news_id
int64 1
63k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
60,064 | Egymilliárdot keresett a Fudan Egyetem alapítványa az állami vagyonon, anélkül a földbe állt volna | Takarékos működésre váltott tavaly a nem létező Fudan Egyetem működtetésére fenntartott alapítvány, amely egy év alatt elfogyasztott három főigazgatót, kicsit lefaragott a kiadásokból, viszont az állami vagyonjuttatásból csaknem egymilliárdos bevétele volt. Még szerencse, hiszen enélkül masszívan veszteséges lett volna. | Bár a minap Matolcsy György jegybankelnököt tiszteletbeli professzorává fogadó kínai Fudan Egyetem budapesti campusának tervét a spórolás jegyében rég lehúzta a kormány az állami beruházási listáról, és emiatt a fenntartására létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítvány létjogosultsága is megkérdőjelezhető, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány létezik - és ez pénzbe is kerül.
Az alapítvány tavalyi évről leadott mérlege és beszámolója alapján ugyan láthatóan igyekeztek a működésen spórolni, de ez csak felemásan sikerült. Míg 2022-ben az összes ráfordítás 224 millió forint volt, addig tavaly ezt sikerült jelentősen, 150 millió forint környékére lefaragni. Ezen belül kevesebbet költöttek fizetésekre is, hiszen a személyi jellegű ráfordítások is csökkentek 123 millióról 93 millióra.
Ezen belül a vezető tisztségviselők juttatásai már egyenlőtlenül csökkentek: az 5 kuratóriumi tag és a 3 felügyelőbizottsági tag tiszteletdíja ugyan valamelyest csökkent, mert a 2022-es 67,4 millió helyett tavaly csak 45,1-et költöttek erre, viszont az ügyvezetés juttatásai 22,3-ról 24,5 millióra nőttek. Az ügyvezetés része a főigazgató is - és ugye ezen a poszton három ember is váltotta tavaly egymást egy éven belül.
Tavaly március végéig a főigazgató az egykori Mediaworks-vezér Szabó László volt. A helyére Szilas Andrea Cecília volt pekingi nagykövet került, akinek a telefonszáma a Pegasus kémszoftverrel megcélzottak listáján is rajta volt. Ő szintén csak 8 hónapig volt hivatalban, mert decemberben Harsányi Péter, a kuratóriumi elnök Csák János kulturális és innovációs miniszter politikai tanácsadója váltotta a poszton.
Harsányi neve onnan lehet ismerős, hogy 2019-2022 között a növekedés.hu gazdasági hírportál szerzője és kutatási igazgatója volt, hírműsorokban is szerepelt szakértőként. Azonban az egyetemi szférához, felsőoktatásiintézmény-üzemeltetéshez, de még Kínához sincs sok köze. Igaz,
a Fudan-projekt 2023-as jegelése okán ezek a készségek egyelőre nélkülözhetőnek tűnnek még a főigazgatói poszton is.
A mérlegből kiderül, hogy jelentősen nőtt tavaly az alapítvány bevétele. Ez szinte kizárólagosan az államtól kapott vagyon után elkönyvelt kamatbevétel, ami tavaly 999,9 millió forintot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 358,1 millióval. Már eddig is ezeknek a pénzeknek köszönhette az alapítvány, hogy az első, 2021-es csonka évben elért 55 milliós veszteséget 2022-ben sikerült pluszba fordítania, és 134 milliós adózott eredményt elérnie, tavaly pedig ezt a hatszorosára tudta növelni, 849 millióra.
Az alapítvány tehát annak ellenére létezik, hogy egyetemet nem tart fenn, és a Fudan-projekt jegelése óta még előkészíteni sincs mit. Pedig Gulyás Gergely miniszter 2023-ban közölte: nem tart fenn tovább az állam olyan projektcégeket, ahol nincs érdemi munka, mert nem halad a beruházás. Azóta meg is szűnt a Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető feleségének igazgatósági tagságot adó dél-budai centrumkórházas cég. | https://hvg.hu/kkv/20240531_egymilliardot-keresett-a-fudan-egyetem-alapitvanya-az-allami-vagyonon-anelkul-a-foldbe-allt-volna | https://web.archive.org/web/20240531212350/https://hvg.hu/kkv/20240531_egymilliardot-keresett-a-fudan-egyetem-alapitvanya-az-allami-vagyonon-anelkul-a-foldbe-allt-volna | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egymilliardot-keresett-a-fudan-egyetem-alapitvanya-az-allami-vagyonon-anelkul-a-foldbe-allt-volna | HVG | hungarian-news | 2024-05-31 17:40:00 | [
"Csák János",
"Harsányi Péter",
"Szabó László (Mediaworks)",
"Szilas Andrea Cecília"
] | [
"Fudan Egyetem",
"Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány",
"Magyarország Kormánya"
] | [
"Ázsia",
"Kína",
"Magyarország"
] | [
"oktatás",
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"juttatás",
"klientúra",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [
"A Fudan Egyetem budapesti campusa"
] |
60,065 | Nyolcmilliárdos osztalékot hozott Garancsiéknak a kaszinóüzlet | 51 milliárd forintért kaszinóztak tavaly Budapesten, ennek a pénznek nagyjából az ötöde került át a koncesszió tulajdonosainak zsebébe. | 11,5-ről 20,5 milliárd forintra növelte nyereségét a Las Vegas Casino Játékkaszinó Üzemeltető Zrt. A cég annak köszönheti az ilyen nagy profitot, hogy leányvállalata, az LVC Diamond átutalt 12 milliárd forint osztalékot. A cégcsoport öt budapesti kaszinót működtet - a Corvin, az Atlantis, az Atrium, a Sofitel és a Tropicana tartozik hozzájuk -, ezekből 51,7 milliárd forint bevétel érkezett tavaly. Ez szép szám, de azért érdemes hozzátenni, hogy mindössze 7,5 százalékos növekedés volt egy év alatt, jóval kisebb az éves inflációnál, tehát spóroltak az emberek a kaszinózáson is.
Az LVC vezetői úgy döntöttek, a profit nagyjából felét, 10,04 milliárdot utalják tovább osztalékként. Hogy még egy kanyar legyen a történetben, mielőtt a valódi tulajdonosokhoz eljutunk: a Las Vegas Casinót a Garinvest nevű cég birtokolja, ez pedig a végül 20 milliárdos profitjából (amelynek nyilván így fontos része a kaszinópénz) 8,4 milliárdos osztalékot fizetett. És itt már végre emberek nevei következnek! | https://hvg.hu/kkv/20240531_nyolcmilliardos-osztalekot-hozott-garancsieknak-a-kaszinouzlet | https://web.archive.org/web/20240604160812/https://hvg.hu/kkv/20240531_nyolcmilliardos-osztalekot-hozott-garancsieknak-a-kaszinouzlet | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyolcmilliardos-osztalekot-hozott-garancsieknak-a-kaszinouzlet | HVG | hungarian-news | 2024-05-31 19:46:00 | [
"Garancsi István",
"Habony Árpád"
] | [
"Garinvest Zrt.",
"Las Vegas Casino Zrt.",
"LVC Diamond Kft."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra",
"szerencsejáték",
"koncesszió"
] | [] |
60,066 | Összeférhetetlenül lett cégvezető Kecskeméten a városháza munkatársa | Olyan jól sikerült a centralizáció a kecskeméti fideszes városházán, hogy még a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény előírása is sérült. | A csapból is az folyik, hogy be kell vásárolni egy Eb-meccs megnézése előtt, de tényleg igaz ez? Utánajártunk: tényleg sokkal több tévét eladnak ilyenkor, de más, a meccsnézéshez távolról köthető áruk forgalma is megnő. Megtudtuk azt is, hogy mi a helyzet a generációs törésvonallal, és hogy a nagy infláció miként alakította át az Eb alatti vásárlási szokásokat.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk.
A korábbiaknál is veszélyesebb kullancsfaj jelent meg nemrég Magyarországon. Aggodalomra annyira van ok, amennyire általában érdemes aggódni a vérszívók miatt. | https://m.hvg.hu/360/20240520_hvg-kecskemet-osszeferhetetlenseg-onkormanyzat | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/osszeferhetetlenul-lett-cegvezeto-kecskemeten-a-varoshaza-munkatarsa | HVG360 | hungarian-news | 2024-05-20 13:15:00 | [
"Ladics Mónika"
] | [
"Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata",
"Városháza Turisztikai Központ Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Balatonfüred",
"Kecskemét",
"Veszprém megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"önkormányzat",
"vendéglátás"
] | [] |
60,067 | Durván részrehajló az állam a választásokon induló civilek támogatásában | Politikai hovatartozástól függhet, hogy az állam melyik civil szervezetnek ad támogatást. Legalábbis erre lehet következtetni abból, kik részesültek a Városi Civil Alapból 2024-ben. A megyei jogú városokban 8 olyan civil szervezet pályázott sikeresen, amely indul az önkormányzati választásokon, és közülük 5 a Fidesz–KDNP partnere. | olvasási idő
4 perc
megjelent
2024.05.21. 10:30
utolsó frissítés
2024.05.21. 14:49
Politikai hovatartozástól függhet, hogy az állam melyik civil szervezetnek ad támogatást. Legalábbis erre lehet következtetni abból, kik részesültek a Városi Civil Alapból 2024-ben. A megyei jogú városokban 8 olyan civil szervezet pályázott sikeresen, amely indul az önkormányzati választásokon, és közülük 5 a Fidesz-KDNP partnere. Gajdos Petra írása. | https://m.hvg.hu/360/20240521_1982597 | https://web.archive.org/web/20240615130010/https://m.hvg.hu/360/20240521_1982597 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/durvan-reszrehajlo-az-allam-a-valasztasokon-indulo-civilek-tamogatasaban | HVG360 | hungarian-news | 2024-05-21 12:30:00 | [
"Kardosné Gyurkó Katalin",
"Lezsák Sándor"
] | [
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Érted Családbarát Városért Egyesület",
"Fidesz",
"HunGame Esport Sportegyesület",
"KDNP",
"Nagycsaládosok Országos Egyesülete",
"Nemzeti Fórum"
] | [] | [
"pályázat",
"támogatás",
"civilek",
"elfogultság",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"infografika"
] | [] |
60,068 | Új céget alapított Lezsák Sándorék egyik népfőiskolája | A kondorosi Fehérliliom Főiskola specialitása a gyógynövénytermesztés. | Az átlagember szervezetébe egy becslés szerint hetente egy bankkártyányi műanyag kerül apró részecskék formájában. A hatás egyelőre felmérhetetlen, de erősödik a gyanú, hogy egyebek mellett a nemzőképesség is kárát láthatja ennek.
A befektetési alapokba kis pénzzel is be lehet szállni, de aki megengedheti magának a portfóliókezelést, megszabadul a döntés nyűgétől. Ám a kockázatot mindig a befektető viseli.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk "kispiszkostól" a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét - mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Kelenvölgyben.
A politikai bizonytalanság hosszú időszaka következik, pedig úgy nézett ki, hogy attól megvéd az 5. köztársaság. Semmiképpen sem szabad megfeledkezni arról, hogy a szélsőjobb erősebb Franciaországban, mint valaha. Gyorsértékelések a választásról a francia sajtóból.
Hároméves színész- és rendezőképzést indít ősztől a Jurányi Házban Bodó Viktor színész, rendező. Többek között Máté Gábor, Mácsai Pál, Székely Kriszta és Polgár Csaba tanítja majd a hallgatókat, akik az Örkény és a Katona József Színházban, valamint külföldön szerezhetnek gyakorlatot. Bodó Viktorral Matalin Dóra beszélgetett a tervezett képzésről. | https://m.hvg.hu/360/20240523_hvg-feherliliom-nepfoiskola-lezsakek-uj-cege | https://web.archive.org/web/20240615130110/https://m.hvg.hu/360/20240523_hvg-feherliliom-nepfoiskola-lezsakek-uj-cege | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-ceget-alapitott-lezsak-sandorek-egyik-nepfoiskolaja | HVG360 | hungarian-news | 2024-05-23 13:30:00 | [
"Lezsák Sándor",
"Závogyán Magdolna"
] | [
"Fehérliliom Népfőiskola Kulturális Szolgáltató Kft.",
"Fidesz",
"Future Kft. (Lezsák Sándor)",
"KarinaPlant Kft.",
"Nemzeti Művelődési Intézet",
"Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Kft.",
"Népfőiskola Alapítvány"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Békés megye",
"Kondoros",
"Lakitelek"
] | [
"támogatás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Lakiteleki Népfőiskola"
] |
60,069 | A Tiborcz cégcsoportjával egy címen bejegyzett magántőkealapé lett az ország egyik legnagyobb hulladékgazdálkodó cége | A Éltex Kft. veszélyes hulladékok kezelésével is foglalkozik, egyik megbízója a Samsung gödi akkumulátorgyára. | olvasási idő
1 perc
megjelent
2024.05.24. 10:07
utolsó frissítés
2024.05.24. 10:21 | https://m.hvg.hu/360/20240524_hvg-eltex-magantokealapnal-az-egesz-akkufeldolgozo | https://web.archive.org/web/20240615130209/https://m.hvg.hu/360/20240524_hvg-eltex-magantokealapnal-az-egesz-akkufeldolgozo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-tiborcz-cegcsoportjaval-egy-cimen-bejegyzett-magantokealape-lett-az-orszag-egyik-legnagyobb-hulladekgazdalkodo-cege | HVG360 | hungarian-news | 2024-05-24 12:07:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"Central European Opportunity Magántőkealap",
"Éltex Kft.",
"Equilor Alapkezelő Zrt.",
"Global Refuse Holding Zrt."
] | [
"Göd",
"Nógrád megye",
"Pest megye",
"Salgótarján"
] | [
"rokonok",
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"környezetkárosítás",
"klientúra",
"tőkealap",
"akkumulátorgyártás"
] | [
"Gödi különleges gazdasági övezet"
] |
60,070 | Orbán Balázs többet keresett tavaly, mint Orbán Viktor | Ahogy minden év júniusában, a kormány most is nyilvánosságra hozta a kormánytagok szja-bevallásait – pontosabban azokból néhány összesített számot, a teljes adóalapot és az az után befizetett személyi jövedelemadót. Az persze egy kicsit túlzás, hogy „nyilvánosságra hozták”, mert a kormany.hu oldal címlapján ez sehol sem szerepel, és a hírek menüpontban sem, de ha az ember a közérdekű dokumentumok között hirtelen felindulásból rákeres arra, hogy „szja”, előkerülnek az adatlapok. | Ahogy minden év júniusában, a kormány most is nyilvánosságra hozta a kormánytagok szja-bevallásait - pontosabban azokból néhány összesített számot, a teljes adóalapot és az az után befizetett személyi jövedelemadót. Az persze egy kicsit túlzás, hogy "nyilvánosságra hozták", mert a kormany.hu oldal címlapján ez sehol sem szerepel, és a hírek menüpontban sem, de ha az ember a közérdekű dokumentumok között hirtelen felindulásból rákeres arra, hogy "szja", előkerülnek az adatlapok.
Orbán Viktor például 70 millió forint jövedelmet vallott be, és ha visszanézi a korábbi évek adatait (2022-ben 47 millió, előtte 31, 28, illetve 26 millió), valószínűleg elégedetten konstatálhatja, hogy az infláció fölött emeli a fizetését a kormány. Érdekes, hogy névrokona és egyben politikai igazgatója, Orbán Balázs többet keresett nála tavaly, 78 millió forint volt az éves adóalapja. Persze a miniszterelnök valószínűleg hozzá van szokva, hogy a hozzá közel állók gazdagabbak nála, százmilliárdok repkednek az apja, a veje és a gyerekkori legjobb barátja körül is.
Orbán helyettese, Semjén Zsolt 54 milliót keresett tavaly, Gulyás Gergely pont ugyanennyit, Szijjártó "csak készpénz" Péter ennél kicsit többet, 57 milliót. A most leköszönő Csák János miniszter 67 milliót vallott be, plusz külön adózó jövedelemként még 8 milliót, utódja, Hankó Balázs államtitkárként jóval kevesebbet vihetett haza, 39 millió volt az adóalapja. Még ennél is kevesebbet keresett Szalay-Bobrovniczky Kristóf és Pintér Sándor (37, illetve 36 millió), bár náluk azért leesett külön adózó jövedelemként még 112, illetve 11 millió. | https://telex.hu/belfold/2024/06/12/orban-balazs-tobbet-keresett-tavaly-mint-orban-viktor | https://web.archive.org/web/20240613095743/https://telex.hu/belfold/2024/06/12/orban-balazs-tobbet-keresett-tavaly-mint-orban-viktor | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-balazs-tobbet-keresett-tavaly-mint-orban-viktor | Telex | hungarian-news | 2024-06-12 20:11:00 | [
"Csák János",
"Gulyás Gergely",
"Orbán Balázs",
"Orbán Viktor",
"Pintér Sándor",
"Rogán Antal",
"Semjén Zsolt",
"Szalay-Bobrovniczky Kristóf",
"Szijjártó Péter"
] | [] | [] | [
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"közadat"
] | [] |
60,071 | 4,6 milliárd forintból gazdálkodhatott tavaly a Megafon | Nyereséggel zárta 2023-at a Megafon, így már van idén miből tolni a kormánypropagandát. Azt, hogy honnan kaptak pénzt, nem részletezték. | 778 millió forintra nőtt a Megafon - hivatalos nevén Megafon Digitális Inkubátor Központi Nonprofit Kft. - éves profitja. A cég azután hozott össze 2023-ban ekkora nyereséget, hogy 2022-t 387 millió forintos veszteséggel zárta.
Természetesen egy ilyen cég számára nem az a legfontosabb, hogy egy éve nyereséges legyen, hanem az, hogy minél többeknek juttathassa el az üzeneteit - nem csoda, hogy a 2022-es választási évben sokkal rosszabb lett a mérlege. Így aztán a mostani nyereséget sem vették ki osztalékként, hanem az utolsó fillérig betették az eredménytartalékba, hogy például az idei kampányban elkölthessék.
Az értékesítés árbevétele 0 forint volt ezúttal is, ami nem csoda, hiszen klasszikus módon ez a cég nem ad el semmit. Annál érdekesebb az "egyéb bevételek" sor, ami most 2,7-ről 4,6 milliárd forintra nőtt. Hogy ezt a pénzt honnan szedték össze, azt nem részletezték; egy éve még leírták, hogy támogatás volt a pénz, most már nem volt erről szó a beszámolóban.
A cég egyébként 39 főt foglalkoztat (az elmúlt két évben mindig 13-13-mal nőtt az alkalmazottainak száma), vagyis egy dolgozóra átlagosan 1,8 millió forint bérköltség és járulékfizetés jutott tavaly. | https://hvg.hu/kkv/20240531_46-milliard-forintbol-gazdalkodhatott-tavaly-a-megafon | https://web.archive.org/web/20240601105729/https://hvg.hu/kkv/20240531_46-milliard-forintbol-gazdalkodhatott-tavaly-a-megafon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/46-milliard-forintbol-gazdalkodhatott-tavaly-a-megafon | HVG | hungarian-news | 2024-05-31 18:02:00 | [] | [
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft."
] | [] | [
"háttér",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"választások - népszavazás",
"juttatás",
"kampányfinanszírozás",
"klientúra",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
60,072 | „Mindenki érti, mi történik a háttérben” – így menti a rendszer Tiborczot és a haverokat a gigászi ingatlanbuktától | Befuccsolásgyanús beruházásoktól szabadítja meg egy speciális jogi megoldással a kegyenceit a kormány: feleslegesen megvesz tőlük 350 ezer négyzetméternyi irodát, sok száz milliárdért. | Szétdobni készül számos állami hivatalt és vállalatot a fővárosban a kormány: a következő években Zuglóba és a Kopaszi-gátra költözteti őket, még fel sem épült, ám összesen máris mintegy 620 milliárd forintba kerülő irodaházmonstrumokba. Ha az érintett intézményeknek történetesen szükségük lenne új főhadiszállásra - igazából nincs -, akkor kedvükre válogathatnának a piacon elérhető, jobbnál jobb lehetőségek közül, jóval olcsóbban. Az idén ugyanis az irodák területének több mint a 13, jövőre pedig várhatóan a 15 százaléka lesz üres. A majdnem reptérnyi összeget azért kell mégis egy példátlan mutyisorozatban, a nagy állami nadrágszíjmeghúzás idején eltapsolni, mert enélkül a kormányzati kedvencek - Tiborcz István, Garancsi István, Balázs Attila vagy Hernádi Zsolt - nem extraprofittal jönnének ki a túlméretezett fővárosi építkezéseikből.
Egy tavaly áprilisi szupertitkos, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő által kiperelt szerződés szerint a Balázs érdekeltségében álló ZVK Development Kft. Bosnyák téri komplexumából 150 ezer négyzetméternyi irodaépületet 244 milliárd forintért vesz meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. A Válasz Online kutatta ki, hogy - szintén nem nyilvános egyezségek alapján - hasonló történik a Tiborcz és Garancsi érdekeltségében lévő Dürer Befektetési Kft. által fejlesztett 40 ezer négyzetméternyi irodával, amelyért 120 milliárdot fizet az állam. A Tiborcz-Garancsi-Hernádi-trió Budapart nevű, Gyöngyös méretű kisvárosnyi építkezéséről leválasztott 160 ezer négyzetméternyi irodakomplexum átvétele pedig további 255 milliárdjukba fáj az adófizetőknek. | https://m.hvg.hu/360/20240607_hvg-ingatlan-tiborcz-balazs-garancsi-hernadi-oligarchamentes-mesterfokon | https://web.archive.org/web/20240616150410/https://m.hvg.hu/360/20240607_hvg-ingatlan-tiborcz-balazs-garancsi-hernadi-oligarchamentes-mesterfokon | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bmindenki-erti-mi-tortenik-a-hatterbenr-n-igy-menti-a-rendszer-tiborczot-es-a-haverokat-a-gigaszi-ingatlanbuktatol | HVG360 | hungarian-news | 2024-06-07 06:30:00 | [
"Balázs Attila",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Tiborcz István"
] | [
"Bayer Construct Zrt.",
"BudaPart Amarus Kft.",
"Dürer Befektetési Kft.",
"Főnix Magántőkealap",
"Kopaszi Gát Zrt.",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Magyarország Kormánya",
"ZVK Development Kft."
] | [
"Bp. XI. kerület",
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"háttér",
"rokonok",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő",
"kiemelt beruházás"
] | [
"Kopaszi-gát"
] |
60,073 | Tiborcz és Garancsi érdekeltsége megzsarolhatta a kormányt, de nem jött be | 20 milliárd forinttal drágult az állami intézményeknek szánt Dürer Park-projekt. Az NGM szerint ha a kormány nem fizet többet, leállhat a kivitelezés – a kormány nem fizet többet. | A Tiborcz István és Garancsi István közös érdekeltségébe tartozó, a Dürer Park nevű irodakomplexumot (két irodaházat) építő Dürer Befektetési Kft. áprilisban jelezte, hogy a korábban az állammal kialkudott 100 milliárd forintos ár kevés lesz - írja a 24.hu a birtokába jutott minisztériumi előterjesztésre hivatkozva.
A nemzetgazdasági tárca előterjesztése szerint az épületek műszaki tartalma 10 milliárddal meghaladta a megállapodásban szereplő árat,
másrészt a minisztériumok és a többi beköltöző szervezet extra igényei további 10 milliárdos költséggel járnak.
Az NGM az igény alapján egy megértő hangvételű előterjesztést vitt a kormány elé. Ebben azt írták, hogy az infláció és az emelkedő építőipari árak is közrejátszottak a beruházási költségek emelkedésében, továbbá az is növelte a kiadásokat, hogy a kormányzat csak több hónapos késéssel adta át a majdani beköltözők listáját.
A Nagy Márton által jegyzett előterjesztés szerint, amennyiben nem lesz többlet forrás, és az előszerződésben nem módosítják a vételárat, akkor az eladó várhatóan felfüggeszti a fejlesztést, mert "fedezet biztosítása nélkül saját kockázatára teljesítene". A minisztérium azt is hozzátette, hogy a felfüggesztés esetén a vételárnövekmény mellett várhatóan "további költség és kártérítés igénye is felmerülne az eladó részéről", ráadásul az érintett állami szervezetek továbbra is kénytelenek lennének a jelenlegi helyükön bérleti díjakat fizetni.
A 24.hu információi szerint időközben megszületett a kormánydöntés, amelyet a korábbiakhoz hasonlóan nem hoztak nyilvánosságra: a kormány pénzhiányra hivatkozva elutasította az előterjesztést, vagyis nem ment bele az áremelésbe.
A Garancsi-féle Market és a Tiborczhoz köthető Főnix Magántőkealap által jegyzett Dürer Befektetési (DB) Kft. 2022-ben a nyilvánosság kizárásával előzetes megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) arról, hogy a régi Dürer Kert helyén fejlesszen két irodaházat, ahová állami szervezetek költözhetnek majd be. Az MNV egy kormányrendelet alapján kapott felhatalmazást az állam képviseletére, miután a kabinet úgy döntött: 110 milliárd forintos keretet biztosít a projektre. A DB akkor 100 milliárdért vállalta el a rá eső részt, az összesen közel 60 ezer négyzetméteres irodaház felépítését.
A tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), az MNV, a Magyar Fejlesztési Bank és még tovább 11 állami szervezet költözik majd be a Dürer Parkba. Az MNV 2023 tavasza óta hat részletben közel 80 milliárd forintot előre ki is fizetett az épülő ingatlanokért. | https://hvg.hu/ingatlan/20240605_tiborcz-es-garancsi-megzsarolhattak-a-kormanyt-a-durer-parkkal-de-nem-jott-be | https://web.archive.org/web/20240605092814/https://hvg.hu/ingatlan/20240605_tiborcz-es-garancsi-megzsarolhattak-a-kormanyt-a-durer-parkkal-de-nem-jott-be | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-es-garancsi-erdekeltsege-megzsarolhatta-a-kormanyt-de-nem-jott-be | HVG | hungarian-news | 2024-06-05 08:01:00 | [
"Garancsi István",
"Tiborcz István"
] | [
"Dürer Befektetési Kft.",
"Főnix Magántőkealap",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"építőipar",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"kiemelt beruházás"
] | [] |
60,074 | A kormány a kampányhajrában küldött kampányszagú körlevelet a katolikus plébánosoknak | A kormány május 28-án, alig több mint egy héttel az európai parlamenti és önkormányzati választások előtt postázott ki egy olyan levelet a katolikus plébániáknak, melyben a kormánynak a Magyar Katolikus Egyház javára, illetve a katolikus értékrendszerbe illő intézkedéseire emlékeztette az egyházfikat. | A kormány május 28-án, alig több mint egy héttel az európai parlamenti és önkormányzati választások előtt postázott ki egy olyan levelet a katolikus plébániáknak, melyben a kormánynak a Magyar Katolikus Egyház javára, illetve a katolikus értékrendszerbe illő intézkedéseire emlékeztette az egyházfikat.
A levélhez mellékelték a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Soltész Miklós által május végén bemutatott, "Isten, áldd meg a magyart!" című füzetet, mely "a kormány és az egyházak közös eredményeit" ismertette. Így például
a nagyszabású templomépítési és felújítási programot,
azt a jelenséget, hogy "az egyházi jelenlét mértéke mind a köznevelésben, mind a szociális és gyermekvédelmi területen a többszörösére nőtt 2010 óta",
a házasságkötések számának 2010 óta történt megduplázását, az abortuszok számának megfeleződését és a válások számának harmadával való csökkenését
Ahogy azt a levelet csütörtökön ismertető Gulyáságyú Média megjegyzi, a kormány sem a születések számának tartós csökkenésével, sem pedig a magukat katolikusnak vallók húsz év alatti megfeleződésével nem büszkélkedett.
A füzet kísérőlevelében megbújik a választási prospektusok kötelező fordulata is, miszerint "a megkezdett munkát természetesen folytatni szeretnénk". | https://telex.hu/belfold/2024/06/13/soltesz-miklos-katolikus-plebanos-korlevel-kampany | https://web.archive.org/web/20240614030618/https://telex.hu/belfold/2024/06/13/soltesz-miklos-katolikus-plebanos-korlevel-kampany | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormany-a-kampanyhajraban-kuldott-kampanyszagu-korlevelet-a-katolikus-plebanosoknak | Telex | hungarian-news | 2024-06-13 19:09:00 | [] | [
"Miniszterelnökség"
] | [] | [
"egyház",
"átláthatóság",
"választások - népszavazás"
] | [] |
60,075 | Pénzért állított ki hamis igazolást egy orvos, közben a nemzetvédelmisek csapdájába szaladt bele | Egy budapesti főorvos 100 ezer forint kenőpénzért cserébe vizsgálat nélkül igazolta volna, hogy egy vietnámi „beteg” állapota nem engedi meg, hogy repülőgépre szálljon. Pedig vietnámi „beteg” nem létezett, mindez a Nemzeti Védelmi Szolgálat szervezett vizsgálati akciója volt, írj az MTI. Az orvos pénzbüntetést kapott. | Egy budapesti főorvos 100 ezer forint kenőpénzért cserébe vizsgálat nélkül igazolta volna, hogy egy vietnámi "beteg" állapota nem engedi meg, hogy repülőgépre szálljon. Pedig vietnámi "beteg" nem létezett, mindez a Nemzeti Védelmi Szolgálat szervezett vizsgálati akciója volt, írj az MTI. Az orvos pénzbüntetést kapott.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat 2023 áprilisában megbízhatósági vizsgálatot indított egy 54 éves, főorvossal szemben, aki egy budapesti ambulancián rendelt. A szolgálat azt ellenőrizte, hogy az orvos - akár pénzt is elfogadva - hajlandó-e valós betegség nélkül igazolni, hogy valaki kezelés alatt áll. A tárgyalótiszt elment az orvos rendelésére, és azt mondta neki, hogy egy vietnámi ügyfelét ki fogják toloncolni az országból, de ezt szeretné egy olyan orvosi igazolással késleltetni, amely szerint egészségügyi okból nem utazhat repülővel. A tiszt elmondta az orvosnak, hogy a vietnámi férfinak valójában nincs semmilyen egészségügyi problémája és nem is tud megjelenni a rendelésen, de az igazolásért cserébe 100 ezer forintot tud fizetni neki.
Az orvos erre azt válaszolt, "jól hangzik", de majd később megbeszélik, mivel tart attól, hogy nyomozás indulhat ellene és börtönbe kerülhet. Majd pár nap múlva egy kezelőlapot kitöltött angolul arról, hogy a vietnámi beteg repülésre alkalmatlan állapotban van, és a látszat kedvéért még egy gyógyszert is felírt neki. Az orvos vesztegetési pénzt ugyan nem fogadott el, a kötelezettségét azonban így is megszegte.
A Budapesti VIII. Kerületi Ügyészség közfeladati helyzettel visszaélés bűntettével vádolta meg, a bíróság 600 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá. | https://telex.hu/belfold/2024/06/14/budapesti-orvos-vietnami-beteg-nemzeti-vedelmi-szolgalat-lefizet-igazolas | https://web.archive.org/web/20240614090054/https://telex.hu/belfold/2024/06/14/budapesti-orvos-vietnami-beteg-nemzeti-vedelmi-szolgalat-lefizet-igazolas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzert-allitott-ki-hamis-igazolast-egy-orvos-kozben-a-nemzetvedelmisek-csapdajaba-szaladt-bele | Telex | hungarian-news | 2024-06-14 10:58:00 | [] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"egészségügy",
"hálapénz",
"NVSZ-vizsgálat"
] | [] |
60,076 | Szijjártó 16 milliárdot ígért egy brit cégnek egy magyar beruházásért, de Brüsszel közbelépett | 16 milliárd forinttal támogatott volna meg a magyar kormány egy olyan autóipari beruházást, amelyik enélkül is megvalósult volna. Ezért az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a tranzakciót és nem engedélyezte. | Tavaly szeptemberben avatták fel Felsőzsolcán a GKN Automotive Hungary Kft. gyárát. Az akkori híradások szerint az autóipari alkatrészeket előállító vállalat a BMW-t, a Mercedes-Benzt, a Suzukit és a Volkswagent fogja kiszolgálni és 1500 új munkahelyet teremt. A brit tulajdonú cég beruházásának bejelentésekor ott volt Szijjártó Péter külügyminiszter is, ez pedig azt jelenti, hogy a magyar állam is támogatást biztosít a cégnek. Szijjártó akkor nem akarta elmondani, hogy mekkora összegről van szó, arra hivatkozással, hogy csak akkor hozzák ezt nyilvánosságra, ha az Európai Bizottság is jóváhagyta az állami támogatást.
Az összeget most megtudhattuk, abból a közleményből, amelyben azonban az Európai Bizottság megtagadta a támogatás engedélyezését.
Az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Észak-Magyarországon létesített új autóipari alkatrészgyár megépítéséhez Magyarország által nyújtani tervezett támogatás nincs összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal. Ezért Magyarország nem nyújthatja a támogatást
- jelentette ki a brüsszeli testület. Kiderült: Magyarország 43,76 millió euróval, azaz közel 16 milliárd forinttal támogatná meg a brit céget.
Részletes vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem bizonyította, hogy a támogatásnak mérvadó szerepe volt a kedvezményezett azon döntésében, hogy beruházását Magyarországon valósítsa meg. Vagyis: a felsőzsolcai építkezés a magyar adóforintok nélkül is megtörtént volna, ennek ellenkezőjét a magyar kormány nem tudta bebizonyítani. Pedig a szeptemberi avató ünnepségen Szijjártó még azt mondta, hogy
A beruházásért erős nemzetközi verseny volt, amelyet Magyarország nyert meg.
A brüsszeli indokolásban az szerepel, hogy mivel az állami támogatásnak nem volt valódi "ösztönző hatása", és nem ösztönözte ténylegesen a GKN Automotive Hungary Kft.-t arra, hogy Észak-Magyarország régióban ruházzon be, a támogatás összeegyeztethetetlen az uniós állami támogatási szabályokkal, "ezért Magyarország nem nyújthatja a támogatást".
Részletes vizsgálatunk feltárta, hogy a Magyarország által a GKN Automotive Hungary Kft. számára nyújtani tervezett támogatás nincs összhangban az uniós állami támogatási szabályokkal, mivel egy olyan tevékenység költségeit támogatná, amelyet a vállalat mindenesetre Magyarországon végzett volna.
- fogalmazta meg ugyanezt kicsit másképpen Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnök. | https://hvg.hu/eurologus/20240611_szijjarto-16-milliardot-igert-egy-brit-cegnek-de-brusszel-kozbelepett | https://web.archive.org/web/20240615035356/https://hvg.hu/eurologus/20240611_szijjarto-16-milliardot-igert-egy-brit-cegnek-de-brusszel-kozbelepett | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szijjarto-16-milliardot-igert-egy-brit-cegnek-egy-magyar-beruhazasert-de-brusszel-kozbelepett | HVG | hungarian-news | 2024-06-11 17:19:00 | [
"Szijjártó Péter"
] | [
"BMW",
"GKN Automotive Hungary Kft.",
"Magyar Suzuki Rt.",
"Magyarország Kormánya",
"Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft.",
"Volkswagen-csoport"
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Felsőzsolca"
] | [
"EU",
"jármű / gépgyártás",
"tiltott állami támogatás"
] | [] |
60,077 | Újabb fordulat a Volvo-ügyben: Ötvenmilliót utalt a per elítéltje a fideszes Bánki Erik cégének számlájára | A Pécsi Ítélőtábla áprilisi döntése jelentős fordulatot hozott a pécsi Volvo-ügyben. A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte az elsőfokú kaposvári ítéletet, és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot. Akkori cikkünk részletesen beszámolt a dr. Krémer László által ismertetett végzésről és annak részletes indoklásáról, amelynek írásos változatát most megtekinthettük. Az alábbiakban ennek elemeit emeljük ki, mivel vannak olyan részletek, amelyek nem hangzottak el a tárgyaláson vagy nem kerültek bele előző cikkünkbe. | Olyan nagyszámú és olyan szintű problémák merültek fel, hogy nemcsak új eljárásról hoztak határozatot, de az ügyet rendkívüli módon nem is az első fokon eljáró Kaposvári Törvényszékre, hanem a Szekszárdi Törvényszékre továbbítják. A Pécsi Ítélőtábla háromfős tanácsát vezető dr. Krémer László által felolvasott indoklás szerint a tényállás teljes egészében feltáratlan maradt. A bíró arra is felhívta a figyelmet, hogy az elsőfokú tárgyaláson egyes tanúk kihallgatása formális volt, a vallomások nem feleltek meg az életszerűség követelményeinek, illetve az ellentmondásokkal sem szembesítették őket.De mi is az a Volvo-gate?Korábban számos cikkben foglalkoztunk az üggyel bővebben, de röviden a pécsi buszbeszerzési botrány lényege az, hogy amikor 2015-ben lecserélték a buszflottát, a városi tömegközlekedést fenntartó Tüke Busz több százmillió forinttal többet fizetett használt Volvo buszokért, mint az eredeti ajánlatban szerepelt. Az extra költség nagy része egy közvetítő cégnél landolt, amely valójában nem végzett érdemi munkát a folyamatban. Ennek eredményeképpen Pécsnek körülbelül 700-850 millió forintos kárt okoztak). A korrupciós pénzt Hollandiában próbálták tisztára mosni.Szerkesztőségünk kiderítette, hogy Dél-Dunántúl egyik, ha nem a legnagyobb korrupciós botrányában az akkori városvezetés részéről Csizmadia Péter, a Fidesz jelenlegi, pécsi polgármesterjelöltje is jócskán benne lehetett (későbbiekben hosszan taglaljuk, hogy miért gondoljuk így). Úgy tűnik a Fidesz csak olyan polgármesterjelölteket tud a helyieknek ajánlani, akiket számos botrány vesz körül (ugyanis Vári Attila, ex-polgármesterjelölt is tele volt hasonló ügyekkel)Mint lapunkban megírtuk, a per során több befolyásos kormánypárti politikust kihallgattak tanúként, többek között Bánki Eriket. A parlament gazdasági bizottságának elnöke azt vallotta, "koncertre ment" Amszterdamba abban az időben, amikor a Pécs városára nézve előnytelen üzlet megköttetett. Szóval "véletlenül" volt ott és akkor.A Volvo-botrányról és Csizmadia Péter felelősségéről ebben a cikkünkben írtunk részletesen: Csizmadia Péter felelőssége is felmerülhet Pécs legnagyobb korrupciós ügyébenEzek közül talán a legfontosabb, hogy tisztázni kell, az önkormányzat és a Tüke Busz vezetői, döntéshozói közül ki milyen információkkal rendelkezett a 3,5 milliárdos hitelfelvételről szóló közgyűlési döntés és a közbeszerzés kiírása előtt. Vizsgálni kell, volt-e köztük olyan, aki rosszhiszeműen, csalárd módon járt el a buszbeszerzés során. A bíróság szerint a több ponton problémás közbeszerzés bonyolítóinak tevékenységét is vizsgálni kell.A tények:november 25-26-án pécsi delegáció járt Hollandiában, hogy megtekintsék a Volvo Hollandia által eladásra kínált használt Volvo buszokat. A delegáció tagjai között volt P. István, a Tüke Busz akkori igazgató-helyettese és elsőrendű vádlott, aki a bírósági eljárás közben elhunyt; Á. Sándor, a Tüke Busz akkori igazgatója; Cs. András, későbbi másodrendű vádlott, aki állítása szerint akkor mint tolmács vett részt, de később 1,6 millió euró sikerdíjat kapott az ügyletből; valamint M. József Péter, a fideszes pécsi önkormányzat hivatalos gazdasági főtanácsadója és Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő közeli rokonaUgyanezen a megtekintésen részt vett Siebe P., későbbi negyedrendű vádlott, a Bus and Coach nevű holland mikrocég tulajdonos ügyvezetője, amely cég a pécsi önkormányzatnak 650 millió plusz költséget okozott. Az ítélőtábla szerint Siebe P. jelenléte teljesen indokolatlan volt, hiszen ekkor még nem született közgyűlési döntés a buszvásárláshoz szükséges hitelfelvételről, és a közbeszerzést is később írták ki. Jelenléte és a nyomozati anyagban szereplő egyéb tények (e-mailek, vallomások) arra utalnak, hogy a jelenlévők már ekkor tudták, hogy a Bus and Coach közbeiktatásával fog megvalósulni a buszvásárlás.A bíróság szerint alapvető fontosságú tisztázni, hogy a találkozó résztvevői ismerték-e a Volvo Hungária november 14-ei indikatív árajánlatát, amelyet november 18-án budapesti tárgyalás követett, amin részt vett a Tüke igazgató-helyettese, a cég más vezetői, és Cs. András is.A bírósági dokumentum szerint Piet T. és Siebe P. IV. r. vádlott már 2014. november 20-án tudta, hogy a Volvo Group The Nedherlands B. V. tulajdonában álló tömegközlekedési járművek a Bus&Coach Trade B. V. közvetítésével fognak a Tüke Busz Zrt.-hez kerülni. Nehezen képzelhető el, hogy a pécsi küldöttség tagjai, köztük P. István Péter I. r. vádlott, Cs. András II. r. vádlott, Á. Sándor vezérigazgató és dr. M. József Péter önkormányzati tanácsadó ne tudtak volna erről, hiszen Siebe P. jelenlétét semmi sem indokolta.A december 8-án írásban megismételt indikatív árajánlat lényegesen, több mint 600 millió forinttal alacsonyabb volt, mint amekkora összegű hitelfelvételt nem sokkal később megszavazott a pécsi közgyűlés a buszvásárlásra.Az ítélőtábla szerint tisztázni kell, hogy az önkormányzat különböző döntéshozói, például Páva Zsolt polgármester, vagy a hitelvetélről szóló előterjesztést készítő Girán János alpolgármester, továbbá a Tüke Busz vezetői milyen információk birtokában voltak, és ismerték-e a jóval alacsonyabb indikatív ajánlatot. | https://pecsistop.hu/regio/ujabb-fordulat-a-volvo-ugyben-otvenmilliot-utalt-a-per-eliteltje-a-fideszes-banki-erik-cegenek-szamlajara/528241 | https://web.archive.org/web/20240617090601/https://pecsistop.hu/regio/ujabb-fordulat-a-volvo-ugyben-otvenmilliot-utalt-a-per-eliteltje-a-fideszes-banki-erik-cegenek-szamlajara/528241 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujabb-fordulat-a-volvo-ugyben-otvenmilliot-utalt-a-per-eliteltje-a-fideszes-banki-erik-cegenek-szamlajara | Pécsi Stop | hungarian-news | 2024-05-31 00:00:00 | [
"Bánki Erik"
] | [
"Tüke Busz Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"közlekedés",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Tüke Busz Zrt. közbeszerzése"
] |
60,078 | Egy névtelen közérdekű bejelentés szerint szabálytalanságok történtek a Hírös Sportnál, Király József feljelentést tett | A Szövetség önkormányzati képviselője pénteken sajtótájékoztatón számolt be egy névtelen közérdekű bejelentésről, amelyet tudomása szerint minden képviselőnek elküldtek, és amelyben az áll, hogy a Hírös Sport Nonprofit Kft. jelenlegi ügyvezetése alatt szabálytalanságok, „gazdasági csalások” történtek az önkormányzati cégnél. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a bejelentő szerint az elmúlt fél évben az ügyvezető három gazdasági vezetőnek szüntette meg a munkaviszonyát, mert nem kívántak asszisztálni a szabálytalanságokhoz. | A Szövetség önkormányzati képviselője pénteken sajtótájékoztatón számolt be egy névtelen közérdekű bejelentésről, amelyet tudomása szerint minden képviselőnek elküldtek, és amelyben az áll, hogy a Hírös Sport Nonprofit Kft. jelenlegi ügyvezetése alatt szabálytalanságok, "gazdasági csalások" történtek az önkormányzati cégnél. A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a bejelentő szerint az elmúlt fél évben az ügyvezető három gazdasági vezetőnek szüntette meg a munkaviszonyát, mert nem kívántak asszisztálni a szabálytalanságokhoz.A Szövetség a Hírös Városért Egyesület csütörtök délután küldte ki meghívóját a péntek délelőtti sajtótájékoztatóra, amelyen a KecsUP-on kívül még a Rádió 1 Gong munkatársa vett részt.Király József elmondta, május 16-án egy közérdekű bejelentést kapott postai úton. Később kérdésünkre hozzátette, a képviselői irodájába, a Katona József térre címezték a levelet, de úgy tudja, a Városházára valamennyi képviselőnek elküldték ugyanezt a névtelen bejelentést. Sőt, a megszólítás alapján - "Tisztelt képviselők és egyéb tisztviselők!" - szerinte még mások is megkaphatták.A levelet Király József ugyan egy pillanatra felmutatta a sajtótájékoztatón, de nem azt olvasta fel, hanem a Kecskeméti Rendőrkapitányságon az ügyben tett feljelentését. Mint kijelentette, a levél részleteinek kivizsgálása már a nyomozóhatóság feladata.A Szövetség politikusa kifejtette: a bejelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a Hírös Sport Nonprofit Kft. "jelenlegi ügyvezetése alatt olyan szabálytalanságok - ahogy a névtelen bejelentő fogalmaz, ‘gazdasági csalások’ - történtek, melyek kivizsgálása indokolt"."A bejelentés szerint az elmúlt fél évben az ügyvezető három gazdasági vezetőnek szüntette meg a munkaviszonyát, tekintettel arra, hogy nem kívántak asszisztálni, közreműködni a szabálytalanságokban. Bejelentés alapján a fentiek alátámasztására számos terhelő bizonyíték áll rendelkezésre a levél szerint" - mondta Király József.A feljelentésben kérte a Kecskeméti Rendőrkapitányságot, hogy ha a tényállás alapján megalapozottnak találják, folytassák le a nyomozást, méghozzá soron kívül.A felügyelőbizottságot ilyen ügy miatt nem hívták összeKirály József kérdésünkre sem kívánta részletezni a névtelen bejelentés tartalmát. Arról is érdeklődtünk, hogy a Szövetség megkereste-e leírt szabálytalanságok okán a cég vezetését vagy felügyelőbizottságát, mi igaz ebből, mit reagálnak rá.A képviselő elmondta, megkérdezte a Hírös Sport felügyelőbizottságának Szövetség által delegált két tagját, tudnak-e valamit a közérdekű bejelentésben írt szabálytalanságokról, de a válaszuk nemleges volt. A felügyelőbizottságot nem hívták össze rendkívüli ügyek miatt.Az ügyhöz még annyit tett hozzá Király József, hogy az utóbbi időben az önkormányzat nem reagál megkereséseire, és azt kérik, közérdekű adatigénylést adjon be, amit képviselőként méltatlannak talál.Egyelőre válaszok nélkül maradtak kérdéseinkAz ügyben megkerestük a megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztályát, beérkezett-e Király József feljelentése, lesz-e nyomozás. Egyelőre nem válaszoltak.Írtunk Kispál Balázsnak, a cég ügyvezetőjének, és megkérdeztük, mit szól a sajtótájékoztatón elhangzottakhoz, történtek-e szabálytalanságok, gazdasági bűncselekmények ügyvezetése alatt, valóban megszüntette-e több gazdasági vezető munkaviszonyát, és ha igen, miért került erre sor? Péntek délelőtt elküldött kérdéseinkre az ügyvezető eddig nem reagált.Szintén megkerestük emailben Nemcsik Mátyást, a Hírös Sport kommunikációs és marketing osztályvezetőt - aki egyben a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője és a mostani választáson is képviselőjelöltje a kormánypártoknak -, miként vélekedik a sajtótájékoztatón elhangzottakhoz, és van-e tudomása arról, hogy történtek-e a cégnél szabálytalanságok, gazdasági bűncselekmények? De Nemcsik Mátyás sem válaszolt.Küldtünk még megkeresést Kecskemét két, gazdasági társaságokkal foglalkozó alpolgármesterének, Gaál Józsefnek és Homoki Tamásnak, az önkormányzat tud-e a névtelen bejelentés alapján Király József által nyilvánosságra hozott, Hírös Sportnál történt szabálytalanságokról, de egyik alpolgármestertől sem kaptunk egyelőre tájékoztatást."A Fidesz hálójában vergődik" a cég Király szerintKirály József a sajtótájékoztatón azt is kijelentette, hogy a Hírös Sport Kft. megítélése szerint a "Fidesz hálójában vergődik", mert "két regnáló képviselője" is dolgozik a cégnél. Nemcsik Mátyáson kívül még Jánosi Istvánt említette - ő szintén a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője és a mostani választáson is képviselőjelöltje is, emellett sportügyekért felelős tanácsnok és a Hírös Sport Nonprofit Kft. sportszakmai vezetője is. Az is elképzelhető, hogy a kettőből három munkatárs lesz, ha a választáson Gál Zsombor, a Fidesz-KDNP jelöltje - egyben a Hírös Sport Nonprofit Kft. marketingese - is bejut a testületbe.Király József szerint "elgondolkodtató", hogy a Hírös Sport munkatársai miért nem jelezték a közgyűléseken a céggel kapcsolatos döntéshozataloknál, hogy "valamilyen módon érintettek a témában, és nem kívánnak szavazni. Erre az elmúlt időszakban soha nem került sor".A Szövetség politikusa még Nemcsik Mátyás kommunikációs és marketing munkáját is kritizálta."Nézzék meg, hogy a weblapjuk hogyan néz ki, és aztán utána el kell azon gondolkodni, hogy egyáltalán ezek az emberek érdemesek-e arra, hogy fizetést kapjanak ennél a cégnél" - mondta Király József.Megnéztük, az oldalon például a hírek valóban nem nagyon pörögnek, az idei évben összesen kettő jelent meg - két álláshirdetés, és érdekes, hogy az egyikkel mérlegképes könyvelőt keresnek.A sajtótájékoztatón Király József kitért még a Domb Beach üzemeltetőváltásának elég nagy visszhangot kiváltó ügyére, ezzel a témával külön cikkben tervezünk majd foglalkozni. | https://kecsup.hu/2024/06/egy-nevtelen-kozerdeku-bejelentes-szerint-szabalytalansagok-tortentek-a-hiros-sportnal-kiraly-jozsef-feljelentest-tett-unikum | https://web.archive.org/web/20240617090152/https://kecsup.hu/2024/06/egy-nevtelen-kozerdeku-bejelentes-szerint-szabalytalansagok-tortentek-a-hiros-sportnal-kiraly-jozsef-feljelentest-tett-unikum | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egy-nevtelen-kozerdeku-bejelentes-szerint-szabalytalansagok-tortentek-a-hiros-sportnal-kiraly-jozsef-feljelentest-tett | Kecsup | hungarian-news | 2024-06-01 00:00:00 | [
"Nemcsik Mátyás"
] | [
"Hírös Sport Nonprofit Kft."
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Kecskemét"
] | [
"sport",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
60,079 | Tiborcz üzlettársa járt jól a Quaestor-ügyfelek kártalanítása helyett? | A felszámolók Tarsoly Csaba szerint elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így csak közismert vállalkozók jártak jól. | A felszámolók Tarsoly Csaba szerint elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól ezek felvásárlásával, pedig lett volna esély a teljes megtérülésre.Mi történt? Hamarosan ítélet születik az úgynevezett Quaestor-botrány ügyében. A per fővádlottja, a 77 milliárd forintos csalással vádolt Tarsoly Csaba a Blikknek azt nyilatkozta, szerinte lett volna esély a Quaestor-ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülésére.Mit mond pontosan a vádlott? Az egykori Quaestor-vezér szerint az ügyfelek kötvénybefektetésének teljes megtérülését a cég ingatlanjai, például a Győri ETO komplexuma fedezte volna."Ehelyett a felszámolók elkótyavetyélték a lefoglalt ingatlanokat, beruházásokat, így közismert vállalkozók és cégeik jártak jól ezek felvásárlásával. Sajnálatos, hogy mindezt nem vizsgálta ki a vádhatóság"- mondta Tarsoly, aki több lefoglalt ingatlant is felsorolt, amelyek szerinte messze áron alul kerültek az új tulajdonosaikhoz, miközben ő két éven át előzetes letartóztatásban volt. Úgy véli, ezekben az ügyekben akár hűtlen kezelés miatt is indulhat még eljárás.Mit lehet erről tudni? Az állami felszámoló cég 2021 utolsó napjaiban hirdette meg árverésre a Quaestor-csoport sokáig bűnügyi zár alatt tartott győri ingatlanait, az ETO-stadiont és a körülötte kiépített létesítményeket, majd összesen 10 milliárd forint kikiáltási áron el is adta azokat. Az NRN az árverésen két csomagba pakolva verte dobra az akkor még külön-külön nyilvántartott ingatlanokat. A nagyobbik csomagot, benne hat ingatlannal, 8,2 milliárdos kikiáltási áron hirdették meg. Közülük három elem volt igazán értékes:a 14 ezer férőhelyes futballstadion, 1,3 milliárdért,az ETO Park bevásárlóközpont, 4,7 milliárdért,és az ETO Hotel, 1,7 milliárdért.A kisebbik, két darabból álló csomagot 1,85 milliárd forintért hirdették, és az edzőközpont egyik kevésbé értékes része mellett egy óriási, a plázát, a hotelt és a stadiont körülölelő parkoló volt benne. Az árverést 2022 januárjában tartották meg, a csomagokra egy-egy érvényes ajánlat érkezett, egy kicsi, bevétellel nem rendelkező cégtől, a Paár Attila, Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak korábbi üzlettársa tulajdonában lévő Barlinek Kft.-től. A cég végül csak a nagyobb csomagot vette meg, ám miután papíron 8,2 milliárdos ajánlattan nyert a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. (NRN) árverésén, | https://forbes.hu/uzlet/kartalanitas-tarsoly-csaba-tiborcz-istvan-paar-attila/ | https://web.archive.org/web/20240617100017/https://forbes.hu/uzlet/kartalanitas-tarsoly-csaba-tiborcz-istvan-paar-attila/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborcz-uzlettarsa-jart-jol-a-quaestor-ugyfelek-kartalanitasa-helyett | Forbes | hungarian-news | 2024-06-03 00:00:00 | [
"Paár Attila",
"Tarsoly Csaba",
"Tiborcz István"
] | [
"Barlinek Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft.",
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft."
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"ingatlan",
"felszámolás - végelszámolás"
] | [
"Quaestor botrány"
] |
60,080 | Véget érhetnek a raktárakban porosodó lélegeztetőgépek hányattatásai | Finisbe fordult a választási kampány, amit onnan is lehet tudni, hogy Dunát lehetne rekeszteni a kormányzat által közölt jó hírekkel. Most például Takács Péter, egészségügyért felelős államtitkár örvendeztette meg a raktárakban porosodó lélegeztetőgépekért aggódó embereket azzal, hogy eldőlt a Covid-járvány idején mintegy 300 milliárd forintért vásárolt berendezések sorsa. | Ahogyan arról a Hírklikk is beszámolt, Takács államtitkár elmondása szerint a beszerzett lélegeztetőgépek különböző tudásszintűek. "Vannak olyanok, amelyek az intenzív osztályos igénybevételnek, illetve az ottani elvárásoknak megfelelnek. Ezek nagy része most is kórházaknál van, tehát a régebbi gépeket lecseréltük, a régieket leselejteztük, az újak pedig beálltak" - közölte az államtitkár, aki hozzátette, hogy "a gépek egy része kisebb tudásszintű, ezek non-invazív légzéstámogatásra alkalmas berendezések, amelyekre külön terve van a kormánynak. Ezeket most a Bay Zoltán Kutatóintézet bevonásával vizsgáljuk, hogy miként lehet úgy átalakítani, hogy 77 ezer alvási apnoés honfitársunknak természetben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tudja odaadni." Takács szerint a kutatóintézet bevonásával a lélegeztetőgépek jelentős részét jó eséllyel át tudják alakítani az alvási apnoés betegek támogatására. (Az alvási apnoe egy potenciálisan súlyos alvászavar:a légzés alvás közben időről-időre abbamarad, majd újra elindul - a szerk.)Értelmezzük a fentieket: az évek óta raktárakban fekvő, drága pénzen tárolt és őrzött lélegeztető gépek jelentős részét át lehet alakítani oly módon, hogy azok használhatóvá váljanak. Vagyis, miután a kampány befutójában vagyunk, a kormány felelős gazdaként kíván mutatkozni, ezért bizonygatja, hogy jó gazdája az egészségügynek, szó sincs arról, hogy gondatlanul, ne adj' isten, hűtlenül kezelné és pazarolná az adófizetők pénzét.A helyzet azonban távolról sem annyira rózsás, mint amilyennek a kormányzat állítja. 2023 októberében derült ki, hogy egy gödöllői raktárban mintegy 12 ezer lélegeztetőgépet - 7414 darab invazív és 4731 darab nem invazív berendezést - tárolnak. (Csak maga a tárolás költsége havi bruttó 82 és fél millió forint.) Az idén februárban a méregdrágán - eredetileg darabonként 10 760 000 forintért vásárolt - lélegeztetőgépeket töredékáron árverésre bocsátották, ám az akció nem járt sikerrel.A történet azonban ennél is jóval szaftosabb. A Covid-járvány kitörésekor Orbán Viktor büszkén jelentette be, hogy lélegeztetőgépek beszerzése céljából "portyázókat és fürkészeket" küldtünk a világ minden tájára. A magyar állam a Covid-járvány idején összesen 300 milliárd forintot költött a foloslegesen nagyszámú és többnyire használhatatlan berendezésekre. Ebből az összegből mintegy 176 milliárd forint a Vinod Sekhar maláj üzletember tulajdonában lévő GR Technologies nevű cégnél landolt.Vinod Sekhar egy időben sokat szerepelt a nemzetközi médiában, mégpedig azért, mert a korabeli sajtóhírek szerint lenyúlta az ismert filmsztár, Bruce Willis kétmillió dolláros befektetésének mintegy felét. Ez a csúnya folt azonban nem tántorította el a Szijjártó Péter vezette, s a magyar érdekeket minden másnál előbbre valónak tartó Külügyminisztériumot, hogy üzletet kössön ezzel a nem teljesen makulátlan előéletű személlyel. Nem kizárt, hogy azért döntöttek Vinod Sekhar mellett, mert abból indultak ki, hogy bár a maláj úr csúnyán átverte ugyan Bruce Willist, ám mindenkinek jár egy újabb esély, hogy bizonyíthassa, jó útra tért.Vinod Sekhar egyébként a magyar kormánnyal szemben korrektül járt el, amit megígért, azt teljesítette: a vállalt határidőre és az előre kialkudott - a világpiaci árnál magasabb - áron leszállította a lélegeztetőgépeket. Az pedig már tényleg nem az ő sara, hogy ezen gépek nagy többségére szerencsére nem volt szükség. (A járvány elmúltával - leszámítva azt a néhány tucatot, amelyet sikerült baráti országoknak elajándékozni - a berendezések nagy része raktárba került.)Nem tudni, hogy a maláj üzletembernek mekkora volt a haszna az ügyleten - az ilyen adatok az üzleti titkok világába tartoznak -, ami biztos, hogy nem sokkal az üzlet nyélbe ütése után Sekhar úr egy luxusjachtot és egy Bombardier magánrepülőgépet vásárolt. A Transparency International már akkor kérte, hogy a minisztérium hozza nyilvánosságra a magyar állam számára nem igazán előnyös, ám Sekhar úr cége számára tisztes hasznot hozó szerződés részleteit, de erre csak később, a Kúria döntése után nyílt lehetőség.Orbán Viktor kormánya, mint számos más alkalommal, ezúttal is a választópolgárok szelektív memóriájában bízik. Abban, hogy csak a szépre emlékeznek, vagyis arra, hogy annyi eltékozolt év és pénz után véget érni látszik a portyázók és fürkészek által a világpiaci árnál drágábban vásárolt lélegeztetőgépek kálváriája. | https://pecsistop.hu/kozelet/veget-erhetnek-a-raktarakban-porosodo-lelegeztetogepek-hanyattatasai/528270 | https://web.archive.org/web/20240617100114/https://pecsistop.hu/kozelet/veget-erhetnek-a-raktarakban-porosodo-lelegeztetogepek-hanyattatasai/528270 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/veget-erhetnek-a-raktarakban-porosodo-lelegeztetogepek-hanyattatasai | Pécsi Stop | hungarian-news | 2024-06-03 00:00:00 | [] | [
"GR Technologies",
"Külgazdasági és Külügyminisztérium"
] | [] | [
"egészségügy",
"covid-19",
"lélegeztetőgép"
] | [
"A Külügyminisztérium lélegeztetőgép-beszerzései"
] |
60,081 | Vizsgálja a feljelentést a rendőrség a Hírös Sport ügyében | Válaszolt megkeresésünkre a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Király József által múlt héten a Hírös Sport Nonprofit Kft. ügyében tett feljelentéssel kapcsolatban. Mint megírtuk, a Szövetség önkormányzati képviselője egy névtelen közérdekű bejelentésről számolt be, amelyben az áll, hogy a Hírös Sport jelenlegi ügyvezetése alatt szabálytalanságok, „gazdasági csalások” történtek az önkormányzati cégnél. | Válaszolt megkeresésünkre a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Király József által múlt héten a Hírös Sport Nonprofit Kft. ügyében tett feljelentéssel kapcsolatban. Mint megírtuk, a Szövetség önkormányzati képviselője egy névtelen közérdekű bejelentésről számolt be, amelyben az áll, hogy a Hírös Sport jelenlegi ügyvezetése alatt szabálytalanságok, "gazdasági csalások" történtek az önkormányzati cégnél.A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a bejelentő szerint az elmúlt fél évben az ügyvezető három gazdasági vezetőnek szüntette meg a munkaviszonyát, mert nem kívántak asszisztálni a szabálytalanságokhoz.Király József elmondta, múlt hét csütörtökön, azaz május 30-án feljelentést tett, és kérte a Kecskeméti Rendőrkapitányságot, hogy ha a tényállás alapján megalapozottnak találják, folytassák le a nyomozást, méghozzá soron kívül.Azt is hozzátette a Szövetség képviselője, hogy tudomása szerint a névtelen közérdekű bejelentést minden helyi képviselőnek elküldték.Az ügyben még pénteken megkerestük a megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztályát, beérkezett-e Király József feljelentése, lesz-e nyomozás. Hétfőn kaptunk választ, eszerint valóban május 30-án érkezett be a feljelentés, "melyet a rendőrség büntetőeljárás keretében vizsgál".A Hírös Sporttól azóta sem kaptunk válaszokat kérdéseinkre.Egy névtelen közérdekű bejelentés szerint szabálytalanságok történtek a Hírös Sportnál, Király József feljelentést tett | https://kecsup.hu/2024/06/vizsgalja-a-feljelentest-a-rendorseg-a-hiros-sport-ugyeben-unikum/ | https://web.archive.org/web/20240617100410/https://kecsup.hu/2024/06/vizsgalja-a-feljelentest-a-rendorseg-a-hiros-sport-ugyeben-unikum/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalja-a-feljelentest-a-rendorseg-a-hiros-sport-ugyeben | Kecsup | hungarian-news | 2024-06-03 00:00:00 | [
"Király József"
] | [
"Hírös Sport Nonprofit Kft."
] | [] | [
"sport",
"gazdálkodás",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [] |
60,082 | A közadatigénylések valósága: jogsértő Lázár-minisztérium és az adatvédelmi hatóságra magasról tojó Rogán-kabinetiroda | Két példán keresztül mutatjuk be, miként működik az állam, hogyan pazarolja az adófizetői pénzt pereskedésre, és hogyan titkolózik védhetetlen ügyekben. | Két példán keresztül mutatjuk be, miként működik az állam, hogyan pazarolja az adófizetői pénzt pereskedésre, és hogyan titkolózik védhetetlen ügyekben.
"Március elsejével a magyar közlekedés ügyében új időszámítás kezdődik. Olcsó szolgáltatás, mindenki számára egyenlő és egységes hozzáférés, és természetesen jó minőségű szolgáltatásokra való törekvés. Van Magyarországon 700 ezer olyan gyerek, aki 6 és 14 év közötti, akiknek díjmentes lesz az utazás" - március elsejével alakultak át a közösségi közlekedés tarifái, ezt az Építési és Közlekedési Minisztérium minisztere, Lázár János jelentette be videójában. Lázár felváltva használja a kedvezmények kapcsán a díjmentes és ingyenes szavakat, ami valójában annyit jelent: az utazó helyett más fizet.
Márpedig fizetni kell, mert sem a vasutas, sem a buszvezető nem dolgozik ingyen, a járműveket tankolni kell, karbantartani. Ehhez pénzre van szükség, vagyis, ha a kormány díjmentességről, ingyenes utazásról beszél, akkor annyit tesz: kevesebb bevétele lesz a jegyekből, bérletekből a MÁV-nak, vagy éppen a Volánnak. Az, hogy a lakosságnak jó, hogy a szolgáltatásért nem kell fizetni, nem vitás, hiszen ki ne örülne az ingyen fagyinak. Legfeljebb másképp szedik be az árát, erről többször írtuk a rezsicsökkentésnek nevezett árbefagyasztás kapcsán.
Nem tudja a minisztérium, de ha a bíróság kéri, mégiscsak tudja
Hogy mégis mibe kerül az adófizetőknek a kormány új tarifarendszere, ezt akartuk megtudni az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. Azért Lázárék minisztériumától, mert ők bocsátották társadalmi egyeztetésre az ezzel kapcsolatos dokumentumokat. A közadatigénylésünk mégsem volt sikeres, mert az ÉKM szerint "az Építési és Közlekedési Minisztérium nem tekinthető az Infotv. 3. § 9. pontja szerinti adatkezelő szervnek."
Vagyis nekik nincs az új közösségi közlekedési tarifarendszer kapcsán keletkezett előkészítő iratuk, nincs semmi a bevételek tervezéséről, valamint arról sem tudnak mit mondani, hogy a tarifarendszer okozta változásokra milyen tervet készítettek, kell-e többlet állami finanszírozás.
Ugye, hihetetlen, hogy pont a minisztériumnál ne tudnának ezekről? Mi sem hittük el, bepereltük őket. A mindössze egykörös tárgyalás egyezséggel végződött, mindent ki kell adniuk. Néhány részletet azért bemutatunk, hogyan zajlik egy ilyen tárgyalás. Merthogy kiderült, a minisztérium mégiscsak adatkezelő.
De mielőtt erre rátérünk, idézzük fel a CÖF-CÖKA egyik sajtótájékoztatóját. A közpénzzel kitömött álcivil szervezet vezetője azt sérelmezte, hogy "Az Átlátszó ugyanis több mint 24 ezer adatigénylést valósított meg, és tette böngészhetővé az adatokat bárki számára, így azok külföldi érdekeket is szolgálhatnak".
Csizmadia László szerint az adatok kikérése "nem olcsó mulatság az adófizetőknek, ráadásul mindez legtöbbször ellenzéki pártérdekeket szolgál". Továbbá "a közérdekű adatokat nem kell eltitkolni, de kijelentjük, hogy azok nyílt átadása külföldi érdekeltségeknek megkérdőjelezhetik az adatkikérés igazolhatóságát" - mondta Csizmadia László, hozzátéve: a több tízezres adatigénylést közpénz-pazarlásnak tartják, "főleg akkor, ha az eredményessége erősen vitatott."
Azt, hogy a közadat megismerhető, törvény biztosítja. A kormány az uniós pénzekért cserébe az Európai Bizottság kérésének megfelelően könnyített a közérdekű adatok megismerhetőségén. "Az összes állami szerv szerződését egy közös felületre töltik majd fel, a közérdekű adat kiadása iránti pereket pedig felgyorsítják." A feltöltés meglehetősen szellős.
Annak is egyszerű oka van, hogy közadatot kérünk, mivel a minisztériumok nem válaszolnak újságírói megkeresésre. A CÖF-CÖKA állításával szemben nem a közadat kiadása, hanem annak eltitkolása kerül adófizetői pénzbe, ezt mutatja a perünk is.
Az ÉKM ellen indított ügyben a bíróság nem hitte el, hogy a minisztérium nem rendelkezik az adatokkal. A mindössze 1 óra 45 perces tárgyaláson a minisztérium jogtanácsosa úgy fogalmazott, "Amennyiben a Tisztelt Bíróság kitágító módon értelmezi az adatkérést, úgy a rendelkezésre álló valamennyi iratot megkereshetjük és ki tudjuk adni".
Vagyis a minisztérium messze nem jóhiszeműen járt el. A jogtanácsos foglalkoztatása szintén pénzbe kerül, amit az adófizetők állnak. Ugyanúgy az adófizetők állták azt is, amikor Lázárék a tram-train megvalósíthatósági tanulmányát akarták eltitkolni, azt a pert is megnyertük.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda gyakorlata évek óta probléma
És nem csak az ÉKM jogsértő. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda sem szereti bemutatni, mire megy el a pénz. Csak betekintést engedtek azokba a Balásy Gyula-féle szerződésekbe, melyekből kiderült, rövid idő alatt 16,6 milliárd forint közpénz vándorolt a kormánymédiához társadalmi célú reklámként.
Mivel ott sem adták ki az adatokat és csak az iratokba való betekintésre adtak lehetőséget, így a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk. A Péterfalvy Attila vezette szervezet állásfoglalásában leírta, "korábban hasonló tárgyban már született egy állásfoglalás, amelyben a Hatóság felszólította a Kabinetirodát, hogy változtasson gyakorlatán az adatigénylések teljesítésének módjával, illetve a betekintési jegyzőkönyvekben kezelt személyes adatokkal kapcsolatban."
Majd megállapította, hogy
"a Hatóság rendelkezésére bocsátott adatok alapján az információszabadság aránytalan korlátozását jelenti, ha közérdekű adatigénylésre válaszul jogszerű hivatkozási alap és az Infotv. szerinti jogalapot figyelmen kívül hagyva kizárólag betekintési lehetőséget biztosít az Ön számára a Miniszterelnöki Kabinetiroda".
Majd a többszöri állásfoglalás után mit tesz a kabinetiroda? Újabb adatigénylésünkre korlátozó módon ismét csak betekintést enged. Ez egyébként megint csak adófizetői pénzpazarlás, hiszen az iratokat - melyek elektronikusan is megvannak - kinyomtatva egy irodába cipelik, ott két állami tisztviselő órákon át azt nézi, ahogy mi jegyzetelünk, mert sem fotózni, sem más módon nem engedik az adatokat rögzíteni. Utána persze minden megy vissza az irattárba, az önök pénzén.
Magyar Nemzet: "A közérdekű adatigénylésünkre megküldött adatokból", "közérdekű adatigényléssel fordultunk a budavári önkormányzathoz", "Simó Károly emlékeztetett arra, hogy hónapokkal ezelőtt fordult közérdekű adatigényléssel Érd baloldali polgármesteréhez". Három cím, ami közérdekű adatigénylésről szól a kormánypárti lapban. Vagyis az adatok éppúgy közérdekűek a kormánypártnak, mint az attól független újságíróknak.
Vagyis a CÖF-CÖKA állításával szemben nem az adatok kikérése kerül sokba, hanem azok eltitkolása. A két esettel kapcsolatban megkerestük Csizmadia Lászlót. Megkérdeztük:
A CÖF-CÖKA véleménye szerint melyik a drágább: az adatokat kiadni, vagy ügyvédi irodákat fizetni és a vesztes pernél a perköltséget adóforintokból kifizetni?
Ha önök szerint nem kell az adatokat titkolni, mit gondolnak az Építési és Közlekedési Minisztérium, valamint a Miniszterelnöki Kabinetiroda gyakorlatáról? Tervezik-e, hogy felszólítják az állami adatkezelőket, hogy jogszerűen működjenek?
Továbbá a Magyar Nemzet cikkei kapcsán megkérdeztük azt is, hogy vajon a kormánylap közérdekű adatigénylései szolgálhatnak-e külföldi érdekeket. De nem válaszoltak.
Segesvári Csaba
Címlapkép: Átlátszó montázs | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/05/27/a-kozadatigenylesek-valosaga-jogserto-lazar-miniszterium-es-az-adatvedelmi-hatosagra-magasrol-tojo-rogan-kabinetiroda/ | https://web.archive.org/web/20240528013823/https://atlatszo.hu/kozadat/2024/05/27/a-kozadatigenylesek-valosaga-jogserto-lazar-miniszterium-es-az-adatvedelmi-hatosagra-magasrol-tojo-rogan-kabinetiroda/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozadatigenylesek-valosaga-jogserto-lazar-miniszterium-es-az-adatvedelmi-hatosagra-magasrol-tojo-rogan-kabinetiroda | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-05-27 00:00:00 | [] | [
"Építési és Közlekedési Minisztérium",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda"
] | [] | [
"háttér",
"ítélet/döntés",
"átláthatóság",
"civilek",
"közigazgatás hallgatása",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"közadat"
] | [] |
60,083 | Elhallgatta a CÖF-nek adott támogatást egy állami cég, de most lebuktak | 2022-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy 2021-ben egyszer adtak pénzt a CÖF mögött álló alapítványnak. Az idei hasonló adatigénylésünkre viszont már nem egy, hanem két támogatás adatait mutatták meg. Korábban direkt eltitkolták a másikat? Vagy csak elfelejtették? Netán van még több is, amit eddig nem mutattak meg? Az biztos, hogy felmerülhet a közérdekű adattal való visszaélés gyanúja. | 2022-ben a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) azt válaszolta az adatigénylésünkre, hogy 2021-ben egyszer adtak pénzt a CÖF mögött álló alapítványnak. Az idei hasonló adatigénylésünkre viszont már nem egy, hanem két támogatás adatait mutatták meg. Korábban direkt eltitkolták a másikat? Vagy csak elfelejtették? Netán van még több is, amit eddig nem mutattak meg? Az biztos, hogy felmerülhet a közérdekű adattal való visszaélés gyanúja.
Az állam 100%-os tulajdonában lévő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) felett az állam tulajdonosi jogait a nemzetpolitikáért felelős miniszter gyakorolja. Ezt a tisztséget 2010 óta Semjén Zsolt tölti be a kormányban, vagyis közvetlenül ő felügyeli a BGA-t, ami a Fideszhez közeli álcivil szervezeteket támogatja.
A közpénzből gazdálkodó szervezeteket az Infotörvény kötelezi arra, hogy közzétegyék a működésükkel összefüggő alapvető adatokat. Például az általuk meghozott döntéseket, a vezetők elérhetőségét és fizetését, valamint az 5 millió forintot elérő szerződéseik listáját. Ha pedig valaki olyan közérdekű adatot kér tőlük, ami nincs fent a honlapjukon, akkor ugyanezen törvény értelmében kötelesek válaszolni neki.
Megéri betartani az erről szóló jogszabályt, ugyanis aki közérdekű adatot eltitkol vagy meghamisít, az a Büntető Törvénykönyv 220. § (1) értelmében 2 év börtönt is kaphat. Nem is nagyon szokták ezt kockáztatni az adatgazdák, vagy legalábbis még nem nagyon sikerült őket rajtakapni ilyesmin. Egészen mostanáig.
2022-ben egyszeri támogatásról számoltak be
Nagyjából pont két évvel ezelőtt számoltunk be arról, hogy közadatigénylésben kérdeztük a Miniszterelnökséget és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t (BGA) arról, hogy mennyi támogatást adtak 2021 eleje óta a CÖF alapítványának (Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány, CÖKA) és pontosan mikor, illetve mire.
Adatigénylésünk apropója egy 2022. februári CÖF-ös rendezvény (pódiumbeszélgetés Európa civil ereje - az Európai Unió civiljei címmel) volt, amelynek a meghívóján a Miniszterelnökség és a BGA logója szerepelt alul, ahol a támogatókat szokás feltüntetni.
Akkor a BGA azt közölte, hogy egy alkalommal 3 millió forintos támogatást adott a CÖF alapítványának 2021-ben.
Méghozzá egy 2021. december 31. napján kiadott támogatói okirat alapján "az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozathoz kapcsolódó rendezvények támogatása céljából". Az állami cég mellékletben elküldte a támogatói okiratot, valamint az annak mellékletét képező költségtervet és szakmai programot is. Az okirat szerint a CÖKA támogatási kérelmet nyújtott be a BGA Zrt.-hez, az pedig jóváhagyta a kérvényt.
