text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Valami nem kerek a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körül, az oda került pénz átláthatatlan céghálón át folyt ki magánkezekbe – ám az Állami Számvevőszék jelentése és az azt követő feljelentés igazából csak azokat lephette meg, akik az elmúlt tizenegy évben nem olvastak újságot.
Tényleg messzire kell visszamenni: 2014 augusztusában jártunk, amikor a HVG címlapsztorijából kiderült, hogy az MNB 200 milliárd forintot adott a saját alapítványainak oktatási célokra hivatkozva. A jegybanki alapítványok az azóta eltelt már több, mint egy évtizedben minimum megkérdőjelezhető módon költötték a pénzt, a független média ezt számtalan alkalommal megírta, felelősségre vonás azonban egész mostanáig senkit nem fenyegetett. A Fidesz pedig mindig ott volt, amikor csak kellett, hogy elmagyarázza, miért van minden tökéletesen rendben azzal, ami a jegybanki alapítvány körül történik.
Elvesztette közpénz jellegét
Ha választani kellene egyetlen szállóigét, amely tökéletesen leírja a NER gazdasági logikáját, minden bizonnyal ez volna az. Megszámolni sem lehet, hányszor használták már teljesen változatos helyzetekben, az eredetije mindenesetre azért is különleges, mert nem egy folyosói elszólásból jött, hanem konkrétan egy törvényjavaslatból, amelyet a kormánytöbbség annak rendje és módja szerint meg is szavazott.
„Az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályait kell alkalmazni” – állt annak a 2016-os törvényjavaslatnak az indoklásában, amely lehetővé tette volna, hogy ne kelljen számot adni az alapítványi vagyon sorsáról.
A szlogent igazán emlékezetessé mégis Kósa Lajos varázsolta. A Fidesz akkori frakcióvezetője egy egészen abszurd sajtótájékoztatón bonyolódott bele abba, hogy mi is történik. „Az alapítványnak az a lényege, hogy beteszem a pénzt, és onnantól kezdve annak a pénznek a korábbi tulajdonosi viszonya teljes mértékben megszűnik, minden vonatkozásban”, egyébként is „az alapítványi pénz alapítványi pénz” – magyarázta.
Érdekesség amúgy, hogy a törvényjavaslatot Bánki Erik mellett Mengyi „Voldemort” Roland nyújtotta be, aki aztán azon kevés fideszes képviselő egyike lett, aki olyan amatőr módon csinálta a korrupciót, hogy börtönbe is kellett mennie érte. Viszont annyira meredek volt a közpénz jelleg elvesztésének ötlete, hogy hiába szavazta meg a Fidesz a törvényjavaslatot, az Alkotmánybíróság visszaküldte a parlamentnek. Csak az után lett belőle törvény, hogy beleírták, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálhatja az alapítványok pénzügyeit – ezzel a jogával élt az ÁSZ most. (Az pedig tényleg csak finomság, hogy sok más igazán kényes ügyhöz hasonlóan Orbán Viktor ennek a szavazását is kihagyta, Varga Mihály mostani jegybankelnök pedig az első, aztán alkotmányellenesnek bizonyult változatot szavazta meg, a második szavazáson nem volt ott.)
De sikerült?
Igen, ez a legendás idézet is az MNB-alapítványok ügyéhez kapcsolódott. 2016 áprilisában került újra a figyelem középpontjába az alapítványi hálózat, ugyanis nyilvánosságra hozták, kiknek és mennyi pénzt adtak az alapítványok támogatási szerződéssel, és a lista tele volt rokonok és barátok neveivel. Kovács Zoltán kormányszóvivő ment be az ATV-be, hogy (az azóta a DK-s politizálást választó) Kálmán Olgának megmagyarázza, miért nincs gond, és bő negyedórával később jött a beszélgetésnek az az egészen hihetetlen része, amit még évtizedek múlva is mutogatni fognak, milyen volt a politika a NER idejében. 16:25-ig érdemes tekerni a videóban:
„Egy ilyen pici sejtésük sincs arról, hogy itt a közpénz elköltése nem a lehető és az elvárt legjobb gondossággal történt?
Még egyszer: az erre hivatott szervek majd a jelentések alapján és a rendelkezésre álló adatok alapján majd ezt el fogják dönteni.
Most jelenleg az információk alapján önöknek nincs ilyen érzésük, sejtésük? Nincs?
Erről beszéltünk a délutáni kormányinfón is, hogy vannak olyan jelek, amelyek nem tesznek jót ennek a vitának, nem a vita miatt, meg ami abban adott esetben elhangzik, hanem mert látható róla, hogy nem feltétlenül…
Önök ezt megpróbálták eltitkolni!
De sikerült?”
A HVG akkor jelent meg a sokat emlegetett, Matolcsy Györgyre börtönruhát adó „A közpénz rabja” címlapjával, és nem csak a címlapos csapatunk szójátékában került elő az a téma, hogy itt lehet azért büntetőjogi felelősségről is szó. Az ellenzéki Együtt eljárást is kezdeményezett Polt Péter legfőbb ügyésznél, majd nem sokkal később nyilvánosságra került egy fénykép, hogy Polt épp aznap Matolcsyval ebédelt. Amikor erről megkérdezték, azt mondta, általános kérdésekről beszélgettek.
De amiatt is magyarázkodhatott a legfőbb ügyész, hogy a felesége, Polt-Palásthy Marianna két jegybanki alapítvány felügyelőbizottságában is tag volt, úgyhogy tudnia kellett, mire és kinek adtak pénzt. Polt visszautasította a feltételezést, hogy a felesége törvénytelenséget követett volna el.
Az alapítványok és Matolcsy nagyon kreatív módon próbálták megmagyarázni, hogy miért van minden rendben. Indoklásuk szerint például azért kellett a jegybankelnök unokatestvérének cégétől öt példányban megrendelni egyenként 750 ezer forintért ugyanazt a kiadványt, mert nem lehetett sokszorosítani, Matolcsy pedig azt magyarázta el, hogy azért kellett az ő nemzetgazdasági miniszterségének idején elért óriási magyar sikerekről milliókért könyvet kiadni, mert az az ország sikere, „és mivel én is ott voltam, szerepelek benne”. De az érthető, hogy ők védték a védhetetlent, annál látványosabb, amikor a nem jegybanki szereplők szólaltak meg.
Az alapítványi pénzek elrejtését segítő törvényjavaslat vitáját a kormányoldal majdnem végig elsunnyogta, Bánki Erik nyitó- és záróbeszédén kívül csak a KDNP-s Hollik István próbálkozott meg egy olyan érveléssel, hogy „az alapítvány működése ellehetetlenülne, az alapításkori szándékot nem tudná megvalósítani, ha kötelezően nyilvánosságra kellene hoznia bizonyos vagy minden adatot”. Erre azt a példát hozta: „egy nemzeti kulturális értékkel bíró műalkotás megvásárlásakor, ha megismerhető lenne az erre a célra fordítható forrás, akkor az indokolatlanul felverhetné a műkincs árát.”
Az óvatosabbak közé tartozott Gulyás Gergely. Ő 2016-ban a Heti Válasznak arról beszélt, hogy nagy hiba volt megpróbálni eltitkolni az alapítványok költségvetését, hiszen „ez félrevitte az ügy megítélését”, ugyan minden szabályos volt – bár „elfogadom, hogy akad néhány vitatható a támogatási döntések közül” – de mégis úgy tűnik ebből, mint ha valami szabálytalan lett volna, pedig dehogy volt az. Mint mondta, „a jegybank általi titkolózással és a mi titkosítási kísérletünkkel keltett látszatnak alig van köze a valósághoz”.
A legvilágosabban azért Kövér László fogalmazott. A házelnököt a Magyar Katolikus Rádió kérdezte arról, hogy közpénz-e az alapítványok vagyona, mire ő annyit kérdezett vissza: „Mi más lenne?”
Megszólalt Nagy Márton is, aki akkor épp az MNB alelnöke volt. Amikor 2015-ben a parlamentben megkérdezték a gazdálkodás átláthatatlanságáról, akkor azzal érvelt: „a Nemzeti Banktól gazdaságilag és jogilag is elkülönülve, ettől függetlenül működnek az alapítványok, a konkrét döntéseikre a Nemzeti Banknak nincsen ráhatása”. De azért azt is hozzátette: „Ugyanakkor persze van egy saját véleményem, és a saját véleményem az, ha ezt megoszthatom önökkel, hogy személyes véleményemként az alapítványok közvagyont építenek, és egy olyan cél érdekében működnek, ami az oktatás, ami egy nemes cél.” (Akkoriban még az volt a magyarázat, hogy az alapítványok oktatási célokra költik el a hozzájuk került pénzt, azóta ez sokat változott.)
És ha már MNB-alelnökök: nem csak Nagy Márton volt alelnök a jegybankban abban az időszakban, amikor az alapítványokba elkezdték kicsatornázni a közpénzt. Hanem Windisch László is, aki 2013 és 2019 között a pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelt az MNB-nél, majd 2022 óta az Állami Számvevőszék elnöke, vagyis már az ő elnöksége alatt indult meg a vizsgálat a volt munkahelyének ügyében.
Az állam egy időben kicsit váratlan fordulattal a statisztikusok mögé próbált bebújni. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis még évekig nem szerepeltette az államadósság és a hiány adatai között az MNB alapítványainak pénzügyeit, az Eurostat kellett, hogy szóljon nekik, hogy ezeket a pénzeket is az állam irányítja. Nagy Márton erről még MNB-alelnökként a parlamentben azt mondta: „Hadd fogalmazzak úgy, hogy jó lenne ezt szakmai kérdésként kezelni, az Eurostat döntését, nem politikai kérdésként.”
A bíróság pedig kimondta, hogy közpénzről van szó. A legutolsó ilyen ügy egész tavaly tavaszig húzódott: az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélt, a magyar kormány megsértette az európai jogot, amikor nem engedte nyilvánosságra hozni, hogy magánszemélyként kik kaptak az alapítványi pénzből (ez volt egyébként az első a több száz olyan ügy közül, amelyben a Transparency International és Karsai Dániel közösen dolgoztak, az ítélet néhány héttel az után született meg, hogy az akkor már halálos beteg Karsai befejezte az ügyvédi tevékenységét). Az MNB alapítványi pénzeinek sorsát mindenesetre így is alig lehetett követni, egyre bonyolultabb cégháló és befektetések mögé rejtették azt el, amíg az állami akarat azt nem diktálta, hogy legyen némi átláthatóság.
És a slusszpoén, ahogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány érvel az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozatala ellen:
A jelentéstervezetben foglalt megállapítások az MNB-t érintő érintettsége miatt a jelentés nyilvánosságra hozatala akár súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését és kormányközi kapcsolatait is, valamint Magyarország nemzetbiztonsági érdekét sértheti, kiemelt figyelemmel az ország törvényes rendjének védelmébe vetett bizalom megtörése esetén.” | „De sikerült?” – nagy klasszikusokat köszönhetünk annak, ahogy a Fidesz 10 évig védte az MNB alapítványait | Közel tizenegy év telt el azóta, hogy a HVG először megírta, százmilliárdok mennek az alapítványokhoz, a Fidesz és az MNB pedig néha egész kreatív, gyakran pedig kínos módon bizonygatta, hogy nincs baj. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20250326_hvg-fidesz-mnb-alapitvany-magyarazat-kozpenz-jelleg | 2025-03-26 06:50:00 | true | null | null | HVG360 |
Egy nappal azelőtt távozott a Matolcsy Györgyhöz köthető Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonkezelője által túlárazva megszerzett lengyel cégből Tiborcz István bizalmasa, hogy kijött volna az az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, amely ráhúzta a vizes lepedőt az ügyletre – írja a Válasz Online.
A kérdéses cég a GTC S.A., a távozó illető Szécsényi Bálint, a felügyelőbizottság tagja, akit Tiborcz István miniszterelnöki vő bizalmasaként tartanak számon: közös cégük az Equilor Befektetési Zrt., és ő vette meg Tiborcz egyik budai házát is tavaly. A távozást a varsói tőzsdén jelentették be március 19-én, mivel a GTC Group ingatlanvállalatot ott jegyzik.
A lap elérte Szécsényit, aki azt állította, hogy távozásának nincs köze az ÁSZ-vizsgálathoz, annál inkább „hivatalos feladatai száma” megszaporodásához. A lapnak adott válaszában arra hivatkozott, hogy széles körű régiós tőzsdei tapasztalatai vannak, több tőzsdei nagyvállalat vezetésében is megfordult, és 2020-ban választották fb-tagnak a GTC-nél, ám azóta nagyon sok egyéb feladata lett, ezért mondott le. A válaszból az viszont nem derül ki, a felügyelőbizottság tagjaként feltűnt-e neki, hogy valami nem stimmel az ügylet körül.
