text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Április 21-én reggel kérdéseket intéztünk a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) és a 4iG Nyrt. tőzsdén jegyzett céghez. Arról érdeklődtünk, hogy igaz-e az a piaci szereplőktől származó információ, hogy az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. magyar hadiipari holding élén vezetőváltás készül. Arra is rákérdeztünk, igaz-e az az értesülésünk, miszerint a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. egy nagy portfóliócsere (Space and Defense Transaction) keretében az állami hadiipari cégekben szerezne részesedést.A kérdéseinkre ugyan közvetlenül nem kaptunk választ (nagyon nem is remélhettük, hiszen húsvét hétfő volt), de az NGM hamarosan elküldött és nyilvánosan kiadott egy közleményt, amely szerint a vezetőváltás már meg is történt."Nagy Márton 2025. április 17. napjától Póser Zoltánt nevezte ki az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatójává. Az új vezető dr. Antal Ferencet váltja, aki a rábízott feladatokat, az átvilágítást és a restrukturálást eredményesen és sikeresen elvégezte."Póser Zoltán bizalmi embernek tűnik, aSzázadvég honlapjánmegtalált életrajza szerint korábban többek között a Procter&Gamblenél dolgozott, a Miniszterelnökségen volt politikai főtanácsadó, legutóbb pedig a Debreceni Egyetem körül volt állásban.Forrásaink szerint ugyanakkor izgalmas, több száz, de inkább több ezer milliárd forintos történet van a háttérben: hamarosan hasonló tranzakció ismétlődhet meg, mint amit már láthattunk más iparágakban, például a távközlésben, ahola magyar állam segítségével szerezte meg a Vodafone többségi tulajdonát a 4iG. Magyarország az elmúlt években komoly erőforrásokat mozgatott meg a magyar védelmi ipar fejlesztésére. A szektor állami részét összefogó N7 Holding Zrt. tavaly nyáronNagy Mártonnemzetgazdasági miniszter alá került, aki szinte azonnal kinevezte Antal Ferencet vezérigazgatónak, aki mint most kiderült, végül egy évet sem tölthetett a poszton.Nagy Márton jól ismerhette Antalt, aki a korábban piaci tanácsadócégeknél, így a Deloitte-nél is dolgozó jogász-közgazdász volt, majd a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai tranzakciókért és védelmi iparért felelős helyettes államtitkára. A szakember korábban a Budapest Airport megvételén dolgozott sokat, így interaktív munkakapcsolatban volt az NGM részéről nemcsak Nagy Mártonnal, de Lóga Mátéval, Nagy legfőbb bizalmasával is.Antal a piacon már szintén bizonyított vezérigazgató-helyetteseket vett fel az N7-hez, a csapata így nézett ki:Dr. Szabó-Szombati Tibor István lett az általános vezérigazgató-helyettes,Dr. Lőrincz Benedek lett a gazdasági vezető, aki korábban például a CA-IB-nál, de sokféle tőkepiaci cégnél is megfordult, a stratégiáértWenczel Richárd (METU, Deloitte, IVSZ) felet a stratégiáért,míg a nemzetközi kapcsolatokért Nagy Péter felelt.Az N7-hez nagyonsok hazai cégtartozik, illetve több kiemelt vegyesvállalat is. Az új vezetés állítólag eléggé rossz állapotban találta az N7 nemzetközi szerződéseit, mindent átvilágított és megpróbált olyan szerződés-módosításokat kérni, amellyel a magyar védelmi iparban az állam profitelvárásokat és kontrolljogokat szerez. Hét nagy nemzetközi céget mindenképpen érdemes megemlíteni.A zalaegerszegi Rheinmetallt, amelyben a német Rheinmetall 51 százalékos és az N7 Zrt. 49 százalékos tulajdonában álló cég Lynx (hiúz) harckocsikat gyárt;A várpalotai lőszergyárat, amely a155 millimétereslőszereket gyártja a harckocsikba;A szintén várpalotai robbanóanyagot gyártó üzemet;A gyulai Airbus Helicopters céget, amely 70 százalékban a francia központú Airbus Helicopters és 30 százalékban az N7 tulajdona;Az ugyancsak gyulai Satys PSP Hungary Zrt. felületkezelőket gyártó vállalatot;A kiskunfélegyházi, de cseh hátterű Colt CZ Hungary Zrt. fegyvergyártót;És a vecsési Dynamit Nobel Defence Zrt. páncéltörőgyárat.Az N7 alatt nagyon fontos még a HungaroControl légi forgalmi irányító. Nagy múltú cég a Rába Nyrt. tőzsdei járműgyártó, amely például a török Nurol Makina csoporttal szeretne Gidran harckocsikat gyártani. Erre már létre is hoztak egy hazai céget, és az a terv, hogy egyre nagyobb részben hazai lesz a gyártás. Igaz a Rábáról azt hallottuk, hogy lévén tőzsdei cég, nehezebb irányítani; a tulajdonosok nem tudnak olyan adatokat elkérni, amit a többi tulajdonos egyidejűleg nem kap meg.Az N7 kezében van ezen kívül a Hirtenberger Defence Systems (HDS) aknavetőket és aknagránátokat gyártó vállalat, amely korábban osztrák volt, de mindenféle angol, sőt, még új-zélandi aktivitása is volt. Mint forrásunk mesélte, a fegyvergyártásban az nagy érték, ha több helyszínről, több telephelyről van engedély, ahonnan több piacra lehet szállítani. AHirtenberger Defence SystemsVédelmi Ipari Kft. is ma már Várpalotára költözött. Magyar állami lett a kis méretű repülőgépeket gyártó cseh Aero Vodochody nevű vállalat is.A magyar hadi ipar mindenesetre szépen fejlődött. Mint forrásaink mesélték, az ugyan nem volt teljesen tiszta még a cégen belül sem, hogy mi az N7 fő célja (a hazai védelmi képesség fejlesztése vagy jó üzletek keresése), de sok volt az ígéretes projekt. Az N7-nek nagy tervei voltak, amerikai, kanadai, német cégekkel voltak folyamatban tárgyalások.Mint hallottuk, kifejezetten jól alakult az Embraer (Empresa Brasileira de Aeronáutica S.A.) brazil top 10-es repülőgépgyártó tervezett szerviz-kiszolgálása. A legnagyobb repülős cégek, vagyis az Airbus és a Boeing nyomába eredő brazil gyártótól márMagyarországés a környéken több más ország is vett szállítógépet. Az Embraer-gépek szervizelésére készülőACE (Aeroplex of Central Europe), vagy magyarul az Aeroplex Közép-Európai Légijármű Műszaki Központ Kft. szintén az N7 tulajdonában áll, majdnem ezer embert foglalkoztat és 2023-ban 31,3 milliárd forintos árbevétele volt. Mint hallottuk, az ACE nagyon perspektivikus, sokat fejlesztett abba, hogy az Embraer-gépeket is tudja szervizelni, pedig állítólag egy szakszerelő kiképzése mintegy 5 év és mintegy 100 millió forint költség, de ha ez a tudás itt lesz, az nagy erő.Mindemellett az NGM, a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) viszonya nem volt mindig felhőtlen. Viszont a jogi, informatikai, humán erőforrás, technológiai és pénzügyi átvilágítás nyomán a cégek letisztultak, a bevezetett reformok, a megtalált szinergiák után sokat nőtt a portfólió értéke.Ezért a legtöbb országban nagy dicséret érné a menedzsmentet, vagy a munkában résztvevőket, Antalnak azonban - igaz, érdemei elismerése mellett - mégis távoznia kellett.Ennek hátteréről elválnak a hivatalos és a folyosói vélemények, mindenesetre azt hallani, hogy az elmúlt hetekben már kapott kritikát Antal Ferenc azért, mert nem feltétlenül klappolt a magyar állami hadiipar tervezett privatizációs lépéseivel a tevékenysége. A szakmában ugyais úgy tudják, hogy az átvilágítások után és az egyes társaságok felértékelése után egy nagy magánosítás jöhet. Az állam terve az, hogy magánkézbe szervezze át a cégek egy részét, ahogyan ezt tette korábban a távközlési portfólióban is. Mivel a 4iG Nyrt. tőzsdei cégnek amúgy is intenzív kapcsolata van a német Rheinmetallal, illetve vannak is például űripari cégei,a NER csúcsvállalataadja magát, mint "bizalmi" partner.A politika állítólag még a választások előtt magánkézbe szeretné adni a szektor értékes cégeinek egy részét. Úgy tudjuk, hogy a most leváltott korábbi cégvezető ezt még csak nem is ellenezte, de mindenképpen szükségesnek tartotta a társaságok valóban piaci felértékelését. | Egy hatalmas üzlet előkészítése állhat amögött, hogy Nagy Márton váratlanul leváltotta a hadiipari holding vezetőjét | Egy évig sem volt a helyén Antal Ferenc, az N7 katonai holding vezetője. De miért kellett távoznia, ha mindenki azt mondja, hogy jó munkát végzett? A háttérben többen a védelmi cégek privatizációjának előkészítését sejtik. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/21/4ig-nagy-marton-hadiipar-n7-holding-harckocsi | 2025-04-21 18:05:19 | true | null | null | Telex |
Fernando Collor ügyvédje, Marcelo Bessa elmondta, helyi idő szerint hajnali 4 órakor tartóztatták le Maceio városában, miközben Collor Brazília fővárosába utazott azért, hogy átadja magát a letartóztatási végzés miatt - írja a Reuters.A végzés azután született, hogy a legfelsőbb bíróság 2023-ban 8 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte korrupció és pénzmosás vádjával Collort, az egyébként első olyan elnököt, aki megnyerte a népszavazást Brazília utolsó katonai diktatúrájának 1985-ös megszűnése után. A 2023-as ítélet azután született, hogy a brazil ügyészek azzal vádolták az egykori elnököt, hogy körülbelül 5,28 millió dollár (1,95 milliárd forint) kenőpénzt kapott a Petrobras állami olajtársaság akkori leányvállalatától.Fernando Collor 1990-ben lépett hivatalba elnökként, de nem fejezte be a mandátumát, ugyanis a Kongresszus két évvel később egy külön korrupciós botrány közepette döntött a felelősségre vonásáról, amely miatt a Legfelsőbb Bíróság felmentette. Később Alagoas állam szenátorává választották. | Letartóztatták Brazília egyik volt elnökét korrupciós vádakra hivatkozva | Letartóztatták Brazília egyik volt elnökét korrupciós vádakra hivatkozva - Közel 2 milliárd forintnyi kenőpénzt fogadott el egy olajtársaságtól. | null | 1 | https://index.hu/kulfold/2025/04/27/brazilia-letartoztatas-elnok-fernando-collor-kenopenz-korrupcio | 2025-04-27 06:02:00 | true | null | null | Index |
Az Európai Unió szankcióival sújtott orosz üzletember, Albert Avdoljan annak ellenére tudja részben megkerülni az uniós utazási tilalmat, hogy nevét összefüggésbe hozták Moszkva ukrajnai háborús tevékenységével. Ezt egy 2015-ben vásárolt máltai útlevélnek köszönheti. A Financial Times számítása szerint Avdoljan egyike annak a hét személynek, akik az úgynevezett "aranyútlevél-program" révén szereztek máltai állampolgárságot, majd később amerikai, európai vagy ukrán szankciók alá estek. A listán sok más, korlátozások alá vont személy is szerepel:tizenhatan jutottak máltai útlevélhez annak ellenére, hogy politikailag exponált személyek voltak, bűncselekményeket követtek el, vagy később kerültek szankciós listára.Málta az egyik utolsó EU-tagország, amely még mindig árul állampolgárságot, noha az Európai Bizottság beperelte az országot az Európai Bíróságon, mondván: a gyakorlat aláássa az uniós állampolgárság lényegét és integritását. Az ítéletre kedden kerülhet sor. A hasonló programok Európában és a Karib-térségben évtizedek óta jelen vannak, de folyamatos bírálatok érik őket a korrupció, a pénzmosás és az adóelkerülés kockázatai miatt. Az Egyesült Királyság például már felszámolta "aranyvízum" programját a korrupciós veszélyekre hivatkozva.Magyarországon viszont hivatalosan tavaly nyáron, technikailag viszont csak idén év elején indult el egy hasonló, fizetős, vendégbefektetői tartózkodási engedély néven futó rendszer.Ez ugyan állampolgárságot nem biztosít azoknak, akik ingatlant vásárolnak, ingatlanalapba fektetnek be, vagy valamely magyarországi közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott kutatóintézetet, egyetemet támogatnak.A hazai vendégbefektetői rendszert viszont ezzel együtt is bírálták már az Európai Parlamentben, és a nemzeti kártyákról szóló vita részeként az Európai Tanácsban is.A máltai program keretében 600 ezer eurós befektetést, ingatlanvásárlást vagy -bérlést, valamint 10 ezer eurós jótékonysági adományt kell teljesíteni. A hároméves tartózkodási követelmény egy évre csökkenthető magasabb befizetés mellett. Bár Avdoljan és családja az előírt dokumentumokat benyújtotta - például szállodai számlákat és magánrepülő-bérléseket -, a kiszivárgott adatok szerint mindössze két hetet töltöttek Máltán.A program eredeti kialakításában a Henley & Partners nevű magáncég játszott kulcsszerepet, amely korábban közvetlen jutalékot is kapott a máltai kormánytól minden sikeres kérelem után.Több más szankcionált személy is hasonló módon jutott máltai útlevélhez. Közéjük tartozik például Evgenyija Vladimirovna Bernova, akit az Egyesült Államok azzal vádol, hogy kettős felhasználású (polgári és katonai célra is alkalmas) eszközöket szerzett be Oroszország számára máltai cége révén. Bernova szerint máltai állampolgárságát szabályosan, valós gazdasági befektetésekkel szerezte meg, például filmgyártási projektek révén. Mások, mint Pavel Melnikov - akinek máltai útlevelét időközben visszavonták -, szintén tagadják, hogy illegális célokra használták volna ki az állampolgárságot.A rendszer gyengeségeire hívta fel a figyelmet a Daphne Caruana Galizia Foundation is, amely szerint a szigorúbb átvilágítási szabályok sem orvosolhatják az alapproblémát: hogy a program vonzza azokat, akik pénzért szeretnének gyors jogokat szerezni az EU-n belül. Caruana Galizia - a meggyilkolt máltai oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia fia - szerint az "aranyútlevél" rendszer magában hordozza a visszaélések lehetőségét, függetlenül a szigorításoktól.A brüsszeli döntéshozók attól tartanak, hogy egy Máltát támogató bírósági döntés esetén más országok, például Ciprus is újjáéleszthetik hasonló programjaikat, ami további normaromboláshoz vezethetne.Bár Málta az Ukrajna elleni háború kitörése után megtiltotta az orosz és belarusz állampolgárok részvételét a programban, továbbra is fenntartja a lehetőséget mások számára. Mindeközben az Egyesült Államok is saját "aranykártya" programot tervez, 5 millió dolláros áron. Európában Magyarország mellett például Portugália és Spanyolország kínál még letelepedési engedélyeket befektetésért cserébe, de állampolgárságot már nem. A jogvédők szerint a gyors gazdasági haszonért folytatott állampolgárság-árusítás komoly kockázatot jelent az uniós normákra és a közbizalomra nézve, míg sokan amellett érvelnek, hogy a befektetők gazdasági fejlődést hoznak, a nemzetbiztonsági kockázatokat pedig megfelelő átvilágítással lehet orvosolni.A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images | Aranyútlevél-botrány: Magyarország pont akkor vág bele, amikor az EU bírósága csaphat le | Újabb visszásságok derültek ki a fizetős letelepedési programokról. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20250428/aranyutlevel-botrany-magyarorszag-pont-akkor-vag-bele-amikor-az-eu-birosaga-csaphat-le-757525 | 2025-04-28 08:45:00 | true | null | null | Portfolio |
A Magyar Hang mögött álló cég, az Alhambra Press egy másik, egyelőre névtelenségét megőrizni kívánó hazai médiavállalkozással együtt április 28-án, hétfő reggel egy panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz tiltott állami támogatás miatt. A panaszosokat az Euclid Law, egy brüsszeli és londoni székhelyű, uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi iroda képviseli. A panaszt alátámasztó gazdasági és adatelemzést Kai-Uwe Kühn professzor, a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza végezte, a munkát egy kutatócsoport támogatta.Minden élet számít - ezzel a szlogennel futott egy ideig 2020 őszén, a pandémia második hullámának idején a magyar kormány úgynevezett társadalmi célú hirdetése (többek között) négy kormánypárti hetilapban. Egész oldalakon hirdették a koronavírus elleni védekezés fontosságát, de a szlogen nem volt teljesen igaz: a kormányfüggetlen hetilapok olvasóinak élete mégsem számított annyira, hogy őket is figyelmeztessék a veszélyekre.Abban az évben a nyomtatott hetilapok piacán tíz szereplő volt: a kormányhoz közel álló médiaóriás, a Kesma három lapja (a gazdasági Figyelő, a vidékieknek szánt Szabad Föld és az elvben az értelmiségnek kitalált Mandiner); a nem a Kesma alá tartozó, de erősen kormánypárti Magyar Demokrata, valamint hat kritikus-független. Utóbbiak közül az egyiket, a 168 Óra hetilapot új tulajdonosa éppen átállította kormányközelivé, ezért sok újságíró otthagyta, a távozók alapították meg 2020 májusában a Jelent. A többi lap: a liberális Magyar Narancs, az irodalmi-közéleti Élet és Irodalom, a gazdasági-közéleti Hvg és a polgári, ám kormánykritikus Magyar Hang. A kormányt támogató lapok eladott összpéldányszáma 2020-ban 58 ezer körül alakult hetente, a hat kritikus-függetlené pedig valamivel magasabb, 64 ezer körüli értéket mutatott. Nem volt tehát lényeges különbség, a példányszám nagyjából fele-fele arányban oszlott meg, így ennek az aránynak kellett volna megmutatkoznia az állami költésekben is.2023 elején, miután a sokadik covid-hullámot követően a közintézmények is újranyitottak, közel száz munkaórát töltöttem el a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban, hogy átlapozzam a tíz kiadvány közel ötszáz megjelent újságjának 35 ezer oldalát. Kockás füzetbe húztam a vonalakat a hirdetésekről, és a végeredmény elképesztő lett: a négy kormánypárti újságban 2020-ban 300 oldal közvetlen kormányzati, valamint további 213 oldal állami cég által feladott hirdetés jelent meg (listaáron, felárak és kedvezmények nélkül 1,04 milliárd forint értékben). Ezzel szemben a hat kormányfüggetlen lapban nem volt egyetlen oldal kormányhirdetés sem!2023 októberében tettünk bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál gazdasági erőfölénnyel való visszaélés ügyében a Mediaworks kapcsán. Nem ért meglepetésként, hogy a bejelentést a GVH hosszas gondolkodás után 2024 márciusában elutasította - pontosabban úgy döntött, hogy nem indít versenyfelügyeleti eljárást.Ekkor úgy döntöttük, hogy nemzetközi szintre visszük az ügyet. Találtunk magyar szakértőket és kutatókat, akik segítettek, így több évig tartó kemény munka kezdődött. Tudni kell, hogy az állami támogatások ellenőrzése az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerint az Európai Bizottság feladata - ilyen csak akkor folyósítható, ha azok nem torzítják a versenyt. A tagállam csak akkor adhat állami támogatást, ha azt előzetesen bejelentette és ezt a Bizottság jóváhagyta. Ha az állami hirdetéseket nem átlátható és nem pártatlan módon osztják szét, az torzítja a piacot és sértheti az egyenlő bánásmódhoz való jogot - nemcsak a médiavállalkozások, de közvetve a polgárok jogát is a tájékozódáshoz. Abban az esetben, ha egy tagállam olyan támogatást nyújt, amiről a Bizottság nem tud és/vagy nem adott engedélyt, az lehet a következmény, hogy a folyósított összeget a vállalkozás vissza kell utalja a költségvetésbe. (Ezt vezetett a Malév csődjéhez: a Bizottság 2012 januárjában egy panasz nyomán megállapította, hogy a magyar állam 88 milliárd forint tiltott állami támogatást nyújtott a nemzeti légitársaságnak, és ezt az összeget a cégnek vissza kellett volna fizetnie. Nem volt miből, így a Malév gépei 2012. február 3-án már nem szálltak fel, a cég csődbe ment és megszűnt.)A Magyar Hang mögött álló cég, az Alhambra Press egy másik, egyelőre névtelenségét megőrizni kívánó hazai médiavállalkozással együtt április 28-án, hétfő reggel panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz tiltott állami támogatás miatt. A panaszosokat egy brüsszeli és londoni székhelyű, uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi iroda, az Euclid Law képviseli. A panaszt alátámasztó gazdasági és adatelemzést Kai-Uwe Kühn professzor, a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza végezte, a munkát egy kutatócsoport támogatta.Az általuk feltár bizonyítékok és összegyűjtött adatok kétséget kizáróan azt mutatják, hogy a magyarországi médiatérképet súlyosan torzította az állami reklámbevételek elosztása. A kormányközeli médiumokat 2015 óta több mint 1,1 milliárd euróval támogatták. Az egyenlő versenyfeltételeket úgy elferdítették, hogy a piac már nem tud megfelelően működni. A kormányhoz kötődő, veszteséges cégeket mesterségesen támogatják a nyereséges, kormányfüggetlen cégek kárára. Ráadásul a magyar kormány a reklámpénzek elosztását egyfajta jutalomként adta azon tulajdonosok számára, akik megvásároltak bizonyos médiumokat, amelyek aztán kormánypártiak lettek. A folyamatban nemcsak a médiapiac sérült, hanem az állampolgárok tájékoztatása is. Azt pedig maga a Bizottság is sokszor kifejtette, hogy a sokszínűség hiánya a médiapiacon nagyobb kockázatot jelent, mint más ágazatokban, és jelentős fogyasztói sérelmet okoz. | Bepanaszoltuk a magyar államot az Európai Bizottságnál | Legalább 1,1 milliárd eurónyi forint kerülhet vissza a hazai költségvetésbe. | null | 1 | https://hang.hu/eu/bepanaszoltuk-a-magyar-allamot-az-europai-bizottsagnal-175632 | 2025-04-28 08:31:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Harminckét tételből álló, mindösszesen bruttó 22 milliárd forintra rúgó közbeszerzési keretősszegre szerződhetett az év első negyedévében a Balásy Gyula nevével fémjelzett New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. alkotta páros. A Rogán Antal által irányított Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) által kiírt közbeszerzési eljárásnak most jelent meg a hirdetménye az uniós közbeszerzési értesítőben.A nettó 17,3 milliárd (azaz áfával együtt 22 milliárd) forintos összeg zöme két tételből áll, az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 45., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 53." elnevezésű kampány 7 874 015 748 forint plusz áfa, azaz kereken 10 milliárd forintba, míg az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 46., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 54." elnevezésű projekt összege 3 397 007 874 forint plusz áfa, azaz csaknem 5 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.Hogy ezek pontosan mit takarnak, az a hirdetményből nem derül ki, de tény, hogy úton-útfélen belebotlunk az Ukrajna EU-s csatlakozásának esetleges hátrányait taglaló, tévében, rádióban, online és közterületen is előforduló kormánypropagandába.Szintén jelentős összeget költhetnek el a MÁV-csoporthoz tartozó cégek az idei évben kommunikációs célokra, ennek összege nettó 919 millió, azaz bruttó majdnem 1,2 milliárd forint. Ugyancsak borsos összegre rúg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) állampapír-vásárlást ösztönző idei kampánya, melyre nettó 878 millió, bruttó 1 milliárd 115 millió forintot szánnak.Ezekhez képest aprópénz, hogya Fidesz-közeli Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. is részesül az adóforintjainkból, nekik reklámajándékok beszerzésével, gyártásával és emblémázásával kapcsolatos feladatokra nettó 10 millió, bruttó 12,7 millió forint jut az NKOH-on keresztül.Az összegek a teljes keretösszeget jelentik, melyek 30 százaléka opció.A teljes lista és a nettó keretösszegek az alábbiak:- Közterületi és print kampányhoz kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása az MTVA részére, 2025. I. ütem: 100 000 000 forint.- Dokumentumfilmek gyártása és a kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Honvédelmi Minisztérium számára, 2024: 52 950 000 forint.- Online kampányhoz kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása az MTVA részére I, 2025: 100 000 000 forint.- Állampapírok értékesítését támogató komplex kommunikációs feladatok ellátása az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére, 2025: 877 952 756 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi, rendezvényszervezési és médiaügynökségi feladatok ellátása a Magyar Bormarketing Ügynökség Zrt. részére, 2025: 465 000 000 forint.- Gyártási, kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem részére, 2024-2025: 20 000 000 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére: 72 300 000 forint.- Kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. számára, 2025: 198 000 000 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. részére, 2025: 186 373 130 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány részére, 2025: 529 777 953 forint.- Külföldi médiaügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. részére, 2025: 25 000 000 forint.- Médiaügynökségi feladatok ellátása a Müpa Budapest - Művészetek Palotája Nonprofit Kft. számára, 2024-2025: 120 000 000 forint.- Nyomdai kivitelezési feladatok ellátása a Központi Kiadó Kft. részére: 30 000 000 forint.- Kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása az IKK Nonprofit Zrt. részére, 2025: 76 377 952 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Nemzeti Örökség Intézete számára, 2025: 40 326 885 forint.- Médiaügynökségi és kapcsolódó gyártási feladatok ellátása a Budapesti Operettszínház részére, 2025-2026: 60 000 000 forint.- Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 45., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 53.: 7 874 015 748 forint.- Nyomdai kivitelezési feladatok ellátása a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. részére, 2025: 80 000 000 forint.- Reklámajándékok beszerzésével, gyártásával és emblémázásával kapcsolatos feladatok ellátása a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. részére, 2025: 10 000 000 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a MÁV-csoporthoz tartozó vállalatok részére, 2025: 919 090 000 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. részére, 2025: 35 000 000 forint.- Arculattervezéssel és márkaépítéssel kapcsolatban felmerülő kommunikációs ügynökségi feladatok a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. részére: 45 000 000 forint.- Kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. részére: 60 000 000 forint.- Közlekedésbiztonsági kampány kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátása a Magyar Közút Nonprofit Zrt. részére, 2025: 38 788 254 forint.- Komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Miniszterelnökség számára, 2025: 204 000 000 forint.- A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. arculattervezésével és vállalati kommunikációjával kapcsolatban felmerülő komplex kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása, 2025. I. ütem: 17 111 845 forint.- Toborzási kampányhoz kapcsolódó kommunikációs és médiaügynökségi feladatok ellátása a HM Zrínyi Geoinformációs és Toborzástámogató Közhasznú Nonprofit Kft. részére, 2025: 196 850 394 forint.- Filmgyártási és kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Honvédelmi Minisztérium számára, 2025: 687 700 000 forint.- Álláshirdetések megjelentetése a Szerencsejáték Zrt. részére, 2025: 11 535 075 forint.- Kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása a Neumann János Nonprofit Közhasznú Kft. részére, 2025: 118 110 236 forint.- Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása 46., valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása 54.: 3 937 007 874 forint.- Ágazati szintű kommunikációs tevékenységet támogató egyes ügynökségi feladatok ellátása a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a HungaroControl Zrt. és az MGFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. részére: 135 000 000 forint. | Kiderült, mennyibe kerül Orbán Viktorék ukránellenes kampánya | Balásy Gyuláék szakítanak nagyot vele. | null | 1 | https://alfahir.hu/hirek/kiderult-mennyibe-kerul-orban-viktorek-ukranellenes-kampanya | 2025-04-24 11:16:19 | true | null | null | alfahir.hu |
Nagyon furcsa beszélgetés zajlott le szerdán a Szekszárdi Törvényszéken egy bíró és egy egykori országgyűlési képviselő között. Én legalábbis furán éreztem magam, mert az elmúlt húsz évből minden részletére emlékszem azoknak az alkalmaknak, amikor külföldre utaztam egy koncertért. Kiderült, hogy nem mindenki van ezzel így:Bíró: Járt Hollandiában?Csizi Péter: Igen, 2015 áprilisában Bánki Erikkel.Bíró: Mennyi időt töltöttek ott?Csizi Péter: Egy csütörtöki napon mentünk, pénteken pedig jöttünk is haza.Bíró: A buszok miatt mentek?Csizi Péter: Nem. Magánprogramon voltunk. Egy könnyűzenei koncerten.Bíró: Milyen koncerten?Csizi Péter: Arra nem emlékszem.Bíró: Hol tartották ezt a koncertet?Csizi Péter: Arra sem emlékszem.Ez így csupán abszurd, a jelentőségét a kontextus adja. Kezdjük azzal, hogy kicsoda Csizi Péter: 2010-től két cikluson át fideszes országgyűlési képviselő volt, akit nem sokan ismertek az országos nyilvánosságban.Pályája elején ő volt az egyik főszereplője a Kubatov-lista - ismereteink szerint első - bevetése során, 2009-ben Pécsen készült és később kiszivárgott videónak. Itt épp arról tart amolyan képzést a helyi fideszes aktivistáknak, hogy bár a jogszabályok szerint kizárólag a később esedékes EP-választások kapcsán kampányolhatnának, de azért finoman vegyék rá a lista alapján felkeresett támogatókat, hogy az aznap tartott előrehozott polgármester-választáson is vegyenek részt:Egy évre rá már országgyűlési képviselő és Pécs alpolgármestere lett 2014-ig, amikor a két poszt összeférhetetlen lett és ő inkább az országgyűlést választotta. Alpolgármesterként a gazdasági ügyek tartoztak hozzá, így a város közösségi közlekedésének "átszervezése" is, ami egy új, városi buszok üzemeltetésével foglalkozó cég felépítését és az elöregedett járműpark cseréjét jelentette. Vagy ahogy ő fogalmazott magáról szerdán: "én voltam a buszcsere-program arca".Annak ellenére dicsekedett ezzel még most is a bíróságon, hogy ez a buszcsere-program Volvo-botrányként híresült el és Pécs újkori történetének egyik legnagyobb gazdasági bűncselekménye lehet - ha kiderül, hogy az ügyészség vádjai megalapozottak. A pécsi Volvo-botrány lényege, hogy a városnak 2014-ben új buszokra volt szüksége, amelyeket végül a holland Breda városából szereztek be. Az ottani – jó állapotú – használt flottát vették meg. Ám nem egyenesen a bredai közlekedési cégtől, hanem közbeiktattak egy másik céget, aki ca. 3 millió eurót rakott még az árra, így 6-700 millió forinttal drágábban kerültek Pécsre a buszok annál, mint amennyiért a holland város árulta azokat.Innentől fogva nehéz dolog olyan állításokat tenni, amelyeket ne perelnének előszeretettel a baranyai megyeszékhely akkori fideszes vezetői, de épp szerdán történt az is, hogy elbukta a jó hírneve megsértése miatt indított pert Bánki Erik egy pécsi vloggerrel, Bogos Csabával szemben, aki „A Volvo-gate valójában a Fidesz egyik legnagyobb korrupciós ügye lehet” címmel tett közzé videót korábban.A túlárazott beszerzéshez kapcsolódó pénzmozgások ugyanis feltűntek a holland hatóságoknak, akik pénzmosás gyanújával vizsgálódni kezdtek, így a magyar ügyészség is bekapcsolódott. Így került bíróság elé az ügy, amelyben az egyik vádlott el is ismerte a bűnösségét, elítélték, ám a többi vádlottat első fokon felmentették. Másodfokon azonban úgy döntöttek, újra kell tárgyalni az egészet. Úgyhogy a per újraindult a Szekszárdi Törvényszéken, amit itt követünk.Csizi Péter érkezik a SZekszárdi Törvényszékre tanúkihallgatásra április 23-án.Csizi Péter érkezik a Szekszárdi Törvényszékre tanúkihallgatásra április 23-án. Fotó: Kaufmann Balázs / 444Sem korábban, sem most nem vádlottjai az ügynek Bánki Erik és Csizi Péter, pedig az egész ügyet átszövi az ő befolyásuk.Csak néhány példa: A már elhunyt I. rendű vádlott korábban azt vallotta, a buszbeszerzés idején a városi buszcég, a Tüke Busz menedzsementje és felügyelőbizottsága, de maga az önkormányzat is Csizi Péter és Bánki Erik befolyása alatt állt. Egy másik tanú, aki a buszbeszerzést is intézte, azt állította, „Csizi úr, Bánki úr is általában jelen volt” a döntésekről szóló üléseken legalább egy alkalommal magával a buszbeszerzéssel kapcsolatosan is. A Csizit váltó alpolgármester is úgy fogalmazott: „Csizi Péternek volt szava, az biztos”, illetve azt is mondta, hogy „Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral.”És ami a legbeszédesebb, hogy a bűnösségét bevalló és el is ítélt Patzek Endréről így fogalmaz a Pécsi Ítélőtábla: „ügyvezetője volt a németországi székhelyű Zeta Services Gmbh gazdasági társaságnak, melyben Bánki Erik országgyűlési képviselő 91%-os tulajdoni résszel rendelkezett. Ismertté vált még az, hogy ugyanebben az időszakban Patzek Endre Tibor III. r. vádlott az említett cég számlájára 52 480 900 forintot utalt át”. Ez az átutalás épp a Volvo-ügyletek idején történt, nem sokkal később utazott Hollandiába is Csizi és Bánki. Egy koncertre, amire a képviselő nem is emlékszik.A szerdai tanúkihallgatásra a koncert részleteinek felidézésén kívül amúgy láthatóan készült Csizi. A bíró sokat foglalkozott azzal, hogy megpróbálja kideríteni, mi volt előbb: a holland árajánlat vagy a Pécs vezetése által meghatározott keret. Az egykori alpolgármester elmondta, hogy már korábban meghatározták, hogy nagyjából négymilliárdból vesznek majd buszokat, majd el is indítottak egy 3,5 milliárdos hitelfelvételt. Érdekes szála ez is az ügynek, itt írtunk róla. Azt állította, ezt az összeget az azóta elhunyt I. rendű vádlott, a Tüke Busz vezetője határozta meg, ők bíztak benne, ezért döntöttek a közgyűlésben a hitelfelvételről. A bíró még érdeklődött arról, hogy megalapozták-e ezt az összeget valamilyen számítással, dokumentumokkal, és amikor nem kapott erre egyértelmű választ, feltette a NER-történeti jelentőségű kérdését, ami látszólag a perben tárgyalt buszbeszerzésről szól, de sok más képviselőtestületi döntés is eszünkbe juthat:Helyénvalónak tart egy olyan közgyűlési magatartást, hogy úgy szavaznak meg egy 3,5 milliárdos költséget, hogy az valakinek a bemondása?Csizi amúgy helyénvalónak tartja, és az sem furcsa szerinte, hogy éppen akkora összeget vettek fel hitelnek, amekkorát aztán el is költöttek a buszbeszerzésre, és ami 6-700 millió forinttal több volt, mint a buszok eredeti ára. Csizi egyórás tanúkihallgatása végén a bíró azt is megkérdezte, mi a korábbi alpolgármester véleménye arról, hogy elérte-e a buszos közbeszerzési eljárás a célját? „Nem értem a kérdést” – válaszolta Csizi – „Működnek a buszok. Azokat a buszokat kapta a város, amik a közösségi közlekedés ellátásához kellettek. Igen, elérte a célját.”Csizi Péter 2018-ban kikapott a választókörzetében Mellár Tamástól, pályafutása azóta inkább lefelé ível. Évek után először épp tavaly novemberben adott jelet magáról, hisz a BM szociális ügyekért felelős helyettes államtitkáraként ő volt az, aki a kamerák előtt hosszasan vitatkozott Magyar Péterrel a kegyelmi botrány miatt hírhedté vált bicskei gyermekotthon előtt. Csizi akkor azzal érvelt, hogy „a gyerekeket meg kell védeni” – Magyartól.Majd pár héttel ezelőtt jött a hír, hogy Csizi március 31-ei hatállyal lemondott pozíciójáról. Helyére dr. Zsilinszky Lászlót nevezte ki a miniszterelnök. Csizi azóta Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár kabinetvezetője, a bíróságon is ekként mutatkozott be. | A politikus, aki bíróságon vallotta, hogy nem emlékszik, milyen koncertre ment Hollandiába Bánki Erikkel | Csizi Péter nemrég még kamerák kereszttüzében hadakozott Magyar Péterrel helyettes államtitkárként. Pár hete lemondott, most pedig a bíróságon hallgatták ki Pécs történetének egyik legnagyobb korrupciós ügyében. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/24/a-politikus-aki-birosagon-vallotta-hogy-nem-emlekszik-milyen-koncertre-ment-hollandiaba-banki-erikkel | 2025-04-24 11:29:58 | true | null | null | 444 |
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 10-én tartott Kormányinfón arról beszélt, hogy szerinte bűncselekménynek számít az, ha egy kórházban több millió forintért cserébe hajlandóak elvégezni egy műtétet, amire amúgy évek múlva kerülne sor.A reakció egy konkrét esetre érkezett, ugyanis januárban derült ki, hogy a zuglói Uzsoki Utcai Kórház egyik orvosa felajánlotta egy betegének, hogy 2,5-2,8 millió forintért elvégzik a csípőműtétet, amire 2030-ra kapott időpontot a beteg.Állami ellátásban a várólistán pénzért előzni szigorúan tilos, és ha egy orvos a betegének irreálisan hosszú várakozási időt mond, ezzel magánellátásba kényszerítve őt, az szintén üldözendő- közölte a Miniszterelnökség az RTL Híradó megkeresésére, hozzátéve, hogy az ügyben az Országos Kórházi Főigazgatóság mindenre kiterjedő vizsgálatot folytat.Az ügyet Hadházy Ákos robbantotta ki, azt állítva, hogy Papcsák Ferenc korábbi fideszes zuglói polgármester és országgyűlési képviselő magáncégén keresztül juthatnak gyorsított eljárásban egészségügyi beavatkozáshoz az Uzsoki Utcai Kórházban azok a betegek, akik nem szeretnének órákat várni a sürgősségin vagy éveket egy műtétre. A független országgyűlési képviselő és a Transparency International adatigénylési pert indítottak, amit meg is nyertek. A Miniszterelnökség közlésére reagálva hadházy arról posztolt, hogy napokon belül beadja a feljelentését az ügyben.Az RTL Híradó szerint a kórháznak 15 napja van arra, hogy elárulja, mennyi pénzt kapott a fizető betegeket közvetítő, korábban Papcsák Ferenc érdekeltségébe tartozó cégtől, és hogy hány pácienst közvetítettek a kórháznak. | Vizsgálat indult az Uzsoki Kórházban működő VIP-ellátás miatt | Vizsgálat indult az Uzsoki Kórházban működő VIP-ellátás miatt - Milliókért lehetett előre kerülni a várólistán. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/04/26/uzsoki-korhaz-hadhazy-akos-papcsak-ferenc-vip-ellatas-varolista-csipomutet | 2025-04-26 08:02:00 | true | null | null | Index |
Három héttel ezelőtt könyvvizsgálót neveztek ki az MBH Bank 10,7 százalékát birtokló CEE Paramount Equity Zrt.-nél - derül ki egy, a cégbírósághoz pénteken beadott dokumentumcsomagból.Az érintett vállalat a korábbi jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám üzleti köréhez köthető. Ennek az üzleti körnek másik két cégen keresztül további 12,4 százalékos részesedése van az MBH-ban. Azoknál a vállalatoknál már korábban megjelent ugyanez a könnyvizsgáló.Miért fontos ez? Az MNB alapítványi vagyonából elpárolgó százmilliárdok miatt kitört botrány egyik kulcskérdése a kezdetektől az volt, hogy mi lesz a Matolcsy-féle üzleti kör banki részesedésével.Elég egyértelmű volt, hogy ha Matolcsyék kezét elengedik, akkor az ország egyik legfontosabb bankjában, a jelentős részben Mészáros Lőrinc tulajdonában álló MBH-ban sem tarthatják meg a részesedésüket.A három cégnél kinevezett könyvvizsgáló elég jól jelzi, hogy milyen irányba halad ez a folyamat. A munkára ugyanis azt a Quercus Audit RB Kft.-t kérték fel, amely Mészáros Lőrinc több tucat vállalatánál végzett hasonló munkát az elmúlt években. Bár a társaságnak vannak más kisebb ügyfelei is, tulajdonképpen ez a cég a Mészáros-csoport házi könyvvizsgálója.Számokban: az MBH Bank az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvadásából jött létre, azt követően, hogy az állam százmilliárdokból megmentette, majd kerülőutakon kormányközeli milliárdosoknak értékesítette az MKB-t.A rózsaszínnel jelölt durván 36 százalékot birtokló két cég mögött Mészáros Lőrinc, illetve hozzá köthető magántőkealapok állnak, míg a bank ötödét tulajdonló Corvinus BHG Zrt. állami cég. A kék különböző árnyalataival jelölt, összesen 23 százaléknyi pakettet kézben tartó három vállalat mögött viszont Matolcsy Ádám köréhez köthető magántőkealapok állnak.A tőzsdén jegyzett MBH Bank piaci kapitalizációja közel 1800 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a Matolcsy-körhöz köthető 23 százalék önmagában is több mint 400 milliárdot ér.Reakciók: a G7-nek nyilatkozó szakértők szerint bár nem példa nélküli, de nagyon nem általános, hogy néhány héttel az üzleti év könyvelési zárása előtt neveznek ki könyvvizsgálót egy céghez, amelynél ráadásul korábban nem is volt.Ahogy egy forrásunk fogalmazott: ezzel a könyvvizsgáló is kockázatot vállal, hiszen az év végi leltárnál például nem volt jelen, így azt bemondásra kell elhinnie.Mi várható? Nem lenne meglepő, ha a Matolcsy-kör belátható időn belül megválna MBH-s érdekeltségeitől, és azok a NER valamely másik leágazásánál landolnának. Különösen az után, hogy Orbán Viktor is azt mondta: úgy látja, Matolcsy György támadható. | Már a Matolcsy-kör összes MBH-s érdekeltségét Mészáros Lőrinc könyvvizsgálója ellenőrzi | Az MNB-botrány egyik kulcskérdése a kezdetektől az volt, hogy mi lesz a Matolcsy-féle üzleti kör banki részesedésével. A kérdés eldőlni látszik. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20250428/mar-a-matolcsy-kor-osszes-mbh-s-erdekeltseget-meszaros-lorinc-konyvvizsgaloja-ellenorzi/ | 2025-04-28 13:20:04 | true | null | null | G7 |
A kilenc vádlott közül ötnek már jogerős ítélete van, miután a korábbi előkészítő ülésen már egyezséget kötöttek. Hétfőn azoknak a vádlottaknak a tárgyalása volt, akik nem fogadták el a vádpontokat, így az ügyészség indítványozta büntetésbe sem mentek bele. Rapid tárgyalás volt ahhoz képest, hogy öt tanút is meghallgatott a bíró. Azok tettek hétfőn tanúként vallomást, akik korábban a vádlottak padján ültek, tehát akik kiegyeztek a vádhatóság ajánlatával. Nem csoda, ha túl sok mondanivalójuk nem volt.Az ügy még 2022-ben robbant ki, TEK akcióval leplezték le a nagylaki határrendészetnél dolgozó egyenruhásokat, 2023-ban emeltek vádat az ügyükben. Az a bűnük, hogy főként külföldi autókat megállítva szabtak ki bírságot, a pénzt pedig maguk között elosztották. Amikor az akció zajlott, nagyjából akkori árfolyamon számolva másfél millió forint értékben eurót, 156 ezer forintnyi angol fontot, néhány tízezer forint értékű złotyt, és román lejt foglaltak le például napszemüveg tokban elrejtve. A vád szerint nagyjából négy hónapon keresztül biztosan űzték a vádlottak az előbbi tevékenységet, a gyanú szerint napi 50-100 ezer forintot oszthattak el egy-egy szolgálat végén. A vádlottak közül heten járőrszolgálatot láttak el, közülük az alosztályvezető készítette el a szolgálati vezénylést. Megvádolták a nagylaki határrendészeti vezetőt, és egy román kamionsofőrt is. Ha kimaxoljuk az elvi napi összeget, és úgy vesszük, hogy a vádbeli időszakban minden nap szolgálatban volt a hét határrendész, akkor összesen 12 milliót szedhettek be, ez havonta 3 millió forint pluszbevétel volt a hét embernek, ami fejenként havi 500 ezer forintot hozott zsebbe. Az öt már jogerős ítélettel rendelkező, hétfőn pedig tanúként megidézettek zöme letöltendő börtönt kapott.Igaz, manapság bármennyire is csekélynek tűnik az összeg, de mindezt egyenruhában követték el, hivatalukkal visszaélve, ami nagy súllyal esik a latba. Mivel a Nagylaki Határrendészeti Kirendeltség kötelékében dolgoztak a vádlottak, ügyükben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa jár el, a konkrét ügyben Égető Sándor, a vádat Nagy Csaba, katonai ügyész képviseli.A határrendészeket előnyökért elkövetett hivatali kötelesség megszegésével, vesztegetéssel, vesztegetés elfogadásával, hivatali visszaéléssel vádolják különböző minősítésben, vagy társtettesként, vagy bűnsegédként közreműködve valamely vádpontban, de mindegyik esetben bűnszervezetben, és üzletszerűen elkövetve.Hétfőn a már jogerősen elítélt, korábbi vádlottakat hallgatta meg a bíróság katonai tanácsa, a négy tanúból három meghallgatása gyakorlatilag pár percig tartott, egy volt egy kicsit hosszasabb. A vádlottból tanúvá avanzsált volt rendőr sem igazán emlékezett már a részletekre, azt is a katonai tanács bírójának kérdésére ismerte el, hogy zömmel valóban külföldieket állítottak meg, ellenőrizték a jogosítványt, a kocsi forgalmi papírjait, a sztrádamatricát, és valahol mindig lehetett találni bírságolni valót, de a nyilvántartásban nem azonosították a gépkocsikat, amire pedig ma már digitális eszközökkel van lehetőség. Most a tanúként vallomást tevő ex-rendőr azt mondta, hogy neki nem volt kódja, hogy beléphessen a rendszerbe, bár azt elismerte, hogy rádión keresztül is megtehették volna. Az már a bíró ismertette korábbi vallomásából derült ki, hogy korábban a tanú vallott arról is, hogy a másod rendű vádlottnak mindent lehetett, ő volt a kivételezett, és Corvette-en járt. A többi tanú sem mondott most túl sokat, olyat legalábbis nem, ami az ügyhöz közelebb vitt volna.A bíró végül ismertette a vádlottaknál terepszemlén járt pártfogók jelentését, ebből kiderült, hogy túlságosan nagy lábon egyikőjük sem él. Az egyik vádlott egyedül neveli az autista gyermekét, a másik egy zártkerti övezetben él családjával, és babaváró hitelből, csokból építették, vagy újították fel a házukat. A pártfogók a jelentéseikben azt is írják, hogy a vádlottak megbánták a tetteiket, és egyeseknél felfüggesztett, másoknál pedig enyhébb börtönbüntetés kiszabását javasolják.A kirúgott rendőrök portásként, felszolgálóként, segédmunkásként dolgoznak. A bűncselekmények elkövetésekor a rendőri fizetés a mostaninál is pocsékabb volt: kezdők nettó 200 ezer forint alatt kerestek, de gyakran még több évtizednyi szolgálat után is csak nettó 250-300 ezer forintot vihettek haza a tiszthelyettesek. A megalázóan alacsony fizetés persze nem ad felmentésre okot, attól még bűncselekmény az egyenruhával való visszaélés. | Májusban ítélet lehet a saját zsebre dolgozó nagylaki határrendészek ügyében | Az ügyész börtönt szabna ki, a pártfogók szerint viszont felfüggesztett, vagy enyhe fokú
szabadságvesztést érdemelnek a vádlottak, akik igen szerény körülmények között élnek ma is. A kétmillió forintot sem érte el a lefoglalt valutában rejtegetett pénz, de a vádban szereplő összegek szerint napi 7–15 ezer forint üthette fejenként a markukat, ha egyenlően osztoztak. Az persze senkit nem mentesít,
hogy pocsék a fizetése, főként akkor nem, ha rendőr. | null | 1 | https://szeged.hu/cikk/majusban-itelet-lehet-a-sajat-zsebre-dolgozo-nagylaki-hatarrendeszek-ugyeben | 2025-04-28 13:04:00 | true | null | null | szeged.hu |
Második alkalommal hallgatták meg tanúként a pécsi Volvo-perben Csizi Péter egykori pécsi alpolgármestert. Érdekes volt látni és hallani, mi az, amire emlékszik, és mi az, amiről a bevallása szerint fogalma sincs (már?) a nemrégiben helyettes államtitkári posztját minisztériumi kabinetvezetőire cserélő volt fideszes pécsi országgyűlési képviselőnek. A használt Volvo-buszokat nagyon szerette volna megnézni Hollandiában, de a Bánki Erikkel közös villámútján erre végül nem jutott idő. Igaz, közben meg arra nem emlékezett, konkrétan milyen programra is utazott ki.A cikk a hirdetés után folytatódikKönnyűzenei - ez volt a legkonkrétabb információ, amit Csizi Péter el tudott mondani arról a hollandiai utazásról, amelyen Bánki Erikkel közösen vett részt 2015 tavaszán. Sőt, mint az ma kiderült - és erről éppen Csizi Péter mesélt - azt az utat nem ő fizette, őt ugyanis egykori főnöke, akkori országgyűlési képviselőtársa, Bánki Erik hívta meg. Mind az utazásra, mind a program fő műsorszámát jelentő esti koncertre. Csizinek azonban csak nem jutott eszébe, milyen koncerte voltak, de azt állította, jó buli és kikapcsolódás volt, emiatt mentek - azt most már nem részletezte, hogy a túrán milyen gasztronómiai kalandokban volt részük, merthogy korábban erről is beszéltek mindketten. Tehát, hogy nem a buszok megtekintése és pláne nem a buszügyek elrendezése, esetleges azzal kapcsolatos privát beszélgetések miatt utaztak ki pont ebben az időszakban, hanem más okból: egy jó koncert és éttermek meglátogatása miatt. Arra nem volt most lehetőségünk, hogy minden, 2015. április 15-i amszterdami koncertet felkutassunk, annyit azonban kiderítettünk, hogy azt taláén bánhatja a két fideszes politikus, hogy nem három nappal később érkezett meg Amszterdamba, akkor ugyanis Sting és Paul Simon lépett fel - igaz, az egy szombati nap volt.Kétnapos, egyéjszakás villámlátogatásra érkeztek ugyanis a holland fővárosba Bánkiék, 2015. április 15-én. Igazából nem sokkal több, mint 24 órát töltöttek el Amszterdamban, éppen ezért Csizi Péter nagy bánatára nem volt idő arra, hogy az Ajax és a Heineken városától nagyjából 100 kilométerre lévő helyszínre is el tudjon jutni, ahol akkor a később Pécsre érkező buszflotta volt. És végül erre később sem jutott ideje.Pedig amúgy eleve szerette volna megnézni (politikusilag megtekinteni) a leendő pécsi buszparkot, amelyet nem sokkal ezt követően nagy büszként mutattak be a sajtónak Pécsett, akkor már átmatricázva Páva Zsolt polgármester társaságában. Akinek a korábbi szekszárdi kihallgatásáról a múlt héten írtunk, EBBEN a cikkben, amikor is Bánki Erik mégsem jelent meg a Szekszárdi Törvényszéken. (A Páva által néhány hete Szekszárdon mondottak még érdekesek lesznek később.)Mondjuk, nem is az az érdekes feltétlenül ls igazán, hogy egy politikus megtekinti-e zárt körben a buszokat megvétel előtt (ráadásul ilyen céllal korábban egy városházi és tüke buszos tanácsadó, illetve a Tüke Busz két vezetője is járt kinn korábban, volt aki több alkalommal is), sokkal érdekesebb, hogy pénzügyekről, egyéb részletekről tárgyaltak-e Hollandiában. Erre azonban korábban nemmel felelt Bánki Erik és most Csizi Péter is, ismételten. S habár a bíróságon a másodrendű vádlott, Csengő András nemcsak kérdezett a tanútól (ehhez a vádlottnak joga van), hanem megjegyzést is fűzött az elmondottakhoz, miszerint szerinte egy 2015. április 15-i útnak már semmi köze nem lehet az ügyhöz, mivel akkor már a Bus and Coach nevű holland cég megnyerte a buszok leszállítására kiírt közbeszerzést.E sorok írójának újságírói véleménye azonban az, hogy attól függetlenül, hogy a közbeszerzést addigra már megnyerte a kis holland cég (és ez valóban így van), csak emiatt nem tudtak volna a buszügyben tárgyalni, vagy már nem volt akkor érdekes, az egyszerűen nem igaz. Ugyanis egy fontos dolog még nem történt meg április 15-én: a szerződés aláírása. Ezzel persze nem azt állítom, hogy nem lehet szóról szóra igaz az, amit Bánki Erik és Csizi Péter erről állít (azaz, hogy nem buszügyben jártak Hollandiában és semmi közük az egészhez), és főleg nem állítom azt, hogy bűncselekmény gyanúja felmerülhet ezzel az úttal kapcsolatban, vagy bármely más szereplő esetleges, ebben az időben történt hollandiai útjával kapcsolatban, csupán azt mondom, hogy bárki, akinek erre az ügyre rálátása és valódi döntési joga lehetett (papíron sem Csizinek, sem Bánkinak nem volt utóbbi, előbbi azonban mindkettejüknek lehetett a gyakorlatban), és szeretett volna akár még Pécs városának, akár saját magának előnyöket vagy további előnyöket kicsikarni a pályázat nyerteséből, akkor azzal még nem késett volna el. Sőt, akár az is feltételezhető, hogy egy ilyen szándék érvényesítésére nem is lehetett volna jobb időpontban Hollandiába utazni. És akár mégiscsak utazni Amszterdamból 100 kilométert, akár ott, a fővárosban találkozni a közbeszerzésen nyertes cég képviselőjével - aki egyébként - Csengő András mellett - a másik, még a jelenlegi, a megismételt elsőfokú eljárásban is vádlottként szereplő személy.Csizi Péter tanúként való kihallgatása amúgy nem jelentett meglepetést, mindenre emlékezett teljesen vagy nagyjából, ami számára tét nélküli volt, ahol pedig vagy az ő, vagy akár Bánki felelőssége felmerülhetett volna, ott vagy határozottan cáfolt, avagy éppen azt mondta, hogy arra nem emlékszik.Csizi Péter és Bánki Erik esetleges felelősségét, akár feltételezett tevékeny szerepét és részvételét a Volvo-gate néven elhíresült ügyben az elmúlt években többen is felvetették, jellemzően politikai szereplők, de volt egy másik, ennél sokkal fontosabb ember is, aki beszélt erről, nem is akármilyen körülmények között.A 2015-ös pécsi buszbeszerzés mintegy 3,5 milliárd forintba került. 115 használt hollandiai Volvo-buszt vásároltak meg ebből, alakították át minimálisan és helyezték forgalomba.Ehhez képest - erről írtunk sokszor korábban - egy, a közbeszerzés kiírása előtt, a Volvo Magyarország által közvetített, úgynevezett indikatív hollandiai ajánlat szerint - ami eljutott Pécsre és a Tüke Buszhoz is - 125 használt Volvo-buszt mintegy 2,8 milliárd forintért lehetett volna megvenni. Sőt, az ajánlatnál azt is jelezték, hogy irányárról van szó.Ezt a flottát vették meg végül mintegy 3,4 milliárdért, de a legértékesebb tíz busz addigra már nem volt a csomag része. Csizi ma a bíróságon erre azt mondta, hogy a buszok vételára azért nem csökkent, mert közben változott az euró árfolyama, magyarán gyengült a forint.És azt is kijelentette Csizi Péter, hogy ő nem ismerte az elhíresült indikatív ajánlatot, erről annak idején nem értesült. És arról is beszélt később, bírói kérdésre, hogy állítani ugyan nem állíthatja, de van olyan érzése és véleménye Paiger István vallomásával kapcsolatban, hogy az nem feltétlenül a volt elsőrendű vádlott szavait hordozta, nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy azt - politikai okokból - a korábbi védője, dr. Bodnár Imre sugallatára alakította ki, aki a 2019-ben Pécsett hatalomra jutott ellenzéki városvezetés átvilágító ügyvédje volt.Az biztos, hogy még az elsőfokú bírósági eljárás közben elhunyt elsőrendű vádlott, a néhai Paiger István, a Tüke Busz korábbi vezérigazgatója még korábban, a Kaposvári Törvényszék előtt, írásban tett tanúvallomása egy része arról szól, hogy ő tájékoztatta Csizi Pétert a hollandiai indikatív ajánlatról.Amúgy persze lehetséges, hogy nem Paigernek van igaza, akár az is, hogy rosszul emlékszik, de a magyar politikai, önkormányzati és általános szervezeti viszonyokat ismerve érthetetlen lenne, ha egy ilyen ajánlatról ne értesítette volna egy önkormányzati cég vezetője az adott város politikai vezetését. Sőt, ezen belül kifejezetten Csizit.Csizi Péter ugyanis - aki jelenleg a Belügymninisztériumban dolgozik, Fülöp Attila államtitkár kabinetfőnöke, korábbi szociális ügyekért felelős államtitkár helyettes - 2014-ben még Pécs gazdasági ügyekért felelős alpolgármesterem, a pécsi buszcsereprogram arca és országgyűlési képviselő is volt. Csizi mindenesetre ma azt mondta, hogy ő nem tudott a 2014-es indikatív ajánlatról. Azt elismerte, hogy ugyan 2014 őszétől ő nem volt a pécsi városvezetés tagja (akkor már nem lehetett egyszerre alpolgármester és parlamenti képviselő is), mert "csak" parlamenti képviselő volt, de különböző módon volt rálátása a Tüke Busz ügyeire és a buszbeszerzésre is. Azt azonban tagadta, hogy a hollandiai buszbeszerzésre lett volna bármi ráhatása, avagy tárgyalt volna erről akár Hollandiában, akár máshol.A buszbeszerzésről azt mondta, hogy Pécsen akkor helyzet volt, így gyorsan kellett buszokat találni. Új buszokban a pénz miatt sem, és a nagy átfutási idő miatt sem lehetett gondolkodni. A Tüke Busz piackutatásba kezdett, hogy hol van olyan buszflotta, ami érdekes lehet, ez egy egy-másfél éves folyamat volt.Őt Árki Sándor és Paiger István tüke buszos vezetők tájékoztatták a holland buszparkról (tehát a buszparkról igen, az indikatív ajánlatról nem), de szakmailag azért ezt inkább Paiger foglalta össze. Egységes flotta volt, aranykártyás szervizelt buszok, azaz jó vételnek tűnt.Magyarországra kellett őket szállítani, itt forgalomba helyezni, műszaki átvizsgálásra volt szükség, olajcsere, forgó-kopó alkatrészek, a magyar szabványnak és a pécsi adottságoknak megfelelően át kellett alakítani. A hajtásláncot is át kellett alakítani, mert ezek a buszok korábban, Holandiában csak sík terepen közlekedtek, de új abroncsokat is fel kellett szerelni (ezt később a Tüke fizette), és egységes arculatra kellett őket matricázni (ez is tükés beruházás volt).A Pécsi Ítélőtábla másodfokú döntése alapján újra elsőfokra rendelt, a Szekszárdi Törvényszék előtt folyó perben a mai napon, a tárgyalást vezető bíró, dr. Bertaldó András által ismertetettek szerint a pécsiek által kiírt európai közbeszerzést megnyerő kis holland cég, a Bus and Coach 7,8 millió euróért vásárolta meg a buszokat a Volvo Hollandiától, közvetlenül azelőtt, hogy nem sokkal később eladta azt a Tüke busznak mintegy 10,4 millió euróért, azaz csaknem 3 millió euró volt a különbözet. A bíró ezzel szembesítette Csizi Pétert is, aki azonban nem esett kétségbe a másoknak taláan meghökkentő számokat és különbséget hallva, merthogy szerinte végül Pécsett nem ugyanolyan műszaki tartalmú buszok álltak forgalomba, mint amilyeneket a mai áron a pécsiek által fizetett összegnél mintegy 1,2 milliárd forinttal olcsóbban vett meg a Bus and Coach a Volvo Hollandiától. Attól a cégtől, amelynek ajánlata végül 2014-ben, legalább bő fél évvel a tényleges beszerzés előtt eljutott Pécsre, a Tüke Buszhoz, és talán még magához Csizi Péterhez is. | Te tudnád, kinek a koncertjén voltál ingyen Amszterdamban? Csizi Péternek fogalma sem volt róla, pedig Bánki Erik hívta meg, buszügyeket viszont 10000%, hogy nem intézett Hollandiában | Második alkalommal hallgatták meg tanúként a pécsi Volvo-perben Csizi Péter egykori pécsi alpolgármestert. Érdekes volt látni és hallani, mi az, amire emlékszik, és mi az, amiről a bevallása szerint fogalma sincs (már?) a nemrégiben helyettes államtitkári posztját minisztériumi kabinetvezetőire cserélő volt fideszes pécsi országgyűlési képviselőnek. A használt Volvo-buszokat nagyon szerette volna megnézni Hollandiában, de a […] | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2025/04/te-tudnad-kinek-a-koncertjen-voltal-ingyen-amszterdamban-csizi-peternek-fogalma-sem-volt-rola-pedig-banki-erik-hivta-meg-buszugyeket-viszont-10000-hogy-nem-intezett-hollandiaban/ | 2025-04-23 21:55:06 | true | null | null | Szabad Pécs |
Az idei év első félévében összesen már közel 200 millió forint értékben kötött szponzorációs, illetve támogatási szerződéseket az állami Exim-csoport – a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) kettőse – különféle magánvállalkozásokkal. Január-februárban nem osztottak ilyen címen pénzt, március-áprilisban, még az új Orbán-kormány megalakulása előtt viszont összesen 109 milliót szórtak így ki, az akkori kedvezményezettekről a hvg.hu is írt: Szijjártó feleségének munkatársa a cége révén milliós támogatást kapott a Szijjártó felügyelte Exim-csoporttól.
