text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A szocialista politikus közleménye szerint kiderült, a pedagógusok által igényelhető iskolakezdési támogatást több tankerületi központ nem tudja kifizetni, annak ellenére, hogy ezt a státusztörvény végrehajtási rendelete lehetővé teszi. Erre a béren kívüli juttatásra azon tanárok jogosultak, akik iskoláskorú gyermeket nevelnek, a kapott összeget pedig tanszerekre, ruházatra, tankönyvekre lehet felhasználni. A támogatás komoly segítséget nyújthat, hiszen az gyermekenként jelenleg bruttó 120.060 forint. A Szombathelyi Tankerületi Központ beismerte: sok kérelem érkezett hozzájuk, azonban egyszerűen nem áll rendelkezésre forrás erre a célra a költségvetésben. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke pedig tisztázta, nem egyedi eset a szombathelyi.
Szabó Sándor szerint a történtek több szempontból is vérlázítóak. A kormány oly büszkén hirdeti családpolitikáját, mégsem biztosítanak az iskoláskorú gyermeket nevelő pedagógusoknak támogatást, annak ellenére, hogy ezt a kormány által a parlamenten áterőltetett státusztörvény tette lehetővé. Hasonlóan felháborítónak tartja, hogy a pedagógusbérek rendezését is propagáló kormányzat egyszerűen hátat fordít a juttatásokra jogosan igényt tartó tanároknak, a helyzetet pedig nem is tisztázzák.
Az MSZP szerint végre valódi, működő családpolitikára lenne szükség, amelynek része az is, hogy a törvényben rögzített juttatások kiutalását nem elsunnyogja a kormány, hanem betartja szavát. Szabó Sándor szerint ideje lenne, ha a kormány belátná, a pedagógusokat nem lehet a végtelenségig kihasználni, jelenleg is már csak a legelhivatottabb tanárok vannak a pályán, azonban, ha a kormány nem becsüli meg őket a jövőben sem, hatalmas kérdés lesz, ki tanítja majd a jövő generációit. | Iskolakezdési támogatás nélkül maradtak a tanárok | Lassan négy hete elkezdődött a tanév, az MSZP szerint mégis több iskolából az a hír érkezett, nem került kifizetésre a pedagógusok által igényelt iskolakezdési támogatás. A Szombathelyi Tankerületi Központ ráadásul bevallotta: költségvetésükben nem áll rendelkezésre erre a célra elkülönített forrás. Ez lenne a családbarát kormányzás? Így támogatja a tanárokat a Fidesz-kormány? – teszi fel a kérdést Szabó Sándor, az MSZP országgyűlési képviselője. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/iskolakezdesi-tamogatas-nelkul-maradtak-a-tanarok/529593 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Március közepén az ATV Egyenes beszéd című műsorában reagáltatták a külügyminisztert az Átlátszó által felfedezett holland magángép 264 millió forintos bérlése kapcsán. A miniszter többek között azt mondta, hogy számára a helikopter- és a repülőgéphasználat technikai kérdés: neki megmondják, hogy mire kell felszállnia ahhoz, hogy a megfelelő helyre időben odaérjen. Az állami vezetők - köztük a miniszterek - hivatalos célú utazásait is szabályozó kormányrendelet azonban csak akkor enged eltérést a minisztereknek járó "első osztálynak megfelelő árú repülőjegy" vásárlásától, ha azt a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyezi. A Külgazdasági és Külügyminisztérium esetén pedig ez a vezető Szijjártó Péter, vagyis ő saját magának engedélyezheti a luxusrepülők bérlését az útjaihoz.
Idén március 12-én írtunk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter három hivatalos útjáról, amelyekre egy holland luxus jettel repült 2023-ban. A magánrepülőgép bérlése ezekre az utakra összesen 264 millió forintba került az adófizetőknek.
A több mint negyedmilliárd forintos közpénzfelhasználás apropóján megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy Szijjártó Péter milyen jogszabályi felhatalmazás alapján repül különjáratú, bérelt magánrepülőgépekkel, de nem válaszoltak a megkeresésünkre.
Cikkünk megjelenésének napján a miniszter az ATV Egyenes Beszéd című műsorának vendége volt, ahol az Átlátszó által megírt bérelt repülős útjai is szóba kerültek. A műsorvezetőnek arra a kérdésére, hogy miért volt szükség a holland luxus jet igénybevételére 264 millió forint közpénzért, a miniszter így felelt: "Hát nyilván azért, hogy odaérjek."
Főszabály: miniszter első osztályra szóló jeggyel repülhet
A honvédségi repülőgépek beszerzésével és a "civil" utasok szállítását is lehetővé tevő törvényi háttér megteremtésével immár az állami vezetők és elöljárók, valamint azok delegációi is utazhatnak hivatalos célú külföldi útjaikra honvédségi repülővel.
Mi több, az állandó személyvédelemben részesülők, mint például a miniszterelnök, a köztársasági elnök vagy a külpolitikával foglalkozó miniszter még magánútra is honvédségi repülőgéppel mehetnek, ha ezt a honvédségi repülőgépek katonai feladatai és egyéb kötelezettségei épp megengedik.
De nem volt ez mindig így, illetve a honvédségi repülőgépek sem állnak mindig rendelkezésre. Ezért hatályban van egy 2015-ben hozott - legutóbb 2024. március 13-án módosított - kormányrendelet is, mely az állami vezetők által igénybevehető juttatások felől szabályozza a hivatalos célú utazásokat, egyfajta keretet is adva ezzel a közpénzfelhasználásnak.
Ennek a rendeletnek az "Utazással kapcsolatos juttatások" című fejezetében többek közt lefektették, hogy
"Ha a hivatalos célú külföldre utazás repülőgéppel történik,
a) a miniszter és a politikai igazgató, a nemzetbiztonsági főigazgató részére első osztálynak,
b) a többi állami vezető és a 3. §-ban meghatározott jogosult személy számára turista osztálynak megfelelő árú repülőjegy vásárolható."
Vagyis Szijjártó Péter külügyminiszter esetén a főszabály az, hogy neki első osztálynak megfelelő árú repülőjegy vásárolható, melyet az állami vezetők juttatásainak mértékét tartalmazó táblázat (1. melléklet) is jelöl, nevesítve a First Class és Prémium First Class komfortfokozatokat.
Jogszabályi kivételből főszabály
A rendelet pontjai között szerepel az is, hogy a juttatásokat leíró bekezdésben taglaltaltaktól "...a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője engedélyével el lehet térni, ha azt a protokolláris előírások és az ellátandó feladatok indokolják."
Ez a vezető, aki a főszabálytól való eltérést engedélyezheti, a Külgazdasági és Külügyminisztérium esetén nem más, mint Szijjártó Péter.
Vagyis a miniszter saját magának engedélyezi, hogy magánrepülőgépet béreljenek neki
a rendeletben meghatározott - minisztert megillető - utazási juttatás helyett.
Az idézett passzus furcsasága, hogy mint azt a miniszter gyakori - és általunk rendszeresen megírt - magángépes útjai is jelzik, egyáltalán nem kontrollálja, mennyiért bérelnek Szijjártónak különgépet. Így ez a félmondat tulajdonképpen alkalmas arra, hogy megkerülje a jogszabály közpénzfelhasználást keretező funkcióját.
Az "ellátandó feladatokkal" indokolható kivételnek köszönhetően ráadásul még a takarékos gazdálkodást előíró általános szabályok - köztük például a hűtlen kezelés büntetőjogi tilalma - sem jelentenek korlátot. Hiszen a miniszter időbeosztása sohasem teszi lehetővé, hogy a rendeletben egyébként főszabályként meghatározott módon, azaz I. osztálynak megfelelő árú repülőjeggyel utazzon egy sima kereskedelmi járaton.
Ezáltal elvész a jogszabály eredeti szellemisége is: Szijjártónak nem kell alkalmazkodnia a miniszterek számára igénybe vehető juttatásokhoz, hiszen a rendelet felhatalmazást ad számára arra, hogy - mindenfajta költségmegkötés nélkül - lássa el feladatait a saját munkatempójában. Így nem csoda, hogy Szijjártó Pétert nem nagyon láthattuk még menetrend szerinti járattal hivatali útra repülni.
Eltérő jogszabály-értelmezések
A kivételt tartalmazó kormányrendelettel kapcsolatban kikértük néhány jogász véleményét is, de az álláspontjuk nem egységes a jogszabály szövegének és szellemének értelmezését illetően sem.
Volt például olyan jogász, aki szerint a jogszabály valójában nem ad felhatalmazást Szijjártónak arra, hogy a rendeletben szereplő utazási juttatásokon kívüli megoldást vegyen igénybe, hiszen az ellenkezne a jogszabály szellemével. Szerinte csupán arra lenne lehetősége a miniszternek, hogy a kormányrendelet mellékletében felsorolt utazási juttatások közül magasabb komfortfokozatokat is elérhetővé tegyen olyanok számára, akik alapból csak alacsonyabb szintű utazási juttatásra lennének jogosultak.
Egy másik, szintén a neve elhallgatását kérő jogász véleménye szerint a jogszabály szövege önmagában nem zárja ki a magángéphasználatot, hiszen a rendelet "I. osztálynak megfelelő árú" repülőjegy vásárlását említi.
Ez pedig a jogász véleménye szerint akár úgy is értelmezhető, hogy bármilyen repülőgéppel utazhat a miniszter, ha a ráeső utazási költség nem magasabb az adott útra szóló I. osztályú repülőjegynél. (Bár ez utóbbi értelmezés nem túl életszerű, hiszen a magángép költsége sokkal magasabb egy kereskedelmi járatra szóló jegynél.)
Hány forint volt Szijjártó "repülőjegye" a holland luxus jeten?
Miután korábbi cikkünk készítésekor közadatigényléssel kikértük a külügyminiszter holland magánrepülőgéppel megtett útjainak költségeit, és ismerjük a repülőgép maximális férőhelyeinek számát, ki tudjuk számolni, hogy egy főre vetítve mennyibe kerülhetett a "repülőjegy", vagyis Szijjártó utazási költsége.
Szijjártó Péter 2023 szeptemberében lebonyolított Budapest-New York-Budapest útja például - a Külügyminisztérium hivatalos közlése szerint - 136,8 millió forint volt. A miniszter az utazáshoz az általunk felfedezett holland magánrepülőgépet vette igénybe, amin 14 utas számára van ülőhely. Tehát ha az összköltséget ennyi felé osztjuk, akkor
9,77 millió forintot kapunk egy főre.
Azaz, Szijjártó "repülőjegye", illetve utazási költsége legalább ennyibe került ezen az úton.
Azért csak legalább ennyibe, mert különjárat bérlése esetén minél kevesebben utaznak a rendelkezésre álló férőhelyek számánál, annál magasabb lesz az egy főre jutó utazási költség - hiszen a repülőgép bérleti díja fix, azt az utaslétszám nem befolyásolja.
Vagyis, ha például a holland magángépen nem 14, hanem csak 7 delegált utazott 2023 szeptemberében New Yorkba, akkor az egy főre eső költség ("repülőjegy") máris a duplájára emelkedne, és 20 millió forint körüli összeg lenne utasonként.
Mennyibe kerülne a New York-i út első osztályon?
Miután Budapestről nincs direkt járat New Yorkba, ezért az utazást csak átszállással lehet lebonyolítani. Emiatt az utazási idő minimum megduplázódna a különjárattal lebonyolított utazáshoz képest.
Viszont az útiköltség a magángépes utazás egy személyre vetített árának a töredéke lenne: a miniszterek számára
a rendeletben engedélyezett első osztályra szóló jegy már 1,5-2 millió forinttól beszerezhető az oda-vissza útra.
Ez nagyságrendileg minimum ötöd árat jelent a magángép-bérléshez képest.
Az első osztályú jegy vásárlása természetesen nem kötelező a miniszter számára, alacsonyabb komfortfokozaton is utazhatna, amely további, sokkal jelentősebb megtakarítást eredményezne - már ha ez lenne az elsődleges szempont.
Mennyire életszerű a menetrend szerinti járattal utazás?
Szijjártó eddigi program- és munkabeosztását tekintve a menetrend szerinti repülőgépjárattal való utazás sok esetben nem lett volna reális megoldás.
A repülőgép-menetrend, illetve a megnövekedett utazási idő ugyanis a miniszter eddigi hivatali útjainak többsége során nem tenné lehetővé, hogy időben eljusson az úti céljához, vagy éppen onnan odaérjen a következő programjára. Arról nem is beszélve, hogy az utazás közbeni felkészülés vagy pihenés is "kényelmetlenebb" lenne egy menetrend szerinti járaton, idegen utasok társaságában.
Más lenne a helyzet, ha a jogszabályokban megjelenő közpénz-takarékossági elv hangsúlyosabban érvényesülne az utazásszervezéskor, vagy az lenne az elsődleges szempont.
Ebben az esetben az felülírná a minisztérium eddigi programtervezési és -szervezési gyakorlatát, és közpénz-milliárdokat takaríthatna meg éves szinten a költségvetésnek. A kormány külpolitikai és külgazdasági tevékenysége azonban más prioritások és szempontok mentén működik, így ezáltal a költsége is nagyságrendekkel nagyobb.
Az osztrák kormánytagok menetrend szerinti járaton utaznak
Nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy a magyar helyzethez képest mást tapasztaljunk a kormánytagok hivatalos célú utazásait illetően.
Az Átlátszó egyik olvasója - Szijjártó holland privát géppel megtett útjairól szóló cikkünk megjelenését követően - juttatta el hozzánk az osztrák Profil.at 2023 szeptemberében megjelent cikkét, amely az osztrák kormánytagok 2022 júliusa és 2023 márciusa közötti hivatalos célú útjainak adatait összesíti.
Még ha az utazások számát és költségét nem is lehet összehasonlítani két különböző ország esetén, azt mégis érdemes megjegyeznünk, hogy repülőutaknál mi a jellemző komfortfokozat az osztrák miniszterek körében. A Profil.at cikke szerint ugyanis
Ausztria kormánytagjainál a turistaosztályon való repülés a leggyakoribb,
és csak a hosszabb hivatali utaknál jelenik meg a Business Class-on történő utazás. Emlékeztetőül: mindkét komfortfokozat alacsonyabb szintű a magyar kormányrendeletben engedélyezett első osztálynál. De Szijjártó Péter még attól is rendszeresen eltér (felfelé), és saját magának engedélyezi a különgéphasználatot.
Bezzeg a lett külügyminiszter nemrég belebukott a magánrepülőzésbe: a Hvg.hu cikke szerint Krisjanis Karins 2019 és 2023 között, miniszterelnökként "legalább harminc alkalommal utazott külföldre bérelt magángépekkel ahelyett, hogy az olcsóbb, menetrend szerinti járatokat vette volna igénybe". A lett főügyészség nemrég kezdeményezett eljárásokat "közvagyon esetleges pazarlása" címén a repülések kapcsán. Karins pedig lemondott a botrány miatt, bár állítása szerint azért utazott bérelt repülőkkel, hogy időt takarítson meg.
Brassai Kornél
Címlapkép: Szijjártó Péter egy repülőgépen 2022 májusában (fotó: a miniszter Facebook-oldala) | Szijjártó Péter saját magának engedélyezi a luxusrepülős hivatali utakat | A jogszabály szerint a minisztereknek alapból "első osztálynak megfelelő árú" repülőjegy jár, de ettől el lehet térni. Szijjártó meg is teszi rendszeresen. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/10/szijjarto-peter-sajat-maganak-engedelyezi-a-luxusrepulos-hivatali-utakat/ | 2024-04-10 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A miniszterelnök egyébként megfogadta a Jobbik tanácsát, Z. Kárpát Dániel jobbikos parlamenti képviselő ugyanis nemrégiben „az uzsorás bűnözők kiskirályságának azonnali felszámolására szólította fel a kormányt”. Eredménnyel. Kérdés, hogy a megvalósításra vonatkozó javaslatuk is meghallgatásra talál-e: a Jobbik szociális kártyát akar bevezetni, és húsz százalékra csökkentené a készpénz arányát a szociális juttatásokban.
A készpénzes segélyek csökkentése és a természetbeni juttatások növelésének gondolata nem a Fidesz–KDNP hatalomra jutása után jelent meg a szociálpolitikában. Az előző, szocialista kormányok is támogatták ezt az elképzelést. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt módosították például a szociális törvényt, amely lehetővé tette, hogy a védelembe vett gyerekek után járó családi pótlék fele érkezzen készpénzben, a többi természetben.
Az óvodáztatási támogatás esetében is beépítették a természetbeni juttatás lehetőségét. Jelenleg is rengeteg juttatást ad az állam – és rajta keresztül az önkormányzatok – természetben. Bizonyos esetekben a családi pótlékot, az óvodáztatási támogatást, a lakásfenntartási támogatást és a temetési segélyt.
Kérdés, hogy ez a módszer valóban hatékony fellépést eredményez-e az uzsorások ellen. Krémer Balázs szociológus, a Debreceni Egyetem docense kérdésünkre elmondta: a szakirodalom másodlagos piacnak nevezi azt a jelenséget, amely a természetbeni juttatásokkal összefüggésben keletkezik. Vagyis, a szegénységben élő azért, hogy készpénzhez jusson, eladja a természetbeni juttatását (például lisztet, tésztát, olajat stb.).
A vevő nyomott áron veszi át a terméket feketén, hiszen kihasználja azt, hogy az eladónak sürgősen készpénzre van szüksége. Vagyis az lesz a szociális juttatás kedvezményezettje, aki a fél áron kínált terméket megveszi, s nem pedig az, aki rászorulóként a juttatást kapta.
– A természetbeni juttatásnál az elosztás logisztikája teszi drágábbá a rendszert. Ráadásul igen nagy a korrupció megjelenésének lehetősége –magyarázza Krémer, hozzátéve, az első Orbán-kormány alatt a Fidesz koalíciós partnere, a kisgazdapárt is azt akarta, hogy legyen nagyobb a természetbeni juttatás mértéke. Akkor a miniszterelnök közvetlen környezetéből részletes szakértői anyagot kértek a természetbeni juttatás hasznáról és hatásairól, többek között Krémer Balázstól is.
Orbánék akkor végül is leverték a kisgazdák nyomulását, ugyanis világos volt számukra, hogy a kisgazdák garantált piacok megszerzése miatt szorgalmazzák a természetbeni juttatás bevezetését. Akkor a Fidesz éppen azzal érvelt, hogy a természetbeni juttatás drága, és nagy a korrupciós veszély. | Belföld: Az uzsora elleni harc drága és korrupt lesz? | Hétfőn a parlamentben az uzsora elleni fellépés szigorításának nevében arról beszélt a miniszterelnök, hogy a készpénzes segélyek visszaszorítása mellett növelnék a természetbeni juttatások arányát. Orbán Viktor javaslata kísértetiesen emlékeztet azokra az időkre, amikor 2008-ban Monok polgármestere kísérletezett hasonló módszerekkel. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20110914-draga_es_korrupt_rendszer_lesz_-1201911 | 2011-09-14 16:41:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Egyelőre sem a kormánytól, sem a rendőrségtől nem kaptak választ a jogsértő körülményeket illetően, azt követelik, zárják be az összes hasonló intézményt Magyarországon.
A civilszervezet nemzetközi szinten, a világon mindenhol jelen van és a szellemi fogyatékkal élők jogainak védelmével foglalkozik. A ma nyilvánosságra hozott 30 oldalas, "Kényszerzubbony és elkülönítés" című jelentésük a Gödön található magyar állami intézményt mutatja be, melyet hat hónapon keresztül vizsgáltak.
A Topház Speciális Otthonban 220 beteget gondoznak, akik értelmi fogyatékosok, többük mozgás- és halmozottan sérült. Gyermekek és felnőttek egyaránt laknak ott, az MDAC jelentése szerint múlt századot idéző, embertelen körülmények között - a betegeket ágyukhoz kikötve vagy kényszerzubbonyban tartják, többüket fizikailag is bántalmaztak vagy kínoztak, nyílt sebeiket pedig nem kezelik - "egy fiú kezének olyan szaga volt, mint a rothadó húsnak". A bent lakók izomzata a fizikai aktivitás hiánya miatt elsorvadt, találkoztak egy hároméves gyermekkel is, akit rácsos ágyba zárva tartottak, így a korához képest viszonyított alulfejlettsége nem a veleszületett betegsége miatt alakult ki.
A szervezet munkatársai “megdöbbentő higiéniai körülményekkel” találkoztak, több teremben nagyon hideg volt, a falakon, lepedőkön, ajtókon és bútorokon ürüléket és vizeletet találtak. A termekben 40-40 fogyatékkal élő embert szállásoltak el, köztük sokakat, akiknek folyamatos, komplex segítségre van szükségük. A termekre általában két munkatárs jutott, de az is előfordult, hogy csak egy. Az MDAC szerint a dolgozók és a lakók közt csak minimális, felszínes interakció volt, és a gyógyszerosztáson kívül mással nem nagyon törődtek.
A szervezet nevében megszólaló Steven Allen szerint a magyar állam a gödi 220 lakón kívül több tízezer fogyatékos gyermeket és felnőttet dug el ilyen és ehhez hasonló "raktárakba", hogy ne legyenek szem előtt. Az RTL Híradó mai adásában Nyitrai Imre, szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt mondta, "ez csak az érem egyik oldala, mindössze kontextusából kiragadott képek". Az MDAC azt követeli, azonnal zárják be a gödi létesítményt és vizsgálják át az állami rendszert, egyúttal pedig arra kérik az EU-t, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ellenőrizze, hogyan használták fel az EU-s pénzeket a Topház és más hasonló magyar intézmények esetében, valamint hogy az Európai Bizottság vizsgálja meg, sérült-e az Európai Unió Alapjogi Chartája. | Csontsovány, lekötözött betegek, kezeletlen sebek - Megrázó képek a gödi speciális otthonból | Ma hozta nyilvánosságra a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) - egy nemzetközi civil szervezet - azt a jelentését, melyben a gödi speciális otthont vizsgálták. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/elzaras-kenyszerzubbony-es-nyilt-sebek-a-godi-specialis-otthonban/9x4j3py | 2017-05-04 10:34:00 | true | null | null | Blikk |
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a hazai egészségügy szakemberhiánya meghaladja az 5 százalékot. A 185 ezer álláshelyen 42 ezer orvos és 104 ezer szakápoló dolgozik. Az orvosi álláshelyek 3,8 százaléka, a szakdolgozói álláshelyeknek pedig a 3,4 százaléka betöltetlen. A legnagyobb probléma a fekvőbeteg-ellátásban van, ahol az orvoshiány 6,2 százalékra rúg, a szakdolgozói állásoknak pedig több mint az 5 százaléka áll üresen.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) felmérése viszont a KSH adatainál kétszer-háromszor nagyobb szakemberhiányról tanúskodik. A legnagyobb szakemberhiány a közép-magyarországi régióban és Nyugat-Magyarországon érezhető. A főváros és a nagyobb városok a leginkább érintettek, ahol a legtöbb munkalehetőség van, és más ágazatok elcsábítják az egészségügyi pályáról a dolgozókat - mondta a Világgazdaságnak Balogh Zoltán, a MESZK elnöke.
A szakmai szervezet tavaly készült országos felmérése szerint az ápolásvezetők 15-20 százalékos szakdolgozói hiányról számoltak be. A válaszadóknak csupán a 4 százaléka gondolta megfelelőnek a szakdolgozói létszámot, a helyzet a legtöbb válaszadó szerint öt éven belül kritikussá válhat a nyugdíjba vonulók és a pályakezdők hiánya miatt.
Nyitókép: Balázs Attila | Minden ötödik dolgozó hiányzik az egészségügyből | A KSH szerint az egészségügyben 5 százalék körüli a szakemberek hiánya, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerint kétszer-háromszor több az üres álláshely. | [
"egészségügy",
"munkaerőhiány",
"szakdolgozó"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2019/07/19/minden-otodik-dolgozo-hianyzik-az-egeszsegugybol | 2019-07-19 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A paralimpián ezüstérmes Marieke Vervoort 8 éve aláírta az eutanáziát, így hosszabbította meg az életét.
Osváth Richárd bejutott a negyeddöntőbe a kerekesszékes vívók kard egyéni versenyében, az úszó Sors Tamás és Tóth Tamás pedig döntős 100 méter gyorson a riói paralimpián.
A magyar kerekesszékes vívók közül a szatmárnémeti születésű, négy éve, Londonban tőrben bronzérmes Osváth (A sérültségi kategória) mutatkozott be először, írja az MTI.
A hatos csoportjában körmérkőzést vívott, első meccsén 5-3-ra verte a francia Romain Noble-t, majd 5-4-re kikapott az olasz Alberto Pellegrinitől. A folytatásban az ukrán Vagyim Cedrik és a kínai Csen Ji-jün következett, a 31 éves magyar mindkettőjüket 5-3-re győzte le, végül azonban az első szakaszt veretlenül záró görög Vaszileiosz Ntunisztól kikapott 5-2-re. Utóbbi meccs olyan gyorsan véget ért, hogy mindössze három másodperc volt a tiszta vívóidő.
A két hatos csoport eredményeit összesítették, majd a 12-es rangsor első nyolc helyezettje jutott a negyeddöntőbe. Osváth simán bekerült a legjobbak közé, így a folytatásban a négy közé jutásért vívhat.
Az úszóknál a vasárnap 200 méter vegyesen ezüstérmes Sors Tamás, valamint az ugyanebben a számban negyedik Tóth Tamás is bejutott a döntőbe az S9-es sérültségi kategória 100 méter gyors számában. Tóth a három előfutam összesítésében a harmadik legjobb időt érte el (57.14 mp), Sors pedig a hetedik helyen került az esti fináléba (57.79). Négy éve, Londonban Tóth második, míg Sors harmadik volt.
A Rióban 100 méter háton ezüst-, 200 méter vegyesen pedig bronzérmes Pap Bianka (S10) 100 méter pillangón 1:13.40 perccel kilencedik lett, így éppen kiszorult az esti döntőből, akárcsak Illés Fanni (S6) 200 méter vegyesen. Ő az előfutamban 3:27.02 perces időeredményt ért el, ez összesítésben a 11. helyet jelentette. Női 50 méter gyorson az S5-ös kategóriában két magyar is vízbe szállt: Kézdi Réka 45.02-vel 13., Engelhardt Katalin 50.04-gyel 16. lett. | Három másodperc alatt kikapott a magyar vívó | Három másodperc alatt kikapott a magyar vívó - Osváth Richárd azonban így a is legjobb nyolc között van a paralimpián. | [
"rio2016",
"osváth richárd",
"vívás",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/2016/rio/2016/09/12/harom_masodperc_alatt_kikapott_a_magyar_vivo | 2016-09-12 17:43:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Új internetes újságot indít a Baranya megyei napilap három egykori munkatársa, akik Mészáros Lőrinc felbukkanásakor vesztették el munkahelyüket.
Korábban beszámoltunk róla, hogy több újságírót is elküldtek az Új Dunántúli Naplótól decemberben, nem sokkal azután, hogy az Opimus cégen keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester közelébe került a Magyarországon megjelenő megyei napilapok körülbelül kétharmadát kiadó Mediaworks Hungary Zrt. médiavállalat, ahol szinte rögtön a tulajdonosváltás után nyolc megyei napilap, köztük az Új Dunántúli Napló élén főszerkesztő-váltásra is sor került. Az elküldött újságírók között ott volt Katus Eszter és Babos Attila is.
Katus Eszter kilenc, Babos Attila pedig több mint tíz éve írt a Dunántúli Naplóba, ahol gyakorta kényes, közéleti-politikai témákban jelentek meg írásaik. Ők ketten, valamint egy harmadik, korábban szintén a Dunántúli Naplónál dolgozó és a tulajdonosváltáskor távozó munkatárs, Nimmerfroh Ferenc volt felelős szerkesztő fogott össze, így várhatóan március végén új, független baranyai hírportált indítanak szabadpecs.hu néven. Mint Babos Attilától kedden délután megtudtuk, az új portálon elsősorban pécsi és baranyai hírekkel foglalkoznak majd, de kisebb részben országos közéleti híreket is közölni fognak.
A honlap nyilvánosan ugyan egyelőre még nem indult el, de a napokban a Szabad Pécs Facebook-oldalán már publikáltak nagy médiavisszhangot okozó információt. Az írás arról a baranyai papról szólt, aki egy tiltott kapcsolat miatt adta vissza a reverendát, és akinek az ügyében nyomozás is folyik.
Babos Attila a 24.hu azon kérdésére, hogy miből akarják majd az oldal működését finanszírozni, annyit mondott, hogy támogatókat keresnek, de
kizárólag olyanokat, akik nem kívánnak beleszólni a szakmai munkába, pláne nem szeretnének bármiféle politikai irányvonalat megszabni.
Éppen ezért szeretnének közösségi finanszírozást is indítani. Vagyis az olvasóik támogatására is számítanak. | Összefognak a Dunántúli Napló kirúgott munkatársai | Új internetes újságot indít a Baranya megyei napilap három egykori munkatársa, akik Mészáros Lőrinc felbukkanásakor vesztették el munkahelyüket. | [
"babos attila",
"dunántúli napló",
"katus eszter",
"lapalapítás",
"lapindítás",
"mediaworks",
"mészáros lőrinc",
"nimmerfroh ferenc",
"szabad pécs",
"új dunántúli napló",
"újság"
] | 0 | http://24.hu/media/2017/03/22/osszefognak-a-dunantuli-naplo-kirugott-munkatarsai | 2017-03-22 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) újraindította a Szatmárnémeti-Óvári gyorsforgalmi út kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárást - adta hírül a szatmar.ro oldal.
Az új határátkelőhely kialakítása is a projekt része
A négysávos útszakasz jelentőségét az adja, hogy a magyar oldalon épülő M49-es pályájával együtt megteremti a gyorsforgalmi kapcsolatot Szatmárnémetihez. A partiumi nagyváros és a határnál fekvő Óvári között a CNAIR igazgatója, Cristian Pistol korábbi közlése szerint a nyomvonal teljes hossza 14,862 kilométer: ebből 10,831 kilométer gyorsforgalmi út, 4,031 kilométer pedig összekötő út.
A gyorsforgalmi úton a megengedett sebesség 120 km/h lesz. A projekt többek közt két közlekedési csomópont, két pihenőhely, valamint egy Karbantartási és Koordinációs Központ megvalósítását is magában foglalja. A gyorsforgalmi úton ennek megfelelően egy határátkelőhely is kialakításra kerül, összesen 10 sávval, amelyen várhatóan több mint tízezren kelnek át naponta.
Kénytelen voltak átmenetileg felfüggeszteni a projektet
A szóban forgó közbeszerzés első körben 2024. január 29-én startolt el, az ajánlatokat pedig március 14-ig várták. Az érdeklődő cégek azonban több mint 440 pontosításra vonatkozó kérelmet küldtek a tenderfüzetbe foglaltak kapcsán, így a CNAIR kénytelen volt átmenetileg felfüggeszteni a procedúrát. | A román oldalon újra kellett indítani az M49-es folytatására kiírt közbeszerzést | A magyar határ és Szatmárnémeti között közel 15 kilométernyi új út épül; januárban hiába írták ki a tendert, mert 440 pontosítási kérelem leblokkolta a projektet. | [
""
] | 0 | https://magyarepitok.hu/utepites/2024/08/a-roman-oldalon-ujra-kellett-inditani-az-m49-es-folytatasara-kiirt-kozbeszerzest | null | true | null | null | Magyar Építők |
A bűnügyi elnökhelyettes nyilatkozata óta már a NAV vezetői sem vitatják, hogy legalább évi ezer milliárd forintról van szó – vagyis évente minimum két négyes metró ára tűnik el az áfacsalás révén. Az adóhatósági hierarchia csúcsán azonban a botrány kirobbanása óta eltelt három hónapban a területért felelős vezetők egyike sem szólalt meg.
Három hónappal ezelőtt, 2013. november 8-án közölte a nyilvánossággal Horváth András, hogy feljelentést tett az ügyészségen. Horváth állításának lényege, hogy az adóhatóság megkülönböztetetten kezeli azokat a kereskedelmi láncokat és közvetlen beszállítóikat, amelyek a hálózatos áfacsalások tényleges haszonhúzói. Horváth azt mondja, évek óta bizonyos érdekkörök befolyása érvényesül a NAV vezetésében, és a hálózatos áfacslásokkal szembeni tehetetlenségnek ez a magyarázata. Számításai szerint évente mintegy 1700 milliárd forint adótól esik el a költségvetés.
November 11-én érkezett meg a NAV első reakciója, a "hétvégi átvilágítás", amely természetesen nem igazolta Horváth vádjait – viszont a hivatal följelentette a volt szakkoordinátort. A feljelentést később a NAV módosította – az Átlátszó kérdésére adott homályos válaszból sejthető ugyanakkor, hogy ilyen indokkal azelőtt soha senkivel szemben nem kezdeményeztek büntetőeljárást. A hivatalok és a kormánypárti sajtó első sorban Horváth elleni akciókkal, illetve lejárató cikkekkel reagált a botrányra.
November 25-én újabb volt NAV-dolgozó szólalt meg: részben megerősítette, részben kiegészítette a Horváth által mondottakat, bemutatva, hogyan gyengítette az ellenőrzési hatékonyságát az az átszervezés, amelynek során felszámolták a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát. Időközben az is kiderült, hogy – a korábbi állításokkal szemben – mégis állítottak le vizsgálatokat, illetve hogy mind Horváth, mind a másik, a nevét eddig nem vállaló ex-NAV-dolgozó évekkel ezelőtt már több csatornán is jelezte különböző vezető kormánypárti politikusoknak az áfacsalások felderítése körüli hivatali anomáliákat.
Ennek ellenére december 17-én kormánypárti szavazatokkal úgy döntött a parlament, hogy nem jöhet létre a NAV ügyében vizsgálóbizottság. Elvileg persze igen, de a bizottság létrejöttének a kormánypártok szabta feltétele, hogy a Horváth feljelentésével indult ügyben jogerős elmarasztaló ítélet szülessen. Ha tehát az ügyészség nem emel vádat, akkor vizsgálóbizottság sem lesz; de ha ez mégis megtörténne, csak az első fokú ítélet megszületése is reálisan legalább két év, de nem kizárható, hogy pusztán a nyomozás is eltart addig – így de facto megakadályozták a vizsgálóbizottság felállítását. Ezzel sikerült elérni, hogy egyetlen szervezeten, az ügyészségen kívül senki ne ismerhesse meg Horváth András zöld dossziéjának tartalmát.
Eközben sorra jelentek meg cikkek, amelyek milliárdos értékű áfacsalások ügyében megtalálták azt, amit a NAV hiába keresett: legyen szó Szlovákiából származó gyanúsan olcsó kristálycukorról, vagy cégek sorával évek óta sokmilliárdos adóhiányt felhalmozó "üzletemberek" vállalkozásairól. A NAV is fokozódó aktivitást mutat az elmúlt két hónapban: sorra lepleződnek le milliárdos áfacsalásos ügyletek.
Leállított vizsgálatok
Horváth András egyik alapállítása, hogy a legtöbb kereskedelmi lánc, illetve e cégek közvetlen beszállítói a legfőbb haszonhúzói a hálózatos áfacsalásos ügyleteknek, illetve hogy az adóhatóság nem lép fel a rendelkezésére álló eszközökkel velük szemben. Horváth állításait a NAV vezetői az első pillanattól vitatták és kategorikusan tagadták – többek közt, hogy egyes vizsgálatokat leállítottak volna.
Ezzel szemben Varga Mihály miniszter Vágó Gábor LMP-s képviselőnek a leállított vizsgálatok számát firtató kérdésére február 7-én kelt levelében a következőt válaszolta: "А Központosított Ellenőrzési Szakterületen 2007-2012 között 1290 központosított ellenőrzési ügyet rendeltek el, míg az elnöki döntéssel elutasított ügyek száma mindösszesen 46 volt. 2007-2012 között mindösszesen 25 ügyben nem történt meg az elnöki döntésre történt felterjesztés." Vagyis a mondott időszakban 46 esetben nem tudták lefolytatni az úgynevezett kapcsolódó vizsgálatot a kezdeményező revizorok, mert a NAV elnöke nem adott rá engedélyt, 25 esetben pedig vagy a területet irányító főigazgató, Somos Katalin, vagy az illetékes elnökhelyettes, Csillag Dezsőné nem továbbította az elnöknek a revizorok kérelmét.
A hierarchia csúcsán
A NAV elnökének életpályája nagyjából közismert – Vida Ildikó 2010. június 28-i kinevezése előtt két héttel még a Simicska-féle Mahir Zrt. egyik aláírásra jogosult vezetője volt. Mahires karrierje jóval korábban, még 1995 őszén kezdődött, ekkor lett a Magyar Hirdető Eger Kft. ügyvezetője. A cég ekkor a B-Reklám Kft. tulajdonában volt, ennek egyik tulajdonosa pedig – akkor és azóta is – maga Simicska Lajos. (Az ügyvezetői poszton Vida Stumpf Jánost váltotta, őt pedig néhány hónappal később Schlecht Csaba. Stumpf és Schlecht kulcsszereplői voltak az ezekben az években zajló pártház- és a Kaya Ibrahim-botránynak.)
Vida Ildikó az előző Fidesz-kormány alatt is vezette már az adóhatóságot – akkor Simicska Lajos vitte magával a Mahirtól elnökhelyettesnek, majd Simicska távozása után lett ő az elnök; a 2002-es kormányváltás után visszatért a Mahirhoz. Vida Ildikóval szemben Somos Katalinról, a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság főigazgatójáról alig van publikus információ; Csillag Dezsőnéről, adószakmai elnökhelyettesről pedig mindössze annyi tudható, hogy jogász, "életpályája az adók világához kapcsolódik", és hogy 2010-es kinevezése előtt főosztályvezető volt az elnök alatt működő Központi Hivatalban.
Somos Katalin főigazgató – a NAV oldalán olvasható önéletrajza szerint – szintén évtizedek óta dolgozik az adóhatóságnál, 1996 óta ellenőrzési területen. 2001-ben igazgató lett Pest megyében a Kiemelt Adózók Igazgatóságán, 2008-től pedig országosan is ő irányította a kiemelt adózók ellenőrzését, 2010 őszétől a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságának főigazgatója. Később, az APEH és a VPOP fúziójával ezen adózói kör vámügyeivel kapcsolatos hatósági tevékenység is a főigazgató irányítása alá került.
Bár a tavaly év eleji átszervezés a regionális igazgatóságokhoz telepítette az adózók és az ügyek jelentős részét, 2013-ig teljes egészében Somos Katalin irányítása alatt állt a kiemelt adózók ellenőrzése. A felelősségi szintek szerint tehát – a NAV elnöke és elnökhelyettese után – Somos Katalin főigazgató az, aki azért az ellenőrzési területért felelős, ahol a legnagyobb értékű áfacsalások történtek. Értelemszerűen a kapcsolódó vizsgálatok lefolytatását megtagadó határozatokon is e három vezető valamelyikének aláírása szerepel.
A kormánypártok által elszabotált parlamenti vizsgálóbizottság lehetőséget teremtett volna arra is, hogy tisztázódjon, mely cégek esetében és milyen okból tagadták meg az adóhivatali vezetők a vizsgálat lefolytatásához szükséges engedélyt. (A kapcsolódó vizsgálatok mindig hálózatos áfacsalások ügyében folytak, a hálózaton átvándorló áfacsalt termékek pedig zömmel a kiskereskedelmi láncok polcain landoltak.) Azt mindenesetre forrásaink egybehangzóan állították, hogy az áfacsalások mértéke nem a kormányváltással ugrott meg, hiszen például a gabonával elkövetett csalások zöme a kormányváltás előtt történt.
A leállított vizsgálatok mellett a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜIG) fölszámolása az a mozzanat a történetben, ami további magyarázatot igényel: bizonyos jelek arra utalnak, hogy – szemben a NAV hivatalos álláspontjával – az átszervezés következtében gyengült az adóhatóság ellenőrzési képessége; éppen a hálózatos áfacsalások felderítése terén.
Forrásaink szerint annak csekély a valószínűsége, hogy a szervezeti átalakítást célzó kezdeményezés az ellenőrzési szakterületet közvetlenül nem ismerő minisztériumi apparátustól indult volna – sokkal valószínűbb, hogy a NAV valamelyik vezetőjétől származik a javaslat. Az ügyben a nemzetgazdasági minisztériumhoz fordultunk közadat-igényléssel, de a kérdésre, hogy ki kezdeményezte az átszervezést, lényegében nem kaptunk választ; így egyelőre nem tudjuk, ténylegesen ki áll a KÜIG felszámolása mögött. Az mindenestre különös, hogy az áfacsalások körüli botrány kirobbanása óta eltelt három hónapban a területért felelős vezetők egyike sem szólalt meg.
Becker András | Az 1700 milliárdos sztori - az áfa-ügy első három hónapja | Az 1700 milliárdos sztori - az áfa-ügy első három hónapja | null | 1 | https://atlatszo.hu/2014/02/18/az-1700-milliardos-sztori-az-afa-ugy-elso-harom-honapja/ | 2014-02-18 09:56:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Ormai István, Nagyatád polgármestere az átadási ünnepségen reményét fejezte ki, hogy a jövőben olyan programokat kínál majd a szoborpark, amelyek mind a helyieknek, mind pedig a turistáknak élményt jelentenek.
A somogyi településen több mint három évtizede, 1975-ben nyílt meg a nemzetközi faszobrász-alkotótelep, amely különleges színfoltja a városnak, látványosság a turistáknak.
Az alkotótelep gyűjteménye 1988-ig évente gyarapodott a hazai és külföldi művészek munkáival. Az azt követő években az alkotótáborokat időszakosan rendezték meg, az anyagi lehetőségektől függően.
A szoborpark műhelyében famegmunkálásra használatos, különböző gépek, eszközök, szerszámok állnak a szobrászok rendelkezésére, s a munkához tölgyfarönköket is biztosítanak a szervezők.
A 16 hektáros, ingyenesen látogatható szoborpark fennállása alatt 130 köztéri szobormű készült el, közülük több mint száz ma is látható elsősorban az alkotótelep területén, de Nagyatád parkjaiba, és a környező településekre is jutott belőlük.
A szoborpark fenntartója a nagyatádi önkormányzat, az alkotóidények szervezését a kulturális tárca pályázatai teszik lehetővé.
19:30 Feliratkozom | Rinya-parti büszkeségek | Megújult a nagyatádi szoborpark. A Dráva-projekt keretében 134 millió forintból megvalósított látogatóközpontot és bemutatóhelyet ma adták át a Rinya-parti városban. | [
"kultúra"
] | 0 | http://infostart.hu/kultura/2008/03/25/rinya-parti_buszkesegek-189325 | 2008-03-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Mint emlékezetes, a legfelsőbb magyar bíróság helybenhagyta a jogerős bírósági döntést, közpénznek minősítette a taót, és nyilvánosnak a hozzá kapcsolódó adatokat. A Transparency International Magyarország jogvédő szervezet által az Emmitől kiperelt „támogatói igazolások” azért fontosak, mert ezeken egyszerre szerepel a támogatott csapat, illetve a társasági adóját számára felajánló vállalkozás neve, valamint a felajánlott adó összege.
Hatalmas mennyiségű adat érkezett a Transparencyhez a minisztériumból (de még messze nem az összes), a sok-sok gigányi, kereshetetlen formátumban beszkennelt több tízezer dokumentum feldolgozása hatalmas munka, amin önkéntesek hada dolgozik, de addig is, amíg ez elkészül, bőven találni érdekességeket, még ha csak találomra is túrunk bele a kásahegybe.
Kis foci, nagy talányokkal
A többi taós sportághoz képest a labdarúgásról visszafogottan kevés adattal szolgált az Emmi, a Felcsútnak például nyoma sincs egyelőre. Bár leginkább csak a megérzésünkre hagyatkozhattunk a dokumentumok átfutása közben, így is tanulságos történetekre bukkantunk, amik jól illusztrálják, hogy mennyire megbocsáthatatlanul pazarlóan bántak
Illetve, hogy milyen alapon választanak a cégek támogatandó klubot maguknak.
Tévészékházból szálloda
A Balatonfüredi Football Club részére 2012. december 11-én kiadott támogatási igazolás, a Milleniumi Média Szolgáltató Központ Kft. 59 millió forintos felajánlásának igénybevételére ad engedélyt.
Apróbb probléma, hogy ilyen nevű cég soha nem létezett. Kizárásos alapon csakis a két n-nel írt Millenniumi Média Szolgáltató Központ Kft.-ről lehet szó, ami egy nagyon érdekes cég, az új MTV-székház építésére és üzemeltetésére hozta létre a magyar állam 2007-ben, majd eladta a Wallis-csoportnak. A felajánlás vélhetően abból a 40 milliárd forintból származik, amiből a magyar állam 2012-ben visszavásárolta a tévészékházat.
Na de mi lett a pénzből? Egy szálloda. Úgy látszik, Füreden különös hagyományai vannak a tao-támogatásból épített hoteleknek, amiket az utánpótlásra hivatkozva közpénzből finanszíroznak, aztán meg lesz belőlük egy sima szálloda. Ahol a sportolókat is szívesen látják persze, ha megfizetik a jutányosnak nem igazán nevezhető szobaárakat. Vagy egy kicsit még többet.
A Balatonfüredi FC nem kollégiumként adta el a projektet, mint a kézilabdások, hanem „utánpótlás-rehabilitációs központként”. Egy kicsit már az is gyanús lehetett volna az MLSZ-nek, hogy a harmadosztály akkor épp 48 fős utánpótlással bíró kiesőjelöltjénél mi szükség lehetett egy 200-250 milliós rehabilitációs központra, ami további 40 millióért van megpakolva gyógyászati eszközökkel.
Aztán az igények menet közben még ehhez képest is megszaladtak egy kicsit, a 2014-ben benyújtott programban már 80 milliót kértek a járulékos kiadásokra, ebben az infrastruktúra fejlesztése mellett olyan, az alsóbb osztályokban focizó gyerekek számára nélkülözhetetlen eszközök szerepelnek, mint a 9 millió forintos Cryosauna Space Cabin vagy a megfejthetetlen nevű „Közületi Immunológiai Rehabilitációs Készülék” 7,2 millióért.
A létesítmény utóbbi tulajdonságát nem igazán hangsúlyozzák túl a hirdetésekben, amik egy normális szállodának mutatják be a Pallonét, ahol a főszezonban 20-24 ezres áron kínálják a vendégéjszakákat (fejenként).
Igaz, a magyar nyelvű honlapon azért elejtettek egy bekezdést arról, hogy kedvezményes pályabérlettel várják csapatok jelentkezését. Úgyhogy vettük a bátorságot, és kértünk tőlük egy ajánlatot egy 20 fős utánpótláscsapat nevében kora nyárra, 5 napos edzőtáborozásra. A válasz szerint szívesen láttak volna minket június első hetében 15 900 ezer forint/fő/éj áron, elhelyezés egy-, két- és háromágyas standard szobákban. Az árban a minden vendégnek járó szolgáltatásokon felül a 3 fogásos menüből álló ebéd és vacsora, illetve napi 2x1,5 óra pályahasználat is benne volt.
Az ajánlat elsőre kicsit borsosnak tűnt egy átlagos magyar utánpótláscsapat lehetőségeihez képest, de arra álmunkban sem gondoltunk volna, hogy külön nyerészkedni akarnának az edzőtáborozókon.
Pedig pont ez derül ki, ha utánaszámolunk. Az ebéd és a vacsora a Giorgi pizzériában fogyasztható el, ahol a napi menüt 900 forintért mérik (extrákkal egy százassal drágább). A pályabérlet piaci ára 20 000 forint/óra lehet, ami naponta fejenként 3000 forintot jelent. Lehet, hogy az étkezés valamivel drágább, de a pályabérletnél nem kalkuláltunk az ígért kedvezménnyel. Így a hotel által ajánlott szobaár fejenként és esténként 10 900 forintra jön ki, a maradék 5 000 forint pedig a plusz szolgáltatásokat fedezi.
Mindeközben a szálloda honlapján bárki számára igénybe vehető „hétközbeni ajánlat” a megadott időszakban 15 750 forintért kínálja a kétágyas szobákat. Azaz egy főnek 7 875 forint egy éjszaka, szemben a tőlünk éjszakánként kért 10 900-zal. Vagyis az utánpótláscsapat tagjait esténként és fejenként nagyjából háromezer forinttal húzták volna le, az öt nap alatt összesen pedig mintegy 300 ezerrel. Mindezt a taóból épített, berendezett és felszerelt szállodában.
Ilyen mérvű pénzkidobást legfeljebb azok a klubok engedhetnek meg maguknak, akik taóból fizetik az edzőtábort is. És persze az is felmerülhet, hogy egy ekkora árkülönbség termékeny talaj a visszaosztós trükközésekhez, amikor a számlával fedezett kiadás egy része visszavándorol a megrendelő zsebébe kápéban, cserébe a nagyvonalúságáért.
A szálloda üzemeltetésének jogát az önkormányzat 2014-ben a Balatonfüredi FC vezetőjének és a Giorgi pizzéria tulajdonosának közös cégére, a Pallone Hotels Kft.-re bízta. A cégből a futballklub vezetője azóta kiszállt, helyére a veszprémi hátterű Miranda Invest érkezett (a Céginfó szerint).
Offshore CBA-s a NAV-elnök pártfogoltjainak tao-temetőjénél
A cím kicsit hosszú, cserébe nagyjából benne minden. A Mezőkövesdtől nem túl távoli Felsőtárkány a 2011–12-es időszakban 18 262 610 forint felajánlást kapott a Breier és Társa Kft.-től. A cégben tulajdonos a CBA két alapítója, Breier László és Krupp József, illetve egy svájci bejegyzésű cég, klasszikus offshore adóelkerülő megoldásként. A nevezett időszakban még három svájci bejegyzésű tulajdonos volt, a Plantwest AG, a Fabber SA és a Kiron AG.
Hogy a CBA-alapítók budaörsi vállalkozása miért pont a bükki település csapatának adta oda az el nem tüntethető adóját? A rejtély egyik lehetséges megoldása, hogy Tállai András igencsak szívén viseli a felsőtárkányi foci sorsát, sőt a Kövesd és a Tárkány többször volt az egyesülés különböző fázisaiban. A legkülönösebb a 2015–16-os szezon volt, amikor a Mezőkövesd névszponzora volt a Felsőtárkánynak, illetve játékosokkal is segítette, miközben abban az évben a Felsőtárkány SC a mezőkövesdi profi csapat társtulajdonosa (!) volt, a Tállai elnökségével működő Mezőkövesdi Sportegyesülettel együtt.
Ha Tállainak köszönhetik a Breier és Társai szimpátiáját, akkor igazán hálásak lehetnek a nagy embernek. Míg a legtöbb csapat százezres meg egy-kétmilliós igazolások garmadáját volt kénytelen begyűjteni a neki megítélt támogatás lehívásához, a CBA-sok cége a Felsőtárkány teljes tárgyi eszköz beruházásra kapott azévi keretét egymaga feltöltötte.
A pénz remek helyre ment, csak ezt nem tudjuk biztosan, hogy arra a „szakszerűen a technológiai és építészeti előírásoknak megfelelően” felújított pályára fordították, amire két évvel az átadás után majd tízmilliót kellett pluszban rákölteni, mert esős időben nem lehetett használni a feltörő buzgárok miatt, vagy arra az új öltözőre, amit utána egy évvel kibővítettek, majd rá kettővel felújítottak.
Mindeközben pedig a százmilliós tao-támogatásból szárbaszökkenő fejlődésben megszületett Magyarország egyik legrosszabb eredményekkel bíró utánpótlása. Már a 2011-es és 2012-es szezonban sem voltak valami acélosak a tárkányi fiatalok, az U14-es és U15-ös korosztály 2013-as beindítása után viszont egyenesen katasztrofálisba fordult a mérleg, a srácokat hetente tízgólos zakókkal küldték haza (átlagban), volt olyan évfolyam, ami két egymást követő szezont játszott le úgy, hogy minden meccsét elvesztette. Eközben a főszponzor egy álbróker lett, aztán lebukott, a felnőttcsapatot majdnem vissza is kellett léptetni. Még szerencse, hogy Szarvas László, aki titkári tisztségben tevékenykedik a csapatnál, jó barátságban van Tállaival.
A tárkányi vállalkozó és a NAV-elnök államtitkár kapcsolata még azelőttre nyúlik vissza, hogy Tállai Andrásból nagy ember lett. Ennek köszönhetően a helyi futball mindig is számíthatott a Matyó Berlusconi segítségére, aki ha kellett, pénzzel, ha kellett, játékosokkal támogatta a tárkányi futball felemelkedését. Utóbbira különösen nagy szükség volt, amikor lelépett a felnőttkeret fele, az öt év alatt 230 millióval megtolt utánpótlásról pedig azt mondta az vezetőedző, hogy „nem megfelelő erősségű ahhoz, hogy segíteni tudjanak játékosai a felnőttcsapaton”.
A fél évvel korábban beadott tao-programban egyébként azt írták: „Számunkra az utánpótlás a labdarúgó csapatunk kulcsa. Pár éven belül elérhetjük azt, hogy felnőttcsapatunk magját a 2011-ben elkezdett munkánk eredményeként saját nevelésű játékosok adják".
Egy szó, mint száz: Tállai segítségébe simán beleférhetett a tao-keret feltöltésében való közreműködés is, mondjuk egy baráti cég (mint például a CBA) odairányításával.
A dolog a magyar futball érdekeinek szempontjából minimum megmagyarázhatatlan. Legfeljebb a politikai viszonyok nyújthatnak némi támpontot, nevezetesen, hogy amíg Tállait Felsőtárkányhoz baráti szálak fűzik, addig Habis Lászlóval, Eger KDNP-s polgármesterével nincs túl jóban, legalábbis helyi forrásaink szerint.
Pénzért bármit
Tárkány arra is tökéletes példa, hogy a labdarúgásban mennyire ijesztően nem szükséges semmiféle szakmai koncepció a taózáshoz, az egyesületek működtetésének szinte egyetlen szervezőelve a lehetséges támogatások maximalizálása.
Miután Felsőtárkányban több százmillió forintot eltaóztak a nagypályás futballra, például pályaépítésre, pályafelújításra, pályabérletre, lelátóra, lelátóbővítésre, lelátóbefedésre, öltözőre, öltözőbővítésre, öltözőfelújításra, karbantartógépekre, karbantartógép-tárolóra, edzőkre, felszerelésre és még ki tudja mire, 2017-ben hirtelen úgy döntöttek, hogy komoly hangsúlyt kell helyezniük a futsalra.
