news_id
int64 1
63.2k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
4,134 | Kampányköltségek tízszeres szorzóval | Tavasszal minden bizonynyal népszavazás lesz, komoly politikai téttel. A pártok visszafogott reklámköltést ígérnek, a szakértők szerint ismét bátran lehet szorozni tízzel. A kampányfinanszírozás továbbra sem átlátható. | Karnyújtásnyira volt a megállapodás a kampányfinanszírozás ügyében, a pártok azonban tavaly elszalasztották annak lehetőségét, hogy ezt a kérdést becsületesen rendezzék - nyilatkozta lapunknak Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) elnöke. A volt adatvédelmi biztos rámutatott: a lehetséges megállapodás egyik lényeges pontja megtiltotta volna, hogy kormányzati pénzből (akár országgyűlési választás, akár népszavazás esetén) finanszírozzanak kampányokat. Megállapodás és érdemi lépés hiányában így most sincs olyan törvényi tilalom, amely ezt akadályozná. "Ez az ellenzéki pártok hibája, hiszen történelmi pillanatot szalasztottak el, ebben a kérdésben a kormányoldal hajlott volna a megegyezésre; az MDF konstruktív volt. Nem tudom, hogy milyen morális elvek élnek még a magyar közjogban azután, hogy senki sem tiltakozott azon kutatási megállapításunk ellen, hogy a legutóbbi parlamenti választásokra fordított kampánypénzek kilenctizede jogellenes forrásokból származott. A politikai elit úgy gondolja, bármit megtehet" - mondta lapunknak Majtényi László. Emlékeztetett arra is, hogy az Eötvös Károly Intézet javaslatai között szerepel például a kampányszámla intézménye. Ezzel lenne egy hiteles helyen, például a számvevőszéknél vezetett dokumentum a pártok kampánnyal összefüggő pénzmozgásairól. Meg lenne határozva, hogy oda milyen forrásokból lehet befizetni, és milyen címen szabad lehívni összegeket.
Majtényi a 2008-as népszavazási kampány esetleges költségeiről nem tudott érdemben nyilatkozni, mondván, az előzetes becslésekhez előbb ismerni kell a pártok kampánystratégiáját - ezekről azonban még nem tudni érdemben. Hangsúlyozta azonban: egyik legutóbbi kutatásuk eredménye szerint a 2006-os önkormányzati választásokon az MSZP sokkal többet költött kampányra, mint a Fidesz, mégis az ellenzéki oldal elsöprő sikerét hozta az eredmény. "Nem feltétlenül és kizárólag a kampányra fordított összeg nagysága számít" - tette hozzá Majtényi László.
Százmillió forintból nehéz minden szavazót elérni, egy sikeres kampányhoz legalább egymilliárd kellene - nyilatkozta lapunk megkeresésére Kovács Gábor marketingelemző, a brüsszeli székhelyű PressMondeu piackutató régiós munkatársa. A reklámszakember szerint a népszavazási kampány speciális technikákat igényel, mivel nem adott célcsoportot kell megszólítani, hanem széles spektrumú és nagyságú választói tömeget. Kovács úgy látja, a népszavazás során ütköző álláspontok közül az lesz sikeresebb, amelyik inkább képes lesz alkalmazkodni a másikhoz, avagy "nem önálló, független kampányt folytat, hanem reagáló, alkalmazkodó akcióprogramot végez". A szakértő szerint a hagyományos módszerek mellett (óriásplakát, szóróanyag, tv-spotok) szükség van "emberközeli" magyarázó kampányra is. Ehhez leginkább utcai, toborzó, "ajtócsöngetős" eszközökre van szükség. Kovács Gábor számításai szerint ez utóbbi tűnik költséghatékonyabbnak, ám mivel a megszólítandók köre széles, a hagyományos és speciális marketingre együtt lehet szükség - ez pedig egymilliárd forintba is kerülhet.
A népszavazástól függetlenül napokon belül postázzák az Új Magyarország tájékoztató magazin második számát, ami ismét hárommillió háztartáshoz jut el. A kiadvány finanszírozása is része a kormányzat Új Magyarország kampányának, a teljes program költségvetése meghaladja az 1,7 milliárd forintot. Ebből az úgynevezett médiabüdzsé 800 millió forint, a többi pénzt kutatásokra, működésre, gyártásra fordítják. A kampány június végéig tart. A 800 millió forintos kasszából fedezik a már említett magazin kiadását, finanszírozták (és finanszírozzák tovább) a Fair Play kampány televíziós reklámfilmjeit, több száz óriásplakátját, sajtóhirdetéseit. Utóbbi kapcsán előnyt jelentett, hogy a kereskedelmi csatornák "társadalmi célú hirdetésként" adták le a kisfilmeket, így a reklámidő olcsóbb. Ugyancsak ebből a kasszából fizették a Szűrőprogramokkal az Életért Program (SZÉP) tucatnyi lakossági rendezvényét és azok hirdetéseit. Szintén a nyolcszázmillió forintos keret terhére fizetik a schengeni határnyitás Határtalan Európa című kampányát, s vele a főműsoridőben több mint százszor vetített kisfilmeket. A Népszabadság úgy tudja, hogy a közeljövőben a biztosítási törvény és a közlekedésbiztonság (Új Rend és Szabadság) kerül kampányterítékre - szintén a médiabüdzsé terhére. | http://nol.hu/archivum/archiv-476696-278362 | https://web.archive.org/web/20231115122328/http://nol.hu/archivum/archiv-476696-278362 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kampanykoltsegek-tizszeres-szorzoval | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-05 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"PR",
"átláthatóság",
"belföld"
] | [] |
4,135 | Korrupció = MSZP+Fidesz | A Haszon Magazin legutóbbi számának adataira alapozva a Magyar Demokrata Fórum elnöke kijelentette: a két nagy párt és a korrupció között bizonyos összefüggések fedezhetőek fel. | Korrupció = MSZP+Fidesz
2008. január 07. 12:49 | Forrás: STOP
A Haszon Magazin legutóbbi számának adataira alapozva a Magyar Demokrata
Fórum elnöke kijelentette: a két nagy párt és a korrupció között bizonyos
összefüggések fedezhetőek fel. Dávid Ibolya ezt abból vezette le, hogy a
listán a legbefolyásosabb személyek között Simicska Lajos és Puch László
egyaránt szerepel.
A Haszon Magazin legutóbbi számában közölte a legbefolyásosabb személyek
listáját. Ezen előkelő helyen szerepelt a két nagy párt pénztárnoka: a
fideszes Simicska Lajos, illetve a szocialista Puch László. Dávid Ibolya
kiemelte: hiába emeli fel a szavát a közélet tisztasága ellen, ha
megoldatlan a pártok finanszírozása. A sokmilliárdos kampánykiadásokra
utalva a politikus megjegyezte: felértékelődött a két nagy párt
pénztárnokainak szerepe.
A hatalom megszerzése, illetve megtartása érdekében a Fidesz és az MSZP sok
milliárd forintot költ el, s ez bizonyos sajátos összefonódást eredményez.
Dávid hangsúlyozta: nincs még egy olyan európai ország, ahol a
legbefolyásosabb emberek között pártpénztárnokok szerepelnének. Mindez az
ellenzéki politikus szerint egy összekacsintó politikát eredményez a két
párt között.
A dolgok rákfenéjének Dávid Ibolya azt tartotta, hogy időről időre hiába
emeli fel a szavát az Állami Számvevőszék a kampányfinanszírozás ellen, nem
történik semmi. Dávid úgy fogalmazott, hogy a kormány által beterjesztett
köztisztasági csomag egyfajta csiki-csuki játék a Parlamentben. Álságos
vita - mondta a pártelnök, aki a STOP kérdésére úgy fogalmazott: a
kabinetnek nincs szándékában megoldani a képviselők költségtérítésének
ügyét. | http://stop.hu/articles/article.php?id=253481 | https://web.archive.org/web/20080315030504/http://stop.hu/articles/article.php?id=253481 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-mszpfidesz | stop.hu | hungarian-news | 2008-01-07 00:00:00 | [
"Puch László",
"Simicska Lajos"
] | [
"Fidesz",
"MSZP"
] | [] | [
"pártfinanszírozás"
] | [] |
4,136 | Tizenkilenc tanulmányt rendelt tavaly a MEH | Összesen tizenkilenc tanulmányt rendelt 2007-ben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kormányzati kommunikációs szakállamtitkársága. | Tizenkilenc tanulmányt rendelt tavaly a MEH
2008. január 06. 18:25 | Forrás: MTI
Összesen tizenkilenc tanulmányt rendelt 2007-ben a Miniszterelnöki Hivatal
(MeH) kormányzati kommunikációs szakállamtitkársága.
A tanulmányok összességében valamivel több mint 118 millió forintba
kerültek, de két kivétellel átlagosan tízmillió forint alatt volt egy-egy
anyag honoráriuma. A megrendelt tanulmányok többek között az
adótudatossággal, az egészségtudatossággal, a hálapénzzel, az élettársi
viszonnyal, a hulladék-gazdálkodással, a kormány lakossági
kommunikációjával foglalkoznak.
Az MTI úgy tudja, a legtöbb megrendelést - négyet - a Tárki
Társadalomkutatási Zrt. kapta, miként ők készítették a legtöbbe kerülő,
leghosszabb tanulmányokat is. Csaknem harminc millió forintért írtak
kétszer majdnem kétszáz oldalt "A magyar társadalom szerkezete nemzetközi
összehasonlításban a 21. sz. elején" illetve "A magyar lakosság véleménye
néhány fontos társadalmi kérdésről - 2005-2007. évi összehasonlítás"
címmel.
A távirati iroda információja szerint Pimper Richárd lemondása után
átvizsgálták az összes szerződést és tanulmányt, de nem találtak hasonló
problémát, mint a regionalizációról szóló anyagnál, amelynek szakmai
hiányosságai miatt távozott december 12-én a tanulmányt átvevő kabinetfőnök-
helyettes.
Daróczi Dávid kormányszóvivő akkor azt mondta: a tanulmányra szükség volt,
de szakmailag nem felelt meg a minőségi követelményeknek, amit ellenőrizni
kellett volna az átvétel előtt. Közölte azt is, hogy a tanulmányt készítő
cégtől a Miniszterelnöki Hivatal a kifizetett pénz visszautalását kérte.
Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes-szóvivője kétszer is járt a MeH-
ben, hogy tanulmányokat nézzen meg. Először tavaly november végén az Inno-
Res Kht. tanulmánya miatt, amely az elektronikus média hírműsorainak
kiegyensúlyozottságával foglalkozott, kiemelten kezelve az őszödi beszéddel
kapcsolatos híradásokat, később pedig a Pimper Richárd távozását kiváltó
regionalizációról szóló anyag miatt.
Az ellenzéki politikus második alkalommal egy listát kért a miniszterelnöki
kabinet létrejötte óta megkötött, hasonló megbízási szerződésekről és
kifizetésekről.
Január elején Cser-Palkovics András - a Magyar Nemzet cikke nyomán - arról
tett fel kérdést, mi indokolta, hogy pályáztatás nélkül rendelje meg a
Miniszterelnöki Hivatal a "Nemzetközi kormányzati kommunikációs eszközök az
interneten" című tanulmányt Gyurcsány Ferenc régi ismerősének és
üzlettársának cégétől tízmillió forintért.
Budai Bernadett kormányszóvivő erre úgy reagált, hogy az üvegzseb-törvény
miatt a Digital Natives-szel kötött szerződés minden lényeges adata
nyilvános, a tiszteletdíjat pedig csak a szakmai felülvizsgálat után
fizetik ki.
Emlékezetett arra: a közbeszerzési törvény 296. paragrafusa alapján - amely
a tanulmányokat az egyszerű közbeszerzési eljárás alóli kivételnek tekinti
- tanulmány esetén a nettó 25 millió forintot elérő beszerzések esetén kell
közbeszerzési eljárást lefolytatni. A szerzői jogi törvény alapján a
felhasználási szerződések tartalmát a felek szabadon állapítják meg,
beleértendő ebbe a felhasználási díj mértéke is, amely az elvégzett munka
minőségével és mennyiségével áll arányban - fűzte hozzá.
Arra az ellenzéki kifogásra, hogy miért külső céget bíznak meg a
tanulmányok elkészítésével, miért nem a Miniszterelnöki Hivatal, vagy más
tárca készíti el az anyagokat, Budai Bernadett azt válaszolta: a kormány
takarékosan bánik az adófizetők pénzével, a hasonló tanulmányok elkészítése
egyszeri, nem pedig állandó jellegű tevékenységet jelent, ugyanakkor
speciális szakértelem szükséges hozzá, ezért ennek elvégzésével olcsóbb
külső céget megbízni, mint ilyen céllal teljes munkaidőben alkalmazni
embereket. | http://stop.hu/articles/article.php?id=253194 | https://web.archive.org/web/20080107140945/http://stop.hu/articles/article.php?id=253194 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizenkilenc-tanulmanyt-rendelt-tavaly-a-meh | stop.hu | hungarian-news | 2008-01-06 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Pimper Richárd"
] | [
"Digital Natives Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"protekció"
] | [] |
4,137 | 118 millió tanulmányokra - ennyit költött tavaly a kormány | A Fidesz szerint elfogadhatatlan, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) 118 millió forintot költött különféle tanulmányokra 2007-ben. | 118 millió tanulmányokra - ennyit költött tavaly a kormány
MTI
2008-01-07 13:05
A Fidesz szerint elfogadhatatlan, hogy a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) 118
millió forintot költött különféle tanulmányokra 2007-ben.
Egy vasárnap nyilvánosságra került sajtóhír szerint a Miniszterelnöki
Hivatal kommunikációs államtitkársága a múlt évben 19 "úgynevezett
tanulmányt" rendelt meg külső cégektől, s ezekre 118 millió forintot
"pocsékolt el" - mondta Balsai István, fideszes képviselő
sajtótájékoztatóján. Mint fogalmazott, véget kellene vetni ennek a
"kormányzati pocsékolásnak, dőzsölésnek".
A közbeszerzési törvény 25 millió forintig nem írja elő közbeszerzési
pályázat kiírását - mondta, hozzátéve: a legdrágább tanulmányt, 30 millió
forintért, a Tárki Zrt. készítette.
Emlékeztetett: az elmúlt időszakban a tanulmánykészítéssel kapcsolatban a
Fidesz három alkalommal is tett fel kérdést a kormány illetékeseinek, sőt
Cser-Palkovics András, a párt szóvivő-helyettese egy ízben a helyszínen
próbálta áttekinteni az egyik "megkérdőjelezhető tanulmányt". Balsai István
szavai szerint ennek eredménye csupán az lett, hogy az illetékes helyettes
államtitkárnak távoznia kellett.
A képviselő kitért arra is, hogy ismereteik szerint a legutóbbi tanulmányt
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "haverja", Honti Pál készítette, amelynek
címe: "Nemzetközi kormányzati kommunikációs eszközök az interneten".
"Jó, nem?" - kérdezte Balsai István a cím ismertetése után.
A Fidesz politikusa szerint kérdés, hogy mi szükség van egy nagy, "több
tucat emberből álló kommunikációs államtitkárságra, ahol a kezdő fizetés
900 ezer forint és egymillió forint között van havonta". Úgy vélte, ezek az
emberek a munka kiszervezésével foglalkoznak. | http://hirszerzo.hu/belfold/53517_118_millio_tanulmanyokra_ennyit_koltott_tav | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/118-millio-tanulmanyokra-ennyit-koltott-tavaly-a-kormany | Hírszerző | hungarian-news | 2008-01-07 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Honti Pál"
] | [
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"protekció",
"gazdálkodás"
] | [] |
4,138 | Kenőpénzt fizettek volt minisztereknek? | A Blikk birtokába került okiratok szerint volt miniszterekhez, államtitkárokhoz és helyettes államtitkárokhoz vándorolt több mint százmillió forint, amit magyar vállalkozóktól csaltak ki pályázatkészítés ürügyén. | Milliós díj ellenében nyertes pályázatokat ígért egy budapesti férfi több tucat magyar vállalkozásnak. H. A. 2005-ben a Képviselői Irodaházban toborozta „áldozatait”, és hogy ígéretei minél hihetőbbnek hangozzanak, kormányzati A6-os Audiját mutogatta, illetve parlamenti belépőjét és politikai tanácsadói igazolványát lobogtatta a cégvezetők előtt. És hogy mindez még életszerűbb legyen, H. A. azzal kecsegtette az üzletembereket, hogy összehoz egy-egy találkozót a pályázatok elbírálásában segédkezni tudó miniszterekkel, államtitkárokkal. Akik hittek a férfi szavainak, azok szerződést is kötöttek vele pályázatok elkészítésére.
H. A. valóban megszervezte a találkozókat a vállalkozók és a politikusok között.
Ezzel megnyerte a cégvezetők bizalmát, akik – remélve a további sikereket – milliókat fizettek ki H. A.nak a pályázatok megírásáért.
Ám amikor a pályázatok elbírálásának határideje lejárt, kiderült, hogy H. A. becsapta az üzletembereket. Pályázatokat ugyanis a férfi egyáltalán nem írt, vagy ha írt is, a beadott anyag nem lett nyertes az eredményhirdetéskor.
Gondolhatnánk, hogy erről az érintett politikusok nem tehetnek, és ártatlanok az ügyben. Csakhogy a károsult vállalkozók összefogtak, közös ügyvédet fogadtak, és megkeresték H. A.-t, hogy adja vissza a pénzüket. H. A. azonban közölte: nem tud fizetni. A férfi ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalta saját kézírásával, büntetőjogi felelőssége teljes tudatában, hogy a milliókat azoknak a minisztereknek, államtitkároknak kellett adnia, akikkel korábban maguk az üzletemberek is találkoztak. H. A. az okiratban tételesen kifejti, melyik politikus mennyit tett zsebre. Egy volt államtitkár például képes volt az olaszországi Milánóba kiautózni, hogy ott vegyen át 6,2 millió forintot.
Az öt érintett politikusból csupán egyetlen akadt, aki tisztességes volt, és nem fogadta el H. A.-tól az összeget.
H. A., hogy megpróbálja kártalanítani a vállalkozókat, vállalta, hogy visszaszerzi a pénzt, ám erőfeszítései nem jártak sikerrel, a politikusok nem fizették vissza a milliókat. A károsult üzletemberek türelme mostanára végképp elfogyott, ezért büntetőfeljelentést tettek a rendőrségen.
A nyomozók feladata lesz kideríteni, H. A. tényleg adott-e pénzt az okiratban felsorolt politikusoknak.
Annak tisztázása is a zsarukra vár, miért fizetett a férfi a minisztereknek, államtitkároknak és helyettes államtitkároknak.
Lapunk megkereste Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési minisztert, aki a Zuschlag-ügy kapcsán azt ígérte, keményen fellép a pályázati visszaélések ellen. Bajnai minisztériumában a Blikk kérésére megvizsgálták annak a 13 cégnek a pályázati anyagait, amelyek vezetőit H. A. a gyanú szerint becsapta. A vizsgálat eredménye: csak két vállalkozás pályázata érkezett be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Az egyik cég beadványa nem volt sikeres, nem nyert, a másikat pedig – a gyakorlattól eltérően – visszavonták.
Tóth Piroska | https://www.blikk.hu/aktualis/kenopenzt-fizettek-volt-minisztereknek/yjek5pc | https://web.archive.org/web/20240128162915/https://www.blikk.hu/aktualis/kenopenzt-fizettek-volt-minisztereknek/yjek5pc | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kenopenzt-fizettek-volt-minisztereknek | Blikk | hungarian-news | 2008-01-07 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"nemzeti fejlesztési terv"
] | [] |
4,139 | A kormány szerint egy csaló akar politikusokat hírbe hozni | Nem politikusokat érintő botrányról, hanem minden jel szerint csalásról és hamisításról van szó abban az ügyben, amellyel politikusokat akartak hírbe hozni - állítja Daróczi Dávid kormányszóvivő. | A Blikk szerint több mint százmillió kenőpénz landolt politikusoknál
Budapesti Rendőr-főkapitányság: nem merült fel politikusok érintettsége
NOL • Népszabadság Online • 2008. január 7.
A Blikk közölte: a lap "birtokába került okiratok szerint volt
miniszterekhez, államtitkárokhoz és helyettes államtitkárokhoz vándorolt
több mint százmillió forint, amit magyar vállalkozóktól csaltak ki
pályázatkészítés ürügyén. A politikusok nem hajlandók visszafizetni a
milliókat, a rászedett üzletemberek végső elkeseredésükben feljelentést
tettek a rendőrségen." Nem politikusokat érintő botrányról, hanem minden
jel szerint csalásról és hamisításról van szó abban az ügyben, amellyel
politikusokat akartak hírbe hozni - állítja Daróczi Dávid kormányszóvivő. A
történetet a rendőrség vizsgálja.
A Blikk szerint milliós díj ellenében nyertes pályázatokat ígért 2005-ben
egy budapesti férfi, H.A. több tucat magyar vállalkozásnak. Akik hittek a
férfi szavainak, azok szerződést is kötöttek vele pályázatok elkészítésére
- írja a lap. H.A. össze is hozta a pályázókat kormánypolitikusokkal, ami
növelte a bizalmat. - "Ám amikor a pályázatok elbírálásának határideje
lejárt, kiderült, hogy H. A. becsapta az üzletembereket. Pályázatokat
ugyanis a férfi egyáltalán nem írt, vagy ha írt is, a beadott anyag nem
lett nyertes az eredményhirdetéskor."
A pénzüket visszakövetelő vállalkozók követelésére H.A. úgy válaszolt, hogy
"ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalta saját kézírásával,
büntetőjogi felelőssége teljes tudatában, hogy a milliókat azoknak a
minisztereknek, államtitkároknak kellett adnia, akikkel korábban maguk az
üzletemberek is találkoztak. H. A. az okiratban tételesen kifejti, melyik
politikus mennyit tett zsebre"
"Az öt érintett politikusból csupán egyetlen akadt, aki tisztességes volt,
és nem fogadta el H. A.-tól az összeget" - állítja a Blikk.
A lap megkérdezte az ügyről Bajnai Gordon önkormányzati és
területfejlesztési minisztert. A minisztériumban megvizsgálták annak a 13
cégnek a pályázati anyagait, amelyek vezetőit H. A. a gyanú szerint
becsapta. Csak két vállalkozás pályázata érkezett be a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökséghez: az egyik nem nyert, a másikat pedig visszavonták.
Daróczi Dávid szerint minden eddigi vizsgálat cáfolja a lapban H. A.-ként
szereplő illető állításait.
"Egy csalással vádolt ember hivatkozik arra a hitelezőinek, hogy azért nem
tud elszámolni a neki átadott pénzzel, mert már tovább adta.
Magyarázkodásába belekever politikusokat, korábbi minisztereket és
államtitkárokat, minden politikai oldal képviselőit" - tette hozzá.
A kormányszóvivő beszámolt arról, hogy a Blikk a birtokában lévő kézzel
írott papírt tavaly októberben, kérdéseivel együtt eljuttatta az uniós
fejlesztésekért felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
illetékeseinek. A tárca az ügyet kivizsgálta és megállapította, hogy az
irományban említett cégek vagy nem pályáztak, vagy nem is nyertek uniós
forrást. Ezek az állítások tehát hamisak - szögezte le a szóvivő.
Daróczi kitért arra, az ügyet a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) is
átadták, miután az iromány szerint egy adós azt állítja hitelezőinek, hogy
a neki kölcsön adott pénzzel azért nem tud elszámolni, mert azt másoknak
adta tovább, és ennek kapcsán megemlített politikusokat. Az NBH munkatársai
megállapították, hogy az iromány tartalma valótlan, és jelentős kétségek
merültek fel a dokumentum valódiságával kapcsolatban is - fűzte hozzá.
Ellenőrizték azt is, hogy egyáltalán volt-e abban a helyzetben az illető,
hogy kijárjon ilyen támogatásokat. Daróczi Dávid közölte: egyértelműen
kiderült, hogy nem volt abban a helyzetben.
Kitért arra is, hogy az iratot még novemberben átadták a rendőrségnek,
intézkedést kérve, a rendőrség pedig vizsgálja a történteket.
Arra a kérdésre, kik a cikkben szereplő politikusok, a szóvivő azt mondta,
a kormány nem kíván ahhoz hozzájárulni, hogy ártatlanul hírbe hozzanak
embereket, ezért erre nem kívánt válaszolni. Megjegyezte: az ügy
érintettjét, H. A.-t is megilleti az ártatlanság vélelme, a többi a
rendőrség dolga.
Baráth Etele, aki a cikkben említett időszakban, 2005-ben az európai
ügyekért felelős tárca nélküli miniszter volt, gyermekdednek nevezte a
politikusokat vádló H. A. történetét. A politikus azt mondta, hogy a férfit
nem ismeri, és nem találkozott vele. Véleménye szerint teljesen
életszerűtlen a történet, és H. A. valószínűleg szélhámos.
Ékes József, fideszes országgyűlési képviselő szerint H. A.-t négy-öt évvel
ezelőtt, 2004-2005 környékén ajánlották neki, mint szakértőt, és néhány
hétig alkalmazta is őt, de nagyon gyorsan megvált tőle, mert visszaélt a
bizalmával.
Azóta nem tartják a kapcsolatot - tette hozzá.
Az ellenzéki politikus beszámolója szerint H. A. úgy adta elő, mintha az
ipari parkok témájában nagy tudással rendelkezne, ezért alkalmazta.
Ebben a korrupciógyanús ügyben a Gyurcsány-kormány tagjainak van
megmagyaráznivalójuk - hangsúlyozta Ékes József, aki 1998-tól 2004-ig MDF-
es képviselő volt, később független lett, most pedig fideszes padsorokban
ül a parlamentben.
A hirszerző.hu úgy tudja, hogy szocialista körökben jól ismerik H. A.-t.
Szélhámos, bennfenteskedő, fontoskodó, bizalmaskodó, tolakodó, nyüzsgő -
ezekkel a jelzőkkel illették a férfit, akinek jellemző módszere volt, hogy
egyszeri találkozás után régi ismerősként próbált bratyizni a
politikusokkal, találkozókra jelentkezett be, telefonálgatott, sms-eket
küldözgetett és előszobázott.
A portál értesülése szerint a férfit egyszer már jogerősen elítélték
csalásért, és évekkel ezelőtt titkosszolgálati főhadnagynak adta ki magát,
valamint korábban Medgyessy Péter és Horn Gyula miniszterelnök nevében is
próbált eljárni.
Parlamenti belépőjét egy évvel ezelőtt letiltották, miután többen is arra
panaszkodtak, hogy H. A. szinte zaklatja őket - olvasható a cikkben.
Kihez tartozott az I. Nemzeti Fejlesztési Terv?
Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv öt operatív programjait felügyelő irányító
hatóságok a szakminisztériumok szervezetéhez tartoztak.
A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) valamint a Környezet és
Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) a Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) a
Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz, a Regionális-
fejlesztési Operatív Program (ROP) az Országos Területfejlesztési
Hivatalhoz, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) a
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozott.
A Nemzeti Fejlesztési Hivatal a tervezés, a végrehajtás koordinációját
látta el a különböző irányító hatóságok között. Az egyes támogatási
döntéseket az irányító hatóságok hozták meg.
A vidékfejlesztési terv (VT) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium felügyelete alatt állt.
Az irányító hatóságok útmutatása alapján a pályázatokat a közreműködő
szervezetek bonyolították le, ennek keretében gondoskodtak a bírálatokról
és a kifizetésekről.
Budapesti Rendőr-főkapitányság: nem merült fel politikusok érintettsége
Nem merült fel politikusok érintettsége abban a csalás miatt indított
nyomozásban - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfőn. A rendőrség
internetes honlapján közzétett közlemény szerint "a sajtóban megjelent
híreszteléssel ellentétben a nyomozás jelen szakaszában politikusok
érintettsége nem merült fel, ezt az eljárás érintettjeinek eddigi
vallomásai sem támasztották alá".
A rendőrség közleménye szerint tavaly júliusban egy gazdasági társaságokat
képviselő ügyvédi iroda tett feljelentést a X. kerületi
rendőrkapitányságon. Eszerint egy budapesti férfi - akit a napilap cikkében
H. A.-ként jelölnek - a gazdasági társaságoktól több mint 100 millió
forintot vett át, azért, hogy a cégek nevében az Európai Unió által kiírt
pályázatokat készítsen. H. A. az elvállalt pályázatok többségét nem írta
meg, az átvett pénzzel nem tudott elszámolni, ezért ellene a rendőrség
csalás gyanúja miatt eljárást indított a szabadlábon hagyása mellett -
olvasható a rendőrségi közleményben.
Tavaly decemberben az európai uniós pályázatok megírásával kapcsolatban egy
magánszemély tett feljelentést ismeretlen tettes ellen egy vidéki
rendőrkapitányságon. A feljelentés tárgya azonos volt az akkor már
folyamatban levő nyomozással, ezért a két ügyet egyesítették és a
büntetőeljárást a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya folytatja. A rendőrségi
közlemény szerint a napilap által hivatkozott okirat hitelességét
vizsgálják, az eljárás további kihallgatásokkal folytatódik.
(forrás: MTI) | http://nol.hu/cikk/476888/ | https://web.archive.org/web/20080327015707/http://nol.hu/cikk/476888/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-szerint-egy-csalo-akar-politikusokat-hirbe-hozni | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-07 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"nemzeti fejlesztési terv"
] | [] |
4,140 | "Teljes nonszensz" - kormánytagok pénzt fogadtak el H.A.-tól? | Öt volt miniszterhez, államtitkárhoz és helyettes államtitkárhoz vándorolt 130 millió forint, amit magyar vállalkozóktól csalt ki egy férfi, H. A. pályázatkészítés ürügyén. | A kormány szerint csalásról és hamisításról van szó
Öt volt miniszterhez, államtitkárhoz és helyettes államtitkárhoz vándorolt 130 millió forint, amit magyar vállalkozóktól csalt ki egy férfi, H. A. pályázatkészítés ürügyén. A politikusok nem hajlandók visszafizetni a milliókat, a rászedett üzletemberek végső elkeseredésükben feljelentést tettek a rendőrségen - írja a Blikk. Forrásaink szerint az ügyben egyetlen szocialista politikus sem érintett, H.A. viszont közismert "szélhámos", aki csak hencegett a valójában nem létező kapcsolataival.
Kik kaptak?
A Képviselői Irodaház: ideális lobbiközpont ()
Jól ismert csaló?
Életszerûtlen és nonszensz
Politikusokat akarnak hírbe hozni
Féleszû a futóbolonddal
A lap szerint még 2005-ben 13 cégnek ígért nyertes pályázatokat H. A., aki parlamenti belépőjével és politikai tanácsadói igazolványával adott nyomatékot szavainak, és a Képviselői Irodaházban toborozta "áldozatait". H. A. azzal kecsegtette az üzletembereket, hogy összehoz egy-egy találkozót a pályázatok elbírálásában segédkezni tudó miniszterekkel, államtitkárokkal.Akik hittek a férfi szavainak, azok szerződést is kötöttek vele pályázatok elkészítésére - olvasható a lapban, amely szerint valóban voltak találkozók a vállalkozók és az üzletemberek között, így utóbbiak újabb milliókat fizettek ki H. A.-nak a pályázatok megírásáért.Ám amikor a pályázatok elbírálásának határideje lejárt, kiderült, hogy H. A. becsapta az üzletembereket: pályázatokat egyáltalán nem írt, vagy ha írt is, a beadott anyag nem lett nyertes az eredményhirdetéskor. A károsult vállalkozók összefogtak, közös ügyvédet fogadtak, és megkeresték H. A.-t, hogy adja vissza a pénzüket, mire ő közölte: nem tud fizetni.A férfi ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalta, hogy a milliókat azoknak a minisztereknek, államtitkároknak kellett adnia, akikkel korábban maguk az üzletemberek is találkoztak. H. A. az okiratban tételesen kifejti, melyik politikus mennyit tett zsebre. Egy volt államtitkár például képes volt az olaszországi Milánóba kiautózni, hogy ott vegyen át 6,2 millió forintot - írja a napilap.A károsult vállalkozók büntetőfeljelentést tettek a rendőrségen. A nyomozás deríti ki, hogy H. A. tényleg adott-e pénzt az okiratban felsorolt politikusoknak. A Blikk megkereste az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot, ahol megvizsgálták annak a 13 cégnek a pályázati anyagait, amelyek vezetőit H. A. a gyanú szerint becsapta.A vizsgálat eredménye: csak két vállalkozás pályázata érkezett be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. Az egyik cég beadványa nem volt sikeres, nem nyert, a másikat pedig - a gyakorlattól eltérően - visszavonták. Savanya Norbert , a károsultak ügyvédje a Magyar Rádiónak azt mondta: a pénzátadásoknak a célja az volt, hogy H. A. sikeres pályázatokban fog eljárni. A pénzeket állítólag nem úgy vette fel, hogy politikusokat fog vele lefizetni, hanem "sajátjaként".Szocialista körökben jól ismerik H.A.-t. Szélhámos, bennfenteskedő, fontoskodó, bizalmaskodó, tolakodó, nyüzsgő - ezekkel a jelzőkkel illették a férfit, akinek jellemző módszere volt, hogy egyszeri találkozás után régi ismerősként próbált bratyizni a politikusokkal, találkozókra jelentkezett be, telefonálgatott, sms-eket küldözgetett és előszobázott. Értesüléseink szerint H.A.-t egyszer már jogerősen elítélték csalásért, és évekkel ezelőtt titkosszolgálati főhadnagynak adta ki magát, valamint korábban Medgyessy Péter és Horn Gyula miniszterelnök nevében is próbált eljárni.Parlamenti belépőt az előző ciklusban egy akkor független, most fideszes képviselőtől szerzett, majd egy szocialista képviselő révén. Ezt körülbelül egy évvel ezelőtt letiltották, miután többen is arra panaszkodtak, hogy H.A. szinte zaklatja őket. Információink szerint senki nem kifogásolta, hogy visszavonták a kártyáját, de állítólag más módon sikerült ismét belépőhöz jutnia. Úgy tudjuk, van olyan minisztérium, ahová viselkedése miatt szintén nem engedik be; mivel hivatalosan erre nincs mód, egyszerûen a portán azt mondják: nincs bent, akit keres.Sikerült H. A.-t elérnünk telefonon, ám azt állította, nem ő szerepel a cikkben, rajta kívül még négy ilyen nevû férfi van az országban. Megkérdezte, honnan szereztük meg a telefonszámát, majd bontotta a vonalat.Az első Gyurcsány-kormányban az uniós ügyekért felelős tárca nélküli miniszter teljes képtelenségnek nevezte a történetet. Baráth Etele lapunknak azt mondta: teljesen értelmetlen és életszerûtlen az egész történet, és biztos abban, hogy politikusok nem érintettek az ügyben, amely szerinte számos ponton vérzik."Értelmes vállalkozó nem ad előre pénzt egy pályázatra; csak akkor ad eredményességi prémiumot, ha nyertek, és ez teljesen törvényes. Egy pályázathoz cégadatok kellenek, vagy tovább megyek: senki nem írta alá a vállalkozás részéről a pályázatot, senki nem ellenőrizte, hogy mi van benne, csak kifizette azt a sokmillió forintot előre?" - tette fel a kérdést a szocialista politikus.Baráth Etele kijelentette: minisztersége alatt soha semmilyen korrupciós ügyről nem szerzett tudomást, és bármilyen megvesztegetési gyanú esetén azonnal a rendőrségre mentek volna. "Rendkívül szigorú feltételeket szabott az EU, olyan bíráló bizottságok döntöttek a pályázatokról, amelyekbe mi még megfigyelőt sem küldhettünk, nemhogy beleszólásunk lett volna a folyamatba, és azóta tovább szigorodtak a feltételek" - mondta a volt miniszter, "teljes nonszensznek" nevezve, hogy kormánytagok pénzt fogadtak volna el H. A.-tól, akit ő egyébként nem ismer."Nem politikusokat érintő botrányról, hanem minden jel szerint csalásról és hamisításról van szó, amellyel politikusokat akartak hírbe hozni. Minden eddigi vizsgálat cáfolja ugyanis az illető állításait: egy csalással vádolt ember hivatkozik arra a hitelezőinek, hogy azért nem tud elszámolni a neki átadott pénzzel, mert azt már tovább adta. Magyarázkodásába belekever politikusokat, korábbi minisztereket és államtitkárokat, minden politikai oldal képviselőit" - nyilatkozta az MTI-nek a kormányszóvivő.Daróczi Dávid szerint a Blikk a birtokában lévő kézzel írott papírt tavaly októberben, kérdéseivel együtt eljuttatta az uniós fejlesztésekért felelő Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium illetékeseinek. A tárca az ügyet kivizsgálta. Egyrészt megállapította, hogy az irományban említett cégek vagy nem is pályáztak, vagy nem is nyertek uniós forrást. Ezek az állítások tehát hamisak - jelentette ki a szóvivő.Miután az iromány szerint egy adós azt állítja hitelezőinek, hogy a neki kölcsönadott pénzzel azért nem tud elszámolni, mert azt másoknak adta tovább, és ennek kapcsán megemlített politikusokat, ezért az ügyet a Nemzetbiztonsági Hivatalnak is átadták. Az NBH munkatársai megállapították, hogy az iromány tartalma valótlan, és jelentős kétségek merültek fel a dokumentum valódiságával kapcsolatban is. Emellett ellenőrizték azt is, hogy egyáltalán volt-e abban a helyzetben az illető, hogy kijárjon ilyen támogatásokat. Egyértelmûen kiderült: nem volt abban a helyzetben - mondta Daróczi Dávid.A lapunk által megkérdezett volt és jelenlegi kormánytagok, pártvezetők, a frakcióvezetés, kormányközeli források és képviselők egybehangzóan és határozottan azon a véleményen voltak, hogy a történet H. A. magánszáma, egy szélhámos kétségbeesett próbálkozása, hogy megússza a büntetést. "Ezért akarja belekeverni a politikusokat, de szerintem róla is kiderül az, ami Weiszenberger Lászlóról, hogy csak megjátszotta a fontos embert, valójában nem voltak kapcsolatai" - mondta lapunknak az MSZP egyik vezető politikusa.H. A.-nak szocialista forrásaink szerint mindenesetre 2002-ig valóban az MSZP-frakció által kiállított ki a számára, ekkor azonban visszavonták belépőjét. Később információink szerint újból próbálkozott egy parlamenti belépő megszerzésével; ekkor már sikertelenül.Egy másik forrásunk tovább ment: "ha lenne olyan féleszû kollégám, aki tízmilliós nagyságrendû kenőpénzt tesz zsebre, akkor az nem egy ilyen futóbolonddal állna össze, vagy legalább a látszatra ügyelne, például, hogy legyen pályázat".Hozzátette, hogy az ügy olvasata a számára a következő: vállalkozók közvetítőn keresztül megpróbáltak megvesztegetni politikusokat, de nem sikerült, ezért visszakérik a pénzt. "Az a baj, hogy ebben a történetben a feljelentők is sárosak, ezért nem értem, miért fordultak a rendőrséghez. Hogy korrupcióval vádolják meg magukat?" - vetette fel forrásunk. | http://www.hirszerzo.hu/cikkr.teljes_nonszensz_-_kormanytagok_penzt_fogadtak_el_ha-tol.53528.html | https://web.archive.org/web/20080227120022/http://www.hirszerzo.hu/cikkr.teljes_nonszensz_-_kormanytagok_penzt_fogadtak_el_ha-tol.53528.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/teljes-nonszensz-kormanytagok-penzt-fogadtak-el-ha-tol | Hírszerző | hungarian-news | 2008-01-07 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"csalás",
"nemzeti fejlesztési terv"
] | [] |
4,141 | A BRFK foglalkozik a kenőpénz-cikkel | Két vállakozó azt állítja, hogy ötmillió forint készpénzt fizettek az MSZP egyik bennfentes tagjának azért, hogy megkapják járandóságukat a szocialista vezetésű VI. kerületi önkormányzattól. Állításukat hangfelvétellel bizonyítják. | Jónás Csaba és apja, idősebb Jónás Csaba azt állítja a Magyar Nemzet szerdai számában, hogy 5 millió forintot fizettek egy Csonka Gábor nevű szocialista aktivistának, aki közbenjárást ígért a vállalkozóknak járó 50 millió forint átutalása érdekében. Az építési vállalkozóknak a VI. kerületi önkormányzat vagyonkezelő cége tartozik. Az önkormányzati vállalat nehéz helyzetben van, és sorban állnak a pénzre váró vállalkozók.
