news_id
int64 1
63.3k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
47,426 | Kartellezett a GE, de nem kap bírságot | Kartellezett egy kórházi beszerzésre kiírt pályázaton a GE Hungary Kft. és a Silver Wood - IT Kft., de mivel együttműködtek a Gazdasági Versenyhivatallal, ezért az egyik cég nem kap büntetést, a másiknak pedig csak egészen elenyésző bírságot kell fizetnie - erről adott ki közleményt a GVH. | Kartellezett egy kórházi beszerzésre kiírt pályázaton a GE Hungary Kft. és a Silver Wood - IT Kft., de mivel együttműködtek a Gazdasági Versenyhivatallal, ezért az egyik cég nem kap büntetést, a másiknak pedig csak egészen elenyésző bírságot kell fizetnie - erről adott ki közleményt a GVH.
A hatóság szerint a két cég, amely a magyar egészségügy legnagyobb eszközbeszállítói közé tartoznak, még 2015 májusában állapodtak meg arról, hogy ki nyerje a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak radiológiai IT termékeinek beszerzésére kiírt pályázaton, és ehhez egyeztették, hogy melyik cég milyen árat ajánl a közbeszerzésében. A GE és a Silver Wood nem is tagadta, hogy összejátszott, és bizonyítékokat is átadtak a GVH-nak.
Ezt pedig a hatóság annyira értékelte, hogy az együttműködésért cserébe 30 százalékkal csökkentette a Silver Wood-ra kiszabott büntetést, amit még 5 százalékos csökkenéssel fejelt meg, miután a cég kidolgozott egy programot arra, hogy hogyan nem fog kartellezni a jövőben. A GE-vel szemben pedig teljesen mellőzte a hivatal a büntetés kiszabását, míg a Silver Wood végül 2,6 millió forint bírságot kell, hogy fizessen. A GVH összesen 10 millió forinttal csökkentette a két cég büntetését. | https://index.hu/gazdasag/2018/09/03/ge_silver_wood_kartell_gvh/ | https://web.archive.org/web/20210404155455/https://index.hu/gazdasag/2018/09/03/ge_silver_wood_kartell_gvh/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartellezett-a-ge-de-nem-kap-birsagot | Index | hungarian-news | 2018-09-03 12:36:00 | [] | [
"GE Hungary Kft.",
"Silver Wood - IT Kft."
] | [] | [
"egészségügy",
"versenykorlátozás - kartell",
"bírság",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
47,427 | BMW-gyár: titoktartásra kötelezték a debreceni gazdákat | Csereterületeket kaphatnak azok a gazdák, akiknek a földjén épül majd a BMW gyára Debrecenben. Kismacs és Nagymacs környékére tervezik az új ipari parkot, amelynek költségeit a BMW majd megtéríti. A gazdák sokat tudnak, de hallgatnak, mert titoktartásra kötelezték őket. Így csak az a biztos, hogy csütörtökön a közgyűlés meghozza a döntést a debreceni BMW-gyár ügyében. | http://www.atv.hu/belfold/20180829-bmw-gyar-titoktartasra-koteleztek-a-debreceni-gazdakat | https://web.archive.org/web/20210613172309/http://www.atv.hu/belfold/20180829-bmw-gyar-titoktartasra-koteleztek-a-debreceni-gazdakat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bmw-gyar-titoktartasra-koteleztek-a-debreceni-gazdakat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-08-29 12:39:00 | [] | [
"AKSD Kft."
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"ingatlan",
"államosítás",
"ipari park"
] | [] |
|
47,428 | Jóval nagyobb pénzmosási botrány robbant Dániában, mint eddig hittük | Hónapok óta tart a legnagyobb dán bank pénzmosási botránya. Egy független vizsgálat most azt találta, hogy 30 milliárd dollárnyi orosz és szovjet utódállami pénz folyt át 2013 folyamán a Danske Bank észt fióktelepén, ami jóval nagyobb összeg a korábban hittnél. | Hónapok óta tart a legnagyobb dán bank pénzmosási botránya. Egy független vizsgálat most azt találta, hogy 30 milliárd dollárnyi orosz és szovjet utódállami pénz folyt át 2013 folyamán a Danske Bank észt fióktelepén, ami jóval nagyobb összeg a korábban hittnél.
A Financial Times újságírója szerint a birtokába került dokumentum kérdéseket vet fel arról, mit tudott az ügyről a Danske Bank felsővezetése. A pénzmosás gyanúját felvető pénzügyi tranzakciók 2007 és 2015 között zajlottak. Thomas Borgen, a Danske Bank mostani vezérigazgatója éppen a nemzetközi divízióért (benne Észtországért) felelt 2009 és 2012 között a csoportnál.... | https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/joval-nagyobb-penzmosasi-botrany-robbant-daniaban-mint-eddig-hittuk.4.296644.html | https://web.archive.org/web/20231219122613/https://www.portfolio.hu/bank/20180904/joval-nagyobb-penzmosasi-botrany-robbant-daniaban-mint-eddig-hittuk-296644 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/eu-hirek/joval-nagyobb-penzmosasi-botrany-robbant-daniaban-mint-eddig-hittuk | Portfolio | eu-news | 2018-09-04 12:44:58 | [] | [
"Danske Bank"
] | [
"Dánia",
"Európa"
] | [] | [] |
47,429 | A rendőrség szerint Roháč hazudik, nem ő végzett Prisztással | A PestiSrácok.hu információi szerint lényegében lezárult a Prisztás-gyilkosság ügyében elrendelt perújítási nyomozás, amelynek keretében a rendőrség arra a megállapításra jutott, hogy nincs ok a perújításra, mivel Rohác vallomása „több irányból is cáfolva lett”. | A PestiSrácok.hu információi szerint lényegében lezárult a Prisztás-gyilkosság ügyében elrendelt perújítási nyomozás, amelynek keretében a rendőrség arra a megállapításra jutott, hogy nincs ok a perújításra, mivel Rohác vallomása „több irányból is cáfolva lett”.
Ismert, H. István és védője, Patócs Ilona indítványára a Kúria a nyáron arra hivatkozva rendelte el a perújítási nyomozást, hogy az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság elkövetéséért jogerős szabadságvesztését töltő Rohác azt állította, ismeri az ügy hátterét és meg tudja nevezni a valódi elkövetőt. A szlovák bérgyilkost néhány hete hallgatták meg a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai, akiknek Rohác nyolc órás vallomásában kifejtette, nem az ügyben jogerősen elítélt H. István, hanem ő lőtte le egy bicikliről Prisztás Józsefet. Fülöp Tamás, Rohác ügyvédje portálunknak korábban elmondta, hogy védence a legapróbb részletességgel vallott az elkövetés módjáról. A kihallgatáson elhangzott az is, hogy a bérgyilkosság közvetítője Jozef Hamala (az Aranykéz utcai robbantás megszervezésében is részt vállaló férfit a szlovák ügyészség vádja szerint éppen Rohác ölte meg) csupán annyit árult el neki, hogy egy dunaszerdahelyi csoporttól jött a közvetlen megbízás, akik az orosz-ukrán maffia megrendelésére akartak végezni Prisztással. A védő megjegyezte, Roháč a kihallgatásán arról is beszélt, hogy a bérgyilkosságot emlékei szerint 10 és 15 ezer közötti német márkáért vállalta el, amit az emberölés után két nappal meg is kapott Hamalától.
A rendőrök nem hisznek Rohácnak
A rendőrség ugyanakkor információink szerint arra a megállapításra jutott a – lényegében már befejezett – perújítási nyomozás során, hogy nincs ok a perújításra, mivel a szlovák férfi vallomása „több irányból is cáfolva lett”. Azt korábban a Magyar Idők írta meg, hogy forrásaik szerint Rohác semmi olyat nem mondott a vallomásában, amiről korábban ne írtak volna a magyar lapok, ugyanakkor egy sor olyan részletet megkerült, amit csak a tettes és segítője tudhat. A lap emlékeztetett: a gyilkos kerékpárral érkezett, majd közelről fejbe lőtte a dzsipjébe beszálló Prisztást, ezután elhajtott. Csakhogy a sajtó nem írt a kerékpár típusáról, hogy az sport- vagy túrakerékpár volt-e, és ezt Rohác sem tudta. Az ügyben megkerestük a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséget is. Csiha Gábor szóvivő a PestiSrácok.hu-nak elmondta, még nem kapták meg az iratokat a Fővárosi Ítélőtáblától, így csak azok kézhezvétele és áttanulmányozása után küldik meg az indítványukat a táblabíróságnak, amely majd a perújítás kérdésében dönteni fog.
Az olajos alvilág szerint is Rohác lőtte le a vállalkozót
Figyelemre méltó, hogy a Portik-ügyek egyik koronatanúja, Radnai László is azt vallotta évekkel korábban, hogy Rohác végezte ki a milliárdos üzletembert. Radnai ezzel kapcsolatos ismeretei magától Portiktól, illetve régi barátjától, az Energol Rt. egykori belkereskedelmi igazgatójától, Drobilich Gábortól származnak. Drobilich egyenesen azt mondta a volt keresztapának, hogy Rohác „egy igazi professzor, nejlonzacskóval fogta a fegyvert, hogy ne maradjon lőpor a kezén”. Radnai azt is hozzátette, Rohác Portikék megbízásából húzta meg a ravaszt. Radnai mellett volt üzlettársa is azt mondta el a bíróságon, hogy a szlovák férfi lőtt, továbbá a szintén az olajmaffiához köthető Zsóvár Imre is jegyzőkönyvbe mondta korábban, hogy az energolosok Rohácot bízták meg a likvidálással. A férfi állította, a halála előtt nem sokkal találkozott Prisztás Józseffel, akiről Portikék egyik embere megjegyezte, hogy „na, ez sem fog itt sokáig szaladgálni”. De a vallomásban szerepelt az is, hogy Zsóvár fültanúja volt, amint az Energol Rt. három vezetője az 1996-ban meggyilkolt vállalkozó sorsáról tárgyalt, aki, „ha nem változtat a hozzáállásán, akkor a Fogászra”, azaz Rohácra „bízzák az ügyet”
Esélyt sem adtak Prisztásnak
A budapesti éjszakai élet egyik legismertebb alakját, Prisztás József vállalkozót 1996. november elsején gyilkolták meg fényes nappal a III. kerületi Ladik utcában. A jogerős ítélet szerint a gyilkosság hátterében Portik Tamás állt. Prisztás József és az Energol-vezér ugyanis elszámolási vitába keveredett egymással, ezért Portik Tamás elhatározta, hogy megöleti a milliárdos üzletembert. A gyilkosságot a Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint Portik testőre, H. István hajtotta végre. Az ítélet indoklása kitért rá, az áldozat és az egykori olajos is üzletelt az alvilág bankárának tartott Lakatos Andrással, becenevén Kisbandival, akinek Portik Tamás 80 millió, Prisztás József mintegy 100 millió forintot adott kölcsön. Ennek fedezetéül Kisbandi mindkettőjüknek ugyanazokat a nagy értékű, XII. kerületi ingatlanokat ígérte biztosítékként. Portik és Prisztás igényt tartottak a több, mint 300 millió forint értékű ingatlanokra, ezért találkozót beszéltek meg a Művészinas Étteremben, de nem tudtak megegyezni. Portik ezután döntötte el, hogy végez Prisztással, ezért parancsba adta testőrének, H. Istvánnak, hogy „nyírja ki Prisztás Józsefet”. Az üzletembert néhány nappal a találkozó után az óbudai Ladik utcába csalták, ahol 1996. november 1-jén H. egy kerékpárról leadott célzott lövéssel fejbe lőtte Prisztást, aki a helyszínen életét vesztette. Ugyan a rendőrök már 1997-ben képben voltak, ott álltak a megoldás kapujában, „valami miatt” mégsem tudták megoldani a gyilkosságot. Mindezekért Portikot és H. Istvánt is 15 évre ítélte jogerősen a táblabíróság, a harmadrendű vádlott, aki a vád szerint a helyszínre csalta Prisztást, tíz évet kapott. | https://pestisracok.hu/a-rendorseg-szerint-rohac-hazudik-nem-o-vegzett-prisztassal/ | https://web.archive.org/web/20201020231250/https://pestisracok.hu/a-rendorseg-szerint-rohac-hazudik-nem-o-vegzett-prisztassal/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorseg-szerint-rohaa-hazudik-nem-o-vegzett-prisztassal | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-09-04 12:45:59 | [
"Jozef Rohác",
"Lakatos András",
"Portik Tamás",
"Prisztás József"
] | [] | [] | [
"háttér",
"maffia"
] | [] |
47,430 | Négy év után sincs felelőse az SZDSZ félmilliárdos csalásának | Továbbra sincs gyanúsítottja, így ismeretlen tettes ellen zajlik az a különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt folyó nyomozás, amit az egykori SZDSZ tartozásai ügyében rendelt el évekkel ezelőtt az ügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t az ORFK Kommunikációs Osztálya. | Már több, mint négy éve tart, de még mindig nincs gyanúsítottja annak a különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt folyó nyomozásnak, amit a már megszűnt SZDSZ tartozásai ügyében rendelt el a hatóság. Az Országgyűlésből 2010-ben kiesett liberális párt ugyanis csaknem félmilliárd forint adósságot halmozott fel, amit aztán nem fizettek vissza.
Továbbra sincs gyanúsítottja, így ismeretlen tettes ellen zajlik az a különösen nagy kárt okozó csalás gyanúja miatt folyó nyomozás, amit az egykori SZDSZ tartozásai ügyében rendelt el évekkel ezelőtt az ügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t az ORFK Kommunikációs Osztálya.
Csaknem félmilliárdos tartozást halmoztak fel
Az SZDSZ még 2008-ban vett fel hitelt a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) ingatlanvásárlásra. A pártnak a pénzintézet csaknem 415 millió forintot folyósított állami kezességvállalással, ám a szabaddemokraták szinte egyáltalán nem törlesztették a kölcsönt. Az MFB 2010 végén mondta fel a fizetni elfelejtő párt szerződését, ezután került végrehajtás alá 26 ingatlan. Kiderült az is, hogy a liberálisok az elemi ingatlanvásárlási szabályokat sem tartották be, ezért az állam nem érvényesítette kezességvállalását. A párt az állami hitel mellett komoly közüzemi tartozásokat is felhalmozott, de nem fizetett a politikai hirdetésekért sem. Lázár János, egykori Miniszterelnökséget vezető miniszter 2015 márciusában számolt be róla, hogy addig az SZDSZ 14 ingatlanját értékesítették összesen 211 millió forintért, és további 12 ingatlan vár eladásra, becsült értékük akkor 329 millió forint volt. Később az egykori kormánypárt tartozása felkúszott csaknem 500 millió forintra.
Több, mint négy éve nyomoznak
Az SZDSZ tartozásai ügyében 2014 márciusában indult nyomozás különösen nagy kárt okozó csalás miatt. Az eljárás megjárta a BRFK-t, majd a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egyszer már lezárta az ügyet, ám a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség 2015 áprilisában felülbírálta a megszüntető határozatot, mert úgy találták, a nyomozás lezárása idő előtti és megalapozatlan volt. Az ügyészség egy korábbi tájékoztatása szerint különösen gyanús körülmény, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2012 augusztusában az SZDSZ gazdálkodásának ellenőrzésekor készített jelentésében megállapította, hogy a hitellel érintett ingatlanok közül négy olyan településen található, ahol a liberálisok pártszervezete nem is működött. A félmilliárdos tartozással és a megindult eljárással kapcsolatban korábban a párt egykori vezető politikusai is megszólaltak: Kuncze Gábor ócska műbalhénak nevezte az ügyet, s közölte, szerinte a jobboldal találta ki a történetet. A többi volt pártelnök közül Kóka János azt mondta, nem emlékszik a hitelfelvétel részleteire, Fodor Gábor pedig pár éve úgy nyilatkozott, a szóban forgó ingatlanok megvannak, fedezetet nyújtanak a hitelre, tehát szerinte nem történt károkozás. | https://pestisracok.hu/negy-ev-utan-sincs-felelose-az-szdsz-felmilliardos-csalasanak/ | https://web.archive.org/web/20211222141713/https://pestisracok.hu/negy-ev-utan-sincs-felelose-az-szdsz-felmilliardos-csalasanak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/negy-ev-utan-sincs-felelose-az-szdsz-felmilliardos-csalasanak | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-09-04 12:51:08 | [] | [
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"SZDSZ"
] | [] | [
"ingatlan",
"csalás",
"hitelezés",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
47,431 | Megúszta az ítélethirdetést Hegedűs Zsuzsanna miniszterelnöki megbízott volt titkára | Orbán Viktor kedvenc szociológusának állami Audival kutyát sétáltató egykori tanácsadóját hivatali visszaéléssel és csalással vádolják, de változatos indokokkal szabotálja a pert. | Vírusos megbetegedésre hivatkozva, sokadik alkalommal nem jelent meg a Fővárosi Törvényszék bírája előtt Hegedűs Zsuzsanna miniszterelnöki megbízott volt tanácsadója és titkára, pedig a mai tárgyaláson már ítélethirdetésre lehetett számítani a 2017 januárjában kezdődött büntetőperben. A bíró beletörődve, ironizálva vette tudomásul, hogy B. László – akit egyebek köt hűtlen kezeléssel és nagy értékű csalással vádolnak – továbbra sem hajlandó részt venni az ügyében tartott tárgyalásokon.
Ráadásul Hegedűs volt titkára egészen változatos egészségügyi indokokat tudott felmutatni az utóbbi másfél évben. Tavaly őszig pánikbetegségére hivatkozva nem tudott megjelenni a bíróság előtt. Azonban az orvosszakértő megállapította, hogy a vádlott betegségére ellenére képes részt venni a tárgyaláson. Az eddigi 11 tárgyalásból mindössze kettőn jelent meg. A bíró a keddi, végül halasztásra került tárgyalás előtt elmondta, hogy lakcímellenőrzést rendel el hivatalból a rendőrségtől, mert a vádlott egy ideje nem reagál az idézésekre.
B. László a Miniszterelnökségen dolgozott Hegedűs Zsuzsa személyi titkáraként 2010 októbere és 2014 decembere között, és mivel ezalatt a miniszterelnöki megbízott munkáját koordinálta, hivatalos személynek minősült. A bíró szerint azonban a nyomozati iratokban nem volt olyan dokumentum, amelyek alapján a volt személyi titkár vallomása államtitkot sérthetne. A megszűnt a Magyar Nemzet által tudósított egyik tárgyaláson ennek ellenére B. László fel akarta mentetni magát titoktartási kötelezettsége alól, hogy vallomást tehessen.
Egykori tanácsadója ügyében maga Hegedűs Zsuzsanna tett feljelentést, akit idén májusi hatállyal Orbán Viktor ismét miniszterelnök megbízottnak nevezett ki, hogy a „társadalmi felzárkóztatásban" nyújtson szaktanácsokat a kormányfőnek. Mindezért nem kevés fizetést vesz fel a szociológus.
Hegedűs volt titkára a vádirat szerint 2012 óta követte el „súlyos anyagi károkat okozó visszaéléseit”, de 2014 során okozott jelentős kárt, legfőképpen a jogosulatlan szolgálatigépkocsi-igényleseivel.
Összesen 32 alkalommal igényelt autókat és hozzá sofőröket a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóságtól (KEF), és ezzel az ügyészség szerint 2,47 millió forint kárt okozott az államnak.
A kihallgatott sofőrök bíró által felolvasott tanúvallomásai szerint B. László a legtöbb alkalommal a Baranya megyei Rózsafa községébe fuvaroztatta magát – általában budapesti albérletéből –, ahol 2014 októberében a Fidesz–KDNP támogatásával polgármesterré választották.
Több sofőr is azt vallotta, hogy B. László több fuvart is intéztetett kifejezetten a kampány kedvéért Rózsafára, például választási plakátokat és segélycsomagokat, sőt, hitelesített polgármesteri jelölőíveket is szállítottak oda több alkalommal Budapestről. A volt titkár az idén februári időközi önkormányzati választáson már függetlenként indult, és elveszítette polgármesteri tisztségét.
Két sofőr is beszélt arról, hogy sokszor Hegedűs Zsuzsanna szolgálati Audi A6-osával szállították B. Lászlót Hegedűs lakására, hogy „sétáltatni vigyék a kutyát”.
Az egyik sofőr szerint az egyik vádirat által említett – vagyis jogosulatlanul igénybe vett – fuvarján B. Lászlót maga Hegedűs küldhette el valamiben intézkedni.
A tovább vádpontok már ennél kisebb anyagi károkozást taglalnak. B. László például 2014 májusában jogosulatlanul igényelhetett magának ingyenesen diplomata útlevelet. Ezen felül hivatali eljárást színlelve, térítésmentesen kért ki 18-szor tulajdoni lapokat és térképeket járási földhivataloktól. A legkisebb súlyú bűncselekményt a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) való adatkéréssel követhette el a volt tanácsadó. A rózsafai polgármester-választás előtt hivatalos eljárást színlelve kikérte Rózsafa demográfiai és munkanélküliségi adatait. Ezekhez pedig akár ingyen, magánszemélyként is hozzájuthatott volna a KSH-tól. | http://168ora.hu/itthon/meguszta-az-itelethirdetest-hegedus-zsuzsanna-miniszterelnoki-megbizott-volt-titkara-155454 | https://web.archive.org/web/20181006134334/http://168ora.hu/itthon/meguszta-az-itelethirdetest-hegedus-zsuzsanna-miniszterelnoki-megbizott-volt-titkara-155454 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meguszta-az-itelethirdetest-hegedus-zsuzsanna-miniszterelnoki-megbizott-volt-titkara | 168 óra | hungarian-news | 2018-09-04 13:10:00 | [
"Hegedűs Zsuzsanna"
] | [] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"hivatali visszaélés",
"csalás",
"tanácsadás"
] | [] |
47,432 | 4,5 milliárd forintból újul meg Tiborcz István KSTLY-a | 4,5 milliárd forintból újul meg a turai Schossberger-kastély 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában - közölte a cég. | 4,5 milliárd forintból újul meg a turai Schossberger-kastély 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában
- közölte a cég.
A műemléki védelem alatt álló épület ma már megújult tetőszerkezettel és 21. századi megoldásokkal elvégzett utólagos talajvíz-szigeteléssel várja az év végét és a teljes külső és belső megújulást. A rekonstrukció érinti a szintén műemlékvédelmi státuszt élvező kastélyparkot is, amelybe már eddig is – az eredeti állapot mentén – több száz növényt telepítettek a szakértők. A két éve még az összeomlás szélén álló épület és a hozzá tartozó park jövő év első felében érheti el újra eredeti állapotát - áll a cég közleményében.
„A turai Schossberger-kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként üzemel majd, ahol akár esküvők és kulturális programok is szervezhetőek” – mondta el Tóth Judit vezérigazgató.
„Terveink szerint úgy az épület, mint az egyedülálló kastélypark előre meghatározott nyílt napokon, az eredetileg tervezett rekreációs funkció és a vendégek zavarásának elkerülésével, nyitva áll majd a látogatók előtt, hiszen egy hazánkban különleges építészeti kulturális műemlékről van szó, amelyet nem szabad elzárni az érdeklődők elől.”
Azt, hogy a turai kastély Tiborcz István cége, a BDPST szerezte meg, jó ideig próbálták titkolni. Először a 444 írt arról, hogy kilógott Tiborcz pénztárcája a kastélyt megszerző cégháló mögül, amikor pedig már nyilvánosságra került volna a BDPST részvénykönyvének tartalma, Tiborcz inkább egy baráti Origo-interjúban elismerte, hogy tulajdonos a cégnél. Tiborcz idén minősített többséget szerzett a cégben, ami aztán megvásárolta Mészáros Lőrinc magántőkealapjától az Appeninn Holding Zrt. 20,59 százalékát, így először került nyíltan is Mészáros-vagyon Orbán Viktor családjához.
A kastélyról 2014-ben ezt a videót készítettük: | https://444.hu/2018/09/04/45-milliard-forintbol-ujul-meg-tiborcz-istvan-kstly-a | https://web.archive.org/web/20231004103312/https://444.hu/2018/09/04/45-milliard-forintbol-ujul-meg-tiborcz-istvan-kstly-a | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/45-milliard-forintbol-ujul-meg-tiborcz-istvan-kstly-a | 444 | hungarian-news | 2018-09-04 10:38:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt."
] | [
"Pest megye",
"Tura"
] | [
"ingatlan",
"klientúra"
] | [] |
47,433 | Visszahozták Magyarországra Szabó Gábornét, Kósa Lajos 4,3 milliárd eurós csengeri örökösnőjét | Kedden Svájcból Magyarországra szállították a csengeri örökösnő néven elhíresült Szabó Gábornét, akiegy erről szóló hiteles közjegyzői okirat tanúsága szerinat 4,3 milliárd eurós (átszámítva 1300 milliárd forintos) örökség kezelését bízta rá Kósa Lajos volt debreceni polgármesterre, a politikus édesanyjának pedig 2,5 millió eurót (800 millió forintnak megfelelő összeget) akart ajándékba adni – derül ki a Független Hírügynökség cikkéből. | Szabó Gáborné ma délutántól péntek estig őrizetben van. Helmeczy László korábban elmondta, hogy a védence Svájcban részletes vallomást tett, amelyet már ő is megkapott, Kósa Lajos pedig nem fog örülni. | http://168ora.hu/itthon/visszahoztak-magyarorszagra-szabo-gabornet-kosa-lajos-43-milliard-euros-csengeri-orokosnojet-155496 | https://web.archive.org/web/20201020231305/https://168ora.hu/itthon/visszahoztak-magyarorszagra-szabo-gabornet-kosa-lajos-43-milliard-euros-csengeri-orokosnojet-155496 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/visszahoztak-magyarorszagra-szabo-gabornet-kosa-lajos-43-milliard-euros-csengeri-orokosnojet | 168 óra | hungarian-news | 2018-09-05 08:57:17 | [
"Kósa Lajos",
"Matkó Mária (P. Mária)"
] | [] | [] | [
"ajándék"
] | [
"Kósa és a milliárdos örökség"
] |
47,434 | 147 milliót nyert lélekemelésre a felcsúti biztos testvére | Na, most akkor rázódjunk vissza a való életbe, és nézzük meg Tessely Karolina esetét. Tessely Karolina annak a Tessely Zoltán fideszes politikusnak a testvére, akit Orbán Viktor Felcsút környékének fellendítésével bízott meg. Tessely Karolina orvos végzettségű, pszichoterapeutaként dolgozik, ő viszi alapító elnökként a Habitus Alapítványt. Ez nem egy óriási szervezet, a legutóbbi beszámolójuk szerint tavaly 1,2 milliós bevételük volt, 1 százalékos felajánlásból pedig összesen egy embertől 11 254 forinthoz jutottak a NAV adatbázisa szerint. | Képzelje el, hogy ön táborokat szervez egy nyugat-magyarországi kistelepülésen. Egy takaros, tornácos falusi házban várja azokat, akik meg akarják ismerni önmagukat, ki akarják pihenni az egész éves fáradalmakat, persze néhány tízezer forintos tábori díjért cserébe.
Hát nem jönne jól, ha ezeket a táborokat valami szuper, vadonatúj, panorámás, nagyobb helyen szervezhetné? Dehogynem. Csak ilyenkor mindig az a kérdés, hogy honnan szerezzen rá pénzt az ember.
Na, most akkor rázódjunk vissza a való életbe, és nézzük meg Tessely Karolina esetét. Tessely Karolina annak a Tessely Zoltán fideszes politikusnak a testvére, akit Orbán Viktor Felcsút környékének fellendítésével bízott meg. Tessely Karolina orvos végzettségű, pszichoterapeutaként dolgozik, ő viszi alapító elnökként a Habitus Alapítványt. Ez nem egy óriási szervezet, a legutóbbi beszámolójuk szerint tavaly 1,2 milliós bevételük volt, 1 százalékos felajánlásból pedig összesen egy embertől 11 254 forinthoz jutottak a NAV adatbázisa szerint.
Ez az alapítvány Magyarpolányban csinál női önismereti táborokat, és most EU-s forrásból nyertek a faluval közösen
turisztikai célokra, egyebek mellett egy menőbb táborhely építésére, ami a Lélekzug nevet viseli majd. Mindezt önrész nélkül, azaz az alapítványnak egy fillért sem kell hozzátennie.
A település önkormányzati üléseinek jegyzőkönyveiből szépen kirajzolódik a projekt sorsa és az akörüli viták, egészen a kezdetektől. A 362 milliót a falu, az alapítvány és a katolikus egyház közösen kapta, hogy mindenki csináljon valamit, ami neki jó. Az egyház az épületeit újította volna fel, a falu a Magyarpolányi Passióra felfűzve csinálna szakrális kiállításokat, a művházat felújítva Zöld Élet Bemutató Központot, az alapítvány pedig a Lélekzug Tréning Központot, amihez az önkormányzattól jutnának 12 ezer négyzetméternyi telekhez. Cserébe az egész projektnek évi 8500 látogatót kell felmutatnia majd.
A jelenlegi magyarpolányi táborhelyszín
A projekt egyáltalán nem ment simán, mármint ami a pénz elnyerése utáni dolgokat illeti. A faluban, sőt az egyházon belül többen is kritikusan álltak a dologhoz, és az önkormányzaton belül is voltak képviselők, aki bizalmatlan kérdések tucatjait tették fel időről időre az üléseken, derül ki a jegyzőkönyveket olvasva.
Mi lesz, ha nem jönnek össze a vállalások? Ki kinek tartozik majd kártérítéssel, anyagi felelősséggel? Mik lesznek a tulajdonjogi viszonyok, ha befejeződik a projekt? Ki kinek mennyiért adna el ingatlanokat a projekthez, és milyen értékbecslés alapján? Miért 14 millióért írta meg a pályázatot egy cég?
Tesselyt tavaly augusztusban meghívták egy önkormányzati ülésre, ahol igyekezett válaszokat adni a kérdésekre, de a feszült hangulatot és az egész projekt dinamikáját jól érzékelteti egy közjáték. Amikor Tesselytől megkérdezték, hogy az alapítványnak mennyi pénze van, tudna-e saját zsebből fizetni bármit a projektben, ha véletlenül úgy alakulna, ő azt mondta, a pénzt illető kérdésre nem köteles válaszolni,
plusz megígérte az érseknek, hogy az egyházi ingatlanok felújítására is szerez pénzt. Ha a konzorciumból a Lélekzug kiesne, a pályázat
Egy idő után a feszültségek miatt a konzorciumi hármasból kilépett az egyház, mert nem látta biztosítottnak, hogy jut nekik annyi pénz, amennyiből megvalósíthatják az eredeti céljukat, a felújítást.
A támogatási részösszegeknek közelebb kellene kerülniük egymáshoz,
mondta erről diplomatikusan Korbély Krisztián egyházközségi képviselő a már említett önkormányzati ülésen. Tessely erre tavaly októberben a Facebookon fakadt ki az ügyben.
Grőber József polgármester az Indexnek azt mondta a pályázatról, hogy az egyház keresett korábban is pályázati lehetőséget a plébánia megmentésére, az épület felújítására. Egyházi keretre pályáztak is, de nem nyertek. Amikor jött az EU-s turisztikai pályázat, „próbálták adoptálni a plébánia épületének a felújítását". A régóta Magyarpolányban működő alapítványnak is volt korábban elképzelése, hogy depresszió-prevenciós egészségturisztikai központot hozzon létre hozzon létre. Ehhez felvetődött a plébániakert helyszínként, így jött végül össze a hármas konzorcium. Az egyház kilépésekor a rájuk vonatkozó pályázati részcélt átvállalta az önkormányzat, más helyszíneken fogják megvalósítani a terveket.
Így most 3 elemű a pályázat:
A kultúrházat átkeresztelik, új funkciókat kap, felújítják. Gyümölcsfákat, gyógynövénykertet, fűszerkertet telepítenek, a produktumokat eladják.
Lesz egy szakrális bemutatóközpont az iskola udvarában, ami technikailag az önkormányzat területe. Itt Jézus életét, a passiótörténetet mutatják be interaktív múzeumban.
Az alapítvány terveinek megvalósítása, a Lélekzug felépítése. A panorámás helyszínt az önkormányzat adta el az alapítványnak, Grőber elmondása szerint „jó áron".
A három projektelemnek kell évente 8000 főt behoznia, ami a polgármester szerint nem lesz nehéz, mert ha a Magyarpolányi Passióra érkező 3000 ember megnézi a három helyszínt, az már technikailag 9000 jegyeladás.
Tessely Karolina megkeresésünkre azt mondta, az alapítvány 1996 óta működik, politikához semmi köze, ő mint mentálhigiénés szakember „nem politikával involvált", neki embert kell gyógyítania, és a munkában zavarná, ha színekre osztaná az embereket.
Ő azt állítja, nem mondott olyat, és nem is utalt arra, hogy ő szerezte a pályázati pénzt, amellett viszont kitart, hogy a pályázatban a mentálhigiénés rész a különleges, „a többi az 10 faluból 9-ben megvan". Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a pályázatban eredetileg szereplő egyházi ingatlan nem egy sima falusi templom, hanem a zirci apátság majorsága, amelyben tucatnyi pap dolgozik. Tessely azt mondta, nem ért hozzá, hogy a vállalt évi 8000 látogató teljesíthető-e, ezért vannak a turisztikai szakértők, akik szerint igen. Mindenesetre az alapítványhoz gimnáziumi osztályok rendszeresen fognak érkezni, tette hozzá.
Borítókép: Magyarpolány, Kossuth utca részlete, balra Nepomuki Szent János és Szent Flórián barokk szobrai a plébániaház kapubejárata előtt, jobbra a Szent László római katolikus műemlék templom tornya. Fotó: Nagy Zoltán / MTI | https://index.hu/belfold/2018/09/05/tessely_habitus_lelekzug_magyarpolany_eu_tamogatas_palyazat/ | https://web.archive.org/web/20221204031913/https://index.hu/belfold/2018/09/05/tessely_habitus_lelekzug_magyarpolany_eu_tamogatas_palyazat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/147-milliot-nyert-lelekemelesre-a-felcsuti-biztos-testvere | Index | hungarian-news | 2018-09-05 12:08:49 | [
"Tessely Karolina",
"Tessely Zoltán"
] | [
"Habitus Alapítvány",
"Magyar Katolikus Egyház",
"Magyarpolány Önkormányzata"
] | [
"Magyarpolány",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"pályázat",
"egyház",
"rokonok",
"protekció",
"EU",
"idegenforgalom",
"rendezvényszervezés",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
47,435 | A ScienNethez köthető cég előrefizetős kártyáit telepítette az MVM a Papp László Sportarénában | Idén januártól kizárólag kártyával lehet vásárolni a Papp László Sportarénában, annak a projektnek köszönhetően, amit az MVM Zrt. és a Simplon Zrt. hajtott végre. Az előre fizetős kártyákon a nem túl jó emlékű, adócsalás gyanújába keveredett ScienNet törzsvásárlói rendszer jelenlegi működtetője, az Inlernet neve olvasható. A „kavarodás” okát a Simplonhoz köthető Suppan Márton alvállalkozói hibával magyarázta az Átlátszónak.
Idén januártól kizárólag kártyával lehet vásárolni a Papp László Sportarénában, annak a projektnek köszönhetően, amit az MVM Zrt. és a Simplon Zrt. hajtott végre. Az előre fizetős kártyákon a nem túl jó emlékű, adócsalás gyanújába keveredett ScienNet törzsvásárlói rendszer jelenlegi működtetője, az Inlernet neve olvasható. A „kavarodás” okát a Simplonhoz köthető Suppan Márton alvállalkozói hibával magyarázta az Átlátszónak. | Idén januártól kizárólag kártyával lehet vásárolni a Papp László Sportarénában, annak a projektnek köszönhetően, amit az MVM Zrt. és a Simplon Zrt. hajtott végre. Az előre fizetős kártyákon a nem túl jó emlékű, adócsalás gyanújába keveredett ScienNet törzsvásárlói rendszer jelenlegi működtetője, az Inlernet neve olvasható. A "kavarodás" okát a Simplonhoz köthető Suppan Márton alvállalkozói hibával magyarázta az Átlátszónak.
Szerencsésen indult a Simplon Zrt. tevékenysége, mert, ahogy megkezdte működését, máris 117 millió forintos szerződést kötött vele a Szerencsejáték Zrt.: a Simplont 2016. december 21-én jegyezték be, a szerződése pedig 2017. április 13-ától már élt az állami társasággal.
A Simplonnal kapcsolatban korábban megírtuk, hogy ők adják ki a Fintech.hu pénzügyi portált, és tulajdonosai az Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft.-nek, amelynek ügyvezetője Suppan Márton. Az üzletembert úgy választották meg tavaly az év fiatal vállalkozójának, hogy egy hozzá köthető cég tulajdonosai ellen piacfelügyeleti eljárások során súlyos büntetéseket rótt ki, sőt feljelentést is tett a Magyar Nemzeti Bank. Ráadásul a rendőrség jelentős kárt okozó csalás miatt nyomoz az ügyben.
Eközben Suppan új vállalkozásai egymás után nyerik el az állami megbízásokat, így a már említett Szerencsejáték Zrt.-nél, továbbá a Magyar Villamos Műveknél is. A jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az érdekeltségei közé tartozó We Love Balaton kampányában is az üzletember egyik vállalkozása, a gibraltári székhelyű Peak Financial Services működött közre prepaid kártyák kibocsátásával.
A Peak, a Simplon és a Digitális Jövőért mellett Suppan Mártonhoz köthető cégek a Simplon Marketplace Kft., a Nextree Zrt., az Eclectiq Minds Hungary Zrt. és az E-Street Food Kft. is. A Simplon Zrt. egyik tulajdonosa, az Ideona Zrt. székhelye több Suppan-cégével együtt az I. kerületben, az Ostrom utca 27. szám alatti épület egyik lakásában, egy székhelyszolgáltatónál van bejelentve.
A Suppanhoz kötődő vállalkozások honlapjain látható, hogy mely állami vállalatokkal állnak kapcsolatban. Hogy megtudjuk, ezek mire szerződtek, közérdekű adatigényléseket nyújtottunk be. Nem csak tájékoztatást kértünk, hanem a kontraktusok megküldését is.
Az állami lottócég azt közölte, hogy "a Simplon Zrt.-vel kötött szerződés üzleti titokká minősítése miatt nem áll módunkban információt kiadni annak részleteivel kapcsolatban. A Szerencsejáték Zrt. – átlátható működése érdekében – a Simplon Zrt.-vel 2017-ben megkötött szerződésének és annak ez évi módosításának legfontosabb adatai viszont elérhetőek a www.szerencsejatek.hu weboldalon".
A 2017-ben kötött szerződés egy évre szól, majd az idén márciusban létrejött megállapodás, vagyis a módosítás pedig az idén március 13-tól május 31-ig terjedő időszakra.
Veszprémi fideszes haverok és politikusok — A Fintech.hu domain tulajdonosa a Bakony-Balaton Média Kft. révén az a Tóth Gábor, aki 2015-ben kisebbségi tulajdonosként beszállt a közpénzekkel kitömött Pesti Srácok kiadójába, az Insider Média Kft.-be. A Bakony-Balaton Média 2011-2015-ben saját maga is jól szerepelt közintézmények kommunikációs pályázatain. Tóth Gábor ezek mellett az IDEONA Zrt. vezérigazgatója. Tóth tagja volt a helyi Fidelitasnak, így jó viszonyba került többek között Mihálovics Péterrel, volt Fidelitas-alelnökkel, későbbi újnemzedéki ügyekkel megbízott kormánybiztossal, még későbbi Bakony-Balaton fejlesztési miniszteri biztossal is. Mihálovics később, az Új Nemzedékkel kapcsolatos botrányt követően az NFM-ben lett miniszteri kabinetvezető Seszták Miklós alatt.
A Szerencsejáték Zrt.-vel megkötött megállapodások tárgya prepaid kártyákkal kapcsolatos program-menedzsment. Mi is a prepaid kártya? Olyan fizetőeszköz, amely egy meghatározott összeggel feltölthető, és amelyet bankszámla nélkül is lehet igényelni. A kártyával a feltöltött összeg erejéig lehet vásárolni, vagy bankautomatákból készpénzt felvenni.
Közérdekű adatigénylésünket a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. teljesítette: ez az állami cég az Egy Digitális Jövőért Nonprofit Kft.-t támogatta ötmillió forinttal 2017-ben. A megküldött adományozási megállapodás alapján a Mavir nem kötötte ki konkrétan, hogy a szervezet az összeget mire fordíthatja, csak annyi áll a szövegben, hogy "az alapszabályában rögzített céljainak megvalósítására... általános célokra" adja a Mavir a támogatást.
Nem válaszolt szerkesztőségünk adatigénylésére az MVM Zrt. és az MFB leányvállalata, a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amelynek portfóliójában szoftverfejlesztő startupként szerepel az Eclectiq Minds is. Ez a cég a Simplon Zrt. és a Peak Financial Services digitális banki szolgáltatásait fejlesztette.
Az adatigénylésünket az MFB-hez is beadtuk, onnan csak egy 15 napos hosszabbítást kérő válasz érkezett, de annak letelte után semmi sem. Ezt jeleztük az MFB felé, de cikkünk megjelenéséig nem küldték meg a tájékoztatásukat.
Hogy kerültek az Arénába egy törzsvásárlói rendszer kártyái?
Az MVM-re külön is kíváncsiak lettünk volna, mivel a Simplon Zrt.-vel közösen valósították meg a Papp László Budapest Sport Arénában a prepaid kártyás projektet. Akinél éppen nincs bankkártya az arénabeli látogatásakor, az az elhelyezett kisokosokból megveheti az MVM CashCardját, ami egy paypass funkcióval ellátott prepaid Mastercard.
A kártya használatával kapcsolatos díjak megtalálhatóak az MVM honlapjáról egy külső weboldalra átugorva, de a cashcardhoz adott tájékoztató anyagban is szerepel a díjszabás egy része. Az Arénában a kártyát 500 forintért lehet igényelni, a minimális feltöltés összege 5 ezer forint, ebből vonják le a kártya 500 forintos árát.
Ami külön érdekes, hogy a bankkártyán az Inlernet cég neve is megtalálható, és a cashcard pont úgy néz ki, mint az inlernetes kártya. Az Inlernet azt a törzsvásárlói rendszert működteti, amely az évekkel ezelőtt több százmilliós adócsalás gyanújába keveredett ScienNeté volt.
Az Inlernet a változást 2013-ban jelentette be – ahogy arról többek között a hvg.hu is beszámolt.
Az Inlernet részéről azt hangsúlyozták, hogy a svájci bejegyzésű Inlernet Wordwide AG elvileg nem jogutódja az amerikainak, de ugyanúgy működik. A ScienNet szerződéseit "megvásárolták", az utalványok érvényesek, de a pénzt nem adják vissza – írta akkoriban a lap. A ScienNetnek egykor 400 ezer tagja volt, közülük 80 ezren aktívan használták a rendszert. A nyomozás indulásakor, 2009-ben a Washington DC-ben bejegyzett cég magyarországi számláin 1,6 milliárd forintot zároltak.
A ScienNet honlapján jelenleg egy tájékoztatás olvasható arról, hogy "a ScienNet International LLC tevékenységével kapcsolatban és Leinemann Zsolt ellen, az adóbevételt különösen nagy mértéket meghaladó mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozást – mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése – a Fővárosi Főügyészség megszüntette". Továbbá, hogy az ügyészség a bankszámlák zár alá vételét is feloldotta.
A ScienNet ellen folytatott nyomozás megszűnését és a bankszámlák zárolásának feloldását a Fővárosi Főügyészség részéről megerősítették az Átlátszó megkeresésére. Gasz Péter, szóvivőt helyettesítő ügyész azt közölte, hogy minderről 2017. december 22-én döntöttek. Gasz Péter hangsúlyozta, hogy nagyon bonyolult ügyről volt szó, amelyben több szakértő több alkalommal kiegészített szakvéleménye készült el.
A nyomozás megszüntetésére végül azért került sor – magyarázta a szóvivőt helyettesítő ügyész –, mert bár bizonyítható volt, hogy "a nevezett gazdasági társaságot ténylegesen L. Zs. alapíttatta és működtette, valamint, hogy a társaság a magyarországi működése után társasági adó alanya is volt", ugyanakkor annak évenkénti összegszerűségét kizárólag a bankszámlaforgalom alapján kellett volna megadni, mert hiányos volt a könyvelési anyag.
Ezt viszont "a szakértő nem tudta minden kétséget kizáró bizonyossággal kimunkálni, ezért vádemelésre nem kerülhetett sor".
Az Inlernet kártyához visszakanyarodva kíváncsiak voltunk arra, hogy a törzsvásárlói rendszert működtető cég milyen kapcsolatban van Suppan Márton cégeivel. Az üzletember az Átlátszó erre vonatkozó megkeresésére azt írta, hogy
"2013-ban vagy 2014-ben kötött szerződést a Peak Financial Services white label, (az ügyfél, jelen esetben az Inlernet arculatára szabott) kártyák szolgáltatására. A folyamatban a Peak teljes ügyfél-átvilágítást végzett a hatályos EU-s előírások alapján, ahol nem tárt fel jogszabályi rendellenességeket, mivel sajnos jogilag az Inlernet nem a ScienNet jogutódjaként jött létre"
Suppan hozzátette: "Amint a kapcsolat a Peak tudomására jutott piaci információkból, felszólította a társaságot a felmerült kérdések tisztázására. Közben egyéb kérdések miatt együttműködésük, amely keretén belül az Inlernet egy volt a Peak sok ügyfele közül (tehát ügyfél-kiszolgáló viszony állt fenn, nem pedig partnerség), akik prepaid kártya szolgáltatást vettek igénybe, megszűnt. Gondolom, érzékelhető a válaszból, hogy az Inlernet nem kívánatos ügyfél volt a Peak életében, a ScienNet tevékenységét pedig, amennyire az ismert számomra, abszolút elítélem".
Arra, hogy az MVM és a Simplon Zrt. közös Aréna-projektjében miként került a cashcardokra az Inlernet neve, az üzletember azt válaszolta, hogy egy alvállalkozói hiba miatt kerültek Inlernet arculatú kártyák az Arénába.
"Az idei évben, az Aréna kártyaprogram indulása után a Simplon egyeztetni kezdett az MVM-mel, ami többek között 4 darab kártyafeltöltő automata MVM arculatra szabásáról, illetve 5 ezer darab MVM arculatú, Simplon által szolgáltatott kártyáról szólt."
Hogy mindez megvalósuljon – jegyezte meg Suppan Márton – a Simplon a Peakkel megállapodott abban, hogy a fenti darabszám erejéig átveszi a Peaktől az Aréna program üzemeltetését. "A kártyafeltöltő automaták (4 darab) emlékeim szerint májustól MVM arculatúak, az ilyen kártyák értékesítése pedig éppen a tegnapi napon kezdődött el" – írta az Átlátszónak Suppan augusztus végén.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2018/09/05/a-sciennethez-kotheto-ceg-elorefizetos-kartyait-telepitette-az-mvm-a-papp-laszlo-sportarenaban/ | https://web.archive.org/web/20210917230139/https://atlatszo.hu/2018/09/05/a-sciennethez-kotheto-ceg-elorefizetos-kartyait-telepitette-az-mvm-a-papp-laszlo-sportarenaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-sciennethez-kotheto-ceg-elorefizetos-kartyait-telepitette-az-mvm-a-papp-laszlo-sportarenaban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-05 12:57:45 | [
"Mihalovics Péter",
"Suppan Márton",
"Tóth Gábor"
] | [
"Egy digitális jövőért Nonprofit Kft.",
"Fidelitas",
"Hiventures Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Mavir Zrt.",
"Peak Financial Services",
"Simplon Zrt.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"k+f",
"informatika",
"támogatás",
"átláthatóság",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"adatigénylés"
] | [] |
47,436 | Tízszeres áron is hirdetnek az állami cégek a baráti médiában | Egy fillért sem próbálnak megtakarítani az állami cégek, ha reklámról van szó. 5 állami hirdetési forintból 4 a kormánypárti médiafelületeknél köt ki. | A tavalyi magyarországi 241 milliárdos összes reklámköltés körülbelül ötödét a 25 legnagyobb állami hirdető fizette. Nemcsak sokat, de nagyon drágán is hirdetnek, a magáncégekhez képest közel tízszeres áron. A túlárazott hirdetési milliárdjai pedig a megfelelő helyre kerültek: becslésünk szerint az összes állami hirdető a fideszes reklámcégek reklámbevételeinek közel felét adják.
Összehasonlítottuk a legnagyobb állami és magáncégek listaáras költéseit a cégbeszámolókban elérhető reklám és hirdetési költségekkel*Az összehasonlítás csak nagyságrendileg lehet pontos, mivel nem lehet tudni, melyik cégnél mit is értenek ezen költségek alatt, például az ügynökségi, produkciós díjakat is figyelembe veszik-e. A listaáras költségeknél nem vehettük figyelembe az egyre fontosabb Google és Facebook hirdetési költségeket, amiről nem érhetők el adatok.. Listaáron számítva óriási a különbség a magáncégek javára, amint az a lenti grafikonon is látszik. Ha viszont azt nézzük, hogy mennyit fizethettek a valóságban a hirdetésekért, akkor már más a helyzet.
A legnagyobb 25 állami és magánhirdető listaáras és a cégbeszámolók szerint elérhető reklámköltéseit az alábbi grafikon mutatja: a magáncégeknél a listaáras költés 634 milliárd volt 2017-ben, ám a cégbeszámolók szerint a valóságban ezért csak 72 milliárdot fizethettek. Az állami hirdetők ezzel szemben nem tudtak ilyen megtakarítást elérni: becslésünk szerint a 45 milliárd forintos listaáras hirdetésért 51 milliárdot fizethettek.
Tehát míg a magáncégek tavaly lealkudták a listaár majdnem 90 százalékát, az államiak egyáltalán nem értek el kedvezményt. (A 100 százalék feletti érték adódhat a becslés pontatlanságából és az eltérő könyvelési gyakorlatból is.*A Magyar Reklámszövetség “több mint 40 milliárd” forintra tette az állam 2017-es reklámköltését a 241 milliárdos tényleges (nem listaáras) reklámköltésen belül.) Vagyis
az állami cégek nagyon felelőtlenül gazdálkodnak: hirdetésekre tízszer többet költenek a piaci alapon indokoltnál.
Sőt, valójában ennél is többet, mert több nagy állami cég valószínűleg akkor sem teljesítene rosszabbul, ha nem költene évente milliárdokat hirdetésekre, hiszen nem közvetlenül a lakossággal üzletel. A céges partnerek elérésére pedig vannak jóval hatékonyabb módok*Ilyenek például az adott vállalati körnek szóló hírlevelek, míg a nagy partnereknél a személyes kapcsolattartás és az egyedi ajánlatok készítése úgyis elkerülhetetlen. is, mint a reklámkampányok. Igaz ez például a Magyar Villamos Művekre és a Magyar Fejlesztési Bankra.
Ráadásul pont ezek az állami vállalatok érik el a legkisebb kedvezményt a hirdetőknél. Ezzel szemben azok a hatékonyabbak, amelyek gazdálkodása függ a jól működő reklámtól: a Budapest Bank esetében a beszámolóban található hirdetésekhez köthető költség sor a listaáras megjelenés 21 százaléka volt, ami megegyezik a magáncégek arányával.
A Szerencsejáték Zrt. beszámolójában viszont azt találtuk, hogy 14 milliárdot költöttek reklám- és PR-tevékenységekre*További 2,1 milliárd a lottóhúzások közvetítésére, valamint egyéb reklám- és PR-feladatra ment el, de azt nem tudjuk részletesen, hogy mire., míg a Kantar Media adataiban az szerepel, hogy listaáron számítva 9,9 milliárd volt az értéke a megjelenéseiknek. A beszámolóban szereplő összegben vélhetően benne lehet a reklámügynökségek díja, a reklámok elkészítésének költsége, és a Kantar adataiban nem szereplő Google és Facebook hirdetések összege is. De ugyanez az eltérés igaz a magáncégekre is. A Szerencejáték Zrt. tehát meglehetősen drágán hirdet. Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, hogyan alakul az aktuális politikai elvárásoknak megfelelően a vállalat médiaköltése.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉvi 16 milliárdért reklámoz a Szerencsejáték Zrt., amiből leginkább a baráti média profitál15 magyar reklámforintból egyet az állami sorsjegymonopólium költ el. Nem mindegy, hogy kifizetőhely, vagy a játékszenvedély terjedésén dolgoznak.
Azt is átszámoltuk az általunk becsült arányokkal, hogy milyen fontos lehet a Fidesz-közeli médiacégek bevételeiben az állami hirdetések szerepe. Listaáron számolva a közmédia és a Fidesz-közeli médiacégek bevételeiben – néhány kivételtől eltekintve – nem tűnnek fontosnak az állami hirdetések, összességében csupán 8 százalékot tettek ki 2017-ben. A cégbeszámolók és a listaárak alapján kapott arányokból úgy lehet becsülni, hogy a valóságban
a kormánybarát média reklámbevételek 45 százaléka származhatott az állami hirdetőktől.
Jó eséllyel tehát nem is lehetne a legtöbb ilyen médiavállalkozást akár nullszaldósan, de pláne nagy nyereséggel működtetni, ha nem tartanák el őket a jelentős állami hirdetések.
Az arányok nagyon különbözőek az egyes cégeknél: míg a közmédia vagy a TV2 becslésünk alapján is bevételének nagyobb részét a piacról szerzi, a többieknél fordított az arány. Különösen a kisebb médiatermékek esetében teljesen egyértelmű, hogy gyakorlatilag az állam tartja fenn őket, piaci bevételük elenyésző.
Ennek két oka is lehet. Egyrészt egy kevés embert elérő médium nem vonzó a piaci alapon gondolkodó hirdetők számára*Kivéve, ha azok az emberek nagyon magas státuszúak, például gazdasági döntéshozók.. Másrészt mivel a kormányközeli médiatermékek túlárazott állami hirdetésekkel vannak tele, nincs akkora nyomás a piaci hirdetők megdolgozására. Ez ugyanis sokkal macerásabb, mint a politikai alapon beeső reklámok strigulázása.
A Kantar Media adataiból és a cégbeszámolókból készített becslésünk alapján azt számoltuk ki, hogy a Fidesz-közeli médiacégekhez folyt be a teljes állami hirdetési kiadás 80 százaléka 2016-ban, tavalyra pedig még egy százalékpontot nőtt ez az érték. Vagyis
5 állami hirdetési forintból 4 a kormánybarát médiafelületeknél kötött ki. | https://g7.hu/allam/20180903/tizszeres-aron-is-hirdetnek-az-allami-cegek-a-barati-mediaban/ | https://web.archive.org/web/20220901061703/https://g7.hu/allam/20180903/tizszeres-aron-is-hirdetnek-az-allami-cegek-a-barati-mediaban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizszeres-aron-is-hirdetnek-az-allami-cegek-a-barati-mediaban | G7 | hungarian-news | 2018-09-03 14:56:00 | [] | [
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"média",
"hirdetés",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
47,437 | Mindent másképp kell, mert dőlni kezdett a rendszer | Szemétdomb lett az energetika Magyarországon. Ezért nem volt más választás, muszáj volt találni valakit, aki rendet tud rakni. | Nem tűnhetett fel sok embernek, hogy májusban formai hibával élesedett az új, most már negyedik Orbán-kormány névsora a kormány honlapján. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál ugyanis megbotlott az abc-rendbe szedett lista. Lehet, csak annyi történt, hogy Mosóczi Lászlót, a közlekedési ügyekért felelős államtitkárt utólag írták be a névsorba, és ezért valahogyan az energetikáért és klímaügyekért felelős Kaderják Péter elé keveredett.
Augusztus elején aztán felmentették az állam energetikai óriáscég, az MVM teljes vezérkarát, kinevezték vezérigazgatónak az érdekes karrierívet leíró Kóbor Györgyöt. Aztán nem sokkal később a G7 és az Index is megírta az MVM és könyvvizsgálója, a KPMG közötti szerződés felmondásának történetét, ahol a szálak egy Svájc felé tartó milliárdos utalás felé vezetnek. Ez a történet mégis kevés lett volna ahhoz, hogy lefejezzék az MVM-et.
A két új energetikai főember, Kaderják és Kóbor kinevezéséhez ugyanis mélyebb és több ideje tartó folyamatok vezettek. Kiderült ugyanis, hogy az energetika kormányzati lerablása, amit előbb Simicska Lajos, aztán Seszták Miklós emberei az utóbbi nyolc évben elvégeztek, már a rendszer bedőlésével fenyeget, és ennek így nagypolitikai kockázatai lettek.
“Viktor azt kérte tőle, hogy rakja rendbe ezt a szemétdombot”
Kaderják Péter kinevezése még közvetlen kollégáit is meglepte, a szakember ugyanis másfél évtizede – amióta 2004-ben törvénytelenül eltávolították az Energiahivatal éléről – távol tartotta magát a politikától. Ehelyett létrehozta a régió talán legkomolyabb szakmai műhelyét, a Corvinuson 2006 óta működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontot (REKK).
A REKK itthon és Európa-szerte a legkülönbözőbb piaci megrendelőknek és energetikai hatóságoknak dolgozott és dolgozik. Így készült el számtalan gázpiaci és ágazati prognózis mellett a magyarországi erdőkből ellopott famennyiség energetikai becslése, de az a tanulmány is, amiben a nagy energetikai rendszerekben működő kapcsolati hálók törvényszerűségeit mutatták ki. A színvonalat mutatja, hogy a REKK tavaly másodszor került fel a University of Pennsylvania Global Go To Think Tank Indexére – vagyis a világ legfontosabb energiapolitikával foglalkozó kutatóintézetei közé.
Vajon miért döntött úgy Kaderják, hogy az államtitkári pozíció kedvéért kockára teszi gondosan felépített szakmai renoméját, és otthagyja az általa felépített kutatóintézetet? Számos iparági és a szektorra kormányzati oldalról rálátó szereplővel folytatott háttérbeszélgetésből az tűnik a leginkább valószínűnek, hogy Orbán Viktor beláthatta: teljesen kiürült az energetikában a kormánya káder-tartaléka, és valakinek most már rendet kell vágnia. Ezt egy forrás úgy fogalmazta meg: “Viktor azt kérte tőle, hogy rakja rendbe ezt a szemétdombot”.
A kormány eddigi energiapolitikai elintéző- és megmondóemberei mostanra el- vagy kikoptak. Előbb Simicska Lajos emberei (Baji Csaba, Nyerges Attila, Németh Lászlóné, Márton Péter és mások) kerültek ki a hatalmi pozíciókból, majd ugyanez lett a sorsa az e társaságot részben szárnyai alá vevő Lázár Jánosnak is. Később a területet miniszterelnöki hátszéllel elfoglaló Seszták Miklós sem járt jobban: nem tudott értelmes stratégiát alkotni és végrehajtani, ráadásul egyre gyakrabban sejlett fel mögötte a hagyományos energialobbi vagy Hernádi Zsolt és Csányi Sándor sziluettje. Később hiába szeretett volna miniszter maradni, Bártfai-Mager Andrea félreállította az ő embereit is.
Az idén áprilisi választások után Kaderják vélhetően lehetőséget kapott arra, hogy Orbánnak négyszemközt, több részletben is elmagyarázza, milyen strukturális és politikai zavarokkal kell Magyarországnak szembenéznie, ha a kormány továbbra is csupán lerabolni akarja az energetikai szektort. Kaderják kizárólag szakmai alapon érvelhetett amellett, hogy meg kell húzni azokat a határvonalakat, amin túl már nincs helye a politikai alapú pénzszivattyúzásnak. Ha ez így volt, Orbán azzal fogadhatta el az érvelést, hogy a feladatok kidolgozását Kaderjákra bízta. A szakpolitikusnak állt intézetvezető eddigi médianyilatkozataiból – az Inforádió, a Magyar Hírlap és a Világgazdaság is kérdezte – azt lehet kihámozni, hogy új stratégiát írni érkezett.
A feladat
Át kell tehát dolgoznia a Nemzeti Energia Stratégiát (NES). Ez érthető kívánság, hiszen az atom-szén-zöldenergia kombinációt felvázoló NES már 2011-es elfogadása idején megkérdőjelezhető utat jelölt ki Magyarország számára, azóta viszont teljesen elavult.*A stratégia elfogadásakor még arról volt szó, hogy kétévente felülvizsgálják majd, ám ez nem történt meg. Ezt Kaderjáknál jobban nem tudhatja senki, mivel a NES közgazdasági háttérmodellezését annak idején a REKK készítette el. A régi stratégia gyenge pontja a máris csúszásban lévő Paks II, de vannak ennél sürgetőbb kérdések is.
Például az orosz gáz ügye, mivel az eredetileg 2015-ig szóló hosszú távú orosz-magyar gázszerződés 2020-ra végleg kifogy a tartalmából. Az új szerződés tárgyalásakor számításba kell venni, hogy az orosz szándéknak megfelelően Ukrajnán keresztül nagy valószínűség szerint néhány év múlva már nem jön gáz Magyarországra. A nyugat-európai piacot a közvetlenül Németországba vezető Északi Áramlatból látják majd el, ami okafogyottá teheti majd a “mi vezetékünket”. Ez az északi gáz viszont, már csak a hosszabb megtett út miatt is, valószínűleg feláras lesz. Kell valamit találni tehát helyette.
Ezért az új energiastratégiának foglalkoznia kell a horvátországi LNG-terminállal*A tengeren folyékony állapotban szállított földgázt ismét gáz halmazállapotúvá alakító terminál., a romániai tengeri gázmezővel és Szerbia különös gázpiaci ajánlatával. A horvát cseppfolyósított gázterminál építése már globális politikai kérdés, a horvát belpolitikai feszültséget a jelek szerint a projekt bukásában érdekelt oroszok is szítják, miközben magyar oldalról a Mol-INA ügyek is bonyolítják a kérdést. Romániában eközben már eljutott a termelés megkezdésééig az OMV és az Exxon által közösen kitermelt mező projektje, és ugyan sok a vita, logikus lenne elsősorban Magyarország felé exportálni az új gázforrást. Eközben Szerbia orosz eredetű gázforrásra alapozva ugyancsak előállt egy alternatívával, de ezt az ajánlatot a piacon trójai falónak tartják.
Egyre forróbb terep lehet a napelemes rendszerek kérdése is. A 2011-es stratégiában 2030-ra még csak 80 megawatt napelemes kapacitást jósoltak, miközben most a szakmai fórumokon azon vitatkoznak, hogy 2020-ban inkább 2000 vagy 3000 megawatt rendszerbe lépése lesz a valószínűbb. (Ehhez természetesen kellett az is, hogy Lázár János szabadjára engedje, sőt, a kormány számára kedves üzleti körök számára pénzbeli ösztönzőkkel még jobban megtámogassa a napelem farmokat.) Ehhez nem elég egyszerűen átírni a számokat, mivel ez a kapacitás már komplex hálózati, rendszerirányítási és energiatárolási feladatokat jelent, amiket nem lehet a régi stratégiában elképzelt atom-szén-zöld rendszerben kezelni.
Az Európai Unióban eközben a klímapolitikai célok miatt a szénerőművek jövője is megkérdőjeleződött, így aztán valószínűleg még Mészáros Lőrinc sem ábrándozik új kazánról az olcsón megszerzett, gyenge minőségű barnaszenet tüzelő Mátrai Erőműben, ezt ugyanis legkésőbb 2025-ig le kell állítani. És akkor még nem is beszéltünk arról a globális trendről, hogy újra emelkedőben vannak az energiaárak (emiatt április óta sok tízmilliárdos veszteséget termel a lakossági áram- és gázszolgáltatás). Vagy hogy Brüsszelben komoly eljárás került bírósági szakaszba, és ez alapjában érintheti a magyar energetikát.
A csapat
Meg van tehát pakolva Kaderják asztala súlyos, a napi politikán túlmutató témákkal. Ezért saját, hatékony szervezetre is szüksége lehet. Az már az energiahivatali időkben kiderült, hogy jó érzékkel gyűjti maga köré az elérhető legjobb szakembereket: a mára kontinentális karriert befutó Varró Lászlót, és ő hívta meg az energiahivatalhoz Grábner Pétert is, aki mára a szervezet elnökhelyettese lett.
Most csak a minisztériumban szokatlan, hogy nem tisztogatással és a saját embereinek pozícióba emelésével nyitott, hanem két bevált minisztériumi hivatalnokot, Kádár Andreát és Botos Barbarát emelte helyettesévé. Ők „tökéletesen tisztában vannak azzal a kupaccal, amire ültették őket” – fogta meg a lényeget egy minisztériumi forrás, amivel arra utalt, hogy alattuk a rendszer, bármi is volt a kitűzött cél, komolyabb zökkenők nélkül működőképes maradt.
Orbán Viktor tehát a szakpolitikák megalkotását Kaderjákra bízta. Ezt a munkát szabályozási oldalról az energiahivatal támogatja majd, amit a miniszterelnök hűséges embere, a szakmailag is kikezdhetetlennek tartott Dorkota Lajos vezet (igaz, a szakmai kérdéseket a már említett helyettesére, Grábnerre hagyja). Az állam energiapiaci pozíciójáért pedig az új nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea felel majd, illetve az általa kinevezett, apolitikusnak tartott Kóbor György.
Az MVM új vezérigazgatója különös karrierívet futott be (az E.On-ból az MVM-be, onnan a MET-be, onnan megint az MVM-ben, ahonnan az ENKSZ/NKM-be került, mielőtt még egyszer visszatért volna az MVM-be, most már a szervezet élére), ám ahogy egy volt kollégája fogalmazott: „Leginkább nem kurázsija van, hanem jó érzéke ahhoz, hogy mindig a jó szélbe fogja be a vitorláját, és ahhoz legyen lojális, aki számára jobb csomagot biztosít”. Ez alkalmassá teheti arra, hogy a reflektorfényen kívül, láthatatlanul és szakmai alapokon végezze a munkáját.
A piac főként úgy olvasta Kóbor kinevezését, hogy az állami rezsiholding (az ENKSZ-ből lett NKM) erősödött meg az MVM-ben, miután bezsebelte első sikereit a digitalizációban. Kóbor leglátványosabb sikere az volt, hogy modernizálta és fogyasztóbarátabbá tette a rezsicég informatikai rendszerét. (Arról gondoskodott, hogy ne legyen baja a hátrahagyott közműcéggel: benne maradt az igazgatóságban, az NKM új vezetője pedig az általa kiemelt korábbi helyettese, Hiezl Gábor lett.)
Valójában azonban Kóbor azért térhetett vissza az MVM-be, amiért 2016 őszén távoznia kellett: az akkor még kormánybiztos Bártfai-Mager Andrea irányítása alatt kidolgozták az új munkamegosztást az MVM és az NKM (akkori ENKSZ) számára. A termelő, ipari kereskedő és hálózatüzemeltető villamosműveket és modern lakossági kiszolgálóként működő közműcéget felvázoló elképzelés azonban két éve még elbukott az MVM vezetés miatt. Most Kóbor küldetése az, hogy a korábban kidolgozott MVM-NKM munkamegosztásnak megfelelően alakítsa át az MVM működését.
