text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hozzáteszi: kiemelt téma a Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. és a Tokaj Kereskedőház Rt. kapcsolata, amelynek tényszerű feltárására parlamenti vizsgálóbizottság alakult. A két írás összhangban a parlamenti bizottság kormánypárti tagjainak a sajtóban tett eddigi állításaival, számos valótlanságot tartalmaz.
A Tokaj Kereskedőház Rt. ugyanis semmilyen állami támogatást nem kapott az adófizető magyar állampolgárok pénzéből, így azt egyetlen termelőtől származó szőlő felvásárlására sem fordíthatta. A felvásárlás lebonyolítására két év alatt kapott négymillárd forint az államtól, mint tulajdonostól tőkeemelés formájában került a társaság törzstőkéjébe, így ez az összeg ma is ott szerepel az állam és az adófizetők vagyonaként. Ez csak akkor került volna veszélybe, ha sikerül a jelenlegi kormány terve és áron alul privatizálják a társaságot – áll a közleményben.
Szabó Csaba hangsúlyozza: hamis az a beállítás is, amely a Hegyaljának juttatott állami forrásokat veti össze a más borvidékek támogatásával. Nem igaz továbbá, hogy a cikkekben említett személyek rossz minőségű szőlőt adtak volna le a Tokaj Kereskedőház Rt. felvásárlása keretében, mint ahogy hamis az az állítás is, hogy a felvásárlásból származó terméket csak 900 millió forint, vagy bármilyen más összegű veszteséggel lehetett volna értékesíteni. Tendenciózus és rosszindulatú a Népszabadság cikkének azon beállítása, amely bármely magyar állampolgár törvények által biztosított őstermelői bejelentkezési jogát kétségbe vonja.
Tény viszont, hogy a Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft, mint másik 3628 hegyaljai vállalkozás 2 730 724 forint értékű, megfelelő minőségű szőlőt adott át a Tokaj Kereskedőház Rt részére, két, Magyarországon bejegyzett, törvényesen működő vállalkozás törvényes jogügylete keretében. A két társaság között létrejött ügylet értéke a 2000-es évben a Tokaj Kereskedőház Rt. által végrehajtott felvásárlásra fordított 1,252 milliárd forint 0,218 százalékát képezte – teszi hozzá.
A felvásárlás tényét a lap szerint is a Tokaj Kereskedőház Rt. számviteli nyilvántartása igazolja, ami egyben azt is bizonyítja, hogy nincs szó semmiféle titkos összefonódásról, ahogy azt a kormánypárti politikusok sejtetik – közli Szabó Csaba.
A parlamenti bizottság működése a Tokaj Kereskedőház Rt. részére juttatott 4 milliárd forintos tőkeemelés és a Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-vel való összefonódás feltételezésén alapszik. Ezzel szemben kiderült, hogy a két társaság közti kapcsolat egy, az összes forgalom szempontjából kis értékű felvásárlásban merült ki. A bizottság működése a kormánypárti tagok részéről nyilvánvaló politikai lejárató szándékot szolgál, melynek keretében nem átallanak valótlanságok özönét zúdítani a közvéleményre, csak hogy kicsinyes céljaikat elérhessék – tartalmazza a Tokaj Kereskedőház Rt igazgatóságának volt elnökének közleménye. (OS) | Szabó Csaba: Valótlanságok a Népszabadság cikkeiben | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/08/szabo-csaba-valotlansagok-a-nepszabadsag-cikkeiben | 2005-08-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
kormányhatározat;Kaspersky Lab;
2018-08-15 09:26:58
Betiltják a Kaspersky termékeit a kormányzati gépeken
A kormány eddig nem látott kockázatot az orosz szoftverekben, de most a miniszterek október 15-ig kaptak időt a felülvizsgálatra.
Gyakorlatilag megtiltotta a magyar kormány, hogy a kormányzati számítógépeken az oroszországi Kaspersky Lab szoftverét használják.
A Magyar Közlönyben megjelent hétfői kormányhatározatban az szerepel: a kormány egyetért az Európai Parlament határozatában foglalt azon törekvéssel, „amely szerint szükséges a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek és a 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok, valamint ezek 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságokban használt szoftverekre, informatikai és kommunikációs berendezésekre potenciálisan veszélyes programok és eszközök – így a Kaspersky Lab termékeinek – kiszűrése és elhárítása”.
A minisztereknek 2018. október 15-ig adtak határidőt arra, hogy végezzék el a szükséges felülvizsgálatot, a megtett intézkedésekről pedig tájékoztassák a Nemzetbiztonsági Munkacsoport elnökét.
Váratlan fordulat
A Zoom.hu arra hívta fel a figyelmet, hogy ellenzéki képviselők már hónapok óta bombázták parlamenti felszólalásaikban, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában és írásbeli kérdésekben a kormány képviselőit a problémával kapcsolatban. Az LMP-s Szél Bernadett a Kaspersky-veszélyre a nemzetbiztonsági bizottságban, a DK-s Vadai Ágnes pedig a parlamentben próbálta többször felhívni a figyelmet. | Betiltják a Kaspersky termékeit a kormányzati gépeken | A kormány eddig nem látott kockázatot az orosz szoftverekben, de most a miniszterek október 15-ig kaptak időt a felülvizsgálatra. | null | 1 | https://nepszava.hu/3005115_betiltjak-a-kaspersky-termekeit-a-kormanyzati-gepeken | 2018-08-15 09:26:00 | true | null | null | Népszava |
A miniszterelnök fogorvosa már a szórakoztatóiparban is terjeszkedik, és mindehhez önkormányzati, illetve állami segítséget is kap Egerben – legalábbis ez derül ki a magyarnarancs.hu birtokába került közgyűlési előterjesztésből. Az ügylet komoly ingatlanfejlesztésről szól, amelyben kulcsszerep jut Bátorfi Bélának.
A részletek
A Rázsi Botond (Fidesz–KDNP) alpolgármester által jegyzett dokumentumban szereplő belvárosi épületegyüttes és szabadidőpark területén működött 2011-ig Eger egyik legismertebb szórakozóhelye, az EGAL (korábbi nevén MÁS) Klub (ezt nevesíti is az előterjesztés), amelyet korábban háromszor az év legjobb vidéki szórakozóhelyének választott lapunk is. A klub alternatív zenei életben betöltött szerepe megkérdőjelezhetetlen volt, bár az utolsó éveiben, az egyre csökkenő önkormányzati támogatások miatt kezdett visszaesni a működés színvonala. Az EGAL Klub ellehetetlenülése után egy évre bezárt a szomszédságában található Egrix klub és sportpálya is, mivel az üzemeltető nem vállalta a működtetést, így azóta az egri belváros szélén lévő földalatti szórakozóhely, a mellette lévő extrémsport-pálya és az Egrixnek helyet adó épület is üresen áll.
Középen Bátorfi doktor
Az önkormányzati anyag szerint azonban a Bátorfi Béla alapította OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. (a cég tulajdonosa a Bátorfi tulajdonában álló Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő Kft. – a szerk.) működtetheti a korábbi szórakozóhelyet és a mellette lévő extrémsport-parkot, illetve a már szintén bezárt Egrixet is. Az OTI a tervek szerint közel 371,8 millió forintból újítaná fel a területet – a szándék komolyságát jelzi, hogy a terület egy részét 2013-ban, egy tavaly februári közgyűlési határozatot követően már bérbe is vette évi 2,18 millió forintért.
Fogturizmus oda-vissza
Meleg szívvel ajánljuk a témába vágó, három évvel ezelőtti cikkünket.
Sőt, a Széchenyi utca 61. alatti ingatlanra – mint fióktelepre – már be is jegyeztette magát az OTI a cégadatbázis szerint, majd a beruházásra a Gazdaságfejlesztő Operatív Programból pályázati pénzt is odaítéltek neki. A magyarnarancs.hu úgy tudja, hogy csütörtökön az előterjesztést az egri közgyűlés jó eséllyel elfogadja, így szabad út nyílhat Orbán Viktor fogorvosa előtt Egerben.
Komplexumot terveznek
Az önkormányzati forrásaink által hozzánk eljuttatott előterjesztésben az alpolgármester megemlíti a Gazdasági Operatív Program 2.1.1-12/B-2013-0912 kódszámú pályázatát, amelyen jelentősebb összeget nyerhetett az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. A palyazat.gov.hu oldalon megkerestük, hogy az utóbbi időszakban milyen egri beruházásokra kapott állami vagy uniós pénzt a miniszterelnök fogorvosa és társai által működtetett cég. Az említett kódszám alatt egy 2013 decemberében odaítélt, 173,4 millió forintos támogatást találtunk, így arra lehet következtetni, hogy ennyi pénzt kapnak – vagy már meg is kapták – a szórakozóhely és környezete felújítására.
Információink szerint a területen a beruházás során kialakítanák az EX Park elnevezésű központot, ahol szórakozni és sportolni is lehetne, illetve kulturális rendezvényeknek is otthont adna a komplexum. Úgy tudjuk, a volt EGAL helyén koncertek és kiállítások lehetnek, míg a kültéri részeket parkosítanák, teraszokat, játszótereket alakítanának ki, valamint lefednék és átépítenék a kerékpáros és extrém sportolók számára korábban elkészített pályát, ahol versenyeket is rendeznének. Egy épületet pedig teljesen felszerelnének sporteszközökkel, itt kapna helyet egy kerékpárszerviz, a versenyekhez öltöző, klubhelyiség és egy előadóterem is.
Ha egy fogorvosnak szárnya nő
Bátorfi Béláról több cikk is született az elmúlt években. Az atlatszo.hu összesítése szerint azok a vállalkozások, amelyekhez tulajdonosként vagy egyéb módon köze van Orbán Viktor fogászának, az utóbbi másfél évben mintegy 2,6 milliárd forintnyi állami vagy uniós pénzhez jutottak – vagy legalábbis döntés született arról, hogy a támogatást megkapják –, döntően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül.
Orbán Viktor fogorvosáról először 2011-ben lehetett hallani, amikor kiderült, hogy ő az egyik alapítója az Országos Fogászati Turizmus Fejlesztési Programnak, amelyre a kormány egymilliárd forintos támogatást ad. Ettől a fogászati turizmus fellendítését várta a Fidesz. Ebből a pénzből közvetetten ugyan, de egy jelentős rész a cikkünkben is említett OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-nél landolt: az origo.hu-nak korábban nyilatkozó fogászok szerint, ha nyerni akartak a pályázaton, akkor egy személyre szabott innovációs csomagot kellett vásárolniuk az OTI Zrt.-től, amelynek költsége több millió forint is lehetett.
A 2010-ben alapított OTI az elmúlt években egyre jobban prosperál: míg 2011-ben 17,9 millió forint üzemi eredményt produkált, ez a szám egy évvel később már 116,5 millió forint, míg 2013-ban 160,4 millió forint volt. | Orbán fogorvosa nyeli be a legendás zenei klubot Egerben | Az EGAL jó ideje nem üzemel, most a miniszterelnök fogásza nyithatja meg újra. A birtokunkba került dokumentumból kiderül, hogy komoly állami segítséggel hozhat létre létesítménykomplexumot az elmúlt években egyre több sikert elérő fogász cége. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/orban-fogorvosa-nyeli-be-a-legendas-zenei-klubot-egerben-90710 | 2014-06-25 15:12:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Történelmi jelentőségű esemény, politikai földrengés, szélsőjobboldali áttörés. Nem fukarkodik az erőteljes jelzőkkel az európai sajtó, amikor a vasárnapi német tartományi választásokat értékeli. Nem alap nélkül, hiszen a náci rezsim bukása óta először fordult elő, hogy a politikai centrumtól jobbra álló erő az első helyen végezzen egy tartományi megméretésen, ahogy azt most az Alternatíva Németországnak (AfD) tette Türingiában. Itt a párt a szavazatok közel egyharmadát (32,8 százalék) szerezte meg, Szászországban pedig alig maradt le az ellenzéki Kereszténydemokrata Unió (CDU) mögött. A két keleti tartományban tartott szavazás további érdekessége, hogy a szociáldemokrata Olaf Scholz kancellár vezette koalíció pártjai leszerepeltek, miközben a Balpártból kilépett Sahra Wagenknecht új formációja (BSW) tíz százalék feletti eredménnyel helyezte fel magát a német politika térképére.
Nem lekicsinyelve a történtek jelentőségét, óvatosságra intenék az értékelésnél, kerülve az apokaliptikus történelmi párhuzamokat. A bevándorlásellenes, radikális AfD-t szokás szélsőjobboldali, akár posztfasiszta pártként is emlegetni, de a nácikkal való párhuzam minden szerencsétlen, a türingiai listavezetőjüktől is tapasztalt felháborító gesztusok dacára erős túlzás. A bevándorlást szintén ellenző, gyökereivel az egykori NDK állampártjához kapcsolódó, a NATO-ellenesség hagyományát is tovább vivő BSW-t pedig szélsőbaloldalinak szokták nevezni. A stigmatizálás mellett/helyett itt is hasznosabb lenne megérteni az újbaloldali erőket mozgató társadalmi folyamatokat, a kapitalista világrend válságjelenségeire adott válaszkísérleteket. | A megfáradt elit | A magyar miniszterelnök által rejtélyes okból óhajtott nagy oroszbarát illiberális európai fordulat felé tett kis lépés csak a két kelet-németországi választás. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/a-megfaradt-elit-167300 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Negatívba fordult a hangulat a Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt napokban, ennek oka, hogy a nemzetközi piacokon is elbizonytalanodtak a befektetők. Az mfor.hu által megkérdezett szakember a következő napokban-hetekben inkább óvatos a részvényeket illetően, bár sokan már nem várnak komoly esést az év végéig.
Csütörtökön világszerte pesszimizmus uralkodott el a tőzsdéken, miután előző nap bejelentették, hogy megpróbálják átstrukturálni egy dubaji állami vállalat 59 milliárd dolláros hitelét. Sokan rögtön arra következtettek ebből, hogy az arab ország csődöt jelent, ezért indult el a pánik az ázsiai tőzsdékről.
Csődbe mehet a gazdagság ikonja?
Dubaj sokáig a gazdagság példaképe volt, sorra indultak a megalomán beruházások az országban, most azonban egycsapásra mindenki az arab állam csődjéről pletykál. Ennek oka, hogy szerdán bejelentették: fél év türelmet kérnek a hitelezőktől a Dubai World állami vállalat 59 milliárd dolláros adósságának törlesztésére. A nagy nemzetközi hitelminősítők ezt követően rögtön el is könyvelték, hogy az állami cég csődbe fog menni.
Dubaj bruttó szuverén adósságállománya becslések szerint 80 milliárd dollár, ebből 22 milliárd dollárral az állami holdingként működő Dubai World tartozik. Elemzői vélemények szerint a cégnek kért törlesztési halasztás sokkolta a piacokat, annak ellenére is, hogy a dubaji gazdaság korábbi fő pillérének tekintett helyi ingatlanfejlesztési ágazat gyakorlatilag már tavaly összeomlott.
A hír hallatán a vezető tőzsdeindexek meredek esésbe kapcsoltak, a BUX pedig folytatta az utóbbi napok negatív tendenciáját. A londoni részvénypiac FTSE mutatója délután 1,86 százalékkal állt szerdai értéke alatt, a frankfurti DAX pedig 1,77 százalékos mínuszban volt.
"A dubaji csődről szóló hír önmagában nem egy olyan esemény, ami több napig befolyásolhatná a piacokat, azonban azt nem lehet látni, hova fog fajulni a dolog és milyen hírek jönnek ki a következő napokban" - mondta az mfor.hu kérdésére Szegner Balázs, az Equilor részvényelemzője. A szakember a következő napokban inkább óvatos lenne a részvényekkel és a feltörekvő piaci devizákkal kapcsolatban, szerinte több jel mutat a negatív irányba.
Az elmúlt napokban Dubaj mellett Kínából is negatív hírek érkeztek: az ázsiai országban felhívták a bankok figyelmét a tőkeemelés szükségességére és a hitelezés visszafogására. "Ázsia a következő időszakban is nagy hatással lehet a világ tőzsdéire, ez eddig nem igazán volt jellemző. Az utóbbi években talán egy olyan esésre emlékszem a piacokon, ami Kínából indult ki" - vélekedik az Equilor elemzője. Szerinte természetes folyamat, hogy ahogy ezeknek az országoknak nő a gazdasági súlyuk, úgy lesznek egyre hangsúlyosabbak a hangulat alakításában.
Napok óta tartó rossz széria
A Budapesti Értéktőzsde BUX indexe a hétfői jelentős javulás után harmadik napja a negatív oldalon áll, kedd óta a mutató majdnem 5 százalékot veszített értékéből. Az OTP a hétfői napot még 5675 forinton zárta, csütörtökön viszont már csak 5270 forintot adtak a bankpapírokért. Ennél olcsóbban megúszta a Mol, mely 16 200 forint környékéről 15 700 forintig esett.
"A fundamentumok és azok megítélése nagyon gyorsan változik, ezért nehéz megmondani, hogy a jelenlegi árfolyamok mennyire tekinthetők reálisnak. A következő időszakban inkább az lesz a meghatározó, hogy merre fognak elmenni a nemzetközi piacok" - vélekedik Szegner Balázs.
Az Equilor elemzője szerint az elmúlt napok részben őket igazolják, a cég szakemberei ugyanis már a negyedév elején, szeptemberben megjósolták, hogy a negyedik negyedév második felére jöhet a negatív tendencia a tőzsdéken.
Lesz még esés idén?
Az utóbbi hetekben egyre több elemző adott hangot annak a vélemények, hogy az év utolsó heteiben már nem lehet jelentős esésre számítani a világ tőzsdéin. Ennek oka, hogy a világ nagy alapkezelőinek érdekében áll, hogy minél nagyobb profitot érjenek el, ez pedig jelentősen függ az év végi árfolyamoktól.
"Akár meg is fordíthatjuk a dolgot: az idei jó tőzsdei év során már komoly nyereséget könyveltek el az alapkezelők, ezért gondolkodhatnak úgy is, hogy egy kis visszaesés még belefér az év végén" - hangsúlyozta Szegner Balázs. | Dubaj csődje hozza meg a rég várt esést a tőzsdékre? | Negatívba fordult a hangulat a Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt napokban, ennek oka, hogy a nemzetközi piacokon is elbizonytalanodtak a befektetők. Az mfor.hu által megkérdezett szakember a következő napokban-hetekben inkább óvatos a részvényeket illetően, bár sokan már nem várnak komoly esést az év végéig. | [
"Befektetés",
"BÉT technikai elemzés",
"Dubaj"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/Dubaj_csodje_hozza_meg_a_reg_vart_esest_a_tozsdekre_.html | 2009-11-26 14:41:46+02:00 | true | 0 | 0 | null |
A brit Lewis Hamilton rajtolthat az élről vasárnap az Abu-Dzabi Nagydíjon. Sebastian Vettel a harmadik, Fernando Alonso pedig csak a hetedik rajtkockát kaparintotta meg.
Érdekes felvezetése volt az Abu-Dzabi Nagydíj időmérőjének, ugyanis a Ferrari az utolsó szalmaszálak egyikébe kapaszkodva kétszer is megszegte az éjszakai szervizelésre, pontosabban nem szervizelésre vonatkozó szabályt, ami a Red Bullnak nem tetszett. Elviekben egy szezonban négyszer lehet a szabály ellen véteni, az ötödik után mind a két autónak a bokszból kell kezdenie a versenyt. A csapatok abban egyeztek meg, hogy egy hétvégén csak egy szabályszegés fér bele, ez azonban nincs papírra vetve, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) így nem büntette a maranellói istállót.
Cserébe az olaszok technikai szabálytalansággal vádolták az osztrák riválist, mondván hogy folyadékcserélgetéssel igyekezett módosítani az autó súlyelosztását. Ebben az ügyben sem történt még érdemi döntés.
Na, de térjünk rá az időmérőre, amit a forma-1-es versenynaptár legdrágább pályáján rendeztek. Az első szakaszban az eddigi hétvégén remeklő Lewis Hamilton volt a leggyorsabb, míg a szokásos hatos mellett ezúttal a héten egy évvel hosszabbító Jean-Éric Vergne vérzett el. Sebastian Vettel simán továbbjutott, azonban nagy szerencséje volt, ugyanis egy ízben közelebbi ismeretségbe került a pálya melletti fallal, szikrázott a Red Bull felnije rendesen, de nem lett komolyabb következménye az esetnek.
A Q2 sokáig a McLeranek és a Ferrarik különcsatájáról szólt, Hamilton pedig ezúttal is az első helyen jutott tovább. Mögötte Mark Webbernek sierült teljesítenie a második legjobb időt, míg a magához képest sokat bakizó Vettel odaért a harmadik helyre, beelőzve riválisát, Fernando Alonsót. Nem sikerült továbbjutnia Nico Hülkenbergnek, Sergio Pereznek, Paul di Restának, Michael Schumachernek, Bruno Sennának, Kamuji Kobajasinak és Daniel Ricciardónak.
Az időmérő második szakaszának egyébként már nem sokkal a naplemente előtt vágtak neki a versenyzők, így természetesen már szükség volt a világítótestekre.
Alonso nem sokáig örülhetett a legjobb időnek a Q3-ban, ugyanis jött Hamilton és újra maga mögé utasította a mezőnyt, ráadásul elég tekintélyes különbséggel, ez pedig elég is volt a pole-hoz. A második helyre Webber ért oda, míg a harmadik rajtkocka Vettelé. Pastor Maldonado a negyedik, Kimi Raikkönen az ötödik, Jenson Button a hatodik, Alonso csak a hetedik, Nico Rosberg a nyolcadik, Felipe Massa a kilencedik, Romain Grosjean pedig a tízedik helyről indul.
Ne legyünk meglepve majd, ha esetleg módosul a rajtsorrend, ugyanis több esetet is vizsgálnak majd az időmérő után. Ilyen Vettel autójának leállása, ami akkor jelent problémát, ha a Red Bullból kifogyott az üzemanyag. Grosjean és Alonso ügye is napirendi téma lesz, ugyanis a francia lehet feltartotta a spanyolt a bokszból kijövet, illetve a Q1-ben volt egy kisebb incidens Perez és Senna között is. | Hamiltoné a pole, Alonso csak hetedik | A brit Lewis Hamilton rajtolthat az élről vasárnap az Abu-Dzabi Nagydíjon. | [
"forma-1",
"lewis hamilton",
"fernando alonso",
"sebastian vettel",
"abu-dzabi nagydíj"
] | 0 | https://24.hu/sport/forma-1/2012/11/03/hamiltone-a-pole-alonso-csak-hetedik | 2012-11-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A bérük és a munkafeltételeik javítását várják a British Airways brit légitársaság pilótái attól a kétnapos sztrájktól, amelyet hétfőn reggel kezdtek el.
A munkabeszüntetés miatt 1700 BA-járatot törölnek, ezek közül nyolc Londonból Budapestre induló és kilenc Budapestről Londonba induló repülőgép-járatot is, és összesen 300 ezer utas utazása marad el.
A pilóták szakszervezete, a Balpa szerint a cégvezetés költségcsökkentő lépései és a márka "lebutítása" amortizálta a légitársasággal szembeni bizalmat – írja a BBC. Erre a BA vezetője, Alex Cruz azt felelte, hogy soha nem invesztáltak még ennyit a légitársaságba.
A sztrájkban 4 ezer pilóta vesz részt, és várhatóan napi 40 millió font bevételkiesést okoz majd a légitársaságnak.
A pilóták szakszervezete és a légitársaság tovább folytatják a tárgyalásokat, de arról még nem állapodtak meg, hogy mikor. A következő sztrájknapot azonban már kitűzte a szakszervezet: szeptember 20-ra tervezik. | Világ: Tucatnál is több budapesti járatot töröltek a British Airways sztrájkja miatt | Kétnapos sztrájkba kezdtek hétfőn a BA pilótái, egy sor Budapestre induló vagy innen felszálló járatot töröltek. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20190909_Tucatnal_is_tobb_budapesti_jaratot_toroltek_a_British_Airways_sztrajkja_miatt | 2019-09-09 09:59:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Budapesti hírportált indított a minap a veszprémi székhelyű Bakony-Balaton Média. Övék a Vehir.hu is, tulajdonosuk, a veszprémi „Navracsics-fiókákkal”, a Fidelitasból startolt helyi fideszes politikusokkal remek viszont ápoló Tóth Gábor Szilárd a Pesti Srácokban is érdekelt. A veszprémi online hírlap egy kormánybarát országos honlapszövetség tagja.
Interjú egy fideszes városi képviselővel, kicsit lentebb a polgármesterrel – a Vehir.hu veszprémi hírportál kedd esti címlapján egyéb jel nem indokolja, miért tarják kritikus olvasói fideszes szócsőnek az oldalt. Pedig a kiadó, a Bakony-Balaton Média Kft. tulajdonosát, Tóth Gábor Szilárdot ekként tartják számon a dunántúli megyeszékhelyen.
Tóth Gábor Szilárd 2015-ben kisebbségi tulajdonosként beszállt a közpénzekkel kitömött Pesti Srácok kiadójába, az Insider Média Kft.-be – ez már önmagában igazolhatja a fidesz-közeli jelzőt. A Közbeszerzési Értesítő szerint a Bakony-Média 2011-2015-ben szintén szépen nyeregetett közintézmények tájékoztatására kiírt tendereken.
Lakóhelyén, Veszprémben a közélet ismerői mindezt azzal egészítik ki: Tóth a Fidelitasban startolt városi politikusokkal, például Óvádi Péter önkormányzati képviselővel, illetve Mihálovics Péterrel, volt Fidelitas-alelnökkel, későbbi újnemzedéki ügyekkel megbízott kormánybiztossal, még későbbi Bakony-Balaton fejlesztési miniszteri biztossal ápolt remek viszonyt.
Cégbíróság: Huth Gergelyt eltiltották a cégvezetéstől, de ügyvezető maradhat
Pesti Srácok Emlékpark: programok napi másfél millióért
A szponzorált cikkek tartalmát is egyezteti a PestiSrácok a minisztériummal
A Tóth-féle Bakony-Balaton Média most budapesti portált indított Budapestnet elnevezéssel. A domaint 2014-ben regisztráltatta a cég, de a portál csak tavaly decemberben startolt. Címlapját böngészve – egy közgyűlési beszámolót kivéve – rejtély, mitől „budapesti” az oldal, amit egyébként a Habony-féle Lokálban is publikáló vehires sportújságíró, Zatkalik Dániel jegyez szerkesztőként. A címoldali hirdetések is inkább veszprémiek: egy kicsi Toyota-banner mellett a város sportarénája és a helyi Méz Rádió kap publicitást, akárcsak a Vehiren.
A Budapestnet, úgy fest, egyelőre nem, a Vehir azonban tagja az úgynevezett Regon regionális online médiaszövetségnek. Ez a társaság önmeghatározása szerint magyar tulajdonban lévő regionális portálokat – összesen 19-et, köztük például a NER-rel szintén nem ellenséges Pécsi Újságot, Cívishírt és a Szeged Ma kiadványt -, illetve a Magyar Építők szakportált fogja egybe a reménybeli hirdetők számára. A Regon csoport gazdája, a hasonló nevű részvénytársaság vezérigazgatója a kecskeméti Oltyán József vállalkozó.
Róla és helyi médiabirodalmáról akkor írtunk, amikor Nyerges Zsolt volt Közgép-elnök és oligarcha madeirai ingatlanbefektetését mutattuk be. A már említett Regon-tag Magyar Építők volt az, amelyik korábban már utalt Nyerges funchali kötődéseire, méghozzá egy Oltyán által jegyzett cikkben. Ekkor Oltyánt is bemutattuk, mint akit korábban MSZP-közeli üzletembernek ismertek Bács-Kiskun megyében, ahol a csalás miatt ült volt megyei pártelnök, Zuschlag János köreibe sorolták a térség közéletének ismerői.
Olytán alapító-főszerkesztője a régió nem hivatalos honlapjának, a szintén Regon-tag Bácsmegye.hu-nak. A kiadványba beleolvasva már eléggé kilóg a nemzeti együttműködés lólába. Sorjáznak a megyei protokollesemények tudósításai, induló anyaguk címe például kedd este: „Folyamatos felvirágzáson megy keresztül a polgárőrség lovas tagozata”. A „közélet” rovat pedig egy Ripost-hivatkozással indul, miszerint „az LMP-s Hadházy antikorrupciós tevékenysége csak álca”. | Fidesz-közeli regionális online médiabirodalom épül | Budapesti hírportált indított a minap a veszprémi székhelyű Bakony-Balaton Média. Övék a Vehir.hu is, tulajdonosuk, a veszprémi „Navracsics-fiókákkal”, a | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/01/25/fidesz-kozeli-regionalis-online-mediabirodalom-epul/ | 2017-01-25 09:17:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Császár Előd popénekes csalás kísérlete és magánokirat-hamisítás vádjával, gyanúsítottként állt csütörtökön bíróság elé, mert az ügyészség szerint hamis biztosítást kötött autójára. A kocsival később halálos közlekedési balesetet okozott a Szilágyi Erzsébet fasoron. B. Andrea biztosítási ügynök egy kereskedelmi televíziónak azt mondta néhány héttel a baleset után, hogy az énekes menedzsere azt kérte tőle, hamisítson egy visszamenőleges kötelező biztosítást az autóra, hogy ne kelljen a közel kétmillió forintos kárt megtéríteni. Császár ezt tagadta. A csütörtöki tárgyaláson döntés nem született, júliusban újabb tanúk meghallgatásával folytatódik a per.
Fotó: HavariaPress
Császár Előd csütörtökön vallomásában elmondta, hogy december 10-én vásárolta a BMW-t, mellyel 8 nappal később balesetet okozott. Azt állította: még a vásárlás napján felhívott valakit, hogy kötelező biztosítást kössön az autóra. Arra nem emlékezett, hogy kit hívott, mint mondta, csak talált egy névjegyet, amin a Hungária Biztosító emblémája volt. Császár sok helyen sok névjegyet kap, nem emlékezett, hogy ez a szám honnan volt meg neki. Hamarosan egy kék Volkswagen hátsó ülésén írt alá egy szerződést, amit T. Zsuzsa töltött ki és B. Andrea írt alá. Császár úgy emlékezett, be is fizette a biztosítás első részletét, később vallomásának ezt a részét visszavonta. A szerződésről szóló igazolást elvesztette, illetve lehetségesnek tartja, hogy bent maradt a kocsiban, amit a baleset után a rendőrök lefoglaltak, és mire visszakapta a roncsot, eltűnt a papír - közölte.
T. Zsuzsa megerősítette Császár vallomását, azzal a különbséggel, hogy biztosan állította, 10-én az énekes nem adott pénzt, mert azt utólag átutalással kellett volna rendeznie. T. Zsuzsa szerint több ilyen előszerződést kötött a héten, majd 20-a körül egy tömbben leadta a papírokat munkahelyén. Ott azonban elfelejtette a dátumot ráütni, ezért lehetséges, hogy a '98 december 10-i szerződés mellett '99 januári pecsétek vannak, hiszen csak az ünnepek után derült ki, hogy a papírt iktatni kell. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy T. Zsuzsa véletlenül nem a Hungária felragasztható kódszámát tette a szerződésre, hanem édesanyjáét, aki szintén biztosítási ügynök, de máshol dolgozik. T. Zsuzsa szerint B. Andreát hívta Császár, hogy biztosítást akar kötni, aki barátnője volt T. Zsuzsának. Andrea karja azonban el volt törve, nem tudott szerződést írni, ezért hívta Zsuzsát.
B. Andrea azt állította egy korábbi vallomásában, hogy Császár Előd menedzsere, L. József januárban kereste meg T. Zsuzsát, hogy hamisítsanak egy december 10-i dátumú biztosítási szerződést. T. Zsuzsa azt állította, hogy B. Andrea korábban sikkasztott, és azt ígérték neki, hogyha befeketíti Császár Elődöt, akkor eltekintenek az ellene folytatott eljárástól. T. Zsuzsa szerint ezért mond ilyeneket Andrea.
A harmadik vádlott a csütörtöki tárgyaláson L. József menedzser volt. Császárral egybehangzóan állították, hogy L. József sohasem volt menedzsere az énekesnek, ő csak a Fekete Vonat nevű együttessel foglalkozik, és jóval a baleset után ismerkedtek csak meg egymással a Total Dance fesztiválon. L. József azt állította: B. Andreát se ismerte, csak véletlenül találkozott vele egy Népszínház utcai hentesbolt előtt, amikor Andrea T. Zsuzsával arra sétált. T. Zsuzsát ugyanis ismerte, mert kötött nála korábban biztosításokat. De ő a rendőrségi idézésig az egész autóbiztosítási ügyről nem is hallott. L. József szerint a baleset idején és az azt követő hetekben külföldön volt, és így nem is tudott sokáig Előd balesetéről, erről csak akkor értesítették, amikor fel akarta kérni az énekest, hogy csináljon egy duettet Fatimával, a fekete Vonat énekesnőjével. B. Andrea azt is állította, hogy L. József egy Mercedesszel érkezett megvesztegetni őt. L. József azonban csütörtökön azt mondta, hogy akkor éppen szervízben volt a Mercedese, mert összetörte, és erről fényképe is van, mivel gyűjti az összetört autóiról készített képeket, most is épp két kocsiját rakják össze a szervízben.
A per a tanúk - többek között B. Andrea - meghallgatásával júliusban folytatódik. Azért nem az eredeti tervek szerint júniusban, mert akkor L. József az Egyesült Államokban Michael Jackson-nal tárgyal.
Magyari Péter
(2000. december 11.) | Császár Előd állítja: szabályosan kötött biztosítást kocsijára egy Volkswagen hátsó ülésén<br/> | Császár Előd popénekes csalás kísérlete és magánokirat-hamisítás vádjával, gyanúsítottként állt csütörtökön bíróság elé, mert az ügyészség szerint hamis biztosítást kötött autójára. A kocsival később halálos közlekedési balesetet okozott a Szilágyi Erzsébet fasoron. B. Andrea biztosítási ügynök egy kereskedelmi televíziónak azt mondta néhány héttel a baleset után, hogy az énekes menedzsere azt kérte tőle, hamisítson egy visszamenőleges kötelező biztosítást az autóra, hogy ne kelljen a közel kétmillió forintos kárt megtéríteni. Császár ezt tagadta. A csütörtöki tárgyaláson döntés nem született, júliusban újabb tanúk meghallgatásával folytatódik a per. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2001/2/20010222csaszar | 2001-02-22 18:53:00 | true | null | null | Origo |
Tőzsér Dani üzent a TrollFocisoknak, illetve minden szurkolónak Posted by TrollFoci on 2015. július 21.
"Ezt a videót Rekop Gyuri barátom kérésére készítem, aki ugyanúgy, mint minden magyar ember nagyon várja ezt a soron következő mérkőzést a románok ellen. Ő is úgy érzi, hogy egy kicsit pánikhangulat alakult ki velünk együtt a válogatott és a magyar nép számára, hiszen – mint tudjuk – már nem Pali a szövetségi kapitány."
"Szeretnénk ezt egy kicsit helyrerakni úgy, hogy elmondjuk mi, a játékosok is a véleményünket. Semmiféle pánik nincsen a csapatnál és a játékosoknál. Nyilván ez nem egy jó időpont, hogy ilyenkor történt meg ez az edzőváltás, de szeretnénk, ha tudnátok, hogy az új szövetségi kapitánnyal ugyanaz az út folytatódik, mint amit a Palival elkezdtünk."
"Ez az út jó, működik és erős kövekkel van kirakva. Arra szeretnénk titeket kérni, hogy pozitív hangulatban szurkoljon mindenki a románok ellen. Nem azt mondjuk, hogy rommá verjük a románokat, mert ezt felelőtlenség lenne állítani. De az biztos, hogy – ugyanúgy, mint eddig – száztíz, százhúsz, sőt ezen a meccsen kétszáz százalékot ad majd mindenki, aki a pályán lesz."
"Ezt garantálni lehet, mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ez a mérkőzés győzelemmel érjen véget. Tudjuk, hogy ez mennyit jelent a magyar népnek. Higgyétek el, nekünk minimum annyit – ha nem többet. Meg kell köszönni Pali munkáját, mert nagy dolog, amit ő tett, de ugyanúgy folytatódik a selejtezősorozat, mindent elkövetünk!" | Tőzsér Dani meglepő módon üzent | A labdarúgó válogatott középpályása a Trollfoci alapítójának kérésére ült gép elé és skypon keresztül szólt a magyar emberekhez. | [
"labdarúgás",
"sport",
"foci",
"tőzsér dániel",
"labdarúgó válogatott"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2015/07/22/tozser-dani-meglepo-modon-uzent | 2015-07-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A CNSAS Facebook-oldalán is közzétett jelentés szerint az 1980-as években a kommunista rezsim több mint 200 ezer romániai lakost vett rá arra, hogy együttműködjön a Securitatéval.
Nyolcvan százalékuk férfi volt, és városi környezetből származott,
sok volt közöttük a lelkész, az orvos és a pedagógus is.
A CNSAS úgy értékeli, hogy a Nicolae Ceausescu diktátor vezette kommunista rezsim ily módon próbálta megőrizni a kontrollt a társadalom felett, amelyben egyre inkább jelentkeztek a feszültségek. Mint írták, a Securitate 1948-as megalapítása óta mintegy 650 ezer romániai lakos működött együtt a kommunista titkosrendőrséggel, és ezek közel felét, legalább 320 ezer embert a totalitárius rezsim utolsó húsz évében szervezték be.
A Securitate fennállásának öt évtizede alatt a beszervezettek négy százaléka döntött úgy, hogy nem ad át információt a Securitaténak, és ennél is kisebb volt azoknak a száma, akik már beszervezésük megkísérlésekor elutasították a jelentéstevést. A CNSAS értékelése szerint a számadatok azt mutatják: nem igaz az a hiedelem, miszerint a román kommunista rezsim utolsó évtizedeiben megengedőbb volt. Rámutatnak: 1989-ben 25 ezer embert szerveztek be, miközben a térségben sorra dőltek meg a kommunista rendszerek.
A 80-as években beszervezett mintegy 200 ezer informátor közül 158 ezer férfi volt.
A besúgók közül 30 200-nak felsőfokú végzettsége volt, 4300-an voltak egyetemi hallgatók. A legtöbb ügynök - 8500 - a közoktatás területéről származott, majd a különböző felekezetekből származó lelkészek következtek 4200-an, míg harmadik helyen az egészségügyben dolgozók - orvosok, ápolók - álltak, 3600-an. Mintegy 800, ekkor beszervezett besúgó dolgozott jogi területen, és több mint ezer volt köztük művész (rendező, színész, festő vagy szobrász).
Vidéken a 80-as években beszervezett besúgóknak csupán az öt százaléka, 8500 informátor élt. A jelentésből az is kiderül, hogy a beszervezettek zöme - 78 ezer ember - a Securitate belügyi részlegének dolgozott, további 41 ezer a gazdasági részleget erősítette.
A kémelhárításnak 16 100-an, a katonai részlegnek 18 500-an jelentettek. A CNSAS szerint a 80-as években a Securitate gazdasági igazgatóságához beszervezettek száma nőtt jelentősen, mivel a kommunista rezsim prioritásai között ekkor a nehézipar fejlesztése és az ország adósságainak mielőbbi kifizetése szerepelt. | Kiderült, mikor szervezték be a legtöbb besúgót a román kommunisták | A romániai kommunista rezsim utolsó évtizedében, 1980 és 1989 között szervezte be a legtöbb besúgót a kommunista titkosrendőrség, a Securitate, ők teszik ki a mindenkori informátorok egyharmadát – írta szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) jelentése alapján a Digi24 hírportál. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/09/kiderult-mikor-szerveztek-be-a-legtobb-besugot-a-roman-kommunistak | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A nem mindennapi pillanatot a romániai Vaskapu Nemzeti Parkban örökítette meg egy kihelyezett kameracsapda.
A Transindex szúrta ki a Vaskapu Nemzeti Park felvételét, amelyen egy hiúz látható, ahogy lazán elsétál a hóval borított erdőben kihelyezett kameracsapda előtt. A park egyébként egy 115 ezer hektáros védett terület, ezzel Románia legnagyobb ilyen területe.
Utoljára novemberben láttak hiúzt arrafelé, akkor egy éjszakai felvételen tűnt fel a nagymacska.
Mindkét videó azért érdekes, mert nagyon ritkán lehet vadon élő hiúzt látni. Másrészt az erdőirtásoknak és a vadászatnak köszönhetően durván lecsökkent a hiúzok száma Európában.
Tavaly februárban az Aggteleki Nemzeti Parkban is lencsevégre kaptak egy példányt. A nyomok alapján valószínűleg nem egyedül él a nemzeti parkban.
Áprilisban egy még különlegesebb videófelvételt tett közzé a WWF: egy farkas és egy hiúzcsalád találkozását örökítették meg Lengyelország területén, a Keleti-Kárpátokban. | Élet+Stílus: Videó: Hiúzt láttak egy romániai nemzeti parkban | A nem mindennapi pillanatot a romániai Vaskapu Nemzeti Parkban örökítette meg egy kihelyezett kameracsapda. | [] | 0 | https://hvg.hu/elet/20170116_Video_Hiuzt_lattak_egy_romaniai_nemzeti_parkban | 2017-01-16 15:10:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Nincs biztonságban, aki kiheveri a betegséget? Ha nincs, miért? Mit akarnak a svédek? Lássunk tisztán a koronavírus-kérdésben.
Ha valaki átesik egy betegségen örökre védett lesz ellene, nem?
Betegségtől függ. Bizonyos vírusfertőzéseket nyomán egész életen át tartó immunitás alakul ki, ilyen például a himlő. Más esetekben nem.
Min múlik a védettség?
Az antitesteken. A szervezet megtanul védekezni egy adott betolakodó ellen. Az antitestek az ismert vírussal végeznek. Bizonyos vírusok azonban könnyen megváltoznak, mutálódnak. Az influenza is ilyen, ezért készülnek hozzá évről évre új oltások. A gyermekbénulás ezzel szemben alig változik, ezért sikerült felszámolni.
Az antitestek örökké tartanak?
Nem. A kanyaró elleni antitestek száma 200 év alatt feleződik az emberi testben, a himlőé 50 év után, a tetanusz 11 év után. Ezért léteznek emlékeztető oltások. Az immunrendszer egyébként sokkal könnyebben jegyez meg olyan támadókat, amelyek felszínén szabályos motívumban ismétlődnek a fehérjék, mint a rendszertelen aszimmetrikus felületű anyagokat.
Védett lesz, aki átesik a koronavíruson?
Nem. Sok olyan eset ismert, amikor valaki újrafertőződött.
De könnyebb a betegség annak, aki már volt koronavírusos, ugye?
Nem feltétlenül. Sok újrafertőződés tünetmentes, így statisztikailag nehéz megmondani milyen arányban vannak olyanok, akiknél rosszabb a második fertőzés. Ettől függetlenül tény, hogy több olyan eset ismert, amiben valaki először lábon kihordta a vírust, második alkalommal azonban kórházba került.
Egyelőre ismeretlen okból a szervezet a koronavírusok esetében különösen hamar elfelejti az antitest választ. A nyolcvanas években Kenyában végzett különböző koronavírus fajokat vizsgáló kutatásban volt olyan résztvevő, aki négyszer is megfertőződött. Az újrafertőződések között átlagosan két-három hónap telt el, ugyanilyen periódusok mutatkoznak a COVID-19 esetében is.
Ez rossz hír a vakcinafejlesztőknek?
Igen. Nem kizárt ugyanis, hogy a vírus sok ismert szövődménye mellett az immunmemóriát is támadja. Eddig a kanyaróról volt ismert, hogy a immunválasz "feljegyzésében" szerepet játszó úgynevezett B sejteket célozza. Így kérdéses, hogy ha elkészül, meddig véd majd egy koronavírus elleni oltás. A szakemberek szerint azonban nem ez a fontos, hanem az, hogy egy rövid ideig védő vakcina is sokkal jobb, mint a semmi.
Mi a helyzet a nyájimmunitással?
Olyan, úgy tűnik, nem lesz.
Bocs, egyáltalán mi az a nyájimmunitás?
Az a jelenség amikor egy csoport egy része fertőzés vagy oltás útján immúnissá válik egy betegségre, így annak terjedése egy szint felett megáll és gyakorlatilag az egész csoport immúnissá válik. A nyájimmunitás a fertőzési potenciáltól függ: a COVID esetében a lakosság 70 százalékának immunitása esetén a maradék 30 százalékkal együtt mindenki védett lenne. Ez lett volna svéd védekezési modell mögötti ráció, de mint a fentiekből már kiderült a koronavírust követő immunitás és vele együtt a nyájimmunitás is hónapok alatt elillan. A svédek egyébként utóbb közölték, hogy ők soha nem mondtak olyat, hogy nyájimmunitásra bazíroznak. A lényeg ugyanaz: tömegként sem tudjuk lerázni a kórt.
(Borítókép: Egy beteg a koronavírussal fertőzöttek fogadására kialakított osztályon a fővárosi Szent László Kórházban 2020. május 8-án. Fotó: Árvai Károly/kormany.hu / MTI) | Szájbarágó: Mi az, hogy újrafertőződés? | Szájbarágó: Mi az, hogy újrafertőződés? - Nincs biztonságban, aki kiheveri a betegséget? Ha nincs, miért? Mit akarnak a svédek? Lássunk tisztán a koronavírus-kérdésben. | [
"covid-19",
"koronavírus",
"járvány",
"immunitás",
"oltás",
"vakcina",
"egészségügy",
"vírus",
"tech-tudomány"
] | 0 | https://index.hu/techtud/2020/10/14/szajbarago-ujrafertozodes | 2020-10-14 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Mindegy, hogy a Nosalty, a Mindmegette, a Receptneked, a Sütigyár vagy Apróséf oldalán van-e fent a recept, ez az alkalmazás garantáltan megtalálja önnek – akár egy-egy hozzávaló megadása után is.
Az androidos eszközökre elérhető Receptkereső segítsévégel a legnépszerűbb hazai receptes weboldalakra feltöltött ételek között böngészhetünk.
Mivel az app mérete még az 1 MB-ot sem éri el, akár mobilinterneten keresztül is telepíthetjük. Az indítás után azonnal megkezdhetjük a keresést, ami egyrészről jó, hiszen így sokkal gyorsabb lehet a folyamat, ugyanakkor rossz is, az alkalmazás ugyanis semmilyen támpontot nem ad, hogy hogyan is működik a kereső. A szöveg mezőben ugyan alapértelmezettként a Recept szó szerepel, ám arra csak a sokadik próbálkozás után jöttünk rá, hogy a hozzávaló megadásával is eredményesen kereshetünk.
Az alkalmazás a legnépszerűbb hazai oldalakon (Nosalty, Mindmegette, Receptneked, Sütigyár, Apróséf) található recepteket listázza a felhasználónak. Bár minden találat releváns, szűrni csak a keresés után tudunk. Ez főleg akkor problémás, ha egy olyan népszerű étel receptjére lennénk kíváncsi, mint a palacsinta, ennél ugyanis jó eséllyel több ezer találatot kapunk.
Az alkalmazás bal felső sarkában található Menü gombra nyomva beállíthatjuk ugyan, hogy az elkészítési idő, a forrás, a nehézség, a hozzávalók vagy a fényképek alapján szeretnénk szűrni a találati listát, ám a megadott feltételeket később nem tudjuk módosítani. Előfordulhat például, hogy az elkészítési időnél nyomtunk félre, a javításhoz így az egész keresést újra kell kezdeni.
Minden recept jobb felső sarkában három pontot láthatunk, amire rábökve az adott étel hozzávalóinak listája, valamint mennyisége ugrik elénk. Az elkészítés módját azonban csak akkor tudjuk meg, ha a recept nevére nyomunk. Ekkor az alkalmazáson belül megnyílik az azt tartalmazó weboldal, ám nem a mobilra optimalizált változat, így böngészni kevésbé kényelmes rajtuk. A találatot viszont e-mailben vagy Bluetooth-on keresztül is megoszthatjuk.
Összességében ugyan hasznos a Receptkereső alkalmazás, ám jelenlegi formájában elsősorban csak ihletszerzésre ajánlott használni.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Az összes nagy receptoldal receptjeit megtalálja ebben az alkalmazásban | Mindegy, hogy a Nosalty, a Mindmegette, a Receptneked, a Sütigyár vagy Apróséf oldalán van-e fent a recept, ez az alkalmazás garantáltan megtalálja önnek – akár egy-egy hozzávaló megadása után is. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20151017_receptkereso_fozes_alkalmazas_app | 2015-10-17 08:01:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Szerdán tárgyalja a budapesti választott bíróság az EMFESZ Kft.-ből hiányzó 53 milliárd forint (283 millió dollár) ügyét. A pénzt a versenypiaci gázkereskedő korábbi tulajdonosa vette kölcsön az elmúlt években. A visszafizetést egyebek között az akadályozta meg, hogy a kft. 2009-es tulajdonosváltásával megszakadtak a cég és a Firtas-csoport (GDF) cégei közötti tranzakciók. (Addig az EMFESZ is a GDF-hez tartozott.)
Egy másik, 530 millió dolláros ügyben az EMFESZ két hete maradt alul a stockholmi választott bíróságon. Fontosabb, hogy a Fővárosi Bíróság a napokban kimondta: nem voltak jogszerűek az EMFESZ eladásának körülményei, vagyis a cég azé, akié eredetileg is volt, a ciprusi Mabofi Holdingsé. Közben a Nemzeti Nyomozó Iroda az ügyletet lebonyolítók személyes felelősségét vizsgálja. Akárhogyan is zárul a történet, az EMFESZ név valószínűleg eltűnik a piacról. | Ötvenhárom milliárdért harcol az EMFESZ és Firtas - Világgazdaság | Újabb EMFESZ–Firtas-csörte – A cég eladásának körülményeit vizsgálják. Visszajár-e a pénz a gázkereskedőnek? | null | 1 | https://www.vg.hu/cegvilag/2011/04/otvenharom-milliardert-harcol-az-emfesz-es-firtas | 2011-04-05 07:26:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Három gyanúsítottat hallgatott ki a napokban Vig Mór számlagyáras ügyében a nyomozó hatóság - ez derült ki az eljárást felügyelő Fővárosi Főügyészség lapunknak adott válaszából. Mint megkeresésünkre írták, "a kérdezett ügyben tájékoztatjuk, hogy a nyomozó hatóság több helyszínen kutatásokat hajtott végre. Emellett további három férfit gyanúsítottként hallgatott ki, akik közül a főügyészség indítványa alapján a nyomozási bíró - egyelőre nem végleges végzésével - egy főt letartóztatásba helyezett".