Korábban egyetlen női csapatuk volt, utánpótlás egy szál se. Most indítottak rögtön hatot, ezek játékosai szinte kivétel nélkül a nagypályás utánpótlásból kerültek ki. Ami azért remek, mert így duplán lehet rájuk taózni, külön a nagypályás és külön a kispályás igények kielégítésére (edzők, pályabérlet, utaztatás, stb.). Mindehhez csak évi 6 darab 40 perces mérkőzést kell letudni, és az sem számít, ha a programba beírt létszám fele ténylegesen nem játszik, esetleg be-be csúszik néhány 30-0-s zakó. A helyzet egyébként hasonló a strandfocival is, ebben öt új csapatot indítottak idén az innovatív tárkányiak.
Ami pedig a nagypályás futballt illeti, a 2016-os és 2017-es évben összesen úgy 100 millió tao-támogatást kaptak a nevében. Ennek ellenére jelenleg az országos nagypályás bajnokságban
az U15 hetedik a tízcsapatos csoportjában, vesztett pontok tekintetében az utolsó előtti. | Utánpótlásra kapták, szálloda lett a 300 millióból | Utánpótlásra kapták, szálloda lett a 300 millióból - A balatonfüredi NB III.-as csapat beruházása rehabilitációs központnak indult. Az egyik legrosszabb utánpótláscsapatot, a felsőtárkányit a CBA-alapítókhoz köthető, offshore hátterű cég tolta. Újabb rémtörténetek a taóról. | null | 1 | https://index.hu/sport/2018/04/19/negy_eve_megszunt_allami_ceg_ajanlott_fel_60_milliot_a_furedi_fc-nek/ | 2018-04-19 13:46:29 | true | null | null | Index |
A második hullámra készül a világ, miután számos országban újra megemelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. A 2019 végén kitört világjárvány már eddig is több százezer beteg halálát okozta, a gazdasági károk pedig felbecsülhetetlenek. Igyekszünk mindenről tájékoztatni olvasóinkat, tartsanak velünk, olvassák cikksorozatunkat.
A tanintézményeknek szóló program összesen 7 milliárd forintnyi keretösszegből működik – szúrta ki az Index a Palyazat.gov.hu honlapon megjelent tendert.
Az összeget struktúraváltó (Java-programozó, frontend webfejlesztő, tesztelő, üzemeltető), illetve tananyagfejlesztő képzésekre lehet felhasználni. A struktúraváltó képzéseken legalább ezer jelentkező oktatását kell elkezdenie a pályázaton győztes intézményeknek, és a kiírás szerint legalább 750 főnek kell sikeresen elvégezni a kurzusokat. A tananyagfejlesztő támogatásnál pedig 10+10 szakma tanítását finanszírozzák, ezt a tananyagot pedig 5 éven keresztül kell ingyen elérhetővé tenni az intézményeknek.
A maximum egy éves képzés az abban résztvevők számára ingyenes, a pályázók pedig 4000 forint/óra/diák összeget tudnak majd elszámolni.
A tanulmányokat azok folytathatják le, akik részt vesznek az előképzéseken, melyekről itt írtunk korábban:
Rászabadultak a magyarok, 15 ezren jelentkeztek egy nap alatt az ingyenes állami informatikai tanfolyamra A meghirdetése óta eltelt kevesebb mint egy nap alatt mintegy 15 ezren jelentkeztek a gazdaságvédelmi akciótervhez kapcsolódó újratervezés programban elindult ingyenes, 8 hetes informatikai online oktatásra - mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kedd este az M1-en.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Újabb részletek derültek ki az állami informatikusképzésről | Megjelent az intézmények részére az állami informatikusképzés pályázati anyaga. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20200704_Ujabb_reszletek_derultek_ki_az_allami_informatikuskepzesrol | 2020-07-04 11:38:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Eddig példa nélküli módon több, csalás és pénzmosás elkövetésével vádolt magyar állampolgár kiadatását indítványozta az USA-nak idén tavasszal a Fővárosi Főügyészség. Az egyik vádlott ügyvédje szerint az ügyben nem látható a megfelelő garancia arra, hogy az eljárás lefolytatása után az Egyesült Államokból visszaszállítják a védencét és annak társait. Ráadásul ha itthon folytatnák le az eljárást, a vádlottakra legfeljebb 12 éves szabadságvesztés várhatna, míg ha az Egyesült Államokban ítélik el őket, akkor fejenként akár 55 évet is kaphatnak. A bűnszervezet egyik irányítójának mondott magyar férfit az Interpol is körözi, korábban ex-szovjetekkel és izraeliekkel üzletelt.
Három magyar állampolgár nagyon sietősen távozott egy Washington D. C.-beli szálloda szobájából 2011 augusztusában: maguk után hagytak többek között 23 mobiltelefont, különböző banki iratokat, bankók csomagolására alkalmas szalagokat, és több a közelmúltban alapított cég iratait. Ezekről a nem szokványos leletekről a szálloda értesítette a Szövetségi Nyomozóirodát (FBI) – így derült ki, hogy azok egy csalásra szakosodott bűnszervezet holmijai, akik az USA-ban számos károsultat lehúztak.
Az amerikai vádirat szerint a banda 2010 novembere és 2013 áprilisa között követett el internetes csalásokat. A szisztémájuk az volt, hogy autókat, hajókat és repülőgépeket hirdettek meg, majd a reménybeli vevőktől azt kérték, hogy a vételárat egy olyan bankszámlára fizessék be, amit a csapat külön erre célra nyitott az USA-ban. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium közleménye itt olvasható az ügyről.
A számlanyitást a bűnszervezet azon tagjai végezték el, akiket "pénzfutárnak" vagy "nyílnak" neveztek. A futárokat a bűnszervezet középszintű magyar vezetői toborozták, hogy az USA-ba utazva postafiókokat hozzanak létre, ahová a banda a számlanyitáshoz szükséges hamis útleveleket és személyazonosító iratokat küldött. Ezekkel a hamis papírokkal nyitották meg aztán a csaláshoz használt számlákat.
Miután ezekre a vevők által átutalt összeg megérkezett, a bűnözők minden kapcsolatot megszakítottak velük, de nem szállították le nekik a járműveket. A pénzfutárok arra is külön utasítást kaptak a magyar, illetve román állampolgárságú főnökeiktől, hogy mikor vegyék ki a pénzt a bankszámlákról.
Az amerikai vádirat alapján a bűnszervezet sértettjei összesen több mint 2 millió dolláros kárt szenvedtek. A bűnözők a csalárd módon megszerzett pénzt kicsempészték, illetve egy az Egyesült Államokban, Európában és Izraelben működő, pénzmosással foglalkozó hálózat, a “Hawala rendszer" révén máshova utalták.
Az USA igazságügy szervei hat magyar állampolgárt – K. Attila Bélát, H. Lászlót, M. Attilát, K. Zoltánt, P. Gábort, valamint A. Alexet – vádoltak meg a bűntettek elkövetésével.
Ellenük az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma terjesztett elő kiadatási kérelmet a magyar társminisztériumnál a két állam között meglévő kiadatási szerződés alapján, hogy büntetőeljárást folytasson le csalás, pénzmosás, és közokirat-hamisítás miatt.
Ezekért a bűntettekért igen súlyos büntetés várhat a vádlottakra, ugyanis az amerikai törvények szerint a banki és postai úton elkövetett csalásokért 30 évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki rájuk, a hamis útlevelek használatáért pedig további 5 év börtönt is kaphatnak. Újabb 20 évvel dobhatja meg a terheltek büntetését "a pénzmosásra irányuló bűnszövetség" keretében történt elkövetési mód.
Így a hat magyar állampolgár fejenként akár 55 évre is a rácsok mögé kerülhet, miközben amennyiben itthon vonnák őket felelősségre ugyanezért, akkor a hatályos magyar jogszabályok alapján legfeljebb 12 év rácsok mögötti életre számíthatnának.
A bűnszervezet tagjaira most az előbbi, itthon gyilkosoknak kijáró büntetés vár, miután a magyar igazságszolgáltatás szervei nem látják akadályát annak, hogy az Egyesült Államok kérésének eleget téve kiadják őket a kinti hatóságoknak, hogy ott folytassák le velük szemben az eljárást.
A Fővárosi Főügyészség szerint a kiadatás teljesíthető, mivel cselekményük "a magyar törvény szerint is egy évet meghaladó szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő bűncselekménynek tekintendő", valamint "a Kiadatási Szerződés 2. Cikke alapján kiadatási bűncselekménynek minősülnek, továbbá a 6. Cikk alapján az elévülés, mint a kiadatás megtagadásának oka nem áll fenn".
A főügyészség a felettes szervétől, a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészségtől azt a tájékoztatást kapta, hogy a külföldön indult büntetőeljárásnak az 1996. évi XXXVIII. törvény 43. §-a alapján történő átvétele azért sem lehetséges, mert "a személyenként részletezett bűncselekményeket túlnyomó részt külföldön követték el, a bűncselekmények sértettjei külföldi állampolgárok, a bűntett elkövetésében számos más, magyar joghatóság alá nem tartozó személy is részt vett".
Mindezek mellett "az igen hosszú idő óta folyamatban lévő, kiterjedt nyomozás során beszerzett bizonyítékok a magyar büntetőeljárásban csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem lennének felhasználhatók, így a büntetőeljárás Magyarországon eredményesen nem lenne lefolytatható. A fentiekre tekintettel szintén nem indokolt hazai büntetőeljárás elrendelése sem."
Egy Magyarország területén állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgár akkor adható ki, ha – a bűncselekmény büntetési tételének felső határa mind a magyar törvény, mind a megkereső állam törvénye szerint legalább egy évig terjedő szabadságvesztés – ez ebben az ügyben teljesült; – a kiadni kért személlyel szemben a külföldi állam igazságügyi hatósága előtt folyó büntetőeljárás átvétele a legfőbb ügyész döntése értelmében nem lehetséges – a legfőbb ügyészi állásfoglalás most ez; – a külföldi állam hozzájárul ahhoz, hogy a terhelt kérelmére a vele szemben kiszabott jogerős végrehajtandó szabadságvesztést Magyarországon hajtsák végre – ezt az USA Igazságügyi Minisztérium átirata tartalmazza.
Az Átlátszó megkereste a kiadatás ügyében eljáró Fővárosi Főügyészséget, amelynek illetékesei azt kérték, hogy mivel a bíróságon folyamatban van az eljárás, érdeklődjünk a Fővárosi Törvényszéknél. Ott pedig azt közölték szerkesztőségünkkel június 1-jén, hogy mind a hat terhelt ideiglenes kiadatási letartóztatását elrendelték.
Ennek megtételére "az USA Igazságügyi Minisztériuma terjesztett elő kérelmet a magyar Igazságügyi Minisztériumnál egy – csalás és más bűncselekmények miatt az Egyesült Államokban indult – büntetőeljárás lefolytatása érdekében... A Törvényszék ez idáig négy terhelt ügyében – egy esetben jogerősen – állapította meg a kiadatás feltételeinek fennállását."
Hozzátették: "a kiadatás kérdésében az igazságügyi miniszter fog dönteni". Ugyanakkor a minisztérium részéről cikkünk megjelenéséig nem reagáltak az ügyre vonatkozó kérdéseinkre. Ha megkapjuk a tárca válaszát, természetesen közreadjuk.
A banda egyik irányítója megpattant Az egyik vádlott, M. Attila gyanúsítottként beszélt az FBI-nak besegítő Nemzeti Nyomozó Irodán (NNI) tett vallomásában több, az ügyben érintett személyről. Így a banda egyik irányító tagjaként említette meg F. Pétert, aki ellen a magyar rendőrség honlapja szerint pénzmosás miatt elfogatóparancs van kiadva. Az Átlátszó érdeklődésére azonban a kiemelt bűnügyi szerv teljesen elzárkózott attól, hogy bármiféle tájékoztatást adjon az ügyről, így azt sem tudtuk megkérdezni, van-e tudomásuk a körözött férfi tartózkodási helyéről. F. Péter az Interpol nyilvános körözési listáján is szerepel, nagy összegű pénzmosás miatt keresik ott is.
Kérdésesek a garanciák és bizonytalan a viszonosság az USA részéről?
A bíróság az ideiglenes kiadatási letartóztatást elrendelő végzésében a magyar állampolgárok átadásának feltételeként írta elő azt, hogy az USA igazságügyi hatóságai megfelelő jogi garanciát nyújtanak arra, hogy a kiadatásra engedélyezett bűncselekmények mellett más bűntettre vonatkozóan nem folytatnak le eljárást, vagy nem alkalmaznak személyi szabadságot korlátozó intézkedést a vádlottakkal szemben, illetve "ezen bűncselekmények miatt nem adják ki őket harmadik országnak".
Az is szerepelt a feltételek között, hogy a vádlottak a büntetőeljárás vagy a büntetés-végrehajtás befejezése után elhagyhatják az USA területét. Az egyik vádlott, M. Attila védője, Dezső Antal az Átlátszónak erről úgy vélekedett, hogy az ügyben a jelenlegi visszaszállítási garancia nem megfelelő, ami miatt nem látja biztosítottnak azt, hogy a büntetőeljárás befejeztével védencét visszahozzák hazánkba a büntetésének letöltésére.
"Az amerikai igazságügyi szervek olyan feltételeket szabtak, amelyek miatt korábban már egyszer vissza kellett küldeni az iratokat. Ám az új változat is tartalmaz feltételeket, így például azt, hogy az eljárás az európai kiadatási egyezménynek feleljen meg, és ha így lesz, akkor teljesítik a visszaszállítást. De mi történik akkor, ha esztendők elteltével, amikor a kinti eljárás lezárul, az Amerikai Egyesült Államok már nem tagja ennek az egyezménynek, vagy esetleg annak a helyébe egy másfajta megállapodás lép?" – vetette fel az ügyvéd.
Dezső Antal szerint az ügy precedens értékű, mert Magyarország eddig ilyen jellegű ügyben nem adta ki az állampolgárait, erre most először kerül sor. "Nagyon kíváncsi vagyok a viszonosságra is, arra, hogy hasonló esetben az USA teljesít-e egy kiadatást és megküldi-e majd a büntetőeljárás lefolytatására a saját állampolgárát nekünk." – tette hozzá M. Attila ügyvédje.
F. Péter, az aranyember – ex-szovjet és izraeli kapcsolatokkal
Nem szakadnak meg a keresésben a magyar hatóságok, hogy elérjék a papíron régóta körözés alatt álló F. Péter Andrást. A férfi állítólag az amerikai kontinensen tartózkodik, köszöni, jól van. Családja például rendszeresen látogatja.
F. Péter csaknem kéttucat vállalkozásban vállalt szerepet és/vagy szerzett tulajdont a kétezres évektől fogva Magyarországon, jelenleg azonban csak pilisszántói családi vendéglátós cégük üzletrésze van a nevén. A vállalkozások, amelyeket valaha vezetett, papíron nem értek el átütő gazdasági sikereket, több szűnt meg például kényszertörléssel, felszámolással.
Kedvenc üzletfeleinek egy budapesti lakcímű izraeli testvérpár, Levi és Shabo Tom tűnnek, ők a cégek zömében szintén megfordultak F.-fel egy időben.
A Miskolc-környéki nehézipar hányattatott sorsú fellegvárát, a Diósgyőri Acélműveket is vezette néhány hónapig A. Alex, a most az Egyesült Államok által kikért bűnbanda egyik tagja. A csalással és pénzmosással gyanúsított társaságba tartozó férfi a húszas évei végén járt 2009-ben, amikor kinevezték az ukrán Donbassz-csoport érdekeltségében álló DAM 2004 Acél- és Hengermű Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ügyvezetőjének.
Sokat javítani A. Alex sem tudott az ekkor már bedőlt DAM helyzetén, a cég felszámolása pár hónapon belül meg is indult. A diósgyőri kohászat ügyeit alaposan ismerők sem emlékeznek, annak idején hogyan kasztingolták az ukránok az anyai ágon ex-szovjet családból származó fiatal szakembert.
Jelenleg is A. Alex az elektronikus háztartási cikkek nagykereskedelmével foglalkozó Earts Kft. első embere, a poszton tavaly váltotta F. Pétert.
Volt külügyi helyettes államtitkárhoz és exnagykövethez került a valaha Vermetto’s Film néven létrehozott, 2015-ben végelszámolással megszűnt egykori F.-cég. Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum jelenlegi főigazgatója Prőhle és Társára változtatta a vállalkozás nevét 2008-ban, nem sokkal azután, hogy – már egy évvel F. távozása után – átvette a céget.
A múzeumigazgató most azt mondta az Átlátszónak: ügyvédje vagy könyvelője, már nem emlékezik pontosan, melyikük, ajánlotta neki az eladó céget, amikor számlaképes vállalkozásra volt szüksége a munkájához. A korábbi tulajdonosokat nem ismeri.
A körözés alatt álló F. a jelek szerint különös fantáziát látott a nemesfém és ékszerbizniszben, és nem csak Magyarországon: egy időben Romániában is futtatott üzletet ebben az ágazatban.
Kényszertörléssel múlt ki például tavaly a Diamond On Call Kft., amelynek utolsó tulajdonosa egy főállású fantom volt – a cégvezetéstől eltiltott dunakeszi férfi kezén vállalkozások tucatjainak veszett nyoma. F. és üzlettársai 2008-ig voltak érdekeltek az "egyéb termék ügynöki nagykereskedelme" fő tevékenységre létrejött kft-ben.
F. Péter üzlettársai közül érdemes még megemlíteni az izraeli Haifában és Budapesten is lakcímmel rendelkező Itamar Segalt. Róla az a hír járja szakmai körökben, hogy egy jó nevű izraeli ékszerészdinasztia fekete báránya, akinek a vámhatósággal is meggyűlt a baja egy időben.
Itamar Segalt, csakúgy, mint F.-et, a volt Szovjetunió, elsősorban Grúzia területéről Izraelbe vándorolt zsidó körökhöz kötik forrásaink. Ez a mondás részben visszaköszön a magyar cégjegyzékben. Az óra- és ékszer kiskereskedő T-Gold Kft. – amelyben F. Péter 2009-ben volt érdekelt – számos tagja és vezetője származik az egykori Szovjetunió területéről, Zaza Tzikashvili és Hagai Michaeli például grúz kötődésű izraeliek.
A T-Gold egyébként 2013-ig működött, majd hivatalból törölte a cégbíróság, az ekkori román tulajdonos-ügyvezető ugyanis nem bizonyult elérhetőnek.
[sharedcontent slug="cikk-vegi-hirdetes"] | Csalással és pénzmosással vádolt bűnszervezet magyar tagjainak kiadatását kéri az Egyesült Államok | Csalással és pénzmosással vádolt bűnszervezet magyar tagjainak kiadatását kéri az Egyesült Államok | null | 1 | https://atlatszo.hu/2017/06/22/csalassal-es-penzmosassal-vadolt-bunszervezet-magyar-tagjainak-kiadatasat-keri-az-egyesult-allamok/ | 2017-06-22 08:50:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormány által indított program keretében igényelhető, üzletenként egymillió forint értékű támogatást korszerű konyhatechnológiai és a mindennapi működéshez szükséges kisebb eszközök vagy készletek beszerzésére, energia-hatékony és gazdaságos üzemelést támogató fejlesztésekre, illetve nagyobb beruházásokhoz használhatják fel - ismertették a közleményben.
Emlékeztettek: az október 9-éig tartó pályázat negyedik eleme a Vidéki kis- és közepes vendéglátóipari vállalkozások versenyképességének növelése című programnak.
A 13 milliárd forint értékű fejlesztési pályázat célja, hogy mérsékelje a hazai turizmus területi koncentrációja következtében a vidéki szolgáltatókat érintő relatív versenyhátrányt.
A korábbi szakaszokban az egész évben nyitva tartó vidéki éttermek, cukrászdák, zenés-táncos szórakozóhelyek és alkalmi vendéglátó üzletek hívhattak le támogatást; a továbbiakban pedig a büfék, az italüzletek és a bárok adhatják majd be igényeiket.
A turizmus ágazat digitalizációjának további erősítése érdekében a jelentkezést minimális adminisztráció mellett az NTAK rendszeréből indíthatják a pályázók, amelyben ügyfélszolgálat is segíti őket.
A programmal kapcsolatban további információk és a részletes pályázati kiírás elérhető a kisfaludyprogram.hu online oldalon.
Az ügyfélszolgálatot a +36 1 550-1855-ös telefonszámon hívhatják az érdeklődők, illetve elérhetik a [email protected] e-mail címen keresztül is - közölte az MTÜ. | Egymilliárd forintot oszt szét a kormány vidéki kávéházak és alkoholmentes vendéglátóhelyek között | Mintegy ezer vidéki kávézó és alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhely pályázhat hétfőtől egymilliárd forint értékű vissza nem térítendő forrásra – közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) hétfőn az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/egymilliard-forintot-oszt-szet-a-kormany-a-videki-kavehazak-es-az-alkoholmentes-vendeglatohelyek-kozott/437030 | null | true | null | null | Hírklikk |
A doktori címet illető plágiumgyanú kivizsgálásáért ezért most petíciót nyújtott be egy zömében történészekből álló csoport a Semmelweis Egyetem rektorának, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, illetve az MTA elnökének.
A petíció aláírói szerint a plágium gyanúját csak tisztességes, alapos és mindenre kiterjedő vizsgálat, vagyis a különböző szövegek gondos, szakértő összehasonlítása után lehet elvetni.
„Egy tudományos intézményrendszert nem csak az minősít, hány kiváló képességű kutatót juttat el a doktori fokozatig és ők hány minőségi publikációra képesek. Legalább ilyen fontos, miként kezeljük a tudományos etikát, az olykor alapvető erkölcsi normákat áthágó, a tudomány tekintélyét romboló eseteket, és korrigáljuk-e az előforduló hibákat” – vélik az aláírók.
A beadványban továbbá az áll, mivel a plágium súlyos vád, a felsorakoztatott bizonyítékokat látva nem maradhat tisztázatlanul. „Nem maradhat, hiszen így árny vetül minden magyarországi egyetemen, tudományos intézményben szerzett tudományos fokozatra, minősítésre. A mi tudományos fokozatainkra. Ha a hvg.hu által bemutatottak után azt üzenjük a kutatók következő nemzedékének és a világ tudományos életének, hogy a magyar tudományos életben ilyen súlyú és ilyen súlyos bizonyítékokkal alátámasztott váddal nem is foglalkozunk, akkor ezzel a magyar tudományos élet intézményeit hiteltelenítjük el” – vélik.
Ha nem vizsgálják ki az ügyet, az az aláírók szerint odáig vezethet, hogy a jövőben a magyar kutatók nem lesznek szívesen látott partnerek a világban, és a magyar szerzők munkáit gyanakvással fogadják.
„Mi továbbra is büszkék szeretnénk lenni a magyar tudományra. Ez azonban lehetetlen a tisztességes, nyilvános és átlátható vizsgálat nélkül. Ezért arra kérjük a Semmelweis Egyetem rektorát, a nemzeti erőforrások miniszterét és az MTA vezetését, hogy mindent tegyenek meg a vád tisztázására” – zárul a beadvány.
A petíció aláírói: Egry Gábor, PhD, történész, Welker Árpád, PhD, történész, Mitrovits Miklós, PhD, történész, Torma Péter, PhD, informatika, Gelléri Gábor, PhD, történész, Tóth András, PhD, szociológus, Miklós Ágnes Kata, PhD, irodalomtörténész. | Itthon: Petíciót nyújtottak be a Schmitt-botrány miatt | A doktori címet illető plágiumgyanú kivizsgálásáért nyújtott be petíciót egy zömében történészekből álló csoport a Semmelweis Egyetem rektorának, Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszternek, illetve az MTA elnökének. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120116_schmitt_plagium_peticio | 2012-01-16 10:45:00 | true | null | null | HVG |
Törökország kormányzati szerveinek összehangolásával nemzeti kiberbiztonsági ernyőszervezet kiépítését tervezi, amely a terrorellenes harc részeként magába foglalná egy nemzeti iroda felállítását is - adta hírül a Hürriyet című török napilap internetes hírportálja.
Az októberi törökországi egyeztetésen részt vevő magas beosztású biztonsági tisztségviselők szerint az új intézmény felállításával kapcsolatban egyetértés alakult ki a kormányzati szakértők és az akadémikusok között.
Okvetlenül szükséges, hogy - különösen a stratégiai jelentőségű - kormányzati szervek növeljék a kibertámadásokkal szembeni védettségüket. A jelenlegi, szétaprózott és egyedi megoldások nem nyújtanak megfelelő szintű biztonságot a kormányzati szerveknek - olvasható a konferencia záródokumentumában.
Néhány török kormányzati szerv külföldi, míg mások hazai fejlesztésű rendszereket használnak. A kiberbiztonsági ernyőszervezet alapjait lerakó koordinációs iroda létrehozása mellett ajánlást tettek egy szakértőkből álló csapat felállítására is - mindezt amerikai mintára. Az erőfeszítések élére a Havelsan védelmi programokat gyártó cég állt.
Törökország 2010-ben vette fel a kiberhadviselést a nemzetbiztonsági fenyegetésekről készített hivatalos listájára, és jelenleg még csak az első tétova lépéseket teszi a kihívásra adandó központosított válasz kidolgozása érdekében.
Ankara már többször szembesült internetes támadásokkal. Nyáron az Anonymous nemzetközi hackercsoport több mint 100 török weboldalról lopott el bizalmas adatokat, és 74 kormányzati portálon helyezett el tiltakozó üzeneteket. Ankara válaszul őrizetbe vette a csoport 32 feltételezett tagját. A hackercsoport akciójával egyébként a török vezetők által tervezett szűrőrendszer bevezetése ellen tiltakozott, amely szerintük lehetővé teszi bármely felhasználó internetes tevékenységének nyomon követését. | Világ: Külön központ foglalkozna Törökországban a hackerekkel | Törökország kormányzati szerveinek összehangolásával nemzeti kiberbiztonsági ernyőszervezet kiépítését tervezi, amely a terrorellenes harc részeként magába foglalná egy nemzeti iroda felállítását is - adta hírül a Hürriyet című török napilap internetes hírportálja. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20111122_torokorszag_kiberbiztonsag_internet | 2011-11-22 15:37:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
Az MSZP agrárpolitikusa emlékeztet: Nagy István agrárminiszter a héten úgy fogalmazott, hogy a magyar EU-elnökség arra összpontosít, hogyan lehet gazdabarát és gazdaközpontú az uniós agrárium. A tárcavezető szerint az EU mezőgazdaságának versenyképesnek, válságállónak, fenntarthatónak és tudásalapúnak kell lennie.
Harangozó Gábor szerint sajnálatos, hogy a kommunikációs eszközökön és távlati célok felvázolásán kívül a kormány semmit sem tesz a gazdákat ért súlyos károk enyhítése érdekében, holott azt még a minisztérium részéről is elismerték, hogy szeptember elejére közel 400 ezer hektárra emelkedett az aszálykárra bejelentett területek nagysága. Az MSZP szerint elfogadhatatlan, hogy a magát a nemzet iránt elkötelezettnek valló jelenlegi hatalom semmilyen érdemi lépést nem tesz a károk enyhítése érdekében.
Az MSZP már hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a gazdák járnak rosszul a kormány felelőtlen hozzáállása miatt, hanem az egész társadalomra hatással van, hogy a mezőgazdaságot az éghajlatváltozás miatt egyre jelentősebb károk érik, hiszen mindez az élelmiszerárak további jelentős emelkedéséhez vezethet.
Felelős vízgazdálkodás, valamint jelentős mértékű infrastrukturális beruházások nélkül a helyzet csak súlyosbodni fog az elkövetkezendő években. A kormány hiába ígér évek óta 1000 milliárdos nagyságrendű infrastrukturális beruházásokat, az ígéreteiből szokás szerint semmi sem valósult meg - fogalmaz Harangozó Gábor. | Élelmiszer-áremelkedést hozhat a kormány felelőtlen hozzáállása | A kormány csak ígérget, de nem tesz semmit a mezőgazdaságban keletkezett károk enyhítése érdekében – írja közleményében Harangozó Gábor. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/harangozo-gabor-a-kormany-semmit-sem-tesz-a-gazdakat-ert-sulyos-karok-enyhiteseert/529519 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Reménytelen helyzetből hozott össze bravúrgyőzelmet a gyorskorcsolyaváltó
Hétfőn a magyar gyorskorcsolyázók a világkupa sorozat sanghaji állomására utazott. A repülőtér emberforgatagáról készített egy képet Burján Csaba, az olimpiai bajnok magyar rövidpályás gyorskorcsolyaváltó tagja egy sértő mondattal megcímezve.
A bejegyzést meglátva azonnal beadta a felmondását Csang Csing Lina, a magyar csapat kínai vezetőedzője.
A magyar szövetség (MOKSZ) elnöksége ugyan nem fogadta el a lemondást, de hazarendelték Burjánt.
Nem tudom tolerálni, hogy egy magyar gyorskorcsolyázó, aki ráadásul olimpiai bajnok, rasszista megjegyzést tegyen Kínára. Felajánlottam a lemondásomat
– olvasható a cgtn.com oldalon egy idézet a kínai szakembertől.
A Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség közleményben jelezte, hogy elnöksége határozata szerint a csapatvezető kérelmére Burján Csaba ellen fegyelmi eljárást indít.
Kiemelt kép: hunskate.hu | Magyar gyorskoris rasszista bejegyzése miatt mondott le a válogatott kínai edzője | Csang Csing Lina úgy felháborodott a magyar gyorskoris posztján, hogy azonnali hatállyal lemondott. | [
"burján csaba",
"csang csing",
"gyorskorcsolya",
"rövidpályás gyorskorcsolya",
"sport"
] | 0 | https://24.hu/sport/2019/12/03/csang-csing-lina-lemondas-rovidpalyas-gyorskorcsolya-valogatott | 2019-12-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nem vált be az olasz miniszterelnök sikerreceptje, írja a Spiegel. Az ukrán-magyar kapcsolatokról beszél az uniós ügyekért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes az Ukrajinszka Pravdában. A Biden-Trump-tévévita után kialakult helyzetet elemzi a Guardian, a Financial Times, a Der Standard és a Die Presse. Putyin európai titkosszolgálati kavarásairól ír a Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Megvan, ki működteti Dani García világhírű séf éttermét Tiborcz ötcsillagos szállodájában | A The Diary of a CEO a világ egyik legnépszerűbb podcastja, amelynek házigazdája, a Botswanában született Steven Bartlett 25 éves korára vált milliárdos vállalkozóvá. A kiemelkedően sikeres befektetési és marketingszakember a vezetői és személyes kiválóság 33 alapelvét osztja meg velünk könyvében. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240426_hvg-pepper-gastro-tiborcz-dorothea-dani-garcia-sef | 2024-04-26 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
A BeleValó - éppen szabadnapos - műsorvezetője zokogva telefonált be a műsorba; exbarátnője volt a meghívott vendég.
Nem éppen szokványos adást láthattak éjjel a BeleValó nézői. A Baukó Éva vezette műsorba VV Zsófika érkezett, aki Aurelio miatti aggodalmában érkezett a stúdióba. A nemrégiben szakító páros ugyanis nem igazán tudja feldolgozni a kapcsolat megromlását, Zsófi pedig jó ideje nem is tudta elérni volt párját.
Így a stáb segítségét kérte, hogy a képernyőn keresztül üzenhessen az épp szabadnapos Aurelionak. A terv bejött, a fiú telefonon be is kapcsolódott az adásba, bár sírásától alig lehetett érteni, hogy mit is szeretne elmondani. Az azért kikövetkeztethető, hogy a VV6 győztese valami pletykát hallott a barátnőjéről, amit nem hajlandó megbocsátani neki, ugyanakkor megbeszélni sem szeretné vele a történteket.
Azt mindenesetre elzokogta, hogy soha senkit még nem szeretett ennyire, és azt gondolja, soha többé nem lesz már kapcsolata. Az alábbi videóban önök is megnézhetik, hogyan zajlik továbbra is a tévénézők előtt az egykori villalakók szerelmi élete.
DRÁMA van, kérem szépen.... | Élő adásban drámázott Aurelio | A BeleValó - éppen szabadnapos - műsorvezetője zokogva telefonált be a műsorba; exbarátnője volt a meghívott vendég. | [
"aurelio",
"vv zsófi",
"belevaló"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2015/02/20/elo-adasban-dramazott-aurelio | 2015-02-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Befolyásos üzletemberek körében köztudomású, hogy Orbán Viktor a lelátón sosem politizál. A kormányfő évről évre kevesebb hozzáértő véleményét kéri ki politikai kérdésekben, meccs közben viszont még a legközelebbi emberei sem zaklatják közügyekkel. Aki a székesfehérvári vagy felcsúti VIP-páholyban a közelébe kerül, jobban teszi, ha fociról kérdezi őt, különben nem jut messzire. Ezért is okozott meglepetést, amikor az egyik szezon eleji mérkőzés szünetében Orbán mégis engedett az őt körülvevők kíváncsiságának. Az elmúlt hónapok eseményei olyannyira felkavarták a kormányfő környezetét, hogy egy szűk kör előtt néhány mondatban kénytelen volt kitérni súlyosbodó konfliktusára Simicska Lajossal. Az elmondások szerint a miniszterelnök bagatellizálni igyekezett a konfliktus jelentőségét. A reklámadó, a nagy közútépítő cégeket visszamenőlegesen sújtó különadó terve, a nagybirtokok támogatásának megsarcolása vagy épp az állami cégek hirdetéseit összefogni hivatott Nemzeti Kommunikációs Ügynökség (NKÜ) ötlete olyan intézkedések, amelyek súlyos milliárdokkal rövidítik vagy rövidítenék meg a Fidesz első számú gazdasági háttéremberének érdekeltségeit. A Simicska befolyását érvényesítő emberek közül többeket elküldtek az államigazgatásból: az uniós pénzekért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) felszámolták, és Petykó Zoltánt, a Közgép egykori felügyelőbizottsági elnökét már tavaly menesztették. Mennie kellett a Miniszterelnökségről a Mahirban korábban kilenc éven át vezető posztot betöltött Győri Tibor államtitkárnak is, és nem kapott új mandátumot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára, a Közgép korábbi építési igazgatója, Schváb Zoltán sem. Seszták Miklós új fejlesztési miniszter is Simicskáék akarata ellenében vehette át hivatalát. Válaszként a Simicska-körhöz tartozó lapokban és rádiókban korábban sosem hallott hangnemben érték támadások az új kormány első intézkedéseit.
A miniszterelnök azért sem hagyhatja teljesen szó nélkül a közelmúlt fejleményeit, mert e feszültség több mint puszta kremlinológiai érdekesség. Orbán és Simicska viszonya nagyban meghatározta az elmúlt négy évben lefolytatott közbeszerzések, fejlesztések és a politika kedvezményezettjeinek sorsát, a Radóc utcai Mahir-székház jóváhagyása nélkül szinte egyetlen jelentős kormányzati és önkormányzati beruházás sem kaphatott szabad utat.
Mióta Simicska és Orbán konfliktusa nyilvánosságra került, érzékelhető a zavar az államigazgatás soraiban. Soha ilyen lassan nem állt még fel kormány Magyarországon, a választások óta megbénultak a hivatalok, az állami cégek miniszteri tiltásra nem kötnek szerződéseket, a minisztériumok többségében gyakorlatilag állt a munka. A miniszterelnök szándékosan tartja bizonytalanságban embereit, de hamarosan iránymutatást kell adnia az apparátusnak. Az biztos, hogy ősztől új időszámítás kezdődik, a kérdés csak az, hogy kik lesznek az új éra haszonélvezői.
Az Orbán–Simicska-kapcsolat elmérgesedésének több párhuzamos oka van, mi most időrendben igyekszünk bemutatni a folyamatot. Több üzletemberrel, politikussal, tanácsadóval és a közéleti folyamatokat közelről követő informátorral folytattunk háttérbeszélgetéseket, hogy minél pontosabban rekonstruáljuk, mi vezetett a viszony megromlásához.
El nem végzett munka
2010 tavaszán, a fölényes győzelemmel megvívott választás után Simicska Lajos hosszú heteket töltött Felcsúton, hogy Orbán Viktorral közösen véglegesítsék a miniszterek listáját, és eldöntsék, a kormánypárti képviselők közül ki viszi a fontosabb szerepeket. Nem pusztán a kettejük közötti évtizedes bizalmi viszony és Simicska dörzsölt üzleti észjárása miatt engedte Orbán döntésközelbe az egykori pártpénztárnokot, hanem azért is – meséli egy befolyásos kormánypárti –, „mert ennyivel nemcsak ő, de a párt is tartozott neki”. A 2002-es választási vereség után Simicska nem sajnálta a pénzt a Fidesz hátországának megerősítésére, a 2006-os bukás után sem zárta el a csapokat, és a Fidesz-közeli médiaportfólió – köztük a Magyar Nemzet, a HírTv vagy később a Lánchíd Rádió – finanszírozásával hozzátette a magáét a 2010-es választási győzelemhez.
Noha személyesen is kötődik hozzá, Simicska mindig is befektetésként tekintett a Fideszre. Legfőbb bizalmi emberével, Nyerges Zsolt szolnoki ügyvéddel szinte azonnal megkerülhetetlen igazodási ponttá lettek a nagy beruházások megvalósítására készülő kormányzati és önkormányzati vezetők számára. A „megbízás” azonban nem csak a haszon lefölözéséről szólt: Orbán azzal a szándékkal adott szabad kezet embereinek, hogy segítségükkel sikeresen szorítsa ki a domináns pozíciókat birtokló nemzetközi szereplőket. Orbán ideális világában a hazai piacokon nagy magyar cégek osztják el egymás közt a forrásokat, és soraikból emelkednek ki néhány év alatt az új magyar burzsoázia képviselői. Ebben ugyan Simicska irányít, de jut hely azoknak a lojális üzletembereknek is, akik a kormányfő bizalmába férkőznek.
Az utóbbiaknak sokáig mégsem osztottak lapot. A birodalom emberei megszállták a nagy állami cégek igazgatóságait, a tenderek egyre inkább konkrét cégekre lettek kiírva, a médiaköltéseket pedig saját vállalataik felé irányították. Simicskáék befolyása alá került az uniós forrásokról döntő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Közbeszerzési Hatóság, és idővel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is. (Erről lásd részletesen: Egyensúlyi zavarok, Magyar Narancs, 2011. december 26.) A közterületi média területén a Publimont, a médiaügynökségek között az Inter Media Group, az építőiparban a Közgép lett a megkerülhetetlen csúcsragadozó. Orbán engedte a gazdasági háttérembereknek, hogy beleszóljanak a politikai folyamatokba. Frakcióvezetőként Lázár János, később Rogán Antal, de még Szijjártó Péter is rendszeresen személyesen egyeztetett Simicskával a nagy törvényhozási láz idején, és ez mind a kormányfő jóváhagyásával történt (Lásd: Az árnyékelnök, Magyar Narancs, 2011. szeptember 1.) A birodalmi cégek kijáró emberei azonban nem partnerként, hanem alattvalóként tekintettek a többi piaci szereplőre, nélkülük nem lehetett üzletet kötni. Ennek az építőiparban lett nagy jelentősége, hiszen ezen a piacon lényegében az összes önkormányzati és államigazgatási egység megrendelőként lép fel. Hamar világossá vált, hogy melyik az a 10-12 magyar alvállalkozó, amely a Közgépet és Nyergeséket képviseli, és kikkel kell szerződni ahhoz, hogy minden rendben menjen. Ám mindeközben a piac felépítése döntően nem változott: a nagy nemzetközi cégek – mint a Strabag vagy a Swietelsky – ugyanúgy megmaradtak piacvezetőnek azzal, hogy a nagyobb munkákra többnyire konzorciumban indultak a Közgéppel.
Országgyűlési panasziroda
Minthogy a polgármesterek és az alacsonyabb szintű állami vezetők akár 6-8 hónapon keresztül sem kapnak időpontot a miniszterelnöknél, 2012 elejétől Kövér László irodája lényegében panaszirodaként működött. Állami cégek középvezetői és főként önkormányzati vezetők, polgármesterek sorjáztak az Országgyűlés Hivatala előtt, és arról panaszkodtak, hogy a rendszer lebénítja az önkormányzatok működését. „Helyi vállalkozások milliókkal, médiafelületekkel, helyiségek ingyenes rendelkezésre bocsátásával és ezer más módon segítették a párt helyi kampányát. Ezek a vállalkozók abban bíztak, hogy az új kormány új lehetőségeket, megbízásokat hoz majd. Ehelyett azzal kellett szembesülniük, hogy ha egyáltalán maradt esélyük munkát kapni, Simicskáéknál kellett kopogtatniuk, és lehetetlen kondíciók mellett megállapodniuk” – vázolta a helyi szintű elégedetlenséget egy jó politikai kapcsolatokkal rendelkező, az építőiparban aktív üzletember. A Közgéppel korábban közeli üzleti kapcsolatban álló aktív építőipari forrásaink közül többen is arról számoltak be, hogy az elmúlt két évben a cég operatív irányításáért felelős Nyergessel már „alig lehetett tárgyalni”. Ez korábban sem volt egyszerű; a szolnoki ügyvéd harsány személyiség hírében áll. Az elmúlt ciklus elején baráti körben feszt azzal hencegett, hogy négy év alatt nagyobb vagyont fog felhalmozni, mint a Csányi Sándoré. Később gyakran előfordult, hogy órákig váratta irodája előtt üzletfeleit. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei közintézmények vezetőinek kinevezésébe lényegében senkinek nem engedett beleszólást. Ahogy sokasodtak a konfliktusok, Nyerges egyre nyíltabban kritizálta Orbán gazdasági lépéseit, különös tekintettel Matolcsy György jegybankelnök pozícióban tartására. Egy idő után e „stiláris problémák” egyre gyakrabban jutottak el a miniszterelnökig; és kirívó „stiláris problémának” számított az is, hogy Simicskáék – a Népszabadság júniusban közölt kalkulációi szerint – idén összesen 22 milliárd forint osztalékot fizettek ki előző évi eredményeik után, amiket a döntően állami hirdetésekkel és projektekkel kitömött cégeik produkáltak. Az ebből adódó politikai támadásokat viszont nem nekik, hanem a kormányfőnek kellett viselnie.
A krónikához tartozik, hogy a Radóc utcai kör párton belüli megítélése sosem volt pozitív. 2010 után a fideszes padsorok között rendre síri csend lett úrrá, amikor valakinek a szájából elhangzott Simicska neve. Egyedül a régi küzdőtársak mertek szembeszállni vele, és ennek később lett is jelentősége. Kövér László házelnök és Áder János későbbi köztársasági elnök hosszú ideje távolságot tart az egykori pénztárnoktól, és nem nézik jó szemmel azt sem, hogy az „új fiúk” – Lázár, Rogán – kvaterkáznak Simicskával. Kövér sosem fogadta el, hogy egyesek a „háttérből, arc nélkül” hatalmat gyakoroljanak, Áder pedig azóta nincs beszélő viszonyban az egykori pártigazgatóval, hogy a 2006-os választási vereség után a Magyar Nemzet meggyanúsította: Schmidt Máriával az oldalán konkurens jobboldali párt alapításán gondolkodik. Egy bennfentes forrás szerint a Nyergesékkel szembeni elégedetlenség egyre gyakoribb téma lett Orbán, Áder és Kövér havi rendszerességű közös vacsorái alatt is.
Szimbolikus csataterek
Az ellentétek először a Kossuth tér felújításának – 2012 első felében zajló – előkészületei során élesedtek ki. Ez Kövér számára az elmúlt ciklus szimbolikusan legnagyobb jelentőségű építészeti projektje volt. Nem véletlen, hogy politikai tekintetben a házelnök koordinálta a munkálatokat, és idén március 15-én hivatalosan ő adta át a nemzet főterét. Kövér az első pillanattól ragaszkodott ahhoz, hogy Simicskáék ne vegyenek részt a munkálatokban, és a korrupció gyanúja se érhesse a beruházást. A legnagyobb presztízsű köztérfejlesztést végül nem is a Közgép, hanem Orbán Viktor egykori pártelnöki kihívója, a 2000-ben menesztett államtitkár, Wachsler Tamás irányítása alatt a KÉSZ Zrt. valósíthatta meg. Forrásaink szerint Kövér és Simicska „hangosan összevesztek” azok után, hogy a házelnök a Közgép-közeli alvállalkozókat sem engedte a beruházás közelébe.
Idővel Simicskáék a párton kívül is egyre több ellenséget gyűjtöttek. A velük a médiafronton ellenlábas Habony Árpád nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó már hosszú ideje gyúrja Orbánt, hogy „merjen húzni” Simicska ellen, és „putyini logika szerint” ossza meg a párt gazdasági hátországát. A médiaügynökségek és a reklámcégek köreiben az IMG-t egyfajta „démonként” emlegették. Simicskáékra mind a politikai, mind az üzleti életben egy idő után már mindenki fújt: Kövérék, Habony, az önkormányzati vezetők, Orbán felcsúti harcostársai, Mészáros Lőrinc és Garancsi István; és közismert az is, hogy Csányi Sándor OTP-vezér sem Simicska legjobb barátja.
A konfliktus tavaly év vége felé erősödött fel. Miként arról hétfőn a 444.hu is beszámolt, a jelenlegi viszály egyik közvetlen előzménye a MET-ügy volt. Januárban elsőként az index.hu írta meg, hogy az MVM Partner Energiakereskedelmi (MVMP) Zrt. – a távhősök támogatására hivatkozással – olcsóbban importált földgázt Magyarországra, mint amennyiért teszi azt a magyar állam a Gazprommal kötött hosszú távú szerződés alapján. Az így felhalmozott olcsó földgáz egy jelentős részét az MVMP továbbadta a Mol egyik leányvállalatának, a Mol Energiakereskedőnek (MET), amely így könnyedén lefölözhette a tízmilliárdos nagyságrendű hasznot. Azt már az atlatszo.hu cikkéből tudjuk, hogy a Mol mellett a MET tulajdonosai között van a Wallis-alapító Nagy György, valamint Garancsi István, a Videoton elnöke is. Értesüléseink szerint Simicska kifogásolta, hogy Orbán az ő megkerülésével üzletel az energiaszektorban, és a hozzá személyesen kötődő üzletembereket hozza helyzetbe. Itt már akkora pénzekről volt szó, ami a Radóc utcából is jól látszik. A MET-sztori nyilvánosságra kerülése időben közel esett a paksi bővítésről történt megállapodáshoz is, ami információink szerint szintén Simicska akarata ellenében köttetett meg. Több forrásunk hangsúlyozta, Simicska nemegyszer nyíltan konfrontálódott Orbánnal az oroszokkal szorosra fűzött üzleti szálak miatt, és nem érzi biztosítva pozícióját a tervezett beruházásban. E félelmekre utalhatnak a 444.hu minap közölt információi is, melyek szerint a fejlesztési miniszter unokatestvérének, Seszták Tamásnak jelentős a részesedése az Olajterv energetikai vállalkozásban. A cikk idézi az Olajterv új többségi tulajdonosát, Polony Istvánt, aki nemrég úgy nyilatkozott, hogy „az oroszok építette Déli Áramlat gázvezetékben és a Paks 2 munkálataiban szeretne részt venni az Olajtervvel”.
Az utolsó csepp egy újabb szimbolikus beruházás, a felcsúti Pancho aréna építése volt. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiát működtető alapítvány – hivatalosan „takarékosságból” – közvetlenül szerződött a kivitelezésben részt vállaló cégekkel, mindenekelőtt a Közgéppel, másodsorban a Mészáros és Mészáros Kft.-vel. (Ez egyébként azért is eredményezett bizarr helyzetet, mert az alapítvány elnökeként eljáró Mészáros Lőrinc a saját cégével is szerződött a munkálatokra.) Az alapítvány alapítója és vezetője Orbán Viktor, aki szerelemgyermekeként tekint úgy az akadémiára, mint a stadionra. Így, amikor Mészáros és Nyerges összekülönböztek, azt Orbán a privát szférájával szembeni durva támadásként élte meg. A Közgép-vezér az előző év végén közölte Mészárosékkal: csak abban az esetben folytatják a felcsúti munkálatokat és szállítják a szükséges elemeket, ha az alapítvány előre kiegyenlíti a számlákat. Az korábban is tudható volt, hogy Nyergesék nincsenek oda a fociüzletért – a Közgép-elnök Szolnokon a vízilabda- és a kosárlabdacsapatot pénzeli, Simicska pedig az MKB Veszprémért lelkesedik
–, és csak muszájból küldik Felcsútra a milliókat. A Közgép olyannyira kötötte az ebet a karóhoz, hogy az építkezésben részt vállaló felcsúti források szerint néhány hétig az is erősen kérdéses volt, sikerül-e a meghirdetett átadóünnepségig befejezni a stadiont. Miniszterelnökségi forrásunk úgy tudja, hogy amikor Orbán fülébe jutott, mi zajlik az építkezés körül, nagyon kiakadt, és állítólag akkor döntötte el végleg, hogy a 2014-es választások után új idők jönnek. Befolyásos üzleti körökben azt is beszélik, hogy a már elnyert közbeszerzéseit még befejezhetik Nyergesék, de a kiváltságos státusznak és a Közgép-korszaknak vége.
Rióból szeretettel
A választás utáni első lépésként Orbán még inkább magához kötötte a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánost, és újabb meg újabb hatásköröket utalt miniszteréhez – például számos fejlesztéspolitikai funkció, amik korábban az NFM és az NFÜ vezetőjéhez tartoztak, Lázárhoz került át. Az újdonsült miniszter kulcsszereplője a most zajló folyamatoknak; korábban aktívan részt vállalt a Simicska-birodalom érdekei és a kormányzati intézkedések összehangolásában, de ennek mára vége. Ma már éppenséggel Lázár az, aki keresztülveri a kormányapparátuson azokat a döntéseket, amelyek olykor súlyos csapásként érik a Simicska–Nyerges-tengelyt. Amióta megszakadt a személyes kapcsolat Orbán és Simicska között, Lázár kommunikál a felek között. Egyelőre úgy tűnik, hogy az érdekeltségen belül nincsenek érdemi törésvonalak: Simicska ismert szövetségesei, Nyerges Zsolt, Fonyó Károly (a médiaügyekben illetékes üzletember) és a cégcsoporthoz tartozó egyéb vezetők összezárni látszanak.
Bizonyára nem véletlen, hogy a konfliktus nyílt vállalását követően a miniszterelnök fogta magát, és – több forrásunk szerint Csányi Sándor magángépén – elrepült a brazíliai világbajnokságra. (Júniusban a Narancs közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez, hogy adjanak információt arról, a miniszterelnök pontosan hány napig és mely meccseken vesz részt a világbajnokságon. Kérdéseinket arra hivatkozva utasították el, hogy a miniszterelnök magánúton volt Brazíliában, ezért arról nem kötelesek tájékoztatni.) Ez idő alatt Lázár a Balaton északi partján próbált egyezkedni a feldúlt Simicskával a reklámadó részleteiről, egészen pontosan a médiapiac újraosztásáról – eredménytelenül. (A reklámadó részleteiről lásd: Egy valódi szabadságharc, Magyar Narancs, 2014. június 19.) Minden forrásunk úgy tudja, hogy a médián belüli érdekeltségek és források miatt zajlott a legádázabb harc, ez a vita ugyanis legalább annyira szól a politikai befolyásról, mint a pénzről.
A háborúskodást egyelőre igyekeznek kordában tartani a felek. Orbánt nem vette célba sem a Magyar Nemzet, sem a HírTv, és a Simicska-érdekeltségeket sújtó intézkedések mindegyike sem hatályos még. Forrásaink elbeszélése alapján mégis nagyon úgy fest, hogy végzetesen elszabadultak az indulatok Orbán és Simicska között: olyan idézetek terjednek bennfentes körökben, amik kibékíthetetlen szembenállásra utalnak. Simicska újabban elzárkózott az egyeztetésektől is, nem reagál Orbán üzeneteire, amit pedig kevesen engedhetnek meg maguknak. „Mérhetetlenül dühíti, hogy évtizedeken át dolgozott egy hálózat kiépítésén, amit most régi harcostársa percemberek sugallatára porrá zúz. Állítólag olyanokat mond, hogy ezt az embert én tettem naggyá, és ha kell, én is tiprom el” – jellemezte Simicska érzésvilágát egy forrásunk. Másik oldalról pedig azt hallani, hogy Orbán sem retten vissza a drasztikus megoldásokkal való fenyegetőzéstől, márpedig – fogalmaz idézett forrásunk – „a Lajos közismert örökös félelme, hogy egyszer valamiért beviszik”.
Kérdés, hogy eszkalálódik-e a konfliktus, és képesek-e racionális lépésekre? Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy az érzelmek jelentős szerepet játszanak, miközben egy „kard ki kard”-küzdelem mindkét oldalnak kockázatos lenne. A parlamenti kétharmad nagyon gyenge lábakon áll, és Simicskának annyi hatalma és pénze biztos van, hogy megroppantsa az alkotmányozó többséget. Ám mégiscsak neki van nagyobb félnivalója. Kérdés az is, hogy Simicska nélkül létre lehet-e hozni olyan hatékony médiaportfóliót, amely alkalmas a pártkommunikáció közvetítésére. Habonyt, aki, ha lehet, még Simicskánál is népszerűtlenebb figura a jobboldalon, kevesen gondolják alkalmasnak e feladatra. Egyes hírek szerint a főtanácsadó informális irányítása alatt álló Századvég-csoport környékén történhet majd kísérlet egy hasonló csoport létrehozására, legalábbis ezt sugallja sokaknak a Napi Gazdaság tavalyi felvásárlása. Habony pozíciója mindenesetre biztos: töretlenül élvezi a miniszterelnök bizalmát. Beszélik, hogy a Nyerges vezette Infocenter.hu tulajdonában lévő Class FM-től azért menesztették a Jáksó László – Csiszár Jenő párost, mert közismerten jóban vannak Habonnyal. Amennyiben beindul, az NKÜ irányításában Habonynak minden bizonnyal kulcsszerep jut majd.
Befolyását az is jelzi, hogy e kényes helyzetben is egyedül ő mer nyíltan szövetségeseket gyűjteni maga köré. Habony sokat üzletel Andy Vajnával, aki láthatóan a kedvezményezettek között van, hiszen a kormány nemrég döntött arról, hogy milliárdos nagyságrendű adókedvezményt biztosít a kaszinókoncessziók tulajdonosainak. Habony és Vajna köreihez sorolható Rogán Antal frakcióvezető, aki polgármesteri mandátuma lejártával minden bizonnyal fontos szerepet kap a kormányapparátusban. Egyre több időt tölt Rogánékkal Gyürk András kampányfőnök is, aki a három egymást követő kampány alatt fűzte közelebbire a kapcsolatokat. Velük szemben Lázár János áll, akinek ugyan óriási politikai hatalma van, de miközben rengeteg a rosszakarója, hátországa szinte egyáltalán nincs. Továbbra is jellemző Orbán személyzeti politikájára, hogy egymásnak ereszti legerősebb embereit. Miniszterelnökségi súgónk legalábbis így értékelte azt a húzást, hogy Giró-Szász András megüresedett kommunikációs államtitkárságát a Miniszterelnökségen a Rogán embereként ismert Dömötör Csaba foglalhatta el. Orbán „imád játszani az embereivel. Ezt, a személyek közti viszonyokkal való sakkozást élvezi a legjobban” – mondta egy informátorunk.
