text
string | title
string | description
string | keywords
sequence | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Pert indítottunk a makói gyógyfürdőt üzemeltető önkormányzati cég ellen, miután nem adták ki a jegyértékesítési adatokat. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is vizsgálatot indított a cég jogsértő gyakorlata ellen. Az adatokat végül megküldték, s azokból az látszik, hogy idén augusztusban kevesebben mentek a 12 milliárd forint közpénzből felújított Hagymatikumba, mint 2019-ben, és összességében is csak minimálisan nőtt a látogatószám. Az üzemeltető cég szerint a bevételek nőttek, de sok minden változott a turizmusban."A Hagymatikum Gyógyfürdő bővítésének történelmi beruházása rendkívül fontos a város jövője szempontjából" - írta 2022-ben Makó polgármestere, Farkas Éva Erzsébet (Fidesz-KDNP). Idén márciusban a polgármester Orbán Viktorral és Lázár Jánossal közösen adta át az elkészült gyógyfürdőt, aminek a felújítására eredetileg 3,6 milliárd forintot szántak, de végül ennek majdnem négyszeresébe került.Idén szeptemberben, közel fél évvel az átadás után a polgármester a testületi ülésen arról beszélt, hogy "Azt várjuk ettől a fejlesztéstől, hogy a város gazdasági életét az itt élő vállalkozások számára segítse és bővítse, és új lehetőségeket, új tereket adjon a Makóra érkező új lakosoknak és természetesen az itt élők számára is."A Lázár János-közeli Promenad24.hu azt írta idén szeptemberben, a "Hagymatikum nagy húzómotorja a turisztikának. A látogatottság az átadás óta nagymértékben megemelkedett, ezzel pedig a fürdőkomplexum bevételi forrásai is növekedtek."Nem akarták kiadni az adatokatKorábban megírtuk, hogy a makói Hagymatikum átépítésére eredetileg 3,6 milliárd forintot szántak, de végül mintegy 12 milliárd forint közpénzt költöttek. A Makovecz Imre elképzelései és a Makona Tervező Iroda tervei alapján elkészülő beruházás megduplázta a fürdő kapacitását.A 2024 tavaszi átadást követően a Hagymatikumot üzemeltető Makói Szolgáltatói Nonprofit Zrt.-től már kértünk jegyeladási adatokat, amiket a 2019-es számokkal vetettük össze, mivel a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) rendszeresen nevezi csúcsnak azt a nyarat.Idén ősszel újabb adatokat kértünk, és a 2024-eseket meg is kaptuk, de az összehasonlításhoz szükséges 2019-eseket nem. Ezért pereltünk és panaszt tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH), ami vizsgálatot indított az önkormányzati céggel szemben az adatok visszatartása miatt.Alig 7 százalékkal lett több vendég"2024. január-júniusban a turisztikai szálláshelyeken 17 millió 821 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek. Ez 7,6%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. Az időszak során a turisztikai szálláshelyekre érkező vendégek száma jelentősebben (13%-kal) nőtt, mint az általuk eltöltött vendégéjszakáké, így egy vendég az egy évvel korábbihoz mérten átlagosan kevesebb időt (2,4 vendégéjszakát) töltött el a szálláshelyeken" - ez a KSH szeptember végén megjelent turizmusról szóló kiadványában szerepel.Fürdőkről csak 2023-as számok vannak a KSH statisztikáiban. Az MTÜ augusztusi adatai szerint viszont nem csökkent a turisták száma: azt írják, hogy "augusztusban Budapest után a top10 legtöbb vendégéjszakát fogadó települések döntően fürdővárosok voltak: Siófok, Balatonfüred, Hajdúszoboszló, Hévíz, Zalakaros, Balatonlelle, Bük, Gyula, Eger és Zamárdi."A Makói Szolgáltatói Nonprofit Zrt. a perindítás után végül megküldte a kért adatokat. Azok alapján látszik, hogyan alakult a fürdő vendégeinek száma az idei átadás után és 2019-ben.2024. áprilisban 16, májusban 40 százalékkal több vendég volt, majd júniusban 9 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. Az idei rekord meleg nyáron júliusban 17 százalékkal nőtt a vendégszám, augusztusban viszont 4 százalékkal elmaradt a 2019-estől.Összességében 6,8 százalékkal nőtt a fizetővendégek száma a felújítás után.A bevételek ennél jobban megszaladtak, mivel a bővítéssel jelentős áremelkedés is érkezett. A makói gyógyfürdő árai ugyanis idén a 2019-es duplájára ugrottak, ami jóval az infláció feletti emelést jelent.Növekvő bevétel, átalakuló turizmusA Makói Szolgáltatói Nonprofit Zrt. válaszolt az önkormányzatnak küldött kérdéseinkre - ezeket szó szerint idézzük. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan értékelik a felújított fürdő megnyitása óta eltelt időt, milyen elvárásaik voltak a kapacitás megduplázásával.Azt írták, "Az elvárásokat a Társaság üzleti terve tükrözi. Öröm mindannyiunk számára, hogy a 2024-es évre a Fürdő Divízióban tervezett bevételt a Fürdő Divízió már 2024. október hónappal bezárólag nagyságrendileg 30.000.000.- Ft-al meghaladta."Arra is rákérdeztünk, hogy a látogatók száma mennyiben igazolta a beruházást, vártak-e tőle növekedést, és mi okozta, hogy idén augusztusban a 2019-es évhez hasonlítva kevesebben voltak a fürdőben. Erre úgy válaszoltak, hogy "természetesen vártunk növekedést, mely be is igazolódott. 2019-et mint a hazai turizmus csúcsévét tartják nyilván, minden turisztikai szereplő szeretné újra elérni azt a szintet látogatószámban.2019 óta történtek olyan események mind európai, mind globális szinten, mely az emberek költési hajlandóságát nagyban befolyásolják és melyekre nincs ráhatásunk, gondolunk itt elsősorban a SARS-CoV-2 koronavírus világjárványra, az orosz-ukrán háború kitörésére.Kiemelendő egyébként, hogy 726 fővel jött kevesebb vendég, mint 2019-ben, nagyságrendileg ez a szám 1,5%-os csökkenést jelent,szemben más régiók jóval nagyobb arányú visszaesésével. Habár az augusztusi látogatószám 1,5%-kal alacsonyabb volt, mint 2019-ben, a bevételek szempontjából mindenképpen sikeres főszezont (július, augusztus hónapok) tudhat a Hagymatikum maga után.Míg 2019-ben a főszezonban a Hagymatikum árbevétele 272.180.895 Ft, volt, addig 2024-ben ez a szám 552.154.551 Ft, mely több, mint a hazai turizmus csúcsának tekintett 2019-es év árbevételének duplája. Ha csak az augusztusi hónapot is nézzük, 2024-ben 140.228.277 Ft-tal több bevételt generált a Hagymatikum, mint 2019. augusztusában."Az idei turizmusról szóló adatokra pedig úgy reagáltak, hogy "nagy örömünkre 2024 júliusában a Hagymatikum látogatószáma meghaladta a 2019 júliusi látogatószámot. Makó vonatkozásában pedig - a bekért adatok alapján - 2019 júliusában a vendégéjszakák száma 7597 volt, míg 2024-ben ez 13191".Majd hozzátették, hogy "2023-ban a teljes évi vendégéjszakák száma 69627 volt, 2024. 1-11. hónapot figyelembe véve a vendégéjszakák száma 75054. Kiemelendő ugyanakkor az is, hogy Makón nincsenek nagy szállodák, inkább apartmanházak, és a legnagyobb hotel is 37 szobával rendelkezik, mely kedvezőtlen ilyen szempontból."Segesvári CsabaCímlapkép: Orbán Viktor a makói Hagymatikum átadásán 2024. március 24-én (fotó: Lázár János Facebook-oldala) | Alig nőtt a látogatószám a 12 milliárdból felújított makói Hagymatikumban | Az idén tavasszal átadott makói gyógyfürdőbe idén augusztusban kevesebben mentek, mint 2019-ben. A bevétel viszont nőtt, mert jelentősen megemelték a jegyárakat | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/12/05/alig-nott-a-latogatoszam-a-12-milliardbol-felujitott-makoi-hagymatikumban | 2024-12-05 10:02:53 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kaszinóváros helyett szabadidő-központ és rendezvényhelyszín létesülne a Velencei-tó sukorói partszakaszán "fiatalok számára". A beruházásról még 2021-ben döntött a kormány, ám a megvalósítás tolódott. Egy most decemberben társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet meghatározza a beépítési arányokat, és módosítja a beruházási célterületet, melynek ingatlan-tulajdonosai közt NER-közeli személyek és az egyik Rahimkulov-fiú is felbukkannak. A projektnek sok ellenzője van, akik szerint a beruházás a tó egyedüli természetközeli partszakaszának beépítésével járna, és veszélyeztetné az ott lévő különleges természeti értékeket.2021-ben döntött arról a kormány, hogy Fiatalokért Központ néven Sukorón egy rendezvény-központot hoz létre, szálláshelyekkel, sportpályákkal és kiszolgáló épületekkel együtt. A kiemelt beruházásként megvalósítandó létesítményről december 12-én egy új kormányrendelet jelent meg, melyből újabb részletek derülnek ki.Az eredeti 2021-es kormányhatározat szerint Sukorón egy olyan ifjúsági központ épülne, mely helyet adna az EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója) évenkénti fesztiváljának, illetve más sport- és szabadidős rendezvényeknek. A határozat rendelkezik arról is, hogy a beruházás megvalósítását követően a létrejövő ingó vagyonelemek "A HÖOK a Hallgatókért Alapítvány" tulajdonába kerülnek, működtetésüket pedig az EFOTT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. fogja végezni, amely a létesítményeket határozatlan időre használatba kapja.NER-közeli és orosz ingatlan-tulajdonosok a háttérbenBár a Fiatalokért Központ az ehhez készült hatásvizsgálati dokumentum szerint a Sukoró 022/8. helyrajzi számú telken, 8 hektáron valósulna meg, a határozat ennél jóval nagyobb beruházási területet jelöl ki. Az indoklás szerint azért, hogy a Velencei-tó sukorói partszakasza "egységes területként legyen fejlesztve".A most decemberben társadalmi egyeztetésre bocsátott újabb rendelet a korábban kijelölt 33 vízparti ingatlant újabbakkal egészíti ki. Az is kiderül belőle, hogy a tervezett Fiatalokért Központ és a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia között lévő vízparti területeken is jelentős beépítésekre lehet számítani.A kijelölt ingatlanok többségükben a Magyar Állam és Sukoró Város Önkormányzat tulajdonában vannak. A 019/3. helyrajzi számú telek - amely a hírhedt sukorói Kaszinó-projekt botrányos telekcsere-ügyletének egyik ingatlana volt - viszont 2020-ban a Tópart Business Kft. tulajdonába került.A Tópart Business Kft. öt tulajdonosa az Opten cégadatai szerint: Madarász László, Dr. Berényi János György, Dr. Székely István József, valamint az APR Holding Kft. és a Librate novo Kft. Az APR Holding Kft.-n három cég osztozik, az A-Home Kft., a Greennovatív Kft. és a Peter’s Consulting Kft.A Greennovatív Kft. tulajdonosa Ruszlan Rahimkulov orosz oligarcha, Megdet Rahimkulov egyik fia. A Peter’s Consulting Kft. tulajdonosa pedig az a Zentai Péter üzletember, akinek a Városháza-ügyben Ruszlan Rahimkulovval játszott közös szerepéről egy korábbi cikkünkben írtunk.A Librate novo Kft. tulajdonosaként Görgicze László többek közt a velencei plázs bérlőjeként, az előtte lévő strand lekerítőjeként vált ismertté Velencén.A Tópart Business Kft. két másik tulajdonosa is ismert kormány-közeli személy: Madarász László 1999-2002 között a Postabank igazgatóságának elnöke volt, most a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottsági tagja; Berényi János korábban a GYSEV és a Malév elnöke volt, jelenleg stuttgarti főkonzul.A decemberben közzétett rendelet-tervezet szerint a 019/3. helyrajzi számú, 8 és fél hektáros ingatlanra "szálloda, szálláshely, apartman szálló, lakó, kulturális, közösségi szórakoztató, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, sport és rekreáció, iroda rendeltetésű építmények" helyezhetők el. A beépítési paraméterek szerinta helyszínre akár 13 méter magas épület is felhúzható;a terepszint feletti beépítés mértéke 25% lehet, a terepszint alatti beépítésre viszont 50%-os beépítési arányt engedélyeznek.A 019/13. helyrajzi számú ingatlanra "nevelési, oktatási, kulturális, közösségi szórakoztató, intézményi, rekreációs, szolgáltató, sport, gyermek- és ifjúsági tábor rendeltetést tartalmazó épületek" helyezhetők el", az engedélyezett épületmagasság 7,5 méter. A területnek csak 5%-a beépíthető, de minthogy ez egy 44 hektáros terület, ezen az ingatlanon is jelentős beépítést terveznek.Az építkezések vélhetően jelentős környezetpusztítással, növényirtással és fakivágással fognak járni - holott az ingatlannal közvetlenül szomszédos Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Sportakadémia építése során már letarolták a fákat, írtuk meg korábban.A projekt kapcsán az körvonalazódik, hogy az óriási politikai botrányt kavartGyurcsány-kaszinó helyett most kormányközeli ingatlan-tulajdonosokhoz és egy orosz oligarchához köthető beruházásra kerülne sor- mégpedig a teljes sukorói partszakaszon.Fák helyett beton, fém és üvegA feol.hu Fejér vármegyei hírportál egy tavalyi cikke szerint a beruházásról Maszlavér Gábor, a Fiatalokért Központ szakmai igazgatója a 2023-as Velencei-tavi turisztikai évadnyitón így nyilatkozott: céljuk, hogy "a Sukoró területén korábban tervezett kaszinóváros helyett közösségépítésre, képzésekre, konferenciákra, orientációs programokra létesüljön egy olyan helyszín, amely szabadidős és a fent említett programokra biztosít lehetőséget közép-európai, Kárpát-medencei, de elsősorban magyar fiatalok számára".A szakmai igazgató arról is beszélt, hogy első ütemben a terület infrastrukturális fejlesztésére és a sukorói szabad strand megújítására kerül sor. Majd a projekt második ütemében egy2,5-3 ezer fő befogadására alkalmas, "multifunkcionális központi csarnok" épülne1300 m2 hasznos alapterülettel, 6 méteres belmagassággal - melyben több ezer fős rendezvények mellett konferenciákat is lehet majd tartani, és az épületben irodákat, raktárakat is elhelyeznének. Emellett 110 darab 4-6 férőhelyes mobilházat telepítenének a területre, valamint 300 fő befogadására alkalmas kemping, fesztiválhelyszín, játszótér és több sport-és fitneszpálya is létesülne.Helyi építészek szerint - akiket nem vontak be a tervezésbe - a tervek alapján nincs szó fenntarthatóságról és természetes anyagokról, kizárólag betonból, fémből, üvegből és szendvicspanelból építkeznének.A projekt megvalósítását sokan ellenzik; a sukorói partszakasz védelmében a Nyíltan a Fiatalokért Központról Facebook-csoport tagjai egy tiltakozó petíciót is indítottak, melyet eddig közel 1600-an írtak alá. A tiltakozók szerint a szinte teljesen körbeépült Velencei-tónál egyedül a sukorói partszakasz őrizte meg többé-kevésbé korábbi természetes állapotát. A tópart beépítése helyett korszerűen felszerelt szabad strandra lenne szükség, írják a petíció szerzői, akik a nagy tömegrendezvények - mint az évenkénti EFOTT fesztivál - esetében szigorúbb szabályozást, a tóparti fejlesztések tervezése ügyében pedig a lakosság bevonását is követelik.Arra is felhívják a figyelmet, hogy a parti építkezés tönkretenné a tó ökoszisztémáját, ésveszélyeztetné a Velencei-tó különleges, megőrzendő természeti értékeit,többek közt a Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő védett Madárrezervátumot, a Radetzky Jenő által alapított híres Madárvártát és a parttól mindössze egy kilométerre levő Pákozdi Arborétumot.A projekt megvalósításához szükséges Sukoró Építési Szabályzat (SÉSZ) módosítása forráshiány miatt az eredeti határidőre nem készült el, a módosított tervezési szerződésben újabb határidőt jelöltek meg. A projekt halasztódása miatt a beruházás környezetvédelmi eljárása is eredmény nélkül zárult.Bár az eljáráshoz készült előzetes vizsgálati dokumentum azt állítja, hogy a projekt közvetlenül nem érint természetvédelmi területet, a beruházás tájképi hatását negatívan értékeli: "A beavatkozások a táj jelenlegi használati formáit véglegesen zavarják, mivel a térségben a jelenlegi helyzetben a természeti elemek dominálnak, míg a művi létesítmények aránya alacsony. A rálátást leginkább a déli partról zavarja, mivel onnét a jelenlegi tájképből a művi elemek csak kis kiterjedésben vannak, az északi part beépítettsége csekély" - olvasható a vizsgálati tanulmányban.A beruházásról szóló kormányrendeletet csupán 8 napig, december 20-ig lehetett véleményezni. De a "társadalmi egyeztetés" egyébként is csak színjáték - arra ugyanis nehéz lenne példát találni, hogy egy kiemelt beruházás kapcsán az észrevételek hatására a kormányzat visszavonulót fújt volna.A projekt ellenzői mindenesetre számos észrevételt tettek, mert rendkívül károsnak tartják a sukorói partszakasz beépítésére vonatkozó grandiózus terveket. Az egyik véleményező így fogalmaz: "A Fiatalokért Központ tervezett beruházásának megakadályozása a Velencei-tó körül élő 27 ezer lakosnak, a sok ezer ide látogatónak, s a tópart teljes élővilágának kiemelt érdeke."Bodnár Zsuzsa | Az elbukott sukorói kaszinóváros helyszínén most NER-orosz érdekeltség építene hasonló komplexumot | Fiatalokért Központ néven épülne rendezvényhelyszín a Velencei-tó partjára, a beruházás hátterében ingatlan-tulajdonosként az orosz milliárdos Megdet Rahimkulov | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/12/23/az-elbukott-sukoroi-kaszinovaros-helyszinen-most-ner-orosz-erdekeltseg-epitene-hasonlo-komplexumot | 2024-12-23 10:13:02 | true | null | null | atlatszo.hu |
Varga Ferenc szentesi DK-s önkormányzati képviselő közösségi oldalán arról írt, hogy a helyi sajtó minden mögött őt látja, pedig Farkas Nikolett képviselőt épp saját pártja, a Fidesz jelenthette fel választási csalásért. A képviselőnő a Facebookon arról írt, hogy a 2019-es kampányban - amikor függetlenként indult - kihasználták és félrevezették. Megkeresésünkre azonban semmilyen konkrétumot nem mondott."A Fidesz saját maga jelentette fel a hölgyet évekkel ezelőtt. Aztán 2024-ben, akit feljelentettek, a saját jelöltjük lett. ? Most a Fidesz feljelentése nyomán a Fidesz képviselője áll a bíróság előtt! Tudjátok, előre, nem hátra!" - ezt írta közösségi oldalán Varga Ferenc. A DK szentesi képviselője azután posztolta ezt, hogy megírtuk, választási csalásért állították bíróság elé a Fidesz szentesi önkormányzati képviselőjét, Farkas Nikolettet.Ahogy néhány napja beszámoltunk róla, a Szegedi Törvényszék tájékoztatása szerint a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség 2024. szeptember 3. napján emelt vádat "F.N. II. rendű vádlottal szemben a Btk. 350. § (1) bekezdés d) pontjának II. fordulata szerinti választás rendje elleni bűntett miatt, mely alapján a Szegedi Törvényszéken B.44/2024. számon van folyamatban büntetőeljárás".Majd azt is közölte a törvényszék, hogy "a vádlottak az előkészítő ülésen bűnösségüket nem ismerték be, erre tekintettel a bíróság tárgyalás tartását rendelte el". Azt azonban sem a bíróság, sem az ügyészség nem írta meg, hogy mikori esetről van szó.Az F.N. monogramú vádlott nem más, mint Farkas Nikolett, a szentesi közgyűlés fideszes tagja. A képviselőnek december 18-án küldtünk levelet a vádemeléssel és a tárgyalással kapcsolatban, de nem reagált a megkeresésünkre. Január 8-án azonban a közösségi oldalán azt írta, hogy "az utóbbi napokban egy félrevezető kampány indult rajtam keresztül a Fidesz ellen.A 2019-es választáson Antal Balázs Tibor csapatában indultam függetlenként, amit az ügyészség választási csalással vádol. Én később szembesültem, mennyire kihasználtak és félrevezettek.Tehát egy ellenzéki, a mostani városvezetés érdekében, a Fidesz ellenében szerveződő csoport választási csalását akarják kifordítva magyarázni. Arra kérek mindenkit, várjuk meg a bíróság döntését! Az én lelkiismeretem tiszta és a bírósági döntésről fogom tájékoztatni a Tisztelt Lakosságot! A DK-s képviselőket arra kérem, foglalkozzanak végre a szentesi problémákkal, mert munka lenne elég, csak neki kellene kezdeni!".Ezután újra írtunk a képviselőnek, akitől megérdeklődtük, hogy pontosan mit ért félrevezetés alatt. Arra is rákérdeztünk, hogy mikor gyanúsították meg a választási csalással, és a 2024-es önkormányzati választás előtt, fideszes képviselőjelöltként erről miért nem számolt be. Azt is szerettük volna megtudni, hogy mikor akarta a választópolgárok tudtára adni, hogy vele szemben büntetőeljárás folyik, illetve tudja-e, hogy ki jelentette fel anno.A képviselőnő ezúttal válaszolt a megkeresésünkre, de nem mondott semmi konkrétumot. Mindössze azt írta, hogy"Az üggyel kapcsolatosan a Facebook-oldalamra felraktam a tájékoztatásom. Az ügy lezártáig szíves türelmét kérem. A bíróság döntéséről tájékoztatni fogok mindenkit és részletesen válaszolok kérdéseikre!".A fideszes képviselőnő által említett Antal Balázs Tibor egykori szentesi fideszes alpolgármester 2019-ben új egyesületével indult az önkormányzati választáson, emiatt a Fidesz kizárta a soraiból. Akkor a politikus az Átlátszónak azt mondta, hogy több panaszt is benyújtottak ellene a helyi választási bizottságnál (HVB). Az egyik szerint Antal molinójáról hiányzott a kiadó, ezt pótolták.Egy másik ember azért panaszolta be Antalt, mert a molinója az út felett volt. Ezt a panaszt azonban a HVB elutasította, ahogy azt is, amikor a szentesi Fidesz képviselője azt kifogásolta, hogy Antal az "Ő közülük való" szlogennel kampányol, ami a fideszes képviselő szerint azt jelenti, hogy Antalt a Fidesz támogatja. (Hogy miből gondolta ezt, az nem derült ki.) 2019-ben azt is megírtuk, hogy rendőrök kutatták át Antal irodáját, ahol egy feljelentés alapján kézzel írt listákat kerestek - de nem találtak.Segesvári CsabaSegíts nekünk megtervezni az évet, töltsd ki ezt a rövid és anonim kérdőívet!Címlapkép: Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára és Farkas Nikolett képviselő 2024 májusában (forrás: a képviselő Facebook-oldala) | A Fidesz jelenthette fel választási csalásért a nőt, aki most a párt képviselője Szentesen | Farkas Nikolett másodrendű vádlott egy bírósági eljárásban. Állítása szerint a 2019-es kampányban, amikor függetlenként indult, kihasználták és félrevezették. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2025/01/10/a-fidesz-jelenthette-fel-valasztasi-csalasert-a-not-aki-most-a-part-kepviseloje-szentesen | 2025-01-10 08:31:02 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Volánbusz és a MÁV munkaruhára vonatkozó tenderét is "a takarítás Mészáros Lőrinceként" emlegetett B+N Referencia Zrt. tulajdonában álló RWi Textilservice Zrt. nyerte el. Előbbi megbízás 608 millió forint, míg utóbbi 400 millió forint értékű. Nagy verseny egyik eljárásban sem volt: mindkét felhívásra csak az RWi Textilservice Zrt. és a Deepclean Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jelentkezett. Utóbbit mindkét esetben kizárták. A Deepclean tulajdonosa tavaly még a B+N igazgatója volt.A Volánbusz Zrt. (amely azóta beolvadt a MÁV Zrt.-be) tavaly júliusban írt ki közbeszerzési eljárást munkaruha bérlésére és kapcsolódó szolgáltatásokra. A keretszerződés maximum 25 233 darab munkaruhára és 41 hónapra vonatkozik. A keretösszeg nettó 608 040 000 forint, aminek 80 százalékára vállal lehívást az állami cég. A MÁV szeptember végén tett közzé hasonló felhívást: ők összesen 32 070 db munka- és védőruha bérlésére kerestek vállalkozót 400 millió forintos keretösszeggel. Mindkét esetben a B+N Referencia Zrt. tulajdonában álló RWi Textilservice Zrt. lett a befutó.A Volánbusz kiírása alapján a nyertes ajánlattevő feladata lesz a logóval ellátott munkaruhák leszállításán túl a megfelelő tárolószekrények biztosítása, a rendszeres ügyfélszolgálati tanácsadás, a munkaruhák heti rendszerességgel történő karbantartása és tisztítása, valamint szükség esetén a pótlása is. A leírás szerint a munkaruhákat maximum 156 hétig (3 évig) lehet hordani.A Volánbusz legfeljebb nettó 608 millió forintot szánt a célra, de hangsúlyozták, hogy a felmerülő igények (különösen a ruházat elhasználódása miatti csereigény), valamint a munkavállalói létszám nehezen tervezhető változása miatt csak teljes keretösszeg 80%-ára, azaz nettó 486 432 000 Ft lehívására vállalnak teljes mértékben kötelezettséget.A MÁV-nál is hasonlóak lesznek a feladatok, de a cég csak egyedi vonalkóddal és chippel ellátott munkaruhát fogad el. Ez a szerződés 24 hónapra szól 400 millió forint keretösszegig, amelynek 50 százalékára vállalnak lehívási kötelezettséget.Volt igazgatóból versenytársMindkét tenderre 2-2 ajánlat érkezett ugyanazoktól a cégektől: az RWi Textilservice Zrt. mellett a Deepclean Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. jelentkezett. Utóbbit mindkét esetben kizárták, mert a pályázata nem felelt meg a feltételeknek.Érdekesség, hogya Deepclean Kft. tulajdonosa dr. Bluszt Kálmán, aki tavaly év elején még a B+N Zrt. ügyvezetője volt.Emellett Bluszt tulajdonosa az EMTL Első Magyar Textillízing Szolgáltató Kft.-nek is, amely korábban is indult már az RWi Textilservice ellen, de akkor is veszített (drágább ajánlatot adott). A nyilvánosan elérhető információk szerint az EMTL és a Deepclean sem nyert még közbeszerzést.Megkérdeztük az RWi Textilservice Zrt.-t (illetve a tulajdonos B+N Zrt.-t), hogy szerintük felmerül-e az esetek kapcsán az összeférhetetlenség. A cégtől többek között azt a választ kaptuk, hogy a versenytársaikkal, illetve azzal kapcsolatban, hogy egy általuk is megpályázott tenderben a kiíró pontosan milyen szempontok alapján bírálja el a benyújtott anyagokat - nem kívánnak véleményt nyilvánítani.Hozzátették, az RWi Textilservice Zrt. a vonatkozó pályázati kiírásoknak megfelelően vesz részt a tendereljárásokban, és arra törekednek, hogy ár-érték arányban a lehető legkedvezőbb ajánlatot tegyék."Cégünk versenyképes árainak, országos lefedettségének, napi 110 tonna tisztítási kapacitásának és innovatív megoldásainak (például RFID technológia, "okosszekrény") köszönhetően képes a legszigorúbb elvárásoknak megfelelően szolgáltatni, legyen szó munkaruhák gyártásáról, bértextíliáról vagy egyéb mosodai szolgáltatásokról" - írták válaszukban.A B+N Zrt. a tulajdonosaAz RWi Textilservice Zrt. tulajdonosa a B+N Referencia Zrt., amelyről épp a napokban írtuk meg, hogy számtalan más tender mellett ismét elnyerték a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) legújabb, 200 milliárd forint összértékű tenderét.A Zrt.-nek a cég beszámolója szerint 2023 év végén négy részvényese volt: három magántőkealap (Singulium I., II., és III.) és az LSHF Kft. A cég végső tulajdonosa Kis-Szölgyémi Ferenc magánszemély. A Singulium Magántőkealapot és a Singulium Befektetési Alapkezelő Zrt.-t korábban a Mészáros-holdudvarhoz kötötték.A B+N Zrt.-ben egy ideig Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadója is üzletrészt vásárolt, de a Zoom.hu szerint a B+N mögött korábban Simicska Lajos személye is felsejlett. Tombor és Kis-Szölgyémi emellett együtt vezette a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább - mutatott rá a Népszava.A B+N éves forgalma meghaladja a 100 milliárd forintot, de az RWi Textilservice Zrt.-nek sincs oka panaszra. Az 582 fős miskolci cég bevétele folyamatosan növekedett az elmúlt öt évben, és 2023-ban már a 9,7 milliárdot is elérte. A nyereség ebben az évben 1,1 milliárd forint volt.A cég több közpénzes megbízást kapott már: a Semmelweis Egyetem textilellátását például egy 9 milliárd forintos keretszerződés keretében biztosítják, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának pedig mosodai szolgáltatást nyújtanak.Katus Eszter | Kormányközeli vállalkozás öltöztetheti a Volán és a MÁV dolgozóit 1 milliárd forintért | A nyertes B+N Referencia Zrt. cége mellett csak egy kft. indult a tendereken, de őt mindkét eljárásból kizárták. A kft. tulajdonosa tavaly még a B+N igazgatója | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/27/kormanykozeli-vallalkozas-oltoztetheti-a-volan-es-a-mav-dolgozoit-1-milliard-forintert | 2025-03-27 08:48:35 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy egészen érdekes flottatenderben hirdettek eredményt a minap. A Mercarius Flottakezelő úgy nyert el egy 254 millió forintos megbízást, hogy szintén induló Mészáros M1 Kft.-t kizárták, mert túl rövid idő alatt akarta leszállítani a kért autókat. Egy másik pályázó pedig azért esett ki, mert összekeverte a beadványokat, és egy teljesen más eljárás dokumentumait küldte be. A maradék két ajánlatot pedig már el sem bírálták, mert ezek a cégek túl drágák lettek volna. Egyikőjük azonban mégis örülhet, hiszen nem sokkal a felhívás után összebútorozott a nyertes Mercariusszal.Gépjárműbeszerzésre és flottakezelésre írt ki közbeszerzési eljárást az állami tulajdonú, közpénzből működő ESZFK Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. tavaly november közepén. A társaság 17 db új személygépjárművet szeretett volna beszerezni 48 hónapos bérleti szolgáltatás keretében. A tenderre január 14-ig lehetett jelentkezni, öt cég élt is a lehetőséggel.Az egyik Mészáros Lőrincék érdekeltsége, a Mészáros M1 Kft. volt. A cégről korábban már többször írtunk, főként azért, mert gyakran furcsa körülmények között nyeri el a flottatendereket. Például úgy, hogy olyan extra rövid teljesítési hatéridőket vállal, amelyekkel más - sokkal nagyobb - flottakezelők sem tudják felvenni a versenyt, hiába adnak olcsóbb ajánlatot. Néhány ilyen tenderrel kapcsolatban már eljárás is indult.Most viszont éppen a gyorsaság lett a cég veszte. Bár a kiíró már a felhívásban leszögezte, hogy azok az ajánlatok, amelyekben 180 naptári napnál hosszabb vagy 90 naptári napnál rövidebb szállítási határidőt vállalnak, automatikusan érvénytelen minősítést kapnak, a Mészáros-cég mégis 71 napos határidőt ajánlott fel. Így aztán ki is zárták a versenyből.A Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. ajánlata szintén érvénytelen lett, de egészen más okok miatt. Tudniillik a kft. "eltévedt": az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű-szolgáltató Zrt. által indított "16 db személygépjármű bérlete" tárgyú közbeszerzési eljáráshoz szükséges dokumentumokat küldte meg, nem pedig az ESZFK által kért ajánlatot. Emiatt őket is kizárták.És ezzel nincs vége a történetnek. A maradék két céget, a MOL Fleet Solution Flottakezelő Kft.-t és a Postaautó Duna Gépjármű-kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t ugyan nem zárták ki, de az ajánlatukat nem bírálták el, elvileg azért, mert drágábbak lettek volna, mint a Mercarius. A MOL Fleet azonban mégis nyertesként jött ki a dologból, hiszen a közbeszerzési eljárás megindítása után két héttel, november végén jelentették be, hogy a Mol Fleet és a Mercarius közös holdingcéget hoz létre, amely Mol Mercarius néven működik tovább. Vagyis a két versenytárs ma már közös hajóban evez.A nyertes így végül a Mercarius (és új társa, a MOL Fleet) lett 254 millió forintos ajánlattal.Katus EszterA nyitókép illusztráció/Átlátszó montázs | Fordulat: Mészáros cége azzal veszített, amivel máskor nyerni szokott: túl gyors volt | Egy másik ajánlattevőt pedig azért zártak ki, mert összekeverte a beadványokat, és egy teljesen más eljárás dokumentumait küldte be. Így a Mercarius lett a befu | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/26/fordulat-meszaros-cege-azzal-veszitett-amivel-maskor-nyerni-szokott-tul-gyors-volt | 2025-03-26 14:00:22 | true | null | null | atlatszo.hu |
"Úriember biztosra nem fogad" - írtuk december végén, amikor megjósoltuk, hogy a B+N Referencia Zrt. fogja elnyerni a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) legújabb, 300 milliárd összértékű tenderét. Az elvárt referenciák ugyanis nagyon hasonlóan voltak a 4 évvel ezelőtti kiíráséhoz, amit szintén a B+N nyert el, miután egyetlen ellenfelét kizárták. Most további két cég szállt versenybe, de az ő ajánlataikat végül el sem bírálták, mert drágábbak lettek volna, mint a B+N. Így valóban "a takarítás Mészáros Lőrince" lett a befutó, bár igaz, az eljárás egy részét egy másik cég megtámadta a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A kórházak takarítása mellett az őrzés-védelemre is ugyanakkor írt ki tendert a KEF, ez az eljárás viszont eredménytelen lett.Ahogy arról december végén beszámoltunk, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a hozzájuk tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények takarítására és egyéb higiéniás szolgáltatásokra írt ki tendert. A nyertes feladata a teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások nyújtása, valamint a higiéniai töltőanyag kihelyezése lesz. És most már azt is tudni lehet, hogy ki fogja elvégezni ezeket a feladatokat: a B+N Referencia Zrt.A felhívás 3 részből állt:rész. kórházak takarítása - Kelet-Magyarország (nagyságrendileg: 22 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 157 db telephely, összesen cca. 922 000 m2 alapterület);rész. kórházak takarítása - Budapest és Országos Intézmények (nagyságrendileg: 28 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 155 db telephely, összesen cca. 827 600 m2 alapterület;rész. kórházak takarítása - Nyugat-Magyarország (nagyságrendileg: 29 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény, 147 db telephely, összesen cca. 861 400 m2 alapterület).Ez 79 db fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményt jelentett 459 db telephellyel, összesen közel 2,6 millió m2 alapterületen. A megbízás 48 hónapra, azaz 4 évre szólt volna összesen 300 milliárd forint értékben.Az EKR-be feltöltött bírálat szerint mindhárom rész esetén a B+N Referencia Zrt. adta a legkedvezőbb árajánlatot, vagyis elvileg ők nyerték el a 300 milliárd összértékű tendert. Ugyanakkor az uniós értesítőben megjelent eredménytájékoztató szerint csakkét rész lett az övék: a második és a harmadik, ami összesen 200 milliárd forintot jelent.Az, hogy ebből végül mennyit hívnak majd le az egyedi megbízások során, majd a szerződés lejártakor derül ki.Megtámadták az eljárás egy részétA bírálati összegzés szerint a B+N Zrt. mellett további 2 cég tett ajánlatot: a Jánosik és Társai Kft., valamint a Future FM Létesítménygazdálkodási Zrt. a Future Facility Service Kft.-vel közösen. Az ő ajánlataikat azonban a KEF a Kbt. 81. § (4) - (5) pontjára tekintettel nem bírálta el.A Kbt. meghivatkozott paragrafusa szerint az ajánlatkérő nyílt eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát - az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján - az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot.Mégsem ők, hanem egy olyan gazdasági szereplő támadta meg az eljárás első részét (Kelet-Magyarország) a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely nem is jelentkezett a felhívásra. Hogy az O.M.T. Controll Hungária Zrt. pontosan milyen okból tette ezt, egyelőre nem tudni, a vizsgálatot lezáró határozat ugyanis még nem elérhető a Közbeszerzési Hatóság honlapján.Megkerestük a céget, hogy megtudjuk a részleteket, de nem kívántak nyilatkozni lapunknak. Az eredménytájékoztató alapján azonban vagy folyik még a vizsgálat, vagy már megszületett a döntés, és az első rész eredményét megsemmisítették.Információnk szerint az O.M.T. Controll az elvárt referenciákat kifogásolta, ami nem is lenne meglepő, hiszen az ajánlattevőknek ezúttal is szükségük volt többek között:legalább 2 db ózongenerátorra, gépenként legalább 600 m3/óra teljesítménnyel, 300g/óra feletti ózon kibocsájtással, adalékanyag nélkül használható és hordozható kivitelben, gépenként 1 db biztonsági ózondetektorral;legalább 30 000 db, a felmosó mopok tisztítási folyamatainak rögzítéséhez szükséges RFID chippel ellátott felmosó mopra;10 milliárdos árbevételre az elmúlt 3 évben;összességében legalább 400 000 m2 alapterületen, legalább 50 db különböző telephelyen és legalább 10 különböző településen végzett, legalább 9 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával,vagy épp legalább 3000 ággyal rendelkező gyógyintézetekben végzett takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített olyan referenciamunkával, amelyben a naponta takarított mennyiség elérte a napi 80 000 m2-t.Hogy mindennek hány cég tud megfelelni Magyarországon, nem tudni, de a B+N Referencia Zrt. biztosan. Ahogy lapunknak elmondták, a közbeszerzési eljárásokban "a vonatkozó jogszabályoknak és a pályázati kiírásoknak megfelelően" vesznek részt, és ez így történt ebben az esetben is.Mint írták, "14 000 munkatárssal, több évtizedes tapasztalattal, országos lefedettséggel, innovatív megoldásokkal és magasan képzett higiéniai munkatársakkal a B+N Referencia Zrt. képes biztosítani az előírt higiéniai feltételeket a betegek és az egészségügyi dolgozók számára."Csak érvénytelen ajánlatok érkeztekAhogy azt év végén szintén megírtuk, a takarítási tender mellett megjelent az "őrzési és egyéb vagyonvédelmi feladatok ellátása és recepciós szolgáltatások nyújtása a KEF mindenkori üzemeltetési és/vagy ellátási körébe tartozó ingatlanokban" tárgyú közbeszerzési eljárás is.A nyertes vállalkozónak élőerős személy- és vagyonvédelmi valamint recepciós szolgáltatást kellett volna nyújtania 224 db budapesti és 449 db Budapesten kívüli ingatlanokban, külső helyszínen.A keretszerződés összege nettó 88 milliárd forint lett volna,a megbízás pedig 36 hónapra szólt volna. Ez a tender azonban eredménytelen lett, mert mindkét ajánlattevőt: a Cruz-cop Vagyonvédelmi Kft.-t és a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zrt.-t is kizárták.Az O.M.T. Controll Hungária Zrt. ezt is tendert is megtámadta. mert úgy ítélte meg, hogy az "ajánlatkérő eljárást megindító felhívásának III.1.4. pont M.2.6.) alpontjában, valamint az eljárást megindító felhívás III.1.4. pont SZ1) alpontjában meghatározott alkalmasságikövetelmény jogsértő". Úgy vélték, hogy ezek nem kapcsolódnak a szerződés tárgyához, csak a verseny szűkítését eredményezik. A cég emiatt először kérte az eljárás felfüggesztését, végül azonban visszavonta a jogorvoslati kérelmét.Arról, hogy a KEF hatalmas összegű keretmegállapodásait hogyan nyerik el kormányközeli cégek, többek között ebben a cikkben írtunk:Katus Eszter | Előre megmondtuk: a B+N nyerte a kórházak takarítására kiírt gigatendert | A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság őrzés-védelemre kiírt, 88 milliárd értékű közbeszerzési eljárás viszont eredménytelen lett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2025/03/21/elore-megmondtuk-a-bn-nyerte-a-korhazak-takaritasara-kiirt-gigatendert | 2025-03-21 08:49:16 | true | null | null | atlatszo.hu |
Vádiratot nyújtott be négy ember ellen az ügyészség a Városháza-botrányként elhíresült ügyben - derült ki a Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából.Mint megkeresésünkre írták, a vádirat lényege szerint egy férfi tagja volt egy ingatlanforgalmazással is foglalkozó cégnek. A férfi 2020-2021-ben több, ingatlanközvetítéssel foglalkozó személlyel, illetve ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal folytatott tárgyalásokat.A megbeszélések során azt állította, hogy a Fővárosi Önkormányzatnál és a fővárosi vagyonkezelő cégnél vezető beosztásban, döntéshozó pozícióban lévő személyekkel áll kapcsolatban. Arra hivatkozott, hogy el tudja intézni, önkormányzati ingatlanok értékesítési pályázatait személyre szabottan írják ki, és a pályázaton mindenképpen az érdeklődő - neki fizető - pályázók nyerjenek. A férfi mindezért cserébe jogtalan előnyként az ingatlanok vételárának 10 százalékát kérte a saját részére. A vádlott a pályázatokkal kapcsolatosan az önkormányzat részéről eljárási jogosultsággal nem bírt - írta az ügyészség.Hozzátették: a befolyással üzérkedő három ingatlant érintően próbált meg - a nyomozás során egyébként nem igazolt - kapcsolatokra hivatkozva pénzhez jutni. Kettőnél valóban pályázatot írt ki a Fővárosi Önkormányzat. Az ügyészség hangsúlyozta, hogy az egyiken annak a férfinak a cége nyert, aki az ügyben szintén vádlott és, aki a befolyással üzérkedő cégének több mint 10 millió forintot át is utalt. Ezen a nyilvános pályázaton egyébként nem volt más induló. A fizető férfi a másik két cselekménynél a befolyással üzérkedő állításait erősítve segítséget nyújtott a bűncselekmények elkövetéséhez. A másik pályázattal kapcsolatban megkeresett befektető a korrupciós ajánlatot visszautasította - tették hozzá.Az ügyészség kiemelte azt is, hogy a harmadik ingatlan maga a Városháza épületegyüttes volt. A befolyással üzérkedő a Fővárosi Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonába tartozó Városháza ingatlanegyüttes eladása kapcsán is tárgyalásokat folytatott három, az ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal .A vád szerint a férfi a személyre szabott pályáztatás elintézése érdekében az általa megjelölt 40 milliárd forintos vételár 10 százalékát kérte jogtalan előnyként. A Fővárosi Önkormányzat az ingatlanegyüttest valójában nem jelölte ki hasznosításra, értékesítésre. Az ingatlan iránt érdeklődők a korrupciós ajánlatot visszautasították.A vádhatóság kiemelte, hogy az ügyben a befolyással üzérkedő és a 10 millió forintot meghaladó összeget fizető férfi mellett további két férfi is vádlottként szerepel, akik a vád szerint egyes cselekményeknél szintén erősítették azt a látszatot, hogy a befolyással üzérkedő el tudja intézni azt, amit ígért.A Fővárosi Főügyészség befolyás vásárlása és több rendbeli - gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett - befolyással üzérkedés bűntette miatt nyújtotta be vádiratát. A főügyészség arra tett indítványt, hogy a bíróság ítélje a vádlottakat végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre.Ahogy azt már többször említettük: Városháza-botrány 2021-ben robbant ki, és a korábban már nyilvánosságra került információk szerint a Városházát többmilliárdos "jutalékért", azaz feltételezhetően kenőpénzért akarta egy háttérben mozgó társaság értékesíteni. Az eladásról szóló hírt elsőként az Index írta meg, majd az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester hazugsággal vádolta meg a lapot és tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Csakhogy nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek.Megírtuk azt is, hogy orosz, izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Az olasz befektetők képviselője egy vallomás szerint többmilliárdos jutalékot, kenőpénzt emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Ő volt az a személy is a nyilvánosságra hozott információk szerint, aki a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy töröljenek minden, a Városházával összefüggő üzenetet, dokumentumot. A nyomok eltüntetése akár azért is lehetett fontos, hogy ne lehessen azonosítani a szereplőket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akarhattak.Az ügyet feltáró Anonymous-hangfelvételek alapján ugyanis az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban - a Városházán eladási tervén túl - az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör "jutalékos" rendszert működtetett. A jutalék ezekben az esetekben kenőpénzt jelenthetett.Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűncselekmények (befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása) miatt ki is hallgatott négy gyanúsítottat (ellenük emeltek most vádat), egyikük az a Berki Zsolt, aki a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint ugyanis az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő férfi több üzleti kört is megkeresett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Korábbi információink szerint gyanúsított még az ügyben Berki Zsolt testvére, a kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező Berki József is, aki a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott.Berki Zsolt neve Budai Gyula fideszes politikus, egykori elszámoltatási kormánybiztos feljelentéseiben is rendre felbukkant. Budai többek között a sajtónak is hivatkozott egy olyan, még 2021 őszén birtokába került, a Budapest Főváros Városi Vagyonkezelő Zrt. ügyintézője és Berki közötti levelezésre, amiben négy ingatlaneladásról is szót ejtettek. A politikus a Fáy utca 69., az Öv utca 10/A., az újpesti uszoda telke, valamint egy Etele úti ingatlan kapcsán szerzett bizonyítékait is átadta a rendőrségnek. Budai a Nemzeti Nyomozó Irodánál tett feljelentésében leírta, hogy az újpesti uszodát, amely az Árpád úton található, hétszázmillió forint plusz áfa összegért hirdették korábban. Az ingatlanok összértéke meghaladta a hárommilliárd forintot. A képviselő szerint ráadásul a négyből két ingatlant el is adtak."A tegeződő, szívélyes hangvételű levelezés magáért beszél, hogy közeli kapcsolatról, jól bejáratott üzleti kapcsolatról árulkodnak a levelek. Teljesen világosan kirajzolódik, hogy az eddigieken felül további ingatlanok is Berki Zsolt által, jutalékos rendszerben lettek értékesítve" - nyilatkozta annak idején Budai Gyula, aki arra is rámutatott , hogy a botrány Karácsony legszűkebb környezetéig is érhet.A rendőrségi nyomozást az is előrevitte, hogy Berki Zsolt szerepel a botrányt évekkel ezelőtt kirobbantó Anonymous-hangfelvételeken. Azonban nem csak ő, hanem például Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezére, valamint Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök, üzletember. Bajnait - az egyik felvétel szerint - abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.A volt kormányfő többek között zsákmányra vadászó cápákról is beszélt a Városháza kapcsán. A rögzített beszélgetés egy pontján így fogalmazott: "Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen." Megjegyezzük: Bajnai nem volt meggyanúsítva az ügyben, így természetesen vádlott sem lett belőle. | Vádat emelt az ügyészség a Városháza-botrányban | Négy ember ellen emelt vádat az ügyészség a fővárosi baloldalhoz köthető egyik legnagyobb korrupciós ügyben, a Városháza-botrányban - tudta meg a Magyar Nemzet. Egy háttérben mozgó társaság egy olyan „jutalékos“ rendszert építhetett ki, amely több kétes ingatlanbizniszt is érinthetett. Az ügyletek után – a leleplező hangfelvételek szerint – egyes baloldalhoz köthető szereplők kenőpénzeket kérhettek. Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetést és pénzbüntetést kért a vádlottakra. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/vadat-emelt-az-ugyeszseg-a-varoshaza-botranyban | 2025-05-06 09:43:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Heteken belül vádat emelhetnek abban az ügyben, ami a Karácsony Gergely vezette fővárosi baloldalhoz kapcsolható egyik legnagyobb korrupciós botrány - értesült lapunk. Ez az ügy a Városháza-gate, amiben már csak azért is várható hamarosan valamilyen döntés az ügyészség részéről, mivel a rendőrség március közepén befejezte a nyomozást és az ügy iratait megküldte a vádhatóságnak.Tagadás után lebukásAhogy arról már sokszor beszámoltunk, a Városháza-botrány 2021-ben robbant ki, és a korábban már nyilvánosságra került információk szerint a Városházát többmilliárdos "jutalékért", azaz feltételezhetően kenőpénzért akarta egy háttérben mozgó társaság értékesíteni. Az eladásról szóló hírt elsőként az Index írta meg, majd az írásra reagálva Karácsony Gergely főpolgármester hazugsággal vádolta meg a lapot és tagadta, hogy az önkormányzat vevőt keresne az összességében majdnem öthektáros területre vagy annak nagyobb részére. Csakhogy nem telt el sok idő, és egymást követték a leleplező cikkek és felvételek..Több befektetővel is tárgyaltakMegírtuk azt is, hogy orosz, izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Az olasz befektetők képviselője egy vallomás szerint többmilliárdos jutalékot, kenőpénzt emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Ő volt az a személy is a nyilvánosságra hozott információk szerint, aki a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy töröljenek minden, a Városházával összefüggő üzenetet, dokumentumot. A nyomok eltüntetése akár azért is lehetett fontos, hogy ne lehessen azonosítani a szereplőket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akarhattak.A jutalékos rendszerAz ügyet feltáró Anonymous-hangfelvételek alapján ugyanis az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban - a Városházán eladási tervén túl - az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör "jutalékos" rendszert működtetett. A jutalék ezekben az esetekben kenőpénzt jelenthetett.Az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) korrupciós bűncselekmények (befolyással üzérkedés, befolyás vásárlása) miatt ki is hallgatott négy gyanúsítottat, egyikük az a Berki Zsolt, aki a botrány kulcsfigurájának is tekinthető. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint ugyanis az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő férfi több üzleti kört is megkeresett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben. Korábbi információink szerint gyanúsított még az ügyben Berki Zsolt testvére, a kiváló baloldali kapcsolatokkal rendelkező Berki József is, aki a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott.Bizalmas levelezésBerki Zsolt neve egyébként Budai Gyula fideszes politikus, egykori elszámoltatási kormánybiztos feljelentéseiben is rendre felbukkant. Budai többek között a sajtónak is hivatkozott egy olyan, még 2021 őszén birtokába került, a Budapest Főváros Városi Vagyonkezelő Zrt. ügyintézője és Berki közötti levelezésre, amiben négy ingatlaneladásról is szót ejtettek. A politikus a Fáy utca 69., az Öv utca 10/A., az újpesti uszoda telke, valamint egy Etele úti ingatlan kapcsán szerzett bizonyítékait is átadta a rendőrségnek. Budai a Nemzeti Nyomozó Irodánál tett feljelentésében leírta, hogy az újpesti uszodát, amely az Árpád úton található, hétszázmillió forint plusz áfa összegért hirdették korábban. Az ingatlanok összértéke meghaladta a hárommilliárd forintot. A képviselő szerint ráadásul a négyből két ingatlant el is adtak."A tegeződő, szívélyes hangvételű levelezés magáért beszél, hogy közeli kapcsolatról, jól bejáratott üzleti kapcsolatról árulkodnak a levelek. Teljesen világosan kirajzolódik, hogy az eddigieken felül további ingatlanok is Berki Zsolt által, jutalékos rendszerben lettek értékesítve" - nyilatkozta annak idején Budai Gyula, aki arra is rámutatott, hogy a botrány Karácsony legszűkebb környezetéig is érhet.Bajnai neve is előkerültA rendőrségi nyomozást az is előrevitte, hogy Berki Zsolt szerepel a botrányt évekkel ezelőtt kirobbantó Anonymous-hangfelvételeken. Azonban nem csak ő, hanem például Barts Balázs, a fővárosi vagyonkezelő cég vezére, valamint Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök, üzletember. Bajnait - az egyik felvétel szerint - abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.A volt kormányfő többek között zsákmányra vadászó cápákról is beszélt a Városháza kapcsán. A rögzített beszélgetés egy pontján így fogalmazott: "Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen." Hozzátesszük: Bajnai nincs a gyanúsítottak között.Borítókép: Karácsony Gergely ( | Rövid időn belül vádat emelhetnek a Városháza-botrányban | Hamarosan vádat emelhetnek a fővárosi baloldalhoz köthető egyik legnagyobb korrupciós ügyben, a Városháza-botrányban - tudta meg a Magyar Nemzet. A több szálon futó eljárásban egy olyan korrupciós, „jutalékos“ rendszer gyanúja merült fel, amely több kétes ingatlanbizniszt is érinthetett. Az ügyletek után – a leleplező hangfelvételek szerint – egyes baloldalhoz köthető szereplők kenőpénzeket kérhettek. Az ügyben négy gyanúsított szerepel. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/04/rovid-idon-belul-vadat-emelhetnek-a-varoshaza-botranyban | 2025-04-23 12:16:07 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tíz hónap kellett a rendőrségnek, hogy elutasítsa azt a hivatali visszaélés miatti feljelentést, amelyet egy háromperces telefonbeszélgetés alapján tettek meg.A határozat hiányosságaira hivatkozva a sértett panaszt tett, mondván, a tényállás és a jogi háttér helyes ismertetése mellől hiányzik az érdemi indokolás.Lapunk hozta nyilvánosságra tavaly április közepén, hogy Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester telefonon megfenyegette 2019-ben akkori párttársát, a postai vezetőként dolgozó Torma Bélát. A beszélgetés egy részlete így hangzott:"Görgényi Ernő: Hát ne viccelj már, mit kockáztatsz azzal, hogy ha nekünk bármit, bármit, ami politikailag fontos információ, átadsz?Torma Béla: Hát a munkahelyemet.GE: Nem, nem, Béla, ha elárulod a Fideszt, akkor kockáztatod a munkahelyedet. Gondold át, ne csináld ezt, Béla, mert ennek nem lesz jó vége. Gondolj bele, itt van egy csapat, egy bizalmi alapon működő csapat.TB: Igen.GE: Ha te ebben a bizalmi körben nem akarsz benne lenni, az egy állásfoglalás. Ha te Galbáccsal vagy, az egy állásfoglalás. Ilyenekre tényleg ne hivatkozzál, ez egy hülyeség, hogy az állásodat kockáztatod. Dehogy kockáztatod az állásodat. Miért, szerinted mi közhírré fogjuk tenni, hogy mit mondasz el nekünk? Ez egy közös érdekünk. Közös érdekünk, hogy tudjuk, meg közös érdekünk, hogy ez ne menjen ki sehova.TB: Hát Ernő, de ha most... Mindegy, erről nem akarok vitatkozni. És tényleg nem telefonban."A telefonbeszélgetés a 2019. októberi önkormányzati választás előtt három héttel zajlott. Torma - mint utólag kiderült: nem alaptalan - óvatosságból a beszélgetést rögzítette. A 3 perc 21 másodperces telefonbeszélgetés vágatlan formában került a Narancs.hu-hoz.A hanganyag és a leirata a bizonyítékok között szerepel abban a perben, amelyet formálisan a gyulai labdarúgó klub vezetője, de vélelmezhetően a gyulai fideszes városvezetés feljelentése nyomán a NAV indított Galbács Mihály volt gyulai kormánypárti alpolgármester, akkoriban a helyi fociklub elnöke és később Torma Béla egykori önkormányzati tanácsos ellen. A per jelenleg is folyik a Szolnoki Járásbíróságon. Valamennyi ügy egy évekkel ezelőtti fideszes belviszály következménye.Galbács 2019-es kampánya részeként A gyulai helyzet az önkormányzati választás előtt címmel összefoglaló anyagot állított össze, amelyet elküldött a Fidesz felső vezetésének, de az abban foglaltakra semmilyen érdemi reakciót nem kapott pártjától. Ebben a békési fürdőváros fideszes vezetése és egy jól körülhatárolható helyi üzleti kör összefonódásáról és leosztásairól írt, majd a posta révén eljuttatta ezt csaknem 14 ezer gyulai háztartásba. A hangfelvételen erről az anyagról van szó, hogy Tormának még a terjesztés előtt értesítenie kellett volna a helyi Fideszt, illetve a Görgényi polgármestert.A 2024 áprilisában nyilvánosságra került Görgényi-Torma-telefonbeszélgetés után Galbács Mihály (jelenleg gyulai ellenzéki önkormányzati képviselő) hivatali visszaélés miatt a Legfőbb Ügyészségen (LÜ) tett feljelentést Görgényi Ernő ellen. Galbács szerint az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései alapján a polgármester hivatalos személy, a telefonbeszélgetés idején mind Torma Béla, mind Görgényi megválasztott önkormányzati képviselők voltak. Galbács az ügyben a helyi nyomozóhatóságokat elfogultnak tartotta, ezért nem fordult a területileg illetékes a Békés Vármegyei Főügyészséghez, hanem a Legfőbb Ügyészséghez. Az LÜ azonban továbbította a feljelentést a területileg illetékes Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak, amely elfogultságot jelentett be. Így került az ügy a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitánysághoz, de ott a 3 perc 21 másodperces telefonfelvételt s annak alig másfél oldalas leiratát vizsgálva tíz hónap után elutasították a feljelentést."A beszélgetés során Görgényi Ernő a munkája elvesztésével fenyegette meg a Magyar Posta Zrt. üzemeltetési csoportvezetőjét, Torma Bélát arra az esetre - ha akár hivatali kötelezettsége megszegése árán is -, ha nem tájékoztatja a feljelentettet a számára politikailag releváns és fontos információkról" - olvasni a rendőrségi nyomozást lezáró határozat indoklásában. Hozzátették, bizonyítottság esetén ez a cselekmény alkalmasnak látszott a hivatali visszaélés bűntett megalapozott gyanújára. A rendőrség jelezte, hogy a postai szolgáltatásokról szóló 2012-es törvény idevágó, az adat- és titokvédelmi kötelezettségről szóló pontja alapján helyesen és törvényesen járt el Torma Béla, amikor nem tájékoztatta előre a fideszes gyulai városvezetőt a Galbács-féle szórólap terjesztéséről.A rendőrség előtt tett vallomásában a gyulai kormánypárti polgármester tagadta bűnösségét, s megjegyezte, régóta ismeri Tormát, egy ideig ugyanabba a sportklubba jártak és haveri viszonyban voltak egymással. Görgényi szerint párttársa korábban megígérte neki, hogy szól, ha valamire készül Galbács Mihály, ezt az ígéretét azonban megszegte. A polgármester kifejtette a nyomozóknak, hogy "felfokozott érzelmi állapotban" mondta el véleményét és fejtette ki csalódását párttársa ténykedéséről. Utána viszont nem tett semmit, amivel érdeksérelmet okozott volna neki, de "örökre árulónak tekinti" és "azóta sem áll vele szóba".Az ügyben a szegedi rendőrök végül arra jutottak, hogy"a rendelkezésre álló adatok, illetve a beszerzett bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a kényszerítés bűntett kísérletének elkövetése",ezért a feljelentést elutasították és az ügyben indított eljárást megszüntették.Az elutasító határozatot Torma Béla megalapozatlannak tartja, ezért megpanaszolta. Szerinte arról egyetlen mondatot sem ír a nyomozóhatóság, hogy az ügyben miért nem volt megállapítható a kényszerítés bűntett kísérletének elkövetése. A panasztevő szerint egyértelmű törvénytelenségre kívánta rávenni őt Görgényi azzal, hogy ennek megtagadása a munkahelye elvesztésével járna. "A hangfelvétel maga bizonyítja, hogy Görgényi Ernő polgármester kicsit sem volt felindult lelkiállapotban, engem kimérten, nyugodt hangnemben fenyegetett meg, ami számomra még ijesztőbb volt. A polgármester befolyásos ember, a kormánypárt vezető politikusa. Az a fenyegetés, hogy ha elárulom a kormánypártot, azzal kockáztatom a munkahelyem, számomra valós fenyegetésnek tűnt, s egy befolyásos politikustól azt komolyan vettem." Torma a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányságnak küldött panaszában azt is megjegyzi, hogy "már elnézést a hasonlatért, de ilyen elvárások a maffiacsaládokban vannak, a bűnszervezetekben. Hogy a közösség iránti lojalitást jogsértéssel, bűncselekmény elkövetésével kell bizonyítani".Torma szerint bár a 2019-es önkormányzati választáson ő volt a kormánypárt egyik hivatalos egyéni jelöltje Gyulán, a szintén fideszes Görgényi kampánycsapata egy másik indulót támogatott a körzetében, és a kampányban a választópolgárok számára egyértelművé is tették, hogy ki az ő valódi jelöltjük; megtagadták tőle, hogy a választási anyagain az egységes fideszes arculatot használja. Torma úgy látja, ezek után irreleváns volt, hogy hivatalosan megvonták-e tőle a támogatást vagy sem. Mindez Görgényi döntése volt, aki polgármester-jelöltként az önkormányzati kampány arca és irányítója volt. A választást Torma elvesztette, és a fentiek alapján úgy látja, a Görgényi által beígért negatív következmény ezen a vonalon igenis bekövetkezett.(Címlapképünkön: Görgényi Ernő. | Döntött a rendőrség: nem követett el hivatali visszaélést a gyulai fideszes polgármester | Nem hivatali visszaélés a rendőrség szerint, ha egy fideszes polgármester megfenyegeti párttársát, aki a Magyar Posta egyik helyi vezetője. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/dontott-a-rendorseg-nem-kovetett-el-hivatali-visszaelest-a-gyulai-fideszes-polgarmester-276331 | 2025-05-03 16:06:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az év elején a Narancs.hu elsőként számolt be arról, hogy sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség a Békéscsabai Tankerületi Központnál, ugyanis több, a tankerülethez tartozó iskola tanára nem kapta meg jogos járandósága egy részét. Még az előző év végén több, egymástól független, köztük az ügyben érintett személyektől kapott információkból arról értesült portálunk, hogy nyomozás folyik a Békéscsabai Tankerületi Központhoz köthető bűncselekmény gyanúja ügyében.A történtekkel összefüggésben a rendőrség tanúként már több tanárt meghallgatott; tanáronként összességében 200 ezer és legalább 1 millió forint közé tehető az az összeg, amelyet a pedagógusok nem kaptak meg. Az információkat utóbb Bánki András, a békéscsabai tankerület vezetője is megerősítette portálunknak, hozzátéve, hogy a tankerületi központ a feljelentést megtette és a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette.Korábban azt írtuk, hogy a megkárosított tanárok és egyéb alkalmazottak száma legalább 15-20 lehet, most viszont kérdéseink ellenére erre a felvetésre nem válaszolt a vádat képviselő ügyészség. A nyomozást ez év februárjában zárta le a Békéscsabai Rendőrkapitányság, majd vádemelési javaslattal adta át az ügyet a Békéscsabai Járási Ügyészségnek, amely március végén emelt vádat a Békéscsabai Járásbíróság előtt egy személlyel szemben jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette miatt - tudta meg a Narancs.hu.A vádirat szerintaz ügy vádlottja 2017. április 11-e és 2023. szeptember 21-e között a tankerületi központon keresztül az itt dolgozó alkalmazottaktól mindösszesen 11 millió 684 ezer 427 forintot tulajdonított el.Ezért a Békéscsabai Járási Ügyészség a vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, a közügyektől eltiltásra és az elsikkasztott összeg erejéig vagyonelkobzásra tett indítványt. Az ügyben a bíróság előkészítő ülést még nem tűzött ki.A Narancs.hu információi szerint a békéscsabai tankerület pénzügyi vonalon dolgozó alkalmazottja a bűncselekménysorozat hat és fél éve alatt számtalan, kisebb összegű utalást hajtott végre, s ennek során a munkahelye által használt bankszámlaszámról a saját számlaszámára utalta a pénzt. A vád alapján a bűncselekmény hosszúra nyúlt időtartamában minden évben úgy 2 millió forintot.Korábban beszámoltunk arról, hogy a megkárosított tanárok közül többen jelezték, jogos járandóságuk "eltérítéséről" nem a munkáltatójuktól, Békéscsabai Tankerületi Központtól, hanem a rendőrségtől kaptak értesítést. Tanúkénti kihallgatásuk során vázolták nekik, hogy járandóságuk egy részéhez a feltárt sikkasztás miatt nem jutottak hozzá. Azt viszont januári cikkeink után mindannyian megerősítették, hogy egy összegben - minden magyarázat és bocsánatkérés nélkül - megkapták pénzüket a tankerülettől. Ugyanakkor arra nem tudtak válaszolni, hogy ez a több év alatt felhalmozott összeg a jegybanki alapkamattal megnövelt, vagy csak a nettó összeg volt.A békéscsabai tankerületi vezetője, Bánki András még januárban azt válaszolta portálunk érdeklődésére: "Belső ellenőrzés kapcsán derültek ki a visszaélések, a tankerületi központ vezetőihez nem érkezett előtte ezzel kapcsolatban panasz egyetlen pedagógustól sem." Viszont nem ragált arra, hogy az érvényben lévő pénzügyi protokoll és pénzügyi szabályzat mellett hogyan fordulhatott elő ez a sok évre visszamenő sikkasztás. A szabályok szerint a pénzutalást engedélyezni kell, de egyben ellenjegyezni, láttamozni is. Arra egyelőre nincs válasz, hogy ilyen szabályrendszer mellett hat és fél éven át, hogyan sikkaszthatott egy ügyintéző, ha sok részletben is, közel 12 millió forintot.