text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A 6200 lakosú város önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Plusz keretéből nyert el két fejlesztésre támogatást.
Félmilliárd forintból a település központjában egy többcélú épület komplex fejlesztését végzik el. A földszinten egy 250 négyzetméteres, pékségként funkcionáló üzlethelyiséget alakítanak ki, raktárral, akadálymentes parkolóval. Az udvaron egy másik kereskedelmi egység is létrejön.
Az első emeleten jelenleg is a városi könyvtár működik, amelynek bővítenék a szolgáltatásait azzal, hogy a második emeleten folyóiratolvasót, kávézó- és játszó sarkot, különálló olvasótermet, kutatószobát, valamint egy 50-60 fős közösségi rendezvénytermet alakítanak ki. A lépcsőházba új személyfelvonó lift is kerül.
Az épület lapostetős részére zöldtetőt és egy közösségi teraszt terveznek. A beruházás része az épület környéki zöldterületek állapotának javítása is.
Kilencven millió forintból fejlesztik a közösségi házat, amely több mint 15 éve esett át energetikai felújításon. Szigetelik a homlokzatot és a födémet, cserélik a külső nyílászárókat, korszerűsítik a világítást, valamint új hőtermelő berendezést és napelemes rendszert telepítenek.
Karakas Anikó (független) polgármester közölte, hosszadalmas előkészítő munkát követően elindították a közbeszerzési eljárást mind a két projekt esetében.
Borítókép: Illusztráció ( | Örülhetnek Békés vármegyében, hatalmas fejlesztés indul | Két, összesen csaknem 600 millió forintos fejlesztés indul hamarosan a Békés vármegyei Vésztőn – közölte az önkormányzat az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/orulhetnek-a-bekes-varmegyeben-hatalmas-fejlesztes-indul | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
„Önvédelmi” törvény Berlusconinak - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2009/11/onvedelmi-torveny-berlusconinak | 2009-11-16 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
|
A nagyszénási testület alakuló ülésén Nyemcsok Jánost társadalmi megbízatású alpolgármesternek választotta a képviselő-testület.
A pénzügyi bizottság elnöke Radovics István képviselő, tagjai: Dobróka Gábor és Mórocz Tamás János képviselők; külsős tagok: Kulcsár László Tibor és Nagy Barnabás lett. Az ügyrendi bizottság elnöke Biró Gabriella Kata képviselő. Tagjai: Patakiné Márkus Ágnes Piroska képviselő, külsős tag Tarján Bernadett lett.
A képviselő-testület célja a megkezdett felújítások és lehetőségeikhez mérten a fejlesztések folytatása, megőrizve a település szépségét és egyedi sajátosságait. A jövőben a legfontosabb az önkormányzati törvény által előírt feladatok ellátása és finanszírozása, az intézmények működése, a dolgozók munkahelyének biztosítása, a kiegyensúlyozott gazdálkodás - olvasható a nagyközség hivatalos oldalán. | Nagyszénás új képviselő-testülete folytatja a fejlesztéseket | Megtartotta alakuló ülését Nagyszénás önkormányzatának képviselő-testülete kedden. Hajdu János, a helyi választási bizottság elnöke előtt Nagy Attiláné polgármester és a megválasztott képviselők esküt tettek. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/nagyszenas-kepviselo-testulet-fejlesztesek | null | true | null | null | BEOL |
Nyaralni érkezett Rómába egy magyar férfi és a menyasszonya, de a harmadik napon megjelent a szállásukon a rendőrség, és két hétre börtönbe zárták a férfit.
Pantheon, Róma, turisták
Később kiderült: Hetey Gergő iratait még 2006-ban ellopták, majd cégeket hoztak létre a nevében Olaszországban, amelyek után nem fizették a munkavállalói járulékokat. A rendőrség 2008-ban kezdett nyomozni utána, 2014-ben pedig jogerősen egy év börtönre ítélték távollétében. A férfi azt állítja, minderről semmit nem tudott.
A rendőrség nyaralásuk harmadik napján fogadta a párt szállásukon, ahonnan a rebibbiai börtönbe vitték a férfit. Hetey nem tudta meggyőzni a rendőröket arról, hogy tévedés történt. Se rokonaival, se a magyar konzulátussal nem engedték kapcsolatba lépni. Végül 13 napnyi fogság után szabadon bocsátották, amit a menyasszonya által felkért ügyvédnek köszönhetett. A cél az ítélet megsemmisítése és a férfi kárpótlása volna, de Hetey bizonytalan a folytatásban. "Hatalamas traumán mentem keresztül, nincs az a pénz, ami jóvátehetné" - mondta. (hvg.hu) | Lecsuktak egy Rómában nyaraló magyart, akinek 17 évvel ezelőtt ellopott irataival cégeket hoztak létre Olaszországban | Nincs az a pénz, ami jóvátehetné az okozott traumát. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/08/31/lecsuktak-egy-romaban-nyaralo-magyart-akinek-17-evvel-ezelott-ellopott-irataival-cegeket-hoztak-letre-olaszorszagban | 2023. 08. 31. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet, mely egy újabb vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról határoz. A Makovecz Campus Alapítvány névre hallgató új alapítványt még az április végi monstre közvagyon-kiszervezős akcióban szavazta meg a parlament, a mostani dokumentum pedig kimondja annak közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként való létrehozását. Az alapítói jogok gyakorlását Orbán Viktor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kezébe teszi.
Az új alapítvány megkapja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampuszát, itt a kormány korábbi javaslata szerint "nemzeti tudáspark" lesz, ahol a magyar humán- és élettudományok fejlesztése, a Collegium Professorum Hungarorum és a Piliscsabai Collegium létrehozása, tehetséggondozási program működtetése, a pedagógus, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzés lesz a feladat, illetve az egykori katolikus egyetemi campus épületeinek megóvása, a nemzeti identitástudat és összetartozás erősítése. | A kormány megcsinálta a legújabb vagyonkezelő alapítványt | A Makovecz Campus Alapítvány létrehozását még áprilisban szavazták meg, most már rendelet is van róla. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/a-kormany-megcsinalta-a-legujabb-vagyonkezelo-alapitvanyt.html | 2021-06-04 20:42:00 | true | null | null | mfor.hu |
A pesti botrányok árnyékában Nyíregyházán háborítatlanul vezeti a városüzemeltetési céget az a Bocskai Péter, akit az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádol: a vádirat az önkormányzatnak okozott 83 millió forint értékű károkozásról beszél. A városvezetés bizalma viszont olyannyira töretlen Bocskai iránt, hogy a cégvezető a nyomozás megindulása óta közel egymilliárd forint értékben köthetett új szerződéseket – többek közt az ügy harmadrendű vádlottjának cégével. Eközben a baloldal vezető ereje, a kéttagú helyi MSZP-frakció ismét a polgármester iránti lojalitásával tüntet.
Annak ellenére, hogy a cégvezető több korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt is a vádlottak padján ül, a város polgármesterének iránta való bizalma töretlen. Bocskai Péter ugyanis minden korlátozás nélkül tovább irányítja a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. (NYÍRVV) ügyeit. Kovács Ferenc polgármester mindezt azzal indokolja, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet – még akkor is, ha újabb ügyek derülnek ki a NYÍRVV háza táján.
Mindenesetre nem ma alakult ki az a politikai kockázatokat is vállaló bizalom, amivel Kovács kitart a megvádolt cégvezető mellett. Még a 2013-as nyomozás során Kovács például igazolásával erősítette meg azt, az utóbb valótlannak bizonyult állítást, amelynek segítségével az ügy igazságügyi szakértőjét akarják – elfogultságra hivatkozva – kizáratni a bírósági szakban lévő büntetőeljárásból.
Kovács azt állítja ugyanis az általa szignált igazolásban, hogy H. A. – kérésére csak monogrammal nevezzük meg – még 2011-ben pályázott a NYÍRVV Zrt. vezérigazgatói posztjára, de az állást nem ő, hanem Bocskai Péter nyerte el – vagyis a szakértő semmiképp nem tekinthető elfogulatlannak.
Lehetne akár így is. Csakhogy az állásra nem is lehetett pályázni, mert – akármennyire is képtelenségnek tűnik -, azt nyilvánosan nem hirdették meg, így nem is versenghetett érte Bocskai és a szakértő. Megkeresésünkre H. A. cáfolta a polgármester állításait: elmondása szerint valóban ismeri személyesen Kovácsot, de nemhogy nem pályázott a NYÍRVV vezérigazgatói székére, de erről soha nem is beszélt a polgármesterrel.
A Kovács polgármester és a NYÍRVV vezetője közti kapcsolatról terjengő szóbeszédet tovább erősíti az azóta sem cáfolt hír, miszerint Kovács, aki egyszemélyben gyakorolja a város nevében a tulajdonosi jogokat, a büntetőperben az utolsó tárgyalási napig elmulasztotta a bíróságon a város 83 milliós kárigényét beterjeszteni.
A kárigény bejelentésének azért van jelentősége, mert ha a vádlottakat jogerősen elítélik, akkor a bíróság ez alapján az ítéletben kötelezi az elkövetőt a kár megtérítésére. Ennek hiányában viszont a város csak további eljárásban érvényesítheti a kárigényét. Információink szerint az ügyben harmadrendű vádlott vállalkozó vagyonán bűnügyi zárlat van, míg az elsőrendű vádlott Bocskai Péterén nincs.
Nyíregyházi aszfaltmilliárdok – ugyanaz még egyszer
Korábban megírtuk, hogy a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés harmadrendű vádlottja N. János, a Nev-Út Kft. tulajdonosa. A cég 2013-óta több mint 1 milliárd forint értékben nyert el a várostól és a városüzemeltetési cégtől útépítési és karbantartási munkákat. Gyakorlatilag évek óta nincs olyan közúttal kapcsolatos közbeszerzés Nyíregyházán, ahol a NEV-Út Kft. ne nyerne.
A hagyomány nem tört meg 2016-ban sem: most nagyfelületű kátyúzási munkákra nyert megbízást a cég a várostól. Akárcsak 2015-ben. A különbség csak annyi, hogy most – ugyanazokkal a műszaki paraméterekkel – 13 millióval drágább lett a vállalkozó díj, nettó 73 millió forint.
A 2015-ös nagy felületű kátyúzásra megkötött szerződést még Gémesi István, a NYÍRVV útkezeléssel és közlekedési tevékenységgel foglakozó irodájának vezetője szignálta. (A Bocsakiék ellen folyó büntetőeljárásban a bíróság az irodavezetőt is meghallgatta, Gémesi tanúvallomásában tételesen cáfolta a vádlottak védekezését.)
Az idén megkötött hasonló szerződés a 2012-es, most a bírósági előtt lévő ügyre emlékeztet, amikor is – az ügyészség álláspontja szerint – az irodavezetőt megkerülve az ügy másodrendű vádlottja, D. Péter bevonásával kötöttek útkarbantartási szerződéseket. A 2016-os, az előző évi szerződés tükörképének számító, csak épp 13 millióval drágább szerződést a NYÍRVV részéről már megint nem Gémesi, hanem D. Péter, a 2012-es ügy másodrendű vádlottja látta el kézjegyével.
Meghívásos verseny
A nagy felületű kátyúzásra kiírt, hirdetmény nélküli nyílt közbeszerzést a Kbt. 115 § alapján bonyolították. Az eljárás lényege, hogy a kiírás nem jelenik meg a Közbeszerzési Értesítőben, hanem az ajánlatkérő legalább négy gazdasági társaságnak küldi meg az ajánlati felhívást, és csak ezek a meghívottak tehetnek ajánlatot a munkára. Ez a zártkörű pályáztatás kevéssé transzparens, és nagyobb lehetőséget nyújt a felek összejátszására, mint a hirdetménnyel induló nyílt eljárások.
Esetünkben a NYÍRVV szerepével kapcsolatban komoly kérdések merülnek fel. A 2016-os kiírás paraméterei minden tekintetben egyeznek a tavalyival: ugyanazt a mennyiséget, ugyanolyan feltételekkel kellett vállalnia a vállalkozónak, az ár mégis közel húsz százalékkal magasabb lett.
Az általunk megkérdezett szakértők véleménye szerint semmi nem indokolja a drágulást: az infláció mértéke elhanyagolható, és az aszfalt világpiaci ára a kőolajár mozgását követve jelentősen csökkent 2015-höz képest.
Az ajánlatkérő ennek ellenére zokszó nélkül szerződött a 13 millióval magasabb áron.
De további furcsaságok is vannak a szerződés körül: a közbeszerzésről szóló törvény egyértelműen tiltja a többes pozíciót: az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt. Vagyis a nyertes NEV-ÚT Kft-nek a nagy felületű kátyúzás teljesítésében semmilyen formában nem lehetne alvállalkozója például a Strabag, amelyik szintén versenybe szállt a munkáért.
Csakhogy a vállalt munka elvégzésében, a helyszíni adatgyűjtés és a munkavezetők elmondás szerint, jelentős részt vállal a Strabag is. Kérdéses az is, hogy a munkák mekkora hányadát végzi el a Strabag. A NEV-ÚT Kft. ugyanis sem a közbeszerzési eljárásban, sem a vállalkozói szerződésben nem tüntetett fel alvállalkozót – márpedig, ha tíz százalékot meghaladja az alvállalkozó részesedése, akkor ezt szabály szerint jelezni kell a közbeszerzés dokumentumaiban.
Sajátos mozzanata az eljárásnak, hogy bár a Strabag a közbeszerzési eljárásban nem tudott a Nev-Út-énál olcsóbb ajánlatot tenni, a Nev-Út alvállalkozójaként, nyilván kevesebbért, mégis részt vesz a "nagyfelületű kátyúzásban". (Az ilyen projekteknél annál több a nyereség, minél magasabban van valaki az alvállalkozói láncban.)
Megosztott felelősség
De kérdés az is, hogy mit tesz, illetve mit nem tesz a a Nev-Út számára megbízásokat adó NyÍRVV felügyelőbizottsága? Eddig leginkább semmit. Az fb elnöke, Loványi Ágnes köztudomásúlag Kovács bizalmi embere, fb-tagsága mellett a nyíregyházi önkormányzat portfolió-irodájának vezetője – vagyis Loványi a város cégeit hivatali státuszában is felügyeli.
Még furcsább, hogy a városi MSZP-szervezet delegáltja, Bencze József – több forrásunk egybehangzó állítása szerint – korrupciógyanús ügyekben még soha nem szólalt meg. Bencze egyébként az MSZP bukott városi elnöke, Nagy László köréhez tartozó politikus.
Nagy legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a Kovács polgármester által összehívott előzetes egyeztetésen támogatta, majd a többi ellenzéki képviselővel szemben megszavazta, hogy a Fidesz helyi frakcióvezetőjét a város díszpolgárává válasszák. A szavazásról kiment Jeszenszky András, az MSZP másik helyi képviselője – Jeszenszky 2010 és 15 között képviselte az ellenzéket a NyÍRVV felügyelőbizottságában.
Az mszp-s Nagy szavazata az utolsó csepp volt a pohárban: mind a DK, mind az Együtt helyi képviselője közölte, hogy otthagyja az eddigi közös baloldali frakciót. Ezzel az MSZP egykori nyírségi fellegvárában a közgyűlésben megszűnt a baloldali kvázi-koalíció.
Móricz Csaba – Becker András | Nyíregyházi couleur locale: vádlottként is lehet 70 milliós szerződést kötni | Nyíregyházi couleur locale: vádlottként is lehet 70 milliós szerződést kötni | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/08/24/nyiregyhazi-couleur-locale-vadlottkent-is-lehet-70-millios-szerzodest-kotni/ | 2016-08-24 10:38:25 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bűnösnek mondta ki, de szinte a kiróható legenyhébb büntetésre ítélte a rendelet és határozat nélkül ingyenes parkolóbérleteket osztogató szegedi városvezetőket, Mózes Ervin nyugalmazott címzetes főjegyzőt, Solymos László azóta lemondott alpolgármestert és Kalmár Gábor kabinetfőnököt a másodfokú bíróság. Elsőfokon mindhármukat hat és tíz hónap közötti, végrehajtásában egy évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották: most mindhárman megúszták pénzbüntetéssel.
Nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében bűnösnek mondta ki a Gyulai Törvényszék bírói tanácsa Szeged volt főjegyzőjét, Botka volt alpolgármesterét és kabinetvezetőjét. Mindhármuk büntetését enyhítették. Mózes Ervin felfüggesztett börtönbüntetését 2 millió forint, Solymos Lászlóét 1,4 millió, illetve Kalmár Gáborét 1,35 millió forint pénzbüntetésre változtatták.
Végh Edit tanácsvezető bíró szerint az első fokú ítélet megalapozott volt. A bíróság megállapította, hogy a vádlottak 2010 és 2012 között ingyenes parkolóbérletet biztosítottak természetes és jogi személyeknek úgy, hogy erre képviselő-testületi felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk nem volt. A vádlottak ellen a 2008-ban és 2009-ben kiosztott parkolóbérletek miatt indult eljárást elévülés miatt a bíróság megszüntette. Az enyhébb ítélethez a jelentős időmúlás, a tárgyalás elhúzódása is hozzájárult, illetve a volt főjegyző esetében még az is, hogy a Gyurcsány-kormány idején több állami kitüntetésben részesült.
Egyébiránt a törvényszéki tanács úgy látta, hogy elsőfokon helyesen állapították meg a vádlottak bűnösségét; mindössze kiegészítés és pontosítás történt másodfokon. Az indokolásban ezúttal is elhangzott, hogy az önkormányzat 2008 és 2012 között ingyenesen osztogatta a százezer forint nagyságrendű értéket képviselő VIP-parkolóbérleteket olyan személyeknek is, akiknek az önkormányzathoz semmi közük nem volt. Összesen 307 ilyen ingyen bérletet osztottak ki természetes és jogi személyeknek anélkül, hogy erre közgyűlési felhatalmazásuk vagy egyéb jogszabályi alapjuk lett volna. Az ítélet szerint a vádlottak 8-30 millió forint közötti kárt okoztak a városnak. A döntés jogerős; a megszüntetett eljárás miatt az ügyész bűnösségmegállapításért jelentett be fellebbezést, a védők pedig azért, hogy ne elévülés, hanem bűncselekmény hiányában szüntessék meg azt.