Jónásék elmondása szerint Csonka Gábor Kékesi Tibor MSZP-s képviselő számára közvetített, azaz arra hivatkozott, hogy a pénz a képviselőnek kell, és ő is fogja elintézni az átutalást. A vállalkozók szerint Csonka azt is felajánlotta, hogy további megbízásokat is kaphatnak, ha azok után 10 százalékot leadnak az MSZP-nek.
A történetet Jónásék hangfelvétellel bizonyítják. Azt azonban ők sem tudják biztosan, hogy Kékesi Tibor valóban ott állt-e az ügy hátterében, mert a képviselővel nem találkoztak. Így nem tartják kizártnak, hogy Csonka visszaélt a nevével. Csonka Gábor az újság kérdésére elismerte, hogy segítséget ajánlott a vállalkozóknak, de a pénzt tagadja. A hangfelvételen azonban az ötmillió forint átadását mindketten tényként kezelik.
Kékesi Tibor szemenszedett rágalomnak tartja, hogy részt vett volna a korrupciós ügyben, és a lapnak azt nyilatkozta, hogy nem ismeri Csonka Gábort. Csonka egyébként bejáratos az MSZP központi székházába, és rendszeresen megfordul az Országházban is. Jónásék szerint azt állította magáról, hogy Kovács László pártelnök személyi titkára volt, majd Lendvai Ildikó frakcióvezető mellé került.
Jónásék a pénzt a vesztegetés ellenére nem kapták meg az ígért határidőre, amit Csonka azzal indokolt, hogy rendőrségi vizsgálat van a vagyonkezelőnél, és azalatt nem teljesíthetnek kifizetéseket. A vállalkozók végül a pénz háromnegyedéhez hozzájutottak.
Jánosi György, az MSZP választmányi elnöke az üggyel kapcsolatban azt mondta: Csonkának magánemberként vállalnia kell a felelősséget, ha bebizonyosodik, hogy a cikkben szereplő állítások igazak. Ha azonban nem azok, annak kell a felelősséget vállalnia, aki ezeket az állításokat terjeszti. Mint mondta: Csonka nem pártvezető, és nem alkalmazottja a pártnak. Cége egy irodahelyiséget bérel az MSZP-székház üzemeltetőjétől.
A BRFK sajtóügyeletese, Sagyibó Melinda az [origo] kérdésére elmondta, hogy az ügyet hivatalból vizsgálja a rendőrség. A büntetőeljárás szabályai szerint a nyomozóknak három napjuk van arra, hogy eldöntsék, elrendelik-e a nyomozást.
Ha egy újságcikk olyan információt tartalmaz, amely bűncselekmény gyanúját veti fel, azt a rendőrség úgy értelmezi, hogy bűncselekmény gyanúját észlelte és köteles vizsgálatot indítani. Arra vonatkozóan azonban, hogy a nyomozók meghallgatják-e a cikkben szereplő személyeket, vagy a cikk elkészítésében közreműködő újságírókat, a sajtóügyeletes nem adhatott felvilágosítást. | https://www.origo.hu/itthon/2003/8/20030827korrupcios | https://web.archive.org/web/20231215060614/https://www.origo.hu/itthon/20030827korrupcios.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-brfk-foglalkozik-a-kenopenz-cikkel | Origo | hungarian-news | 2003-08-27 00:00:00 | [
"Csonka Gábor",
"Jónás Csaba",
"Kékesi Tibor"
] | [
"MSZP",
"Terézvárosi Vagyonkezelő Rt."
] | [
"Bp. VI. kerület"
] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"építőipar"
] | [] |
4,142 | Az MDF a lehető legszigorúbb pártfinanszírozási törvényt szeretné | Magyarországnak a legszigorúbb és legkövetkezetesebb párt- és kampányfinanszírozási törvényre van szüksége - mondta Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. | http://www.nepszava.hu/OnlineCikk.asp?ArticleID=997316&printer=1 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mdf-a-leheto-legszigorubb-partfinanszirozasi-torvenyt-szeretne | Népszava | hungarian-news | 2008-01-07 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"antikorrupció",
"belföld"
] | [] |
|
4,143 | Nagy bírósági perek szezonja | Több nagy érdeklődésre számot tartó büntetőeljárásban, így a Postabank-perben, a Globex-ügyben, a Szabadi Béla és társai elleni eljárásban az év első hónapjaiban jogerős ítéletet hirdethet a Fővárosi Ítélőtábla. | Nagy bírósági perek szezonja
Szabadi Béla Bilincs és póráz címen írt könyvet saját ügyéről.
Több nagy érdeklődésre számot tartó büntetőeljárásban, így a Postabank-
perben, a Globex-ügyben, a Szabadi Béla és társai elleni eljárásban és az
egykor a Balaton urának tartott Szlávy Bulcsú megölése ügyében az év első
hónapjaiban jogerős ítéletet hirdethet a Fővárosi Ítélőtábla. A jelenleg
első fokon tárgyalt brókerbotrány és az MSZP volt helyi politikusait
érintő, vecsési számlagyár néven elhíresült perben még az idén elsőfokú,
nem jogerős határozatot hozhatnak a bíróságok.
Nagy ügyek szezonja előtt áll a Fővárosi Ítélőtábla, még ebben a hónapban
másodfokú, jogerős ítéletet hozhatnak Princz Gábor egykori Postabank-vezér
és társai ellen a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és
egyéb bűncselekmények miatt indított eljárásban. A Hvg.hu portálnak Felkai
György, a táblabíróság szóvivője azt mondta, hogy az eljáró tanács
várhatóan januárban határoz az első fokon felmentett hét vádlott ügyében.
Mint ismert, a Fővárosi Bíróság 2006 decemberében mondta ki, hogy Princz
Gábor, a Postabank Rt. 1988 és 1998 közötti időszak elnök-vezérigazgatója
és vezető munkatársai a vádhatóság álláspontjával szemben ártatlanok. A
bíróság úgy találta, hogy megfoghatatlan a vádiratban szereplő állítás,
amely szerint a vádlottak elhibázott üzletpolitikával, túlzott
terjeszkedéssel, indokolatlanul magas kamatszinttel, a bankhálózat
költséges növelésével, agresszív ügyféltoborzással, és hirdetési
gyakorlattal csaknem 36 milliárd forintos hűtlen kezelést követtek el.
A másodfokú eljárás az után indult, hogy az ügyész az elsőfokú bíróság
ítéletének hatályon kívül helyezését és új eljárást, míg a vádlottak és
védőik a határozat helybenhagyását indítványozták.
Ugyancsak az első negyedévben hozhat jogerős határozatot az ítélőtábla
tanácsa a Globex-ügy néven elhíresült büntetőper másodfokú eljárásában. A
vád szerint a cégcsoport irányítói 1996 és 1998 között tőkebefektetési
csalást, több mint hatmilliárd forintos kárt okozó sikkasztást, valamint
hűtlen kezelést követtek el kisbefektetők és önkormányzatok kárára. A
perben 2006 decemberében hirdettek elsőfokú, nem jogerős ítéletet, amelyben
az elsőrendű vádlott Postáné Vellai Györgyi volt vezérigazgatót két és fél
éves, míg Vajda László másodrendű vádlottat, a cégek egyik tulajdonosát egy
év nyolc hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Vellai Györgyi és
Vajda László nem került rács mögé, mert a hatályos törvény szerint
büntetésükbe az előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámították.
Január 31-én a táblabíróság tanúk meghallgatásával folytatja, és februárban
lezárhatja Szabadi Bélának, az Orbán-kormány kisgazda államtitkárának
fellebbviteli büntetőperét. Szabadit mint a Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium akkori politikai államtitkárát tavaly
októberben a Fővárosi Bíróság első fokon 19 rendbeli hivatali visszaélés és
hűtlen kezelés miatt bűnösnek találta, és felfüggesztett szabadságvesztésre
ítélte. A volt politikust még 2001 júniusában tartóztatták le, és egyebek
mellett a hivatali ideje alatt a Ferencvárosi Torna Clubnak a tárca cégein
keresztül juttatott támogatások ügyében, a külföldi repülőutakra kifizetett
borsos összegek és egyes reklámszerződések miatt indítottak büntetőeljárást
ellene. Az ártatlanságát hangoztató vádlott két könyvet – utóbbit Bilincs
és póráz címen – is írt saját ügyéről.
A Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatása szerint a perekben akkor születik
jogerős ítélet, ha az eljáró tanácsok nem döntenek új eljárásról, illetve
nem hoznak az elsőfokú határozatokkal ellentétes döntéseket.
Swendt Pál | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/nagy_birosagi_perek_szezonja.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-birosagi-perek-szezonja | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-06 00:00:00 | [
"Princz Gábor",
"Szabadi Béla",
"Vajda László",
"Vellai Györgyi"
] | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"FTC Labdarúgó Zrt.",
"Globex Holding",
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás",
"hivatali visszaélés",
"csalás"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
4,144 | Már 14 gyanúsítottja van a Zuschlag-ügynek | További három embert gyanúsít a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a Zuschlag János és társai ellen folyó bűnügyben, így már 14-re emelkedett a gyanúsítottak száma - közölte hétfőn Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes. | Már 14 gyanúsítottja van a Zuschlag-ügynek
NOL • Népszabadság Online • 2008. január 7.
További három embert gyanúsít a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a Zuschlag
János és társai ellen folyó bűnügyben, így már 14-re emelkedett a
gyanúsítottak száma - közölte hétfőn Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes.
Az újabb gyanúsítottak kilétét és azt, hogy mivel gyanúsítja az ügyészség
őket, a nyomozás érdekeire való tekintettel nem hozzák nyilvánosságra -
mondta Szabó Ferenc.
A megyei főügyészhelyettes megerősítette: az újabb gyanúsítások miatt nem
húzódik el a nyomozás, mely a végéhez közeledik, és az előzetes tervek
szerint február közepéig befejeződik.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára a Szegedi Városi Bíróság
szeptember 21-én helyezte harminc napra előzetes letartóztatásba Zuschlag
Jánost. Az MSZP volt országgyűlési képviselőjét, a kiskunhalasi szervezet
korábbi elnökét, az MSZP megyei szervezetének volt ügyvezető elnökét -
társaival együtt - a megyei főügyészség különösen nagy kárt okozó,
folytatólagosan, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett csalással
gyanúsítja, társadalmi szervezetek költségvetési támogatásainak
szabálytalanul felhasználása miatt.
A Szegedi Városi Bíróság október 19-én, az ügyészségi indítvánnyal egyező
végzésével Zuschlag János gyanúsított előzetes letartóztatását 2008. január
21-ig meghosszabbította.
Az ügy két további gyanúsítottja, Lados István - Zuschlag János személyi
titkára - és Katus Ferenc is előzetes letartóztatásban van.
A Zuschlag-ügyben a nyomozás egy rutinvizsgálat után indult, melynek
következményeként 2005-ben a Kiskunhalasi Városi Ügyészség indított
vizsgálatot számviteli fegyelem megsértésének alapos gyanújával, több
alapítvány és egyesület pályázatokon nyert pénzeinek felhasználása miatt.
A nyomozás során kiderült, hogy a vizsgált egyesületek és alapítványok
mintegy 75 millió forint pályázaton nyert pénz "rendeltetésszerű
használatával" nem tudnak elszámolni.
(MTI) | http://nol.hu/cikk/476902/ | https://web.archive.org/web/20080221205543/http://nol.hu/cikk/476902/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-14-gyanusitottja-van-a-zuschlag-ugynek | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-07 00:00:00 | [
"Katus Ferenc",
"Lados István",
"Zuschlag János"
] | [
"MSZP"
] | [] | [
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
4,145 | A kormányszóvivő szerint nem kentek meg minisztereket | "Egy csalással vádolt ember hivatkozik arra a hitelezőinek, hogy azért nem tud elszámolni a neki átadott pénzzel, mert azt már tovább adta" - reagált a kormányszóvivő a Blikk cikkére. | A Blikk azt állítja, hogy a birtokába került dokumentumok szerint volt miniszterekhez, államtitkárokhoz és helyettes államtitkárokhoz került több mint 100 millió forint, amit magyar vállalkozóktól csaltak ki pályázatkészítés ürügyén. A cikk szerint a politikusok nem hajlandók visszafizetni a milliókat, az üzletemberek pedig feljelentést tettek a rendőrségen.
Nem politikusokat érintő botrányról, hanem minden jel szerint csalásról és hamisításról van szó abban az ügyben, amellyel politikusokat akartak hírbe hozni; az egyik napilap által közölt történetet a rendőrség vizsgálja. Daróczi Dávid kormányszóvivő ezt hétfőn mondta az ügyről MTI-nek.
Daróczi Dávid szerint minden eddigi vizsgálat cáfolja a lapban H. A.-ként szereplő illető állításait. "Egy csalással vádolt ember hivatkozik arra a hitelezőinek, hogy azért nem tud elszámolni a neki átadott pénzzel, mert azt már tovább adta. Magyarázkodásába belekever politikusokat, korábbi minisztereket és államtitkárokat, minden politikai oldal képviselőit" - tette hozzá.
A kormányszóvivő beszámolt arról, hogy a Blikk a birtokában lévő kézzel írott papírt tavaly októberben, kérdéseivel együtt eljuttatta az uniós fejlesztésekért felelős Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium illetékeseinek. A tárca az ügyet kivizsgálta és megállapította, hogy az irományban említett cégek vagy nem pályáztak, vagy nem is nyertek uniós forrást. "Ezek az állítások tehát hamisak" - szögezte le a szóvivő.
Daróczi Dávid kitért arra, az ügyet a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) is átadták, miután az iromány szerint egy adós azt állítja hitelezőinek, hogy a neki kölcsön adott pénzzel azért nem tud elszámolni, mert azt másoknak adta tovább, és ennek kapcsán megemlített politikusokat. "Az NBH munkatársai megállapították, hogy az iromány tartalma valótlan, és jelentős kétségek merültek fel a dokumentum valódiságával kapcsolatban is" - fűzte hozzá.
Daróczi Dávid közölte: egyértelműen kiderült, hogy az illető nem volt abban a helyzetben, hogy kijárjon ilyen támogatásokat. Kitért arra is, hogy az iratot még novemberben átadták a rendőrségnek, intézkedést kérve, a rendőrség pedig vizsgálja a történteket. Arra a kérdésre, kik a cikkben szereplő politikusok, a szóvivő azt mondta, a kormány nem kíván ahhoz hozzájárulni, hogy ártatlanul hírbe hozzanak embereket, ezért erre nem válaszolt.
Az MTI-nek nyilatkozó Ékes József képviselő megerősítette, ő az a politikus, aki az előző ciklusban belépőt adott H. A. számára. Az akkor független, később a Fideszhez csatlakozó képviselő kijelentette, 2004-2005 környékén ajánlották neki mint szakértőt, és néhány hétig alkalmazta is őt, de nagyon gyorsan megvált tőle, mert visszaélt a bizalmával. Azóta nem tartják a kapcsolatot - tette hozzá az előző ciklusban még az MDF-ben majd függetlenként tevékenykedő ellenzéki politikus.
Az ellenzéki politikus beszámolója szerint H. A. úgy adta elő, mintha az ipari parkok témájában nagy tudással rendelkezne, ezért alkalmazta. Ebben a korrupciógyanús ügyben a Gyurcsány-kormány tagjainak van megmagyaráznivalójuk - hangsúlyozta Ékes József.
A Hírszerző hétfői cikke szerint szocialista körökben jól ismerik H.A.-t. "Szélhámos, bennfenteskedő, fontoskodó, bizalmaskodó, tolakodó, nyüzsgő "- ezekkel a jelzőkkel illették a lapnak a férfit. A cikkk szerint a férfi jellemző módszere volt, hogy egyszeri találkozás után régi ismerősként próbált bratyizni a politikusokkal, találkozókra jelentkezett be, telefonálgatott, sms-eket küldözgetett és előszobázott.
A Hírszerző szerint H.A.-t egyszer már jogerősen elítélték csalásért, és évekkel ezelőtt titkosszolgálati főhadnagynak adta ki magát, valamint korábban Medgyessy Péter és Horn Gyula miniszterelnök nevében is próbált eljárni. Parlamenti belépőt az előző ciklusban egy akkor független, most fideszes képviselőtől szerzett, majd egy szocialista képviselő révén. Ezt körülbelül egy évvel ezelőtt letiltották, miután többen is arra panaszkodtak, hogy H.A. szinte zaklatja őket. | https://index.hu/belfold/ha6330/ | https://web.archive.org/web/20201021163927/https://index.hu/belfold/ha6330/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanyszovivo-szerint-nem-kentek-meg-minisztereket | Index | hungarian-news | 2008-01-07 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"csalás",
"nemzeti fejlesztési terv"
] | [] |
4,146 | Bottal ütik Csonka nyomát | Egyelőre nem tudható, megkapta-e az Érdi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi osztálya azt a parancsot, amelyben a Fővárosi Bíróság büntetésvégrehajtási csoportja Csonka Gábornak, Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető volt kampányfőnökének elővezetését írta elő. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/bottal_utik_csonka_nyomat.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bottal-utik-csonka-nyomat | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-07 00:00:00 | [
"Csonka Gábor"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [] |
|
4,147 | Házhoz megy majd a postások bicikliszerelője | A Postának korábban szállító Schwinn-Csepel Kerékpárgyártó és -forgalmazó Zrt. kereskedelmi vezetője, Paróczai Iván lapunknak elmondta: azért nem indultak a közbeszerzési eljáráson, mert nem tudták teljesíteni a feltételeket. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/hazhoz_megy_majd_a_postasok_bicikliszereloje.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazhoz-megy-majd-a-postasok-bicikliszereloje | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-04 00:00:00 | [] | [
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
4,148 | Milliomosokkal töltik fel a vezető állami posztokat Ukrajnában | Az ukrán vámhivatalt egy olyan milliomos vezeti, aki munkába jachttal jár, az adóhivatal elnöke pedig az ukrán parlament leggazdagabb képviselője. | Vezető üzletembereket nevez ki Julia Timosenko kormányfő a legfontosabb ukrán intézmények és az állami vállalatok élére, amelyek a költségvetés legfontosabb bevételi forrásait jelentik. Az Ukrainszkaja Pravda szerint ezekre támaszkodva akarja létrehozni azt a kört, amely később az államfői székbe segítheti.
Az ellenzék vezére, Viktor Janukovics szerint elfogadhatatlan, hogy az üzleti világban komoly érdekeltségekkel rendelkezők kezén menjenek át jelentős állami bevételek. Timosenko viszont határozottan állítja, hogy jelöltjei - a többséggel ellentétben - megvesztegethetetlenek, kitűnő szervezők és vezetők, nagyszerű válságmenedzserek, mint ezt szakmai múltjuk is igazolja.
Oleg Dubina, a Naftogaz, a nemzeti gáztársaság új vezetője a legnagyobb ukrán vállalatok, - a Donbass-Krivorizssztal - válságainál tűnt ki képességeivel; nemegyszer támadtak rá, volt olyan munkahelye, ahová csak fegyveres testőrséggel tudott bejárni. Az állami adóhivatal új elnöke, Szerhij Burjak, a kijevi jegybank nagy tiszteletnek örvendő volt elnökének fia, testvérével együtt az ukrán parlament leggazdagabb képviselője, egy bank tulajdonosa. Szerhij gyermekének Viktor Juscsenko államfő a keresztapja. A pletykák szerint a testvérek fejenként 5 millió dollárral támogatták Timosenko kampányát. Burjak ambíciója azonban végső soron az, hogy az apja nyomdokába lépjen és a jegybank elnöke legyen.
Valerij Horoskovszki a milliomos hármas legszínesebb egyénisége. Munkanapokon 6,25 méter hosszú Maybachval közlekedik, a hétvégeken szereti maga vezetni Bentley sportkocsiját. A pénzember, aki egyébként Alekszandr Abramov orosz milliárdos barátja és az Inter TV többségi tulajdonosa, ezentúl a korrupcióellenes harcban kiemelten fontosnak tartott vámhivatalt irányítja. | https://index.hu/gazdasag/vilag/ukr080108/ | https://web.archive.org/web/20210309165623/https://index.hu/gazdasag/vilag/ukr080108/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/milliomosokkal-toltik-fel-a-vezeto-allami-posztokat-ukrajnaban | Index | eu-news | 2008-01-08 00:00:00 | [] | [] | [
"Ukrajna"
] | [] | [] |
4,149 | A metrófiaskón bukhat Demszky bizalmasa | Az előnytelen metrószerződések miatt a főpolgármester beáldozná bizalmasát, a metró-projektigazgatóság második emberét. Gulyás Lászlót tavaly még csak lefokozták. | http://nol.hu/archivum/archiv-476955 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-metrofiaskon-bukhat-demszky-bizalmasa | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-08 00:00:00 | [
"Gulyás László"
] | [
"Hídépítő Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"metró"
] | [] |
|
4,150 | Drága géppel hátramenetben | Az eddigi tapasztalatok szerint példátlan eset, hogy egy cég - évekkel később - engedjen abból az árból, amit közbeszerzési eljárással harcolt ki magának. Pécsett most ez megtörténhet. | http://nol.hu/archivum/archiv-476917 | https://web.archive.org/web/20231115114618/http://nol.hu/archivum/archiv-476917-278553 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/draga-geppel-hatramenetben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-08 00:00:00 | [] | [
"BS-AXIS Építőipari Kft.",
"Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
4,151 | „Belülről rohad a közbeszerzés rendszere” | Antikorrupciós stratégia - Beszélgetés Dénes Balázzsal és Hack Péterrel | „Belülről rohad a közbeszerzés rendszere”
A kormány még tavaly ősszel hozta létre azt a 18 tagú testületet, amelynek feladata egy antikorrupciós stratégia kidolgozása volt. A testület munkájában a kormány és az állami szervek delegáltjai mellett hat civil tag is részt vett. Közülük Dénes Balázzsa
2008. január 8. kedd 07:30 - Pór Károly
Az AKT januárban véglegesíti azt az intézkedési tervet, melyet a kormány elé nyújtanak majd. Az, hogy mi lesz a tervekkel, mikor hozzák őket nyilvánosságra és mikorra lehet belőlük konkrét intézkedés az már a kormányon múlik, az említett testület elvégezte azt a munkát, amiért megalakult. Az elvégezett munkáról és annak lehetséges eredményeiről Dénes Balázst, a testület egyik civil tagját kérdeztük, aki a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) társadalmi szervezet elnöke.Hogyan értékeli a testület munkáját?
Némiképp szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy milyen konkrét lépések tudnak megvalósulni mindabból, amit a testület tárgyalt. A stratégia, amit elkészítettünk az egy tisztességes anyag, de nem láttam még cselekvési tervet, anélkül pedig nincs miről beszélni, hiszen antikorrupciós terveket már máskor is láttunk, de abból nem valósult meg semmi. A stratégia csak egy elméleti dokumentum, ami nem fogja konkrétan megmondani, hogy mit kell tenni. A cselekvési terv elkészítése viszont a kormány, és a minisztériumok feladata.Milyen volt a kormány hozzáállása a munkához? Valós szándékot tapasztalt a kormánytagok részéről arra vonatkozóan, hogy mélyreható intézkedések történjenek?
Ezt nehéz megítélni, mert akik leültek tárgyalni, azok mindig nagyon tisztességesek voltak, de mint mondottam hiányolom a konkrét cselekvési tervet.Törvényi szabályozással mennyire lehet visszaszorítani a korrupciót?
Viszonylag kevés jogszabály módosításra utaló kezdeményezést dolgoztak ki a különböző munkacsoportok, de azért születtek ilyen irányú javaslatok is. Például az átláthatósági munkacsoport tett javaslatot a tényfeltáró újságírással, vagy egyéb más dolgokkal kapcsolatban bizonyos módosításokra, de a korrupciót eddig is büntette a törvény, tehát itt nem alapvetően jogi kérdésről van szó. A szabályozás nem csak jogi természetű lehet. Szabályozás az is, ha létrehoznak egy új testületet, ha több pénzt biztosítanak különböző bizottságok működéséhez, tehát ezek azok a szabályozási lehetőségek, amikkel eredményt lehet elérni.A Gyurcsány Ferenc-féle tisztasági csomaggal milyen kapcsolatban van ez a stratégia?
Ez egy nagyon jó kérdés, mert az AKT még a tisztasági csomag előtt kezdett el dolgozni, viszont a testületet nem vonták bele ebbe a csomagba, nem is ismertették ezt velünk, tulajdonképpen nem befolyásolta a munkát. Azonban - amennyire most tudom - ez a csomag megbukott.Mi a véleménye a testületet érő azon kritikákról, hogy kevés figyelmet fordított a helyzetfelmérésre? Hiszen ha jól tudom csak két közvélemény-kutatás készült.
Igen, ez a kritika teljesen jogos, és magam is jeleztem. Nem szabad azt hinni, hogy ez a két felmérés minden kérdésre választ adott. Nem lehet két közvélemény-kutatásra egy egész stratégiát alapozni.Mikor fejeződik be a testület munkája?
Ha jól tudom akkor most már a véglegesítésen van a sor, és ha ez megtörtént, akkor kerül a kormány elé a stratégia.
Hack Péterrel, az ELTE tanárával már arról beszélgettünk, hogy mi szükségeltetik a szabályozásokon és stratégiákon túl a korrupció felszámolásához. Hogyan lehet, lehet-e egyáltalán változtatni azon az évtizedes beidegződésen, hogy a magyar ember mindent a kapcsolatain, az ismerősein keresztül szándékozik elintézni.Mi várható a stratégiától?
A testület kidolgoz egy javaslatot, a többi viszont már a kormányon múlik. Az egyik legnagyobb baj, hogy nem tudjuk valójában mi is zajlik, nem ismerjük azokat a cselekvéseket, melyeket korlátozni kellene, és azt sem tudjuk, hogy az eddig korrupció ellenes intézkedések miért nem voltak sikeresek. Az AKT eredményessége ezzel együtt sem jósolható meg, mert nem tudni, hogy a politika mennyire gondolja komolyan a korrupció felszámolását. A politikai elit működési módja arra utal, hogy nem akar a skandináv országokéhoz hasonló, átlátható viszonyokat, hanem fenntartja azt a zavarost, melyben a kapcsolati tőke felbecsülhetetlen értékű, és ez az, ami elvezet a korrupcióhoz.Milyen konkrét lépéseket lehet tenni a korrupció ellen a stratégián túl?
Egyfelől érdemi, másrészt viszont szimbolikus lépésekre is szükség van. Többször elmondtam már, hogy a párt és a kampányfinanszírozás kérdésének rendezése nélkül semmilyen antikorrupciós törekvés nem tud hiteles lenni. A politikai elit csapdában van, mert mindkét oldal abban érdekelt, hogy a másik félre hárítsa a felelősséget, és nem a megoldás keresésben. A jogkövetés függ attól, az állami szervek mennyire kontrollálják a törvénysértéseket, de még nagyobb mértékben attól, hogy az emberek mennyire érzik érdeküknek a korrupció felszámolását.Vagyis a politikának kellene példát mutatnia.
Igen, mert amíg azt látják az emberek, hogy a politikai elit azokból az elképesztő közbeszerzési viszonyokból él, amit fenntart, addig nem lesz hiteles semmilyen korrupcióellenes törekvés. Elég ha csak mondjuk a Posta körüli ügyre gondolunk.Erre akartam én is kilyukadni. Hiszen amíg azt látni, hogy vannak cégek, akik mindig nyernek bizonyos pályázatokon, annak ellenére, hogy nem is járatosak azon a területen, amiről a pályázat szól - mint, ahogy az a Posta-tender estében történt -, addig nehéz elképzelni bármiféle változást. Lehet egyáltalán változtatni?
Lehet. Az egész közbeszerzési rendszert át kellene gondolni. A közbeszerzést azzal a felkiáltással vezették be, hogy átlátható viszonyokat teremt, de ma már mindenki tudja, hogy a közbeszerzés során úgy hirdetnek meg pályázatokat, hogy csak egy ember jelentkezzen rá, vagy úgy bírálják el hogy a haverok, vagy egy párt, vagy cég emberei nyerjenek.Még sem lehet mit tenni, mert mindig arra hivatkoznak - a Posta is -, hogy minden az uniós normáknak megfelelően történt.
Erre csak azt tudom mondani, hogy röhej. Nemcsak az röhejes, amit csinálnak, hanem az is, ahogy hülyének nézik az embereket. Mindannyian tudjuk: formális szabályokat meg lehet úgy tartani, hogy közben tartalmilag az egész belülről rohad. Például a pesti épületek jelentős része megfelel az európai építészeti normáknak, mégsem mondhatjuk, hogy Budapest olyan, mint Párizs, vagy London. Nem a formán múlnak a nagy dolgok, hanem a belső döntési mechanizmusokon. Ebben pedig óriási felelőssége van a kormánynak. Amikor a döntéshozók bármilyen hivatalban, vagy cégben azt látják, hogy a néhány millióért megvásárolt gagyi tanulmányokért kirúgnak valakit, de nem indul büntetőeljárás, akkor mindenki tudja mi ennek az üzenete. Több milliárdot meg lehet szerezni úgy, hogy 3-4 napi kellemetlenség van a sajtóban, aztán minden megy tovább, mintha misem történt volna.Azzal az elittel, amelyik tulajdonképpen összenőtt ezekkel a rohadt körülményekkel, lehet valamit kezdeni?
Szerintem lehet. Tulajdonképpen már az is egy örömhír, hogy a társadalom nem tapsol ezeknek az ügyeknek, és nem mondják „mennyire belevaló srácok ezek”.Igen, de néhány éve egy-egy korrupciós ügy még sokkal nagyobb felháborodást váltott ki. Ma már lassan természetesnek vesszük őket. Van az alagútnak vége?
Ez igaz, de az ezzel kapcsolatos elégedetlenség, előbb-utóbb el fog érni egy kritikus tömeget. Meg kell telnie annak a bizonyos pohárnak. Most az a kérdés, hogy mennyi fér még bele, néhány csepp, vagy még csak félig van a pohár? Szerintem a nagyon közeli jövőben el fog jönni a kritikus pont. Ezt mutatja az is, hogy korábban alig lehetett találni olyan civil szervezetet Magyarországon, amely a korrupcióval foglalkozott volna. Ma már azért ez nem így van, elég csak az emlegetett stratégia kidolgozásában is résztvevő TASZ-ra, Transparency International-re, vagy az Eötvös Károly Intézetre gondolnunk. Másrészt fontos kitérni a sajtó szerepére is, hiszen a napilap- és hetilap-piac a politikától függ, és mindenki csak a másik botrányait akarja leleplezni. Az internetes oldalak megjelenésével, viszont létrejött egy új, a politikától kevésbé függő kommunikációs mező és kialakult ezzel párhuzamosan egy nyugatos réteg, akik külföldön tanultak, dolgoztak, és tudják, hogy nem mindenhol úgy működnek a dolgok, mint nálunk. Az idősebb generáció már beleégett az általános korrupt gyakorlatba, mindenki így szerezte a 60’-as, 70’-es években a lakását, autóját, az ő érzékenységük kevésbé működik, de a fiatalabbaké igen. A különböző üzenetek pedig az interneten keresztül most már mindenkihez eljutnak. Ez, és a civil szféra erősödése reményt ad arra nézve, hogy az alagútnak van vége! | https://www.hirextra.hu/2008/01/08/8222-belulrol-rohad-a-kozbeszerzes-rendszere-8221/ | https://web.archive.org/web/20240128153822/https://www.hirextra.hu/2008/01/08/8222-belulrol-rohad-a-kozbeszerzes-rendszere-8221/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/abelulrol-rohad-a-kozbeszerzes-rendszerea | Hírextra | hungarian-news | 2008-01-08 00:00:00 | [] | [
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"antikorrupció",
"belföld",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
4,152 | Letartóztatták a miniszterelnök feleségét | Hazautazott Thaiföldre kedden Thakszin Sinavatra volt thaiföldi miniszterelnök korrupciós vádak alatt álló felesége. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=253925 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/vilag-hirek/letartoztattak-a-miniszterelnok-feleseget | stop.hu | world-news | 2008-01-08 00:00:00 | [] | [] | [
"Thaiföld"
] | [] | [] |
|
4,153 | Agrárbalhé - Közzétesszük a MAGOSZ bizonyítékát | A MAGOSZ által nyilvánosságra hozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyanús földügyekről Dr. Budai Gyulával, a szövetség igazgatójával, a Nemzeti Földalap ellenőrző bizottság tagjával beszélgetett a Hírextra. | Agrárbalhé
A MAGOSZ november 15-re és november 21-re is szolidaritási demonstrációt jelentett be. A demonstrációkról, illetve a MAGOSZ által nyilvánosságra hozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gyanús földügyekről Dr. Budai Gyulával, a szövetség igazgatójával beszélg
A csütörtökre tervezett tüntetés elmaradt, mert a demonstrációt szervező sertéstartók megegyeztek a minisztériummal. Mi a véleményük a megegyezésről?
2007. november 16. péntek 17:34 - Pór Károly
A sertéstartókat képviselő Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a jelenlegi kormány házi érdekképviselete, így mi meg voltunk győződve arról, hogy nem fognak demonstrációt szervezni. Teljesen egyértelmű volt ugyanis, hogy azok a volt téeszelnökök, akik ezt a kormányt támogatják, nem fognak tüntetni. Mi azért akartuk támogatni a demonstrációt, mert egyetértettünk azokkal a problémákkal, melyeket a sertéstartók megfogalmaztak az ágazattal kapcsolatban. Tény és való, hogy óriási válságban van a sertéságazat, és ha a problémákat nem oldják meg rövid időn belül, akkor 2 millió alá csökkenhet a sertésállomány, a kis és közepes sertéstartó gazdák abba fogják hagyni a sertéstenyésztést, és csak azok a nagyüzemek fognak megmaradni, akiket a MOSZ képvisel. Melyek a legfőbb problémák?
Többek között megoldatlan a piacvédelem, a minőségvédelem, és a notifikált nemzeti támogatások (nemzeti forrásból adott, ám az uniónak bejelentett és jóváhagyott nemzeti kifizetések) kérdése. Ezeket a problémákat már rég meg kellett volna oldani. Ez utóbbi, vagyis a notifikált támogatások kérdése azért is fontos, mert az EU-val történt megegyezés értelmében lejárt az a türelmi idő, amit az unió megszabott hazánk számára ezen támogatások kifizetésére, ezek megszűnésével viszont 30-50 milliárd forint közötti támogatástól eshetnek el a gazdálkodók. Ezért a kormánynak már régen meg kellett volna kezdeni a tárgyalásokat Brüsszellel ezen támogatások meghosszabbításáról. A MOSZ és a kormány közötti mostani megállapodás tartalmazza a tárgyalások megkezdését, de ez már teljes mértékben elkésett. A sertéstartók sertésenként 1800 forint támogatásra lennének jogosultak, de még a 2006-os támogatások sem kerültek kifizetésre. Az is a megállapodás része, hogy a Nemzeti Vagyonkezelési Rt. készletezzen gabonát, hogy piaci zavarok esetén meg tudják segíteni az állattartókat. Mi erre már korábban kértük a minisztériumot, de ez nem történt meg. A megállapodásba azt is belecsempészték továbbá, hogy a sertéstartók problémáját úgy enyhítsék, hogy az állattartó telepek földet tudjanak vásárolni. Ezzel mi a probléma?
Az, hogy egy csődbe ment, leépült állattartó gazdaság nem tud földet vásárolni, mert arra sincs pénze, hogy a termelést finanszírozza. Ez megint annak a szűk nagyüzemi lobbinak az érdeke, amely az egész csütörtökre tervezett demonstrációt kitalálta, és megpróbálta elhitetni az emberekkel, hogy milyen nagy válság van. Valóban nagy válság van, de nem a nagyüzemekben, hanem a kis- és közepes állattartó telepeknél. Ezért a MAGOSZ elutasítja a gazdasági társaságok burkolt formában történő földhöz juttatását. Egyébként olyan dolgokat tartalmaz a megállapodás, amiket mi már korábban hangsúlyoztunk. A megállapodás ugyanolyan ígérteket foglal magában, mint a nyári fagykármegállapodás. Ígért például 10 milliárd forintot ígért Gráf József miniszter úr, de nem látjuk, hogy honnan fogja elvenni ezt a pénzt, mert a költségvetésben sehol nem szerepel. Mi úgy gondoljuk, hogy itt egy háttéralku születetett a gazdák feje fölött. Mit tud mondani a november 21-re tervezett demonstrációról?
Mi csatlakoztunk a Liga Szakszervezetek által meghirdetett demonstrációhoz, szolidarátást vállalunk mert úgy gondoljuk, hogy az egészségügy átalakítása - ami ezt a tiltakozást kiváltotta - az egész társadalmat érinti. Ezért a megyei elnökök megyénként megszervezik a demonstráló csoportokat, és részt fogunk venni a Kossuth téri tiltakozáson, de nem traktorokkal. Ez jelenleg még szervezés alatt áll, de az biztos, hogy a MAGOSZ gazdaköri zászlókkal, és nemzetiszínű zászlókkal részt fog venni a demonstráción. Mi történt Újfehértón?
Arról van szó, hogy a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet (NFA) pályázatot hirdetett az Újfehértó településen lévő mintegy 400 hektár földterület értékesítésére, majd az érintett államtitkár utasítást adott a már elbírált pályázat érvénytelenítésére, miután tárgyalást folytatott a földet bérlő Agro City Zrt. – vel a pályázat visszavonásáról. Megtették a feljelentést az ügyben?
Múlt csütörtökön adtam át a feljelentést Keresztes Imrének, a nyomozó ügyészség vezetőjének, amit Szolnoki Ferenc, az egyik nyertes pályázó tett meg hivatali visszaélés büntette miatt ismeretlen tettes ellen. A feljelentést azért a nyomozó ügyészségen tettük, mert úgy gondoljuk, hogy a tárca egyik államtitkára, aki országgyűlési képviselő is, érintett az ügyben, de azt az eljárásnak kell kideríteni, hogy pontosan ki. Mire alapozták a feljelentést?
A MAGOSZ-féle bizonyíték
Ez az a levél
, amely a MAGOSZ szerint bizonyítja az újfehértói pályázat esetében a hivatali visszaélés gyanúját. A levelet abban a formában tesszük közzé, ahogy azt a MAGOSZ nekünk továbbította.
Információinkat egy olyan belső levél igazolja, amely a Nemzeti Földalap Kezelőtől jutott birtokunkba. Ez azt a tényt rögzíti, hogy tárgyalások folytak az érintett államtitkár és a földet bérlő Agro City Zrt. között (lásd kertes írásunk – a szerk.) a pályázat visszavonásáról. Milyen további lépéseket kívánnak tenni?
Ez egy példanélküli eset, ugyanis a pályázat nyerteseit értesítették az eredményről, a szerződéskötés időpontjáról, és ők ennek megfelelően át is utaltak 15 millió forint foglalót, de a szerződés mégsem került aláírásra, mert visszavonták a pályázatot. Ilyen idáig még nem történt! Ezért polgári peres úton is indítunk eljárást. Arra kérjük a bíróságot, hogy ítéletében hozza létre az NFA és a pályázók között a szerződést, mert azzal, hogy a nyertes pályázó elutalta a foglalót, véleményünk szerint létrejött a szerződés. Jövő héten a Fővárosi Bíróságon benyújtjuk a keresetet az NFA-val szemben, ugyanis a földalap kezelőnek kellett volna megkötnie a szerződést a nyertes pályázókkal. Egyébiránt írtam egy levelet is Gráf József miniszter úrnak Újfehértóval kapcsolatban október 19-én, melyben megfogalmaztam kérdéseimet, de azóta nem kaptam választ. Mi állhat a háttérben?