Bennfentes forrásaink állítják: Orbán újszerű rendszerben képzeli el a klientúrát, és ebben a rendszerben nincsenek Simicska Lajosok, s főként nincsenek birodalmak, önállósodásra hajlamos hatalmi gócok. Csak közvetlenül a kormányfőtől függő egyéni szereplők vannak, egyéni érdekekkel. Ebben a rendszerben egyedül a kormányfő adhat kulcsot ahhoz a széfhez, amire a következő négy évben Lázár János ügyel majd. | Orbán Viktor vs. Simicska Lajos - Csak egy maradhat talpon | Magyar Narancs | Elmérgesedett a viszony Orbán Viktor kormányfő és a Fidesz első számú gazdasági háttérembereként ismert Simicska Lajos között. Megvizsgáltuk, mi vezetett idáig, és milyen következményei lehetnek a szembenállásnak. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/csak-egy-maradhat-talpon-91576 | 2014-09-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Most még az elején vagyunk, a nagy roham még előttünk van, erre készülünk most fel
– mondta Orbán Viktor a koronavírus-járvány elleni védekezésről a Kossuth Rádióban péntek reggel. Egy katonai vezénylési akcióterv áll rendelkezésre, hogy amikor majd ezrével tízezrével jönnek a betegek, fel legyünk készülve. Központilag kell majd irányítani, az egészségügyi átcsoportosítás terv szerint az egészségügyi dolgozók beosztását, ennek érdekében 110 kollégiumot és 58 hotelt foglaltak le, és több mint 3000 gépjármű is le lett foglalva – közölte a miniszterelnök.
Ezzel foglalkozunk mi, az a kérdés, mivel foglalkozik Brüsszel? Én nem tudom, milyen emberek ülnek ott. Nem lehet az embernek fontosabb dolga, minthogy életeket mentsen. Brüsszelben ülnek valami buborékban és osztják azt észt, ahelyett hogy életeket mentenének
A kormányfő arról is beszélt, hogy
minden egészségügyi dolgozónak 500 ezer forint plusz juttatást biztosítanak az idén.
Már 623 fertőzött, meghalt 5 idős, krónikus beteg 38 új fertőzöttet azonosítottak, 43-ra nőtt a gyógyultak száma. Frissült a térkép a koronavírus magyarországi terjedéséről.
Orbán szerint jelenleg két vírussal küzdünk: a koronavírus mellett a félelemvírussal. De vannak olyanok, akiknek kötelességük bátornak lenni, első helyen a papoknak, majd az államvezetőknek, a rendőröknek és a katasztrófavédelmi dolgozóknak, illetve az orvosoknak.
Meddig kell vállalni ezeket a korlátozásokat? – tette fel a kérdést Orbán, majd párhuzamot vont a koronavírus és a kommunizmus között:
A mi nemzedékünk azért lehúzott vagy harminc évet a kommunizmusban, ez fölvértezett bennünket tapasztalatokkal. Akkor is tudtuk, hogy majd a szovjeteket kiszorítjuk valahogy, meg a kommunistákat is elintézzük. És azt is tudjuk, hogy lesz vakcina.
Szerdán döntenek a kijárási korlátozásról
A miniszterelnök szerdára tervezi, hogy dönt a kijárási korlátozás meghosszabbításának ügyében, így arról, hogy mi lesz húsvétkor.
Jövő héten húsvét, húsvéti családi ünnep. Vinné az embert a lába meg a szíve, locsolni, meg megnézni a szüleit, nagyszüleit, gyerekeit, ez most aligha lesz lehetséges, vagy csak szigorú korlátozások között.
A kijárási korlátozások jövő szombatig vannak érvényben. Orbán a szerdai orvosi, járványügyi és rendőri jelentések alapján dönt arról, hogy meghosszabbítják-e őket.
Ha a kényszer rávisz, megtesszük, de érzem, hogy természetellenes,
mondta.
A miniszterelnök megemlítette, hogy ő még egy fillér uniós pénzt nem látott, segítség egyelőre a Türk Tanácstól és Kínától érkezett.
Orbán kitért arra is, hogy nem szeretne visszatérni a segélyalapú gazdasághoz, továbbra is a munkaalapú gazdaságban hisz, mely "függetlenséghez és büszke élethez vezet". Hozzátette:
Annyi munkahelyet akarunk teremteni, amennyit a vírus elpusztít.
kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt | Orbán: 500 ezer forint plusz juttatást kapnak az egészségügyi dolgozók | A miniszterelnök szerint Brüsszelben csak osztják az észt, ahelyett, hogy életeket mentenének. A kijárási korlátozás meghosszabbításáról szerdán döntenek. | [
"kossuth rádió",
"orbán viktor"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2020/04/03/orban-kossuth-radio-koronavirus | 2020-04-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Átlagosan nettó 549 ezer forint karácsonyi jutalmat kaptak idén decemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai – közölte a jegybank közérdekű adatkérésünkre.
Mint írták, az MNB az év végén 619 „kiemelkedő teljesítményt nyújtó” munkavállalóját részesítette jutalomban. Ez – miként a Napi.hu is megírta –
összesen 339 millió forintjába került a magyar adófizetőknek.
A Matolcsy György vezette MNB közlése szerint a jutalmazottak 83 százaléka nem vezető beosztású. A prémiumokról a munkáltatói jogkör gyakorlója a szakterületek vezetőinek javaslata alapján döntöttek. A tájékoztatásból kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, valamint a Monetáris Tanács tagjai a szokásos havi béren felül sem prémiumot, sem jutalmat nem kaptak.
Igaz, Matolcsy György az MNB elnökeként havonta 5 millió forintot keres, továbbá évente 540 ezer forint béren kívüli juttatás jár neki. Az alelnökök 4,5 millió kapnak havonta, a monetáris tagoknak pedig 3 milliós fizetés jár, továbbá mindkét poszt mellé jár az 540 ezres egyéb juttatás.
Hozzátették,
a jegybank 2013 júliusban megszüntette a korábbi igazságtalan bónuszrendszert, amelynek keretében korábban lényegesen magasabb prémiumokat osztottak ki.
Említésre méltó, hogy tavaly átlagosan csaknem nettó 324 ezer forintos karácsonyi jutalmat kaptak jegybank dolgozói. Erről az ATV Híradóját tájékoztatták. Akkor 468-an részesültek jutalomban a kiemelkedő teljesítményt nyújtók közül, ami több mint 151 millió forint közpénzbe került.
Egy évvel korábban, 2016-ban pedig még az ideinél is nagyvonalúbb volt a jegybank. Akkor több mint 400 alkalmazott részesült prémiumban, összesen 260 millió forint értékben. Tehát átlagosan csaknem nettó 650 ezer forintot kaptak az alkalmazottak.
Kiemelt kép: MTI / Máthé Zoltán | Nettó 549 ezer forint karácsonyi jutalmat kaptak a jegybanki dolgozók | Matolcsy György viszont a havi 5 millió forintos fizetése mellé nem kapott pulykapénzt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/12/20/mnb-jegybank-karacsonyi-jutalom-premium-matolcsy-gyorgy/?fbclid=IwAR2G2v6QCGBuN0UjuwtWHu8rcoOhmbZQ0uT0PfXpuWq36-3uplIQ9KqOkuE | 2018-12-20 15:35:00 | true | null | null | 24.hu |
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 32 milliós bírságot rótt ki a Fatbond fogyókúrás termék forgalmazójára és a vele együttműködő reklámügynökségre, mert téves besorolás szerint, megtévesztő állításokkal népszerűsítették a fogyasztószert - közölte a versenyhatóság hétfőn az MTI-vel.
Kiemelték, a cégek orvostechnikai eszközökre irányadó ágazati szabályozás betartását célozták, miközben a termék gyógyászati segédeszköznek is minősült, amelynek a fogyasztók biztonságát szolgáló reklámozási előírásai nem teljesültek.
A hirdetések ezen felül megalapozatlan, megtévesztő állításokkal - például három világszabadalommal védett receptúra - próbálták elnyerni a vásárlók bizalmát. A cég egészségügyi szakember, ismert színész, fitnesz bajnok, illetve több mint 30 influenszer közreműködésével terjesztette a jogsértő hirdetéseket, miközben a jogszabályok gyógyászati segédeszköz esetében ezt tiltják. A versenyhatóság a termék népszerűsítését bevételi részesedésért végző reklámügynökség közvetlen felelősségét is megállapította - írják a közleményben.
Kapcsolódó cikk A hűségidővel trükközött a Telekom? A GVH vizsgálódik Megtévesztő módon, tisztességtelenül befolyásolhatta a cég a fogyasztók döntését.
A tájékoztatás szerint a forgalmazó SCB Trade Kft.-re 29 millió forint bírságot szabtak tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt. A jogszerűtlen népszerűsítésben részt vevő reklámügynökséget, a Kék Padlizsán Kft-t 3 millió forintra bírságolták, 70 százalékos mérséklést alkalmazva, mivel a társaság az eljárásban együttműködött a hatósággal, vállalta a korrekciós vállalati megfelelési program bevezetését, elismerte a jogsértést, és lemondott a bírósági jogorvoslat lehetőségéről.
A gyógyszer-ágazati termékkategóriák között lehetnek átfedések, amelyeknél a forgalmazóknak minden érintett kategória szabályozását szigorúan be kell tartaniuk, bizonytalanság esetén pedig szakértők bevonása segíthet a kereskedés megkezdése előtt - hívta fel a figyelmet a GVH közleményében.
A hírrel kapcsolatban a termék forgalmazója közölte: valójában egy jogi kérdésben nincs egyetértés a forgalmazó és a GVH között. A GVH elsődlegesen azért marasztalta el az SCB Trade Kft.-t, mert véleménye szerint a forgalmazó nem rangsorolta a Fatbondot az orvostechnikai eszközökön kívül, a gyógyászati segédeszköz kategóriába is.
Többek között hozzáteszik: az elmarasztaló határozat semmilyen megtévesztést nem állapított meg a termék hatásmechanizmusával, a dobozon, illetve a tájékoztatóban szereplő, egészséggel kapcsolatos állításokról.
A forgalmazó ugyanakkor "nem vitatja a GVH által, a termék komplexebb kategóriába való sorolását és a gyógyászati segédeszközöknek is megfelelő módon fogja reklámozni a súlycsökkentő és elhízást megelőző orvostechnikai eszközt", áll a közleményben. | Fogyókúrás termékkel tévesztették meg a fogyasztókat, lecsapott a GVH - frissítve | 32 milliós bírság járt az influenszerekkel is terjesztett valótlan állításokért a Fatbond forgalmazójának és reklámügynökségének. | [
"Makró",
"GVH-bírságok",
"-vizsgálatok"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/fogyokuras-termekkel-tevesztettek-meg-a-fogyasztokat-lecsapott-a-gvh.html | 2022-08-08 09:29:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
- Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese úgy vélte, szemlátomást arra készül a magyar kormány, hogy egy olyan háborúba vigye az országot, amiről csak és kizárólag ő dönt. Ha pedig valamilyen komolyabb társadalmi ellenállás lesz, akkor annak is megteremtette a jogi kereteit: akár a honvédséget is felhasználhatja a magyar állampolgárok ellen.
- A szocialista párt álláspontja egyértelmű: ez a gyávák törvénye, mert úgy akarják bevetni a Magyar Honvédséget külföldön, hogy tartanak attól, hogy még a fideszes képviselők sem fogják megszavazni. Ilyen például Csád. Miért megy oda 200 magyar katona, teljesen értelmetlenül? Emellett a honvédelmi törvény módosításaival a kormány teljes mértékben szembefordul a magyar történelmi és nemzeti tradíciókkal. Az 1848-as forradalom és szabadságharc óta a Magyar Honvédséget csak és kizárólag az Országgyűlés felhatalmazása alapján lehet külföldön bevetni. Nem volt példa arra, hogy ettől bárki bármikor eltérjen. A törvény groteszk voltát mutatja, hogy ugyanakkor idegen országok katonai alakulatainak az állomásoztatását viszont országgyűlési hatáskörben hagyja.
- Az évek óta érvényes rendkívüli jogrend lehetővé teszi, hogy az Orbán-kormány bármikor szükségállapotot rendeljen el, vagy a Magyar Honvédséget bevethesse a saját polgáraival szemben is. Eddig a rendőrség mellett a TEK és a Köztársasági őrezred volt hivatott szavatolni a belbiztonságot.
- Beteges félelem igazgat. Teljesen fölöslegesen, értelmetlenül olyan belbiztonsági rendszereket építenek ki, amelyekre nincs szükség. A magyar rendőrség és különböző szervezetei megfelelnek a feladataiknak, társadalmilag elfogadott módon cselekednek. Magyarországon pedig semmi olyan belső feszültség nem fenyeget, ami indokolná, hogy például a Magyar Honvédséget bevessék az ország határain belül.
- A honvédelmi jogrend átalakításakor megszűntették a Honvédelmi Tanácsot (HT) is. Mi volt a feladata a testületnek?
- Ezek a lépések a köztársasági elnök főparancsnoki hatáskörének gyengítéséről szóltak. A Honvédelmi Tanács biztosította az állam összes szervezetének együttműködését abban az esetben, ha Magyarországot háborús fenyegetés éri. A tanács megszűntetése és a vezérkar felszámolása is abba az irányba mutat, hogy egyszemélyi politikai hatalom alá akarják rendelni a Magyar Honvédséget, annak alkalmazását és bevetését, ami szintén példátlan a magyar történelemben. Eddig nagyon jól körül határolt felelősségek voltak, amelyek azt biztosították, hogy az államfő, az Országgyűlés, a különböző állami szervek és a kormány együttes döntése legyen szükséges bármilyen a Magyar Honvédséget érintő lépéshez. A változtatások értelmetlenek és dezorientálóak. Vissza kell majd helyezni mind a köztársasági elnököt, mind a Honvédelmi Tanácsot a jogkörébe.
- Egy tavalyi kormányrendelet szerint a honvédség "hadrafoghatóságának biztosítása", továbbá az ukrajnai háborús helyzet miatt már korlátozhatók a katonák jogai. Később egy törvénymódosítás bevezette a "különös szolgálati rendet", amelyet a hvg.hu honvédségi forrásai csak úgy fordítottak le: "mindenki köteles többet vállalni és többet tűrni". Miért volt ezekre szükség?
- Ez a döntés arra mutat rá, hogy kevesen jelentkeznek hivatásos és szerződéses katonának. Ezért megpróbálják rákényszeríteni a ma szolgáló létszámot arra, hogy értelmetlenül, a fizikai és egészségügyi állapotukat kockáztatva vállaljanak feladatokat. Miközben azok a szabályok, amelyek korábban, 2010-ig érvényben voltak, biztosították a hadrafoghatóságot és azt is, hogy a katonák fizikai tűrőképességét és egészségi állapotát is figyelembe vegyük. A lényeg, hogy nincs elég katona.
- Már újra bekerült a köztudatba a hadkötelezettség, a hadkötelesség és a tartalékos állomány, mint kifejezés. Az utóbbi újragondolására is az emberhiány miatt volt szükség?
- Természetesen erről van szó. A rendszerváltozás után átalakuló honvédségben már csak hivatásos és szerződéses katonák teljesítettek szolgálatot. Ez megfelelt annak, hogy a modern technikák és eszközök, a fegyverek alkalmazásához többéves kiképzésre van szükség. Egy vadászpilótánál ez 7-9 évig tart, de egy tüzérségi vagy más komplex fegyverzet kezelését is legalább 3-4 évig tanulják. Ezt pedig már sorkatonákkal nem lehetett teljesíteni. Ugyanakkor most nem önkéntes, hanem önkényes tartalékosokból áll az állomány. A leszerelt, nyugdíjba vonult katonák és rendőrök ugyanis választhattak, vagy személyi jövedelemadóval terhelik a nyugdíjukat, vagy beállnak a tartalékosok közé. Ez is azt mutatja, hogy nagy baj van a létszámmal, az alkalmazható és bevethető katonákkal. Viszont a tartalékos állománynak, mivel fizetni tudnak érte, kezd kialakulni egy középkorú vagy fiatalabb rétege.
- A hadköteleseknél három csoportot különböztetnek meg: az aktív katonai szolgálatot teljesítőket, a kiképzett tartalékosokat - ők azok, akiket jelenleg 65 éves korukig lehet behívni -, és a korábban hadi kiképzésben nem részesülteket. Ha ne adj isten baj lenne, el tudna képzelni egy olyan bevetést, amit 50-65 éves katonák hajtanak végre?
- Nem, és bízom benne, hogy soha ilyen vészhelyzet nem fordul elő. Egyébként még háborús helyzetben sem szokták az idősebbeket katonai szolgálatra behívni, hanem valamilyen hátországi szolgálatot látnak el. Nagyon egyszerű a képlet: őrzik a laktanyákat, az intézményeket, sokszor fegyvertelenül. Ez inkább egy őrző-védő szolgálatnak felel meg és nem harci cselekménynek. A megbízási szerződéssel biztonsági feladatokat ellátó civilek helyettük elvégezhetnék ezeket a feladatokat.
- Eltörölték a honvédek jogállását szabályozó törvényt is. Ön szerint az új szabályozás, amely sajátos közszolgálatként definiálja a katonaságot mennyivel lett jobb, átláthatóbb?
- Semmivel sem lett jobb, sőt rosszabb lett, mert megfosztotta a hivatásos és szerződéses katonákat attól is, hogy a szakszervezetük révén - amelyeket szintén megszüntettek - az érdeküket képviselni tudják. Márpedig egy modern hadseregben nemcsak a parancsnokokon múlik a teljesítmény, hanem azon is, hogy egy szolgáló egységben milyen viszonyok vannak. 2010 előtt álmunkban sem jutott eszünkbe, hogy megszüntessük a Honvéd Szakszervezetet, amelyből három is volt. Most nincs másról szó, mint a feudalizmus visszaállításáról: a főnök parancsol, a beosztott csendben van.
- Hány olyan katonáról tudnak, aki az új szabályozás miatt szerelt le?
- Többszázan szereltek le. Ráadásul még egy csapás érte a honvédséget akkor, amikor a 45 év feletti tapasztalt tiszteket kényszerítettek ki a Magyar Honvédségből. Máig nem sikerült betölteni ezt az űrt sem.
- A jelek szerint a magyar katonákkal egy kormányrendelettel vagy miniszteri rendelettel azt csinálnak, amit akarnak.
- Így van, és ez is elfogadhatatlan. Nekik is alkotmányos jogaik vannak, amelyeket a törvényeknek kell szabályoznia és nem lehet velük önkényeskedni. Következményeképp egyre többen távoznak a pályáról és egyre kevesebben jelentkeznek. Korábban hagyományosan a katonacsaládokból a fiúk, lányok egy jó része jelentkezett tiszti iskolába. Egyfajta tradicionális utánpótlást jelentett ez. Azonban ennek aránya is drasztikusan lecsökkent.
- Ha a parlament megszavazza az újabb törvénymódosítást, a kormány előzetes bejelentés vagy egyeztetés nélkül oda küldheti a magyar katonákat háborúba harcolni, ahová csak akarja. Ön szerint ezzel befejeződött a honvédség átalakítása, és olyan jogszabályi feltételeket teremtett a kormány, ami neki megfelel?
- Attól félek, hogy további ötletek is születhetnek. Nincs más megoldás, mint egy rendszerváltással visszaállítani az elvett jogokat, kötelezettségeket, hatásköröket, hogy elő ne fordulhasson, hogy olyan helyre küldjenek magyar katonákat, amelyek nagyon veszélyesek, amelyekre nincsenek felkészülve és teljesen értelmetlenek, mint a csádi misszió.
- A csádi misszióhoz köze van a NATO tagságunknak?
- Semmi köze! Ha az ENSZ vagy a NATO kér fel békefenntartásra vagy újjáépítésre, akkor az azt jelenti, hogy a logisztika, az ellátás, a légimentés, az egészségügyi ellátás, az eszközök utánpótlása mind közösen ellátott feladat a többi felkért tagország katonáival együtt. Ha a kormány dönthet, akkor Csádba a magyar katonák egyedül mennek, nemzetközi felkérés nélkül. Bizonytalan a logisztika, már az is, hogyan mennek oda a katonáink, hiszen összesen egy szállító repülőgépünk van. Bizonytalan a mentés, az eszközeink alkalmatlanok a katonáink pedig nincsenek kiképezve sivatagi hadműveletre, az ottani egészségügyi- és a környezeti viszonyokra. Ezt tilos lenne elvállalni. Mert indokolatlan, veszélyes, értelmetlen, ráadásul az eddig ott szolgáló francia és amerikai csapatok kivonulnak a területről, helyettük orosz zsoldosok érkeznek. A magyar miniszterelnök a Moszkvából érkező csádi elnökkel állapodott meg ebben a kiküldetésben, de ettől még nem kellene odamenni. Jobb lenne kimaradni belőle.
- Egy háború felülírná a békeidőben gyártott honvédelmi törvényeket?
- A törvények érvényesek béke és háború idején is, csak különböző rendelkezéseket tartalmaznak. Háborús helyzetben természetesen más szabályok érvényesek, mint békeidőben, és békében fölösleges olyan szabályokat alkalmazni, amelyek háborús helyzetben kellenek. De egy háborúban való részvételnek is törvényesnek kell lennie, mint ahogy a békés működésnek is. Egy modern demokratikus államban ez elengedhetetlen. Magyarországon az Országgyűlés felelőssége, hogy olyan törvényt hozzon, amely a helyzetnek megfelelően rendelkezik a Magyar Honvédségről. A módosításokkal ez az egyensúly szűnik most meg. Hiszen egyre több olyan intézkedés születik, amely háborús helyzetben indokolt, de békeidőben nem. | Szekeres Imre: a honvédelmi törvény a gyávák törvénye lesz | A honvédelmi törvény évek óta tartó módosításai a feudalizmus visszaállításához vezetnek: a főnök parancsol, a legénység csendben van. Így értékelte a Hírklikknek Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter, hogy egyre több olyan intézkedés születik, amely háborús helyzetben indokolt, de békeidőben nem. Az Országgyűlés felelőssége, hogy ezt egyensúlyban tartsa – mondta Szekeres Imre. A szocialista politikus szerint a kormány értelmetlen belbiztonsági rendszereket épít, átláthatatlanná teszi a szabályozást, kiszolgáltatottá a magyar katonákat. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/szekeres-imre-a-honvedelmi-torveny-a-gyavak-torvenye-lesz/438515 | null | true | null | null | Hírklikk |
Negyedórán át élt csak az esély, simán kikapott a női kéziválogatott
Nézeteltérés van Norvégia és a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) között. Utóbbi szervezet ugyanis csak úgy engedte regisztrálni a játékosokat a spanyolországi világbajnokságra, ha résztvevő nemzetek szervezetei a játékosok súlyát is megadták.
A norvégok erre fals adatokat adtak meg.
Azzal indokolták meg a döntésüket, hogy szerintük ez teljesen szükségtelen információ, amit ráadásul a televíziós közvetítésekben is feltüntetnek. A norvégok klasszisa, Nora Mörk azt mondta az ügyről beszámoló vg.no-nak, hogy neki teljesen mindegy, hogy 50 vagy 100 kilogramm, de el tudja képzelni, hogy van, akit zavar, ha meg kell adnia a testsúlyát, így támogatja a szövetséget.
Teljesen felesleges
– mondta a norvégok csapatkapitánya, a Győrben játszó Stine Oftedal, aki szerint rossz hatással lehet a fiatalabb nézőkre, ha azt látják a közvetítések során, hogy a profi sportolóknak mekkora a testsúlya.
A vg.no cikke szerint a norvégok tiltakozása célba ért, mert azt az ígéretet kapták, hogy a közvetítésekben ezentúl már nem tüntetik fel, ki hány kilogramm. | Kamu adatokat adott meg Norvégia a nemzetközi kéziszövetségnek tiltakozásul | Egy adatot fölöslegesnek és illetlennek találnak a skandinávok. | [
"ihf",
"kézilabda",
"norvégia",
"női kézi vb",
"női kézilabda vb",
"női kézilabda-világbajnokság",
"sport"
] | 0 | https://24.hu/sport/2021/12/09/ihf-norvegia-sulyadatok-kezilabda-vb | 2021-12-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Lemondott a német alkotmányvédelmi hivatal elnöke
Hét hónappal a Németországot rendkívüli módon megrázó neonáci gyilkosságsorozat feltárása után lemondott a német alkotmányvédelmi hivatal elnöke. Hans-Peter Friedrich belügyminiszter hétfőn saját kérésére nyugállományba helyezte a 63 esztendős Heinz Frommot, akit a hivatalos közlemény szerint mélységesen megviseltek a saját munkatársai által elkövetett mulasztások, illetve az ennek következtében előállt bizalomvesztés. Németországban tavaly novemberben leplezték le azt a neonáci gyilkosságsorozatot, amely legalább 10 halálos áldozatot követelt. | Lemondott a német alkotmányvédelmi hivatal elnöke | Hét hónappal a Németországot rendkívüli módon megrázó neonáci gyilkosságsorozat feltárása után lemondott a német alkotmányvédelmi hivatal elnöke. Hans-Peter Friedrich belügyminiszter hétfőn saját kérésére nyugállományba helyezte a 63 esztendős Heinz Frommot, akit a hivatalos közlemény szerint mélységesen megviseltek a saját munkatársai által elkövetett mulasztások, illetve az ennek következtében előállt bizalomvesztés. Németországban tavaly novemberben leplezték le azt a neonáci gyilkosságsorozatot, amely legalább 10 halálos áldozatot követelt. | [] | 0 | http://blikk.hu/aktualis/lemondott-a-nemet-alkotmanyvedelmi-hivatal-elnoke/5hzthn9 | 2015-10-30 09:06:04+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Többen is tiltakoznak Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos keddi bejelentése ellen, aki azt mondta, filmekben látott érdekhálóként működő, "polipszerű" összefonódásokról ad számot az a több száz megvizsgált tanácsadói szerződés, amelyet 2002 és 2010 között közpénzzel gazdálkodó költségvetési szervek és állami cégek kötöttek magántársaságokkal.
Papcsák közölte, a törvénysértő ügyekben jövő héten várhatók jogi lépések. A kormánybiztos szerint a vizsgálat tárgyát 12, elsősorban tanácsadó cég szerződése képezi. Azt mondta, ezek az elmúlt években bruttó 12 milliárd forinthoz jutottak, amelyből kilencmilliárd megbízási, tanácsadási díjra ment el. Szerinte a kilencmilliárd forint közpénzből csaknem nyolcmilliárdot négy cég - a Telkes Csoport, az IFUA Horváth and Partners Kft., a Develor Tanácsadó Zrt. és a Deloitte Tanácsadó Zrt. - között osztottak el. Papcsák azt is mondta, a Magyar Közlönykiadó Kft.-nél lefolytatott vizsgálatok eredménye alapján hűtlen kezelés, sikkasztás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt feljelentést tett az érintett minisztérium.
Kodela László, a Magyar Közlönykiadó Kft. korábbi vezetője rosszindulatú csúsztatásnak, rágalomnak, politikai koncepciós eljárásnak tartja Papcsák Ferenc kijelentését. Kodela szerint a cégnél semmiféle törvénysértés nem történt. Kodela azt is kifogásolta, hogy a csaknem három hónapos belső vizsgálat során egyetlen egyszer sem hallgatták meg. Állítja, hogy ügyvezetői tisztségéből a jogszabályok megsértésével, törvénytelenül távolítottak el, a kiadó épületéből kitiltották, járandóságaitól megfosztották, ezért nem lepte meg a kormánybiztos önkormányzati választások előtti "jól időzített" bejelentése.
Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter azt mondta, szakmailag nem tartja megalapozottnak elődje, Szűcs Erika visszafoglalkoztatásáról szóló Papcsák-jelentést. Közölte, Szűcs Erika nem miniszteri biztosként, hanem miniszteri megbízottként látta el feladatát, munkájának csupán a tizede volt a Papcsák-jelentésben kiemelt sajtófigyelés. Herczog László elmondta, 149 dokumentum tartalmazza az egy éven át tartó munka eredményét. "Ezek az anyagok a minisztérium irattárában fellelhetők" - közölte.
Visszautasítja az IFUA Horváth and Partners Kft. Papcsák Ferenc vádjait, arra hivatkozva, hogy törvényesen jutott tanácsadói szerződésekhez. Az IFUA Horváth and Partners Kft. közleményében azt írja, hogy a cég minden állami megbízása során a közbeszerzési törvénynek megfelelően járt el, a tanácsadói beszerzési megrendelések kiíróinak elvárásaihoz igazodva.
A közlemény szerint az IFUA tevékenysége nem a 2002 és 2010 közötti időszakra korlátozódik, hiszen a cég több mint húsz éve van jelen a tanácsadói szektorban, egyes állami ügyfeleivel 10-15 éve áll szakmai kapcsolatban. Bár rendszeres beszállítója a közigazgatásnak, árbevételének ez csak mintegy 25 százalékát teszi ki, szemben a hazai tanácsadói piac átlagával, ami 43 százalék.
A Deloitte közleményben közölte kedden, hogy az állami megrendelések hosszú ideje - így a 2002-óta eltelt időszakban is - csupán töredékét teszik ki árbevételüknek. Közölték, hogy valamennyi megbízásukat szabályos körülmények között nyerték el, hozzátették ugyanakkor azt is: "a Deloitte Zrt. minden megbízása vonatkozásában titoktartási kötelezettséget vállalt". | Tagadják a meggyanúsított cégek Papcsák vádjait | Szinte valamennyi meggyanúsított vállalat visszautasítja Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos állításait, amelyek szerint törvénytelen tanácsadói szerződéseket kötöttek a kormányzattal. A közlönykiadó volt vezetője csúsztatásnak nevezte Papcsák állításait. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/09/csusztatasnak-tartja-a-kozlonykiado-volt-vezetoje-papcsak-vadjait | 2010-09-15 11:50:00 | true | null | null | Origo |
A koncertet a Budapesti Kongresszusi Központban rendezik majd.
November 12-én újra Magyarországon ad koncertet az 1967-ben alapított Jethro Tull - adta hírül az MTI, aminek frontembere, Ian Anderson az állami hírügynökségnek adott interjújában kijelentette: a legjobb dalaikat fogják játszani.
A The Prog Years turné repertoárja gyakorlatilag a zenekar teljes pályafutását átíveli, legelső, 1968-as lemezünkről, a This Was-ról ugyanúgy játszani fogunk, mint jövőre megjelenő új albumunkról, a The Zealot Gene-ről
- mondta a rendhagyó módon fuvolán is virtuózzá vált gitáros-énekes, aki a turné nevére is magyarázatot adott: a “progresszív évek" gyűjtőfogalom, amelybe bluesos, folkos, klasszikus rockos, akusztikus vagy nagyzenekari hangzású számaik is beletartoznak.
Sok dolgot fogunk játszani, amit már régen nem adtunk elő élőben, és vannak persze kötelező dalok, ahogy Deep Purple-koncert sem képzelhető el a Smoke on the Water nélkül.
A zenekarnak a koronavírus-járvány miatt számos pályatársukhoz hasonlóan másfél év koncertszünetet kellett tartania, augusztusban azonban Németországban indították újra a turnét, ami egy csehországi állomás után, november 12-én érkezik majd a Budapesti Kongresszusi Központ színpadára.
A fél évszázad alatt összeállt diszkográfiából a Stand Up (1969), a Benefit (1970), a világszerte hétmillió példányban eladott Aqualung (1971), a Thick As A Brick (1972) és a Passion Play (1973) című albumról játszanak majd leginkább, de a 2012-es lemez, a Thick As A Brick 2 néhány dala is elhangozhat.
A Jethro Tull első magyarországi koncertjét még a rendszerváltás előtt, 1986-ban tartotta, de ekkor egyúttal a vasfüggöny mögötti országokat is bejárták, így a térségben ma is komoly rajongótáboruk van - köszönhetően annak, hogy a korban Anderson szerint
a nyugati rockzene jelentette a szabadságérzést, a remény szimbólumát az itt élőknek. Tudom, mekkora kincs volt a hatvanas-hetvenes években, ha valakinek Rolling Stones- vagy Jethro Tull-lemeze volt.
Az MTI kérdésére válaszolva a zenész egy szomorú hírt is bejelentett: az első hazai koncertjük másnapján írt Budapest című dal biztosan nem fog szerepelni a mostani turnén, hiszen nem készült hozzá videóanyag, amelyet a koncerteken a számokhoz vetítenek.
Nagyon szeretem ezt a dalt, de tizenegy perc hosszú, ami nem kedvezett a számlista összeállításánál
- tette hozzá, ezzel pedig nem is igazán lehet ellenkezni.
Álljon azért itt a dal egy korábbi koncerten készült felvétele: | Budapestre jön a Jethro Tull, de nem játsszák majd a Budapestet | A koncertet a Budapesti Kongresszusi Központban rendezik majd. | [
"jethro tull",
"budapest",
"koncert",
"ian anderson"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2021/10/28/budapest-jon-a-jethro-tull-koncert-kongresszusi-kozpont | 2021-10-28 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Oszlopnak csapódott, majd az út menti árokba borult egy személygépkocsi Hangony külterületén, a Domaháza felé vezető úton, írja a katasztrófavédelem honlapja.
Az ózdi hivatásos tűzoltók egy embert feszítővágó segítségével emeltek ki a gépkocsiból, de a sérült életét a mentők már nem tudták megmenteni, a helyszínen életét vesztette. A gépkocsi további két utasa könnyű sérüléseket szenvedett. Hangony és Domaháza között az utat lezárták. | Halálos baleset Ózd közelében | Halálos baleset Ózd közelében - Hangony és Domaháza között az utat lezárták. | [
"ózd",
"hangony",
"halálos baleset",
"gyász",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2017/11/05/halalos_baleset_ozd_kozeleben | 2017-11-05 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
"Vidéken vagy Budapesten kedvelik jobban?" – Jakab Péter elárulta, hol a legnépszerűbb
Jakab Péter válaszolt a Blikk kérdéseire.
Minek köszönhető, hogy jelenleg Ön a legnépszerűbb ellenzéki miniszterelnök-jelölt?
– Van igény az őszinte, kemény szóra. Az emberek szeretik, ha egy politikusban nem az elérhetetlen öltönyöst látják, hanem önmagukat. Én egy vagyok közülük, és nem is akarok más lenni. Értjük egymást a választókkal. Én értem őket, ők is értenek engem. A számok pedig azt mutatják, hogy ha csatába hívom őket a rezsim ellen, akkor velem tartanak. Többen még fel sem jöttek a pályára, így én azért a mostani elsőségemből nem vonnék le messzemenő következtetést. Ez egy fontos részeredmény, de nem több annál.
Hol érzi, hogy még javítania kell az imázsán?
– Nincs mesterségesen kialakított imázsom, így nem is akarok rajta javítani, változtatni. Önmagamat adom. Ha mást mutatnék magamról, mint ami vagyok, az becsapáslenne. Maradok az, aki vagyok: egy egyszerű vidéki gyerek.
A vidéki vagy városi szavazók jelöltjének tartja magát inkább, és miért?
– Minden magyart szeretnék képviselni, a számok azonban azt mutatják, hogy vidéken jóval nagyobb a támogatottságom, mint a fővárosban. Ez nem csoda, hisz magam is vidéken, Borsodban élek. Ugyanakkor a felmérések szerint most már Budapesten is – főleg a külsőbb kerületekben – egyre többen szavaznának rám. | "Vidéken vagy Budapesten kedvelik jobban?" - Jakab Péter elárulta, hol a legnépszerűbb | Jakab Péter válaszolt a Blikk kérdéseire. | [
"Jakab Péter",
"Blikk Talk",
"Blikk Talk Podcast",
"népszerűség",
"Imázs",
"szavazás"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/politika/jakab-peter-valaszol-nepszeruseg/xs1xjkw | 2021-04-22 19:14:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Júliusban megírtuk, hogy a tatabányai kórház üresen álló szárnyában május óta megy a klíma. Cikkünk után Vadai Ágnes DK-s képviselő megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy ez miként lehetséges, hiszen betegekkel teli intézményekben nincs vagy nem működik a légkondi. Rétvári Bence államtitkár a válaszában először baloldalizott, majd közölte, hogy a kórházi klímák bonyolultabbak és drágábbak a háztartásokban használtaknál, de 2018-2024 között 16 milliárd forintot költött rájuk a kormány. Összehasonlításul: plakátkampányokra alkalmanként 10 milliárdot költenek, az augusztus 20-i ünnepségre pedig évi 10-15 milliárd forintot.
Rétvári Bence szerint a baloldal kórházakat zárt be, fizetést csökkentett, leépített, privatizált és vizitdíjat szedett az egészségügyben, a Fidesz viszont a magyar egészségügyi dolgozók mellett megvédi a betegek gyógyuláshoz való jogát is.
Július végén írtuk meg, hogy a tatabányai Szent Borbála Kórház új szárnyában, amelyet nettó 12 milliárd forintért építettek, május óta megy a klíma. Pedig az épület még teljesen üres, a kórházigazgató szerint várhatóan ősszel kezdődik csak meg benne a betegellátás. Mindez már önmagában is érdekes, annak fényében pedig különösen, hogy a nyári hőségriadó idején más intézményekben hűtés nélküli szobákban, 30-40 fokban feküdtek a betegek, és operációk maradtak el a műtők elromlott klímaberendezései miatt.
Cikkünk után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) írásbeli kérdéssel fordult az egészségügyért felelős Belügyminisztériumhoz. Egy nagyon egyszerű kérdést tett fel Pintér Sándor miniszternek:
"Egy üresen álló kórházi szárnyban működik a klíma,míg a magyar kórházak jelentős részében nem vagy alig. Hogyan lehetséges ez?"
A kérdésre Rétvári Bence belügyi államtitkár válaszolt. Azzal kezdte, hogy a baloldali kormányzás idején Vadaiék "kórházakat zártak be, fizetést csökkentettek, leépítettek, privatizáltak és vizitdíjat szedtek az egészségügyben", a Fidesz ezzel szemben a magyar egészségügyi dolgozók mellett megvédi a betegek gyógyuláshoz való jogát" is. Felsorolta, hogy az Orbán-kormány felújított "részben vagy egészben 91 kórházat, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást, valamint megépített 23 új rendelőintézetet és 41 új mentőállomást".
Ezután kifejtette, hogy "a kórházi légkezelő berendezések" jóval összetettebbek, mint a háztartási klímák, pótlásukra könnyen beszerezhető eszközök (split vagy mobilklímák) nem jöhetnek szóba, és a "javításuk milliós, cseréjük százmilliós nagyságrendben mérhető".
Rétvári ezt követően felhívta Vadai Ágnes figyelmét arra, hogy
"2018-2024 között 16 milliárd forint értékben történtek légtechnikai beruházások" a kórházakban,
és "idén is 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre az azonnali kárelhárításra". Az államtitkár azt is leírta a DK-s képviselőnek, hogy a nyár folyamán az Uzsoki és a Szent János kórház jelentett be "klímameghibásodás miatti ellátási problémát" a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak. Az pedig azonnal intézkedett: más szolgáltatókat jelölt ki, és kötelezte az Országos Mentőszolgálatot a betegek elhelyezésének koordinálására.
Rétvári Bence szerint ez teljes siker volt. Leírta Vadainak, hogy "a fenti intézkedések hatására beteg nem maradt ellátatlan", és "minden sürgős ellátást igénylő beteg a legnagyobb kánikulában is ellátásban részesült".
Az államtitkár ezután kitért arra, hogy milyen előírások vonatkoznak a kórházi légtechnikára, és hogy az intézmények "a tisztifőorvosi módszertani levele alapján, a rendelkezésre álló források keretei között valósítják meg a szükséges fejlesztéseket". Majd azt írta, hogy a kormány "2010-től kezdődően fokozott figyelmet fordít az egészségügy fejlesztésére", és megismételte, hogy 2018-2024 között 16 milliárd forint értékben történtek légtechnikai beruházások a kórházakban.
A 16 milliárd forint elsőre soknak tűnhet, de valójában egyáltalán nem az, pláne nem egy bő hatéves periódusra. Néhány példa, amire megközelítőleg ennyit vagy akár még jóval többet is költ(ött) a kormány:
a szuverenitásról szóló 2023-as nemzeti konzultáció reklámozása: 11 milliárd Ft
stadion a szegedi püspöknek: 13 milliárd Ft
a 2024-es augusztus 20-i állami ünnepség: 15 milliárd forint
támogatás Lázár János alapítványának a 2022-es választás előtt: 15 milliárd Ft
három évre szóló tanácsadási szerződés a Századvégnek: 24 milliárd Ft
magyar űrhajósprogram: 27 milliárd Ft
külföldi ingatlanok vásárlása: 30 milliárd Ft
2017-es vizes vb: 107 milliárd Ft
2023-as atlétikai vb: 315 milliárd Ft
ingatlanvásárlás a miniszterelnök vejétől: 580 milliárd Ft
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a Siófoki Kórház-Rendelőintézetben az EgészségAblak mobilalkalmazásról tartott sajtótájékoztatón 2024. július 29-én. Mellette Vitályos Eszter kormányszóvivő. (fotó: MTI/Vasvári Tamás) | 2018 óta 16 milliárd forintot költött kórházi klímákra a kormány, dicsekszik Rétvári | Nagynak tűnő összeg, de nem az. Az augusztus 20-i ünnepségre például évente 10-15 milliárdot, az űrhajósprogramra pedig 27 milliárdot költ a kormány. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/impakt/2024/09/13/2018-ota-16-milliard-forintot-koltott-korhazi-klimakra-a-kormany-dicsekszik-retvari | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Kőkemény, amit Csányi Sándor üzent a kormánynak: szerinte nincs még egy ország, ahol ez megtörténik
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
A kormány több, be nem tartott ígéretét kérte számon Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója /
Kemény bírálatot fogalmazott meg az állami és uniós túlszabályozással szemben Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Szóba került bankszektor fájó pontja, az állandósult extra-profitadó, noha a kormány megígérte, hogy kivezeti. Az 5%-os lakáshitel kamatplafonjával kapcsolatban sérelmezte, hogy a kormány nem tett értékelhető vállalást az inflációval kapcsolatban.
A Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon tartott előadást Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke "A bankszektor kihívásai" címmel.
Leszögezte, ismeretei szerint nincs olyan ország, amely különböző intézkedések révén olyannyira beavatkozna a bankok életébe, mint a magyar kormány - tudósított a Portfolio.hu.
Ennek ellenére a magyar bankszektor hitelállománya 2014 és 2023 között 76%-kal nőtt, a bankok könyveiben lévő állampapír 2,3-szorosára nőtt, a magyar bankszektor saját tőkéje 2,6-szorosára emelkedett
Mindössze kétszer fordult elő az elmúlt évtizedben, hogy a magyar bankszektor az elvárt hozam fölött tudott teljesíteni - fogalmazott, hozzátéve a bankszektor terhei nemcsak magasak, hanem kiszámíthatatlanok is
Szerinte a legrosszabb az, hogy sokadjára fordul elő, hogy egy adó bevezetésekor tett ígéret nem teljesül, utalt az extraprofitadóra, amelynek idén már nem kellene léteznie
Igazságtalanságnak tartja, hogy azok, akik nem hallgattak a jegybank és a bankok figyelmeztetéseire, és változó kamatozású hitelt vettek igénybe, sokkal jobban jártak, mint azok, akik fix kamatozású hitelt vettek fel.
Kamala Harris összevitatkozott a Fox News riporterével
Furcsának tartja a bankelnök azt a logikát is, hogy 5%-os kamatplafont kell bevezetni a lakáshitelekre, de egy szót se hangzik el arról a kormány részéről, ha valamilyen inflációs kötelezettséget vállalna cserébe.
Az OTP orosz leányvállalata körüli szankciós vitával és az elvárt oroszországi kivonulással kapcsolatban úgy fogalmazott, az ottani szabályozások lehetetlenné tették, hogy eladják az ottani portfóliót. Ha az oroszok 100-ra értékelik a leánybankot, akkor legfeljebb 40-ért lehetne eladni, és ebből 35 egységet be kellene fizetni hozzájárulásként az orosz államnak. Így ez ajándék lenne az oroszoknak.
BLIKK DOSSZIÉ
Csányi Sándor
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Adja hozzá a Blikk friss híreit a Google hírfolyamához | Kőkemény kritikával illette a kormányt Csányi Sándor | Kemény bírálatot fogalmazott meg az állami és uniós túlszabályozással szemben Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója. Szóba került bankszektor fájó pontja, az állandósult extra-profitadó, noha a kormány megígérte, hogy kivezeti. Az 5%-os lakáshitel kamatplafonjával kapcsolatban sérelmezte, hogy a kormány nem tett értékelhető vállalást az inflációval kapcsolatban. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/csanyi-sandor-kormany-kritika/n5z3v5l | null | true | null | null | Blikk |
Az ausztrál Harry Kewell jó barátjának, a francia Djibril Cissének ajánlotta a horvátoknak lőtt egyenlítő gólját, amelynek köszönhetően a távoli kontinens válogatottja bejutott a németországi vb legjobb tizenhat csapata közé.
A csatár találata kellett az ausztrálok sportágtörténeti sikeréhez, hiszen azzal lett 2-2 az F csoport zárómeccsén, s végezhetett a Socceroos a kvartettben a brazilok mögött a továbbjutást érő második helyen. Korábban egyszer, 1974-ben volt Ausztrália együttese vb-résztvevő, ám akkor rúgott gól nélkül, egyetlen szerzett ponttal már a csoportmérkőzések után utazhatott haza.
Kewell azért ajánlotta Cissének a gólját, mert a játékos, aki klubtársa az angol FC Liverpoolban, a vb előtt nem sokkal a lábát törte a kínaiakkal vívott barátságos mérkőzésen, így nem léphet pályára a világbajnokságon.
“Fantasztikus, hogy a második körbe éppen az én gólommal kerültünk tovább, éppen ezért illeti meg Djibrilt, akinek itt lenne a helye a Mundialon. Személyében egy kiváló focistát veszített el Franciaország. Gyors felépülést kívánok neki. Amúgy sem szeretem, ha bárkivel ilyesmi történik a pályán, és különösen fájdalmasan érintett az ő súlyos sérülése, hiszen nagyon közeli barátom" – mondta Kewell. | Kewell Cissének ajánlotta gólját | Az ausztrál Harry Kewell jó barátjának, a francia Djibril Cissének ajánlotta a horvátoknak lőtt egyenlítő gólját, amelynek köszönhetően a távoli kontinens válogatottja bejutott a németországi vb legjobb tizenhat csapata közé. | [
"focivb: !hírek"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2006/06/23/kewell_cissenek_ajanlotta_goljat | 2006-06-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az országos rendőrfőkapitány visszavonta a győri rendőrkapitány vezetői kinevezését - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kedd reggel az MTI-vel. Azt írták, a rendőrkapitány hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnt. A szervezetet az új vezető megbízásáig a kapitányságvezető-helyettes irányítja.
Hétfőn letartóztatta a bíróság azt a rendőrkapitányt, akit pénteken vettek őrizetbe hivatali bűncselekmény miatt.
Az ügyészség korábban annyit közölt, hogy a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség nyomozó ügyészei hivatali bűncselekmények gyanúja miatt nyomoznak az ügyben. | Visszavonta az országos rendőrfőkapitány a győri rendőrkapitány kinevezését | A rendőrkapitány hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnt. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2023/09/05/gyori-rendorkapitany-kinevezes-visszavonas | 2023. 09. 05. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A kormány akár a bankok különadójának feléről is lemond a sport oltárán
Ahogy a normál bankadót, úgy a járványadót is csökkenthetik a bankok látványcsapatsportok támogatásával.
A hitelintézetek csökkenthetik a járvány elleni védekezés miatt rájuk kiszabott adófizetési kötelezettségüket – erre ugyanis lehetőséget biztosít számukra a különadóról szóló kormányrendelet. Az adócsökkentésre a rendelet szerint ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amelyek a normál bankadó (pénzügyi szervezetek különadója) csökkentésére: vagyis látványcsapatsportok támogatásának fejében. Ennek megfelelően – ahogy a normál bankadót – a hitelintézetek legfeljebb megfelezhetik a járványadó-fizetési kötelezettségüket.
A Fidesz (a kormány adótörvény-módosításait megszavazó parlamenti frakció) 2017-ben vezette be a Különadótörvénybe a bankadó sporttámogatással való mérséklésének lehetőségét, a járványadóról szóló rendelet pedig egész egyszerűen lehetővé teszi a Különadótörvény vonatkozó bekezdéseinek „megfelelő” alkalmazását. A bankadó-csökkentés feltétele, hogy a hitelintézet a társaságiadó-törvény (Tao. törvény) szerint jogosult legyen adókedvezményre, de azt a kedvezményt nem érvényesíti – így nem lehet duplán élni a kedvezménnyel. Ugyanez igaz a járványadó-kedvezményre is.
Nyereséges banknak nem éri meg
Az elmúlt években a bankok körében vélhetően nem volt különösebben népszerű a bankadó ilyetén módon való csökkentése. A bankadó ugyanis költség, így csökkenti az adózás előtti eredményt. Egy nyereséges banknak nem érdeke, hogy kevesebb bankadót fizessen, hiszen akkor több lesz az adózás előtti eredménye, amiből több társasági adót kell fizetnie. A sporttámogatással elért kedvezményt jellemzően jobban megérhette a fizetendő taóban érvényesíteni.
Azonban korántsem biztos, hogy ez igaz lesz 2020-ban is. A válság önmagában hatással lesz a bankok eredményére, az egyre több bedőlő cég és utcára kerülő munkavállaló miatt több lesz a nem teljesítő hitelük, plusz rövid távon a bankoknak kell viselniük hitelmoratórium terheit. Így ebben az évben már több, veszteség közelébe forduló banknak érheti meg csökkenteni a bankadóját és a járványadóját. Egy veszteséges banknak pedig egyértelműen a bank-járvány adó csökkentése a racionális döntés, hiszen nulla vagy negatív eredmény után amúgy sem keletkezik taófizetési kötelezettsége.
A Fidesz-állam kevesebbet költött sportra, de így is lazán Európa-bajnok lett
Az állami kiadások alapján az Európai Unió családjában Magyarország az a tag, akinek a legfontosabb a sport és a vallás, az oktatás és a szociális szempontok úgy közepesen érdeklik, az egészségügy és a környezetvédelem meg nagyjából semennyire sem.
A kormány azt ígéri: visszakapják
A kormány egyébként összesen 55 milliárd forint bevételt vár a bankok járványadójából. Az üj különadó kulcsa 0,19 százalék, az adó alapja pedig a két évvel ezelőtti mérlegfőösszeg 50 milliárd forint fölötti része. A hitelintézeteknek június 10-ig kell megállapítaniuk, mennyit kell fizetniük, majd a kötelezettségüket három egyenlő részletben kell teljesíteniük: június 10., szeptember 10., december 10.
A bankok a befizetett összeget a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból vissza fogják kapni – legalábbis ezt az ígéretet tette a Pénzügyminisztérium „A bankok és a kereskedelmi nagyvállalatok 91 milliárd forinttal segítik a járvány elleni védekezést” című közleményében. A járványadó miatti kompenzáció egyelőre tényleg csak ígéret, jogszabály egyelőre nincsen róla.
Országvédelem helyett járvány elleni védekezés
A járványadóból származó összeg a központi költségvetésbe folyik be, egész pontosan a Járvány Elleni Védekezési Alapba, amelynek létrehozásáról február 7-re virradóra jelent meg a rendelet. Az alap 634 milliárdos (de amúgy nyitott) keretének nagy része úgy áll elő, hogy a kormány az Országvédelmi Alapot (ami a büdzsé legnagyobb tartaléka) egész egyszerűen átkeresztelte Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékára. Érkezik még 47 milliárd nem részletezett költségvetési átcsoportosításokból, illetve ide kerül az önkormányzatoktól elvett gépjárműadó-bevétel, a pártok állami támogatásának fele, illetve a banki és kiskereskedelmi különadóból várt bevétel – előbbi ugyebár 55 milliárd, utóbbi 36 milliárd.
Plusz az a 82 milliárd, ami az egészségügyi szakdolgozók és védőnők már korábban eldöntött béremelésére szolgál. Ez a pénz nem tűnik el az alapban, elmegy a béremelésre – azért érdemes megjegyezni, hogy a kormány ebben az esetben (sem) hozott új intézkedést, nem biztosított új forrást, egész egyszerűen egy létező tételt címkézett át járvánnyal kapcsolatossá (holott nem az). | Gazdaság: A kormány akár a bankok különadójának feléről is lemond a sport oltárán | Ahogy a normál bankadót, úgy a járványadót is csökkenthetik a bankok látványcsapatsportok támogatásával. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200415_tao_kulonado_bank_orban_kormany | 2020-04-15 12:05:00 | true | null | null | HVG |
A Magyar Úszás Napján vízbe száll a vegyesúszás négyszeres olimpiai és világbajnoka.
A Magyar Úszó Szövetség első alkalommal, de hagyományteremtő szándékkal rendezi meg a Magyar Úszás Napját június 22-én, szombaton.
Az egykori klasszis versenyző, Darnyi Tamás vállalta, hogy a balatonfüredi kiemelt eseményen a több ezer érdeklődővel egyetemben leússza a mindenki számára nyitott 2,5 kilométeres távot.
Ez utóbbi próba párhuzamosan zajlik majd a 10 kilométeres Európa Kupa-viadallal, amelynek egyik fő esélyese Risztov Éva. A londoni ötkarikás játékok bajnoka a tavaly nyári csúcssiker után első ízben indul nyíltvízi versenyen Magyarországon.
A balatonfüredi tömegsportrendezvényen számos közéleti szereplő és nagyszerű sportoló is jelezte részvételét, így külön vízilabdás különítmény is érkezik, a háromszoros olimpiai bajnok Kásás Tamás vezetésével.
A szombat reggel kilenctől kezdődő balatoni úszófesztivál mellett az ország összes megyeszékhelyén és további nagyvárosokban ingyenes úszási lehetőséggel várják a sportág iránt érdeklődőket a kijelölt uszodákban, fürdőkben. | Darnyi Tamás újra úszni fog | A Magyar Úszás Napján vízbe száll a vegyesúszás négyszeres olimpiai és világbajnoka. | [
"sport",
"úszás",
"magyar úszás napja",
"darnyi tamás"
] | 0 | https://24.hu/sport/2013/06/18/darnyi-tamas-ujra-uszni-fog | 2013-06-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Portugália válogatottja 3-0-ra győzte le Mozambik együttesét a két csapat keddi felkészülési mérkőzésén.