Mielőtt még a kormányváltással elkerült volna a külügyi tárca felügyelete alól, az állami Eximbank/Mehib a miniszter feleségét egy alapítványban segítő kollégájának magánvállalkozását támogatta. De bőven jutott pénz a szponzorációs keretből a Demjén Ferenc koncertjeit szervező cégnek is, amelynek tulajdonosa egyúttal az ATV igazgatósági tagja.
Az Exim-csoport frissen közzétett szerződéslistája alapján pedig már a május és június hónapok is látszanak: ebben a két hónapban 88 millió forint értékben támogattak öt céget, azokon keresztül pedig különféle kulturális eseményt, rendezvényt. A szerződéseket két nap alatt, június 13–14-én írták alá és a támogatásként adott pénzek az 5 millióstól a 28 milliós összegig terjednek. Az Exim-csoportnál rákérdeztünk a támogatási szerződések pontos részleteire, de mivel választ nem kaptunk, magunk következtettük ki, hogy melyik céges támogatást milyen célra fordíthattak.
Rúzsa már csak 10 milliót kapott
Nem a legnagyobb összeg a listán, de a Plagiguel Művészeti Szolgáltató Kft.-nek adott 10 milliós támogatás a legkönnyebben beazonosítható. A cég ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa ugyanis Rúzsa Magdi, az eximes szerződéslistán pedig a “Budapest park koncert támogatás” megnevezést tüntették fel, és az énekesnek idén július elsején volt is koncertje ezen a helyszínen. A Plagiguel Kft. a tavalyi évet 192 milliós nettó árbevétel mellett – 2020-ban ez 210 millió volt – 67 milliós adózott eredménnyel zárta, ami a 2020-as 14 milliónak majdnem az ötszöröse.
Rúzsa Magdi énekes cége nem először szerepel az állami cégcsoport listáján. A tavalyi szerződéslista szerint például egy augusztusi döntéssel 32 millió forintnyi támogatást adtak a Plagiguel Kft.-nek. Korábban pedig még többet: egy 2020 májusi szponzorációs szerződéssel 42 millió forinthoz jutott 8 hónap alatt az énekes vállalkozása.
A magyar celebvilágot felmérő Forbes rangsorában 2022-ben egyébként Rúzsa Magdi volt a harmadik legértékesebb celeb Magyarországon – Majka és Sebestyén Balázs mögött. Az énekesnőnek idén februárban születtek hármas ikrei, a család gyarapodásához akkor Orbán Viktor miniszterelnök is gratulált, mondván: “Minél több a gyermek, annál nagyobb a boldogság!”. Néhány hónappal később, május közepén Novák Katalin államfő beiktatásán aztán Rúzsa Magdi is fellépett, és büszke volt, hogy a rendezvényen énekelhetett.
Koncertfilmre elment 20 millió
Húszmillió forintról szól egy másik támogatási szerződés: ezt a pénzt a Mamikon Vagyonkezelő Zrt. kapta „koncertfilm támogatás” címszóval. A cég hiába létezik 2015 óta, tevékenységének semmilyen nyomát nem találtuk. A fő tevékenysége alapján ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó társaságnak a filmhez, koncertfilmhez úgy tűnik, nincs sok köze. Honlapjuk nincs, egy budapesti társasházi lakásba bejegyzett székhelyükhöz telefonszámuk nincs, a cégbírósági iratokban megadott e-mail-címükről pedig a hvg.hu levele visszapattant, mert a cím már nem létezik.
A Mamikon Zrt. egyébként három, nullás árbevételű év után 2020 óta minimális bevétellel és nyereséggel működik: 2020-ban 1,75 milliós nettó árbevétel mellett 1,24 milliós adózott nyereséget ért el, tavaly pedig 2,4 milliós árbevétel mellett 401 ezer forintos profitot hoztak össze. A cég mérlegéből és éves beszámolójából kiderül az is, hogy a két tulajdonos – az egyik részvényes Tölg-Molnár Beáta vezérigazgató, a másik dr. Fülöp Péter – osztalékot nem vett ki.
A cégvezető és 50 százalékos résztulajdonos Tölg-Molnár Beátáról nem tudni sokat. Egy másik vállalkozás, a Taxhelp Tanácsadó és Üzletviteli Szolgáltató Kft. ügyvezetőjeként 2020. október 22-én Magyar Gazdaságért díjat vehetett át Varga Mihály pénzügyminisztertől, Linkedin-profilja szerint pedig jelenleg a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségét (VOSZ) vezető Eppel János elnöki tanácsadója. Emellett feltünteti, hogy a közpénz százmilliárdokkal kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC) projektszakértője – az MCC honlapján fel is bukkan a neve egy idén februári jótékonysági sakkverseny projektkoordinátoraként.
Tölg-Molnár Beáta azonban nemcsak a Mamikon Zrt.-ben érdekelt, mivel ottani részvényestársával, Fülöp Péterrel (akinek a lakcímére jegyezték be a Mamikont, a szomszédos lakás pedig Tölg-Molnár Beáta lakcíme) tulajdonosok a már említett Taxhelp Kft.-ben és egy másik tanácsadócégben, a Buon Consiglio Kft.-ben is. Mindhárom cég ugyanabba az V. kerületi társasházi lakásba van bejelentve, és ugyanez a székhelye a BASE Concept Kft.-nek is – ennek ügyvezetője és felerészt tulajdonosa szintén Tölg-Molnár Beáta. Ez egy tavaly 160 milliár árbevétel mellett 25 milliós profitot termelő vállalkozás.
Érdekesség, hogy a BASE Conceptnek van egy ugyanerre a címre bejegyzett érdekeltsége, az YBCN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., amelyben így közvetve 25,5 százalékos részesedése van Tölg-Molnár Beátának. A tavaly nyáron alakult, főtevékenységét tekintve „éttermi, mozgó vendéglátással” foglalkozó YBCN neve pedig onnan lehet ismerős, hogy már felbukkant idén az Exim-csoport támogatási listáján. Márciusban 28 millió forintot kapott a vállalkozás „támogatásként” – akkor sem derült ki, hogy pontosan mire.
Gasztro, vitorlás és zöldexpó
Az Exim-csoport friss támogatási listáján a legkisebb összeggel, 5 millió forinttal a Naviga Média Szolgáltató Kft. szerepel, amely a pénzt „Kulturális Fesztivál támogatás” címén kapta. A más mellett a Képes Autósport című lapot kiadó, 2005 óta működő mikrovállalkozás vezetője és tulajdonosa Hoppál András. A cég tavaly 13,2 milliós nettó árbevétel után 449 ezer forintos profitot ért el, amit a tulajdonos nem vett ki a vállalkozásból.
Az Exim-csoport válaszainak hiányában nem tudni, pontosan milyen rendezvényre ment az 5 milliós támogatás, és a cégtulajdonos Hoppál Andrást sem értük el telefonon, viszont ő nemrég éppen szervezett egy nyári „Kulturális Fesztivált”: a BalatonGreent a „zöld gondolat” jegyében Alsóörsön tartották június 17–19 között. Hoppál PestiTV-s nyilatkozata szerint azért, mert „közelebb akarják hozni a vitorlázást a gasztronómiával”.
Valamire 28, jazzpiknikre 25 millió
A friss Exim-szerződéslista legnagyobb tétele 28 millió forintról szól és a Conviva Catering Kft. kapta egy „rendezvénysorozat” támogatására. A fő tevékenységeként „rendezvényi étkeztetést” megjelölő Conviva Kft. ügyvezetője és egyedüli tulajdonosa Hegyi Attila, a cég pedig tavaly 197,2 milliós nettó árbevételből csaknem 29 milliós adózott eredményt tudott kihozni.
Hegyit az őt interjúvoló Dining Guide nemrég úgy jellemezte, mint a magyar cateringpiac meghatározó alakját, aki számos cég tulajdonosa és vezetője és aki irodaházak éttermeinek és kávézóinak üzemeltetésében is érdekelt. Cége, a Conviva honlapja nem él, Facebook-oldala évek óta nem frissül, az ott megadott telefonszám nem létezik már, így e-mailben érdeklődtünk, hogy mire kaptak 28 milliót, ám az e-mailjük sem működik már.
Majdnem ennyi pénzt, 25 milliót juttatott támogatásként az Eximbank egy másik vállalkozásnak, a Tonspec Kft.-nek rendezvénytámogatásra. Ennyiből szintén nem lehet konkrétumra következtetni, ám valószínű, hogy a cég az idén augusztus 4–6. között zajló jubileumi, 10. Paloznaki Jazzpiknik fesztiválra kapott pénzt, mivel az Eximbank korábban is szponzorálta már az eseményt szervező Tonspec Kft.-t: 2021-ben 21 millió forinttal, előtte, 2020-ban pedig 10 millióval.
A Tonspec Kft. az előadóművészettől a konferenciaszervezésen át a vezetési tanácsadásig sok mindennel foglalkozik, ügyvezetője és résztulajdonosa Ifi-Valde Orsolya, másik tulajdonosa pedig Homola Szabolcs. Ők a jazzpiknik ötletgazdái is, ahogy a rendezvény honlapja fogalmaz „az alapötletet a jó borok és a jó zene kapcsolata adta”. A vállalkozás tavaly 204 milliós nettó bevétel mellett 31 milliós profitot ért el. Homola Szabolcs amúgy a Csopak és Alsóörs között fekvő Paloznakon működő Homola Pincészet tulajdonosa is. | Fesztiválokra, koncertfilmre és Rúzsa Magdi koncertre mennek el az állami Eximbank tízmilliói | Látszólag inaktív cég is szerepel az állami tulajdonú bank 2022-es szerződéslistáján. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220804_eximbank_tamogatas_ruzsa_magdi | 2022-08-04 14:20:00 | true | null | null | HVG |
2019 óta szervezte a Pécsi Szabadtéri Színpad koncertjeit a Made in Pécs Kft., amelytől a pécsi önkormányzat most elvette a szervezői feladatokat, vele szemben nyertesnek pedig egy olyan budapesti céget javasolt, amely a nyilvános cégadatok szerint 1 főt foglalkoztat, nem rendelkezik szervezőirodával vagy szakmai csapattal, ráadásul az általa benyújtott pályázat hiányosságokat, formai hibákat és nem létező zenekarokat is tartalmaz – írja a Made in Pécs Fesztivál Facebookon közzétett bejegyzésében.
„2019 óta sikerrel működött az az üzemeltetési koncepció, melyben a kezelői jogokat ellátó Pécsi Balett Nkft. és a szervezői feladatokat végző Made in Pécs Kft. dolgozott együtt. A Káptalan Kert néven ismert szabadtéri koncertsorozat hamar országos ismertségre tett szert, a megnyitása előtti szerény pécsi nyári koncertkínálat helyett hétről hétre az ország legnépszerűbb zenekarai álltak színpadra. A hat éven át sikerrel működő konstrukciót a város önkormányzata idén januárban a résztvevőkkel való előzetes egyeztetés nélkül hirtelen megszüntette” – írja a Made in Pécs Facebook-posztja.
Kérdésükre azt a tájékoztatást kapták, hogy nem kell lemondaniuk a már jóval előre leszervezett nyári programokat, így azok népszerűsítését is megkezdték februárban. Pár héttel később a sajtóból értesültek arról, hogy az önkormányzat nyílt pályázatot írt ki a színpad üzemeltetésére, amelyre ők is benyújtották pályázati anyagukat. Azonban az önkormányzat előterjesztése nem őket, hanem a budapesti székhelyű OHBM Services Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t javasolta nyertesnek, amelynek programtervében nem létező – Bohemiany (sic!) Betyars – vagy már nem aktív – Supernem – zenekarok is szerepelnek.
„Sorra írnak nekünk a benne szereplő zenészek és menedzsmentek, hogy még megkeresés sem érkezett hozzájuk, nehogy azt gondoljuk, hogy ebben ők benne vannak. Tudtuk nélkül kerültek a listára, máshol lesz koncertjük a pályázatban lévő időponton, van aki külföldön koncertezik akkor…” – áll a Made in Pécs bejegyzésében.
Hozzátették, bíznak benne, hogy „az események mögött csupán figyelmetlenség áll, nem pedig valami gazdasági, vagy politikai mutyi miatt játsszák tudatosan egy furcsa budapesti cég kezére a pécsi zenei élet pótolhatatlan kincsét, a pályázatok érdemi megvizsgálása nélkül”.
Továbbá arra kérik a pécsi városházát, hogy tartsanak közösen egy nyilvános sajtótájékoztatót erről a „hatalmas közfigyelemre számot tartó ügyről”, ahová meghívnák „a városi előterjesztés által győztesnek javasolt pályázót és az előterjesztést készítőket is, hogy álláspontjukat a nyilvánosság előtt is vállalhassák”.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint az önkormányzat „egy nyílt és minden tekintetben átlátható pályázatot írt ki. Azaz úgy járt el, mint minden más önkormányzati ingatlan esetében, ahogy azt a jogszabályok előírják.”
„A benyújtott pályázati anyagok zárt borítékban érkeztek be, hiánytalanok és teljes körűek voltak, hiánypótlásra nem volt szükség. Bármilyen felvetést, amely a pályázat tisztaságát vonja kétségbe, messzemenően visszautasítunk” – áll az önkormányzat sajtóközleményében.
Megkerestük az OHBM Services Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, hogy reagáljon a vádakra, ha megteszi, frissítjük a cikket. | Pályázati mutyi miatt kerülhetett veszélybe a pécsi Káptalan Kert koncertsorozat | A nyertes cég pályázati programjában nem létező vagy már nem aktív zenekarok is szerepelnek fellépőként. | null | 1 | https://hvg.hu/kultura/20250415_Palyazati-mutyi-miatt-kerult-veszelybe-a-pecsi-Kaptalan-Kert-koncertsorozat | 2025-04-15 17:41:00 | true | null | null | HVG |
Megint a részben Mészáros Lőrinc által birtokolt CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. nyerte el azt a közbeszerzést, amit évről évre kiír az állam a 3 és 18 év közöttiek baleset-biztosítására – derül ki a közbeszerzési adatbázistból.
A közbeszerzést a Nemzetgazdasági MInisztérium írta ki, tavalyhoz képest 7 millió forinttal több 97,7 millió forintra szerződtek CIG Pannóniával és a vele közösen ajánlatot tevő Groupamával. Rajtuk kívül még ketten, ALFA Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. és az UNIQA Biztosító Zrt. indultak, akik nem emeltek panaszt az ellen, hogy nem ők lettek a nyertesek.
Az állam 2003 óta maga állja, hogy a magyar gyermekeknek legyen biztosításuk a súlyosabb balesetekre, ez jelenleg kicsivel több mint másfél millió gyermeket érint.
Az állam az idén 97 millió forint biztosítási díjat fizet, tavaly 90 milliót fizetett. Az azt megelőző két évben a Groupama nyerte ezt a közbeszerzést, a két évben együttesen 160 millióért. | Ismét Mészáros cége viheti a gyermekek balesetbiztosítását évi közel százmillióért | Négyen indultak a Nemzetgazdasági Minisztérium tenderén, a Mészáros Lőrinchez köthető CIG Pannónia a korábban többször is győztes Groupamával közösen nyert. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250423_cig-pannonia-kozbeszerzes-gyermekek-balesetbiztositasa-kkv-meszaros-lorinc | 2025-04-23 08:10:00 | true | null | null | HVG |
Lázár János vállalta, Tiborcz István teljesítheti. Az utasok régóta elvárnák, hogy ha a MÁV arra kényszerül, hogy átmenetileg buszokkal helyettesítse a vonatokat, akkor megbízható, modern és tiszta járművek szállítsák őket. A közlekedési miniszter tíz vállalást tett az idei évre, köztük azt is, hogy 200 klímás busz áll majd indulásra készen, ha kevés lenne a hely a vonatokon, netán nem lenne rajtuk klíma. Ez pedig éppen azt a piacot bővíti, amelyen már eddig is komoly szereplő volt a Tiborcz által dominált Waberer’s új befektetése, a 170 busszal rendelkező Pannon-Busz-Rent Kft.
A vállalások egy részét Lázárék már propagandisztikus sikerjelentésekben készre is jelentették, mint például az intercityken utazó takarítókat. A nyártól elvileg a jegyár fele visszajár, ha 20 percnél többet késik a vonat, és a MÁV összes mosdóját is felújítanák.
Tíz parancsolat
Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter a következő vállalásokat tette 2025-re:
1. Késési biztosítás: június elejétől visszafizetik a menetjegy árának a felét, ha 20 percnél többet késik a vonat.
2. Mosdók felújítása: 2025 végéig az összes mosdót felújítják a vasútállomásokon és a buszpályaudvarokon.
3. Takarítás: az intercity járatokon takarítók is utaznak.
4. Buszvásárlás: a következő másfél évben 1000 új autóbuszt vesznek.
5. Mozdonyflotta: 2026 nyaráig minden második villanymozdony megújul, és 40 új villany-, valamint 15 új dízelmozdonyt bérelnek.
6. IC-kocsik: július elejére 100 felújított kocsi érkezik, és megrendelnek 285 darab új IC-járművet.
7. A GYSEV 500 kilométer pályát vesz át a MÁV-tól, 11 új motorvonatot rendeltek számára, és a Budapest–Belgrád vonalon is részben GYSEV-mozdonyok fognak járni.
8. Erősítő buszjáratok: a nyáron mintegy 200 buszt állítanak be a vonatforgalom kisegítésére.
9. Klímagarancia: ha a menetrendi ígérettel szemben nincs klíma a vonaton, akkor biztosítanak klímás buszokat.
10. Új MÁV-applikáció: áprilistól elindult, de csak az év második felére lesz kész, amikor már a késési biztosítást is kezelni tudja.
Az ígéretekkel összefüggésben az Országgyűlés április 14-én elfogadta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény módosítását. A jogszabályt Lázár „közlekedési alkotmánynak” nevezi, mondván: a jogszabály gyakorlatilag mindenki számára alapjoggá teszi a minőségi közösségi közlekedést. Azonnal vita robbant ki azonban, hogy elérhető is lesz-e a szolgáltatás.
Vitézy Dávid, az Orbán-kormány volt közlekedési államtitkára egyenesen a magyar közlekedéspolitika fekete napjának titulálta április 14-ét. Szerinte jelentős járatritkítást vetít előre, hogy a törvényi előírás alapján ezentúl elég, ha napi két járat közlekedik a járásközpontok és a megyeszékhelyek, illetve az egymással szomszédos megyeszékhelyek között, valamint Budapest és a megyeszékhelyek között is.
Lázár viszont azt állítja, nemhogy csökkentenék a szolgáltatásokat, hanem garantálják a minimumot: eddig 370 olyan település volt, ahová még ennyi lehetőséget sem biztosított a közösségi közlekedés, azok esetében tehát szolgáltatásbővítésről lesz szó.
Az új törvényben Vitézy szerint újabb vasúti vonalbezárásoknak vagy éppen buszjáratok megszüntetésének a lehetősége is benne van. A jogszabály ugyanis kimondja, hogy az állam a jövőben csak egyféle, „a leghatékonyabb” közlekedési móddal látja el a közszolgáltatást. A fővárosi Podmaniczky Mozgalom politikusa úgy értelmezi a törvény szövegét, hogy az nem is tagadja a szolgáltatáscsökkentés előkészítését, hiszen azt írja: „Nem szűnhet meg olyan vonat és busz közötti párhuzamosság, ahol a párhuzamosság megszüntetése 50 százaléknál nagyobb mértékű eljutásiidő-növekedést jelentene.” Vitézy ebből arra következtet, hogy ha egy vasútvonal bezárása miatt „csak” másfélszeresére nő majd az eljutási idő, az még belefér a szabályozásba.
A miniszter természetesen a vonalbezárásokat is tagadta, de a szakmai érveket megtoldotta azzal, hogy „Vitézy úrnak az a baja, hogy nem lesz Pride, ettől olyan ideges, és emiatt veszített vonalat”.
Független közlekedési szakemberek az új jogszabályt próbálják értelmezni, és nem a kritikust sértegetik. Szerintük a törvény elvileg valóban lehetővé teszi, hogy a miniszter egy tollvonással megszüntesse a járásközpontok és megyeszékhelyek között a napi kettőnél, illetve a települések és a járásközpontok között a napi háromnál több járatot.
A jogszabály úgy fogalmaz, hogy az emberek „az államháztartás teherbíró képességének keretein és az infrastrukturális adottságokon belül” jogosultak a közszolgáltatásra. Vagyis nyugodtan lehet arra hivatkozni, hogy ha nincs se pénz, se posztó, akkor törvény adta lehetőség a szolgáltatások visszafogása.
Azt ugyanakkor még egy kormánytól független közlekedésmérnök is sületlenségnek mondta, hogy ahol eddig napi húsz vonat vagy busz járt, ott egyik napról a másikra lecsökkentenék ezt két-három járatra. Az úgynevezett 50 százalékos menetidő-növekedési korlátra pedig azt a példát hozta, hogy ha most Salgótarjánba 1 óra 40 perc alatt jut el a busz Budapestről, ezt vonattal akkor lehet kiváltani, ha annak a menetideje (legalábbis papíron) nem haladja meg a két és fél órát. Ez kétségtelenül nagyobb mozgásteret ad a mindenkori végrehajtónak, hogy egyik vagy másik közlekedési módot kiiktassa. Nagy változásokra azonban ebben sem számítanak a szakemberek, legfeljebb néhány napközbeni, kevésbé forgalmas járat kiváltását tartják lehetségesnek.
Aminek viszont már most zajlanak az előkészületei, az éppen a MÁV buszos flottájának a felállítása: az állami cég gyakorlatilag egy autóbuszparkot akar bérelni a rendkívüli helyzetek kezelésére. Ezzel kapcsolatban a bennfentesek azt rebesgetik, hogy az egyik lehetséges aspiráns erre a feladatra a Pannon-Busz-Rent Kft.
A baranyai székhelyű vállalat csaknem 20 éve létezik, és szórványosan már a 2010-es évek elejétől voltak nyertes közbeszerzési pályázatai. Főleg a honvédelmi tárcához tartozó területeken vállalt személyszállítási feladatokat, a Védelmi Beszerzési Ügynökséggel jelenleg is van érvényes szerződése. A Pannon-Busz-Rent 2020-ban rendszeres alvállalkozója lett a Volánbusznak, majd a MÁV-csoportnak is, és ez most is élő megbízást jelent a cég számára többféle buszos személyszállítási feladat ellátására. A Pannon-Busz-Rentnek 2023-ban 4,4 milliárd forint volt az árbevétele, és több mint félmilliárdos adózott eredményt ért el.
Februárban ennek a buszos vállalkozásnak a tulajdonosával, Kölbl Zoltánnal állapodott meg a Waberer’s International Nyrt. Az üzlet értelmében Kölbl eladja az üzletrészek 51 százalékát a Waberer’snek, és a következő két évben még nála maradhat a cég 49 százaléka. A teherfuvarozásban nagyra nőtt cég többségi tulajdonosa a kormányfő veje, Tiborcz István. A befektetésről akkor úgy nyilatkoztak, hogy a logisztikai-szállítmányozási vállalat a jövőben a személyszállítás piacán is növekedni szeretne, már csak azért is, mert így jól ki tudja használni az olyan képességeit, mint a jármű-üzemeltetés, az üzemanyag-beszerzés vagy a sofőrállomány menedzselése.
A HVG érdeklődésére a Waberer’s most azt mondta, hogy a Pannon-Busz-Rent jelenlegi, mintegy 170 járműből álló flottája jó alapot nyújt a növekedéshez, és a jövőben – az ügyfelek igényeihez igazodva – a flotta bővítése sem kizárt. Arra a kérdésre, hogy készülnek-e a MÁV által kiírt tendereken további szolgáltatások ellátására pályázni, azt válaszolták: „Minden, a közösségi közlekedést érintő pályázatra nyitottak vagyunk, és amennyiben az profilba illeszkedik, részt veszünk rajta.”
A MÁV-nál mindenesetre már zajlik is a közbeszerzés a buszos flotta felállítására. Miután az eljárás folyamatban van, a tenderről nem árultak el részleteket, de annyit elmondtak, hogy idén nyárra valóban megtízszerezik a vasutat megerősítő buszok számát.
Ezek a járművek egyrészt vonatpótlóként fognak üzemelni a kiemelt vasútvonalak mentén az előre tervezett karbantartások, vágányzárak idején.
Másrészt azokon a vonalakon, ahol – az előre meghirdetettel szemben – klíma nélküli vonatok járnak, légkondicionált alternatívaként ajánlják majd fel a közbeszerzésen most alakuló flotta járműveit.
Harmadrészt pedig a nyertes szolgáltató vagy szolgáltatók járművei például balesetek esetén vagy ha a szokásosnál jóval több utas váltana jegyet, „erősítő buszjáratként szolgálnak majd”
– válaszolták a HVG kérdésére.
Lázár János a közelmúltban már kapart ki gesztenyét a kormányfő vejének (nem beszélve Tiborcz István első milliójáról, amelyhez Lázár még hódmezővásárhelyi polgármesterként segítette hozzá, amikor az Elios elődjét bízta meg a város közvilágításának felújításával). A miniszter az elmúlt időszakban folyamatosan ostorozta az osztrák tulajdonostársakat a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.-ben, és addig ügyeskedett, míg végül sikerült elérnie, hogy a magyar államnak meghatározó többségi tulajdona legyen a vegyesvállalatban. Az erről szóló megállapodás tavaly szeptemberben született meg. Alig telt el néhány hónap, és decemberben már be is jelentették, hogy a GYSEV eladja vasúti áruszállító leányvállalatának 62,5 százalékát a Waberer’snek, amely így meghatározó tulajdonosává válik az állami kontraktusokban bővelkedő GYSEV Cargo Zrt.-nek.
Bár Tiborcz István számára már több mint egy évtizede rendre előnyösen alakulnak a kormányzati döntések, Orbán Viktor legutóbb is azt mondta, hogy a vejét csak politikai okból támadják, és szerinte vannak, akik a lánya férjéénél nagyobb karriert futottak be az elmúlt években. | Orbán veje pótolhatatlan, övé lehet a nagy vonatpótlóbiznisz is | Míg zajlik a vita, hogy a kormány végre rendbe rakja vagy éppen romba dönti a közösségi közlekedést, Tiborcz István érdekeltsége az állami tulajdonból megszerzett vasúti fuvarozócég után egy olyan buszos vállalkozásba is bevásárolta magát, amelynek Lázár János reformjai nyithatnak most új piacot. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250424_hvg-lazar-janos-kozossegi-kozlekedes-vitezy-david-tiborcz-istvan | 2025-04-24 09:00:00 | true | null | null | HVG360 |
A varsói tőzsdén jegyzett GTC ingatlanvállalat honlapján már látszik, hogy kétharmados végső tulajdonosa, a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány új vezérkara munkához látott: első lépésként három új felügyelőbizottsági tagot nevezett ki. A döntés azért kardinális, mert a Matolcsy György korábbi jegybankelnök által 2014-ben eredetileg 266 milliárd forint közpénzből létrehozott Pallas Athéné alapítványok vagyonának döntő része ebbe a vállalatba került. S erről állapította meg az Állami Számvevőszék nemrégiben lezárult vizsgálata, hogy a tőzsdei árfolyama alapján a vagyona felét elveszítette, ami – ha valóban így lesz – önmagában százmilliárdos tétel.
A vállalat régiós, zömmel irodaházakból álló ingatlanportfóliójának valós piaci értéke azonban nincs feltétlenül szinkronban az aktuális tőzsdei árfolyammal – bizakodik Hegedüs István, akit az új jegybankelnök, Varga Mihály belépése után neveztek ki valamennyi, a Pallas Athéné alapítvány vagyona felett döntési jogosultsággal bíró vállalat, így a fő-fő vagyonkezelő Optima Zrt. élére. Hegedüs szerint a GTC varsói tőzsdei jegyzései már csak azért sem feltétlenül reálisak, mert az ingatlanvállalatnak nincs érdemi forgalma.
Irreálisnak tűnik ugyanakkor az a vagyonértékelés is, amit az utolsó Matolcsy-érához tartozó vagyonkezelői vezér, Stofa György adott a HVG-nek, aki szerint a varsói ingatlanpakett tavaly év végén 300 milliárd forint feletti érték volt.
Az új felügyelőbizottsági tagok első körben áttekintik a GTC tavalyi – napokon belül nyilvánosságra hozandó – mérlegét, hogy felmérhessék, mekkora is valójában ez a vagyon. Ezután az lesz a fő feladat, hogy a mérlegben szereplő érték és a tőzsdei árfolyam közelebb kerüljön egymáshoz – jelentette ki a HVG-nek Hegedüs, aki maga lett az egyik új felügyelőbizottsági tag. A Varga Mihály bizalmát élvező, közgazdász végzettségű válságmenedzser az ismeretlenségből „robbant be” az Optima vagyonkezelői cégcsoport élére, annyi tudható róla, hogy van vállalatvezetői tapasztalata, amit például a Budapesti Piac Kereskedelmi Zrt.-nél szerzett meg.
A másik két új GTC-s felügyelőbizottsági tag független: az építész Daróczi Ferenc és az ügyvéd Minárik Ferenc. Előbbi nagy hazai ingatlanprojektek fejlesztéséről, menedzseléséről ismert, köztük például a pécsi és a győri ECE Árkád Bevásárlóközpont, a budapesti Capital Square irodaház, továbbá az Allianz Eiffel Square vagy az Union-csoporthoz tartozó Szervita Square. De felbukkant a sokat vitatott Liget City projektben is a külföldi befektető képviselőjeként. Minárik ügyvédként vett részt ingatlanfejlesztésekben, vállalati akvizíciókban, az utóbbi időben pedig pénzügyi intézményeknek is dolgozik.
A GTC felügyelőbizottságának független elnöke maradt a régi, Bartha János Péter személyében, aki a rendszerváltás előtt a Magyar Nemzeti Bankban dolgozott, majd a Credit Suisse First Boston cégcsoport különféle régiós tisztségeit töltötte be. Jelenleg alapvetően a saját, régiós magántőke-befektető társaságát menedzseli. A testület régi tagja Gut László is, aki az Optima pénzügyi vezetője volt a Matolcsy-féle időkben, és – meglepő módon – az is maradt. „A nem döntéshozó operatív embereket megtartottuk, ha ők is maradni akartak, mert szükségünk is van olyan emberekre, akik át tudják tekinteni, mi is történt itt” – indokolta a HVG-nek Hegedüs. A varsói vállalat felügyelőbizottságának a fentieken kívül még négy lengyel tagja is van, mindannyian függetlenek, nem munkavállalói a cégnek.
Jóllehet a GTC rendbetétele a legnagyobb „falat” a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelésében, hátravan még a svájci börzén forgó, európai luxusingatlanokba fektető Ultima Capital. Habár ennek a cégnek az alapítvány kezében lévő kisebbségi pakettjéről Stofa azt állította, hogy 180 milliárd forint körüli a piaci értéke, Hegedüs szerint pillanatnyilag még azt sem tudni, pontosan hány részvény az övék. A megelőző vagyonkezelők ráadásul gyakorlatilag kibogozhatatlan oda-vissza opciós szerződéseket kötöttek. Annyit tudni lehet, hogy – miközben többségi részvényesből kisebbségivé csúsztak le – kötelezettséget vállaltak az ötszázalékosnál kisebb, vagyis az úgynevezett közkézhányadot alkotó tulajdonosok kivásárlására, amit idén nyárig kell megtenniük.
Ha az érintett tulajdonostársak élni akarnak a lehetőséggel, az többmilliárdos kiadást jelenthet az alapítványnak. Kétséges, van-e erre fedezet, miután az ÁSZ azt is megállapította, hogy az Optima Zrt. vagyonkezelő a fizetésképtelenség határán táncol: nem tudja teljesíteni a nála 127 milliárd forintnyi, állami támogatásból származó vagyonát befektető Neumann János Egyetemért Alapítvány felé vállalt folyó fizetési kötelezettségeit sem. Ha pedig az alapítványi vagyonkezelőnek nem marad más lehetősége arra, hogy pénzhez jusson, mint a tőzsdei részvényei tömeges kényszerértékesítése, akkor az ÁSZ által feltételezett vagyonvesztés véres valósággá válhat. | Lengyelországban és Svájcban is égre-földre keresik az MNB-alapítvány százmilliárdjait | Három új felügyelőbizottsági tagot nevezett ki a Pallas Athéné alapítvány vagyonkezelője a varsói GTC ingatlancéghez. A cél, hogy visszafordítsák az Állami Számvevőszék által feltételezett, rendőrségi nyomozáshoz vezető százmilliárdos vagyonvesztést. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250424_MNB-Pallas-Athene-Domus-Meriti-Alapitvany-Optima-Hegedus-Istvan-GTC-fb-ASZ | 2025-04-24 13:13:00 | true | null | null | HVG360 |
Valami nem kerek a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körül, az oda került pénz átláthatatlan céghálón át folyt ki magánkezekbe – ám az Állami Számvevőszék jelentése és az azt követő feljelentés igazából csak azokat lephette meg, akik az elmúlt tizenegy évben nem olvastak újságot.
Tényleg messzire kell visszamenni: 2014 augusztusában jártunk, amikor a HVG címlapsztorijából kiderült, hogy az MNB 200 milliárd forintot adott a saját alapítványainak oktatási célokra hivatkozva. A jegybanki alapítványok az azóta eltelt már több, mint egy évtizedben minimum megkérdőjelezhető módon költötték a pénzt, a független média ezt számtalan alkalommal megírta, felelősségre vonás azonban egész mostanáig senkit nem fenyegetett. A Fidesz pedig mindig ott volt, amikor csak kellett, hogy elmagyarázza, miért van minden tökéletesen rendben azzal, ami a jegybanki alapítvány körül történik.
Elvesztette közpénz jellegét
Ha választani kellene egyetlen szállóigét, amely tökéletesen leírja a NER gazdasági logikáját, minden bizonnyal ez volna az. Megszámolni sem lehet, hányszor használták már teljesen változatos helyzetekben, az eredetije mindenesetre azért is különleges, mert nem egy folyosói elszólásból jött, hanem konkrétan egy törvényjavaslatból, amelyet a kormánytöbbség annak rendje és módja szerint meg is szavazott.
„Az MNB által létrehozott alapítvány vonatkozásában az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét, a törvényi szabályozás szerint ezért ezen adatok nyilvánosságára nem az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályait kell alkalmazni” – állt annak a 2016-os törvényjavaslatnak az indoklásában, amely lehetővé tette volna, hogy ne kelljen számot adni az alapítványi vagyon sorsáról.
A szlogent igazán emlékezetessé mégis Kósa Lajos varázsolta. A Fidesz akkori frakcióvezetője egy egészen abszurd sajtótájékoztatón bonyolódott bele abba, hogy mi is történik. „Az alapítványnak az a lényege, hogy beteszem a pénzt, és onnantól kezdve annak a pénznek a korábbi tulajdonosi viszonya teljes mértékben megszűnik, minden vonatkozásban”, egyébként is „az alapítványi pénz alapítványi pénz” – magyarázta.
Érdekesség amúgy, hogy a törvényjavaslatot Bánki Erik mellett Mengyi „Voldemort” Roland nyújtotta be, aki aztán azon kevés fideszes képviselő egyike lett, aki olyan amatőr módon csinálta a korrupciót, hogy börtönbe is kellett mennie érte. Viszont annyira meredek volt a közpénz jelleg elvesztésének ötlete, hogy hiába szavazta meg a Fidesz a törvényjavaslatot, az Alkotmánybíróság visszaküldte a parlamentnek. Csak az után lett belőle törvény, hogy beleírták, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálhatja az alapítványok pénzügyeit – ezzel a jogával élt az ÁSZ most. (Az pedig tényleg csak finomság, hogy sok más igazán kényes ügyhöz hasonlóan Orbán Viktor ennek a szavazását is kihagyta, Varga Mihály mostani jegybankelnök pedig az első, aztán alkotmányellenesnek bizonyult változatot szavazta meg, a második szavazáson nem volt ott.)
De sikerült?
Igen, ez a legendás idézet is az MNB-alapítványok ügyéhez kapcsolódott. 2016 áprilisában került újra a figyelem középpontjába az alapítványi hálózat, ugyanis nyilvánosságra hozták, kiknek és mennyi pénzt adtak az alapítványok támogatási szerződéssel, és a lista tele volt rokonok és barátok neveivel. Kovács Zoltán kormányszóvivő ment be az ATV-be, hogy (az azóta a DK-s politizálást választó) Kálmán Olgának megmagyarázza, miért nincs gond, és bő negyedórával később jött a beszélgetésnek az az egészen hihetetlen része, amit még évtizedek múlva is mutogatni fognak, milyen volt a politika a NER idejében. 16:25-ig érdemes tekerni a videóban:
„Egy ilyen pici sejtésük sincs arról, hogy itt a közpénz elköltése nem a lehető és az elvárt legjobb gondossággal történt?
Még egyszer: az erre hivatott szervek majd a jelentések alapján és a rendelkezésre álló adatok alapján majd ezt el fogják dönteni.
Most jelenleg az információk alapján önöknek nincs ilyen érzésük, sejtésük? Nincs?
Erről beszéltünk a délutáni kormányinfón is, hogy vannak olyan jelek, amelyek nem tesznek jót ennek a vitának, nem a vita miatt, meg ami abban adott esetben elhangzik, hanem mert látható róla, hogy nem feltétlenül…
Önök ezt megpróbálták eltitkolni!
De sikerült?”
A HVG akkor jelent meg a sokat emlegetett, Matolcsy Györgyre börtönruhát adó „A közpénz rabja” címlapjával, és nem csak a címlapos csapatunk szójátékában került elő az a téma, hogy itt lehet azért büntetőjogi felelősségről is szó. Az ellenzéki Együtt eljárást is kezdeményezett Polt Péter legfőbb ügyésznél, majd nem sokkal később nyilvánosságra került egy fénykép, hogy Polt épp aznap Matolcsyval ebédelt. Amikor erről megkérdezték, azt mondta, általános kérdésekről beszélgettek.
De amiatt is magyarázkodhatott a legfőbb ügyész, hogy a felesége, Polt-Palásthy Marianna két jegybanki alapítvány felügyelőbizottságában is tag volt, úgyhogy tudnia kellett, mire és kinek adtak pénzt. Polt visszautasította a feltételezést, hogy a felesége törvénytelenséget követett volna el.
Az alapítványok és Matolcsy nagyon kreatív módon próbálták megmagyarázni, hogy miért van minden rendben. Indoklásuk szerint például azért kellett a jegybankelnök unokatestvérének cégétől öt példányban megrendelni egyenként 750 ezer forintért ugyanazt a kiadványt, mert nem lehetett sokszorosítani, Matolcsy pedig azt magyarázta el, hogy azért kellett az ő nemzetgazdasági miniszterségének idején elért óriási magyar sikerekről milliókért könyvet kiadni, mert az az ország sikere, „és mivel én is ott voltam, szerepelek benne”. De az érthető, hogy ők védték a védhetetlent, annál látványosabb, amikor a nem jegybanki szereplők szólaltak meg.
Az alapítványi pénzek elrejtését segítő törvényjavaslat vitáját a kormányoldal majdnem végig elsunnyogta, Bánki Erik nyitó- és záróbeszédén kívül csak a KDNP-s Hollik István próbálkozott meg egy olyan érveléssel, hogy „az alapítvány működése ellehetetlenülne, az alapításkori szándékot nem tudná megvalósítani, ha kötelezően nyilvánosságra kellene hoznia bizonyos vagy minden adatot”. Erre azt a példát hozta: „egy nemzeti kulturális értékkel bíró műalkotás megvásárlásakor, ha megismerhető lenne az erre a célra fordítható forrás, akkor az indokolatlanul felverhetné a műkincs árát.”
Az óvatosabbak közé tartozott Gulyás Gergely. Ő 2016-ban a Heti Válasznak arról beszélt, hogy nagy hiba volt megpróbálni eltitkolni az alapítványok költségvetését, hiszen „ez félrevitte az ügy megítélését”, ugyan minden szabályos volt – bár „elfogadom, hogy akad néhány vitatható a támogatási döntések közül” – de mégis úgy tűnik ebből, mint ha valami szabálytalan lett volna, pedig dehogy volt az. Mint mondta, „a jegybank általi titkolózással és a mi titkosítási kísérletünkkel keltett látszatnak alig van köze a valósághoz”.
A legvilágosabban azért Kövér László fogalmazott. A házelnököt a Magyar Katolikus Rádió kérdezte arról, hogy közpénz-e az alapítványok vagyona, mire ő annyit kérdezett vissza: „Mi más lenne?”
Megszólalt Nagy Márton is, aki akkor épp az MNB alelnöke volt. Amikor 2015-ben a parlamentben megkérdezték a gazdálkodás átláthatatlanságáról, akkor azzal érvelt: „a Nemzeti Banktól gazdaságilag és jogilag is elkülönülve, ettől függetlenül működnek az alapítványok, a konkrét döntéseikre a Nemzeti Banknak nincsen ráhatása”. De azért azt is hozzátette: „Ugyanakkor persze van egy saját véleményem, és a saját véleményem az, ha ezt megoszthatom önökkel, hogy személyes véleményemként az alapítványok közvagyont építenek, és egy olyan cél érdekében működnek, ami az oktatás, ami egy nemes cél.” (Akkoriban még az volt a magyarázat, hogy az alapítványok oktatási célokra költik el a hozzájuk került pénzt, azóta ez sokat változott.)
És ha már MNB-alelnökök: nem csak Nagy Márton volt alelnök a jegybankban abban az időszakban, amikor az alapítványokba elkezdték kicsatornázni a közpénzt. Hanem Windisch László is, aki 2013 és 2019 között a pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelt az MNB-nél, majd 2022 óta az Állami Számvevőszék elnöke, vagyis már az ő elnöksége alatt indult meg a vizsgálat a volt munkahelyének ügyében.
Az állam egy időben kicsit váratlan fordulattal a statisztikusok mögé próbált bebújni. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis még évekig nem szerepeltette az államadósság és a hiány adatai között az MNB alapítványainak pénzügyeit, az Eurostat kellett, hogy szóljon nekik, hogy ezeket a pénzeket is az állam irányítja. Nagy Márton erről még MNB-alelnökként a parlamentben azt mondta: „Hadd fogalmazzak úgy, hogy jó lenne ezt szakmai kérdésként kezelni, az Eurostat döntését, nem politikai kérdésként.”
A bíróság pedig kimondta, hogy közpénzről van szó. A legutolsó ilyen ügy egész tavaly tavaszig húzódott: az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélt, a magyar kormány megsértette az európai jogot, amikor nem engedte nyilvánosságra hozni, hogy magánszemélyként kik kaptak az alapítványi pénzből (ez volt egyébként az első a több száz olyan ügy közül, amelyben a Transparency International és Karsai Dániel közösen dolgoztak, az ítélet néhány héttel az után született meg, hogy az akkor már halálos beteg Karsai befejezte az ügyvédi tevékenységét). Az MNB alapítványi pénzeinek sorsát mindenesetre így is alig lehetett követni, egyre bonyolultabb cégháló és befektetések mögé rejtették azt el, amíg az állami akarat azt nem diktálta, hogy legyen némi átláthatóság.
És a slusszpoén, ahogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány érvel az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozatala ellen:
A jelentéstervezetben foglalt megállapítások az MNB-t érintő érintettsége miatt a jelentés nyilvánosságra hozatala akár súlyosan befolyásolhatja Magyarország nemzetközi megítélését és kormányközi kapcsolatait is, valamint Magyarország nemzetbiztonsági érdekét sértheti, kiemelt figyelemmel az ország törvényes rendjének védelmébe vetett bizalom megtörése esetén.” | „De sikerült?” – nagy klasszikusokat köszönhetünk annak, ahogy a Fidesz 10 évig védte az MNB alapítványait | Közel tizenegy év telt el azóta, hogy a HVG először megírta, százmilliárdok mennek az alapítványokhoz, a Fidesz és az MNB pedig néha egész kreatív, gyakran pedig kínos módon bizonygatta, hogy nincs baj. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20250326_hvg-fidesz-mnb-alapitvany-magyarazat-kozpenz-jelleg | 2025-03-26 06:50:00 | true | null | null | HVG360 |
Egy nappal azelőtt távozott a Matolcsy Györgyhöz köthető Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyonkezelője által túlárazva megszerzett lengyel cégből Tiborcz István bizalmasa, hogy kijött volna az az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése, amely ráhúzta a vizes lepedőt az ügyletre – írja a Válasz Online.
A kérdéses cég a GTC S.A., a távozó illető Szécsényi Bálint, a felügyelőbizottság tagja, akit Tiborcz István miniszterelnöki vő bizalmasaként tartanak számon: közös cégük az Equilor Befektetési Zrt., és ő vette meg Tiborcz egyik budai házát is tavaly. A távozást a varsói tőzsdén jelentették be március 19-én, mivel a GTC Group ingatlanvállalatot ott jegyzik.
A lap elérte Szécsényit, aki azt állította, hogy távozásának nincs köze az ÁSZ-vizsgálathoz, annál inkább „hivatalos feladatai száma” megszaporodásához. A lapnak adott válaszában arra hivatkozott, hogy széles körű régiós tőzsdei tapasztalatai vannak, több tőzsdei nagyvállalat vezetésében is megfordult, és 2020-ban választották fb-tagnak a GTC-nél, ám azóta nagyon sok egyéb feladata lett, ezért mondott le. A válaszból az viszont nem derül ki, a felügyelőbizottság tagjaként feltűnt-e neki, hogy valami nem stimmel az ügylet körül.
Az ÁSZ a hét közepén tette közzé jelentését, amelyből kiderül, hogy súlyos hiányosságokat tártak fel a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (címlapképünkön az épülete) és a Neumann János Egyetemért Alapítvány működésében. A Pallas Athéné Domus Meriti vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. ugyanis „átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrában, az alapítvány vagyonát meghaladó több száz milliárd forint értékben fektetett be pénzt, rosszul. A rossz befektetés miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, miközben a pénzből részesültek Matolcsy György fiának környezetéhez kötődő cégek. Az ÁSZ feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig már vizsgálódik az ügyben. | Tiborcz bizalmasa is ott volt a Matolcsy-kör drágán vett cégében, de pont most távozott | Egy nappal azelőtt mondott le a GTC-ben meglévő felügyelőbizottsági tagságáról Szécsényi Bálint, hogy megjelent volna az Állami Számvevőszék jelentése, amely feltárta, mennyi pénzt herdáltak el a Matolcsyékhoz köthető alapítványok a cég felvásárlásával. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250321_matolcsy-gyorgy-jegybanki-alapitvanyok-GTC-group-szecsenyi-balint-felugyelobizottsagi-tiborcz-istvan | 2025-03-21 14:47:00 | true | null | null | HVG |
Sok és jelentős anomáliát tártak fel, de tévedés azt állítani, hogy a Matolcsy György korábbi jegybankelnök gründolta MNB-alapítványok a kezdetektől fogva jogellenesen működtek – mondta Windisch László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, akit a 24.hu podcastjában, a Dellában faggattak hivatala nagy figyelmet kapott vizsgálódásaival kapcsolatban.
Az elnök szerint az alapítványok eredendően jó célra jöttek létre, csak rosszul használták őket, amit egy vad hasonlattal igyekezett megvilágítani: azt mondta, az egész olyan, mint egy kenyérszeletelő kés, amelyet valaki gyilkolásra használ.
Nem biztos, hogy a kenyérszeletelő késnek a gyártója vagy maga a kés volt a hibás. Az volt a hibás, aki ezt rossz célra használta.
Szerinte 2020 után tárták fel az anomáliákat, előtte, a 2018-as ÁSZ-vizsgálat rendben találta a működését, ő pedig 2022 óta vezeti a szervezetet.
Az elnök azzal reagált arra a pletykára, hogy esetleg Orbán Viktor utasította a vizsgálatra, hogy a sajtó és az ellenzék téves keretezése, hogy a miniszterelnöknek ilyen befolyása lenne az állami hivatalok működésére, „az Állami Számvevőszék független alkotmányos szervezet”.
Windisch László igyekezett leválasztani Matolcsy György korábbi jegybankelnökről az alapítványokat. Azt mondta, működésük elválik az alapítótól, de elismerte, hogy a felelősöket – akik esetében megállhat a hűtlen kezelés gyanúja – az alapítványok vezetői között kell keresni. Remélte, hogy a végső haszonhúzók sem ússzák meg, jelezte ugyanakkor, hogy az ÁSZ csak a gyanút közli, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést, de a vizsgálat, amely már zajlik, a nyomozó hatóság dolga.
A sajtóban az egyik végső haszonhúzóként számontartott Matolcsy Ádámról is beszélt, aki szerinte nem került be az ő látókörükbe, és értetlenül szemlélte, hogy szakértőként nyilatkozott az ügyben.
Az MNB-alapítványok működésével kapcsolatban felmerült 500 milliárd forintos kár szerinte nem igaz, az alapítványok nem adtak erről pontos információkat a jegybanknak, a jelentésekben nem szerepeltek konkrét összegek. Ez az összeg a teljes vagyon, amit az alapítványok kezeltek, viszont a nagy része megvan, de azt elismerte, hogy az értékéből vesztett, mint mondta:
Nagyságrendileg 150 milliárd forint, amennyivel most kevesebbet ér az alapítványi vagyon.
Szóba került az MNB székházügye. Szerinte bűncselekmény gyanúja nem merült fel, ezért nem tettek feljelentést.
Elárulta, hogy az alapítványok ellenőrzése során feltárt kockázatok alapján friss vizsgálatokat is indítottak, amelyekben két egyetem is érintett. | Gyilkolásra használt kenyérszeletelő késhez hasonlította az MNB-alapítványokat az ÁSZ elnöke | Vad hasonlattal mentegette Windisch László ÁSZ-elnök a Pallas Athéné alapítványokat, amelyek működésében pont ők találtak anomáliákat. Szerinte nem igaz az alapítványokkal kapcsolatban emlegetett 500 milliárd forintos vagyonvesztés, ahogy az is téves keretezés, hogy Orbán Viktor bármire is utasította volna az ÁSZ-t. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250423_mnb-alapitvanyok-ASZ-elnok-windisch-laszlo-matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam | 2025-04-23 13:02:00 | true | null | null | HVG |
A testületbe három új tagot delegált az immár Varga Mihály friss jegybankelnök bizalmasai által irányított alapítvány: Hegedüs Istvánt, az új vagyonkezelő menedzsert, Daróczi Ferenc építészt és Minárik Ferenc ügyvédet. Történt mindez azután, hogy márciusban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyos vagyonkezelési szabálytalanságokat és vagyonvesztést állapított meg a távozó Matolcsy György MNB-elnök által létrehozott alapítványnál, és feljelentést is tett emiatt. A legnagyobb súlyú, százmilliárdos bukás épp a lengyel tőzsdén jegyzett GTC-nél fenyeget, amelybe a 2014-es induló, 266 milliárdos alapítványi tőke javát fektették – szakmai alapon aligha alátámasztható okból és módon.