Addig is komoly problémákat kell majd megoldania az MVM-ben. Például kezelnie kell az energiakereskedő cégek párhuzamosságait, döntenie kell az orosz gázról, a 450 Mhz-en mobilhálózatot kiépítő MVM Net piaci helyéről, vagy arról, hogy kell-e az állami cégnek erőltetnie az elektromobilitást a területre nagy erőkkel ráinduló Mol ellenében.
Az energetika jövője nem az erőművekre vagy a termelésre épül, hanem a digitális nagy rendszerek, hálózatok működtetésére. Ezért valójában az MVM legfontosabb feladata is az, hogy megerősítse az energetikai szolgáltatásokat: okoshálózatot kellene fejleszteni, sokszínűbb szolgáltatásokat nyújtani, minél teljesebb körű digitalizációt végrehajtani. Ehhez elsősorban informatikai fejlesztésekre lesz szükség, és elkerülhetetlennek tűnik a cégcsoporthoz tartozó rendszerirányító, a MAVIR átalakítása.
A MAVIR ugyanis évek óta képtelennek tűnik betölteni azt a szerepet, amire a szükség lenne. A cégen belüli állapotokról beszélő maviros szakember azt mondta, hogy „szinte minden projekt késik vagy áll, de mindenki gyanús, aki komolyabb szakmai háttérrel rendelkezik. Ami így biztosan nem jó”. Szerinte ahhoz hasonló a helyzet, mint amikor a ’90-es évek közepén a távközlési cégekre rárúgták az ajtót a mobiltelefonok. Voltak, akik azzal érveltek, hogy nem kellenek a mobilok, mert van még elég vezetékes telefonnak is hely a piacon. A világ a mobilokra szavazott, és Kóbornak ezt a váltást – a hosszabb időn át posztján maradás érdekében is – valahogy el kell érnie. | https://g7.hu/allam/20180904/mindent-maskepp-kell-mert-dolni-kezdett-a-rendszer/ | https://web.archive.org/web/20190215205539/https://g7.hu/allam/20180904/mindent-maskepp-kell-mert-dolni-kezdett-a-rendszer/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindent-maskepp-kell-mert-dolni-kezdett-a-rendszer | G7 | hungarian-news | 2018-09-04 15:04:00 | [
"Lázár János",
"Mészáros Lőrinc",
"Seszták Miklós",
"Simicska Lajos"
] | [] | [] | [
"energia",
"háttér",
"támogatás",
"klientúra"
] | [] |
47,438 | Nagykőrösön és Szigetszentmiklóson sem elégednek meg az eddig visszakapott csatornapénzzel | A csatornapénzek visszaköveteléséért folytatott küzdelmekben két Pest megyei településen a helyi civilek már eddig is részsikereket könyvelhetnek el: valamennyit visszakaptak az uniós és nemzeti támogatás révén csaknem teljesen feleslegesen befizetett önrészből. De nem elégednek meg ennyivel, több pénzt akarnak visszakapni. | Nagykőrös volt az a hely, ahol a csatornapénzek kétes felhasználása miatt először büntetőeljárás indult – igaz, később meg is szűnt. A nagyjából 24 ezer lakost számláló Pest megyei város szennyvízelvezetési programjával kapcsolatos problémák elsőként érték el az országos politikát: Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszternek kellett elmennie Nagykörösre, hogy csillapítsa a kiéleződött konfliktust. A Nagykőrösieknek sikerült elsőként rákényszeríteni a csatornatársulás vezetőit a lakosság által befizetett önrész egy bizonyos hányadának visszafizetésére.
A nagykőrösi polgármester pénzszivattyúnak nevezte a víziközmű-társulatot
A nagykőrösi csatornapénz-háborúban mára teljesen új pozíciót foglalnak el a hadviselő felek. Az ország legalább két tucatnyi településén megjelent konfliktusban általában helyi civilek állnak szemben a csatornaberuházást tető alá hozó víziközmű-társulattal.
Az alapképlet szerint a civilek harcolnak az önkormányzattal és a társulattal a visszajáró csatornázási önrész teljes vagy bizonyos hányadát visszakövetelve. Nagykőrösön változott felállás.
A fideszes polgármester megtámadta a víziközmű-társulat elnökét, aki eddig a harcostársának számított. A városvezető pénzszivattyúnak nevezte a társulatot, amelyet a pénz elherdálásával vádolt meg.
Olyan kijelentéseket tett, amely a csatornavitákban országosan meglehetősen szokatlannak számítanak: sürgette a társulatot, hogy minél hamarabb fizessék vissza az érdekeltségi hozzájárulás hátralékos részét a lakosságnak – eredetileg 200 ezer forint volt a befizetett érdekeltségi hozzájárulás, ennek felét többen visszakapták, az újabb követelés tehát az efölötti részre vonatkozik.
„Ne megállapodást írjon a víziközmű-társulat, hanem adja vissza az embereknek a pénzt. Az önkormányzatnak nincs szüksége arra a pénzre, melyet ők a lakosságtól összeszedtek. Nekünk nem kell az a pénz, adják vissza az embereknek” – hangsúlyozta a polgármester a kormányközeli baon.hu tudósítása szerint. Írásban eljuttattuk kérdéseinket a társulat elnökének, így arra is rákérdeztünk, hogyan értékeli a polgármester pálfordulását, ám választ nem kaptunk.
Helyi források arra hívták fel a figyelmet, hogy a polgármester a társulat elleni támadással változtatott eddig álláspontján: mintha kezdené belátni az önkormányzati választások előtti évben, hogy a csatornapénzek ügye a választók túlnyomó többségét érintő probléma.
Az ország egyik legaktívabb csatornaügyi aktivistája, Zágráb Nándor önkormányzati képviselő, azt mondta az Átlátszónak, hogy az a probléma, hogy a víziközmű-társulat tavasszal elrendelte az elszámolást. Ez pedig azt jelenti a víziközmű-társulatnak már nem áll jogában egy fillért sem visszafizetni, hiszen az elszámolási folyamat végén a vagyont az önkormányzatnak kell átadni.
A Jobb Nagykőrösért Egyesület ezért a cégbíróság megkeresése mellett a kormányhivatal és a vízügyi igazgatósághoz fordult panaszaival. Nagykőrösön, mint másutt, ugyancsak erősen ellentmondásos a megítélése azoknak az útépítéseknek, amelyeket a csatornázásra befizetett lakossági önrészekből fizettek.
A Bucka lakói információhiánytól szenvednek, és perelnek
Szigetszentmiklós Bucka negyedének lakói a befizetett 250 ezer forintos önrészből 153 ezer forintot kaptak vissza. Az alapképlet itt is ugyanaz: az időközben uniós és hazai költségvetési forrásból a teljes beruházási költség 95 százalékát fedezték, így a lakosok által befizetett érdekeltségi hozzájárulás jelentős része visszajár.
A harc az önkormányzattal és a víziközmű-társulattal most azért folyik, hogy a helyi civilek megismerhessék azokat az adatokat, amelyek alapján kiszámították a 153 ezer forintos összeget. A civilek saját számításai szerint valójában a visszajáró összeg 167 ezer forint.
Ez a tizennégyezer forintos eltérés elhanyagolhatónak látszik olyan települések lakóinak követelésével szemben, ahol például semmit nem akarnak visszafizetni vagy – mint például Érden – az előzetesen számított visszajáró összeget 11 ezer forintra becsülik.
A viszonylag kis összeg ellenére a Csizek Csaba könyvelő által vezetett Buckai Szövetség Egyesület által vívott jogi küzdelem a konkrét célon túl elvi fontosságú. Az ország több tucat települését érintő csatornaügyi jogviták alapvető jellegzetessége, hogy azok rendelkeznek a legkevesebb információval az adott projekt részleteiről, akik nélkül az el sem indulhatott volna. Ha a lakosok nem fizetik be az érdekeltségi hozzájárulásokat, a csatornázási munkák nem indulhattak volna el, ehhez képest szinte véletlenszerűen jutnak hozzá azokhoz az információkhoz, amelyek az általuk befizetett pénzek felhasználásáról szólnak.
Országosan jellemző, hogy az önkormányzati és egyesületi jelleggel működő víziközmű-társulatok küldötteit a helyi városvezetéshez hű emberek közül választották meg: a társulatok legfelsőbb döntéshozatali szervei gyakorlatilag szavazógépként működnek.
Az érdekeltségi hozzájárulásokat befizető tagok általában azt sem tudják, hogy kik képviselik őket a társulati küldöttgyűléseken. Esetleges, hogy van-e honlapja a társulatnak, vagy hogy a társulat milyen adatokat jelentet meg a honlapján.
A konfliktust előidéző alapinformáció szintén véletlenszerűen szivárogott le az önrészt befizető állampolgárokhoz. Nagykőrösön évekkel ezelőtt például az egyik helyi lapban megjelent névtelen olvasói levélből derült ki, hogy a megemelt uniós és nemzeti költségvetési támogatás miatt a befizetett önrész jelentős részét vissza kellene fizetnie a társulatoknak. A Diósdon szerveződő civil kezdeményezés legnagyobb gondja szintén az információhiány és az információkérésekre rendre érkező arrogáns válasz.
Értesülésünk szerint Szigetszentmiklós Bucka negyedének civiljei az elsők, akik perben szeretnék kikényszeríteni a visszafizetési kötelezettség mértékét meghatározó adatok kiadását.
Csizek Csabától, a buckai civilek vezetőjétől tudjuk, hogy az adatigénylési per tárgyalása szeptember elején kezdődik. A pert megindító kereset legutolsó változata jelentős leegyszerűsödött az eredeti kérelmekhez képest: minden olyan adat kiadását kérik, amely alátámasztja, miért 153 ezer forintot kell visszafizetni a lakosoknak a támogatási arányokból matematikailag következő 167 ezer forinthoz képest.
Csizekék annak a megnyugtató tisztázását kérik továbbá, hogy a helyi szennyvíztisztító telep beruházást költségeit nem terhelték rá a buckaikra, ami méltánytalan lenne, hiszen nem lehet a városnegyedre terhelni a város egészét kiszolgáló közmű költségeit.
Az önkormányzat szerint ez nonszensz
Értesüléseink szerint a beperelt önkormányzat azzal védekezik, hogy Csizekék mást akartak az közérdekű adatokat igénylő kérelmükben, és mást kérnek a pontosított keresetükben. Az önkormányzat jogi képviselője utalt arra, hogy egy korábbi adatigénylést azért nem tudott teljesíteni az önkormányzat, mert az egyesület által kért úgynevezett csatornaügyi iratjegyzék nem közérdekű adat. Azért is kérik Csizekék keresetének elutasítását, mert értelmezése szerint Csizekék valójában azt kérik: azokat az adatokat adják ki, amelyek cáfolják a 153 ezer forintos visszafizetési kötelezettséget megállapító elszámolás helyességét. Ez pedig – az önkormányzat jogi képviselője szerint – jogi nonszensz, lehetetlen kérés.
A csatornaberuházások során beszedett önrészek, az úgynevezett érdekeltségi hozzájárulások felhasználása miatt kirobbant már többször kerültek bíróságok és közigazgatási jogalkalmazó szervek elé. Az egyik legfontosabb döntést a Győri Ítélőtábla hozta 2011-ben, amikor döntésével elvi éllel leszögezte: a csatornaberuházásra a lakosságtól beszedett pénzt csak csatornázásra lehet költeni, célszerűségi szempontok, a közművek egyidejű létesítésének gazdaságossága alapján […a törvény] rendelkezései nem írhatók felül (az ügyben a pervesztes víziközmű-társulat utat akart építeni a lakossági pénzből).
Az egri törvényszék cégbírósága 2017. végén mondta ki a karácsondi víziközmű-társulat működésének jogellenességét, amiért – egyebek mellett – halogatták az elszámolási eljárás megindítását, és amiért utakat építettek az érdekeltségi hozzájárulásokból.
A kép illusztráció; forrás: pixabay | https://atlatszo.hu/2018/09/05/nagykoroson-es-szigetszentmikloson-sem-elegednek-meg-az-eddig-visszakapott-csatornapenzzel/ | https://web.archive.org/web/20221128104237/https://atlatszo.hu/2018/09/05/nagykoroson-es-szigetszentmikloson-sem-elegednek-meg-az-eddig-visszakapott-csatornapenzzel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagykoroson-es-szigetszentmikloson-sem-elegednek-meg-az-eddig-visszakapott-csatornapenzzel | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-05 16:53:00 | [] | [
"Nagykőrös Város Önkormányzat",
"Szigetszentmiklós Város Önkormányzata"
] | [
"Nagykőrös",
"Pest megye",
"Szigetszentmiklós"
] | [
"közmű",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"EU",
"önkormányzat"
] | [] |
47,439 | Mészáros Lőrinc bankja megjelent a Szegedi Tudományegyetemen | Ezentúl az MKB is nyújt kedvezményes számlacsomagokat az SZTE dolgozóinak, eddig ezt csak az OTP tette. Csányi Sándor bankja saját számításai szerint évente 300 ezer forint kedvezményt adott az egyetem dolgozóinak. A nagy falat a teljes egyetem számlavezetésének megszerzése lenne, de ez még a jövő zenéje. | Együttműködési megállapodást kötött a Szegedi Tudományegyetem és az MKB Bank Zrt., melynek értelmében a bank kedvezményes szolgáltatásokat nyújt az SZTE munkavállalóinak és diákjainak – ünnepélyesen a sajtó képviselői előtt írták alá a megállapodást.
Mészáros Lőrinc bankja az MKB Csányi Sándor bankjának, az OTP-nek teremt konkurrenciát. Az OTP sem régóta kínál kedvezményes csomagokat az SZTE dolgozóinak. Ha hinni lehet az egyetemi Univ Kft. anyagának, akkor az OTP 2016 februárja óta van jelen az egyetemen, az akkori dolgozókat csábító kiadvány szerint “akár több mint 300 000 Ft megtakarítás is elérhető az itt dolgozók számára”. Persze, a felsorolt termékek igénybevételével. Az OTP nulla forintos csomagot is kínált, ami mellé más termékek kedvezménye is hozzácsapódott.
Az egyetemen több mint 8 ezren dolgoznak. Ügyfélhalászatnak ideális terep. Fendler Judit kancellár arról beszélt, hogy az egyetem számláit a kincstár vezeti, mégis úgy gondolja, a piaci kapcsolatokat erősíteni kell.
Szerinte ezeket később lehetne bővíteni. “A diákoknak és a dolgozóknak is ajánlhatjuk ezt a terméket. Ez nem csak nekünk lehetőség” – mondta a kancellár, szerinte az egyetemek számlavezetésének tiltása is enyhülhet esetleg a későbbiekben. Vagyis a kincstár helyett piaci szolgáltatók is megjelenhetnek.
Mármint akár az egész egyetemen. Az OTP-s és az MKB-s megállapodások a dolgozók és (az MKB esetében) a diákok magánszámláira vonatkoznak. Ráadásul nem kötelezőek, az érintettek gusztusuk szerint máshol is bankolhatnak. Az SZTE számlaforgalma ugyanakkor évente több tízmilliárd forint – ezt megszerezni már komoly fegyvertény lenne bármelyik banknak is.
Balog Ádám, az MKB Bank Zrt. vezérigazgatója úgy reagált, “átbeszélik, hol lehet lehetőség partnerségre”. Szerinte az együttműködés kölcsönösen hasznos lehet. “Első lépésnek tekintem”, mondta a vezérigazgató a megállapodásról. A kancellár az atlaszo.hu kérdésére azt válaszolta, ami van, az marad, vagyis, ha eddig az OTP nyújtott kedvezményes csomagot, akkor az megmarad. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/09/05/meszaros-lorinc-bankja-megjelent-a-szegedi-tudomanyegyetemen/ | https://web.archive.org/web/20221203163911/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2018/09/05/meszaros-lorinc-bankja-megjelent-a-szegedi-tudomanyegyetemen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-bankja-megjelent-a-szegedi-tudomanyegyetemen | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-05 17:05:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) Zrt.",
"Szegedi Tudományegyetem (SZTE)"
] | [] | [
"oktatás",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra"
] | [
"MKB eladása"
] |
47,440 | Kiderült, mennyibe kerül a sajtszerű zeneház felépítése a Városligetben | 17,5 milliárd forintba kerül a Magyar Zene Háza felépítése a Városligetben – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A kivitelezőt tárgyalásos eljáráson választották ki, mivel az eredeti, nyílt eljáráson csak a tervezett összegnél drágább ajánlatok érkeztek – mondta el Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója a Magyar Időknek még 2017 márciusában. A hirdetmény szerint a városligeti ingatlanfejlesztő projektcég három vállalkozással tárgyalt: | https://zoom.hu/hir/2018/09/05/kiderult-mennyibe-kerul-a-sajtszeru-zenehaz-felepitese-a-varosligetben/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderult-mennyibe-kerul-a-sajtszeru-zenehaz-felepitese-a-varosligetben | ZOOM | hungarian-news | 2018-09-05 00:00:00 | [
"Paár Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"Magyar Építő Zrt.",
"Városliget Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
|
47,441 | Kósa Lajosnak tanúskodnia kell a csengeri örökség ügyében | Miután kedd este hazaszállították a csengeri örökösnőként ismertté vált Sz. Gábornét, a részletes vallomásában továbbra is azt állította, hogy létezik a 1300 milliárd forintos örökség, úgyhogy szerinte nem csapott be senkit, még Kósa Lajost sem. | Miután kedd este hazaszállították a csengeri örökösnőként ismertté vált Sz. Gábornét, a részletes vallomásában továbbra is azt állította, hogy létezik a 1300 milliárd forintos örökség, úgyhogy szerinte nem csapott be senkit, még Kósa Lajost sem.
A csengeri nő a gyanú szerint éveken át vert át embereket azzal a történettel, hogy egy 1300 milliárd forintos örökség vár rá Németországban, és a pénz megszerzésééig kért anyagi segítséget. Az ügybe belekeveredett a Fidesz Kósa Lajos is, aki megígérte a nőnek, hogy segít befektetné a mesés összeget. Ennyi pénzből egyébként 4 BMW-gyár is kijött volna, de Kósa akkor valamiért nem fogott gyanút, az ügyvédje még közös céget is alapított az asszonnyal. Tavasszal az ügyben előkerült egy közjegyzői dokumentum, ami Kósa anyja nevére utaltatott volna 800 millió forintot Sz. Gábornétól. | https://444.hu/2018/09/05/kosa-lajosnak-tanuskodnia-kell-a-csengeri-orokseg-ugyeben | https://web.archive.org/web/20210422150531/https://444.hu/2018/09/05/kosa-lajosnak-tanuskodnia-kell-a-csengeri-orokseg-ugyeben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kosa-lajosnak-tanuskodnia-kell-a-csengeri-orokseg-ugyeben | 444 | hungarian-news | 2018-09-05 18:16:00 | [
"Kósa Lajos",
"Matkó Mária (P. Mária)"
] | [] | [] | [
"csalás",
"hitelezés"
] | [
"Kósa és a milliárdos örökség"
] |
47,442 | Mészáros jó időérzékkel vett céget: behúzott egy hatalmas fővárosi tendert is | A Fővárosi Önkormányzat cégei, illetve vidéki víziközmű-társaságok idén nyáron közös közbeszerzési eljárásban kértek ajánlatot járműflottáik biztosítására. Az alkusz egy olyan cég volt, amely rakétaként lőtt ki az utóbbi években, egyre-másra nyeri el az állami megbízásokat. A Hungarikum Biztosítás Alkusz Kft. vezetője eddig is kiváló kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal bírt, ám áprilistól még erősebb hátszéllel rendelkezik: a cégben feltűnt Mészáros Lőrinc és felesége. | Az alkusz egy olyan cég volt, amely rakétaként lőtt ki az utóbbi években, egyre-másra nyeri el az állami megbízásokat. A Hungarikum Biztosítás Alkusz Kft. vezetője eddig is kiváló kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal bírt, ám áprilistól még erősebb hátszéllel rendelkezik: a cégben feltűnt Mészáros Lőrinc és felesége.
Mi több, ezúttal az alkuszcég „hozta” a közbeszerzési tanácsadóját is: az Őszy Ügyvédi Irodát, amely korábban kormányzati médiacégek vásárlásában segédkezett, és a Kliknek is dolgozott.
2,7 milliárd, 3762 jármű
A BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Igazgatósága idén májusban úgy döntött, hogy közbeszerzési eljárást indít a csatlakozott társaságok járműflottájának biztosítására – derül ki az igazgatóság ülésére készült augusztusi előterjesztésből. A közös beszerzéshez a Fővárosi Önkormányzat valamennyi cége – köztük a BKK és a BKV –, valamint néhány vidéki közműtársaság – Szegedi Vízmű Zrt., Érd és Térsége Regionális Víziközmű Kft., (ÉTV Kft.) Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft. (ÉTCS Kft.) – is csatlakozott.
A BKV buszai
A feladatra közbeszerzési bizottságot hoztak létre, ám a tender műszaki tartalmának kialakításához jónak találták biztosítási alkuszcéget igénybe venni, amely jártas közbeszerzési eljárások szakmai támogatásában, illetve az eljárások megfelelő színvonalú lebonyolításában. S ki másra is eshetett volna a választás, mint a már tavaly is bevált Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re.
Az eljárás becsült értéke három évre, a plusz egyéves lehetséges hosszabbítást is beleszámítva 2,7 milliárd forint volt, a társult cégek összesen 3762 járműre kívántak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni, továbbá 796 járműre kértek casco biztosítási ajánlatot is.
A BVH felhívására 2018. július 16-ig két biztosító nyújtotta be ajánlatát: a Generali Biztosító Zrt. és az UNIQA Biztosító Zrt. Mindkettőt hiánypótlásra szólították fel, de a felszólításnak végül csak a Generali tett eleget, így az UNIQA-t kizárták. A Generali ajánlatát érvényesnek találták, így vetélytárs nélkül nyert. Az igazgatóságnak készített összesítés külön kiemeli, hogy a Hungarikum második alkalommal szerzett be biztosításokat a BVH Zrt. részére, és ezúttal is „jelentős megtakarítást sikerült elérniük”. A csatolt táblázat szerint nagyjából 40 millió forintot két évre.
Igazi hungarikum
Bár a Hungarikum a fővárosnak ingyen segédkezik, a jutalékát – ahogy ez a biztosítási alkuszok piacán megszokott – a nyertes cégtől, a Generalitól kapja. S az vélhetőleg nem kevés, a piacon bevett gyakorlat szerint akár a biztosítási összeg 30 százaléka is lehet, amit jellemzően nem időarányosan, hanem előre kifizet a nyertes társaság.
Az ügyvezető igazgató, Keszthelyi Erik neve korábbról is ismerősen csenghet. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 2012-ben az ő bábáskodása mellett kötött csoportos életbiztosítást 2700 dolgozójára. Az évi 120 ezer forintos biztosítási díjat a 410 ezer forintos munkavállalói cafetériakeret terhére vállalta be a cégvezetés, de a szakszervezetek nyomására három év múltán felmondták. Az addig befizetett fejenként 360 ezer forintból a különféle adók, járulékok levonása után alig 80-90 ezret kaptak vissza a dolgozók. Keszthelyi viszont 300-400 milliót kaszálhatott az üzleten.
A szekszárdi hangyaboltos, szállodás, vendéglátós családból induló Keszthelyi Erik néhány év alatt meghódította a piacot. Házaló ügynökként kezdte a MIC Biztosítási Alkusz Kft.-nél, majd az Optimal-GB Kft.-hez szegődött, ahol 2012-ben tulajdonos lett. Három év alatt megszerezte a cég feletti teljes irányítást, és Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re változtatta a nevét. S az valóban hungarikum, ahogy a néhány tízmilliós cégből tíz év alatt milliárdos társasággá emelkedett. Az Opten szerint tavaly már 2 milliárd forint fölötti nettó árbevételt ért el.
A biztosítási piac Mészáros Lőrince
Az utóbbi években Keszthelyi gyakorlatilag letarolta a nagyobb állami és önkormányzati vállalatok biztosítási piacát (MVM, MNV, MÁV, Volán, regionális közműcégek, művészeti intézmények, Szerencsejáték, MTVA stb.), de közreműködött több önkormányzat szerződéskötésében, sőt a vizes világbajnokságot is rajta keresztül biztosították. A biztosítási szakma képviselői már korábban is úgy emlegették Keszthelyit, mint a biztosítási piac Mészáros Lőrincét.
Étvágya a régi: egy falás az alkuszi piac
Fotó: Bankó Gábor
És láss csodát: idén áprilisban Mészáros Lőrinc és felesége bevásárolta magát a Hungarikum alkuszcégbe. Így Mészáros még az újabb nagy fővárosi biztosítási közbeszerzés lebonyolítása előtt közvetett irányítást szerzett a cégben.
Az ügyletben segédkező Őszy Ügyvédi Iroda eddig sem volt távol a tűztől. 2015-ben a Direkt36 szerint ezt az irodát bízták meg a közmédia egyik cége, az Új Média és Teletext Kft. képviseletével. Az Új Média 120 millió forintért vett 2014-ben 110 internetes oldalt és doménnevet a Magyar Híradó Kft.-től. Ez utóbbi vállalkozás egyébként egy korábbi meghatározó fideszes politikus, Várhegyi Attila családtagjainak többségi tulajdonában volt. Az Őszy Ügyvédi Iroda korábban megbízást kapott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) is, amely a jogi ügyek döntő részét a kezdetektől kiszervezte. | https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-jo-idoerzekkel-vett-ceget-behuzott-ez-hatalmas-fovarosi-tendert-is-113373 | https://web.archive.org/web/20180905114601/http://m.magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-jo-idoerzekkel-vett-ceget-behuzott-ez-hatalmas-fovarosi-tendert-is-113373 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-jo-idoerzekkel-vett-ceget-behuzott-egy-hatalmas-fovarosi-tendert-is | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-09-04 09:24:00 | [
"Kelemen Beatrix Csilla",
"Keszthelyi Erik",
"Mészáros Lőrinc",
"Várhegyi Attila"
] | [
"BKV (Budapesti Közlekedési Vállalat) Zrt.",
"Budapest Főváros Önkormányzata",
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)",
"Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt.",
"Érd és Térsége Csatorna-szolgáltató Kft. (ÉTCS Kft.)",
"Érd és Térsége Vízközmű Kft.",
"Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.",
"Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.",
"Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"Optimal-GB Kft.",
"Őszy Ügyvédi Iroda",
"Szegedi Vízmű Zrt",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Új Média és Teletext Kft.",
"Volán Egyesülés"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"közmű",
"klientúra",
"biztosítók/biztosítás"
] | [] |
47,443 | Az Olof Palme Ház tervezése még drágult egy jó nagyot, pedig már javában zajlik a felújítás | 82,4 millió forintról 122 millió forintra drágult a városligeti Olof Palme Ház felújításának tervezése – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Vagyis az eredeti megbízás értékének 28 százalékával, ugyanis a Liget fejlesztéséért felelős projektcég, a Városliget Zrt. 2016 végén még csak 79 millió forinttal szerződött az Archi-kon Építészeti Tervező-Szervező Kft.-vel. | https://zoom.hu/hir/2018/09/06/az-olof-palme-haz-tervezese-meg-dragult-egy-jo-nagyot-pedig-mar-javaban-zajlik-a-felujitas/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-olof-palme-haz-tervezese-meg-dragult-egy-jo-nagyot-pedig-mar-javaban-zajlik-a-felujitas | ZOOM | hungarian-news | 2018-09-06 00:00:00 | [] | [
"Épkar Zrt.",
"Városliget Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"építőipar",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
|
47,444 | Százmilliós fejlesztést kapnak a Honvédség nemrég milliárdokért nagyjavíttatott szovjet helikopterei | A Honvédelmi Minisztérium (HM) 353 millió forintot fizet azért, hogy hét honvédségi helikopterbe új navigációs rendszereket szereljenek – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. | 2018. szeptember 6., 11:33
A Honvédelmi Minisztérium (HM) 353 millió forintot fizet azért, hogy hét honvédségi helikopterbe új navigációs rendszereket szereljenek – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
A rendszereket (VOR/DME és ILS) a Honvédség Mi-8-as és Mi-17-es szállító helikopterei kapják,
két készlet éjjellátó képességgel is rendelkezik a kiírás szerint, ezek Mi-17-esekre mennek. A szerződésben még plusz három készlet szerepel, telepítés nélkül. A polgári repülésben teljesen alaprendszerekről van szó, polgári (utasszállító) gép VOR/DME rádiónavigációs, ILS (műszeres leszállító rendszer) nélkül a 1970-es évek óta fel sem szállhat Magyarországon.
A HM eredetileg 316 millió forintra taksálta a megrendelést, végül 352,5 millió forinttal sikerült megegyezni tárgyalásos eljárásban a szolnoki Specimpex Kft-vel. A cég 1999. elején jött létre, alapvetően a Honvédelmi Minisztérium számára haditechnikai termékek (légijárművek, hajtóművek) export-importjára, javítási, műszaki kiszolgálási, modernizálási, szaktanácsadási szolgáltatásokra. A HM 2016-ban félmilliárd forintos szerződést kötött a Specimpexszel az An-26-os repülőgépek 2018-ig tartó fenntartására.
A HM 2017 elején írt ki közbeszerzést 7+3 ilyen navigációs csomag beszerzésére a Mi-8/Mi-17-esekhez, de nem tudni, annak mi lett a vége, a közbeszerzési értesítőben ugyanis az eljárást elindító hirdetmény után nem jelentettek meg semmit se.
Nemrég nagyjavíttatták őket öt milliárd forintért
A Mi-17-esek navigációs képességeinek ilyeténképp való fejlesztése annyiban pikáns, hogy 4+1 gép nemrég esett át nagyjavításon Oroszországban 12,7+3,4 millió euróért (mai árfolyamon ez 5,3 milliárd forint). A helikopterek nem csak új navigációs rendszereket nem kaptak a nagyjavítás alkalmával, a Magyar Nemzet cikke szerint
a legalapvetőbb, régóta hiányzó fejlesztéseket sem hajtották végre rajtuk.
Így a gépeken továbbra sincs úgynevezett önvédelmi berendezéskészlet, mely nélkül a modern harcmezőn fikarcnyi túlélési esélye sincs a gépekkel repülőknek.
Egy nagyjavítás során a gépeket miszlikbe szedik majd újra összerakják, így ideális alkalom mindenféle fejlesztések elvégzésére.
Ami a navigációs rendszereiket illeti, az lhsn.hu, a szolnoki helikopteres bázis szakblogja szerint
a gépek egyik-másikában jelenleg is megtalálható orosz gyártmányú VOR/DME berendezés korlátozottan, vagy egyáltalán nem használható,
miután azok frekvenciája zavarja a mobilhálózati frekvenciákat, így hatóságilag nem engedélyezett a használatuk. | https://zoom.hu/hir/2018/09/06/szazmillios-fejlesztest-kapnak-a-honvedseg-nemreg-milliardokert-nagyjavittatott-szovjet-helikopterei/ | https://web.archive.org/web/20210508225101/https://zoom.hu/hir/2018/09/06/szazmillios-fejlesztest-kapnak-a-honvedseg-nemreg-milliardokert-nagyjavittatott-szovjet-helikopterei/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szazmillios-fejlesztest-kapnak-a-honvedseg-nemreg-milliardokert-nagyjavittatott-szovjet-helikopterei | ZOOM | hungarian-news | 2018-09-06 00:00:00 | [] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Specimpex Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"jármű / gépgyártás",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
47,445 | Még mindig Orbánék nyakára jár az EU a közszolgálati egyetem furcsa projektjei miatt | Még mindig megy a huzavona az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két erősen túlárazásgyanús, összesen csaknem 30 milliárd forintot felemésztő, uniós pénzből finanszírozott projektje miatt. Ez derül ki a Miniszterelnökségnek abból a válaszából, amelyet Hadházy Ákosnak, az LMP-ből kilépett országgyűlési képviselőnek a közérdekű adatigénylésére adtak. | Még mindig megy a huzavona az Európai Bizottság és a magyar hatóságok között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem két erősen túlárazásgyanús, összesen csaknem 30 milliárd forintot felemésztő, uniós pénzből finanszírozott projektje miatt. Ez derül ki a Miniszterelnökségnek abból a válaszából, amelyet Hadházy Ákosnak, az LMP-ből kilépett országgyűlési képviselőnek a közérdekű adatigénylésére adtak.
A 24.hu számolt be róla elsőként lassan másfél éve, hogy az EU kérdezősködni kezdett, miután a brüsszeli ellenőrök durva túlárazásokat és indokolatlan költségeket találtak, amelyeket a magyar fél az unióval akarna kifizettetni.
Mindkét projektnél gyanút fogott az uniós intézmény. Még megy tehát a magyarázkodás, kérdezz-felelek a magyar fél és az uniós szervek között. A részleteket a Miniszterelnökség nem hajlandó elárulni. Mindenesetre az NKE visszavett némiképp a pénzszórásból, miután megkapirgáltuk az ügyet.
A napokban távozik az NKE éléről Patyi András (Koltay András követő a poszton), a Miniszterelnökség vezetője pedig Lázár János helyett Gulyás Gergely lett, és Gulyáshoz kerül az egyetem irányítása.
A Miniszterelnökség válaszából az is kiderül, hogy a tárcán belül működő Irányító Hatóság (amelynek elvileg a feladata lenne az uniós pénzek védelme) eddig egyetlen szabálytalansági eljárást indított az NKE ügyeiben, de persze végül nem talált szabálytalanságot.
Az ügyben – pont Hadházy feljelentése után – a magyar adóhatóság viszont nyomozást indított, amely még mindig tart.
(Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök (k) beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának és Katasztrófavédelmi Intézetének tisztavatási ünnepségén a budavári Kapisztrán téren 2016. június 26-án. Mellette balról Patyi András, az egyetem rektora, mögötte jobbról Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. MTI Fotó: Máthé Zoltán) | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/29/meg-mindig-orbanek-nyakara-jar-az-eu-a-kozszolgalati-egyetem-furcsa-projektjei-miatt/ | https://web.archive.org/web/20220625191257/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/29/meg-mindig-orbanek-nyakara-jar-az-eu-a-kozszolgalati-egyetem-furcsa-projektjei-miatt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-mindig-orbanek-nyakara-jar-az-eu-a-kozszolgalati-egyetem-furcsa-projektjei-miatt | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-29 20:33:00 | [] | [
"Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE)"
] | [] | [
"pályázat",
"oktatás",
"EU",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
47,446 | Laza 1100 millióval lesz drágább Matolcsyék unortodox egyeteme | 1,1 milliárd forinttal drágult a Kecskeméten épülő, Matolcsy-egyetemként is emlegetett Neumann János Egyetem tervezése és kivitelezése. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a most 13,1 milliárd forintosra duzzasztott I. ütem befejezése 2019 júniusára várható, és a drágulást a megváltozott műszaki feltételekkel magyarázzák. | 1,1 milliárd forinttal drágult a Kecskeméten épülő, Matolcsy-egyetemként is emlegetett Neumann János Egyetem tervezése és kivitelezése. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a most 13,1 milliárd forintosra duzzasztott I. ütem befejezése 2019 júniusára várható, és a drágulást a megváltozott műszaki feltételekkel magyarázzák.
A közbeszerzést a jegybanki alapítványok által létrehozott Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. (KEDO Zrt.) írta ki. A kivitelezést a stadionépítésekkel bejáratott zalaegerszegi cég, a Peresztegi Imre érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte el még tavaly februárban, akkor még 12 milliárd forintért.
A kecskeméti felsőoktatási intézményt 2016-ban harangozták be, előbb a jegybanki alapítványok után a Pallas Athéné nevet szánták neki, de végül Neumann János matematikus mellett döntöttek. Az iskola várhatóan ősszel indítja duális képzését, amiben gazdasági szakembereket oktatnak az unortodox közgazdaságra.
A közpénzes beruházás körül rajzanak a Matolcsy-család tagjai. Kecskemét polgármestere a fideszes Szemereyné Pataki Klaudia, az egyetemi campus körüli ügyleteket pedig a férje, Matolcsy György másod-unokatestvére, Szemerey Szabolcs koordinálja. A Magyar Narancs nemrégiben helyszíni riportot készített az épületegyüttesnél, ők szakértők becslése alapján 40-50 milliárd forintos várható összköltségről írtak és arról, hogy Magyarországon így is éppen elég gazdasági képzés van, a kecskeméti beruházás tehát ebben a formában értelmetlen.
Az egyetemet a Magyar Nemzeti Banktól pénzhez jutó Pallas Athéné Alapítványokon keresztül teljes egészében közpénzből építik.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/08/23/kecskemet-matolcsy-egyetem/ | https://web.archive.org/web/20230114064402/https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/08/23/kecskemet-matolcsy-egyetem/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/laza-1100-millioval-lesz-dragabb-matolcsyek-unortodox-egyeteme | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-23 20:39:00 | [
"Peresztegi Imre",
"Szemerey Szabolcs"
] | [
"Kecskeméti Duális Oktatás Zrt.",
"Pallas Athéné Alapítványok",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"rokonok",
"építőipar"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
47,447 | Mészáros Lőrinc és Tiborcz István szövetségre lép | Sajtóközleményben jelentették be, hogy a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó Konzum-csoport és az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában álló BDPST Zrt. stratégiai partnerségre lép az ingatlanpiacon. | Sajtóközleményben jelentették be, hogy a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó Konzum-csoport és az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a tulajdonában álló BDPST Zrt. stratégiai partnerségre lép az ingatlanpiacon.
Mint írták, a jövőben együttműködik a Konzum-csoport és a BDPST Group az ingatlanbefektetés, az ingatlanfejlesztés és -üzemeltetés területén. A BDPST Zrt. stratégiai befektetőként megvásárolja a Konzum PE Magántőkealap 20,59 százalékos részvénycsomagját az Appeninn Holdingban. A Budapesti Értéktőzsdén közzétett tranzakció zárását követően a tőzsdei társaság irányítása a 33,2 százalékos tulajdonhányaddal rendelkező Konzum-csoportnál marad.
A miniszterelnök veje nyilatkozott is a tranzakció kapcsán. Tiborcz István elmondta: a BDPST Group célja, hogy a saját ingatlanfejlesztő és -üzemeltető szegmensében a piac meghatározó szereplővé váljon.
Jó ideje kerestük ugyanakkor a lehetőségét annak, hogy – elsősorban akvizíció útján – tevékenységünket diverzifikáljuk. A ma bejelentett tranzakció megteremti ennek a feltételeit, és jövőbeni üzleti építkezésünk egyik stratégiai alapját jelenti. A következő időszakban a legfontosabb célunk az lesz, hogy a lehető legteljesebben kiaknázzuk a két társaság közötti szinergiákban rejlő üzleti potenciált
– tette hozzá menedzsernyelven a BDPST Zrt. tulajdonosa.
„Az Appeninn Nyrt.-ben társasági részesedés megvásárlására kötött adásvételi megállapodás révén sikeresen bővítjük a BDPST Group kompetenciáját a kereskedelmi ingatlanok és irodaházak fejlesztése és üzemeltetése terén” – ezt már Appeninn vezérigazgatója mondta. Tóth Judit mondott még ennél is érdekesebbet. Hangsúlyozta:
a BDPST Group prémiumkategóriás ingatlanokra fókuszál, elsősorban leromlott állapotú, műemléki épületek helyreállítására, megőrzésére és új, modern funkcióval való megtöltésére. Szakembergárdája évtizedes ingatlanfejlesztői és hotelmenedzsment-tapasztalattal rendelkezik.
Emlékezetes, hogy Tiborcz István sokáig titkolta, hogy az ő tulajdona lenne a BDPST Zrt., mindössze annyi vezetett hozzá, hogy ő fizette be a társaság bejegyzési illetékét, majd később elismerte, hogy az övé a cég.
A BDPST Zrt.-hez tartozik a turai kastély, a Ranolder-villa Badacsonyban, a Mahart-ház nevű, Pesti Vigadó melletti palota, egy palotaszint az Andrássy úton, és egy 2000 négyzetméteres orbánhegyi telek. | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/08/23/meszaros-lorinc-tiborcz-istan/ | https://web.archive.org/web/20230423063229/https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/08/23/meszaros-lorinc-tiborcz-istan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-es-tiborcz-istvan-szovetsegre-lep | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-23 20:56:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Konzum PE Magántőkealap"
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"tőzsde",
"klientúra"
] | [] |
47,448 | Köddé váltak Lázár Jánosék kastélyának tulajdonosai | Új, a nyilvánosság elől rejtőzködő tulajdonosai vannak annak a részvénytársaságnak, amely azt a fényűző vadászkastélyt birtokolja, amelyet Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjei vesznek körbe – értesült a 24.hu. A Grosswiese Zrt. és vele együtt a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített luxusingatlan azután került ismeretlen személyekhez, hogy a társaság főtulajdonosa, Kulik Jenő ügyvéd a közelmúltban megvált részvényeinek többségétől. | Új, a nyilvánosság elől rejtőzködő tulajdonosai vannak annak a részvénytársaságnak, amely azt a fényűző vadászkastélyt birtokolja, amelyet Lázár János volt Miniszterelnökséget vezető miniszter és családja földjei vesznek körbe – értesült a 24.hu. A Grosswiese Zrt. és vele együtt a Hódmezővásárhelyhez tartozó batidai tanyavilágban felépített luxusingatlan azután került ismeretlen személyekhez, hogy a társaság főtulajdonosa, Kulik Jenő ügyvéd a közelmúltban megvált részvényeinek többségétől.
A cégbíróságon fellelhető iratok alapján a jogász – aki több szálon kötődik Lázárhoz – tulajdonrésze 50 százalék alá csökkent, így a cégnyilvánosságról szóló törvény értelmében törölték a cégadatok közül mint részvényest.
Ugyanakkor e jogszabály alapján azt sem lehet tudni, hogy kik vásárolták meg a társaság részvényeit, ugyanis az új birtokosok tulajdonrésze nem haladja meg egyenként az 50 százalékot, így pedig a kilétük titokban maradhat.
A homályba húzódó új részvényesek megjelenése és a háttérbe vonuló főtulajdonos döntése azért érdekes, mert e körülmények tovább ködösítik az ingatlan eddig is titokzatos tulajdonviszonyait. Bár Hódmezővásárhelyen és környékén régóta az a szóbeszéd járta, hogy Lázár János családjáé lehet a vadászkastély, a kormánypárti politikus következetesen tagadta, hogy köze lenne az ingatlanhoz.
Azonban miután a luxusingatlan és a Lázár család birtokainak árulkodó kapcsolatáról beszámolt a Magyar Narancs, Lázár érdekes felvetéssel állt elő. A tárcavezető egy februári sajtótájékoztatón megjegyezte, hogy megpróbál részvényeket szerezni az épületet felhúzó cégben. Azt mondta:
vagy az erdőt adom el, vagy ennek a vendéglátóipari vállalkozásnak a részvényeiből próbálok, lehetőségeimhez mérten, valamennyit megvásárolni. Mérlegelni fogom mindkét irányt.
A fideszes politikus végül az utóbbi mellett döntött, és nem okozott különösebb meglepetést, amikor sikerrel járt: júniusi vagyonbevallásából kiderült, hogy hivatalosan is köze van a vadászkastélyhoz. Áprilisban a volt miniszter 8 százalékos tulajdonrészt szerzett a Grosswiese Zrt.-ben.
Ugyanakkor Kulik jelentősen csökkentett tulajdonrésze, Lázár kevesebb mint 10 százaléknyi részvénye, és két csekély tulajdoni hányaddal rendelkező személy érdekeltségén – egyikük több helyi vendéglátóhely és csárda üzemeltetője, másikuk egy több száz hektáron gazdálkodó birtokos – kívül nem világos, hogy kik a további, a részvények többségével rendelkező tulajdonosok.
A rejtély feloldása érdekében elsőként Kulik Jenőhöz fordultunk, akinél főként arról érdeklődtünk, hogy kinek adta el a részvényeit, az ügyvéd azonban ezt nem volt hajlandó elárulni. Arról is hallgatott, hogy pontosan mekkora tulajdonrészt tartott meg. Annyit viszont elmondott, hogy az adásvétel után tíz és húsz között van a részvényesek száma.
Megkérdeztük tőle azt is, hogy a korábbi 8 százaléknyi részvényvásárlása után Lázár János vásárolt-e további részvényeket, erre Kulik azt válaszolta: szerinte nem. Érdeklődtünk arról is, hogy vajon Lázár János családtagjai vásároltak-e a részvényekből. Erre viszont csak annyit mondott:
azt kérdezze meg Lázár Jánostól!
Megfogadtuk az ügyvéd tanácsát, és a volt miniszterhez fordultunk kérdéseinkkel. A nemrég dohányzásellenes miniszterelnöki biztosnak kinevezett Lázárnál arról érdeklődtünk, hogy ő vagy családtagjai vásároltak-e további részvényeket a vadászkastélyt birtokló cégben. Továbbá megkérdeztük azt is, hogy tudja-e a politikus, hogy jelenleg hány részvényese van a társaságnak.
Lázár munkatársa megkeresésünkre először azt közölte, nincs tudomása arról, hogy az említett részvénytársaságnak kastély lenne a tulajdonában. Mindez arra rímel, amit Lázár már korábban is mondott az ingatlanról, nevezetesen, hogy nem tekinti azt kastélynak. A volt miniszter szerint az épületegyüttes inkább prémiumkategóriás vadászház. A Magyar Narancsnak azt mondta:
Jártam ott akkor is, amikor az építkezés zajlott, és jártam azóta is. De én inkább vadászháznak nevezném, a kastélyról nekem Keszthely vagy Eszterháza jut eszembe.
Ezután az ingatlan helyrajzi száma alapján tettük fel kérdéseinket. Így már kaptunk is érdemi választ Lázár Jánostól, illetve munkatársától:
Köszönöm szépen a pontosítást! A Nagyréti Vendégházat működtető Grosswiese Zrt.-ben Lázár János nem vásárolt és nem szerzett további részvényeket. Mind a képviselő, mind családtagjai a vagyonukra vonatkozó minden törvényi kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tettek. (…) Tudomásom szerint az érintett cégnek több mint 10 részvényese van.
A volt miniszter válasza azért érdekes, mert arra nem felelt, hogy családtagjai vásároltak-e a luxusingatlant birtokló cég részvényeiből. Igaz, hogy azt írta, hogy vele együtt közvetlen családtagjai is eleget tettek a vagyonukra vonatkozó minden törvényi kötelezettségüknek, ám a politikusok hozzátartozóinak vagyonnyilatkozata nem nyilvános. Tehát az sem ellenőrizhető, hogy a politikus közeli hozzátartozói szereztek-e tulajdonrészt a társaságban, a távolabbi rokonokról nem is szólva.
Arra a kérdésre, hogy mi lett Kulik Jenő eladott részvényeinek a sorsa, a volt miniszter azt válaszolta: keressük meg őt. De ezen addigra túl voltunk. A korábbi főtulajdonos Kulik pedig, mint említettük, nem árulta el, hogy kik vették meg a részvényeit.
Emlékezetes, hogy a luxuskastély építéséről, illetve annak elkészültéről az Átlátszó, illetve a Magyar Narancs számolt be. Utóbbi drónfelvételen mutatta be az épületegyüttest.
Az ingatlan papíron először Kulik Jenő hódmezővásárhelyi ügyvédé volt, ő 2015-ben vette meg a területet egy vadásztársaságtól úgy, hogy jelentős saját vagyona nem volt. A Magyar Narancs szerint Kulik és Lázár János könnyen összeköthető: mielőtt a miniszter polgármester lett volna Hódmezővásárhelyen, a városházán dolgozott együtt az ügyvéddel, és később Kulik rendszeresen adott jogi tanácsokat Lázárnak, továbbá a Miniszterelnökség – amelyet Lázár vezetett – szintén szerződött vele.
A földhivatali dokumentumok szerint a vadászkastély egy olyan 3054 négyzetméteres területen fekszik, amelyet teljes egészében Lázár János édesanyjának 1,8 hektáros földje vesz körbe. A miniszter édesanyjához ugyanabban az évben került a föld, amikor Kulik Jenő megvette a vadászkastély területét. Lázár édesanyjának még két birtoka van a környéken, de van majdnem szomszédos földje Lázár Jánosnak is. Sőt a két fia nevén is van föld a környéken. A felvétel szerint a kastélyt csak úgy lehet megközelíteni, ha valaki áthajt Lázár birtokain. | https://24.hu/belfold/2018/08/24/lazar-janos-kastely-batida-vadaszhaz/ | https://web.archive.org/web/20220528141128/https://24.hu/belfold/2018/08/24/lazar-janos-kastely-batida-vadaszhaz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kodde-valtak-lazar-janosek-kastelyanak-tulajdonosai | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-24 21:03:00 | [
"Kulik Jenő Ervin",
"Lázár János"
] | [
"Grosswiese Zrt."
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"ingatlan",
"kastély"
] | [] |
47,449 | Milliárdok mennek a szakmunkásversenyre, a NER új médiakirályának is jutott belőle | Túl sok izgalomra nem lehet számítani az állami kommunikációs megbízásoknál, mióta a Közbeszerzési Hatóság eltiltotta Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit a tendereken való indulástól. Az aratást helyettük a villámgyorsan felemelkedő és a nagy öregeket beelőző Balásy Gyula cégei végzik el. Már nem csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal alá tartozó megbízásokon. | Túl sok izgalomra nem lehet számítani az állami kommunikációs megbízásoknál, mióta a Közbeszerzési Hatóság eltiltotta Kuna Tibor és Csetényi Csaba cégeit a tendereken való indulástól. Az aratást helyettük a villámgyorsan felemelkedő és a nagy öregeket beelőző Balásy Gyula cégei végzik el. Már nem csak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal alá tartozó megbízásokon.
Balásy két vállalkozásával vesz részt az állami projektekben: a kommunikációval foglalkozó Lounge Design Kft.-vel és a médiafoglalásokért felelős New Land Media Kft.-vel.
Tavaly az állami médiaköltések csaknem felét kapták meg, ami 44,97 milliárd forint megrendelést jelentett.
Szeptemberben a budapesti Hungexpón rendezik meg az EuroSkills 2018 Európai Szakmunkásversenyt, az esemény reklámügynöki tevékenységét, illetve médiavásárlási feladatait pedig Balásy erre szakosodott cége, a New Land Media Kft. végzi el 335,1 millió forintért a MyAd Marketing Kft.-vel közösen. A Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint a megbízásra ajánlatot adott be az RC Creative News Kft., a Perform Consulting Kft. és a Pulz Média Zrt. is
Az EuroSkills megrendezésére az erre a célra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által létrehozott SkillStar 2018 Európai Szakmunkásverseny Szervező Nonprofit Kft. augusztus 14-én 1,7 milliárd forintos szerződést kötött a Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.-vel.
A New Land és a MyAd nem először dugják együtt a kezüket az állam zsebébe: közösen népszerűsítik a Szentendrei Skanzent, együtt dolgoztak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek. Az Új Nemzedék Központ márciusi megbízását Balásy cége a Goodwill Communications Kft.-vel többek között éppen a MyAd elől vitte el.
Balásy Gyula már a 2005-ös plakátkampányban is bedolgozott a Fidesznek, de a közpénzes megrendelésekkel jól ellátott kommunikációs és PR-birodalma 2016-ban fialt először igazán nagyot: akkor 100 milliós osztalékot vehetett ki cégeiből. Tavaly pedig rekordot döntött:
Kép: NewLandMedia | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/08/23/euroskills-balasy/ | https://web.archive.org/web/20210507110202/https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2018/08/23/euroskills-balasy/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardok-mennek-a-szakmunkasversenyre-a-ner-uj-mediakiralyanak-is-jutott-belole | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-23 21:16:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Goodwill Communications Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"MyAd Marketing Kft.",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"média",
"PR",
"rendezvényszervezés",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
47,450 | “Garantáltan politika mentes” 2Rule-pólót osztanak majd a paksi Atomfutáson | Eddig még csak a focisták élvezhették Mészáros Lőrinc sportmárkájának csodáit, most azonban végre a futók is megtapasztalhatják a 2Rule erejét. | Csodás utat járt be az elmúlt hetekben Mészáros Lőrinc újszülött sportmárkája, a 2Rule: a sosem látott állami hátszéllel indított cég termékeit már több focicsapat – így természetesen a Felcsút és annak fiókcsapata – játékosai is magukra húzhatják, rövidesen azonban a Telekom Veszprém kézisei is a tökéletesen szalonképes angol szóvicc által ihletett márka mezeire válthatnak a pályán.
A még mindig nem egészen ismert módon, alapanyagból és helyen készülő ruhák szélesebb körben való debütálására egészen mostanáig kellett azonban várni: a paksi ATOMfutáson, illetve a még inkább embert próbáló brutálATOMon ugyanis az érem és az ajándék palack bor mellé egyedi 2RULE pólókat is adnak majd a szervezők.
Alig néhány órával kiküldött, az előnevezési határidőre figyelmeztető levelükben legalábbis ezzel büszkélkedtek, kiemelve, hogy a
“garantáltan politika mentes”
ruhát az országban először itt kaphatják majd meg a labdákkal távolabbi barátságot ápoló magyarok:
Fotó: Olvasónk, T. | https://24.hu/belfold/2018/08/26/2rule-paks-atomfutas-mez/ | https://web.archive.org/web/20210818033520/https://24.hu/belfold/2018/08/26/2rule-paks-atomfutas-mez/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/agarantaltan-politika-mentesa-2rule-polot-osztanak-majd-a-paksi-atomfutason | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-26 21:21:00 | [] | [
"2Rule"
] | [] | [
"protekció",
"sport"
] | [] |
47,451 | Meglesz az a balatoni panoráma, csak ki kell vágni a fákat | Komoly összefogás alakul a Balaton partján, a fűzfői önkormányzat ugyanis azért bérelhet egy területet az államtól, hogy utána egy cégnek továbbadja, ez a cég pedig kivágja a fákat azért, hogy az új lakóparkjának lakói élvezhessék a tóparti panorámát. | Komoly összefogás alakul a Balaton partján, a fűzfői önkormányzat ugyanis azért bérelhet egy területet az államtól, hogy utána egy cégnek továbbadja, ez a cég pedig kivágja a fákat azért, hogy az új lakóparkjának lakói élvezhessék a tóparti panorámát.
Júniusban írtunk arról a beruházásról, ami már az elejétől bűzlött, mivel az önkormányzat 11 058 négyzetméter területet adott el 45 millió forintért, vagyis négyzetmétereként 4070 forintért. A projekt komoly fairtással kezdődött, hogy legyen hely a hét különálló épületnek és a 85 lakásnak. De érezhető volt, hogy még nincs vége a pusztításnak, a Fűzliget lakópark ugyanis úgy hirdeti magát, hogy mindegyik lakása „balatoni panorámás, tóra néző” lesz. Ezt viszont még a látványterveken is fák akadályozzák.
Erre kellett valami megoldást találni, és az önkormányzat pénzügyi és településfejlesztési bizottságának augusztus 21-ei ülésére szóló meghívó és előterjesztés alapján a megoldást jelentő elképzelés meg is született. A tervek szerint ugyanis a fás területet az önkormányzat megszerzi az államtól, és bérbe adja a Wallis-csoporthoz tartozó Milton Property Kft.-nek. (A cikkben korábban tévesen azt írtuk, hogy a balatonfűzfői képviselő-testület tartott ülést 21-én, valójában azonban egyelőre csak a bizottság napirendjén szerepelt az ügy, ahol nem támogatták Marton Béla polgármester előterjesztését. A képviselő-testület augusztus 28-án dönt a Milton-Property Kft. területbérleti együttműködés iránti kérelméről és fejlesztési javaslatáról – a. szerk.)
A Milton Property ügyvezetője mindenesetre konkrét cselekvési tervet írt le 2018. augusztus 15-ei levelében, amelyet a fűzfői polgármesternek, Marton Bélának címzett. Ecseri György arról tájékoztatja a polgármestert, hogy a Fűzliget szomszédságában lévő, állami tulajdonban lévő területtel kapcsolatban megkeresték a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, amelynek javaslatát is tolmácsolta a fűzfői önkormányzatnak:
Az önkormányzat a telkeket kedvező feltételekkel bérelhetné ki az államtól, a Milton pedig ehhez kapcsolódóan vállalja, hogy a területet azonos feltételekkel albérletbe veszi az önkormányzattól.
A Milton által megküldött együttműködési ajánlatban az áll, hogy az önkormányzat segítséget nyújt a kedvezményes bérleti jogviszony kialakításában. Az előterjesztésben is ennek megfelelően már a Milton ajánlata úgy szerepel, hogy amennyiben az önkormányzat albérleti szerződés útján hozzájuttatja a társaságot a kedvezőbb területbérlethez, akkor a cég
a bérelt területen a tervezett közparkot kialakítja,
és a bérelt terület és a parti sétány között kialakítandó ligetes közpark költségeiből 4 millió forintot átvállal.
A Milton már a költségvetést is megcsinálta a „közpark” átépítésére, ennek jelentős része fakivágásokra megy majd el. Nagyjából hatmillió forintot költenek tereprendezésre,
a 70 fa kivágására 2 millió 222 ezer forintot fizetnek majd ki,
de faápolási munkákat is végeznek. Emellett a tervben szerepel „Fák ültetése csemetékkel”, 213 kis fát ültetnek majd el valahová. Az biztos, hogy nem az eddigiek helyére, ott ugyanis tisztás, „távlati játszóhely”, cserjék és „természetközeli élőhelyek” lesznek.
Az alábbi, kattintással nagyítható képről úgy tűnik, hogy azért a jelenlegiek közül valamennyi fát is meghagynának majd, a szaggatott vonalak ugyanis az „átlátásokat” jelzik, vagyis azokat a réseket, ahol a tóra rá lehet majd látni.
Máris pénzt bukott az önkormányzat az építkezéssel?
Könnyen lehet, mivel a tervezett lakópark területén a földmunkák elvégzése során II. világháborús lőszereket találtak, márpedig a Milton azt szeretné, hogy az önkormányzat fizesse ki a terület átfésülését. Ahogy Ecseri György Marton Béla polgármesternek írta,
az eset kapcsán a honvédség részéről felmerült, hogy magas a kockázata van annak, hogy a terület II. világháborús lőszermaradványokkal erősen szennyezett, ezért javasolt egy komplett, a teljes területre vonatkozó mágneses szkennelés elvégzése, ami kimutatja a talajban található fém hulladékokat. A telek adás-vételi szerződés VI./13-as pontjában az Önkormányzat nyilatkozta, hogy a telek nem rendelkezik rejtett hibákkal. Véleményünk szerint a szóban forgó eset rejtett hibának tekinthető, ezért kérjük az önkormányzatot, hogy a mágneses szkennelés elvégzésének költségét (480.000Ft+áfa) vállalja.
Mivel a balatonfűzfői önkormányzat május óta nem tölti fel a képviselő-testület határozatait a város honlapjára, ezért a polgármestert megkérdeztük arról, hogy végül kifizette-e az önkormányzat a terület átvizsgálását, és ha igen, mennyiért, de egyelőre nem válaszolt kérdésünkre.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu | https://24.hu/belfold/2018/08/24/balaton-balatonfuzfo-lakopark-fakivagas/ | https://web.archive.org/web/20211020200323/https://24.hu/belfold/2018/08/24/balaton-balatonfuzfo-lakopark-fakivagas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meglesz-az-a-balatoni-panorama-csak-ki-kell-vagni-a-fakat | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-24 21:35:00 | [] | [
"Balatonfűzfő Önkormányzata",
"Milton Property Kft."
] | [
"Balatonfűzfő",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"építőipar",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
47,452 | Gulyásék úgy számoltak, megéri kirúgni az Orbán családnak dolgozó ügyvédi irodát | Kiderült, kiknek vett igen drágán ingatlant a Miniszterelnökség az Andrássy úton: 100 új közbeszerzés-ellenőr költözik a 3 milliárd forintért vásárolt irodaházba. Gulyás Gergely szerint megéri, mert olcsóbban dolgoznak majd, mint a nemrég kiebrudalt külső tanácsadók, köztük az Orbán családnak is dolgozó SBGK. | Miközben Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 15-20 százalékos létszámleépítést jelentett be a közigazgatásban, saját minisztériumát 100 fővel duzzasztja – tudta meg a 24.hu.
Nagy létszámú, teljesen új alkalmazottakból álló egységet csinálnak ugyanis a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályából. Információink szerint a szuperellenőr-apparátust a tárca új szerzeményében, az Andrássy út 70. szám alatt található exkluzív ingatlanban helyezik el. Több mint száz ember költözik az irodaházba, amely korábban az ORCO Group és a CIB Bank központja volt.
Ez az a 3000 négyzetméteres ingatlan, amelynek megvétele miatt feljelentést tett Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.
Mint kedden megírtuk, a kancellária 2,9 milliárd forintért vette meg az épületet, jóval többért, mint az eladó, a svéd gyökerű Stena Property Kft. saját értékbecslője által tavaly év végén megállapított 1,7 milliárd forintos ár. A Csányi Sándor vezette OTP egyik leánycége azonban megtette azt a szívességet, hogy vételi ajánlatával 2,9 milliárd forintra srófolta a tétet. Ebbe az ügyletbe lépett be az állami vevő, és az OTP-cég, az Inga Kettő Kft. által kialakított áron élt örökségvédelmi elővásárlási jogával.
A szocialista párt elnöke szerint a költségvetés lehúzása történt, ezzel szemben
a Miniszterelnökségen úgy kalkulálnak, hogy a száz új alkalmazott felvétele és a csaknem 3 milliárd forintos épületvásárlás „rövid időn belül gazdaságos lesz”.
A kalkulációnál pedig információnk szerint az eddig a külsős tanácsadók által számlázott 15 950 forint + áfa óradíjat vették alapul.
A világörökségi környezetben történt bevásárlást ugyanis összekapcsolják az uniós projektek ellenőrzésének fiaskójával. Mint korábban megírtuk, az Európai Bizottság auditorai lesújtónak találták a magyar közbeszerzés-ellenőrzést, vagyis alapvetően a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeleti főosztályának tevékenységét. A mintának kiemelt 29 projektből 25 súlyos szabálytalanságot leltek, és a magas hibaarány miatt durván minden tizedik eurót visszakérik. Ez a vizsgált, 2015 és 2017 közötti időszakra több mint 150 milliárd forint pénzügyi korrekciónak nevezett támogatásmegvonást jelent.
A súlyos visszafizetnivaló olyan körülmények között keletkezett, hogy minden korábbinál nagyobb összegű, 4,8 milliárd forintos tanácsadói keretszerződést kötött a Miniszterelnökség, hogy külső erők segítsék a közbeszerzések szabályosságának ellenőrzését.
A konzorcium pedig olyan nagyágyúkból állt, mint az Orbán családot is képviselő ügyvédi iroda, a Bajkai István-féle SBGK, a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint a korábbi kancelláriaminiszter, Lázár János holdudvarába sorolt Ész-Ker Kft. A trió által alkotott konzorciummal még 2016 májusában kötött keretmegállapodást a kancellária, és eredetileg tanácsadói munkánál szokatlanul hosszú időre, 4 évre szólt, sőt a megállapodás alapján egyszer két évre meg is hosszabbíthatták volna.
A brüsszeli auditorok már a tanácsadók kiválasztását is diszkriminatívnak találták, működésükről pedig azt állapították meg, hogy miközben a szóban forgó főosztály tevékenységének 78-91 százalékát kiszervezték, a hibák zömét nem észlelték a külső tanácsadók, illetve ha kiszúrtak valamit, a közbeszerzési felügyeleti főosztály nem lépett fel érdemben. Magyarul:
jó drágán beiktattak a közbeszerzés rendszerébe egy előzetes szűrőt, amin szinte minden átfért.
Még nincs hír arról, hogy mit válaszolt a magyar kormány az Európai Bizottság támogatásmegvonási javaslatára, de annyit már bejelentett Gulyás Gergely, hogy felforgatja a közbeszerzés-ellenőrzés eddigi rendjét. A kiszervezés helyett belső munkatársak veszik át a feladatot, és a korábban emlegetett 80-85 főnél is több, már 100 új szakember felvételéről van szó.
Gulyás közbelépése hangosra sikeredett, pedig állítása szerint még csak fel se kellett mondania a kontraktust, a keretszerződés kifutott. A Miniszterelnökség nem válaszolt a 24.hu-nak arra, hogy a 4,8 milliárd forintos keretösszegből végül mennyit fizettek ki a tanácsadóknak, de a Portfolio.hu gyűjtése alapján 3,5 milliárd forintnál, azaz háromnegyedénél tarthattak a kifizetések, amikor elhalt a megállapodás.
Azt, hogy a 100 belső munkatárs bevetése mennyivel lesz olcsóbb, mint a külső konzorcium gigaszerződése volt, azt nem tudni, de Gulyás szerint indokolt és költséghatékony a belső munkatársak felvétele, csökkenti azokat a költségeket, amelyeket a magyar állam fizetett eddig. Ezen azt értette, hogy a csaknem 16 ezer forintos tanácsadói óradíjnál csak olcsóbb lehet a saját apparátussal végzett munka.
Ezt a belső munkatársak fizetésének, illetve munkájuk hatékonyságának ismerete nélkül aligha lehet megítélni. Viszont még munkába sem állt az új ellenőrszázad, már borítékolható, hogy
többszörösen fizetjük meg ugyanazon közbeszerzések ellenőrzésének az árát.
Hiába volt a külső tanácsadóknak átutalt 3,5 milliárd forint, hibák tömkelege csúszott az ellenőrzési rendszerbe, ami 150 milliárd forint támogatásmegvonáshoz vezethet.
A most felálló belsős apparátusnak csak az irodái 2,9 milliárdba kerülnek, ráadásul ez az egész eddig felesleges kiadás volt.
A magyar uniós támogatásmenedzselő rendszer ugyanis hungarikum abban a tekintetben, hogy a közbeszerzéseket a rendszerbe építetten, előzetesen is ellenőrzi, szemben más tagországokkal, ahol csak utóellenőrzést alkalmaznak. Innen nézve az eddigi tanácsadói kiadások szükségtelenek voltak, vagy legalábbis más uniós tagországokban fel sem merültek volna.
Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI | https://24.hu/belfold/2018/08/22/gulyas-gergely-bajkai-istvan-kozbeszerzes-andrassy-ut/ | https://web.archive.org/web/20230327041716/https://24.hu/belfold/2018/08/22/gulyas-gergely-bajkai-istvan-kozbeszerzes-andrassy-ut/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gulyasek-ugy-szamoltak-megeri-kirugni-az-orban-csaladnak-dolgozo-ugyvedi-irodat | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-22 21:43:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Gulyás Gergely"
] | [
"Ész-Ker Kft.",
"Miniszterelnökség",
"Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda",
"SBGK Ügyvédi Iroda"
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"foglalkoztatás",
"bírság",
"tanácsadás",
"EU",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
47,453 | Tiborcz Istvánék rendezvényközpontot csinálnak a turai Schossberger-kastélyból | Az 1886-ban az Ybl Miklós nevével fémjelzett építésziroda tervei alapján épült, az elmúlt évtizedekben teljesen leromlott, életveszélyessé vált turai Schossberger-kastély közel 4,5 milliárd forintból újul meg 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában — tudatta keddi közleményében Tiborcz István ingatlanos cége. A turai kastélyt 2015-ben, meglehetősen olcsón adta el az önkormányzat. | Az 1886-ban az Ybl Miklós nevével fémjelzett építésziroda tervei alapján épült, az elmúlt évtizedekben teljesen leromlott, életveszélyessé vált turai Schossberger-kastély közel 4,5 milliárd forintból újul meg 2019 első negyedévére a BDPST Zrt. beruházásában — tudatta keddi közleményében Tiborcz István ingatlanos cége. A turai kastélyt 2015-ben, meglehetősen olcsón adta el az önkormányzat.
Sokáig nem akarták elárulni, hogy mi lesz a kastélyból, ám a mai közleményből ez is kiderült:
A turai Schossberger-kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, egy 19 vendégszobával rendelkező rendezvényközpontként üzemel majd, ahol akár esküvők és kulturális programok is szervezhetőek. | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/04/tiborcz-istvan-tura/ | https://web.archive.org/web/20210625143439/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/04/tiborcz-istvan-tura/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvanek-rendezvenykozpontot-csinalnak-a-turai-schossberger-kastelybol | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-04 07:31:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Tura Város Önkormányzata"
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"rendezvényszervezés",
"kastély"
] | [] |
47,454 | Ugyanaz a cég takaríthatja a Jahn Ferenc Kórházat, amelyik nem vette észre a holttestet a mosdóban | A Profi-Komfort Kft. takaríthatja a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházat az eredményhirdetés szerint. Ez a cég több mint tíz éve dolgozik a fővárosi intézményben, két évvel ezelőtt is ők takarítottak, amikor kínos eset történt: több napig lehetett a kórház női mosdójában egy – természetes halált halt – személy holtteste, amire 2016 novemberében találtak rá. Elvileg naponta kellene a mellékhelyiségeket takarítani, így felmerült, hogy talán mégsem látta el a dolgát a takarítócég akkor. A kórház végül azt nyilatkozta, senkit sem hibáztatnak, így a takarítókat sem. | A Profi-Komfort Kft. takaríthatja a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházat az eredményhirdetés szerint. Ez a cég több mint tíz éve dolgozik a fővárosi intézményben, két évvel ezelőtt is ők takarítottak, amikor kínos eset történt: több napig lehetett a kórház női mosdójában egy – természetes halált halt – személy holtteste, amire 2016 novemberében találtak rá. Elvileg naponta kellene a mellékhelyiségeket takarítani, így felmerült, hogy talán mégsem látta el a dolgát a takarítócég akkor. A kórház végül azt nyilatkozta, senkit sem hibáztatnak, így a takarítókat sem.
Nos, úgy tűnik, ezt komolyan is gondolták, hiszen a Profi-Komfort Kft. négy pályázót, köztük nagy neveket, a Jánosik és Társait, a B+N-t is maga mögé utasítva ismét elnyerte 3 évre a kórház takarítását. Ráadásul jóval, 60 százalékkal olcsóbban, mint azt a kórház eredetileg becsülte. Így a takarítócég összességében nettó 1,25 milliárd forint helyett csak 752 millió forintot fog számlázni. Az ár amúgy 98 százalékban volt döntő, a minőség 2 százalékban. És cserébe hibátlan munkát várnak el:
A takarítási szolgáltatás nyújtása magában foglalja a hibátlan teljesítéshez szükséges valamennyi személyi, tárgyi feltétel vállalkozó általi folyamatos biztosítását, így a szerződés teljesítéséhez szükséges munkaerő, mindennemű anyag, eszköz, munka- és balesetvédelmi védőeszköz, tisztítószerek és takarítóeszközök biztosítása a vállalkozó feladata.
Opciósan (rendkívüli szennyeződés esetén) 20 százalékkal toldható meg a megbízás. Alvállalkozókat is igénybe vesznek majd, az ablaktisztításhoz, nagytakarításhoz illetve az eseti megbízásokhoz.
A Profi-Komfort nemrég nyert a kistarcsai kórház 485 millió forintos takarítási tenderén is. A céget 1995-ben alapították, több mint 600 főt foglalkoztatnak az Opten adatai szerint. Tavaly az előző évi 2,98 milliárd forintról 1,86 milliárd forintra olvadt az árbevételük, de nyereséget alig mutattak ki: 2016-ban 978 ezer forintot, tavaly pedig 1,37 millió forintot.
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/06/ugyanaz-a-ceg-takarithatja-a-jahn-ferenc-korhazat-amelyik-nem-vette-eszre-a-holttestet-a-mosdoban/ | https://web.archive.org/web/20231101231101/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/06/ugyanaz-a-ceg-takarithatja-a-jahn-ferenc-korhazat-amelyik-nem-vette-eszre-a-holttestet-a-mosdoban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyanaz-a-ceg-takarithatja-a-jahn-ferenc-korhazat-amelyik-nem-vette-eszre-a-holttestet-a-mosdoban | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-06 07:34:00 | [] | [
"Profi-Komfort Kft."
] | [] | [
"takarítás",
"egészségügy"
] | [] |
47,455 | Megmenekült a fóti gyermekváros | A portásfülke faliújságjára kitűzött A4-es lapon hirdette ki a fóti Károlyi István Gyermekközpont megbízott intézményvezetője, hogy 2019 nyaráig „nem várható változás” a gyermekváros „feladatellátásában”. | A portásfülke faliújságjára kitűzött A4-es lapon hirdette ki a fóti Károlyi István Gyermekközpont megbízott intézményvezetője, hogy 2019 nyaráig „nem várható változás” a gyermekváros „feladatellátásában”.
Kádas István akkurátusan leírta, hogy erről a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság főigazgatója értesítette, miután hírt kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumából, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkártól.
A hivatali bikkfanyelven megfogalmazott hirdetmény megkavarta a gyermekváros lakóit, hiszen eddig úgy tudták, bármelyik pillanatban megtörténhet a Károlyi-kastély területén működő összes állami fenntartású oktatási és szociális intézmény kitelepítése, és az épületek lebontása.
A drasztikus bezárást is az Emmi szociális államtitkára jelentette be ugyanis. De az még Fülöp elődje, Czibere Károly volt.
Czibere 2017 januárjában egy sajtótájékoztatón közölte, hogy a kormány úgy döntött, teljesen megszüntetik a gyermekvédelem „tömegszerű intézményeit”, a nagy és korszerűtlen gyermekotthonokat kisebb lakásotthonokkal váltják fel. Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azt is hozzátette, hogy a gyermekvárosnak eddig helyet adó kastély épületének, más, az ingatlanhoz jobban illő funkciót keresnek majd.
A fóti alkalmazottakat állománygyűlésen tájékoztatták a kormánydöntésről. Őszinte magyarázatot és részletes információkat hiába reméltek, de az egyértelmű volt, hogy 2018 nyarán jön a bezárás, és még azoknak a nyugdíjas tanároknak is el kell hagyniuk a területet, akik évtizedeken keresztül dolgoztak az intézményben, és ma is a munkájukért kiutalt szolgálati lakásban élnek.
A bezárás elmaradt, de magyarázatot most sem fűzött senki az új, 2019-es dátumhoz. A zavart fokozta, hogy kiderült, időközben pályázatot írtak ki az intézményvezetői posztra, ötéves megbízatással keresnek olyan szakembert, aki színvonalas munkát és zavartalan működést tudna biztosítani a Károlyi István Gyermekközpontban, Fóton. A pályázatban ugyanis szó sincs arról, hogy az új vezetővel szemben elvárás lenne, hogy le tudja menedzselni az intézmény költözését, szétdarabolását vagy akár megszüntetését.
A Károlyi Gyermekközpont egyébként már rég nem az az ’50-es évekből itt ragadt, árvák befogadását végző tömegintézmény, aminek Czibere államtitkár lefestette. A területen kisebb, néhol egészen új, uniós pénzekből felhúzott épületekben végzik mozgássérült gyerekek, valamint mentális problémákkal küzdő fiatalok gondozását, és működik egy szülő nélkül érkezett menekült gyerekeket gondozó részleg is.
Fóton sokan biztosra vették, hogy Mészáros Lőrinc vetett szemet a területre. A városban már 2017 elején elterjedt a pletyka, hogy az ingatlanok a felcsúti milliárdos kezében találhatják majd meg új funkciójukat, és később azt is tudni vélték, hogy a területen végzett talajvizsgálatok is egy majdani beruházás előkészületei lehettek. Építkezés azonban nem kezdődött, és a Mészárostól való félelem is alábbhagyott.
Az év elején aztán kiderült, hogy a többi tulajdonosesélyes sem kér a gyermekváros átvételéből.
A kastélypark jelentős részét elfoglaló Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a fóti önkormányzati lapban jelentette be, hogy bár felkérték őket a terület átvételére, visszautasították a lehetőséget. Edvi Péter a Fóti Hírnökben megjelentetett írásában elárulta, hogy az elmúlt 18 évben ötször is felkérte a szervezetet a szakminisztérium, de mindig nemet mondtak.
Most is köszönjük egyesek javaslatát, de köszönjük, nem kérjük
– írta a szervezet elnöke, aki közismerten jó viszonyt ápol az Orbán családdal. A terápiás lovardát működtető gyermekmentő szolgálat vezetője azt állította, tudomása szerint a Károlyiak Alapítvány érdekelt az átvételben.
A lap következő számában azonban a kastély egykori tulajdonosait képviselő gróf Károlyi László és felesége leszögezte:
Soha nem állt szándékában az intézmény lakóit kitelepíteni, mert a Károlyi család mindenkori szociális érzékenysége rájuk is jellemző.
A Fóti Károlyiak Alapítvány nyilatkozata szerint a gróf és felesége csupán a család örökségét, a kastélyt és a kertet szeretné felújíttatni, de úgy, hogy a hazai jogszabályoknak megfelelően az ingatlan állami tulajdonban marad.
Ugyanebben a lapszámban olvasható Bartos Sándor fóti polgármester interjúja is, amelyben elmondja, hogy az önkormányzatnak semmilyen ráhatása sincs a gyermekvárosban zajló történésekre, hiába tartozik területileg a városhoz. Bartos azt hangoztatta, hogy mindezek ellenére igyekeznek elérni, hogy Fótnak is megfelelő koncepció valósuljon meg a gyermekvárossal, az ott lakókkal és a dolgozókkal kapcsolatban.
Hivatalosan egyetlen szervezet, az egykori árvák érdekképviseletére létrehozott Fóti Gyermekváros Egyesület jelentkezett a gyermekváros üzemeltetési jogának elnyeréséért. A Danyi Imre elnökletével működő egyesület viszont csak az utóbbi hónapokban nyomult rá a politikusokra. Tuzson Bencénél, a körzet kormánypárti képviselőjénél, sőt Orbán Viktor miniszterelnöknél is bejelentkeztek támogatásért.
Az egyesületet jelenlegi formájában 2017 szeptemberében jegyezték be, de jogelődje már a rendszerváltás után, az 1990-es években is működött. Danyi elmondása szerint bejelentkezésükre a nyár elején a kormányfő kabinetjétől azt a választ kapták, hogy
a gyermekváros ügyében még nem zárultak le az egyeztetések a tárcák között.
Helyi forrásaink szerint a „hírzárlat” ellenére szállingózó legújabb információk arról szólnak, hogy megfordult a kormányzati álláspont, és már az sem kizárt, hogy a végleges bezárás helyett fejleszteni kezdik a gyermekvárost.
Kiemelt kép: Bodnár Boglárka / MTI | https://24.hu/belfold/2018/08/27/fot-gyermekvaros-bezaras/ | https://web.archive.org/web/20210121190640/https://24.hu/belfold/2018/08/27/fot-gyermekvaros-bezaras/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megmenekult-a-foti-gyermekvaros | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-27 07:38:00 | [] | [] | [
"Fót",
"Pest megye"
] | [
"ingatlan",
"kastély"
] | [] |
47,456 | Az Orbán család baráti cége a kormányzat gigantikus Microsoft-üzletében | Az Orbán család közelében robbanásszerű forgalomnövekedést produkáló cég került a kormányzat 40 milliárd forintos Microsoft-beszerzésének győztesei közé, miközben az Egyesült Államokban magyar vonatkozású korrupciógyanús ügyletek miatt folyik eljárás a redmondi cég ellen. | A „Microsoft-függő” magyar kormányzat több ezer különféle szoftvert és kapcsolódó szolgáltatást vásárol az amerikai cégtől a következő két évben. Az üzletet egy magyar viszonteladó-hálózaton keresztül bonyolítják.
A hálózat egyik új tagja az az IMG Solution Kft. lett, amelyben Orbán Viktor testvérének birkózótársa a fő tulajdonos.
A Microsoft a múlt héten a Wall Street Journalban ismerte el hivatalosan, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium és a tőzsdefelügyelet nyomozást folytat ellene. Az amerikai gazdasági lap szerint a hatóságok a magyar állami beszerzések körül kutakodnak, mert a jelek szerint a közvetítőcégek a szoftvereket teljes áron vagy túlárazva adták a magyar kormányszerveknek, holott a Microsoft-központ jelentős árengedményt nyújtott a termékekre. Az így keletkezett hatalmas nyereség sorsa egyelőre ismeretlen, a hatóságok a pénz útját próbálják felderíteni.
A Microsoft a nyomozással összefüggésben tavaly év végén lényegében felszámolta a magyar kormányzattal közvetlenül üzletelő viszonteladói hálózatát. Az európai piacot felügyelő Microsoft Ireland négy úgynevezett LAR-partnerrel szakította meg az együttműködést, egyedül a T-Systemst tartotta meg a régi viszonteladók közül.
A partnerhálózat drasztikus szétverése miatt a 2017 augusztusában megkötött 20 milliárdos keretmegállapodás valamennyi nyertes konzorciuma bedőlt, a kormányzati szerveknél hónapokig akadoztak az it-beszerzések. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) tavasszal végül gyorsított közbeszerzést írt ki, amelyen már új konzorciumok indultak egy 30 és egy 10 milliárdos összértékű üzlet reményében.
Ekkor tűnt fel a kisebbik, disztribútor-kategóriában az IMG Solution Kft. is.
A cégről széles körben állítják az informatikai szakmában, hogy Orbán Viktor testvérét szoros kapcsolat fűzi a menedzsmenthez. A cégiratok szerint a tulajdonos Szentgyörgyi Gábor, aki Orbán Győző révén még a Pancho Aréna VIP-páholyába is bebocsátást nyert.
Az áprilisi választások előtti napokban a miniszterelnökkel és idősebb Orbán Győzővel együtt nézte a felcsúti meccset.
A cég sikereiről a Direkt36 cikkezett korábban, és az oknyomozó portál írta meg azt is, hogy Orbán Győzőt és Szentgyörgyit sportbarátság köti össze. A miniszterelnök öccse tiszteletbeli elnök volt egy olyan birkózóegyesületnek, amelyben Szentgyörgyi Gábor is részt vett, sőt közösen képviselték az egyesületet egy külföldi utazáson.
Tény, hogy az IMG Solution az elmúlt néhány évben elképesztő üzleti sikert ért el, öt év alatt 130-szorosára növelte az éves bevételét.
A Vecsésről indult vállalkozás forgalma tavaly megközelítette a 6 milliárdot, a közel 1 milliárdos nyereségből pedig Szentgyörgyi és tulajdonostársa 650 milliót simán ki is vehetett osztalékként.
A siker legfőbb pillére, hogy az állami cégek egy ideje előszeretettel rendelnek informatikai termékeket az IMG Solution-tól még akkor is, ha jóval drágábban kínálja azokat a versenytársainál.
Egy, a Microsoft szoftverbeszerzéshez hasonló állami keretszerződés résztvevőjeként például úgy választotta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az IMG-t nagy mennyiségű nyomtató leszállítására, hogy a cég tette a legdrágább ajánlatot.
A Direkt36 január végén számolt be arról, hogy egy, az IMG és a vele együttműködő cégcsoport közel 1 milliárd forintos ajánlattal lett a pályázat győztese, miközben az összes többi pályázó ennél alacsonyabb árat ajánlott. A hat pályázó között volt olyan, amely 314 millió forintért vállalta volna a megbízást. Végül azonban öt versenyzőt kizártak, így a 999,3 millió forintos ajánlatot tevő cégcsoport nyert.
Kiemelt kép: AFP | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/29/az-orban-csalad-barati-cege-a-kormanyzat-gigantikus-microsoft-uzleteben/ | https://web.archive.org/web/20230129231929/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/29/az-orban-csalad-barati-cege-a-kormanyzat-gigantikus-microsoft-uzleteben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orban-csalad-barati-cege-a-kormanyzat-gigantikus-microsoft-uzleteben | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-29 07:44:00 | [
"Szentgyörgyi Gábor"
] | [
"IMG Solution Kft.",
"Microsoft"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"informatika",
"klientúra"
] | [
"Microsoft magyar állami beszállítói"
] |
47,457 | A Miniszterelnökség megvált a Microsoft kirúgott igazgatójától | Megszűnt Sagyibó Viktor, a Microsoft Magyarország korábbi kormányzati üzletágvezetőjének a miniszterelnökségi megbízatása. | Megszűnt Sagyibó Viktor, a Microsoft Magyarország korábbi kormányzati üzletágvezetőjének a miniszterelnökségi megbízatása.
A 24.hu információja szerint Sagyibó Viktort Lázár János távozása után nem foglalkoztatta tovább miniszteri biztosként a Miniszterelnökség.
Sagyibó Viktor volt az egyike annak a négy magyarországi Microsoft-vezetőnek, akiknek hirtelen távozniuk kellett a szoftvercégtől, miután 2016-ban amerikai ügynökök részvételével korrupciógyanús ügyek kivizsgálására rajtaütésszerű nyomozás kezdődött a budapesti központban.
A nyomozásról két éven keresztül semmilyen hivatalos információt nem adott ki a cég, és egészen mostanáig az amerikai hatóságok is hallgattak. A Wall Street Journal csütörtökön azonban részletes cikkben számolt be arról, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium és a tőzsdefelügyelet eljárást indított a Microsoft ellen, amiben kiemelt szerepe van a magyar szálnak.
Az amerikai gazdasági lap szerint a Microsoft korrumpálta a magyar kormányzati üzletek szereplőit, kenőpénzekkel vette rá az érintetteket, hogy az ő irodai szoftvereiket (Word és Excel) válasszák a rivális, ingyenes szövegszerkesztők és táblázatkezelők helyett. Miután a döntés megszületett, a közbeszerzéseken az állam úgy vette meg ezeket a szoftvereket, hogy a Microsoft először jelentős árengedménnyel eladta azokat közvetítőcégeknek, amelyek aztán teljes áron vagy akár túl is árazva adták tovább magyar állami szerveknek.
A Wall Street Juornal egy amerikai Microsoft-vezetőre hivatkozva azt állítja, hogy a magyar leányvállalat négy vezetőjét „kirúgták” állásukból, és nem önszántukból távoztak, mint ahogy eddig kommunikálták.
A kirúgottak között a cikk név szerint csak Papp Istvánt, a Microsoft Magyarország korábbi vezetőjét említi, de az ügy sokkal szélesebb kört érintett: vele együtt távoznia kellett a teljes kormányzati kapcsolattartó csapatnak is.
A 24.hu decemberben írta meg, hogy a Microsoft példátlanul hevesen reagált, amikor a csendben eltávolított Sagyibó Viktort Lázár János provokatívan maga mellé vette a Miniszterelnökségre. Ilyen volumenű lépésre vélhetően Lázár sem számított, hiszen a Microsoftnak több tízmilliárdos szerződése volt függőben a kormányzattal. A miniszteri biztosi kinevezés után azonban a Microsoft felmondta a legnagyobb kormányzati beszállító partnercégek Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyét, amivel saját üzleti érdekeinek is ártva szinte teljesen felszámolta az éveken át bejáratott értékesítési hálózatát.
Lázár János a 2017. december 14-i kormányinfóján azt állította, hogy a Microsoft üzletpolitikai döntéseihez a kormánynak nincs köze, ahogyan ahhoz sem, hogy a cégnek milyen vitája van egy korábbi magyarországi vezetőjével.
A jelek szerint ebben is tévedett, mert a WSJ cikke Orbán Viktort sem kímélte: a magyar miniszterelnököt is beleszőtte a sztori felgöngyölítésébe azt állítva, hogy a kormányzati eladások szárnyalása akkor kezdődött, amikor Orbán 2012-ben Budapesten megbeszélést folytatott Kevin Turnerrel, a Microsoft egyik vezetőjével.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI | https://24.hu/belfold/2018/08/24/microsoft-botrany-miniszterelnokseg-sagyibo-viktor/ | https://web.archive.org/web/20230606140253/https://24.hu/belfold/2018/08/24/microsoft-botrany-miniszterelnokseg-sagyibo-viktor/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-miniszterelnokseg-megvalt-a-microsoft-kirugott-igazgatojatol | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-24 07:50:00 | [
"Sagyibó Viktor"
] | [
"Microsoft Magyarország Kft.",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"informatika",
"foglalkoztatás"
] | [
"Microsoft magyar állami beszállítói"
] |
47,458 | Ami nem jó a Microsoftnak, az jó Mészáros Lőrincnek | Mészáros új szerzeményére a korrupció árnyéka vetült, de a felcsúti milliárdost ez nem zavarja, érdekeltségei révén még növelte is a részesedését a 4iG Nyrt.-ben. A szálak a Microsoft-botránytól egészen Tiborcz István köréig vezetnek. | Közpénzes megbízásokban dúskáló társaságot szerzett Mészáros Lőrinc. Mióta az ő érdekeltsége lett a 4iG Nyrt., még nagyobb lett a pörgés: rögvest beesett például egy 1,6 milliárdos megrendelés.
A 4iG Nyrt.-t már 2015-ben Mészáros Lőrinc közelében emlegették, de közvetlen bizonyíték nem volt a kapcsolatra.
A Microsoft sajtóinformációk szerint korrupciógyanús állami megrendelések miatt szakította meg az üzleti kapcsolatot a 4iG leányával. Ennek ellenére Mészáros tőzsdei cége egyre növeli befolyását a 4iG-ben.
A 4iG igazgatóságába idén júliusban bevették Zibriczki Bélát, akit korábban Tiborcz István szoftverüzlete kapcsán emlegettek.
Augusztus 24-ével távozott a 4iG vezérigazgatója, Felső Gábor.
A közpénzes útépítések, vasúti és magasépítési megbízások mellett kevesebb figyelem jut a IT-beszerésekre, pedig milliárdok ömlenek ebbe a szektorba is az EU-tól, az államkasszából és az állami cégektől egyaránt. Mészáros Lőrinc már néhány hónappal számítástechnikai nagy bevásárlása után megízlelhette az IT-ra szánt közpénz ízét: a Gazdasági Versenyhivatal június végén engedélyezte, hogy a felcsúti gázszerelő tőzsdei érdekeltségei közvetlen irányítást szerezzenek a 4iG Nyrt.-ben, majd a cég augusztus 14-én 1,6 milliárd forintos megrendelést kapott az E.On-tól.
De a 4iG és leányvállalatai – a Humansoft Kft. és az Axis Rendszerház Kft. – Mészáros hivatalos érkezése előtt is gyakori befutók voltak a közbeszerzéseken és az uniós pályázatokon.
Többek között:
a múlt évben az SBP Systems Kft.-vel nyerték el a Belügyminisztérium 60 milliós megbízását.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 75 milliárdos és 42,5 milliárdos összértékű beszerzéséből is kaptak egy szeletet 2017-ben. És a 65 milliárdosból is. 2015-ben pedig a 14 milliárdoson futottak be más cégek mellett.
17,8 millióért dolgoztak a Központi Statisztikai Hivatalnak, 2016 végén 16 millióért az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, 16,2 millióért a NISZ Zrt.-nek.
De Mészáros nem egyedül van a fazék körül, áttételesen megjelenik Tiborcz István, a miniszterelnök vejének köre is. A Mészáros-féle Konzum tulajdonszerzésével értelemszerűen átalakult a 4iG igazgatótanácsa, az elnöki posztot július 26-a óta Jászai Gellért, a Konzum-csoport elnök-vezérigazgatója tölti be, de széket kapott Zibriczki Béla is. Róla korábban a Népszava írta meg, hogy köze lehetett a miniszterelnök vejének gyanús szoftverbizniszéhez Bertha Péter üzlettársaként.
A Microsoft kidobta, Mészáros felemelte
Kínos ügyek kerültek napvilágra 4iG háza tájáról az utóbbi hónapokban: tavaly év végén derült ki, hogy egy átvilágítást követően, korrupciógyanús ügyek miatt a Microsoft két lábbal rúgott ki négy legnagyobb magyarországi viszonteladója közül hármat, köztük a Humansoftot, a 4iG egyik leányvállalatát.
A Microsoft hivatalosan is elismerte, hogy az amerikai igazságügy-minisztérium és a tőzsdefelügyelet nyomozást folytat ellene. A Wall Street Journal szerint a hatóságok a magyar állami beszerzések körül szimatolnak, ugyanis a kidobott közvetítőcégek a szoftvereket teljes áron vagy túlárazva adhatták a magyar kormányszerveknek, holott a Microsoft-központ jelentős árengedményt nyújtott a termékekre. A lap szerint a Microsoft kenőpénzekkel vette rá a kormányzati üzletek szereplőit, hogy az ő irodai szoftvereiket válasszák az ingyenes termékek helyett.
A Microsoft a gyaníthatóan érintett magyarországi viszonteladók kirúgása előtt néhány nappal, a legnagyobb csendben megvált Sagyibó Viktor kormányzati kapcsolatokért felelős üzletágvezetőtől, aki ezután éppen a 4iG-nél lett vezérigazgató, mindössze két hétre. Piaci pletykák szerint távozása mögött a Microsoft állt. Sagyibó a Microsoft és a 4iG után felfelé bukott: Lázár János miniszteri biztossá nevezte ki (és csak idén augusztusban derült ki, hogy Lázár távozása után megvált tőle a Miniszterelnökség).
A rosszul csengő, korrupciós hírek ellenére a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap augusztus végén 22,75-ról 35,18 százalékra növelte részesedését a társaságban.
Mészáros váltja Mészáros barátját a Mészáros-közelben emlegetett cégben
Mészáros tőzsdei cégei, az Konzum és az Opus a Konzum PE Magántőkealappal júniusban kaptak zöld utat a versenyhivataltól a 4iG-s bevásárlásra, de a dollármilliárdos biztosan nem vett zsákba macskát az IT-céggel. Legalábbis a piacon már 2015 óta Mészáros-közeli társaságként emlegették a 4iG-t. A cégnyilvántartásban ugyan nem utalt semmi formális befolyásra, viszont kimutatható volt a kapcsolat a NER egy másik milliárdos vállalkozóján keresztül.
Mégpedig a felcsúti gázszerelő-nagyvállalkozó üzlettársán, Szíjj Lászlón keresztül, aki a Duna Aszfalttal tett szert országos ismertségre. 2015 végén jelentette be a GVH-nál, hogy megvenné a Tief-Terra Kft.-t, ez utóbbi pedig akkoriban részvénycsomagot birtokolt a 4iG-ben. Így vezette le az Átlátszó, hogy a Duna Aszfalton keresztül végső soron Mészáros Lőrinc közelébe vezetnek a szálak. Az oknyomozó portál egyébként már 2015-ben arról írt, hogy nincs minden rendben a 4iG környékén: egy 1,5 milliárdos mórahalmi fejlesztésnél alig-alig találtak komoly munkavégzésre utaló jeleket.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta/24.hu | https://24.hu/belfold/2018/08/30/meszaroslorinc-microsoft-4ig/ | https://web.archive.org/web/20221104125926/https://24.hu/belfold/2018/08/30/meszaroslorinc-microsoft-4ig/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ami-nem-jo-a-microsoftnak-az-jo-meszaros-lorincnek | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-30 07:53:00 | [
"Bertha Péter",
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Sagyibó Viktor",
"Szíjj László",
"Tiborcz István",
"Zibriczki Béla"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Axis Rendszerház Kft.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"HCS Experts Kft.",
"Humansoft Kft.",
"Konzum PE Magántőkealap",
"Symmetria Magyarország Kft.",
"Syncope-Project",
"Tief Terra Építőipari Kft."
] | [] | [
"rokonok",
"informatika",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Microsoft magyar állami beszállítói"
] |
47,459 | Három év nyugalmat kaphatna az összes otthonápolást végző a Magyar Zene Házának árából | ÚTervezéssel együtt 18,5 milliárd forintot visz el az épület. Nem akárki építi. | Nettó 17 milliárd 499 millió forintért építi fel a Városligetben a Magyar Zene Házát a Magyar Építők. A megbízásért versenyben volt a stadionmágusként megismert ZÁÉV Zrt. és a Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt., ők még drágábban, a nyertesnél 800 millióval, illetve 1,4 milliárddal többért vállalták volna a munkát — derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentumból.
Mindhárom céget kormányközeli vállalkozásként tartják számon, amelyek gyakorta bukkannak fel egymás partnereként, máskor pedig épp ellenkezőleg: versengenek egymással a közpénzes munkákért. Kaposváron például három projekten is együtt dolgoznak:
A ZÁÉV és a Fertődi Építő jelenleg is együtt kivitelezi a 4000 férőhelyes Kaposvár Arénát. A Swietelskyvel közösen 4,3 milliárdért építették fel a győri Arénát.
A ZÁÉV és a Magyar Építők 11,3 milliárdért újítja fel a kaposvári Csiky Gergely Színházat. A megbízásra ajánlatot adott a FÉSZ is. A legzsírosabb falat viszont az új Puskás Stadion, amit szintén együtt húznak fel.
Tavasszal adja át a FÉSZ és a Magyar Építő a 4,5 milliárdból épülő kaposvári versenyuszodát. A konzorcium a ZÁÉV elől vitte el a megbízást.
A FÉSZ hoppon maradt a ZÁÉV-vel szemben a Sárvár új kulturális és sportcentrumának megépítésére kiírt közbeszerzésen. Már akkor arról írtunk, hogy érdekes módon együtt építenek, de egymás ellen pályáznak.
Mindhárom cég rendkívül izgalmas tulajdonosi struktúrával rendelkezik:
A Magyar Építő korábban Mészáros Lőrinc üzlettársáé, a Duna Aszfalt-tulajdonos Szíjj Lászlóé volt, aki tavaly nyáron túladott rajta. A társaság a Paár Attila milliárdos érdekeltségébe tartozó WHB Befektetési Kft.-hez, illetve Szeivolt István cégéhez, az Épkar Zrt.-hez került. Paár Attila többször üzletelt Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével.
A FÉSZ-t Tiborcz István körében emlegetik. A cégről akkor írtunk részletesen, amikor a vérplazmapiac állami szabályozásával egy olyan céget hoztak helyzetbe, amit a FÉSZ alapított. A cég többségi részvényei az Excidit Kft.-n keresztül Kacsóh Gábor kezében vannak, aki hosszú ideje luxemburgi cégekkel olajozza a Magyar Építőnél említett Paár Attila magyar vállalkozásainak működtetését.
A ZÁÉV-et kevésbé kell bemutatni, a közbeszerzések koronázatlan királya Peresztegi Imre érdekeltségébe tartozik. A stadionmágus cég a sportkomplexumok mellett dolgozhat a Nemzeti Táncszínház új épületén a Millenárison, felújította Gül baba türbéjét és tető alá hozza Matolcsyék méregdrága kecskeméti egyetemét. Mindet közpénzből.
A Magyar Zene Házát a Liget-projekt keretében építik fel a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a műjégpálya épülete közelében, az egykori Hungexpo-épületek helyén. A tervező a japán Fudzsimoto Szu, irodája 1 milliárd 51 millió forintért vállalta el a munkát.
A címben említett összehasonlításhoz érdemes tudni, hogy az otthonápolást végzőket képviselő civilek hónapok óta sikertelenül kérik a kormányt, hogy a beteg hozzátartozójukat otthon ápoló emberek kapják meg a minimálbért. A változtatás évi 6 milliárd forintos pluszkiadást jelentene a költségvetésnek.
A Magyar Zene Háza a tervezéssel együtt jelenleg nettó 18,5 milliárdos kiadást jelent, ennyi pénzből az otthonápolást végzők kéréseit több mint 3 éven át finanszírozhatnák. Az otthonápolás ügyét ősszel napirendre veszi a kormány. | https://24.hu/belfold/2018/08/30/magyar-zene-haza-magyar-epitok/ | https://web.archive.org/web/20220701200616/https://24.hu/belfold/2018/08/30/magyar-zene-haza-magyar-epitok/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harom-ev-nyugalmat-kaphatna-az-osszes-otthonapolast-vegzo-a-magyar-zene-hazanak-arabol | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-30 08:03:00 | [
"Kacsóh Gábor",
"Paár Attila",
"Peresztegi Imre"
] | [
"Excidit Kft.",
"Fertődi Építő Zrt.",
"Magyar Építő Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra"
] | [
"Városliget beépítése"
] |
47,460 | Médiahatóság: nem volt reklám a 2Rule-jelvény az állami médiában | A Médiatanács megállapította, hogy a jelvény szerkesztett műsorban jelent meg, de azon a sportszermárka logója – a kitűző mérete és a fémlapocskáról visszaverődő fény miatt – nem volt egyértelműen kivehető. | A Médiatanács megállapította, hogy a jelvény szerkesztett műsorban jelent meg, de azon a sportszermárka logója – a kitűző mérete és a fémlapocskáról visszaverődő fény miatt – nem volt egyértelműen kivehető
– egyebek mellett ezért jutott arra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, hogy alaptalan Turcsán Szabolcs panasza. Az LMP-s politikus azért fordult a testülethez, mert az Molnár Mátyás műsorvezető az M4 Sport Góóól!2 című műsorában a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule sportmárka jelvényét viselte, ám sehol, semmilyen formában nem jelezték, hogy a terméket reklámozzák.
Az NMHH hosszasan indokolja, miért nem volt a jelvény viselése „burkolt kereskedelmi közlemény”, illetve reklám. A bevezetőben idézett érv mellett itt sorakozik az is, hogy a márkajelzés akkor sem volt kivehető, azonosítható, amikor a kamera teljes képernyőn a műsorvezetőt mutatta, a logó kizárólag technika segítségével volt azonosítható.
Az alapos vizsgálat után tehát a Médiatanács arra jutott, hogy nem történt szabálysértés a 2Rule-kitűző viselésekor, így nem indított eljárást.
Ebből viszont az következik, hogy az MTVA nem teljesítette a Magyar Sportmárka Zrt.-vel megkötött megállapodását. A 24.hu által kikért megállapodásban ugyanis az áll, hogy a 2Rule-t forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt. nem fizet pénzt az MTVA-nak, ellenben barterban oldják meg az üzletet. Ennek keretében az MTVA vállalta, hogy termékelhelyezéseket eszközöl műsoraiban, amely azonban – az NMHH szerint – nem volt sikeres.
Ennek nyomán megkérdeztük az MTVA-t, hogy kiállított-e teljesítési igazolást Molnár Mátyás ominózus fellépése után. Ha igen, miért tette, miközben nem valósította meg a vállalt termékelhelyezést. Ha nem, akkor azt jelenti-e, hogy a műsorvezető kvázi díszítő elemként viselte a kitűzőt, s ha így van, milyen jelvények viselésére van módjuk a műsorvezetőknek. Amint az MTVA válaszol, cikkünket frissítjük.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI | https://24.hu/belfold/2018/09/06/2rule-mediahtosag-meszaros-lorinc-mtva/ | https://web.archive.org/web/20230610083802/https://24.hu/belfold/2018/09/06/2rule-mediahtosag-meszaros-lorinc-mtva/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mediahatosag-nem-volt-reklam-a-2rule-jelveny-az-allami-mediaban | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-06 08:10:00 | [] | [
"2Rule",
"Magyar Sportmárka Zrt.",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)"
] | [] | [
"média",
"sport"
] | [] |
47,461 | Őrült összegek mennek el pár napig álló teniszstadionokra | A Pénzügyminisztériumnak is szemet szúrt, hogy évről évre több száz millió forint megy el ideiglenes teniszpályák építésére. A 24.hu információja szerint nemrég vita támadt a kormányon belül, miután az Emmi újabb 365 millió forint támogatást kért a jövő hét végi Davis Kupa-viadal megrendezésére. Mindezt úgy, hogy a teniszszövetség állami támogatása hét év alatt a hetvenszeresére nőtt, tavaly már 4 milliárd forintból gazdálkodott. Az eredmények az utóbbi egy-két évben szépen jöttek, a napokban azonban szakított a szövetséggel a legeredményesebb férfi és női teniszezőnk, Fucsovics Márton pályára sem lép az amúgy is tét nélkülivé váló, de félmilliárd – nagyobb részt állami – forintból megrendezett, Csehország elleni összecsapáson. Miközben állandó és méltó helyszíne továbbra sincs a hazai versenyeknek, őrült összegekért tologatják a lelátókat és a salakot – most épp a Duna egyik partjáról a másikra. | Hozzászokhattunk már, ha egy sportágban vihar támad, azt jobbára a pénz váltja ki. Az utóbbi harminc év legeredményesebb magyar férfi teniszezőjének számító Fucsovics Márton edzője, Sávolt Attila a napokban nem a számára három év alatt 40 millió forintot fizető munkáltatója, a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ), hanem versenyzője oldalán foglalt állást a Fucsovics, illetve a párosban világelső Babos Tímea és a szövetség közötti nyílt színi üzengetéshez, majd szakításhoz vezető vitában. Ugyanakkor Sávolt megpróbált rávilágítani a lényegre, amikor a Facebookon azt írta:
Óriási dolog, hogy a szövetség, a kormány jóvoltából, az állami forrásoknak köszönhetően minden eddiginél több központi forrásból gazdálkodhat. Éppen ezért életbevágóan fontos, hogy ezt mire költi el a magyar tenisz, milyen szakmai szempontok vagy esetleg érdekek alapján. Ez hatalmas felelősség.
Hét év alatt hetvenszeresére nőtt az állami támogatás
A fideszes Szűcs Lajos, aki jelenleg az Országgyűlés költségvetési bizottságának alelnöke, 2011 januárja óta elnökli a teniszszövetséget. A szervezet közhasznúsági jelentései szerint
2011-ben 38 651 000,
2012-ben 37 175 000,
2013-ban 144 168 000,
2014-ben 351 184 000,
2015-ben 440 530 000,
2016-ban 1 776 581 000,
2017-ben 2 763 482 000 forint,
vagyis hét év alatt összesen több mint 5,5 milliárd forint állami támogatást kapott különböző forrásokból. Az évenkénti támogatás összege, mint látszik, hét év alatt a hetvenszeresére nőtt, ami még a magyar sport 2010 óta jócskán átírt viszonyrendszerében is példátlannak tűnő gyarapodás. A szövetségnek ezen túl saját bevételei is vannak, tavalyi büdzséje négymilliárdos volt.
A Magyar Tenisz Szövetség 2017-ben és az idén is nagyságrendileg akkora állami támogatást kapott, mint a két legeredményesebb magyar olimpiai sportág, a kajak-kenu és az úszás. Az is tény, hogy a tenisz nemzetközi népszerűsége messze felülmúlja, mondjuk, a kajak-kenuét. És az is, hogy a profi versenyek elképesztő pénzdíjai és az óriási összegű szponzorációs szerződések miatt a teniszcirkusz a világ nagy részén nem költségvetési pénzből működik.
Fucsovics, akinek az idén sikerült az áttörés, és top50-es teniszező lett, csaknem 1,5 millió dollárt játszott már össze, Babos Tímea eddigi pénzdíja pedig az ötmillió dollárt is meghaladja.
A hazai szövetség állami támogatásában az első jelentős ugrás 2013-ban látható, ekkor került be a 16 kiemelt olimpiai sportág közé a tenisz. A második, még masszívabb növekedés 2016-ban történt – ez év júliusában derült ki, hogy a szövetség megszerezte Budapestnek egy WTA-, majd egy ATP-verseny rendezési jogát.
Rendezzünk nagy tornákat! De hol és miből?
A női tornákat szervező WTA és a férfi versenyekért felelős ATP mellett a Nemzetközi Tenisz Szövetség, az ITF (a válogatott találkozóknak keretet adó Davis-, és FED Kupa jogbirtokosa) ugyanúgy elvárásokat támaszt a versenyrendezőkkel szemben, mint a labdarúgásban az UEFA a BL-meccsek házigazdáik felé.
A szigorúan vett szabályok szerint Magyarországnak jelenleg nincs egyetlen olyan tenisz(center)pályája sem, amelyik megfelelne a Davis-kupa világcsoportjára és az ATP250-es teniszversenyekre vonatkozó előírásoknak.
Így a jövő hét végén esedékes csehek elleni Davis Kupa-találkozóra – amely a versenysorozat átalakítása miatt végül jóformán tét nélküli lesz, és amelyet a szövetséggel elmérgesedő vitája miatt kihagy a legjobb magyar játékos, a világranglistán 41. Fucsovics – számos más követelmény mellett négyezer fős lelátót ír elő az ITF.
Mivel Richter Attila, a hazai szövetség főtitkára az ITF Davis Kupa-bizottságának is a tagja, az MTSZ természetesen tisztában volt ezzel, amikor nagy versenyek lebonyolítására jelentkezett. Két kérdésre kellett választ találni.
Borítás: a szövetség a salakot favorizálta, mert kemény pályán a magyaroknak jelentősen csökken az esélyük. Az oroszok tavaly szeptemberi legyőzésében kulcsszerepe volt annak, hogy egy kimondottan lassú salakpálya épült a Kopaszi-gátnál. A magyar válogatott ezzel feljutott a világ élvonalába, a világcsoportban idén Liège-ben (kemény pályán) a tavaly döntős belgáktól kapott ki.
Helyszín: szóba jöhetett volna, hogy Márky Jenőtől – WTA-versenyek korábbi házigazdájától – bérlik a Római Teniszakadémia salakpályáit, ehhez az ott található stadion 1500 fős lelátóját kellett volna kibővíteni. A szövetség szerint a DK világcsoportjára nem alkalmas a római-parti centrum, más versenyek rendezésére viszont kétségkívül igen – a szövetség azonban a pályaépítés mellett döntött.
Márkyval egyébként a szövetség finoman szólva sem ápol jó viszonyt: miután Márky úgy érezte, nem kap elég támogatást, 2014-ben át is vitte a budapesti WTA-versenyt Bukarestbe, a szövetségnek így ismét rendezési jogot kellett szereznie. Ez 2017-re sikerült, azóta a budapesti WTA-tornát a BOK (volt SYMA) csarnokban rendezik kemény pályán. Az is tény, hogy Magyarországnak szüksége lenne egy olyan salakpályás komplexumra, és azon belül egy centerpályára, amely alkalmas komoly nemzetközi tenisztorna rendezésére – a sportág fejlődése és presztízse is ezt kívánja. Kiváltképp, hogy ez a teniszstadion, a mellé előírt kiszolgálóhelyiségekkel, infrastruktúrával a 2024-es budapesti olimpia pályázati tervében is szerepelt, és Fürjes Balázs kormánybiztos az olimpiai álom 2017-es szertefoszlása után kijelentette, a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program részeként a főbb sportcélú beruházásokat olimpia nélkül is megépíti az állam.
Az újabb bökkenő: Margitsziget
A szövetség 2016-os fejlesztési tervében végül a Csepel északi részére tervezett olimpiai teniszcentrum helyett a margitszigeti teniszstadion felújítását favorizálta, mondván, a város szívében hosszú távon és piaci alapon is fenntartható egy ilyen létesítmény. A parlament soron kívül jóvá is hagyta az egykori Újpesti Dózsa teniszpályának felújítását, vagyis inkább a helyén egy új stadion felépítését, ami a vonatkozó kormányhatározat alapján tízmilliárd forintot emésztett volna fel, és már a látványterveivel jókora botrányt kavart. Tarlós István is ellenezte az egyeztetés nélkül meghozott döntést, és kijelentette: a főváros nem hajtja végre a törvényt, ami szerinte az árvízvédelmi szempontokat sem vette figyelembe. A főpolgármester egyeztetéseket kezdett a kormánnyal, a teniszstadion építésének ügye azóta is a levegőben lóg.
Csakhogy a szövetség megfelelő létesítmény híján is eleget kell, hogy tegyen vállalt versenyrendezési kötelezettségeinek: ha egy rendező lemondja a versenyét, évtizedekre búcsút inthet a nemzetközi tenisztornáknak. A szövetség ezért öszvér megoldást választott, épített is stadiont meg nem is:
az ATP 250-es tornát 2017 tavaszán a Folyondár utcai Nemzeti Edzésközpontba vitte (ezt 2011-ben adták át). Négy edzéspályát lezártak, egyre centert alakítottak ki lelátókkal, a többire az előírás szerinti kiszolgáló egységeket tették, majd lebontották az egészet. Erre a projektre úgy 700 millió forintot biztosított az állam.
2017 őszén jött az emlékezetes Davis Kupa-siker, a Kopaszi-gát területén 190 millió forintos állami támogatásból és szövetségi szponzorpénzből építettek ideiglenes stadiont,
2018 tavaszán már az ATP-tornát is a Kopaszi-gáton rendezték, nagyjából 500 millió forint volt az állami támogatás, a stadiont és a szükséges infrastruktúrát újra elbontották. A helyszínen azóta építkezési munkák kezdődtek, így a szeptemberi Davis Kupa-viadalnak másik területet kellett keresni,
ez lett a Lurdy Ház parkolója mögötti rész, ahol újfent felépítettek, majd a háromnapos rendezvény végeztével lebontják az ideiglenes stadiont.
Ehhez pedig – egy birtokunkba került előterjesztés alapján – júliusban 365 millió forint extratámogatást kért a kormánytól az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Ez a verseny 479 milliós tervezett összköltségvetésének háromnegyede.
Az Emmi információnk szerint július végén vitte a közigazgatási államtitkári értekezlet elé az előterjesztést, e szerint
a kormány pénzügyi kötelezettségvállalása hiányában a szövetség nem tudja teljesíteni a nemzetközi sportszövetség felé vállalt kötelezettségeit és nem tudja megrendezni a rangos eseményt.
A birtokunkban lévő előterjesztés szerint a teniszszövetség mindössze 114 millió forint saját bevétellel számol (ennyit tesz ki a szponzoráció, a tévés jogdíj, a jogtulajdonostól származó, illetve a jegybevétel, valamint az akkreditációs díjak összege). A kiadások közül a legnagyobb összeg,
189 millió forint a versenyhelyszín kiépítése,
136 millió pedig a létesítmény bérleti díja.
Vagyis újfent nagyjából 325 millió forint megy el egy olyan pályára, amit a háromnapos rendezvény után elbontanak.
Az ötlet, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szánt tartalékból fedezzék a teniszverseny megrendezéséhez hiányzó 365 millió forintot, a Pénzügyminisztériumot (PM) sem nyűgözte le. A tárca illetékese az államtitkári értekezleten azzal érvelt: a tartalékkeret leterhelt, inkább az Emmi előirányzatából kéne lecsípni az összeget. A sportért is felelős tárca ezt nem vállalta, de kitartott amellett, hogy az eseményt „sportszakmai értéke és sportdiplomáciai jelentősége okán” feltétlenül meg kell rendezni.
A PM erre felidézte, hogy a Nemzeti Edzésközpont és a Vasas Folyondár utcai sportközpontja 2017-ben 461 millió forint támogatást kapott, majd 237,5 millió forint szolgált a létesítmények elbontására, a tavalyi Davis Kupa-mérkőzés megrendezésére pedig évközben 168,6 millió forintot adott a kormány, így a tárca „nem látja a további többletforrás biztosításának okát egy másik helyszínen hasonló célokra”.
Ezek szerint a Pénzügyminisztériumnak is szemet szúrt, hogy az ATP- és a WTA-versenyekkel együtt gyakorlatilag 1,7 milliárd forint ment el ideiglenes pályák felépítésére, majd lebontására, sarkítva: több tonna salak és a mobillelátók jobbról balra tologatására.
Szűk két év alatt három stadion épült fel és tűnt el nyomtalanul, a negyediknek szeptember 16. után lesz hűlt helye.
A Lurdy Ház parkolójában egyébként egy ideje már áll az ideiglenes „stadion”, mivel a Kopaszi-gátról egyből oda deponáltatta azt a szövetség a versenyrendezésre szerződött céggel. Tette ezt annak ellenére, hogy kormánydöntés az említett Emmi-előterjesztés ellenére sem született a Davis Kupa-viadal támogatásáról, azaz nincs aláírt szerződés a szövetség és a tárca között. A minisztérium kérdéseinkre azt válaszolta:
A kormány kiemelten kezeli a hazai tenisz sportág fejlesztésének ügyét. Nagyon örülünk az elmúlt időszak teniszsikereinek, amelyek részben ezeknek a stratégiai fejlesztéseknek köszönhetők. A kormány azonban plusz támogatásról nem döntött.
Ezzel egybevág információnk, amely szerint a szövetség egyelőre saját forrásból és/vagy a már háromszor kifizetett vállalkozók hitelének köszönhetően hozomra előfinanszírozza a Davis Kupa-rendezést. Nehéz azonban azt feltételezni, hogy a kormány végül nem segíti ki a fideszes elnök vezette szövetséget.
Miért kell ehhez az állam?
De miért költ az állam adóforintokat egy olyan sportág versenyére, amelyet a világon mindenhol színtiszta piaci alapon, televíziós bevételekből, szponzorpénzekből, jegyeladásokból és termékeladásokból finanszíroznak?
Nos, míg Taróczy Balázsék idejében a Margitszigeten nem egyszer telt ház, ötezer néző előtt játszott a magyar válogatott a Davis Kupában, addig a jelen tapasztalata az, hogy az oroszok legyőzésekor hiába felelt meg a szövetség a minimum 4000 férőhelyes ITF-előírásnak,
Fucsovicsék bő félház előtt érték el az elmúlt tizenöt év legnagyobb hazai teniszsikerét.
A nagyvilágban egy ATP 250-es tornát 70-100 ezer dollár haszonnal rendeznek meg azok, akik rég bejáratott helyszínnel, szponzorokkal rendelkeznek. Az új próbálkozók jó esetben nullszaldóval, de inkább veszteséggel számolnak eleinte. Mivel az ilyen versenyekre jó esetben is egy-egy nagyobb játékost lehet elcsábítani, a szponzorpénzek és a tévés jogdíjak sem olyan magasak, mint a Grand Slam- vagy az 1000-es tornákon. A nemzetközi gyakorlat az, hogy a rendező város turisztikai, várospolitikai okokból támogatja a szervezőket.
A Davis Kupa ennél is rosszabb helyzetben van: minössze háromnapos esemény, és a közönség ez alatt legfeljebb öt meccset láthat. A tenisz egyéni, nem pedig csapatsport, így jellemzően független a nemzeti érdekektől, a sztárok gyakran hanyagolják is a Davis Kupát. Így a televíziós társaságok végképp nem fizetnek jelentős jogdíjat, bár a hazai szövetség tervében szereplő 3,5 millió forint ezzel együtt is elenyésző összegnek tűnik. Ráadásul a pálya szélén a jogtulajdonos, az ITF szponzorait kell feltüntetni, így ez a bevételi forrás is erősen korlátozott.
Az ITF egyébként 124 705 dollárt fizet a győztesnek, míg a vesztes szövetsége 86 788 dollárt kap. A rendező ország pénzéből levonják a versenybírák díjazását, továbbá a nettó jegybevétel tíz százalékát is be kell fizetni a nemzetközi szövetségnek – ezért számol csak 33 millió forint, a jogtulajdonostól származó bevétellel a szövetség.
Fucsovics vs. szövetség
Az ITF a rendezőnek utalt összeg harmadát pénzdíjként címkézi. Mivel szinte egyetlen szövetség sem támogatja a dollármilliókat kereső profi játékosokat, így ezt a pénzt osztják ki részvételi díjként a csapattagok között. Néhol, mint a magyarok két utóbbi ellenfelénél – a belgáknál és az oroszoknál – a pénz ötven százalékát szétosztják. Magyarországon azonban, különböző formában, éves szinten támogatja a szövetség a teniszezőket, ennek fedezetébe pedig a szövetség beleszámolja a teljes DK-bevételt. A pénz kifizetéséért is szót emelt a szövetséggel háborúzó Fucsovics Márton és Sávolt Attila, bár hangsúlyozzák, nem a maguk érdekében, inkább azokért a csapattársakért, akik még messze nem tartanak ott a kereseti listán, mint az első számú magyar játékos.
Fucsovicsnak – és Babos Tímeának – jobban fáj az, hogy a mai napig nincs olyan megállapodás az élversenyzők és a szövetség között, amely a profi sportághoz méltóan rendezné a felek jogait és kötelezettségeit. Úgy tudjuk, Sávolt, Fucsovics és menedzsere, Joó György június óta hiába próbál összehozni ez ügyben egy személyes megbeszélést a szövetség elnökével és főtitkárával. A főtitkár, az egy ideig Fucsovicsot menedzselő Richter Attila New Yorkban – ahová az ATP és a WTA éves konferenciája miatt utazott ki – próbálta közelíten az álláspontokat a szövetség és a US Openen részt vevő versenyzők között, ám nem járt sikerrel.
Fucsovics döntése, hogy kihagyja a Davis Kupát, nem egyedi, bár idehaza csak jelenlegi edzője, Sávolt Attila mondta le a válogatottságot. A világsztárok versenynaptárába gyakran beilleszthetetlen a viadal, ezért sokszor nem is, vagy csak a döntőre kapcsolódnak be. A csehek legjobbja, a korábbi top10-es játékos, az idén viszont szenvedő Tomas Berdych is lemondta korábban a szereplést, ő sem jön Magyarországra.
A legjobb magyar teniszező dolgát tulajdonképpen megkönnyítette, hogy voltakpéppen csak a hazai közönség előtti szereplésről kell lemondania – tétje a csehek elleni meccsnek nem lesz. Bár a szövetség azzal kezdte – természetesen Fucsovics képével – promotálni az eseményt, hogy a tét a 16 legjobb csapatból álló világcsoportban maradás, az ITF augusztusi kongresszusán úgy határozott, hogy 118 év után változtat és jövőre teljesen új rendszerben bonyolítja le a Davis Kupát: egy helyszínen, 18 csapat részvételével, az év végén. A változás mögött Gerard Piqué, a Barcelona focistája áll: befektetési társasága 25 évre hárommilliárd dollárt ígért az ITF-nek a versenysorozat jogaiért, de cserébe teljesen átalakítja azt.
Így a magyar és a cseh válogatott az eredménytől függetlenül szinte biztosan bennmarad a világcsoportban, és bekerül majd az első (februári) forduló azon 24 csapata közé, amelyet összesorsolnak, és amelyek egy párharcon döntik el, közülük melyik 12 csatlakozhat a novemberi döntőben a hat kiemelt mellé. Így a magyar-cseh párharc csak abból a szempontból fontos, hogy a győztes válogatott kiemelt lesz, és könnyebb ellenfelet kaphat februárban.
Hazai szempontból a lényeg viszont mit sem változik: jövő tavasszal az ATP 250-es tornára, és ha Magyarország lesz a pályaválasztó, az újabb Davis Kupa-összecsapásra is fel kell építeni egy-egy pályát valahol, újabb százmilliókért.
A vállalkozók biztosan örülnek ennek, jóformán ugyanazt a salakot adják el ötödjére, majd hatodjára is, az adófizetők tán kevésbé. Hiszen így kerül a 10 milliárd forint körüli összegre tervezett margitszigeti teniszstadion már az első kapavágás előtt több mint kétmilliárdba. | https://24.hu/belfold/2018/09/06/tenisz-davis-kupa-fucsovics-marton-kopaszi-gat-lurdy-haz/ | https://web.archive.org/web/20230131005333/https://24.hu/belfold/2018/09/06/tenisz-davis-kupa-fucsovics-marton-kopaszi-gat-lurdy-haz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orult-osszegek-mennek-el-par-napig-allo-teniszstadionokra | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-06 08:16:00 | [
"Szűcs Lajos (Pest megye)"
] | [
"Magyar Teniszszövetség (MTSZ)"
] | [] | [
"háttér",
"sport"
] | [
"Teniszszövetség botránya"
] |
47,462 | 50 milliós óvadékért kiengedhetik Czeglédy Csabát | 50 millió forint óvadék ellenében a Szegedi Járásbíróság megszüntetné Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását, és négy hónapra bűnügyi felügyeletét rendelné el a lakóhelye szerinti ingatlanra. | 50 millió forint óvadék ellenében a Szegedi Járásbíróság megszüntetné Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását, és négy hónapra bűnügyi felügyeletét rendelné el a lakóhelye szerinti ingatlanra.
A bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezési kérelem tárgyában hozott döntést, mely szerint 50 millió forint letétele esetére a gyanúsított előzetes letartóztatását megszünteti, és 4 hónapi időtartamra bűnügyi felügyeletét rendeli el a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra.
A Csongrád Megyei Főügyészség a bíróság végzésével szemben fellebbezést jelentett be, annak megváltoztatása, és az óvadék letétbe helyezésére irányuló kérelem elutasítása érdekében. A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint dr. Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki.
A Csongrád Megyei Főügyészség figyelemmel arra, hogy dr. Czeglédy Csaba letartóztatása 2018. szeptember ötödikén letelik, indítványt tett a bíróság felé a letartóztatás további három hónappal történő meghosszabbítására. | https://24.hu/belfold/2018/08/27/50-millios-ovadekert-kiengedhetik-czegledy-csabat/ | https://web.archive.org/web/20180828132454/https://24.hu/belfold/2018/08/27/50-millios-ovadekert-kiengedhetik-czegledy-csabat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/50-millios-ovadekert-kiengedhetik-czegledy-csabat | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-27 09:12:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"foglalkoztatás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"óvadék"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
47,463 | Fellebbezett az 50 milliós óvadék miatt Czeglédy Csaba | Nem tartja reálisnak az 50 millió forintos óvadékot Czeglédy Csaba – tudta meg a 24.hu. Hankó Faragó Miklós, a politikus jogi képviselője nyilatkozott lapunknak a Szegedi Járásbíróság mostani döntésével kapcsolatban, ami megszüntetné ügyfele előzetes letartóztatását, és négy hónapra bűnügyi felügyeletét rendelné el a lakóhelyén. | Nem tartja reálisnak az 50 millió forintos óvadékot Czeglédy Csaba – tudta meg a 24.hu. Hankó Faragó Miklós, a politikus jogi képviselője nyilatkozott lapunknak a Szegedi Járásbíróság mostani döntésével kapcsolatban, ami megszüntetné ügyfele előzetes letartóztatását, és négy hónapra bűnügyi felügyeletét rendelné el a lakóhelyén.
Az óvadékra vonatkozó végzéssel szemben fellebbezést jelentettünk be
– mondta Hankó. Ez azt jelenti, hogy Czeglédy Csaba a fellebbezés elbírálásáig biztos, hogy a rács mögött marad.
Mint arról korábban beszámoltunk, a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezési kérelem tárgyában hozott döntést, mely szerint 50 millió forint letétele esetére a gyanúsított előzetes letartóztatását megszünteti, és 4 hónapi időtartamra bűnügyi felügyeletét rendeli el a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra.
A Csongrád Megyei Főügyészség a bíróság végzésével szemben fellebbezést jelentett be, annak megváltoztatása, és az óvadék letétbe helyezésére irányuló kérelem elutasítása érdekében. A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint dr. Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki.
A Csongrád Megyei Főügyészség figyelemmel arra, hogy dr. Czeglédy Csaba letartóztatása 2018. szeptember ötödikén letelik, indítványt tett a bíróság felé a letartóztatás további három hónappal történő meghosszabbítására.
Fotó: Rosta Tibor / MTI | https://24.hu/belfold/2018/08/27/sokallja-az-50-millios-ovadekot-czegledy-csaba/ | https://web.archive.org/web/20180828124341/https://24.hu/belfold/2018/08/27/sokallja-az-50-millios-ovadekot-czegledy-csaba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fellebbezett-az-50-millios-ovadek-miatt-czegledy-csaba | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-27 09:27:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"óvadék"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
47,464 | Kezdődik a Czeglédy-ügy iratismertetése – több ezer oldalnyi iratot kap kézhez pénteken a letartóztatott politikus | Pénteken kezdődik a Czeglédy-ügy iratismertetése. A 24.hu információi szerint a több mint egy évvel ezelőtt előzetes letartóztatásba helyezett Czeglédy Csaba a szegedi NAV bűnügyi igazgatóságán tekinthet bele a több ezer oldalnyi iratanyagba. | Pénteken kezdődik a Czeglédy-ügy iratismertetése. A 24.hu információi szerint a több mint egy évvel ezelőtt előzetes letartóztatásba helyezett Czeglédy Csaba a szegedi NAV bűnügyi igazgatóságán tekinthet bele a több ezer oldalnyi iratanyagba.
A NAV nyomozói egyébként már augusztus elején befejezték a vizsgálatot, ami akkor derült ki, amikor az ügy egyik gyanúsítottját értesítették, hogy további nyomozati cselekményeket nem terveznek, és következő lépésként az ügyészségnek küldi meg az iratokat.
Mint arról pár nappal ezelőtt beszámoltunk, a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezési kérelem tárgyában hozott döntést, mely szerint 50 millió forint letétele esetére a gyanúsított előzetes letartóztatását megszünteti, és 4 hónapi időtartamra bűnügyi felügyeletét rendeli el a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra.
Czeglédy Csabáék fellebbeztek az óvadékra vonatkozó végzéssel szemben.
A Csongrád Megyei Főügyészség ugyancsak fellebbezést jelentett be a végzéssel szemben, annak megváltoztatása, és az óvadék letétbe helyezésére irányuló kérelem elutasítása érdekében. A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint dr. Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki.
A Csongrád Megyei Főügyészség figyelemmel arra, hogy dr. Czeglédy Csaba letartóztatása szeptember ötödikén letelik, indítványt tett a bíróság felé a letartóztatás további három hónappal történő meghosszabbítására. A bíróság hétfőn dönt arról, hogy szabadlábra helyezi-e Czeglédyt vagy meghosszabbítja a letartóztatását. | https://24.hu/belfold/2018/08/30/kezdodik-a-czegledy-ugy-iratismertetese-tobb-ezer-oldalnyi-iratot-kap-kezhez-penteken-a-letartoztatott-politikus/ | https://web.archive.org/web/20190926195714/https://24.hu/belfold/2018/08/30/kezdodik-a-czegledy-ugy-iratismertetese-tobb-ezer-oldalnyi-iratot-kap-kezhez-penteken-a-letartoztatott-politikus/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kezdodik-a-czegledy-ugy-iratismertetese-a-tobb-ezer-oldalnyi-iratot-kap-kezhez-penteken-a-letartoztatott-politikus | 24.hu | hungarian-news | 2018-08-30 09:30:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség",
"nav-vizsgálat"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
47,465 | Elutasították az 50 milliós óvadékot, meghosszabbították Czeglédy Csaba letartóztatását | A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója meghosszabbította a bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott Czeglédy Csaba letartóztatását – tudta meg a 24.hu. A gyanúsított letartóztatását három hónappal hosszabbították meg. | A Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója meghosszabbította a bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott Czeglédy Csaba letartóztatását – tudta meg a 24.hu. A gyanúsított letartóztatását három hónappal hosszabbították meg.
A Szegedi Törvényszék másodfokú döntésében pedig helyt adott az ügyészi indítványnak és elutasította a gyanúsított kérését, hogy 50 millió forint óvadék letétele esetén letartóztatását megszüntetve bűnügyi felügyeletét rendeljék el.
Mint arról nemrég beszámoltunk, a bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezési kérelem tárgyában hozott döntést, mely szerint 50 millió forint letétele esetére a gyanúsított előzetes letartóztatását megszünteti, és 4 hónapi időtartamra bűnügyi felügyeletét rendeli el a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra.
Czeglédy Csabáék nem tartották reálisnak az összeget, ezért fellebbeztek az óvadékra vonatkozó végzéssel szemben.
A Csongrád Megyei Főügyészség ugyancsak fellebbezést jelentett be a végzéssel szemben, annak megváltoztatása, és az óvadék letétbe helyezésére irányuló kérelem elutasítása érdekében. A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint dr. Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki.
A Csongrád Megyei Főügyészség figyelemmel arra, hogy dr. Czeglédy Csaba letartóztatása szeptember ötödikén letelik, indítványt tett a bíróság felé a letartóztatás további három hónappal történő meghosszabbítására. A bíróság hétfőn döntött arról, hogy szabadlábra helyezi-e Czeglédyt vagy meghosszabbítja a letartóztatását.
A hosszúra nyúló tárgyalásnak néhány perccel ezelőtt lett vége. A bíróság december ötödikéig meghosszabbította a politikus letartóztatását.
Czeglédy Csaba és védője finoman szólva sem értett egyet a bíróság ítéletével.
A bíróság korábbi döntése alapján a szabadlábon tartózkodása alatt tanúsított magatartása alapján a szökés, elrejtőzés konkrét veszélye március óta nem áll fent Czeglédy Csabával szemben, ezért az ügyészség kénytelen a bizonyítás befolyásolásába kapaszkodni. Az ügyészség érvelését annak ellenére fogadta el ma a Szegedi Járásbíróság, hogy a nyomozó hatóság a bizonyítási eljárást augusztus 1-én befejezte, Czeglédy Csaba múlt hét pénteken megismerte az összes nyomozati iratot, védőjének pedig ma adták át teljes körűen. A védelem álláspontja szerint teljesen jogellenes a nyomozó hatóság által már augusztus 1-én befejezett bizonyítási eljárás megnehezítésére hivatkozni, ugyanis a hatóságok rendelkezésére áll az összes bizonyítási eszköz, amit a 2015 óta zajló nyomozásban felkutatni és összegyűjteni akartak
– közölte lapunkkal Litresits András, a politikus jogi képviselője.