Emlékezetes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaly novemberben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanújával vette őrizetbe a praxisától már eltiltott exügyvédet, Vig Mórt, miután a férfi belebukott egy sok száz milliós számlagyárba.
A NAV nyomozói az ügyben összesen 33 helyszínre szálltak ki - két kábítószer- és pénzkereső kutyát is bevetve -, majd dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint rengeteg készpénzt foglaltak le. Az eljárás keretében házkutatást tartottak többek között egy H. Dániel nevű ügyvédnél (információink szerint ő az új gyanúsítottak egyike), illetve a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nél is. Vig Mór azóta szabadult a letartóztatásból, jelenlegbűnügyi felügyeletben van
.
A Vig Mórhoz kapcsolható botrány a túlárazott Lánchíd-felújításhoz vezethető vissza. A szövevényes ügy szálai 2019 őszéig érnek, amikor a balliberális koalíció Karácsony Gergely főpolármesterré választásával átvette a hatalmat Budapesten. Karácsonyék a váltás után megfúrták a Tarlós Istvánék által a Lánchíd felújítására kedvező feltételekkel kötött tendert és új közbeszerzési eljárást írtak ki. A pályázaton az előző városvezetés alatt is befutó A-Híd Zrt. lett a győztes, csakhogy furcsa módon ötmilliárd forinttal drágább ajánlattal nyertek, mint amennyiért a Tarlós-érában végezték volna el a munkát. Ide tartozik, hogy majdnem hatvanszorosára, 4,2 milliárd forintra emelték a Tarlós idején zajló tenderhez képest a vállalkozónak járó előleget,a céget terhelő kötbértviszont megfelezték.
A brutális drágulást már abban az időben is többen kifogásolták, de Karácsonyék érdemi magyarázatot nem adtak. Lehettek persze olyan bennfentesek, akik tudhatták a drágulás tényleges okát.
Közéjük tartozik Bajnai Gordon régi bizalmasa is, aki egy Magyar Nemzet által megismert hangfelvétel-leirat szerint arról beszélt egyik ismerősének, hogy azért került ötmilliárd forinttal többe Karácsonyék idején a Lánchíd felújítása, mert abból pénzeketosztottak visszafontos baloldali potentátoknak.
Az üzletember konkrétan úgy fogalmazott: "El vannak foglalva ezzel a Lánchíd meg Blaha Lujza tér, meg ezek körüli fosztogatással meg osztogatással stb., stb." A beszélgetőtárs megdöbbenve kérdezett vissza, hogy "ebből ki lehet venni pénzt?" Bajnai Gordon régi "harcostársa" a felvételen a Lánchídra utalva konkrétan ezt mondta: "Hát ötmilliárddal megdrágult, és kisebb a tartalma." Azaz, az üzletember egyértelműen arra célzott, hogy a baloldali városvezetés pénzt szivattyúzhatott ki a projektből.
Ez a beszélgetés 2021 nyarán történt meg, amikor már javában áramlottak a gyanú szerint a Lánchíd-pénzek Vig Mór cégéhez. Azatv.huhozta korábban nyilvánosságra, hogy 2020 novembere és 2022 júliusa között a hídfelújítást végző A-Híd 1,4 milliárd forintot utalt Vig cégének, a Sunstrike Hungary Kft.-nek. Ebből az összegből továbbutaltak 900 millió forintot Vig Mór magánszámlájára, illetve ügyvédi letéti számlájára. A gyanú szerint a továbbutalások a Vig Mórhoz köthető számlákra jellemzően ugyanazokon a napokon történtek, mint amely napokon az A-Híd Zrt.-től a pénzek a Sunstrike Kft.-hez érkeztek, az összegeket pedig rövid időn belül készpénzben felvették a számlákról.
Vig Mórt azonban 2022 januárjában eltiltották az ügyvédi hivatás gyakorlásától, emiatt stratégiát kellett váltani. Ezután vonták be H. Dánielt az ügyletekbe, aki a saját ügyvédi letéti számlájára utalta a Sunstrike Hungary Kft.-hez érkező maradék összeget, majd onnan információink szerint mintegy ötszázmillió forintot felvett készpénzben.
Az ügyben később fordulat következett be: egy ismeretlen személy levelet küldött az egykori elszámoltatási kormánybiztosnak, Budai Gyulának. A levélben az szerepelt, hogy Vig Mór a Mammut bevásárlóközpontnál található biztonsági cég irodájába járt "elszámolni" a Lánchíd-beruházásból kiszivattyúzott, majd készpénz formájában felvett összegekkel. Az "elszámolás" a levélíró szerint a vállalkozás vezetője és a jogász között zajlott.
Mindebből az következik, hogy az A-Híd Zrt. által az exügyvédnek átutalt másfélmilliárd forint itt cserélhetett gazdát. Budai szerint ráadásul a biztonsági cég rokoni szálak miatt kapcsolatban áll a felújítást végző A-Híd Zrt.-vel. Ám ami még gyanúsabbá teszi az egész történetet, hogy a levélíró úgy tudja: a hídpénzből jelentős összegek kerültek a fővárosi baloldalhoz.
A volt elszámoltatási kormánybiztos mindezek után feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) pedig hivatali vesztegetés gyanújával elrendelte a nyomozást. Az ügyet a rendőrség végül átadta a számlagyárügyben tavaly ótaköltségvetési csalás gyanújávalnyomozó NAV-nak, amelynek munkatársai tavaly novemberben Vig Mórt is őrizetbe vették. | Fővárosi számlagyár: három gyanúsítottra csapott le a hatóság | Több gyanúsítottat is kihallgatott a napokban a fővárosi számlagyár ügyében a hatóság – tudta meg a Magyar Nemzet. Ez az eljárás érinti Vig Mór exügyvédet is, aki az ügy egyik kulcsfigurája és akinek korrupciós botránya egészen a budapesti Városházáig érhet. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/fovarosi-szamlagyar-harom-gyanusitottra-csapott-le-a-hatosag | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Legalább olyan gyönyörű a látvány mintha a Citadelláról néznénk le a fővárosra. De ott, csak úgy, nem lehet lakni. A Bérc utcában viszont igen. Lábunk előtt az egész város. Nem csoda, hogy akinek sok pénze van, de igazán sok, az itt szeretne lakni. Ide költözni azonban szinte lehetetlen. Volt idő, amikor hirdettek itt ingatlant. Az Urbanista blog írt is róla. 2009-ben egymilliárd nyolcszázmillió forint, a mostani lottó ötös majd fele volt az ára a 230 négyzetméteres háznak, 397,28 négyzetméteres garázzsal és 200 négyzetméteres terasszal. És persze panorámával a Dunára.
Gondolhatnánk, hogy akinek van pénze, esetleg vehet telket és építhet rá házat. Igaz, tavaly már csak három telek állt üresen a környéken: az I. kerületi tulajdonú Bérc utca 4/C és 6/A, valamint a főváros birtokában lévő 6/B. Erről a telekről írta azt 2007-ben az akkori főpolgármester, hogy soha nem lesz olyan, hogy megválik tőle a főváros. Aztán mégis.
“Kedvező a vételár”
Amikor már Tarlós István volt a főpolgármester, eladták. Nem is túl drágán. 376 milliót kapott az 1620 négyzetméteres telekért a főváros. Ráadásul a vevő, a Tief Terra Kft. egyedül pályázott a telekre. A másik érdeklődő, az Albers Ingatlan Kft., ugyanis – furcsa mód – az árverés előtt meggondolta magát. Vagyis nem volt verseny. És Bagdy Gábor akkori alpolgármester az eladást szorgalmazó közgyűlési javaslatban úgy fogalmazott, hogy „javasoljuk Tisztelt Közgyűlésnek az Ingatlan értékesítésének jóváhagyását, tekintettel arra, hogy az Ingatlan árverésen elért vételára kedvező a Főváros számára.” A KDNP-s pénzügyi főpolgármester-helyettes előterjesztését 2013. február 22-én 18 igen szavazattal – 15 nem ellenében – fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. A határozat ellen a Jobbik tiltakozott, de az ő módosítójukat – a többpárti ellenzéki támogatás ellenére – leszavazta a fideszes többség.
Döbbenet a Bérc utcában
Zsigovics Edit, a Védegylet Pálkövéért Természet- és Környezetvédelmi egyesület elnöke azt mondja, igencsak megdöbbentek, amikor kiderült, hogy eladta a főváros a telket. Ő maga kolléga. Egykor a Magyar Nemzet újságírója volt és ma is tartja a kapcsolatot a volt munkatársakkal. Igaz, egy ideje már csak a környezetvédelem és az egyesület érdekli. Amikor megtudták, mi történt, azonnal írtak egy levelet a főpolgármesternek, amiben szóvá tették elődje ígéretét is. A válasz egyszerű volt: 2013-ban eladták a telket. Persze Editék azt is szerették volna megtudni, hogy ki vette meg. Ezt sem árulták el nekik. Az egyesület elnöke most azt mondja, nagyon szomorú, mert ugyan itt most valakinek lesz egy háza, de egy 2 milliós város fuldoklik egyre jobban azért, mert megállás nélkül építik be a zöld területeket.
Bérlet havi fél millióért
Hogy a 376 millió sok vagy kevés, nehéz eldönteni. Minden esetre mutatunk néhány hirdetést, hogy kiderüljön, mennyiért lehet most lakást bérelni az utcában. A meghirdetett kiadó lakások ára havi 461 ezer és 768 ezer forint között mozog. De például ezt a 107 négyzetmétert a Bérc utca 7-ben, 84 millióért adták el. És azt se felejtsük el, hogy a telek melletti társasházra, 1,9 milliárd forint jelzálogot jegyeztetett be egy bank. Igaz, az a ház már áll, Mészáros Lőrincék pedig még csak a hatalmas garázsnál tartanak.
Biztos üzlet
A kivágott fák helyére háromszintes luxusvilla épül. 2015 végére állni fog. Akkor lesz igazán érdemes számolni. Hiszen maga az építkezés itt sem drágább, mint mondjuk Székesfehérváron, vagy Győrben. Vagyis a felépített ház az 1620 négyzetméteres telken, akár 2 milliárdot is érhet, hiszen itt nem ritka a lakások 3 milliós négyzetméterára sem. Ha így számolunk, akkor már igazán nem tűnik soknak a 376 milliós telek. Mondjuk úgy, elég magas a luxusprofit, ha a tulajdonos túlad a kész házon. | Hatalmas luxusprofit Orbán barátjának építkezésén | Hihetetlen panoráma, keményen dolgozó kisember szinte be se teheti a lábát a Bérc utcába. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2015/03/19/hatalmas-luxusprofit-orban-baratjanak-epitkezesen/ | 2015-03-19 15:20:00 | true | null | null | 24.hu |
Az nVidia 3D Vision nevű terméke (videokártya és a hozzávaló 3D-s szemüveg) nem új dolog, a szemüveget mi is...
Az nVidia 3D Vision nevű terméke (videokártya és a hozzávaló 3D-s szemüveg) nem új dolog, a szemüveget mi is kipróbáltuk, igaz, akkoriban még Samsung monitorokhoz adták, és különlegességnek számított. Azóta az összeállítás már nem annyira különleges, több monitorgyártó is árulja már speciális, szemüveggel együttműködő kijelzőit – a notebook-piac azonban valahogy megfeledkezett erről a lehetőségről, egészen mostanáig.
Szemüveget minden notebookhoz - ez lenne a jövő?
A Toshiba legújabb gépe már speciális kijelzővel érkezik: 120 képet jelenít meg másodpercenként, ebből hatvanat a bal, és hatvanat a jobb szem számára. A hozzávaló szemüveg pedig a kijelzővel szinkronban, gondosan szétbontja a képet, hol a bal, hol pedig a jobb szemünk számára, így élvezhetjük majd 3D-ben legújabb DVD filmjeinket vagy játékainkat, immár hordozható gépen is.
A gép kijelzője 15,6 colos, és természetesen blu-ray olvasóval lesz ellátva, hogy a 3D-t támogató filmeket is nézhessük rajta. Az nVidia egy Geforce GTS 365MB-os kártyát pakol a gépbe, és persze szállítja a speciális szemüveget. A processzor Intel Core i7-740QM, a gép ára pedig nagyjából 250 000 jen lesz, ami megközelítőleg 640 000 forint.
Aki szeret DVD filmeket nézni notebookon, annak jól jöhet...
A Toshiba ígérete szerint a japán megjelenés után pár hónappal megkezdődik a nemzetközi forgalmazás is, de hogy pontosan mikor, arról még nincs információ. Jó ötlet, kell ez nekünk? Szavazzuk meg! | Tech: Jön a világ első 3D-s laptopja! Szavazzunk! | Az nVidia 3D Vision nevű terméke (videokártya és a hozzávaló 3D-s szemüveg) nem új dolog, a szemüveget mi is... | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20100608_elso_3d_laptop | 2010-06-09 05:08:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Miután Michl József utoljára köszöntötte a búcsúzó képviselőket a szeptemberitestületi ülésenrátértek a napirendekre, aminek első része a költségvetés módosítása volt, illetve a helyi adók változása.
Ebben a kisebb korrekciók mellett többek között szerepelt az a 2 milliárd forintos folyószámlahitel is, amit a város minden évben megigényel. Az előterjesztés szerint atataiképviselő testület felhatalmazta a polgármestert, hogy megkösse a bankkal a 2025. január 1-jétől december 31-éig tartó, átmeneti likviditási feladatok megoldására biztosított folyószámlahitelről szóló szerződést.
Második pontban szintén pénzügyekről döntöttek a képviselők, azonban itt már a helyi adók emelése volt a téma. Bár több ellenvélemény és tanács is elhangzott és az elmúlt héten a bizottságokban is nagy vitát generált az előterjesztés, a képviselők többsége végül jóváhagyta a döntést.
Ezek az adók emelkednek jövőre Tatán:
A telekadó: 110 ft/m2 - ről, 170 ft/m2-re
Az építményadó: 1500 ft/m2-ről, 2950 f/m2-re
Az idegenforgalmi adó: 500 ft/éjszakáról, 800 ft/éjszakára
Az előterjesztések között szerepelt a város vízgazdálkodási programja aminek része a város csapadékvízelvezetésének a fejlesztése, illetve környezetvédelmi terve is, ami figyelembe veszi a jelenlegi és jövőbeli ökológiai, gazdasági és társadalmi kihívásokat is. Michl József a testületi ülésen kiemelte, hogy ezek a mostani döntések nincsenek kőbe vésve. Ha az új testületnek van jobb javaslata, vagy előterjesztése, akkor természetesen azt is meg fogják vitetni. Azonban a most meghozott döntések egy jó alapot adnak a kiinduláshoz. | Ez fájni fog a tataiaknak: megemelték a helyi adókat | Utoljára ült össze Tata leköszönő képviselő testülete, hiszen októberben már az új, júniusban megválasztott képviselők döntenek a város ügyeiről. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/09/helyi-adok-tata-emeles-michl-jozsef | null | true | null | null | KEMMA |
Több mint kétmilliárd forintért árul saját ingatlanokat a Budapest egyik legdrágább területének számító területen Belváros-Lipótváros Önkormányzata. A kerületi ellenzék szerint az értékesítésre váró ingatlanok hirdetését az önkormányzat nem teszi közzé elég széles körben, így szerintük könnyebb baráti kézbe juttatni. A testület ellenzéki frakciója ezért saját maga adott fel hirdetést egy nagy ingatlanértékesítő oldalon.
„Mivel Belváros-Lipótváros fideszes vezetése soha nem hajlandó az ingatlanpályázatokat kifejezetten ingatlanhirdetésekkel foglalkozó oldalakon meghirdetni, ezért helyettük mi hirdetjük meg” – ez a közlemény olvasható egy országos online ingatlanoldal egyik ingatlanhirdetésében. A hirdetést a budapesti V. kerületi ellenzéki Tiéd a Belváros-frakció adta fel, mert szerintük a kerület vezetése így próbálhatja baráti kézbe juttatni az ingatlanokat.
A hirdetésből kiderül az ingatlan címe, helyrajzi száma, mérete és ára, valamint a vételi pályázatok leadási határideje. A hirdetések rövid ideig érhetők el: 2023. július 14. és július 23. között. Az ingatlanok megvételére akkor jelentkezhet az érdeklődő befektető, ha megvásárolja a befektetői tájékoztatót egy ügyvédi irodában (300.000 forint + áfa). Utóbbira egy hét áll rendelkezésre, július 24. és július 31. között.
Túl rövid határidők
A kerület ellenzéki frakciója kifogásolja a határidők rövidségét és azt, hogy a hirdetéseket olyan felületeken tette közzé a kerület vezetése, amelyek kevés potenciális vevőt érnek el. A Budapest egyik legdrágább területén értékesítésre kerülő ingatlanok hirdetései ugyanis az önkormányzat weboldalán kívül csak a kerülettel szerződésben álló, de magánkézben lévő, ingyenes, a postaládákba dobott lapban, a Mai Belvárosban jelennek meg.
„A pályázat július 14. és 23. között lesz meghirdetve (szokás szerint az önkormányzat honlapján és a kereskedelmi forgalomban nem kapható Mai Belváros című fideszes sajtpapírban – nehogy túl sokan tudomást szerezzenek róla), a pályázati anyagokat pedig ezt követően hat munkanapon, naponta négy órában lehet megvenni a »jól bevált« ügyvédi irodában. Ennyit a nyilvánosságról, a versenyről és az észszerű határidőkről” – közölte az ügyben közzétett Facebook-posztjában Kovács Alex Gábor, Beváros-Lipótváros egyik ellenzéki önkormányzati képviselője.
Mivel angol nyelven is közzéteszik a hirdetéseket, az önkormányzat ezt nemzetközi pályázatként hivatkozza – tájékoztatta a Szabad Európát a politikus. Kovács emlékeztetett rá: az önkormányzatnak már évek óta nincs saját lapja, a Mai Belvárost kiadó céggel (Impress-Régió Kft.) állnak szerződésben az önkormányzati hírek megjelentetésére, évi több tízmillió forintért. Korábban az RTL Klub derítette ki, hogy Habony Árpád annak idején egy olyan lakásba volt bejelentve, amely ennek a cégnek a tulajdonában volt.
Ehhez kapcsolódóan: „Úgy éreztem, mindent el lehet venni tőlem, ami számomra érték az országban” – öt éve döntött a Bécsbe költözésről a CEU
Belváros önkormányzata nem illetékes
A Belváros-Lipótváros által értékesített ingatlanokról a Telex és az RTL is beszámolt, az egyik – 1,8 milliárd forintért kínált – épületet korábban a CEU bérelte. Megkerestük Belváros-Lipótváros vezetését, hogy megtudjuk, hol jelent meg hirdetés a jelenleg eladásra meghirdetett ingatlanjairól, ezek mennyi ideig elérhetők, és hogy miért értékesíti az önkormányzat az ingatlanokat. A kerület sajtóosztályának küldött e-mailünkre az alábbi válasz érkezett:
„A pályázat kiírása a Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzat 20/2009. (VI. 02.) tulajdonában álló vagyon elidegenítésére és hasznosítására vonatkozó rendelete és annak mellékletét képező versenyeztetési szabályzata alapján történik. A pályázatban szereplő ingatlanok jellemzően hosszú évek óta üresen álló, használaton kívüli, többségében elavult műszaki állapotú, jelentős beruházással hasznosítható helyiségek. A pincei és nagy alapterületű helyiségek bérbevételi potenciálja alacsony. Még inkább jellemző ez az olyan ingatlancsoportokra, amelyek egy egységet képeznek, közműveik egyben vannak, külön-külön azok nem hasznosíthatók. Az ilyen ingatlanok közös költsége és állagmegóvása milliós nagyságrendű kiadást jelent az önkormányzat részére. Az elidegenítés bevételéből a Belváros fejlődését szolgáló értéknövelő beruházások valósulhatnak meg, társasházak felújításának támogatása, egészségügyi eszközök beszerzésének finanszírozása, nevelési, oktatási intézmények korszerűsítése, fejlesztése.”
Arra a kérdésünkre, hogy ki adja ki a Mai Belváros című nyomtatott lapot, az önkormányzat sajtóosztálya azt válaszolta, hogy „a Mai Belváros című független lap készítői és kiadója kérdésében nem a Belváros önkormányzata az illetékes, a szerkesztőségnél lehet érdemes érdeklődni”. Ekkor emlékeztettük a sajtóosztályt, hogy szerintünk igenis illetékes a hivatal ebben, mert az önkormányzatnak évek óta szerződése van a kiadóval az önkormányzati hirdetmények közlésére. Erre az e-mailünkre mostanáig nem jött válasz. | Szűk körben hirdeti több száz milliós eladó ingatlanjait a belvárosi önkormányzat | Több mint kétmilliárd forintért árul saját ingatlanokat Belváros-Lipótváros Önkormányzata. A kerületi ellenzék szerint az értékesítésre váró ingatlanok hirdetését az önkormányzat nem teszi közzé elég széles körben, így szerintük könnyebb baráti kézbe juttatni. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-szuk-korben-hirdeti-a-tobb-szazmillios-elado-ingatlanjait-belvaros-lipotvaros-onkormanyzata/32507329.html | 2023-07-18 12:59:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A miniszterelnökkel jó viszonyban álló felcsúti polgármester családjának és a legjobb benzinkutakon, plázákban trafikokat nyitó vállalkozóknak is fájhat a kormány csütörtöki döntése, amely szerint a nagy üzletekben, benzinkutakon már csak fél évig lehet dohányt árulni. Összeszedtük, kik lesznek a trafikbezárások nagy vesztesei. Az indoklás szerint azért kell ezeket bezárni, mert aránytalanul jobban mentek, mint a többi trafik, és a forgalomkülönbségeket akarja kiegyenlíteni a kormány.
Meglepő döntést hozott csütörtökön a kormány: 2014. május végéig be kell zárni a benzinkutakon és a nagy bevásárlóközpontokban alig több mint fél éve működő trafikokat, és a jövőben ezeken a helyeken nem is lehet újakat nyitni. Még azt is megtiltják, hogy a nagy bevásárlóközpontok közelében álló üzletsorokon vagy a parkolóban áruljanak dohányt. A döntés azért is meglepő, mert ezeken a forgalmas helyen működő trafikokat a koncessziók odaítélésekor mindenki jó helyeknek tartotta, és sok helyet el is vittek a trafikos nagyvállalkozók.
Éppen ezzel indokolta egyébként a döntést az Origónak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt: a forgalmi adatok elemzésekor kitűnt, hogy a legjobban menő 200 trafik viszi el az összforgalom 17 százalékát, miközben a 6300 trafik közül 2500 a csőd határán van, mondták érdeklődésünkre. Mivel a "top200" mind plázában, hipermarketben és benzinkúton működik, ezek kiköltöztetésével akarja a piacot kiegyensúlyozni a kormány. A koncessziós joguk egyébként nem veszik el, így valószínűleg kártérítésre sem lesznek jogosultak amiatt, hogy költözniük kell.
A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) hetente frissíti az engedéllyel rendelkező dohányboltosok listáját, mégis nehéz pontosan megmondani, hogy a kormány csütörtöki döntése hány céget és trafikot érint. A listán sokszor csak helyrajzi számokkal szerepelnek a telephelyek, így nem könnyű kideríteni, hogy melyik van benzinkúton vagy bevásárlóközpontban. Mivel egy cég legfeljebb öt trafikra szerezhetett jogot, ezért a nagyobb piacra vágyó vállalkozók bonyolult céghálózatokon keresztül szereztek érdekeltségeket, amelyeket szintén nehéz kibogozni. Így a lista nem teljes, de sikerült azonosítani a trafikbezárások nagyobb veszteseit.
Mészáros Lőrinc családja és barátai
Egyszerre 19 trafikot bukik a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc ismerősi köre, ugyanis az ország minden Auchan áruházában az ő érdekeltségeik nyithattak trafikokat. Az Auchan hipermarketekben Mészáros János, Jére Csaba, Jére Attila vagy a Lando-ker Bt. nyitottak trafikokat. Mészáros János a felcsúti polgármesternek, az Orbán Viktorral is baráti viszonyt ápoló Mészáros Lőrincnek a testvére. A Jére fivérek Mészáros Lőrinc alvállalkozói, és a Népszabadság cikke szerint egyben barátai is, a Lando-ker pedig Mészáros László felcsúti alpolgármester, egyébként csupán névrokon családjának cége.
Akik főként benzinkutakon és hipermarketekben nyitottak trafikot
Sokat veszít az új szabályozással az a két cég, melyet közös kültagjuk, Végh-Kajtár Erika kapcsol össze. A Dohány Trend Bt.-é a budakeszi Tesco dohányboltja, valamint az M1-M7 kivezetőjén lévő Agip-kút-McDonald's komplexum trafikja, illetve a 6-os út mellett egy OMV benzinkút is. A másik vállalkozás, a Trafik Trend Bt. három budapesti trafikja közül kell egyet bezárjon, továbbá elveszíti vecsési és dunaharaszti dohányboltját is, mivel mindegyiket OMV-kutakon nyitották. Az öt bolt közül tehát háromnak kell új helyet keresniük.
Szintén nagy vesztesnek tűnik a NAV trafikhelyszíneket és az üzemeltető cégeket összekötő aktuális listáját böngészve két, egymással összekapcsolható miskolci cég: az Adina Trade és az Argila Dohány kül- és beltagjai összesen nyolc koncessziót nyertek, ebből hatot nyitottak helyi benzinkutakon és Tesco hipermarketekben. A két cég egy miskolci fidesz-KDNP-s képviselőhöz, Takács Gáborhoz köthető, egyikben a felesége, másikban a felesége édesanyja tisztségviselő.
Van olyan kisvállalkozó is, aki egyetlen koncessziót nyert, és azt pont egy benzinkúton használta ki, ilyen például Tatabányán Lázár András és a Tajtékpipa nevű cége, Kerekharaszton Adonyi Adrienn és az AB Dohány, de a sárkeresztesi Agip-kúton trafikot nyitott Tropa Melinda is kezdhet gondolkodni, hova helyezze át egyetlen jogosultságát.
A Vimpex-vezér Vu Quy Duong érdekeltségei
Több benzinkúton és plázában lévő üzletet elbuknak a trafikpályázatok egyik nagy nyertesének, a Vimpex-vezér Vu Quy Duong érdekeltségei. A Sárkány Centerhez köthető vietnami vállalkozó érdekeltségébe tartozó Usayer Bt.-é egy nagyon jó helyen lévő benzinkút, a Budaörsi út kivezető szakaszán lévő OMV, illetve a szintén forgalmas helynek számító, a BAH csomóponton lévő OMV kút dohányboltja is. A Vimpex-kör nyitott trafikot a Mammut bevásárlóközpontban és a Köki Terminálon is. Van egy trafikjuk a 20. kerületi Topánka utcában egy bevásárlóközpont közelében is, a rendelet szerint az is be kell zárniuk.
A plázák trafikosai
A Westend bevásárlóközpontban egy olyan cég, a Tabac and More Bt. nyitott trafikot, amely a cégadatbázis szerint nem köthető egyik olyan nagy céghálózatokhoz sem, amelyek öt trafiknál többet nyertek el. Ugyanez a bt. nyitott a hetedik kerületi Garay Centerben, ezeken kívül marad még egy trafikjuk. A Duna Plaza trafikjában engedélyt kapó Tabák Bt.-nek még két trafikja marad. A kecskeméti Malom bevásárlóközpontban nyitotta meg egyetlen a trafikját a Gémes és Horváth Bt., nekik is költözniük kell majd, és a zalaegerszegi bevásárlóközpont trafikjánál is ugyanez a helyzet: Mateisz Renátának egy koncessziós jogosultsága van, azt a plázában használta ki az adatbázis szerint. Egészen másként fest a győri pláza ügye: a trafik bezárása valószínűleg nem rázza meg nagyon a Continental-körhöz köthető tulajdonost, neki ugyanis négy másik trafikja is van a városban, és kísértetiesen hasonló a Sopron Pláza trafikjának helyzete is, egy másik, szintén continentalos érdekeltségi körrel.
Bár korábban azt írtuk, hogy a most megszűnő trafikok tulajdonosainak kártérítést fizet majd az állam, ez nem igaz. Kártérítés csak akkor illetné meg őket, ha a koncessziós jogukat is elvennék, erről azonban nincs szó, máshol nyithatnak trafikot. | Kiknek fáj az új trafikszabály? | A miniszterelnökkel jó viszonyban álló felcsúti polgármester családjának és a legjobb benzinkutakon, plázákban trafikokat nyitó vállalkozóknak is fájhat a kormány csütörtöki döntése, amely szerint a nagy üzletekben, benzinkutakon már csak fél évig lehet dohányt árulni. Összeszedtük, kik lesznek a trafikbezárások nagy vesztesei. Az indoklás szerint azért kell ezeket bezárni, mert aránytalanul jobban mentek, mint a többi trafik, és a forgalomkülönbségeket akarja kiegyenlíteni a kormány. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2013/11/a-trafikbezarasok-nagy-vesztesei | 2013-11-29 11:29:00 | true | null | null | Origo |
2019. január 1-ig nem tervezi vizsgálni a CEU ügyét az Oktatási Hivatal, mivel a nemzeti felsőoktatási törvény Lex CEU-ként elhíresült paragrafusába foglalt működési feltételeknek az egyetemeknek a jövő év elejéig kell csak megfelelniük.
Az eredetileg kitűzött határidő 2018. január 1-je volt, de ezt a kormány tavaly októberben egy évvel meghosszabbította, miután az Európa Tanács tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság jelezte, több időt kellene hagyni az egyetemeknek a jogkövetésre. A CEU a hosszabbítást nem fogadta kitörő örömmel, az egyetem vezetősége szerint csak a bizonytalanság meghosszabbítását szolgálta. Időközben a CEU teljesítette a törvénybe foglalt feltételeket, amik kikötik, hogy az EU-n kívüli egyetemek magyarországi működéséhez államközi megállapodásnak kell születnie, valamint az egyetemnek működő külföldi székhelye is kell hogy legyen.
Utóbbit New York Állam Oktatási Hivatala megerősítette, Leslie E. Templeman, a New York állambéli felsőoktatási hivatal igazgatója június 20-i levelében írta, hogy a CEU New York-i telephelyén államilag elismert képzést folytat. A magyar kormány és New York állam között pedig már 2017 végén született egy mindkét fél számára véglegesnek tekintett megállapodástervezet, melyet azonban a kormány még mindig nem írt alá. Szijjártó Péter szeptember 13-án az ATV műsorában konkrétan kétségbe vonta ennek a megállapodástervezetnek a létezését.
Szél Bernadett akkor ombudsmanhoz fordult, mint írta „a minisztérium szerint […] azt, hogy a CEU Amerikában is folytat-e oktatási tevékenységet, az amerikai hatóságnak tiszte megítélni, amit az intézmény a külföldi társhatóság nyilatkozatával is igazolhat. Ennyi. Ez megtörtént, úgyhogy
egyrészt azt üzenem Szijjártó Péternek, fejezze be a kifogáskeresést, másrészt ombudsmanhoz fordulok és állásfoglalást kérek arról, meddig csicskáztatható ily módon Magyarország egyik legjobb egyeteme.”
Ezt követően az Oktatási Hivatalhoz nyújtott be a politikus közérdekű adatigénylést arra vonatkozóan, hogy az intézmény vizsgálja-e a CEU ügyét.
A hivatal válaszában közölte: nem. Majd 2019. január 1-je után. Szél szerint ez „téboly”.
„Megkérdeztem a külügyminisztert és az emberi erőforrások miniszterét is, mire várnak, az amerikai oktatási hivatal ugyanis már egy éve igazolta, hogy a CEU Amerikában is folytat képzést. Mindkét helyről azt írták, hogy oktatási vizsgálat folyik.
Most akkor rakjuk össze a képet:
az Oktatási Hivatal nem csinál semmit, de akkor pontosan ki vizsgál, mit és hol, ha nem az az intézmény, akinek erre hatásköre lenne? Most komolyan, kik azok a titokzatos oktatási szakértők, akik egy éve éjjel-nappal dolgoznak, és nem mellesleg azon, hogy kiderítsék, amit már mindenki tudhat (=van képzés az USA-ban is).”
Szél szerint itt „egy tisztességes intézménnyel szórakoznak, benne több száz diákkal, tanárral és dolgozóval. Az oktatással szórakoznak, ami mindannyiunknak létkérdés: az élethez és a minőségi élethez kiváló és elérhető oktatás kell. Megint azt mondom: európai értékközösséget, jogállamiságot és oktatási szabadságot akarunk, és egyre többen vagyunk. Most pedig fogom az egész paksamétát és elküldöm a kormánynak, mondjak meg nyíltan, milyen „szakértők” vizsgálódnak a CEU ügyében.”
Szél teljes Facebook bejegyzését itt lehet elolvasni: | Az Oktatási Hivatal nem vizsgálja a CEU ügyét, pedig az egyetem már rég teljesítette a Lex CEU feltételeit « Mérce | Szél Bernadett közérdekű adatigényléssel fordult az Oktatási Hivatalhoz. | null | 1 | https://merce.hu/2018/10/19/az-oktatasi-hivatal-nem-vizsgalja-a-ceu-ugyet-pedig-az-egyetem-mar-reg-teljesitette-a-lex-ceu-felteteleit/?fbclid=IwAR1VMnTy6TBfYhILXX_5GyjQHjUcC-FJro2S9yi0-pieRoWNbpereRm8 | 2018-10-18 00:28:00 | true | null | null | Mérce |
Csütörtökön bemutatják az új magyar Suzukit a cég esztergomi gyárában. Az eseményen Osamu Suzuki, a japán cég elnöke mellett a Népszabadság értesülése szerint jelen lesz Giancarlo Boschetti, a Fiat elnöke is.
Néhány órás látogatásán bejelenti az olasz és japán márka közötti együttműködést. A lap információi szerint első lépésként a Suzuki és a Fiat alkatrészeinek egységesítésére, majd további együttműködésre, például azonos motorok beépítésére lehet számítani. A megállapodás értelmében azonos padlóvázra és összkerékhajtású szerkezetre épül a következő esztergomi Suzuki és az ősztől sorozatgyártásra kerülő Fiat-modellcsalád. A program részeként 560 millió eurós olasz beruházás keretében jövőre kétszázezer Gingo kisautó készül a lengyelországi Tichyben, ahol jelenleg Seicentókat gyártanak. A dízelprogram részeként a Suzukikba is beépítik majd a GM-Powertrain első közös termékét, az 1,3 literes, takarékos és csekély karbantartást igénylő Multijet motort, amelyből háromszázezer készül majd évente. Kereszttulajdonlás és részvénycserék keretében a General Motors, a Suzuki és a Fiat már korábban több közös programot dolgozott ki.
| Suzuki-Fiat együttműködés | Csütörtökön bemutatják az új magyar Suzukit a cég esztergomi gyárában. Az eseményen Osamu Suzuki, a japán cég elnöke mellett a Népszabadság értesülése szerint jelen lesz Giancarlo Boschetti, a Fiat elnöke is. | [
"archívum"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2003/04/09/suzuki_fiat_egyuttm_369_kodes | 2003-04-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Megváltoznak az érettségi vizsgakövetelményei 2023-tól, a magyarérettségi követelményeit már kidolgozták, és jelenleg egyeztetésre, véleményezésre küldték néhány szervezetnek – írta korábban a Népszava. A Telex viszont már a részletes vizsgakövetelményekről számol be. A cikkből kiderül, hogy a szóbeli érettséginél
az eddigi hat helyett tíz szerzőt tennének – minden magyar középiskolában – kötelező tétellé.
Most Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi és József Attila kötelező. Új lehet ebben a csoportban Jókai, Mikszáth, Vörösmarty és Herczeg Ferenc. A Telex szerint a legmeglepőbb talán Herczeg Ferenc, aki a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írója volt. A Magyartanárok Egyesülete szerint az, hogy beemelték az érettségibe, ideológiai gesztus. A Magyartanárok Egyesülete egyébként nem kapta meg a tervezetet, a szervezet tagjai csak nem hivatalos úton nézhettek bele a dokumentumba.
Az egyesület elnöke, Arató László szerint az ebben lévő érettségi vizsgakövetelmények egyértelműen a tavaly elfogadott, heves szakmai vitákat kiváltó új Nemzeti alaptanterv (NAT) bebetonozását jelentik. Arató László megjegyzi, nem az a fő probléma, hogy a újonnan bekerülő szerzők ne lennének jó írók, hanem, hogy már a hat életmű is túlságosan nagy anyag megtanítására kényszerítette a tanárokat.
A Telex már korábban írt az új magyarérettségi írásbeli részéről, akkor Arató László annak a félelmének adott hangot, hogy az újfajta számonkérés a magolás érettségije lesz, háttérbe szorulnak a modern kompetenciafejlesztés elvei. | Hat helyett tíz író életműve lehet kötelező tétel az új magyarérettségin | Herczeg Ferenc, a Horthy-korszak egyik legnépszerűbb írójának életműve is kötelező lehet. | [
"magyarérettségi",
"követelmények"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2021/02/23/uj-magyarerettsegi-kovetelmenyek | 2021-02-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az elmúlt két évben az ügyészség több eljárást folytatott le a jobbik Magyarországért Mozgalomhoz kötődő, debreceni székhelyű Szebb Magyar Jövőért Alapítványnál. A feltárt visszásságok miatt a bíróság törölte az alapítvány közhasznú jogállását – tudta meg a Népszabadság.
Megállapították, hogy az alapítvány nem működik politikamentesen, tevékenysége szorosan összefonódik a helyi pártpolitikai tevékenységgel. Emellett az honlapján közzétett címek, programok, interjúk, elérhető linkek, letölthető dokumentumok alapján is erőteljesen politikai színezetűnek tűnt a tevékenysége – mondta el a lapnak Gellén Krisztina.
A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség sajtószóvivője kitért arra is, hogy egy feljelentés nyomán a nyomozóhatóság megvizsgálta, hogy az alapítvány 2012-ben a személyi jövedelemadó egyszázalékos felajánlásából költségvetési támogatáshoz jutott, de felmerült, hogy erre nem lett volna jogosult, mivel közvetlen politikai tevékenységet végzett, és ez kizárja a közhasznúságot. Mivel az átutalt pénz felhasználás közérdekű volt, ezért nem minősítették költségvetési bűncselekménynek.
Ugyanakkor az ügyészség megállapítása szerint nem számít, hogy miként használták fel a támogatást, ha nem volt jogosult rá az alapítvány. Ezért kötelezték a szervezetet a pénz visszafizetésére, ez azóta már meg is történt – derül ki a cikkből. | Visszavették az egyszázalékos felajánlást a Jobbikhoz köthető alapítványtól | Törölték a Szebb Magyar Jövőért Alapítvány közhasznú jogállását, így viszont nem juthatott volna költségvetési támogatáshoz. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2015/03/12/visszavettek-az-egyszazalekos-felajanlast-a-jobbikhoz-kotheto-alapitvanytol/ | 2015-03-12 14:23:00 | true | null | null | 24.hu |
Két magyar is a legjobb 16 között Strasbourgban
Első kiemelt lesz a francia nyílt teniszbajnokság női párosversenyében az Australian Openen győztes Babos Tímea, Kristina Mladenovic kettős.
A duó előtt azt követően nyílt meg a lehetőség erre, hogy kiderült: az orosz Jelena Vesznyina és Jekatyerina Makarova nem együtt indul a Roland Garroson.
Azt, hogy a ranglista második és harmadik helyén álló két játékos szakítása átmeneti vagy végleges, egyelőre nem tudni.
Az oroszok a másfél héttel ezelőtti madridi győzelmüket követően – a fináléban éppen Babosékat győzték le – előbb visszaléptek a római párosversenytől, majd Vesznyina a közösségi oldalán bejelentette: Párizsban a tavalyi egyéni győztes lett Jelena Ostapenkóval indul.
“Meglepett, amikor megkérdezte, indulnék-e vele, de kellemes meglepetés volt, mert azt gondolom, jó párost alkotunk majd" – mondta Ostapenko. Vesznyinával alkotott párosuk a 11. kiemelt lesz a Garroson.
A Roland Garros egyes versenyében alanyi jogon két magyar, Babos mellett Fucsovics Márton lesz főtáblás.
A sorsolást csütörtök este hét órakor tartják. | Mindenki Babosékat akarja majd megverni a Roland Garroson | Párizsban is Mladenoviccsal indul, akivel az Australian Opent már megnyerte. | [
"tenisz",
"sport",
"roland garros",
"babos tímea",
"kristina mladenovic"
] | 0 | https://24.hu/sport/2018/05/24/roland-garros-tenisz-babos-timea-paros-kristina-mladenovic-elso-kiemelt | 2018-05-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A baleset szerdára virradó éjszaka történt Gyömrőn. Egy autós a Szent Imre úton haladt, amikor elgázolt egy gyalogost. A férfit a mentők kórházba vitték, a sofőr a történtek után elhajtott a helyszínről – mondta el kérdésünkre Beluzsárné Belicza Andrea, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Információink szerint a történetnek itt még nincs vége. A Hír24 úgy tudja, miután a sofőr sorsára hagyta a gyalogost, aki könnyű, legfeljebb súlyos sérüléseket szenvedett, véget vetett az életének. Nem messze a baleset helyszínétől megállt kocsijával, a vasút mellett, majd a sínekre feküdt. A férfit egy szerelvény halálra gázolta. | Gázolt, majd öngyilkos lett egy autós Gyömrőn | A sofőr miután elütötte a férfit, elhajtott, majd alig száz méterrel messzebb megállt és a sínekre feküdt. | [
"öngyilkosság",
"baleset",
"cserbenhagyásos gázolás"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2014/01/29/gazolt-majd-ongyilkos-lett-egy-autos-gyomron | 2014-01-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Nagy Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy míg 2010-ben 6 millió, addig 2023-ra már közel 8,5 millió ember érhette el 30 percen belül a 2-szer 2 sávos közúthálózatot. Az elmúlt években megvalósult Eger, Szolnok, Salgótarján, Sopron és Kaposvár bekötése - sorolta.
Ismertetése szerint
már 21 megyei jogú város érhető el 2-szer 2 sávos úton, 2025-ben pedig ez a szám 22-re bővül, amikor Békéscsabát is eléri a gyorsforgalmi út.
"Az elmúlt 15 évben 4 Tisza-hidat, és 4 Duna-hidat építettünk, és örömmel jelenthetem be önöknek, hogy már kezdetét vette a mohácsi Duna-híd építésének előkészülete is" - fogalmazott.
Az államtitkár szerint a kormány elkötelezettsége az útfejlesztések iránt rövidebb távon is kitűnik, ha nem 15 évre tekintünk vissza, hanem csak az elmúlt két évet nézzük, amikor a közlekedésfejlesztés az Építési és Közlekedési Minisztériumban találta meg a helyét a kormányzati struktúrában. Az elmúlt alig két év alatt több mint 600 milliárd forint értékű beruházást adtak át, amelyből 25 kilométer gyorsforgalmi út, míg mintegy 155 kilométer főúti és egyéb fejlesztés volt.
"Ennél a számnál azonban sokkal beszédesebb, hogy jelenleg 15 beruházás kivitelezése zajlik, amelyek összértéke több mint 1318 milliárd forint"
- jelentette ki Nagy Bálint.
Az államtitkár méltatlannak nevezte, hogy miközben a sajtóban és a közösségi médiában sok szó esik mostanában a közlekedésről, a témát ma ellenzéki politikusok leginkább a saját politikai céljaikra használják. Ők a leghangosabb kritikusai a területnek, holott amikor lehetőségük volt rá, nem tettek semmit a problémák megoldásáért, maximum terveket gyártottak - jegyezte meg. | A magyar autópálya-hálózat lakosságarányosan a nyugati országok szintjére fejlődött | Magyarországon az elmúlt közel 15 évben annyi autópálya és autóút épült, amennyivel a hazai pályahálózat fejlettségi szintje lakosságarányosan eléri a nyugati országokét – jelentette ki Nagy Bálint, az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium államtitkára kedden Egerben, a VII. Magyar Közlekedési Konferencia és 48. Útügyi Napok rendezvényén. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/hazai-gazdasag/2024/10/a-magyar-autopalya-halozat-lakossagaranyosan-a-nyugati-orszagok-szintjere-fejlodott | null | true | null | null | BEOL |
Teljes mértékben az uniós joggal ellentétesnek és kártérítési jogalapnak minősítette az Európai Bíróság a magyar földtörvény zsebszerződések megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseit. A magyar jogszabály a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban 2013-ban kimondta, hogy megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. A kormány célja ezzel az volt, hogy a zsebszerződéseket megszüntessék, mielőtt 2014-ben megszűnt volna az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma.
Konkrét ügyekben már négy évvel ezelőtt kimondta az uniós bírói fórum, hogy jogellenes bontották fel ezeket a szerződéseket. A két magánszemély által indított perben 2018-ban az döntés született, hogy aránytalan és az uniós joggal ellentétes az a magyar jogszabály, amely a haszonélvezeti és használati jogok megszűnését eredményezte, úgy, hogy az érintetteknek még lehetősége sem volt vagyoni kompenzációt kérni.
Most pedig a Grossmania nevű gazdasági társaság keresetében hoztak döntést. A Grossmania Magyarországon kívüli tagállamok állampolgárainak minősülő természetes személyek tulajdonában áll, olyan haszonélvezeti jogok jogosultja volt, amelyeket Magyarországon elhelyezkedő mezőgazdasági földterületek vonatkozásában szerzett meg. Miután haszonélvezeti joguktól megfosztották a tagjaikat, a Grossmania e jognak a törlésével szemben nem élt jogorvoslattal. Akkor fordultak bírósághoz, amikor a két magánszemély sikerrel támadta meg a jogszabályt az Európai Bíróságon, amely kimondta, hogy “a szóban forgó nemzeti szabályozás összeegyeztethetetlen a tőke szabad mozgásának elvével”. A Grossmania a magyar igazságszolgáltatáshoz fordult, ahol első fokon elutasították a keresetüket, a másodfokú bíróság pedig az Európai Bíróságot kereste meg előzetes döntéshozatal érdekében.
Az uniós bíróság kimondta: “a magyar hatóságok és bíróságok feladata megtenni minden olyan intézkedést, amelyek alkalmasak arra, hogy megszüntessék a nemzeti szabályozás által kiváltott jogellenes következményeket. Az ilyen intézkedések mindenekelőtt abban nyilvánulhatnak meg, hogy a jogellenesen megszűnt haszonélvezeti jogokat visszajegyzik az ingatlannyilvántartásba.” Ugyanakkor azt elképzelhetőnek tartja az Európai Bíróság, hogy harmadik személyek jóhiszeműen szerzett jogát ez sértené. Ezért amennyiben az eredeti állapot visszaállítása emiatt nem lehetséges, akkor “a megszűnt haszonélvezeti jogok egykori jogosultjai számára olyan, pénzbeli vagy egyéb ellentételezéshez való jogot kellene biztosítani, amelynek értéke alkalmas az e jogok megszűnéséből eredő gazdasági veszteség helyreállítására”.
Az ítélettel az Európai Bíróság nem dönti el a tagállami bíróság előtti jogvitát, viszont a nemzeti bíróság feladata, hogy az ügyet a Bíróság határozata alapján elbírálja. | EUrologus: Kimondta az Európai Bíróság: kártérítéssel tartozik az állam a zsebszerződések megszüntetése miatt | A magyar állam kártérítési felelősséggel tartozik azoknak, akiktől az uniós jogot sértő 2013-as földtörvény-módosítás alapján vonták meg a haszonélvezeti jogukat. | null | 1 | https://hvg.hu/eurologus/20220310_Zsebszerzodesek_megszuntetese_karteritessel_tartozik_a_magyar_allam | 2022-03-10 11:09:00 | true | null | null | HVG |
A média-, film- és kaszinóguru Andy Vajna részvénytársasággá alakítja fő vagyonkezelő holdingját, az AV Investments Befektetési Kft.-t. Akad bőven kezelni való, a sztárproducerből lett NER-oligarcha az előkelő 14. helyen áll a legvagyonosabbak toplistáján a Napi.hu által becsült 69 milliárd forintos vagyonnal.
Elég jól fizet az AV Investments Kft., legalábbis a mérlegbeszámolóhoz fűzött kiegészítő melléklet szerint 2017-ben
a cégvezetőknek 170 518 dollár tiszteletdíjat fizettek ki. Ez 276 forintos árfolyammal számolva 47 millió forint.
Még ha háromfelé kell osztani, fejenként akkor is több, mint az Orbán-kormány csúcsain, a minisztereknek ugyanis csak évi 13,2 millió forint a hivatalos apanázsa. A vagyonkezelő holdingnál amúgy három ügyvezető szerepel a nyilvántartásban: Vajnán kívül Kovács Andrea, valamint a Las Vegas-i illetőségű Samuel Russell Falconello.
Ő Andy Vajna régi harcostársa, bő két éve vezeti az AV Investments Kft.-t. Falconello korábban több magyarországi Vajna-érdekeltség felügyelőbizottságában is felbukkant, a luxemburgi bejegyzésű Las Vegas Casino S.a.r.l.-ben pedig Vajna ügyvezetőtársaként tűnt fel. Utóbbi cég magyarországi leánya nyerte el a budapesti kaszinókoncessziókat. És az öt kaszinó egyre több nyereséget fial Vajnának, tavaly már 7 milliárd forintnál is többet kaszált velük:
A vagyonkezelőnél nagy sürgés-forgás amúgy nem lehet, legalábbis a létszámadatoknál 2 fő munkavállalót említenek, akiket heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatnak. Annál több lehet a papírmunka: 308 215 dollár a kimutatott jogi, tanácsadói és számviteli-könyvvizsgálói költség, ez a legnagyobb tétel a cég anyagjellegű ráfordítások között.
Az AV Investments Kft. mérlegében 344 ezer dollár árbevételt tüntetett fel, pénzügyi műveletekből 14,9 millió dollár bevétele származott, zömmel a leánycégektől kapott osztalékból, az adózott eredménye pedig 12,3 millió dollár, vagyis mintegy 3,2 milliárd forint volt 2017-ben. A profit nagyobb részét eredménytartalékba helyezték, de jutott belőle így is Vajnának osztalékágon bő félmilliárd forint.
Év közben osztalékelőleget fizetett a cég: 20 ezer dollárt személyesen Vajnának, 1,98 millió dollárt pedig a Las Vegasban bejegyzett Cinergi Picture Entertainment Inc. számára.