Körülbelül félmillió portugál bevándorló él Dél-Afrikában, így nem meglepő, hogy Cristiano Ronaldóék keddi meccsét körülbelül 30 ezer honfitársuk tekintette meg élőben.
Gól nélküli első félidőt követően Danny szerezte meg a vezetést a selecaónak, majd a 63. percben pályára lépett a Real Madrid sztárja, a portugálok játéka pedig egy csapásra felpörgött. Az utolsó negyedórában Hugo Almeida kétszer is eredményes tudott lenni: előbb Danny passzát vágta a hálóba, majd Cristiano Ronaldo lövése után a kapusról kipattanó labdát lőtte a gólvonal mögé.
A portugál csapat drukkerei bizakodhatnak, Ronaldo a neki szánt kevesebb, mint fél óra alatt jól mozgott, látszólag pazar formában várja a világbajnokság rajtját.
Portugália – Mozambik 3-0 (Danny 52., Hugo Almeida 75., 83.) | 30 ezer portugál drukker előtt nyertek Ronaldóék | Portugália válogatottja 3-0-ra győzte le Mozambik együttesét a két csapat keddi felkészülési mérkőzésén. | [
"labdarúgás",
"foci",
"foci-vébé 2010",
"portugália",
"cristiano ronaldo"
] | 0 | https://24.hu/sport/2010/06/08/30-ezer-portugal-drukker-elott-nyertek-ronaldoek | 2010-06-08 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A kezdődő Covid-járvány árnyékában tízmilliárdos üzlet jutott az OTT-One Nyrt.-nek, az egykori tőzsdecég azonban már egy ideje nem mutat életjeleket: tavaly óta sem igazgatósága, sem felügyelőbizottsága nincs, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem találta a céget a székhelyén, így törölte az adószámát, végül pedig a Fővárosi Törvényszék megszűntnek nyilvánította február elején.
Hogy a nagy állami közpénzesőtől hogyan vezethetett az út a kényszertörlésig, jobbára csak találgatni lehet. Támpontot jelentenének a cég elmúlt években készült mérlegei, csakhogy azokat 2019 óta nem voltak hajlandók hitelesíteni az egymást követő könyvvizsgálók, vagyis nem találták hitelesnek a képet, amelyet a cég festett a gazdasági eseményekről, a cégvagyon alakulásáról.
Pedig nem is olyan régen még az OTT-One volt az egyik szerencsés fürkész, amelyik részt vehetett a Szijjártó Péter külügyminiszter által levezényelt, összesen több száz milliárd forintos kínai lélegeztetőgép-bizniszben. A tárca pályázatokkal nem bíbelődött, korábban az OTT-One azt válaszolta lapunknak, hogy maguk keresték meg a hivatalokat, és jó kínai kapcsolataik révén ajánlkoztak a lélegeztetőgép-beszerzésre. Az állami szervek tucatnyi, többnyire az egészségbizniszben ismeretlen társaságtól rendeltek készülékeket úgy, hogy a szerződéskötés után rögtön ki is fizették a vételárat. Az OTT-One számára is biztos üzletnek látszott, hogy
2020. március 26-án a Külgazdasági és Külügyminisztériummal szerződött 500 lélegeztetőgép Kínában történő legyártatására és szállítására, a 4,7 milliárd forintot előre kifizette a tárca.
Április 23-án az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) 7,7 milliárd forint előrefizetésben állapodtak meg, és abban, hogy az OTT-One 300 lélegeztetőgépet, valamint több millió maszkot gyártat le Kínában, és szállít Magyarországra.
Ez az összesen több mint 12 milliárd forint megrendelés hatalmas ugrás volt a kicsiny tőzsdecég életében, hiszen addigi csúcsbevétele, a 2019-es sem érte el a 2,9 milliárd forintot. Ráadásul egész más volt a profilja: a bevételek zömét biztonságtechnika (1,2 milliárd), egyedi szoftverrendelés (1 milliárd), videótartalom-szolgáltatás (498 millió) tette ki.
Csakhogy a nagy állami megrendelések, az előre kifizetett közpénzmilliárdok az OTT-One-nak nem hoztak hatalmas kaszálást, árfolyamemelkedést és osztalékesőt, hanem drámai fordulat következett: 2021 áprilisában a tőzsdei cégeket is felügyelő Magyar Nemzeti Bank (MNB) felfüggesztette az OTT-One részvények tőzsdei kereskedését. A közvetlen ok az volt, hogy a részvénytársaság könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és ezzel az is veszélybe került, hogy a cégnek az előírt április 30-ai határidőre elfogadott mérlege legyen a 2020-as évről.
Addigra egyébként már folyt az MNB átfogó vizsgálata, sőt feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen.
A könyvvizsgáló, Gyapjas István a lemondása indokolásaképpen azt közölte, hogy csalás gyanúját észlelte, például egymásnak ellentmondó bizonylatokra bukkant, így nem vállalta a felelősséget a mérleg hitelességéért.
Gyapjas bekerült a Pénzügyminisztériumhoz (PM) tartozó, könyvvizsgálókat felügyelő közfelügyeleti hatóság 2021-es minőségellenőrzési tervébe, így az OTT-One könyvvizsgálata is fókuszba került. Hogy tervezett vagy rendkívüli vizsgálat volt-e, arra nem válaszolt a hatóság, a honlapjáról azonban az derül ki, hogy minőségellenőrzést kell lefolytatni legalább háromévente a kamarai tag könyvvizsgálónál, a könyvvizsgáló cégnél, ha az "közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóra" (mint amilyenek a tőzsdei cégek) vonatkozóan végez jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A cégbíróságnak leadott dokumentumokból az derült ki, hogy a PM "nem felelt meg" osztályzatot adott Gyapjasnak, és mint megtudtuk, pénzbírságot szabtak ki rá, továbbá az ilyen esetekben szokásos módon újabb hatósági vizsgálatot is kapott. Ami az OTT-One szempontjából fontos, hogy a hatóság a 2019-es mérleg könyvvizsgálatát is visszavonatta Gyapjassal (aki egyébként már nem vállal közérdeklődésre számot tartó gazdálkodót).
Miután a következő könyvvizsgáló sem fogadta el az OTT-One beszámolóját, a cégnek 2019-től már három éven keresztül nem volt könyvvizsgáló által elfogadott mérlegbeszámolója. Így pedig nem működhet egy tőzsdei cég, hiszen a befektetők számára hiteles adatokat kell közzé tennie, hogy ennek tudatában döntsenek a részvényekről: vásárolják vagy eladják.
Csalást és tiltott piacbefolyásolást gyanított a jegybank
Amint utaltunk rá, az MNB célvizsgálatot indított a társaságnál 2020 augusztusában. Az eredmény:
a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó előírások megsértése miatt 4,5 millió forint felügyeleti bírság,
a bennfentes információ nyilvános közzétételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 22,5 millió forint bírság,
a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 84 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a társaságot.
A jegybank végül tavaly októberben előírta az OTT-One Nyrt. részvényeinek törlését a tőzsdéről, közleményében hozzáfűzve, hogy
a cég működésével összefüggésben az MNB-nek az elmúlt időszakban a számvitel rendjének megsértése, csalás és tiltott piacbefolyásolás gyanújával kellett büntetőeljárást kezdeményeznie.
Kérdésünkre, hol tart a nyomozás, büntetőeljárás, a jegybank az illetékes nyomozó hatóságok megkeresését javasolta. Elérhető viszont Polt Péter legfőbb ügyész tájékoztatása, amit Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője írásbeli kérdésére adott még tavaly októberben. Eszerint az MNB feljelentése nyomán négy ügyben indult nyomozás:
a bennfentes kereskedelem miatt indított nyomozást megszüntették, mert "a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése".
Számvitel rendjének megsértése bűntette és más bűncselekmények miatt a NAV nyomoz.
A tiltott piaci befolyásolás miatt indított nyomozást a rendőrség megszüntette azzal, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. A Fővárosi Főügyészség azonban a nyomozás folytatását rendelte el.
Egy másik ügyszámon futó bennfentes kereskedelem bűntette miatt indított nyomozás a felderítési szaknál tartott.
A felderítési szakban lévő ügyekben a nyomozóhatóság illetékes, az Országos Rendőr-főkapitányságtól azonban nem kaptunk választ arra, milyen feljelentésekkel foglalkozik, és meddig jutott az OTT-One esetében.
"Eltűnt rengeteg ember minden pénze"
Az ember csak azt vette észre, hogy egyszer csak eltűnt a részvények közül, és már nem lehet kereskedni vele. Eltűnt a cég, és vele együtt a teljes vagyon, rengeteg ember minden pénze
- panaszolta lapunknak az OTT-One egyik kisbefektetője. Ő úgy élte meg, hogy a jegybank váratlanul rendelte el a részvények tőzsdei kereskedelmének felfüggesztését, majd törölte a tőzsdei cégek közül. Szerinte bűncselekmények sora történhetett, de "mi nem elsősorban embereket akarnánk rács mögött látni, sőt az érdekel a legkevésbé, hanem a pénzt, a cég vagyonát megtalálni, és visszakapni." Azt írja: "a legnagyobb kérdés, hogy hol van a pénz. El nem tud tűnni, nem párolog el, az valahol megvan."
Szerkesztőségünkhöz arról érkezett jelzés, hogy több száz kisbefektető tett már feljelentést. Az ORFK nem reagált erre vonatkozó kérdéseinkre, de a hozzánk megküldött szövegben nagy értékű csalásról és befektetők megtévesztéséről van szó, a feljelentés a 2018-tól 2022 novemberéig regnáló vezetőség és az érintett személyek/szervezetek felelősségét feszegeti. Azaz:
2018-tól fogva hamis információkat szolgáltattak a nyilvánosságnak arról, hogy milyen komoly nemzetközi fejlesztési projekteket visznek véghez az iSRV Zrt.-vel közösen.
2020-ban a lélegeztetőgép-beszerzések kapcsán óriási árbevétel-növekedésről kommunikált a cég.
A befektetőket az is félrevezethette, hogy az MKB Bank - amely a részvények kereskedésének felfüggesztéséig folyamatosan monitorozta a társaságot, és készített elemzéseket - 275 forintos célárat határozott meg a részvényekre. Az OTT-One hivatkozott is erre azzal, hogy az utolsó publikált elemzésében a pénzintézet még vételre ajánlotta a részvényeket.
Ehhez képest az OTT-One Nyrt. új vezetősége 2023-ban nyilvánossá tette befektetőinek, hogy egy újabb, belső könyvvizsgálat során fény derült arra, hogy a cég régi vezetősége által kommunikált vagyoni helyzet valótlan. A cégnek már a könyvvizsgáló kifizetésére sem volt megfelelő anyagi fedezete, tőzsdei jelenléte pedig gyakorlatilag fenntarthatatlan.
Mások az MNB felelősségét is feszegetik. "Igen, ilyen a tőzsde, van kockázata, benne van a pakliban, de itt elzárták a csapot egyik pillanatról a másikra, mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül. Így bennragadt mindenki pénze" - fogalmaz egy kisbefektető. "A korábbi tőzsdei csődöknél hagytak jó néhány napot a befektetőknek, hogy aki akarja és tudja, még eladhassa részvényét akármennyiért, ne ragadjon bent" - kárhoztatja a jegybankot a befagyott befektetés miatt.
Sok milliárdba kerültek a lélegeztetőgépek, de nem látszik a nyereség
Ha az OTT-One által összeállított, a cégbíróságnak leadott (de könyvvizsgáló által nem hitelesített) mérlegeket nézzük, az árbevételt alaposan meglökte a Covid-üzlet: 2020-ban 11,7 milliárd, 2021-ben 6 milliárd forint bevételt mutattak ki. Emellett azonban eltörpül az adózott eredmény, amíg a bizniszbe bevett más cégek óriásit szakítottak, az OTT-One profitja ehhez képest szokatlanul alacsony, 202 millió, illetve 54 millió forint lett. Ráadásul
2022-ben már 3 milliárd forint veszteséget mutattak ki.
Úgy fest, hogy a cég a nagy bevételnövekedéstől egyáltalán nem lett nyereségesebb 2020-ban. A 11,7 milliárdra nőtt bevétel nagy részét, 11,1 milliárd forintot ugyanis elvitt az anyagjellegű ráfordítás, a nyereség pedig kevesebb volt, mint 2019-ben, pedig akkor mindössze 2,8 milliárdra rúgott a bevétel. Az árbevétel részletezéséből sem látszik a nagy üzlet, az "Egészségügyi termékek kereskedelme és kapcsolódó szolgáltatások" soron 8,52 milliárd szerepel, míg vele szemben 8,47 milliárd költséget, anyagjellegű ráfordítást mutattak ki. Ha ez a lélegeztetőgépek és maszkok beszerzését takarja, akkor ezért nem volt érdemes lehajolni.
Az anyagjellegű ráfordítások közel fele az iSRV-vel szemben merült fel, amelyről azt írja az OTT-One, hogy "a 2020-as üzleti évben a társaság fő eszközbeszállítója volt". Hogy ez konkrétan milyen eszközöket jelent, azt nem részletezték, annak viszont van nyoma, hogy eseti könyvvizsgálót bíznak meg egyebek között a társaság 2020. évi lélegeztetőgép-beszerzéssel és -értékesítéssel kapcsolatos szerződései, a társaság és az iSRV Zrt., valamint a Polaris IT Group SA közötti szerződések vizsgálatával. (Amint említettük, az iSRV korábban 5 százaléknál nagyobb tulajdonos volt az OTT-One-ban, a Polaris IT pedig az iSRV anyavállalata.) Milliárdos nyereséget nem látni az iSRV-nél sem, de az tény, hogy a covidos időkben az OTT-One-nál is jobban megugrott az árbevétele: 10,2 milliárd, illetve 9,4 milliárd volt 2020-ban, illetve 2021-ben.
Az OTT-One-nál 2021-ben sincs nyoma komolyabb eredménynek, ekkorra csúszott át az a 300 lélegeztetőgép, amelyet az ÁEEK (jogutódja az Országos Kórházi Főigazgatóság) csak 2021. januárjában vett át. 6 milliárdos árbevétellel szemben 5,8 milliárd anyagjellegű ráfordítást mutattak ki. A lélegeztetőgép szó fel sem bukkan a szöveges kiegészítésben, de az egészségügyi termékek kereskedelme és egyéb szolgáltatások az árbevételből 4,9 milliárdot tettek ki, az anyagi ráfordítások lényegében ugyanennyit tettek ki, vagyis a lélegeztetőgépeken vagy egyáltalán nem kerestek, vagy nem itt csapódott le a haszon. Annyi változott, hogy ebben az évben az iSRV-vel szemben felmerült költségek már az anyagjellegű ráfordítások több mint 87 százalékát tették ki.
2022-ről már egy teljesen új összetételű vezetőség számolt be, és arra a következtetésre jutott, hogy a társaságnál olyan események zajlottak le, amelyek következtében csak csekély árbevétel biztosított, illetve
vagyonának nagy részét elvesztette, tekintettel a 2022-es üzleti évben elszámolt értékvesztésekre.
Fizetési kötelezettségeinek teljesítése komoly korlátokba ütközhet, illetve a vállalkozás fenntartás a jelenlegi formában nem tűnik észszerű döntésnek - összegezte az új cégvezetés.
A számok azt mutatták, hogy 1,1 milliárd forintra zsugorodott a cég árbevétele, ehhez fogható volt az anyagjellegű ráfordítás, és a nagymértékű értékvesztéssel együtt 3 milliárd forint veszteség jött össze. A leírt tételek között milliárdos nagyságú egy szerverpark, amit 2021-ben szerzett meg az OTT-One, és aminél a cégvezetés dokumentumok híján arra jutott, hogy meghatározhatatlan a megtérülése.
A veszteség negatívba rántotta az OTT-One saját tőkéjét, ami azt jelenti, hogy a tartozásai meghaladták a követeléseit, és fennállt a kockázata annak, hogy "egy esetleges eljárás során nem lesz elérhető likvid eszköz a kötelezettségek rendezésére" - vetítette előre az új menedzsment a fizetésképtelenség rémét. Ezek a mondatok súlyosnak és őszintének tűntek, de így sem lett belőle a legújabb könyvvizsgáló által elfogadott beszámoló. A 2022-es mérlegről azt közölte az MNB-vel, hogy minősített jelentést kell kibocsátania, az indokokat a könyvvizsgálati jelentés tartalmazza, ám ezt nem áll módjában a társaság rendelkezésére bocsátani, mivel az egyelőre nem teljesítette azokat a szerződéses kötelezettségeit, amelyek a jelentés átadásához szükségesek. Ezt úgy fordították le a kisbefektetők, hogy már a könyvvizsgálót sem tudták kifizetni. Itt tartott az ügy 2023 nyarán, majd októberben
az MNB töröltette a céget a tőzsdei társaságok közül.
Bizonyítani kell a szándékos megtévesztést és a kárt
A kisbefektetők által felvetett csalás, árfolyamot befolyásoló megtévesztő információkra történő hivatkozás eredményes lehet akkor, ha bizonyítani tudják, hogy a cég tevékenységéről szándékosan valótlan információkat közöltek, és ezzel megtévesztették a közvéleményt - véli Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Szövetségének elnöke. Ha erre alapozva megáll a kártérítési igény, akkor elsősorban a cégtől követelhető a kártérítés, illetve a cég vezetőségével, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjaival szemben is érvényesíthető. A felügyeletet ellátó MNB esetében azonban szerinte aligha merülhet fel károkozás, a jegybank inkább adminisztratív módon ellenőrzi a tőzsdei cégeket, közzé teszi-e a jogszabályokban megkövetelt információkat. Ezt tette, és miután az MNB tudomására jutott, hogy a cégnél gond van a mérlegekkel, intézkedett, feljelentést tett, bírságokat szabott ki. Ha a jegybank bírságkiszabásait a bíróság nem írta felül, akkor ezek az intézkedések bizonyíthatják a tőzsdei cég jogellenes működését, ami ugyancsak megalapozza a kártérítést.
A kisbefektetőknek azonban bizonyítaniuk kell, hogy a részvények elértéktelenedése miatt kárt szenvedtek, valóban a megtévesztő közlések alapján vették vagy tartották meg a részvényeket. A kisbefektetők felvetésére, hogy a részvényelemző cég az utolsó pillanatig magas célárral kecsegtetett, és ez is a megtévesztés egyik formája, Dióslaki azt mondta, az elemzés egy vélemény, amely a cég közlésein alapul. Ha kiderül, hogy az elemzőnek más információi voltak, és ehhez képest szándékosan valótlanságokat közölt, akkor felmerülhet a felelősség kérdése, de erre kevés esélyt adott. A könyvvizsgáló felelősségét viszont lehetne boncolgatni, tekintve, hogy a 2019-es mérlegbeszámolót átengedte, ám később a PM visszavonatta azt azzal, hogy nem felelt meg - tette hozzá. | Hová tűnt a pénz a lélegeztetőgép-bizniszből 12 milliárd forintot harapó tőzsdei cégből? | Nagy értékű csalás és a befektetők megtévesztése miatt feljelentést tettek kisbefektetők a lélegeztetőgép-bizniszből ismert OTT-One Nyrt. ügyében. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/03/19/ott-one-nyrt-lelegeztetogep-biznisz-feljelentes-csalas-befektetok-megtevesztese/ | 2024-03-19 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Nem vizsgálja az ügyészség Botka László korrupciós ügyét, mivel a bűncselekmény, amivel egy vállalkozó megvádolta, néhány éve elévült. A szegedi polgármester politikai felelősségének megállapításához viszont hozzájárulhat egy másik eljárás, amit Tényi István a politikust gyanúba keverő F. Attila ellen kezdeményezett hamis tanúzás miatt.
Elévülés miatt nem vizsgálják a hatóságok Botka László korrupciós ügyét – értesült lapunk Tényi Istvántól. Tényi azután tett bejelentést, hogy tudomására jutott: a Magyar Időknek is nyilatkozó F. Attila azt állítja, 250 millió forint kenőpénzt fizetett ki Szeged szocialista polgármesterének és egykori párttársának, Toller Lászlónak a pécsi Szent István-akna megszerzéséhez nyújtott segítségükért.
Ha a vállalkozó igazat mond, az MSZP-s politikus bűncselekményt követett el, ám az ügyészség érdemben már nem vizsgálhatja a történteket, mivel a hivatali vesztegetés elfogadása még az ilyen, súlyosan minősülő esetekben is csak nyolc évig büntethető. F. Attila viszont 2006-ban fizette ki a két városvezetőt, Botka ellen tehát legkésőbb 2013–2014-ben eljárásnak kellett volna indulnia ahhoz, hogy elszámoltatható legyen.
A politikai felelősségre vonást azonban még nem kerülte el az MSZP prominense. Tényi István ugyanis hamis tanúzás miatt F. Attila ellen is írt egy hatósági beadványt, amit eddig nem utasítottak el. Ha a vállalkozó állításai miatt eljárás indul, akkor kiderülhet, hogy igazat mondott-e, ami közvetve Botka László bűnösségének hivatalos megállapítását is jelentené.
Ismert, F. Attila a 2000-es évek elején német befektetők képviseletében keresett fejleszthető ingatlant. Elmondása szerint a Szent István-aknát Botka László ajánlotta a figyelmébe, aki jó barátságban volt a pécsi polgármesterrel és országgyűlési képviselővel, Toller Lászlóval. Az ingatlan akkor a gazdasági tárcához tartozó Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. (MBVH) kezelésében volt.
F. Attiláéknak 2004-ig nem sikerült dűlőre jutniuk az MBVH-val, ezért – mint a vállalkozó lapunknak is elmondta – Botka és Toller felajánlotta: megfelelő ellentételezésért cserébe felgyorsítják a folyamatot. Az „ügyintézésért” 250 millió forintot számoltak fel, de a szegedi polgármester a készpénzt szívesen átváltotta volna egy balatoni villára – közölte korábban a Magyar Időkkel F. Attila.
Aztán egy tanú megerősítette, Botka Fonyódon megnézett néhány ingatlant, de végül a pénzt választotta. Egy másik férfi arról beszélt: két alkalommal ő szállította a kenőpénz esedékes részletét a szocialista politikusnak. Állításaikat mindketten hajlandók bíróság előtt is megismételni. | Már elévült Botka László korrupciós ügye | Magyar Idők | Elévülés miatt nem vizsgálják a hatóságok Botka László korrupciós ügyét – értesült lapunk Tényi Istvántól. Tényi azután tett bejelentést, hogy tudomására jutott: a Magyar Időknek is nyilatkozó F. Attila azt állítja, 250 millió forint kenőpénzt fizetett ki Szeged szocialista polgármesterének és egykori párttársának, Toller Lászlónak a pécsi Szent István-akna megszerzéséhez nyújtott segítségükért. Ha a vállalkozó … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/mar-elevult-botka-laszlo-korrupcios-ugye-2935543/ | 2018-03-27 06:36:00 | true | null | null | Magyar Idők |
Több mint 16 ezer nő genetikai adatainak elemzésével hét olyan genetikai markert azonosítottak amerikai kutatók, amelyek kapcsolatban állnak a nők mellméretével.
Eddig is ismert volt, hogy a női mell mérete részben örökletes tulajdonság, a mostani tanulmány azonban az első, amelyben konkrét genetikai tényezőket hoztak összefüggésbe a kebelmérettel.
Nicholas Eriksson és kutatócsoportja 16 175 amerikai nő genetikai adatait elemezte, és hasonlította össze a nők mellméretével – pontosabb melltartójuk kör- és kosárméretével. Elemzésükben összesen hét genetikai markert azonosítottak, amelyek kapcsolatot mutattak a mellmérettel, és amelyek közül kettőt korábban már összefüggésbe hoztak más tanulmányokban a mellrák kockázatával.
A kutatók szerint eredményük közelebb visz annak megértéséhez, hogy az emlő mérete és szerkezete milyen kapcsolatban áll a rákkockázattal. Az bizonyítottnak tűnik, hogy a mell nagyobb sűrűsége összefügg a rákkockázattal, a mellmérettel kapcsolatban azonban még nincsenek egyértelmű eredmények. | Ettől lesznek a keblek nagyok vagy kicsik | Több mint 16 ezer nő genetikai adatainak elemzésével hét olyan genetikai markert azonosítottak amerikai kutatók, amelyek kapcsolatban állnak a nők mellméretével. | [
"genetika",
"mell",
"mellméret",
"kebel"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2012/07/05/ettol-lesznek-a-keblek-nagyok-vagy-kicsik | 2012-07-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2009-ben az Európai Parlament pályázati támogatási rendszer bevezetését javasolta tényfeltáró újságírók számára. Kettő vagy több tagország tényfeltáró újságírói együtt pályázhattak volna olyan ügyek a felderítésére, amelyek legalább két tagországot érintenek, esetleg az Unió egészét. 1,5 millió eurót szánt erre a Parlament az Unió 2010-es költségvetésében. Ez az összeg egészen mostanáig szerepelt a költségvetésben, de nem használták arra, amiért belekerült. A 2015-ös költségvetésben nincs már ilyen sor. Nagy erőfeszítések árán jutottunk odáig, hogy ne történjen semmi.
A Bizottság, a Parlament döntését végrehajtandó, először pilot projektet indított, ami még 2010-ben elbukott egy adminisztratív nehézségen. Aztán egy évig pihent, majd 2012-től "előkészítő intézkedéssé" alakult. Ez arról szólt, hogy szűk negyedmillió euróért megbíztak egy céget, hogy találja ki, hogyan lehetne ezt az adminisztratív nehézséget leküzdeni. 2013-ban elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, ennek ellenére a Bizottság 2013 októberében már arról kezdett beszélni, hogy 2014-ben nem tudja tovább folytatni az előkészítő intézkedést. Miért? Adminisztratív okokból. 2014 zűrös év, írták, a régi parlamenti képviselők mandátuma lejár, újak jönnek, és ugyanez a helyzet a Bizottsággal is, nehéz így az élet. Ennek ellenére a Parlament a folytatás mellett döntött, de a Bizottság nem csinált semmit. Most pedig kimaradt a program a költségvetésből, egy újabb adminisztratív nehézség miatt. Van egy szabály, ami azt mondja, hogy egy előkészítő intézkedés nem futhat tovább három évnél. Nem rossz érv egy olyan program abbahagyására, ami el sem kezdődött. A Bizottság azt is mondja már több mint egy éve, hogy a pályázati program adminisztrációja túl sokba kerülne. Állítólag ez jött ki a megvalósíthatósági tanulmányból, amit még 2012-ben rendeltek, 2014 októbere óta hivatkoznak rá, de még mindig nem publikálták. Alighanem adminisztratív okokból.
Mesélem a részleteket.
A kezdeményezés képviselők egy többpárti és többnemzetiségű csoportjától indult. Anne E. Jensen dán liberális, Helga Trüpel német zöldpárti és Ivo Belet belga konzervatív (néppárti) képviselőkről. A költségvetésben a Kommunikáció és média című fejezetbe került, a Jensen által eredetileg remélt hárommillió helyett másfélmillió euróval.[3] A parlament részéről a projektet hamarosan a 2009-ben frissen megválasztott, szintén dán és szintén liberális Morten Løkkegaard kezdte koordinálni, aki a Parlament kulturális bizottságában egy témába vágó határozati javaslat rapporteur-je is volt. A parlamenti határozat kifejezte a Parlamentnek azt az igényét, hogy pályázatokat egy független testület bírálja el.[4]
Ez egybecsengett annak a szekértői csoportnak a véleményével, amit a Bizottság kért fel 2010 nyarán a pályázati kiírás tervezetének elkészítésére.[5] 2010 októberében a pályázati kiírás meg is jelent, de nem úgy, ahogy a szakértői csoport javasolta. A probléma az volt, hogy a tényfeltáró újságírók, köztük a Bizottság által felkért szakértők is, olyan pályázati rendszert szerettek volna látni, amelyben a Bizottság és a pályázók között van egy köztes testület, amely elbírálja a pályázatokat és dönt a támogatásokról, anélkül, hogy a Bizottság előre megismerné, hogy a pályázó újságírók kik, és milyen ügyeket akarnak felderíteni. A tényfeltáró újságírás lényegéhez tartozik, mondták, hogy a tervezett nyomozómunka titokban marad, egészen addig, amíg az eredményét, ha van, publikálják. Már csak azért is, mert az sem kizárt, hogy a pályázók olyan korrupciós ügyek felderítéséhez szeretnének forráshoz jutni, amelyekben valamelyik uniós intézmény, vagy valamelyik uniós vezetővel jó kapcsolatot ápoló kormány érintett. A Bizottság viszont úgy látta, hogy nem tud eleget tenni az uniós költségvetés végrehajtásának szabályait tartalmazó Költségvetési rendelet előírásainak, ha a végső döntést a pályázatok elbírálásáról a köztes testület hozza meg. Az eredmény az lett, hogy a pályázatot a Bizottság még 2010 decemberében lefújta.[6]
Ekkor azonban már tudni lehetett, hogy a Költségvetési rendelet változni fog, a végrehajtására vonatkozó részletes szabályokkal együtt, a Bizottság ugyanis már elindította az erre vonatkozó jogalkotási eljárást.[7] Azt is lehetett tudni, hogy a reform célja a szabályozás egyszerűsítése, a finanszírozás megkönnyítése volt, többek között az olyan esetekben is, amikor a Bizottság és a támogatási forrás végfelhasználója között van még egy harmadik fél, amelyik a forrást a végfelhasználók között szétosztja. Ezt tükrözi többek között a 2012-ben elfogadott új Költségvetési rendelet preambuluma is.[8]
Az első kudarc után 2012-től a program "előkészítő intézkedéssé" alakult[9], a korábbi pilot projektével azonos költségvetéssel. Az előkészítő intézkedés célja, ahogy a költségvetési sorához fűzött jegyzet is tükrözi,[10] a 2010-es kudarchoz vezető adminisztratív nehézség megoldása, a tényfeltáró projektek bizalmas jellege és a pénzügyi felelősség közti összhang megtalálása. A Bizottság egy külső céget bízott meg a pontos megoldás kidolgozásával, a brit Technopolis Ltd-t, a Bizottság egy lényegében állandó, nagyon sok megbízást kapó partnerét, 247 200 euróért.[11] A megvalósíthatósági tanulmány a 2013-as év során készült.
Eközben két tanulmány is megjelent uniós pénzből, ami azt támasztotta alá, hogy szükség van a tényfeltáró újságírás új csatornákon keresztül történő finanszírozására. 2012 augusztusában készült el a Parlament pénzügyi ellenőrző bizottságának kezdeményezésére rendelt, "Deterrence of fraud with EU funds through investigative journalism" című, Margo Smit és szerzőtársai által írt tanulmány.[12] Ez áttekintést adott a műfaj helyzetétéről a tagállamokban, és többek között azt állapította meg, hogy egyrészt a tényfeltáró újságírás hatékony eszköz a csalás és korrupció elleni fellépésben, másrészt viszont az utóbbi időszak médiapiaci változásai nyomán ez az erőforrás- és időigényes műfaj nehéz helyzetbe került. 2013 januárjában jelent meg a Bizottság által felállított "High level group on media freedom and pluralism" jelentése,[13] amelynek az ajánlásai között szerepel, hogy a tényfeltáró újságírás finanszírozására új formákat kell találni.
A Bizottság 2013 októberében hivatkozott először a Technopolistól rendelt megvalósíthatósági tanulmányra egy, a 2014-es költségvetés előkészítése során a Parlament költségvetési bizottságának küldött levél mellékletében. Ebben a Bizottság azt mondja, hogy 2014-ben előreláthatóan nem fogja tudni végrehajtani az előkészítő intézkedés soron következő lépéseit, mert a Parlament és a Bizottság is cserélődik, utóbbi az év jelentős részében ügyvivő üzemmódban lesz, így tényfeltáró újságíróknak szánt támogatási rendszer végleges jogi alapjainak megteremtéséhez szükséges jogalkotási lépések megtétele nehézségekbe ütközik. Másrészt a birtokukban van egy megvalósíthatósági tanulmány, írják, amiből az derül ki, hogy a pályázati rendszer adminisztrációja lényegesen többe kerülne, mint am általában elfogadott: a teljes költségvetés 33 százalékába.[14] A költségvetés ismeretében ez félmillió eurót jelent évente, ami eléggé hihetetlen becslés egy ilyen pályázati rendszer üzemeltetésének költségére. Mindenesetre elvárható lett volna, hogy ha a Bizottság használ egy becslést a program elsüllyesztését alátámasztó érvelésre, akkor azt publikálja, már csak azért is, hogy a benne található számítások, ha vannak, és valóban ez jön ki belőlük, nyilvánosan vitathatók, már működő hasonló programok tapasztalatával összevethetők legyenek.
A történet következő állomása az, hogy a pályázati rendszerre korábban szánt költségvetés sora egyszerűen kikerült a 2015-ös költségvetés tervezetéből. A helyzet a 22-es csapdájára emlékeztető. Nem mentek át azok a jogalkotási lépések, amelyek lehetővé tennék, hogy a program maga mögött hagyja az "előkészítő intézkedés" státuszt, és a végleges jogi alapjaira támaszkodva működjön. Előkészítő intézkedésként azonban nem mehet tovább, mert a Költségvetési rendelet 54(2)(b) cikke szerint ezek három egymást követő évnél tovább nem futhatnak. Ennek a korlátozásnak az a célja, hogy egy új közpolitikai eszköz próbaüzeme ne tarthasson akármeddig. Ennek az eszköznek azonban nem volt próbaüzeme, valójában egyetlen percig sem működött.
A 2014 májusi választáson Morten Løkkegaard, az ügy motorjaként dolgozó képviselő elvesztette a mandátumát. A Bizottság számíthatott arra, hogy a Parlament részéről a program végrehajtása érdekében kifejtett nyomás ezzel alábbhagy. A frissen megválasztott Jávor Benedek azonban továbbvitte az ügyet. Zöld frakciótársával, Helga Trüpellel, és az Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal frakcióhoz tartozó Dennis de Jonggal együtt módosító indítványt nyújtottak be a költségvetéshez a program költségvetési sorának visszaállítására.[15] A módosító azonban nem ment át, nem tartalmi okokból, hanem mert lekésett egy korábbi egyeztetési kört a Bizottsággal.
Ezután kezdtünk nyomozni a program költségvetési sorának elhagyásáig vezető történet után. Ennek részeként Jávor egy, a kompetens osztályvezetőnek írt egyszerű adatkérő levélben megpróbálta kikérni a felelős főigazgatóságtól a megvalósíthatósági tanulmányt, amire az adminisztrációs költségre vonatkozó becslést alapozták, és az iránt érdeklődött, hogy a költségvetésből vajon a Bizottságnak a tanulmány alapján kialakított állásfoglalása miatt került-e ki a program. A 2014 október 16-án küldött levélre csak egy telefonhívás érkezett válaszul az osztályvezetőtől Jávor irodájába, azt kérve a képviselőtől, hogy forduljon rögtön Gregory Paulger főigazgatóhoz. Ezt Jávor rögtön meg is tette. A főigazgatótól október utolsó napján érkezett meg a válasz, amiből nem derül ki, hogy a Bizottságnak lenne véleménye az ügy érdeméről – vagyis arról, hogy megvalósítható-e a tényfeltáró újságíróknak szánt pályázati támogatási program. A költségvetési sor törlésének okáról sem derül ki belőle több, mint hogy a korábban már említett rendelkezés miatt három év az előkészítő intézkedések maximális élettartama, ami már lejárt. Az adatkérésre az volt a válasz, hogy ha majd nyilvános lesz a megvalósíthatósági tanulmány, Paulger főigazgató küld egy linket Jávornak, amin elérheti.[16]
Ez a helyzet most. Öt éve annak, hogy az Európai Parlament egyértelműen kifejezte az akaratát, hogy szeretné a tényfeltáró újságírást egy ilyen pályázati rendszer felállításával támogatni. Az erre szánt évi másfélmillió euró évekig állt az Unió költségvetésében. Százezreket elköltöttek belőle előkészítésre. Nem történt semmi. Az eredmény annyi, hogy 2015-re már nincs költségvetés, és valahol a Kommunikációs Főigazgatóság számítógépein ott lappang egy megvalósíthatósági tanulmány, amire ugyan már több mint egy éve hivatkoznak, de nyilvánosságra még nem hozták. Bizonyára okkal ülnek rajta, alighanem sokat csiszolták. De előbb-utóbb publikálni kell. Tekintettel arra, hogy a tanulmány előállítására egy olyan céggel szerződtek, amelyik számos nagy értékű megbízást kap a Bizottságtól évente, nem lenne meglepő, ha a tanulmány publikált változata végül azokat a konklúziókat tartalmazná, amiket a Bizottság látni szeretne.
Rauschenberger Péter
(A szerző Jávor Benedek EP-képviselő tanácsadója antikorrupciós és átláthatósági ügyekben.)
[1] A cikk alapjául szolgáló összefoglaló és dokumentumgyűjtemény az ügyről angolul, szintén az Átlátszón: http://english.atlatszo.hu/2014/11/12/parliament-proposed-grant-scheme-for-investigative-journalism-lost-in-the-maze-of-commission-administration/
[2] A szerző Jávor Benedek EP-képviselő tanácsadója antikorrupciós és átláthatósági ügyekben.
[3]http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:L:2010:064:FULL A költségvetésről tájékozódni általában itt lehet: http://ec.europa.eu/budget/biblio/documents/2010/2010_en.cfm
[4]http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+REPORT+A7-2010-0223+0+DOC+XML+V0//EN&language=en
[5]http://ec.europa.eu/transparency/regexpert/index.cfm?do=groupDetail.groupDetail&groupID=2480&NewSearch=1&NewSearch=1
[6]http://ec.europa.eu/dgs/communication/contracts-and-grants/grants/years/2010_en.htm, Brigitte Alfter 2010 decemberi riportja a pályázat lefújásának körülményeiről a Journalismfund.eu-n. A riportban Morten Løkkegaard értelmezi a helyzetet: http://www.journalismfund.eu/news/%E2%82%AC-15-million-investigative-journalism-withdrawn-upon-struggle-about-editorial-independence
[7] Egy 2010-es dokumentum, amiből kitűnik, hogy az új költségvetési rendelet előkészítése már ekkor megkezdődött. A dokumentumban többek között a harmadik felek által lebonyolított támogatások szabályozásának egyszerűsítésére is szerepel egy korai javaslat: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:52010SC0639&rid=6
[8] A 2012-es új Költségvetési rendelet (FR), egységes szerkezetben a részletes végrehajtási szabályokkal (RAP). A témánk szempontjából releváns rendelkezések többek között: Preamble (21), (22), (23), (50), (58) FR, Article 58 FR, [Article 35 RAP, Article 44 RAP], Article 60 FR [Article 38 RAP], Article 63 FR [Article 35 RAP], Article 64 FR, Article 137 FR [Articles 209-10 RAP]. http://ec.europa.eu/smart-regulation/evaluation/docs/syn_pub_rf_mode_en.pdf
[9] A The Penguin Companion to European Union elmagyarázza a pilot projekt és az előkészítő intézkedés lényegét, és a kettő közti különbséget: http://penguincompaniontoeu.com/additional_entries/pilot-projects-and-preparatory-actions/
[10] Az Unió 2012-es költségvetése. Ebben jelenik meg először az "előkészítő intézkedés" (preparatory action), a 16 02 06-os soron. http://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:e648e711-9e69-4a8e-937c-e6b55791cf11.0009.02/DOC_2&format=PDF
[11] Az OpenInterest.eu rendszeresen gyűjti az egyes cégek Bizottságtól kapott megrendelései. Itt szerepel egy gyűjtés a Technopolis Ltd-ről: http://openinterests.eu/entities/E0oGr0kLiW5mM8s-technopolis-ltd?fts_committment_in_offset=0#fts_committment_in
[12]http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/201210/20121002ATT52809/20121002ATT52809EN.pdf
[13]http://ec.europa.eu/information_society/media_taskforce/doc/pluralism/hlg/hlg_final_report.pdf
[14] Ez a "letter of executability" nem érhető el az interneten, a Bizottság azonban egy későbbi dokumentumban, ami elérhető, saját maga idézi az ebben írtakat: http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2009_2014/documents/imco/dv/comreportbudget_/comreportbudget_en.pdf
[15]http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2014_2019/documents/budg/dv/budg2015_doc4_txt_3_/budg2015_doc4_txt_3_en.pdf
[16] A Jávor és a DG COMM közötti levélváltás az Átlátszó angol nyelvű oldalán megjelent hosszabb összefoglalóban olvasható: http://english.atlatszo.hu/2014/11/12/parliament-proposed-grant-scheme-for-investigative-journalism-lost-in-the-maze-of-commission-administration/ | A tényfeltáró újságíróknak szánt támogatás sorsa a bizottsági adminisztráció útvesztőjében | A tényfeltáró újságíróknak szánt támogatás sorsa a bizottsági adminisztráció útvesztőjében | null | 1 | https://atlatszo.hu/2014/11/13/a-tenyfeltaro-ujsagiroknak-szant-tamogatas-sorsa-a-bizottsagi-adminisztracio-utvesztojeben/ | 2014-11-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bezárták a hajléktalanszállót Derecskén, a polgármester szerint nem az érkező vendégmunkások miatt
Bezárták a hajléktalanszállót Derecskén, a polgármester szerint nem az érkező vendégmunkások miatt
Indoklás nélkül megszüntették a hajléktalanellátást Derecskén - írja a Debreciner.hu. Az éjjeli menedéket eddig egy önkormányzati alapítvány működtette, amelynek a mindekori településvezető - így jelenleg a Fidesz által támogatott Rácz Anikó polgármester - a kuratóriumi elnöke. A döntést kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangúlag hozta meg a település képviselő-testülete az augusztus 29-i rendkívüli ülésén. Az alapítvány kuratóriuma viszont már május 2-án döntött a menedékhely bezárásáról.
A polgármester képviselő-testületi előterjesztését csak pár órával az ülés előtt, azt követően töltötték fel az önkormányzat honlapjára, hogy annak hollétéről egy újságíró telefonon érdeklődött - hívta fel a figyelmet a debreceni lap.
Az előterjesztés szövegéből nem derül ki, hogy a kuratórium miért látta szükségesnek a menedék megszüntetését, sem az, hogy a városvezetés miért akarja befejezni ezt a szolgáltatást.
A hajdú-bihari megyei Derecskén bő nyolcezer ember él. Az előterjesztésben a polgármester kitért rá, hogy a harmincezer lakosnál kisebb településeken nem kötelező menedékhelyet működtetni. A szolgáltatást az állami normatíva mellett önkormányzati kiegészítésből tartották fenn. A tizennégy férőhelyes létesítményben a bezárás pillanatában hatan részesültek ellátásban.
Az ülésen Rácz Anikó reagált arra a városban terjedő szóbeszédre, amely szerint kínai vendégmunkásokat helyeznének el az ingatlanban. Leszögezte, a városvezetés nem tervez vendégmunkásszállót kialakítani, a bezárás ellenére pedig minden hajléktalanról szeretnének gondoskodni, de ezt szerintük nem feltétlenül intézményi keretek között kell megtenniük.
A menedékhely csütörtökön zár be, vagyis a szerdai volt az utolsó este, amikor még bent tartózkodhattak a derecskei hajléktalanok. | Bezárták a hajléktalanszállót Derecskén, a polgármester szerint nem az érkező vendégmunkások miatt | Hat embert láttak el eddig, a döntést nem indokolták. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2023/08/31/bezartak-a-hajlektalanszallot-derecsken-a-polgarmester-szerint-nem-az-erkezo-vendegmunkasok-miatt | 2023. 08. 31. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Vas András;
ellenzék;Parlament;Svédország;Recep Tayyip Erdogan;őszi ülésszak;NATO-csatlakozás;
2023-08-23 07:58:00
Szeptember 25-én kezdődhet a parlament őszi ülésszaka, a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyása még mindig nincs a programban
Egyelőre 18 törvényjavaslat szerepel az országgyűlés őszi, lapunk információi szerint szeptember 25-én kezdődő ülésszakának programjában, ám jelenleg nincs közöttük Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálása.
Utóbbi ennek ellenére vélhetően a képviselők elő kerül, s gyaníthatóan azért nem szerepel még a tárgyalandó javaslatok között, mert a tervezett programot még az előtt nyújtotta be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy lezárult volna a parlament nyári, rendkívüli ülésszaka. Ebben az időszakban ugyanis akár napirendre is kerülhetett volna a tavaly nyár óta halogatott döntés.
Mint arról lapunkban beszámoltunk, a július közepén tartott vilniusi NATO-csúcs előtt Recep Tayyip Erdogan török elnök váratlanul ígéretet tett, hogy a török parlament, amilyen gyorsan lehetséges, ratifikálja Svédország egy éve húzódó NATO-csatlakozását. Ezt egyébként Erdoganékon kívül az Orbán-kabinet blokkolt. Ekkorra ugyan idehaza már véget ért az országgyűlés tavaszi ülésszaka, sőt, a kormány által kezdeményezett rendkívüli ülésszak is lezárult, ám az ellenzék július utolsó napjára újabb rendkívüli ülésnapot kezdeményezett, hogy minél előbb pont kerüljön a a finoman szólva is elhúzódó ügy végére.
A Fidesz-KDNP-s képviselők persze nem jelentek meg az ülésteremben, határozatképtelenség miatt még napirendre sem lehetett venni a javaslatot. Így viszont legkorábban csak az őszi ülésszak során lehet majd szavazni a svéd NATO-csatlakozásról, ami azt is jelenti, hogy a tagországok közül - a törököket kivéve - utolsóként fogadja el hazánk a svéd csatlakozást, ráadásul valódi indok nélkül.
- mondta lapunknak Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző. - Sokáig a kormány úgy tett, mintha az ezirányú külpolitika összehangolásával a török ratifikációtól tenné függővé a kérdést, ám Erdogan júliusi bejelentése láthatóan meglepte Orbánékat, ami azt mutathatja, nem tudtak róla, nem volt egyeztetés a felek között.
- vélekedett a szakértő.
A jelenlegi őszi program tehát valószínűsíthetően bővül a ratifikációs javaslattal, amely mellett még másfél tucatnyi jogszabályjavaslat kerül az országgyűlés elé. A képviselők többek között közlekedési törvényekről, az erdőbirtokosság megújításáról, munkavédelmi kérdésekről, a polgárőrség fejlesztéséről tárgyalnak és szavaznak, de az előzetes tervek szerint módosítják majd a közjegyzőkről és az igazságügyi szakértőkről szóló törvényeket is, míg több, jellemzően gazdasági témájú javaslat az EU-irányelveknek megfelelő jogharmonizációs céllal született.
Az ülésszaknak külön jelentőséget adhat, hogy jövő júniusban önkormányzati és uniós választásokat rendeznek, vagyis a parlamenti munka erősen keveredhet a kampánnyal, ami főként az ellenzéki pártok számára jelenthet kihívást.
- jegyezte meg Szentpéteri Nagy Richard. - Még arról sem sikerült dönteniük, jövőre hogyan vágnak neki a választásoknak. Ráadásul az ellenzéki pártok közül az LMP, az MSZP és a Párbeszéd valódi pártélet híján csak frakcióként működik, míg a Momentum és a Jobbik az útkeresésnél tart, utóbbinak ráadásul a jobbközép oldalon új formációk, mint Márki-Zay Péter mozgalma, a Jakab Péter-féle A Nép Pártján is bezavarhatnak, és még akár Vona Gáborral is lehet számolni. Ám valójában mindegy, mi zajlik a parlamentben, a szavazók nem kíváncsiak rá, főleg úgy, hogy az ellenzéki pártok sem tudják eldönteni, hogy akciózzanak vagy parlamentáris keretek között dolgozzanak. Mindkettőnek lenne létjogosultsága, ám ez a hibrid, amit évek óta művelnek, sehová sem visz, amint azt a felmérések eredményei is mutatják. Amúgy néhány konkrét téma kiválasztásával, s azok szakpolitikai képviseletével lenne keresnivalója az ellenzéknek, ilyen például az akkumulátorgyárak ügye, melyek komplexen lefedhetnék az egész kampányt, hiszen nemcsak, mint zöldügy értelmezhetők, hanem a foglalkoztatáspolitika és bevándorlás kapcsán is. | Szeptember 25-én kezdődhet a parlament őszi ülésszaka, a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyása még mindig nincs a programban | Egyelőre 18 törvényjavaslat szerepel az országgyűlés őszi, lapunk információi szerint szeptember 25-én kezdődő ülésszakának programjában, ám jelenleg nincs közöttük Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálása. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3206131_orszaggyules-2023-oszi-ulesszak-sved-nato-csatakozas | true | 0 | 0 | null |
|
Nagyon úgy tűnik, nincs más út a korrupciós botrányban nyakig elmerülő Kiss László óbudai DK-s polgármester előtt, csak a lemondás. A Gyurcsány-párti politikus letartóztatását szeptember 16-ig rendelték el, s nagy esély mutatkozik arra, hogy a határidőt a bíróság meghosszabbítja. A szerteágazó ügy ugyanis a nyomozati szakaszánál tart, Kiss helyettese, Czeglédy Gergő alpolgármester pedig már több hónapja letartóztatásban van.
Kiss Lászlóék persze megpróbálkozhatnak különböző fogásokkal, amilyen például a letartóztatásban tett eskütétel, ám ennek jogszerűsége kétséges. - Szakértők szerint kérdések merülnek fel az eskütétellel kapcsolatos személyes polgármesteri jelenlét kötelezettsége kapcsán, valamint arról, hogy letartóztatásban lévő megválasztott polgármester tehet-e írásban javaslatot az alpolgármesterek személyére, illetve ezt elfogadhatja-e a képviselő testület - fejtette ki ifj. Lomnici Zoltán, hozzátéve, hogy a szakmai döntés a kormányhivatal kompetenciája e körben.
Az alkotmányjogász arra is felhívta a figyelmet, hogy az eskütétel kapcsán a személyes, fizikai jelenlét követelménye a vonatkozó alkotmánybírósági határozatból is levezethető.
Ifj. Lomnici Zoltán kitért arra is, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - közigazgatási pert is indíthat a polgármester ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a polgármester tisztségének megszűnése érdekében. | Kénytelen lesz lemondani a korrupcióval gyanúsított DK-s polgármester? | ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint nincs olyan jogi kiskapu, amely lehetővé tenné, hogy a letartóztatásban lévő Kiss László a börtönből tegye le októberben a polgármesteri esküjét. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/08/kenytelen-lesz-lemondani-a-korrupcioval-gyanusitott-dk-s-polgarmester | null | true | null | null | SZOLJON |
Cambridge-ben felfedezték, hogy a varjak értik a súly mibenlétét. Hagyományosan a papagájokat tartják a legokosabb madaraknak, főként beszédutánzó képességeik miatt. Noha a papagájok szociális képességei valóban jelentősek, a varjúfélékhez képest a fasorban sincsenek, ha következtetniük kell, vagy céltudatosan kell viselkedniük. A varjak egyes gondolkodásbeli képességei még a majmokét is meghaladják, és senki sem tudja igazán, hogy miért.
Az új-kaledóniai varjak képesek megbecsülni a tárgyak súlyát az alapján, hogy mennyire lobognak a szélben. Ez talán nem tűnik nagy szenzációnak, de ha belegondolunk abba, hogy eddig még az emberszabású majmokról sem bizonyosodott be, hogy képesek lennének erre, és a kutatók eddig ezért úgy hitték, hogy kizárólag az ember képes a súlyról gondolkodni, akkor az ember már felkaphatja a fejét a hírre. Hogy van az, hogy egy efféle, igazából jelentéktelen madár képes erre?
A Cambridge-i Egyetemen megtanítottak 12 új-kaledóniai varjút arra, hogy különbséget tegyenek könnyű és nehéz tárgyak között. Csőrükkel emelgethették a különböző kinézetű és eltérő súlyú tárgyakat, és akkor jutalmazták őket, ha az eléjük tárt két tárgy közül a meghatározott súlyút ejtették az ott lévő edénybe (hat madárnak a nehezebbet, hatnak a könnyebbet kellett választania). Amikor ezt megtanulták, más tárgyakat mutattak nekik párban, külön-külön madzagra függesztve, és ventilátorral fújták ezeket. A könnyebb tárgyakat persze jobban mozgatta a szél, és a varjak pusztán ennek látványából az esetek 73 százalékában (a véletlen választásnál lényegesen magasabb valószínűséggel) a számukra fontos tárgyat választották. Ha nem működött a ventilátor, és a tárgyak nem mozogtak, nem tudtak helyesen választani.
A varjak tehát láthatóan képesek figyelembe venni a tárgyak súlyát, és azt, ahogy a súly befolyásolja viselkedésüket. A kutatók mindezt a képességüket azzal magyarázzák, hogy a természetben az ehető magok, termések súlya különbözik a romlottaktól, így előnyös számukra, ha már ránézésre meg tudják mondani, hogy mely eleséggel érdemes foglalkozniuk.
De ez csak a legutóbbi bizonyítéka annak, hogy a varjúfélék nemcsak a madarakhoz képest okosak, de
intelligenciájuk az összes állat közül is kiemelkedik.
A varjak körüli tudományos hype valamikor az évezred első éveiben kezdődött, amikor az Oxfordi Egyetemen egy Betty nevű új-kaledóniai varjú teljesen spontán (mindenféle tanulás, tanítás, tréningezés nélkül) ezt csinálta:
A videón látható, hogy a varjú egy átlátszó csőbe helyezett apró vödörrel szembesül, amelyben eleség van. A cső túl szűk ahhoz, hogy hozzáférjen a táplálékhoz, eszközül pedig csak egy egyenes drótot bocsátanak rendelkezésére. Ő erre meghajlítja a drótot, és azt hurokként használva kihúzza a vödröt a csőből.
Erre a csimpánzok sem képesek. Akkor fedezték fel, hogy Betty viszont képes rá, amikor egy hasonló kísérletben két varjút engedtek be a kísérleti helyisége, és egy meghajlított, illetve egy egyenes drótot adtak nekik. Arra voltak kíváncsiak, rájönnek-e, hogy csak a hurok használható e célra. Miután azonban a másik madár azonnal lenyúlta a hurkot, Betty fogta az egyenes drótot, és barkácsolni kezdett. Azóta felfedezték, hogy az új-kaledóniai varjak a természetben is rutinszerűen készítenek maguknak eszközöket.
Okosabbak, mint egy elsős
A hurokkészítés sem rossz, de amikor ugyanezek a madarak arról tesznek tanúbizonyságot, hogy
értik a vízkiszorítás jelenségét,
az már kissé zavarba ejtő. Az Aucklandi Egyetem új-kaledóniai varjúi hat különböző teszthelyzetből négyet oldottak meg sikeresen. Az összes kísérletben arra kellett rájönniük, hogy ha a megfelelő tárgyakat dobálják a vízben úszó eleség mellé az átlátszó csőbe, akkor a megemelkedő vízszint révén előbb-utóbb hozzájuthatnak a táplálékhoz. E faladatot aesoposi feladványnak is nevezik.