A megújult fb-nek most két fő feladata van. Egyrészt elfogadni az eddig alapvetően régiós kereskedelmi ingatlanokkal bíró GTC mérlegét, másrészt értékelni a leköszönt jegybankelnök fiához, Matolcsy Ádámhoz köthető igazgatók egyik utolsó, közel 500 millió eurós befektetési döntését: a GTC profiljába nem illő németországi lakásportfólió megvásárlását. Ez utóbbi – írta meg a Telex – jelenleg a Peach Property Group tulajdonában áll, és a megszerzését azzal indokolták, hogy a nyugat-európai lakások jól kiegészítik majd a kelet-európai irodaházakat.
A friss mérlegadatok sem lesznek közömbösek, miután a GTC részvényei folyamatos mélyrepülésben vannak a tőzsdén (a 2020 tavaszi belépés óta az értékük fele elszállt), és Varga emberei csak reménykedhetnek benne, hogy az árfolyam nem tükrözi a vállalat ingatlanállományának valós piaci értékét. Az utolsó, tavalyi első kilenchavi mérleg szerint mindenesetre – nagyvonalú számítással – a GTC-ben mintegy 62 százalékos pakettel bíró Pallas Athénére eső nettó ingatlanvagyon értéke a 300 milliárd forintot közelíti (a teljes ingatlanérték 2,3 milliárd euró, ám a GTC hitelállománya 1,2 milliárd euróra rúg).
A cég könnyen pénzzé tehető eszközei jelentéktelenek, így akvirálni alighanem csak a meglévő épületek eladásából tud, ami jelen pillanatban nem tűnik jó üzletnek. Amatőr vagy szándékos menedzsmenthibák sorozata vezetett oda, hogy a jó reményű GTC idáig jutott, ám az egyik legfontosabb elem az volt, hogy átláthatatlan ingatlan-adásvételekbe bonyolódott az ifjabb Matolcsy üzleti köréhez tartozó Száraz István alapkezelője által navigált magántőkealapokkal, amelyekben Matolcsy Ádám is érdekelt lehetett.
Folytatódhat az ÁSZ által jelzett bukás a Pallas Athéné alapítvány másik külföldi invesztícióján, az európai luxusingatlanokat tömörítő svájci Ultimán. Azon túl, hogy a HVG információi szerint az alapítványi vagyonkezelő Optima Zrt. Hegedüs-féle új vezetői még azt sem tudják, pontosan hány részvényük van a cégben, köti őket az elődök által kialakított bonyolult opciós kötelezettség-rendszer. Eszerint például – hiába lett az alapítvány többségi részvényesből kisebbségivé – legkésőbb a nyáron fel kell vásárolnia az ötszázalékosnál kisebb tulajdonostársakat, ami a HVG értesülései szerint forintban 6-7 milliárdos pluszkiadást jelenthet.
Az MNB által létrehozott alapítványnak, illetve a vagyonát kezelő Optimának azonban pillanatnyilag a napi működésre sincs elegendő pénze, nemhogy milliárdos kötelezettségek teljesítésére. Arra, hogy egyáltalán fennmaradjon (magyarán ne menjen csődbe), továbbá fizethessen azoknak a szakértőknek, akik segítenek az új vezetésnek felmérni, hogy az induló 266 milliárd és az ahhoz felvett közel ugyanennyi kölcsön jelenleg pontosan miben van és mennyit ér. Át kell látniuk továbbá, mit lehet egyáltalán pénzzé tenni, hogy az alapítvány törleszthesse a hiteleit. Nyilván a válságmenedzsereknek kár lenne most azon lamentálniuk, hogy egy jegybanki, közpénzes alapítvány súlyos százmilliárdjai hogyan kerültek oda, ahová – a dolguk az, hogy gyorsan mentsék a menthetőt. Ehhez első körben 400 millió forintnyi pluszpénzt kaptak az alapító MNB-től.
Amint Varga Mihály emberei tisztábban látnak, felsorakozhatnak a számvevők mögé újabb feljelentésekkel. Az elsőt már megtették, méghozzá amiatt az utolsó – Varga által meghiúsított – vagyonmentési kísérlet miatt, amit a Matolcsy-klán bizalmasa, az Optima azóta kirúgott vezetője, Stofa György próbált meg gyakorlatilag az utolsó munkanapjain: az Optima vagyonkezelő hasonló nevű alapkezelőjét egy, szintén Száraz István fennhatósága alá tartozó magántőkealapnak passzolta volna át.
S miközben úgy tűnik, a jegybankelnökcsere végre elhozta a kezdetektől kétes küldetésű – az Európai Unió által is rossz szemmel nézett – Pallas Athéné alapítvány tisztába tevését, továbbra is a politika, s benne háttéralkuk függvénye, hogy végül kiket, a korábbi hierarchia milyen szintjén állókat vonnak felelősségre a történtekért. Erre utal, hogy az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának fideszes többsége hétfőn leszavazta, hogy az érintett állami és alapítványi illetékeseket, köztük Matolcsy Györgyöt meghallgassák. | Újabb közpénzmilliárdokat vihet el az MNB-botrány | Maratoni az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványa varsói ingatlanvállalata, a GTC megújult felügyelőbizottságának (fb) első ülése – tudta meg a HVG. Közben kiderült az is, hogy egy 6-7 milliárd forintos kötelezettséget is vállaltak a korábbi vezetők egy másik, MNB-botrányban érintett ingatlancégben, amit az állam kénytelen lesz kifizetni. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250428_Ujabb-kozpenzmilliardokat-vihet-el-az-MNB-botrany-ebx | 2025-04-28 18:44:00 | true | null | null | HVG |
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány honlapjánközzétettea legutóbbi két Nemzeti Konzultáció költségeit, a dokumentumokból kiderül:a 2023-ban indított, szuverenitásvédelemről szóló konzultáció összesen 3,15 milliárd forintba került,a 2024-es, új gazdaságpolitikáról szóló nemzeti konzultáció összköltsége pedig 3,61 milliárd forint volt.A"gazdasági semlegességről" szólókonzultáció gyártását a Mediaworksvégezte, a nyomdai költségek 387 millió forintot tettek ki. A küldemények összeállítása, a nyomdai borítékok előállítása, és a címzettek részére történő eljuttatása nagyobb költségekkel járt: ez további 3,22 milliárd forintot tett ki.A "szuverenitásunk védelméről" szóló konzultáció nyomtatása 375,6 millió forint volt, a többi költség pedig 2,77 milliárd forintot tett ki. Így jön ki a két konzultáció több mint 6,7 milliárdos összköltsége.A kormány sajátközlése szerinta 2024-es konzultációt összesen 1 350 690-en töltötték ki és küldték vissza valamilyen formában a nemzeti konzultációt, az aHang szerint ez azt jelenti, hogy több mint hatmillió ívvégezhette hulladékként. | Több mint 6,7 milliárdba került a legutóbbi két nemzeti konzultáció | A kormány közzétette a szuverenitás védelméről és a gazdaságpolitikáról szóló konzultáció költségeit is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/17/nemzeti-konzultacio-kormany-koltsegek-adatok-szuverenitas-gazdasagpolitika | 2025-04-17 10:19:34 | true | null | null | Telex |
Bár azt gondolnánk, hogy egy hierarchikus szervezet, a legnagyobb egyházi intézményfenntartó központjában rendelkeznek idevágó információkkal, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) nem szolgált adatokkal. Közlésük szerint az ország 3500-4000 katolikus templomában (vagy kápolnájában) 1700 pap teljesít szolgálatot, de például arra, hogy utóbbiak átlagosan hány települést látnak el, már nem tudtak válaszolni. A központi útmutatás alapján ezért a 12 katolikus püspökséghez fordultunk kérdéseinkkel, reakció azonban csak öt helyről érkezett.
A legtöbb egyházmegye arról írt, hogy folyamatosan adódnak kisebb-nagyobb feladatok az épületeken, a komolyabb felújítások mellett állagmegóvásra is szükség van, ám a pontos számot egyedül a Veszprémi Főegyházmegye osztotta meg: az ő területükön 250 felújítandó templom van. A többi válaszoló egyházmegye – anélkül, hogy különbséget tett volna a felújításra szoruló, illetve jó állapotú templomok között – effajta összegzéseket küldött:
A Szeged-Csanádi Egyházmegyében a romtemplomok és kápolnák nélkül 140 római katolikus templom van, ezekből 49 olyan településen áll, amelynek lélekszáma nem éri el a kétezer főt. Ezek ellátásában 33 pap segédkezik, vagyis – ami másutt is jellemző – van olyan, aki több falut lát el.
A Váci Egyházmegyében 227 templom látogatható, az egyházmegye területén 135 világi és 28 szerzetes pap él. 173 olyan település van, amelynek a lélekszáma nem éri el a kétezret, ezekből 152 településen működik misézőhely, ami azonban nem feltétlenül jelent templomot – jelezték válaszukban.
A Pécsi Egyházmegye 298 templomából 210 kistelepüléseken található. Az egyházmegye 65 papjából 58-an látják el az azokon élő híveket.
A Veszprémi Főegyházmegye az egyik „csúcstartó” a maga 443 templomával, amelyből 350 működik kistelepüléseken. 86 aktív és 11 nyugdíjasként is lelkipásztori szolgálatot vállaló pap dolgozik a területén, közülük 32 pap lakó- és szolgálati helye található kétezer fősnél kisebb faluban, 24-en pedig nagyobb településekről járnak ki a filiákat ellátni.
A Kaposvári Egyházmegye 365 templomából és kápolnájából körülbelül 320 működik kétezer fősnél kisebb településen. Az egyházmegyében 75 pap teljesít szolgálatot, közülük 68-an kistelepüléseken is.
A Magyar Református Egyház Zsinati Hivatala csak annyit közölt a HVG-vel, hogy mivel az egyházuk alulról szerveződő közösség, a templomok fenntartása, felújíttatása is az adott gyülekezet, illetve az egyházközség presbitériumának feladata. Hozzátették: „Települési lélekszámtól függetlenül arra biztatjuk lelkészeinket és a presbitériumokat, hogy erejüknek megfelelően legyenek jó gazdái templomaiknak, ha pedig lehetőség adódik azok állagmegóvására, felújítására, éljenek azzal!”
A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodájának építési, ingatlanügyi és műemléki osztálya által építészszakmai szempontok alapján vezetett úgynevezett veszélyeztetett templomok listáján mintegy 25 szerepel (az evangélikusok 540 temploma közül). Jelenleg 341 lelkész áll szolgálatban – közölte a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Irodája.
A zsidó hitközségek által fenntartott zsinagógákra is kiterjed a felújítási program, ám ezek döntő többsége városokban van. Nem kaphat tehát ebből a keretből a miskolci imaház, noha az állapota kifejezetten leromlott. Budapesten valamivel több mint egy tucat zsinagóga működik, és még egyszer ennyi az, ami az ország többi részén elszórva található. Jóval több a használaton kívüli zsinagóga (80), igaz, közülük sokat államosítottak vagy eladtak. Működő hitközségek híján ezeknél „az állam műemlékvédelmi felelőssége merül fel” – válaszolták. | Isten tudja, hány kistelepülést érinthet a kormány templomfelújítási programja | Nem kapkodnak a leltározással az egyházak, pedig a kormány nem fukarkodik a támogatással. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250425_hvg-egyhazak-vallasi-kozossegek-templomok-felujitas | 2025-04-25 09:35:00 | true | null | null | HVG360 |
A Demokratikus Koalíció (DK) jogerősen pert nyert az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen, ezért annak ki kell adnia egy egymilliárd eurós kínai hitelszerződés összes részletét, kiegészítését, módosítását és mellékletét - közölte csütörtöki, online sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt alelnöke.Varju László azt mondta, a magyar embereknek joguk van tudni, hogy miért és milyen feltételekkel adósítják el őket évtizedekre Kína felé, ahogy azt is joguk van tudni, hogy pontosan mire akarják költeni a hitelt, milyen kamatot kell fizetni utána és meddig kell nyögni a törlesztést."Tudnunk kell azt is, melyik fideszes milliárdos cégét gazdagítja majd ez az összeg. Ezzel a hitellel Kína nemcsak gazdasági, hanem politikai függésbe is taszítja Magyarországot. Orbán Viktor ezzel feltette magára az elédobott kínai pórázt" - mondtaVarju.Kormányzati bejelentés nélkül, egymilliárd eurós hitelt vett fel a magyar állam Kínától, az összeget tavaly áprilisban már le is hívta. A hitelt a Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától vette fel a magyar állam, hároméves futamidőre. A kínai hitel a kötvénytartozásokat nem számolva a legmagasabb a magyar állam fennálló hiteltartozásai közül.A kormányzat igyekezett átcsoportosítani a tartozásait, hogy hiteleket inkább belföldön, a lakosságot állampapír vásárlására ösztönözve, és kevésbé külföldről szerezze be. Ezzel szembe megy a kínai hitelfelvétel, amelyet a jelek szerint csendben intézett a kormány. Az ilyen jellegű hitelfelvételekről a kormány általában beszámol, ezúttal azonban ezt nem tette meg. A kínai hitelrőlebben a cikkben írtunk részletesen. | Nyilvánosságra kell hozni a gigantikus kínai hitel összes részletét | A Demokratikus Koalíció jogerősen pert nyert az Államadósság Kezelő Központ ellen. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/17/demokratikus-koalicio-per-allamadossag-kezelo-kozpont-kinai-hitelszerzodes | 2025-04-17 11:49:22 | true | null | null | Telex |
Feljelentést tett ismeretlen tettes ellen Újbuda önkormányzata, mivel úgy sejtik, hogy a korábbi fideszes önkormányzat alatt 2016 és 2017 között egy önkormányzati telek eladása majd átminősítése különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali visszaélés gyanúját veti fel. Az önkormányzat szerdánjelentette be, hogy feljelentést tesz, csütörtökön László Imre kerületi polgármester tartott sajtótájékoztatót az ügyről, erről közleményt küldtek lapunknak.Az önkormányzat szerint a korábbi kerületi vezetés főépítésze is érintett lehet az ügyben, mivel a vele összefüggésbe hozható Városlépték Kft. vásárolta meg a telket. A vételár 7,1 millió forint volt, és azért becsülték ilyen alacsonyra, mivel a 2016-ban még erdő besorolású telek nem volt beépíthető. Később a cég egy szomszédos magántelket is megvett.Ez után a főépítész javaslatára emelték meg mindkét telek beépíthetőségét. Az önkormányzat szerint így a pár milliósból már milliárdos üzlet keletkezhetett. Jelenleg "kisvárosias lakóterület" besorolással rendelkezik, és egy tizenkét lakásos társasház építését tervezik rajta- derül ki a közleményből. A jelenlegi önkormányzat szerint ez felveti az összeférhetetlenség és a hivatali visszaélés gyanúját, ezért feljelentést tett különösen nagy kárt okozó csalás és hivatali visszaélés gyanúja miatt.A feljelentést a nyomozó hatóság elutasította, a döntés ellen az önkormányzat panasszal élt- írták. Az önkormányzat ezért amellett, hogy feljelentést tett, változtatási tilalmat rendelt el az érintett területeken, mivel a telek Sashegyi Természetvédelmi Terület mellett található, ahol korlátozottabb a telkek beépíthetősége. Újbuda önkormányzatának célja, hogy az érintett terület visszakapja az erdő besorolást, hogy a zöld környezet védve legyen, ennek érdekében a fővárossal is egyeztetnek. | Erdő besorolású telket vehettek meg, majd minősíthettek át Újbudán a korábbi városvezetés alatt | Az önkormányzat szerdán jelentette be, hogy feljelentést tesz, csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak az ügyről. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/17/budapest-ujbuda-foepitesz-hivatali-visszaeles-onkormanyzati-telek-fidesz-lakas-laszlo-imre | 2025-04-17 14:32:11 | true | null | null | Telex |
200 éves műemlék épületegyüttes esett áldozatul az Orbán család hatvanpusztai birtokának átépítésekor - közölte Tordai Bence. Az egykori párbeszédes, jelenleg független parlamenti képviselő Facebook-posztjábanazt írta, hogy az ügyben adatigényléssel a Fejér Vármegyei Kormányhivatalhoz fordult, hogy megtudja:Milyen engedélyek alapján végeztek bontást és építkezést?Készült-e egyáltalán értékleltár vagy építéstörténeti dokumentáció?Hogyan tűnhetett el nyomtalanul egy műemléki védettség alatt álló épületegyüttes?"Egyre többen ismerik fel a Fidesz-rezsim működését: mást vádolnak azzal, amit ők tesznek. Mit jelent ez a műemlékvédelemben? Orbán Viktor személyesen és a NER egész rendszere következetesen pusztítja a kulturális örökségünket" - írta Tordai, aki szerint műemlékrombolás történt Hatvapusztán. "A József nádor egykori majorságaként ismert 19. századi műemlék épületegyüttest - magtárat, istállókat - teljesen elbontották, és helyére egy magán luxusrezidencia épült" - írta, említést téve a Tisza elnöke, Magyar Péter megjegyzéséről az "egyenként 30 milliós előnevelt fákról" és a "híres zebrákról".Tordainak ingatlanügyben külön csörtéje van a Fidesszel. A fideszes Sára Botond - Kocsis Máté vezetésének idején Józsefváros alpolgármestere -, aki jelenleg a Fővárosi Kormányhivatal vezetője a múlt hónapban ismétmegerősítette, hogy Tordai szabálytalanul építkezett, ezért II. kerületi családi házát el kell bontani.Tordainak valóban nem volt engedélye az átépítésre, de azért, mert a 2016-ban életbe lépett szabályok szerint erre nem is volt szüksége. 2017-ben a kormányhivatal még jóváhagyta a terveket, a jogszerűtlenséget utólag, 2022-ben állapították meg. Tordai otthona jogvédelmet kapott, így az azonnali bontást sikerült elodázni, Sára szerint azonban a házat végül mégis el kell majd bontani.A szabályozással kapcsolatos buktatókról, amely alapján a betű szerinti értelmezés szerint rengeteg családi házat lehetne elbontani,ebben a cikkünkbenolvashat részletesen. | Tordai szerint a hatvanpusztai birtokon 200 éves műemlék épületek semmisültek meg | A Párbeszéd egykori politikusa a műemlékvédelmi világnapon a kormányhivatalhoz fordult magyarázatért, hogyan bonthatták el Orbánék birtokán az egykori majorsági épületeket. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/18/tordai-szerint-a-hatvanpusztai-birtokon-200-eves-muemlek-epuletek-semmisultek-meg | 2025-04-18 11:10:29 | true | null | null | Telex |
Portik Tamás ügyvédje április 17-én jelezte Gyárfás Tamásnak, hogy a börtönben ülő védence tett egy nyilatkozatot, miszerint a Postabank egykori vezére, a már elhunyt Princz Gábor annak idején 30 millió forintot fizetett neki azért, hogy terelje Fenyő János meggyilkolásának gyanúját Gyárfásra. A Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolása ügyében felbujtásért7 év börtönre ítéltGyárfás részben erre a Portik-nyilatkozatra, részben egy közjegyző előtt tett nyilatkozatra hivatkozva bízik egy esetleges perújításban, amit a védőjével egyébként kezdeményeznek is. Erről Gyárfás aHír Tv Riasztáscímű műsorának adott interjújában beszélt.Az ominózus közjegyzői nyilatkozatot még a másodfokú bíróságnak nyújtották be Gyárfásék, de azt a bíróság nem fogadta el bizonyítékként. Erről annyit lehet tudni, hogy egy közjegyző előtt tett vallomás. A nyilvánosan meg nem nevezett nyilatkozó pedig azt állítja benne, hogy tanúja volt egy beszélgetésnek, amelyen elhangzott: Princz megbízta Portikot, hogy terelje Gyárfásra a gyanút, ezért a bankár fizetett a bűnözőnek 30 millió forintot. Ez a nyilatkozat Gyárfás szerint egybevág azzal, amiről Portik most nyilatkozott.Az, hogy Portik éppen most, a jogerős ítélet után egy ilyen nyilatkozatot tett, annyiban nem meglepő, hogy a Fenyő-ügy felülvizsgálata nem csak az ártatlanságát hangoztató Gyárfás Tamásnak, de neki is érdekében áll. Portik egyébként szintén ártatlannak vallja magát az ügyben.A Portikkal kapcsolatos büntetőügyekben nem példa nélküli egy ilyen húzás. 2018-ban a Portik-féle kör szlovák bérgyilkosa, Jozef Roháč vallomást tett, amelyben beismerte, hogy ő ölte meg 1996 novemberében Prisztás Józsefet, és nem az a H. István, akit a gyilkosság miatt akkor már jogerősen elítélt a bíróság. Már akkor felmerült, hogy Roháč azért tett beismerő vallomást, hogy egy esetleges felülvizsgálattal Portikot jobb helyzetbe hozza. Ugyanis vallomásában Roháč nem Portikot nevezte meg felbujtóként.Roháč akkori vallomása és Portik nyilatkozata között ráadásul van egy lényeges hasonlóság: a szlovák bérgyilkos akkor azt vallotta, hogy a Prisztást likvidálni akaró ukrán-orosz alvilági körök (pontosan nem nevezte meg, hogy kik) és közte egy társa, a szintén szlovák Jozef Hamala közvetített. Igen ám, de amikor Roháč erről vallott, akkor Hamala már régen halott volt, így őt ki se lehetett volna hallgatni. Most is hasonló a helyzet, hiszen a Fenyő-ügyben megnevezett Princz Gábor 2018 novemberében elhunyt. Így védekezni sem tud.Kérdés, hogy a perújítás, aminek a Prisztás-ügyben ideig-óráig örülhetett is Portik, ráhúzható lesz-e Fenyő-ügyre pusztán azért, mert Portik most egy újabb verzióval állt elő. Arról nem is beszélve, hogy a Prisztás-ügy sem úgy alakult, ahogy Roháčék szerették volna. A Roháč-vallomás miatt abban az ügyben ugyan sikerült elérni a perújítást, de némi kacskaringó után a bíróság végül úgy ítélte meg, hogy nem az emberölést bevalló szlovák bérgyilkos, hanem az ártatlanságát mindvégig hangoztató H. István volt a gyilkos.Portik a vallomásaiban eddig egyszer sem beszélt arról, hogy Princz bízta volna meg Gyárfás gyanúba keverésével. Ahogy arról sem beszélt sosem, hogy ezért 30 milliót kapott volna.Beszélt viszont korábbi vallomásaiban arról, hogy Gyárfás gyanúba keverésével megbízást teljesített. Portik a védekezése során ezzel magyarázta, miért beszélgetett erről a témáról Gyárfással. Csakhogy Portik korábbi vallomásai szerint a megbízói hol titokzatos hatósági emberek voltak, hol egykori mentora, a már szintén elhunyt Drobilich Gábor volt. Kérdés, hogy ha eddig nem állt elő a Princz-féle verzióval, akkor miért világosodott meg éppen most.De nem csak Portik idézte meg már korábban Princz szellemét, hanem Gyárfás Tamás is, de csak Princz halála után. Princz 2018 novemberében halt meg, Gyárfást viszont még korábban, az év tavaszán gyanúsították meg a Fenyő-ügyben. Princz halála után Gyárfás és az őt ellátó védelem arra kezdett hivatkozni, hogy a bankárnak érdekében állt Fenyő halála.Gyárfás a per során azt mondta: Fenyő megölése után azt beszélték a városban, hogy ő vagy Princz Gábor bankelnök rendelte meg a gyilkosságot. Emellett hivatkoztak a Portik-ügyek egyik koronatanújára, Radnai Lászlóra is, aki egyik vallomásában utalt arra, hogy Portik egyik embere annak idején az egyik Postabank-fiókból 120 millió forintot vett fel. Ebből sokan arra következtettek, hogy Fenyőt valójában Princz Gábor, a Postabank egykori vezére ölette meg. De Gyárfásék emlegették azt az elhíresült videót, amelynek szereplője Fenyő egykori bizalmasa, az azóta szintén elhunyt Perczel Tamás. Ő nem sokkal a halála előtt beszélt arról, kikkel állt haragban Fenyő. És bár ő is beszélt Gyárfásról, de megemlített másokat, köztük Princz Gábort is.Princz és Gyárfás között van egy különbség: Portik rögzítette a Gyárfással folytatott beszélgetéseit, de nincs olyan hangfelvétel, ami igazolná, hogy a bűnöző valaha is beszélgetett volna a bankárral. A rendőrség által lefoglalt hangfelvételek között sem volt olyan, amelyiken Princz szerepelne. Márpedig Portik megszállottan rögzítette a másokkal folytatott beszélgetéseit. Tasnádi Péter Gyárfásra vonatkozó vallomása mellett éppen Portik hangfelvételei jelentették a legfontosabb bizonyítékot az ügyben.Fenyő Jánost 1998. február 11-én a délutáni csúcsforgalom közepén lőtték le Mercedesében a budapesti Margit körút és a Margit utca sarkán. Régóta kérdéses volt, ki adhatott megbízást a merényletre. A korábban jelentős médiavállalkozónak számító, a Magyar Úszó Szövetség elnöki tisztét is betöltő Gyárfás és az alvilági körökben mozgó Portik elleni vád alapját egy 512 perces hangfelvétel és különböző tanúvallomások jelentik. A védelem első és másodfokon is azzal érvelt, hogy sem a hangfelvétel, sem a tanúk nem túl meggyőzőek.A Portikot és Gyárfást jogerősen elítélő Fővárosi Ítélőtáblán a bíróság jelezte, a másodfokmindenben osztotta az első fok következtetéseit, mind a módszert, mind a logikai következtetést "az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel a bűncselekmény motivációját" is. | Portik előállt azzal, hogy Princz Gábor fizetett neki Gyárfás besározásáért - Gyárfás ebben a nyilatkozatban bízik | Portik Tamás a Postabank egykori vezérére mutogat, aki már nincs életben, így védekezni sem tud. Gyárfás sem először hozza szóba Princzet, de korábban sikertelenül épített erre a védelem. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/24/portik-eloallt-azzal-hogy-princz-gabor-fizetett-neki-gyarfas-besarozasaert-gyarfas-ebben-a-nyilatkozatban-bizik | 2025-04-24 20:14:41 | true | null | null | Telex |
Ha nagyon leegyszerűsítjük az MNB-alapítványok jelenlegi problémáját, a jegybanktól kapott hatalmas közvagyon gazdái három helyre tették a pénzt, a lengyel GTC SA tőzsdei cégbe, a svájci Ultima SA tőzsdei cégbe és a METU egyetembe. Mindez együtt nagyon drága volt, így a több mint 266 milliárd forintos eredeti közpénz mellett az alapítványi vagyont kezelő csomag még hiteleket is felvett, részben azMBH-tól, részben a kecskemétiNeumann János Egyetemtől.A három portfólióelem közül az egyetem nem termel lényeges nyereséget, a GTC osztalékfizető képessége leromlott és az Ultima sem hoz túl nagy jövedelmet, egy kis elsődleges osztalékon túl. Csak éppen a másik oldalon fizetni kellene a hitelek kamatait, a kismillió érdekeltség működtetését, a jogászokat, az eredeti nemes célokról, kutatásról, közgazdászképzésről nem is beszélve. Mindeközben pedig olyan kötelezettség elé néz a sokak által pumpolt alapítványi vagyon, hogy a jelen, de a jövő is elég vészjósló. Hogy történhetett mindez? Ki gazdálkodott itt ennyire felelőtlenül? Senki nem tudott számolni? Az egyes történeteket egyesével is érdemes lenne feltárni, ebben a cikkben a GTC-vel foglalkozunk. Előrebocsátjuk, ez még az üzletszerűbb történet, az igazán nagy kockázatok, az érthetetlen befektetések és az egyre rosszabb pozíciók az Ultima nevű svájci cégnél lesznek.A jegybanki alapítványok az ÁSZ jelentése szerint 2020-ban egy tőzsdén kívüli ügyletben nagyjából 9 zlotys részvényenkénti áron 61,5 százalékos többségi részesedést vásároltak a lengyel Globe Trade Centre (GTC) SA vállalatban. AzÁSZ megemlíti, hogy a tőzsdén akkor 7 zloty alatti átlagáron forogtak csak a részvények. Az ügyletet védelmezői szerint hozzá kell tenni, hogy amikor 2020 januárjában és februárjában, amikor a tárgyalások zajlottak, még a covid berobbanása előtt, a tőzsdén még 9.10 zlotyt értek a részvények, aztán a szerződéskötésre valóban nagyon leesett az ár.A tőzsdén azóta is szenved a társaság, a részvény árfolyama már 4 zloty alatt van. Közben Magyarországon kicserélődött a Pallas Athene Domus Meriti Alapítvány (PADME) és az alapítványi vagyont kezelő Optima Zrt. vezetése, ésvolt változás a GTC vezető testületeiben is.Ismerjük meg a GTC SA szövevényes történetét! Előrebocsátjuk, hogy ebben az írásban sok tőkepiaci kifejezés, egy cégvezetői történet lesz olvasható, ami keveredik olykor érthetetlen döntésekkel is.Az ingatlanfejlesztő céget a fejlődő piacokra szakosodott holland - izraeli Kardan-csoport alapította, amely társaság aTel Aviv-i Értéktőzsdénjegyzett, és mint hallottuk, aKardan1994-ben nagy lendülettel indult el a kelet-közép-európai régióban. Ez az izraeli társaság hazájában nagyon ismert befektető több területen is, igaz a nemzetközi reputációja nem makulátlan: az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága listázta is, mint olyan céget, amely aktívan hozzájárult a megszállt palesztin területek Izrael általi gyarmatosításáhozA GTC tíz évvel az indulása után, vagyis 2004-ben tőzsdére is lépett Varsóban. A tőzsdei lét alatt inkább csak vegetált a cég árfolyama, de aztán jött adallasi Lone Starbefektetési alap ésbevásárolt. Amikor a texasi befektető 6 zloty körüli részvényenkénti áron többséget szerzett, több nemzetközi intézményi befektető is volt a cégben. A térség legnagyobb egyedi biztosítója, a lengyel PZU, a holland ING Groep, a brit Aviva és a lengyel BZ WBK bank is látható volt ekkor az intézményi befektetők között.A Magyar Nemzeti Bank több mint 266 milliárd forinttal elindított alapítványai eközben küzdöttek a befektetéseikkel. Az EKB sérelmezte, hogy az alapítványok magyar állampapírt vettek (tiltott monetáris finanszírozásnak tartotta azt), a hazai bankokba tett betét nem hozott pénzt a zéróhozamok idején, így Fekete Zoltán, az Optima akkori vezetője az ingatlanpiac felé fordult.Csakhogy a gyengécske magyar ingatlanpiacon, amikor megjelent egy hatalmas vevő, az eléggé felverte az árakat. Ráadásul a nemzetközi ügyleteknél az MNB-alapítványok abba ütköztek, hogy a neves befektetők politikai kockázatot láttak az alapítványokkal kötött üzletekben, az Optimának pedig nem volt megfelelő tudása, menedzsmentje az egyre duzzadó ingatlanvagyon kezelésére.Megszületett az ötlet: kell egy platform, egy saját menedzsmenttel dolgozó nemzetközi ingatlanos csoport. Olyan, mint a GTC, amelyről tudni lehetett, hogy a Lone Star már egy ideje árulja.A Lone Star és az Optima el is kezdett tárgyalni. Bár az Optimának nem volt elég pénze, de nagyon akarta az üzletet, végül az lett a terv, hogy az Optima megveszi a Lone Star pakettjét, de csak a vételár felét fizeti ki, a másik felére kap másfél év haladékot, és addig a mindenféle egyéb, hazai ingatlanjai értékesítésével pénzt is szerez.Mindez nem volt teljesen irreális, ráadásul volt egy érdekes ötlet, hogy fizessen a portéka: a GTC-ben volt 270 millió euró szabad pénzeszköz, az MNB-alapítványok akár úgy is gondolkodhattak, hogy amennyiben eladogatják az addig megszerzett ingatlanokat a GTC-nek, akkor a saját "leányvállalattól" megszerezhetik a vételár második részének jelentős részét.Az Optima, ahogy korábban írtuk, a covid kirobbanása előtt, 2020 februárjában állapodott meg lényegében a részletekről, majd 2020 áprilisában, vagyis nem sokkal a covid kirobbanása után írásban is szerződött és "megérkezett" a GTC-be. A struktúra nem volt egyszerű, részben a holland GTC Dutch BV-n keresztül lehetett megvenni a papírok egy részét, de az új tulajdonosnak public takeover offert (PTO), vagyis vételiajánlatotis kellett tennie a többieknek.Ez az egész vásárlás még hitelek nélkül megvalósulhatott, fizetni elég volt két részletben, de az Optima azonnal tulajdonos lett. Az immár magyar többségi tulajdonban levő cég gyakorlatilag amint tehette, eltávolította Thomas Kurzmann osztrák cégvezetőt. A Lone Star által kiválasztott korábbi cégvezető irritálta életstílusával a magyar alapítványi vezetőket:Kurzmannimádott vitorlázni, állandóan private jettel ingázott Varsó, Bécs és az Adria között.A társaság az új tulajdonossal, de nagyjából a régi nemzetközi vezetéssel sok fejlesztésbe fogott, de azért nem volt túl sikeres a tőzsdén. Amikor 2020-ban, nem sokkal a covid európai berobbanása után megérkezett az Optima, az irodaportfólió megítélése sem volt már olyan jó (a home office miatt kínálattúlsúlyos lett az irodapiac).Ráadásul, rögtön egy megdöbbentő, 3 milliárd forintos kifizetést eszközölt az Optima a GTC egyes vezetői felé.Az Állami Számvevőszék erről jelentésében ezt írta: "2020 decemberében az Optima Befektetési Zrt. bizonyos GTC S.A. eszköz adásvételi tranzakciók utáni jutalék kifizetésre kötött megállapodásokat a B.H. Ventures Kft-vel és a Prime Kft-vel, amelyek alapján 2020. és 2021. években mindösszesen 3 milliárd forint összegben teljesített kifizetéseket. A partnercégek értékesítési árbevétele szinte kizárólag, illetve jelentős részben ebből az ügyletből eredt. A partnercégek ügyvezetői a GTC S.A.-nál, illetve annak leányvállalatánál is vezető tisztségeket töltöttek be. A tranzakciókkal érintett összegekhez képest csekély terjedelemben, felszínes tartalommal aláírt anyagok kapcsolódtak."Az érintett GTC-s vezetők, vagyis Carmi Yovav ügyvezető és John Robert Snow regionális vezető, aki a magyar részleget is vezette, állítólag valamilyen legális sikerdíjat kaptak ilyen megdöbbentő összegben. Mindez rendkívül különös volt. A GTC sikereiért miért egy tulajdonos, az Optima ad sikerdíjat? Mindenesetre, ami a legmeglepőbb, az Optima az ÁSZ-jelentéshez fűzött kommentárjaiban azt írta, hogy végül Yovav és Snow teljes egészében visszafizették ezt a pénzt, vélhetően amikor a botrány már kipattant, jobbnak látták ebből kimaradni. Mindenesetre az Optima véleményét jegyző Sándor Tamás ügyvéd szerint a szerződések nem voltak jogsértőek, de a 3 milliárd forintot kapó vezető mégis visszaadták a pénzt.Állítólag azért fizetett az Optima földi halandónak nehezen felfogható összeget, mert a vezetők megcsinálták a "nagy hármast", vagyis egy hármas célrendszerben is sikert értek el. A három feladategy tőkeemelés,egy kötvénykibocsátásés a cég befektetési kategóriába jutó felminősítése volt.A társaság ekkor még szerves része volt a befektetői világnak:a tőkeemelés123 millió eurós volt, a Santander, az Erste Group és a Wood & Company segítették a társaságot a tranzakcióban, ami 6,4 zlotys részvényenkénti áron történt. Állítólag a GTC vezetése azzal kapacitálta az Optimát az ötletre, hogy a piacnak jó jelzés lehet, ha jönnek továbbra is befektetők. Ugyanakkorvan abban valami egészen hajmeresztő, hogy egy befektető vásárol közel 9 zlotyért és tapsol ahhoz, hogy más 6,4 zlotyért vehessen ugyanolyan jogokat megtestesítő papírokat.A kötvénykibocsátás viszont valóban siker volt. Az 500 millió eurós kibocsátás nagy eredménye az volt, hogy a kötvény mindössze 2,25 százalékos éves kupont fizetett, de mivel a jegyzésnél a nagy érdeklődés 100 százalékos feletti árfolyamot eredményezett, maga a hozam még kisebb lett, mint a kupon (névleges kamat): A befektetők ekkor még 1,95 százalékos hozammal is hajlandók voltak finanszírozni a társaságot. Ha ugrunk egy nagyot az időben, hamarosan újra kell finanszírozni ezt az adósságot, de ezt most jóval magasabb kamaton lehet meglépni.És valóban meglett a befektetésre ajánlott (investment grade)hitelminősítésis. A cég a Fitch Ratingstől BBB- befektetési besorolást kapott stabil kilátással, a Moody's Investors Service pedig Ba1 minősítést adott pozitív kilátással.A sikerek ellenére azonban a GTC egyre rosszabb jelzéseket küldött a kisbefektetők felé. Egy lengyel kisbefektetőnek az aligha öröm, ha a vezető tulajdonos elkezd a cég és saját maga között ingatlanügyleteket folytatni, lehet, hogy nem közvetlenül, de nem túl sok áttétellel.Ráadásul a cég lassan elvesztette nemzetközi vezetőit. Fekete Zoltán, az Optima korábbi vezetője vette át a GTC operatív irányítását és hazai, de neves iparági szakemberként megérkezett a több évtizedes ingatlanpiaci múlttal rendelkező különc, westerncsizmás, szivarozó menedzser, Gárdai János. Őt a piacon jó szakemberként írták le számunkra, csak ő aztán elég hamar távozott a GTC-től, jelenleg a Futureal egyik vezetője. Több forrásunk is úgy ítélte meg, hogy Fekete Zoltán kötötte a legtöbb fontos üzletet az MNB-alapítványok vagyonával,Fekete volt az utolsó vezető az Optimában, aki még átlátta a GTC és később a svájci Ultima, vagyis a másik nagy befektetés viszonyrendszereit. Akik azóta irányítanak egyáltalán nem rendelkeznek ezzel a képességgel.A kisbefektetőknek mindenesetre nagyban nem különbözött az, hogy a GTC, mint magyar "állami" tulajdonú társaság (természetesen az MNB-alapítványok és az állam között volt különbség, de ezt egy lengyel kisbefektető kevésbé érezte) és a GTC-vel üzletelő magyar körök elkezdenek dealeket kötni, így nem nézték jó szemmel, amikor például a GTC eladott gy nagy belgrádi csomagot a magyarIndoteknek. A GTC nem vonult ki teljesen Szerbiából a 268 millió eurós ügylet után sem, övé maradt az Ada Mall bevásárlóközpont, illetve maradtak telkei is Szerbiában, de a jövedelemtermelő elemeket értékesítette.2023-ban távozott Ariel Alejandro Ferstman, a GTC izraeli-argentin pénzügyi vezetője is, amit sokan nagy vérveszteségnek írtak le, ő ugyanis kifejezetten értett a regionális irodapiachoz. A GTC vezetésébe olyanok kerültek be, akikre nagy volt a kabát, vagy nem is volt ingatlanos tapasztalatuk, vagy csak sokkal kisebb cégekben, és sokkal inkább személyes, bizalmi elemek számítottak a kinevezésükben, nem a szakmai rátermettség.A különféle ügyletekben ugyanakkor nagyon sok profi is segített, eleinte főleg a DLA Piper, a nagy tranzakciókban a Dentons ügyvédi iroda, a bizalmi ügyekben a Pacsay&Sándor iroda vállalt aktív szerepet magyar oldalról. A helyi jogi csapatok is fontosak voltak, mint Szerbiában a ZSP Legal, vagy Lengyelországban a Rymarz Zdort Maruta. Az auditálásban a BDO, a tanácsadók közül az EY, az ingatlanátvilágításokban a Jones Lang LaSalle (JLL), amely a GTC megvásárlása előtt valóban egyesével felértékelte az ingatlanokat a tőkepiaci programokban a JP Morgan.Az utolsó években aztán nagyon furcsa folyamatok indultak a GTC-csoportnál. Erről idézzük ismét az Állami Számvevőszéket:"Az alapítvány közvetett érdekeltségébe tartozó GTC S.A. magyarországi leányvállalatai által bonyolított ingatlanok, illetve projektcégek adás-vétele kapcsán - ingatlan nyilvántartási, banki, valamint beszámolói adatok alapján - több olyan ügyletet azonosítottunk, ahol eladóként vagy vevőként szűk körből ugyanazok a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok, vagy azokhoz köthető társaságok jelentek meg.Az Alapítvány egy budapesti Úri utcai műemléki épületet szintén a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok tulajdonában álló vállalattól bérli. (2023-ban havonta átlagosan 43 millió forintért üzemeltetéssel együtt).A GTC S.A. hazai projektcégei által befogadott számlák - NAV adatok - alapján azt is megállapítottuk, hogy a társaságok a tervezési, építészeti, kivitelezési munkákat több milliárd forint összegben (a projektcégek által befogadott számlák bruttó értéke 2022-ben 6,5 milliárd forint, 2023-ban 16,6 milliárd forint, 2024. első félévében 8,7 milliárd forint volt) ugyanazzal a partnerrel, a Raw Development Kft.-vel végeztették, hasonlóan az Optimum-Gamma Ingatlanbefektetési Kft.-hez, melynél piaci versenyt korlátozó gyakorlat gyanúját tárta fel az ellenőrzés."Itt aztán már szinte érthetetlen módon felborultak a korábbi szokványok. Mint az ÁSZ mondataiból látszik, a nagy GTC-csoport az ismert hazai magántőkealapos körrel üzletelt, Somlai Bálint Raw Development nevű cégével fejlesztett.Miközben korábban a GTC elegendő osztalékot fizetett a tulajdonosoknak, egy idő után erre már nem futotta, de egyre több volt a megmagyarázhatatlan ügylet, egy bizonyos üzleti kör bevonásával.Pedig az alapítvány a korábban megszokott osztalékból könnyedén fizethetett volna akecskeméti egyetem kötvénye után kamatot, vagy később a svájci CBH banktól felvett, majd azMBH Bank által átvett 170 millió eurós nagyságrendű hitelkamatait. Korábban amolyan ökölszabályként a mintegy 70 millió eurós éves nyereséget hozó években ha csak a nyereség felét osztalékra fordította a társaság, akkor is a többségi tulajdonosnak közel 20 millió euró osztalékbevétele lett volna.Ehelyett a GTC egyre inkább nehezen indokolható befektetésekbe fogott, ilyen volt a Váci úton a Center Point 3, amit szintén a Raw Development épített. A GTC 2023-as éves jelentése írt arról, hogy a cég 29,5 millió eurót fizetett ki egy "brókernek", de, hogy ez pontosan milyen kifizetés volt a társaság kötvényei körül, nem igazán érthető a jelentésből.AHVGpedig sok olyan ügyletről számolt be, ahol az MNB, vagy az MNB-alapítványok főtulajdonában álló GTC olyan magántőkealapokkal üzletelt, amelyek a Száraz István tulajdonában álló Quartz Alapkezelő kezelése alatt álltak. Ilyen volt egy XII. kerületi Mátyás király úti épület, a II. kerületi Pusztaszeri úti épületegyüttes, az Ybl Vízház épülete, a Millenáris Classic, az Úri utca egyik háza.Ezekben az ügyletekben a magántőkealapos kör megvette az MNB-családtól az ingatlant, de később a GTC-csoport visszavette őket. A vezetők erre azt mondják, hogy mindig értékbecslés alapján, eszközérték felett történtek az eladások.Arról a Telexen már rengetegszer fejeztük ki az értetlenségünket, hogy vajon a magyar állam, a hazai jogalkotók és a törvényeket megszavazó honatyák miért tették lehetővé, hogy egy-egy ilyen ügylet haszonhúzói eltűnhessenek a magántőkealapok anonimitása mögé.Ennek az egész ügynek alighanem az a legnagyobb tanulsága Magyarország számára, hogy amennyiben az ország támogatja azt, hogy a közpénzből akár ismeretlen hátterű csoportokkal szülessenek szerződések, akkor mindig fel fog merülni a gyanú, hogy azzal nem a köz, hanem a titokban maradó csókosok jártak jól.Értjük a jogi keretrendszert, de azért idézzük ide a Quartz Alapkezelő Zrt. a Telexnek is elküldött közleményét: "A Quartz Alapkezelő Zrt. a vonatkozó magyar és uniós jogszabályok alapján működő, MNB által felügyelt alapkezelő társaság, amely befektetési alapokat kezel a jogszabályok és belső szabályzatai alapján meghatározott keretek között ezen szabályok teljes körű figyelembevételével. Határozottan visszautasítjuk azokat a sajtóban megjelent kijelentéseket, amelyek valótlanul sugallják vagy állítják, hogy a Quartz Alapkezelő Zrt. nem a törvényi előírások szerint jár el és jogosulatlan haszonra tesz szert működése során."A csiki-csuki mindenesetre úgy nézett ki, hogy az épületeket az alapítványok először eladták, az ingatlanok quartzos magántőkealapokhoz kerültek, ahonnan pedig az MNB-alapítvány tulajdonában lévő GTC visszavásárolta őket, az ár közben emelkedett.Természetesen azt nehéz megítélni, hogy az elvégzett fejlesztéseknek megfelelő mértékben, vagy annál sokkal jobban. És igen, azt sem tudhatjuk biztosan, hogy ezen ki gazdagodott, csak azt állíthatjuk, hogy a Száraz István tulajdonában levő Quartz játszott szerepet az ügyletekben, de a NAV, a rendőrség, vagy az MNB ebben jobban tud információt szerezni, mint a sajtó. A HVG mindenesetre úgy számolt, hogy a GTC-csoport 40 milliárd forintot fizetett ki az említett magántőkealapos körnek az ingatanokért.Érdekesség, hogy a GTC-nek amúgy a mai napig vannak intézményi befektetői az alapítványi csapaton kívül is. Ilyen befektetőnek volt például a képviselőjeDaniel Obajtekis, aki korábban a nagy lengyel biztosító, a PZU jelöltje volt, de lemondott.Ha így nem ismerős az ő neve, Obajtek, az egykori lengyel olajipari vezető az, aki Magyarországonbujkálta lengyel igazság-szolgáltatás elől.A magyar PADME mellett jelenleg az Allianz OFE 10,85 százalékos, az OFE PZU Złota Jesień pedig 9,54 százalékos tulajdonos a GTC-ben. Ami pedig a jövőt illeti, a GTC-nek hamarosan hatalmas összegeket kellenevisszafizetniea hitelezőinek, de a lengyel cég mégis úgy költi a pénzt, mintha nem lenne holnap.A GTC Group igazgatósága például nemrégiben bejelentette egynémetországi lakásportfóliómegvásárlását, amely jelenleg a Peach Property Group tulajdonában van. A portfólió Kaiserslautern, Helmstedt és Heidenheim városaiban található. 5165 lakó-, 47 kereskedelmi egységből, 71 egyéb lakásból és 2108 parkolóhelyből áll. A GTC szerint a portfólió korrigált ingatlanértéke hozzávetőlegesen 448 millió euró a teljes tulajdonviszonyok alapján. A GTC-sek álláspontját ismerők a háttérbeszélgetésekben azzal indokolták a hatalmas kiadást, hogy a keleti irodaházak a nyugati lakóingatlanok együtt remek kombinációt adnak majd.Mindenesetre nem is olyan régen ennek a társaságnak még 270 millió euró volt a likviditása, aztán ez leesett 50 millió euróra, legújabban a GTC ismétértékesítéseketjelentett be, amely növelheti a cash-állományt.Ha a GTC bekerülési árát (közel 9 zloty részvényenként) és a jelenlegi tőzsdei árát (4 zlotynál kevesebb) nézzük, akkor úgy tűnik, az MNB alaptványai pocsék befektetést csináltak.Ugyanakkor azok, akik, mint Matolcsy György volt jegybankelnök, védik az ügyletet, a mai napig azt tartják, hogy az ingatlanok eszközértéke sokkal magasabb, vagyis 2,5 milliárd euró eszközérték áll szemben 1,25 milliárd euró adóssággal, az eszközök nettó értéke közel 1,25 milliárd euró, vagyis nem is volt vagyonvesztés.A zloty erősödött a forinttal szemben, vagyis, ha nem a tőzsdei árat nézzük, hanem forintban az egy részvényre jutó nettó eszközértéket, akkor 760 forinton vásárolt az Optima és ma 850 forintot ér egy részvény.Ugyanakkor fontos tudni, hogy ez még a német bevásárlás előtti, tavaly novemberi adat. Ezen elmélet szerint, ha az alapítványi vagyonkezelő konszolidálta volna a GTC-t, mint a többségi tulajdonában álló céget, akkor ki is mutathatná ezt a vagyont, nem kellene a részvények értékéből kiindulni.Az azonban, ahogy a GTC rendre a főtulajdonoshoz közeli körökkel (related party) üzletelt, és ezt a kisrészvényekre nézve káros folyamatot éppen a magyar pénzügyi felügyeletért és pénzügyi tisztaságért is felelős MNB alapítványának a pénzével követték el menthetetlen. Az első lépés az lenne, hogy a felelősök végre távozzanak a cégvezetésből.Maga a GTC igyekezettmegnyugtatni arészvényeseket. Arról írt, hogy nincsenek információik az MNB-alapítványokról megjelent cikkeken túl, hogy a cég hat fb-tagja is független, hogy az alapítvány a részvénytulajdonlás mellett nem finanszírozza a céget.Mindez formailag igaz lehet, de a piacon sokakat zavart, hogy a GTC vezetését csak másfél hónap alatt váltották le. Ott volt még például Sándor Tamás ügyvéd, a korábbi ügyletek egyik bizalmi jogásza, vagy Gosztonyi Balázs pénzügyi vezető is, aki Matolcsy Ádám korábbi titkárnőjének a férje. Olyan emberek, akik szoros kapcsolatban álltak azzal a magánkörrel (Matolcsy Ádám, Száraz István, Somlai Bálint és Stofa György), amelyik a Pusztaszeri út 59-ben ütötte fel a főhadiszállását.A Varga Mihály által kinevezett új vezetés (az Optima új vezetője Hegedüs István, az alapítvány kuratóriumának új elnöke pedig Gion Gábor lett) végül váltott, Sándor Tamás kikerült, de Gosztonyi Balázs még pénzügyi vezető, ahogy például Bartha János a GTC supervisory boardjának az elnöke is a helyén maradhatott, ő anno a neves CSFB hazai befektetési vállalkozásnál dolgozott, és még a GTC előző vezetője, Fekete Zoltán hívta a GTC-hez, ők ugyanis kollégák voltak a CSFB-nél. | Menteni, ami még menthető: az MNB alapítványok és a lengyel GTC története | Az MNB-alapítványok két nagy befektetése, a lengyel GTC és a svájci Ultima közül talán meglepő módon a sokkal nagyobb tőzsdei áresést elszenvedő GTC van jobb állapotban. De hogy foglalta el az Optima a nemzetközi ingatlanos céget, és hogy lett ez az MNB alapítványok és a Somlai-Száraz kör közötti furcsa üzletek főszereplője? | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/26/mnb-ugy-ingatlan-gtc-vagyonvesztes-matolcsygyorgy | 2025-04-26 14:04:11 | true | null | null | Telex |
Február végén indult újra első fokon az akkor fideszes vezetésű pécsi önkormányzat 2015-ös buszbeszerzése miatti, Volvogate néven elhíresült büntetőper - a részleteit a cikk végén ismertetem -, amelyben tanúként állt bíróság elé Csizi Péter volt alpolgármester, tisztségéről nemrég leváltott volt helyettes államtitkár. Szintén tanú lenne az ügyben Bánki Erik fideszes képviselő, ám ő már kétszer is elmulasztotta a megjelenését a bíróságon, a második eset miatt 300 000 forintos bírságot is kiszabott rá a Szekszárdi Törvényszék bírája, Bertaldó András (Bánki nemrégiben egy pert is bukott egyébként a Volvogate-ügy oldalvizén).Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, ha már Bánki Erik egyelőre nem szólalt meg, elővette az első tárgyalást, és közzétette a fideszes politikus 2022. május 10-én elmondott tanúvallomását. Meglehetősen rövid, nagyjából másfél gépelt oldalnyi szövegről van szó, tehát a tanúkihallgatás az adminisztrációval együtt legfeljebb tíz percig tarthatott. Bánki Erik főbb állításai ebben az alábbiak voltak:Az I. rendű, már elhunyt vádlottat nem ismerte,a II. rendű vádlottal csak hivatalos, üzleti rendezvényeken találkozott,a III. rendű, mostanra már elítélt vádlottat "importőrként ismerte" (ez a vádlott, Patzek Endre Tibor be volt idézve a bírósági eljárás mostani szakaszában tanúként, de ő sem jelent meg).A Patzekról szóló vallomásrészlet különösen érdekes, ez így hangzik:Bánki: Ismerem őt, illetve importőrként ismerem.Bíró: Mármint, ő vette az autót, amit eladott?Bánki: Nem. A piacon ismertem importőrként.Bíró: Ja, értem. Akkor egyéb kapcsolatuk nem volt?Bánki: Egyéb kapcsolatunk volt. Olyan módon, hogy volt egy rövid idő 2015 végére, 2016 vége között, amikor egy németországi cégnek volt ügyvezetője, amiben nekem volt tulajdonrészem, de miután a cég az nem működött úgy, ahogy azt elvártam volna tőle, ezért 2016 végén eladtam.Ez a cég a Zeta Services Gmbh, amelyben a "nekem volt tulajdonrészem" 91 százalékos Bánki Erik-részesedést jelentett. Ennek a cégnek a mérlegfőösszege kilőtt 2016-ban, a buszbeszerzés utáni évben - amikor a büntetőeljárást elindító pénzmozgások történtek -, az előző évit 55 százalékkal meghaladta (és később sem ért a közelébe sem). A bíró visszakérdezése az autóra pedig azért érdekes, mert Hadházy Ákos szerint Bánki autójának egyedi PABA kezdetű rendszáma "Patzek Bandira" utal.Bánki Eriket (és Csizit) egyébként a perben többen kapcsolatba hozták számos pécsi fejlesztési üggyel, így a buszbeszerzéssel is, amiben egyikük sem vádlott, mindketten csak tanúként kaptak idézést. A korábbi I. rendű vádlott egy vallomásában például azt mondta, hogy a buszbeszerzés idején a cégvezetés, de maga az önkormányzat is Csizi Péter (volt alpolgármester és parlamenti képviselő) és Bánki befolyása alatt állt, illetve hogy Bánki hozzájárulása nélkül semmi nem történhetett akkor Baranya megyében.Amikor Girán Jánost, a város 2014-2016 közötti fideszes alpolgármesterét erről kérdezték a Szekszárdi Ítélőtáblán most folyó perben, ő azt felelte: "Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral (...) Sok olyan dolog volt, mert ő nem csak egy képviselő, hanem regionális pártigazgatói tisztsége is volt, amikor az ő szerepvállalása is felmerült", illetve hogy "nem tudom, a buszbeszerzéshez konkrétan kötődött-e vagy sem, de tudom, hogy sok olyan döntési helyzet volt, ami az ő segítségével ment tovább".Érdekes egybeesés volt az is, hogy a buszokat Hollandiából szerezték be, Bánki és Csizi pedig éppen 2015 áprilisában járt Hollandiában, épp aznap, amikor az ügy szereplői is. Bánki többször elmondja, hogy ő sehogyan sem folyt bele a buszbeszerzésbe, senkivel nem tárgyalt erről. A tanúvallomásnak ez a részlete így szólt 2022-ben:Bíró: Akkor várjunk kicsit, ha most jól értem, akkor ez egy véletlen egybeesés, hogy amikor ők mentek ki a buszügyben tárgyalni, Ön is pont akkor ment akkor kifele.Bánki: Ha jól emlékszem akkor ők sem a busz ügylettel kapcsolatban mentek ki tárgyalni, legalábbis én nem tudok arról, hogy ők buszügyben tárgyaltak volna. Ez 2015 talán áprilisában volt. Ott a Péter szerintem nem tárgyalt busz ügyben én legalábbis nem tudtam róla.Bíró: Jó, azért kérdezem, hogy megkereste a bíróság a Repülőtéri Biztonsági Igazgatóságot, nem tudom, hogy hívják őket. Ők adtak adatot azzal kapcsolatban, hogy nagyjából, de megkeresem, egész pontosan, hogy egy napon mentek ki Hollandiába, meg eljöttek, és visszafele.Bánki: Egy napon mentünk és jöttünk is. Nem kérdés, de nem a buszügyben mentünk tárgyalni, hanem magánúton voltunk, és ööö koncerten voltunk, illetve gasztronómiai túrára mentünk.A koncertet Csizi Péter is említette a múlt heti bírósági tanúvallomásában. Igen különös módon arra azonban nem emlékezett, hogy hol és milyen koncertjén voltak kinn. A Csizi vallomásáról szóló tudósításunk itt olvasható.És hogy mi is ez a Volvo-gate? A vádirat szerint a fideszes Páva Zsolt polgármestersége idején a pécsi önkormányzat cége, Tüke Busz Zrt. az eredeti ajánlatnál több százmillió forinttal drágábban vásárolt használt Volvo-buszokat úgy, hogy az árkülönbözet egy, a beszerzésben érdemi munkát nem végző közvetítőcégnél csapódott le. Az ügyben a Kaposvári Törvényszék egyszer már eljárt első fokon, egy vádlottat elítélt pénzmosásért, egy vádlott, épp az I. rendű, az eljárás során elhunyt, míg két vádlottat felmentettek. A Pécsi Ítélőtábla azonban tavaly tavasszal 26 oldalas, a kaposvári eljárás számos hibáját felsoroló végzésben a per újraindítását rendelte el, Kaposvár helyett már Szekszárdon. | Hadházy Ákos közzétette Bánki Eriknek a túlárazott pécsi buszbeszerzés perében tett első tanúvallomását | A fideszes politikust idén kétszer is hiába idézték meg az újraindított per tanúkihallgatására. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/29/hadhazy-akos-kozzetette-banki-eriknek-a-tularazott-pecsi-buszbeszerzes-pereben-tett-elso-tanuvallomasat | 2025-04-29 12:41:55 | true | null | null | 444 |