(Címlapképünk illusztráció) | Hat és fél év alatt közel 12 millió forintot sikkasztott a békéscsabai tankerületi dolgozó | Jelentős értékre, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett sikkasztás miatt emelt vádat a Békéscsabai Járási Ügyészség a Békéscsabai Tankerületi Központ egyik munkatársa ellen, aki 2017 és 2023 között csapolta meg a tanárok pénzét. Mindez a belső ellenőrzés állapotáról is elárul valamit. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/bun/hat-es-fel-ev-alatt-kozel-12-millio-forintot-sikkasztott-a-bekescsabai-tankeruleti-dolgozo-276201 | 2025-04-24 17:07:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Két fontos tanú, a fideszes parlamenti képviselő Bánki Erik és az eredetileg III. rendű vádlott, bűnösségét elismerő és jogerősen elítélt Patzek Endre Tibor tanúkihallgatását tartották hétfőn a Szekszárdi Törvényszéken az úgynevezett Volvogate-perben. Az eljárás azért indult, mert a vádirat szerint az akkor fideszes vezetésű pécsi önkormányzat cége, a Tüke Busz Zrt. 2015-ben az eredeti ajánlatnál drágábban vásárolt használt buszokat, és a pénz egy, az ügyletben érdemi tevékenységet nem végző közvetítőcégnél landolt (az üggyel kapcsolatos összes cikkünk itt érhető el).A négy vádlott ellen indult per egyszer már lezárult első fokon a Kaposvári Törvényszéken, de a Pécsi Ítélőtábla - számos kifogást felsorakoztatva azzal az ítélettel szemben - tavaly tavaszi végzésében annak újrakezdését rendelte el, már Szekszárdon.Nem először idézték tanúkihallgatásra sem Patzekot, akiért korábban rendőröket is küldött Bertaldó András bíró, sem Bánkit, aki először igazoltan, külföldi út miatt nem tudott vallomást tenni, de második meg nem jelenéséért már 300 000 forintos bírságot kapott, mert azt nem fogadta el igazoltnak a bíró.Bánki neve, bár csak tanúként szerepel az eljárásban, újra és újra felbukkan az ügy különböző pontjain, részben vallomásokban, részen egyéb tényezők, körülmények furcsa egybeesése miatt (ő egyébként be is perelt a jó hírneve megsértése miatt egy, a perújraindítást elrendelő ítélőtáblai végzést ismertető vloggert, ám a pert elbukta). Miután a mai vallomástétele során végigmentek az összes ilyen ponton, Bertaldó András fel is tette neki a kérdést: "ez mind a véletlen műve lenne?". Természetesen igen, derült ki a válaszból.De mik is voltak Bánki Erik és a túlárazottnak gyanított buszbeszerzés kapcsolódási pontjai?1. A már a kaposvári eljárás vége előtt elhunyt I. rendű vádlott, P. I. azt mondta egy vallomásában, hogy abban az időszakban Bánki és a szintén fideszes képviselő Csizi Péter - 2014-ig alpolgármester, majd idén március végéig helyettes államtitkár - befolyása alatt állt az önkormányzat és annak gazdasági bizottsága, illetve így a Tüke Busz Zrt. is.Bánki Erik erre úgy reagált, hogy amit P. I. mondott, az "szemenszedett hazugság", amit az ügyvédje, Bodnár Imre mondatott vele. Mégpedig azért, mert Bodnár, akivel a fideszes városvezetés bukása után az új önkormányzat szerződött, az ügyet "magasabb politikai szintre akarta emelni". Később a fideszes képviselő ezt azzal srófolta tovább, hogy "ez egy politikai lejárató kampány része volt", szerinte "Bodnár Imre valamiért azt gondolta, az ő politikai küldetése az, hogy engem kinyírjon".Csakhogy P. I. szavai nyomán - amit a vádlott azután sem vont vissza, hogy ügyvédet cserélt - a város 2014-2016 közötti fideszes alpolgármestere, Girán János is azt mondta Bánki esetleges befolyásáról: "Sok mindenben kellett egyeztetni Bánki úrral (...) Sok olyan dolog volt, mert ő nem csak egy képviselő, hanem regionális pártigazgatói tisztsége is volt, amikor az ő szerepvállalása is felmerült", bár hozzátette, azt konkrétan nem tudja, hogy a buszbeszerzés ügye is ilyen volt-e vagy sem."Ez nem igaz, nem egyeztetni kellett, sok mindenben tudtam segíteni, az önkormányzati ügyekre semmilyen rálátásom nem volt. Ha polgármester úr megkért arra, hogy információt szerezzek vagy hozzak össze miniszterekkel, államtitkárokkal találkozót, ebben segítettem például Zsoltnak [Páva Zsolt akkori polgármester], hogy tudjon személyesen tárgyalni velük" - mondta erre Bánki.Maga Páva Zsolt is beszélt egyébként Bánkiról - idézte fel a bíró a volt polgármester tanúvallomását. Azt mondta, hogy amikor látta, mekkora a probléma, beszélt Bánkival, Hargitai Jánossal és a Tolnai megyei fideszes Horváth Istvánnal is, "mondtam, hogy nagyon nagy gáz van". Állítása szerint Hargitai és Bánki "ezt megértették, megígérték, hogy fognak segíteni, támogatni, abszolút nyitottak voltak". Eredményt nem ígértek, de hogy lobbizni fognak, azt igen. Ezzel szemben Bánki most azt mondta, hogy nem folytatott lobbitevékenységet, majd azzal érvelt, hogy "a két dolog eltér egymástól": előbb mondta ugyan, hogy fog segíteni, de amikor kiderült, hogy kormányzati támogatás kell, akkor már mondta, a kormány ahhoz nem fog hozzájárulni. (Arról később némi önellentmondásba keveredett, hogy mit tudott a kormánygaranciáról.)Páva arról is beszélt a vallomásában, hogy a buszbeszerzés érdekében politikusok utaztak Hollandiába, köztük említette Bánki nevét is, de a fideszes politikus szerint ez "alaptalan vád, nyilvánvaló hazugság". Arra sajnos már nem tudott reagálni, amikor az utána következő vallomásban Patzek Endre azt mondta, hogy Bánki unokatestvérétől, Madár Pétertől - aki Páva Zsolt tanácsadója volt - azt hallotta, Bánki Brüsszelben is lobbizott a buszbeszerzés sikeréért. Nemcsak Pécs volt fideszes polgármestere, hanem a tavalyi választás fideszes polgármesterjelöltje, Csizmadia Péter is azt mondta, hogy 2014 óta konzultált Bánkival, amikor az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöke lett (a buszbeszerzésben ez a testület is fontos szerepet játszott). Bánki szerint csak 2021-22 óta lett intenzív a kapcsolatuk, „nem emlékszem, hogy milyen politikai kérésekben folytattam volna konzultációt vele, biztosan nem volt rendszeres kapcsolat” – mondta a korábbi időszakról szóló Csizmadia-kijelentésre.2. Ha már Páva Zsolt vallomásában előjött a hollandiai utazás: egy eddig rejtélyes hollandiai út volt az egyik ilyen nagyon fura esemény a történetben. 2015 áprilisában egy kétnapos amszterdami utazást tett Bánki Erik és Csizi Péter. Ez az út akkoriban történt, amikor a lezárásához közelített a hollandiai buszok megvásárlása, és az egész pécsi buszcsereprogramnak Csizi Péter volt a politikai felelőse, mint ezt most Bánki is megerősítette.Eddig csak annyit mondtak az útról, hogy koncertre és gasztronómiai célokból mentek, de Csizi az előző tárgyaláson, néhány hete tett tanúvallomásában nem tudta megmondani sem azt, hogy milyen koncerten voltak, sem azt, hogy hol. Bánki Erik most tiszta vizet öntött az amszterdami repohárba. Azt mondta, hogy egy Melkweg nevű népszerű klubban voltak, és a Purity Ring koncertjét nézték meg, sajnos a jegye, foglalása már nem volt meg (de a naptárában telefonon pillanatok alatt megtalálta a pontos dátumot). „Ikonikus koncerthelyszín, 1500 fős koncertterem, brutális fény- és hangtechnikával”, sorolta a hely jellemzőit kissé prospektusízűen.Április 9-én valóban fellépett a Melkwegben az internet szerint a pop és hiphop elemeit ötvöző, hátborzongató, véres (macabre) dalszövegekkel operáló kanadai elektropop banda, amelynek nem sokkal korábban jelent meg a második lemeze. A Spotin belehallgattam néhány dalukba, illetve a Youtube-ra kikerült a koncert egy részlete is – ezek után óvatosan, de azt mondom, le a kalappal Bánki bátorsága előtt. Én legalábbis inkább beismertem volna bármilyen politikai befolyást, tárgyalást, lobbizást egy pimf, néhány milliárdos ügyben, minthogy kiderüljön, ilyen zenéért rajongok. Mindenesetre Bánki többször megismételte, hogy az utazásuknak semmi köze nem volt a buszbeszerzéshez, „azt se tudtam, hogy a delegáció ebben az időben járt Hollandiában”.3. Két különös pénzátutalás esete is visszatérően előjött a perben. A Pécsi Ítélőtábla végzése óta nyilvánosan tudható, hogy Patzek Endrének a Taki Company Limited nevű thaiföldi cége 550 000 eurót kapott a IV. rendű vádlott, a holland állampolgárságú S. P. cégétől „a vádbeli időszakban”, illetve hogy ugyanebben az időszakban Patzek 52 480 900 forintot utalt át a németországi székhelyű Zeta Services GmbH-nak. Az ügyben eljáró bíró, Bertaldó András azt is elmondta, hogy ez utóbbi adatnak a NAV a forrása, az adóhivatal szerint Patzek fizetési számlájáról ekkora összegű utalás indult a Zetához.Ez több ok miatt is érdekes. Egyrészt a Zeta ebben az időszakban, 2016 végéig Bánki Erik többségi tulajdonában állt; ő úgy emlékezett, hogy 75 százaléka volt benne, a tárgyaláson 81 százalékos részesedés hangzott el, a Pécsi Ítélőtábla 91 százalékot írt. Bánki azt mondta, ő erről a több mint 52 milliós utalásról nem tudott, csak a sajtóból értesült róla.„Fogalmam sincs, hogy az honnan van a NAV anyagában. A könyvelő szerint nem érkezett ilyen összeg” – fogalmazott a bíró kérdésére, majd amikor Bertaldó András azt kérdezte, hogy akkor a politikus szerint a NAV tájékoztatása téves-e, hazudott-e az adóhivatal, Bánki azt felelte: „A könyvelőm szerint téves. A könyvelő szerint nem érkezett ilyen pénz Patzektől a Zetához”, és a német könyvelőtől hozott is egy írásos igazolást erről.Bánki azt is sérelmezte, hogy a Pécsi Ítélőtábla azt írta, „a vádbeli időszakban” volt Patzek a cég ügyvezetője, miközben szerinte Patzek csak 2015 novemberében került a Zetához, amikor az akkori ügyvezető beajánlotta őt társ-ügyvezetőnek. Arra, hogy mennyi fizetést adtak neki, nem emlékezett, de azt kizárta, hogy Patzek tulajdonos lett volna abban az időszakban, amikor ő benne volt a Zetában, és ezért ingyen, csak részesedéért dolgozott volna.Csakhogy amikor Bánki után Patzek következett, ő több ponton eltérő vallomást tett. Állítása szerint ő már 2014-ben vagy 2015-en szerzett egy 5 százalékos tulajdonrészt az akkor még 25 ezer eurós törzstőkéjű Zetában, amelynek irányításában máig részt vesz ügyvezetőként, és van egy társa, Bauer Zsolt (hogy ez a Bauer Zsolt az a Bauer Zsolt-e, akit Bánki az Átlátszó egy 2018-as cikkében a bátyjaként emlegetett, az nem derült ki). Még érdekesebb volt az, amit az ominózus 52 milliós utalásról mondott, illetve a válaszainak az evolúciója.– Ez egy szemenszedett hazugság – ez volt az első reakciója arra, amikor Bertaldó András ismertette a NAV-tól kapott adatot arról, hogy az ő fizetési számlájáról a Zeta Services GmbH számlájára ment volna ekkora utalás. (Apróság, de pontosan azt a kifejezést használta, mint Bánki a róla szóló P. I.-vallomásrészletre.)– Lehet, hogy utaltam 52 milliót a Zeta Services számlájára, de Thaiföldről biztosan nem – mondta nem sokkal később. Azzal magyarázta a korrigálást, hogy a sajtóban „mindenhol” az jelent meg, hogy az ő thai cégének számlájáról ment a pénz a Zetához, bár a bíró nem így kérdezte.– Én azt gondolom, hogy utaltam, hogy ha itt a NAV ezt előhúzta – korrigálta még egyszer magát. De akkor már az volt a magyarázata, hogy „ez egy technikai megoldás volt, hogy kijuttassak a német cég számlájára” pénzt, a házipénztári és bankszámlán lévő pénzek közötti pénzmozgást oldotta meg így. Végül eljutottak az alábbi párbeszédhez: – Ezek szerint az, hogy Ön utalt a cég számlájára, az megfelel a valóságnak? – kérdezte a bíró. – Igen, ha a NAV ezt állítja. Majd amikor szembesítették a könyvelő igazolásával, azt mondta, hogy szerinte ez egy félreértés, mert „minden média azt állítja, hogy ő Thaiföldről utalt a német cégbe, a könyvelő valószínűleg erre adta ki az igazolást”. Bár korábban mind Bánki, mind ő azt mondták, hogy már nem állnak egymással kapcsolatban, kiderült, hogy a Bánki által korábban benyújtott igazolást Patzek kérte ki a könyvelőtől.A bíró arra is rákérdezett, hogyan alakult a cég mérlegfőösszege, Bánki erre nem emlékezett, majd amikor Bertaldó András visszatért arra, hogy lehetett-e egymillió eurós nagyságrendű, ami épp 2016-ban egymillió euróval nőtt is, Bánki ezt egy hitelfelvétellel magyarázta.4. Már említettem Bánki unokatestvérét, Páva Zsolt gazdasági tanácsadóját, Madár Pétert, akinek 2004 tavaszától a 2023. januári végelszámolásig közös cége is volt Bánkival Bábamad néven. Ő részt vett a buszok 2014. novemberi hollandiai szemléjén, bár arról ellentmondó tanúvallomások születtek, hogy kinek a kérésére, kinek a felhatalmazásával, kinek a megbízásából, pontosan milyen céllal és kinek a költségén utazott oda. Madár a tanúvallomásában azt mondta, hogy Páva Zsolt városvezetői korszakában rendszeresen voltak olyan nem nyilvános stábülések, amelyeken a polgármester, az alpolgármesterek, valamint országgyűlési képviselők, „Csizi úr, Bánki úr is általában jelen volt”, és legalább egy ilyenen „egész biztos, hogy tárgyaltak” a buszbeszerzésről. Az úgynevezett stábülések intézményét később tanúvallomásaikban városházi vezető beosztású dolgozók is megerősítették.Bánki a stábülések intézményét elismerte, azt mondta, ez a polgármester mellett működő politikai kommunikációs testület volt. És bár azon tényleg szó volt a buszok beszerzéséről, az előkészítéssel érdemben és részleteiben nem foglalkoztak. Később úgy fogalmazott, hogy a stábüléseken semmilyen döntést nem hoztak, minden döntést a város vezetősége hozott meg.5. Felmerült a tárgyaláson az is, hogy az I. rendű vádlott, Csengő András több emailt is írt neki, más fideszes politikusoknak és az eljárásban részt vevő más személyeknek is. Volt egy olyan email, amiben arról írt, hogy eddig „korrektül” védekezett, de „már semmi veszítenivalóm nincs, ha nem történik semmi pozitív, más taktikát fogok alkalmazni”. Bánki azt mondta, nem ismerte ezeket a levelet, amikor a tartalmáról kérdezték, azt felelte: „megkeseredett levél, próbál vagdalkozni, nem értem, milyen más célja lehet”. Szerinte ha „bármi lett volna András birtokában, amivel vissza akar élni vagy javítani tudja a helyzetét, azt felhasználta volna”.6. Végül, mellékszál, de érdekes volt az is, hogy mit mondott Patzek és mit Bánki arról, hogyan ismerték meg egymást és milyen kapcsolatban voltak a Zeta előtt.Patzek azt mondta, hogy „ismerősi viszonyban” volt Bánki Erikkel, majd arra a kérdésre, hogy min alapult ez az ismerősi viszony, hosszabb hallgatás után azt mondta: „Találkoztunk többször különböző rendezvényeken”, majd némi bizonytalanság után hozzátette: „a társam és Bánki volt felesége talán évfolyamtársak voltak”.Bánki ez utóbbi, Patzek által vélelmezett tényt nem említette, ellenben azt mondta, hogy a jégkorong révén ismerte meg „valamikor a 2000-es évek végén, vagy 2010-12-ben talán”, amikor ő még a sport- és turizmus bizottság elnöke volt. Bánki hokimeccseken, tornákon vett részt, „ott mutatta be nekem valaki Patzek Endrét”. Állítása szerint kizárólag sportbaráti volt kezdetben a kapcsolatuk, aztán sokáig nem találkoztak.Már nem Bánkit érintette, de érdekes volt Patzek vallomásának az a részletei, amikor Bertaldó András a thai cége számlájára érkezett 550 000 euróról kérdezte. Patzek az első, kaposvári perben az úgynevezett előkészítő ülésen beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, vallomást sem tett. Most azt mondta: „Nem tettem vallomást, éreztem ebben politikai nyomást. Én úgy döntöttem, inkább visszafizetem a pénzt, nincs lelkierőm, hogy börtönbe kerüljek.”– Ez egy hamis tartalmú beismerő nyilatkozat volt?– Én nem így fogalmaznék. Nekem nem volt lelkierőm, hogy végigcsináljam ezt.– Erkölcsi érzéke nem tiltakozott?– Nem, az én életem az én életem, nekem kell eldöntenem, mit vállalok és mit nem.Végül az ő szerepéről is szó volt a vallomás során. Azt mondta, hogy a több mint félmillió euróval az gépjármű-kereskedelemben szerzett tapasztalatát mint speciális szaktudást fizették meg. Az autók műszaki paramétereiről és árairól készített szakvéleményt, kétszer járt Hollandiában, emellett az általa ebben az ügyben végzett munkáról ezt vallotta:– Mit csinált az 550 000 euróért?– Műszaki tartalmakat megnéztem, összehasonlítottam az árakat, elmentem a tárgyalásokra, nagyjából ennyi volt a szerepem.– A buszok árához honnan használt fel adatokat?– Általában összehasonlítom a magyarországi forgalomban lévő gépjárművek árait és a külföldieket, ezeket összehasonlítom.– Magyarországon hol voltak ilyen buszok?– Az interneten tájékozódom mindig. Úgy emlékszem, a használtautó.hu-t használom, de vannak más oldalak is.– Beütötte a böngészőbe?– Igen.– Ön szerint ez szaktudás?– Igen.Ezért a szaktudásért négy egyenlő részletben 550 000 eurót kapott. Forintban, akkori árfolyamon nagyjából 170 milliót. | Bánki Erik papírt hozott arról, hogy a volt cége nem kapott 52 milliót - aztán a volt üzlettársa beismerte, hogy de igen | A fideszes képviselő a NAV-ot is cáfolni akarta, de a pénzmosást magára vállaló egykori üzlettársa három lépésben eljutott odáig: „lehet, hogy utalt”, ha már az adóhivatal mondja. Kanadai elektropop, furcsa ellentmondások és a használtautó.hu szakértő használata – ez történt a Volvogate-per hétfői tárgyalásán. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/05/volvogate-pecs-birosag-szekszardi-torvenyszek-buntetoper-buszbeszerzes-banki-erik | 2025-05-05 16:08:49 | true | null | null | 444 |
Harmadszor is kezdeményezték a Tisza Párt elnökének mentelmi jogának felfüggesztését, de ezúttal nem a magyar ügyészség, hanem a Pesti Központi Kerületi Bíróság fordult az Európai Parlamenthez. Az Index úgy tudja, hogy a bíróság egy magánvádas ügyben kérte a politikus mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet a Mi Hazánk Mozgalom feljelentése alapján indítottak.Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke már meg is kapta a magyar bíróság kérelmét, amelyet a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbított az EP jogi szakbizottságának. Ez már a harmadik kérelem, amely Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését célozza.ElőzményekAz ügyészség már 2024 szeptemberében kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését egy budapesti klubban történt telefonlopási ügy miatt. A rendelkezésre álló adatok szerint Magyar Péter június 21-én hajnalban egy budapesti klubban, az Ötkertben szórakozott, ahol elvette egy őt többszöri felszólítása ellenére is kamerázó férfi telefonját, amelyet később a Dunába dobott. A hatóságok csak akkor folytathatják a büntetőeljárást, ha az EP-képviselő mentelmi jogát felfüggesztik.Magyar Péter korábban kijelentette, hogy csak abban az esetben lenne hajlandó lemondani a mentelmi jogáról, ha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez. Az ügy 2024 októbere óta húzódik, a jogi szakbizottság több alkalommal is tárgyalta, de döntés még nem született.Az ügyészség 2024 novemberében ezért egy második kérelmet is benyújtott Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére. Az EP jogi szakbizottságának szóvivője akkor annyit mondott, hogy két külön esetről van szó, a mobilos ügyet kezdeményező Legfőbb Ügyészség annyit közölt mindössze, hogy ők csak a lopási ügyben adtak be kérelmet. A Politico szerint a második esetben egy fideszes politikus perelné be a Tisza párt elnökét rágalmazásért, de ezt hivatalosan azóta se erősítették meg. A két üggyel már el is kezdett foglalkozni a jogi szakbizottság.A Mandiner még januárban megkérdezte László Andrást, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjét az üggyel kapcsolatban. László szerint a Néppártnak az az érdeke, hogy minél tovább húzzák a döntést a mentelmi ügyben, mert így befolyásolhatják Magyar Péter szavazatait. A képviselő szerint a telefonlopás nem politikai ügy, hanem szabálysértés, ezért Magyar Péter mentelmi jogát ki kellene adni, de az ilyen ügyek akár 2026 utánra is elhúzódhatnak.Döntés előtt a mentelmi bizottságMost pedig egy harmadik kérelem is érkezett, ezúttal a bíróságtól, amelynek hátterében a Mi Hazánk feljelentése áll. Konkrét információ nem jelent meg erről a feljelentésről, de Deák Dániel, a XXI. Század Intézet elemzője szerint az újabb kérésre Magyar Péter bennfentes kereskedelmi ügyéhez kapcsolódóan került sor.Korábban egy, szerkesztőségünk birtokába jutott információ alapján elsőként írtuk meg, hogy Magyar Péter 2023-ban egy napon a tőzsdezárás előtti órákban minden birtokában lévő részvényt eladott, majd több tízmillió forint értékben vásárolt olyan részvényeket, amelyekről csak tőzsdezárás után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akciónak köszönhetően az értéke jelentősen megnő. Magyar Péter jelentős bevételre tett szert az ügylettel.A Magyar Nemzeti Bank bennfentes kereskedelem gyanúja miatt eljárást indított, és az ehhez kapcsolódóan, táblázatokkal alátámasztott kérdéssort küldött a Tisza Párt elnökének. Az ellenzéki pártvezető a kérdéssor kézhezvétele után felhívta a jegybanki ügyintézőt és kifogásolta a kérdéseket, illetve politikailag motivált fenyegetést is megfogalmazott. Arra utalt, hogy a 2026-os országgyűlési választások megnyerése után komoly változások lesznek. Az ügyet a Tisza Párt elnöke se tagadta, az MNB közleményét úgy kommentálta, "felhívtam a nemzeti banki ügyintézőt és jeleztem neki, hogy a legtöbb felesleges és álságos kérdésre egy bohóc jelet fogok rajzolni".Döntés egy héten belül?A mentelmi bizottságde egyelőre nem világos, mikor kerül sor a bíróság által kezdeményezett magánvádas eljárás megvitatására. | Index-értesülés: a Mi Hazánk feljelentése nyomán most a bíróság kéri Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését | Index-értesülés: a Mi Hazánk feljelentése nyomán most a bíróság kéri Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését - Harmadszor kezdeményezték. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/06/magyar-peter-mentelmi-jog-felfuggesztes-mi-hazank-birosag | 2025-05-06 12:15:00 | true | null | null | Index |
Kevesebb Adria, több Balaton - mondta Orbán Viktor miniszterelnök 2020 júliusában, a koronavírus-járvány első hullámát követően. Szavait akkor a legtöbben virológiai szempontból értelmezték, holott talán az ingatlanfejlesztés irányát jelezte a kormányfő: a NER módszeresen kebelezte be és építette tele a Balaton partját. Mivel a tó környéke az áldásos tevékenységüknek hála lassan megtelik, az oligarcháknak új helyszín után kell néznie. Csakhogy a Fertő tó az állami környezetpusztítás után holdbéli tájra emlékeztet, a Tisza-tó messze van, a Velencei-tó vize pedig önfejűen ingadozik, hol fejleszthet akkor egy kormányközeli milliárdos? Hát a Római-parton! A III. kerületi partszakaszon minden megvan, amire egy állami hátszéllel repített vállalkozónak szüksége lehet, és most egy kiskapu révén az utolsó akadály is elhárult a nagyszabású - és így a városrészt veszélyeztető - beruházások elől.Kevés vonzóbb helyet találhatnak maguknak a fővárosban a hűsítő nyári kikapcsolódásra vágyók a Római-partnál. A Pünkösdfürdő utcától a Pók utcáig húzódó, a Nánási út-Királyok útja és a Duna között fekvő, mintegy 70 hektáros terület adottságai révén kiemelt jelentőségű övezet, amelyet ezért is néznek ki maguknak a befektetők időről időre. A parti sávot a Demszky Gábor vezette Fővárosi Közgyűlés 1998-ban nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté, ám az üdülő fogalmának kreatív értelmezése és az akkor még III. kerületi polgármesterként dolgozó Tarlós István 2001-es döntése a beépíthetőségről (lásd keretes írásunkat) oda vezetett, hogy a helyi önkormányzat 2012-ben már építési tilalommal igyekezett feltartóztatni a megállíthatatlanul szaporodó lakóparkokat. 2015-ben feloldották a tilalmat, és hiába rendelték el egy évre rá ismét, a nyitott idősávban megszerzett építési engedélyek birtokában az ingatlanfejlesztők számos újabb monstrumnak kezdhettek neki. A beépítések alapvetően változtatták meg a városképet, veszélybe sodorva a Római-part eredeti arculatát. A Fővárosi Közgyűlés többek között erre is reagálva fogadott el tavaly év végén településfejlesztési tervet és fővárosi rendezési szabályzatot, valamint helyi építési szabályzatnak minősülő Duna-parti építési szabályzatot (Dész), amely lehetővé teszi a partszakasz egységes fejlesztését. Ez utóbbit hosszú éveken át tartó előkészítő munka és társadalmi egyeztetés előzte meg, a szabályzat célkitűzése az, hogy a rendelettel segítsék a Római-part átjárhatóságát, gyalogos megközelítését, illetve a meglévő zöldfelület megőrzését és megújítását.- Példaértékű egyeztetést folytattunk a partszakasz ügyében, több mint ötezer embert vontunk be az előkészítésbe, az ő véleményüket, elvárásaikat, reményeiket sikerült becsatornázni a rendeletbe - mondta a Budai Hangnak Béres András, Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere. - A válaszadók többsége szerint a Római-part természetközeli állapotát meg kell őrizni, illetve nagyobb hangsúlyt fektetnének a turisztikai, a sport- és a rekreációs funkciókra. Utóbbiak esetében a kézi hajtású vízi sportokat támogatják a motorcsónakokkal és a jet skikkel szemben. Ennek szellemében készült el a terület építési szabályozása. Az alpolgármester elmondta, az önkormányzat a döntéssel igyekszik megőrizni a Római-part hagyományos hangulatát, amelyet elsősorban a lakóparképítések veszélyeztetnek. Az érintett területen lakóingatlanra nem adtak ki építési engedélyt, de üdülőre igen, a befektetők ezt kihasználva húzták fel egymás után az "üdülőparkokat". Az új szabályozás számos szigorítást tartalmaz, így a parti sétánytól számított 20 méteres sávban immár kizárólag csónakházat lehet építeni - ezzel a sportfunkciót erősítené az önkormányzat a lakóparkok rovására -, és a beépíthetőség mértékét, illetve az engedélyezett épületek magasságát is csökkentették. Mindehhez azonban fel kellett függeszteni a parti sávban érvényben lévő változtatási tilalmat is: eddig semmit nem lehetett építeni az adott szakaszon, ez most megszűnik, és a helyébe az új szabályzat lép.Ezt használta ki a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt. és az Aranypart Ingatlanfejlesztő Alap: a Disznós Zoltán debreceni milliárdos érdekeltségi körébe tartozó alapok már tavaly - a változtatást megorrontva - építési engedélyt kértek egy kilenclakásos "üdülőházra". A Losonc utcai projektjüket ugyanakkor a III. kerületi tervtanács egyhangúlag és egyértelműen elutasította, mivel a szakmai vélemény szerint az épület léptéke és koncepciója is problémás: sem méretében, sem megjelenésében nem illeszkedik az üdülőterület világához. Ám a beruházó nem nyugodott bele a döntésbe: a budapesti tervtanácshoz vitte tovább az ügyet, a Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal alatt működő testület pedig felülírta a helyi döntést, és zöld utat adott az építkezésnek. Korábban a nemzetgazdasági szempontból kiemelt minősítéssel írhatta felül a kormány a helyi rendelkezéseket, most már nincs szükség erre a trükkre. A tavaly elfogadott új építési törvény értelmében a helyi tervtanácsok véleményét a területi tervtanács bármikor felülbírálhatja, és ha még ekkor sem születik a hatalom számára kedvező ítélet, az országos tervtanács is beszállhat az ügybe. Mivel ez utóbbinak Lánszki Regő országos főépítész, a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) államtitkára az elnöke, a döntések iránya felől nem lehetnek kétségeink.- Veszélyes precedenst teremt, ha a helyi közösségek akaratával, az önkormányzat és a helyismerettel rendelkező szakemberek véleményével szembemenve az állam engedélyezi a Római-part beépítését - fogalmazott Béres András. Az alpolgármester elmondta, a III. kerületi lakosok döntöttek a terület jövőjéről, a monstre beruházás pedig épp attól az értékétől fosztaná meg a Római-partot, amely a legfőbb vonzerejét adja. A helyi tervtanács felülbírálása ráadásul megnyithatja az utat a hasonló építkezések előtt, aminek következtében végleg ellephetik a lakóparkok a partszakaszt. A Divinus nem először nézte ki magának a Rómait, a cég korábban az ugyancsak a Losonc utcában álló egykori Postás üdülő és csónakház torzóvá pusztult maradványait szerezte meg, és újította fel, hogy abban "üdülőházat" nyisson. Az 1970-ben szállodaként megnyitott és 2006-ban bezárt torony átalakítására még a fideszes Bús Balázs polgármestersége idején adták ki az építési engedélyt, a beruházás pedig látványos átalakítással járt: több fát kivágtak, a maradékot megcsonkították, és az eredeti épület is alaposan megváltozott a rekonstrukció során. Disznós Zoltánék nem feledkeztek el ugyanakkor a terület hagyományairól sem: megőrizték a csónakházat - apró szépséghibája a gesztusnak, hogy éttermet nyitottak az épületrészben (ami aztán a "rezsiárak drasztikus emelkedése és a gazdasági környezet vendéglátóiparra gyakorolt hátrányos hatásai miatt" nem sokkal később be is zárt).Ismerős szereplője a NER ingatlanfejlesztésének a Divinus: több tervezett beruházásuk is vihart kavart. Siófokon, az egyik utolsó érintetlen, Natura 2000 besorolású partszakaszon magánjachtkikötőt készültek építeni Disznósék, ám a civil tiltakozást hatósági elutasítás követte, így (egyelőre legalábbis) sikerült megakadályozni a környezetpusztítást. Kicsivel nyugatabbra azonban már sikerrel járt a milliárdos: a balatonberényi egykori gyermeküdülőt valamivel több mint félmilliárd forintért szerezték meg Disznós (részben offshore hátterű) érdekeltségei. Az ugyancsak Natura 2000-es, 1,6 hektáros, saját partszakasszal rendelkező területet az állam 2012-ben vette el Vas megyétől, 2016 óta üresen állt, néhány évvel később került magánkézbe - nem is akárhogy, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő versenyeztetés nélkül adta oda a kikiáltási árnál vélhetően lényegesen értékesebb ingatlant. Nem először volt ilyen nagyvonalú az állam: az ugyancsak a Disznós-birodalomhoz tartozó debreceni Divinus Hotelt 2020-ban 360 millió forint vissza nem térítendő támogatással segítették ki a hírhedten arányosan elosztott Kisfaludy-pályázatokon keresztül.Az "üdülőház" ügyében kerestük az ÉKM-et, választ lapzártánkig nem kaptunk.Évek óta heves viták övezik a római-parti gát tervezését. A területen élők a parton szeretnék látni a gátat, ami árvíz idején megóvná otthonaikat, csakhogy az a beruházás jelentős környezetpusztítással járna, ezért a főváros és a III. kerület is a Nánási út-Királyok útja mentén húzná fel a védművet. A Duna egyre gyakoribb kiöntései miatt 1953-ban ideiglenes földsáncot emeltek a Római-parton. Közel három évtizeddel később elkészült a békásmegyeri lakótelepet védő gát, ezt követően egyre gyakrabban merült fel a védvonal meghosszabbítása, amire azonban nem került sor. Az ezredforduló idején megkezdődött a környék átalakulása: a csónakházas részt üdülőnek álcázott lakóházak, majd lakóparkok lepték el - egyebek mellett amiatt, hogy Tarlós István, akkori III. kerületi polgármester 2001-ben engedélyezte a területen a maximális beépítést: a néhány régi házat leszámítva a hullámtéren álló ingatlanok ezt a jogi kiskaput kihasználva épültek fel. És ahogy nőtt a (nem hivatalos) lakóépületek száma, úgy lett egyre látványosabb az árvizek pusztító hatása is. A hullámtérben élők egyre hangosabban követelték ingatlanjaik védelmét, ám a Kúria egy korábbi döntése szerint "a folyók hullámterében a helyi önkormányzatot nem terheli árvízvédelmi kötelezettség, az ott elhelyezkedő ingatlanok tulajdonosai csak saját kockázatukra végezhetnek építési és gazdálkodási tevékenységet". Ennek ellenére mozgalom indult a part menti gát mellett kampányolva - a szándékukat árnyalja ugyanakkor a résztvevők felháborodása mögött felsejlő üzleti érdek. Ahogy arról a Budai Hangban korábban már írtunk, a part menti mobil gát tervét támogató Egyesület a Római-partért alelnöke Egri Gábor milliárdos vállalkozó, akinek komoly érdekeltségei vannak az árterületen belül. A Magyar Narancs 2016-os cikkéből kiderült, hogy az akkor a száz leggazdagabb magyar között számon tartott Egrié a közvetlenül a partra épült négycsillagos, 63 szobás Holiday Beach Budapest Wellness and Conference Hotel. És nem ő az egyetlen hangos civil: az Átlátszó feltárta, hogy a mobil gátért kiáltó helyiek egy része valójában a befektetését igyekszik megóvni. Mindez pedig az ingatlanspekuláció gyanúját is keltheti. A helyi perpatvarnál fontosabb volt a kormány számára a Karácsony Gergely főpolgármestert támadó akciók sora, így a mobil gát hívei kaptak némi állami segítséget. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy 2023 márciusában tartott kormányinfón például meglepő módon vette védelmébe a tiltakozókat, mondván, "több érv szól amellett, hogy a part mentén épüljön meg a gát, még akkor is, ha nem minden ott lévő ház az építési engedély birtokában épült annak idején". De hiába a törvénytelenséget legitimáló nyilatkozat, a nyomvonalat végül a főváros által kijelölt részen húzták meg - az építkezés azonban forráshiány miatt a mai napig nem kezdődött meg. Április 11-én azonban tett egy lépést a beruházás felé a Fővárosi Közgyűlés, amikor arról döntött, hogy európai uniós pályázatot nyújt be az árvízvédelmi beruházásra. A védmű több mint 55 ezer ember számára jelenthet biztonságot, a Pók utcai lakóteleptől Rómaifürdőn és Csillaghegyen át egészen Békásmegyerig. Számos rémhír kelt szárnyra az elmúlt hetekben a gáttal kapcsolatban, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata lapunknak is eljuttatta ezek cáfolatát. Álláspontjuk szerint a nyomvonal jelentősen magasabban van, mint a part, ezért nincs veszélye a jeges árnak, vagy egy elszabadult uszálynak, így a tervezett nyomvonalon sokkal könnyebb és biztonságosabb a védekezés, mint a part menti mobil gát esetében. Ugyancsak hamis állítás a kerület szerint, hogy több ezer embert kell kiköltöztetni az építkezés miatt: a kivitelezés idején senkinek sem kell elhagynia az otthonát. Ahogy alaptalan az a félelem is, hogy a gát "gettóba zárja" a hullámtérben élőket: a jelenlegi földgátat elbontják, a helyén épülő vasbeton térdfalból pedig normál vízállásnál mindössze egy 0,5-1 méter magas rész látszódik majd. És az álhírekkel ellentétben, árvíz idején továbbra is lehetséges lesz az egyéni védekezés, amíg az az elsőrendű védvonal védelmét nem veszélyezteti; és a majdani védmű nem veszélyezteti az épületek statikai állapotát sem. | Kormányközeli oligarcha húzhat fel lakóparkot a Római-parton | Lázár János új építési törvénye kiszolgáltatottá teszi az önkormányzatokat. | null | 1 | https://hang.hu/budaihang/kormanykozeli-oligarcha-huzhat-fel-lakoparkot-a-romai-parton-175910 | 2025-05-05 20:05:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Átláthatatlan céghálót és megmagyarázhatatlan befektetési döntéseket talált az Állami Számvevőszék, mikor a jegybanki alapítvány gazdálkodását vizsgálták.Windisch László ÁSZ-elnök a 444-nek azt mondta, olyan szakmaiatlan és döntésre alkalmatlan előterjesztést még nem nagyon látott, mint amivel egy 200 milliárdos befektetésről döntöttek.A kecskeméti Neumann János Egyetem Alapítványánál is találtak hibát.Januárban feljelentést tettek, a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával nyomoz.Matolcsy György volt jegybankelnök visszautasítja a megállapításokat, a kormány nem foglalt állást. Az új jegybankelnök sem tette ezt meg, de az ÁSZ elnöke szerint egy erős visszajelzés, hogy Varga Mihály több bűncselekmény gyanújával feljelentést tett.Kik a felelősek? Rossz gazdálkodásról vagy lopásról lehet szó? Miért nem indult korábban vizsgálat? Mi volt neki a gyanús?Ezekről, és arról kérdeztük Windisch László ÁSZ-elnököt, hogy tudja-e majd elfogulatlanul vizsgálni a Tisza Párt gazdálkodását attól, hogy Magyar Péter volt feleségével, Varga Judittal él együtt, akivel közös asztalos céget is alapítottak.444: Matolcsy György volt jegybankelnök büntetőjogi felelőssége fennáll ön szerint?Windisch László: Az ő büntetőjogi felelőssége a vizsgálatunkban nem merült fel.Miért?Mert nem volt sem kuratóriumi, sem felügyelőbizottsági tag az alapítványban, és a befektetéseket végrehajtó céghálózatban, alapkezelőkben, különböző kft.-kben sem volt vezető tisztségviselő. Szerintünk elsősorban ezeknek a testületeknek a tagjai valósíthatták meg a bűncselekményt.Hangsúlyozom, hogy szerintünk, hiszen mi egy gyanút észleltünk, és majd a nyomozóhatóság, illetve vádemelés esetén a bíróság fogja ezt eldönteni.Az igaz, hogy Matolcsy egyikben sem volt benne, de alapítóként kapott jelentéseket, és csak azután gyakorolta a kontrollt, hogy ön erre felkérte. A felügyelőbizottságot is az MNB vezetése jelölte ki. Az ÁSZ jelentésében leírtak alapján számtalan mulasztást követett el Matolcsy György. Ki lehet mondani, hogy nincs felelőssége? Ha nem is büntetőjogi, akkor személyes vagy erkölcsi?Csak hogy világos legyen: az előbb sem azt válaszoltam, hogy nincs büntetőjogi felelőssége, de azt sem tudom megerősíteni, hogy van.A mi vizsgálatunk az alapítványra terjedt ki, és ott az ő személyes büntetőjogi felelősségével kapcsolatban nem merült fel gyanú.Az alapítói jogok viszonylag lazák. Azt a feladatát ellátta, hogy legyen kijelölve felügyelőbizottság - akik aztán személyes vagyonukkal felelnek a feladatuk ellátásáért -, a beszámolók beérkezését nyomon követték. Az más kérdés, hogy szerintünk ezek a beszámolók nem voltak kellően informatívak és tartalmilag megfelelőek ahhoz, hogy valós kontrollt lehessen gyakorolni.Amikor az ön felhívására Matolcsy György ellenőrzést rendeltetett el az alapítványnál, már ő is látta, hogy nem stimmeltek a korábbi tájékoztatók.Igen, és erről tájékoztatott is minket.Előtte miért nem tűnt föl neki?Valószínűleg nem olyan mélységben végezték el a kontrollfeladatot, amilyen mélységben mi, de egy alapítónak ez nem is feltétlenül dolga. Az akkor még könyvvizsgálói jelentéssel megerősített alapítványi beszámolókból nem látszott, mekkora a baj.Ön 2019-ig volt az MNB alelnöke, de többször elmondta, semmilyen alapítói joga nem volt az alapítványokkal kapcsolatban, más területért felelt. Az MNB igazgatóságának tagjaként milyen jelentéseket látott? Akkor jobban működtek az alapítványok?Az első alapítványok 2014-ben jöttek létre, az alapítói jogokat nem az igazgatóság és nem is a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és a fogyasztóvédelemért felelős alelnök gyakorolta, ami én voltam. Mi nem tárgyaltunk jelentéseket, úgy tudom, az elnöki terület feladatai közé tartozott azok nyomon követése.Amikor az alapítványok összeolvadásából 2019-ben létrejött a PADME, én már munkaviszonyban sem voltam az MNB-vel, ezért érthetetlen számomra, hogy miért bombáznak azzal, hogy a távozásom után létrejött alapítvány 2020-as és 2021-es befektetéseivel kapcsolatban milyen felelősség terhel.Hangsúlyozom, hogy a mostani jelentéseink nem általában a jegybanki alapítványokról derítették fel a jelentésben foglaltakat, mint ahogy ezt ma sokan próbálják beállítani. A 2019 előtt működő jegybanki alapítványokat nem vizsgáltuk, ahogy a jelentésünk azt sem mondta ki, hogy azok létrehozása vagy korábbi működése bűncselekmények gyanúját vetné fel. Mi azt néztük meg, hogy a PADME hogyan kezelte a rá bízott közvagyont.A befektetési struktúra - az alapkezelőkkel és különböző cégekkel - 2019 után jött létre, a kifogásolt döntések 20-21-ben születtek. Ezt feltártuk, feljelentést tettünk. Ez nagyon súlyos ügynek látszik, mégis, mintha a konkrét ügy nem igazán érdekelné a kérdezőket.2016-ban emlékezetes vita folyt arról, hogy az alapítványi pénz közpénz vagy sem. Önnek mi volt az álláspontja?Nem volt személyes álláspontom, nem is ismertem közelről az ügyet, mert nem kellett vele foglalkoznom.Persze ma, a jelentésünkben foglaltak egész más megvilágításba helyezik ezt a kérdést, de ez a vita akkor inkább jogi-, adatvédelmi kérdésnek tűnt arról, hogy közzé kell-e tenni a támogatottak nevét. Sok támadás is érte az érintett oktatókat, a kultúra területén dolgozókat, művészeket, és azt hiszem, az alapítvány inkább ezeket szerette volna elkerülni.De nem gondolom, hogy azok a viták összefüggenének a sok évvel később feltárt visszaélésekkel.Annyiban lehet összefüggés, hogy ott is megjelent ugyanaz a kör. A nagy botrányt kiváltó 5 millió forint alatti szerződéseknél felbukkant Száraz István cége, amely több mint 500 milliót kapott, és a cég egy évre rá Matolcsy Ádámhoz került. Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás több cége is nyertes volt. Az egész működés gyanússá vált, tömegével születtek feljelentések, amiből aztán nem lett semmi.Én nem tudom, hogy összefügg-e, de ha igen, akkor a nyomozóhatóság ki fogja deríteni.Abban biztos vagyok, hogy az alapítványok helyes és jó céllal jöttek létre. Az Alkotmánybíróság is azt állapította meg, hogy a jegybank a közpénzt közfeladatok ellátására rendelte. Nem hiszem, hogy bárki gondolta volna, hogy ilyen véget fognak érni, és ilyen vizsgálati jelentést leszünk kénytelenek publikálni.Több fideszes politikus is meg van döbbenve, azt mondják, ők erről semmit sem tudtak, miközben a sajtó rendszeresen tárta fel az ügyeket. Az ingatlanvagyon jött-ment, az egyik volt alapítványi villában Matolcsy Ádám is élt, számtalan gyanús ügy bukkant fel. Ön 2023-ban vizsgálatot indított, de mi a magyarázat arra, hogy az előző ÁSZ elnök 2016 után, a legnagyobb balhék idején nem tett semmit?Ezt nem tőlem kell megkérdeznie. Én 2022-ben lettem az ÁSZ elnöke, és a legelső olyan vizsgálati tervbe, amelyet én állíthattam össze, felvettük a PADME-t.Elődjét, Domokos Lászlót felelősnek tartja azért, hogy ezek az ügyek csak most derültek ki?Nem, mert az Állami Számvevőszéknek egészen más a szerepe és feladatköre, mint ahogy az sokszor a sajtóban megjelenik.Az ÁSZ nem egy felügyeleti szerv - még ha én ilyen szemléletben is végezném a munkámat -, hanem a parlament pénzügy-gazdasági ellenőrző szerve.Törvényileg köteles véleményezni a költségvetést, vizsgálni a zárszámadást vagy a pártokat. A közpénzfelhasználást ellenőrizheti, de nem köteles mindent vizsgálni. A munkáját egy kockázatelemzés alapján összeállított éves terv szerint végzi. Nem tudom, hogy miért nem válogatták be 2018 és 2022 között az MNB alapítványait, de az ÁSZ ezzel nem követett el törvénysértést. Közel húszezer ÁSZ által ellenőrizhető szervezet van, és csak a központi költségvetés évente 43 ezer milliárd forint körüli összeget költ el. Ehhez képest kell megítélni, hogy az MNB alapítványa bekerült-e korábban az ÁSZ ellenőrzési tervében, vagy sem.Ha korábban elindul a vizsgálat, előbb feltárják az átláthatatlan céghálót, a túlárazott részvényvásárlást, akkor kisebb közpénzvesztéssel meg lehetett volna úszni?Elképzelhető, hogy igen.Ön mit talált gyanúsnak a PADME-nél, hogy ellenőrizni akarta?A kockázatelemzésünk nem nyilvános, de én is olvasom a sajtót és hallottam azokról az ügyekről, amelyeket említett.A Porschékat is látta?Fényképen, igen.Mit gondol a Matolcsy Ádám körénél kialakult luxusról? Az mennyiben játszott közre a vizsgálat elrendelésénél?Önmagában abból, hogy valakinek Porschéja van, még nem következtetnék arra, hogy nem tisztességes a tevékenysége.De ha nekem asztalosként kiemelkedő profitom lenne, biztos, hogy nem Porschét vagy Ferrarit vennék, hanem technológiát, és felépíteném Közép-Európa leghatékonyabb faipari üzemét.A Della podcastban azt mondta, nem Orbán Viktortól kapott utasítást a vizsgálatra, de a nagy kép mégis az, mintha az egész hátterében politikai vagy személyes okok állnának. A jelentést Matolcsy György távozása után publikálták, Orbán Viktor pedig arról beszélt, úgy látja, a volt elnök támadható.Ha valaki elolvassa a jelentést, el tudja dönteni, hogy politikai indíttatású, prekoncepción alapuló vizsgálatról van-e szó, vagy súlyos és objektív tényeket tartalmazó dokumentumról.Az időzítésre vonatkozott a kérdés. Úgy tűnik, most volt az első pillanat arra, hogy le lehessen írni, mi történt az alapítványnál, hogyan működött az egész.Az időzítésről annyit, hogy jogszabály írja elő a jelentés elkészülte utáni lépéseket. Ebben benne van, hogy az ellenőrzött véleményezheti a jelentést, amire mi 30 napon belül válaszolunk, és zárómegbeszélést is lehet tartani. Ahogy ezek a technikai lépések megvoltak, az első adandó alkalommal közzétettük a jelentést.Kifejezetten örülök egyébként annak, hogy az ellenőrzést úgy tudtuk lezárni, hogy Matolcsy György még véleményezhette az MNB-ről szólót, az általa kinevezett kurátorok pedig az alapítványét, viszont a dokumentumot már az új jegybankelnök hivatali ideje alatt publikáltuk.Voltam Monetáris Tanács tag, el tudom képzelni, mit okozott volna az állampapírpiacon, a forint árfolyamában, a kamatokban ez a jelentés, ha még Matolcsy elnöksége alatt jön ki. Főleg, ha valamilyen felhanggal tálalja a sajtó.Egy évvel ezelőtt levélben figyelmeztettük az MNB elnököt a székházfelújítás elszálló költségeire és a kontroll hiányára, és amikor az kiszivárgott, az ellenzéki sajtó úgy tálalta az egészet, mintha az ÁSZ a kormány ökleként az akkor nagyon függetlennek és szakmainak gondolt jegybankelnököt támadná, és ezzel akarná rábírni például a kamatpolitika módosítására.Ez teljesen torz, valótlan értelmezési keret volt. El tudom képzelni, mi történt volna a mostani jelentés után. Most viszont van egy hiteles, új jegybankelnök, aki maga is hitet tett az anomáliák kivizsgálására és rendbetételére. Sokkal szerencsésebbnek tartom, hogy így ért véget a vizsgálat, és nem máshogy.Miután Matolcsy György vitatja a jelentések alapjait, a kormányzati narratíva az, hogy itt két állítás áll egymással szemben, és majd az igazságszolgáltatás eldönti, kinek van igaza. Az új jegybankelnöktől kapott visszajelzést arról, hogy melyiküknek van igaza?Az egy erős visszajelzés, hogy több bűncselekmény gyanújával feljelentést tett, de feketén-fehéren nem foglalt állást. Szerintem neki hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy a kérdésben tájékozódjon.A jelentésünk sokkal több, mint egy vélemény, pláne, mint egy személyes vélemény. Amit leírtunk, az bizonyítékokkal alá van támasztva. Egyébként a probléma létét Matolcsy György maga is elismerte, hiszen ő tájékoztatott arról a belső vizsgálatról, ami a mienkkel összhangban azt állapította meg, hogy a fizetésképtelenség veszélye is fennáll az alapítványnál.Ez 2024 végén történt.Igen. Tájékoztatott arról a kuratóriumi előterjesztésről is, ami szerint akár 400 milliárd forint utólagos tőkejuttatásra lenne szükség az alapítvány pénzügyeinek helyreállításához.Ez nem azt jelenti, hogy ennyi hiányzik. Úgy számoltunk, hogy nagyságrendileg 150 milliárd forint lehet a számvitelileg elszámolandó veszteség.Álláspontunk szerint az alapítvány mérlege nem valós számokat tartalmaz, nem vettek figyelembe olyan értékcsökkenéseket, veszteségeket, amelyeket kellett volna. A nem hiteles beszámolók miatt megkerestük a Pénzügyminisztérium keretein belül működő Könyvvizsgálati Közfelügyeleti Hatóságot, amely velünk egyetértve kötelezte az alapítvány könyvvizsgálóját a jelentéseik visszavonására.Azt kiszámolták, hogy a rossz gazdálkodással a 150 milliárdon felül mekkora veszteséget okozhattak?Ezt majd a nyomozóhatóság kiszámolja, de az elmaradt haszon ennél lehet több, hiszen sokkal magasabb hozamot érhettek volna el sokkal kevésbé kockázatos eszközökkel is. Ezért gondoljuk azt, hogy nem megfelelően bántak a rájuk bízott közpénzzel a kuratórium tagjai.Az alapítói és a befektetési szabályzatban előírt, kifejezetten óvatos, konzervatív és jövedelemtermelő befektetési politikából nem következik az a bonyolult cégháló, amit a jelentésünkben feltártunk, és a befektetési struktúrát jellemző diverzifikációhiány sem.A jegybank pénzügyi tudatosságot erősítő kampányában is leírják, hogy nem teszünk minden tojást egy kosárba. Ehhez képest az alapítvány két nagy részvénytársaság papírjába (a lengyel GTC-ébe és a svájci Ultima Capitaléba) tette szinte a teljes vagyonát.Jelentésük szerint a GTC részvényeket erősen túlárazva vették, amire nem találtak racionális magyarázatot. Azt látják, hogy ezzel személy szerint ki járhatott jól?Az eladó, egy amerikai tőketársaság járhatott azzal jól.Amögött láttak valakit?Nekünk nincs eszközünk arra, hogy egy Amerikában nyilvántartott céget vizsgáljunk. A számvevőszékeknek nincs jogsegélyegyezménye, nem vagyunk hatóság.A lengyel vagy svájci hatóságokkal felvették a kapcsolatot?A lengyel tőzsdefelügyeletnek írtunk, de nem kaptunk választ. Ott sincs jogsegélyre lehetőség, a nyomozóhatóságok tudnak jobban a mélyére ásni.Az alapítvány kuratóriumától indulva meddig tarthat a büntetőjogi felelősség? Az alapítványi vagyon kezelésre létrehozott Optima-csoportig, vagy még lejjebb, a GTC és Ultima szintjéig?Ezt nem tudom, nem az ÁSZ dolga megállapítani. Mi azt láttuk, hogy felelőtlen, rossz gazdálkodás történt, ami felveti a hanyag- vagy hűtlen kezelés gyanúját. Azt, hogy ezt kik követték el, majd a nyomozóhatóság kideríti.Egyébként nagyon látványos a személyi összefonódás a kuratóriumi tisztviselők, az Optima vezérkara és a cégek vezetése között. Biztos, hogy őket a nyomozóhatóság megkérdezi erről az ügyről.A Válaszonline szerint Matolcsy Ádám Kovács Petra fedőnéven folyt bele a cégek ügyeibe. Ön a Dellában azt mondta, Kovács Petra nevével nem találkoztak. De mentek egyáltalán annyira mélyre a vizsgálatban, hogy lássanak egy ilyen szintű levelezést?Miután korlátozottak az eszközeink, volt egy szint, ami alá már nem láttunk. Az e-maileket és a számítógépeket nem tudjuk elhozni.Amit láttak, abban Matolcsy Ádám neve semmilyen összefüggésben nem merült föl?Nem.A rendőrség tájékoztatta arról, hogy áll a nyomozás?Nem, csak annyit jelzett az ügyészség, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodához tették át az ügyet. Egyébként januárban tettünk feljelentést.Az alapítványok ügyében tett feljelentések korábban mind lepattantak. Itt zökkenőmentesen indult az eljárás?Erről sem kaptunk tájékoztatást. A legfőbb ügyésznek küldtük meg a feljelentést, ők áttették a nyomozószervhez, ennyit tudunk.Miután kiderült, hogy az alapítvány vagyonkezelő cégét az utolsó pillanatban megpróbálták átjátszani a Száraz érdekeltségébe tartozó Közép-Európai III. Magántőkealapnak, az ÁSZ feljelentéskiegészítést küldött. Az az ügyet milyen mélységben látták át, és mi a véleménye a próbálkozásról?Ez a vizsgálat lezárása után történt, így csak az MNB által vezetett nyilvántartásokban és a cégjegyzékben láttuk a mozgást. A véleményemet az mutatja, hogy ebben az ügyben feljelentéskiegészítést küldtünk. Az biztos, hogy nem jó céllal született a megállapodás, és semmilyen racionális érv nem szól amellett, hogy az alapkezelő tulajdonjogát egy olyan magántőkealap kezelésébe adják, amit nem az alapítványi körbe tartozó alapkezelő kezel.Ezt az ügyet is elkezdik vizsgálni?Ezt majd a nyomozóhatóságok vizsgálják. Milyen hozzáadott értéke lenne itt a mi vizsgálatunknak?Esetleg alaposabbak lehetnek.A nyomozóhatóságoknak sokkal több eszközük van, mint nekünk.A vizsgálat során volt olyan érzése, hogy itt egyesek a sajátjukként kezelték az állami vagyont?Inkább úgy fogalmaznék, hogy nem megfelelően, nem azzal a gondossággal kezelték, ami elvárható volna közpénz esetén.Mi lehetett emögött ön szerint? Szimplán rossz gazdálkodás, vagy lopás?Ez is olyan kérdés, amit az Állami Számvevőszék eszközeivel nem lehet kideríteni. Ezt majd a nyomozás tárja fel, de lehetett mindkettő akár.Mondta, hogy a sajtóban olvasott különböző ügyekről. A vizsgálat során mi lepte meg, volt olyan, amire nem számított?Az egyik a kollégáim által feltárt, többszörösen összetett cég és tőkealap struktúra, ami eleve gyanút kell, hogy ébresszen. Ez váratlan helyzet volt.Meglepett az az előterjesztés is, amivel az alapítvány kuratóriuma jóváhagyta a GTC részvénytársaság megvásárlását. Én foglalkoztam tőzsdefelügyelettel is, de ilyen szakmaiatlan, döntésre alkalmatlan előterjesztést még nem nagyon láttam, holott itt egy 200 milliárdot meghaladó befektetésről volt szó.Ráadásul jelentős, 30 százalék feletti prémiumot fizettek az eladónak a tőzsdei árfolyam felett. Ezt nagyon alá kellett volna támasztani.Azt tudják, ki találta ki, hogy vegyenek GTC meg Ultima részvényeket?Nem.A PADME jelentés után a Neumann János Egyetem Alapítványánál és a Budapesti Metropolitan Egyetemnél (METU) is elindult egy alaposabb vizsgálat. Ott már látszik valami, vagy nagyon az elején vannak?A Neumann alapítványa úgy került képbe, hogy a PADME vizsgálatban láttuk, 127,5 milliárd forint értékben jegyezték le az Optima kötvényeit, ráadásul abban az időszakban, amikor a kockázatmentes állampapírpiaci referenciahozam bőven 10 százalék felett volt, ez a rendkívül kockázatos kötvény csak 2,5 százalékot kamatozott.Álláspontunk szerint ha megfelelően kezelték volna a közvagyont, nem hozhattak volna ilyen döntést.A PADME-t érintő vizsgálatban csak ezt a szálat néztük, és a vizsgálatban tapasztaltak alapján döntöttünk úgy, hogy egy alaposabb ellenőrzésre is szükség van.A METU pedig a PADME alapítványi struktúrájának része, az alapítványtól több milliárdos támogatást kapott, ennek ellenére nem tette közzé a gazdálkodásáról szóló kötelező információkat. Ez olyan kockázatot jelent, ami miatt azt gondoljuk, érdemes átvilágítani a gazdálkodást. Ezzel egyébként az egyetem csak nyer, mert tisztázhatja magát, a javítanivaló hibákra - ha vannak, - rámutatunk, ők pedig korrigálhatnak.Ezek után nem lenne érdemes azt is vizsgálni, hogyan gazdálkodott az Optima 2016 és 2019 között? Az az időszak eddig kimaradt.Én úgy tudom, hogy 2018-ig gyakorlatilag állampapírban volt az alapítványok vagyona, úgyhogy azzal kapcsolatban sok kérdés nincs. Az a struktúra nem tetszett az Európai Központi Banknak, mert tiltott monetáris finanszírozást láttak benne.Önmagában az, hogy nem állampapírban van a vagyon, nem hiba.Mibe lehetett volna jobban befektetni?Lehet részvényekbe is, csak sokkal diverzifikáltabb, konzervatívabb portfólióra lett volna szükség, és sokkal gondosabban kellett volna meghozni a befektetési döntést. Az jobban szolgálta volna az alapítvány céljait.Ráadásul szükségtelen volt az az átláthatatlan struktúra a rengeteg szinttel, ahol szinte kibogozhatatlan keresztfinanszírozások és kereszttulajdonlások voltak. A mai napig nem értjük ennek a valós okát, ezt is leírtuk a jelentésben.Nem lehet Matolcsy Györgynek igaza abban, hogy az alapítványi vagyon megvan, ingatlanban, és még többet is ér?Olyanon vitázunk, ami a nap végén egy hitvita lesz, miközben a számviteli törvény a számításra előír egy viszonylag objektív értékmérőt, a tőzsdei árfolyamot. Az szóba sem kerülhet, hogy az ÁSZ egyesével felértékelje az ingatlanokat, de az biztos, hogy az eszközöket és a forrásokat, azok struktúráját együtt kell értékelni.Ha likvid vagyonra van szükség, egész más az eszközök értéke, mint hosszútávú befektetés esetén.Egyébként nem csak az ÁSZ gondolja, hogy a GTC részvényárfolyama közelebb áll a cég valós értékéhez, mint az eszközök egyedi értéke. A Fitch Ratings bóvli kategóriába sorolta a céget, a kilátásai negatívak, a részvények árfolyam azt mutatja, hogy a befektetők sem bíznak benne.Ha az eggyel fölötte lévő szintet, az Optimát nézzük, akkor annak idén 75-80 milliárd forintot meghaladó összegben kellene kifizetést teljesítenie, aminek nem látszik a fedezete. A Neumann alapítványával több mint egy éve tárgyalnak, mert nem tudják visszafizetni a 127,5 milliárd forintjukat.Szóval az, hogy a GTC-ben lévő ingatlanok mennyit érnek, gyenge - és nehezen ellenőrizhető - érv arra, hogy nem történt hűtlen kezelés, hiszen látszik, hogy nem tudják előteremteni a kifizetendő összegeket.Egy ilyen súlyú gazdálkodási hiba, amit az alapítványnál történt, mennyire ingatja meg az intézményekbe - akár az ÁSZ-ba, akár az MNB-be - vetett bizalmat?Az ÁSZ-ra vonatkozó kérdést azért nem értem, mert mi voltunk azok, akik mélységében feltárták az ügyet, feljelentést tettünk. Pont azért születtek a konteók a politikai vagy személyes szálról.Az MNB-nél pedig fontos, hogy új vezetés van, teljesen más attitűddel. Szerintem a jegybank továbbra is nagyon magas presztízsű intézmény, és joggal bíznak a működésében. A mi jelentéseink sem tártak fel olyan tényeket, amelyek önmagában a jegybank intézményében megingatnák a bizalmat. Az alapítványt nem lehet az MNB-hez kötni, nem a szervezeten belül, hanem attól élesen elkülönítve működik.Már utalt az MNB székház ügyére, de a jegybanknál más ingatlanberuházásokat is vizsgáltak. A felújításokat ugyanaz a cég végezte, a jelentés szerint volt olyan év, amikor annak a teljes bevétele ebből származott. Ez nem volt gyanús?Önmagában az, hogy egy cég építkezett, még nem valósít meg bűncselekményt.Csak az MNB székházával kapcsolatos beruházásnál készült külön értékbecslés a költségek miatt?A székház-felújítás 50 milliárdról indult és 100 milliárd körül állt meg, ezért készíttetett kérésünkre a jegybank vezetése egy értékbecslést, ami szerint nem volt túlárazás. Úgy tudom egyébként, hogy most a felügyelőbizottság is kért egy újabb becslést, ami még folyamatban van.Egy műemlék-jellegű épületnél nehéz a költségek megbecsülése és az összehasonlítás, de azt látjuk, hogy amikkel össze lehet vetni, azokhoz képest is nagyon jelentősen elszálltak a költségek.Ezt inkább súlyos pazarlásnak gondoljuk, nem helyes, hogy ennyit ráköltöttek, de nem minden büntetőjogi kategória.Kifogásolták azt is, hogy az MNB milliárdokért szerezett be műkincseket is. Amikor együtt dolgozott Matolcsy Györggyel, látta rajta, hogy van igénye a szép környezetre?Szerintem arra mindenkinek van igénye.Igen, de itt egy 100 milliárdos székházfelújításról és többmilliárdos műkincsbeszerzésről van szó.Én 2019-ig voltam ott, az addig megvalósított műkincsprogram célja nem a szép környezet kialakítása volt, hanem a megvásárolt műkincseket az ország különböző múzeumaiban állították ki. Ez a közvagyont gyarapította, nem pedig Matolcsy György szép környezet vagy luxus iránti vágyát hivatott megvalósítani.A következő kört viszont túlzónak tartották.Igen, mert ott deklaráltan az épületek díszítése volt a cél. Mi ezt nem feltétlenül tartjuk egy irodai környezetbe valónak, de attól még nem törvénytelen műalkotásokat venni.Érdemes onnan is nézni a kérdést, hogy a parlament is tele van csodálatos műkincsekkel és festményekkel, aminek ma örülünk és büszkék vagyunk rájuk, de valószínűleg ezek is sokba kerültek.Azok után, amit feltártak, nem kezdeményezett törvénymódosítást, hogy erősítsék az ellenőrzést, legyen több garancia?Még nem, de összeszedjük a tanulságokat.A magántőkealapokat sem kellene átláthatóbbá tenni? Nagy Márton miniszter azzal érvelt, a felügyelet látja a végső tulajdonosokat, és ez jól van így.Arról, hogy a magántőkealapok hogyan működnek a magánszférában, az ÁSZ-nak nincs véleménye. Amit Nagy Márton mondott, abban abszolút igaza lehet. El tudom képzelni, hogy vannak olyan befektetési struktúrák, ahol a magántőkealapoknak van létjogosultságuk, de az állami pénzek esetén nagyon szűk mezsgyén indokolt az ezeken keresztüli befektetés.A PADME alapítványnál sem láttunk racionális okot arra, miért ezt a struktúrát választották. A közpénzek esetében - véleményem szerint - amennyire lehet, kerülni kell a magántőkealapot, pont azért, mert nehezen nyomon követhető, hogy milyen eszközök vannak az alapban és ki a tulajdonos.Látták-e nyomát annak, hogy az alapítvány körül kifolyatott pénz párthoz vagy pártokhoz került?Nem.Ha már behozta az asztalosságot: tudja majd távolságtartóan vizsgálni a Tisza Párt pénzügyeit, ha az az ÁSZ elé kerül?Hogyne tudnám.Magyar Péter többször is azt állította, a Tisza ellen már folyik vizsgálat, legutóbb a hétfői Magyarinfón beszélt erről. Valóban van ilyen? Ha igen, mit vizsgálnak?Ebből természetesen egy szó sem igaz, nincs ilyen vizsgálat az ÁSZ-nál. Úgy látszik ugyanakkor, hogy a politikai küzdelem lassan kétpólusúvá formálódik, amelynek mindkét oldalán erős párt áll. Ezeknek a pártoknak az ellenőrzése - gazdálkodási, finanszírozási szempontból is - mindkét oldalon nem kell, hogy történjen, inkább előbb, mint utóbb.Az ellenőrzés célja sohasem az ellenőrzött ellehetetlenítése, az ő érdekeit is szolgálja, hogy a gazdálkodásának szabályossága és átláthatósága biztosítva legyen, az esetleges hibákat pedig kijavíthassa.A beszélgetésben többször utalt arra, mit hogyan interpretál a sajtó. Nem gondolja, hogyha egy vizsgálaton bármit megállapít majd az ÁSZ, azt Magyar Péter személyes bosszúként tálalja majd? Hiszen ön együtt él Varga Judittal, Magyar Péter volt feleségével.Én a magánéletet sohasem kevertem a munkával, ebben következetes vagyok, és mástól is ezt várom el.Egyébként pedig az ellenőrző szervezetek és vezetőik megtanultak azzal együtt élni, hogy az a sajtó így vagy úgy tálalja a munkájukat, vagy az, akivel szemben eljárás folyik, hazugsággal, szakmaiatlansággal vagy egyebekkel vádolja őket. Matolcsy György és a fia is ezt teszi.Ez nem azt jelenti, hogy ne tudnánk teljesen elfogultságmentesen végezni a vizsgálatunkat.De ha Magyar Péter vagy a Tisza Párt részéről megkapja a vádat, hogy ez személyes támadás, mivel fogja tudni igazolni, hogy nem az?Szerintem annak kell bizonyítania valamit, aki állítja. Egyébként a legjobb bizonyíték ilyen esetekben mindig a jelentésünk.Amikor a hatpárti összefogás kampányát vizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy tiltott külföldi támogatást fogadtak el, akkor is azzal támadtak, hogy politikailag elfogult vizsgálat volt. Csakhogy néhány héttel ezelőtt a Fővárosi Törvényszék érdemben tárgyalta a jelentésünket, és mindenben nekünk adott igazat. Helyben hagyták a megállapításunkat, hogy valóban tiltott kampányfinanszírozás történt.Térjünk át az Integritás Hatóság elnökének az ügyére, akit hivatali visszaéléssel és 87 millió forintnyi hűtlen kezeléssel gyanúsítanak. Ön kezdeményezhetné a bíróságnál az elnök felmentését, viszont még nem lépett. Mit mérlegel, mire vár?Nem várok semmire. Ha a nyomozók tájékoztatnak új tényekről, mérlegelni fogom azokat, és ha szükségesnek látom, megindítom az eljárást.A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján nem látom indokoltnak, hogy bírósághoz forduljak. A jogszabály szerint egyébként csak a hivatali visszaélés ad alapot az eljárásra, a hűtlen kezelés nem.Nem kellene, hogy a hűtlen kezelés is alapot adjon rá?Most azt kéri, hogy véleményezzek egy törvényt, de én végrehajtom azokat. A jogszabály pedig úgy fogalmaz, hogy hivatali visszaéléssel kapcsolatos bűncselekmények miatt indíthatok eljárást.Az ő esetében a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását tekintik hivatali visszaélésnek. Átnéztem a módosítást, beszéltem az alelnökökkel is, de az alapján egyelőre nem jutottam arra a döntésre, hogy kezdeményezzem az elmozdítását.Pár hónapja a 444-nek azt mondta, az is mérlegelési szempont, hogy az intézménybe vetett bizalom mennyire sérül. Ön szerint egy korrupcióellenes szervezeté nem sérül azzal, hogy az elnökét hűtlen kezeléssel gyanúsítják?Hadd utaljak vissza arra, hogyan tálalta a sajtó, amikor több mint egy évvel ezelőtt kérdéseink voltak az MNB székházfelújításáról. Miért nem az a kérdés, hogy hogyan érintené az Integritás Hatóság következő elnökének vagy a hatóságnak a hitelességét, ha el lett volna mozdítva az elnök?Akkor legalább látszik, hogy vannak következményei a dolgoknak.Azt hiszem, a sajtó ezt nem így tálalná.Értem, hogy önnek nem volna kedvére való, ahogy a sajtó tálalná az ügyet, de véleménye szerint mennyire maradt meg a hatóság reputációja?Azt szögezzük le, hogy vádemelés sem történt az ügyben, nemhogy ítélet lenne. Itt még zajlik egy eljárás, gyűjtik és elemzik a tényeket, úgyhogy nem szaladnék annyira előre. Ha kiderül, hogy vádat emeltek vagy a hivatali visszaélés keretében más, súlyos tényeket tár fel a nyomozás, akkor újra elvégzem a mérlegelést.Tehát a vádemelés után sem feltétlen indítja meg az eljárást.A jogszabály abszolút mérlegelési lehetőséget ad a számomra, pont azért, hogy meg lehessen ítélni, milyen súlyú a hivatali visszaélés. Itt nem egy ügyfél vagy egy ellenőrzött szerv kárára/előnyére módosította az SZMSZ-t, hanem a gyanú szerint az alelnökök jogait csorbította.És ha jól értem, ezt nem tartja annyira súlyos ügynek, hogy ez alapján elindítsa az eljárást.Ezt így nem mondanám ki, mert nem szeretnék beavatkozni a büntetőeljárásba. Annyit mondok, hogy mérlegeltem minden rendelkezésemre álló tényt, és az alapján nem hoztam olyan döntést, hogy megindítsam ezt az eljárást. És ha jól értem, ezt nem tartja annyira súlyos ügynek, hogy ez alapján elindítsa az eljárást.Ezt így nem mondanám ki, mert nem szeretnék beavatkozni a büntetőeljárásba. Annyit mondok, hogy mérlegeltem minden rendelkezésemre álló tényt, és az alapján nem hoztam olyan döntést, hogy megindítsam ezt az eljárást. | Windisch László ÁSZ-elnök: El tudom képzelni, mit okozott volna ez a jelentés, ha Matolcsy elnöksége alatt jön ki | Olyan szakmaiatlan előterjesztést még nem nagyon látott, mint ami alapján egy 200 milliárdos befektetésről döntöttek a jegybanki alapítványnál – mondta a 444-nek Windisch László. Az Állami Számvevőszék elnöke nem gondolja, hogy a „közpénzjelleg elvesztéséről szóló viták” összefüggnek a később feltárt visszaélésekkel. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/05/windisch-laszlo-asz-elnok-el-tudom-kepzelni-mit-okozott-volna-ez-a-jelentes-ha-matolcsy-elnoksege-alatt-jon-ki | 2025-05-05 05:58:24 | true | null | null | 444 |