Most már kétszeri támogatást mutattak 2021-ből
Mivel a CÖF mostanság minden korábbinál jobban egy önkéntes rendőrbe oltott adó- és pénzügyi ellenőrnek képzelve magát "vizsgálja" és fenyegeti a neki meg a kormánynak nem kedves civil szervezeteket, ismét elkezdtünk foglalkozni a pénzügyeivel.
Ennek keretében több állami szerv és cég közérdekű adatait átnéztük, hisz a korábbi években többen is finanszírozták már közpénzből a Fidesz-kormányt felvonulásokkal, előadásokkal, nyilatkozatokkal, plakátokkal és minden más módon nyíltan támogató Civil Összefogás Fórum (CÖF) háttérszervezetét, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt (CÖKA).
2016-ban az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek tolta meg 508 millió forint közpénzzel a CÖF-CÖKA kormánypárti munkáját, majd 2020-ban 170 milliót kaptak az állami tulajdonú lottóvállalat, a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől. 2021-ben 25 millió forintot adott nekik a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank és még 40 milliót a Szerencsejáték leánycége, ami 2022-ben is támogatta őket 70 millióval.
A BGA honlapján nem túl sok közérdekű adat van, ezért az állami cégnek közadatigénylést adtunk be, amiben majdnem ugyanazt kérdeztük, mint két éve: mennyi támogatást adtak a CÖF alapítványának 2019-től mostanáig.
A korábbi adatigényléssel ellentétben a BGA most nem küldött semmit, hanem 15 nap hosszabbítás után azt közölte, hogy személyesen, iratbetekintés során tudják megmutatni a kért támogatások listáját és a kapcsolódó dokumentumokat. A 2024. április 17-én beadott adatigénylésből így csak bő 1 hónappal később lett valami: május 21-re sikerült legyeztetnünk az iratbetekintést.
Ott pedig egyértelművé vált, hogy valami nem stimmel a BGA Zrt.-nél. A pünkösd utáni kedd délutánjára megbeszélt találkozón az állami cég I. kerületi székházában ugyanis csupán pár oldalnyi dokumentumot mutattak be. Ezeket nyilvánvalóan el tudták volna küldeni e-mailben is, de inkább húzták az időt. A helyszínen sem adták oda őket, és nem is fotózhattuk le a papírokat, csak jegyzetelhettünk róluk.
A most látott iratok szerint a BGA két alkalommal nyújtott támogatást 2021-ben a CÖF alapítványának, 2, továbbá 3 millió forint értékben.
A 3 millió forintos megegyezik azzal, amit két éve adtak ki az adatigénylésünkre, és amiről akkor beszámoltunk. A másik, a 2 millió forintos a 3 milliósnál kicsivel előbb született: a 2021. december 8-án kelt támogatói okirat szerint a CÖKA az EuCET lebonyolítására kért és kapott közpénzt a BGA Zrt.-től.
Felmerül a kérdés, hogy ezt a 2 millió forintos támogatást miért nem mutatta meg a BGA két évvel ezelőtt, amikor a CÖKA részére 2021-ben adott támogatásokról kérdeztük. Direkt eltitkolták? Az bizony közérdekű adattal való visszaélés lenne, amiért 2 év börtön is járhat a Btk. szerint. Vagy csak elfelejtették? De hogy lehet elfelejteni 2 millió forint közpénzt? Vagy elkeveredett a papír az irattárban, és csak most találták meg? Akkor viszont nem bánnak túl felelősen a rájuk bízott közpénzzel.
Esetleg még további támogatásokat is adtak a CÖF-nek, csak azok az iratok még mindig nem kerültek elő?
Az pedig már csak hab a tortán, hogy az Infotörvény szerint csakis akkor lehetne meghosszabbítani az adatigénylés normál 15 napos válaszadási határidejét + 15 nappal, ha "az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, vagy az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár". Erről itt nyilvánvalóan szó sem volt, hiszen csak néhány oldalnyi dokumentumot mutattak meg.
Átláthatatlanok a CÖF pénzügyei
Sajnos a mások zsebében előszeretettel turkáló, idén június elsejére újabb Orbán Viktor melletti Békemenetet szervező CÖF/CÖKA pénzügyei egyáltalán nem átláthatók. A honlapjukon mindössze három pénzügyi beszámolójuk elérhető, a 2020-as, a 2021-es és a 2022-es. Ráadásul mindegyiknek hiányzik a legfontosabb része: a kiegészítő melléklet, az a szöveges beszámoló, amiben azt kellene részletezniük, hogy pontosan honnan mennyi támogatást kaptak.
Márpedig sokat kapnak: a 2022-es mérlegükben
2021-re vonatkozóan 489 millió, 2022-re pedig 582 millió forint támogatás és adomány szerepel, de az adományozókról megint semmi.
Ugyanez a helyzet a bíróság által működtetett hivatalos adatbázisban is: ott ugyan elérhetők a CÖKA pénzügyi beszámolói, de oda sem töltötték fel a kiegészítő mellékleteket, amelyekben a támogatókról és adományozókról kellene beszámolniuk. Mivel a CÖF alapítványát Kecskeméten jegyezték be, kollégánk elment az ottani cégbíróságra is, de így sem jártunk sikerrel, mert ott sem fellelhetőek a CÖKA beszámolóinak az adományok és a támogatások forrásairól beszámoló kiegészítő mellékletei.
Elég szomorú ez annak fényében, hogy a CÖF éppen a finanszírozók átláthatóságát biztosító kiegészítő mellékletek tartalmából kiindulva vegzálja a kormánynak nem tetsző civil szervezeteket, miközben a saját pénzügyeiben titkolózik, és semmit nem hoz nyilvánosságra abból, hogy ő maga miből gazdálkodik, honnan származnak a kormánypropagandára költött százmilliók.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: A CÖF Békemenet-reklámja (forrás: Facebook) és a BGA Zrt. székhelye (a szerző fotója) | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/05/28/elhallgatta-a-cof-nek-adott-tamogatast-egy-allami-ceg-de-most-lebuktak/ | https://web.archive.org/web/20240529170855/https://atlatszo.hu/kozadat/2024/05/28/elhallgatta-a-cof-nek-adott-tamogatast-egy-allami-ceg-de-most-lebuktak/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elhallgatta-a-cof-nek-adott-tamogatast-egy-allami-ceg-de-most-lebuktak | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-05-28 00:00:00 | [] | [
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Miniszterelnökség",
"Szerencsejáték Zrt."
] | [] | [
"hivatali visszaélés",
"támogatás",
"átláthatóság",
"civilek",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány",
"közadat"
] | [] |
60,084 | Ömlik a szenny az Éltex hajdúhadházi akkus hulladéktelepén, a környéken bűz terjeng | Riasztó állapotokról készültek felvételek ezúttal egy hajdúhadházi telephelyen, ahol nagy mennyiségben tárolnak akkumulátor-hulladékot is. Az Átlátszóhoz eljuttatott fotók és videók szerint a szabadban tárolt hulladékból a talajra folyik a szennyező anyag. A telephelyen évente közel 25 ezer tonna veszélyes, valamint nem veszélyes műanyag-, fém-, üveg-, valamint akku-hulladékot kezelhet az Éltex. | Riasztó állapotokról készültek felvételek ezúttal egy hajdúhadházi telephelyen, ahol nagy mennyiségben tárolnak akkumulátor-hulladékot is. Az Átlátszóhoz eljuttatott fotók és videók szerint a szabadban tárolt hulladékból a talajra folyik a szennyező anyag. A telephelyen évente közel 25 ezer tonna veszélyes, valamint nem veszélyes műanyag-, fém-, üveg-, valamint akku-hulladékot kezelhet az Éltex.
Hajdúhadház jegyzőjétől 2017-ben kapott engedélyt az Éltex Kft. a Sámsoni u. 2. szám alatt lévő telephelyén nem-veszélyes hulladék tárolására és kezelésére. A telephely környékén jelenleg erős bűz tapasztalható, és a helyszínen készült fotódokumentumok szerint szabálytalanul tárolhatnak ott anyagokat.
A telephelyen kezelhető hulladékmennyiség az elmúlt években jelentősen megnőtt. Az Éltex honlapján fellelhető hatósági engedélyek szerint a cég Hajdúhadházon 2022 óta évente 3000 tonna veszélyes, valamint 21 650 tonna nem veszélyes hulladékot kezelhet.
Bűz és szennyezés
A selejtes akku-cellákból - amik a jelenlegi hulladék-besorolás szerint nem számítanak veszélyesnek - az Átlátszónak eljuttatott fotók szerint jelentős mennyiség van a telephelyen. A csomagoláson a lengyelországi LG akkumulátorgyár neve, illetve a Made in China to Poland felirat olvasható.
Az igazán riasztó felvételek azonban a szabadban tárolt hulladékok szabálytalan, vélhetően környezetszennyező kezeléséről készültek.
A rosszul zárt csomagokból - melyeket nyitott konténerbe pakolnak -"színes" folyadék ömlik ki a láthatóan betonaljzat nélküli talajra,
és ott nagy tócsákban gyűlik össze.
Az Országos Környezetvédelmi és Információs Rendszer (OKIR) adatai szerint a hajdúhadházi telephelyre a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal 2023-ban zajhatárértéket állapított meg, 2024-ben pedig jóváhagyta az üzemi gyűjtőhely üzemeltetési szabályzatát. Az OKIR-ból azonban sem ezek az újabb határozatok, sem a korábbiak nem tölthetők le.
Ezért közadatigénylést küldtünk a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi hatóságnak. Ezekben nemcsak az új engedélyeket, hanem a hatósági ellenőrzések dokumentumainak megküldését is kértük. Szintén adatot kértünk a hajdúhadházi polgármesteri hivataltól, mert a település honlapján nem található újabb telepengedély a veszélyes anyagok kezelésére. Válaszokat azonban egyelőre nem kaptunk.
Környezetvédelmi engedély nélkül működhet
Az viszont az OKIR adatokból kiderül, hogy a jelenleg hatályos két hulladékgazdálkodási engedélyen kívül - melyek összesen évi 25 ezer tonna hulladék kezelését engedélyezik - a hajdúhadházi telephely számára környezetvédelmi és katasztrófavédelmi engedélyt nem írtak elő. A veszélyes hulladékok között sók és oldatai, nehézfémek, valamint elemekből és akkumulátorokból származó elektrolit is megtalálhatók.
A szakhatóságok ugyanakkor számos feltételt írtak elő a cég számára a hulladékgazdálkodási engedélyekben. Többek közt leírják: "A tevékenység végzése során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti szennyező anyagot tartalmazó anyag ne jusson a földtani közegbe. (...) folyamatosan biztosítani kell, hogy a hulladéktároló helyhez vezető és a hulladéktároló hely alapjául szolgáló telephely területén belül kialakított közlekedési útvonal és a tárolótér, valamint az előkezelés helyének burkolata egységes és egybefüggő legyen és maradjon. Fedetlen, a csapadékvíztől biztonságosan nem védett tárolótéren, illetve megfelelő műszaki védelmet biztosító tárolóeszköz (pl. zárt konténer) igénybevétele nélkül
tilos olyan hulladék tárolása, amelyből, vagy amelyről a csapadékvíz szennyezőanyagokat oldhat ki, vagy moshat le.
(...) meg kell akadályozni, hogy bűzkibocsátás történjen a környezeti levegőbe."
A sóoldatot az akkucellák semlegesítésére használják, és a feltételek között az is szerepel, hogy ebből a veszélyes folyadékból semmi nem kerülhet ki a környezetbe. A telephelyen monitoring kutak létesítését nem írták elő.
A hulladékkezelés azonban láthatóan nem az előírt feltételek szerint történik, s a telep környezetében erős bűz is tapasztalható. Az esetleges környezetszennyezés pedig Hajdúhadházon kívül érintheti akár a szomszédos Hajdúsámson települést is, ahonnan a telephely legkönnyebben megközelíthető.
Az Éltex Kft. hulladékgazdákodási szabálytalanságairól már több cikkben beszámoltunk. A salgótarjáni telephely kapcsán legutóbb megírtuk, hogy - a cég állításával ellentétben - a telepen jelenleg is tárolnak akku-feliratú hulladékot a szabadban.
Szintén megírtuk, hogy a telephely melletti Salgó-patakban március közepén a Greenpeace által igazolt és bejelentett vízszennyezés történt, de az illetékes vízügyi hatóság az elmúlt két hónapban semmilyen vizsgálati eredményről szóló tájékoztatást nem tett közzé. A katasztrófavédelmi hatóságtól szintén nem kaptunk egyelőre választ - a nekik küldött, a telephely ellenőrzésére vonatkozó adatigénylésünk válaszadási határidejét a hatóság 30 napra meghosszabbította.
Az Éltex Kft. Magyarország egyik legnagyobb hulladékgazdálkodó cége; éves cégbevallása szerint 2023-ban 34,3 milliárdos forgalom mellett 902 millió forint adózott eredményt ért el.
Azt pedig a hvg.hu írta meg a minap, hogy az Éltex a Global Refuse Holdingon keresztül a Central European Opportunity Magántőkealapé lett. A tőkealap ugyanis, amely már 2022-ben megjelent a cégben, most a maradék 30 százaléknyi üzletrészt is megvette. A tőkealapról csak azt lehet tudni, írja a hvg.hu, hogy az Equilos Alapkezelő Zrt. igazgatja, mely ugyanazon a címen működik, mint Tiborcz István cégcsoportja, a BDPST Group. A Magyar Narancs áprilisban kereste a miniszterelnöki vő cégcsoportját az Éltex kapcsán, de akkor azt a választ kapta, hogy a BDPST Groupnak nincs tulajdonosi érdekeltsége az Éltexben.
Bodnár Zsuzsa | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/05/29/omlik-a-szenny-az-eltex-hajduhadhazi-akkus-hulladektelepen-a-kornyeken-buz-terjeng/ | https://web.archive.org/web/20240531012934/https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/05/29/omlik-a-szenny-az-eltex-hajduhadhazi-akkus-hulladektelepen-a-kornyeken-buz-terjeng/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/omlik-a-szenny-az-eltex-hajduhadhazi-akkus-hulladektelepen-a-kornyeken-buz-terjeng | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-05-29 00:00:00 | [
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Group",
"Central European Opportunity Magántőkealap",
"Éltex Kft.",
"Equilor Alapkezelő Zrt.",
"Global Refuse Holding"
] | [] | [
"átláthatóság",
"hulladéküzlet",
"környezetkárosítás",
"környezetvédelem",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"közadat",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
60,085 | A Diákhitel Központnak ki kell adnia a Magyar Péter szerint túlárazott megbízások árlistáit | Első fokon nekünk adott igazat a Fővárosi Törvényszék, így a Diákhitel Központnak ki kell adnia azokat a dokumentumokat – köztük az árlistákat is –, amelyek alapján bizonyítható vagy cáfolható lenne Magyar Péter kijelentése. A Tisza Párt alelnöke, aki egykor az állami intézmény igazgatója volt, azt állította ugyanis, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság nem fogadta el az érvelést, hogy az árlista üzleti titok lenne, vagy hogy ne minősülne közadatnak. | Első fokon nekünk adott igazat a Fővárosi Törvényszék, így a Diákhitel Központnak ki kell adnia azokat a dokumentumokat - köztük az árlistákat is -, amelyek alapján bizonyítható vagy cáfolható lenne Magyar Péter kijelentése. A Tisza Párt alelnöke, aki egykor az állami intézmény igazgatója volt, azt állította ugyanis, hogy túlárazott szerződéseket kötöttek a kormányközeli Balásy-cégekkel. A bíróság nem fogadta el az érvelést, hogy az árlista üzleti titok lenne, vagy hogy ne minősülne közadatnak.
Az azóta pártot alapított Magyar Péter, a Diákhitel Központ volt vezetője február elején a Partizánnak adott első interjújában többek között azt mondta, azután távozott 2022-ben a Diákhitel Központ Zrt. éléről, hogy szóvá tette, a kormányzati kommunikációt végző Balásy Gyula-féle cégek, a Lounge Design illetve a New Land Media "a piaci árnál háromszor, olykor hatszor drágábban" dolgozott a Zrt.-nek - és azt sem jó minőségben. Ennek az állításnak a bizonyítékait (vagy cáfolatait) próbáltuk megszerezni.
Ezért közadatigénylést nyújtottunk be a Diákhitel Központhoz, kérve, hogy küldjék meg számunkra azokat az iratokat, amelyekből kiderülnek a megbízásokkal kapcsolatos részletek. Miután azonban hosszú időhúzás után egyértelművé vált, hogy nem fogják kiadni a Balásy-cégek árlistáit, bepereltük az állami céget az adatokért.
A napokban első fokon megnyertük a pert.
Három tárgyalási napot követően meghozott ítéletében a Fővárosi Törvényszék kötelezte a Diákhitel Központot, hogy 45 napon belül küldjék el a Lounge Design Kft., a New Land Media Kft., illetve a Diákhitel Központ Zrt. által 2018. január 1. - 2022. december 31. között kötött szerződések mellékleteit.
Továbbá ugyanezen időszakra vonatkozóan minden olyan iratot is megismerhetünk az elsőfokú ítélet szerint, amelyek az említett cégekkel kapcsolatos szerződések megkötése során keletkeztek, vagy a megbízások teljesítésére vonatkoznak.
A Diákhitel Központ a per során többek között azzal védekezett, hogy az adatperünk elkésett, és hogy az általunk kért árlisták üzleti titkot képeznek. Sőt, a szerződés mellékletében rögzített árak még csak nem is tekinthetők közadatnak.
Csakhogy a Diákhitel Központ a Magyar Állam száz százalékos tulajdonában és kizárólagos befolyása alatt álló gazdasági társaság, közpénzből jött létre és azzal gazdálkodik. Az adatigénylésünkben kiadni kért kommunikációs megbízásokat is közpénzből fizették ki.
A törvény szerint pedig minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a gazdálkodásával.
Az állami cég azon érvelése sem állt meg a Fővárosi Törvényszék szerint, hogy az árlisták üzleti titoknak minősülnek. Egyrészt a közpénzzel kapcsolatos adatok kapcsán nagyon szűk kivételtől eltekintve üzleti titokra nem lehet hivatkozni.
Másrészt a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő által üzleti titokká minősített adatok nyilvánosságra hozatalának megtiltása a közbeszerzésben részt vevő további ajánlatkérők iratbetekintési jogát hivatott korlátozni. Gazdasági szereplő önhatalmúlag nem nyilváníthatja üzleti titoknak a közérdekből nyilvános adatokat.
Főként annak fényében, hogy az említett árak évekkel ezelőttiek - a legfrissebb is 2022-es, így azok ma már nem minősülnek üzleti titoknak.
A Diákhitel Központnak 15 napja van, hogy fellebbezzen a döntés ellen.
Katus Eszter
Nyitókép: Magyar Péter/Google Maps/Átlátszó montázs | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/05/29/a-diakhitel-kozpontnak-ki-kell-adnia-a-magyar-peter-szerint-tularazott-megbizasok-arlistait/ | https://web.archive.org/web/20240530030341/https://atlatszo.hu/kozadat/2024/05/29/a-diakhitel-kozpontnak-ki-kell-adnia-a-magyar-peter-szerint-tularazott-megbizasok-arlistait/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-diakhitel-kozpontnak-ki-kell-adnia-a-magyar-peter-szerint-tularazott-megbizasok-arlistait | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-05-29 00:00:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Diákhitel Központ Zrt.",
"Lounge Design Kft.",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"ítélet/döntés",
"PR",
"átláthatóság",
"klientúra",
"üzleti titok",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő",
"közadat"
] | [] |
60,086 | Hány korrupt rendőr, ügyész, bíró és titkosszolga bukott le a NER-korszakban? | Cikkünkben nem csak az Orbán-kormányok időszakát szerettük volna megvizsgálni abban a tekintetben, hogy a jogszabályokat alkalmazó fegyveres, büntetőjogi, titkosszolgálati szervek hány dolgozója követett el bűncselekményt, azon belül korrupciós jellegű dolgot, illetve közülük hányat ítélték el emiatt. De a vádhatóság csak 2010 óta, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) pedig 2011 óta tart nyilván ilyen adatokat. Ráadásul az ügyészség csak 2018 óta követi, hogy az elkövető hivatalos személy (bíró, ügyész, rendőr) a foglalkozásával összefüggésben került-e eljárás alá; az NVSZ pedig csak azt adta meg, hogy hány ilyen feljelentés történt a jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés miatt indult ügyekben rendőrségi és titkosszolgálati dolgozók ellen. Az Országos Bírósági Hivatal pedig egyáltalán nem vezet ilyen statisztikát. Tehát abból tudunk következtetéseket levonni, amit az érintett hatóságok megadtak. | Cikkünkben nem csak az Orbán-kormányok időszakát szerettük volna megvizsgálni abban a tekintetben, hogy a jogszabályokat alkalmazó fegyveres, büntetőjogi, titkosszolgálati szervek hány dolgozója követett el bűncselekményt, azon belül korrupciós jellegű dolgot, illetve közülük hányat ítélték el emiatt. De a vádhatóság csak 2010 óta, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) pedig 2011 óta tart nyilván ilyen adatokat. Ráadásul az ügyészség csak 2018 óta követi, hogy az elkövető hivatalos személy (bíró, ügyész, rendőr) a foglalkozásával összefüggésben került-e eljárás alá; az NVSZ pedig csak azt adta meg, hogy hány ilyen feljelentés történt a jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés miatt indult ügyekben rendőrségi és titkosszolgálati dolgozók ellen. Az Országos Bírósági Hivatal pedig egyáltalán nem vezet ilyen statisztikát. Tehát abból tudunk következtetéseket levonni, amit az érintett hatóságok megadtak.
Megkerestük a Legfőbb Ügyészséget, arról érdeklődve, hány hivatalos személyt mint elkövetőt érintő bűncselekmény történt 1990 óta. Ám a vádhatóság csak két, a 2010-2022 közötti évekre vonatkozó táblázatos adatsort küldött, hozzátéve: "Ezen időszakon túli adatok megadása nem áll módunkban." Így a rendszerváltás utáni két évtized, valamint a NER-korszak mutatóit nem tudjuk összevetni, ráadásul az ezt követő időszak két szakaszának adatai sem vethetők össze.
Ugyanis a két táblázat közül az egyik "2010-2018/I. félév között a vádemeléssel érintett regisztrált elkövetők számát tartalmazza, foglalkozás és bűncselekmény szerinti bontásban". Viszont "ebben az időszakban egy elkövetőnek csak egy, jellemző bűncselekménye került rögzítésre a statisztikában, tehát minden elkövető egyszer jelenik meg a táblázatban" - szól az ügyészség válasza.
A másik táblázat "a 2018/II. félév - 2022 között a vádemeléssel érintett regisztrált elkövetők számát tartalmazza, foglalkozás és bűncselekmény szerinti bontásban". Ugyanakkor itt már "az elkövető valamennyi bűncselekménye rögzítésre került, így egy elkövető többször is szerepelhet a táblázatban, emiatt az 1/1. táblázat és az 1/2. táblázat adatai nem összevethetők" - mutat rá az ügyészség.
Már csak azért sem, mivel 2018 júniusáig nem volt külön vádhatósági statisztika a foglalkozás körében elkövetett bűncselekményekről, viszont "2018. II. félévtől az ügyészségi statisztika az elkövető foglalkozásával összefüggésben történő elkövetésre is gyűjt, így az 1/2. táblázatnál külön bontásban szerepel a foglalkozással nem, illetve azzal összefüggő elkövetés" - válaszolta az ügyészség.
2022-ben 6, ügyész által elkövetett bűncselekmény történt. Ezek közül foglalkozásával összefüggésben elkövetett cselekmények (szám szerint 5) között van hivatali vesztegetés elfogadása, hivatali visszaélés, illetve befolyással üzérkedés is. Tavalyelőtt bűnpártolás 4, hivatali vesztegetés elfogadása bűncselekmény 5 esetben merült fel a rendőröknél. 2022 ebből a szempontból jó év volt, ugyanis
2021-ben 36 hivatali vesztegetés történt a rendőrségen az ügyészség szerint, ami rekordgyanús szám.
2022-ben rendőröket érintően 148 bűncselekmény történt, ebből 110-et követtek el rendőrök a foglalkozásuk gyakorlásával összefüggésben. A legutóbbi publikus statisztikai évben, 2022-ben történt még egy bíró által elkövetett hivatali vesztegetés is, de az nem a foglalkozásával összefüggésben.
"A bírósági tevékenységet érintő kérdései kapcsán (hány esetben született felmentő, elmarasztaló, bűnösséget kimondó ítélet) az Országos Bírósági Hivatal megkeresését javaslom" - írta válaszában az ügyészség, de az OBH válaszából sem tudtunk meg többet, mert mint kiderült: "az Országos Bírósági Hivatal nem gyűjt adatot arra vonatkozóan, hogy a bűncselekményt a vádlott mely állami szerv foglalkoztatottjaként követte el".
A rendőrség és a titkosszolgálat belső elhárításaként működő Nemzeti Védelmi Szolgálatnak is feltettük kérdéseinket. Az általuk küldött táblázatból kiderül: a legtöbb, rendőrségi állományhoz tartozó személyt (194-et) a 2011. január 1. óta vezetett statisztika szerint 2015-ben jelentett fel az NVSZ.
2023-ban 56 rendőr ellen történt feljelentés. 2024-ben időarányosan nőtt a gyanú szerint rossz útra tért zsaruk száma: idén március 31-ig 25 feljelentés történt, s ha marad a növekedési trend, akkor ez a szám az év végére 100 körül is lehet.
Bűncselekményen rajtakapott titkosszolga jóval kevesebb van: utoljára 2022-ben jelentettek fel egy személyt. 2012 rekordév volt: 10 titkosszolgálati dolgozó bukott meg. Viszont ebből a statisztikából pontosan nem derül ki, milyen bűncselekmények miatt lettek az illetők feljelentve, bár az NVSZ a válaszában leírja:
"jellemzően hivatali visszaélés, illetve vesztegetés bűncselekmény elkövetése miatt" történtek a feljelentések.
Az 1990-es éveket tekintve még inkább sötétben tapogatózunk: a 2000-ben működő olajbizottsághoz 00753/2000. iktatószámon a BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a Nemzeti Védelmi Szolgálat jogelődje) által megküldték az Összefoglaló jelentések 1992-1999. években című, szigorúan titkos minősítésű dokumentumot.
Megkérdeztük Pintér Sándortól: ezek az iratok ma is titkosítva, minősítve vannak-e? Mivel nem jött válasz a belügyminisztertől, feltételezhető, hogy ezen (jó eséllyel a rendőri korrupcióra vonatkozó adatokat is tartalmazó) iratok kutatásához a tárca nem akar hozzájárulni.
Szöveg: Papp László Tamás - Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: A volt rendőri vezetők és társaik 2006 őszi eseményekkel összefüggő büntetőperének tárgyalása a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében 2015. március 3-án. ( | https://atlatszo.hu/adat/2024/05/29/hany-korrupt-rendor-ugyesz-biro-es-titkosszolga-bukott-le-a-ner-korszakban/ | https://web.archive.org/web/20240605165802/https://atlatszo.hu/adat/2024/05/29/hany-korrupt-rendor-ugyesz-biro-es-titkosszolga-bukott-le-a-ner-korszakban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hany-korrupt-rendor-ugyesz-biro-es-titkosszolga-bukott-le-a-ner-korszakban | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-05-29 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"háttér",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"antikorrupció",
"infografika"
] | [] |
60,087 | Gattyán 2021-ben: Vajon honnan jön az ötlet, hogy engem megvett vagy zsarol a Fidesz? | 2021-ben kérdeztük arról Gattyán Györgyöt, vajon a pártalapítással nem a Fidesznek akar-e gesztust tenni. | Egy volt adónyomozó szerint politikailag bekötött szereplők intézték el, hogy a Gattyán György cégcsoportja elleni nyomozást leállítsák.Ma reggel jelent meg a Partizánon az az interjú, amiben egy volt adónyomozó arról beszél, hogy szerinte politikai nyomásra zárták le Gattyán György cégbirodalma ellen az akkor zajló, 20 milliárd forintos adóelkerülési ügyet.A Forbes.hu 2021 decemberében készített interjút a milliárdossal, aki akkor jelentette be, hogy indul a 2022-es választásokon. Mint a Partizán adásából is kiderül, Gattyánék már szeptemberben elindították a Megoldás Mozgalom nevű párt bejegyzését. Mozgalmas volt az ősz, hiszen akkor dőlt el az is, hogy nem folytatják a nyomozást ellenük, és Gattyán akkor döntött arról is, hogy elindul a választásokon.A mából visszanézve is érdekes, amit akkor válaszolt, amikor az interjúban a Forbes.hu arra kérdezett rá, nem a Fidesznek tett gesztus-e, hogy pártot alapít (a magyar választási rendszerben kedvez a kormánypártoknak, ha az ellenzéki térfélen minél többen vannak).Nézzük, mit mondott erre 2021-ben Gattyán.Forbes.hu: Ki akar egyezni Gattyán a hatalommal? A lehetséges politikai szerepvállalásod mögött sokan ezt sejtik, a választási rendszer logikája miatt minden új induló Orbánnak kedvez.Gattyán György 2021-ben: Mi ezt a NAV-dolgot kipörgetjük, az elévülések miatt amúgy is egyre kevesebb dolgot tudnak vizsgálni. Nem hiszem, hogy ez a folyamat megállítható, ezt végig kell vinni - és végig is visszük.De vajon honnan jön az az ötlet, hogy engem megvett vagy zsarol a Fidesz? Minden ember saját magából indul ki. Akinek ez az ellenzéki oldalon eszébe jut, ki tudja, vajon azt ki finanszírozza? Százmilliók valahonnan elmentek Facebook-kampányokra. Próbáltam megérteni, hogyan juthat ilyen valakinek az eszébe - lehet, hogy valaki irányítja és azt vetíti ki rám. | https://forbes.hu/tarsadalom/gattyan-fidesz-nav/ | https://web.archive.org/web/20240617110113/https://forbes.hu/tarsadalom/gattyan-fidesz-nav/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/gattyan-2021-ben-vajon-honnan-jon-az-otlet-hogy-engem-megvett-vagy-zsarol-a-fidesz | Forbes | hungarian-news | 2024-06-17 00:00:00 | [
"Gattyán György"
] | [
"Megoldás Mozgalom (MEMO)"
] | [] | [
"nyomásgyakorlás",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
60,088 | A Fidesz pártalapítványa évi 60-70 millió forinttal támogatja a CÖF-öt | A Fidesz-kormányt Békemenetekkel, gyurcsányozós kampányokkal és minden egyébbel segítő CÖF gazdálkodása sajnos nem átlátható, mert az alapítványuk évek óta nem teszi közzé azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderülne, kik a CÖF támogatói. Szerencsére azonban a Fidesz pártalapítványa példásan elszámol a pénzügyeivel a nyilvánosság előtt, így azt is közzétette, hogy minden évben 60-70 millió forinttal támogatja a CÖF-öt. Mivel a pártalapítvány főként állami támogatásból működik, a támogatásokkal így is közpénzt csatornáz át a Fidesz a kedvenc álcivil szervezetéhez. | A Fidesz-kormányt Békemenetekkel, gyurcsányozós kampányokkal és minden egyébbel segítő CÖF gazdálkodása sajnos nem átlátható, mert az alapítványuk évek óta nem teszi közzé azokat a dokumentumokat, amelyekből kiderülne, kik a CÖF támogatói. Szerencsére azonban a Fidesz pártalapítványa példásan elszámol a pénzügyeivel a nyilvánosság előtt, így azt is közzétette, hogy minden évben 60-70 millió forinttal támogatja a CÖF-öt. Mivel a pártalapítvány főként állami támogatásból működik, a támogatásokkal így is közpénzt csatornáz át a Fidesz a kedvenc álcivil szervezetéhez.
"Civil Összefogás Fórum" a hivatalos neve a röviden csak CÖF-ként ismert kormánypárti csapatnak, amely Csizmadia László vezetésével mindig teljes mellszélességgel kiáll a kormány és Orbán Viktor mellett. Időnként Békemenetet szerveznek, máskor az ellenzéket lejárató plakátokat és hirdetéseket tesznek közzé, valamint rendszeresen vegzálják a Fidesznek nem tetsző, a kormánnyal kritikus, valódi civil szervezeteket.
Rendszeresen tart a CÖF különböző rendezvényeket is "Civil Akadémia" címmel, de ezeknek az eseményeknek és úgy általában az egész szervezetnek a "civilségét" jól jelzi, hogy ezeken legtöbbször egy kormánypárti politikus vagy megmondóember a meghívott vendég, aki a Fidesz épp aktuális kampányszövegét mondja fel a színpadon.
A legnagyobb CÖF-ös rendezvény pedig a Békemenet, ahol a résztvevők molinókkal vonulva biztosítják szeretetükről és támogatásukról Orbán Viktor miniszterelnököt és a Fideszt. Idén június 1-jén lesz Békemenet, és Orbán is felszólal rajta.
Ennyi aktivitás persze pénzbe kerül, leginkább az adófizetőknek. A CÖF háttérszervezetét, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítványt (CÖKA) ugyanis rendszeresen támogatják állami cégek. 2016-ban az MVM-től kaptak 508 millió forint közpénzt, 2020-ban 170 milliót a Szerencsejáték Zrt. leánycégétől, 2021-ben 25 milliót a Magyar Fejlesztési Banktól és még 40 milliót a Szerencsejáték-cégtől, ami 2022-ben is támogatta őket 70 millióval. És ezek csak azok a támogatások, amiket sikerült kiderítenünk.
Átláthatatlan a CÖF gazdálkodása
A közpénzekkel vastagon kitömött CÖF előszeretettel böngészi a kormánynak nem tetsző civil szervezetek (újságok, korrupcióellenes és emberi jogi szervezetek) pénzügyi beszámolóit, amelyeket azok a törvényeket betartva nyilvánosságra hoznak.
A beszámolók legfontosabb része a kiegészítő melléklet: egy szöveges beszámoló, amiben azt részletezik, hogy pontosan honnan mennyi támogatást kaptak. A CÖF ezen nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján, az azokban közzétett külföldi pályázati támogatások kapcsán hazaárulózza a kipécézett, kormánnyal kritikus szervezeteket.
De miközben a CÖF ezzel támad másokat, a saját alapítványa, a CÖKA a pénzügyi beszámolóihoz nem tölti fel a kiegészítő mellékleteket, vagyis nem hozza nyilvánosságra azt, hogy kik mennyivel támogatják. Márpedig sokat kapnak: a CÖKA 2022-es mérlegében 2021-re vonatkozóan 489 millió, 2022-re pedig 582 millió forint támogatás és adomány szerepel, de az adományozókról - a kiegészítő melléklet hiányában - semmi.
A Fidesz pártalapítványa pénzeli
Szerencsére azonban a kormánypárt hivatalos háttérszervezete, a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) nagyon precízen nyilvánosságra hozza a pénzügyi adatait. Természetesen erre a törvény is kötelezi, hiszen - mint minden, az országgyűlési választáson 1% feletti eredményt elérő párt alapítványa - jelentős összegű költségvetési támogatást, vagyis közpénzt kap.
A pártalapítványok állami támogatásának mértéke a pártjuk választási eredményétől függ, így a legtöbb szavazatot szerzett Fidesz alapítványa kapja a legtöbb közpénzt az államkasszából. Csak az elmúlt pár év adatai a PMA pénzügyi beszámolóiból: a dokumentumok szerint 2023-ban 1,59 milliárd forintot, 2022-ben 1,53 milliárd forintot, 2021-ben és 2020-ban, illetve 2019-ben pedig évi 1,46 milliárd forintot kapott az államtól.
A Fidesz pártalapítványa azt is közzéteszi, hogy kiknek mekkora összegű támogatást nyújtott. A PMA honlapján olvasható iratok szerint rendszeresen pénzelik a CÖF-öt:
2019 márciusában 60 millió forintot,
2020 tavaszán ismét 60 milliót,
2021 májusában megint 60 milliót,
2022 márciusában 65 millió forintot,
2023 februárjában már 70 milliót,
idén tavasszal pedig 75 millió forintot
adtak a CÖF alapítványának, ami összesen 390 millió forint 6 év alatt. A támogatás célja minden évben ugyanaz volt: a CÖKA azévi "működési költségeinek és programjainak szervezési és lebonyolítási költségeinek támogatása".
Vagyis a CÖF előadásait, ellenzékszidó reklámjait, a valódi civil szervezeteket vegzáló ügyködését és a Békemenet lebonyolítását támogatja a Fidesz a pártalapítványon keresztül - méghozzá közpénzből, hiszen a PMA nagyrészt abból működik.
A teljes keret jelentős részét kapja a CÖKA
Persze ahhoz képest, hogy a PMA évi 1,5 milliárd forint körüli összeget kap a központi költségvetésből, nem tűnik soknak a CÖF alapítványához ebből évente juttatott 60-70 millió forint. Viszont a Fidesz pártalapítványának beszámolóit átnézve kiderül, hogy "külső szervezetek támogatására" évente csupán minimális összeget költenek, de annak mindig jelentős része landol a CÖF alapítványánál.
2019-ben közel 235 millió forintot osztott szét a PMA, ebből kapott 60 milliót a CÖKA, vagyis a teljes keret majdnem negyedét. 2020-ban a Fidesz pártalapítványa külsős szervezeteknek 155 milliót adott, aminek több mint harmada (60 millió) landolt a CÖF/CÖKA zsebében.
A 2021-ben szétosztott 197 millió forint közel egy harmadát (60 millió), a 2022-ben külsősöknek adott 380 millió majdnem hatodát (65 millió), a 2023-ban elosztott 331 millió forintnak pedig közel az ötödét kapta a CÖKA a Fidesz pártalapítványától.
Kölcsönös megbecsülés és kitüntetések
A Fidesz pártalapítványát, a (Szövetség a) Polgári Magyarországért Alapítványt (PMA) 2003-ban hozta létre a párt annak érdekében, hogy a segítségére legyen és "a politikai kultúra fejlesztése érdekében az állampolgári tájékoztatást szélesítse, és politikai képzést valósítson meg".
A PMA vezetője az alapításától kezdve, 17 éven át Balog Zoltán volt egészen 2021 januárjáig, amikor református püspökké választása miatt lemondott a kuratórium éléről. Utóda az alapítvány addigi főigazgatója, Kavecsánszki Ádám lett. Rajta kívül még ketten vannak az összesen három tagú kuratóriumban: Kövér László, az Országgyűlés elnöke, és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A Fidesz pártalapítványa és a CÖF közötti régi, szoros együttműködést jól jelzik a kölcsönös kitüntetések is.
A PMA minden évben kiosztja a Polgári Magyarországért Díjat "egy olyan személynek vagy közösségnek, aki/amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív tevékenységével maradandó szellemi, emberi értékeket hozott létre, mellyel Magyarországot, a magyarságot, annak valamely közösségét gazdagította, megerősödését az európai közösségen belül hitelesen, szakszerűen és hatásosan elősegítette, és tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget".
2012 decemberében az elismerést a Békemenet kapta, amelyet abban az évben rendezett meg először, de rögtön három alkalommal - januárban, márciusban és októberben is - a CÖF. A díjat a CÖF/CÖKA vezetőjének, Csizmadia Lászlónak a PMA kuratóriumának elnöke, Balog Zoltán adta át, aki akkor néhány hónapja már az emberi erőforrások minisztere volt a kormányban.
A díjátadón Kövér László azt mondta, hogy a Békemenetekkel "a polgári Magyarország meg tudta védeni kormányát, az egész országot és a demokráciát", illetve azt az elvet, hogy "a nép akaratát nem írhatják felül magukat felvilágosult médiaértelmiséginek gondoló zsoldosok, és nem írhatják felül az üzleti hasznot az egyetlen értéknek gondoló oligarchák sem".
Néhány évvel később, 2016 áprilisában az akkor már negyedik éve miniszterkedő Balog Zoltán kinevezte a CÖF/CÖKA vezetőjét, Csizmadia Lászlót a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) tanácsának elnökévé. A NEA egy állami program, ami költségvetési forrásból támogatja a civil szervezeteket - a Városi Civil Alaphoz hasonlóan főleg a kormányközelieket.
Balog Zoltán hat évnyi miniszterség után 2018-ban visszavonult a politikától, de csak részben, mert a Fidesz pártalapítványának ezután is ő maradt a vezetője. 2020 november elején a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspökévé választották, ami talán nem véletlen annak fényében, hogy az ő elnökletével működő Fidesz-alapítvány rendszeresen pénzelte ezt az egyházkerületet és más református szervezeteket is.
Balog Zoltán végül 2021 januárjában mondott le a pártalapítvány éléről, amikor beiktatták a püspöki hivatalba. Egy hónappal később, 2021 februárjában pedig a volt EMMI-minisztert választotta a Magyarországi Református Egyház új összetételű zsinata a testület lelkészi elnökévé, vagyis az egyház vezetőjévé.
Ezután érezte úgy a CÖF, hogy eljött a viszonzás ideje és Balog méltó az elismerésükre: 2021 júniusában Szellemi Honvédő díjat adtak a fideszes miniszterből püspökké avanzsált Balognak. A díjat Csizmadia László nyújtotta át részére (címlapképünkön - a szerk.), előtte pedig ifj. Lomniczi Zoltán, a CÖF jogásza méltatta:
"Főtisztelendő Püspök úr eddigi élete azt az üzenetet hordozza számunkra, hogy igenis lehet egyszerre kereszténynek és felvilágosultnak, valamint magyarnak és hagyománytisztelő hazafinak lennünk, hogy a nemzeti sajátosságaink felvállalásával, és a haza érdekét végig oltalmazón is büszkén találhatjuk meg, s foglalhatjuk el helyünket az erős nemzetek Európájában. De Püspök úr eddig beteljesült hivatáspályája azt is sugallja nekünk, hogy lehet egyszerre az egyént, és a nagyobb közösséget is szolgálni; mert igen, ez a nemes pálya, amely mindvégig a szűkebb és tágabb közösséget, azaz együvé tartozásunkat segítette, és segíti továbbra is kötelességgel, egy alázattal teli szolgálat."
A Civil Összefogás Fórum nevű szervezet kormánypárti kötődésének nemcsak az egykori fideszes EMMI-miniszter kitüntetése az ékes bizonyítéka, hanem az is, hogy a rendezvényen ott volt Varga Judit akkori igazságügyi miniszter is. Varga szerint "soha nem volt még akkora szükség a szellemi honvédelemre, mint napjainkban!".
A miniszter asszony egyébként a Facebook-oldalán más kormánypárti politikusokhoz hasonlóan rendszeresen megosztotta a Békemenet felhívásait is, ami szintén jól mutatja azt, hogy a CÖF csak a nevében civil. Mindenesetre vígan működik tovább a különböző állami támogatásokból és a rejtélyes ismeretlen adományokból, miközben Varga és Balog idén év elején Novák Katalin köztársasági elnökkel belebukott a pedofilos kegyelmi botrányba.
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Csizmadia László, a CÖF-CÖKA-CET elnöke (j) átadja a Szellemi Honvédő díjat Balog Zoltánnak, a Polgári Magyarországért Alapítvány korábbi elnökének az Uránia Nemzeti Filmszínházban 2021. június 11-én. (fotó: MTI/Máthé Zoltán) | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/31/a-fidesz-partalapitvanya-evi-60-70-millio-forinttal-tamogatja-a-cof-ot/ | https://web.archive.org/web/20240601071803/https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/05/31/a-fidesz-partalapitvanya-evi-60-70-millio-forinttal-tamogatja-a-cof-ot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-partalapitvanya-evi-60-70-millio-forinttal-tamogatja-a-cof-ot | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-05-31 00:00:00 | [
"Balog Zoltán",
"Csizmadia László",
"Gulyás Gergely",
"Kavecsánszki Ádám",
"Kövér László"
] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Fidesz",
"Magyar Fejlesztési Bank (MFB)",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt.",
"Nemzeti Együttműködési Alap (NEA)",
"Szerencsejáték Zrt.",
"Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány"
] | [] | [
"pártfinanszírozás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"civilek",
"rendezvényszervezés",
"vagyonátadás / közérdekű alapítvány"
] | [] |
60,089 | Pert nyertünk a dunavarsányi mézüzem 970 milliós uniós támogatásának ügyében | A „Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében” című projekt 970 millió forint európai uniós támogatást kapott a Fidesz-kormány jóvoltából. A támogatás iratait azonban a Államkincstár nem volt hajlandó kiadni, ezért pert indítottunk. A bíróság elsőfokon a javunkra ítélt és kötelezte az Államkincstárt a dokumentumok kiadására. Az ítélet szerint „a közpénzek felhasználásának átláthatósága kiemelt közérdek”. | A "Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében" című projekt 970 millió forint európai uniós támogatást kapott a Fidesz-kormány jóvoltából. A támogatás iratait azonban a Államkincstár nem volt hajlandó kiadni, ezért pert indítottunk. A bíróság elsőfokon a javunkra ítélt és kötelezte az Államkincstárt a dokumentumok kiadására. Az ítélet szerint "a közpénzek felhasználásának átláthatósága kiemelt közérdek".
Idén februárban a kormány váratlanul - és több termék közül egyedüliként - eltörölte az ukrán mézre tavaly bevezetett importtilalmat. Az Agrárminisztérium szerint erre az exportra dolgozó magyar mézfeldolgozók érdekében volt szükség. Az egyik legnagyobb ilyen cég az Aranynektár Kft., amelynél korábban (politikusi karrierje előtt) Nagy István agrárminiszter dolgozott. Az Aranynektár mellett működik a tulajdonos német cégének hazai fióktelepe is, aminek a kormány közel 1 milliárd forint EU-s támogatást adott 2022-ben.
Februárban cikksorozatban foglalkoztunk az ukrán méz behozatali tilalmának eltörlésével: írtunk a méhészek csalódottságáról, valamint Nagy István agrárminiszter és az Aranynektár Kft. régi kapcsolatáról, lehoztuk a cég tulajdonosának és a Mézkiszerelők Egyesületének véleményét a témáról, továbbá átböngésztük a magyar és az EU-s statisztikákat is.
Titkolják a támogatás iratait
Az Aranynektár Kft. tulajdonosa Fulmer/Takács Ferenc, és a cég dunavarsányi székhelye mellett működik a férfi németországi vállalkozásának, a Fulmer GmbH-nak a telephelye is. Az egyik cikkben beszámoltunk arról, hogy 2022-ben a kormány 970 millió forint európai uniós támogatást adott a "Mézfeldolgozó fejlesztése a Fulmer GmbH dunavarsányi üzemében" című projektre.
A kormányzati honlapon azonban semmiféle tájékoztatás nincs arról, hogy pontosan milyen beruházásra kapta a cég ezt a közel 1 milliárd forintot. Ezért annak érdekében, hogy többet tudjunk meg a támogatott projektről, közadatigénylésben kértük ki az ügyben illetékes Magyar Államkincstártól (MÁK)
a Fulmer GmbH Magyarországi Fióktelepe által benyújtott támogatási kérelmet,
a projekt támogatásáról szóló döntést,
és a projekt támogatói okiratát.
Adatigénylésünkre azonban a MÁK nem adta ki a kért iratokat a Fulmer GmbH hazai fióktelepének adott uniós támogatással kapcsolatban. Azt írták, hogy a dokumentumok "nem nyilvános" támogatási adatnak minősülnek, amiket nem lehet csak úgy kiadni egy sima adatigénylésre bárkinek.
Nyertünk a bíróságon
Nem értettük egyet ezzel az elutasítással, hiszen közpénzes támogatásról van szó, ezért pert indítottunk a papírokért. Május elején volt a tárgyalás Budapesten.
A MÁK az ellenkérelmében is hivatkozott arra, hogy a Fulmer GmbH-nak adott közel 1 milliárd forintos támogatással kapcsolatos dokumentumok "nem nyilvános" támogatási adatok, márpedig "egy adat nem lehet egyszerre közérdekű és nem nyilvános".
Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék azonban nem osztotta ezt az álláspontot, és a kért iratok kiadására kötelezte az Államkincstárt. A bíróság szerint a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó Infotörvény értelmében az általunk kért támogatási adatok közérdekű adatnak minősülnek.
Az ítélet szerint:
"A közpénzek felhasználásának átláthatósága kiemelt közérdek. "
A bíróság kitért arra is, hogy az Alaptörvény szerint "a közpénzek felhasználásának átláthatóságát biztosítani kell", illetve az Alkotmánybíróság is megerősítette egy határozatban, hogy "a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog kitüntetett alkotmányos védelemben részesül a véleménynyilvánítás részeként".
Az ítélet szerint: "A támogatásra vonatkozó adatok átláthatóságát az uniós rendelet is előírja, és maga a támogatási összeg és a jogosult neve is közérdekből nyilvános adat. A támogatás igénybevevőjének a közpénz felhasználása során számolnia kell a nyilvánosság általi ellenőrzéssel."
Azt is hozzátette a bíróság, hogy "Az alperes (az Államkincstár - a szerk.) a perben nem bizonyított semmilyen olyan körülményt, amely alapján a kérelemmel érintett társaságnak, vagy az alperesnek méltányolható érdeke fűződhetne ahhoz, hogy a kért adatok titokban maradjanak." Most tehát izgatottan várjuk a Fulmer GmbH-nak adott közel 1 milliárd forintos támogatás iratait, hogy beszámolhassunk a tartalmukról.
Erdélyi Katalin | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/06/03/pert-nyertunk-a-dunavarsanyi-mezuzem-970-millios-unios-tamogatasanak-ugyeben/ | https://web.archive.org/web/20240605162754/https://atlatszo.hu/kozadat/2024/06/03/pert-nyertunk-a-dunavarsanyi-mezuzem-970-millios-unios-tamogatasanak-ugyeben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pert-nyertunk-a-dunavarsanyi-mezuzem-970-millios-unios-tamogatasanak-ugyeben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-03 00:00:00 | [
"Fulmer Ferenc",
"Nagy István (Fidesz)"
] | [
"Agrárminisztérium",
"Aranynektár Kft.",
"Fulmer GmbH",
"Magyar Államkincstár (MÁK)"
] | [] | [
"ítélet/döntés",
"támogatás",
"átláthatóság",
"élelmiszeripar",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"közadat"
] | [] |
60,090 | Lejárt, mégis érvényes a Paks II beruházás környezetvédelmi engedélye | Komoly gondok vannak Paks II környezetvédelmi engedélyével, amelyeket előző cikkeinkben részletesen bemutattunk. A tartalmi hiányosságok mellett azonban kérdéses az is, egyáltalán érvényes-e még a 2016-ban kiadott engedély, amit akkor öt évre adtak. | Komoly gondok vannak Paks II környezetvédelmi engedélyével, amelyeket előző cikkeinkben részletesen bemutattunk. A tartalmi hiányosságok mellett azonban kérdéses az is, egyáltalán érvényes-e még a 2016-ban kiadott engedély, amit akkor öt évre adtak.
Paks II környezetvédelmi engedélye szerint, amennyiben a jogerőre emelkedését követő öt évben nem kezdi meg a tevékenységet illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat a Paks II Zrt, akkor a hatóság visszavonja az engedélyt. A környezetvédelmi engedély 2017. május 4-én vált jogerőssé, vagyis innentől számít az öt év. Ez már lejárt, azonban a mai napig nincsenek még meg a szükséges érvényes engedélyek, amelyek hivatalosan is lehetővé tennék az építkezés megkezdését.
Ilyen például a létesítési engedély: ezt 2019-ben kérelmezte a Paks II Atomerőmű Zrt, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) pedig 2022 augusztusában feltételesen, visszatartási pontok mellett adta ki. Ez azt jelenti, hogy majd csak akkor válik érvényessé, ha a Paks II Atomerőmű Zrt. átdolgozza és újra benyújtja az ún. Előzetes Biztonsági Jelentést, és azt az OAH elfogadja. Ez azonban még nem történt meg.
Emellett az atomerőmű építéséhez például vízjogi létesítési engedélyre is szükség lenne, elsősorban a hűtővízrendszerek, vízi létesítmények építése miatt. Adatkérésünkre az ügyben illetékes hatóság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága arról tájékoztatott minket, hogy a vízjogi engedélyezési eljárás még nem indult meg, vagyis a vízjogi létesítési engedély még a fasorban sincs.
Érvényes és hatályos vízjogi engedély és létesítési engedély nélkül nehezen lehetne jogszerűen megkezdeni a tevékenységet. Érdekes kérdés emellett az is, hogyan értendő a környezetvédelmi engedély másik kitétele, az "építési előkészítési munkák megkezdése".
A jelek szerint ezt maga az engedélyt kiadó hatóság sem tudja
A környezetvédelmi engedélyt a Baranya megyei Kormányhivatal adta ki, ezért tőlük kértünk tájékoztatást az engedéllyel kapcsolatos kérdésekről. A hivatal válasza szerint "A Paks II. Atomerőmű Zrt. (...) az Országos Atomenergia Hivatalnál, mint építésügyi hatóságnál megkezdte a szükséges építési előkészítési munkálatokat."
Ezután visszakérdeztünk, hogy pontosan mit tekintenek a tevékenység illetve az építési előkészítés jogszerű megkezdésének és mi ennek a jogszabályi alapja. A következő "válasz" érkezett a Kormányhivataltól:
A Paks II. Atomerőmű Zrt. - a 78-140/2016. ügyiratszámú környezetvédelmi engedély III. szakasz 3. pontjában foglaltaknak eleget téve - megkezdte a szükséges építési előkészítési munkálatokat, és ezeket igazolta. Az építési előkészítésbe nemcsak az építési tevékenység, hanem a környezetvédelmi vagy más hatóságok által előírt előkészítő munkák is beletartoznak.
Ezután közérdekű adatkérésben kértük, hogy küldjék meg részünkre azokat a dokumentumokat, amelyekkel a Paks II. Atomerőmű Zrt. igazolta az építési előkészítési munkálatok megkezdését. A hivatal válaszából megtudhattuk, hogy a környezetvédelmi törvény nem definiálja az "építési előkészítési munkák", illetve azok megkezdésének fogalmát, és ezt az építési törvény és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet sem tartalmazza pontosan.
Az építési törvény mindössze az ún. "építőipari kivitelezési tevékenység" fogalmára utal, amely alatt az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összességét érti. Mindezekre való tekintettel "a Kormányhivatal az "építési előkészítési munkák" fogalom illetve az építési előkészítés jogszerű megkezdése alatt minden olyan munkálatot ért, amely az engedélyben előírt, a beruházás megvalósításához vagy annak előkészítéséhez szükséges kötelezettségek teljesítésére, vagy az egyéb hatóságok hatáskörébe tartozó létesítést megalapozó munkálatok elkezdésére vagy elvégzésre irányulnak."
Vagyis a Baranya megyei kormányhivatalnak sikerült olyan feltételhez kötnie a saját maguk által kiadott engedély érvényességét, amelynek nincsen jogszabályi alapja.
Azaz nem létezik olyan jogszabály, amely alapján egyértelműen meg lehetne mondani, mikor kezdi vagy kezdte meg a Paks II Zrt. a tevékenységhez szükséges építési előkészítési munkákat.
A Baranya Megyei Kormányhivatal egyébként nem adta ki az általunk kért igazolásokat, mert szerintük ez nemzetbiztonsági érdeket vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogot sértene. Arra kértek bennünket, hogy esetleges újabb kérdéseinkkel inkább a Paks II. Atomerőmű Zrt.-t keressük a továbbiakban.
Fülöp Orsolya
Nyitókép: Átlátszó | https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/06/03/__trashed-4/ | https://web.archive.org/web/20240605162753/https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/06/03/__trashed-4/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/lejart-megis-ervenyes-a-paks-ii-beruhazas-kornyezetvedelmi-engedelye | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-03 00:00:00 | [] | [
"Baranya Megyei Kormányhivatal",
"MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.",
"Országos Atomenergia Hivatal (OAH)"
] | [] | [
"energia",
"átláthatóság",
"atom",
"környezetvédelem",
"jogalkotás",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés"
] | [
"Paks II"
] |
60,091 | Bábszínház a flottatenderekben: egymás ellen vagy együtt nyerik a tendereket a kormányközeli cégek | Újabb állami tendert nyert a Mészáros M1 csoport egyik tagja. Ezúttal a Magyar Közút Zrt. félmilliárdos közbeszerzési eljárását húzták be. A dolog pikantériája, hogy nem egyedül, hanem az egyik nagy versenytársukkal, a Mercarius Flottakezelő Kft.-vel együtt. Vagyis, miközben a kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások látszólag nagy csatákat vívnak egymással, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy néha együtt is induljanak egy-egy megbízásért. Az elmúlt években összesen négyszer fogtak össze – így nyerték el többek között a közútkezelő év elejei, 10 milliárdos megbízását is. Néha felbukkan az egyenletben a Porsche Hungária is, amely nemrég látványosan kapitulált Mészárosék elől, majd beszállítóként bukkant fel ugyanott. | Újabb állami tendert nyert a Mészáros M1 csoport egyik tagja. Ezúttal a Magyar Közút Zrt. félmilliárdos közbeszerzési eljárását húzták be. A dolog pikantériája, hogy nem egyedül, hanem az egyik nagy versenytársukkal, a Mercarius Flottakezelő Kft.-vel együtt. Vagyis, miközben a kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások látszólag nagy csatákat vívnak egymással, ez nem akadályozza meg őket abban, hogy néha együtt is induljanak egy-egy megbízásért. Az elmúlt években összesen négyszer fogtak össze - így nyerték el többek között a közútkezelő év elejei, 10 milliárdos megbízását is. Néha felbukkan az egyenletben a Porsche Hungária is, amely nemrég látványosan kapitulált Mészárosék elől, majd beszállítóként bukkant fel ugyanott.
Két részből álló keretszerződést kötött a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a Mercarius Flottakezelő Kft. és a Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt. párosával a napokban. A két cég feladata lesz az állami cég tulajdonában álló, összesen 899 db személy- és kistehergépjármű autóelektronikai- és karosszériajavítása, fényezése, szervizelése és vizsgáztatása. A keretszerződés 12+12 hónapról és nettó 480 millió forintról szól. A megbízásért senki más nem jelentkezett. A közel félmilliárd forint értékű tender azonban csak hab a tortán.
Magyar Közút Zrt. tavaly nyáron összesen 480 darab, 3,5 tonna alatti könnyűteher és speciális könnyűteher gépjárműre írt ki közbeszerzési eljárást. A tendernek január végén lett eredménye. A befutó akkor a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. és a Mercarius lett közös, nettó 9,9 milliárdos árajánlatukkal. A két cégnek brigádszállító, művezetői és zárt dobozos gépjárműveket kell leszállítaniuk. A megbízások összege együtt meghaladja a nettó 10 milliárd forintot.
A két vállalkozás összefogása azonban némileg meglepő. Az elmúlt években ugyanis számos olyan tenderen indultak el, amelyeken más csak elvétve, és amiket aztán
felváltva nyertek el összesen nettó 37,8 milliárd forint értékben.
És bár nem példa nélküli, hogy egyes piaci szereplők hol versenyezve, hol egymást támogatva jelennek meg a közbeszerzéseken, nehéz elképzelni, hogy az olykor közösen induló cégek az adott tenderen kívül soha nem egyeztetnek vagy beszélnek egymással.
Így viszont felmerül a kérdés, hogy mi garantálja a verseny tisztaságát, vagyis azt, hogy a felek nem "meccselik le" előre a közbeszerzéseket, és nem egyeztetnek az eljárások előtt vagy alatt a megajánlott árakról.
Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint egy ilyen sokszereplős piacon a megoldás az lenne, ha biztosítanák, hogy minél több cég induljon el az egyes tendereken. Ezáltal ugyanis hatástalan lenne az, hogy egyes szereplők egyeztetik az indulásaikat. "A gépjárműértékesítési szegmens jelentős részében mégis csak a jelen cikkben vizsgált cégek jelennek meg pályázóként, ami nagy valószínűséggel a számos tender esetében alkalmazott extrém alacsony szállítási határidőkkel manipulált értékelési szempontrendszernek is köszönhető" - tette hozzá. Erről a módszerről lapunk már korábban is írt.
Önként kapitulált, majd beszállítóként bukkant fel a Porsche
Hogy a kérdésekre valamilyen választ kapjunk, megvizsgáltunk néhány flottatendert az elmúlt évekből, és furcsa dolgokat találtunk.
A közútkezelő már említett 9,9 milliárdos tenderén a Mészáros M1 és a Mercarius párosa mellett indult még a Duna Autó Zrt. (a közadatigénylésünk szerint 10,5 milliárdos ajánlattal), ám a céget kizárták, miután valamiért nem adott be igazolást arról, hogy befizette az ajánlati biztosítékot.
Egy hasonló jelenséget tapasztaltunk egy másik tender esetén is január közepén, ahol viszont a Porschét zárták ki hasonló okok miatt.
Akkor a Magyar Közút személygépjármű flotta beszerzésére írt ki közbeszerzési eljárást. Ott a Mészáros M1 és a Mercarius mellett a Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. adott be ajánlatot - méghozzá, ahogy azt kiderítettük, a legolcsóbbat.
A közútkezelő azonban kizárta a Porschét versenyből, miután a cég valamiért nem nyújtotta be a - nagyjából 1-2 órás munkával járó - hiánypótlást. Így a második legolcsóbb árat megajánló Mészáros M1 lett a nyertes.
Vagyis úgy tűnt, mintha a Porsche önként mondott volna le a közutas megbízásról.
Megkeresésünkre a Porsche akkor nem reagált, így nem derült ki, mi állt a döntésük mögött. Nemsokára azonban a Porsche Hungária budaörsi telephelyén közutas logóval ellátott, új brigádszállító autók sorát fedeztük fel. Mivel a könnyűteher-gépjárműveket érintő tenderre a Porsche nem jelentkezett, rákérdeztünk a cégnél, milyen szerződés alapján szállítja/szállította le a Magyar Közútnak a telephelyükön látható autókat. A Porsche erre sem válaszolt, azonban a megkeresésünk után pár nappal az autók már nem voltak a telephelyen.
Ezután írtunk a Magyar Közútnak is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy "a gépjárművek szállítására vonatkozóan nem áll - és nem is állt - szerződéses jogviszonyban a Porsche cégcsoportba tartozó társaságokkal."
Ez viszont azt jelenti, hogy
a Porsche egy másik cégnek szállította le az autókat, amely aztán teljesített a közútkezelő felé.
Ez a másik cég pedig nagy valószínűséggel Mészáros Lőrincék vállalkozása volt.
Ahogyan ugyanis a mostani, úgy az állami cég előző - könnyűteher-gépjárművekre vonatkozó, több évre szóló - tenderét is a Mészáros M1 nyerte 3,8 milliárdért. Vagyis: akár a mostani, akár az előző megbízásról van szó, szinte biztosan Mészárosék cégének szállította le a Porsche a telephelyén látott brigádszállítókat.
Ez pedig két kérdést is felvethet:
van-e összefüggés a Porsche furcsa visszalépése és a másik eljárásból fakadó megbízás között?
Mennyire bízhatunk abban, hogy valódi verseny zajlik a cégek között, ha közben egymás partnerei/beszállítói is?
Megkérdeztük erről az érintett cégeket is, azonban cikkünk megjelenéséig a Mészáros M1, a Mercarius és a Porsche Lízing sem válaszolt.
Felváltva nyerik a megbízásokat
A két közutas tender mellett további állami cégek is lebonyolítottak egy-egy gépjárművekkel kapcsolatos eljárást az elmúlt időszakban. És érdekesen módon olyan kép rajzolódott ki, mintha a Mercarius és a Mészáros M1 felváltva asszisztálnának egymás győzelmeihez.
A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. 3 részből álló, gépjárműbérletre és flottakezelésre vonatkozó kiírására csak a Mészáros M1 és a Mercarius jelentkezett. Mindhárom rész esetében a Mészáros M1 adta az olcsóbb ajánlatot, elnyerve ezzel a 159 millió forintnyi megbízást.
A Magyar Turisztikai Ügynökség gépjárműbérleti és flottakezelési tenderénél viszont pont fordítva történt minden. Itt ugyanis a Mercarius nyerte el a 680 milliós keretmegállapodást 36 hónapra. De csak azután, hogy a Mészáros M1 Kft.-t kizárták, mivel nem nyújtotta be a hiánypótlást, így az ajánlata érvénytelen lett. Más cég erre a felhívásra sem jelentkezett.
Szintén a Mercarius és Mészáros M1 között dőlt el a HUMDA Zrt. flottatendere, amelynek eredményét március 11-én publikálták. Eszerint a Mercarius adta az olcsóbb ajánlatot, és ő kapta a megbízást.
A felsorolt aktuális tendereken túl számos más esetben játszódott le ugyanez. Az OPTESZ Opus két flottatenderét például a Mészáros M1 nyerte úgy, hogy a Mercarius volt az egyetlen versenytárs. Az OPTESZ tavaly nyári felhívására nem is jelentkezett más, csak ők, míg az idei, meghívásos tendernél ugyan próbálkozott még a MOL Fleet is, de kizárták. Így ismét maradt a Mészáros M1 és a Mercarius, végül előbbi nyert.
Összesen 41 olyan közbeszerzési eljárást találtunk az ekr.gov.hu-n, amelyen a Mercarius és a Mészáros M1 csoport valamelyik tagja is indult. Ebből 13-at Mészáros cég nyert, 18-at a Mercarius, kettőt közösen, 1 esetben mind a ketten nyertek (külön részeket), hármat más cégek vittek el, 4 pedig eredménytelen lett. A Mercarius és a Mészáros M1 összesen 4 esetben indult együtt.
A két társaság egyébként nemcsak egymással, de látszólag a kormánnyal is jóban vannak.
A MOL-csoporthoz köthető tőkealapok jelentek meg a cég mögött
A Mercarius Flottakezelő Kft.-t 1996-ban alapították eredetileg ÁGO-STONE Szolgáltató Betéti Társaság néven. A budapesti székhelyű cég az Opten cégadatbázisa szerint 2007-ben nyerte első közbeszerzését, majd - ahogy azt a Direkt36 megírta - 2008-tól kezdve Rogán Antal és akkor felesége több olyan nagy értékű autót is használt, amelyek üzembentartója a Mercarius Flottakezelő Kft. volt.
De más kormányközeli emberek is használták a Mercarius autóit.
A lap 2019-es cikke szerint "a cégtől bérelt Audi S3-assal járt Puskás András, Rogán korábbi alpolgármestere is. A miniszterelnök Facebook-oldalának kezelőjeként ismertté vált Kaminski Fanny, - aki korábban Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó felesége volt - szintén egy Mercariustól bérelt autót, egy Lexus luxusterepjárót használt".
A Mercarius 2015-től egyre sikeresebb lett, és többek között a MÁV-tól, a GYSEV-től és a Paks II. Zrt-től is kapott megbízásokat. A társaság éves bevétele 7,8 milliárdról 22 milliárdra nőtt 2018 és 2023 között. A tavalyi bevételből a cég tulajdonosai 800 millió forint osztalékot vettek ki.
A Mercarius egyébként e téren mozgalmas időszakon van túl. Az elmúlt hónapokban ugyanis kétszer is átalakult a cég tulajdonosi köre. Először az Apelso Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. és a tulajdonában álló XTend Capital Kft. szerzett részesedést a cégben, majd a helyükre érkezett az Enter Tomorrow Kockázati Tőkealap és a Voyager Magántőkealap Voyager ONE Részalapja.
A HVG szerint előbbit az állami Eximbank indította el, utóbbi pedig a MOL-csoporthoz kötődik,
és jelenleg mindkét tőkealapot a MOL Vagyonkezelő tulajdonában lévő Lead Ventures kezeli.
A cégben emellett továbbra is tulajdonos maradt Koleszár Róbert. Érdekesség, hogy a társaságban zálogjoga volt a Sberbank Magyarország Zrt-nek, amit a Mészáros Lőrinc féle MBH Bank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság vett át.
Egyilliárd fölé kúszott a nyereség
A nagy "ellenlábas" felcsúti Mészáros M1 Autókereskedő Korlátolt Felelősségű Társaságot 2016-ban alapították. Fióktelepe egy van, Budaörsön, a Keleti utca 1. szám alatt.
A cég főtevékenysége a személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelem, valamint a személygépjármű kölcsönzése. A társaság éves bevétele 2017-ben nettó 504 millió forint volt, tavaly viszont már 11,9 milliárd. A nyereség pedig átlépte az egymilliárd forintot.
A kft. ügyvezetője Urfi Beatrix, a tulajdonosa pedig a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. és az MKB tőkealap. Mindkettő Orbán Viktor miniszterelnök gyerekkori barátjának, a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrincnek érdekeltsége. A cég létszáma 2018 decemberében ugrott meg 3 főről 54-re, majd 2020-ban, a pandémia alatt lement 68-ról 36-ra. Most 104 dolgozójuk van. A társaság 2021 óta nyer közbeszerzéseket.
Katus Eszter | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/05/babszinhaz-a-flottatenderekben-egymas-ellen-vagy-egyutt-nyerik-a-tendereket-a-kormanykozeli-cegek/ | https://web.archive.org/web/20240606081817/https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/05/babszinhaz-a-flottatenderekben-egymas-ellen-vagy-egyutt-nyerik-a-tendereket-a-kormanykozeli-cegek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/babszinhaz-a-flottatenderekben-egymas-ellen-vagy-egyutt-nyerik-a-tendereket-a-kormanykozeli-cegek | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-05 00:00:00 | [
"Koleszár Róbert",
"Mészáros Lőrinc",
"Urfi Beatrix"
] | [
"Apelso Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.",
"Enter Tomorrow Kockázati Tőkealap",
"HUMDA Magyar Autó- és Motorfejlesztési Ügynökség Zrt.",
"Lead Ventures Alapkezelő Zrt.",
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt.",
"Magyar Közút Nonprofit Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"MBH Bank Nyrt.",
"Mercarius Flottakezelő Kft.",
"Mészáros M1 Autókereskedő Kft.",
"Mészáros M1 Járműparkkezelő Zrt.",
"MKB Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.",
"MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.",
"Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.",
"Optesz Opus Energetikai Támogató Zrt.",
"Porsche Hungária Kft.",
"Porsche Lízing Kft.",
"Sberbank",
"Talentis Group Zrt.",
"Voyager Magántőkealap",
"XTend Capital Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
60,092 | Így úszhatta meg Gattyán György: a húszmilliárdos adócsalás, amit eltussoltattak NAV-val | A NAV volt nyomozó őrnagya, Tiszolczi Lajos végignézte, hogy a munkahelyét és a munkáját tönkreteszi a legmagasabb szintű politikai beavatkozás. Mindezt egy olyan történet fordulatai mentén mesélte el a Partizánnak, melynek néhány részlete eddig is ismert volt, csak épp az érintetteken kívül senki nem tudta, hogy összefüggnek. Pláne, hogy egy ennyire sötét ügy áll a háttérben. | https://www.youtube.com/watch?v=eU2eWHna26I | https://web.archive.org/web/20240617102042/https://www.youtube.com/watch?v=eU2eWHna26I | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-uszhatta-meg-gattyan-gyorgy-a-huszmilliardos-adocsalas-amit-eltussoltattak-nav-val | Partizán | hungarian-news | 2024-06-17 00:00:00 | [
"Gattyán György"
] | [
"Docler Holding",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
|
60,093 | Világhírű lett a 43-1-re végződött U14-es meccs, de bundagyanú miatt vizsgálják a történteket | A Kerekegyháza U14-es csapatának a megyei futballbajnokság északi csoportjának utolsó fordulójában 42 góllal kellett győznie ahhoz, hogy jobb gólaránnyal megelőzze azt a Kunszentmiklóst, amelyet a bajnokságban nem tudott legyőzni (egy döntetlen, egy vereség). Mit tesz isten, a Kerekegyháza 43-1-re nyert a Pálmonostora ellen. | A Kerekegyháza U14-es csapatának a megyei futballbajnokság északi csoportjának utolsó fordulójában 42 góllal kellett győznie ahhoz, hogy jobb gólaránnyal megelőzze azt a Kunszentmiklóst, amelyet a bajnokságban nem tudott legyőzni (egy döntetlen, egy vereség). Mit tesz isten, a Kerekegyháza 43-1-re nyert a Pálmonostora ellen.A meccset május végén játszották, mi is írtunk róla, de bejárta a világsajtót is, alább például az indiai Sports Today élcelődik a történteken:ForrásA megyében különféle pletykák keringenek arról, mennyi is volt a valós eredmény, milyen állásnál állt le a digitális eredményjelző, kit és miért hívott a játékvezető vagy az asszisztense a meccs után. Sokan úgy gondolják, ennyi gólt egy kétszer 40 percig tartó meccsen fizikai képtelenség lőni. Ha egy középkezdésre 20 másodpercet számolunk, máris lejön a meccsből 15 perc, marad 65 az összesen 44 gólra. Vagyis majdnem percenként kellett betalálni a kapuba.Az ügyet az MLSZ Bács-Kiskun vármegyei igazgatósága hivatalból vizsgálja. Amúgy a második helyre szorult Kunszentmiklós meg akarta óvni a meccset, csakhogy kiderült, harmadik csapatnak nincs erre lehetősége, a vonatkozó passzust már korábban kivették a versenykiírásból.Kerestük Losonczy László igazgatót, aki elmondta, az ügyben a vizsgálat lezárultáig nyilatkozatstop van, de arra a kérdésre nem tudott válaszolni, hogy mikor zárul le a vizsgálat. „Ilyen eset nem szokott lenni, az elmúlt 30 évben biztos nem volt ilyen” – mondta. A személyes véleményére is kíváncsiak voltunk, de azt mondta, az nincs neki.A meccs után felmerült, hogy a játékvezetőnek komolytalan játék miatt – túl nagy volt a különbség a Kerekegyháza és a Pálmonostora között – le kellett volna fújni a meccset. Losonczy Lászlótól megtudtuk, ilyen szabály már nincs, az eredménytől függetlenül végig kell játszani a mérkőzést. (2015-ben az olasz Ponte Ronca–Persiceto 85 U14-es bolognai tartományi meccset 31-0-s állásnál a játékvezető komolytalan játék miatt lefújta, noha lett volna még játékidő. A játékvezetőt a szövetség felfüggesztette, és elrendelte a meccs újrajátszását.)A nyilatkozatstop ellenére azonban nem kell teljesen a sötétben tapogatóznunk. A szövetség hétről hétre kiadja hivatalos értesítőit a fegyelmi bizottság határozataival, így sejthető, milyen irányba tart a vizsgálat.A rettegett 36. paragrafusMájus 31-én Kis Balázzsal (ő volt a játékvezető asszisztense, ezen a szinten csak egy asszisztens van) szemben fegyelmi eljárást rendeltek el az MLSZ Fegyelmi Szabályzatának 36. paragrafusának első bekezdésébe ütköző fegyelmi vétség gyanúja miatt, és beidézték meghallgatására. A 36. paragrafus a mérkőzés eredményének jogellenes befolyásolásáról, a játékvezető megvesztegetéséről szól, és akár minden labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől való végleges eltiltással járhat.„Az a sportszervezet, labdarúgó vagy sportszakember, aki tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett, a mérkőzés eredményének és egyéb lényeges történéseinek jogellenes befolyásolására irányuló cselekményt követtek el, vagy vele közölték, és erről a versenyrendező MLSZ vagy megyei (budapesti) igazgatóságnak, vagy a szövetség erre kijelölt hivatalos szervének haladéktalanul – de legkésőbb 24 órán belül – nem tesz bejelentést, fegyelmi vétséget követ el” – olvasható a fegyelmi szabályzatban.A Pálmonostora edzőjét is beidéztékA június 7-ei közlöny szerint Kis Balázst ismét beidézték meghallgatásra. Azt nem tudni, hogy azért, mert az előzőre nem ment el, vagy szükség volt egy újabb körre. Beidézték Laczkó Gábort, a Pálmonostora edzőjét is, őt a 24. paragrafus második bekezdésébe ütköző fegyelmi vétség gyanúja miatt.Ez jóval kisebb súlyú esetet jelöl, erről a Fegyelmi Szabályzat ezt írja: „Az a sportszakember, aki az MLSZ Alapszabályát, a labdarúgással kapcsolatos szabályzatait, határozatait megszegi, fegyelmi vétséget követ el.” A büntetési tétel is jóval alacsonyabb, legfeljebb egy év lehet.A pálmonostorai klub egyik név nélkül nyilatkozó vezetője előző cikkünkben azt mondta, az 1600 lelkes falu klubjának a lehetőségeit össze sem lehet hasonlítani a 6-8-10-ezres települések csapataikéval. A nagy különbségű vereség oka szerinte az volt, hogy a Kerekegyházánál többen is visszajátszottak az U16-os csapatból. Erre a szabályok megadják a lehetőséget. A Pálmonostoránál három és félszer nagyobb Kerekegyháza csapatában játszó gyerekek szülei se voltak éppen a legsportszerűbbek. Olyanokat kiabáltak be, hogy csak az idő az egyetlen ellenfeletek. El lehet képzelni, hogy a pálmonostorai gyerekek ezek után mekkora kedvvel mennek edzésre, folytatják-e egyáltalán a futballt.Mér megint a 36-osA június 13-ai közlöny szerint Kis Balázs újabb idézést kapott, és ugyanarra a napra Laczkó Gábor mellett a meccs egy újabb szereplőjét is behívták: Juhász László játékvezetőt (ő az NB III.-as felnőtt asszisztenskeret tagja is), akit szintén a 36. paragrafus – magyarán bundagyanú – miatt idéztek be.Ugyanezen a napon kapott 100 ezer forint büntetést a Pálmonostora U14-es csapata. Hogy pontosan miért, azt nem sikerült kideríteni, de úgy tudjuk, nem a 43-1-es meccs miatt.A miklósi szülőket jobban zavartaBeszéltünk a kárvallott klubbal, a Miklósi GYFE alelnökével, Nagy Péterrel. A Kunszentmiklós az a csapat, amelyik eggyel rosszabb gólaránnyal lett második a bajnokságban.Ő örül a vizsgálatnak, szerinte a jó szándékon múlik, hogy jutnak-e valamire. „Rengeteg pletyka, feltételezés van, de utólag bizonyítani ezeket már senki sem tudja.”A legfontosabb kérdés azonban az, hogy mit szóltak ahhoz a kunszentmiklósi gyerekek, hogy ilyen, teljesen valószerűtlen körülmények között veszítik el a bajnokságot. „Őszintén? Teljesen jól vették. A szülők igazságérzetét jobban sérti. A gyerekek a bajnokságban a Kerekegyházát megverték, ennél többet mit tehettek volna? Ugyanolyan szívesen járnak edzésre, mint korábban, mi viszont szerettük volna, hogy ne 12-13 évesen találkozzanak a magyar valósággal.” | https://444.hu/2024/06/17/vilaghiru-lett-a-43-1-re-vegzodott-u14-es-meccs-de-bundagyanu-miatt-vizsgaljak-a-tortenteket | https://web.archive.org/web/20240617124903/https://444.hu/2024/06/17/vilaghiru-lett-a-43-1-re-vegzodott-u14-es-meccs-de-bundagyanu-miatt-vizsgaljak-a-tortenteket | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vilaghiru-lett-a-43-1-re-vegzodott-u14-es-meccs-de-bundagyanu-miatt-vizsgaljak-a-tortenteket | 444 | hungarian-news | 2024-06-17 00:00:00 | [
"Juhász László (labdarúgás)",
"Kis Balázs (labdarúgás)",
"Laczkó Gábor (labdarúgás)"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"sport"
] | [] |
60,094 | Perelünk a Szuverenitásvédelmi Hivatallal kollaboráló intézmények szerződéseiért | Az ügyvédi kamarától nem sikerült beleegyezést kicsikarnia, de több intézménnyel sikeresen állapodott meg az együttműködésük kereteiről a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A Lánczi Tamás vezette intézménytől közérdekű adatigénylésben kértük a megállapodásokat és az ezeket megelőző levelezéseket. A hivatal az adatigénylést megtagadta, amiért bepereljük. | Az ügyvédi kamarától nem sikerült beleegyezést kicsikarnia, de több intézménnyel sikeresen állapodott meg az együttműködésük kereteiről a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A Lánczi Tamás vezette intézménytől közérdekű adatigénylésben kértük a megállapodásokat és az ezeket megelőző levelezéseket. A hivatal az adatigénylést megtagadta, amiért bepereljük.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal megtagadta, hogy teljesítse közérdekű adatigénylésünket, amelyben a más szervezetekkel kötött megállapodásaikat kértük. Az adatigénylés teljesítéséért perre megyünk a hivatallal.
