news_id
int64 1
63k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
58,089 | „A kemping nyitott kapuval és recepcióval fogadja vendégeit, itt lakattal” | A Balatonakali partján található Levendula Naturista Kemping 2021-ben cserélt gazdát, azóta pedig zárt kapukkal fogadja a látogatókat. Az új tulajdonos azt állítja, a kemping még mindig működik, de a jelenlegi infrastrukturális állapot miatt csak korlátozott számú vendéget tud fogadni. A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője szerint viszont a kemping nem működik, hiszen még az ellenőreik sem tudtak bejutni a kapukon, így meg kéne fizetni a telekadót az önkormányzat részére. S bár ezt az információt a kempingtulajdonos inkább „megtartaná magának”, az építésügyi hatóság dokumentumai arról árulkodnak, hogy a kempingezők ideje lejárt: a Balaton-parti telekre 16 darab egyemeletes apartmant álmodtak meg – amikre már építési engedélyt is kiadtak. | A Balatonakali partján található Levendula Naturista Kemping 2021-ben cserélt gazdát, azóta pedig zárt kapukkal fogadja a látogatókat. Az új tulajdonos azt állítja, a kemping még mindig működik, de a jelenlegi infrastrukturális állapot miatt csak korlátozott számú vendéget tud fogadni. A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője szerint viszont a kemping nem működik, hiszen még az ellenőreik sem tudtak bejutni a kapukon, így meg kéne fizetni a telekadót az önkormányzat részére. S bár ezt az információt a kempingtulajdonos inkább „megtartaná magának”, az építésügyi hatóság dokumentumai arról árulkodnak, hogy a kempingezők ideje lejárt: a Balaton-parti telekre 16 darab egyemeletes apartmant álmodtak meg – amikre már építési engedélyt is kiadtak.
Margittal Balatonakali strandján futunk össze. Családjával hosszú éveken keresztül járt a Levendula Naturista Kempingbe, azt mondja, remek hely volt. A kezdetektől, 2006-tól látogatták a Balaton-parti helyet, ahol éveken át tartó barátságok kötődtek. Manapság Margit és barátai szomorúan konstatálják: a kemping, úgy tűnik bezárt, nem látogatható. Mint szálláshely szolgáltató van bejegyezve a működési engedélye szerint, de aki próbálkozott online vagy telefonon foglalni, az tapasztalhatta, hogy nem látogatható a hely kívülállók számára. A kempinget még 2021-ben vette meg az új tulajdonos, az Inter-Art Home Kft., ami a naturista kemping végét is jelentette.
Az Átlátszó is ellátogatott a kempinghez egy fülledt, meleg nyári nap délelőttjén, ahol azonban zárt kapukat találtunk. A kapu kempingen belüli oldalán egy autóban ülő nőt sikerült megszólítani. A nő elmondta, hogy vendégként van itt, Szombathelyről érkeztek, és fogalma nincs, hogyan lehet szálláshelyet foglalni itt, mert a férje intézett mindent. Majd sietősen távozott, és bezárta a kaput a nála lévő távirányítóval. Ami a kempingből e rövid idő alatt látható volt, hogy a közös helyiségek, toalettek, mosdók előtti részt nem sepregeti senki, valószínűleg nem használják azokat. A terület egyébként rendezettnek tűnik, de üres, sem sátrak, sem lakókocsik nem láthatók a bejárati kapu felől.
Egy kemping lelakatolva nem kemping
A lejelentett vendégéjszakákból lehet tudni, vendégek azért itt-ott megfordulnak a kempingben, de egykori kapacitásához mérten mondhatni „takarékon működik”, ha egyáltalán működik. Kérdéseinkkel megkerestük Koncz Imrét, Balatonakali független polgármesterét is, aki írásban válaszolt kérdéseinkre, azt kérve, hogy azt változtatások nélkül közöljük:
Átlátszó: Önök szerint a kemping valóban működik kempingként? Ha igen, van tudomásuk arról, hogy foglalható-e itt szálláshely és hol?
Koncz Imre: Álláspontunk szerint valamiféle szálláshely működik, mert az NTAK felületen van rögzített vendégéjszaka. A szálláshelyek viszont sokfélék lehetnek (magánszálláshely, kereskedelmi szálláshely, kemping, ifjúsági tábor stb.) A jogszabály szerint egy ingatlanon csak egyféle szálláshely működhet. Tehát ha kempingre van engedély, akkor akként kell működni az összes vonatkozó ágazati jogszabály betartása mellett. A kemping nyitott kapuval és recepcióval fogadja vendégeit, itt lakattal. Hogy hol lehet foglalni szállást, arról fogalmunk sincs, mivel kollégáimat már több alkalommal keresték leendő vendégek, hogy nem tudnak bejutni.
Átlátszó: Ha nem működik, mióta tartja zárva a kapuit?
Koncz Imre: Információnk és a korábbi vendégek megkeresései alapján legalább két éve nem lehet foglalni szállást.
Lapunk megkereste a tulajdonos Molnárt Tibort, aki azt állítja „a Levendula Kemping a jogszabályoknak megfelelően kempingként működik. A kemping jelenlegi infrastrukturális állapota miatt csak korlátozott számú vendéget tudunk fogadni. Jelenleg a teljes infrastruktúra tervezése és átalakítása folyik, amely mindenképpen alapvetően szükséges a bármilyen további használathoz. A közösségi helyiségek, toalettek, zuhanyozók, konyha, elektromos hálózat, szennyvíz- vízhálózat nem tudná kiszolgálni az eddigi kapacitás kihasználást.”
Helyben egyféle jogértelmezési vita is kibontakozott az elmúlt években arról, hogy működik-e a kemping. A kiinduló pont ugyanis, ha nem működik a kemping, akkor más az adóbesorolása, és telekadót kellene fizetnie.
A Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője mint adóhatóság egy 100 ezer forintos büntetést is kiszabott a kemping tulajdonosára. Ezt a határozatot viszont 2022. november 14-én a Veszprém Megyei Kormányhivatal megsemmisítette.
A jegyző azért akarta megbüntetni a telek tulajdonosát, mert többször hiába próbáltak helyszíni ellenőrzést tartani a kempingben, az zárva volt. Az adóhatóság felszólítására egy négyzetméter összterületet vallott be a tulajdonos, egyben tájékoztatta az adóhatóságot, hogy a kemping működik. Az újbóli helyszíni ellenőrzés alkalmával a kemping bejáratát szintén lakattal lezárva találták, az ismételt felhívásra továbbra is azt állította a kemping tulajdonosa, hogy az üzemel.
Az általuk benyújtott fellebbezésben kitértek rá, hogy az adóhatóság anélkül végzett náluk ellenőrzést, hogy azt a jogszabályoknak megfelelően megindították volna, emiatt maga a hatóság csúszott jogsértésbe, ezért a jogi érvelésük szerint „az eljárását úgy kell tekinteni, mintha az meg sem történt volna. Ezen túlmenően nem létezőnek kell tekinteni azt” – írták a fellebbezésükben.
A kormányhivatal megvizsgálta a fellebbezést és a jegyző mint adóhatóság 100 ezer forint mulasztási bírságról rendelkező határozatát megsemmisítette. A kormányhivatal a döntését azzal indokolta, hogy nem állja meg a helyét a hatóság azon állítása, miszerint a kemping nem működik, így telekadót kellene fizetnie az önkormányzat részére.
Az ügy kapcsán a jegyző nem kívánt nyilatkozni, a polgármester válaszait pedig kérésére itt is változtatás nélkül közöljük:
Átlátszó: Mi a jelenlegi működési engedélye a helynek?
Koncz Imre: A terület hatályos működési engedélye (illetve a tulajdonos bejelentése szerint) szerint mint Levendula Kemping „működik”.
Átlátszó: Fizet-e adót a tulajdonos?
Koncz Imre: A tulajdonos adófizető, fizet adót önkormányzatunknak. Építményadót és idegenforgalmi adót fizet, kempinghez képest minimálisat.
Átlátszó: Van-e az önkormányzatnak jogvitája a tulajdonossal? Ha igen, miben nem egyezik a véleményük?
Koncz Imre: Az önkormányzatnak jelenleg nincs jogvitája a tulajdonossal. Az önkormányzat munkaszervezetének, a Tihanyi Közös Önkormányzati Hivatal Balatonakali Kirendeltségének telekadóval kapcsolatos nézeteltérése volt a tulajdonossal, és továbbra is van. A hivatal a telekadó be nem vallása miatt bírságoló határozatot hozott ellene, melyet a tulajdonos megfellebbezett és a kormányhivatal megsemmisítette az önkormányzati hivatal elsőfokú adóhatóság határozatát. Az önkormányzati hivatal azóta többször is próbált az ingatlanra bejutni, mindannyiszor sikertelenül. Az ügy még nem lezárt, a hivatalvezető minden jogi lehetőséget ki fog használni – a hivatal álláspontja szerint jogos – adó beszedésére.
A sátras kempingezést emeletes apartmanok váltják
A 24.hu 2021 végén megírta, a tulajdonos Inter-Art Home Kft. valószínűleg apartmanokat, sorházat és mobilházakat építene a balatonakali vízparti naturista kemping helyére. A cég tulajdonosa, Molnár Tibor azt mondta, nem szeretne a jelenleginél nagyobb beépíthetőséget, az érvényben lévő 10 százalékot használná ki. Molnár akkor azt is elmondta, hogy még képlékenyek a tervek, de nagyon valószínű, hogy sátras kempingezőket nem fogadnak majd a területen. A terület egy részére képzelte el az apartmanokat és a sorházat, a másik részén pedig mobilházakat építenének fel, amelyek továbbra is fogadhatnak turistákat.
Amikor lapunk megkereste Molnárt Tibort a beépítéssel kapcsolatban, ennél szűkszavúbban nyilatkozott: „Mi egy zöld identitású ingatlanfejlesztést szeretnénk megvalósítani. Semmiképp sem szálloda, lakópark, vagy ehhez hasonló építési struktúrával. A kemping területe különleges zöld természeti környezetet ad, amelyet kiemelten szeretnénk megóvni. Jelenleg az infrastrukturális fejlesztés kezdeti szakaszán vagyunk, erre koncentrálunk, ez képezheti bármilyen további tovább haladást.”
A tervezés azonban a valóságban ennél már előrehaladottabb, a tulajdonosnál ugyanis bőbeszédűbb az ÉTDR (azaz az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer), ahol a 626/3 helyrajzi szám alatt három építési engedélyezési eljárást találni, amit még 2021 és 2022-ben indítottak. A telek mérete 18 599 négyzetméter, a dokumentum szerint a beépített terület: 1844 négyzetméter lenne, azaz 10 százalék.
Összesen már 16 darab emeletes apartmannak van engedélye. A legelsőben egy új szállás jellegű épületre kértek és kaptak engedélyt. A másodikban, négy szállás jellegű épületre, a harmadikban 11 darab földszint +1 emelet szállás jellegű apartman építésére.
Ezek után újból megkerestük a tulajdonost, aki csak egy rövid választ adott az építési engedélyre vonatkozóan: „Ezt az információt inkább megtartanám magamnak. Ezt beleírhatja”.
Kármán Irén
Címlapkép: A Levendula Naturista Kemping bejárata 2023 nyarán (A szerző felvétele) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/30/a-kemping-nyitott-kapuval-es-recepcioval-fogadja-vendegeit-itt-lakattal-telekadot-se-fizet-a-naturista-kemping-ingatlanfejlesztoje/ | https://web.archive.org/web/20231217160704/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/30/a-kemping-nyitott-kapuval-es-recepcioval-fogadja-vendegeit-itt-lakattal-telekadot-se-fizet-a-naturista-kemping-ingatlanfejlesztoje/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ba-kemping-nyitott-kapuval-es-recepcioval-fogadja-vendegeit-itt-lakattalr | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-08-30 00:00:00 | [
"Molnár Tibor"
] | [
"Inter-Art Home Kft."
] | [
"Balatonakali",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan",
"idegenforgalom",
"adó",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
58,090 | A 300 milliárdért vett lélegeztetőgépek felét el akarta adni a kormány, majd el akarta titkolni, hogy egyet sem sikerült | Rejtély, hogy miért nem tud, vagy nem akar megszabadulni Magyarország 17 ezer raktárban feleslegesen porosodó géptől. | Bár a Covid miatt megvett és feleslegesen álló lélegeztetőgépek felét el akarta adni a kormány, egyetlen darabot sem adtak el belőlük. Az adatot a Transparency International Magyarországnak (TI) két év pereskedés után adták ki.
Egy másik kiperelt dokumentum alapján a járvány alatt az orosz Szputnyik V és a kínai Sinopharm oltósokhoz politikai nyomás hatására adhatták meg a használati engedélyt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet szakemberei.
Miért fontos ez? A lélegeztetőgépek mintegy 300 milliárd forintba kerültek, de beszerzésük, felhasználásuk és tárolásuk körülményei egyaránt zavarosak, illetve átláthatatlanok a mai napig. A vásárolt mennyiség a legrosszabb forgatókönyvek szerint is legalább kétszerese annak, amire a járvány tetőzésekor reálisan szükség lehetett volna.
Háttér: közvetlenül és magyar cégeken keresztül a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2020-ban rengeteg megrendelést adott le döntően kínai lélegezetőgépekre, a járvány miatt jogilag védhető módon, de közbeszerzések nélkül.
Ahogy a hvg360 később feltárta, körülbelül 6 ezer gépet 10 magyar közvetítőn keresztül vásároltak közel 90 milliárd forintért, további 11 ezret pedig közvetlenül szereztek be. A legnagyobb közvetlen külföldi szállító a maláj GR Technologies volt, amely 176 milliárd forintos megrendelést kapott.
A beszerzések számos iratát 2021-ben megsemmisítették, ezt a Népszava idén májusban írta meg a TI-re hivatkozva.
Alulnézet: a legnagyobb magyar közvetítő a Fourcardinal nevű társaság volt, amelynek tulajdonosai közeli szálakkal kapcsolódtak a miniszterelnök nemzetközi főtanácsadójához a Válasz Online cikke alapján. A Fourcardinalba aznap szállt be egy aznap alapított cég, amikor a KKM-mel a szerződést aláírták a lélegeztetőgépekre.
A 10 százalékos részesedésért „bizonyos tranzakciók után” a profit 87,5 százaléka a frissen beszállt céghez került. A Fourcardinal árbevétele 2020-ban 50 milliárd forint volt, ami 218-szoros növekedés az előző évhez képest. A céget 2,5 év működés után felszámolták, miután 18,2 milliárd forint osztalékot felvettek belőle.
2020 októberében a KKM elismerte a hvg.hu kérdésére, hogy a feleslegesen raktáron álló 16 ezer gépből 8 ezret el akar adni. Az értékesítés azonban nem sikerült, erre már egy TI-nek adott tájékoztatás is rámutatott 2021 elején.
2021 márciusában megjelent egy kormányrendelet, amely szerint Kásler Miklós, Pintér Sándor és Szijjártó Péter feladata lesz, hogy felmérjék azoknak a „stratégiai raktárkészleten felüli” lélegeztetőgépeknek a mennyiségét, típusát és sorszámát, amelyeket az állam eladna. A jelek szerint ennek nem lett kézzelfogható eredménye mostanáig.
Mi történt a gépekkel? A gépek raktározásáról is nagyon nehéz bármilyen információt szerezni, de az biztos, hogy évente százmillió forintos nagyságrendű költséget okoz.
A kormányzati szervek szinte sosem nyilatkoznak az ügyben, ha mégis, akkor rövid érvelésük az szokott lenni, hogy a járvány idején biztosítva volt a megfelelő mennyiségű lélegeztetőgép, és mivel háborús-migrációs évtized elé nézünk, ennek fenntartására szükség van.
A lélegeztetőgépek szakszerű tárolás mellett elvileg nem mennek tönkre, de a mennyiség mindenképpen óriási, a járvány alatt pedig az is felmerült, hogy a minőségük nem megfelelő, illetve hogy a felhasználást a gépeket kezelni tudó ápolók alacsony száma eleve korlátozza. | https://g7.hu/kozelet/20230830/a-300-milliardert-vett-lelegeztetogepek-felet-el-akarta-adni-a-kormany-majd-el-akarta-titkolni-hogy-egyet-sem-sikerult/ | https://web.archive.org/web/20231031160057/https://g7.hu/kozelet/20230830/a-300-milliardert-vett-lelegeztetogepek-felet-el-akarta-adni-a-kormany-majd-el-akarta-titkolni-hogy-egyet-sem-sikerult/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-300-milliardert-vett-lelegeztetogepek-felet-el-akarta-adni-a-kormany-majd-el-akarta-titkolni-hogy-egyet-sem-sikerult | G7 | hungarian-news | 2023-08-30 10:41:00 | [] | [
"Fourcardinal Tanácsadó Kft.",
"GR Technologies",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"egészségügy",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
58,091 | Egy éve kellett volna átadni a közpénzes pogányi hotelt, de tönkrement a kivitelező | Felszámolási eljárás indult a Fidesz-közelinek tartott B Build & Trade Kft. ellen. A cég több közpénzes beruházásban volt érdekelt, amelyek elakadtak a kft. likviditási gondjai miatt. Az egyik a Pogányban épülő 4 csillag superior besorolású Relax Hotel, amelyre 3,9 milliárd forint támogatást adott az állam, és amelyet már tavaly át kellett volna adni. Információink szerint az alvállalkozók jelentős része nem lett kifizetve, ők csak a felszámolási eljárás során juthatnak esetleg pénzhez. | Felszámolási eljárás indult a Fidesz-közelinek tartott B Build & Trade Kft. ellen. A cég több közpénzes beruházásban volt érdekelt, amelyek elakadtak a kft. likviditási gondjai miatt. Az egyik a Pogányban épülő 4 csillag superior besorolású Relax Hotel, amelyre 3,9 milliárd forint támogatást adott az állam, és amelyet már tavaly át kellett volna adni. Információink szerint az alvállalkozók jelentős része nem lett kifizetve, ők csak a felszámolási eljárás során juthatnak esetleg pénzhez.
A helyiek elmondása szerint hónapok óta nincs mozgás a Baranya megyei Pogány településen épülő új hotel körül. A helyszínen mi sem láttunk munkagépeket vagy nagy jövést-menést (egyszer délelőtt, egyszer délután jártunk ott), csupán néhány személyautót, egy biztonsági őrt, illetve felhalmozott építőanyagokat. Megnéztük ezért a beruházás mögött álló cégeket, és hamar kiderült a csend oka: a kivitelező céget felszámolják, ezért a munkálatok egy időre elakadtak. Ez nemcsak a pogányi beruházást érinti, de két másik pécsi projektet is.
A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 85 milliárd forint összegű támogatást osztott szét a száz szoba feletti szállodák építésére és felújítására a vidéki Magyarország területén 2020-ban. A nyertesek között volt a 2019 végén bejegyzett MPHH Hotel Invest Kft. is, amely 3,9 milliárd forint közpénzt kapott a száz szobás Relax Hotel létrehozására Pogányban.
A budapesti székhelyű MPHH Hotel Invest alapítói Hoffmann Henrik és Márton Péter voltak. Közülük előbbi lehet az ismertebb, hiszen ő a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke. 2021 óta a cég többségi tulajdonosa Márton Péter a Zsálya Hotel Zrt.-n keresztül. A 2021-ben létrehozott zrt.-nek tavaly volt először bevétele (5 millió forint), hasonlóan az MPHH Hotel Investhez, amely egymilliós forgalmat bonyolított 2022-ben, és 4,4 milliós veszteséggel zárt. A cégben láthatóan áll a pénz: az eszközök 4,9 milliárd forintra rúgnak, de hasznot egyelőre nem hoznak.
Pedig 2021-ben nagyágyút is igazoltak: Gajda Tibor, a Magyar Turisztikai Ügynökség volt vezérigazgató-helyettese lett a cégvezető.
Ezzel sem kerülhették el azonban a problémát, amelyet a pogányi szálloda kivitelezőjének anyagi gondjai okoztak később.
Pedig tavaly nyáron még arról számolt be a Magyar Építők, hogy hamarosan elkészülhet a „völgybe igazított” wellness hotel, hiszen a munkálatok jól haladnak. A beruházás azonban nagyjából 73 százalékon megállt.
Anyaghiány, dráguló hitelek
A hotel a Pécs és Villány közelében fekvő Pogány település 22 hektáros, zöldövezeti területén épül. Ugyanitt található a 8 szobás Zsályaliget Hotel, amelynek felújítása független projektben történik. (A Zsályaliget élménypark szintén kapott állami/uniós támogatást.) Ez, és a most épülő új, 92 szobás épület adja majd összesen a száz szobát. A létesítmény egy wellness szálloda lesz kültéri és beltéri medencével, de a három épületrészben konferenciaterem, étterem, bowling és vetítőterem is helyet kap.
A Relax Hotel kivitelezési munkáinak elvégzésére 2021 elején írt ki közbeszerzést az MPHH Hotel Invest Kft. A tendert a B Build & Trade Kft. nyerte 4 278 085 760 forintos ajánlattal. A cég jóval a többi pályázó alá ígért: a következő legolcsóbb ajánlat is egymilliárd forinttal volt drágább. Egyesek szerint ez is lehet az oka annak, hogy a kft. végül nem tudta befejezni az építkezést.
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött legfrissebb dokumentumok szerint viszont „a szerződéskötést követő és azóta is tartó időszak jelentős számú olyan előre nem tervezhető helyzetet eredményezett, amely korábban nem volt jellemző (anyaghiány, szállítási határidők extrém elnyúlása), amellett, hogy az építőipari költségek jelentős nehézségekkel néznek szembe”.
Továbbá a vállalkozói-alvállalkozói szerződésekben gyakorivá vált a kiemelten magas előlegadás kötelezettsége, ami ahhoz vezetett, hogy „a kivitelezéshez szükséges likviditás mértéke vállalkozói oldalon nagy mértékben megnövekedett (tekintettel arra, hogy a kivitelező mindent előre fizet, a megrendelő pedig annak – akár 1 évvel későbbi – beépítését követően tud csak fizetni”. Emellett a hitelintézeti költségek is extrém módon megemelkedtek – áll a legutolsó indoklásban.
A tervező Középülettervező Zrt. látványtervei és fotója a pogányi szállodáról 2022 augusztusából.
Már egy éve működnie kellene
Gajda Tibor, az MPHH Hotel Invest Kft. ügyvezető igazgatója telefonon kérdésünkre elmondta, már tavaly nyáron be kellett volna fejezni az építkezést, de sokáig türelmesek voltak a kivitelező céggel. Idén tavasszal azonban rendkívüli felmondással megváltak a B Build & Trade Kft.-től.
Ahogy később írásban fogalmazott: „A szerződés-megszüntetés oka, hogy a teljesítési véghatáridőhöz (2022. július 10) képest a csúszás olyan jelentős mértékű volt, amely a projekt sikeres befejezését kockáztatta. A projekt kivitelezése extrém módon lelassult, amely kiegészült azon alvállalkozói jelzésekkel, hogy a generálkivitelező fizetési problémákkal küzd. A kivitelező ügyvezetője a felmondást megelőző héten jelezte felénk szóban, hogy a projekt végrehajtására nem képes.”
Ezután döntött a MPHH Hotel Invest a szerződés felbontásáról, és egy új, meghívásos közbeszerzési eljárás kiírásáról.
Ezt – az első alkalommal is induló – Paralelbau Kft. nyerte el. A 271 millió forintos megbízás többek között az épület homlokzati hőszigetelésének befejezését, ácsmunkákat, bádogozást és a homlokzati nyílászárók beépítését foglalja magába. Minderre 180 napja van az új kivitelezőnek.
A tervek szerint a hotel jövő tavaszra készülhet el teljesen (az új kivitelező 74 százalékos készültségi szinten vette át a beruházást), addig a már meglévő Zsályaliget Hotelt sem tudják működtetni, hiszen hivatalosan egy építési területen áll. (A hotel honlapja és Facebook oldala ma már nem is él.)
Az ugyanakkor nem fenyegeti a beruházót, hogy az állami támogatást vissza kell fizetni, hiszen a projekt befejezésének határideje 2024 vége.
Bánki Erik családjától kaptak megbízásokat
Benik Balázs ralibajnok cégéről, a B Build & Trade Kft.-ről lapunk 2017-ben írt először, amikor a vállalkozás három közbeszerzést is elnyert Bánki Erik családjának – uniós támogatásból épített – lovardájától. A fideszes politikus felesége, Bánki Ágnes maga is amatőr autóversenyző volt, a beharangozók szerint például éppen Benik feleségével együtt is terveztek rajthoz állni egy jelentősebb kupa betétfutamában. Többek között emiatt a kapcsolat miatt tartják Fidesz-közelinek a céget Baranyában.
Ami azonban ennél is kézzelfoghatóbb, az az, hogy a B Build & Trade a pécsi közbeszerzéseken feltűnően sikeres volt abban az időszakban (azaz a fideszes városvezetés alatt). A 24.hu 2019-es gyűjtése szerint a cég pár év alatt összesen több mint 2,4 milliárd forint értékben dolgozott egyénileg vagy konzorciumi tagként pécsi beruházásokon.
Majd a B Build nyerte el az új pécsi vásárcsarnok megépítésére kiírt 3 milliárd forintos közbeszerzést, emellett a kft. nettó 1,8 milliárd forintért végezhette el a Pécsi Labdarúgó Utánpótlás Akadémia generálkivitelezési munkáit is. Később a pogányi hotel megépítését is rájuk bízták, amit a Pécsi Vasutas Sportkör (PVSK) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) beruházásai követtek.
A kft. forgalmával ennek megfelelően nem is volt baj: a cég éves bevétele 3,3 és 6,9 milliárd forint között mozgott az elmúlt öt évben. Tavaly azonban az 5,7 milliárdos forgalom mellett már
2,2 milliárdos veszteséget produkált a cég, majd idén júniusban felszámolás alá került, és közben két végrehajtás is indult ellenük.
Érdeklődtünk a cégadatbázisban található e-mail címen, hogy mi történt a korábban jól prosperáló céggel, mi okozta a problémát, amiért leálltak az építkezések.
Kérdésünkre Benik Balázs telefonon elmondta, mivel a társaságnak már nem ő az ügyvezetője, nem nyilatkozhat a cég nevében.
Megkerestük ezért dr. Győri Péter felszámolóbiztost a következő kérdésekkel:
mi volt az előzménye a felszámolás megindításának,
van-e arra fedezet a cégben, hogy a félbehagyott állami beruházásoknál megbízott alvállalkozókat, valamint a munkavállalókat kifizessék.
Győri Péter tájékoztatása szerint jelenleg a beérkező dokumentumok feldolgozása zajlik. „Az iratok között többek között fellelhetőek a cég félbemaradt beruházásaival kapcsolatos okiratok is, amelyek esetében
vizsgálat tárgyát képezik a szerződések megszüntetésének körülményei,
valamint az, hogy az adós részére még ki nem fizetett vállalkozói díjak behajtása céljából jogi eljárások indítására van-e lehetőség. Ezzel egyidejűleg folyamatosan érkeznek társaságunkhoz az „f.a” társasággal szembeni pénzkövetelést tartalmazó költség- és hitelezői igények, amely igények besorolása, megalapozottságuk ellenőrzése, a jogosultakkal való egyeztetés jelenleg is zajlik” – áll a felszámolóbiztos válaszában.
Ez viszont azt is jelenti, hogy „az alvállalkozók kifizetésére irányuló kérdésre egyértelmű választ még nem áll módomban tenni” – tette hozzá.
Győri Péter továbbá elmondta, „a társaság saját maga kezdeményezte a fizetésképtelensége megállapítását, és az eljárás megindítását, amelynek elsődleges indoka az ügyvezető tájékoztatása szerint az volt, hogy a likviditási problémák miatt már a munkabérek kifizetésére sem volt a cégnek lehetősége.”
Őket sem fizették ki
A felszámolóbiztos által megosztott információn túl a vállalkozó környezetéből az a hír is eljutott lapunkhoz, hogy a céggel kapcsolatos gondok két olyan beruházásnál kezdődtek 2021-ben, ahol a B Build sem kapta meg a nekik járó összegeket (több száz millió forintot). A társaság korábban mindenkinek hitelezett, minden számlát időben kiegyenlített, a kieső bevételek miatt azonban erre az elmúlt egy évben már nem volt módja. Sőt, likviditási gondjai keletkeztek.
A Covid-járvány, az orosz-ukrán háború és a magas infláció csak tetézték a bajt, mivel minden költség jelentősen megnövekedett, amelyeket viszont egyik beruházásnál sem kompenzáltak a beruházók. Ezt alátámasztani látszik az általunk vizsgált három projekt is (a pogányi és két pécsi), amelyeknél valóban nem módosítottak szerződést áremelés miatt.
A beruházások aztán forráshiány miatt csúszni kezdtek, a vállalkozás pedig sodródott az anyagi csőd felé. Végül, amikor már a béreket sem tudták kifizetni, a cég maga kérte a felszámolási eljárás megindítását.
Uniós beruházást is érintett
A kialakult helyzet miatt – a pogányi hotel mellett – két pécsi beruházás is megakadt – erről a Telex írt tavasszal.
Az egyik a Pécsi Vasutas Sportkör Pécs (PVSK) Verseny utca 11. szám alatt található sporttelepének fejlesztése. A PVSK a lap megkeresésére akkor közölte, hogy a vállalkozó hivatalosan még nem vonult le az építési területről, és nem adta át nekik. Azt is hozzátették, hogy május 3-án a kivitelezési szerződést felmondták, mivel a szerződés szerinti befejezési határidő március 12-én lejárt.
A projekt teljesítése az 50 százalékot meghaladja, de ennél pontosabb számot nem tudtak mondani.
Most lapunk megkeresésére annyit közöltek, hogy érdemi változás egyelőre nincs abban, amit korábban nyilatkoztak, a beruházás a vonatkozó jogszabályok mentén folytatódik. A hozzánk eljutó információk szerint ugyanakkor az igazságügyi szakértővel és a kivitelező képviselőivel a napokban tartanak bejárást a területen. Ez követően vehetik vissza a munkaterületet, és írhatnak ki új közbeszerzést.
A másik beruházás a Pécsi Tudományegyetem (PTE) leendő tudományos és innovációs parkja, amelynek első üteme a PTE Nyár utca 8. szám alatti (4956 helyrajzi számú) ingatlan fejlesztését jelenti.
A PTE-n lapunk megkeresésére elmondták, a beruházás készültségi foka messze elmaradt az időarányosan várható állapottól, ami veszélyeztette a projekt sikeres megvalósítását.
„Egyetemünk mindent megtett annak érdekében, hogy a kivitelezésben érzékelt jelentős késedelmeket a kivitelező behozza, ugyanakkor a megbízott cég a vállalt intézkedéseknek nem tett eleget, így
az Egyetem – élve a szerződésben foglalt jogával – a kivitelezői szerződést felbontotta.”
A PTE a szerződés szerinti tíz százalékos előleget fizette ki a kivitelezőnek, de a szerződés felbontásával egyidejűleg a kivitelező céget kötbér megfizetésére, és a 10 százalékos előleg visszafizetésére szólította fel.
Ennél több részletet azonban az egyetem nem árult el, így arra sem reagáltak, hogy vissza kell-e fizetniük a több milliárdos uniós támogatást (a beruházás GINOP-os forrásból történik), ha a létesítmény nem készül el határidőre. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/29/egy-eve-kellett-volna-atadni-a-kozpenzes-poganyi-hotelt-de-tonkrement-a-kivitelezo/ | https://web.archive.org/web/20230903190911/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/29/egy-eve-kellett-volna-atadni-a-kozpenzes-poganyi-hotelt-de-tonkrement-a-kivitelezo/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-eve-kellett-volna-atadni-a-kozpenzes-poganyi-hotelt-de-tonkrement-a-kivitelezo | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-08-29 00:00:00 | [
"Benik Balázs",
"Gajda Tibor",
"Hoffmann Henrik",
"Márton Péter"
] | [
"B Build&Trade Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"MPHH Hotel Invest Kft.",
"Paralelbau Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs",
"Pogány"
] | [
"közbeszerzés",
"támogatás",
"EU",
"építőipar",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
58,092 | Orbán Ráhel körének turisztikai alapítványa elvitte a szerencsejáték-adományok negyedét | A Szerencsejáték jótékonyságra szánt milliárdjainak legnagyobb része a Fidesz mellett aktívan kiálló szervezetekhez, hírességek cégeihez került. | Az ország egyik legnagyobb adományozója a Szerencsejáték Zrt. erre a célra létrehozott leányvállalata, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZS Nkft.). Azt ugyan nem összesítik éves lebontásban, hogy mekkora támogatást biztosítanak, de a támogatottak listáját havonta pdf-fájlokban közzéteszik, igaz, az évek során változó szerkezetben.
Ezek alapján ki lehet számolni, hogy mennyit is költ támogatásokra az ország egyik legnagyobb vállalata. 2022-ben 2,5 milliárdot költöttek, 2023 első hét hónapjában már 2,1 milliárd forintnál járnak. A tavalyi havi trendeket figyelembe véve így idén is 2,5 milliárd lehet a végleges szám.
Ez igen jelentős forrása lehetne a civil szervezeteknek, igaz a lottó és szerencsejáték bevételeknek csupán 0,3 százalékát teszik ki. Ráadásul sokkal inkább Orbán Ráhel turisztikai terveit, a kormányzati kommunikáció holdudvarát segítik, mint a jótékony szervezeteket.
Féloldalas átláthatóság
A közzétett szerződések azonban csak a 5 millió forintnál nagyobb támogatásokat és szponzorációkat tartalmazzák. A SZS Nkft. éves eredménykimutatása alapján – a működési költségek levonása után*az egyedüli tulajdonos Szerencsejáték Zrt.-től érkező árbevétel és egyéb árbevétel összegéből levonásra kerültek az anyagköltségek, igénybevett szolgáltatások, személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenés – ezt tekintettük a támogatásokra fordított összegnek. Ennek nagy része az egyéb ráfordítás soron jelenekezett. – ki lehet számolni, hogy mekkora összegű támogatásokat oszthattak szét. Mindezek alapján a 2015 és 2022 közötti években 13,1 milliárd forint adományt és szponzorációt oszthattak szét összesen. Ebből a közzétett 5 millió forint feletti szerződések 9,2 milliárd forintot tesznek ki, 3,9 milliárd forintról nem tudhatjuk kinek adták.
A Szerencsejáték adományainak közel negyedéről nem tudható, hogy ki kapta meg.
A támogatások egy része adomány, másik része szolgáltatásnak minősül. Előbbit közhasznú alapítványok kaphatják, míg utóbbit például gazdasági társaságok, tipikusan sportegyesületek. Ilyenkor a támogatásért cserébe például a Szerencsejáték logóját kell kihelyezni. Látható, hogy az igazán közhasznú tevékenységek aránya egyre visszaszorult a támogatási politikában, a szolgáltatások és a szponzorációk törtek előre. (Az egyes évek között a becsült, 5 millió forint alatti támogatások összege változik, és negatív is lehet, mert az egyes évek kifizetései és bevételei eltérhetnek, az SZS Nkft. esetében jelentős összegű elhatárolások vannak a beszámolóban.)
Önmagát támogató állam
Mivel nem tudjuk, hogy az 5 millió forint alatti, kis összegű adományok kihez mentek, ezért csak a nyilvános szerződésekből tudunk számolni és következtetéseket levonni. Összesen 507 adományozási szerződés lelhető fel az SZS Nkft. által közzétett adatokban, amit 273 szervezettel kötöttek meg. Az összes szerződést és partnert kategorizáltuk és rendszereztük a működési cél szerint, illetve a NER-hez szorosan köthető szervezeteket is kiválogattuk. Nehéz objektíven megmondani, pontosan ki és mennyire kötődik a támogatottak között a kormányzathoz, a kormánypártokhoz és holdudvaraikhoz, a módszertanunkról részletesen a csillagra kattintva írunk*A kategorizálás során egyértelműen a NER részének tekintettünk olyan vállalatokat, amelyek vezető Fidesz politikusok vagy rokonságuk tulajdonában állnak, jó példa erre Szíjjártó Péter külügyminiszter testvéréhez és féjréhez köthető Truck Race Promotion. Az olyan művészek cégeit is NER-esnek tekintettük, mint Kovács Ákos előadóművész, akik rendszeresen állnak ki a Fidesz mellett. A sportszövetségek és sportegyesületek közül a fideszes politikusok irányította, vagy a NER-oligarchák tulajdonában állókat tekintettük NER-esnek. Emellett a tanácsadó cégek, kommunikációs cégek közül a Fidesz-kampányokban résztvevők, a pártnak tanácsot adók, mint a Századvég kerültek ebbe a kategóriába..Ez alapján az látható, hogy
a Szerencsejáték támogatásainak 62 százaléka került a Fidesz mellett aktívan kiálló szervezetekhez, mellettük felszólaló személyek vállalkozásaihoz, vagy a NER-politikáját végrehajtó állami vagy nonprofit szervezetekhez.
Az évek során egyre nőtt a NER-kötődésű támogatások aránya: míg 2015-ben 37 százalék volt, idén már 76 százalék volt ez az arány.
A NER-es és nem NER-es támogatások átlagos értéke is nagyban változott az elmúlt években: 2015-ben az egy támogatottra jutó összeg még nagyjából megegyezett, de
2023-ban már közel négyszer több támogatást kaptak a NER-kötődésű támogatottak a Szerencsejátéktól, mint a politikailag nem bekötöttek.
A támogatásokban a jótékony célok háttérbe kerültek, de még a sport is kisebb szerepet kap. A támogatások harmadát ugyanis 2019-től a turisztika vitte el:
Az Orbán Ráhelhez köthető Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány lett a Szerencsejáték legnagyobb felkaroltja, az elmúlt öt évben a támogatások harmada náluk landolt.
A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Magyar Turisztikai Szövetség Orbán Ráhel kötődéséről részletesen írt a hazai sajtó. ahogy az egyes több százmillió Szerencsejáték-apanázsokról is. Az elmúlt öt évben folyósított 3,4 milliárd forint támogatás azonban nem csak önmagában jelentős – ezzel toronymagasan vezeti a szervezet az állami játékszervező támogatottjainak listáját.
Az összes támogatott szervezetet, a támogatás mértékét, típusát, a szerződések számát az alábbi táblázat tartalmazza:
NER-re hangolt rekorderek
Egyetlen 570 milliós támogatással áll a második helyen a Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület (KMKE). A honlapjukon a projektjeink almenü nem működik, így nem tudhatjuk mire költötték az államtól érkezett jelentős támogatást. Ahogy a beszámolóik sem érhetők el. A 2016-os rekorder Szerencsejáték-támogatás után nem igazán megy jól: 2022-ben 19, 2021-ben 36 millió forint bevételhez jutottak csak. Éves beszámolójuk alapján a kárpátaljai művészeket segítették, magyarországi és bajorországi alkotóházakba eljutni tavaly.
Harmadik helyen 518 millió forinttal Havasi Balázs zongorista áll, aki év végi Puskás Aréna koncertjeiről híres. A Symphonic Concert Management Kft. 2017-2022 között 1-1,3 milliárd forintos árbevételt termelt*a 2020-as pandémiás év 248 millióval kilóg, az adózás előtti eredmény is – a pandémia időszakát leszámítva – 100 millió forint körül alakult.
Negyedik helyen a Hightide 23 Kft., amely összesen bruttó 395 millió forinthoz jutott 2022 és 2023 áprilisában két szerződéssel. A cég emellett már 2021-ben kapott 20 millió forintot az Exim Banktkól is, így az adófizetők legalább 415 millió forinttal támogatták.
A cégnek 2022-ben 294 millió forint volt az összes bevétele – ebből nettó 230 millió forintot adott a Szerencsejáték, de vélhetően szinte minden más is állami támogatásból jött. A vállalat tulajdonosa és ügyvezetője Weörös Szabolcs, aki állami apanázs segítségével el tudott indulni a Vendée Globe vitorlásversenyen. Honlapja alapján igazi NER-kegyenc, hiszen a Mol, MVM, Szerencsejáték és az MBH Bank is szponzorálta. A sportoló több pénzt kapott egyedül a Szerencsejátéktól 2022 januárja és 2023 júliusa között, mint minden közhasznú szervezet 2022-2023-ban: ezekre*az alábbi tevékenységek:
egyéb közhasznú
egyház
fogyatékosság/rászorulók
gyermekek
egyéb
oktatás
szegények segítése
összesen csak 187 milliót költöttek. Míg tömegsportok esetében érthető lehet akár a szponzorációs cél a sportfogadásban, a vitorlázást finoman szólva is csak egy nagyon szűk réteg követi itthon, a sportfogadásban is elenyésző a szerepük.
A Rózsa Records Kft. 348 milliós támogatása nem csak sok, nagyon gyakori: 10 szerződésük van. Rózsa István kiadó, koncertszervező vállalkozása nagyon kedves az államnak, mert Balog Zoltán miniszterként is dotálta, 2022-ben is kaptak minisztériumi 25 milliós előadóművészeti támogatást. Szintén ebben az évben 15 millió forint jött az EXIM Banktól is. A vállalat pénzügyi beszámolói szerint a támogatások az árbevétel harmadát-negyedét tették ki az elmúlt években. A cég azonban nagyon jól működne állami támogatások nélkül is: 2021-ben 705 millió forint adózás előtti eredményt értek el, 2022-ben 406 millió forintot. A kapott támogatások értéke*az egyéb bevétel soron szereplő összegek 356, illetve 175 millió forint volt.
A Rózsa Records állami támogatása csak extraprofitot jelentett, e nélkül is nyereséges lett volna a vállalat.
Rózsa István 2005 és 2022 között az ATV igazgatósági tagja volt. Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft-jével további 88 millió forintot zsebelt be a Szerencsejátéktól.
A Szövetség a Nemzetért Alapítvány a Fidesz fontos bástyája, Orbán Viktor elsőként, 2002-ben életre hívott polgári köréből nőtt ki. Korábban éveken át náluk költötte a legtöbb pénzt a Fidesz pártalapítványa a HVG gyűjtése szerint. Míg a Fidesznél leáldozóban van a csillaguk, az SZS Nkft. 2023-ban rekorder, 73 millió forint támogatást adott nekik.
2020 és 2022 között 299 millió forintot kapott az EDDA-énekes, Orbán Viktor rajongó Pataky Attila P. Management Kft.-n keresztül.
A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány 280 milliós támogatása is kormányzati propaganda célokat szolgál leginkább. A Digital Minds Kft. Fibalance versenyeire 273 milliót áldozott az SZS Nkft. – ez Rogán-Gaál Cecília, Rogán Antal miniszter volt feleségének üzleti köre. A Hazai Termék Kft. a tizedik a listánkon 246 millió forinttal. A neve alapján ezt könnyű összekeverni a hazai termékek népszerűsítését végző Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel, de nem az. A Hazai Terméknek nincsen honlapja, Nagy Tamás Árpád tulajdona.
A cégnek 40-50 millió forint az árbevétele, észrevehető tevékenysége nem lelhető fel. A tulajdonos e-mailcíme a regionaplo.hu domainen érhető el, ami kiskőrösi helyi híreket szolgáltat – ez a cég is kapott 22,7 millió forintot az SZS Nkft.-től. A Hazai Termék Kft. az elmúlt öt évben 284 millió forint bevételt ért el*árbevétel és egyéb bevétel összesen , amiből 157 millió forint érkezett a Szerencsejátéktól. A cég eközben 175 millió forint üzemi eredményt ért el.
Előretör a propaganda
2018-tól kezdve már a propaganda célok is megelőzték a Fidesz és Orbán Viktor számára egyébként kiemelten fontos sportcélokat is. Ide olyan közvéleménykutató cégek tartoznak, akik a Fidesz számára dolgoznak alapvetően, vagy többek között Bayer Zsolt és más képernyőn lévő megmondóemberek vállalkozásait számítottuk ide.
A NER-holdudvar tagjai között ott van Mager Andrea egykori vagyonminiszter egykori férje, a szökésben lévő, körözött csaló Balogh Sándor is. A vizes vb-t szervező vállalkozó Globo TV-je 2016-ban kapott 19,3 milliós támogatást. 2022 júniusától Mager Andrea a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az ő éves fizetése évi 72 millió forint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA szenvedélybetegség, ami az állam támogatásával terjed, és az állam keres rajtaElképesztő pénzt szerencsejátékoznak el a magyarok, az állam köszöni szépen az önkéntes adót. Kiszámoltuk, melyikkel húzza le az állam a leginkább a szenvedélybetegeket. | https://g7.hu/kozelet/20230831/orban-rahel-korenek-turisztikai-alapitvanya-elvitte-a-szerencsejatek-adomanyok-negyedet/ | https://web.archive.org/web/20231104160536/https://g7.hu/kozelet/20230831/orban-rahel-korenek-turisztikai-alapitvanya-elvitte-a-szerencsejatek-adomanyok-negyedet/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-rahel-korenek-turisztikai-alapitvanya-elvitte-a-szerencsejatek-adomanyok-negyedet | G7 | hungarian-news | 2023-08-31 11:29:35 | [
"Balogh Sándor",
"Bayer Zsolt",
"Havasi Balázs",
"Mager Andrea",
"Orbán Ráhel",
"Pataky Attila",
"Rogán-Gaál Cecília",
"Rózsa István",
"Weöres Szabolcs"
] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Digital Minds Kft.",
"Hazai Termék Kft.",
"Hightide23 Kft.",
"Kárpátok Művészeti és Kulturális Egyesület",
"Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány",
"P. Management Kft.",
"Rózsa Records Kft.",
"Symphonic Concert Management Kft.",
"Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Szövetség a Nemzetért Alapítvány"
] | [] | [
"média",
"rokonok",
"támogatás",
"civilek",
"hajózás",
"sport",
"idegenforgalom",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
58,093 | DÉZSI: NEM TUDOM, MI TÖRTÉNT BORKAI SZOLGÁLATI AUTÓJÁNAK HÁTSÓ ÜLÉSÉN | A győri polgármester ismét azt állította, hogy a 930 ezerért bérelt 2023-as évjáratú Audi A8-ast Borkaitól örökölte. | A GyőrPlusz Rádió műsorának vendége volt Dézsi Csaba András győri polgármester (Fidesz-KDNP). A műsorban szóba került az országos botránnyá vált 930 ezres autólízing, aminek kapcsán a polgármester azt mondta: visszaadta az autót, mert „tényleg baromi sok az a bérleti díj és felháborító”, azt sugallva, hogy ő cikkünk megjelenéséig nem tudott erről az összegről.
Ezután pedig megjegyezte:
„ne mondjuk azt, hogy a volt polgármester nem Audi A8-assal járt gyerekek, tehát azért maradjunk az igazság talaján, nyilván én azzal az autóval jártam, amivel ő járt korábban. Kicsit össze is húztam magam, mert nem tudtam, hogy mi történt a hátsó ülésen.”
A megjegyzés több szempontból is elemzésért kiált, bár az utolsó félmondatot inkább nem kommentáljuk. Igaz, hogy Dézsi polgármester örökölt egy Audi A8-ast Borkaitól – aminek egyébként a havi lízingdíja egy kicsit olcsóbb, 762 ezer forint volt –, de a szóban forgó A8-ast idén márciusban helyezték forgalomba, azt már a Dézsi-féle városvezetés rendelte meg.
Érdekes még emellett, hogy Dézsi polgármester most arra hivatkozik, hogy nem tudta, mennyibe kerül az autó bérlése, de megválasztása napján azt nyilatkozta, hogy minden szerződést át fognak nézni. Hogy miért lízingeltek és lízingelnek ilyen drágán autókat a győri vársovezetés, az önkormányzati cégek vezetői számára, arról itt írtunk bővebben.
A GyőrPlusz rádió 2021 tavasza óta nem tölti fel archívumába a polgármesterrel készült interjúkat, és közérdekű adatigénylésre sem hajlandó kiadni ezeket. Így ezeket sajnos a hivatalos felületeken nem lehet visszahallgatni. A műsorokat azonban mi a legtöbb esetben felvesszük és archiváljuk.
Iratkozz fel te is a Győr filter nélkül hírlevélre! Kövesd a Befejezetlen Győrt a TikTokon! Csatlakozz Győr egyetlen szabad fórumához, a 32 ezer tagot számláló Győr összefog csoporthoz!
Szólj hozzá! | https://ugytudjuk.hu/cikk/2023-08-31_dezsi-nem-tudom-mi-tortent-borkai-szolgalati-autojanak-hatso-ulesen | https://web.archive.org/web/20230921072014/https://ugytudjuk.hu/cikk/2023-08-31_dezsi-nem-tudom-mi-tortent-borkai-szolgalati-autojanak-hatso-ulesen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dezsi-nem-tudom-mi-tortent-borkai-szolgalati-autojanak-hatso-ulesen | ugytudjuk.hu | hungarian-news | 2023-08-31 16:18:06 | [
"Borkai Zsolt",
"Dézsi Csaba András"
] | [
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"juttatás",
"utazás",
"önkormányzat"
] | [] |
58,094 | Elhanyagolták az ország legfontosabb vasútvonalát, de az Orbán-bányák kövének átrakodójára jutott 10 milliárd | Könnyen meg lehetett volna előzni a vészhelyzetet, de az ehhez szükséges pénzt inkább jelentéktelen projektekre költötte a kormány. | Lázár Jánosnak egy dolgot megköszönhet a közlekedési szakma: az ágazatot felügyelő miniszter stílusa miatt olyanok is értesülhetnek a megoldásért kiáltó problémákról, akik mellett személyes érintettség híján elmennének ezek a hírek. Ez most az ország legfontosabb vasútja, az 1-es számú Budapest-Hegyeshalom vonal kapcsán mutatkozik meg, ahol augusztus 24-től sebességkorlátozást kellett bevezetni a 29 kilométeres Biatorbágy-Szárliget szakaszon.
A Közlekedő Tömeg beszámolója szerint a 140 kilométer/órás sebességet egységesen 100-ra vették vissza. Ezt a HVG kérdésére a MÁV is elismerte – ez az összes erre közlekedő vonatnak legalább 5-10 perc késést okoz. Ez nemcsak az időveszteség miatt gond, hanem mert így az átszálló utasok egy része nem éri el a csatlakozást. Mivel óránként Bécsbe, illetve tovább Németországba és Svájcba is járnak Railjet és nemzetközi vonatok, ez még külföldön is kellemetlenségeket okoz.
Ezt a problémát Lázár János a Szabad Európa kérdésére szerdán azzal intézte el, hogy három-négy hónap alatt „helyreállhat a rend”, ha a MÁV vezetése nem „okoskodik”, hanem azt csinálja, amire utasította őket, „garantálják az emberek biztonságát, azonnal kezdjék meg a helyreállítást”. „Aki egy nyolcszázmilliárd forintos kasszában nem talál meg 32 milliárd forintot most, amivel majd később elszámolunk, az tegye le a lantot” – tette hozzá az állami vasúttársaság vezérigazgatójára utalva, aki pluszforrást kért a pálya kijavítására.
A miniszter haváriahelyzetről beszélt, de ez egy olyan vészhelyzet, amely legalább egy évtizede érlelődik, és a tervek is régóta megvannak a megelőzésére, a pénz viszont hiányzott, mert inkább ehhez képest jelentéktelen projektekre költötték. Pedig az 1-es vasútvonal a személy- és áruszállításban is messze a legforgalmasabb, ennek ellenére hagyták, hogy műszaki állapota az 1970-es évek szintjére süllyedjen.
A Szárligetet is magába foglaló, a Vértesen átvezető Biatorbágy-Tatabánya vasúti pályán 1975-1978 között végeztek utoljára átfogó munkát, amikor számos ívet korrigáltak. 1994 és 1997 között ugyan felemelték a pályasebességet a korábbi 120 kilométer/óráról Biatorbágy és Tata között 140-re, Tata és Hegyeshalom között pedig 160-ra, ehhez alapvetően a biztosítóberendezések fejlesztésére volt szükség.
Magát a pályát sokáig rendesen karbantartották, de az elmúlt évtizedben ez elmaradt. Így a sebességkorlátozás elrendelése (szaknyelven a lassújel kihelyezése) valójában nem lehet meglepetés.
A MÁV régóta szeretné felújítani a Biatorbágy-Tata vasútvonalat, de a kormány sosem ad rá pénzt, az uniós források listájáról mindig lehúzta.
Az ezen a szakaszon körülbelül 45 éves vágányokkal az a probléma, hogy a vasbeton talpfák csavaros rögzítése kilazult, a nagy forgalom miatt cserélni kellene őket. Ez nem újdonság: már 2010-ben kiírt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) egy tendert a szakasz megtervezésére, ez akkor nem hozott eredményt, mivel a Közbeszerzési Hatóság megsemmisítette az eljárást. A kormány 2013-ban fogadta el, hogy uniós forrásból készüljön el a szakasz felújításának kiviteli terve. A tervezésre egymilliárd forintból leszerződtek 2014-ben, 2016-ban kiegészítő terveket készítettek 132 millió forintért. A tervezési folyamatról Bencsik János, Tatabánya egykori polgármestere, 2006 óta fideszes országgyűlési képviselője is lelkesen beszámolt honlapján.
2016 óta készen vannak a tervek a Biatorbágy-Tata szakasz felújítására, uniós pénz is lett volna erre, a kormány azonban másra költötte.
A NIF tervei, a Nemzeti Közlekedési Stratégia és az uniós KÖZOP projekt is azzal számolt, hogy 2017-ben, körülbelül 110 milliárdos költségkerettel megindulhat végre a felújítás. Ez nem kevés pénz: a vasúti pálya alépítményének megerősítését 2011-ben a Budaörs-Biatorbágy szakaszon 1,6 milliárd forintért végezték el. Igaz, ekkor még nem épült ki a NER építőipari birodalma, és gyakran külföldi vállalkozók nyertek, nem Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László cégei.
Vasút helyett parkoló és kőrakodó-építés
Még ha el is tekintünk a NER extraprofitjától az építőiparban, akkor is érdekes, hogy ha a 110 milliárdos teljes átépítésre nem volt pénz, de a 30 milliárdos felújításra lehetne-e? Az 1-es vonal kérdéses szakaszán ugyanis az elvesztegetett évtizedben sok fejlesztés volt.
A legnagyobb projektek:
Bicskén a vasútállomás és a megállóhely felújítása, új vasúti átrakó, amit főként az Orbán-bányák kőszállítására használnak, az ehhez vezető vasúti híd építése – tervezéssel együtt közel 11 milliárd forint.
Tatabányán új közúti aluljáró építése közel 6 milliárd forintért.
Könnyű kitalálni, hogy az utóbbi csak helyileg kötődik a vasúthoz, de valójában az autózást segítik az 5,7 milliárdos új aluljáróval.
A bicskei projektet a Mészáros Lőrinc-féle V-Híd nyerte el 9,6 milliárd forintos kivitelezési költség mellett. Ennek nem sok köze van a vasúthoz: a város szélen egy korábban félbehagyott hidat fejeznek be, ami a kőszállító teherautók útvonalát rövidíti, emellett a vasútállomásról a buszok is kisebb kerülővel érik el a környékbeli falvakat. Azonban a vasúti infrastruktúrát nem érinti a projekt. P+R parkolók készülnek, a vasúti aluljárót meghosszabbítják a város másik oldalára. Szimbolikus, hogy Bicske alsó megállóban a peron aszfaltját ugyan térkőre cserélték, de maradt az OSB-lappal lezárt megálló épület, és a jegykiadás egy tákolt konténerből zajlik továbbra is.
A 12 ezer fős Bicskén ez a projekt azt jelenti, hogy lakosonként 880 ezer forintot költenek a vasútállomás és alapvetően az utak átépítésére. Ennyi pénzből jó eséllyel a legkritikusabb pályahibákat ki lehetett volna javítani.
Ez a már most leszerződött összeg, de Bicskén 2019-ben még 15,5 milliárdos összesített projektről beszéltek: a városban még egy közúti aluljárót terveznek építeni, illetve új vasútállomást is. Ez további 5,5 milliárdos költség a korábbi tervek szerint – mai árakon ez biztosan több lesz.
Lassújellel tűzdelt fővonal
Az 1-es vasútvonalon nem csak a Biatorbágy-Szárliget szakaszon van gond. Az alább ábrán azt mutatjuk meg, hogy az elméletileg engedélyezett 140, illetve 160 kilométer/órás sebességhez képest milyen sok lassújel van. A főváros felől Szárliget felé haladó vonatoknak 40-re kell lassítani például, ez a probléma már több mint egy évtizede nincs orvosolva. Az állandósult lassújelek főként a Biatorbágy-Tata szakaszra koncentrálódnak – ezek eltüntetése 5-10 perccel gyorsítaná az utazást.
A fenti ábra azonban túl idealizált képet fest a valósághoz képest, mert ezen csak az átmenő vágányok szerepelnek. Ha egy személy- vagy tehervonatnak félre kell állnia egy mellékvágányra, hogy egy Railjet vagy InterCity szerelvényt elengedjen, akkor kell igazán cammogni. Az alábbi grafikonon átlagoltuk az egy kilométerszelvényben található sebességkorlátozásokat – tehát az összes vágányon a korlátozások átlagát jelöltük be. Sok esetben ezek a több percet igénybe vevő félreállítások hozzák a késéseket.
A beruházsások során rendre elmaradnak a kitérő vágányok felújításai – márpedig hiába teszik rendbe az 1-es vonalon is a fővágányt, a késések maradnak, ha az állomások mellékvágányaira csak 20-30-cal lehet becammogni. Ez a fő oka annak, hogy elképesztően zavarérzékeny a MÁV-hálózat. Az uniós projektekből is rendre kimaradnak ezek a vágánykapcsolatok, így hiába az akár százmilliárdos fejlesztések, a késések megmaradnak.
Befékezett gyorsítás
Ami igazán pikánssá teszi az 1-es vonal helyzetét, hogy egy 25,6 milliárd forintos projekt keretében a MÁV éppen gyorsítja az 1-es vonalat. Ez a CEF nevű, közvetlen brüsszeli kiírású forrásból valósul meg, amit nem érint az uniós pénzek felfüggesztése, 16 milliárd forint az uniós finanszírozás.
Ez a fejlesztés 16 perccel csökkentené a menetidőt a Budapest-Bécs szakaszon, illetve napi 16 párra emelné a közlekedő vonatok számát, csúcsidőszakban a jelenlegi órás helyett félórás ütemre. Csakhogy ez a munka nem szól a pályáról:
a meglévő biztosítóberendezést fejlesztenék,
az elavult biztosítóberendezéseket cserélnék néhány állomáson,
Hegyeshalmon már megállás nélkül roboghatnak át az Ausztriába tartó vonatok.
Ha azonban nem sikerül a pályát jobb állapotba hozni, akkor hiába fejlesztik a biztosítóberendezéseket, hiába lesz jobb a forgalomszervezés, nem tudnak a vonatok gyorsabban közlekedni, nem járhat több vonat. Így akár az is felmerülhet, hogy a projekt uniós támogatását vissza kell fizetni.
Mindez rávilágít, hogy hiába költ a kormány az ország legfontosabb vasútvonalának fejlesztésére, teljes a szervezetlenség, az egyes projekteket nem koordinálják. Végképp nem gondolnak az üzemeltetés és karbantartás költségeire, miközben egy magasabb műszaki színvonalú fejlesztés nyomán nő az infrastruktúra értéke, vele együtt pedig az amortizációs költség is. Pontosabb, gyorsabb vonatok csakis úgy közlekedhetnek, ha lesz elég forrás a vasutak karbantartására.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEurópa egyik legtöbbet késő vasútja lett a MÁVAz utóbbi hónapokban látványosan romlott a menetrendszerűség, és az elhibázott kormányzati döntések miatt a következő években még többet késnek majd a vonatok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedési szakma kudarca a vármegyebérlet bevezetéseVeszélybe kerül a közösségi közlekedés működése az árazás átalakítása, az elmaradó fejlesztések és a karbantartás szinte teljes hiánya miatt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kormány közlekedéspolitikai káosza miatt egyre gyakrabban fognak késni a vonatokSzétkergetett szakembergárda, Excel-táblákra firkált jegyzetek, korosodó járműpark - nem úgy néz ki, hogy a jövőben javulni fog a hazai vasúti közlekedés minősége. | https://g7.hu/kozelet/20230901/elhanyagoltak-az-orszag-legfontosabb-vasutvonalat-de-az-orban-banyak-kovenek-atrakodojara-jutott-10-milliard/ | https://web.archive.org/web/20231019024134/https://g7.hu/kozelet/20230901/elhanyagoltak-az-orszag-legfontosabb-vasutvonalat-de-az-orban-banyak-kovenek-atrakodojara-jutott-10-milliard/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elhanyagoltak-az-orszag-legfontosabb-vasutvonalat-de-az-orban-banyak-kovenek-atrakodojara-jutott-10-milliard | G7 | hungarian-news | 2023-09-01 09:31:25 | [
"Orbán Győző"
] | [] | [] | [
"rokonok",
"útépítés",
"bányászat",
"építőipar",
"közlekedés",
"vasút",
"klientúra"
] | [] |
58,095 | Nagy a csend a kaposvári Gidrán-üzemnél, a közvetítőcég honlapjáról el is tűntek a török járművek | Úgy tűnik, Kaposvár csupán epizódszereplő lesz a „Magyar Hadiipar Felvirágoztatása” című NER-színjátékban. A korábban ideígért háromszáz munkahely, több tízmilliárdos beruházás a jelek szerint megfeneklett. A kaposvári telephelyen ugyanis nem látni túl sok nyomát intenzív munkavégzésnek, a HT Division Zrt. honlapjáról és Facebook-oldaláról pedig eltűntek a pár hete még égre-földre ajnározott Gidránok. Kérdéseinkre sem a járművek 30 évre titkosított beszerzésében közreműködő cég, sem a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt. | Úgy tűnik, Kaposvár csupán epizódszereplő lesz a „Magyar Hadiipar Felvirágoztatása” című NER-színjátékban. A korábban ideígért háromszáz munkahely, több tízmilliárdos beruházás a jelek szerint megfeneklett. A kaposvári telephelyen ugyanis nem látni túl sok nyomát intenzív munkavégzésnek, a HT Division Zrt. honlapjáról és Facebook-oldaláról pedig eltűntek a pár hete még égre-földre ajnározott Gidránok. Kérdéseinkre sem a járművek 30 évre titkosított beszerzésében közreműködő cég, sem a Honvédelmi Minisztérium nem válaszolt.
Egy 2020 végi hivatalos bejelentés szerint 2019-ben a Magyar Honvédség 10 darab Gidránt rendelt, és még 40 darabot fog venni a török Nurol Holding nevű gyártótól. A közlemény szerint a távlati tervekben 300 jármű beszerzése szerepel, amelyeket a török licenc alapján legalább részben Magyarországon, Kaposváron gyártanának magyar-német-török együttműködésben. A honvédség azonban a Gidránokat nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem egy közvetítő cégtől, a HT Division Zrt.-től vette, amelynek a tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, Szíjj László és Suat Karakus.
A kormány terve az volt, hogy a török Nurol Makina licence alapján, a német hadiipari óriáscég, a Rheinmetall szaktudásával, és a hazánkban bejegyzett HT Division Zrt. közreműködésével gyártják majd a honvédség részére a Gidránokat Kaposváron.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023. január 22-én el is ment a somogyi megyeszékhelyre, ahol „a Gidrán páncélozott harcjárművek felszerelésével foglalkozó hazai vállalat gyárlétesítményénél tett látogatást” Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka társaságában.
Az üzemlátogatatásról a település fideszes polgármestere, Szita Károly egy galériát tett közzé a Facebook-oldalán. Itt a képek hátterében, a Gidránok mögött, az üzem falán jól látszik a HT Division Zrt. logója:
Eltüntették a Gidránt a honlapról
Azóta viszont történhetett valami, a járművek beszerzésében részt vevő cég honlapjáról ugyanis eltűntek a Gidránok. A HT Division weboldalának előző állapotait könnyű megnézni a Wayback Machine segítségével: a június 4-i állapotrögzítéskor még a „Land vehicles – szárazföldi járművek” oldalon a Gidrán feszített, erős képi és szöveges támogatással, ma pedig csupán „török járművekről” van szó, és a szöveg mellett a német hadseregben százszámra előforduló amerikai-svájci jármű, a Mowag Eagle képe látható.
Korábban még konkrétan szerepelt is a közvetítőcég honlapján, hogy „ebben a projektben (a Gidrán harcjárművek magyar katonai alkalmazásában – a szerk.) a HT Division az egyik érdekelt fél, amely a Magyar Honvédség által igényelt, küldetésalapú hasznos terhek, például kommunikációs, integrált felderítő és fegyverzeti rendszerek szállításáért, telepítéséért és integrálásáért felel”.
Most viszont már nem látható az oldalon a járművet gyártó cég, a Nurol Makina neve sem, csupán a távirányítású géppuskatorony és az akusztikus lövésérzékelő gyártója, a szintén török Aselsan van megnevezve, melynek a HT Division a magyarországi képviselője.
A weboldal megváltozására a HTKA Fórum nevű haditechnikai chatfelület „Ejder Yalcin/Gidrán 4×4” című témájának hozzászólói figyeltek fel, de úgy látszik, egyelőre szakmai körökből sincs magyarázat a változásra. Többen egyszerű figyelmetlenségnek, technikai bakinak értékelték, de ennél biztosan többről van szó, ugyanis a cég Facebook-oldalának borítóképe még ennél is radikálisabb változáson ment keresztül.
A két, megtévesztően hasonló kép között csupán annyi az eltérés, hogy a korábbin még szerepel egy Gidrán a háttérben, a másikon, a jelenlegin már nem. Mindez jól láthatóan egy tudatos és nem is egyszerű Photoshop-beavatkozást igényelt:
Nagyot kaszált a HT Division a beszerzésen
Adott tehát egy török-magyar haditechnikai vállalat, ami 2022-ben 23,2 milliárd forintos árbevételt ért el és 2,6 milliárd hasznot termelt. Két tulajdonosa a közbeszerzéseken meggazdagodott, jachtjairól közismert Szíjj László és Suat Gökhan Karakus, Erdogan török elnök közeli barátja. A HT Division Zrt.-nek a közelmúltig egyik kiemelt projektje volt a Nurol Makina által gyártott Ejder Yalcin átalakított változatának, az itthon Gidrán névre keresztelt páncélos járműnek magyarországi forgalmazása és felszerelése.
A korábbi hírek szerint a 2020 végén behozott tíz jármű után még konkrét megállapodás él újabb negyven Gidrán behozatalára, ám, hogy ez valóban megtörtént-e, arról csak találgatások láttak napvilágot. Viszont, ahogy azt júniusban megírtuk, a cég 2020-as és 2022-es árbevétele döntően a honvédségnek leszállított járművek ellenértéke lehet, így a tavalyi 23,2 milliárdos bevétel alapján elképzelhető, hogy a „maradék” negyven Gidrán is bejött az országba – vagy legalábbis kifizette a honvédség.
Nagy a csend a kaposvári Gidrán-üzemnél
Kaposváron viszont nincs nyoma annak, hogy a honvédelmi miniszter által januárban meglátogatott telephelyen intenzív munka folyna. Pár napja személyesen is meggyőződtünk arról, hogy olvasóink jelzései nem voltak alaptalanok: csupán néhány munkás napozott az udvaron, a szerelőcsarnokok nyitott ajtajain át is látszott, hogy legfeljebb két-három jármű lehet az üzemben.
Az viszont, hogy a HT Divison Zrt. honlapjáról immár szőröstül-bőröstül eltűnt a Gidrán-projekt, a cég tavalyi pénzügyi információival összevetve jelentheti azt is, hogy a korábbi tervekkel ellentétben mégsem vásárol a Magyar Honvédség 300-400 ilyen járművet, s az állam egyre nyomasztóbb anyagi helyzete miatt a monumentális biznisz helyett marad az ötven darabos széria. Így a korábbi tervekkel ellentétben a későbbi mennyiség magyarországi összeszerelése és gyártása, valamint exportálása is lekerülhet(ett) a napirendről.
A honlapot érintő változásokról feltettük kérdéseinket a HT Division Zrt.-nek, és a Honvédelmi Minisztériumot is megkérdeztük a Gidrán-projekt jelenlegi állásáról, de egyik helyről sem kaptunk választ.
Címlapkép: Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség akkori parancsnoka és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter 2023. január 26-án a kaposvári Gidrán-üzemben (fotó: honvedelem.hu) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/29/nagy-a-csend-a-kaposvari-gidran-uzemnel-a-kozvetitoceg-honlapjarol-el-is-tuntek-a-torok-jarmuvek/ | https://web.archive.org/web/20231217160842/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/08/29/nagy-a-csend-a-kaposvari-gidran-uzemnel-a-kozvetitoceg-honlapjarol-el-is-tuntek-a-torok-jarmuvek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nagy-a-csend-a-kaposvari-gidran-uzemnel-a-kozvetitoceg-honlapjarol-el-is-tuntek-a-torok-jarmuvek | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-08-29 00:00:00 | [
"Suat Gökhan Karakus",
"Szíjj László"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"HT Division Zrt.",
"Magyar Honvédség"
] | [
"Kaposvár",
"Somogy megye"
] | [
"honvédelem",
"fegyver - hadiipar"
] | [] |
58,096 | Nyomoz a rendőrség a belvárosi üzleteket kedvezménnyel begyűjtő vállalkozó testvérének ingatlanszerzése miatt | Tusán László tíz évvel ezelőtt Rogán Antal polgármestersége idején a belvárosi önkormányzattól jutott hozzá kedvezményekkel üzlethelyiségekhez. A vállalkozó testvére, folytatva a jutányos árú ingatlanszerzési üzletpolitikát, bátyja felesége cégétől, a Komlóssy Invest Kft.-től vásárolt budai ingatlanokat. Az igazságügyi szakértő becslése alapján a piaci és az értékesítési ár között 260 millió forint lehet a különbözet. Az ingatlanok eladásáról a tulajdonosnak nem volt tudomása, azt Tusán testvére maga intézte. Első munkanapján a Komlóssy Kft. ügyvezetőjeként mint eladó, a Tusán-cég ügyvezetőjeként mint vevő írta alá az adásvételi szerződést. A Komlóssy Kft.-t CBA-s üzleteket működtető nyereséges érdekeltségétől is megszabadították, miután vagyonát kifilézték, süllyesztőbe tették, idén kényszertörléssel végezte. | Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség egy fővárosi ingatlancég értékeinek eladása miatt. Az ingatlanhasznosítással foglalkozó Komlóssy Invest Kft. büntetőügyének súlyát és előzményét az adja, hogy az alapító tulajdonos K. Judit volt férje ingatlancégével, az OS17 Kft.-vel anno príma áron kötött ingatlanüzleteket a Rogán Antal vezette Belváros-Lipótváros önkormányzatával. Sőt, egy rövid időre a két cég egybe is kelt.
Arra az időszakra esik történetünk kezdete, amikor az V. kerület 2008-2013 között pályáztatás nélkül adott túl 277 nem lakáscélú ingatlanon. Az országos médiafigyelmet kapott értékesítési széria egyik favoritja a Tusán László résztulajdonában állt OS17 Ingatlanforgalmazó Kft. volt. 2014-ben megírtuk: már a 2008-as alapításuk utáni első évben kiugróan szerepeltek a jó áron ingatlanokhoz jutó mezőnyben. Hét menő helyen vásároltak be a kerületi közvagyonból: a Zrínyi utcában, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Hercegprímás utcában, a Károly körúton és a Királyi Pál utcában is. 2009 és 2013 között közel 550 millió forintot fordítottak az ingatlan-gyűjtőmunkára, jellemzően 30 százalékos kedvezményt érvényesítve. Például a Hercegprímás utcában egy 706 négyzetméteres ingatlant 125 millióért vehették meg, ami 177 ezer forintos négyzetméterárat jelent, miközben azon a környéken a vásárlás idején 340 ezerforint volt az átlag, az üzlethelyiség piaci ára pedig 240 millió fölött lehetett.
A feltűnő ingatlankiárusítás kapcsán ismerhették meg az olvasók az OS17 tulajdonosi szerkezetét, amelyben ismét feltűnt a Kulcsár Attila-perből ismert Fintha-Nagy Ádám nagypályás ügyvéd, valamint az addig ismeretlen Tusán László, akinek nevét ekkor ekkor ismerhette meg a nyilvánosság. Az OS17 mögött Habony Árpádig fejtette fel a szálakat a még szabad sajtóként működő Index. Tusán László és testvére, András a Bazilika melletti Mokka éttermet működtető Mokka Étterem Kft.-jét 2008-ban ukrán származású üzletasszonyoknak adta el, hogy aztán 2016-ban Eduard Usikov ukrán üzletembernél kössön ki. A húsiparba is belekóstoló Usikov a 2000-es évek elején vetette meg a lábát Budapesten, nem aprózva el ingatlanok és a vendéglátás iránti tehetségét, rögtön a város szívében, a Vígadó téren üzemelő olasz éttermet vette át. Médiafigyelmet akkor kapott, amikor sajtóértesülések lányát kapcsolatba hozták az Orbán Viktort tanácsaival támogató Habony Árpáddal. Arról, hogy Usikov és Habony jó kapcsolatban lehet, a hvg.hu közölt információkat, azt állítva, az indexen megjelent 2014-es fotón az ukrán férfit és családját várja a ferihegyi repülőtéren. Tusán másik vendéglátós vállalkozása, a Dió Étterem Kft. szintén Usikov érdekeltségébe került 2008-ban. Az ukrán üzletembert Tusán O17 Kft.-s cégtársa, Fintha-Nagy Ádám képviselte ekkoriban.
Tusán OS17 Kft.-jét rövid időre a felesége, K. Judit alapította és vezette ingatlanos cégével is összekapcsolta, 2014-2015-ben fél évig a Komlóssy Invest Kft. résztulajdonosa lett. Tusán a belvárosi ingatlan nagybevásárlás után elengedte az OS17-et, beteljesítve küldetését; 2017-től nulla forgalommal vegetált felszámolásáig, idén februári kényszertörléséig. Ezt követően hátrébb lépett, nem úgy testvére. Apjával és egy Seychelles-szigeti off-shore társasággal 2017 végén megalapította a TAL Capital Kft.-t, ami két hónappal később – az igazságügyi értékbecslés szerint – jócskán a piaci ár alatt kebelezte be K. Judit cégének vagyonelemeit.
A Komlóssy Invest vagyonához való hozzáférést, a cég kivégzését a 2017 év végén kezdődött fordulat vezette fel. Tusánék megalapították a TAL Capitalt, majd a 2011-es alapítása óta tulajdonos K. Judit a Komlóssy Invest ügyvezetését 2018 február elején átengedte Tusán László testvérének. T. András ügyvezetői bejegyzésének legelső napján máris munkához látott: egy lendülettel eladta a Komlóssy Kft. két budai ingatlanát. Az egyik egy XII. kerületi 104 négyeztméteres lakás, a másik a CBA bérelte Margit körúti 820 négyzetméter alapterületű üzlet volt. Az eladó Komlóssy Kft. és a vevő TAL Capital Kft. részéről ügyvezetőként egyaránt T. András írta alá az adásvételi szerződést. A lakást 36 millió forintért, az üzletet 104 millió forintért vette meg családi cégüknek, ignorálva azt a körülményt, hogy K. Judittól tulajdonosi felhatalmazással, hozzájárulással nem rendelkezett.
K. Judit 2022 júliusban tett feljelentést a cégvagyon elherdálása miatt, miután férje testvérét sikerült 2022. márciusban kimozdítani ügyvezetői pozíciójából. A feljelentést a rendőrség befogadta, tavaly nyáron hűtlen kezelés gyanújával nyomozást indított a XIII. kerületi rendőrkapitányság. A felkért igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő a két ingatlan vételára és a felmért piaci ár között többszáz milliós eltérést mutatott ki. A Csermely utcai lakás értékét 100 millió forintra, a Margit körúti üzlet érékét 300 millió forintra becsülte. Ezt figyelembe véve a tulajdonosnak összesen 260 millió forint vagyoni hátránya keletkezhetett. Megkérdeztük T. Andrást, készíttetett-e értékbecslést az ingatlanokról, miért saját cégét szemelte ki vevőnek, de nem reagált kérdéseinkre. K. Judit bíróságon is megtámadta a két ingatlan értékesítését, kérve az adásvételi szerződés semissé tételét; a Fővárosi Törvényszék a per indulásakor elrendelte mindkét ingatlan tulajdoni lapján annak feltüntetését.
2018. február 2. sűrű napja volt a munkába állt ügyvezetőnek: aznap nem csak az említett ingatlanokat adta el a TAL Capitalnak, de a Komlóssy Invest Kft. G-Brekom Kft.-ben lévő 50 százalékos üzletrészét is. Ehhez névértéken, másfél millió forintért jutott hozzá. Az értékesítést semmilyen gazdasági észszerűség vagy kényszer nem alapozta meg, hiszen a G-Brekom akkor és azóta is prosperáló cég. Hogy előnytelen üzlet volt a Komlóssy Invest számára a részesedés eladása, azt félreérthetetlenül jelezte a G-Brekom 2017. évi eredménye is: 144 millió forint értékű eszközzel, 3 millió forint jegyzett tőkével, 60 millió forint saját tőkével, 27 millió forint eredménytartalékkal és 11 millió forint készpénzállománnyal rendelkezett. Ezek az év végi mérlegadatok első látásra is feltűnő aránytalanságot jeleznek a fél cégért kifizetett másfél millió forinttal szemben. A Komlóssy Invest helyére lépve 2018 óta Tusánék a G-Brekomban a CBA-üzleteket működtető egyik CBA-vezér, Breier László és családja érdekeltségében lévő Vörösvár Invest Kft.-vel együtt gyarapíthatják vagyonukat. A G-Brekom azóta 200 millió forintra tornázta saját tőkéjét, forgalmát 20 millióról 100 millió forintra növelve. Az üzletrész eladásról az alapító tulajdonos szintén utólag értesült, mivel a cég ügyvitelébe, könyvelésébe nem kapott betekintést, emiatt szintén feljelentést tett. A G-Brekom-részesedés TAL Capital általi megvásárlása hétteréről, indokáról szintén kérdeztük T. Andrást, de erre se kaptunk választ.
A rendőrség kérdésünkre részleteket nem árult el. Annyit tudtunk meg, egy év alatt nem került sor gyanúsítotti kihallgatásra, ennek okát azonban nem közölték. Úgy tudjuk, megkeresésünk után hallgatták ki a felszámolás alá került Komlóssy Invest Kft. tulajdonosát. Miután vagyonát sikerült kinyerni, a Komlóssy Kft.-t süllyesztőbe engedték, T. András ügyvezetése alatt 2018 óta semmilyen bevételre nem volt képes, idén márciusban törölték a működő cégek nyilvántartásból. A TAL Capital viszont azóta is példásan teljesít. A két budai ingatlan és a G-Brekom felének megszerzése utáni 2018-as profitjukat 2022-re 15-ről 30 millióra, eszközeik értékét 211-ről 436 millióra emelték, saját tőkéjüket pedig meghétszerezték 17-ről 126 millió forintra. | https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomoz-a-rendorseg-a-belvarosi-uzleteket-kedvezmennyel-begyujto-vallalkozo-testverenek-ingatlanszerzese-miatt-261439 | https://web.archive.org/web/20230920012646/https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomoz-a-rendorseg-a-belvarosi-uzleteket-kedvezmennyel-begyujto-vallalkozo-testverenek-ingatlanszerzese-miatt-261439 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomoz-a-rendorseg-a-belvarosi-uzleteket-kedvezmennyel-begyujto-vallalkozo-testverenek-ingatlanszerzese-miatt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-08-31 00:00:00 | [
"Tusán András",
"Tusán László"
] | [
"Komlóssy Invest Kft.",
"OS17 Kft.",
"TAL-Capital Kft.",
"Vörösvár Invest Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"rokonok",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
58,097 | Egy év alatt 50 százalékos növekedést ért el Mészáros Lőrinc szuperbankja | Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami 50,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva. | Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami 50,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva, a jelentősen javuló jövedelmezőség elsősorban a bázisidőszakhoz képest 51 százalékkal, 327,9 milliárd forintra emelkedő bevételek hatása. Az adózás előtti eredmény 165,5 milliárd forintot ért el, ami 60,7 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest.
Az MBH Bank mérlegfőösszege 3 százalékkal 10 487 milliárd forintra, saját tőkéje pedig 22,7 százalékos emelkedést követően 893 milliárd forintra nőtt 2022 első fél évéhez képest. A korrigált, tőkearányos megtérülés az idei első fél évben 33,8 százalék volt.
Az MTI beszámolójában úgy fogalmaznak,
a magyar bankpiacon kimagasló, és nemzetközi viszonylatban is figyelemreméltó
eredményről az MBH Bank elnök-vezérigazgatója, Barna Zsolt azt mondta, „több éves fúziós folyamat áll mögöttük, amelynek első pozitív hatásai már az üzleti teljesítményükben is megmutatkoznak”.
A közleményben azt is írták, hogy nyereséges első fél évet zárt az MBH bankcsoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank Nyrt. is, aminek adózás előtti eredménye 2,97 milliárd forint volt 2023 első hat hónapjában, ami 2 milliárd forintos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A bankadótól és az extraprofitadótól megtisztított teljes átfogó jövedelem 4,3 milliárd forint volt.
A magyar szuperbank születésének körülményeit ebben a publicisztikában elemeztük: | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/egy-ev-alatt-50-szazalekos-novekedest-ert-el-meszaros-lorinc-szuperbankja-261444# | https://web.archive.org/web/20230920000713/https://magyarnarancs.hu/gazdasag/egy-ev-alatt-50-szazalekos-novekedest-ert-el-meszaros-lorinc-szuperbankja-261444# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-ev-alatt-50-szazalekos-novekedest-ert-el-meszaros-lorinc-szuperbankja | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-08-31 00:00:00 | [
"Barna Zsolt",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Magyar Bankholding (MBH) Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
58,098 | Mit tesz és miért a kormányhivatal a Siófok-Törekiben történő földvásárlások ügyében? | Siófok-Törekit kinézte magának a NER, de az ottani civilek nem hagyják magukat. Cikkeink nyomán, amelyekben a NER térnyerő taktikáiról és a Törekiben működő lómenhely viszontagságairól írtunk, több hiteles dokumentumot kaptunk, amelyekből az derül ki, hogy a kormányhivatal jobb keze időnként nem tudja mit csinál a bal. Előfordul, hogy ugyanazon dokumentumba kerülnek ellentmondó állítások. | A Narancs.hu előzőleg több cikkben számolt be arról, hogy a Siófok-Törekiben működő, mentett állatokkal foglalkozó menhely területének megszerzéséért milyen harc folyik, és hogyan próbálja ellehetetleníteni működésüket a megyei kormányhivatal. Mint korábban írtuk, a Siófok-Töreki lómenhely telkét Barna György szórakoztatóipari vállalkozónak ítélő kormányhivatali határozat megváltoztatása ellen jelenleg per van folyamatban. Perbeli ellenfelével, a lómenhelyet üzemeltető Dharma Alapítvánnyal szemben intézkedett a Somogy Vármegyei Kormányhivatal úgy, hogy a kormányhivatali vezető kabinetfőnöke, Orbán Ákos személyesen jelent meg a Dharmánál egy állategészségügyi és egy építéshatósági szemlén (előbbin állatorvosi segédként).
A Dharma kuratóriumi tagja annak rendje és módja szerint kizárási okot jelentett be a kormányhivatal ellen, amelyet Lázár illetékes minisztériuma úgy utasított el, hogy indoklásában szó szerint átvette a kormányhivatal szövegét: „A főispán álláspontja szerint az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzésből a kormányhivatal kizárását nem alapozza meg az a tény, hogy a kérelmező más szakterület feladatkörébe tartozó ügyében a kormányhivatallal perben áll (...). A per tárgya a kormányhivatal által földforgalmi ügyben hozott határozat jogszerűségének a vizsgálata. Az a tény, hogy a kérelmező jogorvoslati lehetőségével élt és emiatt közigazgatási per van folyamatban a tárgyi ügytől független földhivatali eljárásban, nem alapozza meg az építésfelügyeleti hatóság kizárását, és nem veszélyezteti az ügy tárgyilagos megítélését, mivel a közigazgatási perben a döntés védelmében működik közre a kormányhivatal. Személyes érintettség nem áll fenn.” Pedig a személyes érintettség éppen az, hogy a per tárgyát képező földhivatali határozaton és az építéshatósági határozaton is az áll: „Neszményi Zsolt főispán nevében és megbízásából.”
Ugyanakkor tudomásunk van egy hat évvel ezelőtti hasonló ügyről, amikor a Somogy Megyei Kormányhivatalt éppen Lázár minisztériuma zárta ki ugyanilyen összeférhetetlenségi okból.
Látogatók a Dharma alapítvány nyílt napján
Fotó: Fónai Imre
Ugyanezen tényállás alapján hivatali visszaélés ügyében nyomozás indult ismeretlen tettes ellen, amit a rendőrség rövid úton lezárt. A kormányhivatal valószínűleg félretájékoztatta a rendőri szervet, ezért lehet a nyomozást megszüntető rendőrségi végzésben kafkai ellentmondás. Azt írják, hogy 2023. március 30-án „a helyszíni ellenőrzésről a Dharma Alapítvány képviselőit nem tájékoztatta a hatóság, mivel szúrópróba szerű ellenőrzést folytattak le annak érdekében, hogy a helyszín a valós állapotokat tükrözze”. Majd ugyanabban a dokumentumban azzal indokolják a kormányhivatali vezető kabinetfőnökének jelenlétét, hogy „a járási főállatorvos a bejelentésről tájékoztatta a járási hivatalvezetőt, mint felettes szerv vezetőjét, tekintettel arra, hogy a bejelentéshez kapcsolódóan nagy sajtóérdeklődés volt várható”, és a kabinetfőnök jogi segítségnyújtás céljából volt jelen.
Kérdés, hogy egy rajtaütésszerűen foganatosított szemlén mi alapján számított a hivatali vezető a sajtó jelenlétére.
Amit szabad a NER-nek, nem szabad a kisembernek?
A Dharma-féle lómenhellyel kapcsolatos eljárás csak egy a Siófok-Törekit érintő kormányhivatali furcsaságok, visszásságok körül. A csodálatos természeti környezetben fekvő részeket, a Tihanyra panorámás domboldalt kinézte magának a NER, a területen különös földvásárlások kezdődtek.
Ezek egyike Jászai Gellért 4iG-vezérhez köthető.
Furcsa ingatlanvásárlása kapcsán írt cikkünk nyomán civilektől 15 olyan határozatot kaptunk, amelyben földvásárlásaikat akadályozta meg a hatóság.
Mint ismeretes, Jászai úgy vett Siófok-Törekiben „szántót és gyümölcsöst” Barna Györgytől (akit a rendőrség egyébként földvásárlási ügyben valószínűleg hamis magánokirat felhasználásával gyanúsíthatott meg), hogy a szerződésben nem tüntették fel a telken álló „gazdasági épületet”, amely tulajdonképpen luxusvilla. A fél hektáros telek ára 240 millió forint volt, vagyis hektáronként 480 millió. Valós értéke az agrárkamara kalkulátora szerint ennek a négyszázad része, 1,2 millió. Persze luxusvilla, szauna, medence nélkül.
A földbizottság elnézhette a helyiértéket, tételezzük fel, hogy tévedtek. Nem vették észre ugyanis a feltűnő értékaránytalanságot, ami más, földi halandó kérelmezőknél rögtön szemet szúrt nekik. A Törekiben földet vásárolni kívánóknak szakmányban küldtek ilyen sablon válaszokat: „A helyi földbizottság mint eljáró szerv értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy a vevő a későbbiekben az elővásárlási jogát visszaélésszerűen kívánja gyakorolni jelen jogügylet jóváhagyása esetén. Ezen földterület megszerzése vélhetően arra szolgál, hogy a későbbiekben elővásárlási joggal élhessen a számára fontos, szükséges területek megszerzését tekintve. Helyben köztudomású, hogy a kialakult birtokrendszer földrajzi elhelyezkedéséből megállapítható, hogy a szerzés célja a szomszédos földrészleteknek a későbbi megvétele (...). A földbizottság értékelése során arra a következtetésre jutott, hogy az adásvételi szerződésben szereplő ellenérték a föld forgalmi értékével nem áll arányban. Az aránytalanság elővásárlásra jogosultat tartott távol az elővásárlási jogának gyakorlásától, mivel köztudomású tény, hogy a településen a földek átlagára (amely egymillió-egymillió kétszázezer forint) az adásvételi szerződésben szereplő ellenértékhez képest jelentősen alacsonyabb. A helyi földbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szerződés alkalmas a törvény céljainak, rendelkezéseinek megkerülésére, mivel köztudomású tények és a helyi földbizottság és szerv legjobb ismeretei alapján az értékelt személynek nem életvitelszerű lakóhelye a föld fekvése szerinti település, azaz Siófok. Helyben köztudomású, hogy X. Y. ténylegesen nem lakik és nem is tartózkodik Siófokon, csupán bejelentkezett a településre a jogügylet létrejöttének sikeres kimenetele érdekében. A vevő vélhetően nem mezőgazdasági tevékenység végzésének célzatával kívánja megvásárolni a földet.”
„Ilyen határozatot kellett volna Jászainak is kapnia, ha igazságos akart volna lenni a földbizottság. Jászai azonban valami okból nem ilyen határozatot kapott, pedig ez a leírás tökéletesen ráillik arra a medencés, szaunás luxusnyaraló ügyletre”
– mondja Papp László helyi gazdálkodó, aki elől nem helyben lakó NER-közeli emberek több földet is „elővásárolhattak” a földbizottság döntése alapján.
Papp László
Megkérdeztük volna a földbizottság jelenlegi elnökét, Madarász Zoltánt (aki egyébként a 211 lakosú, Somogy megyei Porrog polgármestere), előfordulhat-e ilyen kettős mérce náluk. Telefonon értük el. Megígérte, hogy válaszol két kérdésünkre, de azt kérte, hogy tizenöt perc múlva hívjuk vissza, mert éppen szerződést köt. Visszahívtuk. Akkor már azt kérte, küldjük el neki írásban a kérdeznivalót. Elküldtük: „Amikor Önök a Nemzeti Agrárkamaránál földelővásárlási szerződések jóváhagyásáról vagy elutasításáról döntenek, minden esetben figyelembe veszik-e az adott területen kialakult átlagárat? Ha nem, mi a megítélés alapja? Amennyiben a kifüggesztett adásvételi szerződésben megjelölt vételár eltér az adott területen kialakult átlagártól, elutasítás helyett tehetnek-e saját belátásuk szerint kivételt? Ha igen, szükséges-e ezt indokolniuk?” A választ két hete várjuk hiába.
Memóriaprobléma
Az ominózus luxusvilla-telekvásárlásról szóló cikkünk után a Telex is írt a témáról. Megszólaltatták a vevő Jászait és az eladó Barnát is, akik szintén furcsa ellentmondásba keveredtek. Barna azzal kommentálta a luxusépület kimaradását a szerződésből, hogy „nem vagyok jogász, nem tudom, miért nem kellett beleírni a szerződésbe. Gondolom, ha a hatóságnak gondja lett volna vele, szólnak, hogy így nem jó.” A Dharma jogi képviselője, Litresits András erről lapunknak úgy nyilatkozott, ez nem csak az ügyvéd és a hatóságok felelőssége, az aláíróknak tudniuk kell arról, hogy mit írnak alá, hiszen a közzétett adásvételi szerződés 2. és 3. pontjai kifejezetten a tulajdoni lapra utalnak, amelyeken e konkrét esetben szerepel a „gazdasági épület” is, továbbá a 30. pont kifejezetten utal az illetékmentességre és a B400-as NAV-nyomtatványra. Fontos körülmény, hogy az illetéktörvény értelmező rendelkezései alapján „a földrészleten bármilyen célra létesített épület” már nem minősül termőföldnek, így arra értelemszerűen nem vonatkozik a speciális termőföldi illetékmentesség.
Jászai Gellért luxusvillája Siófok-Törekiben
A hírportál megkeresésére Jászai helyett a 4iG titkársága (!) válaszolt. Azt írták, Jászai „nem igényelte a földműveseknek, több feltétel megtartása esetén járó, illetékmentességet, míg a vagyonszerzési illeték mértéke hazánkban általános”. Litresits ugyanakkor hangsúlyozta, mivel az adásvételi szerződésben nem szerepelt gazdasági épület, így az alapvető kérdés, hogy az adásvételi szerződés 30. pontjában hivatkozott B400-as, a vevő által aláírandó NAV-nyomtatvány 8. pontjába beleírták-e a gazdasági épületet vagy csak a NAV-nyomtatvány 14. pontjánál illetékmentességet kértek. További kérdés a jogász szerint, hogy a NAV a saját adatbázisa alapján miért nem észlelte, hogy gazdasági épület is szerepel a tulajdoni lapon, illetve, ha a hírportálnak adott 4iG-válasz alapján tényleg volt NAV-os helyszíni szemle, akkor mégis hogyan nem vették észre az épületet, amelyekről a hatóságoknak légi ortofotók is rendelkezésre állnak.
Jászai a hírportálnak küldött válaszában kiemelte, a közreműködő ügyvéd szakmai protokollja, hogy az ingatlant a lekért tulajdoni lapra hivatkozva azonosították be a szerződésben. A tulajdoni lapon pedig egyértelműen szerepel a gazdasági épület, tehát nem jogszerű, hogy a szerződésből kihagyták. A szerződést Barna György üzleti köreibe tartozó ügyvéd készítette.
Fő a közbizalom
Papp Lászlóhoz hasonlóan Géth Péter szintén úgy járt, hogy Barna György „el-elővásárolt” előle egy általa megvásárolni kívánt kis földdarabot. Alig várja a szerdai tárgyalást, ahol talán ítéletet hoznak a Dharma földvásárlási ügyében.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy Barna nem lett volna jogosult elővásárlásra, mert nem helyben lakó gazdálkodó, akkor pert indítanak az összes olyan földvásárlási szerződés semmisségének megállapítására, ahol Barna György elővásárlási jogával élt.
