news_id
int64 1
63.7k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 216
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
listlengths 0
84
| institutions
listlengths 0
239
| places
listlengths 0
60
| others
listlengths 0
33
| files
listlengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
63,703 |
Orbán Ráhel 2,3 milliós Chanel táskával, Tiborcz István félmilliós cipőben sétált a Rákosrendezőt kinéző arab befektetővel
|
Hadházy Ákos megint számolt. Napi luxi: A kormányfő lányának papucsa és a blúza hasonló árban, 300 ezer forint körül lehetett – egyenként.
|
A papucs és a Dior felső snassz, azért csak egy hónapot dolgozik egy közalkalmazott, de a táska vállalható Chanel, azért küzdhet 8-10 hónapot is mondjuk egy tíz éve dolgozó, diplomás közalkalmazott – így kommentálta Hadházy Ákos független képviselő a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel szettjét, Facebook-posztjában feltüntetve a beazonosított ruhadarabok árát.
A Mészáros-házaspár ruhatárát is rendre beárazó politikus Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István viseletéhez még hozzáfűzte: „Igaz, nem Birkin táska, lehet, hogy Rogánék körlevélben írták elő, hogy mostantól a repülő Ryanair, a táska pedig max Chanel. Tiborczon most egy ötszázezres cipő volt, néhány napja az amerikai követségen csak egy négyszázezresben szerénykedett.”
A Hadházy által ismertetett ruhadarabokban néhány napja sétált az Orbán-Tiborcz házaspár Budapesten a belvárosban, és nem voltak egyedül. A HVG is írt róla, hogy a főváros elővásárlása miatt Rákosrendezőről lecsúszó arab befektetővel, Mohamed Alabbarral sétálgatott. Amúgy több üzletemberrel együtt érkezett Budapestre, a delegációt az emírségek elnöke vezette, akit Orbán Viktor miniszterelnök is fogadott.
|
https://hvg.hu/elet/20250720_Orban-Rahel-23-millios-Chanel-taskaval-Tiborcz-Istvan-felmillios-cipoben-setalt-az-Rakosrendezot-kinezo-arab-befektetovel
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-rahel-23-millios-chanel-taskaval-tiborcz-istvan-felmillios-cipoben-setalt-a-rakosrendezot-kinezo-arab-befektetovel
|
HVG
|
hungarian-news
|
2025-07-20 09:06:00
|
[
"Orbán Ráhel",
"Tiborcz István"
] |
[] |
[] |
[
"rokonok",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat",
"klientúra"
] |
[] |
63,704 |
Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra
|
A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.
|
A MÁV 800 milliárd forintos hitelkeretről tárgyal az Európai Beruházási Bankkal – jelentették be néhány napja. Ez tényleg nagyon komoly tétel volna, a magyar vasutat ugyanis finoman szólva sem veti fel a pénz. A vasúti közlekedést évtizedek óta hagyományosan elhanyagolja az állam, és most már ott tartunk, hogy óriási összegekre volna szükség ahhoz, hogy ne csak a meglévő szint fenntartására legyen elég a támogatás.
A piaci alapon működő cégekkel ellentétben a MÁV pénzügyi beszámolóit nem azzal érdemes kezdeni, hogy megnézzük a profitot: az állami cégeket azért is tartjuk, hogy ellássanak olyan feladatokat is, amelyeket egy nyereségorientált magáncég nem vállalna be (pont emiatt is jött sok kritika a vonalbezárásokért). Évről évre ugyan összejön néhány milliárd forint profit, de ez csak azt jelenti, hogy valami marad a kasszában december 31-re, az igazán fontos az, hogy a bevétel miből jön és mire költik el.
· A kiadások legnagyobb részét a dolgozók fizetései adják: a teljes MÁV-csoport (ideértve a Volánbuszt, a pályaszolgáltatást és a HÉV-et is) 52 ezer dolgozójának a béreire, valamint az ezekhez kapcsolódó járulékokra tavaly 550 milliárd forintot fizettek ki.
· Ez után jön sorrendben az igénybe vett szolgáltatásokért kifizetett 216 milliárd forint.
· Az anyagköltség 202 milliárd.
· Aztán egy olyan tétel, amely a MÁV-nál jóval nagyobb, mint egy átlagos cégnél: az amortizáció. Csak 2024-ben 156 milliárd forintot írt le a cégcsoport értékvesztésként, és az elmúlt években is hasonló számok érkeztek – amennyi eszközt használnak, és amilyen régiek azok, ez így természetes. Ehhez képest eltörpül az, hogy idén például a késési biztosításokra évi 2 milliárd forintot terveznek.
Hogy honnan érkezik erre a pénz, az is világos: nagyon nagy részben az államtól. De annyira sok címen, hogy azt követni is nehéz, pontosan mire mennyi érkezik.
Az állam üzemeltetési, illetve közszolgáltatási költségtérítést fizet, valamint a szociálpolitikai menetdíj-támogatást is megadja. Ez utóbbi van benne jobban a köztudatban, ezzel a kedvezményes, valamint ingyenes jegyek miatt kieső bevételt pótolják – pedig amúgy nagyobb tétel az első kettő.