Czeglédy Csaba védőjével együtt fellebbezést jelentett be, illetve a nyomozás keretében a bizonyítás eljárás augusztus 1-jei befejezésére, mint új körülményre hivatkozva óvadék összegének megállapítására tett ismételten indítványt. | https://24.hu/belfold/2018/09/03/elutasitottak-az-50-millios-ovadekot-meghosszabbitottak-czegledy-csaba-letartoztatasat/ | https://web.archive.org/web/20190926230839/https://24.hu/belfold/2018/09/03/elutasitottak-az-50-millios-ovadekot-meghosszabbitottak-czegledy-csaba-letartoztatasat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elutasitottak-az-50-millios-ovadekot-meghosszabbitottak-czegledy-csaba-letartoztatasat | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-03 09:35:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"óvadék"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
47,466 | Feljelentette az ellene valló tanút Czeglédy Csaba | Rágalmazás és hamis vád gyanúja miatt feljelentette az ellene tanúskodó tanút Czeglédy Csaba – tudta meg a 24.hu. A letartóztatásban lévő politikus szerint ugyanis nem igazak azok az ellene felhozott vádak, hogy kijátszotta volna a büntetésvégrehajtási szabályokat, és számos olyan kedvezményt kapott a fegyőröktől, amiben a többi rab nem részesült. | Rágalmazás és hamis vád gyanúja miatt feljelentette az ellene tanúskodó tanút Czeglédy Csaba – tudta meg a 24.hu. A letartóztatásban lévő politikus szerint ugyanis nem igazak azok az ellene felhozott vádak, hogy kijátszotta volna a büntetésvégrehajtási szabályokat, és számos olyan kedvezményt kapott a fegyőröktől, amiben a többi rab nem részesült.
A Czeglédy ellen valló tanú 2017 tavaszától júliusig raboskodott a Szegedi Fegyház egyik objektumában. A múlt heti vallomásában azt állította, hogy többször is szem és fültanúja volt annak, hogy Czeglédy a konkrét bűncselekményekről, vallomásokról egyeztet egy börtönben lévő jogásszal, vagy ügyvéddel. De a vallomásában többek közt arra is kitért, hogy Czeglédy 40 ezer forintért vett telefont az egyik fogvatartottól, és a kívánságának megfelelő elhelyezést és ételt kapott.
Czeglédy szerint viszont ebből egy szó sem igaz, ezért feljelentette a tanút rágalmazás és hamis vád miatt. Egyik ügyvédje pedig lapunknak ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ha igazak lennének a vádak, akkor már feljelentették volna a börtönőröket.
Mint arról korábban beszámoltunk a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírája hétfőn három hónappal meghosszabbította a bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás során gyanúsítottként kihallgatott Czeglédy Csaba letartóztatását. Czeglédyék új körülményre hivatkozva fellebbeztek a döntés ellen, és az óvadék összegének a megállapítására tettek indítványt.
Úgy tudjuk, hogy a letartóztatott volt MSZP-s politikus jelenleg magánzárkában van, és kamerával figyelik minden mozdulatát.
Fotó: Rosta Tibor / MTI | https://24.hu/belfold/2018/09/06/feljelentette-az-ellene-vallo-tanut-czegledy-csaba/ | https://web.archive.org/web/20220818055921/https://24.hu/belfold/2018/09/06/feljelentette-az-ellene-vallo-tanut-czegledy-csaba/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentette-az-ellene-vallo-tanut-czegledy-csaba | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-06 09:38:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rágalmazás / becsületsértés",
"hamis vád",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
47,467 | Még ebben a hónapban vádat emelhetnek Czeglédy Csaba és társai ellen | Befejeződött a Czeglédy Csaba és társai ellen folyó nyomozás, hamarosan vádat emelhetnek a gyanúsítottak ellen – közölte Várnagy Roland ügyész a Human Operator Zrt. alvállalkozójaként dolgozó Kopernikusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetőinek ügyében a Szegedi Törvényszéken tartott csütörtöki tárgyaláson. | Befejeződött a Czeglédy Csaba és társai ellen folyó nyomozás, hamarosan vádat emelhetnek a gyanúsítottak ellen – közölte Várnagy Roland ügyész a Human Operator Zrt. alvállalkozójaként dolgozó Kopernikusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetőinek ügyében a Szegedi Törvényszéken tartott csütörtöki tárgyaláson.
Az ügyész az MTI-nek elmondta, hogy a nyomozóhatóság jelenleg az ügy iratait ismerteti a gyanúsítottakkal és védőikkel, így egy hónapon belül megtörténhet a vádemelés. A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A gyanú szerint a bűnszervezet több mint 6 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban résztvevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
A Kopernikusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetőinek ügyében tartott csütörtöki tárgyaláson elhangzott ügyészi perbeszéd szerint a két férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével vádolják mint bűnsegédet. A vádlottak tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a láncolat tényleges irányítói 232, illetve 435 millió forint kárt okozzanak a költségvetésnek. Az iskolaszövetkezet érdemi tevékenységet nem végzett, feladatait a Human Operator Zrt. munkatársai látták el. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégek a szövetkezettől befogadott számlákat felhasználták könyvelésükben, a Kopernikusz azonban azok áfatartamát nem fizette be a költségvetésbe.
Az elsőrendű vádlott felmentést indítványozó védője elmondta, ügyfele nem ismerte azt a fiktív számlázási rendszert, melyet a Human Operator Zrt. kialakított. A cég munkatársai folyamatosan valótlan információkat nyújtottak neki, miután pedig nyomozás indult, instrukciókkal látták el, milyen vallomást tegyen. A tárgyaláson Tóth Tibor tanácsvezető bíró elutasította az ügyészi indítványt, hogy a pert egyesítsék a Czeglédy Csaba és társai ellen folyó üggyel. A Kopernikusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetőinek ügyében így várhatóan pénteken ítéletet hirdet a Szegedi Törvényszék.
A másodrendű vádlott védője közölte, ügyfele egyezséget kíván kötni a Czeglédy Csaba és társai ellen folyó ügyben, melyben jelenleg a gyanúsítottak egyike. Az ügyvéd úgy fogalmazott, méltánytalan ügyfelével szemben, hogy elképzelhető, ugyanazon cselekmény miatt kétszer kell felelnie a bíróság előtt. | https://24.hu/belfold/2018/09/06/meg-ebben-a-honapban-vadat-emelhetnek-czegledy-csaba-es-tarsai-ellen/ | https://web.archive.org/web/20180907125925/https://24.hu/belfold/2018/09/06/meg-ebben-a-honapban-vadat-emelhetnek-czegledy-csaba-es-tarsai-ellen/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-ebben-a-honapban-vadat-emelhetnek-czegledy-csaba-es-tarsai-ellen | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-06 09:40:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt."
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"foglalkoztatás",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"ügyészség"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
47,468 | A Fidesz helyi alelnöke irányítja a Haladás 15 milliárdos stadionjának üzemeltetését | Lassan egy éve, tavaly novemberben adták Szombathely büszkeségét, a Haladás 15 milliárdba kerülő új stadionját. Bár három évig tartott az előkészítése, és a felrántása az előzetesen 9 milliárdosra becsült csodaarénának, az ünnepi svédasztalos átadó utáni időkre senki sem gondolt. Az üzemeltetés körül teljes a káosz, az önkormányzati cég élére az augusztus 23-i rendkívüli közgyűlésen már a negyedik vezetőt nevezik ki, most a helyi Fidesz alelnöke, Gál Sándor kapta meg a feladatot. | Lassan egy éve, tavaly novemberben adták Szombathely büszkeségét, a Haladás 15 milliárdba kerülő új stadionját. Bár három évig tartott az előkészítése, és a felrántása az előzetesen 9 milliárdosra becsült csodaarénának, az ünnepi svédasztalos átadó utáni időkre senki sem gondolt. Az üzemeltetés körül teljes a káosz, az önkormányzati cég élére az augusztus 23-i rendkívüli közgyűlésen már a negyedik vezetőt nevezik ki, most a helyi Fidesz alelnöke, Gál Sándor kapta meg a feladatot.
"Azt gondolom, hogy egy ilyen létesítmény az egy összetett, komplex rendszer, mely műszaki tudást, pénzügyi tapasztalatot, sport- illetve rendezvényszervezői gyakorlatot, illetve értékesítési képességet igényel. Ennyi képességgel kevés ember rendelkezik egyszerre. Egy stadion vezetőjének - az én olvasatomban - az a feladata, hogy kialakítson egy olyan csapatot, amelyben mindezen képességek jelen vannak,"
válaszolta írásban Gál az ugytudjuk.hu-nak. Élőszóban nem, csak emailes interjúban volt hajlandó megszólalni a cégvezető, aki elárulta: érettségivel rendelkezik. Az elmúlt egy év során nem derült ki, hogy mennyibe is kerül a létesítmény üzemeltetése, ezt Gál most sem árulta el, csak annyit mondott, hogy
"pillanatnyilag azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt időszak kiadásaiban milyen olyan tételek vannak, amelyeket csökkenteni lehet, és keressük a lehetőséget a további bevételi források beemelésére."
Úgy látja, hogy a VIP vendéglátás, a rendezvényszervezés és a hirdetési területek azok ahol még "kiaknázatlan lehetőségek vannak."
"Olyan semmivel össze nem hasonlítható környezetet és díszletet tud nyújtani egy stadion például a vállalati rendezvényekhez, ami abszolút hiányzik a régióban. Ezen kívül szeretnénk stadiontúrákat is tartani, illetve családi eseményeknek is helyet adni,"
tette hozzá. | https://444.hu/2018/09/07/a-fidesz-helyi-alelnoke-iranyitja-a-haladas-15-milliardos-stadionjanak-uzemelteteset | https://web.archive.org/web/20200927102424/https://444.hu/2018/09/07/a-fidesz-helyi-alelnoke-iranyitja-a-haladas-15-milliardos-stadionjanak-uzemelteteset | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-helyi-alelnoke-iranyitja-a-haladas-15-milliardos-stadionjanak-uzemelteteset | 444 | hungarian-news | 2018-09-07 08:54:00 | [
"Gál Sándor (Szombathely)"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"sport",
"üzemeltetés",
"önkormányzat"
] | [] |
47,469 | Havi 450 ezerért videózza Káslert egy természetgyógyász | A kormány.hu-ra felkerült beszámoló szerint június óta havi bruttó 450 000 forintot fizet az Emberi erőforrások minisztériuma a Kásler Miklós részvételével zajló események helyszíni teljes videó dokumentációjának elkészítéséért Dr. Gyarmai-Paor Lászlónak. | A kormány.hu-ra felkerült beszámoló szerint június óta havi bruttó 450 000 forintot fizet az Emberi erőforrások minisztériuma
a Kásler Miklós részvételével zajló események helyszíni teljes videó dokumentációjának elkészítéséért Dr. Gyarmai-Paor Lászlónak.
Az Emmi minden bizonnyal hibázott, elírta a videós keresztnevét, akit valójában Dr. Gyarmati-Paor Zoltánnak hívnak. A Lokálnak márciusban adott interjút, mint a Hatoscsatorna nevű tévéadó kreatívigazgatója.
– Bemutatkozás gyanánt azt szokta mondani, hogy ön jogász, zenész, természetgyógyász, szerkesztő – operatőr – vágó – rendező és arculattervező vagy. Tehát egy multifunkcionális tehetség?
– A multifunkcionalitást azt vállalom, hiszen ha valaki egy kis csatornánál dolgozik, az előbb-utóbb rá van kényszerítve, hogy „mindenhez” értsen – legalább egy kicsit.
A Káslerről készült videókkal amúgy sehol sem találkozni, úgy tűnik, hogy azok nem a nyilvánosságnak készülnek.
Az Emmi Facebook-oldalára utoljára tavaly töltött fel videót, Kásler Miklósnak pedig nincs közösségi oldala.
A kormány.hu-n, és a Magyarország kormánya Youtube csatornán két videót találni a minisztertől: egyik a vastagbélrák szűrési programjáról, másik pedig a családtámogatás fontosságáról szól.
Megkérdeztük az Emmit, hogy hol láthatóak a havi 450 ezer forintba kerülő videók, ha válaszolnak, közzétesszük. | https://444.hu/2018/09/06/havi-450-ezerert-videozza-kaslert-egy-termeszetgyogyasz | https://web.archive.org/web/20220704143510/https://444.hu/2018/09/06/havi-450-ezerert-videozza-kaslert-egy-termeszetgyogyasz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/havi-450-ezerert-videozza-kaslert-egy-termeszetgyogyasz | 444 | hungarian-news | 2018-09-06 00:00:00 | [
"Gyarmati-Paor Zoltán",
"Kásler Miklós"
] | [] | [] | [
"média",
"gazdálkodás",
"közigazgatás"
] | [] |
47,470 | Befejeződött a volt MSZP-s Czeglédy ellen folyó nyomozás | Befejeződött a Czeglédy Csaba és társai ellen folyó nyomozás, hamarosan vádat emelhetnek a gyanúsítottak ellen - közölte Várnagy Roland ügyész a Human Operator Zrt. alvállalkozójaként dolgozó Kopernikusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetőinek ügyében a Szegedi Törvényszéken tartott csütörtöki tárgyaláson. | Az ügyész közölte, a nyomozóhatóság jelenleg az ügy iratait ismerteti a gyanúsítottakkal és védőikkel, így egy hónapon belül megtörténhet a vádemelés.
A gyanú szerint a Czeglédy Csaba vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely munkaerő-közvetítéssel foglalkozott. A gyanú szerint a bűnszervezet 6,2 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban résztvevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.
Czeglédy Csaba Szombathelyen volt önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. 2018-ban független képviselőjelöltként indult volna a Vas megyei 1-es számú választókerületben az országgyűlési választásokon, de végül felfüggesztették mentelmi jogát, előzetesben maradt, így nem tudott indulni.
A Kopernikusz Iskolaszövetkezet korábbi vezetőinek ügyében tartott csütörtöki tárgyaláson elhangzott ügyészi perbeszéd szerint a két férfit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével vádolják mint bűnsegédet.
A vádlottak tevékenységükkel hozzájárultak ahhoz, hogy a láncolat tényleges irányítói 232, illetve 435 millió forint kárt okozzanak a költségvetésnek. Az iskolaszövetkezet érdemi tevékenységet nem végzett, feladatait a Human Operator Zrt. munkatársai látták el. A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégek a szövetkezettől befogadott számlákat felhasználták könyvelésükben, a Kopernikusz azonban azok áfatartamát nem fizette be a költségvetésbe.
Az elsőrendű vádlott felmentést indítványozó védője elmondta, ügyfele nem ismerte azt a fiktív számlázási rendszert, melyet a Human Operator Zrt. kialakított. A cég munkatársai folyamatosan valótlan információkat nyújtottak neki, miután pedig nyomozás indult, instrukciókkal látták el, milyen vallomást tegyen. | https://index.hu/belfold/2018/09/06/befejezodott_a_czegledy_csaba_es_tarsai_ellen_folyo_nyomozas/ | https://web.archive.org/web/20210404160433/https://index.hu/belfold/2018/09/06/befejezodott_a_czegledy_csaba_es_tarsai_ellen_folyo_nyomozas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/befejezodott-a-volt-mszp-s-czegledy-ellen-folyo-nyomozas | Index | hungarian-news | 2018-09-06 13:46:00 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt.",
"Kopernikusz Iskolaszövetkezet"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"foglalkoztatás",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
47,471 | ÁSZ: Rosszul gazdálkodott a közvagyonnal az Operaház | Nagy bajokat talált az Állami Számvevőszék a Magyar Állami Operaház gazdálkodásának ellenőrzésekor - írja honlapján az ÁSZ. A számvevőszék az Operaház gazdálkodásának 2012 és 2015 közötti időszakát ellenőrizte, és azt találta, hogy a Magyar Állami Operaház belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit. | Nagy bajokat talált az Állami Számvevőszék a Magyar Állami Operaház gazdálkodásának ellenőrzésekor - írja honlapján az ÁSZ. A számvevőszék az Operaház gazdálkodásának 2012 és 2015 közötti időszakát ellenőrizte, és azt találta, hogy
a Magyar Állami Operaház belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit.
A vizsgált időszakban az Operaháznál probléma volt, hogy
nem volt szabályzat arra, hogyan számolja el az önköltségeket;
ahogy arra sem, hogy hogyan szervezze és bonyolítsa le a közbeszerzéseket;
nem volt kockázatkezelési rendszere;
nem volt ellenőrző rendszere arra, hogy a projektek megvalósítását nyomon lehessen követni;
és nem építették ki az olyan kötelező kontroll rendszereket, amelyek biztosítanák a közpénzek átlátható elköltését.
A belső ellenőrzésre ugyan kialakított egy rendszert az Operaház, de azt már nem működtette rendesen. Ezen kívül a bevételek beszedése és elszámolása és a "kiadási előirányzatok felhasználása" sem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. Például nem kérték a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő engedélyét olyan beruházásokhoz, amiről az MNV-nek tudnia kellett volna és nem kötött vagyonkezelési szerződést olyan, 25 millió forintnál drágább tárgyi eszközök vásárlására, amire kellett volna.
Baj volt az Operaház új műhelyházának és próbacentrumának létrehozásához szükséges beruházásokkal is, ezek az ÁSZ szerint nem voltak elég átláthatók és elszámoltathatók, ezért az "eredményes megvalósítása szempontjából magas kockázatokat" hordoznak
A vizsgálat lezárta után az Állami Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének három, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának tizenhét javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. | https://index.hu/gazdasag/2018/09/06/allami_szamvevoszek_operahaz_kozpenz/ | https://web.archive.org/web/20201109013954/https://index.hu/gazdasag/2018/09/06/allami_szamvevoszek_operahaz_kozpenz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/asz-rosszul-gazdalkodott-a-kozvagyonnal-az-operahaz | Index | hungarian-news | 2018-09-06 14:18:00 | [] | [
"Magyar Állami Operaház (MÁO)"
] | [] | [
"kultúra - művészet",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
47,472 | Új eljárás indul: lehet, hogy végleg bukik a Velence Korzó ráépítési terve? | Szép dolog az örökpanoráma, de fél éve még inkább az izgatta a Velencei-tó partján élőket, hogy egyes utcákban tolózárcsere és egyéb munkálatok miatt megint akadozott az ivóvíz-szolgáltatás, vagy hogy március 20-ra végre kiírták az új Bence-hegyi – helyben vegyes fogadtatású – kilátó ünnepélyes átadásának időpontját. Most mégis újra a Korzó ráépítési ügye kerülhet a figyelem középpontjába, miután a kormányhivatal elutasította az építésiengedély-kérelmet. | Pedig az „örökpanoráma”, vagyis a Velence Korzó beépítési elképzelése fél éve még lázban tartotta a tókörnyékieket, és az ügy nem is halt el véglegesen – mindössze annyi történt, hogy a vállalkozó első fokon nem kapott építési engedélyt. Ám ez valószínűleg nem a tiltakozó velenceieken múlt, noha a helyi közvélemény kétségtelenül megtette az ügyben, amit tudott:
az már a beépítés tervének nyilvánosságra hozatalakor is látszott, hogy ezt a projektet nem lesz könnyű keresztülverni a tóparton élőkön.
Még akkor sem, ha a Velence Korzót a megépítése óta üzemeltető Gomi Rendezvényszervező és Kereskedelmi Kft. menetelése eddig töretlen volt. Görgicze Zoltán ügyvezető, a cég korábbi tulajdonosa ugyanis egyértelműen élvezi a fideszes városvezetés szimpátiáját, és azt még a lakosság jó része is elismeri, hogy a visszafogott modorú vállalkozó a különböző létesítmények üzemeltetésével, programok szervezésével sokat tett a környék felvirágoztatásáért.
Velencén ezzel együtt is ravasz, rutinos üzletembernek tartják Görgiczét: nem felejtették még el, hogy a bukott sukorói kaszinóügyben éppen ő volt az, aki a befektető Joav Blumnak segített volna megszerezni a kiszemelt értékes ingatlanokat. Görgicze utóbb persze úgy nyilatkozott, hogy ő csak az első megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetésében működött közre. A Heti Válasz 2013-ban viszont egyenesen a kaszinóváros szálláscsinálójaként emlegette a velencei vállalkozót.
Görgiczének ugyanakkor ma is fontos a jó kapcsolat helyben mindenkivel – a beépítés részleteinek tisztázására tavaly decemberre összehívott lakossági fórumon is azzal kezdte, van-e a teremben olyan ember, akit személyében valamikor is megbántott? És rögtön meg is felelte a saját kérdését: nincs. A fórumon ezt többen meg is erősítették, valaki még azt is hozzátette: az utóbbi két évben tapasztalható feszültséget inkább a helyi vezetés agresszív politikájának tulajdonítják.
Görgicze Zoltán még 2009-ben kötött szerződést a korábban tanácselnökként, ekkor már polgármesterként regnáló Oláhné Surányi Ágnes vezette önkormányzattal a kiemelt uniós finanszírozású projekt, a Velence Korzó („Velencei-tó kapuja”) létesítményeinek üzemeltetésére.
A helyben csak Korzónak nevezett, üzletekkel, szolgáltatásokkal, vendéglátóipari egységekkel szabdalt épületkomplexum és strand a szerződés megkötéskor még kezdeti stádiumban volt, a nyitást 2010 tavaszára várták. A teljes létesítmény végül csak négy évvel később készült el, és a megnyitón a helyiek beszámolói szerint az átadásnak szóló „hurráoptimizmus” dacára az üzlethelyiségek még kongtak az ürességtől.
Az üzemeltetésre kötött megállapodás szerint a vállalkozó bérleti, használati és hasznosítási jogot szerez a 2700 négyzetméteres szolgáltatóházra, ezen túlmenően pedig
jogosult az építmény felső szintjén, mintegy 1000 négyzetméternyi területen, ráépítést végrehajtani, sőt, arra az ingatlanrészre nemcsak a használati, de a tulajdonjogot is megkapja.
Az önkormányzat a szerződéskötéskor 15 milliót kapott a vállalkozótól, majd havonta hárommilliót bérleti díjként. A szerződés szerint pedig a ráépítést hatvan millió forint egyszeri befizetésével válthatná majd meg Görgicze. Éppen ez utóbbi összegre hivatkozott tavaly egyfolytában a vállalkozó, mikor a ráépítés mértékével elégedetlenkedő helyiek azt firtatták: miért ragaszkodik annyira a ráépítéshez, amely a Korzóval szemközt lakókat egyszer s mindenkorra megfosztaná a tóra való kilátástól?
Görgicze szerint ha nem él a szerinte kötelező és visszavonhatatlan opcióval, azaz, ha nincs ráépítés, akkor nincs befizetés sem. Ha pedig nincs befizetés, ő nem érvényesítheti a bérleti jogát. Vagyis ugrott az egész üzlet. (A dokumentumot a lakosok egyébként csak 2017 végén ismerhették meg részleteiben, amikor felkerült a város hivatalos honlapjára.)
A tavaly decemberi fórumon a vállalkozó bevetett minden érvet: hogy az előírt építési gerincmagasság hat méter, de ők csak 5,7 méterig építkeznének; hogy a kilátás eddig sem volt zavartalan, hiszen a parton magas fák állnak – igaz, ezek lombhullatók, tehát a kilátást az év felében amúgy sem akadályozzák; hogy a korzóépület, amelyben a ráépítéssel 16 apartmant alakítanának ki, körbesétálható, átjárható maradna a felső szinten is; hogy a ráépítés bevételnövelést eredményezne az önkormányzatnak, s így a teljes helyi közösségnek, valamint biztosítaná a létesítmény hosszú távú fenntarthatóságát. Nem is beszélve a turizmus fellendüléséről!
A velenceieket mindez nem igazán hatotta meg, érdemi válaszokat vártak volna az ingatlanaik értékcsökkenésével és a terület élhetőségének változásával kapcsolatos kétségeikre.
A helyiek kifogásolták, hogy nem ismert a kontraktus valamennyi részlete – a fórumot szervező képviselő az elmúlt években többször is megpróbálta kikérni, de nem kapta meg-, s hogy a ráépítést kényszerként tálalják nekik, holott megváltoztathatatlan jogi kötelezettségről nincs is szó. Kifogás volt az is, hogy ha a ráépítés megvalósul, a megállapodás értelmében az ingatlan „átmegy” az apartmanokat megvásárlók magántulajdonába, tehát a terület még inkább kikerül a helyi társadalom kezéből.
Többen azt firtatták, milyen érdeke fűződik az évek óta veszteséges Korzót üzemeltető Gomi Kft-nek a beruházás minden áron való keresztülviteléhez? Gazdasági, vagy talán politikai presszió áll a háttérben?
A fórumon sorjáztak a lakossági észrevételek: volt, aki azért költözött a fővárosból a Velencei-tóhoz, mert olvasott a sok tervezett fejlesztésről, köztük a Korzóról, amelyről azt hitték, növeli Velence városias jelleget, de még nem lépi majd át az egészséges mértéket. Csalódniuk kellett:
az évek óta jellemző akut parkolóhelyhiány és a terület befogadóképességének sokszoros túllépése miatt a Velence Korzó sokak szerint már 2017-re élhetetlenné vált, s bár szívesen vásárolnak az épület üzleteiben, inkább a csöndesebb, a tóhoz hétvégenként leruccanók által kevésbé preferált fürdőrészeket keresi.
Gyakorta elhangzó vélemény, hogy a tervezett változásokkal a településképet a városvezetés a jövőben beköltözőkhöz alakítja elsősorban, s nem a Velencén évtizedek óta lakók számára kedvez.
A tavaly decemberi fórumon érezhető volt némi rossz hangulat, már csak azért is, mert a néhány nappal korábbi ülésén a képviselő-testület úgy támogatta a projektet, hogy a sebtiben összehívott, ebédidőben megtartott ülésen a helyi polgárok nem is tudtak jelen lenni.
Koszti András polgármester szerint közel félszáz érintettnek küldtek ki értesítőt, mégis csak öten jöttek el, ketten közülük ráadásul képviselők. Ezután szánták el magukat a lakosok az egyik önkormányzati képviselő javaslatára egy „különfórumra”, ahol a polgármester ugyan nem vett részt, de elküldte megfigyelőnek a régi családi barátot, az önkormányzat eredményeit a település lapjában is mindig hangsúlyozni kész Mátay Balázs főszerkesztőt.
Érdekes időzítésként a fórumot megelőzően jelent meg egy cikk az ekkor már Mészáros Lőrinchez került Fejér Megyei Hírlapban az újabb beruházásról, érezhetően a közhangulat javítására– a lap újságírója azonban erősen mellé nyúlt, mikor a polgármesteren és a vállalkozón kívül mást nem kérdezett meg:
a felháborodott lakosok közösen helyreigazítást kezdeményeztek a lap főszerkesztőjénél, pontról-pontra cáfolva a nyilatkozók állításait.
A helyreigazítás a lap online felületén, egy meglehetősen eldugott felületen megjelent, de néhány óra elteltével onnan is eltűnt.
A fórum után néhány nappal jöttek az ünnepek, így a közhangulat is csillapodott egy időre, az azonban tudott volt, hogy az építésiengedély-kérelmet beadta a vállalkozó. A kedvező önkormányzati hátszél ismeretében ennek megfelelően kész tényként lehetett kezelni, hogy a hiánypótlások után a Gomi Kft. meg is kapja az engedélyt. Ám az újév elején jött a meglepetés: az eljáró hatóság a kérelmet elutasította. Banális apróságnak tűnhet, min csúszott el a szép reményű terv: a tervezett apartmanok nappali-konyháját egy légtérbe tervezték a belőlük nyíló vécékkel, ez pedig tilos.
Ezek után megkerestük Görgicze Zoltánt, letett-e a ráépítésről? A vállalkozó a telefonban kissé homályosan úgy fogalmazott, momentán más dolgok foglalkoztatják, van más feladata is, éppen elég. Hiába kérdeztük, nem kaptunk egyértelmű választ, hogy a beruházás meg fog-e valósulni, de Görgicze arról sem akart nyilatkozni, élt-e fellebbezéssel.
Hogy időközben új építési engedélyezési eljárás iránti kérelmet adtak be, az egy május végi eseményen derült csak ki, amikor ismét összegyűltek a velenceiek, hogy ezúttal közmeghallgatáson adjanak hangot nemtetszésüknek az üggyel kapcsolatban.
„A mi torkunkon ne nyomjon le senki semmit!” – az alaphangot ez a közbeszólás és az azt kísérő élénk taps adta meg, mire az ülést levezető Koszti András polgármester kijelentette, nem fogja megtűrni a bekiabálásokat. Különben is, a korzóráépítéssel várható turizmusnövekedés maximum az év negyven napján okozhat a helyieknek problémát, így nem igazán érti az ellenkezéseket.
Valaki megkérdezte, hogy ha ez ilyen jó üzlet, akkor miért nem az önkormányzat valósítja meg, miért engedi át egy vállalkozásnak? Kétszáz millió forint az üzemeltetés hátralévő tíz évére talán nem számít busás haszonnak? – kérdezett vissza Koszti, aki arra kérte a résztvevőket, ne prejudikáljanak a hivatali döntés megszületése előtt.
A vállalkozó képviselője is felszólalt és elmondta, hogy a ráépítési jogot és a tulajdonosi hozzájárulást a szerződés megkötésével annak idején álláspontjuk szerint már megszerezték, így abban nem lehet vita. A közmeghallgatásról ezúttal is megválaszolatlan kérdésekkel távoztak az emberek, de az álláspontjuk nem változott: nincs szükségük a települést tovább terhelő új beruházásra.
Augusztus elején aztán érdekes fordulat állt be a történetben: egy, a májusi találkozón már a kérdésben népszavazást kezdeményező helyi lakos – megkerülve a velencei jegyzőt, aki nem akarta őt az ügyben ügyfélként elfogadni – egyedüli velenceiként fellebbezést adott be az eljáró martonvásári építési hatóság végzésével szemben.
A beadványnak a fehérvári kormányhivatal helyt adott, és jogos érdeksérelemnek ismerte el a lakosság által is kifogásolt panorámavesztést.
Így gyakorlatilag megállapította azt is, hogy a martonvásári építési hatóság helytelenül járt el, ami azt jelenti, hogy az annak alapjául szolgáló velencei jegyzői végzést is meg kell változtatni. Összességében tehát újra le kell folytatni az egész eljárást.
Velencén most sokan kifejezetten örülnek ennek – ezúttal ugyanis nagyobb az esély, hogy ügyfélként többen bekapcsolódhatnak az eljárásba, és együtt hatásosabban tudnak fellépni. Mint a ráépítést aktívan ellenzők egyike megjegyezte, a városvezetés az ügy végjátékában kimutatta a foga fehérjét, hiszen azzal, hogy nem állt a fellebbezés mellé, tulajdonképpen elárulta igazi szándékait. És ebből a velenceiek azt szűrhetik le, hogy helyben nem várhatnak támogatást a nem kívánatos beruházás megakadályozásához.
Kocsis Noémi (Székesfehérvár)
fotó: A korzó jelenleg; kép forrása: Facebook – Velence Korzó | https://atlatszo.hu/2018/09/07/uj-eljaras-indul-lehet-hogy-vegleg-bukik-a-velence-korzo-raepitesi-terve/ | https://web.archive.org/web/20220525220741/https://atlatszo.hu/2018/09/07/uj-eljaras-indul-lehet-hogy-vegleg-bukik-a-velence-korzo-raepitesi-terve/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-eljaras-indul-lehet-hogy-vegleg-bukik-a-velence-korzo-raepitesi-terve | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-07 14:21:00 | [
"Görgicze Zoltán"
] | [
"Gomi Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Velence"
] | [
"háttér",
"engedély",
"idegenforgalom",
"tanulmányírás"
] | [
"Kaszinóváros - Sukoró"
] |
47,473 | „Soros-ösztöndíjasnak” adta az azeri kereskedőházat a kormány | Furcsa hír jelent meg az azeri állami hírügynökség internetes oldalán a nyár közepén: Magyarország és Azerbajdzsán kölcsönösen kereskedőházat nyit egymás területén. A hír azért különös, mert Magyarországnak 2012 óta van kereskedőháza Bakuban, amit a kormány a 24.hu értesülései szerint a többi kereskedőházzal együtt épp bezárni készül. Amikor megpróbáltuk kideríteni, mi folyik itt, belebotlottunk az azeri kereskedőház vezetőjének önéletrajzába, amiből kiderült: a magyar kormányt nem mindig zavarja, ha valakinek CEU-diplomája van, illetve a mostanában hevesen átkozott Soros-féle Nyílt Társadalom Intézetnél is dolgozott. | Azerbajdzsán és Magyarország kölcsönösen kereskedőházakat alapít egymás országában, közölte június végén Shahin Mustafajev azerbajdzsáni gazdasági miniszter június végén az Azertac állami hírügynökség szerint.
Musztafajev azt mondta: Magyarország kereskedőház nyitását tervezi Azerbajdzsánban, és Azerbajdzsán is érdeklődik egy budapesti kereskedőház nyitása iránt.
„Azerbajdzsán és Magyarország stratégiai partnere. Nagyon sok mindent értünk el a gazdaság, mezőgazdaság, az IT, az egészségügy és az oktatás terén. A két ország kereskedelmi kapcsolatai minden évben fejlődnek. Nagy potenciál van a két ország jövőbeni együttműködése előtt” mondta a miniszter a hírügynökség szerint.
Ez a hír nem csak azért érdekes, mert nyomát sem találtuk a magyar sajtóban vagy a magyar külügyminisztérium közleményei között, hanem azért is, mert Magyarországnak 2012 óta már van kereskedőháza az azeri fővárosban, Bakuban.
Erről akkor az azeri sajtó is beszámolt, maga Szijjártó Péter nyitotta meg. Az MTI-hírből azt is megtudjuk: a bakui volt az első kereskedőház, amely a keleti nyitásnak nevezett program keretein belül elkészült, és akkor a Széchenyi Bank közreműködésével nyílt meg a kereskedőház.
A 2016-os nagy kereskedőház-nyitási hullámban az azeri kereskedőház működtetésére is közbeszerzést írtak ki, amit az értesítő szerint az Ibrahim Ismayilov LLC nyert meg. A szerződés értéke 81,600,000 forint.
Magyar újságírók akkoriban azeri forrásokból is próbáltak többet megtudni erről a cégről, ám arról nem találtak részleteket az azeri cégadatbázisokban.
Az Átlátszó forrásai a helyszínen annyit tudtak kideríteni: létezik egy 2005-ben bejegyzett, Ibrahim Ismayilov LLC veű vállalat a magyar közbeszerzési értesítőben megjelölt bakui címre bejegyezve (Mammadova utca 11), illetve egy Ismayilov & Partners nevű cég két házzal arrébb (Mammadova utca 15), amelyet szintén egy bizonyos Ibrahim Ismayilov vezet.
Az ügyben megkérdeztük a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot arról, hogy vajon miért beszélt az azeri gazdasági miniszter magyar kereskedőház nyitásáról, amikor már létezik egy, illetve nem sokkal később be is jelentették az összes kereskedőház bezárását. Kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Kérdéseinket emailben elküldtük Ibrahim Ismayilovnak is, aki azt válaszolta, forduljunk a Magyar Nemzeti Kereskedőházak sajtóosztályához. Ezt meg is tettük, ám innen sem kaptunk választ.
CEU-diploma, OSI-ösztöndíj
Ismayilovnak feltettük azt a kérdést is, hogy vajon azonos-e azzal az Ibrahim Ismayilovval, akinek az önéletrajzát az interneten megtaláltuk. Ebben a kérdésben is a budapesti sajtóosztályhoz irányított minket.
Az interneten fellelhető önéletrajz szerint Ibrahim Ismayilov alapfokon beszél magyarul, és a 2000-2001-es tanévben mesterfokozatú diplomát szerzett a CEU-n politológiából.
2000 decemberében és 2001 januárjában a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) budapesti központjában kutatási asszisztensként dolgozott egy önkormányzatok működését vizsgáló projektben.
Azerbajdzsán egy éve került a világsajtó figyelmének a középpontjába, amikor kiderült: offshore cégeken keresztül mosott tisztára hatalmas pénzösszegeket, illetve az azeri rezsim egy többmilliárd dolláros feketekasszát tartott fenn, amelyből luxusutazásokat, vásárlásokat és európai politikusoknak juttatott kenőpénzeket fizetett. Utóbbi mélyen megrázta az elméletileg az európai demokrácia felett őrködő Európa Tanácsot.
Az ügynek magyar szála is volt: az Átlátszó kiderítette, hogy épp a baltás gyilkos kiadatásának idején az azeri rezsim offshore cégei egy éven belül összesen több mint kilencmillió dollárt utaltak át egy hasonlóan titokzatos cég magyarországi bankszámlájára. Nem tudni, mi lett a pénzzel.
Az Orbán-kormányt azonban ezek a botrányok sem zavarják, továbbra is üzletel és barátkozik a bakui rezsimmel, és – ha itthon nem is veri nagy dobra – még megállapodásokat is ír alá.
Kiemelt fotó: Baku látképe / ThinkStock | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/07/soros-osztondijasnak-adta-az-azeri-kereskedohazat-a-kormany/ | https://web.archive.org/web/20230328174738/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/07/soros-osztondijasnak-adta-az-azeri-kereskedohazat-a-kormany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/asoros-osztondijasnaka-adta-az-azeri-kereskedohazat-a-kormany | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-07 14:27:00 | [] | [
"Ibrahim Ismayilov LLC",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [
"Azerbajdzsán",
"Ázsia"
] | [
"offshore",
"kereskedelem"
] | [] |
47,474 | Tízmilliókkal támogatta egy közpénzből működő alapítvány Zoób Kati amerikai divatbemutatóját | Titkolja a külügy, hogy mire költik a magyar állam százmillióit Finkelstein “gyermekei” az Egyesült Államokban – írtuk az év elején. Akkor azt szerettük volna megtudni, hová folyik el a magyar állam több, mint 2 milliárd forintja, amelyet a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezetnek utalt ki az elmúlt években – az Átlátszó jelenleg is pereli a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot (KKM) ezeketért az adatokért. A költségek egy része ugyanakkor most kiderült: a szervezet 120 ezer dollárt (mintegy 33 millió forintot) fordított egy divatbemutatóval összekötött eseményre, amelyet Magyarország washingtoni nagykövetségén rendeztek meg. | Titkolja a külügy, hogy mire költik a magyar állam százmillióit Finkelstein „gyermekei” az Egyesült Államokban – írtuk az év elején. Akkor azt szerettük volna megtudni, hová folyik el a magyar állam több, mint 2 milliárd forintja, amelyet a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezetnek utalt ki az elmúlt években – az Átlátszó jelenleg is pereli a Külgazdasági- és Külügyminisztériumot (KKM) ezeketért az adatokért. A költségek egy része ugyanakkor most kiderült: a szervezet 120 ezer dollárt (mintegy 33 millió forintot) fordított egy divatbemutatóval összekötött eseményre, amelyet Magyarország washingtoni nagykövetségén rendeztek meg.
Két hónappal ezelőtt került ki Magyarország washingtoni nagykövetségének Facebook-oldalára egy majdnem egy órás videó. Élőben közvetítettek egy divatbemutatót Zoób Kati Fashion Show néven.
Mint megtudtuk, a nagykövetség a V4-es elnökséget lezáró programsorozat részeként szervezett eseményt a magyar kultúra, dizájn és divatipar népszerűsítésére, ennek keretein belül mutatták be”a washingtoni politikai és kulturális élet meghatározó szereplőinek” Zoób Kati “V4-es tematikájú” kollekcióját.
Zoób Katiról 2015-ben írtuk meg, hogy cége és az állam 2011-ben állt össze, hogy egy új magyar divatvállalkozást indítson el, a projekt azonban csúfos eredményeket ért el: az állami Kézmű Kft. 129 millió forintot keresett vele, a költségek viszont a 37 millió forintos beruházáson felül a Zoób cégének kifizetett 255 millió forinttal súlyosbítva összesen legalább 292 millió forintra rúgtak. Magyarul, vaskos veszteséget hoztak össze.
Azt pedig már a 24.hu közölte, hogy a tervező a vizes világbajnokság idején is kapott állami forrást: a milliárdokat felemésztő megnyitó keretében Balatonfüreden tartottak Zoób-bemutatót 150 modell felvonultatásával.
Kíváncsiak voltunk, hogy az amerikai rendezvényt ki finanszírozta és mennyibe kerülhetett, így megkeresést küldtünk az illetékes szerveknek. A válasz pedig még minket is meglepett, hiszen fő szponzorként egy régi ismerőst neveztek meg.
A Külgazdasági – és Külügyminisztérium sajtóosztálya a finanszírozással kapcsolatban először csak annyit mondott, hogy az esemény “teljes mértékben helyi magyar szervezetek” és olyan amerikai cégek támogatásaiból valósult meg, amelyek “fontosnak tartják a magyar kreativitás új megközelítésből történő bemutatását, az országimázs építését, valamint üzleti lehetőséget látnak magyar divattervezők ruháinak amerikai forgalmazásában, bemutatásában.”
Mivel a „helyi magyar szervezetek” kifejezés elég homályos volt, újabb kérdéseket küldtünk arról érdeklődve, hogy kiket értenek ez alatt. Így derült ki, hogy az esemény egyik szponzora a lapunk által már többször emlegetett Magyar Foundation of North America (MFNA) volt.
Az MFNA egy olyan amerikai szervezet, amely teljes mértékben magyar állami forrásokból működik. Mint korábban megtudtuk, vezetői ezer szállal kötődnek Arthur J. Finkelsteinhez, a néhai republikánus politikai stratégához, aki tavaly nyáron bekövetkezett haláláig a Fidesznek is dolgozott, illetve Habony Árpáddal is volt közös cége.
Az alapítvány az elmúlt években több, mint 2 milliárd forintot kapott többek között arra, hogy a magyar kultúrát népszerűsítse Amerikában. Bár korábban kértük, a Külgazdasági – és Külügyminisztérium nem árulta el, hogy ezt a pénzt pontosan mire költötték.
Az mindenesetre biztos, hogy az MFNA a Zoób Kati divatbemutatójával egybekötött esemény főszponzoraként lépett fel. A program teljes költsége ugyanis 132 ezer dollár volt (37 millió forint), melynek a nagy részét az MFNA állta, az alapítvány egészen pontosan 120 ezer dollárt fizetett ki (33 millió forint). A fennmaradó 12 ezer dollárt két másik vállalkozás fizette ki, a Gaal & Associates (4 ezer dollár), valamint a NOUVEAU Productions (8 ezer dollár).
A Gaal & Associates feltehetően az A. Gaal & Associates nevű washingtoni dekoratőrcéget takarja. Az Aniko Gaal Schott vezette cég LinkedIn-oldala szerint részt vett a washingtoni magyar nagykövetség és a nagyköveti rezidencia felújításában is. A NOUVEAU Productions egy washingtoni rendezvényszervező cég, amely honlapja szerint kliensi között tudhatja a washingtoni magyar nagykövetséget is.
A 132 ezer dollárként feltüntetett összeg a minsztériumi válasz szerint többek között magában foglalta az utazási és szállásköltségeket, a PR anyagok grafikai és nyomtatási kivitelezését, valamint az esemény lebonyolításához szükséges hangosítási, fénytechnikai kiadásokat.
18 magyar modellt utaztattak
Mint megtudtuk, a rendezvényre 18 magyar modell, valamint a bemutató lebonyolításához szükséges stáb utazott ki. A modellek az Instagram posztjaik tanúsága szerint jól érezték magukat, egyikük legalábbis több képet is posztolt arról, hogyan kirándulgat Washingtonban.
A Külgazdasági -és Külügyminisztérium szerint a modelleket azért volt szükséges Magyarországról kiutaztatni – ahelyett, hogy kintieket alkalmaztak volna -, mert ez egy korábban máshol már bemutatott produkció volt, az abban szereplők jöttek Washingtonba is, így nem volt szükség a koreográfia megtanulására és a ruhák újra igazítására.
„Amellett, hogy biztosak lehettünk a gyakorlott modell csapattal a program sikerében, sokkal olcsóbb is volt, mint 18 amerikai modellt szerződtetni, és kifizetni nekik nem csak a bemutató, hanem a próbanapok költségeit is” – tették hozzá.
A Külgazdasági- és Külügyminisztérium kérdésünkre, hogy a finanszírozók pontosan kikkel kötöttek szerződést a divatbemutatóval összefüggésben, és mire, egyelőre nem válaszolt. E-mailben kerestük Zoób Katit is, nála arról érdeklődtünk, hogy vele, vagy a cégével szerződtek-e, és ha igen, mekkora értékben, de eddig ő sem reagált.
A rendezvényt egyébként a minisztérium szerint mintegy 300 ember tekintette meg. A The Georgetown Dish másnapi tudósítása szerint a divatbemutatón többek között “fellépett” Szabó László nagykövet két kislánya, felesége, Dr. Szeverényi Ivonn pedig épp aznap ünnepelte születésnapját, őt Káel Csaba köszöntötte fel egy virágcsokorral.
Káel egyike azoknak, akik a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) körül sündörögnek. Az MTÜ vezérigazgatója az M1-nek azt nyilatkozta: ő az egyik olyan szakember, akire gazdasági kérdésekben támaszkodik majd. A másik ilyen személyként pedig éppen Zoób Katit jelölte meg.
Guller Zoltán egyébként ugyanebben az interjúban ismerte el hivatalosan, hogy Orbán Ráhelnek is köze van az ügynökséghez, a miniszterelnök lányát “fiatal segítői” között emlegette.
Kőműves Anita — Oroszi Babett | https://atlatszo.hu/2018/09/06/tizmilliokkal-tamogatta-egy-kozpenzbol-mukodo-alapitvany-zoob-kati-amerikai-divatbemutatojat/ | https://web.archive.org/web/20210925095734/https://atlatszo.hu/2018/09/06/tizmilliokkal-tamogatta-egy-kozpenzbol-mukodo-alapitvany-zoob-kati-amerikai-divatbemutatojat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliokkal-tamogatta-egy-kozpenzbol-mukodo-alapitvany-zoob-kati-amerikai-divatbemutatojat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-06 14:29:00 | [
"Káel Csaba",
"Szabó László (KKM)",
"Zoób Kati"
] | [
"KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Magyar Foundation of North Amercia"
] | [] | [
"támogatás",
"PR",
"gazdálkodás",
"diplomácia",
"utazás",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
47,475 | Hat év Czeglédy makói strómanjainak | Ítéletet hirdetett a Szegedi Törvényszék a makói iskolaszövetkezet ügyében. Czeglédy két strómanja, akik az elsőként lebukott iskolaszövetkezetet vezették, összesen hat év letöltendő börtönbüntetést kaptak. A két férfit eredetileg 400 millió forintnyi adó elcsalásával vádolták, majd miután a vallomásokból kiderült, ők “csak” nevüket adták a Kopernikusz Iskolaszövetkezethez és az ügyvezetést, pénzügyeket a gyakorlatban nem ők intézték, fordult a kocka. Az egyik vádlott, aki korábban interjút is adott a PestiSrácok.hu-nak, néhány hónapja tett vallomást a törvényszék bírói tanácsa előtt és konkrétan megnevezte Czeglédy Csabát, aki a háttérből a szálakat mozgatta és akinek az utasításai szerint eljártak. Az ügyészség az ítélethirdetés előtt módosította a vádat, majd ítélet született: a két stróman bűnrészes különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásban. | Ítéletet hirdetett a Szegedi Törvényszék a makói iskolaszövetkezet ügyében. Czeglédy két strómanja, akik az elsőként lebukott iskolaszövetkezetet vezették, összesen hat év letöltendő börtönbüntetést kaptak. A két férfit eredetileg 400 millió forintnyi adó elcsalásával vádolták, majd miután a vallomásokból kiderült, ők “csak” nevüket adták a Kopernikusz Iskolaszövetkezethez és az ügyvezetést, pénzügyeket a gyakorlatban nem ők intézték, fordult a kocka. Az egyik vádlott, aki korábban interjút is adott a PestiSrácok.hu-nak, néhány hónapja tett vallomást a törvényszék bírói tanácsa előtt és konkrétan megnevezte Czeglédy Csabát, aki a háttérből a szálakat mozgatta és akinek az utasításai szerint eljártak. Az ügyészség az ítélethirdetés előtt módosította a vádat, majd ítélet született: a két stróman bűnrészes különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalásban.
A Csongrád megyei adónyomozók 2013 óta vizsgálódtak a makói, majd szegedi székhellyel működő Kopernikusz iskolaszövetkezet után, amely sorra kapta a dunántúli megbízásokat és jókora szeletet hasított ki magának a munkaerő-kölcsönző piacból. Annak ellenére, hogy több száz millió forintos forgalmat bonyolítottak, adóbevallást nem nyújtottak be a NAV-nak és persze nem is adóztak.
Két évig tartó nyomozás után a Csongrád Megyei Főügyészség a Kopernikusz Iskolaszövetkezet két vezetője ellen üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat. A vádirat szerint a vádlottak a 2012-13-as években egymást követően voltak elnökei egy makói székhelyű iskolaszövetkezetnek, amely fő profilját tekintve munkaerő-közvetítéssel foglakozott. Ennek keretében a szövetkezet egy dunántúli székhelyű cég megbízásából munkavállalókat toborzott jellemzően multinacionális cégek részére, az ezzel kapcsolatos szerződéseket a szövetkezet nevében vádlottak kötötték.
Ahogy a nyomozás során kiderült, a Kopernikusz ténylegesen semmilyen tevékenységet nem végzett, a diákokat is a Human Operator hajtotta fel és a munkakiosztást is ők koordinálták. A Kopernikusznak a számlát kifizették, az viszont már adóbevallást sem adott be, nemhogy megfizette volna a kötelező áfát.
A Kopernikusz gyorsan lebukott. Gyakorlatilag ugyanazt a módszert, sőt, ugyanazokat az embereket vitték tovább és ugyanazokat a multikat szolgálták ki, mint évekkel korábban a Rébusz, Czeglédy iskolaszövetkezete. Innen ered a szocialisták ügyvédjének első ítélete költségvetési csalás miatt.
A nyomozás a NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóságán tovább folytatódott, illetve kiterjesztették azt az országos hálózatra, de még előtte a makói ügyben megszületett a vádemelés a két szövetkezeti vezető ellen.
Ahogy egyikük korábban portálunknak mondta, túl későn eszmélt rá, mire használták, és hogy vele akarják elvitetni a balhét. Ők végig azt hitték, hogy Czeglédy cége intézi az adófizetési és egyéb kötelezettségeket, hiszen erről biztosították. Mire megnyílt, és vallomást tett, már a vádlottak padján találta magát. Igaz, a módosított vádirat alapján most már nem költségvetési csalásban, hanem abban való bűnrészességben mondták ki bűnösnek; mivel a másik nagy ügyben is gyanúsított, így még az is megeshet, hogy őt kétszer fogják elítélni ugyanazért – hogy a nevét adta Czeglédy ügyleteihez.
Az összes, az államnak okozott kár 6,3 milliárd forint. Ebből a Kopernikusz iskolaszövetkezet által be nem fizetett adó durván 440 millió. A Kopernikusz csak egy a tucatnyi iskolaszövetkezetből, amelyik ugyanígy járt el. Így az egész makói ügy csak egy szelete egy sokkal nagyobb, komolyabb bűnügynek.
A strómanok esetében módosították a vádat, bűnrészesség miatt ítélték el őket
Az ítéleti indoklás szerint a makói esetben a munkaerő-szervezést végző cégeket és az iskolaszövetkezeteket is ténylegesen a Human Operator központjából irányították, a vádlottak, azaz az iskolaszövetkezet-vezetők pedig strómanok voltak, tehát bűnsegédek a költségvetési csalásban.
A két iskolaszövetkezeti vezető közül a másodrendűt, aki a szövetkezet alapításában is részt vett, 3 és fél év, az elsőrendű vádlottat, akinek csak továbbadták az “ügyvezetést”, 2 és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Tóth Tibor vezette bírói tanács. Az ítéletet a vádhatóság képviselője, Várnagy Roland elfogadta. Mindkét vádlott védője azonban fellebbezést jelentett be, az elsőrendű vádlott felmentésért, a másodrendű pedig enyhítésért.
“Részeredménynek tekintjük ezt az ítéletet”
Asztalos Péter, a másodrendű vádlott védője a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a fő célt sikerült elérni, azaz védencét nem költségvetési csalásban, hanem bűnrészességben találták bűnösnek. A védő azért jelentett be fellebbezést, mivel ahhoz képest, hogy ügyfele beismerő vallomást tett és együttműködő volt a hatóságokkal, túlságosan súlyos büntetést kapott.
Nem ért minket meglepetés. Beismerő vallomást tettünk, ügyfelem nem tagadta, hogy része van a bűncselekményben, de bűnrészesként. Ezt az ítéletet azonban részeredménynek tekintjük, biztos vagyok benne, hogy ez nem maradhat a vége. Ha még a másodfokú ítélet előtt megtörténik a vádemelés a nagy ügyben, akkor egyesítésre is sor kerülhet, illetve egyezségre, ha pedig nem, akkor perújítást fogunk kérni, ugyanis ugyanazért a tettéért kétszer nem ítélhetik el a védencemet, ezzel súlyos joghátrány érné
– fogalmazott Asztalos Péter.
Hozzátette, abszolút egy állásponton vannak a vádhatósággal és az ítéletet hozó bírói tanáccsal, hogy adócsalást nem az iskolaszövetkezet követte el, hanem az a cég, amelyik a számlákat befogadta. Ha a makói ügy vádlottai bűnsegédek, akkor tettes is van, vagyis lesz.
Czeglédy Csaba összes társával együtt jövő tavasszal állhat bíróság elé
Közben finisbe ért Czeglédy ügye is. Érdemi nyomozati munkát már nem folytatnak a hatóságok. A több tízezer oldalas nyomozati anyagot betekintésre átadták a gyanúsítottaknak, illetve védőiknek. Ők még tehetnek észrevételeket, indítványokat, de egy hónapon belül így is vádra kerülhet az ügy. Ez azt jelenti, hogy mivel a Csongrád Megyei Főügyészség végig szigorú felügyelete alatt tartotta a nyomozást, rövid időn belül megszülethet a vádirat, és Czeglédy Csaba, illetve 21 társa jövő tavasszal bíróság elé állhat.
Vezető kép: PS | https://pestisracok.hu/hat-ev-czegledy-makoi-stromanjainak/ | https://web.archive.org/web/20231214085811/https://pestisracok.hu/hat-ev-czegledy-makoi-stromanjainak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hat-ev-czegledy-makoi-stromanjainak | pestisracok.hu | hungarian-news | 2018-09-07 14:34:13 | [
"Czeglédy Csaba"
] | [
"Humán Operátor Zrt.",
"Kopernikusz Iskolaszövetkezet"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"strómanok",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Czeglédy-ügy"
] |
47,476 | Így jut Andy Vajna 7 milliárdjából 40 millió Vajna Tímea fánkozójába | A Mr. Funk Kft-t 2015. december 2-án jegyezték be az 5. kerületi Vigadó utca 2-es szám alá, ahova Vajnáné cége, a Beauty Enterprises Hungary és az Andy Vajna tulajdonában lévő AV Investments is be van jelentve [itt található a Las Vegas Casino Tropicana is – a szerk.]. Attól a naptól kezdve Gomez Norbert volt a fánkozó ügyvezetője, majd Vajna Tímea is megkapta ez a titulust 2016. július 12-től. | Korábban már megírtuk, hogy Vajna Tímea fánkozójának újranyitása körül több dolog sem stimmelt.
Úgy volt, hogy november 4-én megint lehet menni a Mr. Funkba, de akkori információink szerint még november 3-án se tudtak egyértelmű választ adni az alkalmazottak hivatalos újranyitás dátumáról.
Volt, aki hallott róla, hogy egy elromlott gép alkatrészére kell várni, hogy megérkezzen Amerikából, de volt olyan is, aki egyáltalán nem tudott semmi ilyesmiről.
A legérdekesebb, hogy az alkalmazottak a zárástól függetlenül a holt időszakban ugyanúgy bejártak dolgozni, úgy csináltak, mintha nyitva lennének. Megsütötték a fánkokat, amiknek egy része elfogyott, sőt, a Miss Universe versenyzőinek is jutott belőle, de a maradék feltehetőleg a kukában végezte.
A nyilvánvalóan felmerülő kérdéseken túl – hogy a kamu melóért is ugyanúgy megkapták-e a fizetésüket a dolgozók, hogy rendesen be vannak-e jelentve, - több érdekességre is fény derült pár cégbírósági végzésből.
Volt egy időszak, amikor vezető tisztségviselő nélkül működött a cég,
de van itt egy 40 millió forintos befizetés is.
Kezdjük az elején!
A Mr. Funk Kft-t 2015. december 2-án jegyezték be az 5. kerületi Vigadó utca 2-es szám alá, ahova Vajnáné cége, a Beauty Enterprises Hungary és az Andy Vajna tulajdonában lévő AV Investments is be van jelentve [itt található a Las Vegas Casino Tropicana is – a szerk.]. Attól a naptól kezdve Gomez Norbert volt a fánkozó ügyvezetője, majd Vajna Tímea is megkapta ez a titulust 2016. július 12-től.
De volt egy időszak 2016. május 25. és július 12. között, amikor vezető tisztségviselő nélkül állt a cég.
Az történt, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága automatikus úton értesült Gomez Norbert ügyvezető eltiltásáról.
49 nap
Másfél hónapig nem jogszerűen működött a cég, de mivel 60 napon belül sikerült új vezetőt találni Vajnáné személyében, ezért a Mr. Funk Kft.-t nem kellett felszámolni. Az adott időszakban, május 25. és július 12. között volt pár változásbejegyzési kérelem, amit a cégbíróság pont amiatt utasított el, hogy a vezető nélküli fánkozó – de akármilyen más cég esetében is ez az eljárás – először azt intézze el, hogy legyen vezetője.
A végzés ellen Gomez Norbert június 24-én postai úton fellebbezett, amit a cégbíróság hivatalból elutasított, hiszen a törvény szerint nem gyakorolhat ilyen tisztséget. 2021-ig semmilyen cégben nem lehet ügyvezető. Így szükségszerű volt, hogy Vajna Tímea lássa el ezt a szerepet.
A formalitás megvolt, jöhetett a beruházás.
A már új vezetővel rendelkező Társaság törzstőkéjének felemeléséről szóló határozat érvényesnek bizonyult. A céginfóban is látszik, hogy július 25-től 300 ezer forinttal megemelték a Mr. Funk Kft. minimumra bejegyzett 3 millió forintos törzstőkéjét. De van itt egy, a Gomez Norbert vezetői tisztségtől való eltiltása miatt keletkezett anomália miatt kialakult, egy hónappal korábbi, június 21-vel keltezett határozat, ami a tőketartalék közel 40 millió forintos felemeléséről szól. Ezt az összeget Vajna Tímea cége, a Beauty Enterprises Hungary Kft. vállalta magára, és a papírok szerint az összeget már másnap, június 22-én befizették a Mr. Funk Kft. számlájára.
A tőketartalék emelése azt a célt szolgálja, hogy a jegyzett tőke drasztikus növelése nélkül is arányaiban több pénzt lehessen a cégbe fektetni, amiből ugyanúgy lehet gazdálkodni. Ez a könyvelési részletek nélkül nagy vonalakban csak annyit jelent, hogy így szabadabban tud működni cég. De most ennek a bizonyos 40 millió forintnak a forrása érdekes.
Vajna Tímea rendezvényszervező cégének - ami amúgy Andy Vajnáé is - volt miből adnia, hisz a Beauty Enterprises Hungarynek 2014-ben még csak 24 millió forintos saját tőkéje volt, ami 2015-re 180 millió lett.
A maga tavalyi 60 milliós bevétele mellett is 21 millió forintos veszteséget termelő vállalkozásról van szó, amibe csak úgy ömlik a pénz.
Honnan? Ott van például a Miss Universe Hungary döntője, ami lehet, hogy 150 millióba került a TV2-nek. (A nézettségi adatok szerint akármennyibe is került a produkció, 18-49-es korosztályban a 10,4%-os közönségaránnyal elvérzett az RTL klubon futó, 20,4%-ot megugró Hobbittal szemben.)
Megkerestük a TV2-t, hogy kiderítsük ki és mennyiért készítette a szépségverseny vasárnapi döntőjét, mire az alábbi választ kaptuk.
„Piaci pletykákra nem szoktunk reagálni, most csak azért tesszük, mert az elmúlt hetekben teljesen fals számok jelentek meg a sajtóban. A műsor pontos gyártási költsége természetesen üzleti titok, de annyit elárulhatunk, hogy a költségvetése megfelelt az iparági standardnak, és jóval kevesebb, mint amit megírtak korábban. A Miss Universe Hungary-t évek óta Vajna Tímea csapata készíti a TV2 szakembereinek támogatásával.”
Tehát Andy Vajna tévéjében lement egy általa és a felesége által felesbe jegyzett céghez tartozó szépségverseny döntője, amit lényegében maguk is készítettek "iparági standard árakon".
De Vajna Tímea rendezvényszervező cége, az említett szépségversenyt is tető alá hozó Beauty Enterprises nem csak a tévén keresztül köthető férjéhez, Andy Vajnához, illetve az ő egyik cége, az AV Investments által kezelt milliárdokhoz: 2014. november 26-tól a Beauty Enterprises Hungary társtulajdonosa az AV Investments Kft, ami 90%-ban Vajna András György (ismertebb nevén Andy Vajna) és 10%-ban a Cinergi Pictures Entertainment Inc. tulajdona.
Az AV Investments a 2015-ös adatok szerint egy 70 ezer saját- és 24 millió dollárnyi idegen tőkével működő cég. (Forintban 20 millióról és közel 7 milliárdról beszélünk.) Tehát 1% saját tőke sincs a cégben, ami meg hatalmas hitelt illeti, az egy kapcsolt vállalkozástól jött, egész egyszerűen Andy Vajna saját magának adott kölcsönt, így ez a pénzmozgás nagy valószínűséggel némi átcsoportosítást takar. [Vajna cégeivel és azok hátterével 2014-ben Oroszi Babett hosszabban foglalkozott az Átlátszón.]
Forint? Dollár?
Az RSM Audit Hungary Zrt. által készített könyvvizsgálatnak van egy pontja, ahol kimaradt a pénznem, pedig jó lenne tudni, ha a többségben dollárban megadott összegek akkor sem forintban vannak megadva, amikor a cég tartós részesedéseiről van szó (a hozzá kapcsolható vállalkozásokban). Ott van egy 927 765-ös tétel a Beauty Enterprises Hungary Kft. javára, ami forintban nem egy nagy durranás,
de dollárról forintra átszámolva ez már 266 milliós összeg.
Nagy valószínűséggel itt dollárról van szó, és van is ennyi pénz a rendezvényszervező cégben. Mint írtuk, az AV Investments felerészben tulajdonosa a Beauty Enterprisesnak, és előbbi cég részéről elég nagyvonalú nagyjából egymillió dollárt, 266 millió forintot adni egy veszteséges, valamint arányaiban jóval kisebb, mindössze 8 millió forintra bejegyzett cég felének.
Az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető beszámoló bizonyítja, hogy van egy 5 évnél hosszabb időre kölcsönbe adott 110 millió az AV Investments jóvoltából, Vajnáné rendezvényszervező cégének javára. De volt már rá példa, hogy Andy Vajna cége 50 plusz 7 millió forint kamatot elengedett a Beauty Enterprisesnak.
Röviden, miből van a fánk?
Úgy néz ki, Andy Vajna közel 7 milliárdból működő cégének 260 milliós kölcsönével/befektetésével megtolt másik, feleségével közös vállalkozásából befizetett 40 millió forintból készülnek az Arany János utca 19. alatt a Mr. Funk fánkjai és bageljei. Amik olykor visszaköszönnek Andy Vajna tévéjének, a TV2 felületén, hol direktbe promózva, hol burkoltan, mondjuk Vajna Tímea szépségversenyének döntőjét reklámozó kisfilmekben.
A cikkben szereplő információk a cégbíróságon bárki számára elérhető online iratokból, a céginfón található adatokból, valamint az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzé tett elektronikus beszámolókból származnak. | https://velvet.hu/gumicukor/2016/11/23/mr._funk_a_40_millios_fankbiznisz/ | https://web.archive.org/web/20230923203334/https://velvet.hu/gumicukor/2016/11/23/mr._funk_a_40_millios_fankbiznisz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-jut-andy-vajna-7-milliardjabol-40-millio-vajna-timea-fankozojaba | Index | hungarian-news | 2016-11-23 11:10:00 | [
"Andy Vajna",
"Gomez Norbert",
"Vajna Tímea"
] | [
"AV Investments Kft.",
"Beauty Enterprises Hungary Kft.",
"Mr. Funk Kft.",
"TV2 (televízió)"
] | [] | [
"háttér",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vendéglátás",
"klientúra"
] | [] |
47,477 | Vajna Tímea a 300 milliós kölcsönről: Andy adta | Nyilvánosságra került a Mr. Funk és a Beauty Enterprises Hungary Kft. éves beszámolója, így további részletek derültek ki arról, hogy Andy Vajna és feleségének cégei között hogyan oszlanak meg tíz-, sőt, százmilliók. Most az AV Investmentst, a Beauty Enterprisest és a Mr. Funkot összekapcsoló pénzügyi mozgásokat mutatjuk be. Néhány adat ezek közül: | Nyilvánosságra került a Mr. Funk és a Beauty Enterprises Hungary Kft. éves beszámolója, így további részletek derültek ki arról, hogy Andy Vajna és feleségének cégei között hogyan oszlanak meg tíz-, sőt, százmilliók. Most az AV Investmentst, a Beauty Enterprisest és a Mr. Funkot összekapcsoló pénzügyi mozgásokat mutatjuk be. Néhány adat ezek közül:
270 milliós tulajdonosi kölcsön az AV Investments Kft.-től a Beauty Enterprises Kft.-nek.
100 millió forint tartozás a Mr. Funk Kft.-től a Beauty Enterprises Kft. felé.
Összesen 297 millió forint befektetés tárgyi eszközökbe, -70 millió forintos árbevétel és 322 millió forint tartozás. De, amint az egy másik cég pénzügyi beszámolójából kiderül, egy ugyanekkora összegű tartozás máshol tőketartalékként van megjelölve.
Ezeknek az összegeknek egymással átfedésben kellene lenniük, de a beszámolók összefésülése után, sőt, az érintettek megkérdezésével se lett teljesen egyértelmű, hogy honnan van a pénz. Vajna Tímea annyit mondott, amikor a Mr Funk 300 milliós hosszú lejárató kölcsönéről kérdeztük, hogy az nem tartozás, nem hitel, azt
Andy adta.
Csak ezt így nem lehet lekönyvelni.
A kezdetek
A Mr. Funk már a kezdetektől fogva óriási, és bizonyos szempontból indokolatlan népszerűséggel bírt.
2016. október 14-én megnyitott a fánkozó. 2016. október 15-én pedig beütött a Várkert bazár-szindróma, és bezárt. Hivatalosan azonban senki sem indokolta meg, hogy miért kellett hirtelen megnyitni, majd bezárni a boltot. Egyes információk szerint egy fánkkészítőgép drága alkatrészére kellett várni, hogy az megérkezzen Amerikából, de volt olyan alkalmazott, aki ilyenről még csak nem is hallott. Továbbá, az akkor éppen három hete zárva tartó üzletnél járva azt tapasztaltuk: az alkalmazottak
úgy csináltak, mintha az üzlet nyitva lenne.