Az ÁSZ a hét közepén tette közzé jelentését, amelyből kiderül, hogy súlyos hiányosságokat tártak fel a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (címlapképünkön az épülete) és a Neumann János Egyetemért Alapítvány működésében. A Pallas Athéné Domus Meriti vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. ugyanis „átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrában, az alapítvány vagyonát meghaladó több száz milliárd forint értékben fektetett be pénzt, rosszul. A rossz befektetés miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György fiának környezetéhez kötődő cégek. Az ÁSZ feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig már vizsgálódik az ügyben. | Tiborcz bizalmasa is ott volt a Matolcsy-kör drágán vett cégében, de pont most távozott | Egy nappal azelőtt mondott le a GTC-ben meglévő felügyelőbizottsági tagságáról Szécsényi Bálint, hogy megjelent volna az Állami Számvevőszék jelentése, amely feltárta, mennyi pénzt herdáltak el a Matolcsyékhoz köthető alapítványok a cég felvásárlásával. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250321_matolcsy-gyorgy-jegybanki-alapitvanyok-GTC-group-szecsenyi-balint-felugyelobizottsagi-tiborcz-istvan | 2025-03-21 14:47:00 | true | null | null | HVG |
Sok és jelentős anomáliát tártak fel, de tévedés azt állítani, hogy a Matolcsy György korábbi jegybankelnök gründolta MNB-alapítványok a kezdetektől fogva jogellenesen működtek – mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, akit a 24.hu podcastjában, a Dellában faggattak hivatala nagy figyelmet kapott vizsgálódásaival kapcsolatban.
Az elnök szerint az alapítványok eredendően jó célra jöttek létre, csak rosszul használták őket, amit egy vad hasonlattal igyekezett megvilágítani: azt mondta, az egész olyan, mint egy kenyérszeletelő kés, amelyet valaki gyilkolásra használ.
Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés volt a hibás. Az volt a hibás, aki ezt rossz célra használta.
Szerinte 2020 után tárták fel az anomáliákat, előtte, a 2018-as ÁSZ-vizsgálat rendben találta a működését, ő pedig 2022 óta vezeti a szervezetet.
Az elnök azzal reagált arra a pletykára, hogy esetleg Orbán Viktor utasította a vizsgálatra, hogy a sajtó és az ellenzék téves keretezése, hogy a miniszterelnöknek ilyen befolyása lenne az állami hivatalok működésére, „az Állami Számvevőszék független alkotmányos szervezet”.
Windisch László igyekezett leválasztani Matolcsy György korábbi jegybankelnökről az alapítványokat. Azt mondta, működésük elválik az alapítótól, de elismerte, hogy a felelősöket – akik esetében megállhat a hűtlen kezelés gyanúja – az alapítványok vezetői között kell keresni. Remélte, hogy a végső haszonhúzók sem ússzák meg, jelezte ugyanakkor, hogy az ÁSZ csak a gyanút közli, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, de a vizsgálat, amely már zajlik, a nyomozó hatóság dolga.
A sajtóban az egyik végső haszonhúzóként számontartott Matolcsy Ádámról is beszélt, aki szerinte nem került be az ő látókörükbe, és értetlenül szemlélte, hogy szakértőként nyilatkozott az ügyben.
Az MNB-alapítványok működésével kapcsolatban felmerült 500 milliárd forintos kár szerinte nem igaz, az alapítványok nem adtak erről pontos információkat a jegybanknak, a jelentésekben nem szerepeltek konkrét összegek. Ez az összeg a teljes vagyon, amit az alapítványok kezeltek, viszont a nagy része megvan, de azt elismerte, hogy az értékéből vesztett, mint mondta:
Nagyságrendileg 150 milliárd forint, amennyivel most kevesebbet ér az alapítványi vagyon.
Szóba került az MNB székházügye. Szerinte bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ezért nem tettek feljelentést.
Elárulta, hogy az alapítványok ellenőrzése során feltárt kockázatok alapján friss vizsgálatokat is indítottak, amelyekben két egyetem is érintett. | Gyilkolásra használt kenyérszeletelő késhez hasonlította az MNB-alapítványokat az ÁSZ elnöke | Vad hasonlattal mentegette Windisch László ÁSZ-elnök a Pallas Athéné alapítványokat, amelyek működésében pont ők találtak anomáliákat. Szerinte nem igaz az alapítványokkal kapcsolatban emlegetett 500 milliárd forintos vagyonvesztés, ahogy az is téves keretezés, hogy Orbán Viktor bármire is utasította volna az ÁSZ-t. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250423_mnb-alapitvanyok-ASZ-elnok-windisch-laszlo-matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam | 2025-04-23 13:02:00 | true | null | null | HVG |
A testületbe három új tagot delegált az immár Varga Mihály friss jegybankelnök bizalmasai által irányított alapítvány: Hegedüs Istvánt, az új vagyonkezelő menedzsert, Daróczi Ferenc építészt és Minárik Ferenc ügyvédet. Történt mindez azután, hogy márciusban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyos vagyonkezelési szabálytalanságokat és vagyonvesztést állapított meg a távozó Matolcsy György MNB-elnök által létrehozott alapítványnál, és feljelentést is tett emiatt. A legnagyobb súlyú, százmilliárdos bukás épp a lengyel tőzsdén jegyzett GTC-nél fenyeget, amelybe a 2014-es induló, 266 milliárdos alapítványi tőke javát fektették – szakmai alapon aligha alátámasztható okból és módon.
A megújult fb-nek most két fő feladata van. Egyrészt elfogadni az eddig alapvetően régiós kereskedelmi ingatlanokkal bíró GTC mérlegét, másrészt értékelni a leköszönt jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető igazgatók egyik utolsó, közel 500 millió eurós befektetési döntését: a GTC profiljába nem illő németországi lakásportfólió megvásárlását. Ez utóbbi – írta meg a Telex – jelenleg a Peach Property Group tulajdonában áll, és a megszerzését azzal indokolták, hogy a nyugat-európai lakások jól kiegészítik majd a kelet-európai irodaházakat.
A friss mérlegadatok sem lesznek közömbösek, miután a GTC részvényei folyamatos mélyrepülésben vannak a tőzsdén (a 2020 tavaszi belépés óta az értékük fele elszállt), és Varga emberei csak reménykedhetnek benne, hogy az árfolyam nem tükrözi a vállalat ingatlanállományának valós piaci értékét. Az utolsó, tavalyi első kilenchavi mérleg szerint mindenesetre – nagyvonalú számítással – a GTC-ben mintegy 62 százalékos pakettel bíró Pallas Athénére eső nettó ingatlanvagyon értéke a 300 milliárd forintot közelíti (a teljes ingatlanérték 2,3 milliárd euró, ám a GTC hitelállománya 1,2 milliárd euróra rúg).
A cég könnyen pénzzé tehető eszközei jelentéktelenek, így akvirálni alighanem csak a meglévő épületek eladásából tud, ami jelen pillanatban nem tűnik jó üzletnek. Amatőr vagy szándékos menedzsmenthibák sorozata vezetett oda, hogy a jó reményű GTC idáig jutott, ám az egyik legfontosabb elem az volt, hogy átláthatatlan ingatlan-adásvételekbe bonyolódott az ifjabb Matolcsy üzleti köréhez tartozó Száraz István alapkezelője által navigált magántőkealapokkal, amelyekben Matolcsy Ádám is érdekelt lehetett.
Folytatódhat az ÁSZ által jelzett bukás a Pallas Athéné alapítvány másik külföldi invesztícióján, az európai luxusingatlanokat tömörítő svájci Ultimán. Azon túl, hogy a HVG információi szerint az alapítványi vagyonkezelő Optima Zrt. Hegedüs-féle új vezetői még azt sem tudják, pontosan hány részvényük van a cégben, köti őket az elődök által kialakított bonyolult opciós kötelezettség-rendszer. Eszerint például – hiába lett az alapítvány többségi részvényesből kisebbségivé – legkésőbb a nyáron fel kell vásárolnia az ötszázalékosnál kisebb tulajdonostársakat, ami a HVG értesülései szerint forintban 6-7 milliárdos pluszkiadást jelenthet.
Az MNB által létrehozott alapítványnak, illetve a vagyonát kezelő Optimának azonban pillanatnyilag a napi működésre sincs elegendő pénze, nemhogy milliárdos kötelezettségek teljesítésére. Arra, hogy egyáltalán fennmaradjon (magyarán ne menjen csődbe), továbbá fizethessen azoknak a szakértőknek, akik segítenek az új vezetésnek felmérni, hogy az induló 266 milliárd és az ahhoz felvett közel ugyanennyi kölcsön jelenleg pontosan miben van és mennyit ér. Át kell látniuk továbbá, mit lehet egyáltalán pénzzé tenni, hogy az alapítvány törleszthesse a hiteleit. Nyilván a válságmenedzsereknek kár lenne most azon lamentálniuk, hogy egy jegybanki, közpénzes alapítvány súlyos százmilliárdjai hogyan kerültek oda, ahová – a dolguk az, hogy gyorsan mentsék a menthetőt. Ehhez első körben 400 millió forintnyi pluszpénzt kaptak az alapító MNB-től.
Amint Varga Mihály emberei tisztábban látnak, felsorakozhatnak a számvevők mögé újabb feljelentésekkel. Az elsőt már megtették, méghozzá amiatt az utolsó – Varga által meghiúsított – vagyonmentési kísérlet miatt, amit a Matolcsy-klán bizalmasa, az Optima azóta kirúgott vezetője, Stofa György próbált meg gyakorlatilag az utolsó munkanapjain: az Optima vagyonkezelő hasonló nevű alapkezelőjét egy, szintén Száraz István fennhatósága alá tartozó magántőkealapnak passzolta volna át.
S miközben úgy tűnik, a jegybankelnökcsere végre elhozta a kezdetektől kétes küldetésű – az Európai Unió által is rossz szemmel nézett – Pallas Athéné alapítvány tisztába tevését, továbbra is a politika, s benne háttéralkuk függvénye, hogy végül kiket, a korábbi hierarchia milyen szintjén állókat vonnak felelősségre a történtekért. Erre utal, hogy az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának fideszes többsége hétfőn leszavazta, hogy az érintett állami és alapítványi illetékeseket, köztük Matolcsy Györgyöt meghallgassák. | Újabb közpénzmilliárdokat vihet el az MNB-botrány | Maratoni az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa varsói ingatlanvállalata, a GTC megújult felügyelőbizottságának (fb) első ülése – tudta meg a HVG. Közben kiderült az is, hogy egy 6-7 milliárd forintos kötelezettséget is vállaltak a korábbi vezetők egy másik, MNB-botrányban érintett ingatlancégben, amit az állam kénytelen lesz kifizetni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250428_Ujabb-kozpenzmilliardokat-vihet-el-az-MNB-botrany-ebx | 2025-04-28 18:44:00 | true | null | null | HVG |
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány honlapjánközzétettea legutóbbi két Nemzeti Konzultáció költségeit, a dokumentumokból kiderül:a 2023-ban indított, szuverenitásvédelemről szóló konzultáció összesen 3,15 milliárd forintba került,a 2024-es, új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultáció összköltsége pedig 3,61 milliárd forint volt.A"gazdasági semlegességről" szólókonzultáció gyártását a Mediaworksvégezte, a nyomdai költségek 387 millió forintot tettek ki. A küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása nagyobb költségekkel járt: ez további 3,22 milliárd forintot tett ki.A "szuverenitásunk védelméről" szóló konzultáció nyomtatása 375,6 millió forint volt, a többi költség pedig 2,77 milliárd forintot tett ki. Így jön ki a két konzultáció több mint 6,7 milliárdos összköltsége.A kormány sajátközlése szerinta 2024-es konzultációt összesen 1 350 690-en töltötték ki és küldték vissza valamilyen formában a nemzeti konzultációt, az aHang szerint ez azt jelenti, hogy több mint hatmillió ívvégezhette hulladékként. | Több mint 6,7 milliárdba került a legutóbbi két nemzeti konzultáció | A kormány közzétette a szuverenitás védelméről és a gazdaságpolitikáról szóló konzultáció költségeit is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/17/nemzeti-konzultacio-kormany-koltsegek-adatok-szuverenitas-gazdasagpolitika | 2025-04-17 10:19:34 | true | null | null | Telex |
Bár azt gondolnánk, hogy egy hierarchikus szervezet, a legnagyobb egyházi intézményfenntartó központjában rendelkeznek idevágó információkkal, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) nem szolgált adatokkal. Közlésük szerint az ország 3500-4000 katolikus templomában (vagy kápolnájában) 1700 pap teljesít szolgálatot, de például arra, hogy utóbbiak átlagosan hány települést látnak el, már nem tudtak válaszolni. A központi útmutatás alapján ezért a 12 katolikus püspökséghez fordultunk kérdéseinkkel, reakció azonban csak öt helyről érkezett.
A legtöbb egyházmegye arról írt, hogy folyamatosan adódnak kisebb-nagyobb feladatok az épületeken, a komolyabb felújítások mellett állagmegóvásra is szükség van, ám a pontos számot egyedül a Veszprémi Főegyházmegye osztotta meg: az ő területükön 250 felújítandó templom van. A többi válaszoló egyházmegye – anélkül, hogy különbséget tett volna a felújításra szoruló, illetve jó állapotú templomok között – effajta összegzéseket küldött:
A Szeged-Csanádi Egyházmegyében a romtemplomok és kápolnák nélkül 140 római katolikus templom van, ezekből 49 olyan településen áll, amelynek lélekszáma nem éri el a kétezer főt. Ezek ellátásában 33 pap segédkezik, vagyis – ami másutt is jellemző – van olyan, aki több falut lát el.
A Váci Egyházmegyében 227 templom látogatható, az egyházmegye területén 135 világi és 28 szerzetes pap él. 173 olyan település van, amelynek a lélekszáma nem éri el a kétezret, ezekből 152 településen működik misézőhely, ami azonban nem feltétlenül jelent templomot – jelezték válaszukban.