Üzemeltetésre 2013 és 2024 között 1004 milliárd forintot kapott közvetlenül csak a cégcsoport központi vállalata, a MÁV, felújítási költségtérítésre 337 milliárdot. Ami soknak tűnik, de ha leosztjuk, akkor megkapjuk, hogy egy évben 100 milliárd sincs az összesített átlag, pedig lenne mire költeni. Ennél több pénz jut a személyszállításért felelős MÁV-Startnak – az összes költségtérítés így nézett ki cégekre bontva az elmúlt években:
A MÁV arra is kap pénzt, hogy felújításokat végezzen olyan helyeken, amelyeknek a tulajdonosa a magyar állam, a vagyonkezelője a vasúttársaság – nyilván azzal a logikával ilyen a feladatok megosztása, hogy a sínek vagy a vasútállomások maradjanak az államé. 2019-ig évente 25-27 milliárd forintot biztosított erre az állam, utána 100 milliárdra ugrott, 2023 óta pedig évi 200 milliárd fölötti. Ami első ránézésre nagyon szép növekedésnek tűnik, csakhogy a Budapest–Belgrád vasútra
· a 2020-as 100 milliárd forintból 73 milliárd ment el,
· a 2021-es 81 milliárdból 17 milliárd,
· a 2022-es 150 milliárdból 98 milliárd,
· a 2023-as 266 milliárdból már 187 milliárd,
· a 2024-es 220 milliárdból pedig 164 milliárd forint.
A második legnagyobb tétel egyébként évről évre az eszközfelújítás – 2024-ben ez épp 36 milliárdot tett ki –, minden más tétel jellemzően 10 milliárd alatti.
Néhány azért akad, amit érdemes említeni: a Budapest–Hegyeshalom vonal felújítása például 2023-ban és 2024-ben 3,5, illetve 3,8 milliárd forinttal szerepelt ebben a táblázatban. A nemrég újranyitott Szeged–Szabadka vonal magyarországi szakaszára 2021 és 2024 között 34,7 milliárd forint ment el, a Budapest–Záhony vonal főváros és Monor közötti részének felújítására 2021-ben 16,7, 2022-ben 3,1 milliárdot szántak – az a 2021-es volt az eddigi utolsó olyan projekt, amelyre egy naptári évben több pénz ment el, mint a Budapest–Belgrád vasútvonalra.
Azaz valójában bőven lenne itt pénz, csak épp a legnagyobb részét elköltik a Budapest–Belgrád vasútra.
Ott vannak aztán azok a tételek is, amelyeket az állam közvetlenül költ el néhány vasútvonal felújítására. A Budapest–Miskolc vonalat 160 milliárdból újították fel (ez volt az, amely kapcsán a MÁV megvádolta Mészáros Lőrinc cégét, hogy kihagyták a vasbetonból a vasat, vagy hogy kábelek hiányoztak), a Budapest–Záhony vonalra 75 milliárdot költött az állam. Ahogy az új vagonok és motorvonatok vásárlására is költöttek.
De mi a helyzet a jegyárakkal?
Szűkítsük most le egy kicsit a számokat a személyszállítás adataira, pusztán az egykori MÁV-Start, 2024 óta már MÁV Személyszállítási Zrt. pénzügyeire. Az árbevétel legnagyobb részét három tétel adja: az, amit az utasok kifizetnek, az állam támogatása a kedvezményes jegyek után, valamint az elképzelhető legunalmasabb nevű „egyéb” sor, ami egészen fontos lett – erről mindjárt bővebben. Van még néhány kisebb tétel is, mint az anyag- és árueladás, vontatási kiszolgálásért vagy épp gépészeti munkákért kapott pénz, de a bevétel döntő többségét a három nagy tétel adja. Ezek az elmúlt években a következőképp alakultak:
Az egyik legfontosabb tanulság az, hogy a 2020-2021-es, Covid miatti visszaesést leszámítva elég jól sikerült növelni a jegyárbevételt. És ugyan az 2024-ben már esett, itt térjünk vissza az „egyéb” sorra, amely épp akkor ugrott egy hatalmasat, az addigi 38-ról 67 milliárd forintra. Nem kell találgatni, a könyvvizsgálói jelentés írta le, hogy mi történt: ennek a nagy része az országos és megyei bérletekből származó bevétel, amelyet azért nem a jegybevételnél könyveltek le, mert egy részét továbbadják a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK).
Csakhogy akármennyi is jön a jegyeladásokból (és akármennyi marad a MÁV-nál ebből), ennél is sokkal jobban megnőtt a szociálpolitikai állami támogatás. Ez 2021-ben érte el sok év után először az összes árbevétel több, mint 20 százalékát, 2024-ben pedig már 30-nál tartott.
A jegyárbevétel és a szociálpolitikai menetdíjtámogatás aránya a MÁV-Start/MÁV Személyszállítási Zrt. Árbevételében (százalék)
És mit vesznek észre ebből az utasok?