Azt már mi írtuk meg korábban több cikkünkben is, hogy kik is voltak azok, akik ingyen bérleteket kaptak. Többek között Botka László egy privát autóra, hiszen hivatali autója nyilván ingyen parkol. De jutott VIP-bérlet volt szocialista országgyűlési képviselőnek, és Ujhelyi István EP-képviselő volt feleségének is.
Cikkünk a Szegedma.hu helyszíni tudósítása alapján készült.
Vezető kép: Szegedma.hu
Ha elég makacsok vagyunk, és persze kitartók, csak azért sem elengedve a sztorit, akkor hozzájárulhatunk az igazság diadalához! | Enyhe ítélet született, de elítélték Botka parkolóbérlettel mutyizó embereit | Bűnösnek mondta ki, de szinte a kiróható legenyhébb büntetésre ítélte a rendelet és határozat nélkül ingyenes parkolóbérleteket osztogató szegedi városvezetőket, Mózes Ervin nyugalmazott címzetes főjegyzőt, Solymos László azóta lemondott alpolgármestert és Kalmár Gábor kabinetfőnököt a másodfokú bíróság. Elsőfokon mindhármukat hat és tíz hónap közötti, végrehajtásában egy évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották: most mindhárman megúszták pénzbüntetéssel. Nagyobb […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/enyhe-itelet-szuletett-de-eliteltek-botka-parkoloberlettel-mutyizo-embereit/ | 2020-01-12 02:28:39 | true | null | null | pestisracok.hu |
A két vállalkozás közösen nyerte el a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális csarnok tervezésére és kivitelezésére kiírt tenderét.
Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában található tájékoztatóból derül ki, hogy a felcsúti milliárdos üzletember megállíthatatlan a nagy projektek megszerzésében. Most a főváros egyik részén, Rákosmentén húz fel a ZÁÉV az Épkarral együtt egy olyan épületet, amely alkalmas sportolási, oktatási, kulturális és rekreációs funkciókra, illetve helyet biztosít verseny- és tömegsportoknak is.
A beruházás keretében a két cég egy multifunkciós sportcsarnokot épít meg mászófallal, valamint a közvetlenül hozzá kapcsolódó csapatöltözőkkel, raktárral, sportszertárakkal, továbbá kialakít egy fitnesz-zónát. A háromszintes csarnoképület tervezett hasznos alapterülete mintegy 7 727 négyzetméter lesz.
A beruzázás végleges összértéke nettó 7,98 milliárd forint.
A multifunkcionális csarnok megépítéséhez a cégek alvállalkozókat vesznek igénybe. Ez nem meglepő, hiszen a Mészáros-érdekeltség úgy nyeri egymás után a munkákat, hogy csoda, miként győzi kapacitással.
A ZÁÉV nemrég szerezte meg a szombathelyi fociakadémia megépítését közel 6 milliárd forintért. Emellett többek között a volt felcsúti polgármester cége építheti meg Zalaegerszeg új uszodáját 8,8 milliárdért. Ez egyébként 3,2 milliárd forinttal drágább az eredetileg becsült értéknél. A ZÁÉV egyik legnagyobb munkája az új Néprajzi Múzeum felhúzása a Városligetben. Ezt a munkát a zrt. 26 milliárd forintért végzi el a a Magyar Építő Zrt.-vel együtt.
A ZÁÉV, amely idén januártól lett hivatalosan a felcsúti milliárdos érdekeltsége, tavaly 72 milliárd forintos nettó árbevételt és 5,6 milliárdos nyereséget ért el. A sajtóban, így a 444-en is megjelent, hogy a zrt.-ből a tulajdonosai – a Mészáros Lőrinc és neje – 2018-ban osztalékként 8 milliárd forintot vettek ki.
Az Épkar Zrt. pedig a WHB Kft.-vel és a Laki Zrt.-vel együtt újítja fel az Operaház épületét. Az eredetileg tervezett 9 milliárd forint helyett 14 milliárd lett a korszerűsítés induló összege, amit később megtoldottak 7 milliárd forinttal.
A 2017-es vizes vb-re pedig az Épkar újította meg a Hajós Alfréd és a Széchy uszodákat 3 milliárd forintért. | Közel 8 milliárd forintért építhet sportcsarnokot Rákosmentén a ZÁÉV és az Épkar | A két vállalkozás közösen nyerte el a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális csarnok tervezésére és kivitelezésére kiírt tenderét. Támogasd a munkánkat p | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2019/07/08/kozel-8-milliard-forintert-epithet-sportcsarnokot-rakosmenten-a-zaev-es-az-epkar/ | 2019-07-09 14:27:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Olcsóbbat.hu árösszehasonlító portál közel 1 300 fő részvételével készült kutatásából kiderült, a válaszadók közel egynegyede csak ritkán, vagy soha nem olyan ajándékot kap, amit igazán szeretne. A kutatás második szakaszában megkérdezett internetes vásárlók szerint a zokni már annyira unalmas, hogy a legextrémebb ajándéktárgyak között is szerepel. A weboldal statisztikái pedig azt mutatják, hogy leginkább azok tanácstalanok, akik a férjüknek keresnek ajándékot.
Az Olcsóbbat.hu oldal statisztikái szerint az interneten vásárlók közül legtöbben arra kíváncsiak, milyen ajándéknak örülne házastársunk. A rangsort a férjek vezetik – legtöbben a részükre keresnek tippeket, vagy vásárolnak online –, míg a tinik és ovisok a feleségekkel osztoznak a második és harmadik helyen.
Népszerű ajándékok férjnek a praktikus, fogkefét és alvómaszkot is rejtő utazókészlet vagy a masszázsülés, feleségnek a Swarovski kristályokkal kirakott gyűrű és gyermekeknek a mágneskönyv – derült ki az árösszehasonlító portál forgalmi adataiból. Gyerekeknek szintén jól fogy a teknőc mintás, csuklóra erősíthető azonosító karszalag, amelyre felírható a nevük arra az esetre, ha elkallódnának. Barátnőknek felkapott a cicás kép, amit a képkarcolás módszerével maguk készíthetnek el. De vajon mindenki örül az ajándéknak?
Ajándék legek: a legunalmasabb és a legextrémebb
Meglepő módon a zokni nem csak az unalmas, de az extrém kategóriában is vezeti a listát – derült ki a kutatás második részében beérkezett egyéni válaszokból. Ezek szerint a zokni annyira unalmasnak számít, hogy az már extrém. Legalábbis a kétbetűs tusfürdőt, a lila garbót, de még a fénymásolt könyvet is simán maga mögé utasítja.
Az Olcsóbbat.hu látogatói szintén az extrém ajándékok között sorolták fel a csípős paprikás szappant vagy – télen – a rollert, ezek ajándékozását azonban nem javasoljuk senkinek. Ezzel szemben egy ló vagy egy pingvines öngyújtó garantáltan nagy meglepetést kelt – a válaszadók ezekről számoltak be az eddigi legextrémebb karácsonyi ajándékok közöttk
Kevesen adunk tippeket a másiknak
A karácsonyi szezon nagy dilemmáit és csalódásait persze legkönnyebb lenne megelőzni, ha a megajándékozni kívánt családtag maga adna tippeket, mit látna szívesen a fa alatt. Az Olcsóbbat.hu felméréséből azonban kiderült, hogy a családtagoktól, ismerősöktől nem számíthatunk segítségre. Megközelítőleg minden második válaszadó (56,4 %) soha nem könnyítette még meg a másik választását és mindössze 9 %-uk ad tippeket, milyen ajándéknak örülne idén karácsonykor. Így az sem meglepetés, hogy a válaszadók több mint egynegyede csak ritkán, vagy soha nem olyan ajándékot kap, amit igazán szeretne.
A kutatásban résztvevő közel 1 300 fő több mint 70 %-a viszont elégedett lehet, ők kizárólag vagy legalább többségében olyan ajándékokat kapnak, aminek örülnek. | Tech: Nincs még ötlete karácsonyra? Egy weboldal felmérte, ki mit szeretne | Az Olcsóbbat.hu árösszehasonlító portál közel 1 300 fő részvételével készült kutatásából kiderült, a válaszadók közel egynegyede csak ritkán, vagy soha nem olyan ajándékot kap, amit igazán szeretne. A kutatás második szakaszában megkérdezett internetes vásárlók szerint a zokni már annyira unalmas, hogy a legextrémebb ajándéktárgyak között is szerepel. A weboldal statisztikái pedig azt mutatják, hogy leginkább azok tanácstalanok, akik a férjüknek keresnek ajándékot. | [] | 0 | http://hvg.hu/tudomany/20121213_olcsobbat_karacsonyi_ajanlo_felmeres | 2012-12-13 09:00:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Hátborzongató thrillert készítenek Charles Dickens Szép remények című klasszikusából, a főszerepben Helena Bonham Carterrel és Ralph Fiennes-szal. A forgatókönyv író, David Nicholls új befejezést írt a történetnek.
A Harry Potter és a tűz serlegéről ismert Mike Newell az új Dickens feldolgozást az Egyesült Királyságban forgatja, Miss Havisham szerepében Helena Bonham Carterrel, Magwitch szerepében Ralph Fiennes-szal. A produkció további színészei között van Jeremy Irvine, mint Pip, Robbie Coltrane, mint Mr Jaggers és Sally Hawkins, mint Mrs. Joe.
Dickens két befejezéssel készült: az egyik sötét, a másik romantikus. Végül a kettő közötti átmenetet választották.
Az 500 oldalas könyvet 120 percbe sűrítették, így óhatatlanul kimaradnak bizonyos jelenetek, ugyanakkor olyan részek is bekerültek, amiket korábban nem láthatott a közönség vásznon. Ilyen Miss Havisham esküvője is. | Hátborzongató mozi készül a Dickens-műből | Hátborzongató mozi készül a Dickens-műből - A Mike Newell rendezte Szép remények főszereplői Helena Bonham Carter és Ralph Fiennes. | [
"charles dickens",
"helena bonham carter",
"ralph fiennes",
"kultúr"
] | 0 | http://index.hu/kultur/cinematrix/hirblog/2011/12/08/mozifilm_keszul_dickens_szep_remenyek_konyvebol | 2011-12-08 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Forrásaink szerint leginkább arra kíváncsiak, hogy 2007-ben a pénzügyi tárca korábbi vezetői – például az emiatt korábban sokat támadott Veres János – mit tudtak az ügyletről. A Malév 2007-es magánosításakor a vevő AirBridge Zrt. 32 millió eurós bankgaranciát biztosított a Vnyesekonombank (VEB) segítségével, amelyet a magyar állam akkor hívhatott le, ha a vevő nem teljesíti a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségeit. Az AirBridge nem teljesített, ezért a vagyonkezelő 2009 tavaszán lehívta a garanciát, amit az időközben tulajdonossá előlépett VEB nem fizetett ki.
A tárgyalások finisében a pénzügyi tárca küldöttsége meglepetéssel tapasztalta, hogy létezik egy viszontgarancia is, ugyancsak 32 millió eurós összegben, csakhogy ennek kötelezettje a Malév, kedvezményezettje pedig a VEB volt. Ez 2007 májusában, a privatizációs szerződés aláírása után köttetett. Vagyis, az ügylet során a felek egymást garantálták, így „senki nem járhatott rosszul”. A tisztának korántsem nevezhető ügylet kockázatmentessége azonban csak az oroszok szempontjából volt igaz: mivel a Malév kötelezettségeiért a tulajdonosnak kell jótállnia, a magyar államot terheli ez a majd tízmilliárd forint.
– A megállapodás kulcskérdése volt februárban, hogy az állam e viszontgarancia jogosságát vitatja. Ezért addig nem állapodtunk meg az oroszokkal, míg be nem került a szerződésbe, hogy ezt mi nem ismerjük el magunkra nézve kötelezőnek, s fenntartjuk a jogot a bírósági megtámadására – mondta lapunknak Oszkó Péter pénzügyminiszter. A vagyonkezelőben dolgozó forrásainktól úgy tudjuk, hogy az MNV Zrt.-t utasították e per megindítására, ám érdemi lépés még nem történt az ügyben.
– Ha a Malévnak ki kell fizetnie a garanciát, a magyar államot még nagyobb kár éri a Malév privatizációja miatt. Ennek nyomán pedig nagyon fontos kérdés, hogy a privatizációs szerződést előkészítő Pénzügyminisztériumban ki tudott erről. Aki igen, az felelősséggel tartozik – mondta lapunknak Rogán Antal.
A Malév által a volt fő tulajdonosnak, az orosz érdekeltségű AirBridge-nek vállalt viszontgarancia vállalása jogszerűtlen volt, vizsgálják a felelősség kérdését - ezt már szerdán mondta Oszkó Péter ügyvezető pénzügyminiszter az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának alakuló ülésén. A Pénzügyminisztérium csak idén február 10-én szerzett tudomást a garanciavállásról, aminek a Malévnál a könyvviteli elszámolásban nem volt nyoma. Az államra közvetlenül nem jelent terhet a garancia.
Információink szerint a garancialevelen Borisz Abramovics aláírása szerepel, noha ő a Malév igazgatósági elnökeként egyedül nem írhatta volna alá. Erre hivatkozva támadható a garancia. Ám úgy tudjuk: a felügyelőbizottság és az igazgatóság is hozzájárult a kötelezettségvállaláshoz, márpedig mindkét testületben ott ültek az ÁPV Rt. képviselői, akkori Malév-vezetők és az AirBridge képviselői. Minderről közgyűlési határozat sem született. Végezetül kérdés az is: a Malév garanciavállalása valós szolgáltatás, például hitelezés fejében történt-e. Ha nem, akkor könynyen megállhat a hűtlen kezelés vádja. | Gazdaság: Hulló Malév-csontvázak | A hűtlen kezelés gyanúját is felveti, hogy a Malév privatizációját követően a légitársaság 32 millió eurós viszont garanciát vállalt az orosz Vnyesekonombank felé – véli Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnöke, ezért a mai ülésen Oszkó Péter pénzügyminisztert arról szeretnék kérdezni, hogy a Malév visszaállamosítása során hogyan derült ki e garancia léte. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/20100519-hullo_malev-csontvazak-668151 | 2010-05-19 08:30:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Közzétette az Állami Számvevőszék, hogy mennyiért hirdette a kormány a gyermekvédelminek nevezett népszavazást, szúrta ki a K-Monitor. A civil szervezet összeszámolta az összegeket, amikkel a nyomtatott és az elektronikus sajtóban hirdették a voksolást.
Arra jutottak, hogy az érvénytelenül végződő népszavazásra a kormány 3,7 milliárd forint adófizetői pénzt költött el.
Ezek a pénzek legnagyobb arányban a Magyar Nemzetet és az összes megyei napilapot is kiadó Mediaworks termékeinél jelentek meg. Ők a pénz 70 százalékát kapták meg.
A K-Monitor emlékeztet: ez az összeg „önmagában több, mint amennyi kampánytámogatást a pártoknak adtak, ami jól mutatja az állami kampányolás erejét. Ehhez jönnek a közterületi hirdetések, a TV, a rádió, a Facebook és a Youtube.”
Szerintük a népszavazási kampány összköltsége a tíz milliárd forintot is meghaladhatja.
Hozzáteszik: „a pontos összeget akkor fogjuk megtudni, ha a Kabinetiroda közzéteszi az erről szóló szerződését, amit a haveri kommunikációs céggel (New Land) kötött, akik szintén szépen kereshettek ezzel a médiacégeknek kifizetett összeg fölött.”
Népszavazási hirdetést a kormányon kívül csak az Amnesty International és a Háttér Társaság adott fel, akik érvénytelen szavazásra buzdítottak. A két szervezet összesen 3,3 millió forintot költött el a Népszava és a 444 felületein. A kormány kampánya a sajtóban tehát mintegy 1100-szoros fölényben volt a civilekéhez képest.
Az RTL Híradó a választások után is beszámolt róla: érvénytelen lett a kormány által kezdeményezett, gyermekvédelminek mondott népszavazás. Az érvénytelen szavazásra buzdító civil szervezetek szerint ez azt jelenti, hogy az emberek nem vevők a kormány szerintük gyűlöletkeltő, homofób kampányára. A tíz legviccesebb érvénytelen szavazólapot ebben a cikkben gyűjtöttük össze. | Kiderült, mennyi pénzt költött a kormány az érvénytelen "gyermekvédelmi" népszavazásra | Többet, mint amennyi állami támogatást az ellenzék összesen kapott a kampányra. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/05/06/ervenytelen-gyermekvedelmi-nepszavazas-koltes-kampany | 2022-05-06 20:57:00 | true | null | null | Rtl.hu |
11 éves korában elpusztult Sphen, a sydney-i állatkert pingvinje. Sphen azzal került be a hírekbe, hogy azonos nemű társával boldog párkapcsolatban élt. Sphen és Magic ráadásul 2018-ban kiköltött két tojást, és közösen nevelte a fiókákat.
A két hím szamárpingvin annak idején azért tűnt fel az állatgondozóknak, mert állandóan együtt totyogtak. A költési szezon előtt ennél tovább is mentek, közös fészket építettek.
Ők ketten nemcsak a hírekbe kerültek be, hanem az ausztrál tantervbe és netflixes sorozatba is. A pingvineknek otthon adó Sea Life Sydney Aquarium szerint Sphen nagy hatást gyakorolt a világra az egyenlőség jelképeként.
A pingvin egészségi állapota az elmúlt időszakban megromlott, és az akvárium állatorvosi csapata a hónap elején meghozta a nehéz döntést, hogy véget vetnek a fájdalmainak és elaltatják.
"Sphen elvesztése szívszorító a pingvinkolóniának, a csapatnak és mindenkinek, akit Sphen és Magic története inspirált vagy pozitívan befolyásolt" - mondta Richard Dilly, az akvárium főigazgatója egy közleményben.
A szamárpingvinek átlagosan 12-13 évig élnek, és ahogy a BBC fogalmaz, híresek arról, hogy "romantikusan monogámok".