A Pécsi Egyházmegye 298 templomából 210 kistelepüléseken található. Az egyházmegye 65 papjából 58-an látják el az azokon élő híveket.
A Veszprémi Főegyházmegye az egyik „csúcstartó” a maga 443 templomával, amelyből 350 működik kistelepüléseken. 86 aktív és 11 nyugdíjasként is lelkipásztori szolgálatot vállaló pap dolgozik a területén, közülük 32 pap lakó- és szolgálati helye található kétezer fősnél kisebb faluban, 24-en pedig nagyobb településekről járnak ki a filiákat ellátni.
A Kaposvári Egyházmegye 365 templomából és kápolnájából körülbelül 320 működik kétezer fősnél kisebb településen. Az egyházmegyében 75 pap teljesít szolgálatot, közülük 68-an kistelepüléseken is.
A Magyar Református Egyház Zsinati Hivatala csak annyit közölt a HVG-vel, hogy mivel az egyházuk alulról szerveződő közösség, a templomok fenntartása, felújíttatása is az adott gyülekezet, illetve az egyházközség presbitériumának feladata. Hozzátették: „Települési lélekszámtól függetlenül arra biztatjuk lelkészeinket és a presbitériumokat, hogy erejüknek megfelelően legyenek jó gazdái templomaiknak, ha pedig lehetőség adódik azok állagmegóvására, felújítására, éljenek azzal!”
A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának építési, ingatlanügyi és műemléki osztálya által építészszakmai szempontok alapján vezetett úgynevezett veszélyeztetett templomok listáján mintegy 25 szerepel (az evangélikusok 540 temploma közül). Jelenleg 341 lelkész áll szolgálatban – közölte a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája.
A zsidó hitközségek által fenntartott zsinagógákra is kiterjed a felújítási program, ám ezek döntő többsége városokban van. Nem kaphat tehát ebből a keretből a miskolci imaház, noha az állapota kifejezetten leromlott. Budapesten valamivel több mint egy tucat zsinagóga működik, és még egyszer ennyi az, ami az ország többi részén elszórva található. Jóval több a használaton kívüli zsinagóga (80), igaz, közülük sokat államosítottak vagy eladtak. Működő hitközségek híján ezeknél „az állam műemlékvédelmi felelőssége merül fel” – válaszolták. | Isten tudja, hány kistelepülést érinthet a kormány templomfelújítási programja | Nem kapkodnak a leltározással az egyházak, pedig a kormány nem fukarkodik a támogatással. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250425_hvg-egyhazak-vallasi-kozossegek-templomok-felujitas | 2025-04-25 09:35:00 | true | null | null | HVG360 |
A Demokratikus Koalíció (DK) jogerősen pert nyert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen, ezért annak ki kell adnia egy egymilliárd eurós kínai hitelszerződés összes részletét, kiegészítését, módosítását és mellékletét - közölte csütörtöki, online sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt alelnöke.Varju László azt mondta, a magyar embereknek joguk van tudni, hogy miért és milyen feltételekkel adósítják el őket évtizedekre Kína felé, ahogy azt is joguk van tudni, hogy pontosan mire akarják költeni a hitelt, milyen kamatot kell fizetni utána és meddig kell nyögni a törlesztést."Tudnunk kell azt is, melyik fideszes milliárdos cégét gazdagítja majd ez az összeg. Ezzel a hitellel Kína nemcsak gazdasági, hanem politikai függésbe is taszítja Magyarországot. Orbán Viktor ezzel feltette magára az elédobott kínai pórázt" - mondtaVarju.Kormányzati bejelentés nélkül, egymilliárd eurós hitelt vett fel a magyar állam Kínától, az összeget tavaly áprilisban már le is hívta. A hitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel a magyar állam, hároméves futamidőre. A kínai hitel a kötvénytartozásokat nem számolva a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül.A kormányzat igyekezett átcsoportosítani a tartozásait, hogy hiteleket inkább belföldön, a lakosságot állampapír vásárlására ösztönözve, és kevésbé külföldről szerezze be. Ezzel szembe megy a kínai hitelfelvétel, amelyet a jelek szerint csendben intézett a kormány. Az ilyen jellegű hitelfelvételekről a kormány általában beszámol, ezúttal azonban ezt nem tette meg. A kínai hitelrőlebben a cikkben írtunk részletesen. | Nyilvánosságra kell hozni a gigantikus kínai hitel összes részletét | A Demokratikus Koalíció jogerősen pert nyert az Államadósság Kezelő Központ ellen. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/17/demokratikus-koalicio-per-allamadossag-kezelo-kozpont-kinai-hitelszerzodes | 2025-04-17 11:49:22 | true | null | null | Telex |
Feljelentést tett ismeretlen tettes ellen Újbuda önkormányzata, mivel úgy sejtik, hogy a korábbi fideszes önkormányzat alatt 2016 és 2017 között egy önkormányzati telek eladása majd átminősítése különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali visszaélés gyanúját veti fel. Az önkormányzat szerdánjelentette be, hogy feljelentést tesz, csütörtökön László Imre kerületi polgármester tartott sajtótájékoztatót az ügyről, erről közleményt küldtek lapunknak.Az önkormányzat szerint a korábbi kerületi vezetés főépítésze is érintett lehet az ügyben, mivel a vele összefüggésbe hozható Városlépték Kft. vásárolta meg a telket. A vételár 7,1 millió forint volt, és azért becsülték ilyen alacsonyra, mivel a 2016-ban még erdő besorolású telek nem volt beépíthető. Később a cég egy szomszédos magántelket is megvett.Ez után a főépítész javaslatára emelték meg mindkét telek beépíthetőségét. Az önkormányzat szerint így a pár milliósból már milliárdos üzlet keletkezhetett. Jelenleg "kisvárosias lakóterület" besorolással rendelkezik, és egy tizenkét lakásos társasház építését tervezik rajta- derül ki a közleményből. A jelenlegi önkormányzat szerint ez felveti az összeférhetetlenség és a hivatali visszaélés gyanúját, ezért feljelentést tett különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt.A feljelentést a nyomozó hatóság elutasította, a döntés ellen az önkormányzat panasszal élt- írták. Az önkormányzat ezért amellett, hogy feljelentést tett, változtatási tilalmat rendelt el az érintett területeken, mivel a telek Sashegyi Természetvédelmi Terület mellett található, ahol korlátozottabb a telkek beépíthetősége. Újbuda önkormányzatának célja, hogy az érintett terület visszakapja az erdő besorolást, hogy a zöld környezet védve legyen, ennek érdekében a fővárossal is egyeztetnek. | Erdő besorolású telket vehettek meg, majd minősíthettek át Újbudán a korábbi városvezetés alatt | Az önkormányzat szerdán jelentette be, hogy feljelentést tesz, csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak az ügyről. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/17/budapest-ujbuda-foepitesz-hivatali-visszaeles-onkormanyzati-telek-fidesz-lakas-laszlo-imre | 2025-04-17 14:32:11 | true | null | null | Telex |
200 éves műemlék épületegyüttes esett áldozatul az Orbán család hatvanpusztai birtokának átépítésekor - közölte Tordai Bence. Az egykori párbeszédes, jelenleg független parlamenti képviselő Facebook-posztjábanazt írta, hogy az ügyben adatigényléssel a Fejér Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult, hogy megtudja:Milyen engedélyek alapján végeztek bontást és építkezést?Készült-e egyáltalán értékleltár vagy építéstörténeti dokumentáció?Hogyan tűnhetett el nyomtalanul egy műemléki védettség alatt álló épületegyüttes?"Egyre többen ismerik fel a Fidesz-rezsim működését: mást vádolnak azzal, amit ők tesznek. Mit jelent ez a műemlékvédelemben? Orbán Viktor személyesen és a NER egész rendszere következetesen pusztítja a kulturális örökségünket" - írta Tordai, aki szerint műemlékrombolás történt Hatvapusztán. "A József nádor egykori majorságaként ismert 19. századi műemlék épületegyüttest - magtárat, istállókat - teljesen elbontották, és helyére egy magán luxusrezidencia épült" - írta, említést téve a Tisza elnöke, Magyar Péter megjegyzéséről az "egyenként 30 milliós előnevelt fákról" és a "híres zebrákról".Tordainak ingatlanügyben külön csörtéje van a Fidesszel. A fideszes Sára Botond - Kocsis Máté vezetésének idején Józsefváros alpolgármestere -, aki jelenleg a Fővárosi Kormányhivatal vezetője a múlt hónapban ismétmegerősítette, hogy Tordai szabálytalanul építkezett, ezért II. kerületi családi házát el kell bontani.Tordainak valóban nem volt engedélye az átépítésre, de azért, mert a 2016-ban életbe lépett szabályok szerint erre nem is volt szüksége. 2017-ben a kormányhivatal még jóváhagyta a terveket, a jogszerűtlenséget utólag, 2022-ben állapították meg. Tordai otthona jogvédelmet kapott, így az azonnali bontást sikerült elodázni, Sára szerint azonban a házat végül mégis el kell majd bontani.A szabályozással kapcsolatos buktatókról, amely alapján a betű szerinti értelmezés szerint rengeteg családi házat lehetne elbontani,ebben a cikkünkbenolvashat részletesen. | Tordai szerint a hatvanpusztai birtokon 200 éves műemlék épületek semmisültek meg | A Párbeszéd egykori politikusa a műemlékvédelmi világnapon a kormányhivatalhoz fordult magyarázatért, hogyan bonthatták el Orbánék birtokán az egykori majorsági épületeket. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/18/tordai-szerint-a-hatvanpusztai-birtokon-200-eves-muemlek-epuletek-semmisultek-meg | 2025-04-18 11:10:29 | true | null | null | Telex |
Portik Tamás ügyvédje április 17-én jelezte Gyárfás Tamásnak, hogy a börtönben ülő védence tett egy nyilatkozatot, miszerint a Postabank egykori vezére, a már elhunyt Princz Gábor annak idején 30 millió forintot fizetett neki azért, hogy terelje Fenyő János meggyilkolásának gyanúját Gyárfásra. A Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása ügyében felbujtásért7 év börtönre ítéltGyárfás részben erre a Portik-nyilatkozatra, részben egy közjegyző előtt tett nyilatkozatra hivatkozva bízik egy esetleges perújításban, amit a védőjével egyébként kezdeményeznek is. Erről Gyárfás aHír Tv Riasztáscímű műsorának adott interjújában beszélt.Az ominózus közjegyzői nyilatkozatot még a másodfokú bíróságnak nyújtották be Gyárfásék, de azt a bíróság nem fogadta el bizonyítékként. Erről annyit lehet tudni, hogy egy közjegyző előtt tett vallomás. A nyilvánosan meg nem nevezett nyilatkozó pedig azt állítja benne, hogy tanúja volt egy beszélgetésnek, amelyen elhangzott: Princz megbízta Portikot, hogy terelje Gyárfásra a gyanút, ezért a bankár fizetett a bűnözőnek 30 millió forintot. Ez a nyilatkozat Gyárfás szerint egybevág azzal, amiről Portik most nyilatkozott.Az, hogy Portik éppen most, a jogerős ítélet után egy ilyen nyilatkozatot tett, annyiban nem meglepő, hogy a Fenyő-ügy felülvizsgálata nem csak az ártatlanságát hangoztató Gyárfás Tamásnak, de neki is érdekében áll. Portik egyébként szintén ártatlannak vallja magát az ügyben.A Portikkal kapcsolatos büntetőügyekben nem példa nélküli egy ilyen húzás. 