Nem lesz örökös legfőbb ügyész az először még 2000-ben kinevezett Polt Péter, mivel újabb feladatot kap. Kövér László szerda este megerősítette, hogy Polt alkotmánybíró lesz. Vélhetően az Alkotmánybíróság kilencedik elnökévé választják majd.Az elmúlt napokban először Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke dobta be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök "rövidesen kirúgja" Polt Pétert, majd Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető a távozást nem cáfolva azt írta: "Polt Péter fontos közjogi pozíciót tölt be, és a jövőben is azt fog, nem bukott." Hasonló szellemben született a Legfőbb Ügyészség közleménye is: "a kormányzat nem távolíthatja el a legfőbb ügyészt a posztjáról" - írták.Polt Péternek fontos szerepe volt abban, hogy az 1998-2002 közötti Fidesz vezette kormányzat ügyei nem juthattak el vádemelésig a szocialisták választási győzelme után sem. Nem beszélve a 2010 utáni időszakról, amikor a trafikmutyitól az Elios-ügy kezeléséig számos esetben lehet neki hálás volt pártja. A szinte kizárólagos hatalmú legfőbb ügyészség dönt ugyanis arról, milyen korrupciógyanús esetek kerülhetnek bíróság elé. A kényesebb feladatai teljesítését megkönnyítette, hogy eleinte ugyan még híve volt annak, hogy Magyarország csatlakozzon a 2017-ben felálló Európai Ügyészséghez, később annak szakmai színvonalára, valamint a nemzeti szuverenitásunkra hivatkozással erre nemet mondott.Pártelkötelezettsége nyilvánvalóA szeptemberben hetvenedik életévébe lépő Polt Péter tekintélyes büntetőjogász volt már, amikor 1993-ban, a 35 éves korhatár feloldásával a Fidesz tagja lett. Az 1994-es választáson az országos lista 17. helye nem hozott parlamenti mandátumot, habár előzetes bejutó helynek gondolták, a 16. helyezett Tirts Tamás (most a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja) éppen becsúszott listáról. A XVI. kerületben egyéniben is megmérette magát, de csak a hatodik helyen végzett 6,88 százalékkal.A Fidesznek 1995-ig volt tagja, amikor a parlament az ombudsman [Gönczöl Katalin] általános helyettesévé választotta az addig ügyvédként praktizáló Poltot. A sajtóban úgy jellemezték, hogy ő a Fidesz "belső alkotmánybíróságának" a vezetője. Kinevezése politikai alku része volt, a baloldali-liberális kormánypártok részéről nem érte kritika a személyét.Éppen erre, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatalában eltöltött öt problémamentes évére hivatkozott akkor is, amikor 2000-ben felvetődött, hogy a váratlanul és indoklás nélkül lemondott Györgyi Kálmánt ő kövesse a legfőbb ügyészi poszton. Az akkor már újra ellenzékben lévő MSZP és SZDSZ politikusai szerint ugyanis pártelkötelezettsége nyilvánvaló. A másik kifogás az volt vele szemben, hogy nincs vezetői gyakorlata.Pofozógépként is kitartott A 2006-ig tartó első legfőbb ügyészi ciklusában nyomban az akkor még hatalmon lévő Fidesznek kínos üggyel találta magát szemben. Ez volt a cégfantomizálási ügy, amikor Fidesz-közeli, jelentős tartozásokat felhalmozó vállalkozások kerültek ismeretlen vagy nem létező személyek (például Josip Tot, Kaya Ibrahim) nevére. A nyomozás vádemelés nélkül zárult.A 2002-ben újból hatalomra került MSZP–SZDSZ-koalíció idejének parlamenti mindennapjait meghatározták a Polthoz intézett dühös interpellációk és az azokra adott legfőbb ügyészi válasz leszavazása. A kérdések az Orbán-kormány ügyeire irányultak, de Poltról minden lepattant, legyen az a Fidesz vezette kormány végnapjaiban privatizált állami gazdaságok esete, a Magyar Televízió vagyonvesztése, az Ezüsthajó Kft. vagy a Happy End Kft. közbeszerzés nélküli, erősen túlárazott megbízásai vagy az átláthatatlanul működő Millenáris Kht. ügyei.Emlékezetes eset volt a több mint 10 milliárd forintos kárt okozó Kulcsár Attila ügyének kezelése. A Bécsbe szökött, de 2003-ban a magyar hatóságoknak kiadott bróker ügyészségi kihallgatásáról az internetre és az ellenzéki sajtóhoz kerültek a kormányzó balliberális koalícióra nézve kínos videófelvételek.Ítélethirdetés Kulcsár Attila ügyében 2017-ben – a vádlottak nem jelentek megÍtélethirdetés Kulcsár Attila ügyében 2017-ben – a vádlottak nem jelentek meg Fotó: Czeglédi ZsoltHiába volt a leszavazások sora, a lemondását követelő üzengetések, a burkolt és nyílt fenyegetések, az ügyészég a Fideszre nézve kényes feljelentéseket elutasította, a nyomozásokat megszüntette, az akkor még hatéves mandátumot kitöltötte.Polt mandátumának 2006-os lejártát követően a Legfőbb Ügyészség befolyásos vezetője maradt a Büntetőbírósági Ügyek Főosztályának élén, amikor Kovács Tamás követte őt a poszton, majd a hivatalát a 2010-es kormányváltást követően az utódjától kapta vissza.Tiborcz Istvántól Farkas FlóriánigA Nemzeti Együttműködés Rendszere alatt Polt Péternek már nem kellett aggódnia amiatt, hogy a kétharmados fideszes parlament leszavazza egy-egy interpellációra adott válaszát. Az ügyészségi törvény 2011-es módosítása megszüntette a legfőbb ügyész számonkérhetőségét, már csak évenkénti beszámolót kell tartania, valamint a képviselők kérdéseire válaszolnia, a beszámolója elfogadásáról pedig a parlament nem szavaz.A Legfőbb Ügyészség felelőssége számos ügy elaltatásában felmerült, álljon itt néhány a teljesség igénye nélkül az elmúlt 15 évből. Ezek mind olyan esetek, ahol fideszes vagy kormányzati korrupciós gyanú merült fel, de valódi következménye egyik ügynek sem lett. Talán ezekre is gondolt Polt, amikor tavaly ősszel a parlament igazságügyi bizottságának ülésén azt mondta: „A szubjektív érzet lényegesen rosszabb képet fest Magyarország korrupciós helyzetéről, mint az objektív tapasztalat.”Elios-ügy. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) gyanúja szerint az egykor Tiborcz István, a miniszterelnök későbbi veje résztulajdonában álló cégre írtak ki személyre szabott, túlárazottnak tűnő pályázatokat, a közreműködők között gyanús összefonódások voltak.Tiborcz IstvánTiborcz IstvánTrafikmutyi. Az akkor még szekszárdi önkormányzati képviselő Hadházy Ákos ezzel az üggyel robbant be a köztudatba. Szerinte fideszes politikusok egymás között beszélték meg, ki kapjon trafikkoncessziót.NAV-ügy. Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal volt munkatársa szerint az adóhatóság szándékosan nem vizsgálja bizonyos nagyvállalatok adóelkerülését, illetve kivételezik velük.Belvárosi ingatlaneladások. A Juhász Péter, az Együtt egykori politikusa által kirobbantott ügy szerint az V. kerületi, fideszes vezetésű önkormányzat a törvénysértés gyanújával, kedvezményes áron adta el ingatlanjait Fideszhez közeli személyeknek, akik magasabb áron továbbadták azokat.Microsoft-ügy. A magyarországi Microsoft és viszonteladói állami közbeszerzéseken értékesítettek túlárazott szoftverlicenceket. 2017 decemberében hirtelen távoznia kellett a magyarországi Microsoft négy vezetőjének, miután az amerikai cég nyomozást indított a leányvállalat korrupciógyanús ügyei miatt. A hazai elszámoltatástól akkor senkinek sem kellett tartania, mert a beérkezett feljelentésre az ügyészség közölte: bűncselekmény hiányában nem indult vizsgálat az ügyben.Farkas Flórián ügyei. A 10 milliárd forintos uniós és állami támogatású Híd a munka világába elnevezésű programot a Farkas Flórián egykori fideszes országgyűlési képviselő elnökölte Nemzeti Roma Önkormányzat indította. A valós teljesítést nélkülöző számlák, elégtelen képzési programok, támogatási pénzek más célra fordítása miatt indult nyomozásokat megszüntették.Farkas FlóriánFarkas Flórián Fotó: Illyés TiborSzázadvég-ügy. A Fidesz 2010-es kormányra kerülése után a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a kívülállók számára irreális, több milliárdos összegű tanácsadói és egyéb megrendeléseket kapott főként a Miniszterelnökségtől és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól.Polt Péter nem uraljaMagyar Péter politikai életbe való berobbanásának is köze van a Legfőbb Ügyészséghez és Polt Péterhez. Az ellenzéki politikus egy évvel ezelőtt hozott nyilvánosságra egy jó előre beharangozott hangfelvételt. Ezen a volt felesége, Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszél, hogy Rogán Antalék kihúzathattak bizonyos részleteket a Völner–Schadl-ügy ügy nyomozati irataiból, Schadlt nem tudták megmenteni, mert Polt Péter az ügyészségen nem ura a helyzetnek, és jóval azelőtt figyelmeztették Völner Pál államtitkárt, hogy 2021 decemberében őt is meggyanúsították volna. Magyar Polt Péter távozását követelte.Az ügyészség a hangfelvételre azt válaszolt, hogy Polt Péter valóban „nem uralja az ügyészséget”, hanem „vezeti és irányítja”.Magyar Péter az ügyészség előttMagyar Péter az ügyészség előtt Fotó: Bankó Gábor/444Nem ez volt az egyetlen csörte a legfőbb ügyész távozását elsőként belengető Magyar Péter és Polt Péter között. Tavaly ősszel Polt indítványozta a Tisza Párt elnökének európai parlamenti képviselői mandátumának felfüggesztését. Magyar válaszul azt mondta: hajlandó lemondani mentelmi jogáról, ha a Fidesz megszavazza az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. Erről különben Polt azt mondta, hogy a két ügyészség együttműködik, de a magyar ügyészség alkalmas arra a feladatra, amit más országokban az Európai Ügyészség vállal magára.Polt távozását ekkoriban dönthették el. Tavaly novemberben volt ugyanis egy alkotmánymódosítás, amelyet annak idején némi értetlenség övezett, és amely lényegét tekintve arról szólt, hogy az is lehessen legfőbb ügyész, aki korábban nem dolgozott ügyészként. A kormánypárti képviselők semmit sem reagáltak a bizottsági ülésen feltett kérdésekre, hogy erre a módosítóra mi szükség volt. | Távozik Polt Péter, a Fidesz golyófogója, de újabb fontos posztot kap | Eddig csak a Fidesz „belső alkotmánybíróságát” vezette, most a valódit fogja. Polt Péter a korhatár eltörlése után lépett be a Fideszbe, volt egyéni képviselőjelölt, az MSZP–SZDSZ-koalíció pofozógépe. 2010 után olyan ügyekből nem lett semmi, mint az Elios, a trafikmutyi, a belvárosi ingatlanbotrány vagy a Híd a munka világából program. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/08/tavozik-polt-peter-a-fidesz-golyofogoja-de-ujabb-fontos-posztot-kap | 2025-05-08 06:05:28 | true | null | null | 444 |
A Főváros Főügyészség végrehajtandó börtönbüntetést indítványoz négy férfival - egy médiavállalkozó üzletemberrel és társaival - szemben, akik közel 280 millió forintos hűtlen kezelést követtek el, amikor cégértékelés nélkül, valós érték alatt adtak el egy részvénytársaságot, áll az ügyészség közleményében.A vádlottak 2020-ban úgy készítették elő a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek értékesítését, hogy a társaság valós értékét nem határoztatták meg. Az egyébként médiavállalkozó vádlott (aki nem más, mint Varga Zoltán, a 24.hu tulajdonosa) az ügyészség szerint 2020 áprilisában úgy mutatott be egy vételi ajánlatot, hogy kiemelte: a vegyipari cég valós értéke meghaladja a vételi ajánlatban szereplő összeget. Ennek eredményeképpen - egy másik vádlott előterjesztése alapján a többi vádlott támogató szavazatával - a cég részvényeinek 99 százalékát azok valós - 737 millió forintos - értéke helyett 459,3 millió forintért értékesítették, így a tőkealapnak 277,7 millió forintos vagyoni hátrányt okoztak.A Fővárosi Főügyészség a közlemény szerint a vádlottakat - hármuk esetében társtettesként, egyiküknél bűnsegédként elkövetett - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott vádiratában. A főügyészség a négy férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélést, valamint cégvezetéstől eltiltást indítványoz."A gyanúsítás lényege az, hogy mi olcsón adtuk el, miközben eladhattuk volna később drágábban. [...] Csináltak utólag egy igazságügyi értékbecslést, tehát 2022-ben, 2020 áprilisára vonatkozólag. Ez alapján azt mondták, szerintük ez a cég többet ért akkor, amikor eladtuk, ezért én megkárosítottam a költségvetést. Ilyen alapon az elmúlt tíz év összes private equity tranzakcióját elő lehetne keresni", mondta Papp Gábor ügyvéd a HVG-nek. Hozzátette: "Ügyfelemet egy olyan gazdasági ügyletben gyanúsították meg, amelynek a megismert nyomozati iratok alapján minden egyes lépese bizonyítottan törvényes volt." | Letöltendő börtönt kér a főügyészség Varga Zoltánra, a 24.hu tulajdonosára | A médiavállalkozót és három társát a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/08/letoltendo-bortont-ker-a-fougyeszseg-varga-zoltanra-a-24hu-tulajdonosara | 2025-05-08 09:47:42 | true | null | null | 444 |
"Az ingatlan megvásárlása magáncélú, befektetési célú ügylet, így semmilyen politikai vonatkozása nincs és nem is lehet" - ezt írta keddi közleményében az Influentia Kft., annak a varesei villának a tulajdonosa, amelyet olasz sajtóhírek szerint egymagyar kormányközeli körszerzett meg.Hétfőn derült ki, hogy egy Habony Árpádhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterhez köthető kör az olasz-svájci határ melletti Varesében vásárolt egy luxusvillát 4,3 millió euróért, vagyis nagyjából 1,7 milliárd forintért. Az olaszDomanilap beszámolója szerint a végső vevő a Influentia Kft. lett, ami a Progressus Magántőkealap tulajdonában áll. Az Influentiát képviselő Balogh András három évtizede ismert vezető a hazai vállalati szektorban, korábban volt a Magyar Telekom felső vezetője is, az utóbbi időben pedig a Garancsi István, Habony Árpád, illetve Szalay-Bobrovniczky Kristóf kör ügyeiben bukkant fel, így például a Magyar Vagon vasútcégnél.Bár az olasz lap Orbán-villaként emlegette az ingatlant, azért vélhetően nem a miniszterelnök, hanem inkább Habony Árpád környezete lehet az említett magántőkealap végső haszonhúzója. Ennek ellenére Orbán Viktor "magára vette" az ügyet, ugyanis pár órával a cikkek megjelenése után közölte, hogyindulnak a "fake-news sajtó" elleni perek. "Ma azt találta ki a fake-news sajtó, hogy a zebrák mellett olasz villám is van. Győzike ide kevés lesz. Indulnak a sajtóperek!" - írta a miniszterelnök.Kedden villa tulajdonosa, az Influentia Kft. is megszólalt az ügyben, közleményükben azt írták:"Az ingatlan 100%-os tulajdonosa az Influentia Kft. A társaságot tulajdonlómagántőkealapnak nincs és soha nem is volt olyan befektetési jegy tulajdonosa, aki Magyarországon, vagy bárhol a világon kormányzati tisztséget viselt volna."Hozzátették, hogy az ingatlan megvásárlása magáncélú, befektetési célú ügylet volt, ezért annak semmilyen politikai vonatkozása nincs és nem is lehet. "Minden ezzel ellentétes híresztelés hazugság. Ezek a valótlanságok súlyosan sértik társaságunk jóhírnevét, ezért a megfelelő fórumokon meg fogjuk tenni a szükséges jogi lépéseket" - írták. | A varesei villa tulajdonosa: Az ingatlan megvásárlása magáncélú ügylet volt, a politikához semmi köze | Hétfőn derült ki, hogy egy magyar kormányközeli kör 4,3 millió euróért vett luxusvillát az olasz-svájci határ közelében. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/06/kozlemeny-influentia-kft-olaszorszag-varese-villa-tulajdonos-magyar-kormanykozeli-koz-vevo-magantokealap | 2025-05-06 12:57:23 | true | null | null | Telex |
Zárolták Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a bankszámláját - lapunk értesülését több, egymástól független forrás is megerősítette.Az ügyben kerestük Somlai Bálintot, de nem reagált. Kerestük a Fővárosi Főügyészséget is, de Rab Ferenc Levente helyettes sajtószóvivő közölte, az adatvédelmi szabályok alapján egy néven nevezett, nem közszereplőnek minősülő személyt érintő kérdésére a Fővárosi Főügyészségnek nem áll módjában válaszolni.Somlai Bálint cégcsoportja - különösen a Raw Development Kft. - sokáig a NER egyik szerencsés haszonélvezője volt. A társaság felfutása nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank, valamint a jegybankhoz közeli cégek, alapítványok megbízásainak volt köszönhető, ugyanis ebből a körből érkeztek azok az üzletek, amelyek komoly szereplővé tették a Raw csoportot.Információnk szerint Somlai bankszámlájának zárolása és az MNB-s ügyeket érintő vizsgálódások között összefüggés van.Az Állami Számvevőszékjelentése szerint2019 és 2023 között a jegybank összesen 204 milliárd forint tőkeemeléssel adott forrást az MNB-Ingatlan Kft.-nek ingatlanok megvételére és fejlesztésére, illetve a székház-rekonstrukcióra.A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ezek a beruházások nem jelentek meg az MNB mérlegeiben, pénzügyi terveiben, nyilvántartásaiban és beszámolóiban, mert az építést projekttársaság vagy leánycég végezte. Azaz a jegybank adta a tőkét, de az MNB mérlegébe már csak maga a kész ingatlan került át, a beruházás költségei nem.Az ÁSZ jelentésének legerősebb része vélhetően az, ahogy bemutatja, hogyan adott a nagy állami intézmény feladatokat különféle ingatlanügyletek minden fázisában Somlai Bálint cégeinek. A kiválasztási eljárások után ugyanis a különféle MNB-s cégek által megvalósított beruházásoknál a beruházási célú kiadások döntő részét azonos érdekeltségi körhöz tartozó gazdasági társaságok (Somlai Invest Zrt., a Raw Development Kft., illetve a Raw Facility Kft.) kapták. Ez a döntő rész az egyes ingatlanok vételára nélkül számított beruházási érték 86,1 százalékát jelentette (erről a szálról itt írtunkhosszabban).Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az ÁSZ március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esik - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás.Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük. | Zárolták az MNB-ügyben érintett Somlai Bálint bankszámláját | Információnk szerint a Matolcsy Ádám barátjaként emlegetett Somlai Bálint privát bankszámlájának zárolása összefügg az MNB ügyeit érintő vizsgálatokkal. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/06/somlai-balint-szamlazarolas-mnb-ugy-matolcsy | 2025-05-06 16:49:30 | true | null | null | Telex |
Eddig csak a felek állításai alapján tűnhetett úgy, hogy "Városháza-ügy" két párhuzamos univerzumban zajlik. A Fidesz az utóbbi években végig az eladást bizonygatta, Karácsony Gergelyék pedig kitartottak amellett, hogy ilyen szándék fel se merült. Az utóbbi években több nyomozás is indult, mostanra pedig az ügyészség is eljutott a vádemelésig, a vádirat pedig Karácsony állítását erősítette meg. Aszerint az épületet valóban nem jelölték ki értékesítésre. A Fideszt ez egyelőre nem érdekli, egy összetett történetet leegyszerűsítve továbbra is hirdetik, hogy Karácsonyék túl akartak adni az épületen.A nyomozás megállapításai után ehhezszövevényes indoklásravan szükség. A frakcióvezető azt állítja, hogy két férfi, akikre az ügyészség most börtönbüntetést kért, a fővárosi vagyonkezelő vezetőjével tárgyaltak a Városháza eladásról. Azonban az ügyészség feketén-fehéren leírta keddi közleményében:"a Fővárosi Önkormányzat az ingatlanegyüttest valójában nem jelölte ki hasznosításra, értékesítésre".Szentkirályi ennek ellenére mondja, hogy nehéz elhinni Karácsony védekezését, miszerint nem volt döntés az eladásról. "Azért azt nehéz elképzelni, hogy bár a finanszírozói ott voltak, a barátai ott voltak, a cégvezetője tárgyalt a Városháza eladásáról, de neki, a főpolgármesternek gőze nem volt az egészről, semmiről sem tudott". Szentkirályi ismételten hivatkozott, sőt, posztjában is megosztotta azt a felvételt, amin Gansperger és Bajnai Gordon volt miniszterelnök láthatók, és ami akkor készült, amikor az a hangfelvétel is, amelyből Szentkirályi szerint az derül ki, hogy a Városházán jutalékos rendszerben működött az ingatlanok értékesítése.Szentkirályi szerint tehát "valakik" meg akartak szabadulni az épülettől, ezek a valakik pedig a főpolgármester emberei voltak. SzentkirályiKarácsony embereként hivatkozik Barts Balázsra, akit 2014-ben Tarlós István főpolgármestersége és Szentkirályi Alexandra főpolgármester-helyettessége idején neveztek ki vezetőnek a főváros vagyonkezelő cégében;"baloldali háttéremberként" pedig Gansperger Gyulára, aki a Fidesz hőskorszakában Simicska Lajossal és Győri Tiborral együtt intézte a Fidesz pénzügyeit, 1998-ban, első miniszterelnöksége idején Orbán Viktor nevezett ki az állami vagyont kezelő ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatójának.Gansperger a 2002-es kormányváltás után kötött ki a Wallis csoportnál, aminek egy időben Bajnai volt a vezetője.A történetnek már ez a Szentkirályi féle verziója se egyszerű, de valójában az ügy, vagy talán inkább "ügy" még ennél is szövevényesebb. A több szálon futó "Városháza-gate" 2021 novemberébenaz Indexen megjelent cikkel robbant ki. Ebben saját értesülésükre hivatkozva tényként állították, hogy főváros vezetése el akarja adni a hatalmas, V. kerületi épületet. Azt is írták, hogy "fővárost vezető koalícióhoz közel álló üzleti körök már meg is tették az első lépéseket". Karácsonyazonnal tagadta, hogy árulnák az épületet, amitől kormányzati jóváhagyás nélkül egyébként nem is szabadulhatnának. Azt a főpolgármester nem tagadta, hogy vizsgálták az eladás lehetőségét, de gyorsan el is vetették, inkább a fejlesztés és a hasznosítás mellett döntöttek.Ezután jött az újabb cikk, amely szerint egy ingatlaniroda és egy közvetítőcég kötött valamiféle szerződést az ügyletre. Ezután jelent meg egy Anonymous-maszkos figura, aki hangfelvételek formájában egymás után csöpögtette az információkat, egyre több embert hozva kapcsolatba az üggyel. Egy ilyen felvételen beszél a fővárosi vagyonkezelő igazgatója, Barts Balázs a Városháza eladásáról. A felvételre válaszul hozták nyilvánosságra Karácsonyék az épület fejlesztési lehetőségeiről készített tanulmányt,Barts pedig fegyelmit kapott, mert a lehallgatott beszélgetésben nyíltan kritizálta, hogy a fővárosnem adja el az épületet.A következő kiszivárogtatott felvételenBajnai Gordon volt miniszterelnök volt hallható, amin Gansperger Gyulával, Ruszlan Rahimkulov orosz oligarchával és azzal a Zentai Péterrel beszél - utóbbi kettőnek közös cége is volt, amit azzal a szándékkal hoztak létre, hogy megvegye a találkozónak is helyszínt adó, Váci út 152-158. szám alatti ingatlant. Ez az a találkozó, amin a közös kép is készült Bajnairól és Ganspergerről, amit most Szentkirályi újrahasznosított. A felvétel alapján úgy tűnhetett, hogy Ganspergerék egy, a Városházát megvásárolni szándékozó befektetőt képviselve kérik ki Bajnai véleményét. Arról, hogy Bajnait hogyan rángatták bele a "Városháza-ügybe",részletesen itt írtunk.Bajnai a felvétel nyilvánosságra kerülése utántitkosszolgálati módszereket emlegetett, és azt állította, hogy az kiragadott mondatokból, összevágott részletekből áll. Feljelentést is tett,2022 őszén egy rendőrségi határozat igazolta isállítását a lehallgatásról és a felvétel manipulálásáról. Az eljárás alatt beszerzett bizonyítékok megerősítették, hogy "az Anonymus által közzétett felvétel összevágott, tévesen közvetíti a megbeszélésen elhangzottakat". Az viszont nem derült ki, hogy ki hallgatta le Bajnait, a rendőrség pedig felfüggesztette az eljárást.Anonymusnak azt a vádját, hogy a Fővárosi Vagyonkezelőjutalékért cserébe áron felül adja elaz önkormányzat ingatlanait, a Fővárosi Közgyűlés vizsgálóbizottsága vizsgálta.Arra jutottak, hogy nincs jutalékos rendszer és irányított pályáztatás, az ingatlanok értékesítése átláthatóan működik.Az összetett történetbenaz ügyészség a héten jutott el a vádemelésig. Négy ember ellen emeltek vádat, mindannyiukra letöltendő börtönbüntetést és pénzbüntetést kértek. A vádirat szerint egyikük egy ingatlanforgalmazó cég tagja volt, 2020-ban és 2021-ben több, ingatlanközvetítéssel foglalkozó személlyel, illetve ingatlanvásárlás iránt érdeklődő érdekcsoporttal is tárgyalt. Nekik azt állította, hogy jó kapcsolatai révén olyan, személyre szabott pályázatok kiírását tudja kijárni a Fővárosi Vagyonkezelőnél, amelyek garantálják, hogy a neki ezért 10 százalék jutalékot fizető pályázók nyerjenek.A férfi három fővárosi ingatlannál próbált így pénzhez jutni, az egyik maga a Városháza épülete volt.Bár a vád szerint ez utóbbira sosem írtak ki pályázatot, a gyanúsított erről az épületről is tárgyalt. A vételárat 40 milliárdban jelölte meg, vagyis négymilliárd forint jutalékot kért a kijárásért. Az ingatlan iránt érdeklődők az ajánlatot visszautasították. Másik két ingatlannál viszont tényleg írt ki pályázatot a Fővárosi Önkormányzat. Az egyiken annak a férfinak a cége nyert, aki az ügyben szintén vádlott, ő a befolyását hirdetőnek több mint 10 millió forintot át is utalt. A vád szerint a másik két vádlott a befolyását hirdető állításait erősítve segítette a bűncselekményt.A botrány mögött korábbanaz orosz titkosszolgálatok ügyködését sejtőKarácsony Gergelyszerintaz ügyészség közleménye "világossá teszi, hogy mekkora kamu volt a Fidesz által 2021-ben grundolt úgynevezett Városháza-ügy". Az ügyészségi vizsgálat Karácsony értelmezése szerint megállapította, hogy a fővárosi ingatlanok értékesítésével kavaró ingatlanosnak nem volt semmilyen valós befolyása a főváros ingatlangazdálkodására. Azt kifogásolta, hogy erre a megállapításra majdnem négy évet kellett várni, de mindezek után "sűrű bocsánatkéréseket" várt, "főleg azoknak a kollégáimnak a nevében, akiket a lehető legnevetségesebb »dokumentumok« alapján meghurcoltak".Karácsony kijelentéseire reagálva az azt közölte, hogya Városháza-ügy nem kamu, a vizsgálata során több személy is felmerült lehetséges gyanúsítottként, de "vádirati bizonyosság csak négy személynél volt megállapítható". A hosszas eljárást azzal indokolták, hogy "korrupciós cselekmények bizonyítása, valamennyi elkövető felderítése rendkívül nehéz, és a hatóságok legnagyobb erőfeszítése ellenére sem mindig tisztázható megnyugtatóan minden résztvevő szerepe", ezért nem is érzik úgy, hogy ők bárkinek bocsánatkéréssel tartoznának. | Évekig mantrázta a Fidesz, hogy Karácsonyék el akarják adni a városházát, de csak nem sikerült rájuk húzni | Három és fél év után született vádirat a Városháza-ügyben, az alapján nem volt szándék, se pályázat az épületegyüttes eladására, hiába ígért biztos sikert jutalék fejében egy ügyeskedő. Karácsony bocsánatkérést vár, Szentkirályi tovább vádaskodik. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/05/07/varoshaz-ugy-eladas-budapest-szentkiralyi-karacsony-ugyeszseg-vademeles | 2025-05-07 20:26:58 | true | null | null | Telex |
Kínai hátterű cég bonyolítja a magyar honvédség vasúti szállításait Európában, írja azÁtlátszó. A hazai rendvédelmi szervek vásárlásait lebonyolító Védelmi Beszerzési Ügynökség tenderét a Ghibli Kft. nyerte el, a cég tulajdonosa egy kínai nagyvállalat, három kínai magánszemély és a velük üzletelő magyar férfi cége.Atender nyerteseivasúti szállítást végeznek majd a magyar honvédség részére itthon és több európai országban, például Ausztriában, Belgiumban, Horvátországban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Törökországban, illetve a balti, balkáni és skandináv térségben. A közbeszerzést a VBÜ tavaly augusztus végén írta ki,Nemzetközi katonai vasúti szállítások 2025 - 2028. évekretárggyal. A nyertest 2025. február 6-án választották ki, és majdnem másfél hónappal később, 2025. március 17-én kötöttek vele szerződést.Április 10-én megjelent a tender eredményéről beszámoló hirdetmény, ez alapján tehát a Ghibli Szállítmányozási Kft. nyerte el a pályázatot, alvállalkozóként pedig a CER Hungary Közép-Európai Vasúti Árufuvarozási, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-t vonja be. A közbeszerzési iratok szerint a megbízás értéke nettó 1,57 milliárd forint, amelyből 2025-ben, 2026-ban, 2027-ben és 2028-ban is nettó 393 700 787 forintot tervez felhasználni a VBÜ. A keretösszeg lehívására azonban nem vállaltak semmilyen kötelezettséget, tehát lehet, hogy egy forintot sem fognak költeni belőle, írja a lap.A Ghibli Kft. 62 százalékos tulajdonosa a Cecz Közép-európai Kereskedelmi és Logisztikai Együttműködési Övezet Kft., ami három kínai férfi és a Shandong Dihao International Investment Limited Company nevű kínai vállalat érdekeltsége. A kisebbségi tulajdonos az Aedus Log Szolgáltató Kft., melynek tulajdonosa, Szabó Zoltán több olyan cégben is tulajdonos vagy ügyvezető, amiben a Cecz többségét birtokló kínai férfi, Vu Csiang (Wu Jiang) is érdekelt. Szabó és Vu Csiang mindketten ügyvezetői a Ghiblinek.Azaz az EU-tag Magyarország honvédségének titkos és bizalmas vasúti szállításait Kínához kötődő cég végezheti itthon és több más európai ország területén, négy éven keresztül.Az alvállalkozóként bevont Cer Zrt. tulajdonosa, Horváth László a tiszteletbeli kazah konzuli címet viseli. Az Átlátszó nemrég írta meg, hogy a Varga Mihály MNB-elnökkel és Fazekas Sándor volt agrárminiszterrel is jó barátságot ápoló férfi (mindhárman karcagiak) egyik cége781 millió forintos állami támogatást kapott egy varrodára, amiből nem lett semmi, a cég végül arra jutott, hogy nem hajtja végre a beruházást, és a teljes támogatási összeget (az ügyleti kamattal együtt) visszautalta az államnak. (A társaság a cikk megjelenésekor nem nyilatkozott ebben az ügyben az Átlátszónak.)Az elmúlt évekbenlátványosan erősödött a kínai gazdasági jelenlét Magyarországon, több gigaberuházást is bejelentettek, ma Kína Magyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere. A kínai jelenlét azonban nemcsak a gyárak idetelepülésén érződik, brutális összegű kínai hitelből épül a Budapest-Belgrád-vasútvonal, és hasonló háttere lett volnaa napirendről azóta lekerült Fudan Egyetemnek is. A Direkt36 négy éve azt is megírta, hogykémjátszmákat hozott Budapestre Orbán kínai nyitása, a tényfeltáró lap hosszas kutatómunkával, több mint hatvan interjú segítségével tárta fel, hogyan erősödött meg Kína magyarországi befolyása az elmúlt tíz évben magyar kormányzati segítséggel, és ennek milyen nem várt következményei lettek.A Ghibli Kft. ügyében kerestük a VBÜ-t és a Honvédelmi Minisztériumot. | Kínai hátterű cég nyert el egy fontos honvédségi megbízást | A tender nyertesei vasúti szállítást végeznek majd a magyar honvédség részére itthon és több európai országban. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/08/vedelmi-beszerzesi-ugynokseg-honvedelmi-miniszterium-ghibli-kft-kinai-hatter-tender-palyazat-vasuti-szallitas | 2025-05-08 16:50:51 | true | null | null | Telex |
A Telex birtokába jutott az a fejlesztési terv, amit arra az őrmezei területre szán a tulajdonosa, a Forrás Ingatlan Befektetési Alap, aminek egy részét a Fővárosi Önkormányzatszeretné levédetnia LIFE-pályázaton nyert 1,4 milliárd forintból. Ahogy azt április közepén megírtuk, a területen az elmúlt hónapokbanjelentős munkálatokkezdődtek, amelyek veszélyeztethetik az ott élő védett növény- és állatvilágot.Miközben előző cikkünkben Ádám Ervin, a Forrás Invest Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője tagadta azt, hogy a Bardóczi Sándor főtájépítésszel és Erő Zoltán főépítésszel folytatott egyeztetésén turisztikai célú beruházást vázolt volna fel a 10 hektáros területre, a most birtokunkba jutott, és több forrásból megerősített, aktuális tervekből egyértelműen kiderül, hogy a befektetési alap egy természetvédelmi szempontból nagyon aggasztó tervvel házal a fővárosban és a XI. kerület hivatalainál.Akkor Ádám Ervin a Telexnek azt mondta, hogy turisztikai beruházásokat "nem tervezünk, nem is terveztünk. Egy olyan vizes parkot tervezünk, amely a felszínközeli és a mélyebb rétegek vízbázisát óvja, és egyben hozzáférhetővé teszi ezeket a vizeket a lakosság számára, úgy, hogy legalább 90 százalékos zöldterületi aránnyal és többszintes növényállománnyal a terület zöldfelületi intenzitása is inkább növekedne."A portfóliókezelő azt is mondta, hogy vizsgálják a terület további fejlesztési lehetőségeit, még nincs kész fejlesztési tervük, "de a tervezés a természeti adottságok figyelembevételével, elismert szakemberekből álló szakmai stábbal és helyi civilek bevonásával folyik. Jelenleg egyeztetéseket folytatunk a fenti, még nem végleges tervekről a kerületi önkormányzattal, mint a szomszédos terület tulajdonosával (javasoljuk a vizes park koncepció területének esetleges kiterjesztését), és mint építési szabályozási és környezetvédelmi hatósággal is."A most a Telex birtokába jutott Apenta park elnevezésű koncepcióban azonban a következők szerepelnek:rendezvényközpont:ami esküvőknek, banketteknek, ballagásoknak és hasonló rendezvényeknek adna helyet;fürdőház:amihez két, stéggel ellátott fürdőtó kapcsolódna. Az egyik stég és a közelébe tervezett tisztás akkora lenne, hogy kültéri rendezvényeket, szabadtéri koncerteket is lehetne ott rendezni;fürdőtó:kizárólag fizetővendégek számára, akik aktív vizes szabadidőtöltésre használhatnák. A tó öntisztuló lenne, a víz utánpótlása a fúrt gyógyvízkutakról történne;plusz még két tó:amiket egy keskeny áteresz kötne össze, ami felett fapallók vezetnének át. Az egyik tó nádasokkal tagolt és a tanösvényhez kapcsolódna, a másik tó a rendezvényközponthoz csatlakozna;park:benne nyírt gyepfelületekkel, futókörrel, kültéri edzőtérrel és kutyás agility pályával;erdei séta- és tanösvény:amiket épített fapallókon lehetne bejárni, és átvezetne a már említett tavakon is. Ehhez építmények is kapcsolódnának, például egy lombkoronaszintre vezető madárles, valamint a terület élőhelyeit bemutató építmények;parkoló:ami akkora lenne, hogy a rendezvényekre látogatók autóit képes legyen befogadni;az Őrmezei út kiszélesítése és átalakítása:kétirányú forgalom az autóknak, gyalogosjárdák és kétirányú biciklisáv.Mivel erre vonatkozó adat nem volt a tervekben, kérdéseket küldtünk a Forrásnak, hogy megtudjuk, mekkora lenne a rendezvényközpont, hány fő befogadására tervezik; mekkora lenne és milyen funkciót kapna a fürdőház; mekkora területen helyezkedne el a park, mi van ma a helyén; mekkora lenne a parkoló, hány autó befogadására tervezik, fizetős parkoló lenne-e. De azt is megkérdeztük, hogy amennyiben zöld jelzést kapna a fejlesztési terv, mekkora költségvetéssel tervezik megvalósítani, továbbá, hogy az ahhoz szükséges forrás rendelkezésükre áll-e, vagy hitelből fedeznék a projektet. Valamint arra is rákérdeztünk, hogy meglátásuk szerint mennyi idő alatt termelne annyi bevételt a park, hogy az fedezze a beruházás költségét. Egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.A látványtervekből egyértelműen kiderül, hogya portfóliókezelő által korábban hangoztatott 90 százalékos zöldterületi arány a terveik szerint jó, ha a 65-70 százalékot elérné. Ráadásul azt is csak úgy, hogy teljesen átalakítaná a most a területen lévő vegetációt.A fejlesztési tervben ugyanis az is szerepel, hogy az építmények mellett megmaradó zöld felületek teljes átalakítására készül a befektetési alap, vagy ahogy ők fogalmaznak, "a mai pionír fajok és monoton élőhelyek helyett változatos, sokszínű területeket" hoznának létre. A területen ezért háromféle élőhelytípust szeretnének kialakítani: erdei, vizes és réti területeket - utóbbiakat feltehetően a már mostanában kivágott hatalmas nádas területeken, ugyanis a korábbi tájban ekkora réti terület nem volt.Az erdei átalakításokról szóló részben a befektetési alap azt állítja, hogy a terület az elmúlt 20 évben nem volt gondozva, így a természetes szukcesszió hatására ott megjelent a pionír fás szárú növényzet, ami mára jelentős arányú lombkorona-borítottságot okoz. Holott tavalyi bejárásunkkor a területen a Fővárosi Önkormányzat természetvédelmi szakemberei azt mondták, hogy vannak ugyan az erdei részen inváziós fák, például a keskenylevelű ezüstfa, de alapvetően őshonos fák uralják, amik alatt például két védett orchideafaj is nő.A vizes élőhelyeket, vagyis a fizetős fürdőtavat és a két másik nagyobb tavat a befektetési alap a most betonmedrekben folyó Keserű-ér megbontásával és felduzzasztásával hozná létre - ennek módszeréről azonban nem szól, miközben az ismét súlyos természetvédelmi fenyegetést hordoz magában. Ez a terv csak annyiban találkozik a LIFE-pályázat céljaival, hogy abban a betonmedreket szintén elbontanák, de a medreket annak érdekében emelnék meg, hogy a keserűvizek szabadon tudjanak elterülni a tájban, duzzasztás viszont szóba sem jöhet.Az Őrmezei rétek 25 hektáron terülnek el, ebből 10,5 hektár a Forrás magántőkealapé, a nagyobb rész pedig a XI. kerületi önkormányzaté. A területen fut át a Keserű-ér nevű patak, ami szintén önkormányzati tulajdonú, függetlenül attól, hogy benyúlik a tőkealap tulajdonolta területbe, ahogy az a lenti térképen is látszik. A terület azért került be a Fővárosi Önkormányzat LIFE-programjába, mert a Balatoni út túloldalán lévő, már védett a Kőérberki szikes réttel valaha természetes ökológiai egységben létezett, számtalan védett növény- és állatfaj otthona, ezért azt szeretnék elérni, hogy újra egy összefüggő természeti rendszert alkossanak, a terület értékes részét pedig levédjék. A teljes 25 hektáros területen kétszeres beépítés elleni védelem van: a terület a főváros utoljára 2021-ben módosított településszerkezeti terve szerint természetközeli terület, és vízbázisvédelmi terület a kerület szerint. Ennek ellenére a magántőkealap már másodszor próbálja meg elérni, hogy beruházást hajthasson végre a területén.A növényfajok közül él a területen többek közöttszártalan kankalin, aminek természetvédelmi értéke 5 ezer forint tövenként, a nyárfák alatt él(t) két orchideafaj, a védettfehér madársisakés akardos madársisak(10-10 ezer forint tövenként), és mocsári csorbóka (5 ezer forint tövenként) is. A védett állatfajok közül például él ottnádi tücsökmadár, aminek természetvédelmi értéke példányonként 50 ezer forint, nádirigó (példányonként 25 ezer forint), kabasólyom (50 ezer forint), pettyes gőte (10 ezer forint) és kecskebéka is (10 ezer forint példányonként).Az inváziós fajok kiemelésén és a patakrevitalizáción kívül a LIFE keretében azonban semmilyen más módon nem avatkozna bele a természet rendjébe a Fővárosi Önkormányzat, és ezek is azt a célt szolgálnák, hogy elősegítsék a már most is a területen lévő nem kevés védett növény- és állatfaj szaporodását. Sőt meg is védenék a területet azáltal, hogy az élőhely feltérképezése után természetvédelmi oltalom alá helyeznék a terület értékes részét - már amennyiben a tulajdonos a mostani munkálatokkal ezt nem teszi lehetetlenné.Erről beszélt áprilisi cikkünkben Bardóczi Sándor főtájépítész is, aki akkor azt mondta, hogy egyelőre nem tudják, hogy "ebből a 10 hektárból mekkora területet védenénk le, mert ez egyrészt attól is függ, hogy az élőhely feltérképezése alapján mit érdemes, meg attól is, hogy addig a magántulajdonos mit művel, természetkárosítást csinál-e, vagy sem. Mert hogyha nagyon drasztikusan belenyúl, akkor lehet, hogy mire odajutnánk, már nem lesz mit védeni. Ez egy óriási kockázat, ha ott kiirt mindent, akkor az egy nagyon jelentős veszély. Ezért is lenne jó, ha több mint egy hónap után kiderülne, hatóság mondaná ki, hogy pontosan mi történt a területen."Mint akkor megírtuk, a tulajdonos kerítéssel vette körbe a területét, ami után olvasónk azt jelezte a Telex számára, hogy ott "ipari mértékű pusztítás" folyik: költési időben vágják a fákat, irtják a nádast és a bokros területeket. Olvasónk fotókat is küldött, amiken az is látszott, hogy a védettségre szánt területre lánctalpas, nehéz gépjárművekkel vonulhattak fel, a sárban ugyanis ott maradtak a nyomaik.Mint kiderült, nemcsak olvasónk jelezte a munkálatokat március közepén a Telexnek, hanem egy másik lakossági bejelentés is történt a Fővárosi Önkormányzatnak, amely megkérte a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) természetvédelmi őreit, hogy menjenek ki a területre, és vizsgálják meg a helyzetet, már amennyire a kerítés miatt meg tudják azt tenni. A természetvédelmi őrök a feltételezett természetkárosítás miatt értesítették a szakmai felelős a Duna-Ipoly Nemzeti Parki Igazgatóságot (DINPI), a Fővárosi Önkormányzat pedig a XI. kerületi önkormányzatot.Ezután viszont az ügy bürokratikus útvesztőbe került, mivel a DINPI úgy vélte, hiába természetközeli besorolású a terület, az ő természetvédelmi őreik nem mehetnek be a magántulajdonra, ezért tudomásunk szerint azóta sem tettek feljelentést a hatóságként eljárási körrel bíró Pest Vármegyei Kormányhivatalnál (ezt azért nem tudjuk biztosra állítani, mert a DINPI április 15-e óta már nem reagál a megkereséseinkre). A XI. kerület pedig csak a fakivágások miatt indíthatott eljárást, de mint később kiderült, jó sokáig ők sem jutottak be a körbezárt területre.Cikkünk megjelenése után jelentkezett ugyanis a Telexnél Kreitler-Sas Máté, az Újbudai Önkormányzat környezetvédelemért felelős alpolgármestere, aki akkor azt írta, ő is kapott lakossági megkeresést a növényzet irtásával kapcsolatban. "A körzet önkormányzati képviselőjével kimentem a területre ellenőrzést tartani, azonban a helyszínen lévő biztonsági őr nem engedett be minket. Hiába közöltük vele, hogy az önkormányzattól jöttünk ellenőrzésre, megtagadta a belépést. Kérésünkre a helyszínen felhívta az alapkezelő képviselőjét, de ő sem engedélyezte a belépést. Azt ígérte, hogy másnap visszahív minket, de ez nem történt meg." Az alpolgármester ezután értesítette a környezetvédelmi osztályukat, és megkérte őket, hogy tartsanak hivatalos hatósági szemlét a területen.Egy héttel később, április végén Kreitler-Sas Máté ismét megpróbált bejutni a területre,"szolgalmi jogra hivatkozva kértem, hogy engedjenek be az önkormányzat tulajdonában lévő patakmederhez. Erre hivatkozva végül sikerült bejutnom, ahol több olyan frissen kivágott fát is láttam, aminek a törzsátmérője meghaladta az engedélyköteles méretet. Ezenkívül láttam bent fekete harkályt, ami vélhetően itt költ, és védett madár. Megvárom, hogy elkészüljön a hivatalos szemle, de ezek alapján jó eséllyel feljelentést fogunk tenni."Az alpolgármester kérdésünkre elmondta, hogy amikor kint járt a területen, akkor számára úgy tűnt, hogy nem sokkal korábban még végezhettek munkálatokat a területen. "Láttam például friss fadarálékot, ami valószínűleg a kivágott fák aprítása után maradt. A portásnál rákérdeztem, hogy mikor zajlott utoljára munka a területen, amire azt mondta, hogy előző nap."Kreitler-Sas Máté május elején arról tájékoztatta lapunkat, hogy legalább két hónappal a munkálatok megkezdése után végre megtörtént a területen a fakivágás miatti hatósági szemle is, a környezetvédelmi osztály tagjai "bejárták az egész területet, de nem találtak olyan facsonkot, ami engedélyköteles fás szárú kivágására utalt volna. Állításuk szerint, amit én láttam a helyszínen, azok kivágott gyümölcsfák voltak, amik eltávolítása a hatályos rendelet értelmében nem igényel fakivágási engedélyt, illetve cserjék, amik kivágásához szintén nem kell engedély. Felmerült bennem a gyanú, hogy miután múlt héten személyesen bejutottam, elképzelhető, hogy utána az alapkezelő munkatársai eltüntették az engedélyköteles fák kivágásának nyomait." Kérdésünkre azt is elmondta, hogy a környezetvédelmi osztály szemléjén már nem volt nyoma friss munkavégzésnek.Közölte azt is, hogy nemrég együttműködési megállapodást kötöttek a Magyar Madártani Egyesülettel, annak érdekében, hogy tegyenek javaslatot a fás szárú növények védelméről szóló kerületi rendeletet módosítására. Szeretnék úgy szigorítani a rendeletet, hogy költési időszakban Újbuda teljes területén (magán- és köztulajdonú ingatlanon) megtiltható legyen mindenféle fakivágás a március 15. és augusztus 15. közötti költési időszakban. Ezenkívül vizsgálják azt is, hogy esetlegesen a gyümölcsfák kivágását is engedélykötelessé tegyék a kerületben.Az alpolgármester megírta azt is, hogy"problémaként merült fel, hogy a kerületi környezetvédelmi osztály nem vizsgálhatta, hogy védett állatok élőhelye esetlegesen sérült-e a növényzet megritkítása miatt, mivel a természetvédelmi hatósági jogkörök a kormányhivatalnál vannak. Ezért javaslatomra az illetékességgel rendelkező Pest vármegyei kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályához fordulunk vizsgálatot kérve. Amennyiben a vizsgálat alapján felmerül a természetkárosítás lehetősége, feljelentést fogok tenni."Korábbi cikkünkben egyébként Ádám Ervin, a Forrás Invest Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője visszautasította, hogy a területen természetkárosítás történt volna. "A terület belterület, vízgazdálkodási terület, nem természetvédelmi és nem is természeti terület, így természetkárosításról aligha lehet beszélni." Szerinte "a területen meglévő természeti értéket azok a kutak képviselik, amelyekből gyógyvíz és termálvíz nyerhető ki".Mindeközben egy másik olvasónk is levelet küldött számunkra, ami egy fideszes önkormányzati képviselő, Junghausz Rajmund helyi, zárt Facebook-csoportjában megjelent posztját tartalmazta, amiből kiderült, hogy a Forrás már tárgyalt a kerület főépítészével, és vázolta neki "a nagyszabású Apenta park elnevezésű koncepcióját".A poszt szerint ez a koncepció ugyanaz lehet, mint ami a Telexhez is eljutott, ugyanis a fideszes képviselő a bejegyzésében többek között szintén egy közösségi használatú rendezvényközpontról, fürdőházról, tanösvényről, futókörről és kültéri edzőpályáról írt. A képviselő szerint "alapvetően ezek messze nem ördögtől való elképzelések", de azt is hozzátette, hogy ezek "csak elképzelések, hiszen az érvényes szabályzás szerint nincs erre lehetőség".Emiatt megkérdeztük, hogy a kerület folytat-e jelenleg tárgyalásokat a befektetési alappal, amire a XI. kerület sajtókapcsolatokért felelős munkatársa, Kovács M. Veronika azt a tájékoztatást adta, hogy "Újbuda Önkormányzata általánosságban nyitott arra, hogy kerületben található magántulajdonban álló telkek hasznosításáról tárgyaljon, és az ilyen tárgyalásokon tájékoztatást adjon a törvényi keretekről, illetve képviselje a környéken élő többi lakó érdekeit. Ebben a konkrét esetben a vállalkozó a közelmúltban vette fel a kapcsolatot az önkormányzattal és bemutatta a terveit. A megbeszélésen egyetértés alakult ki abban, hogy további párbeszédre van szükség, amelynek célja közösen átgondolt koncepció kialakítása, amely figyelembe veszi a környezetvédelmi, városrendezési és közösségi szempontokat."Ugyanakkor leveléből kiderült az is, hogy"Újbuda önkormányzata elkötelezett abban, hogy a védelemre érdemes területeket a lehető legjobban megőrizze eredeti állapotában. Ezért az önkormányzat vizsgálja annak lehetőségét is, hogy - igazodva a fővárosi rendelethez - ezt a területet átsorolja természetközeli övezetbe."Ami azt is jelentheti, hogy hiába kilincsel a fővárosi és a kerületi hatóságoknál a befektetési alap, az önkormányzat részéről egyelőre nem sok fogadókészség van erre.Ugyanakkor a Forrás már korábban bejelentette, hogy ha ilyen döntés lesz, akkor azt megtámadhatják. Azt írták, hogy szerintük semmilyen egyeztetés, de még értesítés sem előzte meg azt, amikor a főváros 2021-ben a településszerkezeti tervben (TSZT) átsorolta a telket természetközeli övezetbe. "Azóta többször jeleztük feléjük, sem természeti, sem természetközeli területről nem beszélhetünk, illetve a terület speciális természeti adottsága a vízkészlet, amelynek védelmére külön jogszabályok vonatkoznak, és a 161 éve kialakult felhasználási módon nem indokolt változtatni. Fontos kiemelni, hogy a TSZT egy keretet ad a Helyi Építési Szabályzatnak, amely utóbbi hivatott az adott telek beépíthetőségét, felhasználási módját közvetlenül szabályozni. Az Építési Szabályzat megalkotása a kerületi önkormányzat feladata. A közvetlenül alkalmazandó Építési Szabályzat szerint a terület jelenleg is vízgazdálkodási terület.A gazdag vízhasznosítási múlttal rendelkező terület, mint vizes befektetés a Főváros a területfelhasználási módosítása elleni védelme érdekében jogi eszközökkel fellépni akkor lesz lehetőségünk, ha ez a módosítás esetlegesen lekövetésre kerül a Kerületi Építési Szabályzatban is." | Rendezvényközpontot és fizetős fürdőtavat tervez a védettségre szánt Őrmezei rétekre a magántőkealap | A Telex birtokába jutott az a fejlesztési terv, amit arra az őrmezei területre szán a tulajdonosa, ahol az elmúlt hónapokban jelentős munkálatok kezdődtek, és amelyek veszélyeztethetik az ott élő védett növény- és állatvilágot. A körbezárt területre először a XI. kerületi alpolgármestert sem engedték be, hogy megnézze, történhetett-e természetkárosítás. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/05/07/ormezo-forras-invest-rendezvenykozpont-termeszetkozeli-terulet-11-keruleti-onkormanyzat | 2025-05-07 07:13:02 | true | null | null | Telex |
Egy egyszerű szerda volt, amikor megkérdeztük az MTVA-t, miért támogatják Káel Csaba filmügyi kormánybiztos készülő filmjét, a Magyar menyegzőt, és pontosan mennyi közpénzt adnak rá. A válasz azonban minket is meglepett:"Válaszunk megküldése előtt kérjük, hogy hivatalos formában közöljék: milyen külföldi vagy külföldi tulajdonban lévő szervezettől vagy magánszemélytől, milyen összegű támogatást kaptak 2023. január 1. óta. Szeretnénk tudni, kinek a megbízásából kérnek adatokat, s az nem ellentétes-e a magyar jogszabályokkal. Gyors visszajelzésüket előre is köszönjük, hogy mielőbb megválaszolhassuk kérdéseiket!"A közmédia tehát attól fél, hogy esetleg ellentétes lehet a magyar jogszabályokkal az, hogy elmondják nekünk és rajtunk keresztül a magyar nyilvánosságnak, hogy mire, miért és mennyi közpénzt költenek. Az évi több mint 100 milliárd forint közpénzből fenntartott MTVA a magyar emberek adójából támogatja a fideszes kultúrafinanszírozás kulcsfigurájának munkáját, de szerintük az ellentétes lehet a magyar jogszabályokkal, hogy ugyanezek a magyar emberek megtudják, mennyivel is szálltak be Káel Csaba filmjének készítésébe.Az MTVA válasza tökéletesen leleplezi, miért is találták ki azt a hazugságot, hogy a Telex vagy bármelyik megmaradt független újság külföldi érdekeket szolgál: azért, hogy akadályozzák a munkánkat, és ezáltal könnyebben titkolózhassanak a magyar emberek előtt.A Telexben ugyanis valójában éppen azért dolgozunk, hogy segítsük olvasóinkat a tájékozódásban, ehhez pedig sokszor olyan információk feltárására is szükség van, amiket a hatalom legszívesebben elrejtene. Például hogy mire költik az adóként befizetett pénzünket.De hogy a közmédiában is értsék: a Telexben a magyar embereket érintő ügyekkel foglalkozunk, a magyar adófizetők érdekeit képviseljük, ha úgy tetszik, a magyar emberek megbízásából kérünk adatokat. Azért dolgozunk, és azért próbálunk információkat szerezni, hogy az olvasóink (akik magyar emberek) minél jobban megismerhessék a körülöttük lévő világot, és minél informáltabb döntéseket hozhassanak a mindennapi életükben. És bármit is hazudjon a kormány vagy annak csatolt részei: a magyar érdek pontosan ez.A Telex alapvetően piaci reklámbevételekből és olvasói támogatásokból működik, idén pedig már1 százalékos adófelajánlásokat is gyűjtünk. Indulásunk óta közel hetvenezren döntöttek úgy, hogy néhány ezer forinttal mellénk állnak, és segítik az ügyünket. Kiadónk tulajdonosai pedig maguk a Telex dolgozói, nem állnak mögöttünk politikai erők, oligarchák, külföldi hatalmak.Ha pedig egy-egy konkrét projekt vagy fejlesztés ötletével nyilvános pályázaton indulunk, és arra pénzt nyerünk, arról mindig mi magunk számolunk be transzparens módon az átláthatósági jelentéseinkben. Olyannyira, hogy amit a kormánymédia időről időre szenzációs leleplezésként tálalva a Telex külföldi finanszírozásaként bemutat, azok mind saját átláthatósági jelentéseinkből kimásolt információk.Most az a közmédia akadályozza ilyen hazugságokra hivatkozva a munkánkat, amelyiken megállíthatatlanul terjed az orosz (hahó, külföld!) érdekeket szolgáló háborús propaganda, ahol már az orosz-ukrán háború első napjaiban arról szakértettek, hogy az ukránok kezdték a konfliktust, és Hitlerhez hasonlították az ukrán elnököt.Ők tartanak attól, hogy mi állunk külföldi befolyás alatt.Ott kérdőjelezik meg a mi szakmai standardjainkat, ahol egy hírmanipuláláson kapott munkatárs lesz az év riportere, és a hírhamisító vezérigazgató adja át neki a díjat.A súlyos szereptévesztésbe került MTVA-nak - amely gyakorlatilag a Szuverenitásvédelmi Hivatal sajtóosztályaként válaszolt - egyébként nemcsak mi vagy a működésüket finanszírozó magyar adófizetők mondják, hogy válaszolnia kellene a közpénz elköltésére vonatkozó kérdéseinkre, hanem a magyar jogszabályok is erre kötelezik őket.A kormány és társult szervei nem akarják, hogy bárki feltehesse nekik a kényelmetlen kérdéseket, ezért próbálják mindenhogy ellehetetleníteni a független médiát. A közpénzből fenntartott közmédia nem hajlandó válaszolni, a közpénzből fenntartott Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig közpénzből hirdetett videójában buzdít ordas hazugság mellett arra, hogy senki ne támogassa a független sajtót.Az sajnos nem érdekli a hatalmat, ha valaki nem akarja támogatni az adójából ezt a közmédiát vagy a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, hozzájuk mindenképp kerül közpénz, idén azonban az adód egy apró részével már a Telexet is támogathatod. Az adód 98 százalékát arra költi a kormány, amire akarja, a fennmaradó 2 százalékról azonban szabadon rendelkezhetsz.Arra kérünk, hogyadód 1 százalékával támogasd a Telexet, hogy továbbra is képviselhessük a magyar újságolvasók érdekeit, hogy ott lehessünk a legfontosabb történéseknél, hogy feltehessük a kérdéseinket! | A közpénz sorsáról érdeklődtünk, de a közmédia válasza már mély sötétségből érkezett | Az adónkból működő MTVA addig mantrázta a Fidesz külföldi finanszírozós hazugságait, hogy végül a Szuverenitásvédelmi Hivatal sajtóosztályaként kezdett viselkedni. Levelükben már azt lebegtetik, jogellenes lehet, ha válaszolnak nekünk. | null | 1 | https://telex.hu/velemeny/2025/05/09/a-kozpenz-sorsarol-erdeklodtunk-de-a-kozmedia-valasza-mar-mely-sotetsegbol-erkezett | 2025-05-09 15:51:52 | true | null | null | Telex |
Letöltendő börtönbüntetést indítványoz a Fővárosi Főügyészség négy férfival-egy médiavállalkozó üzletemberrel és társaival - szemben, akik közel 280 millió forintos hűtlen kezelést követtek el, amikor cégértékelés nélkül, valós érték alatt adtak el egy részvénytársaságot -olvashatóaz ügyészség közleményében.A vádirat szerint a vádlottak 2020-ban úgy készítették elő a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeinek értékesítését, hogy a társaság valódi értékét nem határozták meg. A médiavállalkozó vádlott (vagyis Varga Zoltán, a Central Médiacsoport tulajdonosa) az ügyészség szerint 2020 áprilisában úgy mutatott be egy vételi ajánlatot, hogy kiemelte: a vegyipari cég valós értéke meghaladja a vételi ajánlatban szereplő összeget.Ennek eredményeképp - egy másik vádlott előterjesztése alapján a többi vádlott támogató szavazatával - a cég részvényeinek 99 százalékát azok valós, 737 millió forintos értéke helyett 459,3 millió forintért értékesítették, így a tőkealapnak 277,7 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.A közlemény szerint az ügyészség a vádlottakat - hármuk esetében társtettesként, egyiküknél bűnsegédként elkövetett - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz benyújtott vádiratában.A Fővárosi Főügyészség a négy férfival szemben végrehajtandó börtönbüntetésre és pénzbüntetésre ítélést, valamint cégvezetéstől eltiltást indítványoz.Mintírtuk, Varga Zoltán ügyvédje megerősítette az értesülést, de Papp Gábor hozzátette: értelmezhetetlennek tartja a dolgot, hiszen szerinte ügyfele minden kifogásolt lépése törvényes volt.Varga korábban többször is kritizálta az Orbán-rendszert, arról is beszélt, hogy lapjaitbe akarja darálni a hatalom. A kormányzati médiában évekkel ezelőtt még lejáratókampány is indult ellene, az Origóban példáularról írtak, hogy Varga ragadványneve a "Trükkös Zotyó". A vállalkozó a Tények ellenpert is nyert, és az Origónak is helyreigazítást kellett közölnie a róla írtak miatt.A Centrál Médiacsoport Magyarország egyik legnagyobb médiavállalata, a portfóliójába tartozik például a 24.hu, a Nők Lapja, az nlc, a Nosalty, a Startlap, a Story, a Best és a National Geographic magazin is. | Letöltendő börtönbüntetést kér az ügyészség a 24.hu tulajdonosára | Varga Zoltánt és társait hűtlen kezeléssel vádolják. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/05/08/varga-zoltan-vademeles-fovarosi-fougyeszseg | 2025-05-08 10:48:45 | true | null | null | Telex |
„Olyan ez, mintha valaki beperelné a szomszédját csendháborításért, majd jönne egy elutasító bírósági döntés indokolás nélkül, és amikor rákérdezne, hogy miért, azt válaszolnák neki: az infótörvény miatt nincs magyarázat, és kész” – Ezzel a képtelen példával szemléltette a HVG informátora azt a szituációt, amikor Pintér Sándor belügyminiszter arról dönt, hogy nemzeti érdekből ad-e ideglenes, hároméves tartózkodási engedélyt vagy az állampolgárság előszobájaként is használható, tízéves nemzeti tartózkodási kártyát egy harmadik állambeli polgárnak. E folyamat ugyanis a legnagyobb titokban, indoklás és nyilvánosság nélkül zajlik, s a döntéssel szemben nincs jogorvoslat.