A 8 éves Magicet elvitték Sphen holttestéhez, hogy segítsenek a pingvinnek megérteni, hogy partnere nem tér vissza. Az akvárium szerint azonnal énekelni kezdett, amit a pingvinkolónia tágabb köre viszonzott. Magic és Sphen hat évig voltak együtt. | Élet+Stílus: Elpusztult Sphen, a híres meleg pingvinpár egyik tagja | 2018-ban lett világsztár, amikor azonos nemű párjával örökbefogadott és felnevelt két fiókát. | [
""
] | 0 | https://hvg.hu/elet/20240822_Sphen-meleg-pingvinpar-halal | null | true | null | null | HVG |
A Magyar Posta 767 ezer forintos darabáron szerzett be 1200 (plusz opcionálisan további 500) elektromos kerékpárt 1,3 milliárd forint összértékben – vette észre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A politikus szerint a Neuzer Kft.-től beszerzett biciklik túlárazottak. Mint írta,
a kiskereskedelemben nagyjából fele ennyiért lehet hasonló tudású és minőségű kerékpárokat vásárolni – de a Posta egyetlen ajánlatot kapott, és abból választotta ki „a legjobbat”.
Hadházy szerint az ár még akkor is horribilis, ha hozzátesszük az egyedi festés, a feliratozás és a csomagtartó ládák felárát, pláne úgy, hogy nagy tételben vásárolva alacsonyabb egységárat szoktak megszabni a kereskedők.
A politikus hozzátette: az általa megkérdezett postások minőségi problémákra és hosszú javításokra panaszkodtak a modellel kapcsolatban.
Az ügyben megkerestük a Magyar Postát, hogy bővebb információt kapjunk arról, miért vásárolták meg a kerékpárokat ennyiért, és véleményük szerint valóban túlárazott-e az üzlet. Amennyiben válaszolnak, frissítjük cikkünket. | Itthon: Használtautó-áron vett e-bicikliket a Magyar Posta, mert ez volt "a legjobb ajánlat" | Hadházy Ákos vette észre, hogy több mint ezer elektromos kerékpárt vásárolt a posta a kiskereskedelmi ár közel kétszereséért. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220620_magyar_posta_postasok_kerekpar_kozbeszerzes_hadhazy_akos | 2022-06-20 10:54:00 | true | null | null | HVG |
A Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte a Szegedi Törvényszék másodfokú döntését és új eljárásra utasította a törvényszéket a Szeviép-ügyben csütörtökön. Az ügyészség csődbűncselekmény elkövetésével vádolta meg az út- és magasépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével foglalkozó, felszámolás alatt álló Szeviép Zrt. három egykori vezetőjét, akik a cselekményt azzal követhették el, hogy a társaság vagyonának másfél milliárd forintos csökkentésével meghiúsították a hitelezők kielégítését.
A Szeviép-ügy 2020 elején újra központi téma lett a kormánypárti nyilvánosságban, Orbán Viktor nemzeti konzultációt is hirdetett „a Szeviép-üggyel összefüggésben felmerült bírói korrupció gyanújáról”, de aztán ezt a járvány elsodorta. A szövevényes sztorival a független médiában legutóbb az Index foglalkozott részletesen.
Visszatérve az MTI tudósításához: a vád szerint a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, majd fizetésképtelenné vált és csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárásban elrendelte a cég felszámolását, amelynek során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba. Az ügyészség úgy látja: a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek.
Az ügyben első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság bűnösnek mondta ki a vádlottakat, közülük kettőt öt év két hónap, társukat hat év szabadságvesztéssel sújtotta, a másodfokon ítélkező Szegedi Törvényszék azonban bizonyítottság hiányában felmentette őket. A harmadfokú eljárás lefolytatására a Kúria által kijelölt Pécsi Ítélőtábla Krémer László vezette tanácsa a csütörtöki végzésében kimondta, hogy a törvényszék megalapozatlan döntést hozott, mert bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül állapított meg a járásbíróságtól eltérő tényállást, egyes tényállási pontok esetén nem oldotta fel az első és a másodfokú eljárásban tetten érhető, köztük a szakértői véleményt érintő ellentmondásokat. Ezek tisztázása azonban a döntés szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy törvényesen állást lehessen foglalni abban a kérdésben, hogy a vádlottak bűnösök vagy sem.
Az ügy elsőrendű vádlottja a közelmúltban elhunyt, ezért az eljárás ellene megszűnt.
A hatályon kívül helyező határozat ellen az ügyész és az ítélethirdetésen megjelent vádlott fellebbezett, erre nyolc napon belül a távol maradó vádlottnak is lehetősége van. A fellebbezés miatt a végső szót abban a kérdésben, hogy meg kell-e ismételni a másodfokú eljárást, a Kúria mondja ki. A legfelsőbb bírói fórum dönti el, hogy megalapozott-e a Pécsi Ítélőtábla hatályon kívül helyezésről szóló döntése, vagy az ügyet harmadfokon érdemben el lehetett volna bírálni. Ha megalapozottnak találja a fellebbezéseket, az eljárás lefolytatására utasítja a Pécsi Ítélőtáblát.
A Szeviép-ügy másodfokú felmentő ítéletét követően Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke elrendelte a Szegedi Törvényszéki igazgatási tevékenységének büntető ügyszakot érintő vizsgálatát. Három ember ellen fegyelmi eljárás indult, az OBH-elnök visszavonta Tárkány-Szűcs Babettnek a törvényszék elnöki feladatainak ellátására vonatkozó megbízatását. (MTI) | Új eljárást kell indítani a Szeviép-ügyben | Ez már a harmadfok volt, és hol van még a vége! | null | 1 | https://444.hu/2020/07/30/uj-eljarast-kell-inditani-a-szeviep-ugyben | 2020-07-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Folyamatban van a büntetőeljárás, de a nyomozás érdekére tekintettel nem áll módunkban tájékoztatást adni – közölte a hvg.hu kérdésére a rendőrség, amikor egy olyan pénzmosási ügy nyomozásának állásáról érdeklődtünk, ami összefügg azzal a 2,2 milliárd forintos hűtlen kezelése üggyel, amelynek fő vádlottja Nagy János, az Agrárminisztérium volt helyettes államtitkára.
Egyelőre annyit tudni, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt folyik nyomozás. Viszont mivel a büntető törvénykönyv sávos összeghatárokat jelöl meg a büntetési tétellel összefüggő elkövetési értékhatárként, biztos, hogy
500 millió forint feletti összeggel kapcsolatosan elkövetett pénzmosásról van szó.
A nyomozás érdekére hivatkozva a rendőrség nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy pontosabban mekkora összeget érinthet a pénzmosásgyanú a félmilliárdos értékhatár felett. Azt a konkrét kérdésünket is válasz nélkül hagyta a nyomozó hatóság, hogy zároltak-e külföldi bankszámlákat, és ha igen, milyen országban, mekkora összeget érintően.
Arra sem válaszoltak, hogy a pénzmosás gyanújával érintett bankszámlák tulajdonosai átfedést mutatnak-e a Nagy János volt helyettes államtitkár és társai ellen zajló büntetőeljárás vádlottjaival. Arra se kaptunk választ, hogy van-e már gyanúsítottja a nyomozásnak, van-e akár személyi szabadságot, akár vagyonelemet érintően elrendelt kényszerintézkedés.
A hvg.hu ugyanakkor elérte a volt helyettes államtitkár ügyvédjét és a tőle október 9-én kapott válaszból arra lehet következtetni, hogy egyelőre továbbra sincs gyanúsítottja az ügynek, vagy ha van is, az nem Nagy János. Csóka Velmira ügyvéd kérdésünkre ugyanis azt közölte: „Nincs olyan pénzmosás miatt folyamatban lévő eljárás, amelyben Dr. Nagy János érintett lenne.”
Az viszont biztos, hogy a két ügy, tehát a már bíróságon tárgyalt hűtlen kezeléses büntetőeljárás és a még nyomozati szakban lévő pénzmosási ügy összefügg, csak éppen utóbbit még az előzőtől, a vádirat benyújtása előtt elkülönítették. Ez pedig abból a válaszból derült ki nemrég, amit Polt Péter legfőbb ügyész adott Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére.
Hadházy kérdésében azt tudakolta, „felmerült-e olyan adat a nyomozás során, hogy egy korábbi, hivatali visszaéléssel és hűtlen kezeléssel vádolt helyettes államtitkár a jogtalanul megszerzett pénz egy részét külföldi bankszámlára utalva vagy más módon felettesének juttatta?” Anélkül, hogy a külföldi bankszámláról vagy a pénz „címzettjéről” bármi elárult volna, válaszában
a legfőbb ügyész nem cáfolta, hogy a két ügy összefügg, de a hűtlen kezeléses ügyről leválasztották a pénzmosási ügyet, és ebben október 3-ig még nem hallgattak ki gyanúsítottat.
A jelenleg a Székesfehérvári Törvényszéken tárgyalt „alapügyről” és annak elsőrendű vádlottjáról, Nagy János volt helyettes államtitkárról a hvg.hu is többször írt. Az idén tavasszal indult büntetőügy vádirata szerint a volt helyettes államtitkár 2,2 milliárd forint értékben utasította felesleges szerződések megkötésére az agrártárca alá tartozó Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft.-t.
A vád szerint Nagy János az ügy másodrendű vádlottját, a cég ügyvezetőjét arra utasította, hogy kössön – ráadásul visszadátumozott – szerződéseket két ügyvédi irodával 500 millió, illetve 1,7 milliárd forint értékben. Az ügyészség szerint olyan feladatokra fizették ki ezeket a pénzeket, amire nem volt szükség. A bíróság előtt Nagy János tagadta a bűncselekmény elkövetését, amivel vádolják.
Nagyot három évvel ezelőtt menesztették posztjáról egy másik korrupciós ügy miatt, amelyben hivatali vesztegetéssel és közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség. Erről itt írtunk a vádemeléskor. Ebben az ügyben a vád szerint egy 830 millió forintos beruházás támogatásáért ígértek öt százalékos tulajdonrészt a volt helyettes államtitkárnak, amit Nagy János szintén tagadott. | Legalább félmilliárdos pénzmosás miatt is nyomoznak a volt helyettes államtitkár 2,2 milliárdos hűtlen kezeléses ügyével összefüggésben | Különösen jelentős értékre elkövetett pénzmosás miatt folyik nyomozás, az ügynek köze van ahhoz a büntetőperhez, amelyben Nagy János, az agrártárca volt helyettes államtitkára többmilliárdos hűtlen kezelés vádjával áll bíróság előtt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231009_Legalabb_felmilliardos_penzmosas_miatt_is_nyomoznak_a_volt_helyettes_allamtitkar_22_milliardos_hutlen_kezeleses_ugyevel_osszefuggesben | 2023-10-10 09:03:00 | true | null | null | HVG |
A NAV büntetést szabott ki egy magánszemélyre, aki üzletszerűen értékesített ingatlanokat
Ilyen illetékeket és adókat kell fizetni a magánszemélyeknek és cégeknek az ingatlan-adásvétel során
Vállalkozások esetében alacsonyabb az adófizetés, el lehet számolni a költségeket és vissza lehet igényelni az áfát
Ahogy arról korábban írtunk, a vevő számára a vételár mellett a legjelentősebb költséget a vagyonszerzési illeték összege jelentheti, ami akár több millió forintra is rúghat. A hatályban lévő törvény alapján ugyanis az illeték mértéke a vásárolt ingatlan árának 4 százaléka, amit a vevő köteles megfizetni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
A NAV a napokban arra hívta fel a figyelmet, hogy széles körű adatgyűjtésen alapuló vizsgálat alapján állapítja meg az ingatlanértékesítések üzletszerűségét. Ezt annak kapcsán tették közzé, hogy a Borsod vármegyei ellenőrök adóellenőrzést folytattak le egy magánszemélynél, aki több ingatlanforgalmazó társaság tulajdonosa is volt. Bár csaknem minden évben bevallott ingatlanforgalmazásból származó jövedelmet is, földhivatali adatok, eladói és vevői nyilatkozatok, valamint az adásvételi szerződések alapján megállapították, hogy bejelentés nélkül, saját nevében, üzletszerűen értékesített ingatlanokat, és ebből négy év alatt több mint 21 millió forint jövedelme keletkezett.
A NAV pedig az ingatlanszerzések számából, a rövid idő alatt megszerzett ingatlanok nagyobb hányadának értékesítéséből, az ingatlanszerzési és az eladási ár közötti jelentős különbségből arra jutott, hogy amit csinált, az meghaladta a befektetési célú, családi, személyes érdekeket szolgáló ingatlanszerzést.
Mikortól számít gazdasági tevékenységnek?
A gazdasági tevékenységeket gazdasági formában kell gyakorolni - mondja dr. Nagy Zoltán ingatlanjogász. Mik ezek? Cégek vagy egyéni vállalkozás. Az ingatlanértékesítésben azonban gyakran előfordul, hogy magánszemélyként vesz és ad el valaki, megkerülve azokat a szabályokat, amelyek igazából azokra vonatkoznak, akik életükben csak néhány alkalommal kerülnek olyan helyzetbe, hogy örökölnek, lakást adnak vagy vesznek, tehát nem a profitszerzés a céljuk.
Mik ezek a szabályok?
Aki vagyont szerez, mert ingatlant vásárol, annak 4 százalék illetéket kell fizetni a NAV-nak. Igaz, kedvezményeket is igénybe lehet venni, és ez akkor is érvényes, ha gazdasági szervezet vásárol ingatlant. A magánszemélyek esetében ilyen kedvezmény például, hogy aki az első lakását veszi meg és 35 év alatti, annak csak 2 százalék illetéket kell fizetnie, ha az egész ingatlan értéke nem haladja meg 15 millió forintot. Emellett minden első lakáshoz jutó kérhet az illeték megfizetésére 12 havi kamatmentes részletfizetési lehetőséget.
Ami nagy különbséget jelent a vállalkozások és a magánszemélyek ingatlanszerzése között, az a személyi jövedelemadó (szja) kérdése.
- Ha veszek egy ingatlant 10 millióért, majd 20 millióért adom el, akkor a különbözet, vagyis a 10 millió forint 15 százalékát kell megfizetnem szja-ként. Igaz, hogy idővel ez a százalék csökken, és ha 5 évig nem adom el az ingatlant, meg is szűnik az illetékfizetési kötelezettség, de aki az ingatlan-adásvétellel haszonszerzés céljából foglalkozik, jellemzően nem akar ennyit várni.
Mit kell fizetnie egy vállalkozásnak?
Ha viszont egy vállalkozás értékesíti a fenti ingatlant 10 milliós haszonnal, akkor csak 9 százalék társasági adót kell fizetnie utána, emellett a felújításhoz használt eszközöket és anyagokat el tudja számolni költségként és az áfát is vissza tudja igényelni.
(Az is igaz, hogy ha a cég bevételéből jövedelmet szeretnék kivenni, akkor arra további közterheket kell kifizetni.)
A szakember szerint gyakran vizsgál a NAV magánszemélyeket sorozatos ingatlan-értékesítés miatt, de olyanról is hallott, hogy egyetlen vételt és eladást is üzletszerűnek ítéltek. Ez azonban csak egy ritka szélsőség.
Ha azonban valaki kétszer-háromszor ad-vesz építési telket, új lakást vagy gazdasági ingatlant (üzletet, raktárat pl.), azzal könnyen előfordulhat, hogy utólag az áfa megfizetésére kötelezik, ami adott esetben el is viheti a realizált hasznot. A használt lakások esetében ez azért nem merülhet fel, mert eleve áfamentesen értékesíthetők.
Nagy Zoltán szerint nyugodtabban alszik, aki az üzletszerű ingatlan-adásvételt vállalkozói formában csinálja, már csak amiatt is, hogy ebben az esetben a vagyonszerzési illeték is alacsonyabb: 4 helyett csak 2 százalék. | Mikor minősül üzletszerű tevékenységnek az ingatlan-adásvétel? | Hatmillió forintra büntetett a NAV egy Borsod megyei magánszemélyt, aki az adóhatóság vizsgálata szerint a saját nevében, magánszemélyként, de üzletszerűen értékesített ingatlanokat. Mikor minősül az ingatlan-adásvétel üzletszerűnek, illetve milyen adószabályok vonatkoznak rá? – kérdeztük dr. Nagy Zoltán ingatlanjogásztól. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/gazdasag/penz/nav-ingatlanertekesites-uzletszeru/tnvltkp | null | true | null | null | Blikk |
Az alábbiakban folyton frissülő válogatást közlünk a pénteki színes múzeumi programkínálatból. FRISSÍTVE
Nagytétényi Kastélymúzueum: Először csatlakozik a múzeumok éjszakája programsorozatához a Nagytétényi Kastélymúzeum: a város lüktetése helyett a csillagos égboltot választókat pénteken "fű-festéssel", divatperformansszal, kincskereséssel és csillagjóslással is várják. A Nagytétényi Kastélyban az első látogatókat Vázsonyi János szaxofonjátéka köszönti 18 órakor, "Fű-festés" című programjukkal pedig a budafoki ARTÉR Művészeti Egyesület iparművészei várják a közönséget a parkban.
A MOME textiltervező hallgatói a múzeumok éjszakáján ismét bemutatják - a Budapest Kortárstánc Főiskola művészeinek közreműködésével - Rekoko című divatperformanszukat, amelynek különleges hangulatát a fiatalok merészebb ötletei, valamint a díszletül szolgáló főúri kastély és park adja.
A kastélymúzeum bútortörténeti kiállításán 20 órakor tartanak éjszakai történetekkel tűzdelt tárlatvezetést felnőtteknek. A kisebbeket és szüleiket izgalmas nyomozásra invitálják: a 18. századi tétényi uradalom lakói, köztük a Száraz-Rudnyánszky család tagjai, rokonai, barátai segítségével kell egy szövevényes történetet kibogozni. A résztvevőkre, akiket a rejtélyek a kastély fénykorát jelentő 1750-es évekbe repítenek vissza, az izgalmak mellett jutalom is vár.
Lesz lampionkészítés, csillagjósda és horoszkóp-készítés, 21 órakor a Budafoki Mozart Ifjúsági Zenekar ad nyáresti hangversenyt a parkban, Van új az ég alatt címmel pedig Zombori Ottó csillagász vezetésével nézhetik meg távcsővel az év egyik legrövidebb éjszakájának csodáit az érdeklődők.