A varjak könnyedén átlátják azt, hogy inkább az elmerülő tárgyakat érdemes használni a víznél könnyebbek helyett, a tömöreket az üregesen helyett, abba az edénybe érdemes dobálni, amelyben már eleve magasabban áll a víz, és a vízzel teli csövet kell választaniuk a homokot tartalmazóval szemben. A csövek szélességének hatását, illetve az U alakú edény viselkedését azonban nem értették (a hülyék). Ez az első általános iskolás gyerekek értelmi képességeinek felel meg.
Erős bizonyítékaink vannak arra is, hogy a varjak minden eszközzel rendelkeznek, amely igazi gonosz zsenivé teheti őket.
Évekre megjegyzik annak az embernek az arcát, akikkel konfliktusuk támadt,
és gyűlöletükről tájékoztatják társaikat is. A seattle-i Washingtoni Egyetem maszkos kutatói vadon élő varjakat csapdáztak, és gyűrűztek meg. Noha ettől a madaraknak nem esett bántódásuk, azt sem állíthatjuk, hogy élvezték volna a kalandot. Ezután éveken keresztül tettek sétát a varjak lakta parkban, miközben a gyűrűzéskor használ ("gonosz") álarcot vagy egy semleges maszkot viseltek. Számos ember sétált ugyanabban a maszkban, akiknek testtartásuk, járásmódjuk, ruházatuk is eltérő volt, csak az arcuk volt ugyanolyan.
Fotó: Washington.edu John Marzluff professzor a maszkos kutatás vezetője
A semleges maszkot viselő emberek hidegen hagyták a madarakat, nem úgy a gonoszok. Amikor őket meglátták, a korábban foglyul ejtett madarak csúfolódni kezdtek. (A csúfolódás a csapatban élő madarak figyelemfelhívó viselkedése, amikor a ragadozót vagy más fenyegetést biztonságos távolságra megközelítve és károgva tájékoztatják társaikat a veszélyről.) Egyértelműen felismerték tehát rosszakarójukat, és az őt érő már-már támadásként is értékelhető reakciók nem hogy csökkentek volna az idő múlásával, hanem éppen erősödtek. A helyben élő madarak ugyanis eltanulták társaiktól, hogy kit kell utálni, és ők is agresszívvá váltak vele szemben.
A végére hagytuk a legmegdöbbentőbb képességüket:
Képesek terveket szőni a jövőre vonatkozóan.
Sőt, nagy formátumú terveik sikere érdekében még az azonnali jutalomnak is hátat fordítanak. A Lundi Egyetemen először megtanították a varjaknak, hogy egy eszköz (konkrétan egy kő) segítségével kinyithatják a dobozt, amelybe jutalmat rejtettek, miközben más tárgyak erre alkalmatlanok. Ezután alkalmas eszköz nélkül adták nekik a dobozt, amit így csak szomorúan nézhettek kívülről. A harmadik lépésben viszont dobozt nem, csak különféle tárgyakat választhattak (amelyeknek tehát nem volt semmilyen azonnali relevanciájuk a számukra). Ők az esetek többségében mégis a követ választották, amit jól eltettek maguknak, majd később (akár másnap), amikor végre megkapták a dobozt, azonnal elővették a követ, és kinyitották a segítségével.
Ugyanez a gondozóval folytatott cserebere során is működött. Miután megtanulták, hogy az ember bizonyos tárgyakért cserébe ételt ad nekik, amikor alkalmuk nyílt rá, bespájzoltak ilyen tárgyakból, amit később sikeresen használtak csereeszközként. Amikor végül pedig a később eszközként használható tárgyak mellett azonnali (már a dobozban rejlő eleségnél csekélyebb) jutalmat ajánlottak föl nekik, akkor is a közvetlenül ehetetlen tárgyat választották. Nehéz ezt máshogy magyarázni, mint hogy számítottak a jövőbeli jutalomra, amelynek érdekében önmérsékletet tanúsítottak.
De miért?
A nagy kérdés persze az, hogy a varjak intelligenciája miért tűnik ki ennyire a többi madár (illetve a többi állat) közül. Tudott, hogy az ő agytömeg/testtömeg arányuk az egyik legnagyobb az állatvilágban, de ebből még mindig nem érthető, hogy mi szükségük ennyi észre. Vélhetően életmódjuknak vannak olyan elemei, amelyek miatt az okos madarak előnybe kerülnek. Csakhogy vannak hozzájuk hasonlóan összetett társas életet élő madarak, vannak olyanok is, akik ugyanolyan változékony (ember közeli) környezetben élnek, az ő intelligenciájuk mégis messze elmarad az övékétől.
Persze mindig kérdés, hogy miért tekintjük az egyik állatot okosabbnak a másiknál. Nem tudjuk levetkőzni emberi prekoncepciónkat, és azt a viselkedést tartjuk intelligensebbnek, amely jobban hasonlít a mi gondolkodásmódunkra. Talán a varjak egyszerűen azokban a feladatokban jók, amelyekben mi is, ezért önkéntelenül is elismerjük képességeiket. Míg más madarakat, amelyeket nem értünk, azonnal hülyének gondolunk. És akkor a varjak körében közkedvelt nekrofíliáról még nem is beszéltünk.
Borítókép: Shutterstock. | Nem a robotok veszik át a hatalmat, hanem a varjak | Nem a robotok veszik át a hatalmat, hanem a varjak - Következtetnek, terveket szőnek és konspirálnak. A varjak egyes gondolkodásbeli képességei még a majmokét is meghaladják, és senki sem tudja igazán, hogy miért. | [
"varjú",
"intelligencia",
"viselkedés",
"tech-tudomány"
] | 0 | https://index.hu/techtud/2019/01/24/varjak_okos_intelligencia_allati_viselkedes | 2019-01-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Közleményt adott ki a Közgép Zrt. egyik tulajdonosa és Simicska Lajos legrégebbi üzlettársa, Nyerges Zsolt. Az „üzlettársi kivásárlás a Simicska-érdekeltségeknél” cím alatti szöveg szerint
„Dr. Nyerges Zsolt megvásárolja dr. Simicska Lajos és családja saját és közös tulajdonában lévő építőipari, mezőgazdasági, média- és közterületi reklámpiaci, illetve vagyonkezelői üzleti érdekeltségeit. A kivásárlásra annak figyelembevételével kerül sor, hogy dr. Nyerges Zsolt az érintett cégek egy részében tulajdonostárs, mások irányításában pedig vezető tisztségviselőként vett részt”.
A közlemény szerint a szükséges versenyhivatali eljárásokat a Gazdasági Versenyhivatal eljárásrendjének megfelelően megindították, viszont a szerződések tartalma, a vételár és az üzlettársi kivásárlás egyéb részletei szigorú üzleti titkot képeznek, amelyet a felek akarata szerint nem hoznak nyilvánosságra.
Nyerges Zsolt Simicska Lajos egyik legrégebbi üzlettársa; sokáig ő volt a 2010 és 2014 között közel 300 milliárd forintnyi építési közbeszerzésben részt vállaló Közgép Zrt. elnöke is, és ugyan a cég éléről egy éve távozott, tulajdonosként megőrizte pozícióját a vállalkozásban.
Nyerges éveken keresztül tulajdonos és igazgató volt a Fidesz médiabirodalmát szervező Infocenter.hu Zrt.-ben is. Szolnoki illetőségűként régi ismerőse Lévai Anikó, rajta keresztül került kapcsolatba Orbán Viktorral is. Nyerges és Simicska 2010 és 2014 között nagyon jelentős befolyással éltek nem csak a kormányhoz közeli üzleti körök, de kormányzati pozíciók és közbeszerzések, elsősorban a fejlesztési és vidékfejlesztési minisztérium pénzosztásai és beosztásai valamint szabályozó hatóságok - többek közt az adóhivatal - felett.
Nyerges Orbán Viktor és Simicska Lajos 2015-ös látványos szakítása után is megőrizte pozícióját a cégbirodalomban, de később láthatóan hátrébblépett, amit jelzett az is, hogy lemondott az időközben kegyvesztetté vált Közgép elnöki posztjáról. Meglepetést keltett, amikor 2016 áprilisában, a szolnoki futballstadion átadóján Nyerges és Orbán már közösen is mutatkoztak.
2017 elején híre ment, hogy alaposan megromlott a viszony Simicska és Nyerges között: arról is cikkeztek lapok, hogy a két, egykoron befolyásos üzletember szabályosan összeverekedtek.
Nyerges - aki korábban, Simicska betegeskedése idején is barátként beszélt üzlettársáról - tagadta, hogy megromlott volna viszonyuk, és hogy összekaptak volna. | Simicska Lajos átadja cégbirodalmát Nyerges Zsoltnak | Az egykori fő Fidesz-oligarcha jobbkeze közleményt adott ki arról, hogy felvásárolja minden közös érdekeltségüket. | null | 1 | https://444.hu/2018/07/04/simicska-lajos-atadja-cegbirodalmat-nyerges-zsoltnak | 2018-07-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
"Befújt a szél az ablakon" Magyar Péterhez egy tavalyi, nem nyilvános kormányhatározatot. A TISZA Párt alelnökének Facebook-bejegyzése szerint ez arról szól, hogy "miként kótyavetyélik el, játszák át haveri, családi körbe a nemzeti vagyon még megmaradt darabjait".
Magyar közlése szerint a határozat 48 értékes ingatlant sorol fel, amelyet eladásra hirdetnek, köztük állami cégek, a büntetés-végrehajtás, a tankerületek, nemzeti parkok, rendőrkapitányságok, a mentőszolgálat értékes Balaton parti üdülőjét, oktatási- és rekreációs központjait - sorolja Magyar.
A Magyar Péter által hivatkozott, a sorszáma miatt "kétezresnek" hívott nem nyilvános - vagyis a Magyar Közlönyben meg nem jelent - kormányhatározatban foglalt állami ingatlanértékesítések tervéről tavaly nyáron írt a HVG.
Később a Válasz Online megszerzett egy kormány-előterjesztést, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban készült 2023 májusában - vagyis még a törvényjavaslat benyújtása előtt -, és egy 74 tételből álló mellékletet tartalmazott az eladásra javasolt ingatlanokról. Az irat munkaanyag volt és arra lehetett akkor következtetni, hogy a végleges lista ennél szűkebb lehet.
Ha a Magyar-féle dokumentum valós a maga 48 tételt tartalmazó mellékletével, akkor valóban egy szűkített listát jelölt ki végül a kabinet. Magyar Péter egyébként a Facebook-posztban feltette a kérdést:
Hány nem nyilvános és titkosított kormányhatározatot hoztak tavaly? Miért titkosak ezek? Mi a tartalmuk?
Az első kérdésre a hvg.hu márciusi cikke választ ad: tavaly 635 darab úgynevezett kétezres határozatot hozott az Orbán-kormány.
De az ilyen, kétezres döntések csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ezeken kívül 110 darab, szintén nem nyilvános, de sorszámozásuk szerint négyessel kezdődő úgynevezett négyezres döntést is hozott a kabinet. Sőt, 2023-ban a kormány 28, akár 90 évre is titkosított - állítólagos nemzetbiztonsági vagy más érzékeny adatot tartalmazó - úgynevezett háromezres határozatot is hozott. | Nem nyilvános kormányhatározatról posztolt Magyar Péter | A dokumentum 48 állami ingatlan értékesítéséről szól. Ez csak egy a tavalyi 635 ilyen titkos döntés közül. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-nyilvanos-kormanyhatarozatrol-posztolt-magyar-peter-267564 | 2024-04-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
2022 augusztusában Ukrajna a háború költségei és pusztítása miatt megnyomorított gazdaságával szembenézve megegyezett a hitelezőkkel, hogy szünetelteti a kötvények kifizetését - írja a Reuters.
Tekintve, hogy a konfliktus vége nem látszik, a múlt héten az ország a történelem egyik leggyorsabb - és legnagyobb - adósságátütemezését zárta le.
A több mint 20 milliárd dolláros adósság átütemezésével Kijev 11,4 milliárd dollárt takarít meg a következő három évben, amely kulcsfontosságú a folyamatban lévő háborús erőfeszítések és a Nemzetközi Valutaalap programjának szempontjából is.
Egy stabil helyzet, ahol nincsenek kérdőjelek, csak előnyös lehet Ukrajnának
- mondta Arvid Tuerkner, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, Kijev egyik nagy multilaterális partnere, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Ukrajna és Moldova ügyvezető igazgatója.
A kormány és a hitelezők közötti kezdeti tárgyalások azonban nem a tervek szerint alakultak.
A júniusi megbeszélések ugyanis néhány hét után megszakadtak, mivel a kötvénytulajdonosok központi bizottsága arra panaszkodott, hogy az Ukrajna által követelt leírás "jelentősen meghaladja" a többség által várt 20 százalékot, és azzal a kockázattal jár a kapcsolatokat tekintve.
Kevesebb, mint két hónap volt hátra a 2022. augusztusi fizetési moratórium lejártáig, ezért Rothschild személyes találkozókat szervezett a cég párizsi irodájában. Rothschild nem kívánt nyilatkozni, az IMF pedig nem reagált azonnal a megkeresésre.
Július 16-án kora reggel a világ néhány vezető vagyonkezelő cégének képviselői, valamint jogi és pénzügyi tanácsadóik Párizsba érkeztek, ahol csatlakoztak Butsa, Ukrajna hosszú távú jogi tanácsadói, a White & Case és Rothschild csapatához. | Ukrajna a történelem egyik legnagyobb adósság átütemezését zárta le | Néhány hónappal azután, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát, az ország pénzügyi tanácsadója, a Rothschild & Co. egy vastag fekete mappát adott át Kijev adósságkezelőjének, amelyben az elmúlt 30 év jelentős államadósság-átütemezéseit részletezték. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/kulfold/ukrajna-adossag-atutemezes-kijev.795666.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Mindezen intézkedéseket kedden jelentette be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes a Transparency International Magyarország Kormányzati korrupcióellenes intézkedések a versenyképesség javítására című üzleti reggelijén, a Brit Nagykövetségen.
Az ügyészség úgynevezett korrupciós ügyekre specializált csoportja 55 új munkatárs felvételét teszi lehetővé, továbbá a technikai feltételek javítását. A „gyorsító” csomag pluszforrás lesz a gyorsabb eljárásokat lehetővé tevő feltételek javítására. A kormány még idén benyújt egy törvénycsomagot az Országgyűlésnek az eljárások gyorsítására.
Navracsics Tibor leszögezte, a korrupció elleni fellépés kulcsa az igazságszolgáltatás hatáskörének növelése és megerősítése. A jogalkotás szempontjából a fordulópont az új alkotmány elfogadása lesz. Mint mondta, az alapintézményeken nem változtatnak az új alkotmányban, az az intézményrendszerben újdonságot nem fog hozni. Reményét fejezte ki, 2011 végére a törvényhozási munka jelentős része véget érhet.
A kormány dolgozik továbbá az új közbeszerzési törvény módosításán is. Szerinte itt a túlszabályozottság miatt bizalomhiány alakult ki. Ehelyett átláthatóbb, szigorúbb jogszabályt szeretnének alkotni. A lobbitörvényt azért helyezték hatályon kívül, mert, mint kijelentette, „működésképtelen és álszent” volt.
A hvg.hu kérdésére, miszerint mit gondol arról, hogy magas tisztségviselők rokonai jól fizető állásokat kaptak, úgy válaszolt, a rokonoknak szakmailag kell bizonyítaniuk, ad számukra egy esélyt. A rokoni kötelékek ugyanis nem zárnak ki senkit sem a politikai vagy szakmai pályáról. Arra a kérdésünkre, miképpen akadályozzák meg, hogy a jelenlegi kormányzati apparátusból egyesek ne csenjenek el pénzeket, úgy felelt, bármi ilyesmi történne, az bűncselekménynek minősül, és elítélik.
Navracsics Tibor a korrupciót egyébként a demokrácia rozsdájának nevezte, mely belülről eszi meg a demokrácia lényegét, megrontja a bizalmat, megszünteti az adott szóba vetett hitet, s általa a közbizalom is csorbát szenved. Úgy véli, a létező intézményrendszerben meglévő kapacitásokat kell kihasználni és javítani a hatékonyságot, mielőtt bővítenénk őket, mert az intézmények jelenleg Magyarországon nincsenek megfelelően hasznosítva.
Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója bejelentette, januártól Földes Ádám jogi tanácsadó lesz az utóda. | Itthon: Navracsics: azért, mert rokon, még dolgozhat a pályán | Mintegy hárommilliárd forinttal növeli a kormány jövőre az ügyészség büdzséjét, korrupcióellenes csomagra további egymilliárd forintot szánnak. Egymilliárd forinttal emelik a bíróságok költségvetését, további hárommilliárd forintot kapnak a gyorsított eljárások finanszírozására csomagként. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20101130_ | 2010-11-30 13:00:00 | true | null | null | HVG |
Miközben az AVB Kft. akár nagyságrendileg egymillió forintot is elkérhet bérleti díjként egy standért a Vörösmarty téren és a Szent István-bazilika előtt rendezett adventi vásár árusaitól, az V. kerülettől hatalmas engedménnyel bérlik a közterületet – tudta meg a Szabad Európa.
Alaposan a zsebébe kellett nyúlniuk azoknak a – jellemzően – kisvállalkozóknak, akik az idei karácsonyi időszakban Budapesten a Vörösmarty téren vagy a Szent István téren szerettek volna árusítani. Mindkét helyszínen beszéltünk árusokkal a felmerülő költségekről, e szerint például a Szent István-bazilika előtt egy kisebb (négy négyzetméter alapterületű) standért 970 ezer forintot is elkérhettek a szervezők helypénzként.
Ezenfelül az érintett árusnak kellett az áramfogyasztását is fizetnie természetesen, ami a tavalyi ár sokszorosára nőtt. Emiatt volt olyan, aki – bár évek óta jelen van kézműves termékeivel a vásáron – idén már nem vállalta be a jelenlétet, mert túl rizikósnak tartotta üzletileg.
Egymillió
A Vörösmarty téren nagyságrendileg hasonló bérleti díjakról beszéltek az általunk megkérdezettek. Volt, aki azt mondta, egymillió forintot kellett fizetnie, ezenfelül kétszázezer forint kauciót kellett előre letenni, a villanyáram-fogyasztásért pedig a bő egy hónapos időszakra (november 18-tól január 1-jéig tartanak a rendezvények) szintén kétszázezer forintot kérnek a rendezők.
Egy másik standnál pontos összeget nem tudtak mondani, csak annyit, hogy „szűk egymillió forint” a bérleti díj, ez az árus viszont azt mondta, hogy neki mérni fogják az áramfogyasztását, és e szerint kell fizetnie utána. Ezek az összegek viszont a legkisebb standokra érvényesek csak, a nagyobb alapterületű, vendéglátással foglalkozó bódék után ennek a többszörösét kell bérleti díjként fizetni az általunk megkérdezettek szerint.
Korábban már írtunk az V. kerületi adventi vásárokról és a szervezők Fidesz-kötődéséről.
A Szent István téren – a rendezvény honlapja szerint – közel 120 árus van, a penzcentrum.hu pedig „majd 80 kiállítóról” írt a Vörösmarty téren is, vagyis a két rendezvény összesen bőven százmilliós bevételt hozhat a rendező AVB Kft.-nek. Korábban százmilliós profitról beszélt csak a Vörösmarty tér kapcsán egy ilyen rendezvények megszervezésében rendszeresen részt vevő forrásunk is.
Bevétel nem számít?
Ehhez képest roppant gálánsnak tűnik a két vásárhoz a közterületet biztosító, fideszes vezetésű V. kerület hozzáállása: mint azt lapunk Kovács Alex Gábortól, a Tiéd a Belváros ellenzéki frakció vezetőjétől megtudta, a Vörösmarty téren Classic X-Mas és Lencse Nap néven futó vásárért az AVB Kft.-nek 1229 négyzetméter közterület használata után 6.058.348 forintot kell fizetnie, ami négyzetméterenként 4929 forintot jelent.
Szerencsére ma már csak emlék két évvel ezelőtti videónk a Covid alatt kihalt Vörösmarty térről.
Vagyis ha egymilliós bérleti díjjal számolunk egy négy négyzetméteres stand esetében, azt kapjuk végeredményként, hogy az AVB ötvenszeres szorzóval adja tovább a közterületet hasznosításra. Az AVB-nek természetesen költségei is vannak, ezek között a legnagyobb tétel a bódék felépítése és lebontása, az őrzés, valamint a marketing.
Állami támogatók
Ugyanakkor a Szent István téri vásárnak a rendezvény honlapja szerint nyolc nagy támogatója van, ezek közül három állami: az első maga az V. kerület (minden bizonnyal a jelentős árengedmény miatt), ezenkívül a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Szerencsejáték Zrt. is beszállt. A Szent István téren 1606 négyzetméter után 11.556.529 forint a közterület hasznosításának díja, vagyis egy négyzetméterre 7195 forint, a 970 ezres helypénzzel számolva itt „csak” 34-szer kerül többe a kiállítónak az AVB-től ugyanannak a négy négyzetméternek a bérlése, mint a cégnek az V. kerülettől.
FRISSÍTÉS – Reagált az önkormányzat
Cikkünk megjelenése után emailt küldött szerkesztőségünknek az V. kerületi önkormányzat sajtóosztálya, egy nappal azután, hogy közölték: 90 napos határidővel válaszolnak a témában még októberben küldött közérdekű adatigénylésünkre.
Ebben azt írták, hogy az általuk most megadott 90 százalékos kedvezmény a közterölethasználati díjból egyáltalán nem kivételes, az elmúlt években is ezt a kdvezménytnyújtották akkor is, amikor nem az AVB Kft. rendezte a karácsonyi vásárt a Vörösmarty téren.
Azt is ígérik, hogy a Belváros Önkormányzata a terek a hasznosításból származó bevételt 100%-ban a közterületek fenntartására kívánja fordítani: közterület-tisztántartási, zöldfelület-fenntartási és közútkezelési feladatokra.
A közterület hasznosításáról pedig azt írták, hogy minden ilyen ügyet a Polgármesteri Hivatal Közterület-hasznosítási Osztálya kezel, amely "rendszerint az érintett osztályok, intézmények szakembereinek bevonásával bírálja el [azokat,] és a határozat ez alapján az osztály vezetője által kerül kiadásra és [...] aláírásra a tulajdonosi jogkört gyakorló polgármester nevében".
Mindezek fényében nagylelkűnek tűnik, hogy az V. kerület mindkét esetben nagyon jelentős kedvezményt adott a saját maga által eredetileg meghatározott tarifákból a szervezőknek. A Vörösmarty téren ennek mértéke kilencvenszázalékos volt, vagyis 54.525.132 forintot nem kellett kifizetnie az AVB-nek, míg a Szent István-bazilika előtt 85 százalék volt a kedvezmény mértéke, ami 65.486.998 forint elengedett bérleti díjat jelent.
Lapunk egyébként még október 6-án fordult az ügyben közérdekű adatkéréssel az V. kerületi önkormányzathoz, de válaszként csak annyit közöltek, hogy a veszélyhelyzet miatt kétszer 45 napig is várhatnak a tájékoztatással, ami azóta sem történt meg.
„Az AVB Kft. a két vásár megrendezése során összesen 120 millió (egészen pontosan 120.012.130 – a szerk.) kedvezményt kapott, miközben köztudott, hogy ezek bőven profitot termelő, jelentős szponzorok által támogatott rendezvények. Vagyis elmondhatjuk, hogy az V. kerület lakói 120 millió forinttól estek el, ezt a pénzt fejlesztésekre is lehetett volna fordítani. Ráadásul Szentgyörvölgyi Péter fideszes polgármester teljesen átláthatatlan módon, a képviselő-testület megkérdezése nélkül, egy személyben dönt a közterület hasznosításának feltételeiről, ami elfogadhatatlan. Eddig bármilyen javaslatot, ami nagyobb átláthatóságot biztosított volna, a fideszes többség leszavazott a képviselő-testületben. Most kezdeményezni fogjuk, hogy ilyen esetben testületi vagy bizottsági hatáskörbe kerüljön a döntés” – mondta a Szabad Európának Kovács Alex Gábor.
Drága, nem drága?
A standonként nagyságrendileg egymilliós bérleti díj ugyanakkor – bár elsőre soknak tűnhet – az általunk megkérdezett árusok szerint nem irreálisan magas, főleg a karácsonyi időszakban. Egy érintett például elmesélte, hogy még ősz elején egy nyugat-dunántúli városban két napra 48 ezer forintot kellett fizetnie egy négy négyzetméteres standért.
Vagyis mind a Vörösmarty téren, mind a bazilika előtt úgy kalkulálnak az érintettek, hogy még ilyen bérleti díjak mellett is megéri majd árusítani, igaz, ez azt is eredményezi, hogy mindkét rendezvény drága: a Vörösmarty téren például 4200 forint egy lángos, hatezerbe kerül egy tál pörkölt. Egy árus szerint ennek is köszönhető, hogy hatvan százalékban külföldi turistákból kerül ki a vevőkör. | Százhúszmilliós engedményt adott "karácsonyra" a Fidesz-közeli cégnek az V. kerület | Miközben az AVB Kft. akár nagyságrendileg egy millió forintot is elkérhet bérleti díjként egy standért a Vörösmarty téren és a Szent István Bazilika előtt rendezett adventi vásárok árusaitól, az V. kerülettől hatalmas engedménnyel bérlik a közterületet – tudta meg a Szabad Európa. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/szazhusz-millios-engedmenyt-adott-karacsonyra-a-fidesz-kozeli-cegnek-az-v-kerulet/32142725.html | 2022-11-23 00:00:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Az atlatszo.hu szúrta ki, hogy az állítólag mostanában mellőzött kommunikációs szakember, Csetényi Csaba nem is annyira mellőzött, mint azt gondoltuk volna. Sőt az, hogy ő Rogán Antal szomszédja, nem is akkor baj, ha Lázár Jánosról van szó. Akiről ugye az hírlik már évek óta, hogy nincs igazán jóban Rogánnal.
„Erre most nagy meglepetésként az jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb számában, hogy a Miniszterelnökség – amit Rogán Antal nagy riválisa, Lázár János vezet – nettó 6,5 milliárd forint értékű keretszerződést kötött Csetényi Csaba cégeivel kommunikációs feladatok ellátására” – írja tehát az atlatszo.hu.
„A megbízás két részből áll össze:
1, kreatív tervezési és gyártási feladatok, nyomdai feladatok, médiavásárlás: 5,34 milliárd forint
2, PR- feladatok, rendezvényszervezési feladatok, közvélemény- és piackutatás: 1,15 milliárd forint
A július végén kiírt nyílt közbeszerzésen egyébként nem volt semmiféle verseny, mert Csetényi Csaba cégein kívül senki más nem tett ajánlatot.” | Most Lázár Jánostól kapott 6,5 milliárdnyi közpénzes megbízást Rogán Antal szomszédja | Mi ez, ha nem harmónia? | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/most-lazar-janostol-kapott-egy-65-milliardnyi-kozpenzes-megbizast-rogan-antal-szomszedja-106857 | 2017-10-04 17:55:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Történelmi foghíjtelken építkezik Schmidt Mária - és gyermekei, Ungár Anna és Ungár Péter - cége. A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. (BIF) a Városmajor utca 35. alatti Budai Központi Kézbesítő Posta átalakításával, valamint a mellette álló, ma parkolóként használt üres terület beépítésével hozza létre a Major Park művésznevű komplexumot. A látványtervek alapján a fém-üveg külső héj alatt beton dominálta, letisztult irodák várják a tehetős bérlőket, akik Magyarország XX. századi történetének egyik legsötétebb, legvéresebb helyén parkolhatják majd le felső kategóriás járműveiket.
A Városmajor utca 37. alatt állt egykor a XII. kerületi nyilasház, ahol nyolcvan évvel ezelőtt, 1944 őszétől 1945 elejéig ép ésszel felfoghatatlan borzalmakat követtek el a fővárosszerte garázdálkodó gyilkosok közül is kirívó, kegyetlen pribékek: Kun András, Megadja Ferenc, Dési Dregán Miklós, Bokor Dénes, Bokor Sándor és Pokorni József. A telken semmi sem jelzi, hogy milyen épület állt ott egykor, és milyen rémtetteket követtek el a falai között. Emléktábla hiányában a történelemkönyvekhez vagy a szépirodalomhoz fordulhatunk segítségül.
Borzalmak a nyilasházban
Zoltán Gábor történelmi dokumentumok alapján írt Orgia című regényében örökítette meg a nyilasházat: "Korlátba kapaszkodva ereszkedik le a lépcsőn. Mint az öregemberek. Talpát két napja nem verik. Korábbi kezelések miatt botütés minden lépés. Lüktetés feszíti dagadt lábfejét. Saját cipő rá se megy. Raktárból hoztak fel neki nagyobbat. A manzárdból a földszintre ér. Megérti, hogy a lábakra nehezedő súlyt és fájdalmat nem csökkenti a kar erőfeszítése. Lassan hozzá lehet szokni. Lépésről lépésre. Járni jó, még ha fájdalmas is. Jobb, mint lökéstől, rúgástól előrezuhanni, padlón gurulni, bakancsok közt mászni. A kocsibeállóban az ő kisteherautója áll. Mondták neki, hogy elhozzák a gyárból, és hallotta fentről, ahogy beálltak vele, de elhinni nem akarta. Tényleg az ő Adlere. A falaktól egyenlő távolságban álltak le vele. Ügyes volt, aki csinálta. A rakodótér ajtaja nyitva. Bent a padlón a testek. Ponyvát nem terítettek alájuk. Ha valamelyik vért ereszt, bemocskolja a kocsit. Mindegy, alkalomadtán ki lehet takarítani, vasba a vér nem eszi be magát. Fejjel az ajtónak három hever. Mások, nem látszik, pontosan hányan, fordítva lettek betéve. Cipő egyik lábon se maradt. Meztelen talpak, szakadt harisnyák, sötét foltos zoknik vegyesen. (...) Becsukják az ajtót. Robi kopog a kapun, és kiszól, hogy indul a fuvar. A kapuőrök először csak résnyire nyitják a kaput, az egyik lövésre készen tartja a puskát. - Én vagyok, nyithatod. A kapu kitárul. Hideg levegő jön be a Városmajor-utca felől. Egyvalamire nem lehet panasz a Városmajor-utca 37.-ben: fűtenek rendesen. Jut a melegből a kocsibeállóba is. - Kocsikázni megy a Robi."
A nyilasházban megkínzott és megölt áldozatok testét a Dunához fuvarozták, hogy a jeges folyó vigye magával a származásuk miatt elpusztított ártatlanokat. De legtöbbször még élve vitték ki az embereket a Duna-partra, ahol kedves szójárásuk szerint "megúsztatták", vagyis a vízbe lőtték őket. A Városmajorban (és a Németvölgyben) működő nyilasok különösen kreatívnak bizonyultak, ha a másik életének elvételéről volt szó, és még karácsonykor sem pihentek. 1944. december 24-én több mint tíz foglyot végeztek ki a nyilasház kertjében, köztük egy kilencéves kisfiút. A mészárlás közben bent, az épület melegében Kun András kiugrott minorita szerzetes az Ave Mariát játszotta a hegedűjén.
"Klára térdre veti magát Bokor előtt. Uram, de hát szenteste van! Mi közöd hozzá? És Tamás csak kilencéves! Akkor pontosan kilenc évvel többet élt ezen az áldott magyar földön, mint szabad lett volna. Ezt a Bokor mögött állók egyike mondja. Jó nagyot nevetnek rajta a folyosón. Klára szája elnyílik. Valamit még mondana, de nincs olyan szó. Sikítás sem jön. Felrántják a hajánál fogva, kilökik. Tamás négykézláb utána. Klára elesik. Mielőtt a padlóra érne, az egyik belerúg. Szép volt, Dobruzsik! Tamás átfogja Klárát. Kiengedi a kezéből Ólom Pált. Mi lesz most, kiáltja Ólom. Innentől te viszed tovább az ügyet. Segít felállni Klárának. Onnantól egymást ölelve mennek. Ólom a padlón fekszik, onnan látja, hogy mennek a kerti lépcső felé. A végén már kitakarják őket a nyilas hátak. A kerti kapu nyílását, csukódását hallja. Aztán semmit, aztán Klára kiáltását. Ne. Lövések géppisztolyól. Tátátá, tátátá."
Zoltán Gábor az Orgia "ikerregényében", az Ólomszívben állított emléket a karácsonykor meggyilkolt kisfiúnak és édesanyjának. A kötet egy ólomkatona - Ólom Pál - történetén keresztül mutatja be az áldozatok és a tettesek sorsát, illetve a bűnelkövetők utáni nyomozást és a felelősségre vonás lehetetlenségét.
A budai nyilasok az új évben sem kegyelmeztek, a fővárost körülzáró szovjet csapatok előrenyomulása ellenére folytatódtak a kínzások és a kivégzések. Január 12-én a Maros utca 16. alatti Chevra Kadisa kórházba törtek be, és válogatás nélkül gyilkolták le mindenkit, 84 ember esett áldozatul a mészárlásnak. Öt nővért a Németvölgyi úti nyilasházba vittek, és hosszú kínzást követően, másnap négyüket kivégezték (az ötödik azért menekült meg, mert halottnak tettette magát). Két nappal később a Városmajor utcai Bíró Dániel Ortodox Kórházat rohanták le, ahol 150 embert öltek meg, január 19-én pedig az Alma utcai szeretetház közel száz idős, védtelen lakóját ragadták el és végezték ki.
Turulszobor és nyilasok
A háború után az elkövetők közül többeket elfogtak és kivégeztek, de sok gyilkos maradt büntetlenül. Megadja Ferenc évekig álnéven élt, majd egy kudarcos határátlépési kísérlete után beszervezte az ÁVH, Jugoszláviába került, ahonnan sikerült Olaszországba szöknie, végül Ausztráliába ment, ott érte a halál 1980-ban. Nem került bíróság elé Pokorni József sem, akivel 1945 januárjában gerinclövés végzett. Mivel az ostrom alatt lelte halálát, a harcok áldozataként került fel a neve a hírhedt XII. kerületi turulszobor lábazatára. A Hegyvidéki Önkormányzat a Böszörményi út, az Istenhegyi út és a Németvölgyi út találkozásánál felállított műalkotással a második világháborúban elhunyt kerületi áldozatok emléke előtt kívánt tisztelegni. S bár a szobor tervét számos kritika érte, 2005-ben mégis átadták. A vitatott alkotást Pokorni Zoltán, 2006-ban megválasztott polgármester a következő év őszén katonai emlékművé minősíttette volna át, ám ez sem oldotta meg a mű szimbolikájának problémáját. Ne feledjük: a turul a két világháború között a szélsőjobboldal kiemelt jelképévé vált, az "emlékmű" pedig csupán néhány méterre áll a Németvölgyi úti egykori nyilasháztól.
A szobor elbontásáról 2008-ban jogerős bírósági döntés született, a Jobbik erre válaszul többezres tüntetést szervezett a turulhoz, a főváros pedig a szélősjobboldal ellenállásától tartva nem kezdett bele a bontásba. A 2010-es kormányváltást követően - Pokorni Zoltán módosító javaslatára - önkormányzati hatáskörbe vonták a felállítandó szobrokról és emlékművekről szóló döntést - ezzel a problémát sikerült szőnyeg alá söpörni. De nem sokáig maradt ott.
2019-ben Rab László író, újságíró a Mozgó Világban publikált cikkében tárta fel az "emlékművön" látható áldozatok hátterét, akkor derült ki, hogy közülük többen valójában nyilas gyilkosok voltak. Így Pokorni József, Pokorni Zoltán nagyapja is. A Hegyvidéki Önkormányzat 2019 decemberében egy történészi szakmai bizottságot - Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója, Ungváry Krisztián történész és Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója - kért fel, hogy ellenőrizze az "emlékművön" szereplő névsort. A vizsgálat során kiderült, hogy összesen 17 nyilas neve szerepel az alkotáson, amely így mementóból nyílt kegyeletsértéssé vált.
Az önkormányzat végül úgy döntött, hogy a szobrot első világháborús emlékművé minősíti át, és a rajta szereplő áldozatok javított névsorának egy új művet készíttet, amelyet a városmajori templom melletti területen, a Csaba és a Maros utca kereszteződésében helyeznek el. A bírálóbizottság a pályamunkák közül Mohácsi András "Emlékkő" jeligéjű munkáját választotta ki, a szobrot 2022-ben avatták fel.
A turul botrányai azonban ezzel nem értek véget. A Hegyvidék 2024-ben megválasztott polgármestere, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke, Kovács Gergely a kampány során ígéretet tett rá, hogy elbontatja a szobrot, amire válaszul a Mi Hazánk megüzente: a megvédik az alkotást. Az ügy augusztus végén újabb bizarr fordulatot vett, amikor a MIÉP bejelentkezett a turulért: a párt megvásárolná és elszállíttatná azt. - Nagyjából 6 millió érdekes ötlet jött az elmúlt hónapokban, azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a kerületi turullal. De eddig ez a kedvenc: fizetne érte a MIÉP, hogy elvihesse - írta a Facebookon Kovács Gergely. Döntés egyelőre nem született, a szobor további sorsa kérdéses.
Az "emlékmű" körüli két évtizedes harcok, illetve a nyilasház telkének parkolóházzá alakítása mindenesetre arra utalnak, hogy a hivatalos emlékezetpolitika szelektív működése a Hegyvidék múltjának feldolgozására is hatással van. De ne aggódjunk, a Magyar Posta megnyugtató hírekkel is szolgált: a Városmajor utcai fiók Schmidt Máriáék építkezése ellenére decemberig nyitva tart.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2024/38. számában, a Budai Hang mellékletben jelent meg szeptember 20-án. | "Kitakarják őket a nyilas hátak" | Emlékezetpolitika a Hegyvidéken: nyilasház helyén építkező Schmidt Mária és turulszoborra licitáló MIÉP. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/budaihang/schmidt-maria-nyilashaz-kitakarjak-oket-a-nyilas-hatak-budai-hang-167725 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A 24.hu információi szerint a NAV február elején gyanúsítotti kihallgatásra hívta be a badacsonytomaji önkormányzat dolgozóinak nagy részét. Az adónyomozók tucatnyi városházi alkalmazottat idéztek be a veszprémi központba, akiket rögtön rabosítottak is.
A beidézett dolgozók többsége olyan, idősebb korosztályhoz tartozó, helybeli családos asszony volt, akiknek eddig nem volt dolguk a hatóságokkal, ezért a bűnügyi nyilvántartásba vételük nagy visszhangot váltott ki a településen.
Hartai Béla, Badacsonytomaj korábbi alpolgármestere megerősítette az értesülést, és közölte, hogy az alkalmazottakat a tóparti sétányon álló műemléképület, a Tátika felújítására elnyert uniós támogatás szabálytalan felhasználása miatt indult vizsgálat keretében hallgatták ki. Hartai szerint az érintettekkel Badacsonytomaj polgármestere, Krisztin N. László kötött a 2,4 milliárd forintos turisztikai fejlesztési támogatás terhére fejenként egymillió forint körüli összegekről szóló szerződést az előző önkormányzati választás előtti időszakban.
Hartai, aki nemrég bejelentette, hogy júniusban jelölteti magát a városvezetői posztra, azt is elmondta: az önkormányzat ügyvédje kapott megbízást arra, hogy a meggyanúsított alkalmazottakat képviselje a büntetőügyben.
A Közbeszerzési Döntőbizottság 2020-ban pénzbírságot szabott ki az önkormányzatra az uniós támogatás törvénysértő kezelése miatt. Már akkor megállapították, hogy a polgármester 61,7 millió forintot osztott szét szabálytalanul projektmenedzseri tevékenység címén. A pénzből a városházi alkalmazottak mellett az akkori jegyző is részesült, aki a többieknél jóval nagyobb, 5,5 milliós megbízási szerződést írt alá a polgármesterrel.
A pénzosztás miatt a korábbi jegyzőt és a polgármestert másfél évvel ezelőtt meggyanúsították. Polt Péter legfőbb ügyész 2022 novemberében egy parlamenti kérdésre árulta el, hogy - az akkori állapot szerint - két személy ellen zajlik eljárás jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, valamint hamis magánokirat felhasználása vétség miatt.
A 2018-ban elnyert támogatás szabálytalanságainak feltárására az elmúlt években komoly energiát fordítottak a hatóságok. Az uniós pénzügyi csalásokkal foglalkozó OLAF a helyszínre küldött ki ellenőröket, akik a polgármesteri hivatalban és a polgármester lakásán is kutakodtak a pályázati dokumentumok után. 2020 tavaszán pedig - szintén a Veszprém megyei NAV-központban - tartottak kéthetes kihallgatás-sorozatot, ahol az önkormányzat jelenlegi és előző ciklusbeli képviselőivel próbálták tisztázni a döntési felelősség kérdését.
Az önkormányzatnak azonban nem csak a pénzügyek menedzselésével volt problémája: nem sikerült megszervezni a beruházás lebonyolítását sem, és ezért évekig állt az építkezés. Végül, hogy elkerüljék teljes csődöt jelentő pénzvisszafizetést, a képviselő-testület 2022 végén úgy döntött, hogy átadják a kivitelezési feladatokat a BTTF Badacsony és térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek, amely a körzet országgyűlési képviselője, Navracsics Tibor által irányított területfejlesztési minisztérium alá tartozik. A cég tavaly év végén fejezte be a munkálatokat. | Rabosították a badacsonytomaji városháza tucatnyi dolgozóját | A NAV február elején gyanúsítotti kihallgatásra hívta be az önkormányzat irodai dolgozóit, akik az előző önkormányzati választás idején nagy összegű ajándékpénzt kaptak a polgármestertől. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/02/29/badacsonytomaj-nav-rabositas-krisztin-laszlo-tatika/ | 2024-02-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Önkritikát gyakorolva az általa megítélt tizenegyes hárításáért könyörgött a kapusnak a játékvezető egy belga élvonalbeli labdarúgó-mérkőzésen.
A Gent és a Tubize szombati bajnokiján Peter Vervecken azután ítélt büntetőt a hazaiaknak, hogy meglátása szerint a vendégek kapusa, Nicolas Ardouin szabálytalanul támadta az egyik
genti csatárt. Másodpercekkel később azonban valószínűleg rádöbbent, hogy hibázott, mert a kapus szerint a büntető elvégzése előtt arra kérte őt, hogy fogja meg a labdát.
"Könyörgött, hogy hárítsam a lövést. ‘Mentsen meg!’, ezt mondta" - árulta el a meccs után Ardouin, amikor azt kérdezték tőle, miről beszélgettek a bíróval az ominózus büntető előtt.
A játékvezető ugyanakkor tagadta, hogy ezt mondta volna:
"Talán rosszul értett... Csak arra ösztönöztem, hogy javítsa ki a hibáját, többre nem" - mondta a sípmester, Peter Vervecken.
Könyörgés vagy kijavítás ide vagy oda, Ardouin végül nem tudta hárítani a lövést, a Gent pedig 2-0-ra diadalmaskodott.
Vervecken egyébként a lefújás után a kamerák előtt elismerte, hogy a tizenegyes jogtalan volt, és hibázott, amikor megítélte. | Belga bíró egy játékosnak: "Mentsen meg!" | Önkritikát gyakorolva az általa megítélt tizenegyes hárításáért könyörgött a kapusnak a játékvezető egy belga élvonalbeli labdarúgó-mérkőzésen. | [
"foci"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2009/03/10/belga_biro_egy_jatekosnak_mentsen | 2009-03-10 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
171-es jelzéssel indít új buszjáratot a BKK. A buszok május 1. és augusztus 31. között a hétvégi napokon, 10-20 percenként fognak közlekedni. A járat célja, a Csepeli Strandfürdő könnyebb megközelítése a nyári időszakban.
Az új járat a 71-es buszhoz képest rövidebb útvonalon, Csepel, Szent Imre tértől Csepel, Soroksári rév végállomásig, valamint a 71-es busztól eltérően a Katona József utca - Kassai utca útvonal helyett a Görgey Artúr tértől a 151-es buszjárat vonalán, a Széchenyi István utca - Késmárki utca útvonalon közlekedik majd.
A járat az útvonalán érintett minden megállóhelyen megáll, és csak az első ajtón lehet majd felszállni rá. A buszjárat közlekedését a BKK az időjáráshoz igazítja. Az autóbusz közlekedéséről a BKK telefonos ügyfélszolgálatán, a 06 1 258 46 36-os számon érdeklődhetnek. | Új buszjáratot indít a BKK | Új buszjáratot indít a BKK - Az 171-es jelzésű buszok a Csepeli Strandfürdőbe közlekednek majd a nyári időszakban. | [
"bkk",
"újbuszjárat",
"171",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/budapest/2013/04/30/uj_buszjaratot_indit_a_bkk | 2013-04-30 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Grecsó Krisztián az ATV Spirit Húzós című műsorában, a kedd esti adásban Rónai Egonnal beszélget a betegség utáni hónapokról, illetve arról, hogy az író és felesége három hónapja fogadtak örökbe egy újszülött kislányt, Hannát.
Hihetetlen, milyen érdekes dolog ez, hogy negyvenhárom évesen mennyi szorongás van az emberben, hogy vajon azok az érzések, amelyekre olyan nagyon vágyott, meg azok a helyzetek, amelyeket olyan nagyon sokat készített elő, azok megérkeznek-e
– mondja Grecsó a Húzósban. Régóta szerettek volna gyereket, de egy időre lekerültek az örökbefogadási várólistáról, mikor Grecsó Krisztián interjújából kiderült, hogy rákkal küzd. Mikor ismét reménykedhettek, egy kisbabát vehettek magukhoz. "Úgy bőgtem, mint a záporeső. Nagyon felemelő és óriási dolog megkönnyebbülni, hogy a szeretet megérkezik, és megtalál az az érzés, amire vágytál" – mesélte.
Mivel az örökbefogadási procedúránál nem tudni, hogy mikor telefonálnak egy gyerekkel, az ember nem vásárol előre, a szülőknek három napjuk van a döntésre, és hogy mindent beszerezzenek. Grecsó Krisztián a bútorvásárlós kalandjai mellett azt is hangsúlyozza a sorstársainak, hogy nincs különbség a vér szerinti család és az örökbefogadás között.
Nem vagy másfajta szülő, nem tudsz másképp szeretni.
Az írót és dalszerzőt fej-nyaki daganattal kezelték, de egy éve vége a folyamatos orvosi ellátásnak. Ettől függetlenül Grecsó vallja, hogy nem lesz már sosem ugyanolyan az élete, ráadásul folyamatos kontrollokra, gyógytornára és foniátriai gyakorlatokra jár, hogy képezze a hangját.
A Húzós minden hétköznap 20.55-től megy az ATV Spirit csatornán.
Kiemelt kép: Neményi Márton / 24.hu | Grecsó Krisztián betegsége miatt egy időre lekerült az örökbefogadási várólistáról | De feleségével három hónapja végre magukhoz vehették újszülött kislányukat, Hannát. | [
"grecsó krisztián",
"húzós",
"rónai egon",
"atv spirit"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2019/10/22/grecso-krisztian-huzos-atv-spirit-orokbefogadas | 2019-10-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kozma Ákos az MSZP frakcióvezetőjének kérdésére küldött válaszában leszögezi: alapjogi biztosként ő a bíróságok tevékenységét nem vizsgálhatja, azonban maguk a bírák is nyújthatnak be hozzá panaszt alapvető jogaik sérelmére hivatkozással, ez pedig meg is történt.
A panasztevőt hivatala írásban tájékoztatta az eljárás megindításáról. A beadvány, annak utólagosan benyújtott kiegészítései, a vonatkozó jogszabályi környezet áttekintése és elemzése, alapjogi szempontú vizsgálata jelenleg is folyamatban van, tájékoztatást annak lezárultával adhat.
Ne feledjük egy percre sem, hogy független bíróságok nélkül nincs jogállam! - hívja fel a figyelmet Tóth Bertalan. Az MSZP politikusa szerint a Fidesz-rezsim nem válogat az eszközökben, hogy az igazságszolgáltatási rendszer még független részét megtörje és bedarálja, például azzal, hogy évek óta nem emeli a bírók fizetését, és nem fizeti ki a magasabb szintű bírósághoz kirendelt bíróknak jogosan járó illetményt. "No persze, a kleptokráciához kézivezérelt igazságszolgáltatási rendszer kell!" - jegyzi meg az MSZP frakcióvezetője, hozzátéve: "mi, szocialisták, ezzel szemben a szociális demokráciában hiszünk, ahol a jog az emberek érdekeit védi a hatalommal szemben. Ennek elengedhetetlen feltétele a jogállam, a független bírók és a független bíráskodás". | Vizsgálódik az alapjogi biztos a kirendelt bírák illetménye ügyében | Válaszolt Dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa Tóth Bertalan azon kérdésére, hogy sérülnek-e az alkotmányos alapjogaik azoknak a magasabb szintű bírósághoz kirendelt bíróknak, akik továbbra is alacsonyabb pozíciójuk után kapják a fizetésüket. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/vizsgalodik-az-alapjogi-biztos-a-kirendelt-birak-illetmenye-ugyeben/437684 | null | true | null | null | Hírklikk |
Tóth Bertalan legfrissebb Facebook-bejegyzésében emlékeztet rá, hogy megkérdezte Varga Mihály pénzügyminisztert: mit tesz azért, hogy a megemelt banki tranzakciós illeték ne jelenthessen újabb megszorítást a hazai vállalkozások és a magyar családok számára?
Az MSZP frakcióvezetője szerint a miniszter helyett reagáló Tállai András államtitkár válaszából egyértelműn kiderül: "a világon semmit!"
Az államtitkár szerint ugyanis - írja Tóth Bertalan - "fennáll a jogszabályi és intézményi környezet annak biztosítására, hogy az adóterhet az adóalanyként megjelölt intézmények róják le a költségvetés részére."
A szocialista politikus úgy véli, az államtitkár megnyugtatónak szánt mondata kifejezetten humoros annak fényében, hogy az Orbán-kormány által a bankokra legutóbb kivetett sarc "természetesen" a magyar családokat és vállalkozásokat találta meg, megemelt számlavezetési díjak és egyéb átterhelt költségek formájában.
"Ráadásul Matolcsy György jegybankelnök épp a pénzügyminisztériumi válasz előtt ismerte el kérdésemre, hogy a banki illetékemelés két különböző módon is növelheti az inflációt.
Ezek után én egyáltalán nem nyugodtam meg. És Önök?" - tette fel végül a kérdést az MSZP frakcióvezetője. | Az Orbán-kormány bankokra kivetett sarcát a magyar családokkal fizettetik meg | A semmi kevés lesz, miniszter úr! – üzeni Varga Mihály pénzügyminiszternek az MSZP frakcióvezetője. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/az-orban-kormany-bankokra-kivetett-sarcat-a-magyar-csaladokkal-fizettetik-meg/436335 | null | true | null | null | Hírklikk |
Rácz Roland lett az új, roma származású polgármester Nógrádmegyeren
A korábbi önkormányzati munkatársak felmondtak, üresen maradt a hivatal
Nincs ellentét a roma és nem roma lakosok között, csak változást akartak a faluban
Hiába ment be az első munkanapján Rácz Roland, Nógrádmegyer újonnan megválasztott - az első roma származású - polgármestere a hivatalba, nem volt ott senki rajta kívül. Az önkormányzat munkatársai, akik a korábbi polgármester idejében dolgoztak a különféle osztályokon, felmondtak.
Kongott az ürességtől a nemrég felújított hivatali épület minden helyisége. Rácz Roland a fejét vakarta, most mit csináljon, erre nem számított. Pénzügyesre, HR-esre, aljegyzőre is szükség lett volna azonnal, ám ezek nem olyan munkakörök, amelyekre gyorsan találni jelölteket: speciális végzettség és közigazgatásban szerzett gyakorlati tapasztalat kell hozzá.
- A számítógépeket sem tudtam bekapcsolni, nem kaptuk meg a belépési jelszavakat. Még csak esélyt sem adtak, hogy folytassuk a munkát, nyom nélkül eltűnt mind a hat hivatali dolgozó. Aki ezt így intézte, és arra számított, hogy tele gatyával szaladok majd ki az épületből, az nem ismer engem. Nem ijedtem meg! - mondta a Blikknek Rácz Roland.
Egy igazi vesztes van... illetve Nógrádmegyer esetében 1500
A polgármester felhívott pár régi ismerőst, hogy mihez kezdjen most. Végül az egyik szomszéd település, Magyargéc jegyzője segítségével két hét alatt talált munkaerőt a pozíciókra. A titkárságot Katalin vezeti, akinek épp nem volt munkája, így kapóra jött neki a helyzet. Most már csak aljegyzője nincs a falunak.
Árulja a házát Gáspár Győző, ennyit kér a nógrádi palotáért
Rácz Roland építőipari vállalkozóként dolgozott, mielőtt elindult a júniusi önkormányzati választáson. Bevallása szerint tényleg semmi dolga nem volt eddig a politikával és a közigazgatással, mostanáig jóformán csak okmányirodában jár, de nem gondolja nagy ördöngösségnek a falu irányítását.
- Ha megvan a megfelelő apparátus, nagy baj nem lehet, ez nem atomfizika - jegyzi meg az új polgármester. Rácz szerint a győzelmének nincs köze ahhoz hogy ő maga roma és a faluban is sok roma ember él.
Nógrádmegyer gazdája akar lenni Gáspár Zsolt
- Nekem mindenki a barátom, nincs ilyen szembenállás a faluban. Az emberek csak változást akartak.
Az elődje, Verbói Gábor 34 évig vezette Nógrádmegyert. A Blikknek nem tagadta, hogy csalódottnak érzi magát, de cáfolta azokat a helyi pletykákat, hogy ő biztatta a hivatali dolgozókat, hogy mondjanak fel egy szálig.
- Júniusban volt a választás, októberig nem kereste őket az új polgármester, hogy akar-e velük dolgozni. Mivel a kampány arról szólt, hogy változásokra van szükség a faluban, a volt munkatársaim okkal gondolhatták, hogy menniük kell - magyarázta az emberi lélek rejtelmeit Verbói.
A falu régi és új vezetője is csak a hivatali átadáskor találkoztak egymással. Itt a kormányhivatal által kiküldött szakemberek és a jegyző közreműködésével sorra vették az érvényben lévő szerződéseket, majd a korábbi polgármester átadta a kulcsokat az utódjának.
Rácz Dezsőné Margó régóta ismeri Rácz Rolandot, szerinte jót tesz majd a falunak a változás, ő mindenesetre nagyon bízik benne, ezért is szavazott rá.
Kis Ignácné Mária megharagudott a korábbi polgármesterre, Verbói Gáborra.