Az erről szóló taggyűlési határozatot Vajna kétszer is aláírta: egyszer Vajna András Györgyként, egyszer pedig Andrew G. Vajnaként, mint a Cinergi Picture képviseletében jelenlévő igazgató. Így kellett lennie, hiszen az AV Investments Kft.-t formálisan két tulajdonos jegyzi, a mérlegbeszámoló adatai alapján az üzletrészek 90 százalékát maga Vajna András György, 10 százalékát pedig a Cinergi Picture Entertainment Inc. birtokolja. A többségi tulaj Vajna András György szavazatával vihette a bő félmilliárd forintot Andrew G. Vajna Las Vegasba. Az AV Invetments Kft.-t egyébként Vajna a birodalma magyarosítási akciója során vette a nevére, eredetileg két amerikai cég alapította, a Delaware-ban bejegyzett AGV Invesments LLC, és a nevadai Airborne Charter Inc. Az osztalék útvonalát azonban a váltás úgy tűnik, nem befolyásolta.
A négy éve működő AV Investments Kft. könyveiben közel másfél tucat cégben meglévő, összesen 21,5 millió dollárnyi (csaknem 6 milliárd forint) részesedését tüntette fel a múlt évben. Közülük a legnagyobb tétel a luxemburgi AV Investments S.A. 100 százalékos részesedése, de a leányvállalatai közé tartozik a Tv2 megvásárlásában fő szereplő Magyar Broadcasting Co. Zrt., a Vajna-Tv-nek beszállító IKO Holding Kft., vagy a rádióüzemeltető Radio Plus Kft., illetve a luxuséttermet működtető Buno Kft. is.
Október végére tervezik a társaságiforma-váltást, az átalakulási mérleg tervezete alapján az AV Investments zrt-ként 14,4 millió dollár saját tőkével kezdi majd meg a működését, jegyzett tőkéje 50 millió dollár lesz, kötelezettségei pedig 21,7 millió dollárt tesznek ki, döntően a kapcsolt vállalkozásokkal szemben.
Kiemelt kép: MTI / Balogh Zoltán | Vajna András 2 millió dollárból megtartott húszezret, a többit Andrew G. Vajna Las Vegasba vitte | Andy Vajna vagyonkezelője többet fizet a cégvezetőknek, mint amennyit Orbán miniszterei keresnek. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/08/09/vajna-andras-2-millio-dollarbol-megtartott-huszezret-a-tobbit-andrew-g-vajna-las-vegasba-vitte/ | 2018-08-09 12:50:00 | true | null | null | 24.hu |
Kormánypárti politikussal bizonyítaná az igazát a bíróság előtt a Balaton melletti lómenhely földjeiért dúló harcban Barna György, a Siófok Plázs és más szórakozóhelyek tulajdonosa. Az önkormányzati képviselő névtelen tanú szeretett volna maradni, azonban a bíróság felfedte kilétét.
Egy siófoki fideszes képviselővel bizonyítaná Barna György, hogy legalább három éve életvitelszerűen Siófokon lakik, és ezért jogszerűen hozta ki őt első helyen az elővásárlásra jogosultak közül a Somogy Vármegyei Kormányhivatal abban az adásvételben, amelyben a siófok-töreki lómenhely földjeit eredetileg a lómenhelyet fenntartó alapítvány egyik vezetője vette volna meg.
Barna még júliusban tette meg indítványát, hogy a bíróság két, általa megnevezett tanút hallgasson ki a Pécsi Törvényszék előtt zajló közigazgatási perben. Beadványában "anonim tanú I." és "anonim tanú II."-nek nevezte őket, mivel az indoklása szerint "védeni szeretnék saját személyiségi jogaikat" és
kifejezetten ragaszkodnak a jó hírnévhez való jogukhoz.
"Ők személyesen vállalták, hogy közvetlen tapasztalatukat, tudomásukat elmondják a bíróságon. A tanúk nevét és idézhető címét külön íven küldöm meg, mert a tanúk így kérték tőlem. Mindkét tanú nyilatkozni tud arról, hogy életvitelszerűen több mint három éve Siófokon élek" - írta a beadványában Barna György.
Hogy kik az anonim tanúk, az csak egy bírósági végzéséből derült ki, amelyben a bíróság megnevezte az érintetteket. Innen tudhattuk meg, hogy egyikük Gencsi Attila helyi fideszes önkormányzati képviselő, akit akkor nevezhetett meg tanúnak Barna György, amikor még nem gyanúsította meg őt a rendőrség a lakcímével való trükközés miatt. Azóta viszont információink szerint hamis magánokirat felhasználásának gyanújával nyomoznak Barna ellen, mivel valójában Budapesten lakik.
Kerestük telefonon és írásban is a kormánypárti képviselőt, hogy valóban tanúskodna-e Barna György mellett, de cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Annak, hogy hol él Barna György, azért van jelentősége, mert helyben lakó gazdaként előzte meg elővásárlási jogával a lómenhelyeseket, ha pedig övé lesz jogerősen az összesen 32 hektárnyi legelő, azzal megpecsételné az agrártárcával perben álló, a hatóságok által vegzált lómenhely sorsát. | Fideszes képviselővel bizonyítaná igazát a lómenhely földjeire pályázó diszkós vállalkozó | A politikus nem akarta, hogy kiderüljön a neve, a bíróság azonban elárulta. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2023/09/05/toreki-lomenhely-fideszes-kepviselo-gencsi-attila-tanuskodna-foldj-palyazat-diszkos-vallalkozo | 2023. 09. 05. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Ugyanazt csinálják, mint a 2010-es években a Kossuth térrel, az eszközök is ugyanolyanok; nem műemlékek felújítása történik, hanem megsemmisült vagy meg sem épült házak, hivatalok és paloták újbóli felépítése 21. századi módszerekkel. Legfeljebb a lépték más, a Várban zajló műveletek jóval nagyobb területen zajlanak és sokkal többe kerülnek, mint a Parlament környékének munkálatai. De az "eljárásrend" ugyanúgy önkényes, a világörökségi helyszín arculatát nagymértékben megváltoztató beavatkozások előtt sem szakmai, sem lakossági egyeztetés nem történt, sőt a vári építkezések a mai napig úgy zajlanak, hogy a leendő épületek egy részének a funkciói sem tisztázottak, vagyis építészet helyett valamiféle dekorálásnak lehetünk tanúi.
E műveletek során a Várnegyed legnagyobb díszletéről, a Budavári Palotáról valamivel ritkábban hallhattunk, de még így is sokszor elhangzott: itt sem maradhat el az időutazás. Arról már kevesebb szó esett, hogy ezt milyen eszközökkel érnék el, és összesen mennyibe kerülne. Az árat vélhetően az illetékesek sem tudnák megsaccolni, így legfeljebb abban lehetünk biztosak, hogy a palotával kapcsolatos költségek túlzás nélkül a csillagos eget súrolnák. 2021-ben az újjáépítés "főpróbájának" tekintett déli összekötő szárny, illetve az abban helyet kapó, mindössze 83 négyzetméteres Szent István-terem rekonstrukciója is több milliárd forintba került, és csak kárpitokra 360 milliót költöttek el. Ám a dolgok jelenlegi állása szerint ez legfeljebb egy kis apró ahhoz képest, hogy a jövőben mennyit kellene rákölteni a palotára, hiszen a listán nemcsak százmilliós kárpitok lennének, de benne foglaltatik az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum kipaterolása is, nem beszélve magáról az építkezésről. A felsorolt intézmények még itt működnek, de a cikkünk elején említett "döbbenetes látvány" immár nemcsak a környékre, hanem konkrétan a palotára is vonatkoztatható; az épületegyüttes északi szárnyát ugyanis egy homlokzatfal kivételével a földdel tették egyenlővé, amely így, kráterként, 1945 elejének is lehetne a mementója. De ennél is drámaibb, egyenesen katasztrofális, hogy valójában e kráter látványától vált egyértelművé, hogy a jelenlegi Budavári Palotát nem felújítani fogják, hanem lerombolni, hogy a helyébe egy teljesen új építményt emelhessenek. Amelyre mondhatják ugyan, hogy megszólalásig olyan, mint a régebbi, többszöri átalakítások után 1905-re felépült palota, ám attól még nem lesz 120 éves műemlék, de még hiteles történelmi helyszín sem. Rákölthetik a világ minden pénzét, akkor is csak másolat lesz, sőt az sem, hanem hamisítvány, hiszen ma már lehetetlen ugyanúgy, ugyanolyan módszerekkel, ugyanolyan anyagok felhasználásával építkezni, mint Hauszmann Alajos idejében, de még ha lehetne is, akkor sem tudnák visszahozni a múltat egy ilyen építkezéssel. | Mickey, Disneyland királya | Magyar Narancs | Döbbenetes látvány tárul a Sikló felső állomására érkező utasok és mindazok elé, akik a Budavári Palota környékét veszik célba, bár ezzel nem mondunk újat. A Várnegyed évek óta abszurd felvonulási terület, tételesen is felsorolhatnánk mindazon „régi” építményeket, amelyeket mostanában húztak, húznak fel abból a célból, hogy újra úgy nézzen ki a környék, mint 1900 és 1944 között. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/aszerk/mickey-disneyland-kiralya-270751 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
"Hallod-e te Rogán Antal?! Látom fotókat mutogatsz, miközben össze-vissza beszélsz" - írja Facebook-bejegyzésében Magyar Péter.
A Tisza-párt elnöke arra reagált, hogy Rogán Antal a Tranzit fesztiválon tartott előadásában felidézte azt a képet, amelyen Magyar Ursula von der Leyennel találkozott, s azt mondta: az Európai Bizottság fenyegeti a magyar gazdaság stabilitását.
Magyar Péter azt írja elrettentő kórházi képekkel illusztrált posztjában- idézzük - "gyere, nézegessünk együtt fotókat magyar kórházakról! Miközben te 100 milliárdokat szórsz ki a haverjaidnak hazugság-propagandára, aközben magyar gyerekek és felnőttek ilyen körülmények között kénytelenek ‘gyógyulni’. Miközben te közpénzen lesifotósokat küldesz rám, aközben gyerekkórházakban nincs fertőtlenítőszer a mosdókban. Mit gondolsz, meddig fogják ezt még tűrni a magyar emberek?"
Magyar Péter bejegyzését így zárja: "Ha nem vagy gyáva, üljünk le élő adásban tisztázni, hogy pontosan mi is veszélyezteti Magyarország szuverenitását és a magyar emberek életét. Ne légy gyáva, Tóni!" | Magyar Péter: Ne légy gyáva, Tóni! | Nem sokáig maradt válasz nélkül Rogán Antal példálódzása. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/magyar-peter-ne-legy-gyava-toni-166868 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jogsértőnek találta az Ékszer TV járvány elleni védőeszközöket árusító műsorait, ezért 85 millió forintos bírságot szabott ki az Emporia Style Kft.-re, amely a műsort üzemelteti – közölte kedden a GVH az MTI-vel.
A közlemény arról ír, hogy a hivatal lezárta azt a vizsgálatot, melyet az Ékszer TV koronavírus-járvánnyal kapcsolatos műsorai miatt folyatott le. A műsor még a pandémia első hullámának idején, 2020 tavaszán országos tévécsatornákon értékesített a védekezéshez szükséges eszközöket, például kéztisztító gélt, légzésvédelmi maszkot és immunerősítő vitamint.
A versenyhatóság arra a megállapításra jutott, hogy valótlanok voltak az adásban látható kedvezmények. Többek között a műsorban hirdetett kéztisztító csomag majdnem 60 ezer forintos árról indult, az eljárás azonban feltárta, hogy fiktívek a kiindulóárak, mivel a cég korábban soha nem alkalmazta őket.
A GVH szerint a műsor nézőinek sürgetése is jogsértőnek bizonyult: a fogyasztókat többek között visszaszámláló óra, illetve a termékek korlátosságának, készlethiányának sulykolása is a mihamarabbi vásárlásra biztatta. | Többmilliós bírságot szabott ki a GVH az Ékszer TV-re | Többmilliós bírságot szabott ki a GVH az Ékszer TV-re - A versenyhatóság arra a megállapításra jutott, hogy valótlanok voltak az adásban látható kedvezmények. | [
"gazdasági versenyhivatal",
"ékszer tv",
"koronavírus magyarországon",
"bírság",
"gazdaság"
] | 0 | https://index.hu/gazdasag/2021/09/28/gvh-ekszer-tv-birsag | 2021-09-28 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
önkormányzat;Pokorni Zoltán;Hegyvidék;tankerület;Magyar Kétfarkú Kutya Párt;Öveges program;
2022-09-07 16:14:00
Szőrén-szálán eltűntek a bűncselekményekben érintett Öveges-program szerződései Pokorni Zoltán kerületében
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt kikérte az önkormányzattól a hivatalos dokumentumokat, ott azt mondták, hogy már öt éve átadták az illetékes tankerületi központnak, ahol viszont közölték, náluk bizony nincsenek.
Hiába kérte el Kovács Gergely, XII. kerületi önkormányzati képviselő, egyben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke a Hegyvidéki Önkormányzat Öveges-programos szerződéseit, azok, legalábbis a jelek szerint szőrén-szálán eltűntek.
A Népszava folyamatosan beszámolt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által is vizsgált feltételezések szerint összességében csaknem 13 milliárdos, 2014-ben indult csalási ügyről, amelynek egy szálában már bírósági ítélet is született. Arról pedig az Átlátszó számolt be idén februárban, hogy Magyarországnak 7,8 millió euró (mostani árfolyamon több mint 3 milliárd forint) uniós támogatást kellett visszafizetnie az Öveges-program félrement pénzei és az Európai Szociális Alap más, szabálytalan pályázatai miatt.
Az MKKP Facebook-oldalán most közzétették azt a levelet, amelyben a kerületi önkormányzat illetékese a városrész jegyzőjének megbízásából válaszolt Kovács Gergelynek a hegyvidéki iratokat kikérő levelére, amelynek lényege hogy 2017. január 1-től – a törvényi előírások szerint – a Közép-Budai Tankerületi Központ részére átadta a köznevelési intézmények működtetését, továbbá „a projektekkel kapcsolatos fenntartási kötelezettség a fenti időponttól a Tankerületi Központ feladatkörébe tartozik”. Az ellenzéki politikus még fel is hívta a polgármesteri hivatalt, ahol még hozzátették, hogy 2017. január 1-ig minden dokumentumot átadtak a Közép-Budai Tankerületi Központnak. Ehhez képest a tankerület minderre azt közölte, hogy „a Közép-Budai Tankerületi Központ nem rendelkezik a jelzett Hegyvidéki Önkormányzat által megkötött szerződésekkel”.
Amint azt lapunk is megírta, idén júliusban különösen nagy, illetve nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és hamis okirat felhasználása vétségében bűnösnek mondta ki a Gyulai Járásbíróság azt a három vádlottat, akik az Öveges-programhoz kapcsolódóan mintegy 180 millió forint értékben egy már kidolgozott munkafüzetet és tanári segédanyagot újként és önálló fejlesztésként adtak el középiskoláknak. | Szőrén-szálán eltűntek a bűncselekményekben érintett Öveges-program szerződései Pokorni Zoltán kerületében | A Magyar Kétfarkú Kutya Párt kikérte az önkormányzattól a hivatalos dokumentumokat, ott azt mondták, hogy már öt éve átadták az illetékes tankerületi központnak, ahol viszont közölték, náluk bizony nincsenek. | null | 1 | https://nepszava.hu/3168587_oveges-program-buncselekmenyek-xii-kerulet-eltunt-dokumentumok-mkkp | 2022-09-07 14:38:00 | true | null | null | Népszava |
A hálapénz kérdésének rendezését kéri a Reszasz az igazságügyi minisztertől | Az igazságügyi miniszterhez fordul a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete (Reszasz) az utólag elfogadott hálapénz jogbizonytalanságának rendezése érdekében - közölte a szervezet kedden az MTI-vel.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20170214-a-halapenz-kerdesenek-rendezeset-keri-a-reszasz-az-igazsagugyi-minisztertol | 2017-02-14 16:50:00 | true | null | null | ATV |
|
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk.
Harmadszor döntenek, akár már kedden, a főpolgármester-választásról, ezúttal a Kúrián a sor, de lehet, hogy még az Alkotmánybíróságnak is lesz dolga az üggyel. Mi jön ezután? Az összes szavazat újraszámolása? A választás részleges megismétlése, ahogy a vesztes Vitézy Dávid kéri? Vagy egész Budapestnek újra kell szavaznia, ahogy a 41 voksnyi többséggel győztes Karácsony Gergely szeretné? Ha új voksolás lesz, azt július 7-én tartják, ami nagyon feszített tempót diktál.
A VAR nehezen összeegyeztethető a játék szellemével, egyfelől. Másfelől nem is váltja be a hozzá fűzött reményeket. Vélemény.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk | Az adófizetők pénze sem elég: a harmadosztályban is csak 15. az egri focicsapat | A kormányközeli tulajdonban álló klub a gyatra szereplés közben ügyvezetőt váltott, négyszeres válogatott focista irányíthatja. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202152_eger_labdarugo_sport_anerpenze_sem_eleg | 2022-01-03 12:00:00 | true | null | null | HVG360 |
"Ahol Rogán Antal megjelenik, nem árt óvatosnak lenni" – a NER viheti a Balaton maradékát
Villámgyorsan lenyomta a kormány a 21 Balaton-környéki önkormányzat torkán a balatoni hajózás visszaállamosítását. A települések lényegében maguknak köszönhetik, hogy hamarosan úgy táncolnak majd, ahogyan a kormány fütyül.
Siófokon senkit sem lepett meg a hír, hogy visszaállamosították a balatoni hajózást. A városban azt mondják, „ez már egy ideje benne volt a levegőben”. Legfeljebb azon csodálkoztak el az emberek, hogy milyen gyorsan történt mindez. A Magyar Közlöny egyik január végi számából derült ki, hogy a kormány ingyenesen venné vissza a 21 Balaton környéki önkormányzattól – köztük Siófoktól – a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) 2008-ban nekik adott, 1,4 milliárd forint értékű, nagyjából 35 százalényi részvénycsomagját, egyúttal elengedné az általuk akkor vállalt, de nem teljesített és többször elhalasztott tőkejuttatási kötelezettséget. Ezzel a korábbi 100 százalékos önkormányzati tulajdon 65 százalékra csökkenne az állami pedig 35 százalékra nőne. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Bártfai-Mager Andrea mindössze négy munkanapot kapott, hogy az üzletet nyélbe üsse a településekkel.
Kifogása egyedül Siófok független polgármesterének, Lengyel Róbertnek volt az állam színre lépésével szemben. Az aggasztotta, hogy nyílttá szerették volna tenni a BAHART-részvények forgalmazását. Szerinte ha ez az akarat érvényesül, bárki bevásárolhatná magát a cégbe. „Na, még csak az kéne” – fakadt ki a Facebookon, azt is kifogásolva, hogy mindössze másfél órát kapott áttanulmányozni és véleményezni a dokumentumot. A polgármester végül csak másnap reggelre készítette el a város „ellenvéleményét”, amelyet aztán továbbított a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek (MNV).
Damoklész kardja Az önkormányzatok 2008-ban azt vállalták, hogy előbb 576 millió forinttal emelik a balatoni hajóstársaság alaptőkéjét, majd négy éven belül, tulajdonuk arányában további 1,4 milliárd forintos tőkejuttatást biztosítanak a cégnek. Ezért cserébe ingyenesen megkapták a 48,99 százalék szavazati arányt megtestesítő állami részvénycsomagot. Az akkori kormányhatározat azt is kimondta, hogy ha az önkormányzatok nem fizetnek, akkor egy összegben kell előteremteniük az ingyenesen kapott részvénypakett átadáskori piaci forgalmi értékét. Azóta eltelt tíz év, és egyetlen önkormányzat sem akadt, amelyik fizetett volna, rendre haladékot kértek és kaptak.
Horváth Gyula volt a BAHART vezérigazgatója, amikor 2008-ban ez az egyezség született a Gyurcsány-kormánnyal. Úgy emlékszik, a szándék az volt, hogy a BAHART kizárólag önkormányzati tulajdonban legyen, és sajnálja, hogy mára ebből nem lett semmi. „Nem láttam a törekvést az önkormányzatok részéről, hogy fizetnének. Ha gyűjtötték volna a pénzt, és akár részletekben is, de fizettek volna, most nem lenne miről beszélni” – hangsúlyozza a hvg.hu-nak.
Siófokot például az 1,4 milliárd forintból 776 millió terhelte volna. A polgármester elismeri, az önkormányzatok nem voltak jó gazdái a BAHART-nak, „a részvények után járó osztalékot mindig felvették, de vissza soha egyetlen fillért sem forgattak”. A települések háromszor kaptak fizetési halasztást, ehhez képest mindössze egyszer, 2018-ban tervezték be az ezzel járó kiadást a költségvetésükbe.
A pénz azonban végül az önkormányzatok kasszájában maradt, miután viharos gyorsasággal kiegyeztek az állammal. A megállapodást már alá is írták, az állam képviseletében a MNV vezérigazgatója, Rózsa Zsolt, illetve a 21 Balaton környéki polgármester. Hajszálpontosan négy napra rá csaptak egymás tenyerébe, hogy a településvezetők először értesültek az állami elképzelésekről. Ez azt is jelenti, hogy 2019. január 29-től az állami részesedés tulajdoni jogait a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja.
Ha az állam akar valamit, úgyis megszerzi
– érvel most Lengyel Róbert, miért adta be olyan gyorsan a derekát, és írta alá ő is a dokumentumot. Azt mondja, az egyik szeme sír, a másik nevet, „alapvetően nincs baj az állammal, a kérdés az, mennyire lesz tisztességes a szándék”.
Ki nyer ma: az állam vagy a magántőke?
A hvg.hu megszerezte a megállapodást, amely alapján megtörtént a visszaállamosítás. Mind névértékben, mind mennyiségben, mind a részvények által képviselt szavazati arányban a siófoki önkormányzat adta át a legtöbb részvényt az államnak, míg Balatonmáriafürdő a legkevesebbet. A dokumentumból kiderül, hogy a települések
részvényeiket ingyenesen ruházzák át az államra,
30 nappal azután, hogy a részvények a magyar állam tulajdonába kerültek, közgyűlést hívnak össze, ahol módosítják az alapszabályt.
Nem is akárhogyan: azt is a megállapodásba foglalták, hogy „az Alapszabályban a Társaság részvényesei (vagyis az Önkormányzatok és a magyar állam) egymás részére elővásárlási jogot biztosítanak arra az esetre, ha valamelyik részvényes a tulajdonában lévő részvényeket harmadik személy részére át kívánja ruházni”. Csakhogy a siófoki polgármester szerint hiába dönt esetleg úgy egy falu, hogy szabadulna a részvényeitől, az elővásárlási jog mit sem ér, ha a többi településnek nincs pénze,
„jöhet a magánbefektető”.
Mire vállalkozott Széchenyi?
A Balatoni Hajózási Zrt. fő tevékenysége, a menetrendi hajózás önmagában veszteséges volna, ha nem lennének a vitorláskikötők, ezek üzemeltetése, illetve a vitorláshelyek bérbeadása ugyanis szépen hoz a konyhára. A BAHART úgy hirdeti magát, hogy övé a legnagyobb vitorláskikötő-lánc a Balatonnál: 11 kikötőben lehet helyet bérelni a vitorlásoknak. Az éves díj 60 ezer forinttól 1,1 millió forintig terjed. Értékesek a kikötők melletti területek is, Horváth Gyula szerint beépítetlenül is milliárdokat érnek, luxusingatlanokkal pedig még többet.
A kikötő stratégiai pont, ott csúcsosodik ki minden
– hívja fel a figyelmet a nyugalmazott vezérigazgató arra, hogy itt lehet hozzáférni a vízhez, itt lehet horgászni, enni-inni, üzletelni, „egy vitorláskikötő értéke ma a déli parton több milliárd forint”. Azt mondja, kikötőt építeni környezetvédelmi okokból már nem nagyon lehet, „ebből is látszik, hogy a már meglévő kikötői vagyonnal próbálnak gazdálkodni”.
Szájhagyomány útján terjed
A helyiek már most sejteni vélik, melyik kikötőt melyik nagyvállalkozó nézte ki magának a Balatonnál. Nevet senki sem említ, csak annyit mondanak, nézzük meg, kik jelentek meg az utóbbi években a balatoni ingatlanpiacon és turisztikában. Példaként a balatonvilágosi Club Aligát hozzák, szerintük „aki megvette az Aligát, azé lesz a kikötő is”. Az üdülőcentrumot tavaly nyáron Mészáros Lőrinc vette meg, pontosabban az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. a tulajdonos. A cég a korábbi felcsúti polgármester, a gázszerelőből lett milliárdos vagyonkezelője. Mészáros Lőrincnek nem ez az egyetlen balatoni érdekeltsége, szerzett kempingeket és borászatot is szállodái mellé.
Egy másik példa a keszthelyi vitorláskikötő trükkös bekebelezése, amiről az Átlátszó írt: 2012 elején a kikötőt üzemeltető BAHART a működtetési jogot átadta a helyi önkormányzatnak. Az opciós szerződés szerint az önkormányzat cége, a Keszthelyi Yachkikötő Kft. vállalta, hogy 2014 végéig 330 millió forintért megveszi a kikötőt, ellenkező esetben 50 milliót fizet a BAHART-nak. Az önkormányzati cég a határidő lejárta előtt élt az opciós jogával, majd a Keszthelyi Yachkikötőt másnap eladta egy, a miniszterelnök veje, Tiborcz István résztulajdonában álló társaságnak. Nem sokkal azután, hogy az ügylet nyilvánosságra került, Tiborcz István névleg kiszállt a keszthelyi kikötőből, ahol azóta komoly beruházásokat jelentettek be, és ezek a szomszédos ingatlanokat is érintik.
Ahová az állam beteszi a lábát
Néhány kilométerrel arrébb, Siófokon is attól tartanak, hogy a keszthelyiek „sorsára jutnak”: a BAHART-ot feldarabolják, az értékesebb részek pedig, mint például a kikötő vagy a kompok, gazdag vállalkozók egyébként is kövér balatoni portfólióját hizlalják majd. A polgármester attól sem feltétlenül boldog, hogy az állam részéről a tulajdonosi jogokat a Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja, Lengyel Róbert szerint „ahol Rogán Antal megjelenik, ott nem árt óvatosnak lenni”.
12,6 milliárd forinton múlik minden
– véli Horváth Gyula, a nyugalmazott BAHART-vezérigazgató. A Balaton fejlesztésére összeállított Balatoni Fejlesztési Terv 365 milliárd forintos, zömmel uniós támogatásából ennyi pénz jutna a balatoni hajózásra a következő években. Egészen pontosan
kikötőfejlesztésre,
hajópark-fejlesztésre,
a balatoni közlekedési rendszer összehangolására,
és egy újabb kompra.
Horváth Gyula szerint azért ezen áll vagy bukik minden, mert ha ezt a pénzt vagy akár csak egy részét tőkejuttatás formájában adná az állam a BAHART-nak, máris meghatározó tulajdonrészt szerezne a társaságban. Az önkormányzatok befolyása ellenben csökkenne, így előbb-utóbb lehetővé válna, hogy az értékes kikötők magánkézbe kerüljenek, például úgy, hogy eladogatják őket. A hajózási társaság jegyzett tőkéje most 4 milliárd forint.
Szerettük volna megtudni, mi a kormány szándéka a támogatással, nem kaptunk rá választ. Mindössze a birtokunkba került megállapodásra és a balatonfüredi polgármester, Bóka István korábbi nyilatkozatára tudunk támaszkodni. A fideszes városvezető egy helyütt nem rejtette véka alá az állami szándékot, amely szerint „a fejlesztési pénzek egy része tőkeemelésként érkezne, amellyel az állam tulajdoni hányadot szerezne a társaságban”. Erre utal a nemrégiben született megegyezés is, a magyar állam és a 21 Balaton környéki önkormányzat ugyanis vállalta, hogy
amennyiben a magyar állam a Társaság részvényeseként tőkét kíván emelni a Társaságban, úgy e tőkeemelést – a magyar állam kezdeményezése szerinti tartalommal és összegben – szavazatukkal támogatják.
Innen már csak egy „ugrás”, hogy az állam a saját részét befektetőnek adja el. A legrosszabb forgatókönyv, hogy a vitorláskikötőket és az értékes, partmenti telkeket kormánypárti vállalkozói körök viszik, míg a veszteséges hajózást eltartja az állam, az adófizetők pénzéből.
A megállapodás napokon belül, február 19-én életbe lép. Horváth Gyula szerint a mostani még egy boldog, átmeneti idő, a következő hónapok az önkormányzati választásról szólnak a Balatonnál is, „utána minden eldől”. | Vállalkozás: "Ahol Rogán Antal megjelenik, nem árt óvatosnak lenni" - a NER viheti a Balaton maradékát | Villámgyorsan lenyomta a kormány a 21 Balaton-környéki önkormányzat torkán a balatoni hajózás visszaállamosítását. A települések lényegében maguknak köszönhetik, hogy hamarosan úgy táncolnak majd, ahogyan a kormány fütyül. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20190214_balatoni_hajozas_meszaros_oligarcha_ner_kikoto_allamositas_lenyulas_bahart | 2019-02-14 11:15:00 | true | null | null | HVG |
Megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti jövőbeli kapcsolatrendszerre vonatkozó politikai nyilatkozat tervezetéről - erősítette meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön.
Donald Tusk arról számolt be, hogy az Európai Bizottság tájékoztatta, a tárgyalódelegációk szintjén elfogadták a nyilatkozatot, ami politikai szinten is "elvi megállapodást" jelent, ezért most megküldi a szöveget a brit kilépés után is bennmaradó tagállamok képviselőinek – írja az MTI.
A huszonheteknek alacsonyabb szinten zöld utat kell adniuk ahhoz, hogy a vasárnapi soron kívüli EU-csúcson hivatalosan is az uniós állam- illetve kormányfők elé terjeszthessék jóváhagyásra a politikai nyilatkozatot a kiválás feltételrendszeréről szóló, már véglegesített szerződéssel együtt.
A tervezet kiszivárgott változata "ambiciózus, széleskörű, mély és rugalmas partnerséget" irányoz elő gazdaságilag és kereskedelmileg, illetve más területeken is. Mint írták, "a felek a lehető legszorosabb árukereskedelmi kapcsolat kialakítására törekszenek (..), a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásainál jelentősen magasabb szintjét kívánják elérni a szolgáltatás-kereskedelem liberalizációjának".
A szöveg szerint a szigetország 2019. március 29-i kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszak szükség esetén egyszer egy vagy két évvel lenne meghosszabbítható. Theresa May brit kormányfő előző este Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, de szombaton is visszatér Brüsszelbe, hogy folytassa az egyeztetést. Korábbi értesülések szerint a huszonhetek pénteken egyeztetnek majd a mintegy 20 oldalas politikai nyilatkozat tervezetéről.
Angela Merkel német kancellár állítólag leszögezte, csak akkor utazik vasárnap Brüsszelbe, ha készen áll az aláírásra váró egyezmény. A bennmaradó tagországok nyilvánvalóvá tették, hogy a rövidre tervezett délelőtti találkozón már nem akarnak tárgyalni, sajtóhírek szerint épp ezért ebédet sem rendeltek az Európai Tanácsba. | Megszületett a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat tervezete | Megszületett a jövőbeli EU-brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat tervezete - Angela Merkel állítólag csak akkor utazik vasárnap Brüsszelbe, ha kész az aláírásra váró egyezmény. | [
"brexit",
"brexit-tárgyalások",
"theresa may",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/eurologus/2018/11/22/megszuletett_a_jovobeli_eu-brit_kapcsolatokrol_szolo_politikai_nyilatkozat_tervezete | 2018-11-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Koronavírus: Moszkvában nyitnak az éttermek és az uszodák
Moszkvában keddtől újra fogadják a vendégeket az éttermek és kávézók belső termeiben, valamint megnyitottak az uszodák, a sporttermek és az edzőtermek is, a Covid-19-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések feloldásának újabb, harmadik fázisában.
Ön szerint kellene szigorítani itthon a járványügyi védekezés szabályain? Igen vagy nem?
Átesett a koronavíruson az Agymenők sztárja: így élte meg a karanténban töltött napokat
Ön szerint kellene szigorítani itthon a járványügyi védekezés szabályain? Igen vagy nem?
Átesett a koronavíruson az Agymenők sztárja: így élte meg a karanténban töltött napokat
Megindult az orosz fővárosban a folyami utasszállítás, a könyvtárak, az óvodák és a szociális védelem intézményei is visszatérnek a megszokott munkarendhez. Házasságkötéskor ismét jelen lehetnek az anyakönyvvezetőnél a vendégek és fotósok, videósok.
Újra igénybe lehet venni a játszótereket, a szabadtéri sporteszközöket, és le lehet ülni a padra. Működhetnek az idegenforgalmi irodák, igaz, Moszkvában a csoportos kirándulásokra vonatkozó korlátozást, valamint a nyilvános helyeken a maszkviselési és távolságtartási kötelezettséget még nem oldották fel. Továbbra is tilos tömegrendezvényeket szervezni.
Tatyjana Golikova miniszterelnök-helyettes a Pervij Kanal tévécsatornának nyilatkozva hétfő este arra figyelmeztetett, hogy az oroszoknak arra kell felkészülniük, még ősszel is szükségük lesz a maszkokra és a fertőtlenítőszerekre, mert a SARS-Cov-2 koronavírus addigra nem szűnik meg, sőt visszatérnek a szezonális megfázásos betegségek is.
Korábban Mihail Murasko egészségügyi miniszter azt mondta, hogy egyes intézkedések 2021 februárjáig érvényben maradhatnak Oroszországban.
A kedden közzétett országos adatok szerint az igazolt Covid-19-fertőzöttek száma 7425-tel 599 705-re emelkedett. Ez 1,3 százalékos napi növekményt jelent. Az újonnan diagnosztizált fertőzöttek 32,7 százaléka tünetmentes. Az aktív esetek száma 4741-gyel 234 917-re csökkent. A halálozások száma 153-mal 8359-re, a gyógyultaké pedig 12 013-mal 356 429-re emelkedett.
(Ez is érdekelheti: Oroszország szeptemberre tervezi a vakcinák gyártását)
Moszkvában a diagnosztizált fertőzések száma csütörtökre 1081-gyel - a múlt hét átlagának negyedével kevesebben - 216 095-re, a halottaké 26-tal 3643-ra, a gyógyultaké pedig 2578-cal 139 248-ra nőtt. Az országban a járvány kezdete óta több mint 17,5 millió, az elmúlt nap folyamán pedig 233 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával 309 ezer embert tartanak megfigyelés alatt.
(MTI) | Koronavírus: Moszkvában nyitnak az éttermek és az uszodák | Moszkvában keddtől újra fogadják a vendégeket az éttermek és kávézók belső termeiben, valamint megnyitottak az uszodák, a sporttermek és az edzőtermek is, a Covid-19-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések feloldásának újabb, harmadik fázisában. | [
"koronavírus",
"újranyitás",
"újraindulás",
"Oroszország",
"Moszkva"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/moszkva-ettermek-uszodak-ujranyitas-koronavirus-jarvany/efsvkx2 | 2020-06-23 14:29:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
92 trafikja van a vietnámi Vu Quy Duongnak, akit ismerősei, üzlettársai csak Vu Zoliként emlegetnek – írtuk meg a trafikrendszer nagy nyerteseit bemutató cikksorozatunk első részében április elején. Mivel a cégeknek június elejéig kell leadniuk az előző évre vonatkozó számokat, ezért akkor még csak a 2013-2016-ra vonatkozó pénzügyi eredmények álltak rendelkezésünkre. Azóta viszont a 2017-es adatok is megérkeztek, mi pedig összesítettük őket.
Így derült ki, hogy míg Vu Zoli dohányboltjai a rendszer felállása utáni első teljes évben (2014) 70 millió forint pluszt termeltek, addig tavaly már 473 millió forintot. Ez hatszoros emelkedés úgy, hogy a 2017-es adatban nincs is benne az összes üzlet, hiszen 3 dohánybolt mérlegét még mindig nem adták le.
Az eredmény annak fényében is igen figyelemreméltó, hogy az üzletek 2013-ban még masszívan veszteségesek voltak, 153 millió forintos mínuszt hoztak össze, ezt tornázták fel néhány év alatt plusz félmilliárd forintra.
Vu Zolihoz köthető többek között a Népliget metrómegállónál, a Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér metrómegállónál lévő nemzeti dohánybolt, Budapesten kívül pedig vidéken is vannak üzletei, például Ácson és Szentendrén.
Baldauf László, Gyelán Zsolt, Krupp József, Breier László – valamennyien szerepelnek a CBA honlapján az igazgatósági tagok között. (Baldauf László már csak tiszteletbeli elnökként, a Népszava májusi értesülései szerint ő végleg kiszállna a CBA-ból). Ehhez a körhöz 57 trafik köthető, ezekben vagy közvetlenül, vagy egy rokonukon keresztül, vagy a cégeiken keresztül tulajdonosok.
A CBA-s hálózat tavaly 372 millió forint nyereséget termelt, ami az előző évhez képest 85 millió forinttal több, az első teljes évnek pedig több, mint kétszerese (170-372 millió forint). A rendszer bevezetése óta a nyereség egyébként összesen 1 milliárd 107 millió forint.
A legjobban a Krupp Józsefhez és Breier Lászlóhoz köthető hálózat teljesített. Míg itt a haszon 2014-ben 119 millió forint volt, addig 2017-ben már 261 millió forint.
Egy embernek egyébként csak maximum 5 dohányboltja lehetne. Ezt a trafikbárók úgy játszották ki, hogy kihasználtak egy kiskaput: a törvényben nincs kitétel arra, hogy az üzemeltető Bt.-kbe a koncessziótulajdonosokon kívül még hányan szállhatnak be, bárki lehet például kültag, akkor is, ha nincs koncessziója.
Így tehát nem kell mást tenni, mint keresni egy koncessziótulajdonost, megegyezni vele, beszállni a Bt.-jébe, és máris az övék (is) a dohánybolt. Ráadásul, mivel arra is lehetőség van, hogy a nyereségen 1%-99% arányban osztozzanak, így a lefölölözött haszon oroszlánrésze is az övék lehet. | A tavalyi évben 473 millió forint nyereséget termeltek Vu Quy Duong trafikjai | Három év alatt meghatszorozta adózott eredményét a Vu Quy Duonghoz köthető, majdnem 100 trafikból álló hálózat, amely 2014-ben még csak 70 millió forintot terme | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/06/25/a-tavalyi-evben-473-millio-forint-nyereseget-termeltek-vu-quy-duong-trafikjai/ | 2018-06-25 12:31:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az HBO saját gyártású magyar sorozata, az Aranyélet lassan véget ér, most októberben jön a befejező harmadik évad, ami most egy teasert is kapott. Sok minden nem derül ki a történetből, de az tuti, hogy Miklósi Attila (Thuróczy Szabolcs) felgyújtja a családi vagyont egy sötét alagútban. A rendező, a többszörös Promax-díjas Varsics Péter az ízelítőről annyit mondott, hogy
Miklósi Attila le akar számolni a múltban elkövetett bűnök, gyilkosságok örökségével, ennek viszont komoly ára van – és a család többi tagja is kimutatja az ehhez kötődő érzéseit.
Mindenki visszatér a harmadik évadra: a választásokba is beszálló Miklósi Janka (Ónodi Eszter) és a gyerekek, Mira (Döbrösi Laura) és Márk (Olasz Renátó) is.
A kreatív producerrel, Krigler Gáborral még márciusban interjúztunk, és akkor elmondta, hogy a befejezés a második évad direkt folytatása, és bár először a Balatonra akartak koncentrálni, végül a Dunakanyarban forgattak.
Miklósiék, amint láttuk a második évad végén, teljesen új szférába kerültek be, Attila nemcsak átvette Hollós birodalmát, de egyfajta Hollós 2.0-ként funkcionál.
– és itt vesszük majd fel ősszel a fonalat. | Az alagút végén ott van egy rakás pénz | Októberben jön az Aranyélet befejező évada, itt egy kis teaser. | [
"aranyélet",
"hbo",
"sorozat"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2018/06/20/az-alagut-vegen-ott-van-egy-rakas-penz | 2018-06-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Mint arról korábban beszámoltunk, Bajnai Gordon szerint közel háromezermilliárd forintnyi brüszszeli támogatás folyósítását helyezte kilátásba a következő évekre főképp gazdaságösztönző beruházásokhoz. Ehhez képest azonban 2007-ben a pályázatokra kifizetett pénzek összege alig érte el az egymilliárd forintot. A kommunikációs kiadásokra viszont mindig van forrás. Összességében 3,080 milliárd forint közpénzt költ el a kormányzat az Új Magyarország fejlesztési terv uniós forrásaival kapcsolatos propagandára, amely csak 2008 első három hónapban 390 millió forintot tesz ki. Az egész keretre négy közbeszerzési tendert írtak ki: médiavásárlásra és kreatív munkákra egyet-egyet, kettőt pedig PR-tevékenységre. Az egyik PR-pályázat 505,2 millió forintot kóstáló forrásain több kommunikációs cég is osztozhat, többek között a Café PR Kft. E társaságnak korábban a Kóka János és Bajnai Gordon által fémjelzett Webigen Rt. volt a tulajdonosa, jelenleg pedig résztulajdonosa a 2005-ig Wallis-érdekeltségű Café Reklám Kft. | Uniós milliók a Wallis-cégnek | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2008/03/unios-milliok-a-wallis-cegnek | 2008-03-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Ukrán áttörés Robotinénél - helyzetkép az 538. napon
A zaporizsjai fronton nehéz helyzetben vannak az oroszok: az ukránok egyre szélesedő éket vágtak védvonalukba Robotine közelében. Egyelőre nem tudni, van-e elég tartaléka az orosz hadseregnek, hogy itt megállítsa az ukrán előrenyomulást. Súlyos csapás érhetett egy orosz kiképzőtábort is a Krímben. Oroszország háborúja Ukrajna ellen - helyzetkép az 538. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Krzysztof Nieczypor, Jacek Tarociński. Fordította: Zeöld Zsombor.
A legfontosabbak röviden:
Az ukránok a déli fronton támadnak, több települést elfoglaltak, s nem kizárt, hogy végre megtalálták a védelem gyengébb pontjait; a déli front nyugati szárnyán lokális összecsapások folytak
Az oroszok a front az államhatárhoz közeli részén továbbra is kezdeményező szerepben vannak
Moszkva légitámadás során Ukrajna nyugati és déli területeit támadta, Kijev pedig a Krímet
Az ukrán elnök felmentette a mozgósítás végrehajtásáért felelős összes megyei hadkiegészítő központ-vezetőt
Ukrajna további fegyverszállítmányokat kap (cél pl. a légvédelem erősítése, a rakétatüzérség által elhasznált lőszer pótlása)
Az orosz hadsereg a Fekete-tengeren egy, ukrán kikötőbe tartó áruszállító hajót vizsgált át
A front augusztus 15-én, a sárga négyzetek az ukrán, a pirosak az orosz támadásokat jelölik (forrás: @Pouletvolant3)
Részletes helyzetkép:
A front Robotinénél: az ukránok áttörték az orosz védelmet (forrás: @Pouletvolant3)
Augusztus 11-e és 16-a között a zaporizzsjai fronton heves harcok folytak: az ukránok fenntartották a kezdeményezést, s támadótevékenységet folytatnak, ennek eredményeként az orosz 58. Hadsereg frontján kialakított áttörés Robotine [Роботине] és Verbove [Вербове] között mélyül. A félhivatalos orosz katonai médiumok egy részének értékelése szerint az agresszor egységei a fent említett első település térségében nehéz helyzetben vannak. Az ukránok a támadótevékenységet az orosz 5. és 36. Hadsereg védőkörletében, Velika Novoszilkától délre is folytatják: a támadás súlypontja a fent említett két hadsereg védőkörletének találkozásánál, a Mokri Jali folyó [річка Мокрі Яли] mentén fut. Ugyanekkor az ukrán erők Prijutne [Приютне] és Kermencsik [Керменчик] környékén az oroszokat folyamatosan támadják (a falvak a támadás fő tengelyétől körülbelül tíz kilométerre fekszenek). Ezen tevékenység eredményeként az oroszokat - nagy valószínűség szerint augusztus 11-én és 12-én - kiszorították Urozsajnéből [Урожайне] (ezt Kijev augusztus 16-án erősítette meg). A támadók a Mokri Jali mindkét partján, Zavitne Bazsannya [Завітне Бажання] falu magasságában foglaltak el állásokat.
Rosszul áll az oroszok szénája a Velika Novoszilkától délre eső frontszakaszon is, ahol kiszorultak Urozsajne faluból (forrás: @Pouletvolant3)
Lokális összecsapások folynak a Dnyeper alsó szakaszán, ahol az ukránok még júniusban és júliusban a folyó jobbpartján hídfőállást alakítottak ki a megsemmisített Antonov híd környékén, illetve a Herszon és Hola Prisztany [Гола Пристань] között elterülő szigetek egy részén, s nagy valószínűséggel a Nova Kahovka és Herszon között félúton, Kozacsi Laheri [Козачі Лагері] falu közelében kialakított hídfőállást is sikerült megtartaniuk (ez utóbbi települést augusztus első napjaiban foglalták el). Az ebben a térségben bevetett ukrán diverzáns-felderítőcsoportok tevékenysége azt is lehetővé tette, hogy augusztus 8-a és 13-a között az orosz közösségi médiában hatásos pszichológiai műveletet hajtsanak végre: az ukránok ezekben a napokban több olyan videofelvételt hoztak nyilvánosságra, melyeken ebben a térségben fogságba esettek voltak láthatók - ez az orosz oldalon kommentáradatot váltott ki, megnövelve a fenyegetettség-érzetet és felhívva a figyelmet arra, hogy a kizárólag tartalékosokból álló egységeket vetik be az ukrán különleges erők elleni harcban.
Áttekintő térkép a donyecki frontszakaszról, a leghevesebb harcok Velika Novoszilkától délre zajlanak (forrás: Militaryland.net)
Bahmut alatt az elmúlt napokban a front a várostól délre és északnyugatra fekvő, kulcsfontosságú szakaszain a helyzet stabilizálódott. Az oroszok itt saját csapatösszevonásukat tartalékokkal erősítették meg, s egy sor lokális ellentámadást hajtottak végre; ezeknek köszönhetően különösen a Kurgyumivka-Andrijivka-Kliscsijivka vonalon [Курдюмівка-Андріївка-Кліщіївка] sikerült az ukrán támadótevékenységet megfékezniük. Az oroszok az ezen falvak beépített területén lévő állásaik legalább egy részét megtartották; ebben a térségben az orosz védelem gerincét most a Majorszk-Bahmut [Майорськ-Бахмут] vasútvonal képzi. [Ford. kieg: ld. az alábbi térképen a Bahmutból délnek induló fekete vonalat.]
Bahmutnál az oroszok stabilizálták a helyzetüket, védelmük gerincét most a vasútvonal alkotja a várostól délre eső szakaszon (forrás: @Pouletvolant3)
Az oroszok az orosz-ukrán államhatár és a Sziverszkij-Donyec folyó [річка Сіверський Донець], közelebbről a Luhanszk, Harkiv és Donyeck megyék határterülete közötti frontszakaszon folytatnak jelentősebb támadótevékenységet. A leghevesebb harcok a front északi részén folynak; itt az orosz 6. Hadsereg egységei Kupjanszk és a Kupjanszkot Szvatovével [Сватове] összekötő közút irányában támadnak. A támadók itt a tüzérségre is kiterjedő előnyben vannak - nagymértékben az államhatárra épített, jól működő logisztikának, illetve a biztonságos közlekedési-utánpótlási vonalaknak köszönhetően. Az oroszok a Szvatove-Borove [Борове] tengely mentén is előrenyomulással próbálkoznak: itt az elmúlt hetekben a Zserebec folyó nyugati partján, legfeljebb négy-öt kilométer mélyen, sikerrel alakítottak ki hídfőállást. Az ebben a térségben harcoló orosz 2. Hadsereg dandárjai azonban ukrán ellentámadásokkal találkozva Borove irányába nem fejlődtek fel támadásra.
Az oroszok egyedül az északi frontszakaszon értek el kisebb sikereket, ahol ki tudták szélesíteni hídfőállásukat a Zserebec folyó nyugati partján, de nagyobb támadó hadműveletet Borove irányában nem indítottak (forrás: @Pouletvolant3)
Az augusztus 13-áról 14-ére virradó éjjel az oroszok újabb nagyszabású légitámadást hajtottak végre, aminek fő célpontja Odessza volt, a támadásban összesen tizenöt Shahed-136/131 drónt, illetve nyolc Kalibr manőverező robotrepülőgépet vetettek be. Az ukrán légvédelem arról számolt be: az összes eszközt lelőtték, a rakéták és drónok darabjainak lehullása miatt Odessza különböző kerületeiben egyes helyeken károk és tüzek keletkeztek. Az augusztus 14-éről 15-ére virradó éjjel az oroszok újfent az ukrán hátországot támadták, 28, különböző típusba tartozó manőverező eszközt bevetve (az Ukrajnára kilőtt eszközök listája: húsz darab H-101/H-555, négy-négy darab Kalibr és H-22) - ezen felül nyolc eszközt indítottak Sz-300/Sz-400-as légvédelmi rendszerekből. Az ukrán Légierő-
parancsnokság tizenhat manőverező robotrepülőgép lelövését jelentette be; a többi eszköz többek között az ország nyugati részén található Lembergben és Luckban [Луцьк] lévő célpontokat talált el. Orosz "haditudósítók" szerint a támadás célpontja a lembergi reptér, illetve az annak közelében található, kommunikációs eszközök gyártásával és javításával foglalkozó LORTA (ЛОРТА - Львівське об’єднання радіотехнічної апаратури) volt. Luckban az orosz eszközök a svéd SKF vállalathoz tartozó csapágygyárat támadták - ennek következtében az anyavállalat három alkalmazottja vesztette életét. Az augusztus 15-éről 16-ára virradó éjjel az oroszok az Odessza megye területén fekvő kikötőkre mértek csapást; az ukrán Légierő-parancsnokság szerint a bevetett tizenhat Shahed-136/131 drónból a légvédelem tizenhármat lőtt le. Az ukrán fél eddig semmilyen olyan kárról nem számolt be, melyet a többi három drón támadása eredményezett.