Két igazán fontos dolog van, amit az utas figyel: milyen állapotú vonaton utazik, és mennyi idő kell az úthoz. Ami a járműveket illeti, a kép felemás. Az új fajta, alacsonypadlós, légkondicionált motorvonatok kis túlzással folyamatosan álltak forgalomba tíz éve és mostanában is, ezek főleg az elővárosi, valamint egyre többször a távolsági forgalomban kényelmesebbek a régi vonatoknál. A 2020-as évtized első felében pedig egy fontos újítás volt az, hogy tucatjával álltak forgalomba új InterCity-kocsik, köztük azok is, amelyeken bisztrószakasz és azzal egybekötött prémium osztály van, aki ezt megfizeti (az első osztályú jegy fölött még 2990 forintba kerül), az a kényelmet tekintve abszolút minőségi szolgáltatást kap.
Csakhogy eközben a kocsik elsöprő többsége még mindig 30 évnél régebbi, mozdonyból pedig mostanában jelentik be újak bérlését, a legfrissebb, még 2023-ról szóló beszámolóban nulla darab 10 évesnél fiatalabb szerepelt. És ugyan kicsit kevesebb ősöreg jármű jár, mint tíz éve, a selejtezés gyakran kényszermegoldás volt: a 2023-as vonalbezárások (a hivatalos megfogalmazás szerint módváltás) egyik oka az általános pénzhiány mellett az lehetett, hogy pár hónap alatt a Bz-motorkocsik több, mint tizedét szó szerint kiütötték szabálytalan autósok, a nagyrészt ukrán, illetve orosz alkatrészek beszerzése pedig a háború miatt akadozni kezdett.
A MÁV személyszállító és motorkocsijainak kora 2015-ben és 2023-ban
A MÁV mozdonyainak kora 2015-ben és 2023-ban
A menetrend kapcsán pedig különösen igaz: mindaz a pénz, amit az állam ad a vasútnak, a tűzoltásra elég csak. A Miskolc–Budapest út például 2023-ban változott 2 óra 5 percről 2 óra 14 percre, 2024-ben ez 2:12-re javult – ennél lassabb a menetrend szerint utoljára abban a hónapban volt, amikor Orbán Viktor megszületett, az 1963. májusi villamosítással javult 2:18-ról 1:57-re a menetidő, 1991-ben pedig 1:47 volt az út. A Debrecen–Budapest táv 12 perccel lassabb, mint 1993-ban, az újonnan bevezetett InterCityn, persze úgy, hogy akkor még csak Hajdúszoboszlón állt meg. A Budapest–Győr út a felújítások után egy tatabányi megállóval Railjeten 5, EuroCityn 1 perccel gyorsabb most, mint 1997-ben.
|
https://hvg.hu/360/20250721_mav-vasut-penz-allami-tamogatas-tomegkozlekedes-utas-hitel-menetrend
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jo-sokat-koltott-a-mav-felujitasra-csak-nem-ott-ahol-szukseg-volt-ra-kellett-a-penz-a-budapestnbelgradra
|
HVG360
|
hungarian-news
|
2025-07-21 06:30:00
|
[] |
[
"MÁV"
] |
[] |
[
"átláthatóság",
"tanácsadás",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"hitelezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"vasút",
"infografika",
"üzemeltetés"
] |
[
"Belgrád-Budapest vasútvonal"
] |
63,705 |
A MÁV-buszokkal Tiborcz, a Lázár 10 vállalását hirdető plakátokkal Balásy Gyula cégei jártak jól
|
Miközben a MÁV klímával felszerelt megerősítő buszainak közel negyedét a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó Pannon Busz-Rent állítja ki, az állami vasúttársaság idén már mintegy 350 millió forintot költött el baráti cégeknél hirdetésekre.
|
Az utazás ne csak olcsóbb legyen, de jobb is – hirdetik az óriásplakátok szerte az országban nyár eleje óta. A Lázár János építési és közlekedési miniszter 10 vállalását – köztük a késési biztosítást – hirdető reklámok azonban az utazással ellentétben nem olcsóak. Az állami vasúttársaság még február végén kötött keretszerződést az idei kommunikációs feladataik ellátására, a szerződött partnerek között pedig feltűnik Balásy Gyula két cége, a Lounge Design Kft. és a New Land Media Kft.
A kicsit több, mint 919 millió forint összértékű szerződés a MÁV csoport négy cége (MÁV Zrt., MÁV Személyszállítási Zrt., MÁV Pályaműködtetési Zrt., MÁV Szolgáltató Központ) között oszlik meg, a MÁV Zrt.-re 372 millió forint vonatkozik. Az állami közlekedési cég a HVG kérdésére elárulta, eddig mennyit hívtak le a keretösszegből:
A tájékoztató kampányt a MÁV-csoport kommunikációs keretszerződései terhére valósítjuk meg, a főszezoni menetrend indulásáig médiavásárlásra mintegy 350 millió forintos lehívásra került sor az éves keretszerződésből.
„A kampány kreatív megvalósításában és médiavásárlói feladatainak ellátásában a közbeszerzésen kiválasztott ügynökségek szolgáltatásait vesszük igénybe. A kampány országos lefedettségű, mintegy 500 óriásplakáton és 360 citylight poszteren, illetve országszerte 500 saját felületen (Volán-buszok oldalain) láthatók az üzeneteink” – tették hozzá.