A Dharma esetében Barna még a beadott papírokon is budapesti lakcímet tüntetett fel, ez mégsem szúrt szemet a földbizottságnak és a kormányhivatalnak.
Hogy mindez a sok jogi ellentmondás, iratellenesség és nonszensz miért nem tűnt fel a Somogy megyei kormányhivatal siófoki földhivatalának, a megyei építéshatóságának, valamint a földbizottságnak, arra csak Neszményi Zsolt kormányhivatali vezető tudna válaszolni saját nevében és megbízásából – de nagyon úgy tűnik, nem akar, hiába érdeklődtünk nála kérdéseinkkel. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mit-tesz-es-miert-a-kormanyhivatal-siofok-torekiben-a-foldvasarlasok-ugyeben-261468 | https://web.archive.org/web/20230904094611/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mit-tesz-es-miert-a-kormanyhivatal-siofok-torekiben-a-foldvasarlasok-ugyeben-261468 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mit-tesz-es-miert-a-kormanyhivatal-a-siofok-torekiben-torteno-foldvasarlasok-ugyeben | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-09-03 00:00:00 | [
"Barna György",
"Jászai Gellért",
"Neszményi Zsolt",
"Orbán Ákos"
] | [
"Nemzeti Agrárkamara",
"Somogy Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Siófok",
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"hivatali visszaélés",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
58,099 | A mulasztásos törvénysértést is vállalva dacol azzal Békésszentandrás, hogy iskoláját ingyen átadja a katolikusoknak | Patthelyzet alakult ki Békésszentandráson, ahol az egyházaknak szóló vagyonjuttatás újranyitásával a katolikusok igényelték azt az általános iskolát, amely soha nem volt az övék. Az ellenállás demonstrálására a polgármester és a képviselők többsége vállalta a mulasztásos törvénysértést, és nem tűzte a napirendre az erről szóló előterjesztést. A Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegye nem kifejezetten nyílt lapokkal játszik. | Az előzményekhez tartozik, hogy egy, a kormánypárti többség támogatásával megszavazott és az egyházi vagyonjuttatás újranyitását lehetővé tevő – tavaly decemberi – törvény nyomán idén február végéig kellett jelezni a történelmi egyházak képviselőinek, hogy mely ingatlanokra tartanak igényt ingyenesen. Az így megszerzett ingatlanokban a jövőben hitéleti vagy közcélú tevékenységet kell folytatniuk, még akkor is, ha korábban az soha nem állt tulajdonukban vagy fenntartásukban. A települések képviselő-testületeinek augusztus 31-ig kellett minden ilyen ügyben álláspontjukat kialakítani. Ez a határidő csütörtökön lejárt, de jó néhány elrendezetlen ügy maradt. Ezek közé tartozik a Körösök holtágáról nevezetes viharsarki nagyközség, a 3600 lakosú Békésszentandrás. Sinka Imre polgármester és a képviselők többsége az önkormányzati vagyon elherdálásának tartja, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül átadjanak olyan ingatlant bármely egyháznak, amelynek ahhoz eddig semmi köze nem volt. Ezért tiltakozásképpen az erről szóló előterjesztést a megadott augusztus 31-i határidőig nem terjesztették a testület elé – így nem is tárgyalhattak róla.
Ezzel vállalták, hogy mulasztásos törvénysértést követnek el, amire minden bizonnyal hamarosan felhívja majd a figyelmüket a törvényességi felügyeletet ellátó Békés Vármegyei Kormányhivatal.
„Képviselői és polgármesteri eskümmel ellentétes volna, ha az önkormányzat vagyona egy részének tulajdonjogát ingyen átadnám az egyháznak”
– mondta a Narancs.hu-nak Békésszentandrás független polgármestere, Sinka Imre. Korábban Facebook-oldalán is kifakadt. „Ezt a mostani átadást soha nem fogom aláírni, ha bilincsben visznek el, akkor sem. Nem erre tettem esküt, hanem ennek ellenkezőjére, a település értékeinek megőrzésére” – írta. Ezt azok után posztolta idén márciusban, hogy megkapta a Szeged-Csanádi Egyházmegye levelét, amelyben a katolikus egyház bejelentette, átvenné a település iskoláját és óvodáját, azok minden felszerelésével. „Akkor a történtek hatása alatt voltam, ezért fogalmaztam így, de érdemben a véleményem máig sem változott semmit” – mondta csütörtökon portálunknak nyilatkozva a település első embere.
Az egyházmegye nem válaszol
Aligha a jóhiszeműségről árulkodik, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye egy nappal a bejelentési határidő lejárta előtt, azaz február 27-én értesítette a békésszentandrási önkormányzatot, hogy bejelentkezett a helyi óvodára és általános iskolára, amint erről egy júliusi cikkünkben írtunk. Az ügyben még tavasszal több fordulóban tárgyaltak a szegedi katolikus püspökség képviselőivel, de semmiben nem jutottak egyezségre. Emellett felvették a kapcsolatot a Békés megyei kormányhivatal építési hatóságával is.
A polgármester tavasszal azt is kilátásba helyezte, hogy a történtek miatt az Alkotmánybírósághoz fordul. Ez végül nem történt meg. Sinka a Narancs.hu-nak elmondta, ebben az ügyben egy határozatával a képviselő-testület megkötötte a kezét. Ugyanis azt tették feladatává, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat az egyházzal, amely vagy vonja vissza kérelmét, vagy szülessen mindkét fél részére elfogadható megoldás. A tavaszi tárgyalások zátonyra futottak. Ezt követően Békésszentandrás első embere július elején, majd július közepén levelet írt a Szeged-Csanádi Egyházmegyének. Előbb arra kérte Kiss-Rigó László püspököt, hogy vonják vissza a településüket érintő kérelmüket, majd azt, hogy az iskolát vonják ki az ugyanazon a helyrajzi számon lévő más intézményektől, mert az ügy tulajdonjogilag csak így kezelhető.
„Talán kerülni akarták a botrányt és a nyilvánosságot, mindenesetre tény, hogy együttműködési szándékot sem mutatva, egyik levelünkre sem válaszoltak, így végképp vakvágányra futott az ügy. Most pedig lejárt a nekünk biztosított törvényi határidő” – mondta érdeklődésünkre Sinka Imre. Kérdés, mi a közeljövő lehetséges forgatókönyve. A viharsarki település polgármesterének a mára kialakult közjogi és hatalmi helyzetben túl sok illúziója nincs. Ám tény, hogy sem ő, sem a testület nem akarja önként belehajtani a fejét a politikai guillotine-ba.
Sinka Imre polgármester
Forrás: Sinka Imre Facebook
Az iskola ügye miatt Békésszentandráson „helyzet van”. Az iskolába járó gyerekek szülei mellett sok helybéli felháborodott a történtek miatt. Többük véleményét fogalmazta meg az a középkorú helybeli asszony, aki szerint a katolikus egyházra rossz fényt vet, hogy olyanra tart igényt, amihez semmi köze nincs és nem is volt. Szerinte ez nem marad következmények nélkül.
Polgármester: Nincs mérlegelési lehetőségünk. Ellenzék: Hazudsz!
Hasonló volt a helyzet július közepén Orosházán is, ahol az élénk tiltakozás ellenére a fideszes többség megszavazta, hogy a helyi Eötvös téri iskolakomplexumot és az Előd utcai óvoda tulajdonjogát megkapja az egyház. „Sajátosan és egyben gyalázatos módon színezte az itteni vitát, hogy a február végi egyházi igénybejelentés után a jegyző és a polgármester nem volt hajlandó a testületi tagoknak hosszú hónapokig elárulni, milyen kérelmek érkeztek az egyházak részéről, noha ezt külön kértük. Képviselői jogainkat csorbították azzal, hogy majd’ fél évvel később mindezt öt nap alatt átpasszírozta a fideszes többség a bizottságokon és a testületen” – mondta érdeklődésünkre Fetser János (MSZP) orosházi önkormányzati képviselő.
Az orosházi felháborodás nyomán szükségét érezte megszólalni Dávid Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármester. Egy Facebook-posztban azt magyarázta: „Az ülésen is elmondtam és itt is szeretném leszögezni, hogy az önkormányzatoknak nem volt mérlegelési lehetősége, csupán tudomásul vehették az egyházak kérelmeit.” Ezt az értelmezést már az ülésen is többen hangos „Hazudsz, hazudsz!” bekiabálásokkal illették. Ezt most megerősítette Fetser is. Meglátása szerint nem kellett volna bólogató Jánosként tudomásul venni az egyházi igényt, ami szerinte élésen ellentmond a képviselői eskünek is. „Forduljon bírósághoz az egyház, s az önkormányzatok ott küzdjenek tovább a tulajdonunkért. Az egyházak kétszer is meggondolnák az ezzel kapcsolatos peres eljárást. Ennek eredményeként pedig nem egy esetben lemondanak korábban bejelentett igényükről. S ha a bíróság a településekkel szemben dönt, még mindig ott van, hogy az Alkotmánybírósághoz, vagy végső soron a Strasbourgban működő Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhatnak az önkormányzatok” – jegyezte meg Fetser János.
(Címlapképünkön: a békésszentandrási Hunyadi János Katolikus Általános Iskola, amit vinne az egyház. Fotó: a szerző felvétele) | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-mulasztasos-torvenysertest-is-vallalva-dacol-azzal-bekesszentandras-hogy-iskolajat-ingyen-atadja-a-katolikusoknak-261462# | https://web.archive.org/web/20230902115711/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-mulasztasos-torvenysertest-is-vallalva-dacol-azzal-bekesszentandras-hogy-iskolajat-ingyen-atadja-a-katolikusoknak-261462# | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mulasztasos-torvenysertest-is-vallalva-dacol-azzal-bekesszentandras-hogy-iskolajat-ingyen-atadja-a-katolikusoknak | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-09-01 00:00:00 | [
"Kiss-Rigó László"
] | [
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Békés megye",
"Békésszentandrás",
"Orosháza"
] | [
"oktatás",
"egyház",
"önkormányzat",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
58,100 | Újabb nagy lépést tett Mészáros a boszniai klinkerbeton- és cementgyártás felé | A cégnek, amelyet megvásárolna, van egy fél mészkőbányája is. | Sok minden történt az elmúlt bő másfél évben Hodász Andrással, aki már nem pap, hanem egy kávézóban, a pult mögött dolgozik. Azt mondja, levetni a reverendát olyan, mintha az ember egyszerre hagyná ott a munkahelyét és a házastársát, nagyon nehéz innen továbbállni. Interjúnkban beszél arról is, hogy milyen új küldetést talált magának, mit szólt ahhoz, amikor a coming outja után megvált tőle az újság, melynek korábban fontos szerzője volt, és hogy részt vett-e maga is a szexuális orientációját megváltoztatni szándékozó, úgynevezett "reparatív terápián". | https://m.hvg.hu/360/20230827_hvg_talentis_afiuk_abanyaba_mennek_meszaros_lorinc_bosznia_cementgyar_lukavac | https://web.archive.org/web/20231214125610/https://m.hvg.hu/360/20230827_hvg_talentis_afiuk_abanyaba_mennek_meszaros_lorinc_bosznia_cementgyar_lukavac | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-nagy-lepest-tett-meszaros-a-boszniai-klinkerbeton-es-cementgyartas-fele | HVG360 | hungarian-news | 2023-08-27 10:45:00 | [
"Gombai Gabriella",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Lukavac Cement.",
"Talentis Group Zrt.",
"Talentis International Construction Investments Kft."
] | [
"Bosznia és Hercegovina",
"Európa"
] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
58,101 | Az orbáni piactorzítás ékes példája, ami a cementiparral történik | Nem lehet véletlen, hogy a kormány éppen akkor vetett ki egy újabb különadót a légszennyező nagyvállalatokra, amikor Mészáros Lőrinc bejelentette: cementgyárat vesz Bosznia-Hercegovinában. | Nem lehet véletlen, hogy a kormány éppen akkor vetett ki egy újabb különadót a légszennyező nagyvállalatokra, amikor Mészáros Lőrinc bejelentette: cementgyárat vesz Bosznia-Hercegovinában.
Irán területét lőtte Pakisztán, ez a konfliktus is fokozódik. Itthon: járatokat ritkít a BKK, átalakul a Pest megyei ügyeleti rendszer, csődközelbe kerültek a napelemes cégek. Orbán különleges jogokat ad át a haveroknak a ferihegyi reptér megvásárlásánál. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | https://hvg.hu/360/20230727_ujabb_extraado_szendioxidkvotak_meszaros_elonye_betonbiztos_hvg | https://web.archive.org/web/20231223203610/https://hvg.hu/360/20230727_ujabb_extraado_szendioxidkvotak_meszaros_elonye_betonbiztos_hvg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orbani-piactorzitas-ekes-peldaja-ami-a-cementiparral-tortenik | HVG360 | hungarian-news | 2023-07-27 13:25:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Lukavac Cement.",
"Nemzeti Klímavédelmi Hatóság"
] | [] | [
"háttér",
"versenykorlátozás - kartell",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"bányászat",
"vegyipar",
"építőipar",
"adó",
"klientúra",
"jogalkotás",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
58,102 | A kormány sem tudja, mekkora környezeti károkat okoznak az akkugyárak, de azért rendületlenül épít | Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül. | "Még itt vagyok" - emelte élet-halál szintre az akkumulátoripar egészség- és környezetkárosító hatásairól folytatott vitát Szijjártó Péter a Tranzit fesztiválon. A külgazdasági miniszter sértetlensége természetesen nem bizonyít semmit, akkor sem, ha állítása szerint 5-6 kilométerre lakik a Samsung gödi üzemétől - amelyet már többször értek szabálysértésen. Sőt az sem, hogy a kormányhivatal sorozatos szabálysértések nyomán ideiglenesen bezáratta a dél-koreai SungEel Hitech Hungary bátonyterenyei akkufeldolgozóját. Utóbbi felemlítésével Gulyás Gergely kancelláriaminiszter igyekezett alátámasztani, hogy a környezet- és egészségvédelmi szabályokat megsértő üzem nem működhet az országban.
Csakhogy a bátonyterenyei eset épp azt bizonyítja, hogy a szabályokra rendszeresen fittyet hányó üzemek vígan működhetnek - legfeljebb nem a végtelenségig. A telep ideiglenes bezáratása, engedélyének visszavonása pozitív fejlemény, de fontos szem előtt tartani, hogy extrém példát testesít meg - figyelmeztet Jávor Benedek, a Párbeszéd-Zöldek európai parlamenti listavezetője. Évek óta zajlanak a szabálysértések, amelyek miatt több bírságot is kiszabtak, ráadásul annyira rossz volt a helyzet, hogy júniusban a helyszínre érkező ellenőrök is rosszul lettek.
Anett a soron még dolgozott, Niki a mosdóban már hányt - jegyzőkönyvek tanúskodnak a súlyos akkugyári balesetekről
Mérgezések sora, áramütés, ismeretlen gázok, kigyulladt gyártósor - ez csak néhány példa azon balesetek közül, amik az utóbbi években történtek a magyarországi akkumulátorgyárakban. Kikértük a kormányhivataloktól az akkugyárakat érintő határozatokat, ezek alapján tártuk fel, mik történtek az elmúlt három évben a Távol-Keletről idetelepült gyárakban.
A Bátonyterenyére történő hivatkozás Gulyás részéről "hazug, szemfényvesztés" - állítja a szakpolitikus Jávor. Az engedély visszavonásának a második szabálysértés után minden esetben meg kellene történnie, így a szabálykövető működés válna gyakorlattá. Az üzem működésének felfüggesztése semmiképpen sem megnyugtató - teszi hozzá Orosz Anna, a Momentum országgyűlési képviselője. A kormány mindig azt hangoztatja, hogy utólag - a halálesetek és a környezetszennyezés után - a felelősöket megbüntették. Ennek nem így kellene működnie: az élet- és a környezetvédelem lényege a megelőzés, az, hogy olyan szabályok szülessenek, olyan ellenőrzések és hatóságok legyenek, amelyek képesek megelőzni a tragédiákat és a katasztrófákat - fogalmaz az ellenzéki politikus. | https://m.hvg.hu/360/20230901_hvg_akkumulatoripar_akkumulatorgyar_europai_unio_vizsgalat_zoldhatosag_batonyterenye_tultoltes | https://web.archive.org/web/20230920093408/https://m.hvg.hu/360/20230901_hvg_akkumulatoripar_akkumulatorgyar_europai_unio_vizsgalat_zoldhatosag_batonyterenye_tultoltes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-sem-tudja-mekkora-kornyezeti-karokat-okoznak-az-akkugyarak-de-azert-renduletlenul-epit | HVG360 | hungarian-news | 2023-09-01 09:10:00 | [
"Pintér Sándor"
] | [
"ANDRADA Group Kft.",
"Belügyminisztérium (BM)",
"CATL",
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Samsung SDI Magyarország Zrt.",
"SK On Hungary Kft.",
"SungEel Hitech Hungary Kft."
] | [
"Abasár",
"Alsózsolca",
"Ázsia",
"Bátonyterenye",
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Debrecen",
"Dél-Korea",
"Fejér megye",
"Göd",
"Hajdú-Bihar megye",
"Heves megye",
"Iklad",
"Iváncsa",
"Kína",
"Magyarország",
"Nógrád megye",
"Pest megye"
] | [
"háttér",
"egészségügy",
"átláthatóság",
"bírság",
"hulladéküzlet",
"engedély",
"EU",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"önkormányzat",
"vízügy",
"koncesszió",
"jogalkotás",
"vizsgálóbizottság",
"nyomásgyakorlás",
"akkumulátorgyártás"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
58,103 | Tízmilliárdokat veszíthetnek az adófizetők, de már látni, kik kereshetnek jól a bedőlt Tungsram romjain | Hiába tolt bele az állam gigászi összeget, sikeres modernizáció helyett tönkrement a patinás Tungsram izzógyár. Míg az adófizetők veszítenek, az „ügyesek” a vagyonelemekből szemezgetnek. | Hiába tolt bele az állam gigászi összeget, sikeres modernizáció helyett tönkrement a patinás Tungsram izzógyár. Míg az adófizetők veszítenek, az „ügyesek” a vagyonelemekből szemezgetnek.
Az Economist értékelése szerint a kínai autók jobbak és olcsóbbak, mint nyugati konkurenciájuk, és nincs miért félnie tőlük a világnak. | https://m.hvg.hu/360/20230825_hvg_tungsram_felszamolas_ingatlan_eximbank_2a_ingatlan_hernadi_zsolt_herdon_istvan_aero_space | https://web.archive.org/web/20230926091449/https://hvg.hu/360/20230825_hvg_tungsram_felszamolas_ingatlan_eximbank_2a_ingatlan_hernadi_zsolt_herdon_istvan_aero_space | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliardokat-veszithetnek-az-adofizetok-de-mar-latni-kik-kereshetnek-jol-a-bedolt-tungsram-romjain | HVG360 | hungarian-news | 2023-08-25 09:10:00 | [
"Ascsillán Endre",
"Herdon István",
"Hernádi Zsolt",
"Nagy Péter",
"Szivek Ferenc"
] | [
"2A Ingatlan Befektetési Kft.",
"Aero Space Power Kft.",
"Debreceni Egyetem Mérnöki és Üzletfejlesztési Innovációs Intézete",
"Dunaferr",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"MBH Bank Nyrt.",
"Takarékbank Zrt.",
"Trinec Property Kft.",
"Tungsram Group Zrt.",
"Tungsram Ingatlan Kft.",
"Tungsram Operations Kft.",
"Tungsram Real Estate Kft.",
"Xanga Holding Kft.",
"Xanga Ventures Magántőkealap-kezelő Zrt."
] | [
"Budapest",
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Kisvárda",
"Nagykanizsa",
"Pest megye",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Vác",
"Zala megye"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"átláthatóság",
"forgóajtó",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"repülőtér / légügy",
"adó",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás",
"hitelezés"
] | [] |
58,104 | A Hollóházi Porcelánmanufaktúra tulajdonosa beszállt a Wizz Air-vezér médiacégébe | Várhegyi Attila volt Fidesz-pártigazgató felesége, Várhegyiné Fekete Marianna lett a Középpont Média Kft.társtulajdonosa. | Most már gyorsan, a jövő hónapban ki lehet fizetni az előirányzott 50 milliárd első részletét Kijevnek, írja a német lap, amely hozzáteszi, a mai megállapodás nem jelenti azt, hogy a magyar kormány hozzájuthat az Unió által eddig visszatartott pénzekhez.
Mennyire lesz rossz 2024? A Yale Egyetem történészprofesszora, Timothy Snyder Ukrajna miatt aggódik és Trump újraválasztásától tart. A szakértő Davosban, a Világgazdasági Fórumon nyilatkozott a Süddeutsche Zeitungnak, és azt mondta, látja a kiutat.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: NERekmegőrző, kegyelmesasszony, végjáték, ellenterv, spórolj.
A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére. | https://m.hvg.hu/360/20230824_hvg_kozeppont_media_fapadosbolfideszes | https://web.archive.org/web/20231216122210/https://m.hvg.hu/360/20230824_hvg_kozeppont_media_fapadosbolfideszes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-hollohazi-porcelanmanufaktura-tulajdonosa-beszallt-a-wizz-air-vezer-mediacegebe | HVG360 | hungarian-news | 2023-08-24 14:30:00 | [
"Őszy Tamás",
"Váradi Cintia Dorottya",
"Váradi József",
"Várhegyi Attila",
"Várhegyiné Fekete Marianna"
] | [
"Fidesz",
"Hollóházi Porcelánmanufaktúra Kft.",
"Középpont Média Kft.",
"pm018 Kft.",
"Prestige Média Kft.",
"Wizz Air"
] | [] | [
"média",
"rokonok",
"támogatás",
"forgóajtó",
"repülőtér / légügy",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
58,105 | Az EU-elnökségre hivatkozva költ furcsán 4 milliárdot új bútorokra a Pénzügyminisztérium | Tovább drágul a Pénzügyminisztérium Várba költözése, ráadásul nem bútorokkal foglalkozó cégek kapják meg a feladatot, hogy bútorokat szerezzenek be az új épületbe. | Tovább drágul 4,4 milliárd forinttal a Pénzügyminisztérium Várba költöztetése, az építési tendert kibővítve ennyi pénzből bútorozhatják be az irodákat a kivitelező cégek – vette észre a K-Monitor az EU-s közbeszerzési értesítőben.
Annak, hogy nem egy bútorokra szakosodott cég, hanem az építési tender győztesei – a WHB Építő és a Garage Kft. – végezhetik a munkát, a Pénzügyminisztérium meg is jelölte az okát: közeleg a magyar EU-elnökség.
És mivel ez az épület lesz a 2024-es magyar elnökség egyik helyszíne, sietni kell, ráadásul a Közbeszerzési Ellátási Főigazgatóság „feladatellátási nehézségekkel küzd” – ismerték el. A hirdetményből az is kiderül, hogy az Államadósság Kezelő Központ is beköltözik az épületbe. | https://m.hvg.hu/gazdasag/20230826_penzugyminiszterium_var_butor_kozbeszerzes | https://web.archive.org/web/20231227073120/https://m.hvg.hu/gazdasag/20230826_penzugyminiszterium_var_butor_kozbeszerzes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-eu-elnoksegre-hivatkozva-kolt-furcsan-4-milliardot-uj-butorokra-a-penzugyminiszterium | HVG | hungarian-news | 2023-08-26 15:29:00 | [
"Paár Attila",
"Varga Mihály"
] | [
"Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.",
"Garage Ingatlanfejlesztő Kft.",
"Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF)",
"Pénzügyminisztérium",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft."
] | [] | [
"gazdálkodás",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
58,106 | Az EP tényfeltáró bizottságának Magyarország-jelentése: politikai alapon osztott uniós pénzek és megfélemlítés | A májusban Magyarországon járt küldöttségnek Navracsics Tibor is elismerte, hogy létezhet kormányzati diszkrimináció az uniós pénzek elosztásában, míg a források elköltésének átláthatóságára vonatkozó kérdésekre az Állami Számvevőszék elnöke csak politikai nyilatkozatokkal reagált. | „A küldöttség tagjai kissé ellenséges fogadtatásban részesültek Budapesten. A látogatás kezdettől fogva a kormánypárti médiakampány középpontjában állt. Egyes képviselőket szándékosan rágalmaztak, a vizit célját pedig boszorkányüldözésnek vagy inkvizíciónak nevezték” – áll az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának májusi magyarországi tényfeltáró missziójáról készült jelentéstervezetében, amit a Népszava ismertetett.
Ugyanakkor ez még nem a végleges dokumentum, erről még a szakbizottságon belül lesz egy vita, és csak azt követően nyeri el végső formáját.
A bajor keresztényszocialista Monika Hohlmeier vezette többpárti delegáció magyarországi látogatása alatt többek között civil szervezetekkel és oknyomozó újságírókkal, diszkriminatív állami intézkedésekkel szembesülő uniós vállalatokkal, parlamenti képviselőkkel, valamint Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel is egyeztetett. A küldöttek eszmecserét folytattak az Állami Számvevőszék és az Integritás Hatóság elnökével, Budapest főpolgármesterével és a Magyar Önkormányzatok Szövetségének képviselőivel is.
A jelentéstervezet persze nem egyöntetűen negatív, írják benne, hogy a korábbi állapotokhoz képest tapasztaltak némi pozitív elmozdulást, ugyanakkor az uniós elvárások alapján felállított korrupcióellenes hivatal, az Integritás Hatóság elnöke, Bíró Ferenc továbbra sem tudott nekik konkrétumokkal szolgálni a magyarországi korrupcióról, azt azonban jelezte, hogy szerinte nem a rendszer, hanem maximum az emberek korruptak. Bíró beszámolója szerint a hatóság májusig 30-40 vizsgálatot indított és a nagy horderejű ügyekre összpontosít.
Kevésbé volt közlékeny az EP-küldöttekkel Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, sem az alá tartozó ellenőrző szerv elmúlt években folytatott tevékenységéről nem volt hajlandó részleteket közölni, ahogyan arról sem, hogy miként tervezi az ÁSZ nyomon követni az esetlegesen megérkező uniós pénzek felhasználását. A kérdések megválaszolása helyett Windisch inkább politikai nyilatkozatokat tett.
A jelentéstervezet szerint a delegáció konkrét információkat kapott az üzleti közösség képviselőitől a kormány versenyt torzító, diszkriminatív intézkedéseiről: a törvények önkényes, egyik napról a másikra történő módosításáról, a veszélyhelyzet ürügyén hozott indokolatlan intézkedésekről, köztük a tisztességtelen különadókról és díjakról, valamint a különféle megfélemlítési taktikákról, mint például a titkosrendőrség látogatásai a vállalatok irodáiban.
A küldöttség egyeztetett Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel is és a találkozón megosztották vele azon értesüléseiket, miszerint az ellenzéki vezetésű önkormányzatok, például a budapesti, nehezebben jutnak uniós forrásokhoz. A miniszter maga is elismerte, hogy „létezhet kormányzati diszkrimináció, de az nem rendszerszintű”, illetve azt is elmondta, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés kérdésében fontos szempont a kormánynak, hogy a Fidesz által vezetett észak-magyarországi városok ne kapjanak az eddigieknél kevesebb támogatást. | https://hvg.hu/gazdasag/20230831_EP_jelentestervezet_Magyarorszag_korrupcio | https://web.archive.org/web/20230921005702/https://hvg.hu/gazdasag/20230831_EP_jelentestervezet_Magyarorszag_korrupcio | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ep-tenyfeltaro-bizottsaganak-magyarorszag-jelentese-politikai-alapon-osztott-unios-penzek-es-megfelemlites | HVG | hungarian-news | 2023-08-31 08:59:00 | [] | [
"Európai Parlament",
"Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága"
] | [] | [
"háttér",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"átláthatóság",
"EU",
"antikorrupció",
"adó",
"nyomásgyakorlás",
"Integritás Hatóság eljárása"
] | [] |
58,107 | Leendő munkáltatójának súgott egy adónyomozó, három évet is kaphat | Volt főnyomozó-kormánytisztviselő ellen emelt vádat a Győri Járási Ügyészség. | Volt főnyomozó-kormánytisztviselő ellen emelt vádat a Győri Járási Ügyészség.
A férfi bűnüldözési adatokkal is dolgozott, és leendő munkáltatójának, egy adószakértő gazdasági társaság vezetőjének is küldött ilyen adatot. Az eset 2018 őszén történt és az ügy pikantériája, hogy a főnyomozó ekkor már tudta, hogy 2019. január elsejétől éppen ennél a gazdasági társaságnál fog dolgozni adójogászként. Azaz leendő munkáltatójának tett szívességet.
Az ügyészség a férfi ellen hivatali visszaélés miatt emelt vádat, mely bűncselekmény büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés. Az ügyben az érdemi döntést várhatóan a Győri Járásbíróság fogja meghozni. | https://444.hu/2023/09/04/leendo-munkaltatojanak-sugott-egy-adonyomozo-harom-evet-is-kaphat | https://web.archive.org/web/20231001052344/https://444.hu/2023/09/04/leendo-munkaltatojanak-sugott-egy-adonyomozo-harom-evet-is-kaphat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/leendo-munkaltatojanak-sugott-egy-adonyomozo-harom-evet-is-kaphat | 444 | hungarian-news | 2023-09-04 00:00:00 | [] | [] | [
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"hivatali visszaélés"
] | [] |
58,108 | Új kampányeszköz: gyerektáboroztatás | Miután az Orbán-kormány elvette a tábor felújítására adott támogatást, egy fideszes alapítvány bejelentkezett, hogy elviszi üdülni a józsefvárosi gyerekeket. | Fidesz;gyerek;Józsefváros;alapítvány;táborozás;Pikó András;Sára Botond;
2021-05-28 06:20:00
Új kampányeszköz: gyerektáboroztatás
Miután az Orbán-kormány elvette a tábor felújítására adott támogatást, egy fideszes alapítvány bejelentkezett, hogy elviszi üdülni a józsefvárosi gyerekeket.
Nehezen követhető oligarcha- és politikai játszmák eredőjeként idén se nyithat meg a józsefvárosi önkormányzat káptalanfüredi gyerektábora, holott a járvány miatt a városi betondzsungelbe szorult gyerekeknek idén igencsak szüksége lenne a gondűző balatoni nyárra. Az ellenzéki kerületvezetés átmeneti megoldásként a Dunakanyarban lévő másik üdülőjébe, Magyarkútra szervez tábort, miközben a Fideszhez több szálon kötődő Alapítvány a Polgári Józsefvárosért Balatonfüredre vinné a kerületi gyerekeket. Mindezt úgy, hogy a kerületvezetés tudta nélkül az iskolákban hirdette meg a tábort, abban a csalóka hitben ringatva a szülőket, hogy az ingyenes üdültetést a tankerület szervezi.
Csakhogy erről szó sincs. A GrundBalatont beharangozó videóban Sára Botond – aki nem mellesleg az önkormányzatok törvényes működésének őreként működő fővárosi kormányhivatal vezetője – azt állítja, hogy a táborra azért van szükség, mert a jelenlegi kerületvezetésben „nincs szándék” az önkormányzat káptalanfüredi gyerektáborának felújítására, sőt a hozzá kapcsolódó strandot is el akarja adni. „Nem hagyjuk, hogy a baloldali kerületvezetés bénázása miatt a józsefvárosi gyerekek ne tudjanak nyaralni a Balatonnál!” – hangsúlyozta a videóban Sára.
– Ez a szülők átverése, a tankerület pártcélokra való használata, a gyerekek kampányba való belerángatása – háborog Pikó András józsefvárosi polgármester a közösségi médiában, aki levélben kért magyarázatot a belsőpesti tankerület vezetőjétől arra, miképpen szervezhet egy pártpolitikai alapítvány tábort az iskolákon keresztül. A köznevelési törvény szerint ugyanis oktatási intézményben politikai célú tevékenység nem folytatható. Márpedig a polgármester szerint a szülők – amennyiben elengedik a gyerekeiket Balatonfüredre – tudtuk nélkül hozzájárulnak egy pártpolitikai kezdeményezéshez. Pikó úgy véli, ez a pártállami idők visszatérte.
Az alapítvány székhelye azonos a kerületi Fideszével. A VIII. kerületi Baross utcában található irodákat Kocsis Máté korábbi józsefvárosi polgármester, a Fidesz jelenlegi frakcióvezetője számára 2018 decemberében bérelte ki az Országgyűlés Hivatala határozatlan időre. A 260 négyzetméteres helyiségcsoport havi bérleti díját akkor 551 ezer forintban állapították meg. Az ebből származó 6,6 millió forintos éves bevétel külön nem jelenik meg az alapítvány utoljára közzétett 2019-es beszámolójában. De fillérre ennyi jön ki, ha a 48,529 millió forintos összbevételből levonjuk a támogatásként feltüntetett 41,917 millió forintot. Az alapítvány egyébként minden évben többet költ, mint amennyi a bevétele, 2019-ben például 50,5 milliót. Így nagy kérdés, hogy miből telik 400 józsefvárosi gyerek 5 napos turnusokban való üdültetésére ingyen szállással, utaztatással, programokkal, étkeztetéssel.
Még ennél is egyértelműbb a pártkötödés, ha megnézzük, kik vezetik ezt a szervezetet. A nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés céljából létrehozott közhasznú alapítvány képviselője Farkas Örs, Kocsis volt kabinetfőnöke, a Kormányzati Tájékoztatási Központ jelenlegi szóvivője. A kuratórium másik tagja Vitályos Fanny, a Fidesz Országgyűlési Képviselőcsoportjának kabinetfőnöke.
Mindettől függetlenül Pikó is elismeri, hogy a józsefvárosi gyerekek és szülők örülnek a balatoni üdülési lehetőségnek. Az önkormányzat káptalanfüredi gyerektábora ugyanis 2015 óta zárva van és Pikóéknak a kispesti önkormányzattal kötött korábbi egyezséget se sikerült megújítani, amelynek révén a józsefvárosi gyerekek a másik kerület üdülőjében nyaralhattak. Helyette az idén azt találták ki, hogy Balaton helyett a másik józsefvárosi üdülőbe, a Verőce melletti Magyarkútra vinnék a gyerekeket.
Az első hírek arról szóltak, hogy a kísérő tanárok nemhogy napidíjat nem kapnak a gyerekek felügyeletéért, de még fizetniük is kell, mintha nyaralnának. Az önkormányzat ezt határozottan cáfolta a Népszavának. De arra egyelőre nem tudtak válaszolni, összesen hány gyerek nyaralhat idén nyáron önkormányzati táborban. Mint írták, az igényfelmérés folyamatban van, a járványhelyzet miatt ugyanis egészen az elmúlt napokig nem volt tudható, lehet-e egyáltalán táborokat tervezni.
A kormánypárti állítással szemben nem szerepel a kerületi tervekben a káptalanfüredi táborhoz tartozó strand eladása sem. Az önkormányzat mindössze egy 90 napos bérleti szerződést kötött a Vitorlázó Gyermekekért Egyesülettel. A strand területének harmadát vették bérbe, így marad hely a józsefvárosiaknak, ha ott akarnak fürödni. A befolyt bevételt pedig a strand fejlesztésére költik.
A káptalanfüredi tábor megnyitása azonban továbbra is bizonytalan. A Népszava kérdésére a kerület azt válaszolta: folyamatosan egyeztetnek és tárgyalnak a minisztériummal. Ez így volt a támogatás visszavonása előtt is. A korábbi támogatási szerződést lezárták, az elszámolást benyújtották, a pénzt visszafizette az önkormányzat. Az új támogatási szerződés részleteit, összegét, tartalmát a minisztériummal közösen dolgozzák ki. De a tereprendezéstől kezdve az új közösségi, központi épület megépítéséig sok minden van még hátra.
Dicstelen történet: oligarchák, elszállt költségek, vádaskodás
Józsefváros önkormányzata még 2015-ben döntött az 1960-ban épült, de azóta erősen lepusztult káptalanfüredi gyermeküdülő felújításáról. A tervekben az üdülő teljes körű renoválása, komplex hasznosításra való alkalmassá tétele szerepelt. Csakhogy nem volt rá pénz.
Kocsis Máté akkori polgármester – aki később a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke lett – elintézte, hogy a 3,5 milliárdos fejlesztést a veszprémi kézisek tao-pénzéből valósítsák meg. Akkoriban a klub elnöke Fonyó Károly volt, a csapatnak a veszprémi VIP-páholyból drukkoló Simicska Lajos bizalmasa. Az akkori tervek szerint a központi szállásépület mellett 6 bungalót építettek volna, melléje sportcsarnokot öltözőkkel, kültéri futópályával és egyéb, szabadtéri sportolási lehetőséggel. A beruházást támogató Fonyó - a Simicska és Orbán Viktor közötti háború kirobbanását követően - 2015 novemberében távozott a klub éléről, a beruházás pedig megtorpant és csak akkor kapott új lendületet, amikor a veszprémi klub az új oligarcha, Mészáros Lőrinc érdekkörébe került.
Kezdetnek letarolták a 3,2 hektáros telken lévő erdő jelentős részét, majd felépültek a bungalók: darabja 80 millióért. A józsefvárosi testület ellenzéki képviselői sokallták a számlát, de a jegyző azzal hűtötte őket, hogy ezeket a veszprémiek rendelték meg, ők igazolták a teljesítést, ők fizettek és nekik kell elszámolni a tao-pénzzel is, így a kerületnek ezzel nincs dolga. Csakhogy a számla 30 százalékát a VIII. kerület fizette ki a tábor felújítására időközben kapott 2,2 milliárdos állami támogatásból. Az önkormányzat mindenesetre úgy döntött, hogy felbontják a veszprémiekkel kötött megállapodást.
A dolgok azonban újfent elakadtak. A jogerős építési engedélyt – Kocsis Máté közlése szerint – csak 2019 októberében sikerült megszerezni, amikorra már új vezetése volt a kerületnek. Az oligarcha-váltás okozta csúszások miatt azonban nem volt tartható az eredetileg meghatározott 2020 végi átadási határidő, ráadásul az időközben elszállt építési költségek okán a beruházást is át kellett tervezni. Az állami beruházócég, a BMSK Zrt. szerint a korábban megítélt támogatás nem volt már elegendő a korábban megállapított műszaki tartalomra.
Sára szerint Pikóék nem akarják befejezni a beruházást. A kerület azt mondta erre a Népszavának, hogy a BMSK-val közösen átdolgozott terveket elküldte a támogatást nyújtó EMMI-nek egy év határidő hosszabbítást kérve, de a minisztérium elutasította az önkormányzat kérését. | https://nepszava.hu/3121083_uj-kampanyeszkoz-gyerektaboroztatas | https://web.archive.org/web/20231227051127/https://nepszava.hu/3121083_uj-kampanyeszkoz-gyerektaboroztatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-kampanyeszkoz-gyerektaboroztatas | Népszava | hungarian-news | 2021-10-28 14:57:00 | [] | [
"Alapítvány a Polgári Józsefvárosért",
"Budapest Főváros VIII. kerület Önkormányzata (Józsefváros)"
] | [] | [
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
58,109 | Újabb vádemelés a pécsváradi polgármester ellen | A Pécsi Járási Ügyészség gazdasági csalás bűntette miatt emelt vádat a pécsváradi polgármester ellen, aki az önkormányzat által elnyert pályázati összegből fiktív számlákkal saját magának szerzett meg egy részt, áll az ügyészség közleményében. | A Pécsi Járási Ügyészség gazdasági csalás bűntette miatt emelt vádat a pécsváradi polgármester ellen, aki az önkormányzat által elnyert pályázati összegből fiktív számlákkal saját magának szerzett meg egy részt, áll az ügyészség közleményében.
A közleményben meg nem nevezett Zádori János, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármestere ellen nem ez az első vádemelés, tavaly szeptemberben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek ellene és 14 társa ellen vádat.
A mostani vádirat szerint Zádori 2015-ben két pályázatot nyújtott be az illetékes minisztériumhoz részben uszodaenergetikai fejlesztés, részben épületenergetikai fejlesztés támogatása érdekében.
A pályázatok alapján Pécsvárad Önkormányzata 152, illetve 150 millió forint pályázati támogatásban részesült. A polgármester azonban még a támogatási összeg átutalását megelőzően elhatározta, hogy az önkormányzat rendelkezésére bocsátott összeg egy részét saját maga részére szerzi meg gazdasági tevékenységet színlelve.
A polgármester kivitelezési szerződést kötött egy gazdasági társasággal. A szerződést megelőzően azonban megállapodott a cégek két vezetőjével, hogy azok a kivitelezési szerződés teljesítése során színleg bevonják a polgármester és felesége érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságot. Ezen utóbbi cég bevonásának kizárólagos célja az volt, hogy a polgármesternek fizetendő pénzösszegek jogszerű voltát látszólagosan leigazolják.
A megállapodásnak megfelelően az önkormányzattal szerződő cég további alvállalkozói szerződést kötött a polgármester és felesége érdekeltségébe tartozó társasággal, akik a későbbiekben egy valótlan teljesítés igazolást is kiállítottak.
A polgármester cége teljesítés nélkül 16, illetve 12 millió forintot kapott az alvállalkozótól, aki ezt követően mindezen összegeket továbbszámlázta a város önkormányzata felé.
A Pécsi Járási Ügyészség a vádlottakat – a polgármestert, feleségét és az alvállalkozó cég két vezetőjét – jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével vádolja.
A bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés. | https://444.hu/2023/09/04/ujabb-vademeles-a-pecsvaradi-polgarmester-ellen | https://web.archive.org/web/20231001052346/https://444.hu/2023/09/04/ujabb-vademeles-a-pecsvaradi-polgarmester-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-vademeles-a-pecsvaradi-polgarmester-ellen | 444 | hungarian-news | 2023-09-04 00:00:00 | [
"Zádori János"
] | [] | [
"Baranya megye",
"Pécsvárad"
] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csalás",
"önkormányzat"
] | [] |
58,110 | Költségvetési csalással gyanúsított NER-es személyt találtunk a munkásszálló-támogatott cégek körül | Az Egri Korona Borház Kft. ügyvezetője ellen, akit a sajtóban Fidesz-közeli vállalkozóként emlegetnek, költségvetési csalás, illetve hamis magánokirat felhasználása gyanújával nyomoz az adóhatóság. A cég tavaly 372 millió forintos támogatást kapott munkásszállások kialakítására. | Mint arról Hadházy Ákos hétfői Facebook-bejegyzése alapján beszámoltunk, az Egri Korona Borház Kft. 2022-ben több mint 372 millió forint támogatást kapott munkásszálló építésére az Országos Foglalkoztatási Nkft.-től. A független országgyűlési képviselő posztjában megjegyezte, nem találta nyomát annak, hogy a borfaluban vagy azon kívül szállásolják-e el a dolgozóikat.
Csakhogy lapunk felfedezett egy pikantériát is az ügyben. Az Egri Korona Borház Kft. ügyvezetője Rácz József üzletember, akiről korábban azt írták, „Fidesz-közeli vállalkozó, aki gyakran tűnik fel Orbán Viktor beszédeinek hallgatóságában, az első sorokban”. Emellett korábban büszkén pózolt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Nyitrai Zsolt, a Heves vármegyei 1. választókerület akkori országgyűlési képviselője társaságában is.
Az Egri Korona Borház egyetlen tulajdonosa az Agrokomp-2000 Kft. E vállalkozás cégiratai között bukkantunk rá arra a dokumentumra, mely szerint
Rácz József és társai ellen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága „jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével”, valamint „folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége gyanújával” nyomoz.
A 2022 szeptemberében kelt dokumentum tanúsága szerint a bűncselekményhez Ráczék az Agrokomp-2000 Kft.-t használták fel.
A cég kormánypárti beágyazottságára nemcsak Rácz megjelenései, hanem a cégiratok is egyértelműen utalnak. Az Agrokomp-2000 Kft. korábbi tulajdonosai között felbukkan Pajtók Gábor, a térség jelenlegi országgyűlési képviselője, aki egyébként információink szerint finoman szólva sincs túl jóban Nyitrai Zsolttal, a korábbi, ugyancsak kormánypárti honatyával. Megjegyezzük, mind az Agrokomp-2000, mind az Egri Korona Borház cégügyeit Pajtók Gábor ügyvédi irodája, konkrétan a politikus-jogász ügyvédként tevékenykedő fia intézi.
Hogy konkrétan milyen ügyben és mekkora összegű költségvetési csalás miatt nyomoz az adóhatóság, azt egyelőre titok fedi, ezért megkerestük a NAV illetékes bűnügyi igazgatóságát a részletek megismerése érdekében. Ha válaszolnak, természetesen közzétesszük.
Frissítés (09.06.):
Az adóhatóság megkeresésünkre azt válaszolta, kérdéseinkel kapcsolatban nincs nyilvánosságra hozható információ. | https://mfor.hu/cikkek/makro/koltsegvetesi-csalassal-gyanusitott-ner-es-szemelyt-talaltunk-a-munkasszallo-tamogatott-cegek-korul.html | https://web.archive.org/web/20231002155624/https://mfor.hu/cikkek/makro/koltsegvetesi-csalassal-gyanusitott-ner-es-szemelyt-talaltunk-a-munkasszallo-tamogatott-cegek-korul.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koltsegvetesi-csalassal-gyanusitott-ner-es-szemelyt-talaltunk-a-munkasszallo-tamogatott-cegek-korul | mfor.hu | hungarian-news | 2023-09-05 10:36:00 | [
"Pajtók Gábor",
"Rácz József"
] | [
"Agrokomp-2000 Kft.",
"Egri Korona Borház Kft.",
"Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA)"
] | [
"Eger",
"Heves megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"rokonok",
"támogatás",
"foglalkoztatás",
"ügyvédek",
"hamis magánokirat felhasználása"
] | [] |
58,111 | Hadházy Ákos újabb furcsán elszórt adóforintokról rántja le a leplet | Munkásszállók kialakítása program keretében nulla forint árbevételű, illetve programozással, számítástechnikával foglalkozó cég számára juttattak több száz millió forintot – derül ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzéséből. | „Miközben kollégiumi férőhelyből hatalmas hiány van, munkásszállók építésére a kormány boldog-boldogtalannak fizet támogatást” – írja friss posztjában Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő az Országos Foglalkoztatási Nkft. által a „Munkásszállások kialakítása” programban szereplő három szerinte legfurcsább támogatást mutatja be.
Az egyik az Ivy Work Kft. több mint 537 millió forintos támogatása. A cégnyilvántartás adatai szerint a 2021 elején alakult kft. sem abban az évben, sem tavaly nem ért el egy fillér árbevételt sem. A cég 2022-es éves beszámolójának kiegészítő melléklete szerint egyébként az elnyert összeg december 31-án a cég bankszámláján pihent. Hadházy Ákos megjegyzi, a cég többségi tulajdonosa az a Benefit-Work Kft., amely a mohácsi Pick vágóhídon zajló sztrájk idején került a hírekbe azzal, hogy feketén fizethette az általa kiközvetített munkásokat.
Hadházy másik „kedvence” a számítástechnikával, programozással és számítógépek gyártásával foglalkozó PC Trade Systems Kft., mely 328 millió forintban részesült a munkásszállóprogramból. A honatya megjegyzi, a cég honlapján nincs nyoma annak, hol építettek munkásszállót, de – mint fogalmaz –
„a rengeteg állami közbeszerzést elnyerő cég egyéb módon is szereti szívni a közpénz támogatásokat. A kedvencem, hogy ők is lehívtak 11 millió forint EU-s támogatást a rugalmas munkaidő bevezetésére”.
(A cég 2022-es éves beszámolójának kiegészítő mellékletében egyébként nyolc jogcímen szerepel tavalyi évre támogatás, melyek összege 600 ezer forinttól 72,3 millió forintig terjed. – a szerk.) Hadházy cinikusan megjegyzi, talán fülöp-szigeteki vagy vietnámi programozók számára építenének szállást.
Harmadik furcsa tételként az Egri Korona Borház Kft.-t jelöli meg Hadházy, mely 372 millió forintban részesült a programból. Mint a politikus írja, itt sem találta nyomát a munkásszállónak, melyre a cég nyilvános dokumentációjában mi sem bukkantunk. | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-ujabb-furcsan-elszort-adoforintokrol-rantja-le-a-leplet.html | https://web.archive.org/web/20230928121655/https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-ujabb-furcsan-elszort-adoforintokrol-rantja-le-a-leplet.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-ujabb-furcsan-elszort-adoforintokrol-rantja-le-a-leplet | mfor.hu | hungarian-news | 2023-09-04 10:46:00 | [] | [
"Benefit-Work Kft.",
"Egri Korona Borház Kft.",
"Ivy Work Kft.",
"Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA)",
"PC Trade Systems Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"támogatás",
"átláthatóság",
"foglalkoztatás",
"EU",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
58,112 | Milliárdok mentek a félkész nemzeti adatközpontra, gyorsan törlik is a felelős állami céget | Elég furcsa a gödi kormányzati adatközpont sorsa: félig elkészült, évekig nem történt semmi, majd Lázár János leállította, most pedig törlik az illetékes céget. Milliárdok mentek el a semmire. | Már évek óta befejezetlenül állt Gödön a kormányzati adatközpont épülete, amikor tavaly szeptemberben Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese bejelentette, hogy a költségvetési megszorítások miatt felfüggesztett beruházások listáján szerepel ez a fejlesztés is. A történet ezzel azonban nem ért véget: a nyilvános adatbázisból kiderült, hogy július 16-án elindult a Nemzeti Adatközpont Kft. végelszámolása.
Kicsit sokba került ez a gödi félkész betontorzó ahhoz képest, hogy elvileg semmilyen adat nem érkezett ide.
Az egységes kormányzati adatkezelés megvalósítását szolgáló központ építése kezdődött Gödön: letették az MVM NET Távközlési Szolgáltató Zrt. nemzetközi biztonsági minősítéssel rendelkező adatközpontjának alapkövét. A beruházás 2017 harmadik negyedévében készül el -
- szól az MTI beszámolója 2016 decemberéből.
A tudósítás szerint Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős akkori államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a több mint 10 milliárd forintból megvalósuló beruházás a modern közigazgatáshoz, a gyorsabb és hatékonyabb ügyfélkiszolgáláshoz járul hozzá azáltal, hogy összeköthetővé teszi a begyűjtött adatokat.
Tehát 2017-re kellett volna elkészülnie az adatközpontnak. Hogy valami nem stimmel, arra először Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hívta fel a figyelmet, amikor 2022 januárban a helyszínen járt és egy bejezetelen betontömböt talált. Az építési tábla szerint a létesítmény kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV Építőipari Zrt. A különböző kormányzati és állami nyilatkozatok ugyanakkor nem tették egyértelművé azt a tényt, hogy a gödi beruházás nem valósult meg.
A Nemzeti Adatközpont Kft.-nek sokáig elérhető honlapja sem volt. Ez mostanra elkészült, ellenben a céget végelszámolják. A cég semmit sem csinált, csak a félkész épület megőrzéséről kellett gondoskodnia. Ehhez képest tavaly 97 millió forint volt az anyagi kiadás és 28,1 millió ment el bérekre, idén július közepéig pedig még 35,8 millió lett az anyagi kiadás és 4,5 millió jutott úgy a bérekre, hogy a társaság létszáma jelentősen csökkent.
A Társaság kormányhatározatban rögzített feladata, hogy az előkészítés fázisában a Beruházási Ügynökség részére közreműködést biztosítson, valamint a kivitelezés megkezdésének időpontjáig gondoskodjon a saját tulajdonában lévő, fejlesztéssel érintett gödi ingatlan állagmegóvásáról, őrzéséről
- ez a cég bemutatkozása.
A vállalat feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. viszont július 16-án úgy döntött, hogy egyszerűsített végelszámolással, jogutód nélküli törli a 3,3 milliárd forintos saját tőkével rendelkező állami céget.
Egyszerűsített végelszámolásról van szó, amelynek lényege, az eljárást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül be kell tudni fejezni. Végelszámolót nem kell választani, a feladatokat a cég vezető tisztségviselője, tisztségviselői látják el. Ebből következik, hogy a vezető tisztségviselő által adott meghatalmazások a végelszámolás alatt is érvényesek. | https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardok-mentek-a-felkesz-nemzeti-adatkozpontra-gyorsan-torlik-is-a-felelos-allami-ceget.html | https://web.archive.org/web/20231109004646/https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardok-mentek-a-felkesz-nemzeti-adatkozpontra-gyorsan-torlik-is-a-felelos-allami-ceget.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardok-mentek-a-felkesz-nemzeti-adatkozpontra-gyorsan-torlik-is-a-felelos-allami-ceget | mfor.hu | hungarian-news | 2023-09-05 10:52:56 | [] | [
"Nemzeti Adatközpont Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"felszámolás - végelszámolás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
58,113 | Nem meglepetés, ki nyerte a hódmezővásárhelyi kadétiskola gigatenderét | Megvan a hódmezővásárhelyi honvédelmi középiskola kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázat nyertese. Nemigen van csodálkoznivaló, egy régi, jó ismerős a befutó a 8,5 milliárd forintos beruházásnál. | Ezzel úgy tűnik, valóban megvalósul a Honvédelmi Minisztérium célja, miszerint 2025-ben Lázár János építési és közlekedési miniszter, valamint Márki-Zay Péter polgármester szülővárosában, Hódmezővásárhelyen a volt DÉMÁSZ-székházban vadonatúj katonai középiskola kapuit tárhatják ki a diákok előtt.
Érdekes tendencia, hogy miközben „Magyarország a béke pártján áll”, a kormány egyre jelentősebben vesz részt a diákok honvédelmi képzésében. 2017-ben indult a ma már több mint 100 résztvevő iskolával rendelkező Honvéd Kadét Program, idén az iskolai honvédelmi oktatás is elkezdődött, nyáron pedig katonai táborok várják a fiatalokat.
A folyamat egyik sarokköve a hódmezővásárhelyi kadétiskola is, amely úgy tűnik, hogy nagyságánál fogva a középszintű honvédelmi oktatás egyik fellegváraként fog funkcionálni.
Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményben először 6200 négyzetméteres épületről volt szó, de azóta felülírták a tervet, már 14 220 négyzetméteres új kollégiumot és iskolát, valamint Innovációs Központot kell majd tető alá hoznia a nyertes kivitelezőnek. S mivel úgy tűnik, a jelentős állami forrás rendelkezésre is áll, a nyertesnek már nincs más dolga, mint a szerződéskötést követően 780 nap alatt megvalósítani a beruházást.
A július 10-én meghozott döntés után az augusztus 23-án aláírt szerződés szerint a nettó 8 597 599 931 forintos megbízást nem más, mint az Épkar Zrt. nyerte meg.
A kiírásra 9 cég pályázott, de nem részletezték a többi nyolc cég kilétét. Csak azt, hogy a bírálati szempontoknál a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást vették figyelembe.
(A tervezésre kiírt 87 milliós közbeszerzésre két éve 14 cég jelentkezett, ott a Honvédelmi Minisztérium az EHH Project Zrt-vel állapodott meg.)
Hat évvel ezelőtt maga Orbán Viktor jelentette be Hódmezővásárhelyen, hogy a Modern Városok Program égisze alatt új honvéd középiskolát és kollégiumot hoznak létre a csongrádi városban. Erről egyébként még 2017-ben született megállapodás a hódmezővásárhelyi önkormányzat és a kormány között.
A kadétképzés egyébként már 2022 szeptemberében elindult a városban. Az első évfolyamosok egy vásárhelyi mezőgazdasági középiskolában kaptak helyet, de a 2023/24-es tanévtől kiürítik a Corvin szakközépiskolát, oda költöznek be a kadétok, a corvinos diákokat pedig átirányítják a Kalmár Zsigmond középiskolába – tudta meg a Népszava.
A lap májusi cikke szerint a helyiek letettek a beígért kadétiskola megépítéséről, s inkább diákokat kiszorítva „foglalnak el” egy középiskolát. Azért is aggódnak egyébként, mert a kadétiskola ügyét az érintettek afféle hadititokként kezelik, hiszen még a lapnak sem válaszolt egy illetékes sem.
Nos, ezek szerint a szerződéssel lehullt a lepel, az iskola gőzerővel készül, mégpedig egy budapesti székhelyű céggel, amely tavaly az elmúlt öt év legszebb számait produkálva 27,7 milliárd forintos árbevételt, valamint 4,4 milliárd nyereséget produkált.
Nem véletlenül, hiszen a cég tulajdonosa a Szeivolt Holding Vagyonkezelő. Szeivolt István és felesége jelenleg Magyarország 75. leggazdagabb vállalkozó családja.
A cég számtalan kormányközeli megbízása között található például az Operaház felújítása, a tatabányai multifunkcionális csarnok, a budapesti atlétikai stadion, vagy a József Attila Színház, amelyet Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cégével, a Fejér-B.Á.L.-lal nyert el. A Mészáros-céggel való közös indulás a tendereken egyébként lassan bevett formula, régóta együtt pályáznak és dolgoznak.
A cég egyébként tavaly a Növekedési Kötvényprogramon keresztül kapott 11 milliárd forintból vásárolta meg a budapesti Rákóczi út 70. alatti R70 Office irodaházat. | https://mfor.hu/cikkek/makro/nem-meglepetes-ki-nyerte-a-hodmezovasarhelyi-kadetiskola-gigatenderet.html | https://web.archive.org/web/20230927075706/https://mfor.hu/cikkek/makro/nem-meglepetes-ki-nyerte-a-hodmezovasarhelyi-kadetiskola-gigatenderet.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-meglepetes-ki-nyerte-a-hodmezovasarhelyi-kadetiskola-gigatenderet | mfor.hu | hungarian-news | 2023-09-04 10:58:00 | [
"Szeivolt István"
] | [
"Épkar Zrt.",
"SZEIVOLT Holding Vagyonkezelő Kft."
] | [
"Csongrád megye",
"Hódmezővásárhely"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"oktatás",
"honvédelem"
] | [] |
58,114 | Milliárdokban dúskálva: megtaláltuk a NER osztalékkirálynőit | A magyar politikusok és közéleti szereplők volt és jelenlegi feleségei közül sokan fogtak már cégalapításba. De ki az, aki a legsikeresebben teszi mindezt? Megnéztük. | Várkonyi Andrea
A Mészáros Lőrinc feleségeként is ismert üzletasszony mostanában azzal került be a hírekbe, hogy a Rose D’Or luxusjachton nyaralt néhány hete, a hétköznapi életben viszont a Whitedog Media Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője.
A siker nem kérdés, hiszen a 2020-as bejegyzésű cég árbevétele és nyeresége évről évre exponenciálisan nő:
Mindez pedig azt is jelenti, hogy Várkonyi és üzlettársa, Gergely Judit jelentős osztalékhoz jutottak, 2020 óta a Whitedog összesen 1,291 milliárd forintot fialt, amelyből 968 milliót Várkonyi Andrea vehetett fel.
Az üzletasszonynak nem ez az egyetlen cége, hiszen elsőként a 2017-es alapítású Medigast Diagnosztikus, Megelőző, Terápiás, Egészségügyi, Termelő, Szolgáltató Kft.-ben volt érdekelt, a tevékenységi köre szerint járóbetegellátással foglalkozó cég évek óta 3 millió forint körüli árbevételt ér el, a korábbi enyhe veszteségek viszont az elmúlt két évben 1,5 millió forint körüli profitba csaptak át.
Várkonyi Andrea végül férje két cégében is tulajdonos, a tevetenyésztéssel is foglalkozó Mészáros Agro Kft. továbbra is inaktív és nem termel bevételt, viszont az ingatlan adásvétellel és üzemeltetéssel foglalkozó EKHO Belvedere Kft. igen. A cég második évében 98,6 millió forintos árbevétel mellett 11,27 millió forintos profitot hozott a tulajdonos házaspárnak, ez egyébként az eredménytartalékba került.
Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata
Szintén előszeretettel vállalkozik a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Rogán Antal volt felesége, Rogán-Gaál Cecília is. Az üzletasszony mindkét céges érdekeltsége jó barátnőjével, Sarka Katával közös.
A Nakama & Partners Kft. főként reklámügynöki tevékenységgel foglalkozik, de egyebek mellett a Mikulásgyár, és a Magyarország Szépe verseny lebonyolításában is érdekelt. A cég 2022-ben 333,7 millió forintos árbevétel mellett 14 millió forintos nyereséget termelt, azonban az üzletasszonyok így is 125 millió forintos osztalékot utaltak ki maguknak – ezzel a Nakama & Partners öt év alatt 541 millió forintot hozott a konyhára.
A másik céges érdekeltség, a Top World News bulvárlapot üzemeltető Top News Hungary Kft. 2022-es üzleti évre szóló beszámolóját még nem adták le – ezzel jelentősen lekésve a május végi határidőt. Ahogy arról tavalyi cikkünkben is írtunk, ez volt az a vállalkozás, amelyből 1,34 milliárd forintos osztalékot vettek ki 2021-ben. A Top News Hungary egyébként is igazi sikersztori, hiszen az egyébként elhanyagolható olvasottságú portált üzemeltető, 2018-as alapítású cég már működése első teljes évében, 2019-ben is 150 millió forint osztalékot fizetett, míg 2020-ban 560,19 milliót.
Ha csak az eddig beérkezett beszámolókban elérhető információkkal kalkulálunk, Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata markát legalább 2,59 milliárd forintnyi osztalék ütötte, ami barátok között is fejenként legalább 1,2 milliárd forint.
Szijjártó-Nagy Szilvia
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége évek óta tulajdonosa a belsőépítészettel foglalkozó Interior Design Belsőépítészeti Kft.-nek. A 2019-es alapítású cég évről évre egyre jobban teljesít. Ez a tendencia pedig 2022-ben sem szakadt meg, hiszen 1,5 milliárd forintos árbevétel mellett 545,8 millió forintos nyereséget kaszált a cég. A jó eredményt a tulajdonos meg is ünnepelte, hiszen már osztalékelőlegként kiutalt 436 millió forintot, így összesen már 1,074 milliárd forintot vett ki a cégből.
Ahogy arról lapunk elsőként írt, Szijjártó-Nagy Szilvia nemrég újabb projektbe fogott, hiszen június 30-án beszállt a Centrum Property Szolgáltató Kft.-be, a 2016-os alapítású vállalkozás saját tulajdonú ingatlan adásvételével foglalkozik. A cég másik társtulajdonosa pedig az a Benkő Judit, aki annak a Benkő Szilárdnak a felesége, aki Szijjártó Péter korábbi futsalos kollégája volt. Ez a cég egyelőre bevételt még érhető módon nem termelt Szijjártó-Nagynak, de a jövő évi céges beszámolók leadása után kíváncsian várjuk majd, hogy innen is sikerül-e kivennie több mint 400 millió forintos osztalékot.
A miniszter felesége egy harmadik cégben is érdekelt. Az ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó Varázshíd Rental Kft.-t 2017-ben alapították, 2022-ben 11,84 millió forintos árbevétel mellett 4,63 millió forintos adózott eredményt ért el, megfordítva a megelőző évben regisztrált veszteséget. A Varázshíd Rental működése során eddig még nem fizetett osztalékot.
Vajna Tímea
Az egykori filmügyi kormánybiztos Andy Vajna özvegye az évek során szépen lassan megszabadult céges érdekeltségeitől, az AV Investments Kft.-n keresztül mostanra már csak a BUNO Kft.-ben társtulajdonos – ez az a vállalkozás, amely a Kempinski oldalában működő Nobu japán éttermet üzemelteti. A vállalkozás 1,6 milliárd forintos árbevétellel, és 201 millió forintos adózott nyereséggel zárta a 2022-es évet, ebből 156 millió osztalékot szavaztak meg a tulajdonosok: az AV Investments 79,56 millió, míg a kisebbségi tulajdonos BUNO Investments 76,44 millió forintot vehetett fel.
Bár sajtóhírek szerint Vajna Tímea amerikai költözésének lezárásaként minden hazai érdekeltségétől szeretne megszabadulni, az éttermes cégre nem lehetett panasza az elmúlt években, hiszen abból az elmúlt öt évben összesen 290 millió forintnyi osztalékot vettek ki.
Vajna Tímea esetében az AV Investments tulajdonlási viszonyai miatt nem tudható, hogy pontosan mennyi került hozzá a vizsgált időszakban kiutalt 290 millió forintos osztalékból, hiszen a cégben például Andy Vajna korábbi üzlettársával, Samuel Russell Falconellóval együtt érdekelt.
És a legsikeresebb üzletasszony...
Az összeállításunkból is látszik, hogy az említett hölgyek mindegyike rendkívül sikeresen vállalkozik, vagy jó céges érdekeltségbe tette be a lábát, hiszen nemhogy tíz, hanem százmilliós és milliárdos osztalékokat sikerült felvenniük az évek folyamán. Elkészítettük a toplistát:
Rogán-Gaál Cecília – nagyjából 1,2 milliárd forint osztalék az elmúlt öt évben
Sarka Kata – nagyjából 1,2 milliárd forint osztalék az elmúlt öt évben (az általa kapott összeg feltehetően alacsonyabb, mert a közös cégek kisebbségi tulajdonosa)
Szijjártó-Nagy Szilvia – 1,074 milliárd forint osztalék az elmúlt öt évben
Várkonyi Andrea – 948 millió forint osztalék az elmúlt öt évben. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardokban-duskalva-megtalaltuk-a-ner-osztalekkiralynoit.html | https://web.archive.org/web/20231019083555/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardokban-duskalva-megtalaltuk-a-ner-osztalekkiralynoit.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardokban-duskalva-megtalaltuk-a-ner-osztalekkiralynoit | mfor.hu | hungarian-news | 2023-09-04 11:09:00 | [
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata",
"Szijjártó-Nagy Szilvia",
"Vajna Tímea",
"Várkonyi Andrea"
] | [
"AV Investments Kft.",
"Buno Kft.",
"Centrum Property Szolgáltató Kft.",
"EKHO Belvedere Kft.",
"Interior Design Belsőépítészeti Kft.",
"Medigast Kft.",
"Mészáros Agro Kft.",
"Nakama & Partners Kft. (N&P)",
"Top News Hungary Kft.",
"Varázshíd Rental Kft.",
"Whitedog Media Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
58,115 | Elkészült az MNB balatoni luxusnyaralója, gyorsan törlik is a felelős alapítványi leánycéget | Egy leánycéggel szegényebb lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványa: megindult a balatonakarattyai gigaépítkezésért felelős társaság végelszámolása, milliárdos vagyonától megszabadult. | Megtette a magáét, ezért végelszámolják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványának egyik leánycégét - derül ki nyilvános adatbázisokból. Az Optimum-Gamma Kft.-ről van szó, amely az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában van, ez a társaság pedig a jegybanki alapítványhoz (PADME) tartozik. A leánycég végelszámolása augusztus 1-jén indult, és már nem lesz túlságosan bonyolult, hiszen a legjelentősebb vagyonától megszabadult.
Az augusztus 1-jei dátum azért érdekes, mert június elején nyitotta meg kapuit az MNB Oktatási és Konferenciaközpontja Balatonakarattyán, amely nem más, mint a jegybank új luxusnyaralója. Az egykori MÁV-üdülő területét az Optimum-Gamma Kft. birtokolta 2017 óta, de legutolsó beszámolója szerint a grandiózus építkezés befejezése után, április 12-én az ingatlant eladta az anyavállalatnak. Ennek megfelelően pedig a befektett eszközök sorról eltűnt 23,6 milliárd forint. Ebből az ingatlan értéke 1,3 milliárd forint volt, a befejezetlen beruházások 21,5 milliárd forintot tettek ki, míg a tárgyi eszközök további 660 millió forintot értek.
Az Oktatási Központ főbb adatai:
Ingatlan címe: 8172 Balatonakarattya, Koppány sor 41.,
Ingatlan területe: 60 276 négyzetméter,
Épületek területe: 12 036 négyzetméter, ebből hasznos: 9 013 négyzetméter.
A júniusi megnyitóról a kormánybarát Magyar Hírlap számolt be:
A közösségi napon, amelyet a balatonakarattyai lakosok számára szerveztek, Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke köszönetet mondott a településen élőknek az építkezés ideje alatt tanúsított türelemért, hiszen a munkagépek mozgása, a fejlesztéssel járó kényelmetlenségek leginkább őket érintették. A végeredmény önmagáért beszél, mert egy elegáns, néhány elemét tekintve újító, modern és mégis tájba illő harmonikus alkotás született
- olvasható a cikkben.
Ez csodálatosan hangzik, de némileg árnyalja a képet, hogy az értékes területet 2015-ben mindössze 890 millió forintért vették meg a jegybanki alapítványok. Balatonakarattyán Matolcsy György MNB-elnök volt felesége, Matolcsy Gyöngyi a polgármester. Azt pedig a Népszava írta meg, hogy az étteremmel, uszodával, teniszpályával rendelkező Balaton-parti „konferenciaközpont” éves működési költségét 2022-es árakon 2 milliárd forintra becsülték. Az biztos, hogy az Optimum-Gamma júliusban még kihirdetett egy közbeszerzési győztest: az MVM-től 821,5 millió forintért vesznek áramot balatonakarattyai felhasználással.
Pedig nem ártana kicsit spórolni, hiszen a 2021-es 57,1 milliárd forint után tavaly 402 milliárd forintos veszteséggel zárt a jegybank, ami hazánk éves bruttó hazai termékének közel fél százaléka. Ekkora éves vesztesége még soha nem volt a magyar jegybanknak. A brutális mínuszt a kamatkiadások okozták.
Egyszerűsített végelszámolásról van szó, amelynek lényege, az eljárást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül be kell tudni fejezni. Végelszámolót nem kell választani, a feladatokat a cég vezető tisztségviselője, tisztségviselői látják el. Ebből következik, hogy a vezető tisztségviselő által adott meghatalmazások a végelszámolás alatt is érvényesek. Az egyszerűsített végelszámolás megindítását nem kell a cégbírósághoz bejelenteni, sem a Cégközlönyben közzétenni. Az eljárás alatt pedig még lehet úgy dönteni, hogy a cég inkább működjön tovább. | https://mfor.hu/cikkek/makro/elkeszult-az-mnb-balatoni-luxusnyaraloja-gyorsan-torlik-is-a-felelos-alapitvanyi-leanyceget.html | https://web.archive.org/web/20230924001117/https://mfor.hu/cikkek/makro/elkeszult-az-mnb-balatoni-luxusnyaraloja-gyorsan-torlik-is-a-felelos-alapitvanyi-leanyceget.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elkeszult-az-mnb-balatoni-luxusnyaraloja-gyorsan-torlik-is-a-felelos-alapitvanyi-leanyceget | mfor.hu | hungarian-news | 2023-09-01 11:20:00 | [
"Matolcsy Gyöngyi",
"Matolcsy György"
] | [
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Optimum-Gamma Kft.",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)"
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"felszámolás - végelszámolás",
"Balaton-sztorik"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
58,116 | Ismét a Fidesz kedvelt utazási irodája utaztatja az MTVA dolgozóit | Megvan annak a közbeszerzésnek az eredménye, amit az MTVA dolgozóinak külföldi utaztatására írtak ki. Nem történt meglepetés: a 170 millió forintos pályázatot ismét a korábbi győztes vitte el. | A Közbeszerzési Értesítő szerint ismét a Mauri Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltatási Kft. nyerte el az MTVA közbeszerzését. A 170 milliós megbízás 30 millió forinttal több, mint az előző, szeptemberben lejáró szerződés.
A nyertes vállalkozás feladatai közé tartozik majd az Európán belüli és kívüli hagyományos és fapados járatokra szóló repülőjegy mellett a transzfer, az autóbérlés, és a vízumügyintézés is, valamint – amennyiben szükséges – vasúti hálókocsi, hajó- vagy autóbuszjegy megrendelése, és még az esetleg elvesző poggyászok miatti kártérítés rendezése is.
A közbeszerzési kiírás júniusi megjelenésekor a Média1 arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez elenyésző összegnek tűnhet az MTVA működtetésére a 2024-es állami költségvetésben előirányzott 126,5 milliárd forinthoz viszonyítva. Figyelemre méltó viszont, hogy az előző kétéves szerződéshez képest több mint 20 százalékkal megnövelik a tervezett külföldi utaztatások költségeit.
Már 2019-ben is a Mauri Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kötötte meg a szerződést az MTVA. Ahogy akkor is, idén is ez az egyetlen cég, amely elindult a közbeszerzési pályázaton.
A két irodájában összesen 20 személyt foglalkoztató Mauri az elmúlt öt év legszebb eredményeit produkálta.
Míg 2021-ben 2,9 milliárd forintot, 2022-ben már ezt megkétszerezve, 6,1 milliárd forint nettó árbevételt ért el. A tendenciát követte a nyereség is, tavaly 231,9 millió forintos profitot értek el.
A tulajdonosok 220 millió forintot vettek ki osztalékként.
A Média1 egyébként a pályázat kiírása után közzétett cikkében hozzátette: meglepő lenne, ha nem ez a cég nyerné el az idei közbeszerzést is az MTVA-nál. A Mauri utaztatja ugyanis többek közt a fideszes káderképző Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC), a kormánypárti Batthyány Lajos Alapítvány, valamint Orbán Viktor egyik kedvenc folyóirata, a European Conservative munkatársait is. | https://mfor.hu/cikkek/makro/ismet-a-fidesz-kedvelt-utazasi-irodaja-utaztatja-az-mtva-dolgozoit.html | https://web.archive.org/web/20230920090653/https://mfor.hu/cikkek/makro/ismet-a-fidesz-kedvelt-utazasi-irodaja-utaztatja-az-mtva-dolgozoit.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismet-a-fidesz-kedvelt-utazasi-irodaja-utaztatja-az-mtva-dolgozoit | mfor.hu | hungarian-news | 2023-09-01 11:25:00 | [] | [
"Batthyány Lajos Alapítvány",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"Mauri Utazási Kft.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)",
"The European Conservative"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"utazás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
58,117 | A medencés luxusnyaraló kimaradt Jászai Gellért siófoki földvásárlásának szerződéséből | Beleszeretett a siófoki Jódi-hegy csodás panorámájába a NER-közeli 4iG vezetése. Jászai Gellért medencés-szaunás nyaralót vett, amely papíron a mai napig gazdasági épületnek számít, és amelyet rejtélyes okokból kifelejtettek az adásvételi szerződésből. Nem messze onnan a 4iG alelnöke, Linczényi Aladin építkezik két szomszédos telken. Az engedélyekben két különálló gazdasági épület szerepel, a valóságban azonban nagyon úgy tűnik, hogy összeérnek. A kormányhivatal szerint a 4iG-vezetők telkeivel minden a legnagyobb rendben, miközben a Dharma Ló Menedék Alapítvány központjául szolgáló kis faházat elbontatnák. | Papíron élete legrosszabb üzletét kötötte Jászai Gellért, a 4iG elnöke, amikor három éve bő félhektárnyi gyümölcsöst és szántót vett a siófoki Jódi-hegyen. A polgármesteri hivatalban kifüggesztett – és birtokunkba került – szerződés szerint a Vodafone-t is felvásárló cég vezetője 240 millió forintot fizetett a termőföldekért.
A hegyoldalból pazar kilátás nyílik, a termőföldek értéke azonban már korántsem ilyen jó. Hogy milyen magas árat fizetett a NER-közeli milliárdos, ahhoz érdemes megnézni a Nemzeti Agrárkamara adatbázisát, amely szerint a siófoki szántók átlagára hektáronként 2,17 millió, míg a szőlőföldeké 3,38 millió forint.
Ugyanezen a napon, 2020. július 29-én Jászai két fia megvette a két szomszédos telket is. A kifüggesztett adásvételi szerződések szerint ők sokkal jobb üzletet ütöttek nyélbe, mint az édesapjuk: az idősebb fiú 30 millióért vett egy 5708 négyzetméteres szántót, a fiatalabb pedig ugyanennyit fizetett egy 5802 négyzetméteres szántóért. A nyolcszoros árkülönbség – úgy tűnik – sem a NAV-nak, sem termőföldek vásárlását ellenőrző földbizottságnak nem tűnt fel, vagy legalábbis nem találtak benne kifogásolnivalót.
Igen ám, csakhogy – mint a Magyar Narancs is írt róla korábban – egy apróság kimaradt Jászai Gellért szerződéséből: a megvásárolt telken a tulajdoni lap szerint áll egy „gazdasági épület”, ami a valóságban egy 160 négyzetméternél is nagyobb, kétszintes, medencés-szaunás luxusnyaraló napelemes tetővel, térkövezett, fedett kocsibeállóval, kerti pavilonnal. A gondosan rendezett, zöld pázsitos kertben több melléképület is áll még.
A méretes telket díszbabérral ültették körbe, hogy kívülről nehezen lehessen belátni, a hívatlan látogatókat pedig a telek több sarkán kihelyezett kamerák rögzítik. A Jászai családot nem találtuk ott, amikor pár napja Siófokon jártunk, csak a kertészek dolgoztak a kertben. A fedett kocsibeállóban két kisebb elektromos autó parkolt, ezeket a szomszédok elmesélése alapján csak a balatoni használatra tartják.
„Nem vagyok jogász, nem tudom, miért nem kellett beleírni a szerződésbe. Gondolom, ha a hatóságnak gondja lett volna vele, szólnak, hogy így nem jó”
– mondta a Telexnek az ingatlanokat eladó Barna György, a Plázs Siófok vezetője, akit telefonon értünk el. Barnának jó pár földje van a Jódi-hegyen, mint ahogy édesapja is otthonosan mozog a környéken, Barna Sándor a kilencvenes években több ismert siófoki diszkó tulajdonosa volt, ő alapította a Flört és a Palace diszkót, majd később Budapesten a Symbol nevű szórakozóhelyet. Az elmúlt hónapokban mi is többször írtunk arról, hogy Barna György miként próbálja megszerezni a Dharma Ló Menedék Alapítvány pár száz méterre fekvő hatalmas földjeit, ahol állami tulajdonú, rossz tartás vagy kínzás miatt elkobzott nagy testű állatokat gondoznak.
Erre még később visszatérünk, egyelőre maradjunk Jászai nyaralójánál. A bő 160 négyzetméteres gazdasági épületet az önkormányzat engedélye után 2002-ben – még az akkori építési szabályok alapján – húzták fel, és sokáig valóban gazdasági célra használták. A 2020-as eladás előtt egy-két évvel alakította át aztán Barna medencés luxusnyaralóvá, az épület szerkezetéhez azonban állítása szerint nem nyúlt, így a munkához nem kellett külön engedélyt kérni.
Mindez azért is fontos, mert a 2002-es építés után három évvel elfogadott és mai napig érvényes siófoki építési szabályzat szerint ebben az övezetben maximum 100 négyzetmétert lehet beépíteni, és azt sem akármilyen célra. A rendelet szerint „a kertgazdasági övezetben lévő telkeket kertészeti, gyümölcs- vagy szőlőműveléssel kell hasznosítani, és csak az így hasznosított telkeken szabad a műveléshez szükséges gazdasági épületet elhelyezni.” A siófoki önkormányzat lapunknak megerősítette, hogy a környéken lakóépületet nem, csak „a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat gazdasági építményei, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeit” lehet elhelyezni.
„A medencében mossák a gyümölcsöket, a szaunában szárítják”
– jegyezte meg az egyik szomszéd pikírt módon.
Hiába építették át kívül-belül az épületet, és lett belőle medencés nyaraló, a tulajdoni lapon a mai napig gazdasági épületként szerepel. Márpedig az önkormányzat szerint a földhivatali ingatlan-nyilvántartás adatait közhitelesnek kell tekinteni, „így az önkormányzatnak nincs oka és jogosultsága ezt jelen állás szerint megkérdőjelezni”. Levelükben idézik ugyanakkor az építési törvényt, amely kimondja, hogy az épített környezet elemeit „csak a jellegük szerinti rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó előírásoknak és hatósági engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni”.
Az építésügyi hatósági feladatokat 2020-ban a kormányhivatalok vették át az önkormányzatoktól. A Somogy Megyei Kormányhivatalnak sem volt problémája a gazdasági épület teljes átalakításával, és az újonnan felhúzott kerti építmények (kocsibeálló, szauna, medence, melléképületek) sem szúrták a hatóság szemeit.
„A kormányhivatal egy 2021-ben folytatott eljárás során megállapította, hogy az épület az engedélyben előírtaknak megfelelően épült”
– válaszolták a Telexnek, hozzátéve: a 2002-es építés után építési engedélyhez kötött tevékenységről nincs tudomásuk. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az épület rendeltetésével kapcsolatos ügyek nem a kormányhivatal hatáskörébe tartoznak.
„Nincs jelentősége és célja annak, hogy az épület kimaradt a szerződésből”
Még a környéken gazdálkodók is csak találgatnak, hogy mégis miért maradhatott ki a luxusnyaraló az adásvételi szerződésből. Van, aki arra gyanakszik, hogy Jászai így akarta elkerülni a négyszázalékos illeték befizetését. Termőföldek vásárlása esetén bizonyos feltételek betartása mellett (pl. öt évig nem lehet elidegeníteni a termőföld tulajdonjogát) mentesülni lehet az illeték alól, ami 240 milliós vételárnál 9,6 millió forint. Az ötéves elidegenítési tilalom be is került a szerződésbe, termőföldön azonban az illetéktörvény szerint semmilyen épület nem állhat.
A NAV az adótitokra hivatkozva azt válaszolt megkeresésünkre, hogy konkrét adózóra és eljárásra vonatkozó információkat nem hozhatnak nyilvánosságra. Hozzátették ugyanakkor, hogy a NAV a közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatok alapján jár el, és az adóhivatal eljárásának „nincs és nem is lehet kihatása az ingatlan ingatlan-nyilvántartási minősítésére”.
„Jászai Gellért az ingatlan vásárláshoz szükséges jogosítványok birtokában, az adásvétel során mindenben a hatályos jogszabályoknak és a földforgalmi törvényben meghatározottaknak megfelelően járt el” – válaszolta Jászai nevében a 4iG kommunikációs igazgatósága a Telexnek. Azt írták, a vásárlás után a NAV helyszíni szemlét tartott, és a megállapított vagyonszerzési illetéket Jászai befizette. „Nem igényelte a földműveseknek, több feltétel megtartása esetén járó, illetékmentességet, míg a vagyonszerzési illeték mértéke hazánkban általános” – tették hozzá.
„A magánszemélyek által kötött ingatlan-adásvételi szerződéssel kapcsolatban semmilyen célja és jelentősége nem volt, és nem is lehetett annak, hogy az ingatlanon található, az ingatlan nyilvántartásban gazdasági épületként feltüntetett felépítményt a felek a megállapodásban külön nem említették meg”
– írták arról az aprócska körülményről, hogy a medencés-szaunás nyaraló kimaradt az adásvételi szerződésből.
Mint fogalmaztak, a közreműködő ügyvéd szakmai protokollja, hogy az ingatlant a lekért tulajdoni lapra hivatkozva azonosították be a szerződésben. „A területen álló épület a közhiteles földhivatali nyilvántartásban is szerepel, amely a tulajdoni lap kikérésével bárki számára megismerhető. Továbbá az elővásárlási jog a szomszédban, helyben lakókat illeti meg, akik értelemszerűen legalább látásból ismerik az ingatlant, követhetik az azzal kapcsolatos eseményeket, ezért az ingatlan mibenlétéről saját tudomásuk van.”
Azt is írták, hogy az ingatlanon található épület a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik, és megfelel a vonatkozó szabályoknak.
„Az ingatlan megvásárlása óta Jászai Gellért az épületen és az ingatlanon semmilyen építési engedélyhez kötött módosítást nem végzett”
– szögezték le a levélben.
Összeér a két szomszédos épület, a kormányhivatal szerint azonban minden a legnagyobb rendben
Alig pár telekkel arrébb Jászai Gellért közvetlen munkatársa, a 4iG alelnöke, a Vodafone igazgatótanácsának tagja, Linczényi Aladin Ádám építkezik. 2021-ben vett két szomszédos telket, amiket aztán úgy alakítottak át a földnyilvántartásban, hogy mindkettőről rá lehessen látni a gyönyörű panorámára.
A hivatalos iratok szerint Linczényi két külön gazdasági épületre kapott engedélyt tavaly. Az egyik 50, a másik 100 négyzetméteres lesz, a tervek szerint mindkettő a telekhatáron, egymáshoz olyan közel, amennyire csak az építési szabályzat azt engedi. Csakhogy nagyon úgy tűnik, nem két szomszédos épület készül, hanem mint arról korábban a 444 is írt,
a két épület a valóságban minden bizonnyal összeér.
Hogy ezt ne lehessen az utcáról egyértelműen megállapítani, korábban – mint azt az egyik olvasói fotónkon látható – fekete lepellel borították le a két épületet összekötő folyosót, majd földet hordtak rá, és egyelőre így is hagyták, az építkezés hónapok óta áll. A 444 februári drónfotóin még világosabban kivehető, hogy egy épületről van szó.
Mindez miért lehet problémás? Az építési szabályok szerint nem szabad két külön helyrajzi számú ingatlanon egy épületet felhúzni, ráadásul ha valóban összeér a két épület – mint a képek alapján látszik –, akkor másfélszer akkora (150 négyzetméter) lehet, mint amit a helyi építési szabályzat (max. 100 négyzetméter) alapján engedélyeztek.
Siófok főépítésze szerint a benyújtott tervek biztosan megfeleltek a helyi építési előírásoknak, ha a kormányhivatal megadta az építési engedélyt. „Az egy más kérdés, hogy az építtető eltért-e a megadott építési engedélytől. De ezt mi nem vizsgálhatjuk, csak a kormányhivatal” – jegyezte meg Kadlicskó Krisztián a Telexnek.
A környéken gazdálkodó civilek még márciusban kérték az építési engedélyek felülvizsgálatát a Somogy Vármegyei Kormányhivatalnál. A fentebb is említett helyi építési rendelet (csak a műveléshez szükséges gazdasági épületet szabad elhelyezni) mellett a Balaton-felvidéki Nemzeti Park iránymutatására hivatkoztak a beadványban, amely alapján a két telek tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen fekszik. A beadvány szerzői szerint a látványterveken is látható vasbeton tájidegen, és sem az épületek formája, sem a méretük, sem az alkalmazott építési anyagok és technológia nem felelnek meg a követelményeknek.
„A valóságban a különálló épületek helyett egy monolit vasbeton épület készül, amely a telekhatáron átnyúlva az engedélyezett épületek alapterületeire és a köztük elhagyott térrészre is kiterjed”
– fogalmaztak a dokumentumban. A kiadott építési engedélyek haladéktalan felülvizsgálatát és visszavonását, az odahordott építési hulladékok elszállítását, valamint a környezetkárosítás megszüntetését és az ingatlanok eredeti állapotának a helyreállítását kérték a hatóságtól.
A kormányhivatal márciusban azt közölte a civilekkel, hogy hivatalból hatósági ellenőrzést végeznek, és ha a helyszíni vizsgálat során úgy látják, hogy szükséges, építészrendészeti eljárást indítanak. Amikor júniusban rákérdeztek, hogy hol tart a vizsgálat, a kormányhivatal azt írta: csak az ingatlan tulajdonosának adhatnak tájékoztatást az ellenőrzésről.
A Telex megkeresésére augusztus elején már konkrét választ küldött a kormányhivatal:
„A kérdéses épületek a hatósági ellenőrzés során az aktuális készültségi állapotukban megfeleltek az építési engedélyben előírtaknak, ezért hatósági eljárás nem indult.”
Azaz a kormányhivatal itt is mindent a lehető legszabályosabbnak talált. „Az építkezés a jogerős építési engedélyben foglaltaknak megfelelően és a helyi építési szabályok betartásával zajlik” – válaszolta lapunk megkeresésére a tulajdonos Linczényi Aladin Ádám nevében a 4iG kommunikációs igazgatósága. Hozzátették: a cég alelnöke magánszemélyként, magánhasználat céljából vásárolta a két ingatlant.
Jászai luxusnyaralója maradhat, a lómenhely kis faházát elbontatná a főispán
Miközben a kormányhivatal szerint Jászai kétszintes, medencés-szaunás és Linczényi két, egymással titokzatos folyosóval összekötött „gazdasági épületével” minden a legnagyobb rendben,
a Dharma Ló Menedék Alapítvány központjául szolgáló 59 négyzetméteres faházat lebontatnák, holott papíron ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a fenti ingatlanokra.
A birtokunkba került augusztus eleji főispáni határozat szerint a hivatal munkatársai a helyszíni szemlén megállapították, hogy a faház rendeltetése nem felelt meg a helyi építési szabályzatnak, mivel ezen a környéken – csakúgy, mint a fentebb tárgyalt két ingatlan esetében is – „kizárólag a műveléshez szükséges gazdasági épületet lehet elhelyezni abban az esetben, ha a telek kertészeti, gyümölcs- vagy szőlőműveléssel hasznosított.” A faház ezzel szemben irodaként, takarmányraktárként, melegedőként, tisztálkodó-, pihenő- és étkezőhelyiségként, valamint orvosi szobaként is funkcionál – ez utóbbi az alapítvány nyári gyerektáboraihoz szükséges.
A határozat szerint a tulajdonosnak hat hónapon belül meg kell szüntetnie a szabálytalan állapotot, vagy el kell bontania a faházat, és ez a sors vár a gyerektáborok helyszíneként szolgáló jurtákra és sátrakra is.
Azt is megállapították a főispán munkatársai, hogy az épület egy része átnyúlik a szomszédos telekre, amely szintén a menhelyé, és történetesen ugyanaz a tulajdonos: Berecz Gabriella, aki férjével, Czinkóczky Csabával közösen vezeti az alapítványt. „Egy épület csak egy ingatlanon állhat” – áll a kormányhivatal határozatában, ami annak fényében különösen érdekes, hogy ugyanez a hatóság Linczényi Aladin telkeinél nem talált kivetnivalót a két épület közti titokzatos folyosót látva.
– mondta a Telexnek Czinkóczky Csaba, aki hónapok óta küzd a hatóságokkal, hogy megmaradhasson az ország egyetlen lómenhelye. Szerinte az ő küzdelmük mindenki számára üzenet: bele kell állni, ha megpróbálnak ellehetetleníteni bennünket.
Az alapítvány működését valóban változatos eszközökkel próbálták megnehezíteni az elmúlt hónapokban. Czinkóczkyék kálváriája a 24.hu cikke szerint ott kezdődött, hogy tavaly augusztusban az Agrárminisztérium felmondta az együttműködési megállapodást, és nem adott forrásokat az állami tulajdonú haszonállatok gondozásához. Az alapítvány pert indított, szerintük az állam 60 millió forinttal tartozott nekik, miután öt év alatt egyetlen fillért sem fizettek az állatok ellátására.
Az állam később árverésre bocsátotta a korábban nekik ígért, tanyaközpontként használható szomszédos épületet, majd amikor az alapítvány egy korábbi tagjától megvásárolták volna a menhelyhez tartozó 32 hektárnyi legelőt, a kormányhivatal váratlanul a Plázs Siófok vezetőjét, Barna Györgyöt hozta ki első helyre az elővásárlási jogosultak közül, miközben a menhely munkatársa, Berecz Gabriella évek óta Törekiben él, az év 365 napján foglalkozik az állatokkal, elvégezte az aranykalászos gazdatanfolyamot, földművesként regisztrálták, őstermelői tevékenységet folytat, és agrárkamarai tag. Az elővásárlási jognál az egyik legfontosabb szempont, hogy a vásárló gazda helyben lakik-e, Barna György azonban a benyújtott nyilatkozatában a siófoki lakcíme mellett tartózkodási helyeként Budapestet tüntette fel.
A kormányhivatal döntését az alapítvány a bíróságon támadta meg, szerintük az elővásárlási jog egyértelműen a helyben élő és gazdálkodó Bereczet illeti meg.
Ha elvesztik a 32 hektáros legelőt, az az ország egyetlen lómenhelyének végét jelentené.
Olyan kicsi területre szorulnának ugyanis vissza, amely nem lenne alkalmas a nagyobb állatok gondozására. A bíróság várhatóan szeptemberben hoz ítéletet az ügyben. | https://telex.hu/belfold/2023/08/15/siofok-toreki-jodi-hegy-jaszai-gellert-4ig-gazdasagi-epulet | https://web.archive.org/web/20230822171424/https://telex.hu/belfold/2023/08/15/siofok-toreki-jodi-hegy-jaszai-gellert-4ig-gazdasagi-epulet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-medences-luxusnyaralo-kimaradt-jaszai-gellert-siofoki-foldvasarlasanak-szerzodesebol | Telex | hungarian-news | 2023-08-15 15:25:00 | [
"Jászai Gellért",
"Linczényi Aladin Ádám"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Somogy Megyei Kormányhivatal"
] | [
"Siófok",
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"engedély",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
58,118 | A Fudan alapítvány már több mint 6 milliárd közpénzt kapott, pedig se egyetem, se ingatlana nincs | A kínai Fudan Egyetem vagyonkezelő alapítvány több mint 6 milliárd forint közpénzt és négy ingatlant kapott, de nemcsak nem tudni, pontosan mit is csinálnak a támogatással, hanem még csak nem is övék a négy ingatlan – mondta Tompos Márton, a Momentum frakcióvezető-helyettese szombati Facebook-videójában.
Az eredeti törvény alapján az alapítvány 600 millió forintot és négy ingatlant kapott az államtól. Tompos azonban rámutat, hogy a négy ingatlan tulajdoni lapján látszik, hogy egyik sem az alapítványé: kettő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőé, kettő pedig a már megszűnt BMSK Zrt.-é.
A 2022-es beszámolón látszik, hogy nemcsak az említett 600 milliót kapták meg, hanem további 6 milliárd forintot is. Ez az a 6 milliárd lehet, amit az akkori Technológiai és Ipari Minisztérium ígért oda 2022 első negyedévében.