- Gabi bácsi nem segített, amikor nem tudtam kiváltani az unokám szemüvegét, ezt nem felejtettem el neki, nem szavaztam rá - engedett betekintést az asszonyi bosszúállásba Mária. | Üres hivatalba lépett be a frissen megválasztott polgármester | Rácz Rolandnak a szomszéd település jegyzője segített új csapatot építeni. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/nogradnegyer-polgarmester-eltunt-dolgozok/qh6b3wd | null | true | null | null | Blikk |
Elég rosszul áll az M4-es autópálya Berettyóújfalu–Nagykereki, országhatár közötti szakasz szénája, a megküldött dokumentáció 27 pontjában is magyarázatot kért az EB. Némelyikre elég nehéz lesz válaszolni. Például a magyar terv azzal számol, hogy az M4-es sztráda folytatódik a romániai oldalon az észak-erdélyi autópályával, a Suplacu de Barcau–Bors közötti A3-masban, ezzel szemben a román nemzeti közlekedési stratégia alapján 2023 előtt nem fejeződik be az A3 sztráda építése. Márpedig
a romániai csatlakozó szakasz nélkül a magyar autópálya a mezőn fog végződni.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter ugyan 2016 augusztusában megállapodott a román közlekedési miniszterrel, hogy az autópálya 2018-ban mindkét oldalon eléri az államhatárt, de azóta felborult a forgatókönyv. A spanyol Corsan SA által vezetett konzorcium ugyanis három hónap múlva kérte a szerződés felbontását. Nem építették tovább az A3-mast, amely egyébként már 2004 óta készül. A határtól kezdődő 60 kilométeres szakaszon az amerikai Bechtel a munkálatok mintegy ötven százalékát végezte el, ám a román kormány 2013-ban szerződést bontott vele.
A magyar oldalon a beruházás teljes költsége alapján kilométerenként 14,4 millió euró, közel 4,5 milliárd forintos ár adódik. Az építési költség nettó 323,9 millió euró, ami 11 millió euró, azaz 3,4 milliárd forint kilométerenkénti árat jelent.
Az a tény, hogy a projekt sík területen valósul meg, alacsony költséget indokolna, de a 14,4 millió euró jóval meghaladja a magyarországi 2×2 sávos autópályák átlagos árát.
Ilyen finoman kérdezték meg az EU-bürokraták, mi kerülhet 4,5 milliárdba a lapályon. Magyarázatot várnak erre azzal együtt is, hogy a Duna Aszfalt Kft., a Hódút Kft., illetve az A-Híd Zrt. által elnyert szakaszon 20 hidat kell építeni, a támogatásigénylés pedig megemlíti: az autópálya leginkább egy 2 méteres töltésen lesz, hogy megvédje az árvíz ellen. Bár ennek műszaki megoldását nem részletezte kellően az EB szerint.
A Bizottság a forgalmi adatokat sem találta elég meggyőzőnek, ezért magyarázatot kér arra, miért kellene a 2×1 sávos utat 2×2 sávosra fejleszteni. Az pedig már csak apróság, hogy néhány tételt levétettek a támogatási listáról. A tervezett közbeszerzések között találhatók a határvizsgálatoknál használatos testszkennerek, röntgenek és egyéb eszközök, ám az EB közölte, hogy az előírások szerint az IKOP-ból (Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program) csak az út és a határállomás épületeire adhat támogatást, eszközökre nem.
Annak a tisztázását is kéri, hogy végeredményben mennyi a támogatásigény. A 2016 május 18-ai kormányhatározatban ugyanis az IKOP nevesített kiemelt projektjei között, az éves fejlesztési keretben a Berettyóújfalu–országhatár közötti autópályához 69,66 milliárd forintot (225,4 millió euró) rendeltek. Ez alacsonyabb az IKOP-támogatásnál, de jóval magasabb a szükséges nemzeti támogatásnál – értetlenkedik az EB.
Az M35-ös projekt esetében még több, 33 ponton kértek pontosításokat Brüsszelből. A beadott támogatásigénylés alapján a beruházás teljes költsége 329,9 millió euró, a kilométerenkénti egységköltség nettó 11,1 millió euró (3,44 milliárd forint). Ez
magasnak tűnik a viszonylag egyszerű topográfia és a viszonylag alacsony népsűrűséget figyelembe véve.
Vagyis indoklást kérnek az EU-bürokraták, hogy mi kerül több mint 3 milliárd forintba sík terepen, ahol sok lehajtót sem indokol a népsűrűség.
Brüsszelben figyelik a kormányinfókat is, legalábbis a tavaly februárira felfigyeltek, ahol bejelentették, hogy a kormány döntött a Debrecen-Szeged között 2×2 sávos útfejlesztésről a Modern Városok Program keretében. Az M35 támogatásigénylésében a minimumverzió a 47-es út változatlanságával számol. Márpedig ha a kormányterv megvalósul, az jelentősen befolyásolja a forgalmat, a járulékos költségeket, a megtérülési számításokat, a bevételeket. Ezért új számításokat kért az EB.
A megvalósíthatósági tanulmány éves átlagban napi 10400-13700 járművet prognosztizál 2043-ban. Ez általánosságban megfelel egy 2×1 sávos út kapacitásának. Nincs tisztázva, hogy a 2×2 sávosra fejlesztés költségeit ellensúlyozzák-e a járulékos előnyök, mint például a sebesség vagy a biztonság növekedése. Azt is tudni szeretnék, miért szükséges 1,2 millió eurós kommunikációs szerződés?
A 24.hu kormányközeli informátora azzal magyarázta a problémákat, hogy nem teljesen kidolgozott dokumentációt küldtek meg Brüsszelbe. A sietség pedig összefügg az uniós pénzek gyors lehívási/kifizetési kényszerével. Az említett két útépítési beruházás az úgynevezett nagyprojektek közé tartozik, amelyeknek a támogatását az EB-nek jóvá kell hagynia. Ha a támogatáskérelmet kiküldtük, az már elegendő az előlegfizetéshez – így szól a magyarázat. Vagyis már beleszámít abba az impozáns statisztikába, amely összesen 2488 milliárd forint rekordkifizetést jelzett a 2017-es évre. Függetlenül attól, hogy az uniós támogatást Brüsszel átutalta, sőt egyáltalán jóváhagyta volna.
Grafika: Besenyei Violetta
Kiemelt kép: Munkagépek dolgoznak az M4 autópálya Berettyóújfalu és a nagykereki országhatár közötti szakaszának építésén Berettyóújfalunál 2017. július 11-én, az ünnepélyes alapkőletétel napján. Fotó: Czeglédi Zsolt/MTI | Kilométerenként 4,5 milliárd egy sztrádáért, amelyik a mezőn végződik? | A kormány összecsapott terveket küldött Brüsszelbe, hogy elkezdhesse kiszórni az a remélt uniós támogatások előlegeit. Az Európai Bizottság azonban nem akar túlárazott útépítéseket finanszírozni. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/02/05/kilometerenkent-45-milliard-egy-sztradaert-amelyik-a-mezon-vegzodik/ | 2018-02-05 10:48:00 | true | null | null | 24.hu |
A magyar kormány olyan úton halad, ami nyilvánvalóan ellenérzéseket szül a hazai baloldal és a brüsszeli elit részéről. Egy ilyen helyzetben szükség van arra, hogy az emberek véleményével tisztában legyen a magyar kormányzat - mutatott rá a Magyar Nemzetnek Erdélyi Rezső, a Nézőpont Intézet elemzője.
Vasárnap és hétfőn tartották Esztergomban a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülését, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök tartott zárt körben helyzetértékelést, aholgazdasági programothirdetett:
megfizethető lakhatás, egymilliós jövedelem, munkáshitel és tőkejuttatás a magyar kisvállalkozásoknak.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: a tervezett intézkedésekről újabbnemzeti konzultációtjavasoltak a kormánynak, hogy kikérje az emberek véleményét. Erdélyi Rezső továbbá kiemelte: erre azért is van szükség, hogy a kormány fel tudja mutatni, a választópolgárok is mellettük állnak.
Heves támadás várható majd a konzultációval szemben, a hazai baloldal és a brüsszeli elit részéről egyaránt - vélekedett Erdélyi Rezső. Szerinte a kettő pedig összefügg: a hazai baloldal részben azért fogja támadni a konzultációt, hogy megfeleljen a brüsszeli elvárásoknak. A brüsszeli elit pedig azért, mert teljesen más gazdaság és társadalompolitikát képzelnek el, mint amit a magyar kormány.
"Brüsszel azt sulykolja, hogy egyfajta gazdasági blokkosodásra van szükség, vagyis a nyugatnak önmagába kell záródnia, és meg kell szakítania a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat kelettel"
- magyarázta, majd hozzátette: ezzel szemben a magyar kormány azt mondja, amikor gazdaságilag blokkosodás van, akkor Magyarország - mivel kelet és nyugat között áll - mindig rosszul jár. Szerinte éppen ezért arra kell törekedni, hogy nyugattal és kelettel is fenntartsuk a gazdasági kapcsolatainkat egyaránt.
Erdélyi Rezső szerint az elmúlt 14 év - papír alapú - nemzeti konzultációinál azt volt látható, hogy a többmillió kitöltőnek köszönhetően döntően
sikerült a kormányzatnak stabil egyetértési pontokat kiépítenie a választópolgárokkal.
A hazai baloldal várható támadásairól azt mondta, bíztathatják arra is híveiket, ne töltsék ki ezt a nemzeti konzultációt, vagy arra is, hogy juttassák el hozzájuk. Akkor pedig ők szerveznek majd akciót a kitöltetlen kérdőívekkel.
Ezeknek a támadásoknak a hitelességéből az is nagyon sokat elvesz, hogy az elmúlt években több baloldali formáció sikertelenül, de megpróbálta lemásolni a nemzeti konzultációt
- mutatott rá.
A teljes cikket aMagyar Nemzetenolvashatja el. | A nemzeti konzultációnak legitimációs ereje van | Heves támadás várható a nemzeti konzultáció ellen, a hazai baloldal és a brüsszeli elit részéről is – mutatott rá a Magyar Nemzetnek Erdélyi Rezső, a Nézőpont Intézet elemzője. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/nemzeti-konzultacio-tamadasok-legitimacio | null | true | null | null | BEOL |
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletében felmentette Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatóját a hivatali visszaélés vádja alól - közölte Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője pénteken az MTI-vel. Az ügyvéd elmondta: az ítélőtábla az úgynevezett Ovi-Bajusz-ügyben jóváhagyta az elsőfokú ítéletet, azaz bűncselekmény hiányában mentette fel Laborc Sándort. Egy másik vádpontban, jogosulatlan információgyűjtés miatt ugyanakkor elmarasztalták Laborc Sándort.
A Magyar Nemzet és a Heti Válasz 2011 őszén számolt be arról, hogy az előző kormányzati ciklusban a titkosszolgálat adatokat gyűjthetett Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnökről és Kövér László mostani házelnökről. A Heti Válasz azt írta, az elhárítás egyik volt felső vezetője Ovi és Bajusz nevű mappákba mentette a vélhetően a kormányfőről és a házelnökről gyűjtött információkat.
A Magyar Nemzet információi szerint a bizonyítékok Laborc Sándor hivatali laptopjáról kerülhettek elő. Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokért felelős minisztere cáfolta, hogy felügyelete alatt a titkosszolgálatok törvénysértő módon adatokat gyűjtöttek Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról.
Pénzbüntetést kapott Laborc első fokon
A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa tavaly júliusban részben felmentette, részben elítélte első fokon meghozott, nem jogerős ítéletében Laborc Sándort, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját.
Laborc Sándort és két társát társtettesként elkövetett, magántitok jogosulatlan megismerése, továbbá annak kísérlete miatt pénzbüntetésre ítélték. A bíróság ugyanakkor felmentette Laborc Sándort a többrendbeli hivatali visszaélés és a hűtlen kezelés vádja alól. Mivel a per tárgya államtitok, az ügyet zárt ajtók mögött tárgyalta a bíróság.
Zamecsnik Péter most elmondta: az ítélőtábla a felmentő ítéleteket az összes vádlott esetében helybenhagyta, Laborc Sándort az ötből négy vádpont alól felmentették. Az elmarasztó ítéletnél a Fővárosi Ítélőtábla a minősítést magántitok jogosulatlan megismeréséről jogosulatlan információgyűjtésre változtatta, a pénzbüntetést pedig fenntartotta. Ennek az ügynek a részleteiről az ügyvéd államtitokra hivatkozva nem árult el részleteket, de jelezte: nem az Ovi-Bajusz-üggyel van összefüggésben.
Ovi és Bajusz telefonjait elemezték
Demeter Ervin pénteken - a Laborc Sándor és Portik Tamás közötti 2008-as találkozókra utalva - azt mondta az MTI-nek: a Gyurcsány-kormány alatt "üzemszerűen" használták politikai és alvilági célokra a titkosszolgálatokat. Hozzátette: a 2010-es kormányváltás után derült fény arra, hogy van olyan műveleti dosszié, amelyben a Fidesz elnökségi tagjai és a pártelnök közötti, 2006-os telefonbeszélgetés tartalmát rögzítették, a volt főigazgatónak pedig "Ovi" és "Bajusz" néven volt telefonbeszélgetéseket és kapcsolatokat elemző dossziéja.
Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatokért felelős minisztere visszautasította, hogy a szocialista kormányzás idején bármely kormánypárti politikus saját politikai céljaira vagy ellenfelei lejáratására használta volna fel a titkosszolgálatokat. A volt miniszter, aki még nem ismerte a jogerős ítéletet, amikor nyilatkozott az MTI-nek, azt mondta: Demeter Ervin a Fidesz által 2010 óta hangoztatott vádakat ismételt meg, amelyek alól Laborc Sándort a bíróság első fokon felmentette a hivatali visszaélés miatt indult eljárásban. | Felmentették Laborc Sándort az Ovi-ügyben | A jogerős ítélet szerint nem követett el hivatali visszaélést Laborc Sándor, akit Orbán Viktor és Kövér László megfigyelésével vádoltak meg. Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója egy másik ügyben pénzbüntetést kapott. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2013/5/felmentettek-laborc-sandort-az-oviugyben | 2013-05-03 20:04:00 | true | null | null | Origo |
Krausz Tamás írása a Népszava 2024. szeptemberi 28-i számában (80 éve annak... / Szubjektív megjegyzések az "átállások" ontológiájáról), újfent tanúsítja, hogy szerzője nem feltétlenül érti azt, amit olvas. A cikk engem érintő fejtegetésében ugyanis kijelenti: Gyáni számára "a marxizmus a magyar történetírásban valamiképpen a marxista egyetemek vulgáris tankönyveinek vagy idézetgyűjteményeinek alakjában rögzült".
Ezt az elsőként a Századok című szakfolyóiratban, újabban a Történelem és politika: történelempolitika (Kalligram, Budapest, 2024.) című könyvemben közzétett tanulmányomból hüvelyezte ki Krausz. Valójában szó sincs itt erről, tekintve, hogy kész ténynek tekintem miszerint évtizedeken át létezett a tartalmában egyébként időnként átalakuló marxista-leninista történetírás, amelynek fő letéteményese az MTA Történettudományi Intézete és az ELTE BTK történészeinek a köre volt. Ők szabták meg a politikai szempontokhoz igazított, a párt ideológiai csőszködésével karbantartott mindenkori marxista-leninista történetszemléleti kánont, amely reprezentatív országtörténeti összefoglaló munkákban fejeződött ki nyilvánvaló módon. Ez a fejlemény korántsem marad tehát "végzetesen homályban" megközelítésemben, mint ahogy Krausz azt vélelmezi.
Krausz Tamás: 80 éve annak... (Szubjektív megjegyzések az "átállások" ontológiájáról)Romsics Ignác: Krausz Tamás csúsztatásai
Nehéz volt nem felismerni a tézis mondandóját. Pach Zsigmond Pál ún. elkanyarodás elméletét pedig, amely mára teljesen elvesztette valamikori kánon jellegét, nem azért vitattam az 1988 és 1991 között lefolyt polémiában, mert "szépen belesimultam az új rendszer legitimációs ideológiai szövetébe"; és nem is világnézeti, hanem kifejezetten szakmai megfontolásokból bíráltam az elméletet. Ráadásul 1988-ban, amikor a vita közöttünk megindult, még nem létezett valamiféle "új rendszer", miután benne éltünk a Kádár-korban, Pach Zsigmond Pál pedig nem sokkal korábban az intézeti főigazgatóm volt. | Gyáni Gábor: Krausz Tamás és az olvasás nehézségei | Krausz Tamás írása a Népszava 2024. szeptemberi 28-i számában (80 éve annak… / Szubjektív megjegyzések az „átállások” ontológiájáról), újfent tanúsítja, hogy szerzője nem feltétlenül érti azt, amit olvas. A cikk engem érintő fejtegetésében ugyanis kijelenti: Gyáni számára „a marxizmus a magyar történetírásban valamiképpen a marxista egyetemek vulgáris tankönyveinek vagy idézetgyűjteményeinek alakjában rögzült”. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3251995_gyani-gabor-krausz-tamas-es-az-olvasas-nehezsegei | null | true | null | null | Népszava |
Március 1-jén kiosztották a Budapest Music Centerben az Artisjus jogvédő iroda éves irodalmi, komolyzenei és könnyűzenei díjait.
Az Év Könnyűzenei Produkciója: Womex 2015
Az Év Könnyűzeneszerzője: Szabó Zé
Az Év Könnyűzenei Szövegírója: Pajor Tamás
Dalszerző Életműdíj: Desmond Child
Az Év Junior Könnyűzenei Alkotója: Jónás Vera
Fotó: Palkó Eszter / Jónás Vera Experiment Jónás Vera
Az Év Komolyzenei Műve: Sáry László: Remek hang a futkosásban
Az Év Junior Komolyzenei Alkotója: Balogh Máté
Az Év Magyarnótaszerzője: Gyimóthi Elemér
Az év produkciójának azt a Womexet választották, ami nemzetközi világzenei showcase fesztiválként ismert és 2015-ben először tartották Budapesten. A könnyűzeneszerző díjat az a Szabó Zé nyerte, aki olyan minőségi magyar előadóknak írt zenéket, mint Lola, Baby Gabi, TNT vagy Szandi, de legutóbbi igazán kiemelkedő sikere, hogy ő írta Freddie dalát, amivel az idei Eurovízión indul Magyarország.
A volt Neurotic-frontember, Pajor Tamás lett a legjobb szövegíró, az indexes dalversenybe is bekerülő Jónás Vera pedig az év junior könnyűzenei alkotója. A junior kategóriában olyanokat jelöltek még, mint Vitáris Iván (Ivan & The Parazol), Henri Gonzalez (Fran Palermo), Morvai Antónia (Antonia Vai) és Molnár Tamás (Anti Fitness Club).
artisjus díjátadó anita libor (@liboranita) által közzétett fénykép, 2016. Márc 2., 01:33 PST
Az életműdíjat a nemrég magyar állampolgárságot kapó Desmond Child érdemelte ki. Child a dalszerzők halhatatlanjainak tagja és többek között olyan világslágereket írt, mint a Livin' On a Prayer, a Crazy, a Dude (Looks Like a Lady) vagy a Livin' La Vida Loca. Vele készült interjúnk hamarosan olvasható lesz az Indexen. | Pajor Tamás az év szövegírója, Jónás Vera az év legjobb fiatalja | Pajor Tamás az év szövegírója, Jónás Vera az év legjobb fiatalja - A nemrég magyar állampolgárságot kapó Desmond Child életműdíjat kapott az Artisjustól. | [
"artisjus",
"díjátadó",
"desmond child",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/zene/2016/03/02/kiosztottak_az_artisjus-dijakat | 2016-03-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Május végén a HUMDA Magyar Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zrt. is közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. A kormányzati megszorítások miatt határozatlan időre elhalasztott hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is aktív szerepet vállaló, a magyar autó- és motorsportért felelős cég 2022-ben valamivel jobb eredményt ért el, mint két éve, de még így is veszteséges volt a működése.
A HUMDA jogelődje 2016-ban jött létre, állami tulajdonú vállalatként. Jelenlegi nevét 2020 őszén kapta egy jelentős tőkeemeléssel együtt, 2021-ben pedig az állam odaajándékozta a Széchenyi István Egyetemet fenntartó alapítványnak, amelynek elnöke Palkovics László.
A május végén leadott cégbeszámolóból kiderül, hogy a HUMDA Zrt. 2022-ben 58,14 millió forint nettó árbevételt ért el. Ez a korábbi év 11,9 milliós forgalmához képest jelentős, közel 400 százalékos növekedés.
Az adózott eredmény ugyanakkor hasonlóan alakult, mint 2021-ben:
a cég 2,09 milliárdos veszteséget termelt a tavalyi üzleti évben.
A kiegészítő mellékletben olvasható, hogy a HUMDA Zrt. nagyrészt tőketartalékból finanszírozta a rábízott autó-motorsporttal és közlekedésbiztonsággal, utánpótlás-neveléssel kapcsolatos feladatokat. Mint írják: „A stratégia végrehajtására irányuló célkitűzések és az ezek megvalósítását szolgáló intézkedések, valamint a kezdeti befektetések és a várható bevételek későbbi időszakban történő realizálásának eredménye a 2022. évi veszteséges gazdálkodás.”
A cégnél dolgozók létszáma 68-ról 77-re nőtt az elmúlt évben. A vezető tisztségviselők díjazása azonban ezzel párhuzamosan csökkent: 69,6 millióról 67,5 millióra.
A zrt.-nek egyébként három leányvállalata is van, a HUMDA pro Kft., HUMDA Lab Nonprofit Kft., valamint a Zöld Mobilitási Infrastruktúra Zrt. (ZMI Zrt.) A HUMDA Lab Nonprofit Kft.-nek a honlap tanúsága szerint célja, hogy a nemzeti autó-motorsport kutatási és fejlesztési tevékenységeinek inkubátora és iránymutató szervezete legyen. A HUMDA pro Kft. promóciós, marketing és értékesítési tevékenységet végez, a nyáron alakult ZMI Zrt. pedig főtevékenysége szerint üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadással foglalkozik.
Két leánycég az anyavállalathoz hasonlóan mínusszal zárta a tavalyi évet: a HUMDA pro Kft. 277,4 millió forint veszteséget termelt, a frissen létrehozott ZMI Zrt. pedig 4,6 millió mínuszt hozott össze. A HUMDA Lab Kft. ugyanakkor a 2021-es, 61 milliós veszteség után a tavalyi évben 46,4 milliós nyereséget ért el.
2023 helyett 2030 körül lehet verseny Hajdúnánáson
Kósa Lajos egykori polgármester, fideszes országgyűlési képviselő 2019 novemberében jelentette be, hogy Kelet-Magyarországon, Hajdúnánás külterületén motoros versenypálya fog épülni. A pálya üzemeltetéséért eleinte a kifejezetten erre a célra létrehozott állami tulajdonú Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. (KMVP) felelt, amely felett joggyakorlással a szintén állami tulajdonú HUMDA Zrt. rendelkezett. A projekt megvalósítása azonban 2021-ben a KMVP-től a BMSK Zrt.-hez került át, ugyanezen év végén pedig a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. beolvadt a HUMDA Zrt.-be.
A HUMDA honlapja szerint a MotoGP-pálya építésének szakmai felügyelete mellett a Hungaroring tervezett felújításához is támogatás nyújt, valamint a tehetségkutatásra és utánpótlás-nevelésre is nagy hangsúlyt helyez.
A 65 milliárdból megépülő MotoGP-pályáról több alkalommal írtunk már az Átlátszón. Először 2021 tavaszán, amikor beszámoltunk arról, hogy a komplexum felépítéséhez 500 hektár földet kell kisajátítania az államnak, a gazdákat azonban elfelejtették tájékoztatni a részletekről.
2021 nyarán megírtuk, hogy Szijjártó Péter a Hajdúnánás külterületén épülő MotoGP-pálya „jelentős felgyorsításáról” döntött. Később ugyanakkor arról lehetett hallani, hogy a hivatalos kommunikációval ellentétben nem a tervek szerint haladnak a munkálatok. Ősszel már arról volt szó, hogy a kormány döntései egyes építőipari beruházások halasztásáról a pályaépítési terveket is felülírhatják. Ekkor arról is beszéltek a felelősök, hogy amennyiben a MotoGP jogtulajdonosa, a Dorna Sports nem járulna hozzá a 2-3 éves csúszáshoz, a frissen állami tulajdonba került területeket ipari parkként hasznosíthatnák – annak ellenére, hogy épp néhány éve épült félmilliárdból ipari park a városba.
Tavaly szeptember végén biztossá vált, hogy ez a projekt is a megszorítások áldozata lesz, a beruházást felfüggesztik. Ezt követően összeszámoltuk, hogy a MotoGP-pálya építéséért felelős cégek vezetői mennyi pénzt vihettek haza másfél év alatt. A felügyelőbizottsági tagok több mint 40 milliót kaptak, a vezetők fizetése összesen 181 millió forint volt. Az RTL számításai szerint a pályaépítés bejelentése óta egyébként több mint 4 milliárdot költöttek el a beruházásra.
Másfél év alatt közel 200 millió forintot költöttek a MotoGP pályaépítésért felelős cégek vezetőinek bérére | atlatszo.hu
Az utóbbi időben szokatlanul nagy a csend a Hajdúnánás külterületére tervezett, több mint 60 milliárd forintból megvalósuló MotoGP pályaépítés körül. A komplexum építése nem az eredeti tervek szerint halad, bár a beruházásért felelős cég több alkalommal igyekezett ennek ellenkezőjéről meggyőzni az embereket.
A Debreciner írta meg idén áprilisban, hogy a Hajdúnánás Televíziónak már arról beszélt Tiba István, a térség fideszes országgyűlési képviselője, hogy tudomása szerint a Dorna Sports-szal abban egyezett meg a magyar állam, hogy „2029-2030-ra már Hajdúnánáson rendeznék meg a futamokat”, illetve az sem kizárt, hogy egy pár évig ezt megelőzően a Hungaroringen bonyolítják le a versenyeket.
Közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz került a cég
A HUMDA leginkább a Hajdúnánás külterületére tervezett, egyelőre bizonytalan időre elhalasztott gyorsasági motoros versenypálya kapcsán vált ismertté. A cég ugyanakkor már régóta létezik, de az elmúlt évek során több névváltozáson esett át. Jogelődje 2016. januárban jött létre átalakulással Kárpátok-Alpok Zrt. néven, amely 2017 decemberében Valor Hungariae Zrt.-re változott.
A Valor Hungariae név leginkább a 2015-ös milánói világkiállításra készült karcagi Sámándob (hivatalosan Életkert nevű pavilon) miatt lehet ismerős, aminek botrányosan magas építési és újjáépítési költségével, valamint a tervező által tett feljelentéssel mi is foglalkoztunk már korábban:
A „Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt | atlatszo.hu
2020 szeptemberében is történt egy átkeresztelés, ekkor kapta az állami cég a HUMDA nevet. A névváltás során egy egyszeri 105 milliós tőkeemelésre is sor került, illetve a cég tevékenységi köre is átalakult. A cégbeszámoló szerint a HUMDA Zrt. működése 2021 szeptemberétől két alappillérre épül, az új szemléletű autó- és motorsport fejlesztésre, illetve a Zöld Mobilitás fejlesztésre.
Idén év elején a HUMDA, valamint a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya alapítói és fenntartói jogai a Széchenyi István Egyetemet fenntartó, és Palkovics László exminiszter elnökletével működő alapítvány által létrehozott holdingcéghez kerültek.
A 2023 februárjában létrehozott cég, a Széchenyi Üzleti és Vagyonkezelő Holding Zrt. az egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonában áll. Vezérigazgatója Palkovics László, aki azután lett a győri egyetem kuratóriumának elnöke, hogy lemondott technológiai és ipari miniszteri miniszteri pozíciójáról.
A HUMDA közleménye úgy fogalmaz, hogy „az alapítványi fenntartás rugalmasabb működést tesz lehetővé a mobilitási területen, és így hatékonyabban lehet kiszolgálni az autóipari szereplőket, akik gyorsabban tudnak döntéseket hozni egy-egy beruházásról, fejlesztésről.”
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról (KEKVA) több alkalommal írtunk már az Átlátszón. Két éve a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb privatizációs hulláma zajlott le, melynek során a parlament felbecsülhetetlen értékű állami vagyont – ingatlanokat, részvényeket, továbbá milliárdos működési támogatást – adott ingyen magánalapítványoknak, amelyek átvették többek között a hazai felsőoktatás és kultúra intézményrendszerének nagy részét.
Rejtett privatizáció: az elmúlt évben több ezermilliárdos vagyon került az államtól a kormánypárt által uralt alapítványokhoz | atlatszo.hu
A folyamatot többen nevezik a privatizáció egy formájának, ami nagyságrendileg csak a rendszerváltást követő magánosításhoz mérhető – ezt igazán az Orbán-kormány sem cáfolta, hiszen az általuk benyújtott és április 27-én elfogadott törvény bevezetőjében is célként szerepel, hogy ezek az alapítványok „a mindenkori kormányzattól” függetlenek legyenek. | Kétmilliárdos veszteséget termelt tavaly a MotoGP-pálya építéséért felelős HUMDA Zrt. | Leadta beszámolóját az autó- és motorsport fejlesztéséért felelős HUMDA Zrt., ami a hajdúnánási MotoGP-pálya építésében is érintett. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/15/ketmilliardos-veszteseget-termelt-tavaly-a-motogp-palya-epiteseert-felelos-humda-zrt/ | 2023-06-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kimentettek tizenegy bányászt a kelet-kínai Santung tartományban két hete berobbant aranybányából – jelentette a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
Kilenc bányászt még a délelőtt folyamán, további kettőt pedig kora délután emeltek ki a mélyből. Egyiküket súlyosan legyengült állapotban hozták felszínre, ezért azonnal kórházba szállították.
A Jentaj város közigazgatási területén található aranybányában január 10-én történt a robbanás, amelynek következtében 22 bányász rekedt az aranyfejtőben. A helyszínen több mint hatszáz ember dolgozik a bajba jutottak kimentésén, a mentőcsapatok már három csatornát fúrtak a mélybe. A kimentett bányászokkal egy hete létesítettek először kapcsolatot a baleset óta, őket ezt követően egy csatornán keresztül élelmiszerrel, ruhákkal és egyéb felszerelésekkel látták el. Egyikük, aki a robbanáskor fejsérülést szenvedett és kómába került, szerdán veszítette életét. További tíz bányász sorsa ismeretlen.
A bányát tulajdonló Shandong Wucailong befektetési vállalat ellen a tartomány illetékes hatóságai vizsgálatot indítottak a történtek miatt, a céget pedig sok bírálat érte amiatt, hogy mintegy harmincórás késéssel jelentette a balesetet a hatóságoknak. Két helyi tisztségviselőt már eltávolítottak a posztjáról. A kínai törvények szerint az ilyen jellegű balesetekről egy órán belül kell értesíteni a helyi kormányzatot.
Nyitókép: MTI/EPA | Tizenegy bányászt kimentettek Kínában | Két hete robbant be a kínai aranybánya, 22 bányász rekedt az aranyfejtőben. | [
"bányarobbanás",
"kína",
"aranybánya",
"életmentés"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2021/01/24/tizenegy-banyaszt-kimentettek-kinaban | 2021-01-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Lapunk múlt heti számában tártuk fel: a debreceni önkormányzat tulajdonában álló Cívis Ház Zrt.-t igazgató Kováts Ákos olyan ügyesen privatizált egy értékes ingatlant, hogy a telket megvásárló cég, a Déco Apartman Kft. fél év múltán észrevétlenül került a tulajdonába. Kovátsnak ehhez egy stróman vállalkozóra, jó adag furfangra, a közgyűlés felületességére és közvetlen munkatársa segítségére volt szüksége, akit szintén belerántott az ügyletbe.
Kováts a történteket elismerte, ugyanakkor szerinte csupán egy kínálkozó üzleti lehetőséggel élt. Érvelése szerint visszaélésről azért nem lehet szó, mert többször meghirdették a telket.
Nem a fenti, Antall József utcai azonban az egyetlen olyan ingatlan, amely a Cívis Ház Zrt.-től feltűnően rövid úton került Kováts Ákos érdekeltségébe. Egy másik értékes belvárosi telket is megszerzett a Kováts tulajdonában álló Déco Kft. Egy Miklós utcai ezer négyzetméteres ingatlanról van szó, amelynek értékesítéséről a város közgyűlése tavaly márciusban döntött. A hétlakásos épület évek óta lakatlan volt, 40 millió forintra értékelték a hivatal által felkért ingatlanbecslők.
Telekpanama Debrecenben - önkormányzati cégvezető privatizált belvárosi telket, magának | Magyar Hang
Az értékesítésről szóló szerződést 2018. november végén írták alá az önkormányzat közzétételi listája szerint (ezen az ötmillió forintnál nagyobb ügyleteket részletezik). E szerint az ingatlant egy Cseh Krisztina nevű nő vásárolta meg. Ilyen néven létezik egy ingatlanközvetítő, aki éppen debreceni ingatlanokat forgalmaz, ő telefonon azt mondta, nem róla van szó. A vásárlás azért furcsa, mert a nő neve nem szerepel a tulajdonlapon. Erre az lehet a magyarázat, hogy elmulasztotta a földhivatali bejegyzést, így nem is kerülhetett fel a neve a tulajdonlapra.
Az ügylet azért vet fel kérdéseket, mert néhány hét múltán megvált az ingatlantól. A földhivatali irat szerint az ingatlan 2019 januárjában adásvétellel került a Déco Kft. tulajdonába. Azaz Kováts Ákos cége minden bizonnyal a nőtől vásárolta meg azt, utóbbinak így strómanszerep jutott.
Hogy pontosan miként zajlott az üzlet, mi történt 2018. november vége és 2019 januárja között, és hogy Kováts Ákos ismeri-e Cseh Krisztinát, a vezérigazgatótól próbáltuk megtudni. Ám mindössze azt közölte: az ingatlanról magánszeméllyel kötött adásvételi szerződést, a részletekről nem jogosult tájékoztatni.
A Miklós utcai telken az építkezés jelenleg is zajlik, a cég honlapja alapján 26, ötcsillagos szállodai szobának megfelelő garzonlakást alakítanak ki.
Rendkívüli közgyűlést és Kováts Ákos visszahívását követeli a debreceni ellenzék | Magyar Hang
Kováts múlt héten bemutatott ingatlanügye nagy port kavart a városban. A polgármesteri hivatal érdeklődésünkre a Fidesz-frakció közleményét továbbította. E szerint a vétellel előálló cég semmilyen kapcsolatban nem állt a Cívis Házhoz, vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-hez, illetve az önkormányzathoz köthető személlyel. A feltárt ügyről sem a városvezetésnek, sem a Vagyonkezelőnek nem volt tudomása, ezért utóbbi vezérigazgatója vizsgálatot rendelt el.
Mindenesetre feltáró cikkünk megjelenése óta az ellenzéki pártok egymásra licitálva próbálnak politikai tőkét kovácsolni az ügyből. Kőszeghy Csanád Ábel, a Momentum, a Jobbik és az LMP polgármesterjelöltje Kováts lemondását követelte a Cívis Ház vezérigazgatói tisztségéről. Varga Zoltán (DK, MSZP, PM, Szolidaritás) városvezető-jelöltje pedig rendkívüli közgyűlés összehívását és Kováts visszahívását sürgette. Sőt, Varga Zoltán a Miklós utcai ügylet feltárásával kísérletezve pontatlan és megalapozatlan állításaival Papp László polgármesterre (Fidesz–KDNP) is megpróbálta ráhúzni a vizes lepedőt, amivel a debreceni Fidesz haragját is kiváltotta. Ezzel politikai csatározás tárgyává vált az ügy, ám a kölcsönös üzengetésben a felek nagyon elbeszéltek egymás mellett. Kováts korábban lapunknak azt írta, esze ágában sincs lemondani. Szerinte ugyanis nem történt olyan dolog, ami személyével szemben bármilyen intézkedést igényelne.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/40. számában jelent meg október 4-én! | Ötcsillagos ügyeskedés: újabb értékes telek került a debreceni önkormányzati cégvezetőhöz | Közvetítőn keresztül szerzett meg egy értékes
ingatlant a Cívis Ház Zrt. vezérigazgatója. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/otcsillagos-ugyeskedes-ujabb-ertekes-telek-kerult-a-debreceni-onkormanyzati-cegvezetohoz-107594 | 2019-10-07 21:24:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Október 23-i megemlékezésére Magyar Péter a Bem József térre hívta támogatóit, ahonnan az összegyűlt szimpatizánsok a Széna térre vonulnak majd. Információink szerint a helyszínek kiválasztásakor a fő szempont az volt - okulva a köztelevíziónál tartott tüntetés kudarcából -, hogy a kevés ember is soknak tűnjön. Mind a Bem, mind pedig a Széna tér megfelel ezeknek a szempontoknak, hiszen még egy mérsékeltebb érdeklődés mellett megtartott rendezvény esetén is úgy tűnik majd, hogy zsúfoltak a helyszínek.
Mint köztudott, Magyar Péter legutóbbi, a közmédia óbudai székháza elé szervezett tüntetése egyértelműen kudarcnak tekinthető. A százezresnek remélt tömeg helyett nagyjából háromezren gyűltek csak össze a Kunigunda útján.
Elemzők szerint a kudarc főként annak tudható be, hogy az elmúlt időszakban a Tisza Párt elnöke körül több botrány is kirobbant, ami miatt folyamatosan magyarázkodásra kényszerült.
Az egyik ilyen ügyben az ügyészség nemrégiben kikértea mentelmi jogát az Európai Parlamenttől, mivel Magyar Péter egy belvárosi szórakozóhelyen elvette, magával vitte, majd a Dunába dobta egy vendég telefonját. A vádhatóság mindezt lopásnak minősítette. A másik ügy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnyilvánosságra került jelentése, amelyből kiderült, hogy Magyar Péter még mint a Diákhitel Központ vezetője túlárazott és felesleges szerződéseket kötött. Három héttel ezelőtt pedig volt barátnője nyilatkozatakavart vihart a politikus körül.
Az sem tett jót a köztévé előtti demonstráció megítélésének, hogy a csekély érdeklődés mellett megtartott rendezvényen lényegében ugyanazok a megkopott baloldali politikusok jelentek meg, akik az elmúlt évek összes hasonló tüntetésén is ott voltak,Hadházy Ákos pedig még fel is szólalt. | A kudarcos tévészékház-tüntetés után Magyar Péter nem merte nagy helyszínre hívni híveit | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/a-kudarcos-teveszekhaz-tuntetes-utan-magyar-peter-nem-merte-nagy-helyszinre-hivni-hiveit | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az utolsó idegenbeli Euroliga mérkőzését játszotta az UNI SEAT Győr csapata szerdán este Prágában.
A győri együttest a ZVVZ USK Praha fogadta otthonában. Bár az első negyedet döntetlenre hozták a lányok, Füzy Ákos csapatának nem sikerült a bravúr, amiben a mester délelőtt még reménykedett. A csehek 11 ponttal dobtak többet hazai pályán.
A magyar csapat legjobb dobói: Hollingsworth (19), Sujanova (10), Vincze (10).
A mérkőzés végeredménye:
ZVVZ USK Praha-UNI Seat Győr 74-63 (20-20, 27-16, 14-10, 13-17).
A győri lányok a szezon – számukra – utolsó Euroliga mérkőzését február 1-én, 18 órakor hazai pályán az UMMC Jekatyerinburg ellen játsszák majd. | Elmaradt a bravúr | Kikaptak Prágában a győri kosaras lányok. | [
"euroliga",
"győr",
"uni seat győr"
] | 0 | https://24.hu/sport/2012/01/25/elmaradt-a-bravur | 2012-01-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A zsűri öt meghívott pályázó cég közül ítélte a legjobbnak a Happy Endet. A
Fidesz választási kampányát irányító cég a Postabank eddigi reklámjait készítő Akció reklámügynökséget és több nagy nemzetközi céget, így a McCann-Eriksont, a Bates Staachi and Staachit és a DDB Needhamet utasította maga mögé. A pénzintézet december végéig szóló szerződést köt a nyertessel, ezalatt értesülésünk szerint 700 millió forintot kíván elkölteni reklámkampányára. Agyakorlatnak megfelelően ennek tíz-tizenöt százaléka jut az arculattervezőnek.
Auth Henrik, a Postabank vezérigazgatója már megkapta a zsűri javaslatát, ma dönt arról, hogy azt elfogadja-e. A Happy End Kft. volt ügyvezetője és a cég ügyeibe most is beleszólással bíró Wermer András a kormányfő egyik legbizalmasabb tanácsadója.
A kormánytagok bel- és külföldi utazásait megörökítő videotár készítésére kiírt közbeszerzési pályázaton is eredményt hirdettek, ezt az Ezüsthajó Produkció Kft. nyerte meg. A két másik céget megelőző, Orbán Viktor amerikai útjáról már filmet készítő kft. szintén kötődik a Happy Endhez, az útibeszámoló rendezője, Káel Csaba szintén ügyvezető volt a cégben. Az Ezüsthajó havonta, 2002. december 31-éig 1,2 millió forintos átalányt kap.
Úgy tudjuk, hogy azon a közbeszerzési pályázaton is az egyetlen esélyes a Happy End, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal hirdetett a "kormányzati kommunikatív feladatok külső munkáinak elvégzésére." A kiírás szerint a nyertesnek többek között az állami ünnepségek megszervezése, az azzal kapcsolatos nyomtatott anyagok készítése lesz a feladata.
Haszán Zoltán
hirdetés | A Fidesz kampánycégének jut a Postabank-üzlet? | Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/03/19990302afidesz | 1999-03-02 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntését – négy évre börtönbe vonul a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem volt rektora, hivatali befolyással üzérkedés miatt. Szabó János két társával együtt 2009-ben valótlan állításokkal vezette félre az egyik nemzetközi szállítmányozási cég vezetőit azért, hogy a vállalat egy általuk favorizált kft.-vel szerződjön biztonsági feladatokra. Szabó János két társát is börtönbüntetésre ítélték, egyikük 2, másikuk 2 és fél évet kapott.
Csaknem két évvel ezelőtt tartóztatták le a kommandósok a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorát, akinek ügyében most hirdetett jogerős ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. Szabó Jánost azzal vádolta az ügyészség, hogy egy nemzetközi szállítmányozási vállalat vezetőjével összefogva a céget megpróbálták megtéveszteni azzal, hogy kábítószer- és fegyvercsempészet miatt a titkosszolgálatok megfigyelik őket. Azt ígérte a volt rektor, hogy kapcsolatai révén meg tudja akadályozni, hogy az ügy nyilvánosságra kerüljön. Cserébe azt kérte, hogy a cég biztonsági feladatait az általa megnevezett vállalkozás lássa el. Szabó János az utolsó szó jogán is tagadta a korrupciót.
„Demokrataként akkor is kötelességemnek éreztem részt venni ebben a feladatban, ha nekem ezúttal a szenvedő szerep jutott, mert tudom, hogy az ilyen tapasztalatokhoz nem vezet királyi út” – fogalmazott a volt rektor. A végig ártatlanságukat hangoztató vádlottak felmentést kértek, a bíróság azonban másodfokon is kimondta bűnösségüket. Szabó János négy év börtönt, a másodrendű Dejcző László, a szállítmányozási cég egyik vezetője két év börtönt, míg a beajánlott biztonsági cég vezetője két és fél év börtönt kapott.
Az indokolás szerint Szabó János az egész ország tekintélyének ártott. „A bűncselekményeket mint Magyarország egyetlen nemzetvédelmi egyetemének a rektora, beosztásának a felhasználásával erre hivatkozással követte el, és kockáztatta ezzel Magyarország kedvező nemzetközi megítélését” – fogalmazott Máziné Szepesi Erzsébet tanácsvezető bíró.
A bíróság szerint a négy év szabadságvesztés arányban áll az elkövetett bűncselekmény súlyosságával. „Az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés szigorú, de nem eltúlzottan súlyos. Arányban áll a Szabó János elsőrendű vádlott személyében rejlő nagyfokú társadalmi veszélyességgel, az általa elkövetett cselekmény – itt elsődlegesen a befolyással üzérkedést érti ez alatt a bíróság – kiemelt tárgyi súlyával” – mondta a bíró.
A volt rektor a Hír TV Riasztás című műsorának azt nyilatkozta, hogy nem erre számított. „Felmentésre készültem, megmondom őszintén, mert meg vagyok győződve róla, hogy ártatlan vagyok az ügyben. Hogy az elsőfok látszatainak a másodfok is helyt adott, erre nem gondoltam. Ez van” – fogalmazott. Az egykori rektornak néhány hét múlva kell megkezdenie börtönbüntetését. | "Ez van": börtönbe vonul a volt rektor + Videó | Felmentésre készült, mégis négy év börtönt kapott a Zrínyi volt rektora. „Ez van” – mondta az ítélethirdetés után Szabó János. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/vege-4-ev-bortont-kapott-a-volt-rektor-1043483 | 2012-01-13 19:55:00 | true | null | null | HírTv |
Bejárta az országos sajtót a hír, hogy cigarettacsempészésért letartóztatták a Tisza szolnoki, illetve jász-nagykun-szolnok vármegyei koordinátorát.
Az őrizetbe vett pártfunkcionárius politikailag meglehetősen aktív volt, többek között részt vett Magyar Péter pártjának múltkori, az MTVA székház előtt tartott tüntetésén is.
Nem mellesleg alaposan be volt ágyazva a Tisza legfelsőbb köreibe, már csak feladatából adódóan is.
Az egyik képenMagyar Péter mellett mosolygott, aki szokásos kézmozdulatával jelezte a bizalmi viszonyt.
De a rács mögé zárt pártkoordinátornakvan közös fényképe Nagy Ervinnel, Magyar Péter sofőrjével is.
Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor Nagy közösen mutatkozott a cigarettacsempészettel gyanúsított férfival. De ezen a fotónrajta vana Tisza alelnöke, Radnai Márk is.
Miután a fényképek nyilvánosságra kerültek, Magyar Péter és kommunikációs csapatatörölni kezdte azokatMagyar Péter és a Tisza közösségi médiás felületeiről.A Magyar Nemzet azt írta, hogy az ügy hatására pánik tört ki a baloldali-globalista pártban.
Van a történetnek egy érdekes aspektusa, amiről eddig viszonylag keveset írtak. Jelenleg is folyamatban van Magyar Péter mentelmi jogának kiadása az Európai Parlament részéről. Mint az közismert, a baloldali politikus nyáron ittas állapotban megütött egy férfit, akinek előbb elvette, majd a Dunába dobta a telefonját. A magyar ügyészség álláspontja szerint Magyar magatartása kimeríti a lopás törvényi tényállását, ezért az uniós döntéshozó szervhez fordult. Roberta Metsola, az EP elnöke megkapta a magyar hatóságok kérelmét, és az ügyet továbbította az EP jogi szakbizottságához.
A pluszkörökre azért van szükség, mert júniusban Magyar Pétert uniós képviselőnek választották, így védi a mentelmi joga. A Fidesz szerint a baloldali képviselő szándékosan bújik a jogi pajzs mögé, hiszen saját maga is le tudna mondani a védelemről. Párttársának, a szolnoki szervezőnek nem volt ilyen lehetősége, így őrizetbe is vették őt a magyar hatóságok.
Nem ez az első bűncselekmény-gyanús eset Magyar Péter körül. Már a Tisza Párt megalakítása körül is több támadható személy felbukkant.Az utóbbi évtizedek legnagyobb piramisjáték-botrányának szervezői és haszonélvezői töltik meg Magyar Péter pártját, köztük Deák Boldizsár.A férfi Magyar Péter legszűkebb stábjának tagja, ott van minden fontos rendezvényen. Jelentéseket fogad, elemez, szervezőként is dolgozik.
Szintén súlyos bűncselekményeket követett el, és több évet börtönben töltöttSájer Mária, aki Magyar anyósjelöltje volt. Hétmilliárdos kár, több száz tönkretett család, a felelősök pedig a bandavezért kivéve megúszták pár év börtönbüntetéssel - ez volt a mérlege annak az egész országot behálózó piramisjátéknak, aminek a működtetésében Magyar Péter bizalmasa is részt vett. Az ügyben 2018-ban jogerős döntés született, a csalási botrány kiagyalóját tizenegy évre ítélték, igaz, F. Attila hamarosan szabadulhat a rácsok mögül. Magyar Péter bizalmasa, egyben korábbi élettársa édesanyja már egy ideje szabadlábon van, de korábban ő is több évet ült börtönben, miután négy évre ítélték többrendbeli, bűnszövetségben, üzletszerűen, társtettesként elkövetett csalás és más bűncselekmények miatt. A jogerős ítélet szerint összesen 350 millió forintos kárt okozott.
Az elmúlt hetekben újabb botrányos ügyek láttak napvilágot Magyar kapcsán,ezúttal a Diákhitel Központ élén megkötött szerződéseivel kapcsolatban,mely ügyben már nyomozás is megindult - büntetőeljárás van folyamatban. Így előfordulhat, hogy emiatt is kikéri a legfőbb ügyész az EP-től a diszkópolitikus mentelmi jogát. Ahogyan arról az Origo beszámolt, szeptember 13-án derült ki, hogy Magyar Péter pártjának egyik jelenlegi szervezője túlárazott szerződést kötött a Diákhitel Központtal. Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint ezen szerződések megkötése szükségtelenek voltak. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) közölte, hogy Diákhitel Központ Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban jelenlegnyomozás van folyamatban,
Mindezek mellett az is kiderült, hogy Magyar Péter vezérigazgatósága alatt a Diákhitel Központbeszállítója voltaz a PlanB Magyarország Kft. is, amelynek akkoriban munkatársa volt Magyar Márton. | Magyar Péterrel szemben a szolnoki pártkoordinátornak nem volt mentelmi joga, nem is tudta kikerülni az eljárást | Magyar Péternek van mentelmi joga de a szolnoki pártszervezőnek nincs így vele szembe volt eljárás | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/tisza-part-szervezojet-letartoztattak | null | true | null | null | Origo |
A patkánykrízis után nyakunkon a szúnyoginvázió, s ezúttal nem korlátozódik a vízpartokra, a falvakban és a városokban élők is egy emberként panaszkodnak miatta. A hideg és csapadékos május, a folyókon levonuló árhullám, az utánuk visszamaradó ártéri tocsogók, sok millió pocsolya, de az udvarokon szertehagyott gumiabroncs, vízzel teli városi kátyúk is mind kitűnő lehetőséget teremtenek a szúnyogoknak a szaporodásra. Mindezt tetézte a szokatlan hőséggel beköszöntő június. A szúnyoginvázió országos problémává terebélyesedett, s az emberek hiába kémlelték az eget a szúnyogirtást végző repülőgépek után.
A hőség idejére a légi permetezések többségét le kellett állítani, mivel a nagy melegben a szúnyogok a kései órákig megbújnak a növényzetben, a repülési szabályok viszont az éjszakai munkavégzést nem engedik meg – mondta a Magyar Narancsnak Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, a központi szúnyoggyérítéssel megbízott BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője. Az idei programot a szokásokhoz híven április végén kezdték, de ez most kevés. Normál ügymenetben a permetezés helyszínét egy-másfél héttel korábban határozzák meg attól függően, hogy az ország mely területén a legnagyobb a szúnyogártalom. Ennek mértékét rovarszakértők határozzák meg, és ők ellenőrzik a gyérítéssel elért hatást is.
A szúnyogirtást 2013-ban vette át a katasztrófavédelem. A Dunán levonuló hatalmas árhullám ugyanis a jelenlegihez hasonlatos szúnyoginváziót idézett elő, a kormány pedig arra jutott, hogy a korábban idegenforgalmi kérdésként kezelt – és a Magyar Turizmus Zrt. felügyelete alá tartozó (az önkormányzatok által megrendelt, és az állami szervezet által támogatott) – szúnyogirtást az árvízi védekezéshez hasonlatosan a katasztrófavédelem feladatai közé utalja. Mukics Dániel szerint az egységes védekezés költséghatékonyabb, hiszen nagy tételben kedvezőbb áron szerezhetők be a védekezéshez szükséges eszközök, s maga a tevékenység is összehangoltabbá válik. Az önkormányzatok persze saját forrásból a központi programtól függetlenül is rendelhetnek szúnyoggyérítést, amire többnyire szükség is van.
Akik gyérítenek
A katasztrófavédelemnek azonban nincs erre saját csapata, így a szúnyogtenyészetek felderítését, illetve a gyérítést is külső cégekkel végezteti. A vállalkozásokat a jogszabályi előírások szerint közbeszerzési pályázatokon választják ki. A rovarszakértői monitorozó csapatot a kezdetektől ugyanaz a páros alkotja: a Pannónia Központ Kft. – élén egy ex-Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselővel, Sáringer-Kenyeres Tamással, aki jelenleg a vidéki önkormányzatok és szervezetek munkáját tanácsokkal segítő Magyar Nemzeti Vidék Hálózat elnöke –, valamint a Bio-Kalibra Környezetvédelmi Szolgáltató Bt., amelynek kültagja az a Ring Péterné, aki évekig vezette a fővárosi kormányhivatal kémiai biztonsági osztályát, s ott jelenleg is szakértő. A Bio-Kalibra Bt.-nél dolgozott korábban Fekete Gábor is, aki az egyik legnagyobb hazai irtószergyártó és -forgalmazó cég, a Corax üzletág-igazgatója.
Az állami szúnyoggyérítést végző cégeket 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban is meghívásos eljárás keretében választották ki. Az ajánlatkérő katasztrófavédelem mindhárom esetben „előre nem látható okból előállt sürgősséggel” indokolta a nyílt verseny hiányát. A csípőszúnyogok megjelenése tehát minden évben meglepetés, ezért gyorsan kell meghívni néhány céget az eljárásba. E tendereket nagyjából ugyanazok nyerik: első alkalommal a Szemp Air Kft., a Corax-Bioner Kft. és a Rovért Kft. alkotta konzorcium, a következő évben a Coraxot váltotta az MNC Service Kft., a többiek ugyanazok voltak. Az MNC-t a tender évében alapította Fekete Gábor, aki, mint említettük, jó ideje a Corax-Bioner Zrt. (jogelődje a Corax Kft.) biocid-üzletágának vezetője. Ez a cég a kémiai és biológiai szúnyoggyérítéshez szükséges szerek egyik legnagyobb hazai forgalmazója. 2016-ban a szerencsés körbe került a Szatymaz Repülőtér Kft. is. Ennek vezetője Szabó Ákos, akinek testvére a korábbi győztes Szemp Air Kft. nagyobb részét birtokló és a céget vezető Szabó Péter, aki szintén tulajdonos a Szatymaz Kft.-ben. Az első három évben az elvárt 720–820 hektár kémiai és biológiai kezelését nettó 1,1–1,2 milliárd forintért vállalták.