Balásy Gyulának nem ez az egyetlen nagy összegű megrendelése a MÁV-tól. A NER-kedvenc üzletember másik vállalata, a Lounge Event Kft. „komplex rendezvényszervezési és kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a MÁV-csoport részére (2025)” címen mintegy 814 millió forintot kap a MÁV-csoporttól (ebből 548 millió forint vonatkozik a MÁV Zrt.-re).
A milliárdos érdekeltségébe tartozó vállalatok, a Lounge Design Kft., illetve a New Land Media Kft. már korábban is kaptak megrendelést a MÁV-csoporttól: 2023-2024 között 60 millió forintért feleltek a „toborzó kampányok kommunikációs feladataiért”, és 2022 végén egy vállalkozási keretszerződést is elnyertek „komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátása” címen 2022-ben, 340 millióért. Továbbá 2024 májusában kötöttek egy 2025 végéig érvényes szerződést, melynek értelmében Balásy cégei végeztek médiafigyelést a MÁV számára 25 millió forintért.
Az üzletember cégei amúgy is sorra nyerték az állami megrendeléseket az elmúlt években, a plakátkampányoktól a kormány üzeneteinek külföldi terjesztésén át a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) népszerűsítésig szinte minden kormányzati kommunikációs projektben benne voltak, de a Lounge Event szervezte meg az idei konzervatív dzsemborit, a CPAC-et is. Az üzletember „lebegő nyaralójáról” nemrég Hadházy Ákos osztott meg információkat. Balásy a portfóliójába tartozó három vállaltból – a New Land Mediából, a Lounge Eventből, valamint Lounge Designból – összesen 18 milliárd forintnyi osztalékot vett ki.
De nem Balásy az egyetlen NER-közeli vállalkozó, aki jól járt az állami vasúttársaság közbeszerzéseivel. Ahogyan arról a HVG korábban írt, a Tiborcz István érdekeltségbe tartozó Waberer’s februárban vásárolta be magát Pannon Busz-Rent Kft. nevű buszos cégbe. A Waberer’s International Nyrt. úgy állapodott meg a csaknem 20 éve létező buszos vállalkozást tulajdonló Kölbl Zoltánnal, hogy Kölbl eladja az üzletrészek 51 százalékát a Waberer’snek, így a következő két évben még nála maradhat a cég 49 százaléka.
Azt az Átlátszó írta meg, hogy a MÁV 3,5 milliárd forint értékben kötött szerződéseket buszos alvállalkozókkal, hogy segítsenek a vasút „megerősítésében”. A Pannon Busz-Rent a délnyugati régióban nyert, így ott nyújthat szolgáltatást 583 millió forint értékben. A dél-keleti régióban is indultak, ott azonban egy másik cég ajánlata győzött.
A Pannon Busz-Rent a közbeszerzésen elnyert szerződései alapján összesen a 200 darabos megerősítésben 41 darab autóbusszal vesz részt a pótlási feladatokban.”
– írta a HVG érdeklődésére a vasúttársaság. Ez azt jelenti, hogy a klímával felszerelt megerősítő-buszok közül majdnem minden negyediket a kormányfő vejének érdekeltségébe tartozó vállalkozás állít ki.
|
https://hvg.hu/gazdasag/20250712_MAV-beszerzesek-NER-cegek-potlobusz-Tiborcz-Istvan-10-vallalas-plakat-Balasy-Gyula-kozpenz-ebx
|
https://web.archive.org/web/20250716061052/https://hvg.hu/gazdasag/20250712_MAV-beszerzesek-NER-cegek-potlobusz-Tiborcz-Istvan-10-vallalas-plakat-Balasy-Gyula-kozpenz-ebx
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-mav-buszokkal-tiborcz-a-lazar-10-vallalasat-hirdeto-plakatokkal-balasy-gyula-cegei-jartak-jol
|
HVG
|
hungarian-news
|
2025-07-12 07:31:00
|
[
"Balásy Gyula",
"Lázár János",
"Tiborcz István"
] |
[
"Lounge Design Kft.",
"Lounge Event Kft.",
"MÁV",
"New Land Media Kft.",
"Pannon Busz-Rent Kft.",
"Waberer’s International Nyrt."
] |
[] |
[
"közbeszerzés",
"rokonok",
"hirdetés",
"gazdálkodás",
"közlekedés",
"klientúra",
"rendezvényszervezés",
"állami / önkormányzati vállalat",
"állami/önkormányzati szerződések",
"vasút"
] |
[] |
63,706 |
A rendőrség szerint nem bűncselekmény, hogy az Uzsoki kórház VIP-részlegén Papcsák cége szedett pénzt
|
Az ügyészség feljelentésként értelmezte Hadházy Ákos kérdéseit az ügyről, de a rendőrség szerint nincs itt semmi látnivaló.
|
Írásbeli kérdést küldött Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Polt Péter utódjának, Nagy Gábor Bálintnak. A politikus azt kérdezte, „lehet-e törvényes a főügyész szerint, hogy egy állami kórházban Papcsák Ferenc cégének közvetítésével pénzt kérnek azért, hogy valakinek ne kelljen egy műtétre éveket vagy sürgősségi ellátásra órákat várnia”. Az ügyészség feljelentésnek értékelte a kérdést, és továbbította azt a készenléti rendőrség nyomozó irodájának, az eljárást azonban Hadházy állítása szerint néhány nap lezárták arra hivatkozva, hogy „a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”.