Iparművészeti Múzeum: A Közel-Kelet áll az Iparművészeti Múzeum pénteki programjainak fókuszában: a múzeumok éjszakáján például perzsa és török koncertekkel, török néptánccal, filmvetítésekkel, iráni divattal és csaknem 100 iparművészt felvonultató Kreatimm vásárral várnak mindenkit. A múzeumba látogatók egy darabka történelmet is hazavihetnek régi, Zsolnay-mázas tetőcserepek formájában. Az Iparművészeti tetejéről származó kerámiadíszekből, cserepekből rendezett múlt heti árverés rendkívüli sikerén felbuzdulva a múzeumok éjszakáján 139 eredeti, 1895-ben készült, pecséttel ellátott Zsolnay-tetőcserepet kínálnak az idén 139 éves múzeum boltjában. A cserepeket egyenként 9999 forintért vehetik majd meg az érdeklődők, annyiért, amennyiért a legolcsóbb hasonló tetőcserép az árverésen elkelt.
A múzeumok éjszakáján a mai magyar iparművészetből is ízelítőt kaphatnak a látogatók: folyamatosan zajlik majd a Kreatimm elnevezésű dizájnvásár, amely csaknem 100 iparművész munkáit vonultatja fel. A múzeum földszintjén keramikusok, üveg- és porcelántervezők, az emeleten textil-, ékszer- és kiegészítő-tervezők, valamint enteriőr dizájnerek és grafikusok mutatják be legújabb alkotásaikat. Különlegességgel is szolgál az Iparművészeti: perzsa divat- és iráni kézműves termékek is bemutatkoznak.
A Díszteremben fél héttől egész éjszaka iráni filmeket vetítenek angol felirattal. Az Üvegcsarnokban a programok közötti szünetekben az Ezeregyéjszakát idéző némafilmek részleteit, valamint iráni filmtöredékeket vetítenek zenei aláfestéssel.
A gyerekek 22 óráig készíthetnek ékszert, amulettet vagy épp talizmánt.
Zenei programokból sem lesz hiány: koncertezik Hessam Habibi, akinek tolmácsolásában perzsa, kurd, török dallamokat, valamint Észak-Khorászán törzsi és sámánisztikus zenei hagyományaiból is táplálkozó népzenét hallgathatnak az érdeklődők. Dotar kísérettel elevenednek meg a helyi költemények és a hagyományos naqqali stílusban elmesélt történetek.
Fellép a magyar zenészekből álló Arasinda együttes, amely a török népzenére építi előadását. A feldolgozásokban megjelenő eredeti török dallamvilág a zenekar szólistáinak egyéni improvizációival váltakozik, mely hol a dzsessz felé, hol a keleti taksim hangzása felé viszi el a dallamívet - olvasható a múzeum ajánlójában.
Lesz még török néptánc-előadás, közel-keleti népzenei koncert, éjféltől pedig az Ezeregyéjszaka egyik meséjét vetítik le. A zenés programokat hajnali 1-től Dj Milendee zárja.
A múzeumok éjszakáján természetesen az Iparművészeti Múzeum kiállításai is várják az érdeklődőket. A részletes program a www.imm.hu oldalon olvasható. (MTI)
A Magyar Nemzeti Múzeum programsorozatának fő vonulatát részben az ősszel nyíló André Kertész-kiállításra ráhangoló Párizs Kertész nélkül című tárlat, valamint az adott időszakban megtekinthető időszaki kiállítások adják. A fentiek mellett aktualitásként fókuszba kerül az 500. születési évfordulóját ünneplő nyírbátori stallum, valamint Beethoven és Liszt zongorája. Az est szenzációja Hubertus von Hohenlohe herceg vezetése és Varga Viktorral közös koncertje a saját, Pop City Trash című kiállításában, valamint Zsazsi Chaillet Chitta Carell kiállítás bemutatása lesznek. A programok részletesen:
Nagy témák kis lépésekben
17.00 Erkölcsi választások Krzysztof Zanussi filmjeiben: vendégünk Pörös Géza szerkesztő-riporter, rendező, producer, újságíró
18.30 Polgári élet és cselédsors: egy séta közben megelevenednek a '20-as '30-as évek Magyarországának mindennapja. Múltidézők: Vágó Noémi, Dobozy Nóra, Zimonyi Máté és Csemiczky Péter.
19.30 Nagyvárosi ikonok. Párizs és New York Kertész nélkül: a Történeti Fényképtár nemzetközi gyűjteményéből készült válogatást Fisli Éva történész-muzeológus mutatja be.
21.00 KÖZKÍVÁNATRA! Múzeumkerti séta jó szeműeknek és vájt fülűeknek Debreczeni-Droppán Béla történész-levéltáros, szakmuzeológussal.
21.00 Anyáink így csinálták Dobozy Nórával
22.30 Barokk vigasság: kincsek, ruhák, ékszerek..., mulatság egy arisztokrata kastélyban, ahol a kulisszák mögé pillanthatunk Dobozy Nóra és Zimonyi Máté vezetésével.
23.30 KÖZKÍVÁNATRA! Múzeumkerti séta jó szeműeknek és vájt fülűeknek Csemiczky Péterrel.
ÉJFÉLKOR ... séta egy igazi herceggel!
Zsazsi Chaillet kurátor a Ghitta Carell kiállítást mutatja be a nagyközönségnek, majd Hubertus von Hohenlohe herceg fogadja a vendégeket a Pop City Trash című kiállításában + unplugged koncert meglepetés duettel!
Koncertek
19.00 Szilasi Alex Chopin – Liszt koncertje és zenetörténeti előadása
20.30 a Szabad Hangok Énekegyüttes koncertje
21.30 a Budafoki William Byrd Énekegyüttes koncerte, a Nyírbátori stallum 500. születésnapjának ajándéka
Tánc a Múzeumkertben!
22.00 Bata Rita Évszakok című táncetűdje a Múzeumkert Kálvin tér felőli fái alatt
Lengyel filmek mindenkinek
Kezdési dőpontok19 óra, 21 óra, 23 óra
Ludwig Múzeum: A Moholy-Nagy László-kiállításhoz kapcsolódó tárlatvezetésekkel, teaházzal, valamint könnyűzenei koncertekkel készül a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (LUMÚ) péntekre, a múzeumok éjszakájára. A Ludwig Múzeumban már délután négy órakor elkezdődik a múzeumok éjszakája, az éjjel kettőig tartó programsorozat a Szabadegyetem extra kiadásával indul. Az első emeleti előadóteretmben Rényi András esztéta, művészettörténész
Bartis Attila író, majd Török Ferenc filmrendező beszél arról, ők hogyan viszonyulnak Moholy-Nagy László művészetéhez.
Az intézményben teakülönlegességek nyújtanak felfrissülést, a teraszon pedig a hazai könnyűzenei élet kiemelkedő zenekarai adnak koncertet. Hat órától a DJ Bootsie Acoustic Big Band, fél kilenctől a Compact Disco, fél tizenkettőtől pedig a Bin-Jip zenél.
A programokat exkluzív tárlatvezetések színesítik, hét órakor Maurer Dóra képzőművész, kilenckor Fabricius Gábor, a Republic of Art kreatív igazgatója, tizenegytől Mundruczó Kornél filmrendező vezeti körbe a látogatókat a Moholy-Nagy-kiállításon.
Fél nyolckor az Üvegteremben Hauser Arnold A művészet és irodalom társadalomtörténete című kötetét Winkler Nóra műsorvezető és Rényi András, az ELTE Művészettörténeti Intézetének igazgatója mutatja be.
A kísérletező kedvűek saját fotogramot készíthetnek Moholy-Nagy szellemében a Ludwig Stúdióban, az alkotásban Illés Barna fotóművész és Zalka Imre fotográfus lesz a látogatók segítségére.
Éjfélig lehet végigjárni a tapintható kiállítást és kipróbálni a sötétben alkotást, a program ideje alatt "megtekinthetők" a Ludwig Múzeum és a Láthatatlan kiállítás közös rajzpályázatára érkezett rajzok is.
Speciális hanginstallációval lép fel a japán Kujun a harmadik emeleti kiállítótérben éjfélkor.
A múzeum közölte: a különleges tárlatvezetések kapcsolódnak a Félreérthetetlen mondatok és a Mladen Stilinovic - Húzd rá! című kiállításokhoz is. Minden egész órakor 30 perces tárlatvezetések indulnak az I. és III. emeleti kiállítótérben.
A Ludwig Múzeum az Oktogonnál, a földalatti megállójában is jelen lesz. A Moholy-Nagy László - The Art of Light című kiállítás jegyében fényinstallációt és filmvetítést tartanak. Az intézmény arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a magyar származású művész két filmje - az Ein Lichtspiel schwarz weiss grau (Fényjáték - fekete-fehér-szürke) és a Gross Stadt Zigeuner (Nagyvárosi cigányok) - lesz látható a megálló falán.
Kiscelli Múzeum: Egyéjszakás divattörténeti kiállítással, 19. századi háromdimenziós fényképekkel, a kriptában zseblámpás kalandtúrával és laterna magica vetítéssel várja a közönséget a múzeumok éjszakáján a Kiscelli Múzeum, ahol Edison fonográfja is megszólal pénteken. Divat a magyar?! egykor és ma - ezzel a címmel látható egyéjszakás divattörténeti tárlat az önálló magyar divattervezés 19. századi kezdeti szárnypróbálgatásaitól egészen a mai magyaros darabokig. A kiállításon szerepel majd például egy nemrégiben restaurált, 19. század végi férfi díszruha, az 1930-as évek magyaros ruhamozgalmát illusztrálandó Farnadi Ilonka 20 akvarell rajza, illetve Tüdős Klára két öltözete. De a közelmúlt Gombold újra! című, magyaros viseletpályázatának kiemelkedő darabjait is megcsodálhatják a látogatók.
Az este folyamán többször is indul zseblámpás kalandtúra a kriptában, ahol a résztvevők egy különleges vezetésen vehetnek részt, és ahol szintén több alkalommal félórás laterna magica vetítéseket is tartanak, amelyen petróleumlámpával megvilágított, színes történetek kelnek életre a mozgókép hőskorából.
A múzeum tanulmányi bútorraktárában Rostás Péterrel, a Kiscelli Múzeum igazgatójával indulhatnak bútortörténeti kirándulásra az érdeklődők, a Fővárosi Képtár 20. századi gyűjteményében pedig Simon Magdolnával és Köblös Péterrel kalandozhatnak a látogatók. Lehet 19. századi háromdimenziós fényképeket is nézegetni sztereoszkóp segítségével, miközben Edison fonográfja és az egykori Magyar utcai bordélyház polifonja szolgáltatja a zenét.
A Műtárgyakkal "négyszemközt" című program keretében mindenki kicsit közelebbről veheti szemügyre a máskor vitrinekben őrzött tárgyakat, például Schedel Világkrónikáját, Pest legrégibb térképét a 18. század elejéről, a Vasquez-féle keretképes térképet 1837-ből, Budapest madártávlati képét 1896-ból, régi panorámaképeken pedig Budapest egykori látképeit lehet megcsodálni.
Napszállta után Papp Gábor Zsigmond Budapest retró című filmjét vetítik a belső udvarban.
A legkisebbeket és szüleiket már délután 4-től várják a gyereksarokban, ahol a játék mellett ruhát, szütyőket és kiegészítőket tervezhetnek, készíthetnek egészen 6 óráig. Közben egy "varázskalandon" is részt vehetnek, ahol egy bűvész a szemfényvesztő mutatványok mellett apró trükkökre is megtanítja a kicsiket.
Aquincum: Mágia és varázslat az antikvitásban támakörben rendeznek előadásokat az Aqiuncumi Múzem főépületében, a volt ELMŰ épületben, ahol kipróbálják az új 3D-s öltöztetőjátékot, a Habitust is. Ugyanakkor a fáklyás felvonulás nem itt, hanme az Árpád hídnál lévő katonai fürdő romjai közt lesz. A részletes program:
• Varázsfőzet kóstoló, bűbájosság, rontás, vajákos varázslatok 20.00
• Kosztümös tárlatvezetés a kiállítási épületben 18.00 órától 21 óráig
• Amulett és bulla készítés 18.00-20.00
• Az elátkozott kocsihajtó. Az antik átoktáblák mágikus kontextusai – Prof. Dr. Németh György régész előadása 20.00 óra
• Csillagleső – a Magyar Csillagászati Egyesület távcsöves bemutatója 21.00
• HABITUS - Római divat Aquincumban - az Aquincumi Múzeum Pannonia Provincia Program Európai Uniós projektjéhez kapcsolódó 3D-s interaktív játék bemutatása, kipróbálása 21.00
• Jósoltass a keltával! 21.00
• Varázslás és titkos kultuszok a Római Birodalomban – Dr. Lassányi Gábor régész előadása 23.00
• Fáklyás vezetés az Aquincumi Múzeumhoz tartozó Fürdő Múzeumban (Flórián téri aluljáró) 20.00 és 22.00
Az Aquincumi Múzeum romterülete balesetveszély miatt az éjszaka folyamán nem látogatható. Fáklyás vezetés a romok közt a Flórián téri Fürdő Múzeumban, ahol a fürdő nagyközönség előtt zárt területeit is bebarangolhatják az érdeklődők.
Mai Manó Ház: Fotográfiai témájú filmvetítésekkel, Mai Manó Ház túrával, az aktuális kiállításokhoz kapcsolódó tárlatvezetésekkel várja a látogatókat a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház pénteken. A látogatók idegenvezető közreműködésével ismerkedhetnek meg az 1894-ben épült, 1996-ban műemlékké nyilvánított Mai Manó Ház történetével és az aktuális kiállításokkal.
A Mai Manó Ház aktuális kiállításaihoz kapcsolódóan tárlatvezetéseket is tartanak: Molnár Zoltán Brazil Napló 2008. és Szombathy Bálint Mozgásképek című kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők.
A Napfényműteremben filmvetítéseket rendeznek; az (Ön)arckép Rozival - Beszélgetés prof. Pécsi József fotográfus özvegyével című filmet, Zolnay Pál Fotográfia című alkotását, valamint Kepes András André Kertész portréfilmjét is megnézhetik a múzeum látogatói. Este kilenc órától kortárs fotóművészeti szabadtéri slideshowt tartanak a Mai Manó Ház előtt felállított vetítővásznon.
A Budapesti Kulturális Klaszter Földalattizz! projektjének részeként a Mai Manó Ház az Opera megállójában is bemutatkozik a július 1-jén nyíló Budapest pozitív című kiállításával.
Zenetörténeti Múzeum: A Zenetörténeti Múzeum péntek délutántól Liszt Ferenc és az opera című programjával, tárlatvezetések és hangversenyek váltakozásával várja az érdeklődőket a múzeumok éjszakája alkalmából. Délután ötkor a Bartók Konzervatórium Rézfúvós Kvintettje toronyzenével köszönti a látogatókat, majd Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára rendezett emlékkiállításon kalauzolják az érdeklődőket. Hét órától Bazsinka Zsuzsanna Liszt-dalokat énekel Király Csaba zongorakíséretével. Milyen volt a Nemzeti Színház nemzetközi operarepertoárja Erkel idejében? - a kérdést Tallián Tibor zenetörténész, az intézet igazgatója válaszolja meg.
Váradi Marianna operaáriákat mutat be eredetiben és Liszt átiratában is, megszólal Gilda áriája a Rigolettóból. Erkel és a népszínmű kapcsolatára világít rá Szacsvai Kim Katalin.
Este tízkor a Liszt-művek népzenei forrásait fedezhetik fel a Zeneakadémia népzene szakának vezetőjével, Richter Pállal. Erkel történeti operáinak hátteréről Tallián Tibor beszél. Közvetlenül éjfél előtt Liszt és Erkel kamaraművek hallhatók, éjféltől pedig a Haydn Teremben és előtte, a Hatvani-kertben táncházban vigadhatnak a vendégek.
A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont, Liszt Ferenc utolsó budapesti lakhelye már délután négytől várja a látogatókat, az Andrássy úti intézmény erkélyéről Kovács Tamás trombitaművész fújja a műsorszámok közti fanfárokat.
A kamarateremben először Nicolas Namoradze zongorázik: etűdöket és a h-moll szonátát. Mandel Róbert állandó témájával foglalkozik öt órától: hangszercsodákat mutat be Liszt Ferenc korából.
Este hétig a népzenei gyökerekre vetül fény Liszt "vándorútja" hazájában című összeállítással. Balog József (zongora) és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzenei szakának diákjaiból és tanáraiból álló együttese egyebek között a XV. Magyar rapszódia részletét, a Rákóczi indulónak a néphagyományban fennmaradt változatait, a VIII. Magyar rapszódiát és annak népzenei variációit, Bihari János egyik verbunkját, a Koltói csárdást játssza el.
Az esti tárlatvezetés során Lisztnek a múzeumban őrzött hangszereit szólaltatják meg. Nyolc órától Széll Rita Liszt korának kedvelt magyar táncait és néhány historikus táncot is megismertet az érdeklődőkkel. Majd fiatal énekeseké: Szemere Zitáé (szoprán) és a Gundel-díjas Vörös Szilviáé a pódium, zongorán kísér Gyökér Gabriella.
Domokos Zsuzsanna, a kiállítás kurátora, a Liszt Múzeum igazgatója mutatja be a Liszt és Budapest című időszaki kiállítást. A Zenetörténeti Kutatókönyvtár titkait pedig Gulyásné Somogyi Klára fedi fel. A fináléban Fejérvári Zoltán és az ugyancsak Gundel-díjas Palojtay János zongoraestjén is Liszt kompozíciói hangzanak el. (MTI)
Balassi Intézet: Eddig nem látott és hallott formációban és produkcióval lép fel a Misztrál együttes és három népszerű kortárs költő: Kiss Judit Ágnes, Tóth Krisztina és Lackfi János. Az est különlegessége, hogy mind a zenében, mind pedig a költészetben az improvizáció áll a középpontban. A gyerekeket a kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi megámodója, Richly Zsolt filmrendező várja, kalauzolja képei között, bevezeti őket a mesefilmek kulisszatitkaiba, és segít nekik, hogy lerajzolhassák kedvenc mesehőseiket. Mindennek helyszíne a festői környezetben lévő Balassi Intézet terasza és aulája. (Kultúra.hu) | Kultúra: Programok a Múzeumok éjszakáján | Az alábbiakban folyton frissülő válogatást közlünk a pénteki színes múzeumi programkínálatból. FRISSÍTVE | [
"múzeumok éjszakája",
"program"
] | 0 | http://nol.hu/kultura/propgramok_a_muzeumok_ejszakajan-1112361 | 2011-06-23 12:35:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
korrupció;Boldog István;
2019-10-05 06:00:00
„Államtitok” a Boldog-botrány
Több polgármestert is tanúként hallgattak ki a fideszes képviselő ügyében, ám megtiltották nekik, hogy nyilatkozzanak vallomásukról – értesült lapunk.