136 igen és 40 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta ez az Országgyűlés az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó törvénymódosító javaslatot. A javaslatra nemcsak a Fidesz-KDNP, hanem a Mi Hazánk képviselői és Ritter Imre német nemzetiségi szószóló is igen nyomott.Orbán Viktor miniszterelnök még a februári évértékelőjén üzente meg (persze nem nevesítve), hogy ők nem szeretik, ha az ellenfeleik fenyegetik őket. "Mi nem fenyegetünk, de azt se szeretjük, ha bennünket fenyegetnek. Nem is ajánljuk senkinek, hátha a végén még komolyan vesszük" - mondta akkor, és nem volt nehéz mindezt összekapcsolni Magyar Péter nem sokkal korábban tartott évértékelőjével, ahol a Tisza Párt vezetője meghirdette az Út a börtönbe programot, és 20 évre visszamenőleg vagyonosodási vizsgálatot helyezett kilátásba a vezető politikusok ellen.Márciusban viszont már a kormánypártok terveztek bekukkantani egyes politikusok zsebébe: a Hidvéghi Balázs (Fidesz) és Juhász Hajnalka (Fidesz) által benyújtott törvénymódosító javaslat értelmében ugyanis a magyar EP-képviselőknek - nahát, Magyar Péter pont az! - olyan vagyonnyilatkozatot kell majd tenniük, mint a magyar országgyűlési képviselőknek. Vagyis fel kell sorolniuk tételesen az ingatlanjaikat, a nagyértékű ingóságaikat, vagyontárgyaikat, megtakarításaikat, és a sajátjuk mellett a családtagjaik vagyonnyilatkozatát is le kell adniuk a Nemzeti Választási Irodának (ezek azonban nem lesznek nyilvánosak, ellentétben a képviselő vagyonnyilatkozatával).Amennyiben pedig - és ez is sarkalatos pontja a módosításnak - a képviselő megsérti a vagyonnyilatkozati törvényt (valótlan adatot ír a vagyonnyilatkozatába vagy nem adja le időben azt, és felszólításra sem korrigál vagy pótol), megszűnhet EP-képviselői megbízatása.Március végén Magyar Péter így reagált a törvénymódosítás hírére:"Tényleg azt gondoltátok, hogy ha a tegnap beadott törvényjavaslat alapján majd vagyonnyilatkozatot kell tennem, akkor sikerül megfosztanotok az európai parlamenti képviselői mandátumomtól és akkor az idők végezetéig maharadzsa maradsz? Bohócok vagytok, de a rosszabbik fajtából való. Nemcsak a saját vagyonnyilatkozatom lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóimé is. Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?" | Megszavazták az EP-képviselők vagyonnyilatkozat-tételéről szóló törvénymódosítást | Ez az a törvény, amivel Magyar Péter szerint el akarják őt takarítani az útból. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/29/megszavaztak-az-ep-kepviselok-vagyonnyilatkozat-tetelerol-szolo-torvenymodositast | 2025-04-29 11:06:05 | true | null | null | 444 |
Újabb bírságot kell fizetnie a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) szabálytalan közbeszerzési eljárás miatt. Közbeszerzési Döntőbizottság által közzétett dokumentumokból kiderült, hogy az ajánlatkérő, vagyis a Budapesti Közlekedési központ megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi törvényt.A Döntőbizottság a Walter Katalin által vezetett céggel szemben kétszázmillió forint bírságot szabott ki. Szintén a közbeszerzési törvény megsértése miatt egy másik ügyben további százmillió forint bírságot szabott ki a hatóság.Vagyis a fővárosi cégnek összesen háromszáz millió forintnyi bírságot kell megfizetnie a jogszabálysértő közbeszerzések lefolytatása miatt.Csaknem két évvel ezelőtt a fővárosnak már több tízmillió forintjába került a Budapesti Közlekedési Központ tévedése. Akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság összesen 60 millió forintra bírságolta a BKK-t.A döntőbizottság akkor úgy fogalmazott: "A jogorvoslati eljárás során megállapította, hogy az uniós irányelv és a közbeszerzési törvény verseny tisztaságát és az esélyegyenlőséget előíró alapelveibe, továbbá számos, a közbeszerzés előkészítésére, az összeférhetetlenségre és a beszerzendő villamosok szerződéses feltételeinek meghatározására vonatkozó törvényi előírásba ütközött a BKV eljárása."Amint arról már korábban is beszámoltunk,2021-ben több súlyos jogsértés miatt megsemmisítette a Közbeszerzési Döntőbizottság a BKV használt villamos-beszerzési felhívását, és 150 milliós bírságot szabott ki a közlekedési vállalatra.De 2022-ben a Lánchíd ügyében is kapott 15 millió forint bírságot az ajánlatkérő BKK, és a kivitelező A-Híd Zrt. Pedig akkor még nem is volt nyilvános a Vig Mór-féle számlagyár korrupciógyanús ügye. Utóbbi ügy részleteiről a Tűzfalcsoport is több ízen beszámolt, a nyomozás jelenleg is folyamatban van. | Rekordközeli bírságokat kapott a BKK | A közbeszerzésekről szóló törvény két ízben történő megsértése miatt, a Közbeszerzési Hatóság több bírságot is kiszabott a Budapesti Közlekedési Központra. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/rekordkozeli-birsagokat-kapott-a-bkk | 2025-04-29 15:24:02 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) nem fogadja el a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését az elektromos busztender kapcsán, és azt bírósági úton megtámadja - közölte a vállalat szerdán az MTI-vel.Mint korábban beszámoltunk róla : újabb bírságot kell fizetnie a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) szabálytalan közbeszerzési eljárás miatt. A Közbeszerzési Döntőbizottság által közzétett dokumentumokból kiderült, hogy az ajánlatkérő, vagyis a Budapesti Közlekedési Központ megsértette a közbeszerzésekről szóló 2015. évi törvényt. A döntőbizottság a Walter Katalin által vezetett céggel szemben kétszázmillió forint bírságot szabott ki. Szintén a közbeszerzési törvény megsértése miatt egy másik ügyben további százmillió forint bírságot szabott ki a hatóság.Vagyis a fővárosi cégnek összesen háromszázmillió forintnyi bírságot kell megfizetnie a jogszabálysértő közbeszerzések lefolytatása miatt.A Magyar Nemzet információi szerint mindeközben Walter Katalin ismét pályázik a BKK vezérigazgatói pozíciójára. Csaknem két évvel ezelőtt a fővárosnak már több tízmillió forintjába került a Budapesti Közlekedési Központ tévedése. Akkor a Közbeszerzési Döntőbizottság összesen 60 millió forintra bírságolta a BKK-t.A most közlemény szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság kedden jelentette meg elmarasztaló határozatát a BKK két közbeszerzésére vonatkozóan. A BKK szerint döntőbizottság több mint fél évvel az eredményes közbeszerzés zárása és a szerződéskötés után támadta meg az eljárásokat.Kiemelték, hogy a közbeszerzési hatóság előzetesen megfelelőnek találta a kiírást, az eljárásban résztvevők sem emeltek kifogást a verseny tisztaságával kapcsolatban, semmilyen jogorvoslati eljárás nem indult, a Közbeszerzési Döntőbizottság ezzel szemben versenykorlátozónak ítélte meg a tárgyalásos eljárást.Kifejtették, hogy a döntőbizottság az eljárásokkal kapcsolatban azt kifogásolta, hogy a kiírásban előzetesen nem szerepelt a szolgáltatás részeként szállított buszok ütemezett beállásának pontos időbeli definiálása, amit a BKK a tárgyalásos szakasz után határozott meg. A BKK bízik abban, hogy a bíróság ítéleteivel igazolja, hogy a vállalat helyesen járt el az eljárások során, és a társaság nem kényszerül a közösségi közlekedési szolgáltatás folytonos és megfelelő minőségű szolgáltatását biztosító gyakorlat megváltoztatására.Borítókép: Karácsony Gergely ( | A BKK-nak nem tetszik a rekordközeli bírság, a bírósághoz fordulnak | A Budapesti Közlekedési Központnak összesen háromszázmillió forintnyi bírságot kell megfizetnie a jogszabálysértő közbeszerzések lefolytatása miatt. Nem fogadják el azonban a Közbeszerzési Döntőbizottság döntését, a bírósághoz fordulnak. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/a-bkk-nak-nem-tetszik-a-rekordkozeli-birsag-a-birosaghoz-fordulnak | 2025-04-30 09:24:36 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Hétfőn ülésezett a parlament gazdasági bizottsága, amin több különösen érdekes témát és képviselői előterjesztést is tárgyaltak. Az egyik legfontosabb, hogy Csárdi Antal független, Z. Kárpát Dániel jobbikos, Orosz Anna momentumos, és Tordai Bence független képviselők felterjesztettek egy javaslatot több, azMNB-ügybenérintett szereplő meghallgatására.A javaslat szerint meghallgatták volna:Windisch Lászlót, az Állami Számvevők elnökét,Matolcsy György volt jegybank-elnököt,Varga Mihály jelenlegi jegybankelnököt, volt pénzügyminisztert,Papcsák Ferencet, az MNB Felügyelőbizottságának elnökét,Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert,Csizmadia Norbertet, a PADME korábbi és a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnökét,Lezsák Sándort, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tagját.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esett - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük.Szatmáry Kristóf fideszes képviselő hozzászólásában arról beszélt, hogy "nem szeretne egy értelmetlen vitában részt venni". A képviselő "roppant érdekesnek nevezte", hogy azon a 2-3 évvel korábbi meghallgatáson, amin Matolcsy György jegybankelnökként kritizálta a kormányt, az ellenzéki képviselők még nagyon megdicsérték, most meg egy folyamatban lévő ügyben, a részletek ismerete nélkül máris ítéletet mondanak. "2-3 éve feldicsőítették a jegybankelnököt, most meg a fejét is vennék. Ennél több mérsékletet kérnék" - mondta Szatmáry.Az ülésen egyébként több fideszes képviselő sem vett részt, köztük Bánki Erik, a bizottságot fideszes elnöke sem. Bánki személye azért különösen érdekes az MNB-ügyben, mert 2016-ban ő terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amivel el akarták titkolni az alapítványok költéseit. A szavazásnál a hiányzó fideszesek helyett, a jelenlévő párttársaik szavaztak. A 6 fideszes képviselő összesen 7 nem, és 4 tartózkodó szavazatot adott le az 5 ellenzéki igennel szemben, így a javaslatot leszavazták.Szintén ellenzéki képviselők terjesztettek be javaslatot dr. Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének meghallgatására, az április elején kiadott relatív jövedelmi szegénységre vonatkozó adatokkal kapcsolatban. A szegénységről szóló KSH statisztikában két kutató, Tátrai Annamária és Gábos Andrásfurcsa ellentmondásokatfedeztek fel, azok publikálását követően. A magyarországi adatokkal ezen a területen több aggodalomra okot adó probléma is van. 2020-ban gyanúsan sok egyfős háztartás került a közvetlenül a szegénységi küszöb fölé, ahol sok háztartás jövedelme fillérre pontosan megegyezett. Emellett 2021-ben és 2022-ben bizonyos jövedelemsávok "kiürültek", 2023-ban pedig a 2000 euró alatti jövedelemsávok szinte teljesen eltűntek. A bizottság fideszes tagjai ezt a javaslatot is leszavazták.A harmadik téma két borsodi település - Gávavencsellő és Paszad - önkormányzatainak kezdeményezésére került a gazdasági bizottság elé megtárgyalásra. A kezdeményezésről még 2024 szeptemberében fogadott el önkormányzati határozatokat a két település "az önkormányzatok gazdasági teljesítőképességének fenntartása érdekében a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosításának kezdeményezéséről" címmel. Ennek lényege, hogy a kevés bevétellel és így kevés forrásból gazdálkodó településeket vonja be a kormány a rezsicsökkentésbe, ezzel csökkentve ezen önkormányzatok anyagi terheit.Az ülésre meghívták Czepek Gábor energiaügyi miniszterhelyettest is, aki a teremben szintén ott ülő két polgármesternek arról beszélt, hogy a jelenlegi költségvetésbe nem fér bele az a kiadás, ami a rezsicsökkentés, szegény településekre történő kiterjesztésével járna.Repülő rajt ide, repülő rajt oda, valóban nagyon rosszul áll a költségvetés. Az első negyedévben sikerült 2554 milliárd forintos mínuszt csinálni, ami az egész évre előirányzott hiánycél 62 százalékát teszi ki. Az NGM szerint a több mint kétezer milliárd forintos hiány azért jött össze, mert jelentős összegben fizettek ki kamatokat a prémium állampapírok egyes sorozatainál; valamint bizonyos dollárkötvények után is most kellett kamatot fizetni. Ezekből adódóan, 3 hónap alatt 1550 milliárd forintot fizetett ki az állam a korábban felvett hitelek kamataira. | A fideszes képviselők leszavazták, hogy meghallgassa a parlament az MNB-ügyben érintett állami és alapítványi vezetőket | A fideszes képviselők értelmetlen vitáról és felesleges hisztériakeltésről beszéltek az ellenzéki előterjesztés kapcsán. Szerintük meg kell várni a hivatalos vizsgálat végét, addig nekik ezzel nincs dolguk. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/28/parlament-gazdasagi-bizottsag-mnb-ugy | 2025-04-28 12:14:05 | true | null | null | Telex |
A rendőrság hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz Ruszin-Szendi Romulusz villaügyében - erősítette meg a rendőrség a hírt, melyrőlMagyar Nemzetszámolt be kedden. A nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya végzi, közölte a hatóság lapunkkal.Az Index februárbanírt arról, hogy Ruszin-Szendit egyebek mellett azért menesztették a honvédségtől, mert "pofátlanul drágán építtetett magának szolgálati villát" Dunakeszin. A lap szerint a volt vezérkari főnök szolgálati ingatlanja 928 millió forintba került. Emiatt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter vizsgálatot kezdeményezett.A Tisza Párt lejáratásnak nevezte az ügyet, és azt közölték, hogy "az érintett ingatlan a mai napig a magyar állam tulajdonában áll, a megrendelő sem a vezérkari főnök, hanem a kaszinóminiszter által vezetett minisztérium háttérintézménye volt." | Hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség Ruszin-Szendi Romulusz villaügyében | A rendőrség ezen kívül nem közölt részleteket az ügyről, csak azt, hogy a Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály nyomoz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/04/29/ruszin-szendi-romulusz-rendorseg-nyomozas-hutlen-kezeles-villa-tisza | 2025-04-29 15:35:27 | true | null | null | Telex |
Nagy tételben működtetett számlagyárat egy bűnszervezet, melynek tagjaira egyik hajnalban ütöttek rajta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egységei. A NAVvideótis megosztott az akcióról, ebben látható, hogy egyiküket az ágyból rángatták ki, a bűnszervezet vezetőjét wellnessezés közben látogatták meg.A bűnelkövetői csoport többszintű cégláncolatot hozott létre, amely főként budapesti és Pest vármegyei cégekből állt. Elsősorban Pest vármegyében működő társaságokat szolgáltak ki nagy mennyiségű fiktív számlával. Ezt nem korlátozták egy adott termékkörre vagy szolgáltatásra, a fiktív számlákat rugalmasan, tevékenységi körhöz igazítva töltötték meg tartalommal, tevékenységük célja az adóelkerülés volt.A budapesti székhelyű szervezet élén egy szerb származású bandavezér állt, akinek a vezetésével a csoport tevékenysége mintegy 505 millió forint kárt okozott a költségvetésnek. A NAV összesen 60 helyszínen gyűjtött bizonyítékokat a bűnözők ellen, a rajtaütést a MERKUR Bevetési Egység hajtotta végre.A hatóság ingatlanokat, gépjárműveket, céges számlákat, készpénzt és egy hajót is lefoglalt.A kommandósok hajnalban ütöttek rajtuk és fogták el a bűnbanda irányítóját, aki épp wellnesszpihenését töltötte. Az egység ezután lecsapott a vezér vejére is, aki a főnök jobbkeze volt a bűnszervezetben, csak ő vehette fel a bűnszervezet cégeinek bankszámláiról a visszaosztáshoz használt több 100 millió forint készpénzt.A két férfit és a cég könyvelőnőjét bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett miatt hallgatták ki gyanúsítottként, majd őrizetbe vették a pénzügyi nyomozók. A letartóztatott három gyanúsított akár 20 év szabadságvesztésre is számíthat. | A NAV az ágyból rángatta ki a számlagyárosokat, akik 505 millió forintnyi adót csaltak el | A szerb származású bandavezér éppen wellnessezett, amikor elfogták. Az adóelkerülést végző szervezet tagjai 20 év börtönt is kaphatnak. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/04/30/nav-nemzeti-ado-es-vamhivatal-bunszervezet-cegek-fiktiv-szamlak | 2025-04-30 16:08:02 | true | null | null | Telex |
Távozása előtt egy héttel, 2025 február végén Matolcsy György tartott egy könyvbemutatót a Magyar Nemzeti Bankban. A könyvnek 12 év a stabilitás szolgálatában a címe, de az előadásnak, amelyben ezt bemutatta, még beszédesebb a címe: A második jegybanki aranykorszak.Meglehetősen szerénytelenül a könyvnek és az előadásának is a saját, 12 éves jegybankelnöki munkájának dicső bemutatása volt a célja. Most nem vállalkoznék arra, hogy a több mint egyórás beszéd minden állítását értékeljem, mindössze egy diára szeretnék koncentrálni. "Ennyit tudott a Pallas Athéné Alapítványokon keresztül adni a jegybank Magyarországnak" - vezette fel ezt a részt Matolcsy és közben az alapítvány "értékteremtő munkájának" néhány részlete volt felsorolva a háta mögött.A vonatkozó dia bal oldalára eső ingatlanfelsorolásban nagyrészt nincsenek benne azok a rendkívül értékes épületek, amelyek egykor a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak tulajdonában voltak, de mára már a fiához köthető cégekéi. A második sor ötödik tételeként azonban ott szerepel az Úri utca 72. Ez a ház azonban az előadáson bemutatottakkal ellentétben már nem az alapítványé és így nem "Magyarországé", ahogy arról Matolcsy beszélt. Hanem egy, a fiához kötődő cégé.A várbéli Úri utca 72. címen álló háznak rendkívül különleges története van, talán még a Várnegyedben is kiemelkedő. Első ránézésre nem túl különös barokk kori épület, a falai között azonban szó szerint kincsek rejtőztek. Trezorok vannak kialakítva az alatta található többszintes pincerendszerben, itt őrizték a második világháború során az ország aranytartalékának egy részét. Az máig ködös, hogy a Szent Korona volt-e itt vagy sem, az azonban biztos, hogy van olyan terem a ház alatt meghúzódó többszintes pincerendszerben, amelyet kimondottan a magyar államiság jelképének alakítottak ki. Ha valakit bővebben is érdekel a Hasslinger-Scossa-háznak is nevezett épület izgalmas története, olvassa el ezt a Mandiner cikket, hisz a kormánypárti lap szép történeti áttekintést adott róla akkor, amikor a Magyar Nemzeti Bank alapítványa felújította az épületet.Arról azonban a kormánysajtó már nem számolt be, hogy azóta már nem az alapítvány tulajdona ez a ház, hanem az MNB elnök fiához köthető cégé.Ahogy az Úri utca 72. hosszú múltja, úgy a ház utóbbi évei is szimbolizálják mindazt, ami adott időszakban az országban történt. Most elmeséljük.Az Úri utca 72.Az Úri utca 72. Fotó: Bankó Gábor/444FenntarthatóságKilenc évvel ezelőtt írta meg Rényi Pál Dániel, hogy a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) tartozó, 28 milliárd forint alaptőkével létrehozott Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány (PAGEO) kutató és oktatási központot alakít ki a Budai Várnegyedben. Két ingatlant vettek akkor: egyet a Budai Várnegyedben, egy 1 milliárdot érő villát pedig Matolcsy György jegybank-elnök lakásának szomszédságában, a XII. kerületi Mátyás Király úton. Utóbbit végül soha nem használták kutatási központként, és négy év után továbbadták egy kevésbé szem előtt lévő ingatlankezelőnek. 2019 novemberében jegyezték be az új tulajdonos Seven House Kft. tulajdonjogát a tulajdonlapon. Ez az egyik Matolcsy Ádám-féle magántőkealap cége. Sőt, a jegybankelnök menyének fotójáról az is kiderült, hogy maga Matolcsy Ádám költözött a villába, aminek a történetét szintén részletesen megírta Rényi Pál Dániel a 444-en.A villa a svábhegyi Mátyás Király útján, amiben Matolcsy és családja meghúzta magát.A villa a svábhegyi Mátyás Király útján, amiben Matolcsy és családja meghúzta magát. Fotó: Kaufmann BalázsA PAGEO másik, kutató és oktatási központnak vett épülete valóban kutató és oktatási központ lett. Ez az Úri utca 72. alatt található Hasslinger-Scossa-ház, ennek a cikknek a tárgya, amelyet a Szép Házak Kft.-től vásárolt meg az alapítvány 2015-ben nettó 795 millió forint vételáron. Ahhoz, hogy használni lehessen az épületet, fel kellett újítani. Akkoriban megszereztük szakmai körökből a tervdokumentáció egyes részleteit, amelyek nagyon furcsa dolgokat mutattak. A grafikákon több pezsgőfürdő és egy óriási medence látszott; alatta szaunahelyiségeket alakítottak volna ki.Akkor az MNB és a tervtanács köreiből is megerősítették, hogy az általunk közölt grafikák valósak, de aztán a tervtanács nem támogatta azt, végül tehát nem épült földalatti wellness-részleg, hanem a később a PAGEO-t is magába olvasztó másik MNB-s alapítvány, a PADME, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány fenntarthatósági tudásközpontja lett.Pár évvel később belülről is impozáns lett a ház, ami nem csoda, hisz ahogy azt Bánkuty Tamás, a PADME akkori igazgatója mondta, a vételi áron felül még 3,4 milliárd forintot költöttek a restaurálásra. És hogy ki volt a milliárdos munkálatok kivitelezője? A Raw Development Kft. annak a Somlai Bálintnak a cége, aki a Matolcsy-ügyek rendszeres szereplője, Matolcsy Ádám jóbarátja. Hogy egy kicsit előreszaladjunk: ennek a cégnek a neve közel hússzor szerepel abban az ÁSZ-jelentésben, ami alapján kilenc év után nyomozás indult az egész alapítványos közpénzvarázslat kapcsán.Az Úri utca 72. aulája egy óriási Pallas Athéné szoborral.Az Úri utca 72. aulája egy óriási Pallas Athéné szoborral. Forrás: PADMELéteznek olyan országok, ahol már önmagában az komoly kérdéseket vetne fel, hogy az MNB-elnök fiának baráti cége végzi az MNB alapítványának beruházását, de ez nem merült fel sem az Úri utcában, sem magánál az MNB Szabadság téri székházánál, miközben ugyanez a cég balatonfüredi nyaralót és luxusloftot is épített a jegybankelnök fiának.Az egyik cég felújította, a másik bekebelezte, a harmadik hitelt vett fel ráÁm a Hasslinger-Scossa-ház esetében a kivitelezési megbízáson túl is van furcsaság. Még a kivitelezés közben, 2019-ben átkerült az egész ingatlan tulajdonjoga az MNB-alapítványok vagyonkezelő cégéhez, az Optimához. Méghozzá úgy, hogy az Optima létrehozott egy leánycéget Optimum Úri 72. Ingatlanbefektetési Kft. néven, amelyet több mint 5,6 milliárdos eszközállománnyal indítottak. Ebben minden bizonnyal benne volt maga az épület is. Viszont mire 2024 október végén megszüntették ezt a céget, addigra több mint ötmilliárddal kevesebb, nagyjából 200 millió forintnyi eszközállománya lett. Az épület tulajdonlapjáról pedig kiderül: 2021 szeptemberében az ország egykori szuperkincstára a Matolcsy Ádámhoz köthető Skygreen Kft. magántulajdonába került.A Skygreen létezését és azt, hogy a cégnek köze van Matolcsy Ádámhoz, a Válasz Online írta meg. A lap 2022-ben jött rá, hogy a hivatalosan is az MNB-elnök fiának nevén lévő Magyar Stratégiai Zrt. Magyar Strat-Alfa nevű leányvállalata ennek az átláthatatlan magántőkealapok által tulajdonolt Skygreen Kft-nek az ingatlanjait használta fedezetül 85 millió eurónyi (35 milliárd forint) hitelhez. Vagyis egy olyan cég áll helyt Matolcsy magánhiteléért, amely formailag független tőle, de a gyakorlatban mégsem az. A Válasz Online cikk idején a Skygreen mintegy 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi, jórészt alacsony energiaigényű, fenntartható irodaházat birtokolt. Köztük a nemzeti banktól elszármaztatott ingatlanokat, a Váci úti irodafolyosó Váci Greens irodaegyüttesének két óriásépületét, valamint a budai Duna-part Infoparkját. Még egy idézet a cikkből: „a SkyGreen mögötti magántőkealapokat 2018-tól 2021 végéig a Tiborcz baráti köre által vitt Equilor Alapkezelő volt »szíves« irányítani, később a baloldalinak mondott Wallis-csoport Gladiátor nevű alapkezelője frontolta a valós tulajdonosokat, majd a két Sky-pénzeszsák idén júniusban érkezett »haza« a Matolcsy-körbe sorolható Quartz Alapkezelőhöz.” Ma is az a Quartz irányítja ezeket a valóságban, amelynek Matolcsy György távozása előtt a jegybanki alapítványok vagyonát kezelő Optimát egyszerűen átjátszották volna – sikertelenül. Az Úri utca 72. tehát a Quartz által kezelt magántőkealapok Skygreen nevű cégéhez került, azt pedig nem tudni, pontosan mennyiért. Ebből a tájékoztatásból kiderül, hogy 2021. szeptemberében írták alá az adásvételi szerződést. Az épületet előzőleg tulajdonló Optimás leánycég könyveiből pedig az derül ki, hogy addig 5,2 milliárdos értékű ingatlanja volt, ami aztán el is tűnt. Így feltételezhető, hogy ekkora összegű lehet a vételár, de arra is lehet következtetni, hogy ez nem a valós piaci érték, a piaci értékváltozást ez az összeg nem vette figyelembe, csak azt, hogy milyen értéken került be az ingatlan a könyvekbe. De a történetnek itt nincs vége: amikor az üzlet lezárult, az új tulajdonos szinte azonnal hitelt vett fel az ország egykori kincstárára.Az egykori kincstár homlokzata.Az egykori kincstár homlokzata. Fotó: Bankó Gábor/444A tulajdoni lap szerint ugyanis egy hónappal a Skygreen birtokba lépése után az épület egy 11 millió eurós , majd nem sokkal később még egymillió eurós (összesen csaknem ötmilliárd forintnyi) hitel fedezete lett. Aztán aznap, amikor ezt a pénzt visszafizették a Takarékbanknak, látszólag az épületnek is új tulajdonosa lett. Egy társasházi megoldással ugyanis az ingatlan két helyrajzi számának két külön tulajdonosa lett: egy kisebb, amelynek nagyjából 200 millió forintnyi eszközállománya van (pont annyi, amennyi annak az alapítványi cégnek lett működésének végén, amelytől átkerült magántulajdonba), és egy nagyobb, ami maradt a Skygreen tulajdonában. Ez utóbbi helyrajzi szám aztán szerepel abban az egyetemleges jelzálogban, amelyről a Válasz is írt, azaz Matolcsy Ádám magáncége az Úri utca 72.-t is használta hitele fedezetéül.Az épület a mai napig MNB-alapítványoknak ad otthont.Az épület a mai napig MNB-alapítványoknak ad otthont. Fotó: Bankó Gábor/444Mindeközben a PADME és a „fenntarthatósági tudásközpont” nem költözött ki, az épület a mai napig otthont ad nekik. Az alapítvány ugyanis visszabérli a korábban a saját pénzén felújított ingatlant. Ez már abból az ÁSZ-jelentésből derül ki, amely alapján egy hónapja feljelentést tett a Számvevőszék az MNB-alapítványok gazdálkodása miatt. Ezt írják: „Az Alapítvány egy budapesti Úri utcai műemléki épületet szintén a QUARTZ Befektetési Alapkezelő Zrt. által kezelt befektetési alapok tulajdonában álló vállalattól bérli. (2023-ban havonta átlagosan 43 M Ft-ért üzemeltetéssel együtt).” Hogy ezt az összeget miből fizeti ki a jegybanki alapítvány Matolcsy Ádám cégének, az minimum kérdéses, ugyanis a PADME gazdálkodása nem tűnik túl jó állapotúnak, ahogy Székely Sarolta megírta ebben a cikkben. Eszerint a papíron 283 milliárdos vagyon sorsa minimum bizonytalan, amit jelez az is, hogy a kuratórium tavaly tavasszal egy reorganizációs tervet is elfogadott, amit nemigen szoktak ilyen értékes gazdasági társaságokban csinálni. Sőt, 121 millió forintnyi rövid lejáratú tartozása mellett 285 millió forint olyan követelése van, amely a csődközelben lévő Optimától „remélt” osztalék lehet.Összefoglalva: A jegybank alapítványa közpénzből megvásárolt egy óriási történelmi hagyománnyal rendelkező műemléképületet a Budai Várnegyedben, azt a jegybank fiának baráti cégével szintén közpénzből felújíttatta, majd pár évvel később az épület maga is az elnök fiának cégéhez került, aki aztán nem csupán hitelekkel terhelte meg, hanem bérleti díjat szed attól az alapítványtól, amelynek felépült az egész.Most írtunk a PADME-nak és az Optima Befektetési Zrt.-nek is, a két MNB-s szervezetnek, ahonnan átkerült az ingatlan tulajdonjoga a Matolcsy Ádámhoz köthető céghez. Mindkét helyen vezetőváltás történt azóta, hogy Varga Mihály lett a jegybank új elnöke. Ha válaszolnak, természetesen beszámolunk róla, pontosan milyen pénzmozgásokkal jutott el az ország egykori szupertitkos kincstára az MNB-elnök fiának köréhez. | Egy MNB-alapítvány megvette, egy Matolcsy-haver felújította, majd Matolcsy Ádám cégéé lett az egykori budavári kincstárépület | Az MNB-alapítvány, amelynek eredetileg szánták, ma már csak bérlője az ingatlannak, és havi több tízmilliót fizet érte Matolcsy fiának. Az Úri utca 27. története a közvagyont magánvagyonná alakító alapítványosdi tökéletes példája. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/01/egy-mnb-alapitvany-megvette-egy-matolcsy-haver-felujitotta-majd-matolcsy-adam-cegee-lett-az-egykori-budavari-kincstarepulet | 2025-05-01 07:00:26 | true | null | null | 444 |
A Szent István-napi tűzijáték megszervezésére az idén a Lounge Event Kft.-vel kötött szerződést az állami Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt. - tudta meg az Mfor.hu. Az aláírt szerződés szerint komplex rendezvényszervezési és kommunikációs ügynökségi feladatok ellátásáról van szó, tehát nemcsak a látványosságról, hanem az előkészítésről és a tájékoztatási feladatokról is. Az állami ünnep ennél többe fog kerülni, a tűzijáték ugyanis csak a rendezvénysorozat egy eleme, erre a kontraktusban külön ki is térnek:A tűzijátékra vonatkozó szerződést március 6-án írták alá, a teljesítési időszak legfeljebb szeptember 30-ig tart, de a megbízás korábban is megszűnhet, ha a keretösszeg - beleértve az opciós részt is - kimerül.A keretösszeg nettó 2 milliárd 415 millió forint plusz áfa (azaz bruttó 3 milliárd 66 millió forint), amely magában foglalja a 30 százalékos, nettó 724,5 millió forintos opciós részt is.Tavaly az Rtl.hu írta meg, hogy tűzijáték és kapcsolódó rendezvények szervezésére a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség nettó 1 milliárd 893 millió 839 ezer forintos (bruttó 2 milliárd 390,5 millió) keretszerződést kötött Balásy Gyula érdekeltségeivel. Itt természetesen nem álltak meg a költségek, hiszen a programsorozat ennél jóval nagyobb tétel szokott lenni: a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) tavaly 12,5 milliárd forintot adott a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségnek a megrendezésre, ezt akkor a K-Monitor mutatta be.A tűzijátékra vonatkozó rész idén is a Balásy-birodalomnál landolt, ezúttal is az NKOH bonyolította a beszerzést. A központosított rendszerben az állami szervek gyakorlatilag csak a hivatalon keresztül rendelhetnek kommunikációs és rendezvényszervezési szolgáltatásokat, amelyeket túlnyomórészt a nyíltan a Fidesszel szimpatizáló Balásy Gyula érdekeltségei végeznek el. A mostani szerződés is része annak a nettó 75 milliárd forintos, rendezvényszervezési keretmegállapodásnak, amelyet az NKOH 2023 végén kötött Balásy cégével (a kommunikációs megbízások egy másik, hatalmas keretszerződés alapján landolnak Balásy érdekeltségeinél). A Lounge Event Kft. a tavalyi, nagy keretszerződésbe alvállalkozóként vonta be a szintén Balásy-féle Lounge Design Szolgáltató Kft.-t, a Visual Europe Zrt.-t, a New Land Media Kft.-t, illetve a Fidesz kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valton-Sec Zrt.-t. Az Opten céginformációs adatbázis szerint a Lounge Event Kft. egyetlen tulajdonosa továbbra is Balásy Gyula.Az a Balásy, akinek cégei egyes, a NKOH-n keresztül kötött állami szerződései miatt tavaly áprilisban nyomozás indult, miután a Szabad Európa cikke szerint ezek túlárazottnak tűntek, és felmerült a gyanú, hogy az óraszámokkal és a darabszámokkal is visszaélhettek. A rendőrség az NKOH működését is vizsgálja, különösen azt, hogy valódi versenyhelyzetben lehetséges lenne-e, hogy az állami kommunikációs megbízások közel háromnegyedét évek óta ugyanaz, a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó cégcsoport nyeri el. Kérdéseinket a nyomozásokkal kapcsolatban elküldtük a Nemzeti Nyomozó Irodának, válaszaikkal bővítjük cikkünket.A mostani megbízás különösen annak ismeretében figyelemre méltó, hogy január 7-én, még Joe Biden elnökségének utolsó napjaiban derült ki, Rogán Antal felkerült az amerikai szakciós listára. A döntést az akkori amerikai nagykövet, David Pressman úgy kommentálta, hogy Rogán visszaélt a hatalmával és kulcsszerepet játszott egy korrupciós rendszer kiépítésében. A szankciókat a globális Magnyitszkij-törvény alapján vezették be, amely az emberi jogi jogsértések és a korrupció nemzetközi szankcionálását célozza. Az Orbán-kormány politikai bosszúról beszélt, és jogi lépéseket helyezett kilátásba. Rogán Antalt végül április 15-én - már Donald Trump elnöksége alatt - vették le a listáról, az amerikai pénzügyminisztérium közleménye azonban nem tartalmazott indoklást.Mi lesz a feladat?A Lounge Event és a jelen megbízásnál megjelölt alvállalkozói, a Valton-Sec. Zrt. és a Visual Europe Zrt. feladata a tűzijáték "szakszerű és határidőre történő megszervezése és lebonyolítása a megrendelő egyedi megrendelése szerint"."A rendezvény operatív szempontból az operatív törzs vezetésével kerül lebonyolításra" - fogalmaz a szerződés.A nyertes cégnek a megrendelő által biztosított szakmai koncepció alapján kell elkészítenie a tűzijáték zenei alapját és látványtervét, amelyben új és látványos elemeket kell szerepeltetni, alkalmazkodva a kor technikai és művészeti követelményeihez.A kivitelezés során legalább 20-25 perces tűzijátékot kell megvalósítani, a lehető legtöbb kilövési pont felhasználásával, a tűzijáték-iparban elérhető legmodernebb technológiák alkalmazásával. A pirotechnikai elemek mennyiségi követelménye is szigorú: az összes felhasznált termék - 100 milliméteres kaliberre vetítve - száma legalább 9000 darab kell legyen, és ezen belül a 150 milliméteres vagy annál nagyobb bombák arányának el kell érnie a teljes mennyiség legalább 25 százalékát. A nagyobb kaliberű bombák, valamint a különleges vizuális hatásokat nyújtó római gyertyák és szinkronizált tűzijáték-elemek arányának szintén legalább 30 százalékot kell elérnie.A technikai feladatok közé tartozik a kilövési eszközök, csövek, kalodák, állványzatok, kábelek, színvezérelt rendszerek, rádióvezérelt indítók, vezérlő számítógépek és pontos időzítő rendszerek biztosítása, telepítése és működtetése. Ezeket a lehető legmagasabb szintű biztonsági intézkedések mellett kell telepíteni, és a teljes folyamat során - a telepítéstől a leszerelésig - folyamatos szakértői és őrzési biztosítást kell fenntartani.A kommunikációs feladatok között szerepel a lakosság szakszerű, figyelemfelkeltő és teljes körű tájékoztatása. Külön ismertetni kell a tűzijátékkal érintett tiltott, szabad és biztonsági zónákat, azok megváltozásának lehetőségét, valamint a közlekedési korlátozásokat. Fontos, hogy a tájékoztatás valós, műszaki tartalomra épüljön, és alkalmas legyen a figyelem felkeltésére, valamint az eseményre való mozgósításra.A kreatív és médiafeladatok keretében a cég egységes rendezvényarculatot, reklámkampányt, valamint televíziós, online és rádiós kampányanyagokat tervez és gyárt. Ehhez szinopszisokat, storyboardokat, moodboardokat, szövegeket és grafikai terveket is készít, valamint elvégzi a filmek, spotok teljes körű gyártását. Az online jelenléthez kapcsolódó feladatokat - például webes és közösségi médiás tartalmak kidolgozását - szintén a Lounge Event látja el. | Újabb állami milliárdok: idén Balásy Gyula cége szervezi a Szent István-napi tűzijátékot | A Szent István-napi tűzijáték megszervezésére idén Balásy Gyula érdekeltsége kapott megbízást: a Lounge Event Kft. bruttó 3 milliárd 66 millió forint értékű szerződést kötött a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökséggel a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül. A látványosság csak egy része a komplex rendezvényszervezési és kommunikációs feladatoknak, így az ünnepség büdzséje ennél jóval nagyobb lehet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/ujabb-allami-milliardok-iden-balasy-gyula-cege-szervezi-a-szent-istvan-napi-tuzijatekot.html | 2025-05-05 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
A Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) történetében ilyen még nem fordult elő, eddig ugyanis minden évben elég támogató szavazatot kapott az állami szervezetek delegáltjai által jóváhagyott jelentéstervezet. Idén azonban az összes civil tag tartózkodott vagy nemmel szavazott a szavazás során, mivel úgy ítélték meg, hogy a szöveg nem vet számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával. Ez azt jelenti, hogy a KEMCS-nek nincs elfogadott éves jelentése a 2024. évre vonatkozóan. Lesz viszont egy, a civilek által készített árnyékjelentés, amelynek tartalmáról külön cikkben számolunk majd be.Az Integritás Hatóság mellett 2022-ben egy olyan Korrupcióellenes Munkacsoport (KEMCS) is létrejött, amelyben 21 fő dolgozik együtt: tíz kijelölt állami szervet képviselő tag, tíz nem kormányzati szereplőt képviselő civil tag, valamint az Integritás Hatóság elnöke, aki egyben a Munkacsoport elnöke is. A KEMCS elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat lát el. Az Átlátszó mellett többek között a K-Monitor és a Transparency International (TI) Magyarország is delegált tagokat a Munkacsoportba. A civil tagok díjazás nélkül, szabadidejükben végzik a munkát.A Munkacsoport legfőbb feladata, hogy minden évben március 15-ig összeállítson egy éves jelentést, amelyben az aktuálisan meglévő korrupcióellenes intézkedéseket vizsgálják, illetve javaslatokat dolgoznak ki a korrupciós kockázatok és korrupt gyakorlatok kivizsgálásával, szankcionálásával és megelőzésével kapcsolatban. Az elkészült és elfogadott jelentést a Munkacsoport elküldi a Kormánynak, amely a honlapján közzéteszi azt.Eddig minden évben elég támogató szavazatot kapott az aktuális jelentés, idén azonban nem így történt.A civil tagok által kiadott sajtóközleményből kiderült, hogy a KEMCS civil és állami tagjai év elején két párhuzamos jelentéstervezetet készítettek, a két dokumentum között azonban komoly tartalmi és hangsúlybéli különbségek voltak.A jelentés elfogadásáról szóló szavazást ezért a felek márciusban elnapolták, bízva abban, hogy április 30-ig a civil és az állami oldal konszenzusra jut. A KEMCS civil tagjai azt javasolták, hogy a kormányzati delegáltak a civilek jelentéstervezetéből kiindulva állítsák össze a megvitatásra szánt konszenzusos szövegváltozatot. A közös szerkesztési munkára azonban végül nem került sor.Az állami szervezetek képviselői ugyanis öt hét elteltével, április 17-én a civil tagok közreműködése nélkül készítették el az általuk egységesnek szánt, leíró jellegű jelentéstervezetet. Ebbe ugyan több, a civilek által megfogalmazott gondolatot átemeltek, a szöveg alapvetően továbbra sem vetett számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával.A javasolt jelentés például az elmúlt évek korrupciós botrányai közül egyetlen esetet sem nevezett meg,és még a korrupció magyarországi jelenlétére utaló megállapításokat is kerülni igyekezett. A KEMCS civil tagjai ezt elfogadhatatlannak tartották, a kialakult helyzetben pedig a KEMCS Koordinációs Almunkacsoportjának civil társelnöke le is mondott pozíciójáról.A civilek az április 30-án megtartott KEMCS-ülésen emiatt nem tudták támogatni az állami jelentéstervezetet, az állami oldal pedig a szintén szavazásra bocsátott civil változatot nem szavazta meg. Szerintük ugyanis a civil jelentéstervezet elfogadhatatlan, mivel politikai állásfoglalásokat tartalmaz.Így viszont a KEMCS-nek nem lett a 2024. évre vonatkozó, törvényben előírt jelentése.Ugyanakkor a nem kormányzati szereplőket képviselő KEMCS tagok - élve a 2022. évi XXVII. törvény 53. §-ban biztosított lehetőséggel - úgy döntöttek, hogy az általuk készített, február 28-án lezárt eredeti dokumentum egészét változatlan tartalommal, árnyékjelentésként nyilvánosságra hozzák.Ennek tartalmával külön cikkben foglalkozunk majd.A K-Monitor, a TI és az Átlátszó korábban is nemmel szavazottAhogy arról az előző években beszámoltunk, a K-Monitor, a Transparency International (TI) Magyarország és az Átlátszó eddig minden alkalommal nemmel szavazott az éves jelentésekre.A három szervezet szerint ugyanis, ahogy a mostani, úgy a korábbi jelentések sem adtak valós képet a magyarországi korrupciós problémákról, és nem tartalmaztak elegendő ambiciózus vállalást sem. Emellett hiányoztak belőlük a magyarországi korrupciós helyzettel történő valós szembenézés, illetve a konkrét esetek és a kiemelt korrupciós kockázatok (így többek között a pártfinanszírozás vagy épp a kampányköltések) bemutatása is.Katus EszterA nyitókép illusztráció. | Egyetlen civil tag sem szavazta meg a Korrupcióellenes Munkacsoport jelentését | Szerintük ugyanis az állami delegáltak által készített szöveg nem vet számot a magyarországi korrupció természetével és súlyosságával. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/05/05/egyetlen-civil-tag-sem-szavazta-meg-a-korrupcioellenes-munkacsoport-jelenteset | 2025-05-05 10:02:55 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem maradtak következmények nélkül a Szijjártó Péter magánrepülőgépes hivatali útjaival foglalkozó írásaink. A kormány ugyanis tavaly év végén törvényt módosított, mellyel felhatalmazta a külügyminisztert, hogy a polgári hírszerzési tevékenység felügyeletét ellátó miniszter (Rogán Antal) véleménye alapján korlátozhassa a védett személyek (mint például Szijjártó) külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerését. A jogszabálymódosítást a külügyminisztérium ellen egy éve húzódó közadatigénylési ügyünk kellős közepén vezették be.Szijjártó az új szabályra való hivatkozással pedig már meg is tagadta a repülős útjait firtató egyik adatigénylésünk teljesítését. Ennek ellenére azonban az ügyben általunk kezdeményezett adatperben a Fővárosi Törvényszék úgy döntött elsőfokon, hogy az Átlátszó által igényelt közérdekű adatokat ki kell adnia a minisztériumnak.Tavaly április közepe óta szeretnénk megtudni, hogy Szijjártó Péter 2021. március 7-én kezdődő, bérelt különrepülővel lebonyolított hivatali útjának mennyi volt a költsége.A miniszter akkor Oszakában, Kiotóban és Tokióban tárgyalt, majd Japánból hazafelé Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban vett részt hivatalos programokon.Fotó van róla, mégis letagadtákA több adatigénylési fordulót és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálatát is megélt ügy jelenleg bírósági szakaszban van. Ugyanis a témában beadott első és második adatigénylésünket lepattintotta a külügyminisztérium azzal, hogy nem rendelkeznek a kért adatokkal, illetve hogy szerintük rosszul adtuk meg a miniszter által használt repülőgép lajstromjelét. Ezen visszajelzések alapján pontosított legutóbbi, 2024. december 2-i adatigénylésünkre pedig már nem válaszoltak semmit.Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a 2021. márciusi japán út felszállás előtti pillanatait az egyik olvasónk megörökítette, és a fotókat eljuttatta hozzánk. A képeken Szijjártó Péter autókonvoja épp megérkezik a ferihegyi repülőtéren várakozó magángéphez, majd a miniszter felmegy a repülőgép lépcsőjén.A nyilvános útvonaladatok alapján aznap ez az egyetlen - a fotón is beazonosítható 9H-VJW lajstromjelű - magánrepülőgép repült Budapestről Oszakába, ahová Szijjártó Péter is utazott.Az ultra nagy hatótávolságú, máltai lajstromjellel regisztrált luxusrepülőgépet az üzleti utakra és különjáratokra szakosodott VistaJet nevű társaság üzemelteti. A Bombardier Global 6000-es géptípus 14 utas szállítására alkalmas, és egy tankolással közel 11500 km távolságot tud megtenni, 850 km/h körüli utazósebességgel.A luxus jet Ferihegyről egyenesen Oszakába, onnan Tokióba, majd Bakuba repült, végül pedig visszatért Budapestre. Mindezt pont ugyanakkor tette, amikor Szijjártó Péter is ezeken a helyszíneken járt, ahogy arról a közösségi oldalán is beszámolt. Olvasónk fotóján pedig a külügyminiszter ugyanazt a ruhát viseli ugyanazzal a sporttáskával, mint a hivatalos Facebook-oldalára kitett fényképen.Ennek azért is van jelentősége, mert a külügyminisztérium az adatigényléseinkre azt válaszolta, hogy nem rendelkeznek adattal az utazás költségeiről, az ügyet vizsgáló NAIH-nak pedig azt nyilatkozták, hogy Szijjártó Péter nem az általunk megnevezett repülőgéppel repült a Budapest-Oszaka-Tokió-Baku útvonalon.További érdekesség, hogy a NAIH nem tartotta bizonyító erejűnek az olvasónk által készített fotókat, mondván, nem tudni, hogy azok akkor készültek-e, illetve a hatóság szerint Szijjártó Péter személye sem beazonosítható rajtuk egyértelműen.Adatszolgáltatás helyett törvénymódosításMivel a japán úttal kapcsolatban beadott legutóbbi közadatigénylésünket a külügyminisztérium nem teljesítette a törvényi határidőn belül, pert indítottunk az adatokért.A 2025. március 20-i tárgyalás alkalmával, a külügyminisztérium jogi álláspontjának ismertetéséből, illetve szóbeli ellenkeresetéből kiderült, hogy a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 57/A §. (1) bekezdés e) pontja alapján 2025. február 26-án külügyminiszteri döntés született, mely miszerint a perben megjelölt adatok megismerése iránti igény nem teljesíthető.Ezt a döntését Szijjártó Péter a hivatkozott törvény alábbi bekezdéseire alapozta:"(1) Ha... e) a védett személyek külföldi mozgásával összefüggő adatok megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, azok megismerése iránti igény teljesítését az e bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő adat tekintetében, annak keletkezésétől számított öt évig meg kell tagadni, valamint annak közzétételét mellőzni kell.(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok megismerése iránti igény teljesíthetőségérőla) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatok tekintetében - Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeit mérlegelve - a külgazdasági ügyekért felelős miniszter,b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott adatok tekintetében - Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit mérlegelve - a külgazdasági ügyekért felelős miniszter a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter véleményének kikérését követően dönt."A miniszteri döntés alapjául szolgáló törvény ügyünkre vonatkozó részei nagyon frissek: egy 2024. december végi törvénymódosítással emelték be őket a jogszabályba. Méghozzá a szokásos trükkös módon elrejtve: a kiegészítéseket a "Magyarország 2025-ös központi költségvetésének megalapozásáról" címet viselő salátatörvény részeként szavazták meg a fideszes képviselők a parlamentben. Nem sokkal az általunk az ügyben indított harmadik, és egyben utolsó olyan közadatigénylést követően, amelyben Szijjártó 2021-es magánrepülős japán körútjának költségeit firtattuk.A miniszteri döntés (melyet Szijjártó helyettese, Magyar Levente írt alá) indoklásában az szerepel, hogy a minisztérium a védett személyek mozgásával összefüggő adatok nyilvánosságra kerülését különlegesen magas biztonsági kockázatnak tekinti. Ezt azzal magyarázzák, hogy az adatok (pl. helyszín, utazási útvonal) ismerete alkalmas lehet egy jövőben megvalósuló, a védett személy ellen irányuló inzultus vagy bűncselekmény előkészítésére.Ez azonban esetünkben nem helytálló, hiszen a magángépbérlés költsége nem tartozik ebbe az adattípusba, a kockázatosnak tartott adatokat pedig nem mi, hanem a külügyminiszter kommunikációs csapata állítja elő és hozza nyilvánosságra. Szijjártó külföldi látogatásairól ugyanis minden esetben részletes képes beszámolókat tesznek közzé a miniszter hivatalos közösségi oldalain, ráadásul a történéshez közeli időpontban, a helyszín megadásával.Az pedig teljesen nonszensz, hogy biztonsági kockázatot jelentene a védett személyre nézve, ha az adófizetők megismernék az utazásához bérelt magánrepülőgép költségeit.Elsőfokon megnyertük a pertHiába volt azonban a külügy törvényi trükközése, mert az ügyben indított adatpert elsőfokon megnyertük: a Fővárosi Törvényszék 2025. március 20-án kelt ítéletében a közérdekű adatok kiadására szólította fel Szijjártó tárcáját.A bíróság átlátott a szitán, és közölte, hogy a védett személyek biztonságára vonatkozó decemberi törvénymódosítás "csak a jelen perben merült fel, mintegy utólagos magyarázatként", és később is keletkezett, mint a tárgyban tavaly tavasszal beadott első adatigénylésünk.Azt és a következő igénylésünket azonban teljesen más indokkal (nincs adatuk az útról) tagadta meg a külügyminisztérium, de az sem elfogadható a Törvényszék szerint, hiszen a tárca nyilvánvalóan "rendelkezett, rendelkeznie kellett" a miniszter hivatalos útjára vonatkozó adatokkal.A törvénymódosítással kapcsolatban pedig azt állapította meg a bíróság, hogya külügyminiszter és a külügyminisztérium nem tartozik a jogszabály hatálya alá,tehát Szijjártó külföldi útjainak adatainak kiadását nem lehet megtagadni arra hivatkozva, hogy azok "megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti".Vicces módon az alábbi mondat is szerepel a Törvényszék ítéletében: "Megjegyzi a bíróság, hogy a törvény idézett szövege nyelvhelyességi hibák miatt nem teljesen egyértelmű, de következtetni lehet a jogalkotó szándékára."A külügyminisztérium 30 napon belül fellebbezhet az elsőfokú bírósági döntés ellen, sőt, a későbbiekben akár egészen a Kúriáig is eljuthat az ügy. A jogi eljárás így 1-1,5 évig, vagyis akár a 2026-os országgyűlési választás utánig is elhúzódhat.Azóta egy repülős adatigénylésre sem válaszolnakA fentiek alapján egyértelműen kimondható, hogy a külügyminiszter magángépes hivatali útjaival összefüggő költségadatok - korábban rendben zajló - kiadása kapcsán radikálisan megváltozott a kormányzati hozzáállás.Erre utal a tavaly decemberi törvénymódosítás, illetve az is, hogy a költségekre vonatkozó közérdekű adatigényléseinket azóta már több esetben is válasz nélkül hagyta a külügyminisztérium.Legutóbb 2025. március 13-án adtunk be közadatigénylést, melyben Szijjártó újabb három magángépes hivatali útjának költségei után érdeklődtünk, de hiába. Az adatigénylésre az Infotörvényben előírt 15 napos törvényi határidő lejártával sem válaszoltak.Ebből arra következtetünk, hogy a külügyminisztérium az adatper tárgyalása során is hivatkozott, decemberi törvénymódosítást úgy értelmezi, hogy annak alapján Szijjártó Péternek, mint külgazdaságért felelős miniszternek jogában áll megtiltania a saját utazásaival kapcsolatos költségadatok kiadását - a nemzetbiztonságra való hivatkozással.Brassai KornélCímlapkép: Szijjártó Péter indul Japánba a ferihegyi repülőtérről 2021. március 7-én (fotó: Szijjártó/Facebook) | Törvénymódosítással titkolja a kormány a külügyminiszter magánrepülőgépes utazásainak költségét | Hiába trükköztek: az elsőfokú bírósági ítélet szerint a külügyminisztériumnak ki kell adnia, hogy mennyiért béreltek repülőt Szijjártó japán körútjára. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2025/04/25/torvenymodositassal-titkolja-a-kormany-a-kulugyminiszter-maganrepulogepes-utazasainak-koltseget | 2025-04-25 10:41:25 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem a tervek szerint alakul a 81. major növendék istálló kivitelezése. A közbeszerzési értesítőbe feltöltött dokumentumok szerint többek között az elszennyezett talaj miatt kell módosítani az eredeti elképzeléseken. Ez pótmunkákkal és persze plusz költségekkel jár. A munkálatokat a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. rendelte meg, a beruházás egy részét uniós forrásokból fedezik. A ménesbirtok ma már nem az állam, hanem a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány tulajdonában van.Ahogy arról 2023-ban beszámoltunk, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a 81. major növendék istálló kivitelezése írt ki közbeszerzési eljárást, amit - hat jelentkező közül - nettó 3,3 milliárd forintos ajánlattal az A-Mezőgép Kft. nyert el. A cég feladata volt a telepen található 6 db istálló, a körülöttük lévő utak, jászlak, karámterek elbontása, majd 2 db növendék istálló építése állattartási technológia telepítésével. Továbbá az egyik istállón 1 db 50kWp napelemes rendszer kialakítása, emellett szalmatároló, silófermentáló és érlelő technikai tér, esőbeálló, hídmérleg, hajtófolyosó, kerítés és kapu, gyűjtőakna, tüzivíztároló, napi trágyatároló, kerékmosó és dögtároló kivitelezése is.A beruházásra 1,2 milliárd forint uniós támogatást nyert el a Nemzeti Ménesbirtok. Ahogy azt a fejlesztésekről többek között írták: "a fejlesztés célja, hogy az üszők a XXI. századot képviselő módon legyenek elhelyezve az állatjóléti feltételeket a legmagasabb szinten figyelembe véve (...) A fejlesztés hatására 1000 növendék egyed válik elhelyezhetővé. 