2018-ban a Portik-féle kör szlovák bérgyilkosa, Jozef Roháč vallomást tett, amelyben beismerte, hogy ő ölte meg 1996 novemberében Prisztás Józsefet, és nem az a H. István, akit a gyilkosság miatt akkor már jogerősen elítélt a bíróság. Már akkor felmerült, hogy Roháč azért tett beismerő vallomást, hogy egy esetleges felülvizsgálattal Portikot jobb helyzetbe hozza. Ugyanis vallomásában Roháč nem Portikot nevezte meg felbujtóként.Roháč akkori vallomása és Portik nyilatkozata között ráadásul van egy lényeges hasonlóság: a szlovák bérgyilkos akkor azt vallotta, hogy a Prisztást likvidálni akaró ukrán-orosz alvilági körök (pontosan nem nevezte meg, hogy kik) és közte egy társa, a szintén szlovák Jozef Hamala közvetített. Igen ám, de amikor Roháč erről vallott, akkor Hamala már régen halott volt, így őt ki se lehetett volna hallgatni. Most is hasonló a helyzet, hiszen a Fenyő-ügyben megnevezett Princz Gábor 2018 novemberében elhunyt. Így védekezni sem tud.Kérdés, hogy a perújítás, aminek a Prisztás-ügyben ideig-óráig örülhetett is Portik, ráhúzható lesz-e Fenyő-ügyre pusztán azért, mert Portik most egy újabb verzióval állt elő. Arról nem is beszélve, hogy a Prisztás-ügy sem úgy alakult, ahogy Roháčék szerették volna. A Roháč-vallomás miatt abban az ügyben ugyan sikerült elérni a perújítást, de némi kacskaringó után a bíróság végül úgy ítélte meg, hogy nem az emberölést bevalló szlovák bérgyilkos, hanem az ártatlanságát mindvégig hangoztató H. István volt a gyilkos.Portik a vallomásaiban eddig egyszer sem beszélt arról, hogy Princz bízta volna meg Gyárfás gyanúba keverésével. Ahogy arról sem beszélt sosem, hogy ezért 30 milliót kapott volna.Beszélt viszont korábbi vallomásaiban arról, hogy Gyárfás gyanúba keverésével megbízást teljesített. Portik a védekezése során ezzel magyarázta, miért beszélgetett erről a témáról Gyárfással. Csakhogy Portik korábbi vallomásai szerint a megbízói hol titokzatos hatósági emberek voltak, hol egykori mentora, a már szintén elhunyt Drobilich Gábor volt. Kérdés, hogy ha eddig nem állt elő a Princz-féle verzióval, akkor miért világosodott meg éppen most.De nem csak Portik idézte meg már korábban Princz szellemét, hanem Gyárfás Tamás is, de csak Princz halála után. Princz 2018 novemberében halt meg, Gyárfást viszont még korábban, az év tavaszán gyanúsították meg a Fenyő-ügyben. Princz halála után Gyárfás és az őt ellátó védelem arra kezdett hivatkozni, hogy a bankárnak érdekében állt Fenyő halála.Gyárfás a per során azt mondta: Fenyő megölése után azt beszélték a városban, hogy ő vagy Princz Gábor bankelnök rendelte meg a gyilkosságot. Emellett hivatkoztak a Portik-ügyek egyik koronatanújára, Radnai Lászlóra is, aki egyik vallomásában utalt arra, hogy Portik egyik embere annak idején az egyik Postabank-fiókból 120 millió forintot vett fel. Ebből sokan arra következtettek, hogy Fenyőt valójában Princz Gábor, a Postabank egykori vezére ölette meg. De Gyárfásék emlegették azt az elhíresült videót, amelynek szereplője Fenyő egykori bizalmasa, az azóta szintén elhunyt Perczel Tamás. Ő nem sokkal a halála előtt beszélt arról, kikkel állt haragban Fenyő. És bár ő is beszélt Gyárfásról, de megemlített másokat, köztük Princz Gábort is.Princz és Gyárfás között van egy különbség: Portik rögzítette a Gyárfással folytatott beszélgetéseit, de nincs olyan hangfelvétel, ami igazolná, hogy a bűnöző valaha is beszélgetett volna a bankárral. A rendőrség által lefoglalt hangfelvételek között sem volt olyan, amelyiken Princz szerepelne. Márpedig Portik megszállottan rögzítette a másokkal folytatott beszélgetéseit. Tasnádi Péter Gyárfásra vonatkozó vallomása mellett éppen Portik hangfelvételei jelentették a legfontosabb bizonyítékot az ügyben.Fenyő Jánost 1998. február 11-én a délutáni csúcsforgalom közepén lőtték le Mercedesében a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán. Régóta kérdéses volt, ki adhatott megbízást a merényletre. A korábban jelentős médiavállalkozónak számító, a Magyar Úszó Szövetség elnöki tisztét is betöltő Gyárfás és az alvilági körökben mozgó Portik elleni vád alapját egy 512 perces hangfelvétel és különböző tanúvallomások jelentik. A védelem első és másodfokon is azzal érvelt, hogy sem a hangfelvétel, sem a tanúk nem túl meggyőzőek.A Portikot és Gyárfást jogerősen elítélő Fővárosi Ítélőtáblán a bíróság jelezte, a másodfokmindenben osztotta az első fok következtetéseit, mind a módszert, mind a logikai következtetést "az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel a bűncselekmény motivációját" is. | Portik előállt azzal, hogy Princz Gábor fizetett neki Gyárfás besározásáért - Gyárfás ebben a nyilatkozatban bízik | Portik Tamás a Postabank egykori vezérére mutogat, aki már nincs életben, így védekezni sem tud. Gyárfás sem először hozza szóba Princzet, de korábban sikertelenül épített erre a védelem. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/24/portik-eloallt-azzal-hogy-princz-gabor-fizetett-neki-gyarfas-besarozasaert-gyarfas-ebben-a-nyilatkozatban-bizik | 2025-04-24 20:14:41 | true | null | null | Telex |
Ha nagyon leegyszerűsítjük az MNB-alapítványok jelenlegi problémáját, a jegybanktól kapott hatalmas közvagyon gazdái három helyre tették a pénzt, a lengyel GTC SA tőzsdei cégbe, a svájci Ultima SA tőzsdei cégbe és a METU egyetembe. Mindez együtt nagyon drága volt, így a több mint 266 milliárd forintos eredeti közpénz mellett az alapítványi vagyont kezelő csomag még hiteleket is felvett, részben azMBH-tól, részben a kecskemétiNeumann János Egyetemtől.A három portfólióelem közül az egyetem nem termel lényeges nyereséget, a GTC osztalékfizető képessége leromlott és az Ultima sem hoz túl nagy jövedelmet, egy kis elsődleges osztalékon túl. Csak éppen a másik oldalon fizetni kellene a hitelek kamatait, a kismillió érdekeltség működtetését, a jogászokat, az eredeti nemes célokról, kutatásról, közgazdászképzésről nem is beszélve. Mindeközben pedig olyan kötelezettség elé néz a sokak által pumpolt alapítványi vagyon, hogy a jelen, de a jövő is elég vészjósló. Hogy történhetett mindez? Ki gazdálkodott itt ennyire felelőtlenül? Senki nem tudott számolni? Az egyes történeteket egyesével is érdemes lenne feltárni, ebben a cikkben a GTC-vel foglalkozunk. Előrebocsátjuk, ez még az üzletszerűbb történet, az igazán nagy kockázatok, az érthetetlen befektetések és az egyre rosszabb pozíciók az Ultima nevű svájci cégnél lesznek.A jegybanki alapítványok az ÁSZ jelentése szerint 2020-ban egy tőzsdén kívüli ügyletben nagyjából 9 zlotys részvényenkénti áron 61,5 százalékos többségi részesedést vásároltak a lengyel Globe Trade Centre (GTC) SA vállalatban. AzÁSZ megemlíti, hogy a tőzsdén akkor 7 zloty alatti átlagáron forogtak csak a részvények. Az ügyletet védelmezői szerint hozzá kell tenni, hogy amikor 2020 januárjában és februárjában, amikor a tárgyalások zajlottak, még a covid berobbanása előtt, a tőzsdén még 9.10 zlotyt értek a részvények, aztán a szerződéskötésre valóban nagyon leesett az ár.A tőzsdén azóta is szenved a társaság, a részvény árfolyama már 4 zloty alatt van. Közben Magyarországon kicserélődött a Pallas Athene Domus Meriti Alapítvány (PADME) és az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt. vezetése, ésvolt változás a GTC vezető testületeiben is.Ismerjük meg a GTC SA szövevényes történetét! Előrebocsátjuk, hogy ebben az írásban sok tőkepiaci kifejezés, egy cégvezetői történet lesz olvasható, ami keveredik olykor érthetetlen döntésekkel is.Az ingatlanfejlesztő céget a fejlődő piacokra szakosodott holland - izraeli Kardan-csoport alapította, amely társaság aTel Aviv-i Értéktőzsdénjegyzett, és mint hallottuk, aKardan1994-ben nagy lendülettel indult el a kelet-közép-európai régióban. Ez az izraeli társaság hazájában nagyon ismert befektető több területen is, igaz a nemzetközi reputációja nem makulátlan: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága listázta is, mint olyan céget, amely aktívan hozzájárult a megszállt palesztin területek Izrael általi gyarmatosításáhozA GTC tíz évvel az indulása után, vagyis 2004-ben tőzsdére is lépett Varsóban. A tőzsdei lét alatt inkább csak vegetált a cég árfolyama, de aztán jött adallasi Lone Starbefektetési alap ésbevásárolt. Amikor a texasi befektető 6 zloty körüli részvényenkénti áron többséget szerzett, több nemzetközi intézményi befektető is volt a cégben. A térség legnagyobb egyedi biztosítója, a lengyel PZU, a holland ING Groep, a brit Aviva és a lengyel BZ WBK bank is látható volt ekkor az intézményi befektetők között.A Magyar Nemzeti Bank több mint 266 milliárd forinttal elindított alapítványai eközben küzdöttek a befektetéseikkel. Az EKB sérelmezte, hogy az alapítványok magyar állampapírt vettek (tiltott monetáris finanszírozásnak tartotta azt), a hazai bankokba tett betét nem hozott pénzt a zéróhozamok idején, így Fekete Zoltán, az Optima akkori vezetője az ingatlanpiac felé fordult.Csakhogy a gyengécske magyar ingatlanpiacon, amikor megjelent egy hatalmas vevő, az eléggé felverte az árakat. Ráadásul a nemzetközi ügyleteknél az MNB-alapítványok abba ütköztek, hogy a neves befektetők politikai kockázatot láttak az alapítványokkal kötött üzletekben, az Optimának pedig nem volt megfelelő tudása, menedzsmentje az egyre duzzadó ingatlanvagyon kezelésére.Megszületett az ötlet: kell egy platform, egy saját menedzsmenttel dolgozó nemzetközi ingatlanos csoport. Olyan, mint a GTC, amelyről tudni lehetett, hogy a Lone Star már egy ideje árulja.A Lone Star és az Optima el is kezdett tárgyalni. Bár az Optimának nem volt elég pénze, de nagyon akarta az üzletet, végül az lett a terv, hogy az Optima megveszi a Lone Star pakettjét, de csak a vételár felét fizeti ki, a másik felére kap másfél év haladékot, és addig a mindenféle egyéb, hazai ingatlanjai értékesítésével pénzt is szerez.Mindez nem volt teljesen irreális, ráadásul volt egy érdekes ötlet, hogy fizessen a portéka: a GTC-ben volt 270 millió euró szabad pénzeszköz, az MNB-alapítványok akár úgy is gondolkodhattak, hogy amennyiben eladogatják az addig megszerzett ingatlanokat a GTC-nek, akkor a saját "leányvállalattól" megszerezhetik a vételár második részének jelentős részét.Az Optima, ahogy korábban írtuk, a covid kirobbanása előtt, 2020 februárjában állapodott meg lényegében a részletekről, majd 2020 áprilisában, vagyis nem sokkal a covid kirobbanása után írásban is szerződött és "megérkezett" a GTC-be. A struktúra nem volt egyszerű, részben a holland GTC Dutch BV-n keresztül lehetett megvenni a papírok egy részét, de az új tulajdonosnak public takeover offert (PTO), vagyis vételiajánlatotis kellett tennie a többieknek.Ez az egész vásárlás még hitelek nélkül megvalósulhatott, fizetni elég volt két részletben, de az Optima azonnal tulajdonos lett. Az immár magyar többségi tulajdonban levő cég gyakorlatilag amint tehette, eltávolította Thomas Kurzmann osztrák cégvezetőt. A Lone Star által kiválasztott korábbi cégvezető irritálta életstílusával a magyar alapítványi vezetőket:Kurzmannimádott vitorlázni, állandóan private jettel ingázott Varsó, Bécs és az Adria között.A társaság az új tulajdonossal, de nagyjából a régi nemzetközi vezetéssel sok fejlesztésbe fogott, de azért nem volt túl sikeres a tőzsdén. Amikor 2020-ban, nem sokkal a covid európai berobbanása után megérkezett az Optima, az irodaportfólió megítélése sem volt már olyan jó (a home office miatt kínálattúlsúlyos lett az irodapiac).Ráadásul, rögtön egy megdöbbentő, 3 milliárd forintos kifizetést eszközölt az Optima a GTC egyes vezetői felé.Az Állami Számvevőszék erről jelentésében ezt írta: "2020 decemberében az Optima Befektetési Zrt. bizonyos GTC S.A. eszköz adásvételi tranzakciók utáni jutalék kifizetésre kötött megállapodásokat a B.H. Ventures Kft-vel és a Prime Kft-vel, amelyek alapján 2020. és 2021. években mindösszesen 3 milliárd forint összegben teljesített kifizetéseket. A partnercégek értékesítési árbevétele szinte kizárólag, illetve jelentős részben ebből az ügyletből eredt. A partnercégek ügyvezetői a GTC S.A.-nál, illetve annak leányvállalatánál is vezető tisztségeket töltöttek be. A tranzakciókkal érintett összegekhez képest csekély terjedelemben, felszínes tartalommal aláírt anyagok kapcsolódtak."Az érintett GTC-s vezetők, vagyis Carmi Yovav ügyvezető és John Robert Snow regionális vezető, aki a magyar részleget is vezette, állítólag valamilyen legális sikerdíjat kaptak ilyen megdöbbentő összegben. Mindez rendkívül különös volt. A GTC sikereiért miért egy tulajdonos, az Optima ad sikerdíjat? Mindenesetre, ami a legmeglepőbb, az Optima az ÁSZ-jelentéshez fűzött kommentárjaiban azt írta, hogy végül Yovav és Snow teljes egészében visszafizették ezt a pénzt, vélhetően amikor a botrány már kipattant, jobbnak látták ebből kimaradni. Mindenesetre az Optima véleményét jegyző Sándor Tamás ügyvéd szerint a szerződések nem voltak jogsértőek, de a 3 milliárd forintot kapó vezető mégis visszaadták a pénzt.