Augusztus 12-én Jurij Ihnat ezredes, az ukrán Légierő-parancsnokság szóvivője azt állította: a légvédelem eddig összesen tizennégy Kinzsal hiperszonikus rakétát, illetve több mint húsz Iszkander és Sz-400-as rakétát lőtt le. Ihnat szintén megismételte az ukrán fél korábbi, az ellenség hadiparának a nagy hatótávolságú eszközök gyártási kapacitására vonatkozó becslését: az oroszok közel száz, különböző típusba tartozó eszköz legyártására képesek.
During times of war, determining the enemy's production capacity, often shrouded in secrecy, is a challenging task. As promised, today's focus involves employing satellite imagery analysis and OSINT to approximate production numbers at BTRZ-103 (Armored Repair Plant). 🧵Thread: pic.twitter.com/47UppiWoWP — Tatarigami_UA (@Tatarigami_UA) August 14, 2023
Az augusztus 11-éről 12-ére virradó éjjel az ukránok légi drónok bevetésével hajtottak végre támadást a krími Jevpatorija [Евпатория] közelében található orosz katonai kiképzőtábor ellen. Nemhivatalos információk szerint a támadást az ukrán SzBU tervezhette meg, illetve hajthatta végre, az oroszok az élőerőt és a felszerelést illetően súlyos veszteségeket szenvedhettek. Orosz források megerősítik: a támadást végrehajtották, azonban a veszteségekről nem számoltak be. Augusztus 12-én az orosz Védelmi Minisztérium, illetve a Krím megszálló hatóságai is a Kercsi híd elleni, sikertelen ukrán rakétatámadás-kísérletről számoltak be. Sz-200-as rakétákat lőhettek le; ez alatt az átkelőn a forgalmat ideiglenesen szüneteltették.
#Crimea
Guys,
Kerch bridge is on fire...
it was hit twice: and Russian telegram exposed exact location of air defence!
My congratulations to social media active Russian citizens:)
The day couldn’t be better:)#Kerchbridge #Crimea #RussiaIsLosing #CrimeanBridge pic.twitter.com/I6tXfC0XHp — Sher Singh Meena 🇮🇳 (@shersinghmahar) August 12, 2023
Augusztus 14-én az Egyesült Államok újabb, 200 millió dollár értékű, Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot jelentett be - ebbe többek között a Patriot közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerhez tartozó rakéták, a HIMARS rakéta-sorozatvető rendszerhez tartozó rakéták, aknamentesítő utászfelszerelés, 105 mm-es és 155 mm-es tüzérségi lőszer, 120 mm-es harckocsi-lőszer, a TOW- illetve Javelin-rendszerekhez tartozó irányított páncéltörő rakéták és páncéltörő gránátok, a felszerelés vontatására és szállítására alkalmas 37 taktikai jármű, 58 trailer került a több mint tizenkétmillió, kézifegyverekbe való lőszer és kézigránát mellé.
Ugyanaznap a norvég Védelmi Minisztérium jelentette be, hogy egy 70,5 millió dollár értékű szerződést írt alá a Kongsberg Defence & Aerospace vállalattal; ennek tárgya, hogy Kijev számára Cortex Typhon C-UAS [Counter Unmanned Aerial System], drónelleni harcra kifejleszett eszközöket gyártsanak le és szállítsanak le. Az eszközök mennyiségét nem közölték, a beszerzést a Nagy-Britannia által vezetett Nemzetközi Alap Ukrajna számára (International Fund for Ukraine, IFU) kezdeményezésből finanszírozzák - ehhez többek között Norvégia is csatlakozott.
#Ukraine/#Russia 🇺🇦🇷🇺:@KOGDefence, through the International Fund for Ukraine (IFU), has signed a contract for the delivery of several CORTEX Typhon C-UAS to 🇺🇦#Ukraine.
As part of the delivery for Ukraine, the 🇳🇴#Norwegian Government has also donated Dingo 2 MRAPs, Kongsberg... pic.twitter.com/xPpgZNhoKu — 𝕻𝖗𝖆𝖎𝖘𝖊 𝕿𝖍𝖊 𝕾𝖙𝖊𝖕𝖍 (@praisethesteph) August 14, 2023
Augusztus 15-én Svédország a tizenharmadik, Kijevnek szánt katonai támogatási csomagot jelentette be, ennek értéke 314 millió dollár. Ezen összeg egyharmadát szánják a CV9040 gyalogsági harcjárművek, a Stridsvagn 122 (a Leopard 2A5-ösök svéd változata) harckocsik, illetve az FH-77 Archer önjáró lövegek cserealkatrészeinek biztosítására (ezen eszközöket Stockholm már átadta Ukrajnának). A fennmaradó forrásokat a HAWK és IRIS-T légvédelmi rendszerekhez tartozó rakéták és cserealkatrészek, illetve aknamentesítő utászfelszerelés és szállítójárművek leszállítására fogják fordítani. Mindezen felül a svéd kormány a parlamenthez fordult: járuljon ahhoz hozzá, hogy az Rb99 (az amerikai AiM-120B AMRAAM rakéták Svédországban, licensz alapján gyártott megnevezése) levegő-levegő rakétákat továbbértékesítsék az USA-nak. Az Egyesült Államok ezeket ezután Ukrajnának adhatja át, a svédeknek pedig felajánlották: megvásárolhatják az AMRAAM-ok modern változatait.
Augusztus 11-én Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács döntést hozott a mozgósítás végrehajtásáért felelős összes megyei hadkiegészítő központ-vezető felmentéséről - erre a testület azon ülése után került sor, melyen a korrupcióellenes nyomozószervek, a Főügyészség és az SzBU képviselői a saját maguk által elvégzett vizsgálatok eredményeit mutatták be. Zelenszkij közölte: a leváltott hivatalnokok helyeire harci tapasztalattal rendelkező, makulátlan hírnevű személyeket neveznek ki - ezért Valerij Zaluzsnij tábornok, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka személyesen is felelni fog.
Zaporizhia Oblast, a Ukrainian M2A2 Bradley takes a hit from a 125mm shell as it emerges from a treeline, with the Bradley Reactive Armored Tiles (BRAT) eating most of the impact. The crew reportedly was unharmed. pic.twitter.com/AGM3cGWMf9 — OSINTtechnical (@Osinttechnical) August 14, 2023
Augusztus 13-án az orosz Védelmi Minisztériuma bejelentette: fegyvert használt a palaui zászló alatt hajózó, az ukrán Izmajil [Ізмаїл] dunai kikötőjébe tartó Sukra Okan áruszállító hajó megállítása során. A tárca szerint a kapitány nem reagált az orosz szolgálatok utasításaira, emiatt azok kénytelenek voltak figyelmeztető lövéseket leadni, s ezek után "ellenőrzés elvégzése céljából a Vaszilij Bikov járőrhajó fedélzetéről egy csapat orosz katonát szállító Ka-29-es helikopter emelkedett fel". Az incidens hatására az ukrán kormány felszólította az ENSZ-t és a nemzetközi közösséget Oroszország elítélésére, illetve arra: tegyenek lépéseket "a fekete-tengeri orosz terror megállítása céljából".
Russians published footage of the raid on the Sukru Okan ship that was stopped in the Black Sea on its way to Izmail. As I understand, the crew of the ship first told the occupiers to go where Moskva went and only stopped after the Russians fired shots?
Then the officer... pic.twitter.com/vdZkVrPHWe — Dmitri (@wartranslated) August 15, 2023
Augusztus 15-én a kijevi hatóságok éles kritikával illették Stian Jenssen (Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnöke) nyilatkozatát, aki a norvég VG tabloidnak adott interjújában arról elmélkedett, hogy a béke és a NATO-tagság elérése érdekében Ukrajnának területe egy részét át kell majd adnia. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, Olekszij Danilov megdöbbenésének adott hangot ennek kapcsán, s "teljesen érthetetlen és furcsa bedobott gondolatnak" nevezte, kijelentvén: Ukrajna addig nem nyugszik, amíg az orosz hadsereget az összes megszállt területről ki nem űzik. Az ukrán külügyminisztérium szóvivője Jenssen szavait "teljes mértékben elfogadhatatlannak" nevezte, s kijelentette: a kijevi hatóságok semmire sem kívánják elcserélni saját területeiket.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
Az orosz 58. Hadsereg (Zaporizzsja megyében, a kiszáradt Nova Kahovka-i víztározó partján fekvő Kamjanszkétől [Кам’янське] az Orihivet Polohival [Пологи] összekötő autóút Novopokrovka [Новопокровка] környéki szakaszáig terjedő) tevékenységi körzetében eme hadsereg törzse nagy valószínűség szerint az egységek többségét már bevetette az előretolt állások megvédésére. Az orosz csapatösszevonásba Robotine és Verbove között bevágott, egyre mélyülő és szélesedő ukrán ék vonatkozásában felmerül a kérdés: az oroszok képesek lesznek-e tartalékerőket bevonni, ellentámadásokat indítani, illetve van-e lehetőségük második védvonal kialakítására. Az elmúlt napokban a megszállóknak muszáj volt Robotine alá áttelepíteni többek között a 7. Gárda Légideszant-hadosztály soraiba tartozó, a Dnyeper alsó szakaszának vonalát védő 108. Légideszant-ezredet. Az elmúlt hetekben ez újabb példája a zaporizzsjai frontért felelős "Dnyeper" hadseregcsoport meggyengítésének - korábban az 5. Hadsereg védőkörletébe a 34. gépesített Lövészdandárt és a (szintén a 7. Hadosztály állományába tartozó) 247. Légideszant-ezredet vezényelték át.
As our troops progress in Robotyne, dealing substantial harm to the enemy, Novoprokopivka and Solodka Balka area could theoretically become future russian defense point. This video uses satellite imagery and annotations to showcase the defense line's evolution near Solodka Balka pic.twitter.com/olZBVdsH1W — Tatarigami_UA (@Tatarigami_UA) August 15, 2023
Az oroszok kedvezőbb helyzetben vannak az 5. és a 36. Hadsereg tevékenységi körzetében: annak ellenére, hogy az ukránok nagyobb területnyereséget értek el, itt erősebb tartalékok (legalább négy gépesített dandár) felett rendelkeznek; ezeket eddig kismértékben vetették be a harcokban. Úgy tűnik, hogy a front ezen szakaszán egy ekkora tartalékerő fenntartása a parancsnokság abbéli aggályáról árulkodik, hogy az ukránok esetleg a szomszédos irányokban indítanak támadást. Ez elsősorban Vuhledar környékére vonatkozik, ahonnan az ukránok a 36. Hadsereg keleti szárnyát vagy Volnovaha [Волноваха] térségét támadhatnák. Utóbbi település kulcsfontosságú közlekedési-logisztikai csomópont, melynek megtartása elengedhetetlen a Donbászban és az Azovi-tenger mellett futó orosz front stabilitása fenntartása szempontjából.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: ukrán katonák a donyecki fronton, a Torszke melletti erdőben (fotó: Diego Herrera Carcedo / Anadolu Agency via AFP) | Ukrán áttörés Robotinénél - helyzetkép az 538. napon - Válasz Online | Ukrán áttörés Robotinénél - helyzetkép az 538. | [
""
] | 0 | https://www.valaszonline.hu/2023/08/16/ukrajna-oroszorszag-haboru-osw-538-nap | 2023. 08. 16. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Hatalmas tűzvész pusztít Spanyolország északkeleti részén, a francia határ közelében: három ember életét vesztette, miközben a hatóságok utakat zártak le, és több ezer embert szólítottak fel, hogy ne hagyják el lakásukat.
A lángok vasárnap dél körül csaptak fel a francia-spanyol határnál lévő La Jonquera város közelében. Az erős, 90 kilométer/órás széllökések és a szárazság miatt a tűz nagyon gyorsan terjedt: a katalán kormány közlése szerint estére már 7000 hektár égett le.
A hatóságok kilenc településen több ezer embert arra szólítottak fel, hogy maradjanak otthon, s próbálják meg hermetikusan bezárni az ajtókat, ablakokat. Eddig három ember vesztette életét: az első hírek szerint úgy tűnik, ők megpróbáltak elmenekülni lakóhelyükről. Mintegy 4 ezer helyi lakos vasárnap estére áramszolgáltatás nélkül maradt.
A beszámolók szerint a térség felett hatalmas füstoszlop látható. A megromlott látási viszonyok miatt, valamint azért, mert a lángok egyes helyeken már az utak tőszomszédságában pusztítanak, Katalóniában több útszakaszt le kellett zárni, köztük a franciaországi Perpignanból Spanyolországba vezető autópályát is. A két ország közötti forgalmat itt Andorra felé terelték.
Idén különösen gyakoriak az erdő- és bozóttüzek Spanyolországban, ami összefügg azzal, hogy az idei volt az elmúlt 70 év legszárazabb tele az országban. | Három halott a spanyol tűzvészben | Három halott a spanyol tűzvészben - A tűz a francia határ közelében pusztít, több ezer embert szólítottak fel, hogy maradjanak otthon. | [
"spanyolország",
"tűzvész",
"kitelepítés",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2012/07/23/harom_halott_a_spanyol_tuzveszben | 2012-07-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Szöuli közlések szerint Kim Dzsong Un rezsimje a nemzetközi bírálatok ellenére egy nagy hatótávolságú ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet.
Észak-Korea nem várt sokat. Két nappal azután, hogy kiderült, valamire készül, vasárnap hajnalban már útjára is indította nagy hatótávolságú rakétát.
A kísérlet végrehajtásáról elsőként a dél-koreai védelmi minisztérium tett bejelentést, később pedig a CNN amerikai forrásai is megerősítették, hozzátéve, hogy a röppályája alapján a rakéta sem az Egyesült Államokra, sem bármelyik szövetségesére nézve nem jelent fenyegetést.
Korábbi hivatalos phenjani közlések szerint Észak-Korea műholdat akart felbocsátani a világűrbe valamikor február 7. és 14. között, ami miatt a környező országok légitársaságai módosították a járataik útvonalát, a szkeptikusok pedig figyelmeztettek, hogy a fiatal diktátor, Kim Dzsong Un rezsimje a műholdat valójában ballisztikus rakétakísérletet leplezésére használja. (Egy műhold fellövésére használt rakéta nukleáris robbanófej hordozására is képes.) Japán és Dél-Korea is bírálta a phenjani rezsimet a tervezett akció miatt, amellyel– emlékeztetett Abe Sindzó japán miniszterelnök – Észak-Korea nyilvánvalóan megsérti az ENSZ több tiltó határozatát is. Hasonló aggályainak adott hangot a phenjani rezsim gyakorlatilag egyedüli külfödi támogatójának számító Kína is.
Egyébként az az Unha típusú rakéta, amellyel Észak-Korea a legutóbb műholdat bocsátott fel a világűrbe, a Taepodong egyik továbbfejlesztett változata. Kilencezer kilométeres hatósugarával eléri Ausztráliát, az Egyesült Államok nyugati partját, sőt, Nyugat-Európát
is.
Egy hónapja Észak-Korea még azzal riogatta a nemzetközi közvéleményt, hogy hidrogénbombát tesztelt, amit azonban sokan kétségekkel fogadták, már csak azért is, mert a phenjani rezsim szeret hasonlóan hangzatos bejelentésekkel észrevétetni magát, hogy aztán pénzügyi vagy élelmiszersegélyt követeljen a szándéktól való visszakozásért. | Külföld: Észak-Korea kilőtte a rakétát | Szöuli közlések szerint Kim Dzsong Un rezsimje a nemzetközi bírálatok ellenére egy nagy hatótávolságú ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet. | [
"Észak-Korea",
"rakéta",
"kísérlet"
] | 0 | http://nol.hu/kulfold/eszak-korea-kilotte-a-raketat-1600291 | 2016-02-07 03:27:04+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Győrben fogtak el két orvost, egy cégvezetőt és egy alkalmazottat a rendőrök abban a csalási ügyben, amelyben a gyanú szerint orvosok és cégvezetők ortopéd cipők felírásával trükköztek, hogy az utánuk járó állami támogatásokat felvegyék. A rendőrség hétfői közleménye szerint három férfit és egy nőt fogtak el, közülük egy szegedi orvost letartóztatott a bíróság, a többiek szabadlábon védekeznek.
A rendőrök egyszerre összesen tíz helyszínen hajtottak végre kutatásokat, ezek során fogták el a szegedi és a nyíregyházi orvost, egy budapesti cég ügyvezetőjét és alkalmazottját, akik mindketten baranyai lakosok. A rendőrök összesen 24 adathordozót – mobiltelefonokat, laptopokat –, rengeteg iratot, 400 gigabájtnyi lementett adatot foglaltak le, a cég ügyvezetőjétől pedig egy quadot, egy autót, egy motort és egy rakodógépet is.
A gyanú szerint a gyógyászati segédeszközök gyártásával foglalkozó vállalkozás a jogosulatlanul felírt közel háromezer darab gyógycipő után több mint 162 millió forintot igényelt vissza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK). Ebből 930 cipőhöz a fiktív tartalmú vényeket a szegedi orvos írta fel, és ezzel közel 50 millió forinthoz segítette hozzá a céget.
Az ortopédcipő-maffia ügyén az országban több mint hetven nyomozó dolgozik, több megyében is külön nyomozócsoport alakult miatta. Ahogy arról korábban írtunk, a rendőrség bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint többrendbeli személyes adattal visszaéléssel és magánokirat felhasználása miatt nyomoz. A gyanú szerint a szakorvosok a betegfelhajtók által hozott pácienseknek a legnagyobb állami támogatású eszközöket írták fel attól függetlenül, hogy a betegnek szüksége volt-e rá, vagy sem, majd az ezek után járó állami támogatásokat jogosulatlanul visszaigényelték.
A gyártó cipőnként 50 ezer forint támogatást igényelt a NEAK-tól, ami így összesen több mint 22 millió forintot utalt ki a cégnek. A rendőrség korábbi közleménye szerint az eddig feltárt, jogosulatlanul visszaigényelt összeg eléri a kétszázmillió forintot. | Ortopédcipő-maffia: két orvost fogtak el Győrben, egy quadot is lefoglaltak a rendőrök | Egy szegedi orvost letartóztattak, az ügy gyanúsítottjainak száma 32-re nőtt, 162 millió forintot csalhattak el silány minőségű ortopéd cipők felírásával. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/06/ortopedcipo-maffia-ket-orvost-fogtak-el-gyorben-egy-quadot-is-lefoglaltak-a-rendorok | 2023-03-06 11:17:00 | true | null | null | Telex |
Markotay Csaba;
menekültek;
2019-07-15 06:00:00
Drágán őrzik a határt: minden egyes megállított migráns 22 milliónkba kerül
Naponta átlagosan 18 illegális határátlépőt sikerült megállítani tavaly. Legyen szó afgán gyerekről vagy iraki aggastyánról, a küzdelem hatalmas pénzeket emészt fel.
Több mint 22 millió forint határvédelmi kiadás jutott tavaly minden egyes illegális bevándorló megállítására – ez derül ki a rendőrség honlapján szereplő migrációs adatokból, valamint a határrendészeti feladatokra fordított összegekből, amelyek nagyságát az ORFK lapunk kérdésére megerősítette.
A rendőrség 2018-as költéseinek bő negyede a határvédelmi, határrendészeti feladatok ellátására ment el, ami 146 milliárd forintot jelentett. Ezek a kiadások minden bizonnyal nem kizárólag a déli határszakaszon jelentkeztek, ám döntő többségében az ottani védelem ráfordításait jelentik, ahogy az illegális határátlépők is nagy részben délről, Szerbia felől lépnek az ország területére. A kormánybarát sajtóban rendre előkerül ezzel kapcsolatban, hogy az említett összegből Brüsszel egyetlen forintot sem térített meg (ami nem igaz), illetve hogy az ország Európa határait védte, ami egyértelmű utalás arra, hogy a ráfordítás lényegében a déli határvédelmet takarja.
Felmerül a kérdés, hogy ebből a pénzből milyen eredményt értek el a hatóságok az illegális migráció megállításában? A rendőrségi statisztika szerint tavaly összesen 6432 embert fogtak el vagy fordítottak vissza illegális határátlépés közben. Egy részüknél ez azt jelentette, hogy eleve megakadályozták, hogy az ország területére lépjenek, ők az adatsorok alapján 1691-en voltak egész évben. Többségüket viszont magyar területen, a határ közelében fogták el, majd kísérték vissza a határzár szerb oldalára. Ez egyébként jóval alacsonyabb ez előző évi számoknál, és azt jelenti, hogy ekkora „tömeg” feltartóztatása érdekében költöttek el 146 milliárdot csak a rendőrségnél a határvédelemre (ebben nincsenek benne például a honvédség vagy a titkosszolgálatok ezzel kapcsolatos kiadásai).
A legkevesebb illegális határátlépés vagy határátlépési kísérlet 2018-ban a nyár elején-közepén történt, a legtöbb pedig az év első heteiben és utolsó két hónapjában. Heti átlagban 123 ember érkezett, ami naponta alig több mint 18 migráns. Az a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (idén júliustól Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság) adatsoraiból tudható, hogy tavaly a menedékkérők között elsősorban afgánok és irakiak voltak, őket jóval kisebb arányban a szíriaiak, a pakisztániak és az irániak követték. Valószínű, hogy az illegális határátlépők vagy ezt megkísérlők esetében is hasonló a nemzetiségi megoszlás. Ami viszont közös bennük, hogy mindegyikük esetében – az afgán gyerektől az iraki aggastyánig – 22 millió forint ment el arra, hogy ne lépjenek be illegálisan Magyarország területére, vagy ha ezt megtették, mielőbb hagyják el az országot.
Bár a kormányzat nem sokszor büszkélkedett vele, mindeközben csak a tavalyi évben 367 embernek adták meg a nemzetközi védelem valamilyen formáját, azaz ennyien érkezhettek Magyarországra menekültként, oltalmazottként vagy befogadottként. Igaz, ezek a számok az idei év elejére alaposan visszaestek. Egy évvel korábban, 2017-ben pedig, ahogy azt Altusz Kristóf akkori helyettes külügyi államtitkár a Times of Malta című lapnak elismerte, 1300 menekültet engedett be az ország. Az akkori „vallomás” azért is okozott meglepetést, mert Magyarország nem fogadta el az uniós áthelyezési kvótát, ami 1294 ember befogadását, pontosabban a menekültügyi eljárásuk itteni lefolytatását jelentette volna. Ehelyett a kormány inkább százmilliárdos tételben harcol a Nyugatra tartó illegális határátlépők ellen. | Drágán őrzik a határt: minden egyes megállított migráns 22 milliónkba kerül | Naponta átlagosan 18 illegális határátlépőt sikerült megállítani tavaly. Legyen szó afgán gyerekről vagy iraki aggastyánról, a küzdelem hatalmas pénzeket emészt fel. | null | 1 | https://nepszava.hu/3043139_dragan-orzik-a-hatart-minden-egyes-megallitott-migrans-22-millionkba-kerul | 2019-07-15 08:00:00 | true | null | null | Népszava |
Az uniós eljárásrend lefolytatása után önkéntes alapon busszal ingyen Brüsszelbe vinnék Röszkéről a Szerbia felől Magyarországra belépni szándékozó illegális migránsokat - jelentette be Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese a Röszke-Brüsszel feliratú Volán-buszok előtt. Ez a kormány egyik válasza az Európai Bíróság által kiszabott súlyos bírságra.
Rétvári Bence szerint az Európai Bíróság igazságtalan, gigantikus, aránytalanul nagy bírságával arra akarják kényszeríteni Magyarországot, hogy tömegesen engedje be az illegális migránsokat, adja fel eddigi migrációs politikáját, amelynek lényege a külső határok megvédése és a határon kívül lefolytatott menekültügyi eljárások. "Ha az Európai Unió, Brüsszel arra akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy engedjük be azokat az illegális migránsokat, akiket eddig feltartóztattunk (...) akkor Magyarország az európai eljárásrend lefolytatása után felajánlja ezeknek az illegális migránsoknak, hogy önkéntesen, ingyenesen, egy útra Brüsszelbe szállítjuk őket" - fogalmazott.
Az államtitkár szerint nincs jogi akadálya annak, hogy Röszkéről az Európai Unió brüsszeli székházához vigyék busszal a migránsokat. Mint mondta, a 2015 óta alkalmazott magyar migrációs politika működik, viszont az európai uniós nem. A magyar gyakorlat alapja a külső határvédelem és az, hogy csak határátkelőn és kizárólag érvényes okmánnyal lehet belépni az ország területére, illegálisan, a zöldhatáron nem - hangsúlyozta. Vannak menekültügyi szabályok, amelyek szerinte megfelelnek a nemzetközi egyezményeknek. A beadott kérelmeket a hatóságok elbírálják, és meghozzák a megfelelő döntést - mondta.
2015 óta egymillió illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a magyar rendőrök és határvadászok. Ha ez nem lett volna, akkor sok százezerrel több migráns lenne Európában - mondta. Szerinte felháborító, hogy ezt a tevékenységet az unió nem elismeri, hanem támadja; nem támogatást ad hozzá, hanem bírsággal kényszerít a feladására. Az elmúlt években mintegy nyolcszázmilliárd forintot költöttek határvédelemre, ehhez hozzájárulhatna Brüsszel, mert az uniós határokat védték - folytatta.
Nemzetközi jogászokkal vizsgálják, hogyan tudnának pert indítani a költségek megtérítéséért az unió szolidaritási alapelvére hivatkozva. Magyarország nem fogja kifizetni az uniós gigabírságot, ezért várhatóan Brüsszel más támogatásokból vonja le. Ezért is indítják a pert, hogy legyen egy viszontkövetelés és induljanak tárgyalások - tette hozzá.
"Ha Brüsszel migránsokat akar, megkapja"
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az augusztus 22-i Kormányinfón már beszélt arról, hogy a kormány vizsgálja, hogyan tudná perben érvényesíteni a migrációval kapcsolatos költségek egy részét az Európai Bizottsággal szemben. Magyarország nem fog a végtelenségig bírságot fizetni. Ha a kormány nem jut hozzá a forrásokhoz, minden migránsnak fel fogják ajánlani a határon, hogy Brüsszelbe szállítják. Ha Brüsszel migránsokat akar, megkapja - fogalmazott akkor Gulyás Gergely, amit most Rétvári Bence megismételt a sárga, Röszke-Brüsszel feliratú Volán-buszok előtt.
Ahogy arról beszámoltunk, június 13-án kétszázmillió euró bírságot és a késedelem minden egyes napjára további egymillió eurót szabott ki az Európai Bíróság a magyar menekültügyi szabályokat elmarasztaló korábbi bírósági ítélet végre nem hajtása miatt. A súlyos bírság oka, hogy a magyar kormány kötelezettségszegése az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül. "E kötelezettségszegés, amely az uniós közös politika egésze alkalmazásának szándékos kijátszásában áll, az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül" - állapította meg az Európai Bíróság.
Soros György bírósága hozta ezt az ítéletet - így reagált másnap a magyar miniszterelnök a péntek reggeli Kossuth rádiós interjúban. "Töröm a fejem, hogy hogyan oldjuk meg úgy, hogy ez nekik jobban fájjon, mint nekünk. Vannak lehetséges megoldások. (...) Ez a pénz egyébként óriási összeg (...) Ilyet még a világ nem látott, tehát ha azt mondom, hogy vérlázító vagy felháborító az eddigi európai bírósági döntéseket figyelembe véve, akkor nagyon enyhe és visszafogott nyilatkozatot tettem. Egész egyszerűen eszement" - fogalmazott Orbán Viktor. | Rétvári Bence bemutatta a buszokat, amelyekkel Röszkéről Brüsszelbe vinnék a migránsokat | Az uniós eljárásrend lefolytatása után önkéntes alapon busszal ingyen Brüsszelbe vinnék Röszkéről a Szerbia felől Magyarországra belépni szándékozó illegális migránsokat – jelentette be Rétvári Bence, a Belügyminisztérium miniszterhelyettese a Röszke–Brüsszel feliratú Volán-buszok előtt. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/retvari-bence-bemutatta-a-buszokat-amelyekkel-roszkerol-brusszelbe-vinnek-a-migransokat/33109431.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Első világháborús emlékhelyeket keres fel az államfő Szlovéniában és Olaszországban.
Áder János államfő ma és holnap Szlovéniában, illetve Olaszországban tesz látogatást.
A köztársasági elnök ma, a nemzeti összetartozás napján első világháborús emlékhelyeket keres fel az egykori isonzói és doberdói hadszíntéren San Martino del Carso, Monte San Michele olasz és Soltan szlovén települések körzetében. Szlovéniában Áder Jánoshoz csatlakozik szlovén partnere, Borut Pahor.
Pénteken a magyar köztársasági elnök Velencében megtekinti a Mose-zsiliprendszert.
Áder Jánost útjára elkíséri felesége, Herczegh Anita is – írja az MTI. | Áder János elutazik | Első világháborús emlékhelyeket keres fel az államfő Szlovéniában és Olaszországban. | [
"áder jános"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2015/06/04/ader-janos-elutazik | 2015-06-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2015-ben egy fillér árbevételt nem termelt, de addig is szerényen muzsikált a veszprémi Váll-Ber Építőipari és Szolgáltató Zrt., Garancsi István cége. Garancsi, aki egyebek mellett a MET Holding, és a Market Építő révén az ország egyik legvagyonosabb üzletembere és nem mellékesen Orbán Viktor barátja, most felpörgetheti az eddig 100 százalékban saját tulajdonában állt vállalkozását is.
Két jeles befektető emelt ugyanis tőkét a gyorsan Budapestre, Garancsi egyéb cégeinek rózsadombi székhelyére át is költöztetett ingatlanos vállakozásban. Csányi Sándor OTP-vezér Bonitás 2002 Zrt.-je, illetve Hernádi Zsolt Mol-elnök nemrégiben alapított 4Z Investment Zrt.-je tolta meg 20-20 millióval a Váll-Ber alaptőkéjét. Így egyformán egyharmados tulajdonosok lettek Garancsival.
Kipróbált trió az övék. Garancsiról például 2001-ben lehetett először hallani. Hernádival közösen alapított – majd Garancsira mint egyedüli tulajra maradt – cégük ekkor vásárolta meg az OTP által frissen privatizált, az akkor 140 elegáns diplomataingatlant tulajdonló CD Hungaryt.
A Váll-Ber 2007-2008-ban részvényes volt a Buda-Faktor Zrt.-ben, amelyben utóbb szintén érdekelt lett Lenk Géza, az OTP volt vezérigazgató-helyettese. A tavaly felszámolt faktorcég igazgatóságában a kétezres években felbukkant Wolf László is, aki jelenleg is második ember a Csányi-féle pénzintézetben.
Hernádi Zsolt Mol-vezérnek nincs felmentő ítélete a tízmillió eurós nemzetközi vesztegetési ügyben
Megússza az INA-ügyet, földbizniszben utazik Hernádi Zsolt Mol-elnök
Garancsihoz köthető cégek nyerték a legtöbb kormányközeli közbeszerzést tavaly – itt a toplista | Csányi Sándor és Hernádi Zsolt befektettek Garancsi István ingatlancégébe | Garancsi István árbevétel nélküli, veszteséges ingatlancégében látott fantáziát másik két feketeöves oligarcha, Csányi Sándor és Hernádi Zsolt. Összesen | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/03/31/csanyi-sandor-es-hernadi-zsolt-befektettek-garancsi-istvan-ingatlancegebe/ | 2017-03-31 13:08:54 | true | null | null | atlatszo.hu |
Edit Piafot alakító Marion Cotillard lesz Leonardo DiCaprio partnere Christopher Nolan legújabb filmjében, az Inceptionban, írta a Variety. Az utóbbi két Batman-film rendezője sci-fit forgat, amiben az emberi elme működését boncolgatják. A 33 éves Marion Cotillard-t a Taxi-sorozat után egy Oscar-díjas alakítás miatt lett ismert (Piaf), és a Public Enemies című gengszterfilmben láthatják a nézők júniusban Johnny Depp-pel. | Piaf lesz DiCaprio partnere | Piaf lesz DiCaprio partnere - A sci-fit a batmanes Christopher Nolan rendezi. | [
"kultúr"
] | 0 | http://index.hu/kultur/cinematrix/hirblog/2009/04/03/piaf_lesz_dicaprio_partnere | 2009-04-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Marozsán Fábiánnak sikerei nyomán egyre több pénzzel kell gazdálkodnia, és ennek a kezelésére jobb egy saját cég.
A nagy nyugdíjalapok és a kisbefektetők számára is elérhetővé válik a bitcoin világszerte, ám az árfolyamkockázatot aligha csökkenti az amerikai hatóság engedélye. | Folytatódhat a kormány "nemzetstratégiai" nyomulása: az új célpont a biztosítási piac | Ha piaci logika alapján nem megy, a bankoknál bevált technikákkal próbálja a külföldi szereplők egy részének kiszorításával nemzeti kézbe venni a kormány a biztosítási piac felét. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202302__biztositok_allamositasa__penzcsapolas__meszaros_zrtje__szekfoglalos_jatek | 2023-01-16 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Parázs hangulatban folyt a Sukoró-ügyben zajló büntetőper tárgyalása a Szolnoki Törvényszéken. Az ügyészség által megrendelt értékbecslés készítőit hallgatták meg. Az ő véleményükre alapozza a vád a csaknem 1,3 milliárdos vagyoni hátrányt, amelyet a vélt hűtlen kezelés okozhatott. Az ügyészség szerint a magyar állam Joav Blum albertirsai és pilisi gyümölcsöseit túlárazottan vásárolta meg, míg a King's City beruházásnak helyet adó mintegy 80 hektár sukorói földet áron alul adta el neki.
Ezen a helyen épült volna a King's City
Az ügyészség felkérésére eljáró Treviso Kft. szakértői nem válaszoltak egyértelműen arra, hogy miért nem vették figyelembe a helyi építési szabályzatot, az értékbecsléseknél irányadónak tartott segédletet, vagy más szabályokat. A miértre minden esetben a harmincéves szakmai tapasztalatukat hozták fel, s azt, hogy volt lehetőségük az eltérésre. Sok konkrét kérdésre azért nem válaszoltak, mert öt év távlatából nem emlékeztek – ami azért is pikáns, mert a felkészülés idejére is elszámolnak nekik óradíjat.
Miért építési telekként vették figyelembe a mezőgazdasági területet, és miért értékeltek 4000 forintnál magasabbra négyzetméterenként nem beépíthető területeket – firtatta Tátrai Miklós, a vagyonkezelő volt vezére, elsőrendű vádlott. Válasz nem hangzott el, tehát nyitva maradt az a kérdés, hogy a zöld sávot, parti sétányt, utakat, szűrőtavat miért a házhelyekkel azonos értékre vették.
A tanácsot vezető Solyomváriné Csendes Mária sokszor nem engedte belemenni a részletekbe Tátrait, aki számításokkal, projektorral felvértezve érkezett a tárgyalásra. Emiatt komoly feszültség alakult ki, mert a bírónő láthatóan igyekezett megakadályozni a felek közti érdemi vitát. Tátrai többször jelezte: a kérdésére nem kapott választ, de ezt a bírónő véleményként kezelte, nem hagyta újra, vagy másképp feltenni a kérdéseket.
A vita odáig fajult, hogy az értékbecslők azt próbálták alátámasztani, hogy a helyi építési szabályzat előírásait nem is kell figyelembe venni a telkek értékének meghatározásakor, sőt az is mindegy az ár szempontjából, mekkora a telek beépíthető része. Vita volt abban is, milyen épületekkel számolt az értékbecslő: ő apartmanházak felépítésével kalkulálta a sukorói telkek értékét, noha az építési szabályzat szállodákat, kempinget, sőt állatkertet is előírt. A telek értékét nyilván befolyásolja, hogy mi épül, s abból mennyi haszon keletkezik. Kiderült az is: a hatályos helyi szabályok a King's City felépítésére sem adtak lehetőséget 2008-2009 során, amikor a csereszerződést megkötötték, majd nyomozás indult.
A telkek értékét csökkentő, szükséges közműépítési beruházásokat a szakértők rendre alulbecsülték, de ezt is szakmai tapasztalatukkal indokolták. Nem számoltak az ingatlanok körbekerítésének vagy a parkolók kötelező kialakításának költségével.
Tátrai Miklós számokkal vezette le: az előírt minőségű, s a beruházási tervben szereplő épületek megvalósítása 11,5 milliárd forinttal kerül többe, mint amennyivel a szakértők számoltak. A közművekkel kapcsolatosan Tátrai mutatott olyan számítást, amelyre a szakértő érdemi reakciója az volt: „Szép".
A per tárgyát képező terület
A szakértők a finanszírozás költségeivel úgy számoltak, hogy minden egyes befektetett forint egy éven belül megtérül. Pedig egy ilyen beruházás a közművesítéssel és az engedélyezéssel együtt minimum két év alatt épül meg.
Közadatkérés nyomán derült ki, hogy kisajátítási eljárásokban Pilis és Albertirsa környékén ugyanazon az áron szerzett meg a magyar állam több tucat ingatlant, mint amennyiért az MNV Joav Blum telkét beszámította. Az egyik olyan ingatlant is kisajátította az állam, amit az értékbecslők összehasonlítási alapnak használtak Blum telkeinek értékelésekor. Az igazságügyi szakértő által meghatározott kisajátítási ár az ügyészségi értékbecslők kalkulációjának négyszerese volt. Ezzel kapcsolatban felmerült: most, hogy erről az ügyészség tudomást szerzett, vagy hűtlen kezelés miatt kellene nyomozást indítania valamennyi kisajátítás miatt, vagy pedig elfogadni, hogy a vádlottak által meghatározott beszámítási ár korrekt volt. | Sukoró: ízekre szedték a vádiratot | Gyakorlatilag darabjaira szedték csütörtökön a Szolnoki Törvényszéken, a Sukoró-ügyben készült ügyészségi értékbecslést. A tárgyaláson a szakértők egy sor kérdésre nem tudtak válaszolni, a tanácsot vezető bírónő pedig többször hangos vitába bonyolódott a vádlottakkal arról, milyen kérdéseket tehetnek fel. Így is kiderült: sok esetben nem vették figyelembe sem a szabályokat, sem a tényeket. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/sukoro-per-szetbombaztak-az-ugyeszseg-ertekbecsleset-1517159 | 2015-02-19 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Túl a félmillión a koronavírus-fertőzöttek száma
A szám ráadásul hamarosan ismét jelentősen emelkedhet, mivel kora este teszik közzé a friss olasz és francia adatokat is.
A legtöbb esetet, több mint 81 ezret Kínából jelentették, az Egyesült Államok a második, míg Olaszország a harmadik.
Eddig több mint 22 300 halottról és 121 ezer gyógyultról tudni világszerte a worldometers.info adatai szerint.
Magyarországon 261 fertőzöttről tudnak hivatalosan. Tíz áldozata van betegségnek, a gyógyultak száma pedig 28.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse | Túl a félmillión a koronavírus-fertőzöttek száma | Átlépte az 500 ezret a hivatalosan diagnosztizált betegek száma világszerte. | [
"koronavírus",
"fertőzés",
"beteg",
"járvány"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2020/03/26/tul-a-felmillion-a-koronavirus-fertozottek-szama | 2020-03-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Három év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte a Kúria csütörtök reggeli, harmadfokú ítéletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét, Tátrai Miklóst hűtlen kezelés kísérlete miatt a Sukoró-ügyben. Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját pedig két év hat hónap börtönre ítélték, és szintén három év közügyektől eltiltásra; ő bűnsegédként kísérelte meg a hűtlen kezelést. A bűnügyi költség több milliós tételét is fizethetik. Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos üdvözölte az ítéletet mondván: „a bűnözőknek a börtönben a helyük”. Az LMP szerint Gyurcsánynak viselnie kell a politikai következményeket.
Tehát Tátrai és Császy esetében is megváltoztatta a másodfokú, fölmentő ítéletet a Kúria. Mindkét vádlott a büntetés kitöltésének kétharmada után szabadulhat legkorábban a börtönből. A Kúria szerint a másodfokú, fölmentő határozatot hozó Szegedi Ítélőtábla anélkül szerkesztette át az elsőfokú, elmarasztaló döntést hozó Szegedi Törvényszék tényállását, hogy eleget tett volna indoklási kötelezettségének. Az indoklási kötelezettségének pedig oly mértékben nem tett eleget, hogy felülbírálatra alkalmatlanná vált a másodfokú döntés – szögezte le a Kúria, amelynek harmadfokú döntése immár jogerős. (Ezután már csak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán próbálkozhatnak Tátraiék.) A csütörtöki tárgyalásra egyébként Tátrai Miklós nem ment el, csak Császy Zsolt tette tiszteletét a Kúrián. Miután a Sukoró-ügy egyfajta szimbóluma volt a 2010 utáni elszámoltatásoknak, a mostani elmarasztaló ítélet némileg változtathat az elszámoltatások eddigi megítélésén.
Gyurcsány feladatot szabott a Parlamentben
A Kúria kimondta: a Parlament nándorfehérvári termében, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon gazdasági miniszter, Tátrai Miklós és a befektetők részvételével lezajlott 2008 májusi egyeztetés nem pusztán protokolláris jellegű volt, miként azt a másodfokú bíróság megállapította, hiszen nehezen lehet protokollárisnak tekinteni, amikor a főnök „feladatot szab” a beosztottjainak. (Ismert, Gyurcsány ekkor utasította Tátrait, hogy ne nyílt versenyeztetéssel értékesítsék a sukorói állami ingatlant, hanem cserével. Ennek köszönhetően Joav Bluméknak nem kellett konkurenciától tartaniuk az ingatlan megszerzésekor. Gyurcsány kegyesen azt is megígérte az izraeli befektetőknek, hogy a minisztériumi engedélyek „rendben lesznek”) Egyébként a csereszerződés semmilyen igazolható kapcsolatban nem volt a kaszinóberuházással – hangsúlyozta a Kúria, hozzátéve: a csereügyletben Joav Blum magánszemély vett részt, miközben a King’s City kaszinóberuházás még csak ígéret szintjén létezett, ráadásul abban cég vett volna részt, nem pedig Blum mint magánszemély. A harmadfokú bíróság leszögezte: Tátrai vagyonkezelőként, szándékosan okozott volna kárt az államnak, Császy pedig ebben szándékosan segítette őt. (Az más kérdés, hogy végül az ügylet meghiúsult.)
Súlyos bűncselekményről van szó
A Kúria azt is hangsúlyozta: súlyos bűncselekményről van szó, hiszen egy állami szervnél történt, a vagyonkezelésért felelős vezetők huzamosabb ideig megszegték kötelezettségeiket, a kárérték pedig jócskán meghaladja a minősített eset alsó értékhatárát. Ugyanakkor a jelentős időmúlás enyhítő körülmény. Bár a hűtlen kezelés kísérletének minősített esetéért 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, a Kúria enyhítő körülményként vette figyelembe a jelentős időmúlást: vagyis hogy 9 év telt el a büntetőeljárás megindulása óta. Ezért aztán 1-1 évvel rövidebb börtönbüntetést szabott ki Tátraira és Császyra.
A vádat képviselő Legfőbb Ügyészség előzőleg letöltendő börtönt kért mindkét vádlottra. Indítványozták, hogy a Kúria a másodfokú fölmentő ítéletet változtassa meg, és a vádlottakat – Tátrai Miklóst mint tettest és Császy Zsoltot mint bűnsegédet – mondja ki bűnösnek jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében. Az ügyészség álláspontja szerint ugyanis Tátrai Miklós nem az állam érdekeinek elsődlegességét, hanem a befektető érdekeit tartotta szem előtt a tranzakció során. Az elcserélt ingatlanok közötti kirívó értékkülönbözet miatt tisztában kellett lennie azzal, hogy az állami vagyon gyarapodásával reálisan nem számolhat.
Császy: Kikérem magamnak, hogy itt gyurcsányoznak!
Az ítélethirdetés után Császy Zsolt nagyon föl volt háborodva, és súlyos kritikával illette az elsőfokú és a mostani, harmadfokú bíróságot. Szerinte egyedül a másodfokú ítélőtábla (amely őket felmentette) volt tisztességes.
Mi nem hagyjuk abba: sem én, sem Tátrai Miklós. Folytatni fogjuk a börtönben, folytatni fogjuk további bírósági fórumokon mindaddig, amíg igazságot nem kapunk!
– ígérte az MNV volt értékesítési igazgatója, aki úgy számol, hogy körülbelül másfél évet kell majd börtönben töltenie. Amúgy pedig kikérte magának, hogy a Kúria – szerinte – „gyurcsányozott”, ami számára azt mutatta, hogy itt politikai megrendelésre hoztak ítéletet, politikai bosszúhadjárat áldozata lett. Császy egyúttal kimentette Tátrai Miklóst, amiért nem tudott eljönni a tárgyalásra; hangsúlyozta: Tátrai a családjával van, és „nem gyávaságból nem jött el ide önökhöz”.
Fidesz: „A bűnözőknek a börtönben a helyük”
Budai Gyula volt elszámoltatási kormánybiztos, fideszes országgyűlési képviselő csütörtöki közleményében üdvözölte a Kúria ítéletét mondván: „a bűnözőknek a börtönben a helyük”. Mint fogalmazott:
Gyurcsány és a szocialisták követték el minden idők legkorruptabb kormányzását, lopták a nemzeti vagyont és visszaéltek hatalmukkal. Ezt a mai sukorói jogerős ítélet is bizonyítja.
LMP: Gyurcsánynak viselnie kell a politikai következményeket!
Gyurcsány Ferencnek viselnie kell a politikai következményeket a 2008-as sukorói telekcsere ügyében hozott jogerős döntés után – közölte Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. Ugyanakkor elkeserítőnek nevezte, hogy az elszámoltatás az elmúlt hét évben semmilyen eredményre nem vezetett, szerinte teljesen egyértelmű, hogy a „rendszerpártokat” csak ellenzékben zavarja a korrupció, kormányon már magukkal és ellenfeleikkel szemben is sokkal megbocsátóbbak.
Első- és másodfok: bűnösök, aztán mégsem
Emlékezetes, 2015 szeptemberében a Szolnoki Törvényszék első fokon hűtlen kezelés kísérlete miatt négy év börtönre ítélte tettesként Tátrai Miklóst, 3,5 évre a bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérlete, illetve magánokirat-hamisítás miatt Császy Zsoltot. Az ügy többi vádlottja közül kettőt felmentett, egyet pénzbüntetésre ítélt nem jogerősen a törvényszék. A fellebbezések folytán a Szegedi Ítélőtáblára került ügyben másodfokon immár jogerősen felmentették Tátrait és Császyt a vádak alól, méghozzá bűncselekmény hiányában. Szintén felmentették Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az ügylet során eljáró értékbecslőt, egy ügyvéd esetében pedig enyhítették az első fokon kiszabott pénzbüntetést, ezzel számukra véget ért az eljárás. Ugyanakkor Tátrai és Császy felmentése ellen az ügyészség azonnal fellebbezett, így az ő ügyük harmadfokra a Kúriára került, ahol csütörtök reggel jogerős döntés született.
Milliárdos kár érte volna az államot
A Sukoró-ügy lényege, hogy még 2008. július 30-án Joav Blum izraeli-magyar üzletember csereszerződést kötött az állam képviseletében eljáró Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV). Blum egy befektetőcsoportot képviselt, amely King’s City névvel kaszinóvárost akart építeni a Velencei-tó partjára, Sukoró területén. A megállapodás szerint az állam tulajdonában lévő sukorói telkeket cserélték volna el Joav Blum pilisi és albertirsai ingatlanjaival. Ha a telekcsere megvalósul, a vád szerint 1,2 milliárd forintos kár érte volna a magyar államot.
Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában indított nyomozást. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án egy polgári perben jogerősen semmisnek mondta ki a telekcsereszerződést. A nyomozás során pedig megállapították, hogy a Joav Blum tulajdonában lévő ingatlanok forgalmi összértékét a ténylegesnél 561 millió forinttal magasabban, a sukorói ingatlan értékét pedig 632 millió forinttal alacsonyabban határozták meg. Ezek összegéből tevődött volna a kárérték, ha az üzlet megvalósul.
A Szolnoki Törvényszék mindezekért 2015. szeptemberében első fokon négy év börtönre ítélte különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezérigazgatóját. Császy Zsolt egykori értékesítési igazgató három év hat hónap börtönt kapott bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés kísérletéért. Emellett mindkettőjüket négy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltották. A bíróság kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette miatt bűnösnek mondta ki az ötödrendű vádlottat, V. Bálint ügyvédet is. A törvényszék ugyanakkor felmentette Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt.
Gyurcsány szerepét is vizsgálták
A bűnügyben Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök felelőssége is felvetődött és a telekcserével összefüggésben, hivatali visszaélés bűntette miatt 2011. október 3-án gyanúsítottként hallgatták ki a Központi Nyomozó Főügyészségen. De vádlott nem lett a bukott miniszterelnökből, mert az ügyészség 2012 júliusában megszüntette ellene az eljárást arra hivatkozva, hogy „nem lehetett egyértelműen bizonyítani a volt miniszterelnök szerepét a telekcseréről hozott döntésben”.
Vezető képünk egy korábbi tárgyaláson készült; Fotó: MTI | Csoda! Börtönbe küldték Tátrait és Császyt a Sukoró-ügyben! (Frissítve!) | Három év börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte a Kúria csütörtök reggeli, harmadfokú ítéletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetőjét, Tátrai Miklóst hűtlen kezelés kísérlete miatt a Sukoró-ügyben. Császy Zsoltot, az MNV volt értékesítési igazgatóját pedig két év hat hónap börtönre ítélték, és szintén három év közügyektől eltiltásra; ő bűnsegédként kísérelte meg a […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/csoda-bortonbe-tatrait-es-csaszyt-sukoro-ugyben/ | 2017-06-08 11:46:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Az MTI-hez eljuttatott közleményükben felidézték: a hivatal 2024. június 18-án indított egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot a TIM tevékenységével összefüggésben.
A vizsgálat lezárásaként megállapították:
a Transparency International Magyarország Alapítvány finanszírozásának, tevékenységének és kapcsolati hálójának áttekintése alátámasztja, hogy a vizsgált szervezet egy több mint harminc éve működő globális lobbihálózat részeként, a hálózat mögött meghúzódó nagyhatalmi érdekek mentén fejti ki politikai nyomásgyakorló tevékenységét.
A Transparency International (TI) nevű hálózatot az Amerikai Egyesült Államok érdekeit képviselő Világbank hozta létre, hogy érvényesítse stratégiai célkitűzéseit.