A kormánynak eredetileg tavaly december 31-ig kellett volna beszámolnia a beruházásról és költségekről, de két héttel a határidő előtt kitolták azt 2024 júniusára.
„Van tehát egy alapítvány, amely a törvényben előírt ingatlanokat nem kapta meg, ahhoz a nem létező egyetemhez, amelynek az üzemeltetésére létrejött, de extra 6 milliárdot igen, attól a kormánytól, amely szerint a projekt nincs napirenden”
– mondta Tompos.
A Mandiner hasonló kérdéseket tett tett fel az alapítványnak, de nekik válaszoltak is. Azt írták, hogy a 2021-ben az előkészítésre kapott forrásokat lekötötték, hogy megőrizzék értéküket, és megfelezték a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíját. Jelenleg az egyetemi curriculumra, illetve az akadémiai fejlesztésre fókuszálnak.
Azonban nem egészen egyértelmű, hogy az alapítvány pontosan mit is csinál – ahogy az sem, hogy hol. Vadai Ágnes írásban küldött kérdést az ügyészségnek arról, hogy mi is történik a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvánnyal, amit Polt Péter feljelentésként értékelt, és az V. kerületi rendőrség nyomozhat az ügyben.
Vadai azért érdeklődött az ügyben, mert Tompos július 10-i videója alapján a képviselő a korábbi, Márvány utcai székhelyén nyomát sem lelte az alapítványnak, és a recepción sem tudtak neki mondani semmit róla. Tompos az alapítványt amúgy sem ekkor, sem korábban nem találta meg a hivatalosan bejelentett székhelyén, a Kéthly Anna téren sem, februárban az is kiderült, hogy se emailcíme, se telefonszáma nincs a Fudan Egyetem alapítványának.
Az RTL-nek sem sikerült megtalálnia az alapítványt, és amikor Tusványoson Csák Jánost kulturális és innovációs minisztert, az alapítvány kuratóriumi elnökét megpróbálták erről megkérdezni, ő azt állította, hogy igenis ott van, majd felháborodva otthagyta a riportert, mert nem akarta Tusványosról kérdezni. | https://telex.hu/belfold/2023/08/12/momentum-fudan-alapitvany-tamogatas | https://web.archive.org/web/20230812101528/https://telex.hu/belfold/2023/08/12/momentum-fudan-alapitvany-tamogatas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fudan-alapitvany-mar-tobb-mint-6-milliard-kozpenzt-kapott-pedig-se-egyetem-se-ingatlana-nincs | Telex | hungarian-news | 2023-08-12 15:55:00 | [] | [
"Fudan Egyetem",
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány",
"Technológiai és Ipari Minisztérium"
] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"túlárazás / pénznyelő",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
|
58,119 | Takáts Előd a corvinusos vizsgabotrányról: El kell különíteni a jóhiszemű hibát az etikai vétségtől | A Téma podcast vendége a héten Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem nemrég lemondott rektora volt. Brückner Gergővel átbeszélték az egyetemi vizsgabotrányt, amellyel a sajtóban összefüggésbe hozták a leköszönését, régi-új munkahelye, a jegybankok jegybankjaként funkcionáló Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerepét, a történelmi méretű inflációs hullám gazdasági hatásait, monetáris politikai kihívásait. És közben még a jeges Rajnában való fürdőzéshez is kapunk tippeket. | A hosszú nemzetközi közgazdász-pályafutást a háta mögött tudó Takáts Előd két éven át ült a Corvinus rektori székében, majd júniusban – külső szemlélők számára váratlanul – leköszönt. Az adásból kiderül: távozását azzal indokolja, hogy szenvedélyesen érdekli a gazdaságpolitika, a monetáris politika, egész korábbi karrierjét ennek mentén alakította, akadémiai karriert is épített a témában. Mint mondja, tulajdonképpen ennek mellékterméke volt a corvinusos jelenléte, majd az egyetem vezetését is azért vállalata el, mert szeretett volna visszaadni a magyar közgazdászközösségnek abból, amit kapott.
Ugyanakkor mint mondja, a rektorság napi 16 órás elfoglaltság, ami miatt nem volt ideje azzal foglalkozni, ami a hivatása. Emiatt pedig egy idő után elkezdett gondolkodni, hogy meddig lehet ezt így csinálni, és lassan megszületett az elhatározás a lemondásról.
A távozása ugyanakkor nem sokkal a corvinusos vizsgabotrány és etikai vizsgálat után történt. Az ügyben első fokon elmarasztalások születtek, aztán végül nem – vetette közbe Brückner Gergő. A botrány lényege az volt, hogy a téli vizsgaidőszakban egy hallgató a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített vizsgasor alapján tehetett (sikeres) vizsgát. A hallgató családja „érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik”, a szülők pedig állítólag megpróbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél. A sajtóban összefüggésbe hozták ezt az esetet és Takáts távozását, amire a leköszönő rektor azt mondta:
Az ő érdeke az lenne, ha mindent elmondhatna erről az ügyről, de ezt személyiségi jogi okokból nem teheti meg. A tények azonban így is mellette szólnak, „nincs jogerős elmarasztaló határozat ellenem semmilyen etikai ügyben, sem a Corvinus Egyetemen, sem máshol. Ha Svájcban lennénk, azt mondanánk, nincs semmiféle ügy, mert megvolt a vizsgálat, de hát nem Svájcban vagyunk, és ez egy aktív kérdés lett”.
Takáts tagadja, hogy ismerné az érintett diák szüleit vagy őt magát: „soha nem kerestek meg semmilyen ügyben, ha itt találkoznánk a stúdió előtt, nem ismerném fel őket” – közölte.
Azt is elmondta, a lezárult vizsgálat is arra jutott, nem történt olyan, hogy a hallgató szüleinek sikerült volna közbenjárniuk a gyerekük érdekében. Arról, hogy akkor első fokon miért érezhette mégis azt a bizottság, hogy mégsem volt rendben valami, Takáts azt mondta:
az állhat az etikai bizottság első fokú elmarasztalásának hátterében, hogy a hallgató szülei oktatókkal beszéltek, és ez nem szokásos. „Ilyennek nem kellene történnie, de el kell különíteni a jóhiszemű hibát az etikai vétségtől” – mondta.
Az adásban szó esik még egy csomó témáról, és teljes monetáris politikai gyorstalpalót is kapunk. | https://telex.hu/podcast/2023/07/21/tema-takats-elod-corvinus-volt-rektora-bis-bruckner-gergo-podcast | https://web.archive.org/web/20231124135335/https://telex.hu/podcast/2023/07/21/tema-takats-elod-corvinus-volt-rektora-bis-bruckner-gergo-podcast | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/takats-elod-a-corvinusos-vizsgabotranyrol-el-kell-kuloniteni-a-johiszemu-hibat-az-etikai-vetsegtol | Telex | hungarian-news | 2023-07-21 16:23:00 | [
"Takáts Előd"
] | [
"Budapesti Corvinus Egyetem"
] | [] | [
"oktatás",
"háttér"
] | [
"Vizsgabotrány a Corvinuson"
] |
58,120 | Gazdasági csalás miatt emeltek vádat Pécsvárad polgármestere ellen | Jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás miatt emeltek vádat Pécsvárad polgármestere ellen, amiért az önkormányzat által elnyert pályázati összegből fiktív számlákkal saját magának szerzett meg egy részt – közölte a Baranya Vármegyei Főügyészség, írja az MTI. A csalás irányítója Zádori János, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármestere volt – erősítette meg az információt Kutas Tamás főügyészségi szóvivő. | Jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás miatt emeltek vádat Pécsvárad polgármestere ellen, amiért az önkormányzat által elnyert pályázati összegből fiktív számlákkal saját magának szerzett meg egy részt – közölte a Baranya Vármegyei Főügyészség, írja az MTI. A csalás irányítója Zádori János, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármestere volt – erősítette meg az információt Kutas Tamás főügyészségi szóvivő.
A vádirat szerint a polgármester uszoda- és épületenergetikai fejlesztés érdekében nyújtott be pályázatot 2015-ben, ezzel a pécsváradi önkormányzat összesen 302 millió forintot nyert el. A polgármester még az összeg átutalása előtt elhatározta, hogy a támogatás egy részét saját magának szerzi meg, miközben „gazdasági tevékenységet” színlel.
A városvezető a kivitelezésre felkért társasággal megállapodott, hogy a kivitelezési szerződés teljesítésekor úgy csinálnak, mintha bevonnák a polgármester és felesége érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságot, hogy látszólag leigazolják a polgármesternek fizetendő pénz jogszerűségét. A megállapodásnak megfelelően az önkormányzattal szerződő cég további alvállalkozói szerződést kötöttek a polgármester és felesége érdekeltségébe tartozó társasággal.
A városvezetőhöz köthető cég valótlan teljesítésigazolást állított ki, így összesen 28 millió forinthoz jutott. | https://telex.hu/belfold/2023/09/04/gazdasagi-csalas-pecsvarad-polgarmester-onkormanyzat-palyazati-penz | https://web.archive.org/web/20231116063103/https://telex.hu/belfold/2023/09/04/gazdasagi-csalas-pecsvarad-polgarmester-onkormanyzat-palyazati-penz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gazdasagi-csalas-miatt-emeltek-vadat-pecsvarad-polgarmestere-ellen | Telex | hungarian-news | 2023-09-04 16:26:00 | [
"Zádori János"
] | [] | [
"Baranya megye",
"Pécsvárad"
] | [
"pályázat",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"támogatás",
"csalás",
"önkormányzat"
] | [] |
58,121 | Egy vezető beosztású orvos több mint négymillió forintot fogadott el betegei hozzátartozóitól | A Vas Vármegyei Főügyészség többrendbeli vesztegetés bűntette miatt emelt vádat egy vezető beosztású orvossal szemben, aki majdnem tíz évig a betegek ellátásáért cserébe pénzt kért és fogadott el a hozzátartozóktól, írja sajtóközleményében a Vas Vármegyei Főügyészség. | A Vas Vármegyei Főügyészség többrendbeli vesztegetés bűntette miatt emelt vádat egy vezető beosztású orvossal szemben, aki majdnem tíz évig a betegek ellátásáért cserébe pénzt kért és fogadott el a hozzátartozóktól, írja sajtóközleményében a Vas Vármegyei Főügyészség.
A vádirat szerint az orvos 2013 márciusa és 2022 októbere között az irányítása alatt lévő osztályon kezelt betegek hozzátartozóitól „az egészségügyi ellátásért sokszor és ismétlődően jogtalan vagyoni előnyt kért, illetve fogadott el”.
A vádirat szerint a nő 23 beteg hozzátartozóitól fogadott el rendszeresen juttatást azért, hogy az ápoltak kórházi kezelését, fekvőbeteg-elhelyezését az általa irányított osztályon biztosítsa. Az orvos a pénzt rendszerint a kórház orvosi szobájában vagy irattárában, illetve egy parkolóban vette át, és átutalással is lehetett fizetni neki.
A Vas Vármegyei Főügyészség a nővel szemben végrehajtandó börtönbüntetés, pénzbüntetés, orvosi foglalkozástól eltiltás, közügyektől eltiltás kiszabását és az adott több mint négymillió forint elkobzását indítványozza. Az ügyben a Szombathelyi Törvényszék fog dönteni. | https://telex.hu/belfold/2023/08/17/fougyeszseg-sajtokozlemeny-buntett-vesztegetes-vademeles | https://web.archive.org/web/20231118235654/https://telex.hu/belfold/2023/08/17/fougyeszseg-sajtokozlemeny-buntett-vesztegetes-vademeles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-vezeto-beosztasu-orvos-tobb-mint-negymillio-forintot-fogadott-el-betegei-hozzatartozoitol | Telex | hungarian-news | 2023-08-17 16:30:00 | [] | [] | [
"Vas megye"
] | [
"vesztegetés",
"egészségügy"
] | [] |
58,122 | Így gurulnak a dollárok a magyar baloldalhoz Amerikából | A nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás miatt folytat eljárást. Az amerikai pénzek miatt emellett szintén a NAV rendelt el költségvetési csalás gyanújával nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig pénzmosás és sikkasztás miatt vizsgálódott. Utóbbi nyomozást később átvette az adóhatóság - írja a Magyar Nemzet. | A tavalyi országgyűlési választás után kiderült, hogy példátlan és botrányos külföldi beavatkozási kísérlet történt a magyar demokratikus folyamatokba. Az eddig ismert tények birtokában elmondható, hogy a magyar baloldalt teljes egészében az Egyesült Államokból finanszírozták. A háborúpárti körök így próbáltak befolyást és hatalmat szerezni annak érdekében, hogy Magyarországot belekényszerítsék a harcokba. Most, hogy újra választások lesznek, ismét gurulni kezdtek a dollárok. A dollárbaloldal pedig mindenben engedelmeskedik a globalista megbízóiknak.
A botrány akkor robbant ki, amikor Márki-Zay Péter, a baloldal és Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök- jelöltje ügyetlenül, véletlenül kikotyogta a mozgalma és a baloldal külföldi finanszírozását.
A tengerentúlról - mint a későbbi titkosszolgálati jelentésből kiderült - 4 milliárd forintnyi dollárt utaltak - és miközben mikroadományokról beszéltek, az utalás mögött mindössze 11 ember állt. Időközben arra is fény derült, hogy Karácsony Gergely 99 mozgalma további 500 millió forintot kapott euróban és fontban a kilépése előtt a miniszterelnök-jelölti kampányára. Perjés Gábor, Karácsony párttársa, Budapest II. kerületének párbeszédes önkormányzati képviselője az 500 milliót, maffiamódszereket idézve, pénzmosásgyanúsan, kis tételekben fizette be a mozgalom számlájára. Karácsony lebukott és menekül a botrány kitörése óta. Ő azt állítja - tegyük hozzá, nevetséges módon -, hogy az 500 milliót adománygyűjtő ládákban gyűjtötték össze, ami teljességgel abszurd.
A 4 milliárd forint igazi nyertese Márki-Zay mozgalma és Bajnai Gordon volt, Bajnai többmilliárdos megrendelést kapott a DatAdaton keresztül.
A botrány kirobbanása óta a baloldali pártok és politikusok menekülnek, egymást vádolják a guruló dollárokkal kapcsolatban. Idén már Márki-Zay Péter, a frissen alakult Mindenki Magyarországa Néppárt elnöke beismerte, hogy kormánybuktatásra kapták a tavalyi kampányban az amerikai dollárokat:
"Ezeknek a pénzeknek, a támogatásoknak a célja az volt, hogy megdöntsük Magyarország ezeréves történelmének legkorruptabb kormányát" - mondta el Márki-Zay Péter a külföldi támogatásokról egy műsorban.
A guruló dollárok az amerikai demokratákkal és Sorossal karöltve érkeztek. A volt amerikai demokrata elnökhöz, Barack Obamához és feleségéhez köthető alapítványnál képeztek ki több olyan vezetőt is az utóbbi években, akik Soros György tőzsdespekuláns támogatásával igyekeztek kormányellenes hálózatot kiépíteni Magyarországon, illetve a korrupcióellenes küzdelemre hivatkozva küzdeni a hatalom ellen. Tehát nem véletlenül érkeznek a pénzek, a dollárbaloldalnak teljesíteniük kell a gazdáik minden elvárását.
Korányi Dávid, a baloldal lobbistája, az összekötő
A támogatások az Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól érkeztek. A szervezet közvetlenül a választások előtt jött létre. Természetesen kétségtelenül azért jött létre a Korányi Dávid-féle szervezet, hogy befolyásolja a magyar választásokat. Ilyen elképesztő befolyásolási kísérletre az elmúlt 30 évben a rendszerváltás óta nem volt példa.
Korányi Dávidnak jól beágyazott kapcsolatai vannak. Többek között élvezi a baloldal bizalmát, így Bajnai Gordonnal és Karácsony Gergellyel is bizalmi viszonyban vannak. Az Action for Democracy Magyarország mellett több másik országban, így például Olaszországban és Brazíliában is pénzügyi támogatásokkal próbálta kormányra segíteni a baloldalt.
Korányi Dávid karrierje meglehetősen gyorsan indult felfelé. 1999-ben a balliberális GKI gazdaságkutató elemzőjeként dolgozott, de 2002 és 2004 között már az MSZP frakciója mellett gazdasági, külügyi és európai integrációs területen tevékenykedett. 2007-től az MSZP Balegyenes Munkacsoportjának, majd a Magyar Progresszív Társaság Platformjának alapítója, továbbá elnökségi tagja is lett.
Hamarosan Korányi Bajnai Gordon miniszterelnöki főtanácsadója lett, ezt követően pedig kinevezték kül- és biztonságpolitikáért felelős szakállamtitkárnak. Sokat elmond a párton belüli helyzetéről, hogy 2009-ben a szocialisták listáján a 16. helyen szerepelt a neve.
Az Action for Democracy alapító elnöke dolgozott a Városházán Karácsony tanácsadójaként. Korányi kezdetben életvitelszerűen New Yorkban élt, majd a gazdag Connecticut államba költözött. Korányi élvezi a globalista körök és a Demokrata Párt bizalmát, így nem meglepő, hogy az Egyesült Államokból mindössze 11 emberen keresztül érkeztek a guruló dollárok.
A baloldal kampányára külföldről érkezett források több mint kétharmada közvetlen vagy közvetett módon Soros Györgytől érkezett.
Elmondható tehát, hogy a konzervatív kormányt megbuktatni akaró baloldali körök egy körmönfont és bonyolult hálózaton keresztül igyekeztek kormányváltást előidézni 2022-ben.
A kamubirodalom
A baloldal kimondottan a választásra egy kamu médiabirodalmat és lejárató gépezetet épített fel. Az EzaLényeg-médiabirodalom mögött álló Oraculum 2020 Kft. közel kétmilliárd forintot kapott a külföldi Korányi-féle támogatásokból. A Magyar Nemzet összesítése szerint 2019 és 2022. április 3. között az EzaLényeg-médiabirodalom nagyságrendileg háromnegyedmilliárd forintért hirdette tartalmait.
Mint kiderült, országosan kiterjedt kampánymédia-birodalmat működtetett az Ezalényeg.hu és a mögötte álló Oraculum 2020 Kft. A kiadó tulajdonosa Páva Zoltán, aki korábban tanácsadóként milliós megbízásokat kapott a Gyurcsány–Bajnai-kormányoktól, jelenleg pedig megbízásokat teljesít Gyurcsány frakciójának.
A baloldal kampányát segítő anyagok elérésének maximalizálására külön Facebook-oldal és portál működött a külföldről több milliárd forinttal finanszírozott dollármédiában. Az Erősítő a 2021. januári létrehozásától a tavaly áprilisi választás napjáig nagyjából 250 millió forintot költött olyan hirdetésekre, amelyekkel a baloldal üzeneteit népszerűsítették a közösségi médiában; ott, ahol a baloldal mandátumszerzési esélyei romlottak, ott az EzaLényeg-médiabirodalom hatalmas összegeket költött a baloldal egy-egy jelöltjének a kampányára.
A GYEREKKEL VAGYUNK NEVŰ FACEBOOK-OLDAL A BALOLDAL VÁLASZTÁSI KAMPÁNYESZKÖZEKÉNT MŰKÖDÖTT 2022 ÁPRILISÁBAN.
A szülőket megtévesztve olyan politikai tartalmú cikkek jelentek meg az oldalon, amelyeknek nem sok köze volt a gyermekneveléshez - írja a Magyar Nemzet
13 millió forint értékben tettek közzé 970, nagyrészt politikai tartalmú hirdetést, amelyekben például az egészségügy és az oktatás helyzetét igyekeztek sötéten bemutatni. Az oldal kiadója, az EzaLényeg-portfólió egészét működtető Oraculum 2020 Kft. a DatAdat cégcsoport mellett a külföldről érkező pénzek fő kedvezményezettje. Az összes oldal a választás óta inaktív lett.
A Vicc Magazin, a Humor Magazin, a Receptek.ma, az Idézetek.ma vagy a Covidoltás.info is kormányellenes tartalmakkal árasztotta el az internetet a választás előtti időszakban.
A hirdetésekre csillagászati összegeket költöttek: a Covidoltás.info nevű oldalon például közel 26 millió forintért hirdettek 2022. április 3-ig, és ugyancsak milliós összegekkel promotáltak kampányanyagokat a Vicc Magazin, a Humor Magazin, valamint az Idéző és Idézetek.ma nevű oldalakon.
OLYAN PÉLDA IS AKADT, AMELY FELÜLETEN 100 MILLIÓ FORINTOT IS KÖLTÖTTEK HIRDETÉSRE. A VÁLASZTÁS UTÁN HIRTELEN LEÁLLTAK A HIRDETÉSEKKEL, SŐT A LEGTÖBB MÉDIUM NEM KÖZÖLT TÖBBET SEMMIT.
Számos vizsgálat folyik az ügyben
Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselője a botrány kirobbanása után közölte, az ÁSZ elnöke vizsgálatot indított az ügyben, és levelében arról tájékoztatta: „igen erős a gyanú arra, hogy valóban tiltott pártfinanszírozás történt, és megsértették a választási kampányra vonatkozó törvényeket a baloldali ellenzéki pártok". Észlelve a visszaélések lehetőségét, az ÁSZ elnöke az adóhatósághoz fordult, s információkat kér a pénz felhasználásáról, mert erős a gyanú, hogy azzal kapcsolatban is visszaélések történhettek.
Mindez azt jelenti, hogy „igen súlyos ügy a guruló dollárok ügye, éppen ezért kezdeményezni fogom, hogy a Parlament gazdasági bizottsága következő, március 27-i ülésén tűzze napirendjére az ÁSZ elnökének beszámolóját" – fűzte hozzá
A nemzeti Adó- és Vámhivatal költségvetési csalás miatt folytat eljárást. Az amerikai pénzek miatt emellett szintén a NAV rendelt el költségvetési csalás gyanújával nyomozást, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig pénzmosás és sikkasztás miatt vizsgálódott. Utóbbi nyomozást később átvette az adóhatóság - írja a Magyar Nemzet.
Karácsony Gergely a " színes forradalmakat" támogató szervezetekkel konferenciázik Budapesten
A Tűzfalcsoport arról írt, hogy október 11-12. között rendezik meg Karácsonyék, pontosabban Budapest Főváros Önkormányzata, a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézete a 2023-as Budapest Fórumot.
A Karácsony Gergely által is támogatott konferencia partnerlistája igazából egy beismerés, hiszen képviseltetheti magát több olyan amerikai szervezet, amellyel korábban tagadtak minden kapcsolatot.
Ilyen többek között a hírhedt NED - National Endowment for Democracy is.
A partnerek:
- NED - National Endowment for Democracy,
- Friedrich Ebert Stiftung,
- German Marshall Fund/German Marshall Fund of the United States
- Heinrich Böll Stiftung,
- Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda.
A NED
A NED - National Endowment for Democracy, röviden NED. Ennek az amerikai szervezetnek a nevét a guruló dollárok, azaz a baloldal külföldi finanszírozása miatt kirobbant hazai botrányban ismerhette meg a magyar közvélemény. A NED lényegében a CIA hivatalossá tett megjelenése külföldön – nyilvános közléseket idézve így írta le tömören a National Endowment for Democracy, vagyis a NED szerepét, létezésének célját a nemzetbiztonsági dokumentum. Meglepő módon a NED feltűnt a külföldi kampánypénzeket vizsgáló ügyben is.
Nemzetközi vonalon a NED részese volt a 2006-os fehérorosz ellenzéki elnökjelölt kampányának, a 2011-es „arab tavasz" során ellenzéki pártokat támogatott, nagyobb összeggel támogatta az ujgur csoportokat Kínában, valamint 2019-ben hongkongi civil alapítványokat is finanszírozott. A NED-en keresztül Karácsony Gergelyék rendezvénye valamilyen formában lényegében amerikai központi költségvetési támogatásban részesül.
A KONFERENCIA PARTNERLISTÁJA TELJES MÉRTÉKŰ BEISMERÉS, A BALOLDAL ÉS KARÁCSONY A KÜLFÖLDI MEGRENDELÉSEKET TELJESÍTI, TELJESEN AZ AMERIKAIAK ÉS A SOROS-BIRODALOM BEFOLYÁSA ALATT VAN A FŐPOLGÁRMESTER.
Lengyelországba is gurulnak a dollárok
A Bajnai Gordon és Karácsony Gergely korábbi tanácsadója, Korányi Dávid vezette Action for Democracy (A4D) az október közepén esedékes lengyel parlamenti választást is guruló dollárokkal akarja befolyásolni, a jelenséggel már a lengyel sajtó is foglalkozik - írja a Magyar Nemzet.
A konzervatív Wpolityce.pl hírportál cikkében felidézi azt az idehaza már jól ismert tényt, hogy az A4D olyan csatatérállamként tekint Lengyelországra, ahol veszélyben van a demokrácia, és szerintük ezt úgy lehet orvosolni, ha rengeteg pénzzel támogatják az ellenzékhez köthető NGO-kat.
A magyar példához hasonlóan az A4D a lengyel ellenzéknek juttatott támogatásainak mértékéről semmit sem árult el, mindez csak később kerül nyilvánosságra. Annyi azonban bizonyos, hogy a Korányiék által támogatott civil szervezetek között számos olyan akad, amelyeket Soros György is bőkezűen patronál - tették hozzá.
Új választás, újra gurulnak a dollárok
Az amerikai Action for Democracy a 2022-es országgyűlési választások után a jövő júniusi önkormányzati, illetve európai parlamenti választások befolyásolására készül. A Bajnai Gordon bizalmasa, Korányi Dávid által vezetett szervezet már meg is tette az első lépést; három projekt támogatását jelentette be, ami jól jelzi, folytatódik a külföldi befolyásolás, ismét megindulnak a dollárok a baloldali propagandagépezethez - írta meg a Magyar Nemzet.
Az Action for Democracy (AD) a napokban jelentette be a „demokratikus értékek előmozdítására irányuló folyamatos erőfeszítései" részeként a következő, 2023/24-es évre szóló támogatásait. Bár a finanszírozás kedvezményezettjei hivatalosan „civil" szervezetek és „függetlennek" nevezett baloldali sajtótermékek, de az AD eddigi tevékenysége és a most meghirdetett programok indokolása egyértelműsítik, hogy a cél újra a magyar politikai viszonyok alakítása, a választások kimenetelének befolyásolása.
Az első a Magyar Civil Összefogás – Hungarian Civil Union (HCU), amelynek fő célja erős, önszerveződő civil társadalom kialakulásának elősegítése Magyarországon, elsősorban a demokratikus elvek előmozdítására és a részvételi programok kiszélesítésére összpontosítva. A HCU támogatásával az Action for Democracy célja, hogy mérsékelje a magyar társadalom mély polarizációját és a közéleti részvétel iránti széles körű apátiáját, ezzel segítve az érdekazonos csoportok eredményes érdekérvényesítő tevékenységét.
A HCU által fémjelzett egyik legfontosabb kezdeményezés a Civil Parlament létrehozása és működtetése. A Civil Parlament célja a különböző érdekcsoportok közötti párbeszéd előmozdítása az érdekérvényesítési kapacitások kiépítése és az állam társadalmi felügyeletének biztosítása érdekében. A Civil Parlamenttel párhuzamosan a szintén a HCU által működtetett Civil Érdekegyeztető Tanács helyi szintű döntéshozó testületként szolgál, és innovatív szoftverekkel dolgozik a közvélemény gyors és gazdaságos felmérésén, elsősorban helyi ügyekkel kapcsolatban. Mindez az önkormányzati választások előtt a helyi közvélemény manipulálását szolgálhatja majd.
A második program a KisPolgár – Közéleti Gyerekújság, amit a baloldal egyik legvérmesebb médiamunkása, a HVG publicistája, Tóta W. Árpád alapított. Erről Korányiék szervezete azt írja:
„a Tóta W. Árpád újságíró kezdeményezésének eredményeként létrejött KisPolgár mobil alkalmazás megbízható, pontos, de közérthető hírekkel és információkkal látja el a magyar 10 éven felüli gyermekeket."
A Magyar Nemzet korábban már beszámolt róla, hogy a gyerekújság a politika mellett a szexualitással is foglalkozik. Nyilvánvalóan a baloldali woke ideológia szempontjai szerint.
A harmadik támogatott projekt a „Csak Amit Hallani Szeretnél" – A Jelen hetilap szerkesztőségének különleges, úgynevezett bookazine-ja, amely „Magyarország jelenlegi hibrid rendszerének rejtelmeibe ássa bele magát." A bookazine Orbán Viktorra és politikai apparátusára összpontosítva vizsgálja az ország közelmúltbeli történelmét mozgató okozati láncot. | https://www.origo.hu/itthon/2023/09/gurulo-dollarok-dollarbaloldal-egyesult-allamok | https://web.archive.org/web/20231003065917/https://www.origo.hu/itthon/20230901-gurulo-dollarok-dollarbaloldal-egyesult-allamok.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-gurulnak-a-dollarok-a-magyar-baloldalhoz-amerikabol | Origo | hungarian-news | 2023-09-05 19:10:00 | [
"Bajnai Gordon",
"Korányi Dávid",
"Páva Zoltán ifj.",
"Szigetvári Viktor"
] | [
"Action for Democracy",
"DatAdat Professional Kft.",
"Oraculum 2020 Kft."
] | [
"Amerikai Egyesült Államok",
"Észak- és Közép-Amerika"
] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"kampányfinanszírozás",
"ÁSZ-ellenőrzés"
] | [
"Ellenzéki kampányfinanszírozás külföldi támogatásai"
] |
58,123 | „Orbán hatalma messze túlmutat a kormányzáson” | Interjú a K-Monitor korrupciókutató vezetőjével, az Obama-ösztöndíjas Léderer Sándorral. | Van egy terület, ahol kifejezetten innovatív a magyar kormány: ez a korrupció.
Közbeszerzéseken és uniós forrásból halmoznak fel sokmilliárdos vagyont, amit alapítványokba és magántőkealapokba csatornáznak.
Orbán Viktor és környezete úgy szervezi ki a pénzt az állam fennhatósága alól, hogy az rendelkezésére állna akkor is, ha elveszítené a hatalmat.
A kormány eközben politikai céltáblává tette és üldözni kezdte a civileket, akiktől emiatt egyre inkább távolságot tartanak az üzleti szereplők is.
„A magyar felső-középosztály közben passzívan élvezi a rendszer előnyeit, felveszi a CSOK-ot, alacsony SZJA-t fizet, a magánegészségügyet és magániskolát veszi igénybe, hozzájárulva a közintézmények szétrohadásához, kiüresedéséhez, és a társadalom kettészakadásához”.
Interjú a K-Monitor korrupciókutató vezetőjével, az Obama-ösztöndíjas Léderer Sándorral.
Mennyire lepett meg a döntés, hogy az OSF felfüggeszti az európai uniós programok finanszírozását?
Abból a szempontból meglepett, hogy milyen súlyos válságban vannak azok a demokratikus intézmények Európa szerte, amelyekkel az OSF és más donorok is évtizedek óta kiemelten foglalkoznak. A konkrét bejelentés nem volt meglepő, mert pletykák keringtek róla, és az európai kontaktjaink is jelezték, hogy várható egy stratégiai irányváltás a vezetés részéről. Nyilván nem örültünk neki, és őszintén szólva a rációt se látjuk mögötte.
Ez mekkora vágás a szervezetnek?
A tavalyi éves bevételünknek olyan 15-16 százaléka jött az OSF-től. Drasztikus változásra nem lesz szükség, de azért ez akkora összeg, amiből fontos, értelmes dolgokat lehet csinálni, szóval majd pótolni kell.
Az indulásnál, 2007-ben, mekkora volt ez az arány?
Mi egy darabig önkéntes alapon működtünk, de az első nagyobb pályázatunkat nem közvetlenül az OSF-től, hanem a különféle amerikai donorok, köztük a Rockefeller, a Mott Alapítvány és OSF által is támogatott regionális alaptól, a CEE Trust-tól nyertük el. Azzal tudtunk elkezdeni professzionalizálódni. Utána volt olyan év, amikor 20-30 százalékot is kitett az OSF (akkor még OSI) támogatás, ez azon is múlott, hogy épp milyen források voltak elérhetőek. Akadt olyan időszak, amikor viszonylag kevés donor volt jelen a térségben, és megnőtt az OSF jelentősége.
Többek szerint ez a lépés a most induló civil startupok számára a legnagyobb érvágás. A grassroots típusú kezdeményezések támogatására rendszerint nyitott volt az OSF.
Abszolút. Az OSF igazi jelentőségét nem is csak a pénz adta, hanem hogy a később Berlinbe költözött budapesti irodában olyan emberek ültek, akik ismerték a régiós civil szférát, az akut társadalmi problémákat, és nyitottak voltak az újdonságokra. Pénz van máshol is, az igazán nagy veszteség ezzel a kivonulással az infrastruktúra és a helyismeret hiánya lesz. Ez egy átlátható és nem bürokratikus rendszer volt, ami nagy segítséget jelentett az induló projektek, civil kezdeményezések számára.
2007 óta van K-Monitor. Mennyivel volt könnyebb akkor elindulnia egy ilyen korrupciófigyelő projekttel?
A 2000-es évek második fele elég pezsgő időszaka volt ennek a világnak. Addigra ért be vagy tudatosult az, ami a rendszerváltással elindult, hogy szükség van egy erős civil szférára, hogy jó dolog civilként működni, és van is ehhez mozgástér. Ebben az időszakban indult a Transparency is, ekkortájt szerveződött igazán nagy szervezetté a TASZ, elindult az információszabadság-programjuk. Minket egy helyi ügy inspirált: azért indítottuk el a K-Monitort két barátommal, mert fel akartunk lépni a VII. kerületi ingatlanpanamával szemben; megakadályozni, hogy lebontsák a fél kerületet és ellopják azt a pénzt, ami az ingatlanok értékesítéséből származott. Az állami szervek is tudomásul vették eddigre, hogy kötelesek minden állampolgári és újságírói megkeresésre válaszolni, konzultálni szakmai és civil csoportokkal. Akkor még volt nyitottság az üzleti szférában is, hogy ilyen jellegű kezdeményezéseket támogassanak, együttműködjenek ezeken a területeken tevékeny civilekkel.
Mi volt az a pont 2010 után, amikor éreztétek, hogy itt valami egészen más világ jön, és nem csak a politikában, de kifejezetten a civil szférában is?
Más civilekkel közösen kampányoltunk azért, hogy Magyarország csatlakozzon a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez, amit nyolc ország írt alá 2011 szeptemberében arról, hogy erősítik a költségvetési adatok és a közpénzek nyilvánosságát. Akkor még meg lehetett győzni Navracsics Tibor közigazgatási minisztert, hogy ennek van értelme.
Mire a munkacsoport megalakult, már láttuk, mennyire az eredeti célkitűzésekkel szemben hoz döntéseket a kormány, és otthagytuk a dolgot. Amikor bevezették a visszaélésszerű adatigénylés fogalmát, világossá vált, hogy nincs valódi szándék semmilyen transzparens működésre. Épp ellenkezőleg. Ahogy a 2010-ben beharangozott elszámoltatásból se lett semmi.
Amikor a rendőrség 2014 szeptemberében kiszállt az Ökotárs Alapítványhoz, és a kormány adminisztratív eszközökkel kezdte vegzálni a civil szervezeteket a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) révén, ami egyébként a kormány belső ellenőrzésére szolgál, onnantól fogva kifejezett politikai cél lett ennek a szférának a hiteltelenítése és összemosása a pártpolitikával.
Közellenséggé kiáltották ki a társadalmi kérdésekkel foglalkozó civileket, mint később a menekülteket, a melegeket, a szegregáció miatt igazságtételt váró romákat, vagy Brüsszelt, mintha tőlük kéne megvédeni az országot. Jött a Stop Soros-törvény, a civilellenes törvény és a külföldről támogatott szervezetek megbélyegzése, amit aztán az Európai Unió Bírósága elkaszált.
Egyre nehezebb lett állami intézményekkel bármilyen szakmai kapcsolatot létesíteni, vagy adatokhoz, információhoz hozzájutni. Kénytelenek voltunk bővíteni a portfóliónkat és saját ügyvédet fogadni, hogy ki tudjunk perelni olyan szerződéseket, amiket egyébként az állami szerveknek önként kellene nyilvánosságra hozniuk. Csak tavaly 13 ügyben pereskedtünk az állammal teljesen evidens adatok hozzáférhetősége miatt. Ez a hozzáállás nagyon gyorsan átszivárgott a közigazgatás alsó szintjeire és az üzleti szférába, jelenleg a Belügyminisztérium mellett a Boston Consulting Grouppal szemben is van egy adatperünk annak érdekében, hogy nyilvánossá váljon az egészségügyi reformhoz készült tanulmányuk.
Kialakult egy félelem a civil szférával szemben. Akár közintézménnyel szeretnénk együttműködni, akár állampolgári ismereteket terjeszteni iskolákban, akár tech-cégekkel működnénk együtt, egyre nő az óvatosság. Inkább nem folynának bele a politikába.
Miközben ők is tudják, hogy ez nem pártpolitika, hanem állampolgári aktivizmus, de nem merik kockáztatni az egzisztenciájukat. | https://444.hu/2023/09/06/orban-hatalma-messze-tulmutat-a-kormanyzason | https://web.archive.org/web/20231019142456/https://444.hu/2023/09/06/orban-hatalma-messze-tulmutat-a-kormanyzason | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/borban-hatalma-messze-tulmutat-a-kormanyzasonr | 444 | hungarian-news | 2023-09-06 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"közbeszerzés",
"háttér",
"EU",
"közigazgatás"
] | [] |
58,124 | Megnyitott Tiborcz István cégének privát klubja, amit csak tagok látogathatnak | Az angolszász privát klubok hagyományait és a századforduló Magyarországának előkelő klubéletét szeretné megidézni Tiborcz István cégének új beruházása, a Botaniq Budai Klub. A BDPST Group épülete Svábhegyen, a korábbi Fonográf Klub helyén nyílt meg a napokban.
„A svábhegyi környezet hangulatát tükröző, modern elvárásoknak megfelelően felépített szabadidős és rekreációs központ a klasszikus polgári értékrendet és mentalitást testesíti meg” – idézi a cég közleményét a Turizmus.com. | Az angolszász privát klubok hagyományait és a századforduló Magyarországának előkelő klubéletét szeretné megidézni Tiborcz István cégének új beruházása, a Botaniq Budai Klub. A BDPST Group épülete Svábhegyen, a korábbi Fonográf Klub helyén nyílt meg a napokban.
„A svábhegyi környezet hangulatát tükröző, modern elvárásoknak megfelelően felépített szabadidős és rekreációs központ a klasszikus polgári értékrendet és mentalitást testesíti meg”
– idézi a cég közleményét a Turizmus.com.
A központ szolgáltatásait a brit „private members clubokhoz” hasonlóan csak tagságival lehet majd látogatni. Étterem, különböző wellness- és fitneszszolgáltatások, teniszpályák és gyermekeknek fenntartott Kids’ Club is van az épületben, de „a tagok közötti tárgyalások lebonyolítására is alkalmas lesz az ingatlan”.
A Botaniq Budai Klub „nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a vendéglátás és a társasági élet egy kimagasló sztenderdjét honosítsa meg Magyarországon, évszázados angolszáz minta alapján” – idézi a közlemény Peter Knollt, a BDPST Group klaszterigazgatóját.
Májusban Knoll arról beszélt egy interjúban, hogy a klub megnyitása után „korlátozott kapacitásai, illetve a koncepció exkluzivitása miatt” első körben maximum 75-100 fős tagsággal számolnak, ami a külföldi példákkal összehasonlítva kis létszámú klubnak számít.
„A tagok belépési díjat és éves tagdíjat fognak fizetni, ugyanakkor csak azokat vesszük fel, akiknek a jelentkezését a titkos felvételi bizottság szavazáson elfogadja”. | https://telex.hu/belfold/2023/09/05/tiborcz-istvan-bdpst-klub-svabhegy-klasszikus-polgari-ertekrend-es-mentalitas | https://web.archive.org/web/20231012174437/https://telex.hu/belfold/2023/09/05/tiborcz-istvan-bdpst-klub-svabhegy-klasszikus-polgari-ertekrend-es-mentalitas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megnyitott-tiborcz-istvan-cegenek-privat-klubja-amit-csak-tagok-latogathatnak | Telex | hungarian-news | 2023-09-05 11:23:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group"
] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"vendéglátás",
"NER HOTEL"
] | [] |
58,125 | Fesztivált rendezett, és újraindulásán gondolkodik a 270 milliós csalással vádolt Joób Márton szegedi képviselő | A 271 millió forintos csalással vádolt Joób Márton szegedi képviselő kisebb fesztivált rendezett a hétvégén a választókörzetében, és a politikus gondolkodik újraindulásán a 2024-es önkormányzati választásokon. Terveiről szeptemberben fog beszélni, és ha ismét ringbe száll egy szegedi közgyűlési képviselői helyért, azt biztosan függetlenként teszi majd – válaszolta kérdésünkre a politikus. | A 271 millió forintos csalással vádolt Joób Márton szegedi képviselő kisebb fesztivált rendezett a hétvégén a választókörzetében, és a politikus gondolkodik újraindulásán a 2024-es önkormányzati választásokon. Terveiről szeptemberben fog beszélni, és ha ismét ringbe száll egy szegedi közgyűlési képviselői helyért, azt biztosan függetlenként teszi majd – válaszolta kérdésünkre a politikus.
Az egykoron az MSZP színeiben, ma már függetlenként politizáló Joób Márton Újszeged egyik kertvárosi részét képviseli a szegedi közgyűlésben. A politikus a hétvégén „Újszegedi Vidám Napok” néven szervezett vurstlit választókörzetében pörgő-forgó extrémjátékokkal, dodzsemmel, üvöltő popslágerekkel és 990 forintos hotdoggal. Ez szerinte nem kampányrendezvény volt, válaszolta kérdésünkre, mivel tavaly is csinált ilyet, amikor nem közeledett egy választás sem.
Joób bírósági tárgyalása októberben folytatódik. A vád szerint ő és köre egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, így próbálva piacon tartani a képviselő szórólapterjesztéssel és műsorújság kiadásával foglalkozó cégét, és eközben 271 millió forintos vagyoni hátrányt okozhattak a költségvetésnek.
A képviselőt majálisi hangulatban kérdeztük folyamatban lévő ügyéről, a következő önkormányzati választásról, és arról, milyen most a kapcsolata egykori szövetségesével, Botka László polgármesterrel.
„Amiért engem kizártak a frakcióból, azok az indokok teljesen abszurdak és nem valósak”
– mondta, amikor kizárásának körülményeiről kérdezzük, illetve arról a városi média által terjesztett feltételezésről, miszerint összejátszik a Fidesszel.
A Botka László-féle Összefogás Szegedért Egyesületből történt kizárásakor a polgármester és köre azt közölte, hogy Joób „a vádemelés óta önös érdekből, talán a Fidesszel kötött megállapodás vagy enyhébb büntetőítélet reményében, esetleg más anyagi haszon miatt a legnehezebb gazdasági és társadalmi válságban folyamatosan hazugságokkal próbálja meg lejáratni városunkat és a szegedi városvezetést”.
Joób és Botka korábban látványosan jó viszonyt ápoltak. Az újszegedi képviselő 2019-ben az Összefogás Szegedért színeiben indult és nyert is. Két nappal a választások előtt még együtt adtak át egy játszóteret az egyik választókörzet mellett.
A később a vádlottak padjára került képviselő azt mondta: Botka Lászlót tiszteli, elsősorban azért, amit elért, de szerinte a Szegedi Sport és Fürdők Kft. kapcsán – aminek vezetését Joóbra bíztak – nézeteltérés alakult ki köztük és elváltak útjaik. A képviselő szerint ez úgy nézett ki, hogy Botkáék rábízták a céget, de amikor az egyébként többszörös világbajnok képviselő szerette volna némileg megreformálni azt, már nem voltak ennyire nyitottak.
Joób szerint a polgármesternek meg kellene hallania azokat a hangokat, amiket a városban egyre többször lehet hallani, és amiket régen ő is közvetített felé. A hétvégi fesztiválra egyébként elmondása szerint mindenkit meghívott, „jobbról, balról, a polgármestert is”, de délután két óra magasságában még senki nem látogatott ki a rendezvényre a szegedi politikusok közül Joób szerint.
Szombaton estefelé az országos botrányairól ismertté vált Szabó Bálint bejelentkezett a helyszínről, elismerően beszélve „Marci” munkásságáról, annak ellenére, hogy korábban nemigen körvonalazódott közöttük bármilyen politikai kapcsolódás. Szintén érdekes mozzanat lehet, hogy Mihálffy Béla KDNP-s országgyűlési képviselő is ellátogatott a helyszínre vasárnap, és egy posztban meg is köszönte Joóbnak a szervezést.
A 2024-es önkormányzati választásokkal kapcsolatban Joób azt mondja: vannak hosszútávú tervei is, de szeptemberben fog csak valamikor beszélni ezekről, addig elmondása szerint még gondolkodik. Ha indulni fog a következő önkormányzati választásokon, akkor biztosan függetlenként teszi ezt, tette hozzá. Joób egyébként felkészült arra, hogy a kampányban – amennyiben az indulás mellett dönt – felhasználhatják majd ellene ügyét.
Az eljárásról azt mondja, alárendeli magát minden ellenőrzésnek, nem bújik ki semmi elől. „Meggyőződésem szerint karaktergyilkosság zajlik ellenem” – mondta a képviselő. | https://telex.hu/belfold/2023/09/04/joob-marton-kepviselo-onkormanyzati-valasztasok-2024 | https://web.archive.org/web/20230926152334/https://telex.hu/belfold/2023/09/04/joob-marton-kepviselo-onkormanyzati-valasztasok-2024 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fesztivalt-rendezett-es-ujraindulasan-gondolkodik-a-270-millios-csalassal-vadolt-joob-marton-szegedi-kepviselo | Telex | hungarian-news | 2023-09-04 11:34:00 | [
"Joób Márton"
] | [] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"csalás",
"választások - népszavazás",
"önkormányzat",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [] |
58,126 | MCC: százmilliárdokat tol az oktatásba a kormány, ebből a magyar diákok 99 százaléka semmit nem fog látni | A Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány vagyona 2020 előtt elhanyagolható volt, akkor azonban hirtelen több százmilliárd forintos részvényportfóliót és több mint százmilliárd forintot kapott – ez egyben annyi, amennyit az állam évente a teljes felsőoktatásra szokott költeni.
Az MCC számos egykor patinás, mára már lerobbant vidéki épületet kapott vagy vett meg, deklarált célja ezeket felújítani és megnyitni bennük a vidéki képzési központjait. A Gellért-hegy tetején egy 20 ezer négyzetméteres palotát építenek.
A beruházások nagyságrendje tíz-, ha nem százmilliárdos, azok elkészülte után az MCC az ország egyik legnagyobb részvénytulajdonosa mellett az ország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válik.
Cikksorozatunk első részében az MCC ideológiai és politikai kötődését mutattuk be, a második részben, azaz ebben a cikkben, az intézmény vagyonosodásáról lesz szó. | A Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány vagyona 2020 előtt elhanyagolható volt, akkor azonban hirtelen több százmilliárd forintos részvényportfóliót és több mint százmilliárd forintot kapott – ez egyben annyi, amennyit az állam évente a teljes felsőoktatásra szokott költeni.
Az MCC számos egykor patinás, mára már lerobbant vidéki épületet kapott vagy vett meg, deklarált célja ezeket felújítani és megnyitni bennük a vidéki képzési központjait. A Gellért-hegy tetején egy 20 ezer négyzetméteres palotát építenek.
A beruházások nagyságrendje tíz-, ha nem százmilliárdos, azok elkészülte után az MCC az ország egyik legnagyobb részvénytulajdonosa mellett az ország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válik.
Cikksorozatunk első részében az MCC ideológiai és politikai kötődését mutattuk be, a második részben, azaz ebben a cikkben, az intézmény vagyonosodásáról lesz szó.
A Mathias Corvinus Collegium régi épülete a Gellért-hegy oldalában nem különbözött sokban a szocializmus idején felhúzott többi kollégiumtól. A bent lakók szerint a szobák nyáron melegek, télen hidegek voltak, a vécékben néhol feltöredezett a csempe, a több helyen hiányos álmennyezet mögül pedig volt, ahol kilátszottak a csövek. A sokáig 30 fős évfolyamokkal induló egyetemi képzés hasonló volt itt is, mint bármelyik pesti szakkollégiumban.
Az 1996-ban alapított kollégium az első Orbán-kormány alatt kapott először komoly állami támogatásokat, 2002 és 2010 között pedig nagy részben Tombor András Fideszhez köthető milliárdos pénzéből működött. Az MCC-re 2010 után ismét rámosolygott a szerencse, állami szervek mellett a Matolcsy-féle közalapítványok is támogatták, így megnyithatták első erdélyi képzési központjaikat.
A valódi fordulat 2020 elején történt, amikor egy kormányrendelettel a Mol és a Richter részvényeinek 10 százalékát az MCC-t fenntartó Tihanyi Alapítványnak ajándékozta az állam. Szintén kaptak 130 milliárd forint készpénzt, valamint két, egymás mellett álló Gellért-hegyi épületet, és ezeket még egy sor ingatlan követte. Az ajándékok teljes értéke nagyságrendileg megegyezik azzal, amit abban az évben az állam a teljes magyar felsőoktatásra költött. Tehát míg a magyar közoktatás krónikusan forráshiányos, a kormány a hozzá közel álló elitképzőre akkora vagyont ruházott át, mint amennyit abban az évben az állam által fenntartott egyetemek és főiskolák együttesen kaptak.
2020 második felében megtörtént az MCC szervezeti átalakítása is. Az intézményt addig a Tombor családhoz kötődő Tihanyi Alapítvány tartotta fenn, ekkor azonban ez Mathias Corvinus Collegium Alapítvány néven közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá alakult. Az ilyen szervezetekre külön szabályok vonatkoznak, az államtól ingyen megszerzett vagyon kezeléséről pedig az alapítványok vezetői döntenek.
Az MCC közalapítványba szervezése egyszerre zajlott a magyar felsőoktatás nagy részének alapítványosításával. A részvényjuttatás is párhuzamosan ment, a 25 százalékos állami Richter-részesedésből így került 10 százalék a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványhoz, 10 százalék az MCC Alapítványhoz és 5 százalék a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványhoz.
Az MCC-hez került vagyonból a Mol-részvények 10 százaléka (82 millió részvény) az adományozás idején, a koronavírus-járvány kezdete után nem sokkal 160 milliárd forint körüli összeget ért, mára ez 200 milliárd forint felett van. A Richter 18,6 millió részvénye akkor 120 milliárd körüli összeget ért, mára ez 140 milliárd környékére kúszott fel.
Ekkora részesedés pedig elég szép osztalékfizetéssel is jár: az MCC beszámolója szerint 2020-ban 1,2 milliárd, 2021-ben viszont már 12 milliárd forintos osztalékbevételük volt, ez a Mol és a Richter szárnyalásával tavaly 28 milliárd, idén pedig 36 milliárd forint körül alakulhatott.
A budapesti központ mellett az MCC az azóta eltelt két évben más ingatlanokat is megkapott az államtól, és a megyei jogú városokban vásároltak is egy sor, többségében egykor patinás épületet. A legnagyobb vétel ezek közül a debreceni Aranybika Szálló volt, de az MCC-nek ezen és a révfülöpi üdülőn kívül még 12 különböző városban van saját ingatlanja. Az épületek kiválasztása pedig nem véletlenszerűen történik. A honlapjuk szerint:
„Az MCC a vidéki központjai létrehozásával értékeket is ment. Azzal, hogy tehetséggondozó centrumokat hoz létre, felújítja, megóvja a nagy múltú, de sok esetben rossz állapotú, elhanyagolt vagy használaton kívüli épületeket. [...] Az MCC elkötelezett, hogy az épületek régi fényét visszaadja, azokat és környezetüket pezsgő élettel töltse meg. Az MCC az új épületekkel bekapcsolódik a városok kulturális életének körforgásába: kávézót, könyvesboltot, közösségi teret rendez majd be a tehetséges fiatalok számára, az ott élők számára pedig nyitott programokat szervez.”
Az esetek többségében ez azt jelenti, hogy az MCC megvesz egy egykor szép, de már évek óta nem használt, lerobbant vagy egyenesen kibelezett épületet, és külsőre visszaállítja annak (nagyjából) eredeti állapotát. Belül pedig kollégiumi szobákat, tantermeket és rendezvénytermeket alakítanak ki, ahol az MCC különböző oktatási programjai és rendezvényei zajlanak majd.
A megvásárolt épületek többnyire ezer-kétezer négyzetméteres egykori szállodák vagy állami intézmények a megyei jogú városok központjában. Ezeket az épületeket szinte mind vagy felújítják, vagy fel fogják újítani, sokat át is alakítanak, ezeket a következő térképen mutatjuk be:
A beruházások egy részénél a felújítás javában zajlik, más részüknél még a tervezés sem kezdődött el. Az MCC-nél azt nem tudták megmondani, hogy összesen mennyit terveznek költeni az épületekre, de azt elárulták, hogy állagmegóvásra már majdnem 5 milliárd forint ment el. A mostanáig nyilvánosságra került tervek alapján a budapesti építkezés és az összes vidéki helyszín felújítása/átépítése összességében valószínűleg százmilliárdos nagyságrendű lehet majd. Ezek a legfontosabb beruházások:
Az MCC legnagyobb ingatlanprojektje a Gellért-hegyi központ építése lesz. A hegy oldalában, a Somlói út és a Szent Sebestyén köz közötti területen a hetvenes években épült fel a Munkásőrség központi kollégiuma, mellette pedig a nyolcvanas években az országos parancsnokságuk.
A két Gellért-hegyi épület a rendszerváltás után állami tulajdonba került, aztán a Munkásőrség szállását az MCC, az országos parancsnokság épületét pedig a Balassi Intézet kapta meg. A terület végül 2020-ban a Mol- és Richter-részvényekkel együtt került az MCC birtokába. Ekkor Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója egy interjúban még az épületek felújításáról beszélt, de nem sokkal később döntöttek a lebontásukról és egy új országos központ felépítéséről.
A koncepcióváltás okairól a Telexnek Szalai most azt mondta: „A kollégium esztétikáját most hagyjuk, valószínűleg nem Budapest legszebb épülete volt. Én majdnem egy évtizedet töltöttem ott, az ember ennyi idő után megszeret egy épületet, de rengeteg problémánk volt vele, évekig beázott, nem működött jól a fűtés, a gépészet is problémás volt. Az egészet vasbetonból építették, ami miatt a belső terekhez és a belmagassághoz nem lehetett hozzányúlni, és végül több különböző szakértői vélemény jutott arra, hogy nem érdemes megtartani.”
Az MCC 2021 elején hirdette ki az új központ tervpályázatát, amelyen egy 20 ezer négyzetméteres, többfunkciós épület megtervezésére kerestek irodát. A közbeszerzés szerint ebben 200 fürdőszobás szoba, 15 apartman, egy nagy előadóterem, 8 nagy és 20 kis tanterem és egy 350 fős iroda megtervezését kérték a kiegészítő és sportfunkciók, valamint a mélygarázs mellett.
A központ építését a kormány először nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította, később külön rendeletben döntött arról, hogy az országos településrendezési és építési követelményeket sem kell alkalmazni az építkezéskor. A debreceni központhoz hasonlóan a Napur Architects által készített tervek szerint egy, a környezetéből kimagasló, a város számos pontjáról látható épületegyüttest húznak majd fel a telekre. (A Ferencz Marcel István tulajdonában álló Napur az utóbbi években kifejezetten szerencsés volt, ők tervezték a Duna Arénát, a csepeli atlétikai stadiont és a Néprajzi Múzeumot is, a cég 2022-ben 1,4 milliárd forintos bevétel mellett 700 milliós nyereséget ért el.)
A bruttó 25 ezer négyzetméteres komplexumot a tervezők Mátyás-palotának nevezték el. Korábbi tervek szerint ezt az MCC már a 2025/2026-os tanévben használni szerette volna, jelenleg azonban még a bontás is csúszik. Az építkezésre egyelőre a közbeszerzést sem írták ki.
Révfülöp
Az MCC 2020-ban kapta meg az államtól a 3,3 hektáros révfülöpi vitorláskikötőt és a 71-es főút túloldalán álló, 10,7 hektáros, nagyrészt erdős területet. A kikötőt és a két területet összekötő gyaloghidat azóta felújították, a diáktábor átépítésére pedig tervpályázatot írtak ki, amelyen csak tavaly decemberben hirdettek győztest.
A diáktábor területének közepén, a Balatonra nyíló kilátással áll a Semsey-kastély, a tervek szerint ezt vennék körül a diákok és az oktatók elszállásolására és oktatásra alkalmas épületekkel. Ha az építkezés megvalósul, a 350 férőhelyes, bruttó 6500 négyzetméteres táborban nyaranta egymást válthatná az MCC tízezer diákja.
Debrecen
Az MCC 2021-ben vásárolta meg a Debrecen főterén álló, valamikor a város egyik legelegánsabb épületének számító Aranybika Szállót, amelynek akkor már több mint egy évtizede nem tudták rendezni a sorsát. A szálloda nagy része egy négyemeletes, 1915-ben eklektikus stílusban felhúzott épület, amelyet 1976-ban egy szocreál szárnnyal bővítettek ki.
Az MCC az épületegyüttes felújítására tervpályázatot hirdetett, amelyet szintén a Napur Architects nyert meg. Terveik szerint az épület szocreál részét elbontják, annak a helyére az eklektikus épületszárnyat egy az egyben tükröző új épületrészt húznak fel, a körülbelül bruttó 25 ezer négyzetméteres komplexum Debrecen egyik legnagyobb épülete lesz.
További fontos vidéki központok és tervek:
Miskolc, Avas szálloda: az 1894-ben épített kétemeletes szálloda Miskolc főutcáján áll. Körülbelül négyezer négyzetméteres, a rendszerváltás óta teljesen lerohadt, a felújítása után viszont a város egyik legszebb épülete lehet.
Győr, Hotel Konferencia: a győri belváros közepén lévő szállodát 1975-ben a Hilton hotelokat másolva építették fel. Az egyemeletes, körülbelül 2000 négyzetméteres épületet az MCC most is használja, de később majd még egyszer felújítanák azt.
Pécs, Nemzeti Kaszinó: egyemeletes, klasszicizáló épület Pécs főterétől néhány lépésre, a városi nemzeti színházzal szemben. A nagyjából háromezer négyzetméteres épületet már korábban is művelődési házként, klubként használták, most kollégium és oktatási központ épülne benne, amelynek épp a tervezése zajlik.
Szeged, a Bartók Béla Művelődési Ház korábbi épülete: klasszikus szegedi belvárosi palota, amelyet eredetileg irodának építettek, később múzeumnak, majd művelődési háznak építették át. A többihez hasonlóan alaposan fel kell újítani.
Ezenkívül patinás, második világháború előtti belvárosi épületet vett az MCC Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Székesfehérváron és Békéscsabán. Kaposváron, Veszprémben és Szekszárdon újabb, a világháború óta felhúzott épületeket szereztek meg. A következő évekre tervezett bővüléssel minden bizonnyal további ingatlanokat vásárol vagy kap majd az MCC.
Az alapítvány beszámolója szerint a vagyonuk 2020-ban és 2021-ben is 420 milliárd forint között mozgott. Ebből viszonylag fix volt a 290 milliárd forint értéken könyvelt részvények értéke, miközben a 130 milliárd készpénzből egy év alatt 30-at költöttek el. Ekkor körülbelül 10 milliárd forintra nőtt az MCC ingatlanvagyonának értéke, miközben akkor a Libri-Bookline 30 százalékos részesedése körülbelül húszmilliárd forintot ért. Az MCC azóta megvette a teljes Libri-Bookline cégcsoportot, amely egy több tízmilliárdos árbevételű és milliárdos nyereségű vállalkozás, nem mellesleg a magyar könyvkiadás és könyvkereskedelem legfontosabb szereplője.
Az MCC a 2020-as vagyonátruházás után gyors terjeszkedésbe kezdett, emiatt a kiadásaik is hamar megnőttek: 2020 és 2021 között az anyagköltségek például a hatszorosukra, a fizetések és járulékok négyszeresükre, és 2021-ben már volt 13 milliárd forint „egyéb ráfordításuk” is. Az ösztöndíjakra kifizetett összeg nyolcmillióról közel 200 millióra nőtt.
Szalai Zoltán főigazgató évi juttatása 2018-ban 15 millió forint volt, 2021-ben ez 34 millió forintra nőtt. Az intézmény többi vezetője 2018-ban összesen 9 millió forint juttatást kapott, 2021-ben viszont már 72 milliót. Mégsem az ő fizetésük volt az, ami az elmúlt időszakban nagy médiavihart kavart. 2021-ben írta meg a Telex is, hogy az MCC vendégoktatói havonta akár 5-10 ezer eurót kaphatnak a munkájukért, a legmagasabb összeg árfolyamtól függően havi 3,5-4 millió forintot jelent.
Különösen nagy a kontraszt, ha ezt a felsőoktatásban dolgozók keresetével összehasonlítjuk: 2021-ben egy doktori végzettséggel rendelkező egyetemi adjunktus publikálási kötelezettséggel kevesebb mint nettó 200 ezer forintot keresett. Ez és az MCC-n elérhető legmagasabb vendégoktatói ösztöndíj között akkor 18-szoros különbség volt.
A különbséget az teszi még látványosabbá, hogy az MCC vendégoktatói között vannak olyanok, akiknek semmilyen tudományos munkásságuk nincsen. Amikor erre rákérdeztünk az MCC-nél, a kiválasztás menetéről azt írták: abban kiemelten figyelembe veszik az oktatási tapasztalatot, az előadói kvalitásokat és a jelentkezőktől elvárt kutatási terv szakmai bírálatát.
Mindez persze csak apró részét teszi ki az MCC költségvetésének, a pénz nagy része az oktatás megszervezésére, az épületek felújítására és fenntartására, valamint a diákokra megy. Arról, hogy az MCC-ben milyen körülmények között tanulhatnak a diákok, cikksorozatunk harmadik részében fogunk hosszabban írni.
Szalai Zoltán főigazgató az MCC hosszú távú finanszírozásáról a Telexnek azt mondta, a cél az, hogy a meglévő befektetések biztosítsák az intézmény fenntarthatóságát, a pénzzel pedig úgy gazdálkodnak, hogy a jobb évek bevételének egy részét félrerakják azokra az időszakokra, amikor esetleg nulla forint osztalékot fizet a Mol és a Richter. Egy-két évi tartalékuk szerinte van, külső segítségre tehát csak akkor lenne szükség, „ha például tíz évig nem fizetnek osztalékot, de erre elég kicsi az esély”.
A 2020-as állami kiszervezési körrel az MCC Magyarország egyik legvagyonosabb szervezetévé vált. Az előző években a vagyonát valamivel 400 milliárd forint fölé könyvelték, de a Mol- és a Richter-részvények felfutásával az nagyon könnyen meghaladhatja az 500 milliárd forintot is. A két részesedés osztaléka pedig rosszabb években többmilliárdos, jobb években több tízmilliárdos bevételt jelent.
A máig megvásárolt ingatlanokkal, a bejelentett építkezésekkel és a még hátralévő terjeszkedés várható beszerzéseivel az MCC ingatlanvagyona is évről évre gyarapodik. A 2021-es évben azt még 14 milliárd forintra becsülték, a legfontosabb építkezések azonban még el sem kezdődtek. Ha ezek a tervek megvalósulnak, akkor az MCC a magyar állam, a nagyobb önkormányzatok és a legnagyobb cégek után Magyarország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válhat. | https://telex.hu/komplex/2023/06/21/szazmilliardos-nagysagrendu-orszagos-ingatlanbirodalmat-epit-ki-az-mcc | https://web.archive.org/web/20231109104436/https://telex.hu/komplex/2023/06/21/szazmilliardos-nagysagrendu-orszagos-ingatlanbirodalmat-epit-ki-az-mcc | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mcc-szazmilliardokat-tol-az-oktatasba-a-kormany-ebbol-a-magyar-diakok-99-szazaleka-semmit-nem-fog-latni | Telex | hungarian-news | 2023-06-21 11:51:00 | [
"Tombor András"
] | [
"Fidesz",
"Libri-Bookline ZRt.",
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Napur Architect Építészeti Iroda Kft.",
"Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.",
"Tihanyi Alapítvány"
] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"könyvkiadás",
"túlárazás / pénznyelő",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
58,127 | MCC – Hogy az ízléstelenség határa hol húzódik, mindenki magának eldöntheti | A magyar közoktatás évtizedek óta válságban van, az országot tizenhárom éve irányító kormányok pedig csak rontottak a helyzeten. Az iskolákban meghaladott tantervek alapján tanítanak a még a kormány szerint is nagyon rosszul kereső tanárok, akik közül egyre többen kényszerülnek elhagyni a pályát.
Kormányközeli figurák az utóbbi években kiépítettek egy, a közoktatással párhuzamos alapítványi tehetséggondozó rendszert, amely sokaknak menekülési út és társadalmi mobilitási pálya is lehet, főleg így, hogy a közoktatás egyre kevésbé képes kiemelni a magyarokat a szegénységből.
Mindez több százmilliárdos állami támogatással történt.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) néhány éven belül 10 ezer diákot kíván tanítani a Kárpát-medencében, általános iskolásoktól az egyetemistákig.
A diákoknak nagyvonalú ösztöndíjakat, kiváló kollégiumi elhelyezést és ingyenes táborokat kínálnak, ezek miatt az intézményben tanulni kivételes luxusnak is tűnhet.
Cikksorozatunk első részében az MCC politikai-ideológiai elkötelezettségéről, második részében a vagyonosodásáról írtunk. Ebben a részben az MCC oktatási tevékenységét mutatjuk be. | A magyar közoktatás évtizedek óta válságban van, az országot tizenhárom éve irányító kormányok pedig csak rontottak a helyzeten. Az iskolákban meghaladott tantervek alapján tanítanak a még a kormány szerint is nagyon rosszul kereső tanárok, akik közül egyre többen kényszerülnek elhagyni a pályát.
Kormányközeli figurák az utóbbi években kiépítettek egy, a közoktatással párhuzamos alapítványi tehetséggondozó rendszert, amely sokaknak menekülési út és társadalmi mobilitási pálya is lehet, főleg így, hogy a közoktatás egyre kevésbé képes kiemelni a magyarokat a szegénységből.
Mindez több százmilliárdos állami támogatással történt.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) néhány éven belül 10 ezer diákot kíván tanítani a Kárpát-medencében, általános iskolásoktól az egyetemistákig.
A diákoknak nagyvonalú ösztöndíjakat, kiváló kollégiumi elhelyezést és ingyenes táborokat kínálnak, ezek miatt az intézményben tanulni kivételes luxusnak is tűnhet.
Cikksorozatunk első részében az MCC politikai-ideológiai elkötelezettségéről, második részében a vagyonosodásáról írtunk. Ebben a részben az MCC oktatási tevékenységét mutatjuk be.
„Középiskolás voltam, érdekelt a történelem és a politika, és az egyik óránkra bejött valaki előadni az MCC-ről. Azt mondta, online kurzusok vannak történelemről, gazdaságról meg hasonlókról, és havonta egy személyes találkozó. Elmentem az egyik ilyenre, délelőtt éppen egy aktuális külpolitikai témáról adtak elő. Ebéd után aztán hatos csoportokba osztottak minket, majd megkérdezték, ki kinek adott igazat ebben a külpolitikai konfliktusban. Elmondtuk, amire két hármas csoportra szedtek szét minket az alapján, hogy ki mi mellé állt. És akkor jött a vita, amiben pont azzal szemben kellett érvelnünk, amit korábban mondtunk. Szabályozott időkeretek között, szabályozott felszólalási sorrendben. Nekem ez volt életemben az első alkalom, hogy az ellen kellett érvelnem, amit gondoltam. Eleinte zavaró volt, de a többedik alkalommal nagyon megszerettem. A közoktatásban nem találkoztam még csak hasonlóval sem” – mesélte nekünk egy volt MCC-s diák, hogyan került kapcsolatba az intézménnyel.
Jól jellemzi ez a Mathias Corvinus Collegium (MCC) működését. Frontális oktatás helyett kiscsoportos munka, biflázás helyett érvelés és vita, azaz pont annak az ellentéte, amit a közoktatásban vár el és erőltet ugyanaz a kormány, amelyik az MCC-t százmilliárdokkal tömte ki.
Az MCC fő célja, hogy az egész Kárpát-medencére kiterjedő, felső tagozatosoknak, középiskolásoknak, egyetemistáknak és diplomásoknak is képzéseket kínáló oktatási központtá váljon. Ennek elérésében alapvetően két dolog segíti:
hogy az állam szégyentelenül sok pénzzel támogatta őket;
és hogy a közoktatás színvonala annyira leromlott, hogy a magyar diákok többségének már egy kiscsoportos, szervezett vitától is leesik az álla.
Az 1996-ban alapított, sokáig néhány tucat diákkal működő MCC az elmúlt közel három évtizedben fokozatosan bővült. Az igazi változás azonban 2020-ban jött, amikor a kormányzatban eldöntötték, hogy az MCC-ből alakítják ki Magyarország első számú tehetséggondozó intézményét. A munka azóta is zajlik.
Miközben az oktatás az elmúlt 13 évben a kormány figyelmét igénylő területek között mindig az utolsó helyen állt, ebbe az intézménybe egy éven belül, néhány tollvonással toltak bele több százmilliárd forintot. Budapesten egy kezdő tanár annyit keres, mint egy takarítónő, de az MCC tízmilliárdokból építhet magának új központot a Gellérthegy tetején. Az, hogy a közoktatás az utóbbi egy évtizedben ennyire nem volt fontos a kormánynak, és az, hogy a forrásaikat ehelyett egy közalapítványi tehetséggondozó rendszerbe rakták, különösen érdekessé teszi, hogy ez a rendszer hogyan működik. És, ahogy a következőkben látni fogjuk: az állami közoktatáshoz képest tényleg elég jól.
A Mathias Corvinus Collegium Középiskolás Programja (KP) ingyenes, iskolán kívüli tehetséggondozó program, amelynek 2022-ben már majdnem négyezer diákja volt. A jelentkező iskolások online kurzusokat végezhetnek el és személyes programokon vehetnek részt, utóbbiakon előadások, kiscsoportos workshopok és közösségépítő rendezvények is vannak.
Az MCC KP online kurzusainak lényege az általános ismeretterjesztésen kívül nagyrészt az, hogy segítsék a diákok felkészülését az érettségire és az egyetemi szakok közötti választásra. Ennek megfelelően a 4, 8, és 16 hetes kurzusok a humán tudományok olyan területeit mutatják be, amelyek a középiskolai oktatásból részben vagy teljesen kimaradnak, például a közgazdaságtan, a nemzetközi kapcsolatok, a társadalmi tanulmányok, a jog, a pszichológia, vagy éppen az íráskészség. Az online kurzusokon a diákok hétről hétre egy-egy, a témába illő 10-15 perces videót, valamint egy 10-10 oldalas szöveget kapnak, amelyek megértését aztán egy feleletválasztós teszten ellenőrzik. A kormány persze küzdhetne azért is, hogy ezek a tantárgyak eleve ne hiányozzanak a középiskolai oktatásból, de nem ezt az utat választotta.
Az egyik nekünk nyilatkozó volt KP-s azt mondta, „akkoriban imádtam a törit, az iskolai törikönyvünket már szeptemberben kiolvastam az utolsó fejezetig. Az MCC-ben egyik héten feladtak egy szöveget a Nagyhatalmak tündöklése és bukása című könyvből. Iszonyú jó volt, nagyon érdekelt az egész, utána kikölcsönöztem a könyvtárból, és elolvastam az egészet.”
A kurzusokon kívül a középiskolás program másik vonalát a havonta egyszer, szombatonként megtartott előadások adják. Ezeken délelőttönként általában egy-egy beszámolót hallgatnak meg a diákok, ebéd után pedig kiscsoportos foglalkozáson dolgozzák fel a délelőtt hallottakat. Az MCC szombati középiskolai programjait régebben csak Budapesten tartották, már 24 különböző helyszínen lehet részt venni rajtuk. Ezekben a központokban tartják a középiskolásoknak a klubdélutánokat, azaz a hétköznap délutáni szakmai és kulturális programokat.
Azok a diákok, akik az első félévben sikeresen teljesítettek legalább egy online kurzust, jelen voltak két szombati programon és két klubdélutánon is, a második félévtől részt vehetnek az MCC pályázatain, angol és német nyelvi kurzusokon (amikkel – ilyen színvonalon – az iskolában szintén nem igen találkozhatnak), közös túrákon, táborozásokon és nemzetközi tanulmányutakon is. A középiskolás program tehát elég komplex, az állami iskolarendszert kiegészítő szolgáltatást nyújt a diákoknak.
A középiskola után Bogi a Corvinuson nemzetközi gazdálkodásra iratkozott be, részben azon felbátorodva, hogy az MCC Középiskolás Programjában képbe került már azzal, eszik-e vagy isszák a közgázt. Az utolsó évében gondolkodott, melyik szakkollégiumot válassza, de mivel az MCC-vel már sok tapasztalata volt, végül oda jelentkezett, és oda is vették fel.
Az MCC működésének legfontosabb része az egyetemi program. Ez egy, a szakkollégiumokhoz hasonló, egyetemi képzést kiegészítő oktatási program. (Persze az MCC hivatalosan nem szakkollégium, hiszen míg a szakkollégiumok alulról szerveződő és bizonyos fokú önkormányzatisággal bíró intézmények, addig az MCC-t egy alapítvány tartja fenn és irányítja.) A lényeg viszont hasonló: a hallgatók kollégiumban laknak, egyetemi óráik után és hétvégén kurzusokon és előadásokon vesznek részt, programokat szerveznek maguknak.
Az MCC-ben a diákok az első évben egy úgynevezett juniorképzésen vesznek részt, ezen többek között angolt, logikát és politikai filozófiát tanulnak. Ennek az elvégzése után jelentkezhetnek a különböző iskolákba, amelyekben egy-egy humán tudomány irányába specializálódhatnak.
Gallai Sándor, az MCC Társadalom- és Történettudományi Iskolájának vezetője szerint a bolognai rendszer bevezetése óta az egyetemi képzések nagyon specializáltak, a diákokat legtöbbször csak bezárják egy tudományterületbe. Az MCC-ben viszont – a szakkollégiumokhoz hasonlóan – az a cél, hogy mindenki minél többféle tudományba belekóstolhasson, akár az egyetemi képzésétől teljesen független kurzusokat választva.
Az oktatás Gallai szerint angolszász mintákat követve úgynevezett tutoriális (vagyis folyamatos mentoráláson alapuló) rendszerben zajlik. Ennek megfelelően a kurzusok nagy része nagyon kis diákszámmal indul (néha akár három diáktól), az oktatók pedig folyamatosan nagyon alapos visszajelzéseket adnak a diákoknak.
Az intézmény médiaiskoláját vezető Boris Kálnoky újságírást oktat. Az ő kurzusán a diákok minden alkalommal kapnak egy témát (például egy eseményt, amelyre el kell menni, és tudósítani kell róla), aztán a következő alkalomra le kell adni egy cikket. Ő tehát a gyakorlat általi tanulás elvét követve nem is állít össze tananyagot, hanem hétről hétre, feladatról feladatra visszajelzést adva tanítja a diákjait.
Egyik diákja, Rubánszky Ágnes azt mondta: „elég kínos volt, amikor Boris a második órán azonnal kivetítette a beadott dolgozatokat, és mondatról mondatra kivesézte bennük a hibákat, kihúzta a véleményeket tartalmazó részeket. Aztán néhány alkalom után rájöttünk, hogy jobb a kurzuson, biztonságos környezetben kibeszélni egymás írásait, mint később esetleg nyilvánosan leégni, mert valamit nem tanultunk meg eléggé.” Ez a példa is aláhúzza, mennyire ki vannak éhezve a magyar diákok a részletes és alapos oktatói visszajelzésekre, és mennyire idegennek tűnik nekik ez, amikor először vesznek részt ilyen foglalkozáson. Az MCC oktatási rendszere mellett ez legalább ugyanannyira minősíti a magyar közoktatást is.
Az MCC iskolarendszerében a diákoknak az egyetemhez hasonlóan krediteket kell gyűjteniük, amelyekből 60 százalékot a választott iskolában, 40 százalékot bárhonnan máshonnan lehet megszerezni. Kreditek járnak a kurzusok elvégzéséért, a szakmai programokért a képzési heteken való részvételért, ezen kívül a diákok projektjeiért is.
Utóbbi szinte bármilyen, közösségi vagy társadalmi vonatkozású program lehet. Ági és Bogi például táncházat szerveznek, ahol néptáncot oktatnak az érdeklődő MCC-seknek és külsősöknek a kollégium épületében. Ahogy a többi hasonló projekt, nagyrészt ez is a közösségépítésről szól, a lányok szerint a táncház szinte mindig „hajnalig tartó bulizásba csap át”.
A nekünk nyilatkozó diákok az intézményről beszélve elsőre szinte mind a társaságot emelték ki. A szakkollégiumok, diákszervezetek lényege általában az, hogy a 18-20 évesek itt szerzik első felnőtt barátaikat, sokszor azokat, akik aztán egész életükben meghatározók lesznek. A jelek szerint ez az MCC-nél sincs másképp, a diákok szerint amióta egyetemre jöttek, ez az elsődleges közegük, az itteni barátaikkal töltik a legtöbb időt.
Az MCC tevékenysége nem a középiskolában kezdődik, és nem az egyetemmel zárul. A Középiskolás Programhoz nagyon hasonlóan néhány éve elindult az MCC felső tagozatosoknak szánt oktatási programja (Fiatal Tehetség Program), amely online kurzusokkal és kéthetente megtartott játékos foglalkozásokkal zajlik. Ebben a programban tavaly több mint 1500 diák vett részt, a cél néhány éven belül a 3500 fő, ők többek között pénzügyi ismereteket és konfliktuskezelést tanulnak. Azaz szintén olyan tudással vértezik fel őket, amely fájóan hiányzik az alapfokú közoktatásból.
Az egyetemen végzett diákok előtt pedig több lehetséges út áll. Az egyik, hogy úgynevezett műhelytagok lesznek, azaz az egyetemi iskolájukban kutatnak és oktatnak tovább. A második, hogy doktoranduszként csatlakoznak az MCC PhD Programjához, amelyben tudományos kutatásaikhoz kapnak segítséget és támogatást. A harmadik az úgynevezett vezetőképző, az egyetem utáni, munkavállalás előtti egyéves program, amelyben a társadalmi és üzleti életben vezető pozícióra vágyó diákok kaphatnak felkészítést.
A legfontosabb kérdés mindezek alapján az, vajon a kormány miért jutott arra, hogy a középiskolásoknak szóló nyelvi kurzusokat, klubdélutánokat, kiscsoportos foglalkozásokat, nemzetközi tanulmányutakat nem a közoktatási rendszeren belül valósítják meg, hanem kiszervezik egy hozzájuk közel álló alapítványnak. Ahogy az is kérdés, hogy ha az MCC-ben a legkülönbözőbb generációkat tudnak modern, 21. századi oktatási módszerekkel tanítani, akkor az állami középiskolákban miért ragaszkodnak a rég elavult gyakorlatokhoz.
De nem a helyszín az egyetlen tényező, amelyen látszik, hogy az MCC-nél – legalábbis a magyar viszonyokhoz képest – elég jó körülményeket kínálnak az egyetemistáknak. A minimumkövetelményeket teljesítő hallgatók között minden félévben ösztöndíjat osztanak ki, amely teljesítmény szerint havi néhány tízezer és százezer forint fölötti összeg között változhat. Az egyik nekünk nyilatkozó diák szerint a medián mostanában havi 60–80 ezer forint között volt, ami messze meghaladja a legtöbb egyetemi vagy szakkollégiumi ösztöndíjat. (Sőt, igazából összemérhető a közoktatásban dolgozó tanárok 200 ezer forintot nem sokkal meghaladó kezdő fizetésével is.)
Szintén nem szoktak spórolni az MCC programjain: az egyetemista diákoknak minden évben szerveznek egy téli és egy nyári tábort, ezek a résztvevőknek ingyenesek. A legutóbbi téli tábor például a Tátrában, sítábor formájában zajlott, a diákokat egy négycsillagos wellness-szállodában helyezték el. Az egyik, nekünk névtelenül nyilatkozó diák erről azt mondta: „azt, hogy az ízléstelenség határa hol húzódik, mindenki magának eldöntheti. Ez egy magát elitképzőként definiáló intézmény, ahol valóban nem biztos, hogy zsíros kenyéren kellene élni, de a többi szakkollégiumhoz képest látható különbség néha egészen zavarba ejtő.”
Az utóbbi években többször bejárták a sajtót az MCC végzett diákjainak szóló ösztöndíjakról, különleges juttatásokról beszámoló hírek. Az egyik ilyen a kollégium Gap Year nevezetű intézménye volt, amellyel volt diákok egy évi 12 milliós ösztöndíjat kaptak volna szabad alkotásra, amelyért cserébe csak egy „részletes élménybeszámoló előadást” kellett volna tartani. Amikor rákérdeztünk, hogy ezt az utóbbi években hányan vették igénybe, az MCC hivatalos válaszában annyit írt: a Gap Year iránt eddig nem mutatkozott érdeklődés.
Bejárta a sajtót egy 8 napos, kanadai grizzlyfarmon tartott túlélőtúra híre is, ezt is ingyen kínálta volna végzett diákjainak az intézmény. Az MCC kérdésünkre azt válaszolta: ez a program végül nem valósult meg, arra viszont nem válaszoltak, hogy mekkora volt a legnagyobb egyéni támogatás, amelyet hallgatójuk vagy volt hallgatójuk valaha kapott.
Az MCC terjeszkedésének egyik legnagyobb visszhangot kapó projektje az elmúlt években a révfülöpi vitorláskikötő átvétele volt. A Balaton-parti vitorláskikötőt, és a tőle nem messze lévő diáktábort 2020 végén kapták meg az államtól. Nem sokkal később bejelentették, hogy a vitorlásaikat korábban ott tároló hajótulajdonosoknak el kell hagyniuk a helyszínt. A kikötőt végül tavaly adták át, a diáktábor újjáépítése most kezdődik.
Az MCC kikötője az oda vásárolni tervezett vitorlásokkal együtt sokak szemében a NER balatoni terjeszkedésének újabb állomása. Az egyik nekünk nyilatkozó volt diák erről viszont azt mondta, „a szakkollégiumok pénzügyi helyzetével összehasonlítva a vitorláskikötő valóban tűnhet az urizálás szimbólumának, de az MCC-nek több ezer diákja van, néhány év múlva ez tízezer diák lesz, a szocializmusban pedig tized ekkora intézményeknek is saját üdülője volt. A »Másnak miért nincs?« kérdés tehát itt is megáll, de az talán nem akkora probléma, hogy évente több ezer diák ingyen vagy nagyon kevés pénzért nyaral a Balatonnál.”
Szintén pazarlással és nagyravágyással vádolták többen az MCC Gellérthegyre tervezett új központját, a bruttó 25 ezer négyzetméteres Mátyás-palotát, amelynek csak a tervezése több mint kétmilliárd forintba került. A tízmilliárdos nagyságrendű pénzből megvalósuló projekt végeredménye egy 304 férőhelyes kollégium lesz, miközben a kormány jóval nagyobb, több ezer férőhelyes kollégiumépítési tervei évek óta késnek.
Az egyik, most nekünk nyilatkozó, magát amúgy ellenzékinek valló MCC-s diák erről azt mondta: „az MCC teljesen állami pénzből működik, ami miatt szerintem jogos firtatni, hogy mire mennyi pénz megy el. Viszont ha azt mondjuk, hogy ennek az intézménynek tényleg az a célja, hogy egy színvonalas és élvezhető alternatívát kínáljon a külföldi továbbtanulásnak, akkor ehhez pénz kell. Ha ránézünk egy nyugat-európai egyetemre, meg arra, hogy ott milyen ösztöndíjakat osztogatnak, az MCC teljesen visszafogottnak tűnik. Kár, hogy még így is ekkora a kontraszt a magyar oktatási rendszer nagy részével.”
A korábban egy budapesti központtal működő MCC az elmúlt években gyors terjeszkedésbe kezdett, ma már Magyarországon 15, Erdélyben 8 helyszínen vannak jelen, kiegészülve a beregszászi központjukkal. A cél néhány éven belül 35 oktatási központ, amelyek a lehető legjobban lefednék a Kárpát-medence magyarlakta területeit. (Ezt egészítené ki az MCC brüsszeli központja, amelyben rendezvényeket tartanának, illetve a diákok mehetnének oda tanulmányi utakra.)
Az általános és középiskolásoknak szánt rendezvény- és oktatási helyszínek mellett az MCC elképzeléseinek fontos része a szakkollégium-jellegű egyetemi program kiterjesztése. Ma körülbelül 280 diák lakik az intézmény budapesti kollégiumában és összesen 100 a vidéki központokban, de a kapacitást a következő években majdnem ezer főre tervezik bővíteni. Bár az adatok még nem véglegesek, az MCC tervezett kollégiumi férőhelyeit a következő ábra mutatja be:
Az MCC tehát egy, az általános iskolától induló tehetséggondozó hálózatot épít ki, amelynek végén az elképzelések szerint a legtehetségesebb diákok jutnának be a valódi elitképzőnek számító egyetemi programba. A társadalom- és történettudományi iskolát vezető Gallai Sándor szerint „a cél a magyar elit újraképzése. Világlátott, külföldi és szakmai tapasztalatokkal rendelkező, felvilágosult vezetőket szeretnénk képezni a munkaerőpiacra és a közigazgatásba, olyanokat, akik fel tudják venni a versenyt a fejlettebb országok vezető rétegével. Az MCC-re azért sem illik a sokszor ráaggatott káderképző megnevezés, mert a cél pont az, hogy ne egy bezárkózott, hanem egy önálló gondolkodásra képes, külföldön is magabiztos vezető réteg alakuljon ki.”
Az intézmény koncepciójáról az MCC Média Iskoláját vezető Boris Kálnoky azt mondta: „Magyarország legnagyobb problémája szerintem a brain drain, az agyelszívás, az, hogy a tehetséges és nyelveket beszélő fiatalok középiskola vagy egyetem után azonnal elmennek külföldre. Az, hogy kimennek, nagyon jó, de jöjjenek vissza, a cél, hogy itthon próbáljanak meg valamit létrehozni. Szerintem a Fidesznek három kísérlete volt ennek a megállítására. Az első Orbán-kormány idején pénzt fektettek a felsőoktatásba, ami miatt az oktatás ugyan javult, de a tehetséges fiatalok a diplomával a zsebükben leléptek az országból. A második kísérlet 2010 után történt, amikor bevezették, hogy az állami támogatással a felsőoktatásban tanulóknak végzés után legalább a tanulmányi időt az országban kell ledolgozniuk. Ez is korlátoltan működik. Az MCC a harmadik megközelítés, amelyben ugyanaz az intézmény vezeti el a diákokat az általános iskolától a pályakezdésig. Ennek fontos eleme, hogy a diákok minél hamarabb olyan kapcsolatokat tudjanak építeni, amiket azután egész életükben használhatnak. Ha ők végzés után külföldön nulláról indulnának, az a lehetőségek és a tehetség nagy elpazarlása lenne, az MCC ennek próbálja meg elejét venni.”
Az MCC értelmezhető úgy, mint a kormány kísérlete az közoktatási rendszer kiegészítésére. Egy komplex, sokoldalú oktatási intézmény, amely az általános iskolásoktól a posztdoktori szintig igyekszik pótolni az állami rendszer hiányosságait. A kérdés csak az, hogy miért nem a közoktatási rendszerben történik kísérlet a hibák kijavítására, és miért csak 10 ezer tanuló kiváltsága lehet a minőségi oktatás, amit a kormány közben több mint másfél millió diáktól megtagad. | https://telex.hu/komplex/2023/06/23/mcc-elitkepzo-mathias-corvinus-collegium | https://web.archive.org/web/20231210233513/https://telex.hu/komplex/2023/06/23/mcc-elitkepzo-mathias-corvinus-collegium | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mcc-n-hogy-az-izlestelenseg-hatara-hol-huzodik-mindenki-maganak-eldontheti | Telex | hungarian-news | 2023-06-23 12:04:00 | [] | [
"Mathias Corvinus Collegium Alapítvány"
] | [] | [
"oktatás",
"háttér",
"támogatás"
] | [
"Állami vagyon átadása magánalapítványoknak"
] |
58,128 | Helyreállt a NER rendje, ismét a Mészáros Csoport lett a legértékesebb családi cég a Forbes listáján | Két év kihagyás után újra a dobogó tetejére állhatott Mészáros Csoport a legértékesebb családi cégek listáján, amit a Forbes kilencedik alkalommal állított össze.
A Mészáros Csoport becsült értéke 526,1 milliárd forint volt 2022-ben.
Ez majdnem 170 milliárddal több, mint ami a lap tavalyi becslésében (355,7 milliárd forint) szerepelt. A növekedés jókora része az Opus Nyrt.-nek köszönhető: több mint kétszer értékesebbnek árazták a vállalatot a befektetők, mint tavaly ilyenkor. | Két év kihagyás után újra a dobogó tetejére állhatott Mészáros Csoport a legértékesebb családi cégek listáján, amit a Forbes kilencedik alkalommal állított össze.
A Mészáros Csoport becsült értéke 526,1 milliárd forint volt 2022-ben.
Ez majdnem 170 milliárddal több, mint ami a lap tavalyi becslésében (355,7 milliárd forint) szerepelt. A növekedés jókora része az Opus Nyrt.-nek köszönhető: több mint kétszer értékesebbnek árazták a vállalatot a befektetők, mint tavaly ilyenkor.
A lista második helyén a tavalyi győztes, a Felcsuti család cégbirodalma, az MPF Holding (408,3 milliárd forint) áll. Felcsuti Zsolt cége főleg géptartozékgyártásról, ipari alkatrészeiről, csiszolószerszámairól, illetve hűtő- és fűtőkészülékeiről ismert. „Felcsuti közel sem egy Mészáros Lőrinc, cégbirodalmát már a NER előtt aránylag naggyá tette, és termékeit a nemzetközi piacokon értékesíti” – írtuk tavaly, amikor meglepetésre megelőzte a felcsúti vállalkozót.
A képzeletbeli dobogó alsó fokára a Csányi Sándor nevével fémjelzett Bonafarm Csoport (320,4 milliárd forint) került, de a top 5-be befért Demján Sándor örökösei (Gránit Pólus csoport) mellett a Duna Aszfalt is. A Forbes csak tenderkirályként emlegeti Szíjj László cégcsoportját, amely összesen 450 milliárd forint értékű közbeszerzési projektet nyert el az elmúlt három évben.
A lap szerint a legértékesebb cégek is a bőrükön érzik gazdasági recessziót.
A huszonöt legértékesebb családi cég alig ér többet, mint egy éve ilyenkor.
A többségük azonban nem aggódik, továbbra is bátran indít fejlesztéseket és beruházásokat.
A listát a publikusan elérhető információk alapján, a nyilvánosan elérhető legfrissebb adatokból (2022-es lezárt üzleti év) állították össze. Családinak vették azokat a cégeket, ahol a tulajdonosi körben, illetve a vezető menedzsmenttagok között vérségi rokonság van. Azok a cégek szerepelnek az összeállításban, amelyek legalább ötven százalékban egy család kezében vannak. | https://telex.hu/gazdasag/2023/08/30/meszaros-csoport-legertekesebb-csaladi-cegek-listaja-forbes | https://web.archive.org/web/20230913191255/https://telex.hu/gazdasag/2023/08/30/meszaros-csoport-legertekesebb-csaladi-cegek-listaja-forbes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/helyreallt-a-ner-rendje-ismet-a-meszaros-csoport-lett-a-legertekesebb-csaladi-ceg-a-forbes-listajan | Telex | hungarian-news | 2023-08-30 14:09:00 | [
"Csányi Sándor",
"Felcsuti Zsolt",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Bonafarm-csoport",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Gránit Pólus-csoport",
"MPF Holding",
"Opus Global Nyrt."
] | [] | [
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
58,129 | Dézsi a Borkaitól örökölt Audiról: Össze is húztam magam, mert nem tudtam, hogy mi történt a hátsó ülésen | Ne mondjuk azt, hogy a volt polgármester nem Audi A8-assal járt gyerekek, tehát azért maradjunk az igazság talaján, nyilván én azzal az autóval jártam, amivel ő járt korábban. Kicsit össze is húztam magam, mert nem tudtam, hogy mi történt a hátsó ülésen – mondta a GyőrPlusz Rádió műsorában Dézsi Csaba András győri polgármester. Mivel a rádió Dézsivel készült interjúit hivatalos oldalakra nem töltik fel, az Úgytudjuk.hu rögzítette a beszélgetést, amiben szóba került az országos botránnyá vált 930 ezres autóbérlés. | Ne mondjuk azt, hogy a volt polgármester nem Audi A8-assal járt gyerekek, tehát azért maradjunk az igazság talaján, nyilván én azzal az autóval jártam, amivel ő járt korábban. Kicsit össze is húztam magam, mert nem tudtam, hogy mi történt a hátsó ülésen
– mondta a GyőrPlusz Rádió műsorában Dézsi Csaba András győri polgármester. Mivel a rádió Dézsivel készült interjúit hivatalos oldalakra nem töltik fel, az Úgytudjuk.hu rögzítette a beszélgetést, amiben szóba került az országos botránnyá vált 930 ezres autóbérlés.
Dézsi Csaba András a lap szerint előbb arról beszélt, hogy visszaadta az autót, mert mint mondta „az a bérleti díj tényleg baromi sok az a bérleti díj és felháborító”, majd ezután utalt arra, hogy elődje is ezzel a csúcstechnológiás kocsival járt.
A műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy mivel érkezett az interjúra, Dézsi ezt válaszolta:
A Merci kisbusszal jöttem, ami kettőezer valahány óta Győr város tulajdona.
Ahogy arról a Telexen is írtunk, Győr fideszes polgármestere a múlt héten felmondta a szolgálati autójának bérlését, miután megtudta, mennyibe kerül. A győri polgármesteri hivatal havi 930 ezer forintért bérelte az A8-as szolgálati autót, Dézsi Csaba Andrásnak, akinek a kocsi magáncélú használatáért 28 777 forintot kellett fizetnie havonta. Borkai Zsolt volt győri polgármester szerint nem igaz, hogy az ő autójába ült át három éve Dézsi, mivel a csúcstechnológiás kocsit csak idén helyezték forgalomba.
Az Úgytudjuk.hu korábban azt is írta, hogy a győri polgármesteri hivatal havonta egy A6-ost 446 ezer, egy Q3-ast 656 ezer forintért bérel áfával együtt, míg az önkormányzat három A6-ost darabonként 526 ezer forintért bérel. Az A6-osokat egyébként az alpolgármesterek használják, de jár még szolgálati autó a jegyzőnek, az aljegyzőnek és a polgármesteri biztosoknak is, írták.
A kocsikat viszont nem az Audi Hungária biztosítja a városnak, nem is tőlük bérli az önkormányzat és a hivatal – hanem néhányat egy bizonyos Carmen Rent nevű cégtől, a portál szerint pedig „ez a gyakorlat még a Borkai-érában kezdődött”.
Azt is írják, a hivatalnak és az önkormányzatnak még több másik autója is van, köztük egy antik Rába teherautó, egy 2013-as évjáratú Audi A6, egy 2019-es Audi E-Tron, egy 2020-as Volkswagen Golf, egy 2017-es Citroen Jumper, egy 2015-ös Dacia Duster, egy 2019-es Mercedes kisbusz, meg egy Ford kisbusz is. | https://telex.hu/belfold/2023/08/31/dezsi-csaba-andras-gyor-polgarmester-audi-a8-szolgalati-auto-lizing | https://web.archive.org/web/20240102231613/https://telex.hu/belfold/2023/08/31/dezsi-csaba-andras-gyor-polgarmester-audi-a8-szolgalati-auto-lizing | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dezsi-a-borkaitol-orokolt-audirol-ossze-is-huztam-magam-mert-nem-tudtam-hogy-mi-tortent-a-hatso-ulesen | Telex | hungarian-news | 2023-08-31 14:17:00 | [
"Dézsi Csaba András"
] | [] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"közlekedés",
"önkormányzat",
"jármű / gépgyártás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
58,130 | Szárnyal Mészáros gigabankja, az év első felében máris 50 százalékos növekedést ért el | Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami 50,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a bank az MTI-vel. | Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben, ami 50,2 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a bank az MTI-vel.
Barna Zsolt, a többek között Mészáros Lőrinc és a magyar állam érdekeltségébe is tartozó MBH Bank elnök-vezérigazgatóját idézve a közlemény azt írja, „több éves fúziós folyamat áll mögöttük, amelynek első pozitív hatásai már az üzleti teljesítményükben is megmutatkoznak”.
Az MBH az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank hármas összeolvadásával jött létre tavaly májusban. A bankfúzióról és az így létrejött új szuperbank ambícióiról ebben a cikkben írtunk részletesen.
Az MBH idei első féléves pénzügyi időszakról szóló tőzsdei jelentése tartalmazza a korábbi a három korábbi bank és a Sberbanktól átvett hitelállomány számait is.
És akkor nézzük a számokat:
Az MBH Bank adózás utáni eredménye 142,1 milliárd forint volt az idei első félévben. A jelentősen javuló jövedelmezőség elsősorban a bázisidőszakhoz képest 51 százalékkal, 327,9 milliárd forintra emelkedő bevételek hatása.
A korrigált adózás előtti eredmény 165,5 milliárd forintot ért el, ami 60,7 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest.
A bank mérlegfőösszege 3 százalékkal 10 487 milliárd forintra, míg saját tőkéje 22,7 százalékos emelkedést követően 893 milliárd forintra nőtt 2022 első fél évéhez képest.
A korrigált, tőkearányos megtérülés az idei első fél évben kimagasló, 33,8 százalék volt.
A vállalati és a lakossági hitelállomány is gyarapodott: előbbi elérte a 2663 milliárd forintot, utóbbi pedig az 1717 milliárd forintot.
A vállalati betétek egy év alatt 7,3 százalékkal 3546 milliárd forintra nőttek.
A lakosság betétek 2512 milliárd forintot tettek ki az első félév végén, ami az előző negyedévhez képest csökkenést jelent, ugyanakkor az egyéb befektetések, megtakarítások volumene hasonló mértékben emelkedett az időszak során.
Az MBH-hoz tartozó MBH Jelzálogbank is nyereséges első félévet zárt. A hitelintézet adózás előtti eredménye a társaság közzétett tőzsdei jelentése szerint 2,97 milliárd forint volt 2023 első hat hónapjában, ami 2 milliárd forintos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A bankadótól és az extraprofitadótól megtisztított teljes átfogó jövedelem 4,3 milliárd forint volt.
Részletesebben:
A mérlegfőösszeg 1,3 százalékkal, 10,1 milliárd forinttal mérséklődött egy év alatt, és 747,9 milliárd forintot tett ki 2023. június végén.
A nettó kamatbevétel egy év alatt 12,4 százalékos, 0,4 milliárd forintos növekedést mutatva elérte a 3,3 milliárd forintot.
A refinanszírozási hitelek állománya 2023 első fél évének végére 5,2 százalékkal, 18,3 milliárd forinttal 367,2 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A januártól júniusig tartó időszakban a hitelintézet összesen négy nyilvános aukció keretében 41 milliárd forint értékben bocsátott ki jelzálogleveleket, ebből 16 milliárd forintot tett ki a zöld jelzáloglevél. | https://telex.hu/gazdasag/2023/08/31/mhb-bank-meszaros-lorinc-eredmeny-elso-felev-50-szazalek | https://web.archive.org/web/20231221205010/https://telex.hu/gazdasag/2023/08/31/mhb-bank-meszaros-lorinc-eredmeny-elso-felev-50-szazalek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szarnyal-meszaros-gigabankja-az-ev-elso-feleben-maris-50-szazalekos-novekedest-ert-el | Telex | hungarian-news | 2023-08-31 14:19:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"MBH Bank Nyrt."
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
58,131 | Borkai nem tudja hányszor fizetett prostituáltaknak | Végigcsinálta volna a polgármesterséget, de egyedül nem bírta a nyomást, a Fidesz magára hagyta, azért mondott le a 2019-es győzelme után. Arra nem emlékszik, hányszor fizetett prostituáltaknak, az pedig meggyőződése, hogy az ellenzéknek és a DK-nak volt érdekében az ő lejáratása. Abba viszont megrendítő még belegondolnia is, hogy a Fidesznek ehhez bármi köze lehetett. Ezekről beszélt Borkai Zsolt a Partizánnak adott hosszú interjújában, ami több mint öt órás, és amit a Partizán azért publikált vágatlanul, mert szerintük azt Borkai le akarta tiltatni. | Végigcsinálta volna a polgármesterséget, de egyedül nem bírta a nyomást, a Fidesz magára hagyta, azért mondott le a 2019-es győzelme után. Arra nem emlékszik, hányszor fizetett prostituáltaknak, az pedig meggyőződése, hogy az ellenzéknek és a DK-nak volt érdekében az ő lejáratása. Abba viszont megrendítő még belegondolnia is, hogy a Fidesznek ehhez bármi köze lehetett. Ezekről beszélt Borkai Zsolt a Partizánnak adott hosszú interjújában, ami több mint öt órás, és amit a Partizán azért publikált vágatlanul, mert szerintük azt Borkai le akarta tiltatni.
Borkai június elején belengette, hogy jövő tavasszal függetlenként ismét elindulna Győr polgármesteri címéért. Erről a pozícióról négy éve mondott le, miután kiderült, hogy üzletemberekkel és prostituáltakkal egy orgián vett részt az Adrián egy jachton. Az esetről videó készült, ami az akkori önkormányzati választások előtt nem sokkal került nyilvánosságra.
Minderről most azt mondta, azt nem tudja, miért kérték fel az orgián részt vevő egyik ikerlányt, hogy a vádirat szerint 100 ezer forintért cserébe csináljon felvételeket, ezt majd a bíróság szerinte kideríti. Mindenesetre ezzel az üggyel „egy időre lenullázták és tönkretették az életét”, de már ezen a stresszen ő túl van, a családban már rehabilitálódott, a felesége mellette maradt, és neki ez volt a legfontosabb. Azt nem tartja korrupciógyanúsnak, hogy olyan üzleti alakokkal vett részt ezen az úton, akiknek esetenként az önkormányzattal is voltak megbízásaik, mert ezek az emberek régóta az ő barátai voltak, és az, hogy ő időközben polgármester lett, még nem jelenti azt, hogy a barátaival nem élheti a magánéletét. Egyébként pedig az útért ő maga is ugyanannyit fizetett, mint a többi utas, ez az összeg pedig „azért nem egy olyan nagy was ist das”.
Arra nem akart válaszolni, az élete során hányszor fizetett prostituáltnak, annyit mondott: „Volt rá példa, régen, maradjunk annyiban. Hogy hányszor, azt nem tudom, de igazából erre nem is akarok válaszolni, mert ez abszolút mély magánügy”.
Borkai ezt ahhoz hasonlította, hogy az is magánügy, hogy egy ember hányszor megy el egy nap vécére vagy hányszor csalta meg már a feleségét. Azt állította viszont, hogy választott politikusként ez a jachtos orgia volt az egyetlen alkalom, amikor fizetett szexért, a többi a polgármestersége előtt volt.
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója valóban felhívta Borkait egy nappal azelőtt, hogy a felvételek nyilvánosságra kerültek, de azt pontosan nem tudja, Kubatov honnan tudta, hogy másnap azok megjelennek. „Nekem annyit mondott, hogy van egy belső újságíró, aki informálta őt erről a dologról”, mondta. A Partizán erre felhozta neki, hogy nem gondolja-e, ez felvetheti annak a lehetőségét, hogy az estet kiszivárogtató „Ördög ügyvédje” egy belső fideszes leszámolás része lehetett?
Borkai erre úgy felelt: neki „meggyőződése”, hogy az ellenzéknek volt érdekében az ő lejáratása. Utólag „egyértelmű nekem, hogy ezt az ellenzék csinálta és a DK”, merthogy ismerős emberek, korábbi családi barátok jártak be szerinte a DK irodájába. Abban azért nem biztos, hogy a Fidesz „az odavezető úton mindent megtett annak érdekében, hogy ebből ne legyen ekkora balhé”. Abba pedig bele sem akar gondolni, „még a gondolatát is el akarja hessegetni magától”, hogy ez valamiféle összejátszás lett volna a Fidesszel, mert az még elkeserítőbb lenne neki.
Eddig az interjúig fel sem merült benne ez a forgatókönyv: „Amiket mondasz, ha ilyen mocsokság, ilyen mértékű ez az egész, akkor az megrendítő. (…) Ha ennyire feláldozott bárki is engem, ennyire szétalázott abban az időszakban, ezek csak sebeket szakítanak fel nálam. (…) Ha erről az oldalról közelítjük meg, az mérhetetlen aljasság”.
Itt aztán az interjúban Borkai szünetet is kért, mert a gondolattól majdnem elsírta magát.
Ezután arról beszélt, bár a botrány kitörése után pár héttel még megnyerte a polgármester-választást Győrben, és bár előbb azt mondja, simán végigvitte volna a ciklust, végül mégis lemondott a posztjáról, mert egyedül nem bírta el a nyomást. „Ha a Fidesz mondjuk mögöttem áll, akkor biztos végigcsinálom. Így nem tudtam, egyedül maradtam, körbenéztem, és azt láttam, egyedül maradtam, ez a helyzet. Abban a szituációban nem vállaltak fel”. Arra szerinte nincs remény, hogy még valaha felvállalja őt a Fidesz, „nem érzem, hogy ez a vonat még felvenné”, a kapcsolat teljesen megszűnt köztük.
Azt mondta, az nem volt előre egyeztetett stratégia, hogy előbb nyerje meg a választást, és utána mondjon le, de „volt rá utalás”, hogy le kéne mondania. A Fidesztől előbb Kövér László tolmácsolta neki, hogy mondjon le, utána meg Kósa Lajos. Kósával egyébként szerinte nem is volt jó viszonya: „az én politikai és egyéb bukásomban ő mindig valamilyen úton-módon megjelent, valamilyen szálon ott volt, például a MOB-elnökség kérdésében… Nevezhetném úgy is, hogy likvidátor”.
2019 óta háromszor próbált meg beszélni Orbán Viktorral, a személyi titkárán, Nagy Jánoson keresztül, de egyszer sem jutott el a miniszterelnökhöz, vissza pedig nem hívták. Legutóbb pár hónapja próbálta meg elérni, hogy tájékoztassa a 2024-es újraindulásáról.
Esélyeket nem akar latolgatni, hogy meg tudja-e verni Dézsi Csaba András jelenlegi győri polgármestert. Nem tudja, hogy a Fidesz tényleg Dézsivel vág-e majd neki a választásoknak. Hallott olyanról, hogy a Fidesz méri, hogy kivel kellene elindulnia a polgármesteri címért. A HVG erről azt írta: értesülései szerint a Fidesz belső mérései azt mutatják, hogy Borkai és Dézsi fej fej mellett, 30-30 százalék körül állnak.
Mindenesetre ha Borkai nyerni fog 2024-ben, akkor sírni fog, mert szerinte ez azt fogja jelenteni, hogy felállt a lenullázódásból.
Győrben komoly fideszes gazdasági érdekeltségek vannak, de nem tart attól, hogy a Fidesz ellenében nem tudna tevékenykedni, hiszen 2006 és 2010 között sem a kormánypárt színeiben volt polgármester. Alapvetően azt tervezi, hogy hagyni fogja a körülötte lévő jó képességű embereket dolgozni. Úgy véli, Dézsinek nem megfelelőek a vezetői képességei, „túl őszinte”.
Borkai a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöki tisztségéből való távozásával kapcsolatban azt mondta: megpuccsolták. Szerinte elképzelhető, hogy „meg akarták rendszabályozni”, mert túl magasra jutott. MOB-elnök volt, és egy nagyobb vidéki város polgármesteri székében ült, lehet, hogy ezt már egyesek túl soknak gondolták. De nem tudja pontosan, mert sose indokolták meg neki, miért kell távoznia. És nem is sejtette előre az eltávolítását, egy hétfői napon volt az elnökválasztás, és ő azon a hétfőn még azt hitte, megválasztják.
Nem tudja, nem az ő dolga, nem volt vészvillogó
Az interjúban hosszasan kérdezték a vele együtt jachtozó győri ügyvédről, Rákosfalvy Zoltánról és az ő Audi-földes ügyeiről, miszerint Rákosfalvy felvásárolt termőföldeket, azokat átminősítette, majd több pénzért eladta, végül ezeken a földeken húzta fel az Audi az üzemcsarnokait. Borkaitól a Partizán azt kérdezte, Rákosfalvy tudhatta-e, és ha igen, belsős önkormányzati információkból tudhatta-e, hogy az Audi ott akar építkezni?
Borkai szerint nem volt mit vizsgálni a Rákosfalvy-ügyben, mert neki sem voltak olyan infói, „ami érdemben neki segíthetett volna abban, hogy ezeket a földeket felvásárolja”, vagy hogy tudjon az Audi szándékairól. Borkai szerint neki nem a földeken volt a lényeg ebben a történetben, és „soha nem villant fel a vészvillogó”. Ő inkább akkor érezné rosszul magát, ha az Audi nem Győrben építkezett volna, mert akkor szerinte évi 12 milliárd forinttól esne el a város.
Az Audi-földek eladásával kapcsolatban egyébként 2019-ben több feljelentés is érkezett, a rendőrség pedig nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást, amit aztán megszüntettek. Borkai ellen azért tettek feljelentést, mert a gyanú szerint a volt polgármester és Rákosfalvy úgy intézhették a telkek eladását az Audi Logisztikai Központjának megépítéséhez, hogy anyagi károkat okoztak vele az önkormányzatnak.
Azt „nem tudja, nem az ő dolga”, hogy a fia pontosan mivel foglalkozott Rákosfalvy „offshore-hátterű” cégénél, ahol a fia az egyetemről kikerülve havi egymillió forintot keresett, és amely cég egyébként az önkormányzattal is üzletelt, és a beszámolói alapján zéró árbevétele van. Mindenesetre szerinte a fia „becsülettel végezte” a munkáját, olyan pedig „van”, hogy valaki friss diplomásként rögtön ennyit keressen.
Arról pedig, hogy szintén a Rákosfalvyhoz tartozó cég kisrepülőgépén 2014-ben egyszer együtt repült Szijjártó Péterrel és az Audi-vezérrel, annyit mondott: „Most mit mondjak erre?”. A repülőt Borkai vezette, szerinte neki ehhez megvolt a szakszolgálati engedélye, ezt a repülőt szokta használni, azt nem tudta, hogy az egy offshore cégé, de akkor sem érti a problémát ebben, nem érti, mit kell ezen magyarázni.
Lassan egyébként 60 éves lesz Borkai, visszatekintve az elmúlt évtizedekre, azt mondta, nagy dolgokban nem csinálna másként semmit, a nagy dolgokhoz vezető utat lehet, hogy máshogy járná, és részletekben változtatna, de a komoly lépései közül nem bánt meg semmit. | https://telex.hu/belfold/2023/09/05/borkai-zsolt-gyor-jacht-fidesz-interju | https://web.archive.org/web/20231116113454/https://telex.hu/belfold/2023/09/05/borkai-zsolt-gyor-jacht-fidesz-interju | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/borkai-nem-tudja-hanyszor-fizetett-prostitualtaknak | Telex | hungarian-news | 2023-09-05 18:53:00 | [
"Borkai Ádám",
"Borkai Zsolt",
"Kósa Lajos",
"Kubatov Gábor",
"Rákosfalvy Zoltán"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"offshore",
"háttér",
"rokonok",
"választások - népszavazás",
"önkormányzat"
] | [
"Audi földek",
"Borkai szexbotránya"
] |
58,132 | Szemétdombra viteti a Mol cége a válogatott hulladékból készült fűtőanyagot | Egyre több jel mutat abba a irányba, hogy nem sikerült túl acélosra a Mol vezetésével indult új hulladékkoncessziós rendszer. Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a cél a versenyképes hulladékgazdálkodás, amely „elsősorban alapanyagként tekint a hulladékra”. Most mégis már feldolgozott, újrahasznosított alapanyag kidobására utasította egy e-mailben a MOHU a partnereit. | Egyre több jel mutat abba a irányba, hogy nem sikerült túl acélosra a Mol vezetésével indult új hulladékkoncessziós rendszer. Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a cél a versenyképes hulladékgazdálkodás, amely „elsősorban alapanyagként tekint a hulladékra”. Most mégis már feldolgozott, újrahasznosított alapanyag kidobására utasította egy e-mailben a MOHU a partnereit.
Bő két héttel a július 1-jei indulást követően az olajcég leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. egyik területi vezetője azt kérte az alvállalkozóktól, hogy szállíttassák el a koncessziós rendszer indulása előtt felhalmozódott hulladékot a lerakókba.
Olyan készletekről van szó, amelyeket leválogatott, még felhasználásra alkalmas hulladékokból állítottak elő. Kétfajta van ebből, az úgynevezett RDF és az SRF.
Az RDF a Refuse Derived Fuel rövidítése, egy másodlagos tüzelőanyag, amelyet a kevert települési hulladék, illetve a szelektívhulladék-gyűjtés maradék hulladékának kiválogatása után nyernek. Erőművekben vagy cementgyárakban hasznosítják.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
Hasonlóan másod-tüzelőanyagot jelent az SRF (Solid Recovered Fuel), ám a kettő mégis eltérő.
A különbség az, hogy az SRF előállítása során a hulladék biológiai kezelésen esik át (jellemzően biológiai szárítás), aminek eredményeként az eredeti biológiai szervesanyag-tartalomnak mintegy kilencven százaléka megmarad, a teljes nedvességtartalom viszont mindössze tíz százalékra csökken. Ennek fűtőértéke nagyobb, mint az RDF-é.
Az SRF-et erőművekben is lehet hasznosítani, míg az RDF-et csak hulladékégetőkben és együttégetés során lehet felhasználni.
Azáltal, hogy a MOHU arra utasította partnereit, hogy „hulladéklerakóban lerakással ártalmatlanítani szíveskedjék”, lényegében kidobja a szemétdombra ezt a már hozzáadott értékkel bíró, alapanyagként hasznosítható terméket.
A kormány pont amiatt adta oda egy 35 éves koncessziós szerződésben a Molnak a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, hogy csökkentse a lerakókban elhelyezett hulladék mennyiségét, és növelje az újrafelhasználás útján ártalmatlanított hulladékok arányát.
„Egy jól működő körforgásos gazdaság Magyarország és a régió érdeke. Ebben kulcsszerepe van annak, hogyan kezeljük a hulladékot. A cél pedig a versenyképes, fenntartható, transzparens hulladékgazdálkodás, amely elsősorban alapanyagként tekint a hulladékra. Ezt akkor lehet megvalósítani, ha hosszú távban gondolkodunk, és ha egy egységesen működő rendszer működik Magyarországon. Ezt a munkát vállalta el a Mol, amin belül a MOHU lesz felelős a területért” – mondta Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese a MOHU bemutatkozó közleményében.
Mint ismert, a július 1-jén startoló új rendszer lényege, hogy a MOHU koordinálja a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, az eddig önállóan működő cégek a MOHU alvállalkozói – vagy, ahogy maguk a szereplők fogalmaztak –, bérmunkásai lettek.
Nem minden piaci szereplő törődött bele abba, hogy csak a MOHU partnere lehet, ezért sokan nem írtak alá, így az új rendszer eleve kapacitáshiány mellett indult el.
„Döcögősen indult a koncesszió, sok helyen lassan indult el a szállítás, emiatt a telephelyeken kellett a hely” – indokolta az egyik szereplő, miért dönthetett úgy a MOHU, hogy lerakóba szállíttatja az RDF/SRF készleteket.
Egy másik volt vállalkozó, jelenleg MOHU-partner elmondása szerint még csak most, két hete indult be a papír- és múlt héten az üvegszállítás az újrahasznosítók irányába.
Ő is azt mondta, hogy nagyon döcögősen halad az átállás, a MOHU informatikai rendszere még most sem üzemel teljesen, Excel-táblázatban kell az adatokat rögzíteni.
Olyan forrásunk is volt, aki szerint a műanyagból és papírból készülő másodlagos tüzelőanyag akár el is öregedhetett, vagyis túl sok ideig állt, és „már csak a lerakóban lehet ártalmatlanítani”.
Iparági forrásaink szerint az is elképzelhető, hogy az egyik hazai RDF-alapanyaggyártóban bekövetkezett, márciusi tűzeset is hozzájárulhatott a készletek felhalmozódásához. A sajtóban is hír volt, hogy az FCC Magyarország Környezetvédelem és Hulladékgazdálkodás Kft. gyáli telephelyén lévő tüzet két nap alatt sikerült csak eloltani.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: mintha egy magáncég diktálna a kormánynak
A cég közleménye szerint jelentős anyagi kár keletkezett, bár „az alternatív tüzelőanyagot előállító RDF-üzem gépeit és talán az épület egy részét sikerült megmenteni”. Gorincsek Gyula, a cég ügyvezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy a tűzesetben megsérült az az épület, amelyikben az RDF-gyártás zajlott.
„Így az újjáépítésig nem tudunk RDF-gyártáshoz szükséges alapanyagot fogadni” – tette hozzá. Fontos megjegyezni, hogy az FCC RDF-alapanyaggyártó, vagyis elvileg nem lehet köze a MOHU már kész RDF-készleteihez.
Több alkalommal megkerestük e-mailben és telefonon a MOHU és a Mol sajtóosztályát, de nem válaszoltak kérdéseinkre. | https://www.szabadeuropa.hu/a/szemetdombra-viteti-a-mol-cege-a-valogatott-hulladekbol-keszult-futoanyagot/32574452.html | https://web.archive.org/web/20231001122225/https://www.szabadeuropa.hu/a/szemetdombra-viteti-a-mol-cege-a-valogatott-hulladekbol-keszult-futoanyagot/32574452.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szemetdombra-viteti-a-mol-cege-a-valogatott-hulladekbol-keszult-futoanyagot | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-09-06 19:31:02 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"koncesszió"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
58,133 | Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével | Az autóbontás és a használt alkatrészek piaca is bekerült a hulladékkoncesszió alá, pedig itt tényleg kevés hulladék termelődik, az alkatrészek nagy része ugyanis új életre kel egy másik autóban. Az egész koncessziós rendszer furcsasága az autóbontók esetében domborodik ki: hulladék vagy termék a bontott alkatrész? Súlya van, vagy ára? A Mol hulladékként tekint erre a piacra, éppen ezért a bontósok szerint a Mol életszerűtlen, teljesíthetetlen feltételeket szabott, emiatt kevesen írták alá az alvállalkozói szerződést. A magyarországi roncsautók július 1-jétől a Mol hulladékos cégének tulajdonai, megvehetik az autóbontósok, de csak azt az alkatrészt szerelhetik ki, amire a koncessziós társaság nem tart igényt. | Az autóbontás és a használt alkatrészek piaca is bekerült a hulladékkoncesszió alá, pedig itt tényleg kevés hulladék termelődik, az alkatrészek nagy része ugyanis új életre kel egy másik autóban. Az egész koncessziós rendszer furcsasága az autóbontók esetében domborodik ki: hulladék vagy termék a bontott alkatrész? Súlya van, vagy ára? A Mol hulladékként tekint erre a piacra, éppen ezért a bontósok szerint a Mol életszerűtlen, teljesíthetetlen feltételeket szabott, emiatt kevesen írták alá az alvállalkozói szerződést. A magyarországi roncsautók július 1-jétől a Mol hulladékos cégének tulajdonai, megvehetik az autóbontósok, de csak azt az alkatrészt szerelhetik ki, amire a koncessziós társaság nem tart igényt.
„Kissé megnőtt a fű, az elmúlt időszakban nem volt időm ezzel foglalkozni, mert a vállalkozásom megmentésén fáradoztam” – szabadkozott egy autóbontással foglalkozó vállalkozó, amikor körbevezetett a telephelyen.
A neve elhallgatását kérő vállalkozó telepén a roncskocsik egymás után sorakoznak, épp annyi hely van köztük, hogy hozzá lehessen férni, ha valamilyen alkatrészre van szükség. A műszerfalak, szélvédők és motorok minden autóból kiszedve.
„Épp a minap adtam el egy húsz évvel ezelőtt kiszedett autó ajtaját. Amikor átvettem a kocsit, tudtam, hogy el fogom adni, de azt nem sejtettem, hogy ilyen sokáig fog tartani” – mondta a vállalkozó, aki egy melléképület ajtaját nyitja ki éppen. Bent hordók és egyéb, folyékony anyagok tárolására alkalmas edények.
„Miután egy karambolos vagy öreg, már üzemképtelen roncsautót átveszünk, az első dolgunk, hogy szárazra tesszük” – magyarázza a bontós. Ez azt jelenti, hogy minden veszélyes folyadékot leengednek, kiszerelik az akkumulátort és leveszik a gumiabroncsot a felnikről, leengedik a légkondicionáló gázát.
Ez egyébként előírás is. A fék-, váltó- és motorolajat, a fagyállót, de még az ablakmosó folyadékot is külön hordóban kell tárolni, és csak erre specializált vállalkozókkal szállíttathatják el megsemmisítésre.
„Ha csak egy csepp olajat találnak egy hatósági ellenőrzés során, egymillió forintos bírságot is kaphatunk autónként. Ez nem vicc, volt olyan kolléga, aki komoly tételt szedett össze egy délutáni razzia során.” Elmondása szerint azt sem vizsgálták, hogy esővíz folyt-e be a motorba vagy tartályba, egyből kiszabták a bírságot.
Hatóságok kereszttüzében
Ha nem fizet, elveszíti az engedélyét, emiatt nem is viszik perre a dolgot. „Több mint tíz hatóság vizsgálhat minket a környezetvédelemtől kezdve a hulladékfelügyeleten, közlekedési hatóságon át egészen az adóhivatalig. Egy orvosi rendelőnek kevesebb engedélyt kell beszereznie, mint nekünk” – mondta.
A telepen tényleg egy csepp olajat sem találni, miközben a bontott alkatrészek bent a hangárban, sorba rakva követik egymást hosszan a polcokon, patinás rendben.
Az alkatrészeken cikkszám és minden olyan információ, amit a hatóságok megkövetelnek és az értékesítésben segítenek. „Régen nyitáskor már sorban álltak az emberek, ma inkább online értékesítjük a legtöbb alkatrészt. Pontosabban értékesítettük” – tette hozzá. A Mol megjelenésével ugyanis tejesen átalakult a piac.
Ahogy beszámoltunk róla, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) nyerte el egyedüli indulóként azt a koncessziós pályázatot, amely 35 éves jogot adott a hazai hulladékpiac jelentős részének koordinálására.
A kormánnyal kötött szerződés értelmében a Molnak létre kell hoznia egy koncessziós céget, ezt lett a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU). Ez a társaság szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó, a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot. Monopóliumként lényegében az övé lett a koncesszió alá tartozó hulladékok tulajdonjoga.
Ez azt jelenti, hogy a szemétszállítók, a MÉH-telepek és minden, a koncesszió hatálya alá tartozó hulladék (papír, műanyag, fém) esetében nem tevékenykedhetnek önállóan az eddigi cégek, csak a MOHU alvállalkozói vagy – ahogy az érintettek mondják – bérmunkásai lehetnek.
Ebbe a körbe estek bele a használt autóalkatrészekkel foglalkozó bontók is. A július 1-jén elstartolt új rendszerben a forgalomból kivont gépjármű automatikusan a Mol koncessziós cégének tulajdonába kerül. Gyakorlatilag megszűnt az autóbontók mint önálló vállalkozások létalapja, mivel tevékenységüket az új rendszerben csak a MOHU nevében, a MOHU megbízottjaként végezhetik.
Alkatrész-orientált vállalkozások
„Olyan követelményeket támasztott a Mol koncessziós cége, amelyeket nem vállaltam, ezért bezárom a telepet” – panaszolta a vállalkozó.
Ez egyébként nem újdonság, hiszen a papír-, a fém- és a műanyaghulladékkal foglalkozó vállalkozások is hasonlóan jártak. Az autóbontók helyzete azért más, mert ezek a cégek nem tipikus hulladékos vállalkozások: az autók alkatrészei ugyanis nem a kukában végzik.
Persze a papír, a műanyag, illetve a fémek jelentős részét is újrafeldolgozzák, de az autóalkatrészek helyzete azért más, mert ebben az esetben nem kell újrafeldolgozni, vagyis változtatni az anyagon, csak ki kell szerelni, és változatlan formában el lehet adni.
Egyedül a karosszéria egyes részei, bizonyos műanyag és gumi-, illetve elrozsdásodott vasalkatrészek mennek a hulladékgyűjtő konténerekbe. Persze a gyártók is meghatározzák az egyes termékek körét, amelyek – biztonsági okokból – nem mehetnek a használtalkatrész-piacra, ilyen például a légzsák.
„Ha viszont hulladékos cégnek tekintjük magunkat, akkor mi vagyunk a legnagyobb arányban újrahasznosító szegmens a piacon, mivel eladjuk a bontott alkatrészeket, vagyis azok egy az egyben újrafelhasználásra kerülnek” – mondta az autóbontós, aki úgy definiálja szakmáját, hogy „alkatrész-orientált vállalkozók a lakosság szolgálatában”.
„Mi nem vagyunk fémkereskedők, sem hulladékosok, teljesen kilógunk a sorból. Autóbontósok vagyunk, és ezt sem a Mol, sem a kormány nem akarja megérteni” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Demonstrációra készülnek a fémkereskedők: teherautókkal vonulnak a Mol-székház elé
A hulladéktörvény és a Mol koncessziós cége ugyanakkor hulladékosként tekint a szakmára, ebből vannak a gondok. Eddig ugyanis a bontók fizettek az autóért, állapottól és felszereltségtől függően akár több százezer forintot is. Ez persze a prémiummodellekre volt érvényes. „Ha valaki váltó, futómű és motor nélkül hozta be az autót, akkor csak térítésmentesen vettük át” – tette hozzá.
A bontósok kétharmada nem írt alá
A Mol megjelenésével azonban változott a helyzet. A MOHU-val szerződő cégek továbbra is vehetnek át autót, de miután kiadták a bontási igazolást, onnantól kezdve hulladéknak minősül a roncsautó, és a MOHU tulajdonát képezi.
„Az elém tolt szerződéstervezet szerint a MOHU megszabhatja, milyen alkatrészekre van szüksége. Az persze nem volt benne a szerződésben, hogy melyek ezek. Majd később közlik az alkatrészek listáját, csak írjam már alá a szerződést” – elevenítette fel az elmúlt hónapok huzavonáját a bontós.
Elmondása szerint ez is az egyik oka volt, hogy nem írta alá az alvállalkozói kontraktust, inkább a telep bezárása mellett döntött. Szerinte a MOHU biztosan igényt tart a katalizátorra, amely húsz-harmincezer forintot ér, de egyes, modern eszközöket háromszázezerért is el lehet adni a használtpiacon.
A szerződés szerint azokat az alkatrészeket vagy akár a komplett autót veheti vissza 17 forintos kilogrammonkénti áron a bontós a Mol koncessziós cégétől, amelyekre nem tart igényt a MOHU. Vagyis feltehetőleg a pénzes alkatrészeket tartja majd meg a Mol cége, és a kevésbé értékeseket vehetik meg a bontósok. Aztán már nem is 17, hanem 55 forintot kellett volna fizetnie kilónként a kontraktus egy későbbi verziója szerint.
„Van szerződés, de nincs lista. Egyáltalán nem tudok kalkulálni, hogy megéri-e ez nekem” – mondta a vállalkozó.
De a MOHU nemcsak az alkatrészek árát, hanem a munkaköltségeket is meghatározta. Mivel a bontós nem a saját, hanem a MOHU tulajdonát szereli szét, azt is megmondja, hogy mennyit számolhat fel ezért.
Ez alapján a szárazra fektetésért 43 ezer forintot fizet a MOHU – nem autónként, hanem tonnánként. Szereléses bontás tonnánként 25 ezer forint, roncsolásos bontás tíz-, telephelyen gyűjtés, vagyis tárolás tonnánként húsz-, traileres beszállítás 25 ezer forint. A vállalkozó elmondása szerint 40-45 ezer forint alatt ma már nincs trailer, amely megmozdulna.
„Egy szárazra fektetés rengeteg munkaórát igényel, és jelentős bérköltséggel is jár, emellett gondoskodnom, magyarul fizetnem kell a környezetszennyező folyadékok elszállításáért, ártalmatlanításáért” – sorolta a vállalkozó, aki szerint a MOHU kompenzációja igen alacsony, nem éri meg ennyiért csinálni. A szárazra fektetés reális költsége szerinte nem 43, hanem 120 ezer forint.
Ha mindezek után a bontós úgy dönt, hogy együttműködik a MOHU-val, és megveszi a Mol koncessziós cége által nem igényelt autót vagy alkatrészeket, elkezdheti a bontást, és reménykedhet, hogy valami nyereség csurran-cseppen. Viszont az új koncessziós rendszer miatt hozott jogszabályok szerint a MOHU-tól megvásárolt autók felét egy éven belül vissza kell adnia súlyban.
„Ebből is látszik, hogy hulladékosként kezelnek minket. Ha veszek egy tonna autót, akkor egy év múlva ötszáz kilogrammot vissza kell adnom. Ne kérdezd, hogy miért és hogyan, nem tudom” – hangsúlyozta a bontós.
Elmondása szerint a MOHU-nál azt mondták, hogy egy piros Ladát is visszaadhatnak egy Opel vagy Mercedes helyett, csak „a súly a lényeg”. Később ez a kitétel is módosult, ugyanazt az autótípust kellett volna súlyban visszaadni.
A bontósok hozzászoktak, hogy mindent adminisztrálni kell, milyen alkatrészt szereltek ki, mi a cikkszáma stb. Ahhoz azonban nem szoktak hozzá, hogy mindent súlyban tartsanak számon. A MOHU pedig ezt várja el. Az autóbontás folyamán mindent le kell mérni, az anyagot folyamatosan mozgatni kell, és adminisztrálni, adminisztrálni, adminisztrálni.
„Ha az egyikből kiveszek egy hengerfejet, a másikból egy önindítót, akkor mindet le kell mérnem, és felírni, hogy melyik autóból mikor ,mennyit vettem ki. Havonta jelenteni kell a MOHU-nak” – mondta.
Mivel a roncsautók a Mol cégének tulajdonát képezik az új rendszerben, a MOHU szeretné rajta tartani a szemét a vagyontárgyain. „Azt is vállalnom kellett volna, hogy bekamerázom a telepet. Sőt azt kérték, hogy fedjem be, védjem meg az esőtől a telepnek azt a részét, ahol a MOHU által igényelt alkatrészeket tárolni fogom. Ezen már csak nevettem” – mondta a bontós.
A Szabad Európa információi szerint az autóbontók mintegy kétharmada nem írt alá a MOHU-val. Ennek viszont komoly következményei lehetnek. Iparági források szerint mintegy 150 ezer autót vonnak ki a forgalomból éves szinten, ebből viszont csak mintegy húszezer kerül legális bontókba. A fennmaradó 130 ezer autót illegálisan tüntetik el.
„Megveszik fiktív adásvételivel, szétbontják, az interneten eladják az alkatrészt feketén, majd a lecsupaszított karosszériát három-négyfelé vágva leadják a legközelebbi MÉH-telepen” – mondta egy forrásunk. Az új hulladéktörvény szerint, amely július 1-jétől van érvényben, nem lehet már leadni a MÉH-telepen háromba vágott autókarosszériát.
„Ennek két következménye lehet. Egyrészt sok roncsautó fog az erdőbe kerülni, másrészt a MOHU-val szerződő bontóknak kell többszörös kapacitást nyújtaniuk” – hangsúlyozta a szakember.
Ez azt jelenti, hogy eddig húszezer autó került a legálisan működő bontókba évente. Ha mindenki törvénytisztelő módon szabadul meg a roncsautóktól, 150 ezer gépkocsit kell ezeknek a bontóknak éves szinten feldolgozniuk.
„Ez eleve nagyon szűk keresztmetszet, de ne felejtsük el, hogy a bontók kétharmada nem szerződött a MOHU-val, vagyis a maradék egyharmadnak kell majd ezzel a bődületes mennyiséggel megküzdenie” – mondta forrásunk.
Szerinte nem igaz, hogy a lakosság nem fog érezni semmit a Mol-koncesszióból: nem lesz hol leadni a kocsit, és a használt alkatrészek is drágulni fognak.
A Molnak fontos a környezetvédelem
Kerestük a Molt is. A cég szerint a gépjárműbontók fontos szerepet töltenek be a MOHU terveiben.
„Egyrészt környezetvédelmi szempontból van nagy jelentőségük, hiszen jelenleg az elhasználódott gépjárművek kevesebb mint tíz százalékát adják le legális bontókban” – közölte a cég.
A Mol szerint a gépjárművek sok, a természetre és egészségre ártalmas, veszélyes hulladékot tartalmaznak, ezért nagyon fontos környezetvédelmi cél, hogy elhasználódott gépjárművet csak legálisan működő és minden környezetvédelmi előírást betartó autóbontókban lehessen leadni.
Hozzátették, hogy a gépjárművek az akkumulátoroktól kezdve elektronikai eszközökön át műanyagokat, üveget, textilt, fémeket, gumit tartalmaznak. E hulladékok esetében akkor tudják elérni a legmagasabb szintű újrahasznosítást, ha az autóbontók kibontják és különválogatják az azonos anyagokat.
„Ez utóbbi cél érdekében úgy állapodtunk meg az autóbontókkal, hogy a MOHU meghatározhat olyan anyagokat/alkatrészeket, amelyeket a beérkező roncsautókból az autóbontók minden esetben kibontanak, így biztosítva az elérhető legmagasabb újrahasznosítást” – tette hozzá a cég.
A Mol jelenleg vizsgálja a hasznosítói kapacitásokat, és ezek alapján alakítja ki a MOHU által meghatározott anyagok listáját, „azt azonban jeleztük autóbontó partnereink felé, hogy 2023-ban még nem fogunk meghatározni ilyen anyagokat, és utána is csak egyedileg, iparági egyeztetéseket követően”.
A Mol szerint az összes szolgáltatási díjat önköltségi kalkulációk és iparági egyeztetések alapján alakították ki. | https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekkoncesszio-az-autobontok-ketharmada-nem-szerzodott-a-mol-cegevel/32491782.html | https://web.archive.org/web/20231208072511/https://www.szabadeuropa.hu/a/hulladekkoncesszio-az-autobontok-ketharmada-nem-szerzodott-a-mol-cegevel/32491782.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hulladekkoncesszio-az-autobontok-ketharmada-nem-szerzodott-a-mol-cegevel | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-07-07 19:38:00 | [] | [
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt."
] | [] | [
"hulladéküzlet",
"koncesszió"
] | [
"A MOL hulladékkoncessziója"
] |
58,134 | Fél év alatt 165 milliárdos adózás előtti eredményt ért el Mészáros szuperbankja | Kimagasló pénzügyi eredményeket ért el az MBH Bank a januártól júniusig tartó időszakban – írják közleményükben. 2023 első fél évét 165,5 milliárd forint korrigált adózás előtti eredménnyel és 30% feletti tőkearányos megtérüléssel zárták, míg mérlegfőösszegük 10 487 milliárd forint volt június végén. | Kimagasló pénzügyi eredményeket ért el az MBH Bank a januártól júniusig tartó időszakban – írják közleményükben. 2023 első fél évét 165,5 milliárd forint korrigált adózás előtti eredménnyel és 30% feletti tőkearányos megtérüléssel zárták, míg mérlegfőösszegük 10 487 milliárd forint volt június végén. A 2022 első fél évéhez képest 51 százalékkal növekvő működési bevételeknek és az inflációnál alacsonyabb ütemben emelkedő költségeknek köszönhetően a költség-bevétel mutató 40% alatti szintre fejlődött az időszakban. A közlemény szerint a stabil működés és tőkehelyzet rendkívül erős alapot biztosít a május elején létrejött egységes bank számára a további növekedéshez.
Az ország második legnagyobb bankjának számító MBH Bank Nyrt. az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank összefésülésével jött létre, és mára nagyjából 50 százalékban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, miközben az állam megelégszik a kisebbségi, bő 30 százalékos részesedéssel. A felcsúti milliárdos családja azonban nemcsak főtulajdonos a pénzintézetben, hanem az operatív vezetésben is képviselteti magát: Mészáros Lőrinc lánya, Mészáros Beatrix vezérigazgató-helyettesi posztot tölt be, ő felel a bankholding leányvállalataiért. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/31/mbh-fel-ev-165-milliard-adozas-elotti-eredmeny-meszaros-lorinc/ | https://web.archive.org/web/20231110124735/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/31/mbh-fel-ev-165-milliard-adozas-elotti-eredmeny-meszaros-lorinc/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fel-ev-alatt-165-milliardos-adozas-elotti-eredmenyt-ert-el-meszaros-szuperbankja | 24.hu | hungarian-news | 2023-08-31 00:00:00 | [
"Mészáros Beatrix",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"MBH Bank Nyrt."
] | [] | [
"bankok - pénzintézetek"
] | [] |
58,135 | A Vodafone az idén nem hoz vissza semmit az állami vételárból: 51 milliárdos veszteséget termelt a cég | Rekordméretű veszteséget termelt a Vodafone Magyarország Zrt., amit az év elején vásárolt fel a magyar állam és a 4iG összesen 660 milliárd forintért a brit hátterű anyavállalattól. | Rekordméretű veszteséget termelt a Vodafone Magyarország Zrt., amit az év elején vásárolt fel a magyar állam és a 4iG összesen 660 milliárd forintért a brit hátterű anyavállalattól.
A pénteken publikált beszámoló szerint az immár részben állami tulajdonban lévő telekommunikációs cég 51 milliárdos mínusszal zárta a 2022-2023-as üzleti évet. A magyar Vodafone korábban sem muzsikált túl jól, hiszen a 2020-as pénzügyi évben 1,3 milliárd, 2021-ben pedig 7.4 milliárd volt veszteség.
Az államot képviselő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (49 százalék) és az Antenna Hungária Zrt., a 4iG Nyrt. leányvállalata (51 százalék) januárban jelentették be a rendszerváltozás utáni időszak legnagyobb vállalati felvásárlását, közösen megvették a Vodafone Europe BV-től a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját. Az üzlet állami része 323 milliárdot tett ki.
Röviddel a szerződés megkötése után kormány továbbbonyolította a mobilcégek tulajdonosi viszonyait. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utasítására a Covinus februárban a saját tulajdonrészéből 19,5 százaléknyi részvénycsomagot elcserélt az Antenna Hungáriával Yettel részvényekre. Az ügylet után az állami Vodafone-részesedés 29,5 százalékra csökkent, a 4iG részesedése viszont 70,5 százalékra nőtt.
A veszteségek a 4iG szerint nagy részt a felvásárlás utólagos rendezéséből adódtak: Vodafone Magyarország 38,6 milliárd forintot írt jóvá angol tulajdonosának az anyavállalat által biztosított hitel után kamatként, amelyet az akvizíciót megelőzően a társaság kifizetett a Vodafone Globalnak. Azt is állítják, hogy a kormány által kirótt telekommunikációs extraprofit-adó is nagyon megcsappantotta az eredményt a 10,3 milliárd forintos egyszeri kifizetéssel.
A 4iG közleményben emelte ki, hogy a Vodafone Magyarország az akvizíció zárását követő öt hónapban 42,5 milliárd forinttal járult hozzá a csoport konszolidált EBITDA-jához és ugyanezen időszak alatt 17,1 milliárd forinttal több adózás előtti eredményt produkált az előző év azonos időszakához képest. | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/09/01/vodafone-51-milliardos-veszteseg/ | https://web.archive.org/web/20230922080538/https://24.hu/fn/gazdasag/2023/09/01/vodafone-51-milliardos-veszteseg/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-vodafone-az-iden-nem-hoz-vissza-semmit-az-allami-vetelarbol-51-milliardos-veszteseget-termelt-a-ceg | 24.hu | hungarian-news | 2023-09-01 00:00:00 | [
"Nagy Márton"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"távközlés / telekommunikáció",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
58,136 | Schadl György édesanyja betört a felszámolói piacra | A végrehajtói kar volt elnökének édesanyja a semmiből jelent meg a kormány által 2021-ben újraosztott felszámolói piacon. A nyugdíjkorhatár előtt álló asszonynak korábban semmilyen üzleti érdekeltsége nem volt, azóta viszont két felszámoló cégben tulajdonos. Az egyik az állami felszámolói pályázat leadási határidejének napján jött létre, és a fia érdekeltségében álló városmajori irodaházában székel. A társaságok felbukkannak a Schadl-ügy nyomozati iratai között is, a nyomok pedig arról árulkodnak, hogy a végrehajtók volt elnökének bőven volt kapcsolata velük. | Az eddig feltérképezettnél is jóval szorosabb szálak fűzik Schadl Györgyöt a kormány által 2021-ben újraosztott, évi 3–6 milliárd forintosra becsült felszámolói piachoz, a 24.hu ugyanis a végrehajtók volt elnökének 64 éves édesanyját azonosította két felszámoló cég tulajdonosaként.
A több mint másfél éve letartóztatásban lévő Schadl és az államtól kiszervezett felszámolói szektor kapcsolatáról két ízben is írtunk:
a feltárt mozaikdarabok alapján a korrupcióval vádolt volt fővégrehajtó a „felszámolók királyaként” emlegetett – és az Orbán családdal is üzletelő – állami felszámolóbiztossal is együtt mozgott.
Kiderítettük azt is, hogy a Schadl és a szintén vádlott felesége érdekeltségében álló Városmajor utcai irodaházban egy olyan felszámoló cég is székel, ami éppen az állami felszámolói pályázat leadási határidejének napján jött létre.
Hétfőn megjelent cikkünk írásakor még nem tudtuk, de
a Schadlékhoz köthető irodaházba bejegyzett ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft. 50 százalékos tulajdonosa, Hazai Edit Rozália nem más, mint Schadl György édesanyja.
A családi kapcsolat eddig nem volt nyilvánvaló, ugyanis a 64 éves asszony nem a leánykori nevén szerepel a cégnyilvántartásban. Ugyanakkor a földhivatali adatokból látható, hogy a leánykori neve Pozsár Edit Rozália, ami megegyezik Schadl György édesanyjának – a cégadatok közt fellelhető – nevével.
Ráadásul nem ez az egyetlen felszámoló cég, amiben Schadl anyja tulajdonos: 50 százalékos üzletrésze van a Paladino Felszámoló Kft.-ben is. E cég társasági szerződését Garabits Márton ügyvéd jegyezte ellen, aki Schadl céges ügyeiben is eljárt, és akit „Marciként” emleget a végrehajtók volt elnöke a nyomozati dokumentumokban. Ezek az iratok tartalmazzák Schadl határidőnaplójának bejegyzéseit is, melyekről többször részletesen írtunk. A Schadl sofőrje és személyi asszisztense által vezetett naplóban szerepel egy 2021. májusi feljegyzés, ami Schadlt még közelebb hozza a már említett, papíron az édesanyja tulajdonában álló vállalkozásokhoz:
Garabits Marcinak 2m Ft vinni + paladino, protrust aláíratva + 66 mFt.
Bár a naplóbejegyzésből a 2 és 66 millió forintos pénzmozgás okáról nehéz volna pontos következtetéseket levonni, annyi elmondható, hogy a végrehajtói kar elnöke szorosan rajta tartotta a kezét a felszámoló cégeken.
Schadl György édesanyjának az Opten cégnyilvántartási adatai szerint a két felszámoló társaság 2020-as megalapítása előtt semmilyen gazdasági érdekeltsége nem volt. A nyugdíjkorhatár előtt álló asszony 61 éves volt, amikor úgy döntött, hogy vállalkozni fog, és belevág a felszámolói üzletbe, aminek piaci viszonyait épp átrendezni készült a kormányzat Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter közreműködésével. Közösségi oldalán a nyilvános bejegyzések között egyébként semmi sem árulkodik arról, hogy üzletasszony lett.
Érdekes mellékszál, hogy egyik cége, a Paladino Felszámoló Kft. központi ügyintézésének helyszíne a ferencvárosi Páva utcában van, egy olyan épületben, ahova további öt – egymástól elvileg független, ám személyi összetételében átfedéseket mutató – felszámoló cég van bejegyezve. Ezek egyike a Pre-Holding Kft., ami Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő büntetőügyében is felbukkant. Ez a cég végezte a politikushoz köthető Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolását, a társaság képviselői a bíróság előtt beismerték, hogy megvesztegették őket az eljárás során.
A felszámolói piacot két éve osztotta újra a kormány. 2021 márciusában jelent meg a közlemény arról, hogy megvannak a nyertesei annak az állami pályázatnak, amely meghatározta, a jövőben kik tevékenykedhetnek felszámolóként, vagyis kik végezhetik a fizetésképtelenné váló vállalkozások felszámolását. A kormányzat 130-ról 90-re csökkentette e cégek számát, ráadásul 51 új vállalkozás került be a nyertesek közé; a győztesek nevét tartalmazó lista alapján ezek csaknem felének van kormánypárti kötődése.
A 24.hu összesítése szerint ráadásul az újonnan alapított cégek legalább felét a felszámolói pályázatok leadási határideje előtt néhány héttel vagy néhány nappal hozták létre. Ezek között is kirívó az egyik olyan felszámoló cég, ami Schadl György édesanyja tulajdonában áll. A ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft.-t ugyanis a felszámolói pályázatok leadási határidejének napján alapították, a társaság hivatalos cégbírósági bejegyzése pedig csak egy hónappal a leadási határidő után történt meg. A cég bejegyzési illetékét Marton Adorján fizette meg, akinek a neve többször feltűnik Schadl György és Völner Pál volt igazságügyi államtitkár korrupciós ügyének nyomozati irataiban. Martont egyébként Schadl tanúként idéztetné a bíróságra.
Mivel a ProTrust Kft. sem adószámmal, sem cégjegyzékszámmal nem rendelkezett a pályázat leadásakor, megkerestük a területet jelenleg felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, érdeklődve a többi közt arról, hogy a kötelező elemek hiánya hatással volt-e a pályázatok elbírálására. Az állami szervezet érdemben nem válaszolt kérdéseinkre. Pedig miközben Schadl édesanyjának cége ezek híján is nyerni tudott, volt olyan évtizedek óta működő felszámoló cég, amelytől – mint megírtuk – azért vontak le pontot a pályáztatás során, mert „nem volt elég részletes az irodai berendezés leírása”. | https://24.hu/belfold/2023/06/28/schadl-gyorgy-edesanyja-felszamolo-ceg-tulajdonos-paladino-protrust-varosmajor-utca-irodahaz/ | https://web.archive.org/web/20230805142816/https://24.hu/belfold/2023/06/28/schadl-gyorgy-edesanyja-felszamolo-ceg-tulajdonos-paladino-protrust-varosmajor-utca-irodahaz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schadl-gyorgy-edesanyja-betort-a-felszamoloi-piacra | 24.hu | hungarian-news | 2023-06-28 11:47:00 | [
"Garabits Márton",
"Hazai Edit Rozália",
"Marton Adorján",
"Schadl György"
] | [
"Magyar Termés TÉSZ Kft.",
"Paladino Felszámoló Kft.",
"Pre-Holding Kft.",
"ProTrust Reorganizáció Felszámoló és Befektetési Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"rokonok",
"ügyvédek",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [
"Felszámolói piac újraosztása",
"Völner-Schadl ügy"
] |
58,137 | Az Orbán családdal is üzletelő állami megbízottat azonosítottak Schadl György oldalán a nyomozók | A felszámolók királyaként emlegette a Schadl-Völner-ügy egyik vádlottja Koller Mihály Dávid állami felszámolóbiztost, aki a jelek szerint üzleti viszonyban állt a végrehajtók korrupcióval vádolt volt elnökével. A páros a viharos körülmények között felszámolás alá került dunaújvárosi vasműnél indult eljárásról is tárgyalt, méghozzá másfél évvel azelőtt, hogy a bíróság elrendelte volna az intézkedést a vállalatnál. Figyelemre méltó részlet, hogy az Orbán családdal is üzletelő, ügyvédként is tevékenykedő férfi akár olvashatta is a róla szóló részleteket a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagában, ugyanis éppen őt kérte fel védelmére az egyik – bűnösségét beismerő és már el is ítélt – végrehajtó. | Az eddig feltételezettnél is messzebbre vezetnek a szálai a Völner Pál fideszes exállamtitkár és Schadl György volt végrehajtói elnök főszereplésével zajló büntetőpernek – derítette ki a 24.hu.
A Fővárosi Törvényszéken tárgyalt korrupciós ügyben nemrég az ötödrendű vádlottat hallgatták meg, aki vallomásában számos meredek állítást tett fű alatti bizniszekről, háttérben zajló politikai játszmákról, szürkezónás üzletelésekről. Bár a férfi állításai többször légből kapottnak tűntek, az ügy nyomozati irataiból kiolvasható, hogy van valóságmagja annak, amiről beszélt, és a vádiraton túli nyomok fontos, közérdeket érintő kérdéseket feszegetnek.
A. Tamás szerint a végrehajtók volt elnöke és köre a többi közt egy milliárdos értékű felszámolási eljárásban próbált meg pénzért közreműködni, erről szólva a nyomozati vallomásában még bírók lefizetéséről is beszélt, ám szavait nem támasztotta alá semmivel. A vádlott ugyanakkor név szerint említette Koller Mihály Dávid felszámolót, akit állítása szerint a szakértelme miatt vontak be az ügyletbe, és aki – ahogy a vádlott fogalmazott – a felszámolók 90 százalékára bír befolyással. Kollert a szakma királyaként jellemezte, akin keresztül Schadl a felszámolási ügyeket „intézte”. Azonban ezt sem bizonyította semmivel.
Noha a végrehajtás és a felszámolás is fontos állami feladat, a két, magánszektorba kiszervezett terület távoli viszonyban áll csak egymással. Ennek ellenére a nyomozati iratok rámutatnak, hogy Schadl és Koller valóban együtt mozgott bizonyos ügyletekben, és ezt nem csupán az ötödrendű vádlott állítja, hanem a nyomozók megfigyelései is alátámasztják.
A jogász végzettségű Koller Mihály Dávid személye azért fontos, mert – amellett, hogy két felszámoló cég tulajdonosa, egy harmadiknak pedig az ügyvezetője – az állami felszámoló, vagyis a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. felszámolóbiztosa is egyben. Ezt a társaságot a kormány azért hozta létre, hogy a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csőd- és felszámolási eljárásait elvégezze. Így nem mellékes kérdés, milyen viszonyban állt a végrehajtók volt elnöke és az állami felszámolóbiztos, és milyen közös üzleteik voltak.
Koller neve a nyilvánosság előtt egyébként sem ismeretlen, ő végezte a bedőlt Quaestor-vagyon egy részének felszámolását, amin nagyot bukott a magyar állam, de a Direkt36 cikke szerint Orbán Viktor miniszterelnök családjával is üzletelt. Koller 2021 februárjában megvásárolt egy földet a kormányfő apjától, idősebb Orbán Győzőtől Zámolyon, közvetlenül az Orbán-bánya közelében. Az ingatlant korábban Orbán Áron, a miniszterelnök öccse ajándékozta az apjának. A 9 ezer négyzetméteres terület továbbra is annak a cégnek a telephelye maradt, amit a Direkt36 Orbán Áronnal kötött össze.
Az állami felszámolóbiztost 2021 májusában egy budapesti, belvárosi üzleti megbeszélésen azonosították a nyomozók Schadl György oldalán. A találkozót nem sikerült érdemben lehallgatni a háttérzajok miatt, de az bizonyos, hogy szó volt az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.-ről, amit egy hónappal korábban őrző-védő zsoldosok próbáltak ellenőrzésük alá vonni. A vasműért óriási adóssága ellenére nagy harc folyt a különböző érdekcsoportok közt.
Éppen ezért is érdekes, hogy a Schadl és Koller részvételével zajlott 2021. tavaszi találkozón a társaság felszámolása is szóba kerül, holott azt csak másfél évvel később rendelték el.
A vasmű ügyének különös vetülete, hogy bár az ország egyik legnagyobb vállalatáról van szó, amiben a magyar állam is tulajdonos kis részben, mégsem az állami felszámoló végzi a tavaly még több mint ötezer főt foglalkoztató társaság felszámolását, hanem egy magáncég.
Schadl és Koller kapcsolatára mutat az is, hogy utóbbi neve felbukkant a végrehajtók volt elnökének naplójában is, melynek tartalmáról többször részletesen írtunk. Egy naplóbejegyzés szerint 2020 végén Budapesten, a ferencvárosi Illatos úton volt megbeszélésük. A helyszín azért is érdekes, mert az Illatos úton volt telephelye a hírhedt Budapesti Vegyiművek Zrt.-nek, amelynek felszámolását Koller végzi az állami felszámoló képviseletében. Azonban arra vonatkozó adatot nem találtunk, hogy a helyszínnek mi köze lehet a két szereplő kapcsolatához.
Ezeken kívül a lehallgatott telefonbeszélgetések között is szerepel az állami felszámoló neve, aki a Schadl-Völner-ügy harmadrendű vádlottjával, azaz „Schadl gazdájával” egyeztetett 2021 szeptemberében. A két hónappal a végrehajtók volt elnökének letartóztatása előtt rögzített felvétel szerint Koller Mihály Dávid csatlakozott Schadl Györgyhöz és a harmadrendű vádlotthoz az Intercontinental Hotel teraszán tartott megbeszélésen. Itt egyeztettek az ötödrendű vádlott vallomása kapcsán említett milliárdos értékű felszámolási ügyben való lehetséges részvételükről, mellyel összefüggésben A. Tamás vádlott szerint bírók lefizetése is szóba került.
Fontos körülmény, hogy Koller amellett, hogy felszámolóbiztos, aktív ügyvéd is. A Majorosi Ügyvédi Iroda tagja, amit korábban éppen az egyik olyan végrehajtó alapított, aki maga is vádlottja lett a Schadl-ügynek, és aki beismerte a bíróság előtt, hogy kinevezéséért cserébe kenőpénzt fizetett a köztestület volt elnökének. Utóbbi végrehajtónak a székhelye abban a Városmajor utcai irodaházban van, ami Schadl György és felesége érdekeltségében áll.
Pikáns részlet, hogy Koller Mihály Dávid akár olvashatta is a róla szóló részleteket a nyomozati anyagban, ugyanis meghatalmazott védőként éppen őt kérte fel az említett, megvádolt, majd elítélt végrehajtó a védelmére az őrizetbe vétele után.
Igaz, a bíróságon már egy másik ügyvéd képviselte M. Esztert.
Próbáltunk érdeklődni telefonon Koller Mihály Dávidnál többi közt a Schadl Györgyhöz fűződő kapcsolatáról, ám nem kívánt nyilatkozni lapunknak, és gyorsan bontotta a vonalat.
A Kollerhez köthető felszámoló cégek mindegyike megtalálható a budapesti Mázsa utca 9. szám alatti címen, ami a felszámolói piacon szintén érdekelt Jellinek Dániel milliárdos vállalkozó tulajdona több cégen keresztül. Ebben az irodaházban üzemel a „felszámolók háza”, ahol számos, elvileg egymástól független felszámoló cég is működik.
Schadl Györgynek nem ez az egyetlen különös kapcsolódási pontja a felszámolói szektorhoz, ennek részleteiről cikksorozatunk folytatásában számolunk be. | https://24.hu/belfold/2023/06/22/schadl-gyorgy-vegrehajto-elnok-volner-pal-fidesz-koller-mihaly-david-allami-felszamolo-uzlet-dunaferr/ | https://web.archive.org/web/20230805142236/https://24.hu/belfold/2023/06/22/schadl-gyorgy-vegrehajto-elnok-volner-pal-fidesz-koller-mihaly-david-allami-felszamolo-uzlet-dunaferr/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-orban-csaladdal-is-uzletelo-allami-megbizottat-azonositottak-schadl-gyorgy-oldalan-a-nyomozok | 24.hu | hungarian-news | 2023-06-22 13:16:00 | [
"Jellinek Dániel",
"Koller Mihály Dávid",
"Orbán Áron",
"Orbán Győző",
"Schadl György"
] | [
"ISD Dunaferr Zrt.",
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.",
"Quaestor-csoport"
] | [] | [
"ügyvédek",
"felszámolás - végelszámolás",
"végrehajtás"
] | [
"Felszámolói piac újraosztása",
"Quaestor botrány",
"Völner-Schadl ügy"
] |
58,138 | Végrehajtói után jönnek a felszámolói rázós ügyek? | A bíróság jogerős ítéletben mondta ki, hogy Seszták Miklós bármilyen feljegyzés és jegyzőkönyv nélkül osztotta a pontszámokat a felszámoló cégek pályázatainál - írja Hadházy Ákos posztjában egy volt felszámoló peres eljárására hivatkozva. A kormány 2021 márciusában újraszabta a felszámolói piacot is, 130-ról 90-re szűkítette a felszámolói névjegyzéket, a többség új szereplő; a korábbi névjegyzékből 83 cég nem került be az új névjegyzékbe. | Nem készült jegyzőkönyv a felszámolói pályázatok személyes meghallgatásán arról, hogy a meghallgatásokat vezető Seszták Miklós hogyan pontozta a pályázókat. Az erre kijelölt ötfős bírálóbizottság a pályázók személyes meghallgatási jogát ugyanis átadta egyszemélyben Sesztáknak - írja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebook-oldalán. (Az értékelő bizottság tagjai a Covid-19 járványra tekintettel szavazták meg, hogy csak a bizottsági elnök, Seszták Miklós vegyen részt a személyes meghallgatásokon.)
Az ellenzéki képviselő a posztjában egy peres eljárásra hivatkozik, amelyet egy több mint 30 éve felszámolóként dolgozó, de cégével az új felszámolói névjegyzékből kikerült pályázó kezdeményezett a pályázatok értékelésének megismerése miatt. A felszámolót nem nevezte meg Hadházy. A bíróság ugyanakkor nem vizsgálta az összes pályázatot, csak a felperesét. "Így hiába adott végül maximális pontszámot a felperes szóbeli meghallgatására, azt nem vizsgálta, hogy mások hogyan kaphattak jó pontokat. A felperes többi pontlevonását pedig szintén azért nem vizsgálta, mert szerinte neki csak ezt az egy határozatot kell megnéznie. Így végül a pereskedő pályázó sem tudta megvédeni az igazát, nemhogy a többi, sorsába belenyugvó ügyfél" - írta Hadházy a bírósági döntésről.
Seszták Miklós ügyvéd, az előző parlamenti ciklusban az Orbán-kormány fejlesztési minisztere volt, jelenleg kormánybiztos: "egyes Kárpát-medencei gazdaságélénkítő programokért, valamint turisztikai fejlesztések koordinációjáért felelős kormánybiztos". Mégis őt delegálta az arra jogosult nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, Mager Andrea a tavaly zárult felszámolói pályázatok értékelő bizottságába, Seszták lett az öttagú grémium elnöke. Talán sokat nyomot a latban az, hogy az előző, hét évvel korábbi, 2014-es felszámolói pályázaton is - a Direkt36 korábbi cikke szerint - Seszták vezette a bírálóbizottságot, akkor az ő minisztériuma felügyelete a felszámolás területét.
Kik döntöttek a pályázatokról?
A felszámolói névjegyzékbe pontozásos rendszer alapján lehetett bekerülni (a maximálisan elérhető pontszám 150 volt, a pályázat alapján legalább 137 ponttal kerültek be a nyertesek - írta Hadházy a felszámolói pályázatokról korábban a korrupcioinfo.hu oldalán.
"Az Értékelő Bizottság (ÉB) a korábbi szabályozás alapján 8 főből állt, ezt a felszámolói névjegyzékről szóló kormányrendelet 2020-as módosítása 5 főre csökkentette. Ennek a bizottságnak az elnöke eredetileg vagy az igazságügyi miniszter vagy a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter lehetett volna, a rendeletmódosítással az utóbbinak adták a feladatot, Mager Andrea pedig Sesztákot jelölte az ÉB-ba. A bizottság egyik tagja volt Szatmáry Kristóf fideszes képviselő, akit Varga Mihály delegált. Az ÉB további három tagja legalább jogi végzettségű (Mázi András, akit az igazságügyi tárca, Péter Zoltán, akit az Országos Bírósági Hivatal és Ruszó Gyula, akit a Belügyminisztérium delegált), ugyanakkor nem tudok róla, hogy ők rendelkeznének felszámolói gyakorlattal" - írta Hadházy a korrupcioinfo.hu oldalon. Az eljárás során legfeljebb 20 pontot lehetett kapni a pályázat formai, tartalmi követelményeire, 40 pontot a személyes meghallgatásra és 90-et a szakmai követelményekre.
Szűkítették a névjegyzéket, sokan kiestek
Csak az a felszámoló szervezet tevékenykedhet, amelyik szerepel a felszámolói névjegyzékben. A kormány hétévente ír ki pályázatot a felszámolóknak a névjegyzékbe kerülésre, a legutóbb 2020-ban, amelyen 2021 márciusában hirdettek eredményt. Akkor a névjegyzéket vezető és a felszámolószervezeteket ellenőrző hatóság a Miniszterelnöki Kormányiroda volt (2021 októberétől a feladatot az újonnan létrejött Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága látja el, aminek vezetője a kormányirodát korábban államtitkárként vezető Biró Marcell. Az Orbán-kormányok alatt a felszámolói névjegyzéket vezető hatóságként működött már a nemzetgazdasági tárca, az igazságügyi tárca irányítása alatt álló Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal, majd a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy-egy szervezeti egysége is).
A tavaly tavasszal zárult felszámolói pályázat eredményeként a korábbi 130-ról 90 felszámolóra szűkítették a névjegyzéket, összesen 277 cég pályázott. A korábbi névjegyzékből 83 felszámolócég nem került be az új névjegyzékbe.
54 új cég is megjelent a piacon
A kiválasztott 90 cég közül a Direkt36 cikke szerint 54 új cég korábban nem működöt felszámolóként, és ezek között vannak kormány- vagy Fidesz-közeli személyhez köthető vállalkozások.
Könnyítettek a pályázati feltételeken
A felszámolói pályázat kiírása előtt módosították a felszámolói névjegyzékről szóló kormányrendeletet, amellyel könnyítettek a névjegyzékbe kerülés feltételein is.
Például a felszámoló szervezetnek korábban legalább 70 millió forint vagyoni biztosítékkal kellett rendelkeznie, ezt a módosítással 30 millió forintra csökkentették - írja Hadházy a korrupcioinfo.hu oldalán. Hatályát vesztette az a rendelkezés, amely szerint „a pályázónak rendelkeznie kell függetlenített belső ellenőrzési rendszerrel”. Korábban két fő közgazdász foglalkoztatását kellett igazolni, most csak egyét. Korábban ha valaki nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit, illetve nem felel meg a pályázatban vállalt feltételeknek, akkor automatikusan törölni kellett a névjegyzékből, a módosítás szerint ezt csak akkor lehet megtenni, ha bírság kiszabását követően sem felel meg. Nem kellett működő honlappal rendelkeznie a pályázó cégnek a pályázat benyújtása idején, és felmentést adtak a honlap működtetése alól a névjegyzékbe felvételről szóló döntés utáni 3 hónapig.
Mit csinálnak a felszámolók?
A felszámolócégek bonyolítják le - bírósági kijelöléssel - a fizetésképtelen helyzetbe került gazdasági szervezetek felszámolási eljárásait, járnak el vagyonfelügyelőként a csődeljárásokban. A felszámoló képviseli az adós céget, dönt a kifizetéseiről, az ő feladata egyebek mellett a cégvagyon értékesítése.
A felszámolói piacnak évente több milliárd forint bevétele van. A felszámoló díja az adós cég eladott vagyontárgyaiból és a követeléseiből befolyt összeg 5 százaléka (ha a felszámolási eljárást csődeljárás előzte meg, akkor 3 százaléka), de legalább 300 000 forint. Ha a felszámolás alatt működik a cég, az ebből eredő bevétel 2 százaléka vehető felszámolói díjként figyelembe. A bíróság bonyolult ügyekben ennél magasabb összegben is megállapíthatja a felszámoló díját.
Az egyszerűsített felszámolási eljárásban (a vele szembeni követeléseknél kisebb vagyonnal rendelkező, illetve nyilvántartást, főkönyvet nem vezető cégek esetén) a felszámoló díja 300 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyakból és a követelésekből befolyt összeg 1 százaléka. Az egyezséggel záruló felszámolásoknál - ez nagyon ritkán fordul elő - a felszámoló díja az egyezség körébe tartozó, felosztható vagyon értékének 5 százaléka, de legalább 300 000 forint. Egymilliárd forint feletti felosztható vagyon esetén a bíróság alacsonyabb felszámolói díjat is megállapíthat. | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/felszamoloi-nevjegyzek-palyazat-felszamolasi-eljasar-birosag-palyazat-sesztak.745874.html | https://web.archive.org/web/20220512215645/https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/felszamoloi-nevjegyzek-palyazat-felszamolasi-eljasar-birosag-palyazat-sesztak.745874.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vegrehajtoi-utan-jonnek-a-felszamoloi-razos-ugyek | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2022-02-11 13:39:00 | [
"Gál Miklós",
"Mager Andrea",
"Papcsák Ferenc",
"Seszták Miklós",
"Tasnádi László",
"Varga Lajos"
] | [
"BVL Kft.",
"Fejérvári-ház Kft.",
"Prima Liquidator Kft.",
"Q-Tron Reorganizációs és Felszámoló Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"klientúra",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [
"Felszámolói piac újraosztása"
] |
58,139 | Elrendelte a Dunaferr felszámolását a Fővárosi Törvényszék | A Fővárosi Törvényszék haladéktalanul, már a vonatkozó rendelet hatályba lépésének napján intézkedett a Székesfehérvári Törvényszék által 2022. december 14-én az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. mint adós ellen kezdeményezett felszámolási eljárásban – írta a törvényszék közleményében | A Fővárosi Törvényszék haladéktalanul, már a vonatkozó rendelet hatályba lépésének napján intézkedett a Székesfehérvári Törvényszék által 2022. december 14-én az ISD Dunaferr Dunai Vasmű Zrt. mint adós ellen kezdeményezett felszámolási eljárásban – írta a törvényszék közleményében.
A Fővárosi Törvényszék hivatalból rendelte el az adós gazdálkodó szervezet felszámolását, és döntött az ideiglenes
vagyonfelügyelő kijelöléséről. Az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelölése elektronikus, véletlenszerű kiválasztás alapján történt. Az ideiglenes vagyonfelügyelőnek a végzés kézhezvételét követő napon meg kell kezdenie a tevékenységét, amelyről 8 napon belül tájékoztatnia kell a bíróságot.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény veszélyhelyzet ideje alatti alkalmazásáról szóló december 13-ai kormányrendelet értelmében ha az illetékes cégbíróság hivatalból tudomást szerez arról, hogy egy cég több mint négyszáz napja nem tett eleget a számviteli törvény szerinti éves beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, és az utolsó letétbe helyezett éves beszámolója szerinti értékesítésének nettó árbevétele eléri vagy meghaladja a tízmilliárd forintot, akkor az adott cégbíróság 3 munkanapon belül felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi az adott cég ellen.
A fentiek miatt indult felszámolási eljárásokban a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el. Ilyen esetekben a törvényszék a kezdeményező kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül elrendeli a felszámolást, ezzel egyidejűleg pedig a felszámolói névjegyzékből ideiglenes vagyonfelügyelőt rendel ki a céghez. A felszámolásról és az ideiglenes vagyonfelügyelő kijelöléséről szóló végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Az ideiglenes vagyonfelügyelőt megilletik mindazok a jogok, amelyek a felszámolót megilletik. | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/15/dunaferr-felszamolas-fovarosi-torvenyszek-elrendelte/ | https://web.archive.org/web/20230805142236/https://24.hu/fn/gazdasag/2022/12/15/dunaferr-felszamolas-fovarosi-torvenyszek-elrendelte/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elrendelte-a-dunaferr-felszamolasat-a-fovarosi-torvenyszek | 24.hu | hungarian-news | 2022-12-15 13:50:00 | [] | [
"ISD Dunaferr Zrt."
] | [] | [
"felszámolás - végelszámolás"
] | [] |
58,140 | Vallomást tett Schadl György „gazdája”, a csecsen emberrablási sztori kitervelője | A végrehajtók volt elnöke mellett csak R. R. harmadrendű vádlott van letartóztatásban, akit korábban sikkasztásért már elítéltek. | Miután Schadl Györgyöt, a végrehajtói kar nemrég lemondott elnökét és Völner Pál volt igazságügyi államtitkárt is meghallgatta a bíróság az elmúlt évek legnagyobb politikai korrupciós botrányában, csütörtökön az ügy harmadrendű vádlottja kapott szót a Fővárosi Törvényszéken. A büntetett előéletű R. R. a főszereplők közül Schadlhoz áll közel, aki a lehallgatott telefonbeszélgetések alapján „gazdájának” nevezi a férfit. A két vádlott a rögzített beszélgetések szerint szoros üzleti kapcsolatban állt egymással.
A sikkasztás miatt korábban már három év felfüggesztett börtönre elítélt vádlott Schadlhoz hasonlóan az ügy kezdete óta letartóztatásban van, őt ezúttal befolyással üzérkedéssel, csalással és hivatali vesztegetéssel vádolják. Szerepéről korábban a 24.hu számolt be a vádirat alapján: ő volt az, aki a vádak szerint fejébe vette, hogy a tervezettnél is több pénzt csal ki a Mátrix Oktatási Intézmény képviselőjétől, aki pénzért próbálta elintézni, hogy működési engedélyt kapjon iskolája. Ebbe a műveletbe R. R. és Schadl még Völner Pált is bevonta. A Fidesz volt politikusa a vádak szerint az ügyben más államtitkárságokon próbált intézkedni az intézmény engedélyeztetése érdekében, de nem járt sikerrel, ezután hangzott el Völner emlékezetes mondata az Emberi Erőforrások Minisztériumáról:
Az Emmi egy trágyadomb. Olyan embereket gyűjtenek össze a közszférában, akik sehol nem kellenek, csupa ilyen kisebbségi komplexussal rendelkező lusta ember.
Csütörtökön mindhárom vádlott megjelent a bíróságon, és ezúttal – a korábbiakkal ellentétben – R. R. sem engedélyezte, hogy kép- és hangfelvétel készüljön róla. Ehhez csak Völner járult hozzá.
A vádirat szerint a harmadrendű vádlott elhitette a később szintén megvádolt iskolai képviselővel, hogy rövid időre üzleti célból Ukrajnába kell utaznia. Valójában azonban egy budapesti hotelben szállt meg, a telefonját pedig kikapcsolta. Ezután – áll a vádiratban – megkérte egy előre beavatott ismerősét, hogy keresse fel az oktatási intézmény képviselőjét, és mondja azt, hogy csecsen emberrablók tartják fogva, és csak akkor engedik vissza Magyarországra, ha kifizet nekik 200 ezer amerikai dollárt váltságdíj gyanánt. Az ügyészség szerint az oktatási intézmény képviselője – aki tizenharmadrenű vádlottja lett az eljárásnak – beleegyezett, hogy kifizeti a pénzt, ezért egy Váci utcai pénzváltóban 70 millió forintot váltott át amerikai dollárra. A nő ezután Schadl barátjának ismerősével Nyíregyházára utazott, ahol a pénzt átadták egy nőnek, aki azt később továbbította a csalást kitervelő harmadrendű vádlottnak.
R. R. a csütörtöki tárgyaláson először a személyi körülményiről beszélt, kiderült: végzettsége gimnázium, érettségi nélkül. Elmondta, tolmácsolásból élt és különböző vállalkozásai voltak. Korábban nemcsak sikkasztásért ítélték el, hanem már 2003-ban is volt büntetve.
Ezután felolvasta a vallomását. Ennek lényege, hogy
nem követte el a bűncselekményeket, amik a vádiratban szerepelnek.
A Mátrix Oktatási Intézmény engedélyeztetése ügyében szó sem volt bárkinek a lefizetéséről vagy vesztegetésről.
Filozófiája szerint ugyanis a vesztegetés nem működőképes eljárás.
Mint mondta, ő nem akart pénzt kérni, de az iskolai képviselő minden találkozónál nekiszegezte a kérdést, hogy mennyiért dolgozik, és intézi el az intézmény engedélyeztetését. Végül 8 millió forintba jelölte meg az összeget, de hangsúlyozta, ez nem korrupciós pénz volt. Azt mondta, hogy ő szakértőket kért fel, hogy az iskola engedélyeztetési ügyét elintézze, de ez nem volt törvénytelen, szerinte szakmai támogatásról volt szó.
Így szerinte az átvett pénzek nem kenőpénzek voltak, hanem a szakértőket és jogászokat fizette belőle.
Egyben cáfolta azt az ügyet is, amely szerint Ukrajnába utazott, és azt állította, hogy csecsen emberrablók tartják fogva, és ezért 200 ezer amerikai dollár váltságdíjat kértek, amit a tizenharmadrendű vádlott – az oktatási intézmény képviselője – S. E. tizenharmadrendű fizetett ki. Szerinte kölcsönről volt szó, és ezt S. E. is tudta.
Elmondta, Schadl Györgyöt 18 éve ismerte meg, baráti a viszonyuk, napi kapcsolatban álltak. Ezért is természetes volt, hogy hozzá fordult az iskola ügyében, tanácsért. Mint mondta, nagy lehetőséget látott a szegmensben, és saját iskola létrehozása is felmerült a gondolataiban.
Beszélt arról a vízüzemű motorról is, amelyre a vádak szerint pályázati pénzt akartak lehívni, és ami miatt szintén bevonta Schadl Völnert, aki vallomásában részletesen beszélt arról, hogy közérdekből próbálta felkarolni a találmány ügyét.
R. R. elmondta, Völner Pált nem ismeri személyesen, sohasem beszélt vele, de tudta, hogy Schadl és Völner jó kapcsolatban áll.
Jelezte, egyelőre nem kíván kérdésekre válaszolni, csak az eljárás későbbi szakaszában.
Utóbbi miatt kisebb vita alakult, mert Tóth Erzsébet bíró egy kérdést mindenképp fel akart tenni: kik az emlegetett szakértők, akik csak „anonymusként” szerepelnek a dokumentumokban. Erre két védő is hangsúlyozta, hogy R. R. jelezte, nem kíván válaszolni egyelőre. | https://24.hu/belfold/2023/05/25/schadl-gyorgy-vegrehajo-elnok-volner-pla-gazda-csecsen-emberrablas-harmadrendu-vadlott/ | https://web.archive.org/web/20230528133447/https://24.hu/belfold/2023/05/25/schadl-gyorgy-vegrehajo-elnok-volner-pla-gazda-csecsen-emberrablas-harmadrendu-vadlott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vallomast-tett-schadl-gyorgy-bgazdajar-a-csecsen-emberrablasi-sztori-kiterveloje | 24.hu | hungarian-news | 2023-05-25 13:56:00 | [
"Rehák Róbert",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [] | [] | [
"sikkasztás",
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"csalás",
"engedély"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
58,141 | Listaáron több mint egymilliárd forintba került a „Háborúpártiak”-kampány, de nem látszik, mi volt a fedezete | A reklámköltéseket monitorozó Kantar Media adatai szerint 1,066 milliárd forintból valósította meg az ellenzéki politikusokat háborúpártinak beállító kampányát a Civil Összefogás Fórum (illetve a mögötte álló jogi személy, a CÖF–CÖKA) cége, a Kövess minket 2022 Kft. a nyáron – tudta meg a 24.hu. | A reklámköltéseket monitorozó Kantar Media adatai szerint 1,066 milliárd forintból valósította meg az ellenzéki politikusokat háborúpártinak beállító kampányát a Civil Összefogás Fórum (illetve a mögötte álló jogi személy, a CÖF–CÖKA) cége, a Kövess minket 2022 Kft. a nyáron – tudta meg a 24.hu.
Fontos megjegyezni, hogy mindez listaáras költés, azaz az összeg a megvásárolt médiafelületek árlista szerinti értékét jelenti. Ehhez képest a tényleges, nettó érték a mennyiségi és egyéb engedményekkel, valamint ügynökségi jutalékkal csökkentett reklámköltés az, amennyiért a vevő – ez esetben a Békemenetet és több korábbi plakátkampányt szervező, közpénzzel megtámogatott CÖF–CÖKA cége – ténylegesen megvásárolta a reklámhelyeket. A cég ugyanakkor kaphatott kedvezményt például a nagy mennyiség miatt.
Piaci forrásaink szerint így a nettó költés bizonyára nem érte el az egymilliárd forintot, ám több százmilliós vásárlásról lehetett szó.
A Kantar módszertana egyébként az, hogy összesíti, egy-egy hirdető reklámja mely médiafelületen és mikor jelent meg. Ezeknek a megjelenéseknek a listaáraival beszorozva számolják ki, hogy mekkora értékű volt a kampány.
A 24.hu birtokában lévő adatok szerint a CÖF-fel egy címre bejegyzett Kövess minket 2022 Kft. négy részben vásárolt kampányokat a nyáron (a megadott összegek listaárak):
az Adboard Kft.-nél 130,2 millió forintért,
a Pannon Plakátnál 7,1 millióért,
a Publimontnál 408 millióért,
a Publimont City Lightnál 520,5 millióért.
Mindez összesen 2984 megjelenést tartalmazott:
1735 citylightot, illetve több mint 1200 óriásplakátot.
A citylight hirdetések jellemzően tömegközlekedési megállókban, bevásárlóközpontokban, benzinkutakon találhatóak, olykor megvilágított, üvegekkel védett hirdetési felületek.
Maga a kampány egyetlen szóra épült: „Háborúpártiak.” Alul pedig az szerepelt: „A baloldal belesodorna minket a háborúba.” A hirdetéseken ezúttal Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyékkormányának vezetője, Márki-Zay Péter volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, hódmezővásárhelyi polgármester, Fekete-Győr András, a Momentum politikusa és Karácsony Gergely főpolgármester sorakozott fel Gyurcsány Ferenc DK-elnök körül.
A Kövess minket 2022 Kft.-t 2021-ben alapították. A cégnek az első évében 121 millió forint vesztesége volt, tavaly pedig 177 millió mínusz volt az adózott eredménye. A cég vezetőjéről, Neményi Péterről 2021-ben annyit lehetett tudni, hogy az „a Győrság KSE labdarúgója volt 2008 és 2016 között, majd az UD Magyar-Német SE-be igazolt.” Kerestük a múlt év végéig 300 milliós veszteséget termelő céget, arról érdeklődve, hogy miből finanszírozták a vélhetően több százmilliós kampányt, de nem reagáltak megkeresésünkre.
Ez a kampány lényegében a tavalyi kormánypárti korteskedés folytatása volt: a 2022-es választási végeredményt, az újabb fideszes kétharmadot még ellenzéki politikusok szerint is meghatározta az orosz-ukrán háború, illetve az, hogy a kormányzati kampány- és propagandagépezet sikeresen égette rá az ellenzékre azt, hogy „háborúba sodorná az országot”. (Erről itt írtunk bővebben.) | https://24.hu/belfold/2023/09/07/cof-kampany-fidesz-ellenzek-haborupartiak/ | https://web.archive.org/web/20231009191657/https://24.hu/belfold/2023/09/07/cof-kampany-fidesz-ellenzek-haborupartiak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/listaaron-tobb-mint-egymilliard-forintba-kerult-a-bhaborupartiakr-kampany-de-nem-latszik-mi-volt-a-fedezete | 24.hu | hungarian-news | 2023-09-07 00:00:00 | [
"Neményi Péter"
] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Kövess minket 2022 Kft."
] | [] | [
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
58,142 | Egyet sem adott el a kormány a háromszázmilliárd forintért vásárolt 17 ezer lélegeztetőgépből | Raktárban porosodik a mintegy 17 ezer darabos készlet. A Transparency International (TI) Magyarország még 2021-ben kezdeményezte a vonatkozó adatok megismerését; kúriai ítélet és mintegy két év kellett ahhoz, hogy a minisztérium kiadja az információt. | A koronavírus-járvány elején a kormány mintegy 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt a világ különböző pontjairól összesen háromszázmilliárd forint értékben, ám ezekből egyet sem tudtak eladni – írja a Transparency International. A TI most kapta meg a vonatkozó dokumentumokat egy 2021-es adatigénylésre válaszul. Még az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) adták be, az adatigénylésből per lett, az ügy a Kúriáig jutott. Végül jogutódként a Belügyminisztérium válaszolt a szervezetnek.
2020-ban még a Külgazdasági és Külügyminisztérium próbált túladni a feleslegesnek bizonyult lélegeztetőgépeken, majd a feladatot megkapta az Emmi. A most kiadott dokumentumokból az derül ki, hogy a háromszázmilliárd forintból összevásárolt 17 ezer darab lélegeztetőkészülékből összesen nulla darabot adtak el, így értelemszerűen az ebből származó bevétel is nulla forint lett. Valószínűleg az összeg nem lesz nagyobb, mert a BM alá tartozó felelős, az Országos Kórházi Főigazgatóság később sem tervezi egyetlen lélegeztetőgép értékesítését sem – írja a TI. | https://www.szabadeuropa.hu/a/covid-koronavirus-jarvany-lelegezteto-gep-korrupcio-kozadat/32569891.html | https://web.archive.org/web/20230922151827/https://www.szabadeuropa.hu/a/covid-koronavirus-jarvany-lelegezteto-gep-korrupcio-kozadat/32569891.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyet-sem-adott-el-a-kormany-a-haromszazmilliard-forintert-vasarolt-17-ezer-lelegeztetogepbol | Szabad Európa | hungarian-news | 2022-08-29 21:19:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"egészségügy",
"covid-19",
"lélegeztetőgép",
"adatigénylés"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
58,143 | Az UNESCO is vizsgálódik a Fertő tó ügyében | Az ENSZ kulturális és oktatási szervezete (UNESCO) már korábban is figyelmeztetett a világörökségi helyszínek listáján szereplő Fertő tó miatt. A szervezet egyik vezetője 2021-ben azt üzente a magyar kormánynak, hogy „a projekt tervét törölni kell, azonnal le kell állítani a megvalósítást”. | Az ENSZ kulturális és oktatási szervezete (UNESCO) már korábban is figyelmeztetett a világörökségi helyszínek listáján szereplő Fertő tó miatt. A szervezet egyik vezetője 2021-ben azt üzente a magyar kormánynak, hogy „a projekt tervét törölni kell, azonnal le kell állítani a megvalósítást”.
Elsőként a Magyar Hang írta meg (osztrák sajtóhírekre hivatkozva), hogy UNESCO-vizsgálat várható a Fertő tavi beruházás miatt. A Szabad Európa szerkesztőségét a Fertő tó Barátai Egyesület és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége tájékoztatta arról, hogy az UNESCO tanácsadó testülete (a Fertő/Neusiedlersee világörökségi kultúrtáj esetében a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa, az ICOMOS) vizsgálatot indít a Fertő tó világörökségi helyzetével kapcsolatban. A vizsgálatot többször kezdeményezte már mind a magyar Fertő tó Barátai Egyesület, mind osztrák partnerei, az Alliance for Nature és a Freunde des Neusiedlersees.
Ehhez kapcsolódóan: Még több apartman épülhet a Fertő tónál a vízitelep új engedélye szerint
A két civil szervezet 2019 óta folyamatosan tájékoztatta az UNESCO párizsi titkárságát a tó körül folyó különböző fejlesztésekről, amelyek a Fertő tó Barátai Egyesület szerint veszélyeztetik a kultúrtáj kiemelkedő egyetemes értékét.
„A veszélyek között csupán az egyik a Fertő tavi vízitelep úgynevezett rekonstrukciója, amit mintegy 11 milliárd forint közpénz elköltése után talán inkább célszerű dekonstrukciónak, rombolásnak nevezni. A vízitelep jelenleg el van zárva a látogatók elől, és annak ellenére hogy a Fertő-Hanság Nemzeti Park területének része, az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium felügyelete alatt a civil szervezet tudomása szerint részben építési anyagok tárolására használják.”
A magyar fejlesztés mellett egy (Breitenbrunn területén) tervezett szélerőműpark is veszélyezteti a világörökségi helyszínt. A magyar és az osztrák szervezet közösen lép fel azért, hogy fenntartható vízgazdálkodást dolgozzanak ki a Fertő vidékén, mivel szerintük a Duna felől tervezett vízutánpótlás ökológiai katasztrófához vezethet a területen.
Ehhez kapcsolódóan: Ausztriában nem építettek még vasbeton szállodát a Fertő tó medrébe
Októberben jön az UNESCO-küldöttség a Fertő tóhoz
Friss információt kaptunk a Fertő tavat védő osztrák civil szervezettől: az Alliance for Nature (AFN) szerint idén októberben tanácsadó missziót küld az UNESCO a Fertő tó ügyében.
Az AFN közleményéből kiderül: a szervezet évek óta jelzi az UNESCO-nak és tanácsadó szervének, az ICOMOS Internationalnak a határon átnyúló Fertő/ Neusiedlersee kultúrtáj (2001 óta UNESCO-világörökség) ügyét. Többek között az alábbiakra hívják fel a nemzetközi szervezet figyelmét:
1. a tópart beépítése osztrák és magyar oldalon;
2. vízpótlás a Dunából;
3. a Seewinkel tavainak és lagúnáinak kiszáradása a talajvíz túlzott mezőgazdasági célú kivonása miatt;
4. a Neusiedl-Weidenben tervezett szélerőműpark.
2023 áprilisában az UNESCO Világörökségi Központ (WHC) felkérte az Alliance for Nature-t a jelentés elkészítésére. Ezt 2023 májusában küldték el Párizsba. A dokumentumban az Alliance for Nature a Fertő tó Barátai Egyesülettel együtt kérte az UNESCO-t, hogy küldjön tanácsadói missziót a Fertő tóhoz. Mindkét környezetvédelmi szervezet régóta követeli, hogy a Fertő tó körüli turisztikai projektek miatt kerüljön fel a helyszín az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyeket soroló, úgynevezett vörös listájára.
Az WHC 2023. július végén tette közzé az UNESCO Világörökségi Bizottság számára készült határozattervezetét, amelyben aggodalmát fejezi ki a Fertő turisztikai projektjének mérete miatt, ugyanakkor üdvözli a beruházás felfüggesztéséről szóló döntést. (Az Átlátszó egy korábbi cikkéből kiderül, hogyan dolgozik, milyen feladatot lát el egy-egy tanácsadó vagy ellenőrző UNESCO-misszió, -küldöttség.)
Korábban is figyelmeztették már a magyar kormányt
Az UNESCO 2021 júniusában már felszólította a magyar kormányt a Fertő partján zajló beruházás felfüggesztésére. Egy Turóczy Lászlónak, Magyarország állandó képviselőjének, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének (az UNESCO-ban és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben – OECD) küldött levélben az UNESCO Világörökségi Központjának igazgatója, Mechtild Rössler többek között azt írta, hogy a Fertő tavi beruházás sértené a Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj határon átnyúló világörökségi vagyon autentikusságát és integritását, valamint a világörökségi listán szereplő hely kiemelkedő egyetemes értéke is jelentősen sérülne. Az UNESCO tanácsadó szervezetének (ICOMOS International) véleménye alapján azt írták: a magyar kormány törölje a projekt tervét, azonnal állítsa le a megvalósítást, a helyszínt pedig állítsa helyre. Az ICOMOS magyar bizottsága 2021. februári elektronikus beszámolójában a kifogásai között sorolta négycsillagos, monolit vasbeton szállodát.