Frissen tisztított lábtörlőket hoztak, egy rakomány papírtörlő érkezett, bent pedig készültek a fánkok. Megtudtuk, hogy az október 15-én bejelentett bezárás hírétől függetlenül mindenki ugyanúgy bejárt. Az újranyitással kapcsolatos furcsaságokról itt írtunk részletesen.
2016 novemberében végül megint kinyitott – és azóta is üzemel – a Mr. Funk. De az újranyitás hónapjában is volt miről beszámolni Vajna Tímea fánkozójával kapcsolatban, amikor üzlettársa, Gomez Norbert tulajdnorészét lefoglalták egy családi hitel miatt.
A Mr. Funk pénzügyi dolgairól kétszer írtunk. Egyszer, amikor Vajna Tímea Amerikába költözésével kapcsolatban megkérdeztük Gomez Norbertet, hogy mi lesz most, hogy nincs itt az üzlet tulajdonosa. Akkor következő választ kaptuk:
A Mr. Funk eddig is jól ment, és ennél csak jobb lesz. Az, hogy Timi Amerikába költözik, semmit nem fog változtatni a cég működésén.
Másodszor a cég 40 millió forintos befizetése után kutatva tudtunk részletesebben beszámolni arról, hogy Andy Vajna fő cége, a 7 milliárdos AV Investments adott 266 millió forintnyi összeget a – feleségével közösen jegyzett – Beauty Enterprises Hungary Kft.-nek, ami egyben a Mr. Funk résztulajdonosa is, és ami 40 milliós összeggel megemelte a fánkozó tőketartalékát.
A Beauty Enterprises Hungary Kft. 2016-os beszámolójából most az is kiderült, hogy
100 millió forinttal tartozik neki a Mr. Funk Kft.
Sőt! Vajna Tímea fánkozójának összesen 322 millió forint tartozása van. Ebből 300 millió 984 ezer forint egy hosszú lejáratra kapott kölcsön.
Egy Arany János utcai fánkozó minden pénzt megér. Úgy tűnik.
A Mr. Funk először 2016 áprilisában adott életjelet magáról.
Amint az a fenti fotón is látszik, az V. kerületi üzlet alapos felújításra szorult. Az anyagi erőforrás nem okozhatott problémát, hisz a Mr. Funk Kft beszámolójából kiderült, hogy 2016-ban 232 millió 925 ezer forintot költöttek beruházásokra és felújításokra.
A 2014 májusában még Vodafone-üzletként üzemelő létesítményt sikerült rendbe tenni. A külső részt helyrehozták, az omladozó burkolati elemeket kipótolták, a beltér egyik részét egy üvegfallal elválasztott látvány-pékműhellyé alakították.
2016 március 29-én kaptam meg a kulcsát ennek az üzletnek, ami egy kockára beépített Vodafone-bolt volt. Szétvertük az egészet és újjáépítettük. Sokat költöttünk rá, hogy így nézzen ki, ahogy most van
– részletezte Gomez Norbert a felújítási munkálatokat.
De honnan volt minderre pénz?
A beszámolóból mindössze annyi látszik, hogy a Mr. Funk Kft. egy hosszú lejáratú kölcsönnel rendelkezik. Logikus következtetés lenne azt mondani, hogy az összeg a Beauty Enterprises Hungary Kft.-től származik. Hogy miért? Mivel korábban Andy Vajna fő cége, az AV Investments átcsoportosított már 270 millió forintot a feleségével közösen jegyzett Beauty Enterprises Hungary javára, ami tulajdonosi kölcsönként lett feltüntetve.
És valóban. Az AV Investments beszámolójáig kellett visszamenni, hogy kiderüljön: logikus volt a következtetésünk. Andy Vajna fő cége 1 millió dollárt fektetett a Beauty Enterprises Kft.-be. Ha forintra átváltjuk, akkor akár a 300 milliós összeget is megkaphatjuk, attól függ, hogy mikori árfolyamot veszünk alapul. De minden matekos ügyeskedést félretéve, a közvetlen leányvállalatok tőketartalékainak bemutatásánál egyértelműen le van írva, hogy a Beauty Enterprisesnak 322 millió 659 ezer forintja van. Érdekes, a Mr Funknak pont egy 322 milliós tartozása van.
Hogy is van ez?
Vajna Tímeát erről is megkérdeztük június 2-án, és elárulta, hogy azt az összeget
Andy adta.
Egy másik amerikai típusú fánkozó éves bevétele
Csak az összehasonlítás végett megnéztünk egy másik, nagyjából hasonló üzleti modellel rendelkező céget. Persze nem lehet egyértelmű egyenlőség jelet tenni Vajna Tímea fánkozója és e között a cég között, de viszonyítási alapnak pont megteszi.
Egy 2015-ben indult fánkozóról van szó, ami elsőként a Nyugati Pályaudvarnál nyitott egy üzletet. Jelenleg már a Keleti Pályaudvar közelében is van egy boltjuk. A Mr. Funkkal ellentétben nem árulnak bégeleket, sőt, mozgó büféjük sincs, és így tovább. De, ha csak azt nézzük, hogy ez a cég is főként fánkok eladásával keres pénzt, akkor jogos az összehasonlítás. Ez a meg nem nevezett fánk franchise a 2016-os évben több mint 110 millió forintnyi árbevételt termelt.
Vajna Tímea fánkozójának két hónap alatt sikerült kitermelnie ennek az összegnek az ötödét. Ha a Mr. Funk egész évben tudja tartani ezt az eladási számot, akkor magasabb árbevételre tehet szert, mint ez a meg nem nevezett másik cég.
Mindezek után, ekkora anyagi hátszéllel, november elejétől december végéig 22 millió forintos anyagi bevételt termelt. De a fánkozó ezzel együtt is 70 milliós deficittel zárta működése első évét.
A fánkozó két tulajdonosa, Gomez Norbert és Vajna Tímea egyáltalán nem tartja mínuszosnak az első évet, hisz a fenti számok csak 40 nap után keletkezett bevételből származnak, míg egy üzleti év 365 napból áll. Mindketten elárulták, hogy miért érdemes ebbe fektetni: mert a Mr. Funk franchise lesz. És nem csak magyarországi nagyvárosokban gondolkodnak, mert elmondásuk szerint európai országokban is nagy érdeklődés van a Mr. Funk iránt.
Sőt! A tengerentúlon is lehet majd Vajna Tímea fánkjait enni. Hogy mikortól várható a terjeszkedés? Gomez Norbert azt mondta, hogy még idén, azaz 2017-ben több üzletük is lesz. Már készül a franchise-szerződés, már rakják össze az arculati kézikönyvet.
Nagyon jók a termékeink, és egy olyan színvonalas dolgot csinálunk, ami a világ bármely pontján megállja a helyét. És ez sokba kerül
– mondta Gomez Norbert.
A fenitek ismeretében világos, miért óriási biznisz a Mr. Funk, hogy Andy Vajna 300 millió forintot pumpál bele. Ezen – a Beauty Enterpriseson keresztül pénzelt fánkozón – kívül csak a Magyar Broadcasting CO. Zrt.-be (ez alatt fut a TV2 és a többi kisebb csatorna), fektet dollármillió feletti összeget.
Különösen érdekes, hogy a Beauty Enterprises ennyi pénzt fordít a Mr. Funkra, amikor eredetileg a Miss Universe szépségverseny lebonyolítása lenne a legfőbb feladata. Utóbbi miatt a cég tevékenységi köreinél az alábbiak szerepelnek:
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése;
Rendezvényi étkeztetés;
Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása;
PR, kommunikáció;
Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás;
Piac-, közvélemény-kutatás;
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység;
Fodrászat, szépségápolás;
Reklámügynöki tevékenység;
Médiareklám.
Ehhez képest a verseny lebonyolítását a Sensation Event & Congress intézi, már 2014 óta. Amivel úgy van összefonódva Vajnáné egy másik, a Universe Management cége, azon túl, hogy egy irodaházba vannak bejegyezve, hogy az igazgatósági tagok közt ül a Sensation cég vezetője.
(A Universe Management nem tette közzé az éves beszámolóját, csak a taggyűlés határozata nyilvános, abból viszont kiderül, hogy a 13 millió 366 ezer forintos adózott eredményt osztalékként kiveszik.)
Egy friss interjúban Vajna Tímea azt mondta, hogy kiszáll a Miss Universe-ből. Megkérdeztük, hogy ez mit is jelent pontosan, mármint azon túl, hogy a szervezésben nem lesz annyira aktív szereplő. Felszámoltatja, kilép a Universe Management Kft.-ből? Azt válaszolta, hogy nem, mert nem az alatt fut a szépségverseny, hanem a Beauty Enterprises alatt. Akkor a Beauty Enterprises-ből , ami 50%-ban Andy Vajnáé, abból fog kilépni, azt fogja eladni, felszámoltatni? Azt mondta, hogy még nem tudja mi lesz a sorsa.
Shine like a diamond
Nem esett még szó a gyémántbizniszről, a Dorottya Diamondról, pedig Vajna Tímea azt a cégét is előszeretettel finanszírozza a férjével közös Beauty Enterprises Kft.-n keresztül. De ezt is legalább olyan trükkösen teszi, mint a Miss Universe esetében.
Az a MaxN Hungarya Kft. valójában MaxM Hungary, és úgy köthető Vajnánéhoz – azon túl, hogy a Beauty Enterprises 186 millió 102 ezer forintot fektetett bele 2016-ban –, hogy társtulajdonosa a Dorottya Diamond Palace Kft.-nek.
Az, hogy a fánkbiznisznél mennyivel jobb vagy rosszabb a gyémántbiznisz, hogy mennyire éri még közel 200 millióval megtámogatni, azt nem tudjuk megmondani, mivel sem a Maxm Hungary, sem a Dorottya Diamond Palace beszámolója nem került még fel az Igazságügyi Minisztérium honlapjára. | https://velvet.hu/gumicukor/2017/06/12/vajna_timea_fankozojanak_100_millios_tartozasa_van/ | https://web.archive.org/web/20220525231951/https://velvet.hu/gumicukor/2017/06/12/vajna_timea_fankozojanak_100_millios_tartozasa_van/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vajna-timea-a-300-millios-kolcsonrol-andy-adta | Index | hungarian-news | 2017-06-12 11:15:00 | [
"Andy Vajna",
"Gomez Norbert",
"Vajna Tímea"
] | [
"AV Investments Kft.",
"Beauty Enterprises Hungary Kft.",
"Dorottya Diamond Palace Kft.",
"Mr. Funk Kft.",
"Universe Management Kft."
] | [] | [
"háttér",
"vendéglátás",
"klientúra",
"rendezvényszervezés"
] | [] |
47,478 | Elbukott Gávavencsellő polgármestere, aki 135 milliós uniós támogatást fordított léleksimogató beszélgetésekre | Berecz János, a Fidesz-KDNP jelöltje nyerte a vasárnapi időközi polgármester-választást a Szabolcs megyei Gávavencsellőn, ahol a pénzügyi botrányokba keveredett, eddigi független polgármestert, Vojtó Mihálynét sikerült legyőznie. | Fotó: szon.hu
A mintegy négyezer fős településen azért kellett időközi választást tartani, mert a képviselő-testület idén májusban feloszlatta magát. Vojtó Mihályné ugyanis számos nehezen magyarázható ügybe keveredett. A szegregáció felszámolására kapott 135 millió forintos uniós támogatásból például egyaránt költöttek masszázsra, "léleksimogató beszélgetésekre", "életkedv-előadásra", biorezonancia mérésre, farsangi bulira, valamint Oravecz Nóra előadására. Az uniós pénzt a pályázat szerint a hátrányos helyzetűek mosási, tisztálkodási és főzési lehetőségeinek megteremtésére kellett volna költeni.
Korábban, 2015-ben pedig az derült ki róla, hogy a képviselő-testület 2014-es alakuló ülésén 2,5 millió forintot szavaztak meg neki 118 nap ki nem vett szabadsága miatt, ami azt jelentette, hogy négy év alatt csak pár napot volt szabadságon. | http://168ora.hu/itthon/elbukott-gavavencsello-polgarmestere-aki-135-millios-unios-tamogatast-forditott-leleksimogato-beszelgetesekre-es-farsangi-bulira-155735 | https://web.archive.org/web/20200805230228/http://168ora.hu/itthon/elbukott-gavavencsello-polgarmestere-aki-135-millios-unios-tamogatast-forditott-leleksimogato-beszelgetesekre-es-farsangi-bulira-155735 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elbukott-gavavencsello-polgarmestere-aki-135-millios-unios-tamogatast-forditott-leleksimogato-beszelgetesekre | 168 óra | hungarian-news | 2018-09-09 08:52:00 | [
"Vojtó Mihályné"
] | [] | [
"Gávavencsellő",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"pályázat",
"támogatás",
"EU",
"rendezvényszervezés",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
47,479 | Mi lehet a kormány célja, ha betrappol a könyvpiacra? | Arra számítanak a könyvesek, hogy egy kormányközeli vállalkozó megveszi valamelyik piacvezető könyvesbolt-hálózatot. Mi lehet a cél? | Kulturális korszakba kell ágyazni a mostani politikai rendszert, szeptembertől pedig nagy változások lesznek, hangzott el Orbán Viktor miniszterelnök szokásos nyári eligazításán. A megfogalmazás idézet volt egy írásból, ami a Terror Háza igazgatónőjének blogján jelent meg, és a jobboldali kulturális hegemónia kialakításának eszközeit latolgatja.
Hogy konkrétan mi lesz a további kulturális térfoglalás lényege, azt még mindig nem látni pontosan. De logikusnak tűnhet, ha arra a magyar kulturális ágazatra gondolunk, ahol alapvetően szabad piaci viszonyok uralkodnak, és viszonylag jelentős nyereséggel folyik a működés. Ez pedig a könyvpiac, és a fent idézett írás – amihez a miniszterelnök közelgő cselekvéseket is rendelt – explicit módon hivatkozik is rá. Erre a képre aztán ráerősített L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, amikor a héten egy panelbeszélgetésen egyértelművé tette, hogy szerinte igenis van az államnak szerepe a könyvek világában, sőt, gyakorlatilag megüzente, hogy a kormány vállalkozói valamit tenni fognak a területen, és ő személyesen például jó ötletnek tartja egy nemzeti könyvesbolt hálózat létrehozását.
Valahol érdekes is, hogy ha már az utóbbi években annyi területet átalakított a kormány, vagy fújt hátszelet valamilyen formailag piaci szereplőnek, hogy benyomuljon az adott ágazatba, akkor miért pont a szimbolikus szempontból még mindig nagyon fontos, és ráadásul nyereségesen is művelhető könyvszakmában nem történt még ilyen térfoglalás. Most viszont már lehet sejteni, hogy lesz, és legfeljebb azt érdemes latolgatni, hogy konkrétan milyen formát fog ölteni a próbálkozás. Ezért érdemes feltérképezni, hogyan is működik a könyvpiac.
A könyvpiac két legfontosabb szereplője*Persze a szerzőkön / a jogdíjak tulajdonosain, a nyomdákon és a vevőkön kívül. a kiadó és a kereskedő, de az utóbbi években Magyarországon egyre inkább a kereskedők köré kezdett szerveződni a piac. Ennek oka az, hogy az itthoni könyvkereskedésben a bizományosi rendszer vált általánossá. Ez azt jelenti, hogy amíg el nem adja a könyvet a kereskedő cég (tehát például a könyvesbolt vagy a webshop tulajdonosa), addig az végig a kiadó tulajdonában van.*Ez egy történelmi véletlen miatt alakult így. Azért volt vonzó a bizományosi rendszer a kilencvenes években, a gyakorlat kialakulása idején, mert akkoriban nagy volt a fluktuáció a könyvkiadóknál. Ezért a kereskedők nem bíztak benne, hogy ha az átvételkor fizetnének az áruért, akkor amikor a maradékot visszaadják, akkor megkapták volna az azért járó visszatérítést – a kiadó ugyanis addigra jó eséllyel becsődölhetett volna. A kereskedő aztán némi adminisztrációs csúszással csak azt a részét fizeti ki az átvett könyveknek a kiadók felé, amit el tudott adni, a maradékot (remittendát) egyszerűen visszaküldi nekik fizikai formában. A kiadók tehát sokáig nem látják a pénzüket, mert az a rendszerben áll. A kereskedők a másik oldalon viszont örülhetnek, mert több ideig rendelkeznek szabad forrással: a vevő náluk fizet, ők viszont némi átfutással fizetnek csak a kiadónak. (A bizományosi rendszer egy-egy elemét a GVH 2013-ban kartellezésnek találta.)
Az így szerzett időbeli előny miatt a kereskedőnek van likvid forrása arra, hogy fejlesszen és növekedjen. Emiatt Magyarországon ők lettek a beruházók. Megpróbáltak ugyan bejönni külföldi szereplők, de nem jártak nagy sikerrel. A kilencvenes években, amikor a kereskedelem nem elhanyagolható része még aluljárókban lévő könyvesstandokon zajlott, a legnagyobb könyves multicégek, például a Bertelsmann, az Egmont, Macmillan és az Elsevier is megpróbáltak betörni a magyar piacra.
De ezek egy kivételével (ez az Akadémiai Kiadót is birtokló Wolters Kluwer) mind fejvesztve menekültek ki az országból, miután megismerkedtek a helyi piaci viszonyokkal, ezen belül is azzal, hogy a magyarországi tényleg csak egy hárommilliós piac, ahonnan – a nyelvi sajátosságok miatt – exportálni sem lehet a felesleget. Talán attól is megijedtek, hogy a kilencvenes évek általános felfordulása idején úgy tűnt, teljesen a földbe fog állni a könyvpiac Magyarországon. (Az 1990-es 113 millió eladott könyvpéldány 2000-re 35 millióra zuhant.)
Így tudta a 2010-es évekig három, aztán a tartozásspirálba került Alexandra kihullása után két nagy kereskedőcég, a Libri és a Líra megszerezni a piac nagy részét, egyre több kiadót maguk köré gyűjtve.*A Librinek van a legtöbb nagyon forgalmas, budapesti plázás boltja, míg a Lírának szám szerint több boltja van, de inkább vidéken erős. Ennek a köztük lejátszódott piaci versenynek volt egy tanulságos időszaka, a 2008-as válság előtti évek, amikor a kereskedők – a megelőző Harry Potter-konjunktúrás sikeridőszak után – egymással versengve nyitották a könyvpalotákat és a plázás könyvesboltokat. Ez nem csak azért volt csapás rájuk, mert a válság után évekig drámai mértékben visszaesett a könyvpiac, hanem mert sokszor euróban kötötték a bérleti szerződéseket, annak pedig csúnyán elszállt az árfolyama, így az üzleti tervek is borultak. Ráadásul ilyen sok megnyitott könyvesboltot valószínűleg akkor sem bírt volna el az ország, ha nem jön a válság.
A piac szereplői szerint a válságot követő nehezebb éveket most már sikerült átvészelniük, és az utóbbi időben nem csak hogy stabilizálódott a piac, hanem – ahogy emelkedni kezdtek a bérek – érzékelni kezdték a kereslet élénkülését is. (Igaz, a könyvkereskedők panaszkodnak arra, hogy a tankönyves állami beavatkozás miatt nemcsak a közvetlen, 15 milliárdra becsülhető volumentől estek el, hanem a korábban iskolakezdéskor tapasztalt egyéb forgalomemelkedés is elmarad azóta.)
A könyv, amikor szabad piaci körülmények között jelenik meg, egy speciális luxustermék. Ha sikerül ráérezni a piaci igényekre, akkor jó időzítéssel rengeteg eladott példányt és óriási profitot lehet hajtani egy-egy megjelenéssel. De valójában még erre sincs szükség, a kiadók alacsonyabb példányszámokkal is nyereségesen tudnak működni, sőt, még az is belefér, hogy kísérletezzenek, és esetleg néhány könyv megbukjon a piacon.
Ezek után nem is olyan meglepő, hogy a könyvkereskedő és könyvkiadó cégek mérlegei alapján tényleg lehet ezt nyereségesen művelni. Az ötven legnagyobb kiadónál tíz százalékos, a húsz legnagyobb könyvkereskedőnél pedig – ha nem számítjuk az állami KELLO-t – hét százalékos volt a profitráta. A cégek száma sem kevés: kiadóból több mint nyolcszáz, kereskedőből pedig kétszázötven olyan van, amely valamennyi árbevételt ért el tavaly. De van például ötven kereskedő és százötven kiadó cég, amely 50 millió forintnál nagyobb bevételt könyvelt el tavaly.
Igaz, ezek közül több csak formailag külön cég. Valójában a kereskedelemben a Libri, a Líra és még néhány kisebb cég, a kiadók között a két nagy kereskedő köré gyűlt kiadók*Ezek a Libri esetében többek között a Jelenkor, a Pesti Kalligram, a Park, a Helikon és a Kolibri, a Líránál pedig a Megvető, az Athenaeum, a Corvina és a General Press. mellett a Talentum, a Pagony, a Centrál és a Kossuth-csoport a legnagyobbak. De így is megáll, hogy több tucatnyi különböző tulajdonosi kör tudott jelentősnek mondható méretet elérni ezen a 45-50 milliárdos piacon.
Annak ellenére sikerül tartani a semmiképp nem alacsony profitrátát, hogy egyébként egyre kevesebb olyan könyv van, amiket kiugró példányszámokban tudnának eladni. 2013 óta nem volt olyan év, hogy elérte volt a húsz címet az olyan könyvek száma, amiből legalább húszezret el tudtak volna adni (a tankönyvek helyzete speciális, különösen a 2014-es államosítás óta, ezért azt nem érdemes beleszámítani). Jelentősen nőtt viszont azoknak a könyveknek a száma, amelyekből ötszáz darabot sem tudtak eladni.
Eddig persze arról volt szó, hogy hogyan működik a piac. Ez a kérdés viszont elkülönül attól, hogy egy adott politikai kurzus milyen tartalmat vagy “értékeket” szeretne vagy nem szeretne látni megjelenni a könyvesboltokban. Piaci alapon értelemszerűen azt a könyvet fogják árulni, amit az emberek meg fognak venni, azaz van rá kereslet.
Az eheti panelbeszélgetésen az állami akarat képviseletét félig-meddig magára vállaló L. Simon László szerint ebből a képből semmi nem igaz. Ő úgy látja, hogy az államnak torz piaci jelenségeket kell orvosolnia: a kereskedők szerinte “ártanak a véleménypluralitásnak”, mivel a saját kiadóik könyveit láthatóbb helyekre teszik a könyvesboltokban, a könyvek gyors leértékelésével pedig ellehetetlenítik, kiszorítják a kisebb könyvesboltokat. Feltűnő volt L. Simon érvelésében, hogy végig a kínálati oldalról beszélt, és kínálati oldalról akart megoldani egy alapvetően keresleti kérdést – konkrétan azt, hogy őszerinte kevés könyv jelenik meg és fogy, és azok között is kevés az értékes szépirodalom.
Az általam megkérdezett kereskedők és szakmabeliek hevesen tagadták, hogy a Libri vagy a Líra kivételezne a saját kiadóinál megjelenő könyvekkel. Legfeljebb abból van előnyük ezeknek a kiadóknak, hogy egy nagyobb, átláthatóbb és profibb szervezet részei. De a kereskedőnek az a létfontosságú érdeke, hogy minél több könyvet adjon el, bármelyik kiadó könyveiről is van szó.
Ennek a másik oldala, hogy egy könyvet a piac ismerői szerint csak akkor lehet nyereségesen a piacra vinni, ha mindkét nagy könyvterjesztő hálózatban hozzáférhető: ha az egyik hiányzik a terjesztésből, akkor értelemszerűen minimum feleződik a siker esélye.
Ha tehát a kormány esetleg úgy szeretné kontrollálni a magyar könyvpiacot, hogy meg tudja akadályozni bármelyik, számára nem szimpatikus könyv megjelenését, akkor nem kell mást csinálnia, elég megvennie az egyik nagy könyvkereskedőt. A saját kézben lévő könyvterjesztőnek nem is kell feltétlenül annyit törődnie a kereslet figyelésével, ezért akár nagyobb bolti marketinggel is megtolhatják a kormánynak rokonszenvesebb könyveket. (Elvileg belevághatnának egy új hálózat építésébe is, de ez túl nagy vesződség, és valószínűleg csak felfordulást okozna a piacon, hiszen már most túl sok könyvesbolt van.)
Ha ez politikai céllá válik, akkor a hátországban végtelen pénzügyi eszköztár mozgósítható. Mészáros Lőrinc például gyakran vásárol magyar könyvcsoportnál értékesebb eszközöket, de Schmidt Mária is egyre aktívabban mozog mind az üzleti, mind a kulturális életben. Ráadásul kulturális tao-rendszer átszervezése kínálja a lehetőséget, hogy esetleg megjutalmazzák majd vele a könyvpiacon besegítő háttérembert.
Annyira logikusnak tűnik a terv, hogy szinte konszenzus van róla. L. Simon nyilvánosan megállapította a szerdai panelbeszélgetésen, hogy szerinte az állam nem készül egy könyvkereskedő megvásárlására, mert
"vannak erre vállalkozók",
és egyébként is, “ennél azért intelligensebb és differenciáltabb a Nemzeti Együttműködés Rendszere”. Kocsis András, a Kossuth kiadó vezérigazgatója a napokban azt nyilatkozta, hogy “arra inkább látok esélyt, hogy egy kormányközeli, megbízható vállalkozó visszautasíthatatlan ajánlatot tesz valamelyik piacvezető hálózatra.” | https://g7.hu/allam/20180907/mi-lehet-a-kormany-celja-ha-betrappol-a-konyvpiacra/ | https://web.archive.org/web/20231223073614/https://g7.hu/kozelet/20180907/mi-lehet-a-kormany-celja-ha-betrappol-a-konyvpiacra/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mi-lehet-a-kormany-celja-ha-betrappol-a-konyvpiacra | G7 | hungarian-news | 2018-09-07 12:05:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Schmidt Mária"
] | [] | [] | [
"háttér",
"kultúra - művészet",
"könyvkiadás",
"klientúra",
"kereskedelem",
"hatalomkoncentráció"
] | [] |
47,480 | Tiborcz István újabb és újabb milliárdokat teremt elő a semmiből | 50 százalékban saját erőből finanszírozza a BDPST Zrt. a turai kastély felújítását, válaszolta a G7 kérdésére a cég. Egy tegnapi sajtóközleményből kiderült, hogy a fenti képen is látható Schossberger kastély átépítése 4,5 milliárd forintba fog kerülni. A BDPST Zrt. a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a 75 százalékot meghaladó, minősített többségi tulajdonában van. | 50 százalékban saját erőből finanszírozza a BDPST Zrt. a turai kastély felújítását, válaszolta a G7 kérdésére a cég. Egy tegnapi sajtóközleményből kiderült, hogy a fenti képen is látható Schossberger kastély átépítése 4,5 milliárd forintba fog kerülni. A BDPST Zrt. a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a 75 százalékot meghaladó, minősített többségi tulajdonában van.
A cég tájékoztatása szerint nem kapnak állami támogatást vagy bármiféle állami finanszírozást, és nem része a projekt az állami kastélyfelújítási programnak sem. Eszerint tehát 2,25-2,25 milliárd forintot tesz a projektbe Tiborcz István cége, illetve az egyelőre ismeretlen*A cégiratokból és elérhető nyilvántartásokból nem látszik, hogy melyik pénzintézet finanszírozza a projektet. hitelező bank.
Meglepő lehet, hogy ilyen nagy kiadásba veri magát Tiborcz István vállalkozása, hiszen éppen a közelmúltban vásárolt egy – a tőzsdei árfolyamból becsülve – hatmilliárd forint értékű részesedést a Mészáros Lőrinc irányítása alatt álló Appeninn Zrt-ben.*Ennek az üzletnek egyébként találkozni egy alternatív megközelítésével is. Ha a tranzakció piaci áron valósult meg, akkor valójában annyira nem kedvező Tiborcz szempontjából: egy olyan részesedésért kellett fizetnie hatmilliárd forint készpénzt, amely nagy eséllyel csak a tőzsde spekulatív szeszélye miatt ér aktuálisan ennyit. (A piacon a többi Mészáros-részvényhez hasonlóan további eszközök érkezését árazzák az árfolyamba.)
A BDPST-cégcsoport tagjainak 2017 végi mérlegeiben nyilvántartott pénzeszközeit átvizsgálva, illetve Tiborcz István eddigi látható osztalékbevételeit számba véve már ennek a vásárlásnak sem találni a forrását. A közvilágítási közbeszerzésekről ismert Elios Zrt.-t Tiborcz István hárommilliárd forintért adhatta el a Paár Attila-féle WHB-csoportnak. A BDPST-csoportban pedig összesen nem volt a bankszámlán egymilliárd forint tavaly év végén, és komolyabb tőkeemelést sem jelentettek be a cégbíróságon. A turai kastélyt birtokló TRA Real Estates Kft-nek például 16 millió forint pénzeszköze volt tavaly év végén. Idén nyáron ugyan tőkét emeltek, de csak ötvenmillió forinttal, ami még mindig messze van a fenti projekt méreteitől.
Ráadásul Tiborcz a közeli jövőben további költséges projektek megvalósításába kezdhet, amihez további milliárdokban mérhető önerőre lehet szükség. A BDPST-csoport ugyanis a turai kastélyon túl számos további nagy értékű ingatlant gyűjtött be 2015-ös alapítása óta. Ezek között is kiemelkedik a visegrádi hoteltorzó, és egy, a cég által Dorottya Házként emlegetett ingatlan, valamint a MAHART-ház – előbbi kettő “életre keltésén” dolgozik most a BDPST a kedden kiküldött sajtóközlemény szerint.
A Dorottya Ház feltehetőleg a Dorottya utca 2., illetve Apáczai Csere János utca 11. közötti ingatlan kódneve lehet, egy ami leromlott állapotú klasszicista bérház, éppen a Palazzo Dorottya nevű luxusingatlannal szemközt. Ezt a MAHART-házat is magában foglaló háztömböt a Viona Projekt Zrt.-n, illetve annak két projektcégén keresztül birtokolja a BDPST Zrt., miután 2016 őszén megszerezte Szivek Norbert most távozó MNV-elnök érdekeltségéből. A két projektcég szinte azonnal jókora hitelhez jutott: a Dorottya Invest Zrt. előbb egy gigantikus, 50 millió eurós (több mint 15 milliárd forint) állami, Eximbankos hitelkeretet kapott, amit 2017 elején egy 4 milliárd forintos Takarékbank-hitellel váltottak ki. Az Apáczai 2005 Kft. pedig a Gránit Banktól jutott 1,1 milliárd forintnyi hitelhez. Egy júliusi Magyar Közlöny szerint a két helyrajzi számon folyó szállodafejlesztés nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás lett. (Az viszont erősen valószínűtlen, hogy az itt említett hiteleket a BDPST saját forrásként vesse be a turai kastély felújításánál.)
A szintén a BDPST-hez tartozó visegrádi hotelcégnél (Hotel VSGRD) is van érdekesség, itt ugyanis úgy keletkezett 2017-ben egymilliárd forintnyi nyereség, hogy a cégnek sem árbevétele, sem pénzügyi eszközei nem voltak.
De önmagában a begyűjtött ingatlanok listájából és becsült értékéből is látszik, hogy a Tiborcz István vagyonosodása körüli pénzügyi rejtély nem most kezdődött: valójában arra sincs magyarázat, hogy eredetileg hogyan teremtette elő ezeknek az ingatlanoknak a vételárát.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIgazából nagyon nehéz dolog egy erőskezű politikus vejének lenniMit jelent, ha egy országban hirtelen gazdagodni kezd egy vő? Bemutatunk hét politikusi vősorsot napjainkból. Trump, Putyin vagy Erdogan vejének van nehezebb dolga? | https://g7.hu/penz/20180905/tiborcz-istvan-ujabb-es-ujabb-milliardokat-teremt-elo-a-semmibol/ | https://web.archive.org/web/20230404115828/https://g7.hu/penz/20180905/tiborcz-istvan-ujabb-es-ujabb-milliardokat-teremt-elo-a-semmibol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-istvan-ujabb-es-ujabb-milliardokat-teremt-elo-a-semmibol | G7 | hungarian-news | 2018-09-05 12:12:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"Apáczai 2005 Kft.",
"Appeninn Holding Nyrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Dorottya Investment Zrt.",
"Hotel VSGRD Kft.",
"TRA Real Estates Kft.",
"Viona Projekt Kft."
] | [
"Budapest",
"Pest megye",
"Tura",
"Visegrád"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"idegenforgalom",
"építőipar",
"klientúra",
"kastély"
] | [
"Exim-hitelek Fidesz-közeli cégeknek"
] |
47,481 | Putyin gépezetének tagjai kaptak magyar papírokat Orbánék kötvényprogramjában | A 444-hez és a Direkt36-hoz idén januárban került egy névtelen levél, ami feladója szerint a magyar letelepedési kötvényprogramban szereplő egyes külföldi állampolgárok neveit tartalmazza. Hónapok óta próbáljuk azonosítani a levélben szereplő külföldieket, és meggyőződni arról, hogy valóban magyar papírokhoz jutottak. Tavasszal megírtuk, hogyan szerzett a kötvényprogramban pénzért előbb tartózkodási majd letelepedési engedélyt Magyarországon Bassár el-Aszad szír diktátor egyik bizalmasa, egy szír állampolgár. Most pedig az orosz Novaja Gazeta nevű újsággal közös nyomozásunk eredményeként a januári levélben szereplő orosz állampolgárok közül mutatjuk be néhány történetét. | A 444-hez és a Direkt36-hoz idén januárban került egy névtelen levél, ami feladója szerint a magyar letelepedési kötvényprogramban szereplő egyes külföldi állampolgárok neveit tartalmazza.
Hónapok óta próbáljuk azonosítani a levélben szereplő külföldieket, és meggyőződni arról, hogy valóban magyar papírokhoz jutottak.
Tavasszal megírtuk, hogyan szerzett a kötvényprogramban pénzért előbb tartózkodási majd letelepedési engedélyt Magyarországon Bassár el-Aszad szír diktátor egyik bizalmasa, egy szír állampolgár.
Most pedig az orosz Novaja Gazeta nevű újsággal közös nyomozásunk eredményeként a januári levélben szereplő orosz állampolgárok közül mutatjuk be néhány történetét.
Az Orbán-kormány ugyan a migránsok és menekültek előtt szinte teljesen lezárta a határokat, a sokat kritizált letelepedési kötvényprogram éveken keresztül hagyott egy kiskaput a gazdag külföldi befektetők számára. Bár a magyar hatóságok titkolják, hogy kik szereztek így tartózkodási és letelepedési dokumentumokat, a Direkt36, a 444 és a Novaja Gazeta nevű orosz lap közös nyomozása kiderítette, hogy befolyásos oroszok - többek közt politikusok és állami cégvezetők - is kaptak magyar papírokat, és több esetben arról is sikerült megbizonyosodni, hogy ez a kötvényprogramon keresztül történt. Az orosz külföldi hírszerzés, az SZVR vezetőjének egy közvetlen hozzátartozója és egy szervezett bűnözéssel összefüggésbe hozott orosz üzletember is a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) ügyfele volt, bár azt a BMH-nál nem árulták el, hogy pontosan milyen minőségben.
A kutatómunka alapját azok az információk képezték, amikhez a Direkt36 és a 444 jutott hozzá idén év elején. Januárban mindkét szerkesztőséghez egy-egy feladó nélküli boríték érkezett, amelyben számos ország – köztük Oroszország – állampolgárainak a neve szerepelt. A feladó szerint ezek az emberek részt vettek a magyar kötvényprogramban, és ezt most több orosz szereplővel kapcsolatban sikerült is megerősítenünk. | https://tldr.444.hu/2018/09/10/putyin-gepezetenek-tagjai-kaptak-magyar-papirokat-orbanek-kotvenyprogramjaban | https://web.archive.org/web/20230905150348/https://tldr.444.hu/2018/09/10/putyin-gepezetenek-tagjai-kaptak-magyar-papirokat-orbanek-kotvenyprogramjaban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/putyin-gepezetenek-tagjai-kaptak-magyar-papirokat-orbanek-kotvenyprogramjaban | 444 | hungarian-news | 2018-09-10 06:00:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal"
] | [] | [
"háttér",
"diplomácia",
"vízum-állampolgárság"
] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
47,482 | Közpénzből rendeztek búcsút Héhalmon, KDNP-s VIP-buli lett belőle | Vasárnap búcsút rendeztek Héhalmon, az eseményről meghívót is küldtek a lakosoknak, sőt az interneten is meghirdették. A program szentmisével kezdődött, ezután a 100 tagú cigányzenekar néhány zenésze, Kékesi József Ki mit tud?-győztese, majd egy néptánccsoport szórakoztatta a vendégeket. Az eseményt este a 3+2 zenekar koncertje zárta. A parókia udvarában ebédet és uzsonnát is felszolgáltak, a menün szerepelt orjaleves, vaddisznó-, borjú és szarvaspörkölt, ezek mellé azt ígérték, egész nap ingyen lesz az üdítő, a kávé, a bor és a sör. Uzsonnára sült hurkát és székelykáposztát kínáltak. A gyerekeket egész nap ingyenes körhinta várta. | Vasárnap búcsút rendeztek Héhalmon, az eseményről meghívót is küldtek a lakosoknak, sőt az interneten is meghirdették. A program szentmisével kezdődött, ezután a 100 tagú cigányzenekar néhány zenésze, Kékesi József Ki mit tud?-győztese, majd egy néptánccsoport szórakoztatta a vendégeket. Az eseményt este a 3+2 zenekar koncertje zárta. A parókia udvarában ebédet és uzsonnát is felszolgáltak, a menün szerepelt orjaleves, vaddisznó-, borjú és szarvaspörkölt, ezek mellé azt ígérték, egész nap ingyen lesz az üdítő, a kávé, a bor és a sör. Uzsonnára sült hurkát és székelykáposztát kínáltak. A gyerekeket egész nap ingyenes körhinta várta.
A héhalmi kisboldogasszonyi búcsút Samu László szervezte, a meghívót Csonka Csaba, a héhalmi egyházközség plébániai kormányzója írta alá. A Facebookon közzétett képek szerint a buli nagyon jól sikerült, és rengeteg prominens vendéget vonzott. Részt vett rajta többek közt Becsó Zsolt és Becsó Károly, nagyhatalmú nógrádi fideszes politikusok, a CÖF szóvivője, ifj. Lomnici Zoltán, Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, Rákos Szabolcs, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke és Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke. A Kelet-Nógrád közéleti magazin Facebook-oldalára felkerült képek szerint kiválóan szórakoztak a vendégek - már aki bejutott a parókia udvarára.
Az ígéretes program ellenére a búcsú ugyanis sokak számára csalódást hozott. A helyszínre érve a vendégek azzal szembesültek, csak azok léphetnek be a parókia udvarára, akik érvényes karszalaggal rendelkeztek. Arról, hogy erre szükség lesz, és hogy milyen alapján osztják azokat, a meghívóban nem volt szó. Értesüléseink szerint sokaktól megtagadták a belépést, és akik ez ellen felemelték a hangjukat, azokkal a biztonsági szolgálat őrei beszélgettek el. A helyiek Facebook-csoportján arra panaszkodtak, a fideszes és kereszténydemokrata politikusokat, családjukat szívesen látták, de a falubelieket indoklás nélkül küldték el, köztük sok gyerekkel érkező falubelit is.
Az ügyben megkerestük Csonka Csabát, az egyházközség plébániai kormányzóját, aki kérdésünkre elismerte, hogy az eseményt állami támogatással szervezték, de erről többet nem volt hajlandó elárulni. Csonka azt állította, az ő tudomása szerint mindenkit beengedtek a rendezvényre, kérdésünkre, hogy ha mindenki szabadon bemehetett, miért volt szükség karszalagra, azt felelte, csak formaság volt, hogy később meg tudják számolni, hányan vettek részt a búcsún.
A helyiek Facebook-oldalán elsősorban a szervező Samu Lászlóra panaszkodtak, többek közt azzal vádolják, a bulit csak a saját kormányközeli ismerőseinek szervezte. Samu egyébként a Civil Összefogás Fórum helyi elnöke. | https://444.hu/2018/09/10/kozpenzbol-rendeztek-bucsut-hehalmon-kdns-s-vip-buli-lett-belole | https://web.archive.org/web/20210125100756/https://444.hu/2018/09/10/kozpenzbol-rendeztek-bucsut-hehalmon-kdns-s-vip-buli-lett-belole | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzbol-rendeztek-bucsut-hehalmon-kdnp-s-vip-buli-lett-belole | 444 | hungarian-news | 2018-09-10 00:00:00 | [
"Samu László (Héhalom)"
] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Fidesz",
"KDNP"
] | [] | [
"egyház",
"önkormányzat"
] | [] |
47,483 | Mészáros Lőrinc üzlettársa bejelentkezett Paks2 két nagyértékű megbízására | A paksi bővítéssel kapcsolatban kiírt két tenderre is jelentkezett a Szíjj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt Kft. – derül ki azokból a dokumentumokból, amelyek múlt héten kerültek fel a bővítést végző orosz atomvállalat, a Roszatom honlapjára. | A paksi bővítéssel kapcsolatban kiírt két tenderre is jelentkezett a Szíjj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt Kft. – derül ki azokból a dokumentumokból, amelyek múlt héten kerültek fel a bővítést végző orosz atomvállalat, a Roszatom honlapjára.
A Roszatom július végén írt ki tendert talajjavítás és szivárgásvédelem témakörben, az előbbinél 115 millió euró (36,8 milliárd forint), utóbbinál 15,8 millió eurós (5 milliárd) felső plafont állapították meg. Ez azt jelenti, hogy a pályázó cégeknek ezen összegek alá kell ígérniük, hogy elnyerjék a munkát.
A jelentkezés határideje mindkét esetben augusztus 31-e volt. A talajjavításról szóló pályázatra öten jelentkeztek: a miniszterelnök gyerekkori barátjával, Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban álló Szijj László cége mellett az építőipari piac régóta meghatározó szereplőjének számító, Apáthy Endre résztulajdonában álló A-Híd Építő Zrt., a német tulajdonú Bauer Magyarország Speciális Mélyépítő Kft., valamint egy orosz és egy olasz cég. A szivárgásvédelem elleni munkára az orosz cég kivételével ugyanezek a vállalatok pályáztak.
A Roszatom oldalára feltöltött dokumentumokból az egyelőre nem derült ki, hogy az egyes jelentkezők mekkora összeget ajánlottak.
Mészáros Lőrinc cégei és Szíjj cégcsoportja együtt dolgozott több nagy állami beruházáson az elmúlt években. Emellett van több közös érdekeltségük – például a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. -, és korábban a cégeik révén tulajdonostársak voltak egy ingatlanfejlesztő vállalkozásban is.
Az atomerőmű bővítése egyelőre továbbra is kezdeti fázisban van. Az orosz atomvállalat tavaly év eleje óta írja ki a munkával összefüggő tendereket. Azóta ez az első alkalom, hogy pályázóként megjelent a kormányhoz közel álló gazdasági érdekkör is.
A Roszatom eddig közel 50 szerződést kötött meg, de ezek többsége kisebb értékű megbízásokról szól. Egy 22,5 millió forintos megbízást például egy Csányi Sándor OTP-vezérrel baráti viszonyt ápoló ügyvéd cége nyert el. A legnagyobb tétel a turbinák beszerzéséről szóló pályázat volt, a 246 milliárd forintos munkát a General Electric magyarországi vállalata nyerte.
Az oroszokkal kötött megállapodás szerint a paksi beruházás értékének 40 százalékát magyar vállalkozók kaphatják meg. Ezt azonban a magyar kormány várakozásai szerint sem lesz könnyű teljesíteni. Több építőipari forrás a Direkt36-nak ezt azzal magyarázta, hogy a magyar cégeknek egyszerűen nincs tapasztalatuk ilyen komplex beruházások kivitelezésével. | https://444.hu/2018/09/10/meszaros-lorinc-uzlettarsa-bejelentkezett-paks2-ket-nagyerteku-megbizasara | https://web.archive.org/web/20210805165915/https://444.hu/2018/09/10/meszaros-lorinc-uzlettarsa-bejelentkezett-paks2-ket-nagyerteku-megbizasara | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-uzlettarsa-bejelentkezett-paks2-ket-nagyerteku-megbizasara | 444 | hungarian-news | 2018-09-10 13:56:00 | [] | [] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"atom",
"építőipar"
] | [
"Paks II"
] |
47,484 | A kormány minden körülményre kiterjedő választ adott a letelepedési kötvényprogram cikkünkre | A Kormányzati Tájékoztatási Központ Rogán Antal propagandaminisztériuma alá tartozik, ő volt az a politikus, aki még a parlament gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kitalálta a magyar letelepedési kötvényprogramot. A kötvényprogramban résztvevő orosz állampolgárokkal kapcsolatos reggeli cikkünkre ma délután a következő reakciót küldték. | A Kormányzati Tájékoztatási Központ Rogán Antal propagandaminisztériuma alá tartozik, ő volt az a politikus, aki még a parlament gazdasági bizottságának elnökeként 2012-ben kitalálta a magyar letelepedési kötvényprogramot. A kötvényprogramban résztvevő orosz állampolgárokkal kapcsolatos reggeli cikkünkre ma délután a következő reakciót küldték.
Tisztelt Szerkesztőség!
Ma megjelent cikkükkel kapcsolatban az alábbiakban küldjük a Kormányzati Tájékoztatási Központ tájékoztatását.
A letelepedési kötvényprogramban részt vevő személyek mindegyikét átvizsgáltuk. Esetükben semmilyen nemzetbiztonsági kockázat nem áll fenn, nemzetközi tilalmi listán (sem NATO-s, sem európai uniós listán) nem szerepelnek.
Üdvözlettel,
Kormányzati Tájékoztatási Központ
Ebben a közleményben egyébként a cikk egyetlen állítását sem cáfolják, így azt sem, hogy az írásunkban felsorolt orosz állampolgárok magyar letelepedési kötvényt vásárolhattak. | https://444.hu/2018/09/10/a-kormany-minden-korulmenyre-kiterjedo-kimerito-valaszt-adott-a-letelepedesi-kotvenyprogram-problemas-orosz-ugyfeleirol-szolo-reggeli-cikkunkre | https://web.archive.org/web/20211128181039/https://444.hu/2018/09/10/a-kormany-minden-korulmenyre-kiterjedo-kimerito-valaszt-adott-a-letelepedesi-kotvenyprogram-problemas-orosz-ugyfeleirol-szolo-reggeli-cikkunkre | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-minden-korulmenyre-kiterjedo-valaszt-adott-a-letelepedesi-kotvenyprogram-cikkunkre | 444 | hungarian-news | 2018-09-10 16:48:00 | [] | [] | [] | [] | [
"Letelepedési kötvény-biznisz"
] |
47,485 | Életveszélyesre sikerült a paksi stadion felújítása, részben újra kell csinálni | Kitolták a paksi futballstadion felújításának részhatáridőit, mert a szél szétkapta a létesítmény épülő lelátóit, úgyhogy új vizsgálatokra és műszaki megoldások használatára van szükség, a már elkészült lelátók hátfalburkolatát cserélni kell – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. | 2018. szeptember 10., 13:49
Kitolták a paksi futballstadion felújításának részhatáridőit, mert a szél szétkapta a létesítmény épülő lelátóit, úgyhogy új vizsgálatokra és műszaki megoldások használatára van szükség, a már elkészült lelátók hátfalburkolatát cserélni kell – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.
A stadion átadásának végső határideje változatlanul 2019. február 15. A stadionnak eredetileg 2018. október 15-re kellett volna készen lennie, de csúszást okozott, hogy váratlanul közművezetékeket találtak az építkezés alatt.
Már félkész volt, mikor kiderült, hogy nem bírja a szelet
A közbeszerzési hirdetményben található tájékoztató szerint egész pontosan az történt, hogy 2018. június 8-án és 9-én éjszaka “vihar söpört végig a munkaterület felett, nagy károkat hagyva maga után.
Az épülő B és C lelátók tetőhéjalásának egy része, valamint hátfal borításának egy része megsérült, leszakadt.”
Ezután 21-én és 22-én éjszaka egy másik vihar “újabb károkat okozott a lelátók hátfal szerkezetében”.
“Mindkét eset
megerősítette azt a feltételezést, hogy a lelátó fedésére, valamint a hátfalra szerelendő burkolóanyagok rögzítésére új műszaki megoldás szükséges,
ill. felmerült az acél tartószerkezet vonatkozásában az erősebb szélteher elleni védelem miatti geometriai, statikai vizsgálat szükségessége
a későbbi balesetveszély és egyéb nem várt rongálódási károk elkerülése érdekében.
Tekintettel a már elkészült lelátórészek hátfalburkolatának készültségi fokára, és arra a tényre, hogy
azokat teljes egészében cserélni és átalakítani szükséges,
felek a részhatáridők módosításáról döntöttek.”
Felcsútra jól bekötött cég csinálja a felújítást
A paksi stadion felújítása 2 milliárd forintba kerül, a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében valósul meg. A munkára anno egyedül a Pharos 95 Sportpályaépítő Kft. jelentkezett, a céggel alvállalkozóként dolgozik még a stadionon a ZÁÉV Zrt. és a munka- és tűzvédelemmel foglalkozó DM-Expertus Kft. is. A projektet az állami költségvetésből és TAO-támogatásból finanszírozzák.
A Pharos 95 csinálta a felcsúti stadion gyepét, ők adományozták a stadion előtt álló Puskás Ferenc-szobrot, és rendszeres győztesei mindenféle stadionos és sportpályás megbízásoknak.
Egyébként a 20 ezres Pakson nem is akartak ekkora stadiont, megelégedtek volna egy 3-4 ezres arénával is. Csak úgy voltak vele, hogy az európai futballszövetség előírásai szerint minimum 4500 hely kell ahhoz, nemzetközi kupameccset játsszanak egy stadionban; a klubnál pedig nem akarták kockáztatni azt a blamát, hogy egy új stadionnal a hátuk mögött albérletbe kényszerüljenek egy kupaindulás esetén. | https://zoom.hu/hir/2018/09/10/eletveszelyesre-sikerult-a-paksi-stadion-felujitasa-reszben-ujra-kell-csinalni/ | https://web.archive.org/web/20210920054713/https://zoom.hu/hir/2018/09/10/eletveszelyesre-sikerult-a-paksi-stadion-felujitasa-reszben-ujra-kell-csinalni/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eletveszelyesre-sikerult-a-paksi-stadion-felujitasa-reszben-ujra-kell-csinalni | ZOOM | hungarian-news | 2018-09-10 00:00:00 | [] | [
"Pharos ’95 Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Paks",
"Tolna megye"
] | [
"sport",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"stadion"
] | [] |
47,486 | Korrupciós kockázatokat talált az ÁSZ a Nemzeti Sportközpontoknál | A Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit – állapította meg az Állami Számvevőszék. Az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, az integritás kontrollkörnyezetét nem a kockázatokkal arányosan alakította ki – tették hozzá. | A Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit – állapította meg az Állami Számvevőszék. Az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, az integritás kontrollkörnyezetét nem a kockázatokkal arányosan alakította ki – tették hozzá.
Az ÁSZ jelentése szerint a Nemzeti Sportközpontoknál a bevételek beszedése és elszámolása, valamint a kiadások előirányzatainak felhasználása során a gazdálkodási jogkörök kontrolltevékenysége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. De azt is megállapította a szervezet:
Az ellenőrzött időszak egy részében a Nemzeti Sportközpontok nem rendelkezett a hatályos működésének megfelelő ellenőrzési nyomvonallal, szabálytalanságkezelési eljárásrenddel, és nem szabályozta az integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét.
A kockázatkezelési rendszer működtetése nem volt szabályszerű. A teljesítésigazolásra jogosult személyeket a kötelezettségvállalók írásban nem jelölték ki. Az információs és kommunikációs folyamatok működtetése nem volt szabályszerű.
A belső ellenőrzés működtetése sem volt szabályszerű.
Az intézmény 2012-2013-ra vonatkozóan nem tette közzé az éves költségvetését. A 2016-os éves ellenőrzési terv pedig egyáltalán nem készült el.
Az ÁSZ azt is kimondta: a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítása az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményes megvalósítás szempontjából magas kockázatokat hordoz. A beruházás döntés-előkészítése nem volt megfelelő. | https://hvg.hu/gazdasag/20180911_Korrupcios_kockazatokat_talalt_ASZ_a_Nemzeti_Sportkozpontoknal | https://web.archive.org/web/20191215164436/https://hvg.hu/gazdasag/20180911_Korrupcios_kockazatokat_talalt_ASZ_a_Nemzeti_Sportkozpontoknal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/korrupcios-kockazatokat-talalt-az-asz-a-nemzeti-sportkozpontoknal | HVG | hungarian-news | 2018-09-11 10:54:00 | [] | [
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"sport",
"gazdálkodás",
"számviteli fegyelem megsértése",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
47,487 | Rogán idejére visszanyúló teleküzlet miatt maradt udvar nélkül 150 óvodás a Belvárosban | Pénteken lezárták a belvárosi Bástya utcai óvoda udvarát, a tulajdonos parkolót akar rajta üzemeltetni. A szülők felháborodtak, hiszen egyrészt az ő pénzükön újult meg az udvar, másrészt a gyerekek így udvar nélkül maradtak. Az ügy hátterében egy 2008-as telekügylet áll. Az önkormányzat egyszer már ígérte a helyzet rendezését, ám ezt az ígéretét nem tartotta be. | Kisajátítással korrigálná a Belváros, hogy udvar nélkül maradt 150 óvodás a Belvárosban
Pénteken lezárták a belvárosi Bástya utcai óvoda udvarát, a tulajdonos parkolót akar rajta üzemeltetni. A szülők felháborodtak, hiszen egyrészt az ő pénzükön újult meg az udvar, másrészt a gyerekek így udvar nélkül maradtak. Az önkormányzat cikkünk megjelenése után közölte: a megállapodásra képtelen tulajdonossal szemben a telek kisajátítását kezdeményezi.
Mint tenne ön, ha kiderülne, hogy az önkormányzati óvodába járó gyereke mától nem mehet ki az óvodaudvarra játszani? Arra az udvarra, amit a szülők pénzéből szépítettek meg, és láttak el játékokkal. És amely udvart annak idején a kerület vezetése adott el egy befektetőnek egy bizonyos Rogán Antal polgármestersége idején.
Frissítés: Az önkormányzat a kisajátítás mellett döntött
Cikkünk megjelenését követően érkezett meg Belváros-Lipótváros önkormányzatának közleménye az üggyel kapcsolatban. Ebben azt írják, hogy mivel az önkormányzati képviselő-testület nyolc évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a befektető kizárólag mélygarázst építhet, a telek fölé nem építhet semmit, maradnia kell a játszótérnek, a befektető pedig ezt nem hajlandó figyelembe venni, az önkormányzat kénytelen a kisajátítás mellett dönteni. A kisajátítást Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester javaslatára a Polgármesteri Hivatal munkatársai már elő is készítették a 2018. szeptember 20-án megtartandó Képviselő-testületi ülésre. A Képviselő-testület döntését követően indulhat meg a kisajátítási eljárás.
A közlemény úgy folytatja, hogy a Városüzemeltető Kft. reagálva a kialakult helyzetre megoldást biztosít az óvoda játszóparkjának használata kapcsán átmenetileg felmerülő nehézségek kiküszöbölésére a szomszédos Szerb utcai parkban. Ennek köszönhetően az óvodába járó gyermekek szabadtéri foglalkozásai is megoldhatóvá válnak.
Kiemelnénk, hogy eddig sem a befektetőtől, sem más személytől építési engedélykérelem az Önkormányzathoz a Bástya utcai ingatlanra nem érkezett, kizárólag egy telepengedély bejelentése történt meg.
Valótlan az az állítás, miszerint a befektető hiába kereste az Önkormányzatot személyesen és levélben is és még választ sem kapott. Az igazság ezzel szemben az, hogy Belváros-Lipótváros Önkormányzata dokumentáltan, többször is megegyezési ajánlattal fordult a befektető felé, jelen jogi helyzet végleges megoldása érdekében - írja az önkormányzat.
A szülők pénzén szépült meg az udvar
A főváros V. kerületi Bástya utcai óvodába járó gyerekek szülei pénteken észlelték, hogy az óvoda udvarát lakattal lezárták, a gyerekek nem mehetnek oda, ezért a pár száz méterre lévő Károlyi-kertbe viszik őket, amely rendszerint zsúfolt, mivel más óvodai csoportok mellett egyébként is mindenki ide jár: turisták, a környéken lakók. És most már a Bástya utcai óvoda 150 gyereke is, turnusokban. Az egyik szülő értesítette a hvg.hu-t erről, az óvoda pénteken még nem akart nyilatkozni, mert nem látták pontosan a helyzetet. A szülők úgy tudják, pénteken háromoldalú egyeztetés zajlott a tulajdonos, az önkormányzat és az óvoda között.
Mi is a helyzet? A telek a Maz Investments tulajdonában van a hvg.hu információi szerint. A Bástya utca 1–11. alatti telket, melynek része az óvodaudvar is, 2008-ben adta el a Rogán Antal vezetésű Belváros az SCD Grouphoz tartozó BP Property Delta Kft.-nek 400 millió forintért, amely a cégcsoporthoz hasonlóan hamarosan csődbe ment. A cég hotelt épített volna a telken, amelynek egyik oldalán a középkori városfal maradványai húzódnak. Az SCD Group többségi tulajdonosa akkoriban Jászai Gellért volt, aki ma Mészáros Lőrinc üzlettársa, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója. 2010-ben a NOL arról írt, a telket 400 millióért visszavásárolná az önkormányzat, amely azt ígérte, közparkot alakítanak ott ki. Ezt az ígéretét a Belváros nem tartotta be. 2017-ben aztán a jordán királyi családhoz tartozó Maz Investment Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft. lett a telek tulajdonosa, de ekkor már csak mélygarázs építésére lehetett engedélyt kapni. A Maz az SCD felszámolását végző cég licitálásán szerezte meg a telket 601 millió forintért, írta meg a 24.hu.
Ordibálás, inzultus
Szombaton lekerült a lakat az udvarról, hétfőn pedig az ovisok megint használhatták az udvart. Délután 6 körül a szülők észrevették, hogy az óvoda udvara és a mellette lévő üres telek közti kerítést elkezdték bontani, volt szóváltás is, egy munkás állítólag lekurvázta a szülőket – tudtuk meg a szülők elmondásából, ők mondták el azt is, hogy az egyik munkás arra hivatkozott: utasítást kapták, hogy másnap reggelre üres legyen az óvodaudvar, hogy oda állhassanak az autók. Az önkormányzatot is gyorsan megkeresték a szülők, ahol azt a választ kapták, hogy nem tud mit tenni. Pénteken mi kerestük az ügyben az önkormányzatot is, de választ eddig nem kaptunk.
A szülők gyorsan riasztották a médiát, mire a munkások abbahagyták a munkát. "Fél 8 körül páran szülők bementünk a parkoló felől is megnézni, hogy vajon hozzányúltak-e a játékokhoz, hiszen, habár a telket valóban eladta az önkormányzat, de a játékok egy részét az óvodába járó szülők vették, az óvoda tulajdona, így azt megrongálni nem szabad. Ekkor a parkoló (és az óvodaudvar) állítólagos tulajdonosa odajött és ordibálni kezdett, hogy menjünk onnan, hívja a rendőrséget" – meséli a történteket az egyik szülő. Az állítólagos tulajdonos a szülők elmondása alapján lökdösni kezdte az egyik anyukát, mire a szülők kiabálva tiltakoztak, végül az egyik munkás állította le az agresszívvé vált férfit. Aki aztán megnyugodott, és elmondta, próbált az óvodaudvar miatt megegyezni az önkormányzattal, de ott állítólag azt mondták neki, nem tudják, ki használja a telket, pedig tudniuk kéne, hogy az óvoda használja.
Az önkormányzat korábban azt kommunikálta, nem adta ki az építési engedélyt a telekre, de mégis kiadta – a hvg.hu-hoz került engedély parkoló üzemeltetésére szól, a Black Wild Security Kft. nevére van kiadva, amely egy biztonsági cég. A tulajdonos állítólag hajlandó lenne eladni a telket 850 millió forintért (amit az önkormányzat 2008-ban 400 millióért adott el), bárkinek, de az V. kerület nem áll szóba vele.
A szülőknek péntekig most moratóriumot ígért, azaz addig nem nyúl a telekhez. A szülők délre az önkormányzathoz vonulnak.
Patthelyzet
A hvg.hu megkereste telefonon a céget, amelynek képviselője azt mondta, minden kérdésre az ügyvédjén keresztül hajlandó csak válaszolni, akihez emailben fordulhatunk. Megígérte, hogy elküldi az emailt, de ezt a címet még várjuk.
A helyzet tehát az, hogy a telek tulajdonosa kizárólag mélygarázst építhet a telekre, amelyet most inkább továbbpasszolna a kerületnek vagy bárkinek. De ki venne egy telket 850 millióért mélygarázsnak? Ám a tulajdonos most az óvodaudvar einstandolásával állandóan napirenden tarthatja a kérdést, amivel kényelmetlenséget okoz az önkormányzatnak, meg persze felháborítja a szülőket. A Belváros saját magát hozta csapdahelyzetbe: hotel nem építhető a telekre, de visszavásárolni is politikai hiba lenne, hiszen feleannyi pénzért adták el 2008-ban. | http://hvg.hu/itthon/20180911_bastya_utcai_ovoda_telek | https://web.archive.org/web/20190115203643/https://hvg.hu/itthon/20180911_bastya_utcai_ovoda_telek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-idejere-visszanyulo-telekuzlet-miatt-maradt-udvar-nelkul-150-ovodas-a-belvarosban | HVG | hungarian-news | 2018-09-11 13:04:00 | [
"Rogán Antal"
] | [
"Black Wilde Security Kft.",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Maz Investment Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft."
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"önkormányzat"
] | [
"V. kerületi ingatlanügyek"
] |
47,488 | Kisajátítással korrigálná a Belváros, hogy udvar nélkül maradt 150 óvodás a Belvárosban | Cikkünk megjelenését követően érkezett meg Belváros-Lipótváros önkormányzatának közleménye az üggyel kapcsolatban. Ebben azt írják, hogy mivel az önkormányzati képviselő-testület nyolc évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a befektető kizárólag mélygarázst építhet, a telek fölé nem építhet semmit, maradnia kell a játszótérnek, a befektető pedig ezt nem hajlandó figyelembe venni, az önkormányzat kénytelen a kisajátítás mellett dönteni. | https://hvg.hu/itthon/20180911_bastya_utcai_ovoda_telek | https://web.archive.org/web/20190115203643/https://hvg.hu/itthon/20180911_bastya_utcai_ovoda_telek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kisajatitassal-korrigalna-a-belvaros-hogy-udvar-nelkul-maradt-150-ovodas-a-belvarosban | HVG | hungarian-news | 2018-09-11 13:49:00 | [
"Jászai Gellért"
] | [
"Black Wilde Security Kft.",
"BP Property Delta Kft.",
"Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata",
"Maz Investment Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft.",
"SCD Holding"
] | [
"Bp. V. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"engedély",
"önkormányzat",
"államosítás",
"kisajátítás"
] | [] |
|
47,489 | Gárdisták biztosították a törzsi gyűlést, amire 300 millió forintot adott az Orbán-kormány | Gárdista önkéntesek biztosították a pár héttel ezelőtt megrendezett Kurultáj "törzsi gyűlés" rendezvényét, többek közt az árpádsávos pajzzsal és oroszlánnal díszített, jellegzetes sapkájukat viselve. Ez nem szabálytalan ugyan, de mindenképpen pikáns. Volt, ahol egymás mellett "posztoltak" a rendőrökkel – derül ki a helyszínen készült fotókról. Ráadásul a gárdisták ingyen vállalták a biztosítás feladatát a "rokontudatú népek ünnepén", pedig az Orbán-kormány 300 millió forintos támogatást adott a megrendezésére. | Nem vezetünk nyilvántartást arról, hogy a rendezvényt biztosító önkénteseknek volt-e vagy van-e tagsága más társadalmi szervezetekben, civil szerveződésekben – közel egy hónapba telt, mire ezt a hárító választ sikerült kicsikarni az augusztusban megrendezett Kurultáj szervezőitől. Ezzel láthatóan pontosan elkerülni próbálták az érdemi választ, a hetek óta, többször megismételt kérdésünk ugyanis az volt: hogyan fordulhat elő, hogy az egykor betiltott Magyar Gárda külsőségeiben feszítő gárdisták biztosították a több százmillió forintos kormányzati támogatással megrendezett eseményt? Méghozzá teljes harmóniában a rendőrséggel, amelynek anno már akkor is intézkednie kellett (volna), ha csak meglátta a 2009-ben feloszlatott szervezet szimbolikus ruhadarabjait viselő tagokat.
Az elmúlt napokban a Kurultájon szintén felvonuló türkök sajátos ismertségre tettek szert Orbán Viktornak köszönhetően, azonban a gárdista jelenségre közvetlenül az augusztus 10-12. közt Bugacon megrendezett „Magyar Törzsi Gyűlés”-t követően hívta fel a figyelmünket az egyik látogató. Erről több fotót is készített a helyszínen, amelyeket átadott a hvg.hu-nak. Látszik, ahogy sorfalat állnak a nézősereg előtt, posztolnak a fontosabb csomópontokban, sőt, a gárda múltja miatt vicces módon közvetlenül egy rendőrautó szomszédságában posztolva is éppen „szolgálatot teljesítenek” önkéntesként a jellegzetes fekete kiegészítőket viselő gárdisták. Mindezt megerősítik azok a felvételek, amiket a Kurultáj alatt-után posztoltak lelkesen a Facebookon a szervezet tagjai. Ezt névtelenséget kérve megerősítette egy belső forrásunk is, szerinte a Magyar Gárda jogerős betiltását követően létrejött Új Magyar Gárda vezetői, illetve tagjai láthatók több fotón.
Mindez jogszerű, a helyszínen jelenlévő rendőrök sem szegték meg intézkedési kötelezettségüket, amikor végignézték, ahogy a gárdista „önkéntesek” biztosítják a sok ezer vendéget vonzó eseményt. Hiszen ők már a kvázi utódszervezetként létrehozott újabb formációhoz köthetők, másrészt úgy voltak felöltözve, ami csak emlékeztet a nyilvános rendezvényeken betiltott viseletre. Így a fekete bakancshoz és nadrághoz a Kurultáj saját fekete reklámpólóját viselték.