A TIM külföldi állami finanszírozás bevonásával végzi tevékenységét. A szervezetet működtető nemzetközi hálózat fő finanszírozói a Világbank legnagyobb szavazati erővel rendelkező államai, valamint az Európai Bizottság,
de ott van a jelentős támogatók között a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány is.
A szervezetet több mint 80 százalékban külföldi forrásokból működtetik - írták.
Hozzátették: a TIM mögött meghúzódó nemzetközi hálózat által tematizált "átláthatóság", "korrupcióellenesség" fogalmai nem a közélet tisztaságát, a piaci résztvevők közötti kiegyenlített versenyt szolgálják, hanem az amerikai gazdasági és politikai érdekek érvényesítésének fegyverei.
"A TIM ezen témák kisajátításával fejti ki Magyarországra káros, Magyarországot és a magyar állami intézményeket stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységét"
- fogalmazott a hivatal.
Közölte: a hálózat és az annak szabályai, céljai mentén működő szervezet fő fegyvere a berlini központban készülő korrupcióérzékelési index, amelyet a TI-t finanszírozó és/vagy vele együttműködő szervezetek, illetve maga a TI is képes érdekei szerint manipulálni. Hozzátették, a korrupcióérzékelési index és annak felhasználása a dezinformáció minden formai kellékével rendelkezik, dezinformációnak tekinthető, mivel alkalmas arra, hogy valótlan állításokat igaznak tüntessen fel. Úgy fogalmaztak:
a TI által évente közreadott korrupcióérzékelési index módszertana manipulatív, a módszertan a korrupcióérzékelési indexet alkalmassá teszi arra, hogy azzal országok nemzetközi megítélését befolyásolják.
"A TIM ennek a tudományosnak álcázott felmérésnek a kommunikációjával próbálja Magyarországot és a magyar államigazgatási szerveket rossz színben feltüntetni. A szervezet az Európai Bizottságnak készített, dezinformációt tartalmazó árnyékjelentéseivel valódi politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz Magyarországnak" - írták.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal kitért arra: az "árnyékjelentések" elkészítésének módszertana a magyar társadalom számára rejtve marad, miközben az erre épülő dezinformációs kampány Magyarország politikai és gazdasági érdekérvényesítő képességének korlátozására tesz kísérletet a nemzetközi térben.
A TIM jogállamisági jelentésekhez mellékelt "árnyékjelentései" továbbá szerintük alkalmasak arra, hogy a belföldi demokratikus versenyt is befolyásolják.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vizsgálatban a szervezet megtagadta az együttműködést, és ezt már a vizsgálat megindításáról szóló megkeresésre adott első válaszában egyértelművé tette. "Az ennek ellenére feltárt információk elemzése és összefüggések kiértékelése alapján a hivatal megállapította, hogy a szervezet működése nem átlátható" - áll a közleményben. | TEOL - Magyarországra káros tevékenységet végez a Transparency International Magyarország Alapítvány | Magyarországra káros, az országot és a magyar állami intézményeket stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet végez a Transparency International Magyarország Alapítvány (TIM) - állapította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata. | [
""
] | 0 | https://www.teol.hu/orszag-vilag/2024/10/magyarorszagra-karos-tevekenyseget-vegez-a-transparency-international-magyarorszag-alapitvany-tim | null | true | null | null | TEOL |
A kispesti költségvetési és közbeszerzési bizottság csütörtökön 4 igen és 1 nem szavazat mellett tíz évre odaadta a kerületi közétkeztetést a Szakácstündér Kft.-nek. A rövid hír ennyi, önmagában talán nem is lenne feltűnő, de Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő szerdán néhány további részlettel szolgált a szerződés körülményeivel kapcsolatban.
2012-ben a XIX. kerületi önkormányzat tíz évre szóló szerződést kötött a Pensióval, majd jogutódként már a Klassz Menza Kft.-vel a kerületi közétkeztetésre. A cég változó minőségben és változó áron végezte a dolgát, mindig annak függvényében, hogyan sikerült az árait emelni. Az eredeti szerződéshez képest évek alatt többször is árat emeltek. 2019 elején ismét: 10 százalékkal akarták megemelni a díjakat, de visszapattantak az önkormányzatról. Nem az önkormányzat volt nagyon kemény, hanem a közbeszerzési törvény nem engedte a további emelést, a cég ugyanis az eredeti szerződésben vállalt összeghez képest már túlment volna az 50 százalékos határon, ami tilos. A cég egy darabig még biztosította a szolgáltatást, ami az általunk megkérdezett kerületiek szerint már a minőség kárára ment, aztán feladta, ezért a kerület újabb közbeszerzési eljárást írt ki.
Vitál Márton aljegyző az Index kérdésére azt mondta, február óta keresték annak a módját, hogyan írják ki a következő közbeszerzést. Megnézték, hogyan megy ez máshol, és annak alapján állították össze a felhívást. Hadházy Ákos tudomása szerint három jelentkező akadt a nyílt közbeszerzési eljárásra, viszont kettő ebből annyira komolytalan volt, hogy meg sem vásárolták az induláshoz szükséges pályázati dokumentumcsomagot, a kerület így végül azt az egy darab céget hirdette ki győztesnek, amelyik elindult: ez volt a Szakácstündér Kft.
Az aljegyző nem tudja, miért csak egy cég jelentkezett, azt mondta, ők minden fórumon meghirdették a pályázatot, és a szabályok szerint az EU-s közbeszerzési lapban is közzétették a felhívást, majd a közbeszerzési hatóság is megvizsgálta a kiírást, és mindent rendben talált. Vitál aljegyző szerint
aki indulni akart, az elindulhatott.
A szerződés 7 milliárd forintra szól. A Szakácstündér Kft.-nek egy 24 éves vállalkozó, Csákó Gergő a tulajdonosa. Pontosabban egy másik cég, ami Csákóé. Csákó a cégadatok szerint egy orvosi ellátást nyújtó, I. kerületi céget vett meg 2018-ban, átnevezte, új tevékenységi kört adott hozzá (vendéglátás), és elköltöztette Kispestre. Ez a frissen átformált vállalkozás, az immár WellingtonBay Kft. néven működő Csákó-cég alapította meg a cégmanőver másnapján a Szakácstündért. A Szakácstündér árbevétele tavaly 221 ezer forint volt, a létszáma idén 94 fő, és Balmazújvárosban, valamint Salgótarjánban kezdte a felfutást, ahol elnyerték a közétkeztetést.
Mivel az egykori amatőr focista Csákó a pályázathoz szükséges referenciát csak bajosan tudta volna bemutatni, a fiatal sportoló a pályázat előtt terjeszkedésbe kezdett. Felvásárolta a közétkeztetési piacon elég ismertnek számító Menza Minta Kft. étkeztetési üzletágát. A Menza Minta már Kaposváron és Budapest több kerületében is jelen volt.
A Menza Minta kérdésünkre azt mondta, Csákó Gergővel „több egyeztetést is folytattunk az értékesítés kapcsán”, illetve hogy a menedzsment döntése alapján a cégük kivonul a közétkeztetési piacról. „A vételárat üzleti titokként kezelik a felek az üzletág értékesítési szerződés alapján” – írták.
Csákó így erre hivatkozva már be tudta mutatni azon referenciákat, amiket a törvény megkövetel. Ehhez amúgy joga is volt a felvásárlás után.
Hogy egy ilyen fiatalembernek honnan van annyi pénze, hogy felvásároljon egy ilyen értéket képviselő üzletágat, egyelőre nem tudjuk. Próbáltuk keresni őt, végül Kovács Gergővel, a Szakácstündér fejlesztési vezetőjével tudtuk beszélni. Ő kérdésünkre azt mondta, a cég pénzéből történt a felvásárlás.
Csákó Gergőt megpróbáltuk a cégbíróságon megadott emailcímen elérni, eddig sikertelenül. Annyit sikerült kiderítenünk, hogy rejtőzködő életet él, nincsenek az interneten profiljai, és elég bizalmatlan ember hírében áll. A futballt nyolc éve abbahagyta.
Csákó pályázatában alvállalkozóként amúgy a Kispesten addig közétkeztetést végző Klassz Menza is szerepelt, aminek az aljegyző szerint csak annyi az oka, hogy a kerületben négy főzőkonyha található, amik jelenleg a Klassz Menzával vannak szerződésben, és amíg ez nem változik, Csákóéknak muszáj azokat a helyiségeket használniuk. Erre vonatkozik az alvállalkozói szerződés, mondta.
Kovács Gergő pedig erről azt mondta, hogy a Klassz Menzát adminisztrációs okokból szerepeltették alvállalkozóként, a cég pénzt nem kap, csak amíg az átmenet tart, addig muszáj lesz velük is leszerződni a konyhákra.
A tíz évre szóló szerződésről az aljegyző elmondta, a kerületek, települések általában ennyi időre kötnek szerződést a cégekkel közétkeztetésre, de látott már 10+5, sőt 20 évre szólót is, ezért nem tartja meglepőnek az intervallumot. A Szakácstündér fejlesztési vezetője azt mondta, szeretnének további pályázatokat is elnyerni.
Gajda Péter kispesti polgármester pénteken a Facebookon tette közzé, hogy „betelt a pohár”, és Hadházyra utalva közölte, hogy egy „egy éve zajló nyílt európai uniós közbeszerzési eljárást kezdett el támadni egy országgyűlési képviselő és a Facebook bejegyzést gondolkodás nélkül közlő sajtó”.
Gajda közölte: ebben az ügyben két hivatalhoz fordult további állásfoglalásért, elindítottak sajtó-helyreigazítási kérelmeket is, és további feljelentéseket is tesznek.
Bár biztos vagyok benne, hogy most is szabályosan járt el az illetékes grémium, mindaddig amíg a Közbeszerzési Döntőbizottság és Budapest Főváros Kormányhivatala nem válaszol a mellékelt levelekre a szerződéseket nem írom alá
– közölte.
(Borítókép: Ujvári Sándor / MTI) | A semmiből bukkant fel a 24 éves vállalkozó, hogy elvigye a milliárdos menzabizniszeket | A semmiből bukkant fel a 24 éves vállalkozó, hogy elvigye a milliárdos menzabizniszeket - Csákó Gergő tavaly alapított egy céget, amivel mostantól hétmilliárdért szállíthat ételt a kispesti közintézményekbe. Plusz előtte felvásárolta egy nagy cég közétkeztetési üzletágát is. A kispesti polgármester szerint minden rendben, de egyelőre nem írja alá a szerződést. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/12/16/kispest_kozetkeztet_futballista_menza/ | 2019-12-16 12:30:18 | true | null | null | Index |
Olimpia ugyan nem lesz, a rászánt pénz fele mégis elment a létesítményekre
Számításaink szerint az elmúlt négy évben a kormány és Budapest 360 milliárd forintot már elköltött vagy elkülönített egy olimpia lehetséges helyszíneire. Ha újra jelentkeznénk a rendezésre, lehetne azzal kampányolni, hogy mennyire olcsó, hiszen a létesítmények nagy része elkészült.
Akkor is elkészülnek a budapesti olimpia létesítményei, ha nem rendezünk olimpiát. Megnéztük, milyen haszna lehet a kormánynak abból, hogy minden áron véghez viszi, amit korábban, az olimpiai pályázat 2017 februári lefújása előtt eltervezett.
Egy olimpia költségeit három fő csoportra lehet bontani:
olyan fejlesztések, amelyeket egyébként is megvalósítottak volna,
új létesítmények,
infrastruktúrafejlesztés.
Kommunikációs szempontból jól jöhet a kormánynak, a fővárosnak és a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB), ha amit csak lehet, az első kategóriába tuszkolhat be, vagyis meggyőzi a budapestieket, hogy az olimpia létesítményeire amúgy is szükség lett volna. Ráadásul, ha Budapest 2023-ban beadja a pályázatot a 2032-es olimpiára, az indulás támogatói azzal érvelhetnek, hogy újabb költségekkel nem kell számolni, hiszen vagy már úgyis elköltötték azokat az összegeket, vagy elköltenék, függetlenül az olimpiától.
Ami már elkészülne a jelentkezésig
Ami konkrétan a létesítményeket illeti, egy budapesti olimpiai pályázat óriási erejét adhatná, hogy a három legfontosabb helyszíne már állna akkor, amikor benyújtják a pályázatot.
A Duna Aréna már megépült, 46 milliárd forintból, a Puskás-stadion pedig várhatóan idén év végére lesz készen, ennek a költségei 190 milliárdnál járnak.
Hogy a 2023-as atlétikai világbajnokság központi stadionja a Csepel-sziget bejáratánál mennyibe fog kerülni, arra még csak tippelni lehet, egyelőre annyi biztos, hogy 21 milliárd forintot már úgy elköltöttek a helyszín megvásárlására és a tervezésre, hogy egyetlen kapavágás sem történt. A 2024-es olimpiai pályázatra készült tanulmány úgy számolt, hogy az atlétikai stadion büdzséje 120 milliárd forint lehet.
Hasonló a célja a 2016 legvégén elindított Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programnak is. Ebbe olyan tervek kerültek, amelyek elvileg megvalósulnának az olimpiától függetlenül is, már 2022-re. A programban szereplő beruházásokra legkevesebb 34,8 milliárd forintot szánnak – legalábbis ez volt az az összeg, amelyről egy kormányhatározat 2017 végén rendelkezett.
De ezzel a számmal nem csak a nagyberuházások hagyományos drágulása miatt kell óvatosan bánni, hanem azért is, mert a program része a csepeli atlétikai stadion felépítése, amely lehet, hogy önmagában több lesz 34,8 milliárd forintnál. Az olimpiai hatástanulmány a Velodromra 25 milliárd, az Xtrém Parkra 5 milliárd forinttal, egy fedett atlétikai csarnokra pedig 3 milliárddal számolt, vagyis már a legóvatosabb becslés szerint sem lehet annyival megúszni, mint amennyit elkülönített a kormány.
Egyelőre annyi biztos: az óbudai kerékpáros-stadion tervezésére és az ott lévő épületek elbontására már elköltöttek több, mint 1 milliárd forintot, az extrémsportpark és az evezősközpont tervezésére pedig 473 milliót, de ez csak aprópénz a lehetséges végösszeghez képest.
A Kemény Ferenc-programban benne sincs, de a 2022-es férfi kézilabda-Eb-re megépülne Európa legnagyobb kézicsarnoka is. 10-15 milliárd forintos árról lehetett híreket olvasni, de ez még nem hivatalos szám.
Az is kérdéses még, hogy a Ferencváros népligeti ingatlanfejlesztési terveinek megvalósítása mennyiből jönne ki, és hogy az egész Fradivárosból végül mit hasznosítanának egy olimpiai pályázatban. 25 milliárd forintot így is elköltött már rá állami forrásból a kormány. Szintén 25 milliárd forintot csoportosított át a kormány tavaly év végén a 2019-es Maccabi Játékok létesítményfejlesztésére, ami azért is különösen érdekes, mert a Kerepesi úti Sportpark nem lesz kész a július végén kezdődő sporteseményre. A pénzt ennek ellenére elköltik (a játékokat megrendezik helyette a Ludovikán), és ha már kész lesz a létesítmény, jól jöhet az olimpiai pályázatnál is.
Vagyis ott tartunk, hogy a lehetséges olimpiai létesítményekre 343 milliárd forintot már mostanáig elköltött vagy elkülönített a kormány. Azt megtippelni is nehéz, mennyi lehet a végösszeg, ha már nem csak a megvalósíthatósági tanulmányokra és a területszerzésre adnak pénzt, hanem a teljes építkezésre.
2023 körül kell pályázni Ha minden az eddig megszokott rendszerben menne tovább, 2023-ban kellene beadni a pályázatot a 2032-es olimpiarendezésre, és 2025-ben döntene a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a helyszínről. De bizonytalan, hogy ez tényleg így lesz-e. A NOB épp azon dolgozik, hogy átalakítsa a jelentkezési rendszert, nehogy újra belefusson a szövetség a blamába, hogy szinte minden komolyan vehető jelentkező visszavonja a pályázatát.
Az infrastruktúrával is elkészülnének előre
Ami a sportlétesítményeken kívüli fejlesztéseket illeti, az igazi nagy falat a Budapest Déli Városkapu terv. A hivatalos kommunikáció egy új városnegyed felépítéséről szól, amelynek az egyik legfontosabb eleme lenne egy 12 ezer egyetemi hallgatónak szánt diákváros. Ez előbb az atlétika-vb résztvevőinek a szállása lehetne, utána kaphatnák meg az egyetemisták, de a mérete alapján olimpiai falu is lehetne belőle.
Ennek a projektnek a megvalósításáról tavaly nyáron törvényt hoztak, de abban egy szó sem volt az árról, és akkor sem lettünk okosabbak, amikor kihirdették a tervpályázat végeredményét. Egyedül annyit tudunk, hogy a területet 18 milliárd forintért szerezte meg az állam. Ezzel együtt tehát már
361 milliárd forintnál járnak az olimpiával összefüggő kiadások.
Azt az építtetők sem titkolják, hogy a tervek összefüggnek: ha valaki a Kemény Ferenc-program honlapját keresi, azt automatikusan átirányítják a delivaroskapu.org-ra.
Sok olyan más fejlesztési terv is van, amelyre szükség lenne akkor is, ha olimpiát akarnánk rendezni, de a játékoktól elvileg függetlenül is megépülnének. Hogy ezt az olimpiai költségvetéshez számolnák-e, az újra csak kommunikáció kérdése, és ez még bonyolultabb kérdés, mint egy stadionépítésnél.
Akadnak ugyanis ezek között olyanok, amelyeknek egyértelműen nincs sok közük az olimpiához: már a 2015-ös megvalósítási terv is ilyennek nevezte például a Rákos–Hatvan-vasút vagy a gödöllői HÉV felújítását. Szintén mondhatjuk az olimpiától függetlennek azt is, hogy az M1-es autópályát háromsávosra bővítenék, ha nem így teszünk, akkor viszont legalább 184 milliárd forinttal ugrik meg az olimpiai büdzsé.
A Soroksári úti vasútvonal áthelyezése és az új Duna-híd megépítése viszont már az olimpiáról is szól, nem csak a városfejlesztésről. A tavaly ősszel bemutatott Budapest 2030 fejlesztési koncepció 62 tétele összesen 1100 milliárd forintba kerülne, ebből 150 milliárdot vinne el a Galvani híd és a hozzá kapcsolódó közlekedési hálózat kialakítása. Négy éve az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány erre még csak 75 milliárd forintot számolt – ennek fényében érdemes újragondolni azt is, hogy ugyanez a tanulmány 774 milliárdra becsülte az olimpia megrendezésének teljes költségét. | Gazdaság: Olimpia ugyan nem lesz, a rászánt pénz fele mégis elment a létesítményekre | Számításaink szerint az elmúlt négy évben a kormány és Budapest 360 milliárd forintot már elköltött vagy elkülönített egy olimpia lehetséges helyszíneire. Ha újra jelentkeznénk a rendezésre, lehetne azzal kampányolni, hogy mennyire olcsó, hiszen a létesítmények nagy része elkészült. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20190110_budapest_olimpia_stadionepitesek | 2019-01-14 12:00:00 | true | null | null | HVG |
A fővárosban és Pest megyében is egyre több erős, viharos széllökést mérnek a meteorológusok, a szél az elkövetkező órákban elérheti az óránkénti 110 kilométert is, ám várhatóan vasárnap este tíz órától már enyhül a vihar - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelző meteorológusa.
Polyánszky Zoltán elmondta, hogy a főváros délnyugati, lágymányosi részén mérték eddig a legerősebb szelet, ott óránként 101 kilométert mutatott a műszer.
Az elkövetkező órákban a közép-magyarországi térségben előfordulhatnak 100-110 kilométeres széllökések is, ez narancsszínű fokozatnak számít.
A legerősebb, piros színű veszélyességi fokozatot 110 kilométert meghaladó viharos szél esetén rendelik el, de erre egyelőre nem számítanak a szakemberek. | Tovább erősödik a szél a főváros térségében | A fővárosban és Pest megyében is egyre több erős, viharos széllökést mérnek a meteorológusok, a szél az elkövetkező órákban elérheti az óránkénti 110 kilométert is, ám várhatóan vasárnap este tíz órától már enyhül a vihar - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelző meteorológusa. | [
"belföld"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2008/01/27/tovabb_erosodik_a_szel_a_fovaros_tersegeben-176833 | 2008-01-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte első fokon Borovszky Tímeát a Fővárosi Bíróság hivatali vesztegetés bűntette miatt csütörtökön Budapesten. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának korábbi főosztályvezetője szabadságvesztésének végrehajtását három év próbaidőre függesztették fel. Az ügy másodfokon folytatódik. A bíróság a vádlottat előzetes mentesítésben részesítette, azaz mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
A mintegy hétórás tárgyalás után hozott elsőfokú ítélet indoklásában Kalina József bíró közölte: a Budapesti Nyomozó Ügyészség vádiratával megegyező tényállást állapított meg a bíróság a bizonyítási eljárás során. Ezek szerint Borovszky Tímea "vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettét" követte el.
A Fővárosi Bíróság megállapította: Borovszky Tímea a nyomozás és a tárgyalás során is elismerte, hogy 2008-ban beosztottjának, Kovács Anikónak szeretett volna 50 ezer forintos fizetésemelést elérni Hiller István oktatási és kulturális miniszternél, ám nem járt sikerrel. A vádlott azt azonban tagadta a tárgyaláson, hogy az elutasítás után - jogtalan előnyként - négyszemközt arra kérte volna Nagy Attilát, a Katapult Mentorprogram akkori programigazgatóját, hogy a program számára az OKM által folyósított 45 millió forintos állami támogatásból Kovács Anikónak titokban 600 ezer forintot adjon át.
A Fővárosi Bíróság azt is megállapította, hogy ezzel az összeggel egyenlítették volna ki Kovács Anikó havi ötvenezer forintos fizetésemelésének elmaradását. A bíróság arra is kitért, hogy legálisan lehetett volna ezt a pénzt kiutalni Kovács Anikónak akkor, ha ő tényleges munkát is végez a mentorprogramnál, és erről szerződést kötnek.
A bíróság ítéletében Borovszky Tímea védekezését és az általa beadott iratokat nem fogadta el, és - ahogy Kalina József fogalmazott - "a mérleg másik serpenyőjében ott van Nagy Attila, Kovács Anikó" és a mentorprogram többi munkatársának vallomása. Ők mindannyian megerősítették, hogy Nagy Attilához 600 ezer forint átadásáról szóló kérést intézett Borovszky Tímea.
A bíró az indoklásban arra is utalt, hogy Borovszky Tímea azt mondta Nagy Attilának a 600 ezer forint átadásának technikai részletei kapcsán, hogy "ügyes vagy te, megoldod, Anikó már tud a dologról". Nagy Attila ekkor azonban nem tett ígéretet a pénz átadására, csak annyit közölt, hogy ezt megbeszéli Kovács Anikóval.
A bíró kitért arra, hogy Nagy Attila tájékoztatta Borovszky Tímea kéréséről Kovács Anikót, és utóbbival azt is megbeszélték, hogy Nagy Attila ezt a kérést nem teljesíti. Ezután a Katapult Mentorprogram egy "koncepciós ellenőrzést kapott" az OKM részéről, majd rövidesen megszűnt Kovács Anikó megbízási szerződése az OKM-nél.
Az elsőfokú ítélet indoklása azt is világossá tette, hogy Nagy Attila egy alkalommal aztán valóban elment az OKM-be Kovács Anikóhoz 200 ezer forinttal, amit a saját, tehát nem a mentorprogram pénzéből vitt, ám a pénzt sem ő nem akarta végül odaadni, sem Kovács Anikó nem tartott rá igényt. Ezután a vádlott és a mentorprogram között a korrekt munkakapcsolat megromlott, és ezután kaptak szigorú ellenőrzéseket.
A bíróság meglátása szerint Nagy Attila csak a program életben maradása érdekében nem zárkózott el teljesen a pénz átadásáról, ám miután a program "meghalt", megtette a jogi lépéseket Borovszky Tímea ellen.
Kalina József az ítélet indoklásában arra is rámutatott: Kovács Anikó tanúvallomása a lényegi mozzanatokat tekintve megegyezik Nagy Attiláéval, mind az OKM-ben Borovszky Tímea ellen lefolytatott fegyelmi eljárás, mind pedig a nyomozás és a bírósági tárgyalás tekintetében, és Kovács Anikó mindhárom alkalommal következetes is maradt saját vallomásához.
Nagy Attila és Kovács Anikó a Borovszky Tímea ellen tett tanúvallomása tehát a bíróság megítélése szerint "a tényállás alapjául elfogadható". Így Borovszky Tímea védekezésével ketten állnak szemben, ráadásul az, amit Nagy Attila közvetlen munkatársainak elmondott, azt ők tanúvallomásaikban szintén alátámasztják - összegezte a bíró.
Hiller István ügyvezető oktatási és kulturális miniszter tanúként a Fővárosi Bíróság előtt tett vallomásában megerősítette, hogy Borovszky Tímea fizetésemelést kért tőle Kovács Anikó számára, amit ő elutasított, mondván, hogy egy titkárnőnek adott 300 ezer forintos havi bruttó fizetés "kimondottan megfelelő". Azt is elmondta, hogy a vádlott nem akarta őt személyesen meggyőzni a fizetésemelés szükségességéről, pedig erre lehetősége lett volna a rendszeres csütörtöki miniszteri értekezleteken, amelyekre az akkori esélyegyenlőségi főigazgató tisztségéből fakadóan hivatalos volt.
Arról is beszélt, hogy Borovszky Tímeát "jó képességű, a romaintegrációért elkötelezett emberként ismeri", aki nagy munkabírású, hozzáértő, és például a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó pedagógusok bérpótlékának kidolgozásában tevékenyen részt vett. | Két év felfüggesztett Borovszky Tímeának | Két év felfüggesztett Borovszky Tímeának - Hiller egykori beosztottja vezetőként, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt állt bíróság elé. Az ítélet nem jogerős. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2010/05/27/ket_ev_felfuggesztett_borovszky_timeanak/ | 2010-05-27 15:52:00 | true | null | null | Index |
Néhány nappal ezelőtt egy statisztikai adatokkal foglalkozó cég emlékezett meg a magyar határzárról, akkor az első hat helyezett a hosszúságot tekintve:
a kínai nagy fal,
a marokkói fal,
az India és Banglades közötti határkerítés,
a Mexikó és Amerika közötti határkerítés,
az Izrael és a Nyugati-part menti fal és
a magyar határkerítés volt.
Trump még csak tervezi a falat a mexikói határra, két éven belül fel is épülhet, ezért a spanyol nyvelvű CNN egy történelmi összeállítást közölt, közte a berlini fallal, a két Korea között húzódó határzárral, a spanyol Ceuta és Melilla kerítésével és a korábban a katolikusokat és a protestánsokat elválasztó belfasti fallal.
Az összeállításban a 175 kilométeres magyar határzár is bekerült. | A spanyol CNN szerint is világhírű a magyar határkerítés | Berlini fal, Trump fala, Orbán határzára. | [
"berlini fal",
"donald trump",
"határ",
"határzár",
"kerítés",
"mexikó"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2017/02/07/a-spanyol-cnn-szerint-is-vilaghiru-a-magyar-hatarkerites | 2017-02-07 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A készülék vizsgálatát a Direkt36 az Amnesty International nemzetközi biztonsági stábjának segítségével azért végezte el, mert Csikász telefonszáma is felbukkant azon a kiszivárgott listán, amely a kémszoftvert kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza.
A listán való szereplés önmagában nem feltétlenül jelenti, hogy sikeresen fel is törték a Pegasusszal az adott számhoz tartozó mobiltelefont, ám az AI technikai elemzése Csikász esetében már sokadszorra igazolta be ezt a gyanút.
„Oknyomozó újságíró vagyok, aki leginkább az igazságszolgáltatással és bűnügyekkel foglalkozik” – mondta a Direkt36-nak Csikász, hozzátéve, hogy már évekkel ezelőtt kapott olyan figyelmeztetéseket, hogy a hatóságok megfigyelés alatt tartják. A Pegasusszal történő megfigyelése idején az Átlátszónál dolgozott, jelenleg pedig a Blikknél ír politikusok és hatóságok visszaéléseiről vagy korrupciógyanús ügyeiről.
Megfigyelése idején például olyan európai uniós támogatásokkal való visszaélésekről is írt, ahol az EU csalás elleni hivatala, az OLAF hiába jelezte sorozatosan a problémákat a magyar hatóságoknak, azok mégsem jártak az ügyek végére.
A Direkt36 korábbi cikkében, melyben magyar újságírók, médiatulajdonosok, illetve környezetük megfigyelését tártuk fel, már röviden bemutattuk Csikász esetét is. Az újságíró akkor azonban még azt kérte, hogy inkább ne nevezzük őt meg, illetve a telefonját sem vizsgálhattuk át. Viszont a cikksorozat által keltett hullámok és az ügyészség által a Pegasus-ügyben indított eljárás miatt azóta meggondolta magát. „Azért vállalom mégis a nevemet, mert elindult a nyomozás. Jobbnak tartom, ha én vállalom fel, mintha a tudtom nélkül kikerülne” – magyarázta a Direkt36-nak Csikász.
Az NSO-ügyfelek által megfigyelésre kiválasztott telefonszámokat tartalmazó, több mint 50 ezres adatbázisban világszerte közel kétszáz újságíró telefonszáma is felbukkan. A telefonszámlistához a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd azt 17 szerkesztőség elemezte. A nyomozásban Magyarországról egyedül a Direkt36 vett részt.
Az izraeli NSO azt állítja, hogy a Pegasust kizárólag terrorizmus és szervezett bűnözés felderítésére adja el külföldi kormányoknak és állami szerveknek. Azonban a kiszivárgott telefonszámok beazonosítása során kiderült, hogy a kémszoftverrel Mexikótól Azerbajdzsánon át Indiáig újságírókat, jogvédőket, politikusokat és üzletembereket is megfigyelés célpontjául választottak ki.
Az adatbázisban több mint háromszáz magyar telefonszám is szerepel, ezen számok tulajdonosai közt akad négy magyar újságíró (Csikász Brigitta, Dercsényi Dávid, Panyi Szabolcs, Szabó András), egy magyar fotós, Varga Zoltán médiatulajdonos és hat ismerőse (köztük Chikán Attila közgazdászprofesszor), valamint Simicska Lajos fia és ügyvédje. De felbukkan még Gémesi György ellenzéki politikus, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara vezetője és kilenc másik ügyvéd, valamint Aszódi Attila és Weingartner Balázs egykori államtitkárok telefonszáma is.
A magyar kormány nem válaszolt érdemben az újságírók és politikai célpontok megfigyeléséről küldött kérdésekre. Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbb viszont úgy nyilatkozott, hogy szakmájától függetlenül még egy újságírót is lehallgathatnak, ha az „a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet”. A Direkt36 korábbi cikkeiben ugyanakkor azt is bemutatta, hogy a titkos információgyűjtés magyarországi szabályozása olyannyira laza, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva gyakorlatilag bárkit meg lehet figyelni.
A kormánynak több kérdést is elküldtünk pénteken Csikász Brigitta megfigyeléséről, de nem érkezett válasz.
Eközben múlt héten Shalev Hulio, az NSO alapítója egy izraeli rádióműsorban a Direkt36 kérdésére reagálva elmondta, hogy amennyiben valóban újságírók megfigyelésére használták a Pegasust Magyarországon, az elfogadhatatlan, és az esetet kivizsgálják. Ha pedig beigazolódik a visszaélés, akkor Hulio állítása szerint a magyar újságírókat megfigyelő kliensük többé nem férhet majd hozzá a kémprogramhoz. Az NSO ugyanakkor soha nem nyilatkozik arról, hogy kik az ügyfelei, és Hulio sem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy a magyar állam használja-e a Pegasust.
Gyanús EU-s pénzek Rogán ismerőseitől Orbán fogorvosáig
Csikász telefonjának technikai vizsgálata kimutatta, hogy hosszú hónapokon keresztül, 2019 április elejétől november közepéig többször is feltörték a telefonját a Pegasusszal. A kémprogrammal hozzáférhettek a készüléken tárolt üzenetekhez, fotókhoz és videókhoz, de akár még a telefon mikrofonját és kameráját is bekapcsolhatták távolról.
A technikai elemzésben szereplő adatokból kiderül, hogy vannak összefüggések Csikász és több más magyar újságíró megfigyelése között. A Pegasus gyakran az iPhone üzenetküldő applikációján, az iMessage-en keresztül fertőzi meg a telefonokat, méghozzá úgy, hogy a telefon használója számára észrevehetetlen módon üzeneteket küld a készülékre. Csikász esetében előfordult, hogy egy alkalommal ugyanarról, a Pegasushoz kötődő iMessage-fiókról indítottak támadást a készüléke ellen, amelyről Szabó András és Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársainak telefonját is feltörték.
Az elemzésekből kiderül, hogy Csikász és Panyi telefonjainak megfigyelése egy nap különbséggel kezdődött 2019 áprilisának elején. Megkérdeztük a kormányt, hogy van-e bármi összefüggés a két újságíró megfigyelése között, de erre sem érkezett válasz.
Mialatt az izraeli kémszoftverrel többször is sikeresen feltörték a telefonját 2019 során, Csikásznak egyetlen olyan nagyobb projektje volt az Átlátszónál, amely komoly átfedésben volt megfigyelése időszakával. Ekkoriban egy olyan 12-13 részes cikksorozaton dolgozott, melyben egymás után mutatott be európai uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélésgyanús ügyeket.
„Szépen sorban jöttek ki a cikkek, el tudom képzelni, hogy felkeltette a figyelmet az, hogy megjelent az első, második, a következő. Lehet, hogy érdekelte őket, hogy mire megy ki az egész” – mondta Csikász Brigitta, aki egyesével utánament, hogy melyik ügyben hogyan áll a nyomozás, esetleg történt-e már vádemelés.
Ezek olyan ügyek voltak, ahol az OLAF is vizsgálódott, és melyekben többek között Rogán Antallal kapcsolatban álló személyek, valamint Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosának érintettsége is előkerült.
Csikász nyomozásai során arra jutott, hogy az OLAF jelzései ellenére a magyar hatóságok számos esetben valamiért nem voltak hajlandóak vagy képesek kinyomozni az uniós pénzek gyanús elköltését.
Csikász összevetette a telefonjának technikai elemzésében szereplő dátumokat a naptárával, és 2019 nyaráról más egybeesést is talált. Három alkalommal is olyan napon törték fel a telefonját, amikor egy, a magánnyomozók tevékenységéről szóló cikk elkészítéséhez voltak találkozói. A 2019 őszén megjelent cikk végül részben arról szólt, hogy a magánnyomozók hogyan gyűjthetnek vagy nem gyűjthetnek titokban információkat.
Csikász szerint ugyanakkor az is lehetséges, hogy nem is konkrétan valamelyik cikke érdekelte a megfigyelőit. „Hanem ugyanúgy, mint korábban, az információs és kapcsolati hálómra voltak kíváncsiak” – mondta az újságíró, aki már 2010 óta azzal a tudattal dolgozik, hogy időről időre lehallgatják, megfigyelik. Már ekkor megkapta ugyanis az egyik első baráti figyelmeztetést. „Szóltak nekem, hogy lehallgatják a telefonomat. Onnantól kezdve tisztában voltam vele, hogy a munkám része az, hogy figyelik, hogy mit csinálok” – mondta.
Az évek során a hasonló gyanúk és figyelmeztetések csak szaporodtak. Csikász már a Direkt36 korábbi cikkében beszélt arról, hogy tudomása szerint még a WhatsApp és Viber-üzeneteit is olvassák. „Mindig is tudtam, hogy a témáim, cikkeim nem minden esetben aratnak mindenkinél tetszést, lelkesedést” – mondta Csikász Brigitta.
A Direkt36 kérdésére válaszolva azt állította, olyasmit még nem érzékelt, hogy a megfigyelése közvetlen hatással lett volna a munkájára. „A forrásaim leginkább tisztában voltak azzal, hogy a munkám részben azzal jár, hogy megfigyelhetnek, lehallgathatnak embereket. És esetleg őket is” – tette hozzá Csikász Brigitta, aki szerint forrásai mindezek ellenére is kitartottak mellette. „Megtapasztaltam azt a pályafutásom során, hogy sok ember tiszteli a munkámat” – mondta az újságíró. | Hónapokon át megfigyeltek Pegasusszal egy korrupciós ügyeken is dolgozó magyar bűnügyi újságírót | Csikász Brigitta telefonjának vizsgálata kimutatta, hogy több alkalommal is feltörték a készülékét 2019 áprilisa és novembere között. Az újságíró abban az időben az Átlátszón publikált cikkeket többek között kormányközeli emberek gyanús ügyeiről. | null | 1 | https://telex.hu/direkt36/2021/08/02/honapokon-at-megfigyeltek-pegasusszal-egy-korrupcios-ugyeken-is-dolgozo-bunugyi-ujsagirot | 2021-08-02 10:09:00 | true | null | null | Telex |
Negyven éven át rejtőzött a Dunakorzón, az egykori Sofitel hotelben lógva.
Az elmúlt egy évben rengeteg szó esett a Dunakorzón álló Sofitel hotelről, hiszen az 1982 júniusában, a MALÉV és a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat közös projektjeként, Átrium néven megnyílt szálloda felújítási projektje másfél évvel annak bezárása után, 2022 májusában a kormány által előszeretettel osztogatott kiemelt státuszt kapott, bővítve a beépítési határokat, illetve megkönnyítve a teljes folyamatot.
Rövidesen arra is fény derült, hogy az épület tulajdonosa a kormányhoz évről évre egyre több szállal kötődő milliárdos, Jellinek Dániel Indotek-csoportja, sőt, a látványterveket is publikáltuk, amik egyértelműen mutatják:
a nyitása után tíz szinten 365 szobát magában foglaló szálloda újabb szinttel bővül, homlokzatát pedig a távlati képét teljesen átíró - azt nagy mértékben rontó - szitanyomott mintázatú ablakokkal írják át.
A Zalaváry Lajos tervei nyomán született épületet végül a miniszterelnökkel jó barátságot ápoló Garancsi István Market Építő Zrt-je kezdte bontani, ami eltüntette a homlokzat egyediségét adó üvegfelületeket, sőt, Horváth Ernő (1883-1943) 1911-ben épített, Budapest felett elsőként átrepülő Horváth III/A. jelű monoplánjának másolatát is ismeretlen helyre vitték a belső udvarból.
Az előbb a Magyar Építőművészek Szövetsége, majd tizenkét Kossuth-díjas építész által ellenzett folyamat zavartalanul folyt tovább, idén márciusban azonban kiderült, hogy a Gellért Szálló után ez az épület is a miniszterelnök veje, az orbánhegyi kiserdőt is letaroló Tiborcz István köreibe került.
A tervek lényegén mindez persze nem változtatott, bár a homlokzat az átalakítást követően vágyott képét a 24.hu információi szerint épp finomítják, hogy jóval kisebb hatása legyen a Duna-parti látképre.
Fény derült azonban egy eddigi rejtélyre is:
arra, hogy mi lesz a hosszú időn át a vendégek felett lógó repülőmakettel,
ami a Budapest belvárosa felett elsőként átrepülő gép pontos, de működésképtelen másolata.
A Közlekedési Múzeum pénteken kora délután megjelent Facebook-posztja szerint azt a BDPST Ingatlanfejlesztő Kft., illetve a SOF-11SB OperatingCo Kft.
a gyűjteménynek adományozta,
így rövidesen talán egy időszaki kiállításon is bemutatkozhat majd: | Múzeumba került a Budapest felett elsőként átrepülő gép másolata | Negyven éven át rejtőzött a Dunakorzón, az egykori Sofitel hotelben lógva. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kultura/2023/09/08/ismeretlen-budapest-jellinek-daniel-tiborcz-istvan-repulogep-makett-kozlekedesi-muzeum-horvath-erno-monoplan-adomany | 2023. 09. 08. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Norvégia ondósejt, de Magyarország vajon mi?
2013. október. 29. 16:55 Utolsó frissítés: 2013. október. 29. 17:53
Tetszett a cikk?
Mire hasonlítanak Európa országai? Egy grafikusnak minden ország területéről eszébe jutott valami: persze, hogy Olaszországról egy csizma, de vajon mi lehet az, amit Magyarország határai kirajzolnak?
Az Inspired – Design. Utazás. Művészet blog Facebook-oldalán megjelent Európa országai és aminek valójában kinéznek című bejegyzésben az egyes államok térképei által kirajzolt területet gondolta tovább az alkotó. Albánia például szerinte kondomra, Franciaország bagolyra, Norvégia ondósejtre, Ciprus kisegérre hasonlít.
© inspired blog
De mi jutott eszébe a mai Magyarországról? Talán egy krumpli, egy amőba? Ön szerint mi ez?
Így néz ki Európa a grafikus által elképzelt figurákkal:
Nézegesse a többi államot itt. | Kult: Norvégia ondósejt, de Magyarország vajon mi? | Mire hasonlítanak Európa országai? Egy grafikusnak minden ország területéről eszébe jutott valami: persze, hogy Olaszországról egy csizma, de vajon mi lehet az, amit Magyarország határai kirajzolnak? | [] | 0 | https://hvg.hu/kultura/20131029_Norvegia_ondosejt_de_Magyarorszag_vajon_m/nyomtatas | 2013-10-29 16:55:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Sala holttestét múlt héten találták meg és az ujjlenyomatai alapján azonosították.
A holttestet a brit belügyminisztérium törvényszéki patológusa vizsgálta meg, és megállapította, hogy a futballista halálát a fejét és a törzsét ért sérülések okozták. Ezzel megcáfolták azt az értesülést, miszerint Sala elhagyta a gépet, és végül vízbe fulladt.
A repülőgép, amely a pilótával, David Ibbotsonnal és Salával a fedélzeten Nantes-ból Cardiffba tartott, január 21-én tűnt el a radarokról. A pilóta holttestét továbbra sem találták meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Eddy Lemaistre | Kiderült, mi okozta Sala halálát | A boncolási jegyzőkönyv alapján a becsapódás kiváltotta fej- és gerincsérülések okozták Emiliano Sala argentin labdarúgó halálát. | [
"emiliano sala",
"boncolás",
"baleset"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2019/02/11/kiderult-mi-okozta-sala-halalat | 2019-02-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Ezt csak Liszkayék állítják, maga Simicska tagadja; és Simicska pénteki nyilatkozatai igenis mutatnak értelmet, koherenciát és célt. Simicska bekerítése és körbelövése hosszú hónapok óta zajlik; és bár ez is csak spekuláció, most juthattak el az ellenerők oda, hogy nagy rohamra induljanak az állásai ellen. (A furcsaság csak annyi, hogy pár hete inkább a kiegyezésre tippeltünk volna – de ebben a játékban, úgy tűnik, nincs egyezség: csak egy maradhat talpon.) A nyakunkat rá, hogy a távozást Liszkayék hetek óta tervezték és tárgyalták, és mindenki csak arra a pillanatra várt, amikor Orbán összegyűjti az erejét. És a pénzt, hogy el ne feledjük. Számos érdeklődő, köztük az Orbán dolgaiban mindig éleslátó Debreczeni József (hétfőn az ATV-ben) az orosz gáz forgalmazásán nagyot kaszáló cég, a MET elbirtoklását vélte egyfajta fordulópontnak. Ez a vállalat nemcsak Orbán új bizalmasainak a kezén van, de több tízmilliárd forint azonnali kivételére is alkalmas volt a közelmúltban; ez pedig azért baljós feltételezés, mert a MET nyeresége leginkább az orosz gáz árán múlik. Így következhet Orbán politikai jövője Putyin árképzéséből.
A múlt pénteki tűzijáték után mindenesetre az állás a következő.
Simicskának van a) pénze, b) lehet sok, a kormánypártra és Orbánra nézve kellemetlen információja, és egyelőre tartja c) a médiaportfólióját is. Régi szövetségesből és fegyverhordozóból viszont egyre kevesebb marad neki – az MVM-es Baji, a MÁV-vezér Dávid Ilona, Vida Ildikó, Töröcskei és Liszkay után Nyerges és Fonyó kihullása is aktuális lehet; velük együtt vándorolna az ellentáborhoz a Heti Válasz és az ingyenes, nagy elérést biztosító Metropol napilap. De a médiabirodalom jövője nem csak emiatt kétséges. Még ha Simicska korlátlanul is tud pénzt belehányni, ki fog ott újságot írni, és kinek? Lehet, még csak fenyegetni és pénzzel a köztévéhez vagy a Széles-érdekeltségekhez csábítani sem kell a Nemzet vagy a HírTv munkatársait (bár biztos nem árt), a Simicska-opció perspektívátlansága épp elég lehet ahhoz, hogy a „birodalom” üzemképtelenné váljon. Ha pedig a médiája kiolvad mögüle, Simicska az állítólagos kompromittáló információinak is csak korlátozott hasznát veheti. Azt sem becsülnénk le, hogy a konglomerátum robotosai egész egyszerűen abban hisznek, hogy a magyar jobboldal, a tábor, az ő szellemi és politikai otthonuk csak addig létezik, amíg Orbán nap mint nap tartalmat ad neki, és az se baj, ha mindennap mást, vagy az egyik nap pont az ellenkezőjét annak, amit a másik nap adott neki.
Ha tehát a fokozatos megsemmisülést el akarja kerülni, ha még játékban lévőnek gondolja magát, Simicskának a full contact politikai harcot kellene vállalnia. Az általa tulajdonolt médiumok fennmaradásához nemcsak a pénzre van szükség, hanem közönségre is; azaz valamilyen társadalmi, adott esetben választói támogatásra. Ez – Simicska mint politikai párt – elég elborult gondolat ahhoz, hogy ne is vesztegessünk rá szót.
Vegyük szemügyre most a másik oldal arzenálját. A támadó fél nemcsak az államhatalom majd’ minden eszközével diszponál, a köztévétől az adóhivatalon meg a médiahatóságon meg az állami reklámügynökségen át az ügyészségig, de busás hasznot hozó magánérdekeltségeit is szüntelenül és módszeresen terjeszti ki, épp a Simicska-céguniverzum rovására. Ez nyomasztó erőfölénynek tűnik. De akármi is történik Simicska médiaérdekeltségeivel, a magyarországi jobboldal médiahátországa ugyanaz már soha nem lesz, mint 1998-tól mostanáig volt. És meglehet, már megvannak az új macherek és gazdasági háttéremberek, de – elnézést az érintettektől – Garancsi István vagy Mészáros Lőrinc nem ugyanaz a klasszis, mint Simicska.
Azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy Orbán tábora szétesett; de az szembetűnő, hogy minden nappal fogyatkozik. Simicska nyerni nem fog, inkább veszíteni: de annyi lap még van a kezében, hogy ezt a folyamatot felgyorsítsa, és meggyengítse Orbánt. | Simicska Lajos bekerítése | Azt sehogyan sem bírjuk elhinni, hogy a levelet, amelyben Liszkay Gábor és a többiek felmondtak Simicska Lajosnak, egy nap alatt érlelték ki az aláírók, az után, hogy Simicska a reklámadó szétterítése miatt 180 fokos fordulatot követelt volna a felügyelete alatt álló médiamunkásoktól. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/aszerk/simicska-lajos-bekeritese-93694 | 2015-02-12 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az NB I. első helyén álló Ferencváros már az első félidőben lerendezte a Kisvárda elleni bajnokit, Abraham Frimpong és Miha Blazic is egyaránt szöglet után szerzett góljával már a 33. percben 2-0-ra vezettek, és végül ennyire is nyerték a meccset. A Fradi hazai pályán ezzel 28 meccs óta veretlen a bajnokságban, míg a Várda a legutóbbi hét fordulóban összesen egy pontot szerezett.
Tartja jó sorozatát a Budapest Honvéd is, ami a Mezőkövesd ellen játszott 1-1-et, és így hat meccs óta veretlen, ám így két pontot bukott a Fradival szemben, ami már 5 pontra növelte előnyét a bajnokságban.
Az egyetlen vasárnapi találkozón a Debrecen fogadja a bajnok Vidit 17.00-tól.
OTP Bank Liga, 15. forduló, jegyzőkönyvek
Ferencváros-Kisvárda 2-0 (2-0)
Groupama Aréna, 7543 néző, v.: Vad
gólszerzők: Frimpong (21.), Blazic (33.)
sárga lap: Gorriaran (37.), illetve Milevszkij (53.), Karaszjuk (72.), Lucas (83.), Lukjancsuk (88.)
Újpest FC-Paksi FC 1-1 (0-0)
Szusza Ferenc Stadion, 1435 néző, v.: Solymosi
gólszerzők: Beridze (62.), illetve Bartha (84.)
sárga lap: Fejes (28.), Papp K. (47.), Kulcsár D. (52.)
Budapest Honvéd-Mezőkövesd Zsóry FC 1-1 (0-0)
Új Hidegkuti Nándor Stadion, 1556 néző, v.: Pintér
gólszerzők: Holender (64.), illetve Drazic (76.)
Puskás Akadémia FC-Szombathelyi Haladás 2-0 (2-0)
Felcsút, 763 néző, v.: Szőts
gólszerzők: Kiss T. (12.), Knezevic (17.)
sárga lap: Szolnoki (58.), illetve Kovács L. (72.), Ofosu (73.)
Diósgyőri VTK-MTK Budapest 3-2 (2-0)
Diósgyőr, 2070 néző, v: Erdős
gólszerzők: Balogh (13., öngól), Hasani (44.), Vernes (73.), illetve Farkas II B. (81.), Torghelle (95., 11-esből)
sárga lap: Bukrán (73.), illetve Gera (40.), Torghelle (77.) | Két szöglettel növelte 5 pontra előnyét a Fradi | Két szöglettel növelte 5 pontra előnyét a Fradi - A Kisvárdát verték simán, a Honvéd hiába veretlen 6 meccs óta. | [
"futball",
"nb i.",
"ferencváros",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/2018/11/24/nb_i._15._fordulo_szombat | 2018-11-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2013. március. 15. 11:45 Utolsó frissítés: 2013. március. 15. 11:45
A díjátadót ma az A38 hajón rendezte volna a párt, de Mesterházy Attila szerint "ma nem ünnepelnünk kell, hanem szolidaritást mutatni és segítséget adni - ahogy csak tudunk - a bajban lévőknek". A fogadást egy későbbi időpontban tartják meg - tette hozzá a pártelnök. | Itthon: Nem tart ma díjátadót az MSZP az A38-on | Lefújta a Szabad Sajtó Alapítvány mára tervezett díjátadó ünnepségét az MSZP - közölte Mesterházy Attila pártelnök. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20130315_Lefujta_az_MSZP_a_mai_dijatadot/nyomtatas | 2013-03-15 11:45:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Csütörtökön délben közel egy órás folyamatos zuhét kapott Szeged. A csatornák csak nehezen tudták elnyelni a rendkívüli mennyiségű vizet.