Korábbi videónk a Fertő tavi beruházásról:
BEÁGYAZÁS share
The code has been copied to your clipboard.
width px height px
The URL has been copied to your clipboard
Jelenleg nincs elérhető tartalom
Az UNESCO 2021-es indoklása szerint annyi panasz érkezett a nemzetközi szervezethez az ügyben, hogy a Világörökség-bizottság állapotmegőrzési jelentés készítését kérte a magyar államtól a Fertő-Neusiedlersee kultúrtáj kapcsán. Ez el is készült, az UNESCO erre adott válaszát elkértük a Világörökségi Központ vezetőjétől. Amint válasz érkezik megkeresésünkre, közöljük.
Korábban az Átlátszó számolt be elsőként arról, hogy az UNESCO éveken át kifogásolta többek között a budapesti VII. kerület (történelmi zsidó negyed) védett épületeinek rombolását és a más UNESCO-védettségű világörökségi helyszíneken történő nagy építkezéseket. Több alkalommal külön küldöttség jött Párizsból, a szervezet központjából a helyzet ellenőrzésére és a kormányzati döntésekből kihagyott civil szervezetekkel való egyeztetés érdekében. A kormány több alkalommal próbálta korlátozni a civil szervezetek részvételét ezeken az egyeztetéseken.
Ehhez kapcsolódóan: Megnyitották a Fertő tavi építkezés eddig lezárt területét
A nemzetközi szervezet kifogásolta a Városliget beépítésének egyes részleteit, a budapesti világörökségi helyszín épületeinek tönkretételét (MAHART-ház, Radetzky-laktanya, Mol-toronyház stb.). A szervezet diplomáciai módszerekkel kommunikál a kormányokkal a világörökségi helyszínekről. Ha az évekig tartó folyamat sikertelen, végül elvehetik a világörökségi címet a kifogásolt helyszíntől. Az UNESCO Fertő tóval foglalkozó anyagai itt olvashatók, az összes magyarországi világörökségi helyszínnel kapcsolatos jelentések pedig itt.
A magyarországi világörökségi helyszínek az alábbiak:
Budapest: a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (kulturális) (1987 + 2002, bővítés)
Hollókő ófalu és környezete (kulturális) (1987)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti) (1995)
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (kulturális) (1996)
Hortobágyi Nemzeti Park: a Puszta (kulturális) (1999)
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (kulturális) (2000)
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (kulturális) (2001)
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (kulturális) (2002)
A rijadi UNESCO Világörökségi Bizottság ülésén szeptember 10–25. között várhatóan tárgyalni fogják a Fertő tóhoz küldendő vizsgálóbizottság felállítását. Az ülésen a német World Heritage Watch civil szervezet munkatársa képviseli majd a Fertő tavi civileket. A vizsgálat eredményeképpen megtörténhet, hogy a Fertő/Neusiedler világörökségi kultúrtáj felkerül a veszélyeztetett világörökségi területek listájára.
A Fertő tavi beruházás kapcsán Lázár János építési és közlekedési miniszter képviselői kérdésre elismerte: újratervezik a projektet, de a részletek mostanáig nem kerültek nyilvánosságra. A terület (a tópart és a strand) évek óta el van zárva a helyiektől, a tó korlátozottan elérhető horgászok számára. Az építkezésen nem folyik munka, a területet kerítés zárja el a nyilvánosságtól, hozzávetőleg háromszáz méteres sávban a tó partjától.
Horn Gabriella a Szabad Európa rovatvezetője. Több mint húsz éve újságíróként dolgozik. Cikkei az online és a nyomtatott sajtóban jelentek meg, televíziós riporter is volt. Az alapítás óta szerzője volt az atlatszo.hu oknyomozó portálnak, az elmúlt években a lap munkatársa volt. Több nemzetközi újságíróprojektben segítette a határokon átívelő korrupciós ügyek, hatalmi visszaélések feltárását. A hortobágyi földmutyiról szóló riportjáért Hégető Honorka-díjat és Telenor-különdíjat kapott munkatársával közösen, egy másik írásáért pedig a Soma-díj zsűrije részesítette elismerésben. | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-unesco-is-vizsgalodik-a-ferto-to-ugyeben/32569244.html | https://web.archive.org/web/20231208105110/https://www.szabadeuropa.hu/a/az-unesco-is-vizsgalodik-a-ferto-to-ugyeben/32569244.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-unesco-is-vizsgalodik-a-ferto-to-ugyeben | Szabad Európa | hungarian-news | 2022-08-29 23:32:00 | [] | [] | [
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"civilek",
"idegenforgalom",
"környezetvédelem",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
58,144 | Kaliforniában fogták el a számlagyáras férfit, akinek az ügyében ferencvárosi parkolási botránycég is érintett | Nemzetközi együttműködéssel, Los Angelesben fogták el egy számlagyáras büntetőügy vádlottját. A ferencvárosi parkolást korábban bonyolító cég is érintettje a büntetőügynek, amelynek tárgyalása jelenleg is zajlik a tatabányai bíróságon. A nyomozást követően a parkolási cég tulajdonosánál az adóhatóság rutinellenőrzést is végzett. | Nemzetközi együttműködéssel, Los Angelesben fogták el egy számlagyáras büntetőügy vádlottját. A ferencvárosi parkolást korábban bonyolító cég is érintettje a büntetőügynek, amelynek tárgyalása jelenleg is zajlik a tatabányai bíróságon. A nyomozást követően a parkolási cég tulajdonosánál az adóhatóság rutinellenőrzést is végzett.
Egy 2019. őszi nap este K. Zsolt, a körülbelül 183 centiméter magas, fekete hajú, barna szemű, ekkor 33 éves férfi és felesége, Bernadett éppen a vacsoráját költötte volna el egy Los Angeles-i belvárosi szállodában, amikor megcsörrent a tizennegyedik emeleti szobájukban lévő telefon. K.-t a szálloda recepciójáról keresték azzal, hogy valaki beletolatott a kocsijába: siessen, és még eléri a felelőst.
K. sokat utazott világszerte, és rendszeresen járt az Egyesült Államokba. 2019 során céget alapított Kaliforniában, majd júliusban – a vállalkozás nevében – 420 ezer dollárért ingatlant is vásárolt Los Angeles exkluzív, Hollywood Hills nevű környékén. 2019 őszén feleségével együtt érkezett a kaliforniai Los Angelesbe.
A hívás után a férfi komótosan felöltözött, majd leliftezett a földszintre. Alig lépett ki azonban a felvonóból, amikor rendőrök és más rendfenntartók ugrottak rá több irányból; egyszerre annyian, hogy meg sem tudta őket számolni. A Szabad Európa úgy tudja, mielőtt bevitték a fogdába, K. azt mondta a vele kocsikázó egyenruhásoknak, hogy ötlete sincs, miért fogták el.
Pedig K. tisztában volt vele, hogy a magyar hatóságok érdeklődnek iránta. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi nyomozói szerint K. bűnözéssel teremtette elő a pénzt az amerikai álomra: az ingatlanvásárlások, utazások és luxusautók fémjelezte életvitel mögött több évre visszahúzódó, szervezett áfacsalás állt. K. elfogását és kiadatását ők kérték – sikeresen – az Egyesült Államok hatóságaitól. A férfi és társai ügyében indult büntetőpernek jelenleg is folyik a tárgyalása a Tatabányai Törvényszéken.
K. Zsolt amerikai elfogásának történetét, ahogy a férfi számlagyáras ügyének egészét a Szabad Európa a kiadatással kapcsolatos amerikai bírósági iratok, magyar hatósági és más hivatalos dokumentumok, a férfi elfogatásával kapcsolatos, a Los Angeles-i rendőrségtől közérdekű adatigénylés útján megszerzett adatok, illetve K. ismerőivel, továbbá az ügyre és annak érintettjeire rálátással bíró forrásokkal folytatott háttérbeszélgetések útján tárta fel. Az eseményekkel kapcsolatban K. és azóta elvált felesége sem szeretett volna a Szabad Európának nyilatkozni.
Az ügyre rálátással bíró több forrásunk szerint – a regénybe illő amerikai elfogáson túl – K. számlagyáras története bűnügyi szempontból nem különleges sem a módszereket, sem a vád szerinti kárértéket tekintve. Amiért mégis figyelemre méltó: a számlagyáras ügyben érintett a ferencvárosi parkolást korábban bonyolító cég, a Fer-Park 2010 Kft.
Ez a budapesti kerület már nem dolgoztat a Fer-Parkkal, a cég egy korábbi partnere viszont még mindig kulcsszerepet tölt be más budapesti kerületek parkoltatásában. A Szabad Európa információi szerint a NAV egy másik szervezeti egysége a számlagyáras büntetőügytől hivatalosan függetlenül is érdeklődést mutatott korábban a Fer-Park beszállítói kapcsolatrendszere iránt.
Így működött a számlagyár
A most 36 éves K. Zsolt nem ismeretlen a magyar bűnüldöző hatóságok előtt. A komáromi férfit 2013-ban csalás és gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Ugyanebben az évben egy másik ügyben csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt közel két év börtönbüntetésre ítélték, szintén felfüggesztve.
A NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának (KDBI) pénzügyőrei mégis csak 2018-ban figyeltek fel arra, hogy – legalábbis a vád szerint – K. 2015 óta ismét a bűn útjára lépett. A nyomozók úgy találták, hogy a férfi körülbelül negyven cégből álló hálózatot irányított, amelyek egymásnak és másoknak különböző munkák, például informatikai szolgáltatások fejében állítottak ki számlákat.
Ezek a cégek ugyanakkor a NAV szerint a valóságban nem tudták elvégezni ezeket a munkákat, mert nem volt vagyonuk, irodájuk és dolgozójuk sem. A gyanú szerint fiktív számlákat befogadó vállalkozások leírhatták saját adójukból a számlák áfatartalmát, ezzel összesen 4 milliárd 771 millió forintos jogtalan nyereséghez jutottak.
A szóban forgó számlákat elektronikusan bocsátották ki és küldték meg a NAV nyilvántartási rendszerébe. A feladó IP-címek vizsgálata során kiderült, hogy több fiktív számlát a K. házaspár akkori lakhelyéhez tartozó magyarországi címről adtak fel.
A nyomozás során a magyar hatóságok szemmel tartották K. külföldi utazásait, és még a felesége Instagram-posztjait is nyomon követték. Arra jutottak, hogy több számla esetében a feltöltő IP-címe egyezést mutatott K.-ék utazásainak adataival és a feleség Instagram-posztjaiban feltűnő helyszínekkel.
A magyar hatóságok úgy találták, hogy a számlagyáras cégek ügyvezetői (köztük bűnözői múlttal rendelkező vagy nagyon szegény emberek, valamint szlovák, brit külföldiek) nem vállaltak aktív szerepet a cégek működtetésében.
„Maximum pár alkalommal találkoztam az [egyik ilyen cég] ügyvezetőjével” – mondta az ügy egyik érintettje, N. Renáta később a bíróságon. N. vállalkozása számlákat fogadott be a céghálózattól. A bíróságon azt vallotta, hogy a szóban forgó cég vezetője „mindig együtt jött K. Zsolttal. Az ügyvezetőtől nem kaptunk utasítást. Én úgy tudom, hogy K. Zsolt el volt tiltva a cégvezetéstől, és ezért volt a másik férfira szükség.”
Lehallgatás és fenyegetés
A nyomozás során tizenegy hónapon keresztül lehallgatták K. és mások telefonját. A nyomozók így azt is meghallgathatták, amikor egy bank ügyfélmenedzsere, akivel K. kapcsolatban volt, azzal hívta fel, hogy a NAV bűnügyi nyomozói bekérették a hozzá fűződő cégek papírjait.
Innentől kezdve K. tudta, hogy a hatóságok a nyomában vannak. A nyomozók szerint ezután újonnan alapított cégekkel váltotta ki a hálózat több tagját; az új cégek ügyvezetői lengyelek voltak. Ezen kívül minden ment tovább a maga útján. A Szabad Európa értesülése szerint a magyar nyomozók nem tudták mire vélni, hogy K.-t látszólag nem nagyon zavarja a hatósági figyelem.
Így érkezett el 2019 ősze és a K. házaspár amerikai utazása. Október elején a Tatabányai Járásbíróság nyomozási bírója elrendelte a férfi előzetes letartóztatását. K.-ék még Las Vegasban kaszinóztak, amikor beindultak az események. A Szabad Európa K. személyes ismeretségi köréből származó információja szerint a férfi véletlenül rábukkant a magyar rendőrség honlapján, hogy körözést bocsátottak ki ellene, de amikor K. ügyvédje utánakérdezett a dolognak, a körözés eltűnt az internetről.
Később ismeretlen számról hívták K.-t. A telefonáló magyar nyelven fenyegette meg azzal, hogy börtönbe fog kerülni. K. „ittas állapotban volt, és elküldte a p*ba” a telefonálót – mondta a Szabad Európa K.-t személyesen ismerő forrása.
A házaspár ilyen előzmények után utazott tovább Los Angelesbe, ahonnan október 17-én, egy csütörtöki napon terveztek Magyarországra repülni frankfurti átszállással. De a magyar hatóságok attól tartottak, hogy a körözés hírére K. olajra léphet. A kiadatási kérésre az amerikai szervek is mozgásba lendültek, október 14-én este – ahogy cikkünk elején írtuk – K.-t lecsalták a szálloda földszintjére, őrizetbe vették, és már vitték is a fogdára.
Ugyanebben az időben a NAV több magyarországi elfogást is végrehajtott. „Október 15. fekete nap az életemben – mondta az ügy egyik érintettje, Sz. Péter később a bíróságon. – A NAV-osok rám rúgták reggel az ajtót, hat órakor, aztán kiszálltak a cégem székhelyére is.”
Eközben a magyar nyomozók hívták a lefogott K. feleségét, aki a szálloda tizennegyedik emeletén maradt. A Szabad Európa információja szerint azt mondták neki, hogy mihamarabb menjen haza. Úgy tudni, K. Bernadett ellen európai érvényű elfogatóparancsot bocsátottak ki, így végül a frankfurti átszállás helyett még az Egyesült Államokban szállt át, és Floridából egy lengyel légitársaság közvetlen járatával repült Budapestre. A Szabad Európa információja szerint K. feleségét Ferihegyen, még a reptéren letartóztatták.
Huszonhárom vádlott
K. Zsolt 2019 decemberében került haza letartóztatásba, 2021-ben szabadult, azóta bűnügyi felügyelet alatt áll. Eközben ő és felesége – aki információnk szerint fél évet töltött előzetes letartóztatásban, majd jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték – elvált.
Az ügyben eredetileg a NAV KDBI nyomozott, a vádat pedig a Komárom-Esztergom Vármegyei Ügyészség képviselte a Tatabányai Törvényszék előtt zajló bírósági tárgyalási szakban.
Idén év elején a Fejér vármegyei ügyészség is vádat emelt egy részben átfedést mutató ügyben; a két eljárást azóta egyesítették. Tizenhárom korábbi vádlott vádalkut kötött, többen beismerő vallomást tettek, az ügynek jelenleg huszonhárom vádlottja van, akik a vád szerint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalást, pénzmosást és más bűncselekményeket követtek el. Rájuk a vád fegyház- és börtönbüntetést kért. Az ügy tárgyalása jelenleg is folyik.
K. a Szabad Európának nem nyilatkozott, de hozzá közel álló forrásunktól úgy tudjuk, hogy szerinte az ügyészség túlkapásokat követett el az eljárás során, és különösen rossz néven vette, hogy az Egyesült Államokban két nappal a hazautazása előtt fogták el, amikor már össze volt pakolva.
Információnk szerint K. Zsoltnak ma Magyarországon nincs vagyona. A férfi a korábban használt luxusautókat csak bérelte, a számlázással keresett pénzt elutazgatta, egyetlen vagyontárgya a Los Angeles-i építési telek, amely zár alá került.
A Szabad Európa úgy tudja, hogy K. több esetben bevallotta magát a fiktív számlázást, ugyanakkor a bűnszervezeti minősítést vitatja, ugyanis az ügyészség szerinte semmilyen bizonyítékot nem mutatott arra, hogy az ügyben szintén vádlott öccse és unokaöccse bármit is tudott volna a csalásokról.
Tipikus számlagyáras ügy
Ez egy „tipikus számlagyáras ügy – mondta a Szabad Európának egy, a büntetőügyet részleteiben ismerő, jogász végzettségű forrás –, amiben K. Zsolt volt a számlagyár”. Ez azt jelenti, hogy a K. által irányított céghálózat közel húsz partnere csökkenteni tudta adófizetési kötelezettségét a befogadott fiktív számlák útján, míg a számlagyár jutalékot kapott a szolgáltatásért.
Amikor pénz érkezett valamelyik számlagyáras cég bankszámlájára, gyakran K. rokonai vagy barátai vették fel ATM-ekből. A lehallgatott beszélgetésekben többször szóba került, hogy az ATM-ekből felvett pénzt a fiktív számlákat befogadó cégek vezetőinek kell eljuttatni, de arra is volt példa, hogy a nyomozás adatai szerint K. lakására vitték a készpénzt.
Fontos szerepet játszik az ügyben a GTSA Infotech Kft. és a GTSA Tech Zrt. nevű cég: a vád szerint csak ez a két vállalkozás összesen 991 millió forint értékben fogadott be fiktív számlákat a hálózattól. A nyomozás során felmerült az is, hogy a két informatikai cégnek lehetett tényleges képessége azoknak a különböző számítógépes munkáknak az elvégzésére, amelyekre a fiktív számlákat kibocsátó cégek a valóságban nem voltak alkalmasak.
A lehallgatások és megfigyelések adatai szerint többször előfordult, hogy az automatákból levett készpénzt a két GTSA cég vezetőinek vitték. Jogi végzettségű forrásunk szerint a számlagyáras ügynek K. Zsolt mellett a korábban mindkét cégben vezetői posztot betöltő G. György volt a kulcsfigurája. Megkeresésünkre a GTSA Infotech Kft. nem válaszolt, a GTSA Tech Zrt. ma felszámolás alatt áll.
Az ügyészség szerint a két GTSA cégen kívül még nagyjából másfél tucat vállalkozás húzott hasznot a számlagyárból. „Ha valakinek szüksége van ilyen szolgáltatásra, az próbál keresni az ismeretségi körében. Ebben az országban a vállalkozók ötven százaléka így marad fenn. Ez a rendszer. Van sok olyan, mint [K. Zsolt] még most is. Meg mindig is lesznek egyébként” – mondta a Szabad Európa K.-hoz közel álló forrása, aki szerint az adócsalásra hajlandó emberek „általában körbekérdeznek ismeretségi körben, és valaki biztos ismer valakit, aki tud valakit, aki tud ebben segíteni”.
Hasznot húzó parkolócég
A Szabad Európa információja szerint a hasznot húzó vállalkozások közé tartozik a Fer-Park 2010 Kft. is: egy hatósági irat szerint több mint 54 millió forinttal rövidítették meg a költségvetést. Ez a cég korábban azért szerepelt többször a hírekben, mert mintegy kilenc éven át menedzselte a ferencvárosi parkolást. A budapesti kerület parkolási bizniszének problémás ügyeiről a 444 számolt be nemegyszer az elmúlt években, és ők adtak hírt először arról is, hogy a Fer-Park érintett K. Zsolt számlagyáras ügyében.
A Fer-Park 2010 szolgáltatásait egy önkormányzati cégen, a FEV IX Zrt.-n keresztül igénybe vevő Ferencváros azután vált meg a parkolási vállalattól 2020-ban, hogy a választáson a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Lehet Más a Politika támogatásával induló független jelölt, Baranyi Krisztina váltotta a korábbi fideszes kerületvezető Bácskai Jánost a polgármesteri poszton. A FEV IX Zrt. azóta közvetlenül működteti a parkolást a kerületben.
Értesülésünk szerint a Fer-Park neve azért merült fel a büntetőeljárásban, mert 2015 körül egy K. Zsolthoz köthető vállalkozástól fogadtak be számlát a parkolóórák szoftverének megírásával és frissítésével kapcsolatban.
A Szabad Európa információja szerint a Fer-Park volt ügyvezetője, Cs. Sándor a büntetőeljárás során elismerte, hogy a számlák fiktívek voltak. Cs.-t a Szabad Európa telefonon érte el, de nem kívánta kommentálni az értesülést. A Fer-Park nem reagált a Szabad Európa megkeresésére. A cég bankszámláját 2020-ban zárolták, és lefoglalták a vagyonához tartozó, hat darab Volkswagen Caddy furgont is. A Fer-Park azóta szinte semennyi pénzt nem keresett.
A Szabad Európa nem tudja, hogy konkrétan melyik cégtől fogadta be a parkolási cég az inkriminált számlákat. Ugyanakkor birtokunkba került több olyan irat is, amelyekben a Fer-Park a ferencvárosi önkormányzat cégének számolt be az igénybe vett alvállalkozókkal kapcsolatos költségeiről. Több olyan alvállalkozó is szerepel az iratokban, aki kapcsolatba hozható a K. házaspárral.
2015 során dolgozott a parkolási cég alvállalkozójaként az azóta felszámolt Sirius-Rendszer Kft. A cég első, szlovák tulajdonosának kézbesítési megbízottjaként egy olyan budapesti férfi szerepelt, aki hasonló feladatot töltött be egy másik vállalkozás, a Rasta Pc Kft. szintén szlovák tulajdonosa mellett. A Rasta Pc is a Fer-park alvállalkozójaként dolgozott 2015-ben, azóta ugyancsak felszámolták.
A két céget az köti a K. házaspárhoz, hogy egy időben a Sirius-Rendszer Kft. tulajdonosának kézbesítési megbízottjaként egy olyan vállalkozás szerepelt a cégnyilvántartásban, amelyet korábban K. felesége alapított. A birtokunkban lévő, 2015. februári és novemberi keltezésű irat alapján a Sirius-Rendszer és a Rasta Pc egyenként havi ötmillió forint körüli összeget számlázott a Fer-Parknak.
A számlagyáras ügyben érintett ügyvezető, Cs. Sándor 2021 óta nem dolgozik a parkolási cégnek. Az új ügyvezető a büntetőügyben nem érintett, müncheni lakcímű Borsi Imre, aki már régóta tölt be különböző szerepeket a cég környékén. Borsi régi alakja a különböző fővárosi parkolási bizniszeknek. Testvére, Borsi József ma egy Loux Kft. nevű cégen keresztül a Fer-Park tulajdonosa. Megkeresésünkre a Fer-Park nem válaszolt.
Alvállalkozók a parkolásban
2020-ban a NAV rutinszerű adóellenőrzést folytatott le a Fer-Park tulajdonosánál, a Loux Kft.-nél. A 2019. október hónapjára vonatkozó ellenőrzést az adóhatóság Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága végezte.
A cikkünkben eddig tárgyalt számlagyáras ügytől hivatalosan független rutinellenőrzés érdekessége, hogy a revíziót végző adóhatóság néhány éve még figyelmen kívül hagyta a ferencvárosi parkolás ellentmondásaival kapcsolatos médiamegkereséseket.
A Szabad Európa birtokába jutott, az ellenőrzési eljárás során keletkezett egyik hivatalos irat szerint az adóellenőrök kimondottan a Fer-Park kerületi parkolási feladatai és alvállalkozói kapcsolatai iránt érdeklődtek a ferencvárosi önkormányzati tulajdonú FEV IX Zrt.-nél.
Az adóhatóság érdeklődésének fókuszában álló cégek körülményei arra utalnak, hogy a fiktív számlás esetet követő időszakban is előfordultak furcsaságok a Fer-Park alvállalkozói hálózatában, de nincs olyan információnk, hogy az ellenőrzés során a NAV bármilyen rendellenességre bukkant volna a Fer-Park tulajdonosánál.
Az adóellenőrök fókuszában álló egyik cég az a Palavin Hungary Kft. volt, amely 2019 során alvállalkozóként segített be a ferencvárosi parkolásba. A Palavin abban az évben 715 millió forintot keresett, miközben az azt megelőző, valamint az azt követő évben egyaránt nulla forint árbevételt ért el.
Az ellenőrök kíváncsiak voltak a Pikk Dáma Trade Kft. szerepére is. Ez a vállalkozás 2019-ben még 1,7 milliárdos árbevételt ért el, majd az adórevízió évében átköltözött Szlovákiába, és azóta nem adott le éves beszámolót.
Ismereteink szerint a kerületi cég vezetése azt a válasz adta a NAV-nak, hogy nem ismerik a Pikk Dámát. Ugyanakkor kimutatható, hogy a cég áttételesen kapcsolatban áll a Fer-Park egy másik, korábbi alvállalkozójával. A Pikk Dáma tulajdonosának ugyanis 2017 során egy ideig érdekeltségében állt egy másik, Bauminforg nevű vállalkozás, amely később a ferencvárosi parkolási cég alvállalkozójaként dolgozott. A Szabad Európa birtokában lévő, 2018. novemberi irat szerint a Bauminforg abban a hónapban 24,1 millió forintot számlázott a Fer-Parknak.
A Bauminforg 2017 óta nem adott le beszámolót, ezért kényszertörlés alá került, a jelenlegi egyedüli tulajdonos pedig – akit eltiltottak a cégvezetéstől – birtokol egy Heni Produkt Kft. névre hallgató további céget is, amely korábban szintén a Fer-Park alvállalkozójaként vett részt a ferencvárosi parkoltatásban. A birtokunkban lévő, 2017. júliusi és augusztusi iratok alapján a Heni Produkt ekkor havi 7,6 millió forintot számlázott a parkolási cégnek. | https://www.szabadeuropa.hu/a/kaliforniaban-fogtak-el-a-magyar-szamlagyaras-ferfit-akinek-az-ugyeben-ferencvarosi-parkolasi-botranyceg-is-erintett/32557197.html | https://web.archive.org/web/20230907091904/https://www.szabadeuropa.hu/a/kaliforniaban-fogtak-el-a-magyar-szamlagyaras-ferfit-akinek-az-ugyeben-ferencvarosi-parkolasi-botranyceg-is-erintett/32557197.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kaliforniaban-fogtak-el-a-szamlagyaras-ferfit-akinek-az-ugyeben-ferencvarosi-parkolasi-botranyceg-is-erintett | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-09-07 23:47:00 | [
"Borsi Imre"
] | [
"Fer-Park 2010 Kft.",
"GTSA Infotech Kft",
"GTSA Tech Zrt"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
58,145 | Hatalmas munkagödör a balatonszemesi Hattyú kemping helyén, 153 lakásos luxuslakópark épül | Idén nyáron Balatonszemes központjában, a volt Hattyú kemping helyén egy hatalmas munkagödör fogadta a nyaralókat. A Balaton-parti telken letaroltak mintegy félszáz fát, hogy ott egy 153 lakásos, medencés luxuslakópark épülhessen, 149 férőhelyes mélygarázzsal. Az ingatlan előtt „jelképesen” leválasztott privát strand lesz, amihez 8 600 négyzetméteren kotrással mélyítik a Balaton medrét és egy 150 négyzetméteres stéget is építenek. Videóriport. | Hatalmas munkagödör éktelenkedik a Balaton déli partján, Balatonszemesen, ahol nem is olyan rég még egy állami tulajdonú, fás kemping működött. Az építkezés előtt elsétáló nyaralók megdöbbenve, néha káromkodva konstatálják a változást, „ez már nem az a Balatonszemes, ami volt” – mondja egyikük. Az ingatlan előtt lévő parti rész most még akadály nélkül megközelíthető, azonban ez nem lesz így sokáig, ugyanis egy részén a lakópark privát strandja lesz „jelképesen” lekerítve.
Balatonszemes központi részén járunk, nem messze a vasútállomástól, közvetlenül a kikötő mellett. Az itt épülő Szemesbay Resort lakópark helyén korábban a Hattyú kemping üzemelt. A ligetes, part menti területen a kempingezőket korábban megfizethető árak várták, szezonban a személyi díj egy éjszakára 2 100 forint, a sátorhelyé 1 500 forint, a lakókocsis parcella díja 4 700 forint volt.
A Balaton-parti kempingtől az állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) eléggé hirtelen, részben a járvány gazdasági hatásaira hivatkozva vált meg. A különösen értékes ingatlan egy nagyobb ingatlanportfólió része volt, akkoriban főleg kikötők cseréltek gazdát. Azt érdemes figyelembe venni, hogy a Bahartnál azután született meg ez a döntés, miután a Rogán Antal vezette állami hivatal, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) többségi tulajdont szerzett a vállalatban.
Az ingatlan egymilliárd forintért cserélt gazdát, az eredetileg 14,6 ezer négyzetméteres telek négyzetméterára 68 ezer forint volt. A kempinget a Biggeorge 4. Ingatlanfejlesztő Ingatlanbefektetési Alap vásárolta meg. A Biggeorge Nagygyörgy Tibor ingatlanmágnás nevét takarja, az üzletember a Biggeorge Alapkezelő Zrt.-nek a tulajdonosa.
Nagygyörgy Tibor az egyik legnagyobb ingatlanos cégcsoport alapítója és tulajdonosa, 54,7 milliárdos becsült vagyonával ő a 35. leggazdagabb magyar, a legismertebb érdekeltsége az Otthon Centrum ingatlanközvetítő. Többnyire Budapesten épít lakóparkokat, a balatonszemesi az egyik első Balaton-parti projektjük.
Megkerestük Nagygyörgy Tibort, aki elmondta, hogy a projektet már egy másik alapjuk (nem a négyes, hanem a 38-as) valósítja meg, amelynek képviseletében szintén a fent említett Biggeorge Alapkezelő Zrt. jár el.
A telken 153 lakás épül, két háromszintes épületet húznak fel, a lakásokhoz balatoni örökpanoráma, kültéri medence, szauna és jakuzzi is jár. A luxusnak ára van, bár akár a falusi CSOK-ot is lehet erre a célra használni.
A honlapjukon egy négyszobás, 90 négyzetméteres lakás mellett bruttó 232 millió forintos ár van feltüntetve. Az egyszobás, 32 négyzetméteres lakások 59 milliótól kezdődnek. A legdrágábbak mellett nincs ár feltüntetve. Az egyik ingatlanközvetítő oldalán találni egy 100 négyzetméteres, négyszobás lakást 319 millióért, amihez 200 négyzetméteres terasz is jár, de ez valószínűleg még nem a legdrágább, ugyanis ez nem a Balaton felőli oldalon van.
Félszáz fát kivágtak
A Szemesbay esetében a Balaton-parti telken félszáz fa letarolásához engedély sem kellett, a beruházó kérdésünkre elmondta, hogy „nem készült előzetes környezeti hatástanulmány, tekintettel arra, hogy a hatályos jogszabályok alapján a tárgyi beruházás vonatkozásában ilyen kötelezettség nem áll fenn.”
„A területen körülbelül 50 darab fa került kivágásra. A Balatonszemes Község Önkormányzat közigazgatási területén lévő magánterületi favágások nem engedélyhez kötöttek. A korábbi növényzet pótlásra kerül oly módon, hogy a területen több mint 30 darab fa és több mint 330 darab cserje kerül elültetésre a hatályos építési engedélyben előírtaknak megfelelően. Ahogy a filmben is látszik, igényes, rendezett zöld környezet alakul ki a területen” – olvasható a levélben.
Balatonszemes utolsó kempingjéért két éve hiába címeztek 5300 aláírással ellátott petíciót az önkormányzatnak annak megakadályozása érdekében, hogy egy újabb „borzalmas betonmonstrum” épüljön. „Egyetlen megoldás az lehet, ha Balatonszemes Önkormányzata (mivel nem élt korábban elővásárlási jogával) megszabja a beépítés feltételeit, az épületek méretét, funkcióját. Amit mi kérünk, hogy a jelenlegi kemping-funkció maradhasson meg” – volt olvasható a petícióban. Nagygyörgy Tibor akkor azt ígérte, hogy olyan ingatlan épül majd, amire a helyiek is büszkék lesznek.
Megkerestük a petíció szerzőjét, Barna Juditot, aki értetlenül áll azelőtt, hogy az aláírók közül miért volt kevés a helyi lakos, inkább a nyaralók és távoli támogatók írták alá.
„A Balaton partjára medencét rakni a legízléstelenebb. Nem elég az, hogy egy kempingből lakóövezetet csinálnak, hanem arra még rátesznek egy lapáttal, az új lakók lehet, hogy be sem mennek a Balatonba, de vígan pezsgőznek majd a medencében.” Barna Judit szerint ideje lenne, ha a Lázár János-féle építési és közlekedési minisztérium hangzatos ígéretei a Balaton beépítésével szemben valóra válnának. Itt arra utalt, hogy a magyar építészetről szóló törvény tervezete egy új szabályozási rendszert vezetne be a balatoni építkezésekre vonatkozóan is. „Az új értékrend elvileg az ilyen lakóparkokkal szembe megy, de mégis sikerül ezeket a csodás dolgokat megépíteni” – mondta el lapunknak. Azt nem tudják, hogy a strandrésszel mi lesz.
A lakópark közvetlenül a kikötő mellett épül, folytatja az utóbbi évek ingatlanfejlesztési irányát, amely a kétezer fős település egyedi, családias hangulatát vágja haza. A beruházás szomszédjában találjuk a helyiek által Titanicnak becézett monstrumot. A szomszédos 1,8 hektáros telken a Lidó kemping volt, azt egy másik beruházó vágta haza, azon a részen nem tudunk végigsétálni a parton.
A hatalmas gödröt a mélygarázsnak ássák. A parkoló miatt a Balatonszemesi Önkormányzat 2022-ben készséggel módosította a Helyi Építési Szabályzatot annak érdekében hogy a 190/4 helyrajzi számú telken a pinceszinti beépítés mértéke 30 százalékról 35 százalékra nőhessen. A beruházáshoz eredetileg 129 darab parkolóállást terveztek, ezt 20 darab parkolóhellyel bővítették ki.
A cég az épület megtervezésekor egyébként sem fogta magát vissza, kihasználta a maximális beépíthetőséget:
a megengedett maximális építménymagasság: 7,5 méter, ami az „A épület” esetében 7,49 méter lesz,
a tervezett beépítettség terepszint felett közel a maximális 30 százalék (3 869 négyzetméter) lesz,
terepszint alatt közel 35 százalék (4 458 négyzetméter),
az ingatlan kevesebb mint a felén (45 százalékon, 5 790 négyzetméteren) lesz zöldterület.
Teherautóáradat és beszakadt gyalogosjárda
A jókora zajjal és porral járó építkezést sikerült a szezonban elkezdeni, többször jártunk a helyszínen, az építési területről hatalmas teherautók manővereztek ki a szűk utcákon.
Balatonszemesen augusztusban volt közmeghallgatás, ahol az egyik szomszédos nyaralótulajdonos azt nehezményezte, hogy nem tavasszal kezdtek építkezni, hanem a szezonban indult meg a teherautóáradat. Beszámolója szerint a balatoni kerékpárúton fordultak Y tolatásban a hatalmas, földdel teli teherautók, amikről szóródott le a por, mert nem voltak letakarva.
„Itt nem lehet élni, ezen a nyáron nyaralni lehetetlen, amikor odamentem, azt mondták, hogy 150 ember fog majd itt adót fizetni, azt mondtam, én is fizetek, akkor most az én adóm kisebb? Nem tudom, hogy mindent megtehetnek-e, úgy látszik, hogy megtehetnek” – mondta a tulajdonos.
Az önkormányzat elmondta, hogy kötöttek egy megállapodást az ingatlanfejlesztővel, hogy a zavaró hatásokat, amennyire csak lehet, mérsékeljék, meglepődve fogadták, hogyha ezeket nem tartják be. Az önkormányzatnál ezek után rákérdeztünk, hogy egyáltalán ellenőrizték-e, hogy a beruházó betartja-e a megállapodást, de választ nem kaptunk. A megállapodás tervezetben viszont megtaláltuk a fuvarok számát. Összesen négyezer fuvar megy át a településen.
A gödör ásása közben ráadásul valamit nagyon elnéztek, beszakadt a gyalogosok által használt járda széle a jobboldali mólóhoz vezető keskeny úton. Erről az egyik helyi Facebook csoportba feltöltött képek tanúskodnak. A járdán éppen nem tartózkodott senki.
A beruházó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy „sajnos a sétány szélén a járda tényleg beomlott egy kis szakaszon, mintegy 4 négyzetméter területet érintett. A helyreállítás és az érintett szakasz megerősítése talajmechanikai szakértő vizsgálata alapján megtörtént, és a hasonló esetek elkerülése érdekében folyamatosan mérjük az elmozdulásokat. Igyekszünk még nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy ilyen a jövőben ne forduljon elő.” Azután kitették a táblát, hogy az átjárás csak saját felelősségre történhet, később viszont helyreállították a szakaszt.
8 600 négyzetméteren mélyítik a medret
A beruházás területe előtti részen jelenleg még a Gyermekfürdő strand található, nem véletlenül, ugyanis ezen a részen alig van víz. Ezt a problémát a beruházó azzal oldja meg, hogy 8 600 négyzetméteren kikotorja a Balatont, a munkálatok során háromezer köbméter mederanyagot emelnek ki.
Mivel az egész Balaton a Natura 2000 terület része, ezért előzetes környezeti hatásvizsgálat készült, de a kormányhivatal szerint a tervezett tevékenység megvalósítása esetén nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, így az környezethasználati engedélyhez nem kötött.
A mederrendezés során a kérelmező átlagosan 50-60 centiméteres medermélyítést tervez, ami nem érintheti a minősített nádast. A gyékényes területéből mintegy 16 négyzetméter kerül eltávolításra a strandterület nyugati oldalán. A mederkotrás augusztus 31. napja és május 31. napja közötti időszakban várható. A kikotort anyagot szintén el kell szállítani, ha ez a szárazföldön történik, akkor megint jelentős teherautó forgalomra számíthat a lakosság.
„Jelképesen” leválasztott privát strand
Településrendezési szerződés is létrejött az önkormányzat és a Biggeorge Alapkezelő Zrt. között. A dokumentumban az olvasható, hogy
a parti részen a beruházó kialakíthat egy privát strandot és egy Balatonba nyúló 150 négyzetméteres stéget, amiért 3,3 millió forintot fizet 100 évre.
Röviden összefoglalva Nagygyörgy Tibor a következőképpen magyarázta a kialakult helyzetet: a stranddal együtt vették meg a telket, de szívességből azt átadták az önkormányzatnak, hogy ott egy mindenkinek nyitott sétány jöhessen létre. A megállapodás szerint a strand tulajdonjogát az önkormányzat visszaadta volna a beruházónak – de azt már a jogszabályok nem engedték.
„A beruházó (jogelődje) tulajdonában állt korábban a Balatonszemes, belterület 190/1 hrsz. alatt nyilvántartott 1 ha 4 614 m2 alapterületű ingatlan, amely megosztásra került, és ennek 1 716 m2 területű része (mint 190/3 hrsz. alatti önálló ingatlan) ingyenesen átadásra került Balatonszemes Város Önkormányzata részére a TRSZ-ben megállapodott feltételekkel és kölcsönös elvárásokkal összhangban.
Fontos kiemelni, hogy az ingyenes átadásra nem volt jogszabályi kötelezettségünk, de a partneri együttműködés jegyében ezt vállaltuk, tekintettel a kialakult használati viszonyokra és a helyi Önkormányzat kérésére, és nem igényeltük az ingatlan piaci áron történő kisajátítását.
Az 1716 m2-es ingyenesen átadott ingatlan 485 m2-es alapterületű részét képezi az említett strand területe, melynek használata tekintetében kötött a beruházó területhasználati megállapodást az Önkormányzattal, hogy azon a területen, illetve ahhoz csatlakozva saját vízállást (stéget) és azt kiszolgáló szárazföldi létesítményeket létesítsen.
A strand tehát nem ingyenesen került átadásra, hanem a beruházó egy jelentős méretű (1716 m2) parti sétányt adott át az Önkormányzat részére ingyenesen, és az ennek a részét képező kisebb (485 m2-es) területet használja a használati megállapodásban foglalt ellenérték fejében. Mindemellett a beruházó közel 12 M Ft értékben nyújtott pénzügyi támogatást az Önkormányzat részére, valamint vállalta az átadott parti sétány zöldfelületének 15 M Ft értékben rendezését.
A jogi szakértők egyeztetésének eredményeként alakult ki a végső jogi konstrukció, mivel az önkormányzat kizárólagos tulajdonába átadott, ZKK övezetbe tartozó ingatlan tulajdonjoga visszafelé már nem átruházható, ugyanakkor nyilvánvalóan ingyenesen nem adta volna át a beruházó az ingatlant, ha részleges használatát ilyen módon nem tudta volna biztosítani.”
A strand használatára a fent említett használati megállapodásban foglalt feltételekkel, a hivatkozott 3,3 M Ft-os ellenérték fejében kerül sor. Ahogy Ön is említi, a strand területe nem kerül kerítéssel leválasztásra, csak egy jelképes sövény választja majd el a területet a parti sétánytól” – mondta el a beruházó.
A Biggeorge 4 Ingatlanfejlesztési Alap a 2021-es, polgármesternek küldött előterjesztésben az ingatlan jogi helyzete fejezet alatt azt írta: hogy a Balaton-parttal határos szakaszon a 36/2004 (XII.30.) TNM rendelet és a jelenleg már nem hatályos Balaton törvény alapján közhasználatú parti sétány későbbi kialakításának a helyét kell biztosítani. (A TNM rendelet a Balatonszemes vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló rendeletet takarja.)
Az építkezésről megkérdeztük az önkormányzatot, akik szíves türelmünket kérték, majd hetek múlva sem küldtek választ. Kíváncsiak lettünk volna az önkormányzat álláspontjára: mit gondolnak arról, hogy egy ekkora volumenű beruházás épül a település központi részén, volt-e beleszólásuk abba, hogy mekkora épület létesül a volt kemping területén. Szerettük volna azt is megkérdezni, hogy mi lesz a szabadstrand sorsa.
Szöveg: Zsilák Szilvia – Videó: Bodoky Bence
Címlapkép: Az épülő Szemesbay Resort 2023 augusztusában (fotó: Olvasónk felvétele) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/04/hatalmas-munkagodor-a-balatonszemesi-hattyu-kemping-helyen-153-lakasos-luxuslakopark-epul/ | https://web.archive.org/web/20230928070443/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/04/hatalmas-munkagodor-a-balatonszemesi-hattyu-kemping-helyen-153-lakasos-luxuslakopark-epul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hatalmas-munkagodor-a-balatonszemesi-hattyu-kemping-helyen-153-lakasos-luxuslakopark-epul | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-09-04 00:00:00 | [
"Nagygyörgy Tibor"
] | [
"Biggeorge Alapkezelő Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Balatonszemes",
"Somogy megye"
] | [
"ingatlan",
"civilek",
"környezetkárosítás",
"építőipar",
"önkormányzat",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
58,146 | Orbán Viktor az egyik ellenzéki pártelnök testvérének villájában nyaralt (videó) | A Gulyáságyú Média nemrég egy videofelvételt kapott egy olvasótól, melyen egy hatvan év körüli őszes úr látható, amint kiszáll az Adriai-tengerből, majd egy törülközővel körbetekerve magát komótosan bemegy egy tengerparti villába a bejutáshoz saját kapukódot használva. A rövid felvételen nem nehéz felismerni Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort. | Olvasási idő: 10 perc.
A Gulyáságyú Média nemrég egy videofelvételt kapott egy olvasótól, melyen egy hatvan év körüli őszes úr látható, amint kiszáll az Adriai-tengerből, majd egy törülközővel körbetekerve magát komótosan bemegy egy tengerparti villába a bejutáshoz saját kapukódot használva. A rövid felvételen nem nehéz felismerni Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort.
Idén augusztus 8-a és 15-e között Orbán Viktor nem adott életjelet magáról. A kormányfő augusztus 7-én még az Országos Műszaki Irányító Törzsnél tett látogatást, majd a következő nyilvános programja augusztus 16-án volt, amikor kabinetvezetői értekezleten vett részt. E két dátum között a közösségi médiában igen aktív kormányfő a Facebook-oldalára sem posztolt.
Tartalom
Kevesebb Balaton, több Adria
A videót lapunkhoz eljuttató olvasó azt állította, hogy a felvétel 2023. augusztus 11-én dél körül készült Abbáziában (horvátul Opatijában).
Egy megfelelő online eszköz – mely egyes települések időjárásának historikus adatait őrzi – segítségével ellenőriztük azt, hogy Opatijában a kérdéses napon a videón láthatóval megegyező volt-e az időjárás.
Ebben az adatbázisban azt találtuk, hogy augusztus 11-én a fiumei-abbáziai öbölben (Kvarner-öböl) napsütéses, 27-29 celsius fokos időjárás volt, némi átvonuló felhővel. Csakúgy, mint a hozzánk eljuttatott videóban látható.
Abbázia az Osztrák-Magyar Monarchia előkelőségeinek kedvelt üdülőhelye volt, maga Ferenc József osztrák császár és magyar király is nyaralt itt több alkalommal. Most Horvátországhoz tartozik, a horvát tengerpart egyik legdrágább települése.
Abbázia ezen részén a tengerpart mellett számos luxusvilla áll, melyekből a tenger egy sétányon, azaz közterületen keresztül érhető el, ugyanis Horvátországban a tengerpartot közösnek kell megőrizni, így a tengerparti villákból is közterületen keresztül érhetőek el a tengerparti szabadstrandok.
Ember, most jövök ki a tengerből
A videót lapunkhoz eljuttató személy azt állította, hogy augusztus 11-én dél körül egyszer csak kipenderült Orbán Viktor miniszterelnök az ominózus villa tengerparti bejáratán keresztül, lesétált a partra, úszott egy szép nagy kört, úgy tíz percet, majd kijött a vízből, egy lépcsőn felsétált a rezidencia bejáratához, ahol egy számkombináció segítségével kinyitotta a kaput és visszament a villába.
A lapunknak megküldött videón ez a jelent látható a miniszterelnök lépcsőn való felkapaszkodásától egészen addig, hogy a kóddal kinyitja a kaput.
Informátorunk megnevezte a kérdéses ingatlan pontos címét is, ám ezt nem találtuk elégséges bizonyítéknak, ezért a Google Utcakép (Google Street View) szolgáltatása segítségével azonosítottuk be a helyszínt: összehasonlítottuk a Google utcakép-felvételeit a videón láthatóval.
Így vált egyértelművé , hogy valóban arról az abbáziai tengerparti villáról van szó, amelyről lapunk forrása beszélt. A többszintes nyaraló csodálatosan fel van újítva, a tengerpartról is látható, gyönyörű kerttel rendelkezik.
Érdekesség, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter újságírói kérdésére trükkösen válaszolva ugyan, de lényegében azt állította az augusztus 24-i kormányinfón, hogy Orbán Viktor nem volt augusztus 20-a előtt nyaralni.
„A munka nyáron sem áll meg”
Orbán miniszterelnök a nyáron két alkalommal is szóba hozta a nyaralás (illetve annak hiányának) témáját.
Augusztus 17-én egy Lázár Jánossal közös fotót tett közzé a Facebook-oldalán és azt fűzte hozzá, hogy
„A munka nyáron sem áll meg. Lázár János miniszterrel azon dolgozunk, hogy Magyarország tovább erősödjön!”
Egy nappal később, augusztus 18-án pedig a szokásos pénteki Kossuth rádiós beszélgetésében pedig úgy fogalmazott, hogy
„Látja, hogy nyáron sem áll meg az élet meg a munka, ilyen nehéz gazdasági helyzetben a nyaralás nem engedhető meg néhány kulcsminiszter számára, úgyhogy dolgozunk.”
Mit mond a a horvát ingatlannyilvántartás?
Az még talán nem volna közügy, hogy a miniszterelnök az Adriai-tengerben úszkál, hiszen mindenkit megillet a pihenés. Ám kíváncsivá tett bennünket Gulyás Gergely miniszter fent idézett zavart tagadása, így utánanéztünk a horvát földhivatali nyilvántartásban, hogy kinek a tulajdonában áll a kérdéses ingatlan.
A Horvátország ingatlan-nyilvántartásában történt kutakodásunk meghökkentő eredménnyel járt, ugyanis az adatbázis szerint a kérdéses, közel 350 négyzetméteres villa az LMP frakcióvezetője-társelnöke, Ungár Péter testvérének kizárólagos tulajdonában áll.
A névazonosság kizárt, ugyanis Ungár Péter testvérének a horvát ingatlan-nyilvántartásban szereplő (magyarországi) címe megegyezik a magyar cégnyilvántartásban szereplő címével.
BIF, a brifkó
Ungár Péter és testvére, valamint édesanyjuk, Schmidt Mária (a Terror Háza Múzeum főigazgatója, korábbi kormánybiztos) a tulajdonosai a Pió-21 Kft. elnevezésű családi cégüknek.
A Pió-21 Kft. a fő részvényese a BIF Nyrt. elnevezésű részvénytársaságnak. Mindkét cégnek vezető tisztségviselője az Orbán Viktornak nyaralóhelyet biztosító Ungár-testvér.
A BIF Nyrt. igazgatóságban helyet kapott Vaszily Miklós, aki az Indamedia Csoport társtulajdonosa, egyben a TV2 igazgatóságának elnöke és a PestiSrácok.hu kiadójának egyik közvetett tulajdonosa is.
Agrárvigadalom
2017-ben határozta el a kormány, hogy az agrártárca – az akkori tervek szerint 2022-ig – bérelt irodákba költözik.
2018-ban a HVG cikkezett róla, hogy az Agrárminisztérium irodáinak elhelyezése céljából a kormány döntéshozóinak választása az Ungár-testvérek és Schmidt Mária-érdekeltség BIF Nyrt. egyik irodaházára, a budapesti belvárosi Vigadó Palota Irodaházra esett a választásuk.
Ez a részvénytársaság 2018. szeptember 17-én kelt, a Budapesti Értéktőzsde honlapjára feltöltött rendkívüli részvényesi tájékoztatásából is kiderül. Ebben azt közlik, hogy a Vigadó Palota irodaház teljes, 15.000 négyzetmétert meghaladó területét bérbe adták az Agrárminisztériumnak.
Lapunk munkatársa egy hete meglátogatta az épületet és azt tapasztalta, hogy jelenleg is az Agrárminisztérium használja az épületet, olyannyira, hogy Nagy István agrárminiszter tárcavezetői irodája is ott található.
A minisztérium munkatársaitól származó információnk, hogy egyelőre semmi jele annak, hogy kiköltöznének a Vigadó Palotából, a tárca hivatalnokaival legalábbis nem közöltek ilyet.
Hogy mennyire fontos üzlet a BIF Nyrt. számára az állammal való üzletelés, azt egy másik, a Budapesti Értéktőzsde honlapján fellelhető dokumentumban maga a részvénytársaság ecseteli.
A 2019. évi féléves üzleti jelentésben a Schmidt-Ungár cég megjegyzi, hogy a bérbeadási- és üzemeltetési díjbevételeik megduplázódása (720.910 Ft-ról 1.493.393-ra (=772.483 többlet) – a szerk.) a […] Vigadó Palota […] bérbeadásából származó bérleti- és üzemeltetési díjbevételéből ered.
Visszacsatolások
Természetesen kérdéseket küldtünk cikkünk főszereplőinek.
A Miniszterelnöki Sajtóirodától többek között azt tudakoltuk, hogy milyen körülmények között beszélte meg Orbán Viktor Ungár Péter testvérével, hogy az ő ingatlanában tölti a szabadidejét, illetve kivel, milyen módon egyeztették az ingatlan átengedését.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy Orbán Viktor fizetett-e, és ha igen, akkor milyen összeget az ingatlan használatáért.
Azt is firtattuk, hogy amennyiben netán ingyenesen használta Orbán Viktor az LMP társelnöke és frakcióvezetője testvérének villáját, úgy Magyarország kormányfője nem tartja-e aggályosnak, hogy egy olyan részvénytársaság vezetője és tulajdonosa ad neki térítésmentes juttatást, mely üzleti kapcsolatban áll a magyar kormánnyal.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke úgy reagált a Gulyáságyú Média ezen felvetéseire, hogy ő csupán Orbán Viktor hivatalos programjairól tud tájékoztatást adni, a magánprogramjairól nem.
Lapunk válaszlevelében tájékoztatást kértünk arról, hogy ez esetben augusztus 7-e és 16-a között volt-e a Orbán miniszterelnöknek hivatalos programja és mely(ek) volt(ak) az(ok), ám erre már nem kaptunk választ Havasi Bertalantól.
Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője-társelnöke portálunk kérdéseire küldött reagálását szó szerint idézzük:
„A nővérem valóban tulajdonosa a kérdésben szereplő horvátországi ingatlannak, de abba, hogy kit lát ott vendégül, nincs beleszólásom.
A magyar politika egyik elég részletesen kitárgyalt mozzanata, hogy édesanyám és a miniszterelnök szoros viszonyt ápolnak egymással, a miniszterelnök ennek keretében például édesanyám budapesti házában is viszonylag gyakran megfordul.
Én ezt próbálom átláthatóan kezelni, így az se titok, hogy én nem csak a munkahelyemen futottam már össze Orbán Viktorral, hanem a privát életemben is. Ha van, aki úgy gondolja, hogy az nem lehet ellenzéki, akinek a családja fideszes, akkor azt elfogadom, de továbbra is rendületlenül bízom abban, hogy olyan országban élünk, ahol a választók nem az alapján ítélnek meg, hogy a családtagjaim mit tesznek, hanem az alapján, hogy én mit teszek és mondok.”
Szerettük volna megszólaltatni Ungár Péter testvérét is, ám a képviseletében válaszoló ügyvéd a konkrét kérdéseinkre csupán annyit reagált, hogy szerintük valamennyi kérdés ügyfelük, azaz Ungár Péter testvérének magánéletére vonatkozik.
– reagálta az Ungár-testvér jogi képviselőjeként bemutatkozó férfi.
Korábban, a hét elején próbáltuk kikérni az Agrárminisztérium és a BIF Nyrt. között köttetett szerződést. A kormány központosított beszerzési szerve, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság és az agrártárca válaszra sem méltatta lapunkat és így olvasóinkat, míg a BIF Nyrt-től azt a tanácsot kaptuk, hogy a szerződést közérdekű adatigénylés keretében kérjük ki az Agrárminisztériumtól.
A BIF Nyrt. jogi osztályvezetője azt az ígéretet tette, hogy készek minden olyan tájékoztatást megadni lapunk részére, mely nem minősül üzleti titoknak. Ugyanakkor azt írták, hogy az általunk válaszadásra adott határidő igen rövid, ezen időtartam nem elegendő a válaszadásra.
Visszakérdeztünk, hogy mit valószínűsítenek, mikorra tudunk választ kapni, ám erre már nem feleltek.
Videónk az esetről
A nekünk megküldött eredeti videóban a miniszterelnök félmeztelenül is látható. A miniszterelnököt is megilleti a méltóság megőrzése iránti igény – nem utolsó sorban Magyarország méltóságának megőrzése végett, ezért a teljes videóból csak azt a részt mutatjuk meg, melyen nem látható félmeztelenül.
Ugyanígy, felismerhetetlenné, beazonosíthatatlanná tettük Ungár Péter testvérének ingatlanát, mely az eredeti videóban homályosítás nélkül látható – ezért és így sikerült nekünk is megtalálni.
Lapunk szerkesztője a cikkről, valamint készítésének körülményeiről a Partizán adásában számolt be hosszabban:
Kapcsolódó írásaink
2023-09-08 | https://gulyasagyumedia.hu/2023/09/08/orban-viktor-nyaralas-ungar-peter-lmp-ellenzek-video/?fbclid=IwAR3sPfxN-b-Spl708klJtn9iOuX0rvhNFlWVf0EJCHloqaE2Nl_nQb4NzuM | https://web.archive.org/web/20231111224211/https://gulyasagyumedia.hu/2023/09/08/orban-viktor-nyaralas-ungar-peter-lmp-ellenzek-video/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-az-egyik-ellenzeki-partelnok-testverenek-villajaban-nyaralt-video | gulyasagyumedia.hu | hungarian-news | 2023-09-08 10:55:28 | [
"Orbán Viktor",
"Schmidt Mária",
"Ungár Anna",
"Ungár Péter"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Budapesti Ingatlanhasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.",
"Pió 21 Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"utazás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [] |
58,147 | A NER egyetlen elképesztő interjúban: úgy beszélgetett az Index főszerkesztője a Szijjártó Pétert meghajóztató... | Mindenre rákérdeztek, de valójában semmire sem kérdeztek rá a kormányzati médiaistállóba tartozó Index vezető szerkesztői, amikor meginterjúvolták a NER utóbbi éveinek egyik legsikeresebb üzleti háttéremberét, Szíjj Lászlót. A Mészáros Lőrinccel igen szoros kapcsolatokat ápoló, gazdaságilag vele együtt felemelkedő, a rendszer elitjét luxusjachtján nyaraltató építési vállalkozó interjújának az adja a különlegességét, hogy szinte sosem ad ilyet, még a kormánymédiának sem. | Mindenre rákérdeztek, de valójában semmire sem kérdeztek rá a kormányzati médiaistállóba tartozó Index vezető szerkesztői, amikor meginterjúvolták a NER utóbbi éveinek egyik legsikeresebb üzleti háttéremberét, Szíjj Lászlót.
A Mészáros Lőrinccel igen szoros kapcsolatokat ápoló, gazdaságilag vele együtt felemelkedő, a rendszer elitjét luxusjachtján nyaraltató építési vállalkozó interjújának az adja a különlegességét, hogy szinte sosem ad ilyet, még a kormánymédiának sem.
Az interjú a résztvevők személye és az őket összekötő viszonyrendszer miatt igen érdekes, bár a szó klasszikus értelmében szinte semmi sem derül ki belőle.
Hacsak az nem, hogy Pesty László beígért leleplezései tényleg zavart okozhattak az állampárti rendszerben, vagyis tényleg lehet valami a kezében.
Miért érdekes ez?
A NER hálózatának alapját képező milliárdosok szinte sosem nyilatkoznak a sajtónak. Ezért is különleges, hogy Duna Aszfalt nevű építőcégéről, illetve a magyar külügyminiszter és Mészáros Lőrinc jachtoztatásáról, illetve Lady MRD nevű luxushajójáról ismert Szíjj László vállalkozó interjút adott az Indexnek.
Kik a főszereplők?
Az interjúnak már az első kérdés elhangzása előtt izgalmas hangulatot kölcsönöz a benne résztvevők személye. Szíjj Lászlót ugyanis Fekete-Szalóky Zoltán, az Index főszerkesztője és egyik helyettese, Ilku Miklós interjúvolta meg.
A főszereplő tiszakécskei építési vállalkozó, a település rendszerváltás utáni polgármestere, aki tehetős, de magyar szinten sem kiugróan gazdag üzletemberből még csak nem is a NER-korszak legelején, hanem néhány évvel később, Simicska Lajos bukása után lett szinte egy csapásra az egyik leggazdagabb magyar és a 10-100 milliárdos nagyságrendű közbeszerzések királya. Szíjj központi cége, a Duna Aszfalt rövid idő alatt átvette a korábbi központi NER-pénzszivattyú, a Közgép helyét az állami építési megrendelésekben. Ennek a folyamatnak volt szimbolikus lépése, amikor Szíjj 2018-ban megvette és a birodalmába olvasztotta a simicskátlanított Közgépet. Szíjj minden túlzás nélkül Mészáros Lőrinc ikercsillagaként rakétázott a rendszer legbelső, leggazdagabb köréig: építőipari felemelkedése szigorúan együtt mozgott Orbán Viktor gyerekkori barátjának sikereivel. 2018 és 2020 között a két szorosan együttműködő üzletember cégei együtt 1500 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek. Szíjj egy horvát ingatlanfejlesztőben is társtulajdonosa Mészáros Lőrincnek, akivel a CLH Kft.-ben is közösen vesznek részt, és cége a Mészáros & Mészáros Kft.-vel is rendszeresen dolgozik közös építőipari projektekben.
Szíjj a magánéletben is közeli viszonyt ápol az egykori felcsúti polgármesterrel és a kormány legbelső körével. Többek között azáltal, hogy ő a kormányzat, az állampárt és a vele összefonódott üzleti kör nyári luxushajóztatója. Két korábbi jachtjának egyikén ingyen nyaraltatta Szijjártó Péter külügyminisztert és családját, miközben százmilliárdos szerződéseket kötött az állammal. De a Lady MRD fedélzetén rendszeresen látták Mészáros Lőrincet és családját is. Szíjj közben az Orbán Viktor és a belső kör által használt magánrepülővel utazott focimeccsre, dokumentáltan legalább egyszer. | https://444.hu/2023/09/08/a-ner-egyetlen-elkepeszto-interjuban-ugy-beszelgetett-az-index-foszerkesztoje-a-szijjarto-petert-meghajoztato-szijj-laszloval-mintha-a-jachtbiznisz-krumplitermesztes-lenne- | https://web.archive.org/web/20230910172822/https://444.hu/2023/09/08/a-ner-egyetlen-elkepeszto-interjuban-ugy-beszelgetett-az-index-foszerkesztoje-a-szijjarto-petert-meghajoztato-szijj-laszloval-mintha-a-jachtbiznisz-krumplitermesztes-lenne- | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-egyetlen-elkepeszto-interjuban-ugy-beszelgetett-az-index-foszerkesztoje-a-szijjarto-petert-meghajoztato | 444 | hungarian-news | 2023-09-08 00:00:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
58,148 | Pintér Sándor nem jelent meg a kínai lélegeztetőgép-bizniszről szóló értekezleten | Határozatképtelen volt az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülése, miután nem jelent meg a meghallgatni kívánt Pintér Sándor belügyminiszter | Határozatképtelen volt az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülése, miután nem jelent meg a meghallgatni kívánt Pintér Sándor belügyminiszter, és távol maradtak a kormánypárti képviselők is. Az ülésen a kínai lélegeztetőgépekről lett volna szó. A Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője szerint számot kellett volna adni arról, hogy három év után felelősségre vonnak-e valakit a 300 milliárd forintért megvett és azóta is raktárakban tárolt, használhatatlan lélegeztetőgépekért.
Varga Zoltán, a bizottság DK-s elnöke szerint a kormány duplán okozott kárt az adófizetőknek a kínai lélegeztetőgépekkel: először túlárazva szerezték be azokat, majd fizettek az egyszer sem használt gépek tárolásáért is.
A DK szerint „fideszes csókosoknak” fizetett a kormány a gépekért, pedig a pénzt bérekre, tanárok, tűzoltók, egészségügyisek megfizetésére is lehetett volna költeni. | https://magyarnarancs.hu/belpol/pinter-sandor-nem-jelent-meg-a-kinai-lelegeztetogep-bizniszrol-szolo-ertekezleten-261622 | https://web.archive.org/web/20231030212551/https://magyarnarancs.hu/belpol/pinter-sandor-nem-jelent-meg-a-kinai-lelegeztetogep-bizniszrol-szolo-ertekezleten-261622 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pinter-sandor-nem-jelent-meg-a-kinai-lelegeztetogep-bizniszrol-szolo-ertekezleten | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-09-07 00:00:00 | [
"Pintér Sándor"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Magyar Országgyűlés"
] | [] | [
"egészségügy",
"gazdálkodás",
"lélegeztetőgép"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
58,149 | Eladja az állam a Posta Biztosítókban lévő tulajdonrészét | A magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. nyílt, piaci versenyfolyamat keretében értékesíti a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben tulajdonolt 66,9 százalékos üzletrészét | A magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. nyílt, piaci versenyfolyamat keretében értékesíti a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben tulajdonolt 66,9 százalékos üzletrészét
– jelentette be kedden a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A közleményben ismertették, hogy" a nemzetközi sztenderdeknek és legjobb gyakorlatoknak megfelelő transzparens értékesítési eljárás lebonyolításával" a Deloitte nemzetközi tanácsadócéget bízták meg.
A folyamat előkészítését követően az október elején induló indikatív ajánlati fázis a tervezet szerint október végéig tart. A kötelező ajánlati fázis december végéig zárulhat, amely alapján a kiválasztott vevővel a jövő év elején kerülhet sor a szerződéskötésre.
A magyar állam korábban deklarálta, hogy nem célja a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben meglévő többségi tulajdonának a hosszú távú megtartása. Átmeneti tulajdonosi szerepvállalása a biztosítási piac konszolidációját kívánja elősegíteni, az állami tulajdonosi érték maximalizálása mellett.
A tranzakció – a lakosság érdekeivel összhangban – hozzájárul a biztosítási piacon megfigyelhető verseny és a szolgáltatás minőségének javításához – közölte a minisztérium. | https://magyarnarancs.hu/gazdasag/eladja-z-allam-a-posta-biztositokban-levo-tulajdonreszet-261531 | https://web.archive.org/web/20230906144046/https://magyarnarancs.hu/gazdasag/eladja-z-allam-a-posta-biztositokban-levo-tulajdonreszet-261531 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eladja-az-allam-a-posta-biztositokban-levo-tulajdonreszet | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-09-05 00:00:00 | [] | [
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Gazdaságfejlesztési Minisztérium",
"Magyar Posta Biztosító Zrt.",
"Magyar Posta Életbiztosító Zrt."
] | [] | [
"privatizáció",
"biztosítók/biztosítás"
] | [] |
58,150 | Előtte-utána képeken, ahogy a NER letarolta a Svábhegyet Tiborcz István új elitklubja körül | Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke osztott meg két képet Tiborcz István most megnyílt svábhegyi privát klubjának környékéről. A képpáron jól látszik, hogyan tarolták le a fákat pár év alatt a korábban erdős területen, hogy a helyükre 16 luxusingatlant húzzanak fel. | Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke osztott meg két képet Tiborcz István most megnyílt svábhegyi privát klubjának környékéről. A képpáron jól látszik, hogyan tarolták le a fákat pár év alatt a korábban erdős területen, hogy a helyükre 16 luxusingatlant húzzanak fel.
Így nézett ki a Svábhegy a beruházások előtt:
És így néz ki most:
A Botaniq Budai Klub (a kép jobb felső sarkában) a 2003-ban bezárt Fonográf Klub helyén nyílt meg a napokban. Az ingatlant és a körülötte elterülő, eredetileg erdős telket a Piarista Rend kapta meg egyházi kárpótlásul még a rendszerváltás után – írja Kovács Gergely. A képek alapján a piaristák az egész telek felaprózása és jelentős részben értékesítése mellett döntöttek.
A terület, amely közvetlenül a néhai Fonográf klub alatt látható, Szíjj László NER-közeli vállalkozó tulajdona. Balra lent az a kis csücsök a szintén NER-közeli Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozik.
A képen látható a „Költő Kert” fantázianevű villapark is, amelyről itt tud képeket nézegetni.
„A XII. kerületi önkormányzat észrevehette volna, hogy itt gyakorlatilag egy erdő van, de nem így tett. Meghagyta beépíthető lakóövezetnek, aminek látható a következménye” – írja az MKKP elnöke. | https://telex.hu/belfold/2023/09/08/svabhegy-tiborcz-istvan-ner-tarolas-erdo-elitklub | https://web.archive.org/web/20231012175507/https://telex.hu/belfold/2023/09/08/svabhegy-tiborcz-istvan-ner-tarolas-erdo-elitklub | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elotte-utana-kepeken-ahogy-a-ner-letarolta-a-svabhegyet-tiborcz-istvan-uj-elitklubja-korul | Telex | hungarian-news | 2023-09-08 13:45:38 | [
"Nyerges Zsolt",
"Szíjj László",
"Tiborcz István"
] | [] | [
"Bp. XII. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"környezetkárosítás",
"vendéglátás",
"klientúra",
"NER HOTEL"
] | [] |
58,151 | Túl azon, hogy teljes képtelenség, használatba vételi engedélye sincs „Attila király” zsadányi „fapalotájának” | Megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, vagy szakmai bizottság, hogy Zsadányban állt-e Attila „palotája”? Mi alapján ítéltek oda Zsadány Községnek 116 millió forintot erre a célra? – kérdezte korábbi cikkeink nyomán Gurmai Zita (MSZP) országgyűlési képviselő Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert. Elképesztő választ kapott. | Ahogy nemrégiben megírtuk, a „nyitás” után két hónappal, a turisztikai szezon kellős közepén látogattunk el a Békés megyei Zsadányba, ahol az amatőr helytörténésznek sem nevezhető polgármester szerint egykor „Attila király” fővárosa volt. E hazugság révén közel 120 millió forintból megépült fapalota azonban a turisztikai szezon kellős közepén nem látogatható.
Esetünkben egy, a történelemhez és a régészethez nem értő ember, Dudás Árpád zsadányi polgármester fantazmagóriájára, azaz jókora történeti hazugságra épül a projekt. Ennek az elképesztő ostobaságnak az a lényege, hogy a faluvezető minden idevágó szakmai ismeret nélkül az általa megismert könyvekből azt „olvasta ki”, hogy a 450-es évek elején sehol máshol nem lehetett „Attila király fővárosa”, mint Zsadányban. Ennek egy jókora táblával is igyekszik érvényt szerezni a településen. Ezt az elméletnek sem nevezhető gondolatkísérletet a történész és régész szakma minden elemében cáfolja.
Mindezek ellenére, ha több ütemben is és igencsak elhúzó kivitelezéssel, többszöri csúszással, de Dudásnak és az általa vezetett zsadányi önkormányzatnak sikerült az EU-tól és a magyar költségvetésből valamivel több mint 116 millió forintot lehívni. Ennek nyomán nagy sokára elkészült a „fapalota”, ami gyakorlatilag egy faház. A benne lévő kiállítás relikviái között pedig az egyik vitrinben azokat a könyveket láthatná az érdeklődő, amelyeket Dudás olvasott, s amelyekből megszületett a világmegváltó ötlete. Ám, mint beszámoltunk, nem láthatja a „fapalotát” és az ún. tárlatot senki, mert a június 3-i megnyitó után zárva van a községi polgármester szerint nevezetes kiállítás.
Ennek okára és arra kérdezett rá Gurmai Zita szocialista parlamenti képviselő nemrégiben Navracsics Tibor területfejlesztési miniszternél, hogy megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, régészekből, történészekből álló szakmai bizottság azt az állítást, hogy Zsadányban állt-e Attila „palotája”. Mi alapján ítéltek oda Zsadánynak 116 millió forintot erre a célra? Az iránt is érdeklődött, hogy miért nincs nyitva a „tárlat”. Ami annál is érdekesebb, mert a nyár elején ünnepélyesen megnyitották a „fapalotát”. A KESMA-birodalomhoz tartozó megyei propagandalap erről egyebek között azt írta, hogy átadták és a közönség számára megnyitották a „fapalotát.” Augusztusi ottjártunkkor kiderült, ez nem igaz. Zárt ajtókat találtunk. A nyitva tartásról, vagy arról, hogy mikor nyílik meg, esetleg hogy kit kellene keresni, hogy meglátogathassuk az úgynevezett kiállítást, nem találni a helyszínen semmit.
Gurmai írásbeli kérdésére Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára válaszolt. Formálisan legalábbis. A felvetett kérdések jó részére nem is reagált. Jelezte,
„a projekt még nem zárult le, megvalósítása folyamatban van, a helyszín a projekt zárását, illetve a használatbavételi engedély megszerzését követően lesz látogatható”.
Majd kifejtette, hogy a támogatási kérelmet a TOP-1.2.1-15 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés című kiírásra nyújtották be, amelynek forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosította. „A beruházás célja, hogy Zsadány is bekapcsolódhasson a turisztikai vonzerővel bíró települések közé” – zárta sorait az államtitkár.
„Az államtitkár a lényegi kérdésre nem válaszolt, csak azzal takarózott, hogy a hat éve (!) húzódó projekt még nem zárult le. Hivatalosan valóban szeptember 30-ára kellene elkészülnie a fogadóteremnek, amit június 3-án a polgármester már ünnepélyesen átadott” – a reagált minderre a Narancs.hu-nak Gurmai zota. Hozzátette, furcsa, hogy egy „turisztikai attrakció” a nyári szezon után lesz látogatható. „Ez azonban legkevésbé sem pótolta a választ arra a kérdésemre, hogy: Megvizsgálta-e tudományos szempontból bármilyen testület, régészekből, történészekből álló szakmai bizottság azt az állítást, hogy Zsadányban állt-e Attila »palotája« A projektösszefoglalóban ugyanis az szerepel, hogy: „»A kiállító tér létrehozásának apropója, hogy Zsadány község bizonyíthatóan Attila, a királyok királyának uralkodói központja volt.« Hol vannak hát ezek a bizonyítékok, amikor 116 milliót fizettek ki ez alapján?” – kérdezte a MSZP-s országgyűlési képviselő.
Érdekes dokumentumot találtunk arról, amiről Latorcai is írt a használatba vételi engedély kapcsán. Egy nyilvános adatbázis, az etdr.gov.hu beszámol arról, hogy a zsadányi önkormányzat ez év május 2-án benyújtotta az „Attila fapalotája építés használatba vételi engedély kérelmét.” Ám ezt nyolc nappal később, május 10-én visszavonta. A dokumentumból az ok nem derül ki, emiatt kerestük Dudás Árpád polgármester, ám ezúttal sem értük utol. Ezek után – használatba vételi engedély nélkül – mégis átadták és megnyitották a „fapalotát”, amely azonban azóta zárva van. Ám kiderült, ez sem egészen igaz. Zsadányi lakosok elmondták portálunknak, engedély hiányában ugyan, de legutóbb a helyi futballcsapat, mellettük nyugdíjasok vették birtokba a közel 120 millió forintból épült „palotát”. Sőt, a legnagyobb közösségi oldalra kitett bejegyzés és fotók tanúsága szerint a mögöttünk hagyott hétvégén magánszemélyek tartottak ott születésnapi ünnepséget. Használatba vételi engedély hiányában – ezek szerint – teljesen szabálytalanul. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tul-azon-hogy-teljes-keptelenseg-hasznalatba-veteli-engedelye-sincs-attila-kiraly-zsadanyi-fapalotajanak-261626 | https://web.archive.org/web/20230913034954/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/tul-azon-hogy-teljes-keptelenseg-hasznalatba-veteli-engedelye-sincs-attila-kiraly-zsadanyi-fapalotajanak-261626 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tul-azon-hogy-teljes-keptelenseg-hasznalatba-veteli-engedelye-sincs-battila-kiralyr-zsadanyi-bfapalotajanakr | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-09-08 00:00:00 | [
"Dudás Árpád",
"Latorcai Csaba",
"Navracsics Tibor"
] | [] | [
"Békés megye",
"Zsadány"
] | [
"támogatás",
"EU",
"idegenforgalom",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
58,152 | Az adófizetők 288 millió forintja után futnak Szijjártóék, amit egy óriási számlagyárnak utaltak át | A külügyminisztérium negyedmilliárd forintot meghaladó vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt. A nyertes cégnek szélsebesen átutalták a pénzt, noha az már a döntés pillanatában megsértette a pályázati feltételeket. Szijjártó Péterék bejelentették a követelésüket a felszámolónak, de a kár megtérülése kétséges. A fiktív számlákkal visszaélő cégcsoportot több milliárdos csalással gyanúsítják. A külügyi pályázaton nyertes cég gyanúsított ügyvezetőjét hiába kerestük, telefonja visszajelzései alapján külföldön lehet. | Szijjártó Péter külügyminiszter írta alá azt a dokumentumot, amelyben a tárca 288 millió forintot és annak kamatait jelölte meg követelésként egy felszámolás alá került céggel szemben, ami az elmúlt évek egyik legbotrányosabb számlagyárának a része – értesült a 24.hu.
A Top Hygiene Kft.-ről korábban megírtuk, nem sokkal azután került felszámolás alá, hogy az említett 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást elnyerte a Külgazdasági és Külügyminisztérium pályázatán. Ezt a tárca a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai ellentételezésére írta ki versenyképesség-növelés céljából.
Csakhogy a szóban forgó cég körülményei már a pályáztatás során gyanúsak lehettek volna. Például azért, mert a pályázat benyújtása idején a papíron 174 főt foglalkoztató társaság egy zuglói kertes ház alagsorába volt bejegyezve. Ráadásul a cég már a támogatói döntés megszületésekor megsértette a pályázati kiírás feltételeit. A külügy pályázati kikötései közt szerepelt ugyanis, hogy a pályázóknak meg kellett tartaniuk a pályázat előtti egy év foglalkoztatotti átlag létszámát a beruházás befejezéséig. A Top Hygiene Kft. a pályázata benyújtásakor – 2020 novemberében – papíron 174 embert foglalkoztatott, ám a támogatói döntés meghozatalakor, 2021 februárjában már csak kilenc alkalmazottja volt. Tehát néhány hónap leforgása alatt kirúgta az alkalmazottai több mint 90 százalékát, majd bezsebelte a negyedmilliárd forintot meghaladó támogatást.
A pályázatot a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. bonyolította a tulajdonosi jogokat gyakorló Külgazdasági és Külügyminisztérium nevében. Az ügynökségnek a pályázati kiírás szerint a támogatói okirat aláírását követően 60 nap állt volna rendelkezésre, hogy átutalja a támogatási összeget. A Top Hygiene Kft. esetében azonban a HIPA
a támogatás elnyerése után 7 nappal már át is utalta a teljes összeget.
Négy hónappal később a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága zár alá vételt rendelt el a társaságnál. Majd végrehajtás, és végül felszámolási eljárás indult. Az utóbbi eljárásban jelentette be a külügyminisztérium tavaly a kamatokkal 293 millió forintra duzzadt követelését a felszámolónak, egyben visszavonta a támogatói okiratot. Azóta – mint azt Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos függelten országgyűlési képviselő kérdésére közölte – nyomoznak is az állami támogatás ügyében.
Az említett bűnügyi zárat a NAV egy 2019 óta zajló nyomozás keretében rendelte el a Top Hygiene Kft.-nél, kiderült ugyanis, hogy a társaság része volt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárának, amelyre a hatóságok 2021 nyarán csaptak le nyolcvan helyszínen. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfáját tüntették el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. A NAV a nyomozásról értesítette a külügyminisztériumot, és egy tavaly áprilisban kelt levél szerint érdeklődött a tárcánál, hogy átutalták-e a 288 millió forintot a Top Hygiene Kft.-nek. A hatóság egyben vizsgálat lefolytatását javasolta a minisztériumnak.
A Top Hygiene Kft. volt ügyvezetőjét gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók, ám K. Tibor szabadlábon védekezhet. Kerestük az ügyvezetőt, de hiába hívtuk, nem fogadta hívásunkat, illetve olyan is előfordult, hogy a telefonja ki volt kapcsolva.
Utóbbi esetben egy szláv és angol nyelven jelezte a géphang, hogy a telefonszám jelenleg nem elérhető, ami arra utalhat, hogy K. Tibor külföldön tartózkodik.
A számlagyár ügyében a hatóságok vizsgálata érintette a többi között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége e cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt Fuzik Zsolt is, akinek nevével összeforrt a számlagyár ügye. Ő korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-nál volt informatikai vezető.
A bűnügynek bőven akadnak politikai vetületei is. A 444.hu írta meg, hogy Pintér Sándor belügyminiszter köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a számlagyár tagjaira, Pintér bizalmasa, Tasnádi László cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A nyomozók viszont inkább a baloldali szereplőkkel foglalkoztak, azokkal is főként a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Fuzik ugyanis vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Fuzik vallomása alapján gyanúsították meg az MSZP-s zuglói polgármestert, Horváth Csabát, valamint Tóth Csaba volt zuglói szocialista országgyűlési képviselőt, aki a gyanú szerint 280 millió forint kenőpénzt vett át. Mindkettőjüket a számlagyártól független – de azzal személyi és céges átfedéseket mutató – zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt hallgatták ki. | https://24.hu/belfold/2023/09/08/szamlagyar-kulugyminiszterium-288-millio-forint-tamogatas-top-hygiene-kft-szijjarto-peter-felszamolas-nav-nyomozas-fuzik-zsolt/ | https://web.archive.org/web/20231202045600/https://24.hu/belfold/2023/09/08/szamlagyar-kulugyminiszterium-288-millio-forint-tamogatas-top-hygiene-kft-szijjarto-peter-felszamolas-nav-nyomozas-fuzik-zsolt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-adofizetok-288-millio-forintja-utan-futnak-szijjartoek-amit-egy-oriasi-szamlagyarnak-utaltak-at | 24.hu | hungarian-news | 2023-09-08 00:00:00 | [
"Fuzik Zsolt",
"Horváth Csaba",
"Pintér Sándor",
"Szijjártó Péter",
"Tasnádi László",
"Tóth Csaba (MSZP)"
] | [
"HIPA Nonproft Zrt.",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium",
"Top Hygiene Kft."
] | [] | [
"támogatás",
"felszámolás - végelszámolás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
58,153 | Harmadszor is zöld utat adott a kormányhivatal a balatonföldvári „strandkikötőnek” | A helyi civil szervezet ezért újra bírósághoz fordul, de vizsgálódik az alapvető jogok biztosa is. | Két alkalommal adott már zöld utat a Veszprém megyei kormányhivatal a balatonföldvári Nyugati strand közepén épülő, a Balatonba egyik oldalon majdnem 400 méterre benyúló mólószárú e-kikötőnek (másodjára másfél nap alatt), de a helyi civilek mindkétszer elérték, hogy a bíróság ezeket az engedélyeket megsemmisítse. A beruházó engedélykérelmét a kormányhivatal most harmadszorra is jóváhagyta, nem látva akadályát az építkezésnek, pontosabban az építkezés folytatásának, hiszen a kikötő az egy éve tartó huzavona alatt már nagyjából félkész állapotba került. (Az e-kikötőről szóló cikkeink ide kattintva érhetők el.)
174 lakossági beadvány
A Pécsi Törvényszék mindkét korábbi kormányhivatali hozzájárulásban elsősorban azt kifogásolta, hogy a strandi kikötőépítés ellenkezik Balatonföldvár város helyi építési szabályzatával, miszerint a strand funkciója nem változtatható meg. A déli parti kisváros képviselő-testülete erre válaszul július végi döntésével módosította a helyi építési szabályzatot (HÉSZ), mégpedig úgy, hogy kivette belőle azt a mondatot, amire a bíróság hivatkozott, s egy, a Balaton-törvényből átvett, strandokra vonatkozó rendelkezésre cserélte. A Veszprém megyei kormányhivatal ezt követően augusztus elején indította újra az engedélyezési eljárást, az előző kettőhöz képest azzal az újdonsággal, hogy ezúttal lakossági véleményeket is várt a beruházásról. Nos, a felhívásra nem kevesebb, mint 174 beadványt küldtek civilek a kormányhivatalnak, s ezek zöme kifogásolta, hogy megakikötő létesülhet egy strand közepén.
A balatonföldvári e-kikötő építési munkálatai nyáron leálltak
„A kormányhivatal a határozatában maga is elismeri, hogy ez igen jelentős társadalmi erő, de döntését a 174 észrevétel érdemben nem befolyásolta, mert ezek szerintük jogilag nem megalapozott, laikus, hozzá nem értésről tanúskodó beadványok – mondta a Narancs.hu-nak Herényi Károly, a kikötőépítést kezdettől fogva ellenző Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke. – De nekünk semmi okunk nincs arra, hogy eredeti szándékunktól, a Nyugati strand megóvásától, a 40 ezer strandlátogató érdekeinek a megvédésétől eltekintsünk, ezért harmadízben is a Pécsi Közigazgatási Bírósághoz fordulunk. Csak érdekességképpen: a kormányhivatal friss döntésében megemlíti, hogy a HÉSZ-módosítás nyomán elhárult minden jogi akadály a kikötőépítés előtt; de persze az első két alkalommal a régi HÉSZ ismeretében is megadták az engedélyt a kikötőépítésre. Mi éppen a HÉSZ-módosítás körülményeit támadva küzdünk most tovább az igazságért. Nemrég emiatt már az alapvető jogok biztosához fordultunk, aki vizsgálatot is indított a HÉSZ-módosítás ügyében. Álláspontunk szerint ugyanis a helyi építési szabályzat 2006-os módosítását a strandok védelméről született miniszteri rendelet, tehát magasabb szintű jogszabály írta elő, az ominózus, július végén törölt mondat is éppen ezért került bele a földvári HÉSZ-be. Ezt csak úgy, önkényesen kivenni nem lehet, már csak azért sem, mert a strandok kiemelt törvényi védelmet élveznek, helyi önkormányzat ezt nem törölheti el. Az is jogi nonszensz, jogállamban legalábbis nem fordulhat elő, hogy egy építkezéshez nem az építkezés kezdeténél érvényes jogszabályok alapján adnak engedélyt, márpedig a kikötőépítés kezdetekor a bíróság két jogerős döntése szerint tiltották ezt a jogszabályok.”
Gyűjtést szerveznek a perköltségre
Herényi Károly kérdésünkre azt mondta: az alapvető jogok biztosának vizsgálatától is sokat várnak, ugyanis jogsérelmet észlelve akár a Kúriához is fordulhat (miként megtette ezt egy évekkel korábbi balatonföldvári ügyben is, amikor az önkormányzat parkolókat akart kialakítani egy szabadstrandi területen), de ők ettől függetlenül harmadszor is beadják a bírósági keresetet, „amihez azonban már gyűjtést szervezünk, mert ez nem csak a szabadidőnk és energiáink feláldozásával, hanem magas költséggel is jár, míg ellenfeleink közpénzből, hivatali időben jogászok, ügyvédi irodák garmadát sorakoztatják föl. Folytatjuk tehát, nem adjuk fel, s reméljük, eljön majd az az idő is, amikor a sorozatos jogszerűtlen döntéseket kiadókat és azokat hitelesítőket (a kormányhivatalnál és az önkormányzatnál) is felelősségre vonják. Kezdeményeztük egyébként most, a harmadik engedélyezési eljárás előtt a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal kizárását, arra hivatkozva, hogy a bíróság is sorozatos törvénysértéseket, mulasztásokat kért számon ítéleteiben a kormányszerven, de beadványunkat lesöpörték.”
A Nyugati strand közepén létesülnek a mólószárak
Ahogyan a Narancs.hu megírta, a Pécsi Törvényszék legutóbbi, májusi ítélete nyomán az illetékes hatóság a földvári e-kikötő „építési engedélyét”, vagyis a vízjogi létesítési engedélyt is visszavonta, ám a beruházó Balabo Kft. amúgy is „építési moratóriumot” vállalt a nyári szezon idejére. A strandszezonnak azonban lassan vége, a most kiadott környezetvédelmi hozzájárulás nyomán feltehetően újra lesz vízjogi létesi engedélye a kikötőnek. Így a Narancs.hu feltette a kérdést a Balabo Kft.-nek: folytatják-e a kikötőépítést, s ha igen, akkor mikor. Amint válaszolnak, közöljük.
„Ez lesz a Balaton legtöbbször engedélyezett kikötője” – nyilatkozta korábban Holovits Huba, Balatonföldvár kormánypárti polgármestere, aki a Narancs.hu-nak adott júliusi interjújában kérdésünkre azt válaszolta: biztos abban, hogy harmadszor is megkapja a kikötő a szükséges engedélyeket és kizártnak tartja, hogy végül ne épülhessen meg. Arra pedig, hogy a kormányhivatal előbb megvárta-e a földvári HÉSZ-módosítás elfogadását és csak azután indította el a harmadik engedélyezési eljárást, azt felelte a polgármester: még ez is meglehet.
Addig nem folytatják a kikötőépítést, amíg a szükséges engedélyek újra rendelkezésére nem állnak – válaszolta kérdésünkre Deák Sándor, a Balabo Kft. ügyvezetője, aki hosszú válaszlevelet küldött egy nappal cikkünk megjelenése után. Ebben arról is ír: véleménye szerint mostanra bebizonyosodott, alaptalanok voltak azok az aggodalmak, hogy a kikötő jelentősen károsítani fogja a környezetet, illetve ellehetetleníti a fürdőhely kijelölését és a strandhasználatot. „Ezek a felvetések teljességgel alaptalanok, sőt esetenként a szándékos rémhírterjesztés kategóriájába sorolhatóak, hiszen az idei nyáron a hatóságok által kijelölt, megnövekedett partszakaszú és területű strand nemcsak hogy működött, de a Balabo Kft. jelentős, az üzemeltetéshez való anyagi hozzájárulásának eredményeként, még ingyenessé is vált Balatonföldvár Város Önkormányzatának köszönhetően – írta Deák Sándor. – A kikötőmedence kőszórására beköltöztek a vízimadarak, mivel bőséges táplálékra leltek a megnövekedett halállományból, amely a nyugodt vizű kikötőmedencében talált otthonra.”
A beruházó szerint az is valótlant állít, aki szerint engedély nélkül épült volna eddig a kikötő. „Le kell hogy szögezzük, hogy a beruházás csakis és kizárólag a rendelkezésére álló jogerős és érvényes engedélyek birtokában folyt. Az előzetes hatásvizsgálati eljárással kapcsolatos bírósági ítéletek következtében megváltozó jogi környezetben a Balabo Kft. minden esetben leállította a munkálatokat és mindazokat nem is folytatja addig, amíg a szükséges engedélyek újra rendelkezésére nem állnak. Természetesen a beruházó a jövőben is mindent elkövet annak érdekében, hogy az építkezést jogszerűen folytathassa, hiszen a félig kész építmény felhagyása, néhány önérdekű kivételtől eltekintve, szinte senkinek nem áll érdekében, de biztosan nem teremti meg a balatonföldvári polgárok és a nyaralók élhető és rendezett környezetét. Bízunk abban, hogy a beruházás folytatásának sajátos érdekektől vezérelt, további, akár évekre elnyúló szándékos késleltetése nem vezet eredményre.” | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/harmadszor-is-zold-utat-adott-a-kormanyhivatal-a-balatonfoldvari-strandkikotonek-261571 | https://web.archive.org/web/20231003172955/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/harmadszor-is-zold-utat-adott-a-kormanyhivatal-a-balatonfoldvari-strandkikotonek-261571 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harmadszor-is-zold-utat-adott-a-kormanyhivatal-a-balatonfoldvari-bstrandkikotonekr | Magyar Narancs | hungarian-news | 2023-09-06 00:00:00 | [
"Deák Sándor",
"Holovits Huba"
] | [
"Balabo Kft.",
"Balatonföldvár Város Önkormányzata"
] | [
"Balatonföldvár",
"Somogy megye"
] | [
"civilek",
"engedély",
"környezetkárosítás",
"önkormányzat",
"vízügy",
"Balaton-sztorik"
] | [] |
58,154 | Szellemhotel: 20 milliót sikerült behajtani az elherdált 782 milliós uniós támogatásból | Két szabálytalansági eljárást is indított az állam a be nem fejezett villánykövesdi Medihotellel kapcsolatban: az egyiket négy nap alatt lezárta, a másikat pedig véletlenül éppen akkor folytatta le, amikor Hadházy Ákos a helyszínen járt. A befuccsolt projekt 782 millió forintos uniós támogatást nyelt el, amelyből eddig 20 milliót sikerült visszaszereznie a kormánynak. Mindez a parlamenti képviselő közadatigénylésére adott válaszokból derült ki. | Két szabálytalansági eljárást is indított az állam a be nem fejezett villánykövesdi Medihotellel kapcsolatban: az egyiket négy nap alatt lezárta, a másikat pedig véletlenül éppen akkor folytatta le, amikor Hadházy Ákos a helyszínen járt. A befuccsolt projekt 782 millió forintos uniós támogatást nyelt el, amelyből eddig 20 milliót sikerült visszaszereznie a kormánynak. Mindez a parlamenti képviselő közadatigénylésére adott válaszokból derült ki.
Ahogy arról június végén beszámoltunk, a területfejlesztési minisztérium annyira megijedt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő villánykövesdi szelfijétől, hogy még aznap (vasárnap!) közleményt adott ki a soha el nem készült Medihotellel kapcsolatban. Ebből kiderült, hogy a „villánykövesdi hotel-projekttel szemben több szabálytalansági eljárást is lefolytatott az intézményrendszer”, és „a legutóbbi eljárás eredményeképp az irányító hatóság elállt a projekttől”. A támogatási összeget pedig visszakövetelik.
Ezek új információk voltak az ügyben, miután lapunk évek óta hiába faggatta a projektről a minisztériumokat, egyikük sem volt hajlandó érdemben válaszolni. A képviselő felbukkanása a helyszínen azonban úgy tűnik, kellő motivációnak bizonyult a reagálásra.
Hadházy Ákos ezek után a részletekre is kíváncsi volt, ezért először a parlamentben tett fel kérdést, majd közadatigénylést nyújtott be a lefolytatott eljárásokkal kapcsolatban. A képviselő a napokban kapott választ a Miniszterelnökségtől, amelyet meg is osztott Facebook-oldalán.
Közadatigénylésből derültek ki a részletek.
A kérdések a következők voltak:
pontosan mikor és milyen eljárások indultak a villánykövesdi hotelprojekt miatt;
mikor zárultak le azok az eljárások, amelyek alapján előbb a támogatás egy részét, majd az egészét vissza kellene fizetnie a kivitelező cégnek;
visszafizetésre került-e már a 782 millió forintos támogatás a kormány felé? Abban az esetben, ha igen: hol lehet elérni az erről szóló adatokat? Ha nem, mi a késlekedés oka?
Az első kérdésekre a válasz kissé meglepő volt: a Miniszterelnökség szerint ugyanis először 2017.01.20-án indult szabálytalansági eljárás a DDOP-2.1.1/H-12-2012-0012 azonosítószámú projekttel kapcsolatban, amit mindössze 4 nap alatt (2017.01.24-én) le is zártak. Majd azután éppen idén júniusban, egészen pontosan másodikán indult újabb eljárás, ami június 22-én zárult – vagyis a Miniszterelnökség szerint éppen három nappal azelőtt, hogy Hadházy Ákos posztolt a hotelről.