Május közepén került nyilvánosságra, hogy az év elején létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) az ügyvédi kamara asszisztálását kérte ahhoz, hogy besúgóhálózatot építhessen ügyvédekből. Az SZH elnöke Lánczi Tamás áprilisban levélben kereste meg a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét Havasi Dezsőt.
Lánczi a levélben arra kérte a kamarai elnököt, hogy alakítsanak ki együttműködést, ami egyebek mellett létrehozza egy protokollt arra, hogy "az ügyvédi tevékenység során tapasztalt, a szuverenitásvédelmi törvénybe ütköző magatartás hogyan jusson a Hivatal tudomására". Lánczi kérései között szerepelt, hogy a kamara bocsásson ki állásfoglalást az ügyvédeknek "az információk bejelentésére vonatkozóan", egészítse ki a szabályzatát a "szuverenitásvédelemmel kapcsolatos ügyvédi feladatokról és felelősségekről" szóló új regulákkal, és hogy a Hivatal kapjon közvetlen kapcsolattartót minden vármegyei vagy városi ügyvédi kamaránál.
Havasi a megkeresést levélben utasította vissza, amelyben jelezte, hogy Lánczi elképzelése nem egyeztethető össze az ügyvédi titoktartás törvényben rögzített követelményével. A levélváltásról szóló beszámoló előbb az ügyvédi kamara hírlevelében jelent meg, majd a média is beszámolt róla.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal ezután a saját Facebook-oldalán közölte: a hivatal "közvetlenül működésének megkezdése után számos állami intézménnyel és köztestülettel vette fel a kapcsolatot azzal a céllal, hogy együttműködést kezdeményezzen a magyar szuverenitás védelme érdekében". A posztban az áll, hogy "a megkeresett szervezetektől egytől egyig pozitív választ" kaptak, és az együttműködést ezekkel szereplőkkel megkezdték. A bejegyzés mellékleteként közölték az ügyvédi kamarával folytatott üzenetváltást is, a szöveg szerint a "tisztánlátás" érdekében.
A Szuverenitásvédelmi Hivataltól közérdekű adatigénylésben kértük, hogy adja ki mindezeket a megállapodásokat. Azt is kértük, hogy bocsássák rendelkezésünkre a megállapodásokat megelőző levelezéseket. A Szuverenitásvédelmi Hivatal az adatigénylést megtagadta arra hivatkozva, hogy ezek döntéselőkészítő adatnak számítanak. Álláspontjukkal nem értünk egyet és a bíróságon keresztül próbáljuk meg elérni az adatok kiadását.
Nemrégiben Tóth Bertalan szocialista párti országgyűlési képviselő úgynevezett parlamenti kérdéssel próbálta megtudni, hogy kiket keresett meg az SZH az ügyvédi kamarán kívül; a kormány képviselője azzal pattintotta le, hogy a hivatal független államigazgatási szervként, nem a kormány alárendeltjeként működik.
Sarkadi Nagy Márton
Címlapfotó: Szuverenitásvédelmi Hivatal / FB | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/06/05/perelunk-a-szuverenitasvedelmi-hivatallal-kollaboralo-intezmenyek-szerzodeseiert/ | https://web.archive.org/web/20240606013348/https://atlatszo.hu/kozadat/2024/06/05/perelunk-a-szuverenitasvedelmi-hivatallal-kollaboralo-intezmenyek-szerzodeseiert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/perelunk-a-szuverenitasvedelmi-hivatallal-kollaboralo-intezmenyek-szerzodeseiert | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-05 00:00:00 | [
"Lánczi Tamás"
] | [
"Szuverenitásvédelmi Hivatal"
] | [] | [
"átláthatóság",
"közigazgatás hallgatása",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"közadat"
] | [] |
60,095 | Videó: Sok kis CÖF – civilruhás választási Fidesz-kampány állami pénzből | A Fidesz választási sikereinek egyik oka az országos hálózata, amely az országos kampányok mellett helyi szinten is tud mozgósítani. Ez a hálózat nagyrészt közpénzből működik, gerincét azok az álcivil szervezetek alkotják, amelyek például a Városi Civil Alapból kapnak állami támogatást. | A Fidesz választási sikereinek egyik oka az országos hálózata, amely az országos kampányok mellett helyi szinten is tud mozgósítani. Ez a hálózat nagyrészt közpénzből működik, gerincét azok az álcivil szervezetek alkotják, amelyek például a Városi Civil Alapból kapnak állami támogatást.
Mindenki hallott már a CÖF-ről, a civilnek nevezett, valójában a kormánypártok irányítása alatt álló, azok kampányait segítő szervezetről, amely ennek ellenére több milliárd forint közpénzt kap. Kevesebben tudják, hogy rajtuk kívül még az ország minden táján találhatók hasonló, kisebb álcivil szervezetek, amelyek a Fidesz önkormányzati kampányába segítenek be, szintén közpénzből.
A Városi Civil Alapot eredetileg a Norvég Alap pótlására hozta létre a kormány, azzal az ürüggyel, hogy a Norvég Alap forrásait politikailag elfogult módon osztották szét.
A Városi Civil Alap legnagyobb támogatásait azonban az elmúlt években rendre olyan szervezetek nyerték el, amelyek szorosan kötődnek kormánypárti politikusokhoz.
A mostani kampány alatt a VCA-n keresztül állami pénzel támogatott szervezetek látványosan beszálltak a fideszes jelöltek kampányaiba: Hatvanban megafonos haknikat szerveztek, Újbudán a polgármesterjelölttel közösen osztogattak ajándékokat. A VCA-n keresztül olyan szervezetek is kaptak közpénzt, amelyek hivatalosan is jelölteket indítottak a választásokon. Ez utóbbit elvileg tiltja a Bethlen Alapról szóló törvény, de egy jogi kiskapuval mégis legális lett a finanszírozásuk.
Kisfilmünkben Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója úgy fogalmaz, hogy "igazából itt azt történhetett, hogy körbenézett a hatalom, hogy milyen hálózattal rendelkeznek helyben. Nyilván nem a Városi Civil Alap kedvéért alakultak meg ezek a helyi alapítványok, egyesületek, és rájöttek, hogy ezen a módon pénzt lehet dobni a járási, települési szintű hátország megerősítéséhez. A törvények, amelyek a kampánytevékenységet és a kampányok a pénzügyi háttereit lennének hivatottak szabályozni, szándékosan pocsékak. Úgy tervezte meg és úgy hozta létre őket a hatalom, hogy azok mindent megengednek, illetve semmit nem tiltanak."
Az idei választások előtt is aktivizálódott a Fidesz álcivil hálózata
A Városi Civil Alapról szóló cikksorozatunk korábbi részeiben bemutattuk, hogy több településen is felkerülnek a szavazólapokra - általában Fidesz-KDNP-s polgármester-jelölteket támogatva - olyan egyesületek, amelyek korábban civil szervezeti támogatás keretében kaptak közpénzt. Diósdon például egy olyan szervezet indítja a kormánypárti jelöltet, ami három helyről is kapott állami pénzt, például "előadó-művészeti szervezetként" is kapott támogatást:
Több százmillió forint közpénzből épült fel Újbudán is egy civilszervezet-hálózat a fideszes polgármester-aspiráns, Király Nóra körül: a FICSAK, a Zöld Követ és más szervezetek a Városi Civil Alaptól kaptak pénzt, de EU-s forrásokat is lehívhattak, majd Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodájának köszönhetően is milliókhoz jutottak:
Egy pesti sportegyesület a profiljának drasztikus átplasztikázása után nem sokkal kilencmillió forint támogatást nyert el a Városi Civil Alaptól. Az Érdre költöztetett egyesület új elnöke a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke is egyben, aki a kormánypártok jelöltjeként indul a választáson:
Frissen alapított, korábban semmilyen látható tevékenységet nem végző, viszont fideszes és fidelitasos vezetésű ifjúsági szervezetek is milliós közpénztámogatást kaptak a Városi Civil Alap program tavalyi keretéből:
Szöveg: Zubor Zalán — Videó: Bodoky Bence
Címlapkép: Átlátszó montázs | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/06/video-sok-kis-cof-civilruhas-valasztasi-fidesz-kampany-allami-penzbol/ | https://web.archive.org/web/20240607013412/https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/06/video-sok-kis-cof-civilruhas-valasztasi-fidesz-kampany-allami-penzbol/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/video-sok-kis-cof-n-civilruhas-valasztasi-fidesz-kampany-allami-penzbol | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-06 00:00:00 | [
"Király Nóra"
] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Ficsak 11 Alapítvány",
"Miniszterelnöki Kabinetiroda",
"Nagycsaládosok Országos Egyesülete",
"Zöld Követ Egyesület"
] | [] | [
"támogatás",
"átláthatóság",
"civilek",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"klientúra",
"jogalkotás",
"tiltott állami támogatás",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Városi Civil Alap"
] |
60,096 | Erzsébetváros tíz évre titkosította a polgármester vejének köreitől rendelt tanulmányokat | A DK-s Niedermüller Péter polgármester vezetésével működő VII. kerületi önkormányzat több szerződést is kötött a polgármester vejéhez köthető cégekkel. A Weber und Mill Kft.-től vezetői stratégiákat rendelt a kerület összesen nettó 32 millió forintért, a Republikon Intézet Kft.-től pedig egy lakhatási közvéleménykutatást nettó 5 millióért. Garai Dóra, az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület önkormányzati képviselője közadatigénylésben kérte ki a cégek által készített dokumentumokat, de azt a választ kapta a jegyzőtől, hogy azok 10 évig nem nyilvánosak. | A DK-s Niedermüller Péter polgármester vezetésével működő VII. kerületi önkormányzat több szerződést is kötött a polgármester vejéhez köthető cégekkel. A Weber und Mill Kft.-től vezetői stratégiákat rendelt a kerület összesen nettó 32 millió forintért, a Republikon Intézet Kft.-től pedig egy lakhatási közvéleménykutatást nettó 5 millióért. Garai Dóra, az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület önkormányzati képviselője közadatigénylésben kérte ki a cégek által készített dokumentumokat, de azt a választ kapta a jegyzőtől, hogy azok 10 évig nem nyilvánosak.
Az erzsébetvárosi önkormányzattal szerződő két vállalkozás közös pontja Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, aki Niedermüller Péter DK-s polgármester veje. Horn ugyanis a Republikon Intézethez tartozó Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke, a szervezethez kapcsolódó Republikon Intézet ügyvezetője pedig tavalyig márciusig Hann Péter volt, aki korábban a Weber und Mill Kft.-t is igazgatta.
Idén április végén egy azóta megszűnt Facebook-oldal, a Budapesti Prókátor (utalás a pedofil kegyelmi ügyet kirobbantó Vidéki Prókátorra - a szerk.) alapján írt arról a Magyar Nemzet, hogy "Gyurcsány polgármestere saját SZDSZ-es vejének köreit látta el több tíz milliós értékű szerződésekkel".
Ezzel arra céloztak, hogy a Weber und Mill Kft. több tízmillió forint értékben kapott megbízásokat az erzsébetvárosi önkormányzattól, és a céget 2011 januárjától 2019 szeptemberéig Hann Péter vezette, aki Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus barátja. Horn pedig nem más, mint a VII. kerületi polgármester, a DK-s Niedermüller Péter veje.
Nagyjából egy héttel az előző bejegyzése után a Budapesti Prókátor és annak nyomán a kormánypárti napilap újabb infókkal jelentkezett. Eszerint az erzsébetvárosi önkormányzat "nemcsak Horn körét, hanem Horn cégét is milliós megbízással látta el". A polgármester veje ugyanis a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnöke, és a szervezethez kapcsolódó Republikon Intézet Kft.-t bízta meg a VII. kerület egy lakhatási közvéleménykutatás elkészítésével.
Stratégiai tanácsadás bő 32 millióért
Bár az anonim (és azóta megszűnt) Facebook-oldal, valamint a kormánysajtó lehozta a megbízások részleteit, Garai Dóra, az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület önkormányzati képviselője és polgármesterjelöltje közadatigénylésben kérte ki a VII. kerülettől a Horn Gáborhoz köthető cégekkel 2019 óta kötött szerződéseket.
A dokumentumok szerint Erzsébetváros a Weber und Mill Kft.-vel négy szerződést kötött összesen nettó 32,45 millió forint értékben.
2020-ban 7 hónapon keresztül havi nettó 750 ezer Ft (nettó 5,25 millió),
2021-ben 8 hónapon át havi nettó 850 ezer Ft (nettó 6,8 milló),
2022-ben 12 hónapig havi nettó 750 ezret (nettó 9 millió),
2023-ban 12 hónapon át havi nettó 950 ezer Ft (nettó 11,4 millió) volt a megbízási díj.
A cég feladata minden esetben ugyanaz volt, stratégiai tanácsadás. Kicsit részletesebben: "elkészíti az önkormányzat következő évekre vonatkozó stratégiáját, valamint a polgármester személyes profilját. Ezek együttese kijelöli a prioritásokat és kommunikációs alapokat is javasol."
A Weber und Mill Kft. vállalta továbbá azt is, hogy rendszeres megbeszéléseken "igyekszik a kijelölt irányt menedzselni" és stratégiai, valamint kommunikációs javaslatokat tesz, ilyen anyagokat, valamint havi beszámolókat készít.
A cég forgalma 2019 óta évi nettó 17 és 31 millió forint között mozgott, vagyis éves bevételének jelentős része származott az erzsébetvárosi önkormányzattól.
A Weber und Mill Kommunikációs, Oktatási és Tanácsadó Kft. egyedüli tulajdonosa 2019 szeptembere óta Koltai Péter, aki a Telex szerint a Gyurcsány-kormány idején a Magyar Bálint vezette oktatási tárca informatikai biztosa volt. A lap megírta azt is, hogy a céggel szerződést kötött korábban a Párbeszéd frakciója, mi pedig arról számoltunk be korábban, hogy ez a vállalkozás Horváth Csaba (MSZP) polgármester imázsának építésére havi 800 ezer forint közpénzt kapott a zuglói önkormányzattól.
Lakhatási közvéleménykutatás 5 millióért
A DK-s polgármester vejéhez, Horn Gáborhoz köthető másik vállalkozásnak, a Republikon Intézet Kft.-nek egy megbízást adott a VII. kerület 2019 óta.
A Garai Dóra képviselő által kikért és megkapott szerződés értelmében a céget az "erzsébetvárosi lakhatást érintő közvéleménykutatással" bízták meg "a kerületi lakáspolitikai koncepció érdekében", mert ezzel akarják/ták "megalapozni az önkormányzati döntések meghozatalát".
A Republikon Intézettel 2021. szeptember végén kötött szerződést Erzsébetváros nettó 4,9 millió forint értékben. A pénzért cserében a cég vállalta, hogy 1 hónap alatt, 2021. október végéig elkészít egy két részmintából álló közvéleménykutatást:
önkormányzati bérlakásban élők körében 700 fővel,
nem önkormányzati bérlakásban élők körében 1000 fővel.
A megállapodás értelmében a Republikon a kutatás eredményét egy »Tanulmány« néven említett írásos összefoglalóban, méghozzá "eredeti példányban" bocsátja az önkormányzat részére.
10 évig titkosak
Garai Dóra nem csak a Horn Gáborhoz köthető cégekkel kötött szerződéseket, hanem a megbízások keretében készült produktumokat - stratégiák és lakhatási kutatás - is kikérte az önkormányzattól. A képviselő azonban adatigénylésének ezen részére elutasító választ kapott.
"A megbízásokkal összefüggésben készült tanulmányok olyan döntés megalapozását szolgáló adatokat tartalmaznak, amelyek további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, ezért ezen adatok a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvánosak." - írta a jegyző Garainak.
Az Élhető Erzsébetvárosért Egyesület képviselője és polgármesterjelöltje az Átlátszó megkeresésére a következőket mondta az üggyel kapcsolatban:
"A Republikonos és Weber & Mill tanácsadási szerződések eleve gyanúsak voltak, hiszen nem igazán lehetett azokat az önkormányzati honlapon az un. üvegzseben megtalálni. Végül az is kiderült, miért titkolják a szerződéseket: a polgármester veje, Horn Gábor miatt. Úgy gondolom, morálisan elfogadhatatlan, súlyosan etikátlan, hogy valaki közpénzből, tehát nem a saját pénzéből gyakorlatilag a saját rokonával köt szerződést.
A gyanúnkat, hogy itt sumákolás van, nincs valós teljesítés, az is alátámasztja, hogy a jegyző a közérdekű adatkérésünkre azt válaszolta, a készült anyagokat 10 évre titkosították. De hát ezek nem katonai helikopter-beszerzések, hanem imidzsépítési tanácsok... és hát miért is kéne az erzébetvárosiak közpénzéből Niedermüller úr személyes imidzsét építenünk? Sajnos kénytelenek leszünk kiperelni az anyagokat."
A Republikon Intézettel, valamint a Weber und Mill Kft.-vel kötött szerződések ügye a május 15-i képviselőtestületi ülésen is előkerült, akkor maga Niedermüller Péter polgármester hárította el a témát, méghozzá DK-s létére meglehetősen fideszes stílusban.
Benedek Zsolt fideszes képviselő ugyanis felvetette, hogy teljesen jogosan merül fel a kérdés, hogy "kamu megállapodásokról volt-e szó, és volt-e egyáltalán tényleges teljesítés a megállapodások mögött". Benedek szerint az ügyben már a rendőrség is nyomoz, és felszólította a polgármestert, hogy számoljon el az erzsébetvárosiak pénzével.
Niedermüller erre azt válaszolta, hogy ha a fideszes képviselő tud korrupciós ügyről, akkor tegyen feljelentést. Ha pedig már megtette, az nagyon jó, mert "akkor majd az ügyészség meg a rendőrség kivizsgálja, és akkor nincs szükség ilyen kampányon belüli politikai cirkuszokra".
Erdélyi Katalin | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/06/06/erzsebetvaros-tiz-evre-titkositotta-a-polgarmester-vejenek-koreitol-rendelt-tanulmanyokat/ | https://web.archive.org/web/20240607012801/https://atlatszo.hu/kozadat/2024/06/06/erzsebetvaros-tiz-evre-titkositotta-a-polgarmester-vejenek-koreitol-rendelt-tanulmanyokat/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/erzsebetvaros-tiz-evre-titkositotta-a-polgarmester-vejenek-koreitol-rendelt-tanulmanyokat | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-06 00:00:00 | [
"Hann Péter",
"Horn Gábor",
"Koltai Péter",
"Niedermüller Péter"
] | [
"Budapest Főváros VII. kerület Önkormányzata (Erzsébetváros)",
"Demokratikus Koalíció (DK)",
"Republikon Alapítvány",
"Republikon Intézet Kft.",
"Weber und Mill Kft."
] | [
"Bp. VII. kerület",
"Budapest"
] | [
"rokonok",
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"tanulmányírás",
"közigazgatás hallgatása",
"adatigénylés",
"közadat"
] | [] |
60,097 | A kormánymédia felől folyik a TikTokra az orosz propaganda | Európa-szerte terjesztenek álhíreket a TikTokon orosz hátterű dezinformációs hálózatok, ebben sokszor partnerre lelve a helyi radikális mozgalmakban és az összeesküvés-elméletekben utazó alternatív médiában. Magyarországon más a helyzet: itt a Kremlnek nem érdemes ügynökhálózatot fenntartania, mert ugyanezek a narratívák a kormányzati médiából jutnak el a közösségi platformokra. | Európa-szerte terjesztenek álhíreket a TikTokon orosz hátterű dezinformációs hálózatok, ebben sokszor partnerre lelve a helyi radikális mozgalmakban és az összeesküvés-elméletekben utazó alternatív médiában. Magyarországon más a helyzet: itt a Kremlnek nem érdemes ügynökhálózatot fenntartania, mert ugyanezek a narratívák a kormányzati médiából jutnak el a közösségi platformokra.
A Global Witness nevű civil, tényellenőrző szervezet a héten adott ki jelentést arról, hogy a nagy közösségimédia-platformok közül a TikTok teszi a legkevesebbet a dezinformáció kiszűrése ellen. A csoport az X-nek (Twitternek), a TikTok-nak és a YouTube-nak is beküldte ugyanazt a 16, az európai választásokkal kapcsolatban teljes egészében félrevezető információkat és hamis adatokat tartalmazó videót. Ilyen választási dezinformációt elvileg egyik platform szabályzata sem engedélyez.
A teszten a Twitter vizsgázott a legjobban, amely mindegyik hirdetés feladását elutasította, míg a YouTube kettőt átengedett. A kínai tulajdonú TikTok ezzel szemben valamennyi hirdetést jóváhagyta.
Csak három álhírvideó volt a magyar TikTokon?
A hirdetések (amiket a teszt készítői a hirdetések elfogadása után egyből töröltek, így azok valójában nem jutottak el a közönséghez) többek között ilyen hamis állításokat tartalmazták:
"Ne szavazzon személyesen ezen az EU-választáson! Új híradások szerint a szavazólapokat a választási dolgozók módosítják. Szavazz inkább a 05505-ös sms-ben", vagy "Az új szabályok megváltoztatják a 2024-es választások személyi igazolványokra vonatkozó követelményét. Ha nincs érvényes jogosítványa, nem szavazhat ezen a választási napon".
Az elmúlt években a TikTok az egyik legbefolyásosabb közösségi média platformmá vált világszerte, mostanra mintegy egymilliárd aktív felhasználóval büszkélkedhet. Magyarországon a Similarweb statisztikája szerint a TikTok messze a legtöbbet letöltött mobilos közösségimédia-alkalmazás, az összes alkalmazás között az 5. helyen áll.
Több jelentés is arra utal, hogy a TikTok a dezinformáció, a kiskorúak védelme, a hirdetések átláthatósága szempontjából a korábbi platformoknál is kevésbé megbízható. 2022-ben például a platform Magyarországon összesen 202 videót törölt közösségi alapelvek megsértése miatt, ám ezeket a törlésig még 5 millióan megnézték. A törölt videók nagy része egyébként egyéb alapelvek megsértése miatt akadt fent a szűrőn (ez lehetett például meztelenség, vagy erőszakos tartalom). Tényellenőrzésnek Magyarországon mindössze 5 videót vetettek alá, és ezek közül 3-at töröltek azért, mert valamilyen dezinformációt tartalmaztak.
Dezinfó jobb- és balszélről
A platform így ideális terep a dezinformációs kampányoknak, amelyek hátterében Európában gyakran az orosz szervezetek állnak. Az Átlátszón több alkalommal írtunk arról, hogyan terjednek a közösségi médiában a hírtartalomnak álcázott, valójában állami propagandatartalmak, mint például a Newsfront nevű orosz dezinformációs hálózat anyagai.
Tavaly írtunk arról, hogy az orosz különleges szolgálatokhoz köthető szereplők többek között a TikTokon terjesztettek olyan videókat, amelyekben úgymond leleplezték, hogy az ukrán hadsereg megrendezett videókat gyártva próbálja jobb színben feltüntetni magát és a hadi helyzetet. A felvételek, amiket bemutattak, valójában egy Lettországban készülő játékfilm werkfilmjéből származtak. Más esetekben európai városokban tartó tüntetéseket próbáltak oroszpárti megmozdulásoknak bemutatni.
A korábbi tapasztalatok alapján, Európa nagy részében az orosz dezinformációt jellemzően a mainstreamen kívüli média- és politikai szereplők terjesztik. Ezek lehetnek közvetlenül Oroszországból irányított csatornák, mint az említett NewFront, vagy a Voice of Europe, amelynek magyar munkatársa is volt. Az orosz dezinformáció másodlagos terjesztői az egyes országok saját aktorai, akik valamilyen okból hajlandók átvenni a Kreml narratíváit. Ezek lehetnek "alternatív" hírforrások, vagy politikai pártok, mozgalmak és személyiségek.
Az orosz narratívákra Európában tipikusan a szélsőjobboldalon van fogadókészség, de a szélsőbaloldalon is létezik egy jelentős oroszpárti vonal.
Az említett Voice of Europe dezinformációs hálózat építésében például a német szélsőjobboldali AfD párt két tagja vett részt, akik ellen jelenleg pénzmosás miatt folyik eljárás. Szintén Németországban májusban, az oroszoknak való kémkedésért letartóztatták a hadsereg egyik, egyébként szintén AfD-tag tisztjét, akinek ügyvédje arra hivatkozott, hogy védence a TikTok-on fogyasztott orosz propaganda hatása alatt cselekedett.
Lehagyja az internet a klasszikus nemzeti radikálisokat
Az Euronews márciusban írt arról, hogy a szélsőjobboldal Európa-szerte profin használja a TikTokot, ami jelentős hatással lehet az EP-választásokra, mivel így megszólíthatják a hagyományos pártokból kiábrándult fiatalabb generációt.
Belgiumban például a Flamand Érdek párt hatalmas összegeket költ arra, hogy megpróbálja megnyerni a fiatal szavazókat, csakúgy, mint Matteo Salvini, az olasz Liga párt vezetője (akinek pártja hivatalos szövetséget is kötött Putyin Egységes Oroszország Pártjával), a portugál André Ventura, a Chega párt vezetője, vagy a francia Jordan Bardella, aki a Nemzeti Összefogás elnöke.
A TikTok algoritmusát úgy tervezték, hogy a lehető legtovább a képernyő előtt tartsa a felhasználót azzal, hogy az érdeklődési köréhez egyre inkább igazodó tartalmakat mutat - a politikai tartalmak esetében ez azonban gyakran azt jelenti, hogy az algoritmus az egyre radikálisabb nézetek felé tereli a felhasználót, így a "neked" streambe hamar bekerülhetnek a mainstreamen kívüli, szélsőséges üzeneteket, vagy összeesküvés-elméleteket terjesztő videók.
De mi a helyzet a magyar TikTokon? Ahogy fentebb láthattuk, Európa nagy részén az orosz dezinformációt vagy közvetlenül a moszkvai trollgyárak, vagy a politikai paletta széléről érkező szereplők terjesztik.
Magyarországon ez egy kicsit másképp van: ugyan a magyar online szélsőjobboldal nagy múltra tekint vissza (gondoljunk csak a Kurucinfóra és hasonló oldalakra), a modern közösségimédia-környezetben a klasszikus "nemzeti radikális" szubkultúra egyre kevésbé releváns. A TikTokon megtalálhatók például olyan klasszikus szélsőjobboldali szervezetek, mint a Hatvannégy Vármegye, a Betyársereg vagy a Magyar Önvédelmi Mozgalom, vagy olyan véleményvezérek, mint Drábik János. Ám az ő videóik ritkán érnek el néhány ezresnél nagyobb nézettséget. Tartalmaikat rendszertelenül posztolják, videóik sokszor hosszúak, nem követik az aktuális trendeket.
Balos témákkal hasít Toroczkai
Ugyanez igaz a politikai szereplők nagy részére is, igaz, itt meg kell jelezni, hogy a magyar politikusok és pártok általánosságban igen hiányosan vannak jelen a TikTokon: igazán látható jelenléte leginkább csak a Fidesznek, a Momentumnak és a Mi Hazánknak van. A politikusok közül Orbán Viktor, Karácsony Gergely, Magyar Péter, Szentkirályi Alexandra és Toroczkai László rendelkezik erős TikTok-jelenléttel, de például Dobrev Klára, Ungár Péter vagy például a fideszes EP-listavezető, Deutsch Tamás egyáltalán nincs fent a platformon.
Szintén csekélynek mondható a kétes, gyaníthatóan oroszországi hátterű, magyar nyelvű dezinformációs csatornák elérése. Az orosz propaganda zászlóshajójának nevezett Orosz Hírek 17 ezer feliratkozóval rendelkezik, videói ritkán lépik át a 10 ezres megtekintést: van azonban néhány feltűnő kivétel, például két Putyin-beszéd felvétele, amelyek százezres nagyságrendű megtekintésnél járnak, ami fizetett hirdetések eredménye lehet.
A magyar szélsőjobbolali szereplők közül kivételt jelent Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, aki nemcsak a politikusokhoz képest, de más csatornák viszonylatában is rendkívül népszerű a magyar TikTokon, legnézettebb videója már egymillió megtekintés felett jár. Érdekesség, hogy
Toroczkai sokszor nem a klasszikus szélsőjobboldali témákkal tud nagy nézettséget szerezni, hanem sokszor olyan ügyek felkarolásával, amelyek más országokban a baloldal témái lennének.
Legnézettebb videója arról szól, hogy feljelenti a MOL-t, amiért szerinte illegális módon manipulálja a fogyasztói árakat az olajtársaság. Egy másik mintegy félmilliós nézettségű videója az autópálya-díjakról, egy harmadik a magyar piacot elárasztó rossz minőségű importméz problémájáról szól.
Moszkva magyar hangja
A magyar TikTok sajátossága, hogy az orosz dezinformációs tartalmakat nem a marginális, hanem a mainstream, gyakran állami hátterű források terjesztik a leghatékonyabban. A tipikus orosz narratívát közvetítő TikTok-videó nem más, mint a fősodratú médiából kivágott videórészlet.
Ennek ékes példáit mutatja Ferkó Dániel Hír TV-s műsorvezető csatornája.
A csatorna olyan, több tízezres elérésű videót tartalmaz, amelyek a Kreml narratíváját közvetítik kritikátlanul. Februárban például kampányszerűen tett közzé olyan, soktízezres elérésű videót, amelyek szerint a 2024-es moszkvai terrortámadást ukránok szervezték meg.
Hasonló elérést generálnak a közmédia kedvenc, rendszeresen az orosz narratívát terjesztő biztonságpolitikai szakértőinek (Georg Spöttle, Robert Castel) csatornái, vagy az őket megszólaltató műsorokból kivágott részletek - ebben a műfajban jelentős például a Hit Gyülekezetéhez közel álló Ultrahang.tv (és kevésbé sikeres a Hetek.hu csatornája).
Egy sajátos műfaj a magyar TikTokon az olyan csatorna, ami saját tartalmat nem gyárt, hanem magyar tévéadók műsoraiból közöl részleteket, valószínűleg azok engedélye nélkül. Több mint 125 ezren követik például az M1-Híradó nevű csatornát, ami neve ellenére nem a köztévés hírműsor hivatalos TikTokja, de az MTVA-s híradókból tesz közzé részleteket. Közel 50 ezren követik a hasonló, "VILÁGHÍRADÓ ROLI OLDALA" nevű csatornát, ami látszólag véletlenszerűen közöl újra hírműsor-részleteket és politikai tartalmakat. A csatornán találkozunk köztévés Híradó-részletekkel, ATV-s műsorrészletekkel, de Magyar Péter és Jakab Péter videóival is.
A TikTokra feltöltött, a kormánymédiából kivágott videórészletekkel (függetlenül attól, mi volt a feltöltő célja), hatékonyan terjednek a magyar TikTokon a Kreml narratívái. Az oldal lenyomata annak a magyarországi médiakörnyezetnek, ahol Moszkvának valójában nem kell dezinformációs kampányokra költeni, hiszen ezeket hazai pénzből folytatják a kormányhoz köthető szereplők.
Zubor Zalán
Címlapkép: Firehose projekt | https://atlatszo.hu/kozugy/2024/06/11/a-kormanymedia-felol-folyik-a-tiktokra-az-orosz-propaganda/ | https://web.archive.org/web/20240614075523/https://atlatszo.hu/kozugy/2024/06/11/a-kormanymedia-felol-folyik-a-tiktokra-az-orosz-propaganda/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanymedia-felol-folyik-a-tiktokra-az-orosz-propaganda | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-11 00:00:00 | [
"Ferkó Dániel",
"Georg Spöttle"
] | [
"Hit Gyülekezete"
] | [] | [
"háttér",
"média",
"átláthatóság",
"dezinformáció"
] | [] |
60,098 | Perelünk a közmédia eltitkolt kínai megállapodásaiért | A magyar közmédia több kínai állami szereplővel írt alá megállapodást májusban. A kínai megállapodásokat kérve közérdekű adatigényléssel fordultunk a közmédiához. A közmédia az adatigénylést megtagadta, ezért perre megyünk. | A magyar közmédia több kínai állami szereplővel írt alá megállapodást májusban. A kínai megállapodásokat kérve közérdekű adatigényléssel fordultunk a közmédiához. A közmédia az adatigénylést megtagadta, ezért perre megyünk.
Megtagadta a közmédia azt a közérdekű adatigénylésünket, amelyben a 2020 - 2024 közötti időszakban bármilyen, Kínában honos szervezettel kötött szerződését kértük ki. Az adatigénylés teljesítéséért bírósághoz fordulunk.
Hszi Csin-Ping kínai elnök májusi budapesti látogatását követően a Xinhua kínai állami hírügynökség angol nyelvű kiadása közölt egy tizennyolc tételből álló pontos listát a vizit eredményeként különféle szervezetek között megkötött magyar-kínai megállapodásokról. A listán három olyan megállapodás is szerepel, amelynek egyik résztvevője a magyar közmédiát üzemeltető Magyar Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).
Ezek a következők:
hírcsere- és együttműködési megállapodás a Xinhua Hírügynökség és az MTVA, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. között,
memorandum az együttműködés elmélyítéséről a China Media Group és az MTVA között,
együttműködési megállapodás a Zsenmin Zsipao és az MTVA, valamint a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. között.
A kínai oldalról a megállapodásokat jegyző három médiaszervezet közül a Xinhua hivatalos, több nyelven szolgáltató állami hírügynökségként, a Kínai Népköztársaság államtanácsa alá rendelve működik, a kínai kommunista párt irányítása alatt álló China Media Group különböző, részben nemzetközi rádió-és televíziócsatornákat ad ki, a Zsenmin Zsipao pedig a párt hivatalos, szintén többnyelvű napilapja.
A közmédiához tartozó hirado.hu beszámolója szerint a China Media Grouppal már 2023 óta együttműködik a magyar közmédia. Az MTVA más kínai médiaszolgáltatóval is kötött megállapodást korábban: 2023-ban a Hunan Broadcasting Systemmel szerződött műsorcserére és jövőbeni koprodukcióra a magyar közmédia. 2015-ben egy közérdekű adatigénylés segítségével arról tudtunk az Átlátszón beszámolni, hogy a Játék határok nélkül című vetélkedősorozat aktuális évadát Kínában gyártatta le az MTVA.
Mostani adatigénylésünket az MTVA arra hivatkozva tagadta meg, hogy nem kötelezhetőek új adat előállítására; magyarán, hogy nem hajlandóak kiválogatni a szerződéseik közül azokat, amelyeket kínai féllel kötöttek. Álláspontjukat vitatjuk, és peres úton kísérlünk meg hozzájutni az iratokhoz.
Sarkadi Nagy Márton
Címlapkép: Beregi Balázs MTVA-tudósító a kínai CTGN televízió adásában (CTGN / Youtube) | https://atlatszo.hu/kozadat/2024/06/11/perelunk-a-kozmedia-eltitkolt-kinai-megallapodasaiert/ | https://web.archive.org/web/20240614075514/https://atlatszo.hu/kozadat/2024/06/11/perelunk-a-kozmedia-eltitkolt-kinai-megallapodasaiert/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/perelunk-a-kozmedia-eltitkolt-kinai-megallapodasaiert | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-11 00:00:00 | [] | [
"Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"közigazgatás hallgatása",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"közadat"
] | [] |
60,099 | Orbán Viktor levelével osztottak notebookot a gyerekeknek a választás előtt | „Magyarország Kormánya a jövő nemzedékét a digitális világ kihívásaira is fel akarja készíteni” – ezzel a mondattal kezdődik a miniszterelnök levele, amelyet az iskolásoknak május-júniusban kiosztott notebookokhoz csomagoltak. Egy szó sincs benne viszont az Európai Unióról, pedig az eszközöket egy uniós projekt keretében vette a kormány. | "Magyarország Kormánya a jövő nemzedékét a digitális világ kihívásaira is fel akarja készíteni" - ezzel a mondattal kezdődik a miniszterelnök levele, amelyet az iskolásoknak május-júniusban kiosztott notebookokhoz csomagoltak. Egy szó sincs benne viszont az Európai Unióról, pedig az eszközöket egy uniós projekt keretében vette a kormány.
A tanulóknak és pedagógusoknak szánt notebookok beszerzését a kormány Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervébe tette bele, és azt az EU jóvá is hagyta. Négy év alatt 200 milliárd forint értékben vásárolnak nagyjából 600 ezer készüléket, amelyeket 2022-ben kezdtek kiosztani - akkor is a választás előtt, mint most.
Hosszas tárgyalások után az Európai Unió 2022 végén jóváhagyta a magyar kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (HET). Ezzel Magyarország hozzájuthat olyan uniós forrásokhoz (RRF), amelyeket az EU kimondottan a koronavírus-járvány okozta károk enyhítésére, a gazdaság ellenállóságának növelésére, valamint zöld- és digitális fejlesztésekre különített el a tagállamok részére.
A magyar HET-et többször visszadobta az EU, mert nem volt vele megelégedve. A végső, jóváhagyott verzió szerint 2026-ig összesen 2300 milliárd forintot ad hazánknak "Brüsszel".
A célok között szerepel a 21. századi minőségi oktatás biztosítása, a hátrányosabb helyzetű települések és régiók fejlesztése, a gyermekvállalás támogatása, a felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, a klímaváltozás negatív hatásainak ellensúlyozása, az energiafüggetlenség és önállóság növelése, a körforgásos gazdaságra történő átállás biztosítása, a korszerű digitális technológiák alkalmazása és fejlesztése, valamint az egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése - összegezte az Index korábban.
Választás előtti osztogatás
A tanári és tanulói notebookok beszerzését is ebbe suvasztotta bele a kormány: a projekt címe hivatalosan »Digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára«, és a száma (RRF-1.2.1-2021-2021-00001) is jelzi az uniós finanszírozást.
Erre a célra a közoktatást irányító Klebersberg Központnak, valamint a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-nek összesen közel 159 milliárd forint támogatást ítélt meg az Európai Unió.
Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter 2022 februárjában azt mondta, hogy a kormány a következő négy évben mintegy
200 milliárd forint értékben vásárol 560 ezer tanulói és 55 ezer tanári notebookot a projekt keretében.
Az első 120 ezer eszközt 2022 tavaszán, napokkal-hetekkel az országgyűlési választás előtt osztották ki a 9. osztályosoknak - sokszor a kormánypárt politikusainak részvételével, egyfajta kampányfogásként. A notebookok az állam tulajdonában maradnak, de a tanárok és gyerekek hazavihetik őket, és addig használhatják, amíg abban az iskolában tanulnak/tanítanak, ahol megkapták.
A második ütemben 140 ezer notebookot osztottak ki 7. és 11. évfolyamos tanulóknak tavaly novemberben és decemberben. A harmadik adagra pedig az 5., 6. és 9. osztályos tanulók (szülei) regisztrálhattak 2023 őszén. Aztán hónapokig nem történt semmi. Egészen 2024 április végéig, amikor a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára bejelentette, hogy "újabb, csaknem kétszázezer notebookot oszt ki a kormány". Egész pontosan 193 ezer darabot.
EU-s projekt, csak még nem jött rá pénz Brüsszelből
A Klebelsberg Központ honlapján megjelent tudósítás szerint a politikus úgy fogalmazott: "míg 2010 előtt a családoknak azt kellett nézniük, hogy évről évre mennyivel növekszik a tankönyvcsomagok ára, most nemcsak a könyveket, hanem a laptopokat is ingyen kapják a gyerekek a tanuláshoz".
Rétvári beszédében említette a pedagógusok béremelését is, majd kiemelte, hogy ahhoz és a tanulói notebookok kiosztásához "Brüsszelből egyetlen eurocent forrás nem érkezett". Viszont mindenkit megnyugtatott, hogy nincs ok aggodalomra, kifizet a kormány mindent az államkasszából.
"A magyar gazdaság van olyan állapotban, hogy a magyar kormány teljes mértékben költségvetési forrásból ki tudja gazdálkodni a béremelés és a digitális eszközök kiosztásának költségeit akkor is, amikor háborús, szankciós időszakban vagyunk, ami Európa minden országának gazdasági nehézséget jelent" - hangsúlyozta Rétvári.
Rétvári Bence igazat is mondott, meg nem is - mondhatni, nem fejtette ki az igazság minden részletét. A notebook-beszerzésre valóban nem küldött MÉG pénzt "Brüsszel", de ez nem jelenti, hogy nem is fog. Az ugyanis a Rétváriék háta mögött látható molinón is egyértelműen látható, hogy az eszközök vásárlása az Európai Unió finanszírozásával valósul meg, ezt szöveg és az uniós zászló is jelzi.
Jelenleg ugyan a Magyarországnak járó uniós források nagy részét visszatartja az EU jogállamisági és korrupciós aggályok, problémák miatt. Azonban ha a magyar kormány teljesíti a szükséges elvárásokat, vagyis lépéseket tesz annak érdekében, hogy ne legyenek szétlopva az uniós pénzek, meg fog érkezni "Brüsszelből" a sok-sok milliárd forint kohéziós, RRF- és egyéb támogatás.
Ott van például a pedagógusok béremelése, amit Rétvári Bence az április 22-i beszédében említett: bő egy hónappal később, május 29-én Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be, hogy "184 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra a tanárok és óvónők fizetésemeléséhez", amelyet januárban indított el a kormány.
Tehát amíg nem jön az uniós pénz, addig a kormány a magyar költségvetésből előlegezi meg a kifizetéseket, ami egyébként viszonylag megszokott dolog nálunk (és más országokban is): így volt az előző két EU-s pénzügyi ciklus elején is. A magyar állam előfinanszírozza a projekteket, aztán bemutatja a számlákat "Brüsszelnek" és megkapja az EU-s pénzt.
2022 nyarán például, amikor a magyar Helyreállítási Tervet még el sem fogadta az EU, a magyar kormány már kiutalt annak keretében 13 milliárd forintot Mészáros Lőrinc áramcégének és másoknak is. A pénzt a magyar államkasszából fizették ki, és ha sikerül megállapodniuk az Unióval, majd megkapják RRF-támogatásként. Ugyanez lesz a notebookokkal is, de ezt valamiért nem mondta el Rétvári a kampányszagú sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor köszöntőlevele
Vélhetően a június 9-én tartott önkormányzati és EP-választás miatt hangsúlyozta az államtitkár és az összes többi kormánypárti politikus, hogy "ők" vették a diákoknak és tanároknak a notebookokat, nem pedig "Brüsszel". Kirakták ugyan a sajtótájékoztatókra az uniós projekt kötelező tábláját, amin szerepel, hogy a programot az EU finanszírozza, de közben ennek ellenkezőjét mondták.
Az 5., 6. és 9. osztályos tanulók (szülei) által igényelt gépeket Rétvári Bence beszéde után, április végétől kezdték el kiosztani, ami pont jól jött a Fidesz-KDNP kampányához. Az átadókon megjelenő kormánypárti politikusok hangsúlyozhatták, hogy ezeket nekik köszönhetik a pedagógusok és a gyerekek.
A biztonság kedvéért minden eszköz dobozába a kötelező tájékoztatószöveg mellé becsomagolták Orbán Viktor levelét is. Ebben a miniszterelnök arról tájékoztatja a tisztelt szülőket, hogy "Magyarország Kormánya a jövő nemzedékét a digitális világ kihívásaira is fel akarja készíteni", és "a sikeres tanuláshoz nem csak digitális tudásra, hanem eszközökre is szükség van, ezért idén folytatjuk a laptopprogramot". Orbán megírta a konkrétumokat is:
"190 ezer diáknak biztosítunk ingyen használható digitális eszközt, köztük az Ön gyermekének is".
Majd az alábbi mondattal zárta a levelét: "Eredményes tanulást és sok újszerű, digitális tanulási élményt kívánok az Ön gyermekének!" Azt ugyan nem tette hozzá, hogy "szavazzon ránk", de vélhetően valami ilyesmi volt a célja a levélnek és a kampányidőszakban történt géposztásnak is.
Pazarló és logikátlan program
Azt nem tudni, hogy hány szavazatot hozott a Fidesznek a notebook-osztogatás, de szakértők szerint a programmal több probléma is van. A Hvg.hu-nak nyilatkozók szerint az egyik például az, hogy nem észszerű a gépek kiosztása: "Ha csak a rászorulók kapnák, akiknek nincs ilyen eszközük, és nem gyakorlatilag automatikusan mindenki egy évfolyamon, akkor több évfolyamot is elláthatna az állam laptoppal. Így ez egy pazarló rendszer, sok olyan gyerek is kap gépet, akinek már van."
A 24.hu által megszólaltatott szakember pedig arról beszélt, hogy a notebookok kiosztása önmagában kevés: "Ez az egész a légüres térbe jött: nincsen digitális tananyag, nem állt át az oktatási rendszer a digitális oktatásra, nem épült be a tanárok és diákok mindennapjaiba, hogy digitálisan adják és kapják a tananyagot. Ugyanúgy tankönyvekből tanulnak, füzetekbe írnak a diákok, így egyelőre elhanyagolható a notebook szerepe az iskolában.
Nem készültek fel erre sem a tanárok, de a szülők sem, sőt a szülők és a diákok semmiféle tájékoztatást nem kaptak arról, hogy mikor és mire lesz hasznos ez a notebook a tanulás során. Nem véletlen, hogy csak néhány gyerek viszi be az osztályból a notebookját, és többnyire önszorgalomból használja tanulásra."
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Az 5., 6. és 9. évfolyamon tanuló diákoknak, valamint a köznevelési intézményeknek szánt notebookok kiosztása a szolnoki Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában 2024. április 29-én. (fotó: MTI/Mészáros János, montázs: Átlátszó) | https://atlatszo.hu/oktatas/2024/06/13/orban-viktor-levelevel-osztottak-notebookot-a-gyerekeknek-a-valasztas-elott/ | https://web.archive.org/web/20240614075523/https://atlatszo.hu/oktatas/2024/06/13/orban-viktor-levelevel-osztottak-notebookot-a-gyerekeknek-a-valasztas-elott/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-levelevel-osztottak-notebookot-a-gyerekeknek-a-valasztas-elott | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-13 00:00:00 | [] | [
"Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.",
"Magyarország Kormánya"
] | [] | [
"oktatás",
"választások - népszavazás",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
60,100 | Választási csalás miatt megismétlik a nemesdédi polgármester-választást | A Somogy Vármegyei Területi Választási Bizottság a Nemesdédi Helyi Választási Bizottság 34/2024. (VI.09.) számú, polgármester választása tárgyában meghozott határozatát megváltoztatja, a választási eredményt megsemmisíti, és a kb. 800 fős Nemesdéden megismételteti a polgármester-választást. Az ismételt szavazást július 7-re tűzték ki. | A Somogy Vármegyei Területi Választási Bizottság a Nemesdédi Helyi Választási Bizottság 34/2024. (VI.09.) számú, polgármester választása tárgyában meghozott határozatát megváltoztatja, a választási eredményt megsemmisíti, és a kb. 800 fős Nemesdéden megismételteti a polgármester-választást. Az ismételt szavazást július 7-re tűzték ki.
Az indoklás szerint Kovács Gyula polgármesterjelölt társa élelmiszer-ajándékcsomagokat osztott szavazatokért cserébe, az ajándékokért le kellett fotózni a szavazatokat - erről videók, hangfelvételek és szemtanúk tanúskodnak. A végeredmény: Kovács 222 szavazattal 50,8 százalékot ért el, Kuti József 146-tal 33,41 százalékot, míg Halászi Attila pedig csak 15,75 százalékot a maga 69 szavazatával.
A fellebbezésben azt is felhozták, hogy Kovácsnak a szavazóhelytől 108 méterre lévő vegyesboltja előtt végig ment a kampányolás, márpedig 150 méteren belül nem mehetne.
Eddig Tompa Boldizsár Endre volt a polgármester, de ő már nem indult újra. | https://444.hu/2024/06/17/valasztasi-csalas-miatt-megismetlik-a-nemesdedi-polgarmester-valasztast | https://web.archive.org/web/20240617153303/https://444.hu/2024/06/17/valasztasi-csalas-miatt-megismetlik-a-nemesdedi-polgarmester-valasztast | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/valasztasi-csalas-miatt-megismetlik-a-nemesdedi-polgarmester-valasztast | 444 | hungarian-news | 2024-06-17 00:00:00 | [
"Kovács Gyula (Nemesdéd)"
] | [] | [
"Nemesdéd",
"Somogy megye"
] | [
"választások - népszavazás"
] | [] |
60,101 | 200 milliárdos romániai sztrádaépítéssel próbálkozik Mészáros Lőrinc üzlettársa | A jachtos milliárdos Szíjj László érdekeltsége is rástartolt a Romániában tervezett nagy útépítésre. Ha sikerrel jár, mégiscsak csurran-cseppen uniós pénz a magyar útépítőknek. | A forgalom már régóta túlnőtte az Arad és Nagyvárad közötti 79-es főutat, ezért keresett forrást a két szomszédvár megyei tanácsa egy gyorsforgalmi út megépítésére, amely végre elkerülné a városokat és a nagyobb falvakat. A tervek elkészültek, megindult a három szakaszból álló közbeszerzés.
Az első, Nagyvárad és Nagyszalonta közötti, 33,7 kilométeres szakasz kivitelezésére nem kevesebb mint hét konzorciumi cég jelentkezett. Az érdeklődés ilyen foka még a megrendelő két önkormányzatot is meglepte azzal együtt, hogy természetesen komoly megrendelésről van szó:
a beruházás értéke mintegy 600 millió euró áfával, azaz közel 240 milliárd forint.
Ebből az összegből ezen a szakaszon 32 kisebb híd és felüljáró épül, valamint egy 5,3 kilométeres leágazás Nagyszalontánál - ez köti majd össze Arany János szülővárosát, pontosabban a meglévő 79-es főutat az új gyorsforgalmival.
Az említett hét ajánlattevő közül
két román,
három török,
valamint egy ukrán-román formáció mellett
egy magyar-román konzorcium is ajánlkozik a sztrádaépítésre.
Ez pedig a Duna Group Europa Kft./Duna NRG/Duna Construcţii RO SRL/He-Do Útépítő Kft./ING Service SRL vállalkozói összeborulás.
A konzorcium cégeinek többsége Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László tiszakécskei vállalkozó Duna Aszfalt köré épült csoportjába tartozik. Nézzük a konzorciumi tagokat közelebbről:
A Duna NRG Zrt.-t korábban Közgép Zrt.-ként ismertük, az egykori Simicska-céget a főoligarcha bukása után vette át Szíjj László, és tavaly novemberben át is nevezték. Az egykor mindent vivő Közgép egyelőre árnyéka önmagának, tavaly valamivel 21 milliárd forint alatt maradt a forgalma, az adózott eredménye pedig nem érte el az egymilliárdot.
Régi cég a Duna Group Europa Kft. is, még 1992-ben alapították, de Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.-ként, és egészen tavalyig ezen a néven futott. A cég az elmúlt évben ugyan csupán 6 milliárd forint árbevételig jutott, de a korábbi években röpködtek a tízmilliárdok körülötte, 2019-ben például 58 milliárd forint forgalmat mutattak ki, és az adózott eredmény meghaladta a 6 milliárdot.
Sokkal fiatalabb tagja a csoportnak a Duna Construcţii RO (DCRO), amelyet Szatmárnémetiben 2022. október 12-én jegyeztek be utak, autópályák építésére. A cég eddig nem sok aszfaltot terített Romániában, legalábbis a 2023-as esztendőben egyetlen alkalmazottal és nulla árbevétellel működött, miközben mintegy 10 millió forint adósságot hozott össze. Viszont a DCRO-t eddig több más magyar konzorciumba is bevették, 2023-ban például a Marosvásárhely-Nyárádszereda közötti, 22 kilométeres autópálya-szakasz megépítésére a Duna Group International Kft., az A-Híd Zrt. és az ING Service SRL társaságában.
Az Arad-Nagyvárad gyorsforgalmi út első szakaszának megépítésére összerakott magyar-román konzorcium tagja, a 2006-ban Csíkszeredában bejegyzett ING Service SRL valóban épít és aszfaltoz, a profitjukat, megrendeléseiket évről évre növelték, a 2023-as esztendőt 24,3 millió lejes (közel ötmillió eurós) nyereséggel zárták, és 172 alkalmazottat foglalkoztatnak. Nem egészen ismeretlenek Magyarországon sem, legalábbis az Átlátszó oknyomozó portál képet közölt a csíkszeredai vállalkozókról azzal, hogy Szíjj László társaságában utasai lehettek annak a luxusrepülőnek, amelyet a magyar kormány politikusai, valamint a NER-hez közel álló vállalkozók szoktak használni.
A konzorcium magyar tagja még a He-Do Útépítő Kft., amelyet a helyi útépítő sikerei miatt valamikor Heves és Nógrád vármegye kis-Közgépeként emlegettek. Dobróka Tamás családi cégének árbevétele ugyan nem mérhető a mélyépítő gigászok 100 milliárdjaihoz, de figyelemreméltó, hogy bő 20 milliárdos forgalomból 3,8 milliárd forint adózott eredményt tudtak kihozni a múlt évben. Nem először állnak össze egyébként a Duna Aszfalttal, emlékezetes közös alakításuk volt a 37-es út bővítése nettó 21 milliárd forintért, amit megdobtak még 42,5 millióval, hogy az egyik szakaszt zenélővé alakítsák, és az Érik a szőlő népdalt játssza.
A hét pályázóból bármelyik is nyeri el az uniós forrásokból finanszírozott beruházást, annak 24 hónap alatt át kell adnia az első szakaszt. A 120 kilométeres gyorsforgalmi útnak lesz egy nagyjából 10 kilométeres leágazása Békéscsaba irányába is, így a békési vármegyeszékhelyről könnyen rá lehet majd kapcsolódni az erdélyi-romániai autópályákra Nagyvárad vagy Arad irányában. | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/17/romania-sztradaepites-szijj-laszlo-unios-tamogatas-duna-aszfalt-he-do-luxusjacht/ | https://web.archive.org/web/20240617165259/https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/17/romania-sztradaepites-szijj-laszlo-unios-tamogatas-duna-aszfalt-he-do-luxusjacht/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/200-milliardos-romaniai-sztradaepitessel-probalkozik-meszaros-lorinc-uzlettarsa | 24.hu | hungarian-news | 2024-06-17 00:00:00 | [
"Dobróka Tamás",
"Szíjj László"
] | [
"Duna Construcţii RO",
"Duna Group Europa Kft.",
"Duna NRG Zrt.",
"He-Do Útépítő Kft.",
"Hódmezővásárhelyi Útépítő (Hódút) Kft.",
"ING Service SRL"
] | [] | [
"útépítés",
"EU",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
60,102 | A GVH engedélyezte, Tiborcz-közeli napelemparkot vesz az MVM leányvállalata | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta az MVM Zöld Generáció Zrt. és a Tatooine Solarpark Kft. összefonódását hétfőn, a döntés értelmében az állami energetikai óriás leányvállalata közvetlen és kizárólagos irányítást szerez a Tatooine felett. | A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta az MVM Zöld Generáció Zrt. és a Tatooine Solarpark Kft. összefonódását hétfőn, a döntés értelmében az állami energetikai óriás leányvállalata közvetlen és kizárólagos irányítást szerez a Tatooine felett.
A felek június 10-én nyújtották be a bejelentést a versenyhivatal felé, a Tatooine eddig kormányhoz közel álló üzletemberek között vándorolt kézről kézre, írta akkor a 444. A céget Adnan Polat alapította még 2016-ban, akire Orbán Viktor jó barátjaként szoktak hivatkozni, a török üzletember és családja ott volt a miniszterelnök 2018-as parlamenti beiktatási beszédén is, ahol Orbán Ráhel társaságában fotózták le őket, de Felcsúton is vendégeskedtek már náluk. 2020 végén Sájer Gábor szerezte meg a céget, aki országszerte többfelé is naperőművekben utazik, 2022 első hónapjaiban pedig Tiborcz István üzlettársai jelentek meg a vállalkozás körül, majd egy, a miniszterelnök vejéhez köthető magántőkealap is beszállt az üzletbe.
A cégkivonat alapján jelen állás szerint a napelemparkot 50-50 százalékban tulajdonolja az LPBF Holding Kft. és a Green Energy Investhor Zrt. Utóbbi a Tiborcz Istvánhoz köthető Central European Opportunity Magántőkealap tulajdona, míg az előbbit fele részben a Coactor Kft. birtokolja, ami Figura Ferenc, egy 2019 óta Tiborcz üzleti köréhez sorolt szereplő tulajdonában áll.
Azt nem lehet tudni, hogy pontosan mennyit érhet a napelempark, a mérlege alapján a tárgyi eszközök értéke 11,8 milliárd forint volt, ebből 7,4 milliárdot az ingatlanok tettek ki tavaly év végén. A cég 2023-as árbevétele 2,5 milliárd forint volt, adózott eredménye pedig 1,2 milliárd.
A Tatooineról azzal kapcsolatban lehetett hallani a nyilvánosságban, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszapüspök szélén gigantikus naperőmű-fejlesztést végeznek. A cég feltételezhetően a Csillagok háborúja sivatagos és több nappal rendelkező bolygója, a Tatooine után kapta a nevét. | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/18/gvh-tiborcz-napelempark-mvm/ | https://web.archive.org/web/20240618080110/https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/18/gvh-tiborcz-napelempark-mvm/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gvh-engedelyezte-tiborcz-kozeli-napelemparkot-vesz-az-mvm-leanyvallalata | 24.hu | hungarian-news | 2024-06-18 00:00:00 | [
"Adnan Polat",
"Figura Ferenc",
"Orbán Viktor",
"Sájer Gábor",
"Tiborcz István"
] | [
"Central European Opportunity Magántőkealap",
"Coactor Kft.",
"Gazdasági Versenyhivatal (GVH)",
"Green Energy Investhor Zrt.",
"LPBF Holding Kft.",
"MVM Zöld Generáció Zrt.",
"Tatooine SolarPark Kft."
] | [] | [
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"napelem / megújulók"
] | [] |
60,103 | A munkák leállításával fenyegette meg a kormányt a Dürer Park eladója Nagy Mártonék szerint | Nagy Márton tárcájának előterjesztése szerint a munkálatok felfüggesztésével fenyegette meg a kormányt a Dürer Parkot építtető NER-es cég, hogy 20 milliárd forinttal több pénzt kapjon a Városliget mellett felhúzott, kormányzati célokra szánt irodaházaiért. A Tiborcz István és Garancsi István közös érdekeltségébe tartozó Dürer Befektetési Kft. áprilisban állt elő azzal az igénnyel, hogy emeljék meg a korábban kialkudott 100 milliárd forintos vételárat. Információink szerint a szűkös források miatt még az illusztris háttér sem volt elég az igény elfogadtatásához, a kormány ugyanis úgy döntött, hogy nem változtat az eredeti összegen. | A 24.hu írta meg a múlt héten, hogy a Market és a Főnix Magántőkealap által jegyzett Dürer Befektetési (DB) Kft. 2022-ben a nyilvánosság kizárásával előzetes megállapodást kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel (MNV) arról, hogy a régi Dürer Kert helyén fejlesszen két irodaházat, ahová állami szervezetek költözhetnek majd be. Az MNV egy kormányrendelet alapján kapott felhatalmazást az állam képviseletére, miután a kabinet úgy döntött: 110 milliárd forintos keretet biztosít a projektre. A DB akkor 100 milliárdért vállalta el a rá eső részt, az összesen közel 60 ezer négyzetméteres irodaház felépítését.
A tervek szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), az MNV, a Magyar Fejlesztési Bank és még tovább 11 állami szervezet költözik majd be a Dürer Parkba. Az MNV 2023 tavasza óta hat részletben közel 80 milliárd forintot előre ki is fizetett az épülő ingatlanokért. Ugyanakkor a 24.hu birtokába került egy NGM-előterjesztés, amely szerint az idén tavasszal a DB jelezte, hogy
az épületek műszaki tartalma 10 milliárddal meghaladta a megállapodásban szereplő árat,
másrészt a minisztériumok és a többi beköltöző szervezet extra igényei további 10 milliárdos költséggel járnak.
Az NGM az igény alapján egy megértő hangvételű előterjesztést vitt a kormány elé. Ebben azt írták, hogy az infláció és az emelkedő építőipari árak is közrejátszottak a beruházási költségek emelkedésében, továbbá az is növelte a kiadásokat, hogy a kormányzat csak több hónapos késéssel adta át a majdani beköltözők listáját.
A Nagy Márton által jegyzett előterjesztés szerint, amennyiben nem lesz többlet forrás, és az előszerződésben nem módosítják a vételárat, akkor
az eladó várhatóan felfüggeszti a fejlesztést,
mert "fedezet biztosítása nélkül saját kockázatára teljesítene." A minisztérium azt is hozzátette, hogy a felfüggesztés esetén a vételárnövekmény mellett várhatóan "további költség és kártérítés igénye is felmerülne az eladó részéről", ráadásul az érintett állami szervezetek továbbra is kénytelenek lennének a jelenlegi helyükön bérleti díjakat fizetni.
Úgy tudjuk, az ügyben időközben megszületett a kormánydöntés, amelyet a korábbiakhoz hasonlóan nem hoztak nyilvánosságra. Forrásaink szerint azonban a kormány pénzhiányra hivatkozva elutasította az előterjesztést.
Előző írásunk megjelenése után az NGM közleményben ismerte el, hogy a tervek szerint 2025 elején a tárca a hozzá kapcsolódó szervezetekkel együtt beköltözik az új irodakomplexumba. A minisztérium azzal indokolta az ingatlanvásárlást, hogy az új helyen hatékonyabban és olcsóbban működhetnek majd az állami intézmények. A közlemény arra viszont nem tért ki, hogy milyen álláspontra jutott a kormány a vételárral kapcsolatban, és arról sem tesz említést, hogy a vitatott milliárdok késleltethetik-e a költözést. Ezekkel a kérdésekkel újra megkerestük Nagy Márton tárcáját - várjuk válaszukat. A DB Kft.-nél is érdeklődtünk, hogy komolyan gondolták-e a fenyegetést, és valóban leállítják-e az épületbelsők kialakítási munkáit, amennyiben nem kapják meg a plusz pénzt, de a cég sem reagált.
Túl nagyot akartak harapni a zsemléből
Likviditáshiány, a csődhelyzet megelőzése - ezzel magyarázta lapunknak egy pénzügyi vállalkozó a brutális méretű, a Dürer Parkon kívül két másik irodakomplexumot is érintő állami "mentőakciót". Összesen 350 ezer négyzetméterről és csaknem 600 milliárd forintos állami irodavásárlásról van szó, körülbelül ennyit tesz ki a Bosnyák téren, illetve a Kopaszi-gátnál tervezett irodakomplexum, valamint a Dürer Parkban már majdnem teljesen kész két irodaépület vételára - ezekről az állam megbízottja állapodott meg a magánbefektetőkkel. Forrásunk értelmezésében ez nem más, mint
mentőakció egy egészen szűk, kormányközeli építőipari körre szabva.
A költségvetés súlyos állapotában - amikor a deficit négy hónap alatt elérte az egész évre tervezettet - nehéz amellett érvelni, miért vált mindennél fontosabbá kormányzati szervezetek új irodákba költöztetése. Összehasonlításképpen: a 600 milliárd forintos költség vetekszik a kínai koprodukcióban készülő Budapest-Belgrád vasútvonal építésére szánt összeggel, de említhetnénk azt is, hogy ennyi pénzt öntöttek kilenc év alatt az energiaellátás szempontjából legfontosabb projektnek tartott Paks II. építésébe.
Forrásunk szerint úgy fest a dolog, mintha a beruházónak gondot jelentene az önrész előteremtése, és a kormány lényegében átvállalta a projektek finanszírozását. Normál esetben a beruházó invesztál, hitelt vesz fel, előfinanszírozza az építkezést, ám ez esetben közbelépett az állam, és már a kivitelezés közben fizette a részleteket - utalt a Dürer Park esetére, ahol a teljes, 100 milliárd forintos vételárból 80 milliárdot már leszurkolt az állam. "Nonszensz, hogy évekkel a beköltözés előtt fizet a megrendelő" - tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy
pang az irodapiac,
a piaci szereplők jellemzően bérelni szoktak irodát, nem vásárolni,
nem akármilyen ingatlanfejlesztőket talált meg a biztos állami megrendelés: a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt és barátját, Garancsi Istvánt az utóbbi években a hulladékgazdálkodással bezárólag számos kormányzati terv végrehajtásában partner Mol Nyrt. vezérét, Hernádi Zsoltot és az építőipar új "Mészáros Lőrincét", a Bayer Construct tulajdonosát, Balázs Attilát.
Tény, hogy a piacon ők most a legnagyobb játékosok. A Kopaszi Gát Kft.-vel 255 milliárd forintos állami megrendeléshez jutó Garancsi - aki az ingatlanpiacon úgy összenőtt Hernádi Zsolttal, mint a mélyépítésben Mészáros Lőrinc Szíjj Lászlóval - a legutóbbi gazdaglistához mellékelt szöveg szerint a BudaPart projektben a Mol-székház mellett 26 épületet húz fel. A 2026-27-ben záruló óriásberuházás végösszege várhatóan meghaladja a 600 milliárd forintot. "Nagyot akart harapni a zsemléből, csak közben a recesszió lehűtötte az ingatlanpiaci keresletet" - kommentált az általunk megkérdezett vállalkozó arra emlékeztetve, hogy a projekt elindítását még a kormány bankja, az Eximbank hitelezte meg 52 millió euróval.
A Bayer Construct és tulajdonosa, Balázs Attila ugyancsak óriásit harapott, hiszen a Bosnyák téri irodakomplexumot 244 milliárdra árazta be az állami vevő.
"Egyre nehezebben fizet Mészáros Lőrinc és köre. És ez nemcsak rá, hanem az összes, kormányközeliként emlegetett építőipari nagyvállalkozó érdekeltségére igaz" - számolt be egy másik forrásunk az alvállalkozói tárgyalásokon szerzett tapasztalatairól. Úgy fogalmazott:
Nincs pénz, és ebből már nem is csinálnak titkot a kormányközeli építőipari mogulok.
Korábban például Mészáros úgy járt el a bedolgozókkal, mint egy vidéki könyvelő, azaz rendesen fizetett, de egy ideje húzódnak a kifizetések, rágódnak a számlákon, késve-lealkudva kapjuk meg a pénzeket. Likviditási gond érezhető a piacon" - mondta. Hozzáfűzte: nem egy-egy projekt 10-20 milliárdos problémájáról van szó, az egész ágazatban érződik az uniós pénzcsapok elzárása, láthatóan gondban vannak a nagy, kormányközeli építőipari cégek.
"Nem működik az a forgatókönyv, hogy a túlárazott uniós projekten megfogott pénzből finanszírozom a következő építkezés önrészét" - magyarázta. Szerinte komoly gondot okoz a NER-nek, hogy az Európai Unió támogatási forrásából nem érkeznek menetrendszerűen az eurómilliárdok. A negatív hatás azonban nem áll meg itt, hanem továbbgyűrűzik: az eddig uniós pénzekkel jól tartott NER-es építőipari bizniszeket a felborult állami költségvetés menekíti, vagyis az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Az óriásprojektek, illetve a néhány, az ágazatot uraló, mesterségesen nagyra pumpált építőipari vállalkozás esetleges bedőlése az egész gazdaságot megrengetné - villantotta fel az egészségtelen felállásból fakadó zsarolási potenciált. | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/05/durer-irodakomplexum-ngm-kormany-koltozes-felfuggesztes/ | https://web.archive.org/web/20240606015745/https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/05/durer-irodakomplexum-ngm-kormany-koltozes-felfuggesztes/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-munkak-leallitasaval-fenyegette-meg-a-kormanyt-a-durer-park-eladoja-nagy-martonek-szerint | 24.hu | hungarian-news | 2024-06-05 00:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Garancsi István",
"Hernádi Zsolt",
"Nagy Márton",
"Tiborcz István"
] | [
"Dürer Befektetési Kft.",
"Főnix Magántőkealap",
"Kopaszi Gát Kft.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)"
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
60,104 | Őrizetbe vették Óbuda baloldali alpolgármesterét | A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a hatóságok a ma reggeli házkutatások során őrizetbe vették Czeglédy Gergő óbudai alpolgármestert, a baloldali összefogás politikusát. A Központi Nyomozó Főügyészség vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények kapcsán folytatott nyomozást. | A hatóságok őrizetbe vették Óbuda alpolgármesterét, a baloldali összefogás politikusát, Czeglédy Gergő - tudta meg a Magyar Nemzet.Az őrizetbe vétel egyenes folyománya annak a ma délelőtti házkutatásnak, amelyet a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) végzett az óbudai városházán a vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozása során.A nyomozó főügyészség azt közölte az MTI-vel az ügy kapcsán, hogy korrupciós bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást, és kedd délelőtt több helyszínen - köztük a III. kerületi önkormányzatnál - folynak vagy folytak eljárási cselekmények. A hatóság várhatóan szerdán ad részletesebb tájékoztatást az ügyről, lapunk azonban kérdéseket küldött a KNYF-nek. Amint válaszolni, cikkünket frissítjük.Márciusban is volt egy hasonló akció Óbudán, ekkor négy embert vettek őrizetbe, lapunk tudomása szerint köztük van P. Gábor, Gajda Péter kispesti polgármester egykori kabinetfőnöke és bizalmasa, aki 2020-től a Demokratikus Koalíció által vezetett kerületekben kezdett üzletelni. Óbudán a helyi újság kiadásának feladatait vette át cégével.A megalapozott gyanú szerint - tudomásunk alapján P. Gábor, ám az ügyészség nem nevezte meg őt a közleményeiben - a cégén keresztül 2021-ben szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött az óbudai önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított társa által kijelölt két gazdasági társasággal. A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették és korrupciós célokra fordították.A III. kerületi önkormányzat akkor azt közölte, hogy sem hivatali, sem önkormányzati, sem az intézményrendszerben dolgozó munkatársat nem érint az az eljárás, amellyel kapcsolatban dokumentumokat és iratokat kért be a Központi Nyomozó Főügyészség az önkormányzattól. Mostanra azonban úgy tűnik: fordult a kocka. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/orizetbe-vettek-obuda-baloldali-alpolgarmesteret | https://web.archive.org/web/20240618125954/https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/orizetbe-vettek-obuda-baloldali-alpolgarmesteret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orizetbe-vettek-obuda-baloldali-alpolgarmesteret | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2024-06-18 00:00:00 | [
"Czeglédy Gergő"
] | [
"Budapest Főváros III. kerület Önkormányzata (Óbuda-Békásmegyer)"
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Fiktív szerződések a III. kerületi önkormányzatnál"
] |
60,105 | Az Index ostromának színfalak mögötti története | Fekete-Szalóky Zoltán, a kollégái által csak Fezónak hívott Index-főszerkesztő egyszerre hangzott feszültnek és fásultnak. 2021 tavaszán, egy hosszú munkanap végén, az esti órákban beszélt telefonon egy újságíróval, akit felháborított az, hogy Fekete-Szalóky aznap átírta egy cikkét, és kivette belőle a kormány számára kényes részeket. Az újságíró jelezte, hogy neki erkölcsi aggályai vannak ezzel, és emellett kifogásolta azt is, hogy a főszerkesztő nem is szólt neki arról, hogy belenyúl a cikkbe. | Az Index ostromának színfalak mögötti története
Fekete-Szalóky Zoltán, a kollégái által csak Fezónak hívott Index-főszerkesztő egyszerre hangzott feszültnek és fásultnak. 2021 tavaszán, egy hosszú munkanap végén, az esti órákban beszélt telefonon egy újságíróval, akit felháborított az, hogy Fekete-Szalóky aznap átírta egy cikkét, és kivette belőle a kormány számára kényes részeket. Az újságíró jelezte, hogy neki erkölcsi aggályai vannak ezzel, és emellett kifogásolta azt is, hogy a főszerkesztő nem is szólt neki arról, hogy belenyúl a cikkbe.