A földet bérlő Agro City Zrt. elindult ezen a pályázaton, de nem nyert, ezután pedig úgy gondolták, hogy akkor ne nyerjenek mások se. Abban is biztos vagyok, hogy ez a pályázat a föld használójának, az Agro City Zrt.-nek a kérésére került kiírásra, de miután ők nem nyertek, tárgyalásokat kezdtek az FVM egyik államtitkárával a pályázat visszavonásáról, mert így bérlőként továbbra is az ő használatukban maradhatott a földterület. Vannak más esetek is, amelyek kapcsán hasonló gyanú merült fel?
Igen, az Agro City Zrt.-vel kapcsolatban Szabolcsban más gyanús földvásárlások is történtek. Kaptunk ugyanis három levelet, amelyekben arról tájékoztattak minket, hogy az Agro City Zrt. vezérigazgatójának a lánya, részvényese, és a felügyelőbizottsági tagok 170 hektár földet vásároltak meg. De ebben az ügyben egyelőre még csak tájékozódunk. MEGJEGYZÉS
A hirextra.hu a teljeskörű tájékoztatás érdekében akár a MAGOSZ által bírált MOSZ, akár a gyanús földügyekkel kapcsolatba hozott Agro City Zrt. reakcióját készséggel közli, de ezidáig őket nem sikerült elérnünk. A Budai Gyula által szintén bírált Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal már megkezdtük az egyeztetéseket, hogy egy exkluzív interjú keretében válaszolhasson a vádakra Gráf József miniszter úr. | https://www.hirextra.hu/2007/11/16/agrarbalhe/ | https://web.archive.org/web/20220818101122/https://www.hirextra.hu/2007/11/16/agrarbalhe/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/agrarbalhe-kozzetesszuk-a-magosz-bizonyitekat | Hírextra | hungarian-news | 2007-11-16 00:00:00 | [] | [
"Agro-City Zrt.",
"Földművelésügyi Minisztérium",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Újfehértó"
] | [
"privatizáció",
"hivatali visszaélés",
"mezőgazdaság"
] | [] |
4,154 | Ingatlanmutyi, vagy jó könyvelő? | Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Kóka János SZDSZ-elnökkel szemben a politikus normafai ingatlanával összefüggésben Deutsch-Für Tamás fideszes országgyűlési képviselő az Országgyűlés elnökénél. | Ingatlanmutyi, vagy jó könyvelő?
Vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Kóka János SZDSZ-elnökkel szemben a politikus normafai ingatlanával összefüggésben Deutsch-Für Tamás fideszes országgyűlési képviselő az Országgyűlés elnökénél. Az ellenzéki politikus Szili Katalinnak címzett levelé
2007. november 23. péntek 14:12 - Hírextra
Deutsch-Für Tamás, aki a Fidesz elnökének kabinetfőnöke azért kezdeményezi a vizsgálatot az SZDSZ elnökének, gazdasági miniszternek 2006-2007-ben benyújtott nyilatkozataival kapcsolatban, mert azokból kimaradt XII. kerületi Normafa úti ingatlan.
Az ellenzéki politikus véleménye szerint mind a vagyon-nyilatkozattételi kötelezettség törvényi tartalmával, mind szellemével ellentétes az a gyakorlat, amelyet a liberális politikus ez esetben folytat, hiszen sajtónyilatkozatai alapján a fenti ingatlan felett egyértelműen Kóka János, mint magánszemély rendelkezik, azt teljes egészében a sajátjaként kezeli, vagyonnyilatkozataiban mégsem szerepelteti.
Deutsch-Für Tamás azt írta: a Kóka János többségi tulajdonában lévő Rumed 2000 Ingatlanforgalmazó Kft. 2003 szeptemberében vásárolta meg a budapesti négyezer négyzetméteres telket.
Hozzátette: az ingatlan egyik felén 2006 tavasza óta építenek egy kétszáz négyzetméter alapterületű, legalább hatszáz négyzetméter hasznos területű lakóingatlant. Ingatlanforgalmazók szerint csak az építkezés alatt álló telekrész 100-150 millió forint értékű, míg a lakóépület piaci értéke elérheti a 300 millió forintot - jegyezte meg a politikus.
A fideszes képviselő szerint ellentmondásos, hogy a telekingatlan tulajdonosa, egyúttal az építtető, azaz a Rumed 2000 Ingatlanforgalmazó Kft., nevében Kóka János több alkalommal is olyan tartalmú nyilatkozatot tett, hogy ő a kft. üzletvezetésre jogosult tagja. A hiteles és hatályos cégadatok ugyanakkor ellentmondanak ennek, hiszen a cégjegyzésre kizárólag Gutai-Ruppert Orsolya Zsuzsanna jogosult - írta a dokumentumban Deutsch-Für Tamás.
Az ellenzéki politikus kitért arra, Kóka János azt "már-már cinikus módon" feltünteti vagyonnyilatkozataiban, hogy egy Budapest V. kerületi ingatlanban 3,29 négyzetméteres folyosórész tulajdonosa.
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az Országgyűlés elnökénél bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a nyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
Az eljárás kezdeményezése esetén az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja az ügyet megvizsgálásra az Országgyűlés Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottságának.
Kóka János a parlamenti honlapon olvasható 2006-os vagyonnyilatkozatában hat ingatlan szerepel. Két V. kerületi 81 és egy 64 négyzetméteres lakóház, egy XI. kerületi 1191 négyzetméteres ingatlan, 200 négyzetméteres lakóházzal (25 százalékos tulajdoni hányaddal), egy verőcei 637 négyzetméteres ingatlan, 71 négyzetméteres üdülővel (50 százalékos tulajdoni hányaddal), egy XIII. kerületi 13 négyzetméteres garázs és egy V. kerületi 3,29 négyzetméteres folyosórészlet.
Forrás: MTI | https://www.hirextra.hu/2007/11/23/ingatlanmutyi-vagy-jo-konyvelo/ | https://web.archive.org/web/20220707012551/https://www.hirextra.hu/2007/11/23/ingatlanmutyi-vagy-jo-konyvelo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingatlanmutyi-vagy-jo-konyvelo | Hírextra | hungarian-news | 2007-11-23 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [
"Rumed 2000 Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
4,155 | Széllel szemben nem lehet hóekézni | Pécs - a hasonló nagyságú városokkal összevetve - sokat fizet a hó eltakarításáért. Az árat csökkenteni akarja a baranyai megyeszékhely. A hóekézést végző kft. hajlandó engedni az árból, bár erre jogilag aligha lenne rákényszeríthető. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-476916 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szellel-szemben-nem-lehet-hoekezni | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-08 00:00:00 | [] | [
"BS-AXIS Építőipari Kft.",
"Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
4,156 | Inkasszó a Disco Magic ellen | Több mint 24 millió forint támogatást kellett volna visszafizetnie a Disco Magic Kft.-nek tavaly év végéig, de ez nem történt meg, ezért inkasszót rendeltek el a cég ellen. | Inkasszót rendeltek el a pályázati csaláson ért Disco Magic Kft ellen. Amennyiben a Mag Zrt. intézkedése eredménytelen lesz, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) pert indít az uniós támogatást szabálytalanul felhasználó cég ellen. A támogatási összeg visszafizetésének határideje december 29. volt.
A kiskunhalasi székhelyű társaság 24 millió 735 ezer forintnyi vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el egy két évvel ezelőtti pályázaton, mégpedig versenyképességének erősítéséhez, új fény- és hangtechnikai berendezések vásárlásához.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tavaly októberben indított vizsgálatot egyrészt a sajtóban megjelent híradások, másrészt a Disco Magic Kft. beszámolási kötelezettségének elmulasztása miatt. A helyszíni ellenőrzésen nyilvánvalóvá vált, hogy bár a cég számlával igazolt, tételes elszámolást nyújtott be az NFÜ-nek, de az abban feltüntetettnél jóval gyengébb minőségű és alacsonyabb árú eszközöket szerzett be. Ezért a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség úgy rendelkezett, hogy a Disco Magic Kft fizesse vissza a teljes támogatási összeget.
Miután a vizsgálat nemcsak szabálytalanságokat állapított meg, hanem bűncselekményekre utaló jeleket is felfedett, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feljelentést tett a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokságán.
A Hír tévé korábban azt közölte, hogy ebben a diszkóban dolgozott Weiszenberger László testvére. Weiszenberger László az előzetes letartóztatásban lévő Zuschlag Jánossal együtt volt az MSZP kiskunhalasi önkormányzati képviselője. | https://index.hu/belfold/discomagic01/ | https://web.archive.org/web/20201021163857/https://index.hu/belfold/discomagic01/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/inkasszo-a-disco-magic-ellen | Index | hungarian-news | 2008-01-08 00:00:00 | [
"Weiszenberger László"
] | [
"Disco Magic Kft."
] | [
"Kiskunhalas"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"csalás",
"EU",
"nemzeti fejlesztési terv"
] | [] |
4,157 | Posta-tender: "projektelő" cég kontra gyártó | A Magyar Posta közbeszerzési eljárásán győztes Cronopont Kft.-nek a lapunkhoz eljutatott közleményéből kiderül, egy kerékpár százhuszonnégyezer forintba kerül. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/postatender_projektelo_ceg_kontra_gyarto.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/posta-tender-projektelo-ceg-kontra-gyarto | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-07 00:00:00 | [] | [
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
4,158 | Illés Zoltán a csepeli majdnem sikersztoriról | "Elkezdődött a régi játék, hogy vállalkozz alul, menj le az árakkal, majd utána mondd azt, hogy még több szemetet találtál, és szerezz újabb és újabb pénzügyi forrásokat" – mondta egyebek között a csepeli galvániszap-ügyről Illés Zoltán, a Fidesz környezetvédelmi szakpolitikusa Gulyás Istvánnak az Echo Tv műsorában. | http://www.magyarhirlap.hu/echo_tv/illes_zoltan_a_csepeli_majdnem_sikersztorirol.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/illes-zoltan-a-csepeli-majdnem-sikersztorirol | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-07 00:00:00 | [] | [] | [
"Bp. XXI. kerület",
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"környezetkárosítás"
] | [] |
|
4,159 | Csonka is szocialista betegségben szenved | Egy fővárosi elmegyógyító intézményben bujkál jogerős börtönbüntetése elől Csonka Gábor, Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető volt kampányfőnöke – értesült lapunk. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/csonka_is_szocialista_betegsegben_szenved.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csonka-is-szocialista-betegsegben-szenved | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-08 00:00:00 | [
"Csonka Gábor",
"Kabai Károly"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [] |
|
4,160 | Zuschlag-ügy: nem politikusok a bűnsegédek | Nem árul el szinte semmit a Zuschlag-ügyben nyomozó Bács-Kiskun Megyei Főügyészség arról a három emberről, akikkel a minap 14-re nőtt a nem tisztázott sorsú pályázati pénzek ügyében meggyanúsítottak száma. | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=997688 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-ugy-nem-politikusok-a-bunsegedek | Népszava | hungarian-news | 2008-01-09 00:00:00 | [
"Katus Ferenc",
"Lados István",
"Zuschlag János"
] | [] | [] | [
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
|
4,161 | Százmillióért taxizik az MTV | Nem kis bravúrt hajtott végre a Magyar Televízió az elmúlt két évben. A szervezeti átalakítás jegyében elkezdte leépíteni a szállítási részlegét, az első körben a 72 embernek majdnem a felét elküldték. Emiatt három dolog is történt. | Nem kis bravúrt hajtott végre a Magyar Televízió az elmúlt két évben. A szervezeti átalakítás jegyében elkezdte leépíteni a szállítási részlegét, az első körben a 72 embernek majdnem a felét elküldték. Emiatt három dolog is történt.
a szervezeti költség valóban csökkent, a 2005-ös 202 millióról 192 millióra.
A napi tevékenység biztonságos és szabályszerű ellátása rendszeresen nehézséget okoz.
A taxiköltség évi 64 millió forintról 106 millióra ugrott. (A 106 milliós taxiköltséget úgy sikerült produkálni, hogy az MTV-nek jelenleg 56 személygépkocsiija van.)
Mi következik ebből? A Magyar Televízió szerint az, hogy a létszámleépítést tovább kell folytatni, a szállítást szolgáltatásként kell megrendelni.
Az indoklás szerint az MTV igyekszik kiszervezni minden olyan tevékenységet, amely nem része az alaptevékenységnek. Ez alapján szervezték ki első lépésben a jelmezeseket és a sminkeseket, ezután a díszletgyártást és üzemeltetést. A szállítás kiszervezése az utolsó lépés az átalakításban.
Maradna 25 ember (stratégiai okok miatt szükséges gépjárművezetők, és a felügyeleti, ellenőrző tevékenységet ellátó személyek), az autók jelentős részét pedig bérelnék, karbantartással, javítással együtt.
És ha már eddig eljutott az MTV, akkor egyúttal le is cserélné 119 darabos flottája jelentős részét, mert a járműpark elöregedett, további üzelemtetése nem végezhető gazdaságosan. A személyautók jelentős része 2004-es beszerzésű, a teherautók azért jóval több, mint tízévesek. A legöregebbek a közvetítőkocsik, de ezeket most nem cserélik le, mert a berendezések átszerelése jelentős költséggel járna. A köztévé 95 új járművet bérelne, ebből négy vezetőit, 20 személyautót, 20 egyterűt, két terepjárót, kisbuszt, teherautókat, de még egy buszt is.
Ezzel amúgy összesen évi 40 millió forint megtakarításra számít az MTV, számolnak ugyanakkor azzal is, hogy a szolgáltatások megrendelésével (az eddig házon belül megoldott szervíz, sofőrök óradíja) piaci szintre árazódik.
További előnyként említi az MTV előkészítő anyaga, hogy a taxiköltség csökkenése is várható, ugyanis a személyautók száma 42+14-ről 63 darabra nőne, és minél többen rendelkeznek személygépkocsival, annál kevesebben vesznek igénybe taxiszolgáltatást. Ebbe a gondolatmenetbe valóban nehéz lenne belekötni, a számítások pedig alá is támasztják ezt: egyenesen 83 millió forintra zuhanna le az MTV taxiköltsége évente.
Az MTV kuratóriuma ma tárgyal az előterjesztésről. Nem biztos, hogy átmegy a javaslat. Egyrészt azért, mert a fideszes kurátorok szerint nincs kellően alátmasztva, hogy valóban bérlettel kellene megoldani az MTV gépjárműigényét. És egymásik érv: a márciusban lejáró mandátumú Rudi Zoltán már ne kössön hosszú távú szerződéseket, döntsön ilyen ügyekről az elnöki pályázat nyertese.
De legalább a kuratórium már nem a saját autóiról dönt. Tavaly tavaszig ugyanis a Magyar Televízió Zrt. biztosított járműveket az elvileg a működését felügyelő MTV Közalapítvány kuratórium elnökség tagjainak is, már igényt tartott erre. Ez amúgy az Állami Számvevőszék szerint törvénytelen, mert a kuratórium elnökségi tagjai az MTV Zrt-től a médiatörvény szerint ugyanis semmilyen jogcímen díjazásban nem részesülhetnek. Rudi Zoltán az elnökségi tagoknak adott autókat – amúgy az ellenzéki kurátorok érkezésekor – márciusban visszavonta. Végül több kurátor megvásárolta az addig használt autóját az MTV-től. | https://index.hu/kultur/tvostrom/2008/01/09/szazmillioert_taxizik_az_mtv/ | https://web.archive.org/web/20201021191806/https://index.hu/kultur/tvostrom/2008/01/09/szazmillioert_taxizik_az_mtv/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmillioert-taxizik-az-mtv | Index | hungarian-news | 2008-01-09 00:00:00 | [] | [
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)"
] | [] | [
"média",
"gazdálkodás"
] | [] |
4,162 | Kármán Irén panasszal él | A rendőrség szerint Kármán Irén újságírót ott és akkor, ahol és amikor elmondása szerint az eset történt, senki nem bántotta, és nem rabolták el. Az újságíró védőjével kedden betekintett a nyomozás irataiba. | http://nol.hu/cikk/477032/ | https://web.archive.org/web/20080219114227/http://nol.hu/cikk/477032/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karman-iren-panasszal-el | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-09 00:00:00 | [
"Kármán Irén"
] | [
"Rendőrség"
] | [] | [] | [
"Kármán-ügy",
"Olajügyek"
] |
|
4,163 | Melyik az európai korrupció fővárosa? - Itt a válasz | Az El País spanyol napilap egyik nemrégiben megjelent cikkében azt állította: a bolgár fővárosban elképzelhetetlen méreteket öltött a korrupció. | http://www.hirszerzo.hu/cikkr.melyik_az_europai_korrupcio_fovarosa_-_itt_a_valasz_.53624.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/melyik-az-europai-korrupcio-fovarosa-itt-a-valasz | Hírszerző | eu-news | 2008-01-09 00:00:00 | [] | [] | [
"Bulgária"
] | [] | [] |
|
4,164 | Korrupciós botrány: eltűnt a főszereplő | Tovább dagad a korrupciós botrány! Az ügy kulcsfigurája, H. A. eltűnt, cikksorozatunk első részének megjelenése után a rendőrség viszont végre belehúzott, s a korábban tervezettnél hamarabb meghallgatta az egyik koronatanút. | Úgy tűnik, a Blikk cikke után felgyorsultak az események. Az állítólagos megvesztegetésekről szóló összefoglaló, amelyet H. A. ügyvédileg ellenjegyzett okiratba foglalt, 2005-ös eseményekről számolt be.
A károsult vállalkozók, akiknek a pénze állítólag volt miniszterekhez, államtitkárokhoz és helyettes államtitkárokhoz került, tavaly nyáron tettek feljelentést, miután világossá vált számukra: hiába futnak a millióik után. Mindeddig azonban gyakorlatilag semmi érdemleges nem történt a hatóságok részéről.
Lapunk azonban úgy tudja, tegnap – előre hozva az eredetileg tervezett dátumot – végre sürgősséggel kihallgatták a botrány több szereplőjét a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztályán. A meghallgatottak között volt az ügy egyik koronatanúja is, aki a károsult vállalkozók és H. A. között közvetített – tudta meg a Blikk.
Egyelőre nem tudni, mi hangzott el a kihallgatáson, de a vallomás azért lehet perdöntő, mert a hölgy információink szerint jelen volt, sőt tolmácsolt H. A.-nak, amikor a férfi a pályázatokban érdekelt üzletemberekkel egyeztetett. A kihallgatás eredményéről nem kívánt nyilatkozni a jelen levő Savanya Norbert sem, aki az ügy károsultjait képviseli. Az ő neve ismerősen csenghet olvasóinknak, hisz korábban neves sportoló, kilencszeres világbajnok búvárúszó volt. H. A.-ról viszont sokkal kevesebb részlet ismert.
A Blikk úgy tudja, kezdetben csak alkalmazott volt egy pályázatírással foglalkozó vállalkozásnál, ám hamarosan kiderült, hogy tehetséges, hisz egyre nagyobb összegeket tudott szerezni a pályázó cégeknek. Alig néhány hónap után máris saját vállalkozást alapított. Ismerősei szerint jó kapcsolatot ápolt országgyűlési képviselőkkel, így kaphatott parlamenti belépőt és szakértői jogosítványt először Ékes József fideszes honatyától, később pedig egy szocialista képviselőtől. Gyakran megfordult a Parlamentben s a Képviselői Irodaházban – érthetetlen, belépőjét a BRFK szerint miért csak tavaly vonták be.
Egy közösségi honlapon úgy mutatkozott be, mint baloldali, akinek a szülei diplomaták voltak. Sőt, fotót is csatolt magáról. Igaz, cikksorozatunk első részének megjelenése után egy másik portálról törölte adatait. Sőt eltűnt maga a férfi is, akinek december óta nincs nyoma, s aki – úgy tudjuk – decemberben a rendőrségtől kapott, immár második idézésnek sem tett eleget.
A férfi egyébként már többször keveredett csalás gyanújába, a Blikk információi szerint legalább hét büntetőeljárás folyt ellene. Ki tudja, hogy lehet még szabadlábon?
Tóth Piroska | https://www.blikk.hu/aktualis/korrupcios-botrany-eltunt-a-foszereplo/6r3jhpr | https://web.archive.org/web/20240318125507/https://www.blikk.hu/aktualis/korrupcios-botrany-eltunt-a-foszereplo/6r3jhpr | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcios-botrany-eltunt-a-foszereplo | Blikk | hungarian-news | 2008-01-09 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"csalás"
] | [] |
4,165 | Korrupció... | Budapest - Súlyos milliárdokat vettek ki az államkaszszából azon útépítő cégek, amelyeket kartellvétség, vagyis a pályázatok egymás közti előzetes leosztása miatt bírságolt 1,3 milliárd forintra a Gazdasági Versenyhivatal. | https://www.blikk.hu/blikk_aktualis/20050924/korrupcio/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio | Blikk | hungarian-news | 2007-10-14 00:00:00 | [] | [
"Betonút Zrt.",
"EGÚT Egri Útépítő Zrt.",
"Hídépítő Zrt.",
"Strabag",
"Vegyépszer Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés"
] | [] |
|
4,166 | Közbeszerzések: ez így nem lesz jó | A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szerint mielőbb változtatni kell a közbeszerzési eljárások rendszerén. Kovács Lászlóval, a kamara közbeszerzési bizottságának elnökével Bodnár Kriszta beszélgetett. | Főkönyvelő
Hudson Global Resources Financial Planning Analyst
ProfiPower - Finance / Legal / HR / FreshGrad General Accounting Team Member with fluent English
ProfiPower - Finance / Legal / HR / FreshGrad Teljes körű könyvelő
ProfiPower - Finance / Legal / HR / FreshGrad További állásajánlatok
Gazdik, figyelem: szigorodtak az állattartás szabályai
A kutya életterének nagyságáról, a póráz minimális hosszáról, az akvárium alakjáról és a kötelező dokumentációról is rendelkezik a július 1-jén életbe lépett rendelet
Nyugdíj-váltás: így veszhet el a garancia Elveszíthető a nyugdíjpénztári hozamgarancia, amennyiben a pénztártag öt éven belül egynél többször pénztárat, illetve a pénztáron belül portfóliót vált | http://www.privatbankar.hu/html/radio/friss.php?ha=6917 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozbeszerzesek-ez-igy-nem-lesz-jo | Gazdasági Rádió | hungarian-news | 2007-11-14 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"belföld"
] | [] |
4,167 | MDF: a korrupció árnyéka lebeg az Ország karácsonya felett | A korrupció gyanújának árnyéka lebeg a kormány felett – véli Almássy Kornél, az MDF alelnöke. Az országgyűlési képviselő szerint az Országház előtti Ország karácsonya rendezvénysorozatot 67,5 millió forint helyett 12-15 millió forintért is meg lehetett volna rendezni. | Nyilt levelet írt Hiller István oktatási és kulturális miniszternek Almássy Kornél, az MDF alelnöke. Az országgyűlési képviselő kifejti: december 6-án kezdődött az Ország karácsonya rendezvénysorozat. A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) nettó 67 millió 500 ezer forintot fordít a 18 napos rendezvénysorozatra, amelynek megszervezésére a Hungarofest kapott megbízást.
Almássy érdekesnek találja, hogy a MeH nem írt ki közbeszerzési eljárást a rendezvényszervezési teendőkre. A büdzsét a MeH állami ünnepekre elkülönített keretéből csoportosították át az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz (OKM), és a szaktárca adta a megbízást a Hungarofest Kht.-nak, amely az OKM háttérintézménye.
Az MDF alelnöke szakértői számításokra és hasonló karácsonyi vásárok tapasztalataira hivatkozva azt írja: egy ilyen volumenű vásár, rendezvény felépítése, megrendezése és üzemeltetése maximum 12-15 millió forintot vesz igénybe. Ezért akár 50 milliós kár is érhette a magyar államot, a magyar adófizetőket – teszi hozzá.
– Szomorúan meg kell állapítsuk azt is, hogy sajnos nem volt túl nagy forgalma a rendezvénynek, hiszen óránként 50-100 embernél több nem fordult meg a téren – hangsúlyozza Almássy Kornél.
A Magyar Demokrata Fórum tavaly – az MTA előtti karácsonyi műjégpálya kapcsán – is felemelte szavát a túlzott költségek miatt – emlékeztet rá a képviselő. Hozzáteszi: az MDF akkor sem a karácsonyi ünnepségek ellen, hanem az aránytalan és megmagyarázhatatlan költség ellen tiltakozott. Megítélése szerint az elmúlt évhez képest azonban tovább romlott a helyzet, – ez alapján már vissza is sírhatnánk a műjégpályát – hiszen nem csökkentek, hanem nőttek a költségek, viszont a rendezvény forgalma jóval kisebb lett.
Almássy fenti okok miatt arra kéri Hiller Istvánt, hogy haladéktalanul indítson vizsgálatot a rendezvényszervezés körülményeinek és a – véleményünk szerint – túlzott költségeknek a feltárására, valamint azt is kéri, hogy a rendezvény megrendezésével kapcsolatos összes dokumentációt részére megküldeni szíveskedjék.
– Meggyőződésem, hogy a Miniszterelnöki Hivatalnak és az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak is érdeke, hogy ne lebegjen a korrupció gyanújának árnyéka sem az intézményük felett – írja Almássy Kornél. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/12/mdf-a-korrupcio-arnyeka-lebeg-az-orszag-karacsonya-felett | https://web.archive.org/web/20080201063518/http://www.mno.hu/portal/534374 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mdf-a-korrupcio-arnyeka-lebeg-az-orszag-karacsonya-felett | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-12-28 00:00:00 | [] | [
"Kulturális Minisztérium",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
4,168 | Strómanhatározó - Kölcsönzött arcok | Strómanok márpedig voltak, vannak és lesznek. Ők azok, akik üzlet- és cégvezetőként jelennek meg a színpadon, holott másnak az érdekeit képviselik: a megbízóét. | Strómannak lenni ugyan nem feltétlenül életbiztosítás, de azért a kockázat csekély: a legnagyobb ügyekben mindeddig még csak a haja szála sem görbült senkinek.
Miért van egyáltalán szükség
strómanra? Például azért, mert A. úr - aki a példa kedvéért legyen polgármester (de lehetne parlamenti képviselő, közgyűlési elnök) - önkormányzati (állami) döntéshozó pozíciója ugyan nem összeférhetetlen a cégtulajdonlással, de a nyíltan saját magának leosztott megrendelés nagy valószínűséggel a közéleti karrierjébe kerülne. (A. lehet mondjuk komoly pozícióban lévő köztisztviselő is, aki viszont a törvény betűje szerint sem birtokolhat gazdasági társaságot vagy viselhet benne funkciót.)
Mit tehet ilyenkor A., akit egyébként olthatatlan vágy fűt a magángazdaságbeli üzletelés iránt? Nos, ha A. úr idióta - és meglepően sok ilyen van az A. urak között -, akkor a felesége, nagymamája vagy más rokona nevén/irányításával alapítja meg a cégét. Az újságíró álma az ilyen helyzet: pillanatok alatt prezentálhatók az összefüggések, nem kell sok időt tölteni a tényfeltárással. Régebben persze - a rendszerváltást közvetlenül követő években - a cégnyilvántartások nehézkessége, a hosszadalmas bejegyzési procedúra miatt ez nem ment egyszerűen. Manapság viszont az összes társaság majd' mindegyik adatára pár ezer forintért legálisan előfizethetünk több szolgáltatónál is
Ha A. úr fineszes, akkor tehát nem a rokonaihoz fordul segítségért. Nem alapít semmiféle céget, inkább keres egy olyat, amelyiknek a vezetőjével szót lehet érteni: ez a cégvezető az igazi stróman. Sőt: az ideális stróman - van csapata, cége legális, valós szerződésekkel és számlákkal, hús-vér emberekkel dolgozik. Megcsinálja, amit kell, majd háláját materiálisan kifejezi a megbízó (a például komoly állami vagy önkormányzati megrendeléseket szállító) A.-nak. Az ilyen stróman valóságos kincs, pláne, ha lojális és néma. A nemzetgazdaság eme szegmensében a szűkszavú, gyors felfogóképességű, többszörösen kipróbált és bizonyított üzletemberek vihetik sokra, a nagydumás fecsegőknek nem terem babér.
A döntési helyzetben lévő A. úr választ az ajánlatok közül, a stróman - és persze A. - pluszköltségét pedig nyilvánvalóan a megrendelő fizeti meg (jellemzően az állam vagy az önkormányzat, azaz: mindannyian). Ha azt feltételezzük, hogy legalább 10 százalék megy egyiknek és másiknak is, ráadásul nettó, akkor ez a metódus mindösszesen legalább 30 százalékkal növeli az eredeti árat.
Ugyanezekkel a szereplőkkel létezhet olyan variáns is, amikor nem A. szerez magának strómant és céget, hanem a kapacitásai lekötését biztos állami, önkormányzati megrendelésekkel elképzelő gazdasági társaság vesz magának egy A. urat. Gyaníthatóan ez az elterjedtebb strómanforma - költségoldalról azonban teljesen mindegy, hogy A. úrnak van-e strómanja, vagy ő maga a stróman.
Akadnak azonban olyan strómanügyek is, ahol csak a felek egyike jár jól - általában a köz kárára. Az 1990-es évek első felének olajbizniszeiben döntően mindig volt stróman. Fifikás brókerek (az olajat nagy tételben adó-vevő "üzletembernek" volt akkortájt ez a neve) ötölték ki a know-how-t, és a recept azóta is változatlan: mindig jól járni és mindig megúszni. X. Kft. behozza, eladja Y. Kft.-nek, amely továbbszámlázza Z. Kft.-nek - a lánc tetszőlegesen folytatható, sőt annál jobb, minél hosszabb, mert a cél
a nyomok eltüntetése
A sor legvégén pedig olykor föllelhető egy ügyvezető igazgató: bejelentett lakása nincs, vagyona a rajta lévő ruha. De előfordul az is, hogy a lánc utolsó cégének a székhelye - aminek a cégbírósági bejegyzése amúgy hónapokba tellett! - nem más, mint a megyeszékhely temetője, netán egy lakótelepi tízemeletes ház 9. emeletén egy olyan 42 négyzetméteres lakás, ahol a Z. Kft.-n kívül még 162 hasonló társaság van bejegyezve. Az olajügyek zöme azért maradt felderítetlen, mert a nyomok többnyire egy kamu címig vagy egy retardált hajléktalanig vezettek.
Ráadásul a kilencvenes évek eleji hőskorban az adóhatóság számítástechnikai rendszere minden volt, csak modernnek nevezhető nem - ha Y. cég Győr-Moson-Sopron megyében stiklizett, legalább fél évbe telt, mire a híre megjelent másutt (már ha egyáltalán), az pedig, hogy a cégvezető ugyanaz a Forint Bertalan sülysápi lakos, akinek az X. Y. Bt.-je éppen 60 millió forint áfát igényel vissza Nyíregyházán, a kor akkori szintjén követhetetlen volt. A helyzet persze mára gyökeresen megváltozott, az APEH gépei és informatikai rendszerei bárkiével fölveszik a versenyt - amiből az is következik, hogy új módszerek után kellett nézni, illetve a régieket kellett az új körülményekhez igazítani.
Az "igazi" stróman százalékot kér - és kap - az üzletből. Az olajügyi strómanok azonban az olcsójánosok lecsúszott kasztjából kerültek ki. Két-három fröccsért, pár száz vagy ezer forintért hajlandók voltak bármit aláírni. A legnagyobb beruházás az volt megbízóik részéről, ha e strómanokat fel kellett öltöztetni egy turkálóból kilónként 350 forintos svájci, holland vagy angol öltönybe. Ebben a világban nem volt százalék, havi fix, és nem is kellett érteni semmihez: pár hónap múlva úgysem emlékezett rá, hogy ki vitte őt a terepjáróján cégbejegyzésre. A nyomozók lemondóan legyintenek, amikor rájönnek, hogy egy ilyen típusú "cégvezetőt" kaptak el: tőle már sehova nem vezetnek nyomok.
Az eredeti tőkefelhalmozás egyik módja az állam megcsapolása volt - működtek a cégek, termelték a profitot, csak épp az alkalmazottak utáni meg a nyereség miatti adókat, az áfát, járulékokat felejtették el átutalni a közkasszába. Ilyenkor is jól jött egy stróman, pláne, ha külföldi volt. Amit Kaya Ibrahim és Joszip Tot nevében, az ő személyazonosító papírjaikkal mások műveltek, a kilencvenes évek második felében már bevett gyakorlat volt kialakult árfolyammal, segítőkész ügyintézőkkel - komplett struktúrával. Még csak az sem mondható, hogy speciálisan magyar jelenség lett volna: a berlini fal leomlása után keletnémetek tízezrei kezdtek valamilyen vállalkozásba - és buktak bele. Az ő megsegítésükre tapasztalt "üzletemberek" hosszabb ideje munka nélküli keletieket béreltek föl a csődbe ment cégek "ügyvezetésére", pár száz márkáért.
Magyarországon a legkülönbözőbb hirdetési újságokban manapság is naponta jelennek meg olyan - diszkréciót, professzionista módszert és szolid árakat ígérő - hirdetések, amelyek csődbe ment, hitellel terhelt cégek "átvételét", egyáltalán: a "problémák megoldását" kínálják szolgáltatásként. De az ilyen strómanoknál is van jobb: a halott stróman. Azon hajtsanak be egy petákot is! Elég átmenni bármely határon, és jól körülnézni a temetők frissen hantolt sírjai között, s máris a lehetőségek széles tárháza nyílik meg - persze meg kell szerezni a pontos személyi adatokat, de a megfelelő csatornák ismerete ebben is sokat segít. Jól jöhet egy lopott - vagy talált - útlevél is: az illető úgy lesz boldog cégtulajdonos Magyarországon, hogy fogalma sincs róla (Kaya Ibrahim is azt vallotta, nem volt az országban aznap, amikor a cégátruházások állítólagosan megtörténtek - esetében megemlítendő, hogy útleveléről korábban egy magyar ismerőse csinált fénymásolatokat).
Nagyok a lehetőségek az autóbizniszben is. Merjünk nagyot álmodni! Nem az alsó kategória a cél, hanem mondjuk a 8 milliós árszint. Szerződtetni kell egy strómant - nem drága, maximum tízezerbe kerül (persze nettó és zsebbe), akit azzal bízunk meg, hogy vegyen egy nagy értékű autót a létező legalacsonyabb előtörlesztés mellett. Meglepően
egyszerűen fog menni
minden. Emberünk beállít a szalonba, bemutatja kifogástalan papírjait, majd annak rendje és módja szerint átveszi a járművet. Kábé két hónap múlva bejelenti, hogy ellopták. A biztosító fizet, az autót pedig alkatrészeire bontva pénzzé teszik a megbízók.
Orbán Viktor kormányának tagjaként Torgyán József a beiktatásakor azt ígérte: 60 nap alatt felszámolja a "zsebszerződéseket", amiket gaz külföldiek kötöttek a magyar anyaföld megvásárlására, nem egy esetben strómanok - gyanútlan és/vagy lefizetett magyar földművesek - közreműködésével. Orbán Viktor maga is kikelt az "osztrák vircsaft" ellen, egy rádióinterjúban pedig úgy vélekedett, hogy az Ausztriával határos három megye (Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron) területének mintegy egynegyede (uszkve 60-70 ezer hektár) zsebszerződésekkel a külföldiek, főleg osztrákok kezén van. Néhány hónappal később - és csaknem 2 milliárdos állami kiadás árán - a közvélemény egy tucatnál is kevesebb gyanús ügyletről szerezhetett tudomást. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek strómanok, hanem valószínűleg inkább azt, hogy ügyesebbek, mint a mindenkori kormányzat.
2007-től kezdődően - vélhetnénk - a tízezerszámra indított vagyonosodási vizsgálatok betehetnek a strómanoknak. Ha A. úr a hivatalos jövedelméből nyilvánvalóan nem élhet olyan nagy lábon, mint ahogyan, akkor hirtelen gyanússá válik a márkás dzsip, a több száz négyzetméteres villa, az évenként menetrendszerűen megejtett világ körüli út, de még a Boss-öltöny is. Egy társaságban szellemesen el lehet viccelődni a jól fizető négytalálatosról, de egy revizor meg sem hallja, ha ezt mondják neki: vagy ha igen, nem lesz rest ellenőrizni a megfelelő dokumentumokat.
Ne higgyük azonban, hogy emiatt a strómanok egyik percről a másikra eltűnnek a színről. Eddig is bírtak alkalmazkodni a korkövetelményekhez, s nyilván így lesz a jövőben is. Legföljebb ők is strómanokat alkalmaznak.
Stróman Aladár
Német eredetű szó, jelentése: 1. szalmabáb, 2. megbízott. Az üzleti élet szereplője: valaki másnak - aki nem akarja felfedni a kilétét - a megbízottja.
Magyarországon az 1939-es második zsidótörvény életbelépése után Strohmann- vagy Aladár-rendszernek nevezték azt a kényszermegoldást, amikor zsidó üzlettulajdonosok, gyárosok keresztény társat vontak be a vállalkozásba, részt ajánlva nekik a haszonból. A jogszabályok beszűkítették a zsidók gazdasági lehetőségeit, számos zsidó iparengedélyt vontak vissza, illetve nem bocsátottak ki újabbakat. Előfordult az is, hogy keresztények nem pénzért, hanem barátságból vállalták a stróman szerepét.
Fizetni csak pontosan
A stróman ügyvezetésével működő cégben a problémát nem a stróman díjazása okozza, elvégre ő a hivatalosan bejegyzett képviselő/ ügyvezető/vezérigazgató. Annyit kap, amenynyit kialkudott. Az már nagyobb gond, hogyan kapja meg a részét A. úr, a megbízó.
Nyilván nem úgy, hogy a stróman beugrik a takarékszövetkezetbe, és átnyújt egy átutalási megbízást a polgármester nevével és bankszámlaszámával. Az elintézésnek vannak szofisztikáltabb módjai is. Az egyik, ha A. úr eleve mindent a stróman létező és működő kft.-je nevére vásárol; és ha ezt nem a saját településén cselekszi, nem is nagyon tűnik fel. A számlaértéket pedig később megkapja kápéban. Az igazi természetesen a készpénz.
Az egyik pénzcsináló lehetőség kampó számlát venni, beállítani költségként (áfáját visszaigényelni, társaságiadó-alapot csökkenteni), a nettóját pedig odaadni kézbe, borítékban (kápéban). A vagyonvizsgálatok korában életveszélyes játékot űz, aki bankszámlára utal. A fiktív számlák azonban komoly háttérmunkát - megbízási szerződést, teljesítési jegyzőkönyvet - igényelnek. Ráadásul extra kiadással járnak (az alapár: áfa plusz 10-15 százalék). Könnyű velük megbukni, ez esetben pedig menetrendszerűen jön az adóbírság, továbbá a cég jó hírének is annyi - ámbár A. úr így is megúszhatja.
Ha nincs túl nagy összegről szó - maximum 15-20 millió forint a tét - kockázatmentesebb szerződni egy megbízható evás céggel. Megállapodás köttetik valamilyen nehezen vagy egyáltalán nem ellenőrizhető gazdasági szolgáltatásról, és erről készül a számla; a bruttó összeg 26 százaléka elmegy ugyan adóba (25 százalék az eva, 1 az iparűzési), és nyilván kér valami percentet maga az evás is, de az egész még mindig olcsóbb - és ami a fő: követhetetlenebb -, mint bármely más megoldás. Az evás azt csinál az adózás után megmaradt pénzével, amit akar (az szja-bevallásba az eva-jövedelmet nem kell beírni), vagyis ez a tuti módszer. Bérként, jutalomként három forintból egy marad - így viszont 100-ból 70 osztható. | https://magyarnarancs.hu/belpol/stromanhatarozo_-_kolcsonzott_arcok-68069 | https://web.archive.org/web/20101205200930/http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15683 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/stromanhatarozo-kolcsonzott-arcok | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-12-20 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"strómanok",
"belföld"
] | [
"Olajügyek"
] |
4,169 | Szétlopták a határőrbázist a búcsúzó dolgozók | Tíz volt határőrségi alkalmazott ellen nyomoz a katonai ügyészség. A gyanú szerint a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság december végi bezárása előtt többen gépeket, ruhákat és építési anyagot loptak a bázisról. | Katonai és vagyon elleni bűncselekmények, szolgálati visszaélés, sikkasztás és lopás miatt tíz balassagyarmati határőr ellen indított nyomozást a Budapesti Katonai Ügyészség - írja a Nógrád Megyei Hírlap. A bűncselekmények gyanúját megerősítette az [origo]-nak a nyomozást vezető Margl Zoltán ezredes is, de hozzátette: jellemzően nem egyenruhásokat, hanem többségében volt civil határőrségi dolgozókat vizsgálnak.