Hatalmas zápor csapott le Szegedre csütörtökön. A déli 1 órakor kezdődő zápor -bár nem érte el a június 24-i felhőszakadás intenzitását, megint csak gondokat okozott a közlekedésben. Az utcákon hatalmas pocsolyákban gyűlt össze a víz, mert a csatornák már nem tudták elnyelni a váratlanul érkezett esőt.
Többek kapualjakban üzletekben, vagy az autójukban ragadtak, az utcán esernyő alatt is nagy valószínűséggel bőrig ázott az ember alulról, vagy fölülről, rosszabb esetben mindkét irányból.
A rendkívül intenzív eső körülbelül egy óráig tartott a városban, ekkorra már az összegyűlt víz nagyrésze is le tudott folyni. A hőmérséklet rövid idő alatt alatt mintegy 10 fokot csökkent a vároban.
Károkról egyelőre nem érkezett hír a szerkesztőségünkbe. | Ismét lecsapott a vihar Szegedre | Csütörtökön délben közel egy órás folyamatos zuhét kapott Szeged. A csatornák csak nehezen tudták elnyelni a rendkívüli mennyiségű vizet. | [
"eso",
"felhőszakadás",
"vihar"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2013/07/11/ismet-lecsapott-a-vihar-szegedre | 2013-07-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
„Mélyen szíven ütött, hogy még a kérdéseimet sem hagyta végigmondani” – panaszolja lapunknak egy, a neve elhallgatását kérő, harminckettedik várandósági hétnél tartó édesanya, aki a mai napig nem tudja, hogy az őt egyébként magánellátásban kezelő, fogadott orvosa ott lesz-e a gyermeke születésekor, amire viszont állami kórházban kerül sor. Az, aki szült már, egészen biztosan egyetért azzal, hogy ez az egyik legkiszolgáltatottabb helyzet a nők életében, hiszen nem tudni, mikor és hogyan indul be a folyamat, ahogy azt sem, könnyen megy-e, vagy hosszadalmas vajúdás kíséri.
„Nem akarom, hogy még egyszer felvágjanak”
A kiszolgáltatottság halmozottan érvényes azokra az édesanyákra, akik első gyermeküket császármetszéssel szülték, ám a másodikat várva már a természetes szülés mellett döntöttek. Akár azért, mert a csecsemőhalandóság jóval ritkább ezekben az esetekben, akár azért, mert traumatizálta őket az előző szülés. Beszédes, hogy a nekünk nyilatkozó édesanya sem úgy fogalmaz, hogy „megszülte”, hanem úgy, hogy „kiműtötték belőle” a gyermekét.
Azonban a legtöbb kórház protokollja szerint rájuk automatikusan császár vár, hacsak nem olyan orvost és kórházat választanak, ahol az első császár után is támogatják a természetes szülést. Még náluk is nehezebb helyzetben vannak azok az édesanyák, akik faros fekvésű gyermeküket hoznák világra hüvelyi úton, hiszen nagyítóval kell keresni az ehhez megfelelő szaktudással rendelkező orvost. Akit jellemzően csak akkor tudott „fogni” az ember, ha már lehetőleg a pozitív terhességi teszt pillanatától elkezdte intenzíven felkutatni: erre ugyanis esélye a tizenkettedik terhességi héttől kezdve aligha akadt; és akkor is csak igen vaskos boríték ellenében.
A hálapénz adását és elfogadását a Btk. január elsejétől hatályos passzusa bünteti,
így ez a lehetőség megszűnt. Ugyanakkor a paraszolvencia tiltásával kapcsolatos – gyakorlatilag mindenki szerint nélkülözhetetlen – intézkedés után még számos részletkérdésre nem született megnyugtató válasz. Ami ebben először útmutatást adna, az a 2020. évi C. törvény Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról. Ez azonban csak március elsejétől hatályos, és még mindig sok a kérdőjel a tartalma körül, hiszen pontosítása – amiből például kiderülne, hogy az összeférhetetlenségi szabályok alól valóban kivételt képeznek-e a szülészek, ahogy ez már többször felmerült – az ígért végrehajtási rendeletek szövegétől is függ.
„Itt vadnyugat van...”
Addig viszont marad a bizonytalanság. Az elmúlt két hétben nagyon sok kétségbeesett megkeresés érkezett a Másállapotot a Szülészetben! nevű mozgalomhoz. A szülés előtt állók a legtöbb esetben arról számoltak be, hogy a választott orvosok és a szülésznők be sem mentek a szüléshez, így a kismama a kórház ügyeletes orvosánál hozta világra gyermekét, akit akkor látott életében először. Éppen ettől a verziótól tartanak a legtöbben, ami nem csoda. Egyrészt azért, mert nem erre készültek eddig, másrészt azért, mert Magyarországon általában nincsenek szakmai irányelvek, vagy túl puhák – mondja lapunknak Lőrincz Katalin, a mozgalom egyik képviselője, aki egyébként dúla és orvos is.
Mint fogalmaz, „itt vadnyugat van,
ahány kórház és orvos, annyiféleképpen állnak a kérdéshez,
az orvosok tudásán és lelkiismeretén, vagy az osztályvezető főorvos hozzáállásán múlik minden”. Ez a szabályozatlanság, és az egységes protokoll hiánya pedig oda vezet, hogy óriási a különbség abban, hogy melyik kórházban milyen a szülés gyakorlata: repesztenek-e magzatburkot, akkor is átmetszik-e a vajúdó nők gátját, vagy éppen akkor is császároznak-e, amikor az nem lenne feltétlenül szükséges.
A természetes szülést támogató, humánusabb gyakorlatot követő kórházak kapacitása pedig véges, ahová sokszor az orvosválasztás volt eddig a belépő. Számos nő ír a szervezetnek arról: aggasztja, hogy a szabályozás változtatása előtt nem tették kiszámíthatóvá, egységesen színvonalassá a rendszert.
Ráadásul a koronavírus-járvány idején tovább nőtt a kórházak közti különbség. A szervezetet nem egy esetben keresték meg olyan édesanyák, akik arra panaszkodtak, hogy az apuka egyszerűen nem mehetett be a szülés óráiban a saját családjához, azaz szakszóval az intézmény tartósan korlátozta a kísérő jelenlétét. Ennek kapcsán Mátyusné Gálik Zsuzsanna, nemcsak a mozgalom, hanem a Békés Születés(é)ért Támogatókör alapító tagja is arról számolt be, hogy Kecskeméten automatikusan császárra viszik a covidos várandósokat, és jogsértő módon nem lehet jelen a kísérő, Pécsen pedig csak a szoptatás idejére kapják meg a piciket a fertőzött édesanyák. Ezek az intézkedések a mozgalom véleménye szerint ellentétesek a hazai és nemzetközi javaslatokkal.
„Hátborzongató belegondolni, hogy ennek milyen hosszútávú hatásai lesznek”
– hangsúlyozza.
Olyan esettel is találkozni, hogy csak a szülésznő kísérte végig a gyermek világrajöttét, de az is előfordult, hogy a választott orvos végül vállalta a szülés kísérését, és erről – ritkaság! – számlát is adott.
Az anyák visszajelzései rendkívül változatosak, ám abban országszerte nagy az egyetértés, hogy a kismamák nem kapnak megfelelő tájékoztatást arról, hogy a fogadott orvosuk részt vesz-e a szülésen, s ha igen, ezt hogyan tudnák nekik legálisan honorálni. A kismamák érzik, hogy a két szép szemükért a szülész nem fog ünnepnapokon, hétvégén vagy egy tizenkét órás műszakkal a háta mögött ugrásra készen, ingyen rendelkezésre állni. A lapunknak nyilatkozó anyának a szülészorvosa nem habozott az orra alá dörgölni ezt a tényt, mondván, „tőle aztán senki ne várja el, hogy ingyen, az éjszaka közepén bemenjen, és levezesse a szülést”. Arról viszont nem szólt, „mennyi az annyi”. A különböző anyai közösségi csoportokban az terjed, hogy tízszer annyit „illik” adni a szülés levezetéséért, mint amennyit várandósgondozáskor. Ez utóbbi összege egyes magánorvosoknál a harmincezer forintot is megközelíti, terhesgondozásra pedig hathetente kell járni, vagyis az előbbi logika szerint
a szülés akár háromszázezerre is rúghat – egy állami kórházban.
Az összköltség tehát ennél a hibridmegoldásnál is félmillió forint körül alakul.
Nemcsak a szülésre készülő nők vannak nagyon nehéz helyzetben, az orvosoknak és szülésznőknek sem egyszerű, rengeteg kismamát kell ugyanis megnyugtatni, informálni, miközben ők sem tudják, hogy mi várható. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy van, aki anyagilag is rosszabbul jár azután, hogy törvény tiltja a hálapénz elfogadását.
„Nem értek egyet a hálapénzzel, de nem tudok nem empatikus lenni azokkal az orvosokkal, akik húsz éve belekalkulálják az életükbe azt a plusz havi fél- vagy egymillió forintot, valahol érthető, hogy senki nem fog éjjel kettőkor ingyen szülést levezetni” – mondja Lőrincz Katalin. Eközben persze fontos látni, hogy a korábbi rendszer tarthatatlan volt, hiszen az orvosok közti egyenlőtlenséget is növelte.
Mátyusné Gálik Zsuzsanna szerint segíthetne a helyzeten, ha a külföldi példáknak megfelelően itthon is praxisközösségekben tömörülő 3-4 orvos és szülésznő látná el a kismamákat, és közülük kerülne ki az az egy-egy, aki a szülést kíséri. Így áthidalható lenne az a probléma, hogy viszonylag kevés a szakember Magyarországon, ahogy az sem fordulhatna elő, hogy az orvos egy 12 órás műszak után kísérjen egy szülést, hiszen mindig az vállalná ezt a praxisközösségből, aki erre a szülés beindulásakor a legfelkészültebb.
Némi támpont a minisztériumtól
Ebben a helyzetben némi támpontot ad Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár december 23-i állásfoglalása, mely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt 2021. március 1-jétől kell alkalmazni az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében is. Ebben rögzítik azt is, hogy „a törvény alkalmazása előtt megkezdett kezelésekre nem kell alkalmazni a tilalmat, csak azokra az esetekre, amik a törvény alkalmazását követően kezdődnek”. Vagyis eszerint március elsejéig ugyanaz az orvos, aki magánellátásban várandósgondozza páciensét, még elvállalhatja a szülés kísérését állami kórházban.
Csakhogy az orvosok az állásfoglalás ellenére is tartanak ettől a helyzettől; a lapunknak nyilatkozó édesanya úgy tudja, a budapesti Szent Imre Kórházban szavazással döntöttek a szülészek arról, hogy – tartva a jogi következményektől – nem vállalják a szülés kísérését azoknál a pácienseiknél, akiket magánellátásban kezeltek a várandóság idején. Az édesanya arról is beszélt, hogy van két ismerőse is ebben a kórházban, akikkel az orvosaik közölték, hogy azért nem jönnek be a szülést kísérni, mert
„nem akarnak börtönbe kerülni”.
Az édesanya szerint ez még a korrektebb megoldás, hiszen legalább előre tájékoztatták a kismamákat, akiknek így nem a szülőszoba ajtajában elfolyó magzatvízzel kell szembesülniük a cserbenhagyással. Mátyusné Gálik Zsuzsanna szerint nagy probléma, hogy a kórházak nem adnak ki hivatalos tájékoztatást. A Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája egyébként megtette ezt, közösségi oldalukon is közölték, hogy január elsejétől megszüntetik a fogadott orvossal és szülésznővel történő szülés lehetőségét. Ám ezzel az eljárással az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem értett egyet, mondván, „a hálapénz kivezetésére hivatkozva nincs lehetősége a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikának a szabad orvosválasztást korlátozni”. A szabad orvosválasztás alapjognak számít, amelyet szabályozni csak törvényi szinten lehet.
Vidéken még nehezebb a helyzet, van, hogy a megye három kórházából egyet járványkórházzá alakítanak át, amelyekben csak covidos kismamákat fogadnak. „Az ilyen intézményekben szülni készülő kismamák január elsejétől tehát nemcsak a fogadott orvosukat és szülésznőjüket veszítették el, hanem még a kórházat is, ahová jártak, nincsen kapaszkodójuk, nem csoda, hogy kiszolgáltatott helyzetben érzik magukat” – mondja Mátyusné Gálik Zsuzsanna.
A paraszolvencia eltörlésének fontossága
„Nincs olyan hely a világon, ahol segítené az általános ellátás magasabb szintre emelését a paraszolvencia” – szögezi le Lőrincz Katalin. A szervezet egyetért azzal, hogy változtatásra volt szükség, mert az orvosfogadás korábbi átláthatatlan rendszere és a hálapénz torzító hatása rendszerhibákat konzervált és egyenlőtlenséghez vezetett nemcsak a nők, hanem a szakemberek körében is. A paraszolvencia a nők számára csak a biztonság illúzióját nyújtotta, a számonkérhetőség és ellenőrzés hiánya bizonytalan helyzetet teremtett, és nem tette a szereplőket érdekeltté az ellátás egységes és teljeskörű reformjában. Márpedig a magyar szülészeti ellátásban szerintük a jó gyakorlatok mellett sajnos gyakoriak az ártalmas eljárások, jogsértések és méltatlan bánásmód.
Az irány tehát alapvetően jó, a hálapénz kivezetése üdvözlendő,
ám úgy vélik, először az ellátást kellett volna egységesen korszerűvé, biztonságossá és magas szakmai színvonalúvá tenni, és csak utána szabályozni, mert a jelenleg átláthatatlan rendszerben még tovább szűkült az amúgy is kiszolgáltatott nők mozgástere. „Korszerű, naprakész szakmai irányelvekre, és azok betartására, ehhez pedig kormányzati beavatkozásra és megfelelő szakmai kollégiumi jelenlétre volna szükség. A változást elmaradhatatlan eleme a hallgatók oktatása és az aktív szakorvosok továbbképzése, jelenleg a fiatal szakorvosok töredéke látott például élettani faros szülést, sőt a legtöbben még olyan szülést sem láttak, ami nem háton fekve történt volna” – vélik.
Csökkent a császármetszések aránya
Meglepő viszont, hogy a Másállapot a szülészetben! mozgalom olyan visszajelzést kapott szakemberektől, hogy január óta csökkent valamelyest a császármetszések száma, ám ezt még korai lenne kijelenteni, ahogy azt is, hogy ez a törvény hatályba lépésének köszönhető, hiszen a gyakorlatra a covid-helyzet is rányomja a bélyegét. Ezt a megfigyelést erősíti egy nemrég elvégzett, 600 fős magyarországi kérdőíves kutatás, amelynek konklúziója, hogy fogadott orvossal szignifikánsan magasabb a beavatkozások aránya a szülésnél, mintha az anya ügyeletes orvosnál hozná világra gyermekét.
Az országban a szombathelyi kórházban nem lehet orvost választani, csak ügyeletes orvosnál lehet szülni évek óta, ám ennek az intézménynek sem rosszabb statisztikája, mint azoknak a kórházaknak, ahol lehet fogadott orvossal szülni. A K-Monitor kutatása szerint
a kismamák 65 százaléka szül fogadott, míg 35 százaléka ügyeletes orvosnál.
Összességében tehát elmondható, hogy míg a hálapénz megszüntetése a nagyvonalú béremelésekkel karöltve az egész egészségügyi szektor számára előremutató lépés – és egy régi adósság rendezése – volt, a nagy ívű intézkedés mellett akadnak olyan részterületek, ahol az új szabályzás épphogy új kérdéseket vet fel a gyakorlatban. Ezért lenne fontos a nők bevonása a döntéshozásba, vagy a nők visszajelzéseire építve alakítani ki a szülészet külön szabályozását. A kérdések megválaszolása különösen fontos lenne, mert a legsérülékenyebbeket érinti: a várandós kismamákat és magzatukat. A szülésélmény beleég a nők agyába, „a legtöbb asszony több tízéves távlatból el tudja mondani az összes szülését nagyon pontosan” – mondja Lőrincz Katalin –, hiszen „bármi, ami a szülés körül történik, egyből lélekig megy”.
Nyitókép: Ficsor Márton | Mandiner | null | 1 | https://mandiner.hu/cikk/20210117_ingyen_levezetni_a_szulest_meg_mit_nem | 2021-01-18 12:40:35 | true | null | null | Mandiner |
|
A béremelés október 1-jétől lép életbe
Az LMP állítja, ez az ő javaslatuk volt, csak lenyúlta a Fidesz, de egye fene, ők is megszavazzák
A fizetés függ a lakosság számától is; a szakértő szerint a piacon egy ilyen állás jóval jobban fizet
Egy mostani törvényjavaslat értelmében a mindenkori átlagfizetéshez mérten növekedne az illetményük, most október 1-jétől csaknem mindjárt a duplájára. Ez kiemeltnek számít, Karácsony Gergely főpolgármester jelenlegi bruttó fizetése 1,5 millió forintról 3,4 millió forintra nőne, de még egy 500-as lélekszámú település vezetőjének is 520 ezer forintról 700 ezer forintra emelkedne a javadalmazása.
(A legfrissebb hírek itt)
A béremelésről szóló javaslatot Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter jegyezte, de Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere kezdeményezte nála. Az LMP is kivenné a részét a dicsőségből, ők azt írták: "A miniszter törvényjavaslata szinte teljesen megegyezik párt múlt heti javaslatával", és szerintük a Fidesz azért terjesztett be saját javaslatot, hogy ne kelljen igennel szavazniuk egy ellenzéki kezdeményezésre. "Szívük joga" - írja az LMP, hozzátéve: akkor is támogatják a javaslatot.
És akkor íme, az utóbbi évek legjelentősebb polgármesteri fizetésemelése számokban: a tervezet szerint a főpolgármester az előző évi nemzetgazdasági átlagkereset 6-szorosának, a megyei jogú városok polgármesterei és fővárosi kerületeinek polgármesterei a 4,5-szeresének, a vármegyei önkormányzat közgyűlési elnöke a 4-szeresének megfelelő illetményt kell kapna.
A többi településvezető javadalmazását a lakosság számától függően sávosan határoznák meg, a szorzó a 30 ezer lakosnál népesebb települések polgármesteréinél 3,5, az 500 lakosnál kisebb település vezetőjénél 1,25 lenne. Miután 2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200 forint volt, így:
a főpolgármester fizetése 1,5 millió forintról 3 427 200 forintra,
a megyei jogú városok és fővárosi kerületek polgármestereinek fizetése 1,3 millió forintról 2 570 400-ra
a 30 ezer lakosnál népesebb települések polgármestereinek bére 1,1 millió forintról 1 999 200 forintra,
az 500 lakosnál kisebb települések vezetőinek fizetése pedig 520 ezer forintról 714 ezer forintra nőne, bruttóban.
Ezek az összegek minden évben az átlagkereset arányában emelkednek. Érdekességként lássunk néhány fizetést a politikusok és az állami végvezérek világából.
Orbán Viktor havonta 4,7 millió forintot kap miniszterelnökként, de az összegre még rájön az 1,7 milliós képviselői tiszteletdíj is, amivel együtt a fizetése összesen havi bruttó 6,4 millió forint.
A miniszterek közül Lantos Csaba energiaügyi és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bruttó 6,3 milliót forintot keres. A kormánytagok zöme 3,5 milliót vihet haza.
A jegybank elnöke, Matolcsy György is bruttó 6 millió fölött keres, 5,5 millióval kell beérnie Lánczi Tamásnak, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökének.
Bruttó 5 millió fölött kapnak a legnagyobb állami cégvezérek, így például Hegyi Zsolt, a MÁV, Balczó Barnabás, a Posta, Sípos-Tompa Levente, az MFB vagy Hiezl Gábor, az MVM vezetője. Havi 4 millió jár a Volánbusz, vagy a Paksi Atomerőmű Zrt. első emberének.
- Tudom, hogy jelentős emelésnek tűnik, de vegyük figyelembe, hogy egy városvezető pozíció nagyon komoly felelősséggel jár, intézményeket, közlekedést kell működtetni. Hosszú évek óta nem történt semmilyen bérfejlesztés, a rekord infláció terhe mellett. A mostani konstrukciót megfelelő megoldásnak tartom, főként az automatikus növekmény tükrében - értékelte a Blikknek Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Úgy vélte, ma nem a meggazdagodás perspektívája, nem bér kérdése egy polgármesteri pozíció.
- Fontos, hogy jó szakember legyen, meglegyen benne az elhivatottság. De a szakma erősítését igazából az jelenti, hogy van megfelelő hatásköre, tud gazdálkodni, van rá kerete, akkor megfelelő transzparencia mellett, átlátható és számon kérhető módon hozhat döntéseket. Akkor tud tenni a lakosokért. A jobb fizetés még nem feltétlenül eredményezi azt, hogy kvalifikáltabb vezetők kerülnek a város vezetői székekbe - fogalmazott Gémesi György.
Milliós bérekért csapnak össze: akár az átlagfizetés háromszorosát is zsebre vághatják a polgármesterek
- A választókat esetleg dühíti ilyen jelentős emelés, de látni kell, hogy évek óta lemaradásban voltak a polgármesteri bérek. Azt kell nézni, hogy az a fizetés, amit kap, mennyire áll arányban azzal a felelősséggel, a felkészültséggel, munkával, amit végez -vázolta a helyzetet a Blikknek Tóth Levente, a Bank360.hu vezető elemzője. - Nyilvánvaló, hogy annál, aki százmilliós, olykor milliárdos közpénzek sorsáról dönt, s alacsony a fizetése, megvan a korrupciós kockázat. Ha alacsonyan tartjuk a fizetéseket, az valós korrupciós kísértést jelent, erre azért akadt példa az elmúlt időszakban. A túl olcsó polgármester valójában könnyen válhat nagyon is drágává egy településnek.
A szakértő úgy vélte, ezeket a béreket olyan állami cégekével kell arányba állítani, ahol a vezető hasonló fajsúlyú döntéseket hoz, ugyanannyi ember munkájáért felel, vagy a versenyszférában hasonló pénzek elosztásáról dönt.
- Márpedig ott sem ritkák a milliós fizetések, és nyilván ezt látva a település vezetésére alkalmas szakember azt az utat választja versenyképes jövedelem híján - vélekedett Tóth. | Fideszes törvény garantálná Karácsony fizetésének vásárolóértékét | A júniusi választásokon besöpört polgármesteri győzelmek mellé máris mesés fizetésemelést könyvelhetnek el a települési vezetők. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/polgarmesterek-fizetesemeles/zfe7454 | null | true | null | null | Blikk |
A csúcsot a Jobbik tartja: a programjuk alapján 2015-ben 12 százalékra nőne a deficit. Ha nem változnának a jogszabályok és a nyugdíjon, családtámogatásokon, munkanélküli segélyen és táppénzen kívül a kiadások csak az inflációval emelkednének – vagyis az úgynevezett alappálya valósulna meg –, akkor a KFIB számításai szerint 2014-ben 3,5, 2015-ben pedig 3,1 százalék lenne a GDP-arányos deficit.
Ha nő a hiány, nő a gazdaság is?
Sajnos nem – állapítja meg a TI. A legoptimistább forgatókönyv esetén sem nőne a gazdaság 2,5 százaléknál többet 2015-ben. Az ellenzéki programok alapján ugyanis az állam egyre aktívabb lenne, és ez kiszorítaná a magángazdaságot. Vagyis a gazdaság centralizációja és az állami szerepvállalás újabb csúcsokat döntene. A DK, az MSZP és az Együtt-PM (vagyis a Kormányváltás szövetség) programjának megvalósulása esetén a magánszektor gazdasági teljesítménye a 2014–2017 években az alappályánál csak enyhén gyorsabban, a Jobbik és az LMP programjának esetében az alappályánál lényegesen lassabban növekedne.
Így tehát – az ellenzéki programok megvalósulása esetén – lényegében kizárható, hogy a magángazdaság növekedése ellensúlyozni tudná a várhatóan nagyobb hiányt, vagyis 2015 és 2017 között bizonyosan nőne az államadósság. Három év múlva a szocialisták programja 89 százalékra vinné fel – a GDP-arányában – az államadósságot. Összességében tehát az a kép rajzolódik ki, hogy az ellenzéki pártok 1 százalék GDP-növekedésért 2 százalék adósságráta-emelkedést is hajlandók lennének tolerálni. Ez egyébként tökéletesen ellentmond annak, amit kommunikálnak: nyilatkozataik alapján mindegyik ellenzéki párt – és természetesen a kormánypártok is – a növekedés beindulásától várja az adósságráta csökkenését.
Legalább átlátható lesz-e a költségvetés?
A költségvetést terhelő ígéretekben a jobbik vezet - Móricz Simon / Népszabadság
Most nem az, és a programok alapján valószínűleg nem is lesz az. A költségvetési átláthatóság kérdésével az LMP egyáltalán nem foglalkozik. A DK és az MSZP mindössze a Költségvetési Tanács visszaállítását tervezi, a Jobbik és az MSZP az átlátható és reális/szakszerű költségvetési tervezés célját deklarálja. Az Együtt-PM az egyetlen párt, amely a költségvetési rendszer hatékonyságát javító intézkedést („programalapú költségvetés") és a fiskális fegyelem erősítését célzó intézkedést (a Költségvetési Tanács visszaküldési joga minden törvény esetében) is ígér.
Egyik párt sem foglalkozik azzal, hogy mit terveznek akkor, ha a programjukban ígért intézkedések veszélybe sodornák a költségvetési egyensúlyt. Márpedig, miként elemzésünk rámutat, ha a pártok ígéretei megvalósulnak, mindenképpen szükség lesz „váratlan" kiigazító csomagokra, megszorításokra. „Ha a pártok úgy gondolják, hogy ez a helyes irány, vagy úgy vélekednek, hogy a magyar választók ezt szeretnék, akkor a költségvetési felelősség vonatkozásában semmi nem változott az elmúlt 12 évhez képest" – mondta Romhányi Balázs, a KFIB igazgatója az pártígéretek elemzésének budapesti bemutatóján.
A makrogazdasági pálya pártprogramok alapján
Sem az alappálya, sem bármelyik program megvalósulása esetén európai felzárkózás a következő négy évben nem várható. Nem vezetjük be az eurót, és az várható, hogy továbbra is a térség gyengébben fejlődő országai között leszünk. „A pártok megnyilvánulásaiból az látható, hogy nem a kormányzást előkészítő felelős programokon dolgoznak, hanem kizárólag a vélt választói akaratnak kívánnak megfelelni, a választópolgár pedig azt szeretné hallani, hogy az állam gondoskodik róla. Ahol van némi előrelépés: a közpénzek tisztességes felhasználására több figyelem jut – mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászprofesszora, a Mit választunk? projekt védnöke.
Szalai Ákos, a program másik védnöke a programok kapcsán elmondta, hogy „a közgazdasági kutatások szerint a racionális választók nem pártprogramok alapján választanak – és amíg ilyenek a pártprogramok, addig jobb is, hogy így van".
Tisztul a korrupciótól Magyarország?
Sajnos ez sem várható. A TI vizsgálta a pártok korrupcióellenes ígéreteit is, az erről szóló elemzés a mitvalasztunk.hu oldalon található. Ezt megelőzően, 2014 januárjában a TI átfogó tanulmányt tett közzé a magyarországi közpolitikai intézményrendszer átláthatóságáról, amelyben azt vizsgálta, hogy a jelenlegi állami-kormányzati rendszer képes-e ellenállni a korrupciónak. Ebből kiderül, hogy Magyarország kormányai a rendszerváltás óta igen gyenge korrupció elleni teljesítményt nyújtottak.
Már a szocialista–szabad demokrata kormányzás időszakára (2002–2010) intézményesült a korrupció, amit a jelenlegi kormány azzal tetézett, hogy a hatalmát korlátozni hivatott fékek és ellensúlyok rendszerét szétzilálta, valamint a jogalkotást a napi hatalmi érdekek alá rendelte. „Mindennek az a következménye, hogy a közpolitika és az állami intézményrendszer átláthatósága ma Magyarországon siralmas" – emelte ki Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.
Egy kis fék, egy kis ellensúly
A pártprogramok vizsgálatából az látszik, hogy a Kormányváltás szövetség (vagyis a DK, az MSZP és az Együtt-PM), továbbá az LMP egyaránt helyreállítaná a fékek és ellensúlyok rendszerét, például visszahelyeznék jogaiba az Alkotmánybíróságot, és újra parlamenti ombudsmanra bíznák az információszabadság védelmét. Véget vetnének a visszamenőleges és személyre (vállalatra) szabott jogalkotásnak is. A Kormányváltás a közpénzügyi alkotmányosság jegyében a Költségvetési Tanács jogosítványait – a maihoz képest – megnövelné.
A legradikálisabb elképzeléseket – a 2010 előtti állapot teljes visszaállítását – a DK fogalmazta meg, míg az LMP a közjogi rendszer részleges korrekcióját ígéri. Ha az ellenzék demokratikus pártjain múlik, szélesedni fog a kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok köre, és nehezebb lesz az adatokat államtitokra vagy üzleti titokra hivatkozva visszatartani. Az állami szerződéseket egytől egyig mind nyilvánosságra hoznák.
Kampányfinanszírozás, közbeszerzés
A Kormányváltás pártjai a kampányfinanszírozást a TI szakmai javaslatai alapján szabályoznák újra. Az LMP rendet vágna a közterületi óriásplakátok piacán. Korlátozná az állami vállalatok hirdetési jogát, és előírná, hogy az állam csak nyilvános közbeszerzés útján vásárolhasson médiafelületet. A Kormányváltás törvényerőre emelné a TI-nak azt a régi követelését is, hogy naprakész, kereshető internetes közbeszerzési adatbázist hozzanak létre. Ez nyomon követhetővé tenné a közpénzköltést. Az LMP a versenyeztetés nélkül, gyorsított eljárásban elbírált kiemelt beruházásokat szüntetné meg.
A Kormányváltás a közérdekű bejelentőket a 2009-ben kidolgozott szabályozással védené meg, ezt az MSZP új és átfogó korrupció elleni stratégiával fejelné meg. Az LMP szigorítaná a politikai elitet érintő ügyek nyomozását, és évente nyilvános színvallásra kötelezné a kormányt, úgynevezett „fehér könyv" formájában. A korrupció elleni harc jegyében az Együtt-PM és az MSZP kivizsgálná a dohány-kiskereskedelmi koncessziók odaítélését és az állami termőföldek haszonbérbeadását. A „trafikmutyi" és az állami földügyek elszámoltatásán túl az MSZP a takarékszövetkezetek államosítását sem hagyná szó nélkül. Az elszámoltatás igazi bajnoka azonban a Jobbik. A korrupció elleni küzdelemre nem sok szót vesztegető ellenzéki párt elszámoltatná a gazdasági és a politikai elitet, a földbárókat és rendőri vezetőket is, csendőrséget vezetne be, valamint betiltaná az „offshore-ozás"-t.
Jól hangzó ígéretek, de megkérdőjelezhető hitelesség
A Kormányváltás korrupció elleni elszántságának hitelességét megkérdőjelezi, hogy a korábbi baloldali kormányok nem sokat valósítottak meg abból, amit újra kormányra kerülve megtenni ígérnek, igaz nem zilálták szét a fékek és ellensúlyok rendszerét. A TI szerint a Kormányváltás pártjai – amikor hatalmon voltak – nem léptek fel az átlátható párt- és kampányfinanszírozásért, a korrupció elleni tevékenységük pedig siralmas volt. Azt is számos kutatás bizonyítja, hogy a közbeszerzések terén a baloldali kormányzás idején is a baráti cégek javára lejtett a pálya, bár ezt akkor még nem iktatták törvényekbe.
Az is igaz azonban, hogy a jelenlegi kormány hivatalba lépése után a korrupció ugyanúgy megoldatlan probléma maradt, amely gyengíti Magyarország versenyképességét és rombolja a közbizalmat. A kampányfinanszírozás jelenlegi, cinikus és igazságtalan rendszere, a 2010 előtti megoldáshoz hasonlóan, továbbra sem képes megszüntetni a kampánykorrupciót. Nem véletlen, hogy a TI mind a Gyurcsány-kormány, mind pedig a jelenlegi kormány alatt kivonult a kormányzat korrupcióellenes munkacsoportjából. | Transparency: Siralmas állapotok | A közpolitika és az állami intézményrendszer átláthatóságát is siralmasnak tartja a Transparency. Megvizsgálták a pártok programjait is – már akinek van –, de ezektől sem ájultak el. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/transparency-siralmas-allapotok-1452671 | 2014-03-27 17:30:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint már november 23-án megkötötték a szerződést az 500 férőhelyes sportcsarnok és a hozzá kapcsolódó Kézilabda Képzési Központ kivitelezésére.
A kormány tavaly év végi osztogatásakor juttatott 800 millió forintnyi támogatást a városnak a csarnok megépítésére, az önkormányzat pedig 1,2 milliárdot tesz bele a projektbe. Vagyis az eredeti tervek szerint 2 milliárdos beruházás lett volna a sportcsarnok.
Látványterv
A közbeszerzési eljáráson azonban kiderült, ez kevés lesz, hiszen a beérkező két ajánlat közül a nettó 2,43 milliárd forintosat fogadták el - vagyis nem alaptalanul feltételezhetjük, hogy ez volt az alacsonyabb árú ajánlat. A sportcsarnokot így végül két helyi cég, a Hidi-Top Kft. és a Kinamé Kft. építheti fel 3 magánszemély alvállalkozóként történő bevonásának segítségével. A másik pályázat a szigetújfalui VITÉP '95 Kft.-től érkezett, amit azonban érvénytelennek nyilvánítottak.
A beruházás mindkét cég számára kiemelkedő jelentőségű lehet, hiszen ezzel az éves árbevételül többszörösét zsebelhetik be. A tavalyi 11 fővel működő Kinamé 281,7 milliós árbevételt realizált, a Hidi-Top pedig tavaly 27 fővel 439,7 milliós árbevételt tüntetett fel a beszámolójában. | 2,5 milliárdos sportcsarnokot kap Gyál is | Az eredetileg tervezettnél 21 százalékkal drágábban épül meg az 500 férőhelyes sportcsarnok a Pest megyei városban. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/2_5_milliardos_sportcsarnokot_kap_Gyal_is.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct | 2017-11-30 16:22:33 | true | null | null | mfor.hu |
Az eset előzménye, hogy múlt heti parlamenti felszólalásában Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy "Magyarországnak ma áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van". Az ellenzéki frakcióvezetőtől - mivel Kövér László rendreutasítását követően kijelentette, "a házelnök a legrosszabb párttitkárként viselkedik" - az ülésvezető megvonta a szót.
A szombati közlemény hangsúlyozza, hogy felszólalásában a politikus nem a hazaáruló, hanem az áruló szót használta. Egyúttal hangot ad Gyurcsány Ferenc azon véleménynek, hogy Kövér László visszaélt házelnöki hatalmával, korlátozva a képviselők szólásszabadságát.
A szövegben idézik a pártelnököt, miszerint: "emberi mivoltában sérteni valakit valóban nincsen rendben. Uszítani az alkotmányos rend ellen nincsen rendben. De hát erről szó nincsen. Van egy nagyon higgadt, nyugodtan elmondott vélemény. Kövér szerint ez 14 millióba kerül".
A közlemény zárásaként azt írják, hogy a DK elnöke megígérte, hogy "Strasbourgig fogják vinni az ügyet".
Forrás: MTI/Hírklikk | Kövér László több, mint 14 millióra büntette Gyurcsány Ferencet | Kövér László házelnök több, mint 14 millió forintra büntette Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét - közölte az ellenzéki párt sajtóirodája szombaton. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/kover-laszlo-tobb-mint-14-milliora-buntette-gyurcsany-ferencet/529872 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
A Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara a napokban tartott tisztújító közgyűlést, amelyen dr. Orosz Tivadar elnök beszélt az elmúlt négy évben folyt munkáról.
A tájékoztató szerint a szakmai előadások hagyományosan a vállalkozókat érintő jogi szabályozási környezet változásaihoz igazodnak, és általában azok 20-60 érdeklődőt vonzanak, de nem ritka, hogy több mint százan vesznek részt egy-egy ilyen rendezvényen. A leglátogatottabb előadássorozatok az adó- és számviteli törvény változásaival, valamint a munkajog és társadalombiztosítás aktuális kérdéseivel foglalkoztak. Évi rendszerességgel tartottak előadásokat az adatvédelem, adatkezelés témakörében, illetve az új hulladékgazdálkodási törvény életbe lépése is felvetett több kérdést, amelyekre válaszoltak ezeken a programokon. Többször szerveztek szakmaspecifikus előadásokat, például építőipari vállalkozók részére az E-napló vezetésével és a kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos tudnivalókról, a vendéglátóipari vállalkozások részére pedig munkajogi aktualitásokról. 2023-tól 47 alkalommal szerveztek munkahelyi elsősegélynyújtó képzést, amelyeken közel félezer munkavállaló szerzett tanúsítványt. | Rendszeresen szerveznek szakmai előadásokat | Rendszeresen szervez szakmai előadásokat a Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara – ez is kiderült abból a tájékoztatóból, amely a kamara elmúlt négy évi tevékenységét vette górcső alá. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-gazdasag/2024/10/kamara-szakmai-eloadas | null | true | null | null | BEOL |
- Védekező vagy támadó taktikával készült az egy héttel ezelőtti fel-ügyelőbizottsági meghallgatásra, ahol a vezérigazgatói állása megtartása érdekében be kellett bizonyítania, hogy valóban nincs és nem is volt köze a brit bejegyzésű, offshore hátterű Jadran Investments Limited céghez?
- Sem védekezni, sem támadni nem akartam. A sajtóban megjelent alaptalan vádaktól és vádaskodásoktól elhatárolódom. A támadások mindennaposak, mindig jelen voltak az életemben Pakson is, az MVM-nél is, és jelen vannak a BKV-nál is. Egy állami cég vezetőjének mindig számolnia kell a kritikával, akár jogos, akár nem. A rágalmazások miatt viszont bizonyos sajtóorgánumokkal szemben elindítottam a peres eljárást a jó hírnév megsértéséért, mert a valótlan állításokért is kell valakinek vállalnia a felelősséget.
- Akkor csak újságírói kitaláció, hogy egy bizonyos Mrs. Istvan Kocsis a tulajdonosa annak az offshore vállalkozásnak, amely tavaly mintegy egymilliárd forintért adott bérbe egy horvátországi szállodát az MVM egyik leányvállalatának, de szerződésbontás után nem fizette vissza a bérleti díjat?
- Tudomásom szerint sem a BKV-nak, sem az MVM-nek nincs offshore cége. Ugyanezt tudom elmondani családom tagjairól és magamról is.
- Egy normálisan működő vállalatnál kizárt, hogy valakit elbocsátanak, kifizetnek, utána tovább foglalkoztatják. Az is elképzelhetetlen, hogy egy beosztott vezető öt év munka után 94 millió forint búcsúpénzt kapjon. Miért hunyt volna szemet az egész felett, ha nem szivárog ki a sajtóhoz?
- A HR-igazgató végkielégítéséről a megállapodás, illetve annak kifizetése jóval a BKV-hoz kerülésemet megelőzően történt. Engem úgy tájékoztattak, hogy minden jogszerű volt, a szerződések szerint a HR-igazgatónak ez az összeg járt. Ennek ellenére elfogadhatatlannak tartom az eljárást.
- Mégis hogyan hozható ez a botrány párhuzamba az ésszerű és költséghatékony gazdálkodással?
- Sehogy, ezért az ügy tisztázása érdekében július 23-án vizsgálatot indítottam, amelyet azóta kiterjesztettem az öszszes felső vezetői végkielégítés kifizetésére, és felhatalmaztam a belső ellenőrzést azok teljes körű, időkorláttól független átvilágítására. Szabálytalanság megállapítása esetén személyi felelősségre vonás történik. Időközben, július 27-én a korábbi közös megegyezés módosításával Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató távozott a BKV-tól. A távozó igazgató semmiféle további járandóságban nem részesült, így céges autóját sem kapta meg. A megüresedett posztra pályázatot írtunk ki.
- Az idén várhatóan közel 30 milliárdos veszteséget termel, és horribilis állami támogatásban részesül a BKV. A vállalat jelenlegi pénzügyi helyzetére milyen jelzőt lehetne használni: lélegeztetőgépen van, műtét előtt áll, vagy éppen várólistán vesztegel?
- A BKV pénzügyi helyzete egyre nehezebben kezelhető. Az ebben az évben lejáró közép- és hosszú lejáratú hiteleink nagyságrendje meghaladja a 10 milliárd forintot, a folyószámlahitelekkel együtt pedig több mint 40 milliárd az összeg. Ezeket refinanszírozni kell, ami a jelenlegi pénzpiaci helyzetben nem könnyű, hiszen ha lehet egyáltalán felvenni hitelt, azt csak nagyon magas kamatterhek mellett adják. Amennyiben nem tudunk pótlólagos forrásokhoz jutni, a társaságnak az év utolsó negyedében likviditási problémákkal kell szembenéznie. Éppen ezért tárgyalunk a tulajdonos fővárossal és a kormányzattal is a probléma megoldásáról. Megítélésem szerint nagyságrendileg 30 milliárd forintos forrásra van szükségünk ahhoz, hogy a következő év végéig stabil állapotban tudjuk tartani a céget.
- Tehát úgy érzi, hogy a főváros és a kormányzat felől még van akkora bizalom ön iránt, hogy ehhez az összeghez hozzájusson a BKV?
- Igen. Tavaly is egy hosszú tárgyalássorozat után kapott a BKV 10 milliárd forintot, amelyet működtetésre fordítottunk. Ezzel stabilizáltuk az idei év indítását.
- Mire lenne elég a 30 milliárd forint?
- Ennek ismerni kell az előzményeit. Korábban az elővárosi közlekedés finanszírozási problémáival kapcsolatban a kormányzattal olyan megállapodás született, hogy a HÉV-üzletág külön cégbe történő szervezése esetén a kormány a BKV-tulajdonú társaságban egy 30 milliárd forintos nagyságrendű üzletrészt vásárolna. Az előkészületek januárban elkezdődtek, de egyelőre nem tudunk továbbhaladni, mert az még nem tisztázott, hogy részvény- vagy eszközvásárlás legyen. Az is kérdés, hogy ez milyen mértékű tulajdonrészre terjedjen ki. Ha a tranzakció létrejött volna az idén, akkor a 30 milliárd a BKV bevételét gyarapította volna. Ez stabilizálta volna a pénzügyi helyzetünket. Megítélésem szerint azonban erre az idén már egyre kisebb az esély.
- Közel egy éve igen nagy ívű tervekkel látott munkához. Volt szó a tanácsadói szerződések átvizsgálásáról, átszervezésről, holdinggá alakításról, átláthatóvá tételről. Ezekből mi valósult meg?
- Én mindig pozitívan állok a dolgokhoz. Olyan helyzetben vettem át a vezérigazgatói széket, amikor a sztrájk elháríthatatlannak tűnt, így az a veszély fenyegetett, hogy a BKV-nál a múlt év vége a sztrájkok jegyében telik el. Szívós és korrekt tárgyalásokkal sikerült elkerülni a munkabeszüntetéseket. A holding struktúrával kapcsolatos elképzelések szakmailag korrektek. Sikerként élem meg, hogy bebizonyítottuk: a mai felállás nem szakszerű, és ezáltal nem is lehet versenyképes. Ráadásul a holding struktúrával a cég évi 5-6 milliárd forintos megtakarítást érhet el. Következetesen haladunk az átlátható struktúra kialakítása felé, de úgy gondolom, lehetetlen elvárni, hogy fél év alatt egy ilyen rendszert létrehozzunk. Ehhez reálisan legalább két évre van szükség.
- Az utasok azonban nem két év múlva, hanem most szeretnének normális körülmények között közlekedni.
- Nem kell szégyenkeznünk: a budapesti közlekedési lefedettség és menetsűrűség nemzetközi szinten is igen jónak mondható. Az összes költségen belül a menetdíjbevételünk aránya 42 százalék körül mozog, ez nemzetközi viszonylatban nagyon jó, bár a költségeink felét sem fedezi.
- Nem érzi kicsit soknak, hogy 9400 forintot kell fizetni egy havi bérletért?
- Véleményem szerint nem kell tovább emelni, mert a világon sehol sem kizárólag a menetdíjakból finanszírozzák a közösségi közlekedést. Azt hiszem, hogy a mai árszint – a 10 ezer forint körüli összeg – ott van, ahol lennie kell. Tudom, hogy sokaknak ez komoly kiadást jelent, de a tulajdonos főváros tarifára vonatkozó döntése indokolt volt. Az a célunk, hogy a teljesítményarányos viteldíjrendszer irányába mozduljunk el. A jelenlegi tarifarendszer is tartalmaz teljesítményarányos elemeket – példaként említhetném a metrószakaszjegyet. Ezt az irányt akarjuk tovább erősíteni, ehhez azonban jelentős techno-lógiai fejlesztésekre van szükség. Hasonló fejlesztés bevezetésén dolgozunk annak érdekében is, hogy a metró zárttá tételével csökkentsük a bliccelők arányát.
- Ezeket a célokat saját tudásból próbálják elérni, vagy továbbra is tanácsadói segítséget vásárolnak?
- Arra törekszem, hogy csak olyan tudást vásároljunk meg a tanácsadóktól, amellyel mi nem rendelkezünk. Emellett fokozatosan csökkentjük a tanácsadói szolgáltatásokra fordított összeg nagyságát. Sokan a külső tanácsadók közreműködését bűnnek állítják be, de állítom, hogy szükség van a tudásukra. A tanácsadásra és a szakértésre 2007-ben 800 millió forintot fordított a BKV, míg 2008-ban ez az összeg már alig haladta meg a 400 milliót. Ugyanebben az évben, a munkába állásom utáni időszakban – szeptembertől az év végéig – ebből az összegből kevesebb mint 10 százalékot használtunk fel. Ezen a területen is időről időre felmerül az offshore cégek szerepe, ezek mögött azonban reális tulajdonosok vannak, reális tudással.
- Valóban elhagynak két megállót a 4-es metró második szakaszának a nyomvonalából? Így könnyebben tartható a határidő?
- A főváros kérésére a DBR szakértői jelenleg azt vizsgálják, hogy a Bosnyák térig tartó második szakasz költségeit hogyan lehetne csökkenteni. A meghoszszabbításnak nincs hatása az első szakasz véghatáridejére. Aki percre pontos dátumot tud mondani a határidőkkel kapcsolatban, az valószínűleg jós, hiszen ez annál sokkal összetettebb, sokkal több szereplős projekt. Az a célunk, hogy 2012-ben a 4-es metró már utasokat szállítson. Ennek szem előtt tartásával a lehető legjobban végezzük a munkánkat, de nehezítő körülmények természetesen mindig adódhatnak. Az északi pajzs is eléri néhány napon belül a Fővám téri állomást, azaz hamarosan már a pesti oldalon folytatódhat a munka.
- Nem bánta meg, hogy elvállalta a vezérigazgatói posztot? Az elmúlt időszakban nem sok öröme lehetett benne…
- Nem bántam meg, miért tettem volna? Ez egy kihívás volt számomra. Izgalmas feladatnak találtam, hogy egy nehéz helyzetben lévő cég sorsán javítsak. Úgy látom, hogy máris sokat tettünk azzal a szemléletváltással, amelyet a cég életébe hoztam. A munkatársaim örülnek annak, hogy egyértelműen próbálom képviselni a szakmai öszszefüggéseket, mert ez szolgálja mindannyiunk érdekét. | Kocsis hosszú távra tervez - Világgazdaság | „Sem a BKV-nak, sem az MVM-nek nincs offshore cége. Ugyanezt tudom elmondani családom tagjairól és magamról is” – állítja Kocsis István, a BKV vezérigazgatója. A kritikai pergőtűz alá került menedzser szerint az őt rágalmazóknak vállalniuk kell a felelősséget. „Nagyságrendileg 30 milliárd forintos forrásra van szükségünk ahhoz, hogy 2010 végéig stabil állapotba tudjuk hozni a céget” – vázolja terveit lapunknak adott interjújában Kocsis István. | null | 1 | https://www.vg.hu/velemeny/interju/kocsis-hosszu-tavra-tervez-283404 | 2009-08-03 17:49:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Szőke László vezérigazgatótól elvárja a Fővárosi Önkormányzat, hogy tegyen meg mindent a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. eredményesebb gazdálkodása érdekében. Ebbe a bevételek növelése és a költségek csökkentése is beletartozik. Szerződésbontásra azonban nem kapott konkrét utasítást az igazgató – tagadja erre vonatkozó belső értesülésünket György István főpolgármester-helyettes. S ezzel ellentmond saját magának. Egy januári sajtótájékoztatón ugyanis határozottan állította, hogy a decemberben 900 millió forint gyorssegéllyel megtámogatott BGYH új gazdasági pályára állításához fel kell mondani a korábban kötött üzemeltetési, illetve a beléptetőrendszerére vonatkozó szerződéseket. S rögvest neki is álltak a dolognak.
Márciusban felbontották a fürdők takarítására, karbantartására kötött szerződést. A rendkívüli felmondást részben az indokolatlanul magas vállalási árral indokolta főváros. Információink szerint hasonló lépésre készülnek a beléptetőrendszert kiépítő és üzemeltető Vilati Zrt.-vel is. Tarlós István főpolgármester városüzemeltetési ügyekért felelős helyettese ezt tagadja, de az tény, hogy hivatalba lépése óta többször hangoztatta: a Vilati által kiépített rendszer sok hibával működik és erősen túlárazott. Számításai szerint öt év alatt bruttó 1,83 milliárd forintot fizet ki a BGYH bérleti díj címén, további 232,5 milliót pedig az üzemeltetésért. A kiépített rendszer viszont nem ér többet 650 milliónál, beleértve a 60 hónapos finanszírozási költséget is. (Januárban még 800 milliót ért szerinte.)