A Miniszterelnökség továbbá közölte, hogy a követelés behajtására irányuló eljárások folyamatban vannak, eddig 20 176 762 forint térült meg.
Azt, hogy pontosan milyen szabálytalanságot találtak a projektben, nem részletezték.
Fizetésképtelen lett, felszámolták a céget
Az eredetileg 24 szobásra tervezett Hotel 135 medical wellness szálloda, más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18–80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését is ígérte.
Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban” elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782,7 millió forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft. A gyógyszálló azonban nem készült el, a cég pedig felszámolás alá került. Erről 2018-ban részletesen beszámoltunk.
Akkor több alvállalkozót is megkerestünk, akik lapunknak elmondták, őket senki sem tájékoztatta arról, miért csődölt be a beruházás. Kovács László, a Geone Kft. ügyvezetője az Átlátszó érdeklődésére annyit közölt, bíznak abban, hogy megszüntetik a cég elleni felszámolást, és folytathatják a tárgyalásokat a lehetséges befektetőkkel. További részleteket azonban nem árult el.
Az Átlátszó viszont nem hivatalos forrásokból úgy értesült, hogy Kovács a cégeivel számos megbízást kapott a Közgép Zrt.-től is, sokszor voltak a Simicska-cég alvállalkozói különböző jól fizető beruházásokban. Aztán jött a „G-nap”, vagyis Orbán Viktor és Simicska Lajos szakítása, ami után a Közgép már nem nyert tendereket, és ez számos más vállalkozásra, így Kovács cégeire is hatással volt. A bevételeik jelentősen lecsökkentek, kifizetetlen számláik lettek, az alvállalkozóik pedig egy idő után benyújtották az igényüket és elindították a felszámolási eljárást.
Nyitókép: Madártetem a be nem fejezett villánykövesdi Medihotelnél 2023 júniusában. A szerző felvétele. | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/06/szellemhotel-20-milliot-sikerult-behajtani-az-elherdalt-782-millios-unios-tamogatasbol/ | https://web.archive.org/web/20231003030212/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/06/szellemhotel-20-milliot-sikerult-behajtani-az-elherdalt-782-millios-unios-tamogatasbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szellemhotel-20-milliot-sikerult-behajtani-az-elherdalt-782-millios-unios-tamogatasbol | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-09-06 00:00:00 | [
"Kovács László (Geone)",
"Simicska Lajos"
] | [
"Geone Építőipari Kft.",
"Közgép Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Villánykövesd"
] | [
"támogatás",
"EU",
"egészségturizmus",
"felszámolás - végelszámolás",
"adatigénylés"
] | [] |
58,155 | Lelépett a fideszes polgármester fiának cége, az építkezések leálltak, eljárás indult | Sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a Komárom-Esztergom megyei Császár község önkormányzata a településen zajló bölcsődeépítés kapcsán, ahol a Buda Híd Kft. volt a kivitelező. A cég, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia, az önkormányzatok beszámolói szerint egymás után tűnt el a településekről, ahol közpénzes beruházásokért felelt. Az anyagi kár mellett a szellemi is jelentős: Császáron például szétszéledt a bölcsődei szakembergárda, a gyerekek és szülők pedig hiába várták a létesítmény megnyitását. Érden most próbálják visszaszerezni a Présház építési területét. | Sikkasztás gyanúja miatt tett feljelentést a Komárom-Esztergom megyei Császár község önkormányzata a településen zajló bölcsődeépítés kapcsán, ahol a Buda Híd Kft. volt a kivitelező. A cég, amelynek tulajdonosa Lipők Zoltán, Kemecse fideszes polgármesterének a fia, az önkormányzatok beszámolói szerint egymás után tűnt el a településekről, ahol közpénzes beruházásokért felelt. Az anyagi kár mellett a szellemi is jelentős: Császáron például szétszéledt a bölcsődei szakembergárda, a gyerekek és szülők pedig hiába várták a létesítmény megnyitását. Érden most próbálják visszaszerezni a Présház építési területét.
A napokban átadták a szabolcsi Kemecse új bölcsődéjét, amit több mint 1 milliárd forint uniós és állami támogatásból épített a református egyház. Az intézmény 50 férőhelyes, és nemcsak a településről, de a környékről is fogadna gyerekeket. Az átadóról készült beszámolókból azonban ezúttal is kimaradt a kivitelező cég neve, ahogy korábban a projekt táblájáról is „lefelejtették” azt.
Nem csoda: lapunk ugyanis úgy értesült, hogy a megbízást közbeszerzés nélkül a polgármester fiának cége, a Buda Híd Kft. kapta. Hiába szabályos így ez az eljárás – az egyházaknak különleges jogaik vannak –, mégis kérdéseket vet fel, de az azóta történtek még inkább. A helyiek szerint ugyanis a kft. nem tudta befejezni a bölcsődét, ezért egy másik, szintén helyi favorit, a Kemeverb Kft. vette át a feladatokat.
Érdeklődtünk a Kemeverbnél, hogy valóban ők fejezték-e be a kemecsei bölcsődét, továbbá rákérdeztünk pár helyi információ valóságtartalmára is. Ezek a következők voltak:
Igaz a hír, hogy a Kemeverb fizetett ki néhány alvállalkozót/beszállítót, akiket a Buda Híd Kft. nem tudott?
Valóban átvették a Buda Híd Kft. eszközparkját?
A cég tulajdonosa, Domokos Bianka valóban rokoni kapcsolatban áll Lipők Sándorral, Kemecse polgármesterével?
A Kemeverb Kft.-től a következő a választ kaptuk: „A TOP-1.4.1-19-SB1-2019-00020 azonosító számú „Bölcsőde építése Kemecse Városban” című projekt generálkivitelezését teljes mértékben a Kemeverb Kft. látta el a projekt kezdetétől a sikeres műszaki átadás-átvételig. A Buda Híd Kft. semmilyen formában nem áll üzleti kapcsolatban a Kemeverb Kft.-vel.”
A polgármesterrel való rokoni kapcsolatot firtató kérdésünkre ugyanakkor a Kemeverb ügyvezetője, Domokos Bianka nem válaszolt.
Videóriportunk a kemecsei és dadi egyházi beruházásokról.
Lipők Sándor polgármester a Kölcsey TV-nek mindenesetre elmondta, az egyház és az önkormányzat közös sikere a bölcsőde felépítése, hiszen sokat segítettek például a projektvezetésben. Mindez azért különösen érdekes, mert
korábbi megkeresésünkre a jegyző azt válaszolta, nem tudja, ki a beruházás kivitelezője – ami ennek fényében elég valószínűtlen.
A Kemecsei Református Egyházközség szimplán nem válaszolt a kivitelezőt érintő kérdésünkre, míg a többi megkeresett fél egyáltalán nem reagált a leveleinkre, így hivatalos információnk a mai napig nincs az ügyben.
Az viszont kiderült azóta, hogy a Buda Híd Kft. több közpénzes beruházást félbehagyott, komoly problémákat okozva ezzel az érintett önkormányzatoknak.
Császáron sikkasztás gyanúja miatt indult eljárás
A Buda Híd Kft. összesen 8 közbeszerzési eljárást nyert meg, amelyek kivétel nélkül meghívásosak voltak – vagyis a kft. nem nyílt versenyben bizonyult a legjobbnak.
A Komárom-Esztergom megyei, nagyjából 1800 fős Császár községben például bölcsődét épített a Buda Híd Kft. – pontosabban épített volna, ugyanis itt sem fejezték be a munkálatokat.
Ahogy azt lapunk kérdésére Beke Gyöngyi, a település polgármestere elmondta, az önkormányzat – eredményes közbeszerzési eljárást követően – 2020. június 12-én kivitelezési szerződést kötött a Buda Híd Kft.-vel nettó 204 493 888 forint értékben. A munkák megkezdődtek, és 2021. december 31-én elérték a 75 százalékos készültségi fokot. A teljesítési határidő 2022. augusztus 30. volt. Az épület azonban nem készült el.
„A kivitelező 2022 augusztusában akadályközlő levelet küldött az önkormányzat részére, amelyben jelezte, hogy likviditási probléma miatt nem tudja tovább folytatni a kivitelezést. Indokai szerint az előre nem látható költségnövekmény olyan mértékű vis maior jellegű problémát generált, melynek következtében a vállalkozás a tartalékait felemésztette, financiális és likviditási gondot okozott.”
A polgármester szerint ezért a Magyar Államkincstárral egyeztetve 2022 novemberében határidő módosítást és plusz forrást kértek a beruházáshoz, amit meg is kaptak.
A Buda Híd kft. azonban elérhetetlenné vált az önkormányzat és a projekt többi résztvevője számára, levonult a munkaterületről, és gyakorlatilag eltűnt.
Az önkormányzat ezért felmondta a kivitelezővel kötött szerződést. Beke Gyöngyi szerint a kivitelező magatartására azóta sem kaptak magyarázatot.
Ráadásul a szerződés felmondását követően hiába szólították fel a céget, hogy a munkaterületet három napon belül adja vissza, ennek sem tett eleget. Végül az önkormányzat visszavette azt.
Ekkor észlelte a műszaki ellenőr, hogy a kivitelező által lezárt munkaterületről egy komplett hőszivattyú beltéri egység – egyéb alkatrészekkel, eszközökkel és segédanyagokkal együtt – eltűnt, ezért
az önkormányzat sikkasztás bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett.
Jelenleg a Komáromi Rendőrkapitányság nyomoz az ügyben.
De az önkormányzat itt nem állt meg. „A kivitelezőt két alkalommal felszólítottuk a kivitelezési szerződés szerinti, a végteljesítéshez kapcsolódó, teljesítés nélküli 15 337 042 forint összegű előleg, valamint nettó 51 123 472 forint meghiúsulási kötbér megfizetésére, amelynek a mai napig nem tett eleget. Az önkormányzat a fenti összegek visszafizetése, illetve megfizetése érdekében polgári peres eljárást indított a Buda Híd Kft. ellen, amely szintén folyamatban van” – írta válaszlevelében a polgármester.
Beke Gyöngyi szavaiból azonban kiderült, a kár nemcsak anyagi. A bölcsőde építésének elakadása és a kivitelező eltűnése miatt ugyanis az előzetesen bölcsődei feladatra pályáztatott szakembergárda szétszéledt, a gyerekeket pedig a legjobb szándékuk ellenére sem tudták felvenni az intézménybe. Ez pedig megnehezítette a szülők visszatérését a munkahelyekre.
Mindössze annyi tudtak tenni, hogy a 2 és fél éves korosztályt felvették az óvodába, hogy ezzel is segítsék a szülőket.
„Az erkölcsi kárunk helyrehozhatatlan, és a jelenlegi információink szerint az anyagi kár sem valószínű, hogy egészében megtérül”
– hangsúlyozta a polgármester.
A bölcsődét most igyekeznek másik kivitelezővel határidőre (2023. december 31-ig) befejezni, de az idő rövidsége nem könnyíti meg a dolgukat. A pályázat ezúttal nyílt volt.
Arra a kérdésre, hogy miért pont a Buda Híd Kft.-t kérték fel ajánlattételre, Beke Gyöngyi elmondta, 2019-ben, amikor a projekt indult, az építésre szakmailag és pénzügyileg is alkalmas cégek nagyon leterheltek voltak, és kevés olyan céget találtak, amelynek bölcsőde építésben is volt tapasztalata. „Az ajánlattételről egyebekben a képviselő-testület egyhangúlag döntött, a legkedvezőbb árajánlatot pedig a Buda Híd Kft. adta, így ő nyerte ezzel a közbeszerzést” – írta a polgármester.
Érden is szerződést bontottak a céggel
Érden a Présház kivitelezését nyerte el a Buda Híd Kft., azonban itt sem mentek jól a dolgok: a céggel kötött szerződés ugyanis idén „rendkívüli megszűnéssel megszűnt”.
Kérdésünkre az érdi önkormányzaton elmondták, eredetileg 2020 őszén írták ki a kivitelezésről szóló (kbt. 115-ös) eljárást, amely ugyan eredményes lett, de az akkori nyertes érdi cég végül visszalépett. A következő kiíráshoz – amelyre 2021 tavaszán került sor – új gazdasági szereplőket kellett keresnie a hivatalnak.
„Az elsődleges szempont volt, hogy olyan hazai kis- vagy középvállalkozásoknak biztosítsunk lehetőséget, amelyek önkormányzatoknak dolgoznak. A Buda Híd Kft. rendkívül egyszerű okból került a látókörbe: egy, a vállalkozásukat bemutató levélben érdeklődött az önkormányzatoknál – így Érden is – a szóba jöhető munkalehetőségekről. Végül ők tették a legalacsonyabb árajánlatot, és ők lettek a közbeszerzési eljárás nyertesei” – írták levelükben.
Az önkormányzat igyekezett a lehető legnagyobb gondossággal eljárni a Présház építése ügyében: még egy beruházáslebonyolítót is kirendeltek a kivitelező mellé – hiába. A szerződéskötés után ugyanis kiderült, hogy rosszak voltak az előző városvezetéstől örökölt tervek, emiatt elhúzódott a kötelező régészeti feltárás. De a céggel is nehezen ment a közös munka: a Buda Híd Kft. rövid időn belül pót-munka igényeket jelentett be arra hivatkozva, hogy a partfalállékonysággal gond van.
Az önkormányzat két szerződésmódosításba is belement, hogy tarthatóak legyen a határidők, ám a munkálatok így sem haladtak egy idő után.
Miután a társaság hónapokon keresztül nem jelent meg a munkaterületen, 2023. június 6-án az önkormányzat szerződést bontott a céggel. A szerződésbontáskor 50 százalékos volt a projekt készültsége. A Buda Híd azóta sem adta vissza a munkaterületet (ezt most próbálják visszaszerezni), az átutalt előleggel sem számolt el. Az utóbbi azért is kiemelten fontos, mert a beruházást támogatási pénzből építi a város, így év végéig el kell számolniuk az Építési és Közlekedési Minisztérium felé.
„Álláspontunk szerint a cég jelentős kárt okozott a városnak. Azon kívül, hogy az érdiek nem tudják használatba venni a számukra készülő közösségi teret, fennáll a veszély, hogy vissza kell fizetnünk a kormánynak a Présházra kapott MVP-s támogatást, ami jelentős érvágás lenne az önkormányzat költségvetésén. Ennek elkerülése érdekében – arra hivatkozva, hogy a csúszás rajtunk kívül álló okok miatt történt – halasztást kértünk a minisztériumtól” – írták.
Más fejezte be a munkát Ramocsaházán is
A Kemecséhez közeli Ramocsaházán szintén másik kivitelező van már. Itt egy mini bölcsődét épített volna a Buda Híd Kft. Azt, hogy a vállalkozással gond lett volna, az önkormányzat ugyan nem említi, csak arról adtak tájékoztatást, hogy 2023-ban új közbeszerzést írtak ki a folytatólagos munkálatokra, amit a Madura és Társa Kft. nyert el. „A fentiek értelmében a beruházást már nem a Buda Híd Kft. végzi” – áll Ragányi Róbert levelében. Az építkezés egyébként jól halad, idén átadják az épületet – hangsúlyozta a polgármester.
Beregsurányból, ahol szintén bölcsődét és óvodát újított fel a cég, nem kaptunk választ.
Kemecse mellett egyedül Ács településről érkezett az az információ, hogy a Zöld Város Projekt kivitelezése rendben befejeződött 2021-ben. Igaz, itt nem egyedül dolgozott a Buda Híd, hanem Dad település alpolgármesterének cégével, a Gombos Földgéppel együtt.
Veszteség, végrehajtások
A Buda Híd Kft. 2022 március óta a kemecsei polgármester fiáé, Lipők Zoltáné. A tulajdonosváltás után a cég székhelye átkerült egy budapesti céghelyszolgáltatóhoz, a Damjanich János utca 2.-be, a fióktelepeket pedig bezárták.
A kft. tavaly már nem nyert közbeszerzéseket, és a legfrissebb cégbeszámolójuk szerint 248 milliós forgalom mellett 92 milliós forintos veszteséggel zárták az évet.
A cég ellen 11 végrehajtás indult tavaly október óta, ebből 3 jelenleg is hatályos.
Korábbi cikkünknél és most is megkerestük a cégvezetőt, érdeklődve, hogy mi volt az ok, amiért nem sikerült befejezni az építkezéseket. Továbbá arra is rákérdeztünk, mi az ő álláspontjuk a feljelentéssel vagy azzal kapcsolatban, hogy állítólag elérhetetlenné váltak.
Lipők Zoltán levelünkre annyit reagált, hogy „a projektek éppen lezárás alatt állnak”, és amíg az érintett önkormányzatokkal ezeket nem viszik véghez, addig nem áll módjukban nyilatkozni.
A Buda Híd Kft. sorsa egyébként nagyon hasonlít az Octopus Investéhez és a B Build & Trade Kft.-éhez, a Fidesz-közelinek tartott cégek szintén félbehagyott állami beruházásokat hagytak maguk mögött fizetésképtelenség miatt.
Nyitókép: Félbehagyott építkezés Érden. Fotó: Érdi Médiacentrum | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/05/lelepett-a-fideszes-polgarmester-fianak-cege-az-epitkezesek-lealltak-eljaras-indult/ | https://web.archive.org/web/20231119090033/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/09/05/lelepett-a-fideszes-polgarmester-fianak-cege-az-epitkezesek-lealltak-eljaras-indult/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lelepett-a-fideszes-polgarmester-fianak-cege-az-epitkezesek-lealltak-eljaras-indult | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-09-05 00:00:00 | [
"Domokos Bianka",
"Lipők Sándor",
"Lipők Zoltán"
] | [
"Buda Híd Kft.",
"Kemecsei Református Egyházközség",
"Kemeverb Kft."
] | [
"Császár",
"Érd",
"Kemecse",
"Komárom-Esztergom megye",
"Pest megye",
"Ramocsaháza",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közbeszerzés",
"sikkasztás",
"egyház",
"rokonok",
"támogatás",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"végrehajtás"
] | [] |
58,156 | Ki kell adni Mészáros Lőrinc 20 milliárdos állami támogatásának dokumentumait | Harmadfokon a Kúria is úgy döntött, ki kell adja a Kisfaludy 2030 Zrt-nek, hogy mi alapján adott 20 milliárdos támogatást Mészáros Lőrinc szállodáinak felújítására. Miközben a pénzek jöttek, az ország leggazdagabb gázszerelője épp kirúgta munkatársai felét a szállodacsoporttól. | Vége a trükközésnek, a Kúria elutasította a Kisfaludy 2030 Zrt. felülvizsgálati kérelmét és jóváhagyta, hogy ki kell adni a Hunguest Hotels Zrt. támogatására vonatkozó információkat. Még a koronavírus-járvány első hulláma idején hullott pénzeső többek között a Hunguest Hotels Zrt.-re, illetve egy másik Mészáros-érdekeltségre. A Hunguest 2020 tavaszán – felújításra hivatkozva – bezárta szállodái nagy részét és elbocsátotta munkatársainak felét. Ezután derült ki, hogy 17 milliárdnál is több közpénz landolt a Mészáros-cégnél.
Még a támogatás odaítélése után próbálkoztunk közadat-igényléssel, de folyton lepattantunk az állami cégektől. Ekkor sietett a Hírklikk segítségére a Transparency International Magyarország és újra beadta – immár szakszerűen – az adatigénylést, majd pert indított, amikor ismételten megtagadták azt.
A szálláshely-felújításra kiszórt közpénz elköltését a Magyar Turisztikai Ügynökség leányvállalata, a Kisfaludy 2030 Zrt. menedzselte. A területet Rogán Antal propagandaminiszter felügyeli. Szerettük volna kideríteni, kik döntöttek a támogatásról, milyen feltételekkel adták a pénzt és próbáltuk volna megismerni a cég pályázatát, illetve a támogatási szerződést magát is.
A közpénz-százmilliárdokkal kitömött cég a perben és utána a felülvizsgálati kérelmében is azzal érvelt, hogy az üggyel kapcsolatos közérdekű adatokat már rég nyilvánosságra hozták a Kisfaludy 2030 honlapján, így nem is értik, miért van egyáltalán a per. Csakhogy a hivatkozott oldalon semiyen lényegi információ nem volt fellelhető, csak az, hogy a Hunguest és egyéb Mészáros-cégek összesen 20 milliárdos támogatást kaptak.
Amint korábban beszámoltunk róla, a cég nagyon aggódott Mészáros Lőrinc üzleti titkaiért is, így mindent elkövetett azért, hogy ne kelljen kiadniuk a kért adatokat. Konkrétan le is írták egy előkészítő iratban, hogy hátrány érné Mészáros szállodaláncát, ha a kért adatokat közölnék. Hogy ezt miből gondolják, az nem derült ki.
„Alperes előadja, hogy a felperesi adatigénylésében szereplő jogi személyek gazdasági társaságok, amelyek szálláshely-szolgáltatással kapcsolatos üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak. A támogatás érdekében benyújtott dokumentáció tehát értelemszerűen ezen üzleti tevékenység megvalósításához szükséges beruházási, projektterveket, megoldásokat tartalmazza és üzleti titkot képez.”
Kifejtették még: a megvalósítás formája, a megoldási konstrukciók megismerése egyértelmű és aránytalan sérelmet okozna ezen üzleti tevékenység végzése kapcsán, mert illetéktelenek ismerhetnék meg Mészárosék titkait, ami akár el is lehetetleníthetné a hotel-felújításokat a konkurencia által. Hogy mégis, hogyan? Arra nincs válasz, de nem is lehet, hiszen az, hogy például az egyik szállodájukban milyen felújításokra van szükség, nem lehetetlenülne el azért, mert nyilvánosságot kap. Hiszen mégis, hogyan akadályozná meg a konkurencia, hogy kicseréljék például a szobákban a járólapokat, vagy épp a fürdőkádat.
A Kúria mostani döntése alapján, nagyjából februárban lehet megismerni, milyen feltételekkel tömte ki az állam Mészáros Lőrinc cégcsoportját. | https://hirklikk.hu/kozelet/ki-kell-adni-meszaros-lorinc-20-milliardos-allami-tamogatasanak-dokumentumait/408140?fbclid=IwAR1qc_xLRuSYpzFymU0eKA_Bxu6Chssp30hZM80YCbhjMtjW7yljbbtC8Js | https://web.archive.org/web/20221211092116/https://hirklikk.hu/kozelet/ki-kell-adni-meszaros-lorinc-20-milliardos-allami-tamogatasanak-dokumentumait/408140?fbclid=IwAR1qc_xLRuSYpzFymU0eKA_Bxu6Chssp30hZM80YCbhjMtjW7yljbbtC8Js | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-kell-adni-meszaros-lorinc-20-milliardos-allami-tamogatasanak-dokumentumait | Hírklikk | hungarian-news | 2022-12-08 15:19:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt."
] | [] | [
"pályázat",
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"átláthatóság",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés"
] | [
"Kisfaludy-program"
] |
58,157 | Vadonatúj cég nyerte az oszakai világkiállítás magyar pavilonjának egyik tenderét | Három ajánlat érkezett be a 2025-ös oszakai világkiállítás projektmenedzseri feladataira kiírt közbeszerzésre, és egy 2022 júniusában bejegyzett friss cég lett a befutó. Sok referenciával nem rendelkezhet a vállalkozás, igaz, a korábban kormánycégnél dolgozó egyedüli tulajdonosnak annál több tapasztalata lehet. | Három ajánlat érkezett be a 2025-ös oszakai világkiállítás projektmenedzseri feladataira kiírt közbeszerzésre, és egy 2022 júniusában bejegyzett friss cég lett a befutó. Sok referenciával nem rendelkezhet a vállalkozás, igaz, a korábban kormánycégnél dolgozó egyedüli tulajdonosnak annál több tapasztalata lehet.
A Közbeszerzési Értesítő szerint az oszakai projektmenedzselést az augusztus 14-én aláírt szerződés szerint 119 750 000 forintért fogja végezni.
Egyébként 2022. június 24-én alakult, és 2022. július 13-án bejegyzett Novelment Kft.-nek már az első (fél)évében közel 20 milliós árbevétele és 9,6 milliós nyeresége volt.
A friss cég tulajdonosa Ambrus György építőmérnök, aki feltehetően az a szakember, aki a tavaly megszüntetett BFK Budapest Fejlesztési Központ magasépítési és zöldfejlesztési főigazgatója volt. (A megszüntetés időpontja nagyjából egybeesik az új cég alapításának idejével).
A Portfolio azt írja, hogy az elmúlt években több kiemelt beruházás, köztük az NKE Ludovika Campus projekt (2013-2018), a Groupama Aréna, a MOME Campusfejlesztés (2015-2019), illetve a Gül Baba türbe és környezetének felújítása (2016-2018) tartozott a feladatai közé. A közelmúltban a MVM Dome és a HUNGEXPO ingatlanfejlesztési beruházások megvalósításán dolgozott. A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjánál 2018-tól tervezési igazgatóként irányította állami beruházások előkészítési és tervezési folyamatait. 2021-től a BFK főigazgatójaként felel a magasépítési és zöldfejlesztési projektek előkészítéséért, megvalósításáért.
A másik két pályázó is budapesti volt, nevezetesen a CONSULTANT Építési, Szakértő és Tanácsadó Mérnöki Iroda Kft., valamint a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Kft.
Az oszakai világkiállítás fő témája a jövő társadalmának megtervezése lesz.
Az oszakai pavilon körül korábban is akadtak érdekes fejlemények. Év elején a Magyar Építőművészek Szövetsége azt sérelmezte, hogy megfelelő kiírás nélkül ítélték oda az oszakai világkiállítás magyar pavilonjára kiírt tervezési feladatokat a Napur Architect Kft.-nek.
Arra kérték az illetékeseket, hogy nyílt építész tervpályázaton válasszák ki a legalkalmasabb céget. Úgy tűnik, kérésük meghallgatásra talált, ugyanis nyáron új nyertest hirdettek. Így a tervezési feladatokat már nem a Napur Architect, hanem az ZDA-Zoboki Építésziroda végzi el még olcsóbban is, az eredeti költségek feléért, 235 millióért.
Így az oszakai világkiállítás magyar pavilonja eddig 354 750 milliónál tart. Ehhez még jönnek majd a kivitelezési, rendezvényszervezési, biztosítási és egyéb költségek is. | https://mfor.hu/cikkek/makro/vadonatuj-ceg-nyerte-az-oszakai-vilagkiallitas-egyik-tenderet.html | https://web.archive.org/web/20230925033551/https://mfor.hu/cikkek/makro/vadonatuj-ceg-nyerte-az-oszakai-vilagkiallitas-egyik-tenderet.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vadonatuj-ceg-nyerte-az-oszakai-vilagkiallitas-magyar-pavilonjanak-egyik-tenderet | mfor.hu | hungarian-news | 2023-09-08 19:57:00 | [
"Ambrus György"
] | [
"Novelment Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"építőipar",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
58,165 | Hadházy Ákos nem áll le: OLAF-vizsgálatot kért a félkész kormányzati adatközpont ügyében | Bejelentést tett az OLAF-nál, az Európai Csalás Elleni Hivatalnál Hadházy Ákos a gödi kormányzati adatközpont ügyében - tudta meg lapunk a független országgyűlési képviselőtől. Azt még nem lehet tudni, hogy az OLAF indít-e vizsgálatot a bejelentéshez csatolt bizonyítékok alapján. Az egyik ilyen bizonyíték az Mfor cikke lesz, amelyben megírtuk: július 16-án elindult az állami tulajdonban lévő Nemzeti Adatközpont Kft. végelszámolása. | Bejelentést tett az OLAF-nál, az Európai Csalás Elleni Hivatalnál Hadházy Ákos a gödi kormányzati adatközpont ügyében - tudta meg lapunk a független országgyűlési képviselőtől. Azt még nem lehet tudni, hogy az OLAF indít-e vizsgálatot a bejelentéshez csatolt bizonyítékok alapján. Az egyik ilyen bizonyíték az Mfor cikke lesz, amelyben megírtuk: július 16-án elindult az állami tulajdonban lévő Nemzeti Adatközpont Kft. végelszámolása.
Az ügy háttere: már évek óta befejezetlenül állt Gödön a kormányzati adatközpont épülete, amikor tavaly szeptemberben Csepreghy Nándor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese bejelentette, hogy a költségvetési megszorítások miatt felfüggesztett beruházások listáján szerepel ez a fejlesztés is. Elvileg 2017-re kellett volna elkészülnie az adatközpontnak több mint 10 milliárd forintból, amelyben jelentős uniós forrás is volt. Hogy valami nem stimmel, arra először Hadházy Ákos hívta fel a figyelmet, amikor 2022 januárban a helyszínen járt és egy bejezetelen betontömböt talált. Az építési tábla szerint a létesítmény kivitelezője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV Építőipari Zrt., de közbeszerzési eljárás nyomára nem lehetett bukkanni.
A képviselő szerint a két legfontosabb kérdés:
Ha nem volt szükség az adatközpontra, akkor miért költöttünk el rá 16 milliárdot?
Ha szükség volt rá, miért lopták el a rá adott pénzt és mi lesz helyette?
Az OLAF-nál bárki tehet bejelentést, akár névtelenül is. A hivatalnak akkor van vizsgálati hatásköre, ha uniós közpénzeket – akár az EU bevételét vagy kiadását, akár az uniós intézmények tulajdonában lévő eszközöket – kedvezőtlenül érintő csalás vagy más súlyos szabálytalanság gyanúja merül fel. Az OLAF igazgatási és vizsgálati hatáskörrel rendelkező szerv, ezért csak ajánlásokat tehet, hogy vizsgálatai után az EU vagy a tagállami hatóságok milyen lépéseket tegyenek. Ilyen ajánlás lehet, hogy
a szabálytalanul felhasznált összegeket térítsék vissza. | https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-nem-all-le-olaf-vizsgalatot-kert-a-felkesz-nemzeti-adatkozpont-ugyeben.html | https://web.archive.org/web/20231021151926/https://mfor.hu/cikkek/makro/hadhazy-akos-nem-all-le-olaf-vizsgalatot-kert-a-felkesz-nemzeti-adatkozpont-ugyeben.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-nem-all-le-olaf-vizsgalatot-kert-a-felkesz-kormanyzati-adatkozpont-ugyeben-5 | mfor.hu | hungarian-news | 2023-09-09 13:17:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Nemzeti Adatközpont Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [
"Göd",
"Pest megye"
] | [
"EU",
"építőipar",
"felszámolás - végelszámolás",
"OLAF-vizsgálat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
58,167 | A NER kedvenc biztonsági cégei is drukkolhatnak, hogy az Orbán-kormány megvegye a repteret | A 3 millió forintos törzstőkével induló cég ügyvezetője Móró Lajos lett, aki már eddig is a két NER-es biztonsági társaság kötelékében dolgozott. Még 2020 nyarán jelentette be az Airport Service Budapest Zrt., hogy kézhez kapta a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét, amely fővállalkozóként is feljogosítja a teljeskörű földi kiszolgálási tevékenységre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Vagyis megjelent a NER a reptéri földi kiszolgálópiacon. | Közös céget alapított a NER két kedvenc biztonsági cége, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. és a Valton-Sec Zrt. - derül ki nyilvános adatbázisokból. A szeptember 1-én bejegyzett vállalkozásnak a tulajdonosok az AS-SEC Biztonsági Szolgálat Kft. nevet adták, főtevékenysége pedig:
biztonsági rendszer szolgáltatás.
A 3 millió forintos törzstőkével induló cég ügyvezetője Móró Lajos lett, aki már eddig is a két NER-es biztonsági társaság kötelékében dolgozott. Még 2020 nyarán jelentette be az Airport Service Budapest Zrt., hogy kézhez kapta a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét, amely fővállalkozóként is feljogosítja a teljeskörű földi kiszolgálási tevékenységre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Vagyis megjelent a NER a reptéri földi kiszolgálópiacon. Vezérigazgatója szintén Móró Lajos, a társaságnak három magyar vállalat a tulajdonosa:
Civil Biztonsági Zrt. (33,4 százalék),
B+N Referencia Zrt. (33,4 százalék),
Valton-Sec Zrt. (33,2 százalék).
A Civil Zrt. Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Valton pedig a Fidesz és az állam gigarendezvényeit szokta biztosítani. Utóbbiról a Válasz Online írta meg, hogy egy Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata által kezelt magántőkealaphoz került a cég meghatározó többsége, de a vásárlás folyamata 2023 végéig zajlik. Nyilvános adatbázisok szerint még Varga Lajos a Valton-Sec tulajdonosa. Az új biztonsági céget csak a Civil és a Valton hozta létre, az „udvari söprögetőként” is emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc B+N Referencia Zrt.-je kimaradt a bizniszből. Az egyáltalán nem biztos, hogy az AS-SEC is a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren kíván majd tevékenykedni, mindenesetre az AS rövídítés akár az Airport Service-re is utalhat.
A budapesti reptérnek amúgy már van ilyen profilú vállalkozása. Az 5,5 milliárd forintos forgalommal és 200 millió forintos nyereséggel büszkélkedő Bud Security Kft., amely a Budapest Airport Zrt. leányvállalataként biztonsági szolgáltatásokat, utas- és poggyász koordinációs feladatokat lát el a reptéren. Ha viszont a jövőben esetleg a magyar államé lenne a reptér, akkor esetleg új cég léphetne a helyébe.
Azt pedig a Budapest Airport a napokban erősítette meg, hogy megint tárgyalnak a kormánnyal a reptér megvételéről. Az biztos, hogy Magyarország hivatalos ajánlatot nyújtott be a Budapest Airport többségi, 51 százalékos részesedésének megvásárlására egy állami irányítású befektetési társaságon keresztül. Az AviAlliance repülőtér-üzemeltető jelenleg a Budapest Airport 55 százalékát birtokolja, a cég pedig a kanadai kormányé egy nyugdíjalapon keresztül. Hogy ki lenne a magyar állam mellett a 49 százalékos tulajdonos, ha létrejön a megállapodás, arról sok hír kering: katari, török vagy kínai partner neve is felmerült.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér eladása nem először kerül napirendre komolyabban. Négy éve Mészáros Lőrincet hozták hírbe a Budapest Airport Zrt-vel, tavalyelőtt pedig az állam, a Mol és Jellinek Dániel alkotta konzorcium vitte volna a céget, de akkor nem volt eladó a reptér és az árról sem sikerült megállapodni.
Január és július között összesen 8,2 millió utast szolgált ki a cég, 24 százalékkal többet, mint 2022 azonos időszakában, és többet, mint 2021-ben egész évben. Tavaly 111 milliárd forintos forgalom mellett 30,6 milliárd forintos nyereséggel zártak. Így érthető, hogy miért mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, hogy | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-ner-kedvenc-biztonsagi-cegei-is-drukkolhatnak-hogy-az-orban-kormany-megvegye-a-repteret.html | https://web.archive.org/web/20231123161336/https://mfor.hu/cikkek/makro/a-ner-kedvenc-biztonsagi-cegei-is-drukkolhatnak-hogy-az-orban-kormany-megvegye-a-repteret.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-ner-kedvenc-biztonsagi-cegei-is-drukkolhatnak-hogy-az-orban-kormany-megvegye-a-repteret | mfor.hu | hungarian-news | 2023-09-09 13:33:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Móró Lajos",
"Pintér Sándor",
"Varga Lajos"
] | [
"AS-SEC Biztonsági Szolgálat Kft.",
"B+N Referencia Zrt.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"őrzés-védés",
"repülőtér / légügy",
"klientúra"
] | [] |
58,168 | Kiderült, mit kifogásol az UNESCO a Fertő tavi beruházás kapcsán | Kiderült, milyen részletekről fog tárgyalni az UNESCO Világörökség-bizottsága októberben a magyarországi világörökségi helyszínek kapcsán. A nemzetközi szervezet az elmúlt években a Fertő tavi beruházás és a budai várban zajló építkezés miatt többször is kritikát fogalmazott meg. | Kiderült, milyen részletekről fog tárgyalni az UNESCO Világörökség-bizottsága októberben a magyarországi világörökségi helyszínek kapcsán. A nemzetközi szervezet az elmúlt években a Fertő tavi beruházás és a budai várban zajló építkezés miatt többször is kritikát fogalmazott meg.
Nemrég jelent meg a hír, hogy ősszel UNESCO-küldöttség jön Magyarországra, hogy vizsgálja, mennyire tartja be Magyarország és Ausztria a Fertő tavi világörökségi területre vonatkozó szabályokat. A küldöttségben egy másik nemzetközi szervezet, a vizes élőhelyek védelmét felügyelő rámszari egyezmény titkárságának képviselője is részt vesz. Az UNESCO-misszióra várhatóan a Világörökség-bizottság októberi, éves közgyűlése előtt kerül sor, hogy ott már a küldöttség tapasztaltait is beépítsék a magyarországi világörökségi területek értékelésébe.
Ehhez kapcsolódóan: Az UNESCO is vizsgálódik a Fertő tó ügyében
Aggódnak a Fertő-beruházás nagyságrendje miatt
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kérdésére az UNESCO Világörökség-bizottsága elküldte azt az online elérhető tervezetet, amely alapján a szervezet októberi közgyűlése megvitatja majd a világörökségi helyszínekkel kapcsolatban felmerült problémákat.
A határozattervezetben (amelyet majd megvitatnak az októberi közgyűlésen) a szervezet kifejezi aggodalmát az eredeti Fertő-beruházás nagyságrendje miatt, és üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést. Felkéri a részes államokat (Magyarországot és Ausztriát), hogy fontolják meg a tervezés és a végrehajtás felfüggesztését az összes, a tópart mentén a turizmussal kapcsolatos fejlesztési projekt esetében mindaddig, amíg nem készül el egy átfogó, közös felmérés a várható hatásokról.
Ehhez kapcsolódóan: „Ha ezt lehet, akkor elveszett a teljes természetvédelem” – Környezetvédők a bizonytalan sorsú Fertő tavi beruházásról
A dokumentum említi a Világörökségi Központ és tanácsadó testülete (ICOMOS) és a rámszari egyezmény titkársága közös, októberben várható magyarországi helyszíni szemléjét. A dokumentum emlékezteti a magyar és osztrák kormányt, hogy a világörökségi helyszín „kiemelkedő egyetemes értékét” (outstanding universal value) megőrizve tervezzenek fejlesztéseket.
A magyar és az osztrák kormány 2022 februárjában közös állapotmegőrzési jelentést küldött a Fertő tóról az UNESCO-nak. Ennek a dokumentumnak – amelyre a témában írt legutóbbi cikkünkben is hivatkoztunk – csak az összefoglalója elérhető. Ez többnyire csak általánosságokat tartalmaz, és leginkább annyiban érdekes, hogy összegzi a Fertő tó világörökségi helyszíne kapcsán eddig történt lépéseket.
A magyar kormány állításai a projektről
Az állapotmegőrzési jelentés egésze nem nyilvános, de tartalmára valamennyire mégis következtetni lehet az UNESCO erre vonatkozó megjegyzéseiből, amelyek a fent említett, az októberi közgyűlésre készített dokumentumban (határozattervezetben) megtekinthetők.
Az itt közölt információk szerint a magyar jelentés a Fertő-beruházással kapcsolatban a következő állításokat tartalmazza:
A projekt olyan tóparti területen fekszik, amelyet 1966 és 1992 között rekultiváltak a beavatkozások révén. A területet korábban alacsony idegenforgalmi célokra használták, és régóta rehabilitációra vár.
A projekt két szakaszban valósul meg, a teljes projektterület kiterjedése 37,35 és 52,77 hektár között mozog. A projekt egy új csatorna létrehozását irányozza elő, valamint egy ökocentrum, ökopark, négycsillagos szállodakomplexum, főépület, üdülőközpont, üdülőteraszok és egy új épület építését.
A tó előtt két motelépület lesz, 37 bungaló, valamint 25 lakóautó és 45 sátor számára férőhely. Gyalogos- és autóshidak, lagúnák, sportközpont, két turisztikai kikötő több mint 1200 hajónak, valamint több mint 1200 gépkocsi számára parkolóhely.
A magyar állam által az UNESCO-nak küldött jelentéshez csatolták a környezeti hatásvizsgálatokat, amelyek szerint összesen mintegy 28.800 m2 terület lesz beépítve, 49.200 m3 beépített térfogat a II. szakaszban, 321.000 m3 kotrásra, 267.000 m3 feltöltésre kerül sor. Több mint 139.000 m2 felület lesz leburkolva. A magyar anyag szerint működés közben a projekt várhatóan napi 4400 felhasználót fogad a főszezonban. A fejlesztést azzal indokolta a kormány anyaga, hogy „ez az egyetlen életképes terület az idegenforgalom fejlesztésére, és a magyarországi tóparton tervezett egyetlen ilyen fejlesztés, és a tervezett beruházásról készült környezeti hatásvizsgálatok nem állapítottak meg negatív hatásokat az ingatlan kiemelkedő egyetemes értékére”.
Nemzetközi szervezetek kérték számon a kormányt
Az UNESCO októberi Világörökség-közgyűlésére készített határozattervezet emlékeztet többek között arra, hogy 2022. január 20-án a Világörökségi Központ továbbította a részes államoknak (Magyarországnak és Ausztriának) a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tanszékének a soproni Fertő tó-üdülőhelyprojektről szóló nyilatkozatát, amelyben aggodalmát fejezte ki, hogy a projekt a természeti érték környezetére nehezedő turisztikai nyomás megsokszorozódását eredményezné, és kárt okozna a terület növény- és állatvilágában.
Ezt követően két találkozót tartottak az osztrák és a magyar hatóságokkal, hogy megvitassák a védett természeti terület természetvédelmi helyzetét, különösen a soproni Fertő tó-üdülőhelyprojektet: 2022. január 28-án a Világörökségi Központtal, 2022. február 23-án pedig online a Világörökségi Központtal, az ICOMOS-szal, az IUCN-nel (International Union for Conservation of Nature) és a rámszari titkársággal.
Az UNESCO is tisztában van azzal, hogy az eredeti tervek megváltoztak. A Világörökség Központnak nemcsak a magyar oldalon elindult beruházással és a tó tervezett vízpótlásának módjával van gondja. Burgenland tartomány bevásárlóközpont-fejlesztései és a Weiden am See-i szélerőművek kapcsán is kritikát fogalmazott meg a szervezet, amely a tó breitenbrunni részén kapcsolatos fejlesztést is figyelemmel kíséri.
Ehhez kapcsolódóan: Szinte csak kamerán kívül mertek beszélni a Fertő tavi beruházásról a helybeliek
A tó magyarországi részén tervezett beruházás kapcsán a szervezet kijelenti: a projekt egy mesterségesen kialakított, rehabilitációra szoruló területen helyezkedik el, de a fejlesztés a terület további jelentős beépítettségét, a természetközeli állapot csökkentését javasolja. A tervezett látogatószámmal együtt mindez jelentős hatással lesz a világörökségi helyszín természeti és kulturális értékeire.
Az UNESCO határozattervezete megállapítja, hogy az örökségvédelmi hatásvizsgálat, amelyet a kormány a 2020-as természetvédelmi állapotjelentéshez csatolt, jelentős hiányosságokat mutat a hatások értékelésében. A szervezet szerint „nem tűnik meggyőzőnek az a következtetés, hogy a projekt hatásai többnyire pozitívak vagy semlegesek lesznek”.
A projekt rontja a tóparti táj természetes karakterét
A szervezet szerint komoly aggodalomra ad okot a beruházás, mert a legtöbb tervezett épület és létesítmény léptéke jelentősen eltér az ott lévő korábbi épületektől, és nincs összhangban sem a „táj jelenlegi karakterével”, sem a „figyelemre méltó vidéki építészettel”, amely a Fertő tavi világörökségi helyszín leírásában is értékként szerepel. A beruházás nem tartja tiszteletben a terület integritását, amely „a regionális és történelmi sajátosságokon alapul”, mint például „a települések hagyományos és részben vidéki jellege” és a „helyi építészet és az erőforrások korlátozott körének hagyományos és fenntartható kiaknázásán alapuló táj”.
Az UNESCO véleménye szerint a projekt nem tekinthető a tó „fürdőhagyománya” folytatásának, és „fokozott nyomást gyakorolna erre az érzékeny ökológiai és társadalmi-kulturális rendszerre”. A beruházás egészének vizuális képéről így fogalmaz: „Rontja a tóparti táj szinte természetes karakterét.” A fejlesztés szén-dioxid- és ökológiai lábnyoma is kulcsfontosságú szempont az autóforgalom jelentős növekedése mellett.
A nemzetközi szervezet egy befogadóbb és fenntarthatóbb megközelítést javasol, amely lehetővé tenné a helyi közösségek számára, hogy bizonyos előnyökhöz jussanak. Kevesebb és jobban elszórva elhelyezkedő épületek építését javasolja, és a helyi építési hagyományokat nagymértékben tiszteletben tartó, megújuló anyagok alkalmazásával történő építkezést. Egészében véve a beruházás volumenének csökkentését ajánlják, olyan épületek létrehozásával, amelyek összhangban vannak az ott hagyományos épített környezettel. Javasolják, hogy mérjék fel a turisztikai fejlesztések hatását a teljes – osztrák és magyar oldali – tópartra. (Az osztrák fejlesztések kapcsán megjegyzik, hogy azok egy részére még a terület világörökségi listára való felkerülése előtt került sor.) A szervezet továbbá megállapodást sürget a két ország között a Fertő-parti turizmusfejlesztésről.
Az UNESCO ajánlásai
A szervezet által az októberi közgyűlés elé az alábbi javaslattervezetet terjeszti majd (Határozattervezet: 45 COM 7B.52):
A Világörökség-bizottság, miután megvizsgálta a WHC/23/45.COM/7B.Add dokumentumot,
üdvözli a részes államok (Magyarország és Ausztria) elkötelezettségét a világörökség közös kezelésének megvalósítása iránt;
arra ösztönzi a részes államokat, hogy erősítsék meg párbeszédüket a közös együttműködés érdekében az országhatárokon átívelő tavi kultúrtájat érintő összetett kérdések kezelésére;
kifejezi legnagyobb aggodalmát az eredeti soproni Fertő tófürdő nagyságrendje miatt;
üdvözli a projekt felfüggesztéséről szóló döntést, de megjegyzi, hogy semmilyen jövőbeli projekt nem tekinthető kizárólag rehabilitációs projektnek, és hogy a projekt lehetséges, az ingatlan kiemelkedő egyetemes értékére (OUV) gyakorolt hatásait a teljes tóparton meglévő turisztikai infrastruktúrával együttesen kell értékelni;
felkéri a részes államokat, hogy fontolják meg az összes, a tópart mentén a turizmussal kapcsolatos fejlesztési projekt végrehajtását mindaddig, amíg nem készül el az összes meglévő, a tóparton található és tervezett turisztikai létesítmény közös felmérése és egy, a világörökségi helyszínre gyakorolt, halmozott káros hatások értékelése;
üdvözli továbbá a részes államok meghívását a Világörökségi Központ/ICOMOS és a rámszari egyezmény titkársága közös tanácsadói küldöttségébe;
felkéri a részes államokat, hogy közösen dolgozzanak ki jövőképet a területre, és határozzanak meg közös stratégiát, beleértve a turisztikai infrastruktúrára vonatkozót, és biztosítsák a Fertő és partja fenntartható és méltányos használatát, amely összeegyeztethető a világörökségi helyszín értékeivel;
kéri, hogy vizsgálják felül a világörökségi helyszínre történő építkezés kritériumait, amelyeket a Fertő-táj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület által készített anyag határozott meg.
Aggályok a budai vár átépítése miatt is | https://www.szabadeuropa.hu/a/kiderult-hogy-reszletesen-mit-kifogasol-az-unesco-a-ferto-tavi-beruhazas-kapcsan/32579074.html | https://web.archive.org/web/20230928031816/https://www.szabadeuropa.hu/a/kiderult-hogy-reszletesen-mit-kifogasol-az-unesco-a-ferto-tavi-beruhazas-kapcsan/32579074.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiderult-mit-kifogasol-az-unesco-a-ferto-tavi-beruhazas-kapcsan | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-09-08 21:56:00 | [] | [] | [
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"idegenforgalom",
"környezetvédelem",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Fertő-tavi beruházás"
] |
58,169 | Jelentős kockázat, hogy a 4iG bekebelezte a távközlést és az informatikát | Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén. | Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.
Állami hátszél repítette a magasba a 4iG-t
Az informatikai piac letarolása
Alvállalkozók elszipkázása
Kiberbiztonságra hivatkozva ellenőriznék a piacot?
Nem a 4iG fog lehallgatni
Drágábban lesz rosszabb az internetszolgáltatás
Óriási adósságok, kérdéses törlesztés
Megbízható barátok kezében a kritikus infrastruktúra
Állami hátszél repítette a magasba
Pár év alatt nőtt informatikai-telekommunikációs óriássá a 4iG, amely ma már egyre több részpiacon vált meghatározóvá, legyen szó távközlésről, informatikai szolgáltatásokról vagy hírközlésről – és most már a hadiiparba is beszállt a cég.
Ahhoz, hogy feltérképezzük, milyen kockázatokat hordoz magában a 4iG, mintegy fél tucat, a releváns piacokra rálátó szakértővel beszéltünk. Küldtünk kérdéseket a 4iG-nek is, de nem reagáltak megkeresésünkre.
A 4iG bevételei 2017-ben (a cég 2018-ban lett Mészáros Lőrincé, majd került át Jászai Gellérthez) 314 millió forintot tettek ki, 2022-ben már több mint 277 milliárdot – és ehhez idén hozzájönnek már a Vodafone-on keresztül érkező pénzek is. 2018-ban még csak 350 alkalmazottja volt, idén már több mint nyolcezer, és ezzel a teljes magyar gazdaságot tekintve is látható méretű lett a társaság. A HVG legnagyobb magyar cégeket soroló, top 50-listáin idén a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalat közül a huszadik, a legnagyobb saját tőkéjű cégek közül pedig a 32. lett.
A G7 kétrészes cikkben mutatta be, hogy nem piaci teljesítménye, hanem különböző kedvezményes állami finanszírozási formák (például kedvezményes állami hitelek, állami megrendelések, uniós támogatások) segítették a piacon ritkán látott bővülést (a G7 elemzése itt és itt olvasható), és még csak ezután jött az Antenna Hungária és a Vodafone bekebelezése.
Azt, hogy a vállalat növekedésében jelentős szerepet vállalt volna az állam, a 4iG rendre tagadja.
A 4iG alapvetően felvásárlásokkal növelte méretét, ezeket pedig nemcsak finanszírozással, de szabályozási oldalról is megtámogatta a kormány. A 232 milliárdos DIGI- és a 660 milliárd értékű Vodafone-felvásárlást, valamint a sajátos tőkeemeléssel megvalósuló Antenna Hungária-privatizációt mind nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyletnek minősítették, azaz ezeket az ügyeletek nem vizsgálhatta semmilyen hatóság.
Az is mutatja a 4iG mögött lévő állami hátszelet, hogy már 2011 óta próbálkozott azzal a Fidesz-kormány, hogy legyen egy saját mobilszolgáltatója. Ez illeszkedett abba a kormányzati törekvéssorozatba, hogy a 2010 előtt külföldieknek privatizált, néhol valóban kritikus infrastruktúra jelentős része magyar tulajdonba kerüljön. „Ez részben jogos igény, mert az, hogy minden külföldi kézben volt, nagyobb kockázatot jelentett annál, mint ami most van, hogy kormányközeli vállalkozók közelébe kerültek fontos infrastruktúrák” – fogalmazott egy forrásunk.
Eredetileg még egy, a Postára, az MVM-re és az MFB-re épülő negyedik mobilszolgáltató terve körvonalazódott. 2015-ben a szintén állami MVM Netre épült volna az állami mobilszolgáltató, ám ezek a kezdeményezések rendre elbuktak. 2018 elején Lázár János arról beszélt, hogy „nem sikerült azonban állami tulajdonban lévő mobilszolgáltatót létrehozni, de erről nem szabad lemondani”, és hogy „a következő ciklusban újra meg kell próbálkozni azzal, hogy legyen nemzeti tulajdonban lévő mobilszolgáltató”. Ez év tavaszán Mészáros Lőrincet hozták hírbe a Telenorral (a már Yettel néven működő cég 25 százaléka másfél évvel később állami tulajdonba került),
2022 elején pedig maga Orbán Viktor beszélt arról, hogy problémának tartja, hogy a biztosítószektor, a távközlési iparág és az építőanyag-ipari vállalkozások területén még ötven százalék alatt van a „magyar tulajdon aránya”.
A miniszterelnök hozzátette, hogy „most ezen próbálunk változtatni (…) a távközlési iparágban is megyünk előre”.
Egy forrásunk szerint 2017-ben már arra is megvolt a kormányzati szándék, hogy állami részvétellel konszolidálják a hazai informatikai és kiberbiztonsági piacot.
Az informatikai piac letarolása
Annak, hogy a 4iG felvásárlásokkal nőtt ekkorára, olyan következménye is lett, hogy gyakorlatilag megölte az informatikai piacot – hívta fel rá a figyelmet több szakmai forrásunk. „A cseheknél, a lengyeleknél sok innovatív cég van. Nálunk azért nincs, mert a NER letarolta a piacot, egy bizonyos méret felett átveszik a cégeket. Sok kicsi, de innovatív vállalat kapott »visszautasíthatatlan ajánlatot« az utóbbi években” – mondta Ilyés Márton, a Momentum elnökségi tagja a Szabad Európának.
A cseheknél, a lengyeleknél sok innovatív cég van. Nálunk azért nincs, mert a NER letarolta a piacot, egy bizonyos méret felett átveszik a cégeket. Sok kicsi, de innovatív vállalat is kapott »visszautasíthatatlan ajánlatot« az utóbbi években.
Egy szakmai forrásunk azt mondta: túlzás lenne azt állítani, hogy a 4iG miatt nincs innováció Magyarországon, ennek sok más oka van a piac méretétől kezdve a finanszírozás hiányáig.
Egy másik informatikai forrásunk úgy fogalmazott, hogy a 4iG a felvásárlásokkal „konzerválja a piacot, leépít képességeket. Nemcsak az innováció, de a verseny ellen is hat. Nincs verseny az IT-piacon. – Szerinte a legnagyobb megrendelő a kormány, mert az infrastruktúra túlnyomó többsége kormányzati. Mivel a kormányzati megrendeléseket rendre a 4iG kapja, a kis- és közepes vállalkozások rosszul járnak. – Ráadásul a 4iG alvállalkoztat, tehát a gyakorlatban ő vált a legnagyobb megrendelővé, amivel lenyomja a piacon az árakat. A 4iG az állami pályázatokban felfelé tolja az árakat, lefelé, az alvállalkozói felé pedig lenyomja. Nagy árréssel dolgoznak, innen van a profitjuk jó része” – mesélte a Szabad Európának. Az IT-beszerzéseket ráadásul könnyű túlárazni több forrásunk szerint is, mert utólag nehéz megmondani, melyik feladattal mennyi munkaóra volt, vagy például valóban rendelkezésre áll-e mindig a vállalt számítási kapacitás vagy sávszélesség.
Más arra hívta fel a figyelmet: lehet, hogy a 4iG drágán, viszont mindig magas minőségben szállította le az állami megrendeléseket.
Egy informatikai piacra rálátó forrásunk szerint a 4iG főleg az erőforrásaikért vásárolta meg a cégeket, legyen szó infrastruktúráról vagy hosszú távú szerződésekről. „Ez gyakorlatilag piacvásárlás, mert működő cégeket vesznek. Még nem nagyon láttam, hogy egy cégbe azért fektettek volna be, hogy kifejlesszen valami újat. A 4iG-nek nincs saját fejlesztése” – fogalmazott forrásunk.
Mindezt megerősítette egy másik szakértő is, aki nemcsak a 4iG saját fejlesztéseinek hiányáról beszélt, de azt is elmondta a Szabad Európának, hogy a T-Systemsszel folytatott tárgyalások során a 4iG elég jól belelátott a német cég működésébe. „Megismerhették a beszállítói szerződéseket, hosszú távú megállapodásokat is. Amikor végül nem jött össze a T-Systems felvásárlása, megvették a cég több beszállítóját, és több T-System-dolgozót is átcsábítottak a 4iG-hez.”
A 4iG-ben – főleg a Vodafone felvásárlása óta – egyre kisebb súlya van az IT-nek (bevétel alapján 13 százalék), de ez az ágazat jelentősen függ a központi költségvetéstől. Egy forrásunk szerint ideális esetben egy informatikai cég bevételeinek legfeljebb egyharmada származhatna az államtól, a 4iG esetében viszont akár a kétharmadot is meghaladhatja ez az arány. (A 4iG azt szokta kommunikálni, hogy az államtól származó bevételei ennél jóval kisebbek, de ők piaci forrásnak tekintik az állami cégek megrendeléseit is.)
Kérdés, hogy mi fog történi ezzel az informatikai üzletággal, miután a pénzhiány miatt az állami beruházások kezdenek leállni, és nem lesz annyi bevétele a 4iG informatikai részlegének, mint amekkora szükséges lenne a fenntartásához.
Kiberkoalíció: újabb lehetőség az ellenőrzésre
Egyre nagyobb figyelmet kap a kiberbiztonság, és ezt is felhasználhatja a kormány az informatikai piac további ellenőrzésére – hívták fel rá figyelmünket forrásaink. A NIS 2 nevű uniós szabályozás kötelezően kiterjed számos, kockázatosnak tekintett ágazatban tevékenykedő vállalatra (energetika, közlekedés, hírközlés, egészségügy, digitális infrastruktúra, postai szolgáltatások, élelmiszeripar stb.), nekik szigorú előírásoknak kell megfelelniük, kétévente auditáltatniuk is kell a rendszereiket.
A szabályozás másik eleme egy olyan tanúsítvány létrehozása, amelyet azok az IT-vállalatok kapnak meg, amelyek megfelelnek a szigorú előírásoknak. Magyarországon ezt a tanúsítványt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) adja majd ki, ők dolgozzák ki azokat a feltételeket is, hogy melyik magyar vállalkozás kaphatja meg az egész unió területén érvényes tanúsítványt.
Az SZTFH felügyeli a dohánypiacot, a szerencsejátékot (így a kaszinóbizniszt) és a bányászatot. A Schadl–Völner-botrány után hozzájuk kerültek a bírósági végrehajtások és a felszámolói ügyek, és most már a kiberbiztonság is. Ezt a hatóságot az a Biró Marcell vezeti, aki a kilenc évre történő kinevezése előtti hét évben Rogán Antal és Orbán Viktor közvetlen munkatársa volt.
Az általa kiadott kiberbiztonsági tanúsítványról az SZTFH annyit ír, hogy azok „birtokában a fogyasztó szabadon eldöntheti, hogy milyen erős kiberbiztonsági képességgel bíró terméket kíván megvásárolni”, és hogy ez majd versenyelőnyt biztosít az azt megszerző vállalatoknak. Ez azonban jelentheti azt is egy forrásunk szerint, hogy a kormány egy idő után majd előírja, hogy az állami szervek vagy a kockázatosnak tekintett ágazatban aktív cégek csak tanúsított IT-beszállítóval dolgozhatnak együtt.
Ezért érdekes Biró Marcell május végi bejelentése a „kiberkoalíció” létrejöttéről. Ebben az SZTFH és a kormányzati Digitális Magyarország Ügynökség mellett a Vodafone, a Yettel és a 4iG vesz részt. Annyit árultak el, hogy egy együttműködési fórum lesz, amely segít válaszokat adni a kiberbiztonsági kihívásokra. Forrásunk szerint ez úgy is értelmezhető, hogy a 4iG-nek innentől beleszólása lesz abba, kit enged be az informatikai piacra.
Nem a 4iG fog lehallgatni
Azt ugyanakkor egyik forrásunk sem tartotta valószínűnek, hogy kormányközeli szereplők lehallgatásra, megfigyelésre is felhasználják a 4iG tulajdonában álló távközlési cégeket – hiába ültek be a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antal bizalmasai a 4iG távközlési cégeinek vezetőségébe. Amire szeretnének, arra anélkül is rálátnak a különböző állami titkosszolgálatok, hogy külön belepiszkálnának a távközlési cégek hálózataiba, és mint a Pegasus példája mutatja, akár külföldi szolgáltatásokat is igénybe vesznek, ha arra van szükség. „Technikailag megoldható, hogy belenyúljanak a rendszerbe, és valakit például lehallgassanak a Vodafone-nál, de erre kicsi esélyt látok, ez elég hamar kiderülne” – fogalmazott egy forrásunk.
Beszédes ugyanakkor, hogy tavaly a HVG arról írt: a 4iG megvásárolta volna az államigazgatási hálózatok távközlési rendszerét üzemeltető MVM Netet is, de a Belügyminisztériumban, a titkosszolgálatoknál és a Pénzügyminisztériumban is veszélyesnek tartották volna, ha a cég magánkézbe kerül.
Kritikus infrastruktúra
A törvény szerint azok számítanak kritikus infrastruktúrának, „amelyek elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához”, és „amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya miatt jelentős következményekkel járna”. Sok más mellett idetartozik az internet-hozzáférési szolgáltatás az és internet-infrastruktúra, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, az elektronikus hírközlő hálózatok és a műsorszórás. A 4iG ezekkel mind rendelkezik, és mint látni fogjuk, több területen is piacbefolyásoló mértékű lehet a szerepe.
Ezért is fontos, kinek a kezében van egy ilyen vállalatcsoport, mint a 4iG, és hogy milyen kockázatokat hordoz magában tulajdonosi, pénzügyi vagy piaci szempontból.
Megszűnő verseny a távközlésben
A 4iG 2021 végén vásárolta meg a DIGI-t, 2023 elején pedig a Vodafone-t. Ezzel pár év alatt a távközlésben is meghatározóvá vált a Jászai Gellért vezette cég, így megvalósult az Orbán Viktor által majdnem tíz évvel korábban kitűzött cél. A piaci verseny korlátozottabbá vált a mobilpiacon, mert a Vodafone-ban a fő tulajdonos az államhoz közel álló 4iG, az állam pedig kisebbségi tulajdonos a Vodafone-ban. A Yettelben is van 25 százalékos tulajdonrésze, és kormányzati szerződései miatt a Telekom is kitett az államnak – mondta Ilyés Márton a Szabad Európának.
Egy piaci telekommunikációs szakértő forrásunk viszont úgy fogalmazott, hogy a valódi probléma nem a mobil-, hanem a vezetékes piacon alakult ki. Szerinte a Vodafone-felvásárlással
„tönkretették a vezetékesinternet-piaci versenyt Magyarországon. Eddig három szereplő volt, elsősorban a DIGI miatt erős volt a versenyt. Ennek most vége, drágábban lesz rosszabb szolgáltatás.”
Mindezek ellenére a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) nem vizsgálta a 4iG vásárlásait, a DIGI- és a Vodafone-ügyletet is nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány, így a hatóságok nem is ellenőrizhették.
2020-ban az Invitel és a DIGI fúzióját még vizsgálta a GVH, és akkor szigorú döntést hozott – hívta fel rá a figyelmet Ilyés Márton. Ekkor a GVH minden olyan településen megtiltotta a fúziót, ahol a két cég együttes részesedése elérte volna az ötven százalékot valamely vezetékes szolgáltatás esetén (tévé, internet, telefon). Ez azt jelentette, hogy 82 településen nem engedte a fúziót. Ezek alapján a Momentum most úgy számolt, 117 településen került monopolhelyzetbe a 4iG, aminek már most áremelés és romló minőség lett az eredménye.
A Momentumhoz számos olyan visszajelzés érkezett, amelyben a felhasználók a DIGI jelentős áremeléseire panaszkodtak. Ezek a dokumentációk, amelyeket a Szabad Európa is látott, egy éven belül hetven- és százszázalékos drágulást bizonyítanak. Az áremelések ráadásul épp azután indultak be, hogy a 4iG felvásárolta a céget. Több olyan levelezést is láttunk, amely arról tanúskodik, hogy a felhasználók hiába fordultak ezzel kapcsolatban a fogyasztóvédelemhez vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH), nem foglalkoztak a panaszokkal.
Fekete Péter, a 4iG-csoport vezérigazgatója a HVG-nek azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy a DIGI korábbi alacsony árait már amúgy sem lehetett volna fenntartani, tavaly ráadásul az infláció miatt tovább növekedtek a cég költségei. Fekete szerint a DIGI még az áremelések után is az egyik legolcsóbb szolgáltató maradt.
A DIGI áremeléseinek és a Vodafone szolgáltatásában az utóbbi években tapasztalt színvonalesésnek (ami független a 4iG-től) volt egy olyan következménye is, hogy sok felhasználó átment a Telekomhoz. Ezzel tehát jól járt a német cég, de forrásaink szerint a Telekomnál attól tartanak, hogy hosszabb távon elveszíthetik az állammal kötött szerződéseiket.
A Momentum egy idén májusban, az Európa Unió Bírósága által hozott döntés alapján felülvizsgálati kérelemmel fordult a GVH-hoz. A francia ügy, amelyre a Momentum precedensként hivatkozik, két kábelszolgáltató egyesüléséről szólt. A helyi törvényekre hivatkozva a francia versenyhatóság előzetesen nem vizsgálta a felvásárlást. Egy versenytársuk fordult az Európai Bírósághoz, amely végül kimondta: a hatóságnak akkor is vizsgálódnia kell, ha az egyesülés után valósult meg a piaci erőfölény. A vizsgálatot pedig akkor is le kell folytatni – és ez a lényeg –, ha arra előzetesen a helyi törvények miatt nincs szükség.
Ilyés szerint az ítélet versenyjogi szempontból európai szinten is jelentősnek számít, Belgiumban már indult egy vizsgálat ez alapján.
„A 4iG-é is nagy ügy lehet, több szempontból is hasonlít a franciához: itt is kábelszolgáltatók egyesüléséről van szó, és a GVH egy magyar törvényre hivatkozva nem vizsgálta előzetesen az ügyletet” – fogalmazott. Arra a kérdésünkre, hogy mire számít az eljárással kapcsolatban, azt mondta: szerinte a GVH elindítja majd a vizsgálatot, de nem fogja problémásnak találni a Vodafone-felvásárlást. Hozzátette, hogy ebben az esetben az Európai Unió Bíróságához fordulnak.
Ilyés Márton azt mondta: ez nem politikai kérdés, hosszú távon is hatással lehet a gazdaságra. A kormány mind többször minősít nemzetgazdasági szempontból kiemeltté egy-egy beruházást; a módszer „fontos eszköze a NER-es cégfelvásárlásoknak is. Ezért egy ilyen per hosszabb távon alkalmas lehet arra, hogy gátja legyen a cégfelvásárlásoknak – később esetleg egyes cégek visszavételét is segítheti” – tette hozzá.
Melyik csatorna kerül be a kedvezményes csomagba, esetleg előbbre teszik a kormánybarát TV2-t, a kritikus RTL-t meg hátrébb tolják.
Egy telekommunikációs szakértő viszont azt mondta a Szabad Európának, hogy ennyi erővel azt is vizsgálni lehetne, hogy a Telekom hány településen van monopolszerű helyzetben, de ezt nem firtatja senki.
Arról is többen beszéltek a Szabad Európának, hogy a kábelszolgáltatók a csatornakiosztás változtatásával is előnybe, illetve hátrányba tudnak hozni egy-egy adót. „Melyik csatorna kerül be a kedvezményes csomagba, esetleg előbbre teszik a kormánybarát TV2-t, a kritikus RTL-t meg hátrébb tolják” – fogalmazott egy távközlési piacra rálátó forrásunk. Azt is hozzátette: a 4iG cégei mostanra jobb alkupozícióba kerültek a tévécsatornákkal szemben, de hogy élnek-e ezzel (azaz például több pénzt kérnek-e az RTL-től), az majd csak akkor derül ki, amikor a most érvényben lévő szerződések lejárnak, és újra tárgyalóasztalhoz ülnek.
Óriási adósságok, kérdéses törlesztés
A felvásárlásokat nagyrészt hitelből finanszírozta a 4iG, két legnagyobb bevásárlása a DIGI és a Vodafone volt. 2021 végén a 232 milliárdos DIGI-ügyletről is gigabizniszként számolt be a sajtó, amikor a kisebb 4iG vásárolta meg a nála jelentősen nagyobb DIGI-t. Egy évvel később jött a 660 milliárdos Vodafone-ügylet, amelynek felét az állam állta, a másik felét viszont a 4iG, nagyrészt hitelből (a 4iG azóta átadta az államnak a Yettelben meglévő, 25 százalékos tulajdonrészét, így a 4iG ma már 70,5 százalékos tulajdonosa a Vodafone-nak).
Mindennek következtében a 4iG nagyon eladósodott az utóbbi években. A legfrissebb beszámoló szerint a 357 milliárd forint saját tőkére 1120 milliárd forint idegen tőke jut, amiből 847 milliárd forint a közvetlen hitel. Ezek a számok többszörösen meghaladják az iparági átlagot – hívták fel rá figyelmet piaci forrásaink.
A valódi kérdés az, hogy a 4iG tudja-e törleszteni a hiteleit időben. Egyébként maga Jászai is elismerte, hogy ezzel gond lehet, júliusban ugyanis azt mondta az Indexnek, hogy „a stabil likviditáshoz intézményi befektetők is nagyobb számban kellenek, amin szintén dolgozunk”.
A 4iG szerint 2023 első fél évében 290 milliárdos bevétele volt, amiből csak a kamatfizetés elvitt 37,5 milliárd forintot. A hitelek jelentős része kedvezményes kamatozású állami kölcsön, a piaci források meghatározó hányadára van állami garancia, ám a 4iG hitelbesorolása még így is csak BB–. Ez mérsékelt hitelképességet jelent, egy kategóriával van a gyenge besorolás alatt.
Mivel 4iG bevételeinek 87 százaléka a telekommunikációból érkezik, alapvető fontosságú, hogy itt miként fog teljesíteni a következő években. A telekommunikációs piacon – részben a korlátozott verseny miatt – kicsi a kockázat, stabilan lehet kalkulálni a bevételekkel. Ugyanakkor költséges beruházásokra van szükség, és ebben a 4iG lemaradásban van versenytársával, a Telekommal szemben. „Csak az tud csinálni nagy profitot, aki nagyon jó, mint a BT vagy a Telekom, akiknek főleg az Egyesült Államokban megy jól” – fogalmazott egy telekommunikációs forrásunk. Az egyik felmerülő kérdés tehát, hogy mennyire jó a 4iG – forrásainknak ezzel kapcsolatban is kétségeik vannak. A cég előtt álló legnagyobb feladat most a telekommunikációs üzletág (Vodafone, DIGI, Invitel, Antenna Hungária) összegyúrása egy cégbe a ONE márkanév alá. A 4iG ebben az integrációban is többéves hátrányban van a Telekomhoz képest.
„A 4iG vezetésében nem nagyon van jó telekomos szakember” – mondta egyik forrásunk, egy másik pedig azt tette hozzá, hogy „a fő kérdés nemcsak a szakértelem, hanem az, hogy kinek milyen döntési lehetőségei vannak, mi az, amit ők mondhatnak meg”. Információink szerint az utóbbi időben több szakember távozott a cégtől. A 4iG vezetése érzékelhette a problémát, mert szeptember 1-jén jelentették be több telekomos vezető leigazolását.
A cégvezetésben sokkal erősebb a tudás pénzügyi, befektetési vonalon – magyarázták forrásaink. „A kérdés az, hogy ekkora vállalatcsoportot lehet-e csak pénzügyi tudással fenntartani.”
„Erről a menedzsmentről még nem tudjuk, mennyire jó az üzemeltetésben. Megszerezni tudnak, ebben ügyesek, de lassan már nincs mit megszerezni. Most kell majd működtetni, de ahhoz lényegesen több munka kell, delegálni kell tudni a döntéseket, másfajta beállítottságra van szükség. Egy éven belül eldől, mennyire képesek erre” – fogalmazott egy telekommunikációs szakértő forrásunk.
További üzleti kockázat, hogy a 4iG most vágott bele a védelmi és űriparba, mindkét területen meghatározó szeretne lenni. Noha a védelmi ipar fontossága kiemelt, és a következő években az állam egyre több pénzt költene el itt, ez is egy nagyon beruházásigényes üzletág, a bevételek nagyban függenek az állami megrendelésektől. Ezen túl sem a védelmi, sem az űriparban nincs meg a sikeres működéshez szükséges szakmai tudás a 4iG-ben – mondták forrásaink. A harmadik terület az informatika. Mint cikkünk elején írtuk, ott is csökkenő bevételekkel kell számolnia a 4iG-nek a következő időszakban.
Megszerezni tudnak, ebben ügyesek, de lassan már nincs mit megszerezni. Most kell majd működtetni, de ahhoz lényegesen több munka kell, delegálni kell tudni a döntéseket, másfajta beállítottságra van szükség. Egy éven belül eldől, mennyire képesek erre.
Egyik forrásunk úgy fogalmazott, hogy „én inkább ezt érzem kritikusnak, hogy van egy vállat, ami három beruházásigényes területen kezd meghatározó lenni. Ha ez bedől, akkor három területet ránt magával.”
A beruházások mellett kellene ugyanis törleszteni és valamennyi profitot termelni.
De mi történik, ha probléma akad a hitelek törlesztésével? A 4iG hiteleinek jelentős része kedvező kamatozású állami hitel (MFB, Eximbank, MNB-kötvényprogram). A Vodafone-vásárláshoz mintegy háromszázmilliárdos piaci hitelt vett fel, de ezt is az állami Eximbankon keresztül, állami garanciával – enélkül nem is kapott volna külső finanszírozást.
Ha tehát valami probléma adódna a törlesztéssel, a kormányzaton múlik, mennyire lesz rugalmas. Az kevéssé valószínű, hogy a jelenlegi kormányzat szabadulni próbálna a komoly munkával és pénzzel felépített 4iG-től. Az egyik lehetőség, hogy az állam növeli a tulajdonrészét, vagy akár át is veszi a 4iG-t, és „akkor majd lesz egy MVM-hatékonyságú állami vállalatunk” – egyik forrásunk megfogalmazása szerint. A másik lehetőség, hogy az állam és a 4iG újratárgyalja a konstrukciókat (erre az infláció miatt akár még objektív indok is lenne), és ezzel a cég időt nyer. Ez valószínűbb, hiszen így egy esetleges politikai változás után is biztos kezekben maradna a vállalat – a költségeket viszont mindkét esetben az adófizetők állják.
Reagált a 4iG
Noha kérdéseinket több mint három nappal a cikk megjelenése előtt elküldtük a 4iG-nek, írásunkra csak annak megjelenése után reagáltak. Ebben két pontosítás közzétételét kérték.
Mint írják, „2017-ben cégcsoport konszolidált árbevétele 17,3 milliárd forint volt, nem pedig 314 millió forint, ahogyan az írásában szerepel. A különbség abból adódik, hogy cikkében csupán a 4iG Nyrt. egyedi beszámolójában szereplő számadatot tűntette fel, ugyanakkor a vállalat teljesítményét az Nyrt. mellett már ekkor is további négy leányvállalat (Humansoft Kft., Mensor3D Kft., Banksoft Kft., Axis Rendszerház Kft.) biztosította.”
Azt is írják, hogy a Jászai által a 4iG likviditásáról szóló idézet „nem a 4iG csoport hiteleivel kapcsolatban hangzott el. Jászai Gellért a 4iG tőkepiaci teljesítményével, illetve tőzsdei árfolyamával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolt”. A 4iG szerint Jászai „még csak utalás szintjén sem tett arról említést ebben az interjúban, hogy a társaság hiteleinek időben történő törlesztésével bármiféle gond lehet”.
Megbízható barátok kezében
Jászai Gellértnek 51,6 százalékos tulajdonrésze van a cégben közvetett módon (jelentős részben magántőkealapokon keresztül), így lényegében Mészáros Lőrinc egykori jobbkeze akár egymaga is dönthet a 4iG-t érintő kérdésekben.
A második legnagyobb tulajdonos a német Rheinmetall. A hadiipari óriáscég 2022 elején szállt be a 4iG-be egy 120 milliárd forintos tőkeemelés (egyik, de nagyobb) résztvevőjeként, amivel 25 százalékos tulajdonrészt szerzett. Ez az ügylet kicsit részletesebb magyarázatra szorul.
2020-ban a magyar állam több megállapodást is kötött a Rheinmetall-lal, egyebek mellett Lynx gyalogsági harcjárművek és radarrendszerek beszerzéséről, valamint egy zalaegerszegi harckocsigyár és egy várpalotai lőszergyár létesítéséről. Ez utóbbi kettőt a magyar állam és a Rheinmetall közösen valósítaná meg. A szerződések és a magyarországi beruházások több száz milliárd forint értékre rúgnak. Ezzel kapcsolatban egy diplomáciai forrás a Szabad Európának azt mondta, hogy a Rheinmetallnak is fontos volt a megállapodás, mert így fel tudják mutatni, hogy a harckocsi exportképes, ami megnyitja a kaput más országok piacai előtt is.
A Szabad Európának egy, a hadiiparban jártas szakértő azt mondta, hogy az ilyen nagy fegyverbeszerzéseket az államok hasonló méretű beszerzéssel szokták ellentételezni a másik félnek, „én veszek tőled, te veszel tőlem” alapon. Az is megoldás lehet, hogy az adott cég befektet a vásárló országban. Mivel Magyarország nem tudott mit exportálni ilyen értékben Németországnak, valószínűleg az a megoldás született, hogy az legyen a fegyverüzlet (részleges) ellentétélezése, hogy a Rheinmetall emeljen tőkét a 4iG-ben, kisegítve a jelentősen eladósodott vállalatot. Ez magyarázat lehet arra is, hogy miért látott fantáziát egy hadiipari cég a kormányzati segítséggel növekvő magyar IT-kommunikációs cégben.
Azt a feltételezést, hogy a Rheinmetall felbukkanásának köze volna a magyar állam fegyvervásárlásához, a 4iG rendre cáfolja, és a Rheinmetall is azt mondja: csak diverzifikálni szerette volna a portfólióját, ezért szállt be a magyar cégbe. Az időzítés nemcsak a fegyvervásárlások miatt érdekes, hanem azért is, mert a 4iG-nek ekkoriban a DIGI felvásárlásához friss forrásra volt szüksége. Jászai Gellért mindenesetre abban bízik, hogy a 4iG lehet a Rheinmetall stratégiai partnere az IT- és a digitális fejlesztések területén, létre is hoztak erre egy közös vállalatot (Rheinmetall 4iG Digital Services Kft. – R4).
Itt érdemes megemlíteni, hogy idén tavasszal Maróth Gáspár a Rheinmetall kelet-európai koordinációs vezetője lett. Ebben a minőségében közvetlenül a társaság vezérigazgatójának jelent. 2022 végéig Maróth a Honvédelmi Minisztérium védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára volt.
6,4 százaléka van a cégben a portugál Alpac Capitalnak, amely Pedro Vargas David üzletember tulajdona, aki két éve megvette az Euronewst. David korábban a magyar állami Eximbankkal közösen alapított tőkealapot, édesapja pedig Orbán Viktor évtizedes barátja, közvetlen tanácsadója évek óta.
Mivel a 4iG tőzsdei cég, a többi nagyjából 14 százalék kisbefektetők tulajdonában lehet. A tőzsdei jelenlét egyfajta védelmet is jelent a nagy tulajdonosoknak, hiszen egy elvileg nyilvános társaság tulajdonviszonyaiba kívülről belenyúlni (például esetleges kormányváltás esetén) jóval bonyolultabb lehet, mint egy tőzsdén nem szereplő cég esetében, ráadásul a hitelfelvételnél is előny, hogy tőzsdén van a cég. A mintegy 14 százalékos közkézhányad viszont elég kicsi ahhoz, hogy ha a tulajdonosok úgy látják jónak, akár részvény-visszavásárlással könnyen ki tudjanak vonulni a tőzsdéről.
Magában a 4iG-ben nincs állami tulajdon, de az Antenna Hungáriát és a Vodafone-t az állammal közösen birtokolja Jászai cége. Az államnak ugyanakkor mindkét esetben csak kisebbségi tulajdonrésze van. E két vállalat igazgatóságába az állam is jelölhet tagokat. Nagy Ádám, Rogán Antal kabinetfőnöke bent ül az AH és a Vodafone igazgatóságában is, ez utóbbiban az állam másik képviselője Guller Zoltán, aki Rogán kormányzati informatika és e-közigazgatás működtetéséért, fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa volt év elejéig, jelenleg a kormányzati informatikáért felelős Digitális Magyarország Ügynökség vezetője. Az, hogy Rogán-közeli emberek kerültek be a két cégbe, abból a szempontból nem meglepő, hogy sok más mellett hozzá tartozik a digitális kormányzati ügynökség is.
Az viszont már felvet kérdéseket, hogy sem Nagy, sem Guller nem telekommunikációs szakértő, mindketten politikai végrehajtók, egy forrásunk szerint „ez mutatja, mi ott a feladatuk”.
Az InfoRádiónak adott interjúban Jászai Gellért arról beszélt, hogy a 4iG stratégiai partnere az állam. Jászai szerint ez azt is jelenti hogy „a szabályokon túl” rendszeresen egyeztetnek stratégiáról, célokról. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ő döntéseihez nem kell állami vagy kormányzati jóváhagyás. Ilyen komoly állami részvétel (elég csak azt megnézni, hogy a 4iG nem állami hitelein is van állami garancia) mellett kérdés, miért csak egy-két igazgatósági helyet kapott az állam, és miért nincs extra jogosultsága bizonyos (például a munkaerőt érintő) kérdésekben, vagy akár osztalékfizetési elsőbbsége.
Azt sem tudni, hogy miként alakulnak majd a tulajdonviszonyok, ha lezajlik az integráció, és egy cégbe rakják össze a 4iG összes távközlési érdekeltségét. Előfordulhat ugyanis, hogy az állami tulajdonrész még tovább csökken, miközben a hitelek miatt a pénzügyi kockázat jelentős részét továbbra is az állam viseli.
Keller-Alánt Ákos
Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. | https://www.szabadeuropa.hu/a/jaszai-4ig-rogan-vodafone-felvasarlas-kockazat-hitel/32574720.html | https://web.archive.org/web/20230922141916/https://www.szabadeuropa.hu/a/jaszai-4ig-rogan-vodafone-felvasarlas-kockazat-hitel/32574720.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jelentos-kockazat-hogy-a-4ig-bekebelezte-a-tavkozlest-es-az-informatikat | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-09-08 22:03:00 | [
"Guller Zoltán",
"Jászai Gellért",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy Ádám",
"Rogán Antal"
] | [
"4iG Nyrt.",
"Antenna Hungária Zrt.",
"DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft.",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"háttér",
"informatika",
"adósság",
"távközlés / telekommunikáció",
"fegyver - hadiipar",
"kiemelt beruházás",
"űripar"
] | [
"A Vodafone felvásárlása"
] |
58,170 | Nem világos, honnan ömlöttek a százmilliók Bánki Erik földvásárlásaira | ánki Erik és húszéves fia százmillió forintos nagyságrendben kezdett földeket felvásárolni Baranyában. A papíron kizárólag őstermelői és parlamenti képviselői jövedelméből élő Bánki Eriknél azonban nem egyértelmű, honnan lehetett erre legálisan pénze. A Fidesz-frakció szerint újabb ismeretlen bankhitelből; csakhogy a képviselőnek már eddig is volt félmilliárd forint banki tartozása. | Bánki Erik és húszéves fia százmillió forintos nagyságrendben kezdett földeket felvásárolni Baranyában. A papíron kizárólag őstermelői és parlamenti képviselői jövedelméből élő Bánki Eriknél azonban nem egyértelmű, honnan lehetett erre legálisan pénze. A Fidesz-frakció szerint újabb ismeretlen bankhitelből; csakhogy a képviselőnek már eddig is volt félmilliárd forint banki tartozása.
Nyáron Bánki Erik fideszes parlamenti képviselő több mint száz hektár földet vett összesen 205 millió forintért Mohács környékén – vette észre az RTL Híradója.
Honnan lett rá legális pénze?
A nagy felvásárlás annyiban meglepő, hogy vagyonnyilatkozata alapján Bánkinak legfeljebb 78 millió forint éves bruttó jövedelme lehet. Ugyanis
hivatalosan csak őstermelői és parlamenti munkájából van jövedelme.
Mindenesetre a képviselőnek így összesen már 303 hektár földje van Baranyában.
Emellett Bánki Erik
húszéves fia, Bánki Ábel is pont Mohács mellett talált nemrég vonzó földeket:
a fiatal befektető 122 millió forintért vett 64 hektárt apja új földjei közelében.
A Jobbik megyei képviselője, Schwarcz-Kiefer Patrik szerint nem jön ki a matek, hogy miből lehetett pénze erre Bánki Eriknek.
Azzal együtt pláne, hogy vagyonnyilatkozata alapján
Bánki Eriknek 534 millió forintos banki tartozása is van,
illetve negyvenmillióval ismeretlen magánszemélyeknek is tartozott.
A képviselő ráadásul eddig is használhatta ezeket a földeket, vonatkozó haszonbérleti szerződéseit nem sokkal a vásárlás előtt újították meg húsz évre, 2043-ig. Emiatt nem lett volna feltétlenül sürgős azonnal kiadnia több száz milliót.
Az RTL kereste az ügyben a képviselőt, de nem válaszolt, helyette a Fidesz-frakció küldött választ, miszerint Bánki Erik újabb ismeretlen bankhitelből vette meg ezeket.
Bánki Erik Rogán Antal utódja a parlament Gazdasági Bizottságának elnöki székében. 1989-ben lépett be a Fideszbe, akkoriban hivatásos labdarúgóként.
Az igaz, de ötöst kapott az Econovum Kft.-től
Korábban azzal vált igazán ismertté, hogy éveken át azt írta önéletrajzába, mintha lenne diplomája, pedig csak egy OKJ-s képzést végzett el. Amikor ez 2012-ben kiderült, Bánki elírásnak, technikai hibának nevezte.
Emellett közölte, hogy az Econovum Akadémia Kft.-nél elvégzett OKJ-s képzésén viszont ötöst kapott a záródolgozatára, ami egyébként szerinte „PhD-szintű” tudományos munka lett. | https://www.szabadeuropa.hu/a/banki-erik-vagyon-fold-hitel/32573946.html | https://web.archive.org/web/20230922161852/https://www.szabadeuropa.hu/a/banki-erik-vagyon-fold-hitel/32573946.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-vilagos-honnan-omlottek-a-szazmilliok-banki-erik-foldvasarlasaira | Szabad Európa | hungarian-news | 2023-09-01 23:15:00 | [
"Bánki Ábel",
"Bánki Erik"
] | [] | [
"Baranya megye",
"Mohács"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
58,171 | Hadházy: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését | A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről – írja keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, akinek javára döntött hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Így ki kell adni az adásvételről szóló dokumentumot, amelyről a kormány titokban döntött és amelynek kiadását azzal tagadta meg eddig az MNV Vagyonkezelő, hogy „a nemzetbiztonságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket”. | beruházás;szerződés;NAV;Bosnyák tér;Fővárosi Törvényszék;Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.;Tiborcz István;
2023-08-22 13:05:00
Hadházy: Az MNV nem titkolhatja tovább Tiborcz üzlettársának 244 milliárdos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről
A Fővárosi Törvényszék hétfőn Hadházy Ákosnak ellenzéki politikusnak adott igazat, így ki kell adni a szinte felfoghatatlan összegű ügylet szerződését, amellyel Tiborcz István üzlettársát gazdagították.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. nem titkolhatja tovább Tiborcz István üzlettársának gigantikus, 244 milliárd forintos szerződését a Bosnyák téren ásott hatalmas gödörről – írja keddi Facebook-posztjában Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, akinek javára döntött hétfőn a Fővárosi Törvényszék. Így ki kell adni az adásvételről szóló dokumentumot, amelyről a kormány titokban döntött és amelynek kiadását azzal tagadta meg eddig az MNV Vagyonkezelő, hogy „a nemzetbiztonságot veszélyeztetné, ha megtudnánk a részleteket”.
Az ellenzéki politikus a helyzet komolyságához és az szóban forgó összeg felfoghatatlanságához mérten viccesnek és szórakoztatónak tartja a történetet, egyrészt, mert Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter már elmondta, hogy a NAV-ot szeretnék oda költöztetni, ha elkészül, másrészt az MNV az említett kifogásokat arra alapozta, hogy a közpénzről, a magyar adófizetők pénzének elköltéséről a kormány „titkos határozatban” döntött, másrészt az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága „mentesítette őket a nyilvános közbeszerzés kiírása alól”. A harmadik magyarázat a titkolózásra még érdekesebb, mert az MNV szerint „csak véletlenül tették ki a honlapra”, hogy egyáltalán van ilyen szerződés, ami ráadásul csak „egy döntéselőkészítő adat, mert csak előszerződésről van szó”.
Hadházy Ákos szerint nem véletlenül titkolja a kormány az egész ügyletet, ugyanis az előszerződés már egy kötelező érvényű, döntést követően meghozott szerződés, a tranzakció pedig hatalmas botrány. – A pert a Transparency International Magyarország segítségével indítottuk és a Fővárosi Törvényszék döntése csak néhány részlet kitakarását tartotta jogosnak – írta a politikus, aki ugyanakkor arra számít, hogy a vagyonkezelőnél 3 fellebbeznek majd. Szerinte ugyanis „ki tudják fizetni az ügyvédi költségeket és a Kúrián már előrehaladottabb a bírák fideszesítése”, mindenesetre azért érdekelné az az érvelés, amivel megváltoztatnák ezt az ítéletet. | https://nepszava.hu/3206078_bosnyak-ter-szerzodes-tiborcz-istvan-uzlettars-fovarosi-torvenyszek | https://web.archive.org/web/20230825195703/https://nepszava.hu/3206078_bosnyak-ter-szerzodes-tiborcz-istvan-uzlettars-fovarosi-torvenyszek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-az-mnv-nem-titkolhatja-tovabb-tiborcz-uzlettarsanak-244-milliardos-szerzodeset | Népszava | hungarian-news | 2023-08-22 19:35:00 | [
"Balázs Attila",
"Tiborcz István"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Zugló-Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft."
] | [
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"ítélet/döntés",
"építőipar",
"adatigénylés",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
58,172 | Dézsi Csaba András állítja, nem tudta, mennyiért bérlik a szolgálati autóját | Ahogyan arról - az ugytudjuk.hu információi alapján - lapunk is beszámolt, Győr önkormányzata, illetve polgármesteri hivatala összesen 3,6 millió forintot fordít havonta hat Audi bérlésére. Bár korábbi közérdekű adatigénylésükre nem kaptak választ, a megyei jogú város honlapjára végül csak „felkerült az addig féltve őrzött, szolgálati gépjárművekre vonatkozó belső szabályzat”, és a közpénzből fenntartott autók listája. | O. A.;
Győr;autóbérlés;luxusautó;Dézsi Csaba András;
2023-08-21 16:16:00
Dézsi Csaba András állítja, nem tudta, mennyiért bérlik a szolgálati autóját
A fideszes városvezető most reagált a múlt hét közepén megjelent hírre, miszerint csaknem havi egymillió forint közpénzből bérli Győr a polgármester luxusautóját.
Ahogyan arról - az ugytudjuk.hu információi alapján - lapunk is beszámolt, Győr önkormányzata, illetve polgármesteri hivatala összesen 3,6 millió forintot fordít havonta hat Audi bérlésére. Bár korábbi közérdekű adatigénylésükre nem kaptak választ, a megyei jogú város honlapjára végül csak „felkerült az addig féltve őrzött, szolgálati gépjárművekre vonatkozó belső szabályzat”, és a közpénzből fenntartott autók listája.
Mint a dokumentumokból kiderült, a magyar Audi-gyár városában stílszerűen az önkormányzat három Audi A6-ost, polgármesteri hivatala pedig egy A6-ost, egy A8-ast és egy Q3-ast bérel, s a többmilliós keretből csak Dézsi Csaba András polgármesteri luxusautója, az A8-as bérlése 930 ezer forintot visz el havonta.
A szolgálati autók kérdése azután került reflektorfénybe, hogy – amint arról lapunk is megemlékezett – a júliusban Budapesten két napon át koncertező német metálbanda, a Rammstein zenéjét kedvelő polgármester szolgálati Audi A8-asával hajtott megcsodálni az egyik előadást. Akkor nem derült még ki, hogy Dézsi Csaba Andrásnak mennyibe is kerül pontosan, hogy hivatali szolgálati autóját magáncélokra is használja, a város jegyzője csak annyit árult el, hogy főnöke fizet érte.
Ugyan a dokumentumok pontosan nem árulják el, de az egy hónapnyi titkolózás után közzétett szabályzatból kiszámítható, hogy Dézsi polgármester legfeljebb 28 777 forintot fizet havonta az Audi A8-as magáncélú használatáért.