Fekete-Szalóky előbb ingerült hangon közölte az újságíróval, hogy ha neki problémát okoznak a történtek, akkor nyugodtan adja be a felmondását. Később azonban már barátságosabb stílusra váltva arról beszélt, hogy azért személyesen nyúlt bele az újságíró cikkébe, mert belefáradt abba, hogy mindig személyesen mondja meg a munkatársaknak, hogy mit kell átírni az anyagokban. "Fogom magam, szépen leülök, kijavítom, megkapom a lebaszást onnan, ahonnan meg kell kapnom a lebaszást, és csöndben megyünk tovább" - mondta rezignáltan, azt nem részletezve, hogy kitől kap kritikát a problémás cikkek miatt.
A Direkt36 birtokába került felvétel szerint Fekete-Szalóky a telefonhívásban beszélt az Index körüli politikai és gazdasági környezetről is. Például arról, hogy a szerinte nehéz piaci helyzetben lévő Index számára pénzügyi segítséget nyújtott Mészáros Lőrinc kormányközeli milliárdos. "Egyetlen ember volt Magyarországon az elmúlt hét hónapban, aki az Indexbe pénzt tudott adni, vagy pénzt adott. Azt Mészáros Lőrincnek hívják" - jelentette ki a főszerkesztő, aki a pénzügyi tranzakcióról részleteket nem árult el, de egy ponton a "kölcsön" szóval utalt az Orbán Viktorral baráti kapcsolatot ápoló milliárdostól érkező pénzre.
Fekete-Szalóky figyelmeztetette az újságírót, hogy emiatt körültekintően kell eljárni a Mészárosról szóló hírekkel. "Ha mi minden alkalommal belemászunk Mészáros Lőrincbe és Várkonyi Andreába, akkor nem lesz, aki pénzt ad bele. Ennyi volt a történet" - mondta Fekete-Szalóky. A kormánypártot esetleg negatívan érintő hírek elhelyezésénél érvényesülő speciális szempontokat is szóba hozta.
"Nyugodtan írjunk meg minden fideszezést, szájerezést, legfeljebb ne húzzuk fel hármasra, hanem toljuk ki ötösre" - mondta, utalva arra, hogy az "ötös" kategóriájú hírek a címlap alsó részén, kevésbé szembetűnő helyen találhatók.
Ez a felvétel egy minden korábbinál egyértelműbb bizonyítéka annak, hogy az Indexen, Magyarország egyik legnagyobb - és korábban sokáig piacvezető - hírportálján megjelenő cikkeknél kormányzati befolyás érvényesül. Bár ez viszonylag új jelenség, az Index már jóval korábban a hatalom szorításába került. Több mint tíz éven át volt politikai befolyással is rendelkező gazdasági szereplők játszmáinak tárgya, aminek eredményeként a szerkesztőség változó intenzitású, de szinte folyamatos nyomás alatt állt.
A Direkt36 több hónapon át kutatta a magyar nyilvánosságban sokáig egyedülállóan fontos szerepet betöltő, az elmúlt húsz évben az egyik legfontosabb hírforrásnak számító Index kormányzati kontroll alá kerülésének történetét. Közel 50 olyan emberrel készítettünk interjúkat, akik részesei voltak az eseményeknek vagy közeli kapcsolatban voltak azok szereplőivel. A többségük azzal a feltétellel adott információkat, ha névtelenséget biztosítunk nekik, de emellett megszereztünk belső dokumentumokat és hangfelvételeket is. Ezek segítségével feltártunk számos korábban nem ismert részletet, valamint aprólékosan rekonstruálni tudtuk azt, hogyan került lépésről lépésre egyre szorosabb kormányzati ellenőrzés alá a hírportál.
A megszerzett felvételek között van olyan is, amelyen az Index előző szerkesztőségének 2020 nyári távozásához vezető átalakítási terv egyik kulcsszereplője Rogán Antalt emlegetve beszélt arról, hogy politikai okok is álltak a tervezett változtatások mögött.
A történet megértéséhez azonban vissza kell menni több mint egy évtizeddel korábbra. Az akkori fejlemények eredményeként került rá az Index egy olyan pályára, amibe szinte bele voltak kódolva a későbbi történések.
I. A BANKÁR
Számára nagyrészt ismeretlen közönség elé lépett Spéder Zoltán 2009. május 22-én este. Aznap ünnepelték az Index tizedik születésnapját az A38 koncerthajón, és a milliárdos bankár itt mondott egy bemutatkozó beszédet a tulajdonában lévő hírportál szerkesztőségének.
Bár egy lelkesítőnek hangzó szöveget mondott arról, hogy mennyire jó az Index és milyen nagyszerű munkát végeznek az újságírók, a közönség részéről - amelynek számos tagja ekkor már némileg ittas volt - erre nem volt fogadókészség. Spéder öltözködésében és a beszédstílusában is próbált lazának tűnni, de az újságírók közül ezt többen is mesterkéltnek érezték. A kínos és feszengő helyzet akkor érte el a csúcspontját, amikor Spéder elkurjantotta magát a színpadról, hogy melyik a legnagyobb hírportál. Erre a gunyoros humoráról ismert újság munkatársai közül többen azt kiabálták vissza, hogy "az Origo". Többen is úgy emlékeznek, hogy Spéder nem kapott tapsot sem a beszéd végén.
Az első találkozás tehát nem alakult túl barátian, és a viszony később sem vált szívélyesebbé. Az Indexben már eleve gyanakodva fogadták a korábban médiapiaci befektetésekkel nem rendelkező, pályája nagy részét az OTP egyik csúcsvezetőjeként töltő és kiterjedt politikai kapcsolatrendszerrel rendelkező bankárt. Nem segítette a bizalom kiépülését az sem, hogy Spéder nehéz ember hírében állt, és ugyan az A38-as bulin még baráti hangon szólt az Index szerkesztőségéhez, hamarosan ők is megismerték a kevésbé kedves arcát is.
Egyszer például az Index egyik munkatársa az üzletemberrel együtt próbált belépni a cég egyik olyan részlegébe, ahova csak belépőkártyával lehetett bejutni, de az ajtót épp szerelték, így a kártyák nem működtek. "Spéder először kedvesen kérdezte a szerelőtől, hogy nem lehetne-e az, hogy beenged minket most, és utána folytatja a szerelést, de a szerelő mondta, hogy ez nem lehetséges. Spéder ekkor elkezdte ütni az ajtót, és üvöltözött, hogy őt mégis be kell engedni" - idézte fel a munkatárs, hozzátéve, hogy a szerelőt nem hatotta meg a kiabálás, és folytatta a munkát.
Spéder gyakran felemelte a hangját a beosztottjaival folytatott megbeszéléseken is, bár többen megjegyezték, hogy ez nála egy tudatos taktika volt.
"Jellemző volt rá, hogy egyik pillanatban vörös volt a feje az üvöltéstől, majd odafordult hozzád, és elkezdett kedvesen beszélgetni veled" - mondta egy korábbi munkatársa.
Ahogy egy másik forrás fogalmazott, Spéder "mindig azt kereste, hogy mi működik", és ha a konfrontáció nem vált be, akkor váltott.
A beosztottjai közül sokan tartottak Spédertől, de közben csodálták is az intellektusáért. "Zseni a csávó. A memóriája, a struktúrában gondolkodása kiemelkedő" - mondta egy volt beosztottja. Más azt emelte ki, hogy Spéder "mindig megcsinálta a házi feladatot", és "ha leült veled beszélgetni, akkor mindig mindent tudott, minden elérhető információt összegyűjtött előtte". Egy volt alkalmazottja szerint reggel 8-tól estig tízpercenként mentek be hozzá az emberek, "és abban a tíz percben, amíg te ott voltál, tűpontos volt".
A lenyűgöző szellemi képességek nagyfokú bizalmatlansággal párosultak. A saját vállalatainak az informatikai rendszerében sem bízott, ezért céges emailt csak nagyon ritkán használt, és szinte minden ügyről személyes megbeszéléseket tartott, az írott anyagokat pedig pendrive-okon kellett neki továbbítani. Az értekezletekre nem vihette be a telefonját senki, hanem az irodák előterében minden résztvevőnek le kellett tenni a készülékét. Még akkor is kikapcsoltatta az indexes szerkesztők mobiljait, amikor egy étteremben beszélgetett velük a hétvégi ügyeleti munkáért járó pluszpénzről.
Bár Spéder hamar kiismerte magát a médiapiacon, sokkal nagyobb ambíciói voltak annál, mint hogy újságtulajdonos legyen. Korábban azzal szerzett magának hírnevet az üzleti életben, hogy az OTP második embereként meghatározó szerepet játszott a régi nagy szocialista pénzintézet modernizálásában. Az ismerősei szerint az igazán fontos cél az volt számára, hogy bebizonyítsa: önállóan, Csányi Sándor nélkül is képes felépíteni egy bankóriást.
"Zoli úgy élte meg, hogy együtt csinálták az OTP-t a Sándorral, de ő csak a második lett. Kisebbségi komplexusa volt vele szemben" - idézte fel egy korábbi üzlettársa.
Az OTP-től való 2007-es távozása után Spéder meghatározó tulajdonrészt szerzett az akkor még kisebb pénzintézetnek számító FHB-ban, és ideje nagy részét ennek fellendítésére fordította.
Ez az időszak azonban nem kedvezett a banki üzletágnak. A 2008-as globális pénzügyi válság nagyon komoly kihívást jelentett a magyar bankoknak is, és ezen belül különösen rosszul jött a jelzáloghitelezésben vastagon érintett FHB Banknak. Spéder bankja így többször is állami segítségre szorult, előbb még 2009-ben a szocialista kormányzás alatt, majd később sajtóhírek szerint már az Orbán-kormány idején is.
Ebben az időben - különösen a 2010-es kormányváltás után - erősödött fel a politikai jellegű nyomás Spéder részéről az Indexen. Uj Péter alapító-főszerkesztő egy évekkel későbbi podcastinterjúban beszélt például arról, hogy amikor megjelent egy cikk az újdonsült miniszterelnök sikertelen európai uniós tárgyalásairól azzal a címmel, hogy "Orbán pofonért utazott Brüsszelbe", akkor abból "óriási balhé volt", és felmerült, hogy ki kell rúgni a cikk szerzőjét, valamint fel kell állítani egy rendszert, hogy az ilyen címekbe azonnal bele lehessen nyúlni. (Uj a Direkt36-nak most azt mondta, hogy a Spéder által szorgalmazott rendszer nem valósult meg.) A Spéder-féle nyomásgyakorlás jellemzésére Uj a podcast-interjúban megjegyezte azt is, hogy előfordult, hogy épp szabadságon volt, de egyik éjszaka hajnali három órakor volt 47 nem fogadott hívása a tulajdonostól.
Uj csak kevés emberrel osztotta meg akkor ezeket az élményeket a szerkesztőségben, de az egyik akkori újságíró emlékei szerint azzal is jelezte a szerkesztőségnek, hogy nyomás alatt áll, hogy "hetente eljátszotta, hogy kijött az irodájából, és rezegtette a tálcáján a teáscsészét, ezzel is rájátszva arra, hogy mennyire ki van készülve".
2011 őszén Uj távozott az Indextől, és ugyan újságírói körökben ekkor már terjedtek híresztelések arról, hogy a hírportál politikai nyomás alatt áll, erről akkor sem ő, sem az utódai - előbb Mészáros Zsófia, majd Dudás Gergely - nem beszéltek nyilvánosan. Dudás 2013 áprilisában a Kreatívnak azt mondta, "nem hiszem, hogy van ember, aki komolyan gondolhatja, hogy az elmúlt években bármiféle nyomás érezhető volt az Indexen". Az interjúban feltették neki azt a kérdést is, hogy "mik azok az ügyek, amikről nem írhat az Index", amire ő azt válaszolta, hogy "nincsenek ilyen ügyek".
Dudás főszerkesztősége alatt az Index valóban feltárt számos, a kormány számára kínos ügyet (az egyik legemlékezetesebb a Kiss Szilárd körüli botrány volt), közben azonban egyre több jele volt annak is, hogy a szerkesztőség szakmai függetlensége nem volt teljes. A beavatkozásra utaló esetek olyannyira elszaporodtak, hogy a szerkesztőség néhány tagja elkezdte gyűjteni ezeket, majd 2016 márciusában egy belső körlevélben beszámoltak róla a portál összes újságírójának.
"Az utóbbi időben sajnos több, a szerkesztett tartalmat érintő, az Index önszabályozó etikai irányelveibe, a tartalomszolgáltatók etikai kódexébe és a média-jogszabályokba ütköző beavatkozásról érkezett jelzés a szerkesztőségen belül" - szólt a levél, amely szerint 21 ilyen ügyről szereztek tudomást. A 2014-es és 2015-ös eseteket soroló listán szerepelnek olyanok, amelyek mögött inkább kereskedelmi szempontok voltak (a hirdetési osztály kérésére gyengén olvasott cikkeket hagytak a címlapon indokolatlanul sokáig), de voltak olyanok is, amelyek politikai témákat érintettek.
A Direkt36 birtokába került összesítés szerint például csak a 2014-es önkormányzati választás után jelenhetett meg egy amúgy már régóta kész cikk, amely Szijjártó Péter apjának kartellügyével foglalkozott. Egy 2015-ös videóból ki kellett vágni egy részt, amely azt mutatta, hogy Orbán idegesen magyaráz a miskolci polgármesternek. Nem készülhetett interjú Orbán vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársaival, pedig ők maguk jelentkeztek az újságnál, hogy beszéljenek az Elios nevű cégről, amely akkoriban sokat szerepelt a hírekben az ügyletei miatt folyó uniós és magyar vizsgálatok miatt. Az Elios-ügyről szóló egyik cikk címéből kivették az utalást Orbán vejére, és helyette csak a cégnevet írták bele.
Dudás válasza az volt a levélre, hogy a "listán vannak félreértésből és rossz kommunikációból fakadó ügyek, de kétségkívül olyanok is, amiket nem lehet megvédeni". Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy "ezek jellemzően kisebb jelentőségű ügyek, kisebb súlyú módosítások, és nem befolyásolják azt, hogy a szerkesztőség szabadon és bármit megírhat, ahogy eddig is."
A levélváltásból és a listából nem derül ki, hogy pontosan ki, hogyan és miért gyakorolt nyomást a szerkesztőségre a felsorolt ügyekben. Dudás most azt mondta, hogy Spéder általában olyan érvekkel próbált hatni rá, hogy a hatalom el fogja taposni őket, ha nem tesznek engedményeket bizonyos esetekben. Spéder tett olyan megjegyzéseket is Dudásnak, hogy az Orbán családdal óvatosan kell bánni. Ez nem volt ugyanakkor egyértelmű tiltás, a tulajdonos részéről érkező iránymutatás inkább úgy nézett ki, hogy "indokolt esetben" lehet velük is foglalkozni, csak "legyünk okosak". (Spéder nem reagált a megkeresésünkre.)
A beavatkozásokat gyűjtő egyik szerkesztő, Miklósi Gábor szerint Dudás "baromi rosszul vette", hogy szembesítették beavatkozásról szóló ügyekkel, de aztán "felkeményedett, és belátta, hogy ez így nem megy". Megritkultak a külső nyomásra utaló szerkesztői döntések, de közben a politikai helyzet is nagyon megváltozott az Index körül.
2016 közepére ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy Spéder kegyvesztett lett a hatalomnál. A Fidesz meghatározó politikusait - beleértve Orbán Viktort - már a rendszerváltás idejéből jól ismerő bankárnak előtte központi szerepe volt a kormány által támogatott nagy takarékszövetkezeti átalakításban, erre a pontra azonban látványosan elfogyott iránta a bizalom. Lejárató hadjáratot indított ellene a kormánypropaganda, és több nyomozás is indult az érdekeltségeinél történt ügyletek miatt.
Ezek az eljárások az Indexet ugyan nem érintették közvetlenül, de történt egy olyan fejlemény is, amely nagyon is komoly hatással volt a hírportálra. Kiderült, hogy igaz az a régóta terjedő pletyka, hogy Simicska Lajosnak, az Orbán Viktorral szembefordult oligarchának köze van a hírportálhoz.
II. AZ OPCIÓ
Komoly arccal érkezett meg Simicska Lajos 2016. június 20-án a budai Radóc utcában található irodájába, a médiacégeinek szokásos hétfő reggeli vezetői értekezletére. Az oligarcha kivételesen nem azzal indította a megbeszélést, hogy értékeljék az egyes cégek ügyeit, hanem az Indexről kezdett beszélni. Az Orbán Viktorral ekkor már több mint egy éve nyílt háborút folytató Simicska azt mondta, hogy egy fideszes vezetői ülésről szivárgott ki hozzá egy olyan információ, hogy a miniszterelnök úgy döntött, kormányközeli kontroll alá fogják venni az Indexet.
Erről többet nem árult el, de közölte, hogy neki van egy opciós szerződése, vagyis vételi joga az újságra, és ezzel meg tudja akadályozni ezt a lépést. Már akkor fel is vázolta azt a később megvalósult forgatókönyvet, hogy az opció lehívása után egyből át is fogja tenni a hírportált egy alapítványba. Tisztában volt vele ugyanis, hogy az Index szerkesztőségében valószínűleg heves tiltakozással fogadnák, ha ő bevonulna a cégbe tulajdonosként.
"Mondta, hogy ha a nevén hagyná, akkor az indexes gyerekek elszaladnának, pedig nem az a cél, hanem az, hogy azt csinálják, amit eddig" - idézte fel a megbeszélés egyik résztvevője.
Simicska az értekezleten közölte azt is, hogy ki fog adni egy közleményt az ügyben. Másnap a tulajdonában lévő Magyar Nemzet honlapján megjelent egy cikk, amelyben az állt, hogy "tegnap Simicska Lajos egy zártkörű vezetői értekezleten kijelentette: nem engedhető meg az, hogy az ország egyik vezető internetes médiája az Orbán-Habony páros irányítása alá kerüljön".
Simicska akkor még nyilvánosan nem tett semmiféle utalást arra, hogy neki opciója van az Indexre, és hogy élni is akar vele. Egy közvetítőn keresztül azonban felvette a kapcsolatot az Index szerkesztőségével, hogy megosszon velük néhány részletet a helyzetről és a szándékairól. Egyik bizalmasát, Csintalan Sándor egykori szocialista politikust, a médiabirodalmához tartozó Hír TV műsorvezetőjét kérte fel erre a közvetítő szerepre.
Csintalan a Magyar Nemzet-cikk megjelenése körüli napokban felhívta telefonon egyik régi indexes újságíró ismerősét, Dezső Andrást, és közölte vele, Simicskának opciója van a hírportálra, amellyel élni is fog. Emellett azt is elmondta, hogy Simicska valami olyan megoldást fog keresni, amellyel távol tudja magát tartani az újságtól, mert "nem olyan hülye, hogy a nevére vegye az Indexet".
Dezső még aznap este felhívta Dudást, és megosztotta vele, amit Csintalantól hallott. Dezső másnap a szerkesztőségben személyesen is beszélt Dudással, aki azt mondta neki, hogy Spéder elismerte, hogy Simicskának tényleg van opciója. A főszerkesztő a cégvezetéstől olyan információkat is kapott, hogy már akár a rákövetkező hét elején be is jelenthetik az opció lehívását, ezért vasárnapra, június 26-ikára összehívott egy megbeszélést a szerkesztőségi vezetőknek és a politikával foglalkozó újságíróknak.
Az újlipótvárosi Szent István Park bejáratánál találkoztak, majd egy közeli kávézóba ültek be, hogy átbeszéljék a helyzetet. Dudás itt elmondta, hogy várható egy bejelentés az opcióról és annak lehívásáról, de kért mindenkit, hogy ezt egyelőre ne tekintsék hivatalos információnak, mert még bármi változhat. A beszélgetés során végül arra jutottak, hogy ha meg is történik a bejelentés, akkor sem fognak azonnal felállni, hanem követelni fogják a tulajdonosoktól, hogy tegyenek lépéseket a függetlenségük megőrzésére.
Végül aztán tényleg nem történt semmi se hétfőn, se az utána következő napokban, és nem érkezett semmilyen bejelentés egyelőre sem Simicskától, sem Spédertől. Simicska egyik akkori munkatársa szerint ennek egyik oka az volt, hogy az oligarchának sok részletet meg kellett volna tárgyalnia Spéderrel, de nem tudta elérni ebben az időszakban.
"Simicska röhögve beszélt nekünk arról, hogy Spéder mennyire be van szarva" - idézte fel a forrás, hozzátéve, hogy a megbeszélés résztvevői azon viccelődtek, hogy Spéder "már biztos az ágyneműtartóban elbújva várja, hogy jöjjenek érte".
Az ellene folyó hatósági eljárások és a kormánymédia támadásai valóban nagyon megviselték Spédert. Több beosztottjának is arról beszélt például akkoriban, hogy veszélyben érzi az életét. Bár a cégcsoportjának egyik akkori menedzsere szerint Spéder egy darabig még ekkor is azt hitte, hogy "munkával vagy átszervezéssel" sikerül megmentenie a cégbirodalmát, 2016 őszére szinte minden nagyobb vállalatát elveszítette. Kiszállt az FHB-ból és a hazai ingatlanpiac egyik meghatározó szereplőjének számító BIF-ből, a helyét pedig zömében kormányközeli emberek vették át. Ez után lényegében csak a médiacsoportja maradt meg neki az egykori birodalom nagyobb vállalatai közül.
Miközben Spéder az ellene folyó támadásokkal és a gazdasági visszavonulással volt elfoglalva, Dudás tett néhány kísérletet arra, hogy kimenekítse az Indexet a szorult helyzetből. Megkeresett kormánytól független magyar milliárdosokat azzal, hogy tennének-e vételi ajánlatot az Indexre, vagy beállnának-e a szerkesztőség mögé, ha bedől a hírportál. Emellett próbálta rábírni Spédert, hogy adja el az Indexet valamilyen külföldi szakmai befektetőnek.
Ezek a próbálkozások nem vezettek sikerre. 2017. április 20-án bejelentették, hogy Simicska Lajos érvényesítette az Indexre vonatkozó opcióját, majd a hírportált azonnal át is adta a Magyar Fejlődésért Alapítványnak. Az akkor kiadott közlemény szerint azért volt szükség az alapítvány közbeiktatására, hogy a "továbbiakban is biztosított legyen" az Index "függetlensége". Simicskának így közvetlenül nem volt tulajdonrésze az újságban, bár nem vette le róla teljesen a kezét. Az Indexet kiadó cég, az Index.hu Zrt. igazgatóságában feltűnt egyik bizalmasa, Nagy Ajtony Csaba ügyvéd, és az újságot tulajdonló alapítványt létrehozó cég, a Nanga Parbat 17 Zrt. vezérigazgatója is az egyik régi munkatársa, Tóth Marianna volt.
Az új tulajdonosi konstrukcióban a látszólag legfontosabb pozíciókat egy olyan ember foglalta el, aki nem Simicskához, hanem inkább az Indexhez kötődött. Bodolai László volt az alapítványt létrehozó cég tulajdonosa, ő volt az alapítvány kurátora, és aztán a bejelentés után ő lett az Index.hu Zrt. igazgatóságának az elnöke is.
Bodolai ekkor már több mint másfél évtizede volt az Index jogásza, így mindenki jól ismerte a cégnél és a szerkesztőségben is. Ő képviselte a szerkesztőséget a cikkek miatt indult sajtóperekben, és ezt a munkát többek szerint is hatékonyan látta el. A barátai és kollégái által csak Bodinak hívott jogász maga is érdeklődött az újságírás iránt, rendszeresen publikált különböző lapokban, és műsora volt a Tilos Rádión. Az Indexnél is kereste az újságírók társaságát, és előfordult, hogy saját maga által fogott pisztránggal vagy általa lelőtt fácánnal kedveskedett nekik.
Bár hebegős-habogós beszédstílusa miatt sokakban egy félszeg figura benyomását keltette, életének voltak kalandos oldalai is, amit gyakran megvillantott másoknak. Nemcsak a horgászati és vadászati élményeiről számolt be rendszeresen, hanem repülőpilótai tapasztalatairól is, és időnként tett utalásokat arra is, hogy a pályája elején a kémelhárításért felelős titkosszolgálatnál, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (ma már Alkotmányvédelmi Hivatal) dolgozott. Az önéletrajza szerint ez egy rövid ideig tartó jogászi munka volt 1994-ben, de évekkel később is előfordult, hogy azzal dicsekedett az Indexben, hogy épp valamilyen titkosszolgálati tisztnek az esküvőjén járt, máskor pedig egy újságírónak beszélt arról, hogy milyen információkat hallott egy AH-nál dolgozó ismerősétől.
Ez a szerkesztőségben sokak által kedvelt, de korábban semmiféle vezérszerepet nem játszó ember került tehát kulcsfontosságú pozícióba az Indexnél 2017-ben. "Az újságírók függetlenségére [...] a személyem lesz a biztosíték" - nyilatkozta Bodolai akkor a Magyar Narancsnak.
Valójában azonban az Index önállósága már akkor is erősen korlátozott volt. Mint kiderült, Simicskának magára az Index hírportált megjelentető cégre, a szerkesztőséget foglalkoztató Index.hu Zrt.-re volt opciója, és csak ez került át hozzá, illetve aztán egy gyors manőverrel a Bodolai vezetésével működő alapítványhoz. Egy médiacégnek azonban az újságírók mellett szüksége van még egy csomó más szakemberre a működéshez: informatikai fejlesztőkre, hirdetésszervezőkre, pénzügyesekre és másokra. Ezek a kapacitások azonban mind ott maradtak a továbbra is Spéder tulajdonában álló, akkor még CEMP-nek hívott vállalatnál.
Így a CEMP értékesítette az Index hirdetési felületeit is, vagyis a hírportál tőlük kapta meg az oldalon futó reklámokért járó pénzt. Ennek a jelentős részét azonban vissza is fizette a CEMP-nek az Index.hu Zrt. például az informatikai vagy a pénzügyi háttér biztosításáért. A hírportál úgy vágott tehát bele ebbe az új időszakba, hogy a szerkesztőség tartalmi függetlensége elvileg biztosított volt, de a cég üzleti szabadsága egyáltalán nem. Ebben a tekintetben a hatalom - egyelőre legalábbis - továbbra is Spéder Zoltán kezében volt.
III. AZ ÁTMENET
Az Index szerkesztősége éveken át az Árpád híd budai lábánál, a forgalmas 11-es út mellett álló egyik irodaházban működött. 2017 őszének egyik napján ennek az épületnek a bejáratánál találkozott Tóth-Szenesi Attila, a hírportál nem sokkal korábban kinevezett főszerkesztője és Spéder Zoltán. Az egykori bankár nem akart irodában vagy bármilyen belső helyen beszélgetni, ezért a környéken elterülő lakótelep házai között sétálgattak.
A kollégái által csak TSZA-ként emlegetett Tóth-Szenesi az Index egyik veterán politikai újságírójaként és szerkesztőjeként vette át a lap vezetését az után, hogy Dudás Gergely májusban, nem sokkal a Simicska-féle ügyletet követően (de akkori nyilatkozata szerint ettől függetlenül) távozott az újságtól. Tóth-Szenesi vonakodva vállalta el a posztot, és egyértelművé tette, hogy nem a céges ügyekre, hanem az újságkészítésre akar koncentrálni. Az Index.hu Zrt. elnöki posztját betöltő Bodolainak elmondta azt is, hogy az Indexszel szoros szerződéses viszonyban lévő CEMP mögött álló Spéderrel sem akar kapcsolatot tartani, de a jogász közbenjárására végül 2017 őszén mégis összejött közöttük egy találkozó.
Az óbudai lakótelep épületei között sétálgatva Spéder egyértelművé tette, hogy valójában továbbra is az ő kontrollja alatt van a hírportál. Tóth-Szenesi később másoknak úgy mesélt a beszélgetésről, hogy Spéder ki is jelentette, hogy valójában nem az alapítvány, hanem ő a tulajdonosa az Indexnek, bár az üzletember azt nem részletezte neki, hogy ha ez igaz, akkor milyen konstrukció révén rendelkezik tulajdonjoggal. Az ugyanakkor kiderült a találkozón, hogy elég mélyrehatóan ismeri a hírportál belső ügyeit. A beszélgetés egy pontján Spéder előhúzott egy papírlapot, rajta az Index külsős szerzőinek neveivel és mellettük a néhány tízezer forintos honoráriumokkal. Kérdezgette Tóth-Szenesit, hogy kik ezek az emberek, majd elmondta, hogy nincs pénz, ezért vissza kell fogni az ilyen típusú költéseket is.
Az anyagi nehézségekkel a főszerkesztő már a találkozó előtt is tisztában volt. Lényegében a Spéder tulajdonában lévő CEMP-től függött, hogy mennyi pénzből gazdálkodhat az Index, és ebben az időben a korábbiakhoz képest szűkösebbé vált a keret.
"Hirtelen nem volt pénz semmire, például távozó emberek pótlására, beígért fizetésemelésekre, vagy olyan riportutakra, mint amilyenek voltak korábban" - idézte fel Tóth-Szenesi Attila.
Az újságírói függetlenség - főleg a néhány évvel korábbi helyzethez képest - teljesebb volt, azonban voltak így is konfliktusaik a hatalomhoz közel álló emberekkel, például Schmidt Mária kormányközeli történésszel. Bodolai már akkoriban panaszkodott arról indexes vezetőknek egy belső emailben, hogy "heti szintű fenyegetéseket" kapott Schmidttől, majd azóta egy nyilvános interjúban is beszélt arról, hogy a történész azt üzente neki, hogy "felmossa velem az Indexet".
Schmidt a Direkt36-tal most azt közölte, soha nem üzent Bodolainak, és nem is ismeri őt. A történész ugyanakkor egy hozzá közel álló forrás szerint régóta utálta az általa túl liberálisnak tartott Indexet, bár azt örömmel vette, amikor Szily László még 2007-ben cikket írt az Index politikai blogjában arról, hogy Schmidtnek milyen formás lábai vannak.
Schmidt és az Index kapcsolata azért is volt különleges, mert ebben az időben a szerkesztőség egy olyan épületben működött, amely a történész családjának érdekeltségébe tartozó ingatlancég, a BIF tulajdonában állt. A szerkesztőség Schmidtnek az Indexszel szembeni ellenérzését gyanította amögött is, amikor 2018-ban kikapcsolták az irodáikban a légkondicionálást és elzárták a vizet is. A gyanújukat az is táplálta, hogy Index egyik akkori vezetője szerint a karbantartók azt mondták nekik, hogy csak az ő szintjükön van ilyen lezárás. A BIF ugyanakkor állítja, hogy nem a szerkesztőségnek szóló üzenet volt a leállás. "A légkondicionáló karbantartása egy előre betervezett szokásos és rendszeres üzemeltetési tevékenység, sajnálatos módon egybeesett a WC meghibásodásával, amit a lehető legrövidebb időn belül javítottunk" - írta a cég most a Direkt36-nak.
2018 nyarán egy Spédert érintő cikk körül is kialakult egy olyan konfliktus, amelyet a szerkesztőség vezetése külső nyomásgyakorlásként élt meg. Július végén jelent meg egy elemző írás, amely olyan üzleti szereplőkről szólt, akik korábban jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkeztek, de aztán kiestek a hatalom kegyeiből. A cikk apropója az volt, hogy egy adócsalási ügyben meggyanúsították Kuna Tibort, akinek kommunikációs cége korábban számos nagyértékű állami megbízást nyert el, de a bevezetőben megemlítették Spédert is mint egy másik példát arra, hogy "igazán nagyot bukni csak magasról lehet". Az egykori bankár neve szerepelt a cikk tetején lévő címkék között is, többek között a "korrupció" és a "NER" társaságában.
Ez nem tetszett Spédernek, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. A Direkt36 birtokába került egy levélváltás, amely szerint az Index.hu Zrt. vezetői - Bodolai László elnök és Andacs Botond vezérigazgató -, azt akarták, hogy a szerkesztőség tegyen eleget annak a felszólításnak, hogy Spéder neve kerüljön ki a cikkből. A szerkesztők erre először nemet mondtak arra hivatkozva, hogy máskor ennél komolyabb jogi kockázatokat is bevállaltak, és szerintük a cégvezetés csak azért keménykedik annyira, mert Spéderről van szó.
Végül több mint két hét után az a megoldás született, hogy kivették Spéder nevét a cikkből, de az elején elhelyeztek egy figyelmeztetést, hogy az írás megváltozott. Az olvasók itt egy linkre kattintva megtudhatták, hogy a cikkben korábban Spéder is szerepelt, de eltávolították a nevét, mert nem akarták azt a "hamis látszatot" kelteni, hogy neki is köze van az írásban részletezett korrupciós módszerekhez.
Spédernek ekkor azonban már nem sok ideje volt hátra az Index közelében. 2018 szeptemberében érkezett a bejelentés, amely szerint kiszállt a CEMP-X Online Zrt.-ből. Ez azt jelentette, hogy megvált a teljes médiabirodalmától, beleértve azokat a cégeket is, amelyek kizárólagos szerződéssel rendelkeztek az Index hirdetésszervezési és egyéb háttérmunkáira.
A lépés nem volt váratlan. A 2018-as parlamenti választásokat a Fidesz hatalmas fölénnyel megnyerte, és az Index körül egy évvel korábban kialakított alapítványi konstrukció másik szereplője, Simicska Lajos már hónapokkal korábban visszavonulót fújt: médiaérdekeltségeinek egy részét bezárta, a többit pedig átadta kormányközeli embereknek. Ezek után várható volt, hogy a kormány által már korábban is keményen támadott Spéder sem sokáig fogja megőrizni a pozícióját ebben a szektorban.
A CEMP-birodalomnak két vevője volt: Ziegler Gábor, aki régóta a cégcsoportnál dolgozott értékesítési vezetőként, valamint Oltyán József, aki évek óta dolgozott a kommunikációs piacon. Érkezésüket gyanakvás övezte az Indexen belül részben azért, mert egyikük sem rendelkezett olyan komoly gazdasági háttérrel, ami magyarázta volna, hogy miből tudták megvásárolni az évi többmilliárdos forgalmú és stabilan nyereséges vállalatot. Oltyán esetében azonnal felmerült a politikai kötődés is, miután az ügyletről szóló közleményben is szerepelt, hogy a KDNP Bács-Kiskun megyei szervezetének elnökségi tagja. Ezt a kapcsolatot akkoriban sokat emlegette a sajtó, Oltyán esetében azonban volt egy másik, kevésbé látható, de jelentősnek tűnő kötődés a kormányközeli körökhöz.
Oltyán ugyanis régóta szoros kapcsolatot ápolt befolyásos kormányközeli építőipari szereplőkkel. Erre utaló jel volt, hogy Oltyán már a médiaüzletei révén korábban is kapcsolatban állt az Index kiadójának hirdetési részlegével, és ott hivatkozott az ismeretségére Szijj Lászlóval, akinek Duna Aszfalt nevű cége számos nagy állami megbízást kapott az elmúlt években, és sok esetben Orbán Viktor barátjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségeivel dolgozott együtt. Oltyán üzent az Index vezetőségének akkor is, amikor egy cikkbe úgy került bele véletlenül Szijj fotója, hogy az írás nem is róla szólt.
Oltyán nem akart nyilatkozni, de amikor még tavaly egy rövid telefonbeszélgetésben rákérdeztünk, hogy ismeri-e Szijj Lászlót, beszélt arról, hogy egy építőipari szaklap kiadójaként "széles a köre a személyi ismeretségemnek a magyar építőiparban, de ezek üzleti alapúak". (Szijj László nem reagált a megkeresésünkre.)
Bár a tulajdonosváltáskor kiadott közleményben a CEMP hangsúlyozta, hogy a tranzakció nem érinti az Index szerkesztőségének működését, valójában történt egy olyan lépés is, amely még tovább gyengítette a hírportál amúgy is veszélyben lévő függetlenségét. Ziegler és Oltyán ugyanis nemcsak Spéder érdekeltségeit vásárolta meg, hanem megvették Bodolaitól azt a Nanga Parbat Zrt. nevű céget is, amely egy évvel korábban létrehozta az Index tulajdonosává vált Magyar Fejlődésért Alapítványt.
Mint Bodolai később a Partizánnak elmondta, ő csak papíron volt a tulajdonosa a cégnek, a társasághoz ugyanis valójában Spéder adta a pénzt. Bodolai szerint a "deal része volt", hogy Zieglerék megkapják a Nanga Parbatot is, hogy az "Indexre is valamilyen ráhatásuk" legyen.
Oltyánék megjelenésével felerősödtek a találgatások arról, hogy ez esetleg már egy közvetlen előjele az Index kormányzati ellenőrzés alá vonásának. Aggódtak a hírportál újságírói is, és 2018. október 1-én egy támogatói kampányt indítottak azzal a felhívással, hogy
"pénzt kérünk a kivéreztetett Indexre, hogy minél kevésbé függjünk a ki tudja, milyen pénzből megvásárolt CEMP-től."
A felhívásban azt is írták, hogy nem mernek hosszú távra tervezni, "mert az ember soha nem tudhatja, mikor lehetetlenítik el". Ekkor azonban még kapott egy kis időt az Index, kormányzati körökben ugyanis csak közel egy évvel később látták elérkezettnek az időt arra, hogy lépjenek.
IV. A VIHAR ELŐTT
A 2019-es önkormányzati választási kampány utolsó heteiben megszaporodtak az olyan elégedetlenkedő üzenetek, amelyeket fideszes politikusok küldtek az Index újságíróinak. A panaszok arról szóltak, hogy a hírportál nagyon hangsúlyosan számol be a Borkai Zsolt szexvideója körül kialakult botrányról, de az állítólag kokainozó és korrupcióról beszélgető kispesti szocialistákról szóló videófelvételről hallgatnak. Az újságírók a címlapról készített fotókkal próbálták bizonyítani nekik, hogy ez nem igaz, és a kispesti ügyről is ugyanúgy beszámoltak, de ez nem hatotta meg a kormánypárti politikusokat.
Fideszes források szerint a választás után a párt vezetői körében uralkodóvá vált az a vélemény, hogy a kormánytól független média volt okolható az ellenzék sikereiért a 2019-es önkormányzati választáson.
"Az Index kitüntetett módon is szóba került ezekben a kritikákban" - idézte fel egy forrás.
Ezek után nem volt meglepő, hogy a választást követően megszületett az a döntés, hogy szorosabb kormányzati ellenőrzés alá vonják az Indexet.
Ez a szándék már korábban is többször napirendre került a Fidesz legmagasabb szintjein. Simicska például ugyan később az éppen aktuális politikai érdekeinek megfelelően védeni próbálta az Index kormánytól való függetlenségét, de az opciós jogot még az előtt szerezte meg a hírportálra, hogy szembefordult volna Orbánnal. Az ügylet hátterét ismerő források szerint azzal a lépéssel épp az volt a cél, hogy a banki üzletei miatt amúgy is szoros kormányzati függésben lévő Spéder kezéből bármikor ki lehessen csavarni a hírportált. Mint azt a Direkt36 egy korábbi cikkben feltárta, az Orbán és Simicska szakítása előtt köztük lezajlott egyik utolsó beszélgetésen is téma volt az Index. Ez 2014 áprilisában, a Fidesz újabb választási győzelme után történt, és a miniszterelnök akkor többek között azt kérte az oligarchától, hogy zárja be az Indexet.
A nem sokkal később Orbánnal nyílt háborúskodásba kezdő Simicska nem volt hajlandó lemondani az egyik legfontosabb médiaérdekeltségéről, 2019 őszére azonban nagyon megváltozott a helyzet. Simicska addigra minden cégét átadta kormányközeli érdekeltségeknek, és Spéder is kiszállt az Indexhez kötődő cégeiből. A hírportál felett pénzügyi kontrollt ellátó cégcsoport (amelyet időközben CEMP-ről Indamediára kereszteltek) az egyik tulajdonos, Oltyán József révén több szálon is kötődött a kormányzati körökhöz.
Így már nem volt akadálya a szorosabb politikai kontroll alá vételnek, és lényegében csak a megfelelő időpontra vártak. Az Indexről szóló politikai döntés pontos forgatókönyve nem ismert, de médiaügyekben eljáró befolyásos kormányzati szereplőkkel kapcsolatban álló források szerint taktikai megfontolások álltak amögött, hogy a 2019-es önkormányzati választás után indították el a folyamatot. A kormányon belül ugyanis úgy látták, még ha botrány is lesz belőle, akkor az a 2022-es kampányra már le fog csillapodni, és - ahogy az egyik forrás fogalmazott - nem a választás előtt "lesz balhé".
A 2019 őszi választás utáni hónapokban már volt is néhány olyan történés, amely érzékeltette a szerkesztőséggel, hogy valami megváltozott körülöttük.
A portál évvégi karácsonyi partiján Bodolai arról beszélt néhány szerkesztőségi vezetőnek, hogy nem biztos, hogy sokáig fogja bírni, mert komoly erők nehezednek rá. Részleteket nem mondott erről, de baljós jel volt az is, hogy a korábbinál több és erőteljesebb kifogás érkezett a miniszterelnökkel baráti viszonyt ápoló Mészáros Lőrinc cégbirodalmától a róluk szóló cikkek miatt. Ezek néha egészen furcsa körülmények között futottak be. 2019 őszén előfordult például az, hogy Mészárosék panaszt emeltek a gazdaság rovat egyik olyan, még csak készülő cikkével kapcsolatban, amelynek ügyében az újságírók még meg sem keresték őket. Az különösen szokatlan volt, hogy egy konkrét megfogalmazás zavarta őket, amelyről azonban csak akkor tudhattak, ha hozzáfértek a szerkesztőségi rendszerben lévő szöveghez.
Más epizódok is utaltak arra, hogy illetéktelenek kívülről hozzáférhetnek az Index cikkeihez. A szintén a gazdasági rovatban dolgozó Szalai Bálinttal történt meg az, hogy 2020 március elején elment egy házibuliba, ahol jelen volt a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak több tagja is, akiket már korábbról is ismert, és amikor az egyikük észrevette, hogy Szalai is ott van, akkor elkezdett felolvasni a telefonjáról egy Index-cikket. Ez a cikk szintén nem jelent még meg akkor, és csak a szerkesztőségi rendszerben volt elérhető. Az nem derült ki, hogy a buli résztvevője miként fért hozzá az íráshoz, de Szalai és kollégái ez után úgy döntöttek, hogy nem raknak be előre cikket az indexes belső rendszerbe, és egymással sem a céges emailen, hanem más csatornákon kezdtek el kommunikálni.
Közben tovább nőtt a feszültség a Mészárosékról szóló cikkek körül. Különösen érzékeny téma volt a Mátrai Erőmű ügye, amelyet Mészáros cégbirodalma és partnerei 2018-ban vásároltak meg a külföldi tulajdonosoktól, nem sokkal később azonban már lépéseket tettek arra, hogy a veszteségessé vált erőművet tovább adják a magyar államnak. A témával foglalkozó újságírók lapvezetéstől azt a kérést kapták, hogy az erőműről szóló cikkeknél fokozott figyelemmel kell eljárni, és mindig meg kell nézetni az anyagokat jogászokkal.
Az óvatosság ugyanakkor néha már szinte bénítóan hatott a szerkesztőség munkájára. Amikor 2020. március 26-án a kormány bejelentette, hogy az állam mekkora összegért veszi meg Mészároséktól az erőművet, akkor az Index gazdasági rovatánál készült egy gyors elemző cikk az állam számára hátrányosnak tűnő ügylet hátteréről és üzleti jelentőségéről. Jenei Miklós rovatvezető még aznap ki akarta tenni ezt az anyagot, hogy az olvasók ne csak a száraz alaphírrel találkozzanak, hanem átfogó képet kaphassanak a történésről.
Ehelyett azonban egy hosszas levelezés kezdődött a lapvezetés tagjai között arról, hogy meg kell-e kérdezni Mészárosékat, és ha igen, akkor mit kell tőlük kérdezni, illetve meddig kell várni a válaszukra. Volt, aki nem értette, hogy miért kellene hosszan várniuk reakcióra, hiszen az elkészült cikk nem új információkat közölt, hanem egy megjelent hírnek az értelmezése volt korábban is ismert információk alapján. Mások azt mondták, hogy ha várható tőlük válasz, akkor azt azért meg kellene várni. A cikk végül egy nap késéssel jelent meg, és kiderült, hogy Mészárosékra hiába vártak.
Ők ugyanis annyit reagáltak csak, hogy nem is jogosultak nyilatkozni az ügyben, valamint felszólították az Indexet, hogy a készülő cikkben mellőzzék a "sértő jelzők" használatát.
Ebben az időben már Dull Szabolcs volt a főszerkesztő, aki 2019 decembere óta töltötte be a posztot. A korábban évekig politikai témákon dolgozó újságíró egy régóta tervezett váltás eredményeként került az Index élére. Az előző főszerkesztő, Tóth-Szenesi Attila eleve vonakodva vállalta csak el az újság vezetését 2017 tavaszán, és az azóta eltelt időben még inkább belefáradt ebbe a munkába. A korábban főként cikkeket író, de később a sportrovat vezetőjeként is tapasztalatot szerzett Dullt szemelte ki lehetséges utódnak, majd 2019 végén meg is történt a váltás. Dull az után foglalta el a főszerkesztői posztot, hogy a szerkesztőség is bizalmat szavazott neki.
Az új főszerkesztőt az elődjével ellentétben kifejezetten érdekelte az újságkészítés mellett az is, hogy mi történik az Index körül üzletileg. Nagyon hamar szembesült is egy ilyen jellegű változással. Márciusban kiderült, hogy Oltyán József távozik az Index felett szoros kontrollal rendelkező Indamédiából, és a helyét tulajdonosként Vaszily Miklós foglalta el.
Ezt sokan aggasztó jelként értékelték nemcsak az Indexnél, hanem a kormánytól független média szélesebb köreiben is. Bár Oltyánnak is voltak kormányzati kötődései, ő közel sem volt olyan fajsúlyos figura ebben a közegben, mint Vaszily, aki több médiacég vezetőjeként meghatározó szerepet játszott az Orbán-kormány propagandagépezetének felépítésében. A médiában sokan már csak azért is rossz szemmel nézték ezirányú tevékenységét, mert korábban kifejezetten jó híre volt a szakmában. Részt vett az egyik legsikeresebb online üzleti újság, a Portfolió felépítésében, majd később az Index kiadójának vezérigazgatója lett, ahonnan a Spéderrel való konfliktusai után 2009-ben távozott, és néhány hónappal később már a másik nagy hírportál, az Origo kiadójának vezetőjeként dolgozott tovább.
A pályájában és megítélésében az okozott nagy törést, amikor az ő irányítása alatt került politikai jellegű nyomás alá az Origo, és emiatt távozott 2014 nyarán a szerkesztőség egy jelentős része (köztük ennek a cikknek a szerzője és a Direkt36 több munkatársa). Ismerősei szerint nagyon rosszul élte meg azt, amikor a kormánytól független médiában őt állították be a történtek egyik fő felelőseként. Vaszily ebben az időben fizikailag is összetörtnek tűnt, és többször elsírta magát, amikor a történtekről beszélt ismerőseinek. Egy régi kollégája szerint azt főleg nehezen viselte, hogy "ellene fordult az a közeg, amelyben korábban benne volt".
Vaszily azóta keményebbé vált. "Miklós már csak röhög azon, amikor őt támadják a sajtóban" - mondta egy régi ismerőse, aki jelenleg is kapcsolatban áll vele. A forrás szerint Vaszily egyszer kapott olyan tanácsot, hogy bízzon meg egy PR-szakembert az imázsa javításával, de ezt ő elhessegette azzal, hogy "minek, ha el se olvasom, amit írnak rólam". Eközben a kormányzati körökben láthatóan megbecsülik a szakértelmét. Előbb az állami médiát irányító cégnél, az MTVA-nál kapott topmenedzseri megbízatást, majd ő lett a kormányközeli kézbe került TV2 elnöke, és emellett feltűnt számos más Fideszhez köthető médiavállalkozásnál. Az őt ismerők szerint rendszeres kapcsolatban áll a kormányon belül a médiaügyek felelőseként eljáró Rogán Antallal és bejáratos Orbán Viktorhoz is.
Vaszily érkezését így komoly aggodalmakkal fogadták az Indexnél.
"Mégis mi a faszt keres a TV2 elnöke, az MTVA ex-vezére az Index közvetlen közelében" - írta ezekben a napokban egy belső levelezésben a szerkesztőség egyik vezető tagja.
Az újságírók közül többen felvetették azt, hogy át kellene állítani a függetlenségi barométer mutatóját azon az oldalon, amelyet még 2018-ban, Oltyánék megjelenésekor hoztak létre. Dull és mások ugyanakkor azt mondták, hogy ezt még korai lenne megtenni. Azzal érveltek, hogy amíg nincs beleszólás abba, hogy miről írnak és kik dolgoznak a szerkesztőségben, addig nincs ok a mutató átállítására.
"Egyszer lehet csak mutatózni, tehát jól át kell gondolni, hogy az mikor legyen" - mondta a főszerkesztő a kollégáinak. Csak pár hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy úgy érezzék, eljött az ideje annak, hogy hozzányúljanak a barométerhez.
V. A MUTATÓ
2020. június 21-én vasárnap délután Dull Szabolcs főszerkesztő egy új Facebook-csoportot hozott létre Index Staff 2.0 néven, ahova felvette a szerkesztőség minden tagját. Ebben közzétett egy posztot, amelyben leírta, hogy azért ebben a csoportban kommunikál, mert az Index belső levelezőlistájában már nem bízik, és egyúttal kijelentette, hogy a portál helyzete "sajnos, minden ellenlépésünk és óvintézkedésünk ellenére, végzetessé vált".
Dull azt írta, hogy néhány nappal korábban az Index.hu Zrt. igazgatóságának ülésén egy "vérfagyasztó koncepció hangzott el az Index jövőjéről". A főszerkesztő egy olyan tervre utalt, amelynek értelmében az Index egyes rovatait kiszerveznék különböző gazdasági társaságokba, és az újságírók így lényegében az Index külső beszállítóivá válnának.
"A koncepció, bárhogy szépítjük, az Index szerkesztőségének megszűnését jelentené. Hisz nem lennénk többé egy szerkesztőség" - írta Dull.
Az elképzelés Gerényi Gábor médiavállalkozótól származott, aki pár hónappal korábban tűnt fel a hírportál körül. A szakmai körökben csak GG-ként emlegetett Gerényi az Index egyik alapítója volt, de idővel háttérbe szorult, majd 2012 elején elhagyta a céget, és saját médiavállalkozásaira, előbb a Mandinerre, majd a Schmidt Mária fiával, Ungár Péter LMP-s politikussal közösen tulajdonolt Azonnalira fókuszált. Az Index azonban továbbra is kitüntetett szerepet töltött be az életében, amit az is mutatott, hogy a blogján egy 20 részes, könyvterjedelmű beszámolót közölt arról, hogy ő miként látta a portál történetét.
Az Indexnél töltött időszakából jól ismerte Vaszilyt, és amikor ő 2020 márciusában tulajdonos lett az Indamediában, Gerényi előtt is megnyílt a lehetőség arra, hogy újra szerepet kapjon a portál életében. Az Indamediától kapott felkérést régi ismerősével, a Superman becenéven ismert Erdélyi Zsolt reklámszakemberrel együtt, hogy adjanak tanácsokat az Indexnek.
Bodolai áprilisban szólt Dullnak Gerényiék tanácsadói megbízatásáról. Ezt ellenérzéssel fogadták a portálnál, nem értették ugyanis, hogy az Indexhez miért egy másik cég küld tanácsadókat. Azt is problémásnak tartották, hogy egy konkurens újság, az Azonnali tulajdonosát kérték fel erre a szerepre.
Hamar kiderült, hogy a két oldal nem találja meg egymással a hangot. A szerkesztőségi vezetők úgy érezték, hogy Gerényiék kioktatóan bánnak velük, a tanácsadókat viszont az zavarta, hogy szerintük az indexesek nem voltak nyitottak az új ötletekre. A megbeszélések hangulatára jellemző volt, hogy előfordult, hogy Erdélyi rászólt Dullra, hogy ne grimaszoljon. Az egyik értekezleten Erdélyi összeugrott az Index stratégiai igazgatójával, Szabó Zoltánnal is, mert nézetkülönbségeik voltak a portál támogatására kitalált, "Nincs másik" szlogennel futó kampány hatékonyságáról.
Azt az Index vezetése is tudta, hogy a hírportál megújulásra szorul. Szabó már 2017-ben megosztott a szerkesztőség vezetőivel egy összefoglalót egy általa szervezett találkozóról, amelyen befolyásos médiapiaci szereplők beszéltek neki arról, hogy az Index "régi fénye megkopott", és eltűnt az oldal "markáns hangja". Később az is figyelmeztető jel volt, amikor a 2019-es önkormányzati választás napján az Index elveszítette a látogatottsági versenyt a szavazási eredményeket profibban tálaló 24.hu-val szemben.
Részben ezekre a problémákra válaszul készített el Szabó 2019 végére egy hosszútávra szóló, 125 oldalas stratégiai tervet, amely nemcsak az Index piaci pozíciójának erősítéséről, hanem az ehhez szükséges belső szervezeti átalakításokról is szólt. Közben az Index visszanyerte egyértelmű piacvezető pozícióját is: a koronavírus járvány berobbanásával a portál még tovább növelte előnyét a versenytársaihoz képest. 2020 márciusában látogatottsági rekordot döntött az Index azzal, hogy volt olyan nap, amikor több mint 1,7 millióan keresték fel az oldalt, és ezzel kimagaslott a többi hírportálhoz képest.
Gerényiék szerint azonban ez kevés volt, és ragaszkodtak a saját elképzeléseikhez. Bár voltak tartalmi ötleteik is (például, hogy a portál adjon ingyenes megjelenési lehetőséget kulturális projekteknek), a konfliktus egy olyan elképzelésen éleződött ki, amely az Index szervezetét érintette volna. Ez volt a később Gerényi-tervként elhíresült, a rovatok kiszervezéséről szóló javaslat. Ennek lényege az volt, hogy az Index szerkesztősége csak egy szűkebb címlapszerkesztői csapatból álljon, a tartalmat pedig külső beszállítók adják.
A terv szerint a címlaposok versenyeztették volna a beszállítókat, és akár más újságoktól is vásárolhattak volna anyagokat. Gerényi szerint ezzel egyrészt költséghatékonyabbá lehetett volna tenni a működést, másrészt minőségi javuláshoz is vezethetett volna. Gerényi nem rejtette véka alá, hogy szerette volna, ha a tulajdonában lévő Azonnali is felülethez juthatott volna az Indexen ennek az átalakításnak a részeként.
A terv első lépését sikerült végrehajtani. Május végén átírták mintegy 20 dolgozónak a szerződését úgy, hogy bekerült egy új címlaposi feladat a munkaköri leírásukba. Ők lettek volna azok, akik a terv végrehajtása esetén az Index szűk magját alkották volna, de ezt akkor senki nem mondta el nekik. Így akkor még csak annyi történt, hogy többen értetlenkedve fogadták a szerződések átírását, de ez a lépés önmagában még nem váltott ki nagyobb felhördülést a szerkesztőségben. Nem sokkal később azonban nyilvánvalóvá vált a terv maradék része, és ez már robbanásközeli helyzethez vezetett.
Június 18-án, egy csütörtöki napon tartották az Index.hu Zrt. igazgatóságának ülését, amelyen napirendre került a kiszervezési terv. A testületnek Dull mellett tagja volt Pusztay András vezérigazgató is, és ők már korábban egyértelművé tették az igazgatóság elnöki posztját betöltő Bodolainak, hogy nem értenek egyet a kiszervezés ötletével. Az igazgatóságnak ugyanakkor tagja volt még rajtuk kívül az Indamedia egyik tulajdonosa, Ziegler Gábor és a cég gazdasági igazgatója, a korábban az Index.hu vezérigazgatói posztját is betöltő Andacs Botond. Így várható volt, hogy az indexes vezetők tiltakozása ellenére nem lehet olyan könnyen lesöpörni a tervet az asztalról.
Az ülésen Gerényi személyesen adta elő a tervét, és Pusztay is beszámolt arról, hogy ő milyen takarékossági intézkedésekkel tenné költséghatékonyabbá az Index működését. Végül a testület az indamediás tagok és Bodolai támogatásával elfogadott egy olyan határozatot, amely elodázta a döntést. A határozat értelmében felkérték Pusztayt, hogy az igazgatóság következő, egy hét múlva esedékes ülésére Dull-lal együtt dolgozzanak ki egy "működési koncepciót", és ehhez Pusztay saját javaslatai mellett vizsgálják meg Gerényi tervét is.
Amikor pár nappal később a szerkesztőség átállította a függetlenségi mutatót, és a sajtóban is megjelentek a hírek az Indexet fenyegető állítólagos veszélyről, akkor Bodolai épp a határozatnak ezzel a felemás jellegével próbálta csillapítani a feszültséget a szerkesztőségben és a más újságoknak adott nyilatkozataiban. Hangsúlyozta, hogy ez a határozat csak annyit mondott ki, hogy Pusztayéknak meg kell vizsgálniuk Gerényi tervének elemeit, de nem volt benne szó arról, hogy mindenképp fel is kell azt használni.
A megelőző napokban azonban történtek olyan fejlemények, amelyek alapján Dull és Pusztay számára úgy tűnt, hogy a terv mögött erős hatalmi érdekek állnak, és ezért komolyan kell vele számolni.
Szerdán, az igazgatósági ülés előtti napon Dull és Gerényi leültek egy budapesti kávézóban, hogy beszéljenek a kiszervezési tervről. A Direkt36 birtokába került egy hangfelvétel a találkozóról, és ebből az derül ki, hogy Gerényi nyíltan beszélt arról, hogy politikai szempontok is állnak az Index átalakításáról szóló tervek mögött.
A beszélgetés során visszatérően emlegette azt, hogy az Index újságírói teljesítménye gyenge, és a találkozót is azzal indította, hogy az a "percepció" alakult ki, hogy "munkamódszer hiányosságok" vannak a hírportálnál. Itt még nem említett konkrét politikai szereplőket, de amikor Dull visszakérdezett, hogy mégis kinek a percepciójáról van szó, hiszen a Fideszen belül is különböző nézetek vannak, akkor Gerényi válasza az volt, hogy "a legesleg központnak". Azt nem részletezte, hogy kit ért ez alatt, de kijelentette, hogy "én meggyőztem mindenkit arról, hogy ez pusztán szervezeti és munkamódszerbeli kérdés", és azért hozta elő az általa egyébként már 2010-ben kidolgozott kiszervezési tervet, "hogy hajtsuk végre, legyen sokkal jobb, és akkor van túlélés".
Amikor Dull rákérdezett arra, hogy miért annyira sürgős a kiszervezési terv végrehajtása, hogy már egy hónapon belül el kell kezdeni megvalósítani, akkor arra Gerényi azt mondta:
"Ez a része politika. Kurva nagy a türelmetlenség, mert nagyon-nagyon sok rossz fát tett az Index a tűzre."
Hozzátette, hogy ez alatt azt érti, hogy szerinte sok szakmai hibát követ el az Index, amelyek szerinte "egy irányba húznak" és jellemzően a kormányoldalnak ártanak. Példaként mondta, hogy Karácsony Gergely és Fürjes Balázs egyik akkori vitájában az Index szerinte nagyobb teret adott Karácsony álláspontjának. Dull elismerte, hogy előfordulnak hibák, de hangsúlyozta, hogy az Indexen napi 140-150 cikk jelenik meg, és ekkora mennyiségnél óhatatlanul becsúszhatnak tévedések.
A főszerkesztő később a kiszervezésre visszatérve konkrétan rákérdezett arra is, hogy Rogán Antalnak "az miért jó, ha az Index nyolc cégben van", vagyis miért áll érdekében ez az átalakítás. Gerényi erre ezt válaszolta: "A Rogánnak nem az jó. A Rogánnak az a jó, hogy én elmondtam, hogy az a szerkezeti váltás, ami nekem már készen volt tíz évvel ezelőtt, az az Index minőségére garancia lesz. És ő elfogadta."
Dull megkérdezte, hogy mi lesz, ha nem hajtják végre a kiszervezési tervet, mire Gerényi közölte, hogy szerinte végre fogja hajtani a cég, de "ha nem, akkor nem lesz". (Gerényinek több kérdést is feltettünk például arról, hogy mit értett "legesleg központ" alatt, és hogy honnan tudta, hogy Rogánnak mik voltak az érdekei, de ezekre nem adott érdemi válaszokat. Rogán sem reagált a kérdéseinkre.)
Nemcsak Dull kapott olyan jelzéseket ezekben a napokban, hogy a kiszervezési tervet komolyan kell venni, hanem Pusztay is. Az igazgatósági ülés után következő nap, pénteken délelőtt volt egy találkozó Vaszily Miklósnál, az ő TV2-nél lévő irodájában, ahol szintén a kiszervezés volt a téma. Ezen az Index.hu Zrt. részéről Pusztay mellett Bodolai vett részt, az Indamedia részéről pedig Vaszily mellett a másik tulajdonos, Ziegler Gábor volt még jelen. Az összejövetelen rajtuk kívül ott volt még Gerényi, a kiszervezési terv ötletgazdája is.
A találkozó részleteit ismerő források szerint Pusztay és Gerényi között emelt hangú vita alakult ki a portálra vonatkozó elképzeléseikről, majd egy ponton megszólalt Vaszily is. Ő is kemény hangot ütött meg, és jelezte Pusztaynak, hogy azt szeretné, hogy már hétfőre dolgozza ki azt a tervet, amelyet az igazgatóság határozata alapján csak csütörtökre kellett volna elkészítenie. Pusztay erre már nem adott egyértelmű választ, hanem feldúltan távozott a találkozóról. Dull-lal ugyanakkor megosztotta, hogy mivel állt elő Vaszily, így a főszerkesztő is tudott arról, hogy az Indamedia részéről tovább növekedett a rájuk nehezedő nyomás.
Bodolai eközben egymásnak ellentmondó üzeneteket küldött a szerkesztőség vezetőinek a dolgok állásáról. Bár volt, akit azzal hívott fel, hogy sikerült lesöpörni a Gerényi-tervet az asztalról, közben arról is beszélt, hogy legalább a kultúra rovatot ki lehetne szervezni. Dullnak még pénteken, tehát az igazgatósági ülés után is arról beszélt, hogy valamilyen alkut el kell fogadni a kiszervezésről.
Ismerősei szerint jellemző Bodolaira ez a kissé nehezen követhető viselkedés a nehéz helyzetekben. Egyikük szerint Bodolai szava járása az, hogy az ilyen szituációkat "majd kimozogjuk", és ezekben a napokban is igyekezett úgy beállítani a dolgokat a szerkesztőség felé, hogy a megfelelő manőverekkel el lehet hárítani az Index átszervezésére vonatkozó terveket.
A háttérben azonban ő maga is tett olyan, kétségbeesettnek tűnő lépéseket, amelyek azt mutatták, hogy valójában sokkal sötétebben látta a helyzetet.
VI. AZ ÖSSZEOMLÁS
Néhány héttel a június 18-i igazgatósági ülés előtt Bodolai beszélt egy jó nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező régi ismerősével. Elmondott neki részleteket arról, hogy milyen kiszolgáltatott pozícióban van az Index az Indamediával szemben, és beszéltek arról is, hogy miként lehetne nemzetközi segítséget szerezni a hírportál függetlenségének biztosításához. Bodolai ismerőse bevont az egyeztetésekbe egy médiaügyekben jártas magyar egyetemi kutatót, akinek szintén voltak nemzetközi kapcsolatai.
Az igazgatósági ülés előtti napokban ők hárman egyeztettek arról, hogy milyen lehetőségeik vannak az Index megmentésére. A kutató szerint Bodolai ezek során világossá tette, hogy valamilyen nagypolitikai megoldásban reménykedik, ugyanis végig azt hajtogatta, hogy
"a németektől kérjünk segítséget", mert úgy gondolta, hogy a németek tudnak hatni az Orbán-kormányra, "tehát próbáljuk meg őket rábeszélni".
A kutató benyomása az volt, hogy a szétesetten beszélő és láthatóan pánikban lévő Bodolai ezt nem gondolta végig, hanem egyszerűen a híreket olvasva azt szűrte le magában, hogy egyedül a német politikai és gazdasági elit tud hatni a magyar kormányra.
Bodolai beszélt a két segítőjének arról, hogy június 18-án lesz egy fontos igazgatósági ülés. Azt kérte tőlük, hogy addig ne szóljanak senkinek, amíg az nem ér véget. Bár később a szerkesztőség számára úgy igyekezett beállítani az igazgatósági ülést, mint amelyen sikerült elhárítani az Indexet fenyegető veszélyt, aznap az ismerősének és a kutatónak ezzel ellentétes üzenetet küldött.
Közölte velük, hogy a veszély továbbra is fennáll, amit a segítői úgy értelmeztek, hogy ezzel zöld utat kaptak arra, hogy megkeressék nemzetközi kapcsolataikat. Még aznap este kiment több nyugat-európai diplomatának és politikusnak egy előre bekészített összefoglaló írás, amelyben szó volt az Indexre nehezedő nyomásról és a portálnak a magyar nyilvánosságban betöltött kitüntetett szerepéről. (A Direkt36-nak mindkét segítő egybehangzóan és részletesen elmesélte a történteket, de Bodolai állítja, hogy ő másként emlékszik bizonyos részletekre. Szerinte ő például nem mondott olyat, hogy a németektől kellene segítséget kérni, bár hozzátette azt is, hogy a beszélgetések minden szavát nem tudja felidézni.)
A Bodolai segítői által június 18-án este kiküldött megkeresésre szinte azonnal érkeztek is reakciók, a nemzetközi mentőakció azonban ezzel lényegében véget is ért. Bodolai ismerőse előzőleg úgy számolt, hogy legalább több hónapra lenne szükség egy diplomáciai lobbiművelet megszervezésére vagy akár arra, hogy külföldi befektetői segítséggel próbálják megteremteni az Index pénzügyi függetlenségét. Miután azonban vasárnap a szerkesztőség átállította a függetlenségi barométert arra, hogy az Index "veszélyben" van, és a sajtó tele lett az erről szóló hírekkel, felgyorsultak az események.
A mutató átállítását követő napon, hétfőn délelőtt állománygyűlést tartottak az Index szerkesztőségében, ahol Bodolai a Direkt36 birtokába került f | https://www.direkt36.hu/az-index-ostromanak-szinfalak-mogotti-tortenete/ | https://web.archive.org/web/20240302192945/https://www.direkt36.hu/az-index-ostromanak-szinfalak-mogotti-tortenete/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-index-ostromanak-szinfalak-mogotti-tortenete | Direkt36 | hungarian-news | 2022-03-18 00:00:00 | [
"Fekete-Szalóky Zoltán",
"Mészáros Lőrinc",
"Spéder Zoltán",
"Starcz Ákos"
] | [
"Index.hu Zrt."
] | [] | [
"média",
"bankok - pénzintézetek",
"klientúra",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
60,106 | Feljelentést tesz a DK az influenszerparti miatt | Az ellenzéki párt szerint bűn volt így elkölteni több mint egymilliárdot. | Rendőrségi feljelentést tesz hűtlen kezelés gyanújával a Demokratikus Koalíció a májusban megrendezett Budapest Influencer Trip miatt, amelyet a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szervezett.
A DK nevében nyilatkozó Sebián-Petrovszki László országgyűlési képviselő kiemelte, "az Orbán Ráhel befolyása alatt lévő állami ügynökség hiába fizetett gigantikus összegeket a külföldi tartalomgyártóknak a budapesti látogatásukért, azok még azt sem közölték posztjaikban, hogy Budapesten jártak".
Az MTÜ úgy döntött, programot szervez a közösségi felületeken ismert utazó bloggereknek, mert ez jó reklám Budapest, Magyarország számára. A Telex a rendezvénnyel kapcsolatban emlékeztetett, hogy akik a turizmussal hivatásszerűen foglalkoznak, a legénybúcsúk résztvevői helyett gazdagabb turistákat szeretnének Magyarországra csábítani, mert ők több időt töltenének és több pénzt is költenének el. Az influenszertalálkozó rendezését azonban most azzal indokolta az ügynökség, hogy a 25-40 éves korosztályt ilyen kampányok révén lehet megszólítani.
Azt, hogy Orbán Ráhelnek a programhoz köze volt, többek között az jelzi, hogy a résztvevők neki mondtak köszönetet a vendéglátásért.
A DK-nak erről az a véleménye, hogy "Orbán Viktor és családja nemcsak tönkreteszik a magyar turizmust, hanem újabb és újabb milliárdokat lopnak el a turizmusra fordítható állami forrásokból. A becsődölt influenszer-parti csak egy újabb példa az ipari méretű közpénzlopásra, amely miatt a tisztességes magyar vállalkozások esnek el az állami támogatásoktól, ami alacsony fizetésekhez és elbocsátásokhoz vezet."
A DK azt ígéri, ezt nem fogja hagyni. A párt közleménye nem fejti ki bővebben, mit tud tenni a kifogásolt jelenség ellen a feljelentésen kívül. | https://magyarnarancs.hu/belpol/feljelentest-tesz-a-dk-az-influenszerparti-miatt-268884 | https://web.archive.org/web/20240619142924/https://magyarnarancs.hu/belpol/feljelentest-tesz-a-dk-az-influenszerparti-miatt-268884 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tesz-a-dk-az-influenszerparti-miatt | Magyar Narancs | hungarian-news | 2024-06-19 00:00:00 | [
"Orbán Ráhel"
] | [
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [
"Budapest"
] | [
"hűtlen kezelés"
] | [] |
60,107 | Hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárás indult a volt mezőgyáni református lelkész ellen | A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság lapunknak elismerte, hogy eljárást indított hűtlen kezelés gyanúja miatt a Mezőgyáni Református Egyházközség ügyeivel összefüggésben. A Tiszántúli Református Egyházkerület és a Békési Református Egyházmegye Esperesi Hivatala megerősítette portálunknak, hogy a büntetőeljárás középpontjában Kovács László mezőgyáni lelkész áll. Megtudtuk, a református lelkész pályázati pénzekkel nem tud elszámolni, a rendőrség még nem hallgatta ki. Kovácsot előbb azonnali hatállyal felmentették a lelkészi tisztségéből, majd maga nyújtotta be a tisztségéről és a szolgálatáról szóló lemondását | Még az elmúlt héten több, egymástól független nem hivatalos, mezőgyáni forrásból arról értesültünk, hogy a megelőző napokban állítólagosan rendőrök és nyomozók jártak a Mezőgyáni Református Egyházközségnél, ahol iratokat foglaltak le és vittek el. Az első hírek sikkasztás gyanújáról szóltak. A kép azt követően kezdett tisztulni, hogy előbb a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz, majd a debreceni székhelyű Tiszántúli Református Egyházkerülethez és a Békési Református Egyházmegye Esperesi Hivatalához fordultunk kérdéseinkkel.
A rendőrség múlt pénteken ismerte el, hogy az ügyben hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak, ám az ilyenkor szokásos formulaként hozzátették, az ügy részleteiről bővebb tájékoztatást nem adhatnak. Annyit azonban megtudtunk, hogy az előző napokban nem rendőrök jártak a mezőgyáni lelkészi hivatalban. Sőt, amikor az elmúlt hét csütörtökön a rendőrséghez fordultunk, megtudtuk, hogy éppen azokban az órákban tették meg az ügyben a feljelentést a Sarkadi Rendőrkapitányságon. Ezt minden bizonnyal az esperesi hivatal képviselője tette meg.
Demeter Ottó esperes válaszából megtudtuk, hogy Kovács László mezőgyáni lelkész május 24-én közölte vele, egyes pályázati támogatások elszámolási kötelezettségét nem tudja teljesíteni. Ezért az egyházmegye elnöksége Kovács Lászlót lelkészi szolgálatából azonnali hatállyal felfüggesztette, majd haladéktalanul, mindenben az egyházi törvényeknek megfelelően intézkedett, elvégezte a rendkívüli számvizsgálatot, és kezdeményezte a világi büntetőeljárás megindítását. Ez azt bizonyítja, hogy az esperesi hivatal munkatársai jártak a múlt hét elején a mezőgyáni lelkészi hivatalban, s foglaltak le, vittek el hivatalos iratokat és dokumentumokat.
Némi gondolkodási idő után, egészen pontosan két héttel később a Békési Református Egyházmegye Esperesi Hivatalához Kovács László benyújtotta a tisztségéről és szolgálatáról szóló lemondását. Így világos, hogy ügyében egyházi bíróság nem járhat el.
"Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke május 25-én értesült arról, hogy a Békési Református Egyházmegye elnöksége Kovács Lászlót lelkészi szolgálatából felfüggesztette, és világi hatósági eljárást fog kezdeményezni vele szemben hűtlen kezelés gyanújával. Fekete Károly Mezőgyánban ezzel az üggyel kapcsolatban sem az eljárás kezdete előtt, sem utána nem járt" - válaszolt érdeklődésünkre a Tiszántúli Református Egyházkerület Sajtószolgálata. Egyben megerősítették, hogy Kovács László június 8-án jelentette be a Békési Református Egyházmegye elnökségének, hogy lemondott lelkészi állásáról, így a lelkészi szolgálati kötelékből is kilépett.
Az utóbbi években a Mezőgyáni Református Egyházközség két pályázatot nyert el, ez pedig közelebb vihet ahhoz, hogy megtudjuk, milyen pénzekkel nem tud elszámolni Kovács László. Az egyik egy TOP-tender volt, amely szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztéséről szólt 5,5 milliós összegben, míg a másik egy EFOP-pályázat, amely a helyi foglalkoztatási esélyek növelését célozta meg, összességében több mint 18 millió forint értékben. Mindkét projektet még 2017-ben nyerték el a mezőgyáni reformátusok az elszámolás legvégső határideje 2023. december 31-e lett volna. Az utóbbi esetében szabálytalanságok miatt, már valamivel több, mint 2 millió forintot követelt vissza az Irányító Hatóság.
Nem tartozik szorosan az ügyhöz, de Kovács László és felesége négy, korábban állami gondozott gyermek nevelőszülője. Nagy kérdés, hogy mi lesz az ő sorsuk, ha a büntetőeljárás végén letöltendő szabadságvesztésre ítélik a volt lelkészt. Helyi forrásaink szerint az utóbbi hetekben a gyermekek közül három sokat hiányzott az iskolából, mert Kovács lelki békét keresve visszavonult és elutazott úgy, hogy neveltjeit is magával vitte. Ezzel viszont nevelőszülői kötelességének nem tett eleget, ugyanis a gyerekek iskolába járatása nem fakultatívan választható feladat.
Egy érdekesség a végére. Kovács László részt vett azon a május 23-i botrányosra sikeredett mezőgyáni választási fórumon, amelyet Dani Attila (Fidesz-KDNP) polgármester tartott. Ezen az eseményen gyakorlatilag a kérdezni és hozzászólni kívánó másik polgármesteraspiránsba, Gyöngyösi Istvánba fojtották a szót. Ha időrendben összerakjuk az azóta történteket, akkor kiderült, hogy az akkor még lelkész Kovács másnap, május 24-én közölte az esperesével, hogy az általa elnyert pályázatokkal baj van. Minderről a következő napon, május 25-én értesült Fekete Károly református püspök, majd két héttel később, június 8-án nyújtotta be tisztségéről és hivataláról szóló lemondását Demeter Ottó Békés megyei esperesnek.
Kovács Lászlóval és ügyeivel nem először foglalkozik lapunk. Három évvel ezelőtt annak kapcsán írtunk a lelkészről és a mezőgyáni református templomról, hogy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től 2020-ban "román nemzetiségi" címszó alatt nyertek pályázók milliókat, esetenként tízmilliókat honi református és katolikus templomok felújítására. Ennek egyik kedvezményezettje a mezőgyáni református gyülekezet volt, holott a korábbi népszámlálás alkalmával senki nem vallotta magát románnak az alig ezer fős településen. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hutlen-kezeles-gyanuja-miatt-buntetoeljaras-indult-a-volt-mezogyani-reformatus-lelkesz-ellen-268882 | https://web.archive.org/web/20240619060435/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/hutlen-kezeles-gyanuja-miatt-buntetoeljaras-indult-a-volt-mezogyani-reformatus-lelkesz-ellen-268882 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hutlen-kezeles-gyanuja-miatt-buntetoeljaras-indult-a-volt-mezogyani-reformatus-lelkesz-ellen | Magyar Narancs | hungarian-news | 2024-06-19 00:00:00 | [
"Kovács László (Mezőgyán)"
] | [
"Mezőgyáni Református Egyházközség"
] | [
"Békés megye",
"Mezőgyán"
] | [
"hűtlen kezelés",
"egyház"
] | [] |
60,108 | A volt kormánybiztos cége építheti a katolikus püspök stadionjának élménymedencéjét | Bár többször elhalasztották a beadási határidőt, a tenderbontás után a legolcsóbb ajánlatot adó kivitelező vállalkozás neve nem okozott meglepetést: a Ferroép Zrt. nyerheti a szegedi Szent Gellért Fórum, azaz a katolikus egyházmegye létesítményébe megálmodott élménymedence építését. | A hazai sajtóban három hónappal ezelőtt elsőként számoltunk be arról, hogy meghívásos közbeszerzési eljárásban hirdette meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye azt a fejlesztést, amelynek keretében élménymedencét és hozzá tartozó vízkezelő berendezéseket kell a kivitelezőnek építeni Kiss-Rigó László püspök futballarénájában, a szegedi Szent Gellért Fórumban.