– A jelenlegi rendszer létesítésének költsége több mint bruttó 1,25 milliárd forint. A tárgyban lefolytatott három közbeszerzési eljárás során senki nem adott ennél kedvezőbb ajánlatot – tisztázza mindjárt az elején Juhász Lajos, a Vilati Zrt. vezérigazgatója. – A bruttó 812 millió egy négy évvel ezelőtt adott ajánlati ár, amely egy lényegesen kisebb rendszerre, kevesebb fürdőre és kevesebb modulra vonatkozott. Nem tartalmazta többek között az üzemeltetési költséget, a jóteljesítési-, illetve bankgaranciákat. A BGYH úgy rendelte meg és építtette ki a rendszert, hogy egyetlen fillért sem adott bele. Így a teljes bekerülési összeget nekünk kellett előteremtenünk, méghozzá bankhitelből, súlyos kamatokkal terhelten. S nem tekinthettünk el az általunk viselt teljes üzleti kockázat felárától sem – mondja.
S a „választási” kockázattal még nem is számoltak. A tavalyi parlamenti és önkormányzati választások után rögtön megkezdődtek az önkormányzati kontraktusok, és cégek átvilágítása. Budapest új városvezetése alig három hónap alatt indokolatlanul sok külsős, illetve kirívó ár-érték aránytalanságot mutató üzemeltetési szerződésre bukkant. A pazarlás legjellemzőbb példájaként a BGYH -t említette György István, ahonnan állítása szerint röpke másfél év alatt 720 millió forint folyt ki.
Csakhogy ebben aligha a beléptetőrendszer a ludas. – A beléptetőrendszer a csalások visszaszorításával növeli a bevételeket, miközben csökkenti költségeket. Kizártnak tartom, hogy ez veszteséget okozhat. Pontos elszámolást tesz lehetővé az egészségbiztosítási pénztárral és adóhivatallal. S ez az előny még növelhető lenne az értékesítés, a beléptetés és a marketing minden funkcióját megvalósító rendszer teljes körű használatával. Ám ezzel a lehetőséggel egyelőre nem él a fürdőigazgatóság – teszi hozzá Juhász Lajos.
– A megbízhatatlanul működő szolgáltatás jelen állapotában csak ront a fürdők megítélésén – véli György István, aki ugyanakkor nem tagadja, hogy a BGYH idén a tavalyi év hasonló időszakához képest jóval magasabb bevételt könyvelhetett el.
A tender két éve lezárult, a rendszert átvették, a díjakat a BGYH pontosan fizeti. A főváros ettől függetlenül felmondhatja a szerződést. Ám a következmények súlyosabbak lehetnek, mint a takarítók esetében. A határozott idejű szerződés egyoldalú felbontása ugyanis jogilag a kötelezettségek teljesítésének megtagadása. A teljes futamidőre vonatkozó bérleti díjakat például mindenképpen ki kell fizetni, a szerződés értéke egyszerűen inkasszálható. A jelenlegi helyett új rendszert kell kiépíteni, ami új közbeszerzés, új költség. Mindez milliárdos károkat okozhat a BGYH-nak. Ráadásul a beléptetőkapuk – akárcsak a többi eszköz és szoftver – a Vilati tulajdonában vannak. A fürdőváros építése így kapubontással kezdődhet.
Függő feljelentések
A BGYH 2008-ban hirdette meg első közbeszerzési tenderét a beléptetőrendszerre. A Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárást érvénytelennek nyilvánította. A BGYH újabb felhívására három ajánlat érkezett, amelyből kettőt a BGYH alkalmatlannak nyilvánított. A rostán fennmaradó Vilati Zrt.-t viszont ajánlattételre kérte fel. A szerződést ennek eredményeként 2009 júniusában kötötték meg. Az akkor még ellenzékben lévő Fidesz négy képviselője 2009 végén feljelentést tett a közbeszerzési eljárás visszásságai és az önkormányzatot ért vagyoni hátrány miatt a Legfőbb Ügyészségnél. A nyomozás még tart. A Vilati válaszul a céget súlyos vádakkal illető, később főpolgármester-helyettessé kinevezett György Istvánt jelentette fel rágalmazásért, ám az eljárás György parlamenti képviselősége miatt nem folytatható le. | Gazdaság: Fürdőváros-építés kapubontással | Az főváros sokallja a budapesti fürdők beléptetőrendszerének 1,25 milliárdos árát. Megy a vita a beruházóval. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20110419-furdovaros-epites_kapubontassal-1044911 | 2011-04-19 13:44:22 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Hogy az Európai Unió és a magyar Irányító Hatóságok olykor teljesen értelmetlen projektekre adnak pénzt, azt már másfél méteres magas „kilátók” megépítése óta tudjuk. Ám hogy az uniós polgárok adóját egy történelmileg teljesen hiteltelen és semmivel alá nem támasztott fantazmagóriájára „alapozva” osszák ki, az mindenképpen új. Így épül most Zsadányban, „Attila király fővárosában” egy „fapalotának” nevezett épületecske. A polgármester mániájától aligha függetlenül.
A már csak alig másfélezer lakosú Zsadány az elmaradott és Isten háta mögötti észak-békési térség sok hátránnyal küzdő és szegény községe, ahol autóval átsuhanni is lelkileg fájdalmas. Ám ha megállunk, és egy kis sétát teszünk, akkor még jobban mellbe vág, hogy ez a település fogy, pusztul és már hosszú ideje csak vegetál. A házak jó része lakatlan, néhány kopott és omladozik, még a főutcán lévő több ingatlan előtt is hatalmas a fű, az elhanyagoltság tapintható. Még az épülő kerékpárút is félbemaradt, mintha csak építés közben jöttek volna rá, hogy több villanyoszlop az alig két méter széles bicikliút közepén van.
Dudás Árpás egykori rendőrből lett a falu polgármestere, és egy picinyke megszakítással már vagy negyedszázada vezeti a települést. Rendszerint független színekben indul a helyhatósági választásokon, de az utóbbi két-három országgyűlési voksolás előtt a polgármesteri hivatalban gyártott levelekben – amelyeket közmunkásokkal munkaidőben vitettek ki – nagy egyértelműséggel fejtette ki minden helybélinek: miért szabad csak és kizárólag a Fideszre és térségi képviselőjére, Kovács Józsefre szavazni.
Zsadány első embere ugyanakkor most nem emiatt érdekes, hanem amiatt, hogy több mint húsz évvel ezelőtt megtalálta magában a „helytörténészt”, és olvasmányai, majd minden előképzettség nélküli „kutatásai” nyomán számára egyértelművé vált:
Attila, hun király fővárosa egykor sehol máshol nem volt, mint Zsadányban.
A polgármestert a legkevésbé sem zavarja, hogy zavaros teóriáját minden, a témában megszólaló régész és történész megcáfolta, elvetette vagy megmosolyogta, Dudás ugyanis állítása szerint az V. században élt Priszkosz rétor bizánci diplomata és történetíró munkájából kikövetkeztette, hogy szerinte a követ Attilához vezető útja a mai Zsadányban érhetett véget, azaz ide jött. A polgármester mindezt az utazással töltött napok számával és az egy nap alatt teljesített út hosszával „bizonyítja”, és úgy látja, hogy a leírásban említett folyó nem is a Tisza, hanem a Sebes-Körös lehetett.
Forrás: Dudás Árpád/Facebook
Amikor korábban arról kérdeztük, hogy Priszkosz rétort eredetiben olvasta-e, és „kutatásai” közben konzultált-e régészekkel és történészekkel, alkalmazott-e forráskritikát és a kutatásmódszertan eszközeit mennyire vetette be, akkor kiderült, hogy a több mint száz idevágó könyv tanulmányozása és az ebből levont saját következtetések jelentik számára a „történelmi” alapot. Ezekből pedig a maga számára azt a következtetést vonta le, hogy „Attila király fővárosa” nem más volt egykor, mint mai szülőfaluja, Zsadány.
A szakma elismert tudósai, köztük Bálint Csanád Széchenyi-díjas magyar régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a korszak egyik elismert kutatója és Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Tárának munkatársa korábban a Narancsnak elmondták, hogy Attila nem király, hanem fejedelem volt, s minthogy egy nomád társadalom élén állt, az életmódjuknak és a hatalomgyakorlásnak is lényeges eleme volt a mozgékonyság. Az uralkodói központ és az azt követő „udvar” – a birodalom irányításában részt vevő szűk elit, nagy létszámú testőrség, katonai kíséret és a családok, kiszolgáló népesség, állatállomány – a birodalom területén oda vonulhatott, ahol a legnagyobb szükség volt éppen az állandó jelenlétére. De ezeket is inkább szálláshelynek nevezzük, fővárosnak semmiképp.
A régészek és történészek ráadásul egyetlen értékelhető adatról sem tudnak, amely szerint Attila hun fejedelemnek bármi köze lehetne Zsadányhoz. Attila sírjáról is csak annyit állíthatunk csupán, hogy ez a Tiszántúl 30 ezer négyzetkilométeres területén valahol mélyen a föld alatt lehet.
Azt pedig korábban Medgyesi Pál, a békéscsabai Munkácsy Múzeum régésze mondta el a Narancsnak, hogy a fejedelem „fapalotájáról” érdemben és ténylegesen alig tudunk valamit. A szakértők sem ismerik a pontos méreteket és arányokat, a belső elrendezését, a díszítést, sőt még arról is polémia van, hogy pontosan milyen fából építették meg ezeket a korántsem időtálló épületeket. (Attila halála óta közel 1600 év telt el, a faépítményei elkorhadtak, nyomuk sem maradt.) Írásos és tárgyi emlék sem maradt fenn ezekről az épületekről.
„Ehhez képest ezt a zsadányi »fapalotát« valaki megtervezte. Jó lenne tudni, mi alapján és azt is, ki bólintott minderre rá”
– fejtegette a békéscsabai régész. Arról nem beszélve, hogy hasonló történelmi „megalapozottsággal” még néhány más magyar település is magáénak vallja Attilát, így Érd és Tápiószentmárton is.
Zsadányban ugyanakkor 2017 júniusában indult elindult az „Attila Palotája – gyermekbarát, információs és látogatómenedzsment” című projekt, a helyi önkormányzat ugyanis közel 90 millió forintnyi EU-s pénzt nyert erre, a beruházással 2019 májusára kellett volna elkészülni.
A projekt célja egy interaktív kiállítótér és egy turisztikai központ kialakítása volt, ahol hagyományőrző jelleggel a hunok történelmét ismertető és azt bemutató tematikus turisztikai kiállító tér létrehozása áll a projekt középpontjában. „Attila Palotája” olyan többfunkciós látogató tér „ahol hasznosan tölthetik el szabadidejüket a fiatalok, felnőttek és idősek egyaránt”. Az épületen belül egész évben nyitva tartó kiállító teret alakítanak ki, amelyben az évszaknak megfelelően változó attrakciók is helyet kapnak. „A projekt lehetőséget ad arra, hogy Zsadány és térsége is bekapcsolódjon a turisztikai vonzerővel bíró települések közé” – olvasni az erről szóló ismertetőben.
Azonban a megvalósítás kitűzött időpontjáig egy kapavágás sem történt. Ezt utóbb hol azzal magyarázta Dudás Árpád polgármester, hogy a 2019-es önkormányzati választáson nagy meglepetésre, ha rendkívül kis különbséggel is, de alulmaradt a rivális jelölttel szemben (majd egy 2020-as időközi választáson ismét ő nyert), hol azzal, hogy a projektre kiírt első és második közbeszerzés is sikertelen lett. Ami biztos, hogy már 2017 nyarán az önkormányzat számláján volt a közel 90 millió forint, majd sikerült kijárniuk az EU-s pénzeket koordináló magyar Irányító hatóságnál, hogy 2019 májusa helyett az új befejezési határidő 2021. március 31-e legyen.
Ám a munkába a meghosszabbított határidő végéig sem fogtak bele. Majd egy újabb csavarral nem csak azt érték el, hogy a közel 90 millió forinthoz kaptak még 30-at, hanem azt is, hogy a projekt legvégső határideje 2022. december 31-e lett. Ez év februárjában Dudás azt nyilatkozta a Narancs.hu-nak, hogy a képviselő-testület még nem írta ki a közbeszerzést, de elvileg teljesíthető a projekt az év végéig. Bár azt a polgármester akkor elárulta: „Kisebb esélyt lát a megvalósításra és nagyobbat arra, hogy nem lesz látógatóközpont”.
Az élet azonban rácáfolt az Attila zsadányi előtörténetében mélyen hívő településvezetőre. A harmadik nekifutásra kiírt közbeszerzési pályázat sikeres lett, amiben alighanem szerepet játszott, hogy sikerült kiegészítő támogatást szerezni a beruházáshoz. Nyílt eljárás keretében ez év június 30-án tették közzé a közbeszerzési felhívást, amelyet végül a térségben sok megbízást megszerző békéscsabai központú Kopp Export-Import Kft. nyert el. (A helyiek szerint valójában egy zsadányi cég végzi a tényleges munkát, feltehetően alvállalkozóként.)
A kivitelezés nem éppen nagy volumenére jellemző, hogy a közbeszerzés meghirdetése után már öt hónappal, november 30-ra el kell készülnie a projekttel. Mostúgy fest, ez menni fog. A helyszínen járva az építkezés félreérthetetlen jeleivel találkoztunk szeptember 30-án.
Az építkezés
Fotó: A szerző felvétele/Bod Tamás
„Attila palotája” egy alig 130 négyzetméter alapterületű épület lesz, ami egy átlagos lakóháznak felel meg, ezért is a „fapalota” helyett talán jobban illik rá a fabodega elnevezés. A „történelmi” és az „építészeti” hűséget mi sem bizonyítja jobban, minthogy a nem túl nagy faépületet egy betonalapra húzzák fel.
Attila király leendő fapalotája
Fotó: A szerző felvétele/Bod Tamás
Az épület egy 10-szer 18 méteres gerendavázas kialakítású rendezvényház, amelynek fő helyisége egy 6,5 méter fesztávolságú és 14,78 méter hosszúságú látszó tetőszerkezetes rendezvény és kiállítótér lesz, amelynek összterülete nem éri el a száz négyzetmétert. Magyarán egy kicsi/közepes méretű fapavilonról van szó, amelyben egy érintőképernyős tévén lehetne többet megtudni Attiláról. Ráadásul itt videóról minden érdeklődő megnézhetné Dudás Árpád – a történész és régész szakma alapján nem alátámasztott – „előadását”. Emellett kialakítanának parkolóhelyeket, és létrehoznának egy íjászatra alkalmas területet is. Mindez két fő foglalkoztatását teszi majd lehetővé.
A leendő kiállítótér
Fotó: A szerző felvétele/Bod Tamás
Hogy ez így önmagában miért volna jelentős idegenforgalmi attrakció és mitől lendítené fel a község életét, miért is volna kitörési pont a hosszú évtizedek óta lecsúszó és hátrányos helyzetű községnek, rejtély. Dudás Árpád Attila-fantazmagóriáját hosszú ideje kétkedéssel vegyes ellenkezéssel nézik az egyre fogyatkozó helyiek. Zsadányból a fiatalabb korosztály java része már elment, de már csatlakozott hozzájuk a középgeneráció is.
„Ennyi szegény és egyik napról a másikra élő szegény ember mellett sokkal inkább a megélhetést és a boldogulást segítő programokra és beruházásokra volna itt szükség” – mondta egy névtelenséget kérő helybeli férfi a református templom közelében. „Eddig is borúsak voltak a kilátásaink, de az energia- és élelmiszerárak döbbenetes emelkedésével és a vágtató inflációval nálunk is szociális válság fenyeget” – mondja egy nyugdíja első éveiben lévő asszony és kezében körbe mutat. „Látja, itt szegénység van és reménytelenség, meg az Árpád szerint még Attila is” – jegyezte meg búcsúzóul és biciklijére szállt.
Épül Attila király fapalotája
Fotó: A szerző felvétele/Bod Tamás | Uniós pénzből már épül "Attila király fapalotája" a Békés megyei Zsadányban - fotók | Úgy tűnik, nem csak értelmetlen, hanem történelemhamisító projektekre is lehet sok EU-s pénzt nyerni – a Békés megyei Zsadányban a polgármester „kutatásai” alapján most Attila király fapalotáját fogják felépíteni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/unios-penzbol-mar-epul-attila-kiraly-fapalotaja-a-bekes-megyei-zsadanyban-fotok-252933 | 2022-10-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Háromfős titkárság segíti munkájában Novák Katalin volt köztársasági elnököt - válaszolta az Index megkeresésére az Országgyűlés Sajtóirodája.
Novák Katalin azért mondott le köztársasági elnöki pozíciójáról, mert kiderült: a pápa látogatásának ürügyén megkegyelmezett a bicskei gyerekotthon egykori igazgatóhelyettesének, K. Endrének.
A volt köztársasági elnök a törvény alapján élete végéig háromfős titkárságot alkalmazhat, valamint térítésmentes egészségügyi ellátás és autó illeti meg. Az autóhoz sofőrt is ad a rendőrség. A titkárság elhelyezését és működési költségeit is az Országgyűlés Hivatala biztosítja. A volt köztársasági elnökök életük végéig ugyanannyit keresnek, mint a mindenkori államfők: ez a házelnök tiszteletdíjának 1,1-szerese, jelenleg bruttó 4,5 millió forint havonta.
"Novák Katalin volt köztársasági elnök a törvény 19. § (1) bekezdés a) pontja szerint lakás használatára nem nyújtott be kérelmet"
- válaszolta az Indexnek az Országgyűlés Sajtóirodája.
A törvény alapján a köztársasági elnök bármikor igényelheti a korábban nem kért szolgáltatásokat. | Novák Katalin lakást nem, de háromfős titkárságot igényelt lemondása után | Minden volt köztársasági elnököt megillet az autó, a lakás és a többmilliós fizetés. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/04/19/novak-katalin-volt-koztarsasagi-elnok-titkarsag-igenyles | 2024-04-19 14:11:00 | true | null | null | Telex |
Lapunkhoz is több panasz érkezett a pécsi sátorponyvás Expo Centerben zajló hangoskodás miatt: egyik olvasónk szerint még a határértékeket is meghaladták a zajterhelés során, de a város álláspontja szerint nem általános jelenségről van szó. Lovász István pécsi jegyző szerint az engedélyezési eljárás keretében zajszakértői vizsgálatot tartottak, illetvemeghatároztakolyan paramétereket is, amelyek a környezetterhelés megakadályozását célozzák. Ez nyilvánvalóan nem vigasztalja azokat, akik kénytelenek akkor is koncertet, buli zaját hallgatni, hogyha a hátuk közepére sem kívánják. Az Expo Center kapcsán ugyanakkor nemcsak a rendezvények okoznak problémát, hanem az is, hogy a létesítmény a fenntartási költségek miatt egy pénztemető.
Aleköszönő baloldali városvezetők elődjénekszámító szocialista városvezetés 2006-ban húzta fel azExpo Centert botrányos körülményekközött, több alvállalkozót ugyanis nem fizetett ki a generálkivitelező, akik aztán csődbe mentek. Az sátorponyva kivitelezése során is akadtakproblémák, de az elkészült ponyvát egy erősebb szél annyira megtépázta, hogy az egészet újra fel kellett húzni.
Az Expo Center nem is volt alkalmas arra, amely célra kitalálták: a nemzetközi ipari vásárok felett ugyanis eljárt az idő, ezért más jellegű rendezvényeket próbáltak meghonosítani, ezért kerültek ide az egyetemi programok, vagy éppen a különböző zenés, hangos bulik. A bevételek csak nyögvenyelősen nyújtanak fedezetet az épület fenntartására, mert a hatalmas belmagasságú szerkezet és alig szigetelő ponyva miatt rendkívül drágán lehet csak üzemeltetni.
Az ingatlant fenntartó Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. idén tavasszal, szintén botrányos körülmények között, alig tíz nappal a tavasszal megtartott Pécsi Egyetemi Napok megrendezése előtt döntött úgy, hogy lezárja az Angster termet
műszaki beavatkozás miatt.
Akkor arra hivatkoztak, hogy "a tetőszerkezet állapotát illetően 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban műszaki mérések zajlottak, a mérések eredményei addig nem indokoltak beavatkozást".
Ehhez képest már 2022-ben a lapunk birtokába került egy olyan dokumentum, amelyből kiderült, hogy 200 milliót kellene költeni az épületre, a ponyvaszerkezet már 2021 óta köztudottan rossz állapotban van, a tizenöt esztendős ingatlan különböző elemein pedig megjelent a korrózió.
Mindenesetre a Pécsi Vagyonhasznosító a legfrissebb, az első félévről szóló beszámolójában azt is közlik, hogy az Angster terem kiesésével teljes házas rendezvények nem tarthatók, ami jelentős bevételkiesést jelent számukra. Az addig a termet bérlő Pécsi Ritmikus Gimnasztika Egyesületet a Zsolnay terembe költöztették át, de ez további jelentős emelkedést okozott a rezsiköltségeikben. | Buli: Nemcsak a zajjal van a baj az Expo Centerben | A pécsi baloldalnak, a most leköszönő városvezetés elődjeinek egyik vívmánya volt az Expo Center létrehozása, amely nem csak drága hitelekből épült fel, de a fenntartása is gazdaságtalan, és az alig húsz éves épület tetőszerkezete sincs rendben. Az épület kihasználatlan és egyik termét be is kellett zárni – a pécsieknek nem igazán jó buli a létezése! | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/buli-pecsi-expo-center | null | true | null | null | BAMA |
– Boston mégsem pályázik a 2024-es olimpia megrendezésére. Túl magasnak találták a költségeket, ám az amerikaiak visszatáncolásától itthon még csak el sem bizonytalanodott az olimpiai szervezőbizottság. Elképzelhetőnek tartja, hogy Magyarország költséghatékonyabban szervezze meg ezt a gigarendezvényt, mint az Egyesült Államok?
– Az amerikai nyitott, transzparens társadalom. Ott meggyőzhetők a lakosok, hogy nem éri meg több generációra eladósodni semmilyen rendezvény kedvéért. Itthon az olimpiai pályázat gazdasági következményeiről még a döntéshozók is alulinformáltak. A hatástanulmány elkészítésével megbízott PricewaterHouse 1300 oldalas tanulmányának összefoglalójában például csak néhány elnagyolt pontban tesz említést a kockázatokról. A teljes változatot üzleti titoknak minősítették.
– A hatástanulmány szerint a következő 11 évben 774 milliárd forintos kiadással jár a szervezés és 1100 milliárdos állami bevétellel.
– Először és utoljára 1984-ben, Los Angelesben sikerült üzleti alapon nyereséges olimpiát rendezni. De az főképp egy zseniális üzletembernek köszönhető, aki megnyerte az amerikai befektetőket az ügynek: nem szponzorokat, hanem befektetőket keresett. Emellett az orosz bojkottól való félelem miatt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) nagyobb támogatást adott, mint bármely más olimpiának. Egyszeri és megismételhetetlen alkalom volt. Ám még Los Angelesben is kihasználatlanok ma az eseményre épült létesítmények: tönkrement a legmodernebb stadion és úszópalota is. Az amerikai gazdaság ezt elbírja, a magyar nem. Vegyük számításba azt is, hogy nem a létesítmények megépítése jelenti a legnagyobb kiadási tételt, noha az is elképesztő összeg.
– Akkor mi?
– Fel kell készíteni a résztvevő városokat a mintegy 1,5 millió látogató befogadására. Ez – sok más mellett – rengeteg színvonalas szállodai helyet jelent. Ezeket a turizmus terén jóval erősebb Görögország sem tudta később kihasználni. De szükség van a közlekedési hálózat, a kiszolgáló infrastruktúra, a szolgáltatások bővítésére is. És a kötelezően előírt gyorsvasút megépítésére, a repülőtérről olyan szárnyvonalakkal együtt, amelyekre később nem feltétlen lesz szükség. Ugyanez vonatkozik a metróhálózat bővítésére a tervezett csepeli olimpiai faluig és Soroksárig, vagy a repülőtéri kapacitások megduplázására. Ha mindezeket összeadjuk, ez már nem 776, hanem körülbelül 5000 milliárd. Ha ehhez hozzávesszük az 1000 milliárd forintos, messze túlbecsült állami bevételt, mindjárt más az összkép.
– Pedig a Budapesti Olimpia Mozgalom vezetői azzal érvelnek, hogy ezek a beruházások nem kizárólag az eseményre készülnek, hiszen az infrastruktúra bővítésére amúgy is szükség lenne.
– Nézze meg, mi történt Athénban. A stadionok pusztulnak, a metróvonalak nagy részén nincs utas, mert olyan nyomvonalon haladnak, amelyek elkerülik a hétköznapi életvitelhez, a munkába járáshoz, szórakozáshoz, bevásárláshoz szükséges helyeket. Az athéni repülőtér három terminálját és hat kifutópályáját kihasználatlanság miatt le kellett zárni az olimpia óta. Volt még egy ijesztő következménye a görögországi játékoknak: a GDP-hez viszonyított államadósság hatvan százaléka emiatt keletkezett. Vagyis: a 180 százalékos államadósság jóval kezelhetőbb szinten, 120 százalékon állna ma, ha Athén nem pályázza meg és nem nyeri el a rendezést.
– Ott is hasonló kommunikációval adták el a szükségtelen fejlesztéseket?
– A görög állami elemzők ugyanazt hangoztatták, mint a BOM vagy a PricewaterHouse: a kiszolgáló infrastruktúrát mindenképp meg kell építeni, legfeljebb az olimpia miatt néhány létesítmény kivitelezése előbbre kerül. Ez Athénban sem volt igaz, Budapesten és az ország érintett régióiban sem az. Épp fordítva van: olyan kapacitású és elhelyezésű létesítményeket kellene megépíteni, amilyenekre az országnak és érintett városainak soha nem lesz szükségük! Az is csúsztatás, hogy az EU különféle infrastrukturális támogatásai részben fedezik majd az építések költségeit. Az EU egyetlen olyan projektet sem támogat, amely nem a lakosság szükségleteit elégíti ki.
– Talán a hazai közvélemény is kezd rájönni erre, hiszen míg a 2010-es felmérések szerint a lakosság 70 százaléka támogatta, hogy Budapest rendezzen olimpiát, mára ez 60 százalékra csökkent.
– Persze, mert amíg a budapesti olimpia gondolata csupán egy kellemesen csengő utópia, nincs tétje a támogatásának. De már „élesben” megy. Pályázunk, és erre a hírre a gondolkodó emberek kicsit kezdenek mélyebben elemezni. A Fidesz nem is az észérvekre játszik, hanem a „nemzeti érzelmekre”. Most is a nemzeti büszkeség és az összetartás ígéretével próbálja visszatornázni megcsappant népszerűségét.
– Nehéz nemzeti sikerről és büszkeségről beszélni ott, ahol a lakosság alsó rétegeinek semmi hasznuk nincs az olimpia megrendezéséből. Mi több: egyes közgazdászok attól tartanak, hogy a leszakadó térségek még reménytelenebb helyzetbe kerülhetnek a magyarországi olimpia után.
– Egyetértek. Hiába vonnak be más városokat is rendezvényhelyszínnek – ez is szerepel a tervekben –, attól még Borsod-Abaúj-Zemplén vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem lesz kevesebb munkanélküli. Az újkori olimpiák tapasztalatai azt mutatják: a gigaesemény még a miénkhez hasonló kis országokban is növeli a regionális különbségeket, hát még a mi eleve szétszakadt társadalmunkban. Tudja, mi az egyetlen szerencse ebben a szerencsétlenségben? Hogy Budapest úgysem kapja meg a rendezés jogát.
– Miért biztos ebben?
– Sok nemzetközi sportszervezethez hasonlóan alapvetően a NOB is korrupt, de a magyar szervezők nem tudják a tagok többségének szavazatait megvásárolni. Ezt a gyakorlatot egyébként a sportvilágban szemérmesen „lobbierőnek” hívják, egészen addig, amíg a korrumpálók vagy a megvesztegetettek le nem buknak. Erre példa a FIFA legutóbbi botránya is. Emellett bármennyire tisztességtelen alapokon működik is az elbírálás, az a NOB számára is világos: Budapest nem felel meg a rendezés magas követelményeinek, és nem is fog. A „kis ország nagy sportsikerekkel”-szlogen a NOB szemében hatástalan. A jóval erősebb és felkészültebb Párizs eddig háromszor pályázott, egyszer sem nyert.
– Fordítsuk meg a kérdést: megúszható-e csúszópénzek és baráti cégeknek juttatott megbízások nélkül a budapesti olimpia?
– Kizárt. Még a Magyarországnál összehasonlíthatatlanul transzparensebb Anglia sem tudta kizárni a korrupciót. Ehhez még csak felmérések sem kellenek, elég a tapasztalat. Nálunk minden állami beruházás az indokoltnál legalább kétszer többe kerül, és az 5000 milliárd forintban nincs benne a „korrupciós költség”. Hiányzik a tanulmányokból a biztonság garantálásához szükséges gigantikus összeg is, és még így is azt jelentené nekünk a budapesti olimpia: ha optimális esetben – de ez tényleg fikció – meglenne a most „hivatalosan” becsült 1000 milliárdos állami bevétel, a mintegy 4000 milliárdos veszteséget az adófizetők térítenék meg az államnak. Ez – tízmillió lakossal számolva – évi negyvenezer forint plusz adóteherrel járna minden egyes magyar állampolgár számára, minimum tíz éven át. | Ötkarikás korrupció | Békesi László közgazdászprofesszor azt mondja: először és utoljára 1984-ben, Los Angelesben sikerült üzleti alapon nyereséges olimpiát rendezni. A görögök is belebuktak a gigaeseménybe; a GDP-hez viszonyított államadósság hatvan százaléka emiatt keletkezett náluk. Arról is beszél az egykori pénzügyminiszter, hogy eleve miért nem lehet transzparens az olimpiai játékok megrendezése Magyarországon. | null | 1 | https://168.hu/itthon/otkarikas-korrupcio-25483 | 2015-08-06 00:00:00 | true | null | null | 168 óra |
Exkluzív interjú Hernádi Zsolttal a horvát ügyről: "sokan zsíros üzletektől estek el"
Csabai Károly - M. László Ferenc
Újabb fogást keresnek a Nyugat-Balkánon sikeresen terjeszkedő Molon, és most azért vették őt magát célba, mert a 2003 óta zajló támadások sikertelenek voltak - mondta a hvg.hu-nak Hernádi Zsolt, aki most először nyilatkozott a horvát ügyről. A Mol elnök-vezérigazgatója a sokak érdekét sértő, százmilliós INA-költségcsökkentésre vezeti vissza a támadásokat. Hernádi szerint az állam megjelenése a Molban nem lesz kihatással a cég működésére, és nem tart a lex Mol esetleges átírásától sem.
hvg.hu: Támadják a Molt Horvátországban, amiért a vesztegetés vádjával letartóztatott volt kormányfő, Ivo Sanader kabinetjével kötött megállapodás alapján immár két éve irányítja a horvát nemzeti olajvállalatot, az INA-t. Ön is a támadások célpontjába került, egyes horvát politikusok rács mögött szeretnének látni. Fél?
Hernádi Zsolt: Aki félős, ne üljön be egy ekkora vállalat elnöki székébe. Nincs ügy. Tudjuk, hogy Horvátországban most választási kampány van. Ugyanakkor az INA-nál az utóbbi két évben jelentős változások voltak, melyeknek bőven vannak vesztesei. Az elmúlt hetek eseményei ebben a keretben értelmezendők. De nem ez a legnagyobb kaland, amin én keresztülmentem, amióta a Molnál vagyok.
hvg.hu: Olyan is volt, amikor személy szerint ön került a célkeresztbe?
H. Zs.: A Molt rendszeresen támadták korábban is, így a Slovnaft átszervezésekor, vagy a Mol saját, belső átalakítása alatt is. Az idő és a független elemzők is minket igazolnak. Ugyanakkor ez az első olyan eset, amikor kriminalizálnak egy ügyet, és ilyen súlyos vádakkal illették a céget, illetve személy szerint engem. 2002 óta, amikor először szóba került az INA privatizációja, folyamatosan támadták a Molt a horvát lapokban. Azt hiszem, most azért kerültem én a célkeresztbe, mert az eddigi támadások hatástalanok voltak, és most más fogást keresnek rajtunk. Sokkal nagyobbat szól, ha egy olyan ügyet tudnak kreálni, ami egy adott személyhez köthető. Az utóbbi két évben vehemensebbek lettek a támadások, ami szerintem azzal függ össze, hogy 2009-ben megkaptuk a vállalatirányítás felelősségét az INA-ban, majd hozzákezdtünk a cég átvilágításához, racionalizálásához. Az eddig végrehajtott, 740 millió kunás (1 kuna = 35,89 forint) költségcsökkentés számos érdeket sértett, sokan zsíros üzletektől estek el. Most egyesek megpróbálják visszaforgatni a történelem kerekét, de ez nem fog sikerülni.
hvg.hu: Tudja, kik a támadók?
H. Zs.: Az efféle támadások mindig arctalanok. Szívesen leülnék vitatkozni bárkivel arról, hogy szakmailag jó döntéseket hoztunk-e az INA-nál, de nem ennek kapcsán támadnak minket. E vádak nemtelenek, nélkülözik a konkrétumokat, meg nem nevezett forrásokra hivatkoznak. Dokumentumokat egyelőre nem mutatott be sem a horvát, sem az ő információikat ellenőrizetlenül átvevő magyar sajtó. Ugyanakkor látni kell a horvát és a magyar sajtó közötti különbséget is, a horvát példányokat szinte kizárólag az újságos standokon adják el. Minden nap meg kell küzdeniük az olvasókért, így gyakran a tények helyett a sztorik, a pletykák fontosabbak.
hvg.hu: Azért már többről van szó, mint a bulvárlapok támadásáról. Július elején a horvát állam jogsegélykérelemmel fordult Magyarországhoz, melyben hazai lapértesülések szerint az ön meghallgatását kezdeményezték.
H. Zs.: Nem a horvát állam, hanem az államügyészség kért jogsegélykérelmet. Márpedig ha az államügyészség bármilyen információt kap, azt ellenőriznie kell, ez a dolga. Azt nem tudjuk, hogy mi volt a jogsegélykérelemben, csak azt, hogy a magyar ügyészség elutasította.
hvg.hu: Maga mögött érzi a magyar kormány támogatását?
H. Zs.: Ebben az ügyben teljesen irreleváns, milyen a magyar kormány és az én kapcsolatom. Magyarország jogállam és a magyar kormánynak nincs joga beavatkozni sem a vádhatóság, sem a horvát nyomozó szervek munkájába.
hvg.hu: Azért a diplomáciában, az államközi kapcsolatokban nagyon sokat számít a verbális beavatkozás, ahogy ezt például megtapasztalhattuk, amikor az OMV vagy a Szurgutnyeftyegaz támadta a Molt. Ám Orbán Viktor miniszterelnök most csak annyit mondott, hogy a Mol és az INA közti szerződés felülírhatatlan.
H. Zs.: A magyar kormányfőnek az ügyészségi vizsgálat kapcsán nincs és nem is lehet dolga. Ami a Mol regionális közép-európai energiapolitikában betöltött szerepét, céljait illeti, abban továbbra is magam mögött érzem a magyar, sőt a horvát kormány támogatását. Ellentét van ugyanis aközött, amit a horvát lapok írnak, és amit a hivatalos tárgyalásokon tapasztalunk: a horvát kormánnyal továbbra is partneri a viszonyunk.
hvg.hu: Miközben a horvát lapok önt támadják, zágrábi politikusok arról nyilatkoznak, hogy érdemes lenne felülírni a szerződéseket. Mennyire függ össze a két ügy?
H. Zs: A Molnak nincs konfliktusa a horvát kormánnyal. Nem akarják felülírni az irányítási jog átadásáról 2009 júniusában aláírt szerződést, csak azt tekintjük át, hogy az abban foglaltak miként teljesültek eddig. Szerintem egyébként ragyogóan: a Mol irányításával az INA megerősödött, és minél erősebb az INA, annál erősebb Horvátország.
hvg.hu: Csakhogy a zágrábi kormány létrehozott egy bizottságot a szerződés felülvizsgálatára.
H. Zs.: Mert benne van a szerződésben, hogy két év elteltével meg kell nézni, hogyan teljesültek az abban leírtak. E bizottságnak ez a feladata. Az a baj, hogy a lapokban megjelent különféle híreszteléseket és vádakat összemossák ezzel az előre eltervezett aktussal.
Miről szól a horvát ügy?
Zágrábi lapok az elmúlt hetekben arról írtak, hogy két offshore cégen keresztül a Mol 2009-ben megvesztegette az akkori horvát miniszterelnököt, Ivo Sanadert, hogy a magyar vállalat megszerezhesse az INA olajtársaság feletti irányítási jogot.
A horvát lapok szerint az ügyészség vádalkut kötött Sanader korábbi bizalmasával, Robert Jezics milliárdos üzletemberrel, aki állítólag dokumentumokat adott át a zágrábi korrupcióellenes hatóságnak, melyek bizonyítanák, hogy a Mol vezetőjének tudtával fizették ki a 10 millió eurós kenőpénzt. A Mol az irányítási jogok birtokában jelentős mértékben átszervezte az INA-t, Jezics egyik cége – amely korábban az INA-tól igen olcsón jutott gázhoz – ennek az átszervezésének a legnagyobb vesztese: a Dioki nevű petrolkémiai konszern jelenleg közel 120 millió kunával tartozik a horvát olajvállalatnak. Jezicset több korrupciós üggyel is meggyanúsították, decemberben letartoztatták, de az állítólagos vádalku után áprilisban kiengedték.
A horvát lapok eddig konkrét bizonyítékokkal nem támasztották alá az állításaikat, igaz, a horvát ügyészség jogsegélykérelemmel fordult a magyar államhoz, amit mind a Legfőbb Ügyészség, mind a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elutasított. Lapértesülések szerint a zágrábi ügyészség Hernádi Zsolt tanúként való meghallgatását kezdeményezte.
Az újságok keltette botrány fél évvel a horvátországi választások előtt robbant: nemcsak a privatizációt 2003-ban elindító ellenzék kapaszkodott bele az ügybe, de a kormánypárton belül komoly is harcok zajlanak a korábbi kormányfő, Sanader és a jelenlegi miniszterelnök, Jadranka Kosor hívei között.
hvg.hu: Egyes elemzők a botrányoknak tudják be, hogy az állam által május végén a Szurguttól mintegy 500 milliárd forintért visszavásárolt Mol-pakett most 50 milliárddal ér kevesebbet. Mire számít, meddig tart ez az ügy?
H. Zs.: Úgy látom, hogy már elült, fokozatosan megszűnnek a zajok. A részvényesi megállapodással kapcsolatos bizonytalanságok is eltűntek. Az is világos, hogy a Molt ilyen támadásokkal nem lehet megrendíteni. A legfontosabb, hogy az INA dolgozói és a középvezetői is elégedettek és egyetértenek az elmúlt években megszabott iránnyal: több év vesztesége után tavaly már nyereséges volt a cég, ami után osztalékot tudott fizetni a 44,84 százalékos tulajdonos horvát államnak is.
hvg.hu: A horvátországi bírálók folyamatosan azt firtatják, hogyan tudott a Mol irányítási jogokat kapni az INA-ban két éve úgy, hogy nem volt meg az 50 százaléka?
H. Zs.: A történet 2002-ben kezdődik, amikor a horvát parlament úgy döntött, hogy több lépésben privatizálja az INA-t. A 2003-as nyilvános tendert a legjobb ajánlattal – az OMV-t megelőzve – a Mol nyerte meg, és ezzel 25 százalék plusz 1 részvénnyel tulajdonosa lett a társaságnak. A horvát kormány 2006-2007-ig folyamatosan csökkentette a horvát állam részesedését az INA-ban, időközben a Mol arra törekedett, hogy bizonyítsa, jó partner. Kooperatívak voltunk, és kizárólag akkor éltünk a vétójogunkkal, amikor láttuk, hogy egyes döntések a falnak vezetnék a céget. De ahhoz nem voltunk jogunk, hogy megmondjuk, mit kell csinálni. Közben egymilliárd kunát költöttünk a finomítók fejlesztésére, új pénzügyi- és vállalatirányítási rendszert vezettük be, amiben a Mol átadta a tapasztalatait az INA-nak. Ezen felül olyan nagy ügyekben kezdtünk el együtt dolgozni a horvát kormánnyal, mint például a magyar-horvát gázvezetékrendszer összekötése. 2008-ban a korábbi megállapodás több fejezete lejárt, többek között az a kitétel, amely elővásárlási jogot biztosított a horvát kormánynak a Mol INA-részvénycsomagjára, és időközben a Mol az INA legnagyobb részvényesévé lépett elő. A horvát kormány azt szerette volna, hogy beleszólásuk legyen, kik szereznek részesedést az INA-ban. Ez teljesen érthető: ellenőrizni akarta, hogy ki kerül házon belül a nemzeti olajvállalatnál, melyben a horvát államnak 44,84 százaléka volt. Ezért ragaszkodtak ahhoz, hogy kössünk egy új megállapodást, amely garantálja, hogy a stratégiai döntésekbe továbbra is bevonjuk a horvát kormányt. Közben 2008-ban beütött a válság, az INA-nak pedig semmilyen tartaléka nem volt. Úgy nézett ki, hogy decemberre technikailag csődbe megy. A nagy tartalékokkal rendelkező Molnak meg kellett mentenie a céget.
hvg.hu: Annak ellenére, hogy akkor még nem rendelkeztek az irányítási jogokkal?
H. Zs.: A Mol mint az INA legnagyobb részvényese egyértelmű felelősséget érzett az INA-ért, és a pénzügyi válság idején, közösen a horvát kormánnyal sikerült megmenteni a céget. Nekem azonban el kell számolnom a Mol részvényesei felé, nem költhetem felelőtlenül a vállalat pénzét. Csak azért lehet felelősséget vállalni, amit érdemben irányítani is tudunk. A pénzügyi segítségnyújtásnak az volt a feltétele, hogy megkapjuk az INA feletti operatív irányítási jogot, melynek következtében konszolidálhattuk az INA-t. Vagyis nem kellett vesztegetés és korrupció ahhoz, hogy a horvátok belássák, mi az érdekük: így születetett meg a 2009-es megállapodás.
hvg.hu: Az INA a Mol legfontosabb befektetése?
H. Zs.: Mindig az aktuális befektetés a legfontosabb. Nem a méret a lényeg, mert ha ezt nézem, akkor sokkal több a szlovák finomítói termelés, mint Horvátországban. Ha a potenciális kőolajkészleteket nézem, akkor a kurdisztáni befektetésünknek kellene a legfontosabbnak lennie. Pedig mindegyik fontos, mert összességében, a Mol sikeressége szempontjából kell nézni ezeket a befektetéseket. Az INA-ban most az legfőbb feladat, hogy tartósan növekedési pályára állítsuk a céget, és jó úton haladunk efelé.
hvg.hu: Elképzelhető, hogy Mol-INA részvénycserével rendeződik a mostani konfliktus?
H. Zs.: Bármi elképzelhető. De ez nem a lezárása lenne a történetnek, hanem egy új fejezet kezdete.
hvg.hu: Kiderült már, hogy miért vette meg a Szurgut az OMV Mol-részesedését két éve?
H. Zs.: Nem. De nyilván okkal vásároltak több mint 20 százaléknyi részvényt, jóval az aktuális tőzsdei ár felett. Biztos, hogy nem csak az árfolyam-emelkedésre játszottak.
hvg.hu: Hogy volt mersze hadakozni a Molnak egy olyan céggel, amely állítólag Vlagyimir Putyin érdekeltsége?
H. Zs.: A Mol nagyon komolyan veszi a stakeholder filozófiát, miszerint egy cégnek a felelősségvállalást előrébb kell helyeznie a rövidtávú nyereségességnél. Éppen ezért nincs kettős beszéd, világosan kommunikáltuk az első perctől kezdve: nem akarjuk, hogy az OMV vagy a Szurgut beleszólást kapjon a Mol ügyeibe. Ebben az egymást követő magyar kormányok is egyetértettek.
hvg.hu: Elképzelhetőnek tartja, hogy a Szurgut-eset mintájára a horvát kormány kivásárolja a Molt az INA-ból?
H. Zs.: Azért nem jó a hasonlat, mert mi nem bementünk – ahogy azt a Szurgut tette –, hanem minket behívtak. Nyertünk a 2003-as tenderen, amelyen indult az orosz Rosznyeft és az OMV is. Így kerültünk az INA-ba, és ezt a partnerséget erősítettük meg 2009-ben. A Szurgut nem volt partner, a céljairól ma sem tudni semmit, és őket nem hívta senki. Minket igen, tehát ezek után miért is akarnának kivásárolni bennünket?
hvg.hu: Hogyan fogadták a részvényesek, hogy a magyar állam 23,8 százalék erejéig, 10 százaléknyi szavazati joggal ismét a cég egyik tulajdonosa lett?
H. Zs.: Abszolút nyugodtak. Pontosan azért, mert látják, hogy a Szurgut kivásárlása nem jelent mást, mint a már említett stakeholder filozófiának a megerősítését, ami a Molt regionális nagyvállalattá tette. Az állam a kivásárlással stabilizálta a Mol részvényesi struktúráját.
hvg.hu: A Szurgut-pakett megvásárlása után Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter május 27-én azt mondta, hogy „az adásvétel az állami szerepvállalás súlyát növelő kormányzati stratégia megvalósításának első, nemzetközi jelentőségű állomása”.
H. Zs.: Szerintem ez teljesen rendjén van. Mint ahogy az is elhangzott, hogy a kormány támogatja a Mol stratégiáját.
hvg.hu: Viszont a parlament bármikor módosíthatja a lex Molt. A Figyelő júniusban arról írt, hogy már előkészítették azt a módosítást, amely előírná, hogy az állam szavazati súlya nem limitálható a tulajdoni arányánál kisebbre.
H. Zs.: A legfontosabb előírások a Mol alapszabályában vannak. Így az is, amely leszögezi, hogy egy részvényes vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatja a szavazati jogok több mint 10 százalékát függetlenül attól, hogy mekkora részesedése van a cégben. A lex Mol annak idején főleg politikai kinyilatkoztatás volt, erős jelzés, hogy egységfront van a Mol mögött minden ellenséges felvásárlási szándékkal szemben.
hvg.hu: Közel egymilliárd dollárja van terjeszkedésre a Molnak. Mire fogja költeni?
H. Zs.: Az éves beruházásaink legnagyobb részét szénhidrogén-kutatásra és kitermelésre tervezzük fordítani Oroszországban, Kurdisztánban, Szíriában, Pakisztánban, Horvátországban, valamint hazai területeken. Horvátországban először a háború, majd a forráshiány miatt a kutatásba és a termelésbe nem fektettek eleget, így most ezt pótoljuk. Javítjuk a finomítók hatékonyságát is. Ez be is határolja, hogy mire költünk. Szlovéniában most vettünk egy kúthálózatot. Ezen felül akvizíciós terjeszkedésre is számos tervünk van, amikről még nem szeretnénk beszélni a nyilvánosság előtt. Nézünk további mezőket, de hogy pontosan hol, még nem árulhatom el. Fontos, hogy az egymilliárd dollár bármikor felhasználható, de ha még ennél is több pénz kell, további forrásokat tudunk mozgósítani. És kell is majd, hiszen például egy jelentős kurdisztáni találat esetén a fejlesztésekhez hatalmas beruházásokra lesz szükség.
hvg.hu: Korábban a Mol egyik legnagyobb regionális sikere a LNG-terminálhoz (cseppfolyósgáz-üzemhez) kötődő vezetékrendszer összekapcsolása volt. Miért állt le a terminál építése?
H. Zs.: Cseppfolyós gázra szüksége van a régiónak. Ez nem jelenti azt, hogy mi be akarunk fektetni az LNG-be. A Mol rengeteg olyan projektben vett részt az elmúlt években, ami nem jelentett feltétlenül üzleti részvételt. Például a regionális gázstratégia kidolgozásában is jelentős szerepet játszott a Mol, bebizonyítottuk, hogy tanácsokkal, ötletekkel is lehet segíteni. A mi társadalmi felelősségünk, ugyanakkor érdekünk, hogy ezekben az országokban jól alakuljon a piac. Az LNG-projekt azért áll, mert Horvátországnak meg kellene hoznia bizonyos döntéseket, de most a politikusok a téli választásokra koncentrálnak. A régió többi országának is van felelőssége abban, hogy leállt a projekt, de most érthető okokból nem stratégiai befektetésekkel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miként tudnak kimászni a válságból.
hvg.hu: A kormány egyre-másra ruházza fel új jogosítványokkal a Magyar Villamos Műveket (MVM). A kizárólagos állami tulajdonú cég vehet részt az Azerbajdzsánon, Grúzián, Románián keresztül Magyarországra vezető AGRI gázszállítási vonal kialakításában, emiatt módosították a földgázszállítási előírásokat, az MVM hozhatja létre a gáztőzsdét. Ezek a lépések a Mol háttérbe szorítására utalnak. Ön is így látja?
H. Zs.: Egyetlen olyan projektért, jogosítványért sem küzdöttünk, amelyet az MVM megkapott, tehát nem lehet szó a Mol háttérbe szorításáról. Az oroszok által tervezett Déli Áramlat gázvezeték építésében sem mi vagyunk a tárgyalópartnerek, hanem a Magyar Fejlesztési Bank. Ám nem is kell nekünk mindenben benne lennünk. A másik, nem oroszok részvételével létrehozandó alternatív gázszállítási útvonal, a Nabucco építésére alakult konzorciumban például mi vagyunk az egyetlen független vállalat, a többiek mind állami többségű vállalatok, ami meg is látszik a tárgyalásokon. A Nabucco egy fantasztikus projekt, de nagyon komoly politikai támogatásra van szükség ahhoz, hogy létrejöjjön – ebben mi kakukktojások vagyunk. Pénzügyi oldalról is kormányközi megállapodások kellenek, mert jelenleg a projekt adottságai nem nagyon teszik lehetővé, hogy tisztán gazdasági megtérülési számítások alapján rentábilis legyen. Ez nem azt jelenti, hogy nem fog megtérülni, inkább azt, hogy a belépéskor túl sok a kockázat, főleg a politikai természetű. Ezzel csak arra akartam rávilágítani, hogy esetenként – ahol a gazdaságstratégiai szempontok megelőzik a pénzügyi megtérülési elvárásokat – jobb, ha állami vállalatok vesznek részt a projektekben, mert náluk nincs az a feszítő erő, hogy el kell számolniuk a részvényesek felé.
hvg.hu: Vagyis nem hisz a Nabuccóban?
H. Zs.: Dehogynem. A Nabucco ideológiájában igen. Viszont a jelenlegi működési struktúra miatt lassú a haladás, és egyre nehezebben válaszoljuk meg magunknak és a részvényeseinknek a hatékonyságra és a megtérülésre vonatkozó kérdéseket. Vagyis ennél többet akkor költünk csak rá, ha biztosítottnak látjuk a megtérülést.