Ugyanakkor forrásunk szerint elég megnézi a fotókon látható sapkát: „a sapkarózsa az árpádsávos pajzzsal és oroszlánnal, alatta pedig a szent koronát ábrázoló kitűző”. Elmondta, a betiltás óta gyakorlat, hogy ilyen közösségi rendezvényeken, illetve közterületen úgy tűnnek fel ezek a gárdista ruhadarabok, hogy a viselőjük emiatt ne legyen felelősségre vonható. Állítólag vannak tagok, akiknek ruháján a betiltott gárdaegyenruha jellegzetes oroszlánja is ott van, csak eltakarják egy levehető, rovásirásos felirattal. „Amikor magánterületen gyűlnek össze, akkor ezt le lehet venni” – magyarázta.
Legális, csak pikáns: 300 millió forint kulturális támogatásból ment a törzsi gyűlés
Információink szerint évek óta így zajlik az esemény biztosítása, az önkéntesek térítés nélkül vállalják a biztosítási teendőket. Mindez – ha jogilag nem is kifogásolható – mindenképpen érdekes, hiszen a törzsi gyűlésre az év végi osztozkodás közepette az Orbán-kormány egy kormányhatározattal 300 millió forintot adott „kulturális célú támogatás”-ként a szervező Magyar-Turán Közhasznú Alapítványnak.
A rendezvény fővédnöke pedig Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke volt, aki az idei megnyitón a parlament felsőházi termében fogadta az Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényére érkező csoportokat.
A rokontudatú népek háromnapos közös ünnepén a magyar, hun és türk tudatú nemzetek képviselői gyűlnek össze, és nem először bizonyítják: a több ezer kilométeres távolság legyőzhető
– mondta köszöntőjében Lezsák.
A nyílzáporról beszélő Kövér, türk kitüntetés Lezsáknak
A bugaci helyszínen pedig maga az Országgyűlés elnöke, Kövér László tartotta a megnyitó beszédet, amelyben a Kurultájt „a magyar kulturális önrendelkezési igény kinyilvánításának legnépesebb fórumának” nevezte. A házelnök az egykori hun lovasok nyílzáporát megidézve azt mondta, hogy modernnek mondott világunkban egy hasonlóan pusztító harcmodor terjedt el: akinek meg akarják szállni a területeit, annak először a tudatát igyekeznek megszállni, de a „magyar néplélekről” szóló beszédébe még az Orbán-kormány tudomány elleni harcát is bele tudta csempészni.
Nem tudjuk, a házelnöknek feltűntek-e a 300 millió forintos közpénzből tető alá hozott rendezvényt biztosító önkéntesek és a gárdisták közti hasonlóságok. Darkhan Kydyrali, a Türk Akadémia elnöke mindesetre méltatta a Kurultáj fontosságát, és saját türk kitüntetésüket adományozta Lezsák Sándornak. A szintén jelenlévő Hüseyin Sözlü, Adana polgármestere pedig Törökország elnökének Recep Tayyip Erdogan üdvözletét tolmácsolta.
Nem kapnak pénzt a közpénzből támogatott rendezvény gárdista önkéntesei
Elsősorban önkéntesek látták el a Magyar Törzsi Gyűlés – Kurultáj biztosítását, egyes feladatokkal pedig a Hori-zone Kft. vagyonőreit bíztunk meg – válaszolta többszöri rákérdezés után Varga Zoltán, a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány technikai igazgatója. „Az önkéntesek többsége már hosszú évek óta, anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzi a rendezvény biztosítását, így a forgalom irányítást, útbaigazítást” – tette hozzá.
„Arról, hogy közülük valakinek volt-e vagy van-e tagsága más társadalmi szervezetekben, civil szerveződésekben vagy egyéb baráti társaságokban, nem vezetünk nyilvántartást, mivel az önkéntesek toborzásánál ilyen szempont vagy követelmény nincsen” – reagált a biztosításban részt vevő gárdistákra vonatkozó kérdésre.
Megkerestük Mészáros Istvánt, az Új Magyar Gárda főkapitányát is, aki elismerte, hogy a gárdisták részt vettek az esemény körüli teendők ellátásában, így a résztvevők útbaigazításában, informálásában, de bővebben nem kívánt nyilatkozni lapunknak.
Rendőrség: nem voltak fellelhetőek a gárda és a Betyársereg szimbólumai
A Magyar-Turán Alapítvány részéről elismerték, hogy a rendőrség jelen volt, de a biztosításban szerintük nem vettek részt. Arra nem kaptunk választ, hogy a fotók alapján szintén jelenlévő Betyársereg tagjai pontosan milyen feladatot láttak el.
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte, hogy rendőreik a Kurultáj „külső biztosításáért feleltek, azon belül is a folyamatos és akadálymentes közlekedés, illetve a közrend és közbiztonság fenntartásáért”. „A rendezvény belső biztonságáért a szervezők által felkért személyek feleltek” – tették hozzá, de az „esetlegesen bekövetkező rendbontások, jogsértések megfelelő kezelése érdekében a szükséges mértékben kollégáik is jelen voltak a rendezvény területén”.
Az egyik birtokunkba került fotó alapján azt is firtattuk, tényleg együtt „posztoltak”-e a gárdistákkal, és mit gondolnak a rendezvényt biztosító önkéntesek jellegzetes viseletéről. A rendőrség viszont csak annyit tapasztalt, hogy „a rendezvény belső biztonságáért felelő személyek a korábbi évekhez hasonlóan fekete pólót és nadrágot viseltek”, és „tudomásuk szerint a Magyar Gárda és a Betyársereg szimbólumai nem voltak fellelhetők ruházatukon”.
Mutatjuk az egyik helyszínen készült fotót az egyik autóról, amelyen rovásírással jól láthatón az áll, hogy Magyar Gárda: | https://hvg.hu/itthon/20180910_Kurultaj_kik_biztositottak | https://web.archive.org/web/20210514155249/https://hvg.hu/itthon/20180910_Kurultaj_kik_biztositottak | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gardistak-biztositottak-a-torzsi-gyulest-amire-300-millio-forintot-adott-az-orban-kormany | HVG | hungarian-news | 2018-09-11 15:16:00 | [] | [
"Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány"
] | [] | [
"támogatás",
"őrzés-védés",
"kultúra - művészet"
] | [] |
47,490 | 21 ember és 169 ezer forint kell egy hatfős család kilakoltatásához | Ellenzéki képviselők, jogvédők tiltakozása mellett lakoltattak ki Ferencvárosban egy hatfős családot augusztus 14-én devizahitel-tartozás miatt. A család nem tudta fizetni a részleteket, a végrehajtó elárverezte a lakást. A 36 milliós lakás hiteléből még 18 millió forint tartozás maradt. | Ellenzéki képviselők, jogvédők tiltakozása mellett lakoltattak ki Ferencvárosban egy hatfős családot augusztus 14-én devizahitel-tartozás miatt. A család nem tudta fizetni a részleteket, a végrehajtó elárverezte a lakást. A 36 milliós lakás hiteléből még 18 millió forint tartozás maradt.
Az ellenzék nem sokkal később rendkívüli ülést kezdeményezett a kilakoltatások ügyében, amire a Fidesz-KDNP képviselői nem mentek el.
A DK-s Oláh Lajos korábban írásbeli kérdéssel fordult Gulyás Gergelyhez, hogy megtudja, hány kilakoltatás volt idén. A válaszból kiderült, május óta összesen 1355 kilakoltatás történt az országban, a kilakoltatások 61,25 százalékát – 810 esetet – a lakóingatlanok sikeres árverését követő birtokbaadási eljárások tették ki, de voltak egyéb okból végrehajtott kilakoltatások is:
lakásügyben hozott határozat végrehajtása miatt 310,
önkényesen elfoglalt lakás kiürítése miatt 81,
bírósági végrehajtáson kívüli értékesítést követően 4,
a Nemzeti Eszközkezelő kérelmére elrendelt eljárás során pedig 130 kilakoltatás zajlott le.
A fenti, ferencvárosi esettel kapcsolatban pedig a jobbikos Sneider Tamás kérdezett, az erre kapott választ Facebook-oldalán osztotta meg. Azt írja:
Augusztus 14-én egy hatfős családot, köztük egy öt hónapos kisgyereket és egy várandós anyát lakoltattak ki rendőrségi támogatással a fideszes városvezetésű Ferencvárosban. Hiába érkezett a helyszínre Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke és Pintér Tamás képviselőtársunk, a kilakoltatást ők sem tudták megakadályozni. Az eset kapcsán a Készenléti Rendőrség Hivatalához fordultam, ahonnan azt a tájékoztatást kaptam, hogy a "feladatot" 21 (!) fővel, 169 ezer forintnyi közpénz elfüstölésével oldották meg. | https://index.hu/belfold/2018/09/12/21_ember_es_169_ezer_forint_kell_egy_hatfos_csalad_kilakoltatasahoz/ | https://web.archive.org/web/20220819182654/https://index.hu/belfold/2018/09/12/21_ember_es_169_ezer_forint_kell_egy_hatfos_csalad_kilakoltatasahoz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/21-ember-es-169-ezer-forint-kell-egy-hatfos-csalad-kilakoltatasahoz | Index | hungarian-news | 2018-09-12 15:12:35 | [] | [] | [] | [
"szociál",
"adatigénylés"
] | [] |
47,491 | Mészárosék csinálják a síneket, a helyieknek 4,5 kilométert kell kerülniük | A volt felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc konzorciuma Százhalombattán éppen vasutat fejleszt, ami miatt le kellett zárni egy vasúti átjárót. A történetnek csak annyi a szépséghibája, hogy akik az út túloldalán dolgoznak, mostantól 700 méter helyett 4,5 kilométert sétálhatnak a vasútállomásról, a kamionok között, vagy dönthetnek úgy is, hogy szabálysértést követnek el, és átvágnak a veszélyes munkaterületen. | A lezárás a Százhalombatta–Ercsi elágazás vasútvonal-fejlesztésének a része, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt., a szakasz kivitelezését pedig az SZ-E Konzorcium végzi, ami a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft.-t és a Vasútépítők Kft.-t takarja, a két cég egyébként nem csak a munkán, hanem közös e-mail-címen, és telefonszámon is osztozik. A megbízás nettó 48 milliárd 200 millió forint értékű, ami az eredetileg becsülténél 7 milliárd forinttal drágább.
Egy olvasónk azzal keresett meg minket, hogy a munkálatok miatt a százhalombattai dolgozókat elvágták a munkahelyüktől, több száz ember napi szinten van balesetveszélyes helyzetbe és szabálysértésbe kényszerítve az átgondolatlan kivitelezés miatt.
Két évre betontömbökkel zárták le az átjárót
Olvasónk így vázolta fel a kialakult a helyzetet:
„Ez a vasútvonal a város szélén haladva, egy korábban fény- és félsorompóval ellátott átjáróval választotta el a lakóövezetet az ipari parktól, ahova több száz munkavállaló jár az említett vasúti átjárón keresztül nap mint nap dolgozni. Augusztus 20. után ezt az átjárót röpke 2 évre teljesen lezárták, mindkét oldalra 3-3 betontömböt helyeztek (mint amilyen az M0 autópálya két iránya között is elválasztja a forgalmat)."
700 méter helyett 4,5 kilométeres séta, kamionok között
„NIF az általuk kiadott tájékoztatóban azzal a remek ötlettel állt elő, hogy közelítsük meg az Ipari Parkot a 6-os úton keresztül."
„Lakott területen kívül, mondjuk például sötétben este, mikor 22 órakor végzett a műszakjában, és még utána találjon valamilyen működő tömegközlekedési lehetőséget, hogy hazajusson” – folytatja az abszurd helyzet bemutatását a férfi.
A polgármester intézkedik: már csak 3-3,5 kilométer séta lenne
Ránéztünk a polgármester, Vezér Mihály Facebookjára is. Ami alapján nem úgy tűnik, hogy a kivitelező túlzottan elsietné a probléma megoldását. A polgármester augusztus 24-én írt levelet a NIF Zrt.-nek a vasúti átjáró lezárásával kapcsolatban, a következő posztra (szeptember 4.) pedig majdnem két hetet kellett várni, amiben a polgármester leírja:
egy ideiglenes átjáró tervén gondolkoznak a Hulladéktelep felé;
egyeztetések folynak arról, hogy közös teherviselés mellett a munkarendhez igazított autóbuszjáratokat indítsanak;
illetve a NIF Zrt. projektvezetőjét arra kéri, hogy nyissák meg hamarabb a tervezett vasúti átjárót.
Az olvasónk szerint nem nyújtana megoldást a dolgozóknak, ha a Hulladéktelepen keresztül járhatnának át:
„A lezárás után vélhetően jó páran megtalálták Vezér Mihály polgármester urat, aki a Facebook-oldalán jelezte, hogy felvette a kapcsolatot az illetékesekkel, és keresik a megoldást. Nyilván a városvezetés egész addig semmit nem tudhatott a vasúti fejlesztésekről, talán észre sem vették, olyan titokban és lábujjhegyen fúrtak-faragtak a munkások az építkezésen.
Szabálysértésre vannak kényszerítve
A férfi felhívta a figyelmünket arra is, hogy mindenképp szabályszegésre vannak kényszerítve a dolgozók.
„“A pénteki nap még annyi fejleményt hozott, hogy a lezárás mindkét oldalára kihelyeztek 1-1 táblát, miszerint munkaterületen járunk, és csak megfelelő egyéni védőeszközök használatával tartózkodhatunk ott szabályszerűen. Kíváncsian várom, hogy mikor lesz ott valaki, aki majd büntetni is fogja a munkába igyekvőket. Ha igazán biztosra akarnak menni, akkor a 6-os útra rendőröket is kivezényelnek, hogy ott a tilosban sétálókat, kerékpározókat (van kerékpárt tiltó tábla is az úton) az alternatív úton is megbírságolhassák. Ha pedig valakit baleset ér útközben, majd még azért is a sérült lesz felelősségre vonva, hiszen tilosban járt.”
Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy lassan egy hónap alatt mire jutottak az egyezkedésekkel, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. | https://index.hu/belfold/2018/09/12/meszaros_konzorciuma_lezart_egy_vasuti_atjarot_a_dolgozok_pedig_gyalogolhatnak_4_5_kilometert_a_munkahelyukre/ | https://web.archive.org/web/20201109023949/https://index.hu/belfold/2018/09/12/meszaros_konzorciuma_lezart_egy_vasuti_atjarot_a_dolgozok_pedig_gyalogolhatnak_4_5_kilometert_a_munkahelyukre/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszarosek-csinaljak-a-sineket-a-helyieknek-45-kilometert-kell-kerulniuk | Index | hungarian-news | 2018-09-12 15:18:27 | [] | [
"Mészáros és Mészáros Kft.",
"Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.",
"Vasútépítők Pályatervező Kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft."
] | [
"Pest megye",
"Százhalombatta"
] | [
"háttér",
"építőipar",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
47,492 | A Mészáros Lőrinchez közeli Takarékbank bevásárolt Schmidt Mária cégébe | 5 milliárd 740 millió forint értékben vesz részesedést a Mészáros Lőrinchez közeli Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a Schmidt Mária érdekeltéségébe tartozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF) a Budapesti Értéktőzsde oldalán megjelent közlemény alapján. | bif
takarékbank
bét
mészáros lőrinc
schmidt mária
A Mészáros Lőrinchez közeli Takarékbank bevásárolt Schmidt Mária cégébe
5 milliárd 740 millió forint értékben vesz részesedést a Mészáros Lőrinchez közeli Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a Schmidt Mária érdekeltéségébe tartozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF) a Budapesti Értéktőzsde oldalán megjelent közlemény alapján.
A közlemény szerint a Takarékbank 2 870 244 darab 2000 forint kibocsátási értékű frissen kibocsátott részvényt vesz meg. A bejelentést megelőzően BIF részvényeinek kereskedését egész napra felfüggesztették. | https://index.hu/gazdasag/2018/09/11/meszaros_lorinc_takarekbankja_bevasarolt_schmidt_maria_cegebe/ | https://web.archive.org/web/20220529064050/https://index.hu/gazdasag/2018/09/11/meszaros_lorinc_takarekbankja_bevasarolt_schmidt_maria_cegebe/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-meszaros-lorinchez-kozeli-takarekbank-bevasarolt-schmidt-maria-cegebe | Index | hungarian-news | 2018-09-11 15:20:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Schmidt Mária"
] | [
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank"
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"tőzsde",
"klientúra"
] | [] |
47,493 | A brüsszeli tüntetést is az MVM szponzorálta – 7 millió forintból demonstrált a CÖF az EP előtt | Tavaly áprilisban a CÖF a CEU miatt demonstrált Brüsszelben az Európai Unió és Soros György ellen, valamint Orbán Viktor mellett. Most kiderült, amit már eddig is sejtettünk, hogy a tüntetés költségeit is az MVM-től kapott támogatásból fedezte a Fidesz kedvenc civil szervezete. Közel 7 millió forintba került a cöfösök kiutazása, étkezése és hollandiai szállása. A hatvanhat főből a többség busszal, néhányan repülővel mentek Brüsszelbe. | Tavaly áprilisban a CÖF a CEU miatt demonstrált Brüsszelben az Európai Unió és Soros György ellen, valamint Orbán Viktor mellett. Most kiderült, amit már eddig is sejtettünk, hogy a tüntetés költségeit is az MVM-től kapott támogatásból fedezte a Fidesz kedvenc civil szervezete. Közel 7 millió forintba került a cöfösök kiutazása, étkezése és hollandiai szállása. A hatvanhat főből a többség busszal, néhányan repülővel mentek Brüsszelbe.
Előzmények — Be kellett perelnünk a Magyar Villamosművek Zrt.-t (MVM), hogy megtudhassuk, mire költötte el a kormánybarát civil szervezeteket tömörítő Civil Összefogás Fórum (CÖF) az állami cégtől kapott 508 millió forint támogatást. Szeptember 5-én iratbetekintésen voltunk az MVM-székházban, ahol egyebek mellett az is kiderült, hogy a támogatásból 433 millió forint négy darab kisfilmre ment el, amiket egy fidesz-közeli cég gyártott, és a TV2 sugárzott. Tovább a cikksorozat előző részére.
2017. április 26-án az Európai Bizottság kötelezettszegési eljárást indított a magyar kormány ellen a lex CEU miatt, mert a bizottság szerint a magyar törvény sérti a letelepedés és szolgáltatások szabadságával kapcsolatos EU-s szabályokat.
Ugyanezen a napon, a CEU-val foglalkozó ülés idején a CÖF Brüsszelben tüntetett az Európai Parlament épülete előtt. A résztvevők többféle táblát fogtak a kezükben, volt “Stop Soros", “Stop Illegal Migration", “Stop Soros Lobby", “#IstandwithHungary", és “Hajrá, Viktor!" felirat is. A demonstráció kicsit paródiaszerű volt: az elején néhányan fordítva tartották a cöfös zászlót, majd a brüsszeli rendőrség feloszlatta az egészet, mert nem volt rá engedély.
A HVG.hu tudósítása szerint a rendőrök megpróbálták elmagyarázni a cöfösöknek, hogy csak másnapra kértek engedélyt, de a tüntetők ezt a hiányos nyelvtudásuk miatt nehezen értették.
A fordított zászlókat bemutató Facebook-videót gyorsan eltüntette a CÖF, a vágott verzióból pedig természetesen kimaradt a malőr, de a Vastagbőr megőrizte, felgyorsította és megzenésítette az eredeti felvételt.
Az MVM-hez leadott CÖF-beszámolóból most megtudtuk, hogy a brüsszeli tüntetés költségeit is az állami cégtől kapott pénzből fizették a Fidesz kedvenc civiljei.
Összesen 6,7 millió forintba került a cöfösök produkciója az Európai Parlament előtt.
Ebben benne van:
busz Zalaegerszegről és Miskolcról Budapestre és vissza (361 ezer forint)
busz Budapestről Brüsszelbe és vissza (1,3 millió forint)
2 nap szállás és vacsora 66 fő részére a hollandiai Eindhovenben (3,2 millió forint)
busz Eindhoven és Brüsszel között (893 ezer forint)
2 étkezés Brüsszelben 65 fő részére (903 ezer forint)
repülőtéri transzfer Brüsszelben 4+1 fő részére (22 ezer forint)
Az már önmagában is elég érthetetlen, hogy a belgiumi Brüsszelben tüntető CÖF miért egy másik országban található városban, a hollandiai Eindhovenben szállt meg. A két település ugyanis kb. 135 kilométerre fekszik egymástól, ami autópályán nagyjából 1,5 óra utazást jelent.
Az viszont kifejezetten mókás, hogy a beszámolóhoz csatolt számla szerint a CÖF az eindhoveni Best Western (“legjobb nyugati") hotelben lakott az EU elleni tüntetés idején.
Emlékezetes, hogy a fideszbarát propagandamédia a lex CEU miatti magyarországi tüntetések idején minden bizonyíték nélkül azt állította, hogy Soros György repülővel utaztatott ide tüntetőket. Ennek fényében elég pikáns, hogy az MVM-től kapott iratok szerint a CÖF-től legalább 4 fő repülővel ment Brüsszelbe tüntetni az EU, a CEU és Soros György ellen.
Ennek akkor a HVG.hu tudósítója a tanúja volt, nekünk pedig már bizonyítékunk is van rá.
A repülőjegyeket nem csatolták a beszámolóhoz, tehát azt valószínűleg nem az MVM-támogatásból fizették, de a reptéri transzfert igen. A birtokunkban lévő számlán 4+1 fő, és Csizmadia László, Stefka István, Kiszelly Zoltán, valamint Kólya Anikó neve áll.
Az MVM-nek leadott cöfös beszámoló tartalmazza azt is, hogy miért szervezték a tüntetést.
“A külföldi egyetemek működési feltételeit szigorító magyar törvénykezdeményezést a brüsszeli adminisztráció kifogásolta. Brüsszelben a tövénytervezet ellen tiltakozások bontakoztak ki. A Soros György által létesített Közép-európai Egyetem (CEU) akkreditációja nem felelt meg a törvényi előírásoknak.
Magyarországon a szellemi honvédők – védve az egyenlőséget, elutasítva a kettős mércét – folyamatosan tiltakoztak a kormány oktatási politikáját érintő támadásokkal szemben.
Aktivistáink követelésére tiltakozó küldöttséget szerveztünk Brüsszelbe, az európai központi intézmény elé. A tiltakozás időpontját meghatározta, hogy ezen a napon érkezett meg Soros György az Európai Bizottság elnökéhez tárgyalásra.
A magyar küldöttség mondanivalója szerint minden Magyarországon működő egyetemnek azonos szabályok szerint kell funkcionálnia."
Montázs: Zero | https://atlatszo.hu/2018/09/11/a-brusszeli-tuntetest-is-az-mvm-szponzoralta-7-millio-forintbol-demonstralt-a-cof-az-ep-elott/ | https://web.archive.org/web/20230329164535/https://atlatszo.hu/2018/09/11/a-brusszeli-tuntetest-is-az-mvm-szponzoralta-7-millio-forintbol-demonstralt-a-cof-az-ep-elott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-brusszeli-tuntetest-is-az-mvm-szponzoralta-a-7-millio-forintbol-demonstralt-a-cof-az-ep-elott | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-11 15:25:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"civilek",
"gazdálkodás",
"kampányfinanszírozás",
"utazás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Állami vállalati támogatás a CÖF-nek"
] |
47,494 | A csornai napelemgyárnál egy ember kaszál, ám most az OLAF vizsgálatot indít | A projekt leírása szerint már három éve ontaná a nemzetközi piacra a napelemeket az EcoSolifer által megvalósított csornai gyár. Az üzemcsarnokban azonban a mai napig nem indult el a termelés, ami gyártósor híján nehéz is lenne. Az uniós támogatás miatt érintett OLAF a minap úgy döntött, közelebbről is megvizsgálja az ügyet – áll egy birtokunkba került dokumentumban. Az érintett cég állítja: nem tud a dologról. A beruházást jelentős hitellel segítő állami Eximbank pedig banktitokra hivatkozva nem ad érdemi tájékoztatást. A helyiek addig is figyelik, mi történik az ipartelepen. | A csornai napelemgyárnál egy ember kaszál, ám most az OLAF vizsgálatot indít
A projekt leírása szerint már három éve ontaná a nemzetközi piacra a napelemeket az EcoSolifer által megvalósított csornai gyár. Az üzemcsarnokban azonban a mai napig nem indult el a termelés, ami gyártósor híján nehéz is lenne. Az uniós támogatás miatt érintett OLAF a minap úgy döntött, közelebbről is megvizsgálja az ügyet – áll egy birtokunkba került dokumentumban. Az érintett cég állítja: nem tud a dologról. A beruházást jelentős hitellel segítő állami Eximbank pedig banktitokra hivatkozva nem ad érdemi tájékoztatást. A helyiek addig is figyelik, mi történik az ipartelepen.
Mindaz, ami itt épül, közös siker lesz globális egymásra utaltságunkban, és ugyanakkor magyar büszkeség is
– mondta bő négy évvel ezelőtt Áder János, amikor szülőhelyén, Csornán letette a napelemgyár alapkövét. Akkor úgy tervezték, hogy a termelés 2015-ben beindul, és 212 embert foglalkoztat majd. A gyár üzemcsarnoka már áll ugyan, de csak egyetlen embert foglalkoztat: a biztonsági őrt. Neki sincs nagyon mit őriznie, mert három évvel a tervezett üzemkezdés után is üresen áll az épület a helyiek megfigyelése szerint.
A beruházást vezető cég, az EcoSolifer honlapján még mindig a 2015-ös tervezett kezdődátum szerepel.
Nem gyártanak, kaszálnak
Egész nyáron egyetlen észrevehető munkát végeztek a gyár területén: valaki lekaszálta a füvet
– mondja a hvg.hu-nak Csorna korábbi polgármestere, Papp József. A településen többen is arra szoktak járni, hogy figyelemmel kövessék, történik-e valami odabent. Meglepve olvasták ezek után a Kisalföld által minden kommentár nélkül közreadott augusztus végi közleményt, miszerint jövő év elején elkezdődhet a termelés, az ehhez szükséges teljes gyártósor egy közeli raktárban van, aminek az átszállítása Csornára folyamatos. A cég ezt követően hosszasan ismerteti a még senki által nem látott gépek technikai fejlettségét, miközben már 2014-ben is azt emelte ki Áder, hogy az itt használt technológiát egyedül Japánban ismerik még a világon.
Nem ez az első ígéret arra, hogy az eredeti határidő után valamikor befejezzék a beruházást. Amikor 2016 novemberében a HVG a beruházók közötti tulajdonosi vitáról számolt be, a társaság éppen azt mondta, hogy 2017 első felében indul a gyártás. Aztán nem történt semmi. Pedig a projekt jelentős uniós támogatást kapott, valamint az állami Eximbank által folyósított hatalmas hitelkereten keresztül áttételesen az adófizető is beszállt a gyár finanszírozásába.
A részben svájci érdekeltségű üzem 1,9 milliárd forint uniós támogatással valósult volna meg, a modulgyártó leánycég az Eximbanktól további 22,4 millió euró, valamint 363 millió forint hitelt vehetett fel. A támogatás és a hitel összege a mai árfolyamon már a 10 milliárd forintos értéket közelíti, helyben 7,5 milliárd forint sorsáról találgatnak. Annyi biztos, hogy ebből az összegből a gyártósor beszerzését kellett volna finanszíroznia a beruházóknak. A helyiek szerint a jelenlegi telken álló csarnok és az abban lévő felszerelés összértéke nem haladhatja meg a másfél milliárd forintot.
Magyar-kérdés, magyaros válasz
Hogy mi történt a pénzzel, az régóta kérdés tárgya. Például képviselői kérdésé. Magyar Zoltán, a Jobbik politikusa a legfőbb ügyészből próbált választ kicsikarni, amit Polt Péter azzal oldott meg, hogy feljelentésként értékelte a neki címzett parlamenti kérdést, és az illetékes megyei ügyészségnek továbbította azt.
Magyar Zoltán többek között arra várta a választ:
A beruházás során tűnt-e el közpénz?
Amennyiben igen, az mekkora összeg és kinél landolt?
Érdekeltek lehettek-e helyi politikai vezetők abban, hogy félkész állapotban maradjon az üzem?
Megvalósult-e költségvetési csalás vagy sikkasztás?
A tavaly ősszel Polt által megküldött ügyben indított nyomozást azonban már lezárták – tudtuk meg most a Győr-Moson-Soproni Ügyészség szóvivőjétől, a végső szót pedig a Vám- és Pénzügyőrség mondta ki. Az ügyben azonban nem csak az Eximbank által folyósított hitel sorsa ismeretlen, de az uniós támogatás felhasználásával kapcsolatban is felmerülnek komoly kérdések. Ezeket pedig Magyarországon kívül is vizsgálhatják.
Az OLAF döntött, a cég még nem tud róla
A hvg.hu által megszerzett dokumentum tanúsága szerint épp ez történik most. Állampolgári bejelentésre az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) áttekintette az EcoSolifer Kft. által uniós pénzek bevonásával fejlesztett csornai napelemgyár ügyét, és augusztus végén arra a megállapításra jutott, hogy hivatalos vizsgálatot indít a pénz felhasználása kapcsán. A dokumentum eredetiségét egy OLAF-fal kapcsolatban álló forrásunk is megerősítette.
Az OLAF előzetes vizsgálata több hónapot is igénybe vett. A dokumentum szerint azt ellenőrizték, hogy az adott ügy illik-e a szervezet évenként meghatározott kiemelt nyomozati területeinek egyikéhez, illetve figyelembe vették az arányosság elvét és az OLAF forrásainak hatékony felhasználásának igényét (vagyis piszlicsáré ügyekkel vagy a támogatáshoz képest elenyésző eltűnt pénzekkel nem foglalkoznak – a szerk). Mindezek után úgy döntöttek, hogy az "Európai Unió által finanszírozott, az EcoSolifer által megvalósított projekt" kapcsán vizsgálatot indítanak.
Csornán már akkor az OLAF mozgolódására tippeltek, amikor augusztus végén jött a közlemény a csornai gyártósor küszöbön álló leszállításáról. Ahogy mondják, egy közleményt kiadni lényegesen olcsóbb, mint megvenni az eszközöket. A múltban is mindig a kommunikáció működött, nem a gyár, amikor valaki érdeklődni kezdett a projekt állása felől.
Igyekeztünk felhívni az érintett céget, de a honlapjuk szerint egy elegáns hegyvidéki irodaházban székelő vállalkozás munkatársait hétfő délelőtt nem lehetett elérni. Csak másnap válaszoltak e-mailben. A cég állítja, hogy „az EcoSolifer Kft.-vel kapcsolatosan nem volt és nincs OLAF vizsgálat folyamatban”. A Kisalföldben is olvasható közleményükre utalva állítják, hogy „a munkatársak kiválasztása, elbírálása már folyamatban van”. Mint írják: a szükséges létszám feltöltése a beruházás, illetve a gyártás beindításához igazított, összességében kb. 80 új munkatárs felvételére kerül sor a már meglévők mellé.
A pénz sorsa banktitok
Kerestük az Eximbankot is, ők nem cáfolták az uniós testület eljárásának tényét, de ahogy írják, a bank „az OLAF vizsgálattal kapcsolatban nem kíván állást foglalni”. Egyéb kérdéseinkre pedig nem áll módjukban válaszolni, mert értékelésük szerint azok banktitoknak minősülő adatokat érintenek.
Az Eximbank biztosította a hvg.hu-t, hogy megkeresték az EcoSolifer Kft.-t, amely egyértelműen úgy nyilatkozott, hogy a banktitok megtartásának kötelezettsége alól nem menti fel az állami tulajdonú pénzintézetet. „Bankunk minden hitelkihelyezésnél a törvényi előírásokat, a magyar nemzetgazdaság érdekeit, a magyar munkahelyek megtartását, valamint létrehozását tartja szem előtt” – írják. Hangsúlyozzák, hogy az Eximbank a törvényi feltételeket betartotta, a vállalásait teljesítette. Csak a munkahelyek nem akarnak létrejönni Csornán.
Jól teszi az OLAF, ha az ügy végére jár – mondja Papp József, Csorna volt szocialista polgármestere. A mai árfolyamon, megközelítően tízmilliárdos beruházáshoz rendelkezésre álló pénz döntő hányada még mindig homályba veszik. Lassan négy éve visszhangoznak Áder János szavai a településen: ez a gyár közös siker és magyar büszkeség. Most talán Európában is megismerik, mit ért alatta a magyar államfő. | https://hvg.hu/kkv/20180910_A_csornai_napelemgyarnal_egy_ember_kaszal_am_most_az_OLAF_vizsgalatot_indit | https://web.archive.org/web/20220728082537/https://hvg.hu/kkv/20180910_A_csornai_napelemgyarnal_egy_ember_kaszal_am_most_az_OLAF_vizsgalatot_indit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-csornai-napelemgyarnal-egy-ember-kaszal-am-most-az-olaf-vizsgalatot-indit | HVG | hungarian-news | 2018-09-10 15:26:00 | [] | [
"EcoSolifer",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt."
] | [
"Csorna",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"sikkasztás",
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"bankok - pénzintézetek",
"OLAF-vizsgálat",
"napelem / megújulók"
] | [
"Csornai napelemgyár"
] |
47,495 | A választás előtti napokban a Magyar Időkben és a Magyar Hírlapban hirdetett a CÖF az MVM-támogatásból | Az áprilisi országgyűlési választás előtt 5-5 alkalommal jelentették meg a “Kufárok, a haza nem eladó!” üzenetű hirdetést a két kormányközeli lapban összesen 2,2 millió forintért. Emellett gyártattak két ilyen feliratú molinót is 1,3 millió forintért, amiket a CÖF elnöke, Csizmadia László cégének egyik épületére tettek ki. | Az áprilisi országgyűlési választás előtt 5-5 alkalommal jelentették meg a “Kufárok, a haza nem eladó!” üzenetű hirdetést a két kormányközeli lapban összesen 2,2 millió forintért. Emellett gyártattak két ilyen feliratú molinót is 1,3 millió forintért, amiket a CÖF elnöke, Csizmadia László cégének egyik épületére tettek ki.
2016-ban az állami tulajdonú, közpénzből működő Magyar Villamosművek Zrt. (MVM) 508 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórumnak (CÖF). Az MVM először nem akarta megmondani, hogy mire költötte el a pénzt a CÖF, ezért be kellett perelnünk az állami céget. Szeptember elején végül egy betekintésen megkaptuk az iratokat, amik alapján már megírtuk, hogy 433 millió forintot 4 rövid imázsvideóra költöttek a kormánypárti civilek, és a Brüsszel elleni brüsszeli tüntetésüket is az MVM-támogatásból fizették.
Szeptember 5-én az MVM székházában megnézhettük a CÖF beszámolóját az 508 millió forint támogatás felhasználásáról.
Az iratok szerint további 3,6 millió forintot “Civil érdekű hirdetésekre” költöttek el.
Ehhez semmiféle indoklást, leírást vagy magyarázatot nem fűztek hozzá, csupán becsatolták a számlákat, azok összesítését, és a teljesítési igazolásokat.
5-5 darab hirdetés jelent meg a Magyar Időkben és a Magyar Hírlapban 2018. április 3. és április 7. között, vagyis az országgyűlési választás előtti 5 napban. Minden nap 1-1 mindkét lapban.
A hirdetések nagyon egyszerűek voltak, mindössze egy magyar zászló, a CÖF és a mögötte álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) logója, valamint a “Kufárok, a haza nem eladó!” felirat állt rajtuk.
A CÖF a hirdetésekért a Magyar Hírlapnak 736.600 forintot, a Magyar Időknek 1,5 millió forintot fizetett az MVM-től kapott támogatásból.
A két kormányközeli lapban megjelentetett hirdetések mellett a CÖF gyártatott két molinót is ugyanezzel a szöveggel.
A molinók gyártását és kihelyezését az Expo Dekor Kft. végezte, a CÖF 1,35 millió forintot fizetett a cégnek a munkáért az MVM-támogatásból.
A számlaösszesítő szemérmesen csak annyit említ, hogy ezeket a Budaörsi úton helyezték ki, de szerencsére becsatoltak róluk egy fotót bizonyítékként.
A fénykép alapján egyértelműen beazonosítható, hogy az épület, amire a molinókat kitették, az a Bétex Zrt. ingatlana a Budaörsi út 112/C szám alatt.
A Bétex Zrt. egyik tulajdonosa pedig Csizmadia László, a CÖF elnöke.
Az ingatlant jelenleg eladóként hirdetik a Bétex honlapján, de a cégnyilvántartásban még mindig a cég egyik telephelyeként szerepel.
Az újsághirdetésekben és molinókon megjelentetett képet a CÖF a Facebook-oldalán március 26-án tette közzé, és április 2-án kiadtak egy MTI-közleményt is, amiben Vona Gábor és Gyurcsány Ferenc nevével együtt ez a kufáros mondat is szerepel.
„(…) Soros György embercsempészekkel szövetkező NGO-i és a Simicska-média mögött felsorakozók szeretnék bevándorló országgá tenni hazánkat, megpróbálják felszámolni a zsidó-keresztény civilizáció évezredekre visszanyúló európai hagyományait. Kufárok, a haza nem eladó! A mindenkor civil CÖF-CÖKÁ-t 2009 óta a békemenetek, a szellemi honvédők és támogatóink legitimálják. (…)” | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/12/a-valasztas-elotti-napokban-a-magyar-idokben-es-a-magyar-hirlapban-hirdetett-a-cof-az-mvm-tamogatasbol/ | https://web.archive.org/web/20230331002409/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/12/a-valasztas-elotti-napokban-a-magyar-idokben-es-a-magyar-hirlapban-hirdetett-a-cof-az-mvm-tamogatasbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-valasztas-elotti-napokban-a-magyar-idokben-es-a-magyar-hirlapban-hirdetett-a-cof-az-mvm-tamogatasbol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-12 15:31:00 | [
"Csizmadia László"
] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Expo Dekor Kft.",
"Magyar Hírlap (újság)",
"Magyar Idők (újság)",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"támogatás",
"hirdetés",
"civilek",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Állami vállalati támogatás a CÖF-nek"
] |
47,496 | Szükségtelen beszerzések, rémisztő galádságok – kifakadt a Széchényi Könyvtár vezetője | Elismerte az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, hogy van azbeszt az épületben – persze nem nekünk, de a dolgozói előtt igen. A nemrégiben tartott értekezleten egyéb erős kijelentések is elhangoztak információink szerint. Például az, hogy az OSZK megítélése szerint a Nemzeti Hauszmann Terv kínos mellékhatásaként a közgyűjtemény afféle mostohagyerek, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség által vezényelt beszerzések kapcsán pedig a „rémisztő galádságok” kifejezés is elhangzott. | Többször írtunk az elmúlt hónapokban az Országos Széchényi Könyvtár viselt dolgairól, egyebek mellett azt: döcögve halad a tízmilliárd forintos Országos Könyvtári Rendszer (OKR) projekt, illetve, hogy az OKR részeként digitalizálásra kijelölt nyolcadik emeleti helyiségben és környékén veszélyes azbeszt található. Választ, bármennyiszer sürgettük is, nem kaptunk, de belső fórumokon rendre kritizálta és cáfolta a könyvtár vezetése a cikkeinket.
Valami megváltozhatott: a dolgozók előtt Tüske László főigazgató teljes nyíltsággal beszélt a vitatott témákról egy nemrégiben tartott össz-dolgozói értekezleten. A mondások egy része voltaképpen cikkeink állításainak megerősítése, sőt, néhány kijelentés még rá is tett egy lapáttal: olyan dolgok is elhangzottak információink szerint, amikre mi sem gondoltunk volna.
A turisztikalobbi beleokádott a liftbe?
„Sokkal hatásosabbnak érezzük azt, ha a könyvtár elmehet innen, összepakol és átadja a területet a borászati, sörészeti, csokoládégyártó cégeknek és az őket mozgató közönségszervezőknek, mert egyébként nem lesz nyugalmunk” – fakadt ki kollégái előtt tudomásunk szerint Tüske a budai Várnegyed új arculatát kialakító Nemzeti Hauszmann Terv tervezőinek jelenlegi elképzelései ellen. Ezek ugyanis a könyvtár-főigazgató szerint a turisztikai célt preferálják a közgyűjteményi ellenében.
Tüske úgy tudja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő már el is fogadta a számukra hátrányos megvalósíthatósági tanulmányt, amelyet egyébként állítólag „a minisztérium” (gyaníthatóan az EMMI) sem preferál.
A kereskedelmi jellegű rendezvényekkel való kényszerű együttélés kínos mellékhatásairól is szólt az igazgató: a liftüzemeltető nem szereti szállítani a kapatos vendégeket, mert „a takarítási potenciálja véges”. Informátorunk nem tudta elmondani, a főigazgató itt milyen rendezvényre/rendezvényekre utalhatott.
Könyvtáros bennfentesek szerint egy szeptember eleji borfesztiválról lehetett szó, amit „a bor és a kultúra találkozásának legnagyobb ünnepeként” is reklámoztak. Az efféle attrakciókat egyébként nem benn, a könyvtárban, de a közelében rendezik, a várpalota a pazar díszlet. A résztvevők pedig díjfizetés ellenében használhatják az OSZK külső gyorsliftjét – ha jól értjük, ez okozhatta a problémát (ez a lift egyébként bárki számára nyilvános).
Kérdeztük erről – és a beszéd számos egyéb mondásáról is – az OSZK vezetését is, de eddigi tapasztalataink alapján az lepett volna meg, ha ezúttal érkezett volna válasz (nem érkezett). Pedig nem keveredett el a levelünk, azt ugyanis Tüske főigazgató múlt pénteken, egy gyorsan összetrombitált újabb értekezleten felolvasta a jelenlévőknek, hozzáfűzve, hogy nem tartoznak elszámolással az Átlátszónak.
Kérdeztük a Hauszmann Tervet egyengető Miniszterelnökséget is, hogy tényleg ilyen áthidalhatatlanok-e az ellentétek, de onnan sem érkezett egyelőre válasz. Ahogyan a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségtől sem, ahová szintén kénytelenek voltunk kérdéssort küldeni, tudomásunk szerint ugyanis az OSZK főigazgatója az ő tevékenységüket is éles kritikával illette. A KIFÜ számítástechnikai berendezéseket szerez be a könyvtárnak, például az OKR-projekt számára.
Annyira éles volt Tüske kritikája, amilyet ritkán hallani közintézmény vezetőjétől: úgy tudjuk, hogy a főigazgató egyebek mellett a „rémisztő galádság” kifejezést is használta, illetve politikai és gazdasági befolyást is emlegetett az informatikai projekt kapcsán.
Éjjel is hívogatták a főigazgatót, hogy írjon alá
„Van egy beszerző cég, egy kereskedő cég, ha szabad ezt mondanom. És van egy felhasználó, a könyvtár. Ez érdekellentét. Minden kereskedő a maga hasznát keresi, és arra próbálkozik, hogy a keretből minél többet le tudjon csippenteni a saját céljai érdekében” – ezek az igazgató tapasztalatai.
Elmondása szerint a KIFÜ olyan „biankó” nyilatkozatot is kért a könyvtártól, miszerint a beszerzendő masinák automatikusan megfelelnek az OSZK-nak. Annak ellenére, hogy a könyvtár szakértője többször is kijelentette, hogy a beszerzések „bizonyos elemei szükségtelenek”, mások pedig nem alkalmasak a célra.
„Elképesztő, hogy az erőszak olyan formáit kell legyőznünk, amire nem számítottunk” – fakadt ki az igazgató a dolgozók előtt.
Elmondása szerint éjjel is „fölhívták”, hogy ezt vagy azt írja alá – úgy tudjuk, az értekezleten nem nevezte meg a főigazgató, hogy konkrétan kicsodák, KIFÜ-sök-e vagy beszállítók vagy mások gyakoroltak-e rá nyomást. Ezt kérdésünkre sem tudtuk meg, s a kormányzati beszerzőügynökség sem reagált a vádra.
Megerősítette ugyanakkor a dolgozók előtt a főigazgató a többször, még a propagandamédiában is cáfolt híreket, miszerint az épület nyolcadik szintjén azbeszt található.
A digitalizáló központ, amit az érintett helyiségekbe terveztek költöztetni, nem fog megépülni „csak úgy, hogy előtte a teljes azbesztmentesítés megtörténik. Ezt meg fogjuk rendelni, ezt így kell csinálni”.
Helyes döntés, jó érzés, hogy ehhez cikksorozatunk is hozzájárult.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/12/szuksegtelen-beszerzesek-remiszto-galadsagok-kifakadt-a-szechenyi-konyvtar-vezetoje/ | https://web.archive.org/web/20230328190626/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/12/szuksegtelen-beszerzesek-remiszto-galadsagok-kifakadt-a-szechenyi-konyvtar-vezetoje/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szuksegtelen-beszerzesek-remiszto-galadsagok-a-kifakadt-a-szechenyi-konyvtar-vezetoje | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-12 15:54:00 | [] | [
"Országos Széchényi Könyvtár"
] | [] | [
"környezetvédelem",
"kultúra - művészet",
"rendezvényszervezés"
] | [
"Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése"
] |
47,497 | Pénzért adhatott ki információkat a NAV hivatali vesztegetéssel gyanúsított osztályvezetője | Nem egy, hanem két NAV-os lehet érintett abban az ügyben, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség szeptember 6-án több személyt gyanúsított meg – tudta meg az Átlátszó. | Mint megírtuk, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt indult nyomozásban a munkahelyén fogta el és vitte el, hogy gyanúsítottként hallgassa ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának egyik osztályvezetőjét.
Az illető – értesüléseink alapján – korábban adónyomozóként, majd a Nemzeti Nyomozó Irodánál is dolgozott; tapasztalt szakembernek számított. Információink szerint azonban az ügyben nem csak ő, hanem egy másik, több, mint két évtizede az adóhivatalnál dolgozó ember is érintett. Úgy tudjuk, őt felfüggesztették.
A két immár volt NAV-ossal szemben az lehet – az Átlátszó tudomása szerint – a gyanú, hogy különböző ügyekben kiadott információkért pénzt fogadtak el.
A Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében még az szerepelt, hogy az ügyben „a NAV Bűnügyi Főigazgatóságával együttműködve, több helyszínen, összehangolt eljárási cselekményeket követően öt személyt hallgattak ki gyanúsítottként.”
Megjegyezték még azt, hogy a gyanúsítottak mindegyike szabadlábon védekezik, illetve, hogy a volt osztályvezető terhére rótt bűncselekmény két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/10/penzert-adhatott-ki-informaciokat-a-nav-hivatali-vesztegegessel-gyanusitott-osztalyvezetoje-es-tarsa/ | https://web.archive.org/web/20230927223959/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/10/penzert-adhatott-ki-informaciokat-a-nav-hivatali-vesztegegessel-gyanusitott-osztalyvezetoje-es-tarsa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzert-adhatott-ki-informaciokat-a-nav-hivatali-vesztegetessel-gyanusitott-osztalyvezetoje | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-10 15:58:00 | [] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"adó"
] | [] |
47,498 | Andy Vajnát hallgathatja újabb három nagyváros | Egy VLNC FM Rádió Kft. nevű cég nyerte meg Tatabánya és Székesfehérvár, a dtm Media Hungary Kft. pedig Nagykanizsa frekvenciapályázatát nyerte meg. Különböző vállalkozások, de az adás ugyanaz: az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Rádió 1-gyel lépnek hálózatba. | A Médiatanács három helyi kereskedelmi rádiós pályázaton is eredményt hirdetett. A testület a Nagykanizsa 95,6 MHz rádiós frekvencia pályázatán az egyetlen alakilag és tartalmilag érvényes ajánlatot benyújtó pályázó dtm Media Hungary Kft.-t nyilvánította nyertesnek. A Tatabánya 96,7 MHz rádiós frekvencián az LB Rádió Kft., a Székesfehérvár 101,8 MHz frekvencián a VLNC FM Rádió Kft. sugározhat majd. Mindhárom médiaszolgáltatás a Budapest 96,4 MHz-cel, a Rádió 1-gyel hálózatba kapcsolódva ad majd műsort - írja közleményében a Nemzeti Média- és Hírközlési Tanács.
A budapesti vételkörzetű Rádió 1 így már közel 40 helyi, vagy regionális frekvencián hallható. A Radio 1 médiaszolgáltatója az Andy Vajna filmügyi kormánybiztos és kaszinótulajdonos tulajdonában lévő Radio Plus Kft. A 2015 júliusában bejegyzett cég 2016-ban már 416 millió, 2017-ben pedig 2,81 milliárd forint nettó árbevételt ért el; a mérlege az előző évi veszteség után tavaly már nyereségbe fordult: 879 millió forint adózott eredményt ért el.
A Kecel 99,6 MHz-es helyi rádiós pályázati eljárás alaki vizsgálatának keretében a testület hiánypótlásra szólította fel az egyedüliként pályázó Gong Rádió Kft.-t, a Nyíregyháza 99,4 MHz helyi kereskedelmi rádiós pályázatának tartalmi vizsgálata során pedig az LB Rádió Kft.-től és a Sunshine Rádió Kft.-től felvilágosítást kér. A Gong Rádió is kormányközeli üzletemberhez tartozik: a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos üzlettársaként ismert Szíjj László áttételes érdekeltsége, valamint a kecskeméti önkormányzat résztulajdona. | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/andy-vajnat-hallgathatja-ujabb-harom-nagyvaros.669664.html | https://web.archive.org/web/20210115142248/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/andy-vajnat-hallgathatja-ujabb-harom-nagyvaros.669664.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/andy-vajnat-hallgathatja-ujabb-harom-nagyvaros | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2018-09-12 16:07:04 | [
"Andy Vajna"
] | [
"dtm Media Hungary Kft.",
"VLNC FM Rádió Kft."
] | [
"Fejér megye",
"Komárom-Esztergom megye",
"Nagykanizsa",
"Székesfehérvár",
"Tatabánya",
"Zala megye"
] | [
"pályázat",
"média",
"ítélet/döntés",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Andy Vajna rádiós pályázatai"
] |
47,499 | Hamis nosztalgia | Azt, hogy valóban mindenki örömmel vette volna a hírt, bizonyos szempontból rögtön árnyalja pár tényező. Olyasmikre gondolunk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa azt megelőzően szerződött az új rádiót indító céggel az országos kereskedelmi frekvencia használatára, hogy az ugyanezen a frekvencián korábban működő Class FM, illetve annak tulajdonosa, az Advenio Zrt. jogorvoslati kérelmét a bíróság elbírálhatta volna. | Azt, hogy valóban mindenki örömmel vette volna a hírt, bizonyos szempontból rögtön árnyalja pár tényező. Olyasmikre gondolunk, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa azt megelőzően szerződött az új rádiót indító céggel az országos kereskedelmi frekvencia használatára, hogy az ugyanezen a frekvencián korábban működő Class FM, illetve annak tulajdonosa, az Advenio Zrt. jogorvoslati kérelmét a bíróság elbírálhatta volna. Vagyis ezután akkor sem kaphatná vissza a Class a maga frekvenciáját, ha valami csoda folytán az Advenio pert nyerne. A jogi csűrés-csavarás további elemzése helyett elég annyit mondani, hogy mindez ma Magyarországon természetes, hiszen a Class FM még mindig Simicska árnyékával küzd (pedig hol van már az a korpulens alak!), míg az új csatornát üzemeltető Hold Reklám Kft. mögött a hozzáértők Andy Vajna és Mészáros Lőrinc nem kevésbé árnyas figuráit vélik felfedezni. Elég az hozzá, hogy a máskor nem épp villámügyintézéséről ismert Médiatanács ezúttal mindösszesen három nap alatt kiizzadta a szerződést, a Hold Reklám Kft. a rendelkezésre álló 120 nap helyett körülbelül két hét alatt összerakta az új adót, sőt, még arra is jutott idő a nagy rohanásban, hogy az eredetileg POP FM-ként elnyert frekvenciaszerződést módosítsák, s új, remekbe szabott nevén Retro Rádióként kezdhesse meg a csatorna a működését. Lábjegyzet, de talán nemcsak a Class FM stábja szomorkodhatott az ügymenet miatt, hanem a budapesti és a nyíregyházi Retro Rádió is, akiknek az új, országos adó miatt nevet kell változtatniuk (előbbi Magyar FM, utóbbi Best FM néven folytatja).
De érdekel valakit ez az egész kavarás, ha végre ismét az ABBA-val, Boney M.-mel, Adriano Celentanóval, Piramissal, Bergendyvel meg Omegával kelhet-fekhet az ország? És ha olyan régi, ahogy mondani szokás, jól bevált műsorvezetői nevekkel töltheti a napját mindenki Mátészalkától Pusztazámoron át Zalalövőig mint Hepi Endre, Dénes Tamás vagy Várkonyi Attila alias DJ Dominique? Hát, nem hinnénk.
De még mellettük is, gondolhatta a rádió vezetősége, kell valaki, akitől igazán összefut minden magyar rádióhallgató szájában a múlt édes nyála, akinek a hangjától egyszerre tolul föl kiben-kiben az építőtáborok, osztálykirándulások, zánkai nyaralások, és ki tudná felsorolni, miféle remek dolgok emléke. Valóban, keresve sem találhattak volna a Retro Rádió művészeti ideológusai alkalmasabb figurát a magyar zenés rádiózás hőskorából, mint B. Tóth Lászlót, és az ő emblematikus Poptarisznya című műsorlegendáját.
„Újraindul az országos Retro Rádióban B. Tóth László kultikussá vált műsora, a Poptarisznya!” – adták hírül mindenféle fórumon és a közösségi média megfelelő szegleteiben. Augusztus 19-én pedig, mintegy a nemzeti ünnep felvezetéseként végre el is jött a nagy nap, délután kettőtől felcsendült a jól ismertnek vélt felkonf. Tegyük hozzá, hogy egyébként a poptarisznya.hu nevű internetes rádióban eddig is ment ez a műsorszám, de hát ez ne zavarjon senkit (egyébként a netrádióban a Poptarisznya helyén ezentúl Bétóshow fog futni, azonos tartalommal).
Meghallgattuk a háromórás esztrádműsor prömierjét, és azt kell mondanunk, tökéletesen kivitelezett médiaeseményről volt szó. A Poptarisznya éppen olyan volt, mint anno, ugyanazok a zenék szólaltak meg benne (azzal együtt is ilyen érzésünk volt, hogy hozzácsapták a műsor horizontjához a 90-es éveket is), mint harminc évvel ezelőtt, ugyanazok a „különleges effektek” tarkították az adásidőt, és maga B. Tóth is ámulatra méltó módon ugyanolyan átlelkesült dinamizmussal szólt bele az összes számba, mint fénykorában. Egyedül a magnós rovat maradt el, de ennek valamiféle feltámasztását is beígérte a későbbiekre a házigazda, ha jól értettük. Mégis azt kell mondanunk, hogy az újraindult Poptarisznya hamis nosztalgiával operált. Hiszen az a világ, amit megidézett, nem múlt el, és éppen a premieradás makulátlan illeszkedése a jelenvalóságba volt erre a legerősebb bizonyíték. Képtelenség valami olyasmi iránt nosztalgiát érezni, amiben élünk. Márpedig ez a múlt sosem szakadt meg, továbbra is ugyanebben élünk, ez már nem is kérdés.
Retro Rádió, augusztus 19. | https://magyarnarancs.hu/interaktiv/hamis-nosztalgia-113137 | https://web.archive.org/web/20240127040410/https://magyarnarancs.hu/interaktiv/hamis-nosztalgia-113137 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hamis-nosztalgia | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-08-23 13:20:00 | [
"Andy Vajna",
"Mészáros Lőrinc",
"Simicska Lajos"
] | [
"Advenio Zrt.",
"ClassFM rádió",
"Hold Reklám Kft.",
"Médiatanács",
"Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)",
"Retro rádió"
] | [] | [
"média",
"engedély",
"klientúra",
"hatalomkoncentráció"
] | [
"Andy Vajna rádiós pályázatai"
] |
47,500 | Mészáros Lőrinc bevonult Schmidt Mária és Ungár Péter cégébe | Mészáros bankja bevásárolta magát a Schmidt érdekeltségébe tartozó ingatlanos vállalkozásba. A Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett közleményben az olvasható, hogy 5 milliárd 740 millió forint értékben vesz (10 százalékos – a szerk.) részesedést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF). | A Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett közleményben az olvasható, hogy 5 milliárd 740 millió forint értékben vesz (10 százalékos – a szerk.) részesedést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.-ben (BIF).
Az utóbbi Schmidt és fia, Ungár Péter családi vállalkozásának érdekeltségébe tartozik, számos bérbe adott ingatlannal rendelkezik Budapest több pontján. Korábban Spéder Zoltán cégeként tartották számon, de az Orbán-kormány támogatását elvesztő – ügyészségi vizsgálat alatt álló – üzletember az utóbbi két évben meghátrált és szinte minden érdekeltségéről lemondott.
Mai hír szintén, hogy Spéder nekiállt a maradék érdekeltségét átszervezni, így az Index reklámbevételeit kezelő CEMP nevű kereskedőház is átkerült egy frissen alapított cégébe. | https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-lorinc-bevonult-schmidt-maria-es-ungar-peter-cegebe-113549 | https://web.archive.org/web/20180912114043/http://m.magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-lorinc-bevonult-schmidt-maria-es-ungar-peter-cegebe-113549 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meszaros-lorinc-bevonult-schmidt-maria-es-ungar-peter-cegebe | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-09-11 13:29:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Schmidt Mária",
"Spéder Zoltán",
"Ungár Péter"
] | [
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Közép-Európai Média és Kiadó Zrt. (CEMP)",
"Magyar Takarékszövetkezeti Bank"
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"tőzsde",
"klientúra"
] | [] |
47,501 | Hova tűnt a pénz? Fidesz-közeli hitelközvetítő a csőd szélén | Legalább kétmilliárdos az adóssága, saját tőkéjét is felélte a Fideszhez több szálon kötödő Creditime Zrt. A cég igazgatóságában és felügyelő-bizottságban közel fél évig állt a bál. A felügyeletét ellátó jegybank egyelőre kivár. | Június elején a Magyar Nemzeti Bank a hónap végéig adott időt a CrediTime Pénzügyi Zrt.-nek tőkepótlási kötelezettsége teljesítésére, de a társaság ennek a felszólításnak határidőig nem tett eleget. A részvényeseknek több tízmilliót kellene betolniuk a cégbe, miután a 2017-es év katasztrofálisnak bizonyult: a cég a tavalyi évet 73,2 milliós veszteséggel zárta.
Pedig a CrediTime nem csak egy vállalkozás a több ezer veszteséges közül. Több szálon is kötődik a fideszes politikusokhoz, ráadásul a társaság 2017-es évre vonatkozó beszámolójából kiderül, hogy az állam bankjával, a Magyar Fejlesztési Bankkal kötött refinanszírozási szerződések biztosítják cég aktív működését.
A vállalkozás honlapjáról kiderül, hogy részben közpénzt gondoztak, amikor részt vettek államilag támogatott forgóeszköz és beruházási hitelek kihelyezésében.
Fideszes szál a levesben
A CrediTime idén beszámolási kötelezettségének is csak két hónapos késéssel tett eleget. Május végéig kellette volna leadni a cégbíróságra, május 31-én még csak az erről szavazó rendes közgyűlést tartották, amelyen a szavazatszámláló Farkas Zoltán Tibor felügyelő-bizottsági elnök volt.
Farkas anno az első Fidelitas-csoport megszervezésében, vezetésben is jeleskedett, együttműködésben a szintén egri Nyitrai Zsolt, fideszes országgyűlési képviselővel, korábbi fidelitaszos alelnökkel. Farkast 2010-ben a Heves megyei közgyűlés pénzügyi ellenőrző bizottságába delegálta a Fidesz, 2011-ben pedig a megyei vezetés által létrehozott Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány kuratóriumi elnöki székébe került. (A HMVTA különös egri ingatlanvásárlásival már foglalkozott a Magyar Narancs.)
Átjátszó műveletek
A Heves megyei Fidesz első vonala is érintett lehet abban az egri ingatlanszerzésben, amelynek során az eladót kivéve mindenki jól járt.
Alapítvány fideszes vezetéssel
Az alapítványnak 9 százalékos részvénycsomagja van a Farkas felügyelte CrediTime-ban, amely a heves megyei vállalkozókat segítette a kedvezményes állami támogatású hitelekhez. A Fidesz és az alapítvány közötti kapcsolat azután sem szakadt meg, hogy Farkas júliusban társaival együtt lemondott kuratóriumi tagságáról: a HMVTA alelnöke Lombeczki Gábor, a Heves megyei Fidelitas választmányának elnöke, Ragó Attila, a füzesabonyi Fidesz alelnöke kuratóriumi tag lett.
Farkas pótlására két hónapja magasabb szintről érkezett bizalmi ember: Skultéti Vilmos, a Nemzeti Kereskedőházak Zrt. korábbi vezérigazgatója. Skultétinek a régmúltra visszanyúló kapcsolata van a Fidesz gazdasági hátországával: 2000-ben ő volt az, aki a befektetésösztönző ITD Hungary vezetését vette át, kinevezést Matolcsy Györgytől kapta, aki ekkor még nem a jegybankot, hanem az ITD tulajdonosi jogait gyakorló Gazdasági Minisztériumot irányította. Skultéti írta alá azt a dokumentumot, amelyben az általa vezetett kereskedőház vagyona, állampapír vásárlás céljából a Quaestorhoz került 2013-ban, egy nappal az után, hogy szerződést kötöttek.
A CrediTime 2017-es beszámolójában 1,85 milliárdos kintlevőséget tüntetett fel, ami majdnem megegyezik azzal az 1,93 milliárdos összeggel, amivel az MFB-nek tartozik. A jellemzően hitelkamatokból származó bevételei egy év során felére estek, 127 millióról 58 millióra. A hitelek vissza nem fizetése tendenciának tűnik, a cég 2017-es beszámolója elismeri, hogy jelentősen romlott az ügyfeleik fizetési hajlandósága, megnövekedett a 90 napon túli hátralékkal rendelkezők aránya.
Úgy fest, a CrediTime lejtmenetbe kapcsolását észlelték vezetői is: nem zárható ki, hogy tavaly augusztusban ezért mondott le szinte a teljes igazgatóság és a felügyelő bizottság. Az okokról és a CrediTime hitelkihelyezési gyakorlatáról sem Báthory Katalin akkori igazgatósági tag, sem Antalfi Csilla, akkori FB-elnök nem volt hajlandó nyilatkozni lapunknak. Később a cégbíróság háromszor dobta vissza az új tagok megválasztását igazoló taggyűlési dokumentumokat, végül június elején jegyezték be.
A felügyeleti szerv
Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Az MNB hivatalosan idén márciusban ismerte fel, hogy nem stimmel az általa felügyelt hitelközvetítő működése, ekkor küldte az első tőkepótlási felszólítást a társaságnak. Azzal kapcsolatban – mint azt az MNB-től megtudtuk –, hogy a cégirányításban sincs minden rendben, a jegybank nem lépett, arra hivatkozva, hogy csak a vezető testületek elnökének bejegyzéséhez kell előzetes jóváhagyásukat adni, a többibe nincs beleszólásuk.
Ami a tőkepótlás csúszását illeti: Binder István, az MNB szóvivője úgy reagált, még elegendő idejük van érvényt szerezni határozatuknak. „Ha egy pénzügyi vállalkozás saját tőkéje az előírt legkisebb jegyzett tőke alá csökken, az MNB a saját tőke feltöltésére törvényi előírás alapján legfeljebb 18 hónap határidőt biztosíthat. Ha a saját tőke a jegyzett tőkeszint alá (de nem a minimális jegyzett tőke alá) csökken, az MNB kötelezheti a pénzügyi vállalkozás igazgatóságát a közgyűlés összehívására” – mondta a Narancs.hu-nak Binder. Érdeklődtünk a további lépésekről, bírság kiszabásáról, a működés felfüggesztésének elrendeléséről, de erről nem kaphattunk tájékoztatást, hiszen a még csak tervezett intézkedésekről, és folyamatban lévő eljárásokról az MNB nem adhat felvilágosítást.
A Creditime Zrt. írásos megkeresésünkre nem válaszolt, a telefonja elérhetetlen. Pedig szerettük volna megtudni, hogy mi lett a céggel, vissza tudják-e fizetni az állami bank hitelét, vagy mi történt azokkal a támogatott hitelekkel, amiket kihelyeztek. | https://magyarnarancs.hu/belpol/fidesz-kozeli-hitelkozvetito-a-csod-szelen-113533 | https://web.archive.org/web/20180913121328/http://m.magyarnarancs.hu/belpol/fidesz-kozeli-hitelkozvetito-a-csod-szelen-113533 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hova-tunt-a-penz-fidesz-kozeli-hitelkozvetito-a-csod-szelen | Magyar Narancs | hungarian-news | 2018-09-13 13:36:00 | [
"Antalfi Csilla",
"Báthory Katalin",
"Farkas Zoltán",
"Lombeczki Gábor",
"Ragó Attila",
"Skultéti Vilmos"
] | [
"CrediTime Pénzügyi Zrt.",
"Fidelitas",
"Fidesz",
"Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány",
"ITD Hungary Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt."
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"hitelezés"
] | [] |
47,502 | Egymillióból tízezer vállalkozás kapott uniós támogatást | 2014 és 2020 között valamivel több, mint 3 ezer milliárd forintot kaptak az Európai Uniótól a magyarországi mikro-, kis- és közepes vállalkozások. Ez abból az írásbeli válaszból derült ki, amelyet Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára küldött a jobbikos Bana Tibor országgyűlési képviselőnek. | 2014 és 2020 között valamivel több, mint 3 ezer milliárd forintot kaptak az Európai Uniótól a magyarországi mikor-, kis- és közepes vállalkozások. Ez abból az írásbeli válaszból derült ki, amelyet Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára küldött a jobbikos Bana Tibor országgyűlési képviselőnek. Az ellenzéki politikus arra volt kíváncsi: Mekkora támogatáshoz jutottak a 2014-2020-as költségvetési időszakban a mikro-, kis- és közepes vállalkozások?.
Kiderült:
eddig több mint 160 felhívást tettek közzé,
jelenleg 54 kiírás érhető el,
a jövőben újabb 8-at hirdetnek meg,
2014 óta nagyjából 10 ezer vállalkozás 14 ezer projektje kapott uniós támogatást.
Nyár elején írtunk arról, hogy önti a pénzt a kormány a kisvállalkozások külpiacra lépésébe, csakhogy a cégek ennek ellenére is nehezen kapnak hitelt. Pályázni csak azok a cégek tudnak, amelyek több éve eredményesen gazdálkodnak, és több alkalmazottjuk is van. Visszatartó erő az is, hogy a hitelek zöme utófinanszírozott.