4000 tonna tömegtakarmány elhelyezése valósul meg. (...) A vemhes üszők istállójában vízágyon fekszenek az üszők, hiszen a későbbi tejtermelő istállóban is ez a technológia található, hamarabb megszokják az állatok".Gondok a talajjal, a díszkerítéssel, a silóvalA közbeszerzési értesítőbe most feltöltött dokumentumok szerint azonban a kivitelező több problémával is szembe találta magát:egyrészt kiderült, hogy a tervezett falazott pilléres és lécmezős 455 m hosszú kerítésből csak 24 m kerítést, és a 7,22 m fesztávú kaput lehet megépíteni, mivel a feltárt altalaj minősége nem megfelelő a falazott kerítéselemek kialakításához.Bár úgy tervezték, hogy a telek északkeleti oldalán lévő térbeton burkolatai megmaradnak, megállapították, hogy a betonok teherbírása nem megfelelő, ezért fel kell azokat újítani.Az etetőút ponyvás lefedése sem bizonyult jó megoldásnak, ezért ezt szilárd verzióra cserélték, és a csapadékvíz elvezetését is újragondolták.Az is kiderült, hogy - a szerves anyaggal nagymértékben terhelt altalaj miatt - a silótornyokat sem lehetett volna az adott ponton felállítani, ezért vagy teljeskörű talajcserére vagy más helyen új alapozásra van szükség.Az elmaradó és új munkák miatt a felek módosítottak a szerződésen, amelynek következtében az építkezés ára megnőtt,és így a beruházás nettó 3 533 335 416 forintba kerül.Érdekesség, hogy szerződésmódosításra azért kerülhetett sor ebben a formában, mert az ellenérték növekedésének és csökkenésének nettó összértéke éppen nem érte el az eredeti szerződéses érték 15%-át (14,562% volt a különbség).Minden alapítványi kézbenAhogy arra korábban rámutattunk, a beruházás már nem az államot gazdagítja, hanem a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt, amely 2022-ben kapta meg a mezőhegyesi lovaskomplexumot, és amelynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett.A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány egyike azoknak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (KEKVA-k), amelyek több milliárd forintnyi vagyont kaptak a kormánytól, és fideszes politikusok irányításával működnek.A ménesbirtok korábban is milliárdokat kapott az államtól, és ez azóta sem változott, hogy alapítványi kézbe került. Tavaly például a 15-20 milliárdos bevételű ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-t is a tulajdonukba került.Katus Eszter | 3,5 milliárdra drágult a vízágyas tehénistálló építése a Mezőhegyesi Ménesbirtokon | Gond akadt a talajjal és a betonburkolattal is. Az alapítványi kézbe került létesítmény részben uniós forrásból fizeti a fejlesztéseket. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/04/24/35-milliardra-dragult-a-vizagyas-tehenistallo-epitese-a-mezohegyesi-menesbirtokon | 2025-04-24 09:19:43 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kikértük a Szikszó térségében egy éve lezárt M30-as autópálya szerződését és mellékleteit az Építési és Közlekedési Minisztériumtól. Azonban csak a szerződést küldték meg arra hivatkozva, hogy a megsüllyedt út helyreállításánál a dokumentumoknak szerepe lehet. A kivitelezést nettó 40 milliárd forintért végző Strabag már elkezdte a szikszói útszakasz javítását, így vélhetően nem vitatja a saját felelősségét az ügyben."A Strabag felelőssége az M30-as autópálya minőségi hibáival kapcsolatban egyértelmű. Amíg nem hajlandóak orvosolni a problémát, addig a Strabaggal semmilyen szerződést nem írok alá, és megtiltom a kivitelezőknek, hogy alvállalkozóként a munkájukat igénybe vegyék" - közösségi oldalán írta ezt Lázár János idén februárban.Az M30-as Miskolc-Tornyosnémeti közötti autópálya alapkövét 2018. március elején tették le. Csöbör Katalin országygyűlési képviselő (Fidesz) akkor azt közölte, hogy "a borsodi megyeszékhelyet a magyar-szlovák határon lévő Tornyosnémetivel összekötő 57 kilométer hosszúságú gyorsforgalmi út uniós és hazai forrásból nettó 179,3 milliárd forintból készül el". Az alapkő szerint a kivitelezést a Strabag, a Colas, a Hódút és a Duna Aszfalt végezte. Mindegyik cég más-más részeken dolgozott: a Miskolc és Szikszó közötti szakaszt a Strabag építette.Az alapkőletétel után 3,5 évvel, 2021. októberében nagy felhajtással átadták Tornyosnémetiben az elkészült M30-ast. "A most átadott beruházás fél órával fogja lerövidíteni az utat Kassától Miskolcig. 2014 és 2020 között 700 milliárd forint érkezett a megyébe, és ha megnyerik a következő választást, ez a szám el fog törpülni azok mellett a fejlesztések mellett, amelyek itt megvalósulnak majd" - Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott így az átadón a vg.hu szerint.Az ünnepélyes eseményen azonban Orbán Viktor miniszterelnök nem csupán megjelent átvágni a nemzetiszínű szalagot, de egy Volkswagen kisbuszt vezetve, Csöbör Katalinnal az anyósülésen ráhajtott az új útra. "Ki is próbálom, hogy kész van-e végig. Nem csak parasztvakítás volt-e" - mondta, mielőtt elindult.843 napig bírta a szikszói szakaszA vidám átadó után a pálya lezárásáig alig több mint két év telt csak el."Az elmúlt időszakban az M30-as 38-as kilométerénél, Szikszó térségben az autópálya szerkezete több helyen is elmozdult, megcsúszott. Emiatt a burkolaton repedések jelentek meg. Az elmozdulás idővel olyan mértékűvé vált, hogy az már veszélyezteti a biztonságos közlekedést, így Társaságunk, felelős üzemeltetőként úgy döntött, hogy a pályát mindkét irányban, teljes szélességében lezárja, azon forgalom így nem haladhat. Erre várhatóan február 17-én, szombaton reggel kerül sor. Addig is kollégáink a szokásosnál is sűrűbben ellenőrzik a pálya állapotát" - ezt 2024 februárjában közölte a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó autópályakezelő.Úgy fogalmaztak, hogy "Az M30-as autópálya ezen szakasza még garanciális időszakban van, ezért az elmozdulások észlelése után azonnal felvettük a kapcsolatot a beruházó Magyar Állammal, aki haladéktalanul felszólította a kivitelezőt a javításra és a hiba okának megszűntetésére. Mivel a munkálatok a pálya alapját, földművét is érinthetik, várhatóan hosszú hónapokra zárva lesz az M30-as Szikszó közelében".A terveket és átadási iratokat nem adták kiA Miskolc-Tornyosnémeti közötti útszakasz és a kapcsolódó létesítményeik kiviteli terveinek elkészítésére, az engedélyeinek beszerzéseire és kivitelezésére kiírt közbeszerzés eredményét 2018 januárjában tették közzé. A megrendelő a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) volt, amit azóta beolvasztottak az Építési és Közlekedési Minisztériumba (ÉKM).A 30+100 - 40+500 km sz. közötti "A" szakaszt - ahova a beszakadt és emiatt lezárt szikszói rész is tartozik - nettó 39,9 milliárd forintos ajánlattal nyerte meg a Strabag. A szerződést később kétszer módosították, és a végösszeg a másodikkal átlépte a nettó 40 milliárd forintot.Az ÉKM-től nemrég közérdekű adatigénylésben kértük ki az M30-as vonatkozó szerződését, valamint az átadás-átvételhez és tervezéshez kapcsolódó iratokat. A minisztériumtól azonban csak a szerződést kaptuk meg, a többi dokumentumat nem adták ki az alábbi indoklással:"Tájékoztatjuk, hogy az Ön által kért, a Vállalkozói Szerződéses Megállapodáshoz kapcsolódó tervdokumentáció a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített olyan adatnak minősülnek, amelyek a helyreállítás és a garanciális hibák kijavítása során a tárca feladat- és hatáskörébe tartozó további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálják",A mérnök elvileg mindent ellenőrzöttA szerződésből viszont több minden is kiderül. Lázár Jánosék mostani álláspontja szerint ugyanis a Strabag egyedül felelős a hibás útszakaszért, a 117 oldalas dokumentum viszont rögzíti, az egyes feladatok elvégzését mérnök ellenőrzi.A szerződésben a BIMLAB Mérnökiroda Kft.-t nevezték meg erre munkára. A dokumentum szerint "a Mérnök - különösen a Bázis és Aktualizált Dokumentációk felülvizsgálatakor, továbbá a teljesítés ellenőrzése során - megállapítja, hogy a Vállalkozó által biztosított személyi erőforrások és/vagy tárgyi feltételek, felszerelések, berendezések nem az előírt kiváló minőségűek, vagy nem megfelelőek, rövid határidővel felhívja a Vállalkozót az előírt szakképzettségű, minőségű feltételek biztosítására, melyről tájékoztatja a Megrendelőt.Amennyiben a Vállalkozó ismételt felhívást követően sem biztosítja a Projekt teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a Megrendelő jogosult súlyos szerződésszegés miatt a Szerződéstől elállni vagy azt felmondani."Vagyis a hierarchia szerint a mérnök állt a Strabag és az állam között.Így a szerződés szerint Lázárék kizárólagos felelősséghárítása alapjaiban vitatható. Azt persze nem várhatjuk el a minisztériumtól, hogy ellenőrizze a mérnököt, hiszen nem arra van. Az viszont elvárható, hogy ismerje saját szerződéseit. Ez már csak azért is lényeges, mert a szerződés azt is rögzíti, hogy a NIF, a minisztérium vagy a "projekt megfelelősége értékelését, tanúsítását, támogatását végző szervezetek" közül mindenkivel kötelező volt együttműködnie a Strabagnak.Az állam is ellenőrizhette az építkezéstEmellett azt is rögzítették a szerződésben, hogy "A Vállalkozónak az Ajánlattételi Dokumentációban meghatározottak szerinti minőségirányítási rendszerrel kell rendelkezni, és a minőségirányítási rendszerét köteles a teljesítés időszaka alatt fenntartani. A Megrendelő és/vagy a Mérnök felhívására az erre vonatkozó igazoló dokumentumokat köteles a Vállalkozó bemutatni."Vagyis NIF és a minisztérium bármikor megnézhette, mit és hogyan építenek be az útba. Ha ezt megtette és mindent rendben talált, akkor érthetetlen a keménykedés a kormány részéről, hiszen szándékosság aligha lehet a háttérben - ha mégis, akkor azt a megrendelő hallgatólagos beleegyezésével történt.A szerződés Ellenőrzés és vizsgálat pontja szerint "a Mérnök, a Megrendelő, továbbá vasútfejlesztési projekt esetén a Pályahálózat-működtető jogosult arra, hogy az építés, elkészítés, gyártás vagy előkészítés alatt ellenőrizze és megvizsgálja az anyagokat, berendezéseket és beszerelendő tárgyakat."De még azt is előírták, honnan lehet a töltésanyagot hozni, és az milyen követelményeknek feleljen meg.Ahogy írják: "Amennyiben a Szerződés tárgya kiterjed töltésépítésre, a töltésépítésekhez szükséges anyagot a Műszaki Követelményekkel összhangban elsősorban a bevágásokból, másodsorban a Szerződés szerinti anyag-nyerőhelyekről kell biztosítani a Mérnök előzetes jóváhagyása és feltételei alapján, figyelembe véve az állami vagyonról szóló jogszabályokat, valamint a bányatörvény hatályos rendelkezéseit." És ezt ugye a mérnök és a minisztérium is ellenőrizhette.Azt is pontosan rögzítették, miként zajlik az átadás. Eszerint "a Vállalkozó készre jelentése alapján a Megrendelő, vagy a Megrendelő megbízásából a Mérnök a Vállalkozó általi készre jelentés kézhezvételét követő 15 tizenöt) napon belüli időpontra kitűzi, és a Mérnök lefolytatja a (Rész) Műszaki Atadás-átvételi Eljárást".A Strabag megkezdte a javítást"Október végéig ki kell javítani az M30-as autópálya megsérült szakaszát, és vissza kell adni a forgalomnak - jelentette ki Lázár János Szikszón, egy lakossági fórumon. A Telex arról is írt, hogy Lázár szerint "a hiba feltárásához a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereit hívták segítségül, mert nem hitték el a kivitelező állítását a probléma keletkezéséről", valamint a miniszter azt is mondta, hogy "az altalajban folyamatos vízszivárgás van, amit nem kezeltek."A szerződés szerint "jótállási kötelezettsége alól Vállalkozó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett". Eddig azonban az ügyben csak a minisztérium álláspontja ismert, a Strabagot a szikszói lakossági fórumra nem engedték be.Viszont az osztrák cég néhány napja a Facebook-oldalán azt tette közzé, hogy elkezdte a lezárással érintett szakaszon az instabil talajszerkezet megerősítésének előkészítését "szoros együttműködésben az Építési és Közlekedési Minisztérium munkatársaival". Ez alapján a kivitelező nem vitatja a saját felelősségét az ügyben.A minisztérium diktálA szerződés szerint a "Jótállás időszak időtartama, illetve vége a Projekt egésze sikeres Műszaki Átadás-átvételének lezárásától számított 36 (harminchat) hónap." De a tervezést is említik, eszerint "A Vállalkozó szavatossága alapján a terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatti jogok gyakorolhatók."Az, hogy mikor mi történik, nem a Strabag döntése, mivel a szerződés azt írja: "A Megrendelő határozza meg a javítás határidejét. A Vállalkozónak a javítás módjáról Javítási Technológiai Utasítást kell készítenie. A Vállalkozó köteles a Jótállási Időszak egész ideje alatt a Megrendelő és/vagy a Mérnök ésszerű utasításnak megfelelően az előírt határidőn belül kijavítani és/vagy helyre állítani minden hibát, hiányosságot, repedést, tönkrement részt stb., amelyre a Megrendelő utasítja".Ahogy azt is rögzítették, hogy "ha bármely hiba, repedés vagy más hiányosság merül fel a Projekt tárgyán a Jótállási Időszak lejárta előtt, a Mérnök és/vagy Megrendelő jogosult utasítani a Vállalkozót - egy másolatot küldve a Megrendelőnek - hogy irányítása szerint tárja fel a hiba okait. Ha a hiba, repedés vagy egyéb hiányosság olyan, amelyért Vállalkozó felelős,a feltárás elvégzésével kapcsolatban felmerült költséget a hiba kijavításának költségein felül a Vállalkozó viseli."A minisztérium a lényegi adatokat nem adta ki, vagyis azt, hogy hogyan zajlott a teljesítés, az átadás-átvétel. Márpedig azok, ha szerződés szerint történtek, fontos részleteket tisztáznának. De úgy tűnik, nem ez a kormány célja, hiszen míg a civilektől transzparenciát követelnek - erre Brüsszelt is felszólítják - addig a magyar kormány adatokat titkol el, és ebben élen jár az ÉKM, Lázár János minisztériuma.Segesvári CsabaA címlapkép Átlátszó-montázs: Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédet mond az M30-as autópálya helyreállításáról tartott lakossági fórumon Szikszón 2025. február 17-én. (fotó: MTI/Vajda János) és az M30-as (fotó: Lázár János/Facebook) | Titkolja a kormány a beszakadt M30-as iratait, pedig elvileg ellenőriztek mindent | Lázár Jánossal az élen a Fidesz a kivitelező Strabagra mutogat, pedig az állam részéről valaki átvette a később megsüllyedt autópálya-szakaszt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/03/03/titkolja-a-kormany-a-beszakadt-m30-as-iratait-pedig-elvileg-ellenoriztek-mindent | 2025-03-03 08:36:27 | true | null | null | atlatszo.hu |
Év elején közadatigénylésben kértük ki Győrtől a város által kötött földvásárlási szerződéseket. Az akkor még a fideszes Dézsi Csaba által vezetett önkormányzat először alkudozott, majd két hónappal később megtagadta az adatszolgáltatást. Pert indítottunk és nyertünk is, közben pedig új polgármestere lett a városnak. A jogerős ítéletet azonban a független Pintér Bence sem hajtja végre, pedig korábban - újságíróként - még ő is a részleteket kutatta."Győri Ipari Park-bővítés: minden földet felvásárolt az önkormányzat Dézsi szerint" - írta tavaly októberben az ugytudjuk.hu. A lap cikkét Pintér Bence jegyzi, aki azóta Győr polgármestere lett. A győri földvásárlások részleteire azért voltunk kíváncsiak, mert abban az időben indult el a BYD-nak szánt földek kisajátítása Szegeden, és össze akartuk hasonlítani az árakat a győriekkel.Pintér tavaly őszi cikke szerint "Győr 10 milliárd forint kölcsönt kapott 2022-ben az Ipari Park bővítésére, amit Győrszentiván mellett akarnak megvalósítani, és a megalapozott gyanú szerint a Volkswagen akkumulátorgyárának szánták a területet. Ami biztos, hogy ennek a területnek »Gipz«, azaz különösen veszélyes ipar telepítésére lehetőséget adó besorolást akarnak adni, ezen felül semmit sem kommunikáltak a helyiekkel az egész projektről."Először nem értették, majd megtagadtákSzintén 2023 őszén indult el Szegeden a BYD-nak szánt földek kisajátítása, amivel sokat foglalkoztunk, és össze akartuk hasonlítani az ottani árakat a győriekkel. Ezért idén januárban közadatigénylésben kértük ki Győrtől "az önkormányzat által 2022-től történt ingatlanvásárlásokat (beleértve termőföld), kisajátításokat, valamint az azokhoz tartozó szerződéseket".Adatigénylésünkre Dézsi Csaba akkori fideszes városvezető aláírásával kaptunk választ februárban. A levélben ez áll: "Tájékoztatom, hogy a megküldeni kért ingatlanvásárlások és kisajátítások, illetve az azokhoz tartozó szerződések kapcsán nem azonosítható a konkrét adatokra vonatkozó adatigénylése. A dokumentumok, illetve dokumentumrészek másolatának kiadása is csak konkrétan meghatározott adatokra vonatkozóan értelmezhető az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 29. § (3) bekezdése alapján."Vagyis nem értették, mit értünk földvásárlások alatt. Pontosítottuk az igénylést, miszerint az önkormányzat által 2022. január 1. napjától az adatigénylés napjáig eladott vagy vásárolt ingatlanok listáját szeretnénk megkapni a kapcsolódó szerződésekkel együtt.Erre azonban azt válaszolták, hogy "az Ön által igényelt adatokat, mivel azokat konkrétan megjelölt ingatlanokra vonatkozó bontásban kérte,nem teljesíthető a természetes személy tulajdonosok, illetve vevők személyes adatokhoz fűződő jogainak sérelme nélkül,tekintve, hogy az ingatlan tulajdonosai a helyrajzi számok alapján az ingatlan-nyilvántartásból bárki számára azonosíthatóak". Erre reagálva felajánlottuk, hogy töröljék a helyrajziszszámokat, de így is elutasították az adatok kiadását.A közérdekű adatigénylésre az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használtuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.Pereltünk és nyertünkEmiatt pert indítottunk a győri önkormányzat ellen az ingatlaneladási adatokért, és nyertünk is: a bíróság jogerős ítéletében kimondta, hogy a "szerződések megkötése közérdekű adatnak minősül".Az ítélet szerint a fideszes önkormányzat "nem adott - egy közhivataltól elvárható - egyértelmű választ". Győr azzal védekezett a perben, hogy amúgy is értelmetlen az adatigénylésünk, mivel "a szerződések - a személyes adatok és az ingatlan leíró adatainak kitakarása után - kizárólag a vételárat, a formanyomtatvány szövegét és a szerződéskötés dátumát fogják tartalmazni. Az alperes számára a szerződések, kisajátítási határozatok ilyen módon történő anonimizálása jelentős - és felesleges - munkaterhet jelent".A bíróság viszont kimondta, nem az önkormányzat feladata eldönteni, hogy értelmetlen-e egy adatkérés. Emlékeztetőül: az önkormányzat nem válaszolta meg az adatigénylésünket, a megtagadásnál pedig még nem tartotta értelmetlennek.Az ítélet ellenére is kitakarták a területek nagyságátEzért is mondta ki a bíróság, hogy "egyértelmű, hogy a felperes milyen adatok kiadására kérte kötelezni az alperest a perben, egyértelmű, hogy a felperesnek pert megelőző eljárásban lefolytatott adatigénylési eljárása ugyanezen adatkörre vonatkozott, azonban csak a harmadik, legutolsó adatigénylés tekintetében kapott végleges elutasító választ az alperestől".Természetesen az is közadat, hogy kivel köt szerződést az önkormányzat, és kinek a földjét, mennyiért sajátították ki. A bíróság ugyanis arra kötelezte a győri önkormányzatot, hogy az adatokat úgy adják ki, hogy az tartalmazza a kisajátítás útján megszerzett ingatlanok listáját a fenti időtartamra a kisajátítási eljárásban hozott határozatok oldalhű másolatával, a személyes adatok szükség esetén történő felismerhetetlenné tétele mellett és a helyrajzi számok kitakarásával.Viszont az ítélet szerint az ingatlanok nagyságát és vételárát nem takarhatják ki.A győri önkormányzat az ítélet után, idén október közepén 272 szerződést küldött, de azokat nem az ítéletnek megfelelően takarta ki. A vételárat ugyan benne hagyták az iratokban, de a területek nagyságát kitakarták. Így nem derül ki, hogy mekkora ingatlanokra vonatkoznak a szerződések, anélkül pedig nem lehet megítélni, hogy reális áron kötötték-e őket.Jeleztük a problémát a győri önkormányzat jogi irodájának, de nem válaszoltak. Ezért most végrehajtást indítunk Győr ellen, hogy a jogerős bírósági ítéletnek megfelelően kapjuk meg az ingatlanvásárlási adatokat, a területek nagyságával együtt.A városnak közben új polgármestere lett a júniusban megválasztott Pintér Bence (Tiszta Szívvel a Városért Egyesület, TVSZ) személyében. A független városvezető október elején lépett hivatalba, vagyis már nem Dézsi, hanem ő vezette az önkormányzatot, amikor a területnagyságot is kitakarva küldték meg a földvásárlási szerződéseket - ellentmondva a bírósági ítéletnek.Pedig Pintér tavaly ősszel újságíróként még maga is a részleteket kutatta, és arról írt cikket, hogy "minden földet felvásárolt az önkormányzat Dézsi szerint". A napokban pedig azzal büszkélkedett az új polgármester, hogy "átláthatósági szobát" nyit a győri önkormányzat, amíg digitalizálják a közérdekű adatokat.Segesvári CsabaCímlapkép: Dézsi Csaba (Fidesz) volt győri polgármester az önkormányzat által küldött szerződésekkel (Átlátszó-montázs) | Végrehajtást indítunk a győri önkormányzat ellen a földvásárlási adatokért | Adatigénylésünket megtagadta az akkor még Dézsi Csaba által vezetett önkormányzat, de hiába nyertük meg a pert, és lett Pintér Bence a polgármester, mégsem küld | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/12/04/vegrehajtast-inditunk-a-gyori-onkormanyzat-ellen-a-foldvasarlasi-adatokert | 2024-12-04 09:46:54 | true | null | null | atlatszo.hu |
Pert indítottunk a makói gyógyfürdőt üzemeltető önkormányzati cég ellen, miután nem adták ki a jegyértékesítési adatokat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálatot indított a cég jogsértő gyakorlata ellen. Az adatokat végül megküldték, s azokból az látszik, hogy idén augusztusban kevesebben mentek a 12 milliárd forint közpénzből felújított Hagymatikumba, mint 2019-ben, és összességében is csak minimálisan nőtt a látogatószám. Az üzemeltető cég szerint a bevételek nőttek, de sok minden változott a turizmusban."A Hagymatikum Gyógyfürdő bővítésének történelmi beruházása rendkívül fontos a város jövője szempontjából" - írta 2022-ben Makó polgármestere, Farkas Éva Erzsébet (Fidesz-KDNP). Idén márciusban a polgármester Orbán Viktorral és Lázár Jánossal közösen adta át az elkészült gyógyfürdőt, aminek a felújítására eredetileg 3,6 milliárd forintot szántak, de végül ennek majdnem négyszeresébe került.Idén szeptemberben, közel fél évvel az átadás után a polgármester a testületi ülésen arról beszélt, hogy "Azt várjuk ettől a fejlesztéstől, hogy a város gazdasági életét az itt élő vállalkozások számára segítse és bővítse, és új lehetőségeket, új tereket adjon a Makóra érkező új lakosoknak és természetesen az itt élők számára is."A Lázár János-közeli Promenad24.hu azt írta idén szeptemberben, a "Hagymatikum nagy húzómotorja a turisztikának. A látogatottság az átadás óta nagymértékben megemelkedett, ezzel pedig a fürdőkomplexum bevételi forrásai is növekedtek."Nem akarták kiadni az adatokatKorábban megírtuk, hogy a makói Hagymatikum átépítésére eredetileg 3,6 milliárd forintot szántak, de végül mintegy 12 milliárd forint közpénzt költöttek. A Makovecz Imre elképzelései és a Makona Tervező Iroda tervei alapján elkészülő beruházás megduplázta a fürdő kapacitását.A 2024 tavaszi átadást követően a Hagymatikumot üzemeltető Makói Szolgáltatói Nonprofit Zrt.-től már kértünk jegyeladási adatokat, amiket a 2019-es számokkal vetettük össze, mivel a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) rendszeresen nevezi csúcsnak azt a nyarat.Idén ősszel újabb adatokat kértünk, és a 2024-eseket meg is kaptuk, de az összehasonlításhoz szükséges 2019-eseket nem. Ezért pereltünk és panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), ami vizsgálatot indított az önkormányzati céggel szemben az adatok visszatartása miatt.Alig 7 százalékkal lett több vendég"2024. január-júniusban a turisztikai szálláshelyeken 17 millió 821 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek. Ez 7,6%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. Az időszak során a turisztikai szálláshelyekre érkező vendégek száma jelentősebben (13%-kal) nőtt, mint az általuk eltöltött vendégéjszakáké, így egy vendég az egy évvel korábbihoz mérten átlagosan kevesebb időt (2,4 vendégéjszakát) töltött el a szálláshelyeken" - ez a KSH szeptember végén megjelent turizmusról szóló kiadványában szerepel.Fürdőkről csak 2023-as számok vannak a KSH statisztikáiban. Az MTÜ augusztusi adatai szerint viszont nem csökkent a turisták száma: azt írják, hogy "augusztusban Budapest után a top10 legtöbb vendégéjszakát fogadó települések döntően fürdővárosok voltak: Siófok, Balatonfüred, Hajdúszoboszló, Hévíz, Zalakaros, Balatonlelle, Bük, Gyula, Eger és Zamárdi."A Makói Szolgáltatói Nonprofit Zrt. a perindítás után végül megküldte a kért adatokat. Azok alapján látszik, hogyan alakult a fürdő vendégeinek száma az idei átadás után és 2019-ben.2024. áprilisban 16, májusban 40 százalékkal több vendég volt, majd júniusban 9 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Az idei rekord meleg nyáron júliusban 17 százalékkal nőtt a vendégszám, augusztusban viszont 4 százalékkal elmaradt a 2019-estől.Összességében 6,8 százalékkal nőtt a fizetővendégek száma a felújítás után.A bevételek ennél jobban megszaladtak, mivel a bővítéssel jelentős áremelkedés is érkezett. A makói gyógyfürdő árai ugyanis idén a 2019-es duplájára ugrottak, ami jóval az infláció feletti emelést jelent.Növekvő bevétel, átalakuló turizmusA Makói Szolgáltatói Nonprofit Zrt. válaszolt az önkormányzatnak küldött kérdéseinkre - ezeket szó szerint idézzük. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan értékelik a felújított fürdő megnyitása óta eltelt időt, milyen elvárásaik voltak a kapacitás megduplázásával.Azt írták, "Az elvárásokat a Társaság üzleti terve tükrözi. Öröm mindannyiunk számára, hogy a 2024-es évre a Fürdő Divízióban tervezett bevételt a Fürdő Divízió már 2024. október hónappal bezárólag nagyságrendileg 30.000.000.- Ft-al meghaladta."Arra is rákérdeztünk, hogy a látogatók száma mennyiben igazolta a beruházást, vártak-e tőle növekedést, és mi okozta, hogy idén augusztusban a 2019-es évhez hasonlítva kevesebben voltak a fürdőben. Erre úgy válaszoltak, hogy "természetesen vártunk növekedést, mely be is igazolódott. 2019-et mint a hazai turizmus csúcsévét tartják nyilván, minden turisztikai szereplő szeretné újra elérni azt a szintet látogatószámban.2019 óta történtek olyan események mind európai, mind globális szinten, mely az emberek költési hajlandóságát nagyban befolyásolják és melyekre nincs ráhatásunk, gondolunk itt elsősorban a SARS-CoV-2 koronavírus világjárványra, az orosz-ukrán háború kitörésére.Kiemelendő egyébként, hogy 726 fővel jött kevesebb vendég, mint 2019-ben, nagyságrendileg ez a szám 1,5%-os csökkenést jelent,szemben más régiók jóval nagyobb arányú visszaesésével. Habár az augusztusi látogatószám 1,5%-kal alacsonyabb volt, mint 2019-ben, a bevételek szempontjából mindenképpen sikeres főszezont (július, augusztus hónapok) tudhat a Hagymatikum maga után.Míg 2019-ben a főszezonban a Hagymatikum árbevétele 272.180.895 Ft, volt, addig 2024-ben ez a szám 552.154.551 Ft, mely több, mint a hazai turizmus csúcsának tekintett 2019-es év árbevételének duplája. Ha csak az augusztusi hónapot is nézzük, 2024-ben 140.228.277 Ft-tal több bevételt generált a Hagymatikum, mint 2019. augusztusában."Az idei turizmusról szóló adatokra pedig úgy reagáltak, hogy "nagy örömünkre 2024 júliusában a Hagymatikum látogatószáma meghaladta a 2019 júliusi látogatószámot. Makó vonatkozásában pedig - a bekért adatok alapján - 2019 júliusában a vendégéjszakák száma 7597 volt, míg 2024-ben ez 13191".Majd hozzátették, hogy "2023-ban a teljes évi vendégéjszakák száma 69627 volt, 2024. 1-11. hónapot figyelembe véve a vendégéjszakák száma 75054. Kiemelendő ugyanakkor az is, hogy Makón nincsenek nagy szállodák, inkább apartmanházak, és a legnagyobb hotel is 37 szobával rendelkezik, mely kedvezőtlen ilyen szempontból."Segesvári CsabaCímlapkép: Orbán Viktor a makói Hagymatikum átadásán 2024. március 24-én (fotó: Lázár János Facebook-oldala) | Alig nőtt a látogatószám a 12 milliárdból felújított makói Hagymatikumban | Az idén tavasszal átadott makói gyógyfürdőbe idén augusztusban kevesebben mentek, mint 2019-ben. A bevétel viszont nőtt, mert jelentősen megemelték a jegyárakat | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/12/05/alig-nott-a-latogatoszam-a-12-milliardbol-felujitott-makoi-hagymatikumban | 2024-12-05 10:02:53 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kaszinóváros helyett szabadidő-központ és rendezvényhelyszín létesülne a Velencei-tó sukorói partszakaszán "fiatalok számára". A beruházásról még 2021-ben döntött a kormány, ám a megvalósítás tolódott. Egy most decemberben társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet meghatározza a beépítési arányokat, és módosítja a beruházási célterületet, melynek ingatlan-tulajdonosai közt NER-közeli személyek és az egyik Rahimkulov-fiú is felbukkannak. A projektnek sok ellenzője van, akik szerint a beruházás a tó egyedüli természetközeli partszakaszának beépítésével járna, és veszélyeztetné az ott lévő különleges természeti értékeket.2021-ben döntött arról a kormány, hogy Fiatalokért Központ néven Sukorón egy rendezvény-központot hoz létre, szálláshelyekkel, sportpályákkal és kiszolgáló épületekkel együtt. A kiemelt beruházásként megvalósítandó létesítményről december 12-én egy új kormányrendelet jelent meg, melyből újabb részletek derülnek ki.Az eredeti 2021-es kormányhatározat szerint Sukorón egy olyan ifjúsági központ épülne, mely helyet adna az EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója) évenkénti fesztiváljának, illetve más sport- és szabadidős rendezvényeknek. A határozat rendelkezik arról is, hogy a beruházás megvalósítását követően a létrejövő ingó vagyonelemek "A HÖOK a Hallgatókért Alapítvány" tulajdonába kerülnek, működtetésüket pedig az EFOTT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. fogja végezni, amely a létesítményeket határozatlan időre használatba kapja.NER-közeli és orosz ingatlan-tulajdonosok a háttérbenBár a Fiatalokért Központ az ehhez készült hatásvizsgálati dokumentum szerint a Sukoró 022/8. helyrajzi számú telken, 8 hektáron valósulna meg, a határozat ennél jóval nagyobb beruházási területet jelöl ki. Az indoklás szerint azért, hogy a Velencei-tó sukorói partszakasza "egységes területként legyen fejlesztve".A most decemberben társadalmi egyeztetésre bocsátott újabb rendelet a korábban kijelölt 33 vízparti ingatlant újabbakkal egészíti ki. Az is kiderül belőle, hogy a tervezett Fiatalokért Központ és a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia között lévő vízparti területeken is jelentős beépítésekre lehet számítani.A kijelölt ingatlanok többségükben a Magyar Állam és Sukoró Város Önkormányzat tulajdonában vannak. A 019/3. helyrajzi számú telek - amely a hírhedt sukorói Kaszinó-projekt botrányos telekcsere-ügyletének egyik ingatlana volt - viszont 2020-ban a Tópart Business Kft. tulajdonába került.A Tópart Business Kft. öt tulajdonosa az Opten cégadatai szerint: Madarász László, Dr. Berényi János György, Dr. Székely István József, valamint az APR Holding Kft. és a Librate novo Kft. Az APR Holding Kft.-n három cég osztozik, az A-Home Kft., a Greennovatív Kft. és a Peter’s Consulting Kft.A Greennovatív Kft. tulajdonosa Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha, Megdet Rahimkulov egyik fia. A Peter’s Consulting Kft. tulajdonosa pedig az a Zentai Péter üzletember, akinek a Városháza-ügyben Ruszlan Rahimkulovval játszott közös szerepéről egy korábbi cikkünkben írtunk.A Librate novo Kft. tulajdonosaként Görgicze László többek közt a velencei plázs bérlőjeként, az előtte lévő strand lekerítőjeként vált ismertté Velencén.A Tópart Business Kft. két másik tulajdonosa is ismert kormány-közeli személy: Madarász László 1999-2002 között a Postabank igazgatóságának elnöke volt, most a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottsági tagja; Berényi János korábban a GYSEV és a Malév elnöke volt, jelenleg stuttgarti főkonzul.A decemberben közzétett rendelet-tervezet szerint a 019/3. helyrajzi számú, 8 és fél hektáros ingatlanra "szálloda, szálláshely, apartman szálló, lakó, kulturális, közösségi szórakoztató, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, sport és rekreáció, iroda rendeltetésű építmények" helyezhetők el. A beépítési paraméterek szerinta helyszínre akár 13 méter magas épület is felhúzható;a terepszint feletti beépítés mértéke 25% lehet, a terepszint alatti beépítésre viszont 50%-os beépítési arányt engedélyeznek.A 019/13. helyrajzi számú ingatlanra "nevelési, oktatási, kulturális, közösségi szórakoztató, intézményi, rekreációs, szolgáltató, sport, gyermek- és ifjúsági tábor rendeltetést tartalmazó épületek" helyezhetők el", az engedélyezett épületmagasság 7,5 méter. A területnek csak 5%-a beépíthető, de minthogy ez egy 44 hektáros terület, ezen az ingatlanon is jelentős beépítést terveznek.Az építkezések vélhetően jelentős környezetpusztítással, növényirtással és fakivágással fognak járni - holott az ingatlannal közvetlenül szomszédos Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia építése során már letarolták a fákat, írtuk meg korábban.A projekt kapcsán az körvonalazódik, hogy az óriási politikai botrányt kavartGyurcsány-kaszinó helyett most kormányközeli ingatlan-tulajdonosokhoz és egy orosz oligarchához köthető beruházásra kerülne sor- mégpedig a teljes sukorói partszakaszon.Fák helyett beton, fém és üvegA feol.hu Fejér vármegyei hírportál egy tavalyi cikke szerint a beruházásról Maszlavér Gábor, a Fiatalokért Központ szakmai igazgatója a 2023-as Velencei-tavi turisztikai évadnyitón így nyilatkozott: céljuk, hogy "a Sukoró területén korábban tervezett kaszinóváros helyett közösségépítésre, képzésekre, konferenciákra, orientációs programokra létesüljön egy olyan helyszín, amely szabadidős és a fent említett programokra biztosít lehetőséget közép-európai, Kárpát-medencei, de elsősorban magyar fiatalok számára".A szakmai igazgató arról is beszélt, hogy első ütemben a terület infrastrukturális fejlesztésére és a sukorói szabad strand megújítására kerül sor. Majd a projekt második ütemében egy2,5-3 ezer fő befogadására alkalmas, "multifunkcionális központi csarnok" épülne1300 m2 hasznos alapterülettel, 6 méteres belmagassággal - melyben több ezer fős rendezvények mellett konferenciákat is lehet majd tartani, és az épületben irodákat, raktárakat is elhelyeznének. Emellett 110 darab 4-6 férőhelyes mobilházat telepítenének a területre, valamint 300 fő befogadására alkalmas kemping, fesztiválhelyszín, játszótér és több sport-és fitneszpálya is létesülne.Helyi építészek szerint - akiket nem vontak be a tervezésbe - a tervek alapján nincs szó fenntarthatóságról és természetes anyagokról, kizárólag betonból, fémből, üvegből és szendvicspanelból építkeznének.A projekt megvalósítását sokan ellenzik; a sukorói partszakasz védelmében a Nyíltan a Fiatalokért Központról Facebook-csoport tagjai egy tiltakozó petíciót is indítottak, melyet eddig közel 1600-an írtak alá. A tiltakozók szerint a szinte teljesen körbeépült Velencei-tónál egyedül a sukorói partszakasz őrizte meg többé-kevésbé korábbi természetes állapotát. A tópart beépítése helyett korszerűen felszerelt szabad strandra lenne szükség, írják a petíció szerzői, akik a nagy tömegrendezvények - mint az évenkénti EFOTT fesztivál - esetében szigorúbb szabályozást, a tóparti fejlesztések tervezése ügyében pedig a lakosság bevonását is követelik.Arra is felhívják a figyelmet, hogy a parti építkezés tönkretenné a tó ökoszisztémáját, ésveszélyeztetné a Velencei-tó különleges, megőrzendő természeti értékeit,többek közt a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő védett Madárrezervátumot, a Radetzky Jenő által alapított híres Madárvártát és a parttól mindössze egy kilométerre levő Pákozdi Arborétumot.A projekt megvalósításához szükséges Sukoró Építési Szabályzat (SÉSZ) módosítása forráshiány miatt az eredeti határidőre nem készült el, a módosított tervezési szerződésben újabb határidőt jelöltek meg. A projekt halasztódása miatt a beruházás környezetvédelmi eljárása is eredmény nélkül zárult.Bár az eljáráshoz készült előzetes vizsgálati dokumentum azt állítja, hogy a projekt közvetlenül nem érint természetvédelmi területet, a beruházás tájképi hatását negatívan értékeli: "A beavatkozások a táj jelenlegi használati formáit véglegesen zavarják, mivel a térségben a jelenlegi helyzetben a természeti elemek dominálnak, míg a művi létesítmények aránya alacsony. A rálátást leginkább a déli partról zavarja, mivel onnét a jelenlegi tájképből a művi elemek csak kis kiterjedésben vannak, az északi part beépítettsége csekély" - olvasható a vizsgálati tanulmányban.A beruházásról szóló kormányrendeletet csupán 8 napig, december 20-ig lehetett véleményezni. De a "társadalmi egyeztetés" egyébként is csak színjáték - arra ugyanis nehéz lenne példát találni, hogy egy kiemelt beruházás kapcsán az észrevételek hatására a kormányzat visszavonulót fújt volna.A projekt ellenzői mindenesetre számos észrevételt tettek, mert rendkívül károsnak tartják a sukorói partszakasz beépítésére vonatkozó grandiózus terveket. Az egyik véleményező így fogalmaz: "A Fiatalokért Központ tervezett beruházásának megakadályozása a Velencei-tó körül élő 27 ezer lakosnak, a sok ezer ide látogatónak, s a tópart teljes élővilágának kiemelt érdeke."Bodnár Zsuzsa | Az elbukott sukorói kaszinóváros helyszínén most NER-orosz érdekeltség építene hasonló komplexumot | Fiatalokért Központ néven épülne rendezvényhelyszín a Velencei-tó partjára, a beruházás hátterében ingatlan-tulajdonosként az orosz milliárdos Megdet Rahimkulov | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/12/23/az-elbukott-sukoroi-kaszinovaros-helyszinen-most-ner-orosz-erdekeltseg-epitene-hasonlo-komplexumot | 2024-12-23 10:13:02 | true | null | null | atlatszo.hu |
Varga Ferenc szentesi DK-s önkormányzati képviselő közösségi oldalán arról írt, hogy a helyi sajtó minden mögött őt látja, pedig Farkas Nikolett képviselőt épp saját pártja, a Fidesz jelenthette fel választási csalásért. A képviselőnő a Facebookon arról írt, hogy a 2019-es kampányban - amikor függetlenként indult - kihasználták és félrevezették. Megkeresésünkre azonban semmilyen konkrétumot nem mondott."A Fidesz saját maga jelentette fel a hölgyet évekkel ezelőtt. Aztán 2024-ben, akit feljelentettek, a saját jelöltjük lett. ? Most a Fidesz feljelentése nyomán a Fidesz képviselője áll a bíróság előtt! Tudjátok, előre, nem hátra!" - ezt írta közösségi oldalán Varga Ferenc. A DK szentesi képviselője azután posztolta ezt, hogy megírtuk, választási csalásért állították bíróság elé a Fidesz szentesi önkormányzati képviselőjét, Farkas Nikolettet.Ahogy néhány napja beszámoltunk róla, a Szegedi Törvényszék tájékoztatása szerint a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség 2024. szeptember 3. napján emelt vádat "F.N. II. rendű vádlottal szemben a Btk. 350. § (1) bekezdés d) pontjának II. fordulata szerinti választás rendje elleni bűntett miatt, mely alapján a Szegedi Törvényszéken B.44/2024. számon van folyamatban büntetőeljárás".Majd azt is közölte a törvényszék, hogy "a vádlottak az előkészítő ülésen bűnösségüket nem ismerték be, erre tekintettel a bíróság tárgyalás tartását rendelte el". Azt azonban sem a bíróság, sem az ügyészség nem írta meg, hogy mikori esetről van szó.Az F.N. monogramú vádlott nem más, mint Farkas Nikolett, a szentesi közgyűlés fideszes tagja. A képviselőnek december 18-án küldtünk levelet a vádemeléssel és a tárgyalással kapcsolatban, de nem reagált a megkeresésünkre. Január 8-án azonban a közösségi oldalán azt írta, hogy "az utóbbi napokban egy félrevezető kampány indult rajtam keresztül a Fidesz ellen.A 2019-es választáson Antal Balázs Tibor csapatában indultam függetlenként, amit az ügyészség választási csalással vádol. Én később szembesültem, mennyire kihasználtak és félrevezettek.Tehát egy ellenzéki, a mostani városvezetés érdekében, a Fidesz ellenében szerveződő csoport választási csalását akarják kifordítva magyarázni. Arra kérek mindenkit, várjuk meg a bíróság döntését! Az én lelkiismeretem tiszta és a bírósági döntésről fogom tájékoztatni a Tisztelt Lakosságot! A DK-s képviselőket arra kérem, foglalkozzanak végre a szentesi problémákkal, mert munka lenne elég, csak neki kellene kezdeni!".Ezután újra írtunk a képviselőnek, akitől megérdeklődtük, hogy pontosan mit ért félrevezetés alatt. Arra is rákérdeztünk, hogy mikor gyanúsították meg a választási csalással, és a 2024-es önkormányzati választás előtt, fideszes képviselőjelöltként erről miért nem számolt be. Azt is szerettük volna megtudni, hogy mikor akarta a választópolgárok tudtára adni, hogy vele szemben büntetőeljárás folyik, illetve tudja-e, hogy ki jelentette fel anno.A képviselőnő ezúttal válaszolt a megkeresésünkre, de nem mondott semmi konkrétumot. Mindössze azt írta, hogy"Az üggyel kapcsolatosan a Facebook-oldalamra felraktam a tájékoztatásom. Az ügy lezártáig szíves türelmét kérem. A bíróság döntéséről tájékoztatni fogok mindenkit és részletesen válaszolok kérdéseikre!".A fideszes képviselőnő által említett Antal Balázs Tibor egykori szentesi fideszes alpolgármester 2019-ben új egyesületével indult az önkormányzati választáson, emiatt a Fidesz kizárta a soraiból. Akkor a politikus az Átlátszónak azt mondta, hogy több panaszt is benyújtottak ellene a helyi választási bizottságnál (HVB). Az egyik szerint Antal molinójáról hiányzott a kiadó, ezt pótolták.Egy másik ember azért panaszolta be Antalt, mert a molinója az út felett volt. Ezt a panaszt azonban a HVB elutasította, ahogy azt is, amikor a szentesi Fidesz képviselője azt kifogásolta, hogy Antal az "Ő közülük való" szlogennel kampányol, ami a fideszes képviselő szerint azt jelenti, hogy Antalt a Fidesz támogatja. (Hogy miből gondolta ezt, az nem derült ki.) 2019-ben azt is megírtuk, hogy rendőrök kutatták át Antal irodáját, ahol egy feljelentés alapján kézzel írt listákat kerestek - de nem találtak.Segesvári CsabaSegíts nekünk megtervezni az évet, töltsd ki ezt a rövid és anonim kérdőívet!Címlapkép: Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára és Farkas Nikolett képviselő 2024 májusában (forrás: a képviselő Facebook-oldala) | A Fidesz jelenthette fel választási csalásért a nőt, aki most a párt képviselője Szentesen | Farkas Nikolett másodrendű vádlott egy bírósági eljárásban. Állítása szerint a 2019-es kampányban, amikor függetlenként indult, kihasználták és félrevezették. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/01/10/a-fidesz-jelenthette-fel-valasztasi-csalasert-a-not-aki-most-a-part-kepviseloje-szentesen | 2025-01-10 08:31:02 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Volánbusz és a MÁV munkaruhára vonatkozó tenderét is "a takarítás Mészáros Lőrinceként" emlegetett B+N Referencia Zrt. tulajdonában álló RWi Textilservice Zrt. nyerte el. Előbbi megbízás 608 millió forint, míg utóbbi 400 millió forint értékű. Nagy verseny egyik eljárásban sem volt: mindkét felhívásra csak az RWi Textilservice Zrt. és a Deepclean Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jelentkezett. Utóbbit mindkét esetben kizárták. A Deepclean tulajdonosa tavaly még a B+N igazgatója volt.A Volánbusz Zrt. (amely azóta beolvadt a MÁV Zrt.-be) tavaly júliusban írt ki közbeszerzési eljárást munkaruha bérlésére és kapcsolódó szolgáltatásokra. A keretszerződés maximum 25 233 darab munkaruhára és 41 hónapra vonatkozik. A keretösszeg nettó 608 040 000 forint, aminek 80 százalékára vállal lehívást az állami cég. A MÁV szeptember végén tett közzé hasonló felhívást: ők összesen 32 070 db munka- és védőruha bérlésére kerestek vállalkozót 400 millió forintos keretösszeggel. Mindkét esetben a B+N Referencia Zrt. tulajdonában álló RWi Textilservice Zrt. lett a befutó.A Volánbusz kiírása alapján a nyertes ajánlattevő feladata lesz a logóval ellátott munkaruhák leszállításán túl a megfelelő tárolószekrények biztosítása, a rendszeres ügyfélszolgálati tanácsadás, a munkaruhák heti rendszerességgel történő karbantartása és tisztítása, valamint szükség esetén a pótlása is. A leírás szerint a munkaruhákat maximum 156 hétig (3 évig) lehet hordani.A Volánbusz legfeljebb nettó 608 millió forintot szánt a célra, de hangsúlyozták, hogy a felmerülő igények (különösen a ruházat elhasználódása miatti csereigény), valamint a munkavállalói létszám nehezen tervezhető változása miatt csak teljes keretösszeg 80%-ára, azaz nettó 486 432 000 Ft lehívására vállalnak teljes mértékben kötelezettséget.A MÁV-nál is hasonlóak lesznek a feladatok, de a cég csak egyedi vonalkóddal és chippel ellátott munkaruhát fogad el. Ez a szerződés 24 hónapra szól 400 millió forint keretösszegig, amelynek 50 százalékára vállalnak lehívási kötelezettséget.Volt igazgatóból versenytársMindkét tenderre 2-2 ajánlat érkezett ugyanazoktól a cégektől: az RWi Textilservice Zrt. mellett a Deepclean Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jelentkezett. Utóbbit mindkét esetben kizárták, mert a pályázata nem felelt meg a feltételeknek.Érdekesség, hogya Deepclean Kft. tulajdonosa dr. Bluszt Kálmán, aki tavaly év elején még a B+N Zrt. ügyvezetője volt.Emellett Bluszt tulajdonosa az EMTL Első Magyar Textillízing Szolgáltató Kft.-nek is, amely korábban is indult már az RWi Textilservice ellen, de akkor is veszített (drágább ajánlatot adott). A nyilvánosan elérhető információk szerint az EMTL és a Deepclean sem nyert még közbeszerzést.Megkérdeztük az RWi Textilservice Zrt.-t (illetve a tulajdonos B+N Zrt.-t), hogy szerintük felmerül-e az esetek kapcsán az összeférhetetlenség. A cégtől többek között azt a választ kaptuk, hogy a versenytársaikkal, illetve azzal kapcsolatban, hogy egy általuk is megpályázott tenderben a kiíró pontosan milyen szempontok alapján bírálja el a benyújtott anyagokat - nem kívánnak véleményt nyilvánítani.Hozzátették, az RWi Textilservice Zrt. a vonatkozó pályázati kiírásoknak megfelelően vesz részt a tendereljárásokban, és arra törekednek, hogy ár-érték arányban a lehető legkedvezőbb ajánlatot tegyék."Cégünk versenyképes árainak, országos lefedettségének, napi 110 tonna tisztítási kapacitásának és innovatív megoldásainak (például RFID technológia, "okosszekrény") köszönhetően képes a legszigorúbb elvárásoknak megfelelően szolgáltatni, legyen szó munkaruhák gyártásáról, bértextíliáról vagy egyéb mosodai szolgáltatásokról" - írták válaszukban.A B+N Zrt. a tulajdonosaAz RWi Textilservice Zrt. tulajdonosa a B+N Referencia Zrt., amelyről épp a napokban írtuk meg, hogy számtalan más tender mellett ismét elnyerték a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) legújabb, 200 milliárd forint összértékű tenderét.A Zrt.-nek a cég beszámolója szerint 2023 év végén négy részvényese volt: három magántőkealap (Singulium I., II., és III.) és az LSHF Kft. A cég végső tulajdonosa Kis-Szölgyémi Ferenc magánszemély. A Singulium Magántőkealapot és a Singulium Befektetési Alapkezelő Zrt.-t korábban a Mészáros-holdudvarhoz kötötték.A B+N Zrt.-ben egy ideig Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadója is üzletrészt vásárolt, de a Zoom.hu szerint a B+N mögött korábban Simicska Lajos személye is felsejlett. Tombor és Kis-Szölgyémi emellett együtt vezette a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább - mutatott rá a Népszava.A B+N éves forgalma meghaladja a 100 milliárd forintot, de az RWi Textilservice Zrt.-nek sincs oka panaszra. Az 582 fős miskolci cég bevétele folyamatosan növekedett az elmúlt öt évben, és 2023-ban már a 9,7 milliárdot is elérte. A nyereség ebben az évben 1,1 milliárd forint volt.A cég több közpénzes megbízást kapott már: a Semmelweis Egyetem textilellátását például egy 9 milliárd forintos keretszerződés keretében biztosítják, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának pedig mosodai szolgáltatást nyújtanak.Katus Eszter | Kormányközeli vállalkozás öltöztetheti a Volán és a MÁV dolgozóit 1 milliárd forintért | A nyertes B+N Referencia Zrt. cége mellett csak egy kft. indult a tendereken, de őt mindkét eljárásból kizárták. A kft. tulajdonosa tavaly még a B+N igazgatója | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/27/kormanykozeli-vallalkozas-oltoztetheti-a-volan-es-a-mav-dolgozoit-1-milliard-forintert | 2025-03-27 08:48:35 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy egészen érdekes flottatenderben hirdettek eredményt a minap. A Mercarius Flottakezelő úgy nyert el egy 254 millió forintos megbízást, hogy szintén induló Mészáros M1 Kft.-t kizárták, mert túl rövid idő alatt akarta leszállítani a kért autókat. Egy másik pályázó pedig azért esett ki, mert összekeverte a beadványokat, és egy teljesen más eljárás dokumentumait küldte be. A maradék két ajánlatot pedig már el sem bírálták, mert ezek a cégek túl drágák lettek volna. Egyikőjük azonban mégis örülhet, hiszen nem sokkal a felhívás után összebútorozott a nyertes Mercariusszal.Gépjárműbeszerzésre és flottakezelésre írt ki közbeszerzési eljárást az állami tulajdonú, közpénzből működő ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. tavaly november közepén. A társaság 17 db új személygépjárművet szeretett volna beszerezni 48 hónapos bérleti szolgáltatás keretében. A tenderre január 14-ig lehetett jelentkezni, öt cég élt is a lehetőséggel.Az egyik Mészáros Lőrincék érdekeltsége, a Mészáros M1 Kft. volt. A cégről korábban már többször írtunk, főként azért, mert gyakran furcsa körülmények között nyeri el a flottatendereket. Például úgy, hogy olyan extra rövid teljesítési hatéridőket vállal, amelyekkel más - sokkal nagyobb - flottakezelők sem tudják felvenni a versenyt, hiába adnak olcsóbb ajánlatot. Néhány ilyen tenderrel kapcsolatban már eljárás is indult.Most viszont éppen a gyorsaság lett a cég veszte. Bár a kiíró már a felhívásban leszögezte, hogy azok az ajánlatok, amelyekben 180 naptári napnál hosszabb vagy 90 naptári napnál rövidebb szállítási határidőt vállalnak, automatikusan érvénytelen minősítést kapnak, a Mészáros-cég mégis 71 napos határidőt ajánlott fel. Így aztán ki is zárták a versenyből.A Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. ajánlata szintén érvénytelen lett, de egészen más okok miatt. Tudniillik a kft. "eltévedt": az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. által indított "16 db személygépjármű bérlete" tárgyú közbeszerzési eljáráshoz szükséges dokumentumokat küldte meg, nem pedig az ESZFK által kért ajánlatot. Emiatt őket is kizárták.