2011. június. 30. 16:35 hvg.hu Gazdaság
Figyelő: készül az újabb lex Mol a pletykák szerint
A "piacon már terjed a pletyka", hogy készül az újabb lex Mol, vagyis az a jogszabály, amely szerint a stratégiai fontosságú vállalatokban az állam szavazati súlya nem limitálható a tulajdoni arányánál kisebbre - írja a csütörtökön megjelent számában a Figyelő, amely terjedelmes cikkben foglalja össze az INA-ügy és az orosz Szurgut-részvénycsomag visszavásárlás hátterét és eddigi fejleményeit.
2011. július. 27. 07:46 MTI Gazdaság
"A Mol előtt álló legnagyobb kihívás az INA"
Rövid távon a Mol előtt álló legnagyobb kihívás az INA - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak a Mol vezérigazgatója, aki arról is beszélt, hogy bár jelentős akvizícióra lennének képesek, gyér vállalati kínálatból válogathatnak.
2011. július. 05. 11:27 MTI Gazdaság
Zuhan a Mol árfolyama a Hernádi-ügy miatt
Meredeken zuhan a Mol árfolyama kedden délelőtt a Budapesti Értéktőzsdén arra a hírre, hogy Horvátország jogsegély keretében hivatalosan is kérte Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató előzetes kiadatását.
2011. július. 20. 14:00 hvg.hu Gazdaság
Idén is a Mol áll a Top 100-as lista élén
Magyarország 100 legnagyobb vállalatának összteljesítmény alapján összeállított listáját továbbra is a Mol vezeti, de a Top 10-ből kiesett az E.On Hungária Zrt. és a Magyar Villamos Művek is. | Gazdaság: Exkluzív interjú Hernádi Zsolttal a horvát ügyről: "sokan zsíros üzletektől estek el" | Újabb fogást keresnek a Nyugat-Balkánon sikeresen terjeszkedő Molon, és most azért vették őt magát célba, mert a 2003 óta zajló támadások sikertelenek voltak - mondta a hvg.hu-nak Hernádi Zsolt, aki most először nyilatkozott a horvát ügyről. A Mol elnök-vezérigazgatója a sokak érdekét sértő, százmilliós INA-költségcsökkentésre vezeti vissza a támadásokat. Hernádi szerint az állam megjelenése a Molban nem lesz kihatással a cég működésére, és nem tart a lex Mol esetleges átírásától sem. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20110728_Mol_Hernadi_interju | 2011-07-29 07:22:00 | true | null | null | HVG |
A dohánypályázatok kapcsán az atlatszo.hu, a hvg.hu, az index.hu, a K-Monitor, az origo.hu, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország közérdekű adatigényléssel fordul a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-hez többek között a vesztes és nyertes pályázatok, az értékelésük, pontszámaik kiadása érdekében.
Amennyiben a minisztérium és a Dohánykereskedelmi Zrt. úgy dönt, hogy nem hozza nyilvánosságra az adatokat, a felsorolt portálok és civil szervezetek készek megindítani a közérdekű adatok kiadása iránti pert, melyben a TASZ biztosítja a jogi képviseletet.
A Dohánykereskedelmi Zrt. véleménye szerint nem minősülnek közérdekű adatnak sem a beadott pályázatok, sem az értékelésük, az erről készült emlékeztetők. A TASZ álláspontja szerint a közérdekű adatok nyilvánosságára és a konkrét pályázatra vonatkozó jogszabályokból épp ellentétes következtetést kell levonni: az állampolgároknak joguk van megtudni, hogy a pályázatok elbírálása törvényes és megalapozott volt-e.
„A dohánypályázatok átláthatóságának feltétele a pályázatok és értékelésük nyilvánossága. Ennek hiányában a hatalom korlátlanul visszaélhet a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésével “- mondta Hidvégi Fanny, a TASZ információszabadság programjának vezetője. | Heten a dohányügyletek iratainak nyilvánosságáért | Heten a dohányügyletek iratainak nyilvánosságáért - Az Index is közérdekű adatigényléssel fordult a minisztériumhoz és a NDN-hez. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2013/04/29/heten_a_dohanyugyletek_iratainak_nyilvanossagaert | 2013-04-29 14:29:00 | true | null | null | Index |
Az óriásgalaxisoknak először magjukban, majd a külső területeiken áll le a csillagok keletkezésének folyamata – állapította meg a friss kutatás.
“Fontos megérteni az ezekben a galaxisokban lejátszódó folyamatokat, hogy megismerjük, hogyan lett olyan az univerzum, amilyen ma" – fogalmazott Sandro Tacchella, a zürichi műegyetem (ETH) munkatársa a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.
A csillagok fele óriásgalaxisban van
Az óriásgalaxisok középpontját tízszer olyan sűrűn népesítik be csillagok, mint a Tejútrendszert, és tízszer annyi a tömegük is. Az univerzum csillagainak fele olyan óriásgalaxisokban található, amelyekben több milliárd éve leállt a csillagok képződése.
Szinte kizárólag vörösen fénylő, régebbi csillagokból állnak, hiányoznak belőlük a kékesen fénylő fiatal csillagok – innen ered a “vörös és halott" kifejezés, amellyel ezeket az elhalt galaxisokat illeti a tudomány.
Fontos asztrofizikai rejtély, hogyan állt le ezekben az elliptikus galaxisokban a csillagok egykori intenzív képződése. A csillagászok régóta vitáznak erről – mondta Alvio Renzi, a padovai csillagászati központ munkatársa.
Éhen halhat egy galaxis is
Az egyik elmélet szerint a galaxis középpontjában egy hatalmas tömegű fekete lyuk óriási energiaáramlása szétszórja a csillagképző anyagokat. Egy másik tézis szerint leáll a friss gáz áramlása a galaxisba, ezért az szabályosan “éhen hal", mivel hiányzik az új csillagok keletkezéséhez szükséges utánpótlás.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) nagyon nagy teleszkópja (VLT) és a NASA Hubble űrteleszkópja segítségével derítették ki a kutatók, hogy az ősrobbanás után hárommilliárd évvel – a csillagok keletkezésének csúcspontján – még keletkeztek csillagok ezeknek a galaxisoknak a külső területein, a belső magjukban azonban már nem.
Tachella és munkatársai azt remélik, hogy ennek a megfigyelésnek a révén megérthetik a pontos mechanizmusát annak, hogyan állt le az óriásgalaxisokban a csillagképződés.
A tudósok 22 galaxist vizsgáltak az ősrobbanást követő hárommilliárd év körüli időszakból. Ezek nagy tömegű, inaktív, elliptikus csillagszigetek, amelyek nagyon gyakoriak a mai univerzumban. Az univerzum mintegy 13,8 milliárd éves, így a vizsgált galaxisok több mint tízmilliárd évesek. | Megfejthették a galaxishalál irányát | Az óriásgalaxisoknak először magjukban, majd a külső területeiken áll le a csillagok keletkezésének folyamata – állapította meg a friss kutatás. | [
"hubble",
"galaxis"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2015/04/17/megfejthettek-a-galaxishalal-iranyat | 2015-04-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Egy év után tette közzé a BKK, hogy tavaly szeptemberben leszerződött a Swietelskyvel a Népfürdő utca és a Vizafogó utca felújítására.
Július végén volt az úszó világbajnokság zárórendezvénye, ám még mindig tartogat meglepetéseket a sportesemény.
A közbeszerzési adatbázisba október 24-én felkerült a BKK-tól egy eredménytájékoztató azzal a szolid címmel, hogy „Budapest, XIII. kerület Népfürdő utca (Dagály utca – Vizafogó utca között) és Vizafogó utca (Népfürdő utca – Váci út között) felújítása”. Alapvetően nincs ezzel semmi gond, mert teljesen normális a különböző utak és utcák felújítása, naponta jönnek ki ilyen témájú hirdetmények.
Ez a tender viszont a helyszín miatt gyanús, hiszen ott van a vizes vb-re épült Duna Aréna (egykori Dagály) mellett, tehát feltételezhető az összefüggés. Az eredménytájékoztató linkjét megnyitva, a szöveg átolvasásakor beigazolódik a sejtés: ez az útfelújítás a vizes vb miatt készült, tehát nyugodtan hozzácsapható az eddigi költségekhez.
A dokumentumból kiderül, hogy a BKK egyáltalán nem siette el a nyilvánosság tájékoztatását. A fővárosi cég tavaly júliusban indította el a közbeszerzési eljárást, és tavaly szeptemberben szerződést kötött a kivitelezővel, az útfelújítás idén májusban elkészült, de a fővárosi cég csak október végén tette közzé az erről szóló hivatalos iratot.
A közbeszerzés természetesen a vizes vb miatt hozott, a nyílt verseny mellőzését lehetővé tevő jogszabályoknak köszönhetően hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás volt. Hárman pályáztak: a Swietelsky Magyarország Kft., az STR Építő Kft., és a Colas Út Zrt.
A nyertes a Swietelsky lett nettó 318.238.145 forintos ajánlattal, ami pont ugyanannyi, amennyire a BKK előzetesen becsülte a munkálatokat.
A nyilvánosságra került szerződések értéke ezzel az útfelújítással együtt nettó 107,38 milliárd, vagyis bruttó 136,37 milliárd forint. | Szép csendben újabb 318 millióval drágult a vizes vb | Egy év után tette közzé a BKK, hogy tavaly szeptemberben leszerződött a Swietelskyvel a Népfürdő utca és a Vizafogó utca felújítására. Július végén volt | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/11/21/szep-csendben-ujabb-318-millioval-dragult-a-vizes-vb/ | 2017-11-22 13:17:43 | true | null | null | atlatszo.hu |
Miként lehet következmények nélkül megfélemlíteni és megalázni olyan szószólókat, akiknek a tevékenysége a csőcselék-hazafiaknak nem tetszik? - hátborzongató dokumentumrészekkel, nyomasztó jelenetekkel mutatta ezt be Puhányok című videóján Nemes Csaba. A vetített előzményhez kapcsolódik mostani kiállítása is, Nemes ugyanis nem szűnt meg odafigyelni a hazai gyalázatokra - írja kritikusunk.
Nemes Csaba bátor ember. Ez nemcsak abból látszik, hogy két éve mert olyan animációt komponálni, amelyet aztán a hatóság nem mert kiküldeni a velencei biennáléra.Sokkal jobban kitetszik a bátorsága abból a videofilmből, amelyet most már nem, de április első harmadában folyamatosan vetítettek a Knoll Galériában. És amely hátborzongató dokumentumrészekkel, meg nyomasztó jelenetekkel mutatta be, miként lehet következmények nélkül megfélemlíteni és megalázni olyan szószólókat, akiknek a tevékenysége a csőcselék-hazafiaknak nem tetszik. Egymagában ment akkor a Puhányok című mozgókép, de a rémség, az ostobaság, a gyáva kegyetlenkedés és a tehetetlen düh valóban megtöltötte a mostani képeknek szánt három szobát.
rózsakritika
Amely mostani képek eszerint nem csak tematikájukkal kapcsolódnak a vetített előzményekhez. Nemes ugyanis nem szűnt meg odafigyelni a hazai gyalázatokra. Tavaly, idén festett vásznain ugyan nem látszik árpádsáv, elkötött tank és édességautomatát ostromló forradalmár, de az animációs sorozat szelleme, szemlélete és részint a tárgya jelen van. Folyamatosságra figyelmeztet már a tárlat címe is keserű iróniájával, aminthogy folyamatosságot tapasztal nap mint nap a magyar honpolgár az alantasság elszabadulásában.
Nemes látszólag nem ilyen kemény. Ő csak megfesti kisméretű, mondhatni intim táblaképben a haditudósításra felkészülő tévéstábot, amelynek legfeljebb a parabolaantennái, meg a felállványozott eszközei emlékeztetnek légvédelmi háborúra. Ugyancsak ekkora, hetvencentis vásznon - no, ezen van trikolór is, sáv is - tudósít hős, maszkot viselő szabadságharcosokról, s még kisebb, tenyérnyi méretben rendőrökről, akik megfigyelnek vagy fényképeznek. Ítélet, részrehajlás nincs, tovább él az a közömbös elfogulatlanság, amelyet nyugtázva vagy kevesellve fogadtak már a Remake-sorozat méltatói is. Nyugtalanító elfogulatlanság. A tévékülönítmény bevetésre kész, a randalírozók ostoba önteltséggel vihognak, a rendőrök felettébb szakmaszerűek. Minden éppolyan dermesztően következmény nélküli, mint a valóságban.
Hogy a galéria által kibocsátott kísérőszöveg joggal említheti a média felelősségét, annak Nemes festésmódja az oka. Mert ha igaz, hogy a minden árpádsávra ugró híradók, a lencsébe vigyorgókat megörökítő kamerák, a minden kis extrémista csoportosulást eseményszintre emelő újságok éppen azt érik el, amit a sávosok, a vigyorgók és a gyalázkodók szeretnének - a Nemes-képek nem szaporítják a sort. A Nemes-képek ábrázolása kétélű. Egyfelől zavarba ejtő természethűséggel, a fotó és a film naturalizmusával ragadnak ki jeleneteket, másfelől ezek a képek köznapi megközelítésben elmosódottak. Menetel a rendőrsorfal, de olyan foltszerűen, és az építészeti háttér is olyan elnagyolt, hogy ha színesebb, impresszionistának volna nevezhető. A közvetítőkocsik fénylenek, szinte meg lehetne őket simítani, de nem lehet, mert testetlenül pasztózusak. A rendőrökre akasztott bilincs elerőtlenedik a laza ecsetnyomokon.
Nem tudom, fénykép-előzmények alapján fest-e Nemes is, a képei ezt sejtetik. Azt a sajátos módszert, amelyet az NDK-sból lett NSZK-s Richter vitt világhírre vagy harmincöt éve, és amely a fotórealizmus diadalának idején hökkentett meg először a fotónak foltfestés, festészetnek fotográfia ambivalenciájával. A mostani kiállításon az Apja neve: Nemes Csaba 01 című kétméteres tábla emlékeztet erre leginkább, de arra is - a monokróm műnek láthatóan cigányügyben van közölnivalója -, hogy Nemes mindig tovább lép a sajátos médiumproblémáktól.
Kérdés persze, hogy továbblépéseinek irányát, közérdekű elkötelezettségét őrzik-e a művek, ha kikerülnek ebből a környezetből. Lesz-e kritikai súlya - a kollekció nem szorítkozik egyetlen témára - a Bezárt intézet című rezignált látképnek akkor, ha elül, elfelejtődik a Lipótmező körüli vihar. S milyen tartalma marad a Kádár üdülője képciklusnak a mai érzelmek elmúltával? Marad közömbös, erdőhátterű, fűzfazuhataggal megkomponált ábrázolásnak, azt sugallja-e, hogy milyen elzárt kényelem járt, vagy ellenkezően, azt, hogy egy jobb főorvos villájához sem mérhető épület járt a főtitkárnak.
Ami bizonyos: a cigány család háza előtti horhos szürkefeketében is bravúrosan van megfestve, és a néma gyógyintézet tapintatosan színes szecessziója, fáradt parkja festménynek is kiváló. | Kultúra: A nap kritikája (Rózsa): Permanens forradalom | Miként lehet következmények nélkül megfélemlíteni és megalázni olyan szószólókat, akiknek a tevékenysége a csőcselék-hazafiaknak nem tetszik? - hátborzongató dokumentumrészekkel, nyomasztó jelenetekkel mutatta ezt be Puhányok című videóján Nemes Csaba. A vetített előzményhez kapcsolódik mostani kiállítása is, Nemes ugyanis nem szűnt meg odafigyelni a hazai gyalázatokra - írja kritikusunk. | [
"kiállítás"
] | 0 | http://nol.hu/kultura/a_nap_kritikaja__rozsa___permanens_forradalom-331622 | 2009-05-06 08:33:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Az európai identitásról és a gázpiac biztonságáról is szó lesz.
A V4-ek államfőinek rendszeres évi találkozója kezdődik pénteken Délkelet-Lengyelországban, Lancutban és Rzeszówban. Magyarországot Áder János képviseli a tanácskozáson.
A kétnapos csúcs fő témái az európai önazonosság és kultúra, az ifjúságpolitika, valamint a közép-európai térség gázpiacainak biztonsága.
A lengyel elnöki hivatal által közzétett program szerint pénteken az államfők két plenáris ülésen tanácskoznak. Az első ülés témája a regionális ifjúságpolitika, a második tanácskozást "Európa identitása – hagyományok, értékek, kultúra" címmel rendezik meg. (MTI) | Lengyelországban tanácskoznak a V4-ek államfői | Az európai identitásról és a gázpiac biztonságáról is szó lesz. | [
"lengyelország",
"v4"
] | 0 | http://24.hu/kozelet/2016/10/14/lengyelorszagban-tanacskoznak-a-v4-ek-allamfoi | 2016-10-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kenderesi Tamásdoppingügye tavaly, az úszók országos bajnokságát megelőzően robbant ki, miután a WADA illetékesei a 2017-ben levett mintáit újravizsgálva, illetve a biológiai útlevelét tanulmányozva 2022-ben eltérésekre figyeltek fel. Erről elsőként a lassan két éve, 2022 decemberében meggyanúsított pécsi úszó számolt be, aki már akkor tagadta a doppingvétség tényét és azóta is kitart az igaza mellett.
A CASszeptember közepére tűzte ki Kenderesi ügyének a tárgyalását, ám végül akkor nem hozott ítéletet, elnapolta a döntést, további dokumentumokat kért be, így továbbra sem tudni, felmentik-e vagy elmarasztalják a magyar sportolót. Pedig szeptember 18-án a CAS háromtagú választott bírói testületének tagjai online tárgyaláson meghallgatták a felperes Kenderesi és az ezúttal alperes Magyar Antidopping Csoport (HUNADO) jogi képviselőit, valamint a felkért szakértőket egyaránt.
Új információ, hogy az Szpressz Hírszolgálat szerkesztőségünkhöz eljuttatott értesülése szerint a CAS által megkért dokumentumokat a pereskedők beadták, és legkésőbb november 28-ig meghozza ítéletét a bíróság.
A Nemzetközi Sportdöntőbíróság adminisztrációs rendszerében 2023/A/9731 - Tamás Kenderesi V HUNADO megjelölésű ügy végére tehát hamarosan pont kerül. A novemberi döntést, amelyet kifogásolni már nem lehet, csak elfogadni, ugyanannak a választott bírói panelnek a tagjai fogják meghozni, akik a szeptemberi meghallgatást is tartották.
A döntőbírák vezetője a CAS választottjaként az angol James Drake KC, a Kenderesi Tamás mögött állók választása pedig dr. Pákay Péterre esett, aki a lemondott dr. Dávid Gyula helyébe lépett, a HUNADO ugyanakkor egy német professzort delegált, a WADA köreiben otthonosan mozgó dr. Ulrich Haast.
Az ügy furcsasága, hogy a 2017-ben, a budapesti vizes világbajnokság évében levett minták megismételt analizálása után évekkel később derítették ki, hogy valami nem stimmel Kenderesi biológiai útlevelében. Az elmarasztaló elsőfokú ítéletet magyar szakemberekből álló bizottság hozta meg, döntésükkel az olimpiai érmes úszót versenyzői jogaitól is megfosztották.
A most 27 éves Kenderesi Tamás, aki 200 pillangónMilák Kristófegyik legnagyobb hazai és nemzetközi ellenfele volt, legutóbb a 2022-es budapesti vb-n indult nagy világversenyen (akkor hatodik lett a döntőben). Az ellene zajló eljárás miatt ki kellett hagynia a tavalyi fukuokai és az idei dohai vb-t, amelyeken Milák távollétében lehetett volna éremesélye, s persze a párizsi olimpián sem indulhatott.
Kenderesit egyre vékonyabb szál köti az úszáshoz, küzd az igazáért, de az életkorából és a hosszú kihagyásból kiindulva a nagy visszatérésére csekély az esély. Bármilyen döntés is szülessen az ügyében, a 2016-os riói olimpián 200 pillangón bronzérmes úszó már így is rengeteget veszített. | Ekkor dől el a doppingváddal meghurcolt Kenderesi Tamás sorsa | Legkésőbb november 28-ig meghozza a végső döntést a Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) az olimpiai bronzérmes magyar úszó, Kenderesi Tamás fellebbezésének az ügyében. Mint ismert, Kenderesi 2022-ben a biológiai útlevele adatai alapján lett doppingvétséggel meggyanúsítva, azóta nem versenyezhet, a párizsi olimpiát is ki kellett hagynia. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/sport/2024/10/kenderesi-tamas-dopping-dontes-cas-targyalas-uszas | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Péntek délután 4-kor a kecskeméti Sz. Tamás bement egy Dunaföldvári úti üzletbe és a táskájába rejtve próbált meg ellopni két csomag fagyasztott halfilét és egy üveg vodkát, írja a Police.hu.
Az üzlet biztonsági őre észlelte a lopást, és próbálta megakadályozni, hogy a 44 éves férfi elmenjen az üzletből.
Sz. Tamás birokra kelt az őrrel a lopott tárgyakért, és ököllel megütötte a biztonsági őrt. Az őrt azonban ez sem tántorította el, a rendőrök kiérkezéséig visszatartotta a férfit.
Ha Sz. Tamás nem ütött volna, most csak lopás miatt vizsgálnák az ügyét, így azonban rablás miatt felelhet. | Ökölre ment a halért és a vodkáért Tamás | Ökölre ment a halért és a vodkáért Tamás - A hős kecskeméti biztonsági őr mégis elfogta. | [
"kecskemét",
"bolt",
"rablás",
"rendőrség",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2019/03/23/kecskemet_rablas_bolt_biztonsagi_or | 2019-03-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Egy országnak tűnt fel, amikor nemrég a Facebookon kesergett Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere azon, hogy egyfolytában nőnek az amúgy is drága beruházások költségei. Ez nehéz helyzetbe hozza az önkormányzatokat, amelyeknek így a folytonosan tolódó határidőkkel kell megküzdeniük. De a közvagyon szempontjából sem mindegy, hogy a kormány ezeket a drágulásokat nagyvonalúan kezeli – ahogy ezt Kaposváron is tette.
Nemrég a helyi színház felújításának amúgy is tetemes, kilenc milliárdos költsége ugrott közel egymilliárdot: először öt-, majd négyszáz milliós plusz tételről döntött a kormány tavaly év végén. Kérdés, hogy a januárban hivatalosan is Mészáros Lőrinc érdekkörébe került ZÁÉV szakemberei vajon miért most, az építkezés utolsó fázisában hivatkoznak a „betonszerkezetek állapotára”.
Néhány hete pedig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) tolta meg egy jelentősebb összeggel „a kaposvári intermodális személyszállítási központ és kapcsolódó létesítményeik tervezése és kivitelezése” tárgyú projektet: a nettó 12,5 milliárdos eredeti árhoz hozzácsapott még 640 millió forintot arra hivatkozva, hogy a Táncsics laktanya területén egy tartály megsérült, és emiatt a talaj jelentős mértékben szennyeződött.
A hír nyomán a kaposváriakon úrrá lett az értetlenség: nem világos, hogyan kerül szóba az intermodálishoz képest a város másik végén lévő Táncsics laktanya.
Igaz, a tervezett vasúti felüljáró helyszíne korábban honvédségi terület volt – itt volt a nőtlen tiszti szálló -, és hivatalosan a Táncsics laktanyához tartozott, de attól légvonalban három kilométerre fekszik – miképp érintheti ez a mostani projektet?
De a pluszmunka tartalmával kapcsolatban is van néhány kérdés. Megsérült egy tartály? Ha a honvédségi ingatlanokon gyakori, földbe süllyesztett pl. fűtőolajtartályról van szó, akkor az egyik lehetőség, hogy a földmunkák során egy gép megsértette. Mennyi folyhatott ki belőle? Ötszáz liter? Ezer?
Egyáltalán: miféle átadás-átvétel lehetett ott egy éve, ahol az üzemanyag csak úgy, észrevétlenül pihent a föld alatt? Továbbá: milyen kártérítési felelőssége van az adott kivitelezőnek vagy alvállalkozónak az ügyben? Nem neki kellene állnia a pluszköltséget, esetleg a honvédségnek, a terület korábbi gazdájának?
És főleg: a pár száz, legfeljebb néhány ezer liternyi üzemanyag által szennyezett talaj mentesítése 640 millió forintba kerülne?
Vegyük a másik lehetséges esetet: az a szennyező anyag (?) nem most folyt ki, hanem az idők során szivárgott a talajba, szép lassan, esetleg nagyobb területet érintve. Ez is felveti a honvédség felelősségét: ha nem kerül sor az átadásra, meddig szivárgott volna az olaj (?) a talajba és az élővízbe, alig száz méterre a Kapos folyótól?
Sem előzetes környezetvédelmi állapotfelmérésnek, sem az esetleges szennyezésről szóló hivatalos eljárásnak nem találtuk nyomát – holott a Közbeszerzési Értesítőben olvasható módosító közlemény szerint tavaly február 6-án született egy kormányhivatali határozat a mentesítésről, ám ez a hivatalosan közzétett környezetvédelmi határozatok közt nem szerepel, ezért az ügyben közérdekű adatigénylést nyújtottunk be.
Ám az összeg mindenképpen eltúlzottnak tűnik: 2013-ban a Védelemgazdasági Hivatal kezdeményezésére zajlott a Heves megyei Tarnaszentmárián lévő volt honvédségi üzemanyagbázis kármentesítése. A munka százötezer négyzetméteren folyt – ez nagyjából tizenöt futballpályányi terület – és 210 ezer köbméternyi szennyezett földet, valamint 180 ezer köbméter talajvizet érintett. A munkát a mostani kaposvári kármentesítéshez hasonló összegből, 850 millió forintból végezték el.
Viszont a nagyságrendek finoman szólva sem ugyanazok: Kaposváron legfeljebb néhány száz köbméternyi szennyezett talajról lehet szó. A sérült tartály ugyanis csupán jelentéktelen honvédségi kiszolgáló létesítmények ellátására szolgált: egy 60-70 fős nőtlen tiszti szálló állt ezen a helyen, néhány raktár, valamint a toborzó irodák. Az egész építési terület a Google Maps alapján 9300 négyzetméter, de ennek is csupán kis részét érintheti a szennyezés. Kérdés, miért kell akkor 640 millió forint többletforrás?
A tisztánlátás érdekében múlt szerdán megkeresést küldtünk a NIF-nek a kaposvári porojekttel kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ az állami cégtől.
Huszka Imre (Kaposvár) | Gyanús áremelések: összesen 1,6 milliárddal nőtt két kaposvári projekt költsége | Furcsa okokra hivatkozva emelték közel egymilliárddal a színház felújításának költségét, majd nemrég az derült ki, hogy az intermodális közlekedési központ is d | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/02/19/gyanus-aremelesek-osszesen-16-milliarddal-nott-ket-kaposvari-projekt-koltsege/ | 2019-02-19 10:12:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Gyűlnek a beszámolók arról, hogyan csaltak országszerte a választási ajánlásokkal. A legfontosabb módszer a másolás volt. Egyre több a bizonyíték, hogy erről sokan tudtak, és sok helyen így ment.
A paksi választási iroda egyik munkatársa azt vette észre, hogy ott a neve (és hamisított aláírása) egy olyan íven, amihez biztosan nem nyúlt. Az esteről beszámoló teol.hu-nak a választási irodánál azt mondták, hogy ezt az egy aláírást ugyan érvénytelenítették, de általában nem tudják kezelni az ilyen problémákat:
„a választási irodák nem vizsgálják az aláírások valódiságát, csupán azt, hogy valós személyről van-e szó, illetve az adatok – például lakcím – helyesek-e”.
Egyelőre Hódmezővásárhely az egyetlen településen Magyarországon, ahol a helyi választási bizottság feljelentést tett két jelölt ellen, mert gyanúsnak találták az aláírásokat a leadott íveiken. (Mindkét feljelentett jelölt egyébként jobboldali szavazókra hajtott Lázár János körzetében. Az egyik a Határon Túli Magyarok Pártja, a másik pedig kisgazda-MIÉP jelölt.)
Egy budapesti választókerületből több gyanús történetről is kaptunk beszámolót egy érintettől. Az egyik jelölt esetében nagyon furcsán töltöttek ki egy csomó ívet:
"A helyi választási bizottság minden tagja furcsának találta, hogy az ívek közül több tucatnyin az ajánló adatai egy féle tollal voltak beírva szépen sorban szabályosan, az aláírások pedig másik színű tollal."
A bizottság tagjainak az is gyanús volt, hogy az aláírások eléggé hasonlítottak egymásra. Ennek ellenére a tagok nem érezték magukat feljogosítva, hogy megkérdőjelezzék az ívek hitelességét, így a jelölt elindulhat a választáson. A bizottságnak csak a Jobbik által delegált tagja szavazott a jelölt indulása ellen.
Elindulhatott ugyanitt az a jelölt is, akinek minden második ajánlása hibás volt. Nála 40 íven keresztül (320 ajánlás) végig egy sorral el volt csúszva egymáshoz képest az ajánló személy neve, és az édesanyja neve. Ez biztosan másolás közben elkövetett hiba volt, de nem indult semmilyen vizsgálat sem az ügyben, csak ezeket az ajánlásokat nem vették figyelembe. A jelölt szerencséjére így is volt elég olyan ajánlása, ahol nem szúrták el a másolók a rubrikákat.
Kaptunk egy levelet, aminek a szerzője tudni véli, hogy választókerületében a fideszesek lefénymásolták a saját ajánlási íveiket beadás előtt, és az adatokat átadták a bizniszpártoknak, hogy így is segítsék a nem kormánypárti szavazatok elaprózódását.
Juhász Péter, egy Pest megyei LMP-jelölt (csak névrokona az Együtt 2014-es Juhásznak) szerint akár már ránézésre is ki lehetne szűrni, hogy melyik jelölt íveit lenne érdemes alaposabban ellenőrizni. Ő a következő észrevételeket küldte:
Gyanús, ha egy semmi kis párt hoz 2000 aláírást egy olyan körzetben, ahol mondjuk a Jobbik is csak 725-öt ad be.
Gyanús, ha a 2000-ből 1200 rossz. Ez arra utal, hogy először adott nekik valaki 1000 rosszat, erre rájöttek, és szereztek jókat is valahogy. Vagy arra, hogy elrontották először a másolást.
Gyanús, ha minden ív végig ki van töltve, nem gyűröttek, nincsen egy sem lekajálva. Ez arra utal, hogy íróasztalnál született, és nem szabályos gyűjtési menetben. Az utcán az aktivistáknak kiosztott íveken törvényszerűen vannak üres sorok, hiszen senki sem végez pont egy lappal egy műszakban.
Gyanús, ha nincs egyetlen rontás, vagy áthúzott sor, vagy félbehagyott adat egy íven sem. Az utcán megállított emberek között törvényszerűen akad olyan, aki félidőben elszalad, mert megjön a busz, vagy meggondolja magát, vagy elkezdi diktálni az adatát, de menet közben derül ki, hogy itt csak lakást bérel, és nem körzeti.
Juhász kedden a blogján már írt arról, hogy nem hiszi el, hogy ennyi ismeretlen párt becsületesen képes lehetett ennyi jelöltet állítani. Például ezért:
A választópolgárokat megismerve elmondható, hogy szinte kizárólag csak olyanoktól kaptunk ajánlást, aki ismert minket. Olyat, aki még nem hallott az LMP-ről, sosem tudtunk meggyőzni arról, hogy írjon nekünk alá. Az emberek részéről messze nem tapasztaltunk olyan mértékű bizalmat, ami ahhoz elengedhetetlen lenne, hogy ennyi friss szerveződést ilyen bőségesen lássanak el ajánlói aláírásokkal.
Több levelet kaptam aláírásgyűjtő aktivistáktól, amelyekben megerősítették, hogy állandóan ment a csereberélés. Egyikük például ezt írta:
„Jószerivel minden új kispárt benne volt valamilyen szinten, ha a 27 jelölt megvolt becsületesen és időben, akkor a magasabb támogatásért a további jelölteknek csereberéltek. Az hogy a párt ezt központilag szervezte, vagy a jelöltek helyben egymás közt, az változó, mindkettőre van példa.” | Újabb beszámolók érkeztek választási csalásokról | Pakson a választási bizottság egyik tagja megtalálta a saját nevét egy íven, amit sohasem írt alá. Hódmezővásárhelyen két jelöltet feljelentettek. Budapesten simán elindulhat a jelölt, aki 40 ívet adott le, amelyeken a nevekhez tartozó adatok következetesen egy sorral el voltak csúszva. | null | 1 | https://444.hu/2014/03/08/csalas2/ | 2014-03-08 18:52:38 | true | null | null | 444 |
"Az Açık Radyo műsorának most vége. A nyitottság viszont a világ hangjaira, színeire és rezgéseire, megmarad" - így, a rádió jelmondatát idézve búcsúzott a hallgatóktól az Açık Radyo (magyarul: Nyílt, vagy Nyitott Rádió) vezetője a minap, miután a török médiahatóság, az RTÜK nemrég visszavonta a 30 éve működő közösségi rádió sugárzási engedélyét. Ömer Madra, a búcsút követő sajtótájékoztatón közölte: Az Açık Radyo "földfelszíni műsorszórási engedélyének" törlése határozottan a közvélemény elhallgattatásának kísérlete. A történelemben így fogunk emlékezni ezekre a napokra.
Az utolsó beszélő, török szabadrádiónak is nevezett adó most közvetlenül 30. évfordulója előtt kénytelen elhagyni az isztambuli étert. Saját közlésük szerint műsoraikat mintegy 1500 önkéntes bevonásával készítették, és javarészt közszolgálati- jellegű adásaikban eddig mintegy 26.000 vendég fordult meg a világ minden tájáról. A rádió emellett rendszeres, független híradásokkal jelentkezett Törökország politikai, kulturális, művészeti és irodalmi életéről. Ömer Madra a sajtótájékoztatón azt mondta: Most arra kérjük hallgatóinkat, támogatóinkat és a közvéleményt, hogy ismét emeljék fel szavukat, és kérjük, hogy álljanak ki minden eddiginél hangosabban az Açık Radyo, a szabad sugárzás és a szabad újságírás mellett.
Az FM sugárzás lekapcsolásával egyidőben elhalkult a független adó online adása is. A rádió vezetése és a műsorkészítők mégis átmeneti leállásként tekintenek a jelenlegi helyzetre. Bár a rádió ellen számos jogi eljárás is folyik, a médium ezeket sorra megtámadta, illetve kérte az engedély visszavonásáról szóló határozat és a végrehajtások felfüggesztését is. A rádió munkatársai a minap közös kiálláson közölték - akár valamilyen más engedély igénylésével - de szeretnék, hogy az Açık Radyo ismét megszólaljon. | Lekapcsolták Törökország egyik utolsó szabad rádióját | Nem kellenek a szabad hangok: az egyik utolsó szabadrádió is befejezte műsorkészítését Törökországban, miután az ország médiatanácsa, az RTÜK megvonta a médium sugárzási engedélyét, így nem használhatják tovább 30 éves frekvenciájukat. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/lekapcsoltak-torokorszag-egyik-utolso-szabadradiojat-147557 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Magyar Péter szereplése az Európai Parlamentben (EP) elnyerte az egykori SZDSZ-alapító tetszését, Szent-Iványi István ugyanis aSzabad Európa legfrissebb podcast műsorábandicsérte a Tisza Párt elnökének fellépését. Nagyon ügyes húzásnak nevezte azt, hogy Magyar odalépett a helyén ülő Orbán Viktorhoz és kezet nyújtott neki.
Magyar Péter strasbourgi felszólalását sikeresnek ítélte Szent-Iványi, bár elismerte, hogy semmi új nem volt benne, és bár úgy vélte, a "legütősebb" mondatok elhangoztak, de nem a totális konfrontációt alkalmazta, említett olyan kérdésköröket is - mint a migráció kezelése -, amikben egyetért a kormánnyal.
A veterán liberális politikus sajátos véleményt formált Magyar Pétertelefonlopási ügyébenis. Előbb arról beszélt, hogy köztörvényes bűncselekmények gyanúja esetén az a szokás az Európai Parlamentben is, hogy az illetékes hatóság indítványozására felfüggesztik a képviselő mentelmi jogát, ahogyan Eva Kaili, korábbi EP-alelnök esetében is történt, akit korrupciós üggyel vádoltak.
Majd úgy fogalmazott: nem egyértelmű annak megítélése, hogy valóban lopásról van szó, lehet, hogy csak hirtelen felindulásból elkövetett garázdaság, azaz nem bűncselekmény, hanem szabálysértés történt.
A cikk folytatásaITT olvasható. | A volt SZDSZ-es politikus Magyar Pétert dicsérte | Szent-Iványi István volt szabad demokrata képviselő egy podcast műsor vendégeként dicsérte a Tisza Párt elnökét. Magyar Péter diszkóbotránya kapcsán pedig mentegetni próbálta a politikust – mutat rá cikkében a Magyar Nemzet. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/magyar-peter-szdsz-szent-ivanyi-istvan | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Utasította Coll Bellt, a "komposztvécé" új-zélandi feltalálóját az Aucklandi Területi Tanács, hogy bízzon meg egy szakértőt: mérje fel, milyen hatással van a trágyagiliszták pszichés állapotára a munka, amit végeznek.
A hivatal egyik munkatársa kijelentette: valakinek, aki rendelkezik az ahhoz megfelelő végzettséggel, meg kell állapítania, hogy Coll Bell gilisztái boldogok-e.
A hivatalnok szerint ugyanis elképzelhető, hogy a gyűrűsférgeknek traumát okoz, hogy életükben egyetlen feladatuk van: feldolgozni az emberi ürüléket.
Úgy gondolja, hogy a munka hatással lehet a pszichéjükre - hitetlenkedett Coll Bell, akinek találmányát csak azután fogadták el, hogy egy szakértő megállapította: a giliszták tökéletesen egészségesek és boldogan szaporodnak.
A területi tanács szóvivője szerint munkatársuk azért aggódott a giliszták miatt, mert azokat egy olyan táborban használták, ahol évente két héten át bővében vannak a tápláléknak, később azonban nem jutnak ennivalóhoz. A hivatalnok attól tartott, hogy az állatok alultápláltak.
19:30 Feliratkozom | Nem vicc: szakértő kutatja, hogy boldogok-e a giliszták? | Bajba került az az új-zélandi férfi, aki kitalálta, hogyan lehet környezetbarát módon lebontani az emberei ürüléket, Coll Bell ehhez gilisztákat használ: nemrég egy szakértőt küldtek a nyakára, hogy megállapítsa, boldogok-e a gyűrűsférgek. | [
"bulvár"
] | 0 | http://infostart.hu/bulvar/2007/12/19/nem_vicc_szakerto_kutatja_hogy_boldogok-e_a_gilisztak-169205 | 2007-12-19 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Televíziós vásárlásnak minősülnek ezentúl a betelefonálós nyereményjátékok, emiatt változnak ezek szabályai. Az Országos Rádió és Televízió Testület az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján a szeptemberi türelmi idő után már bünteti a kereskedelmi csatornákat, amennyiben megszegik az előírásokat.
A műsorszolgáltatóknak ezen túl jelezniük kell, hogy televíziós vásárlást közvetítenek - mondta az InfoRádióban Majtényi László, az ORTT elnöke.
A 15 percnél hosszabb nyereményjátékok pedig televíziós vásárlási műsornak minősülnek, amelyekből egy nap legfeljebb nyolcat, összesen két óra időtartamban lehet közzétenni, az ennél rövidebb nyereményjátékok műsorideje egyébként beleszámít a televíziós vásárlások és a reklámok számára megengedett időkeretbe.
Vizsgálják ezentúl, hogy tartalmaznak-e tudatos félrevezetést ezek az adások, illetve tényállításai valósak és tisztességesek-e. Változás az is, hogy az ilyen műsorokból származó bevételek reklámbevételnek minősülnek, amelyeknek hat százalékát új, eredetileg magyar nyelvű filmalkotások létrehozására kell fordítani a médiatörvény előírásai alapján.
Kapcsolódó hanganyagok Hanganyag Meghallgatom | Új szabályok vonatkoznak a betelefonálós nyereményjátékokra | Televíziós vásárlásnak minősülnek ezentúl a betelefonálós nyereményjátékok, emiatt változnak ezek szabályai. Az Országos Rádió és Televízió Testület az Európai Unió Bíróságának ítélete alapján a szeptemberi türelmi idő után már bünteti a kereskedelmi csatornákat, amennyiben megszegik az előírásokat. | [
"belföld"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2009/09/04/uj_szabalyok_vonatkoznak_a_betelefonalos_nyeremenyjatekokra-301247 | 2009-09-04 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt vádat emeltek egy baranyai polgármester és tizennégy társa ellen, a vád szerint 2,5 milliárd forintnyi uniós és hazai támogatást „tettek zsebre jogosulatlanul” - közölte a megyei főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Kutas Tamás főügyészségi szóvivő megerősítette, hogy a csalás irányítója a vád szerint Zádori János, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármestere volt.
Zádori és házastársa baromfitartás-technológia adásvételére, beszerelésére szakosodott gazdasági társaságok tulajdonosaiként, vezetőiként olyan - baromfitartás, tojástermelés területén működő - cégekkel és egyéni vállalkozásokkal került üzleti kapcsolatba, amelyek önerő híján nem tudtak a kiírt pályázatokon. A házaspár az önerő igazolását valótlan tartalmú banki körbeutalásokkal, fiktív kölcsönökkel, hamis számlákkal teremtette meg, emellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megtévesztése, a pályázati pénzek jogtalan lehívása érdekében a berendezések túlszámlázásával, továbbá a feltüntetett berendezés helyett olcsóbb eszközök beszerzésével, beszerelésével nyújtott segítséget „üzletfeleinek".
A vádirat szerint tucatnyi gazdasági társaság, vállalkozás jutott így jogosulatlanul - legalább 14 millió, legfeljebb 665 millió forintos - támogatáshoz.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatósága az ügy kapcsán júniusban azt közölte az MTI-vel, a támogatási összegekből Baranya, Tolna, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyében korszerűsítettek állattartótelepeket úgy, hogy a beruházások költségeit egyes esetekben 20-25-szörös mértékben túlárazták és a feltüntetettnél jóval olcsóbb technológiákat, berendezéseket építettek be.
A nyomozóhatóság akkor közölte azt is, hogy az okozott kár megtérülésére az összes érintett baromfitelep technológiáját vagyonbiztosítás alá vonták, így várhatóan a teljes költségvetésnek okozott kár megtérül.
A vádhatóság mostani közleményében kitértek arra, hogy a bűncselekmény elkövetését szervező két vádlottal szemben hasonló bűncselekmények miatt már egy másik büntetőeljárás is folyamatban van a bíróságon. | Vádat emeltek Pécsvárad polgármesterével szemben költségvetési csalás miatt | Zádori János társaival legalább 14 millió forintot, de akár félmilliárdot is elsikkaszthatott az ügyészség szerint. | null | 1 | https://444.hu/2022/09/01/vadat-emeltek-pecsvarad-polgarmesterevel-szemben-koltsegvetesi-csalas-miatt | 2022-09-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A MOL szerződést kötött az Esztergomi Kézilabda Clubbal, így a női NB I-be frissen bejutott egyesület az idényben MOL Esztergom néven szerepel, írja az MTI.
Ezt Pantl Péter, a MOL-csoport kommunikációs igazgatója egy mezbemutatóval egybekötött sajtótájékoztatón jelentette be.
Ikonikus csapatot fogunk együtt építeni, amely hosszú távon meg fogja határozni a női NB I-es mezőnyt. Elek Gábor tökéletes választás volt, vezetésével olyan szakmai munka kezdődött el, amelynek látszanak az eredményei
- közölte Pantl.
Az esztergomi csapat eredetileg az NB II-ben szerepelt volna az elmúlt idényben, de mivel a Siófok KC nem kapott licencet az élvonalba és visszasorolták a harmadosztályba, a NEKA bennmaradt az NB I-ben, az Elek-csapat pedig az NB I/B-be került, ahonnan másodikként jutott fel az élvonalba.
Elek Gábor vezetőedző felidézte, hogy Laurencz László vezetésével volt bajnoki ötödik helyezett a régi esztergomi együttes, nekik is nagy vágyuk, hogy ezt idővel elérjék. Ezt azonban nem rohamléptekkel, kapkodva akarják elérni, hanem tudatos építkezéssel haladnak előre.
"Nem mindig szerencsés lépcsőfokokat kihagyni az építkezésben, a világ sportjában, főleg a futballban láttunk már példákat erre, nem is ezt az utat szeretnénk követni. Úgy sikerült ezt a csapatot megerősítenünk, hogy jó eséllyel bent tudunk maradni az első osztályban. Hogy magunk között miről álmodozunk, az maradjon a mi titkunk"
- fejtette ki Elek, aki szakmai igazgató volt az elmúlt esztendőben, idén pedig már vezetőedzőként irányítja a klubot, és mint elárulta, élvezi az itt töltött időt.
A legbüszkébb arra vagyok, ahogy még a Ferencvárosnál sem volt olyan évünk, amikor az átigazolások ennyire hatékonyan működtek, nagyon kevés játékos mondott nemet.
A MOL Esztergom jövő hét szombaton hazai pályán, az esztergomi Suzuki Arénában mutatkozik be a Kisvárda ellen. November másodikán lép pályára a Bajnokok Ligája-címvédő Győr vendégeként, majd Elek születésnapján, november 5-én fogadja a vezetőedző egykori klubját, az elmúlt szezonban bajnok és kupagyőztes Ferencvárost. | Elek Gáborékat az NB I-ben már a MOL támogatja | Névadó szponzorként szállnak be az esztergomi csapatba. | [
""
] | 0 | https://24.hu/sport/2024/08/26/noi-kezilabda-nb-i-mol-csoport-elek-gabor | null | true | null | null | 24.hu |
"Ebben a pillanatban egyetlen sérültünk vagy sebesültünk sincs, még az orra sem folyik senkinek" - mondta a csecsen vezető.
Ahogy korábban megírtuk, több csecsen fegyveres alakulat megjelent már Ukrajna keleti, északi és északkeleti határainál.
Az orosz Telegram-csatornákon egy olyan felvétel jelent meg, amelyen Groznijban, az oroszországi Csecsenföld központjában csecsen katonák teljes felszerelésben vonulnak.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője, egyben Vlagyimir Putyin közeli szövetségese szombaton azt nyilatkozta: csecsen harcosok mentek Ukrajnába, hogy segítsék az orosz hadsereg alakulatait, emellett pedig felszólította az ukránokat, hogy buktassák meg kormányukat - írja a Reuters.
Egy interneten közzétett videóban Kadirov azzal dicsekedett, hogy a csecsen egységek eddig nem szenvedtek veszteséget, és azt mondta, hogy az orosz erők könnyedén elfoglalhatnák a nagy ukrán városokat, köztük a fővárost, Kijevet is, de kímélniük kell az emberéleteket.
"Ebben a pillanatban egyetlen sérültünk vagy sebesültünk sincs, még az orra sem folyik senkinek" - mondta Kadirov, cáfolva a szerinte ukrán forrásokból származó hamis jelentéseket. "Az elnök helyesen döntött, és minden körülmények között teljesítjük a parancsait" - tette hozzá.
Kadirov pénteken arra buzdította az ukránokat, hogy lázadjanak fel a kormányuk ellen, amely szerinte "neonácikból" áll.
A csecseneket már korábban is bevetették külföldön a Kreml katonai műveleteinek támogatására, például Szíriában és Grúziában.
"Örülök is, ha jöttök, mert a pofátokat a célzóban könnyű megkülönböztetni a szlávokétól" - üzente közben egy ukrán katona videón keresztül a megérkező csecseneknek. Bővebben is érdekel...
Nyitókép: YouTube / RT | Mandiner | [
"külföld",
"háború",
"Ukrajna",
"Oroszország",
"Vlagyimir Putyin",
"Ramzan Kadirov",
"csecsenek",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20220226_megerkeztek_ukrajnaba_kadirov_csecsen_katonai | null | true | 0 | 0 | null |
|
Sipos Péter, a hegyvidéki önkormányzat Együtt-PM-es képviselője 2008-ban csinálta meg nagy üzletét. Le is számlázta rendesen. Az Indexhez eljuttatott másolat tanúsága szerint a politikus hat éve adott el egy biatorbágyi telket az Immogrinvest Ingatlanberuházó és Hasznosító Kft.-nek 3 035 475 euróért, azaz mai árfolyamon több mint 900 millió forintért.
A Magyar Nemzet szerint azonban nem csupán a szülői gondoskodás állhatott az ingatlanok átírása mögött, hanem az is, hogy a 2008-as telekügylet miatt nemrég újra vizsgálódni kezdett a NAV, jelentős összegű adóhátralék kirovását helyezve kilátásba. A jó adóhatósági információkkal bíró lap szerint több telekért összesen másfél milliárd forintot fizetett ki annak idején a vevő.
Sipos ügyét rögtön felkapta a Fidesz is, és Zsigó Róbert szóvivőn keresztül erős simonozás kezdődött.
Az egykori LMP-s, majd a pártszakadás után PM-es képviselő szerint azonban arról volt szó, hogy neki és barátainak jó ütemben sikerült felvásárolni néhány biatorbágyi telket a település határában található outlet centerek mellett.
A mezőgazdasági területeket ugyanis a vásárlás után röviddel belterületbe vette a biatorbágyi önkormányzat, ezért az értékük több mint tízszeresére emelkedett.
A telekre egy újabb áruház építését tervezték, a vásárló ezért fizette ki a magas összeget, de a terv az ingatlanválság miatt nem valósult meg.
Vélhetően éppen a beruházások leállása miatt Siposon maradt egy 133 ezer négyzetméteres telek is. A képviselő elmúlt hónapokban ezt is gyermekeire íratta. A Magyar Nemzet számításai szerint, ha ezt is el tudta volna adni a másik területhez hasonlóan magas áron, akár négymilliárd forintot is kasszírozhatott volna. | Látott már politikus keze által tollal írt 900 milliós számlát? | Látott már politikus keze által tollal írt 900 milliós számlát? - Itt az alkalom! Egy jól sikerült ingatlanbizniszt könyvelt így le az Együtt-PM politikusa. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/05/23/latott_mar_politikus_keze_altal_tollal_irt_900_millios_szamlat/ | 2014-05-23 11:48:00 | true | null | null | Index |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.