Állítólag azért fizetett az Optima földi halandónak nehezen felfogható összeget, mert a vezetők megcsinálták a "nagy hármast", vagyis egy hármas célrendszerben is sikert értek el. A három feladategy tőkeemelés,egy kötvénykibocsátásés a cég befektetési kategóriába jutó felminősítése volt.A társaság ekkor még szerves része volt a befektetői világnak:a tőkeemelés123 millió eurós volt, a Santander, az Erste Group és a Wood & Company segítették a társaságot a tranzakcióban, ami 6,4 zlotys részvényenkénti áron történt. Állítólag a GTC vezetése azzal kapacitálta az Optimát az ötletre, hogy a piacnak jó jelzés lehet, ha jönnek továbbra is befektetők. Ugyanakkorvan abban valami egészen hajmeresztő, hogy egy befektető vásárol közel 9 zlotyért és tapsol ahhoz, hogy más 6,4 zlotyért vehessen ugyanolyan jogokat megtestesítő papírokat.A kötvénykibocsátás viszont valóban siker volt. Az 500 millió eurós kibocsátás nagy eredménye az volt, hogy a kötvény mindössze 2,25 százalékos éves kupont fizetett, de mivel a jegyzésnél a nagy érdeklődés 100 százalékos feletti árfolyamot eredményezett, maga a hozam még kisebb lett, mint a kupon (névleges kamat): A befektetők ekkor még 1,95 százalékos hozammal is hajlandók voltak finanszírozni a társaságot. Ha ugrunk egy nagyot az időben, hamarosan újra kell finanszírozni ezt az adósságot, de ezt most jóval magasabb kamaton lehet meglépni.És valóban meglett a befektetésre ajánlott (investment grade)hitelminősítésis. A cég a Fitch Ratingstől BBB- befektetési besorolást kapott stabil kilátással, a Moody's Investors Service pedig Ba1 minősítést adott pozitív kilátással.A sikerek ellenére azonban a GTC egyre rosszabb jelzéseket küldött a kisbefektetők felé. Egy lengyel kisbefektetőnek az aligha öröm, ha a vezető tulajdonos elkezd a cég és saját maga között ingatlanügyleteket folytatni, lehet, hogy nem közvetlenül, de nem túl sok áttétellel.Ráadásul a cég lassan elvesztette nemzetközi vezetőit. Fekete Zoltán, az Optima korábbi vezetője vette át a GTC operatív irányítását és hazai, de neves iparági szakemberként megérkezett a több évtizedes ingatlanpiaci múlttal rendelkező különc, westerncsizmás, szivarozó menedzser, Gárdai János. Őt a piacon jó szakemberként írták le számunkra, csak ő aztán elég hamar távozott a GTC-től, jelenleg a Futureal egyik vezetője. Több forrásunk is úgy ítélte meg, hogy Fekete Zoltán kötötte a legtöbb fontos üzletet az MNB-alapítványok vagyonával,Fekete volt az utolsó vezető az Optimában, aki még átlátta a GTC és később a svájci Ultima, vagyis a másik nagy befektetés viszonyrendszereit. Akik azóta irányítanak egyáltalán nem rendelkeznek ezzel a képességgel.A kisbefektetőknek mindenesetre nagyban nem különbözött az, hogy a GTC, mint magyar "állami" tulajdonú társaság (természetesen az MNB-alapítványok és az állam között volt különbség, de ezt egy lengyel kisbefektető kevésbé érezte) és a GTC-vel üzletelő magyar körök elkezdenek dealeket kötni, így nem nézték jó szemmel, amikor például a GTC eladott gy nagy belgrádi csomagot a magyarIndoteknek. A GTC nem vonult ki teljesen Szerbiából a 268 millió eurós ügylet után sem, övé maradt az Ada Mall bevásárlóközpont, illetve maradtak telkei is Szerbiában, de a jövedelemtermelő elemeket értékesítette.2023-ban távozott Ariel Alejandro Ferstman, a GTC izraeli-argentin pénzügyi vezetője is, amit sokan nagy vérveszteségnek írtak le, ő ugyanis kifejezetten értett a regionális irodapiachoz. A GTC vezetésébe olyanok kerültek be, akikre nagy volt a kabát, vagy nem is volt ingatlanos tapasztalatuk, vagy csak sokkal kisebb cégekben, és sokkal inkább személyes, bizalmi elemek számítottak a kinevezésükben, nem a szakmai rátermettség.A különféle ügyletekben ugyanakkor nagyon sok profi is segített, eleinte főleg a DLA Piper, a nagy tranzakciókban a Dentons ügyvédi iroda, a bizalmi ügyekben a Pacsay&Sándor iroda vállalt aktív szerepet magyar oldalról. A helyi jogi csapatok is fontosak voltak, mint Szerbiában a ZSP Legal, vagy Lengyelországban a Rymarz Zdort Maruta. Az auditálásban a BDO, a tanácsadók közül az EY, az ingatlanátvilágításokban a Jones Lang LaSalle (JLL), amely a GTC megvásárlása előtt valóban egyesével felértékelte az ingatlanokat a tőkepiaci programokban a JP Morgan.Az utolsó években aztán nagyon furcsa folyamatok indultak a GTC-csoportnál. Erről idézzük ismét az Állami Számvevőszéket:"Az alapítvány közvetett érdekeltségébe tartozó GTC S.A. magyarországi leányvállalatai által bonyolított ingatlanok, illetve projektcégek adás-vétele kapcsán - ingatlan nyilvántartási, banki, valamint beszámolói adatok alapján - több olyan ügyletet azonosítottunk, ahol eladóként vagy vevőként szűk körből ugyanazok a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok, vagy azokhoz köthető társaságok jelentek meg.Az Alapítvány egy budapesti Úri utcai műemléki épületet szintén a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok tulajdonában álló vállalattól bérli. (2023-ban havonta átlagosan 43 millió forintért üzemeltetéssel együtt).A GTC S.A. hazai projektcégei által befogadott számlák - NAV adatok - alapján azt is megállapítottuk, hogy a társaságok a tervezési, építészeti, kivitelezési munkákat több milliárd forint összegben (a projektcégek által befogadott számlák bruttó értéke 2022-ben 6,5 milliárd forint, 2023-ban 16,6 milliárd forint, 2024. első félévében 8,7 milliárd forint volt) ugyanazzal a partnerrel, a Raw Development Kft.-vel végeztették, hasonlóan az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft.-hez, melynél piaci versenyt korlátozó gyakorlat gyanúját tárta fel az ellenőrzés."Itt aztán már szinte érthetetlen módon felborultak a korábbi szokványok. Mint az ÁSZ mondataiból látszik, a nagy GTC-csoport az ismert hazai magántőkealapos körrel üzletelt, Somlai Bálint Raw Development nevű cégével fejlesztett.Miközben korábban a GTC elegendő osztalékot fizetett a tulajdonosoknak, egy idő után erre már nem futotta, de egyre több volt a megmagyarázhatatlan ügylet, egy bizonyos üzleti kör bevonásával.Pedig az alapítvány a korábban megszokott osztalékból könnyedén fizethetett volna akecskeméti egyetem kötvénye után kamatot, vagy később a svájci CBH banktól felvett, majd azMBH Bank által átvett 170 millió eurós nagyságrendű hitelkamatait. Korábban amolyan ökölszabályként a mintegy 70 millió eurós éves nyereséget hozó években ha csak a nyereség felét osztalékra fordította a társaság, akkor is a többségi tulajdonosnak közel 20 millió euró osztalékbevétele lett volna.Ehelyett a GTC egyre inkább nehezen indokolható befektetésekbe fogott, ilyen volt a Váci úton a Center Point 3, amit szintén a Raw Development épített. A GTC 2023-as éves jelentése írt arról, hogy a cég 29,5 millió eurót fizetett ki egy "brókernek", de, hogy ez pontosan milyen kifizetés volt a társaság kötvényei körül, nem igazán érthető a jelentésből.AHVGpedig sok olyan ügyletről számolt be, ahol az MNB, vagy az MNB-alapítványok főtulajdonában álló GTC olyan magántőkealapokkal üzletelt, amelyek a Száraz István tulajdonában álló Quartz Alapkezelő kezelése alatt álltak. Ilyen volt egy XII. kerületi Mátyás király úti épület, a II. kerületi Pusztaszeri úti épületegyüttes, az Ybl Vízház épülete, a Millenáris Classic, az Úri utca egyik háza.Ezekben az ügyletekben a magántőkealapos kör megvette az MNB-családtól az ingatlant, de később a GTC-csoport visszavette őket. A vezetők erre azt mondják, hogy mindig értékbecslés alapján, eszközérték felett történtek az eladások.Arról a Telexen már rengetegszer fejeztük ki az értetlenségünket, hogy vajon a magyar állam, a hazai jogalkotók és a törvényeket megszavazó honatyák miért tették lehetővé, hogy egy-egy ilyen ügylet haszonhúzói eltűnhessenek a magántőkealapok anonimitása mögé.Ennek az egész ügynek alighanem az a legnagyobb tanulsága Magyarország számára, hogy amennyiben az ország támogatja azt, hogy a közpénzből akár ismeretlen hátterű csoportokkal szülessenek szerződések, akkor mindig fel fog merülni a gyanú, hogy azzal nem a köz, hanem a titokban maradó csókosok jártak jól.Értjük a jogi keretrendszert, de azért idézzük ide a Quartz Alapkezelő Zrt. a Telexnek is elküldött közleményét: "A Quartz Alapkezelő Zrt. a vonatkozó magyar és uniós jogszabályok alapján működő, MNB által felügyelt alapkezelő társaság, amely befektetési alapokat kezel a jogszabályok és belső szabályzatai alapján meghatározott keretek között ezen szabályok teljes körű figyelembevételével. Határozottan visszautasítjuk azokat a sajtóban megjelent kijelentéseket, amelyek valótlanul sugallják vagy állítják, hogy a Quartz Alapkezelő Zrt. nem a törvényi előírások szerint jár el és jogosulatlan haszonra tesz szert működése során."A csiki-csuki mindenesetre úgy nézett ki, hogy az épületeket az alapítványok először eladták, az ingatlanok quartzos magántőkealapokhoz kerültek, ahonnan pedig az MNB-alapítvány tulajdonában lévő GTC visszavásárolta őket, az ár közben emelkedett.Természetesen azt nehéz megítélni, hogy az elvégzett fejlesztéseknek megfelelő mértékben, vagy annál sokkal jobban. És igen, azt sem tudhatjuk biztosan, hogy ezen ki gazdagodott, csak azt állíthatjuk, hogy a Száraz István tulajdonában levő Quartz játszott szerepet az ügyletekben, de a NAV, a rendőrség, vagy az MNB ebben jobban tud információt szerezni, mint a sajtó. A HVG mindenesetre úgy számolt, hogy a GTC-csoport 40 milliárd forintot fizetett ki az említett magántőkealapos körnek az ingatanokért.Érdekesség, hogy a GTC-nek amúgy a mai napig vannak intézményi befektetői az alapítványi csapaton kívül is. Ilyen befektetőnek volt például a képviselőjeDaniel Obajtekis, aki korábban a nagy lengyel biztosító, a PZU jelöltje volt, de lemondott.Ha így nem ismerős az ő neve, Obajtek, az egykori lengyel olajipari vezető az, aki Magyarországonbujkálta lengyel igazság-szolgáltatás elől.A magyar PADME mellett jelenleg az Allianz OFE 10,85 százalékos, az OFE PZU Złota Jesień pedig 9,54 százalékos tulajdonos a GTC-ben. Ami pedig a jövőt illeti, a GTC-nek hamarosan hatalmas összegeket kellenevisszafizetniea hitelezőinek, de a lengyel cég mégis úgy költi a pénzt, mintha nem lenne holnap.A GTC Group igazgatósága például nemrégiben bejelentette egynémetországi lakásportfóliómegvásárlását, amely jelenleg a Peach Property Group tulajdonában van. A portfólió Kaiserslautern, Helmstedt és Heidenheim városaiban található. 5165 lakó-, 47 kereskedelmi egységből, 71 egyéb lakásból és 2108 parkolóhelyből áll. A GTC szerint a portfólió korrigált ingatlanértéke hozzávetőlegesen 448 millió euró a teljes tulajdonviszonyok alapján. A GTC-sek álláspontját ismerők a háttérbeszélgetésekben azzal indokolták a hatalmas kiadást, hogy a keleti irodaházak a nyugati lakóingatlanok együtt remek kombinációt adnak majd.Mindenesetre nem is olyan régen ennek a társaságnak még 270 millió euró volt a likviditása, aztán ez leesett 50 millió euróra, legújabban a GTC ismétértékesítéseketjelentett be, amely növelheti a cash-állományt.Ha a GTC bekerülési árát (közel 9 zloty részvényenként) és a jelenlegi tőzsdei árát (4 zlotynál kevesebb) nézzük, akkor úgy tűnik, az MNB alaptványai pocsék befektetést csináltak.Ugyanakkor azok, akik, mint Matolcsy György volt jegybankelnök, védik az ügyletet, a mai napig azt tartják, hogy az ingatlanok eszközértéke sokkal magasabb, vagyis 2,5 milliárd euró eszközérték áll szemben 1,25 milliárd euró adóssággal, az eszközök nettó értéke közel 1,25 milliárd euró, vagyis nem is volt vagyonvesztés.A zloty erősödött a forinttal szemben, vagyis, ha nem a tőzsdei árat nézzük, hanem forintban az egy részvényre jutó nettó eszközértéket, akkor 760 forinton vásárolt az Optima és ma 850 forintot ér egy részvény.Ugyanakkor fontos tudni, hogy ez még a német bevásárlás előtti, tavaly novemberi adat. Ezen elmélet szerint, ha az alapítványi vagyonkezelő konszolidálta volna a GTC-t, mint a többségi tulajdonában álló céget, akkor ki is mutathatná ezt a vagyont, nem kellene a részvények értékéből kiindulni.Az azonban, ahogy a GTC rendre a főtulajdonoshoz közeli körökkel (related party) üzletelt, és ezt a kisrészvényekre nézve káros folyamatot éppen a magyar pénzügyi felügyeletért és pénzügyi tisztaságért is felelős MNB alapítványának a pénzével követték el menthetetlen. Az első lépés az lenne, hogy a felelősök végre távozzanak a cégvezetésből.Maga a GTC igyekezettmegnyugtatni arészvényeseket. Arról írt, hogy nincsenek információik az MNB-alapítványokról megjelent cikkeken túl, hogy a cég hat fb-tagja is független, hogy az alapítvány a részvénytulajdonlás mellett nem finanszírozza a céget.Mindez formailag igaz lehet, de a piacon sokakat zavart, hogy a GTC vezetését csak másfél hónap alatt váltották le. Ott volt még például Sándor Tamás ügyvéd, a korábbi ügyletek egyik bizalmi jogásza, vagy Gosztonyi Balázs pénzügyi vezető is, aki Matolcsy Ádám korábbi titkárnőjének a férje. Olyan emberek, akik szoros kapcsolatban álltak azzal a magánkörrel (Matolcsy Ádám, Száraz István, Somlai Bálint és Stofa György), amelyik a Pusztaszeri út 59-ben ütötte fel a főhadiszállását.A Varga Mihály által kinevezett új vezetés (az Optima új vezetője Hegedüs István, az alapítvány kuratóriumának új elnöke pedig Gion Gábor lett) végül váltott, Sándor Tamás kikerült, de Gosztonyi Balázs még pénzügyi vezető, ahogy például Bartha János a GTC supervisory boardjának az elnöke is a helyén maradhatott, ő anno a neves CSFB hazai befektetési vállalkozásnál dolgozott, és még a GTC előző vezetője, Fekete Zoltán hívta a GTC-hez, ők ugyanis kollégák voltak a CSFB-nél. | Menteni, ami még menthető: az MNB alapítványok és a lengyel GTC története | Az MNB-alapítványok két nagy befektetése, a lengyel GTC és a svájci Ultima közül talán meglepő módon a sokkal nagyobb tőzsdei áresést elszenvedő GTC van jobb állapotban. De hogy foglalta el az Optima a nemzetközi ingatlanos céget, és hogy lett ez az MNB alapítványok és a Somlai-Száraz kör közötti furcsa üzletek főszereplője? | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/26/mnb-ugy-ingatlan-gtc-vagyonvesztes-matolcsygyorgy | 2025-04-26 14:04:11 | true | null | null | Telex |