Rejtély, hogy ha valakiket a nemzet érdeke ürügyén Pintér huzamos időre beenged az országba – s így az unióba –, azt vajon miért teszi. Azt pedig pláne csak találgatni lehet, hogy az eljárásnak – az ügyintézés hivatalos tarifáin túl – lehet-e mutyiban felára, valamiféle „szolgálattétel” a kormányhoz közel álló üzleti körök irányába. Netán bevethető-e Pintér privilégiuma a kormányfőre újabban igencsak jellemző, az uniós alapelvekkel ütköző politikai szolidaritás kinyilvánítására? Mindenesetre az egész eljárás „kegy” jellegét erősíti, hogy Pintér bármikor vissza is vonhatja a kivételezett engedélyt.
Elvben persze minden törvényes keretek között zajlik.
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló, 2023-ban elfogadott, új törvény szerint az illetékes miniszter – jelen esetben Pintér – soron kívül megadhatja a nemzeti tartózkodási engedélyt, illetve a nemzeti kártyát annak, akinek az ittléte valamilyen gazdasági, nemzetpolitikai, tudományos, kulturális vagy sporttevékenysége miatt Magyarország nemzeti érdeke. (Nem keverendő ide az olyasféle különleges eset, amikor például egy sportoló gyorsított eljárásban kap állampolgárságot azért, hogy magyar színekben indulhasson nemzetközi versenyeken.)
Ezt a lehetőséget a korábbi jogszabály is megadta, ám az újban cizellálták a részleteket: a miniszternek ki kell kérnie egy olyan tanácsadó testület véleményét, amelynek a tagjait ő, továbbá a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető, egyben a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antal, valamint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelöli ki. Nemzetpolitikai érdeknél pedig a kormányfő helyettese, Semjén Zsolt véleményez.
Pintért elvben nem kötik e vélemények, mint ahogyan a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek kötelezően kikérendő álláspontja sem. Nyilván nem lehet cél terroristák, kábítószer-kereskedők vagy háborús bűnösök beengedése az országba – ám épp az eljárás titkossága miatt még ezt sem lehet kizárni.
Emlékezetes, hogy a szintén a nemzeti érdek ürügyén indított, Rogánhoz köthető, 2013–2017 közötti, rossz emlékű letelepedésikötvény-programba is bekerültek kétes hátterű figurák.
Annyit azért elárult a Belügyminisztérium (BM) a HVG-nek, hogy „2024. március 1. és 2025. március 31. között összesen 1801 nemzeti érdekből kiállított tartózkodási engedély iránti kérelem érkezett, amelyből 1442 engedélyező és 259 elutasító határozat született, 94 eljárás folyamatban van, hatot pedig megszüntettek”. Az is kiderült, hogy a leggyakrabban kínai, vietnámi, török és iraki állampolgárok kérelmeztek. Többségük gazdasági szempontokra hivatkozott, például arra, hogy olyan, a keleti nyitás jegyében, kínai hitelből futtatott kormányzati csúcsprojekten munkálkodik, mint például a Budapest–Belgrád vasútvonal építése.
Arról ugyanakkor mélyen hallgat a tárca, hogy Pintér döntött-e már és hányszor az említett miniszterek – esetleg az övétől eltérő, egyéb kormányzati érdeket szolgáló – ajánlásával ellentétesen.
Első ránézésre nem tűnik soknak a bő 1400 pozitívan elbírált nemzeti érdekből betelepülő, még úgy sem, hogy a családtagjaikkal együtt akár 3-4 ezren is lehetnek. A lapunknak nyilatkozó egyik szakértő szerint viszont ez nem csekély szám, ha azt vesszük, hogy a letelepedésikötvény-programba fél évtized alatt a családtagokkal együtt összesen húszezer ember érkezett.
Sok vagy kevés, a folyamat átláthatatlansága miatt a dolog mindenképp aggályos – vélekedik a HVG informátora. Elmondása szerint „voltak olyan elutasított ügyfeleim, akiknek hazai és nemzetközi tudományos ajánlásai vagy kiugró sporteredményei voltak, érthetetlen, hogy ők miért nem feleltek meg, miközben tudok olyan kérelmezőről, aki semmit sem tudott felmutatni, mégis csont nélkül megkapta a tízéves tartózkodási kártyát”.
S igazából azoknak a beengedése az érdekes, akik a nemzeti letelepedési kártyát (régi nevén nemzeti letelepedési engedélyt) kapják meg soron kívül. Az ugyanis a hosszabbítási lehetőséggel akár többször tíz évre szól, a munkavállalási és vállalkozói szabadság mellett személyi igazolvánnyal és lakcímkártyával jár együtt. A nemzeti érdekből kiadott kártyák számáról azonban lapzártánkig hallgatott a BM.
Feltűnően sok a Pintér egyéni mérlegelése alapján tartózkodási engedélyt kapók száma ahhoz képest is, amennyire vegetál a 2023 végén beharangozott, elvben tavaly júliustól élesített vendégbefektetői vízum, illetve tízéves (folyamatos ittlétet nem követelő) tartózkodási engedély, közismert nevén az aranyvízumprogram. Ezzel a véget ért letelepedésikötvény-akciót reinkarnálná „szalonképesebb” formában a kormány.
A kérelmekről ezúttal az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság dönt. A folyamat a vízumköteles országokból érkezőknek kétlépcsős: először a saját hazájában kell vendégbefektetői vízumot igényelnie az érintettnek, igazolva, hogy képes az előírt, minimum 250 ezer eurós, tiszta forrásból eredő befektetésre. Ha ezt megkapta, folyamodhat tartózkodási engedélyért Magyarországon, s végre kell hajtania a beígért beruházást. Idén márciusig azonban még 200 vendégbefektetői vízumot sem kértek, vendégbefektetői tartózkodási engedélyt pedig alig több mint a tíz százalékuknak adtak ki.
„Gumicsont az egész, mintha a kormány álságosan, direkt megakasztaná a programot. Pedig amikor meghirdették, nagy volt a lelkesedés” – jelzi a HVG informátora, aki szerint a vendégbefektetői lehetőség folyamatos közbeszédben tartása azt a célt szolgálja, hogy senki se foglalkozzon a Pintér saját jogkörében, titokban beengedett letelepedőkkel.
„Valóban bizonytalanság és bizalmatlanság támadt a magyar aranyvízummal szemben, de szerintünk ez nem szándékos kerékkötés, hanem a dilettantizmus, a résztvevők tapasztalatlansága, az áttekinthetetlenség és a hiányos kommunikáció következménye” – vélekedik egy bevándorlási szakember. Bár a magyar program kifejezetten olcsónak számít, a nehézkes és elhúzódó indulás miatt az érdeklődők zöme a konkurens, főleg mediterrán államok ajánlataira nyergelhetett át. A vendégbefektetőnek Magyarországon vagy minimum 250 ezer euróért kell bizonyos, külön engedéllyel bíró ingatlanalapba fektetnie legalább ötéves lekötéssel, vagy egymillió euróból támogatnia egy egyetemi vagyonkezelő alapítványt, ám ez utóbbi egyáltalán nem vonzó.
„Sorban álltak volna az eredetileg meghirdetett, ám a törvényből utóbb törölt harmadik lehetőségért, a saját ingatlan vásárlásáért legalább 500 ezer euróért” – osztja meg tapasztalatait egy ügyvéd. A frekventált helyeken található, jó minőségű lakásokért ma már nem is kiugróan sok ennyi pénz. Meglehet, a kormány azért vonult ettől vissza, mert nem merte vállalni a politikai kockázatát annak, hogy a külföldiek még jobban felverik a lakásárakat, fokozva a lakhatási válságot.
„Nehéz most úgy értékelni ezt a programot, hogy valójában csak 2024 végén indult el, a befektetési lehetőségek között pedig máig nincs kellő választék és verseny. A közhiedelemmel ellentétben az aranyvízumprogramokba befektetők zöme nem kőgazdag, nagyon is számít nekik, kik és hogyan forgatják a pénzüket, annál is inkább, mert a 250 ezer eurónyi tőke öt év alatt szélsőséges esetben meg is fogyatkozhat” – figyelmeztetnek a szakértők.
A megfelelő ingatlanalap menedzseléséhez szükséges speciális engedélyt eddig csupán két vállalkozás, a korábbi letelepedési program egyik nyertese, a kínai Lian Wang tulajdonában álló Sprint Asset és a Tiborcz István érdekkörébe tartozó Gránit Alapkezelő kapta meg. Az előbbi tavaly ősszel, az utóbbi 2025 elején. Igaz, két-három további engedélyezési eljárás állítólag már a csőben van. A Sprint főleg a távol-keleti (kínai, vietnámi és újabban török) érdeklődőkre hajt, a Gránit feltehetően az egyéb illetőségűekre, de egymásnak is konkurensei. A részletekről hallgatnak, úgy hírlik, a Sprint konzervatív, a Gránit agilis befektetési stratégiát követ.
A befektetési jegyeket a Sprintnél a magyar magánszemélyek kezében álló Codex Értéktár, a Gránitnál pedig az MBH Bank és az Equilor brókercég forgalmazza. Nem is kétséges, mindkét alapkezelő közeli viszonyt ápol a kormánnyal, ami alátámasztja azt a feltételezést, hogy – ha egyszer mégis belendül – az aranyvízumprogramnak is egy szűk kör lehet a haszonélvezője. | Ha úgy érzi, nemzeti érdek betelepülnie Magyarországra, forduljon Pintér Sándorhoz | Sokféle érdek fűződne hozzá, mégsem működik a tavaly élesített vendégletelepedési program. Ezzel szemben Pintér Sándor saját hatáskörben, titokban azt enged be az országba, akit csak akar. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250430_hvg-vendegletelepedes_pinter_privilegiuma_rejtelyes_idegenek_strategiai_dilettantizmus | 2025-04-30 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
„Felháborító és méltatlan, hogy a 200. évfordulót úgy kell ünnepelni, hogy épp megfosztják az Akadémiát a vagyonától, közben pedig Schmidt Mária hangján azzal fenyeget a hatalom, hogy még a költségvetésünket is megvonják. Ez annak a Putyinnak a módszere, aki néhány évvel ezelőtt gyakorlatilag megszüntette az orosz akadémiát” – foglalta össze sokak véleményét Gyáni Gábor történész, akadémikus. „Minden diktatúra tudomány-, értelmiség- és szellemellenes. Elsősorban a természeténél fogva kritikus humán- és társadalomtudományi értelmiséget akarja kiiktatni, hogy csak a klienseik maradjanak, a Schmidt Máriák, akik azt mondják, amit a hatalom hallani szeretne” – tette hozzá arra a kérdésre, vajon miért folytatja a kormány az Akadémia-ellenes politikáját, ami az intézetek 2019-es elvételével kezdődött, gyakorlatilag kiiktatva az MTA-t a tudományos kutatásból.
„Az Akadémiának 2002 óta élet- és természettudományos elnökei vannak, s a teljes vezetését is dominálja a természettudomány. Így a bölcsészeket és társadalomtudósokat diszkriminálják, alig várjuk, hogy jövőre tisztújítás legyen” – fogalmazott a történész. Kenesei István nyelvész, akadémikus pedig a Népszavában tette fel a kérdést: milyen jogon kéri számon Schmidt Mária, hogy akadémikusok tiszteletdíjat kapnak, amikor Széchenyi-díjasként ő ennél nagyobb összeget kap havonta? (A Népszava később módosította a mondatot, e szerint 65 éves kor felett 121 ezer forint tudományos alkotói járadék illeti meg a Széchenyi-díjasokat. ) Ráadásul „a Széchenyi-díjasokat nem olyan objektív tudományos kritériumok szerint választják ki, mint az akadémikusokat” – tette hozzá.
Schmidt blogbejegyzésének állításait, amiben egyebek mellett sztálinista intézménynek nevezte az Akadémiát, Freund Tamás, az MTA elnöke tételesen cáfolta. Ennek ellenére Schmidt Mária az M5 tévécsatorna Ez itt a kérdés című műsorában ismét bírálta a testületet. „Elszaladt a ló az akadémikusokkal”, mondta; szerinte nem a magyar érdeket szolgálják, hanem a nyugati ideológiát közvetítik. „Állandóan politizálnak és követelőznek”, tette hozzá, és kétségeit fejezte ki, „hogy szükség van-e még erre az intézményre”, mely szerinte nem teljesíti azt a feladatát, amire létrehozták.
Az akadémikusok valóban több alkalommal kritizálták a kormányt. Az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya például állásfoglalásában azt írta, erkölcsileg elfogadhatatlan és jogi felelősséget is felvet a miniszterelnök március 15-ei poloskázós beszéde, ezért kilátásba helyezték, hogy ha Orbán Viktor megjelenik a május 5-ei ünnepi közgyűlésen, akkor „a résztvevők számottevő része tiltakozásul elhagyja a termet”.
Mint a HVG megírta, Orbán nem is megy el az ünnepségre, ahol a köztársasági elnök, valamint Hankó Balázs innovációs és kulturális miniszter mond beszédet. A Biológiai Tudományok Osztályának nyilatkozattervezete pedig az alaptörvény módosítását – mely szerint az ember csak nő lehet vagy férfi – vitatta a tudomány érveivel.
Szerettük volna Freund Tamás elnököt megszólaltatni, de az MTA úgy döntött, hogy nem kommunikálnak az ünnepségek előtt. A belső konfliktust az okozza, hogy az MTA közgyűlése tavaly decemberben támogatta, hogy eladják a Hun-Ren kutatási hálózat irányítása alatt álló tudományos intézetek által használt akadémiai ingatlanokat, köztük például a Balaton partján álló tihanyi limnológiai intézetet vagy a Várban a zenetudományi intézet otthonául szolgáló Erdődy–Hatvany-palotát. Azt, hogy a tulajdon- és a használati jog egyesüljön, kevesen vitatják, ám garanciákat szeretnének arra, hogy az ingatlanok hiánytalanul átkerülnek a Hun-Renhez, és továbbra is a kutatást szolgálják, illetve méltányos árat szeretnének érte kapni. Ezért a közgyűlés egy tagja, Radnóti Sándor esztéta közigazgatási perben kérelmet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez a közgyűlési határozat megsemmisítése iránt.
Gulyás Balázs, a Hun-Ren elnöke erre a perre hivatkozva húzza-halasztja a kutatói béremeléseket, miközben Mészáros Lőrinc felesége, Várkonyi Andrea pr-cégét juttatja megbízáshoz. Ígérete szerint az új finanszírozás alapján a kutatók átlagos havi bruttó alapbére a jelenlegi 592 ezerről két lépésben 2027-től 1 millió forint fölé emelkedhet. Vörös Imre akadémikus egy lapunk birtokába került levélben azt írta Gulyásnak, hogy a vagyonjogi vita nem lehet sem oka, sem indoka a béremelés elmaradásának.
Ez inkább egy nyomásgyakorlási eszköznek tűnik, amelynek kárvallottja a kimenettől függetlenül a magyar tudomány lesz.
Vörös gyanúja szerint egy „ingatlanmaffia” akar tulajdont szerezni az MTA vagyonából. Gulyás Balázs a Hun-Ren munkatársainak írt belső levelében örömhírként közölte, hogy a Fővárosi Törvényszék megszüntette az MTA és a magyar állam közötti közigazgatási pert, így a kutatóhelyek által használt ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés aláírhatóvá válik. A valóság ezzel szemben az, hogy a törvényszék nem megszüntette, hanem a Polgári Kollégiumhoz teszi át az MTA ellen folyó pert, ami ellen fellebbezést nyújtottak be, az eljárás tehát folytatódik – közölte az Akadémiai Dolgozók Fóruma. Freund Tamás tehát nincs könnyű helyzetben, de állítólag nem fogja aláírni a vagyonátadást, amíg a per le nem zárul.
Visszatérő szfinxek
Május 5-én felavatják a 200 mészkő lapból álló, az elmúlt két évszázad Akadémiához kötődő tudósainak és jelentős tudományos eseményeinek emléket állító köztéri installációt, bemutatnak egy kisfilmet, illetve megnyílik a Varázshatalom című kiállítás a Nemzeti Múzeumban. De a legfontosabb esemény talán a székház dísztermének birtokbavétele lesz, ahol már befejeződött a felújítás. A munkálatokat a köztestület nevében figyelemmel kísérő Lővei Pál művészettörténész, akadémikus a HVG-nek elmondta: az ablakok feletti, elfeketedett lunetták megtisztításával évtizedek óta szinte kivehetetlen ábrázolásokat tettek újra élvezhetővé. A díszítőfestés, a faltükrök színe sok helyen megváltozott az elmúlt száz év beavatkozásai során, most lehetőség szerint a korai állapot színvilága tárul fel ismét. „A díszterem ragyogó belső dekorációja az élénk színű falképekkel együtt nagy nyeresége az épület-helyreállításnak.” A középrizalit sarkaira végre újra felkerültek a XIX. század vége óta hiányzó, rekonstruált szfinxszobrok, az épület zárópárkányaira pedig az oroszlánfejek.
| „Ez Putyin módszere” – pattanásig feszült a helyzet a hatalom és az Akadémia között | Súlyos politikai nyomás, per, méltatlan támadások és belső küzdelmek keserítik meg a legnagyobb presztízsű intézmény, az MTA 200. születésnapját, amit május 5-én ünnepel a testület. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250501_hvg-200-eves-mta-unnep-ingatlanok-tudosok-tureshataron | 2025-05-01 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Lecsapott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Mészáros Lőrinc földijére, aki az elmúlt években a kormányfő családjának hatvanpusztai birtokát, valamint a milliárdos esküvőjét és trezorját is védte már.
A NAV 209 millió forint adóhiányt állapított meg az Eurovéd Security Zrt.-nél, és emiatt április végén végrehajtást rendelt el a vállalatnál.
Az Eurovéd alapító tulajdonosa a felcsúti Talics Norbert, aki 2014-ben indította el ezt a vállalkozását, és kezdettől fogva a Mészároshoz köthető érdekeltségek biztonsági szolgáltatója volt.
A tartozás időközben nagyobbra is nőtt, hiszen már a jogkövetkezmények is 491 millió forintra rúgnak. Az Eurovéd a legjobb évében, 2021-ben csaknem 2 milliárd forint árbevételt ért el. | Adóhiány miatt csapott le a NAV a biztonsági cégre, amely védte az Orbán család hatvanpusztai birtokát is | A vállalkozás tulajdonosa felcsúti, Mészáros Lőrinchez is fűzik üzleti kapcsolatok. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250507_Hatvanpuszta-NAV-vegrehajtas-Euroved-Security-Talics-Norbert-Felcsut-Meszaros-Lorinc | 2025-05-07 16:17:00 | true | null | null | HVG360 |
Az újonnan alapított Talentis International Infrastructure Investments Kft. éppúgy vagyonkezelésre jött létre, mint 2023-ban a Talentis International Construction Investments, amely aztán hamarosan megvásárolt egy boszniai cementgyárat, a Lukavac Cement d.o.o.-t.
Az építőipari befektetőcégnek tavaly január óta Németh Tamás az ügyvezetője, aki a felcsúti milliárdos számos vállalatában, például az autópályákat fenntartó koncessziós cégekben is vezető tisztségviselő.
Most Németh irányításával alakult meg a neve alapján infrastruktúra-beruházásokra készülő új vállalat is. Ennek felügyelőbizottságában is ismert emberek vannak, köztük Konczné Kondás Tünde, aki már akkor a Mészáros család könyvelő barátja volt, amikor a milliárdos még gázszerelőként dolgozott, Konczné lánya, Koncz Zsófia pedig a családokért felelős államtitkár lett a kormányban. | Újabb nemzetközi üzletekben utazik Mészáros Lőrinc | Másfél évvel a boszniai cementgyárvásárlás után ismét határon túli akcióra készül Orbán Viktor barátja. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250508_hvg-Talentis-International-Infrastructure-Investments-Meszaros-Lorinc-Nemeth-Tamas-Bosznia-Lukavac-Cement | 2025-05-08 06:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Február 27-e három munkanappal az előttre esett, hogy Matolcsy Györgynek el kellett hagynia az általa pazarul és pazarló módon felújított MNB-székház elnöki szobáját. Ekkor már pontosan ismerte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) súlyosan elmarasztaló jelentését a jegybanki Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány százmilliárdos vagyonvesztéséről, és azt is tudta, hogy az alapítvány gyakorlatilag csődben van. Tisztában volt vele, hogy utódja, Varga Mihály tisztogatásra készül, és pillanatok alatt eltávolítja az ő bizalmi kádereit.
Talán csak azt nem tudta, hogy neki – és az ÁSZ által feltárt, bűncselekménygyanús ügyleteket bonyolító üzleti körhöz kapcsolódó fiának, Matolcsy Ádámnak – szembe kell-e néznie büntetőjogi felelősséggel is, vagy csak erkölcsileg nullázódnak le. Az alkufolyamat bizonyára már akkor megindult.
S láss csodát: február 27-én Czene Gréta, a Pallas Athéné alapítvány érdekeltségébe tartozó Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója, egyszersmind Matolcsy volt kabinetvezetője (akit Varga gyorsan kirúgott) aláírta az Eurázsia Pénzügyi Központjáért Alapítvány alapító okiratát – tudta meg a HVG.
Bizalmi emberekkel
A Fővárosi Törvényszéken május 7-én bejegyzett alapítvány nyilvános – lapunk által megtekintett – iratai szerint induló vagyonként négymillió forint befizetését igazolta az MBH Banknál.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke Matolcsy György Huba, tagjai pedig Cseh Katinka és Fömötör Barna. Utóbbit MNB-főigazgatói posztjáról szintén Varga távolította el a belépése után. Cseh Katinka két éve a Pallas Athéné Könyvkiadó ügyvezetője volt, jelenleg a Metropolitan Egyetem mögött kialakított cégháló egyik tagjának, a Közép-Európa Alfa Holding Vagyonkezelő elnöke (ezt a posztot korábban Czene Gréta is betöltötte). Vagyis az alapítványi csapat abszolút Matolcsy szellemi hátországához tartozik.
Az Eurázsia-eszme Matolcsy régi vesszőparipája, amit jegybankelnökként minden módon népszerűsített. Az MNB honlapján látható például egy 2021-es elmélkedése, amelyben Németország és a Visegrádi négyek, illetve egyes távol-keleti államok közötti ideális „országpárokat” keresett. Arra a következtetésre jutott, hogy „a világban a koreai és a magyar nemzet áll talán a legközelebb egymáshoz az értékrend terén. Ennek mélyén a verseny, a küzdelem, a bizonyítási vágy és a családi gyarapodás értékei állnak.”
A tavaly novemberi, az MNB által ötödszörre megrendezett Eurasia Forumon pedig kifejtette, hogy „Európa csak úgy tudja sikeresen meglovagolni a szupertrendeket, ha elszakad az Európai Egyesült Államok létrehozásának gondolatától”. A rendezvényen – a kormány gazdaságpolitikáját élesen bíráló Matolcsyt akkor még értékes közgazdásznak tartó – Orbán Viktor kormányfő is felszólalt azt üzenve: a következő időszak Eurázsia évszázada lesz, amelynek mi a nyertesei lehetünk.
A Metropolitan Egyetem azután lett értékes a tanait terjeszteni vágyó Matolcsynak, hogy 2021-ben megszűnt az MNB és a Budapesti Corvinus Egyetem hatéves együttműködése. A jegybanki alapítvány pénzügyi gondjai azonban a Metropolitan Egyetemnek sem tesznek jót, ami a bennfentes Czene Grétának nem lehet újdonság. Ilyen előzmények után több mint különös, hogy létrehozta a Matolcsy szellemi munkásságára építő alapítványt. Meglehet, a távozó jegybankelnök egyik utolsó utasítását teljesítette ezzel, amit nem tudott – vagy nem is akart – megtagadni.
Nemes és szerteágazó célok
Bárhogy is történt, erősen kétséges, hogy Matolcsy György – miközben épp arra készült, hogy szembenézzen a távozására élesített Pallas Athéné-botránnyal – épp az Eurázsia-eszmével múlatta volna utolsó napjai szűkre szabott idejét. A józan ész alapján sokkal inkább azzal, hogy mentse és menekítse, amit lehet. Márpedig ilyesmire – mint azt a Pallas Athéné-sztori tízéves története is mutatja – egy alapítvány kitűnően alkalmas lehet, az elvben a közjóra szánt pénzek könnyen magánzsebekbe vándorolhatnak.
Az újdonsült Eurázsia-alapítvány célja elvben nem kevésbé nemes és szerteágazó, mint a hajdan a pénzügyi tudás és kultúra terjesztésére felkent Pallas Athéné küldetése volt. Az alapító okirat szerint a „fokozódó geopolitikai feszültségek és versengés” miatt egyre fontosabbá válnak „a kelet-nyugati együttműködés lehetőségének platformját képező kaputérségek, komplex multi-hubok”. Ez utóbbiakból – jelentsenek bármit – válhatnak a pénzügyi, tudás-, és technológiai központok, amilyen Budapest is lehetne.
Hogy milyen út vezethet ide, abban az alapító okirat dedikáltan a Matolcsy által kidolgozott modellekre hivatkozik. Vagyis:
Matolcsy egyik embere létrehoz egy alapítványt Matolcsy György kuratóriumi elnökségével, ami a papírforma szerint Matolcsy tanait követve végzi majd a feladatát.
Logikus lenne a folytatás, hogy teszi mindezt a volt MNB-elnök biztosította adományokból, de erre a nyilvános papírokban utalás sincs.
A tevékenység 18 pontja
Az alapítói okirat szokatlanul hosszú fejtegetését végigolvasva arra a következtetésre juthatunk, hogy az alapítványnak konkrét feladata nincs, igazából bármit tehet, ami az említett folyamatot elősegíti. Az alapító és társai – szintén az iratban olvasható – logikája szerint míg az elmúlt 500 évben a siker titka a pénzvagyon tőkévé alakítása volt, ma a tehetség, a tudás és a tőke találkozása a befutó kombináció.
Ennek érdekében az alapítvány gondozhatja a tehetségeket, támogathatja a sportot, a művészeteket, a kutatást, a keresztény kultúrát, miközben elkötelezett a demokrácia, a szabadság, az emberi méltóság mellett. Hogy mindezt pontosan milyen tevékenységekkel képzelik el, azt 18 pontban foglalták össze – ennyi mindennel foglalkozni szinte képtelenség, egy komplex egyetemi stábnak is sok lenne. Arra viszont kitűnően alkalmas ez a bonyolult célrendszer, hogy bármennyi pénzt is igazoltan el lehessen költeni rá.
Különös sietséggel jegyezték be
Az új Matolcsy-alapítvány körüli furcsaságoknak azonban még koránt sincs vége. Mezei polgárként azt lehetne gondolni, hogy Matolcsyval együtt ez a projekt is elbukik. A botrány kellős közepén, amikor arról is szó lehet, hogy az alapítványi ügyekben nyomozó rendőrök mikor, kit vihetnek el bilincsben, csak nem mernek egy újabb, Matolcsyhoz köthető alapítványt bejegyeztetni? De úgy tűnik, mernek.
Az iratokból azonban az is kitetszik, hogy a bírósági procedúra is szokatlanul támogató volt, annak ellenére, hogy normál eljárásban és nem soron kívül zajlott. A bejegyzést március 14-én kérték, s a bíróság áprilisban – a korrekt, 30 napos határidőn belül – még hiánypótlásra szólította fel őket, aminek eleget tettek. Végül május 7-én született meg a bejegyzésről szóló végzés, ami jogerőssé is vált.
A bírósági apparátus leterheltsége mellett innentől kezdve napok szoktak eltelni, míg a jogerős bejegyzési végzést nyilvánosan is közzéteszik, ami az alapítvány hivatalos életének a megkezdését jelenti, ez itt még aznap megtörtént. És a pozitív döntésről elektronikus levél formájában még aznap értesítették is az alapítvány ügyeiben eljáró ügyvédet, ami szintén szokatlan. Valakinek, valamiért nagyon fontos volt, hogy ez az alapítvány mielőbb működhessen. Egy piaci szakértő szerint még az is elképzelhető, hogy az Eurázsia-alapítvány – annak ellenére, hogy kik és milyen körülmények között hozták létre – valóban a kormány által is ösztönzött távol-keleti kapcsolatépítést szolgálhatja: meglehet, „nagyságrendet elérő” kínai forrásokból készít majd tanulmányokat, például kínai beruházások előkészítésére.
Kerestük az ügyben az alapító Czene Grétát, azt üzente, hogy egyelőre nem kíván nyilatkozni. | A HVG megtalálta: bejegyezték Matolcsy György legújabb alapítványát | Az utolsó napjait töltötte a jegybank élén Matolcsy György, amikor hűséges munkatársaival újabb alapítvány felállításába fogott. Még rejtély, hogy ki, milyen célból, milyen forrásból és mennyi pénzt tesz majd bele. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250508_Matolcsy-Gyorgy-alapitvany-Eurazsia-Penzugyi-Kozpontjaert-mnb | 2025-05-08 17:03:00 | true | null | null | HVG360 |
Amint arról a HVG is beszámolt, a Magyar Hang és egy másik, meg nem nevezett médiavállalat hétfőn bepanaszolta a magyar kormányt az Európai Bizottságnál tiltott állami támogatás gyanúja miatt.
„Megerősíthetem, hogy megkaptuk a levelet. Most értékelnünk kell azt, mielőtt felvesszük a kapcsolatot a panaszossal. Általánosabban szólva Magyarországról, nagyon komolyan vesszük a média szabadságával és pluralizmusával kapcsolatos kérdéseket” – jelentette ki Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője a testület hétfői sajtótájékoztatóján a beadvány ügyében.
Amennyiben a mostani versenyjogi vizsgálat során az Európai Bizottság uniós jogsértésre bukkan, kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság mondja ki a döntő szót, az eljárás várható időtartama 3-5 év.
Csavaros ráció
A beadványhoz részletes szektorelemzést készített Kai-Uwe Kühn professzor, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza, az ő munkáját egy kutatócsoport támogatta. A tanulmány szerint a kormány és az állami tulajdonú vállalatok 2015 óta (kamatok nélkül) 828 millió eurónyi hirdetést helyeztek el döntően olyan médiumokban (sajtóban, online hírportálokon és tévécsatornákon), amelyek a tulajdonosi kör vagy a hangvétel alapján kormányközelinek számítanak – kamatokkal együtt ez az összeg meghaladja az 1,1 milliárd eurót is.
Mivel a reklámelhelyezések logikája semmiben sem követi a kereskedelmi hirdetők által követett szabályokat (amelyek főként az adott sajtótermék által kínált közönségarányt veszik alapul), a beadvány szerint a magyar kormány gyakorlata bejelentés nélküli állami támogatásnak tekintendő, amelyet az uniós jog tilt.
Arról, hogy a magyar kormány hogyan torzítja a hirdetési piacot, a HVG többször is írt, de alapvető problémaként azonosítható, hogy a magyar reklámpiac egyik legnagyobb hirdetője maga a Miniszterelnökség, az állami vállalatok hirdetéseit is beleszámítva pedig a 2010-es évek végére az állam lett magasan a legtöbbet költő hirdető Magyarországon. Ezt alátámasztja az alábbi ábra is, amely szerint az állami reklámköltés mértéke 2015-től meredeken emelkedni kezdett (a 2005-ös bázisévhez képest), miközben a kereskedelmi hirdetések volumene alig növekedett ugyanezen időszakban.
Az elemzés egyébként nem vádolható azzal, hogy szelektív módon kizárólag a Fidesz-rezsim éveire koncentrál, hiszen kimutatta azt is, hogy 1998 óta rendre megfigyelhető volt a kormányváltások után, hogy az állami hirdetéseket főként az új kormány ideológiájához igazodó médiumok kapták meg, míg az előző kormányhoz kötődő sajtó állami támogatása eltűnt vagy jelentősen visszaesett. Hasonlóan, amikor egy újság elveszítette politikai kapcsolatát a kormányzattal, a hirdetési támogatás is csökkent, míg tulajdonosváltás esetén, ha kormányközeli kézbe került egy lap, a kormányzati hirdetések megugrottak.
Igaz ez tehát az első Fidesz-kormányra ugyanúgy, mint az azt követő Medgyessy-, Gyurcsány- és valamennyire a Bajnai-érára is. Az adatok azonban világosan mutatják, hogy a piactorzítás mértéke 2010 után, de különösen a 2015-ben kirobbant Orbán–Simicska-háború után sebtében felállított új jobboldali médiabirodalommal lépett új dimenzióba.
Megnyomták a ceruzát
Az elemzés megjegyzi: állami támogatás nemcsak közvetlen finanszírozással, kedvezményes hitelnyújtással vagy pénzügyi garanciákkal történhet, hanem például úgy is, hogy az állam olcsóbban nyújt szolgáltatást vagy ad el terméket, mint egy piaci szereplő, vagy éppen drágábban vásárol, mint amennyit egy magáncég fizetne. A HVG is kimutatta, hogy míg a kereskedelmi hirdetők az egyes médiumok által megadott (kedvezmények nélkül számolt) listaárakhoz képest akár 60-70, esetenként 90 százalékkal kevesebbet fizetnek, az állami hirdetések ára jóval közelebb van ehhez a listaárhoz. Ami érthető, hiszen a valódi célja nem a köz tájékoztatása, hanem a baráti sajtó életben tartása, mivel a támogatott vállalkozás pénzügyi helyzete – szemben a normális piaci működés rendjével – mesterségesen javul. Ez versenytorzulást okoz, mert a támogatás hatással van a befektetési döntésekre vagy az árképzésre.
Az elemzés arra is kitér, hogy a reklámügynökség alkalmazása még akkor sem iktathatja ki a tiltott állami támogatás vádját, ha minden piaci alapon történik. Azt már nem említik, hogy mindezt szinte kizárólag Balásy Gyula reklámügynökségei intézhetik a Rogán Antal fennhatósága alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal egyedülállóan versenytorzító kiválasztási folyamata révén.
A német professzor bemutatja azt is, hogy miként választható el a torzító hatású állami támogatás a jogos állami hirdetési tevékenységtől. Hiszen egy állami szerv vagy vállalat természetesen hirdethet a piacon, azonban ha a hirdetési kiadások nem a hirdetési kampány hatékonyságán, hanem egyes médiacégek politikai alapon történő előnyben részesítésén alapulnak, azt a jog szelektivitásnak hívja, és állami támogatásnak minősül.
Ennek megállapításához a piacból élő magáncégek hirdetési gyakorlatát vizsgálta meg a szerző, ami az Európai Bizottság által kiadott ajánlásokban is megjelenik. Eszerint minden állami támogatás vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogyan viselkedne egy magánpiaci szereplő. Ezen vállalatok alapelve, hogy addig növelik a hirdetési kiadásaikat egy adott médiatermékben, amíg az utolsó hirdetésre jutó haszon éppen fedezi annak költségét, magyarán az elköltött összeg arányos lesz a közönség méretével.
Mivel elvileg egyetlen cégtől sem elvárható, hogy azért hirdessen egy adott médiumban, mert annak hangvétele vagy tulajdonosi köre kormánybarát (noha Magyarországon a pletykák szerint több nagyvállalatot is erre kényszerít a realitás), ezért ha a kormány ilyen minta szerint hirdet, akkor az világosan utal az állami támogatásra.
Fedőneve: CASH-MA
A közgazdász ezt követően gyakorlati példákkal is bizonyítja a fentieket a 32 legfontosabb politikai napilap 2018 és 2023 közötti magyarországi adatai alapján.
A historikus adatokból egyértelműen kitűnik, hogy az egyes sajtóorgánumok olvasottsága és a kereskedelmi hirdetések volumene kéz a kézben jár. Igaz ez akkor is, amikor kizárólag a kormányközeli médiumokat vizsgáljuk: a kereskedelmi hirdetők reklámjainak mennyisége pontosan követi az egyszerűen fideszesnek nevezhető lapok és hírportálok olvasottságát.
Ezek száma különösen 2015 után nőtt meg, amikor kormányközeli üzletemberek egyre-másra vásárolták fel a korábban függetlennek tekinthető médiumokat, majd „ajándékozták oda” a 2018-ban megalapított Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, amelynek irányító szerve a Mediaworks lett. (Ez utóbbit „emlékezetes” módon egy osztrák stróman, Heinrich Pecina játszotta át 2016 októberében a Mészáros Lőrinc-féle Opus Pressnek, ami a Népszabadság azonnali bezárásához vezetett). Mindezek hatására a nyomtatott újságot olvasók 80 százaléka a fideszes médiakonglomerátum lapjaiból volt kénytelen informálódni.
Az alábbi ábra részletesen mutatja a kormányközeli lapok közönségarányát (fekete vonal), a piaci hirdetések (kék vonal), valamint az állami hirdetések (piros vonal) mennyiségét. Látszik, hogy míg az olvasottság és a kereskedelmi reklámok mennyisége korrelál, addig az állami hirdetési volumen 2015 után „repülőrajtot” vesz, és egészen 2022-ig markánsan emelkedik, míg az egyre mélyülő államháztartási krízis némi önmérsékletre nem szorította a kormányt, és végül a költés a harmadára esett vissza. Igaz, az eloszlás semmivel sem lett demokratikusabb: a reklámpénzek több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került.
Ezek eredményeként 2015 és 2023 között a kormányzati hirdetések volumene 150 százalékról 600 százalékra nőtt az 1998-as szinthez képest, miközben a piaci hirdetések és az olvasottság a bázisév harmadára esett vissza, ami azt jelenti, hogy a kormányzati hirdetések szintje kilencszer magasabb volt annál, mint amit a piaci viselkedés indokolt volna.
Mindez önmagában nem jelentene állami támogatást, azonban látszik, hogy míg a független médiumok esetén a kormányzati hirdetések volumene arányos az olvasottsággal (sőt, a legtöbb esetében vélhetően inkább alatta van, hiszen a függetlenként jelölt Népszava reklámbevételeinek több mint 70 százalékát állami hirdetésekből szerzi, míg máshol ilyet szinte egyáltalán nem találunk), addig a kormányközeli lapoknál az állami hirdetések mennyisége nem indokolható az olvasottsággal.
A HVG korábban azt is kimutatta, hogy amikor az állam kevesebbet hirdetett egy adott évben, a kormánybarát médiumok bevétele hasonló arányban csökkent. Ez a közvetlen kapcsolat mutatja, hogy az állami források esetleges elapadásával a legtöbb kormányközeli lap és hírportál jelen formájában fenntarthatatlan lenne.
2021-ben például az állami hirdetéseknek a Mediaworks teljes portfóliójára számított aránya 53 százalék volt, 2022 első negyedévében (tehát a választási kampány véghajrájában) viszont már majdnem kétharmad volt.
Összességében az adatokból tisztán látszik, hogy a kormányzati hirdetési gyakorlat nem felelt meg a piaci elveknek, torzította a médiapiacot, és előnyben részesítette a kormánybarát médiát, ami a közönségarányokból számított arányos költési elv megsértését jelenti, így jogi értelemben állami támogatásnak minősül – jegyzi meg az elemzés szerzője.
Kimutatható az is, hogy 2015 után a Simicska Lajoshoz tartozó Magyar Nemzetből (amely addig egyik első számú haszonélvezője volt az állami hirdetéseknek) azonnal eltűntek az állami reklámok, míg az ezek „pótlására” létrehozott sajtótermékek (például a Magyar Idők) indulásuk napjától kezdve jelentős állami hirdetési támogatásban részesültek. Tehát a politikai irányváltás szinte azonnal tükröződött a kormányzati költésekben.
Amikor pedig egy újság kormányközeli üzletember kezébe került (például a KESMA-hoz tartozó, de korábban független kézben lévő megyei napilapok, vagy éppen az azóta megszűnt Figyelő gazdasági hetilap), akkor a hirdetési bevételeik ugrásszerűen megnőttek.
450 milliárd fixszel…
Amennyiben az Európai Bizottság jogellenes állami támogatásnak minősítené a kormányzati hirdetéseket, az érintett médiavállalatoknak vissza kellene fizetniük ezeket az összegeket, méghozzá kamatokkal együtt.
A szerző első lépésként meghatározta, hogy az egyes újságoknak mennyi kormányzati hirdetési bevétele volt, majd ebből kivonta azt az összeget, amelyet a piaci normák alapján jogosan megkaphattak volna. A különbözet jelenti a visszafizetendő jogellenes támogatást.
Ezek alapján a szerző úgy számol: a visszafizetendő összeg 2018-2023 között kamatok nélkül a nyomtatott sajtó esetében 261 millió euró, az online médiára vonatkozóan (konzervatív becsléssel) 212 millió euró, míg a tévécsatornák esetében 354 millió euró. Ez összesen 828 millió eurót (335 milliárd forintot) tesz ki, kamatokkal együtt pedig (éves 5 százalékos átlagos kamatlábbal számolva) 1,1 milliárd eurót, azaz körülbelül 450 milliárd forintot, ami meghaladja a teljes magyar reklámpiacon mért éves összköltést.
Cél az átláthatatlanság
A jelentés fő következtetése, hogy Magyarországon 2015 és 2023 között a kormány és az állami vállalatok szelektív állami támogatást nyújtottak kormányközeli médiavállalatoknak. A jogellenes állami támogatás következményeként a kormánykritikus médiumok pénzügyileg meggyengültek, sok független médium megszűnt vagy kormányközeli kézbe került, jelentősen nőtt a médiakoncentráció a kormányoldalon, a sajtószabadság szintje pedig csökkent.
A Magyar Hang beadványa ezért azt szeretné elérni, hogy az Európai Bizottság indítson vizsgálatot a magyar kormányzati hirdetési gyakorlat ügyében, a jogellenesen nyújtott állami támogatásokat fizettesse vissza az érintett médiavállalatokkal, hosszabb távon pedig biztosítsa, hogy a kormányzati hirdetések elosztása piaci alapelvek szerint történjen, átlátható és ellenőrizhető módon.
Az EU egy évtizede nem lép semmit
Az Európai Bizottság számára nem új keletű ez a probléma, sőt különböző formákban már közel egy évtizede a testület látókörében van. 2016-ban Jávor Benedek – akkor még zöldpárti EP-képviselőként – a Klubrádióval és a Mérték Médiaelemző Műhellyel (MMM) közös beadványban azt kifogásolta, hogy a magyar közszolgálati média finanszírozása nem felel meg az állami támogatásokra vonatkozó európai szabályoknak.
A Bizottság feltárt ugyan hiányosságokat, ezeket azonban a magyar hatóságok orvosolták, majd nyolc év elteltével a brüsszeli testület elutasította a panaszt, lényegében azzal érvelve, hogy „a magyar közszolgálati média állami támogatása úgynevezett létező támogatás, mivel már a csatlakozási tárgyalások megkezdése, 1994. december 10-e előtt is lényegében azonos formában létezett”. Az MMM úgy kommentálta ezt, hogy „az érvelést nem tudjuk másképp értelmezni, mint hogy a Bizottság nem akart foglalkozni a valódi kérdésekkel”.
Az Európai Bizottság 2020-tól kezdve minden évben az összes tagállamra elkészíti éves jogállamisági jelentését. Ennek a szempontrendszere nem változik: négy területet vizsgálnak, ezek egyike a médiapluralizmus és médiaszabadság. Magyarország esetében már a legelső jelentésben az olvasható, hogy a magyar média szabadságát „csorbította az állami hirdetések elosztásával kapcsolatos jogszabályok és átláthatóság hiánya, aminek következtében a 2020. évi Médiapluralizmus Monitor ezt a mutatót a lehető legmagasabb kockázati szintűnek (97 százalék) értékelte”.
Az előbb említett Monitor kiemeli, hogy 2019-ben a kormányközeli orgánumoknál elhelyezett állami hirdetések aránya az újságok piacán 75, a televíziós piacon 95, míg az online hír-, valamint a rádiópiacon 90-90 százalékot tett ki.
Az állami hirdetési költések egyenetlensége évről-évre előkerült a jogállamisági jelentésben. A legfrissebb, tavalyi vizsgálatban ezt állapítják meg: Magyarország „nem tett előrelépést olyan jogszabályok elfogadása tekintetében, amelyek biztosítják az állam, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását.”
Erre hivatkozva a következő ajánlást fogalmazta meg a Bizottság Magyarországnak: „Fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják az állam, illetve az állami tulajdonban lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását.” Ennek az ajánlásnak azért van jelentősége, mert az időközben rendszeressé vált javaslatokat a következő költségvetési időszakban szeretné kötelezővé tenni az Európai Bizottság, erről már több alkalommal nyilatkozott Michael McGrath jogállamiságért felelős biztos. Ez azt is jelenti, hogy a tervek szerint ha az adott tagállam nem felel meg az ajánlásnak, akkor az lehetőséget nyújt az uniós források korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására.
A magyarországi médiahelyzet (nagyon) jelentős hatásának is köszönhető, hogy néhány évvel ezelőtt az Európai Bizottság hozzákezdett a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet kidolgozásához. Ezt a jogszabályt végül tavaly fogadták el a tagállamok, egyedül Magyarország nem szavazta meg, de ebben a kérdésben nem volt vétójog. A törvény indokolása szerint „a rendelet azokra az unión belüli növekvő aggodalmakra ad választ, amelyeket egyrészt a média politizálódása váltott ki, másrészt az, hogy nem átláthatók a média tulajdonviszonyai és az állami hirdetési pénzek médiaszolgáltatók számára történő kiosztása”.
Éppen ezért a rendelet megállapítja az átláthatósági követelményeket az állami hirdetéseknek a médiaszolgáltatók és az online platformokat üzemeltető szolgáltatók közötti elosztását a közigazgatási szervek és szervezetek által. A rendeletben foglaltak azonban csak 2025. augusztus 8-tól alkalmazhatók. | Így tapsolt el a kormány 335 milliárd forintot a baráti médiumokon keresztül | Semmilyen piaci logika nem indokolja, hogy a magyar kormány és az állami cégek kizárólag kormánybarát médiumokban hirdetnek. Ha az Európai Bizottság is elfogadja a Magyar Hang érvelését, az érintett cégeknek akár közel 450 milliárd forintot is vissza kell fizetniük, ami a fideszes médiabirodalom megroppanását is eredményezheti. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250429_propaganda-media-335-milliard-kormany-hirdetes-magyar-hang-panasz-europai-bizottsag-reagal?utm_source=hvg_hvg360_napi&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter&utm_content=hvg360 | 2025-04-29 06:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Szíjj László is mindent elkövet annak érdekében, hogy egyre nagyobb legyen a cégbirodalma. Az Opten adatbázisa szerint a főleg az építőiparban terjeszkedő NER-milliárdos új korlátolt felelősségű társasággal jelentkezett: április 28-án jegyezték be a Lunea Global Kft. névre keresztelt vállalkozását. Nem bonyolította túl a tulajdonosi viszonyokat a tiszakécskei üzletember, hanem közvetlenül a saját nevére vette a szervezetet.Főtevékenységén kívül egyéb másra nem is vállalkozik a Lunea Global Kft., így kizárólag üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadással kívánnak foglalkozni a jövőben. Ez egy közkedvelt és kellően tág tevékenységi kategória. A hivatalos meghatározás szerint ebbe az szakágazatba tartozik az üzleti vállalkozások és egyéb szervezetek számára nyújtott tanácsadás, útmutatás és közreműködő segítségnyújtás a vezetést érintő kérdésekben, mint például társasági stratégia és szervezeti tervezés, az üzleti folyamat áttervezése, a vezetés korszerűsítése, költségcsökkentés és más pénzügyi kérdések, marketingpolitika, humánerőforrás-politika kialakítása, gyakorlati alkalmazása és tervezése, bér- és nyugdíjazási stratégia tervezése, termelés ütemezése és ellenőrzés tervezése. Azt egyelőre nem tudni, hogy Szíjj László kinek akar tanácsokat adni, azt sem lehet kizárni, hogy leginkább a saját többi cége számára fog.Bár a milliárdos vállalkozó az elmúlt években főként az építőiparban ért el látványos sikereket - elsősorban a Duna Aszfalt Zrt. révén -, a tanácsadás sem áll tőle távol. Új cége központja ezúttal nem Tiszakécskén, hanem a budai üzleti élet szívében, a XII. kerületi Nagy Jenő utca 12. szám alatt található. Ugyanez az épület ad otthont több ingatlanos érdekeltségének, valamint a Minerva Zrt.-nek is, amely elsősorban vagyonkezeléssel foglalkozik, de igény szerint tanácsadást is végez.A Lunea Global Kft.-ről egyelőre annyi tudható, hogy ügyvezetője Csíkos Ágnes lett. Az Opten adatbázisa szerint jelenleg más cégben nem tölt be vezető szerepet, korábban azonban éppen az említett Minerva Zrt.-nél dolgozott felelős pozícióban, és ott már hozzájárult Szíjj László vállalkozásainak működéséhez.Szíjj László viszonylag ritkán gründol vagy vásárol magának új vállalkozást, de azért mostanában viszonylag aktív. Lapunk írta meg, hogy tavaly decemberben szerezte meg a Duna Aszfalt Zrt. a cseh hátterű Subterra-Raab Kft.-t. Az alagútfúró cégnek azóta más nevet adott, ma már Duna Rába Építő Kft. formában működik. Így még könnyebb lesz összetéveszteni egymással a NER oszlopos tagjának különböző vállalkozásait, ugyanis létezik Duna Hídépítő Kft. és Duna Útépítő Kft. nevű cége is.A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 2024-es összesítése szerint Szíjj László a hatodik leggazdagabb magyar 300 milliárd forintra becsült vagyonnal. Ő volt a tulajdonosa a Lady MRD nevű luxusjachtnak, aminek a fedélzetén korábban Mészáros Lőrinc és Szijjártó Péter külügyminiszter is megfordult. A biztos jövő szite borítékolható: a Mészáros Lőrinc és Szíjj László konzorciuma alapította Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2022-ben 35 évre nyerte el a hazai gyorsforgalmi úthálózat kezelését.A Transparency Magyarország által márciusban publikált Tenderbajnok című elemzés Szíjj Lászlót a harmadik helyre hozta ki a 2021-2023 közötti időszak közbeszerzéseit vizsgálva. Az útépítésben taroló Szíjj László esetében az elemzés szerint a keretmegállapodások tették ki a hét érintett, általa tulajdonolt vállalaton keresztül elnyert, összesen 758 milliárd forint értékű eljárás zömét. Mindez arra is rávilágít a Transparency szerint, hogy a közbeszerzési rendszeren belül a keretmegállapodások értékének aránya jelentősen növekedett. Ezt azért látják aggasztónak, mert az ilyen eljárások hosszú évekre lezárhatják a versenyt, és sokszor nem biztosítják az átláthatóságot. | A Szijjártó Pétert jachtoztató milliárdos ezentúl tanácsokat is osztogat | A tiszakécskei üzletember ritkán indít új vállalkozást, de most megtette Lunea Global Kft. néven. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-szijjarto-petert-jachtoztato-milliardos-ezentul-tanacsokat-is-osztogat.html | 2025-05-12 09:09:00 | true | null | null | mfor.hu |
Mészáros Lőrinc ügyvédjének, Kertész Józsefnek, valamint Száraz Istvánnak - akit Matolcsy György volt jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az állítólagos barátjaként, és az ő köréhez sorolva szoktak emlegetni - a céges ügyeit eddig külön-külön dolgoztuk fel. Ezúttal azonban ritka eset történt: egy cikkben foglalkozunk mindkettejükkel. Ennek oka, hogy az Opten nyilvános adatbázisa szerint üzleti kapcsolat jöhetett létre Kertész József és Száraz István között: a Prime Treasure Zrt.-ről van szó, amely tavaly nyáron alakult, és kezdetben Kertész volt az egyedüli részvényese. Szeptemberben azonban a tulajdonosi jogokat a Prime Treasure Magántőkealap vette át..Ez még nagy váltást nem jelentett a vagyonkezelő cég életében. Ez a magántőkealap ugyanis egyike annak a mintegy tucatnyi magánőkelapnak, amelyik a Mészáros Lőrinc bejáratott jogászcsapata által működtetett Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez tartozik. A cég 75 százalékban Kertész Józsefé, aki amellett, hogy főhivatásszerűen a felcsúti milliárdos céges ügyvédje, még a fideszes médiaholding (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány/KESMA) alapítói jogait is gyakorolja.Tavaly december közepe óta viszont már a Citadel Alapkezelő Zrt.-hez tartozik a Prime Treasure Zrt., de ezt csak mostanában, április 29-én jegyezték be.Ez viszont már nagy és érdekes váltást jelent. Ugyanis a Citadel Alapkezelő Zrt. Száraz Istvánhoz tartozik a Quartz Befektetési Alapkezelőn keresztül. A végső tulajdonos persze egy sokadik magántőkealap, a Felis, amelyet a Quartz kezel. Száraz István neve többnyire a Matolcsy-klán tagjaként szokott szerepelni a sajtóban, pedig ezek szerint a NER egyéb részeivel is remek kapcsolatot ápol.Közös bázis a ValtonnalKertész Józsefnek ezen kívül is mozgalmas hetei vannak. Szintén az Opten adatbázisából derült ki, hogy Mészáros Lőrinc ügyvédje egy teljesen új, zöldmezős részvénytársaságot is összerakott. Az Excelsus Consulting Zrt. névre keresztelt vállalkozást április 8-án jegyezték be, főtevékenysége pedig az üzletviteli tanácsadás lett. Ennél a cégnél a választott székhely a legizgalmasabb: Hegyalja út 109. a XII. kerületben. Ez a Varga Lajos féle, az örző-védő piacon jelentős pozíciókat foglaló Valton bázisa, de a milliárdos üzletembernek számos egyéb cége is itt lakik.Ez az első alkalom, hogy Varga Lajosnak és Kertész Józsefnek azonos címen bukkannak fel a cégei, ugyanakkor nem az első alkalom, amikor a két sikeres vállalkozót összehozta a sajtó. Még 2023-ban lehetett arról olvasni, hogy nem Varga Lajos a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton-Sec fő részvényese, hanem a Prime Multi Zrt., melynek legnagyobb tulajdonosa a Prime Multi Magántőkealap, ami Kertész Józsefhez köthető. Ez nem bizonyult igaznak, a kép mostanra már rég kitisztult: a Valton és a Prime Multi Zrt. is Varga Lajoshoz köthető.Ugyanakkor - csak hogy teljesen körbe érjünk - Varga Lajosnak és Száraz Istvánnak is van közös vállalkozása: a Dry Property Group Kft, amit a STU-SZA Szolgáltató Kft. és a Dry Holding Kft.-én keresztül birtokolnak.Történt egy harmadik céges fejlemény is Kertész Józseffel kapcsolatban: május 5-én ő lett a proForest Kft. tulajdonosa. Korábban csak zálogjogosultként szerepelt a cégben. Ez egy viszonylag összetett jogi helyzet, amelynek lényege, hogy a zálogjog lehetőséget ad arra, hogy a jogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból - például egy korlátolt felelősségű társaságban fennálló üzletrészből - más hitelezőket megelőzve elégítse ki követelését, ha az adós nem teljesít. A proForest egyébként egy kis méretű vállalkozás, amely időközben a pesti belvárosba költözött - arra a környékre, ahol Kertész József több más érdekeltsége is működik. | NER-keringő: összeértek Matolcsy György és Mészáros Lőrinc körei | Kertész József új cége beköltözött a Valton bázisára, de Száraz Istvánnal is nyélbe üthetett egy üzletet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/ner-keringo-osszeertek-matolcsy-gyorgy-es-meszaros-lorinc-korei.html | 2025-05-11 06:06:00 | true | null | null | mfor.hu |
Négy állami megbízást is kapott 2025 első hónapjaiban a Fidesszel nyíltan szimpatizáló Balásy Gyula három cége - a Lounge Event Kft., a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. -, összesen több mint nettó 3,412 milliárd (bruttó 4,334 milliárd) forint értékben. Egy kommunikációs megrendelés a Honvédelmi Minisztériumtól (HM), három rendezvényszervezési megbízás pedig a tárca háttérintézményétől, a HM Zrínyi Geoinformációs és Toborzástámogató Közhasznú Nonprofit Kft.-től érkezett. A munkák a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalon (NKOH) keresztül jutottak el Balásy cégeihez - ők bonyolítják az állami kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok központosított közbeszerzéseit.Februárban derült ki, hogy az NKOH-nál nemcsak az Integritás Hatóság vizsgálódik, hanem rendőrségi nyomozás is indult. A rendőrség azt vizsgálja, valódi versenyhelyzetben előfordulhatna-e, hogy az állami kommunikációs megbízások csaknem háromnegyedét immár egy évtizede ugyanaz a cégcsoport - Balásy Gyula érdekeltségei - nyerje meg, amelyek gyakorlatilag kizárólagos bedolgozói a NKOH-nak.Balásy cégeinek egyes szerződéseivel összefüggésben is nyomoz a rendőrség. Bár megkérdeztük őket arról, hogy történt-e gyanúsítotti kihallgatás a NKOH-t, illetve a Balásy-szerződéseket érintő nyomozásokban, válasz egy hét elteltével sem érkezett.A NER-hez sorolt üzletembert leginkább az állami kommunikációs megbízások miatt emlegeti a sajtó, pedig az állami rendezvényszervezési piac is nagy torta, amelynek gyakorlatilag minden szelete hozzá kerül. Ráadásul a rendszer is ugyanaz: az NKOH megpályáztat egy hatalmas keretszerződést, Balásy cége(i) megnyerik, majd ez alapján a különböző állami szereplők - minisztériumok, háttérintézmények - egyedi szerződéseket kötnek velük, gyakran több százmilliós, milliárdos nagyságrendben. Ezek az egyedi szerződések formálisan különállóak, de mind a központi keretszerződésre épülnek. A jelenlegi kommunikációs keretszerződést 2022 májusában írták alá a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. konzorciumával, 75 milliárd forintos keretösszeggel. Ennek időtartama meghosszabbítható, az összeg pedig újratölthető. Csakúgy, mint a rendezvényszervezési keretszerződésnél, amely szintén egy Balásy-cégnél, a Lounge Event (korábban Moonlight Event) Kft.-nél landolt tavaly márciusban, ugyancsak 75 milliárdos keretösszeggel.Lövészárok, Hadi Park, élményközpontokÍgy kapta meg a kommunikációs keretszerződésen belül a HM filmgyártási és kommunikációs feladataira vonatkozó munkát most a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft., nettó 687,7 millió (bruttó 873,38 millió) forint értékben. A minisztérium idén is folytatja a katonai pályákat népszerűsítő Haderő című magazinsorozatát, a szerződés ezt fedi le.A tervek szerint 52 epizódból álló sorozat készül, amelyek mindegyike 20 perces, és négy 5 perces szegmensre tagolódik. A műsorokat különböző budapesti és vidéki helyszíneken forgatják. Az epizódok célja, hogy bemutassák a XXI. századi kihívásokra válaszolni képes, modern technológiával felszerelt magyar haderőt, különös tekintettel a katonákra és az alakulatokra.A magazinműsorok minden részében egy-egy "katonasorson" keresztül mutatják be a honvédség világát: egy kadét, egy tiszt, egy különleges műveleti katona vagy éppen egy katonai vezető mindennapjai, döntései és motivációi kerülnek fókuszba. A sorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a haza védelmének évszázados hagyományaira, a tartalékos haderő szerepére, valamint a toborzás fontosságára. A kész epizódokat a közszolgálati médiaszolgáltatók - várhatóan az M1 csatorna és a mediaklikk.hu - tűzik majd műsorukra, "HadERŐ" címmel.A korábbi részek az állami média felületén elérhetőek:A nagyobb tételek a rendezvényszervezési keretszerződésből érkeztek: három megbízást is elnyert a Lounge Event Kft. a HM Zrínyi Nonprofit Kft.-től, mindhárom megállapodás 30 százalékos opciós keretet tartalmaz:A "Honvédelmi Élményközpontok létrehozásához kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása" című szerződés nettó értéke 1,544 milliárd forint (bruttó 1,96 milliárd forint). Balásy Gyula cégének - valamint alvállalkozóinak - feladata öt darab, egyenként 100-200 négyzetméteres honvédelmi élményközpont fejlesztése és létrehozása lesz Győrben, Nyíregyházán, Békéscsabán, Székesfehérváron és Budapesten (ezt déli rendezvényhelyszínként említik). A központok célja, hogy interaktív katonai élményeket és oktatási programokat nyújtsanak, elősegítve a Magyar Honvédség népszerűsítését, az edukációt és a katonai toborzást. A létesítmények a már működő Bálna Honvédelmi Központhoz hasonlóan élményalapú, kiállításokkal és programokkal kiegészített rendezvényterek lesznek.A "Zánkai Haditechnikai Park fejlesztéséhez, megújításához és toborzástámogatáshoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása" című szerződés nettó értéke 393,645 millió (bruttó 499,93 millió) forint. A Lounge Event Kft. bonyolítja le a haditechnikai park megújítását. Ez a park már létezik, a Zánkai Erzsébet-táborhoz tartozik, a 71-es út mellett fekszik. Most viszont jelentősen fejlesztik. A helyszínt mobil, előregyártott, illetve a kivitelezés során gyártott, könnyen elbontható elemekből kell kialakítani, amelyekhez nincs szükség építési engedélyre. A cég gondoskodik a kapcsolódó kiállítások és élményprogramok működtetéséről, az építési és bontási munkák koordinálásáról, valamint a létesítményben tartandó rendezvények és események teljes körű megszervezéséről és lebonyolításáról. A tervképeken például orvlövésztorony, géppuskafészek, bunker, aknamező és ejtőgép is szerepel.A "Kincsem Honvédelmi Park létrehozásához és toborzástámogatáshoz kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátása" című szerződés keretösszege nettó 787,27 (bruttó 999,83 millió) forint. Az Mfor birtokába került dokumentumok szerint a Kincsem Hadi Park létrehozását azzal indokolják, hogy "izgalmas attrakcióval hatékonyan támogassa a Magyar Honvédség toborzási, oktatási és népszerűsítési céljait". A Kincsem Parkban eddig is tartottak haditechnkai bemutatókat, rendezvényeket, hogy a mostani fejlesztés mennyiben befolyásolja a park jelenlegi funkcióját, arról a Honvédelmi Minisztériumot kérdeztük meg, válaszaikkal bővítjük cikkünket. Annyi már tudható, hogy katonai-honvédelmi tematikájú, kültéri kalandpark évente akár több százezer látogatót is fogadhat a tervek szerint. A látogatók szimulált kiképzési gyakorlatokon és fizikai feladatokon keresztül ismerkedhetnek meg a katonák életével, a katonai kiképzőterekhez hasonló környezetben. A projekt célja, hogy hozzájáruljon a nemzeti ellenállóképesség növeléséhez, a civilek katonai ismereteinek bővítéséhez, valamint a tartalékos állomány bővítéséhez és megerősítéséhez. A parkban egy 2080 négyzetméteres katonai zóna épül. A központi bázis hat darab 12 méteres konténerből álló, részben téliesített épületegyüttes lesz, oktatási és eligazítási funkcióval. Emellett kialakítanak parancsnoki, "medic", étkező és tematikus sátrakat, barakksátrakat, valamint zárható raktárkonténert és előtér-lounge-ot. A harcászati kiképzést mobil épületharc-installáció, taktikai "labirintus", bootcamp, OCR pálya, mászótorony és extrém tereppálya szolgálja. Airsoft és éles lőteret is kialakítanak, valamint bunkerekkel, lövészárkokkal ellátott szimulációs tér is a tervek között szerepel. Egy 800 négyzetméteres Exatlon-szerű akadálypályát is említenek, katonai tematikájú checkpointokkal és képességbemutató installációkkal.Így működik a rendszerA K-Monitor közérdekű adatigényléssel, majd peres úton szerezte meg az NKOH 2022-ben megkötött, akkor még "csak" 50 milliárd forint keretösszegű rendezvényszervezési keretmegállapodását és annak mellékleteit. Az adatok alapján feltárták azt a központosított közbeszerzési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a kormány évente tízmilliárdokat költsön el Balásy Gyula érdekeltségeinél - a Lounge Event Kft.-nél és a Visual Europe Zrt.-nél - verseny nélkül.A rendszer lényege a már említett, egyszereplős keretmegállapodás. Az NKOH - nem nyilvános egyeztetés után - az ajánlattevőtől (gyakorlatilag mindig Balásy cégeitől) bekéri az ajánlatot, majd az intézmény és a cég újabb keretszerződést köt egymással. A 2022-es keretmegállapodás elvileg egy évre szólt, ám kétszer is meghosszabbították anélkül, hogy erről formális szerződésmódosítás történt volna, így 2024 májusában is még ezen keresztül kaptak munkákat Balásy Gyula cégei.A nyertes cégek egy előre megadott, több mint tízezer tételes ártáblázatra adtak ajánlatot. Az értékelés során az egyes tételeket súlyozás nélkül összegezték, így a K-Monitor szerint a rendszer tálcán kínálja, hogy az ajánlattevő alulárazhatja a ritkán rendelt, drága tételeket (például a világsztárok fellépti díját), miközben felülárazhatja a gyakran igényelt, olcsóbb szolgáltatásokat (így például a cateringet, hostessek szolgáltatási díjait vagy a dekorációt). Kiemelték, hogy "ez a lehetőség egyáltalán nem csak Balásyék számára adott - bármilyen piaci szereplő vagy potenciális ajánlattevő szempontjából ez a racionális magatartás egy ilyen formában bekért ártáblázat esetén, ugyanis így tudja az elért hasznot maximalizálni."A nyilvánosság csak nehezen tud tájékozódni, mivel a keretszerződések mellékleteit gyakran nem teszik közzé, az egyedi megrendeléseket pedig egyáltalán nem publikálják.Kérdéseinket elküldtük a Honvédelmi Minisztériumnak, válaszaikkal bővítjük cikkünket. | Aknamezős hadipark, labirintusos kalandpark és katonás műsor: milliárdok landolnak Balásy Gyula cégeinél a honvédelem jegyében | 2025 elején több mint 4,3 milliárd forint értékben kaptak megbízásokat Balásy Gyula cégei a Magyar Honvédségtől, illetve háttérintézményétől. A feladatok között szerepel egy katonai magazinsorozat gyártása, öt új honvédelmi élményközpont kialakítása, valamint egy lövészárkokkal, bunkerekkel és airsoft pályákkal felszerelt kalandpark is – mindez elvileg a fiatalok megszólítását és a honvédség népszerűsítését szolgálja. A rendőrség egyelőre hallgat arról, hogy állnak a nyomozások Balásy Gyula cégei egyes szerződéseinek, illetve a Nemzeti Kommunikációs Hivatalnak az ügyében. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/balasy-gyula-honvedelem-hadipark-hadero-milliard.html | 2025-05-12 05:05:00 | true | null | null | mfor.hu |
A NAV kommandósai 2021-ben csaptak le egy bűnszervezetre, ami a BKV-ba is beépült, és a vádlottak vallomása szerint éveken keresztül milliárdokat szívott ki onnan.Képek bizonyítják, hogy a szervezet irányítójával, a "Nagymesterrel" szoros kapcsolatot ápolt Bolla Tibor, a közlekedési vállalat vezérigazgatója.Közös szilveszter Balin, páros szelfi Kínában.Egy elhagyatott Bimbó úti villa, egy kihallgatás jegyzőkönyve és a rejtélyes Hotel Metróba belepumpált 133 millió is arra utalnak, hogy a barátságnál jóval több köti össze a Nagymestert és a BKV fejét.Bolla Tibor azt állítja, hogy csupán "normális" munkakapcsolat fűzte az elsőrendű vádlotthoz.Bolla Tiborral, a BKV vezérigazgatójával 2021-ben leültem beszélgetni, mert szerettem volna megérteni, hogyan épülhetett be a BKV-ba egy komplett bűnszervezet. Hosszan faggattam, de a halk szavú vezetőtől nem sokat tudtam meg a konkrét ügyről. Azt állította, úgy tudja, hogy informatikai és takarítási számlákkal elkövetett adócsalásról lehet szó.Azt viszont egy szóval sem említette, hogy a bűnszervezet fejét, a Nagymester fedőnéven futó F. Zsoltot személyesen is jól ismeri.Sőt, valójában nagyon is közeli barátja. Olyan közeli, hogy forrásaink Bolla "legjobb barátjaként" emlegették. Persze az is igaz, hogy nem kérdeztem rá a kettőjük kapcsolatára. Fel sem merült bennem, hogy a velem szemben ülő decens hivatalnok ilyen szoros kapcsolatot ápol egy börtönben fogant, majd nagy értékű csalásra szakosodott bűnszervezettel.Forrásaink Bollát és a Nagymestert rendszeresen látták együtt bulizni, feltűntek fesztiválok és sportesemények VIP részlegeiben, hozzátartozóikkal és a bűnszervezet más tagjaival együtt jártak külföldön, egzotikus utazásokon, Balin és Kínában. Bolla nem csupán a Nagymesterrel, hanem a szervezet középvezetőivel is szoros, privát jellegű kapcsolatban állt. Pedig a BKV-vezér egy kifejezetten visszafogott vezető benyomását kelti. Tehát nem az a Hagyó Miklós-, Kocsis István-, Tóth Csaba-szerű figura, akikről már első blikkre is a Sopranos sorozat villan be az embernek. El tudom képzelni, hogy a legtöbb olvasó Bolla Tiborról most hall először. Az őt ismerő forrásaink szerint a „szürke bürokrata” imidzs egy tudatosan felépített karakter, maszk, ami mögé nem sokan láthatnak be.Innentől a cikk csak a Kör tagjainak olvasható.„Bűnszervezet működtethette a BKV informatikai rendszerét, Pintér Sándor köre vette át a bizniszt” címmel több mint három éve jelent meg az első videónk az F. Zsolt, alias „Nagymester” által irányított szervezetről. Azóta tucatnyi anyagban mutattuk be a szerteágazó bűncselekmény-sorozat különböző szálait. Hogy milyen horderejű ügyről van szó, azt jól mutatja, hogy ennek kapcsán már vádlott lett szocialista és fideszes politikus, magas beosztású hivatalnok, volt kerületi polgármester, volt ügyész, exminiszter, óriásvállalat vezérigazgatója, az egyik leggazdagabb magyar, és hosszú még a sor. De ez a történet még mindig, ennyi év után is tud olyan fordulatokkal szolgálni, hogy ahhoz képest Bobby Ewing csodába illő feltámadása smafu. A Nagymester-saga legújabb epizódja sem okoz csalódás.Van, aki dolgozik, van, aki meg ügyeskedikA Nagymester ügye nem csupán egyszerű gazdasági bűncselekmény-sorozat, annál sokkal többről szól. Arra mutat rá, hogy a korrupció, a romlottság milyen mélyen megmérgezte a magyar elitet. És nem csupán a Nemzeti Együttműködés Rendszerének emblematikus alakjait, hanem alsóbb szinteken a politikát, a vele összeforrt üzleti életet, a magyar és nemzetközi óriásvállalatokat, az állami nagyvállalatokat, az önkormányzatokat és azok cégeit is. Ahogy az ügy kapcsán a 4iG menedzsere mondta a BKV-s partnerének, amikor a NAV vizsgálódni kezdett náluk: „Van aki dolgozik, van aki meg ügyeskedik.”