Elsősorban leselejtezett, illetve a raktárkészletből kiírt gyakorlóruhákat, barkácsgépeket és építési anyagokat loptak - írja a Nógrád Megyei Hírlap. Az egyik gyanúsított présházára - a lap szerint - például 1500 darab tetőcserép került. Mint az újság írja, az építőanyag a határőrség egyik ingatlanának felújításából maradt meg. Margl Zoltán ezeket az értesüléseket nem kívánta kommentálni.
A lap úgy tudja, hogy a tolvaj megneszelhette, hogy nyomoznak ellene, mert épp akkor akarta eltüntetni a tetőcserepeket, amikor a rendőrök odaértek. Az akció részleteiről Dankóné Nagy Éva, a megyei rendőrkapitányság szóvivője nem kívánt nyilatkozni, mondván már nem ők az illetékesek.
A nyomozásban egy-másfél hónap múlva várható kézzelfogható eredmény - közölte Margl. Arra a kérdésre viszont még nem tudott felelni, hogy az elkövetők mire számíthatnak majd a fenti bűnlajstromért, mert "az elkövetési érték nagyságát" még vizsgálják. | https://www.origo.hu/itthon/2008/1/szetloptak-a-balassagyarmati-hatarorbazist-a-bucsuzo-dolgozok | https://web.archive.org/web/20221002105451/https://www.origo.hu/itthon/20080108-szetloptak-a-balassagyarmati-hatarorbazist-a-bucsuzo-dolgozok.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szetloptak-a-hatarorbazist-a-bucsuzo-dolgozok | Origo | hungarian-news | 2008-01-08 00:00:00 | [] | [
"Határőrség"
] | [
"Balassagyarmat",
"Nógrád megye"
] | [
"sikkasztás",
"szolgálati visszaélés"
] | [
"Sikkasztás a határőrségnél (2010)"
] |
4,170 | "Nagyon könnyű megbukni" - Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter | Interjúalanyunk tisztában van azzal, milyen következményekkel járhat az uniós pénzek elsíbolása és elpazarlása, de állítja, az ellenőrzésre hivatott intézményrendszer rendben van. | Magyar Narancs: Hogyan ellenőrzik az uniós források fölhasználását?
Bajnai Gordon: Az ellenőrzés szigorúbb a korábbi hazai gyakorlatnál. Az uniónak is van egy mechanizmusa, a saját független ellenőrzési rendszerünk is többszintű. Ez a szigorú szisztéma a pályázóknak olykor kulturális sokkot is okoz. Alapvető érdekünk, hogy a visszaéléseket ne az unió, hanem mi magunk derítsük ki; ekkor ugyanis a visszavett pénz Magyarországon marad, és visszaforgatható a következő kiírási körbe. Tavaly több mint 120 esetet tártunk föl mi magunk, és kezdeményeztünk szabálytalansági eljárást. Idén az első háromnegyed évben 46 olyan esetet találtunk, ahol 10 ezer eurónál nagyobb pályázati összeg volt a tét, és 29 esetben állapítottunk meg szabálysértést. Az ellenőrzési rendszer tehát működik. Elindítottuk például az "anti-lop" portálunkat, amire eddig több mint 150 bejelentés érkezett.
MN: Mennek ezekkel valamire?
BG: Jóval több mint a fele nem értelmezhető, internetes viccelődés, például bejelentik, hogy "Anti lop", de ezt belekalkuláltuk. Ám vannak használható bejegyzések is. Ezek egy részének nincs köze az uniós pénzekhez, ezeket átadjuk az illetékes szerveknek, például az APEH-nek. Az uniós forrásokra vonatkozó bejelentéseknek viszont mi járunk utána. Már most látszik, hogy néhány ügyben feljelentést fogunk tenni, vagy szabálytalansági eljárást indítunk.
MN: A minisztérium szúrópróbaszerűen ellenőriz?
BG: Az 50 millió forintnál nagyobb támogatásoknál minden esetben van helyszíni ellenőrzés is. Az 50 milliósnál kisebb tételeknél az uniós elvárás az 5 százalékos mintavétel.
MN: Pedig azt, hogy egy teljesítésigazolás valós-e, vagy hogy nem kamuszámlákról van-e szó, csak helyszíni kontrollal lehet kiszűrni.
BG: Igen, és éppen ezért tárgyalunk most az államkincstárral arról, hogy az uniós elvárásnál többször ellenőrizzünk.
MN: Ezek szerint igazából csak az 50 milliósnál nagyobb támogatású projekteknél lehet lebukni csalás esetén, kisebb tételnél nagyobb a sansz arra, hogy valaki megússza.
BG: Tételesen, számlával mindenkinek el kell számolnia, függetlenül az elnyert támogatás összegétől.
MN: Ez Magyarországon nem szokott senkinek gondot okozni.
BG: De a pályázat befejezése után még öt évig ellenőrizhetünk, és bárki beleeshet az 5 százalékos mintavételbe. Akár büntetőügyet is kockáztathat az, aki csal. Ez egy kétszintű rendszer. Mi kiírjuk a pályázatot. Ha azon egy önkormányzat, vállalkozás, civil szervezet vagy egyház nyer, a kivitelezésre egy bizonyos összeg fölött közbeszerzésen kell kiválasztania azt a beruházót, aki megépíti az iskolát, kórházat. Ha ebben a szakaszban történik valami, azt a rendőrségnek kell kivizsgálnia. Az "antilop"-ra érkezett érdemi bejelentések nagy része ilyen esetekre vonatkozik. Természetesen mi is vizsgálódhatunk, és ha a közbeszerzés szabálytalan, akkor jogunk van visszavenni a pénzt akár utólag is. Komoly kockázatot vállal az, aki síbolni próbál.
MN: A pályázók tisztában vannak a lehetséges szankciókkal?
BG: Nagyon pontos eljárásrendünk van, amely leírja, hogyan kell egy szabálytalanságot kivizsgálni. A nyertesekkel kötött támogatási szerződésben világosan rögzítjük, mi történik szabálytalanság esetén. Idén emiatt már 780 millió forintot vettünk vissza.
MN: És a pénz mind vissza is jött?
BG: Ez nyilván időbe telik.
MN: Mennyit sikerült behajtani?
BG: Nem titok, de végleges számot pontosan nem tudok mondani. A legtöbbször vitatják a megállapításainkat, és ezért elindul egy bírósági folyamat.
MN: Az nem fordulhat elő, hogy a pénz azért nem jön vissza, mert már nincs miből visszafizetni?
BG: Biztosítékot kérünk a pályázóktól. Az I. Nemzeti Fejlesztési Tervnél (NFT) a nyertesnek öt évig fedezetet kell biztosítania a kapott összeg 120 százalékára. Elvileg tehát nincs gond a visszafizetéssel. Hozzá kell tennem, hogy bár ez a szigorú kikötés számunkra csökkentette a kockázatot, a pályázók nagy részénél ellehetetlenítette a működést. Éppen ezért 2007-től egyháztól, civil szervezettől, önkormányzattól nem kérünk biztosítékot, csak a gazdasági vállalkozásoktól, de tőlük is kisebb mértékűt.
MN: Mennyi emberük van az ellenőrzésre? A terepmunkához revizorok kellenek. Az I. NFT 19 000 projektjéből 9000 befejeződött. Egy projektellenőrzés, feltesszük, minimum olyan alapos, mint egy adóvizsgálat.
BG: A rutinellenőrzéseket döntően a Magyar Államkincstár helyi szervezetei végzik. Ezek függetlenek attól, hogy egyébként a vizsgált projektnél van-e szabálytalanság. A szabálytalansági eljárás helyszíni ellenőrzéseit ugyancsak a Magyar Államkincstár végzi. Éppen aláírás előtt van egy szerződés, amely jelentősen növeli a revizorok számát.
MN: Milyen típusú szabálytalanságok fordulnak elő?
BG: Az egyik ilyen a csalás: valaki a megkapott pénzből nem azt veszi, amire szerződött, vagy közvetítőkön keresztül megdrágítja. Egy másik tipikus módszer, hogy áltanácsadók járják például az önkormányzatokat, és felajánlják a "szolgálataikat", mondván, ismerik a rendszert vagy az egyes posztokon ülőket, és sikerdíjért elintézik a pályázatnyerést. Konkrétan rám is hivatkoztak már ilyen szélhámosok. Kis kockázatot vállalnak, mert ha tíz pályázatból mondjuk négy bejön - amik persze nélkülük is nyertek volna -, már komoly összeget tehetnek zsebre. Egyébként nem zárom ki a lehetőségét, hogy adott esetben tényleg el lehet "intézni" valamit. Ez viszont nagy baj, mert azt jelenti, hogy az intézményrendszerünkben valahol probléma van. Ennek a kiküszöbölésére nyújtottunk be a parlamentnek egy szigorú összeférhetetlenségi törvényt, hogy minden közszereplőnek el kelljen döntenie, melyik oldalára ül az asztalnak. Félreértés ne essék: a pályázati tanácsadás komoly szakma, rengeteg felkészült szakember dolgozik, és ezek a szélhámosok nekik okozzák a legnagyobb kárt. Bevett trükk a számlahamisítás is, és ugyancsak tipikusnak mondható az is, ami a gyanú szerint Dögén történt, amikor tehát az uniós forrást arra költik, amire kapták, de a megrendelő a vállalkozót zsarolva a haszonból kér vissza.
MN: A tapasztalatok szerint a vállalkozó a költségei tervezésekor eleve számol a visszacsorgatandó pénzzel. És ezt a pluszt a pályázó belekalkulálhatja már a kért összegbe.
BG: A dögei ügyben ezt csak akkor tehették meg, ha a közbeszerzést is befolyásolták. Ez viszont az eddigi vizsgálatok szerint szabályosan zajlott le. Egy jól működő közbeszerzés dolga éppen az lenne, hogy leszorítsa az árat. Szándékunkban áll, hogy a közbeszerzést ebből a szempontból is felülvizsgáljuk, mivel az uniós szabályok szigorúbbak. Szabálytalanság esetén nemcsak pénzbüntetés van, mint a magyar gyakorlatban, hanem vissza is kell kérni az összeget. A saját gyakorlatomban volt rá példa, hogy az ezzel való puszta fenyegetés hatására inkább fölbontották a szerződést és új közbeszerzési eljárást folytattak le, aminek az eredménye milliárdokkal lett olcsóbb. A korrupció során egyébként az igazi nagy kárt nem is mondjuk egymillió forint ellopása okozza - persze az is nagy baj, büntetendő és morálisan üldözendő. Hanem az, hogy az egymillió ellopása érdekében egy ezermilliós döntést rosszul hoznak meg, drágább kivitelezőt, gyengébb technológiát választanak. Ha ez rendszerszerű, akkor az uniós forrásból kevesebb dolog épülhet meg. Ráadásul a korrupció az embereknek azt a hitét, motivációját rombolja, hogy érdemes részt venni valamiben. Belénk égett, hogy itt a közpénzek elosztása úgysem fair módon zajlik. A Fidesz az ősz elejei korrupciós kampányában - néhány ügyből általánosító következtetéseket levonva - a magyar társadalomnak arra az atavisztikus ösztönére erősített rá, hogy "azok" ott fönt úgyis ellopnak mindent, nekünk semmi értelme csinálni bármit is. Ráadásul a feltálalt ügyeknek csak egy része volt valós, a másik nem, például nem volt benne uniós pénz, egy esetben pedig az általuk támogatott polgármester keveredett gyanúba. Pedig ezt a fejlesztési tervet arra építettük föl, és a sikere is azon múlik, hogy minél többen vegyenek részt benne. Találjanak ki valamit, és azt ennek a forrásnak a segítségével valósítsák meg. Mi nem jelöltük ki felülről, mi az a három dolog, amire az országnak szüksége van. Mint az a brazil diktátor, aki fölhúzatta a Maracanát, mert úgy gondolta, az ő népének hatalmas futballstadion kell. Épp ellenkezőleg: jöjjön sok tízezer pályázó, vállalkozó, civil, egyház, és valósítsák meg az uniós források segítségével azt, amit elképzeltek. Aki az értelmes, öngondoskodó cselekvésbe vetett hitet veszi el az emberektől, az iszonyatosan nagy károkat okoz. A magam részéről annyit tudok tenni - és ezt meg is teszem -, hogy tűzzel-vassal irtom a korrupciót, feltárom és felmutatom a visszaéléseket. Ám szeretném azt is hangsúlyozni, hogy nem a visszaélések a jellemzők a források felhasználásakor. A pályázók döntő része tisztességes.
MN: Márciusban azt nyilatkozta lapunknak, hogy kulturális szemléletváltásra is szükség lenne az uniós források értelmes fölhasználásához. De mi van, ha ez az irdatlan mennyiségű pénz nem megváltoztatja a struktúrát, hanem a legrosszabb tulajdonságokat hozza ki mind a rendszerből, mind az emberekből? Valami megvalósul ugyan, de tisztázatlan viszonyok között, ráadásul bebetonozódnak a helyi erős emberek, hatalmi hierarchiák. A gazdagok meg gazdagabbak lesznek. Az önök feltételezése, hogy az emberek egyéni érdekeik érvényesítésén át a köz javát is szolgálják, szép, és nincs senki, aki ne ebben reménykedne. De biztos, hogy jól mérték föl ezt a dolgot?
BG: Veszélyeket én is látok. A pénzeket mindig valamilyen struktúrába vagy struktúraváltásba fektetjük. Egy nagy, átfogó fejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha egy nagy kultúraváltó - de mondhatnám úgy is: modernizációs - projektnek a része. A fejlesztéseken kívül strukturális reformok és tudati átalakulás is kell hozzá. A magyar társadalomban a preindusztriális vagy prekapitalista-félfeudális struktúráktól egészen a posztmodernekig sok minden jelen van - és nem a posztmodern a domináns, az biztos. Az uniós pénzek fölhasználásának akkor van értelme, ha azokkal egyfajta modernizáció kényszeríthető ki a magyar társadalomból. Magyarországon elvileg létrejöttek nagyon nyugatos szerkezetek, egyfajta kapitalista gazdaság, modern európai jogszabályokkal, van egy modernnek tekinthető politikai struktúránk, legalábbis a jogszabályok szintjén. És mindez szembetalálkozik azzal az átmenetiséggel, ami a finom textúrákban, a köznapi mentalitásban, a társadalom szövedékében jelen van. A társadalom számára egyfajta érettségi próba, hogy ezeket a pénzeket miként képes hasznosítani. És a vizsgán nagyon könnyű megbukni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy a bukási arány: az unióban az ilyesfajta felzárkózási kísérletek nagyobb része kulturális értelemben és a fenntarthatóság szempontjából nem volt sikeres. Innen nézve a fejlesztési terveink elsősorban nem is a pénzekről szólnak, hanem arról, hogy e pénzek segítségével megteremtünk-e végre egy korszerű, versenyképes struktúrát. Nem véletlen, hogy minden pályázati kiírásunkban tetten érhető valamilyen modernizációs szempont. Ez a fő dilemma: egy olyan országot, ami ahhoz van szokva, szoktatva, hogy az állami osztogatásból lehet jól élni, hogyan lehet állami pénzek újraelosztásával leszoktatni erről.
MN: A mezőgazdaságban az uniós támogatások sok mindent eltorzítottak például.
BG: Különválasztanám az agrárszférát. Ez az egész unióban sajátosan működik, és e működést mindenhol a támogatásra alapozzák.
MN: Világos, csak a párhuzam kedvéért mondtuk. De tapasztalataink egyelőre ebből az ágazatból vannak, és azok nem okvetlenül jók.
BG: Manapság is van politikai mozgalom, amelyik azt sulykolja, hogy az államból kell megélni, az államtól kell a segítséget várni. Pedig az az állam erős, amelyiknek a polgárai erősek - és nem az, amelyik sok embert eltart. Az alapdilemmát - hogyan lehet az öngondoskodás eszméjét erősíteni úgy, hogy ennek érdekében közpénzt osztogatunk - a pályázati kiírásokban próbáljuk feloldani. A pályázat nem pusztán technikai dolog, a jelentősége épp abban áll, hogy a közérdek a rész- vagy magánérdekkel szembesül. A pályázat lényegi feltételeiben kell megjeleníteni azokat az elveket, amikről beszéltünk. Például ha egy vállalkozó ma uniós forrást nyer a beruházásához, azt kell vállalnia, hogy a beruházást követő három évben reálértékben 4-8 százalékos növekedést produkál. Ebben a bátor újítók között vagyunk az unióban, itthon pedig teljesen szokatlan volt ez.
MN: Milyen alapon várják el ezt?
BG: Ha valaki közpénzt kap a magánbizniszéhez - mert az uniós fejlesztési pénz nemcsak úgy van, hanem a német, brit, holland stb. adófizetőktől származik -, akkor a köz számára adjon is vissza valamit. Mivel ma Magyarország legnagyobb feladata az, hogy visszatérjen az EU növekedési ütemét meghaladó tartós növekedési pályára, a közpénzt felhasználó vállalkozásoktól elvárjuk a reálértéken legalább 4 százalékos növekedést minimum három éven keresztül. De ez csak egy példa arra, hogyan jelenik meg ez a filozófia a pályázati kiírásban. A rendelkezésre álló nagyon sok, de véges mennyiségű pénzt azokhoz tereljük, akik húzzák az országot maguk után. Nagyon sok vitánk volt az érdekképviseletekkel meg az ellenzékkel, hogy miért nem osztjuk szét a pénzt mindenkinek. Voltaképpen egyfajta klientúraépítő vagy népszerűség-javító osztogatást kértek tőlünk számon - furcsa módon még az ellenzék is.
MN: Az NFT I.-ben is ezek voltak már a kritériumok?
BG: Akkor is voltak vállalások, de nem ezek. Nem tagadom, voltak kételyeink, hogy az új feltételek mellett is lesz-e elegendő pályázó.
MN: És?
BG: Az eddig lezárt kiírásokra átlagosan kétszeres túljegyzés volt, de akadt olyan is, amire ötszörös.
MN: Az NFT I.-nél ez hogyan alakult?
BG: Körülbelül harmincszoros volt a túljegyzés. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervnél egy területen voltak jegyzési nehézségek, a leghátrányosabb térségekben működő vállalkozások számára elkülönített ún. védett keretnél. Erre azért volt szükség, hogy a legfejlettebbek ne szívjanak el minden pénzt. Míg Budapesten 100 vállalkozás jut ezer főre, Észak-Magyarországon csak 50 - már csak ezért is kevesebb az igény e keretre.
MN: Ha a pályázatokkal serkenteni tudják a gazdasági növekedést, akkor a fejlesztési terv ezzel megteszi a magáét szociálpolitikai értelemben is?
BG: A vállalkozásfejlesztés elsődleges célja nem a szociálpolitika. A hatás közvetett, például úgy, hogy a hátrányos helyzetű térségben új munkahelyet tud teremteni a támogatott vállalkozás. Ha kifejezetten szociális célokra adnánk a pénzt, azzal megkötnénk a vállalkozó kezét, ami versenyhátrányt jelentene. Viszont a leghátrányosabb helyzetű térségek számára vannak külön programok szociálpolitikára: foglalkoztatásra, átképzésre, oktatásra, rehabilitációra, sőt erre jóval több pénz van, mint a vállalkozásösztönzésre. De a vállalkozásfejlesztést nem szabad összekeverni a szociálpolitikával. Ha a vállalkozások növekedését tartósan biztosítani tudjuk, akkor érezhető lesz a felzárkózás az unióhoz. Másrészt 4 százalék fölötti tartós növekedés esetén van esély arra, hogy bővüljön a foglalkoztatás. Ha tehát a vállalkozó a saját üzletét fejleszti, azzal a közcélt is szolgálja.
MN: Amikor hónapokkal ezelőtt a második fejlesztési terv indulásáról készítettünk anyagot, az egyik regionális tanácsba delegált fideszes politikus azt nyilatkozta nekünk: ők nem azért vannak ott, hogy acsarkodjanak a szocialistákkal, mert a választóik nem ezt várják el tőlük. Változott azóta a helyzet?
BG: Azt látom, hogy a Regionális Fejlesztési Tanácsokban konszenzussal születik a döntések 75-80 százaléka. Ez a jegyzőkönyvekből visszanézhető. Az együttműködés többnyire korrekt, és ezt sikerként élem meg. Egyébként a nem konszenzusos, vitatott döntések oka jórészt nem politikai, hanem például területi vagy ágazati érdekellentét. Döntően nem nagypolitikai, hanem helyi érdekek ütköznek. Van egyfajta pragmatizmus, hiszen például eminens érdeke a polgármesternek, hogy fejlődjön a települése, mert azzal nő az esélye az újraválasztásra. És persze érdeke ez a kormánynak is, hiszen a fejlesztés végső soron az ő teljesítményét is minősíti - ha fejlődnek a települések, akkor nehéz lesz majd avval kampányolni, hogy a kormány semmit nem tett. Akadnak természetesen ezen a szinten is értelmetlen nézeteltérések, például amikor megy a kiszorítósdi, hogy ki álljon oda átvágni a szalagot. De nem ez a meghatározó.
Bőségszerű
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint a 2004 és 2008 között fungáló I. Nemzeti Fejlesztési Tervben előirányzott támogatások 82 százalékát már kifizette a hivatal, és evvel Magyarország az első az új tagországok rangsorában. Ami az NFT II.-t, a 2007 és 2013 közt érvényes Új Magyarország programot illeti, 2007 végén hazánk a kiírt pályázatok számát és összegét is tekintve veri az összes tagországot: a több mint száznyolcvan pályázaton elérhető összeg eléri az 1300 milliárd forintot. A kormány ezenkívül 340 kiemelt projektet fogadott be eddig, ami további 1600 milliárdot jelent - összesen tehát csaknem 3000 milliárd uniós forint felhasználására nyílt meg a lehetőség. Ez utóbbiak egy része helyhez kötött, egyedi projekt (klasszikusan ilyen az útépítés), de vannak köztük országos foglalkoztatási projektek (például a munkanélküliek átképzésére kiírt "Lépj egyet előre" program, vagy a "Start", amelynek keretében kiegészítést kapnak a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató vállalkozók). De kiemelt projekteket a regionális tanácsok is javasolhatnak (például turisztikai fejlesztésekre). Ezek közül a legnagyobb sem haladja meg a 10 milliárdos értéket. | https://magyarnarancs.hu/belpol/nagyon_konnyu_megbukni_-_bajnai_gordon_onkormanyzati_es_teruletfejlesztesi_miniszter-68064 | https://web.archive.org/web/20150612053636/https://magyarnarancs.hu/belpol/nagyon_konnyu_megbukni_-_bajnai_gordon_onkormanyzati_es_teruletfejlesztesi_miniszter-68064 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagyon-konnyu-megbukni-bajnai-gordon-onkormanyzati-es-teruletfejlesztesi-miniszter | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-12-20 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás",
"csalás",
"EU",
"nemzeti fejlesztési terv",
"belföld"
] | [] |
4,171 | Hazafi Attilát rejti a H. A. | A nyomozás jelenlegi állása szerint nem érintettek politikusok abban a több mint százmilliós csalási ügyben, amelyet a Blikk hozott nyilvánosságra – derül ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság közleményéből. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/hazafi_attilat_rejti_a_h._a..html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hazafi-attilat-rejti-a-h-a | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-08 00:00:00 | [
"Hazafi Attila"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"csalás"
] | [] |
|
4,172 | "Sok hibát követtem el" - Kóka János, az SZDSZ elnöke | Miért nem lehettek egyből nyilvánosak a Hankook-szerződés adatai, miközben a gumigyár az adókedvezményekkel együtt 20-25 milliárd forint közpénzt kap? | Magyar Narancs: Tavasszal azt mondta, hogy 10 százalékra kell növelni az SZDSZ támogatottságát. Miben látja az okát, hogy ez most inkább egy százalékon áll?
Kóka János: Az SZDSZ támogatottsága nem változott, ott vagyunk 4-5 százalékon, ahol az elmúlt években voltunk. A növekedésről pedig nem mondtunk le.
MN: Aki nem ennyit mér, az téved? Vagy politikailag motiváltnak tartja az eltérő kutatásokat?
KJ: Ön egyetlen októberi adatról beszél, a novemberi már megint négy százalék. Amúgy a felmérések módszertanához nem értek, csak azt tudom, hogy a mértékadó közvélemény-kutatók szerint az SZDSZ támogatottsága gyakorlatilag nem változott. Az viszont tény, hogy nem tudtunk kitörni a 3-5 százalékos körből.
MN: Mitől lehet népszerűbb párt az SZDSZ?
KJ: Két dologtól: a programtól és az országos jelenléttől. Ha megnézzük, hogy mit tesznek Európában a sikeres liberális pártok, akkor tanulságos dolgot látunk. Vezetőik elsősorban a saját pártjukkal foglalkoznak. Vagyis elsőként a párt érdekeit nézik, és csak utána a koalícióét vagy a kormányét. Ezt nekünk is érdemes végiggondolnunk. Másrészt logisztikai értelemben nagyon jól szervezik a pártot, a szavazatokat településről településre szedik össze. Ránk ez nem jellemző, nagyon sok olyan kistelepülés van, ahol az önkormányzati választáson nulla százalékot értünk el, aminek az az egyszerű oka, hogy nem indítottunk liberális jelöltet.
MN: Ha indult is a sok éve sikeres liberális polgármester, többnyire kikapott.
KJ: A tavalyi választás rendhagyó volt. Az őszödi beszéd és az utcai harcok után sokan nem programokra, nem polgármesterekre szavaztak, hanem a kormányra vagy a kormány ellen. Ezért az a plusz, amit az ismert liberális polgármesterek személye jelenthetett volna, alaposan leolvadt.
MN: Akkor ön szerint nincs is baj?
KJ: A helyzet egyáltalán nem jó. Az SZDSZ nehéz helyzetben van, mint a rendszerváltás óta gyakorlatilag mindig. Az utóbbi két választáson 300-350 ezer választó szavazott ránk, de nem miattuk kell aggódnunk. 'k értik, hogy mit teszünk, értik a reformok lényegét. Nekünk az általános közhangulattal van gondunk, azzal, hogy a reformok iránti bizalom minimálisra fogyott.
MN: Amikor az országjárás során megérkezik egy kisvárosba, mivel fog előállni a "sokaságnak"?
KJ: Arról fogok beszélni, hogy a legfontosabb döntéseket közösen hozzuk meg. Mondhatjuk, hogy jó úgy, ahogy eddig volt, és akkor megyünk lefelé a semmibe. És dönthetünk úgy is, hogy változtatni kell, reformok kellenek, és akkor talán kijövünk a gödörből. Nem fogok sokat udvariaskodni, elmondom, hogy a népszavazáson szavazz nemmel. Ez jelenti a reformok folytatását, ez jelenti a reményt, hogy Magyarországon az egészségügy elkezd hasonlítani majd arra, amit a nyugati típusú orvoslástól elvárunk. Utána elmondjuk, hogy milyen reform kell ahhoz, hogy a térségi egyetem, főiskola valóban egyetemnek legyen hívható. Hogy esetleg bekerüljön a világ háromszáz-ötszáz legjobb oktatási intézménye közé. Elmondjuk, hogy vagy feltűrjük az ingujjunkat, dolgozunk, végigvisszük a reformokat, vagy a magyar kórház és iskola sohasem lesz olyan színvonalú, mint amit elvárunk. A mostani "Nyitott szemmel" kampányunk erről szól: csukott szemmel gondolhatjuk, hogy az egészségügy ingyenes, jó minőségű szolgáltatást nyújt, a kórházak megfelelnek az európai minőségnek. Ha kinyitjuk a szemünket, látjuk, hogy mindjárt ránk dől az egész, és csak a hálapénz, a korrupció tartja egyben. Aki Magyarországon azt gondolja, hogy az egészségügy ingyenes, sosem fog ránk szavazni. De vannak, akik nyitott szemmel járnak, közülük sokan támogathatják a reformokat.
MN: És ha ellenvetik, hogy a gazdasági növekedés egyszázalékos, az életszínvonal stagnál, és januárban a kormányzás harmadik éve kezdődik?
KJ: Tíz évig meneteltünk az élbolyban. Az utóbbi két évben azonban a versenyelőnyünk elszállt. Mindig mondtuk, hogy a globalizált világban az évek alatt felhalmozott versenyelőnyt szinte pillanatok alatt elveszíthetjük. A túlterjeszkedő, bürokratikus, drágán működő, csak magas adók mellett működni képes állam maga alá tudja temetni a gazdaságot. Amellett, hogy Magyarországra továbbra is áramlik a működő tőke, a magyar vállalatok exportálnak, és az ipar kibocsátása közel tíz százalékkal nő, a gazdaság mégis stagnálni kezdett. Azért, mert az állam túl nagy, túl lassú és túl pazarló. A környező országok 5-10 százalékkal kisebb újraelosztási szinten működnek, a nemzeti összterméküknek ennyivel kisebb részét veszik el az emberektől és költik el. Ezt nem lehet vállalati hatékonysággal ellensúlyozni, ehhez az erőltetett autópálya-építés is kevés. A közteherviselés, az adórendszer újragondolása lehet csak a megoldás.
MN: Most, hogy az egészségügyi reformról - úgy tűnik - sikerült megállapodni, milyen mozgásterük, eszközük maradt, hogy rávegyék a szocialistákat az újraelosztás átgondolására?
KJ: Adóreformot is ígértünk, ugyanekkora lelkesedéssel. Ez a probléma túlmutat a koalíciós vitákon. Tízből kilenc parlamenti képviselő nem vett tudomást arról, hogy újra kell gondolni az állam szerepét. Az SZDSZ igyekszik megmutatni, hogy az egészségbiztosítási reformon túl is marad bőven feladat. Olyan lépésekre gondolok, amelyek nélkül nem jönnek létre új munkahelyek. Ha az egyéni képviselő azt látja, hogy kap pénzt a város főterének felújítására, az jól belátható, azonnal megszavazható, vonzó opció. Ehhez képest az, hogy lemaradunk a regionális versenyben, és ez Magyarországon lassítja a növekedést, nagyon absztrakt. Ha viszont be tudjuk mutatni, hogy konkrétan az ő választókerületében milyen lehetőségeket jelentene, ha elkezdene nőni a gazdaság, akkor talán sikerül kilépni a hagyományos keretből. Nagyon más ez a megközelítés, mint ami a parlament eddigi törvényhozási mechanizmusait jellemezte, de nem tartom kizártnak, hogy egy ilyen alacsony gazdasági növekedés felnyitja a szemüket.
MN: Mennyiben nő a mozgástere, hogy a párt érdekeinek képviseletekor nem kell már miniszterként a koalíciós kompromisszumokat is képviselnie, és megszűnt a főnök-beosztotti viszony a kormányfővel?
KJ: Sokan mondták, hogy nem lehet tartósan együtt vinni a pártelnökséget és kormánytagságot. Nem lehet egyszerre megrendelői és végrehajtói pozícióban is ülni. Igazuk volt. A mostani helyzet lényegesen több teret ad az önálló, független politizálásra. Erőforrás-probléma is volt: ha eddig az energiáim nagy részét a minisztérium kötötte le, most az összes energiát a pártra és a frakcióra tudom fordítani. Ez a párt csak akkor erősödhet, ha vidéken erősödni fog, ahhoz pedig sokat kell vidéken lenni.
MN: Az általános sajtóvisszhang szerint a szocialista pártban igencsak örülnek a távozásának. Ez nyilván összefügg az energetikai piacnyitással és a MÁV átalakításával.
KJ: Nehezen születik meg a kompromisszum egy liberális gazdasági miniszter és egy szocialista frakció között. Természetes, hogy sok volt a feszültség. Mégis lett új vasúti törvény, energiatörvény, az autópályák kivitelezési költségét is lejjebb vittük. A sikerek és a kudarcok is ezekben a csatákban születtek. De ha sikerül túl lennünk az egészségügy és a közteherviselés reformján, akkor már nem kell annyi új konfliktust nyitni, a meglévőket kell jól menedzselni 2010 tavaszáig. Én is tanultam ezekből a harcokból, például azt, hogy egyszerre csak annyi feladatot, konfliktust szabad vállalnunk, amennyit végig is tudunk vinni. Ebben az esetben kevesebb lesz a bukás, és több lesz a siker.
MN: Mikre gondol?
KJ: Tavasszal megállapodtunk a hallgatói önkormányzatokkal, hogy a kedvezmények megváltoznak, ezt szerződésbe is foglaltuk. Majd valamilyen rejtélyes oknál fogva mégsem sikerült, ezt a szocialisták felülírták, és szeptembertől visszaállították az eredeti kedvezményeket. Szerintem kár volt. Mondok egy másik példát: megvolt a lehetősége, hogy 10-12 üresen imbolygó mellékjáratot megszüntessünk. De elbizonytalanodott a szocialista párt, és így jelentősen csökkent a mozgásterem, nem volt elég erőm, hogy átszakítsam az ellenállást. Újabb hónapokra elhalasztottuk a döntést a mellékvonalakról, miközben tudjuk, hogy ez milliárdos veszteséget jelent, és a konfliktust kezdhetjük majd elölről.
MN: Elég sok kritikát kaptak például a szárnyvonalak bezárása kapcsán, hogy mindenhol a fűnyíróelv érvényesült, és nem vizsgálták, hogy esetleg azért utaznak kevesen a vonaton, mert a menetrend nem felel meg az adott vonal mellett élők igényeinek. Nyáron pedig megjelentek a MÁV-nál a nemrég az utasok megelégedésére bevezetett ütemes menetrend visszafejlesztésére irányuló szándékok.
KJ: Amiknek nem engedtünk. Az ütemes menetrendnek, a fejlesztéseknek, a pályasebesség növelésének van értelme, és erre pénzt is érdemes költeni. Azokra a mellékvonalakra viszont, amiket nem használ senki, nem érdemes. Egy évig tárgyaltunk, kilóra is rengeteg az az anyag, ami keletkezett. Több mint 30 mellékvonalat vizsgáltunk, harmadánál senki nem látta indokoltnak az üzemeltetést. Az összes olyan mellékvonal, ami mostanában nagy vihart kavart, mind kimaradt volna ebből. De a sztrájkfenyegetéstől és a húr túlfeszítésétől való aggodalom miatt a koalíció ebben a kérdésben visszatáncolt. Ha sok ilyet csinálunk, az koptatja a kormány iránti bizalmat. Talán januártól új lapot tudunk nyitni, kevesebb lesz a vihar és több a siker.
MN: Amikor miniszteri utódját, Kákosy Csabát naponta zaklatják majd a kijáróemberek, mondjuk az áramátvételi díj miatt, akkor mit fog neki mondani? Ne engedj a Kapolyinak, Csaba?
KJ: Számíthat minden támogatásomra, csak most már nem szakminiszterként fogok alkudozni, hanem mint pártelnök érvelek és mondom el, hogy mit kíván a gazdasági racionalitás. Csaba abszolút felkészült szakember, és ezeknek a csatáknak a jelentős részét nélkülem is meg fogja vívni.
MN: Miért nem lehettek egyből nyilvánosak a Hankook-szerződés adatai, miközben a gumigyár az adókedvezményekkel együtt 20-25 milliárd forint közpénzt kap?
KJ: Rögzítsük, hogy minden állami kötelezettségvállalást maradéktalanul és határidőre nyilvánosságra hoztunk. A vita azon volt, hogy magát a szerződést nyilvánosságra hozzuk-e, mert az üzleti titkokat tartalmaz, például hogy milyen típusú gumikat gyártanak, milyen országokba adják el, kik az ügyfeleik, mekkora árréssel dolgoznak. Ha ezeket nyilvánosságra hoznánk, soha egyetlen befektető nem jönne még egyszer Magyarországra. A Hankookot az évtized legfontosabb befektetésének tartom, és nem csak azért, mert 130 milliárdot invesztálnak, és a számítások szerint a magyar állam befektetése is busásan megtérül. Hanem azért is, mert Dunaújváros és környéke soha nem látott fejlődésnek indult. A környék ipari parkjaiban egy csomó magyar kisvállalkozó települt meg, több mint 300 magyar vállalkozás a beszállítója a Hankooknak, a semmiből nőttek ki iskolák, óvodák, szolgáltatóközpontok. Pont az történt, amit a kistérségek leginkább várnak a politikától. Viszont az figyelmeztető, hogy a politikai széthúzás még egy olyan egyértelműen hasznos ügyet is, mint Európa egyik legnagyobb beruházását, képes belehúzni a mocsárba. Eddig még nem beszéltem róla, de van Magyarországon egy autóipari beruházó, aki a jelenlegi termelését jelentősen bővíteni akarta, mert további nagy európai megrendelést kapott. Amikor a szükséges tervet benyújtotta, a bankja azt válaszolta, hogy köszönjük, de az alapján, amit Magyarországon a Hankookkal meg lehetett csinálni, inkább nem finanszíroznánk ebben az országban autóipari beruházást. A második, a harmadik és a negyedik banknál is ugyanezt a választ kapták, úgyhogy letettek róla, nem ide hozzák a bővítést. A politikai megosztottság ma már olyan mértékű, hogy valami siker-e vagy kudarc, az kizárólag attól függ, melyik oldal csinálta. Ez tartós károkat okoz Magyarországnak.
MN: Mostanáig albérletben lakott a XII. kerületben. Nem érezte, hogy ha miniszterként elkezd a Normafánál egy hatszintes házat építeni, annak nem lesz túl jó az akusztikája?
KJ: Nekem addig éri meg politikusnak lenni, amíg nem kell teljesen kibújnom a saját bőrömből. Nem fogadom el azt a szabályt, hogy politikusnak tilos építkeznie. A pénzt tisztességesen kerestem a piacon, utána lettem politikus, nem pedig fordítva. Az összes elvárható lépést megtettem, hogy szabályszerűen építkezzek. Nem gondoltam, hogy ebből mégis baj lehet. Mivel három éve bérlakásban lakom, feltettem a kérdést: ha még tíz évig akarok politikus lenni, akkor még tíz évig kell majd albérletben laknom? Végül úgy döntöttem, hogy építkezem, ugyanúgy, ahogy más.
MN: Ez az ön nézőpontja. A főleg a tévéből tájékozódó alsó középosztálybeli, városi-kisvárosi potenciális liberális szavazó viszont nem biztos, hogy ezt így látja. Lehet, hogy gonoszul hangzik, de nem biztos, hogy a többségük vevő erre a városias yuppie-szemléletre, hogy megkerestem rá a pénzt, ezért miért ne tehetném.
KJ: De hát nem én teszem ki a mikrofonállványt, és hívom oda a kamerákat naponta a házamhoz, hanem azok, akik kizárólag legyőzendő politikai ellenfelet látnak bennem.
MN: Én azt gondolom, hogy nem a politikai ellenfelei küldik oda a riportereket, hanem a szerkesztők, akik szerint a gazdag miniszter házépítése érdekli a nézőket. Ezt az érdeklődést pedig végső soron magának is köszönheti.
KJ: Miért?
MN: Mert nem volt kötelező miniszterként a Playboyban megjelenni, az óráját mutogatni, a helikopterén nyilatkozni, pedig azokra is megkereste a pénzt. Amikor hatszintes házat kezdett építeni, oda már nem kellett hívni a riportereket, jöttek maguktól.
KJ: Sok hibát követtem el, ebben igaza van. Ezekből megpróbáltam tanulni, és megpróbálom korrigálni is, amit lehet. Ma már sok mindent máshogy mondanék, és biztosan kevésbé lenne a viselkedésem kihívó vagy bántó. De ne tévedjen, ha nálam szerényebb politikus építkezik, ő is így jár. Nem láttam olyan politikusi építkezést, amelyiknek ne ilyen vége lett volna. Azt gondoltam, hogy ha pontosan be tudom mutatni, hogy mi miből lett, ez majd mentesít engem. Nem mentesített, ennek ellenére szeretném, ha a lányom már olyan országban élne, ahol a politikus, ha akar, akár építkezhet is.