Dézsi András Csaba a hírre végül hétfőn délután szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben reagált:
Majd így folytatja:
Majd a fideszes városvezető ígéretet tett arra, hogy ezen túl a Városháza saját tulajdonában lévő, már az előző ciklusban beszerzett, konkrét személyhez nem rendelt, s eddig a kollégák által éppen az adott feladatokhoz használt autóval fog járni. | https://nepszava.hu/3206012_dezsi-csaba-andras-luxusauto-berles-gyor-szolgalati-auto | https://web.archive.org/web/20230825112403/https://nepszava.hu/3206012_dezsi-csaba-andras-luxusauto-berles-gyor-szolgalati-auto | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/dezsi-csaba-andras-allitja-nem-tudta-mennyiert-berlik-a-szolgalati-autojat | Népszava | hungarian-news | 2023-08-21 19:42:00 | [
"Dézsi Csaba András"
] | [
"Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"jármű / gépgyártás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
58,173 | Ötéves csúszással lezárták a MÁK 15 milliárdos projektjét, de a nyugdíjrendszerhez újabb milliárdok kellenek | „A júniusban zárult fejlesztéssel, amelyet 14,7 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósított meg, új informatikai rendszereket épített ki, illetve egyszerűsítette ügyvitelét a Magyar Államkincstár” – büszkélkedett Bugár Csaba, a MÁK elnöke a projektzáró ünnepségen. Azt is elmondta, hogy az új rendszer nagyon biztonságos, amire szükség is van, hiszen évente 54 ezer milliárd forint forgalom bonyolódik a kezelt számlákon. | pénz;pályázat;késés;Magyar Államkincstár;informatikai rendszer;
2023-08-28 06:05:00
Ötéves csúszással lezárták a Magyar Államkincstár 15 milliárdos informatikai projektjét, de a nyugdíjrendszerhez újabb milliárdos tendereket kell kiírni
Az új, ügyfélbarát családtámogatási és nyugdíjbiztosítási informatikai rendszert egyébként eredetileg 2018-ra ígérték.
„A júniusban zárult fejlesztéssel, amelyet 14,7 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósított meg, új informatikai rendszereket épített ki, illetve egyszerűsítette ügyvitelét a Magyar Államkincstár” – büszkélkedett Bugár Csaba, a MÁK elnöke a projektzáró ünnepségen. Azt is elmondta, hogy az új rendszer nagyon biztonságos, amire szükség is van, hiszen évente 54 ezer milliárd forint forgalom bonyolódik a kezelt számlákon.
A megújulás - úgy tűnik - nem terjedt ki a nyugdíj igazgatóság rendszereire, holott az Állami Számvevőszék már 2019-ben jelezte, hogy ezek az informatikai rendszerek sérülékenyek, mivel „több tekintetben külső szolgáltatóktól függenek”. Egy, a rendszert jól ismerő, a kincstártól nemrég távozott alkalmazott véleménye szerint az elavult szoftver könnyen feltörhető, célzott kibertámadásnál problémák lehetnek.
Az új, ügyfélbarát családtámogatási és nyugdíjbiztosítási informatikai rendszert egyébként eredetileg 2018-ra ígérték. A 2021 szeptemberéig a „21. század családtámogatása és nyugdíja” néven futó kiemelt projektet még az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) indította el 2016-ban. (A főigazgatóságot 2017-ben tolták be a MÁK-ba.) A projekt költségét akkor valamivel több mint 10 milliárd forintra becsülték, ám a dátum és az összeg is folyamatosan emelkedett. A MÁK honlapja szerint egyébként az ünneplés ellenére sincs vége a projektnek, a zárás hivatalos dátuma ott szeptember vége.
A befejezetlenségre utal az idén már másodszor kiírt – az elsőt visszavonták – tender, amelynek célja az államkincstár több, nyugdíjellátáshoz kapcsolódó informatikai rendszerének továbbfejlesztése. Az utolsót 3,7 milliárdos keretösszeggel írták ki, ami kicsit soknak tűnik úgy, hogy éppen most fejeztek be egy nagyszabású, sok milliárdos informatikai fejlesztést, amelynek része volt a családtámogatási és nyugdíjbiztosítási ügyek digitális megújítása is. Az, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjügyi területek üzemszerű működésének biztosításához további fejlesztésekre van szükség, a MÁK elnöke számára sem lehetett titok, hiszen idén augusztus 2-án kelt – lapunk birtokába jutott – levelében maga adott ki referenciaigazolást a fentebb említett tenderen induló egyik cégnek, a kincstár bejáratott szerződéses partnerének, a New Age Software (NAS) Kft-nek. Ebben 2020 januárja és 2022 decembere közötti időszakra összesen 1,39 milliárd forint értékű munkát igazolt. Mint írja: „a 2004-es szerződés teljesítése az előírásoknak és a szerződéseknek megfelelően történt”. A gond csak az, hogy a Népszavához került ellenőrző táblázat szerint az igazolásban igazolt feladatok közül többről azt állították a MÁK főosztályai, hogy azokat nem látta el a cég, vagy nem nyilatkoztak róla, a táblázatban üresen maradt az adott tevékenységre vonatkozó sor.
A NAS Kft-vel a nyugdíjrendszerek zömének üzemeltetésére és fejlesztésére kötött 2004-es határozatlan idejű vállalkozási keretszerződést egyébként többször is módosították, így a kincstár volt alkalmazottjától származó információink szerint ma már nehezen követhető, hogy pontosan mi is a cég feladata, mire számlázik. A szerződéses árak felülvizsgálatát 2020-ban határozott hangú levélben kérte a NAS ügyvezetője, aki többek között nehezményezte, hogy a kincstár befagyasztotta az általuk nyújtott szolgáltatásért fizetendő díjakat az új rendszer bevezetéséig. Bartakovics István ügyvezető igazgató ezzel szemben azzal érvelt, hogy „az élet addig is megy tovább, a jogszabályváltozásoknak meg kell felelni, (…) a nyugdíjaknak meg kell érkezniük”. Erős érv. Meghallgatásra is talált. A cég díját 2021-ben nettó 484,3 millióban, tavaly pedig 603,7 millióban határozták meg, de az elnöki igazolás szerint ennél is többet kaptak a munkáért.
A vállalkozói keretszerződés szerint „a tevékenység során létrejövő szellemi alkotások tulajdonjoga a megrendelőt (vagyis az államkincstárat) illeti meg”. A NAS idén júliusban kelt levelében viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy „nyugdíjigazgatási szervek számára készült rendszerek tekintetében kizárólagos joggal” rendelkeznek. A Népszava birtokában lévő számlák, átadás átvételi jegyzőkönyv szerint a MÁK már 2015 óta használja és saját tulajdonként szerepelteti a könyveiben a rendszereket. 2015-ben például 150 millió forintos értékkel szerepelt. A fejlesztésre és üzemeltetési támogatásra viszont kizárólagos jogosultságot szerzett a NAS. Erre a kiszolgáltatott helyzetre hívta fel a figyelmet 2019-ben az ÁSZ. (Kérdéseinket a MÁK-nak is feltettük, de lapzártánkig nem válaszoltak.)
A MÁK egyébként még az ÁSZ jelentés évében benyújtotta a fejlesztésekhez szükséges beszerzési igényeit a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak (NHIT), ám az nem javasolta a végrehajtását és felvetette azok átdolgozását. Vágujhelyi Ferenc, az NHIT elnöke – aki amúgy a NAV elnöke és kormánybiztos is – egyúttal azt is jelezte 2019. decemberi levelében, hogy a tanács fokozott figyelemmel kíséri a MÁK informatikai fejlesztési projektjeit. Ez érthető, hiszen ezek a rendszerek elengedhetetlenül szükségesek a nyugdíjszámításhoz, a nyugdíjak kifizetéséhez. Az már furcsább, hogy Vágujhelyi szükségesnek tartotta hozzátenni, hogy az NHIT „nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a jelenleg is üzemelő (…) rendszerek üzemeltetésének biztonságát az elkövetkező évek fejlesztései ne veszélyeztessék”.
A jelenlegi rendszert üzemeltető NAS Kft. egyik ügyvezetője és tulajdonosa Lévai Tibor, aki a céginformációs adatokból következtethetően Vágujhelyi Ferenc mostohatestvére. A kincstárnak szintén dolgozó Professzionál Informatikai Zrt.-nek 2003-tól 2010-ig elnök-vezérigazgatója és egy ideig tulajdonosa is volt az Államkincstár adattárházáért felelős kormánybiztos, Vágujhelyi Ferenc. A céget jelenleg Lévai Tibor vezeti és a Trabzon Holding Kft.birtokolja, amelynek tulajdonosai Vágujhelyi mostohatestvérei, Lévai Tibor és Lévai Tamás. Mindez azt jelenti, az adóhatóság elnöke így olyan állami informatikai területet felügyel, ahol mostohatestvére és üzlettársa kirobbanthatatlan szereplő. A Professzionál Zrt.-ben 2011-2012-ben megfordult Tiborcz Péter, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a testvére is. S nemcsak akkor dolgoztak ugyanazon cégnek. Vágujhelyi éppen akkor volt a NAV informatikai elnökhelyettese, amikor Tiborcz Pétert kinevezték a NAV informatikai fejlesztési főosztályvezetőjének. Mindketten 2015-ig maradtak az adóhatóságnál (Vágujhelyit 2021-ben nevezték ki aztán elnöknek). Ennek a korszaknak felettébb kínos ügye volt a Microsoft-beszerzés.
A NAV Népszavának küldött levele szerint „nem teremt és nem is teremthet összeférhetetlenségi helyzetet a NAV elnökének kormánybiztosi kinevezése. Vágujhelyi Ferencnek sem a Pénzügyminisztérium államtitkáraként, sem kormánybiztosként semmilyen hatásköre vagy informális befolyása nincs a Magyar Államkincstár gazdálkodására, a szállítók kiválasztására, így összeférhetetlenség sem merül fel”. Az NHIT elnöki szerepével kapcsolatban semmit nem írtak. A NAV egyébként egy másik Trabzon-leánnyal, a User Rendszerház Kft.-vel kötött két szereződést konzorciumi partnerként, először Vágujhelyi 2021-es kinevezése után, egyet pedig tavaly.
A MÁK azóta háromszor is nekifutott a nyugdíjrendszer fejlesztését célzó közbeszerzésnek. A 2021-ben és 2023 áprilisában meghirdetett tendereket visszavonták, az idén júliusban kiírt tender határidejét egyre halasztják. Közben a pályázati kiírásból kikerült a GovSys és az eNYUFIG rendszer. Ezeknek üzemeltetés támogatására és fejlesztésére két külön közbeszerzést indítanának. A tender kiírást a július 24-i vezetői ülésen „az elnök úr kérte” a MÁK informatikai területért felelős elnökhelyettes, Budainé Kovács Zsuzsanna közlése szerint, aki megkérte a referenciaigazolást a Nas Kft-nek. A sikeresen lezárt, csaknem 15 milliárdos informatikai projekt után tehát újabb milliárdokat költenek a MÁK informatikai rendszerfejlesztésre, hogy az biztonsággal működjön. | https://nepszava.hu/3206708_magyar-allamkincstar-informatika-nyugdijrendszer-projekt | https://web.archive.org/web/20230829084041/https://nepszava.hu/3206708_magyar-allamkincstar-informatika-nyugdijrendszer-projekt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/oteves-csuszassal-lezartak-a-mak-15-milliardos-projektjet-de-a-nyugdijrendszerhez-ujabb-milliardok-kellenek | Népszava | hungarian-news | 2023-08-28 20:00:00 | [
"Lévai Tibor",
"Vágujhelyi Ferenc"
] | [
"Magyar Államkincstár (MÁK)",
"NAS Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"informatika",
"klientúra",
"nyugdíj"
] | [] |
58,174 | A kormánytól 16 mrd Ft-os ingatlanvagyont és több milliárdos működési támogatást kapó lakásalap végre elárulta | Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”. | lakhatás;bérleti díj;MR Közösségi Lakásalap;
2023-09-01 12:51:00
Az Orbán-kormánytól 16 milliárd forintos ingatlanvagyont és több milliárdos működési támogatást kapó lakásalap végre elárulta, mire jutott másfél év alatt
Erős kormányzati hátszélben, több mint hatezer állami lakás, ház átvételével jött létre 2022 elején a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális lakásügynöksége, az MR Közösségi Lakásalap, ám működéséről eddig keveset lehetett tudni, mert elzárkóztak a kérdések elől. Most viszont – lapunk sokadszorra feltett kérdései nyomán – közleményt adott ki eddigi tevékenységéről a szervezet. Két lakbéremelés, 58 ingatlaneladás, mentorálás, partnerség, néhány ukrán család és három volt állami gondozott elhelyezése – eddig ez a mérlege az MR Közösségi Lakásalapnak.
Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”.
Az államtól két lépcsőben ingyen megkapott 6344 ingatlanból csaknem négyezer volt lakott (2886 családi ház és 1026 lakás), ezekben csaknem 15 ezren élnek. Az államtól való átvétel idején 10 ezer forintra rúgott az átlagos lakbér, jelenleg 13 ezer forintnál tartanak. A lakások többsége felújítandó, amelyekről sokat elárul, hogy átlagos forgalmi értékük 10 millió forint volt tavaly. A bérlők többsége nyugdíjas vagy sok gyerekes.
Az újonnan kötött – tehát nem volt eszközkezelős – bérleti szereződések esetében 70 ezer forint körül alakul a bérleti díj. A jó műszaki állapotú, illetve felújított lakásokra
– derül ki az MR Közösségi Lakásalap közleményéből, amelyet a Népszava kétszer elküldött és egyszer Vecsei Miklósnak kézbe is adott kérdéseire válaszul adtak ki. Ez a sajátságos kommunikáció erősen hajaz a NER cégei, illetve az Orbán-kormány minisztériumai és állami társaságai által alkalmazottra, de egy elméletileg kormánytól függetlenül működő, magát transzparensnek valló civil szervezet esetében sok kérdést vet fel. Különösen úgy, hogy más lakhatással foglalkozó civil szervezetek és önkormányzatok eközben ennek a töredékét sem kapják.
A 2021-es átadásról szóló „karitatív-törvény” mindenesetre lehetővé teszi, hogy a társaság a megkapott ingatlanvagyonnal szabadon gazdálkodjon szociális bérlakásprogram fenntartása és fejlesztése érdekében. Első körben felmérték az ingatlanokat, majd nekiláttak a portfólió optimalizálásának. Ennek keretében hozzáláttak a rossz műszaki állapotú és lokációjú lakások értékesítésének. Eddig 58 üres ingatlant adtak el. Az egykori bukott devizahiteles bérlők előtt továbbra is nyitva áll ingatlanuk visszavásárlásának lehetősége, amellyel az átvétel óta 140 család élt.
A megmaradt bérlemények hasznosításáról az „egyedi élethelyzeteket vizsgálva” döntenek. A fizetőképesség határára sodródott családokat célzott mentorálással segítik. Sajátos feladatot jelentett a pandémiához kapcsolódó fizetési moratórium lezárása. A hátralékról szóló célzott kommunikációnak már a moratórium vége előtt nekiláttak, idén januártól pedig megoldási javaslatokat adnak, amelynek fő eleme a kamatmentes részletfizetés, illetve a mentori szolgáltatás.
Eddig 1312 család vállalta a részletfizetést és 154 kért mentori segítséget. Az MR Közösségi Lakásalap a továbbiakban olyan közösségi bérlakásmodellt kíván kialakítani, amely fenntartható és megfizethető a társadalom széles rétegei számára és egyben biztosítja a gazdaságos működést is. A szerződéskötés során törekednek arra, hogy a bérlők lakhatáshoz kapcsolódó költségei összességében ne haladják meg a bérlő havi bevételeinek 30-35 százalékát. 2024 végéig összesen száz bérlakásra írnak ki pályázatot.
A közfeladat ellátásához jelentős állami támogatást kap az MR Közösségi Lakásalap, amely kérdéseinkre most azt válaszolta, hogy „az ingatlanok karbantartását, illetve felújítását – a jogszabályokkal összhangban a közpénzek átlátható felhasználása és a nyílt piaci verseny érdekében – közbeszerzési eljárások lefolytatásával biztosítja. 2023 augusztusáig 20 közbeszerzési eljárást indítottak építési beruházásra”.
A bérköltség már tavaly csaknem egymilliárd forintra kerekedett (akkor a cégbeszámoló szerint 94-es dolgoztak az ügynökségnek), külsős szakértői szolgáltatásokra pedig csaknem 1,3 milliárdot költöttek. Arra most sem kaptunk választ, hogy pontosan mire fizettek ki ennyit ezen a címen, de a hírek szerint a fő tételt az ügyvédek díjazás jelentette.
A társaság ezzel együtt is 67 millió forintos nyereséget ért el tavaly. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepet játszott az Emberi Erőforrások Minisztériumától, majd a Belügyminisztériumtól tavaly kapott összesen 4 milliárd forintos állami támogatás, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV) kötött közszolgáltatási szerződés keretében begyűjtött 500 millió forint. Nagy kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a lakásalap nem jut több állami forráshoz, a több ezer leromlott állapotú, az országban szétszórtan elhelyezkedő ingatlan működtetésére bizonyosan nem lesz elég a most szedett bérleti díj. | https://nepszava.hu/3207300_mr-kozossegi-lakasalap-lakhatas-berleti-dij-emeles | https://web.archive.org/web/20230922202434/https://nepszava.hu/3207300_mr-kozossegi-lakasalap-lakhatas-berleti-dij-emeles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanytol-16-mrd-ft-os-ingatlanvagyont-es-tobb-milliardos-mukodesi-tamogatast-kapo-lakasalap-vegre-elarulta | Népszava | hungarian-news | 2023-09-01 20:14:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft.",
"Nemzeti Eszközkezelő Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság"
] | [] |
58,175 | Pécsi buszper: az ügyészség hatályon kívül helyezné a felmentő ítéletet | Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozza a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a pécsi buszbeszerzéssel kapcsolatos büntetőügyben. | Pécs;per;busz;ügyészség;hatályon kívül helyezés;elsőfokú ítélet;
2023-09-11 12:40:00
Pécsi buszper: a bíróság érdemi indokláshoz se vette a fáradságot, az ügyészség hatályon kívül helyezné a felmentő ítéletet
Az elsőfokon eljáró Kaposvári Törvényszék az indoklási kötelezettségét olyan mértékben mulasztotta el, amilyen a másodfokú eljárásban nem pótolható.
Az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozza a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség a pécsi buszbeszerzéssel kapcsolatos büntetőügyben.
A vádhatóság az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében emlékeztetett, az eljárás azon vádlottak büntetőügyében folyik, akik a vád szerint egy pécsi autóbusz-beszerzéssel kapcsolatban több mint 600 millió forint kárt okoztak az önkormányzat cégének. A nagy társadalmi visszhangot kiváltó ügy 2015 tavaszára nyúlik vissza: a Pécs tömegközlekedéséért felelős önkormányzati cég, a Tüke Zrt. akkor mintegy 3,4 milliárd forintért vásárolt 115 használt Volvo buszt egy holland cégtől. Utóbb kiderült, hogy a flottát pár hónappal korábban csaknem 700 millió forinttal kevesebbért kínálták. Emiatt az ügyészség gazdasági csalással vádolta meg a Tüke akkori vezetőjét, valamint a holland cég tulajdonosát, illetve azt a két közvetítőt, aki részt vett az üzletben.
A Baranya Vármegyei Főügyészség a cégvezetőt, társát és a pályázaton nyertes cég vezetőjét különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével, a vételár továbbutalásában közreműködő negyedik vádlottat pénzmosás bűntettével vádolta.
Utóbbi még az előkészítő ülésen elismerte bűnösségét és felfüggesztett szabadságvesztést kapott, míg a Tüke vezetője időközben elhunyt. Mint megírtuk, a Kaposvári Törvényszék idén májusban a cégvezető társát és a pályázaton nyertes cég vezetőjét azzal az indokkal mentette fel, hogy közvetítő cégre szükség volt a buszbeszerzéshez, mert a Volvo hollandiai vállalata nem akart üzletet kötni a Tükével, a pécsi társaság akkor ugyanis csődközeli helyzetben volt. A Volvo kedvezményes áron kínálta a buszokat, a Tüke a közvetítő társaságon keresztül tulajdonképpen piaci áron jutott hozzá a flottához.
Az ítélet hatályon kívül helyezésére azért van szükség, mert az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszék az indokolási kötelezettségét olyan mértékben mulasztotta el, ami a másodfokú eljárásban nem pótolható - olvasható a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség közleményében.
Az eljárás a Pécsi Ítélőtáblán folytatódik. | https://nepszava.hu/3208300_pecsi-busz-per-fellebviteli-ugyeszseg-elsofoku-itelet-hatalyon-kivul-helyezes | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pecsi-buszper-az-ugyeszseg-hatalyon-kivul-helyezne-a-felmento-iteletet | Népszava | hungarian-news | 2023-09-11 20:21:48 | [
"Csengő András",
"Csizi Péter",
"Paczek Endre Tibor",
"Paiger István",
"Siebe Pel"
] | [
"Bus & Coach Trade BV",
"Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Tüke Busz Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közbeszerzés",
"csalás",
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"ügyészség",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"Tüke Busz Zrt. közbeszerzése"
] |
58,176 | Jön a 17 milliárdos ítélet, legkésőbb januárban kasszához járulhat az e-jegy-ügy perének a győztese | Októberben várhatóan egy hetes tárgyalássorozat után hoz ítéletet a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi elektronikus jegyrendszer bukása miatt indított perben – értesült lapunk. A döntéshozatalra 60 napja van a testületnek, így az ítélet még az idei évben megszületik. A Népszava ügyre rálátó forrása szerint nem várható sem további tárgyalási napok kitűzése, sem egyéb halasztó körülmény. Az ítélet elvben azonnal végrehajtható lesz, így a győztes fél már januárban a kasszához vonulhat, bezsebelve a bíróság által megítélt milliárdokat. |
Jön a 17 milliárdos ítélet, legkésőbb januárban kasszához járulhat az e-jegy-ügy perének a győztese
A BKK hatalmas összeget követel a német cégtől.
Októberben várhatóan egy hetes tárgyalássorozat után hoz ítéletet a Nemzetközi Gazdasági Kamara (ICC) mellett működő választott bíróság a fővárosi elektronikus jegyrendszer bukása miatt indított perben – értesült lapunk. A döntéshozatalra 60 napja van a testületnek, így az ítélet még az idei évben megszületik. A Népszava ügyre rálátó forrása szerint nem várható sem további tárgyalási napok kitűzése, sem egyéb halasztó körülmény. Az ítélet elvben azonnal végrehajtható lesz, így a győztes fél már januárban a kasszához vonulhat, bezsebelve a bíróság által megítélt milliárdokat.
A keresetet 2021 szeptemberében beadó Budapesti Közlekedési Központ (BKK) több tételben összesen 25 millió euró és hétmilliárd forint megfizetését kéri kamatostól. Ezzel szemben áll a budapesti elektronikus jegyrendszer (AFC Projekt) tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére 91 millió euróért (28 milliárdért) vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH (S&B) 8 milliárd forintos kártérítési igénye. Ennek jelentős részét az állásidő miatti kár tette ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódtak. A bíróság azonban dönthet úgy is, hogy csupán a követelések egy részének ad helyt.
Az e-jegy bevezetését már Demszky Gábor főpolgármestersége idején is tervezték, de érdemben a Vitézy Dávid vezetésével felállt BKK kezdett hozzá 2010-ben, már Tarlós István városvezetése idején. Az átadás határidejét akkor 2013-ra tették. De a szállítói szerződést csak 2014-ben sikerült aláírni a tendergyőztes német Scheidt & Bachmann (S&B) céggel. Ám az akkor átadási határidőként megjelölt 2018-ra a rendszer nem készült el, a németek csak a kapukat és a leolvasókat szállították le, amelyek azóta is használhatatlanul porosodnak egy raktárban.
A városvezetés az utolsó percig tagadta, hogy gond lenne a projekttel. De amikor a projektet finanszírozó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) felmondta a hitelszerződést a szállító lejárt bankgaranciái miatt, már nem volt mire várni. A BKK ezután akkor se tudott volna fizetni a S&B-nak, ha akart volna. A fővárosi közlekedésszervező cég 2018 novemberében azonnali határidővel felmondta a kontraktust. Az indoklás szerint az elektronikus jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére vállalkozó S&B a projekt hét fázisából csupán négyet teljesített, a rendszer soha nem működött. Tarlós menesztette a BKK akkori vezérigazgatóját, Dabóczi Kálmánt, és sietett leszögezni: a fővárost nem érte anyagi kár. Ehhez képest a BKK számviteli nyilvántartásai szerint a projektre 9,823 milliárd forintot költöttek.
Walter Katalin a BKK jelenlegi vezérigazgatója korábban azt mondta a Népszavának, hogy a leszállított eszközök semmire sem használhatóak.
Az egészet a legelejéről kellett újrakezdeni. (Ezt a hiátust próbálják betölteni a BKK fejlesztette BudapestGo applikációjával, amelyen elektronikusan is megvásárolhatóak a bérletek és „időalapú jegyek” is válthatóak.)
A budapesti elektronikus jegyrendszer, a Rigó koncepciója a Londonban akkor bevezetett felhőalapú és érintésmentes bankkártyákat is elfogadó fizetési rendszerre épült, melyben az utazási jogosultságot (bérletet, jegyet) nem a kártyán, hanem egy központi szerveren tárolják és így akár egy bankkártyával is lehet utazni - magyarázta a Népszavának Vitézy Dávid, a BKK volt vezérigazgatója, aki szerint a legkorszerűbb technológiát szerették volna Budapesten meghonosítani. Az érintésmentes bankkártyás tömegközlekedési jegyrendszer azóta világszerte elterjedt New Yorktól a cseh kisvárosokig. A győztes Scheidt&Bachmannak képesnek kellett volna lenni egy ilyen rendszert megvalósítására, ahogy ez évekkel később sikerült is nekik, hiszen Hollandiában a Rigóval megegyező logikára épülő országos bankkártyás jegyrendszernél volt beszállító. Csakhogy ez a budapesti határidő után 5 évvel történt, addigra a technológia világszerte elterjedt és akkorra már láthatóan a S&B is rendelkezett ezzel a tudással.
„Ha ma kezdenénk bele egy ilyen beruházásba, akkor se tudnánk nagyon mást megvalósítani, mint azt, ami a Rigó technikai előírása volt - bízom benne, hogy a 100E reptéri busz után, ahol ugyanez a technológia valósult meg Pay and Go néven, a BKK is belekezd a rendszer kiterjesztésébe teljes Budapestre” – teszi hozzá a közlekedési szakember.
A Népszava eredeti e-jegy projekt bukását firtató kérdésére válaszolva Vitézy Dávid felidézte, hogy a beruházás megvalósításához az Európai Beruházási és Fejlesztési Bank (EBRD) kínálta a legkönnyebben elérhető finanszírozási feltételeket, cserébe a saját tendereztetési szabályait kellett alkalmazni. Az EBRD tender szabályai szerint a BKK köteles volt az S&B-t kihirdetni győztesként, mivel ő tette a legolcsóbb árajánlatot. A beruházás legfontosabb eleme a fizikai infrastruktúra, az új jegykezelők és a metrókapuk kiépítése lett volna, amiben a német cégnek volt is tapasztalata, a szoftver kapcsán pedig a hongkongi metrótársaság bevonását ígérte. Az új technológiából eredő kockázatokat a BKK szerződéses megoldásokkal igyekezett csökkenteni, de a fővárosi cég végül nem tudta kikényszeríteni az S&B teljesítését – összegez Vitézy Dávid.
– teszi hozzá a BKK egykori vezérigazgatója, bár továbbra is úgy gondolja, hogy 2014-2017 közötti időszakban egy szakmailag felkészültebb BKK-vezetés sokat tehetett volna a projekt sikeréért. Többek között úgy, hogy nem enged az S&B kérésének és nem módosítják menet közben a szállítói szerződést, megkönnyítve ezzel az S&B számára a projekt megvalósításának halogatását és meghiúsítását. | https://nepszava.hu/3207994_bkk-e-jegy-rendszer-per-itelet-17-milliard-2024-januar | https://web.archive.org/web/20230908143005/https://nepszava.hu/3207994_bkk-e-jegy-rendszer-per-itelet-17-milliard-2024-januar | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jon-a-17-milliardos-itelet-legkesobb-januarban-kasszahoz-jarulhat-az-e-jegy-ugy-perenek-a-gyoztese | Népszava | hungarian-news | 2023-09-08 20:34:00 | [
"Dabóczi Kálmán"
] | [
"Budapesti Közlekedési Központ (BKK)",
"Scheidt & Bachmann",
"Scheidt & Bachmann Hungary Kft."
] | [
"Budapest"
] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [
"BKK botrányos e-jegyrendszere"
] |
58,177 | Út a munkába: iratszállítás, értekezlet, uniós pénzből bérelt kormányhivatali Skoda | Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek. | Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek.
„Az Út a munkaerőpiacra kiemelt projekt keretében megvalósuló munkaerő-piaci program célja egyrészt az álláskeresők és inaktívak, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatása, másrészt a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése azon közfoglalkoztatottak esetében, akik képessé tehetők és készek munkát vállalni a versenyszférában” – a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat holnapja így írja le a 2015-ös programot, amire 214 milliárd forintot költhettek el a kormányhivatalok. A projektben a tényleges, akár személyeknek juttatott támogatáson túl – mint minden pályázatnál – költségeket is el lehet számolni.
Az uniós támogatásból a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal is költött autóbérlésre. A 2020-as közbeszerzés szerint „2 db Felső-közép, 7. kategóriájú” gépkocsit béreltek a Porsche Hungáriától 2022. december 31-ig, összesen nettó 12,7 millió forintért. Havi 4 ezer kilométerre kötöttek szerződést, közadatigénylésben kértük ki, mi lett az autókkal.
De hova megy el havi 4 ezer kilométer?
A szerződés alapján azt kértük, küldjék meg a meghatalmazottak nevét és beosztását, akik a járművet vezethették, az esetleges bírságokat, a szerződés időtartama alatt ténylegesen megfizetett bérleti díjat, a kilométerfutást és ha a használatról nyilvántartást vezettek, úgy annak másolatát.
Egy táblázatot kaptunk. Ebből az derül ki, hogy két Skodát bérelt a kormányhivatal. Az egyik 2020 augusztus és év vége között 10 346 kilométer futott, a másik 5 528-at. 2021-ben 13 ezer, illetve 26 ezer kilométert autóztak, 2022-ben ez az egyik autónál 32 ezer kilométerre nőtt. Az látható, hogy a szerződött évi 48 ezer kilométer alatt maradtak, amiért a kormányhivatal 14 forint + ÁFA alulfutási kilométerdíjat fizethetett. Hogy ki és mikor használta, azt nem küldték meg.
A rendőrségi gépjárműpark fejlesztése kapcsán 2017-ben 33 milliárd forintért kapott új autókat a rendőrség. A police.hu-n fotók is vannak, így a rendszám alapján lekérhető, mennyit futottak ezek a kocsik. A PMA 452 az évek során 40-60 ezer kilométer/évet futott, a PMA 458 pedig 30-40 ezer kilométer/évet. A turbó benzines Audi A3-ast alaposan megkímélték, a PMA 835-ös évente 15-20 ezer kilométert ment a nyilvántartás szerint.
Ez csak három példa, de arra mégis jó, hogy lássuk, mennyit futhat egy naponta az utcán szolgáló jármű –azért, hogy legyen összehasonlítási alap a kormányhivatal által bérelt kocsik futásteljesítményéhez. Ugyanis az uniós pénzből havi 4 ezer, évi 48 ezer kilométeres futásra szerződtek, vagyis annyira, mintha járőrautót használnának. Még egy adalék a futásteljesítményhez: 2017-ben elektromos autót kapott a Pest Megyei Kormányhivatal. A PMY 646 rendszámú elektromos autó 4 év alatt 90 ezer kilométert futott, vagyis évi 22,5 ezret. Fele annyit, mint az uniós pénzből bérelt.
Mire kellett uniós pénzből felső-középkategóriás autó?
Ha körbeautózzuk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét, az 450 kilométert jelent. A 32 ezret futott autóval ez 71 kört jelent. Értelmetlen lenne, így megkérdeztük, mire is használták a kocsikat.
A kormányhivatal azt válaszolta, az autót „a Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály munkatársai használják, a projekt megvalósítása érdekében a GINOP-5.1.1-2015 projekt megvalósítása során keletkező
dokumentumok megyén belüli, illetve budapesti szállításához, valamint a konzorciumi értekezletek és egyéb projekteseményeken történő részvétel biztosításához.”
Nem részletezték, melyikből mennyi történt, a kapott kimutatásokból sem derül ez ki, csak a havi futásteljesítmény ismert. Az viszont elgondolkodtató, mennyire hatékony uniós pénzből azért autót bérelni, hogy dokumentumokat szállítsanak, akkor is, ha a bérleti időszak 2020-2022 közé esett. A bérleti díjon felül az üzemanyag 3,8 millió forintot tett ki.
A kormányhivatal programról szóló beszámolója is beszédes. | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/09/13/ut-a-munkaba-iratszallitas-ertekezlet-rendorautonal-is-tobbet-futott-az-unios-penzbol-berelt-kormanyhivatali-skoda/ | https://web.archive.org/web/20231207154554/https://atlatszo.hu/kozadat/2023/09/13/ut-a-munkaba-iratszallitas-ertekezlet-rendorautonal-is-tobbet-futott-az-unios-penzbol-berelt-kormanyhivatali-skoda/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ut-a-munkaba-iratszallitas-ertekezlet-unios-penzbol-berelt-kormanyhivatali-skoda | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-09-13 00:00:00 | [] | [
"Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal"
] | [] | [
"pályázat",
"átláthatóság",
"foglalkoztatás",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
58,178 | A Pintér Sándorra is vonatkozó kérdések miatt nem engedélyezték a Portik-interjú folytatását | Miután félbeszakították a ’90-es évek leghírhedtebb gyilkosságai, merényletei (Prisztás József és Fenyő János halála, az Aranykéz utcai robbantás) ügyében Portik Tamással készített börtöninterjúnkat, aztán annak folytatását, illetve az elkészült rész közlését is megtiltották, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) törvényességi felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészséghez fordultunk, hogy vizsgálják ki a példátlannak tekinthető esetet. Megkerestük Portik Tamás ügyvédjét is, aki ugyancsak beadvánnyal fordult a BVOP felé. Vajda Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő szintén megkérdezte az ügyről Polt Pétert. Az ellenzéki honatyának adott legfőbb ügyészi válasz, illetve a Portik védőjével közölt BVOP-álláspont is tartalmaz abszurd, megdöbbentő elemeket. Polt Péter szerint kép-, és hanghiba miatt szakították meg az interjút, miközben az interjúról hangfelvétel készült, amelynek a minősége remek. De a képpel sem volt semmi gond. Még ennél is érdekesebb azonban, hogy a legfőbb ügyész szerint az egyebek közt Pintér Sándorra is vonatkozó, Portiknak az interjúra való felkészülés céljából küldött kérdésenk miatt nem engedélyezték az interjú folytatását. Ezeket a kérdéseket most közzétesszük. | Az interjú félbeszakítása, valamint a folytatásának, illetve közlésének megtiltása ügyében nemcsak az interjúkészítő, de az interjúalany, Portik Tamás is fordulhatott jogorvoslattal az illetékes szervekhez. A fogvatartott esetében ez a büntetés-végrehajtási bíró. Viszont arról, hogy ezen a vonalon mi történt, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága semmilyen érdemi, konkrét tájékoztatást nem adott, mondván: „a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, bármely fogvatartottal kapcsolatba hozható valamennyi adat, információ bűnügyi személyes adat, így a hatályos jogi szabályozás nem ad lehetőséget válaszadásra konkrét személyre, eseményre vonatkozó kérdések tekintetében.”
Így Portik Tamás ügyvédjéhez, Dr. Vincze Tamáshoz fordultunk, aki szerint a BVOP Fogvatartási Ügyek Szolgálatától szeptember 5-én érkezett válasz az üggyel kapcsolatban érdeklődő beadványára. Az Átlátszó kérdésére Portik ügyvédje így foglalta össze a cikkírónak adott válaszában a büntetés-végrehajtás levelét:
„Ön először 2023. június 30-án élt megkereséssel interjúkészítési szándékkal a BVOP Kommunikációs Főosztályához, ezt július 12-én engedélyezték, majd július 31-én elkezdték, de azt technikai okok miatt félbeszakították. A BVOP Fogvatartási Ügyek Szolgálata szerint az interjú előtt, július 28-án újabb kiegészítő kérelem érkezett, de tartalma miatt augusztus 3-án azt elutasították. Ezt az elutasítást Portik Tamás augusztus 10-én megkapta, felülvizsgálati kérelemmel élt, melyet megküldtek a Fővárosi Törvényszéknek, ahol Büntetés-végrehajtási Csoport augusztus 28-án jogerősen elutasította” – mondta el dr. Vincze Tamás ügyvéd.
Portik Tamás jogi képviselője a BVOP levelére hivatkozva az interjúközlés megtiltásának körülményeiről is beszámolt: „Az interjú alapján készült cikket Portik kézzel kiegészítette, ennek közlését viszont megtiltották a 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról 120.§ (2) bekezdés e pontja, vagyis „a bűnöző életmód népszerűsítésének megakadályozása” alapján. Ezt augusztus 18-án kapta meg a fogvatartott, átvette, de nem élt fellebbezési jogával” – ismertette a választ Dr.Vincze Tamás.
Az interjú szövegének Portik által kézzel kiegészített változatát az interjúkészítő nem láthatta, azt a BVOP számára nem küldte meg. Tehát azt nem tudja, abban mi lehet. De a hangfelvétel alapján legépelt, s a BVOP Kommunikációs Főosztályának megküldött szövegben semmi olyan nem volt, ami a bűnöző életmód népszerűsítésére utalt volna.
Rendkívül érdekes, pontosabban furcsa, hogy a BVOP válasza kiegészítő kérelemként említi azt a július 28-i, az interjúkészítő által a Budapesti Fegyház és Börtön interjú lebonyolításával megbízott sajtóreferensének, dr. Komoróczi Bernadettnek küldött e-mailt, amelyet az ügyvédi nyilatkozat szerint az interjú félbeszakítása után, augusztus 3-án utasítottak el. Ezt azért nem tudjuk hová tenni, mivel a július 28-án (három nappal az interjú előtt) a sajtóreferensnek írt e-mailben a július 31-i interjúhoz tett fel az interjúkészítő Portik Tamásnak előzetes kérdéseket, hogy fel tudjon készülni az interjúra. Komoróczi Bernadett ezt megköszönte, de semmilyen módon nem jelezte se ő, se más, hogy ezt kérelemnek tekintik.
Nehezen érthető, hogy amennyiben ez akadálya lett volna az interjúnak, valamint a befejezésének, vagy akár a közlésének, akkor miért nem jelezték ezt a 31-i interjú megkezdése előtt? Augusztus 3-án az interjúkészítő nem kapott semmilyen értesítést, augusztus 4-én jött egy olyan döntés, hogy a BVOP megtiltja az interjú folytatását, de az nem a július 28-i elektronikus levélre, hanem a július 31-i interjú félbeszakítása utáni, folytatás engedélyezése iránti kérelemre jött válaszként. Ezek szerint a fent említett kérdések voltak az akadályai az interjú folytatásának.
Ezt Polt Péter legfőbb ügyész Vajda Zoltán MSZP-s képviselő kérdésére adott válasza is alátámasztja. A legfőbb ügyészi vizsgálat szerint
„A rendelkezésre álló adatok alapján a fogvatartott nyilatkozattételét 2023. július 31. napján a Budapesti Fegyház és Börtönben technikai ok (a kép és a hang hibája) miatt szakították félbe. Az ilyen okból történő félbeszakítás műszaki kérdés, a büntetés-végrehajtási szervezet erre vonatkozó eljárását jogszabály nem rendezi” – állítja Polt.
Ez tényszerűen nem igaz, hisz – mint már korábban leírtuk – a Skype-videókapcsolat kitűnő volt. Mint az az újságírói hangfelvételből is kiderül, Portik Tamással tökéletesen láttuk és hallottuk egymást. A felvételen semmi olyan nem hallható, hogy bárki annak minőségére panaszkodna. A helyiségbe lépő Főfelügyelő Urat is jól láttuk és hallottuk.
Polt Péter az országgyűlési képviselőnek adott válaszában leírja továbbá:
„A sajtó képviselőjének az elítélti nyilatkozattétel folytatására irányuló kérelmét a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka (továbbiakban: országos parancsnok) újabb nyilatkozattételre irányuló kérelemnek tekintette, és azt – az utóbb közölt további újságírói kérdésekre figyelemmel – elutasította. A határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Törvényszék elbírálta és a megtámadott határozatot – mint jogszerűt – helybenhagyta.”
Ez nyilvánvalóan a már említett július 28-i levélben feltett kérdésekre vonatkozik, mert későbbi írásban feltett kérdések nem voltak. A július 28-i kérdések egy része Pintér Sándorra vonatkozott. Tehát a BVOP július 28-án megkapja ezeket a kérdéseket (és továbbítja Portik Tamásnak), illetve ekkor még semmi baja az interjúval, amely három nappal később el is kezdődik, s a megszakítás sem tartalmi, hanem technikai okokra hivatkozva történt (ami szintén gyenge lábakon áll), három nappal később viszont tartalmi okokra hivatkozva került sor. Pintér Sándornak a letiltásban játszott esetleges szerepével e cikkben foglalkoztunk.
„A megszakított interjú közzététele iránti újságírói kérelmet az országos parancsnok elutasította, erről indokolt írásbeli határozatot hozott. A határozat jogszerűségének vizsgálatára bírósági felülvizsgálati eljárásban kerülhet sor, ennek lehetőségével az arra jogosul (elítélt) nem élt” – zárul a legfőbb ügyészi válasz.
Az interjú közlését megtiltották, de azt nem tilthatják meg, hogy az írásban a BVOP-n keresztül előre megküldött kérdéseket, amelyekre Portik Tamás – az első kivételével – nem tudott az interjú során válaszolni, leközöljük. Ezek pedig a következők voltak:
Olvasta-e Dezső Andrásnak az Ön életútjáról „Nagyfőnök – Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása” címmel írott könyvet? Mi a véleménye az ott leírtakról?
Ha nem Ön követte el azokat a cselekményeket, amelyek a fentebbi mű (illetve az arról írt cikkem) témáját is jelentik, illetve amelyekben vádat emeltek, bírósági ítéletek születtek, tárgyalások folynak, akkor Ön szerint mi lehet az oka, hogy a hatóságok ezeket Önnek tulajdonítják?
Ön szerint kik követhették el ezeket – például Prisztás József, illetve Fenyő János meggyilkolását, az Aranykéz utcai robbantást? Van, illetve lehet-e Ön szerint olyan „alternatív gyanúsított”, aki elkerülte a hatóság figyelmét?
Vannak-e olyan tények, bizonyítékok, amelyek a vádakat cáfolják, illetve az Ön ártatlanságát bizonyítják?
Az Ön 2012-es letartóztatása előtt felmerült-e Önben, hogy ezekkel Önt fogják meggyanúsítani, eljutott-e bármiféle olyan információ Önhöz, hogy a letartóztatására, továbbá vádemelésre készülnek Ön ellen?
Észlelt valamit abból, hogy megfigyelik, illetve titkos nyomozás, adatgyűjtés folyik Önnel szemben?
Az Önt érintő egyik vallomás szerint Önhöz köthetőek olyan cselekmények, amelyeknek politikai hatása volt, így a rendőri csúcsvezetést, Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitányt megbuktató 1996-os kézigránátos támadássorozat, illetve a Fidesz és Kisgazdapárt székházai, politikusai elleni bombamerényletek. Ön szerint mi lehet e vallomás hátterében?
A már idézett könyv szerint és/vagy az Ön elleni eljárások során olyanok is terhelőnek vélt adatokat szolgáltattak Önről a hatóságoknak, akikkel Ön üzleti kapcsolatban volt, illetve közel álltak egymáshoz, így Drobilich Gábor, Radnai László és a Fürge becenevű Szemán József. Mi lehet az oka, hogy ilyeneket állítanak? Ön mit gondol róla, miért tesznek ilyen állításokat?
Önnel kapcsolatban a politikai mellett titkosszolgálati szálak is felmerültek. Gondolok itt a Laborc Sándorral, a Nemzetbiztonsági Hivatal akkori vezetőjével lezajlott találkozójára, melyről Ön a Rádi Antónia kollégámnak, ugyancsak az Átlátszóban adott 2015. március 2-i interjújában azt mondta: „Közepesen érdekes puhatolózó tárgyalások voltak, de valójában csapda Pintér kérésére. Az ő érdeke volt, hogy odamenjek, exponáljam magam. […] Pintér abszolút orbánista, a miniszterelnök első számú támasza. Kereste a lehetőséget azoknak a lejáratása, akiket a Fideszen belüli ellenzéknek tart…[…] Vajtó Lajos üzletember, a lóversenyvállalat akkori igazgatója közvetítette ki a találkozókat, ő mindkét irányban jó kapcsolatokat ápol. Vajtó Pintér embere.” – mondta akkor Ön. Pintér Sándor miért akarta Önt csapdába csalni? Pintérnek szerepe lehetett az Ön elleni gyanúsításokban is? Vannak esetleg Pintér Sándor szerepére vonatkozó, azt bizonyító további tények, összefüggések az Ön birtokában? Ön szerint a letartóztatása politikai okból történt?
Felmerült Önnel kapcsolatban, hogy együttműködött az FBI-val. Tudná kommentálni ezt az értesülést?
Csipak Péter ingatlanberuházó a korábbi interjúja szerint megkereste Önt, hogy „kéne pénz a Belvárosra. Pasaréten találkoztunk egy étteremben, nem hinném, hogy letagadná, ha megkérdezik, de ha igen, gondban lesz, mert van hangfelvétel, biztos helyen.” Ez a hangfelvétel szerepet játszott bármiféle hivatalos eljárásban? Vannak esetleg további, másokra vonatkozó hangfelvételei is?
2015-ben, a fent említett Átlátszó-interjúban azt mondta: „Arra készülök, hogy kijövök innen. Naponta kocogok az udvaron, diétázom, én kelek elsőként az ébresztőre […] Én arra készülök, hogy ezek az ügyek, amik miatt most itt vagyok, hamarosan széthullanak, és én szabadon távozom.” Most hogy látja, mennyi esélye van arra, hogy felmentsék, illetve kijöjjön a börtönből?
Az üggyel kapcsolatos jogi folyamat nem ért véget, csapatunk dolgozik azon, hogyan lehetne a született döntést orvosolni. Illetve az oknyomozást is folytatjuk, kiderítendő, mi lehet a háttérben, miért akarják ennyire megtiltani, hogy Portik Tamás beszéljen velünk?
Címlapkép: Portik Tamás vádlottat elvezetik az ellene és társai ellen emberölés bűntette miatt megismételt eljárásban indult büntetőper első tárgyalásáról a Fővárosi Törvényszéken 2019. március 11-én. MTI/Balogh Zoltán | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/13/a-pinter-sandorra-is-vonatkozo-kerdesek-miatt-nem-engedelyeztek-a-portik-interju-folytatasat/ | https://web.archive.org/web/20231207154521/https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/13/a-pinter-sandorra-is-vonatkozo-kerdesek-miatt-nem-engedelyeztek-a-portik-interju-folytatasat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-pinter-sandorra-is-vonatkozo-kerdesek-miatt-nem-engedelyeztek-a-portik-interju-folytatasat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-09-13 00:00:00 | [
"Pintér Sándor",
"Portik Tamás"
] | [
"Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP)",
"Legfőbb Ügyészség"
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés"
] | [] |
58,179 | Fudan, trafikok, civil milliók - a NER-hez sok szálon kötődő család tagja üzemelteti a szegedi egyetemi klubot | A meghívásos tendert elnyerő cég tulaja és vezetője Berta Gábor. A felesége a Fudan-alapítvány főigazgatója volt, majd helyettes lett, korábban dolgozott a Miniszterelnökségen, volt helyettes államtitkár is. A gyerekük által vezetett egyesület 21 millió közpénzt húzott be, a nő testvére pedig trafikkoncessziókat nyert és a felszámolói piac újraosztásával is jól járt. | Csaknem három év szünet után nyitott újra szeptember elején a Szegedi Tudományegyetem működő, egykor legendás és idén 50 éve alapított JATE Klub. A nappal közösségi térként, kulturális központként, este pedig szórakozóhelyként működő régi-új helyszínt már kipróbálhatták a gólyák után a felsőbb évesek, végül a városlakók is.
Az még a megnyitó előtti sajtóbejáráson kiderült, hogy a klub üzemeltetője, a Belváros Market Kft. a Délmagyar híre szerint az árakat “a hallgatók pénztárcájához igazította”, hiszen kávét 300, 4 deci csapolt sört 500, kisfröccsöt 300 forintért lehet már kapni.
Az új üzemeltető a Belváros Market Kft. Az utóbbi 10 évéből kisebb-nagyobb kihagyásokkal összesen mintegy 6 éven át NAV-végrehajtással érintett vállalkozás egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője 2012 óta Berta Gábor. A cégiratok szerint a felesége Bertáné dr. Bényi Krisztina. Ő 2021 őszén lett a nem létező budapesti Fudan Egyetemet fenntartani hivatott alapítvány főigazgatója, de tavaly lefokozták, így egy éve már csak a főigazgató-helyettes.
Milliókat fizet bérre a nem létező Fudan egyetem alapítványa, amelynek új vezetője a Pegasus-listán is szerepelt
Működése láthatatlan, jövője kérdéses, de a nem létező Fudan Egyetemet fenntartó alapítvány tavaly így is 123 milliót költött fizetésekre. Nemrég megint kádercserék voltak: kirúgták a főigazgatót és eltávolították az egyetem egyik ötletgazdáját, fő támogatóját is. Közben a kínai egyetem tulajdonában álló, kapcsolódó magyar cég veszteséges lett.
Ennek ellenére Bertáné Dr. Bényi Krisztina neve aligha cseng ismerősen a felsőoktatás területén, ami nem meglepő, mivel nincs köze az egyetemi szférához. Csongrád-Csanád megyéhez, illetve a közigazgatáshoz, államigazgatáshoz annál több. Dolgozott a Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál, majd a megyei kormányhivatalban.
Karrierje 2015-től ívelt felfelé, amikor a Miniszterelnökségre került, ahol főosztályvezető volt, majd Kósa Lajos tárca nélküli minisztersége idején a titkárságvezetője. Később, 2018-2020 között a Modern Városok és Falvak fejlesztésének koordinációjáért felelős helyettes államtitkár is volt – egészen 2020. júniusi, azonnali hatállyal, indoklás nélkül történt felmentéséig.
Az ő férje tehát Berta Gábor, a JATE Klubot üzemeltető cég tulajdonosa. Hogy miért éppen ezt a szegedi céget és milyen körülmények között választotta ki az egyetem, arra a kérdésünkre az intézmény azt a választ adta, hogy “az ingatlan üzemeltetésére meghívásos pályázatot írt ki a Szegedi Tudományegyetem, a felhívásra 4 cég adott be a pályázatot”.
Arra, hogy melyek voltak a kiválasztás szempontjai, mi alapján lett ez a cég a legjobb, azt közölték, hogy a felhívás alapján hat bírálati kategóriában pontozták a pályázókat, és valamennyi bírálati kategóriában a Belváros Market Kft. adta a legmagasabb pontszámú ajánlatot. A hat bírálati kategória az alábbi volt:
Megajánlott havi bérleti díj
Pályázó által vállalt felújítási, átalakítási költségek
Design- és látványelemek, arculat bemutatása
Forgalmazni tervezett termékkör bemutatása
Üzemeltetési koncepció bemutatása
Szegedi Tudományegyetem és pályázó együttműködésének bemutatása
A bérleti díjon kívül a bérlő 3 havi kauciót tett le és fizeti a rezsit – közölte az egyetem, hozzátéve: a tenderkiírás működtetés és klubélet szempontjából releváns elemeit (programok, egyetemi érdekek és kérések figyelembe vétele, termékkör, tervezett fogyasztói árak) a karok és az egyetemi hallgatói önkormányzat is véleményezhette, javaslataikat figyelembe vették.
A Berta-család más tagja is bekerült már korábban a hírekbe. Például Bertáék fia, Berta Márk, amikor az általa vezetett szegedi székhelyű, Életmódváltásért a Dél-alföldön Egyesület az állami civil alapból kapott 15 milliós támogatást, és még külön 6 milliót egy minisztériumi keretből.
A fiánál is többet emlegette azonban a sajtó Bertáné Dr. Bényi Krisztina testvérét, Bényi Szabolcs Tamást, aki korábban volt a Heves megyei közgyűlés alelnöke és az általa tulajdonolt vállalkozás két trafikkoncessziót nyert, Budapesten és Szegeden. Egy másik vállalkozása pedig nem csak egy állami kereskedőház üzemeltetéséhez kapcsolódó szerződést kapott, az egri stadionrekonstrukciónál is segített az állami támogatást elkölteni. Egy harmadik cége pedig annak idején akkor futott be egy pályázaton, amikor a kormány 2014-ben a bírósági felszámolói piacot újraosztotta.
(Nyitóképünk illusztráció, az újranyitott JATE Klub látható rajta - Forrás: Facebook / JATE KLub) | https://hvg.hu/itthon/20230912_A_Fudanalapitvany_foigazgatohelyettese_ferjenek_cege_kapta_meg_a_szegedi_egyetemi_klub_uzemeltetesi_jogat#rss | https://web.archive.org/web/20240123125711/https://hvg.hu/itthon/20230912_A_Fudanalapitvany_foigazgatohelyettese_ferjenek_cege_kapta_meg_a_szegedi_egyetemi_klub_uzemeltetesi_jogat | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fudan-trafikok-civil-milliok-a-ner-hez-sok-szalon-kotodo-csalad-tagja-kapta-meg-a-szegedi-egyetemi-klub | HVG | hungarian-news | 2023-09-13 00:00:00 | [
"Berta Gábor",
"Bertáné Bényi Krisztina"
] | [
"Belváros Market Kft."
] | [] | [
"oktatás",
"rokonok",
"vendéglátás",
"klientúra"
] | [] |
58,180 | A titkos Fidesz-AUR testvériség: így fonódnak össze a magyar kormány és a román szélsőjobb üzenetei | Az erdélyi magyarsággal kapcsolatos csörtéken túl a romániai szélsőséges AUR, valamint a Fidesz, legkevesebb öt, egymásnak megfelelő dezinformációs narratívát használ. Ezek a narratívák megfelelnek a Kreml propagandájának. Az öt közös narratívát a két párt nyilvános kommunikációjának 7 hónapig tartó megfigyelése alatt azonosítottunk be. Ezen narratívák közül négy az ukrajnai háborúval, valamint a háború következményeivel kapcsolatos. A narratívák célja Ukrajna hiteltelenítése, valamint a Kijevnek nyújtott uniós és NATO segítség megkérdőjelezése. Ezek a narratívák kiegészítik azokat a már régebb óta jelen levő témákat, melyek a magyarországi, valamint a romániai közvéleményt Brüsszel ellen hangolják. A Riseproject.ro és az Átlátszó Erdély cikke. | „Nyilvánvaló, hogy Budapesten felhagytak az «Auróra Tervvel», mely Románia szétszakítását célozta és amely Oroszország háborúját Ukrajna ellen arra próbálta felhasználni, hogy Erdélyt destabilizálja”, nyilatkozta az AUR vezetője, George Simion. A politikus a B1TV egy műsorában beszélt a magyar kormány Románia destabilizálását célzó tervéről, és kijelentette, hogy pártja „nem kevesebb mint nyolc olyan provokációt tart számon az RMDSZ, valamint Budapest részéről, melyek az etnikai feszültségek szítását célozzák”.
„Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk! #összetartozunk”, írta egy Facebook-bejegyzésben Novák Katalin köztársasági elnök egy, a csíksomlyói búcsún készített vágóképekből, valamint a Székely himnusz hangfelvételéből álló videóhoz. Egy másik bejegyzésében Novák Katalin a csíksomlyói búcsút az összmagyarság egyik legszentebb ünnepének nevezte. A köztársasági elnök 2021-ig a Fidesz alelnöke volt, és a Fidesz-KDNP jelölte köztársasági elnöknek.
Az AUR és a Fidesz közötti szópárbaj az egyik újabb állomása a „románok a magyarok ellen” diskurzusnak, mely az 1990 márciusában kitört marosvásárhelyi etnikai zavargások idején ivódott be a kollektív képzeletbe, és amelyet az utóbbi 30 évben mindkét országban felhasználtak a politikai pártok.
A 2019-ben megalakult, szélsőségesen nacionalista AUR – mely 2020-ban 9 százalékkal jutott be a parlamentbe, s amely egy 2023 júliusi felmérésben 18%-on áll – akkor lett Romániában ismert, amikor vezetője, George Simion részt vett 2019 júniusában az úz-völgyi katonai temetőben lezajlott erőszakos eseményekben.
Az a magyarok és románok közötti összecsapás legutóbbi epizódja volt a magyarok és románok közötti, sokszor feszült viszonynak, és állandó témája az AUR nacionalista diskurzusának, mely időről időre eszébe juttatja a szavazóinak azt a több mint 100 éve eldöntött történelmi tényt, hogy Erdély Romániáé.
A másik oldalon pedig ott van a 2010 óta folyamatosan kormányzó Fidesz, melynek kommunikációjában egyre hangsúlyosabban jelen vannak a Trianon előtti Magyarországgal kapcsolatos üzenetek. „Az elvesztett birodalom ma is kézzelfogható” – írta 2020-ban a Washington Post egy riportban, mely arról szól, hogy Orbán Viktor miként ébresztette fel a nacionalista nosztalgiát.
„Ha valaki meglátogatja egy magyarországi hivatalnok irodáját, néha láthatja a Trianon előtti Magyarországot bemutató térképeket berámázva az irodák falain. Sőt, néha kis üvegcsék is megtalálhatók itt, melyekben az «elvesztett területekről» – a jelenlegi Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából vagy Szerbiából – származó földminták vannak.
Orbán Viktor legutóbbi fogása a nacionalista nosztalgia ébren tartására: 2022 novemberében a hivatalos Facebook-oldalán egy filmet publikált, melyen egy Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sálat viselt a a magyar-görög válogatott labdarúgó-mérkőzésén.
A felvétel felbolydulást eredményezett a Magyarországgal szomszédos országokban – a román Külügyminisztérium közleménye szerint a magyar miniszterelnök gesztusa „látványos kontrasztban van azzal a nyitással és együttműködő hangulattal, amit a román külügyminiszter tapasztalt Budapesten, amikor úgy magyarországi kollégájával, mind a kormányfővel konzultált.”
Ezek a gesztusok elméletben a teljes erdélyi választó bázist – a 2022-es népszámlálás szerint 1,02 millió magyart – megszólítását célozzák. A gyakorlatban úgy az AUR, mind a Fidesz ezekkel az üzenetekkel erősíti saját imidzsét: saját szimbólumaikat védelmezik az „idegenekkel” szemben.
Hét hónapig monitoroztuk ezen pártok, valamint a pártok vezetőinek az üzeneteit az erdélyi magyar sajtóban és a közösségi médiában. Kimutattuk, hogy miközben az időről időre előforduló ütközések mindkét párt számára hasznot hajtanak a nacionalizmus terén, az AUR és a Fidesz egy 5 közös narratívából álló csomagot szajkóz a választói számára. Mindegyik narratíva az Orosz Köztársaság érdekeivel áll összhangban, és ellentétes az Európai Unió törekvéseivel.
1. FEJEZET: A NARRATÍVÁK
Első narratíva: „Nem kell belépjünk a háborúba / ez nem a mi háborúnk.”
Az ukrajnai háború kapcsán úgy az AUR, mind a Fidesz egy jelenleg nem létező fenyegetést hangsúlyoz: azt, hogy Magyarország/Románia is beléphet a háborúba. Ennek a narratívának a fő vezérfonala, hogy Magyarország/Románia „nem kell belépjen a háborúba” Ukrajna oldalán, mert „ez nem a mi háborúnk”. Mindkét párt azt sugallja, hogy Magyarország/Románia belépése a háborúba Ukrajna oldalán egy valószínű lehetőség, majd ezt vehemensen ellenzi.
„Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne lépjünk be az ukrajnai konfliktusba” – írta 2023 februárjában Claudiu Târziu AUR-szenátor egy Facebook-bejegyzésben. „Ha nyugodt életet akarunk, nincs más választásunk, nem szabad részt vennünk a háborúban” – nyilatkozta pár nappal később Orbán Viktor.
A fenti két idézet példa azokra az üzenetekre, melyekkel a Fidesz/AUR elutasítja a háborúban való részvételt. Alább látható egy kronológia (azonban ezek a nyilatkozatok is csak illusztrációk, a lista korántsem kimerítő):
A valóságban a Fidesz/AUR politikusai azt sugallják, hogy küszöbön áll Magyarország/Románia belépése a háborúba. Azonban ez a feltételezés nem áll: Magyarország és Románia is tagja a NATO-nak, valamint az Európai Uniónak. Bár a NATO és az EU is támogatja Ukrajnát, de nem hadviselő felek.
„Ez egy kísérlet arra, hogy azt sugallják, ez a háború minket nem érint” – mondta Valeriu Pașa, egy moldovai köztársaságbeli, politikát és médiapropagandát monitorozó civil szervezet, a WatchDog.md kutatója. „Az én kérdésem a következő: hogyhogy nem érintené Romániát a háború, ha közös határral rendelkezne egy agresszív és revizionista Oroszországgal? A románok érdeke lenne az, hogy Putyin hadserege a határ túloldalán legyen, vagy az lenne az érdekük, hogy ezt a háborút minél távolabb folytassuk?”
Pașa kifejtette, hogy ez a narratíva akár a befolyásolhatja is a harctéri erőviszonyokat azzal, hogy az Ukrajnát támogató politikusokat elbátortalanítja.
„A Kreml legfontosabb célja az Ukrajnának szánt katonai támogatás csökkentése. Ez a narratíva azt célozza, hogy az Ukrajnát segítő államok döntéshozói megfizessék a politikai árát ennek a támogatásnak. Hogy belegondoljanak, milyen politikai következményei lehetnek a segítségnek, és elbizonytalanodjanak.” – magyarázta Pașa, aki szerint ez a narratíva szorosan kapcsolódik egy másik közös narratíva üzenetéhez:
Második narratíva: „Nem kell fegyvereket szállítanunk Ukrajnának.”
Ha fegyvert szállítunk Ukrajnának, vagy engedjük, hogy fegyverek haladjanak át a területünkön – mondja a Fidesz/AUR –, akkor beszippant minket a „háborús láz”, amely az EU-t és a NATO-t is elragadta.
A Fidesz/AUR ellenállása az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatban párhuzamos az első narratívával: „nem szabad háborúba mennünk”. Csakhogy földrajzilag Magyarország nem nélkülözhetetlen a nyugati szövetségesek Ukrajnába irányuló fegyverszállításához; a fő tranzitország Lengyelország, amely egyértelműen támogatja Ukrajnát. Romániában az AUR nem politikai döntéshozó – itt a PSD-PNL-UDMR kormány támogatta Ukrajnát úgy fegyverek szállításával, mind tranzit megállapodással.
Ennek ellenére a Fidesz és az AUR továbbra is nyíltan ellenzi a fegyverszállítást vagy a fegyverszállítmányok átengedését az ország területén. Idővonal:
Valeriu Pașa úgy véli, hogy ebben az esetben az Orosz Föderáció ukrajnai agressziójának nyílt támogatásáról és a Kreml üzeneteinek megduplázásáról van szó.
„Ez az a narratíva, amit személyesen Putyin szájából is hallani fognak. Hogy a háborút nem az ő véres és teljesen indokolatlan agressziója hosszabbítja meg, hanem az, hogy a Nyugat továbbra is támogatja Ukrajnát. A logika az lenne, hogy ha nem támogatnák Ukrajnát, akkor Putyin gyorsabban elfoglalná, és eljönne a béke. Ez minden, csak nem béke. Alapvetően ez olyan narratíva, amely nyíltan támogatja az orosz agressziót” – érvelt.
Pașa szerint ez a forgatókönyv – amelyben az Orosz Föderáció gyorsan elfoglalja Ukrajnát, minekutána eljönne a béke – olyan bonyodalmat hoz, amelyet az AUR nem említ, és amelyet a választóknak mélyebben át kellene gondolniuk, amikor olyan buzdításokat hallanak, mint amilyeneket Claudiu Târziu AUR-szenátor 2023 márciusában mondott: „Sürgős szükség van béketárgyalásokra”.
„Hogyan magyaráznák a lehetséges AUR-szavazók azt, hogy Románia és az Orosz Föderáció közös határral rendelkezne, ami implicite Moldova megszállását jelentené? Talán ezt meg kellene kérdezni tőlük” – tette hozzá Pașa.
Harmadik narratíva: „Miközben mi segítünk a menekülteknek, Ukrajna semmibe veszi a kisebbségeinket.”
Magyarország/Románia pénzügyi erőfeszítéseket tesz az ukrán menekültek megsegítésére, miközben Ukrajna elnyomja a kisebbségeket olyan törvények elfogadásával, melyek korlátozzák jogaikat.
„Romániának abba kell hagynia Ukrajna segítését, ha a csernovici románokból továbbra is csúfot űznek!” – sürgette George Simion, az AUR vezetője 2022 decemberében.
„Magyarország egyetlen esetben sem fogja tudni támogatni Ukrajna transzatlanti és európai integrációját, amíg a kárpátaljai magyar iskolák veszélyben vannak” – írta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a Facebook-oldalán 2023 márciusában, miután találkozott Ilze Brands Kherisszel, az ENSZ emberi jogokért felelős főtitkárhelyettesével.
Szijjártó Péter hozzátette, hogy miközben Magyarország 1300 magyarországi iskolában és óvodában fogad be Ukrajnából menekült gyerekeket és diákokat, addig Ukrajnában 99 magyar általános és középiskolát fenyeget a bezárás veszélye az ukrán oktatási törvény miatt.
Az állampolgárok/nemzetiségek kölcsönös kezelése, amely Romániában, illetve kisebb mértékben Magyarországon is marginális téma volt a közbeszédben 2022 előtt, 2022-2023-ban az Fidesz/AUR potenciális kampánytémájává vált. A kronológia:
Ileana Racheru, a Román Diplomáciai Intézet (Institutul Diplomatic Român) igazgatója számos elemzés, kutatás és helyszíni tanulmány szerzője a volt szovjet térség politikai és biztonsági kérdéseiről. Szerinte a kisebbségi jogok ügye az 1990-es évek óta a Kreml-propaganda egyik kedvenc témája.
„Kezdetben ez klasszikus propaganda volt, Moszkvából sugárzó újságok és tévéállomások terjesztették, párosulva a titkosszolgálatok által keltett szóbeszédekkel. Később a propaganda alkalmazkodott az internet – különösen a közösségi média – nyújtotta lehetőségekhez.
Az üzenetek témája nagyjából ugyanaz volt: a társadalom többsége és X állam hatóságai (mindegy, hogy a Moldovai Köztársaságról, Grúziáról, Azerbajdzsánról, Ukrajnáról vagy Romániáról volt szó) nem tartják tiszteletben a kisebbségek kulturális, történelmi, nyelvi jogait, és el akarják nyomni identitásukat, be akarják őket olvasztani a többségi nemzetbe.
A felsorolás elején említett államokban ezeket az üzeneteket használták fel az elszakadási folyamatok igazolására, olyan entitások létrehozására, amelyek de facto államként működnek, de nemzetközileg nem elismertek.
„Nem véletlenül említettem Romániát… Ne feledjük, hogy az AUR vezetője részt vett az úz-völgyi incidensekben, olyan eseményekben, amelyeket a Sputnik felkapott és aztán felerősített” – mondta Ileana Racheru.
Elmondása szerint 1991 után a törvényhozás tagjai és általában az ukrán hatóságok vonakodtak attól, hogy kibővített jogokat biztosítsanak a kisebbségeknek, azzal az indokkal, hogy egy ilyen helyzet precedenst teremtene Oroszország számára, hogy növelje követeléseit Ukrajnával szemben.
Megjegyzi továbbá, hogy a legutóbbi ukrajnai kisebbségi törvény, amelyet az AUR Romániában élesen bírált, jobb, mint az előző, különösen azáltal, hogy hivatkozik az európai referencia eszközökre – a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményre és a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájára –, kifejezetten megemlíti azon nemzetközi szerződések elsőbbségét a szóban forgó törvénnyel szemben, és hangsúlyozza a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek asszimilációjának megelőzését mint olyan elvet, amelyre Ukrajna politikája épül.
Magyarország és Románia is fogadott ukrajnai menekülteket, főleg a háború kitörése utáni első hónapokban, de később is. Az ENSZ menekültügyi szervezete szerint 2023. május 21-ig, a hivatalos adatok utolsó frissítéséig 3,18 millió ukrán lépett be Magyarországra, és 36 914 ukrán kapott ideiglenes védelmet.
Ugyanezen forrás szerint ebben a periódusban 3,7 millió ukrán lépett be Romániába. 2023 júliusában 95 035 ukrán menekültet tartottak nyilván Romániában. Összesen 138 704 ukrán kért és kapott segítséget és védelmet az államtól vagy különböző szervezetektől 2022. február 24-e után.
2017-ben a magyar kormány demográfiai felmérése szerint mintegy 125 ezer magyar nemzetiségű ember élt a régióban, de a háború közepette ez a szám 100 ezerre csökkent. A román külügyminisztérium szerint Ukrajnában több mint 400 ezer román anyanyelvű él (közülük 258 ezren vallják magukat moldávnak).
Negyedik narratíva: „Svédország és Finnország csatlakozna a NATO-hoz? Szabjunk nekik feltételeket!”
Ahhoz, hogy elfogadjuk egy olyan katonai szövetség bővítését, amelynek részei vagyunk, nem katonai jellegű előnyökre kell szert tennünk, mert ez szolgálja a „nemzeti érdekeket”.
Az ukrajnai orosz invázió közvetlen, hosszú távú következményei közé tartozik, hogy Svédország és Finnország – két olyan ország, mely hosszú ideig semleges volt katonai szempontból – úgy döntöttek, hogy 2022 májusában egyszerre kérik a NATO sürgősségi tagságát.
A 2022-es év eredményei: egyértelmű „igen” 28 NATO-tagállam részéről, „nem” Törökország és Magyarország részéről. Mivel az új NATO-tagok felvételéről szóló döntések egyhangúlag születnek, Törökországnak és Magyarországnak de jure és de facto hatalmában áll vétóval megakadályozni Finnország és Svédország csatlakozását.
Románia már hivatalosan is hozzájárult a két északi ország 2022-es csatlakozásához; itt a NATO-bővítés témája kapcsán nem volt nyilvános vita. Egyedül az AUR másolta a Fidesz és Orbán Viktor miniszterelnök álláspontját Finnország és Svédország csatlakozásával kapcsolatban – ő viszont Recep Tayyip Erdoğan török elnök álláspontját vette át.
Ez az álláspont lényegében azon az elképzelésen alapszik, hogy az új NATO-tagok befogadásáról szóló megállapodást más, nem katonai kérdésekhez lehet kötni. Törökország részéről ez „terroristáknak” nevezett állampolgárok kiadása volt, 2023-ban pedig Törökország EU-csatlakozása volt a feltétel.
Magyarország esetében a jogállamiság leépülésével kapcsolatos svéd kritika volt a kifogás; Románia esetében a schengeni csatlakozással szembeni állítólagos finn ellenállás. Idővonal:
„Semmilyen feltétel nem volt szabva” – rótta fel 2022 nyarán George Simion, miután Románia „szívesen látta” Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. Simion 2022 júniusában, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság NATO-szerződéshez való csatlakozásáról szóló parlamenti szavazás alkalmával célzott arra is, hogy Románia milyen alkut köthetett volna: „Finnország Románia egyik legkeményebb bírálója és Románia schengeni csatlakozásának legerősebb ellenzője”.
Néhány hónappal később, 2022 decemberében, Simion feltételezése nem igazolódott be: nem Finnország, hanem Ausztria és Hollandia akadályozta meg, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon a schengeni övezethez.
Miután Finnország áprilisban hivatalosan is csatlakozott a NATO-hoz, Törökország felülvizsgálta a svéd tagsággal kapcsolatos álláspontját a szövetség 2023 júliusi vilniusi csúcstalálkozóján. Magyarország is így tett, bár csak fél szívvel. Mindkét ország jelezte, hogy idén ősszel hivatalosan is ratifikálja Svédország csatlakozási kérelmét.
Ötödik narratíva: „Az EU szolgái vagyunk.”
A magyar és román átlagemberek nem dönthetnek maguk saját életükről, ezeket a döntéseket Brüsszelben hozzák meg a „bürokraták”.
Az egyik kulcsszó, amelyet az AUR vezetője, George Simion folyamatosan használ nyilvános kommunikációjában – különösen a Facebook-oldalán –, a „szolgák”. A románok a pártok „szolgái”, Klaus Iohannis elnök az Európai Unió „szolgája”, egyszóval a románokat az EU „szolgaként” kezeli.
A Fidesz évek óta Brüsszel döntéseit okolja Magyarország problémáiért. „Brüsszelből azt javasolják, hogy lényegében tegyük tönkre a magyar gazdaságot, az embereket, a családokat, a nyugdíjasokat. (…) A kormány azonban olyan költségvetést állított össze, amely megvédi a gazdaságunkat.” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2023. június 2-án.
Ez az EU-ellenes retorika a 2015-ös menekültválsággal kezdődött, amikor a FIDESZ azzal vádolta az EU-t, hogy migránsokkal akarja benépesíteni Európát, a FIDESZ-kormány pedig az egyetlen, amely képes megvédeni a magyarokat.
„Magyarország nem fogja végrehajtani az EU migrációs döntéseit, nem fogadjuk el a kötelező kvótát, és nem fogadjuk el a migránsgettók, migránstáborok építésére vonatkozó kötelezettséget (…)” – jelentette ki Orbán Viktor 2023. július 7-én, hozzátéve, Magyarországnak nemcsak az illegális migránsokkal és az embercsempészekkel, hanem Brüsszellel szemben is állnia kell a sarat.
Az évek során a képet, hogy Brüsszel a hibás mindenért – a túlzott bürokráciától az LMBTQ-jogokon át a háborúig és az inflációig –, következetesen ápolta a magyar kormány, többek között nagyszabású, közpénzből finanszírozott médiakampányokkal.
Andrei Tiut politológus is felfigyelt „szolga” kifejezés használatára, szerinte ez azzal a politikai vízióval van összefüggésben, amit az AUR próbál közvetíteni.
„A (szolga) kifejezést nemcsak Simion, hanem általában a jobboldali populista politikusok használják. Ez a nacionalisták non-egalitariánus víziója: a népek nemzetközi szinten nem egyenlőek, hanem vannak uralkodó és uralt népek. A populizmus frusztrációból táplálkozik, nem a boldogságból; amikor azt mondják, hogy «szolgák vagyunk», az ennek a frusztrációnak a kifejezése, azért, hogy találjanak néhány bűnöst (az urakat)” – magyarázta Tiut.
Cosmin Popa, a Román Akadémia Szovjetunió és az európai kommunizmus történetére szakosodott történésze és kutatója a „szolga” terminus kapcsán kiemeli, hogy egy érthető szóval van dolgunk, amely a köznyelv része, és nagyon erős érzelmi töltéssel bír.
„A «szolga» az ő értelmezésükben rabszolgát jelent. Az érzelmekre akarnak hatni, nem pedig az értelemre. Alapvetően ez annak a kifejeződése, hogy a románok egy része képtelen a modernitásba lépni” – mondja Popa.
Egy másik hit, amelyet a Fidesz és az AUR is erősítenek: a „másodosztályú állampolgárok” gondolata, vagyis hogy a magyarok és a románok is hátrányos helyzetben vannak a „brüsszeli bürokraták” „önkényes döntései” miatt.
„Közép-Európának ez az állítólagos alárendeltsége Brüsszellel és Washingtonnal szemben visszatérő téma, amely Budapesten, Varsóban, Szófiában, mindenhol megtalálható. Ez nem újdonság. És ha úgy tetszik, ugyanezt brit értelmiségi körökben is megtaláljuk, mert a BREXIT ennek a gondolkodásnak a kifejeződése.
Tévedés azt gondolni, hogy ami Orbánnal történik Magyarországon vagy az AUR-ral Romániában, az Kelet-Európa kultúrtörténetéhez kapcsolódó jelenség. Ezek a mozgalmak strukturálódtak, aggregálódtak, legitimitást nyertek, létrehozták a saját hálózataikat a Kreml és Peking égisze alatt, Nyugat-Európából kiindulva” – magyarázza Popa.
2. FEJEZET: HOGYAN TERJEDNEK A NARRATÍVÁK?
A Fidesz és az AUR az üzeneteit – úgy az erdélyi magyar közösséggel kapcsolatos ellentétes, mind a fentebb felsorolt közös narratívákat – választási megfontolások szerint terjeszti.
Az AUR például az „Erdély Romániához tartozik” üzenettel rendszeresen az Erdélyen kívül élő, azaz többségi választóit célozza meg.
Erre példa 2022 novembere, amikor – Csoma Botond RMDSZ-es képviselő egyik kijelentésén felháborodva – George Simion zajosan elhagyta a román parlament ünnepélyes ülését az 1918-as nagy egyesülés évfordulója alkalmából (ekkor lett Erdély része Románia jelenlegi területének).
Simion „irredentának” minősítette Csoma Botond plenáris ülésen elmondott beszédét, amely szerint „az erdélyi románok politikai és vallási vezetői nagyon jól tudták, hogy Erdély nemcsak román, hanem magyar, szász és zsidó föld is, és ez tükröződött a gyulafehérvári nyilatkozat szövegében”.
Simion gesztusa politikai állásfoglalássá vált az AUR részéről, a saját választói felé terjesztett nyilvános üzenet formájában. Az üzenet terjesztési csatornái között volt a 4Media.info: ez egy hírportálnak tűnő oldal, mely azonban része annak a hálózatnak, mely az AUR-ral vagy annak prominens tagjaival áll kapcsolatban. Ezek az AUR üzeneteit – beleértve a hamis vagy félretájékoztató narratívákat – a Facebookon fizetett hirdetésekben terjesztik.
Fontos részlet: az AUR 2022 novemberében nagyrészt nem erdélyi megyéket célzott a nacionalista üzeneteivel. Simion uszító beszédét, amikor Csoma Botond RMDSZ-képviselőt „irredentizmussal” vádolta, a 4Media.info honlap terjesztette a Facebookon hirdetésekkel. Azonban ezek a hirdetések elsősorban a Bukarestben és több déli megyében – köztük Olténiában – futottak, és csak a férfi közönséget célozták.
Barbu Mateescu szociológus szerint Romániában Olténia a leginkább magyarellenes régió. „Rengeteg tanulmány van 1990 után, amely ezt megerősíti. Aztán Arad, Bihar és Suceava azok a megyék, ahol az AUR nagyon jól szerepelt a parlamenti választásokon (2020-ban – szerk. megj.), ez az eredeti választói körük.”
A romániai sajtó már dokumentálta azt a módot, ahogy az AUR és vezetői ál-hírportálok hálózatát használják üzeneteik közvetítésére. Ennek a hálózatnak fontos eleme a 60m.ro, amely „fiatal és hazafi románok szabad, senkinek nem alárendelt szerkesztőségeként” mutatkozik be.
Az oldal Facebookon megadott azonosító adatai egy DGI Multimedia Design nevű céghez vezetnek, mely a cég a 2020-as választási kampány során együttműködött az AUR-ral. A cég hivatalos székhelye a Iași megyei Holboca község egyik házában van, ügyvezetője pedig Doina Grosu, aki a 60m.ro oldal videóiban az újságíró szerepét játssza.
Az elmúlt évben a 60m.ro EU-ellenes üzeneteket tartalmazó, illetve oroszbarát dezinformációs narratívák logikájába illeszkedő tartalmakat terjesztett a Facebookon.
Megkerestük és rangsoroltuk azokat az oldalakat, amelyek pénzért felerősítenek AUR-üzeneteket. Ezek az alábbi grafikonon láthatóak, a köztük lévő kapcsolatokkal és a Facebooknak fizetett összegekkel együtt.
Az erdélyi magyar közösséget hasonló populista politikai üzenetekkel bombázzák, de más irányból: Budapestről. A Fidesz előnye, hogy az erdélyi magyarok sokkal inkább bíznak a magyarországi közmédiában, mint a romániai médiaorgánumokban.
A Bálványos Intézet 2021 novemberében végzett felmérése szerint a válaszadók mintegy 50%-a mondta azt, hogy „nagy mértékben” vagy „eléggé” bízik a magyarországi közmédiában, míg a román televíziók esetében ez az arány 23-26% körül volt.
Ugyanebből a felmérésből az is kiderül, hogy az erdélyi magyarok számára a fő hírforrás a televízió és a személyes beszélgetések (73-74%), de a harmadik helyen a közösségi média (elsősorban a Facebook) és általában az online környezet áll (51-53%).
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos hírforrásokra is rákérdezett a Bálványos Intézet 2022 március-decembere között. Kiderült, hogy az erdélyi magyarok többsége (61%) a magyarországi közmédiából, illetve a román televíziókból tájékozódik (51%). A román online portálok és a nemzetközi hírforrások a preferenciák végén szerepelnek.
Az erdélyi magyarság médiafogyasztási szokásainak alakulása az utóbbi 15 évben – egyre több magyarországi televíziócsatorna, a romániai médiaorgánumok rovására – nagymértékben magyarázza azt, hogy miért tért el a többségtől az erdélyi magyarság hozzáállása az ukrajnai háborúhoz.
És ez nem csak a mainstream médiának köszönhető. Az erdélyi közönséget a Facebookon is eléri a Fidesz az üzeneteivel. A 2022. április 3-i országgyűlési választások előtt például két, ugyanazon a napon regisztrált oldal fizetett hirdetésben terjesztette a budapesti kormány narratíváival összhangban álló üzeneteket.
Az egyik ilyen oldal az Erdélyi magyarok Orbán Viktor mellett, amely 20 000 lejjel (4000 euró) összesen 190 olyan bejegyzést szponzorált, amelyek egyaránt tartalmaztak tájékoztatást a levélszavazási eljárással kapcsolatban, valamint negatív információkat Orbán Viktor ellenzékéről. A 43 ezer követővel rendelkező oldal utolsó posztja két nappal a választás előtt, 2022. április 1-jén jelent meg.
Hasonló tartalmú oldal (a szavazási eljárással kapcsolatos információk, az ellenzékre vonatkozó negatív üzenetek) a Kárpát-medencei Magyar Összefogás, amely ugyanebben az időszakban 89 posztot szponzorált 7500 lejjel (kb. 1500 euró). A 13 000 követővel rendelkező oldal utolsó bejegyzése 2022. március 29-én, öt nappal a választások előtt jelent meg.
Jelenleg mindkét Facebook-oldal inaktív. Az oldalak mögött álló domaineket – erdelyiek.ro, illetve osszefogas.ro – 2019. május 2-án regisztrálták csíkszeredai, illetve sepsiszentgyörgyi lakcímmel rendelkező magánszemélyek.
A két oldal tartalma hasonló – rövid bemutatkozás mellett elérhetőségek. Az egyik feltüntetett telefonszám anyagunk megjelenésekor inaktív volt, a másik számot pedig egy férfi vette fel, aki románul közölte, hogy nem tudja, hogyan került a telefonszáma egy magyar nyelvű honlapra.
Ezeknek az oldalaknak a jelenléte nem meglepő, amikor a magyar kormány a hagyományos média helyett egyre inkább a Facebookon terjeszti üzeneteit az ún. Megafon (újabban Aktuális média)-modell révén. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Facebook Ads Library-ban nem találtuk nyomát annak, hogy magyarországi kormánypárti influenszerek Romániát is megcélozták volna hirdetésekkel.
III. FEJEZET: MILYEN HATÁSSAL VANNAK A NARRATÍVÁK AZ ERDÉLYI MAGYAR KÖZÖSSÉGRE?
Az RMDSZ és a Fidesz egy ideje közel állnak egymáshoz – a politikai és gazdasági kapcsolataik alakulását itt dokumentáltuk.
Az ukrajnai háború kitörésekor azonban az RMDSZ egyértelműen elhatárolódott a magyar kormány által képviselt külpolitikai pozíciótól és narratíváktól.
Az RMDSZ 2022. február 24-én egy, az ukrajnai orosz inváziót elítélő posztot tett közzé, amelyben kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek minden eszközt, szankciót fel kell használnia, hogy Oroszországot rákényszerítse a háború megállítására.
Ezt leszámítva a háború és általában a külpolitikai kérdések feltűnően hiányoznak az RMDSZ kommunikációjából, kivételt csak a schengeni csatlakozás témája és az Ukrajnából származó gabonaimport körüli vita képez. Az RMDSZ Facebook-oldalán a legtöbb bejegyzés a kormányzás konkrét eredményeit mutatja be: járdák, épülő óvodák és sportcsarnokok, fejlődés. Az üzenet: „azért vagyunk kormányon, hogy fejlesszük a közösséget”. A magyar kormány tagjaival való találkozókról tényszerűen, szűkszavúan számolnak be.
Ha az RMDSZ hivatalos kommunikációja megfelel az Európai Unió és a NATO narratívájának, az RMDSZ ellenzéke, az Erdélyi Magyarok Szövetsége a magyar kormány receptjét követi: a párt néhány nappal a háború kitörése után elkezdte terjeszteni a „nem a mi háborúnk” narratívát, és adománygyűjtést kezdeményezett – azonban csak az ukrajnai magyaroknak.
Az Erdélyi Magyarok Szövetsége azonban egyértelműen forráshiányban szenved, kommunikációja nem koherens. A Facebook-oldalukon közzétett tartalmak nagy része igazodik a Fidesz üzeneteihez, azonban a bejegyzések meglehetősen ritkák, a szponzorált tartalmak pedig még ritkábbak.
Két erdélyi magyar társadalomtudós, Toró Tibor és Kiss Tamás szerint kimutatható, hogy a romániai magyarok a többségnél fogékonyabbakká váltak a Nyugat-ellenes, populista, oroszbarát üzenetekre. Ennek oka valószínűleg az, hogy az erdélyi magyarok a magyar kormány narratíváját bemutató tartalmakat fogyasztanak.
Riporter: A székelyföldi magyarok megítélése szerint ki volt a felelős az ukrajnai háború kirobbantásáért?
Toró Tibor: Hogyan látják az erdélyi magyarok az ukrajnai háborút? Erre a kérdésre kerestük a választ 2022 márciusában, közvetlenül a háború kitörése után, egy telefonos felmérés, valamint egy közösségi médiaelemzés segítségével, amely 2341 Facebook-oldalt és 537 nyilvános csoportot vizsgált (Toró a témában egy on-line bemutatót is tartott, ennek felvétele itt érhető el – szerk. megj.). A fő következtetés: bár a háború első heteiben mindenkit foglalkoztatott ez a téma, jelentős különbségek mutatkoztak a román többség és a romániai magyarok véleménye között.
Az egyik reprezentatív kérdés ez volt: ki a felelős a háborúért? A válaszlehetőségek a következők voltak: Putyin, Oroszország, az USA, Ukrajna, Joe Biden, Volodimir Zelenszkij, a NATO és az EU. A magyarok sokkal inkább olyan válaszokat választottak, amelyek Oroszország és Putyin felelősségét relativizálták. A székelyföldieknek csak 25 százaléka vélte úgy, hogy Putyin és Oroszország felelős a háborúért. 53 százalék szerint Ukrajna és a NATO a felelős a konfliktusért, mert Ukrajna túlságosan közel került a NATO-hoz. 22 százalék nem tudta vagy nem akart válaszolni.
Riporter: Hogyan viszonyultak a székelyföldi magyarok az ukrajnai háborúhoz?
Toró Tibor: Az, hogy az erdélyi magyarok – és különösen a székelyföldi magyarok – a többségi hozzáállástól nagyon eltérő attitűddel rendelkeztek, a kutatás minden vonatkozásában megjelent.
Arra a kérdésre, hogy Romániának milyen álláspontot kell választania ebben a helyzetben, a Székelyföldön élők 90 százaléka azt mondta, hogy egyenlő távolságot kell tartani mindkét féltől, és csak 4-5 százalékuk mondta, hogy Ukrajnát kellene támogatni. Ehhez képest a romániai többségi lakosság fele úgy véli, hogy Ukrajnát kellene támogatni ebben a háborúban.
Láthatjuk tehát, hogy egyértelmű szakadás van az erdélyi magyarok (különösen a Székelyföldön élők) és a többség hozzáállása között. Az erdélyi magyarok véleménye megegyezett a magyar kormány álláspontjával, sőt egyes esetekben még tovább is ment, és szélsőjobb oldalakon osztott értelmezések jelentek meg.
Riporter: Mi volt az RMDSZ álláspontja az inváziót megelőző hetekben?
Toró Tibor: Azt láthattuk, hogy a háború első heteiben a háborúval kapcsolatos Facebook-bejegyzések voltak messze a legnépszerűbbek. Az elemzett időszakban – 2022 február 24. és március 9. között – közzétett posztok egyharmada erről szólt.
Az erdélyi magyar mainstream médiában, de az RMDSZ kommunikációjában is az orosz agresszió, a szolidaritás és a segélyezés volt a fő narratíva. Bár volt egy erős pacifista áramlat, a reakciók között a „haha” emojik hangsúlyosan jelen voltak. A mainstream média narratíváját elutasítók egyértelműen többségben voltak.
Riporter: Hol terjedtek a Nyugat és Ukrajna „bűnösségét” hirdető üzenetek?
Toró Tibor: A Nyugat és Ukrajna felelősségéről szóló narratívákat tartalmazó, többnyire magyar forrásokból megosztott posztok sokkal több lájkot kaptak, mint a pacifista posztok. Ezek az oroszbarát, a magyar kormány politikájának megfelelő posztok leginkább azokban a csoportokban terjedtek, ahol a Fidesz már a háború előtt is népszerű volt.
Riporter: Az erdélyi magyarok és a románok hozzáállása közötti különbségnek mélyebb alapja is lehet: a két országban alapvetően másképp tekintenek Nyugatra. Mit gondolnak a románok a nyugati világhoz való tartozásról?
Kiss Tamás: Románia egyedülálló a régióban, mert itt még mindig él a modernizációs optimizmus, a neoliberális konszenzus. Ez azt jelenti, hogy ha elfogadod a nemzetközi intézmények, az EU intézményi és kulturális szabályait, akkor közeledhetsz a központhoz, fejlődhetsz, és olyan lehetsz, mint Németország. Bukarest lehet a kis Párizs, Románia lehet a keleti Belgium.
Ha azonban ez a közeledés nem sikeres, akkor nem a Nyugathoz fűződő viszony a probléma, hanem a társadalom, annak intézményi és kulturális atavizmusai, az oroszoktól, az Oszmán Birodalomból átvett balkanizmusok. Hogyan lehet ezeket a jellemzőket átalakítani? Például a korrupció elleni küzdelemmel. Ez a gondolat is megjelent a két világháború közötti időszakban.
Riporter: Miben különböznek a magyarok?
Kiss Tamás: Hogyan látják a magyarok ezt a kapcsolatot? A magyarok a Nyugat részének tekintik magukat, különösen a balkáni szomszédokhoz képest. De van ez a tapasztalat, hogy a Magyarország és Ausztria közötti különbség nem csökken. Ki a hibás? A magyarok szerint nem ők a hibásak, hanem a Nyugathoz való viszony, ami egy imperialista, aszimmetrikus és kizsákmányoló viszony.
Riporter: Az erdélyi magyar közösség a kilencvenes években erősebb nyugatbarát orientációval rendelkezett, mint a román lakosság többsége. Hogyan jutott el ez a közösség az EU-párti politikai diskurzus elutasításához?
Toró Tibor: A kisebbségi jogokkal kapcsolatban a magyarok felfogása az volt, hogy ezeket a problémákat nem a többséggel kell megoldani, hiszen ha belépünk az Európai Unióba, akkor ezek maguktól megoldódnak. A történelem vége, ahogy Fukuyama mondta. De ez nem így történt, és a magyarok ma már nem hiszik, hogy a magyar kisebbség problémáit Brüsszelben fogják megoldani. Ez egy olyan elem, ami miatt csökkent az EU-ba vetett bizalom.
Kiss Tamás: Egy másik fontos momentum 2015-2016-ban történt, amikor a romániai korrupcióellenes harc a tetőfokára hágott. Akkor az RMDSZ ellenzékben volt, és ekkor emelkedett meg számottevően az a támogatás, amit a magyar kormány az erdélyi magyar közösségnek folyósított.
Riporter: Miért volt fontos pillanat ez az erdélyi magyar közösség számára?
Kiss Tamás: Ennek a jelentőségét akkor lehet megérteni, ha tudjuk, hogy az 1990-es évektől az erdélyi magyar közösségnek két bevételi forrása volt. A fő bevételi forrást a romániai költségvetési pénzek képezték, ez kis mértékben kiegészült a budapesti kormányoktól kapott támogatásokkal.
Romániában politikai patronázs-rendszer működött és működik ma is: klientúra-hálózatok vannak, az ideológiák pedig nem számítanak a közpolitikában. Ebbe a rendszerbe tartozott az RMDSZ is. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásaira a magyar közösségben úgy tekintenek, hogy ez pénzt hoz, problémákat old meg.
Amint a Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) élére Laura Codruța Kövesi került, és ez az ügyészség elkezdett dolgozni, a definíciók megváltoztak. A rendszer „megzsírozásának” a különféle módjait – melyek addig teljesen normális dolgok voltak – már nem működtek, ezeket hirtelen korrupciónak nevezték.
Az RMDSZ azon kapta magát, hogy nem tud bukaresti forrásokat bevinni a közösségbe. Ugyanakkor a Magyarországról érkező pénzek – és ez szintén egy patronázs-rendszer, mivel valamelyik politikai szereplővel kapcsolatban kellett állni ahhoz, hogy pénzeket tudj hozni – jelentősen megnőttek.
Emiatt az RMDSZ figyelme Budapest felé fordult. 2015 és 2021 között az erdélyi magyar politikai elit szempontjából mintha Bukarest nem is létezett volna, Budapest volt a központ, ahonnan a pénz érkezett.
Ez azonban az elmúlt években megváltozott, visszatért a normalitás. A korrupcióellenes harcnak vége, az RMDSZ újra kormányon van (ez az interjú 2023 májusában készült, amikor az RMDSZ még együtt kormányozott a PSD-vel és a PNL-vel – szerk. megj.), ugyanakkor a Magyarországról érkező támogatások csökkentek.