Ez nem számlagyárAz egész ügy úgy kezdődött, hogy 2021. júniusban a Nagymesterre és feltételezett társaira egy országos akcióban, nyolcvan helyszínen, 250 fővel csapott le a NAV kommandója, a Merkúr bevetési csoport és a TEK. A NAV nyomozati anyagaiban nyomon követhető, hogy kezdetben egy sima áfacsalásra szakosodott szervezetet akartak felszámolni, de ahogy haladtak előre, észlelték, hogy az ügy szálai egyre magasabbra nyúlnak. Mára tudjuk, hogy véletlenül egy olyan bűnszervezetbe botlottak, ami számos más simli mellett beépült a BKV-ba is, és onnan rafinált módszerekkel, de főként korrupcióval, túlárazással és fiktív szerződésekkel milliárdokat szívott ki, készpénzesített, majd mosott tisztára. A hatóságok még mindig nagy értékű adócsalásként, tehát „számlagyáras” ügyként kezelik a bűncselekményt, de ahogy az egyik vádlott az ügyészségnek szabatosan megfogalmazta, ez tévút, nem ez a lényeg:„a fenti bűnügyben eddig beazonosított elkövetők túlnyomó többsége a terhére rótt költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány összegét gond nélkül megfizette – a legtöbbjük számára ez a néhány tíz-, esetleg százmillió forint aprópénz volt –, mert ezt jóval meghaladó, nagyságrendekkel nagyobb összegekre követtek el valójában szervezett jelleggel csalásokat, amelyekhez a felderített »számlagyárak« csupán »készpénzesítő« szolgáltatást nyújtó segítséget jelentettek, de az elkövetők elsődleges célja nem a forgalmi adó és esetleg más egyéb adók összegének közvetlen megszerzése volt, hanem az adó alapját jelentő, az adó összegét többszörösen meghaladó összegek magánvagyonukba juttatásának szándéka vezérelte őket.”
A születésétől fogva bűzlöttAz előzmények: F. Zsolt, a Nagymester rendőrtiszti főiskolát is végzett, korábban a CBA informatikai igazgatója, azt megelőzően, még a NER előtt a BKV informatikai igazgatója volt. 2009-ben még a BKV menedzsereként vesztegetéssel vádolták meg, hetekig szökésben volt, nemzetközi körözést adtak ki ellene. A korabeli beszámolók szerint külsejét megváltoztatva, haját átfestve, szakállban bujkált külföldön, végül kommandósok kapták el, majd 2017-ben minden vád alól felmentették. Egyik beosztottja így írta le a nyomozóknak főnökét:„F. Zsolt egy folyamatosan ötletelésben lévő személy, aki a végső szót kimondja. (…) Azt hallottam, hogy többen Nagymesternek hívják. Meglátásom szerint tartanak is tőle, komoly tekintéllyel bír.”Az őt közelről ismerő forrásaink szerint egy egyszerre ezer dolgon pörgő, mindent megoldó, simulékony ember, aki kiváló kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik. Politikai nézetektől, nemzetiségtől, nemtől, anyagi helyzettől függetlenül mindenkivel megtalálja a hangot. Egyik pillanatban még a lába alatt egy táskányi pénzzel a BMW motorján száguld át Budapesten, a következő nap már Kínában vagy épp Indonéziában üzletel.Az egyik fő szuperképessége az volt, hogy szinte korlátlan mennyiségű készpénzt volt képes nagyon gyorsan előteremteni és megmozgatni. Legyen szó forintról, dollárról vagy euróról. Márpedig a korrupcióhoz nyomokat nem hagyó készpénzre van szükség. F. Zsolt bárkit képes volt megkenni. Még azt is, aki nem akarta. Olyan meggyőzően, olyan nagyvonalúan tukmálta a vesztegetési pénzt, hogy még aki eleinte ellenkezett, végül az is beadta a derekát.A Nagymester és csapata 2015-ben a SIS (később Sys) nevű céget felvásárolva beépült a BKV-ba. Látszólag ez a cég látta el a BKV informatikával kapcsolatos feladatait.A Sys 2019-ben ismét behúzta a BKV-s tendert, immáron 10 évre, 38 milliárdos keretösszeggel. A Nagymester a BKV-ba beépült céget, a Sys IT Services Kft.-t nem vette a nevére, strómanok segítségével irányította. A bűncselekmény leegyszerűsítve röviden arról szólt, hogy a Sys durván túlárazta a munkát, az extraprofitot pedig kamu alvállalkozói szerződésekkel, fiktív munkákkal kiszívta a BKV-ból, a valós munkát kiszervezte a T-Systemsnek, aki pedig rálátott a tevékenységükre, azokat lefizették vagy bevonták az üzletbe. A Nagymester vallomása szerint az üzlet zavartalan működésének érdekében személyesen fizette le Baja Ferenc és Molnár Zsolt szocialista és Jelen Tamás fideszes politikusokat és a T-Systems vezérigazgatóját, Kaszás Zoltánt is, akikre az ügyészség letöltendő börtönt kért. A szervezet egyik tagjának vallomása szerint hozzávetőleg három milliárd forintot szívtak ki a BKV-s üzletből készpénzben. (Ez csupán egyetlen üzlet a sok tucat közül.)Hogy ez a BKV-s informatikai üzlet milyen jelentőséggel bír, azt jól illusztrálja, hogy egy nappal azelőtt, hogy a NAV bejelentette, lecsaptak a Nagymester szervezetére a kommandósok, az üzletet Pintér Sándor bizalmasa, Tasnádi László, volt belügyi államtitkár vette át, tőle pedig, ahogy a hvg megírta, nem is régen Csányi Sándor vásárolta meg a közlekedési vállalat informatikáját üzemeltető céget.Tehát még a Tarlós-érában, 2015-ben indult a kavarás, aztán 2019 nyarán, még éppen az ellenzéki hatalomváltás előtt újabb 10 évre elnyerték azt, majd meglepetésre Karácsony Gergelyék alatt is zavartalanul folytatták tovább a BKV kipakolását, amíg a NAV le nem csapott rájuk. A Karácsony-féle vezetést nem nagyon kavarta fel, hogy a vád szerint a Fidesz idejében bűnözők jutottak be Budapest egyik legjelentősebb cégébe, akiket bilincsben vittek el. Elhallgatták az ügyet.Egy árva sajtótájékoztatót sem tartottak az esetről. Pedig a Nagymesterrel és csapatával nem most hozta először össze a sors Karácsony Gergelyt. Ugyanis F. Zsolt vallomása szerint részben az ő bűnszervezete pakolta ki a zuglói parkolási kasszát is szintén Fidesz-MSZP támogatással pont abban az időszakban, amikor Karácsony Gergely volt a kerület polgármestere.Karácsony csak Hadházy Ákos unszolására rendelte el a belső vizsgálatot a BKV-nál, ami végül arra jutott, hogy náluk minden a legnagyobb rendben zajlott, „a BKV a tőle elvárható gondossággal, a jogszabályokat maximálisan betartva járt el”. A vizsgálatot Bolla Tibor BKV vezér jobbkeze, Korompai-Romsics Krisztina compliance osztályvezető jelentésére hivatkozva fogadták el. Ennek még jelentősége lesz a későbbiekben. Hogy találhattak mindent rendben, amikor az egész informatikai üzlet a születésétől fogva bűzlött?Ha másnak nem, akkor annak mindenképpen gyanúsnak kellett volna lennie, hogy még a közbeszerzési időszakban, tehát 2019-ben a hatóságok bilincsben vitték el a Sys ügyvezetőjét, a Nagymester üzlettársát, strómanját: Sz. Zoltánt. Mert egy másik gazdasági bűncselekmény kapcsán meggyanúsították. Ezért még a pályázati időszakban le kellett őt váltani. A Sys ügyvezetője ezek után M. Iván lett, volt rendőr, a CBA biztonsági főnöke, civilben a Goj Motorosok egyesület alelnöke. Tehát egy vagyonőrre bízták a BKV informatikai rendszerét.
A legjobb barátBolla Tibor lassan 13 éve vezeti a közlekedési vállalatot, és 2008 óta van ott vezető beosztásban, korábban gazdasági igazgató volt. Tarlós István anno, amikor sorban vitték el a BKV-vezetőket, egy igazi „tarlósos” nyilatkozattal jelentette be, hogy ideiglenesen Bollát jelöli elnök-vezérigazgatónak:„valószínűleg azt az egy személyt fogom megbízni az új vezető kinevezéséig, akit a BKV régi vezetői közül vizsgált az ügyészség, és felmentette”.
Bolla Tibor is azok közé tartozott, akiket a Hagyó Miklós-os, Nokia-dobozos időkben meggyanúsítottak, de később vádat már nem emeltek ellene. Bolla a később sikkasztásért 5 év börtönre ítélt Kocsis István BKV-vezér bizalmasa volt. Forrásaink szerint annak is köszönheti hosszú karrierjét, hogy a városházán máig erős szocialistákkal és a fideszesekkel egyaránt kiválóan megtalálja a hangot.Eljár NER-es bulikra, de szívesen mulat együtt Horváth Csaba MSZP-politikussal is. Jó katona, nem akadékoskodik, nem arrogáns, mindig szolgálatban van, teljesíti a politikai utasításokat, legyenek azok szakmailag bármennyire irracionálisak. Kiváló példa erre a „felújított” metrókocsik ügye, amikről évekkel később vallotta be, hogy valójában nem is igazán felújítottak, hanem „újragyártottak”, de korszerűtlenek, nincs bennük légkondi, viszont oroszok. Márpedig a tender elbírálásakor láthatóan ez volt a legfontosabb szempont.Bolla Tibor ideiglenes vezérnek indult, de annyira bevált, hogy nem csak Tarlós tartotta meg. Miután a Fidesz 2019-ben elvesztette a főpolgármester-választást, a szocialisták nyomására Karácsony Gergely is megtartotta BKV-vezérnek. Ez egy meglepő húzás volt. Kilenc év szívás után Budapesten az ellenzék legyőzte a Fideszt, de a főváros egyik legjelentősebb, legnagyobb költségvetéssel futó, legérzékenyebb cégének élén nem látták szükségét a váltásnak.Az elhagyatott Bimbó úti villaAz önmagában felvet kérdéseket, hogy a BKV vezérigazgatójának „legjobb” barátja behúz egy közel 40 milliárdos BKV-tendert, majd kiderül, hogy ezáltal egy bűnszervezet jutott be a vállalatba, de ez még önmagában nem bizonyítja, hogy Bollának köze van a Nagymester körüli bűnös üzelmekhez. Viszont vannak arra utaló jelek, hogy többről van itt szó, mint szimpla barátságról. Üzleti szálak is vezetnek a Nagymestertől Bollához.Az egyik ilyen jól eldugott, mégis nagyon konkrét jel a Sys és BKV közötti szerződésben lévő bankgarancia fedezete. A Vállalat és a Sys közötti szerződésben szerepelt, hogy a Sysnek 190 milliós banki garanciát kell felmutatnia a megrendelő felé arra az esetre, ha valamilyen vállalt feladatot nem teljesítenének vagy késve teljesítenének a BKV felé. A bankgarancia fedezete a Bimbó út egyik régi kastély épülete volt. A szerződés megkötéskor, 2019-ben a villát kezelő cég egyik tulajdonosa B. Szilvia, a Nagymester pénzügyi asszisztense volt, a büntetőügy 38. rendű vádlottja. A másik tulajdonos pedig egy bizonyos K. Franciska, aki Bolla Tibor barátnője.Bolla barátnőjének tulajdonrészét 2020-ban maga a Nagymester vásárolta fel. A szervezetének könyvelője, O. Beatrix, amikor a nyomozók kihallgatták, úgy vallott, hogy a ház már kezdettől, tehát jóval a BKV-s tender elnyerése előtt a Nagymesterhez volt köthető:„Bimbó Project Management Kft-vel kapcsolatban elmondom, hogy 2018 augusztusában F. Zsolt szólt nekem, hogy a Kft. korábbi tulajdonosától vagy könyvelőjétől hozzam el a társaság könyvelési iratanyagát, mivelhogy megvásárolta ezt a társaságot. Az elején K. Franciska lett a cég vezetője, azt nem tudom, hogy ő ki, és hogy miért ő lett a társaság ügyvezetője. B. Szilvia a társaság tagja lett. Arról sem tudok nyilatkozni, hogy Szilvia miért került be tagként a társaságba, illetve arról sem, hogy volt-e neki elég pénze, hogy beszálljon ebbe a cégbe. Engem F. Zsolt bízott meg a könyvelési feladatok ellátásával 2018 szeptemberétől.”Tehát a BKV és Sys között létrejött szerződésben a banki garancia fedezete egy olyan ingatlan volt, amit együtt tulajdonolt a Nagymester strómanja és Bolla Tibor barátnője. A BKV vezérigazgatóját közvetve már a szerződés megkötésekor üzleti szálak fűzték a tízéves tendert elnyerő céghez, amit a vád szerint egy bűnszervezet irányított.Bolla barátnőjét a nyomozók mint tanút 2021 decemberében meg is hallgatták a Bimbó úti ingatlan és a BKV és a Sys közötti szerződés banki fedezete ügyében.Tanú: Én a cégből körülbelül 2 év után kiszálltam és értékesítettem a befektetett tulajdonrészemet F. Zsoltnak. A tulajdonrészemet 1,5 millió Ft-ért adtam el F. Zsoltnak. Közben F. Zsolt megnézte az ingatlan terveit, illetve szeretett volna egy lakást venni a környéken, és ezért jött neki az ötlet, hogy megveszi a céget és vele együtt az ingatlant is tőlem, legalábbis a tulajdonrészem arányában. Én csak örültem neki, hogy F. Zsolt ezt megveszi. Arról nincs tudomásom, hogy mi lett B. Szilvia tulajdonrészével.Nyomozó: Van-e arról tudomása, hogy az ingatlanon a Takarékbank Zrt. részére 190.400.000 Ft és járulékai erejéig jelzálogjog került bejegyzésre? Az adós a tulajdoni lap alapján a Sys IT Network Zrt. volt. Nyilatkozzon erre vonatkozóan!Tanú: Nem tudok erről nyilatkozni. Utánanézek.A BKV-vezér és a tanúhoz fűződő kapcsolata nem jött szóba a barátnő meghallgatásán. Bolla Tibort pedig a hatóságok egyszer sem hallgatták ki.A nyomozók azért tudhattak a Bimbó úti ingatlanról és a banki fedezetről, mert az egy lehallgatott beszélgetésben is szóba jött. Egy félreértésnek köszönhetően, egy másik Bimbó úti ingatlan révén említették a Bimbó úti házat. Az alábbi beszélgetést 2021. áprilisban rögzítették a NAV nyomozói. A beszélgetés a Nagymester egyik embere (R) és könyvelője (K) között zajlott le:A Bimbó úti villát a Nagymesterék később értékesítették, azóta elhagyatottan áll.Hotel MetroA másik különös körülmény a BKV-közeli Hotel Metro ügye. Ez a Kresz Géza utca 1. szám alatt álló fura szálló. Azért fura, mert elsőre úgy néz ki, mint egy 50-es években épült ipari épület. Szürke, fém garázsajtók sorakoznak a földszinten, az első emelet megnyújtott ablakai biztosan nem szobákba engedik be a napfényt. Ugyanis ebben az épületben nemcsak a Hotel Metro működik, hanem itt található a BKV egyik áramátalakítója. Transzformátorok működnek a házban, amik többek között a körúti villamos áramellátását is segítik.A Hotel Metro ügyvezetője Korompai Péter, egyik tulajdonosa pedig a felesége, Korompai-Romsics Krisztina. Korompai Péter a BKV egyik szakszervezeti elnöke (Forgalmi és Kereskedelmi Igazgatóság Dolgozóinak Szakszervezete), felesége, Korompai-Romsics Krisztina a BKV-nál a compliance vezető, Bolla Tibor bizalmasa, aki azért felelős, hogy a vállalatnál a törvényi előírásokat, szabályokat és etikai normákat betartsák. Korompai-Romsics Krisztina volt az, aki a vezérigazgató utasítására a Sys és a BKV közötti együttműködést kivizsgálta, és aki mindent rendben talált.A Hotel Metróba 2020. december 11-én bevásárolta magát a Sys, tehát a Nagymester BKV-s cége. Pár héttel később, 2020. december 29-én a Sys 133 millió forint tagi kölcsönt tolt bele a Hotelt működtető cégbe, majd kiszállt a cégből. Tehát a vizsgálatot vezető BKV-menedzser családi hotelébe a vizsgálat tárgyát képező cég, a Sys előbb beszállt tulajdonosként, majd beletolt 133 millió forintot.Bolla Tiborral telefonon beszéltük át a felmerülő kérdéseket:444: Volt egy belső vizsgálat, amit ön rendelt el, ami a Sys és a BKV közötti együttműködést vizsgálta, és azt Korompai-Romsics Krisztina írta alá. A Sys korábban beletolt a Hotel Metro cégébe 133 millió forintot. Ennek a hotelnek a tulajdonosa jelenleg Korompai-Romsics Krisztina, aki a compliance vezető a BKV-nál. Erről van önnek tudomása?Bolla: Nem, erről nekem nincs tudomásom, de szerintem ő nem is tulajdonos a hotelben.444: Ha ránézek az Optenre, akkor azt látom, hogy tulajdonos, a férje pedig ügyvezető. Nekem ez összeférhetetlennek tűnik.Bolla: Aha, nem tudom.444: A másik kérdés, hogy a BKV és a Sys szerződésében lévő banki garancia mögött volt egy fedezet, a Bimbó Kft., ami K. Franciska tulajdona volt, aki az ön élettársa.Bolla: Én nem tudok az ő ügyeiről, de biztos, hogy semmi köze nem volt hozzá. Ezt biztosra veszem. Nem is a párom már.444: Később K. Franciska tulajdonrészét a bűnügy elsőrendű vádlottja, F. Zsolt vásárolta meg. Erről sem tud?Bolla: Én nem hiszem. Nem volt az élettársam, de… Én nem tudom, hogy mikor és mit vett meg.444: Tehát F. Zsolt meg az ön volt barátnője vagy élettársa között volt üzleti viszony?Bolla: Szerintem még üzleti viszonyuk sem volt nagyon. Nem hiszem, hogy ott olyan tranzakciók folytak volna, ami valami óriási pénzügyi mozgással járhatott volna. De én ezt sosem ellenőriztem. Nekem biztos nem volt hozzá közöm. Nem hiszem, hogy olyan összeesküvés-elméletet kell gyártani, ami nincsen.444: De érti, hogy erre miért kérdezek rá?Bolla: Pontosan értem. De nem tudom, hogy ki milyen fedezeteket írt alá. Ha a kollégák mindent rendben találtak, akkor rendben volt.444: Jó. Ezek után arra is rá kell kérdeznem, hogy önnek tulajdonképpen milyen kapcsolata volt F. Zsolttal?Bolla: F. Zsolttal kollégák voltunk még a Kocsis István vezérigazgatósága alatt a 2010-es évek elején. Normál kapcsolat volt. Amikor mi munkakapcsolatban voltunk, akkor ő volt az IT igazgató, én a gazdasági vezető.444: Az én információm szerint önök nagyon bizalmas viszonyban voltak, és együtt voltak külföldi nyaralásokon is.Bolla: F. úrral normális viszonyban voltam. Tehát normális, baráti, haveri viszony alakult ki. Van, amikor gyakrabban összefutottunk, van amikor nem. Üzleti kapcsolatunk nem volt. Normális kapcsolatunk volt. Azt hiszem, ez nem bűn.444: Voltak együtt Balin?Bolla: Én vele nem voltam Balin. Talán egyszer voltam Balin, de nem vele voltam. Közös szilveszter Balin. Balról a harmadik Bolla Tibor csíkos pólóban, mellette barátnője, K. Franciska, a Nagymester jobbról a harmadik fehér pólóban, a két másik férfi a széleken a Nagymester szervezetének középvezetői párjaikkal. (2019. január 1.)Közös szilveszter Balin. Balról a harmadik Bolla Tibor csíkos pólóban, mellette barátnője, K. Franciska, a Nagymester jobbról a harmadik fehér pólóban, a két másik férfi a széleken a Nagymester szervezetének középvezetői párjaikkal. (2019. január 1.) | Több jel is arra utal, hogy a BKV vezérigazgatója nem egészen az, aminek elsőre látszik | Bolla Tibor a kurzusváltást is túlélve, 13 éve vezeti a BKV-t, közben rejtve szoros szálak fűzik egy bűnszervezethez, ami éveken keresztül szisztematikusan fosztotta ki a közlekedési vállalatot. Úgy látszik, hogy a „szürke hivatalnokot” és a bűnszervezet fejét a barátságnál több köti össze. A Nagymester-saga legújabb epizódja sem okoz csalódás. | null | 1 | https://444.hu/tldr/2025/05/12/tobb-jel-is-arra-utal-hogy-a-bkv-vezerigazgatoja-nem-egeszen-az-aminek-elsore-latszik | 2025-05-12 05:58:00 | true | null | null | 444 |
A helyi szupermarketben vásárol átlagtermékeket a hazájából korrupciós vádak miatt Magyarországra menekült volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes, Marcin Romanowski, aki közben ugyan egy Parlamentre néző I. kerületi lakásban lakik, de közben szerényen él - értesült a lengyel Fakt.Magyarországra menekültMarcin Romanowski tavaly decemberben menekült Magyarországra, ahol a kormány nemcsak befogadta, de még törvényt is módosított a védelmében, vállalva a konfliktust a lengyel kormánnyal. Azóta már politikai menedékjogot kapott, és egyenesen egy újonnan alapított intézet vezetője lett.A katolikus Opus Dei egyik nőtlenséget fogadó tagját Lengyelországban nem kevesebb mint 18 bűncselekménnyel gyanúsítják, köztük állami vagyonban okozott kárral és szervezett bűnözői csoportban való részvétellel. A vád szerint egy igazságügyi alapítványt használtak fel a 2023-ig hatalmon lévő jobboldali-populista kormány politikai céljaira és pénzmozgásaira.A Fakt szerint Romanowski most egy I. kerületi, Parlamentre néző lakásban él, miközben állítólag visszafogott, hétköznapi életet él.Az Alapjogokért Központ adott neki állást, és létrehozta számára a Magyar-Lengyel Szabadság Intézetet, amely hivatalosan közös történelmi értékeket kutat, valójában viszont a választást elvesztő lengyel jobboldal magyarországi platformja. Az ügyészség áprilisban európai nyomozási határozatot adott ki ellene, de az Interpol nemrég úgy döntött: nem adja ki Romanowskit - döntésének okait azonban nem hozták nyilvánosságra. | Egy I. kerületi panorámás lakásban él Marcin Romanowski | Szerényen, de jól láthatóan budai panorámával él Magyarországon Marcin Romanowski, a volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes, aki súlyos korrupciós vádak elől menekült hazánkba – derítette ki a Fakt lengyel hírportál. A volt lengyel politikus nem csak politikai menedékjogot kapott Magyarországon, de állást is: egy új alapítású intézet élére került, miközben hazájában már nemzetközi nyomozás is indult ellene. | null | 1 | https://www.blikk.hu/politika/vilagpolitika/marcin-romanowski-parlamentre-nezo-lakasban-el/1em379c | 2025-05-11 12:45:44 | true | null | null | Blikk |
Karácsony Gergely főpolgármester hétfő délután felmentette Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját - írja közleményében a Főpolgármesteri Hivatal.Reggel írtuk meg, hogy a BKV-t 13 éve vezető Bollát rejtve szoros szálak fűzik a bűnszervezethez, ami éveken keresztül szisztematikusan fosztotta ki a közlekedési vállalatot. Ács Dániel feltárta, hogy a BKV-menedzser családi cégébe a Sys egy rövid időre beszállt tulajdonosként, és betolt 133 millió forintot tagi kölcsönként. A Sys a Nagymesterként emlegetett F. Zsolt cége, aki a vád szerint az egész bűnszervezetet irányította. Kiderült az is, hogy F. Zsolt és Bolla szoros kapcsolatot ápolt, viszonyuk több volt, mint baráti.A bűnszervezetről több mint három éve jelent meg az első videónk, azóta tucatnyi anyagban mutattuk be a szerteágazó bűncselekmény-sorozat különböző szálait. Hogy milyen horderejű ügyről van szó, azt jól mutatja, hogy ennek kapcsán már vádlott lett szocialista és fideszes politikus, magas beosztású hivatalnok, volt kerületi polgármester, volt ügyész, exminiszter, óriásvállalat vezérigazgatója, az egyik leggazdagabb magyar, és hosszú még a sor.Bolla mögül a nap folyamán szinte összes fővárosi frakció kihátrált:a Tisza Párt azonnali visszahívást követelt,a DK szerint erkölcsi és jogi kérdés, hogy újranyissák a pályázatot a BKV vezérigazgatói posztjára,a fideszes Szentkirályi Alexandra szerint Vitézyék és a Tisza "cégvezetői pályázatoknak álcázott cirkusszal segíti" hatalomban maradni Karácsonyék cégvezetőit,Vitézy Dávid pedig azt írta, a BKV vezérigazgatóját "kizárólag Karácsony Gergely személyes akarata tartja a helyén 2019 óta".Hadházy Ákos azt írta, "ha az ellenzék a legkisebb mértékben is komolyan veszi magát, Bolla helyzete tarthatatlan",ahogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester is a menesztés mellett volt.Karácsony Gergely első körben viszont egy igazoló jelentést kért Bollától, amiben több kérdésre is választ várt, például az F. Zsolttal való kapcsolatának jellegére. Bolla válaszai nem oszlattak el minden kétséget, a mostani közlemény azt írja, "a fővárosi cégvezetőknek nem pusztán jogszerűen kell eljárniuk, de nem adhatnak okot olyan látszatra sem, hogy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolt alakokkal mutatkoznak egy társaságban".A főpolgármester szerint "ez még akkor sem fogadható el, ha senki nem tett olyan állítást, amely szerint a BKV részére külső szolgáltató által végzett informatikai üzemeltetési és fejlesztési tevékenységgel kapcsolatban az előző ciklusban történt tulajdonosváltást követően túlszámlázás történt volna".Mint írják, a BKV "rendkívül kifeszített költségvetési helyzetben működik, az első számú vezetőjének minden erejével a cég működőképességének fenntartására kell koncentrálnia, ami nyilvánvalóan nem lehetséges akkor, ha a nyilvánosság előtt kell magyarázkodnia.Éppen ezért - megköszönve a majd két évtizedes, a budapesti közösségi közlekedés érdekében végzett munkáját - a főpolgármester a saját kérésére felmentette Bolla Tibort".A vezérigazgatói feladatok ellátásával átmenetileg Takács Pétert, a BKV vasúti üzemeltetési vezérigazgató-helyettesét bízták meg.A cikkről és az ügyről Ács Dániel a Partizánon is beszélt délután: | A 444 cikke után felmentették Bolla Tibort, a BKV vezérigazgatóját | Karácsony Gergely szerint a vezérigazgató nem tudott eloszlatni minden kétséget, ezért „a főpolgármester a saját kérésére felmentette Bolla Tibort”. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/12/a-444-cikke-utan-felmentettek-bolla-tibort-a-bkv-vezerigazgatojat | 2025-05-12 17:48:01 | true | null | null | 444 |
Amint arról korábban beszámoltunk, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádat emelt az ügyészség a Central Médiacsoport tulajdonosával, Varga Zoltánnal szemben. Szerkesztőségünk birtokába jutott a teljes vádirat, amely szerint Varga Zoltán, mint első rendű vádlott és további három személy a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjaiként követték el a bűncselekményt.A vádirat központi eleme az a tranzakció, amelyben a vádlottak hozzájárultak, hogy a Tőkealap a Nógrádi Vegyipari Zrt. 99,384 százalékos részvénycsomagját jelentősen a piaci érték alatt - 737 millió forintos értéke helyett 459,3 millió forintért - értékesítette az Avogadro 2020 Projekt Kft. részére.A vádirat szerint a vádlottak tudták, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. magasabb értéket képvisel, mint az Avogadro 2020 Projekt Kforint. ajánlatában szereplő összeg, és erről a 2020. április 9-i igazgatósági ülésen tájékoztatták is a többi igazgatósági tagot. Ennek ellenére a vádlottak nem kezdeményezték a cég valós cégértékének megállapítását.Az ügy előzményei még 2008-ra nyúlnak vissza, amikor a Central-Fund Zrt. megalakult, és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett Új Magyarország Tőkeprogramok pályázat (GOP-2009-4.3.) keretében létrehoztak egy közös kockázati tőkealapot, amely különböző vállalkozásokba fektetett, többek között a Nógrádi Vegyipari Zrt.-be.A pályázat célja a feltételeknek megfelelő mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének javítása volt kockázati tőkealap befektetései útján. A Central-Fund Zrt. vállalta, hogy a létrehozandó közös alap 70 százalékos állami tulajdonrésze mellé 30 százalékos magánforrást von be.A sikeres pályázat eredményeként 2009. december 19-én közvetítői szerződést kötöttek, amelyet 2013. december 12-én módosítottak. Ennek keretében létrejött a CenTech Új Magyarország Kockázati Tőkealap, amelyet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2010. április 22-én vett nyilvántartásba.A közös alap jegyzett tőkéje 5 milliárd forint volt, ebből 3 és fél milliárd forint állami forrás és másfél milliárd forint magánbefektetőktől származó forrás. A Tőkealap kezelését a Central-Fund Zrt. végezte, amely a vállalkozások alapítására, cégek törzstőkéjének emelésére és részükre kölcsön nyújtására fordította a tőkét.2010. június 22-én a Central-Fund Zrt. a Tőkealap nevében 99 százalékos részesedést szerzett a Nógrádi Vegyipari Zrt-ben, amely vegyi termékek gyártásával foglalkozott. A Nógrádi Vegyipari Zrt. igazgatóságának tagjai voltak a különböző időszakokban a vádlottak is. | Az Index birtokába jutott vádirat szerint két és fél év szabadságvesztést kért az ügyészség Varga Zoltánra | Az Index birtokába jutott vádirat szerint két és fél év szabadságvesztést kért az ügyészség Varga Zoltánra - Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emeltek vádat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/08/vadirat-varga-zoltan-hutlen-kezeles-nemzeti-ado-es-vamhivatal-nav-gyanusitas-central-mediacsoport | 2025-05-08 15:30:00 | true | null | null | Index |
Egy V. kerületi műemléki épület története a legpikánsabb a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körül felbukkant számos, szintén cifra sztorijú ingatlan között.Erre ugyanis maga Matolcsy György bökött rá MNB-elnökként, és trükköket is bevetett a megszerzése érdekében.Megvették, sok pénzért felújították, a legvégén pedig pont ott kötött ki, ahol az eddigi történetek alapján nagy magabiztossággal megtippelhető.Számos vagyonelemet birtokló szerteágazó és hatalmas hálózat nőtte ki magát az évek alatt a jegybanki alapítványok körül. A történet aggasztó momentumairól évek óta cikkezett a hazai sajtó, azonban az Állami Számvevőszék vizsgálata kellett ahhoz, hogy felsőbb szinteken is ráirányítsa a figyelmet a történtekre. Szinte kimeríthetetlen információhalmazt jelentenek az elmúlt közel 10 év történései, és noha az ÁSZ mostani vizsgálata a 2020 és 2022 közötti időszakra fókuszál, a korábbi, 2018-ban publikált jelentés - amely egyébként mindent rendben talált a jegybanki alapítványok körül - csak 2015-re és 2016-ra összpontosított.Talán mert a két vizsgálat időszaka nem ér össze, vagy talán másért, van egy olyan ingatlan, amely egyik jelentésbe sem került bele, még csak említés szintjén sem.Noha 5+1 ingatlanon már bemutattuk, hogyan is bűvészkedték a közvagyont magánvagyonná, az Úri utca 72. szám alatti budai ingatlan pedig talán még kiválóbb példája az alapítványi rendszer működésének, az V. kerületi Kálmán Imre utca 20. szám alatti műemléki ingatlan története nagyon hasonló ugyan a többiekéhez, mégis talán a legpikánsabb ügy.Ezt ugyanis nem a jegybanki alapítványok vásárolták meg "saját elhatározásukból", hanem Matolcsy György MNB-elnök szúrta ki közel 9 hónappal a jegybankelnöki mandátumának átvétele után. A vevő pedig maga a Magyar Nemzeti Bank volt.Helló, ez kell nekünk!Matolcsy György 2013 márciusában vette át jegybankelnöki mandátumát, és még egy év sem telt el, ő már gyarapítani akarta a jegybanki vagyont. 2013. december 5-én az Ipartestületek Ország Szövetségének (IPOSZ) az elnökének, Németh Lászlónak címzett egy levelet Matolcsy, amiben jelzi, "tudomása szerint" eladó a Kálmán Imre utcai volt IPOSZ-székház, ezt az MNB pedig megvenné, mert szüksége van egy ilyen ingatlanra az "MNB társadalmi felelősségvállalási programjának megvalósításához" és "kiválóan hasznosítható az MNB tevékenységét támogató célokra". Ezt a nyilatkozatot az IPOSZ másnapra írt levelében "örömmel fogadta".A december 5-i dátum kulcsfontosságú ezúttal, hiszen Matolcsy úgy jelezte a jegybank vételi szándékát, hogy arról még nem döntött az MNB Igazgatósága, vagyis ilyen tartalmú határozatot nem fogadott még el. Sőt egyáltalán társadalmi felelősségvállalási programja sem volt, amire szintén hivatkozott Matolcsy a levelében.Az egész tranzakció indulását egyébként viszonylag zavaros. Az Index 2014-ben írt cikkében - amelyben ismertették Matolcsy levelének tartalmát is - Németh László, IPOSZ-elnök azt mondta, az MNB már a december 5-i levél előtt is megkereste őket az ingatlan miatt, volt értékbecslés is, amit a jegybank Matolcsy levele utáni napra datálta. Ami az MNB akkori tájékoztatása szerint biztosnak tűnik, hogy már korábban, októberben megkezdődött a tranzakció előkészítése.Jutányos áronAz értékbecslést a békéscsabai székhelyű, de budapesti irodával rendelkező kisvállalkozás, a Leszing Kft. végezte el az MNB számára, és minden korábbi értéknél alacsonyabbra tette a volt székház értékét. Az igazgatóság által 2013. december 18-án tárgyalt előterjesztés szerint 2012 februárjában és márciusában ugyanis már készült három értékbecslés: az első 700 millióra, a második 590 millióra, a harmadik pedig 610,5 millióra taksálta az ingatlan értékét.A jegybank által felkért Leszing Kft. 2013 decemberében már csak 459 millió+áfára tette a forgalmi értéket, és végül ez került be az adásvételi szerződésbe is. Az értékbecslésről akkoriban a Figyelő is írt, szerintük a Kálmán Imre utcai ingatlant a többinél valamivel drágábban, 6,85 millióért mérték fel, miközben más ingatlanok értékbecslését nettó 2,8 millióért vállalta el az MNB-nek. A dokumentációban hosszú, forrásmegjelölés nélküli idézetek szerepelnek a Wikipédiáról és az Építészfórumról, és azt is leírták, hogy nem volt módjuk elvégezni a benne szereplő adatok ellenőrzését, ezért nem vállalnak érte felelősséget. Az értékbecslés problémájára egy ponton a felügyelőbizottság jelentése is kitér.„A belváros ingatlanárakat figyelembe véve ez kedvező, a belső átalakítási munkálatok költsége a vételárat messze meghaladhatja”, ezt már a jegybank felügyelőbizottsága írja a 2013-2015-ös ingatlanstratégiát vizsgáló jelentésében, amelyben részletesen bemutatják a tranzakciót. Ebben megjegyzik: „feltáró kutatásokat a szerződő felek az adásvétel előtt nem végeztek, a várható felújítási teendőket nem jelezték. Az ingatlanszakértő alulbecsülte a felújítási munkálatok költségeit (100-150 ezer forint/m2)”.Ugyanakkor egy másik problémát is azonosítottak a jelentés készítői: a társadalmi felelősségvállalásra hivatkozva megszerzett Kálmán Imre utcai ingatlan kapcsán ugyanis törvényességi aggályok merültek fel.„Nem ilyen egyértelmű a jegybank társadalmi felelősségvállalási (CSR) programjait szolgáló ingatlan-vásárlásoknak, illetve az azokat követő alapítványi juttatásoknak a megítélése, mert a társadalmi felelősségvállalás közvetlenül nem vezethető le a hatályos jegybanki törvényből. Az MNB-tv. 4. § (11) bekezdése szerint az »MNB számára feladatot törvény (...) állapíthat meg.« Sem az alap-, sem az egyéb feladatok között nincs olyan, amely társadalmi felelősségvállalást várna a központi banktól”, írták.Ebből az idézetből már kiderül, hogy az ingatlan nem maradt túlságosan sokáig jegybanki tulajdonban. Azt az Igazgatóság egy 2014. február 7-i határozatával az épp még csak alapítás alatt álló Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítványnak rendelte nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként. Az ingatlan felújítása után a tervek szerint ez az épület adott volna helyet az alapítvány működésének, közgazdasági és bankszakmai tanfolyamoknak.Innentől kezdve 8 év alatt összesen nyolcszor cserélt tulajdonost az ingatlan. Ami alapján arra is következtethetünk, hogy már a kezdetek kezdetén kiforrott az MNB-s, jegybanki alapítványos vagyon megfelelő útja a megfelelő személyek irányába.Matolcsytól MatolcsynakAz ingatlan kézről kézre járt szinte az első perctől kezdve, hogy azt az MNB megvette. Két hónappal a szerződés aláírása után tehát már a még csak alapítás alatt álló alapítványnak rendelte nem pénzbeli vagyonként, hivatalosan pedig 2014 júniusában jegyezték be a tulajdoni lapra a PADS alapítványt tulajként. Innen bő három évvel később jogutódlással a Pallas Athéné Educationis Alapítvány lett a tulajdonos, amely egy év után eladta az ingatlant a jegybanki alapítványok Optimum-Kappa nevű cégének, megint egy évvel később, 2019 decemberében társtulajdonos lett a szintén jegybanki alapítványos Seven House Kft. Majd eltelt egy újabb év – már 2021 áprilisát írjuk –, és inkább továbbadták a volt IPOSZ-székházat a Garda Ingatlanfejlesztés és Ingatlanbefektetési Alapnak, bár ez már csak inkább technikai jellegű mozdulat volt, minthogy valóban változott volna a valódi tulajdonos kiléte.A Kálmán Imre utca 20. szám alatti épület a felújítás utánA Kálmán Imre utca 20. szám alatti épület a felújítás után Fotó: Az Év IrodájaA Seven House Kft.-t 2019 novemberében ugyanis megvette a már említett Garda Ingatlan Alap, amely 2020 februárjában a Száraz István féle Quartz Alapkezelő kezelésébe került. Kilenc hónappal később pedig végső tulajdonosához került a székház, a Skygreen Buildings Kft.-hez. És itt érkeztünk meg Matolcsy Ádámhoz. A Skygreennek ugyanis szoros kapcsolata van a kis Matolcsy-féle Magyar Strat-Alfa Kft.-hez, erre még 2022-ben jött rá a Válasz Online, de a cikkem tárgyát képező ingatlan tulajdoni lapja is árulkodik erről a kapcsolatról.2022 júniusában ugyanis az MKB Bank egy egyetemleges jelzálogot jegyeztetett be a tulajdoni lapra 85 millió euró értékben, rendkívüli módon pedig feltüntették az adóst is: a Matolcsy Ádám tulajdonában lévő Magyar Strat-Alfa Kft.-t. Vagyis egy olyan ingatlan a fedezete Matolcsy hitelének, ami formailag független tőle, és látszólag semmi köze hozzá. Ezek szerint mégis.Fotó: FöldhivatalEbből a bejegyzésből azonban más is kiderült. Mivel egyetemleges jelzálogról van szó, feltüntették, mely másik ingatlant terheltek még meg, a helyrajzi szám alapján pedig az egyébként szintén jegybanki alapítványok által korábban megvásárolt Millenáris Classic Irodaházat, ahol ma számos Száraz-cég székel. Így a logika mentén ez az ingatlan is Matolcsy Ádámhoz kerülhetett időközben.Félmilliárdból milliárdos vagyonA történet anyagi vonzatáról egyetlen dolgot tudhatunk biztosan: az MNB 459 millió forint plusz áfát fizetett a Kálmán Imre utcai ingatlanért, innentől kezdve pedig már csak becsülni lehet az érintett alapítványok, cégek beszámolóiból, hogy mennyiért is cserélhetett gazdát az ingatlan.Az első információmorzsára az Optimum-Kappa Kft. 2019-es mérlegében lehet rábukkanni. A tárgyi eszközök soron ugyanis megjelent egy 3,8 milliárd forintos tétel, amiről meg is jegyzik: ez „a Kálmán Imre utca 20. szám alatt található ingatlan beszerzésének és felújításának összege”. Az is tudható, hogy az értékeléskor a cég a beszerzési értéket tüntette fel a piaci értéknövekedés figyelembe vétele nélkül. Egy évvel később, amikor továbbadták az ingatlant, akkor a tárgyi eszközök sor szinte le is nullázódott (már csupán félmilliós összeg szerepelt itt), viszont az egyéb bevételeknél 4,1 milliárd forintot számoltak el, ami szinte teljes egészében „értékcsökkenési leírás, terv szerinti, terven felüli, kivezetés”. Anélkül, hogy nagyon belemennénk a számviteli szabályok útvesztőjébe, ebből arra lehet következtetni, hogy az ingatlan eladása miatt azt ki kellett vezetni a könyvekből, így2020-ban 4 milliárdos értéket képviselhetett a számok alapján, egyben ez a legutolsó nyilvánosan elérhető információ az ingatlan értékéről.A következő tulajdonos, az ingatlanalap gazdálkodása és mérlege nem nyilvános, a SkyGreen Buildings Kft.-nek pedig több tízmilliárdos az ingatlanvagyona, aminek értéke egyébként 2020-ról 2021-re 100 milliárd forint közelébe ugrott.Majdnem díjazottA Kálmán Imre utcai ingatlan felújítása egyébként két ütemben zajlott, először 2015-2016-ban dolgoztak az ingatlanon, ami ekkor még a jegybanki alapítvány, a PADS tulajdonában volt. A második szakasz 2019-2020 idején valósult meg, amikor még mindig a jegybanki alapítványos körben volt az ingatlan, az Optimum-Kappa birtokában.2020-ban a felújítások végeztével majdnem elnyerte az épület az Év Kereskedelmi Fejlesztése címet, a döntősök között volt. Innen derül ki, hogy a felújítást a Magyar Építők Zrt. végezte, amely 2018 óta a West Hungária Bau-t is birtokló Paár Attila résztulajdonában áll. A belsőépítészeti tervezési munkálatokban a Somlai Design Stúdió Kft. is részt vett. A cég Matolcsy Ádám egy másik barátjának, Somlai Bálint édesapjának tulajdonában áll. | Matolcsytól Matolcsyig: György nézte ki a műemléki ingatlant, az MNB megvette, felújította, végül Ádám cégéé lett | Egy talán elfeledett történet, ami Matolcsy György jegybankelnöki kinevezése után 9 hónappal kezdődött, és 9 évvel később Matolcsy Ádámnál fejeződött be. A közvagyon kiszervezésének újabb remek példáját, az V. kerületi ingatlan sztoriját mutatjuk be. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/13/matolcsytol-matolcsyig-gyorgy-nezte-ki-a-muemleki-ingatlant-az-mnb-megvette-felujitotta-vegul-adam-cegee-lett | 2025-05-13 06:04:15 | true | null | null | 444 |
Főpolgármester a Facebook-oldalán azt írta, hogy az ön kérésére mentette fel. Ez valóban így van? Miért döntött így?Igen, én döntöttem így. A személyemet ért nemtelen támadásokat mérlegeltem, és úgy gondoltam, hogy ezzel szolgálom legjobban a főváros érdekeit, ha ezt megteszem, de nem azért, mert bármi közöm van ezekhez a dolgokhoz, hanem segíteni akartam a fővárost és a BKV munkáját.A 444.hu cikkében azt állítják, sőt képeket közölnek arról, hogy ön közösen nyaralt F. Zsolttal, a BKV-t érintő számlagyáros ügy egyik vádlottjával, közösen szórakoztak és közvetve üzleti kapcsolatban is álltak. Akkor ön azt állítja, hogy mindez nem igaz?Igen, azt állítom. Én Fuzik urat BKV-munkatársként ismertem meg 2009-ben. A munkatársam volt, soha semmilyen üzleti kapcsolatban nem voltam vele, sem nekem, sem a BKV-nak nincs a számlagyárhoz köze. Ezt évekig vizsgálta a rendőrség, és nagyon helyesen végigvizsgált minden szálat. Én Fuzik urat ismertem, de nagyon sok minden össze van mosva időrendben is. Mondok egy példát. Kitettek egy képet, hogy én Sanghajban voltam 2020 tavaszán. Én nem voltam Sanghajban 2020 tavaszán, januártól júliusig szabadságon se voltam, a Covid-időszak volt ekkor. Nagyon sok minden össze van mosva, az, hogy spontán összefutottam esetleg, nem is mostanában, hanem mondjuk tíz évvel ezelőtt egy volt munkatársammal, az nem jelenti azt, hogy én együtt buliztam vele, együtt jártam bárhova, bárhol együtt voltam vele. Ezek teljesen alaptalan vádak, hogy én ide-oda járogattam volna. Ő egy munkatársam volt, ismertem, én nem tagadom meg azokat az embereket, akiket ismertem, egyébként pedig amikor kirobbant ez az ügy, én már csak köszönőviszonyban voltam vele, de nyilvánvalóan nem az én feladatom megállapítani azt, hogy hol és milyen számlagyár volt. Ezt én a főpolgármester úrnak is elmondtam, hogy ismertem, munkatársam volt, nem én vettem fel a céghez, informatikai igazgató volt, de például a CBA-nál is dolgozott, és én voltam olyan CBA-rendezvényen, ahol ő is ott volt.Spontán futott vele össze Balin, aztán meg Sanghajban?Én 2020 tavaszán nem is voltam Sanghajban. Én soha nem utaztam vele Sanghajba, és soha nem utaztam vele Balira sem. Találkozhattam itt-ott vele és készülhettek képek, de itt össze van mosva nagyon sok dolog. Ismertem, és soha nem tagadom, hogy őt ismertem, de semmiféle üzleti kapcsolatom nem volt vele.A 444 ellen akkor tesz jogi lépéseket, kér helyreigazítás, indít sajtópert?Mérlegelem ezt a dolgot. Én nem egy olyan ember vagyok, aki a haragot gerjesztem.Néhány óra után ön mégis úgy gondolta, hogy ez az ügy megér egy lemondást?Nem csak ez az ügy volt. Folyamatban voltak a vezérigazgatói pályázatok is, voltak támadások orosz metróügyben is, más ügyekben is, és ez olyan mértéket öltött, amelyben úgy ítéltem meg, hogy mivel különböző helyről támadják a főpolgármester urat is és a fővárost is, fel kell ajánlanom a lemondásomat. Én szakember vagyok, 17 éve vagyok a cégnél, 14. éve vezetem a céget, én szakmai munkát akarok végezni, nem politikai csatározást. Én azt mérlegeltem, hogy az én főnököm egy politikus, és ezért ajánlottam fel neki a lemondást, hogy ő mint politikus el tudja dönteni, amit esetleg én nem tudok eldönteni, hogy ebben a légkörben én tudom-e így folytatni a szakmai munkát. Annak nem lett volna értelme, hogy minden hét erről szóljon és állandóan ezért kelljen magyarázkodni. Nem azért, mert bármit el akarok titkolni, nem azért, mert bármit beismertem volna, ami bűn lett volna, hanem azért, mert én azt gondolom, ha ez szolgálja a cég érdekét, hogy nyugalom legyen, akkor fel kell áldozni akár a személyes karrieremet is azért, hogy átvegye olyan a céget, akit nem támadnak úgy, mint az elmúlt időszakban engem. Azért azt hozzá kell tennem, hogy itt azért emberekről is van szó, mögöttem több ezer ember van, de nekem családom van, nekem édesanyám van, gyerekeim vannak. Azt, hogy minden nap ezt olvassák a hírekben, hogy összemosnak egy számlagyárral, nem biztos, hogy hosszú ideig kell hallgatni és nézni. Ezért mérlegeltem úgy, hogy a főnököm kezébe adom ezt a dolgot.Ugyanakkor Karácsony Gergely is azt írta a Facebookjára, hogy az ön válasza nem tudott eloszlatni minden kétséget benne.Nézze, nyilván nehéz nagy hirtelen leírni dolgokat és olyan dolgokat eloszlatni, ami mondjuk tíz éve vagy így történt, vagy nem, vagy nem is voltam akkor Sanghajban. Nehéz ezekre hirtelen bármit mondani, én leírtam őszintén ezeket, beszéltem utána főpolgármester úrral is, megbeszéltük, hogy a munkámban szakmailag kivetnivaló nem volt az elmúlt időszakban, a kialakult helyzet miatt döntött ő is így. Azért, hogy jobb helyzetben legyen a BKV és a főváros, jól döntött. 14. éve viszem a céget, egy átkriminalizált cégből jutottunk el a stabil működésig, amiben a kollégák nagyon-nagyon sokat tettek, nagyon sok jó kolléga van a BKV-nál, és úgy gondolom, hogy ők sem érdemlik azt meg, hogy minden nap a címlapon legyen ez a dolog és az ő munkájuk. Nekik is megköszönöm a munkát, és sok sikert kívánok a jövőben. Természetesen az én személyemet ért támadások ellen meg fogom védeni magamat, és mindig ki fogok állni, mert tudom, hogy semmi olyat nem követtem el, ami bűn lett volna. | Bolla Tibor a távozásáról: semmi olyat nem követtem el, ami bűn lett volna | Nem állt üzleti kapcsolatban a BKV-nál működő számlagyár irányítójával, az ügyhöz nincs köze – ezt mondta az Inforádióban Bolla Tibor, akit hétfőn a saját kérésére mentett fel a BKV vezérigazgatói tisztségéből a főpolgármester. Bolla Tibor hangsúlyozta: a személyét ért támadások ellen meg fogja védeni magát, de a BKV és a főváros védelme érdekében ajánlotta fel a lemondását Karácsony Gergelynek. | null | 1 | https://infostart.hu/belfold/2025/05/13/bolla-tibor-a-tavozasarol-semmi-olyat-nem-kovettem-el-ami-bun-lett-volna | 2025-05-13 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
A Lakmusz által megismert dokumentumok szerint a plakátkampány költségei nélkül is legalább 10,7 milliárd forintba kerültek a legutóbbi nemzeti konzultáció kormányzati hirdetései. Ez a kilencszerese annak, amit a pártok a 2022-es választás előtt szabályosan elkölthettek.A magyar kormány tavaly októberben döntött arról, hogy a Fidesz javaslatára nemzeti konzultációt indít az Orbán Viktor által szeptember végén meghirdetett új gazdaságpolitikáról. A tizennegyedik nemzeti konzultáció olyan témákról tett fel irányított kérdéseket, mint a gazdasági semlegesség, a kis- és középvállalkozások támogatása, a multicégek rendszabályozása, a béremelés, a munkáshitel, a 13. havi nyugdíj és a családtámogatások.Forrás: kormany.huLapunk közérdekű adatigényléssel megtudta, hogy a kormányzati kampányok lebonyolításáért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda összesen legalább bruttó 10,7 milliárd forintot költött a nemzeti konzultációt népszerűsítő, "Magyarország meg tudja csinálni" szlogennel futó kampányra és a konzultáció "eredményeinek" reklámozására.Összehasonlításképp, a 2022-es országgyűlési választás előtt a törvény által megállapított kampánylimit szerint egy párt vagy pártszövetség 1,177 milliárd forintot költhetett a kampányra. A kormány most kilencszer ennyi pénzt fordított csak a konzultációs hirdetésekre.A legnagyott összeget, mintegy bruttó 4,2 milliárd forintot online sajtófelületek vásárlására költötték,míg 3,4 milliárdot a tévében,2,6 milliárdot a nyomtatott sajtóban,376 millió forintot pedig rádióban hirdettek el.További bruttó 129 millió forint a kreatívok tervezésére és gyártására ment el.Az általunk megismert dokumentumok a konzultációhoz kapcsolódó közterületi plakátkampány költségeit nem tartalmazták.Ezekre az összegekre a Kabinetiroda és Balásy Gyula két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. közötti egyedi megbízások átnézésekor bukkantunk, miután személyesen betekinthettünk a két fél között 2024 szeptembere és decembere között létrejött öt keretszerződés teljesítési irataiba. Bár az ügyészség a két cég ellen 2024 áprilisában hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el, a kormány bizalma töretlen maradt Balásyék felé, hiszen a 2024 utolsó negyedévére vonatkozó kommunikációs szerződéseket ismét a New Landdel és a Lounge Designnal kötötte meg.Forrás: 444.hu/YouTubeA tavaly őszi konzultáció költségeiről nyilvánosan elérhető dokumentumok alapján már korábban is megjelentek részinformációk a sajtóban. Az mfor gazdasági portál tavaly novemberben, majd idén márciusban számolt be az elektronikus közbeszerzési rendszerbe (EKR) feltöltött kormányzati kommunikációs keretszerződésekről. Mivel azonban az online nyilvántartásban ezek a szerződések csak általános megnevezéssel és sorszámmal szerepelnek - "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai kormányzati kommunikációs feladatok ellátása x., az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása x. címen" -, csak találgatni lehetett, hogy pontosan milyen feladatokra vonatkoztak az egyenként több milliárdos szerződések.A nemzeti konzultáció visszaküldési határidejét követő napon, december 21-én az aHang civil szervezet közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnöki Kabinetirodához. Arra voltak kíváncsiak, pontosan hány kérdőívet gyártottak le a "Magyarország meg tudja csinálni" szlogenű gazdaságpolitikai konzultációhoz, mennyi volt a gyártás költsége, és tételesen mennyibe kerültek a kampányhoz kapcsolódó tájékoztató kampányok és reklámok. Az aHang január végi sajtóközleménye szerint a Kabinetiroda csak az első két kérdésre adott választ, a harmadikra megtagadta az adatkiadást. Arra hivatkoztak, hogy a reklámköltségeket nem kampányonként tartják nyilván, ezért az információszabadságról szóló törvény alapján nem kötelesek teljesíteni az adatigénylés ezen részét. A válaszokból annyi azonban kiderült: a 2024-es konzultációhoz az előzőhöz hasonlóan 7,8 millió darab kérdőívet gyártottak le 387 millió forintból — 12 millió forinttal drágábban, mint az eggyel korábbi konzultációnál.Áprilisban a Telex számolt be arról, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda által nyilvánosságra hozott adatok szerint a kormány a nyomdaköltségen felül további 3,22 milliárd forintot költött az új gazdaságpolitikáról szóló konzultációs küldemények összeállítására, a nyomdai borítékok előállítására, valamint a címzettekhez történő kézbesítésre.MédiavásárlásA Kabinetiroda Iskola utcai épületében április végén személyesen nézhettük át a Balásy cégeivel kötött öt kommunikációs keretszerződéshez kapcsolódó dokumentumokat. A 800 milliótól egészen 7 milliárd forintig terjedő szerződések anyagai mindössze öt mappányi dokumentumot tettek ki, ami feltűnően kevés ahhoz képest, amit a korábbi kabinetirodás betekintéseinken tapasztaltunk. A legnagyobb tétel a tavaly őszi nemzeti konzultáció kommunikációjára vonatkozott, ezen belül is egy tucat megbízási szerződést találtunk, amelyek konkrétan hirdetési felületek megvásárlásáról szóltak.A dokumentumok alapján a Kabinetiroda több ütemben bízta meg a Balásy Gyulához köthető New Land Media Kft.-t a nemzeti konzultáció reklámozásával. Tavaly október vége és december közepe között tizenegy külön megbízási szerződés vonatkozott a "Magyarország meg tudja csinálni" szlogen alatt futó konzultációs kampány elindítására, majd annak folytatására, meghosszabbítására és kiegészítésére - a hagyományos és online sajtóban, a rádióban és a televízióban.Bár a sajtó gyakran egyszerűen "plakátkampányként" emlegeti a nagy kormányzati kommunikációs kampányokat, az általunk megismert dokumentumokban nem szerepeltek a konzultációt népszerűsítő köztéri plakátok költségei.A médiában megjelenő hirdetésekre a kormány a médiumok típusától függően a következő összegeket költötte el:televíziós megjelenésekre bruttó 2,4 milliárd forintot,nyomtatott sajtóra bruttó 2,1 milliárd forintot,rádiós hirdetésekre bruttó 108 millió forintot,online felületekre bruttó 3,4 milliárd forintot.Azt, hogy az összesen több mint bruttó 8 milliárd forintból pontosan melyik médiumoknál vásárolták be magukat és mennyiért, kapacitás hiányában nem tudtuk kézzel kijegyzetelni, másolat készítésére pedig az ilyen betekintéseknél nem ad lehetőséget a Kabinetiroda.A Rogán Antal vezette minisztérium január közepén újabb megbízást adott a kommunikációs ügynökségnek, ezúttal arra, hogy a nemzeti konzultáció eredményeit is hirdessék meg a médiában.Forrás: kormany.huA "Jó Hír!" szlogennel jelentkező "eredménykommunikációs" kampánybantelevíziós hirdetésekre bruttó 963 millió forintot,rádiós megjelenésekre bruttó 267 millió forintot,nyomtatott sajtóban legalább bruttó 516 millió forintot,online sajtó megjelenésekre pedig legalább bruttó 778 millió forintot költöttek.Összesen tehát több mint bruttó 2,5 milliárdot. (Az utolsó két tételnél azért tüntettünk fel minimum összeget, mert az egyik "meghosszabbítás" pontos összegét nem tudtuk a jegyzeteinkből rekonstruálni.)Az eredménykommunikációs kampánynál jegyzeteket készítettünk a megbízáshoz csatolt médiatervekről is, így képet alkothatunk arról, mely médiumokban jelentek meg a kormányzati hirdetések.A nyomtatott sajtóra vonatkozó 517 milliós hirdetési keretből az alábbi újságok részesültek a médiaterv szerint:a Mediaworks megyei napilapjai,a Mediaworks országos napilapjai (Magyar Nemzet, Bors és Metropol),a CSS Media által kiadott Népszava,a Ringier Media tulajdonában lévő Blikk,a Mediaworks két magazinja (Szabad Föld és Vasárnap Reggel),a Ringier Hungary három magazinja (Vasárnapi Blikk, Blikk Nők és Tvr-hét),a Demokrata Kiadó Magyar Demokrata című hetilapja,a Village Media által kiadott Hetek,valamint a szintén a Village Media alá tartozó 78 helyi Szuperinfó újság.A médiatervben számos online sajtótermék is szerepel, amelyeknél a minisztérium hirdetési felületet vásárolt. Ezek között megtalálható:a Mediaworks portfóliójába tartozó Origo,a CSS Media által kiadott nepszava.hu, neokohn.hu, 168.hu, pestihirlap.hu, elle.hu és csodalatosmagyarorszag.hu,a Hír TV Zrt. tulajdonában lévő hirtv.hu,a Manna Vision Műsorszolgáltatóhoz tartozó mannafm.hu,valamint a Village Media online termékei, köztük a kortarsonline.hu, a magyarallatvedelem.hu, a tudas.hu, illetve az egész Budapestet lefedő ittlakunk.hu kerületi portáljai.Az eredménykommunikáció keretében elköltött összesen 1,2 milliárd forintnyi televíziós és rádiós hirdetési keretből pedig az alábbi médiumok részesültek:Országos rádiók (Kossuth Rádió, Petőfi Rádió),Regionális és hiperlokális rádiók (Manna FM, Info Rádió, Hír FM, Spirit FM, Trend FM, Sláger FM stb.),Televíziós csatornák (M1, M4 Sport, Duna TV, TV2, SuperTV2, Prime, Mozi+, Moziverzum, RTL, Cool, Film+, RTL Kettő, Sorozat+, LifeTV, OzoneTV, ATV, ATV Spirit, HírTV, SlágerTV, DikhTV, ApostolTV, Heti TV),Village mediához tartozó hiperlokális TV-csatornák (pl. Rábaközi TV).A kormányzati hirdetéseket továbbító 4iG-cégA 2024-es új gazdaságpolitikáról szóló kampány videós kreatív anyagainak tervezését és gyártását - "társadalmi célú reklámként" - a Kabinetiroda két részletben rendelte meg a Lounge Design nevű cégtől.Az első megbízás 2025. november 18-i teljesítéssel készült el, bruttó 47,5 millió forint értékben. Ez azt a videót takarja, ami azzal indul, hogy "Brüsszel gazdasági hidegháborút akar, és ebbe minket, magyarokat is bele akar kényszeríteni...".A szerződések között szerepelt egy másik, bruttó 82,5 millió forint értékű megbízás is, amelynek teljesítési dátuma tavaly december közepe volt. Ez feltehetően a konzultáció egyes témáinak mozgóképes feldolgozására vonatkozott, mivel a dokumentumban "sorozatként" hivatkoznak rá. A körülbelül másfél perces szpotok például a munkáshitellel vagy a vidéki otthonfelújítási programmal foglalkoztak.Az első, 47,5 milliós megbízás magában foglalta a szpotok tévécsatornák felé történő leadását is.Ezt az általunk látott dokumentumok szerint a Lounge Design a média- és reklámtechnológiai szolgáltatásokat nyújtó Brisk Digital nevű cégen keresztül végezte el. A Brisk Digital 2022-ben került a Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó 4iG-csoport többségi tulajdonába.A televíziós és digitális hirdetések terjesztésére (a hirdetőktől a tévécsatornákhoz történő eljuttatására) specializálódott cég korábban Honeycomb Hungary néven működött, a nemzetközi Honeycomb hálózat magyarországi partnereként, és ebben az időszakban Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a jelenlegi honvédelmi miniszter is résztulajdonos volt benne. Miután a 4iG felvásárolta, lása után a vállalat Brisk Digital Group néven folytatta működését, nemcsak Magyarországon, hanem a nyugat-balkáni régió több országában is.A cég 2021 óta megkerülhetetlen szereplője a magyar reklámiparnak: a Media1 számolt be először arról, hogy kizárólagos partnerévé vált a TV2 Csoportnak, a 444 pedig később azt is kiderítette, hogy még a kormánykritikus RTL is velük dolgozott.Címlapi kép: Magyarország Kormánya, Facebook | Több mint 8 milliárdért hirdette a kormány, hogy Magyarország meg tudja csinálni, majd további 2,5 milliárdért kommunikálták a konzultáció eredményeit | A Lakmusz által megismert dokumentumok szerint a plakátkampány költségei nélkül is legalább 10,7 milliárd forintba kerültek a legutóbbi nemzeti konzultáció kormányzati hirdetései. Ez a kilencszerese annak, amit a pártok a 2022-es választás előtt szabályosan elkölthettek. | null | 1 | https://www.lakmusz.hu/tobb-mint-8-milliardert-hirdette-a-kormany-hogy-magyarorszag-meg-tudja-csinalni-majd-25-milliardert-kommunikaltak-a-konzultacio-eredmenyeit/ | 2025-05-12 19:27:00 | true | null | null | Lakmusz |
Állítólag maga Freund Tamás az MTA elnöke ajánlotta fel azt a kompromisszumos javaslatot, hogy aláírja a vagyonátruházási szerződést egy olyan záradékkal, amely a bírósági döntéshez köti a szerződés érvényességét. Erről Bódis László helyettes államtitkár tájékoztatta az MTA korábbi kutatóintézeteit tömörítő Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat főigazgatóit – legalábbis ez olvasható az egyik intézetvezető által írt, a HVG birtokába jutott levélben. Amiből az is kiderül, hogy a kormány szeretné az elkövetkező hetekben megkötni a szerződést az MTA-val, ezután lehet a bírósághoz benyújtani a Hun-Ren, és a kutatóközpontok alapító okiratait. Ha a következő hónapokban a bíróság bejegyzi az új szervezetet, a kormány megköti a Hun-Rennel a közfeladat finanszírozási szerződést.