MN: Annak az adóoptimalizáló technikának sem túl kedvező a közmegítélése, hogy a házat a cége építteti, és ön azt majd attól veszi meg. Akármennyire is legális, az emberek többsége nem él ilyen technikákkal, mert nincs cégük, ezért ezt ügyeskedésnek érzik.
KJ: Nagyon egyértelműen szeretnék fogalmazni: nincs adóoptimalizáció, nincs ügyeskedés. Egyetlen fillért sem takarítok meg azzal, hogy a tulajdonomban lévő ingatlanfejlesztő cég építette fel a házamat, hiszen magánszemélyként megvásárolom az elkészült ingatlant, így minden adót megfizetek. Egyetlen oka van annak, hogy egy cég építette a házamat: személyesen képtelen lettem volna irányítani az építkezést. Aki épített már házat, tudja, hogy csak a megrendelés és az elvégzett munka ellenőrzése egész embert kíván.
MN: Ön szerint hogyan kellene a liberális pártnak közelítenie a szegénységhez és általában a szociálpolitikához?
KJ: Amikor a szegényekről, az alul lévőkről vagy a romákról beszélünk, mindig elkezdődik a mellébeszélés. Mintha ezekről nem lehetne őszintén beszélni, mindig csak az álszent, képmutató szöveg jön, miközben alig teszünk valamit. Itt van a romakérdés. Mindig mindenki nagyon szolidáris, de szinte semmi nem történt velük az elmúlt 17 évben. A mozgássérültekkel, vakokkal, siketekkel ugyanez a helyzet. Szóval az én személyes válaszom technikai jellegű: mindenféle szociálpolitikai, ártámogatási eszközt csak a rászorultság alapján nyújtanék. Ma mindenki kap valami keveset, és ez lehetetlenné teszi, hogy azok kapjanak valódi segítséget, akik igazán rászorulnak. Ez az ország a fogyatékosokkal kimondottan kulturálatlan módon viselkedik. 'k tényleg nem tehetnek a sorsukról, a sors véletlenszerűen osztja ki a betegséget. Mi, egészségesek pedig teljes közönnyel fordítjuk el a fejünket. Talán elnézi nekem, de nem akarok erről a kérdésről szépen és magasztosan beszélni.
MN: Ugyanígy érez mindenkivel kapcsolatban, aki önhibáján kívül van hátrányos helyzetben? A cigányokkal, az elmaradott térségekben élőkkel, a mélyszegénységbe születettekkel?
KJ: Szolidáris vagyok azzal, aki önhibáján kívül van nehéz helyzetben. Velük kapcsolatban nem egyszerűen szociális problémát látok, hanem a szolidaritás hiányát. De a mi vitáinkban a szociális elemek mindig túlsúlyban vannak a szolidaritási elemekkel szemben.
MN: Ez mit jelent?
KJ: Gondolkodunk a munkavállalókon és a munkaadókon, gondolkodunk a pályakezdőkön és a nyugdíjasokon, és ez mind legitim cél. De a társadalmi közbeszédet nagyon kis mértékben határozza meg a fogyatékosokkal, romákkal, a bármilyen más okból hátrányt szenvedőkkel kapcsolatos felelősségünk. Márpedig le kellene ülni, és azt mondani, hogy nyissunk tiszta lapot, és tegyünk úgy, mintha semmilyen szolidaritási eszköz nem lenne érvényben. Kezdjük el újra felépíteni a rendszert. Akkor biztos, hogy azokkal kezdenénk, akik nem tehetnek arról, hogy nehéz a helyzetük. És ami utána maradna, azt szét lehetne osztani az alacsony jövedelműektől a nyugdíjasokon át a nagycsaládosokig. A múltkor Kállai Ernővel (a kisebbségi ombudsman - M. G.) egy sajtótájékoztatón elmondtuk, hogy Magyarországon a roma gyerekek közel 60 százaléka hátrányt szenved, szegregált körülmények közt élnek, és közel 40 százalékukat minősítik fogyatékossá. Ez sokkoló, ez döbbenet, sokkal nagyobb botrány, mint hogy adott esetben a közalkalmazottak bérét nem emeljük, csak 4,5 százalékkal.
MN: Magyar Bálint miniszterségének az egyik legfontosabb vívmánya épp az iskolai deszegregáció megkezdése volt. Zavarja önöket, hogy ennek a programnak Hiller István alatt az elmúlt időben nagyjából megszűnt a politikai támogatottsága?
KJ: Ez így talán túlzás, de tényleg zavaró, hogy alábbhagyott a lendület. Az a baj, hogy állandóan szociális érzékenységről beszélünk, és eközben alig történik valami. A magyarok többségének szép a lelke, de a hétköznapokban nagy az érzéketlenség az ilyen igazságtalanságokkal szemben. | https://magyarnarancs.hu/belpol/sok_hibat_kovettem_el_-_koka_janos_az_szdsz_elnoke-68035 | https://web.archive.org/web/20150612110719/https://magyarnarancs.hu/belpol/sok_hibat_kovettem_el_-_koka_janos_az_szdsz_elnoke-68035 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sok-hibat-kovettem-el-koka-janos-az-szdsz-elnoke | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-12-13 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [
"Gazdasági Minisztérium",
"Hankook"
] | [] | [
"ingatlan",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
4,173 | Négyes metró: Gulyás megy, 60 ember érkezik | Tíz év után elhagyja a DBR Metró Projektigazgatóságot a szervezetet 2001 elejétől tavaly tavaszig vezető Gulyás László. | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=997682 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negyes-metro-gulyas-megy-60-ember-erkezik | Népszava | hungarian-news | 2008-01-09 00:00:00 | [
"Gulyás László"
] | [] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"metró"
] | [
"Négyes metró"
] |
|
4,174 | Elfogták Lendvai volt kampányfőnökét | Elfogta a rendőrség Csonka Gábort, Lendvai Ildikó volt kampányfőnökét, akit azért köröztek a hatóságok, mert nem vonult be a börtönbe, jogerős büntetése letöltésére. | Elfogták szerdán Csonka Gábort, értesült a Havaria Press. A férfi ellen január 3. óta volt érvényben elfogatóparancs.
Csonka Gábort a hivatalos megfogalmazás szerint vesztegetést színlelve elkövetett hivatali befolyással üzérkedés miatt ítélte jogerősen három évre a bíróság, mert korábban ötmillió forint kenőpénzt vett át a szocialista párt Köztársaság téri székházában.
Csonka kétszer kapott halasztást, mert az igazságügyi szakértő jelentése szerint olyan "pszichés megbetegedésben" szenved, amely az "életét potenciálisan veszélyezteti". Harmadik kérelmét már elutasította a bíróság.
Az egykori kampánymunkásnak a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetbe kellett volna jelentkeznie decemberben.
Az érdi kapitányság járőrei többször megpróbálták elővezetni Lendvai Ildikó egykori kampányfőnökét tárnoki lakásáról, de nem találták otthon. Ezután adtak ki ellene körözést.
Az elfogás körülményeiről annyit tudni, hogy Budapest területén került rendőrkézre, nem állampolgári bejelentés alapján. Csonkát átadják majd a büntetés-végrehajtási intézetnek. | https://index.hu/belfold/csonka0109/ | https://web.archive.org/web/20201021163852/https://index.hu/belfold/csonka0109/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elfogtak-lendvai-volt-kampanyfonoket | Index | hungarian-news | 2008-01-09 00:00:00 | [
"Csonka Gábor"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [] |
4,175 | Nyolcas került a kerékpártenderbe? | A versenytársak szerint bennfentes információk alapján hirdetett győztest a Magyar Posta a közbeszerzésen. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/nyolcas_kerult_a_kerekpartenderbe.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyolcas-kerult-a-kerekpartenderbe | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-09 00:00:00 | [] | [
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
4,176 | A Magyar Posta válasza | A Magyar Posta Zrt. kerékpártenderén győztes, 12 millió forintos jegyzett tőkéjű Cronopont Kft. utoljára 2006-ban adott be mérleget az Igazságügyi Minisztérium céginformációs rendszere alapján. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/a_magyar_posta_valasza.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-magyar-posta-valasza | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-09 00:00:00 | [] | [
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
4,177 | Újabb föld, ügy az Agro Citynél | Balkány, Nagykálló és Újfehértó után újabb korrupciógyanús, ezúttal Nyíregyháza környéki állami földeladás ügyében kezdeményezett vizsgálatot a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) - közölte a szervezet igazgatója. | http://nol.hu/archivum/archiv-477168 | https://web.archive.org/web/20231026043910/http://nol.hu/archivum/archiv-477168-278783 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-fold-ugy-az-agro-citynel | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [] | [
"Agro-City Zrt."
] | [
"Nyíregyháza",
"Nyírtelek"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"mezőgazdaság"
] | [] |
|
4,178 | Nem nyomoznak már Malom-ügyben | Több mint két évig tartó nyomozás után megszüntették az eljárást a kecskeméti Malom Központ építési engedélyeztetési eljárásával kapcsolatban. | http://nol.hu/archivum/archiv-477185 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-nyomoznak-mar-malom-ugyben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [] | [] | [
"Kecskemét"
] | [
"hivatali visszaélés",
"ítélet/döntés",
"engedély"
] | [
"Malom Center"
] |
|
4,179 | Princz Gábor másodfokon bűnös | Megváltoztatta a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank-perben hozott első fokú ítéletet. Princz Gábort és társait első fokon felmentették, többségüket viszont most másodfokon bűnösnek mondták ki hanyag kezelés vétségében. | Megváltoztatta a Fővárosi Bíróság 2006. júniusi döntését csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank-ügyben, és hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélt a per hét vádlottja közül négyet, köztük Princz Gábort, a pénzintézet egykori elnök-vezérigazgatóját. Princz Gábort 3 millió hatszázezer, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották. Esetükben az ügyész súlyosbításért, az ügyvédek pedig felmentésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős. Az ötöd-, hatod-, hetedrendű vádlott első fokú ítéletét helyben hagyták, és ez már jogerős.
Másfél éve hatalmas port vert fel, hogy a 2004 októberében kezdődött büntetőper végén az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság felmentette a 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel megvádolt hét embert.
Borult a maci
A Postabank botránya 1997 februárjában robbant ki. Elterjedt ugyanis a hír, hogy bajban van a pénzintézet, érdemes gyorsan kivenni a betéteket. A pánik három napja alatt 70 milliárd forintot vontak ki az ügyfelek a bankból. Hogy indokoltan-e, azt ma már nehéz lenne bizonyítani, hiszen végül is a csőd nem következett be, az állam feltöltötte a bank trezorjait. Mindeközben egy másik óriási botrány is borzolta az adófizetők idegeit: napvilágot látott a több száz ismert politikus, színész, újságíró, sportoló nevét tartalamazó VIP-lista, amely hihetetlenül kedvező kamatokról és hitelekről szólt. Mint kiderült, a kivételezettek a piacinak duplájáért fialtathatták a pénzüket a Postbankban, illetve kaphattak jelképes kamatokért kölcsönt a pénzintézettől.
Princz Gábor a Fővárosi Bíróságon 2004-ben
Princz Gábor, 1988 és 1998 közötti időszakban volt a Postabank Rt. elnök-vezérigazgatója. A vád szerint ő és vezető munkatársai 1995 és 1997 között sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és jól prosperáló bank látszatát keltették. Elhibázott üzletpolitikával, túlzott terjeszkedéssel, indokolatlanul magas kamatszinttel, a bankhálózat költséges növelésével, agresszív ügyféltoborzással és hirdetési gyakorlattal csaknem 36 milliárd forintos hűtlen kezelést követtek el.
A csaknem két éves per végén a bíróság azonban úgy találta, hogy megfoghatatlanok a vádiratban szereplő állítások ezért felmentő ítélet született, ami természetesen nem emelkedett jogerőre, mivel az ügyész az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás elrendelését indítványozta. Az ügyvédek az ítélet helybenhagyása mellett érveltek.
Az ügyész egyébként nem kért Princz Gáborra letöltendő szabadságvesztést, csupán - az idő múlására hivatkozva - felfüggesztett büntetést javasolt a korábbi bankvezér ellen, aki egyébként ártatlannak vallotta magát. Ismeretes, hogy a Postabank konszolidációja 220 millárd forintjába került az államnak, de Princz éppen ezt az összeget vitatta az utolsó szó jogán. Szerinte ugyanis 1998-2002 között jóval nagyobbnak tüntették fel a veszteségeket, mint amekkorák azok ténylegesen voltak. Princz Gábor a Fővárosi Bíróság utolsó tárgyalásán mindenkit meglepve maga tette fel a kérdést: hol a pénz? A felmentő ítélet után arról beszélt egy tévéműsorban, hogy van sejtése arról, hogy hová tűnt a Postabank konszolidációjára fordított összeg.
Felülbírálatra alkalmatlan
Az első fokú ítélet után több mint egy évvel, 2007 decemberében tartották az első fellebviteli tárgyalást, amin az ügyész és az ügyvédek perbeszédei hangzottak el. Az ügyész hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete felülbírálatra alkalmatlan, mert az indoklás nem tartalmazza, miért nem látta megállapítottnak a hanyag kezelés vétségét a bíróság. Ez pedig olyan hiba, amely a másodfokon eljáró bíróság kompetenciáját meghaladja.
A Postabank-per kezdetén
Ugyancsak hibaként rótta fel az ügyész, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a nyomozás során beszerzett szakértői véleményeket. Az ügyész azt kérte, hogy az ítélőtábla helyezze hatályon kívül a tavaly júliusi ítéletet és utasítsa új eljárásra az elsőfokú bíróságot. Hangsúlyozta, hogy az ügyészség szerint el kell ítélni a vádlottakat.
Bárándy Péter, Princz Gábor ügyvédje perbeszédében kiemelte, hogy véleménye szerint nem sértett eljárási szabályt az első fokon eljáró bíróság, és indoklási kötelezettségének is eleget tett. Véleménye szerint nem lehet hűtlen kezelés miatt elmarasztalni védencét, és az elsőfokú határozat helyben hagyását kérte. | https://index.hu/belfold/pbper0110/ | https://web.archive.org/web/20221201041247/https://index.hu/belfold/pbper0110/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/princz-gabor-masodfokon-bunos | Index | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [
"Princz Gábor"
] | [
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"hanyagság",
"gazdálkodás"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
4,180 | Határőrök loptak és sikkasztottak | Hamarosan bíróság elé kerülnek azok a volt balassagyarmati határőrök, akik ellen a leszerelésük, vagy rendőri állományba kerülésük idején lopás miatt indítottak büntetőeljárást. | Hamarosan bíróság elé kerülnek azok a volt balassagyarmati határőrök, akik ellen a leszerelésük, vagy rendőri állományba kerülésük idején lopás miatt indítottak büntetőeljárást.
Selejtezésre való hivatkozással - több, vezető beosztású munkatárs tudtával - egyes gazdasági dolgozók az utolsó napokban tábori ágyakat, székeket, ereszcsatornát és tetőcserepeket loptak a december 31-én megszűnt Balassagyarmati Határőr Igazgatóságról. Az ügyben egy bejelentés után kezdődött a nyomozás, s akkor csaptak le a rendőrök, amikor az egyik vezető beosztású határőrségi munkatárs beosztottjának házához teherautón lopott tetőcserepeket szállítottak.
Margl Zoltán alezredes, a Budapesti Katonai Ügyészség helyettes vezetője érdeklődésünkre elmondta: szolgálati visszaélés, sikkasztás és lopás miatt tíz gyanúsítottat vettek őrizetbe, közülük egyet jelenleg is előzetes letartóztatásban tartanak, a többiek szabadlábon védekezhetnek. Az eljárás alá vont egykori határőrségi munkatársak többsége polgári alkalmazott.
Meg nem erősített információk szerint több határőrségi közalkalmazottnál is tartottak házkutatást, többségüknél lefoglaltak különböző vagyontárgyakat, amelyek feltehetően a határőrségtől származnak. Annak ellenére, hogy a további vizsgálatok újabb fejleményeket is hozhatnak, az ügyész szerint két hónapon belül lezárható lesz ez az
ügy. Margl Zoltán elmondta: nemcsak a két rendvédelmi szerv integrációját megelőző időszakot is vizsgálják. A határőrségi munkatársak lopásügyét a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa tárgyalja majd, előreláthatólag február végén. | http://nol.hu/archivum/archiv-477183-278798 | https://web.archive.org/web/20100926124040/http://nol.hu/archivum/archiv-477183 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatarorok-loptak-es-sikkasztottak | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [] | [
"Határőrség"
] | [
"Balassagyarmat",
"Nógrád megye"
] | [
"sikkasztás"
] | [
"Sikkasztás a határőrségnél (2010)"
] |
4,181 | "Az ítélet nem jó" - Princz Gábort pénzbüntetésre ítélték | Princz Gábort 3 millió hatszázezer, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották. | http://www.hirszerzo.hu/cikkr.gyorshir_princz_gabort_penzbuntetesre_iteltek.53774.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-itelet-nem-jo-princz-gabort-penzbuntetesre-iteltek | Hírszerző | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [
"Princz Gábor"
] | [
"Budai Hengermalom Rt.",
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"hanyagság"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
|
4,182 | Bűnösnek találták Princz Gábort | Megváltoztatta a Fővárosi Bíróság korábbi döntését csütörtökön az Ítélőtábla a Postabank-ügyben. Hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetésre ítéltek a per hét vádlottja közül négyet, köztük Princz Gábort, a pénzintézet egykori elnök-vezérigazgatóját. | Princz Gábort 3 millió-hatszázezer, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották. Az ítélet nem jogerős. Az ügyész az ítélet súlyosbításáért, az ügyvédek felmentésért fellebbeztek.
Princz Gábor és társai ellen összesen 34,5 milliárd forint, vagyis különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt indult büntetőeljárás.
A hatályos törvények szerint ilyen esetekben akár kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés is kiszabható. Az ítélet szövege és annak indoklása a törvényeknek megfelelően hatvan napon belül lesz – nevek nélkül – elérhető a nyilvánosság számára.
Öt éve emeltek vádat
Mivel a másodfokú ítélet a korábbi döntéssel szemben bűnösnek mondott ki négy vádlottat, az érintettek a hatályos jogszabály szerint fellebbezéssel élhetnek.
Princz Gábor a bíróságon (Fotó: MTI)
A Fővárosi Főügyészség 2003-ban a Postabank és Takarékpénztár Rt. egykori elnök-vezérigazgatója és a pénzintézet korábbi hat vezető beosztású tagja ellen azért emelt vádat, mert álláspontjuk szerint a vádlottak még 1995 és 1997 között szándékosan megszegték a törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet. Nem képeztek céltartalékot és jól prosperáló bank látszatát keltették.
A Postabank-sztori
Mint emlékezetes, 1997 februárjában azt követően rohanták meg a betétesek a Postabank fiókjait, hogy egy tudatosan terjesztett hír szerint a pénzintézet csődközelbe jutott, s így fizetésképtelenné vált. Néhány nap alatt az akkor második legnagyobb lakossági banknak számító intézetből 70 milliárd forintnyi betétet vettek ki tulajdonosaik, ami így valóban a fizetésképtelenség szélére sodródott, amit csak a Horn-kormány állami mankójával került el.
A Postabank híres macija 1995-ben még büszkén hirdetette a pénzintézetet (Fotó: MTI)
Természetesen a “számla kiegyenlítése” sem maradt el, noha a bank könyvvizsgálója ’98-ban 20 milliárdos hiányt állapított meg a Postabanknál – később 30 milliárdos kárról beszéltek –, az Orbán-kormány mégis 170 milliárd forint állami pénzből konszolidálta a bankot. Ezért a lépéséért számos támadás érte az akkori kormányt, vitatták, hogy valóban ennyi pénzre volt szükség a Postabank talpraállításához. Válaszul 20 évre titkosították a konszolidáció részleteit.
Ma is sok a kérdőjel
Később arról is ellentmondó információk láttak napvilágot, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) folytatott-e vizsgálatot a konszolidáció ügyében, készült-e erről jelentés. A kormány akkori tagjai szerint nem volt ilyen jelentés, s így nem is marasztalta el a Kehi az eljárást. Mindenesetre 2003-ban az Állami Számvevőszék nem talált igazán kivetnivalót a konszolidációban.
Az ügyhöz tartozik, hogy a magyar állam 132 milliárd forint értékben jelenleg is tartó kártérítési pert indított a Postabank három könyvvizsgáló cége ellen, mondván hogy felületes ellenőrzésük járult hozzá a Postabank hanyag gazdálkodásához. | https://24.hu/belfold/2008/01/10/bunosnek_talaltak_princz_gabort/ | https://web.archive.org/web/20080923135254/http://www.fn.hu/belfold/0801/bunosnek_talaltak_princz_gabort_179993.php | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunosnek-talaltak-princz-gabort | fn.hu | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [
"Princz Gábor"
] | [
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"hanyagság"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
4,183 | Újabb pécsi csaták: 200 millióba kerül a hóeltakarítás | Bár még a tél fele sem telt el, máris 200 millióba került a pécsi utak járhatóvá tétele a városnak - igaz, annak fényében, hogy a tavalyi hómentes télen ez 140 milliót kóstált, mindez igen csekély árnak tekinthető. | "A lehető legrosszabb időpontban" esett le a hó
Bár még a tél fele sem telt el, máris 200 millióba került a pécsi utak járhatóvá tétele a városnak - igaz, annak fényében, hogy a tavalyi hómentes télen ez 140 milliót kóstált, mindez igen csekély árnak tekinthető. Az önkormányzat most a szerződés módosítására készül, ám információink szerint a takarékossági láz mögött politikai okok találhatóak.
Az örök tél városa
A cél a hóhelyzet hosszú távú rendezése ()
Egyszer minden jó véget ér
Drága, ráadásul rossz
200 millióba kerül a pécsieknek a fehér karácsony és szilveszter, ám ez az összeg még emelkedhet, amennyiben a mostani enyhülés átmenetinek bizonyul. A meglehetősen magas összeg (a hasonló méretû és hûvösebb éghajlatú Miskolcon a hómentesítés a pécsi ár töredékébe kerül) oka egy 2004-es szerződés, amitől már a városvezetés is szabadulna.Nyáron utazta körbe a magyar médiát a 140 milliós pécsi hóeltakarítás híre, ami főleg annak fényében volt nagy teljesítmény, hogy a 2006-2007-es tél lényegében teljesen hómentes volt a városban.A teljes képhez hozzátartozik, hogy az előző tél, amikor még valamennyi hó is esett a baranyai megyeszékhelyen, 192 millióba került, és a borsos árakért egy még 2004-ben kötött szerződés a felelős.A pécsi önkormányzat, pontosabban vagyonkezelő vállalata 2004-ben kötött szerződést a hóeltakarítási munkálatokat jelen állás szerint 2014-ig ellátó BS-AXIS Kft.-vel, mindjárt kétszer is. Az év elején kötött szerződés még csak négy évre szólt, ám a jelek szerint az akkori városvezetés a hóhelyzet hosszú távú rendezését tûzte ki célul, év végén ugyanis már tíz évre pályáztatta meg a hóeltakarítást.A nyertes újra a BS-AXIS lett, ami nem meglepő, tekintve, hogy egyedül indult a közbeszerzési eljáráson. Annak érdekében, hogy a munka a lehető legjobb minőségû legyen, a pályázatot kiíró Pécsi Városüzemeltetés és Vagyonkezelő Zrt. szigorú feltételeket szabott: a cégnek csúcsminőségû jármûveket kellett vásárolnia 300 millió forint értékben.A cégnek így is megérte azonban a szerződés, hiszen a beruházás ellentételezéseként 118 millió forintnyi éves nettó készenléti díj akkor is jár nekik, ha amúgy egy centi havat sem kellett letolniuk az utakról - mint a 2006-2007-es télen.A BS-AXIS egyébként ekkor már jó ideje ismert volt Pécsett és környékén: a cég 1990 óta foglalkozik hómentesítéssel a városban, ügyvezetője, Bögyös Sándor pedig információink szerint jó kapcsolatokat ápolt Pécs korábbi szocialista vezetésével.A szerződés 2007 nyaráig senkit sem zavart, legalábbis nyilvánosan, ám ekkor több olyan tudósítás is megjelent, amelyek a hómentesítési szerződés gazdaságosságát és a PVV Zrt. egyéb megkérdőjelezhető döntéseit feszegették Az időzítés minden bizonnyal nem volt véletlen: közös megegyezéssel ekkor távozott a pécsi vagyonkezelő éléről az addigi vezérigazgató, Kelemen László, pár nappal később pedig egymás után szivárogtak ki a kényes információk - feltehetően a városvezetés akaratának megfelelően.Kelemen egyértelmûen a korábbi polgármester, Toller László bizalmasai közé tartozott, így távozása várható volt. Utódja, Varga Péter, szintén bizalmi ember - ám ő már az új polgármesterhez, Tasnádi Péterhez lojális.Az új vezérigazgató mindenesetre nem riadt vissza a korábbi vezetés határozott bírálatától. A tolleri időkben a város sikertörténetének számító, valójában horribilis összegeket felemésztő Expo Center kapcsán kijelentette, hogy maga az egész beruházás elhibázott volt , a meglehetősen abszurd hóeltakarítási ügy kapcsán pedig szerződésmódosítást kezdeményezett.Az ügy jelenlegi állása szerint az is elképzelhető, hogy a cég belemegy az új konstrukcióba, amely értelmében jelentősen mérséklődik a készenléti díj, és még arra is van esély, hogy mindez már az idei télre is vonatkozni fog, bár még várhatóak fordulatok az ügyben.A teljes képhez hozzátartozik, hogy a pécsiek egyáltalán nem elégedettek a meglehetősen drága hóeltakarítás színvonalával. December közepén az első jelentősebb hó óriási közlekedési káoszt okozott - a BS-AXIS érvelése szerint azért, mert a lehető legrosszabb időpontban esett le.Rengeteg a panasz a mellékutak állapota miatt, amelyeken csak a hétvégi enyhülés segített, miután az előző három hétben errefelé nem jártak munkagépek. Ez nem is meglepő: a jelenlegi szerződés értelmében ezeket az utakat a cégnek csupán külön egyedi kérésekre kell megtisztítania, amelyek nyilván tovább növelnék a költségeket. | http://www.hirszerzo.hu/cikkr.ujabb_pecsi_csatak_200_millioba_kerul_a_hoeltakaritas.53701.html | https://web.archive.org/web/20080119201636/http://www.hirszerzo.hu/cikkr.ujabb_pecsi_csatak_200_millioba_kerul_a_hoeltakaritas.53701.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-pecsi-csatak-200-millioba-kerul-a-hoeltakaritas | Hírszerző | hungarian-news | 2008-01-09 00:00:00 | [
"Bögyös Sándor",
"Kelemen László (Pécs)"
] | [
"BS-AXIS Építőipari Kft.",
"MSZP",
"Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Pécs"
] | [
"gazdálkodás"
] | [] |
4,184 | Pécsi abszurd: 140 millió hóeltakarításra egy hómentes télen | A pécsi önkormányzat mintegy 140 millió forintot költött hóeltakarításra a 2006/2007-es téli szezonban, annak ellenére, hogy a tél gyakorlatilag hómentes volt - írta hétfőn az Új Dunántúli Napló. | http://hirszerzo.hu/belfold/41225_pecsi_abszurd_140_millio_hoeltakaritasra_eg | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pecsi-abszurd-140-millio-hoeltakaritasra-egy-homentes-telen | Hírszerző | hungarian-news | 2007-07-30 00:00:00 | [
"Bögyös Sándor",
"Kelemen László (Pécs)"
] | [
"BS-AXIS Építőipari Kft.",
"Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
4,185 | Nem jogerősen elítélték Princz Gábort | A Fővárosi Ítélőtábla nem jogerősen bűnösnek mondta ki hanyag kezelés vétsége miatt a Postabank volt elnök-vezérigazgatóját. Princz Gábornak 3,6 millió forintot kell büntetésként befizetnie. | Az eljárás 34,6 milliárd forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult.
A Fővárosi Főügyészség 2003-ban emelt vádat a Postabank és Takarékpénztár Rt. egykori elnök-vezérigazgatója és a pénzintézet korábbi hat vezetője ellen, mert álláspontja szerint a vádlottak 1995 és 1997 között szándékosan megszegték a törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a pénzintézet tulajdonosait és a bankfelügyeletet.
A Fővárosi Bíróság 2006 júliusában első fokon felmentette a vádlottakat, de az ügyészség fellebbezésében az ítélet hatályon kívül helyezését kérte.
A 2004 októberében kezdődött perben Princz Gábort egy másik, 121 millió forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel is megvádolták, de a korábbi elsőfokú ítélet ez alól is felmentette.
A másodfokú döntés ellen Princz Gábor és három helyettese - akik 1,5-1,5 millió forintos büntetést kaptak - ügyében az ügyész súlyosbításért, míg a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek.
A harmadfokú eljárásra azért nyílt lehetőség, mert míg korábban az elsőfok felmentette a vádlottakat, a másodfok négyüket bűnösnek mondta ki.A bíróság indoklásában kifejtette: mivel az 1997-ben hatályos pénzintézeti törvény csak a banki vezetőkre vonatkozóan tartalmaz konkrét szabályokat, az alkalmazottakra csak kellő gondosságot ír elő, ezért vizsgálta csak a négy vádlott - vagyis a banki vezetés - felelősségét.
Kitért arra is, hogy a hanyag kezelés vétségét már az elsőfokú, nem jogerős ítélet is felvetette, de külön nem indokolta. Ezért vizsgálta azt a táblabíróság, amely végül bár egyetértett az elsőfokú ítélet megállapításaival, ugyanakkor a hanyag kezelést megállapította.
Azzal kapcsolatban, hogy a büntetőeljárási törvény alapján az elmaradt indokolás automatikusan új eljárás lefolytatását írná elő, a bíró azt mondta: a vád szerinti hűtlen kezeléssel kapcsolatban az elsőfokú bíróság eleget tett az indokolási kötelezettségének, így a hanyag kezelés vonatkozásában lehetősége volt a táblabíróságnak pótolni ezt a hiányosságot.
Mint a bíró fogalmazott: egyetértettek a korábbi döntéssel, miszerint a vádlottak szándékosan nem okoztak vagyoni hátrányt, ugyanakkor a vagyonvesztésben azzal, hogy a 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót nem teljesítették éveken keresztül és emellett a bank működését folyamatosan fenntartották, közrehatottak a vagyonvesztésben "a vádlottak padján nem ülőkkel együtt".
Felvetette a bankfelügyelet és a tulajdonosok (az állam) felelősségét is. Külön szólt arról is, hogy egyetértett a másodfokú bíróság azzal a megállapítással, hogy a vagyonvesztés - amely szakértő szerint 17 milliárd forint volt - "jórészt a vádlottakon kívül álló okok miatt következett be".
Az eredetileg mintegy 35 milliárd forintos hűtlen kezelés miatt indult büntetőügy vádjának alapját képező elhibázott üzletpolitikával kapcsolatban a bíró kifejtette: az büntetőjogilag nem értékelhető, mivel egy kereskedés során az üzleti nyereség lehetősége mellett a kockázat is fennáll.
Mint fogalmazott, miután a tulajdonosok nem akarták a tőkét megemelni, az osztalék kifizetéshez ugyanakkor ragaszkodtak, ezért jogi megoldásokkal igyekeztek elérni a nyolcszázalékos tőkemegfelelési mutatót. Ezt részben alárendelt kölcsöntőke kötvények vásárlásával biztosították, ám hitelből finanszírozva vették meg és így a bank tényleges helyzete nem változott.
A bíró indoklása során külön kiemelte: precedens nélküli, hogy 11 éve húzódik ez az eljárás. Utalt arra, hogy ezt figyelembe vette a büntetés kiszabásánál is.
Az 1997-ben hatályos jogszabályok szerint a négy vádlott akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható lett volna, ám a táblabíróság álláspontja szerint ez eltúlzott lett volna, ezért döntött az akkori legsúlyosabb 360 napi tételnyi pénzbüntetés mellett, a banki helyettes vezetők esetében pedig arányosan 150 napi tétel mellett.
A bíróság a továbbiakban helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, így a Princz Gábor elleni, a Budai Hengermalom Kft. üzletvásárlásával kapcsolatban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében hozott felmentő döntést is.
Az ítélethirdetést követően Bárándy Péter, Princz Gábor ügyvédje úgy fogalmazott: az ítélet "nem jó". Ezt azzal indokolta, hogy bár a szándékosságot nem, a gondatlanságot megállapította a bíróság, de ő ennek okát "nem fedezte fel az ítéletben", mint ahogy azt sem, hogy bármiféle vagyoni hátránnyal összefüggésben állt volna a vádlottak magatartása.
Külön szólt arról is, hogy erre a döntésre nem számítottak.
Kezdőlap Belföld Nem jogerősen elítélték Princz Gábort | https://infostart.hu/belfold/2008/01/10/nem-jogerosen-eliteltek-princz-gabort-173321 | https://web.archive.org/web/20080111104919/http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-173321 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-jogerosen-eliteltek-princz-gabort | Infostart (Inforádió) | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [
"Princz Gábor"
] | [
"Budai Hengermalom Rt.",
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"hanyagság"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
4,186 | A korrupció 25 százlékkal drágítja a közbeszerzéseket | A magyar közbeszerzési rendszer szabályozása, és gyakorlata alapjaiban ássa alá a közbeszerzések tisztasága iránti bizalmat - tartalmazza a Transparency International (TI) korrupció ellen küzdő nemzetközi szervezet magyarországi tagozatának legfrissebb állásfoglalása. | A szervezet véleményét annak kapcsán fogalmazta meg, hogy nemrégiben több közbeszerzési eljárás tisztaságát is megkérdőjelezte a közvélemény. Ilyen volt a Magyar Posta Zrt. kerékpár beszerzésének, a Miniszterelnöki Hivatal által megrendel tanulmányoknak, valamint a kórházi széfek esedékes beszerzésének ügye.
A források nem megfelelő felhasználása mögött a klasszikus (kenőpénzes) korrupció mellett kölcsönös szívességek hálózata, szakszerűtlenség, túlszabályozás, egyéni részrehajlás, valamint nem megfelelő stratégiai tervezés is állhat – írja a Transparency International (TI). A rendszerszerű korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a beszerzéseket, és gyakran rossz minőségű, szükségtelen termékek és szolgáltatások beszerzését eredményezi.
A TI Magyarország kutatásai alapján a magyar közbeszerzési törvény túlszabályozott, mégis kiskapukat rejt, mert sok kivételt tartalmaz, ami a szabályozás megkerülését eredményezi. Továbbá az üzleti titok fogalmának homályos megfogalmazásával visszaélésekre ad alkalmat, és a jogorvoslati rendszere nem működik hatékonyan. Ezek mellett a törvény gyakori módosításai is jogbizonytalanságot eredményeznek, ezért ki kell iktatni a törvényből a jelenleg benne lévő ésszerűtlen formai és anyagi követelményeket, amelyek gyakran ahhoz vezetnek, hogy a szerződő hatóság ésszerű és tisztességes indokok nélkül kizárja az ajánlattevőket a versenyből.
A szervezet véleménye szerint fejleszteni kell a közbeszerzési eljárások monitorozásának rendszerét, és a Közbeszerzési Döntőbizottság függetlenségének garanciáit is meg kell erősíteni. Ezzel egyidejűleg tanácsos lenne a jogorvoslati fórumok számát csökkenteni, és megadni nekik a szükséges anyagi támogatást a vitás kérdések gyorsabb rendezése érdekében. | https://24.hu/fn/gazdasag/2008/01/10/korrupcio_25_szazalekkal_dragitja/ | https://web.archive.org/web/20231222040410/https://24.hu/fn/gazdasag/2008/01/10/korrupcio_25_szazalekkal_dragitja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-korrupcio-25-szazlekkal-dragitja-a-kozbeszerzeseket | fn.hu | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"antikorrupció",
"belföld"
] | [] |
4,187 | Magyarország első az uniós pénzek felhasználásában | Eddig nem érkezett olyan bejelentés, amely korrupciót vagy a pénzek szándékos szabálytalan felhasználását tárta volna fel Magyarországon, és Brüsszel sem derített fel ilyen esetet.
| http://hirszerzo.hu/belfold/53798_magyarorszag_elso_az_unios_penzek_felhaszna | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyarorszag-elso-az-unios-penzek-felhasznalasaban | Hírszerző | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"támogatás",
"EU",
"nemzeti fejlesztési terv",
"belföld"
] | [] |
|
4,188 | Mit vallott a korrupciós ügy koronatanúja? | Magyarország – Végre teszik a dolgukat a hatóságok! Mint azt szerdán megírtuk, ezen a héten sürgősséggel hallgatja ki a rendőrséga Blikk által kirobbantott korrupciós botrány koronatanúit. | Az elsők közt került sorra az a tolmács hölgy, aki a károsult vállalkozóknak fordított, amikor H. A.-val tárgyaltak. A Blikk értesülései szerint a hölgy a vallomásában elmondta: H. A.-val a Képviselői Irodaházban találkozott először, egy képviselő mutatta be őket egymásnak. H. A. felvetette, hogy már korábban is sikeres pályázatokat írt, így ha a tolmács hölgy ismer külföldi üzletembereket, akik európai uniós forrásokra vágynak, ajánlja be őt nekik. Így is történt, az asszony összehozta a feleket.
A vállalkozók hittek H. A. kecsegtető szavainak, és többmilliós összegeket adtak át neki. Később azonban kiderült, hogy pórul jártak, futhatnak a pénzük után. A károsult vállalkozók visszakövetelték az előleget H. A.-tól, aki először szóban, majd írásban is nyilatkozott arról – a tolmács jelenlétében –, melyik volt miniszternek, államtitkárnak és helyettes államtitkárnak adott állítólag a pénzből.
T. P. | https://www.blikk.hu/aktualis/mit-vallott-a-korrupcios-ugy-koronatanuja/2njqzq9 | https://web.archive.org/web/20240130063528/https://www.blikk.hu/aktualis/mit-vallott-a-korrupcios-ugy-koronatanuja/2njqzq9 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mit-vallott-a-korrupcios-ugy-koronatanuja | Blikk | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"EU"
] | [] |
4,189 | Korrupció a Magyar Rádióban | Heteken belül ügyészséghez fordul a Magyar Rádió három szakszervezete a közmédium előző vezetése és a volt elnök távozását követő egyéves interregnum alatt történt egyes intézkedések, így egy milliárdos informatikai beszerzés és a színlelt szerződések kezelése miatt... | Korrupció a Magyar Rádióban
Heteken belül ügyészséghez fordul a Magyar Rádió három szakszervezete a közmédium előző vezetése és a volt elnök távozását követő egyéves interregnum alatt történt egyes intézkedések, így egy milliárdos informatikai beszerzés és a színlelt szerződések kez
2008. január 9. szerda 17:09 - Hírextra
Közlése szerint, a FRÁSZ mellett, a Magyar Rádiós Dolgozók Szakszervezete (MRDSZ) és a Rádiós Műszakiak Szakszervezete (RÁMÜSZ) is a benyújtók között lesz.
Ismeretlen tettes elleni beadványukban annak vizsgálatát kérik, nem volt-e a közmédiumot indokolatlanul megterhelő túlvállalás a Kondor Katalin elnöksége idején indított vezetői tájékoztató informatikairendszer-beszerzés, amely tudomásuk szerint az eredetileg kalkulált 800 millió forintos ár kétszeresébe került eddig a rádiónak.
Vizsgálatot kérnek annak ügyében is, hogy az elnök mandátumának lejárta utáni két ügyvezető alelnök - Gőblyös István és Hollós János - a jogszabályban előírt időpontig nem számolta fel, alakította át a színlelt szerződéseket, az emiatt indított munkaügyi eljárás és bírság következtében pedig milliárdos nagyságrendben esett el állami forrásoktól a Magyar Rádió.