– Behívtak a polgármesteri hivatalba, valamikor 2016 januárjában. Félóránként voltunk beosztva, egy-egy polgármester. A telefonunkat odakint le kellett tenni. Odabent azt mondták, a TOP-os pályázatokról akarnak tájékoztatást adni, a lehetőségekről, hogy mire lehet majd pályázni. Ezt úgy nagyjából még normálisnak is tartottam, bár furcsa volt, hogy miért egyenként kell erről a polgármesterekkel beszélgetni. Aztán elhangzott, hogy a pénz elnyerésnek vannak feltételei. Az egyik, hogy a megjelölt cégek végezzék a pályázatok előkészítését, a projektmenedzseri feladatokat, a közbeszerzési eljárást, sőt, még a nyilvánosságtételi kötelezettséghez is kijelöltek egy céget. Aztán annyit mondtak, hogy a kivitelezéssel kapcsolatban majd egy megbízott fog keresni. Végül azt is közölték, hogy ha ezek a feltételek nem megfelelőek, nyugodtan szóljunk, mert el tudják vinni ezeket a forrásokat máshová is.
Egy Szolnok megyei település polgármestere osztotta meg velünk mindezt, azt követően, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden egy sajtótájékoztatón arról beszélt: a homofób kijelenéseiről elhíresült fideszes Boldog István gyakorlatilag megzsarolta választókerülete polgármestereit, csak akkor kapnak uniós támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), ha az általa preferált cégeknek adnak munkát. Hadházy azt mondta, úgy tudja, a fideszes képviselő 2017-ben rendelte Kétpóra a településvezetőket, a nekünk nyilatkozó polgármesterek szerint azonban ez 2016 elején történt, de hozzátették: lehettek egyéb találkozók akár 2017-ben is, nem mindegyiküket hívták meg mindenhová.
Hadházy Ákos szeptember elején küldött közérdekű adatigénylést az ügyészségnek. Arra volt kíváncsi: érkezett-e feljelentés olyan ügyben, amely Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú országgyűlési egyéni választókerületét – és azok településeit – érinti olyan vonatkozásban, hogy uniós pályázati pénzek felhasználása során költségvetési csalás és korrupciós bűncselekmények elkövetésének gyanúja merült fel? Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta: a feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható, ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy. Később hangsúlyozták: ez a válasz kizárólag a fenti kérdésre vonatkozik, és egyetlen személyt sem érint.
A polgármesterekkel való beszélgetések során lapunk úgy informálódott, hogy a feljelentés idén tavasszal érkezett az ügyészségre, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség indított eljárást. Az ide küldött kérdéseinkkel a Legfőbb Ügyészség szóvivőjéhez irányítottak. Páli Péter kirendelt szóvivő külön felhívta a figyelmünket, hogy a legfőbb ügyész Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére adott válaszában országgyűlési képviselőre vonatkozó információt nem közölt. Hozzátette: a büntetőeljárásról szóló 2017. évi törvény szerint a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása minden esetben kizárólagos ügyészi hatáskör, függetlenül attól, hogy mentelmi jogot érint-e vagy sem. Úgy tudjuk, több polgármestert tanúként már kihallgattak, de az általunk megkeresettek egyike sem nyilatkozott, mondván, vallomásukat „államtitoknak minősítették.” Az ügyészség pénteki lapzártánkig nem válaszolt arra, hogy ezt mi alapján és miért rendelték el, és több más kérdésünkre sem felelt.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója lapunknak azt mondta: 2009 óta ez a fogalom nem létezik, helyette a korszerű nemzetközi szabályoknak megfelelő „minősített adat” az elfogadott, ennek ellenére közszájon ma is foroghat ilyen kifejezés. Ahhoz, hogy valamit minősített adatnak nyilvánítsanak, szavai szerint komoly indok kell, kémkedés, állam elleni bűncselekmények, minősített adat védelmét sértő bűncselekmények, titkos felderítés, lehallgatás, fedett nyomozó igénybevétele. Valószínűleg soha nem derül majd ki, ebben az ügyben mi volt ez a kategória, mindenesetre arra alkalmas, hogy a polgármestereket „elhallgattassa”, s az ügyészségnek se kelljen bőséges információt kiadni – bár a jogi igazgató szerint erre amúgy sem kötelezi őket a törvény, elvileg csak a nyomozás érdekeit kell szem előtt tartaniuk. | "Államtitok" a Boldog-botrány | Több polgármestert is tanúként hallgattak ki a fideszes képviselő ügyében, ám megtiltották nekik, hogy nyilatkozzanak vallomásukról – értesült lapunk. | null | 1 | https://nepszava.hu/3052552_allamtitok-a-boldog-botrany | 2019-10-05 17:06:00 | true | null | null | Népszava |
Két festményt vásárolt meg Orbán Viktor miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel és férje, Tiborcz István hétfő este a Kieselbach Galéria Marriott Hotelben tartott aukcióján – írja a Magyar Narancs. A párnak Háry Gyula Velence című alkotását 400 ezer forintért, Hincz Gyula Kompozíció című munkáját pedig 6,5 millióért sikerült megszereznie. Licitáltak Duray Tibor Piros ruhás nő című festményére is, de csak az utolsó előtti pillanatig, 2,8 millióig tudták tartani a lépést, ezt a képet ugyanis nem sokkal később hárommillióért ütötték le.
Bár az aukción repkedő tízmilliókhoz képest a két festményért adott hétmillió nem tűnik soknak, figyelemreméltó közjátéknak számít azután, hogy kiderült, Orbán Ráhel félévenként 15 millió forintnak megfelelő tandíjért tanul egy svájci vendéglátóipari elitiskolában, az Operaházban látta vendégül az évfolyamtársait, a közelmúltig Tiborcz István résztulajdonában álló cég, az Elios Innovatív Zrt. pedig sorra nyerte a közbeszerzéseket.
A hétfői Kieselbach aukció egyébként kis kormányzati ki-kicsoda lett, az Orbán-Tiborcz házaspár mellett az első sorokban ott ült Martonyi János volt külügyminiszter és Giró-Szász András kormányszóvivő is. | Belföld: Hétmillióért vett két festményt Orbán Ráhel és Tiborcz István | A miniszterelnök lánya és veje a hétfő esti Kieselbach-aukción fizetett ennyit két festményért. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/hetmillioert-vett-ket-festmenyt-orban-rahel-es-tiborcz-istvan-1568797 | 2015-10-13 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Sokan találgatják mostanában a Simicska Lajos és Orbán Viktor közti konfliktus lehetséges kimenetelét. Összeállításunkból az derül ki, hogy ez a háború, legalábbis az állami és uniós források feletti befolyás tekintetében, már eldőlt. A 2012-ben a Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt érdekköréhez tartozóként azonosított vezető beosztású tisztviselők háromnegyedét mára eltávolították abból a pozícióból, ahová a 2010-es kormányváltást követően kerültek.
Két és fél évvel a második Orbán-kormány megalakulása után, 2012 szeptemberében kísérletet tettünk arra, hogy fölvázoljuk, milyen érdekcsoportok telepedtek rá a NER jegyében az állam különböző döntéshozó pontjaira – azaz, kik ejtették foglyul a magyar államot. Ekkor már túl voltunk a Közgép első 200 milliárdján, hónapok óta bizonyított tény volt, hogy Simicska Lajos a Közgép tényleges tulajdonosa, és hogy az MFB komoly szerepet játszik a cég finanszírozásában.
Két évvel később már a sajtóban is le lehetett írni, hogy a Közgép és a Simicska-Nyerges-cégbirodalom páratlan sikerszériája mögött lényegében Orbán Viktor döntése áll: "Ki kellett fizetni Lajost". Tény, hogy 2010-től kezdődően lényegében megszállták a Simicska-Nyerges-érdekeltségekhez valamiképp kötődő vezetők az állami, illetve az uniós források fölött rendelkező apparátusok jelentős részét: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Fejlesztési Bank, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagy az MTVA hosszabb-rövidebb időre éppúgy a Közgép-tulajdonosok zsákmányterületévé vált, mint a Szerencsejáték Zrt.
2012 őszén négy érdekcsoportot azonosítottunk: ma már jól látszik, hogy ezek közül a Betonút Zrt-hez köthető csoport volt a legkevésbé jelentős – az sem kizárt, hogy csak véletlen együttállás volt a céghez köthető vezetők megjelenése a különböző "utas" cégeknél. ( A Betonút Zrt. december óta felszámolás alatt áll, a tulajdonos Dunai György ellen pedig tavaly vádat emeltek hűtlen kezelés és pénzmosás gyanúja miatt).
Két éve még önálló entitásként határoztuk meg az ezredforduló tájékán a BÁV-privatizáció és a Baranyay László vezetése alatt álló Magyar Fejlesztési Bank körül kialakult csoportot – ma már az is nyilvánvaló, hogy ebben tévedtünk. Az MFB-BÁV csoport két kulcsfigurája – Baranyay László és Töröcskei István – mára teljesen marginalizálódott, a csoport tagjai pedig vagy korábbi, nem túl jelentős pozícióikat is elvesztették, vagy tevékenységükkel sokkal inkább a Simicska-Nyerges-érdekkörhöz tartozónak mutatkoztak.
Két évvel ezelőtt külön csoportként kezeltük a Nyerges Zsolt köréhez (szolnokiak, energetikai szakemberek, mezőgazdászok), illetve a Simicska Lajos köréhez tartozókat (médiavásárlók). Mára egyértelmű, hogy ennek a felosztásnak az állam megszállása, a state capture szempontjából nincs különösebb relevanciája.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere: Kik ejtették foglyul a magyar államot? A most közreadott névsorral arra vállalkozunk, hogy bemutassuk: egyes állami tisztviselők illetve állami vállalatok vezetői mikor és milyen minőségben álltak kapcsolatban azokkal a cég- és érdekcsoportokkal, amelyek ügyeiben a magyar állam képviseletében most szabályozási, döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak. Négy csoportot azonosítottunk, akik számos felsővezetőt delegáltak az állami szférába a 2010-es kormányváltás óta. Tovább a 2012-es névsorra.
Felszámolás után
Bakó Attila a Betonút Zrt. vezetőségéből került az Állami Autópálya Kezelő Zrt. élére. Az e-útdíj bevezetése körüli botrány után kellett távoznia kellett a később Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt-re átkeresztelt cégtől. Az MFB akkori közleménye szerint nem kirúgták, hanem más fontos megbízatást kap. Ehhez képest Bakó 2013 novembere óta a Swietelsky Kft. aláírásra jogosult munkavállalója, információink szerint semmilyen közfeladatot nem lát el.
Horváth Gergely Domonkos szintén a Betonút vezetőségéből került fontos állami tisztségbe: 2010 júniusától 2012. december végéig ő volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója, ekkor váltotta Márton Péter. (Tavaly nyáron egyes sajtóhírek a Simicska-Orbán háború kapcsán Márton közeli menesztéséről szóltak. Márton azonban maradt. Simicskával való kapcsolata elég közvetett: néhány évvel ezelőtt a Bell and Partner’s tulajdonosaival együtt volt tagja a Balatonfői Yacht Club Kikötőhasznosítási Kft-nek.) Horváth 2013 elején távozott a Magyar Postától is, ahol addig az igazgatóság elnöke volt, a postánál ekkor vette át az irányítást az FHB-ből érkező menedzsment.
Mihályi Máté Győző ugyancsak a Betonút menedzsmentjéből érkezett az Állami Autópálya Kezelőhöz, ahol 2013. januári távozásáig gazdasági vezérigazgató-helyettes volt. Tavaly ősszel a Pethő Intézet főiskolájára nevezte ki kancellárnak Balog miniszter.
Sári Attila egykori Betonút-vezérigazgató megtartotta nem túl jelentős pozícióit: az igazgatóság tagja a Nemzetei Útdíjfizetési Zrt-nél, vezető beosztásban továbbra is az MFB-nél dolgozik, illetve fb-tag a Magyar Közút Nonprofit Zrt-nél.
Suhaji Tamás szintén egy Dunai-érdekeltségbe tartozó útépítő cégtől, az Euroaszfalttól érkezett a Magyar Követeléskezelő Zrt-hez; Suhaji azóta is a cég ügyvezető igazgatója.
Mindezek alapján, ha volt is valamiféle Betonút-lobbicsoport, mára teljesen elvesztette a jelentőségét.
Csak egy maradt Egészen más pozícióból indult a Simicska-Nyerges-csoport: ide azokat az állami szervezeteknél, illetve állami tulajdonú cégeknél dolgozó vezetőket soroltuk, akiknek kinevezése előtt bizonyítható kötődése volt Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt személyéhez vagy valamelyik cégéhez.
Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek elnök-vezérigazgatója egyértelműen a Simicska-Nyerges érdekkörhöz tartozik. Baji 1995-től 2001-ig felügyelőbizottsági tag, illetve fb-elnök volt az Axon Vagyonkezelő Zrt-ben – a cég körül ebben az időben bukkant fel ügyvédként Nyerges Zsolt, a Közgépben pedig ebben az időben több axonos vezető is tulajdonos volt. Baji 2010-es MVM-vezérigazgatói kinevezése előtt két hónappal még a Közgép energetikai cége, E-OS Energiakereskedő Zrt. igazgatóságának volt tagja. (Az E-OS kulcsszerepet játszott az Orbán-rokon Tiborcz István vagyonosodásában is.) Ősszel az Orbán-Simicska-konfliktus kapcsán a sajtóban találgatások voltak olvashatók Baji várható menesztéséről, de erre végül nem került sor.
Baranyay László 2010 júniusában másodszor lett – a Lex Baranyay segítségével – a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. vezérigazgatója. A magyar állam nevében az MFB gyakorolja a tulajdonosi jogokat számos beruházással és forráskihelyezéssel kapcsolatos tevékenységet végző állami vállalat fölött – az MFB vezérigazgatói posztja kulcsfontosságú a források fölötti rendelkezés szempontjából. Baranyay sosem tagadta, hogy jó viszonyban van Simicska Lajossal: "Az sem titok, hogy időnként találkozunk, de ezeknek a beszélgetéseknek semmi közük az MFB működéséhez, illetve a bank és a Közgép kapcsolatához"- mondta egy interjúban. Ennek ellenére 2013. őszén közös megegyezéssel távozott az MFB-től. Helyét az egyre jelentősebb FHB-Spéder-csoport egyik meghatározó tagja, Nagy Csaba vette át.
Bártfai Márton a Concordia Közraktár Zrt. vezérigazgatója feltehetőleg a Simicska-Nyerges-érdekcsoport visszaszorításának esett áldozatul: munkaviszonya 2014. április 30-ával megszűnt a cégnél. Bártfai 2010-es kinevezése előtt nyolc hónappal még a Mezort Zrt. által birtokolt Sárvári Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója volt. A Mezort igazgatóságának elnöke és a cég egyik részvényese Nyerges Zsolt.
Búsi Lajos, volt vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkárt szintén a Nyerges Zsolthoz köthető "szolnoki kör" tagjaként azonosítottuk 2012-ben. Nyerges személyes ismerőse, politikai pályája a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlésben indult. Búsi a harmadik Orbán-kormányban már nem kapott helyet. 2014 júliusában megbízatása megszűnt, augusztusban az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség főigazgatójának nevezték ki.
Fazekas Sándor, némi meglepetésre, az új kormányban is megtarthatta tárcáját, igaz, a legjelentősebb források felett diszponáló vidékfejlesztést éppúgy kiszervezték alóla, mint a területért felelős helyettes államtitkárát, a szintén Szolnokról indult Búsi Lajost. Már 2010 őszén kisebb botrányt okozott Fazekas azzal, hogy Nyerges Zsolt üzlettársának lányát, a pályakezdő Petykó Adriennt főosztályvezetőnek nevezte ki. A Simicska-Nyerges-érdekeltségbe tartozó cégek nagyot mentek az állami földbérlet-pályázatokon, 2013 őszén pedig az derült ki, hogy a Mezort Zrt., helyi gazdákat megelőzve, mintegy 60 földterületet bérel kedvezményesen.
Gajdos Róbert 2014 nyaráig volt a Közbeszerzési Hatóság elnöke. Felmentéséről/lemondásáról nem jelent meg semmilyen hivatalos tájékoztatás. Távozása mindössze onnét tudható, hogy a KH honlapján nyár óta nem szerepel a neve a hatóság elnökeként. 2010-14 között a Közbeszerezési Hatóság, illetve annak jogorvoslati szerve, a Döntőbizottság fontos szerepet játszott a Közgép és a Közgép tulajdonában álló cégek sikertörténetében. Gajdosról a Simicska-Nyerges-érdekkör vonatkozásában annyi tudható, hogy ismeretsége Nyergessel évtizedes múltra tekint vissza, évfolyamtársak voltak az egyetemen.
Hegmanné Nemes Sára szintén a "szolnoki kör"-höz tartozik. Az NFM 2010-ben kinevezett vagyonpolitikáért felelős helyettes államtitkára idén januártól már a Kecskeméti Főiskola kancellárjaként folytatja.
Horváth Pétert, a Magyar Energia Hivatal volt vezetőjét szintén a "szolnoki kör"-höz tartozóként azonosítottuk: korábban a Fidesz szolnoki elnöke volt. 2013 márciusában az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amelynek révén a MEH helyét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal veszi át. A törvény hatályba lépésével Horváth megbízatása megszűnt.
Kalmár István 2010-ben lett az APEH informatikáért felelős elnökhelyettese. (Ezt a pozíciót már Simicska Lajos APEH-elnöksége idején is betöltötte.) Ezzel egy időben a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnökének is kinevezték. Korábbi vezetői tevékenysége nyomán elsősorban a Magyar Posta elnökeként a Defend Kft.-vel kötött szerződéseket, illetve a Tetra-rendszer sokmilliárdos kudarcát hányták a szemére. Kalmár 2013. májusában távozott a NAV-tól, augusztusban a miniszterelnök felmentette az NHIT-elnöki tisztségéből.