És ezzel nincs vége a történetnek. A maradék két céget, a MOL Fleet Solution Flottakezelő Kft.-t és a Postaautó Duna Gépjármű-kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t ugyan nem zárták ki, de az ajánlatukat nem bírálták el, elvileg azért, mert drágábbak lettek volna, mint a Mercarius. A MOL Fleet azonban mégis nyertesként jött ki a dologból, hiszen a közbeszerzési eljárás megindítása után két héttel, november végén jelentették be, hogy a Mol Fleet és a Mercarius közös holdingcéget hoz létre, amely Mol Mercarius néven működik tovább. Vagyis a két versenytárs ma már közös hajóban evez.A nyertes így végül a Mercarius (és új társa, a MOL Fleet) lett 254 millió forintos ajánlattal.Katus EszterA nyitókép illusztráció/Átlátszó montázs | Fordulat: Mészáros cége azzal veszített, amivel máskor nyerni szokott: túl gyors volt | Egy másik ajánlattevőt pedig azért zártak ki, mert összekeverte a beadványokat, és egy teljesen más eljárás dokumentumait küldte be. Így a Mercarius lett a befu | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/26/fordulat-meszaros-cege-azzal-veszitett-amivel-maskor-nyerni-szokott-tul-gyors-volt | 2025-03-26 14:00:22 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Úriember biztosra nem fogad" - írtuk december végén, amikor megjósoltuk, hogy a B+N Referencia Zrt. fogja elnyerni a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) legújabb, 300 milliárd összértékű tenderét. Az elvárt referenciák ugyanis nagyon hasonlóan voltak a 4 évvel ezelőtti kiíráséhoz, amit szintén a B+N nyert el, miután egyetlen ellenfelét kizárták. Most további két cég szállt versenybe, de az ő ajánlataikat végül el sem bírálták, mert drágábbak lettek volna, mint a B+N. Így valóban "a takarítás Mészáros Lőrince" lett a befutó, bár igaz, az eljárás egy részét egy másik cég megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A kórházak takarítása mellett az őrzés-védelemre is ugyanakkor írt ki tendert a KEF, ez az eljárás viszont eredménytelen lett.Ahogy arról december végén beszámoltunk, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a hozzájuk tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények takarítására és egyéb higiéniás szolgáltatásokra írt ki tendert. A nyertes feladata a teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások nyújtása, valamint a higiéniai töltőanyag kihelyezése lesz. És most már azt is tudni lehet, hogy ki fogja elvégezni ezeket a feladatokat: a B+N Referencia Zrt.A felhívás 3 részből állt:rész. kórházak takarítása - Kelet-Magyarország (nagyságrendileg: 22 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 157 db telephely, összesen cca. 922 000 m2 alapterület);rész. kórházak takarítása - Budapest és Országos Intézmények (nagyságrendileg: 28 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 155 db telephely, összesen cca. 827 600 m2 alapterület;rész. kórházak takarítása - Nyugat-Magyarország (nagyságrendileg: 29 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 147 db telephely, összesen cca. 861 400 m2 alapterület).Ez 79 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményt jelentett 459 db telephellyel, összesen közel 2,6 millió m2 alapterületen. A megbízás 48 hónapra, azaz 4 évre szólt volna összesen 300 milliárd forint értékben.Az EKR-be feltöltött bírálat szerint mindhárom rész esetén a B+N Referencia Zrt. adta a legkedvezőbb árajánlatot, vagyis elvileg ők nyerték el a 300 milliárd összértékű tendert. Ugyanakkor az uniós értesítőben megjelent eredménytájékoztató szerint csakkét rész lett az övék: a második és a harmadik, ami összesen 200 milliárd forintot jelent.Az, hogy ebből végül mennyit hívnak majd le az egyedi megbízások során, majd a szerződés lejártakor derül ki.Megtámadták az eljárás egy részétA bírálati összegzés szerint a B+N Zrt. mellett további 2 cég tett ajánlatot: a Jánosik és Társai Kft., valamint a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt. a Future Facility Service Kft.-vel közösen. Az ő ajánlataikat azonban a KEF a Kbt. 81. § (4) - (5) pontjára tekintettel nem bírálta el.A Kbt. meghivatkozott paragrafusa szerint az ajánlatkérő nyílt eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát - az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot.Mégsem ők, hanem egy olyan gazdasági szereplő támadta meg az eljárás első részét (Kelet-Magyarország) a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely nem is jelentkezett a felhívásra. Hogy az O.M.T. Controll Hungária Zrt. pontosan milyen okból tette ezt, egyelőre nem tudni, a vizsgálatot lezáró határozat ugyanis még nem elérhető a Közbeszerzési Hatóság honlapján.Megkerestük a céget, hogy megtudjuk a részleteket, de nem kívántak nyilatkozni lapunknak. Az eredménytájékoztató alapján azonban vagy folyik még a vizsgálat, vagy már megszületett a döntés, és az első rész eredményét megsemmisítették.Információnk szerint az O.M.T. Controll az elvárt referenciákat kifogásolta, ami nem is lenne meglepő, hiszen az ajánlattevőknek ezúttal is szükségük volt többek között:legalább 2 db ózongenerátorra, gépenként legalább 600 m3/óra teljesítménnyel, 300g/óra feletti ózon kibocsájtással, adalékanyag nélkül használható és hordozható kivitelben, gépenként 1 db biztonsági ózondetektorral;legalább 30 000 db, a felmosó mopok tisztítási folyamatainak rögzítéséhez szükséges RFID chippel ellátott felmosó mopra;10 milliárdos árbevételre az elmúlt 3 évben;összességében legalább 400 000 m2 alapterületen, legalább 50 db különböző telephelyen és legalább 10 különböző településen végzett, legalább 9 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával,vagy épp legalább 3000 ággyal rendelkező gyógyintézetekben végzett takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített olyan referenciamunkával, amelyben a naponta takarított mennyiség elérte a napi 80 000 m2-t.Hogy mindennek hány cég tud megfelelni Magyarországon, nem tudni, de a B+N Referencia Zrt. biztosan. Ahogy lapunknak elmondták, a közbeszerzési eljárásokban "a vonatkozó jogszabályoknak és a pályázati kiírásoknak megfelelően" vesznek részt, és ez így történt ebben az esetben is.Mint írták, "14 000 munkatárssal, több évtizedes tapasztalattal, országos lefedettséggel, innovatív megoldásokkal és magasan képzett higiéniai munkatársakkal a B+N Referencia Zrt. képes biztosítani az előírt higiéniai feltételeket a betegek és az egészségügyi dolgozók számára."Csak érvénytelen ajánlatok érkeztekAhogy azt év végén szintén megírtuk, a takarítási tender mellett megjelent az "őrzési és egyéb vagyonvédelmi feladatok ellátása és recepciós szolgáltatások nyújtása a KEF mindenkori üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanokban" tárgyú közbeszerzési eljárás is.A nyertes vállalkozónak élőerős személy- és vagyonvédelmi valamint recepciós szolgáltatást kellett volna nyújtania 224 db budapesti és 449 db Budapesten kívüli ingatlanokban, külső helyszínen.A keretszerződés összege nettó 88 milliárd forint lett volna,a megbízás pedig 36 hónapra szólt volna. Ez a tender azonban eredménytelen lett, mert mindkét ajánlattevőt: a Cruz-cop Vagyonvédelmi Kft.-t és a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt.-t is kizárták.Az O.M.T. Controll Hungária Zrt. ezt is tendert is megtámadta. mert úgy ítélte meg, hogy az "ajánlatkérő eljárást megindító felhívásának III.1.4. pont M.2.6.) alpontjában, valamint az eljárást megindító felhívás III.1.4. pont SZ1) alpontjában meghatározott alkalmasságikövetelmény jogsértő". Úgy vélték, hogy ezek nem kapcsolódnak a szerződés tárgyához, csak a verseny szűkítését eredményezik. A cég emiatt először kérte az eljárás felfüggesztését, végül azonban visszavonta a jogorvoslati kérelmét.Arról, hogy a KEF hatalmas összegű keretmegállapodásait hogyan nyerik el kormányközeli cégek, többek között ebben a cikkben írtunk:Katus Eszter | Előre megmondtuk: a B+N nyerte a kórházak takarítására kiírt gigatendert | A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság őrzés-védelemre kiírt, 88 milliárd értékű közbeszerzési eljárás viszont eredménytelen lett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/21/elore-megmondtuk-a-bn-nyerte-a-korhazak-takaritasara-kiirt-gigatendert | 2025-03-21 08:49:16 | true | null | null | atlatszo.hu |
Vádiratot nyújtott be négy ember ellen az ügyészség a Városháza-botrányként elhíresült ügyben - derült ki a Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából.Mint megkeresésünkre írták, a vádirat lényege szerint egy férfi tagja volt egy ingatlanforgalmazással is foglalkozó cégnek. A férfi 2020-2021-ben több, ingatlanközvetítéssel foglalkozó személlyel, illetve ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal folytatott tárgyalásokat.A megbeszélések során azt állította, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál és a fővárosi vagyonkezelő cégnél vezető beosztásban, döntéshozó pozícióban lévő személyekkel áll kapcsolatban. Arra hivatkozott, hogy el tudja intézni, önkormányzati ingatlanok értékesítési pályázatait személyre szabottan írják ki, és a pályázaton mindenképpen az érdeklődő - neki fizető - pályázók nyerjenek. A férfi mindezért cserébe jogtalan előnyként az ingatlanok vételárának 10 százalékát kérte a saját részére. A vádlott a pályázatokkal kapcsolatosan az önkormányzat részéről eljárási jogosultsággal nem bírt - írta az ügyészség.Hozzátették: a befolyással üzérkedő három ingatlant érintően próbált meg - a nyomozás során egyébként nem igazolt - kapcsolatokra hivatkozva pénzhez jutni. Kettőnél valóban pályázatot írt ki a Fővárosi Önkormányzat. Az ügyészség hangsúlyozta, hogy az egyiken annak a férfinak a cége nyert, aki az ügyben szintén vádlott és, aki a befolyással üzérkedő cégének több mint 10 millió forintot át is utalt. Ezen a nyilvános pályázaton egyébként nem volt más induló. A fizető férfi a másik két cselekménynél a befolyással üzérkedő állításait erősítve segítséget nyújtott a bűncselekmények elkövetéséhez. A másik pályázattal kapcsolatban megkeresett befektető a korrupciós ajánlatot visszautasította - tették hozzá.Az ügyészség kiemelte azt is, hogy a harmadik ingatlan maga a Városháza épületegyüttes volt. A befolyással üzérkedő a Fővárosi Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó Városháza ingatlanegyüttes eladása kapcsán is tárgyalásokat folytatott három, az ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal .A vád szerint a férfi a személyre szabott pályáztatás elintézése érdekében az általa megjelölt 40 milliárd forintos vételár 10 százalékát kérte jogtalan előnyként. A Fővárosi Önkormányzat az ingatlanegyüttest valójában nem jelölte ki hasznosításra, értékesítésre. Az ingatlan iránt érdeklődők a korrupciós ajánlatot visszautasították.A vádhatóság kiemelte, hogy az ügyben a befolyással üzérkedő és a 10 millió forintot meghaladó összeget fizető férfi mellett további két férfi is vádlottként szerepel, akik a vád szerint egyes cselekményeknél szintén erősítették azt a látszatot, hogy a befolyással üzérkedő el tudja intézni azt, amit ígért.A Fővárosi Főügyészség befolyás vásárlása és több rendbeli - gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett - befolyással üzérkedés bűntette miatt nyújtotta be vádiratát. A főügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre.Ahogy azt már többször említettük: Városháza-botrány 2021-ben robbant ki, és a korábban már nyilvánosságra került információk szerint a Városházát többmilliárdos "jutalékért", azaz feltételezhetően kenőpénzért akarta egy háttérben mozgó társaság értékesíteni. Az eladásról szóló hírt elsőként az Index írta meg, majd az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester hazugsággal vádolta meg a lapot és tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Csakhogy nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek.Megírtuk azt is, hogy orosz, izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Az olasz befektetők képviselője egy vallomás szerint többmilliárdos jutalékot, kenőpénzt emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Ő volt az a személy is a nyilvánosságra hozott információk szerint, aki a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy töröljenek minden, a Városházával összefüggő üzenetet, dokumentumot. A nyomok eltüntetése akár azért is lehetett fontos, hogy ne lehessen azonosítani a szereplőket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akarhattak.Az ügyet feltáró Anonymous-hangfelvételek alapján ugyanis az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban - a Városházán eladási tervén túl - az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör "jutalékos" rendszert működtetett. A jutalék ezekben az esetekben kenőpénzt jelenthetett.Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűncselekmények (befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása) miatt ki is hallgatott négy gyanúsítottat (ellenük emeltek most vádat), egyikük az a Berki Zsolt, aki a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint ugyanis az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő férfi több üzleti kört is megkeresett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Korábbi információink szerint gyanúsított még az ügyben Berki Zsolt testvére, a kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező Berki József is, aki a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott.Berki Zsolt neve Budai Gyula fideszes politikus, egykori elszámoltatási kormánybiztos feljelentéseiben is rendre felbukkant. Budai többek között a sajtónak is hivatkozott egy olyan, még 2021 őszén birtokába került, a Budapest Főváros Városi Vagyonkezelő Zrt. ügyintézője és Berki közötti levelezésre, amiben négy ingatlaneladásról is szót ejtettek. A politikus a Fáy utca 69., az Öv utca 10/A., az újpesti uszoda telke, valamint egy Etele úti ingatlan kapcsán szerzett bizonyítékait is átadta a rendőrségnek. Budai a Nemzeti Nyomozó Irodánál tett feljelentésében leírta, hogy az újpesti uszodát, amely az Árpád úton található, hétszázmillió forint plusz áfa összegért hirdették korábban. Az ingatlanok összértéke meghaladta a hárommilliárd forintot. A képviselő szerint ráadásul a négyből két ingatlant el is adtak."A tegeződő, szívélyes hangvételű levelezés magáért beszél, hogy közeli kapcsolatról, jól bejáratott üzleti kapcsolatról árulkodnak a levelek. Teljesen világosan kirajzolódik, hogy az eddigieken felül további ingatlanok is Berki Zsolt által, jutalékos rendszerben lettek értékesítve" - nyilatkozta annak idején Budai Gyula, aki arra is rámutatott , hogy a botrány Karácsony legszűkebb környezetéig is érhet.A rendőrségi nyomozást az is előrevitte, hogy Berki Zsolt szerepel a botrányt évekkel ezelőtt kirobbantó Anonymous-hangfelvételeken. Azonban nem csak ő, hanem például Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezére, valamint Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök, üzletember. Bajnait - az egyik felvétel szerint - abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.A volt kormányfő többek között zsákmányra vadászó cápákról is beszélt a Városháza kapcsán. A rögzített beszélgetés egy pontján így fogalmazott: "Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen." Megjegyezzük: Bajnai nem volt meggyanúsítva az ügyben, így természetesen vádlott sem lett belőle. | Vádat emelt az ügyészség a Városháza-botrányban | Négy ember ellen emelt vádat az ügyészség a fővárosi baloldalhoz köthető egyik legnagyobb korrupciós ügyben, a Városháza-botrányban - tudta meg a Magyar Nemzet. Egy háttérben mozgó társaság egy olyan „jutalékos“ rendszert építhetett ki, amely több kétes ingatlanbizniszt is érinthetett. Az ügyletek után – a leleplező hangfelvételek szerint – egyes baloldalhoz köthető szereplők kenőpénzeket kérhettek. Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetést és pénzbüntetést kért a vádlottakra. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/vadat-emelt-az-ugyeszseg-a-varoshaza-botranyban | 2025-05-06 09:43:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Heteken belül vádat emelhetnek abban az ügyben, ami a Karácsony Gergely vezette fővárosi baloldalhoz kapcsolható egyik legnagyobb korrupciós botrány - értesült lapunk. Ez az ügy a Városháza-gate, amiben már csak azért is várható hamarosan valamilyen döntés az ügyészség részéről, mivel a rendőrség március közepén befejezte a nyomozást és az ügy iratait megküldte a vádhatóságnak.Tagadás után lebukásAhogy arról már sokszor beszámoltunk, a Városháza-botrány 2021-ben robbant ki, és a korábban már nyilvánosságra került információk szerint a Városházát többmilliárdos "jutalékért", azaz feltételezhetően kenőpénzért akarta egy háttérben mozgó társaság értékesíteni. Az eladásról szóló hírt elsőként az Index írta meg, majd az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester hazugsággal vádolta meg a lapot és tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Csakhogy nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek..Több befektetővel is tárgyaltakMegírtuk azt is, hogy orosz, izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Az olasz befektetők képviselője egy vallomás szerint többmilliárdos jutalékot, kenőpénzt emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Ő volt az a személy is a nyilvánosságra hozott információk szerint, aki a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy töröljenek minden, a Városházával összefüggő üzenetet, dokumentumot. A nyomok eltüntetése akár azért is lehetett fontos, hogy ne lehessen azonosítani a szereplőket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akarhattak.A jutalékos rendszerAz ügyet feltáró Anonymous-hangfelvételek alapján ugyanis az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban - a Városházán eladási tervén túl - az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör "jutalékos" rendszert működtetett. A jutalék ezekben az esetekben kenőpénzt jelenthetett.Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűncselekmények (befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása) miatt ki is hallgatott négy gyanúsítottat, egyikük az a Berki Zsolt, aki a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint ugyanis az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő férfi több üzleti kört is megkeresett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Korábbi információink szerint gyanúsított még az ügyben Berki Zsolt testvére, a kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező Berki József is, aki a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott.Bizalmas levelezésBerki Zsolt neve egyébként Budai Gyula fideszes politikus, egykori elszámoltatási kormánybiztos feljelentéseiben is rendre felbukkant. Budai többek között a sajtónak is hivatkozott egy olyan, még 2021 őszén birtokába került, a Budapest Főváros Városi Vagyonkezelő Zrt. ügyintézője és Berki közötti levelezésre, amiben négy ingatlaneladásról is szót ejtettek. A politikus a Fáy utca 69., az Öv utca 10/A., az újpesti uszoda telke, valamint egy Etele úti ingatlan kapcsán szerzett bizonyítékait is átadta a rendőrségnek. Budai a Nemzeti Nyomozó Irodánál tett feljelentésében leírta, hogy az újpesti uszodát, amely az Árpád úton található, hétszázmillió forint plusz áfa összegért hirdették korábban. Az ingatlanok összértéke meghaladta a hárommilliárd forintot. A képviselő szerint ráadásul a négyből két ingatlant el is adtak."A tegeződő, szívélyes hangvételű levelezés magáért beszél, hogy közeli kapcsolatról, jól bejáratott üzleti kapcsolatról árulkodnak a levelek. Teljesen világosan kirajzolódik, hogy az eddigieken felül további ingatlanok is Berki Zsolt által, jutalékos rendszerben lettek értékesítve" - nyilatkozta annak idején Budai Gyula, aki arra is rámutatott, hogy a botrány Karácsony legszűkebb környezetéig is érhet.Bajnai neve is előkerültA rendőrségi nyomozást az is előrevitte, hogy Berki Zsolt szerepel a botrányt évekkel ezelőtt kirobbantó Anonymous-hangfelvételeken. Azonban nem csak ő, hanem például Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezére, valamint Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök, üzletember. Bajnait - az egyik felvétel szerint - abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.A volt kormányfő többek között zsákmányra vadászó cápákról is beszélt a Városháza kapcsán. A rögzített beszélgetés egy pontján így fogalmazott: "Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen." Hozzátesszük: Bajnai nincs a gyanúsítottak között.Borítókép: Karácsony Gergely ( | Rövid időn belül vádat emelhetnek a Városháza-botrányban | Hamarosan vádat emelhetnek a fővárosi baloldalhoz köthető egyik legnagyobb korrupciós ügyben, a Városháza-botrányban - tudta meg a Magyar Nemzet. A több szálon futó eljárásban egy olyan korrupciós, „jutalékos“ rendszer gyanúja merült fel, amely több kétes ingatlanbizniszt is érinthetett. Az ügyletek után – a leleplező hangfelvételek szerint – egyes baloldalhoz köthető szereplők kenőpénzeket kérhettek. Az ügyben négy gyanúsított szerepel. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/rovid-idon-belul-vadat-emelhetnek-a-varoshaza-botranyban | 2025-04-23 12:16:07 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tíz hónap kellett a rendőrségnek, hogy elutasítsa azt a hivatali visszaélés miatti feljelentést, amelyet egy háromperces telefonbeszélgetés alapján tettek meg.A határozat hiányosságaira hivatkozva a sértett panaszt tett, mondván, a tényállás és a jogi háttér helyes ismertetése mellől hiányzik az érdemi indokolás.Lapunk hozta nyilvánosságra tavaly április közepén, hogy Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester telefonon megfenyegette 2019-ben akkori párttársát, a postai vezetőként dolgozó Torma Bélát. A beszélgetés egy részlete így hangzott:"Görgényi Ernő: Hát ne viccelj már, mit kockáztatsz azzal, hogy ha nekünk bármit, bármit, ami politikailag fontos információ, átadsz?Torma Béla: Hát a munkahelyemet.GE: Nem, nem, Béla, ha elárulod a Fideszt, akkor kockáztatod a munkahelyedet. Gondold át, ne csináld ezt, Béla, mert ennek nem lesz jó vége. Gondolj bele, itt van egy csapat, egy bizalmi alapon működő csapat.TB: Igen.GE: Ha te ebben a bizalmi körben nem akarsz benne lenni, az egy állásfoglalás. Ha te Galbáccsal vagy, az egy állásfoglalás. Ilyenekre tényleg ne hivatkozzál, ez egy hülyeség, hogy az állásodat kockáztatod. Dehogy kockáztatod az állásodat. Miért, szerinted mi közhírré fogjuk tenni, hogy mit mondasz el nekünk? Ez egy közös érdekünk. Közös érdekünk, hogy tudjuk, meg közös érdekünk, hogy ez ne menjen ki sehova.TB: Hát Ernő, de ha most... Mindegy, erről nem akarok vitatkozni. És tényleg nem telefonban."A telefonbeszélgetés a 2019. októberi önkormányzati választás előtt három héttel zajlott. Torma - mint utólag kiderült: nem alaptalan - óvatosságból a beszélgetést rögzítette. A 3 perc 21 másodperces telefonbeszélgetés vágatlan formában került a Narancs.hu-hoz.A hanganyag és a leirata a bizonyítékok között szerepel abban a perben, amelyet formálisan a gyulai labdarúgó klub vezetője, de vélelmezhetően a gyulai fideszes városvezetés feljelentése nyomán a NAV indított Galbács Mihály volt gyulai kormánypárti alpolgármester, akkoriban a helyi fociklub elnöke és később Torma Béla egykori önkormányzati tanácsos ellen. A per jelenleg is folyik a Szolnoki Járásbíróságon. Valamennyi ügy egy évekkel ezelőtti fideszes belviszály következménye.Galbács 2019-es kampánya részeként A gyulai helyzet az önkormányzati választás előtt címmel összefoglaló anyagot állított össze, amelyet elküldött a Fidesz felső vezetésének, de az abban foglaltakra semmilyen érdemi reakciót nem kapott pártjától. Ebben a békési fürdőváros fideszes vezetése és egy jól körülhatárolható helyi üzleti kör összefonódásáról és leosztásairól írt, majd a posta révén eljuttatta ezt csaknem 14 ezer gyulai háztartásba. A hangfelvételen erről az anyagról van szó, hogy Tormának még a terjesztés előtt értesítenie kellett volna a helyi Fideszt, illetve a Görgényi polgármestert.A 2024 áprilisában nyilvánosságra került Görgényi-Torma-telefonbeszélgetés után Galbács Mihály (jelenleg gyulai ellenzéki önkormányzati képviselő) hivatali visszaélés miatt a Legfőbb Ügyészségen (LÜ) tett feljelentést Görgényi Ernő ellen. Galbács szerint az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján a polgármester hivatalos személy, a telefonbeszélgetés idején mind Torma Béla, mind Görgényi megválasztott önkormányzati képviselők voltak. Galbács az ügyben a helyi nyomozóhatóságokat elfogultnak tartotta, ezért nem fordult a területileg illetékes a Békés Vármegyei Főügyészséghez, hanem a Legfőbb Ügyészséghez. Az LÜ azonban továbbította a feljelentést a területileg illetékes Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak, amely elfogultságot jelentett be. Így került az ügy a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz, de ott a 3 perc 21 másodperces telefonfelvételt s annak alig másfél oldalas leiratát vizsgálva tíz hónap után elutasították a feljelentést."A beszélgetés során Görgényi Ernő a munkája elvesztésével fenyegette meg a Magyar Posta Zrt. üzemeltetési csoportvezetőjét, Torma Bélát arra az esetre - ha akár hivatali kötelezettsége megszegése árán is -, ha nem tájékoztatja a feljelentettet a számára politikailag releváns és fontos információkról" - olvasni a rendőrségi nyomozást lezáró határozat indoklásában. Hozzátették, bizonyítottság esetén ez a cselekmény alkalmasnak látszott a hivatali visszaélés bűntett megalapozott gyanújára. A rendőrség jelezte, hogy a postai szolgáltatásokról szóló 2012-es törvény idevágó, az adat- és titokvédelmi kötelezettségről szóló pontja alapján helyesen és törvényesen járt el Torma Béla, amikor nem tájékoztatta előre a fideszes gyulai városvezetőt a Galbács-féle szórólap terjesztéséről.A rendőrség előtt tett vallomásában a gyulai kormánypárti polgármester tagadta bűnösségét, s megjegyezte, régóta ismeri Tormát, egy ideig ugyanabba a sportklubba jártak és haveri viszonyban voltak egymással. Görgényi szerint párttársa korábban megígérte neki, hogy szól, ha valamire készül Galbács Mihály, ezt az ígéretét azonban megszegte. A polgármester kifejtette a nyomozóknak, hogy "felfokozott érzelmi állapotban" mondta el véleményét és fejtette ki csalódását párttársa ténykedéséről. Utána viszont nem tett semmit, amivel érdeksérelmet okozott volna neki, de "örökre árulónak tekinti" és "azóta sem áll vele szóba".Az ügyben a szegedi rendőrök végül arra jutottak, hogy"a rendelkezésre álló adatok, illetve a beszerzett bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a kényszerítés bűntett kísérletének elkövetése",ezért a feljelentést elutasították és az ügyben indított eljárást megszüntették.Az elutasító határozatot Torma Béla megalapozatlannak tartja, ezért megpanaszolta. Szerinte arról egyetlen mondatot sem ír a nyomozóhatóság, hogy az ügyben miért nem volt megállapítható a kényszerítés bűntett kísérletének elkövetése. A panasztevő szerint egyértelmű törvénytelenségre kívánta rávenni őt Görgényi azzal, hogy ennek megtagadása a munkahelye elvesztésével járna. "A hangfelvétel maga bizonyítja, hogy Görgényi Ernő polgármester kicsit sem volt felindult lelkiállapotban, engem kimérten, nyugodt hangnemben fenyegetett meg, ami számomra még ijesztőbb volt. A polgármester befolyásos ember, a kormánypárt vezető politikusa. Az a fenyegetés, hogy ha elárulom a kormánypártot, azzal kockáztatom a munkahelyem, számomra valós fenyegetésnek tűnt, s egy befolyásos politikustól azt komolyan vettem." Torma a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak küldött panaszában azt is megjegyzi, hogy "már elnézést a hasonlatért, de ilyen elvárások a maffiacsaládokban vannak, a bűnszervezetekben. Hogy a közösség iránti lojalitást jogsértéssel, bűncselekmény elkövetésével kell bizonyítani".Torma szerint bár a 2019-es önkormányzati választáson ő volt a kormánypárt egyik hivatalos egyéni jelöltje Gyulán, a szintén fideszes Görgényi kampánycsapata egy másik indulót támogatott a körzetében, és a kampányban a választópolgárok számára egyértelművé is tették, hogy ki az ő valódi jelöltjük; megtagadták tőle, hogy a választási anyagain az egységes fideszes arculatot használja. Torma úgy látja, ezek után irreleváns volt, hogy hivatalosan megvonták-e tőle a támogatást vagy sem. Mindez Görgényi döntése volt, aki polgármester-jelöltként az önkormányzati kampány arca és irányítója volt. A választást Torma elvesztette, és a fentiek alapján úgy látja, a Görgényi által beígért negatív következmény ezen a vonalon igenis bekövetkezett.(Címlapképünkön: Görgényi Ernő. | Döntött a rendőrség: nem követett el hivatali visszaélést a gyulai fideszes polgármester | Nem hivatali visszaélés a rendőrség szerint, ha egy fideszes polgármester megfenyegeti párttársát, aki a Magyar Posta egyik helyi vezetője. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/dontott-a-rendorseg-nem-kovetett-el-hivatali-visszaelest-a-gyulai-fideszes-polgarmester-276331 | 2025-05-03 16:06:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az év elején a Narancs.hu elsőként számolt be arról, hogy sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség a Békéscsabai Tankerületi Központnál, ugyanis több, a tankerülethez tartozó iskola tanára nem kapta meg jogos járandósága egy részét. Még az előző év végén több, egymástól független, köztük az ügyben érintett személyektől kapott információkból arról értesült portálunk, hogy nyomozás folyik a Békéscsabai Tankerületi Központhoz köthető bűncselekmény gyanúja ügyében.A történtekkel összefüggésben a rendőrség tanúként már több tanárt meghallgatott; tanáronként összességében 200 ezer és legalább 1 millió forint közé tehető az az összeg, amelyet a pedagógusok nem kaptak meg. Az információkat utóbb Bánki András, a békéscsabai tankerület vezetője is megerősítette portálunknak, hozzátéve, hogy a tankerületi központ a feljelentést megtette és a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette.Korábban azt írtuk, hogy a megkárosított tanárok és egyéb alkalmazottak száma legalább 15-20 lehet, most viszont kérdéseink ellenére erre a felvetésre nem válaszolt a vádat képviselő ügyészség. A nyomozást ez év februárjában zárta le a Békéscsabai Rendőrkapitányság, majd vádemelési javaslattal adta át az ügyet a Békéscsabai Járási Ügyészségnek, amely március végén emelt vádat a Békéscsabai Járásbíróság előtt egy személlyel szemben jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt - tudta meg a Narancs.hu.A vádirat szerintaz ügy vádlottja 2017. április 11-e és 2023. szeptember 21-e között a tankerületi központon keresztül az itt dolgozó alkalmazottaktól mindösszesen 11 millió 684 ezer 427 forintot tulajdonított el.Ezért a Békéscsabai Járási Ügyészség a vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, a közügyektől eltiltásra és az elsikkasztott összeg erejéig vagyonelkobzásra tett indítványt. Az ügyben a bíróság előkészítő ülést még nem tűzött ki.A Narancs.hu információi szerint a békéscsabai tankerület pénzügyi vonalon dolgozó alkalmazottja a bűncselekménysorozat hat és fél éve alatt számtalan, kisebb összegű utalást hajtott végre, s ennek során a munkahelye által használt bankszámlaszámról a saját számlaszámára utalta a pénzt. A vád alapján a bűncselekmény hosszúra nyúlt időtartamában minden évben úgy 2 millió forintot.Korábban beszámoltunk arról, hogy a megkárosított tanárok közül többen jelezték, jogos járandóságuk "eltérítéséről" nem a munkáltatójuktól, Békéscsabai Tankerületi Központtól, hanem a rendőrségtől kaptak értesítést. Tanúkénti kihallgatásuk során vázolták nekik, hogy járandóságuk egy részéhez a feltárt sikkasztás miatt nem jutottak hozzá. Azt viszont januári cikkeink után mindannyian megerősítették, hogy egy összegben - minden magyarázat és bocsánatkérés nélkül - megkapták pénzüket a tankerülettől. Ugyanakkor arra nem tudtak válaszolni, hogy ez a több év alatt felhalmozott összeg a jegybanki alapkamattal megnövelt, vagy csak a nettó összeg volt.A békéscsabai tankerületi vezetője, Bánki András még januárban azt válaszolta portálunk érdeklődésére: "Belső ellenőrzés kapcsán derültek ki a visszaélések, a tankerületi központ vezetőihez nem érkezett előtte ezzel kapcsolatban panasz egyetlen pedagógustól sem." Viszont nem ragált arra, hogy az érvényben lévő pénzügyi protokoll és pénzügyi szabályzat mellett hogyan fordulhatott elő ez a sok évre visszamenő sikkasztás. A szabályok szerint a pénzutalást engedélyezni kell, de egyben ellenjegyezni, láttamozni is. Arra egyelőre nincs válasz, hogy ilyen szabályrendszer mellett hat és fél éven át, hogyan sikkaszthatott egy ügyintéző, ha sok részletben is, közel 12 millió forintot.(Címlapképünk illusztráció) | Hat és fél év alatt közel 12 millió forintot sikkasztott a békéscsabai tankerületi dolgozó | Jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt emelt vádat a Békéscsabai Járási Ügyészség a Békéscsabai Tankerületi Központ egyik munkatársa ellen, aki 2017 és 2023 között csapolta meg a tanárok pénzét. Mindez a belső ellenőrzés állapotáról is elárul valamit. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/hat-es-fel-ev-alatt-kozel-12-millio-forintot-sikkasztott-a-bekescsabai-tankeruleti-dolgozo-276201 | 2025-04-24 17:07:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Két fontos tanú, a fideszes parlamenti képviselő Bánki Erik és az eredetileg III. rendű vádlott, bűnösségét elismerő és jogerősen elítélt Patzek Endre Tibor tanúkihallgatását tartották hétfőn a Szekszárdi Törvényszéken az úgynevezett Volvogate-perben. Az eljárás azért indult, mert a vádirat szerint az akkor fideszes vezetésű pécsi önkormányzat cége, a Tüke Busz Zrt. 2015-ben az eredeti ajánlatnál drágábban vásárolt használt buszokat, és a pénz egy, az ügyletben érdemi tevékenységet nem végző közvetítőcégnél landolt (az üggyel kapcsolatos összes cikkünk itt érhető el).A négy vádlott ellen indult per egyszer már lezárult első fokon a Kaposvári Törvényszéken, de a Pécsi Ítélőtábla - számos kifogást felsorakoztatva azzal az ítélettel szemben - tavaly tavaszi végzésében annak újrakezdését rendelte el, már Szekszárdon.Nem először idézték tanúkihallgatásra sem Patzekot, akiért korábban rendőröket is küldött Bertaldó András bíró, sem Bánkit, aki először igazoltan, külföldi út miatt nem tudott vallomást tenni, de második meg nem jelenéséért már 300 000 forintos bírságot kapott, mert azt nem fogadta el igazoltnak a bíró.Bánki neve, bár csak tanúként szerepel az eljárásban, újra és újra felbukkan az ügy különböző pontjain, részben vallomásokban, részen egyéb tényezők, körülmények furcsa egybeesése miatt (ő egyébként be is perelt a jó hírneve megsértése miatt egy, a perújraindítást elrendelő ítélőtáblai végzést ismertető vloggert, ám a pert elbukta). Miután a mai vallomástétele során végigmentek az összes ilyen ponton, Bertaldó András fel is tette neki a kérdést: "ez mind a véletlen műve lenne?". Természetesen igen, derült ki a válaszból.De mik is voltak Bánki Erik és a túlárazottnak gyanított buszbeszerzés kapcsolódási pontjai?1. A már a kaposvári eljárás vége előtt elhunyt I. rendű vádlott, P. I. azt mondta egy vallomásában, hogy abban az időszakban Bánki és a szintén fideszes képviselő Csizi Péter - 2014-ig alpolgármester, majd idén március végéig helyettes államtitkár - befolyása alatt állt az önkormányzat és annak gazdasági bizottsága, illetve így a Tüke Busz Zrt. is.Bánki Erik erre úgy reagált, hogy amit P. I. mondott, az "szemenszedett hazugság", amit az ügyvédje, Bodnár Imre mondatott vele. Mégpedig azért, mert Bodnár, akivel a fideszes városvezetés bukása után az új önkormányzat szerződött, az ügyet "magasabb politikai szintre akarta emelni". Később a fideszes képviselő ezt azzal srófolta tovább, hogy "ez egy politikai lejárató kampány része volt", szerinte "Bodnár Imre valamiért azt gondolta, az ő politikai küldetése az, hogy engem kinyírjon".Csakhogy P. I. szavai nyomán - amit a vádlott azután sem vont vissza, hogy ügyvédet cserélt - a város 2014-2016 közötti fideszes alpolgármestere, Girán János is azt mondta Bánki esetleges befolyásáról: "Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral (...) Sok olyan dolog volt, mert ő nem csak egy képviselő, hanem regionális pártigazgatói tisztsége is volt, amikor az ő szerepvállalása is felmerült", bár hozzátette, azt konkrétan nem tudja, hogy a buszbeszerzés ügye is ilyen volt-e vagy sem."Ez nem igaz, nem egyeztetni kellett, sok mindenben tudtam segíteni, az önkormányzati ügyekre semmilyen rálátásom nem volt. Ha polgármester úr megkért arra, hogy információt szerezzek vagy hozzak össze miniszterekkel, államtitkárokkal találkozót, ebben segítettem például Zsoltnak [Páva Zsolt akkori polgármester], hogy tudjon személyesen tárgyalni velük" - mondta erre Bánki.Maga Páva Zsolt is beszélt egyébként Bánkiról - idézte fel a bíró a volt polgármester tanúvallomását. Azt mondta, hogy amikor látta, mekkora a probléma, beszélt Bánkival, Hargitai Jánossal és a Tolnai megyei fideszes Horváth Istvánnal is, "mondtam, hogy nagyon nagy gáz van". Állítása szerint Hargitai és Bánki "ezt megértették, megígérték, hogy fognak segíteni, támogatni, abszolút nyitottak voltak". Eredményt nem ígértek, de hogy lobbizni fognak, azt igen. Ezzel szemben Bánki most azt mondta, hogy nem folytatott lobbitevékenységet, majd azzal érvelt, hogy "a két dolog eltér egymástól": előbb mondta ugyan, hogy fog segíteni, de amikor kiderült, hogy kormányzati támogatás kell, akkor már mondta, a kormány ahhoz nem fog hozzájárulni. (Arról később némi önellentmondásba keveredett, hogy mit tudott a kormánygaranciáról.)Páva arról is beszélt a vallomásában, hogy a buszbeszerzés érdekében politikusok utaztak Hollandiába, köztük említette Bánki nevét is, de a fideszes politikus szerint ez "alaptalan vád, nyilvánvaló hazugság". Arra sajnos már nem tudott reagálni, amikor az utána következő vallomásban Patzek Endre azt mondta, hogy Bánki unokatestvérétől, Madár Pétertől - aki Páva Zsolt tanácsadója volt - azt hallotta, Bánki Brüsszelben is lobbizott a buszbeszerzés sikeréért. Nemcsak Pécs volt fideszes polgármestere, hanem a tavalyi választás fideszes polgármesterjelöltje, Csizmadia Péter is azt mondta, hogy 2014 óta konzultált Bánkival, amikor az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke lett (a buszbeszerzésben ez a testület is fontos szerepet játszott). Bánki szerint csak 2021-22 óta lett intenzív a kapcsolatuk, „nem emlékszem, hogy milyen politikai kérésekben folytattam volna konzultációt vele, biztosan nem volt rendszeres kapcsolat” – mondta a korábbi időszakról szóló Csizmadia-kijelentésre.2. Ha már Páva Zsolt vallomásában előjött a hollandiai utazás: egy eddig rejtélyes hollandiai út volt az egyik ilyen nagyon fura esemény a történetben. 2015 áprilisában egy kétnapos amszterdami utazást tett Bánki Erik és Csizi Péter. Ez az út akkoriban történt, amikor a lezárásához közelített a hollandiai buszok megvásárlása, és az egész pécsi buszcsereprogramnak Csizi Péter volt a politikai felelőse, mint ezt most Bánki is megerősítette.Eddig csak annyit mondtak az útról, hogy koncertre és gasztronómiai célokból mentek, de Csizi az előző tárgyaláson, néhány hete tett tanúvallomásában nem tudta megmondani sem azt, hogy milyen koncerten voltak, sem azt, hogy hol. Bánki Erik most tiszta vizet öntött az amszterdami repohárba. Azt mondta, hogy egy Melkweg nevű népszerű klubban voltak, és a Purity Ring koncertjét nézték meg, sajnos a jegye, foglalása már nem volt meg (de a naptárában telefonon pillanatok alatt megtalálta a pontos dátumot). „Ikonikus koncerthelyszín, 1500 fős koncertterem, brutális fény- és hangtechnikával”, sorolta a hely jellemzőit kissé prospektusízűen.Április 9-én valóban fellépett a Melkwegben az internet szerint a pop és hiphop elemeit ötvöző, hátborzongató, véres (macabre) dalszövegekkel operáló kanadai elektropop banda, amelynek nem sokkal korábban jelent meg a második lemeze. A Spotin belehallgattam néhány dalukba, illetve a Youtube-ra kikerült a koncert egy részlete is – ezek után óvatosan, de azt mondom, le a kalappal Bánki bátorsága előtt. Én legalábbis inkább beismertem volna bármilyen politikai befolyást, tárgyalást, lobbizást egy pimf, néhány milliárdos ügyben, minthogy kiderüljön, ilyen zenéért rajongok. Mindenesetre Bánki többször megismételte, hogy az utazásuknak semmi köze nem volt a buszbeszerzéshez, „azt se tudtam, hogy a delegáció ebben az időben járt Hollandiában”.3. Két különös pénzátutalás esete is visszatérően előjött a perben. A Pécsi Ítélőtábla végzése óta nyilvánosan tudható, hogy Patzek Endrének a Taki Company Limited nevű thaiföldi cége 550 000 eurót kapott a IV. rendű vádlott, a holland állampolgárságú S. P. cégétől „a vádbeli időszakban”, illetve hogy ugyanebben az időszakban Patzek 52 480 900 forintot utalt át a németországi székhelyű Zeta Services GmbH-nak. Az ügyben eljáró bíró, Bertaldó András azt is elmondta, hogy ez utóbbi adatnak a NAV a forrása, az adóhivatal szerint Patzek fizetési számlájáról ekkora összegű utalás indult a Zetához.Ez több ok miatt is érdekes. Egyrészt a Zeta ebben az időszakban, 2016 végéig Bánki Erik többségi tulajdonában állt; ő úgy emlékezett, hogy 75 százaléka volt benne, a tárgyaláson 81 százalékos részesedés hangzott el, a Pécsi Ítélőtábla 91 százalékot írt. Bánki azt mondta, ő erről a több mint 52 milliós utalásról nem tudott, csak a sajtóból értesült róla.„Fogalmam sincs, hogy az honnan van a NAV anyagában. A könyvelő szerint nem érkezett ilyen összeg” – fogalmazott a bíró kérdésére, majd amikor Bertaldó András azt kérdezte, hogy akkor a politikus szerint a NAV tájékoztatása téves-e, hazudott-e az adóhivatal, Bánki azt felelte: „A könyvelőm szerint téves. A könyvelő szerint nem érkezett ilyen pénz Patzektől a Zetához”, és a német könyvelőtől hozott is egy írásos igazolást erről.Bánki azt is sérelmezte, hogy a Pécsi Ítélőtábla azt írta, „a vádbeli időszakban” volt Patzek a cég ügyvezetője, miközben szerinte Patzek csak 2015 novemberében került a Zetához, amikor az akkori ügyvezető beajánlotta őt társ-ügyvezetőnek. Arra, hogy mennyi fizetést adtak neki, nem emlékezett, de azt kizárta, hogy Patzek tulajdonos lett volna abban az időszakban, amikor ő benne volt a Zetában, és ezért ingyen, csak részesedéért dolgozott volna.Csakhogy amikor Bánki után Patzek következett, ő több ponton eltérő vallomást tett. Állítása szerint ő már 2014-ben vagy 2015-en szerzett egy 5 százalékos tulajdonrészt az akkor még 25 ezer eurós törzstőkéjű Zetában, amelynek irányításában máig részt vesz ügyvezetőként, és van egy társa, Bauer Zsolt (hogy ez a Bauer Zsolt az a Bauer Zsolt-e, akit Bánki az Átlátszó egy 2018-as cikkében a bátyjaként emlegetett, az nem derült ki). Még érdekesebb volt az, amit az ominózus 52 milliós utalásról mondott, illetve a válaszainak az evolúciója.– Ez egy szemenszedett hazugság – ez volt az első reakciója arra, amikor Bertaldó András ismertette a NAV-tól kapott adatot arról, hogy az ő fizetési számlájáról a Zeta Services GmbH számlájára ment volna ekkora utalás. (Apróság, de pontosan azt a kifejezést használta, mint Bánki a róla szóló P. I.-vallomásrészletre.)– Lehet, hogy utaltam 52 milliót a Zeta Services számlájára, de Thaiföldről biztosan nem – mondta nem sokkal később. Azzal magyarázta a korrigálást, hogy a sajtóban „mindenhol” az jelent meg, hogy az ő thai cégének számlájáról ment a pénz a Zetához, bár a bíró nem így kérdezte.– Én azt gondolom, hogy utaltam, hogy ha itt a NAV ezt előhúzta – korrigálta még egyszer magát. De akkor már az volt a magyarázata, hogy „ez egy technikai megoldás volt, hogy kijuttassak a német cég számlájára” pénzt, a házipénztári és bankszámlán lévő pénzek közötti pénzmozgást oldotta meg így. Végül eljutottak az alábbi párbeszédhez: – Ezek szerint az, hogy Ön utalt a cég számlájára, az megfelel a valóságnak? – kérdezte a bíró. – Igen, ha a NAV ezt állítja. Majd amikor szembesítették a könyvelő igazolásával, azt mondta, hogy szerinte ez egy félreértés, mert „minden média azt állítja, hogy ő Thaiföldről utalt a német cégbe, a könyvelő valószínűleg erre adta ki az igazolást”. Bár korábban mind Bánki, mind ő azt mondták, hogy már nem állnak egymással kapcsolatban, kiderült, hogy a Bánki által korábban benyújtott igazolást Patzek kérte ki a könyvelőtől.A bíró arra is rákérdezett, hogyan alakult a cég mérlegfőösszege, Bánki erre nem emlékezett, majd amikor Bertaldó András visszatért arra, hogy lehetett-e egymillió eurós nagyságrendű, ami épp 2016-ban egymillió euróval nőtt is, Bánki ezt egy hitelfelvétellel magyarázta.4. Már említettem Bánki unokatestvérét, Páva Zsolt gazdasági tanácsadóját, Madár Pétert, akinek 2004 tavaszától a 2023. januári végelszámolásig közös cége is volt Bánkival Bábamad néven. Ő részt vett a buszok 2014. novemberi hollandiai szemléjén, bár arról ellentmondó tanúvallomások születtek, hogy kinek a kérésére, kinek a felhatalmazásával, kinek a megbízásából, pontosan milyen céllal és kinek a költségén utazott oda. Madár a tanúvallomásában azt mondta, hogy Páva Zsolt városvezetői korszakában rendszeresen voltak olyan nem nyilvános stábülések, amelyeken a polgármester, az alpolgármesterek, valamint országgyűlési képviselők, „Csizi úr, Bánki úr is általában jelen volt”, és legalább egy ilyenen „egész biztos, hogy tárgyaltak” a buszbeszerzésről. Az úgynevezett stábülések intézményét később tanúvallomásaikban városházi vezető beosztású dolgozók is megerősítették.Bánki a stábülések intézményét elismerte, azt mondta, ez a polgármester mellett működő politikai kommunikációs testület volt. És bár azon tényleg szó volt a buszok beszerzéséről, az előkészítéssel érdemben és részleteiben nem foglalkoztak. Később úgy fogalmazott, hogy a stábüléseken semmilyen döntést nem hoztak, minden döntést a város vezetősége hozott meg.5. Felmerült a tárgyaláson az is, hogy az I. rendű vádlott, Csengő András több emailt is írt neki, más fideszes politikusoknak és az eljárásban részt vevő más személyeknek is. Volt egy olyan email, amiben arról írt, hogy eddig „korrektül” védekezett, de „már semmi veszítenivalóm nincs, ha nem történik semmi pozitív, más taktikát fogok alkalmazni”. Bánki azt mondta, nem ismerte ezeket a levelet, amikor a tartalmáról kérdezték, azt felelte: „megkeseredett levél, próbál vagdalkozni, nem értem, milyen más célja lehet”. Szerinte ha „bármi lett volna András birtokában, amivel vissza akar élni vagy javítani tudja a helyzetét, azt felhasználta volna”.6. Végül, mellékszál, de érdekes volt az is, hogy mit mondott Patzek és mit Bánki arról, hogyan ismerték meg egymást és milyen kapcsolatban voltak a Zeta előtt.Patzek azt mondta, hogy „ismerősi viszonyban” volt Bánki Erikkel, majd arra a kérdésre, hogy min alapult ez az ismerősi viszony, hosszabb hallgatás után azt mondta: „Találkoztunk többször különböző rendezvényeken”, majd némi bizonytalanság után hozzátette: „a társam és Bánki volt felesége talán évfolyamtársak voltak”.Bánki ez utóbbi, Patzek által vélelmezett tényt nem említette, ellenben azt mondta, hogy a jégkorong révén ismerte meg „valamikor a 2000-es évek végén, vagy 2010-12-ben talán”, amikor ő még a sport- és turizmus bizottság elnöke volt. Bánki hokimeccseken, tornákon vett részt, „ott mutatta be nekem valaki Patzek Endrét”. Állítása szerint kizárólag sportbaráti volt kezdetben a kapcsolatuk, aztán sokáig nem találkoztak.Már nem Bánkit érintette, de érdekes volt Patzek vallomásának az a részletei, amikor Bertaldó András a thai cége számlájára érkezett 550 000 euróról kérdezte. Patzek az első, kaposvári perben az úgynevezett előkészítő ülésen beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, vallomást sem tett. Most azt mondta: „Nem tettem vallomást, éreztem ebben politikai nyomást. Én úgy döntöttem, inkább visszafizetem a pénzt, nincs lelkierőm, hogy börtönbe kerüljek.”– Ez egy hamis tartalmú beismerő nyilatkozat volt?– Én nem így fogalmaznék. Nekem nem volt lelkierőm, hogy végigcsináljam ezt.– Erkölcsi érzéke nem tiltakozott?– Nem, az én életem az én életem, nekem kell eldöntenem, mit vállalok és mit nem.Végül az ő szerepéről is szó volt a vallomás során. Azt mondta, hogy a több mint félmillió euróval az gépjármű-kereskedelemben szerzett tapasztalatát mint speciális szaktudást fizették meg. Az autók műszaki paramétereiről és árairól készített szakvéleményt, kétszer járt Hollandiában, emellett az általa ebben az ügyben végzett munkáról ezt vallotta:– Mit csinált az 550 000 euróért?– Műszaki tartalmakat megnéztem, összehasonlítottam az árakat, elmentem a tárgyalásokra, nagyjából ennyi volt a szerepem.– A buszok árához honnan használt fel adatokat?– Általában összehasonlítom a magyarországi forgalomban lévő gépjárművek árait és a külföldieket, ezeket összehasonlítom.– Magyarországon hol voltak ilyen buszok?– Az interneten tájékozódom mindig. Úgy emlékszem, a használtautó.hu-t használom, de vannak más oldalak is.– Beütötte a böngészőbe?– Igen.– Ön szerint ez szaktudás?– Igen.Ezért a szaktudásért négy egyenlő részletben 550 000 eurót kapott. Forintban, akkori árfolyamon nagyjából 170 milliót. | Bánki Erik papírt hozott arról, hogy a volt cége nem kapott 52 milliót - aztán a volt üzlettársa beismerte, hogy de igen | A fideszes képviselő a NAV-ot is cáfolni akarta, de a pénzmosást magára vállaló egykori üzlettársa három lépésben eljutott odáig: „lehet, hogy utalt”, ha már az adóhivatal mondja. Kanadai elektropop, furcsa ellentmondások és a használtautó.hu szakértő használata – ez történt a Volvogate-per hétfői tárgyalásán. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/05/volvogate-pecs-birosag-szekszardi-torvenyszek-buntetoper-buszbeszerzes-banki-erik | 2025-05-05 16:08:49 | true | null | null | 444 |