A meghívásos közbeszerzési eljárás a szegedi futballstadion fejlesztéséről, míg a vállalkozási szerződés a Szent Gellért Fórum fejlesztéséhez szükséges tervezési és kivitelezései feladatok ellátásáról szólt. Mindez egy élménymedence kialakítását, vízkezelő berendezés telepítését, valamint további szakipari kivitelezési feladatok ellátásának kiépítését jelenti a sportkomplexumon belül. Az erre kiírt közbeszerzés annyira friss volt első híradásunk idejében, március közepén, hogy az ajánlattételi határidő csak ezt követően, március 27-én zárult le.
Cikkünkben jeleztük, hogy a közbeszerzési felhívásban nem szerepelt a megvalósítás várható összege. Az azonban mégis sokatmondó volt, hogy ún. 115-ös eljárásban bonyolították le a közbeszerzést, ami azt jelenti, hogy a bekerülés költsége nem haladja meg a 300 millió forintot, és nem EU-s forrásból valósul meg. Ettől még kérdés maradt, hogy a másodosztályú klub futballstadionján belül miért feltétlenül szükséges élményfürdő megvalósítása, s az is, hogy honnan van erre forrás.
A meghívásos pályázatra öt céget invitált a kiíró egyházmegye, s ezek közül, ha többszörösen meghosszabbított határidő mellett is, de négyen adtak be értékelhető ajánlatot. A tenderbontás után ez a kép bontakozik ki: a szegedi székhelyű Batki és Társa Építőipari Kft. 162, a debreceni KEVIÉP Kft. 160,2, a hajósi AKTÍV Ipari és Építőipari Kft. 155,5, míg a szegedi Ferroép Zrt. 149,6 millió forintért vállalta, hogy két év alatt megépíti a Tisza-parti város közel 9 ezres stadionjában az élménymedencét. Bár még nem hirdettek végeredményt, de nagy eséllyel kijelenthető, hogy ezt a meghívásos közbeszerzést a Nemesi Pál tulajdonolta Ferroép Zrt. nyerte. Egy neve mellőzését kérő közbeszerzési szakember a Narancs-hu-nak a bontási jegyzőkönyvet és az ajánlattételi árakat látva azt mondta: a Ferroép Zrt. vetélytársai "udvariasan fölé lőttek" a Nemesi-féle cég pénzügyi vállalásának.
Nemesi Pál egészen közel áll a Fidesz-KDNP-hez és a NER-hez, valamint a Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez és ez a Dél-Alföldön köztudomású. 2019-ben a Fidesz-KDNP támogatásával, de "független" jelöltként indult a szegedi polgármesteri posztért Botka Lászlóval szemben, ám simán alulmaradt. Nem sokkal később, 2020 szeptemberében kinevezték a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosává, de hogy ebbéli minőségében milyen érdemi eredményeket tudott felmutatni, arról vajmi keveset tudni. Később Bányai Gábor váltotta ezen a poszton egy 2022. május végi bejelentés szerint. | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-volt-kormanybiztos-cege-epitheti-a-katolikus-puspok-stadionjanak-elmenymedencejet-268862 | https://web.archive.org/web/20240619012036/https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-volt-kormanybiztos-cege-epitheti-a-katolikus-puspok-stadionjanak-elmenymedencejet-268862 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-volt-kormanybiztos-cege-epitheti-a-katolikus-puspok-stadionjanak-elmenymedencejet | Magyar Narancs | hungarian-news | 2024-06-18 00:00:00 | [
"Nemesi Pál"
] | [
"Ferroép Zrt.",
"Szeged-Csanádi Egyházmegye"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"közbeszerzés",
"stadion"
] | [] |
60,109 | A Kúria elmeszelte a BYD kapcsán titkolózó szegedi önkormányzatot | Egy állampolgár 2023 júliusában próbálta a szegedi önkormányzattól megtudni, merre járt Kínában Nagy Sándor alpolgármester és miért utazott oda. Az önkormányzat ezt titkolta, ezért az adatigénylő bíróságra ment. Elsőfokon ő nyert, a másodfok szerint viszont semmi köze ahhoz, hogy az alpolgármester hova utazott közpénzből munkaidőben. A lakos fellebbezett a TASZ segítségével, és a Kúria kimondta, hogy ez mind közadat. Azóta már tudjuk, hogy Nagy a BYD miatt járt Kínában. A szegedi önkormányzat pedig most azt közölte, hogy végrehajtja a Kúria rendelkezését. | Egy állampolgár 2023 júliusában próbálta a szegedi önkormányzattól megtudni, merre járt Kínában Nagy Sándor alpolgármester és miért utazott oda. Az önkormányzat ezt titkolta, ezért az adatigénylő bíróságra ment. Elsőfokon ő nyert, a másodfok szerint viszont semmi köze ahhoz, hogy az alpolgármester hova utazott közpénzből munkaidőben. A lakos fellebbezett a TASZ segítségével, és a Kúria kimondta, hogy ez mind közadat. Azóta már tudjuk, hogy Nagy a BYD miatt járt Kínában. A szegedi önkormányzat pedig most azt közölte, hogy végrehajtja a Kúria rendelkezését.
Szíjjártó Péter külügyminiszter 2023 decemberében jelentette be hivatalosan, hogy Szegeden épít gyárat a kínai autóipari óriás, a BYD. A helyiek azonban már sokkal korábban sejtették, hogy készül valami a város határában, mert hatalmas fejlesztések zajlottak a területen. Az önkormányzat azonban nem közölt semmit, az alpolgármester egy "titoktartási nyilatkozat köt" szöveggel rázta le a kérdezősködőket.
"Minden jel arra mutat, hogy egy soha nem látott méretű ipari nagyberuházás érkezik hamarosan Szegedre, az M43-as autópálya és Béketelep közé, szinte teljesen kitöltve az 5-ös út és a Sándorfalvi út közötti - jelenleg még mezőgazdasági - területet, ezzel közel megduplázva Szeged-Iparváros hasonló jellegű területét" - ezt még 2023 júniusában posztolta a 6792 Másik oldal nevű Facebook-oldal.
A terület ugyanis egy hatalmas transzformátor-állomást és új vízelvezetési rendszert kapott, Orbán Viktor miniszterelnök háromszorosára növelte az ipari övezet méretét, és vasúti fejlesztéseket is beígértek a helyszínre.
Egy helyi lakos - aki a 6792 Másik oldalt írja és üzemelteti -, Kármán Kolos 2023 május elején beadott egy kérdéssort Szeged Város Önkormányzatához, "hogy legalább azt meg lehessen tudni, mégis milyen iparági szereplő, vagy szereplők számára futnak azok az összességében 100 milliárdos nagyságrendű fejlesztések, mely fejlesztések mind erre a területre mutatnak".
A férfi szerint ugyanis "Nagy Sándor alpolgármester sajtóban tett nyilatkozatai alapján vélhetően pontosan tudja mi lesz a területtel, de a sajtó kérdéseit »titoktartási nyilatkozat köt« szöveggel le tudja szerelni".
Ma már tudjuk, hogy a kínai autógyártó BYD érkezik Szegedre, és azt is, hogy a sok tízmilliárd forint állami pénzzel megtámogatott beruházásnál meglehetősen szűkmarkúan bánnak a földjeiktől megfosztott gazdákkal.
Első fok: közadat, amit közpénzből munkaidőben csinál az alpolgármester
Kármán Kolos 2023-ban nem kapott választ a kérdéseire, ezért közérdekű adatpert indított az önkormányzattal szemben. Keresetében azt kérte, hogy adják ki, mi volt Nagy Sándor (Momentum) városfejlesztési alpolgármester 2023. június 25-29. közötti külföldi kiküldetésének úti célja, a település megjelölésével. Valamint kérte annak közlését is, hogy Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester útját a Külgazdasági és Külügyminisztérium és/vagy a minisztérium irányítása alatt működő szervezet szervezte-e.
Az önkormányzat valamennyi kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú eljárás során
Szeged azt állította, hogy "az úti cél megjelölése üzleti titoknak minősül", de a bíróság szerint nem lehet az.
Az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság úgy látta, hogy "az alpolgármester üzleti útjára vonatkozó információ, ismeret az alperesnél a közfeladatot ellátó tevékenysége körében, a közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett. Az alperes önkormányzat ugyanis azt nyilatkozta, hogy az alpolgármester a feladatainak tett eleget a "partneri kapcsolatok kiépítése" körében, ezért az ezzel kapcsolatos adat közérdekű adat. Az alperes pedig egyértelműen adatkezelő is.
Másodfok: nem közadat a közpénzből utazó alpolgármester útja
"A közérdekű adatok nyilvánosságához való jog alkotmányos alapjognak minősül, ugyanakkor nem minden, az önkormányzat működésével kapcsolatos adat minősül közérdekű adatnak" - ezt már az önkormányzat fellebbezése után a másodfokon eljáró Szegedi Törvényszék állapította meg. Majd úgy döntöttek, hogy "egy üzleti tárgyalás nem minősül önkormányzati feladatnak", vagyis annak célja nem közadat.
Azt is kimondta Törvényszék, hogy "a keresetben megjelölt adatok közérdekű minőségét közpénz felhasználása sem alapozza meg, mivel nem merült fel adat arra nézve, hogy az alperes az alpolgármester külföldi kiküldetésével kapcsolatban bármilyen módon részt vett az utazás finanszírozásában, azaz saját közpénzét használta fel".
Vagyis az alpolgármester mint közpénzből fizetett hivatalnok utazott, de ez mégsem közadat a másodfokú bíróság szerint,
mert nincs rá bizonyíték, hogy az önkormányzat fizette az útiköltségét.
Kármán azonban nem adta fel: a másodfokú ítélet miatt Kúriához fordult a TASZ jogsegély-szolgálatának segítségével. Időközben, 2023. december 22-én bejelentették a BYD szegedi beruházását, vagyis a férfinak jó volt a megérzése, de az információkat az önkormányzat titkolta.
A Kúria szerint közadat az alpolgármester útja
A napokban megszületett a Kúria döntése. Ez kimondja, hogy "az alpolgármester önkormányzati feladatokat végez. A polgármester jogi státusza az alpolgármesterekre is vonatkoztatható, az alpolgármester kiküldetése a településen kívüli munkavégzést jelenti. Mivel az alpolgármester közszolgálati jogviszonyban áll, az alpolgármester a kiküldetése során is közfeladatot lát el, az önkormányzat közfeladatával kapcsolatos tevékenységet végez".
A Kúria szerint ezt az első fokú bíróság is jól látta. Az ítélet szerint az alperes nem bizonyította azt, hogy az üzleti út célja üzleti titoknak minősül. A legfelsőbb bírói szerv ebben a körben hivatkozott egy saját korábbi ítéletére, amely szerint
"egy külföldi utazás kapcsán még a szálloda neve is közérdekű adat."
Vagyis minden Kármán Kolos által kért adatot ki kell adni, az önkormányzat jogsértően járt el. "Én csak annyit tudok ehhez már hozzátenni, hogy végig nyomon voltam, hogy valami titkos nagyberuházás jön Szegedre, csak a »transzparens« városvezetés minden eszközzel akadályozott a közérdekű adatok megismerésében" - kommentálta az ítéletet az Átlátszónak Kármán Kolos.
Az önkormányzat azt írta az Átlátószónak, hogy "Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az elmúlt másfél évben közel ötven közérdekű adatigénylést kapott, amelyeket - amennyiben az önkormányzat volt az adat kezelője - teljesített. Néhány esetben jogvitára is sor került a kiadandó adatok körét, rendelkezésre állását illetően, amelyekben eddig a jogerős döntések kivétel nélkül az önkormányzatnak adtak igazat. A hivatkozott ügyben a Kúria a Szegedi Törvényszék jogerős ítéletét részben helyezte hatályon kívül, természetesen az önkormányzat végrehajtja a rendelkezést."
Segesvári Csaba
Címlapkép: Botka László, Szeged polgármestere beszédet mond a BYD bejelentésén a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. január 30-án. (fotó: MTI/Máthé Zoltán) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/06/17/a-kuria-elmeszelte-a-byd-kapcsan-titkolozo-szegedi-onkormanyzatot/ | https://web.archive.org/web/20240618215848/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/06/17/a-kuria-elmeszelte-a-byd-kapcsan-titkolozo-szegedi-onkormanyzatot/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kuria-elmeszelte-a-byd-kapcsan-titkolozo-szegedi-onkormanyzatot | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-17 00:00:00 | [] | [
"BYD Auto Hungary Kft.",
"Szeged Város Önkormányzata"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"ítélet/döntés",
"adatigénylés",
"közadat"
] | [] |
60,110 | Csökkenő bevételek a Leisztinger Tamástól vásárolt állami bányacégeknél | A 2022 végén állami tulajdonba került két bányacég, az Ormosszén Zrt., valamint a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. nemrég közzétette a 2023-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolóját. A dokumentumokból kiderül, hogy az előző évhez képest az Ormosszénnek tavaly közel 100 millió forinttal csökkent a bevétele, a vesztesége pedig majdnem félmilliárd forint lett. A Meliorációs Kft. forgalma is csökkent, de azért minimális, 4 millió forintnyi nyereséget termelt. A vállalatokban közös, hogy korábban a kormánymédia által „a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójaként” emlegetett Leisztinger Tamás is feltűnt a hátterükben. | A 2022 végén állami tulajdonba került két bányacég, az Ormosszén Zrt., valamint a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. nemrég közzétette a 2023-as évre vonatkozó pénzügyi beszámolóját. A dokumentumokból kiderül, hogy az előző évhez képest az Ormosszénnek tavaly közel 100 millió forinttal csökkent a bevétele, a vesztesége pedig majdnem félmilliárd forint lett. A Meliorációs Kft. forgalma is csökkent, de azért minimális, 4 millió forintnyi nyereséget termelt. A vállalatokban közös, hogy korábban a kormánymédia által "a baloldal legbefolyásosabb vörösbárójaként" emlegetett Leisztinger Tamás is feltűnt a hátterükben.
"Az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók" okozta energiaválság miatt 2022-ben a Fidesz-kormány hétpontos energia-veszélyhelyzeti csomagról döntött, amelynek része volt a szénbányászat- és lignitkitermelés fokozása is. Emellett barnakőszén-program is indult, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a Belügyminisztérium alá rendelt két szénbányászattal foglalkozó céget - Ormosszén Zrt., Meliorációs Kft. - is.
Tavaly közérdekű adatigénylésben kérdeztük az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) az Ormosszén állami tulajdonba kerülésének részleteiről. Az MNV válaszában azt írta, hogy az általunk kért szerződés üzleti titkot képez, ezért nem áll módjukban rendelkezésünkre bocsátani.
Az MNV álláspontjával nem értettünk egyet, hiszen az Ormosszén Zrt.-t az állam közpénzből vette meg, ezért pert indítottunk. A bíróság kötelezte az MNV-t arra, hogy küldjék el részünkre az Ormosszén megvásárlása kapcsán kötött adásvételi szerződést. De nem teljes egészében, hanem azon adatok kitakarásával, amelyek egy bizonyos "Társaság2" megnevezésű céggel kapcsolatos jogügyletről szólnak.
Idén március elején végül elküldték a szerződést (PDF-ben itt érhető el), amiből kiderül, hogy az állam 3,958 milliárdért vásárolta meg az Ormosszén Zrt.-t.
A teljes összeg, amelyet az állam az adásvétel során kifizetett, ugyanakkor ennél magasabb, mivel a szerződésben szereplő "Vételár4"-et nem ismerjük. Mint azt áprilisi cikkünkben megírtuk, ez az a pénz, amiért a másik, meg nem nevezett vállalkozást vásárolta meg az állam.
A"Társaság2" elnevezés valószínűleg a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft.-t takarja, ugyanis ez a cég is pont ugyanakkor került állami tulajdonba, mint az Ormosszén. A főtevékenysége szerint szintén barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó vállalat ügyvezetője az Ormosszén élén is álló Huszti Béla, ráadásul a kft.-nek is ugyanaz a miskolci cím a székhelye, mint az Ormosszén Zrt.-nek.
Hogy kiderüljön, valóban ez a cég szerepel-e az adásvételi szerződésben, és egyáltalán, mennyit fizetett érte az állam, újabb közérdekű adatigénylést adtunk be az MNV részére, amelyben a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. állami tulajdonba kerülése kapcsán kötött szerződést és a vételárat kértük ki.
Az MNV azonban ezúttal sem adta ki a kért adatokat, ismét üzleti titokra hivatkozva.
A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
Veszteséges az Ormosszén
Bár azt nem sikerült eddig megtudnunk, mennyit fizetett összesen az állam a két bányászattal foglalkozó cégért, azt lehet látni, hogy futott a szekerük az elmúlt évben. Idén május végéig kellett ugyanis leadnia a cégeknek a tavalyi évre vonatkozó beszámolójukat.
Az Ormosszén esetében 2023-ban a nettó árbevétel közel 100 millió forinttal csökkent: 1,24 milliárd forintról 1,14 milliárdra. Ennek jelentős részét szén értékesítéséből szerezték meg, ami több mint 990 millió forintot tett ki.
Az adózott eredmény (azaz a profit) sem érte el a korábbi év számait: 2021-ben még 61,2 milliós nyereséget könyvelhetett el a barnaszén- és lignitbányászattal foglalkozó cég, 2022 óta azonban stabilan veszteséges a működése.
Két éve 104 milliós, tavaly pedig 415 milliós veszteséget könyvelt el az Ormosszén.
Mint írják a 2023-as évre vonatkozó kiegészítő mellékletben, ez "az előkészítés jelentős költségvonzatának és a csapadékos időjárás következményeként alakult ki", emellett említi a szöveg a kapott támogatás kamatainak elszámolását is.
Ugyanis mint azt tavaly ilyenkor megírtuk, nem sokkal állami tulajdonba kerülése után az Ormosszén 1,45 milliárd forintos visszatérítendő támogatást is kapott az államtól. Ezt a pénzt az állam tulajdonosi jogának gyakorlója, azaz a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) adta a cégnek a barnaszén termelésének fokozása céljából.
A másik cégnél minimális nyereség
A másik bányacégnek, a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft.-nek az állami tulajdonba kerülése évében, 2022-ben 11 millió volt a nettó árbevétele. Az adózott eredménye pedig akkor az Ormosszénhez hasonlóan veszteséges működést mutatott, hiszen -7 millió forint volt.
Tavaly ez megváltozott: a cég bevétele több mint felére, csupán 4,5 millió forintra csökkent, de abból
majdnem 4,4 millió forintot már nyereségként tudtak elkönyvelni.
A 2023-as kiegészítő melléklet arról ír, hogy a nettó árbevétel a Felsőnyárád III. bányatelek bérlésével kapcsolatban keletkezett, az ugyanis a cég tulajdonában van, ám az Ormosszén üzemelteti, bérleti konstrukcióban.
A cégek az állami tulajdonba kerülésük előtt sem működtek túl fényesen, de azért érezhető egy romló tendencia. Az Ormosszén forgalma korábban 600 millió és 1 milliárd forint között mozgott (akárcsak 2022-ben és 2023-ban), de minden évben nyereséges volt, és 20-60 millió forint közötti hasznot termelt.
A Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft.-nek sosem volt eget verő bevétele, de mindig 10-30 millió forint között mozgott a forgalma az elmúlt években, így a 2023-as 4 millió példátlanul alacsony. A cég tavalyi 4 milliós profit egyfajta középértéknek tekinthető, mert termelt már 6-8 millió hasznot és 6-8 milliós veszteséget is az elmúlt években.
Sok a probléma a vadnai bányával
Az Ormosszén Zrt. több borsodi településen is működtet bányát, telephelyei vannak Szuhakállón, Felsőnyárádon, Sajókazán és Vadnán is.
A megyeszékhelytől, Miskolctól nagyjából 30 kilométerre található, Natura 2000 területen működő vadnai szén- és kavicsbányáról tavaly májusban írtunk az Átlátszón, és a témáról videóriportot is készítettünk. A bánya a lakóházaktól kevesebb mint 100 méterre helyezkedik el, a helyi lakosok porra és zajra, valamint az ingatlanok elértéktelenedésére panaszkodtak.
Cikkünkben bemutattuk, hogy az üzemeltető Ormosszén Zrt. a Vadna bányaüzemmel összefüggésben másfél év alatt közel 2,5 milliós bírságot kapott, többek között légszennyezésért és zajszennyezésért, de természetvédelmi bírságot is kellett fizetniük.
Az Ormosszén tavalyi évre vonatkozó kiegészítő mellékletében 1,7 millió forintos tétel van felsorolva a bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok sorában.
A baloldal vörösbárója a korábbi tulajdonos
A közelmúltban állami kézbe került Ormosszénben korábban Leisztinger Tamás volt a többségi tulajdonos (az A2 IT ARAGO Zrt.-n keresztül). Leisztinger Magyarország egyik leggazdagabb embere. A kormánymédia által a "baloldal legbefolyásosabb vörösbárójának" nevezett milliárdos korábban a szocialistákkal ápolt jó kapcsolatokat, az elmúlt tíz évben azonban számos alkalommal együttműködött az Orbán-kormánnyal.
Legutóbb a szociális tüzelő program kapcsán, amiről 2020-ban azt írtuk, hogy a lakosság és több önkormányzat is panaszkodik a minőségre - sőt, egy vizsgálat szerint rákkeltő anyagokban dús lignit is juthatott a legszegényebbeknek.
Ciprusi offshore-cég a háttérben
A cégbírósági dokumentumok között elérhető, 2022 júliusi tagjegyzék alapján a Meliorációs, Rekultivációs és Környezetrendező Kft. állami tulajdonba kerülése előtt nagyjából fél éven keresztül az Ormosszén Zrt. kapcsán is említett A2 IT ARAGO Zrt.-hez tartozott, amelynek tulajdonosa Leisztinger Tamás.
A 2022-es évre vonatkozó beszámolójuk kiegészítő mellékletében a korábbi tagok között a CRATIS Ingatlanbefektető és Szolgáltató Zrt. és a Nógrádszén Kft. is szerepelt. Előbbi cég neve az Mfor cikkében tűnt fel: 2020-ban arról írt a lap, hogy a BKV buszbérlési tenderén nyertes zrt.-t három vállalat alapította, köztük a budapesti székhelyű Cratis Ingatlanbefektető Zrt. is, ami egy ciprusi székhellyel bíró offshore-céghez, az Agrina Holdingshoz kötődik.
Ennek tulajdonosi hátterében a lap beszámolója szerint Leisztinger Tamás cégbirodalmához szorosan kötődő személyek is megtalálhatóak.
A Nógrádszén többségi tulajdonosa szintén a ciprusi Agrina Holdings, 2022 közepéig pedig a pár hónappal később állami tulajdonba került Ormosszén Zrt. is a tagjai között volt.
Szopkó Zita
Címlapkép: Szénosztályozó a felsőnyárádi barnakőszénbányában 2023. február 7-én. (fotó: MTI/Vajda János) | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/06/19/csokkeno-bevetelek-a-leisztinger-tamastol-vasarolt-allami-banyacegeknel/ | https://web.archive.org/web/20240619193452/https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/06/19/csokkeno-bevetelek-a-leisztinger-tamastol-vasarolt-allami-banyacegeknel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csokkeno-bevetelek-a-leisztinger-tamastol-vasarolt-allami-banyacegeknel | orszagszerte.atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-19 00:00:00 | [
"Leisztinger Tamás"
] | [
"A2 IT Arago Zrt.",
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.",
"Meliorációs",
"Ormosszén Zrt.",
"Rekultivációs és Környezetrendező Kft."
] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Miskolc"
] | [
"támogatás",
"gazdálkodás",
"bányászat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"adatigénylés"
] | [] |
60,111 | Óbudai korrupciós botrány: az alpolgármester mellett a Békásmegyeri Piac vezető tisztviselőjét is őrizetbe vették | Az óbudai korrupciós botrányban hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének alapos gyanúja merült fel. Az ügyben újabb öt személyt gyanúsítottak meg, közülük kettőt őrizetbe vettek. 100 milliós összegről van szó. | Az Index információi szerint az óbudai korrupciós ügy nyomozása keretében Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere, Czeglédy Gergő őrizetbe vétele mellett az öt újabb kihallgatott gyanúsított között van a Békásmegyeri Piac vezető tisztségviselője is, akit szintén őrizetbe vett tegnap a Központi Nyomozó Főügyészség. Óbuda korábbi polgármestere szerint Krébesz Dánielről van szó. A 72 órás fogva tartás idején, azaz ezekben az órákban tehet indítványt a Központi Nyomozó Főügyészség letartóztatásuk kezdeményezéséről a Fővárosi Törvényszék felé.
A korrupciós bűncselekmények miatt folytatott nyomozásában minősített vesztegetés történhetett. A megalapozott gyanú szerint egy férfi - két, reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként - cégei felhasználásával
azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.
A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében a reklámtevékenységet folytató cégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A cégek a színlelt szerződésekben írt szolgáltatást a valóságban nem teljesítették, azzal kapcsolatban nem végeztek semmilyen tevékenységet, az már a szerződések megkötésekor sem állt a felek szándékában.
A nyomozó ügyészség a most kihallgatott öt személlyel vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének gyanúját közölte. Ez azt jelenti, hogy az alpolgármester a tettes, a többi gyanúsított - akik a strómancégek ügyvezetői voltak - pedig a bűnsegédek lehettek.
A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője nem cáfolta, de nem is erősítette meg, hogy Kiss László polgármestert is meghallgatták az ügyben.
korábban pedig a Párbeszéd óbudai országgyűlési képviselőjének 2022-es kampányában is fontos szerepet vállalt.
Jelenleg a BKK törvényes működésének felügyeletét a börtönből végzi Czeglédy Gergő, akit a fővárosi cég felügyelőbizottsági székébe az MSZP delegált, személyéről a döntést a Fővárosi Közgyűlés hozta meg. Visszahívása is e testület kompetenciája, de Karácsony Gergely főpolgármester korábban azt jelezte, hogy rendes testületi ülést nem tervez összehívni október 1-je előtt.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index) | https://index.hu/belfold/2024/06/19/obuda-bekasmegyer-korrupcio-alpolgarmester-igazgato-orizetbevetel/?token=ff0906d34120db18de690c827353d180 | https://web.archive.org/web/20240619113247/https://index.hu/belfold/2024/06/19/obuda-bekasmegyer-korrupcio-alpolgarmester-igazgato-orizetbevetel/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/obudai-korrupcios-botrany-az-alpolgarmester-mellett-a-bekasmegyeri-piac-vezeto-tisztviselojet-is-orizetbe-vettek | Index | hungarian-news | 2024-06-19 12:14:00 | [
"Czeglédy Gergő",
"Krébesz Dániel"
] | [
"Békásmegyeri Piac"
] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés",
"bűnszervezet / bűnszövetség"
] | [
"Fiktív szerződések a III. kerületi önkormányzatnál"
] |
60,112 | Legalább 10 év börtönnel büntetné az ügyészség Nagy Jánost | Jóval súlyosabb büntetést kért a volt helyettes államtitkárra az ügyészség, mint korábban. Nagy János 2020-ig az agrártárcánál végezte a munkáját, ám korrupciós ügybe keveredett, és menesztették a pozíciójából. Az előkészítő ülésen még hat évet ajánlottak az egykori politikusnak, ami legalább 10 évre nőtt a tárgyalás végére. | Iratismertetéssel, majd vádbeszéddel folytatódott a hivatali vesztegetéssel és közokirat-hamisítással vádolt egykori helyettes államtitkár, Nagy János és társainak tárgyalása. A Budapest Környéki Törvényszéken kezdetben a bírónő olvasta fel a vádlottak beadványait, amelyekben részletesen igyekeztek bizonyítani, hogy nem történtek korrupciós ügyletek az államtitkárságon.
Hosszabban csupán a harmadrendű vádlott nyilatkozott, amikor is kiemelte, hogy több gyermek eltartásáért felelős, valamint részletesen elmondta, hogy az ügy kirobbanásáig milyen módon segítette Magyarország vízellátását, és ezzel kapcsolatban milyen előadásokat tartott és tanácsokat adott.
Hozzátette, a média valótlanul állította, hogy a helyettes államtitkári szerepe azért szűnt volna meg, mert a korrupciós ügy gyanúsítottja lett, ugyanis az egész titkárságot átszervezték akkor.
Azt még hetekkel korábban, egy állománygyűlésen közölte a miniszter úr.
A nap további részében a vádhatóság képviselője olvasta fel a perbeszédét, amit rögtön erős kijelentéssel indított: "Az agrártárca egykori vezető tisztviselői nem méltóak arra, hogy ilyen pozíciót töltsenek be, miután visszaéltek a beléjük vetett bizalommal."
A több órán át tartó vádbeszéd után kitért a büntetési tételekre, amelyben súlyosabb indítványt kért Nagy Jánosra. E szerint:
Ez legalább négy évvel több, mint az előkészítő ülésen tett ajánlata volt. Az ügyész álláspontja szerint a megbánást nem mutató egykori helyettes államtitkár a büntetésének kétharmadánál feltételesen szabadulhatna, emellett több milliós pénzbüntetést róna ki rá, valamint vagyonelkobzásra is tett indítványt.
Nagy János és társai esetében idén októberben hoz döntést első fokon a törvényszék, addig még egy ülést tartanak, ahol a védők mondhatják el a beszédeiket, majd a vádlottak felszólalása következik az utolsó szó jogán.
Börtönt és milliós büntetést ajánlott az ügyész
Nagy János 2020-ig volt az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, majd két évvel később menesztették pozíciójából. Korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették, majd letartóztatták, végül bűnügyi felügyelet alá helyezték.
Az ügyészség Nagy ellen vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat. A volt helyettes államtitkárra hat év letöltendő börtönbüntetést és 5,2 millió forintos pénzbüntetést indítványoztak a 2022. áprilisi előkészítő ülésen. Nagy azonban ezt nem fogadta el, majd a novemberi bírósági meghallgatáson is tagadta a vádakat.
Az első vádpont szerint
Mindezért cserébe ötszázalékos tulajdonrészt kapott az egyik érintett cégben, így ő is érdekeltté vált, hogy összejöjjön a beruházás. Azzal is vádolták továbbá, hogy állami földek megvásárlásában is segítette üzlettársát, az ügy másodrendű vádlottját.
A másik vádpont szerint a harmadrendű vádlott még osztályvezetőként összejátszott az akkori főnökével, Nagy Jánossal, és egy vállalkozóval, hogy "lezsírozzanak" egy minisztériumi pályázatot. Az öntözésfejlesztési tanulmány elkészítésére kiírt pályázatot a megállapodásuk szerint nem az előre meghatározott nyertes cég készítette volna el, hanem az osztályvezető. A befolyó tízmilliós pályázati pénzt pedig hármuk között tervezték elosztani. A szerződést azonban nem tudták megkötni végül, mert a kiírt pályázatot a keretösszeg hiányára való hivatkozással visszavonták.
Az ügyészség az elsőrendű terheltet, Nagy Jánost vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével, a harmadrendű terhelttel együtt pedig társtettesként vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettével, a másod- és harmadrendű terhelteket pedig hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével vádolja.
Nagy a tárgyaláson azt állította, hogy nem volt befolyása a pályázatokra, nem élt vissza a hivatali helyzetével, és a földvásárlás előkészítésében törvényesen járt el. Mint ahogy szerinte az sem igaz, hogy ingyen kapta volna az ötszázalékos tulajdonrészt a Taby-Agro Kft.-ben.
Folyamatban van egy másik ügy is
Tavaly márciusban előkészítő üléssel kezdődött meg a Székesfehérvári Törvényszéken az egykori helyettes államtitkár másik korrupciós pere, amelyben hűtlen kezeléssel vádolják. A vádirat szerint 2019 első felében Nagy János utasítására a minisztérium háttérintézménye megbízási szerződéseket kötött ügyvédi irodákkal és más cégekkel. Ennek keretében több mint 2,2 milliárd forintot fizettek ki, csakhogy a vizsgálatok alapján ezekre a szerződésekre a tárcának semmi szüksége nem volt.
A nyomozás kiderítette, hogy a volt helyettes államtitkár utasítására szerződtek egy céggel, de a szerződésben foglaltak elvégzésére sosem került sor. Ezenfelül Nagy a minisztérium háttérintézménye által kiírt közbeszerzési eljárásban nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy az általa kiválasztott több tíz millió forinttal drágább ajánlatot adó gazdasági társaság nyerje el a pályázatokat. A vádiratból az is kiderült, hogy az egykori helyettes államtitkár köréhez tartozó személyek úgy kötöttek adatvédelmi szerződéseket egy fővárosi önkormányzattal, hogy ott az ilyen jellegű feladatokat egy főállású munkatárs végezte. Ezzel 2019 és 2021 között mintegy 24 milliós kárt okoztak az önkormányzatnak.
Nagy tagadta a bűnösségét, nem tett beismerő nyilatkozatot, így az ügy tárgyalással folytatódott. | https://index.hu/belfold/2024/06/17/nagy-janos-hivatali-vesztegetes-korrupcio-budapest-kornyeki-torvenyszek/ | https://web.archive.org/web/20240618011203/https://index.hu/belfold/2024/06/17/nagy-janos-hivatali-vesztegetes-korrupcio-budapest-kornyeki-torvenyszek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/legalabb-10-ev-bortonnel-buntetne-az-ugyeszseg-nagy-janost | Index | hungarian-news | 2024-06-17 15:45:00 | [
"Nagy János (Agrárminisztérium)"
] | [] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"közbeszerzés",
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés",
"támogatás",
"mezőgazdaság",
"nyomásgyakorlás"
] | [] |
60,113 | Letartóztatták a korrupciós botrányba keveredett Czeglédy Gergőt, Óbuda baloldali alpolgármesterét | Letartóztatták a Czeglédy Gergőt, Óbuda alpolgármesterét, a baloldali összefogás politikusát, valamint azt az önkormányzati cégvezetőt, aki szintén érintett az óbudai korrupciós botrányban. A két letartóztatott korábban már őrizetben volt. | Letartóztatták a Czeglédy Gergőt, Óbuda alpolgármesterét, a baloldali összefogás politikusát, valamint azt az önkormányzati cégvezetőt, aki szintén érintett az óbudai korrupciós botrányban. A két letartóztatott korábban már őrizetben volt.A Magyar Nemzet korábban már többször is beszámolt a III. kerületi városházán zajló korrupciós ügyről. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a folyamatban lévő nyomozásában eddig tíz embert gyanúsítottak meg minősített vesztegetés elkövetésével és több helyszínen, köztük Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának épületében végeztek kutatást és lefoglalást, valamint hallgattak ki több személyt gyanúsítottként. A kihallgatott gyanúsítottak között volt a III. kerületi alpolgármester, Czeglédy Gergő és egy önkormányzati cég vezetője, akiket őrizetbe is vettek.A Magyar Nemzet megkeresésére a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője azt válaszolta, hogy - a KNYF indítványára - a bíróság 30 napra elrendelte mindkét őrizetben lévő gyanúsítottnak a letartóztatását.Czeglédy egyébként a Demszky-érában a számos korrupciós botrányba keveredett Hagyó Miklós embere volt. Gyanús gazdagodását pedig a kampány alatt is szóvá tette többek között Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje.A megalapozott gyanú szerint egy férfi - két reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként - cégei felhasználásával több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében a reklámtevékenységet folytató cégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A cégek a színlelt szerződésekben írt szolgáltatást a valóságban nem teljesítették, azzal kapcsolatban nem végeztek semmilyen tevékenységet, az már a szerződések megkötésekor sem állt a felek szándékában. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/letartoztattak-a-korrupcios-botranyba-keveredett-czegledy-gergot-obuda-baloldali-alpolgarmesteret | https://web.archive.org/web/20240620153810/https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/letartoztattak-a-korrupcios-botranyba-keveredett-czegledy-gergot-obuda-baloldali-alpolgarmesteret | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztattak-a-korrupcios-botranyba-keveredett-czegledy-gergot-obuda-baloldali-alpolgarmesteret | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2024-06-20 00:00:00 | [
"Czeglédy Gergő"
] | [
"Budapest Főváros III. kerület Önkormányzata (Óbuda-Békásmegyer)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"hirdetés",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Fiktív szerződések a III. kerületi önkormányzatnál"
] |
60,114 | Csaknem kétszer annyi eljárás indul nálunk az OLAF ajánlására, mint más uniós országokban | Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) minden igazságügyi ajánlását nyomozás követi Magyarországon - közölte a Legfőbb Ügyészség. Az OLAF 2023-as jelentése megállapította, hogy 2019 és 2023 között azokban az ügyekben, amelyekben a szervezet igazságügyi ajánlást tett, két esetben vádemelés történt, egy esetben pedig megszüntették a nyomozást. | Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) minden igazságügyi ajánlását nyomozás követi Magyarországon - közölte a Legfőbb Ügyészség. Az OLAF 2023-as jelentése megállapította, hogy 2019 és 2023 között azokban az ügyekben, amelyekben a szervezet igazságügyi ajánlást tett, két esetben vádemelés történt, egy esetben pedig megszüntették a nyomozást. Ez 67 százalékos vádemelési arányt jelent, ami kimagasló, ugyanis az uniós vádemelési arány 37 százalék.Tizenöt esetben a nyomozás folyamatban van, a nyomozást lezáró döntés még nem született meg - ez az úgynevezett függő döntés.A magyar ügyészség - bár erre nincs törvényi kötelezettsége - Polt Péter legfőbb ügyész rendelkezése alapján az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendeli a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolja, és abban értékelik.A jelentésben függő döntésként értékelt igazságügyi ajánlások esetében Magyarországon minden esetben nyomozás van folyamatban- emelték ki.Félrevezetett a baloldali sajtóA függő döntés - egyes sajtóorgánumok értelmezésével szemben - nem arra vonatkozik, hogy az igazságügyi ajánlásról magáról nem született döntés, hanem arra, hogy az igazságügyi ajánlással érintett nyomozásban még nem hozták meg a végső döntést.Az OLAF jelentése ennek megfelelően tér ki arra, hogy azokban az ügyekben, ahol az igazságügyi hatóság döntött, mennyi volt a megszüntetés és mennyi a vádemelés.Az OLAF 2023-ban két igazságügyi ajánlást tett a magyar ügyészi szervezetnek, az egyik ajánlás alapján a nyomozást elrendelték a magyar hatóságok, a másik ajánlást a már folyamatban lévő nyomozásban használták fel és értékelték. Tavaly három ügyben - amelyekben korábban vádemelés történt - a bíróságok jogerős, vád szerinti marasztaló ítéleteket hoztak.A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók. Az OLAF és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését 2022 februárjában munkamegállapodás formájában is rögzítette - emlékeztetett a Legfőbb Ügyészség. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/csaknem-ketszer-annyi-eljaras-indul-nalunk-az-olaf-ajanlasara-mint-mas-unios-orszagokban | https://web.archive.org/web/20240619143807/https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/csaknem-ketszer-annyi-eljaras-indul-nalunk-az-olaf-ajanlasara-mint-mas-unios-orszagokban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csaknem-ketszer-annyi-eljaras-indul-nalunk-az-olaf-ajanlasara-mint-mas-unios-orszagokban | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2024-06-19 00:00:00 | [] | [] | [] | [
"EU",
"antikorrupció",
"OLAF-vizsgálat"
] | [] |
60,115 | "Völner Pál idegesebb, távolságtartóbb" - az ügyészek nem tudták kizárni, hogy valaki figyelmeztette a volt államtitkárt | A vádhatóságnak volt olyan verziója, hogy valaki tájékoztatta a volt államtitkárt. A rejtett megfigyelése elrendelése előtti estén Rogán Antalnál járt – ezt Rogán is megerősítette a tanúvallomásában –, de ez az ügyészek szerint nem bizonyít semmit. | Az ügyészség megszüntette a Magyar Péter-féle hangfelvétel miatt elrendelt nyomozást, az erről szóló csaknem ötvenoldalas határozatot csütörtökön közzé is tették a vádhatóság honlapján (a nyomozás lezárásáról szóló sajtótájékoztatót itt követtük, Magyar Péter tájékoztató közben posztolt reakciójáról itt írtunk). Az eljárás egyik legérdekesebb része, hogy tanúként kihallgatták Rogán Antalt is, aki sokáig leginkább azért volt ismert név az ügyben, mert a lehallgatott telefonbeszélgetésekben legendássá vált "Tóni, Barbara, Ádám" részében rá is hivatkoztak.A most publikált ügyészségi határozatban több részletet ismertetnek Rogán tanúvallomásából, illetve a dokumentum jelentős terjedelemben foglalkozik egy 2021. november 2-ai esettel, amikor a miniszter előbb telefonon beszélt Völnerrel, majd az akkor még Varga Judit igazságügyi miniszter államtitkáraként dolgozó Völner az esti órákban járt is a Karmelitában. Ami azért érdekes, mert vele szemben másnap rendelték el a rejtett figyelést.És azért is, mert Magyar Péter korábban többször beszélt arról - ez volt a nyomozás által vizsgált állításai egyike is -, hogy Völner Pált menet közben figyelmeztették a folyamatban lévő eljárásról.A közzétett határozatban több tanúvallomás is foglalkozik a témával. A dokumentumban "Ügyész 1. osztályvezető ügyész"-ként emlegetett tanú azt mondja vallomásában: "volt olyan verziónk a nyomozás kezdeti szakaszában, hogy dr. Völner Pált valaki tájékoztatta arról, hogy szakítsa meg a kapcsolatát dr. Schadl Györggyel, erre utaltak az ügyben beszerzett adatok, azonban ezzel kapcsolatosan nem keletkezett olyan adat, mely alapján azt tényállásszerűen meg lehetett volna állapítani".Az Ügyész 2.-ként említett tanú ugyanerről ezt mondja: "Készültünk tehát a szerdai [november 3-ai] elfogásra, amikor is a leplezett eszköz alkalmazása során a feldolgozást végző NVSZ-es munkatárs arról tájékoztatott minket, hogy azt észlelte Völner Pál kommunikációja kapcsán, hogy az kimértebb és távolságtartóbb lett Schadl Györggyel." Később azt is mondja: "Nem zárható ki, ahogy az sem, hogy bárki más 2021. október 29. napja és 2023. november 03. napjának 5:44 órájáig figyelmeztette őt". A vallomásában szerepel az is, hogy:"Feldolgozó egyébként is azt mondta, hogy ebben az időszakban azt tapasztalta Völner Pál másokkal történt beszélgetései alapján, hogy Völner Pál idegesebb, mint általában. Ezen körülmények alapján merült fel az, hogy nem zárható ki, hogy Völner Pál attól tart, hogy a korrupciós bűncselekményei a hatóság tudomására jutottak, akár úgy, hogy őt ezzel kapcsolatban figyelmeztették."Amit ezekről a napokról tudni lehet:Október 29.: Völner és Schadl telefonon megbeszéli, hogy november 3-án délután találkoznak. Völner Pálnak aznap az Országos Bírói Tanács ülésén kell részt vennie, a programja a tervek szerint 17 óráig tart, a találkozót ez utánra tervezik.November 2., 18:14: Völner Pál telefonhívást kap dr. Senyei Györgytől, az Országos Bírósági Hivatal elnökétől, 169 másodpercet beszélnek.November 2., 18:25: Völner Pál telefonhívást kap Rogán Antaltól, 30 másodpercet beszélnek.November 2., valamikor este: Völner Pál bent járt a Karmelitában.November 3., 9:00: A Központi Nyomozó Főügyészség rejtett figyelést rendel el Völner Pállal és Schadl Györggyel szemben, ennek végrehajtásába bevonta a Nemzeti Védelmi Szolgálatot és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot is.November 3., 15:10: Völner Pál idő előtt távozik az OBT üléséről. "A következő napirendi pont az ő tárcáját is érintette, de azt nem várta meg."November 3., 16:43: Völner Pál SMS-t kap Schadl Györgytől "Szia! Látod már a végét?" szöveggel. Az ügyészségi dokumentum szerint "dr. Völner Pál az SMS-re nem válaszolt, amely szokatlan volt a közöttük lévő kapcsolatban".November 3., 17:28: Völner hazaérkezik, nem keresi Schadlt.November 3., 17:44: Schadl felhívja Völnert, aki úgy veszi fel, hogy ne legyen jele annak, hogy aznap találkozni akartak (így kezd: "Szervusz! Akkor holnap találkozunk az értekez... vagy megbeszélésen, jó?")A vádhatóság szerint bizonyíték nincs arra, hogy Völnert figyelmeztették volna, de az eseményeket időrendbe állítva feltűnő, hogy november 2. után változik meg Völner viselkedése. Ezért is érdekes, hogy mit mond erről az esetről a tanúvallomásában Rogán Antal. A nyilvánosan közzétett határozatban szereplő részlet szerint így emlékezett vissza arra a napra:"(...) nekem nem volt tudomásom arról, hogy Völner Pállal szemben bármilyen eljárás vagy megfigyelés folyamatban van, ezért őt ilyenről értelemszerűen nem is tájékoztathattam, nem is figyelmeztethettem. Nincs arról tudomásom, hogy egyébként bárki más figyelmeztette volna őt."Azt mondta, hogy "(...) amikor ő még államtitkár volt, akkor viszont rendszeresen, heti gyakorisággal személyesen is találkoztunk, és amikor indokolt volt, akkor telefonon is tartottuk a kapcsolatot. Ennek oka, hogy a miniszterhelyetteseket hetente egyszer egy összevont értekezleten meghallgattam, megbeszéltük a következő hét feladatait. Ezekre az összevont értekezletekre 2018-2022 időszakban szerdánként került sor. Ilyenkor először volt egy egy-másfél órás összevont értekezlet, majd később még ugyanezen a napon előfordult, hogy visszahívtam egy-egy miniszterhelyettest (...) másik eset, amiért ezeken a szerdai napokon miniszterhelyettest külön is behívtam a hivatalomba, az akkor fordult elő, ha a miniszterhelyettes nem jelent meg a reggeli összevont értekezleten."Völner azért járhatott bent nála szerda helyett kedd este, mert köztudott volt, hogy az államtitkárnak másnap egész napos elfoglaltsága van az OBT ülésén. Rogán nem emlékezett a konkrét esetre:"Ahogy mondtam, konkrétan a találkozó tényére sem emlékszem, így arra sem, hogy miről beszéltünk, vagy miről nem. Ha jól értem, akkor ez a nap Schadl György elfogását megelőzően volt, mivel ekkoriban még a büntetőeljárásról tudomásom nem volt, így kizártnak tartom egyébként, hogy erről beszéltem volna dr. Völner Pállal."Arra az ügyészi kérdésre, miszerint elképzelhető-e, hogy egy miniszterhelyettest vagy akár dr. Völner Pált az esti órákban hívta vissza a Karmelita kolostorba, azt mondta: "Igen, lehetséges. Ahogy mondtam, a kormányüléseket követően ha a miniszterhelyettesnek az ülés alapján valami feladata volt, akkor mindig visszahívtam."Rogán vallomását alátámasztotta Gulyás Gergely is, akit tanúként szintén kihallgattak. "Mivel a miniszterelnök akaratának közvetítője a legtöbbször a tárcák felé vagy Rogán Antal, vagy én vagyok, így előfordul, hogy miniszterhelyettessel még későn is kell beszélnünk. Hozzáteszem, hogy a munkaidő is gyakran kitolódik, akár este 19-20:00 óráig" - mondta az ügyészségi dokumentum szerint.A Völnert a Karmelitába berendelő rövid telefonhívásról Ügyész 2. azt mondta: "Ez egy egymondatos közlés volt. Nem hangzott el az, hogy miért és kihez kell Völner Pálnak mennie, vagy hogy kit keressen. Völner Pál sem kérdezősködött, a hangvétel is teljesen átlagos volt. Itt kell megjegyezni azt is, hogy Völner Pál lehallgatása ekkor még csak egy hónapja zajlott, így igazából nem tudtuk biztosra, hogy ebben van-e bármi szokatlan vagy nincs. | https://444.hu/2024/06/20/rogan-antal-volner-pal-schadl-gyorgy-telefonhivas-2021-november-2 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volner-pal-idegesebb-tavolsagtartobb-az-ugyeszek-nem-tudtak-kizarni-hogy-valaki-figyelmeztette-a-volt-allamtitkart | 444 | hungarian-news | 2024-06-20 00:00:00 | [
"Rogán Antal",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [] | [] | [
"közigazgatás"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
60,116 | Ügyészség: Rogán és Schadl között nem volt feltárható kapcsolat | Sajtótájékoztatót tart a vádhatóság Magyar Péter hangfelvételének ügyében. | Cikkünk frissül.Csütörtökön sajtótájékoztatót tart az ügyészség a Magyar Péter által a vádhatóságnak átadott hangfelvétel ügyében. A tájékoztatót élőben, frissülő cikkben közvetítjük.Az eljárás két Facebook-bejegyzés nyomán született. Az ügyészség feljelentés alapján indított vizsgálatot - mondta Fürcht Pál főügyész.Az ügyészség szerint 9 tanút hallgattak meg, széleskörű nyomozást folytattak, amiben 17 ezer oldalnyi irat született. Az első tanúvallomást Magyar Péter tette, akinek három állítása volt:Schadl György Rogán Antal embere volt;Rogán emberei manipulálták az eljárás ügyiratait;2021 tavaszán értesítették Völner Pált a kormány egy tagjai, hogy titkos megfigyelés zajlik, legyen óvatos. | https://444.hu/2024/06/20/ugyeszseg-magyar-peter-hangfelvetel | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ugyeszseg-rogan-es-schadl-kozott-nem-volt-feltarhato-kapcsolat | 444 | hungarian-news | 2024-06-20 00:00:00 | [
"Rogán Antal",
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [] | [] | [
"nyomásgyakorlás",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
60,117 | Polgármester: "Harminc autóval szállították az embereket, volt, amelyik huszonegyszer fordult egy választókörzetben" | Délelőtt nyolcezer forintot fizettek a szavazatokért a borsodi Szendrőn, délután már csak hatezret értek az ikszek – állítja Szaniszló János. A város polgármestere szerint az önkormányzati választáson egyik ellenfele összesen hatmillió forintot költött a szavazatokra. | Délelőtt nyolcezer forintot fizettek a szavazatokért a borsodi Szendrőn, délután már csak hatezret értek az ikszek - állítja Szaniszló János. A város polgármestere szerint az önkormányzati választáson egyik ellenfele összesen hatmillió forintot költött a voksokra. A fideszes politikus úgy tudja: délután azért adtak kevesebbet, mert ellenfele azt gondolta, hogy fölényes győzelmet aratott. Nem így lett. Az ukrán határ menti Kispaládon annak a korábbi fideszes polgármester asszonynak a fia nyerte a választást, akit néhány éve százrendbeli közokirat-hamisítás és költségvetési csalás miatt ítéltek el. Az asszony polgármesterként több száz frissen honosított ukrán-magyar állampolgárt jelentett be a falubeliek házaiba.A B.-A.-Z. vármegyei Szendrőn még múlt hét pénteken is állt a bál az önkormányzati választások miatt. Összesen hárman versenyeztek a polgármesteri székért, amelyet végül a 2020 óta regnáló, Fidesz-KDNP-s Szaniszló János nyert meg. Ám a választások utózöngéi miatt a helyi választási irodának még múlt hét végén is volt dolga, mert az egyik vesztes nem tudott megbékélni azzal, hogy nem ő nyert, és panasszal élt. Úgy tudjuk: az eredmény miatt forrt a hangulat a városban."Köszönöm az Edelényi Rendőrkapitányság és a szendrői rendőrőrs vezetőinek és dolgozóinak a szavazókörök és a helyi választási iroda őrzését, a rend fenntartásáért végzett munkájukat!"- írta közleményében dr. Istenes Ibolya, a helyi választási iroda vezetője.Június 10-én már Szaniszló Ferenc, a régi-új polgármester a város hivatalos Facebook-oldalán írt köszönőlevelet. De azt is leírta:"Mélyen megvetem azonban azt, aki saját közösségének rászoruló embertársait lenézve, becsapva, pénzzel vásárolta meg azok szavazatait, megcsúfolva ezzel a demokrácia írott és íratlan szabályait. Szendrőben tegnap nyolcezer forint volt a becsület! Szégyellje magát, Dolányi János! Ilyen emberre nincs szüksége sem a közösségnek, sem a városnak!"Délelőtt nyolc, estefelé már csak a feleSzaniszló Jánosnak a szavazatok 51 százalékát, vagyis 968 voksot sikerült megszereznie, míg a függetlenként induló Dolányi Jánosra 826-an ikszeltek, a szintén független Lakatos Gusztáv pedig 103-at kapott. A győztes polgármester azt mondta a Szabad Európának: a szavazás napján direkt nem volt Szendrőn, de már reggel óta folyamatosan kapta a bizonyítékokat arról, hogy nem mindenki játszik tisztán. Ennek ellenére nem élt panasszal."Ami nagyon borzolta a lakosság kedélyét, az a Dolányiék részéről történő nagymértékű szállítás és pénzosztás volt. Nagyon sok felvételt és fotót csináltak a lakosok, amikor gyakorlatilag félreérthetetlen módon látszanak események. Közszájon forgott a dolog, hogy nyolcezer forint volt egy szavazat, de déltől már csak hatezer meg négyezer, mert úgy gondolták, hogy akkorra már megvan a többségük"- mesélte a polgármester, aki állítása szerint azt is tudja bizonyítani, hogy ellenfele hogyan szállíttatta a szavazókat az urnákhoz."Százszázalékosan biztosak voltak abban, hogy meg fogják tudni vásárolni ezt a szavazást. Hihetetlen módon fel volt építve, harminc autóval szállították az embereket, de azt is tudjuk fotódokumentációval bizonyítani, hogy volt olyan autó, amelyik huszonegyszer fordult meg egy választókörzetben"- tette hozzá.Bevett szokásA négyezer fős borsodi Szendrőn Dolányi János korábban már volt polgármester. Az építkezési vállalkozó a 2019-es választásokon indult és nyert. Biztosra ment: a szavazás előtt néhány nappal egy furgonból osztott élelmiszercsomagot a városban. Ráadásul mindezt élőben, videón közvetítette a Facebookon. Elhangzott az is, hogy Dolányi János neve mellé kell tenni az ikszet a szavazólapon. Akkor 41 százalékkal nyert, de egy évvel később lemondott posztjáról. Az időközi választást Szaniszló János nyerte.Az élelmiszercsomagok osztása a voksok ellenében választási csalásnak minősül, de mindmáig nehezen kopik ki a gyakorlatból. Nemrég a 444.hu írta meg, hogy Nemesdéden meg kell ismételni a választást, mert az egyik polgármesterjelölt és társa az ajándékokért cserébe ikszet várt.Szendrő kisváros, ahol gyorsan híre megy a dolgoknak - mondja a polgármester, aki úgy tudja: ellenfele, Dolányi János összesen hatmillió forintot invesztált abba, hogy megnyerje a választást. Kérdésünkre, hogy miért éri meg milliókat elégetni azért, hogy egy négyezer fős kisváros polgármestere lehessen valaki, Szaniszló János csak találgatni tudott."Szerintem ezeknek a fiúknak szent meggyőződésük, hogy ez a polgármesteri pozíció valami Kánaán lehet. Azt gondolják, hogy itt pályázatok jönnek, pályázatok mennek. Valóban jönnek-mennek, de ezért meg kell dolgozni. Durván egymilliárd körüli beruházásunk lesz az elkövetkezendő egy évben. Ők azt gondolják, hogy ez úgy működik, hogy odamegyek egy vállalkozóhoz, és megmondom neki, hogy oké, ezt te fogod nyerni. Arra nem is gondolnak, hogy milyen szigorú szabályai vannak egy közbeszerzési eljárásnak. Szerintem valami jó biznisznek hiszik a polgármesterséget és a város irányítását"- mondta.Szerettük volna az ügyben megkérdezni Dolányi Jánost, ám a vesztes, független polgármesterjelölt nem reagált megkereséseinkre.Família Kft.Kispalád egy ukrán határ menti falu, ahol az elmúlt tizennégy évben furcsa dolgok történtek. Azt, hogy 2010 után hogyan duplázódott meg a lakosságszám, és miért, először a Hír TV Célpont című oknyomozó műsora mutatta be még 2017 decemberében. Miután a Fidesz 2010 májusában átütő többséggel vitte át a parlamentben a honosításra vonatkozó törvényjavaslatát, Kispaládon is robbanásszerűen megnőtt a lélekszám. 2011-ben csak 536-an éltek itt, ám miután felpörgött a lakcím-, szociálisellátás- és nyugdíjbiznisz 2015-ben, már 963-an lakták a falut, de a népességmutató 2017-ben akadt ki: akkor 1347-en voltak. Az új betelepülők nagy részét soha senki nem látta.Kispalád statisztikai felemelkedése nem új keletű a keleti országrészben. Az elmúlt tizennégy évben az ukrán-magyar határ menti - egyébként szemmel láthatóan elnéptelenedő - falvak sokaságát tuningolták fel ukrán fantomlakosokkal. Az új magyarok a fiktív lakcímekkel már szociális juttatásokat is igényelhettek, a kis- és nagypolitika pedig általában cserébe szavazatokat várt.Kispaládon a fideszes Magyar Sándorné 1998-2019-ig volt polgármester. Azért csak addig, mert már 2019-ben is nyomoztak ellene. Végül 2021-ben százrendbeli közokirat-hamisításért, valamint költségvetési csalásért ítélték el. 18 hónap börtönt kapott két évre felfüggesztve, valamint 120 ezer forint pénzbírságot, amiért több száz ukránt jelentett be a település házaiba.Sankó József korábban elmondta, hogyan lett száz négyzetméteres kispaládi háza csaknem 120 ukrán lakhelye."Még a 2014-es önkormányzati választások előtt a polgármester asszony, Magyar Sándorné azt mondta, hogy a rendőrök szerint be lehet jelenteni ukránokat. Mondtam neki, hogy akkor megcsinálom én is, a polgármester meg azt mondta, hogy cserébe bejutok képviselőként a hivatalba. Ő újra polgármester lett, de az ukránoknak meg elfelejtették megmondani, hogy rám is húzni kell egy ikszet"- mesélte a Célpontnak. Az interjú után a rendőrség nyomozni kezdett a család fiktív ukránjai után. Végül 2021-ben nemcsak a polgármestert, hanem több olyan családot is elítélt a bíróság, akik tömegével jelentettek be a házukba fiktív ukrán lakosokat. A Sankó család pénzbüntetést és három év felfüggesztettet kapott - mondta el lapunknak Sankó Ádám."Mivel segédkeztünk a polgármester asszonynak ebben, kaptunk három év felfüggesztettet. Magyar Sándorné azt mondta, hogy megint meg akarja nyerni a választást, ezért bejelentette hozzánk az embereket. Nekünk csak utólag kellett aláírni. Aláírtuk. De nem csak mi, hanem nagyon sokan a faluban, mert rengeteg embert kényszerített erre a polgármester. Az ukránokért közmunkát ígért. De mi még azt sem kaptunk tőle"- tette hozzá.2019-ben a fideszes Magyar Sándornét fia, a szintén fideszes Magyar Barnabás váltotta a polgármesteri székben. Simán nyerte a kispaládi választást."Olyan ez az egész, mint valami családi biznisz. Az anya 21 év után átadja a fiának a falut, gondolom, majd ő is át fogja adni a polgármesteri széket húsz év után a fiának"- mondta Sankó Ádám, aki 2019-ben elindult függetlenként önkormányzati képviselőnek a választáson. Akkor nem jutott be, de idén június 9-én már igen. Szerinte az ügyészség nyolcvan százalékban jó munkát végzett, mert a 2010 óta folyamatosan betelepülő fiktív lakosok közül csak pártucatnyi lehet Kispaládra bejelentve. Szerinte most hatszáz lakosa van Kispaládnak, közülük 140-en közmunkán vannak, velük még lehet trükközni a választásokon. | https://www.szabadeuropa.hu/a/harminc-autoval-szallitottak-az-embereket-volt-amelyik-21-szer-fordult-egy-valasztokorzetben-szendro-kispalad/32997932.html | https://web.archive.org/web/20240620112748/https://www.szabadeuropa.hu/a/harminc-autoval-szallitottak-az-embereket-volt-amelyik-21-szer-fordult-egy-valasztokorzetben-szendro-kispalad/32997932.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/polgarmester-harminc-autoval-szallitottak-az-embereket-volt-amelyik-huszonegyszer-fordult-egy-valasztokorzetben | Szabad Európa | hungarian-news | 2024-06-20 00:00:00 | [
"Dolányi János"
] | [] | [
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Kispalád",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye",
"Szendrő"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"választások - népszavazás"
] | [] |
60,118 | A milliárdos Gattyán György igen furcsa pártja, aminek már van három polgármestere | A magyar politika legmagasabb szintjéről sikálták el 2021-ben Gattyán György milliárdos vállalkozó rendkívül nagy értékű, 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyét – állította a Partizán hétfő reggel publikált videójában Tiszolczi Lajos, az ügy korábbi NAV-os nyomozója. Az adóhivatal tagadja, hogy ilyesmi történt volna. Magáról az ügyről itt írtunk bővebben. | A magyar politika legmagasabb szintjéről sikálták el 2021-ben Gattyán György milliárdos vállalkozó rendkívül nagy értékű, 19,4 milliárd forintos adócsalási ügyét - állította a Partizán hétfő reggel publikált videójában Tiszolczi Lajos, az ügy korábbi NAV-os nyomozója. Az adóhivatal tagadja, hogy ilyesmi történt volna. Magáról az ügyről itt írtunk bővebben.
A NAV 2021 szeptemberében - Tiszolczi állítása szerint három rendkívül jó politikai kapcsolattal rendelkező külső szereplő közbenjárásával - lezárta a Gattyán György ellen évek óta folytatott eljárásokat. Épp azokban a napokban történt ez, amikor a LiveJasmin (ma Jasmin) nevű szexkamerás oldallal elhíresült üzletember közéleti szerepvállalása először felmerült a nyilvánosságban. Nem sokkal később kiderült: Gattyán a frissen létrehozott pártjával, a Megoldás Mozgalommal (Memo) elindul a 2022-es választáson, ami ellenzéki vélemények szerint a Fidesznek kedvezhetett, hiszen megbontotta az ellenzéki szavazótábort.
A Memo az idei választásokon is elindult, és bár helyi szinten néhol ért el értékelhető eredményeket, az EP-választáson utolsó lett, és a hírek a párt elnökének távozásáról szólnak.
Digitalizációs tudásközpontból párt lett
Kevesebb mint fél évvel a legutóbbi országgyűlési választás előtt két videó kezdett el terjedni az interneten. Az egyik felvételen Gattyán hosszasan magyarázta, hogy Magyarországon előre kell lépni a digitalizáció területén.
"Szükség van egy tudásközpontra, ezért állást kínálok 106 képviselőnek az ország 106 körzetében. Hidat szeretnék építeni az állam és a közjó közé"
- fogalmazott Gattyán, és a Legnagyobb vállalkozás néven digitalizációs tudásközpontot hozott létre.
Itt már gyanús lehetett, hogy az üzletember digitalizációs szakemberek helyett valójában parlamenti képviselőjelölteket keres, hiszen az országgyűlési választáson pont 106 egyéni választókerület van. A közlemény szerint a tudásközpont célkitűzése az volt, hogy 2022 nyarára felmérje a magyar lakosság véleményét és igényeit az állami szolgáltatások digitalizációjáról.
Egy másik videóban, Friderikusz Sándor podcastjának beharangozójában már azt mondta Gattyán, hogy mozgalomból párttá szerveződve elindulnának a következő évi választásokon. A közvélemény-kutatásuk ugyanis azt az eredményt hozta, hogy a választók nem "a két múlt" közül szeretnének választani, azaz "papírforma szerint akár nyerni is lehet". Magában a podcastban aztán semmi további konkrétum nem hangzott el, a milliárdos üzletember arról beszélt, hogy elege van abból, ami zajlik az országban.
Hetekkel később Gattyán György óriásplakátjai lepték el az országot. "Nyomja meg a gombot" felhívással népszerűsítette az üzletember a digitalizációs tudásközpontot, a plakátokon az ő fotója szerepelt. A valódi cél azonban - mint aztán kiderült - az lehetett, hogy az egész ország felfigyeljen, és megismerje a politikát korábban kerülő magyar milliárdost.
"Hivatalosan is bejelentem, hogy úgy döntöttünk, aktivizáljuk pártunkat, és elindulunk a 2022-es országgyűlési választáson"
- jelentette be 2021. december 17-én Gattyán György. Azt is mondta, hogy nem célja a miniszterelnöki poszt, de ha úgy alakul, elvállalja a lehető legrövidebb időre.
Egy héttel később, december 24-én hivatalosan is bejegyezte a bíróság a Megoldás Mozgalmat. A párt elnöke Gattyán György lett, a szervezet három alelnöke pedig Bajusz Kriszta, Huszár Viktor és Borsányi Gábor, akik a pornómilliárdos közvetlen munkatársai voltak a többi vállalkozásában.
Détári Lajos és VV Tommiboy sem volt elég a kormányváltáshoz
Mindenkit az a kérdés foglalkoztatott, hogy vajon miért lépett be a közéletbe a választás előtt pár hónappal Gattyán, a pártalapítással mi a valós célja. Meglepő döntés volt a sikeres üzletembertől, hogy teljesen esélytelenül belevág ebbe a projektbe.
Az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy a Fidesz állhat Gattyán mögött, és a cél az, hogy az új párttal megosszák az ellenzéki szavazótábort. Karácsony Gergely pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy "Rogán Antal dolgozószobájában találták ki, hogy Gattyán György induljon a választáson".
"Mindenkinek a maga szintjén kell akár anyagilag, akár az elvégzett munkával társadalmi felelősséget vállalnia. Én személyesen is eljutottam abba a korba és mostanra egy olyan pozícióba, hogy ez a felelősségem egyre erőteljesebbé vált" - így indokolta a közéleti szerepvállalását maga Gattyán a Telexnek adott interjúban 2022 januárjában.
Állította, hogy semmi kapcsolata a Fidesszel, és nincs köze a kormánypártoknak ahhoz, hogy úgy döntött: elindul az országgyűlési választáson.
Amikor arról kérdeztük, hogy azért lép-e be a politikába, mert abban bízik, hogy a NAV majd kedvezőbben bírálja el az adóügyeit, úgy reagált: öt országban vannak a cégcsoportjának irodái, és a magyar adóhatóságnak a külföldi adóhatóságokkal is együtt kell dolgoznia. "Ez azt jelenti, hogy bármit is dönt a magyar adóhatóság, az a mi esetünkben valamelyik nemzetközi bíróságon fog kikötni." Emiatt nem állja meg a helyét szerinte az a pletyka, hogy a NAV-os eljárás miatt alapított pártot.
Érdekes egybeesés ugyanakkor, hogy alig pár nappal azelőtt, hogy a milliárdos üzletember bejelentette az új pártját, 2021. december 7-én a NAV feloldotta a zárlatot a Gattyán-birodalom legértékesebb Andrássy úti ingatlanán, amiben egykor az Il Bacio di Stile luxusáruház működött. "Gattyán György politikai szerepvállalásának semmi köze nincsen az üzleti tevékenységével kapcsolatos hatósági eljárásokhoz, illetve azok egyes stádiumaihoz" - reagált később a Telexnek a Megoldás Mozgalom, hozzátéve: a pártelnök tíz éve szakadatlanul védelmezi álláspontját, és még egy eljárásban sem marasztalták el ténylegesen véglegessé vált határozattal. Azt is írták, hogy az Andrássy úti palota pedig az elmúlt években többször volt zár alatt.
Gattyán 2022 elején egymás után adta az interjúkat, amelyekben azt bizonygatta: semmi köze a Fideszhez, és tényleg a digitalizáció ígéretével akar választást nyerni. Többször is arról beszélt, hogy az általa vezetett listával kétmillió választót és akár kétharmados többséget is el lehet érni. A párt egyéni képviselőjelöltjei közé olyan celebeket is sikerült leigazolni, mint Détári Lajos vagy VV Tommiboy (a jelöltekről itt és itt írtunk bővebben). Az átütő sikerhez azonban ez sem volt elég.
A Megoldás Mozgalom országos listájára mindössze 59 ezren, a választók 1,04 százaléka szavazott 2022 áprilisában.
"Mivel a versenyszférából érkezünk, ahol a teljesítmény, a befektetett munka utáni eredmény számít, ezért nyilván a jelenleginél jobb eredményre számítottunk" - értékelte az eredményt később a Megoldás Mozgalom.
Ha a parlamenti küszöbtől messze is voltak, az 1 százalék feletti eredménnyel a párt jogosulttá vált éves állami támogatásra. 2022-ben 1,6 milliárd forintos bevétele volt a Megoldás Mozgalomnak, amivel egyetlen ellenzéki párt sem tudja felvenni a versenyt. Csak hogy lássuk az erőviszonyokat: az akkori legnagyobb ellenzéki pártnak, a DK-nak 908,8 millió forint bevétele volt abban az évben. Ehhez képest csak Gattyán 912,5 millió forinttal támogatta a Memót, és további 715,8 millió forint jutott a pártnak a központi költségvetésből.
0,37 százalék és három polgármester
Az elmúlt két évben alig lehetett hallani a Memóról, amelyből időközben távozott Gattyán, és az új elnök a közeli munkatársa, Huszár Viktor lett. Úgy tűnt, Gattyánnak elege lett a politikából, pártja pár időközi önkormányzati választáson és néhány furcsa akcióval adott életjelet időnként magáról, például amikor luxuskabriókkal tüntettek az alulfizetett tanárokért.
Az idén júniusi EP- és önkormányzati választáson ismét rajthoz álltak. A párt új elnöke és listavezetője arról beszélt az ATV-ben, hogy az elmúlt időszakban ők nem a sárdobálással voltak elfoglalva, hanem csendben, halkan csinálták a dolgukat.
A kampányban ismét lehetett találkozni a Megoldás Mozgalommal: a 444 cikke szerint egymilliárd forintot hurcoltak körbe ezresekben egy buszon, és nyereményjátékon sorsoltak ki egymillió forintokat a nagyobb köztereken található piros "Mistery Boxoknál". Ezenkívül azt ígérték, hogy egymilliárd forintos pályázati alapból egy mintatelepülést építenek fel a jövőben.
Hiába a pénzszórás, az EP-választáson rosszabb eredményt értek el, mint két éve az országgyűlésin: 16 ezer szavazattal (0,37 százalék) az utolsó helyen végeztek. Az önkormányzati választáson azonban fel tudtak mutatni sikereket is: három településen: Mátraballán, Szamossályiban és Drávapiskiben a Megoldás Mozgalom polgármesterjelöltje nyert, és országosan összesen hét önkormányzati képviselőjük kezdheti meg a munkát októbertől. A Baranya vármegyei Drávapiskiben a polgármester és a teljes képviselő-testület a Megoldás Mozgalom színeiben győzött. | https://telex.hu/belfold/2024/06/17/megoldas-mozgalom-gattyan-gyorgy-politika | https://web.archive.org/web/20240618025017/https://telex.hu/belfold/2024/06/17/megoldas-mozgalom-gattyan-gyorgy-politika | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-milliardos-gattyan-gyorgy-igen-furcsa-partja-aminek-mar-van-harom-polgarmestere | Telex | hungarian-news | 2024-06-17 20:56:00 | [
"Gattyán György"
] | [
"Fidesz",
"Megoldás Mozgalom (MEMO)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"választások - népszavazás",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"nyomásgyakorlás",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
60,119 | Ennyire részletesen ritkán derül ki, hogy milyen meghökkentő módon úszhatnak el adófizetői milliárdok | Egy baljós hangvételű feljegyzés készült Varga Mihály pénzügyminiszter számára 2020 első felében. A három és fél oldalas, Rákossy Balázs államtitkár által jegyzett anyag tárgya az akkoriban a Pénzügyminisztérium alá tartozó, akkor még Széchenyi Tőkealap-kezelőnek (SZTA) hívott cég volt, amely sürgős pénzügyi segítséget kért. | Egy baljós hangvételű feljegyzés készült Varga Mihály pénzügyminiszter számára 2020 első felében. A három és fél oldalas, Rákossy Balázs államtitkár által jegyzett anyag tárgya az akkoriban a Pénzügyminisztérium alá tartozó, akkor még Széchenyi Tőkealap-kezelőnek (SZTA) hívott cég volt, amely sürgős pénzügyi segítséget kért.
Az állami tulajdonú alapkezelő ugyanis elbukott közel hétmilliárd forintot, amivel veszélybe került a további működése.
A ma már egyszerűen Széchenyi Alapoknak nevezett cég azért került bajba, mert 2018-ban a rábízott adófizetői pénzek egy jelentős részét bankbetétként helyezte el a Növekedési Hitel Bankban (NHB). Ez az a pénzintézet, amely Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozott, és különböző kormányközeli üzleti körök hitelezése, majd egy sor likviditási probléma után 2019-ben felszámolás alá került.
Az SZTA közel hétmilliárd forintnyi betétje is benn ragadt a bankban, amelynek még mindig zajlik a felszámolása. A 24.hu már 2019-ben megírta azt, hogy az állami alapkezelő az egyik károsultja az NHB bedőlésének, a Direkt36 azonban hozzájutott olyan belső iratokhoz, amelyekből minden korábbinál részletesebben kiderülnek az államnak - és így az adófizető állampolgároknak - súlyos veszteséget okozó történet részletei:
A dokumentumok szerint az SZTA azután helyezett el milliárdokat az NHB-nál, hogy a bankot sorozatban megbüntették és figyelmeztetésben részesítették a hatóságok.
A későbbi belső vizsgálatok arra jutottak, hogy az SZTA vezetője, a jelenleg Matolcsy György tanácsadójaként dolgozó Csuhaj V. Imre a belső szabályokat megszegve döntött ezekről az ügyletekről.
Csuhaj már az ügyletek idején is kötődött a Matolcsy-körhöz, tisztséget viselt ugyanis több MNB-hez kapcsolódó szervezetben, illetve cégben.
Az SZTA bajba kerülésével a legmagasabb szinten foglalkoztak a Pénzügyminisztériumban, az ügy rendezésébe bevonták Varga Mihály pénzügyminisztert is. A PM végül az adófizetők pénzéből 20 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a cégnél, így el lehetett kerülni, hogy az SZTA-nál jogsértő helyzet alakuljon ki.
A beragadt milliárdok miatt az SZTA feljelentést tett, de az évek óta tartó rendőrségi nyomozás során még nem jutottak el oda, hogy bárkit gyanúsítottként hallgattak volna ki.
Ezzel a történettel még teljesebb képet kaphatunk a ma már az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítványnak átadott SZTA működéséről, amely ugyan sokáig a kevésbé ismert állami cégek közé tartozott, de közben - ahogy azt a Direkt36 feltárta - részt vett több, az Orbán-kormány számára kulcsfontosságú projekt finanszírozásában. Tavaly ősszel írtuk meg, hogy az alapkezelő titokban több mint 70 milliárd forinttal járult hozzá áttételes módon a 4iG nevű kormányközeli cég tőkeemeléséhez. Idén áprilisban pedig azt tártuk fel, hogy az SZTA jelentős forrásokat biztosított az Euronews nevű nemzetközi televízió csatorna megvásárlásához egy olyan portugál üzletembernek, akinek apja évtizedes baráti viszonyt ápol Orbán Viktorral.