Csak ezután utalja át a kormány a béremelés fedezetére megígért 18 milliárd forint többletforrást a Hun-Ren számára. Így szeptemberről számíthatnak a kutatók a 30-40 százalékkal megemelt fizetésekre. Viszont jövőre csak akkor kapja meg ismét a 18 milliárd forintot, ha életbe lép a vagyonátruházási szerződés, tehát a bíróság elutasítja Radnóti Sándor esztéta, akadémikus beadványát.
Radnóti tartalmi és eljárásjogi hibára hivatkozva támadta meg a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének határozatát, amely a 130 milliárd forintosra becsült akadémiai vagyon 80 milliárd forintért való eladásáról döntött. Azt kéri a bíróságtól, hogy az MTA közgyűlésének 8/2024. (XII. 11.) határozatát semmisítse meg. Annak érdekében, hogy az érintett vagyont a per ideje alatt ne lehessen elidegeníteni, arra is kérte a bíróságot, hogy a határozat végrehajtását a per jogerős befejezéséig függessze fel. A Fővárosi Törvényszék nemrégiben a Polgári Kollégiumhoz tette át az MTA ellen folyó pert, ami ellen Radnóti fellebbezést nyújtott be.
A per természetesen nem az esztéta magánakcióka, a mögött több köztestületi tag is áll, például Vörös Imre jogtudós, és az Akadémia Dolgozók Fóruma. A legfőbb kifogásuk az – az alacsonynak tartott vételár mellett -, hogy nincs garancia arra, hogy az értékes ingatlanegyüttes hiánytalanul átkerül az azt használó Hun-Renhez, és továbbra is a kutatást szolgálja.
A probléma onnan ered, hogy amikor az MTA -tól a kormány 2019-ben elvette a tudományos intézethálózatot, és megalakult a a mai nevén Hun-Ren Magyar Kutatási Hálózat, az ingatlanok az MTA tulajdonában maradtnak. A tulajdonjog és használati jog szétválása sok konfliktusra adott okot. | A kormány a fizetésemelés visszatartásával akarja kizsarolni az MTA vagyonát | Hétfőn szoboravatással, ünnepi közgyűléssel emlékezik az Akadémia 200 évvel ezelőtti alapításra, amit beárnyékol a vagyonjogi vita. Egy birtokunkba került levél szerint a kormány néhány hét múlva, még a per lezárulta előtt át akarja venni az MTA vagyonát. De, ha a bíróság másként dönt, akkor vissza az egész. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250504_A-kormany-a-fizetesemeles-visszatartasaval-akarja-kizsarolni-az-MTA-vagyonat | 2025-05-04 17:48:00 | true | null | null | HVG |
A Blikk folyamatosan figyelemmel kísérte a volt diplomata, Suha György sorsának alakulását. Mint az ismert, az ORFK korábbi szóvivője, Horn Gyula kormányfő volt sajtótitkára, Szijjártó Péter külügyminiszter korábbi miniszteri biztosa a vád szerint diplomataként konzuli címek kijárásában működött közre, illetve fogadott el pénzt. Suhát tavaly áprilisban tartóztatták le, és azóta börtönben ült, miután üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják. A bíróság legutóbb április közepén hosszabbította meg újabb két hónappal a letartóztatását, ám az ügyben most fordulat történt.Suha szabadlábonLapunk megtudta, hogy Suha György tegnap szabadult az előzetesből, így az estét már újra a családja körében töltötte. Az egykori diplomata a Facebook-oldalán már egy bejegyzést is közzétett a szabadulása után."Kedves Barátaim, 391 nap bezártság után tegnap este egy rendőrautóval hazaérkeztem. Az első szó a köszöneté, mindenkinek nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy gondoltatok rám, hogy együtt éreztek velem. KÖSZÖNÖM Enélkül ezt nem lehetett volna túlélni. Az elkövetkező néhány napban újratanulom a rácsokon kívüli életet, és utána részletesen és rendszeresen beszámolok mindenről. Ígérem, érdekes lesz. Természetesen megpróbálok mindenkit elérni telefonon, hogy szóban is elmondhassam, mennyire nagyszerű érzés, ha az ember tudja, hogy ennyi barátja, támogatója, szimpatizánsa van. Az elmúlt időszakban mindig arra gondoltam, hogy egyszer véget ér, s ez a nap tegnap jött el. Mostantól házi őrizetben vagyok, telefonon bármikor elérhetően. Nagyon remélem, egyszer ennek a második szakasznak is teljesen vége lesz....Köszönöm szépen, merci beaucoup, thank you very much" - írta Suha.80 millió forintos óvadékAhogy arról korábban beszámoltunk, ahhoz, hogy Suha a rácsok mögül otthoni bűnügyi felügyeletbe kerüljön, az ügyészség 80 millió forintos óvadékot kért a családtól. Ezt azonban nem tudták előteremteni a felesége és a három felnőtt gyermeke minden pénzét összedobva sem, így a rokonok, barátok, ismerősök támogatását kérték, szigorúan kölcsönként, hogy azt befizetve házi őrizetbe kerülhessen a lelkileg teljesen megtört családfő.A gyanú szerint Suha pénzért segített diplomáciai státuszhoz embereket, ám ő ezt tagadja, és úgy érzi, egy haragosa vallomásán kívül semmi nem támasztja alá ezt a vádat. Sőt, szerinte azért indult ellene kőkemény eljárás, mert kritizálta a kormányzat tervezett csádi katonai misszióját, illetve azt feltételezték, hogy ő szivárogtatta ki, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök fia, Gáspár is résztvevője az afrikai előkészítő tárgyalásoknak. | Kiengedték az előzetesből a korrupcióval vádolt Suha Györgyöt | Suha György neve egy időben sokat szerepelt a médiában, miután Afrika szakértőjeként tiszteletbeli konzuli szolgálatot vállalt, diplomataként pedig a külügyi tárca munkatársaként dolgozott. Az egyebek mellett befolyással való üzérkedéssel meggyanúsított Suhát tavaly áprilisban tartóztatták le, s azóta is a rácsok mögött volt. Kedd este azonban kiengedték. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/suha-gyorgy-szabadul/xmyec1f | 2025-05-14 09:17:24 | true | null | null | Blikk |
Nemrég változás történt a Magyar Nemzeti Bank élén, Matolcsy György helyét Varga Mihály vette át. A 24.hu szerint Matolcsy György hivatali idejének utolsó napjaiban tulajdonost váltott az MNB egyik vagyonkezelő cége is: míg az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. eddig az azonos székhelyű Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. fennhatósága alá tartozott, a végső tulajdonosa pedig az utolsó megmaradt jegybanki alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti volt, február 28-án új tulajdonost jegyeztek be a zrt.-nél, mégpedig a Közép-európai III Magántőkealapot.
Amellett, hogy a tőkealapnak a Pusztaszeri úton, vagyis a Matolcsy család cégbirodalmának központjában van a bejelentett elérhetősége, az a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. menedzseli, amely Matolcsy Ádámnak, vagyis a korábbi jegybankelnök fiának a baráti körébe tartozó Száraz István érdekeltsége.
Az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. 2023-as beszámolója szerint két alap maradt a kezelésében: az Optimum Ventures Magántőkealap és az Optimum Ventures II. Magántőkealap. 2020-ban az előbbi komoly szerepet játszott az MNB-univerzum ingatlanos terjeszkedésében. Az MNB-alapítványok vagyonából ezen az alapon keresztül vásárolták meg a Globe Trade Centre (GTC) S.A. ingatlanfejlesztő cég 61,49 százalékos tulajdonrészét az amerikai Lone Star Fundstól.
A lengyelországi központú 755 ezer négyzetméternyi ingatlanportfóliót működtet, és Budapesten például a Duna Tower, a Spirál, a Center Point és a Pillár irodaház tartozik hozzájuk. Amit még érdemes tudni, hogy a cég Újbelgrádban értékesített 12 ezer négyzetméternyi prémium kategóriás irodaházat, a vevője pedig a Diófa Alapkezelő volt, mely Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltsége, illetve, hogy a GTC irányító posztjaira az elmúlt években jelentős részben Magyarországról neveztek ki vezetőket. Tavaly decemberig az igazgatósági tagja volt például Stofa György, aki Szárazhoz hasonlóan tagja a Matolcsy család baráti és üzleti körének. Ő az, aki lemondása után vezérigazgatója lett az MNB-s alapítványok alá tartozó Optima Befektetési, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt.-nek, amely ugye a napokban megvált a GTC megvásárlásában kulcsszerepet játszó Optima Befektetési Alapkezelő Zrt.-től.
A 24.hu a cégeladással kapcsolatban megkereste azt MNB-t és Száraz István is, de egyelőre nem kaptak választ. | Mielőtt Matolcsy György távozott volna a jegybank éléről, az utolsó pillanatban fia baráti köréhez került az MNB egyik alapkezelő cége | Február utolsó napján jegyezték be az új tulajdonost, a Közép-európai III Magántőkealapot. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250307_matolcsy-gyorgy-matolcsy-adam-szaraz-istvan-optima-alapkezelo | 2025-03-07 18:36:00 | true | null | null | HVG |
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő hétfőn osztotta meg azokat a Marbellán készült fotókat, amelyeken egy durván negyedmilliárd forintba kerülő, olajzöld Ferrari SF Spider mellett látható Tiborcz István, a kormányfő veje. Az itthon most nyilvánosságra került fotók 2023 decemberében kerültek fel az Autogespot nevű szpotterszájtra.
Tiborcz a Telex kérdésére azt írta: „A képen látható Ferrari SF Spider gépjármű nincsen, és nem is volt soha Tiborcz István tulajdonában, azt bérelte.”
A képeken látható, Spanyolországban lefotózott Ferrari német rendszámú, ráadásul rendkívül ritka és drága, ezzel együtt Nyugat-Európában akadnak autókölcsönzők, ahol bérbe adnak ilyen kocsit. Igaz, a bérleti díj nem kevés: naponta 1795 és 2900 euró közötti összegért kínálnak ilyen autót, azaz durván 0,7-1,1 millió forintot kell fizetni.
Meglehet persze, hogy Tiborcz vagy egy cége tartós bérleti konstrukcióban használta a sportautót. Mindezek miatt megkerestük a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Groupot az alábbi kérdésekkel:
Jelenleg is bérlője Tiborcz István az említett Ferrari SF 90-esnek?
Tiborcz István tartós bérletben használta a Ferrarit?
Nyílt- vagy zártvégű lízing keretén belül használta, használja Tiborcz István az említett autót?
Mennyi időn keresztül használta Tiborcz a képeken látható SF 90-es autót?
Az autó rendszáma német – Németországban bérelte ki azt Tiborcz István?
Bérlője-e Tiborcz István bármilyen, ötvenmillió forintnál drágább gépjárműnek?
A BDPST Group kérdéseinket figyelmen kívül hagyva csak újra megismételte: „A képen látható Ferrari SF Spider gépjármű nincsen, és nem is volt soha Tiborcz István tulajdonában, azt bérelte.”
A milliárdostól mindenesetre nem lenne idegen egy német rendszámú bérautó használata. 2019-ben a 444 fotózta le őt egy közel százmilliós Mercedes-AMG G63-as terepjáróval. Akkor a Népszava írt arról bővebben, hogy a német rendszámmal milliókat lehet spórolni. A lap akkor megjegyezte, hogy ehhez „csupán” egy német lakcím vagy egy ott bejegyzett cég szükséges, annak terhére lehet lízingelni a járgányt. Németországban egyszerűen kisebbek a luxusautózás költségei: csak 19 százalékos az áfa, nem 27, ezt pedig abban az országban kell megfizetni, ahol az adott kocsit forgalomba helyezték.
Persze az ezzel való játékra a jogalkotó is rájött, így csupán 60 napig lehet más országokban életvitelszerűen használni a külföldön regisztrált autót, de ezt valójában aligha ellenőrzi bárki is. | Tiborcz nagyon hallgat arról, milyen konstrukcióban bérelte a negyedmilliárdos Ferrarit | Azt állítja Orbán Viktor kormányfő veje, hogy csak bérelte azt a szupersportautót, amellyel néhány évvel ezelőtt lefotózták. Azt azonban már nem árulta el a HVG kérdésére, hogy pontosan miként és mennyi időre került hozzá a német rendszámos Ferrari. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250414_tiborcz-istvan-ferrari-berles-ebx | 2025-04-14 17:16:00 | true | null | null | HVG |
Tiltott állami támogatás miatt panaszt tesz hétfőn Brüsszelben a Magyar Hang és egy másik, egyelőre névtelenséget kérő szerkesztőség. Orbán Viktor magyar miniszterelnökre így alighanem új vizsgálat vár, amiért igyekszik elfojtani a kritikus hangokat – derült ki a Financial Times és a Magyar Hang cikkéből.
A kormány ellen az a vád, hogy több mint egymilliárd euró értékben törvénytelenül segítette a hatalomhoz közeli médiumokat, ami csak tetézi az aggályokat, amelyek szerint a Fidesz saját uralma megerősítésére használ költségvetési eszközöket.
Egy korábbi európai versenyképességi illetékes, Kai-Uwe Kühn, aki segített a beadvány gazdasági számításainak elkészítésében, úgy látja, az állami hirdetések átcsoportosításával párhuzamosan a Fidesz hadjáratot indított a kritikus kiadványok kiiktatására. Az adatok is azt támasztják alá, hogy amelyik szerkesztőség a kormányt támogatta, az részesült megrendelésekben – csakhogy ez torzítja a versenyt.
Lukács Csaba, a Magyar Hang ügyvezetője szerint a független szerkesztőségek egyre nehezebben tartják magukat, napirenden vannak a rágalomkampányok, gyakran beperlik őket. Az Euclid Law nevű ügyvédi iroda, amely szintén segít a panaszosoknak, közölte: próbálják gyors eljárásra rávenni az Európai Bizottságot.
Minden élet számít – ezzel a szlogennel futott egy ideig 2020 őszén, a koronavírus-világjárvány második hullámának idején a magyar kormány úgynevezett társadalmi célú hirdetése (többek között) négy kormánypárti hetilapban. Egész oldalakon hirdették a Covid–19 elleni védekezés fontosságát, de a kormányfüggetlen hetilapokban nem hirdettek.
Amennyiben az Európai Bizottság helyt ad a panasznak, a tiltott állami támogatást kapó cégeknek vissza kell fizetniük legalább 1,1 milliárd eurónyi forintot (nagyjából 450 milliárd forint) a magyar költségvetésbe.
Az MVM több milliárd forintos reklámbüdzséjének háromnegyede került kormányközeli médiumokhoz. | Több magyar szerkesztőség is bepanaszolta a magyar államot az Európai Bizottságnál a hatalomhoz közeli médiára költött pénzek miatt | A kormány több mint egymilliárd euró értékben, törvénytelenül segítette a propagandát – állítja több hazai médium. Amennyiben az Európai Bizottság helyt ad a panaszuknak, a tiltott állami támogatást kapó cégeknek vissza kell fizetniük legalább 1,1 milliárd eurónyi forintot a magyar költségvetésbe. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250428_magyar-szerkesztosegek-magyar-hang-panasz-magyar-allam-europai-bizottsag-hatalomhoz-kozeli-media-ebx | 2025-04-28 09:20:00 | true | null | null | HVG |
„A sajtóban megjelent hírek nem felelnek meg a valóságnak, mivel a kormányzat egyáltalán, semmilyen értékben nem rendelt gépjárműveket” – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
„A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) a jogszabályi kötelezettségének tett eleget a közelmúltban lezárt, gépjárművek és kapcsolódó szolgáltatások tárgyában folytatott közbeszerzési eljárásának lebonyolításával. Ennek eredményeként több gépjármű-kategóriában kötöttünk keretmegállapodásokat gépjárműgyártó és -kereskedő vállalkozásokkal. A keretmegállapodások aláírása azonban beszerzési, fizetési és szállítási kötelezettséget nem foglal magában” – magyarázza a minisztérium.
Valóban, a KEF keretszerződéseket köt, amelyek alatt a központosított közbeszerzés alá tartozó állami intézmények egyedi beszerzéseket hajthatnak végre.
Tehát valóban, technikailag a kormány nem „rendelt” vagy „vásárolt” semmit. Kérdés, hogy ha a keretszerződés keretösszege majd kimerül, akkor állítható lesz-e már, hogy a kormány 48 milliárd forint értékben rendelt autókat.
Egyébként technikailag a KEF nem egyenlő a kormánnyal – ezt az NGM nem nehezményezte, sőt többes szám első személyben ír magukról –, csak a kormány irányítása alá tartozó állami szerv. | Játék a szavakkal: az NGM tagadja, hogy a kormány 48 milliárd forintért „rendelt” autókat | A keretszerződés megkötése nem „rendelés”, „vétel” stb. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250429_Jatek-a-szavakkal-az-NGM-tagadja-hogy-a-kormany-48-milliard-forintert-rendelt-autokat | 2025-04-29 09:00:00 | true | null | null | HVG |
Az ügyészség vádat emelt Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport tulajdonosával szemben különösen nagy vagyoni kárt okozó hűtlen kezelés miatt – értesült a HVG.
Értesülésünket Papp Gábor ügyvéd szerdán a HVG-nek megerősítette, mint írta, május 6-i keltezéssel kaptak értesítést arról, hogy Varga Zoltán ellen vádat emelt a Fővárosi Főügyészség. Papp Gábor a vádemelésről annyit közölt még, hogy annak tényét értelmezhetetlennek tartja. „Ügyfelemet egy olyan gazdasági ügyletben gyanúsították meg, amelynek a megismert nyomozati iratok alapján minden egyes lépese bizonyítottan törvényes volt. Ügyfelem ártatlan” – fogalmazott.
Kérdésünkre az ügyvéd megerősítette, hogy a vádemelés a Nógrádi Vegyipari Zrt. ügyében történt. Hangsúlyozta viszont, hogy a vádiratot még nem kapták kézhez, így annak tartalmát sem ismerik.
A Nógrádi Vegyipari Zrt. ügyében annak gyanújával kezdtek el nyomozni a hatóságok három éve, hogy Varga Zoltán egy hozzá köthető, részben EU-s pénzből létrehozott cég áron aluli értékesítésével nagyjából félmilliárd forintos kárt okozhatott az uniós költségvetésnek. „A gyanúsítás lényege az, hogy mi olcsón adtuk el, miközben eladhattuk volna később drágábban. […] Csináltak utólag egy igazságügyi értékbecslést, tehát 2022-ben, 2020 áprilisára vonatkozólag. Ez alapján azt mondták, szerintük ez a cég többet ért akkor, amikor eladtuk, ezért én megkárosítottam a költségvetést. Ilyen alapon az elmúlt tíz év összes private equity tranzakcióját elő lehetne keresni” – fogalmazott az ügyről az üzletember még 2022 decemberében. 2023 végén az üggyel kapcsolatban a NAV kihallgatta Varga Zoltánt, illetve házkutatást is tartottak nála. | Vádat emelt az ügyészség Varga Zoltánnal, a Central Médiacsoport tulajdonosával szemben | Varga Zoltán ügyvédje értelmezhetetlennek tartja a dolgot, mint mondja, ügyfele minden lépése bizonyítottan törvényes volt. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20250507_Varga-Zoltan-Central-Mediacsoport-vademeles-ebx | 2025-05-07 18:48:00 | true | null | null | HVG |
Jelentős ütemben növelte árbevételét 2024-ben a Bayer Construct Zrt. Az építőipari cég volt az egyik haszonélvezője azoknak a kormányzati döntéseknek, amelyek alapján az állam több irodaparkot is vásárolt. Legfrissebb mérlegbeszámolója szerint a társaság a 2023-as százmilliárdról tavaly 176 milliárd forintra növelte a forgalmát. Az egész cégcsoport 210 milliárdos forgalmat ért el, adózott eredménye pedig 22 milliárd forintnál is több lett.
A magyar állam már 2023 tavaszán megkötötte a Bayer-csoporttal az előszerződést, amelynek alapján a vállalat és tulajdonosa, Balázs Attila fokozatosan 244 milliárd forinthoz jut a pesti Zugló Városközpontban felhúzott ingatlanegyüttesért. Az irodákba egyebek között az adóhivatal és a Pest megyei kormányhivatal költözne be.
Balázs egyik cégében, a betonelemeket gyártó Viasteinben egy olyan vállalat, az EUB-RESZ Zrt. a tulajdonostárs, amelynek az osztalékelsőbbséget biztosító részvényei – a VálaszOnline kutatásai alapján – a Közép-európai I. Magántőkealapnál vannak. Ez a tőkealap a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti környezetéhez tartozik. | A nagy ugrás éve volt a tavalyi a NER egyik kedvenc ingatlanfejlesztőjének | Hatalmasat nőtt Balázs Attila cégének forgalma, és a profitra sem lehet panasz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20250508_hvg-Bayer-Construct-Balazs-Attila-Zugloi-Varoskozpont-Viastein-EUB-RESZ-Kozep-europai-I-Magantokealap-Tiborcz-Istvan | 2025-05-08 12:15:00 | true | null | null | HVG360 |
Hétfőn felmentette tisztségéből Karácsony Gergely a BKV vezérigazgatóját, mivel a főpolgármester szerint Bolla Tibor nem tudott megnyugtató választ adni arra, hogy milyen viszonyban volt a társaságot érintő számlagyáras ügy vádlottjával, F. Zsolttal. Ezt megelőzően a 444 fotókat közölt, amelyekből az tűnik ki, hogy szoros kapcsolat lehetett kettejük között.
Bolla az Inforádió hírportáljának azt mondta, ő kérte a felmentését a személyét ért „nemtelen támadásokat” mérlegelve, és arra jutott, hogy azzal szolgálja legjobban a főváros érdekét, ha ezt megteszi, de nem azért, mert „bármi köze” lenne „ezekhez a dolgokhoz”. Azt állította, hogy F. Zsoltot BKV-munkatársként ismerte meg 2009-ben, de soha semmilyen üzleti kapcsolatban nem volt vele. „Se nekem, sem a BKV-nak nincs a számlagyárhoz köze” – állította.
A leváltott BKV-vezér szerint „nagyon sok minden össze van mosva, az, hogy spontán összefutottam (…) egy volt munkatársammal, az nem jelenti azt, hogy én együtt buliztam vele”. Állítja: amikor a számlagyáras ügy kirobbant, „már csak köszönőviszonyban” volt F. Zsolttal.
Arra a kérdésre, hogy kér-e a megjelent cikk miatt helyreigazítást, indít-e sajtópert, Bolla azt mondta, hogy ezt mérlegeli, de ő nem olyan ember, aki „haragot gerjesztene”. | A leváltott BKV-vezér azt állítja, hogy csak spontán futott össze a számlagyáras ügy vádlottjával | Bolla Tibor elmondása szerint a főváros érdekét szem előtt tartva kérte a felmentését. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20250513_bolla-tibor-felmentes-f-zsolt-spontan-talalkozas | 2025-05-13 18:28:00 | true | null | null | HVG |
„Kedves Barátaim, 391 nap bezártság után tegnap este egy rendőrautóval hazaérkeztem. Az első szó a köszöneté, mindenkinek nagyon-nagyon hálás vagyok, hogy gondoltatok rám, hogy együtt éreztetek velem” – írja Suha György korábbi miniszteri biztos szerdán a Facebookon. Hozzátette, mostantól házi őrizetben van, és reméli, hamarosan ennek a szakasznak is vége lesz.
Suhát tavaly áprilisban tartóztatták le üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúja miatt. A múlt hónapban még arról szóltak a hírek, hogy két hónappal meghosszabbítják büntetését (akkor már 11 hónapja volt előzetes letartóztatásban), és az óvadék összegét 80 millió forintban szabják meg. Az ügyész ekkor fellebbezett, mert ezt kevésnek találta.
A korábbi miniszteri biztost – aki igen színes karrierje során volt szerkesztő a Magyar Rádióban a nyolcvanas években, dolgozott a rendőrség szóvivőjeként, Horn Gyula kormánya alatt a miniszterelnök sajtótitkáraként, Afrika-szakértő diplomataként, valamint a Gambiai Köztársaság budapesti konzuli képviseletének vezetőjeként – konkrétan azzal gyanúsították, hogy többször is nagyobb összegekért cserébe vállalta diplomáciai állások elintézését. Bár a gyanúsítás elismerte, hogy az esetek többségében ezekből nem lett semmi, de a nyomozók szerint voltak olyanok, akik akár százezer eurót is hajlandók voltak kifizetni. | Suha Györgyöt kiengedték a börtönből | Az Afrika-szakértő diplomata és korábbi miniszteri biztos mostantól házi őrizetben tölti a maradék büntetését. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20250514_Suha-Gyorgy-diplomata-afrika-szakerto-elozetes-letartoztatas-ovadek-hazi-orizet-konzuli-kepviselet | 2025-05-14 11:12:00 | true | null | null | HVG |
Magyar Péterrel együtt hét ember érintett abban a piacfelügyeleti eljárásban, amelyet az Opus-részvényekkel kapcsolatos bennfentes kereskedelem gyanúja miatt folytat a Magyar Nemzeti Bank (MNB), egyiküket nemrég már meg is büntették 40 millió forintra - értesült a Telex. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is eljárást folytat.Úgy tudjuk, a bennfentes kereskedés gyanúja miatt az MNB célkeresztjébe került személyek egyike egy pécsi ügyvéd, aki a vizsgálat szerint kapcsolatban állt a Mészáros Lőrinc tőzsdei cégének, az Opusnak az egyik vezetőjével, utóbbi szintén a vizsgálatban érintettek egyike. Az ügyben kérdést küldtünk az Opusnak, de egyelőre nem reagáltak.De pontosan mi is az ügy? Az állítást, miszerint Magyar Péter bennfentes kereskedést folytatott, először a volt barátnője, Vogel Evelin fogalmazta meg - ha nem is ezekkel a szavakkal. Vogel vette fel titokban azt a beszélgetést, amelyet a Magyarhoz közel álló Hanzel Henrikkel folytatott. Miután Vogel összeveszett Magyar Péterrel időközben, a hangfelvételt - sok másik mellett - még 2024 novemberében küldte el a sajtónak egy ismeretlen személy.Ebben a beszélgetésben nem hangzott el ugyan abennfentes kereskedéskifejezés, de Vogel olyan dolgokról beszél, amely alapján legalábbis erre lehet következtetni.A hangfelvételen Vogel azt állította, hogy Magyar Péter azt mondta neki, van 90 millió forintnyi részvénye, amit úgy szerzett, hogy voltak tőzsdei információi, amelyeket "nem kellett volna tudnia". Mindez úgy került szóba, hogy Vogel 30 millió forintot követelt Magyaréktól, és azt állította, hogy a Tisza vezére korábban ezeknek a részvényeknek az eladását lebegtette, amiből kifizetné a pénzt, de ez nem történt meg.Amit biztosan tudni: az MNB több emberrel szemben is piacfelügyeleti vizsgálatot indított, mert felmerült a gyanú, hogy 2023. július 21-én úgy adtak-vettek Opus-részvényeket, hogy tudták, az Opus aznap be fog jelenteni egy részvény-visszavásárlási programot, ami jelentősen befolyásolja majd az árfolyamot, és ezen nagyon sok pénzt kerestek. Az MNB részleteket nem osztott meg, de erős utalásokat tett arra, hogy Magyar Péter is érintett az ügyben. A kormánypárti sajtó mindezt már úgy interpretálta, hogy 2023. július 21-én Magyar minden birtokában lévő Opus-részvényt eladott, majd több tízmillió forint értékben vásárolt olyan részvényeket, amelyekről csak tőzsdezárás után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akciónak köszönhetően az értékük jelentősen megnő. Magyar mindent tagad és hangos szócsatákba keveredik mindenkivel, aki a témát felhozza, Gulyás Mártontól az MNB munkatársaiig.Még mielőtt tovább mennénk, érdemes egy kicsit hosszabban is kitérni arra, hogy egyáltalán mi is az a bennfentes kereskedés, amivel Magyart gyanúba keverték.A legtöbb embernek, ha meghallja ezt a kifejezést, egyből az a filmekből jól ismert kép ugrik be, amikor egy félhomályos mélygarázsban két ballonkabátos ember találkozik egymással, az egyik átad egy jelöletlen borítékot a másiknak teli papírokkal, a következő jelenetben pedig a tőzsdén valaki hatalmasat szakít, mert tudta, hogy mikor kell venni vagy éppen eladni. A valóság persze ennél sokkal összetettebb. Atankönyvi definíciószerinta bennfentes kereskedés egy vállalat értékpapírjainak vásárlása vagy eladása olyan személyek által, akik az adott vállalatról lényeges, nem nyilvános információkkal rendelkeznek.A bennfentes kereskedelemnek több formája van, amelyek közül néhány teljesen legális, míg mások törvénytelenek, és büntetőjogi következménnyel járnak. A különbségtétel a legális és az illegális bennfentes kereskedelem között elsősorban jogi természetű.Illegális bennfentes kereskedés akkor valósul meg, ha a kereskedés egy cég lényeges, nem publikusan hozzáférhető adatai alapján történik. Bennfentes információi lehetnek például vezetőségi tagnak, munkavállalónak, beszállítónak, de akárkönyvvizsgálónak is. Lényeges, nem publikus információk közé tartozik például egy még közzététel előtt állóéves jelentés, egy aláírt, de még közzé nem tett cégfelvásárlás, vagy egy esetleg nem nyilvános belső innovációról szóló információ. Mivel ezeket az információkat még nem hozták nyilvánosságra, a többi befektetőhöz képest törvénytelen előnyre tett szert a bennfentes kereskedő, ez pedig aláássa a bizalmat a tőkepiacokon.Ha például valaki egy közzététel előtt álló, váratlanul jól vagy esetleg rosszul sikerült negyedéves jelentés birtokába jut, emiatt pedig valamilyen formában haszonra tesz szert, az az illegális bennfentes kereskedelem kategóriájába esik. Fontos kiemelni, hogy a bennfentes információkra építő kereskedelem korlátai nem kizárólag a közvetlen információkkal bíró személyekre - például cégvezetőségre vagy egy jelentés készítőjére - vonatkoznak. Amennyiben egy lényeges, nem publikus információt birtokló személy megosztja információját valakivel, aki ebből haszonra tesz szert, akkor egyaránt büntethető az információt kiszivárogtató, illetve az annak birtokában kereskedő személy is.Legális bennfentes kereskedésről akkor beszélhetünk, ha a társaságnál vezető pozícióban lévő személy vagy nagytulajdonos - olyan személy, akinek öt százalékot elérő részesedése van egy adott cégben - a társaság részvényeivel kereskedik a tőzsdén. Az tehát, hogy egy vállalat vezetői, nagyrészvényesei kereskednek a vállalatukértékpapírjával, önmagában nem szabálytalan. A kérdés itt az, hogy a kereskedés során a vállalat vezetői bennfentes információkkal próbálnak-e visszaélni, vagy publikusan hozzáférhető adatok alapján döntenek az általuk irányított cég részvényeinek kereskedelme esetén. Ennek megítélése elsősorban az érintett felügyelőszerv, azaz az MNB feladatköre. A felügyelő figyeli a bennfentes tagok kereskedelmét, hivatalból vizsgálja, hogy történik-e visszaélés. A vezetők és nagytulajdonosok tőzsdei tranzakcióit egyébként be is kell jelenteni, erre törvény kötelezi a cégeket. Be kell jelenteniük, hogy mikor, milyen értékben, mennyi értékpapírt vettek, illetve adtak el, és ezeket az információkat nyilvánosan közzé kell tenniük.A novemberben nyilvánosságra kerülő Vogel-féle hangfelvétel után, decemberben vette elő ismét a témát a kormányközeli Magyar Nemzet. A lap akkor - meg nem nevezett forrásra hivatkozva -azt írta, minden állítást feltételes módba téve, hogy nyomozás indulhat a rendőrségen a Tisza Párt bűncselekménygyanús gazdálkodása ügyében, és "Magyar tőzsdei ügyleteit is vizsgálhatják". A lap azt írta, hogy információik szerint a rendőrség feljelentéskiegészítést rendelt el hűtlen kezelés és bennfentes kereskedelem miatt.Rákérdeztünk a rendőrségnél, hogy folyik-e nyomozás az ügyben, erre azt a választ kaptuk, hogy kérdésünkkel forduljunk a Központi Nyomozó Főügyészséghez. Meg is kérdeztük, hogy folyik-e nyomozás bennfentes kereskedés gyanúja miatt ügyben nyomozás, amelyben a Tisza Párt vezetője, Magyar Péter is érintett.Azt a választ kaptuk, hogy megkeresésünk tárgyával kapcsolatban "a Központi Nyomozó Főügyészségen eljárás van folyamatban, amely ügyben további tájékoztatás az eljárás érdekeire figyelemmel jelenleg nem adható".A bennfentes kereskedés gyanújáról februárban a Partizán csatornájánGulyás Márton kérdezte meg Magyar Pétert, de a kérdés láthatóan ingerültté tette a Tisza Párt vezetőjét. Gulyás arra volt kíváncsi, hogy van-e olyan pénze Magyarnak, ami bennfentes tőzsdei kereskedésből származik. A Tisza Párt vezetője ekkor arról kezdett el beszélni, hogy a Vogel-féle hangfelvétel bűncselekmény útján került elő, a média pedig minden kritika nélkül lehozta azokat, és szerinte a felvételeket a Fidesz megrendelésére készítették. Egy hosszabb válaszba ágyazva ugyanakkor elmondta azt is, hogy részvényei voltak és vannak, de nem követett el bűncselekményt, soha nem vett bennfentes kereskedéssel részvényt. Magyar még számon is kérte Gulyást, hogy miért tesz fel neki ilyen kérdést, ahelyett hogy a hatalom közelében lévőktől kérdezné ugyanezt.A Partizán-interjúval a Magyart körüllengő bennfentes kereskedés gyanúja újra felerősödött. Igaz, ehhez az is kellett, hogy pár nappal Magyar partizános szereplése után azIndex megírta: a szerkesztőségükbe jutott információ szerint Magyar 2023-ban egy napon a tőzsdezárás előtti órákban minden birtokában lévő részvényt eladott, majd több tízmillió forint értékben vásárolt olyan részvényeket, amelyekről csak tőzsdezárás után derült ki hivatalosan, hogy egy visszavásárlási akciónak köszönhetően az értéke jelentősen megnő - ezzel pedig az Index értesülése szerint jelentős bevételre tett szert Magyar. A cikk szerzője sajtóinformációkra hivatkozva emlékeztetett arra, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) érdeklődését is felkeltette a hangfelvétel, ezért bennfentes kereskedelem ügyében kezdett vizsgálódni.Az Index-cikkre Magyar Péter azonnalreagált, "full kamunak" minősítve azt, sőt, azt is közölte, hogy büntetőfeljelentést tesz és sajtó-helyreigazítási pert indít.Magyar ekkor azt állította, hogy banki kimutatásai bizonyítják, hogy az Index cikkében említett napon nem is vásárolt Opus-részvényeket,hanem csak több nappal a hivatalos bejelentés után, amikor már mindenki tudott a visszavásárlási akcióról. Arról is írt, hogy volt barátnője, Vogel Evelin is hazudott az általa készített hangfelvételen. Magyar Péter állítása szerint egyébként az ekkor vásárolt részvényeinek egy részét viszonylag hamar eladta, azokon keresett, míg egy részét megtartotta, azokból rosszabb árfolyamon tudott kiszállni.Az ügy április 23-án, egy MNB-s közlemény nyomán pörgött fel újra, de közvetve Magyar Péter lépésének következtében. Az MNB ugyanis azt írta, hogy április 22-én az egyik politikai párt vezetője telefonon, ingerülten kérte számon az MNB munkatársát, miután a jegybank piacfelügyeleti eljárást indított több személlyel szemben bennfentes kereskedelem gyanúja miatt. Mint írták, a politikus indulatosan kifogásolta a nyilatkoztató végzésben foglalt határidőt, valamint komolytalannak nevezte a jegybank által megfogalmazott kérdéseket. Az MNB szerint a 2026-os országgyűlési választásokra utalva változásokat is belengetett a politikus. "A Magyar Nemzeti Bank határozottan elítéli a verbális erőszak minden formáját, tevékenysége során kizárólag a törvényeknek alávetve, politikától függetlenül működik" - olvasható a jegybank közleményében.Bár a közlemény nem nevesítette, de egyértelmű volt, hogy Magyar Péter az érintett politikus.Mint írták, a politikus indulatosan kifogásolta a nyilatkoztató végzésben foglalt határidőt, valamint komolytalannak nevezte a jegybank által megfogalmazott kérdéseket.Másnap azIndex arról írt, hogy a birtokukba került az a kérdéssor, amelyet az MNB küldött el Magyar Péternek. A lap szerint az ellenzéki politikus összesen 24 részletes kérdéssel szembesült, amelyekből kiderül, hogy a jegybank munkatársai "precízen dokumentált tranzakciókat" tártak elé - dátumokkal, megbízási számokkal, pontos részletezéssel arról, mikor és milyen részvényeket vásárolt.Szerettük volna az MNB-től elkérni azt a kérdéssort, amit Magyarnak küldtek, és ami elvileg az Indexhez is eljutott, illetve arról is érdeklődtünk, hogy miért tartották fontosnak, hogy sajtóközleményt adjanak ki Magyar hívásáról, ráadásul úgy, hogy a politikust nem nevezik meg benne, csupán sejtetik a kilétét. A jegybanktól azt a választ kaptuk, hogy a hatályos törvényi szabályozás értelmében nem oszthatja meg az eljárásban keletkezett védett adatokat tartalmazó dokumentumokat, ahogy azt sem oszthatja meg, ki volt az "incidensben", azaz a telefonos-kiabálós esetben érintett személy. A jegybank kérdéssorát a Tisza Párttól is próbáltuk elkérni, de ők sem küldték el.A Magyar Nemzeti Bank által kiadott közleményekből az is kiderült, hogy 2023 szeptemberében és novemberében is indított piacfelügyeleti eljárást az Opus Global Nyrt. 2023. júliusi részvény-visszavásárlási bejelentését közvetlenül megelőző időszakra vonatkozóan, azonban "még folyamatban lévő vizsgálatról az MNB nem oszthat meg további részleteket". Az egyik vizsgálat viszont 2025 januárjában le is zárult, a feltárt információk alapján pedig az MNB21 millió forintos piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre, amiért az 2023 júliusában bennfentes információk birtokában kereskedett az Opus részvényeivel.Magyar a közleményre reagáló Facebook-posztban azt írta, egy nevetséges, politikailag motivált eljárás részeként kapott egy kérdéssort "attól a Nemzeti Banktól, amelyből a vezetők segítségével legalább650 milliárd forint közpénzt loptak el".(Magyar Péter ittaz MNB alapítványa körüli botrányra céloz, de azt, hogy mekkora vagyonvesztés történt, egyelőre nem lehet pontosan megállapítani.) Magyar elismerte, valóban felhívta az MNB munkatársát, és jelezte neki, hogy a legtöbb felesleges és álságos kérdésre egy bohócjelet fog rajzolni. "Azt is egyértelművé tettem, hogy a tőzsdei tranzakcióim kapcsán sohasem kaptam bennfentes információt, és nem követtem el bennfentes kereskedést" - írta a politikus.A Tisza Párt vezetője április végénkülön videóban foglalkozott az üggyel. Ebben azt mondta, 2008 óta van értékpapírszámlája, áll minden vizsgálat elébe, és megválaszolta az MNB üggyel kapcsolatos kérdéseit, igaz, hogy mik voltak ezek a kérdések, és mit válaszolt rájuk, azt nem árulta el. Magyar arról beszélt, minden bevételével és vagyontárgyával el tud számolni.Az MNB tehát vizsgálódik, a Központi Nyomozó Főügyészségen folyik egy eljárás, a kormánypárti média nagyjából kész tényként kezeli, hogy bennfentes kereskedelem történt, Magyar mindeközben tagad.Nagyjából ennyit lehet tehát tudni egyelőre az egész ügyről, és a piacfelügyeleti vizsgálat lezárásáig ez valószínűleg így is marad. | Nem csak Magyar Péter került a jegybank célkeresztjébe az Opus-részvényekkel kapcsolatos bennfentes kereskedés gyanúja miatt | A Tisza Párt vezetőjén kívül még hat ember érintett, egyiküket nemrég 40 millió forintra már meg is bírságolta az MNB – értesült a Telex. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/10/bennfentes-kereskedelem-vizsgalat-tisza-part-kormanyzat-magyar-peter | 2025-05-10 06:56:44 | true | null | null | Telex |
Szegeden új éttermet nyitnak a 3,4 milliárd forint állami támogatásból felújított, Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány központjában, amely egy 1896-ban épült, műemléki jellegű házban van. Az eredetileg tehetséggondozással foglalkozó MCC központja a Széchenyi tértől, azaz Szeged belvárosának közepétől és a Tisza partjától is pár száz méterre fekszik, tehát igen jó helyen van. Ahírt megírta a szegedi Délmagyarország című, a Mediaworks hálózatához tartozó, azaz kormányközeli lap is.Azúj munkatársakat már keresi a Scrutonaz egyik szakmai állásoldalon, a Vendéglátósmunkák.hu portálon. Úgy látszik, az étterem beindításával nem akarnak sokat várni, mert a központ március 11-i megnyitó ünnepsége után egy hónappal, április 11-én már megjelentek a Scruton szegedi állásajánlatai, azután a hirdetést május elejéna Facebookra is kitették.Az álláshirdetések szerint üzletvezető-helyettest és vezető szakácsot, továbbá pultos, felszolgáló, szakács és konyhai kisegítő munkatársakat is keresnek. A Telex elküldte kérdéseit az MCC-nek és a Scrutonnak is. Mindkettő azt a választ küldte, hogy a leendő étterem és konyha alapterülete 200-225 négyzetméter, amely a szuterén szinten helyezkedik el, a fogyasztótér 40-45 fő befogadására lesz alkalmas. A nyitás a következő hónapokban várható. Arra nem válaszoltak, hogy mennyibe kerül az új étterem kialakítása, és azt milyen forrásból fedezik.Mint arról már beszámoltunk,az MCC több száz milliárdos állami támogatást kapott, és értékes ingatlanokat vásárolt országszerte, például Debrecenben az egykori, híres Aranybika szálló épületét vették meg. Az MCC-nek a weboldala szerint a budapestin kívül országszerte 16 nagyvárosban és a Balaton melletti Révfülöpön is van saját képzési központja.Az MCC leányvállalataa Scruton, eddig a fővárosban üzemeltetett öt vendéglátóhelyet, kávézókat és éttermeket, amiket közösségi térnek, találkozóhelynek és programjaik központjának neveznek. A Direkt36 korábban arról írt, hogyaz MCC több százmillió forintot költött rendezvényei étel- és italellátására. A cateringet szinte mindig a Scrutonokat üzemeltető Apriori Cultura Nonprofit Zrt. intézte. A portál szerint fejenként annyi pénz ment el erre, amennyiből piaci cégek luxusellátást tudnak nyújtani.A Telexnek küldött válasz szerint a Scruton célja, hogy "az értékteremtés konzervatív formáját egy, a következő generációknak is vonzó módon és helyen" mutassák be. "Ezt tesszük intellektuális vitákon, szakmai konferenciákon és kulturális-, valamint gasztronómiai eseményeken keresztül. Ennek a munkának a folytatását célozza a szegedi egységünk megnyitása" - írták.A szegedi belvárosban már most is sok színvonalas étterem működik, az MCC központja közelében, pár száz méteren belül két népszerű helyen is várják a vendégeket. Kérdés, lesz-e annyi vendég, hogy az újabb éttermet is eltartsa, hiszen a városbantöbb kisebb-nagyobb vendéglátóhelyet is bezártakaz utóbbi években, írta a Délmagyarország.Az új szegedi képzési központot március elején nyitották meg, az ünnepségen ott volt az MCC kuratóriumi elnöke, Orbán Balázs, aki a miniszterelnök politikai igazgatója.Orbán Viktor miniszterelnök is megjelent,aki Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal beszélgetett a színpadon arról, milyen fontos a tehetséges fiatalok támogatása.Mint korábban megírtuk, az 1896-ban épült,műemléki jellegű szegedi épület felújítása 2018 óta változatosan alakult. Korábban a Bartók Béla Művelődési Ház működött itt, de 2008-ban átszervezték a városi művelődési központokat, a Bartókot bezárták, majd az épület sokáig üresen állt, az állaga kívül-belül leromlott. A 2010-es évek elején az ingatlant aNemzeti Tudósképző Akadémiavásárolta meg2015-ben hoztak arról határozatot, hogy a kormány 2 milliárd forintos támogatást ad a szegedi tehetséggondozásra a Nemzeti Tudósképző Akadémiának, ennek részeként a nagyméretű épületet elitkollégiummá alakítják át. Akkor még 2020-ra tervezték a megnyitást, de a kivitelező Ferroép Zrt. a munkálatok során nem várt akadályokba ütközött a műemléki jellegű épületben, közben az építőipari árak is nőttek, így a pénz elfogyott, 2020-ra az építkezés leállt.Az épületet2021-ben vásárolta meg az MCC, hogy oktatási központot alakítson ki benne. 2023 végén a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kihirdette, hogy közbeszerzésen 1,4 milliárd forint értékű munkát nyert el a BUILD IT Mérnökiroda Zrt., amely befejezi az építkezést, illetve átalakítja az MCC céljaira az épületet.Az Átlátszó akkori cikke szerinta kormányközeli BUILD alvállalkozója a West Hungaria Bau Kft. volt, amelynek többségi tulajdonosa a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a volt üzlettársa, Paár Attila. Végül 2025 elejére fejezték be az összesen 3,4 milliárd forint állami pénzből megvalósult felújítást.Az MCC szegedi képzési központjának weboldala azt írja, várják a tehetséges fiatalok jelentkezését, a szegedi és a környékbeli diákok három korcsoportban felvételizhetnek a képzéseikre. Ezen kívül előadások, szakmai műhelyek és közéleti események is várják az érdeklődőket. Korábban is volt MCC-központ Szegeden, egy másik épületben, így tavaly már azt közölték, hogy 300 diák vesz részt a tehetséggondozó programjaikban. | Éttermet nyit az MCC leányvállalata a 3,4 állami milliárdból felújított szegedi központban | Az „értékteremtés konzervatív formáját” szeretnék bemutatni a 45 fős Scrutonban. A régi belvárosi épületet állami támogatásból újították fel, hogy a tehetséggondozást szolgálja. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/05/10/scruton-etterem-mcc-szeged-matthias-corvinus-collegium-alapitvany | 2025-05-10 06:57:34 | true | null | null | Telex |
Orbán Ráhel egy áprilisban kötött adásvételi szerződés szerint kb. 320 millió forintért venne meg 120 hektárnyi földet Somogy megyében. Mindez egy, a Magyarország.hu oldalon pénteken kifüggesztetthirdetményből derül ki, ésa Somogyi Hírközlő nevű Facebook-oldalszámolt be róla. A 120 hektáron főleg szántó található, de akad erdő és legelő is a területen.Egy másik helyi lap,az Atádhír tavaly megírta: több mint 5 ezer hektár került egy Tiborcz Istvánhoz köthető magántőkealap tulajdonába ezen a környéken, mégpedig úgy, hogy a a Főnix Magántőkealap megvásárolta a korábban olasz tulajdonban álló Drawa Kft.-t. Az 5200 hektárnyi területen erdők, szántóföldek és egy faipari üzem is található, valamint egy vadászkastély, ami korábban a Széchenyi-család tulajdonában állt, de a helyiek a lap szerint ma már inkább csak Benetton-kastélyként ismerik, mivel korábban Carlo Benetton, a Benetton-csoport társalapítójahasználta.A Drawa Kft. Orbán Ráhel szerződésében is szerepel, a miniszterelnök lánya által megszerezni kívánt földekre ugyanis haszonbérleti joga van a cégnek, igaz, ez a jog az ötből négy ingatlanon 2025 júniusában lejár, a ötödiken pedig 2027-ben. A földek egyébként két dél-somogyi településhez, Görgeteghez és Homokszentgyörgyhöz tartoznak. A görgetegi földeken folyamatban van egy öntözésfejlesztési projekt is.Orbánt Ráhelt 2021-ben vették földművesként nyilvántartásba, ezért vásárolhat földet. Viszont mivel budapesti lakos, a helyi gazdáknak elővásárlási joga van az általa megszerezni kívánt földekre. A kifüggesztés szerint ezzel 2025. június 10-ig élhetnek. | Orbán Ráhel földeket venne Dél-Somogyban | 120 hektár szántót, erdőt és legelőt szemelt ki a miniszterelnök lánya. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/10/orban-rahel-foldvasarlas-del-somogy-kifuggesztes | 2025-05-10 15:13:32 | true | null | null | Telex |
Az olvasó nem hülye, neki is feltűnik, ha a kormány egy lapszámban négy oldalon keresztül kíván neki boldog karácsonyt - ezekkel a szavakkaljellemezteLukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója az állami hirdetések elosztásának abszurditását a magyar médiában. A magyar kormánypiactorzító rendszeréveltöbb újság is foglalkozott az elmúlt években, a téma azért lett aktuális újra, mert a Magyar Hang és egy egyelőre anonimitást kérő másik félpanasztnyújtott be az Európai Bizottságnál (EB), részletesen bemutatva, hogyan sértette az uniós versenyjogot a kormány hirdetésnek álcázott állami támogatással.A panaszkonklúziója, hogy a kormány narratíváját követő, kormánybarát tulajdonban lévő médiát jogsértő eszközökkel juttatták versenyelőnyhöz, de az egész ügy léptékét az mutatja igazán, hogy a panaszhoz benyújtottközgazdasági elemzésszerint kamatokkal együtt 441 milliárd forintnyi tiltott állami támogatást kellene visszajuttatni az államkasszába.Ekkora a kár, amit a kormány médiapolitikája okozott 2015 óta.Azért is brutális ez a következtetés, mert a magyar média egészében, azaz minden rádióban, tévében, online és nyomtatott sajtóban összesen384,4 milliárd forint értékben vásároltak reklámot2024-ben. Tehát a panasz szerint a magyar kormány egy teljes év médiában hagyott reklámköltésénél is nagyobb léptékű pénzzel torzította a magyar sajtót 2015 és 2023 között.A panaszt alátámasztó közgazdasági elemzést Kai-Uwe Kühn, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza jegyzi. Jelzésértékű, hogy egy olyan szakértő áll a panasz mögött, aki korábban pontosan belelátott az uniós versenypolitikai ügyekbe, és egykori kollégái fogják vizsgálni a panaszt. Kühn persze nem egyedül dolgozott a beadványon, Lukács Csaba kérdésünkre elmondta, hogy magyar és külföldi szakemberekből álló csapat áll a panasz mögött, és nemzetközi médiafigyelem kíséri az ügyet. Kühn nyilatkozott aFinancial Timesnak, jelent meg anyag a témáról a Bloombergen vagy a holland közszolgálati csatornán, és az EB Versenypolitikai Főigazgatósága is kapott már újságírói kérdést az ügyben.Lukács szerint ennek az érdeklődésnek és nyomásnak is hatása lehet arra, hogyan és mikor reagál az EB a magyar panaszra. Korábban, 2019-ben is érkezett már Magyarországrólpanaszaz állami hirdetések torzító hatása miatt az EB-hez, akkor a beadvány mögött a Mérték Médiaelemző Műhely, a Klubrádió és Jávor Benedek akkori európai parlamenti képviselő állt. Arra a panaszra azóta sem reagált az EB."A mostani beadványban szerintem az a kulcs, hogy leválasztja a politikai szintről a kérdést, és tisztán a piac torzítására, a szabad verseny korlátozására fókuszál. Így szerintem az EB Versenyjogi Főigazgatóságának is sokkal könnyebb döntést hoznia, hiszen ez a szakterületük" - magyarázta Lukács, aki szerint épp ezért vizsgálja a beadvány a baloldali kormányok idején is ugyanezt a kérdést, hozzátéve, hogy 2010 óta azért a Fidesz sokkal nagyobb léptékben használta már az állam hirdetési gépezetét.Lukács szerint 2019-ben még azt gondolhatták az EB-nél, hogy Orbán kormánya kezelhető, mostanra azonban már egyértelmű lett, hogy a magyar miniszterelnök nem az Unió pártján van, és közben a világban is nagyobb lett az érdeklődés a magyarországi helyzet iránt. Lukács Csaba így abban bízik, hogy ezek a tényezők arra késztethetik az EB-t, hogy gyorsan foglalkozzon a beadvánnyal.Kühn arra alapozza az elemzését, hogy az uniós jog szerint a hirdetések terén egy állami szereplőnek is úgy kell viselkednie, mint egy piaci szereplőnek. Egy reklám akkor sikeres, ha minél több emberhez eljut, egy állami hirdetőnek is elvileg ez lenne a célja. A gazdasági elemzés azonban arra a következtetésre jut, hogy a magyar állam a hirdetéseivel nem ezt a logikát követi, hanem inkább jutalomként osztogatja a neki kedves újságoknak, online oldalaknak, tévéknek. Az elemzés több példán keresztül mutatja be ugyanazt a folyamatot: egy ponton kormányhoz közeli tulajdonba kerül egy médium, ekkor az állami hirdetések mértéke az adott cégnél a piaci hirdetésekhez képest jelentősen megugrik, és ez így is marad, amíg ez a médium kormányközeli érdekkörben van.A piaci hirdetők az elemzés szerint Magyarországon teljes mértékben lekövetik azt, ahogy a közéleti és gazdasági szempontból releváns újságok olvasótábora folyamatosan zsugorodik. Olyan mértékben csökkent évről évre a piaci hirdetők költése, ahogy ezeknek a lapoknak az olvasottsága beesett. Ehhez képest az első Fidesz-kormány megalakulása, tehát 1998 óta minden egyes kormányzat alatt lejtett a pálya az adott kormánnyal jó kapcsolatot ápoló lapoknak, így volt ez a baloldali kormányok alatt is.A Fidesz 2010-es választási győzelme után azonban a lépték nagyon megváltozott, onnantól az állami hirdetések mértéke teljesen elszabadult, és az a helyzet állt elő, hogy a magyar médiapiac legnagyobb hirdetője maga a Miniszterelnökség lett. Ezzel végleg két részre szakadt a magyar média: a baráti sajtóhoz ömlött az állami hirdetés, és néha épp ez a támogatás tartotta felszínen az amúgy veszteséges médiumokat, míg a kormánnyal kritikus médiacégek nem kaptak ebből a forrásból semmit, még akkor sem, ha az elérésük alapján ez a piaci logika szerint járt volna nekik, így pedig egyre nehezebben tudták megőrizni a piaci pozíciójukat.Az elemzés a print (nyomtatott) sajtóból, az online médiából és a tévés piacról is hoz több példát arra, amikor az állam jutalomként osztogatta az állami támogatást, vagy épp teljesen megvonta azt, amint kiesett a pikszisből az adott lap tulajdonosa.Jól illusztrálja a rendszer működését a Magyar Nemzet példája. Az elemzés bemutatja, hogy amíg a lap korábbi tulajdonosa, Simicska Lajos jóban volt a Fidesz vezetésével, az első Fidesz-kormány alatt kilőtt az állami hirdetések mértéke a lapnál. 2001-ben a 33 legnagyobb magyar újságot vizsgálva a Magyar Nemzethez ment az állami hirdetések 27 százaléka, miközben a piaci hirdetőknél ugyanez az arány csak 3,5 százalék volt. Simicska és Orbán látványos összeveszése, a 2015-ös G-nap után aztán elzárult az állami csap az újság számára, az állami hirdetés mértéke a piaci hirdetések alá zuhant, és nem sokkal később meg is szűnt az újság. (A jelenleg ismert Magyar Nemzetet csak később, 2019-ben, a Magyar Idők átnevezésével indították újra.)Az online-média-piacon nem állt minden fontos adat az elemzés rendelkezésére, de az Origo példáján keresztül ott is látszik ugyanez a módszer. Amíg a Telekom tulajdonában lévő [origo] kritikusan számolt be a kormány ügyeiről, addig az állami támogatás mértéke még a piaci hirdetési szintet sem érte el (ez főleg 2011 és 2013 között látszik az ábrán).Ahogy a főszerkesztőt, Sáling Gergőt eltávolították, majd ahogy a Telekomtól a Matolcsy Ádám tulajdonában lévő New Wave Media Grouphoz került az oldal, meg is ugrottak az állami hirdetések. De igazán a 2019-től induló időszak a leglátványosabb, onnantól az Origo a központi médiabirodalomba, aKESMA-ba (Közép-Európai Sajtó és Médiaalapítvány) olvadt, és ezzel be is köszöntött az állami hirdetéses kánaán időszaka az Origónál.A tévés piacon is évek óta téma, hogy mennyire fair az a verseny a két meghatározó médiacég, a TV2 Csoport és az RTL Magyarország között, amelyikben az egyik fél szekerét az állam tolja. Az elemzés példaként 2020-at hozza fel, abban az évben a Kantar Media adatai alapján a TV2-höz akkora mértékű állami hirdetés érkezett (23,7 milliárd forint), ami meghaladta az RTL teljes profitját.Kühn példaként az európai médiapiacon meghatározó szereplőnek számító RTL Csoportot és az Axel Springert említve kitér arra a szempontra is, hogy a kormány piactorzító politikája a potenciális külföldi befektetőket is elijesztette a magyar médiapiacról, ezzel is sértve az uniós kereskedelmi szabályokat.Ehhez a piactorzító beavatkozáshoz a 2015-ös G-nap után új rendszert épített ki a kormány több új szabályozással. Létrehozták a központi médiabirodalmat, a KESMA-t, ami alá behúzták szinte az összes kormányközeli tulajdonban lévő médiumot, és az egész bekerült a Mediaworks irányítása alá.Az összes megyei lapot, az Origót, a Borsot vagy a Hír TV-t működtető céggel létrejött a teljes médiapiacot leuraló óriás, amit a kormány gyorsan nemzetstratégiai jelentőségűvé tett, ezzel eltakarítva az útjából bármilyen itthoni versenyjogi vizsgálódást. Ennek a cégnek az átláthatóságát nehezítve a Mediaworks 2022 óta nem közöl adatokat arról, hogy pontosan kik hirdetnek nála. A mostani beadvány szerint a KESMA-t fel kellene darabolni a magyar médiapiac helyreállításához.Az EB-hez eljuttatott panasz azt is elég világosan levezeti, hogy milyen álca mögé bújt a kormány a kormányzati kommunikációs közbeszerzések kiírásával, és a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) kiépítésével. Ez a rész többek között aKorrupciókutató Központ Budapest (CRCB) korábbi munkájáratámaszkodik, amely végigvezette, hogyan maradt egyedüli "versenyzőként" talpon az állami kommunikációs megbízásoknál Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge-csoport, az a konzorcium, amely az Átlátszó összesítése alapján293,7 milliárd forint értékű állami megbízástnyert el az elmúlt években.A panasz külön részben mutatja be, hogy az állam olyan feltételeket szabott ezeknél a közbeszerzéseknél 2015 óta, hogy annak minél kevesebb hazai médiaügynökség feleljen meg.Mivel minden további alkalommal az előző három évből származó releváns tapasztalatot szabott meg feltételként az NKOH, az eleve kevés talpon maradó cégből még kevesebb lett, így 2019-re csak a Balásy-féle konzorcium maradt egyedüli indulóként és nyertesként. 2023-ban például Balásy cégei nyolcvan, az NKOH által kiírt közbeszerzésen indultak el egyedüli ajánlattevőként, ebből nyolcvanat meg is nyertek.A kormány arra hivatkozik, hogy Balásy cégei piaci szereplők, amiket a jogszabályoknak megfelelő módon választottak ki. Az EB-hez benyújtott panasz szerint azonban a magyar kormány eleve szelektív módon írta ki a közbeszerzéseket, amelyek egyre nyíltabban egyszereplőssé váltak, ráadásul ez az egy nem is piaci szereplőként, hanem állami ügynökségként viselkedik, amely csak végrehajtja a rá bízott feladatot. Azaz ezek a cégek dolgozhatnak a piaci árnál magasabb összegekkel, és az sem érdekük, hogy az iparágban bevett módon kedvezményeket alkudjanak ki a médiacégeknél.Az Európai Bizottság szóvivője egyelőre annyit mondott, hogy a panasz feldolgozása folyamatban van. A panaszosokat képviselő uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi irodától Oliver Bretz azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy nyilvánvalóan tiltott állami támogatásról van szó, és ha nem a médiáról, hanem egy másik szektorról lenne szó, az Európai Bizottság nem ülne ennyit a beadványon.Ha a bizottság végül vizsgálatot indít az ügyben, az már önmagában jelzésértékű lenne, főleg az ellen az ország ellen, amelyegyedüliként szavazott nemmelarra az EU-s médiaszabadságról szóló rendeletre, amely példáulelőírja, hogy a cégeknek az állami hirdetéseken és pénzügyi támogatásokon keresztül befolyó közpénzekről is számot kell adniuk. | A kormánybarát médiának dobott 441 milliárd forintos jutalomfalat már megakadhat az EU torkán | A magyar kormány évek óta reklámnak álcázott állami hirdetésekkel tolja a neki kedves média szekerét. Az Európai Bizottsághoz benyújtott friss panasz szerint ez a módszer uniós jogot sért, és 441 milliárd forintot kellene visszautalni az államkasszába. A szervezeten nagy a nyomás, hogy ezzel a beadvánnyal már kezdjen is valamit. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/12/tiltott-allami-tamogatas-hirdetes-mediapiac-europa-bizottsag-panasz-magyar-hang | 2025-05-12 04:45:02 | true | null | null | Telex |