Kovács Ákos a százmilliárdos infrastrukturális programok – például a Közlekedés Operatív Program- fölött diszponáló Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásért felelős vezérigazgató-helyettese volt. Kinevezése előtt egy olyan építőipari konzorcium vezetett, melynek egyik tagja a Közgép volt. Bár Kovács továbbra is a NIF-nél dolgozik, a tisztséget már nem ő tölti be.
Kövesdi Zoltán 2011 novemberétől volt a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke – ősz óta viszont már nem ő vezeti a KD-t. Szeptemberben hírek terjedtek mind az ő, mind Gajdos menesztéséről, de ezt akkor a KH-nál cáfolták. Egyikük távozását sem jelentették be hivatalosan, és lemondásuk óta egyik testület élére sem neveztek ki új vezetőt. Kövesdi kinevezése előtt néhány héttel még a Közgép felügyelőbizottságában ült. Irányítása alatt a KD számos esetben hozott vitatott döntést jogorvoslati eljárásban a Közgép, illetve a Közgéphez kötődő cégek javára.
Németh Lászlóné pályafutásának íve mintegy leírja a Simicska-Nyerges-duó befolyásának változását: élénk visszhangot kiváltó 2011 decemberi kinevezése előtt a Baranyay-féle MFB vezérigazgató-helyettese volt. A Fellegi Tamást váltó Némethnében sokan már akkor Simicskáék emberét látták. Három év szolgálat, és lassan ezer milliárd forintnyi Közgép-megbizatás után Németh Lászlóné jelenleg Lázár János államtitkáraként felügyeli a Magyar Postát és az MFB-t. Némethné lojalitását dicséri, hogy a Simicska-Orbán konfliktus nyílttá válása után is szolidaritást vállalt Simicska Lajossal.
Nyerges Attila állatorvos, Nyerges Zsolt testvére 2012 januárjától volt Németh Lászlóné fejlesztési miniszter politikai főtanácsadója: kinevezése egyértelmű üzenet volt. Ma már úgy tűnik, Nyerges Attila 2013 májusi távozása – egy időben Petykó Zoltán NFÜ-elnök lemondásával – a Simicska-Nyerges-érdekkör visszaszorításának nyitánya volt.
Petykó Zoltánt 2010. júniusában nevezte ki Fellegi tamás a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élére. Kinevezése után Petykó még közel két évig a Közgép felügyelő bizottságának tagja volt. Korábban négy éven át a Nyerges tulajdonában álló, sárvári központú Mezort Zrt. vezérigazgató-helyettese volt. 2013. április végén lemondott.
Schváb Zoltán 2010. június 7-étől volt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára. Ezt megelőzően a Közgépnél töltött be különböző vezető tisztségeket: 2006-tól a cég főmérnöke, 2008-tól kinevezéséig építési, tervezési és vasúti igazgatója. 2014. június 30-i hatállyal a miniszterelnök felmentette tisztségéből.
Szentpétery Kálmán 2010 óta a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója. Kinevezése előtt a Simicska-Töröcskei-tulajdonban lévő BÁV Zrt., Főtaxi Zrt., illetve a Metal-Art Zrt. vezetőségében töltött be különböző tisztségeket. 2010 óta a Szerencsejáték Zrt. évente milliárdos nagyságrendben hirdet Simicska médiumaiban és reklámfelületein. Mára ez az évek óta harmonikusan működő üzleti kapcsolat megromlani látszik, ráadásul a reklámbüdzsé feletti rendelkezési jogot is elvette az állami tulajdonú társaságoktól, és Lázár János alá központosította a kormány.
Az itt felsorolt tizenhat, a Simkicska-Nyerges-érdekkörhöz tartozóként azonosított (egykori) vezető beosztású tisztviselő háromnegyede, tizenkét személy, ma már nem tölti be azt a pozíciót, amelyre a második Orbán-kormány megalakulását követően kinevezték. Akik a helyükön maradtak – mint Fazekas miniszter vagy Szentpétery Kálmán vezérigazgató –, azok többsége is elvesztette a források fölötti befolyása egy részét vagy egészét.
Mindezek alapján három következtetés adódik:
1- Az elmúlt egy-másfél évben végrehajtott személycserék és átszervezések indirekt módon éppen azt bizonyítják, hogy az uniós és állami források elosztása, illetve a közbeszerzésesekkel kapcsolatos döntések határozottan ennek a csoportnak a befolyása alatt történtek. Nehéz mással indokolni, hogy miért pont ennek a vezetői körnek a többségét távolították el időközben a pozíciójából.
2 – A különböző apparátusok megtisztítása a Simicskához köthető tisztviselőktől jóval a Simicska-Orbán-konfliktus explicitté válása előtt, már 2013 tavaszán elkezdődött.
3 – Mára lényegében vagy levették a tábláról ezeket a tisztviselőket, vagy úgy szervezeték át az írányításuk/ befolyásuk alatt álló szervezeteket, hogy a "kihelyezhető" források tekintetében önálló döntési kompetenciájuk nem maradt. Mára a "csisztka", az apparátusok megtisztítása nagyjából befejeződött.
Becker András | Névsor csata után - kik maradtak pozícióban Simicska Lajos emberei közül? | Névsor csata után – kik maradtak pozícióban Simicska Lajos emberei közül? | null | 1 | https://atlatszo.hu/2015/01/15/nevsor-csata-utan-kik-maradtak-pozicioban-simicska-lajos-emberei-kozul/ | 2015-01-15 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tarlós István évi 40 millió forintért kapott tanácsokat az e-jegyrendszer ügyében, továbbá a főpolgármester négy főtanácsadót (Dorner Lajost, Szegvári Pétert, Szabadvári Péter Ottónét, és Szemenyei Lászlót) is megbízott azzal, hogy felügyelje és segítse az elektronikus jegyrendszer beruházását – erről tartott sajtótájékoztatót a Liberálisok főpolgármester-jelöltje, Sermer Ádám. A politikus a főpolgármesteri hivataltól kikért dokumentumokból idézte a számokat.
Sermer szerint Tarlós Istvánnak tudnia kellett az e-jegyrendszerrel kapcsolatos problémákról, hiszen az ötéves ciklus alatt közel 200 millió forintot költött el a főváros négy főtanácsadóra, akiknek kötelességük lett volna tájékoztatni a főpolgármestert.
A sajtótájékoztatóval kapcsolatban megkerestük a főpolgármesteri hivatalt, ahol dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes válaszolta írásban a következőket:
Ez a hír számunkra kezelhetetlen.
"A felsorolt nevek közül kettő nem is Tarlós István tanácsadója, de ettől függetlenül sem kaptak ilyen megbízást, még kevésbé 5 éve. Egyiküknek volt esetileg rövid érintkezése a pénzügyi főpolgármester-helyettes munkatársaként a BKK jegyrendszerével, mikor a BKK tagi kölcsönt kért a fővárostól, amit még tárgyévben vissza is fizetett. Ilyen munkáért a felsorolt két ember semmilyen juttatást nem kapott, és a programban egyáltalán nem vettek részt", írták.
A válaszuk úgy folytatódik, hogy "Szabadváriné dr. valóban a főpolgármester tanácsadója, ő foglalkozott egyéb feladatai mellett az üggyel – de nem 5 évig, hanem – 2018 november és 2018 december között, vizsgálta, hogy mi történt, mikor a BKK felmondta a szerződését. Ezért a munkáért Szabadváriné dr. semmi külön juttatást nem kapott. Dr. Szegvári Péter pedig nem tanácsadói munkakörében foglalkozott a BKK-val, és tanácsadói munkakörét nem érinti a feladat, hanem őt a Közgyűlés választotta meg a BKK igazgatósága elnökének. Részt vesz ugyan a főpolgármesteri vezetői értekezleten, de ellenőrzött információ, hogy ott a BKK-jegyrendszer szerződéssel kapcsolatos problémát – legalábbis 2016-17-18-ban biztosan (korábban nemigen lehetett oka sem) – egyszer sem vetett fel sem a BKK vezérigazgatója, sem az igazgatóság. Tanácsadóként ezért a feladatáért dr. Szegvári Péter semmilyen juttatásban nem részesült", közölte a főpolgármester-helyettes.
Bagdy végül értetlenségét fejezte ki, hogy emlegethet épp a liberális politikus 2006-os céldátumot, miután a jelenlegi városvezetés 2010-ben került pozícióba, 2006-ot céldátumként legfeljebb liberális kollégája tűzhetett ki, aki 2010 végéig vezette a várost. | Tanácsadóival revolverezik Tarlóst a Liberálisok | Tanácsadóival revolverezik Tarlóst a Liberálisok - A kikért dokumentumok szerint négy jól fizetett tanácsadó is ismerte az e-jegy botrányos helyzetét. A főpolgármesteri hivatal cáfol. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/01/31/tanacsadoival_revolverezik_tarlos_a_liberalisok/ | 2019-01-31 19:23:00 | true | null | null | Index |
Hetek óta elegendő bizonyítéka volt a BRFK-nak Hagyó Miklós korábbi szocialista főpolgármester-helyettes meggyanúsításához - állította az [origo]-nak a rendőrség. Ennek ellenére csak az új parlament pénteki megalakulása, mentelmi jogának megszűnése után pár perccel vették őrizetbe Hagyót. Bár a rendőrség hetekig várt Hagyó meggyanúsításával, hétfőn már arra hivatkozva helyezték előzetes letartóztatásba, nehogy elszökjön.
"A Budapesti Rendőr-főkapitányság már hetekkel korábban jelezte, hogy elegendő bizonyíték gyűlt össze H. Miklós büntetőjogi felelősségének megállapítására, a megalapozott gyanú közlésére" - ismerte el az [origo] kérdésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) csütörtökön. "H. Miklós mentelmi joggal rendelkezett, így a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak nem volt lehetősége vele szemben eljárni" - állította a BRFK kommunikációs osztálya.
A rendőrség kezdeményezésére azonban a mentelmi jog felfüggesztését a legfőbb ügyész indítványozhatja, ezt először a parlament mentelmi bizottsága tárgyalja meg, majd az országgyűlés szavaz róla. Ha felfüggesztik a képviselő mentelmi jogát, akkor vele szemben ugyanúgy járhat el a rendőrség, mint bármely más állampolgárral szemben (a parlamenti bizottságok február óta nem üléseznek, de a házszabály alapján a házbizottság vagy a bizottság tagjainak egyötöde is összehívathatta volna a mentelmi bizottságot). A rendőrség tehát elindíthatta volna Hagyó Miklós mentelmi jogának felfüggesztését, ezt azonban az BRFK válasza szerint nem tették meg, inkább kivárták, míg a korábbi szocialista főpolgármester-helyettes mentelmi joga az új parlament pénteki alakuló ülésével automatikusan megszűnik. Amint ez megtörtént, a BKV-ügyben hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel meggyanúsított Hagyót előállították, majd többek között éppen a szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva előzetes letartóztatásba helyezték.
"A hatályos magyar jogszabályok szerint, mikor a parlamentben az újonnan 2010-2014 ciklusra megválasztott képviselők letették hivatali esküjüket, azzal egy időben megszűnt a 2006-2010 ciklus képviselőinek mentelmi joga... Amennyiben esetleg napokkal az eskütétel után került volna sor H. Miklós előállítására, az állampolgárok joggal kérhették volna számon a rendőrségen, ha megvannak a bizonyítékok, vajon mire vár még a nyomozó hatóság?" - olvasható a rendőrség válaszában, bár az [origo] arról kérdezte a rendőrséget, hogy miért nem próbálták már korábban megindítani az eljárást Hagyó ellen, ha egyszer azt feltételezik, hogy a szökésétől is lehet tartani.
Az alkotmány mondja ki, hogy az országgyűlési képviselőt mentelmi jog illeti meg. Ennek az a lényege, hogy a képviselő bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Az országgyűlés tagjainak a mentelmi joga addig tart, amíg a mandátuma él, márpedig a képviselői megbízatás - más lehetséges okok mellett - az országgyűlés működésének a befejezésével ér véget. (Az új országgyűlés megbízatása pedig az alakuló üléssel kezdődik.)
A mentelmi jog miatt egy képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és csak akkor lehet ellene büntetőeljárást vagy szabálysértési eljárást indítani, illetve büntető-eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni, ha ehhez az országgyűlés előzetesen hozzájárulását adta.
A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az országgyűlés elnökéhez. Az indítványt először az országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága vizsgálja meg, és határozati javaslatot hoz róla. Majd az országgyűlés határoz az ügyben, vita nélkül, de az érintett képviselő jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztéséhez a jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
Hagyó pár napja jelentkezett
Alig pár perccel az után kopogtattak a rendőrök Hagyó Miklósnál, hogy az új parlament kimondta a megalakulását, és ezzel védence mentelmi joga megszűnt - mondta az [origo]-nak Kádár András, Hagyó ügyvédje. "Önmagában már ez a tény is arra utal, hogy nagyon ki volt centizve" - tette hozzá Kádár, aki szerint "pontosan és jól látszott, hogy mi történt".
Kádár szerint május 11-én - három nappal előállítása előtt - Hagyó egy postán és faxon a rendőrségre eljuttatott levélben maga jelentkezett a BRFK-nál. Ebben Kádár szerint megadták a politikus és jogi képviselőjének összes elérhetőségét, és jelezték, hogy Hagyó készen áll a vallomástételre. "Kértük, hogy adják meg a helyet és időt, amikor Hagyó Miklós vallomást tehet, de a rendőrség részéről a levélre semmilyen reagálás nem érkezett" - mondta az ügyvéd. Kádár szerint ezért alaptalan, hogy Hagyó előzetes letartóztatását szökés, elrejtőzés, illetve a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt rendelték el. "Nem csak hogy maga jelentkezett a rendőrségnél, amely erre nem is válaszolt, de korábban, az elmúlt hónapokban is elérhető volt, többször nyilatkozott és megmutatta magát" - mondta.
Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, és így mindenről tudnia kell, de a rendőrség önálló hatáskörrel nyomoz, így ők döntik el, mikor áll úgy a nyomozás, hogy előállításra van szükség - mondta az [origo]-nak Skoda Gabriella, a főügyészség szóvivője. Arra a kérdésre, miszerint egyeztette-e az ügyészséggel a BRFK, hogy Hagyó elfogásával kivárják a mentelmi jog megszűnését, a szóvivő megismételte, hogy a rendőrség látja át, hol tartanak a nyomozati tervvel, még ha az ügyészséggel rendszeres, napi és heti kapcsolatban vannak is a nyomozók.
A BRFK kommunikációs osztálya cikkünk megjelenése után azt közölte: a rendőrség "kétszer kezdeményezte az ügyészség felé H. Miklós felelősségre vonását jelezve, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a megalapozott gyanú közlésére, azonban a mentelmi jog felfüggesztésének indítványozása nem a rendőrség, hanem a legfőbb ügyész feladata". Skoda Gabriella, a főügyészség szóvivője erre válaszolva azt közölte: a rendőrség két alkalommal valóban jelezte, hogy a BKV ügyben folytatott nyomozásban tovább lehetne lépni, de egyik esetben sem szolgáltak olyan információkkal, amelyek formailag és tartalmilag már megalapozták volna a mentelmi jog felfüggesztésének a kezdeményezését.
Mintha "pr-munkát látna" a közönség
A pénteken elfogott és kihallgatott Hagyót a Budai Központi Kerületi Bíróság hétfőn előzetes letartóztatásba helyezte, a vele együtt szintén meggyanúsított H. Évát és L. Ottót - akik korábban a politikus kommunikációs munkatársai voltak - házi őrizetbe helyezték, bár az ügyészség az ő letartóztatásukat is indítványozta. A gyanú szerint a főváros közlekedési ügyekért felelős egykori alpolgármestere - közvetlenül vagy közvetítőin, így H. Éván, L. Ottón keresztül - utasításokat adott a BKV egyes vezetőinek, hogy szükségtelen szerződéseket kössenek.
Bárándy Péter, H. Éva ügyvédje - a Medgyessy-kormány igazságügyminisztere - szerint súlyos aggályokat vet fel az, hogy a rendőrség az új összetételű parlament megalakulásához igazította lépéseit egy büntetőügyben. Mint mondta, Hagyó Miklós hat hónapja tudatában van annak, hogy folyik egy büntetőeljárás, ami ellene is irányul, még ha nem is kifejezetten ellene indították. "A mentelmi joga miatt megtehette volna, hogy elhagyja az országot, de ő egyértelműen kinyilvánította, hogy marad. Ha fél évig nem szökött meg, akkor nehéz elhinni, hogy ennek a veszélye pont akkor állt elő, amikor az új parlament megalakul" - tette hozzá Bárándy.
Bárándy szerint Hagyó elfogásának körülményei, a rendőrség időzítése azt a látszatot keltik, mintha a közvélemény "pr-munkát látna, nem pedig egy büntetőeljárást". "A történtek veszélyes dimenziókba visznek, mert könnyen kikezdhetik azt a hitet, hogy a hatóságok pártpolitikamentesen, szakszerűen járnak el" - mondta Bárándy.
Hónapok óta Hagyóról szól a BKV-ügy
Hagyó Miklós 2006 őszétől tavaly november közepéig Budapest főpolgármester-helyetteseként felügyelte a fővárosi cégeket, köztük a BKV-t is. A közlekedési vállalatnál tavaly nyáron robbant ki egy botránysorozat, miután kiderült, hogy a közlekedési vállalat több vezető beosztású munkatársának milliós végkielégítéseket fizetett. Egyikük, Sz.-né Sz. Eleonóra humánpolitikai igazgató 86 millió forint végkielégítést kapott, majd tovább foglalkoztatták a cégnél havi 1,2 millió forintért. Sz.-nét végül januárban helyezték előzetes letartóztatásba, de közben a nyomozás során kiderült, hogy a BKV tanácsadói és vállalkozói szerződései sincsenek rendben.