Az ügy lényege, hogy az állami Uzsoki kórházban VIP-szolgáltatásként soronkívüliséget lehetett vásárolni egy magáncégen, a Magyar Egészségügyi Szolgáltató (MESZ) Kft.-n keresztül – ez a cég a közelmúltig az exfideszes politikus, jelenleg a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnökeként dolgozó Papcsák Ferenchez volt köthető. A kórház belső vizsgálata már lezárult, de annak megállapításait nem hozták nyilvánosságra, a Transparency International Magyarország azonban megnyerte a kórházzal szemben indított pert, így ki kell adniuk azokat az adatokat, hogy hány esetben és milyen típusú beavatkozásokat nyújtottak a VIP-betegeknek.
Hadházy beszámolója szerint a nyomozó iroda határozata utal egy kormányrendeletre, amely szerint megengedett pénzt kérni az ellátásért közkórházban, de nem nevezi meg a jogszabályt, a képviselő pedig azt írja, nem tud ilyenről, de ha létezik, azt még neki is ki kell nyomoznia. A dokumentum nem tért ki arra, hogy Papcsák cégének nem voltak engedélyei arra, hogy egészségügyi szolgáltatást nyújtson, de a rendőrség úgy látja, hogy „a betegeket nem érte kár”, mert magánkórházban is ennyit fizettek volna ugyanazokért a műtétekért.
A rendőrségi határozatban azt is írják, hogy a fizetős beavatkozásokat „elkülönített kapacitással” és más helyen is végzik, Hadházy szerint viszont semmi nem utal arra, hogy ennek a nyomozó iroda ténylegesen utánajárt volna. A képviselő megjegyzi: Papcsák cége bérelt ugyan egy irodát és egy szobányi rendelőt az intézménytől, „nyilvánvaló”, hogy a műtéteket nem ott végezték.
Hadházy azt írja, panaszolni fogja a határozatot, és új feljelentést is tesz, de a legelőször tett feljelentése ügyében továbbra is él a nyomozás, abban az esetben egy konkrét esettel kereste meg a hatóságokat.
|
https://hvg.hu/itthon/20250721_rendorseg-ugyeszseg-nem-buncselekmeny-Uzsoki-Korhaz-VIP-reszleg-Papcsak-Ferenc-Hadhazy-Akos
| null |
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-rendorseg-szerint-nem-buncselekmeny-hogy-az-uzsoki-korhaz-vip-reszlegen-papcsak-cege-szedett-penzt
|
HVG
|
hungarian-news
|
2025-07-21 08:23:00
|
[
"Papcsák Ferenc"
] |
[
"Magyar Egészségügyi Szolgáltatóház Kft",
"Rendőrség",
"Uzsoki Kórház"
] |
[
"Bp. XIV. kerület",
"Budapest"
] |
[
"ítélet/döntés",
"egészségügy",
"átláthatóság",
"engedély",
"állami/önkormányzati szerződések",
"adatigénylés",
"közadat"
] |
[] |
63,707 |
Kivérezteti a kormány a külföldi tulajdonú építőanyag-gyártókat, Orbán apjának bányacége viszont továbbra is szárnyal
|
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el, vagy egyszerűen távoznak, például Romániába. Közben egyre agresszívebben hódítanak az indiai és kínai szállítók.
|
A magyarországi építőanyag-gyártás negatív spirálja 2021-ben kezdődött, amikor az Orbán-kormány kivetette a cementgyártókat és kavicsbányákat sújtó kiegészítő bányajáradékot. A rendeletben megszabott 3 milliárd forintos árbevételi határ ma is változatlan, miközben a kumulált infláció 45 százalék volt azóta, nem beszélve a jócskán megemelkedett energiaárakról és munkabérekről. Ez önmagában is az import felé tereli a vásárlókat, hiszen a külföldi cégek behozatalát semmi efféle sarc nem terheli. Az ebből származó bevétel 2022-ben 38 milliárd forintra rúgott, a kormánynak pedig annyira megtetszett az ötlet, hogy 2023 februárjában kiterjesztette a tégla- és a csempegyártó cégekre is a bányajáradék-fizetési kötelezettséget.
A kabinet így 2023-ban 242 milliárd forintos bevételhez jutott – 2024-ben viszont már csupán feleennyihez. Sikerült ugyanis olyan vadul megsarcolni az érintett vállalatokat, hogy azok kényszerűen visszafogták vagy éppen külföldre költöztették magyarországi termelésüket.
A kormánynak azonban egyéb ötletei is voltak.