Harmadszor is kezdeményezték a Tisza Párt elnökének mentelmi jogának felfüggesztését, de ezúttal nem a magyar ügyészség, hanem a Pesti Központi Kerületi Bíróság fordult az Európai Parlamenthez. Az Index úgy tudja, hogy a bíróság egy magánvádas ügyben kérte a politikus mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet a Mi Hazánk Mozgalom feljelentése alapján indítottak.Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke már meg is kapta a magyar bíróság kérelmét, amelyet a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbított az EP jogi szakbizottságának. Ez már a harmadik kérelem, amely Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését célozza.ElőzményekAz ügyészség már 2024 szeptemberében kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését egy budapesti klubban történt telefonlopási ügy miatt. A rendelkezésre álló adatok szerint Magyar Péter június 21-én hajnalban egy budapesti klubban, az Ötkertben szórakozott, ahol elvette egy őt többszöri felszólítása ellenére is kamerázó férfi telefonját, amelyet később a Dunába dobott. A hatóságok csak akkor folytathatják a büntetőeljárást, ha az EP-képviselő mentelmi jogát felfüggesztik.Magyar Péter korábban kijelentette, hogy csak abban az esetben lenne hajlandó lemondani a mentelmi jogáról, ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez. Az ügy 2024 októbere óta húzódik, a jogi szakbizottság több alkalommal is tárgyalta, de döntés még nem született.Az ügyészség 2024 novemberében ezért egy második kérelmet is benyújtott Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére. Az EP jogi szakbizottságának szóvivője akkor annyit mondott, hogy két külön esetről van szó, a mobilos ügyet kezdeményező Legfőbb Ügyészség annyit közölt mindössze, hogy ők csak a lopási ügyben adtak be kérelmet. A Politico szerint a második esetben egy fideszes politikus perelné be a Tisza párt elnökét rágalmazásért, de ezt hivatalosan azóta se erősítették meg. A két üggyel már el is kezdett foglalkozni a jogi szakbizottság.A Mandiner még januárban megkérdezte László Andrást, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjét az üggyel kapcsolatban. László szerint a Néppártnak az az érdeke, hogy minél tovább húzzák a döntést a mentelmi ügyben, mert így befolyásolhatják Magyar Péter szavazatait. A képviselő szerint a telefonlopás nem politikai ügy, hanem szabálysértés, ezért Magyar Péter mentelmi jogát ki kellene adni, de az ilyen ügyek akár 2026 utánra is elhúzódhatnak.Döntés előtt a mentelmi bizottságMost pedig egy harmadik kérelem is érkezett, ezúttal a bíróságtól, amelynek hátterében a Mi Hazánk feljelentése áll. Konkrét információ nem jelent meg erről a feljelentésről, de Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője szerint az újabb kérésre Magyar Péter bennfentes kereskedelmi ügyéhez kapcsolódóan került sor.Korábban egy, szerkesztőségünk birtokába jutott információ alapján elsőként írtuk meg, hogy Magyar Péter 2023-ban egy napon a tőzsdezárás előtti órákban minden birtokában lévő részvényt eladott, majd több tízmillió forint értékben vásárolt olyan részvényeket, amelyekről csak tőzsdezárás után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akciónak köszönhetően az értéke jelentősen megnő. Magyar Péter jelentős bevételre tett szert az ügylettel.A Magyar Nemzeti Bank bennfentes kereskedelem gyanúja miatt eljárást indított, és az ehhez kapcsolódóan, táblázatokkal alátámasztott kérdéssort küldött a Tisza Párt elnökének. Az ellenzéki pártvezető a kérdéssor kézhezvétele után felhívta a jegybanki ügyintézőt és kifogásolta a kérdéseket, illetve politikailag motivált fenyegetést is megfogalmazott. Arra utalt, hogy a 2026-os országgyűlési választások megnyerése után komoly változások lesznek. Az ügyet a Tisza Párt elnöke se tagadta, az MNB közleményét úgy kommentálta, "felhívtam a nemzeti banki ügyintézőt és jeleztem neki, hogy a legtöbb felesleges és álságos kérdésre egy bohóc jelet fogok rajzolni".Döntés egy héten belül?A mentelmi bizottságde egyelőre nem világos, mikor kerül sor a bíróság által kezdeményezett magánvádas eljárás megvitatására. | Index-értesülés: a Mi Hazánk feljelentése nyomán most a bíróság kéri Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését | Index-értesülés: a Mi Hazánk feljelentése nyomán most a bíróság kéri Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését - Harmadszor kezdeményezték. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/06/magyar-peter-mentelmi-jog-felfuggesztes-mi-hazank-birosag | 2025-05-06 12:15:00 | true | null | null | Index |
Kevesebb Adria, több Balaton - mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2020 júliusában, a koronavírus-járvány első hullámát követően. Szavait akkor a legtöbben virológiai szempontból értelmezték, holott talán az ingatlanfejlesztés irányát jelezte a kormányfő: a NER módszeresen kebelezte be és építette tele a Balaton partját. Mivel a tó környéke az áldásos tevékenységüknek hála lassan megtelik, az oligarcháknak új helyszín után kell néznie. Csakhogy a Fertő tó az állami környezetpusztítás után holdbéli tájra emlékeztet, a Tisza-tó messze van, a Velencei-tó vize pedig önfejűen ingadozik, hol fejleszthet akkor egy kormányközeli milliárdos? Hát a Római-parton! A III. kerületi partszakaszon minden megvan, amire egy állami hátszéllel repített vállalkozónak szüksége lehet, és most egy kiskapu révén az utolsó akadály is elhárult a nagyszabású - és így a városrészt veszélyeztető - beruházások elől.Kevés vonzóbb helyet találhatnak maguknak a fővárosban a hűsítő nyári kikapcsolódásra vágyók a Római-partnál. A Pünkösdfürdő utcától a Pók utcáig húzódó, a Nánási út-Királyok útja és a Duna között fekvő, mintegy 70 hektáros terület adottságai révén kiemelt jelentőségű övezet, amelyet ezért is néznek ki maguknak a befektetők időről időre. A parti sávot a Demszky Gábor vezette Fővárosi Közgyűlés 1998-ban nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté, ám az üdülő fogalmának kreatív értelmezése és az akkor még III. kerületi polgármesterként dolgozó Tarlós István 2001-es döntése a beépíthetőségről (lásd keretes írásunkat) oda vezetett, hogy a helyi önkormányzat 2012-ben már építési tilalommal igyekezett feltartóztatni a megállíthatatlanul szaporodó lakóparkokat. 2015-ben feloldották a tilalmat, és hiába rendelték el egy évre rá ismét, a nyitott idősávban megszerzett építési engedélyek birtokában az ingatlanfejlesztők számos újabb monstrumnak kezdhettek neki. A beépítések alapvetően változtatták meg a városképet, veszélybe sodorva a Római-part eredeti arculatát. A Fővárosi Közgyűlés többek között erre is reagálva fogadott el tavaly év végén településfejlesztési tervet és fővárosi rendezési szabályzatot, valamint helyi építési szabályzatnak minősülő Duna-parti építési szabályzatot (Dész), amely lehetővé teszi a partszakasz egységes fejlesztését. Ez utóbbit hosszú éveken át tartó előkészítő munka és társadalmi egyeztetés előzte meg, a szabályzat célkitűzése az, hogy a rendelettel segítsék a Római-part átjárhatóságát, gyalogos megközelítését, illetve a meglévő zöldfelület megőrzését és megújítását.- Példaértékű egyeztetést folytattunk a partszakasz ügyében, több mint ötezer embert vontunk be az előkészítésbe, az ő véleményüket, elvárásaikat, reményeiket sikerült becsatornázni a rendeletbe - mondta a Budai Hangnak Béres András, Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere. - A válaszadók többsége szerint a Római-part természetközeli állapotát meg kell őrizni, illetve nagyobb hangsúlyt fektetnének a turisztikai, a sport- és a rekreációs funkciókra. Utóbbiak esetében a kézi hajtású vízi sportokat támogatják a motorcsónakokkal és a jet skikkel szemben. Ennek szellemében készült el a terület építési szabályozása. Az alpolgármester elmondta, az önkormányzat a döntéssel igyekszik megőrizni a Római-part hagyományos hangulatát, amelyet elsősorban a lakóparképítések veszélyeztetnek. Az érintett területen lakóingatlanra nem adtak ki építési engedélyt, de üdülőre igen, a befektetők ezt kihasználva húzták fel egymás után az "üdülőparkokat". Az új szabályozás számos szigorítást tartalmaz, így a parti sétánytól számított 20 méteres sávban immár kizárólag csónakházat lehet építeni - ezzel a sportfunkciót erősítené az önkormányzat a lakóparkok rovására -, és a beépíthetőség mértékét, illetve az engedélyezett épületek magasságát is csökkentették. Mindehhez azonban fel kellett függeszteni a parti sávban érvényben lévő változtatási tilalmat is: eddig semmit nem lehetett építeni az adott szakaszon, ez most megszűnik, és a helyébe az új szabályzat lép.Ezt használta ki a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt. és az Aranypart Ingatlanfejlesztő Alap: a Disznós Zoltán debreceni milliárdos érdekeltségi körébe tartozó alapok már tavaly - a változtatást megorrontva - építési engedélyt kértek egy kilenclakásos "üdülőházra". A Losonc utcai projektjüket ugyanakkor a III. kerületi tervtanács egyhangúlag és egyértelműen elutasította, mivel a szakmai vélemény szerint az épület léptéke és koncepciója is problémás: sem méretében, sem megjelenésében nem illeszkedik az üdülőterület világához. Ám a beruházó nem nyugodott bele a döntésbe: a budapesti tervtanácshoz vitte tovább az ügyet, a Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal alatt működő testület pedig felülírta a helyi döntést, és zöld utat adott az építkezésnek. Korábban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítéssel írhatta felül a kormány a helyi rendelkezéseket, most már nincs szükség erre a trükkre. A tavaly elfogadott új építési törvény értelmében a helyi tervtanácsok véleményét a területi tervtanács bármikor felülbírálhatja, és ha még ekkor sem születik a hatalom számára kedvező ítélet, az országos tervtanács is beszállhat az ügybe. Mivel ez utóbbinak Lánszki Regő országos főépítész, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) államtitkára az elnöke, a döntések iránya felől nem lehetnek kétségeink.- Veszélyes precedenst teremt, ha a helyi közösségek akaratával, az önkormányzat és a helyismerettel rendelkező szakemberek véleményével szembemenve az állam engedélyezi a Római-part beépítését - fogalmazott Béres András. Az alpolgármester elmondta, a III. kerületi lakosok döntöttek a terület jövőjéről, a monstre beruházás pedig épp attól az értékétől fosztaná meg a Római-partot, amely a legfőbb vonzerejét adja. A helyi tervtanács felülbírálása ráadásul megnyithatja az utat a hasonló építkezések előtt, aminek következtében végleg ellephetik a lakóparkok a partszakaszt. A Divinus nem először nézte ki magának a Rómait, a cég korábban az ugyancsak a Losonc utcában álló egykori Postás üdülő és csónakház torzóvá pusztult maradványait szerezte meg, és újította fel, hogy abban "üdülőházat" nyisson. Az 1970-ben szállodaként megnyitott és 2006-ban bezárt torony átalakítására még a fideszes Bús Balázs polgármestersége idején adták ki az építési engedélyt, a beruházás pedig látványos átalakítással járt: több fát kivágtak, a maradékot megcsonkították, és az eredeti épület is alaposan megváltozott a rekonstrukció során. Disznós Zoltánék nem feledkeztek el ugyanakkor a terület hagyományairól sem: megőrizték a csónakházat - apró szépséghibája a gesztusnak, hogy éttermet nyitottak az épületrészben (ami aztán a "rezsiárak drasztikus emelkedése és a gazdasági környezet vendéglátóiparra gyakorolt hátrányos hatásai miatt" nem sokkal később be is zárt).Ismerős szereplője a NER ingatlanfejlesztésének a Divinus: több tervezett beruházásuk is vihart kavart. Siófokon, az egyik utolsó érintetlen, Natura 2000 besorolású partszakaszon magánjachtkikötőt készültek építeni Disznósék, ám a civil tiltakozást hatósági elutasítás követte, így (egyelőre legalábbis) sikerült megakadályozni a környezetpusztítást. Kicsivel nyugatabbra azonban már sikerrel járt a milliárdos: a balatonberényi egykori gyermeküdülőt valamivel több mint félmilliárd forintért szerezték meg Disznós (részben offshore hátterű) érdekeltségei. Az ugyancsak Natura 2000-es, 1,6 hektáros, saját partszakasszal rendelkező területet az állam 2012-ben vette el Vas megyétől, 2016 óta üresen állt, néhány évvel később került magánkézbe - nem is akárhogy, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő versenyeztetés nélkül adta oda a kikiáltási árnál vélhetően lényegesen értékesebb ingatlant. Nem először volt ilyen nagyvonalú az állam: az ugyancsak a Disznós-birodalomhoz tartozó debreceni Divinus Hotelt 2020-ban 360 millió forint vissza nem térítendő támogatással segítették ki a hírhedten arányosan elosztott Kisfaludy-pályázatokon keresztül.Az "üdülőház" ügyében kerestük az ÉKM-et, választ lapzártánkig nem kaptunk.Évek óta heves viták övezik a római-parti gát tervezését. A területen élők a parton szeretnék látni a gátat, ami árvíz idején megóvná otthonaikat, csakhogy az a beruházás jelentős környezetpusztítással járna, ezért a főváros és a III. kerület is a Nánási út-Királyok útja mentén húzná fel a védművet. A Duna egyre gyakoribb kiöntései miatt 1953-ban ideiglenes földsáncot emeltek a Római-parton. Közel három évtizeddel később elkészült a békásmegyeri lakótelepet védő gát, ezt követően egyre gyakrabban merült fel a védvonal meghosszabbítása, amire azonban nem került sor. Az ezredforduló idején megkezdődött a környék átalakulása: a csónakházas részt üdülőnek álcázott lakóházak, majd lakóparkok lepték el - egyebek mellett amiatt, hogy Tarlós István, akkori III. kerületi polgármester 2001-ben engedélyezte a területen a maximális beépítést: a néhány régi házat leszámítva a hullámtéren álló ingatlanok ezt a jogi kiskaput kihasználva épültek fel. És ahogy nőtt a (nem hivatalos) lakóépületek száma, úgy lett egyre látványosabb az árvizek pusztító hatása is. A hullámtérben élők egyre hangosabban követelték ingatlanjaik védelmét, ám a Kúria egy korábbi döntése szerint "a folyók hullámterében a helyi önkormányzatot nem terheli árvízvédelmi kötelezettség, az ott elhelyezkedő ingatlanok tulajdonosai csak saját kockázatukra végezhetnek építési és gazdálkodási tevékenységet". Ennek ellenére mozgalom indult a part menti gát mellett kampányolva - a szándékukat árnyalja ugyanakkor a résztvevők felháborodása mögött felsejlő üzleti érdek. Ahogy arról a Budai Hangban korábban már írtunk, a part menti mobil gát tervét támogató Egyesület a Római-partért alelnöke Egri Gábor milliárdos vállalkozó, akinek komoly érdekeltségei vannak az árterületen belül. A Magyar Narancs 2016-os cikkéből kiderült, hogy az akkor a száz leggazdagabb magyar között számon tartott Egrié a közvetlenül a partra épült négycsillagos, 63 szobás Holiday Beach Budapest Wellness and Conference Hotel. És nem ő az egyetlen hangos civil: az Átlátszó feltárta, hogy a mobil gátért kiáltó helyiek egy része valójában a befektetését igyekszik megóvni. Mindez pedig az ingatlanspekuláció gyanúját is keltheti. A helyi perpatvarnál fontosabb volt a kormány számára a Karácsony Gergely főpolgármestert támadó akciók sora, így a mobil gát hívei kaptak némi állami segítséget. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy 2023 márciusában tartott kormányinfón például meglepő módon vette védelmébe a tiltakozókat, mondván, "több érv szól amellett, hogy a part mentén épüljön meg a gát, még akkor is, ha nem minden ott lévő ház az építési engedély birtokában épült annak idején". De hiába a törvénytelenséget legitimáló nyilatkozat, a nyomvonalat végül a főváros által kijelölt részen húzták meg - az építkezés azonban forráshiány miatt a mai napig nem kezdődött meg. Április 11-én azonban tett egy lépést a beruházás felé a Fővárosi Közgyűlés, amikor arról döntött, hogy európai uniós pályázatot nyújt be az árvízvédelmi beruházásra. A védmű több mint 55 ezer ember számára jelenthet biztonságot, a Pók utcai lakóteleptől Rómaifürdőn és Csillaghegyen át egészen Békásmegyerig. Számos rémhír kelt szárnyra az elmúlt hetekben a gáttal kapcsolatban, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata lapunknak is eljuttatta ezek cáfolatát. Álláspontjuk szerint a nyomvonal jelentősen magasabban van, mint a part, ezért nincs veszélye a jeges árnak, vagy egy elszabadult uszálynak, így a tervezett nyomvonalon sokkal könnyebb és biztonságosabb a védekezés, mint a part menti mobil gát esetében. Ugyancsak hamis állítás a kerület szerint, hogy több ezer embert kell kiköltöztetni az építkezés miatt: a kivitelezés idején senkinek sem kell elhagynia az otthonát. Ahogy alaptalan az a félelem is, hogy a gát "gettóba zárja" a hullámtérben élőket: a jelenlegi földgátat elbontják, a helyén épülő vasbeton térdfalból pedig normál vízállásnál mindössze egy 0,5-1 méter magas rész látszódik majd. És az álhírekkel ellentétben, árvíz idején továbbra is lehetséges lesz az egyéni védekezés, amíg az az elsőrendű védvonal védelmét nem veszélyezteti; és a majdani védmű nem veszélyezteti az épületek statikai állapotát sem. | Kormányközeli oligarcha húzhat fel lakóparkot a Római-parton | Lázár János új építési törvénye kiszolgáltatottá teszi az önkormányzatokat. | null | 1 | https://hang.hu/budaihang/kormanykozeli-oligarcha-huzhat-fel-lakoparkot-a-romai-parton-175910 | 2025-05-05 20:05:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Átláthatatlan céghálót és megmagyarázhatatlan befektetési döntéseket talált az Állami Számvevőszék, mikor a jegybanki alapítvány gazdálkodását vizsgálták.Windisch László ÁSZ-elnök a 444-nek azt mondta, olyan szakmaiatlan és döntésre alkalmatlan előterjesztést még nem nagyon látott, mint amivel egy 200 milliárdos befektetésről döntöttek.A kecskeméti Neumann János Egyetem Alapítványánál is találtak hibát.Januárban feljelentést tettek, a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával nyomoz.Matolcsy György volt jegybankelnök visszautasítja a megállapításokat, a kormány nem foglalt állást. Az új jegybankelnök sem tette ezt meg, de az ÁSZ elnöke szerint egy erős visszajelzés, hogy Varga Mihály több bűncselekmény gyanújával feljelentést tett.Kik a felelősek? Rossz gazdálkodásról vagy lopásról lehet szó? Miért nem indult korábban vizsgálat? Mi volt neki a gyanús?Ezekről, és arról kérdeztük Windisch László ÁSZ-elnököt, hogy tudja-e majd elfogulatlanul vizsgálni a Tisza Párt gazdálkodását attól, hogy Magyar Péter volt feleségével, Varga Judittal él együtt, akivel közös asztalos céget is alapítottak.444: Matolcsy György volt jegybankelnök büntetőjogi felelőssége fennáll ön szerint?Windisch László: Az ő büntetőjogi felelőssége a vizsgálatunkban nem merült fel.Miért?Mert nem volt sem kuratóriumi, sem felügyelőbizottsági tag az alapítványban, és a befektetéseket végrehajtó céghálózatban, alapkezelőkben, különböző kft.-kben sem volt vezető tisztségviselő. Szerintünk elsősorban ezeknek a testületeknek a tagjai valósíthatták meg a bűncselekményt.Hangsúlyozom, hogy szerintünk, hiszen mi egy gyanút észleltünk, és majd a nyomozóhatóság, illetve vádemelés esetén a bíróság fogja ezt eldönteni.Az igaz, hogy Matolcsy egyikben sem volt benne, de alapítóként kapott jelentéseket, és csak azután gyakorolta a kontrollt, hogy ön erre felkérte. A felügyelőbizottságot is az MNB vezetése jelölte ki. Az ÁSZ jelentésében leírtak alapján számtalan mulasztást követett el Matolcsy György. Ki lehet mondani, hogy nincs felelőssége? Ha nem is büntetőjogi, akkor személyes vagy erkölcsi?Csak hogy világos legyen: az előbb sem azt válaszoltam, hogy nincs büntetőjogi felelőssége, de azt sem tudom megerősíteni, hogy van.A mi vizsgálatunk az alapítványra terjedt ki, és ott az ő személyes büntetőjogi felelősségével kapcsolatban nem merült fel gyanú.Az alapítói jogok viszonylag lazák. Azt a feladatát ellátta, hogy legyen kijelölve felügyelőbizottság - akik aztán személyes vagyonukkal felelnek a feladatuk ellátásáért -, a beszámolók beérkezését nyomon követték. Az más kérdés, hogy szerintünk ezek a beszámolók nem voltak kellően informatívak és tartalmilag megfelelőek ahhoz, hogy valós kontrollt lehessen gyakorolni.Amikor az ön felhívására Matolcsy György ellenőrzést rendeltetett el az alapítványnál, már ő is látta, hogy nem stimmeltek a korábbi tájékoztatók.Igen, és erről tájékoztatott is minket.Előtte miért nem tűnt föl neki?Valószínűleg nem olyan mélységben végezték el a kontrollfeladatot, amilyen mélységben mi, de egy alapítónak ez nem is feltétlenül dolga. Az akkor még könyvvizsgálói jelentéssel megerősített alapítványi beszámolókból nem látszott, mekkora a baj.Ön 2019-ig volt az MNB alelnöke, de többször elmondta, semmilyen alapítói joga nem volt az alapítványokkal kapcsolatban, más területért felelt. Az MNB igazgatóságának tagjaként milyen jelentéseket látott? Akkor jobban működtek az alapítványok?Az első alapítványok 2014-ben jöttek létre, az alapítói jogokat nem az igazgatóság és nem is a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és a fogyasztóvédelemért felelős alelnök gyakorolta, ami én voltam. Mi nem tárgyaltunk jelentéseket, úgy tudom, az elnöki terület feladatai közé tartozott azok nyomon követése.Amikor az alapítványok összeolvadásából 2019-ben létrejött a PADME, én már munkaviszonyban sem voltam az MNB-vel, ezért érthetetlen számomra, hogy miért bombáznak azzal, hogy a távozásom után létrejött alapítvány 2020-as és 2021-es befektetéseivel kapcsolatban milyen felelősség terhel.Hangsúlyozom, hogy a mostani jelentéseink nem általában a jegybanki alapítványokról derítették fel a jelentésben foglaltakat, mint ahogy ezt ma sokan próbálják beállítani. A 2019 előtt működő jegybanki alapítványokat nem vizsgáltuk, ahogy a jelentésünk azt sem mondta ki, hogy azok létrehozása vagy korábbi működése bűncselekmények gyanúját vetné fel. Mi azt néztük meg, hogy a PADME hogyan kezelte a rá bízott közvagyont.A befektetési struktúra - az alapkezelőkkel és különböző cégekkel - 2019 után jött létre, a kifogásolt döntések 20-21-ben születtek. Ezt feltártuk, feljelentést tettünk. Ez nagyon súlyos ügynek látszik, mégis, mintha a konkrét ügy nem igazán érdekelné a kérdezőket.2016-ban emlékezetes vita folyt arról, hogy az alapítványi pénz közpénz vagy sem. Önnek mi volt az álláspontja?Nem volt személyes álláspontom, nem is ismertem közelről az ügyet, mert nem kellett vele foglalkoznom.Persze ma, a jelentésünkben foglaltak egész más megvilágításba helyezik ezt a kérdést, de ez a vita akkor inkább jogi-, adatvédelmi kérdésnek tűnt arról, hogy közzé kell-e tenni a támogatottak nevét. Sok támadás is érte az érintett oktatókat, a kultúra területén dolgozókat, művészeket, és azt hiszem, az alapítvány inkább ezeket szerette volna elkerülni.De nem gondolom, hogy azok a viták összefüggenének a sok évvel később feltárt visszaélésekkel.Annyiban lehet összefüggés, hogy ott is megjelent ugyanaz a kör. A nagy botrányt kiváltó 5 millió forint alatti szerződéseknél felbukkant Száraz István cége, amely több mint 500 milliót kapott, és a cég egy évre rá Matolcsy Ádámhoz került. Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás több cége is nyertes volt. Az egész működés gyanússá vált, tömegével születtek feljelentések, amiből aztán nem lett semmi.Én nem tudom, hogy összefügg-e, de ha igen, akkor a nyomozóhatóság ki fogja deríteni.Abban biztos vagyok, hogy az alapítványok helyes és jó céllal jöttek létre. Az Alkotmánybíróság is azt állapította meg, hogy a jegybank a közpénzt közfeladatok ellátására rendelte. Nem hiszem, hogy bárki gondolta volna, hogy ilyen véget fognak érni, és ilyen vizsgálati jelentést leszünk kénytelenek publikálni.Több fideszes politikus is meg van döbbenve, azt mondják, ők erről semmit sem tudtak, miközben a sajtó rendszeresen tárta fel az ügyeket. Az ingatlanvagyon jött-ment, az egyik volt alapítványi villában Matolcsy Ádám is élt, számtalan gyanús ügy bukkant fel. Ön 2023-ban vizsgálatot indított, de mi a magyarázat arra, hogy az előző ÁSZ elnök 2016 után, a legnagyobb balhék idején nem tett semmit?Ezt nem tőlem kell megkérdeznie. Én 2022-ben lettem az ÁSZ elnöke, és a legelső olyan vizsgálati tervbe, amelyet én állíthattam össze, felvettük a PADME-t.Elődjét, Domokos Lászlót felelősnek tartja azért, hogy ezek az ügyek csak most derültek ki?Nem, mert az Állami Számvevőszéknek egészen más a szerepe és feladatköre, mint ahogy az sokszor a sajtóban megjelenik.Az ÁSZ nem egy felügyeleti szerv - még ha én ilyen szemléletben is végezném a munkámat -, hanem a parlament pénzügy-gazdasági ellenőrző szerve.Törvényileg köteles véleményezni a költségvetést, vizsgálni a zárszámadást vagy a pártokat. A közpénzfelhasználást ellenőrizheti, de nem köteles mindent vizsgálni. A munkáját egy kockázatelemzés alapján összeállított éves terv szerint végzi. Nem tudom, hogy miért nem válogatták be 2018 és 2022 között az MNB alapítványait, de az ÁSZ ezzel nem követett el törvénysértést. Közel húszezer ÁSZ által ellenőrizhető szervezet van, és csak a központi költségvetés évente 43 ezer milliárd forint körüli összeget költ el. Ehhez képest kell megítélni, hogy az MNB alapítványa bekerült-e korábban az ÁSZ ellenőrzési tervében, vagy sem.Ha korábban elindul a vizsgálat, előbb feltárják az átláthatatlan céghálót, a túlárazott részvényvásárlást, akkor kisebb közpénzvesztéssel meg lehetett volna úszni?Elképzelhető, hogy igen.Ön mit talált gyanúsnak a PADME-nél, hogy ellenőrizni akarta?A kockázatelemzésünk nem nyilvános, de én is olvasom a sajtót és hallottam azokról az ügyekről, amelyeket említett.A Porschékat is látta?Fényképen, igen.Mit gondol a Matolcsy Ádám körénél kialakult luxusról? Az mennyiben játszott közre a vizsgálat elrendelésénél?Önmagában abból, hogy valakinek Porschéja van, még nem következtetnék arra, hogy nem tisztességes a tevékenysége.De ha nekem asztalosként kiemelkedő profitom lenne, biztos, hogy nem Porschét vagy Ferrarit vennék, hanem technológiát, és felépíteném Közép-Európa leghatékonyabb faipari üzemét.A Della podcastban azt mondta, nem Orbán Viktortól kapott utasítást a vizsgálatra, de a nagy kép mégis az, mintha az egész hátterében politikai vagy személyes okok állnának. A jelentést Matolcsy György távozása után publikálták, Orbán Viktor pedig arról beszélt, úgy látja, a volt elnök támadható.Ha valaki elolvassa a jelentést, el tudja dönteni, hogy politikai indíttatású, prekoncepción alapuló vizsgálatról van-e szó, vagy súlyos és objektív tényeket tartalmazó dokumentumról.Az időzítésre vonatkozott a kérdés. Úgy tűnik, most volt az első pillanat arra, hogy le lehessen írni, mi történt az alapítványnál, hogyan működött az egész.Az időzítésről annyit, hogy jogszabály írja elő a jelentés elkészülte utáni lépéseket. Ebben benne van, hogy az ellenőrzött véleményezheti a jelentést, amire mi 30 napon belül válaszolunk, és zárómegbeszélést is lehet tartani. Ahogy ezek a technikai lépések megvoltak, az első adandó alkalommal közzétettük a jelentést.Kifejezetten örülök egyébként annak, hogy az ellenőrzést úgy tudtuk lezárni, hogy Matolcsy György még véleményezhette az MNB-ről szólót, az általa kinevezett kurátorok pedig az alapítványét, viszont a dokumentumot már az új jegybankelnök hivatali ideje alatt publikáltuk.Voltam Monetáris Tanács tag, el tudom képzelni, mit okozott volna az állampapírpiacon, a forint árfolyamában, a kamatokban ez a jelentés, ha még Matolcsy elnöksége alatt jön ki. Főleg, ha valamilyen felhanggal tálalja a sajtó.Egy évvel ezelőtt levélben figyelmeztettük az MNB elnököt a székházfelújítás elszálló költségeire és a kontroll hiányára, és amikor az kiszivárgott, az ellenzéki sajtó úgy tálalta az egészet, mintha az ÁSZ a kormány ökleként az akkor nagyon függetlennek és szakmainak gondolt jegybankelnököt támadná, és ezzel akarná rábírni például a kamatpolitika módosítására.Ez teljesen torz, valótlan értelmezési keret volt. El tudom képzelni, mi történt volna a mostani jelentés után. Most viszont van egy hiteles, új jegybankelnök, aki maga is hitet tett az anomáliák kivizsgálására és rendbetételére. Sokkal szerencsésebbnek tartom, hogy így ért véget a vizsgálat, és nem máshogy.Miután Matolcsy György vitatja a jelentések alapjait, a kormányzati narratíva az, hogy itt két állítás áll egymással szemben, és majd az igazságszolgáltatás eldönti, kinek van igaza. Az új jegybankelnöktől kapott visszajelzést arról, hogy melyiküknek van igaza?Az egy erős visszajelzés, hogy több bűncselekmény gyanújával feljelentést tett, de feketén-fehéren nem foglalt állást. Szerintem neki hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy a kérdésben tájékozódjon.A jelentésünk sokkal több, mint egy vélemény, pláne, mint egy személyes vélemény. Amit leírtunk, az bizonyítékokkal alá van támasztva. Egyébként a probléma létét Matolcsy György maga is elismerte, hiszen ő tájékoztatott arról a belső vizsgálatról, ami a mienkkel összhangban azt állapította meg, hogy a fizetésképtelenség veszélye is fennáll az alapítványnál.Ez 2024 végén történt.Igen. Tájékoztatott arról a kuratóriumi előterjesztésről is, ami szerint akár 400 milliárd forint utólagos tőkejuttatásra lenne szükség az alapítvány pénzügyeinek helyreállításához.Ez nem azt jelenti, hogy ennyi hiányzik. Úgy számoltunk, hogy nagyságrendileg 150 milliárd forint lehet a számvitelileg elszámolandó veszteség.Álláspontunk szerint az alapítvány mérlege nem valós számokat tartalmaz, nem vettek figyelembe olyan értékcsökkenéseket, veszteségeket, amelyeket kellett volna. A nem hiteles beszámolók miatt megkerestük a Pénzügyminisztérium keretein belül működő Könyvvizsgálati Közfelügyeleti Hatóságot, amely velünk egyetértve kötelezte az alapítvány könyvvizsgálóját a jelentéseik visszavonására.Azt kiszámolták, hogy a rossz gazdálkodással a 150 milliárdon felül mekkora veszteséget okozhattak?Ezt majd a nyomozóhatóság kiszámolja, de az elmaradt haszon ennél lehet több, hiszen sokkal magasabb hozamot érhettek volna el sokkal kevésbé kockázatos eszközökkel is. Ezért gondoljuk azt, hogy nem megfelelően bántak a rájuk bízott közpénzzel a kuratórium tagjai.Az alapítói és a befektetési szabályzatban előírt, kifejezetten óvatos, konzervatív és jövedelemtermelő befektetési politikából nem következik az a bonyolult cégháló, amit a jelentésünkben feltártunk, és a befektetési struktúrát jellemző diverzifikációhiány sem.A jegybank pénzügyi tudatosságot erősítő kampányában is leírják, hogy nem teszünk minden tojást egy kosárba. Ehhez képest az alapítvány két nagy részvénytársaság papírjába (a lengyel GTC-ébe és a svájci Ultima Capitaléba) tette szinte a teljes vagyonát.Jelentésük szerint a GTC részvényeket erősen túlárazva vették, amire nem találtak racionális magyarázatot. Azt látják, hogy ezzel személy szerint ki járhatott jól?Az eladó, egy amerikai tőketársaság járhatott azzal jól.Amögött láttak valakit?Nekünk nincs eszközünk arra, hogy egy Amerikában nyilvántartott céget vizsgáljunk. A számvevőszékeknek nincs jogsegélyegyezménye, nem vagyunk hatóság.A lengyel vagy svájci hatóságokkal felvették a kapcsolatot?A lengyel tőzsdefelügyeletnek írtunk, de nem kaptunk választ. Ott sincs jogsegélyre lehetőség, a nyomozóhatóságok tudnak jobban a mélyére ásni.Az alapítvány kuratóriumától indulva meddig tarthat a büntetőjogi felelősség? Az alapítványi vagyon kezelésre létrehozott Optima-csoportig, vagy még lejjebb, a GTC és Ultima szintjéig?Ezt nem tudom, nem az ÁSZ dolga megállapítani. Mi azt láttuk, hogy felelőtlen, rossz gazdálkodás történt, ami felveti a hanyag- vagy hűtlen kezelés gyanúját. Azt, hogy ezt kik követték el, majd a nyomozóhatóság kideríti.Egyébként nagyon látványos a személyi összefonódás a kuratóriumi tisztviselők, az Optima vezérkara és a cégek vezetése között. Biztos, hogy őket a nyomozóhatóság megkérdezi erről az ügyről.A Válaszonline szerint Matolcsy Ádám Kovács Petra fedőnéven folyt bele a cégek ügyeibe. Ön a Dellában azt mondta, Kovács Petra nevével nem találkoztak. De mentek egyáltalán annyira mélyre a vizsgálatban, hogy lássanak egy ilyen szintű levelezést?Miután korlátozottak az eszközeink, volt egy szint, ami alá már nem láttunk. Az e-maileket és a számítógépeket nem tudjuk elhozni.Amit láttak, abban Matolcsy Ádám neve semmilyen összefüggésben nem merült föl?Nem.A rendőrség tájékoztatta arról, hogy áll a nyomozás?Nem, csak annyit jelzett az ügyészség, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodához tették át az ügyet. Egyébként januárban tettünk feljelentést.Az alapítványok ügyében tett feljelentések korábban mind lepattantak. Itt zökkenőmentesen indult az eljárás?Erről sem kaptunk tájékoztatást. A legfőbb ügyésznek küldtük meg a feljelentést, ők áttették a nyomozószervhez, ennyit tudunk.Miután kiderült, hogy az alapítvány vagyonkezelő cégét az utolsó pillanatban megpróbálták átjátszani a Száraz érdekeltségébe tartozó Közép-Európai III. Magántőkealapnak, az ÁSZ feljelentéskiegészítést küldött. Az az ügyet milyen mélységben látták át, és mi a véleménye a próbálkozásról?Ez a vizsgálat lezárása után történt, így csak az MNB által vezetett nyilvántartásokban és a cégjegyzékben láttuk a mozgást. A véleményemet az mutatja, hogy ebben az ügyben feljelentéskiegészítést küldtünk. Az biztos, hogy nem jó céllal született a megállapodás, és semmilyen racionális érv nem szól amellett, hogy az alapkezelő tulajdonjogát egy olyan magántőkealap kezelésébe adják, amit nem az alapítványi körbe tartozó alapkezelő kezel.Ezt az ügyet is elkezdik vizsgálni?Ezt majd a nyomozóhatóságok vizsgálják. Milyen hozzáadott értéke lenne itt a mi vizsgálatunknak?Esetleg alaposabbak lehetnek.A nyomozóhatóságoknak sokkal több eszközük van, mint nekünk.A vizsgálat során volt olyan érzése, hogy itt egyesek a sajátjukként kezelték az állami vagyont?Inkább úgy fogalmaznék, hogy nem megfelelően, nem azzal a gondossággal kezelték, ami elvárható volna közpénz esetén.Mi lehetett emögött ön szerint? Szimplán rossz gazdálkodás, vagy lopás?Ez is olyan kérdés, amit az Állami Számvevőszék eszközeivel nem lehet kideríteni. Ezt majd a nyomozás tárja fel, de lehetett mindkettő akár.Mondta, hogy a sajtóban olvasott különböző ügyekről. A vizsgálat során mi lepte meg, volt olyan, amire nem számított?Az egyik a kollégáim által feltárt, többszörösen összetett cég és tőkealap struktúra, ami eleve gyanút kell, hogy ébresszen. Ez váratlan helyzet volt.Meglepett az az előterjesztés is, amivel az alapítvány kuratóriuma jóváhagyta a GTC részvénytársaság megvásárlását. Én foglalkoztam tőzsdefelügyelettel is, de ilyen szakmaiatlan, döntésre alkalmatlan előterjesztést még nem nagyon láttam, holott itt egy 200 milliárdot meghaladó befektetésről volt szó.Ráadásul jelentős, 30 százalék feletti prémiumot fizettek az eladónak a tőzsdei árfolyam felett. Ezt nagyon alá kellett volna támasztani.Azt tudják, ki találta ki, hogy vegyenek GTC meg Ultima részvényeket?Nem.A PADME jelentés után a Neumann János Egyetem Alapítványánál és a Budapesti Metropolitan Egyetemnél (METU) is elindult egy alaposabb vizsgálat. Ott már látszik valami, vagy nagyon az elején vannak?A Neumann alapítványa úgy került képbe, hogy a PADME vizsgálatban láttuk, 127,5 milliárd forint értékben jegyezték le az Optima kötvényeit, ráadásul abban az időszakban, amikor a kockázatmentes állampapírpiaci referenciahozam bőven 10 százalék felett volt, ez a rendkívül kockázatos kötvény csak 2,5 százalékot kamatozott.Álláspontunk szerint ha megfelelően kezelték volna a közvagyont, nem hozhattak volna ilyen döntést.A PADME-t érintő vizsgálatban csak ezt a szálat néztük, és a vizsgálatban tapasztaltak alapján döntöttünk úgy, hogy egy alaposabb ellenőrzésre is szükség van.A METU pedig a PADME alapítványi struktúrájának része, az alapítványtól több milliárdos támogatást kapott, ennek ellenére nem tette közzé a gazdálkodásáról szóló kötelező információkat. Ez olyan kockázatot jelent, ami miatt azt gondoljuk, érdemes átvilágítani a gazdálkodást. Ezzel egyébként az egyetem csak nyer, mert tisztázhatja magát, a javítanivaló hibákra - ha vannak, - rámutatunk, ők pedig korrigálhatnak.Ezek után nem lenne érdemes azt is vizsgálni, hogyan gazdálkodott az Optima 2016 és 2019 között? Az az időszak eddig kimaradt.Én úgy tudom, hogy 2018-ig gyakorlatilag állampapírban volt az alapítványok vagyona, úgyhogy azzal kapcsolatban sok kérdés nincs. Az a struktúra nem tetszett az Európai Központi Banknak, mert tiltott monetáris finanszírozást láttak benne.Önmagában az, hogy nem állampapírban van a vagyon, nem hiba.Mibe lehetett volna jobban befektetni?Lehet részvényekbe is, csak sokkal diverzifikáltabb, konzervatívabb portfólióra lett volna szükség, és sokkal gondosabban kellett volna meghozni a befektetési döntést. Az jobban szolgálta volna az alapítvány céljait.Ráadásul szükségtelen volt az az átláthatatlan struktúra a rengeteg szinttel, ahol szinte kibogozhatatlan keresztfinanszírozások és kereszttulajdonlások voltak. A mai napig nem értjük ennek a valós okát, ezt is leírtuk a jelentésben.Nem lehet Matolcsy Györgynek igaza abban, hogy az alapítványi vagyon megvan, ingatlanban, és még többet is ér?Olyanon vitázunk, ami a nap végén egy hitvita lesz, miközben a számviteli törvény a számításra előír egy viszonylag objektív értékmérőt, a tőzsdei árfolyamot. Az szóba sem kerülhet, hogy az ÁSZ egyesével felértékelje az ingatlanokat, de az biztos, hogy az eszközöket és a forrásokat, azok struktúráját együtt kell értékelni.Ha likvid vagyonra van szükség, egész más az eszközök értéke, mint hosszútávú befektetés esetén.Egyébként nem csak az ÁSZ gondolja, hogy a GTC részvényárfolyama közelebb áll a cég valós értékéhez, mint az eszközök egyedi értéke. A Fitch Ratings bóvli kategóriába sorolta a céget, a kilátásai negatívak, a részvények árfolyam azt mutatja, hogy a befektetők sem bíznak benne.Ha az eggyel fölötte lévő szintet, az Optimát nézzük, akkor annak idén 75-80 milliárd forintot meghaladó összegben kellene kifizetést teljesítenie, aminek nem látszik a fedezete. A Neumann alapítványával több mint egy éve tárgyalnak, mert nem tudják visszafizetni a 127,5 milliárd forintjukat.Szóval az, hogy a GTC-ben lévő ingatlanok mennyit érnek, gyenge - és nehezen ellenőrizhető - érv arra, hogy nem történt hűtlen kezelés, hiszen látszik, hogy nem tudják előteremteni a kifizetendő összegeket.Egy ilyen súlyú gazdálkodási hiba, amit az alapítványnál történt, mennyire ingatja meg az intézményekbe - akár az ÁSZ-ba, akár az MNB-be - vetett bizalmat?Az ÁSZ-ra vonatkozó kérdést azért nem értem, mert mi voltunk azok, akik mélységében feltárták az ügyet, feljelentést tettünk. Pont azért születtek a konteók a politikai vagy személyes szálról.Az MNB-nél pedig fontos, hogy új vezetés van, teljesen más attitűddel. Szerintem a jegybank továbbra is nagyon magas presztízsű intézmény, és joggal bíznak a működésében. A mi jelentéseink sem tártak fel olyan tényeket, amelyek önmagában a jegybank intézményében megingatnák a bizalmat. Az alapítványt nem lehet az MNB-hez kötni, nem a szervezeten belül, hanem attól élesen elkülönítve működik.Már utalt az MNB székház ügyére, de a jegybanknál más ingatlanberuházásokat is vizsgáltak. A felújításokat ugyanaz a cég végezte, a jelentés szerint volt olyan év, amikor annak a teljes bevétele ebből származott. Ez nem volt gyanús?Önmagában az, hogy egy cég építkezett, még nem valósít meg bűncselekményt.Csak az MNB székházával kapcsolatos beruházásnál készült külön értékbecslés a költségek miatt?A székház-felújítás 50 milliárdról indult és 100 milliárd körül állt meg, ezért készíttetett kérésünkre a jegybank vezetése egy értékbecslést, ami szerint nem volt túlárazás. Úgy tudom egyébként, hogy most a felügyelőbizottság is kért egy újabb becslést, ami még folyamatban van.Egy műemlék-jellegű épületnél nehéz a költségek megbecsülése és az összehasonlítás, de azt látjuk, hogy amikkel össze lehet vetni, azokhoz képest is nagyon jelentősen elszálltak a költségek.Ezt inkább súlyos pazarlásnak gondoljuk, nem helyes, hogy ennyit ráköltöttek, de nem minden büntetőjogi kategória.Kifogásolták azt is, hogy az MNB milliárdokért szerezett be műkincseket is. Amikor együtt dolgozott Matolcsy Györggyel, látta rajta, hogy van igénye a szép környezetre?Szerintem arra mindenkinek van igénye.Igen, de itt egy 100 milliárdos székházfelújításról és többmilliárdos műkincsbeszerzésről van szó.Én 2019-ig voltam ott, az addig megvalósított műkincsprogram célja nem a szép környezet kialakítása volt, hanem a megvásárolt műkincseket az ország különböző múzeumaiban állították ki. Ez a közvagyont gyarapította, nem pedig Matolcsy György szép környezet vagy luxus iránti vágyát hivatott megvalósítani.A következő kört viszont túlzónak tartották.Igen, mert ott deklaráltan az épületek díszítése volt a cél. Mi ezt nem feltétlenül tartjuk egy irodai környezetbe valónak, de attól még nem törvénytelen műalkotásokat venni.Érdemes onnan is nézni a kérdést, hogy a parlament is tele van csodálatos műkincsekkel és festményekkel, aminek ma örülünk és büszkék vagyunk rájuk, de valószínűleg ezek is sokba kerültek.Azok után, amit feltártak, nem kezdeményezett törvénymódosítást, hogy erősítsék az ellenőrzést, legyen több garancia?Még nem, de összeszedjük a tanulságokat.A magántőkealapokat sem kellene átláthatóbbá tenni? Nagy Márton miniszter azzal érvelt, a felügyelet látja a végső tulajdonosokat, és ez jól van így.Arról, hogy a magántőkealapok hogyan működnek a magánszférában, az ÁSZ-nak nincs véleménye. Amit Nagy Márton mondott, abban abszolút igaza lehet. El tudom képzelni, hogy vannak olyan befektetési struktúrák, ahol a magántőkealapoknak van létjogosultságuk, de az állami pénzek esetén nagyon szűk mezsgyén indokolt az ezeken keresztüli befektetés.A PADME alapítványnál sem láttunk racionális okot arra, miért ezt a struktúrát választották. A közpénzek esetében - véleményem szerint - amennyire lehet, kerülni kell a magántőkealapot, pont azért, mert nehezen nyomon követhető, hogy milyen eszközök vannak az alapban és ki a tulajdonos.Látták-e nyomát annak, hogy az alapítvány körül kifolyatott pénz párthoz vagy pártokhoz került?Nem.Ha már behozta az asztalosságot: tudja majd távolságtartóan vizsgálni a Tisza Párt pénzügyeit, ha az az ÁSZ elé kerül?Hogyne tudnám.Magyar Péter többször is azt állította, a Tisza ellen már folyik vizsgálat, legutóbb a hétfői Magyarinfón beszélt erről. Valóban van ilyen? Ha igen, mit vizsgálnak?Ebből természetesen egy szó sem igaz, nincs ilyen vizsgálat az ÁSZ-nál. Úgy látszik ugyanakkor, hogy a politikai küzdelem lassan kétpólusúvá formálódik, amelynek mindkét oldalán erős párt áll. Ezeknek a pártoknak az ellenőrzése - gazdálkodási, finanszírozási szempontból is - mindkét oldalon nem kell, hogy történjen, inkább előbb, mint utóbb.Az ellenőrzés célja sohasem az ellenőrzött ellehetetlenítése, az ő érdekeit is szolgálja, hogy a gazdálkodásának szabályossága és átláthatósága biztosítva legyen, az esetleges hibákat pedig kijavíthassa.A beszélgetésben többször utalt arra, mit hogyan interpretál a sajtó. Nem gondolja, hogyha egy vizsgálaton bármit megállapít majd az ÁSZ, azt Magyar Péter személyes bosszúként tálalja majd? Hiszen ön együtt él Varga Judittal, Magyar Péter volt feleségével.Én a magánéletet sohasem kevertem a munkával, ebben következetes vagyok, és mástól is ezt várom el.Egyébként pedig az ellenőrző szervezetek és vezetőik megtanultak azzal együtt élni, hogy az a sajtó így vagy úgy tálalja a munkájukat, vagy az, akivel szemben eljárás folyik, hazugsággal, szakmaiatlansággal vagy egyebekkel vádolja őket. Matolcsy György és a fia is ezt teszi.Ez nem azt jelenti, hogy ne tudnánk teljesen elfogultságmentesen végezni a vizsgálatunkat.De ha Magyar Péter vagy a Tisza Párt részéről megkapja a vádat, hogy ez személyes támadás, mivel fogja tudni igazolni, hogy nem az?Szerintem annak kell bizonyítania valamit, aki állítja. Egyébként a legjobb bizonyíték ilyen esetekben mindig a jelentésünk.Amikor a hatpárti összefogás kampányát vizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy tiltott külföldi támogatást fogadtak el, akkor is azzal támadtak, hogy politikailag elfogult vizsgálat volt. Csakhogy néhány héttel ezelőtt a Fővárosi Törvényszék érdemben tárgyalta a jelentésünket, és mindenben nekünk adott igazat. Helyben hagyták a megállapításunkat, hogy valóban tiltott kampányfinanszírozás történt.Térjünk át az Integritás Hatóság elnökének az ügyére, akit hivatali visszaéléssel és 87 millió forintnyi hűtlen kezeléssel gyanúsítanak. Ön kezdeményezhetné a bíróságnál az elnök felmentését, viszont még nem lépett. Mit mérlegel, mire vár?Nem várok semmire. Ha a nyomozók tájékoztatnak új tényekről, mérlegelni fogom azokat, és ha szükségesnek látom, megindítom az eljárást.A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem látom indokoltnak, hogy bírósághoz forduljak. A jogszabály szerint egyébként csak a hivatali visszaélés ad alapot az eljárásra, a hűtlen kezelés nem.Nem kellene, hogy a hűtlen kezelés is alapot adjon rá?Most azt kéri, hogy véleményezzek egy törvényt, de én végrehajtom azokat. A jogszabály pedig úgy fogalmaz, hogy hivatali visszaéléssel kapcsolatos bűncselekmények miatt indíthatok eljárást.Az ő esetében a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását tekintik hivatali visszaélésnek. Átnéztem a módosítást, beszéltem az alelnökökkel is, de az alapján egyelőre nem jutottam arra a döntésre, hogy kezdeményezzem az elmozdítását.Pár hónapja a 444-nek azt mondta, az is mérlegelési szempont, hogy az intézménybe vetett bizalom mennyire sérül. Ön szerint egy korrupcióellenes szervezeté nem sérül azzal, hogy az elnökét hűtlen kezeléssel gyanúsítják?Hadd utaljak vissza arra, hogyan tálalta a sajtó, amikor több mint egy évvel ezelőtt kérdéseink voltak az MNB székházfelújításáról. Miért nem az a kérdés, hogy hogyan érintené az Integritás Hatóság következő elnökének vagy a hatóságnak a hitelességét, ha el lett volna mozdítva az elnök?Akkor legalább látszik, hogy vannak következményei a dolgoknak.Azt hiszem, a sajtó ezt nem így tálalná.Értem, hogy önnek nem volna kedvére való, ahogy a sajtó tálalná az ügyet, de véleménye szerint mennyire maradt meg a hatóság reputációja?Azt szögezzük le, hogy vádemelés sem történt az ügyben, nemhogy ítélet lenne. Itt még zajlik egy eljárás, gyűjtik és elemzik a tényeket, úgyhogy nem szaladnék annyira előre. Ha kiderül, hogy vádat emeltek vagy a hivatali visszaélés keretében más, súlyos tényeket tár fel a nyomozás, akkor újra elvégzem a mérlegelést.Tehát a vádemelés után sem feltétlen indítja meg az eljárást.A jogszabály abszolút mérlegelési lehetőséget ad a számomra, pont azért, hogy meg lehessen ítélni, milyen súlyú a hivatali visszaélés. Itt nem egy ügyfél vagy egy ellenőrzött szerv kárára/előnyére módosította az SZMSZ-t, hanem a gyanú szerint az alelnökök jogait csorbította.És ha jól értem, ezt nem tartja annyira súlyos ügynek, hogy ez alapján elindítsa az eljárást.Ezt így nem mondanám ki, mert nem szeretnék beavatkozni a büntetőeljárásba. Annyit mondok, hogy mérlegeltem minden rendelkezésemre álló tényt, és az alapján nem hoztam olyan döntést, hogy megindítsam ezt az eljárást. És ha jól értem, ezt nem tartja annyira súlyos ügynek, hogy ez alapján elindítsa az eljárást.Ezt így nem mondanám ki, mert nem szeretnék beavatkozni a büntetőeljárásba. Annyit mondok, hogy mérlegeltem minden rendelkezésemre álló tényt, és az alapján nem hoztam olyan döntést, hogy megindítsam ezt az eljárást. | Windisch László ÁSZ-elnök: El tudom képzelni, mit okozott volna ez a jelentés, ha Matolcsy elnöksége alatt jön ki | Olyan szakmaiatlan előterjesztést még nem nagyon látott, mint ami alapján egy 200 milliárdos befektetésről döntöttek a jegybanki alapítványnál – mondta a 444-nek Windisch László. Az Állami Számvevőszék elnöke nem gondolja, hogy a „közpénzjelleg elvesztéséről szóló viták” összefüggnek a később feltárt visszaélésekkel. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/05/windisch-laszlo-asz-elnok-el-tudom-kepzelni-mit-okozott-volna-ez-a-jelentes-ha-matolcsy-elnoksege-alatt-jon-ki | 2025-05-05 05:58:24 | true | null | null | 444 |