A rendőrség az ügyben a cég több vezetőjét is meggyanúsította, és az ATV meg nem nevezett rendőrségi forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy több gyanúsított, Antal Attila korábbi BKV-vezérigazgató és Balogh Zsolt korábbi megbízott igazgató is terhelő vallomást tett Hagyó Miklósra. Március elején Balogh Zsolt több interjúban is azt állította, hogy Hagyó előnytelen szerződések megkötésére kényszerítette és rajta keresztül jutott hetvenmillió forint jutott a főpolgármester-helyetteshez, akinek egy nokiás dobozban kellett a pénzt átadnia.
Hagyó február elején lemondott képviselő-jelöltségéről és közgyűlési mandátumáról, a Baloghgal készült első interjú után pedig felfüggesztette MSZP-tagságát is a párt érdekeire hivatkozva. A politikus azt állította, hogy ártatlan, és rágalmazás miatt több feljelentést is tett. Hagyó szerint soha senkitől nem fogadott el "bűnös pénzt", a BKV-ügyben politikusként van felelőssége, de mindenben törvényesen járt el, ezért jogi felelőssége nincs. | Hetekig nem játszotta ki Hagyó elleni lapjait a rendőrség | Hetek óta elegendő bizonyítéka volt a BRFK-nak Hagyó Miklós korábbi szocialista főpolgármester-helyettes meggyanúsításához - állította az [origo]-nak a rendőrség. Ennek ellenére csak az új parlament pénteki megalakulása, mentelmi jogának megszűnése után pár perccel vették őrizetbe Hagyót. Bár a rendőrség hetekig várt Hagyó meggyanúsításával, hétfőn már arra hivatkozva helyezték előzetes letartóztatásba, nehogy elszökjön. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/05/a-parlament-megalakulasahoz-idozitettek-hagyo-miklos-eloallitasat | 2010-05-19 22:00:00 | true | null | null | Origo |
Az egyetemet is megfejte a volt Szeviép-vezér családja – jelentette be néhány napja Szabó Bálint, a becsődölt szegedi építőipari cég károsultjainak szószólója. A kancellár azzal védekezett: nem tudta, hogy a Szeviép-fővádlott fiától bérlik az irodaházat. A egyetem sajtótájékoztatójáról szóló beszámolókat viszont próbálják a netről eltüntetni.
A Szeviép-ügy egyik vádlottjától bérel irodákat a becsődölt építőipari cég egykori székházában a Szegedi Tudományegyetem – állítja a károsultakat képviselő jogász. Szabó Bálint a székház előtt azt is elmondta, a Kúriához fordul: vigyék el a Szegedi Járásbíróságtól a károsultak tárgyalásának ügyét – írta meg az Andy Vajna érdekeltségében álló Délmagyarország.
Szabó azt mondta az atlatszo.hu-nak, hogy előbb még várja az egyetem szerződéseit, utána tud a Szeviép-ügy bírósági részével foglalkozni, és a Kúriához fordulni.
A Szeviép-ügyről és Szabó Bálintról többször is írtunk. A lényeg: a csődbe ment építőipari vállalat vezetői a krach után is hitelezték a cégcsoport tagjait, az alvállalkozók pedig hoppon maradtak.
A kormánypárti szegedma.hu már úgy számolt be erről, hogy “Az egyetemet is megfejte a volt Szeviép-vezér családja”. A lap azt is írta, hogy a Beszerzési Igazgatóság vezetője a költözés idejében N. Paulina volt, az igazgatóság honlapján is az ő neve van feltüntetve még mindig. N. Paulina korábban az önkormányzat közbeszerzési ügyintézője volt, a város Szeviéppel kötött szerződéseinél is ő volt a kapcsolattartó.
Szabó – aki már szegedi polgármesteri ambíciókról álmodik – eddig Botka Lászlót támadta a Szeviép-üggyel, most viszont a kancellárt találta meg. Az egyetem kedden tartott sajtótájékoztatót a bérlés körülményeiről.
Ha az “szte+szeviép+kancellár” szavakra a Google-ban rákeresünk, akkor az első találatok között szerepel a szegedma.hu cikke: “Nem tudta a kancellár, hogy a Szeviép-fővádlott fiától (…)”, a második a delmagyar.hu: “Az egyetem szerint rendben van a Szeviép-székházas szerződés”. De hiába kattintunk, mindkettő 404, vagyis a keresett oldal nem található.
A Google viszont tárolt változatban azt őrzi, hogy a szegedma.hu cikke szerint Fendler Judit, az egyetem kancellárja elismerte: fogalma sem volt arról, hogy kik a Szeviép-ügy felelősei, és a Római körút Irodaház Kft. ügyvezetőjéről, B. Dánielről sem tudta, hogy a per fővádlottjának, B. Sándornak a fia, hiszen még nem töltött elég időt Szegeden. A tárgyalásokon Fendler Judit állítása szerint nem is vett részt.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy az idén köttetett bérleti szerződés három évre szól, 7 euróért bérlik a helyet, ami 325 forintos euróval számolva 2275 forint négyzetméterenként. Ami nem kirívóan magas ár Szegeden.
Az önkormányzati tulajdonú Szeged TV anyag viszont továbbra is elérhető, a furcsa magyarázat ebben is szerepel:
A kancellár azt mondta, csak két éve jött Szegedre, nem is tudta, mi az a Szeviép. Pedig, a Google több száz találatot ad a kormánybarát sajtóban rendszeresen felbukkanó ügyről – még ha csak az elmúlt két évet nézzük is.
A cég neve rendszeresen szerepelt a Délmagyarországban a tavaszi választások előtt, ahogy arról is beszámolt a lap, hogy a károsultak a kormányhivatalban adták le kárigényüket. Hogy ezekről, miképpen nem tud egy gazdasági vezető, rejtély. Mészáros Lőrinc bankját viszont legalább ismeri, a legutóbbi írásunk szerint. Kerestük az SZTE-t, hogy szerintük miért tűnt el a kancellár nyilatkozata a portálokról, és részletezze a “nem tudásról” szóló nyilakozatát, válaszát várjuk.
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely | Szeviép-közeli ingatlant bérelt a Szegedi Tudományegyetem | Az egyetemet is megfejte a volt Szeviép-vezér családja - jelentette be néhány napja Szabó Bálint, a becsődölt szegedi építőipari cég károsultjainak szószólója. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/15/szeviep-kozeli-ingatlant-berelt-a-szegedi-tudomanyegyetem/ | 2018-09-17 12:11:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Miután a korábbi állami támogatás megszűnt, még nem írtak ki újabb pályázatot a magánbölcsődei támogatásokról. Ez viszont azoknak a szülőknek, akik most íratták volna be a gyereküket bölcsődébe, komoly érvágás. Így ugyanis nem biztos, hogy (továbbra is) tudják magánbölcsődébe járatni a gyereküket - az alapdíj ugyanis 85 ezer forint, és ebben még nincsenek benne az egyéb szolgáltatások árai. A korábbi állami támogatás ennek az összegnek a felét állta. Marosvölgyi Ágnes, a Jó pont Családi Bölcsőde vezetője a Reggeliben elmondta, lehet, hogy van olyan, aki emiatt nem tud visszamenni dolgozni - a támogatás hiánya ott jelent nagy gondot, ahol a kereset minimálbér közeli. A szakember hangsúlyozta, a magánbölcsőde ma már nem luxus, hanem kényszer, ugyanis ha egy intézményben elfogynak a férőhelyek - és ez gyakran előfordul -, a szülőknek nincs más választása. | Komoly bajba kerülnek a családok, ha nem lesz magánbölcsődei támogatás | A korábbi állami támogatás megszűnt, és nem írtak ki újabb pályázatot a magánbölcsődei támogatásokól. Az bölcsődei alapdíj 85 ezer forint. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/reggeli/2023/09/04/marosvolgyi-agnes-bolcsodai-ferohely-elhelyezes-maganbolcsode-allami-tamogatas | 2023. 09. 04. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Vasárnap reggel hat órakor kinyíltak a szavazóhelyiségek a második kerületben, a 2-es számú egyéni választókerületben, ahol időközi országgyűlési képviselő-választást tartanak. 56 szavazókörben 49119 választópolgár adhatja le a szavazatát este hét óráig.
A választáson öt jelölt indul. A szavazókörök este hét órai zárásáig kampánycsend van érvényben. Vasárnap napközben a II. kerület honlapján 7, 9, 11, 13, 15, 17.30 és 18.30 órakor tesznek közzé adatokat a választáson megjelentek számáról és arányáról. Délután háromig a választópolgárok 25,83 százaléka, 12 686 ember adta le a szavazatát, ami fél hatra 34,77 százalékra módosult, vagyis 17079 választó ment el eddig. A 2010-es országgyűlési képviselő-választáskor jóval nagyobb volt az aktivitás, akkor három óráig 27 703 ember szavazott, a választópolgárok 56,35 százaléka.
A választás első fordulója akkor lesz érvényes, ha a választópolgárok több mint fele szavaz, és akkor lesz eredményes, ha az egyik jelölt megszerzi a szavazatok több mint felét. Ha az első forduló érvénytelen lesz, akkor november 27-én tartják a második fordulót. Akkor már nem lesz sem eredményességi, sem érvényességi feltétel; az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja.
A választások rendben zajlanak, rendkívüli esemény nem történt, mondta délben a választási iroda vezetője, Szalai Tibor jegyző az Indexnek. | Rendben zajlik a szavazás a második kerületben | Rendben zajlik a szavazás a második kerületben - Fél hatig a jogosultak harmada szavazott az időközi országgyűlési képviselő-választáson. | [
"időközi parlamenti választás",
"ii kerület",
"szavazás",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2011/11/13/elkezdodott_a_szavazas_a_masodik_keruletben | 2011-11-13 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Nagy vitát kavart a főváros XI. kerületében, Újbudán, hogy a baloldali vezetés több önkormányzati tulajdonú ingatlan eladását fontolgatta. Az egyik frontvonal a helyi civilekkel az Ulászló utcai saroktelek lett, aminek fordulatos, több cikluson átívelő története most újabb részletekkel bővült. Dióhéjban eddig ez történt:
Már a Molnár Gyula vezette előző előtti szocialista önkormányzat is tervezte az egykori egészségügyi létesítmény eladását,
de végül a fideszes önkormányzat tette meg az első lépéseket Hoffmann Tamás polgármester idején: megegyeztek a terület harmadát birtokló állam képviselőjével, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV)-vel, hogy az ingyen átadja ezt a hányadot, ha a kerület a köz számára hasznosítja a telket.
Építészeti tervek készültek, két, egymáshoz L-alakban kapcsolódó, négyemeletes társasház épült volna, a földszinten rendelővel.
Közben a DK-s László Imre lett a polgármester, és a járvány miatti pénzelvonásokra hivatkozva leporolták az ügyet: úgy volt, hogy eladják a telket, dacára annak, hogy az MNV elidegenítési tilalmat szabott ki rá. Ezt úgy próbálta a kerület kibekkelni, hogy felfüggeszteti e tilalmat az eladás és építkezés idejére, majd az átadás után csak a földszinti orvosi rendelőre rárakja.
A környékbeli civileknek a kezdettől nem tetszett az ötlet, főleg mivel az az ősfássá alakult, alig gondozott park szétzúzásával járt volna: petíciót indítottak, kérdésekkel bombázták az önkormányzatot, a médiához fordultak.
Végül a baloldali koalíció pártjai sorban álltak ki a terv mögül, a helyi Fidesz – annak ellenére, hogy anno ők indították el a projektet – szintén ellene volt, így a kerület visszatáncolt az eladástól.
Azóta várta mindenki mi lesz, főleg, hogy az MNV-vel kötött megállapodás előírja, hogy valami közhasznút építeni kell az ingatlanon. Még szerdán posztolt az újbudai önkormányzat a Facebook-oldalára a fejleményekkel kapcsolatban. A lényeg, hogy az év végéig van ideje az önkormányzatnak kitalálni, mi legyen a telekkel, különben fizetnie kell.
Tárgyalásokat kezdeményez az önkormányzat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel azért, hogy a lakók igényeit figyelembe véve kompromisszumos megoldás születhessen a Ulászló-Kökörcsin-Zsombolyai utcák által közrefogott saroktelek hasznosítását és a kivitelezését illetően. Bár hivatalos válasz még nem érkezett a megkeresésre, a jelenlegi információk szerint a vagyonkezelő 2021. december végéig ad határidőt az önkormányzatnak a hasznosítás elindítására. Ha addig nem teljesíti az általuk megfogalmazott kéréseket, 55 millió forintos kötbér megfizetésére kötelezi a kerületet.
Azt írják – bár ez két hónapja még elképzelhetetlen lett volna –: a kerület kiáll amellett, hogy „csak olyan átalakítás történjen a területen, ami biztosítja a telek növény- és állatvilágának megőrzését”, valamint hogy a civileket is bevonják mindenbe. Emiatt hamarosan újra leülnek a helybéliek képviselőivel tárgyalni. | 55 milliós kötbér lóg Damoklész kardjaként Újbuda felett | Az Ulászló utcai saroktelek ügyében új fejlemények csordogálnak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2021/06/17/55-millios-kotber-log-damoklesz-karjdakent-ujbuda-felett/ | 2021-06-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Az Orbán-kormány 2018-at a családok évének nyilvánította. A napokban napvilágra került céges beszámolók alapján az látszik, hogy Orbán Viktor szűkebb környezetének – családtagjainak és jó barátjának, Mészáros Lőrincnek, valamint az ő családjának – valóban kiváló éve volt a tavalyi. Összesen legalább 100 milliárd forint adózott nyereséget termeltek az érdekeltségükben levő vállalatok, és a pénz jelentős részét nem is hagyták benn a cégekben, lapunk becslése szerint – tulajdonrészüknek megfelelően – mintegy 50 milliárd forintot vettek ki osztalék formájában.
Orbán Viktor apjának, id. Orbán Győzőnek négy cége van (van, amelyikben kizárólagos, másban résztulajdonos). Ezek közül kettőből, a Mészáros Lőrinc céges érdekeltségei által elnyert projekteknél alvállalkozóként feltűnő Nehéz Kő Kft.-ből és Dolomit Kft.-ből vág zsebre osztalékot, 1,3 milliárd forintnál is többet.
A kormányfő veje, Tiborcz István immáron főként ingatlanokban utazik, a projektek még futnak, ezért egyelőre nagy nyereséget nem mutatnak ki. Fő cége, a BDPST Zrt. a 2017-es 4 milliárdos profit után tavaly csupán 1 milliárdot hozott, és osztalékot nem vesz ki a cégből Tiborcz. Közben azonban betört a 100 leggazdagabb magyar közé, mindjárt 35 milliárd forintra becsült vagyonnal. Egy évvel korábban 8,2 milliárddal lehetett az elitbe kerülni, vagyis ennek alapján
egy év alatt több mint 26 milliárddal kellett tollasodnia Tiborcznak.
Hiába böngésszük azonban azt a négy társaságot, amelyikben Tiborcz közvetlenül tulajdonos, illetve azt a tízet, amelyikben a BDPST-n keresztül érdekelt, a mérlegeikből ez nem igazán látszik, a BDPST-leányok papírforma szerint összességében csupán 554 millió forint bevételt hoztak össze, és a többségük veszteséget mutatott ki, együtt több mint 200 milliót.
Igaz, egy mozdulattal hatmilliárdos részvénycsomagot nyelt le tavaly a BDPST, amikor megszerezte az ingatlanbefektetéssel foglalkozó Appeninn Nyrt. 20,59 százalékát Mészáros Lőrinctől. Jókora ingatlanportfóliót gyűjtött már össze a miniszterelnök veje, értékes épületeket szerzett meg (mint a turai kastély, a pesti Mahart-ház vagy az Andrássy úti Weiss Manfréd-villa), amelyekből milliárdos beruházásokkal jellemzően hotelt alakít ki. A szerzés nyomai itt-ott felbukkannak, például a Z18 Kft.-ben a tárgyévi beszerzések között 3,7 milliárd forinttal szerepel ingatlan, más cégeknél nagyobb méretű hiteleket tartanak nyilván. Amiből következtetni lehet az ingatlanbiznisz méreteire: a BDPST 5,5 milliárd forint, a leánycégek közül a Longoria Holding 1,7 milliárd, a Dorottya Invest 6,8 milliárd, míg a Downtown Development 400 millió kötelezettséget tüntetett fel tavaly év végén. Mindezekből közel 16 milliárd forint kötelezettségállomány sejlik fel, amiből finanszírozhatják az ingatlanportfóliót, illetve a fejlesztéseket.
Mészárosék nevén ezeknél jóval nagyobb tétben játszó cégek vannak. Mutatjuk is a legnagyobb profit-, illetve osztaléktermelő vállalatokat egy ábrán, amelyen az első tizenegy cég Mészáros-érdekeltség, majd Mészáros Lőrinc vejéé következik, az utána levő kettő Orbán Győzőé, végül az utolsó Tiborcz Istváné:
A Mészáros-féle cégeknél vannak olyanok, főként a tőzsdén lévők (Opus, Konzum, Appeninn) vagy a tőzsdei bevezetés előtt álló MKB Bank, amelyekben Mészáros Lőrincnek vagy feleségének csak résztulajdona van. Ezért becslésünk során a közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányadot vettük figyelembe, amikor a Mészáros családhoz kerülő osztalékot kalkuláltuk. Az ábra azonban a cégekből kivett teljes, tehát nem csak a Mészároséknak járó osztalékot mutatja.
Nem jegyzik a tőzsdén, nyereséget sem termelt, mégis sokat hozott a konyhára a Mátrai Erőmű Zrt., Magyarország legnagyobb széntüzelésű erőműve, amely tavaly március óta a Mészáros-cégháló része. Ugyan 817 millió forint mínuszban zárt, a cég 57 milliárd forintos eredménytartalékjából 11,2 milliárd osztalék kifizetését szavazták meg a tulajdonosok, ennek kisebb része a 26 százalékban tulaj Magyar Villamos Művek Zrt.-et illeti, 74 százaléknyi rész Mészároséké. Ezt a társaság adósságkonszolidációja indokolja, amellyel a menedzsment mozgásteret nyer a tervezett, fejlesztési célú tőkebevonásokhoz – szól a hivatalos magyarázat.