2023 nyarán elkezdték adóztatni azokat a vállalatokat is, amelyek szén-dioxid-kibocsátásuk legalább felét megkapják az EU-tól ingyenes kvótaként az úgynevezett ETS-rendszeren keresztül, és legalább 25 ezer tonna szén-dioxidot bocsátanak ki évente. Nekik tonnánként 36 eurónyi kvótaadót kell fizetniük, ha pedig a fel nem használt kvótájukat értékesítik, akkor a bevétel 15 százalékát, tranzakciós illetékként. Az érintettek (köztük építőanyag-gyártók, acél- és vegyipari, valamint energetikai cégek) már a kvótaadó megjelenésekor úgy nyilatkoztak, hogy az jogsértő megoldás.
Június végén az Európai Bizottság meg is indította a kötelezettségszegési eljárást Budapest ellen, és felszólította a kormányt, hogy törölje el az ingyenes kibocsátási egységekhez jutó piaci szereplőkre kirótt sarcot, mert azt „olyan díjak vagy feltételek nélkül kell odaítélni, amelyek veszélyeztethetnék a tervezett gazdasági hasznukat”. Márpedig a rendelkezés ezt teszi:
súlyos milliárdokat von el az érintett vállalatoktól mindenféle indok nélkül, és ezzel többségében veszteséges termelésre kárhoztatja azokat.
Kérdés, hogy a kabinet beadja-e a derekát, vagy vállalja az újabb csörtét Brüsszellel.
A sors iróniája, hogy a kvótaadó egyre kevesebb építőanyagos céget érint, mivel kibocsátásuk a 25 ezer tonnás határ alá csökkent. Ám nem a környezetbarát termelésre való átállásnak köszönhetően, hanem a teljesítmény visszaesése miatt. Például a kerámiatermékeket gyártó cégek legnagyobbjai 2023-ban még alanyai voltak az adónak, mostanra viszont már egyiküknek sem kell fizetnie. Az osztrák kézben lévő Zalakerámia annyira megszenvedte a kormányzati vegzatúrát, hogy a legmodernebb kívánalmak szerint felszerelt, a hazai termelés javát adó romhányi gyárát tavaly ősszel Kolozsvárra költöztette, 200 dolgozójának pedig felmondott.
A bányajáradék viszont továbbra is súlyos károkat okoz: a hazai gyártók hátrányos helyzetbe kerülnek az egyre agresszívebb – elsősorban indiai és kínai – versenytársakkal szemben. Egy iparági jelentés szerint a magyarországi termelés 2021 és 2023 között 6,6 millióról 2,5 millió négyzetméterre, azaz 60 százalékkal esett vissza, és bár a gyenge kereslet miatt az import is esett (10,3 millió négyzetméterre), itt csak 25 százalékos volt a csökkenés.
A cementgyárak azonban továbbra is fizetnek, mint a katonatiszt, miközben az üzemek kihasználtsága jelentősen csökken. Ingyenes kvótakiosztásból a Duna-Dráva Cement és a Holcim részesül Magyarországon, ezek 2023-ban egymillió tonna ingyenkvótát kaptak, míg a valós felhasználásuk 726 ezer tonna volt. Ennek alapján 2024-ben már jóval kevesebb ingyenes kvóta jutott nekik, mivel a kiosztás a termelés nagyságával arányos.
A tavalyi volt a második év, amikor a kiosztott és valóban felhasznált mennyiség jelentősen eltért egymástól, miközben a korábbi években közel azonosak voltak, sőt néha a felhasználás volt a nagyobb. 2023-ban viszont az ingyenes mennyiség 65 százalékát, 2024-ben pedig a már csökkentett kvóta 74 százalékát használták csak fel a vállalatok.
Az ágazati szövetség, a Cembeton úgy fogalmazott lapunknak, hogy
„ez a trend tovább gyengítheti a hazai iparág versenyképességét, és rontja a magyar építőipar zöldátállásának esélyeit”.
A Holcim Magyarország Kft., amely 2023 óta több mint 7,9 milliárd forintnyi kvótaadót és tranzakciós illeték megfizetésére vált kötelezetté, a folyamatot úgy kommentálta, hogy a csökkenés „egyértelműen összefügg a hazai cementipar működési környezetét érintő példátlan kihívásokkal”. Hangsúlyozták, hogy a kétfajta különadó és a kereslet visszaesése közepette „egy teljeshez közeli kapacitáskihasználtság melletti termelés nem teszi lehetővé a gazdaságos működést, sőt súlyos veszteséget eredményezne”.
A termelés visszaesésével párhuzamosan az érintett cégek elkezdték a fel nem használt kvótáikat értékesíteni. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy a Duna-Dráva Cement – amely évente 7-8 milliárd forintot fizet be kvótaadó és további 1 milliárdot tranzakciós illeték címén – 2023-ban azért értékesítette a kvótatöbbletét, hogy egyáltalán fenn tudja tartani a gazdaságos működést – közölték a HVG-vel. Ez a pénzügyi beszámolókban is tetten érhető: a vállalkozások nem a tevékenységükből, hanem éppen annak csökkentésével és a fennmaradó kvóták értékesítésével tudnak nyereséget termelni.