Az SZTA közölte, hogy "társaságunk minden jogszabály által megengedett lépést megtett annak érdekében, hogy a betétként elhelyezett pénzét visszakapja". Hozzátették, hogy ennek "eredményeként mára jelentős megtérülést értünk el", de arra a kérdésre már nem válaszoltak, hogy ez konkrétan mit jelent. Az ugyanakkor kiderült a válaszukból, hogy még mindig futnak a pénz egy része után. "Az ügyhöz kapcsolódó igényeink érvényesítése érdekében társaságunk további polgári pereket is indított, melyek jelenleg is folyamatban vannak és ezen perek lezárultát követően megtérülésünk teljes lehet" - írta a cég.
Bár Csuhaj V. Imrét több alkalommal is kerestük a cikk megjelenése előtt, és részletes kérdéssort küldtünk neki, ő csak az írás megjelenése után küldött reakciót. Ebben hangsúlyozta, hogy valótlan minden olyan állítás, amely szerint ő bármilyen jogszabályt vagy belső előírást megsértett volna a betétek elhelyezésekor.
A felelős
A történet egy hangzatos tervvel indult. 2018 nyarán jelentette be az SZTA, hogy elindult a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap azzal a céllal, hogy elősegítse kis és közepes cégek tőzsdén való megjelenését. Az alap 13 milliárd forintos kerettel rendelkezett, amelyet a Pénzügyminisztérium biztosított az SZTA számára. Az SZTA dolga alapkezelőként az volt, hogy ezt a pénzt befektesse úgy, hogy az megfeleljen az alap célkitűzéseinek (vagyis segítse cégek tőzsdére menetelét), és hogy hozamot termeljen a tulajdonosnak, vagyis végső soron a magyar adófizetőknek.
"Előreláthatólag az alap már idén aktív közreműködője lesz a vállalatok tőzsdei megjelenésének" - írta az SZTA egy 2018. nyári blogbejegyzésben, amelyben többek között az alap "vonzó" tulajdonságait ecsetelték.
Sikertörténet helyett azonban nagyon hamar óriási kudarc lett a projektből. Már az alap indulása utáni hónapokban megszületett ugyanis egy sor olyan döntés, amely végül milliárdok elúszásához vezetett.
A Direkt36 birtokába került belső iratok szerint a PM-től az alapra kapott 13 milliárd forint először teljes egészében az SZTA-nak az OTP-nél vezetett számlájára került 2018 júniusában. Az alapkezelő azonban néhány héttel később, augusztus elején úgy döntött, hogy a pénz felét, 6,5 milliárd forintot átutal a Növekedési Hitel Bankhoz, amelyet aztán különböző futamidőkre lekötöttek. Vagyis vállalták, hogy bizonyos ideig nem nyúlnak hozzá a pénzhez, hanem hagyják, hogy a bank megforgassa azt.
Hamarosan azonban úgy döntöttek, hogy még több pénzt visznek át az NHB-hoz. Augusztus 17-én felszabadították az OTP-nél maradt és ott lekötött 6 milliárd forintot, majd ebből később újabb betéteket helyeztek el az NHB-nál.
Az SZTA annak ellenére vitt át folyamatosan egyre nagyobb összegeket az NHB-hoz, hogy mindenki számára nyilvánvaló lehetett, hogy nincs minden rendben a pénzintézetnél. A Magyar Nemzeti Bank már 2018. július 25-én, tehát két héttel az első betétlekötés előtt 3,9 millió forint bírságot szabott ki az NHB-ra adatszolgáltatási kötelezettségük mulasztása miatt.
Néhány héttel később világos lett, hogy nemcsak az adatok szolgáltatásával voltak gondok a banknál. Augusztus 14-én az MNB kiadott egy határozatot, amelyben már 19 milliós bírságot szabtak ki az NHB-ra különböző hiányosságok miatt. A határozatban öt oldalon keresztül sorolták, hogy mi mindent kellene helyrehoznia a pénzintézetnek a szabályos működés érdekében.
Ezek a figyelmeztetések és bírságok nem tántorították el az SZTA-t attól, hogy még szorosabban elkötelezzék magukat az NHB mellett. A kiszivárgott iratok szerint 2018 szeptemberében, októberében és novemberében összesen mintegy 5 milliárd forintot kötöttek le betétként a bankban.
Közben az NHB-nál a bírságok és figyelmeztetések dacára sem jöttek rendbe a dolgok. Az MNB annyira súlyosnak találta a helyzetet, hogy 2018 decemberében úgynevezett felügyeleti biztost rendelt ki a bankhoz, és 7 millió forintban korlátozta a harminc napon belül kivehető betétekből történő kifizetést. Ez azt jelentette, hogy ennél nagyobb összeget nem lehetett kivenni az NHB-ból, és így benn ragadtak az SZTA által kezelt adófizetői milliárdok is.
Rokonok üzletei
A banknál elrendelt felügyeleti intézkedések nagy visszhangot váltottak ki akkoriban, az NHB ugyanis erős politikai kötődésekkel rendelkezett.
A pénzintézet 2013 óta Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, jelenlegi jegybankelnök unokatestvérének, Szemerey Tamás Bélának érdekeltségében volt, és éveken keresztül bonyolított a Matolcsy-családhoz és az MNB-hez kötődő üzleteket. 2014-ben az MNB által létrehozott Pallas Athéné Alapítványok a hozzájuk került állami milliárdok nagy részét az NHB-nál kötötték le betétként (a Népszava korábbi cikke szerint igen kedvezőtlen feltételek mellett).
A 444 2016-ban arról számolt be, hogy az NHB részese volt a jegybank úgynevezett növekedési hitelprogramjának. Ez azt jelentette, hogy a jegybank előbb bankoknak hitelezett, amelyek ezután továbbadták a hitelt a vállalkozásoknak. A lap szerint az NHB a program keretében főleg a tulajdonos Szemereyhez és a rokonságához kötődő cégeket finanszírozott.
A Matolcsy család is többször igénybe vette a rokonuk bankjának pénzügyi segítségét. A jegybankelnök egyik fia, Matolcsy Ádám 2015-ben NHB-s hitelből vette meg a Balaton Bútorgyárat, és a 24 korábbi cikkei szerint ahhoz a II. kerületi luxusvillához is az NHB adott 280 millió forintos jelzáloghitelt, amelyben ő és apja, Matolcsy György is lakott. A 24.hu 2018-as cikke szerint az ingatlan szomszédságában lévő Kondor úti villát pedig 90 millió forint NHB-s jelzáloghitel segítségével vásárolta Matolcsy másik, Máté nevű fia.
Vezérigazgató a Matolcsy-körből
Mint az MNB későbbi határozataiból kiderül, eközben az NHB szabálytalanul működött, és így nem a pénzintézetektől elvárható gondossággal kezelte az ott elhelyezett pénzeket. A Matolcsy-körhöz kötődő bank egyik legnagyobb betétese az SZTA volt, amelynek akkori vezérigazgatója, Csuhaj V. Imre szintén több szálon kötődött Matolcsy Györgyhöz és környezetéhez.
Csuhaj kuratóriumi tag lett az MNB által már Matolcsy elnöksége alatt alapított, hatalmas vagyonnal felruházott több Pallas Athéné-alapítványban. Emellett 2015 óta részt vett az MNB-vel szorosan együttműködő, Matolcsy kezdeményezésére létrejött kecskeméti Neumann János Egyetem fejlesztésére létrehozott Kecskeméti Duális Oktatási Központ (KEDO) Zrt. vezetésében.
A jelenleg Matolcsy elnöki főtanácsadójaként az MNB-ben dolgozó Csuhajt több alkalommal is kerestük, de közölte, hogy nem akar válaszolni a kérdéseinkre. Így nem reagált arra sem, hogy miért döntött az NHB-ban történt betételhelyezésekről, és hogy abban szerepet játszott-e Matolcsyhoz fűződő kapcsolata.
A Direkt36 birtokába került belső iratok között ugyanakkor szerepel egy olyan dokumentum, amelyből megismerhető Csuhaj verziója a történtekről. Egy 2019 márciusi, Csuhaj által készített igazgatósági előterjesztésből az derült ki, hogy az NHB-val azért kerültek kapcsolatba, mert az alapkezelőnél törekedtek arra, hogy "a kormány stratégiájának megfelelően a magyar többségi tulajdonú bankokat támogassák". Ezért korábban az OTP-vel, az MKB-val és a Gránit Bankkal működtek együtt, majd bevonták ebbe a körbe az NHB-t is.
Az előterjesztés szerint többek között azért nem érezték kockázatosnak az NHB-hoz vinni a pénzt, mert a bank nem jelezte nekik, hogy gondok lehetnek a visszafizetéssel.
"A Bank szolgáltatásnyújtása kapcsán kifogás nem merült fel, s a szakmai kapcsolattartók sem jelezték, hogy bármilyen gond adódhat az elhelyezett források később tervezett átcsoportosításával"
- áll a dokumentumban, amely szerint "az NHB Bank Zrt. által kínált kamatfeltételek előnyösek voltak, de nem kiugróak a piachoz képest".
Csuhaj leírta azt is, miért nem zavarta őket az, hogy az MNB 2018 augusztusában megbüntette az NHB-t különböző szabálytalanságok miatt. "Ez önmagában nem volt rendkívüli jelenség, mivel ezidőtájt - nyilvános információk alapján - más bankokat is megbüntettek hasonló nagyságrendben" - áll az előterjesztésben, amely hangsúlyozta, hogy az MNB közleményében szerepelt az is, hogy "a feltárt jogsértések nem hordoznak rendszerkockázatot és nem veszélyeztetik a bank megbízható működését". (A jegybank sajtóközleményében valóban szerepelt ez a mondat, de emellett többek között azt is tartalmazta, hogy "a jegybank súlyosító körülményként vette figyelembe a feltárt számos jogsértés magas vagy jelentős kockázati besorolását".)
Csuhaj az előterjesztésben nem részletezte azt, hogy miért kötöttek le újabb összegeket az NHB-nál a bírság bejelentése után is. Azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 2018 végén igyekeztek csökkenteni a kitettségüket a banknál. Közölte, hogy 2018. december 7-én 1,4 milliárd forintot "átcsoportosítottunk, mely az OTP Bank Nyrt-nél került elhelyezésre", vagyis lényegében visszavitték ugyanahhoz a bankhoz, ahol eredetileg is tartották ezt a pénzt.
Az előterjesztés szerint az volt a terv, hogy folytatják a pénz kimentését, azonban erre már nem volt lehetőségük. December 18-án jött ugyanis az MNB bejelentése a felügyeleti biztos kirendeléséről és arról, hogy a betétesek 30 naponta legfeljebb 7 millió forintot vehetnek ki a bankból.
Ez nagyon súlyosan érintette az SZTA-t. Mivel az MNB által bejelentett korlátozás csak a betétekre vonatkozott, így az értékpapírokban tartott 2 milliárd forintot át tudták vinni az OTP-hez, de így is benn ragadt 6,8 milliárd forint abból a pénzből, ami le volt kötve betétként. (Az összképen nem sokat segített az, hogy - amint azt Csuhaj az előterjesztésben hangsúlyozta - éltek a lehetőséggel, és még decemberben kivettek 7 millió forintot az NHB-ból.)
Csuhaj a 2019 március elején írt dokumentumban még arról értekezett, hogy a tervek szerint milyen ütemezéssel fogják majd kivonni a többi pénzt. Hamarosan kiderült azonban, hogy erre nem lesz lehetőség. Március 14-én ugyanis az MNB bejelentette, hogy visszavonja az NHB engedélyeit és elrendeli a végelszámolását. Ez azt jelentette, hogy majd ezen eljárás során dől el, a betétesek mikor és milyen mértékben juthatnak hozzá a pénzükhöz.
A jelenleg Matolcsy elnöki főtanácsadójaként az MNB-ben dolgozó Csuhajt több alkalommal is kerestük a cikk megjelenése előtt, de közölte, hogy nem akar válaszolni a kérdéseinkre. Így nem reagált arra sem, hogy miért döntött az NHB-ban történt betételhelyezésekről, és hogy abban szerepet játszott-e Matolcsyhoz fűződő kapcsolata.
A cikk megjelenése után ugyanakkor küldött egy írásos reakciót, amelyben közölte többek között azt, hogy még a végelszámolás elrendelése előtt, 2019. március 8-án született egy megállapodás az NHB-vel a betétek átstrukturálásáról. Ennek lényege Csuhaj szerint az volt, hogy az SZTA által kezelt alap 5,5 Mrd forint betétet leköt 2019. december 31-ig, és a volt vezető szerint ennek megkötéséről a PM tudott és ezt jóvá is hagyta.
Vezetői felelősség
Csuhaj nem is maradt sokáig a cég élén, áprilisban megszűnt a vezérigazgatói megbízatása. Az SZTA későbbi vezetése ezután tovább kutatta az eltűnt milliárdok körülményeit, és az ennek során készült vizsgálatokból az derült ki, hogy Csuhaj felelőssége nagyobb volt annál, mint ahogy azt ő beállította a saját előterjesztésében.
A Direkt36 birtokába került dokumentumok között van egy olyan feljegyzés, amelyet az Oppenheim Ügyvédi Iroda az SZTA megbízásából készített az NHB-ügyről. Az iroda azt vizsgálta, milyen lehetséges jogi igényeket lehet érvényesíteni, és arra jutottak, hogy többek között Csuhajjal szemben is indokolt lehet fellépni.
Az SZTA elnök-vezérigazgatójával "szemben a vezető tisztségviselői kötelezettségek megszegésére alapított igényt alaposnak tekintjük" - áll az ügyvédi feljegyzésben, amely szerint a kötelezettségek megszegése különösen felmerül azoknak a pénzösszegeknek az esetében, amelyet az SZTA az után kötött le az NHB-nál, hogy megjelent az MNB határozata a banknál megállapított problémákról.
Az ügyvédi iroda vizsgálata szerint Csuhaj már akkor is megszegte a kötelezettségeit, amikor az ország legnagyobb bankjától, az OTP-től a jóval kisebb mérlegfőösszegű NHB-hoz vitte át a nagy összegű betéteket némi kamatelőnyért cserébe.
"Álláspontunk szerint valamennyi, az NHB-ban történt betételhelyezés a vezető tisztségviselői jogviszonyból fakadó kötelezettségek megsértését jelenti, függetlenül az MNB határozattól" - írják a feljegyzésben.
Az ügyvédi iroda megvizsgálta ugyanis az alapkezelő belső szabályait, és ennek alapján megállapították, hogy Csuhajnak nem volt hatásköre az ügyben egyedül dönteni, a döntés az igazgatóság hatáskörébe tartozott. "Az Igazgatóság többi tagja ugyanakkor erről nem bírt tudomással és a döntés meghozatalában semmilyen módon nem vett részt. Ezért a döntés megfelelőségének hiánya kizárólagosan az elnök-vezérigazgató vezető tisztségviselői felelősségét veti fel" - áll az anyagban.
Csuhaj a Direkt36-nak a cikk megjelenése után küldött reakciójában tagadta, hogy megsértett volna bármilyen szabályt. "Mint az Alapkezelő elnök-vezérigazgatója, a betétek elhelyezésekor minden jogszabályt és valamennyi belső szabályzatot betartottam. Ezt több ellenőri vizsgálat, illetve az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság utólagos döntései is igazolták. Minden ezzel ellentétes tényállítás és feltételezés, hamis színben tünteti fel a valós tényeket és alapot adhat jogi eljárás elindítására" - írta Csuhaj.
Az ügyvédi feljegyzés kitér arra is, hogy az alapkezelő 2020. február 17-én hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Fővárosi Ügyészségen. "Nincs tudomásunk arról, hogy a büntetőeljárás során az elnök-vezérigazgató tanúként vagy gyanúsítottként való kihallgatására sor került volna" - írták a dokumentumban. Mint kiderült, azóta sem történt ebben komolyabb fejlemény. Az ügyben nyomozó Budapesti Rendőr-főkapitányság ugyanis most annyit közölt a Direkt36-tal, hogy "az ügy továbbra is folyamatban van, gyanúsítotti kihallgatás nem történt".
A miniszter közbelép
A belső dokumentumokból kiderül az is, hogy a helyzet súlyosbodásával egyre aktívabbá vált az SZTA tulajdonosi jogait ellátó, az elbukott pénzt eredetileg a cégre rábízó Pénzügyminisztérium is.
Csuhaj előterjesztése szerint ő már az NHB-val szemben hozott jegybanki korlátozások másnapján, 2018. december 19-én tájékoztatta a PM vezetését a kialakult helyzetről. Ahogy Csuhaj fogalmazott, "Rákossy Balázs államtitkár urat szóban, Varga Mihály miniszter urat pedig dr. Havasi Csaba kabinetfőnök úron keresztül írásban" informálta a fejleményekről.
Csuhaj ezután tárgyalást folytatott az NHB vezetésével, amely kérte, hogy ha lehetővé válik majd újra nagyobb összegeket kivenni a bankból, akkor az SZTA ezt hosszabb időre ütemezve tegye meg. Az előterjesztés szerint mivel az SZTA által kezelt alap "a legnagyobb betételhelyező, a bank jövője jelentős mértékben az ő cselekvésén múlik". Vagyis az NHB attól tartott, hogy ha az SZTA gyorsan kivonja a pénzét, akkor még nehezebb helyzetbe kerül a bank.
Csuhaj ezekről a tárgyalásokról tájékoztatta a PM-et, ahonnan az előterjesztés szerint az a reakció jött vissza, hogy a minisztérium vezetése nélkül ne kössenek semmilyen egyezséget az NHB-val.
"Január 17-én dr. Rákossy Balázs államtitkár úr jelezte, hogy az NHB Bankkal kötendő bármilyen megállapodással Miniszter úr döntését meg kell várni" - áll a Csuhaj által jegyzett előterjesztésben.
Az iratokból úgy tűnik, hogy a PM együttérzően állt hozzá az NHB-hoz. Az SZTA kidolgozott ugyanis egy tervet arra, hogy milyen ütemezéssel vonná ki a pénzét a bankból. Ez arról szólt, hogy legfeljebb két évig tartanák még benn a pénzüket a banknál. A Csuhaj-féle előterjesztés szerint ugyanakkor "Rákossy Balázs államtitkár úr felkérésére az Alapkezelő a korábbihoz képest egy hosszabb futamidőre szóló" ütemezést is kidolgozott. Ez a terv már arról szólt, hogy több mint két évig, 2021 júliusáig tartson a visszafizetés.
Az előterjesztésben az is szerepelt, hogy Rákossy ismét kikötötte azt, hogy "bármilyen megállapodás aláírása csak akkor lehetséges, ha ezt Ő - Miniszter úr döntésére - engedélyezi". Ilyen megállapodásra azonban végül nem volt szükség, mert miután az MNB 2019. március 14-én meghozta a döntést az NHB végelszámolásáról, így ezzel bármilyen egyezség okafogyottá vált.
Innentől kezdve már csak abban reménykedhetett az SZTA és a PM is, hogy ennek a végelszámolási eljárásnak a során visszakapják a pénzüket. Közben azonban a végelszámolás úgynevezett felszámolássá változott, ami azt jelezte, hogy a banknál nincs elég pénz arra, hogy kifizessen mindenkit, akinek tartozik. (Ez a folyamat a cégnyilvántartás szerint még most is tart. Megkerestük a felszámolást végző céget, de az konkrétumokat nem árult el arról, hogy jelenleg hogyan áll az eljárás. Csuhaj azt állítja, hogy az SZTA által kezelt alap jogutódja "a felszámolótól már milliárdos nagyságrendben kapott megtérülést", de azt nem részletezte, hogy honnan származnak ezek az információi.)
A PM számára ez után már az okozott fejtörést, hogy miként pótolja az SZTA által elbukott pénzt, amelyet a minisztérium azzal a feltétellel adott eredetileg az alapkezelőnek, hogy az visszafizeti majd. Erről készítette Rákossy Balázs azt a vészjósló hangvételű feljegyzést Varga Mihály miniszter számára, amelyben leírta, hogy ha nem találnak valamilyen megoldást, akkor jogsértő helyzet fog kialakulni. Ha ugyanis az SZTA-nál nem jut forráshoz, akkor - figyelmeztetett Rákossy - "a saját tőke a jegyzett tőke alá csökken, amely nem felel meg a törvényi előírásoknak".
A kiszivárgott iratok szerint hosszas egyeztetés zajlott arról, hogy milyen megoldást találjanak erre. Az már az SZTA nyilvánosan elérhető 2020-as beszámolójából derül ki, hogy végül is mire jutott a PM. A dokumentumban az NHB-befektetések ügyének és a károknak az összefoglalása után megjegyzik, hogy "a társaság alapítója a mérleg fordulónapja után jelentős tőkeemelésről döntött 2020. augusztusában összesen 20 milliárd forint értékben".
Vagyis az SZTA által egyelőre elbukott közel 7 milliárd forint által jelentett problémára az lett a megoldás, hogy a cég kapott további 20 milliárdot az adófizetők pénzéből. A PM-nek részletes kérdéssort küldtünk az ügyről, de ők érdemi válasz helyett annyit írtak, hogy "a Pénzügyminisztérium minden esetben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően jár el".
Ez a cikk 2024. június 19-én frissült Csuhaj V. Imre reakciójával, amelyet a cikk megjelenése után küldött el.
Ha szeretnéd követni a Direkt36 további cikkeit, iratkozz fel a nyomozásainkról szóló értesítésekre. | https://telex.hu/direkt36/2024/06/18/ennyire-reszletesen-ritkan-derul-ki-hogy-milyen-meghokkento-modon-uszhatnak-el-adofizetoi-milliardok | https://web.archive.org/web/20240618170714/https://telex.hu/direkt36/2024/06/18/ennyire-reszletesen-ritkan-derul-ki-hogy-milyen-meghokkento-modon-uszhatnak-el-adofizetoi-milliardok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ennyire-reszletesen-ritkan-derul-ki-hogy-milyen-meghokkento-modon-uszhatnak-el-adofizetoi-milliardok | Telex | hungarian-news | 2024-06-18 07:04:00 | [
"Csuhaj V. Imre",
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Matolcsy Máté Huba",
"Szemerey Tamás"
] | [
"NHB Növekedési Hitel Bank Zrt.",
"Pallas Athéné Alapítványok",
"Széchenyi Alapok Zrt."
] | [] | [
"rokonok",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"bankok - pénzintézetek",
"felszámolás - végelszámolás",
"hitelezés",
"tőkealap"
] | [] |
60,120 | Milliárd eurós hitelt adhat Magyarország Észak-Macedóniának azután, hogy Orbán szövetségese visszatért a hatalomba | Helyi sajtóértesülések szerint Magyarországtól készül egymilliárd eurós, kedvezményes kamatozású hitelt felvenni a még be sem iktatott észak-macedón kormány azután, hogy a májusi választásokon újra hatalomra jutott a Fidesz szövetségesének számító VMRO. | Helyi sajtóértesülések szerint Magyarországtól készül egymilliárd eurós, kedvezményes kamatozású hitelt felvenni a még be sem iktatott észak-macedón kormány azután, hogy a májusi választásokon újra hatalomra jutott a Fidesz szövetségesének számító VMRO.Az általában megbízhatónak számító macedón lap, a Fokus név nélkül több forrásból alátámasztott információját hivatalosan nem erősítették meg, azt azonban a VMRO alelnöke elárulta, hogy nem kínai kölcsönről van szó, hanem várhatóan egy EU- és NATO-tag lesz a hitelező.Ennek alapján Magyarország tűnik esélyesnek: a magyar külpolitika Balkán-fókusza, az idáig a NER-es cégeket helyzetbe hozni próbáló magyar „kifektetések” politikájának meghirdetése, a balkáni politikai szövetségesek felé tett gesztusok és eddigi támogatások mind arra mutatnak, hogy Magyarország, közelebbről valószínűleg az Eximbank lesz a hitelező.Ha így történik, ez lesz a rendszerváltás óta a legnagyobb összegű magyar hitelkihelyezés külföldre, ám az nem világos, hogy ez miért érné meg Magyarországnak.Gruevszki pártja visszatérÉszak-Macedóniában a májusi elnök- és parlamenti választásokon kiütéses győzelmet aratott a jobboldali ellenzék: a VMRO-DPMNE 45 százalékot szerezve agyonverte a hét éve kormányzó, gazdasági bénultság és korrupciós ügyek tépázta szociáldemokratákat.A VMRO a Fidesz macedón szövetségese, az ő miniszterelnökük volt tíz évig Nikola Gruevszki, akit az ellene folyó eljárások elől magyar diplomataautókkal menekítettek ki 2018-ban az országból. Gruevszki azóta menekültként él Magyarországon. Távollétében kilenc év börtönre ítélték, de a magyar kormány most már rutinszerűen tagadja meg rendre a kiadatását. Az elmúlt években Habony Árpádnak is voltak VMRO-közeli médiabefektetései Macedóniában, a gyanú szerint Magyarországról irányított reklámköltésekkel járultak hozzá a jobbos párt anyagi bázisához.Most, hogy Gruevszki pártja visszatér a hatalomba, nem lehetetlen, hogy a volt miniszterelnök hazatérése is napirendre kerülhet, igaz, ezt akadályozhatja, hogy a volt miniszterelnök és a volt pártja jelenlegi vezetése között az elmúlt hónapokban kiéleződtek a konfliktusok.Ez viszont nincs látható hatással a Fidesz és a VMRO közötti jó kapcsolatokra. Más térségi szövetségeseihez, Alekszandar Vučić szerb elnökhöz, Milorad Dodik boszniai szerb vezetőhöz és Janez Jansa volt szlovén miniszterelnökhöz hasonlóan Orbán Viktor rendszeresen találkozik Hrisztijan Mickoszkival, a VMRO elnökével, a következő macedón miniszterelnökkel is. A a Fidesz szakpolitikai segítséget is ígért „az észak-macedón testvérpárt jelöltjeinek a kormányzati munkára való felkészüléséhez”.Soha nem látott beruházások ígéreteMickoszki a választási kampányban nagyívű gazdasági ígéreteket tett, többek között két nagy energetikai beruházásról beszélt. A kampány egyik fókuszpontja a magas energiaárak voltak. A győztes azt ígéri, jövő évtől csökkenti a lakossági energiaárakat, ezzel összefüggésben belengetett két olyan volemenű beruházást, amiről sok részletet nem árult el, de azt állította, hogy az országban korábban példa nélküli léptékű projektről van szó.A hírek szerint az egyik beruházás egy 450 millió eurós költségvetésű szélerőműpark létesítése lehet, amely a macedón áramszükséglet ötödét lesz képes kielégíteni. További megújulóenergia-beruházások mellett egy Görögországgal való összeköttetést biztosító új gázinterkonnektor létesítése is napirenden van.A beruházásokat külföldi hitelből kívánják megvalósítani, jó eséllyel ez lehet az, amit Magyarországtól szeretnének felvenni. A Magyar Narancs már májusban arról írt, hogy az állami Eximbank lehet a hitelező, de ezt nem erősítették meg számukra.Politikai projektek állami banktólAz állami tulajdonú Eximbank – azon túl, hogy fontos szerepe volt a Fidesz hátországának feltőkésítésében – látja el a külkereskedelmi cégek finanszírozását is, de ő adta például azt a 45 milliárd forintos, kedvezményes hitelt az oroszbarát, szeparatista Milorad Dodik vezette Boszniai Szerb Köztársaságnak is, ami segített megerősíteni a szerb entitásban Dodik klientúrarendszerét.A macedón Fokus című hetilap csütörtöki számának vezető anyaga szerint Észak-Macedónia egy állami kézben lévő magyar banktól, feltehetően tehát az Eximbanktól veszi fel az egymilliárd eurós kedvezményes hitelt a tervezett kormányzati beruházásokra.A lapnak ezt a kormányalakítás előtt álló VMRO több politikusa is megerősítette. Elmondásuk szerint Mickoszki, a leendő miniszterelnök már a koalíciós tárgyalásokon arról beszélt, hogy a magyar államtól fogják felvenni a hitelt. Bár ezt hivatalosan azóta sem erősítették meg Szkopjéban, Alekszandar Nikolovszki, a VMRO második embere egy tévéinterjúban elismerte, nem a korábban a találgatások között szereplő Kínától, hanem egy EU- és NATO-tagtól veszik fel a kölcsönt. Mint mondta, a Világbanktól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól csak ötszázalékos kamatszint felett tudtak volna hitelt felvenni, de ennél jóval kedvezőbb, három százalék körüli kamatot szeretnének, amire a meg nem nevezett ország jóvoltából esély mutatkozik.Bár a macedón politikus azt mondta, még nincs végleges megállapodás, a tárgyalások folyamatban vannak, a háromszázalékos kamat macedón szempontból mindenképpen előnyös lenne, ilyennel a piacról nem tudnának forráshoz jutni. A legutóbbi állampapír-aukción az ötéves macedón papírok 4,2, a 15 évesek 5,6 százalékon keltek el.Ha tehát a magyar állam az Eximbankon keresztül valóban három százalék körüli, fix kamattal nyújt egymilliárd eurós hitelt a baráti Észak-Macedóniának, azzal a macedónok egy kínai és egy világbankos hitelhez és államkötvény-kibocsátáshoz képest is jól járnának.Homályos magyar érdekAz, hogy Magyarország számára ez miért érné meg, már kevésbé látszik elsőre. A Magyar Narancs azt írta, az Eximbank a legutóbbi beszámolója szerint a magyar vállalatok felé 1500 milliárd forintot, külföldre összesen 440 milliárd forintot helyezett ki az utolsó pénzügyi évben. Ehhez képest az egymilliárd eurónak megfelelő közel 400 milliárd forint jelentős tétel, ehhez a banknak minden bizonnyal piaci forrást kell bevonnia.A kormány, illetve a kormánypárt szempontjából ugyanakkor kétféle járulékos haszon is elképzelhető. Ezek közül a külpolitikai megfontolás a fontosabb: a magyar kormány a Nyugat-Balkánon alapvetően a gesztuspolitika eszközeivel és politikai beruházásokkal igyekszik erősíteni a befolyását és szövetségi rendszerét. Ennek elsősorban Vučić, Dodik és Jansa volt idáig a kedvezményezettje, egy ekkora hitelcsomaggal azonban Észak-Macedónia, illetve a VMRO még szorosabb lekötelezettje lehet a magyar kormánypártnak.Az eximbankos külföldi hitelkihelyezések emellett együtt szoktak járni azzal is, hogy megpróbálják helyzetbe hozni az orbáni útmutatásoknak megfelelően „kifektetni” akaró, vagyis regionális terjeszkedéssel próbálkozó magyar, jellemzően NER-es vállalatokat. Márpedig a Balkán az a régió, ahol a magyar külpolitika ezt leginkább ambicionálja és reálisnak tartja.A tervezett macedón energiaprojektekről nem tudni részeteket, legfeljebb csak találgatni lehet, hogy ez kiket érinthet. A szélenergia területén a magyar vállalatok az évtizedes beruházásstop után nem nagyon rúgnak labdába. Bár a tiltást a közelmúltban feloldották, a magyar energiamixen belül nagyon alacsony a szélenergia részesedése, és ez nem is fog gyorsan változni.A megújuló energiaforrások között viszont a napelemparkokra nagyon ráment a NER-es befektetői és vállalati kör. Az egyik legnagyobb fejlesztést éppen most vette át az MVM a Tiborcz-érdekeltségektől. Az MVM-nek egyébként is deklarált célja a balkáni terjeszkedés, részben a megújulók területén. Szerbiában a gázkereskedelemben is aktívan jelen vannak, ha Észak-Macedónia új interkonnektort épít Görögország és Szerbia felé, nem lenne nagy meglepetés, ha az MVM ott is megjelenne a színen. | https://444.hu/2024/06/21/milliard-euros-hitelt-adhat-magyarorszag-eszak-macedonianak-azutan-hogy-orban-szovetsegese-visszatert-a-hatalomba | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliard-euros-hitelt-adhat-magyarorszag-eszak-macedonianak-azutan-hogy-orban-szovetsegese-visszatert-a-hatalomba | 444 | hungarian-news | 2024-06-21 00:00:00 | [
"Habony Árpád",
"Nikola Gruevszki"
] | [
"Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt."
] | [
"Európa",
"Macedónia"
] | [
"energia",
"média",
"diplomácia",
"hitelezés"
] | [] |
60,121 | Nyomozók lepték el az óbudai önkormányzatot egy korábbi korrupciós ügy miatt | Márciusban vettek őrizetbe négy embert fiktív szerződések miatt, de a III. kerületi polgármester már akkor közölte, hogy hivatali dolgozó nem érintett, és a választások elé időzített lejáratásnak tartja az ügyet. | Közleménye szerint több helyszínen is "összehangolt nyomozási cselekményeket" hajt végre a Központi Nyomozó Főügyészség, amely vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomoz.
Az egyik ilyen helyszín Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata.
Az akcióban közel 40 hivatalos személy vesz részt, köztük az ügyészség felkérésére a Készenléti Rendőrség állománya is.
Az ügyészség ígérete szerint szerdán ad részletesebb tájékoztatást az ügyről, amely márciusban kezdődött, amikor négy személyt is őrizetbe vettek. Akkor azt közölték, hogy a megalapozott gyanú szerint egy férfi a kft.-jén keresztül 2021-ben szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a III. kerületi önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított-társa által kijelölt két gazdasági társasággal.
A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett pénzösszegeket készpénzben felvették, és korrupciós célokra fordították.
Kiss László polgármester (címlapképünkön) az ügy kirobbanásakor úgy nyilatkozott: önkormányzatuk mindenben együttműködött, "az eljárás hivatali dolgozót, önkormányzati tisztségviselőt, illetve az intézményrendszerükben dolgozó munkatársunkat nem érint".
Hozzátette: az ügy "illeszkedik abba a sorozatba, amivel hivatalban lévő ellenzéki politikusokat, illetve önkormányzatokat akarnak kormányközeli eszközökkel ellehetetleníteni".
Később a velük kapcsolatos nyomozás dokumentumait is közzétették.
Az óbudai önkormányzat cikkünk megjelenése után közölte, hogy a nyomozók a kutatás során iratok szkennelését kérték. "A Hivatal munkatársai az ügyészséggel mindenben együttműködtek, a kért iratokat hiánytalanul átadták" - tették hozzá.
"Az ügyészségi tájékoztatás szerint a nyomozati cselekmény ugyanabban az ügyben zajlik, amely kapcsán márciusban már kértek be iratokat az önkormányzattól. Habár a közleményükben azt írják, hogy az akcióban 40 hivatalos személy, köztük a Készenléti Rendőrség állományának tagjai vesznek részt, az önkormányzat épületében mindössze öt fő hivatalos személy tartózkodott" - áll a közleményben.
Az önkormányzat ismét azt írta, hogy minden szerződésük szabályos, valós teljesítésen alapul, "ez kizárja a jogszerűtlenséget és a fiktivitást. Az erre vonatkozó bizonyítékok rendelkezésre állnak, és ismételten nyilvánosságra fogjuk hozni azokat". | https://hvg.hu/itthon/20240618_nyomozok-leptek-el-az-obudai-onkormanyzatot-egy-korabbi-korrupcios-ugy-miatt | https://web.archive.org/web/20240620023827/https://hvg.hu/itthon/20240618_nyomozok-leptek-el-az-obudai-onkormanyzatot-egy-korabbi-korrupcios-ugy-miatt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyomozok-leptek-el-az-obudai-onkormanyzatot-egy-korabbi-korrupcios-ugy-miatt | HVG | hungarian-news | 2024-06-18 10:55:00 | [] | [
"Budapest Főváros III. kerület Önkormányzata (Óbuda-Békásmegyer)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"hirdetés",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
60,122 | Már tíz gyanúsítottja van az óbudai korrupciós ügynek | Az ügyészség megerősítette, hogy őrizetbe vették Óbuda alpolgármesterét, gyanúsítottként hallgatják ki. | Korrupciós bűncselekmények miatt nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség Óbudán, szerdai közleményük szerint minősített vesztegetéssel gyanúsítottak meg öt újabb embert, ketten őrizetben vannak. Ez azt jelenti, hogy az ügynek már tíz gyanúsítottja van.
Az ügyészség munkatársai kedden több helyszínen is razziáztak, például az óbudai önkormányzat épületében, erről itt írtunk bővebben.
Szerdai közleményében a vádhatóság megerősítette azt az információt is, amely a kormánysajtóba már kedden kiszivárgott: valóban a gyanúsítottak között van a III. kerület egyik alpolgármestere. A Magyar Nemzet azt írja, hogy Czeglédy Gergőről van szó. Az ügyészség hozzátette, hogy az alpolgármester mellett őrizetben van az egyik önkormányzati cég vezetője is. Hozzátették, hogy indítványozni fogják letartóztatásukat is.
A megalapozott gyanú szerint egy férfi - két reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként - a cégek felhasználásával több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.
Hogy leplezzék a vesztegetési összeg útját, az ügyészség szerint a reklámcégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal is. A cégek nem teljesítettek cserébe semmit.
Az ügyészség a most kihallgatott öt személlyel vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének gyanúját közölte, amelyet az alpolgármester tettesként, a többi gyanúsított - akik a strómancégek ügyvezetői voltak - bűnsegédként követett el.
(Nyitóképünkön: Kiss László, Óbuda polgármestere) | https://hvg.hu/itthon/20240619_knyf-obudai-korrupcio-orizet-alpolgarmester | https://web.archive.org/web/20240619231651/https://hvg.hu/itthon/20240619_knyf-obudai-korrupcio-orizet-alpolgarmester | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-tiz-gyanusitottja-van-az-obudai-korrupcios-ugynek | HVG | hungarian-news | 2024-06-19 10:07:00 | [
"Czeglédy Gergő"
] | [
"Budapest Főváros III. kerület Önkormányzata (Óbuda-Békásmegyer)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"hirdetés",
"engedély",
"strómanok",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"bűnszervezet / bűnszövetség",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Fiktív szerződések a III. kerületi önkormányzatnál"
] |
60,123 | Tényleg korruptabb egy önkormányzat, ha fideszes? 25 év közbeszerzési adatait nézték át egy új kutatásban | Nagyobb-e a korrupció veszélye a fideszes önkormányzatok közbeszerzéseinél, mint az ellenzékieknél? Történt-e az elmúlt öt évben változás ott, ahol 2019-ben leváltották a polgármestert? És mennyire más a helyzet most, mint a NER előtt volt? Erre kereste a választ a Corruption Research Center Budapest. | Önök dolgoztak már 346 399 soros Excel-táblával? A Corruption Research Center Budapest egy ekkora gigantikus adatbázissal lepte meg azokat, akik az önkormányzati korrupcióról szóló tanulmányuk csatolt részeit tanulmányozzák (aki rajong a közbeszerzési adatokért, innen letöltheti). Már ez is mutatja, tényleg nem aprózták el a vizsgálatot: a főváros, a kerületek és a megyei jogú városok összesen közel 32 ezer közbeszerzésének adatait elemezték 1999 és 2023 közöttről, vagyis azt is bemutatták, milyen volt a helyzet az első Orbán-kormány alatt, az utána jövő MSZP-SZDSZ-es "elmúltnyolcévben" és persze aztán a teljes NER-időszak alatt.
Az elemzés szerint a 25 megvizsgált év közül
12-ben szignifikánsan nagyobb volt a korrupciós kockázat a Fidesz vezette önkormányzatokban,
13-ban statisztikailag elhanyagolható volt a különbség a fideszes és a más pártok vezette önkormányzatok között (ebből 7-szer a Fidesz, 6-szor a többi párt által vezetett városokban volt egy kicsit nagyobb a kockázat),
olyan év pedig egyetlen sem volt az elmúlt huszonötből, amikor a nem fideszes városokban lett volna szignifikánsan nagyobb a korrupció kockázata.
Nagyon fontos megállapítás az, hogy miután 1999 és 2008 között nem volt érdemi különbség a két politikai oldal vezette városok között - néha az egyik volt egy kicsit korruptabb, néha a másik, függetlenül attól, hogy épp ki volt kormányon -, ez 2009-ben megváltozott, a fideszes városokban már akkor, egy évvel a NER kezdete előtt is szignifikánsan nagyobbra nőtt a kockázat. Az elemzés szerzői elég kevés politikai kiszólást engedtek meg maguknak, de itt volt egy kivétel:
azt írták, hogy a nagy korrupciós kockázatú tranzakcióknak is szerepük lehetett a Fidesz 2010-es győztes kampányainak finanszírozásában.
Persze itt rendkívül fontos feltételes módban maradni, hiszen a szerzők itt a kockázatokat tudták csak azonosítani. Ugyanígy feltételezésként írhatták le azt, hogy mivel a választások előtti években és a választások éveiben a fideszes vezetésű helyeken jócskán megnőtt a nagy korrupciós kockázatot jelentő közbeszerzések aránya, potenciálisan lehetővé teheti azt, hogy ez is segítse a kampányfinanszírozást.
Azért akármi is történt 2010 előtt, igazán durván csak ez után nőtt meg a különbség. | https://hvg.hu/360/20240529_korrupcio-crcb-onkormanyzatok-varosok-keruletek-fidesz-ellenzek | https://web.archive.org/web/20240602080718/https://hvg.hu/360/20240529_korrupcio-crcb-onkormanyzatok-varosok-keruletek-fidesz-ellenzek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tenyleg-korruptabb-egy-onkormanyzat-ha-fideszes-25-ev-kozbeszerzesi-adatait-neztek-at-egy-uj-kutatasban | HVG360 | hungarian-news | 2024-05-29 06:30:00 | [] | [
"Fidesz"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"versenykorlátozás - kartell",
"támogatás",
"választások - népszavazás",
"EU",
"kampányfinanszírozás",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [] |
60,124 | Hiánypótló adatbázis alapján lehet iskolapélda Hódmezővásárhely a korrupciós kockázatokra | Rendezett, a korrupciós kockázatokat mutató adatbázis készült az önkormányzatok közbeszerzéseiből. | Hiánypótló, az októberi voksolás előtt rendkívül aktuális adatbázist hozott nyilvánosságra a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB), amiben a magyar önkormányzatok 2005 és 2018 közötti közbeszerzéseit összesítették. Az adatbázis összeállításával az volt a kutatók célja, hogy ne szóbeszéd vagy akár politikai álláspontok, hanem adatok és számítások alapján lehessen beszélni az önkormányzatok közbeszerzési gyakorlatáról - mondja Tóth István János közgazdász, a CRCB igazgatója. A helyhatóságok tendereztetési adatait elemezve nemcsak az látszik egyértelműen, hogy nagy különbségek vannak közöttük, de az is, hogy e különbségeket nem lehet egyszerűen a vezetés párthovatartozásával magyarázni. A fideszes irányítású Hódmezővásárhely közbeszerzési gyakorlata például magas korrupciós kockázatokat mutatott, míg a szintén fideszes vezetésű Soproné nagyon alacsonyakat. | https://hvg.hu/360/20190925_Lazar_Janos_idejeben_meg_nepszeru_volt_Simicska_Hodmezovasarhelyen?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTEAAR1iORUI44-JE6brVN-mEJuZYCyu7PL1XVTmRuBXjOHiFmYn4RZThkmcyv0_aem_ARUmZJMlJPi__j7w2LPh6pK4rKHZBMobGfj_sGVrP30ezUZ8UrCnEX5bZ8GR0qQX_WQSQycYOl0RTaDez1-rEjbf | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hianypotlo-adatbazis-alapjan-lehet-iskolapelda-hodmezovasarhely-a-korrupcios-kockazatokra | HVG360 | hungarian-news | 2019-09-25 11:00:00 | [
"Lázár János",
"Orbán Viktor",
"Simicska Lajos",
"Tiborcz István"
] | [
"Fidesz",
"Közgép Zrt."
] | [
"Csongrád megye",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Hódmezővásárhely",
"Sopron"
] | [
"közbeszerzés",
"háttér",
"informatika",
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"építőipar",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"2014-2020-as uniós ciklus"
] | [
"Az Elios Zrt. közbeszerzési sikerei"
] |
60,125 | Szentkirályi 125 millió forintot dobott ki a Facebookon a kampányára, Vitézy háromszor annyit költött, mint Karácsony | Győrben Dézsi Csaba András, Budapesten Vitézy Dávid kapott ki úgy, hogy többet költött ellenfelénél, de a szavazólapról egyenesen lehúzott Szentkirályi Alexandra utóbbit is bőven felülmúlta. A két legkiélezettebb versenyt hozó nagyváros közösségi médiás hirdetéseinek adatait vizsgáltuk. | Magyar Péter a választások óta több interjújában elmondta, hogy a Tisza Párt úgy közelítette meg a kormánypártokat az EP-listán, hogy szinte semmit nem költött politikai hirdetésekre, míg a Fidesz milliárdokkal tolta meg a Deutsch Tamás által vezetett listát. Az európai parlamenti választáson úgy tűnik tehát, nem alakult egyszerűen szavazatokká a kampányra költött pénz. A Facebook Ad Library adatait vizsgálva megnéztük, mennyire igaz ez az önkormányzati választáson két legszorosabb befutót hozó nagyváros, Budapest és Győr esetében.
Hogy jól összehasonlíthatóak legyenek az adatok, csak azokat az hirdetéseket vizsgáltuk minden jelölt esetében, amelyeket vagy az adott jelölt, vagy az őt támogató szervezet (helyi egyesület, párt vagy párt helyi szervezete) tett közzé, és csak a kampány 50 napját, azaz az április 20. és június 9. közötti időszakot vizsgáltuk. Mivel az Ad Library nem a hirdetések pontos összegét, hanem intervallumot ad meg (például 2000-2500 Ft), ezért minden esetben a megadott intervallum közepére lőttük be a hirdetés összegét.
Budapest
A főpolgármester-jelöltek közül messze az a Szentkirályi Alexandra költötte a legtöbbet Facebook-hirdetésekre, aki végül a választás előtt két nappal behúzta a kéziféket, és bejelentette, hogy Vitézy Dávid javára visszalép a választástól. Szentkirályi összesen 125,76 millió forintot szórt ki 686 hirdetésre a Meta platformjain, igaz, kampányköltései nem mentek teljesen pocsékba, hiszen a Fidesz fővárosi listájának az élén azért megtalálhatták a választók június 9-én, itt 227 285 iksz érkezett a neve mellé.
A két végig versenyben maradó és a győzelemre is esélyes jelölt egyaránt aktívan próbált kampányolni a közösségi médiában, Karácsony Gergely csapata 339 hirdetést tett közzé, míg Vitézy Dávidék 269 hirdetésben próbálták meggyőzni a választókat, hogy az LMP által támogatott jelöltre szavazzanak. A hirdetésekre fordított összeget tekintve azonban már messze felülmúlta a korábbi BKK-vezér az őt végül (az újraszámolás előtti adatok szerint) pár száz szavazattal megelőző főpolgármestert.
Vitézy és csapata 49,95 millió forintot költött el a Meta felületein, 2,7-szer többet, mint a hivatalban lévő Karácsony. Pedig Vitézy sem a teljes ismeretlenségből robbant be a fővárosi köztudatba, hiszen a BKK vezetése mellett államtitkárként is találkozhattak már vele a budapesti választópolgárok. Vitézy így kapott szavazatonként 134,59 forintot költött hirdetésekre. (Sőt valószínűleg többet, az 1 millió feletti hirdetéseknél ugyanis a Meta nem tünteti fel az intervallum felső határát, így az utolsó megadott intervallum - 900 ezer-1 millió forint - terjedelmével számoltunk.)
Karácsony Gergely jóval visszafogottabb költés mellett ért el valamivel jobb eredményt, mint Vitézy, a főpolgármester 18,5 millió forintot fordított hirdetésekre a kampányidőszak alatt, szavazatonként pedig 49,79 forint. Kérdés persze, hogy a kampányköltések mekkora része ment el a városszerte kihelyezett plakátokra, de a digitális tér hirdetései alapján úgy látszik, nem elég a sokszoros erőforrásbeli előny a főpolgármesteri cím megszerzéséhez.
Szentkirályi Alexandra esetében a szavazatarányos költségek kiszámítását némileg akadályozza, hogy végül egy érvényes szavazat se érkezett a Fidesz jelöltjére, de a Fidesz fővárosi listájára érkezett voksokkal számolva 553,31 forintos értéket kapunk. Ez több mint tízszerese annak, amit Karácsony költött szavazatonként, de még ha a főpolgármester esetében is inkább az általa vezetett lista szavazataival számolunk (131 696), akkor is háromszor többet költött egy-egy voksért a kormánypárti jelölt.
A főpolgármester-jelöltek közül a Mi Hazánk jelöltje indulhatott az esélytelenek nyugalmával, és a párt nem is vitte túlzásba Grundtner András kampányát, legalábbis ami a közösségi médiában közzétett hirdetéseket illeti, a vizsgált időszakban mindössze egy hirdetést adtak fel, ezért a Meta adatai szerint 100 ezer és 125 ezer forint közötti összeget fizettek. Szavazatarányosan így Grundtner kampánya volt a legolcsóbb, hiszen átlagosan mindössze 2,89 forintot költött a kapott közel 39 ezer szavazatért.
Győr
Győrben a kampányköltések bajnoka a Meta közösségi felületein Dézsi Csaba András volt, aki 675 ezer forint értékben hirdetett a kampány alatt, összesen 28 hirdetést tett közzé. Dézsi első helye nem meglepő, hiszen a kormánypártok erőforrásai messze felülmúlják a többi párt lehetőségeit, ugyanakkor hivatalban lévő polgármesterként joggal feltételezhetnénk, hogy ismertebb, mint fő kihívója, a korábban újságíróként tevékenykedő Pintér Bence. Dézsi így szavazatonként átlagosan 37,80 forintot költött a Facebook-hirdetésekre.
A polgármesterré választott Pintér Bence 514 ezer forintot hirdetett el a kampányidőszakban, mintegy 160 ezerrel kevesebbet, mint Dézsi, de ez is elég volt ahhoz, hogy a politikában új szereplőként több szavazót győzzön meg támogatásáról, mint a jelenlegi polgármester. Pintérnek egy szavazó átlagosan 28,08 forintjába került a Facebook-hirdetések alapján.
Borkai Zsolt a várost korábban három cikluson át vezető polgármesterként valószínűleg nem szorult rá, hogy bemutatkozzon a győri választóknak, szexbotránya azonban nyomott hagyott megítélésén, ezért is gondolhatta úgy, hogy érdemes 429 ezer forintot fordítania Facebook-hirdetésekre párttámogatás nélkül is. Borkai hirdetései hasonló hatékonysággal működtek, mint Pintér esetében, szavazatonként 27,05 forintot költött, így lett némileg lemaradva harmadik a polgármesteri címért folytatott versenyben.
A DK-s Glázer Tímea végül nem tudott beleszólni érdemben a küzdelembe, mindössze a szavazatok 3,45 százalékát szerezte meg. Glázer és pártja már a kampány alatt is észlelhették, hogy a hirdetésekre költött forintok nem fognak megtérülni számukra, végül 144 ezer forint értékben adtak fel politikai reklámokat a kampányidőszak alatt, de még így is jóval túlköltekezték vetélytársaikat szavazatarányosan, egy voks 70,73 forintjába került a DK-s jelöltnek.
Nem Glázer volt a legnagyobb pazarló a győri kampányban, a még nála is kevesebb szavazatot szerző Kovács László, a Civilek Győrért jelöltje 358 ezer forintot költött, de csak 1669 szavazatot kapott, ami 2,84 százaléka az összes leadott voksnak. Így szavazatonként 214,31 forintot fordított hirdetésekre. A Mi Hazánk jelöltje, Koródi Attila nem hirdetett a kampányidőszakban, de így is megkapta a szavazatok 3,01 százalékát, míg az Összefogás Győrért Balla Jenője 31 ezer forintját 1258 szavazatra váltotta, 24,56 forintos szavazatonkénti átlaga Koródi után a második legalacsonyabb a győri mezőnyben. | https://hvg.hu/gazdasag/20240616_kampany-hirdetes-facebook-karacsony-gergely-vitezy-david-pinter-bence-dezsi-csaba-andras | https://web.archive.org/web/20240616165148/https://hvg.hu/gazdasag/20240616_kampany-hirdetes-facebook-karacsony-gergely-vitezy-david-pinter-bence-dezsi-csaba-andras | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szentkiralyi-125-millio-forintot-dobott-ki-a-facebookon-a-kampanyara-vitezy-haromszor-annyit-koltott-mint-karacsony | HVG | hungarian-news | 2024-06-16 15:00:00 | [
"Dézsi Csaba András",
"Szentkirályi Alexandra",
"Vitézy Dávid"
] | [
"Fidesz",
"LMP"
] | [
"Budapest",
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"média",
"informatika",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"infografika"
] | [] |
60,126 | Így kerülnek az MNB átláthatatlan milliárdjai az adófizetőktől a Matolcsy-körhöz | Az MNB alapítványi vagyonát úgy kezelik, mintha valóban elvesztette volna közpénz jellegét. Nem tudni, pontosan mennyit gyarapodott, de a pénzszivattyú-hálózat feltérképezhető. | Ötszázmillió forint osztalékot szavazott meg magának a jegybank Pallas Athéné Domus Meriti (Padme) alapítványa saját vagyonkezelőjétől, az Optima Zrt.-től. Ez nem igazán látványos summa, ha azt vesszük, hogy a 2023-as évet az Optima 4,3 milliárd forintos profittal zárta.
A Padme tavaly 3,4 milliárd forintnyi bevételből gazdálkodott, amiből kétmilliárdot áldozott deklarált támogatási céljaira, például egyetemi programokra. (Egy évvel korábban 3,9 milliárdnyi bevételéből 2,4 milliárdot osztott ki.)
Az alapítvány csak a jegybanktól 2014-ben kapott 266 milliárd forintos vagyon hozamaiból jótékonykodhat, a tőkéhez nem nyúlhat. Profi vagyonforgatást feltételezve tíz év alatt a vagyonnak minimum a duplájára kellett volna híznia, ebből pedig évi pár milliárdnál sokkal több juthatott volna a támogatásokra. Ám még | https://hvg.hu/360/20240617_hvg-mnb-alapitvany-atlathatatlan-milliardok-kozpenz-matolcsy-adam | https://web.archive.org/web/20240618200020/https://hvg.hu/360/20240617_hvg-mnb-alapitvany-atlathatatlan-milliardok-kozpenz-matolcsy-adam | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-kerulnek-az-mnb-atlathatatlan-milliardjai-az-adofizetoktol-a-matolcsy-korhoz | HVG360 | hungarian-news | 2024-06-17 12:30:00 | [
"Matolcsy Ádám",
"Matolcsy György",
"Mészáros Lőrinc",
"Száraz István"
] | [
"Budapesti Metropolitan Egyetem",
"GTC Magyarország Ingatlanfejlesztő Zrt.",
"Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft.",
"Magyar Nemzeti Bank (MNB)",
"MBH Bank Nyrt.",
"Optimum Ventures Magántőkealap",
"Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME)",
"Pallas Athéné Domus Optima Zrt.",
"Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt."
] | [] | [
"ingatlan",
"oktatás",
"rokonok",
"támogatás",
"átláthatóság",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"adó",
"bankok - pénzintézetek",
"tőzsde",
"klientúra",
"jogalkotás",
"tőkealap"
] | [
"MNB alapítványok"
] |
60,127 | Tízmilliárdok mentek tavaly a határon túli magyaroknak, lovas projektekre is jutott 390 millió forint | Két ínséges év után tavaly újra felpörögtek az állam határon túli magyarokat célzó támogatásai. A legtöbb pénzt most sem nyílt pályázatokon, hanem egyedi döntésekkel osztogatták. A valóban nemzetpolitikai célok mellett jelentős segítséget kapott a Fidesz-irányultságú szlovákiai magyar média. Nem a legjobban rászoruló kárpátaljaiak kapták a legtöbb pénzt, de szociális célokra külön kaptak kétmilliárd forintot. Nem maradhatott támogatás nélkül a foci és a jéghoki sem. | olvasási idő
6 perc
megjelent
2024.06.18. 04:30
utolsó frissítés
2024.06.18. 21:02
Két ínséges év után tavaly újra felpörögtek az állam határon túli magyarokat célzó támogatásai. A legtöbb pénzt most sem nyílt pályázatokon, hanem egyedi döntésekkel osztogatták. A valóban nemzetpolitikai célok mellett jelentős segítséget kapott a Fidesz-irányultságú szlovákiai magyar média. Nem a legjobban rászoruló kárpátaljaiak kapták a legtöbb pénzt, de szociális célokra külön kaptak kétmilliárd forintot. Nem maradhatott támogatás nélkül a foci és a jéghoki sem. | https://hvg.hu/360/20240617_390-millio-forint-koltsegvetesi-penz-hataron-tuli-magyarok | https://web.archive.org/web/20240618125500/https://hvg.hu/360/20240617_390-millio-forint-koltsegvetesi-penz-hataron-tuli-magyarok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliardok-mentek-tavaly-a-hataron-tuli-magyaroknak-lovas-projektekre-is-jutott-390-millio-forint | HVG360 | hungarian-news | 2024-06-18 06:30:00 | [] | [
"Bethlen Gábor Alap",
"Fidesz",
"II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola",
"Pro Média Alapítvány",
"Sapientia Alapítvány-Partiumi Keresztény Egyetem",
"Sapientia Erdélyi Tudományegyetem",
"Székelyföldi Jégkorong Akadémia"
] | [
"Európa",
"Románia",
"Szlovákia",
"Ukrajna"
] | [
"pályázat",
"oktatás",
"háttér",
"egyház",
"média",
"egészségügy",
"támogatás",
"átláthatóság",
"lósport",
"civilek",
"sport",
"gazdálkodás",
"szociál",
"lekenyerezés / presztízsberuházás"
] | [] |
60,128 | Kétmilliárd forintot elvitt az állam a főváros számlájáról | Újra inkasszózhatott a Magyar Államkincstár a fővárosi önkormányzat számlájáról, már a 15 milliárd forinton is túl vannak az idei elvonással. | A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a főpolgármester újabb azonnali jogvédelmi kérelmét, így a Kincstár kétmilliárd forintot inkasszált a főváros számlájáról - írta ki Varga Mihály a Facebookra. Ezzel már több mint harmincmilliárd forint be nem fizetett adót kellett behajtani az önkormányzattól.
A Népszava eközben arról írt: márciusban, áprilisban és májusban is fizetnie kellett a Fővárosi Önkormányzatnak a szolidaritási hozzájárulást - pontosabban az állam inkasszózta a pénzt -, így a mostani döntés előtt is már 15 milliárd forint levonásnál tartottak. | https://hvg.hu/gazdasag/20240618_ketmilliard-forintot-elvitt-az-allam-a-fovaros-szamlajarol | https://web.archive.org/web/20240619065508/https://hvg.hu/gazdasag/20240618_ketmilliard-forintot-elvitt-az-allam-a-fovaros-szamlajarol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliard-forintot-elvitt-az-allam-a-fovaros-szamlajarol | HVG | hungarian-news | 2024-06-18 09:03:00 | [] | [
"Magyar Államkincstár (MÁK)"
] | [
"Budapest"
] | [
"hatalommal való visszaélés",
"gazdálkodás",
"önkormányzat",
"adó"
] | [] |
60,129 | Rejtett aknák robbanhatnak az átláthatatlan kínai–magyar gazdasági kapcsolatokban | Az Európai Unió a kiszámíthatóság és a kölcsönösség jegyében akarja újraszabályozni gazdasági kapcsolatait az ázsiai országgal. Eközben Magyarországon a Belgrád–Budapest vasútvonal hitelszerződése például titkos, az idei költségvetési törvény pedig ezt a kiadást nem nevesíti. | Az Európai Unió a kiszámíthatóság és a kölcsönösség jegyében akarja újraszabályozni gazdasági kapcsolatait az ázsiai országgal. Eközben Magyarországon a Belgrád-Budapest vasútvonal hitelszerződése például titkos, az idei költségvetési törvény pedig ezt a kiadást nem nevesíti.
Hosszú távon fenntarthatatlan a 400 milliárd eurós hiány az Európai Unió és Kína közti külkereskedelmi forgalomban - fakadtak ki tavaly a 2022-es, rekordméretű deficitet kommentálva az uniós vezetők. A kapcsolatokat nem akarjuk visszaszorítani, de a kockázatokat mérsékelni kell - tették hozzá. Fellépésük annyiban nem volt haszontalan, hogy 2023-ban szerényebb, 291 milliárd eurós deficit jött össze.
Hosszú távon aligha tartható fenn a 8 milliárd euró körüli deficit a kínai-magyar termékforgalomban - hozhatták volna szóba a magyar kormány vezetői Hszi Csin-ping látogatása során, ők azonban mélyen hallgattak a forgalom kiegyensúlyozatlanságáról. Pedig az egy évtizede még 4 milliárd euró körüli magyar import mára a két és félszeresére nőtt, miközben az export 2 milliárd körül ingadozik, ehhez pedig a magyar cseresznye és a szarvasmarha-szaporítóanyag kivitele - amiben most állapodtak meg - aligha ad érdemi pluszt. | https://m.hvg.hu/360/20240605_hvg-kina-magyarorszag-gazdasagi-kapcsolatok-beepitett-kockazatok | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejtett-aknak-robbanhatnak-az-atlathatatlan-kinainmagyar-gazdasagi-kapcsolatokban | HVG360 | hungarian-news | 2024-06-18 17:30:00 | [
"Mészáros Lőrinc",
"Orbán Viktor"
] | [
"BYD Auto Hungary Kft.",
"BYD ElectricBus & Truck Hungary Kft.",
"CATL"
] | [
"Ázsia",
"Dél-Korea",
"Kína",
"Magyarország"
] | [
"háttér",
"támogatás",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"környezetkárosítás",
"diplomácia",
"vasút",
"kereskedelem",
"jármű / gépgyártás",
"hitelezés",
"akkumulátorgyártás"
] | [
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
60,130 | Így tolta meg a kormánypárti médiabirodalom a fideszes polgármesterjelöltek kampányát | Több százezer forinttal szálltak be a kampányba a kormányközeli helyi lapok ott, ahol igazán szükség volt rá, de visszafogták magukat a biztos fideszes városokban, ahogyan magukra hagyták a garantáltan esélytelen kormánypárti jelölteket is. | Fájó leckét kaptak a közösségi média erejéről a kormánypártok 2019-ben, azóta pedig a Facebook-hirdetések legalább olyan fontos elemei a propagandagépezetnek, mint a kék óriásplakátok vagy a tévéreklámok. A fideszes jelölteket segítik a megafonos influenszerek is, de a kampány alatt a kormányközeli médiabirodalom sem volt rest akár fizetett hirdetésekkel is megtámogatni a kormánypártok polgármesterjelöltjeit.
A KESMA-lapok (és más, kormányközeli irányítás alatt álló sajtótermékek) néhány, jól beazonosítható sablont hasznosítottak a legtöbb jelölt esetében: néhány tízezer forint értékben hirdették egyes cikkeiket, amelyek akár a fideszes jelöltek választási plakátjai is lehettek volna. Az adott cikk lehetett propagandainterjú a támogatott jelölttel, beszámoló egy miniszteri látogatásról, valamilyen átadóról vagy akár csak egy-egy erősebb kijelentésről, amit a fideszes polgármester-aspiráns tett.
Mutatunk is egy kiváló példát egy ilyenre: | https://hvg.hu/360/20240621_onkormanyzati-valasztas-2024-facebook-hirdetes-kesma | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igy-tolta-meg-a-kormanyparti-mediabirodalom-a-fideszes-polgarmesterjeloltek-kampanyat | HVG | hungarian-news | 2024-06-21 10:00:00 | [
"Dézsi Csaba András",
"Farkas Ciprián",
"Grezsa István",
"Papp László",
"Porga Gyula",
"Szalay Ferenc",
"Szentkirályi Alexandra",
"Vágner Ákos"
] | [
"Fidesz",
"Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)",
"Magyarország Kormánya",
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft."
] | [
"Baranya megye",
"Budapest",
"Debrecen",
"Eger",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Hajdú-Bihar megye",
"Heves megye",
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Pécs",
"Sopron",
"Szolnok",
"Veszprém",
"Veszprém megye"
] | [
"média",
"támogatás",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"infografika"
] | [] |
|
60,131 | Hadházy Ákos talált egy 276 millióból épült szlovéniai fejlesztőközpontot, ami a jelek szerint üresen áll | Hadházy Ákos független képviselő szerint üresen áll a szlovénia Radamos nevű falu szélén épült korai fejlesztőközpont, amire korábban 276 millió forintot adott a magyar kormány. A szlovén kormány további 38 millió forinttal támogatta a beruházást. | Hadházy Ákos független képviselő szerint üresen áll a szlovénia Radamos nevű falu szélén épült korai fejlesztőközpont, amire korábban 276 millió forintot adott a magyar kormány. A szlovén kormány további 38 millió forinttal támogatta a beruházást.
A 250 fős falu szélén épült intézményt hivatalosan 2022 októberében adták át, amiről a helyi média is beszámolt. A központot Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke nyitotta meg.
Azonban Hadházy videója alapján úgy tűnik, hogy a központ jelenleg üresen áll, legalábbis a képviselő nem találkozott gyerekekekkel, amikor a faluban járt, pedig még az épületbe is becsöngetett. Beszélt a helyiekkel is, akik azt mondták neki, hogy gyerekek csak akkor voltak ott, amikor tavaly decemberben a kegyelmi botrány miatt azóta lemondott Novák Katalin köztársasági elnök ellátogatott a faluba.
Hivatalos Facebook-oldala szerint Novák Katalin valóban járt a faluban. Tavaly december 5-én posztolt az intézményről, amiről azt írta, hogy a Muravidéki Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség fenntartásában működik, "és várja az anyanyelven tartott korai fejlesztőpedagógiai foglalkozásokra a muravidékieket". Az exállamfő fotókat is posztolt a látogatásról. Az egyiken körülbelül 10-20 gyerek szerepel, miközben a Mikulásnak énekelnek.
Hadházy szerint az üresen álló szlovéniai fejlesztőközpont arra is rávilágít, mekkora problémák vannak Magyarországon a gyermekvédelemben. | https://telex.hu/belfold/2024/06/18/hadhazy-akos-szlovenia-radamos-fejleszto-kozpont-novak-katalin | https://web.archive.org/web/20240618091016/https://telex.hu/belfold/2024/06/18/hadhazy-akos-szlovenia-radamos-fejleszto-kozpont-novak-katalin | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hadhazy-akos-talalt-egy-276-milliobol-epult-szloveniai-fejlesztokozpontot-ami-a-jelek-szerint-uresen-all | Telex | hungarian-news | 2024-06-18 11:05:00 | [
"Potápi Árpád"
] | [
"Bethlen Gábor Alap"
] | [
"Európa",
"Szlovénia"
] | [
"oktatás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
60,132 | Durván a kormánypártoknak lejtett a pálya a választásokon hat civil szervezet szerint | Nagy elemzés eredményeit publikálta hat hazai civil szervezet a június 9-i választásokról kedden. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemzi (közel ezer szavazatszámláló tapasztalatait is belegyúrva), elkészítésében részt vett a 20k, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és az Unhack Democracy. | Nagy elemzés eredményeit publikálta hat hazai civil szervezet a június 9-i választásokról kedden. A Magyar civil választási jelentés az európai parlamenti és önkormányzati választások feltételeit és lebonyolítási körülményeit elemzi (közel ezer szavazatszámláló tapasztalatait is belegyúrva), elkészítésében részt vett a 20k, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és az Unhack Democracy.
A fő megállapításuk, hogy a magyar választási rendszer súlyos demokráciadeficittel küszködik, és a nemzetközi választási megfigyelők által javasolt ajánlásokból szinte semmit sem vett át Magyarország. Ahogy a jelentés készítői fogalmaznak:
"Az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) elmúlt tíz évben, három különböző választási megfigyelői missziója által tett összesen mintegy 100 ajánlás közül tíznél kevesebbet, a kiemelt fontosságú ajánlások közül pedig egyetlenegyet sem valósított meg Magyarország."
A jelentés szerint alkotmányos aggályokat vetett fel a választási jogszabályok kizárólag a kormánypártok által megszavazott módosításának időzítése.
Emellett szokás szerint összefonódott az állami és a kormánypárti kampány, amiben harmadik szereplők is részt vettek (ld. CÖF). Mindez nagy anyagi fölényt és láthatóságot jelentett, ez pedig torzította a választópolgárok kiegyensúlyozott tájékozódását és a politikai versenyt. Ez önkormányzati szinten is megjelent: helyi erőforrásokat vontak be a kampányba, anyagi juttatással vagy annak ígéretével motiválták a választókat.
Ehhez kapcsolódik, hogy a "helyi, nemzetiségi és EP-választásokhoz kapcsolódó kampányköltéseknek nincs törvényi felső korlátja, és a kampányfinanszírozás továbbra is átláthatatlan". Ahogy az sem átlátható, hogy a választási és szavazatszámláló bizottságok tagjait politikai testület választja meg, ennek szempontjai elég homályosak.
Nincsenek egyenlő feltételek biztosítva a külföldről szavazóknak, mivel a magyarországi lakcímmel rendelkezők csak külképviseleteken, míg magyarországi lakcímmel nem rendelkezők levélben szavazhatnak.
Több településen az egyéni választókerületeket úgy szabták meg, hogy az valamelyik félnek előnyt jelentsen, ilyen ügyekben bírósági döntések is születtek.
Arról is írtak, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a büntető törvénykönyv módosítása "dermesztően hathat az alapvető jogaikat gyakorolni szándékozó polgárokra, civil szervezetekre és a médiára", és ez torzító hatású. Ahogy az is, hogy a kormánypártok kommunikációja "szinte kizárólagosan jelent meg a kormánypárti médiumokban".
Ráadásul a közösségi médiában még európai szinten is kimagasodott a kampányköltés, ezekben a hirdetésekben mindent a Fidesz narratívája szerint kereteztek.
Emellett még mindig fennálló jelenségek a szavazatvásárlás, a választópolgárok szavazóhelyiséghez szállítása, a voksturizmus, a szavazók szavazatszámláló bizottsági tagok általi befolyásolása (főleg az idősotthonokban), valamint az, hogy nincs jogi lehetőség az állampolgári választási megfigyelésre, ami indokolatlan, és a választásokba vetett közbizalmat gyengítheti. | https://telex.hu/belfold/2024/06/18/civil-szervezetek-valasztasi-jelentes-ep-valasztas-onkormanyzati-visszassagok | https://web.archive.org/web/20240618162744/https://telex.hu/belfold/2024/06/18/civil-szervezetek-valasztasi-jelentes-ep-valasztas-onkormanyzati-visszassagok | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/durvan-a-kormanypartoknak-lejtett-a-palya-a-valasztasokon-hat-civil-szervezet-szerint | Telex | hungarian-news | 2024-06-18 16:44:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Szuverenitásvédelmi Hivatal"
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"választások - népszavazás",
"kampányfinanszírozás",
"jogalkotás"
] | [] |
60,133 | Az óbudai önkormányzattal kötött fiktív szerződések ügyében akciózott a Központi Nyomozó Főügyészség | A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) kedden kiadott egy közleményt, amiben arról írnak, hogy újabb bűnügyi akciót hajtanak végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben. A KNYF szerint fiktív szerződéseket köthettek Óbuda önkormányzatával, ezért indult nyomozás az ügyben. Március 7-én vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt négy személyt vettek őrizetbe. Az ellenzéki vezetésű önkormányzat álláspontja szerint hivatali dolgozót nem érint a nyomozás. | A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) kedden kiadott egy közleményt, amiben arról írnak, hogy újabb bűnügyi akciót hajtanak végre az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben. A KNYF szerint fiktív szerződéseket köthettek Óbuda önkormányzatával, ezért indult nyomozás az ügyben. Március 7-én vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt négy személyt vettek őrizetbe. Az ellenzéki vezetésű önkormányzat álláspontja szerint hivatali dolgozót nem érint a nyomozás.
Kedden újabb akcióra került sor, amiről annyit közölt a KNYF, hogy a mai napon összehangolt nyomozási cselekményeket hajtanak végre, és több helyszínen - köztük a III. kerületi önkormányzatnál - zajlanak eljárási cselekmények. Az akcióban 40 hivatalos személy vesz részt, a Készenléti Rendőrség állománya is közreműködik ebben. Hogy pontosan milyen nyomozási cselekményekről van szó, arról későbbre ígértek részletes tájékoztatást.
Frissítés: reagált Óbuda
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata még a nap folyamán közleményt adott ki az ügyben, amiben arról írtak, az ügyészség iratok szkennelését kérte, amiben együttműködtek velük, az iratokat átadták. Ez a nyomozati cselekmény ugyanabban az ügyben zajlik, amiben márciusban már kértek be iratokat. Egy ellentmondásra is felhívja a figyelmet a kerületi kommüniké:
"Habár a közleményükben azt írják, hogy az akcióban 40 hivatalos személy, köztük a Készenléti Rendőrség állományának tagjai vesznek részt, az önkormányzat épületében mindössze öt fő hivatalos személy tartózkodott."
Hozzátették, "az önkormányzat minden egyes szerződése szabályos és valós teljesítésen alapul, ez kizárja a jogszerűtlenséget és a fiktivitást", erre bizonyítékaik is vannak, nyilvánosságra fogják hozni őket. | https://telex.hu/belfold/2024/06/18/ozponti-nyomozo-fougyeszseg-nyomozas-iii-keruleti-onkormanyzat-vesztegetes | https://web.archive.org/web/20240618094929/https://telex.hu/belfold/2024/06/18/ozponti-nyomozo-fougyeszseg-nyomozas-iii-keruleti-onkormanyzat-vesztegetes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-obudai-onkormanyzattal-kotott-fiktiv-szerzodesek-ugyeben-akciozott-a-kozponti-nyomozo-fougyeszseg | Telex | hungarian-news | 2024-06-18 11:43:00 | [] | [
"Budapest Főváros III. kerület Önkormányzata (Óbuda-Békásmegyer)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"önkormányzat"
] | [] |
60,134 | Már húsz gyanúsítottja van a volt győri rendőrkapitányt érintő, máig titkosan kezelt büntetőügynek | Már mind a két magas rangú győri rendőri vezető letartóztatását megszüntették a bűnügyben, amelyben most is csak bővül a gyanúsítotti kör. Hivatali visszaélés gyanúja miatt tavaly szeptember 1-jén vették őrizetbe a volt győri rendőrkapitányt. | Már mind a két magas rangú győri rendőri vezető letartóztatását megszüntették a bűnügyben, amelyben most is csak bővül a gyanúsítotti kör. Hivatali visszaélés gyanúja miatt tavaly szeptember 1-jén vették őrizetbe a volt győri rendőrkapitányt.
Rétestésztához hasonlít a volt győri rendőrkapitányt és egy másik győri rendőr főtisztet érintő ügy, mert ahogy a nyomozás folyik, még mindig újabb és újabb gyanúsítottakat hallgatnak ki. Legutóbb április második felében számoltunk be arról, hogy 12 gyanúsítottat hallgatott meg a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség, a szám másfél hónap során felszökött, és most arról tájékoztatott a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy az ügynek 20 gyanúsítottja van, akiket kihallgattak.
Ennél többet lényegében most sem közölnek a titkosított eljárásról, de nem hivatalos forrásból úgy tudjuk - ami nem mellékes adat -, hogy a gyanúsítottak többsége nem rendőr.
Így az sem tudható, hogy miért vették őrizetbe és tartóztatták le 2023. szeptember 1-jén a hivatalosan "egyik vidéki rendőrkapitányként" nevezett rendőri vezetőt, akiről a Telex akkor megtudta, hogy a győri Váczi Attila rendőr ezredesről van szó. Őrizetbe vétele után az országos rendőrfőkapitány visszavonta Váczi kapitányi kinevezését, majd idén májusban nyolc hónap után kiengedték a letartóztatásból és bűnügyi felügyelet áll.
Tavasszal tudtuk meg, hogy év elejétől fogva egy másik magas rangú győri rendőri vezetőt is fogvatartottak, kérdésünkre a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ezt úgy erősítette meg, hogy "két gyanúsított áll kényszerintézkedés alatt", de ekkor személyiségi okokra hivatkozva nem árult el többet.