2017-ben a katasztrófavédelem nyílt tendert hirdetett, ám ez még kisebb versenyt hozott, mint a korábbi meghívásos pályázat. Egyedül a régi csapat (mínusz Szemp Air) jelentkezett be, holott a katasztrófavédelem a korábbiakkal ellentétben nem egy évre, hanem három évre kívánt megbízást adni a győztesnek.
A Szatymaz–Rovért–MNC Service triász nettó 3,93 milliárdot kért a munkáért, ami három évre leosztva is mintegy évi 200 millióval haladja meg a korábbi árat. A katasztrófavédelem részben azzal indokolja a hosszabb szerződést, hogy ez költséghatékonyabb. A másik ok a gyorsaság: ha nem kell évente közbeszerzéssel bajlódni, akkor időben kezdődhet a védekezés, és a program június eleje helyett április végén indul.
E tendereken tehát nagyjából mindig ugyanaz a kör tarol. Sőt, a fővárosi önkormányzat 2012-ben kiírt, öt évre szóló csípőszúnyog-gyérítési tenderét ugyancsak a Corax-Bioner Zrt. nyerte a Rovért és az RSZ-Coop cégekkel konzorciumban. A tavalyi – szintén ötéves – pályázatot pedig a Rovért, bár alvállalkozóként maga mellé vette az RSZ-Coopot. (A Corax és a Szemp Air kiszállására később még visszatérünk.) A szerződés értéke nagyságrendekkel kisebb a belügyminisztériumi szerződésnél: az első ötéves etapra 160 milliót kértek, a másodikra 187,5 milliót.
A szúnyogpiac
A magyarországi „szúnyogbiznisz” nagyságát 4–5 milliárdosra becsülik. A piacon ténykedő cégek és vállalkozók számáról 2003 óta nincsenek pontos adatok, akkor ugyanis „a közegészségügyi szolgáltatást nyújtó kártevőirtókat” besorolták az egyéb takarító tevékenység alá. Az utóbbiba pedig több mint 80 ezren tartoznak. A gázmesterek, illetve kártevőirtó cégek ennek legfeljebb az 1 százalékát teszik ki, de a többségük egyéni vállalkozó. A saját járművekkel, gépekkel és szakemberekkel rendelkező, kisebb-nagyobb földi szúnyogirtást végző vállalkozások száma 40 körülire tehető, ennyien lehetnek a légi gyérítést végzők is – magyarázza Vranesics Csaba, a kártevőirtókat tömörítő Magyar Egészségügyi Gázmesterek Egyesületének (MEGE) elnöke, aki szerint a szúnyogirtás jövedelmező, de nem nagy üzlet. A kémiai irtásért hektáronként és attól függően, hogy földi vagy légi irtásról van szó, 1300–1900 forintot fizetnek, ebből 700–800 forintot kapásból elvisz a permetlé ára. A megmaradt összegből kell fizetni a járművek fenntartását és a szakemberek bérét, ami, szakképzett munkaerőről és javarészt éjszakai munkavégzésről lévén szó, elég tetemes. Most ugyan felpörgött az üzlet, az önkormányzati választások előtt olyan települések is rendelnek szúnyoggyérítést, amelyek azelőtt soha. A biológiai irtás sokkal drágább, mert speciális tudást, járműveket igényel; a hektáronkénti vállalási ár 5000 forint feletti, nem csoda, hogy ilyenre jóval kevesebb a megrendelés. Vranesics szerint nincs valódi piaci verseny, ahhoz túlságosan kevesen vannak a nagyobb megrendelést is teljesíteni képes cégek.
De úgy látszik, Magyarországon egyetlen piaci szegmens sem lehet elég kicsi ahhoz, hogy ne vetüljön árnyék rá. A szúnyogirtás államosításáról szóló kormánydöntést Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság akkori vezetője jelentette be. Bakondi korábban az általa éppen nyertesként kihirdetett konzorcium egyik tagját, a Corax-Bioner Biotechnológiai Zrt.-t képviselte több perben is a Darázs Ügyvédi Iroda tagjaként. (A Magyar Narancs akkoriban azt is megírta, hogy a cégnél az immár büntetett előéletű, volt szocialista képviselő, Zuschlag János is megfordult tanácsadóként. Később belekeveredtek egy áfacsalási ügybe, bár a cégtulajdonos Nagy Imre – a KISZ utolsó főtitkára, majd Eger szocialista polgármestere – tagadta, hogy közük lett volna a dologhoz.)
Szakmai berkekben úgy vélték, hogy a szúnyogirtás központosítása valójában szentesítette azt a helyzetet, ami miatt a versenyhivatal korábban vizsgálatot indított. A hatóság többéves eljárás után arra jutott, hogy a szúnyogirtási piac meghatározó szereplői versenykorlátozó megállapodásokat kötöttek egymással mind a szúnyogirtó koncentrátum és irtószer gyártása, forgalmazása, mind az irtás és a gyérítés terén. A GVH szerint a Bayer vállalatcsoport és a Corax akciójának célja részben a versenytárs Bábolna Bio kiszorítása volt. A megállapodásba később bevonták más cégek mellett a Szemp Air Kft.-t is. A GVH végül hét vállalkozással szemben összesen 80 millió forint bírságot szabott ki – ezért adhatta át a helyét a Corax és a Szemp Air más baráti cégeknek. A szúnyogirtó cégek közötti harc jele volt a MEGE színrelépése is. A szervezetet 2002-ben alakították meg a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségéből (Makosz) kilépő gázmesterek és kisebb cégek. Az összekülönbözés oka a Bábolna hegemóniája volt: a Makosz alapítója és mindmáig elnöke ugyanis Bajomi Dániel, a Bábolna vezetője és résztulajdonosa. A Bábolna „egyeduralma ellen” fellázadó kisebb cégek azóta egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a tortából. A hazai szúnyogirtási piac legnagyobb tendereit rendre az ehhez a körhöz tartozó cégek nyerik.
Módszerek
Még ennél is komolyabb kifogás a hazai védekezéssel szemben a kémiai módszer csaknem kizárólagos használata. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Magyar Ökotoxikológiai Társaság elnökének lényegében beismerte, hogy a védekezést a cégérdekek vezérlik, mondván, a „jogi, hatósági kontroll nem irányulhat arra, hogy a forgalmazói szándék – külföldi és magyar gyártókat is beleértve – befolyásoló hatását kiiktassuk, és ez egyértelműen a deltametrin hatóanyagú készítmények dominanciáját jelenti”. Ez azért különösen szomorú, mert a deltametrin rendkívül mérgező a vízi élőlényekre, ökológiai rendszerekre, más rovarokra, és az sem kizárt, hogy az emberi szervezetet is károsíthatja. Az állami forrásból finanszírozott szúnyoggyérítés mégis a deltametrin hatóanyagú szerek szétpermetezését preferálja a biológiai módszerekkel szemben. A katasztrófavédelemnek rendszeresen szakértőként dolgozó Fekete Gábor, a deltametrintartalmú szúnyogirtót, a Coratrint forgalmazó Corax-Bioner Zrt. üzletág-igazgatója a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy szó sincs összeférhetetlenségről, hiszen biológiai lárvairtó szert is forgalmaznak, de a deltametrinre van nagyobb igény. „A katasztrófavédelem első lépésként mindig beveti a biológiai módszert, de ez kevésbé látványos, mint a kifejlett szúnyogok permetezése. Ráadásul a biológiai irtásra nincs mindig lehetőség. A folyók áradása vagy esős időszak után milliószámra keletkeznek pocsolyák olyan területeken, amelyek nem közelíthetőek meg, vagy magántelken találhatók” – állítja Mukics Dániel, aki szerint az irtószer a kijuttatott mennyiségben emberekre, meleg vérű állatokra teljesen ártalmatlan, az csak több ezerszeres dózisban fejtene ki negatív hatást, a szabadban pedig néhány órán belül lebomlik.
Az MTA több kutatóműhelye tavaly közös állásfoglalást adott ki e tárgyban. Mint írják, a klímaváltozás miatt számos új betegségterjesztő szúnyogfaj telepedett meg Európában. Az általuk behurcolt vírusok (Chikungunya, Dengue) már járványokat is okoztak a kontinensen. A nyugat-nílusi láz Magyarországon is megjelent, sőt további rendkívül kockázatos vírusok (például az Usutu-vírus) felbukkanását is kimutatták. A helyi szúnyogállomány is fogékony ezekre, így reálissá vált új, a korábbiaknál súlyosabb járványok kialakulásának veszélye. Éppen ezért javasolják a hazai csípőszúnyogok országos monitorozásának megszervezését, a begyűjtött egyedek folyamatos vizsgálatát, valamint a gyérítési gyakorlat modernizálását, a deltametrin használatának jelentős mértékű csökkentését, mivel a szigorúan specifikus, szúnyoglárvát irtó biológiai szerekkel célirányosabb védekezés érhető el, egyúttal a nem célszervezetek károsítása is sokkal csekélyebb mértékű. Arra is felhívják a figyelmet, hogy Európa más országaiban már a biológiai gyérítés került előtérbe.
A fővárosi irtásért felelős Rovért most semmivel nem permetez többször, mint tavaly. Risinger Mátyás ugyanis nem tartja jó ötletnek a lakosság további terhelését kémiai szerekkel. Biológiai irtást is végeznek, de ez sokkal többe kerül és igen bonyolult. A biológiai védekezés elterjedéséhez szerinte a hazai gyártó- és irtócégeknek teljesen át kellene alakítani, le kellene cserélni a gépparkot és a szakembereket is. Ez pedig nagyon költséges.
Szegeden viszont már tíz éve alkalmazzák a biológiai módszert. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. szakemberei a város 21 pontján mérik hetente a csípésszámot, és meg is állapítják a befogott egyedek faját. Meghatározták a csípőszúnyogok keltetőit, és célzottan, még lárvakorukban pusztítják el ezeket. Ezt csak ritkán, mint például a mostani árvíz utáni időszakban kell kémiai légi irtással kiegészíteni – magyarázza a cég vezetője, Makrai László. Ilyenkor is lehetne egyébként biológiai módszerrel, jéggranulátumokba zárt, fehérjealapú hatóanyaggal gyéríteni, de ezt a szert Magyarországon nem forgalmazzák. A cég korábban Culinex szúnyogirtó tablettát is osztogatott a lakosságnak, ezt a szert a kerti vizekbe kellett beledobni, de közben lejárt az engedélye, és egy gyártónak sem éri meg újra lefuttatni az engedélyeztetését. A biológiai irtásra a város évi 30 milliót költ, miközben egyetlen légi permetezés 11 millióba kerül. De utóbbi az egyszerűbb. Sokszor az emberek már attól megnyugszanak, hogy látják a gépet körözni. Amíg az állam nem kötelezi el magát a biológiai védekezés mellett, addig a piaci érdekek és a lakossági elvárások szerint alakul a szúnyogirtás.
Patkányirtásban is utaznak
A Rovért a négytagú RNBH konzorcium tagja – ez a társulás váltotta a Bábolna Bio Kft.-t az utóbbi által több évtizede végzett fővárosi patkánymentesítési üzletben. A Bábolna Bio nem hagyta annyiban a dolgot, előbb a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, majd a Fővárosi Törvényszéknél támadta meg a tender eredményét, mondván, hogy a nyertesek sem az elvárt referenciákkal, sem a szükséges szakembergárdával, sem a kívánt járműállománnyal nem rendelkeznek. Érthető a hevesség, hiszen a szerződés értéke meghaladta az egymilliárd forintot.
A jelenlegi patkánykrízis kialakulása után a főváros további 650 milliót szavazott meg a feladatra. Ebből a Rovért eddig 325 milliót kapott egy szerződésmódosítás keretében. Így már joggal merül fel a kérdés, hogy valóban jobb volt-e a konzorcium ajánlata a Bábolnáénál. Ráadásul a Bábolna Bio távozása óta jócskán elszaporodtak a patkányok Budapesten. A városvezetés szerint a szolgáltatóváltás ideje alatti hiátusban senki sem irtott, ami elég is volt a patkányok elszaporodásához. „Ennyi idő alatt nem nőhet ilyen mértékben a patkánypopuláció” – mondta lapunknak Reisinger Mátyás, a Rovért ügyvezetője, aki úgy véli, hogy a pályázati kiírásban szereplő fővárosi patkánymentesség már régóta nem igaz. A valós helyzettel ők is csak a fenntartási kötelezettség átvétele után szembesültek. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy bár a riasztások száma valóban nőtt, nagyon sok köztük a téves. A patkányirtás politikai kampánytéma lett szerinte, a 325 milliót pedig nem az eredeti szerződésben vállaltak teljesítésére, hanem a Nemzeti Népegészségügyi Központ által kidolgozott technológia alkalmazására kapták, amelynek célja a leginkább fertőzött 10 kerület csatornahálózatának intenzív megtisztítása. Ezzel idén decemberig végeznek. Jelenleg 22 autó járja folyamatosan a várost az előző korszakban megszokott 4–5 helyett. A referenciáik rendben voltak, a helyismerettel sincs gond, és van elég gépük, szakemberük, hiszen a Bábolna Bio két egészségügyi gázmestere (kártevők irtására szakosodott szakember) is náluk dolgozik már.
(A vérszívó szúnyogok fajtáiról, veszélyességéről és irtásukról lásd remek tudományos cikkünket a 27–28. oldalon!) | Vérszívók | A szúnyogirtás ugyan nem bomba üzlet, de elég méretes ahhoz, hogy „bizonyos szempontok” érvényesüljenek a tendereken. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/verszivok-120880 | 2019-07-27 16:40:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Jay Janzen alezredestől kapott tájékoztatásra hivatkozó médiabeszámolók szerint bizonyos számú orosz katona maradt még Ukrajna határain belül is, de egyelőre nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mennyi. Egyfelől az oroszpárti szeparatisták által ellenőrzött határátkelőknél mindkét irányba rendszeresek a csapatmozgások, másfelől az orosz különleges erők tagjait, akik közül szintén tartózkodnak Ukrajnában, nehéz azonosítani - magyarázta a NATO-tiszt.
NATO-források szeptember első napjaiban úgy vélekedtek, hogy több ezer orosz katona és több száz harckocsi észlelhető ukrán területen, és további húszezer fős orosz haderő állomásozik a határ közelében. Egy héttel ezelőtti NATO-értesülések arról szóltak, hogy a szeptember 5-én bejelentett tűzszüneti egyezmény előírásai ellenére még mindig csaknem ezer orosz katona állomásozik Ukrajnában.
Jay Janzen szerdai közlése szerint a csapatkivonások nyomán csökkent az ukrán hadsereg egységei és az oroszbarát szeparatisták közötti fegyveres incidensek, illetve tüzérségi összecsapások száma.
A NATO üdvözli ezeket a biztató jeleket, és arra ösztönzi a szemben álló feleket, hogy tegyenek újabb erőfeszítéseket a konfliktus békés megoldása érdekében - hangsúlyozta a szóvivő, hozzátéve azonban, hogy az észak-atlanti szövetség továbbra is nyugtalanítónak tartja az Ukrajna keleti határai mentén állomásozó, nagy létszámú orosz erők ottani jelenlétét.
19:30 Feliratkozom | A NATO jelentős orosz csapatkivonást észlel | A NATO azt észleli, hogy jelentős orosz erőket vonnak ki Ukrajnából, de több ezer orosz katonát továbbra is a határ közelében állomásoztatnak - közölte szerdán Brüsszelben az atlanti szövetség egyik katonai szóvivője. | [
"külföld"
] | 0 | http://infostart.hu/kulfold/2014/09/24/a_nato_jelentos_orosz_csapatkivonast_eszlel-668666 | 2014-09-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az idén induló tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium közül kettő a Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) kezdheti meg működését: a kutatóközpont vezetésével indulhat el a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint ugyanitt kezdheti meg tevékenységét a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium is.
A Wigner FK lesz a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium konzorciumvezetője, Domokos Péter szakmai vezetésével.
A Wigner FK tájékoztatása szerint a labor stratégiai céljai közé tartozik egy olyan regionális kvantumkommunikációs hálózat létrehozása, amely csatlakoztatható az Európai Unióban tervezett kvantuminternethez, feladatai fotonokon, atomokon és mesterséges atomokon alapuló hardverkomponensek fejlesztése kvantuminformatikai műveletekhez.
[Sci-fiből valóság: a felhasználók is hozzáférhetnek a világ legerősebb kvantumszámítógépéhez]
Emellett olyan szakembereket is képeznének, akik felhasználói szinten tudják majd kihasználni a kvantumszámítógépek erőforrását.
© Honeywell
A laboratórium konzorciumi tagjai a Wigner FK mellett a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara, a BME Természettudományi Kara, az ELTE Informatikai Kara és az ELTE Természettudományi Kara.
[Állj félre, Google: a Honeywell megépíthette a világ legerősebb kvantumszámítógépét]
A szakemberek szerint a kvantumtechnológiában elért tudományos és műszaki fejlődés olyan szintre jutott, hogy a kutatási eredményeket lassan át tudják majd ültetni a gyakorlatba. Ez az úgynevezett "második kvantumforradalom" hatalmas kihívást jelent mind a világ, mind Magyarország számára, ami a legjobb szakemberek összefogását igényli. A Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium ezeknek a hazai mérnököknek, fizikusoknak, matematikusoknak és informatikusoknak az összefogását tűzte ki célul.
© Pixabay/BarbaraJackson
Szintén a Wigner Fizikai Kutatóközpontban kezdheti meg működését a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium, Biró Tamás szakmai vezetésével. A labor fő célja a lézeres begyújtású fúzió hatékonyságának a plazmonhatás révén történő növelése.
Mindez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a hazai szakemberek olyan kutatásokat végeznek majd, amelyek hatékonyabbá teheti a fúziós energiatermelést, ezzel szolgálva ki az emberiség egyre növekvő energiaéhségét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Magyar tudósok segíthetik a "második kvantumforradalmat" | Az idén induló tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium közül kettő a Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) kezdheti meg működését: a kutatóközpont vezetésével indulhat el a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium, valamint ugyanitt kezdheti meg tevékenységét a Nanoplazmonikus Lézeres Fúziós Kutatólaboratórium is. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20200930_kvantumszamitogep_kvantuminformatika_wigner_fizikai_kutatokozpont | 2020-09-30 14:03:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Elmondta, hogy előző év végén került a városi közgyűlés eléelőterjesztéskéntegy tájékoztatás, hogy miként állnak a Modern Városok Program békéscsabai fejlesztései. Az önkormányzat részéről vannak további igények, és úgy véli, a kormány részéről van szándék a le nem zárult projektek folytatására, az MVP békéscsabai fejezete ilyen módon tehát nem zárult le.
Hozzátette, miszerint közel állnak ahhoz, hogy a kormány biztosítson támogatást a Munkácsy Mihály Múzeum homlokzatának felújítására. Jó esély mutatkozik arra is, hogy a geotermikus rendszert beüzemelhessék, ehhez is szükséges plusz forrás. Mint fogalmazott, van biztatás - nem ígéret -, hogy
a Dobozi úti kerékpárút kimaradt részét is korszerűsítsék; hogy
megépítsék a kerékpárutat a Mokry utcától az ipari parkig; hogy
befejezzék az Építők útját; hogy
összekössék a Dobozi és a Gyulai utat 430 méteren a városi sportcsarnok melletti területen.
Óriási projekteknek nevezte a multifunkcionális sportcsarnok építését, a fedett sportuszoda építését, valamint a békéscsabai campus felújítását, ezek szerinte nem rövid-, hanem középtávon megvalósítható célkitűzések lehetnek. | Több békéscsabai fejlesztésre jöhet támogatás | Van szándék a kormány részéről, hogy befejezzék a Modern Városok Program keretében elindult, ám eddig be nem fejezett békéscsabai projekteket. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/fejlesztes-bekescsaba-modern-varosok-program | null | true | null | null | BEOL |
Irigylésre méltó feladatot kapott a csütörtöki kormányinfón Vitályos Eszter kormányszóvivő: neki kellett felolvasnia a Jahn Ferenc Kórház közleményét, amelyben az egészségügyi intézmény az étkezőhelyiség plafonján, a szellőzőrácsokban látható ismeretlen eredetű szennyeződést igyekezett megmagyarázni. A magyarázat úgy szólt, hogy a plafonon nem penész "található", hanem az okozta a fenyegető küllemű szennyeződést, hogy "főzés során a kicsapódott zsírra por szállhat".
Rendkívül gusztusos, jó lehet alatta étkezni. A Tisza Párt elnöke által bemutatott, helyenként igencsak riasztó felvételeket követően talán végre a kormány is megteszi, hogy felméri a kórházépületek állapotát, végre-valahára tisztességgel listázva azokat a feladatokat, amelyek nincsenek elvégezve, tokkal-vonóval, zsírral-porral együtt - aztán talán neki is látnak majd a munkának az intézmények. Ha így lesz, az nem azért fog történni, mert a kormány eddig ne ismerte volna a problémát, hiszen a kórházak állapotáról már éppen elegendő rémisztő tudósítás jelent meg. Ha nekiállnak takarítani, az elsősorban azért lesz, mert Magyar Péter irányából a kormány politikai nyomást érzékel.
A zsíros por (vagy poros zsír, ki hogy bírja jobban elviselni a gondolatot) talán egy fél fokkal jobb a penésznél. De a kérdést inkább úgy érdemes megközelíteni: mi a fenét keresett a zsírra ragadt por a mennyezeten? És mennyi idő alatt nőtt oda? Tegye fel a kezét, akinek a háztartásában zsírra ragadt por "található" a plafonon. Mit tennénk, ha észrevennénk, hogy az otthoni szellőző rácsaira elkezdett feltelepedni a zsír? Igen, pontosan: hoznánk a létrát, szemrevételeznénk a helyzetet, majd nekiesnénk az internetes keresőnek, hogy mit kell csinálni. Le lehet ezt takarítani? Vagy szakembert kell hívni hozzá? Másik elszívót kell beszerelni? Mit tegyünk, hogy ne jelenjen meg újra? Egy üzemi méretű konyha persze más, mint egy háztartás, de azért ebben a kategóriában is bőven lehet olyan létesítményeket megtekinteni, akár Magyarországon is, ahol a mennyezetre nem mászott fel a zsír, a porral karonfogva. Például azért, mert rendszeresen pucolták a szellőzőt, sőt, valószínűleg az egész mennyezetet. Vajon a Jahn Ferenc Kórházban lefutotta bárki is ezeket a köröket? És ha lefutotta, vajon megkapta a probléma kezeléséhez szükséges pénzt? És ha megkapta, vajon arra költötte, amire kapta?
A felelősök megtalálása az egészségügyi irányítás feladata lenne, de egy biztos: ha egy mennyezeten a zsír tartósan összebútoroz a porral, az azt jelenti, hogy valaki nem járt el gondos gazda módjára. Hanem még az alapvető gondosságot is elmulasztotta. Ugyanez érvényes arra, amire a magyar adófizetők már millió fórumon, milliárd alkalommal felhívják a figyelmet: hogy az egészségügyi intézmények jelentős részében egy takarítóbrigád és egy kórházellátó lendületével kell elindulni a WC-re: WC-papírral, szükség esetére fertőtlenítőszerrel, szappannal és kéztörlővel felszerelkezve. Ha egy intézményrendszer gondos gazdaként jár el, akkor ez a jelenség nem lenne tömeges. A tudás megvan ehhez Magyarországon is: biztosak lehetünk benne, hogy a miniszterelnök hivatalának otthont adó Karmelita kolostorban nincs zsíros por a mennyezeten, és van WC-papír, ahogy egyébként számos közintézményben is, olyanokban is, ahol életében nem járt sem a miniszterelnök, sem a Tisza Párt. Úgyhogy az egészségügyi ellátórendszer felelősei bátran fordulhatnak a náluknál gondosabb gazdákhoz tanácsokért. Ha esetleg a Karmelita kolostorba is benéznek a tanulmányúton, akkor egyúttal kérhetnének egy kis pénzt is, hogy eltüntessék a mennyezetről a zsírba ragadt port. | Zsírra szállt a por | Biztosak lehetünk benne, hogy a miniszterelnök hivatalának otthont adó Karmelita kolostorban nincs zsíros por a mennyezeten, és van WC-papír. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/koffein/zsirra-szallt-a-por-166830 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A bíróság 1,1 millió dolláros (338 millió forintos) büntetést szabott ki az Uberre, miután a sofőrjei több alkalommal is megtagadták a fuvart egy vak nőtől és a vakvezető kutyájától – közölte a CNN.
A kaliforniai Lisa Irving szerint 2016 és 2018 között összesen 14 alkalommal tagadták meg tőle az utazás lehetőségét, és emiatt többször elkésett a munkahelyéről is, holott a törvények tiltják a hátrányos megkülönböztetést a vakokkal szemben, akik vakvezető kutyát alkalmaznak.
Megalázva, megsértve érzem magam, dühös és csalódott vagyok
– mondta a nő, aki 324 ezer dolláros (99,5 millió forintos) kártérítést kap az Ubertől, amelynek további 800 ezer dollárt (246 millió forintot) kell fizetnie ügyvédi és bírósági költségekre.
Lisa Irving állítása szerint ráadásul nemcsak megtagadták tőle az utazást, hanem a sofőrök még verbálisan sértegették is.
Az Uber azzal próbált érvelni, hogy nem felelős a sofőrjei cselekedeteiért, mivel ők egyéni vállalkozók, ám a bíróság ezt elutasította. A vállalat ugyanakkor jelezte, hogy rendszeresen oktatják a sofőröket, a panaszokat pedig vizsgálják, és megteszik a szükséges lépéseket. | Megtagadták a vak nőtől a fuvart, 338 millió forintos kártérítés lett a vége | Megtagadták a vak nőtől a fuvart, 338 millió forintos kártérítés lett a vége - Vélhetően a vakvezető kutyája miatt diszkriminálták. | [
"uber",
"bíróság",
"bírság",
"vakvezető kutya",
"vak",
"gazdaság"
] | 0 | https://index.hu/gazdasag/2021/04/04/vakvezeto_kutya_sulyos_birsag | 2021-04-04 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Az EU soros portugál elnöksége ideiglenes megállapodást kötött az úgynevezett "kékkártya-rendszer" reformjáról.
Európai Uniós "kékkártya" voltaképpen 2009 óta létezik, és eredetileg még nem annyira a migrációs nyomás kezelése kapcsán került szóba, mint inkább az uniós elöregedési tendenciára válaszul intézményesítették. A cél ugyanaz volt, mint az amerikai "zöld kártya" esetében: rendezett formában szabad folyosót biztosítani olyan potenciális harmadik országbeli munkavállalók számára, akiknek képzettsége, képessége hiánypótló módon tud hozzájárulni az Unió versenyképességéhez, illetve a belső piaci ellátáshoz.
Az időközben felpörgött migrációs válság és százezrek lökésszerű megjelenése egyúttal a szabad munkavállalás intézményét új megvilágításba is helyezte. Nem csupán az EU munkaerőpiacának fehér foltjait volt hivatva kitölteni, de szigorúan szabályozott, intézményes alternatívát is kívánt mutatni az illegális bevándorláshoz képest.
Az európai uniós kékkártyáról azonban az idők folyamán az is kiderült, hogy
külső munkavállalók számára eddig távolról sem bizonyult annyira vonzónak, mint az uniós megalkotói eredetileg remélték.
A megkötések túlságosan is szigorúak, a feltételek a többség számára elsőre nehezen megugorhatóak voltak, ezért csak relatíve kevesen éltek vele.
Ablak helyett ajtó
A 2014-ben hivatalba lépett Juncker-bizottság ezért vetette fel 2016-ban, hogy a "kékkártya-rendszer" korszerűsítésre szorul. Mellesleg Junkcer érvelésében már akkor is megjelent az a gondolat is, hogy ez nem csupán ezért lenne hasznos, mert egyszerűbben juttathatná hiányzó szakemberekhez az EU munkaerőkínálatát, de azért is, mert úgymond amikor egy házba kívülről nagyon be akarnak jutni, akkor "nem árt egy világos szabályok szerint nyitható ajtó is, különben mindenki az ablakon próbál bemászni" (részlet Juncker 2016-os európai parlamenti beszédéből).
A mostani megállapodás az uniós döntéshozók között arról, hogy milyen irányba tartják elképzelhetőnek a jogszabály továbbfejlesztését, már ebben az irányban történő elmozdulást jelez.
Hogyan is működik most a kékkártya?
Az eredeti, 2009-es (ma is hatályos) kártya amúgy amerikai mintára rögzíti az EU munkaerőpiacához való hozzáférés feltételeit. E szerint a jelentkezőnek munkaszerződéssel kell rendelkeznie az EU-ban ahhoz, hogy a kártyát megkaphassa, megfelelő szakmai végzettséggel kell bírnia, emellett fizetése a fogadó országbeli bruttó átlagfizetés legalább másfélszerese kell, hogy legyen. (Azzal a megszorítással, hogy egyes - közmegegyezésre erre elfogadott - szakmák esetében az érintett tagország alkalmazhat ennél alacsonyabb, de 1,2 százaléknál semmiképpen nem kisebb kulcsokat).
Fontos vonása a kékkártyának, hogy egyszerűsíti a munkavállalási és a tartózkodási engedélyek megszerzését.
Addig sok EU-országban feloldhatatlan patthelyzetet teremtett, hogy munkát csak az vállalhatott, akinek volt tartózkodási engedélye, az utóbbit viszont munkavállalási engedélyhez is kötötték. A kékkártya-rendszerben, ha valamely szakmában konkrét igény merül fel konkrét munkavállaló leszerződtetésére, akkor az igény elismerésével egyszerre adatik meg a munkavállalás és a tartózkodás engedélye. Fontos megszorítás viszont, hogy ez nem korlátlan, hanem csak addig érvényes, amíg az adott munkahellyel a munkaszerződés érvényben van.)
A szakképesítést az esetek többségében eleve elfogadott kritériumok rögzítik - mint az orvosoknál például -, az úgynevezett "nem szabályozott szakmákban" pedig legalább ötéves képzést (vagy egyes esetekben ezt kiváltani tudó szakmai referenciákat) kell tudni felmutatni.
A kékkártya elsőre két évre enged hozzáférést egy tagállam munkaerőpiacához. Lényeges ugyanakkor, hogy birtoklása első naptól kezdve meghatározó jogokat biztosít a közvetlen családtagoknak is, miközben a kártya egy bizonyos idő elteltével mobilitást (tagországok közötti mozgást) is lehetővé tesz. Ez utóbbi azt jelenti, hogy miután legalább 12 hónapig egy tagállamban tartózkodtak és ott munkát vállaltak, a kékkártya tulajdonosai munkaszerződés esetén egy másik uniós tagállamba mehetnek dolgozni.
A mobilabb munkavállalók által a különböző tagállamokban eltöltött idő összeadódik, lehetőséget adva arra, hogy ha legalább öt év folyamatos munkavállalást "összeszedtek", akkor hosszú távú (európai uniós) tartózkodási engedélyt kaphassanak.
Idő és pénz
Mint az évek során kiderült, e feltételek közül több is inkább elbátortalanított sokakat abban, hogy szerencsét próbáljanak az uniós piacon. Túl hosszúnak érezték a legalább kétéves munkaszerződést (ami mellesleg nem is volt könnyen megszerezhető), emellett nehéz volt megszerezni a potenciális munkáltatótól a minimálisan előírt másfélszeres munkabért is.
A leendő új szabályozás 6 hónapban szabná meg a munkaszerződések minimális időtartamát és lehetővé tenné, hogy a munkavállalók 12 hónapon belül munkáltatót váltsanak.
A bérszintet pedig az eddiginél szabadabban lőhetné be az adott éves országos átlag bér 1,0-1,6-szorosára. További fontos vonás, hogy az információs technológia szektorából érkező munkavállalók elbírálása gyorsított formában, a szükséges képesítés birtokában eleve hamarabb történhet majd.
A jelek szerint továbbra is fennmarad, hogy a kékkártya bevezetése a tagországok számára
nem kötelező,
csupán lehetőség. Azaz, a rendszer életre hívása nem jelenti az eddigi nemzeti foglalkoztatási feltételek felülírását, hanem csupán opcionális lehetőséget, amivel a potenciális befogadó országok szándékuk szerint élhetnek, vagy eltekinthetnek tőle.
Nincs tehát szó arról, hogy valamely szakmát "ellepnek majd a kékkártyások".
Önmagában és önmagától senki sem jogosult kékkártyára, csak ha a befogadó országban fontosnak ítélik ilyenek kiadását. A közösségi preferencia is fennmarad, vagyis, ha egy, az új tagállamok munkavállalóival szemben még korlátozást fenntartó régi uniós tagállam valamelyik cége által meghirdetett posztra egy magyar és egy indiai mérnök jelentkezik, akkor a magyar mérnököt illeti az elsőbbség.
A tagállamokra bízzák annak eldöntését is, hogy évente mennyi kékkártyát bocsátanak ki.
Érdekessége volt a kékkártya 2009-es útnak indításának, hogy ezzel egy időben elfogadtak egy irányelvet azon munkaadók megbüntetéséről, amelyek illegális – harmadik országbeli – munkavállalókat foglalkoztatnak. Ráadásul úgy, hogy az alvállalkozókat alkalmazó cégek akkor is felelősségre vonhatók, ha a közvetlen alvállalkozójuk sérti meg a direktíva előírásait. A jogszabály alkotói ugyanakkor leszögezték, hogy nem az illegálisan itt tartózkodó munkavállalókat, hanem az őket foglalkoztató munkaadókat kívánták büntetni.
A mostani új verziót még részleteiben véglegesíteni kell, majd mindkét döntéshozónak – az Európai Parlament plenárisának és az EU-országok miniszteri tanácsának – a szükséges többséggel el kell fogadnia. Miután ez megtörtént, a tagországoknak két év áll majd rendelkezésükre a jogszabálymódosítások átültetésére.
Nyitókép: Pixabay | Átszabja az EU a kékkártyát - íme a tervezet | Az a tény, hogy az EU parlamentje és a tagországok tanácsa közelebb került az amerikai mintájú szabad munkavállalási engedély (EU esetében „kékkártya”) egyszerűsítéséhez, egyaránt illeszkedik a formálódó közös menekültügyi politikába, és a szakképzett munkaerőért folyó globális versenyben az EU-pozíció javításába. | [
"munkavállalás",
"kékkártya",
"eu belső piac",
"jogalkotás"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2021/05/19/atszabja-az-eu-a-kekkartyat-ime-a-tervezet | 2021-05-19 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Kerülj képbe hírlevelünkkel, amiben a hét legfontosabb, legérdekesebb cikkeit, videóit ajánlják az indexesek. Feliratkozom!
Lelőttek kilenc embert a nyugat-mexikói Urupan város egyik játéktermében. Négy fegyveres támadó jelent meg a játékteremben, kerestek valakit, de aztán válogatás nélkül tüzet nyitottak az ott lévőkre.
A golyózáporban meghalt 18 év alatti is.
A város lakossága az MTI beszámolója szerint évek óta szenved a Jalisco Nueva Generación (Jaliscói Új Generáció) és a Viagras nevű drogkartellek közötti bandaháborúktól. Pár nappal korábban megöltek egy rendőrt, két társát pedig megsebesítették.
Mexico violence: Nine killed in Uruapan amusement arcade https://t.co/PRpDDTHYel — BBC News (World) (@BBCWorld) February 4, 2020
Tavaly augusztusban a Jalisco Nueva Generación kilenc holttestet lógatott le egy felüljáróról, tíz másikat pedig egy közeli úton helyeztek ki. A kartell tagjai egy transzparenst is lelógattak a felüljáróról, amin a rivális Viagras bandát fenyegették meg. | Lelőttek kilenc embert egy mexikói játékteremben | Lelőttek kilenc embert egy mexikói játékteremben - A városban évek óta háborúzik két drogkartell. Három gyerek meghalt a támadásban. | [
"mexikó",
"lövöldözés",
"kartell",
"játékterem",
"külföld",
"meghalt"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2020/02/04/mexiko_jatekterem_fegyveres_tamadas_lelottek_gyerekeket_kartell | 2020-02-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A cannabis teljes körű legalizációja mellett tette le a voksát Sermer Ádám, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa, amivel a feketepiac szereplőinek és a bűnözőknek kedvezne - írja a Drogkutató Intézet (DKI).
Sermer politikai karrierje során több szerepben is kipróbálta magát. Amellett, hogy a 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztáson Gyurcsány Ferenc és a Liberálisok jelöltjeként indult Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 7. egyéni választókerületében, a 2019-es önkormányzati választásokon budapesti főpolgármester-jelölt is volt visszalépéséig. Egyértelmű tehát, hogy a baloldali politikai erők érdekeit szolgálja, mint a Magyar Liberális Párt ügyvivője és DK-s területi igazgató. Fővárosi szerepvállalása pedig egyértelművé teszi, hogy miért is lett olyan a budapesti drogstratégia, amilyen - világított rá a DKI.
Sermer emellett nem csupán elnöke a már 2016 óta létező - azonban a bíróság által csak 2019 végén bejegyzett - Legalizálj Egyesületnek, hanem alapítója is. Karácsony Ferenc, Márkus József, Hegedűs Márk és Dudás Milán elnökségi tagokkal együtt látszólag az egyéni szabadságjogok védelmét hirdetik, törekvéseik valójában azonban a drogfogyasztás elterjedéséhez vezethetnek. A Legalizalj.hu-ra feltöltött 2020-as interjújában Sermer azt állítja, meggyőződése, hogy
a nemzetközi tapasztalatok, és a magyar valóság is egyértelmű érveket támaszt a cannabis teljes körű legalizációja mellett.
Szerinte a marihuána legalizációja "biztonságosabb" környezetet teremtene, holott számos nemzetközi példa mutatja Kanadában vagy akár Németországban, hogy a legalizálás valójában növeli a fogyasztók számát és a kábítószerrel kapcsolatos problémákat, melynek eredményeként nőnek az egészségügyi ellátás terhei, sőt súlyos közbiztonsági kockázatot is jelenthet.
A Legalizálj Egyesület kampányai hamis biztonságérzetet keltenek a drogfogyasztással kapcsolatban. Ahelyett, hogy az oktatásra és a prevencióra helyeznék a hangsúlyt, Sermerék inkább a legalizálás útját egyengetik, amely egyértelműen csak a feketepiac szereplőinek és a bűnözőknek kedvezne. Sermer egyesületi és politikai tevékenysége súlyos kérdéseket vet fel a magyar társadalom jövőjét illetően.
Egy ilyen drogpolitikai fordulat, amelyet a baloldal támogat, veszélyezteti a közbiztonságot, és hosszú távon a fiatal generációk életére is káros hatással lehet.
A DK és Sermer közös tevékenysége világosan mutatja, hogy a baloldal hajlandó támogatni a kábítószerek szabályozásának fellazítását, ami komoly aggodalomra ad okot. A Legalizálj Egyesület egyik 2023-as Facebook-bejegyzésében is hangsúlyozza, hogy "kormányt mi magunkban nem tudunk váltani, ahhoz kellenek pártok". Ha a baloldal politikai céljai valóra válnak - ahogyan ez a budapesti drogpolitika esetében is látszik -, Magyarország egész területén lazább drogpolitikai szabályozás lépne életbe, amely veszélybe sodorná a közbiztonságot, illetve negatív hatással lenne a fiatalokra és a társadalom egészére.
Sermer Ádám és a Legalizálj Egyesület tevékenysége egyértelműen a baloldali politikai célkitűzések egyik veszélyes irányát képviseli. A marihuána legalizálása nem megoldást kínál a drogproblémákra, hanem tovább mélyíti azokat. Az általuk képviselt politika hosszú távon a magyar társadalom egészének árt, és komoly veszélyt jelent az országra nézve - értékelt a szakmai szervezet . | Gyurcsány emberét nem érdeklik a kockázatok, legalizálná a marihuánát | A droglobbi érzékelhetően beférkőzött a baloldali politikai elitbe: a Legalizálj Egyesület elnöke ugyanis az a Sermer Ádám, aki egyben a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/gyurcsany-dk-legalizalas-marihuana | null | true | null | null | SZOLJON |
A kormány 2012-ben egységes, mindenki számára elérhető várólista-nyilvántartási rendszert vezetett be, amit a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő működtet. Az oldal azzal a céllal jött létre, hogy átláthatóbbá tegye a műtéti várólistákat, azaz könnyebben lehessen információhoz jutni arról, hogy mennyi ideig kell várakozni egy-egy beavatkozásra, és melyek azok a műtétek, ahol sokan állnak sorban az állami egészségügyben. A 14 millió forintból fejlesztett nyilvántartás adatait elemezve ugyanakkor azt találtuk, hogy a feltöltött adatok jelentős része hibás.
"A 2010 előtti rendezetlen viszonyok felszámolására a kormány egységes nyilvántartási rendszert vezetett be, melynek célja az átláthatóság, a sorrendiség betartása az igénybevételben, valamint az ellátás monitorozása" - mondta el a Belügyminisztérium tavaly szeptemberben a kórházi várólisták kapcsán a Világgazdaságnak.
A műtéti várólistaadatok 2012 óta érhetőek el nyilvánosan a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) oldalán, a rendszer bevezetése ugyanakkor nem volt zökkenőmentes. A Medical Online szerint 2013 júniusában az oldal adatainak kétharmada hibás volt, előfordultak rosszul vagy egyáltalán nem rögzített esetek, lejárt időpontok, illetve hiányosságok az ellátási sorrend betartásakor. Fél évvel később ez az arány 20 százalékra csökkent. A nyilvántartás adatait elemezve ugyanakkor azt találtuk, hogy most, tíz évvel az online várólista-rendszer bevezetése után is hemzseg az oldal a hibáktól.
A várólista-nyilvántartás elsődleges célja, hogy a várakozó beteg az esetazonosítója segítségével megnézhesse, mennyit kell várakoznia, azaz mi az ellátás várható időpontja. A honlapon látható az is, hogy melyik beavatkozásra mennyien várnak az egyes intézményekben, mennyi beteget láttak el az elmúlt félév során, és mennyi volt az átlagos és a medián várakozási idő.
Korábban a várható várakozási időre vonatkozó adatok (minimum, illetve maximum, valamint átlagos tervezett várakozási idő) is elérhetőek voltak, ezek azonban tavaly év elején lekerültek az oldalról. Az esetek nincsenek archiválva, így mindig csak a lekérdezést megelőző hat hónap adatai láthatóak.
Van, ahol még mindig sokat kell várni
Saját adatgyűjtésbe kezdtünk az oldalon: archiváltuk az összes műtétre várakozó esetet két különböző időpontban, fél év különbséggel - tavaly augusztus és idén január, majd február és július között -, hogy megnézzük, mennyit változtak a várakozási idők. Azt a tizenhárom kezelést vetettük össze, ami a kötelező várólisták típusába tartozik, vagyis amelyek vezetését a törvény valamennyi szolgáltató számára előírja.
A NEAK adatai alapján a műtétek többségénél csökkent a várakozási idő. Szürkehályog műtétre tavaly 85 nap volt az átlagos várakozási idő, idén már csak 64 nap. Jelentősen kevesebbet kell várni a gerincstabilizáló műtétekre is, 302 nap helyett átlagosan 209 napot.
A leghosszabb várólistával rendelkező beavatkozásoknál a várakozási idő azonban tovább nőtt. Térdprotézis-műtéteknél 25 nappal, csípőprotézis-műtétnél egy hónappal, jelentős kiterjesztett gerincműtétek esetében pedig 33 nappal hosszabb átlagos várakozási időre számíthattak a betegek a fél évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Vagyis a számok igazolják, amiről a Magyar Orvosi Kamara számolt be július végén az Átlátszónak: a kormány várólista-csökkentési programja a gyorsabban elvégezhető, kisebb műtétek esetében hozott javulást,
a komplexebb, eleve hosszabb várólistával rendelkező beavatkozások esetében érdemben egyelőre nem sikerült csökkenteni a várólistákat.
Több sebből vérzik a hivatalos nyilvántartás
A NEAK oldaláról összegyűjtött, 2022. augusztus és 2023. július közötti adatok elemzése során egy különös jelenségre is felfigyeltünk: több esetben a betegek listára való felkerülésének dátuma későbbi időpontra szól, mint a műtét elvégzésének időpontja. Vagyis a nyilvántartás szerint számos beteg csak azután került fel a várólistára, hogy a kezelésüket már elvégezték.
A várólistára kerülés hivatalos menete, hogy az orvos megállapítja az ellátás szükségességét, majd regisztrálja a rendszerben, ennek során a beteg felvételre kerül a tervezett ellátást végző szolgáltató listájára. A páciens megkapja a személyes és titkosított azonosítóját (esetazonosítót), amelynek segítségével megnézheti, hogy előreláthatóan mennyit kell várakoznia, azaz mi az ellátás várható időpontja.
Nemcsak sürgős ellátást igénylő eseteknél találkoztunk ezzel a jelenséggel, és nem is kizárólag egy kórháznál, ami a várólista vezetésének módszertani hibáira esetleg magyarázattal szolgálna.
A coronaria intervenciók, azaz szívkatéterezésre várakozók várólista adatai például teljes egészében hibásak - úgy tűnik, mintha rossz kategóriába töltötték volna fel a dátumokat.
Jelenleg is található több ilyen eset a NEAK várólista oldalán, például "A bélrendszer kis műtétei nem malignus folyamatokban" kategóriát lehívva egy beteg ellátásának időpontja július 24. volt, a listára viszont csak július 26-án került fel az adatbázis szerint. Az eltérések száma az általunk vizsgált féléves adatokban általánosságban csak egy-két nap, de számtalan olyan esetet találtunk, ahol több tíz, vagy akár száz nappal csúszott el a feltöltött adatbázis.
A 2022. augusztus -2023. január közötti időszakban nagyjából 140 ezer esetből több mint tízezer hibás adatra leltünk, a második adatgyűjtéskor (2023. február-július) pedig azt találtuk, hogy 190 ezerből több mint 18 ezer,
vagyis minden tizedik feltöltött adat értelmezhetetlen.
A várólista-oldal adatait a kórházak szolgáltatják, ez fel is van tüntetve a honlapon: "A várólisták adattartalmával kapcsolatban minden esetben az adott várólistáért felelős intézmény az illetékes".
A hibát magyarázhatja, hogy a kórházak által lejelentett várólista-adatok változtatás nélkül kerülnek ki a várólista-nyilvántartás oldalára. Információink szerint ez valóban így van, a NEAK csak a felületet adja, az adatokat a kórházak biztosítják, azok ellenőrzésére, átnézésére pedig sem lehetőség, sem pedig kapacitás nincs.
A témával kapcsolatban e-mailben kerestük a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) illetékes munkatársait, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
14 millióba került a fejlesztés
A NEAK (korábbi nevén Országos Egészségbiztosítási Pénztár) 2012 márciusában szerződött a Combit Számítástechnikai Zrt.-vel várólista-rendszer tervezése és fejlesztése tárgyban. Mindezért nettó 14 millió forintot fizettek a főtevékenysége szerint számítógépes programozással foglalkozó cégnek. Rajtuk kívül mindössze egyetlen ajánlat érkezett be, a hirdetményből azonban nem derül ki, hogy az Apertech Kft. mennyiért vállalta volna a feladatot.
A Combit Zrt.-t 1985-ben alapították, tulajdonosa 2019 óta a Grepton Informatikai Zrt., a váróslistás szerződéskötés idején pedig Braun Erika volt (aki korábban az Apertechben is tulajdonos volt). A cég az elmúlt öt évben jellemzően 700 ezer és 1 millió forint közötti nettó árbevételt ért el, a profitja pedig 50-80 millió körül alakult. Pénzügyi beszámolója szerint a 2012-es üzleti évben, azaz amikor a NEAK-kal szerződött, a vállalat megduplázta az árbevételét (300-ról 637 millióra), a profitját pedig 169 millióról 190-re tornázta fel.
Titkos nyilvántartások, nem megfelelő tájékoztatás
A kórházi várólisták hosszával több cikkben foglalkoztunk már az Átlátszón.
Július végén feltártuk, hogy hivatalos várólistához képest több helyen létezik egy másik, titkos nyilvántartás is, így előfordul, hogy hónapokat várnak betegek, mire felkerülnek a hivatalos műtéti várólistára.
Legutóbbi cikkünkben azt vizsgáltuk meg, hogy a hosszú várakozási idő mellett milyen problémákkal szembesülnek a műtétre váró betegek. Az Átlátszó felmérését kitöltők jelentős része arról számolt be, hogy nem tájékoztatták őket a várakozás okairól és lehetséges következményeiről, holott a törvény ezt előírja. Egy beteget pedig az értesítése nélkül töröltek a várólistáról, így több hónapnyi sorban állása veszett kárba.
Pete Luca - Szopkó Zita
A várólista-adatok összegyűjtésében közreműködött: Bakó Bettina, Kántor-Újvári Gerda, Kiss Soma, Mayer Vanda, Virág Sára és Olvasónk. A cikk a Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) támogatásával készült. A felméréshez a BIRN B-Engaged eszközét használtuk. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Átlátszó-montázs (forrás: NEAK várólista nyilvántartás, pixabay.com) | Tíz év is kevés volt a várólisták rendbetételére, minden tizedik adat hibás a nyilvántartásban | A hivatalos várólista-nyilvántartás adatsorait elemezve azt találtuk, hogy a feltöltött adatok jelentős része hibásan szerepel a rendszerben. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/08/10/tiz-ev-is-keves-volt-a-varolistak-rendbetetelere-minden-tizedik-adat-hibas-a-nyilvantartasban | 2023. 08. 10. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Egyedüli ajánlattevőként a Nodexker 2007 Kft. nyerte meg a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) OTP Bank Bozsik-programja 2019-es sportmedáljainak szállítására kiírt közbeszerzést, nettó 122 millió forintért. A cégnek 100 ezer darab érmet kell leszállítania, ezen felül opcionálisan 30 ezer darabot rendelhet a sportszövetség - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A kft. nem ismeretlen az MLSZ-nek, hiszen az elmúlt két évben is e cég szállította a medálokat, igaz olcsóbban: most darabonként 938 forint plusz áfáért vállalta a beszerzést, míg tavaly nettó 815 forintért, tavalyelőtt pedig nettó 808 forintért.
Egyedül nem megy
A Nodexker főtevékenysége a nagykereskedelem - 2014 szeptembere előtt a tanácsadás volt -, és az elmúlt három évben egy dolgozója sem volt, jelenlegi székhelye egy érdi kis családi ház a Google Maps utcaképe szerint. Honlapja nincs.A labdarúgó szövetség és a nyertes november elején kötöttek szerződést, amelynek időtartama hat hónap. A vállalkozás alvállalkozót is bevon a teljesítésbe, a szállítást és csomagolást másra bízza, de hogy kire, az nem derül ki a közbeszerzési dokumentumból.
A kör alakú, fém medál egyik oldalán az MLSZ címere, a másikon a Bozsik-program logója látható, benne átlátszó olajágas részekkel. A közbeszerzési kiírás szerint "2019-ben az anyagok ötvözetére, annak művészi összhangjára helyeződik a hangsúly". A medál anyaga fém, az átlátszó részeken erős műanyag vagy üveg.
Többszörös motiváció
A Nodexkerrel az MLSZ tavaly decemberben nettó 82,1 millió forintért szerződött "motivációs ajándékok" beszerzésére, akkor azonban nem csak sportmedált (70 ezer darabot plusz opcionálisan 10,5 ezer darabot) rendeltek tőle, hanem 70 ezer kulcstartót (plusz 10,5 ezer darabot) is.
Tavalyelőtt decemberben pedig nettó 83,6 milliós megrendeléshez jutott a cég legalább 90 ezer focistamedál szállítására. Akkor társa is volt a szerződés teljesítésében, a szintén érdi magánszemélyek tulajdonában lévő Na-Dex Kereskedelmi és Vendéglátó Bt.
A Nodexker 2016 novemberébe referenciát szerzett az MLSZ-nél, akkor kis értékű közbeszerzésen, nettó 16,5 millió forintért, 90 ezer motivációs marokerősítő trénerlabda leszállítására kapott megbízást. | Százmilliós megbízás az MLSZ-től - egy alkalmazottja sincs a cégnek (Frissítve) | Idén nettó 815 forint, jövőre már 938 forint darabonkénti áron szállít sportmedálokat egy érdi vállalkozás az MLSZ Bozsik-programjának. A tanácsadásról kereskedelemre váltott cégnek egy alkalmazottja sincs. Az MLSZ szerint a medálbeszerzés a jogszabályoknak megfelelően, transzparens módon zajlott. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/mlsz-foci-erd-kozbeszerzes.674589.html | 2018-12-08 11:42:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nettó négyszáz millió forintba kerül a Duna-parti kulturpláza, a CET üveghéjának rendbetétele egy nemrég elkészült szakvélemény szerint, a munkát júliusban el is kezdenék. A javítást az üvegtetőn vándorló, felfújható sátrakban végeznék.
2013 júliusban megkezdődhet a még át sem adott CET épületének felújítása, ami egy szakértői vélemény szerint nettó négyszázmillió forintba kerül majd, áll a szerdán a fővárosi közgyűlés által tárgyalandó tájékoztatóban. A szakvéleményt az épület eredeti terveit készítő ONL Hungary Tervező, Építő és Tanácsadó Kft., a Bánáti és Hartvig Építész Stúdió Kft. és az FRT Raszter Kft. állította össze.
A szakértői anyag megállapítása szerint az összes, a helytelen geometriával, vízszivárgással, belső kondenzációval, a várható magas fenntartási költségekkel kapcsolatosan előforduló probléma közös eredője az, hogy "a CET kétszeresen görbült felületére kétdimenziós sík függönyfal rendszert alkalmaztak". A helytelen döntés már a kivitelezési tervezési döntési folyamat egészen korai szakaszában megszületett, és az összes többi döntés ennek a kiinduló rossz tervezői döntésnek az eredménye.
A szakértői anyag megállapítása szerint elkerülhetetlen a héjazat egészének illetve a héjazatnak a szomszédos szerkezetekhez történő csatlakozásának korrekciója. A helyreállítási munkálatok során nem kell a héjazat egészét eltávolítani, hanem figyelembe lehet venni a meglévő tartó szerkezet, a megfogott üvegtáblák és szendvicspanelek megtartásának értékét. Igyekeznek minél több tartó elemet és héjlemezt megtartani, szükség esetén javítani és a geometriailag továbbra is problémás réseket tömör szilikonnal töltik ki.
A hibák kijavítása során az egyik panel a másik után kerül sorra. Ennek érdekében néhány helyben alkalmazott, felfújható és mozgatható sátort terveznek, amelyek északról déli irányban mozognak majd az átrium tetején, az északi bejárattól és tovább, a fejrész teteje és oldalai irányában. A helyreállítási műveletek során az átrium tető alatti területek zavartalanul üzemelhetnek. A bérlői területek kiépítési munkálatai azonnal elkezdődhetnek a téglaépületben a helyreállítási munkákkal egy időben. Szakértői csoport becslése szerint a teljes helyreállítás ez év november közepéig elvégezhető.