Varga Júlia megjegyezte: emiatt nem kaptak költségvetési forrásokat a létszámleépítéshez, illetve évekig nem vehetnek részt bizonyos pályázatokon; "a jelek szerint az is kérdéses, hogy sok év után idén végre lesz-e béremelés, ugyanis a létszámleépítés költségeit eddig hitelből és saját erőből finanszírozta a rádió. Amennyiben nem kap a cég valamilyen úton állami támogatást, akkor a menedzsment tájékoztatása szerint csak úgy lehet béremelés, ha eladja valamelyik ingatlanát a rádió".
"Szeretnénk végre tisztán látni, és nem szeretnénk, ha büntetlenül maradnának ezek az ügyek" - mondta Varga Júlia, megemlítve, a két akkori alelnök egyike - Gőblyös István - az MDF képviseletében, ma a Magyar Rádiót felügyelő közalapítvány ellenőrző testületének tagja.
Forrás: MTI | https://www.hirextra.hu/2008/01/09/korrupcio-a-magyar-radioban/ | https://web.archive.org/web/20220809052322/https://www.hirextra.hu/2008/01/09/korrupcio-a-magyar-radioban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcio-a-magyar-radioban | Hírextra | hungarian-news | 2008-01-09 00:00:00 | [
"Kondor Katalin"
] | [
"Magyar Rádió Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika"
] | [] |
4,190 | Rendszerszerű korrupció: kemény bírálat a magyar közbeszerzésnek | A Transparency International magyarországi tagozata felemelte hangját a "hazai közbeszerzési rendszer visszásságai" miatt. | Ezzel a szervezet a Magyar Posta Zrt. kerékpár-beszerzésével, a Miniszterelnöki Hivatal által megrendelt tanulmányokkal, valamint a kórházi széfek esedékes beszerzésével kapcsolatban megjelent hírekre reagált.
A Freedom House-ra hivatkozva elmondják, hogy a hazai közbeszerzéseknek csak 10%-a zajlik teljesen szabályszerűen. A klasszikus (kenőpénzes) korrupció mellett kölcsönös szívességek hálózata, szakszerűtlenség, túlszabályozás, egyéni részrehajlás, valamint nem megfelelő stratégiai tervezést feltételeznek.
Szerintük a rendszerszerű korrupció 20-25%-kal drágítja meg a beszerzéseket, és gyakran rossz minőségű, szükségtelen termékek és szolgáltatások beszerzését eredményezi.
A Transparency International Magyarország javasolja, hogy egyszerűsítsék a közbeszerzési törvényt; iktassák ki a törvényből a jelenleg benne lévő ésszerűtlen formai és anyagi követelményeket, amelyek gyakran ahhoz vezetnek, hogy a szerződő hatóság ésszerű és tisztességes indokok nélkül kizárja az ajánlattevőket a versenyből.
Azt szeretnék, hogy lehessen a közbeszerzési eljárást sikertelennek nyilvánítani, ha az ajánlatkérő felettes hatósága visszavonja a pénzügyi támogatást. A jelenlegi helyzet ugyanis széleskörű visszaélési lehetőséget teremt a hatalom számára.
Továbbá szeretnék, hogy a jogorvoslati fórumok számát csökkentsék, és nagyobb anyagi támogatást adjanak nekik a vitás kérdések gyorsabb rendezése érdekében.
2006-ban közbeszerzések útján 1700 milliárd forintot szerződtek központi közigazgatási intézmények és önkormányzatok mintegy 5000 eljárás keretében.
A Transparency International (TI) nemzetközi nem-kormányzati szervezet, melynek célja a korrupcióelleni küzdelem, a tiszta és elszámoltatható viszonyok megteremtése a közpénzek felhasználásában. A TI nem folytat egyedi korrupciós esetekkel kapcsolatos nyomozásokat. A magyarországi tagozat 2006 októbere óta működik alapítványi formában. | https://www.vg.hu/kozelet/2008/01/rendszerszeru-korrupcio-kemeny-biralat-a-magyar-kozbeszerzesnek | https://web.archive.org/web/20231213083213/https://www.vg.hu/kozelet/2008/01/rendszerszeru-korrupcio-kemeny-biralat-a-magyar-kozbeszerzesnek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendszerszeru-korrupcio-kemeny-biralat-a-magyar-kozbeszerzesnek | Világgazdaság | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"antikorrupció",
"belföld"
] | [] |
4,191 | Másfél év vesztegetésért, és bukta a pénzt is | Másfél év börtönbüntetésre ítélte a Somogy Megyei Bíróság azt a férfit, aki fokozatosan egyre több pénzzel próbált megvesztegetni egy rendőrjárőrt. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=255225 | https://web.archive.org/web/20080110211716/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=255225 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/masfel-ev-vesztegetesert-es-bukta-a-penzt-is | stop.hu | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [] | [
"Rendőrség"
] | [
"Somogy megye"
] | [
"vesztegetés",
"ítélet/döntés"
] | [] |
|
4,192 | Csepeli trutyi-mutyi: asszisztál a minisztérium? | llés Zoltán és Németh Szilárd a csepeli galvániszap-lerakónál jártak. A Fidesz politikusai sérelmezték, hogy a veszélyes anyagok elszállítása nem történt meg, még több száz tonna maradt a helyszínen. | Csepeli trutyi-mutyi: asszisztál a minisztérium?
Illés Zoltán és Németh Szilárd a csepeli galvániszap-lerakónál jártak. A Fidesz politikusai sérelmezték, hogy a veszélyes anyagok elszállítása nem történt meg, még több száz tonna maradt a helyszínen. Mégis, mi lapul az iszap alatt? Illés Zoltán beszélt a
Mi a helyzet a csepeli galvániszap-telepekkel? Ahogy értesültem róla, újabb, elszállítatlan zsákokat találtak a helyszínen.
2008. január 10. csütörtök 12:01 - Constantinovits Milán
A Csepel Művek területén két helyszínen volt lerakat, az egyik helyen 400, a másikon 800 tonna iszap. Az előbbi helyről elszállították a szabadon tárolt veszélyes anyagot, és alóla a tendergyőztes Terszol Kft. állítása szerint a talaj 20-30 centiméter vastagságú rétegét is elvitték. Ezt én nem tudom igazolni, mert a havas táj miatt nem lehet látni. A szakmai vizsgálatokat végző két cég, a Bálint Analitika és a Pyros-Rumpold Kft. anyagában viszont az volt benne, hogy a szennyezés ennél mélyebbre hatolt már, és elérte a vízadó réteget is. Ezért üdvözlöm, hogy az első helyről elszállították a négyszáz tonnát, és szerencsésnek tartom, hogy leszedték ezt a kritikus talajréteget is, ugyanakkor nem elégséges ez a kialakult helyzetben.Mik lennének akkor az elvárható további lépések?
Újabb feltárással meg kellene pontosan állapítani, hogy a szennyezettség milyen kiterjedtségű mélységét, és méretét tekintve. Eme alapos vizsgálat után meg lehet majd állapítani, hogy mennyi földet kell még elvinni. Ezt követően a szennyezett vizet is ki kell szivattyúzni, meg kell tisztítani, és így lehet majd csak visszabocsátani.Mi a helyzet a nagyobbik lerakótelepen?
Ott ugye kétszer ekkora mennyiségű galvániszap volt, mostanra az én becslésem szerint 300, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és a szállítócég adatai szerint 4-500 tonna maradt még. Nem is a becslések közti differencia problémás, hanem azok a kérdések, amiket az egész helyzet felvet. A Terszol Kft. a minisztériummal kötött szerződés értelmében 1200 tonna plusz-mínusz 30 százalékért vállalt felelősséget Karácsonyig történő elszállításra. Most az egyik lehetőség az, hogy ennek a bruttó 1560 tonnának az elszállítása még nem történt meg, és valóban ott van még 4-500 tonna a telephelyen. Ez egy nagyon rossz forgatókönyv lenne. De a másik sem sokkal kellemesebb, amely szerint tényleg elvitték időben a másfél ezer tonnát, és még ezek után maradt ott 4-500 tonna. Ekkor azonban érthetetlennek tűnik, hogy a minisztérium miért csak 1200 plusz-mínusz 30 százalékra írta ki az elszállítási pályázatot, holott a helyszínen majdnem ennek a kétszerese feküdt!Mire gyanakszik, szakmai hiba, vagy szállítási késedelem történt?
Nehéz eset
A szigorú környezetvédelmi előírásokat a galvanizálás esetében is be kell tartani, amely:
- a galvanizálás során keletkező káros anyagok elszívása, és az elszívott levegő tisztítása (légmosók)
- szennyvízkezelés (öblítővizek és tömény oldatok méregtelenítése, semlegesítése, a benne lévő fémsók leválasztása stb.),
- veszélyes hulladékok kezelése (galvanizálási-, szennyvízkezelési iszapok stb.)
savak és lúgok és egyéb veszélyes és mérgező vegyszerek tárolására, szállítására, raktározására és kezelésére vonatkozó előírások.
Forrás: www.netcall36.hu/korr/k2.htm
Ekkorát nem lehet tévedni. Gyanúm szerint itt valakik csaltak, és pénzt akarnak elsíbolni. Miért gondolom ezt? Ez a mennyiség ugyanis csak akkor lehet a helyszínen, ha a szállítást felügyelő műszaki ellenőr is részt vesz a csalásban. Például elmegy egy kamion 25 tonnával, az ellenőr pedig beírja, hogy három jármű távozott. Eszerint papíron kitöltik az 1560-as kvótát, majd széttárják a kezüket, és azt mondják, hogy rossz volt a kiírás, még ott van 4-500 tonna, adjatok még pénzt ezek elszállításához az adófizetők zsebéből. Ezt a gyanút erősíti az is, hogy a minisztériumból ugyanazok írták ki az elszállításra a tendert, akik a döntést meghozták, és akik a műszaki ellenőröket kiküldték. Ez a minisztérium háttérintézménye, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Már a tender kiírása gyanús volt, a meghozott döntés pedig egész egyszerűen nevetséges. Három pályázó közül kettőt abszurd módon elimináltak. Az egyiknek azt mondták, hogy a pályázati anyagában beadott üres lapokat nem húzta át, ezért kiesik. A másikat pedig azért zárták ki, ez egyébként a már említett Pyrus volt, mert ők valaha elkészítették a Bálint Analitikával együtt a galvániszap-lerakat szakértői elemzését. Ez az anyag a minisztériumhoz jutott, ami ennek a segítségével írta ki a tendert, így azt állította, hogy a Pyrus esetleges győzelme összeférhetetlenséget jelentene. | http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?article_id=42984&cat=1&menu_id=2&page=1 | https://web.archive.org/web/20231210205612/https://www.hirextra.hu/2008/01/10/csepeli-trutyi-mutyi-asszisztal-a-miniszterium/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csepeli-trutyi-mutyi-asszisztal-a-miniszterium | Hírextra | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [] | [
"Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság",
"Környezetvédelmi Minisztérium",
"Terszol Kft."
] | [
"Bp. XXI. kerület"
] | [
"közbeszerzés",
"összeférhetetlenség",
"engedély",
"környezetkárosítás"
] | [] |
4,193 | Fidesz: a galvániszap-ügyben is benne van a Nagymező utcai mélygarázs építője | A Fidesz szerint a budapesti Nagymező utcai mélygarázs építésére egy olyan cég kapott engedélyt, amely felelős a csepeli galvániszap-ügyben is, vagyis bűncselekményt követett el. | Az olajügyek nyomában Hazánk 1989 óta íródó történelme sok sötét foltot rejt magában. Számos olyan ügyet, melyekben az igazság talán soha nem derül ki, csak annyi biztos, hogy sokan, és sokat loptak. Összeállítás-sorozatunkban ezeket az ügyeket járjuk körül az olajmaffiától a
2007. október 29. hétfő 11:40 - Hírextra
A "legnagyobb találmány"
"Az olajügy a rendszerváltás legnagyobb találmánya volt, ugyanis nem a piti bűnözők találták ki, hanem a parlamentben ülő jogalkotók, akiknek lehetőségük volt arra, hogy ilyen törvényeket hozzanak." – mondja Sándor István (ismertebb nevén "Papa"), egykori operatív tiszt, Kármán Irén "Olajozott viszonyok című dokumentumfilmjében.
De vajon miben állt ez a találmány, és mit neveznek olajszőkítésnek? Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben ütötték fel a fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésének legfőbb elindítója a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára volt. A két termék minőségileg megegyezett ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették. Egy 1990-es kormányrendelet előírta: a fűtőolajat adalékanyaggal színezni kell. A HTO-t 1991-től pirosra festették, ám az adalék a motorokat nem károsította, így azt változatlanul használták üzemanyagként. A fűtőolajként behozott termékeket a vámkezelésnél kellett volna színezni, ami lehetőséget adott a visszaélésekre. Ha a vámost sikerült megvesztegetni, akkor a fűtőolaj szállítmányt további beavatkozás nélkül gázolajként értékesíthették. Amennyiben a festék már bekerült a fűtőolajba azt savazással közömbösítették: a kénsav és más vegyszerek hatására a gázolaj visszanyerte eredeti színét - ez volt az úgynevezett olajszőkítés. Az üzlet lényege tehát abban állt, hogy a jóval olcsóbb fűtőolajat, gázolajként értékesítették.
A visszaéléseket a halasztott vámfizetés lehetősége is nagyban elősegítette, mert a 15 napos határidőn belül az olajat importáló vállalkozások gyakran eltűntek a hatóságok elöl, az olajjal együtt. A nagy biznisz többnyire fiktív cégeken keresztül, és nem létező személyek nevén bejegyzett olajszőkítésre berendezett telepeken működött. Fantom cégek és fantom személyek kereskedtek tehát a szőkített olajjal - vagyis semmisem az volt, mint aminek látszott. Leszámítva azt az egyes becslések szerint akár 1500-2000 milliárd forintra is tehető summát, melyet az olajmaffia szereplői vághattak zsebre.
Amikor bezárt a bazár
Az olajmaffia 1993-ban szúrt szemet az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, amikor operatív bizottságot hoztak létre a bűnszervezet megfékezésére, de a visszaéléseket meggátoló törvényi szabályozásra az MDF-kormány idején már nem került sor. Lentner Csaba a 2000-ben megalakult parlamenti vizsgálóbizottságnak az egyik tagja akkoriban egy, a Vasárnapi Újságnak adott interjújában arról számolt be, hogy 1993 nyarán már a magyar kormányzati szervek tisztán látták azt, hogy óriási mértékben folyik az országban az olajszőkítés, és egyre nagyobb mértékekben nem fizetik meg az olajat importáló vállalkozók a jövedéki adót és az általános forgalmi adót a behozott termékek után. Ekkor a rendőrség, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, az Ásványolaj Minőségellenőrző Intézet, és az Ipari Minisztérium munkatársai az országban egy átfogó ellenőrzést indítottak. Megállapításra került, hogy száz megcélzott töltőállomásból 26-nál hibás üzemanyagokat értékesítenek. Lentner szerint ez a körülmény egyértelműen ráirányította a figyelmet az országban folyó, jelentős mértékű olajszőkítésre. Lentner elmondása alapján ekkor Antall József kérésére Boross Péter vezetésével összeült egy ötfős bizottság, Latorcai János, Szabó Iván, Kádár Béla, és Siklós Csaba részvételével, melynek a további visszaélések megakadályozása lett volna a feladata. A bizottság ki is dolgozott egy intézkedési tervet, amit azonban pénzügyi okok miatt nem valósítottak meg.
Az olajszőkítési láz legfőbb elindítója, a kettős árrendszer csak 1995-től szűnt meg, majd a halasztott vámfizetés szabályait is megszigorították, 1998-tól pedig az üzemanyag céljaira szolgáló kőolajtermékeket, azonnal behajtandó jövedéki adó terhelte. Ezek az intézkedések voltak azok, melyek fokozatosan ellehetetlenítették az 1990 óta virágzó illegális olajüzletet, melynek méreteit jól jelzi, hogy az intézkedések hatására a fűtőolaj fogyasztás havi egymillióról néhány ezer literre csökkent.
Kapcsolódó cikkeink | https://www.hirextra.hu/2007/09/01/fidesz-a-galvaniszap-ugyben-is-benne-van-a-nagymezo-utcai-melygarazs-epitoje/ | https://web.archive.org/web/20220707003345/https://www.hirextra.hu/2007/09/01/fidesz-a-galvaniszap-ugyben-is-benne-van-a-nagymezo-utcai-melygarazs-epitoje/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fidesz-a-galvaniszap-ugyben-is-benne-van-a-nagymezo-utcai-melygarazs-epitoje | Hírextra | hungarian-news | 2007-09-01 00:00:00 | [] | [] | [
"Bp. VI. kerület",
"Bp. XXI. kerület"
] | [
"engedély",
"környezetkárosítás",
"építőipar"
] | [
"Mélygarázs"
] |
4,194 | Kormányzati negyed: sokkal többet tapsolt el a kormány? | A Fidesz álláspontja szerint messze nem igazak azok az állítások, amiket a kabinet az új kormányzati negyedre eddig elköltött összeggel kapcsolatban kommunikált. Úgy vélik ugyanis, a nyilvánosságra hozott 632 millió forinttal szemben 10,1 milliárdot pazaroltak el - fölöslegesen. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=255297 | https://web.archive.org/web/20080313085615/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=255297 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kormanyzati-negyed-sokkal-tobbet-tapsolt-el-a-kormany | stop.hu | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [
"Hajdu Miklós",
"Poczkodi Balázs",
"Tunyogi László"
] | [] | [] | [
"gazdálkodás"
] | [
"Kormányzati negyed"
] |
|
4,195 | Oldalanként 75 ezer forintot kapott tanulmányáért a fideszes politikus | Vitát váltott ki a nagykanizsai önkormányzat képviselő-testületének ülésén, hogy a város gazdálkodásának átvilágítását a budapesti XII. kerület korábbi fideszes polgármester cége végezte el, és további milliókat szánnak hasonló munkákra. | Érthetetlennek, túl általánosnak és konkrétumokat nem tartalmazónak minősítették az MSZP, az MSZDP és az SZDSZ képviselői azt a csak kivonatosan kézhez kapott tanulmányt, amelyet a budapesti MG Fortis Kft. készített a jobboldali többségű és vezetésű város megbízása alapján.
A testületben kisebbségben lévő kormánypárti képviselőkben megütközést keltett, hogy Mitnyan György, a főváros XII. kerületének korábbi fideszes polgármestere az ügyvezetője az MG Fortis Kft.-nek, amelytől nettó hét és fél millió forintért rendelte meg a tanulmányt a nagykanizsai városvezetés.
A városatyák szerint egymondatos, bármelyik településre vonatkoztatható, a város gazdálkodását valójában nem ismerő megállapításokat tett a tanulmány szerzője, akinek kiválasztása módjára nem is kaptak választ.
Ugyancsak felháborodtak azon, hogy a képviselő-testület jobboldali többsége további bruttó 24 millió forint azonnali elkülönítését szavazta meg hasonló vizsgálatokra.
Polgármester: forintosítható megállapítások
Marton István polgármester azt mondta, hogy a tanulmányban szereplő megállapítások "forintosíthatók". Kifejtette: az elkészült anyag a táblázatos mellékletekkel együtt mintegy 100 oldalas. A képviselők ebből azért csak az összefoglaló tíz oldalt kapták meg, mert a teljes anyag sokszorosítása túl költséges lett volna.
A városatyák bármikor megtekinthetik a teljes változatot - tette hozzá. A gazdálkodás átvilágítását azzal indokolta, hogy meglátása szerint a korábbi, szocialista-szabad demokrata városvezetés utolsó kétéves működése problémákat okozott a városnak.
A városvezető elmondta: meghívásos formában választották ki még a múlt év tavaszán az MG Fortis Kft.-t a vizsgálatra.
A közgyűlés jobboldali többsége által megszavazott további 24 millió forintot pedig a tanulmányban foglaltak "realizálására" és informatikai átvilágításra költenék.
Hogy mindezt miért nem az önkormányzat informatikai cége végzi el, arra Marton István úgy válaszolt: ez a cég legkésőbb márciusban megszűnik, mert megítélése szerint sem a gazdálkodása, sem a működése nem megfelelő.
Kezdőlap Belföld Oldalanként 75 ezer forintot kapott tanulmányáért a fideszes politikus | https://infostart.hu/belfold/2008/01/09/oldalankent-75-ezer-forintot-kapott-tanulmanyaert-a-fideszes-politikus-173217 | https://web.archive.org/web/20160325022314/http://inforadio.hu/hirek/belfold/hir-173217 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oldalankent-75-ezer-forintot-kapott-tanulmanyaert-a-fideszes-politikus | Infostart (Inforádió) | hungarian-news | 2008-01-09 00:00:00 | [
"Mitnyan György"
] | [
"Fidesz",
"MG Fortis Kft."
] | [
"Nagykanizsa"
] | [
"tanácsadás"
] | [] |
4,196 | Elítélték a bécsi Helsinki Bizottság sikkasztó könyvelőjét | Háromévi börtönre ítélték a bécsi Helsinki Bizottság szerelmes könyvelőjét, aki barátnőjének pénzelésére 1,2 millió eurót (306 millió forint) sikkasztott az elmúlt években az emberjogi szövetség ausztriai szervezetétől. | http://www.stop.hu/articles/article.php?id=254988 | https://web.archive.org/web/20080111015359/http://www.stop.hu/articles/article.php?id=254988 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/eliteltek-a-becsi-helsinki-bizottsag-sikkaszto-konyvelojet | stop.hu | eu-news | 2008-01-09 00:00:00 | [] | [] | [
"Ausztria"
] | [] | [] |
|
4,197 | Kezdeményezték Toller László cselekvőképtelenné nyilvánítását | Pécs MSZP-s parlamenti képviselője 2006 júniusi autóbalesete óta fekszik kómában, különböző tisztségeiér több mint 12 millió forintot vett fel. | Kezdeményezték a két évvel ezelőtti autóbalesete óta kómában fekvő Toller László szocialista parlamenti képviselő cselekvőképtelenné nyilvánítását a közelmúltban, közölte Pécs főjegyzője szerdán.
A baranyai megyeszékhely volt polgármesterét érintő eljárást egy névtelen levélíró kérte a gyámhivataltól, mondta Papp Judit.
A pécsi önkormányzat elfogultságot jelentett az ügyben, ezért a közigazgatási hivatal a szekszárdi gyámhivatalt jelölte ki az eljárás lefolytatására.
Toller László 2006. júniusban súlyos autóbalesetet szenvedett, azóta kómában van. A törvény alapján a szocialista politikus akkor veszítené el mandátumát, ha hivatalosan cselekvőképtelenné nyilvánítják.
A Baranya megyei Fidesz már tavaly novemberben felvetette, hogy a szocialisták találjanak ki valamit Toller helyzetének a rendezésére, a munkaképtelen képviselő ugyanis több mint 12 millió forintot kapott különböző, a balesete után vissza nem vont tisztségeiért. A cselekvőképtelenség megállapítását azonban sem Toller családja, sem az MSZP, de még a Fidesz sem akarta kezdeményezni. | https://index.hu/belfold/toller382/ | https://web.archive.org/web/20230203062154/https://index.hu/belfold/toller382/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kezdemenyeztek-toller-laszlo-cselekvokeptelenne-nyilvanitasat | Index | hungarian-news | 2008-01-09 00:00:00 | [
"Toller László"
] | [] | [] | [
"juttatás"
] | [] |
4,198 | A nap embere | Európa legszigorúbb pártfinanszírozási törvényének megalkotását sürgeti a Gyurcsány Ferencnek, az MSZP és Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének címzett szerdai nyílt levelében Dávid Ibolya. | Hangulatkeltéssel vádolták a Népszavát, aztán csak a cikkünk nyomán adtak fizetésemelést a nyugdíjba vonuló tanároknak is
2024-02-07 05:45:00
A Klebelsberg Központ egyszer sem válaszolt a nyugdíjasok helyzetét firtató kérdéseinkre, a Belügyminisztériumnak kellett lépnie.
Novák Katalin nem hajlandó érdemi válaszokat adni, egy nap alatt több mint 15 ezren írták alá a távozását követelő petíciókat
2024-02-07 06:21:00
Egyre többen emelnek szót az elnöki kegyelem ellen, amely egy pedofil bűntársának segített új életet kezdeni.
Tüttő Kata: Mindenféle férfiak fantáziálnak rólam, de ezzel nekem nincs dolgom
2024-02-07 10:15:00
A Magyar Nemzet szerdai számában pendítette meg, hogy napirenden van Karácsony Gergely leváltása. A főpolgármester-helyettes szerint a Fidesz álmodozik.
Több mint tizenkét milliárd forint állami támogatást költött az utóbbi években öt szállodára a katolikus egyház
2024-02-07 08:00:00
Az egyik püspökség kifejezetten sporthotelt nyitott egy futballstadion mellett.
Vidnyánszky Attila elesett, mentő vitte el a Petőfi Zenei Díj átadójáról
2024-02-07 07:14:00
A baleset akkor történt, amikor a Nemzeti Színház igazgatója Hobo méltatása után lesétált a színpadról.
Tucker Carlson bejelentette, hogy interjút készít Vlagyimir Putyinnal Moszkvában, bár tudja, hogy ez kockázatos
2024-02-07 10:04:00
Az amerikaiaknak ugyanis joguk van mindent tudni egy olyan háborúról, amelyben részt vesznek. Elon Musk ígéretet tett neki arra, hogy a beszélgetést a megjelenés után nem fogja blokkolni az X-en.
Iványi Gábor: Előfordult, hogy templomi orgona épült a felzárkóztatásra szánt pénzekből
2024-02-06 20:14:00
Nem mindig a legjobb helyre csordogálnak a hátrányok csökkentésére szánt források.
Nagyberuházások csúszhatnak Magyarországon, vendégmunkások tízezrei várnak tartózkodási engedélyre a hiányzó jogi szabályozás miatt
2024-02-07 10:56:00
A munkaerőhiánnyal küzdő cégek alternatív módszerekhez nyúlnak, például vannak, akik üzleti vízummal érkeznek.
Folytatódik a lefejezési hullám, születésnapja alkalmából menesztették a budapesti kórházi igazgatót
2024-02-06 18:01:00
Úgy tudjuk, a megbeszélésen gratuláltak neki, hozzátéve, hogy akkor egyben fel is mentik a vezetői posztjáról.
Döntött a fellebbviteli bíróság, Donald Trumpnak nincs mentelmi joga, felelősségre vonható a Capitolium ostromáért
2024-02-06 18:50:00
A volt amerikai elnök fellebbezni fog a legfelsőbb bíróság előtt.
Semmit nem tanult a Mol a kínos székesfehérvári menekülésből, megvette az Újpest FC-t
2024-02-06 17:07:00
Ezzel a NER rátette a kezét az utolsó tőle függetlenül működő NB I-es futballklubra is.
Az olasz igazságügy-miniszter szerint nem igaz, hogy magára hagyták az antifa aktivista családját, de a kérés teljesítése szentségtörés lenne
2024-02-07 11:21:00
Carlo Nordio úgy véli, az olasz állam minden tőle telhetőt megtett, sőt, annál többet is, de tiszteletben kell tartani az államok önállóságát.
Megyünk a sűrűbe
2024-02-07 06:00:00
A reggeli csúcsforgalomban lőtték Kijevet az oroszok, több emberrel végeztek
2024-02-07 11:10:00
Panelházakba csapódtak a lövedékek.
Belső stand-upból BKV-színmű
2024-02-07 11:03:00
Élete első írásával harmadik helyezett lett a drámapályázaton Kisari Szabolcs. Könnyed, mégis sokatmondó írással került a legjobbak közé. A Titkos menetrendben meghatározó szerepet kap a tömegközlekedés – bemutatjuk a Budapest-drámakötet szerzőit. Második rész.
Novák-botrány: plakátokkal és leragasztott szájú plüssfigurákkal tiltakoztak a Fidesz budapesti irodáinál
2024-02-07 09:58:00
Az államfőnek azonnal el kell tűnnie a közéletből Varga Judittal együtt, aki ellenjegyezte a döntését – szögezte le az MSZP ifjúsági szervezete.
Eloltották a többméteres lángokat a soroksári kertészetben, tűzvizsgálati eljárás indult
2024-02-07 09:04:00
Egy ötezer négyzetméteres csarnokszerű épület égett le.
Németország nyomást próbál gyakorolni Orbán Viktorra a svéd NATO-csatlakozás felgyorsítása érdekében
2024-02-07 08:35:00
Egy magas rangú berlini tisztviselő azt mondta, most a szövetség iránti lojalitásról van szó.
Több ezer négyzetméteren lángolt és szinte teljesen megsemmisült egy soroksári kertészet
2024-02-07 07:58:00
A lángok az Oázis Kertészetben csaptak fel kedd éjszaka, a tűz okának feltárása folyamatban van.
Mélyütés
2024-02-07 06:00:00
Trump árulása
2024-02-07 06:00:00
A napfény íve
2024-02-07 06:00:00
Orwell világa
Hol volt, hol nem lesz
2024-02-07 06:00:00
Brüsszel lángokban, a tiltakozók több mint ezer traktorral torlaszolták el a főbb utakat - Fotógaléria
2024-02-01 17:32:00
Tojással és kövekkel dobálták meg az Európai Parlament brüsszeli épületét és tüzeket gyújtottak azok a feldühödött gazdák, akik napok óta tüntetnek az EU-t elárasztó ukrán gabona importjának a korlátozása érdekében. A belga fővárosban – ahol éppen zajlik az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója – a tiltakozók több mint ezer traktorral torlaszolták el a főbb utakat. A megmozdulás káoszba és erőszakba torkolt, amikor a gazdák elkezdtek gumiabroncsokat égetni, petárdákat dobáltak és megpróbáltak betörni az Európai Parlamentbe. A rendfenntartók vízágyúkkal és könnygázzal oszlatták őket, a tüntetők kövekkel, tojásokkal és sörösüvegekkel dobálták a rendőröket. Több brüsszeli városrészt sűrű füstfelhő borított be.
Megkezdődött a nagy Lufthansa-sztrájk, budapesti járatokat is töröltek
2024-02-07 07:38:00
A földi személyzet, a cég 25 ezer alkalmazottja követel béremelést.
Helikopterbalesetben meghalt a volt chilei elnök, Sebastián Pinera
2024-02-07 06:41:00
Gabriel Boric hivatalban lévő államfő három nap nemzeti gyászt hirdetett.
Visszaállt az üzemanyag-forgalom, tavaly pont olyan arányban csökkent a hazai benzin- és gázolajkereslet, mint amennyivel a 2022-es árstop alatt nőtt
2024-02-07 06:30:00
A piac átrendeződött.
Egy év alatt egymillió aláírást gyűjthetnek az EU-ban a gyógyászati célú kannabisz elérhetőségéért
2024-02-06 23:13:00
A kezdeményezők három javaslatából egyet elutasítottak, de fél éven belül így is megkezdhető az akció a támogatók megszerzésére.
Enyhítették a korrupcióval vádolt Schadl György bűnügyi felügyeletét, heti kétszer szakmai továbbképzésre is járhat
2024-02-06 22:36:00
A per keddi tárgyalásán egy újabb vádpontról tárgyaltak, amelyben az ügyészség szerint a bírósági végrehajtók egykori vezetője félmillió forinttal megvesztegetett egy kormányhivatali ügyintézőt, hogy túlépíthesse balatoni luxusnyaralóját.
Üzent Varga Judit volt férje, szerinte nem titkolózni kell, hanem magyarázatot adni és elnézést kérni a Novák-féle elnöki kegyelem ügyében
2024-02-06 21:14:00
Magyar Péter egy Facebook-posztra akadt ki, és kommentelt, amelyben Novák Katalin egyik tanácsadója a botrányt a 2006-os rendőri túlkapásokhoz és azok jogi utóéletéhez hasonlította.
Szigorúbban fogja büntetni az EU a gyermekek szexuális bántalmazását
2024-02-06 21:06:00
A gyermekek elleni bűncselekmények fogalma is szélesedik, így az is büntetendő lesz, ha az a mesterséges intelligencia segítségével mutatják be, követik el.
Tüntetnek a spanyol gazdák is, kedden több ezer traktorral akadályozták a forgalmat
2024-02-06 20:28:00
Az ellen tiltakoznak, hogy a harmadik országból importált mezőgazdasági termékek lenyomják az uniós és spanyol termékek árát.
Rétvári Bence: A rendőröknek is érkezett a megemelt fizetés
2024-02-06 18:24:00
A bajban mindig számíthatunk rájuk, ők is számíthatnak a kormányra – mondta az államtitkár. Egy pályakezdő tiszthelyettes, aki 2022-ben 267 ezer forintot keresett, most 463 ezer forintot kap, egy pályakezdő tiszt, aki korábban 393 ezer forintot vitt haza, most már 589 ezer forintot keres.
Az MSZP szerint is indokolt, hogy a pedofilügyben adott elnöki kegyelem miatt megfosszák Novák Katalint a tisztségétől
2024-02-06 17:41:00
Tóth Bertalan, a szocialisták parlamenti frakcióvezetője felszólította a Fideszt, hogy hívja vissza Varga Judit volt igazságügyi minisztert a párt EP-listájának az éléről.
Végleg visszavonta Ursula von der Leyen a növényvédő szerek drasztikus korlátozását célzó tervezetet
2024-02-06 16:31:00
A tervezetet, amely ellen több országban is tiltakoztak a gazdák, korábban az Európai Parlament is elvetette.
Megszólalt a pedofilügyben kényszerítésért elítélt igazgatóhelyettes, nem ő írt Novák Katalinnak, hogy adjon elnöki kegyelmet
2024-02-06 16:15:00
Azt nem tudja, mit mondana az egykori áldozatoknak, ezen túl pedig nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyről.
Rég robbant ekkora bomba, kérdés, kik követik még Lewis Hamilton példáját
2024-02-06 15:45:00
A hétszeres világbajnok Lewis Hamilton igazolása a Ferrarihoz igazi szenzáció. De vajon milyen okok miatt jött létre ez a nem várt frigy?
Kalandos helikopter- és repülőúton járt Mészáros Lőrinc Budaörs és Marbella között
2024-02-06 15:36:00
Magyarország leggazdagabb embere két osztrák lajstromjelű, korábban is máshol is feltűnt légi járművel utazott el élőben nézni a tulajdonában lévő futballcsapat edzőmérkőzését.
Egri Viktor: Egy újságíró nem képviselheti az illiberalizmust
2024-02-06 15:17:00
Nem hiszem, hogy van olyan ember Magyarországon, aki aktívan követi a közéletet, naponta olvassa a híreket, és ő úgy érzi, egyenlő távolságban áll mindenkitől. Velem sincs így – jelentette ki az ATV Csatt című műsorának házigazdája a Népszavának adott videóinterjújában.
Megszólalt a Belügyminisztérium, a nyugdíjba vonuló tanárok is megkapják a fizetésemelést
2024-02-06 14:54:00
A belügyminiszter álláspontja szerint méltatlan helyzetbe kerültek.
Hidvéghi Balázs kiakadt, amiért számon kérték a magyar börtönviszonyokat az Európai Parlamentben
2024-02-06 13:45:00
A párt képviselője sérelmezte azt is, hogy nem adtak nekik szót.
Az olasz kormány nem kezdeményezi az antifa-aktivista házi őrizetbe helyezését
2024-02-06 11:11:00
Nyomatékosították, nem fognak semmilyen módon beavatkozni a Magyarországon folyó eljárásba.
Agyonverte cellatársát egy pszichiátriai beteg a tököli börtönben
2024-02-06 10:18:00
Elismerte a tettét, ellenállást nem tanúsított.
Nem kell már sokat aludni, és kiderül, ki építheti a gázerőműveket
2024-02-06 10:03:00
A pályázó konzorciumok már megtették az indikatív ajánlatukat, hamarosan eleget tesznek a hiánypótlási felhívásoknak is.
Megy az álvalósággyártás a fideszes médiában
2024-02-06 09:41:00
Éppen azokban a napokban, amikor meg kellene magyarázni, miért maradt egyedül Magyarország, mára a teljes Fidesz-médiában a perifériára szorult mind a NATO-bővítés témája, mind pedig az, hogy a svéd csatlakozást minden korábbi magyar kormányígérettel ellentétben immár csak az Orbán-kabinet gátolja. | http://www.nepszava.hu/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-nap-embere | Népszava | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"belföld"
] | [] |
4,199 | Közlekedési botrányok a fővárosban | A 4-es metró beruházójaként a BKV vizsgálja, hogyan lehetne módosítani a BKV és a főváros számára előnytelen szerződéseket, de erre kevés az esély – tudta meg lapunk. | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=998107 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozlekedesi-botranyok-a-fovarosban | Népszava | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [
"Gulyás László"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Hídépítő Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"metró",
"juttatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
4,200 | Népszavazási kampánypénzek – határok nélkül |
Akár milliárdokat, de több százmilliót biztosan költenek a nagy pártok a már javában tartó és rövidesen hivatalosan is elinduló népszavazási kampányra. | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=998534 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nepszavazasi-kampanypenzek-a-hatarok-nelkul | Népszava | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"belföld"
] | [] |
|
4,201 | A kormány holdudvara jól járt | A Magyar Hírlaphoz hasonlóan tegnap a Fidesz is arra az álláspontra jutott, hogy nem "csupán" 632 millió forintba került eddig az adófizetőknek a megállított kormányzati negyed projektje, hanem több mint tízmilliárd a beruházás eddigi összköltsége. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/a_kormany_holdudvara_jol_jart.html | https://web.archive.org/web/20160128120320/http://www.magyarhirlap.hu/belfold/a_kormany_holdudvara_jol_jart.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-holdudvara-jol-jart | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [
"Hajdu Miklós",
"Poczkodi Balázs",
"Tunyogi László"
] | [] | [] | [] | [
"Kormányzati negyed"
] |
|
4,202 | Ismét zűrös ügyet talált a Magosz | Újabb földeladási ügyben kezdeményez vizsgálatot a magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/ismet_zros_ugyet_talalt_a_magosz.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismet-zuros-ugyet-talalt-a-magosz | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [] | [
"Agro-City Zrt."
] | [
"Nyíregyháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"mezőgazdaság"
] | [] |
|
4,203 | Pszichiátriai rácsok mögött Lendvai volt kampányfőnöke | A fővárosban elfogták a börtönbüntetése letöltése elől egy pszichiátriára húzódó Csonka Gábort, Lendvai Ildikó MSZP-frakcióvezető volt kampányfőnökét. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/pszichiatriai_racsok_mogott_lendvai_volt_kampanyfonoke.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pszichiatriai-racsok-mogott-lendvai-volt-kampanyfonoke | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [
"Csonka Gábor"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása"
] | [] |
|
4,204 | Postabringa: a szerviz kérdés, nem az ár | Nem 230 ezer, hanem 140-150 ezer forintba kerül a postások új biciklije - ráadásul ötéves teljes szervizzel együtt. Szlovéniában használják, körülbelül enynyiért vették ott is, és elégedettek vele. | Az elmúlt napokban parázs vita alakult ki a Magyar Posta (MP) kerékpár-beszerzési tenderéről, pontosabban a megvásárolt kerékpárok áráról. Olyannyira, hogy ellenzéki politikusok levélben fordultak a gazdasági tárca vezetőjéhez, kérve: vizsgálja ki a lefolytatott eljárást. Balsai István, a Fidesz képviselője ugyanis túlzónak és pazarlónak tartja az árat. A biztosítékot alighanem két körülmény, a győztes személye és a már említett ár verte ki. Utóbbiról több helyen is megjelent, hogy a járművekért darabonként közel 230 ezer forintot kell fizetni. Ez azonban így nem igaz.