A Telex megtudta - természetesen ezúttal sem a hivatalos helyről -, hogy mára nemcsak a volt kapitányt, de a másik magas rangú rendőrt is kiengedték, a KNYF pedig azt válaszolta, hogy "a korábban letartóztatott gyanúsítottak jelenleg bűnügyi felügyelet kényszerintézkedés hatálya alatt állnak." Információink szerint ez esetükben a régen házi őrizetnek nevezett korlátozást jelenti, vagyis kijelölt ingatlanjukat nem hagyhatják el.
Mivel az eljárás a rendőri állományt is érinti, azzal a kérdéssel már a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz fordultunk, hogy miként érinti mindez a szervezet munkáját. Itt annyit feleltek: "A vármegye közrendjét és közbiztonságát a megfelelő rendőri létszámmal biztosítjuk!"
A Telex továbbra is úgy tudja, hogy a jelenlegi ügyben jellemzően nem korrupcióról van egyébként szó, mint amint volt például az emlékezetes lébényi autópálya-rendőrség esetében.
A bűncselekmények együttese többrétű, bonyolult, felmerülhetett például többször a hivatali visszaélés gyanúja, amit megvalósíthat valaki például egy szívesség törvénytelen teljesítésével is.
Az említett lébényi eljárás 18 volt autópálya-rendőr ellen folyt korrupció miatt, és 2021 márciusában zárult le jogerős ítélettel. A volt lébényi autópálya-rendőrök azzal rontották a hatóság hírnevét, hogy 2018 szeptembere előtt rendszeresen pénzt szedtek az M1-es autópálya Győr-Moson-Sopron megyei szakaszán a külföldi tehergépkocsik és turistabuszok vezetőitől a továbbhaladás tarifájaként. | https://telex.hu/belfold/2024/06/19/gyor-rendorkapitany-nyomozas-knyf-visszaeles | https://web.archive.org/web/20240620022537/https://telex.hu/belfold/2024/06/19/gyor-rendorkapitany-nyomozas-knyf-visszaeles | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mar-husz-gyanusitottja-van-a-volt-gyori-rendorkapitanyt-erinto-maig-titkosan-kezelt-buntetougynek | Telex | hungarian-news | 2024-06-19 00:00:00 | [] | [] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye"
] | [
"hivatali visszaélés"
] | [] |
60,135 | A DK kikéri a Turisztikai Ügynökség amerikai influenszerekkel kötött szerződéseit | “Nem ijedünk meg az MTÜ fenyegetésétől, ezért a feljelentés mellett a Demokratikus Koalíció közérdekű adatigényléssel kéri ki az MTÜ influenszerekkel kötött szerződéseit” – írja közleményében a DK, miután a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) azt üzenet nekik: „fejezzék be a hazudozást”, mert ha nem, megteszik a “szükséges jogi lépéseket”. | "Nem ijedünk meg az MTÜ fenyegetésétől, ezért a feljelentés mellett a Demokratikus Koalíció közérdekű adatigényléssel kéri ki az MTÜ influenszerekkel kötött szerződéseit" - írja közleményében a DK, miután a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) azt üzenet nekik: "fejezzék be a hazudozást", mert ha nem, megteszik a "szükséges jogi lépéseket".
Az MTÜ-től azután érkezett a reakció, hogy a párt szerda délelőtt bejelentette: hűtlen kezelés miatt rendőrségi feljelentést tesznek az amerikaiaknak szervezett influenszerparti miatt, amire szerintük az MTÜ több mint egymilliárd forint közpénzt költött el. A Turisztikai Ügynökség egyébként sikeresnek értékelte a saját eseményét, azt írták, hogy a "Budapestre utaztatott influenszerek túlteljesítettek, és már ömlenek a foglalások Amerikából".
A DK csütörtökön arról írt, hogy "a Budapest népszerűsítésére közpénzből felbérelt influenszerek egy része épp csak azt nem jelzi posztjaikban, hogy Budapesten vannak, valamint, hogy érdekes módon pont a miniszterelnök vejéhez köthető szállodákban van számos programjuk, így leginkább ezeket a helyeket népszerűsíthetik. Hozzátették: "a miniszterelnök lányának befolyása alatt álló MTÜ szerint »nem politikai, hanem szakmai kérdés«".
"Tudni akarjuk, hogy ezekben a szerződésekben pontosan milyen feladatok és célok szerepelnek;
valóban Budapest, vagy sokkal inkább a Tiborcz Istvánhoz és ezáltal Orbán Ráhelhez köthető budapesti szállodák népszerűsítése volt-e a cél" - írta a párt. | https://telex.hu/belfold/2024/06/20/dk-turisztikai-ugynokseg-szerzodesek-kikerik-amerikai-influenszerek | https://web.archive.org/web/20240620112126/https://telex.hu/belfold/2024/06/20/dk-turisztikai-ugynokseg-szerzodesek-kikerik-amerikai-influenszerek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-dk-kikeri-a-turisztikai-ugynokseg-amerikai-influenszerekkel-kotott-szerzodeseit | Telex | hungarian-news | 2024-06-20 13:16:00 | [
"Orbán Ráhel",
"Tiborcz István"
] | [
"BDPST Hotel Management Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"vendéglátás",
"adatigénylés",
"túlárazás / pénznyelő",
"NER HOTEL"
] | [] |
60,136 | Schadl György: Furcsa, hogy alapvetően a „szökési kísérletre” alapozva kérték és tartották fenn letartóztatásomat | „Engem talán egy mondat érintett főügyész úr előadásából, mely szerint nem állt szándékomban elszökni Dubajba, hiszen már egy hónapja megvettem az oda-vissza szóló külföldi repülőjegyet. Mindez igaz, két éven át magam is ezt mondtam. Ennek fényében furcsa, hogy alapvetően erre a »szökési kísérletre« alapozva kérték és tartották fenn letartóztatásomat. Szökni természetesen nem állt szándékomban, nem is lett volna okom rá. Dr. Völner Pálnak vagy bárki másnak sem adtam vesztegetési pénzt, ahogy én sem fogadtam el ilyet senkitől. Ahogy eddig is állítottam, és a nyomozati iratokból is kitűnik, legális gazdasági ügyletként kaptam vissza – részben – az általam befektetett, kölcsönadott pénzt.” | "Engem talán egy mondat érintett főügyész úr előadásából, mely szerint nem állt szándékomban elszökni Dubajba, hiszen már egy hónapja megvettem az oda-vissza szóló külföldi repülőjegyet. Mindez igaz, két éven át magam is ezt mondtam. Ennek fényében furcsa, hogy alapvetően erre a »szökési kísérletre« alapozva kérték és tartották fenn letartóztatásomat. Szökni természetesen nem állt szándékomban, nem is lett volna okom rá. Dr. Völner Pálnak vagy bárki másnak sem adtam vesztegetési pénzt, ahogy én sem fogadtam el ilyet senkitől. Ahogy eddig is állítottam, és a nyomozati iratokból is kitűnik, legális gazdasági ügyletként kaptam vissza - részben - az általam befektetett, kölcsönadott pénzt."
Így reagált Schadl György a Telexnek azután, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség megszüntette a nyomozást a Magyar Péter-Varga Judit-hangfelvétel ügyében, mert arra jutottak, hogy a Schadl-Völner-ügy iratait senki nem manipulálta. Emellett bizonyítottság hiányában megszüntették a nyomozásnak azt a részét is, ami arról szólt, figyelmeztették-e előre Völner Pált arról, hogy nyomozás zajlik.
Ennek az ügynek ez az egyik legérdekesebb része: hogy most akkor szóltak Völner Pálnak előre, vagy sem. Magyar Péter és Varga Judit hangfelvételes állításai szerint már 2021 tavaszán-nyarán szóltak Völnernek. A Telex értesülései szerint valóban leadhatták a drótot Völnernek, de csak 2021 novemberének első napjaiban, közvetlenül Schadl november 5-i őrizetbe vétele előtt.
Ezek az utolsó napok - ekkor már javában lehallgatták Schadlt és Völnert is - így néztek ki:
2021. november 2. 18:25 - Rogán Antal hívja Völnert, összesen 30 másodpercet beszélgetnek. Rogán megkérte Völnert, menjen be a Karmelitába "egy fontos dolog miatt".
2021. november 2. este - Később este Völner Pál bent jár a Karmelitában, a Rogán Antal által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodában.
2021. november 3. 9:00 - A Központi Nyomozó Főügyészség rejtett figyelést rendelt el Völner Pállal és Schadl Györggyel szemben, mert tudták, hogy arra a napra találkozót beszélt meg a két férfi. A rejtett figyelés követést jelent.
2021. november 3. 15:10 - Bár Völner Pál 17 óráig lett volna az Országos Bírói Tanács ülésén, de közel két órával hamarabb távozott onnan. Völner akkor ment el, amikor a következő napirendi pont az ő tárcáját is érintette, híváslistája alapján többen is keresték. A tanácskozás elhagyásáról nem szólt Schadl Györgynek, akivel le volt ütve a találkozója. Schadl később sms-t küldött neki: "Szia! Látod már a végét?" Völner erre szokatlan módon nem válaszolt. Hazament Nyergesújfalura, Schadlt nem kereste.
2021. november 3. - 17:44 - Schadl végül felhívta Völnert, aki úgy beszélt a végrehajtói kar akkori elnökével, mintha nem is lett volna aznapra találkozójuk megbeszélve.
2021. november 4. - Schadl és Völner találkoztak az Igazságügyi Minisztériumban.
2021. november 5. - Schadl a feleségével és a diplomata útlevelével Dubajba akart repülni, de a reptéren elfogták őket.
Fürcht Pál főügyész azt mondta: "Nem merült fel a nyomozás során olyan egyértelmű adat, ami azt megalapozná, hogy valaki bűnös szándékkal szólt Völner Pálnak", de azt nem zárja ki, hogy "valaki adott esetben figyelmeztette arra, hogy túlságosan szoros a kapcsolata Schadl Györggyel. (...) Önmagában az a bűncselekmény, hogy valaki azért figyelmezteti Völner Pált, hogy elkerüljön egy bűncselekmény miatti büntetőeljárást". Az viszont szerinte nem bűncselekmény, ha valaki egy integritás problémára hívja fel a figyelmet.
Az ügyészség viszont azt kizárta, hogy Schadl Györgyöt bárki figyelmeztette volna a nyomozásra, mert "a vártnál több bizonyítékot tudtak tőle lefoglalni, és semmi nem utalt arra, hogy a bírósági végrehajtókat eligazította, milyen vallomást tegyenek. (...) Ha Völner Pált 2021. november 3-a előtt arról tájékoztatta volna bárki, hogy az ügyészség nyomoz ellene, akkor nyilván logikus lett volna, ha eltüntetik a bizonyítékokat".
Szerintük Schadl György viselkedése sem változott meg, miután november 4-én találkozott Völner Pállal. Emellett szerintük Schadl már 2021. október 19-én megvette Dubajba a repülőjegyét, és retúrjegyet is vett, november 14-re. "Így a szökési szándéka kizárható", állítja az ügyészség.
Ezzel szemben viszont Schadl Györgynek elég zavart volt a viselkedése a november 4-én, amikor Völner Pállal találkozott az Igazságügyi Minisztériumban. A találkozójuk végéről a nyomozati anyagban ez áll:
Völner 10:13-kor jött ki az Igazságügyi Minisztérium épületéből, és egy sofőrös autóval elhajtott. Három perccel később, 10:16-kor Schadl is kijött az épületből, és a XIII. kerületi Danubius utcáig vezetett, ahol vészvillogóval félreállt, és néhány percig a kocsiban várt. Schadl 10:31-kor olyan sebességgel hajtott el a helyszínről, hogy a nyomozók nem tudták követni. A következő egy és negyed órában megpróbálták felkeresni azokon a helyeken, ahol amúgy tartózkodni szokott, de egyiken se találták meg, ezért aznapi megfigyelését 11:45-kor lezárták.
Azt, hogy a következő órákban pontosan mi történt, a nyomozati anyagból nem lehet egyértelműen kikövetkeztetni. Azt tudjuk, hogy a Telexnél lévő nyomozati anyagban nincsenek benne bizonyos dokumentumok, és hiányzik például a telefonhívások egy részének leirata is. November 4-ről és november 5-ről például Schadl és Völner telefonjáról egyetlen hívás leiratát sem csatolták a nyomozati anyaghoz.
Schadl november 5-én megpróbált Dubajba utazni. Az ügyészség csütörtökön azt állította, hogy nem menekülni akart oda, hiszen a repülőjegye már korábban is megvolt, és retúrjegye is volt. Ami azért érdekes, mert a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagaiban még arról van szó, hogy Schadl a feleségével azért menekült volna Dubajba, mert az Egyesült Arab Emírségekkel Magyarországnak nincs kiadatási egyezménye. | https://telex.hu/belfold/2024/06/20/schadl-gyorgy-reakcio-magyar-peter-varga-judit-hangfelvetel-ugyeszseg | https://web.archive.org/web/20240621210010/https://telex.hu/belfold/2024/06/20/schadl-gyorgy-reakcio-magyar-peter-varga-judit-hangfelvetel-ugyeszseg | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/schadl-gyorgy-furcsa-hogy-alapvetoen-a-bszokesi-kiserletrer-alapozva-kertek-es-tartottak-fenn-letartoztatasomat | Telex | hungarian-news | 2024-06-20 20:59:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [] | [] | [
"vesztegetés",
"végrehajtás",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
60,137 | Európai szinten is rekordsokat költött netes reklámokra a kormányoldal a választási kampány során | Szinte a Holdról is látható a különbség a Fidesz és az ellenzéki pártok facebookos és Google-reklámköltései között – derül ki a Political Capital kutatásból. 2023 december 31 és 2024 június 15 között Magyarországon összesen 4,151 milliárd forintot költöttek politikai hirdetésekre a Facebookon és a Google-ön. volt, hogy egyetlen nap alatt 62 millió forintért hirdették a fideszes propagandát Facebookon | Szinte a Holdról is látható a különbség a Fidesz és az ellenzéki pártok facebookos és Google-reklámköltései között - derül ki a Political Capital kutatásból. 2023 december 31 és 2024 június 15 között Magyarországon összesen 4,151 milliárd forintot költöttek politikai hirdetésekre a Facebookon és a Google-ön. volt, hogy egyetlen nap alatt 62 millió forintért hirdették a fideszes propagandát Facebookon
A Facebookon csak a kormányoldal (a Fidesz, a Megafon és a CÖF) 2,136 milliárdot költött, ami négyszerese annak, amit az összes, egyébként egymással is versenyző ellenzéki párt összesen költött ugyanerre. A költések 84 százaléka egyébként a Facebookra és az Instagramra ment.
Az ellenzéki oldalon a DK volt a legbőkezűbb, összesen 183 millióért hirdettek, a Momentum pedig 93 millió forintért. A főpolgármester-választásra költött pénzek nem igazán fedik a szavazás eredményét: a legtöbbet a Fidesz költötte Szentkirályi Alexandra kampányára (csak a Facebookon 112 milliót), őt Vitézy Dávid követte (55,8 millió a Facebookon, 13,9 a Google-ön), Karácsony Gergely pedig összesen 19,5 milliót költött.
A Political Capital elemzésében jól látható, hogy a kormányközeli médiumok hogyan rúgták be szinte a semmiből egyszerre a cikkek hirdetését, és mivel ugyanazt az üzenetet küldték tovább, mint a kormány, az elemzők szerint nyilvánvaló a központi koordináció.
A kormányoldal költése nemcsak itthon kiemelkedő. Az EU-ban Németországban költötték a legtöbbet politikai hirdetésekre (9,8 millió eurót), a második pedig Magyarország lett, de szorosan, 9,6 millió euróval. A harmadik Belgium, de már nagyobb különbséggel, 7,8 millió euróval. | https://telex.hu/belfold/2024/06/21/internet-kampany-koltes-fidesz-valasztas-political-capital | https://web.archive.org/web/20240621175553/https://telex.hu/belfold/2024/06/21/internet-kampany-koltes-fidesz-valasztas-political-capital | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/europai-szinten-is-rekordsokat-koltott-netes-reklamokra-a-kormanyoldal-a-valasztasi-kampany-soran | Telex | hungarian-news | 2024-06-21 14:20:00 | [] | [
"Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány",
"Fidesz",
"Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft."
] | [] | [
"média",
"átláthatóság",
"hirdetés",
"kampányfinanszírozás"
] | [] |
60,138 | A hazai akkugyárakkal reklámozza a kormány a trieszti kikötőt külföldön | „Jól kiépített infrastruktúra, innovatív megoldások, fejlett technológia és dinamikus munkaerő” – ilyen és ehhez hasonló pozitív mondatokkal jellemzi Magyarországot az a prezentáció, amit az Adria Port Zrt. vezérigazgatója mutatott be május végén egy szakmai eseményen. Az anyagban a magyarországi akkumulátoripari beruházásokat is kiemelték, mint hazánk egyik erősségét. A trieszti kikötő miatt 2019-ben létrehozott projektcég azonban csak nyeli a közpénzt, az építkezés pedig még el sem kezdődött. | "Jól kiépített infrastruktúra, innovatív megoldások, fejlett technológia és dinamikus munkaerő" - ilyen és ehhez hasonló pozitív mondatokkal jellemzi Magyarországot az a prezentáció, amit az Adria Port Zrt. vezérigazgatója mutatott be május végén egy szakmai eseményen. Az anyagban a magyarországi akkumulátoripari beruházásokat is kiemelték, mint hazánk egyik erősségét. A trieszti kikötő miatt 2019-ben létrehozott projektcég azonban csak nyeli a közpénzt, az építkezés pedig még el sem kezdődött.
2020 végén a magyar kormány területet és üzemeltetési jogot vett az olaszországi város tengerpartján nagyjából 10 milliárd forintért. A kormány kikötőnek hívja a megvásárolt ingatlant, de valójában egy volt olajfinomítóról van szó, amiből konténerhajók fogadására alkalmas teherkikötőt akarnak varázsolni.
Az adásvétel óta nagy volt a csend a projekt körül: a tervezett beruházásról leginkább csak az olasz sajtó híreiből értesülhettek a magyar olvasók. 2022 őszén például a Trieste News írta meg, hogy a kikötőt összesen 200 millió euró értékben fejlesztik. Az összegből pedig csak 45 millió eurót fizetnek az olaszok (az Európai Uniótól kapott helyreállítási alapból), tehát a fennmaradó 155 millió eurót (kb. 64,8 milliárd forintot) feltételezhetően a magyar kormány fogja állni.
Tavaly nyáron Keresztes Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője megkérdezte Szijjártó Pétert, hogy történt-e már bármilyen munkavégzés a területen, és mekkora lesz a projekt összköltsége. A beruházásért felelős külügyminiszter azonban csak annyit válaszolt, hogy "folynak az egyeztetések az olasz féllel", és 2024-ben a helyi hatóságok "megkezdik a területen a mederkotrási és partfal-építési munkálatokat". Keresztes idén áprilisban feltett kérdésére ugyanezt a választ kapta.
Sok szép autó- és akkugyár
Úgy tűnik, hogy a kormány eltökéltsége töretlen a trieszti projekt iránt. Azt ugyan nem kötik a magyar lakosok orrára, hogy pontosan mikor lesz kész, és mennyibe fog kerülni, de teljes gőzzel reklámozzák külföldön.
Idén május végén az olasz városban volt a Földközi-tengeri kikötők és logisztika 2024 elnevezésű nemzetközi kiállítás és konferencia, amelyen részt vett a magyar állam projektcége, az Adria Port Zrt. is. A vállalatnak volt egy standja az eseményen, és Garai Péter vezérigazgató beszédet is mondott. Az Adria Port Zrt. szerepel a hivatalos fotógalériában (stand 54. oldal, Garai 122. és 123. oldal), de a saját Linkedin-oldalára is kitette a szereplést.
Garai Péter vezérigazgató (a fenti kép jobb szélén) előadásában egy 12 oldalas prezentációt mutatott be a magyar kormány Triesztbe tervezett projektjéről. Szerencsére a kiállítást szervező TransportEvents az összes előadás anyagát feltette a honlapjára, így az Adria Port Zrt. vezére által előadott anyagot is.
A prezentáció a magyar kereskedelmi útvonalak ismertetésével kezdődik, és rögtön az elején kiemeli, hogy hazánkban növekedés várható az autóiparban, valamint az akkumulátor- és elektronikai iparban. A második oldal a magyar logisztikai ipart dicsőíti, kiemelve, hogy jól kiépített infrastruktúra (út-, vasút- és vízhálózat) van, a szállítmányozási szektorban pedig innovatív megoldások, fejlett technológiák és dinamikus munkaerő - bármit is jelentsen ez utóbbi.
A következő, harmadik oldal a magyarországi akkumulátoripart dicséri, hazánkat a szektor feltörekvő kulcsszereplőjének nevezve.
Bemutatja a hazánkban működő akkugyárakat, és kiemeli, hogy a teljes lánc (gyártás, beépítés, feldolgozás) is jelen van nálunk. Emellett arról is ír, hogy a kedvező üzleti környezet vonzza az akkuipari befektetéseket Magyarországra, ahol képzett munkaerő és erős mérnöki hagyományok vannak.
A legszebb talán az oldal alsó részén, az autó feletti apró betűs szöveg, miszerint "favourable legal environment adapted to industry requirements", vagyis "az iparág igényeihez igazított kedvező jogi környezet". Ezek szerint így mondják diplomatikus virágnyelven, hogy a magyar kormány kb. semmilyen elvárást nem támaszt a hazai akkuipari beruházásokkal szemben,
Ezután egy oldalt szenteltek a hazai autóiparnak (Audi, BMW, Mercedes, Opel, Suzuki, ZalaZone), aztán egyet az elektronikai iparnak a Lenovótól a Siemensig, majd a leendő trieszti magyar kikötő tulajdonságait, előnyeit és fontosságát ecseteli az anyag.
Már 1,5 milliárd forint veszteség
A trieszti projekt lebonyolítására létrehozott állami cég, a fenti prezentációt bemutató Adria Port Zrt. közel öt éve, 2019 vége óta működik. Ez a vállalat vette meg a területet, valamint az arra 2074-ig érvényes kikötői koncessziót.
Az Adria Portnak 2021 óta minden évben van bevétele, amely a 2020-ban megvásárolt trieszti terület bérbeadásából származik. Ez az összeg azonban minimális: 2021-ben kb 850 ezer forint volt, 2022-ben 5,6 millió forint, 2023-ban pedig 6,4 millió. A cég kiadásai viszont ennek sokszorosát teszik ki, csak irodabérlésre majdnem a bevételük tízszeresét költik - fenntartanak egyet Budapesten és egyet Triesztben is.
A vállalatnak egyre több az alkalmazottja is: 2019-ben csak 1 ember (az igazgató), majd 3, később 7 fő, 2022-ben már 9, a legfrissebb beszámolójuk szerint 2023-ban pedig már 12 fő volt. Az igazgató mellett van a cégnek egy felügyelőbizottsága is, amely az egyik évben 3, a másikban 4 fős, és a tagok tiszteletdíja összesen 2-3 millió forint évente.
Garai Péter vezérigazgató 2019-ben 1,5 millió forint, 2020-ban 18,5 millió forint, 2021-ben 65.453 euró (az akkori 360-as árfolyammal kb. 23,5 millió forint), 2022-ben 61.417 euró (390-es árfolyammal számolva kb. 24 millió forint), 2023-ban pedig 71.705 euró (400-as árfolyammal kb 28 millió forint) fizetést kapott.
Mindezek fényében nem csoda, hogy a Külügyminisztérium alá rendelt cég a megalapítása óta masszívan veszteséges: 2019-ben 24,9 millió, 2020-ban 374,5 millió, 2021-ben 354,6 millió, 2022-ben 424,4 millió, tavaly pedig 375,8 millió mínuszt hozott össze.
Vagyis az Adria Port Zrt. eddig összesen 1,5 milliárd forint veszteséget termelt.
Mindezt úgy, hogy a kikötőnek még gyakorlatilag neki sem álltak, csak előkészületek és megbeszélések zajlanak.
Azt végképp nem tudni, hogy pontosan mi várható a kikötő beindítása után, de a jelek szerint ezt a kormány sem gondolta át előre. A megvalósíthatósági tanulmányt ugyanis csak a trieszti ipartelep megvásárlása után rendelték meg, és bár 160 millió forint közpénzbe került, nem hozták nyilvánosságra.
Erdélyi Katalin | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/21/a-hazai-akkugyarakkal-reklamozza-a-kormany-a-trieszti-kikotot-kulfoldon/ | https://web.archive.org/web/20240622015237/https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/21/a-hazai-akkugyarakkal-reklamozza-a-kormany-a-trieszti-kikotot-kulfoldon/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-hazai-akkugyarakkal-reklamozza-a-kormany-a-trieszti-kikotot-kulfoldon | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-21 00:00:00 | [] | [
"Adria Port Zrt.",
"Külügyminisztérium"
] | [] | [
"PR",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"fuvarozás - logisztika",
"állami / önkormányzati vállalat",
"lekenyerezés / presztízsberuházás",
"túlárazás / pénznyelő",
"akkumulátorgyártás"
] | [] |
60,139 | Orbán Viktor és Szijjártó Péter titkosított útjai a honvédségi repülőkön 1 percben | A magyar honvédség 2018-ban vásárolt 4 repülőgépet, hivatalosan katonai célokra. A repülőket azonban főleg Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter használja – és nem csak hivatalos célokra. Volt, hogy a miniszterelnök katonai géppel ment Horvátországba üdülni, a külügyminiszter pedig a régi győri gimnáziumába ugrott el honvédségi repülővel. Az utak költségeit viszont „nemzetbiztonsági okokból” titkosították 30 évre. Egy rövid animációs videóban foglaltuk össze, amit a témáról mindenképp tudni érdemes. | A magyar honvédség 2018-ban vásárolt 4 repülőgépet, hivatalosan katonai célokra. A repülőket azonban főleg Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter használja - és nem csak hivatalos célokra. Volt, hogy a miniszterelnök katonai géppel ment Horvátországba üdülni, a külügyminiszter pedig a régi győri gimnáziumába ugrott el honvédségi repülővel. Az utak költségeit viszont "nemzetbiztonsági okokból" titkosították 30 évre. Egy rövid animációs videóban foglaltuk össze, amit a témáról mindenképp tudni érdemes.
Például azt, hogy a Honvédelmi Minisztérium a költségekkel kapcsolatban azt közölte, hogy Szijjártó Péter egyik repülőútján csak az étel-italfogyasztás 5,5 millió forint volt, az internethasználat pedig még plusz 7 millió. A külügyminiszter viszont ezen megdöbbent, mert szerinte szalámis zsemlét esznek a honvédségi repülőn, amin egyébként ki se tudja húzni magát.
2018 február elején a Magyar Honvédség két Airbus A319-es repülőgépet vásárolt. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter már a bemutatójukon is azt hangsúlyozta, hogy "Ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket."
Hadrendbe állításuk után azonban Orbán Viktor miniszterelnök kezdte rendszeresen használni a hivatalosan katonai csapatszállítónak vett, 604-es és 605-ös lajstromjelű honvédségi repülőket. Rögtön a megvásárlásuk évében ment velük Izraelbe, Montenegróba, Moszkvába, Salzburgba, Kirgizisztánba, Prágába, Zágrábba, és milánói operaelőadásra is.
2018 nyarán a honvédség vett két darab Dassault Falcon 7X típusú repülőgépet, ami egy olyan luxuskategóriájú gép, amit a szupergazdag emberek előszeretettel használnak magánrepülőként. A 606-os és 607-es lajstromú gépek közül csak az elsőnek a megvásárlásáról számoltak be hivatalosan. A másikat titokban vette a kormány és a Zoom buktatta le december elején - emiatt a lap tulajdonosa a hónap végén becsukta az újságot. Orbán Viktor pedig pár nappal később ezzel a titokban vett Falconnal ment szilveszterkor Brazíliába.
A miniszterelnök katonai repülős útjait övező médiafigyelem miatt a négy repülőt elég hamar letiltották az internetes repülőgép-figyelő oldalakról - de hiába, mert van olyan honlap, ami nem hajlandó ilyen cenzúrát végezni. Ennek, az ADS-B Exchange-nek köszönhetően tudható, hogy a honvédség repülői olyan egzotikus helyeken is jártak, mint Dubaj, Las Vegas, Málta, Kanári-szigetek vagy Panama.
A repülőutak részleteit 30 évre titkosította a kormány honvédelmi és nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, így jó sokáig nem fog kiderülni, hogy miért jártak a gépek ismert adóparadicsomokban és nyaralóhelyeken. Az viszont biztos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külügyminiszter is rendszeresen használja őket - de sokat utazott velük Novák Katalin volt köztársasági elnök és időnként más kormánytagok is.
Orbán Viktor nyaralni is ment már honvédségi géppel, Szijjártó Péter pedig a volt gimnáziumába látogatott el katonai repülővel, de olyan is előfordult, hogy a volt amerikai elnökhöz, Donald Trumphoz ugrottak ki közösen az egyik Falconnal.
2022-ben megszereztük azt a szerződést, amelynek keretében Orbánék különjáratnak használhatják a honvédségi repülőket, majd bemutattuk, hogy a hatályos törvények szerint akár családi nyaralásra is mehetnek velük.
Hosszas adatigénylési procedúrát követően sikerült megtudnunk néhány számot is a honvédségi repülők által megtett utak költségéről. A Honvédelmi Minisztérium által közölt adatokból az látszik, hogy bár sok esetben még az üzemanyagot sem számolták fel a politikusok repülőútjánál, mégis százmilliókba került az adófizetőknek Orbánék repkedése.
A legtöbb közpénzbe Szijjártó Péter került: a külügyminiszter 2021-es és 2022-es útjai során 33 millió forint volt a fedélzeti étel- és italfogyasztás, plusz 102 millió az internethasználat.
A legdrágább utazás Szijjártó Kairó-Manáma útja volt 2022 februárjában: akkor 5,5 millióba került a delegáció fedélzeti ellátása és közel 7 millióba az internetköltség. A külügyminiszter nemrégiben az ATV élő adásában közölte, hogy nem érti, honnan vette ezeket a számokat a Honvédelmi Minisztérium, mert a honvédségi Falconon két szalámis zsemle a menü paprikával és paradicsommal. Azt is elmondta, hogy nem akar panaszkodni, de ő ezeken a luxusgépnek nevezett repülőkön ki sem tudja húzni magát.
Erdélyi Katalin
A cikk és a videó a Szabad Média pályázat keretében, az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely támogatásával készült. Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját. Címlapkép: Átlátszó/Rick Zsófi | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/20/orban-viktor-es-szijjarto-peter-titkositott-utjai-a-honvedsegi-repulokon-1-percben/ | https://web.archive.org/web/20240622075506/https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/20/orban-viktor-es-szijjarto-peter-titkositott-utjai-a-honvedsegi-repulokon-1-percben/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-es-szijjarto-peter-titkositott-utjai-a-honvedsegi-repulokon-1-percben | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-20 00:00:00 | [
"Orbán Viktor",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Magyar Honvédség"
] | [] | [
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"utazás",
"jogalkotás",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
60,140 | Új rekord: közel félmilliárd forintot költene sminkesre, fodrászra és stylistra az MTVA | Minden eddiginél többet, összesen nettó 480 millió forintot költene sminkesre, fodrászra és stylistra a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 12 hónap alatt. Az összeg évről évre növekszik: 2016-ben még „csak” 90 milliót szántak ugyanerre a célra. A közmédiának szerencsére nincsenek anyagi gondjai, bátran tervezhet a közel félmilliárdos kiadással. Az MTVA 2024-es büdzséjének főösszegét ugyanis 142 milliárd forintban határozta meg az országgyűlés – vagyis ennyiből gazdálkodhat a közpénzből működő szervezet. | Minden eddiginél többet, összesen nettó 480 millió forintot költene sminkesre, fodrászra és stylistra a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) 12 hónap alatt. Az összeg évről évre növekszik: 2016-ben még "csak" 90 milliót szántak ugyanerre a célra. A közmédiának szerencsére nincsenek anyagi gondjai, bátran tervezhet a közel félmilliárdos kiadással. Az MTVA 2024-es büdzséjének főösszegét ugyanis 142 milliárd forintban határozta meg az országgyűlés - vagyis ennyiből gazdálkodhat a közpénzből működő szervezet.
Meghívásos eljárással keres céget a közmédia smink, stylist és fodrász szolgáltatás nyújtására. Az ekr.gov.hu-ra feltöltött adatok szerint a keretszerződés 12 hónapra szól, és egy alkalommal további 1 évre meghosszabbítható. Ez idő alatt maximum nettó 480 millió értékben kerülhet sor megrendelésekre. Az MTVA a keretösszeg 70 százalékának lehívására vállal kötelezettséget. A közmédia egyébként jelenleg is rendelkezik hatályos keretszerződéssel, ami szeptemberben (vagy a keretösszeg kimerülésével) jár le.
A mostani tender nyertesének feladata lesz az MTVA képernyős munkatársainak képernyőn történő megjelenéséhez smink, stylist és fodrász szolgáltatás nyújtása. Ebbe beletartozik többek között a stylist tanácsadás, a ruhák, kiegészítők szállítása, az öltöztető és varró(nő)i- valamint a napi és eseti fodrász feladatok, továbbá a képernyős munkatársak és vendégek sminkelése, produkciós igény esetén maszk készítése.
A stylist- havonta átlagosan 250 órát, az öltöztető- és varró(nő)- együttesen havonta átlagosan 833 órát, a fodrász- havonta átlagosan 1250 órát, míg a sminkes-feladatok havonta 1916 órát tesznek majd ki. A felhívás szövege alapján legalább 140 fő rendszeres képernyős munkatárssal, napi szinten pedig 40 fő képernyős személlyel és 30-40 fő vendéggel kell számolni.
A kiemelt eseményekhez (például a köztársasági elnök újévi beszédéhez) mester szakembert kell biztosítani.
Azoknak a jelentkezőknek azonban, akiket végül felkérnek ajánlattételre, nemcsak megfelelő szakmai gárdával kell rendelkezniük, de 4 millió forint ajánlati biztosítékot is be kell fizetniük.
Hogy a tendert végül ki nyeri majd, egyelőre még nem tudni, de nagy meglepetés lenne, ha nem a korábbi években megbízott Make-Up Team nevű cég lenne a befutó. A társaság 2016 óta kap megbízásokat a közmédiától, a tavalyi kiírást is ők húzták be. De míg 8 éve 90 milliót, addig 2023-ban már 450 milliót szánt az MTVA arra, hogy mindenki jól mutasson a képernyőn.
A 2015-ben alapított, mindössze 5 fős Make-Up Team Kft. éves bevétele tavaly 318 millió forint volt, osztalékot nem fizettek ki. A cég tulajdonosa Rafai Attila, aki tavaly a Magyar Hangnak szűkszavúan csak annyit mondott az MTVA-s megbízás kapcsán, hogy az ügyben a közmédia sajtóosztálya az illetékes.
Katus Eszter
Nyitókép: Rókusfalvy Lili műsorvezető A Dal 2023 televíziós show-műsor első válogatóján a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2023. március 11-én. MTI/Koszticsák Szilárd | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/20/uj-rekord-kozel-felmilliard-forintot-koltene-sminkesre-fodraszra-es-stylistra-az-mtva/ | https://web.archive.org/web/20240621021734/https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/20/uj-rekord-kozel-felmilliard-forintot-koltene-sminkesre-fodraszra-es-stylistra-az-mtva/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/uj-rekord-kozel-felmilliard-forintot-koltene-sminkesre-fodraszra-es-stylistra-az-mtva | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-20 00:00:00 | [
"Rafai Attila"
] | [
"Make-Up Team Kft.",
"Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)"
] | [] | [
"versenykorlátozás - kartell",
"átláthatóság",
"gazdálkodás",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
60,141 | Tavaly is jól fialt Orbán és Erdogan oligarcháinak a honvédségi Gidrán-biznisz | A magyar honvédség 2019-ben rendelt török páncélozott járműveket, amelyeket nem közvetlenül a gyártótól, hanem egy közvetítőcégtől vettek. A beszerzés részleteit 30 évre titkosították, a beszámolói szerint viszont a közvetítő HT Divison Zrt. nagyon jól járt az üzlettel. A cég tavalyelőtt 2,6 milliárd forint, tavaly pedig 2,7 milliárd forint hasznot termelt, ennek nagy részét most ki is vették a tulajdonosok: egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, Szíjj László és Suat Karakus. | A magyar honvédség 2019-ben rendelt török páncélozott járműveket, amelyeket nem közvetlenül a gyártótól, hanem egy közvetítőcégtől vettek. A beszerzés részleteit 30 évre titkosították, a beszámolói szerint viszont a közvetítő HT Divison Zrt. nagyon jól járt az üzlettel. A cég tavalyelőtt 2,6 milliárd forint, tavaly pedig 2,7 milliárd forint hasznot termelt, ennek nagy részét most ki is vették a tulajdonosok: egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha, Szíjj László és Suat Karakus.
A Magyarország és Törökország közötti hadiipari együttműködések közül a legnagyobb projekt a török Nurol Holding által gyártott páncélos jármű, az Ejder Yalcin átalakított változatának beszerzése a magyar honvédség részére. A jármű itthon egy magyar lófajta után a Gidrán nevet kapta, de a projekt részleteit honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évre titkosította a kormány.
Egy 2020 végi hivatalos bejelentés szerint 2019-ben a Magyar Honvédség 10 darab Gidránt rendelt, és még 40 darabot fog venni. Az első tíz Gidrán 2020 végén érkezett Magyarországra, és 2021 februárjában Tatára, az MH 25. Klapka György Lövészdandár laktanyájába kerültek. Azóta nem sok minden történt: csak néhány nappal ezelőtt érkezett újabb 13 darab Gidrán Törökországból.
A vásárlás pikantériája, hogy a honvédség a Gidránokat nem közvetlenül a törökországi gyártótól, hanem egy közvetítő cégtől, a HT Division Zrt.-től vette. A cég két tulajdonosa egy magyar és egy török kormányközeli oligarcha: a közbeszerzéseken meggazdagodott, luxusjachtokról elhíresült Szíjj László, és Suat Karakus, aki afféle menedzsere és intézője Adnan Polatnak, Orbán Viktor magyar miniszterelnök török barátjának.
Nagyot kaszált a közvetítőcég
A Gidránok áráról soha nem beszélt a magyar kormány egyik illetékese sem, és a beszerzés részleteit - a honvédségi repülők útjaihoz hasonlóan - honvédelmi és nemzetbiztonsági okokból 30 évre titkosították. Mivel azonban a HT Divison Zrt.-re is vonatkoznak a többi hazai cégre érvényes szabályok, vagyis évente beszámolót kell leadnia, azokból lehet némi fogalmunk az üzlet nagyságáról.
A cég 2018 április elején alakult, vagyis még jóval azelőtt, hogy szárnyra keltek volna a hírek a Gidránok beszerzésről. Viszont egyértelműen amiatt jött létre, hiszen a honlapján sokáig csak a török járművek szerepeltek, és az első két évében 0 forint forgalma volt.
Viszont 2020-ban, amikor megérkezett az első 10 jármű a honvédséghez a Nuroltól, rögtön nettó 4,3 milliárd forint árbevétel jelent meg a cég mérlegében. Ebből 479 millió lett az adózott eredmény, vagyis a haszon. 2021-ben jelentősen visszaesett a cég forgalma: mindössze 1,7 milliárd forint lett, és 271 milliós veszteséggel zárták az évet.
Ezután azonban rászakadt a pénzeső a HT Divison Zrt.-re: 2022-ben a nettó árbevétele 23,2 milliárd forint lett, az adózott eredménye pedig 2,6 milliárd. A cég nemrégiben leadta a 2023-as beszámolóját, ami alapján a tavalyi éve is nagyon sikeres volt:
2023-ban a HT Divison Zrt. nettó árbevétele 16,3 milliárd forint volt, az adózott eredménye pedig 2,7 milliárd.
"Apró" változás a cég mérlegében, hogy 2023. január 1-től áttértek a forintról az euróra, vagyis már abban számolnak mindent. Szerencsére azonban feltüntették az átváltási árfolyamot (382,78) is, amit használtak, így könnyű volt forintosítani a beszámolóban megadott számokat (árbevétel 42,58 millió euró, profit 7,16 millió euró).
A cégbeszámolóhoz csatolt közgyűlési határozat szerint a tulajdonosok, Szíjj László és Suat Karakus úgy döntöttek, hogy összesen 8 millió eurót (a korábbi években eredménytartalékba helyezett összegből 6,884 millió eurót és a 2023-as profitból 1,116 millió eurót) kivesznek osztalékként a cégből. Vagyis a HT Divison Zrt.-ből Szíjj és Karakus fejenként 4 millió euróhoz, kb. 1,5 milliárd forinthoz jutott.
Kaposvárról Győrbe teszik a gyártást
A 2020-as honvédségi bejelentés szerint a kormány távlati terveiben 300 jármű beszerzése szerepelt, amelyeket legalább részben Magyarországon, méghozzá Kaposváron gyártanának magyar-német-török együttműködésben. Vagyis a török Nurol Makina licence alapján, a német hadiipari óriáscég, a Rheinmetall szaktudásával, és a hazánkban bejegyzett HT Division Zrt. közreműködésével.
Ebből azonban úgy tűnik, nem lesz semmi, a kaposvári gyárnál ugyanis tavaly nyár óta nagy a csend, ősszel pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter azt jelentette be, hogy Győrben fogják gyártani a magyar Gidránokat. Mégpedig a HT Divison Zrt. nélkül: a török Nurol Makina magyar leányvállalata, a Nurol Makina Hungary Kft., az N7 Holding Nemzetvédelmi Ipari Innovációs Zrt. és a RÁBA Autóipari Holding Nyrt. együttműködésében.
De Szalay-Bobrovniczky azt is közölte ősszel, hogy a Törökországból érkező "Gidrán járművek védelmi integrációja - azaz a török alap gépjármű felszerelése harcászati, rádiótechnikai, elektronikai eszközökkel, érzékelőkkel - Kaposváron zajlott, és továbbra is ott marad." Tehát csak az itthon készülő járművek gyártását teszik át Győrbe.
A néhány napja, június 11-én Tatára érkezett 13 Gidránról is azt mondta a miniszter, hogy azok "először Kaposvárra érkeztek, ahol a rádiók beszerelését követően további infokommunikációs eszközöket építettek be, valamint szoftveres telepítés zajlott".
Szíjj László és Suat Karakus közös cége azonban a jelek szerint bizakodó, és tele van tervekkel. A HT Divison honlapján ugyanis már nem csak »Járművek«, hanem »Pilóta nélküli rendszerek«, valamint »Határrendszerek« és »Űripar«, továbbá »Elektro-optika« nevű menüpont is van. Az utóbbinál azt írják, hogy "Törökországban már befektettünk egy hasonló infrastruktúra létrehozásába, most pedig azon dolgozunk, hogy ez Magyarországon is megvalósulhasson".
Erdélyi Katalin | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/20/tavaly-is-jol-fialt-orban-es-erdogan-oligarchainak-a-honvedsegi-gidran-biznisz/ | https://web.archive.org/web/20240621021837/https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/06/20/tavaly-is-jol-fialt-orban-es-erdogan-oligarchainak-a-honvedsegi-gidran-biznisz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tavaly-is-jol-fialt-orban-es-erdogan-oligarchainak-a-honvedsegi-gidran-biznisz | atlatszo.hu | hungarian-news | 2024-06-20 00:00:00 | [
"Adnan Polat",
"Suat Karakus",
"Szíjj László"
] | [
"HT Division Zrt.",
"Magyar Honvédség",
"N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.",
"Nurol Holding",
"Nurol Makina Hungary Kft.",
"RÁBA Autóipari Holding Nyrt."
] | [] | [
"átláthatóság",
"jogalkotás",
"állami/önkormányzati szerződések",
"fegyver - hadiipar",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
60,142 | Balásy Gyula megint óriásit kaszált a rogáni propaganda legyártásával | 13 milliárdos osztalékot rakott zsebre tavaly, összesen már több mint 54 milliárdot kaszált tisztán. | Miután egyetlen ember, Balásy Gyula kezében lévő cégek bonyolítják 2016 óta az állami propagandát a cégek kommunikációjától a Brüsszelnek üzenő plakátokig, évről évre döbbenetes bevételekről és nyereségekről szólnak a Balásy-cégek mérlegei.Idén csak annyi a különbség, hogy bőven a május 31-i határidő után jelentek meg a beszámolók, és még így sem teljes a kép. Az biztos, hogy a New Land Média idén is majdnem 79 milliárdos bevételre tett szert. Ebből 9,5 milliárdos osztalékot vett ki Balásy Gyula. És ehhez jön majd az állami propaganda lebonyolításban szereplő másik Balásy-érdekeltség, a Lounge Design is a maga bevételével és nyereségével, de ennek az adatai továbbra sem publikusak. Frissítés: 21 milliárdos bevétele volt tavaly a Lounge Designnak.A Nem Mediból kivett 9,5 milliárdos osztalék a K-Monitor szerint éves rekord Balásy karrierjében. Így nézett ki ez eddig, ehhez jön majd még a Lounge Design 2023-as 4 milliárdos osztaléka. Ez már így is 46 milliárd forint.És ott van még a progandához hasonlóan központosított rendezvényszervezés is. A Lounge Event tavaly 85 milliárd forintos árbevételre tett szerint, 8,1 milliárd forintot osztalékot vett ki ebből Balásy. A karrierje során a fentiekkel együtt már 54 milliárd forintos osztalék felett jár. Ehhez hozzájönnek további kisebb tételek, mint a Dashboard Solution 580 milliós osztaléka, amin megosztozik Balásy.És íme az állami propagandán sok 10 milliárdot kereső Balásy Gyula, aki tavaly egy éjfekete Lamborghinivel érkezett egy versenyre, ahol sikerült megszólaltatnunk, majd egy hosszú sétát is tettünk vele. | https://444.hu/2024/06/21/balasy-gyula-megint-oriasit-kaszalt-a-rogani-propaganda-legyartasaval | https://web.archive.org/web/20240621194515/https://444.hu/2024/06/21/balasy-gyula-megint-oriasit-kaszalt-a-rogani-propaganda-legyartasaval | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/balasy-gyula-megint-oriasit-kaszalt-a-rogani-propaganda-legyartasaval | 444 | hungarian-news | 2024-06-22 00:00:00 | [
"Balásy Gyula"
] | [
"Dashboard Solutions Kft.",
"Lounge Design Kft.",
"Lounge Event Kft.",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"hirdetés",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] | [] |
60,143 | "Életszerűtlen" indokkal szüntette meg az ügyészség a nyomozást Magyar Péter hangfelvételével kapcsolatban | Szepesházi Péter ügyvéd, volt bíró nyilatkozott lapunknak a hangfelvétel miatti nyomozás megszüntetéséről. | A Fővárosi Nyomozó Főügyészség megszüntette a Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter és akkori férje, az azóta politikussá vedlett Magyar Péter közötti beszélgetésről készült felvétel ügyében folytatott vizsgálatot. Az ügyészség azt állapította meg, hogy a Völner-Schadl-ügy iratait nem manipulálták, Varga Judit "pletykákat osztott meg a férjével" - számol be róla a 444.Megkerestük a súlyos korrupcióval vádolt volt államtitkár és a végrehajtók egykori főnökének ügyével kapcsolatban Szepesházi Péter ügyvédet, volt bírót, aki számos végrehajtási ügyben járt el, rendszeresen képvisel kisemmizett embereket akár a végrehajtókkal, akár az állammal szemben is.Szepesházi lapunknak elmondta, hogy büntetőeljárás során az ehhez hasonló hangfelvételeket minden további nélkül bizonyítéknak tekintik, amennyiben nem merül fel a felvétel manipulációja. Ez egyébként meg is történt, csak épp a nyomozást szüntették meg, miután nem tartották relevánsnak a tartalmát, az ügyészség számára nincs elég bizonyítóereje.Volt bíróként ugyanakkor Szepesházi úgy látja, életszerűtlen az ügyészség indoklása, miszerint "annak kiderítése nem a nyomozás feladata", hogy Varga miért mondott el pletykákat a férjének, miért ilyen módon adta elő azokat, hogy megfelel-e a valóságnak az, hogy volt férje presszionálta őt, hogy ilyeneket mondjon."Mégiscsak egy jogász beszélt egy igazságügyi miniszterrel egymás között bizalmasan mint házastársak, az pedig enyhén szólva feltételezés, hogy pletykákat osztottak meg"- hozzátéve, hogy a pressziót, vagyis hogy Magyar Péter fenyegetően lépett fel, Varga Judit, vagyis csak az egyik fél állítja. A jogász szerint nem hihető vagy életszerű az ügyészség verziója. Mint elmondta, sokkal több a gyanús körülmény a hangfelvételek tartalmát illetően."Felmerülne a megtörtént vádemeléseken túli egyéb vádemelés, akár (a nyomozati anyagokból ismert - K.S.Á.) »Tóni, Barbara, Ádám« kapcsán is."Szepesházi szerint a nyomozás megszüntetése, vagy hogy felsőbb körökbe tartozó szereplők megússzák a felelősségre vonást csak távolabbról függ össze a végrehajtói maffia működésével. Ott ugyanis inkább az a probléma a volt bíró szerint, hogy noha bírósági szakaszban van már Schadl és társai ügye, ez nem változtatott a végrehajtók általános működésmódján. A "kifehérített", vagyis az eljárás alatt álló végrehajtóktól megszabadított végrehajtói karban a korábbiak helyébe lépő új végrehajtók ugyanolyan elánnal viszik tovább megörökölt ügyeiket.Holott Nyugat-Európában ha van egy hasonló botrány, az érintett végrehajtók ügyeit automatikusan megvizsgálják 1-2 évre visszamenőlegesen. Ha ott kiszűrnek visszaélésgyanút, akkor felülvizsgálják, vagy felfüggesztik az adott ügyet. Magyarországon ezzel szemben az adós adott esetben hiába ír akár a Schadl helyettesének, a válasz, hogy a visszaéléseket ügyenként kell bizonyítani, tehát a végrehajtás nem áll le."Az a probléma, hogy egy ilyen »fertőzött« végrehajtói kar elvileg »nem fertőzött« további tagjai pont ugyanúgy működnek, és széttárják a kezüket, hogy nem lehet arra semmilyen jogot alapítani vagy felfüggesztést kérni, hogy esetleg hiába vette át egy olyan végrehajtótól az ügyet, aki le van tartóztatva, vagy vádemelés alatt áll"- fejtette ki Szepesházi.A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügyészség arra hivatkozik, hogy az időpontban, amikor állítólag manipulálták az iratokat, már megvolt a vádemelés. Viszont mint mondta, épp az a kérdés, hogy mindenki ellen vádat emeltek-e, aki ellen megállt volna az alapos gyanú, vagy sem.Ezért ezzel nem lehet érvelni, hisz nem az a kétséges, hogy akik ellen vádat emeltek, azok ellen lenne-e más bizonyíték, hanem az, hogy más ellen miért nem emeltek vádat.Magyar Péter is reagált az ügyészségi határozatra, véleménye szerint "szürreális", hogy a hatóság nem talált bűncselekményre utaló nyomot a márciusban nyilvánosságra hozott felvételeken. Akkor a Mérce is beszámolt róla, hogy Magyar szerint a hangfelvétel bizonyítja, hogy nemcsak Völner Pál államtitkár, hanem a kormány legmagasabb körei és a hatóságok is együttműködtek a végrehajtó-maffiával. A felvételek tanúsága szerint Varga Judit arról beszélt, hogy Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, akkor a polgári titkosszolgálatokat is felügyelő miniszter közreműködött a Völner-Schadl üggyel kapcsolatos iratok manipulálásához, ahogy azt is elmondta, hogy Polt Péter legfőbb ügyész "nem ura a helyzetnek".A Schadl György vezette végrehajtói kar a vád szerint maffiamódszerekkel működött, ennek jegyében az elnök lojális végrehajtókat nevezett ki elsősorban a "jól fizető" területekre, akik aztán bevételük jelentős részét leadták neki a pozíció fejében. A Schadl-féle végrehajtói kar vélhetően számos törvénytelen végrehajtás útján semmizett ki embereket, családokat megfelelő jogalap nélkül. Habár a végrehajtói kart azóta elvileg kifehérítették, továbbra is fennáll a kérdés: az alapvetően állami, végrehajtói hatalmi ághoz tartozó feladatert miért privát, profitorientált vállalkozások felelnek, amelyek emiatt a minél több, és minél nagyobb értékű végrehajtásban érdekeltek. | https://merce.hu/2024/06/21/eletszerutlen-indokkal-szuntette-meg-az-ugyeszseg-a-nyomozast-magyar-peter-hangfelvetelevel-kapcsolatban/ | https://web.archive.org/web/20240622014348/https://merce.hu/2024/06/21/eletszerutlen-indokkal-szuntette-meg-az-ugyeszseg-a-nyomozast-magyar-peter-hangfelvetelevel-kapcsolatban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/eletszerutlen-indokkal-szuntette-meg-az-ugyeszseg-a-nyomozast-magyar-peter-hangfelvetelevel-kapcsolatban | Mérce | hungarian-news | 2024-06-21 00:00:00 | [
"Nagy Ádám",
"Polt Péter",
"Rogán Antal",
"Schadl György",
"Varga Judit",
"Völner Pál"
] | [] | [] | [
"végrehajtás",
"nyomásgyakorlás",
"ügyészség"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
60,144 | Jámbor András feljelentést tett a Gattyán-féle NAV-ügyben | Azt akarja tudni, ki az a három ember, akik megpróbálták eltussolni az ügyet. | Feljelentést tett Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője ismeretlen tettes ellen Gattyán György milliárdos adócsalási ügyében.Ahogy arról mi is beszámoltunk, a NAV volt nyomozó őrnagya, Tiszolczi Lajos arcát-nevét vállalva mesélte el a Partizánnak, hogy szerinte miként avatkoztak be a politika legmagasabb szintjéről a Gattyán-nyomozásba, és ez milyen következményekkel járt a NAV vezetésére, valamint a saját munkájára, sorsára nézve.Az ügy röviden: 2021 nyarán példátlan tisztogatás zajlott le a NAV élén. Kirúgták az elnököt, a bűnügyi főigazgatót és helyettesét, illetve még pár középvezetőt. Ugyanebben az időszakban, augusztus 3-án a NAV egyesített két, Gattyán György és társai ellen zajló büntetőeljárást. Bár a hivatalos protokoll szerint mindig a korábbi ügybe egyesítik a későbbit, ebben az esetben mégis egy 2015-ös, jóval kisebb horderejű ügybe egyesítettek egy 2012-est. A 2012-es ügyben Gattyánékat 19,4 milliárd forintos adócsalással gyanúsították.Két hónappal az egyesítést követően a büntetőeljárást bűncselekmény hiányában megszüntették.Tiszolczi, aki 2018-ban kapcsolódott be a Gattyán-nyomozásba, elmondása szerint a fejcserék után egyre különösebb utasításokat kapott új főnökeitől, akik kizárólag a Gattyán-ügyről kérdezték. Elkérték az összes korábbi jelentése eredeti példányát, majd megkérdezték, hogy van-e más, amit addig nem írt le.Az őrnagy egy kiegészítő jelentésben leírt egy két forrás által megerősített értesülést: három rendkívül jó politikai kapcsolatokkal rendelkező külső személy, akik közül kettő széles körben ismert, közbenjárt az ügy megszüntetése érdekében.Tiszolczi a Partizánnak azt mondta, hogy ha ez a három ember nem kapcsolódik be az ügybe, a NAV szerinte folytatta volna a nyomozást a Gattyán-ügyben.A NAV az üggyel kapcsolatban az alábbi a közleményt adta ki:"A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eljárásaiban mindenkor a hatályos jogszabályok szerint jár el. Minden ettől eltérő állítást a leghatározottabban visszautasít. A Partizán Youtube-csatornáján ma megjelent videóban idézett ügyben a NAV minden jogi eszközt kihasznált, azonban a hazai és nemzetközi jogi fórumokon az alperesnek kedvező döntés született.Minden olyan állítással szemben, amely alkalmas a NAV-ba vetett közbizalom megingatására, megtesszük a megfelelő jogi lépéseket."Jámbor András országgyűlési képviselő most közleményében azt írja:"Derüljön ki, kik akarták eltussolni Gattyán NAV-ügyét."Jámbor ismeretlen tettes ellen tett feljelentést "hivatalos személy hivatali eljárása során hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntette, valamint a Btk. 305. §-ába ütköző hivatali visszaélés vétségének gyanúja miatt".A Partizán videója: | https://444.hu/2024/06/24/jambor-andras-feljelentest-tett-a-gattyan-fele-nav-ugyben | https://web.archive.org/web/20240624103603/https://444.hu/2024/06/24/jambor-andras-feljelentest-tett-a-gattyan-fele-nav-ugyben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jambor-andras-feljelentest-tett-a-gattyan-fele-nav-ugyben | 444 | hungarian-news | 2024-06-24 00:00:00 | [
"Gattyán György"
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hivatali visszaélés",
"bűnpártolás",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
60,145 | 73 milliós osztalékot vett fel a Schadl-Völner-ügy korrupt végrehajtója, miután a bíróság 2,5 millióra mérsékelte a büntetését | Februárban jogerősen is elítélték a Schadl-Völner-ügy korrupt végrehajtóit, akik bevallották, hogy kenőpénzt fizettek Schadl György volt végrehajtó kari elnöknek. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a vádlottak nyilatkoztak a vagyoni, jövedelmi viszonyaikról, és egyikük sem számolt be az átlagtól eltérő összegű jövedelemről. Néhány hónappal később M. E. 73 millió forint osztalékot vett fel a Dr. Majorosi Eszter Végrehajtói Irodából, ami végelszámolás alá is került. Az elítélt végrehajtó irodája kevesebb mint három és fél éves tevékenysége során 426 millió forint profitot termelt, amiből a vádak szerint 254 millió forintnyi osztalék került Schadl Györgyhöz. | Februárban zárult le az utóbbi évek egyik legsúlyosabb korrupciós büntetőperének első fejezete azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán döntés született azokról a vádlottakról, akik bűnösnek vallották magukat a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár és Schadl György volt végrehajtó elnök főszereplésével zajló büntetőügyben. A huszonkét vádlottat felsorakoztató perben tízen nyilatkoztak így, köztük hat önálló bírósági végrehajtó.
Ők beismerték, hogy kinevezésükért cserébe fizettek a végrehajtók elnökének, volt, aki százmilliókat adott Schadlnak.
A Fővárosi Ítélőtáblára azért került az ügy, mert bár elsőfokon az ügyészség által indítványozottnál is enyhébb ítéletet mondtak a végrehajtók fölött, ők további enyhítésért fellebbeztek. Méghozzá sikeresen. A Fővárosi Ítélőtábla ugyanis a végrehajtók esetében a korábban kiszabott ötmillió forintos pénzbüntetést megfelezte, és volt olyan végrehajtó, aki a két és fél milliós összeg megfizetésre még 21 havi részletfizetési lehetőséget is kapott.
Magócsi István tanácsvezető bíró indoklása szerint a pénzbüntetés összegét eltúlzottan állapította meg korábban az elsőfokú bíróság. A végrehajtó vádlottak ugyanis nyilatkoztak a vagyoni, jövedelmi viszonyaikról, és egyikük sem számolt be az átlagtól eltérő összegű jövedelemről, vagyoni viszonyaik sem térnek el jelentősen az átlagtól, ugyanakkor eltartásra szoruló hozzátartozóik vannak. A bíróság azt is megjegyezte, hogy M. E. nyolcadrendű vádlott javára kellett értékelni a köz javára végzett önkéntes munkát is. Az nem derült ki az iratokból, hogy milyen tevékenységről van szó.
M. E. bírósági nyilatkozata szerint egyébként életvezetési tanácsadóként dolgozik. Ő június elején döntött úgy, hogy végelszámolással megszünteti az irodáját, és ezzel csaknem egy időben a Dr. Majorosi Eszter Végrehajtói Iroda közzétette pénzügyi beszámolóját. Ennek mellékletéből derült ki, hogy néhány hónnappal azután, hogy a bíróság az átlagos jövedelemi viszonyai okán felére csökkentette a Schadl-ügyben kiszabott pénzbüntetését,
73 millió forint osztalékot vett ki a végrehajtói irodából, | https://24.hu/belfold/2024/06/20/schadl-gyorgy-vegrehajto-elnok-volner-pal-allamtitkar-korrupt-vegrehajto-penzbuntetes-birosag-atlagos-jovedelem-enyhites-73-millio-forint-osztalek/ | https://web.archive.org/web/20240620170821/https://24.hu/belfold/2024/06/20/schadl-gyorgy-vegrehajto-elnok-volner-pal-allamtitkar-korrupt-vegrehajto-penzbuntetes-birosag-atlagos-jovedelem-enyhites-73-millio-forint-osztalek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/73-millios-osztalekot-vett-fel-a-schadl-volner-ugy-korrupt-vegrehajtoja-miutan-a-birosag-25-milliora-mersekelte-a-bunteteset | 24.hu | hungarian-news | 2024-06-20 00:00:00 | [
"Schadl György",
"Völner Pál"
] | [
"Dr. Majorosi Eszter Végrehajtói Iroda"
] | [] | [
"végrehajtás"
] | [
"Völner-Schadl ügy"
] |
60,146 | A kormánypropaganda gyártója két város költségvetésének megfelelő összeggel gazdagodott egy év alatt | Nehéz lenne jövedelmezőbb üzletágat találni ma Magyarországon, mint a kormányzati propagandagyártás. A Rogán Antal felügyelete alatt működő rendszerben Balásy Gyula, az ágazat monopolhelyzetben lévő főszereplője egyetlen év alatt akkora jövedelmet szavazhatott meg magának, ami önmagában elég volna ahhoz, hogy bekerüljön a száz leggazdagabb hazai vállalkozó közé. | Nehéz lenne jövedelmezőbb üzletágat találni ma Magyarországon, mint a kormányzati propagandagyártás. A Rogán Antal felügyelete alatt működő rendszerben Balásy Gyula, az ágazat monopolhelyzetben lévő főszereplője egyetlen év alatt akkora jövedelmet szavazhatott meg magának, ami önmagában elég volna ahhoz, hogy bekerüljön a száz leggazdagabb hazai vállalkozó közé.
A 24.hu pénteken írta meg, hogy a New Land Media közzétette 2023-as mérlegét, amelyből az derült ki, hogy a tulajdonos Balásy 9,5 milliárd forintot vett ki osztalékként a tavalyi 78,5 milliárd forintos bevétel után.
A New Land Mediát követően hamarosan a cégcsoport másik két nagyobb vállalkozása is publikálta a tavalyi számait. Összesítésünk szerint a főként állami megrendelésekből élő cégek tulajdonosaként Balásynak 21,6 milliárd jövedelme keletkezett. A májusban közzétett legfrissebb százas gazdaglistára az idén 17,2 milliárd forintos vagyonnal lehetett felkerülni.
A kormány 2014-ben központosította az állami szervek kommunikációját. Azóta a minisztériumok, az állami cégek és háttérintézményeik kizárólag a Rogán alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül rendelhetik meg a kommunikációs munkákat, a reklámokat és a rendezvényszervezést. A feladatra eredetileg három cégcsoportot jelöltek ki, de 2018-ra kettő kiesett a bizalmi körből, így Balásy cégcsoportja, a New Land Media, a Lounge Design Kft. és a rendezvényszervező Lounge Event Kft. maradt az egyedüli beszállító.
A friss cégadatok szerint a megrendelések tavaly is folyamatosan érkeztek, sőt a rendezvényszervezésben több mint 35 százalékos bővülést értek el.
A jó évet záró Lounge Eventből 8,1,
a Lounge Design Kft.-ből pedig kereken 4 milliárd forintot vett ki osztalékként a tulajdonos.
Balásy cégei mellett meg kell említeni egy negyedik vállalkozást is, mely szoros együttműködésben dolgozik a Lounge-csoporttal. A Balásy partnere, Hidvégi Krisztina által vezetett Village Media Kft.-t arra hozták létre, hogy a kisebb helyekre is eljuttassák a kormányzati reklámokat és politikai üzeneteket. A falusi, városi és kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő médiumokkal, helyi tévékkel, tematikus újságokkal fenntartott kapcsolatból Hidvégi 2017 és 2023 között mintegy 4,8 milliárd forintnyi osztalékot vehetett ki, amit most újabb 1,5 milliárddal toldott meg. Hidvégit, aki a kezdetekről a New Land Media munkatársa volt, Balásy áprilisban az anyacég ügyvezető igazgatójának is kinevezte.
A négy cégből Balásyék összesen 23,1 milliárdot tettek zsebre - ez az összeg nagyjából Pápa és Hódmezővásárhely együttes költségvetésének felel meg. | https://24.hu/belfold/2024/06/24/balasy-gyula-lounge-csoport-kormanypropaganda-23-milliard-oszalek/ | https://web.archive.org/web/20240624061013/https://24.hu/belfold/2024/06/24/balasy-gyula-lounge-csoport-kormanypropaganda-23-milliard-oszalek/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kormanypropaganda-gyartoja-ket-varos-koltsegvetesenek-megfelelo-osszeggel-gazdagodott-egy-ev-alatt | 24.hu | hungarian-news | 2024-06-24 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Hidvégi Krisztina",
"Rogán Antal"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Lounge Event Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft.",
"Village Media Kft."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
60,150 | Az infláció ellenére jó éve volt Balásy Gyulának: 9,5 milliárd osztalékot tehetett zsebre | Jóval a május 31-i előírt határidő után, pénteken tették közzé a kormányzati propagandát gyártó New Land Media 2023-as mérlegét. | Jóval a május 31-i előírt határidő után, pénteken tették közzé a kormányzati propagandát gyártó New Land Media 2023-as mérlegét.
Balásy Gyula érdekeltsége tavaly 78,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított, ami néhány nagyjából 200 millióval kevesebb a 2022-es bevételhez hasonlítva, ám a kimutatott nyereség mégis jóval nagyobb lett, mint a megelőző, 2022 üzleti évben.
A május végén megtartott taggyűlés határozata szerint a cég 9,537 milliárdos adózott eredménnyel zárta a 2023-as évet, amiből a tulajdonos, Balásy 9,5 milliárdot ki is vett osztalék formájában.
Balásy Gyula cégcsoportja, élén a New Land Media és a Lounge Design Kft.-vel és a rendezvényszervező Lounge Event Kft.-vel, 2018 óta lényegében egyeduralkodó az állami reklám- és rendezvényszervezési költéseket tekintve. A minisztériumok, állami tulajdonú cégek és költségvetési háttérintézmények a Rogán Antal miniszter felügyelete alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül rendelhetnek meg kommunikációs munkát a piackutatástól a kampányon keresztül a rendezvények megszervezéséig. | https://24.hu/belfold/2024/06/21/new-land-media-merleg-balasy-gyula-9-milliard-osztalek/ | https://web.archive.org/web/20240622024039/https://24.hu/belfold/2024/06/21/new-land-media-merleg-balasy-gyula-9-milliard-osztalek/ | null | 24.hu | hungarian-news | 2024-06-21 00:00:00 | [
"Balásy Gyula",
"Rogán Antal"
] | [
"Lounge Design Kft.",
"Lounge Event Kft.",
"Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)",
"New Land Media Kft."
] | [] | [
"média",
"hirdetés",
"klientúra"
] | [] |
60,153 | Letartóztatták Czeglédy Gergőt, Óbuda alpolgármesterét | Letartóztatták a Czeglédy Gergőt, Óbuda MSZP-s alpolgármesterét és azt az önkormányzati cégvezetőt, akit ugyancsak kedden vettek őrizetbe az óbudai önkormányzatot érintő korrupciós ügy miatt – tudta meg a 24.hu. | Letartóztatták a Czeglédy Gergőt, Óbuda MSZP-s alpolgármesterét és azt az önkormányzati cégvezetőt, akit ugyancsak kedden vettek őrizetbe az óbudai önkormányzatot érintő korrupciós ügy miatt - tudta meg a 24.hu.
Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője megkeresésünkre azt mondta, hogy az ügyben eljáró nyomozási bíró elrendelte a minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsított alpolgármester egyhónapos letartóztatását, és annak az önkormányzati cégvezetőnek a letartóztatását is, akit ezen bűncselekmény bűnsegédként történő elkövetésével gyanúsítanak. A végzés nem végleges.
Ahogy arról korábban beszámoltunk már tíz gyanúsítottja van az óbudai önkormányzatot érintő korrupciós ügynek. A Központi Nyomozó Főügyészség kedden több helyszínen, köztük a III. kerületi önkormányzat épületében végeztek kutatást és lefoglalást. Az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki az alpolgármestert, valamint egy önkormányzati cégnek a vezetőjét is.
A gyanúsítás szerint egy férfi - két reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként - cégei felhasználásával több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.
A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében a reklámtevékenységet folytató cégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A cégek a színlelt szerződésekben írt szolgáltatást a valóságban nem teljesítették, azzal kapcsolatban nem végeztek semmilyen tevékenységet, az már a szerződések megkötésekor sem állt a felek szándékában.
A nyomozó ügyészség a napokban kihallgatott öt emberrel szemben vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének gyanúját közölte, melyet az alpolgármester tettesként, a többi gyanúsított - akik a "strómancégek" ügyvezetői voltak - bűnsegédként követett el. Az ügyben eljáró nyomozási bíró egyetértett az ügyészség indítványával, és letartóztatta az alpolgármestert és az önkormányzati cég vezetőjét. | https://24.hu/belfold/2024/06/20/letartoztattak-czegledi-gergot-obuda-alpolgarmesteret/ | https://web.archive.org/web/20240621093719/https://24.hu/belfold/2024/06/20/letartoztattak-czegledi-gergot-obuda-alpolgarmesteret/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/letartoztattak-czegledy-gergot-obuda-alpolgarmesteret | 24.hu | hungarian-news | 2024-06-20 00:00:00 | [
"Czeglédy Gergő"
] | [] | [
"Bp. III. kerület",
"Budapest"
] | [
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Fiktív szerződések a III. kerületi önkormányzatnál"
] |
60,154 | Tiborczos kérdésre Ctrl+C Ctrl+V válasz jött | Magát idézte Fónagy államtitkár, amikor fönőkét arról kérdezték, miként tudnak 580 milliárdot költeni kormányzati negyedre, ha az MNV ingatlanértékesítésből származó tervezett bevétele ennek az összegnek a töredéke. | Szabó Rebeka (Párbeszéd) a nemzetgazdasági minisztert arról kérdezte, Tiborcz István irodaházainak megvásárlását finanszírozza-e az MNV Zrt. ingatlanértékesítési terve. Az ellenzéki képviselő a kérdést azért tartotta indokoltnak, mert Nagy Márton április 8-án egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy idén
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő felgyorsítja az "állami feladat ellátásához nem szükséges" ingatlanvagyon értékesítését,
39,2 milliárd forint bevétellel számolnak, amiből 32,7 milliárd forint várható az állami ingatlanok értékesítéséből.
Tavaly már feltérképezték a minisztériumok értékesíthető állami ingatlanjait, a jövőben számba veszik a háttérszervezeteknél, az állami vállalatoknál lévő ingatlanállományt is. Ezen a sajtótájékoztatón az MNV Zrt. vezérigazgatója, Lakner Zsuzsa egyebek mellett közölte, hogy 256 ezer vagyonelem szükséges a központi költségvetési és egyéb állami szervezetek feladatellátásához, és ezek a releváns szervezetek birtokában vannak.
Szabó Rebeka szerint a fentieknek élesen ellentmond, hogy az állam kiugróan magas, kb. 580 milliárd forintos összegért megvásárolta a Balázs Attilához, Tiborcz Istvánhoz és Garancsi Istvánhoz köthető irodaházakat Zuglóban, a Dürer Parkban, és a Kopaszi-gátnál, ami csaknem hússzorosa az MNV Zrt. ingatlanértékesítésből származó tervezett bevételének.
Az ellenzéki képviselő úgy véli, ez alapján nem ok nélkül következtetnek arra független elemzők, hogy az állam lényegében kisegítette a kormányközeli oligarchákat, mert azok piaci körülmények között nem tudják hasznosítani az említett ingatlanokat.
Mi indokolta a zuglói, Dürer Park-i és a Kopaszi-gátnál található irodaház-komplexumok
megvásárlását?
Van-e összefüggés az MNV Zrt. ingatlanértékesítési terve és a NER-oligarchákhoz köthető ingatlankomplexumok megvásárlása között?
Ha nincsen, mi magyarázza ezt az ellentmondást? | https://24.hu/belfold/2024/06/20/kormany-580-milliard-tiborczos-kerdes-ctrlc-ctrlv-valasz/ | https://web.archive.org/web/20240621024324/https://24.hu/belfold/2024/06/20/kormany-580-milliard-tiborczos-kerdes-ctrlc-ctrlv-valasz/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiborczos-kerdesre-ctrlc-ctrlv-valasz-jott | 24.hu | hungarian-news | 2024-06-20 00:00:00 | [
"Balázs Attila",
"Fónagy János",
"Garancsi István",
"Lakner Zsuzsa",
"Nagy Márton",
"Tiborcz István"
] | [
"Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt."
] | [] | [
"építőipar",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
60,155 | Megvannak a Budapest Airport új vezetői, Parragh László is bekerül az igazgatóságba | Június 6-án jelentette be a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy az állam „visszaszerezte” a Budapest Airport Zrt.-t, és még aznap döntöttek az igazgatóság és a felügyelőbizottsági tagok cseréjéről is – derül ki a cégiratokból. | Június 6-án jelentette be a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy az állam "visszaszerezte" a Budapest Airport Zrt.-t, és még aznap döntöttek az igazgatóság és a felügyelőbizottsági tagok cseréjéről is - derül ki a cégiratokból.
Mint megírtuk, a Budapest Airport Zrt.-ben 80 százalékos részvénycsomagot szerzett a magyar állam - a nagybevásárlásait intéző Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül -, és 20 százalékos pakettet vett a társul választott francia Vinci Airports. Az utóbbi feketeöves szakmai befektetőnek számít, több mint 70 repülőteret üzemeltet 14 országban, ez a cég üzemelteti ezentúl a ferihegyi légibázist is. Az ügyletben a vételár 3,1 milliárd euró, az átvállalt hitel 1,44 milliárd euró - ebből azt számoltuk ki, hogy az állam összességében 1400 milliárd forintért jutott a repülőtér-üzemeltetőhöz.
A bejelentéssel szinte egy időben Budapest Airport teljes igazgatósága és felügyelőbizottsága lemondott, a testületek új összeállításáról pedig megszületett a döntés alapítói határozat formájában. Cikkünk írásakor az új tagok még bejegyzés alatt álltak, de a cégbíróságnak már leadták a változásbejegyzési kérelmet. Az igazgatóságba a Corvinus delegáltjai:
Lóga Máté,
Antal Ferenc,
Parragh László
és Guller Zoltán.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - magánérdekeltségein kívül - egész kis cégbirodalmat épített ki az iparkamara köré, és olyan fontos pozícióra is érdemesnek találták, mint a Mol Nyrt. igazgatósági tagsága. Ott a tiszteletdíjat tekintve lepipálta még Magyarország második leggazdagabb emberét, Csányi Sándor OTP-vezért is.
Guller Zoltán, a Magyar Turizmus Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke egy ideje már nemcsak a turizmusban oszthatja a milliárdokat a NER-holdudvar vállalkozásainak, hanem az informatikában is kulcspozíciót tölt be, a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. vezérigazgatója. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Gullert egy időre miniszteri biztossá is kinevezte, és a Rogán-bizalmasokkal tűzdelt Vodafone Magyarország Zrt. igazgatóságába is bekerült.
Az igazgatóság elnöke Lóga Máté, a nemzetgazdasági minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára lesz. Lóga korábban a jegybankban és a Miniszterelnöki Kabinetirodán is megfordult. Antal Ferenc, a nemzetgazdasági minisztérium stratégiai tranzakciókért felelős helyettes államtitkára, őt a magánszférából igazolták, korábban megjárta a legnagyobb tanácsadó cégeket, dolgozott a KPMG-nél, az EY és a Deloitte kötelékében is.