A kormányzati és önkormányzati szervek működése során keletkező hivatalos dokumentumokat - hacsak külön szabály nem tiltotta - tavalyig bárki kikérhette közérdekű adatigényléssel. Rengeteg fontos infóhoz így jutottak hozzá újságírók és rajtuk keresztül az olvasók.Tavaly aztán a kormányhivatalok elkezdték összehangoltan megtagadni az újságíróktól hozzájuk érkező adatigényléseket. Mind ugyanarra a precedensértékű kúriai határozatra hivatkoztak, amely azóta az Alkotmánybíróságon is átment.A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a kormányhivatalok félreértelmezik a Kúria határozatát, olyan adatigényléseket is megtagadnak, amelyeknél valójában ki kellene adniuk a kért dokumentumukat. A kormányhivatalok egy részét azonban nem érdekli ez az ellenvetés.A Kúria döntése így is, úgy is komoly visszalépés az információszabadság szempontjából, annak értelmében fontos dokumentumok és adatok maradhatnak örökre titokban.2022 februárjában szokatlan hír járta be a magyar sajtót. Bodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója közérdekű adatigényléssel kikérte a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának kiadott hatósági ellenőrzések dokumentációját. Mint kiderült, a Samsungnál a katasztrófavédelmisek rendszeresen szabálytalanságokat találtak, amelyeket a cég a hatósági felszólítások és büntetések ellenére sem volt hajlandó felszámolni.Ezen felbuzdulva az Átlátszó újságírója újabb és újabb közérdekű adatigényléseket nyújtott be, az egyik, ezek alapján írt cikkéből megtudhattuk, hogy a Samsung a hatóságok szerint több mint ezer dolgozója biztonságát veszélyeztette. Egy másik cikkükbőlkiderült, hogy voltak dolgozók, akiknek egy olyan helyiségben kellett munkát végezniük, amelyben a mérések szerint a nikkel koncentrációja a megengedett 250-szerese volt, a rákkeltő anyagok szivárgása ráadásul éveken keresztül fennállt, a cég azt a büntetések ellenére sem számolta fel.2023 nyarán Kacskovics Mihály Béla, a HVG újságírójakikérte az SK komáromi és iváncsai akkumulátorgyárairól szóló határozatokat. A dokumentumokból kiderült, hogy a Samsunghoz hasonlóan ez a cég is rendszeresen megszegi a rá vonatkozó szabályokat, és veszélyezteti a dolgozóit. A közérdekű adatigénylések alapján megírt cikkek alapvetően befolyásolták azt, ahogy a magyarok - köztük a gyárak dolgozói - ezekre a cégekre tekintenek.2024-ben több már működő vagy éppen épülő magyarországi aksigyár és egyéb üzem dolgozója kereste meg azzal a Telexet, hogy a kelet-ázsiai vezetés náluk is következetesen figyelmen kívül hagyja a magyar szabályokat, és méltatlan vagy veszélyes körülmények között dolgoztatja a munkavállalóit. (Ezekről példáulittésittírtunk.) Azért, hogy kiderítsük, mennyi igaz a dolgozók történeteiből, közérdekű adatigényléssel fordultunk a Hajdú-Bihar, a Szabolcs-Szatmár-Bereg, a Csongrád-Csanád, a Fejér és a Komárom-Esztergom vármegyei kormányhivatalokhoz. Ahogy más újságírók korábban, a különböző cégekkel szembeni határozatokat szerettük volna kikérni.November végén azonban a különböző kormányhivatalok ugyanarra a kúriai döntésre hivatkozva egységesen megtagadták a határozatok és a hozzájuk tartozó indoklás kiadását.Hasonlót tapasztaltBodnár Zsuzsa, az Átlátszó újságírója, akinek tavaly nyár és idén január között csak a Pest Vármegyei Kormányhivatal 16 közérdekű adatigénylését utasította el ugyanarra a kúriai határozatra hivatkozva. A kormányhivatalok új gyakorlata szerint tehát a korábban még kiadható dokumentumokat ma már újságírók nem tudják kikérni. Azt, hogy melyik gyárban milyen szabálytalanságok vannak és milyen balesetek történnek, ezen a módon ma már nem tudhatjuk meg. Felmerül a kérdés: miért?A korábbi jogértelmezés szerint a hatósági és bírósági eljárásokban keletkező dokumentumokat főszabály szerint bárki kikérhette. A közadatok megismerését az úgynevezett Infotörvény szabályozza, amely szerint "közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. [...] Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni." Vagyis a közigazgatás működése során létrejövő dokumentumokat - közérdekű adatokat - alapesetben bárkinek ki kell adni, kivéve, ha valami speciális okból nem nyilvánosak, például mert döntés-előkészítést szolgálnak vagy titkosítják őket.Bizonyos típusú dokumentumokat a törvény szerint a hatóságoknak maguktól kötelező közzétenniük, másokat kérésre - adatigénylésre - kell kiadni. Az állami szervek azonban dönthetnek úgy, hogy utóbbiakat vagy egy részüket maguktól, kérés nélkül nyilvánosságra hozzák, hogy azok könnyebben eljussanak az érintettekhez, érdeklődőkhöz. A gödi Samsung esetében például a céget ellenőrző Pest Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy időbenönként feltöltötte a honlapjáraa cégről szóló határozatok egy részét.Azt, hogy a közintézményeknek milyen adatot kinek és hogyan kell kiadniuk, törvények szabályozzák, amelyek értelmezésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) ad ki iránymutatást. A NAIH korábban következetesen olyan állásfoglalásokat tett közzé, amelyek szerint a hatósági eljárások során keletkező, illetve azokat lezáró dokumentumokat - köztük a nagy iparvállalatok ellenőrzéséről szóló iratokat - az újságírók és a civilek adatigényléseire ki kell adni. Tavaly azonban a kúriai határozattal, majd annak kormányhivatali (félre)értelmezésével fordult a kocka.A különböző kormányhivatalok az elmúlt időszakban egy tavalyi, precedens értékű kúriai határozatra hivatkozva összehangoltan tagadják meg az újságírók közérdekű adatigényléseit. Az az ügy még 2021-ben kezdődött, amikor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mindenféle nyilvános indoklás vagy szakmai alátámasztás nélkül, örökségvédelemért felelős miniszterként engedélyezte a budai Várban található, világörökségi védelem alatt álló egykori Diplomataház, későbbi nevén Burg Hotel bontását.A Szentháromság tér 7-8. szám alatt a második világháborúig két, XVIII-XIX. századi lakóház állt. Ezeket a második világháborúban szétlőtték, a háború után lebontották, helyükre pedig 1981-ben egy, az akkori korstílusnak megfelelő épületet húztak fel Jánossy György és Laczkovics László tervei alapján. Az épület Diplomataház néven vált ismertté, a rendszerváltás után Burg Hotel néven szállodaként üzemelt.A Diplomataház 2020-ban került az államtól az MNB-birodalomhoz tartozó Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványhoz, amely engedélyt kért az épület lebontásához, hogy a helyén felépíthessenek egy, külsőre az 1945 előtti állapottal megegyező komplexumot.Ezt az engedélyt kapták meg személyesen Gulyás Gergelytől, a kormány pedig később az I. kerület tiltakozása miatt nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította a projektet. Az építkezésről aztán azÁllami Számvevőszék MNB és alapítványai gazdálkodásával foglalkozó jelentésébenis sok szó esett. A jelentés szerintfelmerült a túlárazás, és azt is aggályosnak találta, hogy a projektirányító és a kivitelező cég is ugyanahhoz a tulajdonoshoz,Somlai Bálinthoztartozik.Az 1981-ben épült Diplomataház bontása ellen abban az időben többek között a Huszonkettesek Építészcsoportja tiltakozott, amely szerette volna megtudni, hogy milyen szakmai megfontolások alapján adták ki a bontási engedélyt. Ezért közérdekű adatigényléssel megpróbálták kikérni a bontáshoz szükséges szakhatósági állásfoglalást (hozzájárulást) - derül kiaz Enbudapestem.hu 2023-as cikkéből.Ezután a következő történt:a kormányhivatal azt mondta, hogy nem illetékes, ezért a hozzájárulást kiadó Miniszterelnökséghez irányította őket;a Miniszterelnökség először időt kért, majd azzal utasította el a válaszadást, hogy egy sima eljárásról csak érintetteknek (ügyfeleknek) lenne köteles adatot kiadni, a huszonkettesek pedig nem érintettek;az építészek ekkor a NAIH-hoz fordultak, amely egy év gondolkodási idő után 2023 májusában, amikorra a házat már elbontották, kiadott egy állásfoglalást arról, hogy a Miniszterelnökségnek ki kellene adnia a kért dokumentumokat, de mivel nem látott lehetőséget kompromisszumos megoldásra, lezárta a vizsgálatot;a Miniszterelnökség ezután sem adta ki a dokumentumokat, így az építészek pert indítottak. Az elsőfokú bíróság 2023 októberében arra kötelezte a Miniszterelnökséget, hogy adja ki a kért dokumentumot, mivel a bíróság álláspontja szerint az közérdekű adat;a Miniszterelnökség ekkor sem adta ki a szakvéleményt, fellebbezett, de a másodfokú bíróság megint ellenük döntött.A Miniszterelnökség ezt sem fogadta el, ésa Kúriához fordult, hogy az változtassa meg a korábbi bírósági ítéleteket. A minisztérium többek között azzal érvelt, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) különböző iratbetekintési lehetőségeket szab meg az eljárásban személyesen érintettek - ügyfelek -, és az eljárásban személyesen nem érintettek - harmadik személyek - számára. A Miniszterelnökség ebből a különbségtételből vezette le, hogy harmadik személyeknek nem kell kiadniuk a szakvéleményt, a Kúria pedig ezt az érvelést elfogadvautólagosan megváltoztattaaz elsőfokú bírósági ítéletet és elutasította az építészegyesület keresetét - akiknek így még pénzt is kell fizetni a minisztériumnak.A hatósági eljárások során keletkező dokumentumok megismerésének lehetősége az Alaptörvényből ered, amely szerint "mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez". A közadatok megismerésének pontos szabályait a fent idézett Infotörvény szabályozza, amelyre hivatkozva bármilyen közintézménynek közérdekű adatigényléseket lehet benyújtani. A főszabály az, hogy anonimizált formában minden, a hatósági eljárásokban készülő dokumentumot mindenkinek ki kellett adni, kivéve, ha ezt valami külön szabály tiltotta.A Kúria mostani döntése értelmében ilyen közérdekű adatigényléseket sokféle dokumentumra továbbra is be lehet adni, de hatósági eljárási iratokra már nem.A jogértelmezési változás abból következik, hogy a Miniszterelnökség és a Kúria értelmezése szerint az Infotörvény részben ellentmondásban van a közigazgatás működését szabályozó általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.) szóló törvénnyel. Utóbbinak ugyanis van egy iratbetekintésről szóló része, ami külön szabályokat tartalmaz a közigazgatási eljárások során keletkező dokumentumokba való betekintés lehetőségéről.Ennek az egyik passzusa szerint a hatósági vagy bírósági eljárásokban közvetlenül nem érintett harmadik személy "akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges".Na, és ez az a pont, ahol eltér a Kúria jogértelmezése a korábbi gyakorlattól, és attól, ahogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint ma is el kellene járni. Az idézett paragrafus aszemélyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratrólszól. A korábbi jogértelmezés szerint ezeket a dokumentumokat bárkinek ki lehetett adni, feltéve, hogy azokat anonimizálják, illetve azokból a védett adatokat kitörlik. A TASZ álláspontja szerint továbbra is így kellene eljárni, mondta a Telexnek Aujeszky Nóra, a szervezet jogásza.Igen ám, csakhogy a Kúria tavalyi döntésével újraértelmezte ezt a jogszabályt, és elkezdte azt képviselni, hogy az eljárások során keletkező dokumentumokat közvetlenül nem érintett harmadik személyeknek anonimizálva sem kell kiadni. Eszerint tehát a közvetlen érintetteken kívül csak az tekinthet be a dokumentumokba - akár anonimizálva, akár nem -, aki igazolni tudja, hogy arra valamilyen hivatalos ügy miatt szüksége van rá.A korábbi jogértelmezés szerint az Ákr. kiegészítette az Infotörvénybe foglaltakat, és pluszjogokat biztosított az eljárásban érintetteknek (ügyfeleknek). A Kúria új jogértelmezése szerint azonban az Ákr. ügyféljogokat biztosító része egy olyan rendelkezés, amire hivatkozva korlátozni lehet mindenki más jogát a közérdekű adatok megismerésére. Arra jutottak tehát, hogy a "józan ész követelménye" szerint az Ákr.-nek gyakorlatilag felül kell írnia az Infotörvényt, különben az Ákr. vonatkozó része szerintük "kiüresedne". Vagyis egészen egyszerűen azt mondják, hogy a hatósági eljárások során keletkező dokumentumokat nem lehet az Infotörvény szerint kikérni, azokat az Ákr. szabályai szerint, iratbetekintés formájában lehet csak megismerni.A Kúria döntése a Szentháromság téri építkezés ügyében azt jelenti, hogy az eljárás közben keletkező dokumentumokat - mint amilyen a Gulyás Gergely által aláírt bontási hozzájárulás - csak a beruházás által közvetlenül érintettek (ügyfelek) kérhetik ki, és ők is csak iratbetekintéssel. Az adatok kiadásának megtagadásához annyi szükséges, hogy az adatokat birtokló hatóság kellően meg tudja indokolni, miért zár ki mindenki mást azok megismeréséből. A Szentháromság téri építkezés esetében például arra jutottak, hogy a dokumentum kiadása "alkalmas lehet a közigazgatási hatósági eljárások során az eljárási alapjogok veszélyeztetésére".A Rácz Miklós építészt képviselő Társaság a Szabadságjogokért ezutánalkotmányjogi panaszt nyújtott be, mert a Kúria precedensértékű határozata szerintük önkényesen, szükségtelenül és aránytalanul korlátozza az Alaptörvényben biztosított, közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. Szerintük a Kúria olyan értelmezést tulajdonít egy ágazati jogszabálynak (az Ákr.-nek), amely a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos alapjog végtelen korlátozására ad lehetőséget.Az Alkotmánybíróság azonban nem így látta, érvelésük szerint "tényállási, szakjogi, törvényértelmezési kérdés az, hogy a kért adat - a közérdekű adat kiadása iránti perben - az Ákr. iratbetekintési jogról szóló 33-34. paragrafusai hatálya alá tartozik-e, és az Ákr. olyan törvény-e, amely"az Infotörvény ide vonatkozó részének megfelel, tehát olyan jogszabályi rendelkezés, amivel"bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel"korlátozható a közérdekű adatok megismerése. A TASZ alkotmányjogi panasza ezért szerintük nem alkotmányossági, hanem törvényességi vizsgálatra irányul. Mivel ilyeneket nem fogadhatnak be, az indítványtidén februárban érdemi vizsgálat nélkül visszautasították.Ennek a döntésnek azért van nagy jelentősége, mert a Kúria után az AB is kimondta, hogy az állami szervek mérlegelhetnek, hogy ezekben az esetekben az adatok visszatartásával korlátozzák-e az adatkérők információszabadsághoz való jogát.És ha az adatigénylők pert is indítanak, és azt valamiért évek múlva meg tudják nyerni, a hatóságok a per időszakára jogosan tarthatják vissza azokat az adatokat, amelyek nyilvánosságra kerülése nekik kényelmetlen lehet.Megkérdeztük az ítéletről a TASZ-t, ahonnan arról tájékoztattak minket, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fognak fordulni az ügyben. Addig viszont, amíg ez az eljárás le nem zárul, a Kúria határozata marad érvényben. És mivel precedensértékű határozatról van szó, az abban foglaltak minden más hasonló ügyre is érvényesek.A Kúria Szentháromság téri építkezés ügyében meghozott döntése nyilvánosságra kerülése után a különböző vármegyei kormányhivatalok elkezdtek egységesen erre hivatkozva elutasítani a hozzájuk benyújtott adatigényléseket. Érvelésük szerint a Kúria döntése alapján a hatósági eljárások dokumentumait a korábbi gyakorlattal szemben nem lehet közérdekű adatigényléssel kikérni, ehelyett az Ákr.-ben foglaltak szerint az iratbetekintést lehet kérelmezni.Ez az érvelés azonban jogilag több szempontból sántít.A fent idézett Ákr. egy másik paragrafusa szerint ugyanis "ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozatot [...] bárki korlátozás nélkül megismerheti". Vagyis itt teljesen egyértelműen, feketén-fehéren szerepel, hogy az eljárásokat lezáró hatósági határozatokat nemcsak az érintettek, hanem mindenki más is megismerheti.Aujeszky Nóra szerint ezt a Kúria döntése sem befolyásolja, mert az nem az eljárásokat lezáró határozatok, csak az eljárások közben születő egyéb dokumentumok - például egy építési engedélyezési eljárásban egy, a műemlék bontáshoz szükséges szakvéleményt adó örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulás - megismerésére vonatkozik. Aujeszky szerint a kormányhivatalok teljesen önkényesen kezdték el a Kúria döntését minden hatósági dokumentumra, köztük az eljárásokat lezáró határozatokra kiterjesztve értelmezni, és erre hivatkozva elutasítani a közérdekű adatigényléseket.Időközben aztán a NAIH 8107-1/2025. számon kiadott egy új állásfoglalást, amelyben megerősítik korábbi álláspontjukat, miszerint a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat nem az Ákr., hanem az Infotörvény szabályozza, és az adatkéréseket így annak rendelkezései szerint kell elbírálni. A NAIH szerint az Ákr. fent idézett része szerint az eljárások lezárása után az abban keletkezett határozatokatbárki korlátozás nélkülmegismerheti, az pedig önmagában egy korlátozás, hogy a hatóság azt nem adja ki adatigénylésre, csak iratbetekintés formájában.A NAIH állásfoglalása tehát egyértelműen kimondja, hogy a kormányhivatalok rosszul értelmezik a Kúria határozatát,az eljárásokat lezáró határozatokat továbbra is bárkinek ki kell adni közérdekű adatigénylésre - még akkor is, ha egyéb dokumentumokat nem kell. A kormányhivatalok egy része azonban a jelek szerint nem akarja elfogadni vagy megfelelően értelmezni a NAIH állásfoglalását. Bodnár Zsuzsa átlátszós újságíró közadatigényléseit ugyanis az elmúlt fél évben rendszeresen visszautasították, majd amikor a NAIH állásfoglalása alapján az elutasítás felülvizsgálatát kérte, volt olyan kormányhivatal, amelykiadta neki a kért dokumentumokat, a többségük azonbannem.Kialakult tehát egy olyan jogi helyzet, amelyben a bírósági és hatósági eljárásokközbenkeletkező dokumentumokat csak az érintettek, csak iratbetekintés formájában nézhetik meg, az eljárásokatlezáróhatározatokat viszont elvileg mindenki - a NAIH szerint adatigényléssel, a kormányhivatalok egy része szerint viszont csak iratbetekintéssel.Az előbbi esetben az iratbetekintésnél az érdeklődőnek levélben kell kérnie az ügyféli státuszt, amelyben bizonyítani kell, hogy az adott eljárás az ő jogát vagy jogos érdekét érinti. Ha ezt bizonyítani tudja, akkor az ügy összes iratába korlátozás és anonimizálás nélkül betekinthet - ha azonban nem tudja bizonyítani, akkor korlátozásokkal sem. Környezetvédelmi ügyekben ügyfélnek számít, aki egy beruházás vagy üzem hatásterületén él - azonban,mint a debreceni CATL esete mutatja, önmagában a hatásterület megállapítása vitás kérdés lehet, ami hosszú pereskedéshez vezethet.Az, hogy a kormányhivatalok végül elfogadják-e a NAIH legutóbbi állásfoglalását, és a jövőben kiadják az eljárásokat lezáró határozatokat, vagy ezekért majd perelni kell, egyelőre nem világos. De ha ebben a kérdésben meg is változtatják majd a gyakorlatukat, az eljárások során születő egyéb dokumentumok megismerhetőségét a Kúria döntése drasztikusan korlátozta, amivel rengeteg információt jó időre, vagy akár örökre is elzárhattak a nyilvánosságtól.Megkérdeztük a konkrét ügyről és annak következményeiről Molnár Noémi Fannit, a K-Monitor átláthatósággal foglalkozó ügyvédjét. Molnár szerint érdemes tudni, hogy a magyar információszabadság - számos más országgal vagy akár az EU-s szervek gyakorlatával ellentétben - nagyon progresszív, mivel nem a dokumentumok (iratok) megismerését biztosítja, hanem az iratok által tartalmazott egyes információk megismerését. Ezt hívják a jogban adatelvnek, az ellentétét az iratelvnek."Ez azt jelenti, hogy nem lehet iratokat átfogóan elzárni a nyilvánosságtól. Ehelyett az iraton lévő összes adat esetében meg szükséges vizsgálni, hogy melyik adat esetében áll fenn a nyilvánosság-korlátozás oka. Tehát nem lehet egy dokumentumról általánosságban állítani, hogy nyilvánosságtól elzárt, hanem gyakorlatilag mondatonként végig szükséges menni az egész tartalmon és megvizsgálni egyesével a dokumentumban szereplő információkat. Ez az, amit az adatkezelők általában nem végeznek el és inkább vállalják egy esetleges per kockázatát. Bíróságra azonban már kevesen mennek, mert a pereskedés költséges" - mondja Molnár.A jogász szerint a Kúria döntése az indoklásában szembemegy az alapvető adatelvvel, és helyette az iratelvet érvényesíti. Szerinte egyébként a korábbi kúriai döntések eltérőek voltak, az viszont biztosan változás, hogy a mostani döntés "egy huszárvágással mindent elzárt a nyilvánosság elől", és ezt a kormányzati szervek könnyen ki is használják.Molnár úgy látja, a Kúria döntése megerősítheti a kormányt abban, hogy érdemes az Infotörvényen kívül azt korlátozó jogszabályokat hozni. Ilyenekre korábban is volt példa - a Budapest-Belgrád beruházásra, az állami cégekre, a jegybankra vagy a kormányzati igazgatásra vonatkozó törvények. Ezek közül több az Alkotmánybíróság előtt áll."Ez ahhoz vezet, hogy egyre több külön törvény lesz, ami a nyilvánosságot korlátozza, egyre kevésbé lesz átlátható a szabályozás, és a polgároknak nem egy helyen, az Infotörvényen belül szükséges majd keresgélni a megoldásokat. Ezért a K-Monitor közérthető anyagokat tesz közzé adatigénylésihonlapján" - mondja Molnár.2025-re tehát eljutottunk oda, hogy mindenféle törvénymódosítás nélkül, a Kúria egy döntésével előállt egy olyan helyzet, amelyben a korábban bárkinek megismerhető kormányzati dokumentumok már nem, vagy csak a korábbinál sokkal nehezebben megismerhetőek.Ennek pedig az élet számos területén vannak következményei.Nem tudhatjuk meg sem azt, miért bontották le a budavári Diplomataházat, sem azt, melyik cégnél milyen szabálytalanságokat találnak a hatósági ellenőrzéseken.A cikk elején felvezetett esethez visszatérve: bár logikus lenne, hogy egy céghez jelentkező dolgozók a jelentkezésük előtt megnézhessék a hatóságok honlapján, a cégnél milyen balesetek és szabálytalanságok történtek, erre Magyarországon nincs lehetőségük. Eddig legalább arra volt, hogy az erről szóló dokumentumokat az újságírók kikérjék és megírják, a Kúria döntése és a kormányhivatalok jogértelmezése miatt azonban most már erre sincs lehetőség.Bár a kormány, egyes kormányzati szervek és a Kúria döntései között talán túlzás lenne összefüggést keresni, a kontextus kedvéért érdemes megemlíteni, hogy milyen környezetben született a szóban forgó, precedensértékű kúriai határozat.Különböző politikai szereplők évek óta támadják azokat a médiumokat, amelyek közérdekű adatigénylésekkel igyekeznek feltárni a kormány nehezen megkérdőjelezhető vagy korrupciógyanús ügyeit. Ezek a támadások akkor léptek szintet, amikor tavaly júniusban a Szuverenitásvédelmi Hivatal "egyedi, átfogó jellegű vizsgálatot"indítottaz adatújságírás egyik fontos magyarországi műhelye, az Átlátszó ellen.A vizsgálatot októberben zárták le, amikormegállapították, hogy az Átlátszó "állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz". A döntést azzal indokolták, hogy szerintük "hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal".Vagyis a Szuverenitásvédelmi Hivatal tulajdonképpen kimondja, hogy a közérdekű adatigénylésekre épülő újságírást az ország szuverenitására leselkedő veszélynek tekinti. Szerencséjükre ennek a lehetőségét a hivatal felállítása után nem sokkala politikai függetlenségére olyan büszke Kúriajelentősen beszűkítette. | Gulyás Gergely aláírt egy papírt, a Kúria hozott egy döntést, mire a kormányhivataloknál elszabadult a pokol | Összehangoltan kezdték el elutasítani a hozzájuk érkező közérdekű adatigényléseket a kormányhivatalok, amelyek sok dokumentumot tavalyig kérdés nélkül kiadtak. A háttérben egy évek óta húzódó per, egy precedensértékű kúriai határozat és egy kétes jogértelmezés áll – az eredmény pedig az információszabadság súlyos csorbítása. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/12/kuria-kozadatigenyles-tasz-diplomatahaz-akkumulatorgyar-mergezes-alkotmanybirosag-kormanyhivatal-gulyas-gergely | 2025-05-12 13:10:44 | true | null | null | Telex |
Várkonyi Andrea, Mészáros Lőrinc felesége egymillió forintos nadrágot viselt, amikor hétfőnkiszállt a több mint százmilliós Bentley-bőla cége udvarán.A nadrágról Hadházy Ákos Facebook-posztjában azt írja: egy Dolce & Gabbana darabról van szó, ami az interneten 2632 euróba kerül, azaz átszámítva 1 065 380 forintot kell érte fizetni.Azt persze nem tudjuk, hogy pontosan ki vette a nadrágot, de áprilisban 3,6 milliárd dollárra becsülték Mészáros Lőrinc vagyonát, így ha ajándékba vette a feleségének, akkor ez nem számít nagy tételnek. Várkonyi Andreának természetesen saját jövedelme is van a Whitedog médiacég révén, ahol 24 hónap alatt a fizetésén felül leosztva havonta 180 ezer eurós osztalékot csinált. Vagyis a fizetésén kívül napi három ilyen nadrágot is tudna venni csak a cége osztalékából.Tavaly nagyjából ilyenkor Várkonyi Andrea821 millió forint osztalékot vett kia Whitedogból. A 2020-ban alapított reklámcég 2023-ban 8,9 milliárd forint bevételt könyvelt el, ezzel megduplázva a korábbi számait, amiből 1,09 milliárd forint profitot csinált a cég. Ebben Várkonyi férje is besegített, a Whitedog ugyanis a Mészáros cégbirodalom tagjait is ügyfelei között tudhatja. Várkonyiék csinálhatták például a Mészároshoz köthető gigabank, az MBH bevezető reklámkampányát 2023 tavaszán és nyarán.Éppen hétfőn írtunk arról, hogy Magyarország leggazdagabb emberénekcsaládja nemcsak a Ferrarikhoz vonzódik, de a brit-német kabriókhoz is. Olvasónk hétfői képén Várkonyi Andrea látható, amint egy 2023-as évjáratú, magyar rendszámú Bentley Continental GTC vezetőüléséről száll ki cége, az Andrássy út egyik patinás villaépületében működő Whitedog Media reklámügynökség udvarán.A Whitedogról legutóbb április közepén olvashattaka Telexen, amikor az Átlátszóra hivatkozva megírtuk, hogy ötmillió forintos, két hónapra szóló szerződést írt alá a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózattal. A megbízás része volt egy sajtólista elkészítése is, ami 99 ezer forintért pozitív és negatív hozzáállás alapján kategorizálja az újságírókat. A HUN-REN magyarázata szerint a pozitív és negatív attitűddel azt jelölik a listán, hogy mely médiumok esetében sikerült célba juttatni az üzeneteket, és melyek esetében van további teendő. | Várkonyi Andrea egymilliós nadrágban szállt ki a több mint százmilliós Bentley-ből | Mészáros Lőrinc felesége a fizetésén kívül napi három ilyen nadrágot is tudna venni csak a cége osztalékából. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2025/05/13/varkonyi-andrea-nadrag-luxus-meszaros-lorinc | 2025-05-13 08:41:36 | true | null | null | Telex |
Módosítási javaslatot nyújtott be Tordai Bence az MNB-alapítványok ügyében, jelentette be a független országgyűlési képviselőa Facebook-oldalán. Ahogy arról korábban írtunk,kedden nyújtja be az MNB-ről szóló törvénymódosítást az országgyűlés gazdasági bizottsága, ha átmegy a tervezet, a jegybank nem hozhat létre többé vagyonkezelő alapítványokat. A módosítás azonban csak az új alapítványokra vonatkozik, a már meglévőekre nem.Tordai a Facebook-bejegyzésben azt írja, szerinte a Bánki Erik vezette bizottság szabad elvonulást akar biztosítani az MNB alapítványának a jegybanki botrány után. "A 10 órakor kezdődő ülésre reggel 7:38-kor nyújtottak be egy bizottsági törvénymódosítási javaslat tervezetet, amely szerint ugyan »az MNB vagyonkezelő alapítványt nem alapíthat, valamint MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket«, de mindezt »a törvény hatálybalépését megelőzően alapított alapítványra [...] nem kell alkalmazni«. Vagyis a több száz milliárdot eltapsoló korábbi jegybanki alapítvány maradhat. Ez botrány!"Tordai módosítási javaslatot nyújtott be, ez alapján a már meglévő jegybanki alapítványokra is alkalmazni kellene az új rendelkezést 2026. január 1-től. Azaz bő fél évet kapna az új MNB-vezetés, hogy felszámolja "a Matolcsy-féle közpénznyelőt, és visszaszerezze a közpénz jellegét elveszített közpénzt, vagy legalábbis azt, ami még maradt belőle", írja.Az új tervezet szerint a törvény célja, hogy a jegybank alapvető, illetve törvényi feladatait minél hatékonyabban láthassa el, emiatt szükséges az is, hogy "a törvényi feladatain kívül eső tevékenységek mérséklődjenek"."Így a továbbiakban vagyonkezelő alapítvány vagy alapítvány befektetési tevékenység folytatására, vagyonkezelési tevékenységre a Magyar Nemzeti Bank által ne legyen alapítható."Az új tervezet értelmében az MNB továbbra is létrehozhat a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot vagy alapítványt, amennyiben az a feladataival és elsődleges céljával összhangban áll, vagyonkezelő alapítványt azonban nem hozhat létre. "Az MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket." Az új szabályozás csak a jövőben létrehozott alapítványokra érvényes, a tervezet azt is kiemeli, hogy a módosítás nem vonatkozik a korábban alapított alapítványokra.Az indoklásnál a tervezet azt írja: "A javaslat a jegybank gazdálkodási fegyelmének erősítését, az intézmény működésének átláthatóságát szolgálja. A szabályozással összefüggésben átmeneti rendelkezés rögzítése is szükséges."Varga Mihály új jegybankelnökáprilis közepén kezdeményezte a kormánynál a "profiltisztítást", azaz a jegybanki vagyonkezelő alapítványi struktúra megszüntetését. Varga jegybankelnök akkori sajtótájékoztatóján arról beszélt, törvényi szinten is módosítanák a jegybank hatáskörét, leszűkítve azokat az alapfeladatokra. Orbán Viktor a jegybankkal történő tárgyalásokra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki.Ahogy arról korábban írtunk, aFidesz politikusai úgy hökkentek megaz alapítványok gazdálkodásában bűncselekményt sejtő és nyomozást kérőÁllami Számvevőszék jelentéseikirobbanásán, hogy kilenc éve a kétharmados törvényhozás minden fegyverét bevetve próbálták az MNB-alapítványok vagyonát elrejteni a közfigyelem és az igazságszolgáltatás elől. Arról, hogymilyen próbálkozások voltak erre, itt írtunk bővebben.A módosítás ügyében kerestük az MNB sajtóosztályát.Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, az Állami Számvevőszék március közepén három olyan, összesen több mint hatszáz oldalas jelentést publikált, ami többé-kevésbé a jegybankhoz köthető:-a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) gazdálkodásáról;-a Neumann János Egyetemért Alapítvány befektetéseiről;- illetve magánakaz MNB-nek a működési szabályszerűségéről, köztüka székházfelújítás költségéről.Ezek közül az első, a PADME gazdálkodásáról szóló jelentés szólt a legnagyobbat, annak ellenére, hogy - ahogy arróla Telex műsorábanis sok szó esett - a független sajtó munkájának köszönhetőenmár évek óta lehet tudni, hogy az MNB-alapítvány gazdálkodása problémás. Két nappal a hivatalos jelentés publikálása előtt, március 17-én számolt be arról a számvevőszék jelentéstervezetét megszerző Direkt36, hogy az ÁSZsúlyos hiányosságokat állapított meg és hatalmas veszteséget okozó döntéseket azonosította jegybank több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. Arról, hogy az MNB-alapítványok vagyonából hogyan veszett el körülbelül 200 milliárd forint különböző ingatlanügyekkel,ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, az MNB-ügy fejleményeit pedigitt követjük. | Tordai Bence szerint Bánki Erikék szabad elvonulást akarnak biztosítani a jegybanki alapítványnak | Ma nyújtják be az MNB-ről szóló törvénymódosítást, ami alapján a jegybank mostantól nem hozhat létre vagyonkezelő alapítványokat, de a szabály a már meglévő alapítványra nem vonatkozik. Tordai Bence módosítási javaslatot nyújtott be. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2025/05/13/tordai-bence-modositas-jegybanki-alapitvanyok-megszuntetese | 2025-05-13 10:20:39 | true | null | null | Telex |
Számlagyárat üzemeltető bűnbanda három tagját fogták el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-dunántúli nyomozói, mert a gyanú szerint az általuk működtetett cégláncolat által kiállított fiktív számlákkal több mint félmilliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. Kuperczkó Adrienn , a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense elmondta, hogy a budapesti bűnszervezet többszintű cégláncolatot hozott létre és működtetett főként budapesti és Pest vármegyei cégekből.Bármilyen számlát lehetett rendelni, az ügyfelek részére nagyüzemben állítottak ki fiktív számlákat a tevékenységi körhöz igazított tartalommal. A számlagyár működésének célja kizárólag az volt, hogy az alapvetően legális gazdasági tevékenységet folytató megrendelők a bűnszervezettől befogadott számlák adótartamával jogosulatlanul csökkenteni tudják áfafizetési kötelezettségüket, és a bűnszervezet általi visszaosztásból készpénzhez jussanak.A bűnszervezet felszámolására szervezett akcióban 60 helyszínen gyűjtöttek személyi és tárgyi bizonyítékokat a nyomozók, és ingatlanokat, gépjárműveket, készpénzt és egy hajót is lefoglaltak. A kommandósok a bandavezért, egy szerb férfit az ágyból rángatták elő a wellness szállodában, a másodirányításért felelős vejét és egy könyvelőnőt is elfogtak. Kihallgatták őket bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt. Mindhárom gyanúsított letartóztatását elrendelte a Kaposvári Járásbíróság, erősítette meg Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője.Videó az elfogásról: | Félmilliárdos sikkasztás: Kaposváron tartóztatták le a számlagyárost | Egy balatoni szálloda wellness részlegéből rángatták elő az adócsalókat. Kaposváron tartóztatták le a számlagyárost | null | 1 | https://www.sonline.hu/helyi-kek-hirek/2025/05/szamla-kaposvar-leartoztatas-gyar | 2025-05-02 09:11:34 | true | null | null | Sonline |
A bíróság a tegnapi napon megszüntette az óbudai polgármester letartóztatását - közölte megkeresésünkre Zamecsnik Péter, Kiss László ügyvédje. Az ügyészség ugyan fellebbezett, de annak nincs halasztó hatálya, így Kiss május 16-án szabadul a börtönből.Kiss Lászlót még tavaly augusztus 14-én vették őrizetbe, majd a bíróság két nappal később elrendelte a letartóztatását. Kisst, valamint volt alpolgármesterét , a tavaly júniusban őrizetbe vett, ám azóta a letartóztatásból kiengedett Czeglédy Gergőt minősített vesztegetéssel gyanúsítják. A korrupciós ügy nem velük kezdődött, a történet szálai több évvel korábbra vezetnek vissza.A bombát Anonymous robbantotta évekkel ezelőtt , több videó kiszivárogtatásával. Például közzétette azt a rejtett kamerás felvételt, amin látható, hogy vélhetően korrupciós pénzeket számolnak egy autóban. A felvételeken jól kivehető, ahogyan az összegeket papírzacskóba tették. Az álarcos alak tájékoztatása szerint a III. kerületi önkormányzat megbízásaiból visszaosztott pénzről volt szó.Az ügyben nyomozás indult, az első gyanúsítottakat tavaly március elején fogták el, de az érintettek köre idővel tizennyolc főre bővült. A gyanúsítások túlárazott és fiktív szerződésekről, százmilliós kenőpénzek visszaosztásáról szólnak .Borítókép: Kiss László (Forrás: Magyar Nemzet) | Szabadul a börtönből Kiss László | Megszüntette a bíróság Kiss László óbudai polgármester letartóztatását – tudta meg a Magyar Nemzet az óbudai polgármester védőjétől, Zamecsnik Pétertől. Kiss tavaly augusztus közepe óta van rács mögött, miután a nyomozó hatóság vesztegetéssel gyanúsítja. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/szabadul-a-bortonbol-kiss-laszlo | 2025-05-15 08:55:04 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Első fokon három és fél év, valamint hét és fél év közötti börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa korábban határrendész járőrként dolgozó rendőröket, illetve felettesüket, akik külföldi sofőröktől kértek pénzt közúti ellenőrzés során, tájékoztatta a bíróság szóvivője csütörtökön az MTI-t.Horváth-Tóth Imola közölte, a vádlottakat hivatali vesztegetés elfogadása, illetve hivatali vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság. A szabadságvesztés mellett a bíróság több százezer forint pénzbüntetést is kiszabott a vádlottakkal szemben.Az ítélet szerint a vádlottak közül ketten a magyar államhatáron teljesítettek szolgálatot járőrként, és közúti ellenőrzéseket hajtottak végre. A megállított külföldi sofőröket addig nem engedték továbbhaladni, míg azok nem fizettek. A pénzért cserébe nem intézkedtek azokkal a sofőrökkel szemben, akiknél bármilyen szabálytalanságot tapasztaltak, és esetükben a központi adattárak ellenőrzését sem hajtották végre.A járőrök tevékenységét az alosztályvezetőként dolgozó elsőrendű vádlott a szolgálatok szervezésével segítette. Cserébe a vádlottak a korrupcióból származó pénzt megosztották vele. A főtiszt a kötelezettségét megszegve nemhogy nem akadályozta meg a bűncselekmény elkövetését, de feljelentést sem tett. A negyedik, szintén mélységi ellenőrző járőr a külföldi sofőröktől szintén kenőpénzt fogadott el.Az ügyész három nap gondolkodási időt tartott fenn az esetleges fellebbezés bejelentésére, a vádlottak és védőik részben felmentésért, részben enyhítésért fellebbeztek. A bíróság elrendelte az első- és másodrendű vádlottak letartóztatását. Az eljárás a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa előtt folytatódik - áll a közleményben.Eljárás összesen nyolc nagylaki határrendésszel szemben indult a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján. A határrendészek a vád szerint a megszerzett készpénzt különböző, egyedileg kialakított rejtekhelyen - az egyenruhájukban vagy napszemüvegtokban - tartották. Egy-egy szolgálat alatt átlagosan 140-260 euró vesztegetési pénzt szereztek, az összeget a nap végén egymás között elosztották. | Valutáért cserébe engedték tovább a külföldieket - korrupt határrendészeket ítéltek el Szegeden | Eljárás összesen nyolc nagylaki határrendésszel szemben indult. Szolgálatonként átlagosan 140–260 eurót szereztek, az összeget a nap végén egymás között elosztották. | null | 1 | https://szegeder.hu/megye/2025-05-15/valutaert-cserebe-engedtek-tovabb-a-kulfoldieket-korrupt-hatarrendeszeket-iteltek-el-szegeden/6825ba3f47d3c00323dd0bfb | 2025-05-15 12:02:41 | true | null | null | szegeder.hu |
Folytathatja a tehetségkutatáson messze túlnyúló működését a Mathias Corvinus Collegium, rövidebb és ismertebb nevén MCC. Minden évben örömhírt jelent az Orbán Balázs fennhatósága alatt álló alapítvány számára, amikor kiderül, mekkora nyereséggel zárt és mekkora osztalékot fizet a Mol és a Richter. A kormány ugyanis még 2020-ban adta oda a két óriáscég 10-10 százalékos részvénycsomagját az MCC-nek, megoldva ezzel a kormányközeli szervezet finanszírozását.A Mol már a hónap elején jóváhagyta a tavalyi év utáni osztalékfizetést, ebből 22 milliárd forintot jutott az MCC-nek. A Richter most döntött 93 milliárdos osztalék kifizetéséről, ennek a 10 százaléka megy Orbán Balázsékhoz.Összesen most így 31 milliárd forint jut az MCC-nek ebből a két forrásból. (A beszámolóik szerint tavaly 36 milliárdot, előtte 29 milliárdot, még korábban 12 milliárdot kaptak az osztalékokból.) | Idén is úszik majd a pénzben a tehetséggondozóként indult, de már Brüsszelben is harcoló MCC | Többi mint 31 milliárd folyik be idén is osztalékként az Orbán Balázs fennhatósága alá tartozó alapítványhoz. | null | 1 | https://444.hu/2025/04/29/iden-is-uszik-majd-a-penzben-a-tehetseggondozokent-indult-de-mar-brusszelben-is-harcolo-mcc | 2025-04-29 16:30:25 | true | null | null | 444 |
Óriási megbízásokat kap a Magyarországon épülő ipari projektektől, de az állami beruházások is jelentősen gazdagítják Garancsi István nagyvállalkozót. Nemcsak nyertes közbeszerzésekkel büszkélkedhet, hanem a szerencsejáték-koncesszió hasznait is élvezi, és a részben az ő érdekeltségei által épített irodakomplexumokat százmilliárdokért vásárolja meg a Nemzeti Vagyonkezelő. De arra is akadt példa, hogy az ő javára változtak meg korábban más vállalkozókat csődbe juttató jogszabályok.Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembere, Garancsi István évtizedek alatt építette ki kiterjedt gazdasági birodalmát, amelyet az Orbán-kormányok számára kedvező döntéseinek és az elnyert közbeszerzéseknek is köszönhet. Vagyonát a Forbes 2024-ben 226,2 milliárd forintra becsülte. Befektetései a sporttól kezdve az ingatlanfejlesztésen és az építőiparon át a szerencsejátékig terjednek. A labdarúgás világában a Videoton FC tulajdonosaként ismert. A gazdaság más területein is fontos szereplő, például a pénzszállításban és az e-pénztárgépek üzemeltetésében. 2010 előtt is jelen volt az üzleti életben, igazán nagy terjeszkedésbe azonban a 2010-es évek második felében kezdett. Ekkor szállt be a Market Zrt.-be, és az építőipari cég által elnyert óriásprojektek mellett más területeken is jelentős lehetőségeket köszönhet a magyar államnak: a kaszinók üzemeltetése - az államtól elnyert koncesszió révén - például súlyos milliárdokat jövedelmez. Ebben az ágazatban Garancsi István Andy Vajna halála után a Las Vegas Casino-csoport átvételével szerzett piacvezető szerepet. Érdekeltségeinek terjeszkedését a Forbes által összeállított 50 leggazdagabb magyar listáján elért helyezései is jelzik: a 2024-25-ös listán már a 9. helyen szerepel, 2018-ban még csak a 22. volt ugyanezen a listán, 2019-ben került be az első húszba. Vagyonát akkor 63,7 milliárd forintra becsülte a Forbes, vagyis ez az inflációt figyelembe véve is több mint a duplájára nőhetett az üzleti lap által készített becslések alapján.Az üzletember az építőiparban meghatározó szerepet tölt be: Scheer Sándorral közös vállalata, a Market Építő Zrt. rendszeresen a legnagyobb állami és a kormányzat számára fontos nagyipari beruházások kivitelezője is. A Market Zrt. által irányított ingatlanfejlesztések közé tartozik a főváros látképét átalakító, 120 méter magas hírhedt Mol-torony. Budapesten jelenleg is több olyan óriásberuházás zajlik, amelyekben Garancsi István már nemcsak építtetőként, de beruházóként is érdekelt, mint a Kopaszi-gátnál zajló BudaPart beruházás és a Városliget mellett épülő Dürer Park-projekt. A felépült irodák jelentős részét mindkét projekt esetében a magyar állam veszi meg, összességében több mint 300 milliárd forintért, hogy oda hivatalok és állami vállalatok kirendeltségei költözhessenek be. A Dürer Park Garancsi István és egy Tiborcz István-közeli magántőkealap közös üzlete, míg a BudaPart beruházásban rajtuk kívül Hernádi Zsolt is érdekelt, és mindkét esetben a Market Zrt. az építtető. | Így tört előre néhány év alatt Garancsi István a legvagyonosabbak listáján | Akinek bejöttek a 2010-es évek – áttekintettük a NER-közeli nagyvállalkozó érdekeltségeit. | null | 1 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/garancsi-istvan-akinek-bejottek-a-2010-es-evek-175585 | 2025-04-29 06:00:00 | true | null | null | Magyar Hang |
- Advertisement -A Kecskemét kizárólagos tulajdonában álló Kecskeméti Televízió Kft. 2024-ben 18,6 millió forintos veszteséggel zárta az évet. Ennek következtében - az önkormányzati tulajdonú cégek Vezetői Javadalmazási Szabályzata alapján - nem volna lehetséges prémiumot kifizetni Kozák Polett ügyvezető-főszerkesztő számára. A szabályzat azonban hagy egy kiskaput, és a Gazdálkodó Város Bizottsága mégis megszavazhat számára több mint négyhavi jutalmat a május 15-ei délelőtti ülésén. Kozák Polett 2024-ben havi bruttó 1,1 millió forintot keresett, ez az összeg idén márciusban 1,5 millió forintra emelkedett - derül ki a KecsUP Hírek birtokába került dokumentumból.A bizottság elé terjesztett előterjesztés szerint az ügyvezető prémiumra való jogosultságát azzal indokolják, hogy az öt vállalt prémiumfeladatból négyet teljesített, továbbá mert a választási év különösen megterhelő volt a KTV részére (például minden választókerületre külön-külön választási műsort készített), emellett megvalósult a Nyitott Városháza kulturális programsorozat.A négy teljesült célkitűzés a következő:A Hírös Hírek című műsor immár élő adásban jelentkezik virtuális háttérrel, ezért az ügyvezető az éves munkabérének 10 százalékára jogosult.Új magazinműsor indult 2024 őszén Kvalitás címmel, amelynek célja többek között a bevételnövelés és a szórakoztatás volt; ennek megvalósításáért szintén az éves munkabér 10 százaléka jár.A meglévő magazinműsorokhoz (Élővíz, Anno, Sportmagazin) elkészültek a virtuális hátterek - egyes esetekben több változatban is -, ezért újabb 10 százalékos prémium illeti meg az ügyvezetőt.A Művészettel, szeretettel című fotópályázat és kiállítás 2024 decemberében valósult meg, amelynek teljesítéséért az éves munkabér további 10 százaléka ítélhető meg.Nem teljesült ugyanakkor az "Ismerj meg bennünket! - Nyílt napok a Kecskeméti Médiacentrumban" című, négy alkalomra tervezett rendezvénysorozat, amelyet 2024 szeptembere és decembere között tartottak volna meg.A napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja a bizottság, melynek előterjesztője Gaál József alpolgármester.Frissítés: helytelenül írtuk, nem 15-én, hanem 16-án, pénteken délelőtt kerül sor a Kulturális Bizottság ülésére, és az előterjesztő nem Gaál József, hanem Bán János alpolgármester, a tartalom azonban nem változott. | Bruttó 5.2 millió forint jutalmat kaphat a kecskeméti tévé ügyvezetője a 18 milliós veszteség ellenére | A Kecskemét kizárólagos tulajdonában álló Kecskeméti Televízió Kft. 2024-ben 18,6 millió forintos veszteséggel zárta az évet. Ennek következtében – az önkormányzati tulajdonú cégek Vezetői Javadalmazási Szabályzata alapján – nem volna lehetséges prémiumot kifizetni Kozák Polett ügyvezető-főszerkesztő számára. A szabályzat azonban hagy egy kiskaput, és a Kulturális Bizottság mégis megszavazhat számára több mint négyhavi jutalmat a május 15-ei 16-ai délelőtti ülésén. Kozák Polett 2024-ben havi bruttó 1,1 millió forintot keresett, ez az összeg idén márciusban 1,5 millió forintra emelkedett – derül ki a KecsUP Hírek birtokába került dokumentumból.