Nem lesz örökös legfőbb ügyész az először még 2000-ben kinevezett Polt Péter, mivel újabb feladatot kap. Kövér László szerda este megerősítette, hogy Polt alkotmánybíró lesz. Vélhetően az Alkotmánybíróság kilencedik elnökévé választják majd.Az elmúlt napokban először Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke dobta be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök "rövidesen kirúgja" Polt Pétert, majd Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető a távozást nem cáfolva azt írta: "Polt Péter fontos közjogi pozíciót tölt be, és a jövőben is azt fog, nem bukott." Hasonló szellemben született a Legfőbb Ügyészség közleménye is: "a kormányzat nem távolíthatja el a legfőbb ügyészt a posztjáról" - írták.Polt Péternek fontos szerepe volt abban, hogy az 1998-2002 közötti Fidesz vezette kormányzat ügyei nem juthattak el vádemelésig a szocialisták választási győzelme után sem. Nem beszélve a 2010 utáni időszakról, amikor a trafikmutyitól az Elios-ügy kezeléséig számos esetben lehet neki hálás volt pártja. A szinte kizárólagos hatalmú legfőbb ügyészség dönt ugyanis arról, milyen korrupciógyanús esetek kerülhetnek bíróság elé. A kényesebb feladatai teljesítését megkönnyítette, hogy eleinte ugyan még híve volt annak, hogy Magyarország csatlakozzon a 2017-ben felálló Európai Ügyészséghez, később annak szakmai színvonalára, valamint a nemzeti szuverenitásunkra hivatkozással erre nemet mondott.Pártelkötelezettsége nyilvánvalóA szeptemberben hetvenedik életévébe lépő Polt Péter tekintélyes büntetőjogász volt már, amikor 1993-ban, a 35 éves korhatár feloldásával a Fidesz tagja lett. Az 1994-es választáson az országos lista 17. helye nem hozott parlamenti mandátumot, habár előzetes bejutó helynek gondolták, a 16. helyezett Tirts Tamás (most a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja) éppen becsúszott listáról. A XVI. kerületben egyéniben is megmérette magát, de csak a hatodik helyen végzett 6,88 százalékkal.A Fidesznek 1995-ig volt tagja, amikor a parlament az ombudsman [Gönczöl Katalin] általános helyettesévé választotta az addig ügyvédként praktizáló Poltot. A sajtóban úgy jellemezték, hogy ő a Fidesz "belső alkotmánybíróságának" a vezetője. Kinevezése politikai alku része volt, a baloldali-liberális kormánypártok részéről nem érte kritika a személyét.Éppen erre, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatalában eltöltött öt problémamentes évére hivatkozott akkor is, amikor 2000-ben felvetődött, hogy a váratlanul és indoklás nélkül lemondott Györgyi Kálmánt ő kövesse a legfőbb ügyészi poszton. Az akkor már újra ellenzékben lévő MSZP és SZDSZ politikusai szerint ugyanis pártelkötelezettsége nyilvánvaló. A másik kifogás az volt vele szemben, hogy nincs vezetői gyakorlata.Pofozógépként is kitartott A 2006-ig tartó első legfőbb ügyészi ciklusában nyomban az akkor még hatalmon lévő Fidesznek kínos üggyel találta magát szemben. Ez volt a cégfantomizálási ügy, amikor Fidesz-közeli, jelentős tartozásokat felhalmozó vállalkozások kerültek ismeretlen vagy nem létező személyek (például Josip Tot, Kaya Ibrahim) nevére. A nyomozás vádemelés nélkül zárult.A 2002-ben újból hatalomra került MSZP–SZDSZ-koalíció idejének parlamenti mindennapjait meghatározták a Polthoz intézett dühös interpellációk és az azokra adott legfőbb ügyészi válasz leszavazása. A kérdések az Orbán-kormány ügyeire irányultak, de Poltról minden lepattant, legyen az a Fidesz vezette kormány végnapjaiban privatizált állami gazdaságok esete, a Magyar Televízió vagyonvesztése, az Ezüsthajó Kft. vagy a Happy End Kft. közbeszerzés nélküli, erősen túlárazott megbízásai vagy az átláthatatlanul működő Millenáris Kht. ügyei.Emlékezetes eset volt a több mint 10 milliárd forintos kárt okozó Kulcsár Attila ügyének kezelése. A Bécsbe szökött, de 2003-ban a magyar hatóságoknak kiadott bróker ügyészségi kihallgatásáról az internetre és az ellenzéki sajtóhoz kerültek a kormányzó balliberális koalícióra nézve kínos videófelvételek.Ítélethirdetés Kulcsár Attila ügyében 2017-ben – a vádlottak nem jelentek megÍtélethirdetés Kulcsár Attila ügyében 2017-ben – a vádlottak nem jelentek meg Fotó: Czeglédi ZsoltHiába volt a leszavazások sora, a lemondását követelő üzengetések, a burkolt és nyílt fenyegetések, az ügyészég a Fideszre nézve kényes feljelentéseket elutasította, a nyomozásokat megszüntette, az akkor még hatéves mandátumot kitöltötte.Polt mandátumának 2006-os lejártát követően a Legfőbb Ügyészség befolyásos vezetője maradt a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élén, amikor Kovács Tamás követte őt a poszton, majd a hivatalát a 2010-es kormányváltást követően az utódjától kapta vissza.Tiborcz Istvántól Farkas FlóriánigA Nemzeti Együttműködés Rendszere alatt Polt Péternek már nem kellett aggódnia amiatt, hogy a kétharmados fideszes parlament leszavazza egy-egy interpellációra adott válaszát. Az ügyészségi törvény 2011-es módosítása megszüntette a legfőbb ügyész számonkérhetőségét, már csak évenkénti beszámolót kell tartania, valamint a képviselők kérdéseire válaszolnia, a beszámolója elfogadásáról pedig a parlament nem szavaz.A Legfőbb Ügyészség felelőssége számos ügy elaltatásában felmerült, álljon itt néhány a teljesség igénye nélkül az elmúlt 15 évből. Ezek mind olyan esetek, ahol fideszes vagy kormányzati korrupciós gyanú merült fel, de valódi következménye egyik ügynek sem lett. Talán ezekre is gondolt Polt, amikor tavaly ősszel a parlament igazságügyi bizottságának ülésén azt mondta: „A szubjektív érzet lényegesen rosszabb képet fest Magyarország korrupciós helyzetéről, mint az objektív tapasztalat.”Elios-ügy. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) gyanúja szerint az egykor Tiborcz István, a miniszterelnök későbbi veje résztulajdonában álló cégre írtak ki személyre szabott, túlárazottnak tűnő pályázatokat, a közreműködők között gyanús összefonódások voltak.Tiborcz IstvánTiborcz IstvánTrafikmutyi. Az akkor még szekszárdi önkormányzati képviselő Hadházy Ákos ezzel az üggyel robbant be a köztudatba. Szerinte fideszes politikusok egymás között beszélték meg, ki kapjon trafikkoncessziót.NAV-ügy. Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt munkatársa szerint az adóhatóság szándékosan nem vizsgálja bizonyos nagyvállalatok adóelkerülését, illetve kivételezik velük.Belvárosi ingatlaneladások. A Juhász Péter, az Együtt egykori politikusa által kirobbantott ügy szerint az V. kerületi, fideszes vezetésű önkormányzat a törvénysértés gyanújával, kedvezményes áron adta el ingatlanjait Fideszhez közeli személyeknek, akik magasabb áron továbbadták azokat.Microsoft-ügy. A magyarországi Microsoft és viszonteladói állami közbeszerzéseken értékesítettek túlárazott szoftverlicenceket. 2017 decemberében hirtelen távoznia kellett a magyarországi Microsoft négy vezetőjének, miután az amerikai cég nyomozást indított a leányvállalat korrupciógyanús ügyei miatt. A hazai elszámoltatástól akkor senkinek sem kellett tartania, mert a beérkezett feljelentésre az ügyészség közölte: bűncselekmény hiányában nem indult vizsgálat az ügyben.Farkas Flórián ügyei. A 10 milliárd forintos uniós és állami támogatású Híd a munka világába elnevezésű programot a Farkas Flórián egykori fideszes országgyűlési képviselő elnökölte Nemzeti Roma Önkormányzat indította. A valós teljesítést nélkülöző számlák, elégtelen képzési programok, támogatási pénzek más célra fordítása miatt indult nyomozásokat megszüntették.Farkas FlóriánFarkas Flórián Fotó: Illyés TiborSzázadvég-ügy. A Fidesz 2010-es kormányra kerülése után a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a kívülállók számára irreális, több milliárdos összegű tanácsadói és egyéb megrendeléseket kapott főként a Miniszterelnökségtől és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól.Polt Péter nem uraljaMagyar Péter politikai életbe való berobbanásának is köze van a Legfőbb Ügyészséghez és Polt Péterhez. Az ellenzéki politikus egy évvel ezelőtt hozott nyilvánosságra egy jó előre beharangozott hangfelvételt. Ezen a volt felesége, Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszél, hogy Rogán Antalék kihúzathattak bizonyos részleteket a Völner–Schadl-ügy ügy nyomozati irataiból, Schadlt nem tudták megmenteni, mert Polt Péter az ügyészségen nem ura a helyzetnek, és jóval azelőtt figyelmeztették Völner Pál államtitkárt, hogy 2021 decemberében őt is meggyanúsították volna. Magyar Polt Péter távozását követelte.Az ügyészség a hangfelvételre azt válaszolt, hogy Polt Péter valóban „nem uralja az ügyészséget”, hanem „vezeti és irányítja”.Magyar Péter az ügyészség előttMagyar Péter az ügyészség előtt Fotó: Bankó Gábor/444Nem ez volt az egyetlen csörte a legfőbb ügyész távozását elsőként belengető Magyar Péter és Polt Péter között. Tavaly ősszel Polt indítványozta a Tisza Párt elnökének európai parlamenti képviselői mandátumának felfüggesztését. Magyar válaszul azt mondta: hajlandó lemondani mentelmi jogáról, ha a Fidesz megszavazza az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. Erről különben Polt azt mondta, hogy a két ügyészség együttműködik, de a magyar ügyészség alkalmas arra a feladatra, amit más országokban az Európai Ügyészség vállal magára.Polt távozását ekkoriban dönthették el. Tavaly novemberben volt ugyanis egy alkotmánymódosítás, amelyet annak idején némi értetlenség övezett, és amely lényegét tekintve arról szólt, hogy az is lehessen legfőbb ügyész, aki korábban nem dolgozott ügyészként. A kormánypárti képviselők semmit sem reagáltak a bizottsági ülésen feltett kérdésekre, hogy erre a módosítóra mi szükség volt. | Távozik Polt Péter, a Fidesz golyófogója, de újabb fontos posztot kap | Eddig csak a Fidesz „belső alkotmánybíróságát” vezette, most a valódit fogja. Polt Péter a korhatár eltörlése után lépett be a Fideszbe, volt egyéni képviselőjelölt, az MSZP–SZDSZ-koalíció pofozógépe. 2010 után olyan ügyekből nem lett semmi, mint az Elios, a trafikmutyi, a belvárosi ingatlanbotrány vagy a Híd a munka világából program. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/08/tavozik-polt-peter-a-fidesz-golyofogoja-de-ujabb-fontos-posztot-kap | 2025-05-08 06:05:28 | true | null | null | 444 |
A Főváros Főügyészség végrehajtandó börtönbüntetést indítványoz négy férfival - egy médiavállalkozó üzletemberrel és társaival - szemben, akik közel 280 millió forintos hűtlen kezelést követtek el, amikor cégértékelés nélkül, valós érték alatt adtak el egy részvénytársaságot, áll az ügyészség közleményében.A vádlottak 2020-ban úgy készítették elő a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek értékesítését, hogy a társaság valós értékét nem határoztatták meg. Az egyébként médiavállalkozó vádlott (aki nem más, mint Varga Zoltán, a 24.hu tulajdonosa) az ügyészség szerint 2020 áprilisában úgy mutatott be egy vételi ajánlatot, hogy kiemelte: a vegyipari cég valós értéke meghaladja a vételi ajánlatban szereplő összeget. Ennek eredményeképpen - egy másik vádlott előterjesztése alapján a többi vádlott támogató szavazatával - a cég részvényeinek 99 százalékát azok valós - 737 millió forintos - értéke helyett 459,3 millió forintért értékesítették, így a tőkealapnak 277,7 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak.A Fővárosi Főügyészség a közlemény szerint a vádlottakat - hármuk esetében társtettesként, egyiküknél bűnsegédként elkövetett - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott vádiratában. A főügyészség a négy férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélést, valamint cégvezetéstől eltiltást indítványoz."A gyanúsítás lényege az, hogy mi olcsón adtuk el, miközben eladhattuk volna később drágábban. [...] Csináltak utólag egy igazságügyi értékbecslést, tehát 2022-ben, 2020 áprilisára vonatkozólag. Ez alapján azt mondták, szerintük ez a cég többet ért akkor, amikor eladtuk, ezért én megkárosítottam a költségvetést. Ilyen alapon az elmúlt tíz év összes private equity tranzakcióját elő lehetne keresni", mondta Papp Gábor ügyvéd a HVG-nek. Hozzátette: "Ügyfelemet egy olyan gazdasági ügyletben gyanúsították meg, amelynek a megismert nyomozati iratok alapján minden egyes lépese bizonyítottan törvényes volt." | Letöltendő börtönt kér a főügyészség Varga Zoltánra, a 24.hu tulajdonosára | A médiavállalkozót és három társát a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/08/letoltendo-bortont-ker-a-fougyeszseg-varga-zoltanra-a-24hu-tulajdonosara | 2025-05-08 09:47:42 | true | null | null | 444 |
"Az ingatlan megvásárlása magáncélú, befektetési célú ügylet, így semmilyen politikai vonatkozása nincs és nem is lehet" - ezt írta keddi közleményében az Influentia Kft., annak a varesei villának a tulajdonosa, amelyet olasz sajtóhírek szerint egymagyar kormányközeli körszerzett meg.Hétfőn derült ki, hogy egy Habony Árpádhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterhez köthető kör az olasz-svájci határ melletti Varesében vásárolt egy luxusvillát 4,3 millió euróért, vagyis nagyjából 1,7 milliárd forintért. Az olaszDomanilap beszámolója szerint a végső vevő a Influentia Kft. lett, ami a Progressus Magántőkealap tulajdonában áll. Az Influentiát képviselő Balogh András három évtizede ismert vezető a hazai vállalati szektorban, korábban volt a Magyar Telekom felső vezetője is, az utóbbi időben pedig a Garancsi István, Habony Árpád, illetve Szalay-Bobrovniczky Kristóf kör ügyeiben bukkant fel, így például a Magyar Vagon vasútcégnél.Bár az olasz lap Orbán-villaként emlegette az ingatlant, azért vélhetően nem a miniszterelnök, hanem inkább Habony Árpád környezete lehet az említett magántőkealap végső haszonhúzója. Ennek ellenére Orbán Viktor "magára vette" az ügyet, ugyanis pár órával a cikkek megjelenése után közölte, hogyindulnak a "fake-news sajtó" elleni perek. "Ma azt találta ki a fake-news sajtó, hogy a zebrák mellett olasz villám is van. Győzike ide kevés lesz. Indulnak a sajtóperek!" - írta a miniszterelnök.Kedden villa tulajdonosa, az Influentia Kft. is megszólalt az ügyben, közleményükben azt írták:"Az ingatlan 100%-os tulajdonosa az Influentia Kft. A társaságot tulajdonlómagántőkealapnak nincs és soha nem is volt olyan befektetési jegy tulajdonosa, aki Magyarországon, vagy bárhol a világon kormányzati tisztséget viselt volna."Hozzátették, hogy az ingatlan megvásárlása magáncélú, befektetési célú ügylet volt, ezért annak semmilyen politikai vonatkozása nincs és nem is lehet. "Minden ezzel ellentétes híresztelés hazugság. Ezek a valótlanságok súlyosan sértik társaságunk jóhírnevét, ezért a megfelelő fórumokon meg fogjuk tenni a szükséges jogi lépéseket" - írták. | A varesei villa tulajdonosa: Az ingatlan megvásárlása magáncélú ügylet volt, a politikához semmi köze | Hétfőn derült ki, hogy egy magyar kormányközeli kör 4,3 millió euróért vett luxusvillát az olasz-svájci határ közelében. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/06/kozlemeny-influentia-kft-olaszorszag-varese-villa-tulajdonos-magyar-kormanykozeli-koz-vevo-magantokealap | 2025-05-06 12:57:23 | true | null | null | Telex |
Zárolták Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a bankszámláját - lapunk értesülését több, egymástól független forrás is megerősítette.Az ügyben kerestük Somlai Bálintot, de nem reagált. Kerestük a Fővárosi Főügyészséget is, de Rab Ferenc Levente helyettes sajtószóvivő közölte, az adatvédelmi szabályok alapján egy néven nevezett, nem közszereplőnek minősülő személyt érintő kérdésére a Fővárosi Főügyészségnek nem áll módjában válaszolni.Somlai Bálint cégcsoportja - különösen a Raw Development Kft. - sokáig a NER egyik szerencsés haszonélvezője volt. A társaság felfutása nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank, valamint a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető, ugyanis ebből a körből érkeztek azok az üzletek, amelyek komoly szereplővé tették a Raw csoportot.Információnk szerint Somlai bankszámlájának zárolása és az MNB-s ügyeket érintő vizsgálódások között összefüggés van.Az Állami Számvevőszékjelentése szerint2019 és 2023 között a jegybank összesen 204 milliárd forint tőkeemeléssel adott forrást az MNB-Ingatlan Kft.-nek ingatlanok megvételére és fejlesztésére, illetve a székház-rekonstrukcióra.A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ezek a beruházások nem jelentek meg az MNB mérlegeiben, pénzügyi terveiben, nyilvántartásaiban és beszámolóiban, mert az építést projekttársaság vagy leánycég végezte. Azaz a jegybank adta a tőkét, de az MNB mérlegébe már csak maga a kész ingatlan került át, a beruházás költségei nem.Az ÁSZ jelentésének legerősebb része vélhetően az, ahogy bemutatja, hogyan adott a nagy állami intézmény feladatokat különféle ingatlanügyletek minden fázisában Somlai Bálint cégeinek. A kiválasztási eljárások után ugyanis a különféle MNB-s cégek által megvalósított beruházásoknál a beruházási célú kiadások döntő részét azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok (Somlai Invest Zrt., a Raw Development Kft., illetve a Raw Facility Kft.) kapták. Ez a döntő rész az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86,1 százalékát jelentette (erről a szálról itt írtunkhosszabban).Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az ÁSZ március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esik - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás.Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük. | Zárolták az MNB-ügyben érintett Somlai Bálint bankszámláját | Információnk szerint a Matolcsy Ádám barátjaként emlegetett Somlai Bálint privát bankszámlájának zárolása összefügg az MNB ügyeit érintő vizsgálatokkal. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/06/somlai-balint-szamlazarolas-mnb-ugy-matolcsy | 2025-05-06 16:49:30 | true | null | null | Telex |
Eddig csak a felek állításai alapján tűnhetett úgy, hogy "Városháza-ügy" két párhuzamos univerzumban zajlik. A Fidesz az utóbbi években végig az eladást bizonygatta, Karácsony Gergelyék pedig kitartottak amellett, hogy ilyen szándék fel se merült. Az utóbbi években több nyomozás is indult, mostanra pedig az ügyészség is eljutott a vádemelésig, a vádirat pedig Karácsony állítását erősítette meg. Aszerint az épületet valóban nem jelölték ki értékesítésre. A Fideszt ez egyelőre nem érdekli, egy összetett történetet leegyszerűsítve továbbra is hirdetik, hogy Karácsonyék túl akartak adni az épületen.A nyomozás megállapításai után ehhezszövevényes indoklásravan szükség. A frakcióvezető azt állítja, hogy két férfi, akikre az ügyészség most börtönbüntetést kért, a fővárosi vagyonkezelő vezetőjével tárgyaltak a Városháza eladásról. Azonban az ügyészség feketén-fehéren leírta keddi közleményében:"a Fővárosi Önkormányzat az ingatlanegyüttest valójában nem jelölte ki hasznosításra, értékesítésre".Szentkirályi ennek ellenére mondja, hogy nehéz elhinni Karácsony védekezését, miszerint nem volt döntés az eladásról. "Azért azt nehéz elképzelni, hogy bár a finanszírozói ott voltak, a barátai ott voltak, a cégvezetője tárgyalt a Városháza eladásáról, de neki, a főpolgármesternek gőze nem volt az egészről, semmiről sem tudott". Szentkirályi ismételten hivatkozott, sőt, posztjában is megosztotta azt a felvételt, amin Gansperger és Bajnai Gordon volt miniszterelnök láthatók, és ami akkor készült, amikor az a hangfelvétel is, amelyből Szentkirályi szerint az derül ki, hogy a Városházán jutalékos rendszerben működött az ingatlanok értékesítése.Szentkirályi szerint tehát "valakik" meg akartak szabadulni az épülettől, ezek a valakik pedig a főpolgármester emberei voltak. SzentkirályiKarácsony embereként hivatkozik Barts Balázsra, akit 2014-ben Tarlós István főpolgármestersége és Szentkirályi Alexandra főpolgármester-helyettessége idején neveztek ki vezetőnek a főváros vagyonkezelő cégében;"baloldali háttéremberként" pedig Gansperger Gyulára, aki a Fidesz hőskorszakában Simicska Lajossal és Győri Tiborral együtt intézte a Fidesz pénzügyeit, 1998-ban, első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor nevezett ki az állami vagyont kezelő ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatójának.Gansperger a 2002-es kormányváltás után kötött ki a Wallis csoportnál, aminek egy időben Bajnai volt a vezetője.A történetnek már ez a Szentkirályi féle verziója se egyszerű, de valójában az ügy, vagy talán inkább "ügy" még ennél is szövevényesebb. A több szálon futó "Városháza-gate" 2021 novemberébenaz Indexen megjelent cikkel robbant ki. Ebben saját értesülésükre hivatkozva tényként állították, hogy főváros vezetése el akarja adni a hatalmas, V. kerületi épületet. Azt is írták, hogy "fővárost vezető koalícióhoz közel álló üzleti körök már meg is tették az első lépéseket". Karácsonyazonnal tagadta, hogy árulnák az épületet, amitől kormányzati jóváhagyás nélkül egyébként nem is szabadulhatnának. Azt a főpolgármester nem tagadta, hogy vizsgálták az eladás lehetőségét, de gyorsan el is vetették, inkább a fejlesztés és a hasznosítás mellett döntöttek.Ezután jött az újabb cikk, amely szerint egy ingatlaniroda és egy közvetítőcég kötött valamiféle szerződést az ügyletre. Ezután jelent meg egy Anonymous-maszkos figura, aki hangfelvételek formájában egymás után csöpögtette az információkat, egyre több embert hozva kapcsolatba az üggyel. Egy ilyen felvételen beszél a fővárosi vagyonkezelő igazgatója, Barts Balázs a Városháza eladásáról. A felvételre válaszul hozták nyilvánosságra Karácsonyék az épület fejlesztési lehetőségeiről készített tanulmányt,Barts pedig fegyelmit kapott, mert a lehallgatott beszélgetésben nyíltan kritizálta, hogy a fővárosnem adja el az épületet.A következő kiszivárogtatott felvételenBajnai Gordon volt miniszterelnök volt hallható, amin Gansperger Gyulával, Ruszlan Rahimkulov orosz oligarchával és azzal a Zentai Péterrel beszél - utóbbi kettőnek közös cége is volt, amit azzal a szándékkal hoztak létre, hogy megvegye a találkozónak is helyszínt adó, Váci út 152-158. szám alatti ingatlant. Ez az a találkozó, amin a közös kép is készült Bajnairól és Ganspergerről, amit most Szentkirályi újrahasznosított. A felvétel alapján úgy tűnhetett, hogy Ganspergerék egy, a Városházát megvásárolni szándékozó befektetőt képviselve kérik ki Bajnai véleményét. Arról, hogy Bajnait hogyan rángatták bele a "Városháza-ügybe",részletesen itt írtunk.Bajnai a felvétel nyilvánosságra kerülése utántitkosszolgálati módszereket emlegetett, és azt állította, hogy az kiragadott mondatokból, összevágott részletekből áll. Feljelentést is tett,2022 őszén egy rendőrségi határozat igazolta isállítását a lehallgatásról és a felvétel manipulálásáról. Az eljárás alatt beszerzett bizonyítékok megerősítették, hogy "az Anonymus által közzétett felvétel összevágott, tévesen közvetíti a megbeszélésen elhangzottakat". Az viszont nem derült ki, hogy ki hallgatta le Bajnait, a rendőrség pedig felfüggesztette az eljárást.Anonymusnak azt a vádját, hogy a Fővárosi Vagyonkezelőjutalékért cserébe áron felül adja elaz önkormányzat ingatlanait, a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottsága vizsgálta.Arra jutottak, hogy nincs jutalékos rendszer és irányított pályáztatás, az ingatlanok értékesítése átláthatóan működik.Az összetett történetbenaz ügyészség a héten jutott el a vádemelésig. Négy ember ellen emeltek vádat, mindannyiukra letöltendő börtönbüntetést és pénzbüntetést kértek. A vádirat szerint egyikük egy ingatlanforgalmazó cég tagja volt, 2020-ban és 2021-ben több, ingatlanközvetítéssel foglalkozó személlyel, illetve ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal is tárgyalt. Nekik azt állította, hogy jó kapcsolatai révén olyan, személyre szabott pályázatok kiírását tudja kijárni a Fővárosi Vagyonkezelőnél, amelyek garantálják, hogy a neki ezért 10 százalék jutalékot fizető pályázók nyerjenek.A férfi három fővárosi ingatlannál próbált így pénzhez jutni, az egyik maga a Városháza épülete volt.Bár a vád szerint ez utóbbira sosem írtak ki pályázatot, a gyanúsított erről az épületről is tárgyalt. A vételárat 40 milliárdban jelölte meg, vagyis négymilliárd forint jutalékot kért a kijárásért. Az ingatlan iránt érdeklődők az ajánlatot visszautasították. Másik két ingatlannál viszont tényleg írt ki pályázatot a Fővárosi Önkormányzat. Az egyiken annak a férfinak a cége nyert, aki az ügyben szintén vádlott, ő a befolyását hirdetőnek több mint 10 millió forintot át is utalt. A vád szerint a másik két vádlott a befolyását hirdető állításait erősítve segítette a bűncselekményt.A botrány mögött korábbanaz orosz titkosszolgálatok ügyködését sejtőKarácsony Gergelyszerintaz ügyészség közleménye "világossá teszi, hogy mekkora kamu volt a Fidesz által 2021-ben grundolt úgynevezett Városháza-ügy". Az ügyészségi vizsgálat Karácsony értelmezése szerint megállapította, hogy a fővárosi ingatlanok értékesítésével kavaró ingatlanosnak nem volt semmilyen valós befolyása a főváros ingatlangazdálkodására. Azt kifogásolta, hogy erre a megállapításra majdnem négy évet kellett várni, de mindezek után "sűrű bocsánatkéréseket" várt, "főleg azoknak a kollégáimnak a nevében, akiket a lehető legnevetségesebb »dokumentumok« alapján meghurcoltak".Karácsony kijelentéseire reagálva az azt közölte, hogya Városháza-ügy nem kamu, a vizsgálata során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként, de "vádirati bizonyosság csak négy személynél volt megállapítható". A hosszas eljárást azzal indokolták, hogy "korrupciós cselekmények bizonyítása, valamennyi elkövető felderítése rendkívül nehéz, és a hatóságok legnagyobb erőfeszítése ellenére sem mindig tisztázható megnyugtatóan minden résztvevő szerepe", ezért nem is érzik úgy, hogy ők bárkinek bocsánatkéréssel tartoznának. | Évekig mantrázta a Fidesz, hogy Karácsonyék el akarják adni a városházát, de csak nem sikerült rájuk húzni | Három és fél év után született vádirat a Városháza-ügyben, az alapján nem volt szándék, se pályázat az épületegyüttes eladására, hiába ígért biztos sikert jutalék fejében egy ügyeskedő. Karácsony bocsánatkérést vár, Szentkirályi tovább vádaskodik. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/05/07/varoshaz-ugy-eladas-budapest-szentkiralyi-karacsony-ugyeszseg-vademeles | 2025-05-07 20:26:58 | true | null | null | Telex |
Kínai hátterű cég bonyolítja a magyar honvédség vasúti szállításait Európában, írja azÁtlátszó. A hazai rendvédelmi szervek vásárlásait lebonyolító Védelmi Beszerzési Ügynökség tenderét a Ghibli Kft. nyerte el, a cég tulajdonosa egy kínai nagyvállalat, három kínai magánszemély és a velük üzletelő magyar férfi cége.Atender nyerteseivasúti szállítást végeznek majd a magyar honvédség részére itthon és több európai országban, például Ausztriában, Belgiumban, Horvátországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Törökországban, illetve a balti, balkáni és skandináv térségben. A közbeszerzést a VBÜ tavaly augusztus végén írta ki,Nemzetközi katonai vasúti szállítások 2025 - 2028. évekretárggyal. A nyertest 2025. február 6-án választották ki, és majdnem másfél hónappal később, 2025. március 17-én kötöttek vele szerződést.Április 10-én megjelent a tender eredményéről beszámoló hirdetmény, ez alapján tehát a Ghibli Szállítmányozási Kft. nyerte el a pályázatot, alvállalkozóként pedig a CER Hungary Közép-Európai Vasúti Árufuvarozási, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t vonja be. A közbeszerzési iratok szerint a megbízás értéke nettó 1,57 milliárd forint, amelyből 2025-ben, 2026-ban, 2027-ben és 2028-ban is nettó 393 700 787 forintot tervez felhasználni a VBÜ. A keretösszeg lehívására azonban nem vállaltak semmilyen kötelezettséget, tehát lehet, hogy egy forintot sem fognak költeni belőle, írja a lap.A Ghibli Kft. 62 százalékos tulajdonosa a Cecz Közép-európai Kereskedelmi és Logisztikai Együttműködési Övezet Kft., ami három kínai férfi és a Shandong Dihao International Investment Limited Company nevű kínai vállalat érdekeltsége. A kisebbségi tulajdonos az Aedus Log Szolgáltató Kft., melynek tulajdonosa, Szabó Zoltán több olyan cégben is tulajdonos vagy ügyvezető, amiben a Cecz többségét birtokló kínai férfi, Vu Csiang (Wu Jiang) is érdekelt. Szabó és Vu Csiang mindketten ügyvezetői a Ghiblinek.Azaz az EU-tag Magyarország honvédségének titkos és bizalmas vasúti szállításait Kínához kötődő cég végezheti itthon és több más európai ország területén, négy éven keresztül.Az alvállalkozóként bevont Cer Zrt. tulajdonosa, Horváth László a tiszteletbeli kazah konzuli címet viseli. Az Átlátszó nemrég írta meg, hogy a Varga Mihály MNB-elnökkel és Fazekas Sándor volt agrárminiszterrel is jó barátságot ápoló férfi (mindhárman karcagiak) egyik cége781 millió forintos állami támogatást kapott egy varrodára, amiből nem lett semmi, a cég végül arra jutott, hogy nem hajtja végre a beruházást, és a teljes támogatási összeget (az ügyleti kamattal együtt) visszautalta az államnak. (A társaság a cikk megjelenésekor nem nyilatkozott ebben az ügyben az Átlátszónak.)Az elmúlt évekbenlátványosan erősödött a kínai gazdasági jelenlét Magyarországon, több gigaberuházást is bejelentettek, ma Kína Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere. A kínai jelenlét azonban nemcsak a gyárak idetelepülésén érződik, brutális összegű kínai hitelből épül a Budapest-Belgrád-vasútvonal, és hasonló háttere lett volnaa napirendről azóta lekerült Fudan Egyetemnek is. A Direkt36 négy éve azt is megírta, hogykémjátszmákat hozott Budapestre Orbán kínai nyitása, a tényfeltáró lap hosszas kutatómunkával, több mint hatvan interjú segítségével tárta fel, hogyan erősödött meg Kína magyarországi befolyása az elmúlt tíz évben magyar kormányzati segítséggel, és ennek milyen nem várt következményei lettek.A Ghibli Kft. ügyében kerestük a VBÜ-t és a Honvédelmi Minisztériumot. | Kínai hátterű cég nyert el egy fontos honvédségi megbízást | A tender nyertesei vasúti szállítást végeznek majd a magyar honvédség részére itthon és több európai országban. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/08/vedelmi-beszerzesi-ugynokseg-honvedelmi-miniszterium-ghibli-kft-kinai-hatter-tender-palyazat-vasuti-szallitas | 2025-05-08 16:50:51 | true | null | null | Telex |
A Telex birtokába jutott az a fejlesztési terv, amit arra az őrmezei területre szán a tulajdonosa, a Forrás Ingatlan Befektetési Alap, aminek egy részét a Fővárosi Önkormányzatszeretné levédetnia LIFE-pályázaton nyert 1,4 milliárd forintból. Ahogy azt április közepén megírtuk, a területen az elmúlt hónapokbanjelentős munkálatokkezdődtek, amelyek veszélyeztethetik az ott élő védett növény- és állatvilágot.Miközben előző cikkünkben Ádám Ervin, a Forrás Invest Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője tagadta azt, hogy a Bardóczi Sándor főtájépítésszel és Erő Zoltán főépítésszel folytatott egyeztetésén turisztikai célú beruházást vázolt volna fel a 10 hektáros területre, a most birtokunkba jutott, és több forrásból megerősített, aktuális tervekből egyértelműen kiderül, hogy a befektetési alap egy természetvédelmi szempontból nagyon aggasztó tervvel házal a fővárosban és a XI. kerület hivatalainál.Akkor Ádám Ervin a Telexnek azt mondta, hogy turisztikai beruházásokat "nem tervezünk, nem is terveztünk. Egy olyan vizes parkot tervezünk, amely a felszínközeli és a mélyebb rétegek vízbázisát óvja, és egyben hozzáférhetővé teszi ezeket a vizeket a lakosság számára, úgy, hogy legalább 90 százalékos zöldterületi aránnyal és többszintes növényállománnyal a terület zöldfelületi intenzitása is inkább növekedne."A portfóliókezelő azt is mondta, hogy vizsgálják a terület további fejlesztési lehetőségeit, még nincs kész fejlesztési tervük, "de a tervezés a természeti adottságok figyelembevételével, elismert szakemberekből álló szakmai stábbal és helyi civilek bevonásával folyik. Jelenleg egyeztetéseket folytatunk a fenti, még nem végleges tervekről a kerületi önkormányzattal, mint a szomszédos terület tulajdonosával (javasoljuk a vizes park koncepció területének esetleges kiterjesztését), és mint építési szabályozási és környezetvédelmi hatósággal is."A most a Telex birtokába jutott Apenta park elnevezésű koncepcióban azonban a következők szerepelnek:rendezvényközpont:ami esküvőknek, banketteknek, ballagásoknak és hasonló rendezvényeknek adna helyet;fürdőház:amihez két, stéggel ellátott fürdőtó kapcsolódna. Az egyik stég és a közelébe tervezett tisztás akkora lenne, hogy kültéri rendezvényeket, szabadtéri koncerteket is lehetne ott rendezni;fürdőtó:kizárólag fizetővendégek számára, akik aktív vizes szabadidőtöltésre használhatnák. A tó öntisztuló lenne, a víz utánpótlása a fúrt gyógyvízkutakról történne;plusz még két tó:amiket egy keskeny áteresz kötne össze, ami felett fapallók vezetnének át. Az egyik tó nádasokkal tagolt és a tanösvényhez kapcsolódna, a másik tó a rendezvényközponthoz csatlakozna;park:benne nyírt gyepfelületekkel, futókörrel, kültéri edzőtérrel és kutyás agility pályával;erdei séta- és tanösvény:amiket épített fapallókon lehetne bejárni, és átvezetne a már említett tavakon is. Ehhez építmények is kapcsolódnának, például egy lombkoronaszintre vezető madárles, valamint a terület élőhelyeit bemutató építmények;parkoló:ami akkora lenne, hogy a rendezvényekre látogatók autóit képes legyen befogadni;az Őrmezei út kiszélesítése és átalakítása:kétirányú forgalom az autóknak, gyalogosjárdák és kétirányú biciklisáv.Mivel erre vonatkozó adat nem volt a tervekben, kérdéseket küldtünk a Forrásnak, hogy megtudjuk, mekkora lenne a rendezvényközpont, hány fő befogadására tervezik; mekkora lenne és milyen funkciót kapna a fürdőház; mekkora területen helyezkedne el a park, mi van ma a helyén; mekkora lenne a parkoló, hány autó befogadására tervezik, fizetős parkoló lenne-e. De azt is megkérdeztük, hogy amennyiben zöld jelzést kapna a fejlesztési terv, mekkora költségvetéssel tervezik megvalósítani, továbbá, hogy az ahhoz szükséges forrás rendelkezésükre áll-e, vagy hitelből fedeznék a projektet. Valamint arra is rákérdeztünk, hogy meglátásuk szerint mennyi idő alatt termelne annyi bevételt a park, hogy az fedezze a beruházás költségét. Egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.A látványtervekből egyértelműen kiderül, hogya portfóliókezelő által korábban hangoztatott 90 százalékos zöldterületi arány a terveik szerint jó, ha a 65-70 százalékot elérné. Ráadásul azt is csak úgy, hogy teljesen átalakítaná a most a területen lévő vegetációt.A fejlesztési tervben ugyanis az is szerepel, hogy az építmények mellett megmaradó zöld felületek teljes átalakítására készül a befektetési alap, vagy ahogy ők fogalmaznak, "a mai pionír fajok és monoton élőhelyek helyett változatos, sokszínű területeket" hoznának létre. A területen ezért háromféle élőhelytípust szeretnének kialakítani: erdei, vizes és réti területeket - utóbbiakat feltehetően a már mostanában kivágott hatalmas nádas területeken, ugyanis a korábbi tájban ekkora réti terület nem volt.Az erdei átalakításokról szóló részben a befektetési alap azt állítja, hogy a terület az elmúlt 20 évben nem volt gondozva, így a természetes szukcesszió hatására ott megjelent a pionír fás szárú növényzet, ami mára jelentős arányú lombkorona-borítottságot okoz. Holott tavalyi bejárásunkkor a területen a Fővárosi Önkormányzat természetvédelmi szakemberei azt mondták, hogy vannak ugyan az erdei részen inváziós fák, például a keskenylevelű ezüstfa, de alapvetően őshonos fák uralják, amik alatt például két védett orchideafaj is nő.A vizes élőhelyeket, vagyis a fizetős fürdőtavat és a két másik nagyobb tavat a befektetési alap a most betonmedrekben folyó Keserű-ér megbontásával és felduzzasztásával hozná létre - ennek módszeréről azonban nem szól, miközben az ismét súlyos természetvédelmi fenyegetést hordoz magában. Ez a terv csak annyiban találkozik a LIFE-pályázat céljaival, hogy abban a betonmedreket szintén elbontanák, de a medreket annak érdekében emelnék meg, hogy a keserűvizek szabadon tudjanak elterülni a tájban, duzzasztás viszont szóba sem jöhet.Az Őrmezei rétek 25 hektáron terülnek el, ebből 10,5 hektár a Forrás magántőkealapé, a nagyobb rész pedig a XI. kerületi önkormányzaté. A területen fut át a Keserű-ér nevű patak, ami szintén önkormányzati tulajdonú, függetlenül attól, hogy benyúlik a tőkealap tulajdonolta területbe, ahogy az a lenti térképen is látszik. A terület azért került be a Fővárosi Önkormányzat LIFE-programjába, mert a Balatoni út túloldalán lévő, már védett a Kőérberki szikes réttel valaha természetes ökológiai egységben létezett, számtalan védett növény- és állatfaj otthona, ezért azt szeretnék elérni, hogy újra egy összefüggő természeti rendszert alkossanak, a terület értékes részét pedig levédjék. A teljes 25 hektáros területen kétszeres beépítés elleni védelem van: a terület a főváros utoljára 2021-ben módosított településszerkezeti terve szerint természetközeli terület, és vízbázisvédelmi terület a kerület szerint. Ennek ellenére a magántőkealap már másodszor próbálja meg elérni, hogy beruházást hajthasson végre a területén.A növényfajok közül él a területen többek közöttszártalan kankalin, aminek természetvédelmi értéke 5 ezer forint tövenként, a nyárfák alatt él(t) két orchideafaj, a védettfehér madársisakés akardos madársisak(10-10 ezer forint tövenként), és mocsári csorbóka (5 ezer forint tövenként) is. A védett állatfajok közül például él ottnádi tücsökmadár, aminek természetvédelmi értéke példányonként 50 ezer forint, nádirigó (példányonként 25 ezer forint), kabasólyom (50 ezer forint), pettyes gőte (10 ezer forint) és kecskebéka is (10 ezer forint példányonként).Az inváziós fajok kiemelésén és a patakrevitalizáción kívül a LIFE keretében azonban semmilyen más módon nem avatkozna bele a természet rendjébe a Fővárosi Önkormányzat, és ezek is azt a célt szolgálnák, hogy elősegítsék a már most is a területen lévő nem kevés védett növény- és állatfaj szaporodását. Sőt meg is védenék a területet azáltal, hogy az élőhely feltérképezése után természetvédelmi oltalom alá helyeznék a terület értékes részét - már amennyiben a tulajdonos a mostani munkálatokkal ezt nem teszi lehetetlenné.Erről beszélt áprilisi cikkünkben Bardóczi Sándor főtájépítész is, aki akkor azt mondta, hogy egyelőre nem tudják, hogy "ebből a 10 hektárból mekkora területet védenénk le, mert ez egyrészt attól is függ, hogy az élőhely feltérképezése alapján mit érdemes, meg attól is, hogy addig a magántulajdonos mit művel, természetkárosítást csinál-e, vagy sem. Mert hogyha nagyon drasztikusan belenyúl, akkor lehet, hogy mire odajutnánk, már nem lesz mit védeni. Ez egy óriási kockázat, ha ott kiirt mindent, akkor az egy nagyon jelentős veszély. Ezért is lenne jó, ha több mint egy hónap után kiderülne, hatóság mondaná ki, hogy pontosan mi történt a területen."Mint akkor megírtuk, a tulajdonos kerítéssel vette körbe a területét, ami után olvasónk azt jelezte a Telex számára, hogy ott "ipari mértékű pusztítás" folyik: költési időben vágják a fákat, irtják a nádast és a bokros területeket. Olvasónk fotókat is küldött, amiken az is látszott, hogy a védettségre szánt területre lánctalpas, nehéz gépjárművekkel vonulhattak fel, a sárban ugyanis ott maradtak a nyomaik.Mint kiderült, nemcsak olvasónk jelezte a munkálatokat március közepén a Telexnek, hanem egy másik lakossági bejelentés is történt a Fővárosi Önkormányzatnak, amely megkérte a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) természetvédelmi őreit, hogy menjenek ki a területre, és vizsgálják meg a helyzetet, már amennyire a kerítés miatt meg tudják azt tenni. A természetvédelmi őrök a feltételezett természetkárosítás miatt értesítették a szakmai felelős a Duna-Ipoly Nemzeti Parki Igazgatóságot (DINPI), a Fővárosi Önkormányzat pedig a XI. kerületi önkormányzatot.Ezután viszont az ügy bürokratikus útvesztőbe került, mivel a DINPI úgy vélte, hiába természetközeli besorolású a terület, az ő természetvédelmi őreik nem mehetnek be a magántulajdonra, ezért tudomásunk szerint azóta sem tettek feljelentést a hatóságként eljárási körrel bíró Pest Vármegyei Kormányhivatalnál (ezt azért nem tudjuk biztosra állítani, mert a DINPI április 15-e óta már nem reagál a megkereséseinkre). A XI. kerület pedig csak a fakivágások miatt indíthatott eljárást, de mint később kiderült, jó sokáig ők sem jutottak be a körbezárt területre.Cikkünk megjelenése után jelentkezett ugyanis a Telexnél Kreitler-Sas Máté, az Újbudai Önkormányzat környezetvédelemért felelős alpolgármestere, aki akkor azt írta, ő is kapott lakossági megkeresést a növényzet irtásával kapcsolatban. "A körzet önkormányzati képviselőjével kimentem a területre ellenőrzést tartani, azonban a helyszínen lévő biztonsági őr nem engedett be minket. Hiába közöltük vele, hogy az önkormányzattól jöttünk ellenőrzésre, megtagadta a belépést. Kérésünkre a helyszínen felhívta az alapkezelő képviselőjét, de ő sem engedélyezte a belépést. Azt ígérte, hogy másnap visszahív minket, de ez nem történt meg." Az alpolgármester ezután értesítette a környezetvédelmi osztályukat, és megkérte őket, hogy tartsanak hivatalos hatósági szemlét a területen.Egy héttel később, április végén Kreitler-Sas Máté ismét megpróbált bejutni a területre,"szolgalmi jogra hivatkozva kértem, hogy engedjenek be az önkormányzat tulajdonában lévő patakmederhez. Erre hivatkozva végül sikerült bejutnom, ahol több olyan frissen kivágott fát is láttam, aminek a törzsátmérője meghaladta az engedélyköteles méretet. Ezenkívül láttam bent fekete harkályt, ami vélhetően itt költ, és védett madár. Megvárom, hogy elkészüljön a hivatalos szemle, de ezek alapján jó eséllyel feljelentést fogunk tenni."Az alpolgármester kérdésünkre elmondta, hogy amikor kint járt a területen, akkor számára úgy tűnt, hogy nem sokkal korábban még végezhettek munkálatokat a területen. "Láttam például friss fadarálékot, ami valószínűleg a kivágott fák aprítása után maradt. A portásnál rákérdeztem, hogy mikor zajlott utoljára munka a területen, amire azt mondta, hogy előző nap."Kreitler-Sas Máté május elején arról tájékoztatta lapunkat, hogy legalább két hónappal a munkálatok megkezdése után végre megtörtént a területen a fakivágás miatti hatósági szemle is, a környezetvédelmi osztály tagjai "bejárták az egész területet, de nem találtak olyan facsonkot, ami engedélyköteles fás szárú kivágására utalt volna. Állításuk szerint, amit én láttam a helyszínen, azok kivágott gyümölcsfák voltak, amik eltávolítása a hatályos rendelet értelmében nem igényel fakivágási engedélyt, illetve cserjék, amik kivágásához szintén nem kell engedély. Felmerült bennem a gyanú, hogy miután múlt héten személyesen bejutottam, elképzelhető, hogy utána az alapkezelő munkatársai eltüntették az engedélyköteles fák kivágásának nyomait." Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a környezetvédelmi osztály szemléjén már nem volt nyoma friss munkavégzésnek.Közölte azt is, hogy nemrég együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Madártani Egyesülettel, annak érdekében, hogy tegyenek javaslatot a fás szárú növények védelméről szóló kerületi rendeletet módosítására. Szeretnék úgy szigorítani a rendeletet, hogy költési időszakban Újbuda teljes területén (magán- és köztulajdonú ingatlanon) megtiltható legyen mindenféle fakivágás a március 15. és augusztus 15. közötti költési időszakban. Ezenkívül vizsgálják azt is, hogy esetlegesen a gyümölcsfák kivágását is engedélykötelessé tegyék a kerületben.Az alpolgármester megírta azt is, hogy"problémaként merült fel, hogy a kerületi környezetvédelmi osztály nem vizsgálhatta, hogy védett állatok élőhelye esetlegesen sérült-e a növényzet megritkítása miatt, mivel a természetvédelmi hatósági jogkörök a kormányhivatalnál vannak. Ezért javaslatomra az illetékességgel rendelkező Pest vármegyei kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályához fordulunk vizsgálatot kérve. Amennyiben a vizsgálat alapján felmerül a természetkárosítás lehetősége, feljelentést fogok tenni."Korábbi cikkünkben egyébként Ádám Ervin, a Forrás Invest Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője visszautasította, hogy a területen természetkárosítás történt volna. "A terület belterület, vízgazdálkodási terület, nem természetvédelmi és nem is természeti terület, így természetkárosításról aligha lehet beszélni." Szerinte "a területen meglévő természeti értéket azok a kutak képviselik, amelyekből gyógyvíz és termálvíz nyerhető ki".Mindeközben egy másik olvasónk is levelet küldött számunkra, ami egy fideszes önkormányzati képviselő, Junghausz Rajmund helyi, zárt Facebook-csoportjában megjelent posztját tartalmazta, amiből kiderült, hogy a Forrás már tárgyalt a kerület főépítészével, és vázolta neki "a nagyszabású Apenta park elnevezésű koncepcióját".A poszt szerint ez a koncepció ugyanaz lehet, mint ami a Telexhez is eljutott, ugyanis a fideszes képviselő a bejegyzésében többek között szintén egy közösségi használatú rendezvényközpontról, fürdőházról, tanösvényről, futókörről és kültéri edzőpályáról írt. A képviselő szerint "alapvetően ezek messze nem ördögtől való elképzelések", de azt is hozzátette, hogy ezek "csak elképzelések, hiszen az érvényes szabályzás szerint nincs erre lehetőség".Emiatt megkérdeztük, hogy a kerület folytat-e jelenleg tárgyalásokat a befektetési alappal, amire a XI. kerület sajtókapcsolatokért felelős munkatársa, Kovács M. Veronika azt a tájékoztatást adta, hogy "Újbuda Önkormányzata általánosságban nyitott arra, hogy kerületben található magántulajdonban álló telkek hasznosításáról tárgyaljon, és az ilyen tárgyalásokon tájékoztatást adjon a törvényi keretekről, illetve képviselje a környéken élő többi lakó érdekeit. Ebben a konkrét esetben a vállalkozó a közelmúltban vette fel a kapcsolatot az önkormányzattal és bemutatta a terveit. A megbeszélésen egyetértés alakult ki abban, hogy további párbeszédre van szükség, amelynek célja közösen átgondolt koncepció kialakítása, amely figyelembe veszi a környezetvédelmi, városrendezési és közösségi szempontokat."Ugyanakkor leveléből kiderült az is, hogy"Újbuda önkormányzata elkötelezett abban, hogy a védelemre érdemes területeket a lehető legjobban megőrizze eredeti állapotában. Ezért az önkormányzat vizsgálja annak lehetőségét is, hogy - igazodva a fővárosi rendelethez - ezt a területet átsorolja természetközeli övezetbe."Ami azt is jelentheti, hogy hiába kilincsel a fővárosi és a kerületi hatóságoknál a befektetési alap, az önkormányzat részéről egyelőre nem sok fogadókészség van erre.Ugyanakkor a Forrás már korábban bejelentette, hogy ha ilyen döntés lesz, akkor azt megtámadhatják. Azt írták, hogy szerintük semmilyen egyeztetés, de még értesítés sem előzte meg azt, amikor a főváros 2021-ben a településszerkezeti tervben (TSZT) átsorolta a telket természetközeli övezetbe. "Azóta többször jeleztük feléjük, sem természeti, sem természetközeli területről nem beszélhetünk, illetve a terület speciális természeti adottsága a vízkészlet, amelynek védelmére külön jogszabályok vonatkoznak, és a 161 éve kialakult felhasználási módon nem indokolt változtatni. Fontos kiemelni, hogy a TSZT egy keretet ad a Helyi Építési Szabályzatnak, amely utóbbi hivatott az adott telek beépíthetőségét, felhasználási módját közvetlenül szabályozni. Az Építési Szabályzat megalkotása a kerületi önkormányzat feladata. A közvetlenül alkalmazandó Építési Szabályzat szerint a terület jelenleg is vízgazdálkodási terület.A gazdag vízhasznosítási múlttal rendelkező terület, mint vizes befektetés a Főváros a területfelhasználási módosítása elleni védelme érdekében jogi eszközökkel fellépni akkor lesz lehetőségünk, ha ez a módosítás esetlegesen lekövetésre kerül a Kerületi Építési Szabályzatban is." | Rendezvényközpontot és fizetős fürdőtavat tervez a védettségre szánt Őrmezei rétekre a magántőkealap | A Telex birtokába jutott az a fejlesztési terv, amit arra az őrmezei területre szán a tulajdonosa, ahol az elmúlt hónapokban jelentős munkálatok kezdődtek, és amelyek veszélyeztethetik az ott élő védett növény- és állatvilágot. A körbezárt területre először a XI. kerületi alpolgármestert sem engedték be, hogy megnézze, történhetett-e természetkárosítás. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/05/07/ormezo-forras-invest-rendezvenykozpont-termeszetkozeli-terulet-11-keruleti-onkormanyzat | 2025-05-07 07:13:02 | true | null | null | Telex |
Egy egyszerű szerda volt, amikor megkérdeztük az MTVA-t, miért támogatják Káel Csaba filmügyi kormánybiztos készülő filmjét, a Magyar menyegzőt, és pontosan mennyi közpénzt adnak rá. A válasz azonban minket is meglepett:"Válaszunk megküldése előtt kérjük, hogy hivatalos formában közöljék: milyen külföldi vagy külföldi tulajdonban lévő szervezettől vagy magánszemélytől, milyen összegű támogatást kaptak 2023. január 1. óta. Szeretnénk tudni, kinek a megbízásából kérnek adatokat, s az nem ellentétes-e a magyar jogszabályokkal. Gyors visszajelzésüket előre is köszönjük, hogy mielőbb megválaszolhassuk kérdéseiket!"A közmédia tehát attól fél, hogy esetleg ellentétes lehet a magyar jogszabályokkal az, hogy elmondják nekünk és rajtunk keresztül a magyar nyilvánosságnak, hogy mire, miért és mennyi közpénzt költenek. Az évi több mint 100 milliárd forint közpénzből fenntartott MTVA a magyar emberek adójából támogatja a fideszes kultúrafinanszírozás kulcsfigurájának munkáját, de szerintük az ellentétes lehet a magyar jogszabályokkal, hogy ugyanezek a magyar emberek megtudják, mennyivel is szálltak be Káel Csaba filmjének készítésébe.Az MTVA válasza tökéletesen leleplezi, miért is találták ki azt a hazugságot, hogy a Telex vagy bármelyik megmaradt független újság külföldi érdekeket szolgál: azért, hogy akadályozzák a munkánkat, és ezáltal könnyebben titkolózhassanak a magyar emberek előtt.A Telexben ugyanis valójában éppen azért dolgozunk, hogy segítsük olvasóinkat a tájékozódásban, ehhez pedig sokszor olyan információk feltárására is szükség van, amiket a hatalom legszívesebben elrejtene. Például hogy mire költik az adóként befizetett pénzünket.De hogy a közmédiában is értsék: a Telexben a magyar embereket érintő ügyekkel foglalkozunk, a magyar adófizetők érdekeit képviseljük, ha úgy tetszik, a magyar emberek megbízásából kérünk adatokat. Azért dolgozunk, és azért próbálunk információkat szerezni, hogy az olvasóink (akik magyar emberek) minél jobban megismerhessék a körülöttük lévő világot, és minél informáltabb döntéseket hozhassanak a mindennapi életükben. És bármit is hazudjon a kormány vagy annak csatolt részei: a magyar érdek pontosan ez.A Telex alapvetően piaci reklámbevételekből és olvasói támogatásokból működik, idén pedig már1 százalékos adófelajánlásokat is gyűjtünk. Indulásunk óta közel hetvenezren döntöttek úgy, hogy néhány ezer forinttal mellénk állnak, és segítik az ügyünket. Kiadónk tulajdonosai pedig maguk a Telex dolgozói, nem állnak mögöttünk politikai erők, oligarchák, külföldi hatalmak.Ha pedig egy-egy konkrét projekt vagy fejlesztés ötletével nyilvános pályázaton indulunk, és arra pénzt nyerünk, arról mindig mi magunk számolunk be transzparens módon az átláthatósági jelentéseinkben. Olyannyira, hogy amit a kormánymédia időről időre szenzációs leleplezésként tálalva a Telex külföldi finanszírozásaként bemutat, azok mind saját átláthatósági jelentéseinkből kimásolt információk.Most az a közmédia akadályozza ilyen hazugságokra hivatkozva a munkánkat, amelyiken megállíthatatlanul terjed az orosz (hahó, külföld!) érdekeket szolgáló háborús propaganda, ahol már az orosz-ukrán háború első napjaiban arról szakértettek, hogy az ukránok kezdték a konfliktust, és Hitlerhez hasonlították az ukrán elnököt.Ők tartanak attól, hogy mi állunk külföldi befolyás alatt.Ott kérdőjelezik meg a mi szakmai standardjainkat, ahol egy hírmanipuláláson kapott munkatárs lesz az év riportere, és a hírhamisító vezérigazgató adja át neki a díjat.A súlyos szereptévesztésbe került MTVA-nak - amely gyakorlatilag a Szuverenitásvédelmi Hivatal sajtóosztályaként válaszolt - egyébként nemcsak mi vagy a működésüket finanszírozó magyar adófizetők mondják, hogy válaszolnia kellene a közpénz elköltésére vonatkozó kérdéseinkre, hanem a magyar jogszabályok is erre kötelezik őket.A kormány és társult szervei nem akarják, hogy bárki feltehesse nekik a kényelmetlen kérdéseket, ezért próbálják mindenhogy ellehetetleníteni a független médiát. A közpénzből fenntartott közmédia nem hajlandó válaszolni, a közpénzből fenntartott Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig közpénzből hirdetett videójában buzdít ordas hazugság mellett arra, hogy senki ne támogassa a független sajtót.Az sajnos nem érdekli a hatalmat, ha valaki nem akarja támogatni az adójából ezt a közmédiát vagy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hozzájuk mindenképp kerül közpénz, idén azonban az adód egy apró részével már a Telexet is támogathatod. Az adód 98 százalékát arra költi a kormány, amire akarja, a fennmaradó 2 százalékról azonban szabadon rendelkezhetsz.Arra kérünk, hogyadód 1 százalékával támogasd a Telexet, hogy továbbra is képviselhessük a magyar újságolvasók érdekeit, hogy ott lehessünk a legfontosabb történéseknél, hogy feltehessük a kérdéseinket! | A közpénz sorsáról érdeklődtünk, de a közmédia válasza már mély sötétségből érkezett | Az adónkból működő MTVA addig mantrázta a Fidesz külföldi finanszírozós hazugságait, hogy végül a Szuverenitásvédelmi Hivatal sajtóosztályaként kezdett viselkedni. Levelükben már azt lebegtetik, jogellenes lehet, ha válaszolnak nekünk. | null | 1 | https://telex.hu/velemeny/2025/05/09/a-kozpenz-sorsarol-erdeklodtunk-de-a-kozmedia-valasza-mar-mely-sotetsegbol-erkezett | 2025-05-09 15:51:52 | true | null | null | Telex |
Letöltendő börtönbüntetést indítványoz a Fővárosi Főügyészség négy férfival-egy médiavállalkozó üzletemberrel és társaival - szemben, akik közel 280 millió forintos hűtlen kezelést követtek el, amikor cégértékelés nélkül, valós érték alatt adtak el egy részvénytársaságot -olvashatóaz ügyészség közleményében.A vádirat szerint a vádlottak 2020-ban úgy készítették elő a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek értékesítését, hogy a társaság valódi értékét nem határozták meg. A médiavállalkozó vádlott (vagyis Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa) az ügyészség szerint 2020 áprilisában úgy mutatott be egy vételi ajánlatot, hogy kiemelte: a vegyipari cég valós értéke meghaladja a vételi ajánlatban szereplő összeget.Ennek eredményeképp - egy másik vádlott előterjesztése alapján a többi vádlott támogató szavazatával - a cég részvényeinek 99 százalékát azok valós, 737 millió forintos értéke helyett 459,3 millió forintért értékesítették, így a tőkealapnak 277,7 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.A közlemény szerint az ügyészség a vádlottakat - hármuk esetében társtettesként, egyiküknél bűnsegédként elkövetett - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott vádiratában.A Fővárosi Főügyészség a négy férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélést, valamint cégvezetéstől eltiltást indítványoz.Mintírtuk, Varga Zoltán ügyvédje megerősítette az értesülést, de Papp Gábor hozzátette: értelmezhetetlennek tartja a dolgot, hiszen szerinte ügyfele minden kifogásolt lépése törvényes volt.Varga korábban többször is kritizálta az Orbán-rendszert, arról is beszélt, hogy lapjaitbe akarja darálni a hatalom. A kormányzati médiában évekkel ezelőtt még lejáratókampány is indult ellene, az Origóban példáularról írtak, hogy Varga ragadványneve a "Trükkös Zotyó". A vállalkozó a Tények ellenpert is nyert, és az Origónak is helyreigazítást kellett közölnie a róla írtak miatt.A Centrál Médiacsoport Magyarország egyik legnagyobb médiavállalata, a portfóliójába tartozik például a 24.hu, a Nők Lapja, az nlc, a Nosalty, a Startlap, a Story, a Best és a National Geographic magazin is. | Letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség a 24.hu tulajdonosára | Varga Zoltánt és társait hűtlen kezeléssel vádolják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/05/08/varga-zoltan-vademeles-fovarosi-fougyeszseg | 2025-05-08 10:48:45 | true | null | null | Telex |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.