Fél évvel ezelőtt még nettó 986 millió és 1,6 milliárd (bruttó 1,2-2 milliárd) forintra becsülték a duna-parti CET kulturpláza javítását. Már akkor felmerült, hogy minek közpénzt költeni a helyreállításra, amikor a kivitelezőnek ingyen, garanciában ki kellene javítani a hibákat. A kérdés most is fennáll.
A Duna-parti Közraktáraknál létrehozott, mintegy 27 ezer négyzetméteres létesítmény kialakítását 2010 augusztusában kellett volna befejezni. A CET (Central European Time) tavaly tavasszal kezdődött műszaki átadás-átvételi eljárását időközben leállították, de a belső beépítéshez nem fogtak hozzá, az épület jelenleg üresen áll. | Vándorló sátrak a CET üvegtetején | Vándorló sátrak a CET üvegtetején - Szakvélemény szerint a még át sem adott duna-parti épület üveghéját 400 millióból lehet felújítani. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2013/03/25/vandorlo_satrak_a_cet_uvegtetejen/ | 2013-03-25 17:38:00 | true | null | null | Index |
A Celeb vagyok második szériájának résztvevői eleinte jópofának tartották, hogy tizenegyedikként beköltözött hozzájuk Pákó, de gyorsan rájöttek, hogy ez mégsem lesz egy leányálom.
“Egy fél ország imádja, a másik fele pedig Bunyós Pityuhoz hasonlóan meg akarja ölni" – így zárta a vasárnap esti összefoglalót Sebestyén Balázs. Természetesen Fekete Pákóról beszélt, akit a dzsungelcelebek nem szívlelnek túlságosan kritikán aluli teljesítménye és viselkedése miatt.
Akkor kezdődtek a bajok, amikor Aleskának és Pákónak kellett kincsvadászatra indulnia, ahol egy logikai feladattal kellett megbirkózniuk. Valószínűleg két majom sikeresebben teljesítette volna a próbát, így nem meglepő, hogy a két celeb üres kézzel tért vissza a táborba. A jófej műsorszerkesztők azért megmutatták a lakóknak, hogy mit veszítettek, aminek láttán a kólafüggő Cooky kis híján elsírta magát.
Aztán jött az újabb megpróbáltatás, a nézők Pákót szavazták meg a bátorságpróba végrehajtására is, akit Bunyós Pityu kísért el. A mérhetetlenül gyáva didikirály azonban egy csillagot sem tudott szerezni, így a társaság vacsora nélkül maradt, ami végképp nem hozta meg Pákó számára a népszerűséget. Éppen ezért úgy döntött, hogy sírva könyörög egyet a riportszobában némi élelemért, ami után kisvártatva meg is érkezett a nagylelkű felajánlás. A celebek egy-egy szem mogyoróval vacsorázhattak be, amit jóízűen el is fogyasztottak.
A “háború" azonban csak most kezdődik, a holnapi adásban hatalmas veszekedést láthatunk Éva és Pákó között, ami csaknem tettlegességig fajult.
Önök szórakoztatónak tartják Pákó jelenlétét vagy inkább borsózik a hátuk a látványától? | Fekete Pákó megkeseríti a dzsungelcelebek életét | A Celeb vagyok második szériájának résztvevői eleinte jópofának tartották, hogy tizenegyedikként beköltözött hozzájuk Pákó, de gyorsan rájöttek, hogy ez mégsem lesz egy leányálom. | [
"celeb vagyok ments ki innen",
"cooky",
"fekete pákó",
"baukó éva",
"bunyós pityu"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2014/11/02/fekete-pako-megkeseriti-a-dzsungelcelebek-eletet | 2014-11-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Belföld: Jól értesült nagy nyertesek a Városligetben | Nyertesei is lehetnek a Városliget átépítésének. Azok legalábbis, akik jó előre biztosították helyüket a beruházás szereplői között. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20140122-varosligeti_haszonberlok-1439579 | 2014-01-22 13:11:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
A Bike Maffia civil szervezet eddig ételt vitt az utcán élőknek, a járvány idején arcmaszkot és kézfertőtlenítőt is szállít. A hajléktalanok a meleg tavaszi napon már nem érezték magukat annyira szerencsétlennek, igaz, szenvednek a lakással rendelkezők félelmétől. Pedig sokukat már le is tesztelték.
Stáb Földes András
Simor Dániel | Most a hajléktalanok sajnálják, aki a lakásában ül | Most a hajléktalanok sajnálják, aki a lakásában ül - Elüldögélek a napon, nekik meg az agyukra megy a karantén, mondta egy hajléktalan férfi. Megnéztük, hogy a Bike Maffia hogyan tudja most segíteni a hajléktalanokat. | [
"bike maffia",
"hajléktalanok",
"ételosztás",
"arcmaszk",
"koronavírus",
"koronavírus magyarországon",
"civil szervezet",
"segítség",
"videó",
"belfold"
] | 0 | https://index.hu/video/2020/04/19/bike_maffia_hajlektalanok_koronavirus_arcmaszk_budapest | 2020-04-19 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Végrehajtás fenyegeti azokat, akiket a fideszes városvezetés átcsalt a porcelángyár ellencégébe. Páva Zsolt saját felelősségéről hallgat.
– Nem a mi hibánk! Nem a mi hibánk! – ezt ismételgeti az a pécsi asszony, aki 2016-ban húszévnyi munkaviszony után Pécs kormánypárti irányítóinak biztatására lépett át a Zsolnay Porcelánmanufaktúrából a Ledina Kft.-be.
A korábban porcelánfestőként dolgozó asszony már távozott a Ledinától is, mert ott alig volt munka, s jelenleg szalag mellett dolgozik. A bíróság 205 ezer forint kártérítésre ítélte, s már bármikor követelhetik tőle ezt a pénzt. Férjével két gyermekről gondoskodnak, egyikük fizetése sem éri a 200 ezer forintot, a családnak mozgósítható vagyona nincs. Az asszony így fakad ki:
– Lehet, hogy buták voltunk, amikor kiléptünk a Zsolnaytól, de akkor se a mi hibánk! Fizessenek azok, akik hitegettek minket!
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. einstandjának kísérletéről többször írtunk. 2016-ban egy, a kormánnyal jó kapcsolatban lévő gazdasági kör szerette volna megszerezni a gyárat. Az 1853-ban alapított cég évek óta veszteségesen gazdálkodott, ám az üzemet vonzóvá tette, hogy Magyarországon több tucatnyi középületet borít Zsolnay kerámia, s ezek – uniós támogatásból – finanszírozott, műemléki felújítása révén a részvénytársaság a következő évtizedben akár 20-25 milliárdos, versenytárs nélküli megrendeléshez juthat, és ettől nyereségessé válhat. A Zsolnay megszerzéséért többfrontos támadás indult, ennek egyik eleme az volt, hogy a manufaktúra dolgozóinak 80 százalékát, 118 dolgozót átcsaltak a fideszes irányítású pécsi önkormányzat cégébe, a Ledina Kft.-be. A cél az volt, hogy a Zsolnayt felszámolásba sodorják, s a gyár tevékenységét a Ledina átvegye. A Zsolnay tulajdonosa, a svájci Bachar Najari azonban rendezte a zrt. adósságát, és a manufaktúra – meggyengülve, de – túlélte a támadást. A város által eladott Ledina viszont nem boldogult. A kft. termékei nem találtak piacra, a cég több százmilliós adósságot halmozott fel, s jelenleg végelszámolás folyik ellene.
A Ledina dolgozóinak gondját fokozza, hogy a Kúria múlt heti ítélete kimondta: azonnali kilépésük a Zsolnaytól jogtalan volt, ezért a távozók 150-250 ezer forintos kártérítést kell fizessenek. Amikor a dolgozók elhagyták a Zsolnayt, felmondásukat a városháza által megbízott jogászok szervezték meg – mindez és Pécs irányítóinak ígéretei azt sugallták, hogy a város átvállalja a kilépés terheit. Miután Pécs eladta a Ledinát, a kft. egymást váltogató tulajdonosai azt mondták, perveszteség esetén nem a dolgozóknak kell majd fizetniük. Ám most nincs, aki fizetni akarna helyettük. Pedig többségüknek a fizetése alacsony. A végrehajtás – várhatóan - 2-3 héten belül elkezdődik.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó pervesztesek és az ő sorsukat átérző pécsiek véleménye ugyanaz, mint a cikk elején megszólaló asszonyé. Mindezek okán írásban megkérdeztük Páva Zsoltot, Pécs fideszes polgármesterét, hogy a város tudja-e enyhíteni a pervesztesek terheit? Pécs első embere azt válaszolta, hogy ez nem lehetséges, hisz a város a Ledinát 2016 őszén eladta. Páva – mint válaszából kiderül - abban bízik, hogy a Ledina tulajdonosai kifizetik a pervesztesek helyett a kártérítést. Felvetettük: sokak szerint azoknak kellene magukra vállalni a kártérítést, akik kitervelték a Zsolnay einstandját és – Pávával együtt - belevitték a dolgozókat a jogtalan indokú távozásba. Erre a kérdésre Páva Zsolt nem válaszolt.
Amúgy az a vállalkozói csoport, amelyik kiszemelte magának a Zsolnayt, könnyedén fizethetne a dolgozók helyett, hisz az ő cégeik a sokmilliárdos állami beruházások közbeszerzéseinek állandó nyertesei, nekik a Kúria által kirótt 25 milliós kártérítés nem tétel. A Zsolnay dolgában jártas pécsiek úgy vélik, alighanem ők sietnek majd a pervesztes dolgozók segítségére. | Zsolnay-ügy: megfizetnek a kisemberek, a fideszes polgármester hárít | Végrehajtás fenyegeti azokat, akiket a fideszes városvezetés átcsalt a porcelángyár ellencégébe. Páva Zsolt saját felelősségéről hallgat. | null | 1 | https://nepszava.hu/3029512_zsolnay-ugy-megfizetnek-a-kisemberek-a-fideszes-polgarmester-harit | 2019-03-20 07:00:00 | true | null | null | Népszava |
Állami szintre emelt doppingolás, pénzmosás, korrupció, mindehhez még titkosszolgálati szál is – akár egy fikciós kalandregényről is lehetne szó, ám a gyanú szerint ez nagyon is a valóság. Az orosz atléták doppingbotránya a sportág valaha volt talán legsötétebb fejezetét tárja elénk.
Minden azzal kezdődött, hogy a német ARD televízió még tavaly decemberben – részben titokban – rögzített kép- és hangfelvételekkel, tanúvallomásokkal szándéka szerint az orosz atléták államilag szervezett doppingolását tárta a világ elé, amit az oroszok „természetesen” nem ismertek el. Viszont a helyi atlétikai szövetség elnöke távozott posztjáról, majd sorban tiltották el a neves versenyzőket, ami legalábbis erősítette a gyanút. November elején aztán felgyorsultak az események. Néhány napja a Nemzetközi Atlétikai Szövetség korábbi elnöke, a szenegáli Lamine Diack ellen nyomozás indult Franciaországban, ahol rövid időre őrizetbe is vették a 82 éves, agg sportdiplomatát, a vád ellene pedig az, hogy az oroszok lefizették, tussolja el a doppingügyeiket. Ennek az ára a kiszivárgott hírek szerint az egymillió dollárt is elérhette. Hétfői genfi sajtótájékoztatóján a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) vizsgálóbizottsága – amely a korábbi WADA-elnök, a kanadai Dick Pound vezetésével az ominózus ARD-s film adásba kerülése után állt fel – robbantott, s arra jutott: kéri az Orosz Atlétikai Szövetség felfüggesztését, valamint a moszkvai doppinglaboratórium akkreditációjának visszavonását. Utóbbi tegnap meg is történt.
A nyilvánosságra hozott, több mint háromszáz oldalas vizsgálati anyag legsúlyosabb állítása az, hogy az orosz kormány megfélemlítette a moszkvai laboratóriumot, amely Vitalij Mutko sportminiszter nyomására és a titkosszolgálat jelen levő munkatársainak „ráhatására” bizonyos doppingmintákat manipulált. Mindezt nem lehet kizárni, de nagy kérdés, hogy a doppingvizsgálatok és az ehhez kapcsolódó jogi procedúrák terén kétségkívül otthonosan mozgó WADA miként nyert betekintést az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB működésébe. Másrészt mennyire illetékes efféle kijelentéseket tenni, amelyek, továbbgondolva a történteket, a nagypolitikába is átvezethetnek.
Nem volt váratlan válaszlépés, hogy orosz sportminisztérium tegnap felszólította a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséget, tartsa magát a tényekhez és a bizonyítékokhoz. „Jelentős különbség van a médiában terjengő információk és a bizonyított tények között” – hangsúlyozta közleményében a minisztérium, megjegyezve, hogy a vizsgálati anyag javarészt nem tartalmazott meglepetéseket. Az illetékesek tudatában voltak az Orosz Atlétikai Szövetségnél jelentkező problémáknak, és meghozták a megfelelő intézkedéseket: a szövetségnek új elnöke és főedzője lett. Tegyük hozzá: ennél azért többet is tehettek volna.
Vitalij Mutko első megszólalásában fenyegető éllel felvetette a moszkvai laboratórium állami finanszírozásának beszüntetését, s közölte, hogy annak az ezernégyszáz doppingmintának a megsemmisítése, amelyet felróttak nekik, éppen egy korábbi WADA-körlevél nyomán történt, mert már nem volt rájuk szükség. Ez persze megint megmosolyogtató, hiszen egy adott mintát évek múlva, hatékonyabb vizsgálatoknak alávetve még sok „turpisságot” tárhatnak fel; s a citált körlevél amúgy sem került elő. A WADA azt állítja, a minták megőrzését kérte, és lássuk be, ezt nehezen lehet félreérteni.
Poundék nevesítve vádolják az orosz doppingellenes ügynökség, a Ruszada vezetőjét is, szerintük Grigorij Rodcsenko megvesztegethető volt, és nagy szerepe van doppingesetek elhallgatásában. Az Orosz Atlétikai Szövetség jelenlegi elnöke, Vagyim Zelicsenok úgy nyilatkozott: bár kétségkívül előfordultak lebukások Oroszországban, nem gondolja, hogy ezek szisztematikusak lettek volna. Megszólalt Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke is: „Mindent megteszünk, hogy megvédjük az atlétika tisztaságát, és újraépítsük sportágunk becsületét.” Úgy tűnik, egészen az alapokhoz kell visszamenni. | Össztűz alatt az oroszok | Magyar Idők | Minden azzal kezdődött, hogy a német ARD televízió még tavaly decemberben – részben titokban – rögzített kép- és hangfelvételekkel, tanúvallomásokkal szándéka szerint az orosz atléták államilag szervezett doppingolását tárta a világ elé, amit az oroszok „természetesen” nem ismertek el. Viszont a helyi atlétikai szövetség elnöke távozott posztjáról, majd sorban tiltották el a neves versenyzőket, ami … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/sport/dopping-111982/ | 2015-11-11 14:56:33 | true | null | null | Magyar Idők |
Az elmúlt évek legnagyobb botrányát robbantotta ki Érden Szántó Erzsébet, az Érdi Sport Kft. eltávolított ügyvezetője, aki szeptember 16-án délelőtt nyilvánosságra hozott Facebook-posztjában minden eddiginél súlyosabb vádakkal illette a megyei jogú városok polgármesterei közül az egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros Andrást.
Az érdi önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Érdi Sport Kft. tavaly nyáron eltávolított ügyvezetőjének elszántságára jellemző, hogy a posztban még önmagát is bűncselekmény elkövetésével vádolta meg.
Azt írja sok más mellett, hogy az “állására vonatkozó zsarolással” T. Mészáros arra kényszerítette 2017-ben, hogy az aláírjon három, egyenként egymillió forintról szóló támogatási nyilatkozatot az Összefogás egyesület javára. Szerinte azért, hogy így mossanak tisztára korrupciós pénzeket. Csakhogy bizonyítékkal egyelőre nem állt elő.
Szántó nyomatékosan közölte a posztban, hogy egy fillért sem adott T. Mészárosnak, aki az Összefogás egyesület elnöke is. Ez az egyesület a Fidesszel és a KDNP-vel T. Mészárosék jelölőszervezete az őszi önkormányzati választáson. A 2017. évről szóló beszámoló szerint 18,2 millió forint támogatást kapott az egyesület.
Szántó – miközben élesen bírálja T. Mészáros feleségét, aki 2018. augusztus óta az Érdi Úszó Sport Kft. minősített többségű befolyást szerző tulajdonosa – ismét felhánytorgatta kirúgásának körülményeit, amelyről annak idején itt és itt írtunk részletesen:
Áll a bál az érdi női kézilabdacsapat körül: a polgármester kirúgta az ügyvezetőt, a vezetőség nagy része felmondott
Pénteken felmondott az érdi NB1-es női kézilabdacsapat szakmai stábjának több tagja, miután a város képviselő-testülete egy nappal korábban a polgármester előterjesztésére visszahívta a Sport Kft. ügyvezetőjét, Szántó Erzsébetet. A sportszakember kirúgása törést okozhat a helyi Fideszben is: a párt egyik önkormányzati képviselője, a sportklub elnöke szolidaritásból szintén távozott posztjáról.
Érden három jelölt indult el a polgármesteri szék elnyeréséért idén ősszel: T. Mészáros, Csőzik László, az összellenzéki jelöltje és Tekauer Norbert, aki függetlenként indul. Tekauer Szántó Erzsébet élettársa, aki Szántó eltávolítása után lemondott a női kézilabdaklub elnöki posztjáról, majd nem sokkal később kizárták a helyi közgyűlés Fidesz-frakciójából.
“…ha valaki még mindig úgy gondolja, hogy Tekauer Norbert a T. Mészáros embere, akkor szólok, NEM AZ!!! Nemzeti érzelmű, de egy ilyen “mutyi brigádot” nem tud támogatni” – írta Szántó a botrányt kiváltó Facebook-posztban.
Ennek azért van jelentősége, mert eddig a Csőzikkel szimpatizáló Facebookos véleményformálók Tekauert és csapatát “Fidesz 2”-ként állították be, és egyértelműen T. Mészáros emberének állították be.
Az élettárs és sportszakember harcos nyilatkozatával nehéz helyzet elé állítja T. Mészárosékat. Tekauer és csapata pártoktól függetlenként határozzák meg magukat, azonban aligha tagadhatják le, ízig-vérig jobboldaliak. Vagyis adott esetben T. Mészárostól és a Fidesztől vehetnek el szavazatokat, de kétségtelen, hogy megosztják a Fidesz ellenzékét is.
Nem túlzás azt állítani, hogy Érden sok embert izgalomban tart az azóta hallgatásba burkolózó Szántó posztja. Sokan méltatják a bátorságáért, mások kételkednek abban, hogy tudja-e bizonyítani az állításait. Kerestük mi is a volt sportvezetőt, de ő ügyvédje tanácsára egyelőre nem kívánja részletesebben kifejteni a korrupciós vádakat.
A polgármesternél is rákérdeztünk Szántó Erzsébet kijelentéseire, de T. Mészáros nem válaszolt. Szeptember 16-án kora este közzétett posztjában a Fidesz helyi elnöke egyebek mellett azt írta, hogy nem érte váratlanul a támadássorozat. “A megfelelő jogi lépéseket a megfelelő időben természetesen megteszem” – írta a polgármester.
Fotó: Facebook/Szántó Erzsébet oldala | Pénzmosással, korrupcióval vádolja egy volt sportcégvezető az érdi polgármestert | A 2019-es önkormányzati kampány eddigi legkeményebb napját élte át a héten az érdi Fidesz. Egy volt érdi sportvezető minden eddiginél súlyosabb korrupciós vádak | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/09/19/penzmosassal-korrupcioval-vadolja-egy-volt-sportcegvezeto-az-erdi-polgarmestert/ | 2019-09-19 02:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
2018. március 12. 13:33
Angela Merkel német kancellár szerint az új kormánynak választ kell adnia az embereket foglalkoztató kérdésekre.
Sok dolga lesz az új német szövetségi kormánynak, és megalakulása után rögtön el is kezdi a munkát – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben a koalíciós szerződés aláírása előtt.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke a közös kormányzásra készülő pártok vezetőinek tájékoztatóján elmondta, hogy az új kormánynak választ kell adnia az embereket foglalkoztató kérdésekre, így gondoskodnia kell a szociális piacgazdaság modelljének megújításáról és arról, hogy "mindenkihez elérjen a jólét", és a szociális biztonságtól a közbiztonságig terjedően biztonságot nyújtó, cselekvőképes államot kell építenie.
Olaf Scholz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) ügyvezető elnöke kiemelte, hogy a negyedik nagykoalíció "nem szerelmi házasság", de a szociáldemokraták készen állnak a konstruktív együttműködésre.
Horst Seehofer, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke hangsúlyozta, hogy a három párt "nagykoalíciót alkot a kisemberekért", a társadalom többségét alkotó középrétegekért, amelyek bizalmát csak munkával és teljesítménnyel nyerheti el.
(MTI) | Mandiner | [
"külföld",
"Németország",
"Angela Merkel",
"Berlin",
"SPD",
"CDU",
"CSU",
"német kormányalakítás",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | http://mandiner.hu/cikk/20180312_merkel_sok_dolga_lesz_az_uj_nemet_kormanynak | null | false | 0.005882 | 0 | null |
|
Jogos Csányi Sándor kormánykritikája - véli Büttl Ferenc, a bank360.hu vezető szakértője az OTP Bank elnökének a kabinet gazdaságpolitikáját bíráló kijelentéseiről, amiket a héten fogalmazott meg egy konferencián. Csányi Sándor azt mondta: nincs még egy olyan kormány, amely annyira beavatkozna a bankok életébe, mint a magyar, a bankszektor terhei magasak és kiszámíthatatlanok, valamint azt is a kormány szemére vetette, hogy az extraprofitadónak idén már nem kellene léteznie.
Az ATV híradója által megkérdezett Büttl Ferenc azt mondta, a gazdaságpolitikában nincs stratégiai tervezés. Ahogy a közgazdász fogalmazott: a kabinet ide-oda csapkod. Hozzátette azonban, Szerinte azzal együtt, hogy a bankok így is rekordprofitokat értek el, a környezet túl sokat változik. "Az, hogy kamatstopokat vezetnek be, nagyon ritka, és az is ritka hogy ez hosszú ideig fennáll. Az, hogy egy rendkívüli helyzetben időlegesen valamilyen korlátozásokat vezetnek be, akár a bankszektorban akár máshol, ez előfordul más országban. Azonban az, hogy egy ilyen korlátozás 3 évig életben van, folyamatosan meghosszabbítják, ez azért már ritkának számít".
A DK parlamenti képviselője, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) egykori főtitkára szerint is jogosak Csányi észrevételei. A DK-s politikus szerint a magyar gazdaság rossz versenyképességét a kiszámíthatatlanság is okozza, mert így a vállalatok kevesebb korszerűsítést hajtanak végre. | Ül Csányi Sándor kormánykritikája | A gazdaságpolitikában nincs stratégiai tervezés, a kabinet ide-oda csapkod. Ezt mondja a bank360.hu vezető szakértője egyetértve Csányi Sándor OTP-elnök kormányt bíráló kijelentéseivel. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/ul-csanyi-sandor-kormanykritikaja-147600 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Aznap írt az Századvégről, mint az Orbán-kormány agyáról az Index, amely szerint a cégcsoporttal a miniszterelnök AKKORI tanácsadója, Habony Árpád volt az összekötő. A portál egy olyan fotót is közölt, amelyen – állítása szerint – Habony Árpád TEK-es testőre is szerepelt. Az Index szerint három éve Habonynak és Heim Péternek volt a legnagyobb befolyása a Századvég-csoportra, a cégnél saját irodája is volt. Az Index akkor azt írta, hogy Habony is részt vett Schmitt Pál nagy visszhangot kiváltó tévéinterjúra való felkészítésén is.
2012. április 2-án még nem volt ennyire kínos Habony Árpád, hiszen a Fidesz.hu is így számolt be a köztársasági elnök lemondásáról.
„Schmitt Pál beszédét követően Orbán Viktor miniszterelnök társaságában a parlamenti dolgozószobájába ment, később csatlakozott hozzájuk Kövér László, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, Giró-Szász András kormányszóvivő és Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is.”
Néhány hete a Fidesz mellett hivatalosan is agytrösztként bábáskodó Századvég stratégiai igazgatója a Magyar Narancsnak “ösztönös zseninek” nevezte Habonyt, de a tanácsadókról azt mondta, Orbánnak azok nem is kellenek.
„Hogy lehetnének és egyáltalán milyen tanácsadói lehetnek egy olyan embernek, aki közel három évtizede a politika első vonalában harcol? Kis túlzással Orbán a saját maga tanácsadója és stratégája. (…) Az más kérdés, hogy beszélget-e emberekkel, kikéri-e a véleményüket.”
Arra a kérdésre, mitől Habony Orbán legbefolyásosabb tanácsadója, azt válaszolta, hogy „Árpád egy legenda, miért akarnám varázstalanítani?”
A legenda korábban gyakori vendége volt a fideszes rendezvényeknek. Rogán Antal azt mondta róla, hogy neki és a miniszterelnöknek is szokott tanácsokat adni, Lázár János ugyancsak elismerte, hogy ő is ki szokta kérni véleményét. | Habony-ügy: a Fidesz.hu lebuktatta Orbán Viktort | 2012. április 2-án nemcsak az Index, hanem a kormánypárt hivatalos weboldala szerint is miniszterelnöki tanácsadó volt Habony Árpád. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2015/04/22/habony-ugy-a-fidesz-hu-lebuktatta-orban-viktort/ | 2015-04-22 18:10:52 | true | null | null | 24.hu |
A Bács-Kiskun vármegyei adóellenőrök egy halboltosnál indítottak jogkövetési vizsgálatot. A vállalkozó a korábbi katás adózás helyett váltott új adózási módra. A bevallás szerint a vizsgált évet veszteséggel zárta, mivel a halértékesítésből befolyt bevétele alacsonyabb volt, mint az áru beszerzési értéke. A körülményekből azonban úgy tűnt, a beszerzett élőhal egy része adózás nélkül úszott tovább a vevők konyhájába, bográcsába.
Az adózó a veszteségét a halak egy részének elhullásával, selejtezéssel indokolta, de ezt sem a könyvelése, sem egyéb nyilvántartásai nem igazolták. Később úgy nyilatkozott, hogy a mintegy hatszáz kilónyi leselejtezett halat 99 százalékban saját fogyasztásra használta fel.
Az adóellenőrök felhívták a figyelmét, hogy a romlott hal elfogyasztása nem igazolt, és nem is célszerű módja a selejtáru kezelésének. Figyelmeztették arra is, hogy a vállalkozás bevételeit és költségeit felül kell vizsgálnia.
A vállalkozó - még a vizsgálat lezárása előtt - önellenőrzéssel módosította bevallásait, megnövelte a tevékenységéből származó bevételét, és így a korábban bevallott veszteség helyett már jövedelmet mutatott ki. Az adózó önként rendezte a több adónemet érintő kötelezettségnövekedéseit, továbbá a vállalkozás alkalmazottja után elmaradt adó- és járulékkötelezettséget is - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. | Trükkös halboltra bukkant az adóhatóság: gyanúsan sok volt a selejtáru és kevés a bevétel | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzésének hatására mégis nyereségessé vált a veszteséges halbolt. Az egyéni vállalkozó együttműködött a NAV munkatársaival, így bírság helyett önellenőrzéssel zárult az eljárás. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/vallalkozas/20240828/trukkos-halboltra-bukkant-az-adohatosag-gyanusan-sok-volt-a-selejtaru-es-keves-a-bevetel-1155674 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
Osztottunk, szoroztunk: íme, itt a friss, ropogós hazai banklista!
Amiből sok más mellett kiderül, hogy az OTP 2018-ban is toronymagasan piacvezető volt, 25 százalékot meghaladó részesedéssel, valamint az is, hogy bár a hazai bankok jócskán aktivizálták magukat, túl magas költséggel tevékenykednek – ez az oka annak, hogy tavaly az előző évinél alacsonyabb összprofitot értek el.
Egy átmeneti évet követően néhány kivételtől eltekintve ismét összehasonlíthatóvá váltak a hazai bankok főbb mutatói. Míg ugyanis tavaly csak 12-en készítették el a nemzetközi számviteli szabályok (angol elnevezésük rövidítésén: IFRS) szerint az egyedi – tehát az érdekeltségeiket figyelembe nem vevő, azaz nem konszolidált – előző évi adataikat, addig az idén már csak heten tették közzé a magyar számviteli szabályok alapján összeállított 2018-as beszámolójukat a törvényben előírt május 31-ei határidőig. Mivel köztük vannak viszonylag "nagyobb halak", mint az Eximbank, a három Takarékbank (a központi, a kereskedelmi és a jelzálog), tűélesen nem lehet meghatározni az összesített adatokat. Ám azért nincsenek is akkora eltérések, amelyek a fő tendenciákat érdemben torzítanák.
Megtartotta fölényes vezető pozícióját a piacon Megtartotta fölényes vezető pozícióját a piacon
Például azt, hogy a 2018-ban még 33 fős hazai bankmezőny jelentősen aktivizálódott 2018-ban, a 33 ezer milliárd forint fölé jutó összesített mérlegfőösszegük csaknem tíz százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Négy bank eszközei, forrásai mérséklődtek. A legnagyobb arányban, több mint tíz százalékkal az NHB Növekedési Hitel Banké, miután tízmilliárd forintot meghaladó mértékben vettek ki betéteket addigi ügyfelei, ami jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hitelintézet március közepén végelszámolás alá került.
Az előző évéhez képest közel tíz százalékkal lett karcsúbb a tőzsdére a minap bevezetett MKB Bank, ami a vállalatok által nála elhelyezett betétek és értékapapírok kétszámjegyű csökkenésének tudható be. E duón kívül a Commerzbank (1,61 százalékkal) és a Kinizsi Bank (0,23 százalékkal) vett még vissza – utóbbi sem kerül már fel a 2019-es banklistára, mivel az év elején visszaadta banki jogosítványait (és ma már Kinizsi Invest néven működik), állományát az azóta már szintén eltűnt, jobban mondva április 30-ával harmadmagával az új Takarékbankba olvadt B3 Takaréknak adta át.
A banki mérlegfőösszegek alapján az OTP továbbra is messze piacvezető, részesedése csak hajszállal csökkent 2017-ről 2018-ra, de még mindig 25 százalék feletti. Piaci részesedése egyébként a 33 bankból pont ugyanannyinak mérséklődött, mint amennyinek gyarapodott (16-16-nak) , míg a Takarék Jelzálogbanké stagnált. Érdekes, hogy az első három helyet elfoglalók (OTP, K&H, UniCredit) mindegyike a mínuszosok között van, rajtuk kívül a top 10-ből csak az MKB és az állami tulajdonú fejlesztési bank, az MFB tortaszelete szűkült.
A hazai bankok rangsora a mérlegfőösszegük alapján, millió forintban
Rangsor Bank 2018 2017 Változás 2018/2017 (%) 1. OTP 8 506 188 7 771 882 9,45 2. K&H 3 229 244 3 041 317 6,18 3. UniCredit 3 051 294 2 838 889 7,48 4. Erste 2 458 763 2 143 845 14,69 5. Raiffeisen 2 409 761 2 172 339 10,93 6. CIB 1 902 350 1 677 765 13,39 7. MKB 1 858 629 2 051 028 -9,38 8. MFB* 1 227 993 1 185 845 3,55 9. Budapest Bank 1 221 685 1 024 725 19,22 10. OTP Jelzálogbank 1 209 239 1 080 051 11,96 11. Takarékbank* 1 165 183 840 790 38,58 12. Eximbank* 973 577 939 777 3,60 13. Takarék Kereskedelmi Bank* 543 895 466 089 16,69 14. Merkantil 405 466 369 406 9,76 15. Sberbank 365 977 349 788 4,63 16. Gránit 353 544 301 761 17,16 17. Takarék Jelzálogbank* 333 292 303 831 9,70 18. Commerzbank 289 776 294 528 -1,61 19. KDB 230 216 212 030 8,58 20. UniCredit Jelzálogbank 220 127 218 236 0,87 21. Bank of China 193 896 143 178 35,42 22. Erste Jelzálogbank 165 572 88 519 87,05 23. MagNet Magyar Közösségi 151 200 132 343 14,25 24. Magyar Cetelem 116 367 107 063 8,69 25. K&H Jelzálogbank 107 311 74 640 43,77 26. Duna Takarék 88 508 77 969 13,52 27. Pannon Takarék* 75 419 73 466 2,66 28. Sopron Bank Burgenland 73 480 64 380 14,13 29. Mohácsi Takarék* 63 605 38 740 64,18 30. Porsche 62 375 53 526 16,53 31. NHB 52 461 58 580 -10,45 32. Polgári 38 626 37 904 1,90 33. Kinizsi* 32 282 32 358 -0,23
*Magyar számviteli szabályok szerint. Forrás: éves beszámolók
A legnagyobb teret a Takarékbank nyerte, amelynek mérlegfőösszege egy év alatt közel 40 százalékkal emelkedett, s bekerült az "ezermilliárdosok" immár tizenegy tagot számláló táborába. (Konszolidált alapon pedig a Takarék Csoport még erősebb, a maga 2500 milliárdos mérlegfőösszegével a negyedik legnagyobb hazai pénzügyi csoport.)
Az eredményeknél már nem pozitív az összkép. Amilyen arányban nőtt a 33 bank együttes mérlegfőösszege, csaknem ugyanannyival csökkent az összesített nyereségük, s az 500 milliárd alatt maradt. Annak ellenére, hogy az idei volt az utolsó békeév atekintetben, hogy egy sor bank eredményét – mint az vezetőik ki is hangsúlyozták – hízlalták a korábban végrehajtott értékvesztések visszaírásai.
Mindezek fényében cseppet sem huszáros, hogy 2018-ban a hazai bankok kevesebb, mint fele örvendeztette meg tulajdonosait az előző évinél magasabb profittal. Pedig csak kettő lett veszteséges, a Porsche Bank és az NHB. A legnagyobb fordulatot a Takarék Kereskedelmi Bank vitte véghez, miután a 2017-es, közel 10 milliárdos veszteségéből 1,6 milliárdos nyereséget csinált, míg vele ellentétes utat járt be a Porsche Bank, amely 321 milliós 2017-es nyereségével szemben 258 milliós veszteséggel zárt. A nagybankok közül az OTP, a CIB és az eladósorba került állami Budapest Bank több mint 30-30, a Raiffeisen közel 20 százalékkal kevesebb profitot termelt 2018-ban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ám a citromdíjat az MFB vitte el, amely tavaly csaknem 10 milliárddal kevesebb, mindössze 1,7 milliárdos nyereséget ért el, mint egy évvel korábban.
A hazai bankok rangsora az adózott eredményük alapján, millió forintban
Rangsor Bank 2018 2017 Változás 2018/2017 (%) 1. OTP 173 442 251 550 -31,05 2. UniCredit 58 669 48 491 20,99 3. Erste 57 499 52 443 9,64 4. K&H 57 050 41 669 36,91 5. MKB 25 274 19 154 31,95 6. Raiffeisen 23 008 28 545 -19,40 7. OTP Jelzálogbank 22 802 22 125 3,06 8 CIB 14 265 22 414 -36,36 9. Magyar Cetelem 9 802 11 154 -12,12 10. Budapest Bank 9 343 13 594 -31,27 11. Merkantil 7 861 9 568 -17,84 12. Takarékbank* 6 938 5 219 32,94 13. Gránit 5 633 4 673 20,54 14. Eximbank* 4 991 4 623 7,96 15. Takarék Jelzálogbank* 2 271 4 141 -45,16 16. MagNet Magyar Közösségi 1 753 1 989 -11,87 17. MFB 1 716 11 936 -85,62 18. Takarék Kereskedelmi Bank* 1 647 -9 955 116,54 19. Sberbank 1 347 204 560,29 20. Erste Jelzálogbank 1 000 224 346,43 21. KDB 900 1 146 -21,47 22. Commerzbank 726 970 -25,15 23. UniCredit Jelzálogbank 657 3 071 -78,61 24. Sopron Bank Burgenland 443 1 199 -63,05 25. Bank of China 306 296 3,38 26. Kinizsi* 273 107 155,14 27. Pannon Takarék* 265 121 119,01 28. Duna Takarék 165 331 -50,15 29. K&H Jelzálogbank 152 92 65,22 30. Polgári 130 88 47,73 31. Mohácsi Takarék* 85 -96 188,54 32. NHB -82 72 -113,89 33. Porsche -258 321 -180,37
*Magyar számviteli szabályok szerint. Forrás: éves beszámolók
Pedig a mostani, alacsony kamatkörnyezetben dicséretesként értékelendő, hogy a bankok e téren összességében az előző évinél jobb mérleget produkáltak: kamatbevételeik és -ráfordításaik közel 700 milliárdos egyenlege több mint 6 százalékkal múlja felül a 2017-est. Csakhogy még így sem sikerült összességében több profitot termelniük, aminek alapvetően a működési költségeik megugrása az oka. Amit csak részben magyaráznak az azonnali átutalási rendszer – eredetileg idén július 1-jére belőtt, a napokban azonban 2020. március 2-ára elhalasztott – bevezetése miatti informatikai kiadások, valamint a digitalizációs költések. Sokat nyomtak a latba a dolgozók béremelései, miközben a bankok az üzleti növekedésükre sem sajnálták a pénzt.
Mindezek eredőjeként viszont kijelenthető, hogy a hazai bankrendszer sem bevétel-, sem tőkearányosan nem működik hatékonyan, ebben az összevetésben Európán belül igencsak hátul áll. S mint az a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteki jelentéséből kiderül, a helyzet az idei év első negyedében nemhogy javult, hanem még romlott is. Ami azért aggasztó, mert 2020-2021-ben már nem lesznek olyan eredményjavító tételek, mint voltak eddig az értékvesztés-visszaírások, így akkor – ahogy bankárkörökben szoktak fogalmazni – eljöhet az igazság órája.
Az MNB is azt állapította meg a márciusban publikált 330 pontos versenyképességi programjában, hogy a hazai bankok meglehetősen drágán tevékenykednek. Persze ez a szemrehányás nemcsak a hitelintézeteknek szólt, hanem legalább annyira a kormánynak is, amely a Bankszövetség – és most már az annak éléről az MNB-alelnöki székbe átült Patai Mihály jóvoltából a jegybank – nyomásgyakorlása ellenére nem hajlandó kivezetni, sőt még csökkenteni sem a szektorszinten százmilliárdot bőven meghaladó összterhüket. | Osztottunk, szoroztunk: íme, itt a friss, ropogós hazai banklista! | Amiből sok más mellett kiderül, hogy az OTP 2018-ban is toronymagasan piacvezető volt, 25 százalékot meghaladó részesedéssel, valamint az is, hogy bár a hazai bankok jócskán aktivizálták magukat, túl magas költséggel tevékenykednek – ez az oka annak, hogy tavaly az előző évinél alacsonyabb összprofitot értek el. | [
"Vállalatok",
"Bankok",
"bankrendszer",
"takarékok",
"Magyar Nemzeti Bank"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/osztottunk-szoroztunk-ime-itt-a-friss-ropogos-hazai-banklista.html | null | true | 0 | 0 | null |
Ahogy a Kreml a múlt héten sürgős intézkedéseket hozott a rubel zuhanó árfolyamának stabilizálására, egy dolog világossá vált: a háborús gépezetre és a szociális jóléti programokra fordított féktelen kiadások nem folytatódhatnak örökké. De jelenleg kevés megfigyelő hiszi, hogy az orosz gazdaságot a közvetlen összeomlás veszélye fenyegeti.
Azonban a megfigyelők szerint elérkezett az a pont, amikor a Kremlnek mérlegelnie kell, hogy mennyibe kerül az Ukrajnával vívott háborúra fordított több billió rubel és a példátlan szankciók elviselése, miközben fenntartja a közkiadások háború előtti szintjét - írja Guardian.
A dolgok nagy összefüggésében, amíg Oroszország továbbra is ilyen őrült módon költekezik - mind a háborús kiadásokra, mind a drága importra -, addig a rubel nem fog alapvetően javulni
- mondta Alekszej Eremenko, a Control Risks tanácsadó cég igazgatóhelyettese.
Mindennek hátterében egy strukturális probléma áll... Jó kérdés, hogy vajon elérkeztünk-e már ahhoz a ponthoz, amikor a Kremlnek komolyan csökkentenie kell a háborús kiadásokat, vagy vállalnia kell a közjólét komoly károsodását
- tette hozzá.
Ahogy a rubel a múlt héten esett, átlépve a dollárhoz viszonyított 100-as lélektani határt, az orosz központi bank válaszul 12 százalékra emelte a kamatlábakat, ami az első alkalom, hogy a háború kezdete óta megemelte a hitelfelvétel költségeit.
Vlagyimir Putyin és vezető tisztviselői múlt szerdai találkozóját követően a Vedomosztyi című üzleti napilap arról számolt be, hogy olyan informális tőkekontroll tervei készülnek, amelyek értelmében a vállalatoknak exportbevételeik nagyobb részét kellene rubelre váltaniuk. Az intézkedéseket az osztalékokra és a kölcsönökre is alkalmazni lehetne.
Hogy lesz választási osztogatás?
Putyin jövőre indul az újraválasztáson, és a Kreml a szavazás előtt általában pénzt szór a nyilvánosságra, hogy lelkes részvételt biztosítson az ötödik elnöki ciklusra esélyes elnöknek.
Bennfentesek szerint azonban kész arra, hogy megmaradjon a pályán, a gazdasága megbénult, felbátorodva attól a meggyőződésétől, hogy a lakosság nagyrészt beletörődött a hosszú háborúba és a nemzetközi elszigeteltségbe.
Demokratikus körülmények között, amikor a gazdaság rosszabbodik, az emberek más kormányra szavaznak, de Oroszország esetében nem igazán lehet egy demokratikus államról beszélni, így az embereknek vélhetően meg kell húzniuk a nadrágszíjat.
Egy Putyinnal folytatott találkozón Szergej Csemezov, a Rostec állami védelmi konglomerátum nagyhatalmú vezetője azzal hencegett, hogy a dolgozói milyen hosszú munkaórákat töltenek a fegyvergyárakban országszerte.
Elmondása szerint a Rostecnél 17,2 százalékkal nőttek a bérek, mert a gyárakban "hétvégén, ünnepnapokon és éjszaka is dolgoznak, és ezeket a napokat természetesen magasabb bérrel fizetik".
Közben Putyin a hónap elején kiadta, hogy Oroszországnak tovább kell növelnie a legújabb fegyverrendszerek, köztük a T-90-es harckocsik, repülőgépek és Lancet drónok gyártását. Nemrég az is kiderült, hogy Oroszország megduplázta védelmi kiadási célját 100 milliárd dollárra, ami az összes közkiadás egyharmadát teszi ki.
A GDP nő, az életszínvonal csökken
Az állami kiadásoknak ez a fellendülése az elmúlt 18 hónapban az orosz gazdaságot is táplálta. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Oroszország GDP-je idén 1,5 százalékkal fog nőni, és ezzel hivatalosan is megelőzi az Egyesült Királyságot és Németországot.
A GDP azt mutatja meg, hogy egy ország adott idő alatt, mennyi mindent termelt, tehát a gazdasági teljesítmény egyik mérőszáma. Ez azt is jelenthetné, hogy az orosz gazdaság jól teljesít, amiből következhetne, hogy az emberek jobban élnek.
Azonban attól, hogy az emberek tankokat, valamint fegyvereket gyártanak, attól az életszínvonal nem nő, mert ezeket Oroszország jelenleg nem eladja, hanem magának termeli.
Egy megbeszélésen állítólag maga Putyin is elismerte, hogy a gazdaságot nagyrészt a katonai kiadások hajtják. Miközben az infláció már nagymértékben sújtotta a kis- és középvállalkozásokat is.
Az orosz gazdaságot részben azon országok klubja tartja fenn, amelyek nem vezettek be szankciókat, és megkönnyítik az áruk és szolgáltatások Oroszországba történő szállítását, ami létfontosságú mentőövet jelent. Ezek közül a legfontosabb Kína, amely a nyugati technológiát helyettesítő termékekkel látja el Oroszországot, beleértve a fogyasztási cikkeket, például mobiltelefonokat és autókat, valamint ipari szerszámokat és gépeket.
Azonban Kínában is egyre nagyobb a gazdasági visszaesés. Miközben egyre nő Oroszország függősége a keleti országok irányába, ami nem kiszolgáltatottá teszi Oroszországot. A kapcsolatot pedig az Egyesült Államok Kína elleni technológiai háborúja is mozgatja. Míg egyes kínai bankok a másodlagos szankcióktól való félelmükben elkerülték az orosz piacot, több vállalat úgy véli, hogy a Kínába irányuló hi-tech exportra és befektetésekre vonatkozó amerikai korlátozások miatt Oroszországban kellene befektetniük.
A szankciós lyuk
Egy független orosz hírportál nemrégiben katalogizálta a szankciós lyukat - ahol a félvezetőktől kezdve a repülőgép-alkatrészeken át az iPhone-okig bármit átirányíthatnak és újraexportálhatnak Oroszországba kínai, törökországi vagy az Egyesült Arab Emírségekbeli cégeken keresztül, illetve Örményországon, Kazahsztánon és más volt szovjet köztársaságokon keresztül.
Ezek az áruk nem helyettesítik ugyan a háború előtti kereskedelmet, de lehetővé teszik az orosz gazdaság számára, hogy előrehaladjon. Ezek közé tartoznak az olyan szigorúan ellenőrzött termékek, mint az orosz háborús erőfeszítésekhez használt mikrochipek, köztük az olyan amerikai gyártók által gyártottak, mint a Xilinx és a Texas Instruments, vagy az Intel processzorai. Az adatok szerint a technológiát gyakran hongkongi vagy kínai vállalatok vásárolták meg, majd újraexportálták Oroszországba.
Ukrán tisztviselők több tucat nyugati alkatrészt azonosítottak azokban a cirkálórakétákban, amelyek továbbra is csapást mérnek az országra.
A bonyolult globális kereskedelmi szabályok megnehezíthetik a szankciók érvényesítését egyes árukkal szemben, például az amerikai és uniós repülőgép-alkatrészekkel szemben, amelyek Oroszországba történő exportját megtiltották, de továbbra is beáramlanak.
A nyersolaj külföldre szállítása és a nagyon szükséges deviza megszerzése érdekében Oroszország részben már egy sötét flottához fordul, amely megkerüli a nyugati árkorlátokat, így próbálják meg az árplafont megkerülni.
Néhány külföldi vállalat ugyan csapdába esett az orosz piacon, ahogy a Kreml befolyása mind a hazai, mind a külföldi üzleti életre növekszik. Oroszország átvette az ellenőrzést mind a Danone, a francia élelmiszeripari konglomerátum, mind a Carlsberg, az italóriás helyi leányvállalatai felett, amikor Putyin olyan rendeleteket írt alá, amelyek mindkettőt "ideiglenes igazgatás alá helyezték".
Oroszország gazdasági kilátásai sokkal borúsabbak, mint az invázió előtt. A Kreml Kína és más piacok felé való fordulása, a szankciók eltörlése és más megoldások nem pótolhatják a nyugati piacokhoz vagy technológiához való közvetlen hozzáférést.
A rubel gyors leértékelődése pedig arra kényszerítheti a Kremlt, hogy fájdalmas döntéseket hozzon a közkiadásokat illetően, miközben a rubel árfolyamát és a növekvő inflációt kell kezelnie.
Lassan úgy tűnik, hogy az orosz gazdaság végre belerázódik az új normális kerékvágásba, és a Kreml még mindig hisz abban, hogy sikerülhet folytatni a háborús erőfeszítéseket.
Az orosz-ukrán háborúról folyamatosan beszámolunk ebben a cikkünkben.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin az éves haditengerészeti bemutatón 2023. július 30-án. | Külföld - Lassan választás elé kerül Putyin: a háborút vagy a közügyeket finanszírozza | Lassan választás elé kerül Putyin: a háborút vagy a közügyeket finanszírozza - Egyre közelebb a pont, amikor már döntenie kell. | [
""
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2023/08/20/orosz-ukran-konfliktus-haboru-vlagyimir-putyin-gazdasag-gdp | 2023. 08. 20. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Real Madrid vezetőedzője szerint csak idő kérdése, mikor lesz Cristiano Ronaldo a spanyol csapat labdarúgója. A klub eközben gőzerővel dolgozik a keret megerősítésén, a sportigazgató kedden az AS Roma vezetőivel tárgyalt, a tréner pedig Drogbát, Luis Fabianót vagy Huntelaart szeretne leigazolni.
Bernd Schuster az As című spanyol sportnapilapnak nyilatkozva vélekedett úgy, hogy a Manchester United portugál klasszisa, Cristiano Ronaldo, ha nem is a közeljövőben, mert arra kicsi az esély, de egyszer magára ölti majd a “blancók" fehér szerelését.
“Jelenleg Cristiano Ronaldo a világ legjobb játékosa, de a Manchester nem akarja őt eladni. Ezért aztán nem is gondolom, hogy rövid időn belül megszerezhető az aláírása, de pár év múlva ő is a Real futballistájaként fut majd ki a pályára a Bernabéuban" – mondta a német szakvezető, aki még a legutóbb a világ első számú labdarúgójává megválasztott brazil Kakánál is többre tartja a fiatal portugált.
Nem csak a Real vinné Huntelaart
Ami a konkrét elképzeléseket illeti: a királyi gárda sportigazgatója, Predrag Mijatovic olasz lapjelentések szerint szerdán Rómába repült, hogy tárgyalásokat folytasson Daniele de Rossi és Alberto Aquilani leigazolásáról. A spanyol sztárcsapat szeretne minél előbb megállapodni az AS Roma vezetőivel, hogy a nyári átigazolási időszak előtt a többi kiszemelt játékossal is megegyezzenek.
Mijatovic a két középpályás ára felől érdeklődött Rómában, arról egyelőre nincsenek hírek, hogy a spanyol klub mennyit lenne hajlandó áldozni a farkasok két alapemberéért. A dúsgazdag egyesület ugyanis nem dobálózhat a pénzzel, hiszen a nyáron komoly erősítéseket tervez a tréner.
Bernd Schuster elsősorban csatárposzton szeretne egy világklasszist leigazolni. A német szakember korábban már számos alkalommal elmondta, hogy az Ajax 24 éves sztárja, Klaas-Jan Huntelaar az első számú jelöltje, de akkor sem lenne "szomorú", ha a holland válogatott helyett Didier Drogbát (Chelsea) vagy Luis Fabianót (Sevilla) szerezne meg a klub. | Huntelaart nézte ki magának a Real trénere | A Real Madrid vezetőedzője szerint csak idő kérdése, mikor lesz Cristiano Ronaldo a spanyol csapat labdarúgója. A klub eközben gőzerővel dolgozik a keret megerősítésén, a sportigazgató kedden az AS Roma vezetőivel tárgyalt, a tréner pedig Drogbát, Luis Fabianót vagy Huntelaart szeretne leigazolni. | [
"foci"
] | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2008/04/02/huntelaart_nezte_ki_maganak | 2008-04-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A KDNP-s fővárosi képviselő szerint elképesztő, hogy az önkormányzati tulajdonú cégnél már a látszatra sem adnak: a közbeszerzési törvényt részben megkerülő felhívások ott vannak a BKV-honlapon is: marketingszolgáltatásokra és úgynevezett arculatfrissítésre hirdettek pályázatot, várhatóan százmillió forintos értékben.
Az előbbi úgynevezett közbeszerzési előminősítő pályázat, amelyet a jelentkezők megszűrése után már nem kell közbeszerzésként kezelni, utóbbira pedig az ajánlati árat mint értékesítési szempontot mellőző „belső versenyeztetést” hirdettek, amely a cég szerint nem érheti el a törvényben előírt 50 millió forintos értékhatárt. Csakhogy a közbeszerzési törvény kimondottan tiltja a beszerzések „feldarabolását”, ráadásul a két pályázat szolgáltatásai logikusan összekapcsolódnak – mondta Wertrán, aki szerint vélhetően már az új arculat keretében ajándékoztak fővárosi politikusoknak több palack 40 éves tokaji asszúesszenciát, egyenként csaknem 100 ezer forint értékben.
A hivatalos dokumentumok szerint megújításra váró arculati elemek közé tartoznak többek között a dossziék, a füles táskák, asztali s egyéb méretű zászlók, abroszok, megállóhelyjelző oszlopok, BKV-logók és vitrinek a végállomásokon. Tarlós István, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: Budapest gazdátlanná vált, csak a bálványépítés zajlik gőzerővel. | "Százmilliós, törvénysértő PR-kampányra készül a BKV" - A látszatra sem adnak a KDNP szerint - Világgazdaság | Újabb pazarlásra, törvénysértésre, az eddigieknél is nagyobb PR-kampányra készülnek a 80 milliárd forintos adósságállománnyal és 15 milliárdos veszteséggel küszködő BKV Zrt.-nél – mondta a Magyar Nemzetnek Wertán Zsolt. | null | 1 | https://www.vg.hu/cegvilag/2008/07/szazmillios-torvenyserto-pr-kampanyra-keszul-a-bkv-a-latszatra-sem-adnak-a-kdnp-szerint | 2008-07-18 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Itt a Magyar Nemzet-utód nulladik számának címlapja
A Magyar Hang egy Márki-Zay Péterrel készült interjúval indul el.
Kedden, a negyedik Orbán-kormány megalakulásának napján jelenik meg először a finanszírozási problémák miatt bezárt Magyar Nemzet utódlapja, a Magyar Hang. A hetilappá alakított kiadvány elsőre a 24.hu szerint egy szamizdat jellegű nulladik számmal áll elő, melynek a címlapját már hétfőn kitwittelték:
Front page of #MagyarHang, the weekly started by some former employees of the closed #Hungarian daily #MagyarNemzet. 0. edition will be sold tomorrow on anti-government demonstration. pic.twitter.com/HxrrV74VZm — Bence Földi (@BenFoldi) May 7, 2018
Az induló lap 24 oldalas lesz, megjelenése inkább napilapos formátumra hasonlít majd. Amit eddig tudni lehet róla, itt foglaltuk össze. A nulladik számot a mai Kossuth téri tüntetésen kézből árulják az újságírók. | Itt a Magyar Nemzet-utód nulladik számának címlapja | A Magyar Hang egy Márki-Zay Péterrel készült interjúval indul el. | [
"Vállalatok",
"Média",
"Választás 2018"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/itt-a-magyar-nemzet-utod-nulladik-szamanak-cimlapja.html | null | false | 0 | 0 | null |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.