Az adóval sújtott cégek az importőrök mellett az olyan „újhullámos” magyarországi szereplőkkel sem tudnak versenyre kelni, amelyek nem tartoznak a speciális magyar sarcok hatálya alá, például mert 2019-ben még nem léteztek, vagy a bevételük nem érte el a 3 milliárd forintot. Ilyen a kormánykedvenc Bayer Construct egyik leányvállalata, a sóskúti székhelyű Lacházi Kavicsbánya Kft., amely fennállása harmadik évében, 2024-ben 3 milliárd forint árbevétel mellett 761 milliós nyereséget ért el – anélkül, hogy egy forint járadékot kellett volna fizetnie. Az Orbán Viktor édesapja által működtetett bányacég pedig, bár alanya az adónak, mégis kimagasló profitot ér el évről évre, köszönhetően annak, hogy szinte egyedüli beszállítója az állami építkezéseknek, amelyekhez jóval a piaci ár fölött biztosítja a nyersanyagot.
Lázár János építési miniszter régi, dédelgetett vágya a magyar tulajdonú gyárakról nem vágyálom, hanem tévképzet: a sanyargatás eredménye nem behódolás, hanem pragmatizmusból eredő kivonulás vagy éppen a termelés drasztikus csökkentése.
Mindkettőnek a magyarországi hozzáadott érték csökkenése és a magyar munkavállalók elbocsátása a következménye. Ha Orbán és Lázár így képzeli el a nemzeti érdekek érvényesítését, jobban teszik, ha nem csinálnak semmit – hátha így meg tudnak menteni néhány százalékpontnyi GDP-növekedést.
|
https://hvg.hu/360/20250721_hvg-kvotaado-banyajaradek-cementipar
|
https://web.archive.org/web/20250725170300/https://hvg.hu/360/20250721_hvg-kvotaado-banyajaradek-cementipar
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiverezteti-a-kormany-a-kulfoldi-tulajdonu-epitoanyag-gyartokat-orban-apjanak-banyacege-viszont-tovabbra-is-szarnyal
|
HVG360
|
hungarian-news
|
2025-07-21 14:30:00
|
[
"Lázár János",
"Orbán Győző"
] |
[
"Bayer Construct Zrt.",
"Duna-Dráva Cement Kft.",
"Lacházi Kavicsbánya Kft",
"Zalakerámia Zrt."
] |
[] |
[
"rokonok",
"versenykorlátozás - kartell",
"bányászat",
"építőipar",
"adó",
"klientúra",
"nyomásgyakorlás"
] |
[] |
63,708 |
Folytatódott Lázár kastélytombolája, megajándékozta a 4iG-t is
|
Újabb öt kastély sorsáról döntött Lázár János. Négy került NER-közeli nagyvállalkozókhoz, egyet a Szabolcs megyei önkormányzatnak adott az Építési és Közlekedési Minisztérium.
|
Újabb öt kastély elajándékozásáról döntött Lázár János építési és közlekedési miniszter, az erről szóló döntést a K-Monitor vette észre a kormany.hu-n. A honlapra csak a döntési adatlapot töltötték fel, részleteket a tárca nem árult el.
A dokumentumból kiderül, hogy
· a dégi Festetics-kastélyt a kormányközeli telekommunikációs óriáscég, Jászai Gellért 4iG-je kapta meg;
· a füzérradványi Károlyi-kastély a logisztikában utazó Révész Bálint cégéhez került;
· a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély a Paár Attila-féle PBE Építő Kft. tulajdona;
· a tatai Eszterházy-kastély Szíjj László cégéé, a Viarum Invest Kft.-é lett.
Köztulajdonban egyedül a komlódtótfalui Becsky-Kossuth-kúria maradt, ezt a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat kapta meg – a K-Monitor szerint ez a „legszerényebb” a most elajándékozott öt ingatlan közül.
Lázár 2023-ban állt elő az általa kastély-örökbefogadásnak nevezett törvényjavaslattal, amely értelmében a kormány magánkézbe adná az állami tulajdonban lévő kastélyok egy részét. Az első javaslatot Novák Katalin akkori köztársasági elnök megvétózta 2023 decemberében, a módosított verziót tavaly júniusban fogadta el az Országgyűlés.
Ez alapján 47 kastélyra írhat ki pályázatot a kormány. Az új tulajdonosoknak vállalniuk kell az ingatlanok felújítását, karbantartását és üzemeltetését, a kastélyokban elhelyezett közgyűjteményeket pedig legalább évi 300 napon át látogathatóvá kell tenniük. A kérelmek után Lázár minisztériuma tízmilliós ügyintézési díjat szed be a cégektől.
Lázár János első körben februárban négy kastély átadásáról döntött. Akkor a Richter, a Mol alapítványa, valamint Oroszlány és Hódmezővásárhely is kapott volna egy-egy ingatlant – utóbbival kapcsolatban a miniszter azonban később meggondolta magát.