Ma Magyarországon több mint egymillió kkv működik, nagy részük mikro- és kisvállalkozás, a GDP több mint felét termelik, és csaknem 4 millió embernek adnak munkát. | https://hvg.hu/kkv/20180912_Egymilliobol_tizezer_vallalkozas_kapott_unios_tamogatast | https://web.archive.org/web/20191202115018/https://hvg.hu/kkv/20180912_Egymilliobol_tizezer_vallalkozas_kapott_unios_tamogatast | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliobol-tizezer-vallalkozas-kapott-unios-tamogatast | HVG | hungarian-news | 2018-09-12 15:47:00 | [] | [] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"EU",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
47,503 | Csodálatos CÖF-reklámok: Az LMP feljelenti az MVM-et hűtlen kezelés miatt | Mi is írtunk róla, hogy négy silány kisfilmre többet költött papíron a CÖF, mint amennyiből a Saul fia vagy a Testről és lélekről készült. Az LMP-s Vágó Gábor ezért feljelenti a Magyar Villamos Műveket hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt a Civil Összefogás Fórumnak adott támogatás ügyében. | Mi is írtunk róla, hogy négy silány kisfilmre többet költött papíron a CÖF, mint amennyiből a Saul fia vagy a Testről és lélekről készült.
Az LMP-s Vágó Gábor ezért
feljelenti a Magyar Villamos Műveket hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt a Civil Összefogás Fórumnak adott támogatás ügyében.
A politikus a feljelentést azzal indokolta: a „kormánypropagandát harsogó CÖF” elherdálta az MVM-től kapott támogatást, az állami tulajdonú vállalatnak pedig felelnie kell a közpénz elköltéséért. Vágó Gábor emlékeztetett: tavaly májusban az Átlátszó kiderítette, hogy az MVM összesen 508 millió forinttal támogatta a CÖF-öt, idén áprilisban pedig ki is perelték az erről szóló szerződéseket, a bíróság ugyanis kimondta, hogy az állami tulajdonú vállalatok pénze igenis közpénz. Az is kiderült, hogy MVM támogatásából a CÖF összesen 433 millió forintot költött négy darab, összesen 4 perc 40 másodperces kisfilm elkészítésére, vagyis
87 millió forintba került az adófizetőknek minden egyes perc, amelyből a CÖF-öt reklámozták.
De még hogy!
Vágó kiszámolta, hogy ebből a pénzből tíz magyar család kilakoltatását lehetett volna megakadályozni, vagy egy MRI-t lehetett volna venni egy rosszul felszerelt kórházba, vagy közel 190 tanár éves bérét lehetett volna kifizetni.
A kisfilmeket egy olyan cég készítette, amely milliárdos megbízásokat kap a kormánykampányokban és összefonódást mutat a TV2-csoport egyik legnagyobb műsor-beszállítójával, az MVM pr-osa pedig kikotyogta egy interjúban, hogy Rogán Antal propagandaminisztériumának jóváhagyásával költötték el a közpénzt a CÖF támogatására - mondta Vágó. | https://444.hu/2018/09/13/csodalatos-cof-reklamok-az-lmp-feljelenti-az-mvm-et-hutlen-kezeles-miatt | https://web.archive.org/web/20221205183823/https://444.hu/2018/09/13/csodalatos-cof-reklamok-az-lmp-feljelenti-az-mvm-et-hutlen-kezeles-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csodalatos-cof-reklamok-az-lmp-feljelenti-az-mvm-et-hutlen-kezeles-miatt | 444 | hungarian-news | 2018-09-13 00:00:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"támogatás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
47,504 | Böszörményi-Nagy Gergely cége havi 536 ezer forintért ad tanácsokat a Miniszterelnökségnek | A Design Terminal vezetője a többségi tulajdonosa a CreaCity Kft.-nek, ami jövő május végéig “kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt” Gulyás Gergely minisztériumának. | A Design Terminal vezetője a többségi tulajdonosa a CreaCity Kft.-nek, ami jövő május végéig „kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt” Gulyás Gergely minisztériumának.
Az Átlátszó egyik olvasója rendszeresen kikéri, hogy a Miniszterelnökség kikkel milyen szerződéseket kötött. Ilyen közadatigényléseknek köszönhetően kerültek nyilvánosságra Répássy Róbert megbízásai, és nemrég egy újabb érdekes dokumentum bukkant fel így.
A birtokunkba került szerződés szerint a Miniszterelnökség július 23-án tanácsadási szerződést kötött a CreaCity Kft.-vel. A megállapodás értelmében a cég 2019. május 31-ig
„kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt, ennek keretében elsődlegesen a nemzetgazdasági és társadalmi versenyképesség területét érintő nemzetközi trendelemzéseket készít, háttéranyagokat állít össze, valamint tanulmányokat, helyzetfelmérést is tartalmazó összehasonlító elemzéseket készít, javaslatokat fogalmaz meg, a hozzá intézett megkeresések tárgyában állásfoglalásokat ad.”
A CreaCity Kft. a feladatok ellátásáért összesen nettó 5,5 millió forintot kap.
2018. július 24-31. között nettó 140 ezer forintot, utána pedig nettó 536 ezer forintot havonta. A honlappal nem rendelkező cég többségi tulajdonosa Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminal igazgatója.
Az állami kreatívipari központnak szánt Design Terminal 2011-ben nyílt meg az Erzsébet téren, majd 2016 januárjában felkerült a bürokráciacsökkentési halállistára, és megszüntették. Ekkor a kormányzati háttérintézmény közhasznú nonprofit kft.-vé alakult át, és változatlanul kapott évi 600 millió forint állami támogatást az EMMI-től. Ezt a kisebbségi tulajdonos Böszörményi-Nagy Gergely azzal indokolta a Magyar Nemzetnek, hogy „a szervezet jogi átalakítása nem eredményezett feladatcsökkenést”.
A Design Terminal Közhasznú Nonprofit Kft. többségi tulajdonosa a kezdetektől Csák János volt londoni nagykövet.
A CreaCity Kft.-t 2016 áprilisában Mosonyi Katalin alapította, aki 2014-ben már egy Nézőpont-közeli álcivil alapítványt is létrehozott, és 2016 nyarán a Design Terminal N. Kft. ügyvezetője is volt.
Böszörményi-Nagy Gergely 2017 júniusában szállt be a CreaCity Kft.-be, és azóta is többségi tulajdonosa a cégnek, ami most tanácsadási megbízást kapott a Miniszterelnökségtől. | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/13/boszormenyi-nagy-gergely-cege-havi-536-ezer-forintert-ad-tanacsokat-a-miniszterelnoksegnek/ | https://web.archive.org/web/20230201114536/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/13/boszormenyi-nagy-gergely-cege-havi-536-ezer-forintert-ad-tanacsokat-a-miniszterelnoksegnek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/boszormenyi-nagy-gergely-cege-havi-536-ezer-forintert-ad-tanacsokat-a-miniszterelnoksegnek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-14 11:50:00 | [
"Böszörményi-Nagy Gergely",
"Mosonyi Katalin"
] | [
"CreaCity Kft.",
"Design Terminal Közhasznú Nonprofit Kft.",
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"támogatás",
"tanácsadás",
"forgóajtó",
"klientúra"
] | [] |
47,505 | Pert nyert a kirúgott jegyző, 7 millióba kerül Tiszafürednek a polgármester bosszúja | A jogerős ítélet alapján Tiszafürednek 6,5 millió forint kártérítést és 250 ezer forint perköltséget kell fizetnie a város négy évvel ezelőtt kirúgott jegyzőjének. A Szolnoki Törvényszék végzése szerint 2014 októberében jogellenesen mentette fel a jegyzőt politikai ellenlábasa, a frissen megválasztott fideszes polgármester. Csakhogy a polgármesteri hivatal nem nagyon akar fizetni, a volt jegyző ezért végrehajtást kért. | Spisák György még az előző polgármester, a korábban a képviselőtestület Fidesz-frakciója által is támogatott Pintér Erika polgármestersége alatt lett a város jegyzője. 2012-re viszont nagyon megromlott a viszony a kormánypárti testületi többség és a jegyző, illetve az akkor már harmadik ciklusát töltő polgármester között. A helyzet idővel annyira elmérgesedett, hogy a képviselő-testület felmentette a jegyzőt, akinek aztán a polgármester állította vissza a munkaviszonyát, mire a testületi többség a polgármestert is megpróbálta fegyelmivel felállítani.
Különösen éles szóváltások zajlottak időnként a jegyző, és a városi Fidesz ifjú politikusa, Ujvári Imre között – a néha személyeskedésbe forduló konfliktusnak aztán több per is lett a következménye, részben rágalmazási, részben személyiségjogi perek.
A 2014-es választáson a Pintér Erika ugyan még elindult, de esélye sem volt a Fidesz helyi ifjútitánja ellen: a helyi pártszervezet, illetve a megye erős emberei – Varga Mihály, Fazekas Sándor, és nem utolsó sorban Orbán Viktor egyik első szponzora, Kékessy Dezső – mind Ujvárit támogatták. Ujvári végül 51 százalékot kapott, a várost tizenkét évig vezető Pintér Erika kevesebb, mint fele ennyit. A független képviselőként induló jegyző viszont bekerült a testületbe.
De alig telt el két hét a választás után, az új polgármester bizalomvesztésre hivatkozva felmentéssel megszüntette Spisák munkaviszonyát.
A felmentés indoklása szerint a köztük zajló peres eljárások miatt a polgármester nem számíthat a jegyző szakmai lojalitására.
Spisák a döntést természetesen nem fogadta el, és jogorvoslatért a Szolnoki Munkaügyi és Közigazgatási Bírósághoz fordult. Csakhogy az elsőfok úgy látta, a munkáltató, vagyis a polgármester az előzmények alapján joggal hivatkozott bizalomvesztésre, azaz a jegyző kirúgása jogilag rendben volt. Spisák nem nyugodott bele az ítéletbe, fellebbezésében egyebek mellett azzal érvelt, hogy egy korábbi Alkotmánybírósági határozat értelmezése alapján a bizalomvesztés csak akkor jogszerű hivatkozás, ha nem személyes, szubjektív mozzanatokon, hanem konkrét szakmai, a munkavégzéssel kapcsolatos hibán vagy mulasztáson alapul – ilyesmivel pedig a frissen megválasztott polgármester nem is próbálkozott.
A másodfokon eljáró Szolnoki Törvényszék a kirúgott jegyző fellebbezését alaposnak találta, és jogerős ítéletében kimondta, felmentése jogszerűtlen volt.
Ezen túlmenően a Törvényszék az alperes Polgármesteri Hivatalt 6,5 millió „átalánykártérítés” és 250 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte.
A jogerős végzés június végén született, az írásba foglalt ítéletet bő három hete megkapta az alperes polgármesteri hivatal is. Csakhogy hiába telt el fizetésre megszabott 15 napos határidő, nem fizettek. Spisák várt néhány napot, majd fizetési felszólítást küldetett az ügyvédjével. Mikor erre sem jött válasz, úgy döntött, végrehajtást kezdeményez a jogerősen megítélt kártérítés behajtására.
A dolog nemcsak kínos a veszteni láthatólag nem tudó városvezetésnek, de elég sok pénzbe is kerül a dacoskodás: a munkaügyi perrel bukott 6,7 milliós számlát még megfejelik egy nagyjából 700 ezer forintos végrehajtási költséggel. Vagyis összességében több mint 7 milliót költenek a város pénzéből a polgármester személyes indíttatású bukott perére.
A fotón Ujvári Imre polgármester, a háttérben Fazekas Sándor, akkor még miniszter – kép forrása: Facebook | https://atlatszo.hu/2018/09/13/7-millioba-kerul-tiszafurednek-a-polgarmester-bosszuja/ | https://web.archive.org/web/20221207210512/https://atlatszo.hu/2018/09/13/7-millioba-kerul-tiszafurednek-a-polgarmester-bosszuja/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pert-nyert-a-kirugott-jegyzo-7-millioba-kerul-tiszafurednek-a-polgarmester-bosszuja | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-14 11:58:00 | [
"Ujvári Imre"
] | [
"Fidesz",
"Tiszafüred Város Önkormányzata"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Tiszafüred"
] | [
"ítélet/döntés",
"foglalkoztatás",
"jegyző"
] | [] |
47,506 | Hadházy: „Kőlevest” adott ebédre a Fidesz-közeli menzacég Szekszárdon | Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő gyerekei szekszárdi iskolájában kavicsok kerültek a tanulók levesébe – szó szerint értve. A politikus szokásos Korrupcióinfóján leplezte le: nem csak silány minőséggel etetik a gyereket, de jogtalan előnyhöz is jutott a Fidesz-közeli Hungast-csoportba tartozó közétkeztető cég a fideszes vezetésű várostól. | Bánki Erikhez, baranyai fideszes „erős emberhez” szokás kötni a fideszes önkormányzatok közintézményeibe beszállító Hungast közétkeztetési cégcsoportot. A kapcsolat onnan ered, hogy a Hungast-tulajdonosoknak és Bánkinak, valamint a politikus feleségének létezett között befektetése a kétezres években (Aqua Holding Kft.).
Szekszárdon 2007-2016-ban a város saját cége, a Diákétkeztetési Kft. szolgáltatott ételt a közintézményekben – sorolta az előzményeket Hadházy Ákos, hozzátéve: a cég félmilliárd forint hitelből korszerű konyhákat hozott létre és viszonylag stabil minőségben szállított. 2015-re sikerült visszafizetniük a kölcsönt, és nyereséget is termeltek.
2016 márciusában azonban a város két kisebb intézmény kivételével átadta az üzletet a Hungast-érdekeltségű Kölyökmenza Kft.-nek. Hadházy elmondása szerint „minden épeszű indok nélkül”, s való igaz, határozatában a város nem sokat pepecselt a magyarázattal.
A cég közbeszerzésen nyert, amin volt más induló is, a városi kft neve azonban nem szerepel az ajánlattevők között.
A városi tulajdonú Diákétkeztetési Kft. 2016-ban 24,5, tavaly 32,6 milliós veszteséget könyvelt el. A Hungast-féle Kölyökmenzának ellenben hasonló ütemben nőtt a nyeresége: 2015-ben, az alapítás évében még mínuszos volt, majd 17,6, tavaly pedig 30 milliós profitot termelt.
„A város tehát saját cégével kiszúrt, hogy indokolatlanul elvette tőle a biztos üzletet jelentő koncessziót és veszteségbe vitte azt, míg a Bánki Erikékkel összeköthető vállalkozás kapott egy 32 milliós nyereségű bizniszt. A cég vezetője egyébként hűtlen kezelést követett el, hogy lemondott a cége számára szerződésben biztosított koncesszióról” – vélekedik Hadházy. Szerinte „a tulajdonos szándékosan tette tönkre saját cégét, az ügyvezetőnek pedig vagy le kellett volna mondania, vagy mindent megtennie az általa vezetett cég tönkre tétele ellen”.
Ráadásul a díjtételeket megállapító önkormányzati határozatból az is kiderül, hogy a város a Hungast-cégnek ugyanazért a feladatért 20 százalékkal többet ad, mint sajátjának. Az étkeztetés költsége két tételből, a nyersanyagból és a rezsiből áll. A nyersanyagot a szülők fizetik, a rezsiköltséget az önkormányzat. Utóbbit a nyersanyag-költség százalékában adja meg a rendelet: a Bánki-közeli Kölyökmenza 107-110 százalékot kap, míg városi cég csak 90 százalékot.
„De mindez a kisebb baj. A nagyobb baj, hogy az ételek minősíthetetlenül rosszak, de legalább keveset kapnak belőlük a gyerekek. Az indulás idején a csúcs az volt, amikor a gyerekeim köveket találtak az ebédben” – ismertette a képviselő, milyen „fogyasztói szemmel” nézve a Kölyökmenza Szekszárdon. Hozzátéve: az idén, sok szülőhöz hasonlóan be sem íratták őket a menzára.
Fotó: Szakál Szebáld – Átlátszó | https://atlatszo.hu/2018/09/13/hadhazy-kolevest-adott-ebedre-a-fidesz-kozeli-menzaceg-szekszardon/ | https://web.archive.org/web/20230930164147/https://atlatszo.hu/2018/09/13/hadhazy-kolevest-adott-ebedre-a-fidesz-kozeli-menzaceg-szekszardon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akolevesta-adott-ebedre-a-fidesz-kozeli-menzaceg-szekszardon | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-14 12:07:00 | [
"Bánki Erik"
] | [
"Aqua Holding Kft.",
"Diákétkeztetési Kft.",
"Kölyökmenza Kft.",
"Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Szekszárd",
"Tolna megye"
] | [
"közétkeztetés",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
47,507 | Paks 2: a klímaváltozás bizonytalansági tényező | A klímamodellezés eredménye bizonytalansággal terhelt, ezért az elővigyázatosság elvét követve az eredmények felülvizsgálatát időszakonként el kell végezni, ahogy ez a környezeti hatástanulmányban is szerepel - válaszolta írásban Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) országgyűlési képviselő kérdéseire. Az ugyanakkor nem derül ki a válaszból, hogy a Paks 2 környezetvédelmi engedélyének alapjául szolgáló, 2014-ben készült környezeti hatástanulmány eredményeit milyen időközönként és mikor kell legközelebb felülvizsgálni. | https://www.portfolio.hu/vallalatok/fenntarthatovilag/paks-2-a-klimavaltozas-bizonytalansagi-tenyezo.3.297838.html | https://web.archive.org/web/20231222092014/https://www.portfolio.hu/uzlet/20180914/paks-2-a-klimavaltozas-bizonytalansagi-tenyezo-297838 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/paks-2-a-klimavaltozas-bizonytalansagi-tenyezo | Portfolio | hungarian-news | 2018-09-14 12:25:31 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"környezetvédelem"
] | [
"Paks II"
] |
|
47,508 | Sikersztori: Répássy Róbert végre kapott egy állandó megbízást a Miniszterelnökségtől | A volt fideszes országgyűlési képviselő ügyvédi irodája júliusban két ingatlanvásárlásnál segített az államnak eseti megbízások alapján. Augusztus elsejétől azonban már fix szerződés keretében jogászkodik a Miniszterelnökségnek havi 787 ezer forintért. | Az Átlátszó egyik olvasója közadatigénylésben kérte ki a Miniszterelnökségtől, hogy kivel milyen szerződéseket kötöttek 2018 júliusában. Olvasónk a kapott dokumentumokat eljuttatta hozzánk, és azok alapján beszámoltunk róla, hogy Répássy Róbert ügyvédi irodája a volt Malév-székház és az Andrássy út 70. megvásárlásánál is bruttó 3-3 millió forintért végzett jogi feladatokat az államnak.
Répássy Róbert 1998-tól volt a Fidesz országgyűlési képviselője. A 2010-2014-es ciklusban közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár volt, 2014-től pedig az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. 2015-ben váratlanul leváltották, és 2018-ban már nem is jutott be a parlamentbe, miután a párt listáján a biztos kieső 144. helyet kapta. A Miniszterelnökség 2018 júliusában két drága ingatlan megvásárlásánál bízta meg jogi feladatokkal Répássy ügyvédi irodáját.
Olvasónk nemrégiben egy újabb közadatigénylésben kikérte az augusztus első felében kötött miniszterelnökségi szerződéseket is, és az egyik dokumentumban újra felbukkant Répássy Róbert neve.
A július 31-én aláírt megállapodás szerint Répássy ügyvédi irodája 2018. augusztus 1.-től 2019. május 31.-ig ügyvédi feladatokat végez a Miniszterelnökségnek havi nettó 787.500 forintért. A 10 hónapos megbízás alatt tehát összesen 7 millió 875 ezer forintot fizet a tárca a volt fideszes képviselő irodájának.
Répássyéknak az alábbi feladatokat kell ellátniuk:
eseti megbízás alapján jogi képviselet
háttértámogatás jogi anyagok elkészítéséhez
jogi állásfoglalás írásban vagy szóban
jogszabályok véleményezése
igény szerint, de legalább havonta kétszer szóbeli konzultáció során jogi tanácsadás
Érdekesség, hogy a korábban két ingatlan adásvételénél segédkező Répássy Ügyvédi Irodával kötött friss megállapodás leszögezi, hogy ingatlanok adásvételénél nem kell közreműködniük Répássyéknak a havi 787.500 forintos megbízási díjért cserében.
A dokumentumban vastag betűkkel kiemelve szerepel, hogy „A jelen megbízásnak nem tárgya az ingatlan tulajdonjogának valamint a társasági részesedés átruházására irányuló szerződések, valamint egyéb, jogszabály alapján ügyvédi ellenjegyzéssel ellátandó szerződések okiratszerkesztése, ellenjegyzése.” | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/13/sikersztori-repassy-robert-vegre-kapott-egy-allando-megbizast-a-miniszterelnoksegtol/ | https://web.archive.org/web/20230205193424/https://atlatszo.hu/kozugy/2018/09/13/sikersztori-repassy-robert-vegre-kapott-egy-allando-megbizast-a-miniszterelnoksegtol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sikersztori-repassy-robert-vegre-kapott-egy-allando-megbizast-a-miniszterelnoksegtol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-13 12:31:00 | [
"Répássy Róbert"
] | [
"Miniszterelnökség",
"Répássy és Társai Ügyvédi Társulás"
] | [] | [
"foglalkoztatás",
"tanácsadás",
"ügyvédek",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Elővásárlási jog a világörökségi területeken"
] |
47,509 | Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az ÁSZ kórházak ellenőrzésekor | Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék (ÁSZ) öt egészségügyi intézménynél - közölte a számvevőszék kommunikációs osztályának vezetője csütörtökön Budapesten. | Horváth Bálint elmondta: az ÁSZ a Tolna Megyei Balassa János Kórház, a hatvani Albert Schweitzer Kórház és Rendelőintézet, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház és Rendelőintézet, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház 2014 és 2016 közötti gazdálkodását ellenőrizte.
Hozzátette: valamennyi intézményben szabálytalan volt a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése, valamint a pénzügyi és a vagyongazdálkodás. A korrupciós veszélyek ellen védelmet biztosító kontrollrendszert sem a kockázatokkal arányosan építették ki a vizsgált kórházak.
Salamon Ildikó tervezési vezető elmondta: az öt ellenőrzött kórház mérleg szerinti összesített bevételei 2016-ban összesen meghaladták a 31 milliárd forintot, kiadásaik pedig a 30 milliárd forintot, az átlagos ágyszámuk pedig 2016-ban összesen 3260 volt.
Hangsúlyozta, hogy a kórházak, mint a központi alrendszer intézményei meghatározó súlyt képviselnek a közpénzek felhasználásában és az állami vagyonnal való gazdálkodásban, ezért az ÁSZ nagy súlyt fektet az ellenőrzésükre,. Annál is inkább, mert a gazdálkodási szabálytalanságok a szakmai feladatellátás biztonságát is veszélyeztethetik - fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az ÁSZ csupán korrupciós veszélyekre, vagyis nem ténylegesen bekövetkezett korrupciós bűncselekményekre hívja fel a figyelmet, a számvevőszék ugyanis nem nyomozóhatóság.
A sajtótájékoztatón Pető Krisztina felügyeleti vezető arról szólt, hogy a költségvetési intézmények számára jogszabályban és rendeletben előírt belső kontrollrendszert egyik kórházban sem alakították ki és működtették szabályszerűen.
Az intézmények, a többi között nem rendelkeztek szervezeti és működési szabályzattal, nem készítettek önköltségszámítási szabályzatot, számviteli politikájuk, számlarendjük nem volt összhangban az előírásokkal.
Vagyis a belső kontrollrendszer kialakításában és működtetésében feltárt hibák következtében egyik kórháznál sem volt biztosított az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás.
Az ÁSZ ellenőrzései a pénzügyi és vagyongazdálkodás területén is súlyos mulasztásokat azonosítottak. Jellemző probléma volt, hogy a teljesítésigazolást és az utalványozást nem az arra jogosult személy végezte, illetve kórházak a mérlegeiket nem támasztották alá leltárral és eszköznyilvántartással - mondta Pető Krisztina.
Az ÁSZ közölte, hogy a szekszárdi Tolna Megyei Balassa János Kórház főigazgatójának 11, a hatvani Albert Schweitzer Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 16, a Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet főigazgatójának 23, a mosonmagyaróvári Karolina Kórház- Rendelőintézet vezetőjének 19, valamint a Berettyóújfaluban működő Gróf Tisza István Kórház főigazgatójának 11 javaslatot fogalmazott meg.
Az ellenőrzések során a Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének összesen öt javaslatot tett. A feltárt hiányosságok kijavítása érdekében az érintett vezetőknek 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. | http://magyarhirlap.hu/cikk/128389/Sulyos_szabalytalansagokat_tart_fel_az_ASZ_korhazak_ellenorzesekor | https://web.archive.org/web/20190927080229/http://magyarhirlap.hu/cikk/128389/Sulyos_szabalytalansagokat_tart_fel_az_ASZ_korhazak_ellenorzesekor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sulyos-szabalytalansagokat-tart-fel-az-asz-korhazak-ellenorzesekor | Magyar Hírlap | hungarian-news | 2018-09-14 12:36:51 | [] | [] | [] | [
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
47,510 | Tényleg ártott Budapest turizmusának a tavalyi vizes vb | Jóval több külföldi turista jött Budapestre az idén júliusban, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint tavaly a hetedik hónapban 839 ezer vendégéjszakát töltöttek el külföldiek fővárosi kereskedelmi szálláshelyeken, ezúttal azonban majdnem 50 ezerrel többet. Ez bő 5 százalékos javulást jelent. | Jóval több külföldi turista jött Budapestre az idén júliusban, mint egy évvel korábban. A KSH adatai szerint tavaly a hetedik hónapban 839 ezer vendégéjszakát töltöttek el külföldiek fővárosi kereskedelmi szálláshelyeken, ezúttal azonban majdnem 50 ezerrel többet. Ez bő 5 százalékos javulást jelent.
Mindez első ránézésre azért lehet furcsa, mert 2017 júliusában minden adott volt, hogy rekordot rekordra halmozzon a budapesti turizmus. Ekkor rendezték a végül több mint 100 milliárd forintba kerülő vizes világbajnokságot, és a hónap végén Forma-1-es versenyhétvége is volt, ami hagyományosan sok külföldit vonz Magyarországra.
A vizes vb azonban a szervezési problémák miatt épp ellentétes hatást gyakorolt a főváros idegenforgalmára, mint amit előzetesen vártunk, és ezt a mostani adatok is alátámasztják. Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a gondot a nemzetközi marketingkampány elmaradása és az eseményhez köthető nem éppen szerencsés szobafoglalások okozták. A vb-t szervező állami cégnél ugyanis durván elszámolták a világbajnokság vendégeinek szállodai igényeit, így a rendezvény alatt üresen álltak a sportolóknak, személyzetnek, illetve újságíróknak lefoglalt szobák.
Ez persze hasonló eseményeknél előfordul, a problémát inkább az okozta, hogy a szervezők az év eleji szerződéskötés után már nem követték a tényleges igények alakulását. Azaz nem is próbálták csökkenteni a károkat azzal, hogy utólag, amikor már látszottak a várható számok, visszamondtak volna szobákat. Ha ez időben megtörténik, akkor a hotelek még eladhatták volna ezeket a helyeket, és jóval több turista jön a fővárosba*Más kérdés, hogy ezt nem is biztos, hogy megtehették volna, a szerződések ugyanis nem voltak éppen előnyösek az állami fél számára..
Így viszont 2017-ben a vizes vb hónapja volt az egyetlen olyan, amikor kevesebb vendégéjszakát töltöttek el külföldiek Budapesten, mint egy évvel korábban. Idén pedig a gyenge tavalyi számokat természetesen masszívan sikerült felülmúlni: április óta nem volt olyan mértékű növekedés éves összevetésben, mint júliusban.
Más kérdés, hogy az árak esetében már ellentétesek a trendek. Tavaly ugyanis a vb a korai, nagyszámú foglalással, illetve azzal, hogy sok szállodásnál vastagon fogott a ceruza, igencsak felhajtotta a hotelszobák árait. Az esemény hónapjában 10 százalékkal kellett többet fizetni a szállásért, mint eddig bármikor. Ez pedig elsősorban a vb-t szervező állami cégnek jelentett többletköltséget, hiszen a szobák jelentős hányadát ők foglalták le.
Pedig júliusban hagyományosan nem kiugróan magasak az árak, általában a májusi és a júniusi értékektől is elmaradnak. Így volt ez idén is, aminek eredményeként a tavalyi 32 ezerrel szemben ezúttal csak 29 ezer forintba került átlagosan egy budapesti hotelszoba egy éjszakára.
A júliusi anomáliák ellenére azonban természetesen tavaly is bővült és idén is bővülni fog mind a fővárosi, mind az országos idegenforgalom. 2018 első hét hónapjában a külföldiek 4 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon, mint egy évvel korábban, a belföldi turizmus pedig egy hajszállal még ennél is gyorsabban gyarapodott. A két legvonzóbb célpont, Budapest és a balatoni régió ugyan az országos átlagnál kisebb mértékben bővül, de ezeken a helyeken is egyre több a vendég mind a határokon túlról, mind Magyarországról. A leggyorsabban az alföldi turizmus fejlődik, igaz, az idelátogatók száma még mindig elenyésző a fővárosi adatokhoz képest. | https://g7.hu/allam/20180912/tenyleg-artott-budapest-turizmusanak-a-tavalyi-vizes-vb/ | https://web.archive.org/web/20200616163043/https://g7.hu/allam/20180912/tenyleg-artott-budapest-turizmusanak-a-tavalyi-vizes-vb/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tenyleg-artott-budapest-turizmusanak-a-tavalyi-vizes-vb | G7 | hungarian-news | 2018-09-12 16:52:00 | [] | [] | [] | [
"idegenforgalom",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Vizes VB 2017"
] |
47,511 | Az MLSZ asszisztálásával tűnt el a tao-pénzzel a fideszes polgármester | Egy történet, ami kicsiben megmutatja, mi a baj a százmilliárdokat megmozgató tao-rendszerrel. Hogyan nyúlhatják le a pénzt a helyi haszonlesők, hogyan huny szemet efölött az MLSZ és miként vágja haza egy kisváros sportját az, aminek segítenie kellene. | – Azt a pénzt elcapcarazták.
– És ezt itt mindenki tudja?
– Mindenki.
– És azt is tudják, hogy kik capcarázták el?
– Azt is.
– Akkor csak az MLSZ nem tudja?
– Szerintem azok is tudják, csak azok meg nem csinálnak semmit.
A fenti – helyiek véleményét elég jól tükröző – párbeszéd a szigetvári futballpálya tőszomszédságában hangzott el. A szebb napokat látott létesítményt 2016 nyaráig az a Zrínyi Miklósról elnevezett helyi sportegyesület használta, amelyről a G7.hu írt már korábban. A ZMSE ugyanis az egyike volt azon kevés sportszervezetnek, amelyet a Magyar Labdarúgó Szövetség a korábbi évek visszaélései miatt 2018 elején kizárt a tao támogatási rendszerből.
Persze ekkor ez már senkit nem zavart, mivel az egyesületet 2017 végére felszámolták. Ráadásul úgy, hogy az eljárás során benyújtott követeléséből senki egy fillért sem kapott meg, még a NAV és a kormányhivatal sem, pedig a felszámoló tájékoztatása szerint a ZMSE nekik is tartozott. Az egyesületnek azonban papíron semmilyen vagyona nem volt.
Mindez azért nagyon érdekes, mert az MLSZ nem véletlenül zárta ki a tao-támogatási rendszerből a szigetváriakat: a ZMSE 2011 és 2016 között több mint 62 millió forinthoz jutott úgy, hogy különböző cégek az államkassza helyett nekik utalták a nyereségük után fizetendő adót*A tao-támogatási rendszer lényege, hogy a nyereséges vállalatok nem az államkasszába utalják a profitjuk után fizetendő társasági adót (tao), hanem egy általuk választott sport- vagy kulturális szervezetnek adják azt. Korábban a kormányzat álláspontja az volt, hogy ezek vállalati támogatások, tavaly azonban a Kúria is kimondta, hogy közpénz.. Ennek maradékát, illetve az egyéb vagyonelemeket azonban a felszámolónak nem sikerült megtalálnia, egyrészt azért, mert az egyesület soha nem adott le beszámolót, másrészt mert nem tudták felvenni a kapcsolatot az egyesület vezető tisztségviselőjével. Azzal a vezető tisztségviselővel, aki történetesen 2010 és 2014 között Szigetvár fideszes polgármestere volt, és akit egy másik ügyben épp a közelmúltban ítéltek felfüggesztett börtönbüntetésre*nem jogerősen..
Ráugrottak a taóra
A ZMSE-nél valamikor 2010-ben kezdődtek el azok a furcsaságok, amelyek végül az egyesület felszámolásához és a pénz elpárolgásához vezettek. A focicsapat már ekkor is anyagi gondokkal küzdött, nyolc éve is arról cikkeztek, hogy mivel az önkormányzati források elapadtak, végveszélybe került a klub, és emiatt a megye 1-ben sem biztos, hogy el tud indulni.
Végül azonban mégis elindultak ebben és a következő néhány idényben is. A problémák megoldásában pedig szinte biztosan szerepe volt annak, hogy az egyesület elnöki pozícióját 2011 májusában a város polgármestere, Kolovics János vette át. A fideszes politikus irányítása alatt valahogy sikerült rendezni a pénzügyi helyzetet*Ha ez nem történik meg, akkor valószínűleg nem kapta volna meg az indulási jogot a csapat., ám hogy miként, azt nem kötötték a nagyközönség orrára. Bár az egyesületnek törvényi kötelezettsége lett volna évente beszámolni gazdálkodásáról, ezt sem ekkor, sem a későbbiekben nem tette meg*Ez már önmagában jogsértő, hiszen gazdálkodásukról a civil szervezeteknek is be kell számolniuk, ám ezt egy-két évvel ezelőttig – amíg a kormányzatnak egyéb okokból fontos nem lett – nem ellenőrizték túl komolyan. A bevallást az egyesületeknek az Országos Bírósági Hivatalhoz kell beküldeniük, de az OBH most is csak azt vizsgálja, hogy ezt az arra jogosult tette-e meg, illetve, hogy nem hiányzik-e valami a beszámolóból. Ha semmi nem érkezett, azzal nem ők foglalkoznak, ez elvileg a helyi, jelen esetben a pécsi törvényszék feladata lenne, illetve lett volna..
Az azonban biztos, hogy a tao-támogatás nyújtotta lehetőséget már 2011-ben kihasználta a Szigetvári ZMSE: a frissen bevezetett rendszer első évében rögtön 15,8 millió forintnyi támogatást hagyott jóvá számukra az MLSZ, amit szinte teljes egészében le is hívtak. Azt azonban ugyancsak nem verték nagydobra, hogy ezt mire költötték: bár a jogszabályok szerint ezt is kötelezően nyilvánosságra kellene hozni, a ZMSE ezt sem tette meg.
A következő néhány évben nagyjából így működött az egyesület. A csapat elvegetált a baranyai megyei bajnokság utolsó helyeinek egyikén, a vezetőség pedig gyűjtötte a tao-milliókat, amelyek sorsáról viszont hivatalosan senki nem tudott.
A szigetvári Família Kft.
Időközben azonban Kolovics körül Szigetváron igencsak elkezdett fogyni a levegő. A Magyar Narancs már 2013-ban arról írt, hogy korrupciós botrányok miatt vannak feszültségek a 11 ezres városban. A polgármester nevelt fiát ugyanis sorra nevezték ki a különböző önkormányzati cégek és egyesületek élére, mint utólag kiderült, nevelőapja nem éppen jogszerű közbenjárásával (a polgármester politikai ellenlábasai szigetvári Família Kft.-t emlegettek). Az egyik ügyből büntetőeljárás is lett, és ebben ítélték a nyáron Kolovicsot elsőfokon egy év felfüggesztett börtönbüntetésre*A polgármester a helyi képviselőtestület egyik külföldön élő tagját meggyőzte arról, hogy jöjjön haza arra a szavazásra, amelyen az egyik önkormányzati cég új vezetéséről döntenek, és támogassa a voksoláson a nevelt fiát. A képviselőnek Kolovics egy önkormányzati kocsit is biztosított a haza-, illetve visszaútra, majd pár hónappal később utasította az ekkor már a céget vezető nevelt fiát, hogy a segítségére lévő képviselő magánvállalkozásával kössön egy 3,8 millió forint értékű vállalkozási szerződést..
Mindenesetre a családi összefonódással a ZMSE sem járt rosszul, hiszen az első évben – amint ez a kiperelt tao-iratokból kiderül – épp egy olyan cég volt az egyik támogatója, amelyet Kolovics nevelt fia vezetett. Az önkormányzati Sziget-Víz Kft. két részletben 2,8 millió forintot adott az egyesületnek. Ezen kívül a sportklub vezetése még hét másik, szinte kivétel nélkül helyi vállalkozást győzött meg arról, hogy a költségvetés helyett nekik utalják társasági adójukat. A vállalatok többségénél kérdésünkre azt mondták, nem tudták, és nem is követték, mire kéri a támogatást az egyesület, amelytől általában személyesen kereste meg őket valaki, hogy elkérje a pénzt.
Az egyetlen kivétel a legnagyobb tao-támogató, az Iron-Tech Zrt. volt, amelynek vezetője, Bocskor Tibor maga is bent ült egy ideig a ZMSE elnökségében. A térség legjelentősebb cégét birtokló üzletembernek azonban – ahogy lapunknak fogalmazott – egy idő után elege lett abból, ami az egyesületnél folyt, és ezért ott is hagyta pozícióját.
Nem csak ő fordított azonban hátat Kolovicséknak, a polgármester ügyei miatt a 2014-es önkormányzati választásokra teljesen kaotikus politikai helyzet alakult ki Szigetváron. A helyi KDNP összeállt a Jobbikkal, a fideszesek egymást fúrták, és csak az tűnt biztosnak, hogy Koloviccsal nem lehet polgármester-választást nyerni. Végül így is lett: a Fidesz jelöltje úgy is kikapott, hogy az ellenzék sem volt egységes, a pártok különböző független jelöltek mögött sorakoztak fel. Végül az MSZP és a DK által támogatott, de függetlenként induló Vass Péter helyi állatorvos lett az új városvezető.
MLSZ assziszt
Kolovics János elég sok konfliktust és egy rossz anyagi helyzetben lévő önkormányzatot hagyott maga után, így a ZMSE nem kifejezetten volt prioritás az új városvezetés számára. Az egyesület elnöke továbbra is a régi polgármester maradt, és bár Vass Péter lapunknak azt mondta, már ebben az évben kezdeményezte, hogy ne hagyják jóvá a csapat számára az önkormányzati tulajdonban lévő pálya használatát, a 2014/2015-ös idényre végül még megkapta ezt az együttes*Túl sokat ebben a szezonban sem tett le az asztalra a ZMSE, amely az utolsó előtti helyen végzett a megye 1-ben, részben azért, mert az utolsó 3 fordulóban 30 gólt kapott, és csak egyet rúgott..
Egy évvel később azonban már nem, így a 2015/2016-os idényben az őszi szezont végig idegenben tolták le, tavasszal pedig több más településen játszottak „hazai pályaként”, a legtöbbször a néhány kilométerre lévő Csertőn. Már amikor játszottak, a ZMSE korosztályos csapatai (tehát a 19 és 17 évnél fiatalabbak) ugyanis már ősszel sem álltak ki minden meccsen, tavasszal pedig teljesen általános lett, hogy nem sikerült összeszedni 11 futballistát. Az MLSZ egy idő után már a felnőtt csapatot is pontlevonással büntette emiatt, így végül az egyesület a felnőtt megye 1-ben is utolsó lett 5 ponttal. Az utolsó mérkőzésükön ráadásul már ők sem álltak ki, vélhetően azért, mert ekkor már tudni lehetett, hogy az MLSZ nem engedélyezte indulásukat a következő bajnokságban.
Valójában azonban a ZMSE így is kapott egy ajándék évet, hiszen 2015/2016-ban sem szerezhették volna meg az induláshoz szükséges licencet, mivel ekkor már zajlott a felszámolás az egyesület ellen. Már az is érdekes kérdés, hogy ezt miért nézte el nekik az MLSZ, az azonban ennél is furcsább, hogy
a labdarúgó-szövetség hogyan hagyhatta jóvá a szigetváriak utolsó tao-programját három hónappal a felszámolás megindítása után.
A ZMSE ellen ugyanis már 2015 augusztusában megindult az eljárás egy mindössze néhány százezer forintos, de jó ideje ki nem fizetett számla miatt*A felszámolást egy szegedi sportszereket forgalmazó cég, a Saller DFA-Hungária Bt. indította, ám a cég tulajdonosa megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni az esetről., az MLSZ azonban csak novemberben bólintott rá a „fejlesztési programra”. Mindezt onnan lehet tudni, hogy ez az egyetlen olyan év, amikor elérhetővé tették azokat a tao-iratokat, amiket egyébként törvény szerint mindig nyilvánosságra kellene hozni.
Pontosítás: a felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelmet nyújtották be három hónappal a szövetségi jóváhagyás előtt, a bíróság csak később rendelte el a felszámolást.
A dokumentumokból pedig az is kiderül, hogy a csapat ugyan nem játszhatott otthon, mégis kértek pénzt egy 100 férőhelyes lelátóra és egy játékoskijáró építésére is. Bár ezeket a szövetség végül szerencsére nem hagyta jóvá, utánpótlás-nevelésre így is kapott az egyesület 6 millió forintot. Mindezt abban az idényben, amikor ugye már ősszel sem álltak ki minden meccsre a korosztályos csapatok. Az első ilyen vétség miatt épp egy nappal a tao-programjuk jóváhagyása után meszelte el őket az MLSZ*Maga a vétség két nappal a tao-program jóváhagyása előtt történt.. A ZMSE ráadásul a beadott dokumentumban azt tüntette fel, hogy az előző három évben egyáltalán semmilyen bevétele és kiadása nem volt, ami már csak azért sem lehet igaz, mert akkor is kaptak tao-pénzt. Ennek ellenére a kérelem átment a szövetségen.
Lehet, hogy fűnyírónak tűnik, de nem az
Már ezekben az esetekben is elég egyértelműnek tűnik, hogy a pénzt nem arra költötték, amire kellett volna (mindezt ráadásul az MLSZ asszisztálásával), vannak azonban ennél sokkal durvább elemei is a szigetvári tao-visszaéléseknek. Bár magukat a programokat hiába próbáltuk megszerezni*Bár nyilvánosnak kellene lenniük, senkitől sem kaptuk meg őket, még az MLSZ-től sem., több olyan emberrel beszéltünk, aki rálátott a ZMSE akkori működésére. Öten is egybehangzóan állították például, hogy az egyesület kért tao-támogatást a sporttelepen található öltözőépület felújítására, amelyen a tetőt és a nyílászárókat is lecserélték volna. Állítólag a projektet le is papírozták, a számlák is megvoltak, a házon azonban egy cserepet nem cseréltek ki. Úgy tudjuk, ez volt az a projekt, ami végső soron az MLSZ-nél is kiverte a biztosítékot: a szövetség helyi kirendeltsége jelezte a központnak, hogy valamit kezdeni kellene a helyzettel, mert már tarthatatlan.
Az MLSZ azonban nem volt mindig ilyen szigorú, a helyi ellenőrzésről például azt hallottuk, hogy bohózatba illő jelenetek játszódtak le, és a szövetség nem is próbálta meg kideríteni, hogy miért hiányoznak a papíron meglévő dolgok. Vass Péter lapunknak azt mesélte, hogy számára már az is furcsa volt, miért mindössze egy ember jön ellenőrizni, amikor az ilyen eljárásoknál legalább ketten jelen szoktak lenni. Maga a folyamat azonban még ennél is meredekebbre sikerült. „Az ellenőr keresett például egy elektromos eredményjelzőt, ami papíron megvolt, számla is készült róla, ki is fizették. A készülék azonban nem volt itt, azóta sincs. A ZMSE jelenlévő tisztségviselője azzal próbálta menteni a helyzetet, hogy azt állította, folyamatban van a beszerzés, majd megérkezik a készülék, az ellenőr pedig készségesen el is hitte ezt” – idézte fel az eseményeket a városvezető.
A polgármester szerint hasonló jelenetsor játszódott le egy olyan készülékkel, amit a műfüves pályákon a granulátum átforgatására használnak*Szigetváron épült egy műfüves pálya, ám valószínűleg nem a 62 millió forintnyi tao-támogatásból. A város vezetése még Kolovics János polgármestersége idején, 2014 áprilisában döntött arról, hogy részt vesznek az MLSZ országos pályaépítési programjában, amihez önrészt is fizet az önkormányzat. Bár a beruházás végül nem úgy valósult meg, ahogy négy éve elhatározták, a pálya – ha rá is férne némi karbantartás – valóban elkészült.. Az ellenőr hiába kereste, hiszen nem is létezett, de amikor az ZMSE képviselője rámutatott egy egyszerű fűnyíróra, akkor behúzta az adatlapon, hogy megvan a berendezés. Ugyanígy nem volt nyoma és azóta sem került elő a papíron beszerzett több tucat garnitúra mez sem – mondta Vass Péter.
Mindenesetre az elmesélt történetek alapján eléggé helytállónak tűnik az a megállapítás, hogy a pénzt elcapcarázták, azaz lenyúlták.
Természetesen próbáltunk utánajárni a dolgoknak az MLSZ-nél is, de a szövetség részéről csak hitegettek válaszadással, több mint két hónap alatt még közérdekű adatigénylésünkre sem reagáltak. Megpróbáltuk kikérni az ellenőrzések jegyzőkönyvét, a ZMSE-vel történt üzenetváltásokat, a feltárt szabálytalanságok listáját és a sportfejlesztési programokat is, de még utóbbi, papíron nyilvános iratokat sem kaptuk meg*Többször kaptunk ígéretet arra, hogy megérkeznek az iratok, ám mindig akadt valami probléma. Vagy ki kellett takarni a nem nyilvános adatokat, és erre kellett várni egy hetet, vagy elment szabadságra valamelyik illetékes, vagy új osztályhoz került az egész ügy. A folyamatos hitegetés miatt a törvényi határidőből is kicsúsztunk, így a közérdekű adatigénylésünk nem teljesítése miatt pert sem indíthattunk..
Kolovics János legalább nem is hitegetett válaszadással, kerek perec megmondta, hogy nem kíván az ügyről beszélni. Ennek ellenére elküldtük kérdéseinket írásban is, de tartotta szavát, és nem válaszolt ezekre.
A rejtélyes táskás ember
Úgy tudjuk azonban, hogy nem ő volt az egyetlen szereplője a történetnek a ZMSE részéről. Sőt a napi ügyeket egyáltalán nem a polgármester intézte, hanem – a helyiek egybehangzó állítása szerint – egy megbízottja, nevezetesen Szigetvári Attila. Az nem teljesen egyértelmű, hogy neki mi volt a pontos titulusa: van, ahol szakosztályvezetőként, máshol egyesületi titkárként hivatkoznak rá, de az biztos, hogy valójában ő irányította a ZMSE-t a kritikus időszakban. Vele tárgyaltak a beszállítók, ő volt megbízva a tao-ügyek kezelésével, és az ominózus ellenőrzésen is ő fogadta az MLSZ ellenőrét.
A szakemberről nagyon sok pletyka kering, de csak annyi biztos, hogy egy elég rejtélyes figuráról van szó, aki a ZMSE bukása után eltűnt. Többen azt mondták, hogy külföldre ment, de ha így is volt, mostanra valószínűleg visszajött. Számos működő cége van ugyanis itthon, ezeknél pedig egy szigetvári panelház van megadva a tulajdonos-ügyvezető állandó lakcímeként. Itt, telefonon és emailben is próbáltuk felvenni vele a kapcsolatot, de semmilyen megkeresésünkre nem reagált, sehol nem értük el.
Ez persze annyira nem meglepő, hiszen már a felszámolás alatt sem lehetett kapcsolatot létesíteni sem vele, sem az egyesület más tisztségviselőivel. Állítólag az ajánlott, tértivevényes leveleket sem vették át*Ez bevett gyakorlat azoknál a cégeknél, amelyek valamiért el akarnak tűnni a hatóságok szeme elől. Végül legrosszabb esetben kényszertörlési eljárással megszűnnek, a tulajdonosok, vezetők pedig élik világukat.. Így viszont tőle sem kaphattunk választ arra, mi lett a tao-tízmilliók sorsa.
Annyi biztosan látszik, hogy Szigetvári Attila próbálta saját célra felhasználni a ZMSE-t. Az egyesület több mint két éve nem frissülő Facebook-oldalán ugyanis számos bejegyzés hozzá köthető. Az egy-két eredménybeszámolón túl a szervezet FB-falán nagy számban találhatóak meg a Lupus Ruger It Kft. hirdetései, amelyek különböző sportfelszereléseket próbáltak rásózni a látogatókra. Márpedig ez a cég már akkor is Szigetvári Attiláé volt.
Lenullázták a helyi futballt
A ZMSE történetének azonban csak az egyik szomorú eredménye, hogy fogalmunk sincs, hova tűnt 60 millió adóforint. Legalább ennyire elkeserítő, hogy a papíron a helyi futball erősítését célzó tao-támogatás nagyban hozzájárult a szigetvári labdarúgás lenullázásához. Azzal ugyanis, hogy a ZMSE nem kapta meg az indulási jogot az MLSZ-től, a város elvesztette megye 1-es focicsapatát.
Bár 2016-ban – a visszaélések nyilvánvalóvá válásáig a ZMSE-ben is szerepet vállaló – Bocskor Tibor vezetésével létrejött a Szigetvári Labdarúgó Egyesület, az új együttes csak a megye 4-ben indulhatott el. Ezt a helyiek úgy élték meg, hogy egy évig nem volt futball Szigetváron, hiszen a ZMSE ugyan a 2015/2016-os szezonban még rajthoz állt, de már nem a saját városában játszotta a meccseit. Ráadásul a település megfelelő csapat és szakmai háttér híján az utánpótlásbázisát is átadta a szomszédos Merenyének, hogy legalább legyen hol focizniuk a fiataloknak.
Szigetváron most abban bíznak, hogy 4-5 éves időtávon ismét lesz megye 1-es csapatuk. Az első idényben a legalsó osztályt megnyerték, és feljutottak a megye 3-ba, de itt egyelőre megragadtak, az előző idényben csak az ötödikek lettek a bajnokságban.
Bocskor Tibor lapunknak azt mondta, hogy az idén ősszel már elkezdenék építeni az utánpótlást is, ezzel próbálnának meg előre lépegetni. Mivel az egyesület kétéves lesz, ebben a szezonban már tao-támogatást is igénybe vehetnek. Az MLSZ jóvá is hagyott számukra egy közel 10 milliós keretet, ezt kell majd feltölteniük. A cégvezető szerint, ha minden jól megy, jövőre feljuthatnak a megye 2-be, ahol vélhetően néhány évet eltöltenek majd, de idővel meglehet az a szint is, amit a ZMSE két éve eldobott.
Mindenesetre a helyiek szerint a város sportéletén látszik, hogy nagyot lépett vissza a labdarúgás. Korábban, ha tömegek nem is jártak a meccsekre, az ellenféltől függően a kicsiny lelátót azért esetenként megtöltötték a szurkolók. Mostanában azonban ilyen már nincs.
A cikk a Független Médiaközpont támogatásával készült. | https://g7.hu/allam/20180912/az-mlsz-asszisztalasaval-tunt-el-a-tao-penzzel-a-fideszes-polgarmester/ | https://web.archive.org/web/20201021042007/https://g7.hu/allam/20180912/az-mlsz-asszisztalasaval-tunt-el-a-tao-penzzel-a-fideszes-polgarmester/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mlsz-asszisztalasaval-tunt-el-a-tao-penzzel-a-fideszes-polgarmester | G7 | hungarian-news | 2018-09-12 17:02:00 | [
"Kolovics János"
] | [
"Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)"
] | [
"Baranya megye",
"Szigetvár"
] | [
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"felszámolás - végelszámolás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"adatigénylés"
] | [
"TAO-pénzek"
] |
47,512 | A Sargentini-jelentés gazdasági része megmutatja, miért reménytelen az európai politika | Miért nem jó, ha a terepet nem ismerő, külföldi politikusok próbálják levezetni a magyar korrupció természetét? Mert gyenge lesz az érvelés, és ez a populistáknak jön jól. | Ma délután három órától vitatja meg az Európai Parlament a Sargentini-jelentést, aminek elvileg igen komoly tétje van Magyarországra nézve. Ha az Európai Parlament kétharmados többsége elfogadja szerdán a holland zöldpárti Judith Sargentini által jegyzett dokumentumot, aminek következtetése szerint “egyértelműen fennáll a veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Unió alapját képező értékeket“, akkor az ügy az Európai Tanács elé kerül, és elindulhat a hetedik cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben. Ez végső soron a magyarok uniós szavazati jogának és az uniós források kifizetésének felfüggesztéséhez is vezethet.
(A Sargentini-jelentés teljes szövegét magyarul itt lehet elolvasni, a hetedik cikkely szerinti eljárást lehetővé tevő Lisszaboni szerződés nevű szövegszörny pedig itt van.)
Persze azért van csak elvileg komoly tétje ennek a szavazásnak, mert a mostani nemzetközi politikai helyzetben teljesen biztos, hogy valódi – jogi és pénzügyi – szankciókat nem fognak kivetni Magyarországra. Egy ilyen lépéshez ugyanis (ha az EP elfogadja a jelentést, és utána a tagállamok 80 százalékos többsége elindítja az eljárást) végül egyhangú döntésre lenne szükség az Európai Tanácsban. Tehát a magyar kormány szövetségesei, például Lengyelország vagy akár Olaszország, megvétózhatják a lépést.
Ezzel együtt komoly presztízsveszteség lehet a magyar kormánynak – különösen az európai politikai célokat ambicionáló magyar kormányfőnek -, ha továbbmegy ez az eljárás, de a szavazás előtti intrikák alapján még az sem biztos, hogy holnap meglesz a kétharmados többség az EP-ben. Ráadásul egy ilyen eljárás, ha nem társul hozzá valódi szankció, még meg is erősítheti azt az érvét a magyar kormánynak, hogy itt mindenki alaptalanul támadja az országot. (Ezt már meg is előlegezték a magyar politikusi nyilatkozatok, és a kormánynak a jelentésre adott terjedelmes válasza is.)
A dokumentum így is hasznos, mert rámutat arra, hogy miért van nehéz helyzetben a brüsszeli politikai osztály, amikor meg akarja fékezni a széleken dúló populista erőket.
Ha egy kicsit távolabbról nézzük az eseményeket, a jelentés és a körülötte tartott vita remek lehetőség lett volna arra, hogy az európai közösség bemutassa, mekkora probléma, hogy az egyik tagállam – ebben az esetben éppen Magyarország – kormánya szisztematikusan felmorzsolta a jogállamot. Ez nemcsak a második világháború után kialakult, az együttműködésre és egymás bevonására épülő európai politikai kultúrát (és így a szerződések által megtestesített értékeket) sérti, hanem valójában Magyarországnak is rossz, érvelne a jelentés. A demokrácia aláásása általánosan rombolja az ország állapotát, romlani fog a kormányzás hatékonysága, és ez a gazdaságnak is ártani fog.
Csakhogy ez a jelentés szövegét olvasva egyáltalán nem válik világossá. Nem azért, mert nem igaz, hanem mert gyenge színvonalon vannak kifejtve a felsorakoztatott megállapítások.
A jelentés elsősorban politikai, társadalmi és jogi kérdésekkel foglalkozik*Például alkotmányosság, jogrendszer függetlensége, szólásszabadság, egyetemi szabadság, nők, kisebbségek és menekültek jogai., de van egy hangsúlyos része, ami a korrupcióról és az összeférhetetlenségről szól. Ez a blokk is arra jut, hogy érdemes elindítani a hetedik cikkely szerinti eljárást, mert Magyarországon a korrupció magas szintje veszélyezteti az uniós források felhasználását. Talán ez a rész mutatja meg a legjobban, hogy milyen lyukasan tudnak érvelni az EP-képviselők. (Ezt a részt az EP költségvetési ellenőrzési bizottsága írta, és emiatt járt Ingeborg Grässle német néppárti EP-politikus vezetésével több európai képviselő is Felcsúton, hogy megtekintsék a kisvasutat.)
Minden jó szándék ellenére sem sikerült koherens érvelni. Az európai parlamenti jelentéstevők tudtak volna miből válogatni, ha az unióval összefüggő magyarországi korrupcióról van szó, mégis néhány összefüggéstelen ténytöredék került be a dokumentumba. Összesen öt fontos megállapítást tesznek:
Nem megfelelő a politikusi összeférhetetlenség és vagyonnyilatkozatok szabályozása,
nem elég átlátható a kampányfinanszírozás,
Magyarország kilépett a Nyílt Kormányzati Együttműködés (OGP) nevű partnerségből,
sok a visszafizetendő uniós forrás az OLAF-vizsgálatok után,
gyenge a kormányzás minősége és magas a korrupció.
Hogy miért pont ez az öt állítás került be a jelentésnek ebbe a részébe, arra nincsen átlátható magyarázat. Azt például megállapítja a dokumentum is, hogy az OGP-nek több másik uniós tagállam sem tagja (köztük Ausztria, Szlovénia vagy Belgium).
A jelentés, hogy illusztrálja az uniós források felhasználásával kapcsolatos magyarországi korrupciót, felsorol három OLAF-vizsgálatot: a négyes metróról, a közvilágítási tenderekről és a k+f pályázatokról szólót. Ezekben közös, hogy mind évekkel vagy akár egy évtizeddel korábbi eseményekkel foglalkoznak, ami érthető is, hiszen az Európai Csalás Elleni Hivatal pontszerűen és utólag vizsgálódik. Később, a javaslatok között már megemlítik – építve a Korrupciókutató Központ Budapest tanulmányaira -, hogy a magyarországi közbeszerzéseknél magas az egyedüli indulós pályázatok aránya, különösen akkor, ha uniós forrásokról van szó.
Vajon miért nincs az Európai Uniónak továbbra sem semmilyen eszköztára arra, hogy – miután rábízzák az országokra az uniós források elköltését – folyamatában ellenőrizze a pénzek felhasználásának törvényszerűségét vagy hatékonyságát? Ezt a jelentés nem hozza szóba, pedig néhány ponton megfogalmaz néhány apró kritikát az Európai Bizottságnak címezve.
A hangnem néhol átvált kioktatóba. A jelentés például számon kéri, hogy Magyarországon alacsony az innovációs teljesítmény, hogy nem megfelelő az öregségi nyugdíj összege, vagy hogy nem olyan jó a kormányzás hatékonysága, mint mondjuk Skandináviában. Az ilyen állítások egy jelentős részét az egyik EU-s ismeretterjesztő kiadványból kiválasztott térképekkel támasztja alá a jelentéstevő. Magyarország tehát sok szempontból nem olyan fejlett, mint Nyugat-Európa. De az nem derül ki, hogy ennek mi köze ahhoz, hogy Magyarország megsérti az európai értékeket. Vagy hogyan tudna Magyarország egyszerre nyugdíjat emelni és megfelelni az európai deficit- és adósságszabályoknak.
Pedig a gazdaságpolitikában is lenne mit számon kérni Magyarországon. De érdekes módon az Európai Bizottság alaposabb, minden évszakban megjelenő elemzései 2012 óta általánosan, az összes uniós ország esetében sokkal puhábbá váltak. Korábban viszonylag nyíltan kritizálta a brüsszeli bizottság a költségvetési fegyelmet, a közös játékszabályokat vagy akár a legjobb gyakorlatokat megszegő tagállamokat, de ezt a hozzáállást az európai adósságválság mélypontja óta egyértelműen visszafogták. A magyar kormány ugyan rendre figyelmen kívül hagyja a Bizottság és a többi hasonló szervezet javaslatait, az uniós források felhasználásának pörgetésével mégis magas növekedés mellett tudja konzerválni az egyébként sok szempontból versenyképtelen gazdasági szerkezetét.
A jelentés néhány ponton próbál fogódzókat találni, hogy bemutassa a magyar intézmények romlását, de éppen a Világgazdasági Fórum korrupciós részindexe – ami nemzetközi nagyvállalatok menedzsereinek megkérdésén alapul, és nehéz megalapozott mutatónak tartani – nem biztos, hogy a legjobb választás volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzeretnél magad meggyőződni arról, hogy mekkora a korrupció Magyarországon? KiszámolhatodTeljesen objektív adatokkal is lehet mérni az állami források fosztogatásának mértékét. Ezekben sem áll jól Magyarország.
Az Európai Parlament jelentéstévői tehát egyáltalán nem voltak felkészülve arra, hogy mélységében és összefüggéseiben is bemutassák a magyarországi korrupció működését. Ezen nem segített, hogy az ilyen dokumentumokat alapvetően mégiscsak külföldi, a terepet nem igazán jól ismerő politikusok írják, nem pedig felkészült, a témájukkal sokat foglalkozó szakemberek – még akkor is, ha az EP-képviselők néhol más jelentésekre vagy tanulmányokra hivatkoznak.
A döntés persze nem a szakmai érveken fog múlni, hanem a politikai akaraton, aminek a meghatározása európai szinten szinte követhetetlenül bonyolult (különösen egy európai átlagpolgár számára). De egyelőre nem látszik, hogyan tudná az EU egésze kezelni azt az uniós eszközöket belülről kiforgató szándékot, ami a magyar kormányt jellemzi. Olyan szankciókat nem hoznak, amelyek már fájnának a magyar félnek is. Ha viszont támadható, nem elég jól felépített érvekkel próbálják kiközösíteni a magyar kormányt, azzal akár a feljövőben lévő populista erőknek is lökést adhatnak. | https://g7.hu/kozelet/20180911/a-sargentini-jelentes-gazdasagi-resze-megmutatja-miert-remenytelen-az-europai-politika/ | https://web.archive.org/web/20230130211837/https://g7.hu/kozelet/20180911/a-sargentini-jelentes-gazdasagi-resze-megmutatja-miert-remenytelen-az-europai-politika/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-sargentini-jelentes-gazdasagi-resze-megmutatja-miert-remenytelen-az-europai-politika | G7 | hungarian-news | 2018-09-11 17:16:00 | [] | [] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"pályázat",
"k+f",
"háttér",
"átláthatóság",
"EU",
"kampányfinanszírozás",
"OLAF-vizsgálat",
"közvilágítás"
] | [
"Négyes metró"
] |
47,513 | Lassan a MÁV állandó beszállítója lesz az Orbán-család | Néhány hónapon belül két tízmilliós nagyságrendű szerződést is kötött az miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-vel a MÁV. A 24.hu korábban már beszámolt róla, hogy a vasúttársaság júniusban 24,5 millió forint értékben szerzett be különböző anyagokat a társaságtól, az állami cég legfrissebb szerződéslistájából azonban kiderül: azóta újabb megállapodást is kötöttek a felek. A július 6-án aláírt keretszerződés értelmében Orbán Győző vállalata az év végéig 49 millió forintért szállíthat dolomitot a MÁV-nak. | Néhány hónapon belül két tízmilliós nagyságrendű szerződést is kötött az miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-vel a MÁV. A 24.hu korábban már beszámolt róla, hogy a vasúttársaság júniusban 24,5 millió forint értékben szerzett be különböző anyagokat a társaságtól, az állami cég legfrissebb szerződéslistájából azonban kiderül: azóta újabb megállapodást is kötöttek a felek. A július 6-án aláírt keretszerződés értelmében Orbán Győző vállalata az év végéig 49 millió forintért szállíthat dolomitot a MÁV-nak.
Az összeg azért érdekes, mert a jogszabályi előírások szerint a vasúttársaságnak 50 millió forint feletti árubeszerzésre már közbeszerzést kellett volna kiírnia. A körülményes procedúrát azonban így még pont sikerült elkerülni.
Nem ez az első eset egyébként, hogy az Orbán-család valamelyik vállalata megbízást kap az állami vasútcégtől, sőt még csak arra sem ez az első példa, hogy a szerződés összege nagyon közel esik a közbeszerzési értékhatárhoz. Tavaly a NAKK Zrt.-vel kötött egy 49,8 és egy 49 milliós megállapodást a MÁV „töltésképző anyagok” beszerzésére. Márpedig ez a vállalat 2017 végéig a kormányfő testvére, Orbán Áron tulajdonában volt.
Különösen érdekes, hogy a MÁV egy kifejezetten friss, és referenciával nem igazán rendelkező vállalkozást választott ezeknél a beszerzéseknél.
Orbán Áron cége 2016-ban ugyanis még csak 21 milliós árbevételt csinált, ehhez képest a vasúttársaság már 2017 márciusának elején közel 50 millió forintért rendelt tőlük.
A MÁV-os megállapodások ennek megfelelően nagymértékben hozzájárultak az Orbán-cég felfutásához: összértékük a robbanásszerűen növekvő NAKK Zrt. teljes tavalyi árbevételének több mint nyolcada volt*Igaz, ezt az összeget nem biztos, hogy teljes egészében megkapta 2017-ben a vállalat, a szerződések ugyanis túlnyúltak az előző éven. Az egyiknél 2018. márciusi, a másiknál 2019. júliusi dátumot adtak meg lejáratnak.. A Dolomit Kft.-nél ekkora hatása nem lesz a mostani szerződéseknek, mivel a vállalat jó ideje milliárdos árbevételt termel évente. Ráadásul elég hatékonyan, hiszen csak a kormányfő édesapja bő 2,4 milliárd forintnyi osztalékhoz jutott a cégből az elmúlt három évben*Orbán Győző a részvények 50,6 százalékát birtokolja..
Ettől függetlenül a közvetlen és a közbeszerzési értékhatártól éppen csak elmaradó állami megrendelések elég komoly változást jelentenek a miniszterelnök családjának cégeinél. Ezek a vállalatok ugyanis még azt követően is sokáig igyekeztek – legalábbis látszólag – távol tartani magukat az állami vállalatoktól és beruházásoktól, hogy Orbán Viktor közvetlen környezetében mások rohamosan elkezdtek gazdagodni. Ebben végül Simicska Lajos lázadása hozott változást, aminek az Orbán-család vállalataira gyakorolt hatásáról a Direkt 36 számolt be igen részletesen még tavaly. A G-nap után a cégcsoport egyre közelebb került az állami pénzekhez, ám egy ideig még ekkor is inkább az volt jellemző, hogy különböző nagyobb állami projektekben valamennyire rejtve, alvállalkozóként jelent meg. | https://g7.hu/allam/20180914/lassan-a-mav-allando-beszallitoja-lesz-az-orban-csalad/ | https://web.archive.org/web/20181205024934/https://g7.hu/allam/20180914/lassan-a-mav-allando-beszallitoja-lesz-az-orban-csalad/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lassan-a-mav-allando-beszallitoja-lesz-az-orban-csalad | G7 | hungarian-news | 2018-09-14 19:36:21 | [
"Orbán Áron",
"Orbán Győző",
"Orbán Viktor"
] | [
"Dolomit Kft.",
"MÁV"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"vasút",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Orbán-Simicska háború"
] |
47,515 | Közpénzmilliárdokból épül elit magániskola Debrecenben, 45 millió lesz a tandíj | Nemrég derült ki, hogy az oktatásért is felelős minisztérium vezetője, Kásler Miklós és sportért felelős államtitkára, Szabó Tünde sem igazán bízik meg a magyar állami iskolarendszerben és fizetős magániskolát választott gyermekei (Kásler emellett az unokái) taníttatására. De úgy látszik, hogy nem csupán állami vezetők, hanem maga az állam sem tartja túl sokra a saját oktatási rendszerét. Ennek a jele lehet a Debreceni Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen) létrehozása, amit a Modern Városok Program részeként finanszíroz a költségvetés. | Nemrég derült ki, hogy az oktatásért is felelős minisztérium vezetője, Kásler Miklós és sportért felelős államtitkára, Szabó Tünde sem igazán bízik meg a magyar állami iskolarendszerben és fizetős magániskolát választott gyermekei (Kásler emellett az unokái) taníttatására. De úgy látszik, hogy nem csupán állami vezetők, hanem maga az állam sem tartja túl sokra a saját oktatási rendszerét. Ennek a jele lehet a Debreceni Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen) létrehozása, amit a Modern Városok Program részeként finanszíroz a költségvetés.