A pályázati kiírást szerint az MP első körben 4788 kerékpárt, s emellett 30 utánfutót szerez be. Ezt alapul véve - egyszerűen osztva az eszközök számát a győztes által kínált 1,097 milliárd forinttal - a biciklikért valóban 230 ezer forintot kellene fizetni. A tender azonban említ egy eseti rendelkezésre állási díjat, ami 150 millió forint. Ezt nem rendeltetésszerű használatra, vagyis arra az esetekre tartják fenn, ha például egy postást elütnek, és újjá kellene építeni a járművet. Amennyiben erre nem lesz szükség, akkor ez a pénz a postánál marad. Így a beszerzési összérték már bőven egymilliárd forint alatt van - mondta lapunknak Tomecskó Tamás, az MP szóvivője. Ráadásul nem 4788 kerékpárról, hanem utánfutókkal együtt 6739 jármű megvételéről szól az MP szerződése - tette hozzá. A győztes Cronopont Kft. által kínált keretösszeg az említett 4788 kerékpár fölött az opcionálisan felkínált 1921 jármű beszerzését és azok javítását is tartalmazza. Így egy kerékpár - a tender által elvárt öt éven keresztül, évi két alkalomra szóló kötelező szervizeléssel együtt - bruttó 140,6 ezer forintba kerül az MP-nek. Ha az említett 150 milliós eseti rendelkezésre állási díjat maradéktalanul kifizeti a posta, akkor egy kerékpár valamivel több mint 162 ezer forintra jönne ki. Ez azért még mindig nem olcsó mulatság, ám kétségtelenül köszönő viszonyban sincs a több helyen is megjelent közel negyedmilliós költséggel. Az árban szerepel az öt évre vállalt 16 ezer forintos szervizdíj is, vagyis ezt levonva az előző számokból, egy kerékpár 124,6 ezer forintba, a 150 milliós pluszkifizetés esetén 146 ezer forintba kerül. Persze kérdés az, hogy a kerékpár által kínált ár/érték arány nem túlságosan rossz-e, mert ha igen, akkor valóban borzasztó üzletet kötött a posta.
A győztesként kiválasztott szlovén kerékpár, a Krpan internetes oldalán több ország postája is szerepel mint a biciklit már használó szervezet. Ezek közül mindegyiket megkerestük, a szlovén posta (SzP) válaszolt. A cég kommunikációs vezetője, Jasmina Roskar lapunkat úgy tájékoztatta, hogy az SzP 2006-ban szerezte be a bicikliket, felszereléstől függően nettó 400-500 euró közötti áron. Azaz az összes extrával ellátott kerékpárért hasonló összegért jutottak hozzá, mint az MP. Persze kérdés, hogy ennyi pénzért nem ócskavasat vettek-e? A kommunikációs vezető azonban levelében kifejti: mindennapos használat alapján rendkívül kedvező tapasztalataik vannak - igaz, a szlovén négy, míg a magyar posta öt évre tervez a biciklikkel. (Ez az amortizáció megítélésében jelenthet különbséget.) A leveléből ugyan egyértelműen nem derül ki, ám vélhetően további beszerzést is terveznek a vállalatnál, mert mint megjegyzi: igényeik szerint a gyártó átalakításokat is végez a kerékpárokon. A válaszokból így az szűrődik ki, hogy az SzP a Krpan árával és az ezért nyújtott szolgáltatással igencsak elégedett.
Ugyancsak az árral kapcsolatban a gyártót is megkerestük. Sok részletet azonban itt már nem árultak el. Lapunkat úgy tájékoztatták, hogy egy teljesen felszerelt változat - listaáron - 500 euró közelében mozog. Konkrétumokat azonban nem akartak közölni, mert mint hozzátették: a fizetendőket az egyéni igények és megbeszélések alapján alakítják ki.
Hasonlóan szűkszavúan nyilatkozott a Népszabadságnak a végül győztesként befutó, a bicikliket szállító Cronopont Kft. is. Csupán egy közleményt küldtek, amelyben egy kerékpárra lebontva az ár és a szerviz díja szerepel, ami megegyezik az általunk számolttal. A győri Cronopont alapvetően ingatlanforgalmazással foglalkozik, ám tavaly kis és közepes teljesítményű levélbélyegzők szállítására és javítására szóló tendert is nyert a MP-nél. A körülmények azonban itt is viharosak voltak. A kiírás eredményét a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) megsemmisítette, mert a Cronopont olyan cégtől kért a felkínált termékekre tanúsítványt, amely erre nem volt jogosult. Éppen ezért a KD úgy vélte, a Cronopont ajánlatát érvényteleníteni kellett volna, és ezért 3 millió forintra meg is büntette a postát.
A kerékpártender mindenesetre már arról tanúskodik, hogy a Cronopont nemcsak a levélbélyegzők, hanem a biciklik piacán, különösen azok szervizelésében is otthonosan mozog. A tenderdokumentációt megvásárló Schwinn-Csepel kereskedelmi igazgatója, Paróczai Iván és a második helyen befutott Piremon Kht. illetékese is úgy vélekedett: a kiírásban szereplő kerékpárt 124 ezer forintnál olcsóbban is le tudták volna gyártani - igaz, azért nem 50 ezer forintért. A Piremon nem árulta el, hogy - másodikként befutott - ajánlatában mekkora ár szerepelt egy biciklire. Annyit elárultak: az elvárások szerinti javítási költségeket a győzteshez képest magasabban határozták meg - ezért is vesztettek. A Piremon a Cronoponténál végül közel 70 millió forinttal magasabb - a biciklit és a javítási díjat is tartalmazó -, 1,167 milliárd forintos árral szerepelt a tenderen. A Schwinn-Csepel viszont ajánlatot sem tett, ettől többi között éppen a javítási elvárások riasztották el. Ahhoz, hogy a kiírás szerint az országba bárhová ki tudjanak szállni az évi kétszeri kötelező átvizsgálásokra és a rendkívüli szerelésekre, több szervizkocsiból álló flottát kellett volna kialakítaniuk. Ez pedig nagyon sokba került volna, és eddig ilyenre nem is volt szükség - mondta Paróczai Iván. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy az ország legnagyobb szerződéses szervizhálózatával rendelkező vállalata a kiírás feltételeit nem tudta versenyképes áron vállalni, ám egy másik, nem az ágazatban dolgozó cég ezt produkálni tudja - jegyezte meg. Ráadásul az öt évre szóló 16 ezer forintos díj igen alacsonynak tűnik - fűzték hozzá az előzőekhez nevük és cégük elhallgatását kérő kerékpárszerelők.
Tomecskó Tamás a fentiekhez hozzátette: bárki számára nyitott volt a közbeszerzési tender. Összesen öten vásárolták meg a kiírást, viszont csak két ajánlat érkezett, azaz hárman úgy vélték, nem tudnak megfelelő pályázatot benyújtani. A posta ezek közül választotta ki a legolcsóbbat. Azt az MP nem teheti meg, hogy közbeszerzési tender során indulásra szólít fel vállalatokat. Szerinte ha valaki nem tett ajánlatot, vélhetően nem tudott versenyezni. Tomecskó kiemelte: bár több helyen is bírálják az eljárást, a legilletékesebbek, a tendert megvásárlók és az azon alulmaradt cég sem tett panaszt. Lapunknak a második helyezett Piremon Kht. valóban úgy nyilatkozott: nem találtak kifogásolni való körülményt, éppen ezért nem is vitatják a végeredményt.
A magyar közbeszerzésekben trendszerű korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a beszerzéseket, és gyakran rossz minőségű, szükségtelen termékek és szolgáltatások beszerzését eredményezi - áll a Transparency International állásfoglalásában. A szervezet szerint a magyarországi közbeszerzéseknek csak 10 százaléka zajlik teljesen szabályszerűen. (MTI) | http://nol.hu/archivum/archiv-477310-278918 | https://web.archive.org/web/20120413065947/http://nol.hu/archivum/archiv-477310 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabringa-a-szerviz-kerdes-nem-az-ar | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [] | [
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
4,205 | 1997-es árfolyamon büntették Princzéket | Csütörtök délelőtt másodfokú, részben nem jogerős ítélet született a Postabank-perben. Az ügy négy fő vádlottját pénzbüntetésre ítélték hanyag kezelés vétsége miatt. | Bűnösnek mondta ki csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank-ügy négy fő vádlottját, megváltoztatva ezzel a Fővárosi Bíróság korábbi felmentő ítéletét.
A másodfokú ítélet így hangzott: "a Fővárosi Ítélőtábla a társtettesként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt Princz Gábor és társai ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 2006. július 11. napján kihirdetett ítéletét Princz Gábor elsőrendű, Varga Iván másodrendű, Tarr József harmadrendű, Lovas Józsefné vádlott negyedrendű vádlottakkal szemben megváltoztatja. A vádlottak bűnösök hanyag kezelés vétségében, ezért az elsőrendű vádlottat 360, a másod-, harmad- és negyedrendű vádlottakat 150-150 napi tétel pénzbüntetésre ítéli a bíróság. Az egynapi tételt mindannyiuk esetében 10 000 Ft-ban állapította meg a bíróság, Princz Gábor esetében 3,6 millió, a többiek esetében 1,5 millió forint pénzbüntetést szabva ki. Meg nem fizetés esetén 360, illetve 150-150 nap fogház a büntetés."
Két másik vádlott esetében most jogerőre emelkedett az elsőfokú felmentő ítélet, a hetedik vádlott - P. Viktor - még az elsőfokú ítélet előtt elhunyt. A másodfokú döntés ellen Princz Gábor és három helyettese esetében az ügyész súlyosbításért, míg a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek, így a per harmadfokon folytatódik tovább.
A vádlottak padján nem ülők
A bíróság a rövid szóbeli indoklásban kifejtette: az 1997-ben hatályos pénzintézeti törvény csak a banki vezetőkre tartalmaz konkrét szabályokat, ezért vizsgálta csak a négy fő vádlott - vagyis a banki vezetés - felelősségét.
Nehrer Péter bíró kitért arra is, hogy a hanyag kezelés vétségét már az elsőfokú, nem jogerős ítélet is felvetette, de külön nem indokolta. Ezért a táblabíróság, bár egyetértett az elsőfokú ítélet megállapításaival, a hanyag kezelést megállapította.
Az indoklás szerint az ítélőtábla egyetértett a korábbi döntéssel annyiban, hogy a vádlottak nem szándékosan okoztak kárt, ugyanakkor a vagyonvesztésben azzal, hogy a 8 százalékos tőkemegfelelési mutatót nem teljesítették éveken keresztül és emellett a bank működését folyamatosan fenntartották, közrehatottak a vagyonvesztésben "a vádlottak padján nem ülőkkel együtt". Ez utóbbival arra utalt a bíró, hogy vannak olyanok, akik még felelősek lehetnek a Postabank botrányban, így a jelen lévő vádlottak felelőssége megoszlik.
Az ítélőtábla felvetette a bankfelügyelet és a tulajdonos állam felelősségét is és egyetértett azzal az elsőfokú megállapítással, hogy a bank vagyonvesztése - amely szakértő szerint 17 milliárd forint volt - "jórészt a vádlottakon kívül álló okok miatt következett be".
Az üzletpolitika vajon mi?
A bíró hangsúlyozta, hogy a fő vád az volt, hogy a Postabank vezetősége nem megfelelő üzletpolitikát választott akkor, amikor expanzív terjeszkedő tevékenységet folytatott úgy, hogy kamataikat úgy állapították meg, hogy túlságosan sikeresek voltak az induló tőkéhez képest.
Az elsőfokú ítélet tényállását az ítélőtábla szerint sem az ügyészség sem a védelem nem támadta: "azt állapította meg helyesen, hogy az üzletpolitika, mint olyan a vádlottak felelősségére nem róható" - mondta Nehrer Péter. "Mert mi is az üzletpolitika? Az üzletpolitika szinte a luxuria körébe tartozik. Ugyanis mit lát előre, miben reménykedik a kereskedő? Azt, hogy az áru, amit el akar adni - esetünkben a kamatok - majd megfelelő haszonnal fognak járni, és a kereskedői tevékenység sikeres lesz. De a reménykedésben mindig benne van, hogy kockázata is van, hiszen olyan kereskedést még nem találtak ki, ami biztos eredménnyel árulhatott volna. Illetve kitaláltak: a tervgazdasági körülményeket, az ötvenes években, akkor lehetett az üzletpolitika a vád tárgya, akkor sok büntetőper is folyt a gazdasági terveket nem teljesítők ellen" - indokolt a bíró.
A bíró külön kiemelte, precedens nélküli, hogy tizenegy éve húzódik ez az eljárás. A hanyag kezelés vétsége tekintetében 1997-ben, az elkövetés idején más, enyhébb jogszabályok voltak hatályban, mint ma, így a büntető törvénykönnyv értelmében az enyhébb jogszabályokat kellett alkalmazni. Tizenegy évvel ezelőtt három évig terjedő szabadságvesztést lehetett legfeljebb kiszabni gondatlan hanyag kezelésre. A vádlottak nem akadályozták az eljárás lefolytatását, az pedig, hogy ilyen hosszúra nyúlt az eljárás, nem nekik róható fel. Ez a nem mindennapi időmúlás olyan súlyú enyhítő körülmény, hogy szabadságvesztés kiszabása túlzás lenne. Ezért az enyhébb pénzbüntetést választotta a bíróság, de az 1997-es maximummal: akkor 360 nap volt a pénzbüntetés napi tételeinek legmagasabb foka. A 17 milliárd olyan összeg volt, hogy a maximumot kellett alkalmazni, ami napi szinten pedig tízezer forint volt.
A bíróság a továbbiakban helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, így a Princz Gábor elleni, a Budai Hengermalom Kft. üzletvásárlásával kapcsolatban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés ügyében hozott felmentő döntést is.
Nem jó ítélet
Princz Gábor nem akart nyilatozni az elmarasztaló ítélet kihirdetése után, ügyvédje, Bárándy Péter a bíróságon megjelent tudósítóknak úgy fogalmazott: ez az ítélet nem jó. "Azt állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az első fokú bíróság ítéletét nem támadta az ügyészi fellebbezés, ez az én álláspontom szerint nem így van. Az ügyészi fellebbezés másról sem szól, mint hogy az első fokú ítélet megalapozatlan, mert a tényállást nem állapította meg hiánymentesen. Erre a másodfokú bíróság választ nem adott. Kiindult a meglévő tényállásból és azt állapította meg, hogy szándékosságot nem lehet felróni a vádlottaknak, de gondatlanságot igen. Ennek az okát a magam részéről nem fedeztem fel az ítéletben. Mint ahogy annak az elemnek a a megállapítását sem, hogy bármiféle vagyoni hátránnyal okozati összefüggésben állt volna a vádlotti magatartás. Ezzel pedig el kell számolnia annak, aki bűnösséget megállapít."
Bárándy Pétert a jelek szerint meglepte az ítélet: "Ilyen döntést elég nehezen tudtunk volna elképzelni. Elképzelhető volt a helybenhagyás, elképzelhető lett volna a hatályon kívül helyezés, ami az elsőfokú ítélet megalapozatlanságára irányuló ügyészi támadást is figyelembe véve lehetett volna egy lehetőség." Az egykori igazságügyi miniszter nem kívánt jóslásokba bocsátkozni arról, hogy mikor zárulhat le a Postabank-ügy.
Zamecsnik Péter ügyvéd az Index kérdésére a következőképp kommentálta az ítéletet: "nagyon nem értünk vele egyet szakmailag, ezért úgy gondoljuk, hogy menjen a Legfelsőbb Bíróság elé a per. Eljárásjogi és anyagi jogi kérésben sem értünk egyet a másodfokú ítélettel: a mi álláspontunk szerint az a helyes tényállás, ami le van írva az első fokú ítéletben, nem alkalmas bűnösség megállapítására. Eljárásjogilag pedig az ítélőtábla elévüléssel kapcsolatos okfejtése nem helyes. Ez az ügy elévült."
Princz Gábort, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatóját és hat egykori vezető beosztású munkatársát eredetileg azzal vádolták meg, hogy 1995 és 1997 között szándékosan megszegték törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és prosperáló bank látszatát keltették és mindezzel 34,6 milliárd forintos különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést követtek el. | https://index.hu/belfold/pstbank0110/ | https://web.archive.org/web/20221128043828/https://index.hu/belfold/pstbank0110/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/1997-es-arfolyamon-buntettek-princzeket | Index | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [
"Lovas Józsefné",
"Princz Gábor",
"Tarr József",
"Varga Iván"
] | [
"Budai Hengermalom Rt.",
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"hanyagság"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
4,206 | Postabank-per - szolid büntetés másodfokon | A bíró szerint "mintha nem jogállami követelményeknek megfelelően alakultak volna a dolgok" - Bárándy: Az ítélet nem jó | http://nol.hu/archivum/archiv-477278-278886 | https://web.archive.org/web/20081203231440/http://nol.hu/archivum/archiv-477278 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabank-per-szolid-buntetes-masodfokon | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [
"Jávori Péter",
"Lovas Józsefné",
"Princz Gábor",
"Pusztai Viktor",
"Szabóné Bolváry Mariann",
"Tarr József",
"Varga Iván"
] | [
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"hanyagság",
"gazdálkodás"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
|
4,207 | Tóth Levente: Hanyag kezelés | Mit érez ma egy ivarérett magyar állampolgár, ha azt hallja: a Postabank egykori vezére bűnös, és ezért 3,6 millió forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság? | http://nol.hu/cikk/477264/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/toth-levente-hanyag-kezeles | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [] | [
"Postabank"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"belföld"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
|
4,208 | Kicsiben indult a nagy botrány | Húsz éve hat fiókkal, 2,2 milliárd forintos alaptőkével hozták létre a Postabankot egyetlen ötletre alapozva. | Húsz éve hat fiókkal, 2,2 milliárd forintos alaptőkével hozták létre a Postabankot egyetlen ötletre alapozva. Az ötlet - a postahivatalok bármelyikében beváltható könyvecske - nagyon is korszerűnek tűnt akkor, hiszen a "készen kapott" hálózatnak köszönhetően bárhol az országban hozzájuthatott az ember a pénzéhez. Ráadásul a bank reklámozni is kezdte a termékeit - erre sem nagyon volt példa akkoriban, pláne nem olyan ötletes hirdetési kampányra, amelybe a "macis" bank kezdett.
A siker a betétállomány gyors gyarapodásában öltött testet, de már szaporodtak a gondok is. Az elképzelés másik fele a klasszikus modellt követve ugyanis az volt, hogy az így összegyűjtött pénzt a vállalatok hitelezésébe forgatja a hitelintézet. Csakhogy akkoriban kevés olyan cég volt, amelyre biztonsággal rá lehetett bízni a pénzt. A többi bank épp menetelt a konszolidáció felé a sok-sok bedőlt nagyvállalati hitel miatt, ám a Postabank nem kért az állami segítségből (pontosabban szólva: csak minimálisat fogadott el).
Címszemle, anno 1998
A kormány szigorú büdzsét ígér, menesztik Princz Gábort a Postabank éléről (Népszabadság, július 31.)
Menesztik a Postabank vezetőit (Világgazdaság, július 31.)
Princz helyett felügyeleti biztos a Postabank élén (Népszava, augusztus 1.)
Bankfelügyeleti biztosok a Postabanknál (Napi Gazdaság, augusztus 1.)
Felügyeleti biztosok a Postabanknál (Napi Magyarország, augusztus 1.)
Biztosok szállták meg a Postabankot (Magyar Hírlap, augusztus 1.)
Az állam garantálja a Postabank működését (Magyar Nemzet, augusztus 1.)
A gyors fejlődést más gond is kísérte: a krónikus tőkehiány. A növekedéssel a bank saját tőkéje nem tartott lépést - az állami beavatkozást így magánbefektetőkkel pótolták: a Postabank kétszer bocsátott ki részvényeket, külföldi befektetőket csábítva a tulajdonosok közé. Ettől a helyzet sokkal nem lett jobb, de legalább az állam nem került többségbe - ami ellen a menedzsment komoly harcot folytatott. A hitelintézet 1994-ben már 200 milliárd feletti mérlegfőösszeggel zárt, saját tőkéje azonban még mindig csak 16 milliárd forint volt. Ezután hazai kisbefektetőknek kínálta a részvényeit - újabb tízmilliárddal nőtt így a saját tőke, a bank azonban gyorsabb ütemben bővült: 1996-ban már a második legnagyobb pénzintézet volt.
A bank piaci helyzetét több minden nehezítette akkoriban. A posta két versenyző terméket is beengedett a hivatalokba: az állampapírokat és az OTP egyes termékeit. A kizárólagosság megszűnésével a Postabanknak jobb árat - értsd: magasabb kamatokat - kellett kínálnia. Ezzel pénzforrásai megdrágultak. Közben megjelentek az elektronikus szolgáltatások, a bankkártyák, az ügyfelek pedig inkább jártak a pénzügyeket intézni egy bankfiókba, mint a postára. Így a Postabanknak fiókhálózatot is ki kellett építeni. A Postabanknak olyan befektetésekben és hitelekben volt a pénze, amelyekből jó néhány megalapozta a megfelelő politikai kapcsolatokat és segítette a "társadalmi beágyazódást", de nem termelt bevételt, például Magyarország második legnagyobb sajtóbirodalma.
Az 1996-os felügyeleti vizsgálat több szabálytalanságot állapított meg - ezek egy része olyan könyvelési trükk volt, amely a veszteséget és a tőkehiányt tüntette el. De nem volt idő arra, hogy a problémát megoldják. 1997 februárjában elterjedt a híresztelés, hogy a Postabank csődben van - kitört a pánik: mintegy 70 milliárdot vontak ki a befektetők. A Postabank állta a sarat, fizetett, majd az állam segített - több körben, hol nyilvánosan, hol rejtve. A bankvezetés közben eszeveszetten próbált befektetőt találni - sikertelenül. Azt ugyanis tudni lehetett, hogy ha a kormány többséget szerez, leváltja a vezetést. Végül ez történt. A bankot az állam konszolidálta 200 milliárd forint körüli öszszegért, majd - újabb, a Magyar Postánál tett kitérő után - eladta az Erste Banknak, több mint százmilliárd forintért. A "veszteség" mintegy százmilliárd forint - ez a 2006-os lakástámogatások fele, illetve valamivel több, mint amennyit táppénzre fizetett ki az egészségbiztosító egy év alatt.
Nem erre a döntésre számítottak - Sódor István ügyész és a védők kara, Bánáti János, Zamecsnik Péter, Bárándy Péter és Szűcs Andrea | http://nol.hu/archivum/archiv-477279-278887 | https://web.archive.org/web/20231025085423/http://nol.hu/archivum/archiv-477279-278887 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kicsiben-indult-a-nagy-botrany | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [] | [
"Postabank"
] | [] | [
"gazdálkodás"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
4,209 | Vitatott fűtés-korszerűsítési program a Józsefvárosban - Ettől lesz melegük | A szükségesnél 1,5 milliárd forinttal nagyobb terhet róhat a józsefvárosi önkormányzatra az a szerződés, amelynek értelmében a helyhatóság nettó 2,7 milliárdot fizet ki egy külsős cégnek 39 kerületi közintézmény fűtés-korszerűsítésével kapcsolatos szolgáltatásra - állítják a kontraktus kritikusai. | A VIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete először idén július 4-én tárgyalta a Soós György (Fidesz) képviselő által jegyzett, de valójában Kocsis Máté (Fidesz) alpolgármester személyéhez köthető fűtés-korszerűsítési előterjesztést. A konstrukció lényege, hogy az önkormányzat és a Regionális Fejlesztési Vállalat (RFV) Nyrt. közös, hárommillió forint törzstőkéjű céget alapít RFV Józsefváros Kft. (kft.) néven. Az új cégben az önkormányzat 51, az RFV 49 százalék tulajdonrésszel bír, a döntési jogosultság 70 százalékát viszont az utóbbi gyakorolja. Az önkormányzat 235 millió forint + áfáért eladja az érintett 39 épületből (iskolák, szociális létesítmények) hétnek a felújításra nem szoruló fűtési rendszereit a kft.-nek. A kft. a pénzt az RFV-től kapott tagi hitelből fizeti ki, és szintén az RFV teremti elő a maradék 32 primer fűtési rendszer (gázkazánok) felújításához szükséges nettó 410 millió forintos beruházás fedezetét.
Egyszerűbben:
a forráshiányos önkormányzat kap bruttó 282 millió forintot, és 32 épületében felújítják a fűtést. Cserébe 15 éves hőszolgáltatási szerződést köt a kft.-vel, amelynek keretében a futamidő végéig összesen bruttó 3,021 milliárd forint szolgáltatási díjat fizet. A nettó 2,739 milliárdos költséghez hozzájön az energiaszolgáltató számlájában mindenkor szereplő (továbbszámlázott) összeg szerinti hődíj is. Csécsei Béla polgármester (SZDSZ) a július 4-i ülés után kezdeményezte a napirend újratárgyalását, ám az előterjesztést július 11-én a képviselők jelentősebb változtatás nélkül elfogadták.
Az önkormányzat működésének törvényességi kontrollját ellátó Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal augusztus végén törvényességi észrevételt tett. A fontosabb kifogások szerint a képviselő-testület úgy adott át a kft.-nek vagyonkezelési jogot az önkormányzati tulajdon egy részére, hogy előtte nem döntött e jog létesítéséről. Nagyobb probléma, hogy a hivatal jogértelmezésében az önkormányzati intézmények fűtési rendszere az épületek (részben) elválaszthatatlan része, ezért értékesítésük az épületek tulajdonjogát is érinti - és ez így jogszabálysértő. A hivatal azt is kifogásolta, hogy a fűtési rendszereket az önkormányzat nem versenytárgyalás útján értékesítette, holott a 235 milliós ár jóval meghaladja a jogszabályban rögzített húszmilliós határt. A fűtés-korszerűsítés nem nyerte el a Közbeszerzések Tanácsa tetszését sem: augusztusi állásfoglalása rögzíti, hogy az önkormányzatnak közbeszerzési eljárást kellett volna lefolytatnia.
Az említett hivatalok hatáskör híján nem vizsgálták, ám a fűtés-korszerűsítés körül más probléma is volt. Mindez azonban nem választható el a kerület politikai viszonyainak tavalyi átrendeződésétől. Miközben 2006 őszén a józsefvárosiak a szabaddemokrata Csécseit újraválasztották polgármesterré, a testületben a Fidesz- KDNP közös listáján bekerült képviselőké lett a többség. A változás és az önkormányzatba frissen bekerült fiatal fideszes alpolgármester, Kocsis Máté ügybuzgósága a testület mellett a hivatalban is jelentős feszültségeket keltett. Bár torzsalkodásokra korábban is volt példa, az első komoly, a kerületet pénzügyileg is jelentősen érintő konfliktus a fűtés-korszerűsítéssel kapcsolatos eltérő tervek miatt bontakozott ki. Az önkormányzat ugyanis korábban a kormány által kezdeményezett Szemünk Fénye program keretében kívánta felújítani a kerület oktatási intézményeinek fűtését, és erre ajánlatot is kapott a programot alkotó konzorciumtól (tagok: OTP, GE Hungary, Viessmann, Caminus Zrt.). Lényegében ezt a tervet torpedózta meg az RFV-vel kötendő megállapodásról szóló kezdeményezés.
A Szemünk Fénye program választása esetén a fűtés-korszerűsítéshez igénybe lehetett volna venni a környezetvédelmi tárca Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) 14,5 százalékos uniós támogatását, mely lehetőség az RFV-ügyletnél nem áll fenn. Ugyanakkor egy, a konzorcium tagjaihoz köthető kalkuláció szerint a releváns intézményeknél összességében a Szemünk Fénye (amúgy eltérő konstrukción alapuló) ajánlata még a KEOP nélkül is 30-40 százalékkal olcsóbb lett volna (lásd táblázatunkat a nyomtatott verzióban). A szolgáltatási díj mértéke azonban nem minden. Sem a testületi előterjesztésből, sem az önkormányzatnál rendelkezésre álló dokumentumokból
nem derül ki, hogy pontosan mi is
a műszaki tartalma a már említett 410 millió forintos fejlesztésnek. Vagyis az önkormányzat úgy szerződött a fűtés-korszerűsítésre, hogy fogalma sincs, milyen berendezéseket építenek be a tulajdonában álló épületekbe. Hasonlóképpen nem lehet tudni, mi lesz a pontos ellenértéke annak az évi bruttó 7,56 millió forintnak, amit az RFV évente az épületek szekunder fűtési rendszereinek (csövek, radiátorok) karbantartására költ.
Némi piaci tájékozódás alapján a Narancs is végzett kalkulációkat. Eszerint 40, felújított kazánnal felszerelt intézmény fűtésének bér- és karbantartási költsége (az energia díja nélkül) éves szinten 30 millió forintból biztosan megoldható. A radiátorokra fordított évi 7,56 millióval együtt ez némi jóindulattal évi 40 millió forintos költség, azaz 15 év alatt 600 millió forint. Ezt az önkormányzat által a kft.-nek a szolgáltatásért (szintén az energia díja nélkül) fizetendő 3,021 milliárdból kivonva 2,421 milliárd marad. Vagyis 15 év alatt ennyit fizet az önkormányzat 235 millió forint készpénz és 410 millió forint + áfa (bruttó 492 millió) ellenőrizetlen tartalmú beruházás, azaz összesen 727 millió forint ellentételeként. Ez mintegy 30 százalékos kamatnak felel meg, miközben a kereskedelmi bankok önkormányzatoknak nyújtott éven túli célhiteleinek a kamatlába kb. 13 százalék.
Ha az RFV Kft. költségei nem lesznek kirívóan magasak, az önkormányzat által fizetett díjból tetemes nyereségnek kell képződnie. A profit sorsa - már ha lesz - ugyanakkor egyelőre nem tudható: bár a fele az önkormányzatot illetné, a felek abban is megállapodtak, hogy a beruházások futamideje alatt a cég a "tevékenységét nem üzletszerűen végzi", és "osztalékot nem fizet a tagjainak". Igaz, ennél nagyobb problémának tűnik, hogy a kft. az energiát az RFV Nyrt.-től vásárolja kiskereskedelmi áron, az RFV viszont azt a nyílt, liberalizált piacon, kedvezményes nagybani áron szerzi be. Vagyis a kiskereskedelmi árrés nem a részben önkormányzati tulajdonú kft.-nél, hanem az RFV Nyrt.-nél képződik, mely a portfóliójában már most is szereplő sárospataki önkormányzati és egyéb intézmények (összesen 241), illetve a jövőben tervezettek révén egyre kedvezőbb nagykereskedelmi árakat tud majd elérni. Annak, hogy ezeket a kedvezményeket az RFV bármilyen módon érvényesítené a kft. és a cechet álló önkormányzat irányába,
a szerződésekben semmilyen nyoma
nincs. E felállást az önkormányzatnál sokan, köztük a polgármester, azért is kifogásolták, mert így a Józsefváros gázfronton nem tudott csatlakozni a Teréz- és Erzsébetvárossal közös energiabeszerzési társuláshoz, amit épp a nagybani vásárlás révén elérhető kedvezmények céljából hoztak létre.
Az idén májusban a tőzsdére lépett RFV Nyrt. vezérigazgatója szerint a mindenkori kiskereskedelmi ár természetesen tükrözni fogja a nagybani gázpiacon elért kedvezményeket, bár ezek mértékére, mint mondta, jellemző, hogy idén a sok szétaprózott fogyasztási hely miatt alig 3 százalék árelőnyt sikerült elérni. Makra József a Narancsnak elmondta, hogy a megtérülés érdekében a szolgáltatónak valódi cégként kell működnie, mert korábbi tapasztalataik szerint az önkormányzati társaságok és intézmények nehézkesek és szervezetlenek, s pont ezért ragaszkodtak a közös cég döntési jogosultságai többségének megtartásához. Ezért tartja szerencsés előrelépésnek, hogy az év elején történt jogszabályi változások megteremtették a lehetőséget, hogy az önkormányzat az eszközátadást követően is érvényesíteni tudja az érdekeit a közös cégben - e konstrukciót a sárospataki önkormányzat vállalta be először az év elején.
A józsefvárosi önkormányzat és az RFV együttműködésének módja és mélysége szempontjából mindenesetre revelatívak voltak Makra József szavai: "A gazdaságossági részt én kalkuláltam. Az önkormányzatnál nem kell tudniuk, hogy mi épül be az intézményekbe. Az önkormányzat dolga az, hogy eldöntse, megér-e annyit." A tudósító értetlenségére válaszul a vezérigazgató kifejtette, hogy ha egy önkormányzati bizottság összeül, órákig vitatkoznak a biciklitartóról, mert azt értik, aztán 15 perc alatt döntenek az atomerőműről, mert azt nem. Bár ebben feltehetően van némi igazság, még így sem érthető, pontosan hogyan is fogja az egyszeri önkormányzati képviselő eldönteni, hogy "megér-e annyit", ha nem tudja, mi "épül be".
A korrekt tájékoztatás elsősorban persze nem az RFV, hanem az előterjesztő(k) dolga lett volna. A Narancs azonban kitartó nyomozással sem jutott független szakértő által készített műszaki szakvélemény, állapotfelmérés vagy költséghatékonysági elemzés nyomára. Egyetlen döntés-előkészítő anyagot találtunk: az RFV által készített hatástanulmány-kivonat (!) érzékletesen ecseteli, hogy miért lenne előnyös az önkormányzat számára az együttműködés az RFV-vel, és tételesen (összegszerűen) felsorolja, melyik intézményben mekkora beruházás szükséges, illetve hogyan alakulna az intézmények energiafogyasztása és a kapcsolódó költség. A feltüntetett adatok forrásáról és azok konkrét tartalmáról semmi közelebbit nem lehet megtudni, így az is nehezen értelmezhető, hogy az egyes intézmények korábbi szolgáltatási díját
mi alapján kalkulálták
A fűtés-korszerűsítés kaotikus adatainak áttekinthetetlensége nemcsak a tudósítót zavarta a cikk írása során. A július 11-i képviselő-testületi ülésen Kocsis Máté tartott prezentációt a képviselők meggyőzésére, melynek keretében tartalmilag megismételte az RFV tanulmányában foglaltakat. Menet közben szünetet kellett elrendelni, miután Takács Gábor (SZDSZ) kifogásolta, hogy az önkormányzat által fizetendő éves (nettó 170 milliós) szolgáltatási díjat az alpolgármester úgy tüntette fel, mintha az tartalmazná az energia díját is. A prezentáció szerint az önkormányzat éves többletterhe hatmillió forint, ami az energiafogyasztás racionalizálása miatt a csökkenő hődíjból 15 év alatt megtérül. A terv ellenzői viszont furcsállották, hogy az ígért vadonatúj, korszerű gázkazánok felszerelésével megtakarítás helyett miért keletkezik pluszkiadása az önkormányzatnak. Kocsis alpolgármester ekkor több, a Narancsnak utóbb beszámoló képviselő szerint kissé maga is meglepettnek tűnt.
Ám ez is kevés volt ahhoz, hogy a képviselők a szünet után ne szavazzák meg az előterjesztést. Ebben lehetett némi része a prezentáció egyik legutolsó, igen jól hangzó táblájának is: "A befektetés 15 év alatt térül meg, amikor is a várható évi megtakarítás a jelenlegi költségekhez képest évi 190 millió Ft" (sic). A mondat értelmét lapunknak sokszori nekirugaszkodás után sem igazán sikerült kihüvelyeznie: rendre belezavarodtunk abba a ténybe, hogy mivel az előterjesztés szerint a fűtés jelenlegi éves összköltsége 163 millió forint, így (nettó összegek esetén) a szerződés lejártakor az akkor 15 éves kazánok működtetése az ígéret szerint nemhogy nem fog pénzbe kerülni, de évente 27 millió forint nyereséget termel majd az önkormányzatnak.
Mindenesetre az augusztus 29-i képviselő-testületi ülésen sikerült a már említett hivatalok mellett az önkormányzat jegyzője által is kifogásolt jogszerűtlenségeket orvosolni. Ennek megfelelően például a fűtési rendszereket az önkormányzat nem el-, hanem csak koncesszióba adja a közös cégnek. Érdekesebb kérdés a közbeszerzés ügye, ugyanis Makra József tud egy (zárt) közbeszerzésről, amit egyedüli indulóként az RFV Kft. nyert, ám ennek a Narancsnak átadott dokumentációban semmi nyoma nincs, és forrásaink sem hallottak róla. A dokumentumokban annak is csak egyetlen jele van, hogy Kocsisék a konstrukció kialakításáról folytatott tárgyalások során hogyan próbálták képviselni az önkormányzat érdekeit: az eredeti verzió szerint a döntési jogosultságok 90 százalékát gyakorolta volna az RFV, ami később az érdekérvényesítésre szintén nem különösebben alkalmas 70-re csökkent.
Kocsis Máté alpolgármestertől sajnos nem sikerült választ kapnunk kérdéseinkre. Makra József azonban hosszan magyarázta lapunknak, hogy az önkormányzat jól fog járni, mert végső soron jelentős megtakarításai keletkeznek, és a szolgáltatás, a fűtés minősége lényegesen javul. Az együttműködés átláthatóságára pedig szerinte az RFV tőzsdei jelenléte a garancia: "A tőzsde garanciát jelent, hogy nyílt lapokkal játszunk. A céget független szakértők elemzik, ezért nem mutyizhatunk, és egyáltalán nem érdekünk, hogy rossz hírek miatt szerepeljünk a sajtóban. A jövőbeni részvénykibocsátáshoz jó hírnév kell, hosszú távon nem éri meg a lenyúlás."
Kicsit borúsabban látja a helyzetet Csécsei Béla. A polgármester szerint nemcsak az okozott gondot, hogy összehasonlító ajánlatok és elemzések hiányában nehéz volt értelmezni az RFV ajánlatát, és hogy a feltett kérdéseikre nem kaptak választ a testületi ülésen. Mint mondta, komoly ellentmondások mutatkoztak az ülésen elhangzott szóbeli és az írásos anyagok között, mert a szerződéstervezetben szereplő számok rendre az önkormányzat kárára tértek el a szóbeliektől, és az egész eljárás, ahogy a központosított közbeszerzésen átesett Szemünk Fénye programot kigolyózták, "protekciósnak tűnt". Csécsei azt is furcsállja, hogy az RFV anélkül jutott adatokhoz az önkormányzati intézményekről, hogy arra a tulajdonos engedélyt adott volna; ugyanakkor jó jelnek tartja, hogy az RFV egyelőre nyitottnak tűnik arra, hogy mégis közös legyen az energiabeszerzés a már említett kerületekkel.
A kft. októberben levélben jelentette az önkormányzatnak, hogy az első ütemben vállalt fűtés-korszerűsítési munkák befejeződtek, és az illetékes intézményvezetőkkel lefolytatták a műszaki átvételi eljárásokat. A polgármesteri hivatal műszaki szakembereinek jelenlétéről ugyanakkor nem szólt a fáma, és a beépített eszközök műszaki leírásának sincs nyoma a hivatalban. | https://magyarnarancs.hu/belpol/vitatott_futes-korszerusitesi_program_a_jozsefvarosban_-_ettol_lesz_meleguk-68007 | https://web.archive.org/web/20150629070751/https://magyarnarancs.hu/belpol/vitatott_futes-korszerusitesi_program_a_jozsefvarosban_-_ettol_lesz_meleguk-68007 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vitatott-futes-korszerusitesi-program-a-jozsefvarosban-ettol-lesz-meleguk | Magyar Narancs | hungarian-news | 2007-12-06 00:00:00 | [
"Kocsis Máté",
"Makra József",
"Soós György"
] | [
"Fidesz",
"Regionális Fejlesztési Vállalat Rt.",
"RFV Józsefváros Kft."
] | [
"Bp. VIII. kerület"
] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"közmű",
"protekció",
"gazdálkodás"
] | [] |
4,210 | Lopás, sikkasztás - Tíz volt határőr ellen nyomoznak | Az év végével megszűnt Balassagyarmati Határőr Igazgatóság tíz volt dolgozója ellen lopás és sikkasztás gyanúja miatt folytat nyomozást a Budapesti Katonai Ügyészség. | 2008.01.09. 16:24
Az év végével megszűnt Balassagyarmati Határőr Igazgatóság tíz volt dolgozója ellen lopás és sikkasztás gyanúja miatt folytat nyomozást a Budapesti Katonai Ügyészség.