A Vinci Airports egy tagot delegált az igazgatóságba, Emmanuel Robert Menanteau a Vinci honlapja alapján hosszú ideje a légiiparban tevékenykedő szakember, a csoporton belüli munkamegosztásban az Egyesült Államok, Észak- és Kelet-Európa, valamint Délkelet-Ázsia területért felelős igazgató. | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/20/budapest-airport-uj-vezetok-parragh-laszlo-guller-zoltan/ | https://web.archive.org/web/20240621115401/https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/20/budapest-airport-uj-vezetok-parragh-laszlo-guller-zoltan/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megvannak-a-budapest-airport-uj-vezetoi-parragh-laszlo-is-bekerul-az-igazgatosagba | 24.hu | hungarian-news | 2024-06-20 00:00:00 | [
"Guller Zoltán",
"Lóga Máté",
"Nagy Márton",
"Parragh László",
"Szabó-Szombati Tibor",
"Torzsa Andrea",
"Túri Anikó"
] | [
"Budapest Airport (BA) Zrt.",
"Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.",
"Digitális Magyarország Ügynökség Zrt.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Vodafone Magyarország Távközlési Zrt."
] | [] | [
"repülőtér / légügy",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
60,156 | Özönlik a pénz a szállodahajókból, a Viking és Fidesz-közeli emberek járnak jól | Bár a 2019-es Hableány-katasztrófa óta többször felvetődött, hogy korlátozni kellene a budapesti hajóforgalmat, a jelek szerint a turistahajós ágazat újra a koronavírus-járvány előtti szinten pörög. Tavaly rekordot döntött a MAHART–PassNave Kft. forgalma, és a társaság annak ellenére produkált mintegy 45 százaléknyi árbevétel-arányos eredményt, hogy az elmúlt kevesebb, mint egy évben négy alkalommal is csere történt az ügyvezetői poszton. A jellemzően jó politikai beágyazottsággal rendelkező cégvezérek között mindössze egy közlekedési szakember akadt. Mi a titok nyitja? | Tavaly 24 százalékkal, 4,25 milliárd forintról 5,26 milliárdra növelte teljes bevételét a MAHART-PassNave Személyhajózási Kft., melyből mintegy 5 milliárdot könyveltek el árbevételként. Ennél is látványosabb mértékben, közel 40 százalékkal emelkedett a társaság adózott eredménye, amely 1,6 milliárd forintról 2,25 milliárdra ugrott. Ezzel a belvízi személyszállítással foglalkozó cég megközelítőleg 45 százaléknyi árbevétel-arányos eredményt produkált. Ezzel felül is múlták a Covid-járvány előtti utolsó "békeév" 35 százalék körüli hasonló eredményét.
A 2023-as cégbeszámoló kiegészítő mellékletében nincs nyoma annak, hogy osztalékfelvétel történt volna. Az idén májusban született taggyűlési határozat szerint a nyereséget eredménytartalékba helyezték, továbbá egy 800 millió forint összegű fejlesztési tartalékot képeztek. Korábban hasonló határozat született egyébként a 2022-es eredményről is.
A járványkorlátozások miatt veszteséges 2020-as és 2021-es évek után a tavalyi rekordbevételt és pazar eredményt a vállalat úgy érte el, hogy 2023 második felében három hónap leforgása alatt három ízben volt ügyvezetőváltás a társaság élén. Idén májusban pedig ismét vezércsere történt. Először, tavaly augusztusban, tíz év után távozott a vezető pozícióból Spányik Gábor, aki a korrupciós vádak miatt lemondott Völner Pál igazságügyi államtitkár bizalmasaként, illetve a fia, Völner Marcell üzlettársaként vált ismertté. Spányikot Sztilkovics Szávó követte az ügyvezetői poszton, aki tanári végzettsége mellett két másik MAHART-utódcég, a MAHART Magyar Hajózási Zrt. és a MAHART-Szabadkikötő Zrt. vezérigazgatói pozícióját töltötte be 2011 óta. Sztilkovics a Fidesz alapító tagja, és a Fidesz pártnév megalkotójaként ismert.
2023 novemberében azonban Sztilkovics is távozott, a helyére Bényi Szabolcs Tamás jogász, sportszakember, a Budapesti Olimpiai Bizottság elnöke és a Magyar Evezős Szövetség korábbi elnöke került havi 2,5 millió forintos juttatásért. Bényi üzletemberként is aktív, cége, a BPA Invest Kft. csaknem 100 ezer eurós állami megbízást kapott 2020-ban, hogy kereskedőházat üzemeltessen az olaszországi Triesztben.
Már 2024-es fejlemény, hogy fél év után Bényi is leköszönt az ügyvezetői tisztségről, nem sokkal azután, hogy belekeveredett egy Fideszen belüli perpatvarba. Kubatov Gábor pártigazgató, az FTC elnöke "vérlázító és végtelenül primitív" döntésnek minősítette, hogy a MAHART-PassNave felmondta a Ferencváros női kézilabdacsapatával kötött szponzorációs szerződését. Később kiderült, hogy erről Lázár János határozott. 2018 és 2023 között egyébként nettó 18 millió forinttal támogatta a hajózási cég a ferencvárosi klubot.
A botrányt követően jelent meg egy kormányhatározat, amely a Lázár vezette Építési és Közlekedési Minisztérium helyett május 1-jétől a Nagy Márton által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fennhatósága alá helyezte a társaságot. A változás nyomán Bényi helyett Somodi László került a cég élére. A közlekedésmérnök végzettségű szakember korábban egyebek közt a MÁV-nál és a BKK-nál töltött be vezető tisztségeket, legutóbb pedig a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Zrt. tervezési igazgatója, majd az Uvaterv Zrt. vezérigazgatója volt.
A személycserék hátteréről fontos megemlíteni, hogy a MAHART-PassNave már a 2022-es parlamenti választás után a minisztériumok közötti újraosztás játékterébe került. Az év májusáig a tulajdonosi joggyakorló a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) volt, ezt követően került a cég az építési tárcához. 2024 májusától kezdve azonban ismét az MTÜ a vállalat tulajdonosi joggyakorlója, ez a helyzet pedig úgy állt elő, hogy az ügynökséget időközben elvették Rogán tárcájától, és az NGM irányítása alá helyezték.
A MAHART-PassNave Kft. 51 százalékos tulajdonosa a magyar állam, a fennmaradó, 49 százalékos tulajdonrésze pedig a Viking Hungary Kft.-hez tartozik, amely az egyik legnagyobb dunai szállodahajó-üzemeltetőcég, a norvég gyökerű, svájci bejegyzésű Viking River Cruises AG magyar leányvállalata. E társaság flottájához tartozott az MV Viking Sigyn nevezetű szállodahajó, amely a 2019-es budapesti Hableány-katasztrófában volt érintett. A Magyar Narancs korábbi beszámolója szerint a dunai turisztikai hajózási piac újraosztása során a magyar kormány kifejezetten helyzetbe hozta a Vikinget a tulajdonrészszerzésben, hogy aztán kölcsönös érdekek mentén üzemeltessék a MAHART-PassNave-t.
A kft. beszámolója alapján az 5 milliárd körüli bevételből 3,31 milliárdot a kikötői díjak tettek ki, melyek közel 20 százalékkal nőttek 2022-höz képest. A pontondíjként emlegetett tétel lényegében
"ingyenpénz", amely a szállodahajók kikötésével kapcsolatos bevételeket fedi le.
A korábban állami beruházásokkal jól kialakított kikötői infrastruktúrának köszönhetően a MAHART-PassNave-nak alig van költsége a pontondíj beszedését illetően, a jelentős turistahajó-forgalomnak köszönhetően azonban országszerte 38 kikötőjéből dőlhet a pénz a turisztikai cégek befizetéseiből.
A kikötői díjakból jól jár a Viking River Cruises is, amely a pontondíjak legnagyobb részét befizeti, ám a tulajdonosi szerkezetből eredően osztalékágon visszakaphatja a díjak felét, sőt a többi hajózós cég által befizetett kikötődíjakból is jut a számára.
Ezzel a cég a konkurenciával szemben versenyelőnyben van a Duna magyarországi szakaszán.
A pontondíjakhoz képest minden más bevételi tétel eltörpült a MAHART-PassNave mérlegében. A második legnagyobb ide sorolt tétel a hagyományos hajók (a szárnyashajók nem tartoznak ide) üzemeltetéséhez kötődik, ebből mintegy 870 millió forint folyt be a céghez. Bérbeadási tevékenységből pedig már csak körülbelül 300 millió forintja származott, idegenforgalmi tevékenységből 205 millió, vendéglátásból 145 millió, míg a tűzijáték szervezéshez és logisztikához kapcsolódóan közel 120 millió forint forgalmat bonyolított. Ezen felül minden egyéb bevételi tétel bőven 100 millió alatt maradt 2023-ban.
A vállalat pozíciójából eredően tehát a cégvezetésnek nem igen kell megdolgoznia a profitért. Amennyiben a pontondíj-beszedésen kívüli üzletágak veszteségesen működnek - ezek eredményeiről egyébként nem ejtenek szót a beszámolóban -, a társaság akkor is aranytojást tojó tyúkként képes működni.
A cégnél foglalkoztatottak átlagos létszáma mindössze 72 volt tavaly, a bérköltségük pedig 2022-höz képest közel 20 százalékkal, 585 millió forintra nőtt.
Lapunk iparági forrásból úgy értesült, hogy 2023-ban Lázárék több embert eltávolítottak a vállalat igazgatóságából. A beszámoló szerint - az ügyvezetőcseréken kívül - hat ízben volt évközi változás a cégvezetésben, ennek során egyebek közt kikerült a felügyelőbizottságból Rogán bizalmi embere, Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület fideszes polgármestere is.
A hableány-katasztrófát követően fellángolt a vita arról, hogy a dunai turistahajó-forgalom kezelhetetlenné vált, ezért az újabb tragédiák elkerülés végett érdemes lenne korlátozni a folyami közlekedést a magyar szakaszon. Ezek az elképzelések azonban a koronavírus-járvány miatt háttérbe szorultak. A járvány elmúltával azonban az ágazat újra magára talált.
A dunai szállodahajók piacáról Magyarországon nem közölnek részletes adatokat, a régiós számokat nézve az osztrák állami hajózási cég, a Viadonau éves jelentésére lehet hagyatkozni. A legutóbbi, 2022-es adatok szerint a Duna osztrák szakaszán körülbelül 955 ezer utast szállítottak évente, ami 230 százalékos növekedés 2021-hez képest, ám még mindig 30 százalékkal elmaradt a 2019-es adatoktól.
A 2023-as beszámoló még nem jelent meg, így nem lehet megbecsülni, hogy miként változott a forgalom a tavalyi évben. A MAHART-PassNave kikötői díjainak bevétele ugyanakkor a 2019-es 2,8 milliárdhoz képest tavaly már 3,3 milliárdra bővült - nem tudni azonban, hogy a növekmény az inflációból vagy a hajóforgalom növekedéséből ered. | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/20/mahart-passnave-hajozas-szallodahajo-turistahajo-kikoto-duna-beszamolo-viking-river-cruises/ | https://web.archive.org/web/20240621022908/https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/20/mahart-passnave-hajozas-szallodahajo-turistahajo-kikoto-duna-beszamolo-viking-river-cruises/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ozonlik-a-penz-a-szallodahajokbol-a-viking-es-fidesz-kozeli-emberek-jarnak-jol | 24.hu | hungarian-news | 2024-06-20 00:00:00 | [
"Bényi Szabolcs Tamás",
"Kubatov Gábor",
"Lázár János",
"Mészáros Lőrinc",
"Nagy Márton",
"Rogán Antal",
"Somodi László (BKK)",
"Spányik Gábor",
"Szentgyörgyvölgyi Péter",
"Sztilkovics Szávó",
"Völner Marcell",
"Völner Pál"
] | [
"BPA Invest Kft.",
"Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ)",
"Mahart Magyar Hajózási Zrt.",
"Mahart Passnave Kft.",
"Mahart Szabadkikötő Zrt.",
"Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM)",
"UVATERV",
"V-Híd Zrt.",
"Viking Hungary Kft.",
"Viking River Cruises AG"
] | [] | [
"hajózás",
"klientúra",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
60,157 | Még nincs gyanúsított a zsadányi kerékpárút ügyében | Nem tudni, a költségvetési csalás miatt indított nyomozást mikor zárhatják le.
2021-ben Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő készített képeket az építkezésről, ahol villanyoszlopok állták útját a kerékpárút kivitelezőjének. | 2021-ben Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő készített képeket az építkezésről, ahol villanyoszlopok állták útját a kerékpárút kivitelezőjének. A szürreális látványról ezután több újság is beszámolt, a független képviselő pedig követte a beruházás sorsát. A Magyar Narancs írt arról 2022 decemberében, hogy a Zrínyi utca és a sporttelep közötti szakasznak 2021 végére kellett volna elkészülnie (miközben áthelyeznek 11 villanyoszlopot és egy trafóállomást), de a munkálatok elakadtak, a kivitelező cég 75 százalékos készültség mellett levonult a területről.
Az önkormányzat újabb tendert írt tavaly áprilisában tendert "kerékpárút befejezési munkák" címmel. A megbízásra több mint 30 cég jelentkezett, mivel 600 ezer forintos ösztönző támogatást is kitűztek. Az Átlátszó írt arról, hogy a valóban építőipari vállalkozások mellett a pályázók között akadt előadó-művészettel, kereskedelemmel, informatikával, audio-, videoberendezés kiskereskedelemmel, film- és videogyártással, információ-technológiai szaktanácsadással, állattenyésztéssel, számviteli, könyvvizsgálói és adószakértői tevékenységgel, személybiztonsági tevékenységgel, valamint fénymásolással és egyéb irodai tevékenységgel foglalkozó vállalkozás is. 29-en kapták meg az igényelt 600 ezer forintot, így a kerékpárút összesen 32 millió forintjába került az EU-nak:
az építkezésre 15 milliót, a támogatásokra 17,4 millió forintot költöttek. 2024 január elején költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a zsadányi kerékpárút befejezési munkálataival kapcsolatban. A beruházás sorsát nyomon követő Hadházy Ákos most rákérdezett Polt Péter legfőbb ügyésznél, hol tart az ügy.
Változott-e azóta a helyzet? Hol tart a nyomozás?
Ha az eljárás megszüntetésre került, mi volt annak az oka?
Hány tanút hallgattak meg az eljárás során?
Mikorra várható a nyomozati szakasz lezárása? | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/18/zsadanyi-kerekparut-nav-polt-koltsegvetesi-csalas/ | https://web.archive.org/web/20240619014813/https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/18/zsadanyi-kerekparut-nav-polt-koltsegvetesi-csalas/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/meg-nincs-gyanusitott-a-zsadanyi-kerekparut-ugyeben | 24.hu | hungarian-news | 2024-06-18 00:00:00 | [] | [] | [
"Békés megye",
"Zsadány"
] | [
"építőipar",
"önkormányzat",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
60,158 | Elfogadta a Lázár-féle kastélyprivatizációs törvény javított kiadását a parlament | Az Alkotmánybíróság által is jelzett aggályokat kiküszöbölve, javított változatban fogadta el a parlament Lázár János miniszternek az állami kastélyok magánkézbe adását lehetővé tevő törvényét, amit államfőként Novák Katalin nem volt hajlandó aláírni. | Új változatban fogadta el az Országgyűlés kedd délután a Lázár János-féle minisztérium "kastélytörvényként" emlegetett javaslatát, amely amiatt kapott sok bírálatot, mert lehetővé teszi az állami tulajdonú, akár műemlék kastélyépületek magánkézbe kerülését - vagy ahogy Lázár fogalmaz, a kastélyok örökbe fogadását.
A törvényjavaslatot kizárólag a Fidesz és a KDNP képviselői szavazták meg, plusz az általában velük szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő. Ugyanők szavazták meg azokat a módosításokat is, amelyekkel egyáltalán lehetővé vált a szavazás, és amely változtatásokat korábban ehhez szükségszerűen előírt az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság januárban mondta ki, jórészt egyetértve a törvényt alá nem író Novák Katalin akkori köztársasági elnökkel, hogy az Alaptörvénybe ütközik a kastélyok miniszteri döntéssel történő magántulajdonba adását lehetővé tevő törvény, mert nincs megjelölve az a közcél, amely ezt szükségessé teszi. Bár Lázár János építési és közlekedési miniszter értetlenül és felháborodva fogadta a döntést, az Ab, amelynek akkori elnöke, Sulyok Tamás maga volt az ügy előadója, kimondta: "A nemzeti vagyon, a kulturális örökség védelme nem függhet (...) érdemi és törvényben meghatározott szempontrendszert nélkülöző jogalkalmazói döntéstől".
Emiatt kellett változtatni a szövegen egy 26 pontból álló módosító javaslattal. Ez azt mondja, hogy a magánkézbe adás csak kivételes lehet, ha a műemlék működtetése, felújítása, fejlesztése "az állam által fenntartott intézményrendszer útján nem érhető el". Nem ingyenes átadásról szól az új szöveg, hanem úgy fogalmaz, hogy az új tulajdonosnak "a tulajdonszerzés ellenértékeként" vállalnia kell az ingatlan felújítását, karbantartását és üzemeltetését. A vagyonkezelésbe adást mint lehetőséget törölték, csak tulajdonátadásról lehet szó, az állam örökös visszavásárlási jogával. A tulajdonjog az államra visszaszáll akkor is, ha a jogi személy tulajdonos már nem átlátható szervezet, vagyis a tulajdonosi szerkezete és tisztségviselői köre nem megismerhető.
Az eredetinél sokkal részletesebben szabják meg a kötelezettségvállalás tartalmát és annak állami ellenőrzését is. Az ilyen kastélyokban elhelyezett közgyűjteményeket legalább évi 300 napon át látogathatóvá kell tenni. Belépődíj szedhető, de a látogatók jogai azonosak az állami és önkormányzati múzeumok szabályaival. A kerteket, parkokat mindennap nyitva kell tartani. A magántulajdonba adás lehetősége nem minden kastélyra vonatkozik, mert a javaslat egy 47 pontos listára szűkíti le az érintettek körét. Ezek között szerepel például a szabadkígyósi, az edelényi, a füzérradványi, a bajnai kastély, a sümegi püspöki palota, a sárvári vár.
További részletek: | https://hvg.hu/itthon/20240611_atment-a-lazar-fele-kastelyprivatizacios-torveny-javitott-kiadasa-amit-eredetileg-novak-es-sulyok-is-kifogasolt | https://web.archive.org/web/20240613080913/https://hvg.hu/itthon/20240611_atment-a-lazar-fele-kastelyprivatizacios-torveny-javitott-kiadasa-amit-eredetileg-novak-es-sulyok-is-kifogasolt | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/elfogadta-a-lazar-fele-kastelyprivatizacios-torveny-javitott-kiadasat-a-parlament | HVG | hungarian-news | 2024-06-11 14:46:00 | [
"Lázár János"
] | [
"Építési és Közlekedési Minisztérium",
"Fidesz",
"KDNP"
] | [] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"műemlékvédelem",
"jogalkotás",
"kastély"
] | [
"Kastélyprogram"
] |
60,159 | Kitálalt egy NAV-os nyomozó: a legfelsőbb politikai szintekről szóltak, hogy állítsák le a Gattyán György elleni, az „egyik legnagyobb elkövetési értékű” adóügyet | Éppen akkortájt, 2021 nyarán váltották le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét és bűnügyi vezetését, amikor a NAV egyesített két, Gattyán György és társai ellen zajló büntetőeljárást. Az időzítés meglepő volt, az pedig pláne, hogy bár a hivatalos protokoll szerint mindig a korábbi ügybe egyesítik a későbbit, ebben az esetben mégis egy 2015-ös, jóval kisebb horderejű ügybe egyesítettek egy 2012-est, amelyben Gattyánékat 19,4 milliárd forintos adócsalással gyanúsították - mondta a Partizánnak adott interjújában Tiszolczi Lajos egykori NAV-os nyomozó őrnagy.
A Gattyán-ügy nem csak egy volt a szokásos vizsgálatok közül: ez volt Tiszolczi szerint az egyik legnagyobb elkövetési értékű, egyben legkiterjedtebb nyomozás a NAV-nál. A kitartó kutakodás után a nyomozó szerint már vádemelésre készültek, ám két hónappal az egyesítés után váratlanul, a hivatalos indok szerint "bűncselekmény hiányában" megszüntették a büntetőeljárást.
Tiszolczi, aki 2018-ban kapcsolódott be a Gattyán-nyomozásba, azt is állítja, hogy a fejcserék után egyre különösebb utasításokat kapott új főnökeitől, ráadásul kizárólag a Gattyán-üggyel kapcsolatban. Példaként említette, hogy nemcsak, hogy elkérték az összes korábbi jelentése eredeti példányát, de azt is megkérdezték tőle, hogy van-e más, amit addig nem írt le.
Az őrnagy szerint ő egy jelentésben arról is beszámolt két forrás alapján, hogy
három rendkívül jó politikai kapcsolatokkal rendelkező külső személy, akik közül kettő széles körben ismert, közbenjárt az ügy megszüntetése érdekében.
Ez alapján Tiszolczi úgy véli, hogy a büntetőeljárás megszüntetését csak nagyon magas szintről kezdeményezhették: olyan magasról, amilyenről Varga Judit beszél Magyar Péter felvételén, amikor azt mondja, hogy Rogánék kihúzatták magukat a Völner--Schadl-ügy irataiból.
Az egykori navos nyomozó azt is állította, hogy főnökei a kiegészítő jelentés átadása után már csak szóban kommunikáltak vele, és ezek során is csak arra voltak kíváncsiak, hogy honnan származnak az információi, kitől értesült a három személy szerepéről. Azt is mondja, hogy Tiszolczit és a Gattyán-nyomozáson dolgozó többi kollégáját leszedték az ügyről.
Mindezt pedig a navos kollégák Tiszolczi szerint erős jelzésnek értékelték, ami után az őrnagy szerint kialakult az öncenzúra gyakorlata: a nyomozók, mielőtt magas befolyású emberekre esetleg kínos információkat iktattak volna a nyomozati anyagba, informálisan megérdeklődték, hogy továbbléphetnek-e.
Tiszolczi pedig egyre inkább úgy érezte, hogy elfogyott körülötte a levegő: nem kapott érdemi feladatokat, távol tartották a megbeszélésektől, majd szerinte szabálytalan utasításokkal és más adminisztratív kellemetlenségekkel igyekeztek rábírni, hogy magától távozzon. Amikor pedig állást ajánlottak neki az Integritás Hatóságnál és átment a felvételin, felmondott a NAV-nál. Aztán - állítja - az állásajánlatot indoklás nélkül visszavonták, informálisan annyit közöltek vele, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A volt navos nyomozó állításai azért is érdekesek, mert Gattyán György 2021 decemberében, tehát a fentiek után jelentette be pártja, a Megoldás Mozgalom megalakulását, illetve azt, hogy indul a következő évben tartandó parlamenti választásokon. A pártot végül 2021. december 24-én jegyezték be, a jelölteket álláshirdetésekben kezdték keresni, és bár sok pénzt elköltöttek a kampányra, végül a 2022-es országgyűlési választáson országosan mindössze 58 929 szavazatot kaptak, ami 1,04 százalékos eredménynek felel meg.
A párt megalapítása meglepő húzás volt a szexkamerás szolgáltatásban utazó LiveJasmint alapító milliárdostól, hiszen korábban szinte sosem beszélt a politikáról. Éppen ezért ellenzéki oldalról sokszor érte az a támadás, hogy az ország egyik leggazdagabb embere valamilyen alkut köthetett a Fidesszel, és kizárólag azért indult el a választáson, hogy az egyesült ellenzék erejét gyengítse. Gattyán természetesen mindig tagadta ezeket a vádakat.
Gattyán ellen 2010 körül indult adatgyűjtés, majd nyomozás költségvetési csalás gyanújával, a LiveJasmint üzemeltető WebMindLicense ugyanis egy portugál társasággal szerződéssel Madeiráról működtette a szolgáltatást, az utána keletkezett bevétel után az áfát is oda fizette meg. A NAV 2012-ben zárolta a WML, majd a bonyolult Docler-csoport itteni leánycégeinek vagyonát, 2013-ban pedig 20 milliárd forintot meghaladó áfatartozásról adott ki határozatot. A Docler 2014-ben fordult bírósághoz, az ügyben az Európai Bíróság úgy döntött: a NAV eljárása nem volt megalapozott, a társaság pedig nem csalt adót. Ez alapján 2016-ban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerősen azt állapította meg, hogy a NAV eljárása törvénytelen volt, ráadásul annak bizonyítékai sem támasztják alá az adócsalást. Ezt követően, 2017-ben a NAV új vizsgálatot indított, a feljelentést azonban elutasította a Fővárosi Főügyészség, 2018-ban pedig a Kúria, megerősítve a jogerős ítéletet, szintén Gattyánéknak adott igazat.
Frissítés: Cikkünk élesedése után a következő közleményt juttatta el hozzánk a NAV:
"A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eljárásaiban mindenkor a hatályos jogszabályok szerint jár el. Minden ettől eltérő állítást a leghatározottabban visszautasít. A Partizán Youtube-csatornáján ma megjelent videóban idézett ügyben a NAV minden jogi eszközt kihasznált, azonban a hazai és nemzetközi jogi fórumokon az alperesnek kedvező döntés született. Minden olyan állítással szemben, amely alkalmas a NAV-ba vetett közbizalom megingatására, megtesszük a megfelelő jogi lépéseket." | https://hvg.hu/gazdasag/20240617_partizan-nav-nyomozo-gattyan-gyorgy-megoldas-mozgalom | https://web.archive.org/web/20240625080719/https://hvg.hu/gazdasag/20240617_partizan-nav-nyomozo-gattyan-gyorgy-megoldas-mozgalom | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kitalalt-egy-nav-os-nyomozo-a-legfelsobb-politikai-szintekrol-szoltak-hogy-allitsak-le-a-gattyan-gyorgy-elleni-az-begyik-legnagyobb-elkovetesi-ertekur-adougyet | HVG | hungarian-news | 2024-06-17 08:05:00 | [
"Gattyán György"
] | [
"Docler Holding",
"Fidesz",
"Megoldás Mozgalom (MEMO)",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hivatali visszaélés",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"átláthatóság",
"választások - népszavazás",
"közérdekű bejelentés (whistleblowing)",
"bűnpártolás",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
|
60,160 | A volt NAV-nyomozó állít, a NAV tagad – nem került elő bizonyíték arról, hogy a kormány segíthette elsikálni Gattyán adóügyeit | Ha bármi igaz abból, amit Tiszolczi Lajos volt NAV-nyomozó állít, és tényleg politikai befolyásra sikálták el Gattyán György vállalkozásának ügyét, az mind az adóhatóság, mind a kormány számára rendkívül kellemetlen lenne. Bizonyíték nincs, amit tudni lehet, hogy Gattyánnak jó fideszes kapcsolatai vannak az üzleti életben, és pont akkor kezdett politizálni, az ellenzéket gyengítve, amikor a NAV lezárta a szóban forgó ügyet. Ugyanakkor 2012 óta minden bíróság – az uniós is – Gattyánék javára döntött a NAV-os ügyekben. Vannak, akik szerint a vállalkozó politikai szerepvállalása lehet egyszerű hóbort is. | Megpróbálta alaposan levetkőztetni az adóhatóságot, a kormányt és Gattyán György milliárdost a Partizán műsorában Tiszolczi Lajos egykori NAV-os nyomozó őrnagy. Állítása szerint 2021-ben a legmagasabb szintről (a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott Varga Judit-felvételre hivatkozva Rogán Antal szintjére utalt) sikáltatták el Gattyán cégcsoportja, a Docler ellen folyó nyomozást. Tiszolczi szokatlan eljárásrendi lépésekről beszélt, a NAV-vezetés leváltásáról, azt mondta, a nyomozás politikai befolyás alatt zajlott, míg végül lezárták.
Tiszolczit gyakorlatilag kizárták a folyamatból, illetve egyáltalán, igyekeztek elérni, hogy hagyja ott a NAV-ot. Végül az Integritás Hatósághoz ment volna, ám az ottani állásajánlatot visszavonták, szakmájába vágó munkát azóta sem kap.
Tiszolczi állításait bizonyítékokkal nem támasztotta alá. A NAV mindenesetre a leghatározottabban tagadta a vádakat, állítása szerint a szóban forgó ügyben minden jogi eszközt kihasznált, azonban a hazai és nemzetközi jogi fórumokon az alperesnek kedvező döntés született. A NAV Tiszolczival, illetve a közbizalom megingatására alkalmas állításokkal szemben jogi lépéseket helyezett kilátásba. | https://m.hvg.hu/360/20240620_gattyan-gyorgy-politika-nav-adougyek-kormany-valasztas | https://web.archive.org/web/20240627150211/https://m.hvg.hu/360/20240620_gattyan-gyorgy-politika-nav-adougyek-kormany-valasztas | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-volt-nav-nyomozo-allit-a-nav-tagad-n-nem-kerult-elo-bizonyitek-arrol-hogy-a-kormany-segithette-elsikalni-gattyan-adougyeit | HVG360 | hungarian-news | 2024-06-20 15:21:00 | [
"Borsányi Gábor",
"Gattyán György",
"Huszár Viktor",
"Kubatov Gábor",
"Rogán Antal",
"Szijjártó Péter"
] | [
"Columbus Magántőkealap",
"Docler Holding",
"Ferencvárosi Torna Club",
"Fidesz",
"Megoldás Mozgalom (MEMO)",
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)",
"NetLock Kft."
] | [] | [
"háttér",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hivatali visszaélés",
"informatika",
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"átláthatóság",
"sport",
"választások - népszavazás",
"klientúra",
"bűnpártolás",
"nav-vizsgálat",
"tőkealap"
] | [] |
60,161 | 276 millióval támogatta az Orbán-kormány azt a szlovéniai fejlesztőközpontot, amely Hadházy Ákos szerint üresen áll egy falu szélén | A helyiek azt mondják, utoljára akkor voltak az épületben gyerekek, amikor Novák Katalin odalátogatott. | Üresen áll a magyar kormány által 276 millió forintból épített koraifejlesztő-központ a szlovéniai Radamoson - adta hírül a helyszínről Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő a mindössze 250 lakosú szlovéniai faluba látogatott, ahol 2022 októberében adták át az intézményt.
A központ összesen 300 millió forintból épült fel, a Szlovéniai Magyarok Önkormányzati Nemzeti szövetsége részére juttatott 276 millió forinton felül a maradék összeget a szlovén állam biztosította.
Hadházy szerint azonban hiába a rengeteg pénz, az épület nemcsak ottjártakor volt zárva, a közeli Lendván is megerősítették neki a helyiek, hogy "itt nem működik semmi". Utoljára állítólag akkor voltak gyerekek a faluban, amikor Novák Katalin, a kegyelmi botrány miatt azóta lemondott köztársasági elnök odalátogatott.
Az államfői vizitről valóban vannak fenn képek Novák Katalin oldalán.
Hadházy szerint a ház csak a jéghegy csúcsa, ha a határon túlra a Bethlen Alap által teljesen ellenőrizhetetlenül szétszórt adófizetői (nem EU-s, hanem magyar) pénzekre gondolunk.
Ezekről a hvg.hu is írt részletesen: | https://hvg.hu/itthon/20240618_276-millioval-tamogatta-az-orban-kormany-azt-a-szloveniai-fejleszto-kozpontot-ami-hadhazy-akos-szerint-uresen-all-egy-falu-szelen | https://web.archive.org/web/20240618142631/https://hvg.hu/itthon/20240618_276-millioval-tamogatta-az-orban-kormany-azt-a-szloveniai-fejleszto-kozpontot-ami-hadhazy-akos-szerint-uresen-all-egy-falu-szelen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/276-millioval-tamogatta-az-orban-kormany-azt-a-szloveniai-fejlesztokozpontot-amely-hadhazy-akos-szerint-uresen-all-egy-falu-szelen | HVG | hungarian-news | 2024-06-18 12:00:00 | [] | [
"Bethlen Gábor Alap",
"Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.",
"Szlovéniai Magyarok Önkormányzati Nemzeti szövetsége"
] | [
"Európa",
"Szlovénia"
] | [
"oktatás",
"támogatás",
"átláthatóság",
"túlárazás / pénznyelő"
] | [] |
60,162 | Rendszeresen fogadott el kenőpénzt egy szociális és gyermekvédelmi szerv zalai főosztályvezetője | A nő az egyik irányítása alatt álló intézmény vezetőjét is bevonta a bűncselekménybe. | Vesztegetés miatt vádat emelt az ügyészség két nővel szemben, akik egy szociális és gyermekvédelmi feladatokat ellátó költségvetési szerv dolgozóiként pénzt fogadtak el egy gyógyászati segédeszközöket forgalmazó cégtől.
Az egyik zalaegerszegi nő a szerv zalai kirendeltségének főosztályvezetője volt, a másik az ő irányítása alatt álló egyik szociális intézmény vezetőjeként dolgozott.
A főosztályvezető a hozzá tartozó szociális intézmények működéséhez kapcsolódó beszerzésekre adásvételi szerződést között egy gyógyászati segédeszközöket forgalmazó budapesti céggel, amely egy pécsi egyéni vállalkozót bízott meg az értékesítéssel. A területi képviselő eleinte úgy forgatta vissza jutalékként a tisztálkodószerek értékesítéséből származó hasznot, hogy egyes termékeket ingyenesen adott az intézményeknek.
A főosztályvezető 2019 szeptemberében aztán felvetette neki, hogy a "kompenzációt" ezentúl ne termékekben adja át, hanem készpénzben. Ezt megbeszélte az intézményvezetővel is, és megállapodtak abban, hogy az így kapott készpénzt mindig megfelezik egymással.
Az alkalmankénti 150-200 ezer forintot a területi képviselő negyedévente, személyesen adta át a két nőnek. Az összegeket az intézményvezető részben az általa vezetett szociális intézmény működésére használta fel, a főosztályvezető azonban ismeretlen célra költötte.
A vádirat szerint a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló főosztályvezető és a közalkalmazottként dolgozó intézményvezető a jogtalan előny elfogadásával megszegte az irányadó munkáltatói szabályzat előírásait. A Zala Vármegyei Főügyészség ezért önálló intézkedésre jogosult személy által üzletszerűen, folytatólagosan és társtettesként elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette miatt emelt vádat ellenük.
Nyitóképünk illusztráció. | https://hvg.hu/itthon/20240619_vesztegetes-vademeles-zala | https://web.archive.org/web/20240619101202/https://hvg.hu/itthon/20240619_vesztegetes-vademeles-zala | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendszeresen-fogadott-el-kenopenzt-egy-szocialis-es-gyermekvedelmi-szerv-zalai-foosztalyvezetoje | HVG | hungarian-news | 2024-06-19 10:25:00 | [] | [] | [
"Zala megye",
"Zalaegerszeg"
] | [
"vesztegetés",
"egészségügy",
"jogosulatlan gazdasági előny",
"szociál",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [] |
60,163 | A Gattyán-párt százmillióiból virágoztatná fel kis faluját Mali Zoltán polgármester | Kamerarendszert, ingyenes köztéri wifit és idősotthont szeretne létesíteni a sakkszerető Mali Zoltán Drávapiskibe. Azt még nem tudják, pontosan mennyi jut ide a Megoldás Mozgalom egymilliárdos mintatelepülés-programjából, de hosszú távon a polgármester olyan falut szeretne, ahová szívesen mennek a digitális nomádok is. | Egymilliárd forint mintatelepülés fejlesztésére - ezzel kampányolt az önkormányzati választáson a Gattyán György-féle Megoldás Mozgalom, azt ígérve, hogy azokon a településeken, ahol hajlandók a párt által jelölt polgármestert megválasztani, a fenti összeget osztják majd szét.
A párt jelöltjei végül három településen nyertek a június 9-i választásokon: Drávapiskiben, Mátraballán és Szamossályiban, közöttük oszlik majd el az egymilliárdos keret.
"Ide a végekre nem jut semmi" - mondta lapunknak Mali Zoltán, Drávapiski polgármestere az állami támogatásokról és uniós forrásokról. Mali 2006 óta vezeti a települést, akkor még az SZDSZ színeiben nyert, később azonban rendre függetlenként mérettette meg magát. A polgármester, illetve a település neve ismerős lehet évekkel ezelőttről, Mali ugyanis korábban több fronton próbált küzdeni az uzsorázás ellen. Indított tájékoztató kampányt, koordinálta a károsult családok megsegítését, és volt olyan uzsorás is, aki 12 éves pályafutása után a polgármester feljelentése nyomán került börtönbe.
Az alig százfős Drávapiski a Baranya megyei Ormánságban található, a térség nagyjából 50 faluból áll. "Nincs itt semmi, nincs ipar, nem is lehet, mert hiányzik hozzá az infrastruktúra" - próbálja érzékeltetni a régió elmaradottságát a polgármester. Ő emiatt indult el a MeMo színeiben, úgy volt vele, hogy még ha 10 polgármestere is lesz a pártnak, egyenlő elosztás mellett így is jutna nekik 100 millió - vagyis nagyjából annyi, mint Drávapiski hároméves költségvetése. "Abból azért már lehet valamit virítani" - teszi hozzá.
Az összeg szétosztása ennél egy fokkal bonyolultabb lesz. A polgármesterek november végéig nyújthatják be pályázataikat, amelyekben kifejtik, mit valósítanának meg a felajánlott pénzéből, milyennek képzelnek el ők egy mintatelepülést. Ezeket a párt január végéig bírálja el, majd osztja szét a három település között. Bár Mali pályázata még nem készült el teljesen, hiszen a választások előtt nem lehetett tudni, mekkora összeg jut majd egy-egy településnek, a polgármester megosztotta velünk ötleteit. "Azt tudni kell rólam, hogy én a világ legnagyobb sakkgyűjtője vagyok" - vezeti fel azt, hogy kapta az 50 elemből álló mintatelepülés-projektje a "Sakkfalu Program" fantázianevet. Mali Zoltán korábban már sakkmúzeumot is nyitott Klagenfurtban, Drávapiskiben azonban nem ilyen projektekre kell számítani. Bár a gyerekek sakkoktatására most is és a jövőben is szeretne kiemelt figyelmet fordítani, és a játékot igyekszik a közösség összekovácsolására használni, a MeMo pénzéből napelemparkot, kamerarendszert, ingyenes köztéri wifit telepítene.
Mint mondja, szeretné fejleszteni a jóléti szolgáltatásokat. "Nálunk gyakorlatilag nincs semmi, bármit ideteszünk, az meg fog látszani" - számol be terveiről, amelyek közül az egyik legambiciózusabb az, hogy idősotthont nyitnának Drávapiskiben. Arra számít ugyanis, hogy ez megoldást jelentene olyan helyi problémákra, mint a körülményes gyermekétkeztetés, az otthon konyháján készülhetne a gyerekek uzsonnája is akár. Abban is bízik, hogy ez további szolgáltatásokat vonzana a faluba, ahol hosszabb távon digitális nomádokat is szívesen látna.
Végre lehetne boltunk, meg kocsmánk!
- képzeli el Drávapiskit néhány év múlva, majd gyorsan hozzáteszi, hogy a kocsma lehet kávézó is.
Bár Mali elsősorban a pályázati pénz miatt választotta Gattyán pártját, a közös munka során kiépült a bizalma a MeMo felé, és biztos benne, hogy a vádakkal ellentétben nem kamupártról van szó. "Én ezt azért előtte megnéztem, megszaglásztam, megtapasztaltam, és semmi kamupárt jelleget nem tapasztaltam, ennek épp az ellenkezője igaz" - mondta lapunknak. Hozzátette: tapasztalatai szerint komoly programja van a pártnak, és valódi politikai munka folyik, a településre pedig méretéhez képest irreálisan sok figyelmet fordítottak már a kampány alatt is.
"Elnök úr is volt itt nálunk, tartott lakossági fórumot, és a diófa alatt ülve beszéltük át a helyi problémákat és terveket" - mondja Huszár Viktor pártelnökről, majd hozzáteszi, ilyet nem tud elképzelni a nagyobb pártok vezetőiről. Drávapiskiben azért nem volt olyan veszett nagy kampány Mali Zoltán elmondása szerint: kihelyeztek 30 táblát, ezen túl a kampányköltség nagyjából 40 üveg ásványvíz és két kiló pogácsa volt, ezekhez hozzájárult a párt is.
A polgármester nem tart attól, hogy a párton belüli változások veszélyt jelentenének a Drávapiskinek ígért támogatásra, néhány nappal a választások után ugyanis kiderült, Huszár Viktor elnök távozhat a párt éléről. "Sok mindent mondtak már Gattyán Györgyről, de olyat senki, hogy ne lenne szavatartó ember" - véli Mali, aki az elmúlt napokban is azt tapasztalta, meglepően jól szervezetten működik a MeMo. "Nincs olyan nap, hogy ne hívnának fel, pedig rutinos polgármester vagyok, és mondtam is, hogy engem nem kell pelenkázni" - mondta lapunknak.
Megemlíti azt is, hogy Huszár lemondásának híre épp azután jelent meg a sajtóban, hogy a Partizánnak egy egykori NAV-nyomozó tálalt ki arról, hogyan sikkadt el az adóhivatalnál a Gattyán György cégeivel szemben indított, közel 20 milliárdos adócsalásról szóló nyomozás. Mali Zoltán szerint azonban a történet nem volt hiteles, "csak jól fel volt hájpolva", de konkrétumok helyett csak homályos történetek hangzottak el. "Egy sértődött ember visszafelé dobálja a sz*rt a volt munkahelyére" - foglalta össze, hogyan látja ő az ügyet.
Mali meg van róla győződve, hogy a Megoldás Mozgalom a politikai spektrumon középen áll, és konstruktív ellenzéki szerepre készül, ezzel őt meg is győzték. Saját magát ugyanis örök ellenzékinek tartja: "Amikor a szocik voltak hatalmon, őket utáltam, amikor meg a Fidesz, akkor őket".
Az még kérdés, hogy a milliárdos keretből mennyi jut majd Drávapiskibe. Lapunk kérdésére a Megoldás Mozgalom azt közölte, az összeg nem egyenlő arányban oszlik majd el a három település között, már csak azok eltérő mérete miatt sem. A mérlegelés során "a pályázati anyagban megfogalmazott kérések, ötletek minősége és az összeállított szakmai koncepció" lesz a fő szempont, a pénz elosztásáról pedig "egy szakmai, egyebek mellett környezetvédelemben, vízgazdálkodásban, településrendezésben, államigazgatásban, jogban, pénzügyekben jártas szakmai bizottság" dönt majd - közölte a párt.
A kampány során mindenesetre már bemutatták az ormánsági településnek az emlegetett egymilliárdot. "Járt itt a milliárdos busz, alig fért el a faluban, és rajta volt az egymilliárd készpénzben" - idézi fel Mali Zoltán. Hozzáteszi, ezt azért tartotta fontosnak ő is és a párt is, mert így kézzelfoghatóbb a felajánlás, az emberek többsége ugyanis elképzelni se tudja, mit jelent ez az összeg, de ha látják ezres címletekben kötegelve, talán könnyebb megérteni.
"Jó hangulat volt, sakkfeladvánnyal is készültünk. Hamar kiderült, hogy ez mindenkit jobban is érdekel, mint a pénz.
Szóval az egész nagy fless volt, már ha lehet ilyet mondani
- zárja beszámolóját a polgármester. | https://hvg.hu/itthon/20240619_megoldas-mozgalom-egymilliard-dravapiski-mali-zoltan-mintafalu | https://web.archive.org/web/20240619142731/https://hvg.hu/itthon/20240619_megoldas-mozgalom-egymilliard-dravapiski-mali-zoltan-mintafalu | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gattyan-part-szazmillioibol-viragoztatna-fel-kis-falujat-mali-zoltan-polgarmester | HVG | hungarian-news | 2024-06-19 15:16:00 | [
"Gattyán György",
"Huszár Viktor",
"Mali Zoltán"
] | [
"Megoldás Mozgalom (MEMO)"
] | [
"Baranya megye",
"Drávapiski"
] | [
"befolyással üzérkedés - befolyás vásárlása",
"támogatás",
"választások - népszavazás",
"önkormányzat"
] | [] |
60,164 | Jámbor András feljelentést tett a Gattyán-féle NAV-ügyben | Neveket akar az országgyűlési képviselő. | "Derüljön ki, kik akarták eltussolni Gattyán NAV-ügyét" - írta Jámbor András országgyűlési képviselő a Facebook-bejegyzésében, amelyben közölte, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tett az ügyben.
Ahogy a hvg.hu is megírta, Tiszolczi Lajos, a NAV volt főnyomozója arról számolt be a Partizánnak, hogy feltehetően politikai okokból szüntették meg a Gattyán Györggyel szemben folytatott, 19,4 milliárd értékű adócsalási ügyet. Tiszolczi azt mondta, "három rendkívül jó politikai kapcsolatokkal rendelkező" ember járt közben azért, hogy Gattyán ügyét eltussolják.
Jámbor András "hivatalos személy hivatali eljárása során hivatali kötelessége megszegésével elkövetett bűnpártolás bűntette, valamint a Btk. 305. §-ába ütköző hivatali visszaélés vétségének gyanúja miatt" tett feljelentést. Célja, hogy a rendőrség derítsen fényt arra, és hozza nyilvánosságra, ki az a három ember, akik politikai kapcsolataikat felhasználva igyekeztek eltussolni Gattyán ügyét. | https://m.hvg.hu/gazdasag/20240624_jambor-andras-feljelentes-gattyan-gyorgy-nav?utm_source=related&utm_medium=m.hvg.hu&utm_campaign=widget-5130974 | https://web.archive.org/web/20240627160314/https://m.hvg.hu/gazdasag/20240624_jambor-andras-feljelentes-gattyan-gyorgy-nav | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jambor-andras-feljelentest-tett-a-gattyan-fele-nav-ugyben-1 | HVG | hungarian-news | 2024-06-24 12:50:00 | [
"Gattyán György"
] | [
"Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hivatali visszaélés",
"bűnpártolás",
"nav-vizsgálat"
] | [] |
60,165 | Ez ma Magyarországon egy papíron húszmillióért felújított sportpálya | A polgármestert meg is vádolták költségvetési csalással. | Költségvetési csalással vádolják egy Heves vármegyei község korábbi polgármesterét. Az ügyészség szerint az ezer lakosú falu önkormányzata 2017-ben kapott a Belügyminisztérium pályázatán 20 millió forintnyi vissza nem térítendő költségvetési támogatást a helyi sporttelep fejlesztésére.A felújítást 2018 végéig kellett volna összehozni, de ez a mai napig nem sikerült, a sportpálya így néz ki:Az ügyészség vádirata szerint az akkori polgármester az önkormányzati számlára érkezett pénz 90 százalékát 2017 decembere és 2018 februárja között az igénylésben megjelölt, meghatározott céltól eltérően használta fel, azt az önkormányzat más jellegű kiadásaira fordította, majd visszahelyezte a számlára.A sportpálya felújítására csak ezután kötött egy vállalkozóval szerződést, aminek teljesítési határideje 2018. december 21. volt, de a vállalkozó nem végezte el a munkát határidőre. A polgármester attól tartott, hogy emiatt vissza kell fizetni a támogatási összeget, ezért a képviselő-testülettel megszavaztatott egy olyan határozatot, ami szerint az önkormányzat kifizeti a húszmillió forintot a vállalkozónak azzal, hogy az a beruházás hiányosságait legkésőbb 2019 tavaszáig köteles pótolni.Ezzel egyidejűleg a polgármester aláírt egy valótlan tartalmú teljesítési igazolási, és műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet, miszerint a beruházás már elkészült. Miután ez kiderült, az önkormányzatnak 2022 tavaszán mégis vissza kellett fizetnie a húszmilliót a Belügyminisztérium számlájára.Az Egri Járási Ügyészség a polgármesterrel szemben felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. | https://444.hu/2024/06/26/ez-ma-magyarorszagon-egy-papiron-huszmillioert-felujitott-sportpalya | https://web.archive.org/web/20240626071015/https://444.hu/2024/06/26/ez-ma-magyarorszagon-egy-papiron-huszmillioert-felujitott-sportpalya | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ez-ma-magyarorszagon-egy-papiron-huszmillioert-felujitott-sportpalya | 444 | hungarian-news | 2024-06-26 00:00:00 | [] | [] | [
"Heves megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"sport",
"építőipar"
] | [] |
60,166 | Mindenkinél jobban gazdagszik Mészáros Lőrinc az építőiparban, pedig ritka rossz év volt az ágazatban a tavalyi | Az ország építőipari NER-vállalkozói nem szégyenlősek, ha osztalékfizetésre kerül sor. | Pocsék éve volt tavaly a hazai építőiparnak, olyan zuhanást produkált, aminél nagyobbat az elmúlt évtizedben csak kétszer tudott. Előbb 2016-ban, amikor kifutottak az előző uniós ciklus költségvetéséből finanszírozott projektek, az újak pedig még nem indultak be, majd 2020-ban, amikor a koronavírus-járvány berobbanása miatt gyakorlatilag leállt a gazdaság a szigorú korlátozó intézkedések miatt.A 2023-as 5 százalékos teljesítménycsökkenés hátterében több tényező is meghúzódott: az uniós pénzek elmaradása, a magas kamatkörnyezet, ezeket a negatív hatásokat az állami beruházások elviekben ellensúlyozhatták volna, de a kormány - tekintettel a költségvetés pocsék helyzetére - visszafogta azokat. Így az állam sem tudott segíteni. A kormánnyal jó viszonyt ápoló NER-es cégek azonban meg sem érezték az építőiparban kialakult problémákat. Szerencséjük van, hiszen jól bejáratott kapcsolati tőkéjüknek és az évek alatt kialakult közbeszerzési rutinjuknak köszönhetően szép számmal el vannak látva hosszú távú projektekkel. A vizsgált 13 társaság átlagosan 13 százalékkal tudta növelni az árbevételét, míg a nyeresége ennél is nagyobb mértékben, 41 százalékkal lett magasabb 2023-ban az előző évinél. Ezek az átlagos értékek, a cégeket külön vizsgálva nagy a szórás: volt társáság, amelynek bevétele 28 százalékkal zuhant, míg a legnagyobb növekedés 86 százalékos volt; az adózott eredményeket tekintve 95 százalékos visszaesésre és 165 százalékos növekedésre is volt példa. A 13 cég összesen 1279 milliárd forint bevételre tett szert tavaly, amiből 194 milliárd forintos profitot tudtak elérni. Ez 15 százalékos profitrátát jelent, ami kimagasló az iparágban. Csak egy példa: a Swietelsky, amely az egyik legnagyobb konszern, 6,8, míg a Strabag 5 százalékos profitrátával dolgozott a legutóbbi beszámolója szerint. A 194 milliárd forint nyereség 72 százalékát kivették osztalékként a NER-es tulajdonosok, ez majdnem 140 milliárd forintot jelent. Egy évvel korábban kevésbé voltak mohók, akkor a profit 67 százalékából lett osztalék, ami 95 milliárd forintot jelentett. Több jelentős építőipari cége van Mészáros LőrincnekAkikhez a legtöbb pénz folyikNoha több nagy NER-vállalkozás is van az építőiparban, az Orbán Viktor barátjának számító Garancsi István fő vállalkozása, a Market Zrt. fölénye megdönthetetlennek tűnik. A cég az összes bevétel közel negyedét termelte ki tavaly, ez 321 milliárd forint, ami szerény 5 százalékos növekedés az előző évhez képest. Őt Szíjj László Duna Aszfaltja követi 214 milliárdos bevétellel, majd Mészáros Lőrinc V-Híd Zrt.-je jön 168 milliárd forinttal. Mészáros helyzete nem szokványos, az ő és gyermekei érdekeltségében ugyanis számos jelentős, a piacon szinte megkerülhetetlen építőipari vállalkozás van, melyek méretükből fakadóan a most vizsgált cégek közé is bekerültek:a Mészáros és Mészáros Zrt., az R-Kord Kft., a V-Híd Zrt., a ZÁÉV Zrt. és a gyerekei tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. Ez az öt vállalkozás összesen 436 milliárd forint bevételre tett szert, így ha 1-1 cége nem is tudja felvenni a versenyt Garancsi Marketjével, legnagyobb építőipari érdekeltségeinek összmérete bőven nagyobb összességében.Hogy mennyire "válságállóak" a NER építőipari vállalkozásai, azt jól mutatja, hogy míg 2022-ben még csak három cég árbevétele haladta meg a 100 milliárd forintot, tavaly megduplázódott a számuk. Az elitcsoporthoz csatlakozott a Mészáros és Mészáros Zrt. 61 százalékos bevételnövekedéssel, a West Hungária Bau 44 százalékos plusszal, valamint a Bayer Construct., amely 57 százalékkal tudta gyarapítani bevételeit. Itt érdemes megjegyezni, hogy a bevételek ilyen mértékű növekedését a termelői árak emelkedése is segítette, a statisztikai hivatal szerint az ágazatban jelentős, 15,9 százalékos drágulás történt. Ez nagyban összefügg az importkitettséggel és az alapanyagok drágulásával. Mészárosék dolgoznak a legügyesebbenBár az egyes Mészáros-cégek bevétele egyenként meg sem tudja közelíteni azt az összeget, ami Szíjj László Duna Aszfaltjához vagy Garancsi Marketjéhez befolyik, kétségkívül a felcsúti milliárdos vállalkozásai gazdálkodnak a legügyesebben. Pontosabban kiemelkedően magas nyereségrátával dolgoznak. Míg a társaságok átlagos profitrátája 16 százalékos, ennek akár a duplája is összejött tavaly Mészáros érdekeltségeinél: a Mészáros és Mészáros Zrt.-nél a bevételek 27 százaléka lett az adózott nyereség, a V-Hídnál és a ZÁÉV-nél ez az arány 30 százalékos, az R-Kordnál 20 százalékos. A többi vizsgált cég közül a Magyar Építő emelkedik ki ebből a szempontból a maga 21 százalékos nyereségrátájával. A Bayer Construct, a Közgép és Garancsi István cégénél a 10 százalékot sem éri el ez az arány. A megdöbbentően magas nyereségrátának hála az említett négy Mészáros-féle vállalkozás termelte a 13 vizsgált cég összes profitjának több mint felét, 56 százalékát. Vagyis a 194 milliárd forintos össznyereségből 109 milliárd forint keletkezett a miniszterelnök barátjának cégeinél. A maradék 85 milliárd forinton kilenc NER-cég osztozik, de ennek a döntő többségét is elviszi három az egyenként 18-21 milliárd közötti profitjával: a Duna Aszfalt, a Market Építő, valamint a West Hungária Bau.Feltűnő, hogy esetenként a bevételek csökkenése nem feltétlenül járt együtt az adózott eredmény mérséklődésévek, aminek az oka a költségek alakulásában rejlik. Több esetben látványosan tudtak spórolni a cégek, egyrészt azért, mert a munkák vagy már olyan fázisban voltak, amit saját hatáskörben meg tudtak csinálni, vagy mert kevesebb alvállalkozót vettek igénybe, akiknek így kevesebbet kellett fizetni.Kilapátolják a pénzt a NER-vállalkozókAz ország építőipari NER-vállalkozói nem szégyenlősek, ha osztalékfizetésre kerül sor. Az elmúlt bő két évtized megteremtette a lehetőséget, hogy bátrabban döntsenek, amikor arról van szó, hogy mennyi pénzt vesznek ki a vállalkozásból, és mennyit hagynak bent a jövőbeni biztonságos és stabil működés reményében. Mára a tartalékolás mint olyan már nem dívik, a legnagyobbak körében legalábbis ez a helyzet a közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint. A 194 milliárd forintos profit 72 százalékát, 140 milliárdot vettek ki a cégekből a NER-lovagok. Ezek az arányok nagyban köszönhetők Mészáros Lőrincnek, aki a megtermelt nyereségeket szinte teljes egészében kivette vizsgált cégeiből, és ha hagyott is valamint bent, akkor az néhány tíz, legfeljebb százmillió forint volt. Szíjj László és Garancsi István óvatosabb duhaj, hiszen mindketten milliárdokat hagytak bent. A cégek tulajdonosai 2022-ben ennél visszafogottabbak voltak, akkor az összprofit 67 százalékából lett osztalék, vagyis a 141 milliárd forintból 95 milliárd került a tulajdonosokhoz. | https://444.hu/2024/06/25/mindenkinel-jobban-gazdagszik-meszaros-lorinc-az-epitoiparban-pedig-ritka-rossz-ev-volt-az-agazatban-a-tavalyi | https://web.archive.org/web/20240625123152/https://444.hu/2024/06/25/mindenkinel-jobban-gazdagszik-meszaros-lorinc-az-epitoiparban-pedig-ritka-rossz-ev-volt-az-agazatban-a-tavalyi | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mindenkinel-jobban-gazdagszik-meszaros-lorinc-az-epitoiparban-pedig-ritka-rossz-ev-volt-az-agazatban-a-tavalyi | 444 | hungarian-news | 2024-06-25 00:00:00 | [
"Garancsi István",
"Mészáros Lőrinc",
"Szíjj László"
] | [
"Bayer Construct Zrt.",
"Duna Aszfalt Zrt.",
"Fejér B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.",
"Market Építő Zrt.",
"Mészáros és Mészáros Zrt.",
"R-Kord Kft.",
"V-Híd Zrt.",
"West Hungária Bau (WHB) Építő Kft.",
"ZÁÉV Zrt."
] | [] | [
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"építőipar",
"klientúra"
] | [] |
60,167 | A Fidesz volt digitális igazgatójának cégei tűnnek fel a Megafon körül | A Dukász Magor résztulajdonában álló Digitális Szuverenitás Központ nagyon hasonló dolgokkal foglalkozik, mint a Megafon. A cég tavaly közel kétmilliárd forintos bevételt hozott össze, részben külföldre is értékesíti a szolgáltatásait. | Jól jövedelmező digitális szuverenitásAz elmúlt években a kormány egyik legfontosabb kommunikációs üzenetévé vált, hogy megvédi Magyarország "szuverenitását". Tavaly decemberben elfogadták a külföldi támogatásban részesülő szervezetek ellehetetlenítésére is alkalmas szuverenitásvédelmi törvényt, és idén év elején felállt a Szuverenitásvédelmi Hivatal is.Ezeket a lépéseket láthatóan egy hosszabb előkészítés előzte meg: az Alapjogokért Központ már 2019 végén egy "szuverenitáskutatási projekt" részeként több tanulmányt is készített a témában, a kutatás eredményeit pedig egy konferencián tárták a nyilvánosság elé. Ezen a találkozón a "szuverenitás informatikai kérdéseiről", a nagy tech cégek monopolhelyzetéről és az online térben zajló szuverenitási küzdelemről a Fidesz akkori digitális igazgatója, Dukász Magor beszélt.Három évvel később, a 2022-es újabb választási győzelem évében a digitális szuverenitás már nem csak egy eszme volt, hanem egy Dukász által alapított, for-profit cég.Ehhez a fideszes stratéga egyik kevésbé jellegzetes nevű, már működő vállalkozását (a Middleware Kft.-t) nevezte át Digitális Szuverenitás Központ Kft.-vé 2022 végén. Az ügyvezetői posztot pár hónappal korábban Dukász régi üzlettársa, a 2010-es évek elejénkormánytisztviselőként dolgozó Stibrányi Eszter vette át.A cég az átnevezéssel egy időben indult növekedésnek:kis létszámú vállalkozásból rövid idő alatt egy közepes méretű, jelenleg 44 főt foglalkoztató társasággá nőtt,lakásirodából pedig egy tágas irodahelyiségbe, az óbudai Perc utcába költözött.A Dukász-Stibrányi páros azonban nem a Digitális Szuverenitás Központtal lépett be a kommunikációs- és médiapiacra: egy másik cégükön, a For the Win Kft.-n keresztül már közel egy évtizede végeznek hasonló tevékenységet. A céges iratok szerint "információ-technológiai szaktanácsadás"-sal foglalkozó vállalkozás a 2014-es alapítását követően évi stabil 40-50 millió forintos árbevételt produkált, a 2018-ig tartó kormányzati ciklusban pedig kisebb állami megrendeléseket is végzett.Az Átlátszó által kikért médiatervek szerint 2016 végén és 2017 elején (a Miniszterelnöki Kabinetiroda keretszerződéseinek részeként), összesen nettó 18,45 millió forintért három kampányra is szerződtették a céget:az aktuális kormányzati intézkedések, a "Magyarország erősödik" és a "nemzeti ünnep" facebookos kommunikációjával kapcsolatos feladatokra (úgy mint Facebook-hirdetés, weboldalra terelés és/vagy videóhirdetés).A kommunikációs keretszerződések átláthatatlansága miatt nyilvános adatokból nem követhető, hogy a For the Win végzett-e egyéb kormányzati munkákat. Az viszont a cég pénzügyi beszámolóiból látszik, hogy 2020-ban hirtelen megemelkedett az éves bevétele: (2020-ban 120 millió, majd 2021-ben és 2022-ben 150 millió forint fölé) - 2023 elején pedig a For the Win lett a frissen átnevezett Digitális Szuverenitás Központ tulajdonosa.A DISZK már röviddel az alapítása után messze túlszárnyalta a For the Win korábbi bevételeit.2022-ben, az országgyűlési választások évében nettó 850 millió forintért, tavaly pedig már közel 2 milliárd forintért értékesítette szolgáltatásait. A DISZK a 2023-as évet több mint 800 milliós nyereséggel zárta, amelyből a tulajdonosoknak több mint 350 millió forintos osztalékot fizettek ki.Kik lehetnek a megrendelők?A nyilvánosan elérhető cégiratok szerint a cég bevételének legnagyobb része hazai értékesítésből származik, de 2023-ban elkönyveltek 45 millió forintnyi bevételt exporttevékenységből is. Azonban se a pénzügyi beszámolóikban, se a DISZK honlapján nem találhatók azzal kapcsolatos információk, hogy kik a megrendelőik. Erről Dukász Magort élőben kérdeztük, valamint a cégnek e-mailen is elküldtük a kérdéseinket, de választ nem kaptunk.A cég - a honlapján olvasható bemutatkozó szerint - a "digitalizáció és a globalizáció soha nem látott kihívásaira" keres válaszokat."KÜLDETÉSÜNK, hogy a helyi, nemzeti szereplőknek kiterjesszük szuverenitását és megerősítsük jelenlétét a DIGITÁLIS TÉRBEN"- írja a cég, és ennek megfelelően az alábbi területeken nyújt szolgáltatásokat ügyfeleinek:stratégiaalkotás,tudásmegosztás,elemzés,digitális kampányok éstartalomkészítés.A vállalati nyelvezeten átüt, hogy a cég elsősorban politikai marketinggel foglalkozik. Erre utal a honlapjukon a csapat bemutatkozása rész is, ahol kiemelik, hogy munkatársaik rutinosak az online politikai kampányok valamennyi területén. Dukász 2023 novemberében, a Kossuth rádiónak adott egyik interjúban is főleg erről beszélt, hogy a Fidesz a pártok közül elsőként ismerte fel a közösségi média jelentőségét, ami nagyban hozzájárult a választási győzelmeihez is.Mennyi Facebook like ér fel egy mandátummal? Forrás: Batthyány Lajos Alapítvány, FacebookA júniusi önkormányzati és európai parlamenti választások utolsó hetében a Fidesz-KDNP egyik országgyűlési képviselője, Nacsa Lőrinc is megjelent a DISZK épületénél. Amikor erről kérdeztük, úgy tett mintha nem tudná, miről beszélünk, majd hozzátette, hogy - épp a Digitális Szuverenitás Központtal egy lépcsőházban lévő - gourmet élelmiszerboltba, a Culinarisba sietett. Mindez másfél nappal Szentkirályi Alexandra, a Fidesz főpolgármester-jelöltjének visszalépése előtt, akinek a kampányában Nacsa is aktívan részt vett.A Fidesz, a Megafon és a Dukász-klánAz erdélyi informatikusból nagy karriert futó Dukász Magor a Fideszen belül a rejtőzködőbb figurák közé tartozik. Egy-két zártkörűrendezvényentartott előadásán kívül nem nagyon hallottuk beszélni, a sajtónak nem nyilatkozik. Ezért se tudjuk biztosan, hogy amikor cége állami megrendeléseket nyert, ő maga a kormánypártban pontosan milyen tisztséget töltött be. A források erről eltérően nyilatkoznak:a dán Konzervatívok kiadványa már 2016-ban a Fidesz digitális igazgatójának nevezi,az amerikai Republikánusok nagygyűlésén (szintén 2016-ban) a Fidesz online és digitális kommunikációért felelős kampányfőnök-helyetteseként említik.A magyar sajtóban viszont csak később, a 2019-es tusványosi táborról szóló beszámolókból derült ki, hogy Dukász a Fidesz digitális igazgatója (vagy hogy ilyen poszt egyáltalán létezik). Így az sem átlátható, hogy kommunikációs cégei 2017 óta milyen megbízásokat teljesítenek, vagy milyen szerepet tölt be a Megafon Központban, amelynek a környékén nemcsak Dukász, hanem több családtagja is feltűnik.Ez utóbbiról az influenszerképző belső viszonyait jól ismerő, névtelenséget kérő forrásunk beszélt a Lakmusznak, aki 2021-ben közel egy évig dolgozott szorosan együtt a kormányközeli központtal:"Dukász Magor tartotta minden héten a [Megafonban] a szerkesztőknek az eligazítást, ő mondta meg, mik az adott hétre a kommunikációs panelek. De azt is, hogy ki dolgozhat a szerkesztőségben, és szerintem a képzési részlegen is. A valódi igazgató nem Kovács István, hanem ő".Forrásunk azt is hozzátette, hogy az influenszerképzőbe való felvételijén a Fidesz akkori digitális igazgatója is jelen volt, aki politikai szimpátiájával és hírfogyasztásával kapcsolatban tett fel kérdéseket.Egy véletlen baki folytán egyszer mi is meggyőződhettünk arról, hogy a megafonos ügyeket Dukász is felügyeli. Egy 2022 októberében a központ egyik munkatársának küldött emailünkre ugyanis olyan választ kaptunk, amelyből kiderült, hogy levelünket előtte Dukásznak is átküldték.Céges levelezés, "forwarded".Dukász más fideszes politikusokhoz hasonlóan gyakran szerepelMegafonhozkötődőrendezvényeken, az azonban kevésbé ismert tény, hogy a jobboldali hangokat kinevelő intézményhez erős családi szálak is fűzik. Felesége, Dukász-Krisztel Renáta kezdetektől a központ kommunikációs koordinátora. Testvére, Dukász Hanga pedig 2021 novemberében vette át az irodavezetői posztot, nem mellesleg pedig Gyürk András, a Fidesz kampányfőnökének és EP-képviselőjének a felesége.Kapcsolati térkép a Megafon és a DISZK közötti intézményi és személyi kötődésekrőlA Megafon Központ működésében a Dukász-Gyürk család egy közeli barátja, Solymosi Heléna is részt vesz. Solymosi szintén a szentendrei Fidesz oszlopos tagja, és sok olyan nyilvánosan elérhető, de magánjellegű fényképet találtunk, amin Dukász Hangával és Gyürk András testvérével együtt szerepelnek.Solymosi 2019 óta a Miniszterelnöki Kabinetiroda Online Kommunikációs Főosztályát vezeti, 2021 novemberétől pedig rendszeresen feltűnik a Megafon csapatát ábrázoló képeken: a központ rendezvényein, irodai fotókon és a közösségimédia-képzéseken is. Azt azonban nem tudni, hogy mindezt a miniszterelnöki hivatalban betöltött munkájával párhuzamosan, annak részeként, vagy attól függetlenül végzi. Solymosit írásban kérdeztük erről, de cikkünk megjelenésééig nem válaszolt a kérdéseinkre.Solymosi Heléna és Dukász Hanga megafonos influenszerek körében a 2024-es CPAC-en. Forrás: Facebook, MegafonKét cég, hasonló csapatA Megafon és a Digitális Szuverenitás Központ között nem csak a családi kötelékek miatt van élénk kapcsolat. A DISZK épületében gyakran megfordulnak megafonosok, és fordítva. Amikor ellátogattunk a cég Perc utcai irodájához, több olyan személlyel is találkoztunk, akiket a Megafon nyilvános képeiről ismerhetünk.Ez azonban fordítva is így van: a Digitális Szuverenitás Központ alkalmazottai, sőt vezetői is feltűnnek a Megafon által szervezett tréningeket dokumentáló képeken.Ezen a 2022 márciusi alkalmon például a DISZK vezető fejlesztője tartott fejtágítást a megafonos résztvevőknek:Ezen a tavaly nyári, Megafon alumnikról készült csoportképen pedig ránézésre Benkő Levente, volt biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár és egykori tel-avivi nagykövet is megbújik a végzősök mögött (vagy legalábbis egy rá nagyon hasonlító ember - Benkő nem válaszolt az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre).Benkő nagyköveti mandátuma Izraelben 2023. június 30-án járt le, kilenc nappal később már Budapesten, a Megafon-képzőseivel fotózkodott. Forrás: FacebookA hosszú külügyes múlttal rendelkező, veterán diplomatára a médiában a Digitális Szuverenitás Központ nemzetközi igazgatójaként hivatkoznak. A cégen belül Benkő azonban inkább a háttérbe húzódik, a vállalkozás weblapján az ő neve nem is szerepel.Kommentáros kapcsolatBenkő Levente más szempontból is érdekes a kormányközeli kommunikációs céghálóban: ő a folyóirat-kiadással és rendezvényszervezéssel foglalkozó Kommentár Alapítvány alapítója. (Az alapítvány 2021-ben rekordmagas, 11,5 milliárd forintos támogatást kapott a Mathias Corvinus Collegiumon (MCC) keresztül a központi költségvetésből, amelyet elsősorban ingatlanfejlesztésre és képzési központok létrehozására fordít.)2021-ben az alapítvány kuratóriumi tagjai közé a Digitális Szuverenitás Központ jelenlegi ügyvezetőjének, Stibrányi Eszternek a testvére is bekerült. Az alapítványt ennél közvetlenebb kapcsolat is fűzi a DISZK-hez, sőt Stibrányi Eszter másik, Dukásszal közös cégéhez, a For the Win Kft.-hez is. Ez a vállalkozás ugyanis évekig abban a belvárosi ingatlanban működött, amelyet a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint 2016 és 2018 között a Kommentár Alapítvány is székhelyként használt.Ráadásul a DISZK-et eredetileg, még 2022 nyarán új cégként akarták bejegyezni egy olyan, Mozsár utcai ingatlanba, amely a Kommentár tulajdonában áll. (Ez a bejegyzési folyamat azonban a cégiratok szerint félbemaradt, és végül új cég létrehozása helyett Dukász korábbi vállalkozását nevezték át DISZK-re).A Digitális Szuverenitás Központ működésével kapcsolatos kérdésekkel megkerestük a cikkünkben szereplő, főbb érintett személyeket és szervezeteket, de a cikkünk megjelenéséig nem érkezett tőlük reakció. | https://www.lakmusz.hu/a-fidesz-volt-digitalis-igazgatojanak-cegei-tunnek-fel-a-megafon-korul | https://web.archive.org/web/20240627084913/https://www.lakmusz.hu/a-fidesz-volt-digitalis-igazgatojanak-cegei-tunnek-fel-a-megafon-korul/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-volt-digitalis-igazgatojanak-cegei-tunnek-fel-a-megafon-korul | Lakmusz | hungarian-news | 2024-06-27 00:00:00 | [
"Dukász Magor"
] | [
"Digitális Szuverenitás Központ Kft.",
"For the Win Kft."
] | [] | [
"hirdetés",
"internet"
] | [] |
60,168 | Egyik bűntársa buktathatta le az óbudai alpolgármestert? | Egy terhelő vallomás vezethetett el Óbuda alpolgármesteréhez, akit minősített vesztegetéssel gyanúsított meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – tudta meg a Magyar Nemzet. Czeglédy Gergőt és egyik társát néhány napja vették őrizetbe, majd tartóztatták le, de velük együtt a III. kerületet megrázó korrupciós ügynek tíz gyanúsítottja van. | Egyre több információ lát napvilágot az óbudai korrupciós botrányról, amelynek szálai több évvel ezelőttre nyúlnak vissza: az ügy hátteréről 2021-ben még Anonymous számolt be több alkalommal. Az álarcos alak által közzétett anyagok közül a "legütősebb" az volt, amikor egy rejtett kamerával készített felvételen az látszik, hogy a baloldal egyik fontos háttérembere, P. Gábor és egy ismeretlen személy egy autóban ülve több millió forint - feltételezhetően - kenőpénzzel számol el. A felvételeken jól látható, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.
A hatóság nyomozni kezdett, az első gyanúsítottakat - köztük P. Gábort - március elején fogták el. Három embert közülük letartóztattak, egy személy bűnügyi felügyeletbe került, míg egy társuk szabadlábon védekezhetett. Akkor annyit lehetett tudni a gyanúsításról, hogy egy férfi a kft.-jén keresztül szolgáltatások nyújtására, illetve eszközbeszerzésekre fiktív szerződéseket kötött a Budapest Főváros III. Kerület - Óbuda-Békásmegyer Önkormányzattal, illetve az egyik gyanúsított-társa által kijelölt két gazdasági társasággal. A gyanúsítottak a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett összegeket készpénzben felvették és korrupciós célokra fordították.
Lapunk már az első elfogások után arról írt, hogy a nyomozás akár politikusokig is elérhet, ha bebizonyosodik, hogy részesültek a kenőpénzekből.
Minderre pár hónappal később sor is került, hiszen napokkal ezelőtt őrizetbe vették, majd letartóztatták a minősített vesztegetéssel gyanúsított Czeglédy Gergőt, Óbuda MSZP-s alpolgármesterét és egy társát, de rajtuk kívül a botránynak összesen már tíz gyanúsítottja van. A KNYF az alpolgármestert azzal gyanúsítja, hogy százmillió forintnyi kenőpénzt fogadott el, hogy biztosítsa egy reklámcég plakátjainak elhelyezését Óbudán. A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezésére fiktív szerződéseket kötöttek.
Egy alku buktathatta le az alpolgármestert?
Információink szerint az alpolgármesterhez úgy jutottak el a nyomozó ügyészek, hogy a gyanúsítottak közül valaki megszólalt és terhelő vallomást tett Czeglédy Gergőre. Mindez nem lenne meglepő, hiszen a nyomozás során bármikor alkut köthetnek a gyanúsítottak kisebb büntetés kiszabása vagy a teljes felelősségre vonástól való mentesülés reményében.
Úgy tudjuk, az érintettek körében az alpolgármester elfogása után azonnal elterjedt, hogy a még márciusban letartóztatott személyek közül szólalhatott meg valaki a szabadulás reményében. A főügyészség ugyanakkor a nyomozás érdekeire tekintettel nem árulta el lapunknak, hogy megszüntették-e bárkinek is a letartóztatását a júliusi határidő lejárta előtt.
Kiss László polgármesterre is vallott egy érintett
Ami még izgalmasabbá teszi a történetet, hogy a PestiSrácok.hu korábbi információi szerint Kiss László polgármester is gyanúba keveredett. Az ügy egyik szereplője ugyanis azt vallotta, hogy a fiktív szerződések ellenértékeként beérkezett, készpénzben felvett összegekből Kiss László polgármesternek is adni kellett.
Azt persze az ügyészek nyilván vizsgálják, hogy itt egy klasszikus befolyással üzérkedéssel van-e dolguk, azaz Kissre csak hivatkoztak a bűnözők, ám valójában a pénzt ők tették zsebre, vagy pedig korrumpálták a DK-s polgármestert. Amennyiben utóbbi bizonyosodik be, úgy Kiss László is az alpolgármestere sorsára juthat. | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/egyik-buntarsa-buktathatta-le-az-obudai-alpolgarmestert | https://web.archive.org/web/20240627195254/https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/06/egyik-buntarsa-buktathatta-le-az-obudai-alpolgarmestert | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/egyik-buntarsa-buktathatta-le-az-obudai-alpolgarmestert | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2024-06-26 00:00:00 | [
"Czeglédy Gergő",
"Kiss László"
] | [
"Budapest Főváros III. kerület Önkormányzata (Óbuda-Békásmegyer)"
] | [] | [
"vesztegetés",
"önkormányzat",
"állami/önkormányzati szerződések"
] | [
"Fiktív szerződések a III. kerületi önkormányzatnál"
] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.