Orbán Viktor eltűnt az RMDSZ kommunikációjából, azonban a párt fiatalabb generációja nagyon szorosan kötődik a Fideszhez, úgy szocializációban, mind ideológiai értelemben. | https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/09/13/a-titkos-fidesz-aur-testveriseg-igy-fonodnak-ossze-a-magyar-kormany-es-a-roman-szelsojobb-uzenetei/ | https://web.archive.org/web/20231207154606/https://atlatszo.hu/vilagterkep/2023/09/13/a-titkos-fidesz-aur-testveriseg-igy-fonodnak-ossze-a-magyar-kormany-es-a-roman-szelsojobb-uzenetei/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-titkos-fidesz-aur-testveriseg-igy-fonodnak-ossze-a-magyar-kormany-es-a-roman-szelsojobb-uzenetei | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-09-13 10:18:01 | [] | [
"AUR Alianța pentru Unirea Românilor",
"DGI Multimedia Design",
"Fidesz"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"EU",
"dezinformáció",
"infografika"
] | [] |
58,181 | Jócskán megdrágult: közel félmilliárdba kerül a Puskás Aréna gyepének gondozása | Nemcsak a megépítése volt drága, de a fenntartása sem olcsó a 2019-ben átadott Puskás Arénának. Az uniós közbeszerzési értesítőből most ugyanis kiderült, hogy a gyep karbantartásának ára a kezdeti 180 millióról 453 millióra kúszott. Emellett a stadion őrzése is vagyonokba kerül, akárcsak a fűtése és a megvilágítása. | Nemcsak a megépítése volt drága, de a fenntartása sem olcsó a 2019-ben átadott Puskás Arénának. Az uniós közbeszerzési értesítőből most ugyanis kiderült, hogy a gyep karbantartásának ára a kezdeti 180 millióról 453 millióra kúszott. Emellett a stadion őrzése is vagyonokba kerül, akárcsak a fűtése és a megvilágítása.
„A Stadion játékfelülete kiemelkedő érték, a nemzeti stadion jellegéből adódóan jelkép, presztízs értékeket hordoz. Ezt szem előtt tartva mindenkor a rangjához illő állapotban kell tartani. A mérkőzések alkalmával minden esetben biztosítani kell az esztétikus megjelenését, vizuálisan is kiemelkedő állapotban kell lennie. A játékot kiemelkedő minőségével kell támogatnia, azaz az UEFA kockázat értékelési minősítés rendszerében nem lehet rosszabb, mint 4-es kategóriájú.” Így indul az a közbeszerzési eljárás, amit a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt. írt ki idén márciusban.
Az állami cég a Puskás Aréna pályakarbantartási feladatainak ellátására keresett olyan céget, amely vállalja a stadion játékfelületének gondozását. A felhívásra ezúttal is, ahogy 2021-ben, mindössze egyetlen ajánlat érkezett. A solymári székhelyű Garden Group Kft. akkor egy 180 millió forintos keretmegállapodást nyert el ugyanezen feladatokra, most pedig összesen nettó 453 millió forintért végezheti majd el a munkálatokat. A szerződés egy évre szól, de kétszer meghosszabbítható újabb 12 hónappal.
A cég feladata lesz többek között a fűnyírás, az öntözés, a pályaápolás, a tápanyag-utánpótlás, a nyári hőterhelés elleni védelem és a fotovoltaikus lámpák használata is. Emellett adatokat kell szolgáltatnia a műszaki ügyelet részére a pályafűtés beállításaihoz, elő kell készítenie a pályát a labdarúgó mérkőzésekhez (pl. kapuk, háló, szögletzászlók kihelyezése, kispad-ülések előkészítése stb.), majd a mérkőzés után gondoskodnia kell a gyep megtisztításáról, a felület károsodásának felméréséről, és a felületi hiányok eltüntetéséről is. Továbbá az egyéb rendezvények előkészítése, és a helyreállítás (pályaborítás) is az ő feladata lesz. A pályán végzett munkákról a vállalkozásnak havi jelentést kell írnia.
„A pálya állapotának, minőségének folyamatos megőrzése elsődleges szempont. A grassmaster rendszerű pályafedést, amennyiben nem elégíti ki a műszaki leírásban részletezettek szerinti minőségi követelményeket, (pl. a borítást károsító egyéb rendezvények után) cserélni kell. Az élőfüves részeket évenként le kell marni és újra kell vetni” – olvasható a leírásban.
A keretmegállapodás összege 453 millió forint, de a kiíró ezt nem köteles kimeríteni.
A nyertes céget, a 31 fős Garden Group Kft.-t 2011-ben alapították, tulajdonosa Kárpáti Gábor és Orosz Jácint. A főként zöldterület-kezeléssel foglalkozó vállalkozás éves bevétele 2018-ban 833 millió forint volt, tavaly pedig már 3,1 milliárd. Az adózott bevétel 168 millióról öt év alatt 450 millióra nőtt. A honlapján található információk szerint a kft. eddig közel 40 pályát épített vagy újított fel Magyarországon, és jó részüknek a folyamatos fenntartásában is részt vesz. A cégnek Romániában, Sepsiszentgyörgyön is van fióktelepe a Stadion utcában, ahol a városi stadion is található – ez nem azonos azzal, aminek az építését a magyar kormány milliárdokkal támogatta.
Megépíteni és fenntartani sem olcsó
A 190 milliárd forintért megépített Puskás Arénában azonban nem csak a gyep karbantartása (amit a stadion átadását követően először öt meccs után kellett cserélni) visz el hatalmas összegeket.
A Nemzeti Sportközpontok például 2021-ben kötött keretmegállapodást rendezvénytechnikai feladatokra a Visual Europe Production Kft.-vel nettó 540 millió forint értékben. A cég tulajdonosa a kormányzati reklámkampányokat levezénylő New Land Media Kft., ami pedig Balásy Gyuláé.
Szintén 2021-ben írtak alá keretszerződést az aréna őrzésére: a megbízott a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. lett 1,8 milliárd forintért.
Lapunk tavaly ősszel közadatigénylésben kérte ki a Puskás Aréna áram és fűtési költségeit három évre vonatkozóan. A válaszból kiderült, hogy a fűtés 2020-ban és 2021-ben éves szinten 92-90 millió forintba került, míg 2022 július végéig 62 millió forintba. A villamos energiára pedig 512, 499 és 573 millió forintot költöttek – utóbbi összeg ráadásul csak féléves adat volt 2022-re vonatkozóan. Az összegek a tavaly augusztusban életbe lépett rezsidrágulás után minden bizonnyal jelentősen növekedtek: a Telex tavaly novemberi cikke szerint a Puskásnál sokkal kisebb Budapest Arénának 17-szeres áremelkedést jelent a rezsicsökkentés csökkentése. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/12/jocskan-megdragult-kozel-felmilliardba-kerul-a-puskas-arena-gyepenek-gondozasa/ | https://web.archive.org/web/20231020032142/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/12/jocskan-megdragult-kozel-felmilliardba-kerul-a-puskas-arena-gyepenek-gondozasa/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jocskan-megdragult-kozel-felmilliardba-kerul-a-puskas-arena-gyepenek-gondozasa | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-09-12 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Kárpáti Gábor",
"Orosz Jácint"
] | [
"Garden Group Kft.",
"Nemzeti Sportközpontok (NSK)",
"Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.",
"New Land Media Kft.",
"Valton-Sec Zrt.",
"Visual Europe Production Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"energia",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"üzemeltetés",
"építőipar",
"őrzés-védés",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"adatigénylés",
"stadion",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő",
"2021-2027-es uniós ciklus"
] | [
"Puskás Ferenc Stadion"
] |
58,182 | Közel hatszáz betöltetlen pedagógus-állással indult az idei tanév a közoktatásban | A szakszervezetek, a szülők és a pedagógusok évek óta kongatják a vészharangot, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. Sok iskolában kényszermegoldásokkal próbálják pótolni a hiányzó tanárokat, a kormány álláspontja szerint viszont minden rendben: elegendő tanárral, fennakadások nélkül indulhatott az idei, 2023/24-es tanév is. Az állami szektor álláshirdetéseit összegyűjtő Közszolgálati Állásportál adataiból azonban egy egészen másfajta kép rajzolódik ki. Infografikákon mutatjuk, mekkora a pedagógushiány az országban a hirdetések alapján. | A szakszervezetek, a szülők és a pedagógusok évek óta kongatják a vészharangot, hogy lassan nem lesz, aki tanítsa a gyerekeket. Sok iskolában kényszermegoldásokkal próbálják pótolni a hiányzó tanárokat, a kormány álláspontja szerint viszont minden rendben: elegendő tanárral, fennakadások nélkül indulhatott az idei, 2023/24-es tanév is. Az állami szektor álláshirdetéseit összegyűjtő Közszolgálati Állásportál adataiból azonban egy egészen másfajta kép rajzolódik ki. Infografikákon mutatjuk, mekkora a pedagógushiány az országban a hirdetések alapján.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pár nappal az idei, szeptember elsejei tanévkezdés előtt a Kormányinfón beszélt arról, hogy összességében elegendő tanár van Magyarországon, „ilyen értelemben tanárhiány nincsen.” Azt azért hozzátette, hogy bizonyos szakokon nehéz pedagógust találni.
Bár a kormány következetesen tagadja, hogy a tanárhiány valóban problémát jelentene a magyar közoktatásban, az érintettek többsége egyetért abban, hogy valójában nagyon nagy a baj. Erről árulkodnak az állami szektor állásportáljának hirdetései is, amelyek alapján az látható, hogy közel 600 betöltetlen tanári állással indult a 2023/24-es tanév a magyar közoktatásban.
Matematikatanárból van a legnagyobb hiány
A Közszolgálati Állásportálon az állami szektor álláshirdetéseit lehet böngészni, így a közoktatásban meghirdetett nyitott pozíciók is ide kerülnek fel. Az oldalon a „tanár”, „tanító” és „pedagógus” kifejezésekre szűrve szeptember 4-én összesen 557 hirdetést találtunk, azaz a tanévkezdéskor ennyi pedagógust kerestek még az intézmények. Ez a szám azonban napról napra változik, augusztus elején még az ezret is meghaladta az álláshirdetések száma.
Tanári állásra országosan összesen 317 betöltetlen pozíciót találtunk a Közszolgálati Állásportálon. Második helyen 128 találattal az óvodapedagógusok következtek. Gyógypedagógusokból ugyanekkor 69 szakembert kerestek, és a tanévkezdés utáni napokban intézményvezetői, intézményvezető helyettesi pozícióra még mindig 13 jelentkezőt vártak. Az adatok alapján látható, hogy nagy igény van fejlesztőpedagógusra és tanító-nevelőre is.
A portálon közzétett tanári hirdetésekben elemeztük az egyes tantárgyak említéseinek számát. Az elemzésünkből kiderült, hogy az idei tanévkezdés során
matematika szakos tanárokra van a legnagyobb szükség, ugyanis összesen 61 alkalommal szerepel ez a tantárgy az álláshirdetésekben.
Emellett sok helyen keresnek ének-zene, angol, testnevelés és informatika szakos tanárokat is, valamint a természettudományos végzettségű tanárokból is sok hiányzik a hirdetések alapján.
Területi elhelyezkedés szerint az látható, hogy a legnagyobb lakosságú Budapesten van a legtöbb nyitott tanári pozíció (83), azonban a probléma nem korlátozódik kizárólag a fővárosra. Az idei évben Budapestet követően Szigetszentmiklós (16), Karcag (8) és Debrecen (7) városában adták fel a legtöbb tanári álláshirdetést, azonban az ország számos más területén is érzékelhető a tanárok hiánya.
Térképen ábrázoltuk a tanárok mellett az óvodapedagógust kereső hirdetéseket is. A hirdetések alapján szintén Budapesten a legnagyobb a hiány (16), ezt követően azonban a megyeszékhelyeken keresik a legtöbb óvodapedagógust ősszel. Kiugrik Győr 4 álláshirdetéssel, valamint Debrecen és Miskolc 3-3 álláshirdetéssel.
Régóta probléma a tanárhiány, a helyzet rosszabb is lehet
A tanárhiány nem új keletű jelenség a magyar közoktatásban. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) becslése szerint a tavalyi tanévkezdéskor tizenhatezer pedagógus hiányzott a rendszerből. Mi 2022. szeptember elsején megírtuk, hogy a Közszolgálati Állásportálon közel 800 pedagógust kerestek országosan, a legtöbb hirdetés matematikatanárra vonatkozott. Az akkori adatok szerint a fővároson kívül Miskolcon, Szegeden és Kecskeméten adták fel a legtöbb tanári álláshirdetést, gyógypedagógusból pedig jellemzően a kisebb településeken volt hiány.
A tavalyi és idei adatok összevetésekor nem sok változás látszik: a 2022/23-as tanév kezdetén szintén komoly problémát jelentett a természettudományos és angol szakos tanárok hiánya a közoktatásban. Azonban érdekesség, hogy idén kevésbé hangsúlyos a magyar szakos tanárok hiánya az állami állásportál hirdetései alapján, mint azt tavaly tapasztalhattuk.
Tavaly októberi cikkünkben és videóriportunkban részletesen foglalkoztunk az egyre kritikusabbá váló helyzettel, hogy az iskolákban egyszerűen nincs elég pedagógus, aki tanítsa a gyerekeket. Emiatt előfordul, hogy történelemtanár tanít kémiát, 80 év feletti nyugdíjast hívnak vissza testnevelésórákat tartani, vagy diploma nélküli egyetemistákat alkalmaznak, máshol a szülők magántanárral vagy otthoni közös készüléssel próbálják segíteni a gyerekeket.
A KSH összesítése szerint 2023 második negyedévére 7620-ra nőtt a betöltetlen álláshelyek száma az oktatásban. Ez közel nyolcszázzal több, mint a három hónappal korábbi számok. Mindezt pedig csak tovább súlyosbíthatja az ellenzői által csak „bosszútörvény” néven emlegetett státusztörvény, amit nyáron szavazott meg az országgyűlés.
A törvény elfogadásának hírére több pedagógus lengette be felmondását. A 444 távozótanár-számlálót indított, ahol eddig 300 pedagógus jelezte a lapnak, hogy otthagyták a közoktatást. Az aHang felmérésében pedig eddig több mint 5 ezer pedagógus nyilatkozott úgy, hogy a törvény hatályba lépésével megszüntetné munkaviszonyát.
Az iskolakezdést több iskolában sem volt zökkenőmentes: voltak intézmények, ahol vészforgatókönyvet készítettek a tanárhiány átvészelésére, a tankerületi központok pedig újabban már nem csak utolsó éves egyetemistákat vesznek fel iskolai munkára, hanem bármilyen pedagógushallatót, így akár elsőéveseket is. A tanárjelöltekre a Nészava cikke szerint jellemzően egyszerűbb feladatokat bíznak, de előfordul olyan is, hogy tanórák megtartására osztják be őket.
Július közepén a PSZ alelnöke az Átlátszónak nagyjából kétezerre becsülte azok számát, akik felmondtak, vagy kezdeményezték nyugdíjba vonulásukat. Pályaelhagyó pedagógusokkal is beszélgettünk, hogy megtudjuk, milyen okok állnak annak hátterében, hogy hivatástudatuk ellenére egyre több tanár határoz úgy, hogy szeptembertől nem tér vissza a tanításhoz. A pontos számok azonban csak később derülnek ki, a pedagógusok ugyanis szeptember végéig dönthetnek arról, elfogadják-e az új szerződésben foglaltakat.
Milliókból készült az állásportál
A Közszolgálati Állásportált a Miniszterelnöki Kormányiroda Kormányzati Személyügyi Központja üzemelteti. Hadházy Ákos számolt be arról idén júliusban, hogy az oldalt közel 300 millió forintból készítették. A közbeszerzési értesítő szerint a portált 2019-ben fejlesztették, az ajánlatkérő a Belügyminisztérium volt. A honlap egy 297 millió forint összértékű projekt része volt, ez azonban az állásportál mellett 3 további alrendszer fejlesztését is magában foglalta. Összesen heten pályáztak a feladatra, a tendert a Noispot Innovations Kft. nyerte el.
A Noispot Innovations Kft. 2015-ben már írtunk az Átlátszón. Ekkor arról számoltunk be, hogy több mint 2,2 milliárd forint uniós támogatást nyertek 2011 óta annak a céghálónak a tagjai, amelybe a félmilliárd forint uniós forrással kitömött, ám az érintettek szerint kamu „vakszoftver” gazdája is beletartozik. A Noispot Innovations Kft. a projektgazda szakmai alvállalkozójaként került a képbe.
A szegedi székhelyű cég szekere 2019 után indult be, ekkor egy év alatt megháromszorozta nettó árbevételét, a nyeresége (azaz az adózott eredménye) pedig 5,6 millióról 114,5-re emelkedett 2020-ban, ami hússzoros különbség. Tavaly 1,14 milliárdos nettó árbevétel mellett 31 milliós profitot könyvelhetett el.
A Közszolgálati Állásportál működése azonban nem igazán zökkenőmentes: júliusban például egy héten keresztül elérhetetlen volt, ekkor az RTL Klub beszámolója szerint az üzemeltető cég alkalmazáshibára hivatkozott. Augusztus végén, amikor a hirdetéseket gyűjtöttük, szintén előfordult, hogy nem igazán működött az oldal, csak többszöri frissítésre töltött be, és nem is minden böngészőben.
Pete Luca – Szopkó Zita | https://atlatszo.hu/oktatas/2023/09/12/kozel-hatszaz-betoltetlen-pedagogus-allassal-indult-az-idei-tanev-a-kozoktatasban/ | https://web.archive.org/web/20231207154532/https://atlatszo.hu/oktatas/2023/09/12/kozel-hatszaz-betoltetlen-pedagogus-allassal-indult-az-idei-tanev-a-kozoktatasban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozel-hatszaz-betoltetlen-pedagogus-allassal-indult-az-idei-tanev-a-kozoktatasban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-09-12 00:00:00 | [] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Miniszterelnöki Kormányiroda",
"Noispot Innovations Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"informatika",
"átláthatóság",
"klientúra",
"infografika"
] | [] |
58,183 | Agárszobrok őrzik a körforgalmat Mészárosék új tihanyi rezidenciáján | Az utolsó simításokat végzik a Mészáros család tihanyi rezidenciáján. A kertépítés és a füvesítés eredményei remekül láthatóak, miután lekerült a kerítésről a mindent eltakaró fekete ponyva. | Az utolsó simításokat végzik a Mészáros család tihanyi rezidenciáján. A kertépítés és a füvesítés eredményei remekül láthatóak, miután lekerült a kerítésről a mindent eltakaró fekete ponyva.
Belakták a számtalan biztonsági kamerával őrzött félhektáros ingatlant: három épület, medence, napozóteraszok, sziklakert mesterséges patakkal. A korona a telek közepén: | https://444.hu/2023/09/13/agarszobrok-orzik-a-korforgalmat-meszarosek-uj-tihanyi-rezidenciajan | https://web.archive.org/web/20231003162559/https://444.hu/2023/09/13/agarszobrok-orzik-a-korforgalmat-meszarosek-uj-tihanyi-rezidenciajan | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/agarszobrok-orzik-a-korforgalmat-meszarosek-uj-tihanyi-rezidenciajan | 444 | hungarian-news | 2023-09-13 00:00:00 | [
"ifj. Mészáros Lőrinc",
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"EKHO Magántőkealap"
] | [
"Tihany",
"Veszprém megye"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
58,184 | Ismét a „tenderkirályokkal” kötöttek nagy összegű keretszerződéseket Győrben | Pár napja jelent meg cikkünk arról, hogy a rendőrség után a bíróságról is lepattant az Integritás Hatóság nyomozást sürgető indítványa néhány gyanús győri közbeszerzéssel kapcsolatban. Most pedig kiderült, hogy a „tenderkirály” cégek újabb több hónapra, évre szóló, összesen több milliárd forint értékű keretszerződéseket nyertek el Győrben, hasonlóan versenykorlátozó feltételek mellett. | Pár napja jelent meg cikkünk arról, hogy a rendőrség után a bíróságról is lepattant az Integritás Hatóság nyomozást sürgető indítványa néhány gyanús győri közbeszerzéssel kapcsolatban. Most pedig kiderült, hogy a „tenderkirály” cégek újabb több hónapra, évre szóló, összesen több milliárd forint értékű keretszerződéseket nyertek el Győrben, hasonlóan versenykorlátozó feltételek mellett.
Dézsi Csaba András „balhékeltő történetnek” titulálta februári cikkünket, amelyben megírtuk, hogy Győrben ugyanaz a három cég több száz megbízást kapott a várostól egy-egy nagy keretmegállapodásnak köszönhetően. A győri polgármester cikkünk megjelenését követően egy rádióműsorban azt is mondta: „Ez a történet nem az én kalapom, nem akarom magamra venni, s nem tisztem az elődömet megvédeni, de ebben tényleg nem látok botrányt. Ha egyetlen pályázó van egy munkára, akkor más nem nyerhet” – utalva arra, hogy a szerződéseket még elődje, Borkai Zsolt idején kötötték. Csakhogy a három cég közül kettő ismét befutó lett két nagy összegű keretszerződésnél.
Idén februárban a budapesti Korrupciókutató Központ nyilvánosságra hozott pár érdekességet a magyarországi közbeszerzésekről. Többek között megírták, hogy van egy fideszes vezetésű város, ahol három cég szinte minden közbeszerzést megnyert, amin indult, ráadásul verseny nélkül. Az Átlátszó egy közbeszerzési szakértő segítségével kiderítette, hogy a korrupciókutatók által meg nem nevezett település Győr, a három vállalkozás pedig a Strabag Általános Építő Kft., a Kifü-Kar Zrt. és a Vill-Korr Hungária Villamosipari Kft. volt. Mindhárom cég erős politikai hátszéllel rendelkezik helyben, illetve országos szinten.
A megbízásokat a társaságok egy-egy nagy keretmegállapodás részeként kapták az útkarbantartással és a villamos munkálatokkal kapcsolatban. Önmagában nem a több száz megbízással volt gond, hanem magával a keretmegállapodásokkal, amelyeket alapvetően versenykorlátozó módon írtak ki, majd végül egy nyertessel kötöttek meg. Így a nyertes cégek valódi verseny nélkül jutottak a munkákhoz.
A keretmegállapodások nemrég lejártak, így Győr új közbeszerzési eljárásokat indított a feladatok ellátására. Ezeken pedig – dobpergés – nem más lett a befutó, mint a korábban is nyertes cégek: a Strabaggal felálló konzorcium és a Vill-Korr Hungária Kft.
Ragaszkodtak a versenykorlátozó kiíráshoz
Májusban került sor a győri utak karbantartásával kapcsolatos tender kiírására, amelyről augusztusban döntöttek, és amelynek eredménye hivatalosan szerdán jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete ezúttal is egy nyertessel szeretett volna keretmegállapodást kötni. Már a kiírás után megkerestük a társaságot, hogy néhány versenykorlátozó feltételre rákérdezzünk, akkor azonban Máthé-Tóth Péter igazgatótól többek között azt a választ kaptuk, hogy mivel az eljárás még folyamatban van, nem adhat tájékoztatást egyes kérdésekkel kapcsolatban.
Az igazgató hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Közbeszerzési Hatóság jóváhagyta az eljárást megindító felhívást, így nyilván nem lehet jogsértő, és előzetes vitarendezési kérelem sem érkezett a lehetséges pályázóktól. Utóbbi azonban hamar megdőlt: közvetlenül ugyanis az Útkezelőtől érkező válaszlevél után
az indulók két alkalommal is megtámadták a kiírást annak versenykorlátozó feltételei miatt.
Ezeket azonban az Útkezelő nem fogadta el, és nem módosított a felhívás szövegén.
Két héttel ezelőtt – az ajánlatok elbírálása után – újra írtunk a városvezetésnek és a győri útkezelőnek, hogy megtudjuk:
miért volt indokolt szerződéskötési feltételként előírni ISO 50001:2011 (energiairányítási rendszer) tanúsítvány meglétét a tárgyi eljárásban? Ez nem korlátozta indokolatlan mértékben a jelentkezni kívánó cégek számát?
Nem merült fel a színlelt ajánlattétel gyanúja a Szolnok Aszfalt Kft. ajánlatával kapcsolatban? Az ajánlattevő egy alapvető hiányosságokban szenvedő ajánlatot nyújtott be, az alkalmassági feltételeknek való megfelelés tekintetében nem tett nyilatkozatot, az ajánlati biztosítékot nem fizette be.
Ez arra utaló jel lehet, hogy az ajánlattevő ajánlattételi szándéka nem volt valódi,
és csak a nyertes cég támogatása céljából nyújtott be ajánlatot, hogy az ajánlatkérő ne nyilvánítsa eredménytelenné a közbeszerzést abban az esetben, ha csak egy ajánlat érkezne.
Tekintettel arra, hogy gyakorlatilag csak két értékelhető ajánlat érkezett ebben a rendkívül nagy értékű közbeszerzésben, továbbra is helyes döntésnek tartják, hogy elutasították az ajánlattételi szakaszban beérkezett vitarendezési kérelmeket, amelyek a referenciafeltételeket kifogásolták, és azok könnyítését kérelmezték a verseny szélesítése érdekében?
Milyen módszerrel hasonlítják össze az ajánlattevők ajánlatait?
Miért ragaszkodtak ezúttal is (akárcsak 2018-ban) ahhoz, hogy egyetlen céggel kössenek keretmegállapodást?
Előfordulhat-e olyan a teljesítés során, hogy a nyertestől olyan tételt rendelnek meg, amely nem szerepelt a mintaköltségvetésben? Ebben az esetben hogyan biztosítják azt, hogy a nyertes ne árazhassa felül ezen tételeket, tekintettel arra, hogy az egy résztvevős keretmegállapodással lehetetlenné vált a versenyhelyzet biztosítása?
Továbbá kértük, hogy küldjék meg számunkra a nyertes ajánlattevő ajánlati egységárait tartalmazó árazótáblázatát/mintaköltségvetését. Cikkünk megjelenéséig egyetlen kérdésre sem kaptunk választ.
Két évig biztosan ugyanaz a két cég javítja majd az utakat Győrben
A keretmegállapodás egyébként – hasonlóan a 2018-ashoz, amelyről korábbi cikkünk szólt – Győr Megyei Jogú Város önkormányzati tulajdonú/kezelésű bel- és külterületi közútjainak, kerékpárútjainak, járdáinak és az utakhoz tartozó csapadékvíz elvezető létesítményeknek, illetve műtárgyaknak (híd) folyamatos fenntartására, karbantartására és felújítására, illetve átépítésére vonatkozik. A szerződés 24 hónapra szól, és további 12 hónappal meghosszabbítható.
A nyertes a Strabag és a Reaszfalt Kft. párosa lett, akikkel 7 milliárd forint értékben kötötték meg a keretmegállapodást.
Az előző tendert a Strabag még a KIFÜ-KAR Zrt.-vel nyerte el, utóbbi helyére azonban most a Reaszfalt Kft. lépett. A budapesti cég tulajdonosa tavaly március óta a Pannon 2010 Zrt., amely többek között az M9-es autóút tervezésére is megbízást kapott.
A konkrét munkákra vonatkozó egyedi megrendelések műszaki tartalma, értéke, üteme, valamint az egy időben teljesítendő egyedi megrendelések nagyságrendje a felmerülő igényektől függ majd. Az előző négy év tapasztalatai alapján nagyjából 650 megrendelésre lehet számítani 500 eltérő teljesítési helyszínen.
Dézsi Csaba polgármester korábban elégedetlen volt a Strabag egyik útfelújítási munkájával, most mégis megint a Strabag lett a befutó.
A közvilágításért sem volt nagy harc
Ahogy az útkarbantartásra, úgy a közvilágítás létesítésére és üzemeltetésére kiírt tenderért sem folyt öldöklő harc.
Itt már nem is indítottak nyílt versenyt, csupán öt céget kértek fel ajánlattételre: a győri Vill-Korr Kft.-t. az osztrák Swarco Traffic Hungaria Kft.-t, a győri NRG Services Kft.-t és a Köztech Közlekedéstechnikai és Kereskedelmi Kft.-t, valamint a szintén győri Vecosys Kft.-t, amelynek tulajdonosa korábban a Köztech Kft. ügyvezetője volt.
Árajánlatot végül csak a Swarco és a Vill-Korr Kft. adott, a többi győri cég nem is próbálkozott.
Az olcsóbb árajánlattal végül a Vill-Korr lett a befutó.
A Vill-Korr – amelyik az előző, ugyanilyen tárgyú (meghívásos és gyorsított) közbeszerzésen egyedül indult és el is nyerte azt – ezúttal is a Győr területén található közvilágítási berendezések aktív elemeinek, továbbá forgalomtechnikai berendezések létesítési, felújítási, illetve átépítési munkák, valamint az ezekhez kapcsolódó feladatok ellátását végzi majd a keretszerződés keretében. A keretszerződés 3 hónapra, illetve a rendelkezésére álló keretösszeg, azaz összesen 120 millió forint kimerüléséig szól.
Vagyis úgy tűnik, Győrben tovább menetelnek a cégek, „amelyek képtelenek veszíteni”, köszönhetően többek között a versenykorlátozó kiírásoknak. Kérdés, hogy vajon ezúttal a hatóságok indítanak-e eljárást, vagy most is arra jutnak majd, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja nem áll fenn, ezért nem szükséges nyomozni. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/07/ismet-a-tenderkiralyokkal-kotottek-nagyosszegu-keretmegallapodasokat-gyorben/ | https://web.archive.org/web/20231012204657/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/07/ismet-a-tenderkiralyokkal-kotottek-nagyosszegu-keretmegallapodasokat-gyorben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ismet-a-btenderkiralyokkalr-kotottek-nagy-osszegu-keretszerzodeseket-gyorben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-09-07 00:00:00 | [] | [
"Győr Megyei Jogú Város Útkezelő Szervezete",
"Kifü-Kar Zrt.",
"Pannon 2010 Zrt.",
"Reaszfalt Kft.",
"Strabag Általános Építő Kft.",
"Szolnok Aszfalt Kft.",
"Vill-Korr Hungária Villamosipari Kft."
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"útépítés",
"klientúra",
"közigazgatás hallgatása",
"állami/önkormányzati szerződések",
"közvilágítás"
] | [] |
58,185 | A külügy szerint jövőre elkezdődik a trieszti kikötőprojekt, de az áráról hallgatnak | Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok. | Az LMP egyik országgyűlési képviselője, Keresztes László Lóránt érdeklődött Szijjártó Péter külügyminiszternél a Triesztbe tervezett magyar teherkikötő felől. Kíváncsi volt például arra, hogy történt-e már bármiféle munkavégzés a területen, mekkora lesz a projekt összköltsége, és miért nem hozzák nyilvánosságra az Olaszországgal kötött 45 millió eurós megállapodás részleteit. Nem nagyon kapott érdemi válaszokat: Szijjártó helyettese a beruházás áráról és a titkolózás okáról egy szót sem írt neki, csak annyit közölt vele, hogy folynak az olaszokkal az egyeztetések, továbbá jövőre megkezdődnek a mederkotrási és partfal-építési munkálatok.
A magyar kormány 2020 végén vette meg az olaszországi városban egy volt olajfinomító területét és a kikötői koncessziót összesen kb. 10 milliárd forintért. Egy évvel korábban a vásárlás beharangozásakor Szijjártó Péter azt mondta, hogy egy konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt és egy logisztikai bázist hoznak létre a helyszínen. Az adásvétel óta azonban hivatalosan szinte semmit nem közöltek, a tervezett beruházásról leginkább csak az olasz sajtó híreiből értesülhetnek a magyar olvasók.
Tavaly október elején például egy olasz lap, a Trieste News arról írt, hogy a kikötőt összesen 200 millió euró értékben fejlesztik. Az összegből pedig csak 45 millió eurót fizetnek az olaszok (az Európai Uniótól kapott helyreállítási alapból), tehát a fennmaradó 155 millió eurót (kb. 64,8 milliárd forint) feltételezhetően a magyar kormány fogja állni. Szijjártó Péter két hónappal később, tavaly december közepén beszélt a 45 millió eurós megállapodásról, de a beruházás végösszegéről és a hazánkra jutó költségekről egy szót sem szólt.
Idén július közepén viszont az Adria Ports nevű olasz lap megírta, hogy a trieszti kikötői hatóság jóváhagyta a magyar állam tulajdonában lévő terminál rakpartosítására vonatkozó műszaki és gazdasági megvalósíthatósági terveket. A hírt szemléző Napi.hu beszámolt arról is, hogy ezzel párhuzamosan elkezdődött a pályázati munkák elbírálása is, és a közeljövőben eldőlhet, kit bíznak meg a munkálatok elvégzésével.
„Miért titkolózik a kormány?”
Nem sokkal az olasz hír után, 2023 augusztus közepén Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésekkel fordult Szijjártó Péter külügyminiszterhez. Beadványának címe magáért beszél: „Miért titkolózik a kormány a Triesztbe tervezett tengeri kikötő ügyében?”
A képviselő lelkiismeretesen összefoglalta az előzményeket, majd az alábbi kérdéseket tette fel a beruházásért felelős külügyminiszternek:
„Történt-e eddig bármiféle munkavégzés ezen a területen (ami ismereteim szerint egy régi olajfinomító)?
Pontosan milyen fejlesztési koncepció alapján tervezi a kormány a szóban forgó kikötő létesítését?
Mik a részletei ennek a 45 millió eurós megállapodásnak, miért nem hozza ezt
nyilvánosságra a kormány?
Pontosan milyen állagmegőrző, karbantartó munkálatokat kell elvégezni a területen?
Az előkészítési munkálatokat is beleértve, mekkora lesz a projekt összköltsége?
Amennyiben a kormány kikötőlétesítést tervez Triesztben, miért van szükség a
konkurenciát jelentő pireuszi kikötő elérését megkönnyítő, kínai érdekeket szolgáló
Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére?”
Szijjártó Péter nevében a helyettese, Magyar Levente külügyi államtitkár reagált Keresztes László Lóránt beadványára. Érdemi válaszokat azonban nem adott az LMP-s képviselő egyetlen kérdésére sem, csupán két mondatot írt neki:
„Folynak az egyeztetések az olasz féllel a fejlesztési megállapodásról. A helyi hatóságok a jövő évben megkezdik a területen a mederkotrási és partfal-építési munkálatokat.”
Közpénznyelő projektcég
Ahogy azt nemrégiben megírtuk, a trieszti kikötőprojekt miatt már 2019-ben létrehoztak egy állami céget, a Külügyminisztérium alá tartozó Adria Port Zrt.-t. A vállalat azóta is csak nyeli a közpénzt: 2022 végéig 1 milliárd forint veszteséget „termelt” az adófizetőknek. Ez persze nem meglepő annak fényében, hogy a havi 2 millió forintot kereső vezérigazgató mellett tavaly további 8 alkalmazottja is volt, havi 1 millióért bérelnek cégautókat, fenntartanak egy-egy irodát Budapesten és Triesztben is, továbbá számtalan tanácsadónak fizetnek ismeretlen összegeket. | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/07/a-kulugy-szerint-jovore-elkezdodik-a-trieszti-kikotoprojekt-de-az-ararol-hallgatnak/ | https://web.archive.org/web/20231009190522/https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/09/07/a-kulugy-szerint-jovore-elkezdodik-a-trieszti-kikotoprojekt-de-az-ararol-hallgatnak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kulugy-szerint-jovore-elkezdodik-a-trieszti-kikotoprojekt-de-az-ararol-hallgatnak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-09-13 12:02:00 | [] | [
"Adria Port Zrt.",
"Külügyminisztérium",
"PriceWaterhouseCoopers Magyarország (PwC) Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"közbeszerzés",
"átláthatóság",
"hajózás",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"fuvarozás - logisztika",
"üzleti titok",
"közigazgatás hallgatása",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
58,186 | Kérdéseink után eltüntette az MVM az éves szaldó sérthetetlenségéről szóló 2021-es bejegyzését | Sem az állami energiavállalat, sem az Energiaügyi Minisztérium nem válaszol arra a kérdésünkre, miért állították 2021-ben, hogy a 2024-től esedékes elszámolási változás a kész rendszereket nem érinti. Közben a kormány úgy tesz, mintha meghátrálna és egyeztetne saját magával. | Sem az állami energiavállalat, sem az Energiaügyi Minisztérium nem válaszol arra a kérdésünkre, miért állították 2021-ben, hogy a 2024-től esedékes elszámolási változás a kész rendszereket nem érinti. Közben a kormány úgy tesz, mintha meghátrálna és egyeztetne saját magával.
„Szaldóelszámolás – kedvező elszámolási forma napelemrendszer-tulajdonosok számára” – így kezdődött az MVM oldalán a 2021. augusztus 3-i írás. Ebben az állami cég arról írt, hogy „Aki napelemrendszer telepítésén gondolkodik, annak a villanyszámla esetleges teljes lenullázása mellett a tervezett beruházás megtérülési ideje is lényeges szempont. Minél jelentősebb a megtakarítás, minél alacsonyabbak az áramellátással kapcsolatos rendszeres költségek, annál rövidebb idő alatt térül meg egy háztartási méretű napelemrendszer-beruházás.
Fontos tudni, hogy a rendszeres költségekre – és így a megtérülés várható időtartamára is – jelentős befolyással bír a szolgáltatóval kötött elszámolási szerződésünk fajtája. Cikkünkből megtudhatja,
miért éri meg a napelemes energiatermelést választók számára a jelenleg érvényben lévő éves szaldóelszámolás.”
A szöveg úgy folytatódott, hogy „Kezdjük az alapoknál! Miért fizetünk, amikor áramot vásárolunk?”
Két éve még csak az új csatlakozásokról írtak
A bejegyzés szerint „Alapesetben számlánk kiegyenlítésekor energiadíjat és rendszerhasználati díjat is fizetünk. Ez utóbbit a villamos hálózat használatáért terheli ránk a hálózat tulajdonosa, részben ezzel fedezve a hálózat létesítésének, bővítésének, karbantartásának költségeit.
Ha napelemrendszerünk van, vagy új otthoni méretű rendszert létesítünk 2023 vége előtt, akkor azonban
a szaldóelszámolásnak köszönhetően kedvezőbb feltételek vonatkoznak ránk.”
A két évvel ezelőtti bejegyzésben azzal érveltek a napelemre – még ma is – érvényes szaldó elszámolás mellett, hogy „Háztartási napelemrendszerek esetén az évi egyszeri szaldóelszámolásban az adott évben megtermelt és a háztartás által elfogyasztott villamos energia különbségét kell csak rendezni az áramszolgáltatóval:
éves termelés – éves fogyasztás = éves elszámolási mennyiség”.
A 2024-es változásról is írtak, mégpedig ezt: „Az életbe lépő szabályozás szerint 2024. január 1-jétől nem lehet szaldóelszámolásra jogosító új hálózati csatlakozást létesíteni. Bár a bevezetésre kerülő bruttó elszámolás részletei még kidolgozás alatt állnak, azt már tudni lehet, hogy jelentősen változni fog az elszámolás mikéntje.”
Most Brüsszelt okolják
Idén augusztus végén a napelemes elszámolás körüli felháborodást Lantos Csaba Energiaügyi Miniszter Tik-Tok videója indította el, ami belengette az eddig éves elszámolási rendszer havira váltását. Számos szervezet, többek között a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség is reagált Lantos bejelentésére – stílusosan szintén videóban.
Majd az Energiaügyi Minisztérium (EM) közleményt adott ki, ami az Európai Uniót okolta: „Brüsszel várja el a napelemes bruttó elszámolás bevezetését. A brüsszeli rendelkezések a jövő évtől kötelezik a tagállamokat a bruttó elszámolás bevezetésére. A brüsszeli irányelvnek megfelelő hazai szabályozási tervek finomhangolása folyamatban van, a témában további egyeztetések várhatók. A kormány az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is támogatja a családokat abban, hogy saját fogyasztásukat részben környezetbarát napelemes rendszerek telepítésével fedezzék. A híresztelésekkel szemben a már megvalósult és az újabb beruházások az elkerülhetetlen változások jövő évi életbe lépése után is megtérülnek a háztartások számára.”
Kérdéseink után eltüntették a 2021-es cikket
Az Átlátszó a brüsszelezős közlemény után megkérdezte az EM-et és az MVM-et is, hogy:
Az éves elszámolás havira váltását milyen uniós rendelet írja elő?
Ha 2021-ben úgy látták, a bruttó elszámolás csak az új belépőkre vonatkozik, akkor a szaldó elszámolás változásáról mikor döntöttek?
Milyen tanulmány előzte ezt meg?
Mi az a jogszabály, amire az EM hivatkozik, és amiről önök 2021-ben nem tettek említést?
Mivel az MVM azt is írta a 2021-es bejegyzésben, hogy „Fontos tudni, hogy a rendszeres költségekre – és így a megtérülés várható időtartamára is – jelentős befolyással bír a szolgáltatóval kötött elszámolási szerződésünk fajtája” , azt is megkérdeztük:
Azok, akik az elmúlt években szerződtek, azoknak a szerződését önök egyoldalúan fogják módosítani? Ha igen, miért?
Válasz egyik helyről sem jött, de az MVM eltüntette oldaláról a 2021-es cikket, amit mi megőriztünk. Közben a kormány részéről színjáték indult: a Fidesz arra kéri az energetikai minisztert, hogy ne töröljék el a lakossági napelemeknél az éves szaldóelszámolást, amit az EM megfontol.
A valódi kérdésekre viszont nem adnak választ.
Címlapkép: Pixabay.com | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/06/kerdeseink-utan-eltuntette-az-mvm-az-eves-szaldo-serthetetlensegerol-szolo-2021-es-bejegyzeset/ | https://web.archive.org/web/20231207154600/https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/06/kerdeseink-utan-eltuntette-az-mvm-az-eves-szaldo-serthetetlensegerol-szolo-2021-es-bejegyzeset/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kerdeseink-utan-eltuntette-az-mvm-az-eves-szaldo-serthetetlensegerol-szolo-2021-es-bejegyzeset | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-09-07 00:00:00 | [] | [
"Energiaügyi Minisztérium",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"energia",
"átláthatóság",
"jogalkotás",
"állami / önkormányzati vállalat",
"közigazgatás hallgatása",
"napelem / megújulók"
] | [] |
58,187 | Kárpátok Őre-díjas hagyományőrző és fideszes kötődésű cégek is beszálltak a vendégmunkás-bizniszbe | Széles Gábor egyik érdekeltsége multikulturális érzékenyítő tréninget hirdet a külföldi vendégmunkásokat alkalmazó cégeknek; a Rákóczi Szövetség nemzettudat-erősítő szervezet alelnöke a filippínó munkavállalók között is népszerűsítené a magyar kultúrát; a Deutsch Tamás testvérének üzleti köreihez köthető munkaerő-kölcsönző a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatal oldalán hirdet. Több kormányzati kötődésű cég is megkapta a minősített munkaerő-kölcsönzői címet, és meg is kezdték a vendégmunkások toborzását a Fülöp-szigeteken és más EU-n kívüli országokban. | Széles Gábor egyik érdekeltsége multikulturális érzékenyítő tréninget hirdet a külföldi vendégmunkásokat alkalmazó cégeknek; a Rákóczi Szövetség nemzettudat-erősítő szervezet alelnöke a filippínó munkavállalók között is népszerűsítené a magyar kultúrát; a Deutsch Tamás testvérének üzleti köreihez köthető munkaerő-kölcsönző a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatal oldalán hirdet. Több kormányzati kötődésű cég is megkapta a minősített munkaerő-kölcsönzői címet, és meg is kezdték a vendégmunkások toborzását a Fülöp-szigeteken és más EU-n kívüli országokban.
„Égető munkaerőhiánnyal küzd a vállalata? Itt a megoldás! Kölcsönözzön Fülöp-szigeteki munkavállalókat, és turbózza fel a termelést!” – olvasható a Jobtain HR Szolgáltató Kft. weboldalán. A Jobtain egyike azoknak az úgynevezett minősített munkaerő-kölcsönzőknek, amelyeknek a kormány külön rendeletben lehetővé tette, hogy engedélymentes eljárásban foglalkoztassanak az EU-n kívülről toborzott vendégmunkásokat Magyarországon.
A vendégmunkás nem migráns, kivéve, amikor az
A súlyos hazai munkaerőhiánytól szenvedő cégek gyorsan éltek is a lehetőséggel, az elmúlt egy-két évben számos vállalat jelentette be, hogy külföldi munkavállalókkal tölti fel az üres álláshelyeit, főleg a szomszédos EU-n kívüli országok (Ukrajna, Szerbia), illetve ázsiai országok (India, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kazahsztán) állampolgáraival. Több év uszító idegenellenes kormányzati kampányai után aligha meglepő módon sok helyen heves indulatokat váltott ki a „migránsok” behozatala (bár kormánypárti politikusok próbálták magyarázni, hogy ez esetben nem számítanak migránsnak a külföldről érkező, Magyarországra költöző emberek – annak ellenére, hogy 2017-ben Orbán Viktor szerint még migránsnak számítottak a vendégmunkások is.).
Hajdúszoboszlón például a Telex riportja szerint a 2015-ös menekültválságot idéző tömeghisztéria alakult ki, a közösségi médiában egymást hergelték a lakosok azzal, hogy a külföldi munkások nyilván gyilkolni, erőszakolni fognak, amit a város polgármestere is szított azzal, hogy a vendégmunkások szállásadóit fenyegette.
Először külhoni magyarokat hívtak
A Jobtain oldalán megtaláljuk a cég ügyvezetője, Mihályi Magdolna üzenetét is arról, miért javasolják a filippinó vendégmunkások felvételét.
„Az elmúlt években nagyon sok kutatást végeztünk azzal kapcsolatban, hogy melyik az a nemzet vagy ország, aminek a lakosai kultúrájukban, világnézetükben, alkalmazkodóképességükben, legközelebb állnak az európai lakossághoz és mi ennek tükrében tettük le végül a voksunkat a Fülöp-szigetek mellett” – írja a Jobtain ügyvezetője.
Mihályi Magdolna kulturális kérdésekben valóban autoritásnak számít, mivel ő egyben a Rákóczi Szövetség alelnöke. A Rákóczi Szövetség a mai Magyarország egyik legaktívabb kulturális szervezete, amelynek dokumentumai szerint a célja a nemzettudat erősítése, ennek érdekében főleg határon túli és magyarországi fiataloknak szerveznek programokat, például táborokat, erdélyi, felvidéki kirándulásokat. Ezekre a programokra a Szövetség milliárdos nagyságrendben kap állami forrásokat, tavalyi beszámolójuk (az irat a birosag.hu keresőjéből elérhető) szerint 2021-ben 2,5, 2020-ban 2,36 milliárd forintot kaptak a központi költségvetésből. Tevékenysége során a Rákóczi Szövetség alaposan összefonódott a kormánypártokkal,
rendezvényein visszatérő vendégek a fideszes politikusok: egyik idei ifjúsági táborukban például Kövér László mondott beszédet,
de megfordult a programjain Gulyás Gergely és Hoffman Rózsa is.
A Rákóczi Szövetség 2018-ban az elsők között kezdett aláírásokat gyűjteni a nemzeti kisebbségek védelméről szóló uniós kezdeményezés (Minority Safepack) mellett. Bár a safepack a határon túli magyar és egyéb kisebbségek jogvédelmét célozta, a köré épített kampányban (ami a Fidesz 2018-as kampányhajrával egyidőben indult) a kezdettől fogva ott volt a bevándorlás-ellenes él is, miszerint a „migránsok helyett” az úgynevezett őshonos kisebbség jogait kellene védeni.
A Jobtain, ahogy Mihályi Magdolna az Átlátszónak elmondta, már 20 éve foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel, de nagyon sokáig kizárólag magyar embereknek segítettek munkát találni partnercégeiknél. „2015-ben már külhoni magyarokat is foglalkoztattunk Székelyföldről. A kormány 2016-ban nyitotta ki a kapukat először az EU-n kívüli toborzás felé (Ukrajna, Szerbia), így az elmúlt hét évben egy egész Ukrajnát lefedő toborzói hálózatot építettünk ki, és azóta is folyamatosan foglalkozunk ukrán munkavállalók toborzásával, kölcsönzésével, szállásoltatásával” – mondta a cég ügyvezetője.
Megismertetnék a magyar kultúrát a Fülöp-szigeteki munkásokkal
Elmondása szerint a 2021-es törvénymódosítás után a Jobtain Kft. az elsők között szerezte meg a minősített foglalkoztató minősítést: „A pályázat során nagyon alapos pénzügyi, szakmai és ügyviteli ellenőrzésen kell átesni a munkaerő-kölcsönző cégeknek, aminek része többek között egy nemzetbiztonsági átvilágítás is, valamint megfelelő kompetenciával és nyelvtudással rendelkező munkatársak foglalkoztatása. A minősítést elnyerő munkaerő-kölcsönzők teljes mértékben jogszerűen, gyorsított eljárással toborozhatnak harmadik országbeli munkavállalókat a hazai munkaerő-hiány enyhítésére – Ukrajnán és Szerbián kívül – jelenleg 15 EU-n kívüli országból.”
Hogy pontosan hány munkavállalót toborozna a Jobtain, azt a megbízást adó partnervállalatok igényei határozzák meg, de
„a folyamatban lévő projektek alapján nagyjából 500-600 fő munkavállalót tervezünk kölcsönözni partnereinkhez ez év végéig, ennek megközelítőleg fele harmadik országbeli munkaerő”
Az Átlátszó kérdésére Mihályi Magdolna elmondta, miért találták a cégnél a filippínó munkavállalókat a magyarokkal kompatibilisnek. „Minősített foglalkoztatóként először elemeztük a célországok munkavállalóival kapcsolatos nemzetközi tapasztalatokat, és alaposan megvizsgáltuk a munkavégzés, valamint az integráció szempontjából fontos ismérveket. Nagyon lényeges ugyanis, hogy a távolról érkező, például Fülöp-szigeteki állampolgár nem csak dolgozik Magyarországon, hanem boltba jár, ügyet intéz, sportol, szórakozik, ahogy minden átlagos ember.
E tekintetben a helyi közösséghez való sikeres alkalmazkodás miatt a filippínók több szempontból is ideális választásnak bizonyultak: keresztény vallásúak, jól beszélnek angolul, családközpontúak, fegyelmezettek, szorgalmasak és nyitottak az európai kultúra iránt.
Az előzetes kutatásainkat az elmúlt 1 év valós tapasztalatai is alátámasztják, ugyanis eddig közel 1.000 filippínó munkavállalót léptettünk be partnereinkhez, és a munkavégzéssel, valamint a civil életvitellel kapcsolatos visszajelzések is nagyon pozitívak.”
Kérdésünkre, hogy elképzelhető-e, hogy a jövőben külföldi munkavállalók számára is szervezhetnek-e kulturális programokat, Mihályi Magdolna azt mondta, „valóban fontos számomra a magyar kulturális értékek gondozása, határon innen és túl is. Örömmel látom, hogy a külföldi munkavállalóink nagyon kezdeményezőek és aktívak a helyi közösségi életben: folklór-fesztiválon lépnek fel saját műsorral, kosárlabda-mérkőzéseket játszanak a helyi lakosokkal. Kiemelt feladatomnak tartom, hogy – nemzetiségtől függetlenül – minden munkavállalónk jól érezze magát nálunk, ezért szívesen támogatjuk a harmadik országbeli kollégákat is a magyar kultúra megismerésében.”
Deutsch Tamás testvérének üzleti köre is toboroz
A külföldi-munkaerő kölcsönzésben más, a kormányhoz kötődő üzleti körök is meglátták a lehetőséget. Szintén a Fülöp-szigetekről importál munkaerőt a Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő testvérének üzleti köreihez köthető Prohumán HR-vállalat: a magyar cég a jelek szerint regisztrált a Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Hivatalnál, ahol jelenleg hegesztőket keresnek.
Ironikus módon a Prohumánnál a nemzetközi kapcsolatokért felelős Szabó Dávid József, aki politikai elemzőként is szerepel, többször kifejezetten a „migráns” munkaerő importja ellen kelt ki a közmédia és más kormánypárti médiumok műsoraiban.
2017-ben a határokon túli munkavállalásról adott elő a tusnádfürdői szabadegyetemen, ahol azt mondta: a bevándorlást az EU-ban többféle érdek mozgatja, köztük „a globális techcégek üzleti érdekei, melyek, egy ponton úgy tűnt, egybeesnek a német gyáripar munkaerő-éhségével.” 2018-ban például élesen kritizálta az ENSZ migrációs csomagját, amiért az szerinte bátorítja a gazdasági migrációt. 2020-ban az uniós újjáépítési alap kapcsán „Soros brüsszeli szövetségeseit” és a „migránstaxiztató NGO-kat” ostorozta.
A Prohumán Kft. ügyvezetője, Zakor Sándor nevét főleg az MTK kapcsán ismerhetik az olvasók: Zakor 2017-ben Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő testvérétől, Deutsch Pétertől vette át az MTK Budapest Labdarúgó Zrt. vezérigazgatói posztját, 2019 óta pedig ő a Zrt. kizárólagos tulajdonosa, míg Deutsch Tamás 2010 óta az MTK Budapest Sportegyesület elnöki tisztségét tölti be.
A Prohumán-cégcsoportról tavaly, az ukrajnai menekülthullám idején már írtunk egyszer: akkor ugyanis egyedüli HR-ügynökségként hirdethetett álláslehetőségeket a háborús menedékkérőket fogadó tranzitállomáson, a budapesti BOK sportcsarnokban. Ezzel lényegében monopóliumot kaptak a menekültválsággal kialakuló „piacon”, azaz az ukrajnai menedékkérőknek való munkaközvetítésben. Az, hogy pontosan hogyan és kitől kaptak lehetőséget a tranzitállomáson való hirdetéshez, nem világos, hiszen a tranzitot működtető állami szervek tagadták, hogy kapcsolatban állnának a céggel.
A munkaerő-kölcsönző egy safeinhungary.hu című, hivatalosnak tűnő oldalt és „segélyvonalat” hirdetett a menedékkérőknek, ami valójában a Prohumán céges ügyfeleihez irányította az érdeklődőket.
Érzékenyítené ügyfeleit a Videoton kölcsönzője
A Fülöp-szigetek mellett Kazahsztánból, Kirgizisztánból és Ukrajnából is toboroz munkavállalókat a PannonJob Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft., amely az Opten cégadatbázis szerint a Videoton Holding alá tartozik.
A Videoton Holding elnök-vezérigazgatója Magyarország 8. leggazdagabb embere, Széles Gábor, aki főleg a 2010 és 2018 közötti Orbán-kormányok idején volt ismert politikai szereplőként mint a Magyar Hírlap és az Echo TV tulajdonosa és az első Békemenet szponzora.
A PannonJob mostani, munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos hirdetésében azt írja, 2017 óta szerveznek külföldi munkavállalókat Magyarországra, elsőként ők is Ukrajnából hívtak embereket. „Az ukrán munkavállalók toborzása és foglalkoztatása során szerzett több éves tapasztalatunk, valamint a jól működő folyamatok alapján a toborzást minden esetben helyi alvállalkozók végzik valamennyi fenti ország területén, azonban a professzionális, személyre szabott előszűrés minden esetben a PannonJob feladata” – írják. „Cégünk teljes körű szolgáltatást nyújt megbízói számára a megfelelő munkaerő toborzásától, az előszűrésen, beutaztatáson és szállás szervezésén keresztül az integráció támogatásáig bezárólag.”
A kulturális különbségek kérdése itt is előkerül, és a cég igen progresszív képet mutat. „Véleményünk szerint a külföldi munkavállalók integrációja a hazai munkakörnyezetbe kulcskérdés. A fogadó ország és az újonnan érkező munkavállalók kulturális különbségeinek megértése nagyban segíti a sikeres beilleszkedést, a későbbi hatékony munkát. Ezzel kapcsolatban cégünk szervezetfejlesztési üzletága egy integrációs együttműködésre fókuszáló programot is kidolgozott.”
A linket követve egy olyan programot találunk, amit a nemzetközi nagyvállalatokban érzékenyítő vagy diverzitás-tréningnek is nevezhetnek. Pontjai között szerepel az „Idegen kultúrával való találkozás folyamatának megismerése, vezetőfejlesztés, az interkulturális vállalatban kommunikációs stratégia, protokoll és kommunikáció az egyes kultúrákban (verbális és non-verbális kommunikációs sajátosságok, időkezelés, személyközi távolság, megszólítás, tárgyalási alapszabályok).”
Az akkugyárakkal nem értenek egyet
A Videoton-gyárak egyébként maguk is alkalmaznak vendégmunkásokat. Az ukrajnai háború kezdetén a Videoton Holding társigazgatója, Sinkó Ottó egy sajtótájékoztatón elmondta, a Videoton állományában körülbelül 200 ukrán állampolgár dolgozik, a Pannonjob által kölcsönzött munkavállalók száma pedig az ezer főt is meghaladja, a háború miatt pedig kapacitásbővítést terveztek.
Idén áprilisban Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár adott át Székesfehérváron egy új munkásszállót, ahol a Videoton külföldi alkalmazottjait szállásolták el. Az avatáson Czomba azt mondta,
a Videoton összesen 182 millió forintot nyert a munkásszállók kialakítására kiírt pályázaton.
Az akkor felavatott szálló 196, főleg ukrán állampolgárságú munkavállalót fogad. Az államtitkár ugyanitt azt is kijelentette, hogy a következő években „újabb 500 ezer munkáskézre lesz szükség Magyarországon a leendő beruházások miatt.”
Ugyanakkor a Videoton vezetői részben bírálták is azokat a beruházásokat – konkrétan az akkumulátor-gyárakat –, amelyek szükségessé teszik a vendégmunkások behívását. Lakatos Péter, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója februárban a 24.hu-nak úgy nyilatkozott, olyan iparágak szemében kellene Magyarországot vonzóvá tenni, akiknek az érkezéséből a magyar vállalkozások is profitálnak, az akkumulátor-ipar azonban nem ilyen.
Feltűnik egy magántőke-alap is
Weboldalán egyelőre csak magyar munkavállalókat céloz az Alfa Works, ami ennek ellenére szintén bekerült a minősített munkaerő-kölcsönzők közé. Az Opten cégadatai szerint a munkaerő-kölcsönzők társaságában többségi szavazati joggal rendelkezik az egyik magántőke-alap, a Tibidabo.
A Tibidabo alapot a Válasz Online cikke szerint a Turigum Capital Befektetési Alapkezelő irányítja, amelynek a nemzetközi tanácsadói karában megtaláljuk Halasi Tibort, a korábbi vagyonpolitikáért felelős államtitkárt. A magántőkealap egy 6 éve létező konstrukció, amely rendkívül népszerűvé vált a kormányközeli elit körében, hiszen leegyszerűsítve az offshore-ozás alternatívájának nevezhető, ideális a tulajdoni viszonyok és állami források átláthatatlanná tételéhez. Az elmúlt években a NER leghatalmasabb szereplőitől kezdve a másodvonalig számos közismert figura neve tűnt fel magántőke-alapokban.
Frissítés (2023. szeptember 6.): Cikkünk korábbi verziójában tévesen állítottuk, hogy Zakor Sándor Deutsch Tamástól vette volna át az MTK futballcégének vezérigazgatói posztját, a valóság ezzel szemben az, hogy az EP-képviselő testvérétől, Deutsch Pétertől vette át ezt a pozíciót, így értelemszerűen az ő „üzleti köreihez tartozik”. Az érintettek elnézését kérjük a hibáért.
Címlapkép: A SungEel HiTech Hungary Kft. második üzemének megnyitója a bátonyterenyei ipari parkban 2021. július 7-én. Fotó: MTI/Komka Péter | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/05/karpatok-ore-dijas-hagyomanyorzo-es-fideszes-kotodesu-cegek-is-beszalltak-a-vendegmunkas-bizniszbe/ | https://web.archive.org/web/20231207154516/https://atlatszo.hu/kozugy/2023/09/05/karpatok-ore-dijas-hagyomanyorzo-es-fideszes-kotodesu-cegek-is-beszalltak-a-vendegmunkas-bizniszbe/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/karpatok-ore-dijas-hagyomanyorzo-es-fideszes-kotodesu-cegek-is-beszalltak-a-vendegmunkas-bizniszbe | atlatszo.hu | hungarian-news | 2023-09-06 00:00:00 | [
"Deutsch Péter",
"Deutsch Tamás",
"Halasi Tibor",
"Szabó Dávid József",
"Széles Gábor",
"Zakor Sándor"
] | [
"Jobtain HR Szolgáltató Kft.",
"PannonJob Humán Szolgáltató és Tanácsadó Kft.",
"Prohumán 2004 Kft.",
"Rákóczi Szövetség",
"Turigum Capital Befektetési Alapkezelő Zrt.",
"Videoton Holding"
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"átláthatóság",
"foglalkoztatás",
"kultúra - művészet",
"klientúra",
"jogalkotás",
"túlárazás / pénznyelő",
"munkaerő-kölcsönzés",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
58,188 | Rogán-Gaál Cecília lapja a bulvármezőnyben is gyenge, mégis milliárdos profitokat termel | Magyarországon minden rendszeres újságolvasó tudja, hogy a NER-ben a Fidesz-holdudvar cégei számára nem egészen úgy működik a piac, ahogy az a gazdasági tankönyvekben meg van írva. De hogy mennyire nem úgy, az azért meglepő lehet, ha néha egy kicsit utánaszámolunk. Rogán Antal üzletasszonnyá átlényegült exfelesége és társa, Sarka Kata cége olyan modellben működik, amelyről a kormányközeli vállalkozók többsége is csak álmodozhat. | Ha azt halljuk, hogy valaki 1,1 milliárd forint osztalékot tudott kivenni a cégéből egy üzleti év alatt, elismerően csettinthetünk: ez igen, szép eredmény! Az igazi sokk viszont akkor jön, ha még azt is hozzátesszük, hogy egy olyan vállalkozással sikerült ezt összehozni, amelynek mindössze 9 alkalmazottja van, éves árbevétele 1,56 milliárd, erre jutó nettó nyeresége pedig 1,36 milliárd forint volt. Ha ilyen biznisz is létezik, akkor az a minimum, hogy mindent félredobva rohanunk a cégbíróságra bejegyeztetni egy saját kft.-t ugyanebben az iparágban, kiderítjük az üzleti modellt, aztán a tenyerünket dörzsölgetve várjuk a közel 90 százalékos profitot.
Ezen a ponton sajnos kénytelen vagyok kiábrándítani mindenkit: a fenti példa bár valós, aligha utánozhatja le azt egy átlag magyar vállalkozó. Az említett 1,1 milliárdos osztalékot Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata szedték ki cégükből, a Top News Hungary Kft.-ből, amely egy online bulvárlap, a TWN (Top World News) kiadásával foglalkozik. A 2018-as alapítású vállalkozás más tevékenységéről nem tudni, de már a kezdetektől aranybánya Rogán Antal propagandaminiszter volt felesége és barátnője, Sarka Kata számára, aki a leginkább NER-es biztonsági cég, a Valton Security tulajdonosának felesége. Arról még 2022-ben írt a Direkt 36, hogy Rogán Antal hivatala is feltűnt korábbi feleségének kiugróan sikeres üzlete körül.
A Top News adózott eredménye 2019-ben 151 millió, 2020-ban 561 millió, 2021-ben 1,33 milliárd forint lett, majd ezen a szinten stabilizálódott. A beszámolási határidő után több mint három hónappal feltöltött adatok szerint 2022-ben 1,36 milliárd forint adózott eredményt produkált a cég.
A cég bevétele minden évben kevéssel haladta meg a nyereséget. Tavaly minden üzleti tevékenységből befolyt tíz forintból nagyjából kilenc profitként csapódott le.
Ilyen eredményt a termelő ágazatokban tevékenykedő, Fidesz-közelbe sorolt cégek sem érnek el soha, vegyük például a NER egyik szimbólumát, a „Lölő-jelenség” régi zászlóshajóját, a Mészáros és Mészáros Zrt.-t: tavaly náluk 74,3 milliárdos bevételre jutott 17,3 milliárd adózott eredmény.
Profitbánya egy nyűglődő piacon
A Top News Hungary nyereségrátája akármilyen iparágban obszcénnek számítana, de különösen annak tűnik a médiapiacon, amely mostanában nem tartozik a különösebben jövedelmező ágazatok közé. Mármint annak a valódi piacról megélni próbáló része.
A médiacégek bevételi oldalát elég sok minden megtépázta az elmúlt években a hirdetések techcégek felé vándorlásától kezdve a nyomtatott lapok lassú kihalásán át a közösségi médiás tartalomfogyasztás térnyeréséig. Magyarországon ehhez jön még hozzá az állami médiaúthenger, ami elképesztő szinten torzította el a hirdetői piacot.
A fenntarthatósági kihívások leglátványosabb jele, hogy a független sajtó sok szereplője, így a Telex is igyekszik egyre több közvetlen támogatói, előfizetői bevételre szert tenni, hiszen a magyar állam által uralt hirdetési piacról önmagában nem tudnánk megélni. Nem így a TWN.hu, melynek kiadója tavaly 1,5 milliárd forintos árbevételt ért el – a jelek szerint reklámokból.
Bulvárban is legalul
Ez a reklámpiaci siker már önmagában is üzleti csodának tűnik, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy milyen teljesítménnyel kaszál ekkorát a Rogán-Gaál–Sarka-páros. A TWN-nek ugyanis kifejezetten gyatra szinte az összes, online hirdetési piacon fontos mutatószáma.
A Similarweb és a Gemius platformok segítségével összehasonlítottuk a TWN-t néhány versenytársával. Ehhez más, hardcore bulvárlapokat, és főként nőket célzó tematikus oldalakat vettünk alapul. Az elemzés érdekes eredményt adott.
Augusztusban napi átlagban 61 ezren nyitották meg az oldalt. Ez felhasználók szintjén a női/bulvármezőny alsó negyedét jelenti.
Az elmúlt 28 napban a TWN-re érkező forgalom több mint 86 százaléka nem direktben akart az oldalra látogatni, hanem valamilyen híraggregátorból, esetleg más lapok cikkeiben elhelyezett linkről jött. A fő külső forrás a Kapu.hu és a Hírkereső, amelyekről érdemes tudni, hogy pénzért is lehet náluk elérést vásárolni.
Augusztusban a felhasználók közel 48 százaléka volt 60 év feletti, azaz a hirdetők szempontjából kevésbé fontos felhasználó. Ez a második leggyengébb érték a Kiskegyed után (55 százalék), ők viszont más nagyságrendben játszanak, több mint hétszerannyi felhasználójuk van napi átlagban, mint a TWN-nek.
A felhasználók rendkívül kevés időt, átlagban 1 percet és 25 másodpercet töltöttek a portálon. Az általunk kiválasztott 11 versenytárs közül messze ez volt a legrosszabb adat, még a hátulról második Ripost is 1 perc 51 másodpercet tud. Az általunk összerakott, 11 elemű mezőnyt egyébként a nagyon más pályán mozgó, minőségi, de azért kimondottan nőket célzó WMN nyerte több mint 9 perccel átlagosan.
A WMN-nel annak ellenére érdemes összevetni a TWN számait, hogy nagyon más a két oldal profilja. Az átlag napi felhasználók számában ugyanis a két lap közel van egymáshoz: augusztus hónapban összesen 777 ezer a TWN-nél, 547 ezer a WMN-nél, és a fő célközönség mindkettőnél a női tábor.
A WMN Média Kft. bevétele tavaly 279 millió forint volt, adózott eredménye pedig 15,2 millió forint. D. Tóth Kriszta nyolc éve létező, mára ismert médiapiaci márkának számító cége tehát kb. hatodannyira sikeres bevételszerzésben, mint a Rogán-Gaál–Sarka-bulvárlap még úgy is, hogy közönsége az összes, a hirdetők számára érdekes mutatóban messze felülmúlja a TWN-t. A WMN-en jóval több időt töltenek a felhasználók, alig vannak hírkeresőkből átirányított userek, kevesebb a nyugdíjas korú olvasó. Hasonló nagyságú, többségében a női táborra célzó oldal még a Velvet, de ennek az Index kiadó részeként nincsenek kívülről elérhető, saját pénzügyi mutatói, így nem tudjuk a TWN mellé tenni az adatait.
Vajon ki akar itt hirdetni? Nem fogja elhinni – Fotók
Cikkünk írásakor, szeptember 12-én a TWN oldalán a következő hirdetésekkel találkoztunk fixen, több böngészőből és gépről is betöltve:
a Magyar Turisztika Ügynökség belföldi turizmust népszerűsítő szpotja;
a MOHU (a Mol hulladékkoncessziós cége) imázskampánya;
Magyarország kormányának videója, amely a „békepárti” álláspontját sulykolja;
a Tiborcz István cégének többségi tulajdonában álló Gránit Bank reklámja.
Tehát a magyar állam és néhány, hozzá szorosan kapcsolódó szereplő érzi fontosnak, hogy olyan cikkek között jelenjen meg a hirdetése, mint
„Kitálaltak az alkalmazottak: nem mos fogat, nem fürdik ez a 9 sztár – Fotók”
vagy „Megpróbálta 5:20-kor felkelteni a kutyáit a gazdi: amit tettek, azon milliók nevetnek – Videó”
Ezek mellett maradt még néhány reklámhely, ahova személyes böngészési előzmények alapján tesz hirdetéseket a Google, itt jöttek szembe átlag piaci szereplők kampányai is. A Telex sales iparági információi és saját számításai alapján egy ilyen műfajú és olvasói bázisú oldalon 1000 ilyen reklámmegtekintés (ad impression) után maximum 200-300 forintot fizetnek a cégek. A TWN adataival számolva tehát ebből a forrásból kevesebb mint évi 100 millió forint jöhet be. Persze lehet még operálni szponzorációkkal, natív- és PR-cikkekkel, ezek azonban csak ismert és elismert médiamárkáknál hoznak értelmezhető bevételt. Emlékeztetőül: a Top News Hungary árbevétele tavaly és tavalyelőtt is meghaladta a 1,5 milliárd forintot.
Mindezek alapján megkerestük a Top News Hungary Kft.-t a cégkivonatban megadott, gmailes címen, és érdeklődtünk a működési modelljük iránt. Azt szerettük volna megtudni, mi lehet az oka, hogy a TWN ilyen mutatószámokkal üzletileg kiemelkedően sikeres tud lenni ezen a piacon, mit kínálnak a hirdetőknek, amiért ilyen értékben helyeznek el reklámokat a lapban, illetve hogy van-e más bevételi forrása a cégnek a TWN.hu-n megjelenő hirdetéseken kívül, ami magyarázhatná az extrém profitszintet. Cikkünk megjelenésééig ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ. | https://telex.hu/gazdasag/2023/09/13/rogan-gaal-cecilia-sarka-kata-twn-top-news-hungary-kft-bulvar-ujsag-kiemelkedo-bevetel-profit | https://web.archive.org/web/20231213204605/https://telex.hu/gazdasag/2023/09/13/rogan-gaal-cecilia-sarka-kata-twn-top-news-hungary-kft-bulvar-ujsag-kiemelkedo-bevetel-profit | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rogan-gaal-cecilia-lapja-a-bulvarmezonyben-is-gyenge-megis-milliardos-profitokat-termel | Telex | hungarian-news | 2023-09-13 13:04:43 | [
"Rogán-Gaál Cecília",
"Sarka Kata"
] | [
"Gránit Bank",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Magyarország Kormánya",
"MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.",
"Top News Hungary Kft."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
58,189 | A bezáratott soroksári iskola kiskorú veszélyeztetése és hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz | A kedden bezáratott soroksári Qualitas Gimnázium kiskorú veszélyeztetése, hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az illetékes Központi Nyomozó Főügyészségnél – áll az iskola szerdán kiadott közleményében. | A kedden bezáratott soroksári Qualitas Gimnázium kiskorú veszélyeztetése, hivatali visszaélés és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz az illetékes Központi Nyomozó Főügyészségnél – áll az iskola szerdán kiadott közleményében.
Az alapítványi fenntartású iskola vezetése szerint az eljáró végrehajtó nem értesítette őket szabályszerűen a kiürítési tervéről. „Szabályszerű értesítés nélkül nem volt jogosult megjelenni sem” – írták.
Hozzátették, hogy korábban bírósághoz fordultak annak érdekében, hogy felfüggesszék a végrehajtási eljárást és így megakadályozzák az iskola kiürítését. Állításuk szerint a bíróság ezidáig nem bírálta el a kifogásukat, „így a végrehajtó a bíróság döntéséig nem volt jogosult eljárni” – írták.
A XXIII. kerületi Qualitas Gimnáziumban kedden délelőtt jelent meg egy bírósági végrehajtó, aki kiürítette az épületet. A végrehajtó az utcára terelt tanulókkal és tanárokkal közölte, hogy az épületet tavaly már elárverezte, „az árverés jogerőre emelkedett, a bíróság minden jogorvoslatot jogerősen elbírált.” | https://telex.hu/belfold/2023/09/13/a-bezaratott-soroksari-iskola-kiskoru-veszelyeztetese-es-hivatali-visszaeles-miatt-feljelentest-tesz | https://web.archive.org/web/20231222162514/https://telex.hu/belfold/2023/09/13/a-bezaratott-soroksari-iskola-kiskoru-veszelyeztetese-es-hivatali-visszaeles-miatt-feljelentest-tesz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-bezaratott-soroksari-iskola-kiskoru-veszelyeztetese-es-hivatali-visszaeles-miatt-feljelentest-tesz | Telex | hungarian-news | 2023-09-13 11:42:00 | [] | [] | [
"Bp. XXIII. kerület",
"Budapest"
] | [
"oktatás",
"hivatali visszaélés",
"végrehajtás"
] | [] |
58,190 | Válságban éri meg igazán az Orbán-kormánynak a közmédia milliárdos kitömése | Egyelőre nincsen sok nyoma annak, hogy 2023 a megszorítás éve lenne a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) nevezett állami médiánál. Idén elvileg jött volna a pénzügyi szigor: az MTVA önálló költségvetését 126,6 milliárd forintosra tervezték, ebből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál. Ennek ellenére az állami média az idei első félévben több költségvetési támogatást kapott, mint 2022 első hat hónapjában - derül ki az eredménykimutatásokból. | Egyelőre nincsen sok nyoma annak, hogy 2023 a megszorítás éve lenne a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak (MTVA) nevezett állami médiánál. Idén elvileg jött volna a pénzügyi szigor: az MTVA önálló költségvetését 126,6 milliárd forintosra tervezték, ebből 5,5 milliárdot tesznek ki a kereskedelmi bevételek. A főösszeg 3,5 milliárd forinttal alacsonyabb a tavalyinál. Ennek ellenére az állami média az idei első félévben több költségvetési támogatást kapott, mint 2022 első hat hónapjában - derül ki az eredménykimutatásokból.
Továbbra is igaz az a két állítás, hogy
olyan sok pénzt kap az államtól a közmédia, hogy elkölteni sem tudja,
nincs is szüksége reklámbevételekre a közmédiának, mégis milliárdokat költ a beszerzésükre.
Nem utal különösebb megszorításra, hogy tavaly az első hat hónapban 56,8 milliárd forint állami támogatást kapott az MTVA, idén júniusig viszont 61,3 milliárd forint érkezett a Kunigunda utcai székházba. Ez a pénz 2019-ben 46 milliárd, 2020-ban 45,7 milliárd, 2021 pedig 57 milliárd forint volt. Vagyis soha annyi közpénzt nem kapott még az első félévben a közmédia, mint az idén, amikor költségvetési gondjai vannak az Orbán-kormánynak, a gazdaság pedig recesszióban van rendkívül magas infláció mellett. Cserébe viszont garantáltan olyan közszolgálati hírek születnek, amelyek szerint például az inflációról mindenki tehet, kivéve a kormányt.
Valamivel a reklámbevételeik is nőttek: 2,4 milliárd forintról 2,5 milliárdra. Az állami média reklámfelületeit a Mészáros Lőrinc-közeli Atmedia értékesítőházhoz tartozó Media Services Company Kft. árulja.
Nem lesz egyszerű feladat 126,6 milliárd forintot elkölteni, de a féléves kimutatás alapján van rá esély, hogy az állami médiának sikerülni fog. A kiadásokat átnézve az látszik, hogy dologi kiadásokra egészen elképesztő összeg, 31,3 milliárd forint ment már el. Ez bőven meghaladja a tavaly első féléves költést, amikor csak 26,5 milliárd forintot szerepelt ezen a soron. Persze ez magyarázható az EU-bajnok hazai inflációval. Rengetegen dolgoznak az állami média és így az Orbán-kormány sikeréért, ami sokba is került: csak a bérekre 12,1 milliárd forintot kellett kifizetni.
Látványosan növekednek tehát a közmédia személyi és dologi kiadásai, de így sem tudja elkölteni a költségvetésből folyamatosan érkező milliárdokat: idén az első félévben 1,6 milliárd forint nyereséggel végeztek. Tavaly ilyenkor 2,9 milliárd forintos pluszban zártak.
A Magyar Hang pedig az MTVA szerződéslistáját nézte át, és azt találta, hogy 6,7 milliárd forintnak megfelelő euróba kerülnek az olimpiai közvetítések: 2026 és 2032 között az összes téli és nyári olimpiát az állami társasághoz tartozó csatornákon láthatják a nézők. Ötéves megállapodást kötöttek a magyar rekordbajnok futballcsapat, a Ferencváros működtetőjével, az FTC Labdarúgó Zrt.-vel. Ennek értelmében 2028-ig mintegy 670 millió forintért megvásárolták a csapat hazai Bajnokok Ligája, Európa-liga és Európa-konferencia-liga selejtező mérkőzéseinek felhasználási jogát. Ugyanakkor az MTVA elveszítette a futball Bajnokok Ligája következő szezontól érvényes közvetítési jogaiért zajló licitet az RTL-lel szemben.
Azt pedig lapunk írta meg, hogy a Mauri Utazási, Kereskedelmi és Szolgáltatási Kft. 170 millió forintos ajánlattal nyerte el az MTVA dolgozóinak külföldi utaztatására kiírt tendert. Ez 30 millió forinttal több, mint az előző, szeptemberben lejáró szerződés, ami szintén nem a megszorítás jele. | https://mfor.hu/cikkek/makro/valsagban-eri-meg-igazan-az-orban-kormanynak-a-kozmedia-milliardos-kitomese.html | https://web.archive.org/web/20230926120751/https://mfor.hu/cikkek/makro/valsagban-eri-meg-igazan-az-orban-kormanynak-a-kozmedia-milliardos-kitomese.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valsagban-eri-meg-igazan-az-orban-kormanynak-a-kozmedia-milliardos-kitomese | mfor.hu | hungarian-news | 2023-09-14 13:43:00 | [
"Mészáros Lőrinc"
] | [
"Atmedia Kft.",
"FTC Labdarúgó Zrt.",
"Mauri Utazási Kft.",
"Media Services Company Magyarország Kft.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"média",
"támogatás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
58,191 | Kipöckölik Pintér Sándor emberét és a Fidesz-kedvencet a reptér földi kiszolgálócégéből | A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) szeptember 11-én benyújtott összefonódás-bejelentés alapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren földi kiszolgálási tevékenységet végző cég majd' öt évvel ezelőtti állapota állhat vissza - legalábbis, ami a tulajdonosokat illeti. Mint az a GVH előtt lévő dokumentumból kiderül, a B+N Referencia Zrt. egyedüli közvetlen irányítást szerez az Airport Service Budapest Zrt. felett. | A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) szeptember 11-én benyújtott összefonódás-bejelentés alapján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren földi kiszolgálási tevékenységet végző cég majd' öt évvel ezelőtti állapota állhat vissza - legalábbis, ami a tulajdonosokat illeti. Mint az a GVH előtt lévő dokumentumból kiderül, a B+N Referencia Zrt. egyedüli közvetlen irányítást szerez az Airport Service Budapest Zrt. felett.
Ez nem azt jelenti ezúttal, hogy egy számára eddig teljesen ismeretlen céget vásárolna fel, vagy kebelezne be Kis-Szölgyémi Ferenc Zrt.-je, hiszen már eddig is 33,4 százalékos tulajdonrésszel rendelkezett. Két tulajdonostársa van a földi kiszolgálást végző társaságban:
szintén 33,4 százaléka van Pintér Sándor belügyminiszter egykori államtitkára, Tasnádi László cégének, a Civil Biztonsági Zrt.-nek,
33,2 százalékos tulajdont birtokol az elmúlt időszakban Mészáros Lőrinc körébe vándorolt Valton-Sec Zrt.-nek.
Az egyedüli irányításszerzéssel tehát az állami közbeszerzéseket sorra elnyerő takarítócég kiebrudalja maga mellől Pintér Sándor emberének érdekeltségét, valamint a Fidesz kedvenc őrző-védő cégeként ismertté vált társaságot.
Ezzel a lépéssel pedig az öt évvel ezelőtti viszonyokat állítaná vissza Kis-Szölgyémi. A B+N Referencia ugyanis 2018 decemberében szerezte meg az Airport Service-t és hónapokon keresztül egyedüli tulajdonos is volt. Jött aztán 2019 júliusa, amikor is beszállt a Civil Biztonsági Zrt. és a Valton-Sec.
Rengeteg pénzt toltak bele a tulajdonosok
Az, hogy most akar újra egyedüli tulajdonos lenni a cégben Kis-Szölgyémi, némiként meglepő lépés, hiszen az elmúlt három évben rengeteg pénzt toltak be az Airport Service-be, viszont ezt a mai napig nem sikerült nyereségtermeléssel párosítani.
A cég éves beszámolói alapján
2020-ban 280 millió,
2021-ben 1,203 milliárd,
2022-ben pedig 900 millió forintos
pótbefizetést - összesen 2,383 milliárdosat - hajtottak végre a tulajdonosok. Ez tulajdonosonként 795,9-795,9-791,1 millió forintos terhet jelentett három év leforgása alatt.
Ám hiába ez a rengeteg pénz - amit a saját tőke rendezésére, az éves veszteségek ellensúlyozása érdekében kellett betolni a cégbe -, tavaly sem sikerült profitot termelnie a cégnek. Csak annyit értek el, hogy a korábbi tíz számjegyű mínuszt kilenc számjegyűre sikerült csökkenteni. De mutatjuk is a számokat.
Amikor 2019-ben megjelent a tulajdonosok között a Civil Biztonsági Zrt. és a Valton-Sec, 3,6 milliárd forintnyi árbevételből egy szerény 1,2 milliós nyereség maradt a végére. Az alkalmazottak száma ebben az évben 229 fő volt, ez 2022-re 280 főre emelkedett. Az árbevétel viszont nagyot ugrott, kicsivel több mint 7 milliárd forint fölé - ráadásul a nagy ugrás pont a tavalyi évben történt, hiszen még 2021-ben is "csupán" 3,9 milliárd forint folyt be a cég kasszájába. Az adózott eredményen azonban ez a szignifikáns forgalombővülés egyáltalán nem mutatkozott meg. Az előző évi 1,05 milliárd forintos veszteséget 692 milliós mínuszra tudták szépíteni.
A bevételek tavalyi megugrása főként két dolognak köszönhető:
920 millióról 2,7 milliárdra nőtt az export árbevétel (ezen belül az Európából származó 593 millióról 1,4 milliárdra, az EU-n kívülről származó bevétel pedig 327 millióról 1,2 milliárdra nőtt),
nagyot nőtt a takarításból (775 millióról 1,3 milliárdra), a földi kiszolgálási tevékenységből (208 millióról 628 millióra) valamint a repülőtéri kiegészítő szolgáltatásokból (43 millióról 536 millióra) származó árbevétel.
Egyébként a cég bevétele még mindig legnagyobb részt vagyonvédelemből származik; ez tavaly 1,78 milliárd forintot jelentett az előző évi 1,9 milliárd után. | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kipockolik-pinter-sandor-emberet-es-a-fidesz-kedvencet-a-repter-foldi-kiszolgalocegebol.html | https://web.archive.org/web/20231019142318/https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kipockolik-pinter-sandor-emberet-es-a-fidesz-kedvencet-a-repter-foldi-kiszolgalocegebol.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kipockolik-pinter-sandor-emberet-es-a-fidesz-kedvencet-a-repter-foldi-kiszolgalocegebol | mfor.hu | hungarian-news | 2023-09-12 13:53:00 | [
"Kis-Szölgyémi Ferenc",
"Mészáros Lőrinc",
"Pintér Sándor",
"Tasnádi László"
] | [
"Airport Service Budapest Zrt.",
"B+N Referencia Kft.",
"Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.",
"Valton-Sec Zrt."
] | [
"Budapest"
] | [
"takarítás",
"repülőtér / légügy",
"versenyfelügyeleti eljárás (GVH)"
] | [] |
58,192 | Tarlós Istvánnak boldog lesz a január | Az önkormányzati törvény értelmében jelentősen emelkedik a főpolgármesternek és helyetteseinek illetménye 2013. január 1-jétől. | A jogszabály értelmében a főpolgármester havi illetménye megegyezik a miniszterek törvényben megállapított illetményével – amely alapilletményből, illetmény-kiegészítésből és vezetői illetménypótlékból áll.
Tarlós István 2010. október 3-tól bruttó 671 550 forint havi illetményt kapott, amelyhez 201 465 forint költségátalány járt neki. A törvényi szabályozás szerint 2013. január 1-jétől alapilletménye 602 940, illetménykiegészítése 301 470, vezetői illetménypótléka 391 911 forint lesz – vagyis összesen havi bruttó 1 296 321 forint illeti meg.
A főpolgármester az illetményének 15 százalékában meghatározott összegű költségtérítésre, vagyis havi 194 448 forintra is jogosult.
A főpolgármester-helyettesek havi illetménye az önkormányzati törvény szerint megegyezik a főpolgármesterének 90 százalékával, s helyettesi illetményük 15 százalékával megegyező költségtérítésre jogosultak. Ennek megfelelően Bagdy Gábor pénzügyi, Csomós Miklós oktatási és kulturális, György István városüzemeltetési, Szeneczey Balázs városfejlesztési és Szentes Tamás egészségügyi, szociális és sportért felelős főpolgármester-helyettes havi bruttó 1 166 689 forintra jogosult.
Sárádi Kálmánné főjegyző előterjesztése – amelyről szerdán tárgyal a Fővárosi Közgyűlés – arra tesz javaslatot, hogy a testület vállaljon kötelezettséget az illetmények és költségtérítések pénzügyi fedezetére. | https://24.hu/belfold/2012/11/23/tarlos-istvannak-boldog-lesz-a-januar/ | https://web.archive.org/web/20221016124026/https://24.hu/belfold/2012/11/23/tarlos-istvannak-boldog-lesz-a-januar/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tarlos-istvannak-boldog-lesz-a-januar | 24.hu | hungarian-news | 2012-11-23 13:09:00 | [
"Bagdy Gábor",
"Csomós Miklós",
"György István",
"Szeneczey Balázs",
"Szentes Tamás",
"Tarlós István"
] | [] | [
"Budapest"
] | [
"juttatás",
"önkormányzat"
] | [
"Állami-önkormányzati fizetések"
] |
58,193 | BRFK-vizsgálat az Operaházban | Ismeretlen tettes ellen eljárást indított az Állami Operaházban a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztálya, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt. Az illetékes BRFK főosztály dokumentumokat kért a dalszínháztól a 2010. december 31. és 2012. október 1. közötti időszakra. | https://nepszava.hu/articles/article.php?id=603136&referer_id=friss | http://web.archive.org/web/20121204050835/https://nepszava.hu/articles/article.php?id=603136&referer_id=friss | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/brfk-vizsgalat-az-operahazban | Népszava | hungarian-news | 2012-11-28 14:29:00 | [] | [
"Magyar Állami Operaház (MÁO)",
"Rendőrség"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"foglalkoztatás"
] | [] |
|
58,194 | Nem nyomoznak az azori-szigeteki utazás ügyében | Megszüntette a rendőrség a megyei közgyűlési elnököknek egy múlt év végi, azori-szigeteki konferencián való részvétele ügyében indult nyomozást. | Mindenszky Nikoletta, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője megerősítette a Blikk információit, miszerint az eljárás bűncselekmény hiányában szűnt meg a közelmúltban.
Tizenkét megyei közgyűlési elnök tavaly novemberben vett részt az Európai Régiók Közgyűlésének azori-szigeteki rendezvényén, ahol az európai romastratégiáról tárgyaltak. A magyar politikusok közül többen családtagjuk, illetve mások kíséretében érkeztek az Atlanti-óceánon található, Portugáliához tartozó szigetekre.
Miután két Veszprém megyei jobbikos képviselő feljelentést tett arra hivatkozva, hogy az utazást közpénzből fizették, a rendőrség 2011 végén hűtlen kezelés gyanújával nyomozást rendelt el.
A közgyűlési elnökök útját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége fizette, de a botrány kirobbanása után ezt és a felvett napidíjakat jótékonysági célra felajánlva visszafizették a résztvevők. Az úton részt vett Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke is. | https://24.hu/belfold/2012/11/28/nem-nyomoznak-az-azori-szigeteki-utazas-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20240229153942/https://24.hu/belfold/2012/11/28/nem-nyomoznak-az-azori-szigeteki-utazas-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nem-nyomoznak-az-azori-szigeteki-utazas-ugyeben | 24.hu | hungarian-news | 2012-11-28 14:49:00 | [
"Magyar Anna"
] | [
"Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"rokonok",
"átláthatóság",
"juttatás",
"utazás",
"önkormányzat"
] | [
"Fideszes önkormányzati vezetők az Azori-szigeteken"
] |
58,195 | Semjén dolgozata: bizottságot állít fel az ELTE TÁTK | A kar szerint megkérdőjeleződött az oktatóik szakmai hitelessége. | “Az elmúlt napokban Semjén Zsolt szociológia szakdolgozatának más szerzők által publikált tanulmányokkal való részleges azonosságára vonatkozó állítások láttak napvilágot a sajtóban, melyek az ELTE Társadalomtudományi Kart és intézményünk oktatóinak szakmai hitelességét is érintik. Ezen állítások valóságtartalmának tisztázására háromtagú bizottságot bíztam meg a mai napon” – írta közleményében Dr. Tausz Katalin, dékán.
Mint fogalmazott, a bizottság tagjai a kar magas szintű tudományos kvalifikációval rendelkező oktatói. | https://24.hu/belfold/2012/11/29/semjen-dolgozata-bizottsagot-allit-fel-az-elte-ttk/ | https://web.archive.org/web/20200923065120/https://24.hu/belfold/2012/11/29/semjen-dolgozata-bizottsagot-allit-fel-az-elte-ttk/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/semjen-dolgozata-bizottsagot-allit-fel-az-elte-tatk | 24.hu | hungarian-news | 2012-11-29 15:06:00 | [
"Semjén Zsolt"
] | [
"Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)"
] | [] | [
"oktatás",
"tudomány",
"plágium",
"vizsgálóbizottság"
] | [] |
58,196 | A WikiLeaks szerint Varga nem beszél jól angolul | Összesen hatmillió forintért béreltek egy fordítócéget, hogy az IMF-tárgyalásokon segítse Varga Mihály tárca nélküli minisztert. A cégről szinte semmit sem tudni, a miniszter sajtóirodája hallgat az ügyben. | Összesen hatmillió forintért béreltek egy fordítócéget, hogy az IMF-tárgyalásokon segítse Varga Mihály tárca nélküli minisztert. A cégről szinte semmit sem tudni, a miniszter sajtóirodája hallgat az ügyben.
Tolmácsot kellett fogadni a tárgyalásokhoz a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerződéseiből. A kormany.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint 2012. június 2. és 2013. május 31. között hatmillió forintot fizet ki a minisztérium az E+I Tolmács és Szolgáltató Betéti Társaságnak az „egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelő̋s tárca nélküli miniszter részére, feladatköréhez kapcsolódóan angol és német nyelven szinkrontolmácsolási és fordítási feladatok ellátására”.
Hogy pontosan mennyi munkája volt eddig a cégnek, azt nem tudni, a minisztériumtól és Varga Mihály sajtóirodájától ugyanis egyetlen kérdésünkre sem kaptunk választ. Tény, hogy ez idáig nem sokszor ült asztalhoz Varga és az IMF csapata.
Varga angoltudása egyébként nem először kerül napirendre. A miniszternek nincs nyelvvizsgája, a parlament honlapján szereplő önéletrajza szerint azonban tárgyalási szinten beszél angolul. Ennek ellenére a WikiLeaks által 2011-ben kiszivárogtatott adatokban az szerepel, hogy alig tud angolul.
April Foley, korábbi budapesti amerikai nagykövettel való találkozása után a követség táviratában a következőt írták: nem beszél folyékonyan angolul, de folyamatosan próbálkozik, még akkor is, ha enyhén szólva alig érthető, amit mond. Varga idén májusban, miniszteri kinevezése után, az Origónak adott interjújában azt mondta, hogy nem szándékozik tolmács segítségét igénybe venni.
Magáról a fordítócégről egyébként az interneten szinte semmilyen információt, elérhetőséget nem lehet találni. Az adatok szerint az 1992-ben alapított bt. adószáma többször is változott az évek során. A cég egyik tagja, Szilárdné Wurdits Erzsébet 2008-ban Brüsszelben tolmácsolt az APEH-vezetők látogatásán, amelyen részt vett Veres János akkori pénzügyminiszter is. | https://www.borsonline.hu/aktualis/2012/11/a-wikileaks-szerint-varga-nem-beszel-jol-angolul | https://web.archive.org/web/20221126221002/https://www.borsonline.hu/aktualis/2012/11/a-wikileaks-szerint-varga-nem-beszel-jol-angolul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-wikileaks-szerint-varga-nem-beszel-jol-angolul | Bors | hungarian-news | 2012-11-30 15:14:00 | [
"Varga Mihály"
] | [
"Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM)"
] | [] | [
"átláthatóság",
"fordítás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.