Ács Tibor alezredes, a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője szerdán az MTI-nek elmondta: a gyanú szerint a vagyon elleni bűncselekményeket tíz volt dolgozó, köztük hivatásos határőr és közalkalmazott követte el, közülük egy személy előzetes letartóztatásban van. A kárértéket még vizsgálják – tette hozzá.
A szóvivő közlése szerint a nyomozás feljelentés alapján indult, ám sem ennek részleteiről, sem a konkrét ügyről az említettnél többet nem kívánt nyilatkozni.
Az MTI információját, miszerint a határőrség munkatársai gépeket, építési anyagokat, gyakorló ruhákat tulajdonítottak el, nem kívánta kommentálni.
A határőrség és a rendőrség integrációja miatt év végével megszűnt balassagyarmati igazgatóságon december 29-én került sor az ünnepélyes zászlólevonásra.
Kedden 274 volt határőrt avattak rendőrré Nógrád megyében. Dankóné Nagy Éva, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője nem tudott választ adni arra, hogy az eljárás alá vont határőrök a rendőrré avatottak között vannak-e. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/01/lopas-sikkasztas-tiz-volt-hataror-ellen-nyomoznak | https://web.archive.org/web/20101029005056/http://www.mno.hu/portal/536079 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lopas-sikkasztas-tiz-volt-hataror-ellen-nyomoznak | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2008-01-09 00:00:00 | [] | [
"Határőrség"
] | [
"Balassagyarmat",
"Nógrád megye"
] | [
"sikkasztás"
] | [
"Sikkasztás a határőrségnél (2010)"
] |
4,211 | „Lesújtottak”: 3,6 millió forintra büntették Princzet | Jogerősen 3,6 millió forint pénzbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank-ügyben megvádolt Princz Gábort, a pénzintézet volt elnök-vezérigazgatóját. | Megváltoztatta a Fővárosi Bíróság korábbi döntését csütörtökön a Fővárosi Ítélőtábla a Postabank-ügyben és hanyag kezelés vétsége miatt pénzbüntetésre ítélt a per hét vádlottja közül négyet, köztük Princz Gábort, a pénzintézet egykori elnök-vezérigazgatóját.
Princz Gábort 3 millió hatszázezer, a másik három vádlottat másfél-másfél millió forint pénzbüntetéssel sújtották. Mivel a másodfokú ítélet a korábbi döntéssel szemben bűnösnek mondott ki négy vádlottat, az érintetteknek a hatályos jogszabály szerint fellebbezéssel élhetnek.
Felmentés első fokon
Az ügyben korábban a Fővárosi Bíróság felmentette a vádlottakat, de a 2006 júliusában született elsőfokú ítélet ellen az ügyészség képviselője fellebbezett, így került a per a táblabíróság elé. A másodfokú perben az ügyész az ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását, míg a védelem az elsőfokú, felmentő döntés helybenhagyását kérte.
A Fővárosi Főügyészség 2003-ban a Postabank és Takarékpénztár Rt. egykori elnök-vezérigazgatója és a pénzintézet korábbi hat vezető beosztású tagja ellen azért emelt vádat, mert álláspontjuk szerint a vádlottak még 1995 és 1997 között szándékosan megszegték a törvényi kötelezettségeiket, hibás üzletpolitikát folytattak, sorozatosan megtévesztették a bank tulajdonosait és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, és jól prosperáló bank látszatát keltették.
A 2004 októberében kezdődött perben Princz Gábort egy másik, 121 millió forintos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel is megvádolták, de a korábbi elsőfokú ítélet ez alól is felmentette. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/01/lesujtottak-36-millio-forintra-buntettek-princzet | https://web.archive.org/web/20080111061728/http://www.mno.hu/portal/536186 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alesujtottaka-36-millio-forintra-buntettek-princzet | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [
"Princz Gábor"
] | [
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
4,212 | 30 milliós hiányt akart lepapírozni az MSZP-s politikus+videó | Egy közpénzzel támogatott önkormányzati kht. 30 milliós hiányát akarta lepapírozni egy szocialista politikus Hajdú-Biharban. | 2008.01.10. 18:43
Egy közpénzzel támogatott önkormányzati kht. 30 milliós hiányát akarta lepapírozni egy szocialista politikus Hajdú-Biharban. Ezt egy, a hírTV birtokába került, három évvel ezelőtti hangfelvétel bizonyítja. Ezen Tóth József MSZP-s képviselő arra kéri munkatársait, hogy visszadátumozott és utólag legyártott hamis dokumentumokkal kozmetikázzák a társaság könyvelését.
Tekintse meg a Hír Tv felvételét!
A Hajdú-Bihar megyei M3-as Kht. 300 milliós állami támogatást nyert a közmunkaprogramra még 2004-ben. A kht. nem tudott elszámolni az állami támogatással. A hírTV Célpont című műsorához eljutott többórás hangfelvételen Tóth József, a megyei közgyűlés volt szocialista alelnöke, jelenleg országgyűlési képviselő és a cég vezetői a 30 milliós hiány eltüntetéséről beszélgetnek 3 évvel ezelőtt.
Havonta nyolcezer kilométert utazott a takarítónő
A vezetők a hiányt fiktív számlákkal, például a dolgozók útiköltség-elszámolásának meghamisításával akarták lefedni. Így lehetséges az, hogy a cég takarítónője havi nyolcezer kilométert utazott – papíron. De visszadátumozott vásárlásokkal és papíron megemelt fizetésekkel is kozmetikázták a könyvelést.
A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség is megkapta a hanganyagot. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult nyomozás december 22-én. A hűtlen kezelést 2-8 évig terjedő börtönnel büntetik.
Az ügy főszereplője nem ismerte el, hogy partner lett volna a kht. zűrös ügyeinek elsimításában, a hangfelvételről pedig állítása szerint nem tud, és nem is kívánta meghallgatni.
Az újabb leleplező riportot és a hangfelvétel érdekesebb részleteit péntek este a Célpontban láthatják 21.35-kor. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/01/30-millios-hianyt-akart-lepapirozni-az-mszp-s-politikusvideo | https://web.archive.org/web/20080617205934/http://www.mno.hu/portal/536295 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/30-millios-hianyt-akart-lepapirozni-az-mszp-s-politikusvideo | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [
"Tóth József (Polgár)"
] | [
"M3 Kht."
] | [
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás",
"támogatás",
"gazdálkodás"
] | [] |
4,213 | A közbeszerzések 10 százaléka zajlik szabályszerűen | A magyar közbeszerzési rendszer szabályozása és gyakorlata alapjaiban ássa alá a közbeszerzések tisztasága iránti bizalmat - tartalmazza a Transparency International (TI) korrupció ellen küzdő nem kormányzati, nemzetközi szervezet magyarországi tagozata állásfoglalásában. | 2008.01.10. 16:41
A magyar közbeszerzési rendszer szabályozása és gyakorlata alapjaiban ássa alá a közbeszerzések tisztasága iránti bizalmat - tartalmazza a Transparency International (TI) korrupció ellen küzdő nem kormányzati, nemzetközi szervezet magyarországi tagozata állásfoglalásában.
A szervezet véleményét annak kapcsán fogalmazta meg, hogy nemrégiben több közbeszerzési eljárás tisztaságát is megkérdőjelezte a közvélemény, ilyen volt a Magyar Posta Zrt. kerékpár beszerzésének, a Miniszterelnöki Hivatal által megrendel tanulmányoknak, valamint a kórházi széfek esedékes beszerzésének ügye. Független elemzők szerint a magyarországi közbeszerzéseknek csak 10 százaléka zajlik teljesen szabályszerűen. A források nem megfelelő felhasználása mögött a klasszikus (kenőpénzes) korrupció mellett kölcsönös szívességek hálózata, szakszerűtlenség, túlszabályozás, egyéni részrehajlás, valamint nem megfelelő stratégiai tervezés is állhat.
A TI rámutat: a rendszerszerű korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a beszerzéseket, és gyakran rossz minőségű, szükségtelen termékek és szolgáltatások beszerzését eredményezi. A TI Magyarország kutatásai alapján a magyar közbeszerzési törvény túlszabályozott, mégis kiskapukat rejt, mert sok kivételt tartalmaz, ami a szabályozás megkerülését eredményezi. Továbbá az üzleti titok fogalmának homályos megfogalmazásával visszaélésekre ad alkalmat, és a jogorvoslati rendszere nem működik hatékonyan.
A TI Magyarország azt javasolja, hogy egyszerűsíteni kell a közbeszerzési törvényt, ugyanakkor alkalmazását sokkal erőteljesebben kellene érvényre juttatni és figyelemmel kísérni. Amint ez megtörténik, törekedni kell a szabályozás stabilitására. A törvény gyakori módosításai jogbizonytalanságot eredményeznek, ezért ki kell iktatni a törvényből a jelenleg benne lévő ésszerűtlen formai és anyagi követelményeket, amelyek gyakran ahhoz vezetnek, hogy a szerződő hatóság ésszerű és tisztességes indokok nélkül kizárja az ajánlattevőket a versenyből. A versenykorlátozás elkerülése érdekében indokolt a törvény ezen rendelkezésének a felülvizsgálata.
A TI szerint gyümölcsöző lenne, ha kizárólag olyan cégek nyújthatnának be közbeszerzési ajánlatot, amelyek szigorú etikai kódexszel rendelkeznek. Az is célszerű lenne, ha a közbeszerzési eljárást sikertelennek lehetne nyilvánítani, ha az ajánlatkérő felettes hatósága visszavonja a pénzügyi támogatást. Ez ugyanis széleskörű visszaélési lehetőséget teremt a hatalom számára.
A szervezet véleménye szerint fejleszteni kell a közbeszerzési eljárások monitorozásának rendszerét, és a Közbeszerzési Döntőbizottság függetlenségének garanciáit is meg kell erősíteni. Ezzel egyidejűleg tanácsos lenne a jogorvoslati fórumok számát csökkenteni, és megadni nekik a szükséges anyagi támogatást a vitás kérdések gyorsabb rendezése érdekében. A közbeszerzések tisztaságát elősegítendő a TI Magyarország a Hungarian Business Leaders Forummal együttműködve megkezdte az ajánlatkérők és ajánlattevők korrupciótól való tartózkodását szolgáló integritási szerződés kidolgozását, és a tendereljárás civil monitorozási feltételeinek megteremtését. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/01/a-kozbeszerzesek-10-szazaleka-zajlik-szabalyszeruen | https://web.archive.org/web/20080111113410/http://www.mno.hu/portal/536279 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozbeszerzesek-10-szazaleka-zajlik-szabalyszeruen | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"antikorrupció",
"belföld"
] | [] |
4,214 | Ezredes is van a gyanúsítottak között | Meggyanúsította a Budapesti Katonai Ügyészség a volt balassagyarmati határőr igazgatót, akinek mohorai présházánál a határőrségtől származó 1500 tetőcserepet foglaltak le december közepén. | A hvg.hu korábban beszámolt arról, hogy a Balassagyarmati Határőr Igazgatóságon visszaélések történtek, a testület több munkatársa ugyanis leselejtezett, illetve a raktárkészletből kiírt gyakorlóruhákat, faipari gépeket, építési anyagokat szerzett meg magának.
Az eltulajdonított holmik között voltak tetőcserepek is, amelyekből 1500 darabot a helyi határőr igazgató, Kelemen Attila ezredes Mohorán épülő présházánál találtak meg a rendőrök. Ezek – a hvg.hu tudomása szerinti vadonatúj – cserepek a határőrség egyik ingatlanának felújításából maradtak meg, s összesen mintegy 400 ezer forintot érnek, de a határőrség, immár integrált rendőrség kára több millió forintra rúghat.
A történtek kapcsán a Budapesti Katonai Ügyészség december közepén indított eljárást vagyon elleni és katonai bűncselekmények: szolgálati visszaélés, sikkasztás és lopás miatt. Az év elején már tíz gyanúsítottja volt az ügynek.
Január 10-én pedig „szolgálati visszaéléssel meggyanúsítottunk egy magas rangú tisztet, K. A. ezredest” – közölte Ács Tibor alezredes, a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője. Azt nem kívánta megerősíteni, de elképzelhetőnek tartotta, hogy szerepelnek a jegyzőkönyvekben olyan részletek, melyek szerint „egy ruhát neked ajándékba, tizenötöt pedig tegyél nekem félre”. Úgy tudjuk, az említett öltözet nem egyszerű gyakorló ruha, hanem úgynevezett bevetési ruha volt, amely elég drága.
A hvg.hu információi szerint az egyik gyanúsított, aki ruházati raktárosként dolgozott a a december 31-én megszűnt határőrségnél, vádalkut kötött az ügyészséggel, ami gyorsabbá teheti a nyomozást. Az még akár hónapokig is eltarthat, de az ügy kipattanása után Kelemen Attila ezredest – értesüléseink alapján – azonnal felfüggesztették állásából, s a volt határőr igazgató kérte nyugdíjazását. | https://hvg.hu/itthon/20080111_hatarorseg_balassagyarmat_lopas?s=24h | https://web.archive.org/web/20201126074850/http://hvg.hu/itthon/20080111_hatarorseg_balassagyarmat_lopas?s=24h | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezredes-is-van-a-gyanusitottak-kozott | HVG | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [] | [
"Határőrség"
] | [
"Balassagyarmat",
"Nógrád megye"
] | [
"sikkasztás",
"szolgálati visszaélés"
] | [
"Sikkasztás a határőrségnél (2010)"
] |
4,215 | Rendszerszerű korrupció: kemény bírálat a magyar közbeszerzésnek | A Transparency International magyarországi tagozata felemelte hangját a "hazai közbeszerzési rendszer visszásságai" miatt. | Ezzel a szervezet a Magyar Posta Zrt. kerékpár-beszerzésével, a Miniszterelnöki Hivatal által megrendelt tanulmányokkal, valamint a kórházi széfek esedékes beszerzésével kapcsolatban megjelent hírekre reagált.
A Freedom House-ra hivatkozva elmondják, hogy a hazai közbeszerzéseknek csak 10%-a zajlik teljesen szabályszerűen. A klasszikus (kenőpénzes) korrupció mellett kölcsönös szívességek hálózata, szakszerűtlenség, túlszabályozás, egyéni részrehajlás, valamint nem megfelelő stratégiai tervezést feltételeznek.
Szerintük a rendszerszerű korrupció 20-25%-kal drágítja meg a beszerzéseket, és gyakran rossz minőségű, szükségtelen termékek és szolgáltatások beszerzését eredményezi.
A Transparency International Magyarország javasolja, hogy egyszerűsítsék a közbeszerzési törvényt; iktassák ki a törvényből a jelenleg benne lévő ésszerűtlen formai és anyagi követelményeket, amelyek gyakran ahhoz vezetnek, hogy a szerződő hatóság ésszerű és tisztességes indokok nélkül kizárja az ajánlattevőket a versenyből.
Azt szeretnék, hogy lehessen a közbeszerzési eljárást sikertelennek nyilvánítani, ha az ajánlatkérő felettes hatósága visszavonja a pénzügyi támogatást. A jelenlegi helyzet ugyanis széleskörű visszaélési lehetőséget teremt a hatalom számára.
Továbbá szeretnék, hogy a jogorvoslati fórumok számát csökkentsék, és nagyobb anyagi támogatást adjanak nekik a vitás kérdések gyorsabb rendezése érdekében.
2006-ban közbeszerzések útján 1700 milliárd forintot szerződtek központi közigazgatási intézmények és önkormányzatok mintegy 5000 eljárás keretében.
A Transparency International (TI) nemzetközi nem-kormányzati szervezet, melynek célja a korrupcióelleni küzdelem, a tiszta és elszámoltatható viszonyok megteremtése a közpénzek felhasználásában. A TI nem folytat egyedi korrupciós esetekkel kapcsolatos nyomozásokat. A magyarországi tagozat 2006 októbere óta működik alapítványi formában. | https://www.vg.hu/kozelet/2008/01/rendszerszeru-korrupcio-kemeny-biralat-a-magyar-kozbeszerzesnek | https://web.archive.org/web/20231213083213/https://www.vg.hu/kozelet/2008/01/rendszerszeru-korrupcio-kemeny-biralat-a-magyar-kozbeszerzesnek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendszerszeru-korrupcio-kemeny-biralat-a-magyar-kozbeszerzesnek-1 | Világgazdaság | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"belföld"
] | [] |
4,216 | Közbeszerzés: kiskapuk, kivételek, jogorvoslat és korrupció | A Magyar Posta kerékpár beszerzésével, a Miniszterelnöki Hivatal által megrendel tanulmányokkal, valamint a kórházi széfek esedékes beszerzésével kapcsolatban megjelent hírekre reagálva a Transparency International magyarországi tagozat a közleményében a döntéshozókhoz fordul. | Közbeszerzés: kiskapuk, kivételek, jogorvoslat és korrupció
A Magyar Posta kerékpár beszerzésével, a Miniszterelnöki Hivatal által megrendel tanulmányokkal, valamint a kórházi széfek esedékes beszerzésével kapcsolatban megjelent hírekre reagálva a Transparency International magyarországi tagozat a közleményében a döntéshozókhoz fordul. A szervezet a közbeszerzési eljárások visszáságaira szeretné felhívni a figyelmet és javaslatokkal is előállt.
A közbeszerzések célja, hogy a közpénzek a közérdeknek megfelelően kerüljenek felhasználásra, azaz jó minőségű szolgáltatást alacsony áron vásároljunk – áll a szervezet sajtóközleményében. Független elemzők szerint a hazai közbeszerzéseknek csak 10 százaléka zajlik teljesen szabályszerűen – teszik hozzá . A források nem megfelelő felhasználása mögött a klasszikus (kenőpénzes) korrupció mellett kölcsönös szívességek hálózata, szakszerűtlenség, túlszabályozás, egyéni részrehajlás, valamint nem megfelelő stratégiai tervezés is állhat. A rendszerszerű korrupció 20-25 százalékkal drágítja meg a beszerzéseket, és gyakran rossz minőségű, szükségtelen termékek és szolgáltatások beszerzését eredményezi – figyelmeztet a Transparency International.
A Transparency International Magyarország úgy véli, hogy a magyar közbeszerzési törvény túlszabályozott, így kiskapukat rejt, sok kivételt tartalmaz, ami a szabályozás megkerülését eredményezi, az üzleti titok fogalmának homályos megfogalmazásával visszaélésekre ad alkalmat és jogorvoslati rendszere nem működik hatékonyan.
2006-ban közbeszerzések útján 1 700 milliád forintot szerződtek központi közigazgatási intézmények és önkormányzatok mintegy 5000 eljárás keretében. A tavalyi visszaesés után 2008-ban az uniós források felhasználása során várhatóan újra emelkedik a közbeszerzések összértéke és a közbeszerzési eljárások száma, ezért fokozott figyelmet kell fordítani az eljárások szabályszerűségére és hatékonyságára mind központi, mind a helyi önkormányzatok szintjén – írják.
A szervezet javaslatait is megfogalmazta, eszerint:
- egyszerűsíteni kell a közbeszerzési törvényt,
- amint ez megtörténik, törkedeni kell a szabályozás stabilitására,
- ki kell iktatni a törvényből a jelenleg benne lévő ésszerűtlen formai és anyagi követelményeket,
- kizárólag olyan cégek nyújthassanak be közbeszerzési ajánlatot, amelyek szigorú etikai kódexszel rendelkeznek,
- a közbeszerzési eljárást sikertelennek lehet nyilvánítani, ha az ajánlatkérő felettes hatósága visszavonja a pénzügyi támogatást. Ez széleskörű visszaélési lehetőséget teremt a hatalom számára. A törvénynek nem szabad megengedni ezt – a társaságok egyikének kedvező – visszaélési lehetőséget,
- fejlesztendő a közbeszerzési eljárások monitorozásának rendszere,
- a Közbeszerzési Döntőbizottság függetlenségének garanciáit meg kell erősíteni,
- tanácsos lenne a jogorvoslati fórumok számát csökkenteni, és megadni nekik a szükséges anyagi támogatást a vitás kérdések gyorsabb rendezése érdekében.
A közbeszerzések tisztaságát elősegítendő a Transparency International Magyarország együttműködve a Hungarian Business Leaders Forummal megkezdte az ajánlatkérők és ajánlattevők korrupciótól való tartózkodását szolgáló integritási szerződés kidolgozását, és a tendereljárás civil monitorozási – zárul a közlemény.
2008. január. 06. 10:06 MTI Gazdaság
Jogsértő volt a repülőtéri közbeszerzés eredménytelenné nyilvánítása
A Budapest Airport Rt.-t ötmillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint megsemmisítette a ferihegyi repülőtér bővítésére kiírt tendert lezáró döntését, amelyben eredménytelenné nyilvánította az eljárást. A Budapest Airport bírósághoz fordult jogi orvoslatért a döntés ellen. A döntőbizottság határozata a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
2007. december. 06. 16:03 MTI Gazdaság
Magyar Posta: 3 milliós közbeszerzési bírság
A Magyar Posta Zrt. Beszerzési és Ellátási Szolgáltató Központját hárommillió forintra bírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság, mivel a levélbélyegző gépekre kiírt tenderen érvénytelen ajánlatot fogadott el nyertesnek - a határozat a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.
2007. december. 05. 12:00 Itthon
Titkolózik a GKM-es közbeszerzésen nyertes cég vezetője
Nem árulja el, milyen alvállalkozókkal dolgozik az a cég, amely öt tanulmány elkészítésére több mint húszmillió forintot nyert el a gazdasági minisztérium egyik közbeszerzési pályázatán. A tanácsadó kft a szerződéskötés előtt fél évvel alakult, vezetője ingatlanos cégben érdekelt.
2007. december. 30. 10:59 MTI Itthon
Biciklire ülnek a postások, a nemzetközi trend is ez
A Magyar Posta Zrt. mintegy 1,1 milliárd forintért csaknem 4 800 kerékpárt és 30 kerékpár-utánfutót vásárol, az ár magába foglalja az eszközök öt éven keresztüli karbantartását és eseti javítását is.
2007. november. 09. 14:58 MTI Itthon
Gripen-jelentés: közbeszerzés nélkül, OGY-határozattal ellentétesen
Elkészült a kormány Gripen-bizottságának jelentése, amely egyebek között megállapította, hogy közbeszerzési eljárás nélkül folytatták le a Gripen vadászrepülőgépek beszerzését 2001-ben, illetve a beszerzés ellentétes volt egy Országgyűlési határozattal is, amely a beszerzést 2003 utánra tervezte - mondta Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár, a testület elnöke a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. | https://hvg.hu/kkv/20080110_kozbeszerzes_torveny_korrupcio | https://web.archive.org/web/20210506102701/https://hvg.hu/kkv/20080110_kozbeszerzes_torveny_korrupcio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozbeszerzes-kiskapuk-kivetelek-jogorvoslat-es-korrupcio | HVG | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"antikorrupció",
"belföld"
] | [] |
4,217 | Kulcsár Anna: Az igazság serpenyői | Nem jó az ítélet – mondta tegnap a másodfokú döntés kihirdetése után a Postabank-ügyben Bárándy Péter ügyvéd. Lehet, hogy a védőnek igaza van. A Princz-perben nagyon furcsa ítélet született. | (Magyar Nemzet, 2008. január 11.) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2008/01/kulcsar-anna-az-igazsag-serpenyoi | https://web.archive.org/web/20080111113535/http://www.mno.hu/portal/536382 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-anna-az-igazsag-serpenyoi | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [] | [
"Postabank"
] | [] | [
"belföld"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
4,218 | Simicska Lajos rágalmazás miatt feljelenti Dávid Ibolyát | Nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás bűncselekménye miatt tesz feljelentést a Pesti Központi Kerületi Bíróságon Dávid Ibolya, az MDF elnöke ellen Simicska Lajos – tájékoztatta lapunkat az üzletember ügyvédje, Futó Barnabás. | – Ez több szempontból is valótlan, hiszen megbízóm nem pénztárnoka a Fidesznek, és nem is tagja a pártnak – emelte ki az ügyvéd. Futó Barnabás lapunknak nyilatkozva hozzáfűzte azt is: ez a politikai motivációból fakadó hamis állítás sérti Simicska Lajos becsületét, ezért jogi úton kíván elégtételt venni.
Futó Barnabás reményét fejezte ki, hogy az MDF elnöke nem bújik a képviselői mentelmi joga mögé. Emlékeztetett arra is, hogy korábban Bencsik Andrást, a Demokrata főszerkesztőjét hasonló ügy miatt letöltendő szabadságvesztésre ítélte első fokon az a bíróság, ahol a mostani büntetőeljárást megindítják.
Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke a fent említett hétfői sajtótájékoztatóján a Haszon című gazdasági havilap januári számában napvilágot látott listára hivatkozva mondta azt, hogy az ország tíz legbefolyásosabb embere között szerepel Puch László, a szocialista párt pénztárnoka és Simicska Lajos. Az elnök asszony szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a Magyar Szocialista Párt elnöke és Orbán Viktor, a Fidesz első embere nem beszélhetne addig korrupcióellenes küzdelemről és tisztasági csomagról, amíg nem vetnek véget az átláthatatlan pártfinanszírozásnak és kampányfinanszírozásnak. | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/01/simicska-lajos-ragalmazas-miatt-feljelenti-david-ibolyat | https://web.archive.org/web/20080115044311/http://www.mno.hu/portal/536392 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simicska-lajos-ragalmazas-miatt-feljelenti-david-ibolyat | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [
"Simicska Lajos"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"pártfinanszírozás"
] | [] |
4,219 | Egy gördülékeny nagyberuházás | Több mint egymilliárd forintért vásárol a Magyar Posta Zrt. kerékpárokat, amelyeknek darabonkénti értéke mintegy százharmincezer forint. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/egy_gordulekeny_nagyberuhazas.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-gordulekeny-nagyberuhazas | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-03 00:00:00 | [] | [
"Cronopont Kft.",
"Magyar Posta Zrt."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
|
4,220 | Egyelőre nem engedik ki Zuschlag Jánost az előzetesből | Nem járult hozzá a Csongrád Megyei Bíróság Zuschlag János szabadlábra helyezéséhez, az erről szóló határozatot tegnap kapta kézhez a politikus védője, Kovács M. Gábor. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/egyelore_nem_engedik_ki_zuschlag_janost_az_elozetesbol.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyelore-nem-engedik-ki-zuschlag-janost-az-elozetesbol | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-03 00:00:00 | [
"Zuschlag János"
] | [] | [] | [
"csalás"
] | [
"Zuschlag-ügy"
] |
|
4,221 | Simicska feljelentette Dávid Ibolyát | Rágalmazás miatt jelentette fel Dávid Ibolyát Simicska Lajos. Az egykori APEH-elnök azt kifogásolja, hogy az MDF elnöke úgy emlegette őt, mint a Fidesz pénzügyi ügyeskedéseit irányító pénztárnokot. Az MDF elnökének mentelmi joga miatt valószínűleg nem kell eljárástól tartania. | Nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás miatt tett feljelentést Dávid Iboly MDF-elnök ellen Simicska Lajos, az APEH korábbi elnöke - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Futó Barnabás, Simicska ügyvédje. Az adóhivatalt az Orbán-kormány idején vezető Simicska azért követel elégtételt, mert Dávid egy sajtótájékoztatón azt mondta: a Fidesz "pénzügyi ügyeskedései mögött Simicska Lajos, a párt pénztárnoka áll".
Futó szerint a pártelnök kijelentése több szempontból is valótlan, hiszen Simicska nem pénztárnoka a Fidesznek, de még csak nem is tagja a pártnak. Az ügyvéd reményét fejezte ki, hogy Dávid nem él majd mentelmi jogával, és emlékeztetett arra is, hogy a bíróság egy, szerinte hasonló ügyben letöltendő börtönbüntetésre ítélte Bencsik Andrást, a Demokrata című lap főszerkesztőjét.
Dávid Ibolya közleményében mindössze annyit reagált: "Csak a Fidesz által kedvesen említett klasszikust idézem: a krumplileves legyen krumplileves"
Dávid Ibolya a Simicska által kifogásolt sajtótájékoztatón - a Haszon című lap listájára hivatkozva - arról beszélt, hogy Puch László, a MSZP pénztárnoka és Simicska is az ország tíz legbefolyásosabb embere közt van. Az elnök szerint sem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, sem Orbán Viktor Fidesz-elnök nem beszélhetne a korrupció elleni harcról, amíg nem vetnek véget az átláthatatlan párt- és kampányfinanszírozásnak.
Mivel Dávidot parlamenti képviselőként mentelmi jog illeti meg, a bíróságnak az eljárás megindítása előtt kérnie kell az Országgyűléstől annak felfüggesztését. Az elmúlt évek gyakorlata azonban azt mutatja, hogy magánvádas ügyekben a parlament nem adja ki a képviselőket, sőt, ebben a ciklusban ketten még a közvádas, tehát hivatalból indult eljárás alól is kibújhattak.
Azt szeretnénk, ha per nélkül rendeződne a Simicska Lajos és Dávid Ibolya közötti ügy - mondta Hegedűs László, a MDF elnökének jogi képviselője. "Ebben az ügyben jobb, ha nem megyünk bele a részletekbe, én inkább arra fogok törekedni, hogy ezt az ügyet ne vigyük a bíróságra, de nem azért, mert az ügyfelem elismeri felelősségét" - mondta Hegedűs László.
Az ügyvéd hangsúlyozta: Dávid Ibolya egy újságból idézett egy tényt. Ha nem kér valaki helyreigazítást, akkor el kell fogadni, hogy az újságban megjelent lista megfelel a valóságnak - fűzte hozzá. | https://www.origo.hu/itthon/2008/01/simicska-lajos-feljelentette-david-ibolya-mdfelnokot | https://web.archive.org/web/20140729040141/https://www.origo.hu/itthon/20080111-simicska-lajos-feljelentette-david-ibolya-mdfelnokot.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simicska-feljelentette-david-ibolyat | Origo | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [
"Simicska Lajos"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"mentelmi jog"
] | [] |
4,222 | Sikeresen blokkolt gyanús földeladások | Minden olyan földeladási folyamatot sikerült blokkolni a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) tényfeltárásai után, amelynél a szervezet gyanús eljárásokra derített fényt... | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/sikeresen_blokkolt_gyanus_foldeladasok.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikeresen-blokkolt-gyanus-foldeladasok | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-04 00:00:00 | [
"Rinyú Jánosné"
] | [
"Földművelésügyi Minisztérium",
"MSZP",
"Nemzeti Földalapkezelő Szervezet"
] | [
"Bábolna",
"Balkány",
"Komárom-Esztergom megye",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Újfehértó"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"mezőgazdaság"
] | [] |
|
4,223 | Pénzbüntetésnél tart a Princz-ügy | Princz Gábort, a Postabank egykori elnök-vezérigazgatóját és három másik vádlott-társát társtettesként elkövetett hanyag kezelés vétsége miatt csütörtökön pénzbüntetésre ítélte a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Nehrer Péter által vezetett tanácsa. | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=998528 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzbuntetesnel-tart-a-princz-ugy | Népszava | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [
"Princz Gábor"
] | [
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"hanyagság"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
|
4,224 | Kósa Tamás: Borravaló a pártoknak | A magyar közbeszerzési rendszer szabályozása és gyakorlata alapjaiban ássa alá a közbeszerzések tisztasága iránti bizalmat – tartalmazza a Transparency International (TI) korrupció ellen küzdő nemzetközi szervezet magyarországi tagozatának állásfoglalása. (Figyelőnet, január 10.) | http://www.magyarhirlap.hu/velemeny/borravalo_a_partoknak.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kosa-tamas-borravalo-a-partoknak | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"közbeszerzés",
"belföld"
] | [] |
|
4,225 | Ítélet Princz- ügyben | Tizenegy évvel a Postabank-ügyben indult büntetőeljárás után, a másodfokon ítélkező Fővárosi Ítélőtábla hanyag kezelés miatt találta bűnösnek a pénzintézet egykori vezetőit, Princz Gábort és három vádlott-társát. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/itelet_princz_ugyben.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/itelet-princz-ugyben | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [
"Lovas Józsefné",
"Princz Gábor",
"Tarr József",
"Varga Iván"
] | [
"Budai Hengermalom Rt.",
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"hanyagság"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
|
4,226 | Postabank-per: kilenc év az ítéletig | Kilenc éve kezdődött a Postabank-ügy néven elhíresült jogi eljárássorozat, amelyhez a pénzintézetnél regisztrált 153 milliárd forintos vagyonvesztés miatt az 1998-as kormányváltás után tizennégy feljelentés érkezett a nyomozó hatósághoz. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/postabankper_kilenc_ev_az_iteletig.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/postabank-per-kilenc-ev-az-iteletig | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [
"Princz Gábor"
] | [
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"ítélet/döntés",
"hanyagság"
] | [
"Postabank-ügy"
] |
|
4,227 | Milyen adatokat kapott az EBRD? | Bombameglepetést tartalmazott az a levél, amelyet Cser Ágnes, az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke kapott a napokban. | http://www.magyarhirlap.hu/belfold/milyen_adatokat_kapott_az_ebrd.html | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milyen-adatokat-kapott-az-ebrd | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [] | [
"HospInvest Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"egészségügy",
"átláthatóság"
] | [] |
|
4,228 | Simicska beperli Dávid Ibolyát | Nagy nyilvánosság előtt, aljas indokból elkövetett rágalmazás miatt tett feljelentést Dávid Ibolya MDF-elnök ellen Simicska Lajos. | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=999113 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/simicska-beperli-david-ibolyat | Népszava | hungarian-news | 2008-01-12 00:00:00 | [
"Simicska Lajos"
] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"pártfinanszírozás"
] | [] |
|
4,229 | Vizsgálják Kaczynskiék manipulációit | A lengyel parlament bizottságot állít fel azoknak az állításoknak a tisztázására, amelyek szerint az előző, Jaroslaw Kaczynski vezette kormány nyomást gyakorolt a titkosszolgálatokra politikai ellenfeleinek besározása érdekében. | http://nepszava.hu/PrintArticle.asp?ArticleID=999052 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/vizsgaljak-kaczynskiek-manipulacioit | Népszava | eu-news | 2008-01-12 00:00:00 | [] | [] | [
"Lengyelország"
] | [] | [] |
|
4,230 | MSZP: fideszes képviselő volt az okirat-hamisító, nem Tóth József | Tóth József állítólagos ügyében folyamatban van egy nyomozóhatósági eljárás, az MSZP megvárja ennek végét, és csak azután kommentálja azt - így reagált szombaton a Független Hírügynökségnek Nyakó István Tóth József Hajdú-Bihar megyei szocialista politikus korrupciógyanús ügyére. | http://hirszerzo.hu/belfold/53972_mszp_fideszes_kepviselo_volt_az_okirathamis | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-fideszes-kepviselo-volt-az-okirat-hamisito-nem-toth-jozsef | Hírszerző | hungarian-news | 2008-01-12 00:00:00 | [
"Tóth József (Polgár)",
"Virágh László"
] | [
"M3 Kht."
] | [
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
4,231 | Szabadlábon a korrupcióval gyanúsított hivatalnok | Szabadlábra helyezte a megyei bíróság azt az 54 éves soltvadkerti önkormányzati hivatalnokot, akit január 3-án vesztegetés gyanújával vettek őrizetbe a rendőrök az irodájában.
| Ezt ne hagyja ki! A magyarok többsége elítéli az oltásellenességet
Mint megírtuk: a Kiskunhalason élő és a soltvadkerti polgármesteri hivatalban dolgozó férfi a rendőri gyanú szerint 100 ezer forintot kért valakitől azért, hogy egy soltvadkerti ingatlan építési engedélyének kiadását meggyorsítsa. A beruházó feljelentést tett a rendőrségen és vállalta, hogy közreműködik a pénzátadásnál. A soltvadkerti csoportvezető irodájában gazdát cseréltek a bankók, majd megérkeztek a rendőrök, akik a korábban felírt sorszámú bankjegyeket a hivatalnoktól lefoglalták.
A férfit január 4-én a kecskeméti nyomozási bíró 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte. Ő és ügyvédje is megfellebbezték a döntést, amelynek ma (péntek) délben a megyei bíróság helyt adott, és szabadlábra helyezték a gyanúsítottat. Nem hivatalos forrásból származó információnkat a férfi védőügyvédje, dr. Homoki Tamás kérdésünkre megerősítette. Egyúttal hozzátette: az előzetes letartóztatás megszüntetése mellett sem lakhelyelhagyási tilalmat, sem pedig házi őrizetet nem látott indokoltnak a megyei bíróság. Ezért ügyfele mostantól szabadlábon védekezhet az ellene folytatott eljárásban. | https://www.baon.hu/kozelet-bacs-kiskun/2008/01/szabadlabon-a-korrupcioval-gyanusitott-hivatalnok | https://web.archive.org/web/20210417082501/https://www.baon.hu/bacs-kiskun/kozelet/szabadlabon-a-korrupcioval-gyanusitott-hivatalnok-114006/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szabadlabon-a-korrupcioval-gyanusitott-hivatalnok | bács-kiskun online | hungarian-news | 2008-01-11 00:00:00 | [] | [] | [
"Soltvadkert"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
4,232 | Hangfelvétel: az MSZP-s képviselő 30 milliós hiányt akart eltüntetni (+videó) | Egy közpénzzel támogatott önkormányzati kht. 30 milliós hiányát akarta lepapírozni egy szocialista politikus Hajdú-Biharban. Ezt a hírTV birtokába került, három évvel ezelőtti hangfelvétel bizonyítja. | http://www.hirtv.hu/belfold/?article_id=193944 | https://web.archive.org/web/20101007102136/http://www.hirtv.hu/belfold/?article_id=193944 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hangfelvetel-az-mszp-s-kepviselo-30-millios-hianyt-akart-eltuntetni-video | HírTv | hungarian-news | 2008-01-10 00:00:00 | [
"Tóth József (Polgár)"
] | [
"M3 Kht.",
"MSZP"
] | [
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás",
"támogatás",
"foglalkoztatás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
4,233 | Katolikus foci korrupt kommentátorral | Katolikus honlap részére kommentálja az olasz élvonalbeli labdarúgó-mérkőzéseket Luciano Moggi, a Juventus csalással és korrupcióval vádolt korábbi főigazgatója. "Senki sem ismeri ki magát jobban az olasz futballban, mint Moggi" - mondta Gianluca Barlie, a honlap főszerkesztője. | Katolikus foci korrupt kommentátorral
Katolikus honlap részére kommentálja az olasz élvonalbeli labdarúgó-mérkőzéseket Luciano Moggi, a Juventus csalással és korrupcióval vádolt korábbi főigazgatója. "Senki sem ismeri ki magát jobban az olasz futballban, mint Moggi" - mondta Gianluca Barlie,
2008. január 11. péntek 22:39 - Hírextra
"Minket nem érdekel a múlt, számunkra az a fontos, hogy az oldalunkat olvasó, labdarúgást szerető hívők a lehető legjobb, legpontosabb tájékoztatást kapják."
A 70 éves Moggit a 2006-os németországi világbajnokság előtt kirobbant korrupciós botrány miatt öt évig eltiltották attól, hogy munkát vállaljon az olasz labdarúgásban. Többek között a játékvezető-küldés manipulálásával vádolják és azzal, hogy fenyegetéssel, zsarolással kényszerített játékosokat arra, hogy a Juventushoz szerződjenek.
Moggi és 36 további vádlott ellen a nápolyi bíróság folytat eljárást. Csalás miatt zajlik az egyik vizsgálat, egy másik ügyben a Juventus korábbi főigazgatójának azért kell felelnie, mert 17 társával olyan szervezet létrehozásán fáradozott, amely teljesen befolyása alá vonja az olasz futballt. Ez utóbbi ügyben a vádlottak között található az olasz szövetség volt elnöke, Franco Carraro is.
Forrás: MTI | https://www.hirextra.hu/2008/01/11/katolikus-foci-korrupt-kommentatorral/ | https://web.archive.org/web/20240318125557/https://www.hirextra.hu/2008/01/11/katolikus-foci-korrupt-kommentatorral/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/katolikus-foci-korrupt-kommentatorral | Hírextra | eu-news | 2008-01-11 00:00:00 | [] | [] | [
"Olaszország"
] | [] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.