Frissítés:
A hír megjelenése után ezt közölte a 4iG: “A cikkben említett feltételezéssel ellentétben a dégi Festetics-kastélyt a 4iG Nyrt. az Építési és Közlekedési Minisztériumtól nem ajándékba kapja. A lehetséges tulajdonszerzéshez kötődően a 4iG-nek jelenlegi becslésünk alapján évente több milliárd, az elkövetkezendő 10 évben pedig 10 milliárdot is meghaladó fenntartási, állagmegőrzési, felújítási és rekonstrukciós kötelezettségei keletkeznek. A minisztérium a programban részt vevő leendő tulajdonosoknak fenntartási kötelezettséget ír elő 2028-ig, melynek teljesítése az esetleges tulajdonba kerülés alapfeltétele.”
|
https://hvg.hu/gazdasag/20250723_lazar-janos-kastely-ekm-4ig-revesz-balint-szijj-laszlo
|
https://web.archive.org/web/20250723082313/https://hvg.hu/gazdasag/20250723_lazar-janos-kastely-ekm-4ig-revesz-balint-szijj-laszlo
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/folytatodott-lazar-kastelytombolaja-megajandekozta-a-4ig-t-is
|
HVG
|
hungarian-news
|
2025-07-23 10:14:00
|
[
"Jászai Gellért",
"Lázár János",
"Paár Attila",
"Révész Bálint",
"Szíjj László"
] |
[
"4iG Nyrt.",
"Építési és Közlekedési Minisztérium",
"PBE Építő Kft",
"Viarum Invest Kft."
] |
[
"Borsod-Abaúj-Zemplén megye",
"Dég",
"Fejér megye",
"Füzérradvány",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Komárom-Esztergom megye",
"Sopronhorpács",
"Tata"
] |
[
"ingatlan",
"pályázat",
"privatizáció",
"klientúra",
"kastély"
] |
[
"Kastélyprogram"
] |
63,709 |
Igazságügyi szakértővel vizsgáltatja meg Lázár János tárcája, milyen munkát végzett Mészáros Lőrinc cége a vasút informatikai fejlesztésénél
|
A konzorciummal, amelyet Mészáros R-Kordja mellett Emőri Gábor iCell-Mobilsoft Zrt.-je alkotott, tavaly mondta fel a kivitelezési szerződést az Építési és Közlekedési Minisztérium.
|
Igazságügyi árszakértővel vizsgáltatja a GSM-R2 vasúti informatikai beruházás során felhasznált anyagokat és eszközöket az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) – írja a Szabad Európa a tárca tájékoztatása alapján. Ez az a beruházás, amelynek kivitelezői szerződését tavaly szeptemberben felmondta Lázár János minisztériuma a tendert korábban elnyerő konzorciummal, amelynek Mészáros Lőrinc egyik cége is tagja.
A lap azután kereste meg a szaktárcát, hogy a GSM-R2 vasúti informatikai fejlesztésen dolgozó alvállalkozók közül többen ismét jelentkeztek náluk, mondván, nem kapták meg idejében a nekik járó pénzeket.
A GSM-R2 beruházás keretében épül ki új informatikai rendszer az ország fontosabb vasútvonalai mentén. Két eleme közül az egyik egy száloptikás hálózat, amelyet a sínek mellett fektetnek le, a másik pedig egy önálló mobilhálózat a MÁV számára.
A tendert a Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában lévő R-Kord Kft. és Emőri Gábor milliárdos cége, az iCell-Mobilsoft Zrt. alkotta konzorcium nyerte el, eredetileg 58,8 milliárd forintos vállalkozói díjért, amelynek nagy része uniós forrásból érkezett volna.
A kivitelezés során azonban a megrendelő MÁV súlyos hiányosságokat tapasztalt. A lap szerint ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kormány 2023 novemberében úgy döntött, felmondja az Európai Bizottsággal megkötött támogatási szerződéseket, és inkább a magyar büdzséből fedezi a költségeket. Amelyek ráadásul 17,2 milliárd forinttal tovább nőttek – arra hivatkozva, hogy az orosz–ukrán háború miatt drágábbak lettek az építőanyagok.
A cikk szerint az ÉKM azután, hogy felmondta a kivitelezési szerződést a konzorciummal, a két céggel külön-külön számolt el. „Jelenleg a megállapodásokban előírt vizsgálatok zajlanak, az első körben elvégzett könyvvizsgálói audit után, a Megrendelő a Műszaki Ellenőrrel közösen felméri a szerződés felmondásáig elvégzett teljesítést” – írták a Szabad Európának.
|
https://hvg.hu/gazdasag/20250724_igazsagugyi-szakerto-vizsgalat-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-meszaros-lorinc-mav-vasuti-beruhazas
|
https://web.archive.org/web/20250724094108/https://hvg.hu/gazdasag/20250724_igazsagugyi-szakerto-vizsgalat-epitesi-es-kozlekedesi-miniszterium-meszaros-lorinc-mav-vasuti-beruhazas
|
https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/igazsagugyi-szakertovel-vizsgaltatja-meg-lazar-janos-tarcaja-milyen-munkat-vegzett-meszaros-lorinc-cege-a-vasut-informatikai-fejlesztesenel
|
HVG
|
hungarian-news
|
2025-07-24 11:31:00
|
[
"Emőri Gábor",
"Lázár János",
"Mészáros Lőrinc"
] |
[
"Építési és Közlekedési Minisztérium",
"iCell-Mobilsoft Zrt.",
"MÁV",
"R-Kord Kft."
] |
[] |
[
"informatika",
"klientúra",
"állami/önkormányzati szerződések",
"vasút"
] |
[] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.