Február végén indult újra első fokon az akkor fideszes vezetésű pécsi önkormányzat 2015-ös buszbeszerzése miatti, Volvogate néven elhíresült büntetőper - a részleteit a cikk végén ismertetem -, amelyben tanúként állt bíróság elé Csizi Péter volt alpolgármester, tisztségéről nemrég leváltott volt helyettes államtitkár. Szintén tanú lenne az ügyben Bánki Erik fideszes képviselő, ám ő már kétszer is elmulasztotta a megjelenését a bíróságon, a második eset miatt 300 000 forintos bírságot is kiszabott rá a Szekszárdi Törvényszék bírája, Bertaldó András (Bánki nemrégiben egy pert is bukott egyébként a Volvogate-ügy oldalvizén).Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, ha már Bánki Erik egyelőre nem szólalt meg, elővette az első tárgyalást, és közzétette a fideszes politikus 2022. május 10-én elmondott tanúvallomását. Meglehetősen rövid, nagyjából másfél gépelt oldalnyi szövegről van szó, tehát a tanúkihallgatás az adminisztrációval együtt legfeljebb tíz percig tarthatott. Bánki Erik főbb állításai ebben az alábbiak voltak:Az I. rendű, már elhunyt vádlottat nem ismerte,a II. rendű vádlottal csak hivatalos, üzleti rendezvényeken találkozott,a III. rendű, mostanra már elítélt vádlottat "importőrként ismerte" (ez a vádlott, Patzek Endre Tibor be volt idézve a bírósági eljárás mostani szakaszában tanúként, de ő sem jelent meg).A Patzekról szóló vallomásrészlet különösen érdekes, ez így hangzik:Bánki: Ismerem őt, illetve importőrként ismerem.Bíró: Mármint, ő vette az autót, amit eladott?Bánki: Nem. A piacon ismertem importőrként.Bíró: Ja, értem. Akkor egyéb kapcsolatuk nem volt?Bánki: Egyéb kapcsolatunk volt. Olyan módon, hogy volt egy rövid idő 2015 végére, 2016 vége között, amikor egy németországi cégnek volt ügyvezetője, amiben nekem volt tulajdonrészem, de miután a cég az nem működött úgy, ahogy azt elvártam volna tőle, ezért 2016 végén eladtam.Ez a cég a Zeta Services Gmbh, amelyben a "nekem volt tulajdonrészem" 91 százalékos Bánki Erik-részesedést jelentett. Ennek a cégnek a mérlegfőösszege kilőtt 2016-ban, a buszbeszerzés utáni évben - amikor a büntetőeljárást elindító pénzmozgások történtek -, az előző évit 55 százalékkal meghaladta (és később sem ért a közelébe sem). A bíró visszakérdezése az autóra pedig azért érdekes, mert Hadházy Ákos szerint Bánki autójának egyedi PABA kezdetű rendszáma "Patzek Bandira" utal.Bánki Eriket (és Csizit) egyébként a perben többen kapcsolatba hozták számos pécsi fejlesztési üggyel, így a buszbeszerzéssel is, amiben egyikük sem vádlott, mindketten csak tanúként kaptak idézést. A korábbi I. rendű vádlott egy vallomásában például azt mondta, hogy a buszbeszerzés idején a cégvezetés, de maga az önkormányzat is Csizi Péter (volt alpolgármester és parlamenti képviselő) és Bánki befolyása alatt állt, illetve hogy Bánki hozzájárulása nélkül semmi nem történhetett akkor Baranya megyében.Amikor Girán Jánost, a város 2014-2016 közötti fideszes alpolgármesterét erről kérdezték a Szekszárdi Ítélőtáblán most folyó perben, ő azt felelte: "Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral (...) Sok olyan dolog volt, mert ő nem csak egy képviselő, hanem regionális pártigazgatói tisztsége is volt, amikor az ő szerepvállalása is felmerült", illetve hogy "nem tudom, a buszbeszerzéshez konkrétan kötődött-e vagy sem, de tudom, hogy sok olyan döntési helyzet volt, ami az ő segítségével ment tovább".Érdekes egybeesés volt az is, hogy a buszokat Hollandiából szerezték be, Bánki és Csizi pedig éppen 2015 áprilisában járt Hollandiában, épp aznap, amikor az ügy szereplői is. Bánki többször elmondja, hogy ő sehogyan sem folyt bele a buszbeszerzésbe, senkivel nem tárgyalt erről. A tanúvallomásnak ez a részlete így szólt 2022-ben:Bíró: Akkor várjunk kicsit, ha most jól értem, akkor ez egy véletlen egybeesés, hogy amikor ők mentek ki a buszügyben tárgyalni, Ön is pont akkor ment akkor kifele.Bánki: Ha jól emlékszem akkor ők sem a busz ügylettel kapcsolatban mentek ki tárgyalni, legalábbis én nem tudok arról, hogy ők buszügyben tárgyaltak volna. Ez 2015 talán áprilisában volt. Ott a Péter szerintem nem tárgyalt busz ügyben én legalábbis nem tudtam róla.Bíró: Jó, azért kérdezem, hogy megkereste a bíróság a Repülőtéri Biztonsági Igazgatóságot, nem tudom, hogy hívják őket. Ők adtak adatot azzal kapcsolatban, hogy nagyjából, de megkeresem, egész pontosan, hogy egy napon mentek ki Hollandiába, meg eljöttek, és visszafele.Bánki: Egy napon mentünk és jöttünk is. Nem kérdés, de nem a buszügyben mentünk tárgyalni, hanem magánúton voltunk, és ööö koncerten voltunk, illetve gasztronómiai túrára mentünk.A koncertet Csizi Péter is említette a múlt heti bírósági tanúvallomásában. Igen különös módon arra azonban nem emlékezett, hogy hol és milyen koncertjén voltak kinn. A Csizi vallomásáról szóló tudósításunk itt olvasható.És hogy mi is ez a Volvo-gate? A vádirat szerint a fideszes Páva Zsolt polgármestersége idején a pécsi önkormányzat cége, Tüke Busz Zrt. az eredeti ajánlatnál több százmillió forinttal drágábban vásárolt használt Volvo-buszokat úgy, hogy az árkülönbözet egy, a beszerzésben érdemi munkát nem végző közvetítőcégnél csapódott le. Az ügyben a Kaposvári Törvényszék egyszer már eljárt első fokon, egy vádlottat elítélt pénzmosásért, egy vádlott, épp az I. rendű, az eljárás során elhunyt, míg két vádlottat felmentettek. A Pécsi Ítélőtábla azonban tavaly tavasszal 26 oldalas, a kaposvári eljárás számos hibáját felsoroló végzésben a per újraindítását rendelte el, Kaposvár helyett már Szekszárdon. | Hadházy Ákos közzétette Bánki Eriknek a túlárazott pécsi buszbeszerzés perében tett első tanúvallomását | A fideszes politikust idén kétszer is hiába idézték meg az újraindított per tanúkihallgatására. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/29/hadhazy-akos-kozzetette-banki-eriknek-a-tularazott-pecsi-buszbeszerzes-pereben-tett-elso-tanuvallomasat | 2025-04-29 12:41:55 | true | null | null | 444 |
136 igen és 40 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta ez az Országgyűlés az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó törvénymódosító javaslatot. A javaslatra nemcsak a Fidesz-KDNP, hanem a Mi Hazánk képviselői és Ritter Imre német nemzetiségi szószóló is igen nyomott.Orbán Viktor miniszterelnök még a februári évértékelőjén üzente meg (persze nem nevesítve), hogy ők nem szeretik, ha az ellenfeleik fenyegetik őket. "Mi nem fenyegetünk, de azt se szeretjük, ha bennünket fenyegetnek. Nem is ajánljuk senkinek, hátha a végén még komolyan vesszük" - mondta akkor, és nem volt nehéz mindezt összekapcsolni Magyar Péter nem sokkal korábban tartott évértékelőjével, ahol a Tisza Párt vezetője meghirdette az Út a börtönbe programot, és 20 évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatot helyezett kilátásba a vezető politikusok ellen.Márciusban viszont már a kormánypártok terveztek bekukkantani egyes politikusok zsebébe: a Hidvéghi Balázs (Fidesz) és Juhász Hajnalka (Fidesz) által benyújtott törvénymódosító javaslat értelmében ugyanis a magyar EP-képviselőknek - nahát, Magyar Péter pont az! - olyan vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. Vagyis fel kell sorolniuk tételesen az ingatlanjaikat, a nagyértékű ingóságaikat, vagyontárgyaikat, megtakarításaikat, és a sajátjuk mellett a családtagjaik vagyonnyilatkozatát is le kell adniuk a Nemzeti Választási Irodának (ezek azonban nem lesznek nyilvánosak, ellentétben a képviselő vagyonnyilatkozatával).Amennyiben pedig - és ez is sarkalatos pontja a módosításnak - a képviselő megsérti a vagyonnyilatkozati törvényt (valótlan adatot ír a vagyonnyilatkozatába vagy nem adja le időben azt, és felszólításra sem korrigál vagy pótol), megszűnhet EP-képviselői megbízatása.Március végén Magyar Péter így reagált a törvénymódosítás hírére:"Tényleg azt gondoltátok, hogy ha a tegnap beadott törvényjavaslat alapján majd vagyonnyilatkozatot kell tennem, akkor sikerül megfosztanotok az európai parlamenti képviselői mandátumomtól és akkor az idők végezetéig maharadzsa maradsz? Bohócok vagytok, de a rosszabbik fajtából való. Nemcsak a saját vagyonnyilatkozatom lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóimé is. Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?" | Megszavazták az EP-képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről szóló törvénymódosítást | Ez az a törvény, amivel Magyar Péter szerint el akarják őt takarítani az útból. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/29/megszavaztak-az-ep-kepviselok-vagyonnyilatkozat-tetelerol-szolo-torvenymodositast | 2025-04-29 11:06:05 | true | null | null | 444 |