| null | 1 | https://kecsup.hu/2025/05/brutto-5-2-millio-forint-jutalmat-kaphat-a-kecskemeti-teve-ugyvezetoje-a-18-millios-veszteseg-ellenere-unikum/ | 2025-05-15 07:01:05 | true | null | null | Kecsup |
Az ügyészség két évre felfüggesztett hat hónap börtönbüntetést kért arra a hat vádlottra, akik az április 30-án, a Debreceni Törvényszéken tartott előkészítő ülésen beismerték, jogosulatlanul jutottak oltási igazolványhoz a koronavírus-járvány idején, és lemondtak a tárgyalásról.Az ügyben harmincnégy embert vádolnak kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntettével és más bűncselekményekkel. Közülük hatan jelentek meg az első előkészítő ülésen. A vádirat lényege szerint az akkoriban körzeti ápolóként dolgozó elsőrendű vádlott - ő nem jelent meg az első előkészítő ülésen - 2021 májusától a háziorvos tudta nélkül koronavírus elleni oltottságot igazoló védettségi igazolványhoz juttatott olyan személyeket, akik előtte nem kaptak védőoltást. Mindezt egy olyan időszakban, amikor számos szolgáltatás igénybevétele, továbbá bizonyos munkakörök betöltése csak a védőoltásról szóló igazolás birtokában volt lehetséges.Az ülésen az ügyész kifejtette, egy jogszabály-módosítás miatt a védettségi igazolvánnyal való visszaélés bűntette már nem állapítható meg, a közokirat-hamisítás, az információs rendszer megsértése, valamint a vesztegetés és annak elfogadásának bűntette azonban igen. Mint mondta, a most megjelent egyik vádlott, K. A. egy korábbi ügye miatt visszaesőnek minősül.Minden vádlott, valamint ügyvédeik kinyilvánították, hogy az ügyész által kért büntetés mértékével nem értenek egyet. Balláné Szentpáli Edit bíró hangsúlyozta, a bűnösségüket beismerő, a tárgyalásról lemondó vádlottak büntetését a bíróság fogja meghatározni. A mértékes indítványban szereplő felfüggesztett börtönbüntetés valójában azt jelenti, hogy annál súlyosabb szankcióra nem kell számítaniuk. Az előkészítő ülésen meghallgatták a vádlottak vagyoni és családi körülményeit is, amelyeket figyelembe fognak venni az eljárásban.Azoknak az ügyében, akik lemondtak a tárgyalásról, május 19-én hirdetnek ítéletet. | Felfüggesztett börtönt kért az ügyészség azokra, akik oltás nélkül kaptak védettségi igazolványt a koronavírus-járvány idején | Harmincnégy embert vádolnak, közülük hatan már beismerték a bűnösségüket és lemondtak a tárgyalásról. | null | 1 | https://debreciner.hu/cikk/vedettsegi-igazolvany-koronavirus-birosag-debreciner | 2025-04-30 12:58:00 | true | null | null | Debreciner |
Jens Bühler, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. igazgatója minap adott egy interjút, amelyből kiderül, hogy gyakorlatilag megduplázzák a kecskeméti gyárukat, több mint egymilliárd eurót fektetnek be, 3000 dolgozót vesznek fel, az új létesítményt pedig 2026-ban helyezik üzembe . Gyanítom, erről nem az újságból értesült, a kérdés inkább az, hogy a város készen áll-e arra, hogy ennyi embert - plusz az ideköltöző családtagjaikat - befogadja, ellássa?Természetesen tudunk az ilyen horderejű ügyekről a kollégáimmal, hiszen a gyár és az önkormányzat között kiváló a kapcsolat. Több munkacsoportot működtetünk, amelyek - az aktuális feladatoktól függően - rendszeresen tanácskoznak, és nem csupán tájékoztatjuk egymást a mindkét felet érintő dolgokról, hanem közösen keressük a megoldásokat a felvetődött problémákra. Külön csapat foglalkozik például a munkaerő-toborzással, a lakhatási kérdésekkel, az infrastruktúra, továbbá a vállalati szolgáltatási környezet fejlesztésével. Tehát napra kész információkkal rendelkezünk az olyan ügyekben, amelyek a város életét befolyásolják; nyilván abba nem avatnak be minket, hogy mikor, milyen modellekkel, rukkolnak elő, hiszen az nem tartozik ránk. Nagy előny, hogy a városvezetés összetétele gyakorlatilag alig változott az elmúlt években, így jól ismerjük egymás módszereit, elvárásait.Amikor 2008 nyarán nyilvánossá vált, hogy a Mercedes Kecskeméten fog gyárat építeni, akkor ön alpolgármester volt. Emlékszem - hiszen akkor nyilatkozott nekem -, hatalmas volt az elvárás, ön és a város többi vezetője nagyon bizakodó volt, sokat reméltek ettől a beruházástól, úgy vélték, óriási lehetőség előtt áll Kecskemét. Most, 17 évvel később, 2025 tavaszán, hogyan gondolja, bejöttek az elképzelései?Az első pillanatban is látszott, hogy egy ilyen beruházás rengeteg lehetőséggel kecsegtet. Egy nemzetközi, innovatív nagyvállalat, a világ egyik legpatinásabb brandje városunkat választja, munkahelyeket, tudást, technológiát hoz ide - ez kétségkívül történelmi lehetőségnek mutatkozott, amivel élnünk kellett. És éltünk is - ezt bizonyítják az eredményeink. No meg azt, hogy nem kevés munkát tettünk abba, hogy a Mercedes-Benz itthon érezze magát Kecskeméten. A város új üzleti környezetet teremtett, infrastruktúrát fejlesztett, egyetemet épített, bővítette a szolgáltatásait, tehát tudatosan építette át magát, hogy ez a beruházás ne csak ide találjon, hanem be is rendezkedjen nálunk, itt maradjon. Ha az üzem eredményeit nézzük, vagy azt, hogy a konszern egyik legnagyobb gyára lett, ahol a jövő járművei készülnek, egyértelmű, hogy bejöttek Kecskemét számításai, megtérült a kemény, több éves munka, amit beletettünk. De nyilván évek teltek el, mire közvetlen tapasztalatokat szereztünk a konkrétumokról, arról, hogy milyen pozitív és negatív hatásai vannak és lesznek egy ilyen hatalmas üzem betelepítésének.Kezdjük a pozitívumokkal.Emlékeztetnék, hogy a gazdasági világválság kellős közepén indult meg a beruházás, ami nyilván a Mercedest is rosszul érintette, ennek ellenére a tervek szerint folyt a projekt. S már a kezdetektől fogva kihatással volt az élet minden területére, nagy lendületet kapott város, hatalmas fejlesztések történtek az elmúlt több mint másfél évtizedben, megújult, kivirágzott Kecskemét, kis túlzással rá sem lehet ismerni annak, aki 20 éve nem járt itt. Jó pár évvel ezelőtt az önkormányzatban kidolgoztunk egy fejlesztési stratégiát, ennek mentén dolgozunk, s ha szükség van rá, módosítunk a terveken; tehát nincs kapkodás, nincs rögtönzés a város életében, haladunk a megkezdett úton.S mik a negatívumai?Nehezebbé vált a városban a közlekedés, aminek természetesen nem örülnek a kecskemétiek. Míg egy gyár 2-3 év alatt felépül, addig egy város útszerkezetének átalakítása hosszabb időt vesz igénybe, de sokan türelmetlenek. S az is gondot jelent, hogy az ország más területéről vagy a külföldről idetelepült embereknek meg kell szokniuk Kecskemétet, azt, hogy ennek a városnak más az életvitele, kultúrája, mások a szokásai, mint ahonnan érkeztek, s ebből olykor konfliktusok származnak. Például a központtól néhány kilométerre fekvő, újraéledő városrészekben előfordul, hogy a régóta ott élő idősebb és az odaköltöző fiatalabb családos emberek között feszültség alakul ki. Ezeket kezelnünk kell és meg is tesszük, az önkormányzat számos közösségépítő programot indított el ezeken a területeken. Ugyanakkor a gyár felépülése után nagyon sokan hamarabb várták a kézzel fogható eredményeket, azt hitték, 2-3 év alatt láthatóvá válnak a pozitívumok. De kellett jó pár esztendő, hogy az ipari fejlesztés hasznát a mindennapjaik során is érezzék az emberek.A világ autóipara - ez különösen igaz Európára, azon belül is Németországra - komoly kihívásokkal szembesül a technológiai változások, az amerikai kamatpolitika miatt. Ezt mennyire érzi meg a kecskeméti gyár, s azon keresztül a város? A német ipar, azon belül is az autógyártás mindig is híres volt a kiváló, precíz tervezéséről. A szakembereik képesek több évre előre látni a világgazdasági folyamatokat, s ha ebben változás van, gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni, amennyiben szükséges, előre menekülnek. Mindezt az is bizonyítja, hogy 2016-ban úgy döntöttek, Kecskemétre flexibilis gyárat hoznak, ami azt jelenti, hogy olyan gyártástechnológiai folyamatot alakítottak ki, hogy bármilyen meghajtású gépkocsikat képesek legyenek elkészíteni. S a piac igényeitől függően gyártanak elektromos vagy belső égésű motorral járó autókat. Tehát a Mercedes rendkívül verseny- és piacképes üzleti modellt alakított ki, emellett rendelkeznek a megfelelő anyagi erőforrásokkal, magasan kvalifikált munkaerővel, remek logisztikát alakítottak ki, így nem hiszem, hogy komoly problémákkal szembesülnének, olyanokkal, amelyek a város életére is negatív hatással lennének.A cég háromezer új dolgozóval számol, ezek nagy része Kecskeméten fog lakni és sokan hozzák a családtagjaikat. Ezt a további 4-5 ezer embert ki tudja szolgálni a település, képes még továbbfejlődni?Mind a városban, mind a régióban van még fejlődési potenciál. A kulcskérdés a közlekedés logisztikája, ebben Kecskemét egyedül nem tud továbblépni, szükség van a szaktárca együttműködésére, hogy a MÁV-val, a Volánnal és a helyi közlekedési cégünkkel meg tudjuk oldani az áruszállítást és a munkaerő utaztatását. Az M44-es új lehetőséget nyitott a munkaerő-toborzásban, közelebb hozta Pest vármegye déli részét és Békés vármegyét, ahonnan még a régióból várhatóak munkatársak. Ennek köszönhetően, illetve az egyetemen egyre növekvő létszám miatt a fiatalok körében jelentős tartalékok vannak.S van vagy lesz elég bölcsőde, óvoda, iskola, orvos, postahivatal, étterem, egyéb intézmény?Az oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények területén kifejezetten jól állunk, az újonnan ideérkező gyerekeket, felnőtteket el tudjuk látni, megfelelő és még kihasználatlan kapacitással rendelkezünk. Kecskemét nagyon híres a vendéglátásáról, gasztronómiájáról is, ezért éttermekben sem szenvedünk hiányt, a gondot itt is a munkaerő hiánya okozhatja, de remélem, lesz elég szakács, felszolgáló. Egyébként pedig kifejezetten hasznosnak tartom, hogy a vendéglátóipar mellett számos egyéb szolgáltatás is egyre nagyobb számban jelenik meg a városban, ez ugyanis azt jelenti, hogy nem állunk egy lábon, nem csupán az autóipar lesz jellemző Kecskemétre.Az oktatási intézmények mennyire tudják kiszolgálni a Mercedes szakemberigényét?Amint letelepedett a Mercedes, azonnal kialakult egy nagyon konstruktív kapcsolat az összes közoktatási intézménnyel és az akkori főiskolával (ez egyébként nemcsak az autógyárra, hanem számos nagyobb vállalatra is igaz, sokan beiskolázási programmal is rendelkeznek). Mindehhez persze az intézményeink rugalmasságára van szükség. Ha például az autógyárnak elektromérnökökre van szüksége, akkor a Neumann János Egyetem ezt leszervezi, megszerzi az engedélyeket, az oktatókat, megteremti az egyéb feltételeket és már a következő tanévben lehet ilyen szakirányra jelentkezni. Ennek is köszönhető, hogy egyre többen tanulnak itt: az elmúlt öt évben több mint megduplázódott a hallgatók száma, 2300-ról 5000 fölé emelkedett, s közöttük nagyon sok a kecskeméti - jelenleg 5-600-an lehetnek -, ami korábban nem volt jellemző. De hasonló a helyzet a szakiskolai képzésnél is, az új szakmák oktatásának a feltételeit nagyon gyorsan megteremtik az intézmények vezetői.Ha már az egyetemnél tartunk, az elmúlt hetekben nem ezekkel a jó hírekkel került be az intézmény a sajtóba, hanem az MNB-botrány farvizén. Az Állami Számvevőszék megállapítása szerint ugyanis az egyetemi alapítvány kuratóriuma az államtól kapott pénz nagy részét, 127,5 milliárd forintot nagyon rosszul fektette be, miután az Optima Befektetési Zrt. kötvényeiből vásároltak, ez a vagyonkezelő cég pedig értéktelen lengyel részvényeket vett belőle, így vagyonvesztés állhat be az egyetemnél. Ön - mint az egyetemi alapítvány felügyelőbizottsági tagja - ezt az önkormányzat áprilisi közgyűlésén tagadta, és azt mondta, folyamatosan tárgyalnak az Optimával. Történt azóta valami érdemleges fejlemény az ügyben?Biztatóan haladnak ezek a megbeszélések, az Optima és az MNB új vezetése partnerek abban, hogy a kecskeméti egyetem ne szenvedjen kárt, így nem kell attól tartani, hogy vagyonvesztés éri az intézményünket. Az Optimával napokon belül megszületik a megállapodás a campus 2 félbehagyott beruházásáról, így nem lesz akadálya az építkezés folytatásának, befejezésének. A 10 éves futamidejű kötvény ügyében pedig továbbra is az az álláspontom, hogy hiba lett volna az ÁSZ nyomására egy évvel ezelőtt kiszállni ebből a pénzügyi konstrukcióból.De az ÁSZ elnöke egy minapi interjúban is azt állította, hogy az alapítvány abban az időszakban ahelyett, hogy kockázatmentes állampapírt vásárolt volna, amelynek a piaci referenciahozama 10 százalék felett volt, egy rendkívül kockázatos kötvénybe fektetett, amely csak 2,5 százalékot kamatozott. Ön azonban korábban azt állította, az akkori jogszabályok nem tették lehetővé, hogy állampapírt vegyenek. Kinek van igaza?Most is ez a véleményem. Attól tartok, az ÁSZ-szal elbeszélünk egymás mellett. Nekünk 2021 júniusában kellett meghoznunk a döntést a befektetésünkről, az ÁSZ elnöke viszont egy három évvel későbbi időpontról tesz említést. Akkor, 2024-ben pedig nem lett volna célszerű kilépni a 10 éves kötvényprogramból. Az egyetem és az MNB alapítványa, a PADMA között ugyanis stratégiai partnerség alakult ki - ennek következtében addig a PADMA 50 milliárd forintot fektetett be az intézményünk fejlesztésébe -, amelyet nem akartunk felrúgni. Reméljük, a most folyó vizsgálatok tisztázzák ezeket a félreértéseket.A helyi ellenzék alaposan beleállt az ügybe, keményen támadják önöket. Az itt élők mit érzékelnek ezekből a vitákból?Természetesen egy ilyen ügy komoly közérdeklődésre tart számot, a város egyeteméről van szó. Sokak gyermeke, unokája itt tanul, itt szerzi meg azt a diplomát, amely a jövőjét, a jó állást, a jó fizetést és a kiszámítható karriert jelenti. Fontos tehát az intézmény, és annak sorsa. A baloldal pont ezt nem tartja tiszteletben, politikai csatározások színterévé akarja tenni az intézményt. A diákokat is az ügy részévé akarja tenni. Ami nemcsak, hogy nem elegáns, de egyáltalán nem szolgálja a kecskemétiek érdekét. Mi azon dolgozunk, hogy ez a gazdasági természetű ügy minél előbb, megnyugtatóan záruljon, hogy az egyetem nyugodt körülmények között folytathassa az építkezést. Ez minden kecskeméti érdeke. Nekem pedig ebben az esetben nem lehet más dolgom, minthogy az érdekeiknek érvényt szerezzek. Ezért kapok hideget, meleget. Volt már ilyenben részem, és lesz is még. De ha Kecskemétről van szó, akkor nem tudok semmit sem fél szívvel csinálni...De egy nagyon komoly kudarc érte még pár napja Kecskemétet.Ne idegesítsen, miről beszél?Kiesett a futballcsapat az NBI-ből.Jaj, ... az utolsó pillanatig hittem abban, hogy benn maradtunk, sajnos nem így történt. Egyébként pedig Kecskemétnek az a jelszava, hogy "sem magasság, sem mélység nem rettent" , tehát vannak jó napjaink, vannak rosszak, de mindig visszaküzdjük magunkat. Így egy év után - remélem - visszatérünk.Nyitóképünk archív: A Mercedes kecskeméti gyárának standja az Ipar napjai és az Automotive Hungary kiállítások megnyitóján a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban 2023. május 16-án. Lakatos Péter, MTI/MTVA | Kecskeméti polgármester: Bejöttek a város számításai azzal, hogy idetelepült a Mercedes | Szemereyné Pataki Klaudia a Mandinernek azt mondta, az Optima és az MNB új vezetése partnerek abban, hogy a Neumann János Egyetem ne szenvedjen kárt, így nem kell attól tartani, hogy vagyonvesztés éri az intézményt. | null | 1 | https://mandiner.hu/belfold/2025/05/kecskemeti-polgarmester-bejottek-a-varos-szamitasai-azzal-hogy-idetelepult-a-mercedes | 2025-05-12 07:44:18 | true | null | null | Mandiner |
Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a Cseh Katalinék botrányaként elhíresült ügyben - ezt a következtetést lehet levonni az ügyészség lapunk megkeresésére adott válaszából.Mint írták, a vádirat lényege szerint az elkövetők jogellenesen jutottak vállalkozásfejlesztésre szánt pályázati összegekhez és hitelekhez. Egy 50 éves férfi és 47 éves fivére egy könyvelővel, illetve másokkal, köztük egy cseh állampolgár cégtulajdonossal is együttműködött. Ennek keretében két magyar céggel vettek részt 2016-tól - részben uniós, részben állami költségvetési forrást felhasználó - pályázatokon. Ezen túl az 50 éves férfi még további két cégvezetőt is rábírt pályázatokat érintő bűncselekményekre. Ezeknél az elkövetést azzal is segítette, hogy a bankszámlák közti utalásokba is bekapcsolódott - írta az ügyészség.Hozzátették: a négy vádponttal érintett, összesen tíz pályázat különböző, holográfiához kapcsolódó kutatási, fejlesztési projektek megvalósításáról, például lézerszkenner vagy nyomdaipari rendszer beszerzéséről szólt.Az elkövetési módszerek változatosak voltak.Az önerő fiktív igazolása mellett az elkövetők valótlan tartalmú árajánlatokat, adásvételi szerződéseket, teljesítésigazolásokat és fiktív számlákat használtak fel.Egyes részmozzanatokhoz szlovák, lengyel, angol és svájci cégeket is bevontak - áll a vádiratban, hozzátéve, hogy a költségvetési csalássorozatban az elkövetők összesen több mint 2,2 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak, amelyből a vádlottak, illetve egy későbbi ügyvezető egy kisebb részt megtérítettek.A Fővárosi Főügyészség a vádlottakat - a pályázatokban való részvételükhöz igazodva -jelentőstől különösen jelentősig terjedő vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott, több mint 100 oldalas vádiratában.A főügyészség hat férfival szemben végrehajtandó, míg a hetedik társukkal szemben végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását, továbbá mindegyikük pénzbüntetésre ítélését, illetve cégvezetéstől való eltiltásukat, a cégeket érintően pedig vagyonelkobzást is indítványoz. Utóbbihoz fedezetként szolgálnak a nyomozás során lefoglalt holografikus lézernyomtatók - írták.Úgy tudjuk, a hét vádlott egyike a Cseh család cégének, a Pannónia Nyomda Kft-nek egy korábbi ügyvezetője. Hozzátesszük: sem Cseh Katalin, sem pedig az édesapja nem vádlott, ugyanis az eljárás adatai szerint a vállalkozáshoz köthető bűncselekményt nem abban az időszakban követték el, amikor ők tisztségviselők voltak a cégben.Emlékezetes, az uniós botránnyal 2021 nyarán, az Anonymus álarcos alak leleplező anyagai után kezdett foglalkozni a sajtó, az adóhatóság pedig költségvetési csalás gyanújával indított nyomozást .A nyilvános adatok alapján ugyanis arra lehetett következtetni, hogy a Cseh Katalinék családi vállalkozásához, a Pannónia Nyomda Kft-hez köthető céghálózat tagjai bűncselekménygyanús körülmények között pályáztak és nyertek el sokmilliárd forintot.A NAV szakemberei áttekintették a nagyjából fél tucat gazdasági társaságból álló hálózat elmúlt években benyújtott uniós tendereit. Ezek után a nyomozók megállapították, a vállalkozások összehangoltan pályáztak uniós és hazai pénzekre.Több esetben azonos volt a cégek székhelye, fióktelepe, ügyvezetője, de nemegyszer egyezés mutatkozott a beszállító személyében és a projekt megvalósításának helyszínében is.A pályázatokban úgynevezett holografikus eszközök, illetve technológiák szerepeltek. Utóbbi elem meglehetősen lényeges, hiszen az adóhatóság munkatársai azt valószínűsítették, hogy a hálózat cégei tíz pályázaton legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. A nyomozók feltárták: két pályázatnál azonos eszközbeszerzés történt, s többször ugyanazokat a számlákat tüntették fel az uniós pénzek felhasználásának igazolására.A NAV 2022 őszén hallgatta ki az első érintettet, akit félmilliárdot meghaladó adócsalással gyanúsítottak meg.Az illető, akiből szintén vádlott lett, a korábbi információink szerint a Cseh család cégéhez kapcsolható egyik vállalkozás tisztségviselője,akinek az érdekeltségeinél a nyomozó hatóság milliárdos értéket meghaladó vagyont is lefoglalt .A magyar hatóság az eljárás során már több jogsegélyt is kezdeményezett, a külföldi szervek válaszai pedig nyilván segítették a nyomozást. | Vádat emelt az ügyészség Cseh Katalinék uniós botrányában | Hét ember ellen emeltek vádat Cseh Katalinék európai uniós botrányaként elhíresült bűnügyben – tudta meg a Magyar Nemzet. Információink szerint az ügyben vádlott a Cseh család cégének, a Pannónia Nyomda Kft-nek egy korábbi ügyvezetője. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2025/05/vadat-emelt-az-ugyeszseg-cseh-katalinek-unios-botranyaban | 2025-05-16 14:44:32 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Gyalogolunk a csalános dzsumbujban Dél-Somogyban, Budapesttől majd' három órányira. Elhagytuk a módosnak semmiképp sem nevezhető falut, Görgeteget, aztán a falu szélén lévő temetőt, majd egy illegálisan lerakott sitthalmot is. A betonút döngölt úttá, majd saras mocsárrá váltott, amin még gyalog is figyelni kell. Idáig autó már nem jön be, legfeljebb traktor.Pár száz méter után kiérünk a pusztára. Szép nagy szántóföld, egy őz rohan keresztbe rajta, ahogy meglát minket, de azért ez távol áll attól, amit az ember elképzelne magának újdonsült földbirtokosként, főleg, ha ő a miniszterelnök lánya, és az ország egyik leggazdagabb emberének a felesége.Orbán Ráhel új, több száz milliós földjei mellett állunk ugyanis, ezek az első földterületei, vagy legalábbis az első olyanok, amelyekről a közvélemény tudomást szerez. Semmi marasztaló nincs bennük, indulunk is vissza a kocsihoz, hátha a megyében lévő másik, szintén új földterülete már megéri az utazást.Amikor félórányi autózás után egy másik falu, Rinyabesenyő lerobbant, omladozó házainál a falu szélén vissza kell fordulnunk egy útra dobált téglahalom miatt, akkor már érezzük, hogy ez sem lesz egy angolpark. Végül óriási kerülővel jutunk el a célhoz, egy nyírfaerdő maradványához Homokszentgyörgy határában.A falusiaknak fogalmuk sincs róla, hogy híres szomszédjuk lesz, azt sem tudják, kik művelik a földeket, csak azt látták, hogy a fákat nemrég vágták ki. Ám aztán beszélgetünk a környéken olyanokkal is, akik ismerik Dél-Somogy történetét, és körvonalazódik a magyarázat, hogy Orbán Ráhelnek miért pont ezek a földek kellenek. Illetve ezek is, mert ottjártunk után kiderült, hogy még további földeket venne, amit aztán a 444 kérdésére írásban is megerősített. A történetben benne van Tiborcz, egy kastély, de csak mellékszereplőként, és már benne van Tiborcz anyja is. Érdemes egészen messziről kezdeni, hogy összeálljon. Dél-Somogynak ezt a részét, Nagyatádtól délkeletre már a rendszerváltás után megkedvelték a külföldi vállalkozók. És egyik sem volt kispályás.Először, 1993-tól egy német, Norbert Vidal kezdett el nagyban gazdálkodni Bavaria nevű cégével, görgetegi központtal. A birtokát a német tévé is bemutatta, a riportról a Magyar Mezőgazdaság című szaklap így számolt be: „A riporter azt mondja, kevés magyarnak telt, hogy a privatizáció során birtokot, gazdaságot vegyen. Akit viszont látunk, terepjárón megy határszemlére, fiatalember. Bajorországból jött, úgymond egyedülálló lehetősége volt, hogy hatezer hektáros - szántóból, erdőből, épületekből álló - gazdaságot vásároljon. Most ő az egyik legnagyobb magángazda Európában - halljuk - és birtoka Dél-Magyarországon van. Egy 1995-ös Somogyi Hírlap-cikk szerint a Bavaria 75 embert foglalkoztatott, és az alaptőkéje egymilliárd forint volt, amikor az átlagfizetés 40 ezer.Aztán ő levonult, a céget 1997-ben átvette egy osztrák báró, Richard Drasche-Wartinberg, aki a lakcímét szerényen úgy adta meg a magyar cégjegyzékben, hogy Ebreichsdorf Kastély. A családja évszázadok óta nagyvállalkozó-gyáros volt, volt textilgyáruk, bányájuk, ők indították be a ma Wienerberger AG-ként ismert téglagyárat, Drasche-Wartinberg pedig ingatlanozásba és lótenyésztésbe kezdett, ő az osztrák lovaspóló-szövetség elnöke is.A Bavariát átnevezte, az új név a dupla vezetékneveiből (Drasche-Wartinberg) összeállt mozaikszó, a Drawa lett. A Somogyi Hírlap 2002-ben azt írta, a cég ekkor már 8000 hektáron gazdálkodott, de nem ment jól neki, 2003-ban felszámolási eljárás indult ellene. 2004-ben az olasz Carlo Benetton, a ruha- és minden egyéb mágnás család egyik dollármilliárdos tagja vette át a céget, de a nevet nem bántotta, a dél-somogyi nagygazdaság Drawaként folytatta.Benetton sem csodálni vagy kirándulgatni szerezte a földeket, igyekezett kemény hasznot kifacsarni belőlük. Görgetegen máig emlegetik azt a sztorit, hogy amikor a milliárdos azon agyalt, hogy milyen új dolgot találjon ki, megkérdezte a helyieket, hogy mivel lehet itt 30 százalékos hasznot csinálni, és kicsit elkedvetlenedett, amikor azt mondták neki, hogy jobbára csak illegális dolgokkal. A földeken gabonát, repcét termesztett, az erdőiből a faanyagot dolgozta fel, beindította a raklapbizniszt, és bérvadászatból is volt bevétele, ez utóbbit egy szlovákiai magyar alvállalkozó intézte neki.Benetton úrnak megtetszett a Görgeteg határában lévő Széchenyi-kastély is, ami a SEFAG nevű magyar állami erdészeti és vadászati cégé volt, úgyhogy felajánlotta, hogy épít nekik nem messze onnan egy hasonlóan szép házat, ha cserébe eladják neki a kastélyt. A csereházat megépítette, a kastélyt így megszerezte és felújította.Közben bővítgette a megművelt birodalmat, de az 1994-től hatályos termőföldszabályozás miatt cég nem vásárolhatott földeket. Így előfordult, hogy egy magyar magánszemély nevére került egy-egy új szántó vagy erdő, és azonnal haszonbérletbe adta a Drawanak vagy valamelyik kapcsolódó cégének. Ebből később balhé volt, a bírálatok szerint a cég zsebszerződéseket kötött. Budai Gyula kormányváltás után neki is látott a vizsgálatnak, de aztán a Főügyészség arra jutott, hogy minden elévült.2024-ben a Drawa egy Tiborczhoz köthető Főnix tőkealapé lett, azaz tavaly óta Tiborczé a görgetegi Széchenyi-kastély, rengeteg föld, illetve további rengeteg föld haszonbérleti joga.És így jutunk el Orbán Ráhel új földjeihez is. Merthogy a cikk elején említett két görgetegi és három homokszentgyörgyi területet, összesen 120 hektárt 2005-ben egy újlipótvárosi ügyvédnő szerezte meg és adta 20 évre haszonbérletbe a Drawanak. Őt megtaláltunk az olasz nagykövetség „olaszul beszélő ügyvédek” listáján is, szóval nem voltak nyelvi nehézségek, ha egészen véletlenül beszélni akartak volna vele Benetton úrék a földekről. Az egyik terület egyébként részben már 1998-tól a Drawaé volt, cserével jutottak hozzá, a maradékba „szállt be” az ügyvéd. Ezeket veszi most meg a kormányfő lánya 321 millió forintért. A szerződésben benne van, hogy a régi tulajdonos hozzájárult, hogy két ingatlanon az Irridrawa beruházást hajtson végre, ha nyer egy öntözésfejlesztési EU-s pályázaton. Az Irridrawa a Drawa leánycége.Orbán Ráhel így most az adásvétellel lényegében a cég közelében tartja a nem a Drawa nevén lévő, de évtizedek óta a Drawa által művelt, korábban akár zsebszerződés-gyanúsnak is mondható földeket.„Eddig is a Drawáé volt, ezentúl is a Drawáé lesz. Csak lezajlik az a folyamat, amelyben átkerülnek a földek az egyik kapcsolódó körtől a másik körhöz”, mondta egy, a dél-somogyi viszonyokat ismerő politikus lapunknak az Orbán Ráhel-féle tranzakcióról.Cikkünkhöz megkerestük az eladó ügyvédnőt, aki nem akart nyilatkozni, azt mondta, nem közérdekű, hanem magánjellegű tranzakcióról van szó.A kormányfő lánya viszont itt nem áll meg, épp kedden függesztették ki, azaz tették közzé a szabályoknak megfelelően egy kormányzati weboldalon, hogy 16 újabb, görgetegi, nagyatádi és lábodi területet vesz meg egy nagyatádi magánszemélytől, összesen bő 60 hektárt. A bonyolult, jelzálogjogot és a Drawát is bevonó szerződés 228 millió forintról szól. A konstrukció szerint a föld eddigi tulajdonosa kölcsönt kapott a Drawától, cserébe, biztosítékként jelzálogjogot jegyeztek be a cég javára a földekre. Ezt a kölcsönt az eladó a vételárból fogja kiegyenlíteni. A 16 területből 9-nek a Drawa a haszonbérlője, 2006 és 2010 között szerezték meg a jogokat húsz évre. Ebben a szerződésben is benne van, hogy két ingatlanon az Irridrawa beruházást hajthat végre.Az eladó a Facebook-profilján azt írta, dolgozott a Drawánál, januárban megosztott egy Drawás álláshirdetést is, emellett ismerőse a Drawa ügyeit még Tiborcz előtt intéző (egyik) olasz üzletembernek.És találtunk egy harmadik, nagyon hasonló adásvételt is: szintén a napokban függesztették ki, hogy a szomszédos Lábodon Tiborcz István édesanyja vesz meg 48 hektárnyi szántót 142 millióért egy nagyatádi magánszemélytől. A földek a Mezőpack Kft.-nél vannak 20 évre haszonbérletben. A 2017-es alapítású Mezőpack a Drawa leányvállalata, pár hónapig résztulajdonos volt benne a földek eladója is.Cikkünkhöz kérdéseket küldtünk a BDPST-nek, például arról, hogy hány hektár föld sorsát tervezik hasonlóképp rendezni. Két választ is kaptunk, az egyiket a Drawa, a másikat a BDPST, azaz áttételesen Orbán Ráhel nevében.Utóbbiban azt írták, „a Somogy vármegyében Orbán Ráhel által megvalósítani tervezett földvásárlások célja, hogy a területeken a hatályos földforgalmi szabályozásnak megfelelve - a haszonbérleti jogviszonnyal érintett területeken a fennálló haszonbérleti jogviszony megszűnését követően - a lehető legfenntarthatóbb módon, a regionális adottságokhoz illeszkedően valósuljon meg mezőgazdasági, illetve erdészeti gazdálkodás, hozzájárulva az ágazat modernizálásához, a térség gazdaságának fejlődéséhez és a munkahelyteremtéshez.”A Drawa pedig azt írta, „a Drawa Kft. a tevékenységét (ideértve a földek haszonbérlését) a mindenkori törvényi és helyi szabályozásnak, előírásoknak megfelelően végzi. Mint bármilyen más vállalkozás – a földforgalmi törvény értelmében a Drawa Kft. sem jogosult termőföld vásárlására.”A helyiek azt mondják, a Drawa „beindult”, amióta Tiborczé lett. Előtte a fakitermelés és a raklapbiznisz kicsit köhécselt, ami annyiból nem csoda, hogy Benetton úr 2018-ban meghalt, nélküle kellett továbbmennie a cégnek. Most viszont állítólag felgyorsult a dolog, és megy a földműves munka, növénytermesztés is. A szlovákiai vadászatszervező céget azonnal leváltották Tiborczék, ezt maguk intézik, de állítólag nem látványosan, néha érkeznek vadászok a kastély bejáratához, de aztán eltűnnek a kerítések és fák mögött. Egyébként is, hallottuk helyben, nem a kastély a főszereplő, az csak játszótér, itt az agrárium a biznisz. A cég jelenleg szezontól függően 5-10 közötti görgetegit foglalkoztat, amivel elégedett a település, állítólag ez több mint ahányat Benetton úr alkalmazott.A faluban azt is hallottuk, hogy nekik mindegy, hogy ki műveli a földeket és kié a kastély. Volt már németjük, osztrákjuk, régóta van egy Drawanál is nagyobb belga gazdálkodójuk, most Tiborcz is megérkezett, de az ingatlanok úgyis mindig Görgetegen maradnak. | Megnéztük Orbán Ráhel félmilliárdos új földjeit Somogyban, Tiborcz épülő agrárbirodalmába botlottunk | A kormányfő lánya és Tiborcz István anyja is földeket vásárol Dél-Somogyban, összesen már 700 millió forintnál tartanak. Mindegyik adásvételben benne van a Drawa nevű agrárcég, Tiborcz tavalyi szerzeménye, ami akkora biznisz, hogy a földjein lévő Széchenyi-kastélyt is csak játszótérnek tartják a helyiek. | null | 1 | https://444.hu/2025/05/16/megneztuk-orban-rahel-felmilliardos-uj-foldjeit-somogyban-tiborcz-epulo-agrarbirodalmaba-botlottunk | 2025-05-16 08:24:48 | true | null | null | 444 |
Megszüntették a korrupciós bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban meggyanúsított Kiss László óbudai polgármester letartóztatását. A Fővárosi Törvényszék pénteki közleményében azt írta: a Budai Központi Kerületi Bíróság megszüntette az óbudai önkormányzatot érintő korrupciós bűncselekmények kapcsán indult büntetőeljárás egyik terheltjének letartóztatását.A férfit vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével, versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettével és jelentős értékre elkövetett pénzmosás bűntettével gyanúsítják− írták. Jelezték ugyanakkor: a letartóztatás legutóbbi meghosszabbítása óta a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény tényállása, annak jogi minősítése nem változott, a megalapozott gyanú nem gyengült. Kitértek arra is: az ügyészség a bizonyítás megnehezítése vagy meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélye miatt a gyanúsított letartóztatásának ismételt meghosszabbítását indítványozta.A törvényszék közleménye szerint a nyomozó hatóság a gyanúsítotti kihallgatásokat megelőzően valamennyi gyanúsított lakó-, illetve tartózkodási helyén, továbbá az érintett cégek székhelyein, irodáiban kutatást végzett és különböző bizonyítási eszközöket foglalt le, és számos tanút is kihallgatott."Annak valószínűsége pedig elenyésző, hogy olyan személyt vonnak be az eljárásba, akit a gyanúsított közvetlenül vagy közvetve ismer és ezáltal a vallomástételében befolyásolni tudná. Ezen kívül a bíróság rámutatott arra is, hogy az eljárásban hasonló cselekvőséggel meggyanúsított más terheltek hónapok óta enyhébb kényszerintézkedés hatálya alatt állnak, illetve szabadlábon védekeznek" − áll a közleményben.Az évek óta tartó nyomozásban a gyanúsított 9 hónapja áll a legszigorúbb kényszerintézkedés alatt. Büntetlen előéletű, két kiskorú gyermek neveléséről gondoskodik, rendezett családi kapcsolatokkal és egzisztenciális körülményekkel rendelkezik."A bíróság szerint mindezekre tekintettel életszerűtlen azt feltételezni, hogy kényszerintézkedés alkalmazása nélkül a terhelt a széles nyilvánosság előtt is ismert ügyben a gyanú szerinti cselekményt folytatná, vagy újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény követne el, kockáztatva ezzel azt, hogy ismételten kényszerintézkedést − akár letartóztatást − rendeljenek el vele szemben" − írták a közleményben.A kerületi bíróság mindezek alapján úgy határozott, hogy "a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés törvényi céljai és ekként a szükségesség nem állapíthatók meg, ezért a terhelt szabadlábon védekezését kell biztosítani. A gyanúsítottal szemben kényszerintézkedés alkalmazása a továbbiakban már aránytalan volna" − tudatta a törvényszék, jelezve: a végzés nem végleges.Folytatja a munkát a szabadon bocsátott polgármesterPéntek kora délután engedték szabadon Kiss Lászlót a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetből, akit a felesége, önkormányzati dolgozók és képviselők vártak az épület előtt.Első utam a hivatalba vezet, ahol az alpolgármesterekkel és a jegyző úrral megtárgyaljuk a folyamatban lévő ügyeket. Például foglalkozni kell azzal, hogy hogyan akadályozzuk meg, hogy a 3. kerületben építsék fel a Mini-Dubaj-projektet. Csak az értekezlet után megyek haza− nyilatkozta a Népszavának a politikus, majd hozzátette, hogy "meg akarom tenni az ellenem és mások ellen indított koncepciós per előkészítése miatt a jogi lépéseket, melyeket letartóztatásom miatt nem tudtam megtenni". Kiss László elmondta, hogy feljelentést fog tenni, valamint nyilvánosságra fogja hozni az ügy részleteit.Reagált a kormánypárt a bíróság döntéséreLemondásra szólította fel Kiss László óbudai polgármestert a Fidesz-KDNP óbudai frakciója pénteki budapesti sajtótájékoztatóján − adta hírül az MTI. Lehoczki Ádám fideszes fővárosi képviselő a tájékoztatón közölte: Óbuda polgármesterét kiengedték az előzetes letartóztatásból, azonban a büntetőeljárás nem zárult le. Kiss Lászlót továbbra is súlyos korrupciós vádak terhelik, mindössze annyi történt, hogy szabadlábon védekezhet − mondta, hozzátéve: "ne legyenek illúzióink, a bűncselekmény gyanúja továbbra is fennáll."A képviselő felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügynek 18 további gyanúsítottja van.Ez egy egész hálózat, ami éveken keresztül az óbudai emberek érdekei elé helyezte a saját érdekeit, és pénzszivattyúként tekintett az óbudai önkormányzatra− fogalmazott. Hangsúlyozta: az ügy nem csak a polgármester személyét tépázta meg, hanem Óbuda hírnevének is sokat ártott. "Kiss László elárulta a választóit, hiszen az óbudai emberek 2019-ben nem erre szavaztak, és már a börtönben le kellett volna mondania a polgármesteri tisztségről" − mondta Lehoczki Ádám.Puskás Péter, a Fidesz óbudai frakcióvezetője azt emelte ki, hogy miközben az ügyészség folytatja a nyomozást, a városvezetés tagjai szabadlábon vagy házi őrizetben, de továbbra is pozícióban maradnak, és "napról napra bizonyítják alkalmatlanságukat, hozzá nem értésüket.""A közterületek elhanyagoltak, a lakossági ügyekben tétlenség és káosz uralkodik, miközben a vezetők figyelme valójában saját büntetőügyeik menedzselésére irányul, nem az óbudaiak szükségleteinek ellátására" − magyarázta, megjegyezve: Óbuda polgárai többet érdemelnek ennél.Puskás Péter szavai szerint itt az ideje kimondani: egy bűncselekmény-sorozattal terhelt városvezetés nem maradhat a helyén. "A botrányt botrányra halmozó, és a harmadik kerületet szégyenbe hozó Kiss Lászlónak és a vele cinkosságot vállaló alpolgármestereknek is vállalniuk kell a politikai és jogi következményeket" − mondta. A frakcióvezető kijelentette: itt lenne az ideje, hogy önként beadják a lemondásukat, "mert Óbudát nem lehet büntetlenül lejáratni."(Borítókép: Kiss László 2024. április 24-én. | Döntött a Fővárosi Törvényszék, szabadlábra helyezték Óbuda polgármesterét | Döntött a Fővárosi Törvényszék, szabadlábra helyezték Óbuda polgármesterét - A DK politikusa kilenc hónapja volt letartóztatásban. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/16/obuda-polgarmester-szabadlabra-helyezes-kiss-laszlo-fidesz-kdnp-lemondas | 2025-05-16 15:07:00 | true | null | null | Index |
Cikkünk frissül...Szerdán Horváth Csaba és Tóth Csaba, a zuglói parkolási botrány első- és másodrendű vádlottjai tagadták, hogy korrupciós bűncselekményeket követtek volna el. Pénteken ismét a vádlottak tehettek vallomást a Fővárosi Törvényszék bírája előtt, egyikük azonban még korábban lemondott a tárgyaláson való megjelenésről. Molnár Zsoltnak így nem kellett a héten vallomást tennie, valamint felelni a kérdésekre, az ügyészség viszont kötelezte volna a megjelenésre. A bíróság ezt elutasította, Molnár védője pedig megjegyezte, hogy a férfinak joga van a távolmaradáshoz, vallomást pedig bármikor tehet az eljárásban, és fog is. Sz. Zoltán, az ügy negyedrendű vádlottja, korábban a SIS Parking Kft. ügyvezetője, pedig most jelezte, hogy vallomást csak később tenne, így a bíróság ismertette a korábbi vallomását.Az ember, akinek a kezén milliók mentek átSz. többször is tett vallomást az ügyészségen, amikben részletesen vallott, leginkább Fuzik Zsolttal való kapcsolatáról. Az első alkalommal ugyan nem tett vallomást, másodjára már az alku kezdeményezése miatt többször is felkereste a vádhatóságot, hogy beszéljen a történtekről.Fuzik Zsoltot 2010 környékén ismerte meg, ő ekkor a SIS Parking Kft. ügyvezetője volt, és a nyolcadik kerületben üzemeltették a parkolást. A férfi elmondta neki, hogy Zuglóban is fizetős parkolást terveznek bevezetni, és a közreműködésért Horváth Csaba pénzt kér a cégtől. Erre nem tudott semmi konkrétat mondani, mert nem tudták, mennyi lesz a nyereség a kerületben. Molnár Zsolttól tudta meg, hogy mennyiért kell beadniuk a pályázatot a parkolási rendszer kiépítéséhez, ezért pedig a nyereség felét szerette volna megkapni, illetve az automaták beszerzéséhez is 30 milliót kértek, de a bevételekből csak Horváthnak és Tóthnak adtak pénzt. Az összegeket azonban nem Sz. vitte a képviselőknek, hanem Fuzik jelentette neki, hogy kifizette őket a SIS pénztárából.Sz. Zoltán hozzátette, hogy egyiküket sem ismerte, Horváth Csabával is csak véletlenül találkoztak az egyik bevásárlóközpontban, ott mutatta be őket egymásnak Fuzik Zsolt. Ugyanígy ismerte meg J. Tamást, a zuglói Fidesz korábbi elnökét. Fuzik Zsolttal később egy másik cég megvásárlásáról döntöttek, ez volt a SYS IT, amivel kapcsolatban napi szintén intézte az informatikai teendőket. Formálisan ugyan nem volt köze a cégekhez, de rendszeresen intézte az ügyeit és ment tárgyalásokra, amikről heti szinten jelentett Sz.-nek.A parkolásokat 2020-ra már három kerületben intézték, Józsefváros és Zugló mellett Újbudán is nyertes pályázatot adtak le. Utóbbinál a vallomás szerint Fuzik mondta, hogy ismeri B. Lászlót az önkormányzatnál, aki a tenderért cserébe havi négy millió forintot kért a cégtől, arról azonban nem volt információjuk, hogy belenyúlt-e bárki a pályázatba, mert emlékei szerint versenytársuk sem volt. Sz.-ék úgy gondolták, hogy ki tudnak termelni ekkora nyereséget, így belefér, hogy még B.-nek is fizessenek havonta több millió forintot. Neki is Fuzik vitte a pénzt. B. Lászlóval csak akkor találkozott, amikor a Covid idején bevezetett ingyenes parkolás miatt nem volt bevételük, így nem tudta kifizetni a képviselőt, ő pedig ezt sérelmezte.Végül elmondta, hogy haragszik Fuzikra, amiért nem úgy működött a cég, ahogy azt ő szerette volna. A pénzek kifizetéséről a társa döntött egyszemélyben, noha belátja, hogy nemet is mondhatott volna ezekre az ötletekre, de szerinte Fuzik akkor is pénzelte volna ezeket a személyeket. A vallomás felolvasás végeztével csak Horváth Csaba szólt hozzá az elhangzottakhoz, kiemelte, hogy Sz. Zoltán nevét nem ismeri, de még Fuzik sem tett róla említést.Budaörs, Tokaj és ZalaSz. egy ügyészi kérdésre árulta el, hogy Bolla Tibort ismeri, többször is találkozott vele, amikor a BKV-val kötött szerződéseket kellett módosítani, esetleg hosszabbítani. A találkozókra Bollát rendszeresen kísérte valaki a közlekedési cégtől, de Fuzik nem csatlakozott hozzájuk, mert korábban volt büntetőügye a vállalattal.Ahogy arról korábban beszámoltunk, Bolla Tibort hétfőn felmentette Karácsony Gergely, miután kiderült, hogy a vezérigazgató szoros kapcsolatot ápolt a BKV-ba beépült bűnszervezet vezetőjével, Fuzik Zsolttal. Bolla kedden még tagadta, hogy közvetett üzleti kapcsolatban álltak, ahogy azt is, hogy együtt nyaraltak volna - noha ezt fényképek is bizonyították, és többek között cégadatokkal támasztotta alá állításait.Többévnyi börtönbüntetést kért az ügyészségA vádirat szerint Horváth Csaba és Tóth Csaba 2017 és 2019 között 250 millió forint vesztegetési pénzt vett át Fuzik Zsolttól, a SIS Parking Kft. lobbistájától azért, hogy a cég nyerje el a zuglói parkolás üzemeltetését, illetve egy alvállalkozó a parkolóautomaták beszerzését. J. Tamás pedig 8 millió forintot kapott azért, hogy ne akadályozza a közbeszerzési eljárást és a szerződés megkötését. B. Lászlót azzal vádolja az ügyészség, hogy havi 4 millió forintot kapott 2017 és 2020 között azért, hogy a SIS Parking nyerje el az újbudai parkolás üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárást, illetve működtesse a rendszert. Baja Ferenc ellen az a vád, hogy 2019-ben 30 millió forintot kért és kapott a SYS IT Services Kft.-től azért, hogy a főpolgármester informatikai főtanácsadójaként ne akadályozza, hogy keretszerződés jöjjön létre a BKV és a SYS Services Kft. között a közlekedési vállalat informatikai rendszerének üzemeltetésére.Erről tudomást szerzett Molnár Zsolt is, aki 40 millió forintot kért és kapott befolyása érvényesítésének érdekében Baja Ferencen keresztül a cégtől, aki ezt követően újabb összegeket vett át a társaságtól.Tóth Csabára szintén 6 év börtön- és 50 millió forintos pénzbüntetés kiszabását, J. Tamás esetében 4 év börtönt és 30 millió forint pénzbüntetést indítványozott, B. Lászlóra vonatkozólag pedig 6 év börtön- és 50 millió forint pénzbüntetés kiszabását kérte. Baja Ferencet 4 évre zárná börtönbe az ügyészség, és 15 millió forintra büntetné, Molnár Zsoltra pedig két év börtönbüntetés és 25 millió forint pénzbüntetés megállapítását kérte az ügyész. Sz. Zoltánt illetően az ügyészség egy korábban megkötött alkura hivatkozva mértékes indítványként másfél év szabadságvesztést kért a vádlottra, amit határozott időre felfüggesztene, és még 30 millió forintnyi pénzbüntetést is ki kellene fizetnie. Az egyezséget a bíró hagyta volna jóvá, azonban a vádlott nem ismerte el a bűnösségét, így ezért és más okból kifolyólag sem állapodhattak meg.Koncepciós vádak Horváth Csaba szerintMint megírtuk, Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatójának 2022-es vallomása szerint Fuzik Zsolt, a SIS Parking Kft. egyik vezetője legalább 250 millió forintot adott át Tóth Csabának. Horváth Csaba az előkészítő ülésen visszautasította és koncepciósnak nevezte a vádakat. Kijelentette, hogy soha nem követett el törvénysértést, a parkolási ügyekre pedig semmi befolyása nem volt. Szerinte a vád egy olyan személy, Fuzik Zsolt vallomásán alapul, akit súlyos, akár 20 éves szabadságvesztés is fenyeget.Végül kifejezte reményét, hogy az eljárás során szembesítheti Fuzik Zsoltot hazugságaival. Baja Ferenc úgy nyilatkozott: a vádirat alapján nem érti, ő kit befolyásolt volna. Ugyancsak kifogásolta, hogy olyan dologgal vádolják, amit nem tett meg, ezért nem is érti a vádiratot. Molnár Zsolt szintén tagadta a vádakat, illetve azt kérte, hogy vessék alá poligráfos vizsgálatnak, mert az bizonyítaná az ártatlanságát.(Borítókép: Horváth Csaba és Tóth Csaba a Fővárosi Törvényszéken 2025. március 14-én. | Parkolási botrány: az egyik vádlott elárulta, milyen kapcsolatban volt Bolla Tibor a "Nagymesterrel" | Parkolási botrány: az egyik vádlott elárulta, milyen kapcsolatban volt Bolla Tibor a „Nagymesterrel” - A BKV egykori vezetője nem érintett a korrupciós ügyben, de belebukott abba, hogy szoros kapcsolatot ápolt a cégbe beépülő bűnszervezet vezetőjével. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/16/budapest-parkolas-horvath-csaba-toth-csaba-befolyassal-uzerkedes-fovarosi-torvenyszek | 2025-05-16 11:19:00 | true | null | null | Index |
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt emelt vádat az ügyészség a Central Médiacsoport tulajdonosával, Varga Zoltánnal szemben. Az Index birtokába jutott vádirat szerint Varga Zoltán mint elsőrendű vádlott és további három személy a Central-Fund Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. igazgatósági tagjaiként követték el a bűncselekményt.A vádirat központi eleme az a tranzakció, amelyben a vádlottak hozzájárultak, hogy a Tőkealap a Nógrádi Vegyipari Zrt. 99,3 százalékos részvénycsomagját a piaci érték alatt - az alap éves zárásakor készült értékelés szerinti 737 millió forintos értékkel szemben 459,3 millió forintért értékesítsék. A vevő a vegyipari zrt. egyik igazgatósági tagja által képviselt, frissen alapított cég az Avogadro 2020 Projekt Kft. volt, amely azóta is nyereségesen üzemelteti a vállalkozást.A vádirat szerint a vádlottak tudták, hogy a Nógrádi Vegyipari Zrt. magasabb értéket képvisel, mint az Avogadro ajánlatában szereplő összeg, és erről a 2020. április 9-i igazgatósági ülésen tájékoztatták is a többi igazgatósági tagot. Ennek ellenére a vádlottak nem kezdeményezték a cég valós értékének megállapítását.Az ügy előzményei még 2008-ra nyúlnak vissza, amikor a Central-Fund Zrt. megalakult, és az Új Magyarország Tőkeprogramok pályázat (GOP-2009-4.3.) keretében létrehozott egy kockázati tőkealapot, amely különböző vállalkozásokba fektetett, többek között a Nógrádi Vegyipari Zrt.-be. Az ilyen alapok lényege, hogy a befektetők - jelen esetben az állam is, egy befektető volt a tőkeprogramon keresztül - az összegyűjtött pénzt pár év alatt kihelyezzék, cégeket vegyenek, azokat támogassák, fejlesszék, majd a szabályzatukban rögzített, előre meghatározott befektetési időszak végén ezeket a befektetéseket értékesísék, és a keletkezett hasznot az előre lefektetett szabályok szerint elosszák egymás között.Az ügyészség vádirata szerint a vádlottak úgy követték el a bűncselekményt, hogy az alapból megvásárolták a Nógrádi Vegyipari Zrt. részvényeit, amelyre kölcsönökkel együtt 640 millió forintot költöttek, majd amikor az értékesítési időszak következett, akkor érdemi értékelés nélkül, pár vevő megszólítása után egy aránytalanul alacsony ajánlatot elfogadva eladták a társaságot, így nemhogy nyereség,de veszteség keletkezett az ügyleten. Pedig a vegyipari cég nem teljesített rosszul, sőt, az eladás évében több mint 500 milliós üzemi eredményt és közel 400 milliós mérleg szerinti eredményt produkált.A vádirat alapján az ügyészség valamennyi vádlottat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolja.továbbá 300 napon keresztül napi 20 ezer forintos pénzbüntetésre és 3 évre való eltiltásra a vezető tisztviselői pozíciók betöltésétől és a közügyek gyakorlásától.A Jeremie-forrásokAz Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok célja az volt, hogy erősítsék a hazai kis- és középvállalkozások tőkéhez jutását, különös tekintettel az induló, illetve növekedési szakaszban lévő, innovatív cégekre.Az európai uniós támogatással működő programon, az ún. Jeremi-alapon (Joint European Resources for Micro to Medium) keresztül a cégek tőkéhez juthattak. Különösen fontos volt ez azoknak a kkv-nak, amelyek más forrásból, például bankokon keresztül nem jutottak hitelhez.A pénzt több körben osztották ki, a cikkünkben szereplő Central Fundot az első körben, még 2009-ben hirdették ki nyertesnek, több más hazai befektetői csoport alapkezelőjével együtt.Az első körben kiválasztott tőkealap-kezelők - köztük például a Portfolion, a Big George’s NV vagy a Primus Capital - csaknem 45 milliárd forintot mozgósítottak, amely részben a Jeremie-forrásokból, részben magántőkéből tevődött össze. A Central Fund 5 millárd forintos alapot tudott elindítani, amelybe 3,5 millárd uniós és 1,5 milliárd forintos magánforrás került.Ez önmagában nem lenne büncselekmény, amennyiben az alapok kezelésénél bizonyíthatóan gondosan jártak el, különösen amikor egy megvásárolt céget felszámolnak vagy értékesítenek.A vádiratban szereplő esetben ez a gondosság maradt el, mivel egy olyan társaság részvényeit játszottak ki - vélhetően az eladóval együttműködő cégnek - amely a vásárlás előtt pár hónappal alakult és kevesebbet fizetett a vegyipari cégért , mint a cég azévi üzemi eredménye. Ráadásul ebben az esetben az eladó tudatában volt annak, hogy a piaci ár alatt értékesíti a vállalkozást, így szándékosan károsította meg a befektetőket és közvetve az államot is.A per precedens értékű lehet, hiszen ez az első eset, hogy egy kockázati tőkealap vezetőit felelősségre vonják a közpénzekkel való gazdálkodásuk miatt.(Borítókép: Varga Zoltán 2017. október 20-án. | Több mint két év börtönbüntetést kér az ügyészség Varga Zoltánra, a 24.hu tulajdonosára | Több mint két év börtönbüntetést kér az ügyészség Varga Zoltánra, a 24.hu tulajdonosára - A per precedens értékű: ez az első eset, hogy egy kockázati tőkealap vezetőit felelősségre vonják a közpénzekkel való gazdálkodásuk miatt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/05/15/vadirat-varga-zoltan-hutlen-kezeles-nemzeti-ado-es-vamhivatal-nav-central-mediacsoport-jeremie-program | 2025-05-15 14:43:00 | true | null | null | Index |
Cikkünk frissül...Horváth Csaba vallomásával folytatódott a zuglói parkolási botrány tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, a vádlottak csak a bíró és védőik kérdésére feleltek. Az ügyészség képviselője ugyan feltehette a kérdéseit, de arra nem voltak hajlandóak felelni. Még mielőtt megkezdhette volna a vallomástételt, védője, dr. Papp Gábor megjegyezte, hogy 2010-ben Horváth Csaba ugyan hivatalos személy volt, de akkor a zuglói parkolást nem érintette a tevékenysége. Hozzátette, a vádirat szerinte nem alkalmas arra, hogy azzal szemben valaki védekezzen.Részletes vallomással készült Horváth CsabaHorváth Csaba nem ismerte be a bűnösségét, részleteket a személyi körülményeiről azonban közölt. Eszerint egy ingatlanfejlesztő cégnél dolgozik igazgatóként, de a cég nevét nem akarta elárulni. Több ingatlana is van, köztük telkek és lakások, amiket a politikai pályafutása előtt szerzett.Huszonkét és fél év alatt senki nem kérdőjelezte a tisztességemet. Nem vettem részt semmiben, és nem is tudtam ilyenről- állította az egykori politikus, miközben jelezte, hogy igyekszik a vehemenciáját visszafogni.Hozzátette, hogy az ő önkormányzata volt a harmadik legátláthatóbb az országban a Transparency International szerint. Informátorként tekintett csak Fuzik Zsoltra, akivel 2016-ban találkozott egy baráti szülinapozás alatt, amikor is egy asztalhoz ültek, és bemutatkoztak egymásnak. Ekkor derült ki számára, hogy Fuziknak köze volt egy 2010 előtti BKV-s botrányhoz, de a férfi állította, hogy őt abban felmentették. A beszélgetést csak hónapokkal később folytatták, majd többször is találkoztak. Horváth-nak saját bevallása szerint ellenzéki politikusként bőven volt ideje beszélgetni a férfival. Fuzikra informátorként tekintett, hogy segítse a főpolgármester-jelölti kampányát, de a férfi soha nem kért tőle semmit.Ezért is volt meglepő számomra, hogy egy megszorult ember mégis ezt állítja, most már utólag belátom, hogy egy profi szélhámos volt, de egy szórakoztató jelenség is egyben- mondta, kiegészítve azzal, hogy Fuzik egyszer csak annyit mondott, hogy a későbbiekben szeretne ismét a fővárosnak dolgozni, de Horváth céget nem ajánlott neki vagy bármi mást. Állítja, nem nézett utána jobban Fuziknak, de hihető informátorként tekintett rá, mert látta, hogy milyen fideszes körökben mozog, így tőle tudott részleteket a BKK elektronikus jegyrendszer 12 milliárdos projektjéről.Az egységes parkolási rendszer témája érdekelte Horváth Csabát, mint megoldandó probléma, Fuziknak lett is volna rá javaslata, de a szükséges dokumentumokat soha nem kapta meg a politikus. Több találkozójukra is elkísérte a másodrendű Tóth Csaba, ha olyan téma volt, ami őt is érinthette, de Horváth szerint közel sem volt annyi találkozójuk hármasban, mint amennyit az iratok írnak. Azelőtt is értetlenül áll, miszerint 2016 márciusát megelőzően már több mint hetven alkalommal keresték egymást telefonon.Az esetek többségében Horváth hiába érdeklődött Fuziknál arra vonatkozóan, hogy kitől szerzi az információit, a férfi ezt legtöbbször elkente, olykor viszont megnevezte a kapcsolatait, köztük volt Tombor András is a vádlotti vallomás szerint.Több évnyi börtönbüntetést kért az ügyészségA vádirat szerint Horváth Csaba és Tóth Csaba 2017 és 2019 között 250 millió forint vesztegetési pénzt vett át Fuzik Zsolttól, a SIS Parking Kft. lobbistájától azért, hogy a cég nyerje el a zuglói parkolás üzemeltetését, illetve egy alvállalkozó a parkolóautomaták beszerzését. Jelen Tamás pedig 8 millió forintot kapott azért, hogy ne akadályozza a közbeszerzési eljárást és a szerződés megkötését. B. Lászlót azzal vádolja az ügyészség, hogy havi 4 millió forintot kapott 2017 és 2020 között azért, hogy a SIS Parking nyerje el az újbudai parkolás üzemeltetésére kiírt közbeszerzési eljárást, illetve működtesse a rendszert. Baja Ferenc ellen az a vád, hogy 2019-ben 30 millió forintot kért és kapott a SYS IT Services Kft.-től azért, hogy a főpolgármester informatikai főtanácsadójaként ne akadályozza, hogy keretszerződés jöjjön létre a BKV és a SYS Services Kft. között a közlekedési vállalat informatikai rendszerének üzemeltetésére.Erről tudomást szerzett Molnár Zsolt is, aki 40 millió forintot kért és kapott befolyása érvényesítésének érdekében Baja Ferencen keresztül a cégtől, aki ezt követően újabb összegeket vett át a társaságtól.Tóth Csabára szintén 6 év börtön- és 50 millió forintos pénzbüntetés kiszabását, Jelen Tamás esetében 4 év börtönt és 30 millió forint pénzbüntetést indítványozott, B. Lászlóra vonatkozólag pedig 6 év börtön- és 50 millió forint pénzbüntetés kiszabását kérte. Baja Ferencet 4 évre zárná börtönbe az ügyészség, és 15 millió forintra büntetné, Molnár Zsoltra pedig két év börtönbüntetés és 25 millió forint pénzbüntetés megállapítását kérte az ügyész. Sz. Zoltánt illetően az ügyészség egy korábban megkötött alkura hivatkozva mértékes indítványként másfél év szabadságvesztést kért a vádlottra, amit határozott időre felfüggesztene, és még 30 millió forintnyi pénzbüntetést is ki kellene fizetnie. Az egyezséget a bíró hagyta volna jóvá, azonban a vádlott nem ismerte el a bűnösségét, így ezért és más okból kifolyólag sem állapodhattak meg.Ahogy arról korábban beszámoltunk, Bolla Tibort hétfőn felmentette Karácsony Gergely, miután kiderült, hogy a vezérigazgató szoros kapcsolatot ápolt a BKV-ba beépült bűnszervezet vezetőjével, Fuzik Zsolttal. Bolla kedden még tagadta, hogy közvetett üzleti kapcsolatban álltak, ahogy azt is, hogy együtt nyaraltak volna - noha ezt fényképek is bizonyították, és többek között cégadatokkal támasztotta alá állításait.Koncepciós vádak Horváth Csaba szerintMint megírtuk, Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatójának 2022-es vallomása szerint Fuzik Zsolt, a SIS Parking Kft. egyik vezetője legalább 250 millió forintot adott át Tóth Csabának. Horváth Csaba az előkészítő ülésen visszautasította és koncepciósnak nevezte a vádakat. Kijelentette, hogy soha nem követett el törvénysértést, a parkolási ügyekre pedig semmi befolyása nem volt. Szerinte a vád egy olyan személy, Fuzik Zsolt vallomásán alapul, akit súlyos, akár 20 éves szabadságvesztés is fenyeget.Végül kifejezte reményét, hogy az eljárás során szembesítheti Fuzik Zsoltot hazugságaival. Baja Ferenc úgy nyilatkozott: a vádirat alapján nem érti, ő kit befolyásolt volna. Ugyancsak kifogásolta, hogy olyan dologgal vádolják, amit nem tett meg, ezért nem is érti a vádiratot. Molnár Zsolt szintén tagadta a vádakat, illetve azt kérte, hogy vessék alá poligráfos vizsgálatnak, mert az bizonyítaná az ártatlanságát.(Borítókép: Horváth Csaba és Tóth Csaba a Fővárosi Törvényszéken 2025. március 14-én. | Belföld - Zuglói parkolási botrány: újabb részletek derültek ki a korrupciós ügyről | Zuglói parkolási botrány: újabb részletek derültek ki a korrupciós ügyről - Horváth Csaba és Tóth Csaba is vallomást tett a bíróságon. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/14/zuglo-parkolas-korrupcio-befolyassal-uzerkedes-fovarosi-torvenyszek-vallomas | 2025-05-14 11:11:00 | true | null | null | Index |
Megjelent a Hivatalos Értesítőben a Fidesz 2024. évi pénzügyi kimutatása a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény szerint. A párt bevételei:Tagdíjak: 318 729 638 forintKözponti költségvetésből származó támogatás: 1 014 000 000 forintA párt országgyűlési képviselőcsoportjának nyújtott állami támogatás: 4 626 809 000 forintEgyéb hozzájárulások, adományok: 760 290 038 forintEgyéb bevétel 97 168 290A legnagyobb egyéni adományozó Fockter Vilmos vállalkozó volt, tízmillió forinttal. A támogatók között politikusok is szerepelnek, például Bánki Erik országgyűlési képviselő, valamint Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő is 3 millió forinttal támogatta a Fideszt.A kiadási oldal tételei:Támogatás egyéb szervezeteknek: 50 000 000 forintMűködési kiadások: 2 514 785 098 forintEszközbeszerzés: 28 773 726 forintPolitikai tevékenység kiadása: 4 669 725 215 forintEgyéb kiadások: 5 979 674 forintA pártnak ezzel a bevételi oldalon 6 816 996 966 forint szerepel, viszont a kiadások ennél nagyobb összeget, 7 269 263 713 mutatnak. | Megjelent a Fidesz pénzügyi kimutatása, veszteséges volt a párt | Megjelent a Fidesz pénzügyi kimutatása, veszteséges volt a párt - Mutatjuk a számokat. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/08/fidesz-gazdalkodas-penzugyi-kimutatas-tamogatas | 2025-05-08 15:08:00 | true | null | null | Index |
Hadházy Ákos közösségi oldalán megosztott bejegyzésében Tiborcz István új "bizniszéről" értekezett, melyben leírta, hogy a miniszterelnök veje 2024 októberében jelentette be, hogy a turai kastélyban lévő luxushotel "új üzleti modellben" fog működni, melyhez honlap és Facebook-oldal is társult.Az ellenzéki politikus "luxi vadászatnak" nevezi a programkínálatot, majd közli, hogy a honlap csak angol nyelven elérhető, és a következőképpen fogalmaz:A LUXE WILDERNESS páratlan luxus szolgáltatásokat kínál vadászathoz, ötcsillagos szállással, kitűnő étkezési élményekkel és személyre szabott útvonalakkal. A luxusra, a magánéletre és a biztonságra összpontosítva biztosítjuk az Ön kényelmét, miközben lenyűgöző tájakat fedez fel, főként Magyarországon, de világszerte is. Élvezze az Ön igényeire szabott, személyre szabott programokat egy felejthetetlen kikapcsolódásért.Továbbá szerepel az is, hogy a kastély "szálláshelyként a legmagasabb szintű luxust és szolgáltatást kínálja. Élvezze a luxus kényelmet és a királyi étkezést, amelyet privát séfünk készít. Imádja a legrangosabb borokat, miközben lélegzetelállító kilátásban gyönyörködik."A Luxe Wilderness-nél újraértelmezzük a luxusvadászatot egy páratlan és személyre szabott élmény kínálásával, amely zökkenőmentesen ötvözi a vadászat izgalmát a legmagasabb szintű kényelemmel és személyre szabással. Megközelítésünk középpontjában a személyre szabott kalandok létrehozása áll, amelyek minden ügyfél egyedi preferenciáit figyelembe veszik, a fajok kiválasztásától a vadászati módszerekig. Az ügyfelek exkluzív hozzáférést kapnak érintetlen, privát vadászterületekhez, biztosítva a meghitt és magával ragadó élményt a természetben− olvasható a kastély honlapján.Emellett áprilisban luxus katonai stílusú kiképzési tevékenységre is lehetett foglalni, és Hadházy Ákos szerint kérdéseket vet fel, hogy a kastély vendégei megtekinthették a magyar különleges erők kiképzését és részt is vehettek benne.A politikus számon kéri, hogy a honlapon nem található semmilyen információ az üzemeltetőről, de úgy véli, egyértelműen Tiborcz István kastélyáról van szó, viszont a szálláshely közösségi oldalán megjelölték a címet. Hadházy Ákos megadta a honlap és a Facebook-oldal elérhetőségét is, de utóiratban megjegyezte, hogy a vadgazdálkodás szükséges tevékenység, de a luxusvadászatokon szórakozásból ölnek.A "luxizásról" már korábban is írtunk, amikor Orbán Viktort kérdezték meg egy pilisvörösvári fórumon, hogy mit gondol veje bérelt luxusautójáról, a kormányfő állítása szerint az ilyen jellegű életmód felháborítja. Tiborcz István pedig úgy reagált, hogy "annak, aki sikeres az üzleti életben, illetve kiemelten vagyonos, kutya kötelessége a köz javára fordítania, és az ezzel kapcsolatos magatartásával, viselkedésével szükséges példát mutatnia".Ezen kívül Magyar Péter is támadta a miniszterelnök vejét, és azzal vádolta, hogy egy Gellért-hegyi ügyvédi irodán keresztül állampolgárságért folyamodott az Egyesült Arab Emírségekben, melyet Tiborcz István azonnal tagadott. | Hadházy Ákos szerint Tiborcz István kastélyában "luxi vadászatot" kínál vendégeinek | Hadházy Ákos szerint Tiborcz István kastélyában „luxi vadászatot” kínál vendégeinek - Nem ez az első eset, hogy „luxizással” vádolják a miniszterelnök vejét. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/10/hadhazy-akos-tiborcz-istvan-orban-rahel-tura-luxushotel | 2025-05-10 12:06:00 | true | null | null | Index |
2022 őszén fogadták el azt a törvényt, amely az Integritás Hatóság (IH) felállításáról is rendelkezett. Az új intézményről a parlament 150 igen szavazattal, 12 nem és 19 tartózkodás mellett döntött azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszer alapján.Uniós források tisztességes felhasználásáértA hatóság feladatává tették, hogy felvegye a kesztyűt a korrupcióval szemben, őrködjön az uniótól érkező források tisztességes felhasználása felett.Ennek jegyében a szervezetnél bárki panaszt tehet, de hivatalból is indíthat eljárást, amikor azt tapasztalja, hogy az illetékes hatóságok nem tették meg a szükséges intézkedéseket a korrupció visszaszorítása érdekében. Így a hatóságfellép minden olyan esetben, ha az uniós források felhasználásával vagy annak ellenőrzésével kapcsolatban visszaélésgyanús esettel találkozik;intézkedik, ha az uniós forrásokkal kapcsolatban összeférhetetlenséget, korrupciót vagy más jogsértést tapasztal;hatásköre kiterjed a csak részben uniós pénzből megvalósuló projektek vizsgálatára;visszamenőlegesen is vizsgálhatja, történt-e csalás az uniós forrásokkal;évente elemző integritásjelentést készít;évente és eseti ajánlásokat ad ki arról, miként használjuk fel az uniós pénzeket;vizsgálati eljárást folytathat;eljárás megindítására hívhatja fel az európai uniós források felhasználásának ellenőrzése körében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetet;kezdeményezheti más szerv eljárását;bíróság előtt pert indíthat;az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekről tájékoztatási kötelezettséget írhat elő;a közbeszerzési eljárásból kizárt személyekről és cégekről nyilvántartást vezet;nyilvános vagyonnyilatkozatokat ellenőrizhet.113 milliárdnyi támogatást vizsgáltakAz IH elnöke, Bíró Ferenc május 5-én nyújtotta be az Országgyűléshez a szervezet tavalyi tevékenységéről szóló beszámolóját. A dokumentumból kiderül, hogy a hatóság 2024-ben 25 vizsgálatot indított és 21-et zártak le, amelyek több mint 113 milliárd forintnyi támogatást érintettek. A hatósághoz tavaly 172 bejelentés érkezett, ebből 84 e-mailen, 88 pedig az anonim bejelentő felületen keresztül.2024-ben 658 anonimizált (ügyészségi, rendőrségi és adóhatósági) határozatot dolgoztak fel, amelyek négyötödében a nyomozóhatóság elutasította a feljelentést, míg egyötödében az eljárás megszüntetéséről határozott. Az Integritás Hatóság 12 ügyben élt felülbírálati indítvánnyal, amelyek közül négy európai uniós forrás felhasználásával is érintett volt. Ezek közül öt ügyben az illetékes ügyészség helyt adott az indítványnak, és elrendelte a nyomozás. Három ügyben a felülbírálati indítvánnyal érintett határozat az illetékes Budai Központi Kerületi Bíróság elé került, és mindhárom esetben a bíróság végzésével a nyomozás külön döntés nélkül megindult.Nem férnek hozzá adatbázisokhozBíró Ferenc szerint olyan kihívásokkal is szembesültek, amelyek akadályozzák a munkájukat: az állami szervezetekkel való együttműködés nem minden esetben gördülékeny, illetve a hatóság információhoz való hozzáférése sem kiforrott.A beszámoló szerint "egy olyan független, szakmailag hiteles és nemzetközileg is elismert hatóságot építünk, amely kulcsfontosságú a társadalmi bizalom erősítésében és példát mutat a tisztességes működésben". Ennek jegyében a 2024-re előirányzott 19 milliárdos költségvetési keretből csupán mintegy négymilliárdot használtak fel. Így aztán több mint 15 milliárd forintot visszafizettek a Központi Maradványelszámolási Alapba. | A korrupcióellenes hatóság a 19 milliárdos költségvetéséből 15 milliárdot visszafizetett | A korrupcióellenes hatóság a 19 milliárdos költségvetéséből 15 milliárdot visszafizetett - Elkészítette fennállásának második parlamenti beszámolóját a 113 fős Integritás Hatóság. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/10/integritas-hatosag-biro-ferenc-pal-korrupcio-europai-unios-tamogatas-orszaggyulesi-beszamolo | 2025-05-10 12:11:00 | true | null | null | Index |
Orbán Ráhel Somogy vármegye déli részén 120 hektár földet kíván megvásárolni 320 millió forint értékben - közölte a Somogyi Hírközlő Facebook-oldal a magyarorszag.hu kormányzati portálon fellelhető dokumentumokra hivatkozva.A portálon megjelent adásvételi szerződés értelmében a földterületre elővásárlási joga van a környéken élő gazdáknak, melynek utolsó határideje június 10. Az érintett görgetegi területre a helyi lap szerint egy öntözésfejlesztési célú pályázat is be van adva.A hírportál emlékeztetett, hogy Orbán Ráhelt 2021-ben vették nyilvántartásba földművesként, két év múlva pedig vásárolt egy 93 hektár területű szőlőbirtokot. | Somogy vármegyében vásárolhat földet Orbán Ráhel | Somogy vármegyében vásárolhat földet Orbán Ráhel - Másoknak azonban elővásárlási joga van a területre. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2025/05/10/orban-rahel-somogy-varmegye-szolobirtok-foldterulet | 2025-05-10 17:43:00 | true | null | null | Index |
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) beismeréssel felérő ötéves tervet adott le a 2025-2030-as időszakra: a saját közgyűlése elé beterjesztett szöveg tisztességgel beismeri a magyar futball szervezése körüli buktatókat. Az elmúlt öt év célja a piaci gondolkodás elősegítése is volt a sportszervezeteknél, ebből pedig elégtelent adott magának az MLSZ. Az okot tömören megjelölték: "A jelenlegi gazdasági környezet nem kényszeríti a sportszervezeteket a piaci működésre".A szövegben részletesen is kifejtik a helyzetet: "Ezen a területen nem történt előrelépés. A klubok a fiatal játékosok tudatos nevelése és értékesítése helyett inkább külföldről vesznek játékosokat. A fiatal labdarúgók külföldre történő értékesítésében a játékosok számát és összértékét tekintve is messze az utolsók vagyunk a régióban."Erre találták ki most azt, hogy a szövetségtől csak akkor kap pénzügyi támogatást egy NB I.-es klub, ha egy meccsen öt magyar játékos végig a pályán van, közülük pedig egy 21 éven aluli.Erre az MLSZ-es javaslatra ráadásul a miniszterelnök is rámondta az áment.A NER-esített magyar futball lényegének kiteljesedését épp Horvátországban láthatjuk mostanában demózva: Mészáros Lőrinc akkora tudásexportot hajtott végre, hogy ottani csapata, az NK Osijek kasszájából is nyomtalanul folyt el ilyen-olyan szűrőkön keresztül magyar állami pénz úgy, hogy a tényleges megtérülést sehol sem látni mögötte. Ebben a térségben ha feltőkésít valaki egy futballklubot, akkor már az erős motivátornak számító magas fizetések miatt is természetes, hogy kijön valami: Eszéken első körben dobogós lett a csapat, de a magyar bajnokság minősége is jelentősen javult az elmúlt tizenöt évben. Hogyne javult volna, hiszen az infrastruktúra - aminek fejlesztését az MLSZ most gyakorlatilag befejezettnek tekintette - szinte mindenhol kifogástalan az országban, a felnőtt csapatok európai szintű stadionokban focizhatnak, miközben a stabil anyagi háttér miatt jobb minőségű játékosok számára vált vonzóvá az NB I., mint mondjuk 2005-ben. A feltőkésítés ilyen-olyan módon állami eszközökkel történt: akár strómanok, akár állami szponzorok, akár államnak kedves cégek érkeztek a fociklubokhoz. Ezt kiegészítette a tao-rendszer, ami tulajdonképpen amolyan Stadler József-i módon történtő adóelkerülés, csak ez most épp legálisnak van mondva. A tőkésítés nemcsak stabil helyzetet okozott, hanem például azt is, hogy "gyanúsan" sokan akarták támogatni a felcsúti Puskás Akadémiát, aminek köszönhetően az 1500 lelkes falunak az egész magyar futballt megszégyenítő pénzügyi lehetőségei vannak. | Egy vagyonért konzerválja a focinihilt az MLSZ | Sportszakmai kérdésekben bevallottan csődöt mondott a szövetség, de most jönnek az új ötletek: kötelező fiatal- és magyarkvóta. Hogy ez mekkora károkat okoz, azt már most is lehet látni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/sport/egy-vagyonert-konzervalja-a-focinihilt-az-mlsz-276340 | 2025-05-07 11:57:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A feljelentések ellenére az MNB-alapítványok befektetéseit irányító Fekete Zoltán, az Optima Befektetési Zrt. egykori vezérigazgatója és a GTC ingatlanfejlesztő korábbi vezetője a MÁV ingatlan-főigazgatója lett, jelenleg a legnagyobb állomások és pályaudvarok hasznosítási pályázatait felügyeli - írta vasárnap a Blikk.A Pallas Athéné Domos Meriti (PADME) Alapítvány és a befektetéseit irányító Optima Befektetési Zrt. vezetését az MNB új vezetése lecserélte. 2022 márciusáig a vállalat vezérigazgatója Fekete Zoltán volt, az Állami Számvevőszék jelentése szerint irányítása alatt olyan befektetéseket eszközöltek, melyek vagyonvesztéshez vezethettek. Fekete Zoltán ezután a varsói tőzsdén jegyzett GTC ingatlanfejlesztő vezérigazgatója lett.Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) alá tartozó MÁV Zrt. ingatlanfenntartási és -gazdálkodási főigazgatójaként Fekete Zoltán irányítja az állami vasúttársaság legnagyobb pályaudvarainak vagyonkezelésére és -fejlesztésére kiírt pályázatok lefolytatását. Ennek során magáncégeket akarnak bevonni azokba a társaságokba, amelyek évtizedekre megkapnák hét pályaudvar és nagyállomás ingatlanjainak működtetését és fejlesztését- számolt be róla vasárnap a lap. A tárca Fekete Zoltán említése nélkül kijelentette, hogy "a MÁV-csoport vezetésében, a vezetők feladatkörében nincs változás".A megkeresésében szereplő információktól teljesen függetlenül az állomásmegújítási program legfelső, országos szintje esetében az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és a MÁV-csoport korábban új pályázat kiírása mellett döntött, amely a korábbinál több fejlesztési szándékot és képességet tud bevonni. A szaktárca és a közlekedési vállalat ütemezése ugyanakkor változatlan: a nyertes pályázók kiválasztása még az idei esztendőben megtörténik, a munkálatok pedig már jövőre elkezdődnek a négy budapesti és a három vidéki helyszínen- közölte az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóirodája a lappal, amelyik megjegyezte, hogy az állomásmegújítási pályázatokon induló magáncégek az új eljárás elindulása előtt megkapták az előző lezárásáról szóló nyilatkozatot, valamint arról is tájékoztatták őket, hogy a következő pályázati szakaszban is felhasználhatók lesznek a javaslataik.A Budapest Keleti, Nyugati, Déli és Kelenföld vasúti állomások, valamint Debrecen, Győr és Szeged pályaudvarainak esetében a MÁV külön gazdasági társaságokat hoz létre, amelyek feladata az új pályázatok kiírása és lebonyolítása lesz. A nyertesekkel közösen hozzák létre a pályaudvarok ingatlanjait üzemeltető cégeket, a minisztérium tájékoztatása szerint a magánbefektetők így az állami tulajdonban álló ingatlanok hasznosítására és kezelésére jogosult gazdasági társaságokban szerezhetnek részesedést, nem kapnak közvetlenül állami tulajdont. | Hiába a botrány, a korábbi MNB-alapítványi vezér már a MÁV ingatlanüzletét irányítja | Hiába a botrány, a korábbi MNB-alapítványi vezér már a MÁV ingatlanüzletét irányítja - Fekete Zoltán az Optima és a GTC után az állami vasúttársasághoz igazolt. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2025/05/11/fekete-zoltan-mav-mnb-ingatlanfejlesztes-vasutallomas-palyaudvar | 2025-05-11 17:34:00 | true | null | null | Index |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.