A festői környezetben épülő intézményről a 24.hu megtudta, hogy a teljes egészében közpénzből megvalósuló beruházással valójában egy tandíjköteles, elit magániskolát hoznak létre.
Az iskolában egy gyermek oktatása az óvodától az érettségiig több mint 45 millió forintba kerül majd.
Az intézmény honlapján szereplő tandíjköltségek szerint
az óvoda egy évre alig kevesebb mint 2,5 millió forintba kerül egy-egy kisgyermek számára,
ezt követően az iskola első öt évfolyamán évente majdnem 3 millió forintot kell fizetni,
a következő öt év már majdnem 4 millióba kerül évente,
végül az utolsó két évfolyam ára megközelíti az 5 millió forintos összeget évente.
De ez még nem minden. Az intézmény 100 ezer forintos jelentkezési díjat számol fel, és sikertelen jelentkezés esetén az összeget nem téríti vissza. Az iskola honlapján felsorolt díjak pedig nem fedezik a tanulók étkezéseit, ezek naponta további 1500 forintba kerülnek majd egy diáknak, ami évente még pár százezer forintot kivesz a szülők zsebéből, mint ahogyan az iskolabusz sem lesz ingyenes.
Tekintettel arra, hogy a vegyesen önkormányzati és állami iskolát majdnem 3,3 milliárd forint közpénzből építik fel, megkerestük a debreceni polgármesteri hivatalt, ahol főként arról érdeklődtünk, hogy a 2015 óta tervezett nemzetközi intézménybe jelentkező debreceni, illetve a magyar diákok számíthatnak-e valamilyen tandíjkedvezményre.
A polgármesteri hivatal azt közölte:
A honlapon is elérhető tandíjaink egységesen, mindenkire vonatkoznak. Az International School of Debrecen és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata is fontosnak tartja azonban, hogy ösztöndíjprogram keretében támogassa a tehetséges diákokat. (…) Az ösztöndíjprogram kidolgozás alatt van. Amint elkészül, a részletes kiírás és feltételrendszer elérhető lesz a honlapon.
Mindez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt három év során az önkormányzat nem tudta megalkotni a jövőre már induló iskola ösztöndíjrendszerét. Miközben hvg.hu-nak éppen egy évvel ezelőtt nyilatkozott Öreg János, az intézmény jövendőbeli igazgatója, aki már akkor azt mondta, hogy az előjelentkezés elkezdődött és óriási az érdeklődés az intézmény iránt.
Kérdéseinkkel mi is megkerestük Öreg Jánost, aki azt kérte, hogy az önkormányzaton keresztül kérjünk tőle interjút. Annyit azért megkérdeztünk tőle, nem érez-e ellentmondást a több millió forintos tandíj és a majd 3,3 milliárd forintos állami hozzájárulás között. Erre annyit felelt:
Azt gondolom, hogy ezt a kérdést nem kiragadottan kell kezelni. A magyarországi nemzetközi iskolák színvonalának megfelel ez a tandíj.
Az iskolát hamarosan üzemeltető önkormányzati cég vezetőjét, egyben a majdani igazgatót egy sor más kérdésben is faggattuk volna, ám ragaszkodott hozzá, hogy kérjünk személyes találkozót.
Így arról sem tudtuk megkérdezni, mi az oka annak, hogy miközben teljes egészében közpénzből valósul meg a beruházás, az iskola honlapján az olvasható, hogy az iskola magánintézmény.
A nemzetközi iskola létrehozására 2015-ben kötött együttműködési megállapodást a kormány és a debreceni önkormányzat. A tervezés 2017-ben kezdődött, amikor a BORD Építész Stúdió nyerte el a megtervezésére kiírt tervpályázatot. Az elkészült látványtervek alapján a Forbes azt írta, az iskola Debrecen-Pallag településrészen, közvetlenül a Nagyerdő és egy Natura2000-es terület mellett épül majd. A koncepció lényege, hogy a ligetes belső udvart és a sportpályákat (a többi között egy föld felett „lebegő” kosárlabdapályát) körülvevő épület minél inkább illeszkedjen a zöld környezethez.
Külön említést érdemel, hogy az iskola honlapja szerint idehaza rendhagyónak számító dolgokat is tanulhatnak majd a nebulók, például mandarin nyelvet. Lehetőség lesz baseball-oktatásra és a robotikával is megismerkedhetnek a diákok. Az intézmény megalapítása egyébként minden bizonnyal nagy örömére szolgál majd a Debrecenbe érkező BMW-gyár dolgozóinak, nem kizárt, hogy a német mérnökök gyerekei is ebbe az intézménybe járnak majd. Sőt, a Népszava korábbi cikke szerint egyáltalán nem titkolt cél, hogy az ide települő külföldi nagyvállalatok dolgozóinak gyerekeit várja elsősorban az intézmény.
A beruházásról korábban beszélt a város polgármestere is. Papp László – a Fidesz oldalán elérhető – nyilatkozata szerint az iskola sajátossága lesz, hogy a magyar, illetve nemzetközi érettségit is szerezhetnek a tanulók. Kitért arra is, hogy a magyar, debreceni diákok mellett számítanak a környező országok tanulóinak jelentkezésére is. Mint mondta, először két óvodai évfolyam indul 36 gyerekkel, alsó tagozat 240 gyerekkel, felső tagozat 100 gyerekkel, illetve az úgynevezett diplomaprogramban szintén 100 gyerekkel tervezik megkezdeni a működést.
Arról nem tett említést, hogy csillagászati összegű tandíjat kell majd fizetni.
Erről szintén hallgatott Kósa Lajos, Debrecen korábbi polgármestere, és a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős korábbi tárca nélküli miniszter, illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is, akik részt vettek az intézmény alapkőletételén.
Nem mellékes körülmény, hogy a beruházás értékét eleinte 2 milliárd forintra becsülték, ám a közbeszerzési értesítő szerint végül majdnem 3,3 milliárd forintért valósítja meg azt a HUNÉP Universal Építőipari Zrt. A társaság korábban a debreceni Nagyerdei Stadion két kivitelezőjének egyike volt, de több önkormányzati tendert is elnyert.
Az iskolát a Debreceni Nemzetközi Oktatási Központ üzemelteti majd. A központ 97 százalékban a Debreceni Önkormányzat, 3 százalékban pedig a magyar állam tulajdonában van, illetve a Debreceni Egyetem is tulajdonrészt szerzett benne.
Kiemelt kép: https://isd.debrecen.hu/ | https://24.hu/belfold/2018/09/14/maganiskola-elitiskola-debrecen-tandij-kozpenz-kozbeszerzes/ | https://web.archive.org/web/20230922015431/https://24.hu/belfold/2018/09/14/maganiskola-elitiskola-debrecen-tandij-kozpenz-kozbeszerzes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzmilliardokbol-epul-elit-maganiskola-debrecenben-45-millio-lesz-a-tandij-1 | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-14 09:39:00 | [] | [
"Debrecen Város Önkormányzata",
"Hunép Universal Zrt.",
"International School of Debrecen"
] | [
"Debrecen",
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"oktatás",
"építőipar"
] | [] |
47,516 | Saját menzás cégét tette tönkre Szekszárd, hogy fideszes kézbe kerüljön az iskolai étkeztetés | Veszteségbe hajszolta saját vállalkozását, a Diákétkeztetési Kft.-t a szekszárdi önkormányzat azért, hogy helyet csináljon a fideszes Bánki Erikhez köthető Hungast cégcsoportnak a városban. | Veszteségbe hajszolta saját vállalkozását, a Diákétkeztetési Kft.-t a szekszárdi önkormányzat azért, hogy helyet csináljon a fideszes Bánki Erikhez köthető Hungast cégcsoportnak a városban.
A szekszárdi iskolák közétkeztetését biztosító cég éveken át gazdaságosan működött, tavaly azonban meredeken zuhantak a bevételei, mert az önkormányzat saját döntésével elvette tőle az iskolák nagy részét.
Hadházy Ákos a csütörtökön megtartott Korrupcióinfón arról beszélt, hogy az Ács Dezső polgármester vezette szekszárdi önkormányzat 2016 márciusában minden épeszű indok nélkül átadta az étkeztetés jogát – két kisebb iskola kivételével – a Hungast csoporthoz tartozó Kölyökmenza Kft.-nek.
Szekszárdon 2007-től az akkori fideszes önkormányzat kirúgta az addig főző vállalkozásokat és a közétkeztetéssel saját cégét bízta meg, a Diákétkeztetési Kft. 500 milliós hitelből korszerű új konyhákat hozott létre és viszonylag stabil minőségben főzött. Bár a hitelek visszafizetése sok problémát okozott, 2015-ig a cég visszafizette azokat, és 2015-ig nyereséget is termelt.
A cég vezetője hűtlen kezelést követett el, hogy lemondott a cége számára szerződésben biztosított koncesszióról. Ez akkor is igaz, ha nem ő, hanem a tulajdonos önkormányzat hozta meg az ép ésszel nem magyarázható döntést
mondta Hadházy.
A független képviselő szerint a hűtlen kezelés abban is tetten érhető, hogy az önkormányzat nagyobb összeggel finanszírozza az új cég működését, mint a sajátját.
A közétkeztetést végző cégeknek juttatott díjakat az önkormányzatnak határozatban kell megállapítani. A Bánki-féle cégnek ugyanazért a feladatért 20 százalékkal többet ad a város, mint saját cégének, amely a maradék két intézményben szolgáltat párhuzamosan. Az étkeztetés költsége két tételből, a nyersanyagból és a rezsiből áll. A nyersanyagot a szülők fizetik, a rezsiköltséget az önkormányzat. Utóbbit a nyersanyagköltség százalékában adja meg a rendelet. A Bánki-féle cég 107-110 százalékot kap, a szekszárdi cég csak 90 százalékot.
Hadházy szerint a finanszírozási stikliknél is nagyobb baj, hogy az ételek minősíthetetlenül rosszak, és kicsik az adagok.
Az indulás idején a „csúcs” az volt, amikor a gyerekeim köveket találtak az ebédben
állította a szekszárdi illetőségű országgyűlési képviselő.
Az óriási ütemben terjeszkedő cégcsoport sikerei mögött a korábbi cikkek Bánki Eriket, a Fidesz országgyűlési képviselőjét sejtették. A Hungast Holding Zrt. tulajdonosa ugyanis az S-Food Kft., amelynek tulajdonosai között György Tamás és testvérei is megtalálhatók. Az Átlátszó cikke szerint György Tamás – György Zoltánnal együtt – korábban tulajdonosa volt annak az Aquaplus Kft.-nek, amely több fideszes vezetésű településen is épített fürdőket, és amely alapítója volt az Aqua Holding Kft.-nek. Utóbbiban 2006 és 2010 között tulajdonos volt Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselője is. Páger Zsolt tavaly a Magyar Nemzetnek nyilatkozva viszont azt állította: „nem tud arról, hogy Bánki Eriknek bármilyen befolyása lenne a Hungast életére”, és nem a politikusnak köszönhető a terjeszkedés sem. | https://24.hu/belfold/2018/09/13/sajat-menzas-ceget-tette-tonkre-szekszard-hogy-fideszes-kezbe-keruljon-az-iskolai-etkeztetest/ | https://web.archive.org/web/20230203110909/https://24.hu/belfold/2018/09/13/sajat-menzas-ceget-tette-tonkre-szekszard-hogy-fideszes-kezbe-keruljon-az-iskolai-etkeztetest/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sajat-menzas-ceget-tette-tonkre-szekszard-hogy-fideszes-kezbe-keruljon-az-iskolai-etkeztetes | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-13 09:54:00 | [
"Ács Dezső",
"Bánki Erik",
"György Tamás",
"György Zoltán"
] | [
"Aquaplus Kft.",
"Hungast Holding Zrt.",
"Kölyökmenza Kft.",
"S-Food Kft.",
"Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Szekszárd",
"Tolna megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"közétkeztetés",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
47,517 | Lubickol a szennyvizes munkákban Mészáros: 4,2 milliárdért dolgoznak Hevesben | 4,2 milliárd forintért vállalta az M-E Konzorcium a szennyvíztisztító telep építését és csatornahálózat fejlesztését a Tarnaméra központú agglomerációban — derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentumból. A fejlesztés Tarnaméra mellett Nagyfügedet és Boconádot is érinti. | 4,2 milliárd forintért vállalta az M-E Konzorcium a szennyvíztisztító telep építését és csatornahálózat fejlesztését a Tarnaméra központú agglomerációban — derül ki a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentumból. A fejlesztés Tarnaméra mellett Nagyfügedet és Boconádot is érinti.
A konzorcium tagjai a közbeszerzési szempontból ikonikus, felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. valamint az Euroaszfalt Kft. A szerződést a résztvevő önkormányzatok szeptember 3-án, a Mészáros és Mészáros Kft. szeptember 6-án, az Euroaszfalt részéről pedig szeptember 13-án írták alá.
A műszaki ellenőr az Ister Mérnökiroda lesz, ők 11,9 millió forintért szerődtek a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.-vel (NFP).
Már feltűnt a radaron
2016 márciusában gigantikus közbeszerzési eljárást indított az NFP: hat egyenlő részre bontott, összesen 420 milliárd forint értékű megbízást pályáztattak meg. Az Európai Uniótól várt támogatással 2020-ig javarészt szennyvízcsatornákat és -tisztító telepeket kell építeni, de hulladékgazdálkodási és ivóvízminőség-javító beruházásokat is végre kell hajtani.
A 70 milliárdos blokkok nyertesei között van Mészáros Lőrinc is, a Heves megyei megbízás az Észak-Magyarországra vonatkozó rész egy projekje. Ahogy korábban megírtuk: az EU ellenőrei először a furcsa közbeszerzés felfüggesztését kérték, majd Magyarországra jöttek ellenőrizni a pénz felhasználását. Az auditorok arra jutottak, hogy az ellenőrzési rendszer lényegében nem működik, és megvillant több mint 40 milliárd forint támogatás megvonásának a lehetősége.
Kép: Marjai János/24.hu | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/14/szennyviz-meszaros/ | https://web.archive.org/web/20230328164020/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/14/szennyviz-meszaros/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lubickol-a-szennyvizes-munkakban-meszaros-42-milliardert-dolgoznak-hevesben | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-14 10:02:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"EuroAszfalt Kft.",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [
"Boconád",
"Heves megye",
"Nagyfüged",
"Tarnaméra"
] | [
"közbeszerzés",
"vízügy",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
47,518 | Még több állami hitelt kap a szellemberuházás, amit az OLAF vizsgál | Kiszállt a kormány egyik bankja, az Eximbank a csornai napelemgyár négy éve húzódó beruházásából. De ez nem azt jelenti, hogy megszűnt az állami hátszél. | Bankot váltott a befektető, amelynek négy év alatt sem sikerült a helyére tenni a napelemgyártó sor darabjait a világcsodaként beharangozott, 15 milliárd forint költségűre tervezett csornai gyárban. Az Áder János köztársasági elnök által adjusztált beruházást 2014-ben kezdték el, de máig nem termel az üzem, viszont gyanússá vált az EU csalás elleni hivatalának, a hvg.hu információja szerint vizsgálatot is indít a projekt ügyében. Az OLAF tisztázni akarja, hogy célba értek-e az uniós polgárok adóforintjai, vagy másfelé gurultak az eurók, magyarul elcsalták-e a támogatást.
Valamiféle gyanú korábban Magyarországon is felmerült, legalábbis az uniós forrás felhasználásával kapcsolatban a gazdasági tárca 2016-ban szabálytalansági vizsgálatot kezdett, a támogatás vissszafizetéssel sújtott projektek listáján azonban nem találtuk meg a csornai beruházást. Az unió egyébként a beruházás költségének töredékét finanszírozta, 1,9 milliárd forint támogatást nyújtott, a magyar állami hozzájárulás nagyságrenddel vaskosabb volt. Egy parlamenti interpelláció nyomán a napelemgyár kérdése tavaly egészen az ügyészségig ért, de az állami közreműködés nem szűnt meg. Sőt.
Az EcoSolifert még 2014-ben egymilliárd forint támogatásra érdemesítették egyedi kormánydöntéssel, az Eximbank pedig eredetileg 22,4 millió euró hitelkeretet hagyott jóvá a projektre, a jelzálogjogot 2015 júliusában be is jegyezte a cégbíróság a cég üzletrészeire. Úgy értesültünk, hogy nem mindenki támogatta az ügyletet, az Eximbank tavaly év végén tragikus hirtelenséggel elhunyt vezére, Urbán Zoltán szívesen megszabadult volna a projekt finanszírozásától, de hiába.
Az Eximbank jelzálogjogát végül idén augusztus elsején törölték, ám ennek nincs köze a csalás elleni hivatal vizsgálatához, sem ahhoz, hogy az építkezés elhúzódott. A cégdokumentumok alapján
az Eximbanktól egy másik kormánybank, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) vette át a stafétát. Idén március óta szerepel a jelzálogjoga az EcoSolifer üzletrészein, és a közjegyzői kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásából az is kiderül, hogy 80 millió eurót biztosított be az MFB. Ez több mint 24 milliárd forint, majdnem négyszerese az eredeti, az Eximbank által nyújtott durván 7 milliárdos hitelnek.
Ezek szerint még az eddiginél is nagyobb fantáziát látnak az üzletben, amely mögött a cégjegyzék szerint a svájci Obwalden kanton központjában, Sarnenben bejegyzett EcoSolifer AG áll. Az Áder-féle alapkőletétel környékén a Népszabadság részletesen foglalkozott a svájci anyacég hátterével, tőkeerős külföldi befektetőkre azonban nem bukkant, viszont a magyar származású Haidegger Ákos mellett megtalálta a Kulcsár-ügy másodrendű vádlottját, Kerék Csabát.
A 24.hu kérdéseire, hogy az MFB milyen megfontolásból lépett be az Eximbank helyére, miért emelték a hitel összegét, milyen garanciát látnak a napelemgyár beindulására, a fejlesztési bank nem reagált a megadott határidőig. Ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint mindenesetre hitelkeret-szerződés jött létre a kormánybank és az EcoSolifer között 80 millió eurós plafonnal, és ilyen összeg erejéig jelzálogjogot alapítottak az MFB javára. A kölcsönfedezet (vagy zálogtárgy) az EcoSolifer fővállalkozói szerződéseiből eredő minden fennálló és jövőbeni követelése, a végtermékértékesítési szerződéseiből eredő valamennyi követelése, valamint a know-how. Ezek szerint az MFB azzal számol, ami eddig nem következett be: vagyis hogy rengeteg napelemet fog eladni az EcoSolifer.
Kiemelt képünkön: Áder János köztársasági elnök és Haidegger Ákos, a csornai beruházást végrehajtó EcoSolifer Kft. ügyvezető igazgatója a csornai napelemgyár alapkövének lerakásán 2014. szeptember 20-án. Fotó: Cseh Dániel / MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/13/csorna-napelemgyar-olaf/ | https://web.archive.org/web/20220707170243/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/13/csorna-napelemgyar-olaf/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-tobb-allami-hitelt-kap-a-szellemberuhazas-amit-az-olaf-vizsgal | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-13 10:07:00 | [
"Haidegger Ákos",
"Kerék Csaba"
] | [
"EcoSolifer",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)"
] | [
"Csorna",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"energia",
"EU",
"bankok - pénzintézetek",
"OLAF-vizsgálat",
"hitelezés",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Csornai napelemgyár"
] |
47,519 | Az LMP feljelenti az MVM-et | Az LMP feljelenti a Magyar Villamos Műveket (MVM) hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt a Civil Összefogás Fórumnak (CÖF) adott támogatás ügyében – közölte Vágó Gábor, az ellenzéki párt politikusa. | Az LMP feljelenti a Magyar Villamos Műveket (MVM) hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt a Civil Összefogás Fórumnak (CÖF) adott támogatás ügyében – közölte Vágó Gábor, az ellenzéki párt politikusa.
A politikus a feljelentést azzal indokolta:
a kormánypropagandát harsogó CÖF elherdálta az MVM-től kapott támogatást, az állami tulajdonú vállalatnak pedig felelnie kell a közpénz elköltéséért.
Vágó Gábor emlékeztetett, tavaly májusban az Átlátszó kiderítette, hogy az MVM összesen 508 millió forinttal támogatta a CÖF-öt, idén áprilisban pedig ki is perelték az erről szóló szerződéseket, a bíróság ugyanis kimondta, hogy az állami tulajdonú vállalatok pénze igenis közpénz. Mint mondta, az is kiderült, hogy az MVM támogatásából a CÖF összesen
433 millió forintot költött négy darab, összesen 4 perc 40 másodperces kisfilm elkészítésére, vagyis 87 millió forintba került az adófizetőknek minden egyes perc, amelyből a CÖF-öt reklámozták.Az LMP politikusa hangsúlyozta, ebből a pénzből tíz magyar család kilakoltatását lehetett volna megakadályozni, vagy egy MRI-t lehetett volna venni egy rosszul felszerelt kórházba, vagy közel 190 tanár éves bérét lehetett volna kifizetni.
Vágó Gábor kiemelte, a kisfilmeket egy olyan cég készítette, amely milliárdos megbízásokat kap a kormánykampányokban és összefonódást mutat a TV2-csoport egyik legnagyobb műsorbeszállítójával, az MVM pr-osa pedig „kikotyogta” egy interjúban, hogy Rogán Antal propagandaminisztériumának jóváhagyásával költötték el a közpénzt a CÖF támogatására.
Tehát kormányzati jóváhagyással megy a kormánybarát civil szervezetekhez a pénz, azok pedig a fideszes eliten keresztül a kormánypropagandába juttatják ezt
Vágó Gábor arra a kérdésre, hogy ő hogyan szavazott volna a Sargentini-jelentésről, azt mondta: szerinte az Európai Parlamentben szerdán a Sargentini-jelentés elfogadásánál egy sokkal fontosabb döntés is született, hiszen megszavazták a „mémgyilkos” európai irányelv bevezetését is.
Vágó Gábor szerint ez az irányelv csorbítja a demokráciát és veszélyezteti a szabad nyilvánosságot, mert ennek értelmében a tartalomszolgáltatók előzetesen tudják majd cenzúrázni az interneten megjelenő tartalmakat. Amíg a Sargentini-jelentés egy szimbolikus politikai térben történik, addig ez konkrétan károsítani fogja az európai demokráciát, jegyezte meg.
(MTI, kiemelt kép: MTI Fotó/Bruzák Noémi) | https://24.hu/kozelet/2018/09/13/az-lmp-feljelenti-az-mvm-et-2/ | https://web.archive.org/web/20210927024805/https://24.hu/kozelet/2018/09/13/az-lmp-feljelenti-az-mvm-et-2/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-lmp-feljelenti-az-mvm-et-1 | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-13 10:14:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"média",
"PR",
"műsor / filmgyártás"
] | [
"Állami vállalati támogatás a CÖF-nek"
] |
47,520 | Repkednek a tízmilliárdok a PM új épületére | Más szervezetekkel egyetemben a Pénzügyminisztériumot is a várba költöztetik, a Mátyás-templom és a Hilton szomszédságába, a Szentháromság térre, oda, ahol a múlt század elején és azt megelőzően működött. Előbb azonban kemény milliárdokért felújítják az egyébként nemrég felújított épületet, mert így nem tetszik a kormánynak. | Más szervezetekkel egyetemben a Pénzügyminisztériumot is a várba költöztetik, a Mátyás-templom és a Hilton szomszédságába, a Szentháromság térre, oda, ahol a múlt század elején és azt megelőzően működött. Előbb azonban kemény milliárdokért felújítják az egyébként nemrég felújított épületet, mert így nem tetszik a kormánynak.
Eredetileg 26 milliárd forintra tervezték az épület visszacifrázását, később már 35-38 milliárd forintra taksálták a régi-újjá varázsolás költségét. Júniusban éppen nem volt elég pénz a tervezésre. A kivitelezésre pedig egy meglehetősen furcsa közbeszerzést írtak ki, amit a G7 szúrt ki. Keretszerződést, de nem a megszokott keretek között. És a munkát egy olyan konzorcium kapta, amelynek a kormányfő vejével is üzletelő Paár Attila cége, a WHB mellett egy eddig kevésbé ismert építőipari vállalat, a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. a tagja.
Most az első ütemről hirdettek eredményt, amelyben a kivitelező feladata
a teljes projekthez szükséges organizációs feladat ellátása, az ideiglenes létesítmények kiépítése vagyonvédelemmel, állványozással; általános és tartószerkezeti bontási munkák elvégzése, külső tetőbontás szakági bontásokkal, utólagos fal és aljzatszigetelés, visszaépül a háború után elbontott emelet és rizalit.
A meglévő födémek, alapok szerkezeti megerősítése a pincegarázs és az új épületszárny szerkezetépítési munkáinak elvégzése. Visszaépítésre kerül az eredeti tetőkontúr, mázas és mázatlan cserépfedéssel, bádogozási munkákkal, homlokzatképzés, új szerkezeteken hőszigeteléssel.
Meglévő nyílászárók magas színvonalú, a meglévővel azonos megjelenésű, de a mai igényeknek megfelelő újragyártása, a közműépítési munkák és a villámvédelem kiépítése.
A műemléki díszítő munkák nem részei a mostani beszerzésnek.
A projekt eredetileg becsült és az eredményhirdetés szerinti összege is nettó 9,8 milliárd forint. Három vetélytárs közül a keretszerződésben már előzőleg is nevesített W-G 2018 Konzorcium nyerte el, amelyben a West Hungária Bau Kft. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. vesz részt.
A West Hungária Bau tavaly majdnem megduplázta nettó árbevételét (25,4 milliárd forintról 41,4 milliárd forintra), adózás előtti eredménye pedig 2,5 milliárd forintról 5,2 milliárd forintra emelkedett 2016-hoz képest. A tulajdonos Paár Attila legutóbb 35. volt a leggazdagabb magyarok listáján 31,5 milliárd forintra becsült vagyonnal.
A Garage is szépen növekedett, azonban társa mellett eltörpül egyelőre, tavaly az előző évi 730 millió forintról egymilliárdra tornázta fel nettó árbevételét, nyeresége pedig 37 millióról 67 millió forintra emelkedett.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/12/repkednek-a-tizmilliardok-a-pm-uj-epuletere/ | https://web.archive.org/web/20220628085902/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/12/repkednek-a-tizmilliardok-a-pm-uj-epuletere/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/repkednek-a-tizmilliardok-a-pm-uj-epuletere | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-12 10:17:00 | [
"Paár Attila"
] | [
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Pénzügyminisztérium",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"építőipar",
"klientúra",
"közigazgatás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Hauszmann Program és a minisztériumok Várba költözése"
] |
47,521 | Van egy magyar cég, ahol elvileg még a titkárnő is kétmilliárdot termel | Az Európai Unióban bárhol megirigyelhetik a New Land Media Kft. tavalyi teljesítményét. A kormányzati hirdetéseket és plakátokat gyártó reklámcég papíron az uniós termelékenységi átlag 33-szorosát teljesítette 2017-ben. A brutális termelékenységi adat mutatja, mire képes egy cég, ha igazán jóban van a kormányzattal. | Hétfőn hozták nyilvánosságra az Agency Toplist névre keresztelt iparági felmérést, amely pénzügyi és reputációs szempontokat is figyelembe véve rangsorolta a reklámszakma hazai ügynökségeit.
Az efficiency rating összesítésből derült ki, hogy Balásy Gyula cége nem csupán magyarországi viszonylatban villantott nagyot tavaly. A kapacitáskihasználtsági mutatót az éves nettó árbevétel és az állományi létszám alapján számolták ki. Ez alapján a New Land Media minden egyes alkalmazottjára közel 2 milliárd, egészen pontosan 1 985 386 923 forintos bevétel jut.
A Rogán Antal szomszédjaként elhíresült Csetényi Csaba Affiliate Network Kft.-je 506 millió/fő, Kuna Tibor Trinity Communications Kft.-je 331 millió/fő teljesítménnyel lett dobogós, de nekik sem kell szégyenkezniük, hiszen a nemzetközi felmérések alapján mintegy 200 ezer euró a vállalkozások uniós átlaga, vagyis egy alkalmazott egy év alatt nagyjából 60 millió forintnyi árbevételt produkál.
A New Land Media messze megelőzött mindenkit a legutolsó lezárt üzleti év nettó árbevételével is. A cég egymaga kasszírozta a top 20-ba tartozó ügynökségek összárbevételének negyedét. A performance rating kategória szerint a 20 legnagyobb magyar ügynökség 2017-ben közel 93,7 milliárd forintos forgalmat bonyolított, amiből a Balásyék részesedése 25,8 milliárd volt.
Az állami kommunikációs feladatokkal összefüggő tendereken öt ügynökség szerepel rendszeresen sikerrel: a New Land Media, a Trinity Communications, az Affiliate Network, a Network 360 Reklámügynökség (HG 360) és a Lounge Design Kft. Ők együtt 59 milliárdot forgalmaztak, ami 63 százaléka a vezető cégek összbevételének.
A reklámügynökségi bevételek alakulását alapvetően meghatározza a média tulajdonosi szerkezetének jelentős mértékű politikai polarizációja, ám ez az elsöprő túlsúly egyáltalán nem tükröződik a szakmai sikerek terén.
A reputáció kategóriában egyik kormány által favorizált ügynökség sem került be az első 15 közé.
Ebben a kreatív- és hatékonysági mutatóba a reklámfesztiválokon elért eredményekből, valamint az adott vállalat reklámegyenértékéből (AVE: Advertising Value Equivalency) kiszámolt pontok alapján rangsorolták a cégeket. Az első három helyre a Republic Group, a White Rabbit és Isobar Budapest került. | https://24.hu/belfold/2018/09/10/van-egy-magyar-ceg-ahol-elvileg-meg-a-titkarno-is-ketmilliardot-termel/ | https://web.archive.org/web/20220707133252/https://24.hu/belfold/2018/09/10/van-egy-magyar-ceg-ahol-elvileg-meg-a-titkarno-is-ketmilliardot-termel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/van-egy-magyar-ceg-ahol-elvileg-meg-a-titkarno-is-ketmilliardot-termel | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-10 10:23:00 | [
"Balásy Gyula",
"Csetényi Csaba",
"Kuna Tibor"
] | [
"Affiliate Network Kft.",
"New Land Media Kft.",
"Trinity International Communications Kft."
] | [] | [
"média",
"PR",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
47,522 | Nagy trió az Andrássyn: 3 milliárdos, 3 közös palota | Garancsi István, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt, a magyar gazdaság három meghatározó figurája magánemberként közösen birtokol három Andrássy úti palotát.
Az Oktogon mellett hamarosan új szállodaprojektet indíthatnak.
A két éve nyitott négycsillagos hoteljük tavaly már 400 milliós nyereséget produkált.
Az ingatlanok a VI. kerület egykori MSZP-s vezetőinek Andrássy úti házeladási ügyletei során kerültek Garancsiékhoz. | Két éve adták át az Andrássy úton a pazarul felújított egykori Schossberger-palotát, amelyben azóta egy 99 szobás négycsillagos hotel működik. Az Andrássy út 8-as szám alatt nyitott Hotel Moments Budapest a szaksajtó szerint 2016-ban a főváros egyik legszínvonalasabb beruházása volt. Az átépítésnél nem kímélték a pénztárcájukat, mégis gyors üzleti siker koronázta a projektet: a szálloda tavaly egymilliárdos forgalom mellett 400 millió forintos hasznot hozott a tulajdonosoknak, akik azonban mértékletes és előrelátó módon nem vettek ki egyetlen fillért sem a kasszából. Vélhetően lesz is hova tenni a megtakarítást.
A miniszterelnök barátjaként ismert, szerteágazó érdekeltségekkel rendelkező Garancsi István, az OTP-vezér Csányi Sándor és a Molt irányító Hernádi Zsolt nem csak a Videoton VIP-szektorából ismeri egymást. Már régóta barátkoznak és nagyon szoros üzleti szálak is összekötik őket. Közös részvénytársaságuk hozta létre a Hotel Moments-et, és hamarosan az Andrássy úton egy újabb hotel építésébe is belekezdhetnek.
Meglett az utolsó albetét, megszűnik a szórakozóhely
Bezárták és a napokban végleg el is költöztették az Oktogonhoz közeli Andrássy út 52-ből a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárát, amely 84 éven át, 1934 óta működött az épületben.
Ez a fővárosi önkormányzati kézben lévő szerény ingatlanrész volt az utolsó szeglet a közel 3000 négyzetméteres háztömbben, amelyhez sokáig nem tudott hozzáférni az A8-52 Ingatlanforgalmazó Kft., holott az épületben lévő összes lakás több mint egy évtizede a birtokában volt. Tavaly azonban fordult a kocka. A Fidesz-KDNP-s főpolgármester-helyettes, Bagdy Gábor javaslatára a Fővárosi Közgyűlés megszavazta az eladást.
Az A8-52 Kft.-nek végül 269,9 millió forintot kellett fizetnie a 318 négyzetméteres könyvtárért, ami több volt, mint amennyibe a 2000-es években az épület többi része együttesen került. A könyvtár megszerzésével elhárult az akadály a tömb átépítése elől. Információink szerint a földszintet elfoglaló szórakozóhely, a Hello Baby Bar is bezár idén, a következő évre már nem vesz fel rendezvényfoglalásokat.
Az 1880-ban épült, műemléki védettségű tömb felvásárlását befejező A8-52 Kft. a Hotel Moments-et birtokló A8 Palace Hotel Zrt. leányvállalata volt. A céggel kapcsolatban azért kell múlt időt használni, mert a sikeres könyvtárvétel után a tulajdonosok – nem hagyva kétséget további szállodaberuházási szándékuk felől – A52 Hotel Projekt Kft.-re keresztelték át a céget. (Az cégnevekben szereplő A8 és A52 a két Andrássy úti tömb házszámára utal, az átnevezésből pedig érzékelhető, hogy most már nevükben is elkülönülő projektekként kezelik őket.)
Benne van a CD Hungary
Az A8 Palace Hotel Zrt. részvényeinek többsége egyenlő arányban oszlik meg a három üzletember, Garancsi, Csányi és Hernádi között, de részesedése van a CD Hungary Zrt.-nek is.
Eddig a CD Hungary jelenléte biztosította, hogy a beruházásokkal kapcsolatban Garancsiéknak ne kelljen exponálni magukat a nyilvánosság előtt. A Hotel Moments átadásakor is Szigeti Zsolt vezérigazgató beszélt projektmenedzserként az ingatlanfejlesztésről a sajtónak. A többieknek sikerült annyira háttérben maradniuk, hogy nevük fel sem merült a milliárdokat felemésztő beruházással kapcsolatban, pedig áttételesen a CD Hungaryt is a Garancsi, Hernádi, Csányi trió tulajdonolja.
A CD Hungarynak egyébként elévülhetetlen érdemei voltak az ingatlanok megszerzésében. A potom áron lebonyolított ingatlancserékből rendőrségi ügy is kerekedett.
A szocialisták adták el, náluk landolt
Az Andrássy 8. és 52. „privatizációja” része volt annak a hét zavaros ügyletnek, amelyet a Verók István polgármester és helyettese, Fürst György vezetése alatt álló VI. kerületi MSZP-s többségű önkormányzat hajtott végre az Andrássy úton.
Az önkormányzat 2005-ben a két palotát egyszerre cserélte el három terézvárosi lakásra, valamint egy II. kerületi lakóházra úgy, hogy a tulajdonában lévő Andrássy úti épületeket összesen 309 millió forintos csereértéken számították be az alkuba.
Az ingatlancsere nyomán a CD Comission Kft. lett a két Andrássy úti ház gazdája. A diplomáciai ingatlanokkal gazdálkodó CD Comission az 1990-es években került annak a Szigeti Zsolt vezérigazgatósága alatt működő CD Hungary Ingatlanforgalmazó Zrt.-nek az érdekeltségébe, amelyben épp a csereügylet idején volt ügyvezető Garancsi István. A hatalmas vagyonnal rendelkező CD Hungaryban a 2000-es években különféle utakon befolyást szerzett Csányi Sándor és Hernádi Zsolt is. A két épületet röviddel a csere nyélbe ütése után ki is szervezték a CD Comissionból az A8-52 Kft.-be.
A VI. kerületi önkormányzat oldalán található összefoglaló szerint az Andrássy 8. és 52. számú épületek ügyében a többi, nagy botrányt kavaró ügylethez hasonlóan elindult egy ügyészségi vizsgálat, csakhogy a hatóság ebben a külön kezelt ügyben még a kerületi MSZP potentátjaira sem volt kíváncsi, és mindössze nyolc vallomást gyűjtött be, mielőtt vádemelés nélkül lezárta a nyomozást. Az immár fideszes vezetés alá került terézvárosi önkormányzat jogi képviselője panasszal élt a döntéssel kapcsolatban, de a panaszt a Legfőbb Ügyészség elutasította. A Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy a nyomozást 2014 májusában szüntették meg.
Garancsi István számára kevésbé volt sima az Andrássy út 3. 2005-ös adásvételének vizsgálata, amiből bírósági ügy lett. Ebben az eljárásban 2015 májusában a Fővárosi Törvényszéken neki is tanúskodnia kellett. Garancsi a tárgyaláson arra hivatkozott, hogy az ingatlanportfoliója üzemeltetését menedzsment végzi, ezért nincsenek érdemi információi arról, milyen előzményekkel került az ő és milliárdos társai érdekeltségébe a ház.
Az Andrássy út 3. szám alatti ingatlan, az egykori Saxlehner-palota tulajdonjoga kicsit kacskaringósabb utat járt be, mint a másik két háztömbbé. Az egykori Postamúzeum épületét a benne lévő 40 különálló ingatlannal 328 millió forintért adta el a kerületi önkormányzat, jóllehet a szakvélemények szerint legalább 1,2 milliárd forintot ért. A saját tőkével egyáltalán nem rendelkező vevők – két magánszemély – nem tartogatták sokáig a hatalmas házat, néhány cég érintésével hamarosan Garancsiéknál kötött ki.
A palota 2017 novembere óta elvileg rekonstrukció alatt áll. Az Andrássy úti főkapu fölött elhelyezett tábla szerint a műszaki átadás 2019 második negyedévében várható. Egy ilyen tulajdonosi háttér mellett természetesen ez kissé másként megy, mint egy átlagos épület-felújításánál. Ahogy az utca túloldalán, egy saroknyira lévő Hotel Moments esetében, a Saxlehner-palotánál is majdnem mindent házon belül oldalnak meg. A háztulajdonos cégek, amelyek mind a CD Hungaryval megegyező rózsadombi címre vannak bejelentve, építtetőként, a CD Hungary lebonyolítóként, a szintén Garancsi-birodalomhoz tartozó Market Zrt. pedig kivitelezőként működik közre a munkafolyamatban, azaz saját megbízásból saját maguknak építenek. | https://24.hu/belfold/2018/09/10/garancsi-csanyi-hernadi-andrassy-palota/ | https://web.archive.org/web/20220819084207/https://24.hu/belfold/2018/09/10/garancsi-csanyi-hernadi-andrassy-palota/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-trio-az-andrassyn-3-milliardos-3-kozos-palota | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-10 10:41:00 | [
"Bagdy Gábor",
"Csányi Sándor",
"Fürst György",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Verók István"
] | [
"A8 Palace Hotel Zrt.",
"A8-A52 Ingatlanforgalmazó Kft.",
"CD Hungary Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"idegenforgalom",
"klientúra"
] | [] |
47,523 | Súlyos szabálytalanságokat találtak a Nemzeti Sportközpontok ellenőrzésekor | Az Állami Számvevőszék befejezte a Nemzeti Sportközpontok 2012-2016. évi pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályszerűségének, továbbá a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont beruházás-előkészítésének ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy a Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit. | Az Állami Számvevőszék befejezte a Nemzeti Sportközpontok 2012-2016. évi pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályszerűségének, továbbá a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont beruházás-előkészítésének ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy
a Nemzeti Sportközpontok belső kontrollrendszere nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal való átlátható, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit.
Az intézmény pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, az integritás kontrollkörnyezetét nem a kockázatokkal arányosan alakította ki. Szervezeti és működési folyamatai, belső szabályozottsága, a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont megvalósítása az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az eredményes megvalósítás szempontjából magas kockázatokat hordoz. A beruházás döntés-előkészítése nem volt megfelelő.
Az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi a közpénzek felhasználásában meghatározó központi alrendszer részét képező intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodását, ideértve a közpénzből megvalósuló, kiemelt jelentőségű beruházások döntés-előkészítésétől a kivitelezés megkezdéséig kifejtett tevékenységüket.
A Nemzeti Sportközpontok az olimpiai központok működtetésére és fejlesztésére, a magyar versenysport és utánpótlás-nevelés felkészülési bázisának biztosítására, valamint egyes sporttal kapcsolatos kiemelt feladatok ellátásának elősegítése érdekében 2005. január 1-jétől kezdte meg működését központi költségvetési szervként. Az intézmény feletti irányító szervi feladatokat előbb a NEFMI, majd az EMMI látta el. 2015. április 1-jétől az ellenőrzött időszak végéig az NFM volt az irányító szerv. Az ÁSZ megállapította, hogy Nemzeti Sportközpontok feletti irányító szervi feladatellátás az ellenőrzött időszakban szabályszerű volt.
Az Állami Számvevőszék az emberi erőforrások miniszterének egy, a Nemzeti Sportközpontok főigazgatójának tizenöt javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük. | https://24.hu/belfold/2018/09/11/nemzeti-sportkozpontok-asz/ | https://web.archive.org/web/20180912122116/https://24.hu/belfold/2018/09/11/nemzeti-sportkozpontok-asz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sulyos-szabalytalansagokat-talaltak-a-nemzeti-sportkozpontok-ellenorzesekor | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-11 10:50:00 | [] | [
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)"
] | [] | [
"sport",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [] |
47,524 | A NER főutcája lett az Andrássy, bevásároltak a főoligarchák a világörökségbe | A Nemzeti Együttműködés Rendszere nagyrészt bekebelezte Budapest fő sugárútját. Az Andrássy úti villák és paloták iránt az utóbbi években egyre élénkült az érdeklődés, és mára szinte minden fontos üzletember bevásárolta magát a világörökségbe. Egymással is üzletelnek. | A névsor egyre hosszabb: Mészáros Lőrinctől Tiborcz Istvánon át Schmidt Máriáig. Fent látható videós összeállításunkban összegyűjtöttük, hogy az elmúlt időszakban kik és milyen beruházásokkal telepedtek le az Andrássy útra. A NER fő gazdasági potentátjai némelykor együtt szereznek, máskor utóbb szállnak be a másik ingatlanüzletébe, de a lényeg ugyanaz: a milliárdjaikat a közös ügyletek egyre sűrűbb szövedéke tartja össze.
A 3., 8., 52.
Garancsi István, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt triója az Andrássy út 3., 8. és 52. szám alatti bérpalotákat birtokolja. Hétfői cikkünkben beszámoltunk róla, hogy a magyar gazdaság három különösen befolyásos szereplője a 2000-es évek közepén potomáron jutott hozzá az épületekhez.
Az Andrássy 3., az egykori Saxlehner-palota jelenleg felújítás alatt áll, a túloldalon található Andrássy 8. azonban már két éve szállodaként működik. A három üzletember – élükön Garancsival, a miniszterelnök jó barátjával – milliárdos beruházással 99 szobás, négycsillagos hotellé alakíttatta át a háztömböt. Hotel lesz az 52-es számú házból is, a legújabb projekt pedig a 3000 négyzetméteres Oktogon melletti épület átalakítása lehet. A start közelségét jelzi, hogy a napokban kiköltöztették a Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárát, és hamarosan megszűnik az épületben működő rendezvényközpont, a Hello Baby Bar is.
A 70.
Csányi Sándor háromnál se állt volna meg, további terjeszkedési terveit mutatja, hogy az OTP egyik ingatlan cége meg akarta szerezni az Andrássy 70. alatti irodaházat is. Az Inga Kettő Kft. csaknem 3 milliárd forintot ajánlott a svéd hátterű Stena Propertynek, de hoppon maradt. Az épületet, ahol korábban a Lukács Cukrászda is működött, élve a törvény adta elővásárlási jogával, végül a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség vásárolta meg, hogy oda költöztesse az új közbeszerzési főosztályát.
A 43.
Tavaly aratott Tiborcz István, a miniszterelnök veje, aki az Andrássy 43.-ban vásárolt meg egy majdnem teljes emeletet.
Az egyre nagyobb ingatlanokban utazó Tiborcz amellett, hogy megszerezte a turai kastélyt, a badacsonyi Ranolder-villát és a Pesti Vigadó melletti Mahart-házat, az Oktogon mellett alakított ki több mint 600 négyzetméteres lakásirodát. A hely eredetileg a BDPST Zrt. nevű ingatlanos cég központja lett volna, de a cég székhelyét végül áttették Garancsi, Hernádi és Csányi közös cégének, a CD Hungary Zrt.-nek gellérthegyi ingatlanába. A kapucsengőn továbbra is a BDPST neve szerepel, de a két megvásárolt lakás egy másik Tibocz-cég, a Downtown Development Kft. tulajdonába került 2017 őszén.
A 59.
A nyár eleje óta szinte naponta látni Mészáros Lőrinc Mercedes limuzinját az Andrássy 59. előtt, amely az Appeninn Holdingon keresztül került a felcsúti milliárdos érdekeltségébe. Az egykori Andrássy-palota, mai nevén Dávid-ház a Plaza House Kft. közel 2,2 milliárd forintos felvásárlásával váltott gazdát. Az ügylet finanszírozásához a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. 622 millió forint kölcsönt adott, majd maga is beköltöztette székhelyét az épületbe. Augusztusban aztán
Tiborcz István bevásárolta magát az Appeninn Holdingba, így lényegében ötödrészben a Dávid- háznak is tulajdonosa lett.
A 113.
Vannak régi tulajdonosok is a nemzet sugárútján, például a 113-as szám alatti épület még 1993-ban került az SBGK nevére. Az SBGK az Orbán családot is képviselő ügyvédi iroda, Bajkai István fideszes képviselőhöz köthető. A neves ügyvédi iroda az utóbbi években sokmilliárdos szerződéseket köthetett a Miniszterelnökséggel. (De két, csaknem 5 milliárd forintos tanácsadói megbízásból nemrég kikoptatta a Miniszterelnökség.)
A 80., 82.
A páros oldalon, az Andrássy út 80. tavasszal lezajlott tulajdonosváltásával nagy előrelépés történt egy további hotelberuházás felé. Schmitt Mária és Ungár Péter ingatlancége saját részvényeiért vette meg a házat, amelynek szomszédja, a 82-es szám alatti épület már korábban is a tulajdonuk volt. A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) bejelentette, hogy a két ingatlant közösen átalakítva egy 8000 négyzetéteres boutique hotelt hoz létre, amit egy „Budapest iránt érdeklődő szállodaláncnak” kívánnak majd bérbe adni.
Keddi hír, hogy a BIF-ben 5,7 milliárdos részesedést vásárolt a Takarékbank, amely az utóbbi időben egyre erősebb kapcsolatba került a Mészáros-birodalommal.
A 116.
Tiborczhoz vezetnek a szálak a páros oldalon is. Weiss Manfréd egykori sugárúti villáját, a 116-os szám alattit Paár Attila cége, a West Hungária Bau Vagyonkezelő Kft. vette meg még tavaly februárban. Ez ugyanaz a társaság, amelyik megtette a szívességet, hogy az európai uniós csalás elleni hivatal célkeresztjébe került Elios Zrt.-ből kivásárolta Tiborcz István érdekeltségét. De a közvilágítás-szerelésben és közbeszerzésben világbajnok Elios átvétele csak a kezdete volt a Tiborcz-Paár partnerségnek.
Az 1509 négyzetméteres Andrássy úti ingatlant 723,6 millió forintért sikerült megszereznie Paárnak az állami vagyon felett őrködő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésén. Az átalakítási munkálatok folynak, erről árulkodik a „Maradandót alkotunk” szlogennel beburkolt ingatlan.
A szélsebesen gyarapodó építőipari csoportot tulajdonló Paár Attilának sem ez az egyetlen Andrássy úti ügylete, a West Hungária Bau nyerte el a megbízást az Operaház felújítására. A beruházás értéke 15,5 milliárd forint.
A 114.
A WHB szomszédságában, a 114-es szám alatti, ugyancsak egykori Weiss Manfréd-villán egy másik, közpénzes munkákkal jól kibélelt cég dolgozik, az Andrássy úton három ingatlanban is érdekelt Garancsi István vállalata, a Market. Ezt az épületet még 2015-ben vette meg a katari állam, a korabeli sajtóhírek szerint egymilliárd forint körüli összegért. Követségnek szánták az ingatlant, de egyelőre a Market-logó borítja: „Építeni szeretünk”. | https://24.hu/belfold/2018/09/13/andrassy-ut-tiborcz-meszaros-csanyi-garancsi/ | https://web.archive.org/web/20230325003359/https://24.hu/belfold/2018/09/13/andrassy-ut-tiborcz-meszaros-csanyi-garancsi/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-foutcaja-lett-az-andrassy-bevasaroltak-a-fooligarchak-a-vilagoroksegbe | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-13 10:52:00 | [
"Bajkai István (dr.)",
"Csányi Sándor",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Paár Attila",
"Schmidt Mária",
"Tiborcz István",
"Ungár Péter"
] | [
"Appeninn Holding Nyrt.",
"BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.",
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"CD Hungary Zrt.",
"Downtown Development Kft.",
"Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt.",
"Market Építő Zrt.",
"SBGK Ügyvédi Iroda",
"Takarékbank Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
47,525 | Újabb, 5,9 milliárdos plakátkampányt indít a kormány | A lebonyolító természetesen Balásy Gyula két cége. De segít majd a Századvég is. | Idén júniusban ismét gigantikus, 75 milliárd forintos keretszerződést kötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) három, kivétel nélkül remek kormányzati összeköttetésekkel rendelkező csoporttal az állami hirdetések körüli teendőkre. A három befutó Csetényi Csaba, Kuna Tibor és Balásy Gyula érdekeltségei voltak, kizárólag ezek a vállalkozások adhattak ajánlatot az állami megbízásokra. Csakhogy Csetényi és Kuna cégeit kizárták, mivel a Közbeszerzési Hatóság szabálytalanságokat tárt fel náluk, így a közpénzes médiaköltések egyetlen médiaügynökségen folynak keresztül.
Az tehát nem csoda, hogy az NKOH új megbízását Balásy Gyula érdekeltségei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Szolgáltató Kft. vitték el, az összeg annál inkább: nettó 5 milliárd 905 milliárd forintos megbízást kaptak Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására a Közbeszerzési Hatóság honlapjára feltöltött dokumentáció szerint.
A kissé bonyolult megfogalmazást eddig a plakátkampányokra használták.
Balásy cégei ugyanazokkal az alvállalkozókkal dolgoznak majd, akikkel a korábbi plakátkampányokon is: munkát kap a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft., a p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft., illetve az extrán kormányközeli Századvég Politikai Iskola Alapítvány. Az NKOH gyorsan őrlő malmairól árulkodik, hogy az ajánlattételi felhívást szeptember 10-én küldték ki Balásyéknak, az ajánlat elfogadásáról szóló összegzést pedig két nappal később, szeptember 12-én hozták nyilvánosságra.
A kampány témájáról nem szól a dokumentáció.
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/13/plakatkampany/ | https://web.archive.org/web/20220703200453/https://24.hu/fn/gazdasag/2018/09/13/plakatkampany/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-59-milliardos-plakatkampanyt-indit-a-kormany | 24.hu | hungarian-news | 2018-09-13 11:10:00 | [
"Balásy Gyula",
"Csetényi Csaba",
"Kuna Tibor"
] | [
"Kód Piac- Vélemény- és Médiakutató Intézet Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft.",
"p2m Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft.",
"Századvég Politikai Iskola Alapítvány"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"PR",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Kormányzati tájékoztató kampányok (2012-)"
] |
47,526 | Amerikai és cseh hátterű cégek terjeszkednek a magyar helikopterpiacon | A 2016-ban Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft. nemrégiben egy új repülős vállalkozást alapított az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG) magyar leányvállalatával. Az IDAG-tól 2017-ben vett a magyar rendőrség helikoptereket, és a cégben azóta már társtulajdonos a prágai üzletember Jan Obrman is, akinek cseh cégétől a rendőrség 2016-ban nagyon drágán vett öt gépet. | A 2016-ban Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft. nemrégiben egy új repülős vállalkozást alapított az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG) magyar leányvállalatával. Az IDAG-tól 2017-ben vett a magyar rendőrség helikoptereket, és a cégben azóta már társtulajdonos a prágai üzletember Jan Obrman is, akinek cseh cégétől a rendőrség 2016-ban nagyon drágán vett öt gépet.
2017 márciusában írtunk arról, hogy merre utazgatnak a nemzeti tőkésosztály magánrepülői.
Akkori cikkünk főszereplője a Fly-Coop Kft. volt, mert ez a cég utaztatta helikopterrel Rogán Antal propagandaminisztert 2016-ban egy celebesküvőre. Ebből akkora botrány lett, hogy az eseményről beszámoló Népszabadságot néhány nappal később bezárta a Fidesz-közeli tulajdonosa.
A Fly-Coop Kft. viszont Rogán helikoptereztetése után egy évvel megkapta első állami megbízását. A cég 2017 végén egyedüli indulóként nyerte meg az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közbeszerzését, melynek keretében donorszervek és orvosok szállítására alkalmas 2 gépet tart az Országos Vérellátó Szolgálat folyamatos rendelkezésére 571,5 millió forintért.
A történet egyik kulcsfigurája Jakab Tamás, a Fly-Coop Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa, aki több szálon is kötődik a kormányhoz: egy másik érdekeltsége, az Aeroglobe Kft. 2017 elején Hun-Jet Kft. néven közös repülős vállalkozást alapított a Fidesz kedvenc biztonsági cégével, a Valton-Sec Kft.-vel.
Amerikai cég a háttérben
2018. júniusában a Fly-Coop Kft. alapított egy új céget, a Flight Trails Akadémia Kft.-t. Ennek fő tevékenységi köre járművezető-oktatás, de számos egyéb, szerteágazó tevékenységi kört is felvett, pl. légi- és űrjármű gyártása és javítása, programozás, ingatlankezelés, és kommunikáció.
A cégben a Fly-Coop üzlettársa az Aero-Idag Kft., amelynek tulajdonosa az amerikai International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG).
A repülés rajongóinak ismerős lehet az IDAG neve, 2017-ben ugyanis a Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hat darab, korábban az angol rendőrségnél szolgálatot teljesítő MD902 típusú helikoptert vásárolt a cégtől. Az ORFK nem verte nagydobra a beszerzést, de a szakmai hírekkel foglalkozó Aeromagazinnal azt közölte a Belügyminisztérium, hogy “a hat helikopter beszerzésére a határrendészeti feladatok ellátásának elősegítése érdekében került sor, légi mentési feladatok ellátására nem alkalmasak, kifejezetten rendőrségi rendszerekkel vannak ellátva."
A szaklap szerint viszont az IDAG-tól vásárolt helikopterek öregek és elavultak: a legfiatalabb gép is tíz éves, és átlagosan 11.638 órát töltöttek már a levegőben.
Arra a Magyar Nemzet bukkant rá, hogy az ORFK tavaly nettó 5,3 milliárd forintot fizetett az IDAG-nak a hat helikopterért, és kötött a céggel egy 3,8 milliárd forint értékű karbantartási szerződést is, tehát a beszerzésre 2017-ben 9,1 milliárd forintot költött a rendőrség.
Ez azonban még nem a vége, ugyanis az ORFK 2018-as szerződéslistáján is szerepel az IDAG és a “6 db helikopter beszerzése és alkatrész" tárgyú megállapodás, és az összeg itt 2,5 milliárd forint. A szerződés időtartama 2018. februártól 2022. júliusig tart, de azt nem tudni, hogy addig összesen mennyit fog kifizetni a rendőrség az IDAG-nak.
És innentől válik igazán bonyolulttá a történet. Kutakodásunk során újabb cégek, és több gyanús ügy került elő.
Lekértük az IDAG adatait a pennsylvaniai hivatalos cégnyilvántartásból, így megtudtuk, hogy a céget 2016 májusában alapította Robert T. Caldwell.
Néhány hónappal azután, hogy az ORFK megvette a hat darab MD902-es helikoptert az IDAG-tól, a cégben változás történt. 2017 novemberében Caldwell mellett Jan Obrman is tulajdonos lett az IDAG-ban, és egyúttal Caldwell mellett ő is a menedzsment tagja lett.
Egy dörzsölt cseh üzletember
Jan Obrman 1961-ben született Prágában. Családja a szocialista Csehszlovákia idején először Svájcba, később Németországba emigrált, de ezután Obrman több alkalommal élt hosszabb ideig az Egyesült Államokban és Kanadában is.
Történelem és politológia szakokon végzett a müncheni egyetemen, majd a Szabad Európa Rádiónál (SZER) lett közép-európai politikai, gazdasági és katonai folyamatokra szakosodott elemző. Az 1989-es rendszerváltás után Münchenből Prágába költözött, és a helyi Szabad Európa Rádió beindításán dolgozott. 1996-ban a SZER végrehajtó bizottságának tagja lett, és a rádió adminisztrációs igazgatójává nevezték ki.
Ezután a magántelevíziózás felé fordult, de csakhamar a cseh média történetének egyik legbonyolultabb tulajdonjogi vitájának főszereplőjévé vált. A Galaxia TV földi műsorszórási engedélyével rendelkező Martin Kindernay, és a kábeltévé, illetve a műholdas közvetítési jogokat birtokló Obrman, valamint a mögötte álló amerikai-magyar nemzetközi befektető társaság éveken át tartó jogi küzdelmei az akkor már TV3 nevet viselő csatorna megszűnéséhez vezettek.
Obrman ezután a haditechnikára evezett át. 2006-ban a csehországi cége, a U-Turn propagandajátékot gyártott az amerikai védelmi minisztériumnak, a Pentagonnak. A mobilra letölthető játék az iraki piacra készült, és az amerikaiakat támogató üzenet mellett abban is segített, hogy a programot letöltő irakiakról minél több információt tudjon meg az amerikai hadsereg és titkosszolgálat.
2012 novemberében aztán egy új haditechnikai cég alakult Prágában, a European Air Services (EAS), amelynek egyik fő profilja az amerikai MD-helikopterek európai eladása. Cseh cégadatbázisok szerint Jan Obrman közvetlenül az EAS megalapítása után a cég részvényese lett százezer cseh koronával, és még ugyanazon a napon kinevezték a cég ügyvezetőjévé.
Obrman az EAS arca is lett, egy 2013-as reklámvideóban a cég képviseletében ecseteli az MD-helikopterek előnyeit.
A rendőrségi helikopterbiznisz
Obrman vezette az EAS-t 2016 elején is, amikor a magyar rendőrség öt helikoptert vett a cseh cégtől.
A tizenöt éves, szintén MD902 típusú gépeket eredetileg a németországi Baden-Württemberg tartomány belügyminisztériuma hirdette meg eladásra, és közleményük szerint 4,8 millió euróért sikerült eladniuk őket.
Az öt helikoptert az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vette meg, de nem közvetlenül a németektől, hanem az EAS közvetítésével. Az ORFK az öt használt helikopterért 13,2 millió eurót fizetett az EAS-nek, vagyis a cseh cég több mint nyolcmillió eurót nyert az üzleten.
Akkoriban jókora botrány lett ebből, mert úgy tűnt, hogy az ORFK közel háromszoros áron vásárolta meg a gépeket. Az ORFK azzal magyarázta az árat, hogy a helikopterekkel együtt többek között hőkamerarendszert, teljes elektronikai támogató és ellenőrző szoftver- és hardverrendszert, valamint speciális rendőrségi felhasználásra alkalmas berendezéseket és azok rendszereit is megkapták. Továbbá a helikopterek üzemeltetéséhez, javításához szükséges szerszámkészleteket, kiszolgáló eszközöket, szerelő állványokat, pótalkatrészeket is kaptak, ráadásul átfestve és felújítva érkeznek a helikopterek.
A gépeket tavaly januárban kapta meg a rendőrség, az üzletről még az MD-helikopterek gyártója is beszámolt.
Az ORFK és az EAS között egy magyar cég, az Aerotechnika M&T Zrt. közvetített. Annak tulajdonosa, Takács Miklós a HVG-nek magyarázkodott az EAS-tól vett helikopterek áráról:
“Tény, hogy a németeknek kifizetett ár háromszorosa az, amit a Belügyminisztérium kifizetett a helikopterekért, ám az üzlethez tartozik még egy külön szerződés, amiről eddig senki sem írt. Ennek nagyságrendje meghaladja a 2,5 millió eurót, és tartalmazza a rendőrségi felszerelést, a földi kiszolgáló eszközöket, és a kiképzést is, tehát a hardvert és a szoftvert, ami az üzembe helyezéshez, karbantartáshoz szükséges."
A Belügyminisztérium megerősítette a HVG-nek, hogy az Aerotechnika M&T Zrt. az EAS alvállalkozójaként vett részt az üzletben.
A European Air Services-t néhány hónapja felvásárolta a Czechoslovak Group (CSG) nevű fegyvergyártó konszern egyik leányvállalata. A CSG pedig nyakig benne van a politikában: anyagilag támogatta az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel jó kapcsolatot ápoló, Putyin-barát, újságírók likvidálásával “viccelődő" Milos Zeman cseh elnök kampányát. A cég vezetője, Michael Strnad politikai szövetségese Zemannak. Az OCCRP oknyomozó központ a közelmúltban tárta fel a CSG, illetve Strnad gyanús balkáni fegyverbeszerzéseit. A CSG fizette egyébként Donald Trump egykori tanácsadója, Steve Bannon idén májusi prágai útját. Obrman pedig itt is feltűnt: egy fotó tanúsága szerint Michael Strnad mellett állva fogadta Bannont a prágai Zofin-palotában.
Közös vállalkozás a Rogánt reptető céggel
Kutakodásunk során máshol is találkoztunk Takács Miklós cégével.
A cikk elején említett IDAG 2016 augusztusában alapította meg a magyar Aero-Idag Kft.-t az Aerotechnika M&T Zrt.-vel közösen, ami a NATO hivatalos beszállítója. A cégalapításról beszámoló Vg.hu arról írt akkor, hogy a cég létrehozása a honvédségi repülők beszerzésével lehet összefüggésben. Úgy tűnik, hogy ebből egyelőre nem lett semmi, mert az Aero-Idag Kft.-nek 2016-ban és 2017-ben sem volt árbevétele.
2018 márciusában aztán az Aerotechnika M&T Zrt. kiszállt az Aero-Idag Kft.-ből, amelynek azóta az amerikai anyacég, az IDAG az egyedüli tulajdonosa. Viszont szintén 2018 márciusa óta az Aero-Idag Kft.-nek Robert T. Caldwell mellé lett egy új ügyvezetője, Ozoli Zoltán.
Ozoli szoros kapcsolatban van a magyar állammal, azon belül pedig főleg a honvédséggel és a rendőrséggel. Egy 2016-os szakmai konferencián a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának főmérnökeként szerepelt, idén januárban pedig a FEOL.hu-nak a következőket nyilatkozta magáról:
“A honvédség részére repülök célrepülőgépekkel különböző gyakorlatokon, amelyeknek az a célja, hogy a Magyarországon telepített légvédelmi rendszerek elfogást tudjanak gyakorolni. Légifelvételeket is készítünk."
A Telekom és a Magyar Biztonsági Fórum szeptemberi drónkonferenciáján Ozoli Zoltán már az IDAG képviseletében tartott előadást, és az ottani bemutatkozójában az áll, hogy “2014-óta vesz részt oktatóként az állami (katonai, rendészeti, határőrizeti) pilóta nélküli légijárműveket üzemeltető állomány felkészítésében".
Három hónappal azután, hogy Ozoli ügyvezető lett az IDAG magyar leányvállalatában, az Aero-Idag Kft.-ben, az közös céget alapított a Rogán Antal minisztert helikoptereztető Fly-Coop Kft.-vel.
Tehát összefoglalva:
2016 elején az ORFK nagyon drágán vett 5 helikoptert a cseh EAS-tól
az Aerotechnika Kft. közvetítésével
ami 2016 nyarán közös céget alapított az amerikai IDAG-gal
2017 elején az ORFK vett 6 másik helikoptert az IDAG-tól
2017 végén az IDAG-ban tulajdonos lett az EAS ügyvezetője
2018-ban az IDAG magyar leányvállalata közös céget alapított a Rogánt helikoptereztető vállalkozással
Az idén júniusában létrehozott közös cég, a Flight Trails Akadémia Kft. egyelőre nem mutat aktivitást, de valószínűleg érdemes lesz rá figyelni. 2018 augusztusában ugyan az IDAG alulmaradt a Készenléti Rendőrség MD-helikoptereinek karbantartására kiírt közbeszerzésen, de talán az új magyar leánycége sikeresebb lesz a jövőben.
Erdélyi Katalin — Kőműves Anita
Közreműködött: Bőtös Botond. Címlapképen Jan Obrman az EAS reklámfilmjében. A magyar céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. | https://atlatszo.hu/2018/09/17/amerikai-es-cseh-hatteru-cegek-terjeszkednek-a-magyar-helikopterpiacon/ | https://web.archive.org/web/20211016121537/https://atlatszo.hu/2018/09/17/amerikai-es-cseh-hatteru-cegek-terjeszkednek-a-magyar-helikopterpiacon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/amerikai-es-cseh-hatteru-cegek-terjeszkednek-a-magyar-helikopterpiacon | atlatszo.hu | hungarian-news | 2018-09-17 11:18:35 | [
"Jakab Tamás",
"Takács Miklós"
] | [
"Aero-IDAG Kft.",
"Aerotechnika Kft.",
"Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK)",
"Belügyminisztérium (BM)",
"Fly-Coop Kft.",
"International Defense & Aerospace Group LLC (IDAG)",
"Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK)",
"Országos Vérellátó Szolgálat"
] | [] | [
"háttér",
"egészségügy",
"repülőtér / légügy",
"klientúra"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.