Újabb bírságot kell fizetnie a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) szabálytalan közbeszerzési eljárás miatt. Közbeszerzési Döntőbizottság által közzétett dokumentumokból kiderült, hogy az ajánlatkérő, vagyis a Budapesti Közlekedési központ megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi törvényt.A Döntőbizottság a Walter Katalin által vezetett céggel szemben kétszázmillió forint bírságot szabott ki. Szintén a közbeszerzési törvény megsértése miatt egy másik ügyben további százmillió forint bírságot szabott ki a hatóság.Vagyis a fővárosi cégnek összesen háromszáz millió forintnyi bírságot kell megfizetnie a jogszabálysértő közbeszerzések lefolytatása miatt.Csaknem két évvel ezelőtt a fővárosnak már több tízmillió forintjába került a Budapesti Közlekedési Központ tévedése. Akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság összesen 60 millió forintra bírságolta a BKK-t.A döntőbizottság akkor úgy fogalmazott: "A jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy az uniós irányelv és a közbeszerzési törvény verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget előíró alapelveibe, továbbá számos, a közbeszerzés előkészítésére, az összeférhetetlenségre és a beszerzendő villamosok szerződéses feltételeinek meghatározására vonatkozó törvényi előírásba ütközött a BKV eljárása."Amint arról már korábban is beszámoltunk,2021-ben több súlyos jogsértés miatt megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság a BKV használt villamos-beszerzési felhívását, és 150 milliós bírságot szabott ki a közlekedési vállalatra.De 2022-ben a Lánchíd ügyében is kapott 15 millió forint bírságot az ajánlatkérő BKK, és a kivitelező A-Híd Zrt. Pedig akkor még nem is volt nyilvános a Vig Mór-féle számlagyár korrupciógyanús ügye. Utóbbi ügy részleteiről a Tűzfalcsoport is több ízen beszámolt, a nyomozás jelenleg is folyamatban van. | Rekordközeli bírságokat kapott a BKK | A közbeszerzésekről szóló törvény két ízben történő megsértése miatt, a Közbeszerzési Hatóság több bírságot is kiszabott a Budapesti Közlekedési Központra. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/rekordkozeli-birsagokat-kapott-a-bkk | 2025-04-29 15:24:02 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) nem fogadja el a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését az elektromos busztender kapcsán, és azt bírósági úton megtámadja - közölte a vállalat szerdán az MTI-vel.Mint korábban beszámoltunk róla : újabb bírságot kell fizetnie a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) szabálytalan közbeszerzési eljárás miatt. A Közbeszerzési Döntőbizottság által közzétett dokumentumokból kiderült, hogy az ajánlatkérő, vagyis a Budapesti Közlekedési Központ megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi törvényt. A döntőbizottság a Walter Katalin által vezetett céggel szemben kétszázmillió forint bírságot szabott ki. Szintén a közbeszerzési törvény megsértése miatt egy másik ügyben további százmillió forint bírságot szabott ki a hatóság.Vagyis a fővárosi cégnek összesen háromszázmillió forintnyi bírságot kell megfizetnie a jogszabálysértő közbeszerzések lefolytatása miatt.A Magyar Nemzet információi szerint mindeközben Walter Katalin ismét pályázik a BKK vezérigazgatói pozíciójára. Csaknem két évvel ezelőtt a fővárosnak már több tízmillió forintjába került a Budapesti Közlekedési Központ tévedése. Akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság összesen 60 millió forintra bírságolta a BKK-t.A most közlemény szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság kedden jelentette meg elmarasztaló határozatát a BKK két közbeszerzésére vonatkozóan. A BKK szerint döntőbizottság több mint fél évvel az eredményes közbeszerzés zárása és a szerződéskötés után támadta meg az eljárásokat.Kiemelték, hogy a közbeszerzési hatóság előzetesen megfelelőnek találta a kiírást, az eljárásban résztvevők sem emeltek kifogást a verseny tisztaságával kapcsolatban, semmilyen jogorvoslati eljárás nem indult, a Közbeszerzési Döntőbizottság ezzel szemben versenykorlátozónak ítélte meg a tárgyalásos eljárást.Kifejtették, hogy a döntőbizottság az eljárásokkal kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a kiírásban előzetesen nem szerepelt a szolgáltatás részeként szállított buszok ütemezett beállásának pontos időbeli definiálása, amit a BKK a tárgyalásos szakasz után határozott meg. A BKK bízik abban, hogy a bíróság ítéleteivel igazolja, hogy a vállalat helyesen járt el az eljárások során, és a társaság nem kényszerül a közösségi közlekedési szolgáltatás folytonos és megfelelő minőségű szolgáltatását biztosító gyakorlat megváltoztatására.Borítókép: Karácsony Gergely ( | A BKK-nak nem tetszik a rekordközeli bírság, a bírósághoz fordulnak | A Budapesti Közlekedési Központnak összesen háromszázmillió forintnyi bírságot kell megfizetnie a jogszabálysértő közbeszerzések lefolytatása miatt. Nem fogadják el azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését, a bírósághoz fordulnak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/a-bkk-nak-nem-tetszik-a-rekordkozeli-birsag-a-birosaghoz-fordulnak | 2025-04-30 09:24:36 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, amin több különösen érdekes témát és képviselői előterjesztést is tárgyaltak. Az egyik legfontosabb, hogy Csárdi Antal független, Z. Kárpát Dániel jobbikos, Orosz Anna momentumos, és Tordai Bence független képviselők felterjesztettek egy javaslatot több, azMNB-ügybenérintett szereplő meghallgatására.A javaslat szerint meghallgatták volna:Windisch Lászlót, az Állami Számvevők elnökét,Matolcsy György volt jegybank-elnököt,Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert,Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét,Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert,Csizmadia Norbertet, a PADME korábbi és a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökét,Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagját.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esett - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.Szatmáry Kristóf fideszes képviselő hozzászólásában arról beszélt, hogy "nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni". A képviselő "roppant érdekesnek nevezte", hogy azon a 2-3 évvel korábbi meghallgatáson, amin Matolcsy György jegybankelnökként kritizálta a kormányt, az ellenzéki képviselők még nagyon megdicsérték, most meg egy folyamatban lévő ügyben, a részletek ismerete nélkül máris ítéletet mondanak. "2-3 éve feldicsőítették a jegybankelnököt, most meg a fejét is vennék. Ennél több mérsékletet kérnék" - mondta Szatmáry.Az ülésen egyébként több fideszes képviselő sem vett részt, köztük Bánki Erik, a bizottságot fideszes elnöke sem. Bánki személye azért különösen érdekes az MNB-ügyben, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amivel el akarták titkolni az alapítványok költéseit. A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett, a jelenlévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem, és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták.Szintén ellenzéki képviselők terjesztettek be javaslatot dr. Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének meghallgatására, az április elején kiadott relatív jövedelmi szegénységre vonatkozó adatokkal kapcsolatban. A szegénységről szóló KSH statisztikában két kutató, Tátrai Annamária és Gábos Andrásfurcsa ellentmondásokatfedeztek fel, azok publikálását követően. A magyarországi adatokkal ezen a területen több aggodalomra okot adó probléma is van. 2020-ban gyanúsan sok egyfős háztartás került a közvetlenül a szegénységi küszöb fölé, ahol sok háztartás jövedelme fillérre pontosan megegyezett. Emellett 2021-ben és 2022-ben bizonyos jövedelemsávok "kiürültek", 2023-ban pedig a 2000 euró alatti jövedelemsávok szinte teljesen eltűntek. A bizottság fideszes tagjai ezt a javaslatot is leszavazták.A harmadik téma két borsodi település - Gávavencsellő és Paszad - önkormányzatainak kezdeményezésére került a gazdasági bizottság elé megtárgyalásra. A kezdeményezésről még 2024 szeptemberében fogadott el önkormányzati határozatokat a két település "az önkormányzatok gazdasági teljesítőképességének fenntartása érdekében a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosításának kezdeményezéséről" címmel. Ennek lényege, hogy a kevés bevétellel és így kevés forrásból gazdálkodó településeket vonja be a kormány a rezsicsökkentésbe, ezzel csökkentve ezen önkormányzatok anyagi terheit.Az ülésre meghívták Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettest is, aki a teremben szintén ott ülő két polgármesternek arról beszélt, hogy a jelenlegi költségvetésbe nem fér bele az a kiadás, ami a rezsicsökkentés, szegény településekre történő kiterjesztésével járna.Repülő rajt ide, repülő rajt oda, valóban nagyon rosszul áll a költségvetés. Az első negyedévben sikerült 2554 milliárd forintos mínuszt csinálni, ami az egész évre előirányzott hiánycél 62 százalékát teszi ki. Az NGM szerint a több mint kétezer milliárd forintos hiány azért jött össze, mert jelentős összegben fizettek ki kamatokat a prémium állampapírok egyes sorozatainál; valamint bizonyos dollárkötvények után is most kellett kamatot fizetni. Ezekből adódóan, 3 hónap alatt 1550 milliárd forintot fizetett ki az állam a korábban felvett hitelek kamataira. | A fideszes képviselők leszavazták, hogy meghallgassa a parlament az MNB-ügyben érintett állami és alapítványi vezetőket | A fideszes képviselők értelmetlen vitáról és felesleges hisztériakeltésről beszéltek az ellenzéki előterjesztés kapcsán. Szerintük meg kell várni a hivatalos vizsgálat végét, addig nekik ezzel nincs dolguk. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/28/parlament-gazdasagi-bizottsag-mnb-ugy | 2025-04-28 12:14:05 | true | null | null | Telex |
A rendőrság hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz Ruszin-Szendi Romulusz villaügyében - erősítette meg a rendőrség a hírt, melyrőlMagyar Nemzetszámolt be kedden. A nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya végzi, közölte a hatóság lapunkkal.Az Index februárbanírt arról, hogy Ruszin-Szendit egyebek mellett azért menesztették a honvédségtől, mert "pofátlanul drágán építtetett magának szolgálati villát" Dunakeszin. A lap szerint a volt vezérkari főnök szolgálati ingatlanja 928 millió forintba került. Emiatt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vizsgálatot kezdeményezett.A Tisza Párt lejáratásnak nevezte az ügyet, és azt közölték, hogy "az érintett ingatlan a mai napig a magyar állam tulajdonában áll, a megrendelő sem a vezérkari főnök, hanem a kaszinóminiszter által vezetett minisztérium háttérintézménye volt." | Hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség Ruszin-Szendi Romulusz villaügyében | A rendőrség ezen kívül nem közölt részleteket az ügyről, csak azt, hogy a Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomoz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/29/ruszin-szendi-romulusz-rendorseg-nyomozas-hutlen-kezeles-villa-tisza | 2025-04-29 15:35:27 | true | null | null | Telex |
Nagy tételben működtetett számlagyárat egy bűnszervezet, melynek tagjaira egyik hajnalban ütöttek rajta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egységei. A NAVvideótis megosztott az akcióról, ebben látható, hogy egyiküket az ágyból rángatták ki, a bűnszervezet vezetőjét wellnessezés közben látogatták meg.A bűnelkövetői csoport többszintű cégláncolatot hozott létre, amely főként budapesti és Pest vármegyei cégekből állt. Elsősorban Pest vármegyében működő társaságokat szolgáltak ki nagy mennyiségű fiktív számlával. Ezt nem korlátozták egy adott termékkörre vagy szolgáltatásra, a fiktív számlákat rugalmasan, tevékenységi körhöz igazítva töltötték meg tartalommal, tevékenységük célja az adóelkerülés volt.A budapesti székhelyű szervezet élén egy szerb származású bandavezér állt, akinek a vezetésével a csoport tevékenysége mintegy 505 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. A NAV összesen 60 helyszínen gyűjtött bizonyítékokat a bűnözők ellen, a rajtaütést a MERKUR Bevetési Egység hajtotta végre.A hatóság ingatlanokat, gépjárműveket, céges számlákat, készpénzt és egy hajót is lefoglalt.A kommandósok hajnalban ütöttek rajtuk és fogták el a bűnbanda irányítóját, aki épp wellnesszpihenését töltötte. Az egység ezután lecsapott a vezér vejére is, aki a főnök jobbkeze volt a bűnszervezetben, csak ő vehette fel a bűnszervezet cégeinek bankszámláiról a visszaosztáshoz használt több 100 millió forint készpénzt.A két férfit és a cég könyvelőnőjét bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett miatt hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vették a pénzügyi nyomozók. A letartóztatott három gyanúsított akár 20 év szabadságvesztésre is számíthat. | A NAV az ágyból rángatta ki a számlagyárosokat, akik 505 millió forintnyi adót csaltak el | A szerb származású bandavezér éppen wellnessezett, amikor elfogták. Az adóelkerülést végző szervezet tagjai 20 év börtönt is kaphatnak. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/30/nav-nemzeti-ado-es-vamhivatal-bunszervezet-cegek-fiktiv-szamlak | 2025-04-30 16:08:02 | true | null | null | Telex |
Távozása előtt egy héttel, 2025 február végén Matolcsy György tartott egy könyvbemutatót a Magyar Nemzeti Bankban. A könyvnek 12 év a stabilitás szolgálatában a címe, de az előadásnak, amelyben ezt bemutatta, még beszédesebb a címe: A második jegybanki aranykorszak.Meglehetősen szerénytelenül a könyvnek és az előadásának is a saját, 12 éves jegybankelnöki munkájának dicső bemutatása volt a célja. Most nem vállalkoznék arra, hogy a több mint egyórás beszéd minden állítását értékeljem, mindössze egy diára szeretnék koncentrálni. "Ennyit tudott a Pallas Athéné Alapítványokon keresztül adni a jegybank Magyarországnak" - vezette fel ezt a részt Matolcsy és közben az alapítvány "értékteremtő munkájának" néhány részlete volt felsorolva a háta mögött.A vonatkozó dia bal oldalára eső ingatlanfelsorolásban nagyrészt nincsenek benne azok a rendkívül értékes épületek, amelyek egykor a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak tulajdonában voltak, de mára már a fiához köthető cégekéi. A második sor ötödik tételeként azonban ott szerepel az Úri utca 72. Ez a ház azonban az előadáson bemutatottakkal ellentétben már nem az alapítványé és így nem "Magyarországé", ahogy arról Matolcsy beszélt. Hanem egy, a fiához kötődő cégé.A várbéli Úri utca 72. címen álló háznak rendkívül különleges története van, talán még a Várnegyedben is kiemelkedő. Első ránézésre nem túl különös barokk kori épület, a falai között azonban szó szerint kincsek rejtőztek. Trezorok vannak kialakítva az alatta található többszintes pincerendszerben, itt őrizték a második világháború során az ország aranytartalékának egy részét. Az máig ködös, hogy a Szent Korona volt-e itt vagy sem, az azonban biztos, hogy van olyan terem a ház alatt meghúzódó többszintes pincerendszerben, amelyet kimondottan a magyar államiság jelképének alakítottak ki. Ha valakit bővebben is érdekel a Hasslinger-Scossa-háznak is nevezett épület izgalmas története, olvassa el ezt a Mandiner cikket, hisz a kormánypárti lap szép történeti áttekintést adott róla akkor, amikor a Magyar Nemzeti Bank alapítványa felújította az épületet.Arról azonban a kormánysajtó már nem számolt be, hogy azóta már nem az alapítvány tulajdona ez a ház, hanem az MNB elnök fiához köthető cégé.Ahogy az Úri utca 72. hosszú múltja, úgy a ház utóbbi évei is szimbolizálják mindazt, ami adott időszakban az országban történt. Most elmeséljük.Az Úri utca 72.Az Úri utca 72. Fotó: Bankó Gábor/444FenntarthatóságKilenc évvel ezelőtt írta meg Rényi Pál Dániel, hogy a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) tartozó, 28 milliárd forint alaptőkével létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) kutató és oktatási központot alakít ki a Budai Várnegyedben. Két ingatlant vettek akkor: egyet a Budai Várnegyedben, egy 1 milliárdot érő villát pedig Matolcsy György jegybank-elnök lakásának szomszédságában, a XII. kerületi Mátyás Király úton. Utóbbit végül soha nem használták kutatási központként, és négy év után továbbadták egy kevésbé szem előtt lévő ingatlankezelőnek. 2019 novemberében jegyezték be az új tulajdonos Seven House Kft. tulajdonjogát a tulajdonlapon. Ez az egyik Matolcsy Ádám-féle magántőkealap cége. Sőt, a jegybankelnök menyének fotójáról az is kiderült, hogy maga Matolcsy Ádám költözött a villába, aminek a történetét szintén részletesen megírta Rényi Pál Dániel a 444-en.A villa a svábhegyi Mátyás Király útján, amiben Matolcsy és családja meghúzta magát.A villa a svábhegyi Mátyás Király útján, amiben Matolcsy és családja meghúzta magát. Fotó: Kaufmann BalázsA PAGEO másik, kutató és oktatási központnak vett épülete valóban kutató és oktatási központ lett. Ez az Úri utca 72. alatt található Hasslinger-Scossa-ház, ennek a cikknek a tárgya, amelyet a Szép Házak Kft.-től vásárolt meg az alapítvány 2015-ben nettó 795 millió forint vételáron. Ahhoz, hogy használni lehessen az épületet, fel kellett újítani. Akkoriban megszereztük szakmai körökből a tervdokumentáció egyes részleteit, amelyek nagyon furcsa dolgokat mutattak. A grafikákon több pezsgőfürdő és egy óriási medence látszott; alatta szaunahelyiségeket alakítottak volna ki.Akkor az MNB és a tervtanács köreiből is megerősítették, hogy az általunk közölt grafikák valósak, de aztán a tervtanács nem támogatta azt, végül tehát nem épült földalatti wellness-részleg, hanem a később a PAGEO-t is magába olvasztó másik MNB-s alapítvány, a PADME, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány fenntarthatósági tudásközpontja lett.Pár évvel később belülről is impozáns lett a ház, ami nem csoda, hisz ahogy azt Bánkuty Tamás, a PADME akkori igazgatója mondta, a vételi áron felül még 3,4 milliárd forintot költöttek a restaurálásra. És hogy ki volt a milliárdos munkálatok kivitelezője? A Raw Development Kft. annak a Somlai Bálintnak a cége, aki a Matolcsy-ügyek rendszeres szereplője, Matolcsy Ádám jóbarátja. Hogy egy kicsit előreszaladjunk: ennek a cégnek a neve közel hússzor szerepel abban az ÁSZ-jelentésben, ami alapján kilenc év után nyomozás indult az egész alapítványos közpénzvarázslat kapcsán.Az Úri utca 72. aulája egy óriási Pallas Athéné szoborral.Az Úri utca 72. aulája egy óriási Pallas Athéné szoborral. Forrás: PADMELéteznek olyan országok, ahol már önmagában az komoly kérdéseket vetne fel, hogy az MNB-elnök fiának baráti cége végzi az MNB alapítványának beruházását, de ez nem merült fel sem az Úri utcában, sem magánál az MNB Szabadság téri székházánál, miközben ugyanez a cég balatonfüredi nyaralót és luxusloftot is épített a jegybankelnök fiának.Az egyik cég felújította, a másik bekebelezte, a harmadik hitelt vett fel ráÁm a Hasslinger-Scossa-ház esetében a kivitelezési megbízáson túl is van furcsaság. Még a kivitelezés közben, 2019-ben átkerült az egész ingatlan tulajdonjoga az MNB-alapítványok vagyonkezelő cégéhez, az Optimához. Méghozzá úgy, hogy az Optima létrehozott egy leánycéget Optimum Úri 72. Ingatlanbefektetési Kft. néven, amelyet több mint 5,6 milliárdos eszközállománnyal indítottak. Ebben minden bizonnyal benne volt maga az épület is. Viszont mire 2024 október végén megszüntették ezt a céget, addigra több mint ötmilliárddal kevesebb, nagyjából 200 millió forintnyi eszközállománya lett. Az épület tulajdonlapjáról pedig kiderül: 2021 szeptemberében az ország egykori szuperkincstára a Matolcsy Ádámhoz köthető Skygreen Kft. magántulajdonába került.A Skygreen létezését és azt, hogy a cégnek köze van Matolcsy Ádámhoz, a Válasz Online írta meg. A lap 2022-ben jött rá, hogy a hivatalosan is az MNB-elnök fiának nevén lévő Magyar Stratégiai Zrt. Magyar Strat-Alfa nevű leányvállalata ennek az átláthatatlan magántőkealapok által tulajdonolt Skygreen Kft-nek az ingatlanjait használta fedezetül 85 millió eurónyi (35 milliárd forint) hitelhez. Vagyis egy olyan cég áll helyt Matolcsy magánhiteléért, amely formailag független tőle, de a gyakorlatban mégsem az. A Válasz Online cikk idején a Skygreen mintegy 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi, jórészt alacsony energiaigényű, fenntartható irodaházat birtokolt. Köztük a nemzeti banktól elszármaztatott ingatlanokat, a Váci úti irodafolyosó Váci Greens irodaegyüttesének két óriásépületét, valamint a budai Duna-part Infoparkját. Még egy idézet a cikkből: „a SkyGreen mögötti magántőkealapokat 2018-tól 2021 végéig a Tiborcz baráti köre által vitt Equilor Alapkezelő volt »szíves« irányítani, később a baloldalinak mondott Wallis-csoport Gladiátor nevű alapkezelője frontolta a valós tulajdonosokat, majd a két Sky-pénzeszsák idén júniusban érkezett »haza« a Matolcsy-körbe sorolható Quartz Alapkezelőhöz.” Ma is az a Quartz irányítja ezeket a valóságban, amelynek Matolcsy György távozása előtt a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optimát egyszerűen átjátszották volna – sikertelenül. Az Úri utca 72. tehát a Quartz által kezelt magántőkealapok Skygreen nevű cégéhez került, azt pedig nem tudni, pontosan mennyiért. Ebből a tájékoztatásból kiderül, hogy 2021. szeptemberében írták alá az adásvételi szerződést. Az épületet előzőleg tulajdonló Optimás leánycég könyveiből pedig az derül ki, hogy addig 5,2 milliárdos értékű ingatlanja volt, ami aztán el is tűnt. Így feltételezhető, hogy ekkora összegű lehet a vételár, de arra is lehet következtetni, hogy ez nem a valós piaci érték, a piaci értékváltozást ez az összeg nem vette figyelembe, csak azt, hogy milyen értéken került be az ingatlan a könyvekbe. De a történetnek itt nincs vége: amikor az üzlet lezárult, az új tulajdonos szinte azonnal hitelt vett fel az ország egykori kincstárára.Az egykori kincstár homlokzata.Az egykori kincstár homlokzata. Fotó: Bankó Gábor/444A tulajdoni lap szerint ugyanis egy hónappal a Skygreen birtokba lépése után az épület egy 11 millió eurós , majd nem sokkal később még egymillió eurós (összesen csaknem ötmilliárd forintnyi) hitel fedezete lett. Aztán aznap, amikor ezt a pénzt visszafizették a Takarékbanknak, látszólag az épületnek is új tulajdonosa lett. Egy társasházi megoldással ugyanis az ingatlan két helyrajzi számának két külön tulajdonosa lett: egy kisebb, amelynek nagyjából 200 millió forintnyi eszközállománya van (pont annyi, amennyi annak az alapítványi cégnek lett működésének végén, amelytől átkerült magántulajdonba), és egy nagyobb, ami maradt a Skygreen tulajdonában. Ez utóbbi helyrajzi szám aztán szerepel abban az egyetemleges jelzálogban, amelyről a Válasz is írt, azaz Matolcsy Ádám magáncége az Úri utca 72.-t is használta hitele fedezetéül.Az épület a mai napig MNB-alapítványoknak ad otthont.Az épület a mai napig MNB-alapítványoknak ad otthont. Fotó: Bankó Gábor/444Mindeközben a PADME és a „fenntarthatósági tudásközpont” nem költözött ki, az épület a mai napig otthont ad nekik. Az alapítvány ugyanis visszabérli a korábban a saját pénzén felújított ingatlant. Ez már abból az ÁSZ-jelentésből derül ki, amely alapján egy hónapja feljelentést tett a Számvevőszék az MNB-alapítványok gazdálkodása miatt. Ezt írják: „Az Alapítvány egy budapesti Úri utcai műemléki épületet szintén a QUARTZ Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok tulajdonában álló vállalattól bérli. (2023-ban havonta átlagosan 43 M Ft-ért üzemeltetéssel együtt).” Hogy ezt az összeget miből fizeti ki a jegybanki alapítvány Matolcsy Ádám cégének, az minimum kérdéses, ugyanis a PADME gazdálkodása nem tűnik túl jó állapotúnak, ahogy Székely Sarolta megírta ebben a cikkben. Eszerint a papíron 283 milliárdos vagyon sorsa minimum bizonytalan, amit jelez az is, hogy a kuratórium tavaly tavasszal egy reorganizációs tervet is elfogadott, amit nemigen szoktak ilyen értékes gazdasági társaságokban csinálni. Sőt, 121 millió forintnyi rövid lejáratú tartozása mellett 285 millió forint olyan követelése van, amely a csődközelben lévő Optimától „remélt” osztalék lehet.Összefoglalva: A jegybank alapítványa közpénzből megvásárolt egy óriási történelmi hagyománnyal rendelkező műemléképületet a Budai Várnegyedben, azt a jegybank fiának baráti cégével szintén közpénzből felújíttatta, majd pár évvel később az épület maga is az elnök fiának cégéhez került, aki aztán nem csupán hitelekkel terhelte meg, hanem bérleti díjat szed attól az alapítványtól, amelynek felépült az egész.Most írtunk a PADME-nak és az Optima Befektetési Zrt.-nek is, a két MNB-s szervezetnek, ahonnan átkerült az ingatlan tulajdonjoga a Matolcsy Ádámhoz köthető céghez. Mindkét helyen vezetőváltás történt azóta, hogy Varga Mihály lett a jegybank új elnöke. Ha válaszolnak, természetesen beszámolunk róla, pontosan milyen pénzmozgásokkal jutott el az ország egykori szupertitkos kincstára az MNB-elnök fiának köréhez. | Egy MNB-alapítvány megvette, egy Matolcsy-haver felújította, majd Matolcsy Ádám cégéé lett az egykori budavári kincstárépület | Az MNB-alapítvány, amelynek eredetileg szánták, ma már csak bérlője az ingatlannak, és havi több tízmilliót fizet érte Matolcsy fiának. Az Úri utca 27. története a közvagyont magánvagyonná alakító alapítványosdi tökéletes példája. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/01/egy-mnb-alapitvany-megvette-egy-matolcsy-haver-felujitotta-majd-matolcsy-adam-cegee-lett-az-egykori-budavari-kincstarepulet | 2025-05-01 07:00:26 | true | null | null | 444 |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.