Mészárosék egyik zöldmezős gigaberuházása, a tiszapüspöki Kall Ingredients Kft., izocukorgyára megkezdte tavaly a működését. Ez az a 45 milliárd forintos projekt, amihez a kormány 9,2 milliárd támogatást adott. A félmillió tonna kukorica feldolgozására méretezett üzem a szeptemberben záruló üzleti évben 8,7 milliárd forint bevételt és 1,1 milliárd forint veszteséget termelt, igaz, a mérlegzárással egy időben fejeződött be a próbaüzem, az igazi termelés csak azután kezdődött.
Mészáros már az agrárbizniszben is ráközelített Csányi Sándorra
Mészáros agrárcégei számára közel sem a tavalyi volt a legjövedelmezőbb év, osztalékeső helyett inkább nevezhetjük a szerzés-terjeszkedés évének 2018-at. A nagyobb agrárcégek összesen bő 4 milliárd forint nyereséget hoztak, közülük a legtöbbet, 2,68 milliárd forintot Mészárosék ős-agrárcége, a Búzakalász 66. Ugyanakkor három is veszteséget könyvelt el, a legsúlyosabbat, 391 milliós mínuszt a fegyverneki gabonatermelő, a Kunhalom Agrária. Veszteséges volt az egyik új darab, a bicskei Aranka Malom Kft. is, a bedőlt Sikér Malomipari Kft. vagyonából szerzett malom 104 millió forint mínuszt hozott össze.
Mészáros az agárérdekeltségeit mostanára külön holdingba szervezte, ami a méreteket illeti, „megközelítőleg” 40 társaság tartozik a Mészáros-csoporthoz – így fogalmazott a központi agrárvagyonkezelő, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója, Csák Gyula.
A csomagban van balatoni borászat az időközben elhunyt Demján Sándortól (Canter), részek Leisztinger Tamás multimilliárdos egykori agrárérdekeltségeiből, nem beszélve a kegyvesztetté vált Simicska Lajos három volt állami gazdaságáról. Utóbbiak lenyelése után mintegy 38 ezer hektár földterületen gazdálkodhatnak a Mészáros-cégek, és ez már vetekszik az első számú agrár-élelmiszeripari vállalkozó, Csányi Sándor OTP-vezér birtokaival.
A vezérigazgató elmondása szerint
a Mészáros-féle agrárcsoport éves árbevétele 22 milliárd forint, 2200 állandó és idénymunkást foglalkoztatnak.
Ebből 8,6 milliárdot a Simicska érdekeltségéből Nyerges Zsolt érintésével Mészáros Lőrincnél landoló három egykori állami gazdaság hozott. Árbevételük nagyjából az előző évi szinten alakult, a Lajta-Hanság Zrt. egymaga 3,8 milliárdot produkált, az adózott profitjuk 670 millió forint volt, mindháromnál gyengébb az előző évinél. Osztalékot a Lajta-Hanság 121,6 milliót, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. 5 milliót fizetett. Mészáros többi cége közül csak a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt.-nél hagytak jóvá osztalékkivétet, a 147 millió forintos adózott eredményből 107 milliót.
Mészáros veje jobban fizet a néhai Andy Vajnánál is
Ha nem is Tiborcz-tempóban, de Mészáros Lőrinc veje is felfutóban van. Homlok Zsolt cégei több mint 4 milliárdos adózott nyereséget tudnak felmutatni, egyikből 250 milliót ki is vesznek a tulajdonosok: Homlok, felesége, Homlok-Mészáros Ágnes és Homlok Tibor.
A Homlok Építő Zrt. csak 2016 végén alakult, de már 3,9 milliárd forint árbevételnél tart, miközben az előző évinél 17-szer több profitot, 763 millió forintot termelt. A legnagyobb Homlok-érdekeltség a Vasútvillamosító Kft. 16,3 milliárd forintos árbevétele több mint a duplája az egy évvel korábbinak, a nyereség (3,38 milliárd) pedig majdnem a kétszerese. A cégbíróságnak leadott jegyzőkönyvből nem derül ki, fizettek-e osztalékot, de ha igen, és mindet kivették, akkor durván 2,4 milliárd illette Homlok Zsoltot. A Vasútvill szakterülete a felsővezeték-villamosítás, kulcsszerepe van a vasútfelújításokban. Azt hinnénk, minden fillért az amúgy pörgő vasúti projektekbe forgat, de a mérlegbeszámolóból az derül ki, hogy akad szabad forrása: „a társaság 2018. évben szabad pénzeszközét 6 milliárd forint értékben tőkevédett befektetési alapba fektette”.
A cég egyébként jobban fizet, mint a néhai szuperproducer, Andy Vajna fő magyarországi vagyonkezelője, az AV Investment Kft., ahol a három ügyvezető apanázsa összesen évi 47 millió forint volt. A Vasútvillamosítónál a az ügyvezetés 2018-as járandósága 51 millió forint, és az Opten céginformációs rendszere a Homlok-cégnél csak két ügyvezetőt tüntet fel, Paluska Józsefet és Nógrádi Tamást.
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI | 100 milliárdot fialtak az Orbán és a Mészáros család cégei | A miniszterelnök apja, veje, jó barátja és még annak a veje is milliárdos. Tavaly a cégeik hasítottak, a tulajdonosok zsebre is vágnak közel 50 milliárd forintot. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/06/06/100-milliardot-fialtak-az-orban-es-a-meszaros-csalad-cegei/ | 2019-06-06 12:49:00 | true | null | null | 24.hu |
Ylva Johansson, az Európai Unió svéd belügyi biztosa minap aggodalmát fejezte ki, amiért a magyar kormány egyszerűsíti a munkavállalói vízumok kiadását orosz és fehérorosz állampolgárok számára. Bóka János, uniós ügyekért felelős miniszterünk (bár épp Brüsszelben tartózkodott) nem kapott meghívást az ominózus ülésre, hogy válaszolhasson. (Esetleg ő is föltegyen néhány kérdést Ylva asszonynak. Például azt: A Nyugat-Európában papírok nélküli lézengő, késelő migránsszázezrekkel minden rendben, asszonyom?)
A magyar kormány egyébként korábban már közölte: a külföldi állampolgárok egyszerűsített beutazása kizárólag munkavállalás céljából engedélyezett, szigorúan szabályozott eljárás keretében. (Nálunk hatezer orosz munkavállalót regisztráltak - Németországban ez a szám háromszázezer...) Bóka miniszter nemrég egy brüsszeli sajtótájékoztatón hangsúlyozta: hét olyan uniós országról is tud, amely több munkavállalói vízumot adott ki oroszoknak, mint mi. Magyarország az elmúlt két hónapban tíz engedélyt adott orosz, négyet pedig fehérorosz állampolgároknak. Elmerenghetne a biztos asszony azon is, hogy az unióban élő orosz és belarusz állampolgároknak mindössze egy százaléka tartózkodik Magyarországon.
Talán Ylva asszony is jobban jár, ha kötözködés helyett inkább a kötésnél, régi hobbijánál marad. Annak értelme is van. (Szenvedélyéről nemrég a tévénézők is meggyőződhettek: miközben Ursula von der Leyen nagy ívű beszédét tartotta a plenáris teremben, a bársonyszékben üldögélő biztos asszonyka a kötőtűket forgatta a bársonyszékében. Valami csíkos sálféleség készülhetett, de az is lehet, hogy kesztyű vagy fuszekli a skandináv kisunokának.) | Svédcsavar | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/tollhegyen/2024/09/svedcsavar-2 | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Korrupciókutató Központ munkatársai megvizsgálták az összes közbeszerzést 2005-től 2018 augusztusáig, több mint 193 ezer darabot.
2010 óta egyértelműen kevesebben indulnak egy adott pályázaton, mint korábban, vagyis sokkal kevésbé jellemző a verseny az állami pénzek elnyeréséért.
2010 óta sokkal több a korlátozott nyilvánosságú kiírás. Például amikor csak meghívottak indulhatnak, vagy amikor irreálisan rövid idő alatt kell pályázatot írni.
2010 óta sokkal magasabb az adott év összes pályázatának korrupciós kockázati indexe, vagyis a gyanús körülmények között elnyert közbeszerzések aránya.
Javulást az Orbán-kormányok csak abban hoztak, hogy 2014 óta pontosabban dokumentálják a megkötött szerződéseket.
A CRCB, azaz a Korrupciókutató Központ Budapest legújabb kiadványában 2005 elejétől idén augusztus végéig megvizsgálták az összes hazai közbeszerzést, a keretszerződések kivételével.
Amikor az állam építtetni akar valamit, vagy tárgyakat vásárol, esetleg szolgáltatást vesz igénybe, akkor közbeszerzést kell kiírnia, hogy lehetőség szerint a legjobb és legolcsóbb megoldást tudja választani. Ez az elv azonban csak akkor érvényesül, ha a közbeszerzéseket jól intézik, vagyis ha a felhívások igazi versenyhelyzetet teremtenek.
A CRCB mostani kutatása a szerződések adatsoraiból következtetett arra, hogy mikor, milyen arányban intézték legalább formai szempontok szerint jól az állami költéseket.
2014 óta több az alapvető adat
A kutatásban adathiányosnak minősítették azokat a közbeszerzéseket, ahol a Közbeszerzési Hatóság honlapján egy szerződésről négy alapvető kérdés közül legalább az egyikre nem lehet választ találni. Ez a négy kérdés:
Ki írta ki a pályázatot?
Ki nyerte meg?
Mennyi pénzbe került a beszerzés?
Hány pályázó volt?
Ezek olyan alapvető dolgok, amelyeket elvben kötelező lenne feltüntetni, de ez mégsem sikerül a közbeszerzések ötödénél, még a legjobban dokumentált években sem. Az adathiányos szerződések aránya 2005-től mostanáig így alakult:
A leghomályosabb évek adatközlési szempontból jól láthatóan a Gyurcsány-kormány végén voltak. Ez utalhat a bürokrácia teljes szétesésére, de tudatos titkolózásra, a korrupció leplezésének szándékára is. A mélypont 2008-ban volt, amikor a közbeszerzéseknek csak az 54,1 százalékáról derült ki egyértelműen a négy legalapvetőbb adat mindegyike.
A normálisan nyilvánosságra hozott szerződések aránya 2014-ben érte csak el a 80 százalékot, és a tavalyi megingás után (76,3 százalék) idén ismét túllépte kicsivel a 80-at. Ez fejlődést jelent, bár az továbbra sem hangzik nagyon jól, hogy a közbeszerzések ötödénél még most is hiányzik legalább egy alapvető információ.
Fogynak az indulók
A CRCB kutatói létrehozták az ICI nevű mutatót a versenyerősség (Intensivity of Competition) mérésére, aminek értéke arra utal, hogy hányan adtak be pályázatot egy közbeszerzésre. Elvben akkor sikeresebb egy közbeszerzés, ha minél nagyobb a verseny, vagyis minél több az induló. Az ICI értéke két pályázó esetén 0,301, míg tíz pályázónál eléri a maximum értékét, az 1-et. (A számítás módszerének magyarázata itt olvasható.)
Mint az ábrán látható, 2005 óta nagy átlagban inkább csökken az egy pályázaton indulók száma.
2007 és 2014 között minden évben esett vagy stagnált a közbeszerzések átlagos versenyerőssége. Aztán 2016-ban és 17-ben már érezhetően javult a helyzet, de így sem érte el a 2010 előtti szintet, míg idén megint romlik ez a mutató.
A fenti ábra párja azt mutatja meg, hogy mekkora volt azon közbeszerzések aránya, ahol csak egyetlen jelentkező volt a munkára.
Ezek a pályázatok a legproblémásabbak, mert itt gyanús, hogy kifejezetten valakire szabták a kiírást.
Az EP-ben a Sargentini-jelentés vitájakor is ezt az adatot vágták a legtöbbször Orbán Viktor fejéhez a vitán, bár ott csak az EU-s közbeszerzések esetében citálták a számokat, ez az ábra viszont az összes közbeszerzést mutatja:
2005 óta alig volt év, hogy 30-25 százalék alá menjen az egyetlen érdeklődővel elbírált pályázatok aránya, és ez meglehetősen magasnak számít.
Nyugat-Európában jellemzően 15 százalék körül van ez az arány, vagyis a fele a magyarországinak. Nem biztos persze, hogy a magyarországi közbeszerzések mintegy harmada tutira előre le van zsírozva, ahogy az sem biztos, hogy ahol sokan pályáznak, ott nincsen kartellezés, de az adat így is arról árulkodik, hogy a közpénzekért folyó verseny az esetek legalább negyedében, bizonyos években pedig harmadában, csak papíron létezik. Ahogy az ICI mutató romlani kezdett idén, úgy ez a mutató is romlott.
Könnyű volt jelentkezni?
A TI (Transparency Index) nevű mutató azt határozza meg, hogy mennyire volt nyilvános egy kiírás. Ha hirdetmény nélkül írták ki a pályázatot, ha csak meghívottak vehettek részt rajta, vagy gyorsított menet volt, esetleg nagyon kevés információt lehetett tudni a feltételekről, akkor azok kevéssé átlátható pályázatnak számítanak, és olyankor az adott pályázat nem kapott TI pontot. A pontszámok így alakultak az egyes években:
A fenti ábrán jól látszik, hogy a transzparens kiírások aránya drámaian csökkent 2010 óta, vagyis amióta Orbán Viktor a miniszterelnök.
2005-2009 között a közbeszerzések több mint 70 százalékáról könnyű volt értesülni, a pályázatok túlnyomó többsége tehát TI minősítést kapott. A mélypont 2011-ben volt, amikor a közbeszerzések kevesebb mint harmada volt csak széles körben hozzáférhető.
Az ábrán 2016-tól megjelenő TI_v2 jelzésű vonal azt mutatja, hogy mi történne, ha azokat a kiírásokat is transzparensnek értékelnék, ami egy akkor bevezetett új eljárástípus szerint jelent meg. Ez egy elvben nyílt, de nagyon rövid beadási határidővel kiírt pályázati forma. A CRCB kutatói szerint ez nem felel meg a transzparencia kritériumainak, de azért külön jelezték, hogyan nézne ki a teljes kép, ha annak számítanák. Akkor a 2009-es színvonalat már hozná a rendszer, de a 2005-08 közöttit még így se érné el.
2010 óta sokkal több a gyanús kiírás, mint előtte
A fenti ábra párja a kiírások korrupciós kockázatát mutatja. Ennek mértékegysége a CR2, ami egyszerre áll össze a verseny erősségéből és az eljárás átláthatóságából. A CR2 értéke 1, amennyiben versenytárs nélkül, és nem nyilvános kiírásban szerezte meg a győztes a munkát. Az értéke 0,5, ha a két feltétel közül csak az egyik teljesült (volt verseny, de nem volt nyilvános a pályázat; vagy nyilvános volt, de így is csak egy jelentkező akadt), és az értéke 0, ha több versenyző között nyílt kiíráson dőlt el a szerződéskötés. Az adott év összes kiírásának átlaga alapján a korrupciós kockázat így alakult:
Itt egyértelműen látszik, hogy 2010-ben és 2011-ben volt a legtöbb olyan közbeszerzés, ami már ránézésre is gyanús. Ahogy az világosan is látszik, hogy bár valamit javult azóta a helyzet, sokkal több a korrupciós kockázatot sejtető kiírás 2010 óta, mint előtte volt.
Hány kiírásban van EU-s pénz?
Magyarországon a nagy állami beruházások túlnyomó többségében ugyan van EU-s pénz, de ez nem azt jelenti, hogy ez a megállapítás érvényes a közbeszerzések számszerű többségére is. Ez azt jelenti, hogy ahol sokat költ az állam, ott jórészt az EU-tól kapott támogatásokat használja, de ettől még az összes beszerzés többségét általában hazai forrásokból fizetik, és így nagyon sok kisebb értékű beszerzés nem EU-s pénzből megy. 2005 óta az összes, valamivel több mint 193 ezer közbeszerzésből ilyen arányban voltak EU-s pénzek is: | Tudományosan bebizonyították, hogy 2010 óta sokkal több lett a gyanús közbeszerzés | A Korrupciókutató Központ átnézte az összes magyar közbeszerzést 2005-től mostanáig. 2010 óta jelentősen megnőtt a gyanús kiírások aránya. Kevesebb a jelentkező és kevesebb a nyílt verseny is. | null | 1 | https://444.hu/2018/10/15/tudomanyosan-bebizonyitottak-hogy-2010-ota-sokkal-tobb-lett-a-gyanus-kozbeszerzes | 2018-10-15 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Méltányossági döntést hoztam a három hallgató esetében – írta kollégáinak Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Sporttudományi karának dékánja, akinek vezetői megbízását a múlt héten függesztette fel az intézmény rektora.
Tóth Miklós és helyettese, a volt távolugró Szalma László körül akkor pattant ki a botrány, amikor egy ismeretlen rendőrségi feljelentést tett, mert három diplomaszerzés előtt álló hallgatónak, köztük Lasztovicza Jenő fideszes képviselő fiának a dékán az utolsó pillatatban saját kódjával igazolta hiányzó kreditjeiket. Az ügyben egyetemi vizsgálat indult, a rendőrség pedig közokirat-hamisítás gyanújával indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.
Az egyetem mindeddig hallgatott a meglehetősen kellemetlen ügyben, és a dékán, valamint helyettese is kerülte a nyilvánosságot. Úgy tudjuk, hogy az egyetem amellett, hogy általános nyilatkozatstopot rendelt el, írásban is titoktatásra kötelezte a TF két felfüggesztett vezetőjét.
Tóth Miklós így a hivatala átadása alkalmából körbeküldött belső emailben magyarázta el először saját verzióját a jegybeírással kapcsolatban.
Az Index birtokába került levél szerint „a három hallgató nappali tagozatról jelentkezett át levelező tagozatra, de államvizsga előtt szembesült azzal, hogy néhány gyakorlati tantárgy teljesítése a nappali és a levelező tagozat nem átjárható volta miatt nem volt lehetséges". Ennek oka az, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által akkreditált óra- és vizsgatervhez képest jelentősen eltérő tematikával oktatják a kérdéses tárgyakat, amelyek így nappali tagozaton három, levelezőn pedig hat félévesek. Az eltérésekről sem egyetemi, sem akkreditációs bizottsági határozat nem született, azonnal megkezdték az ügy hátterének feltárását. Tóth ugyanakkor leszögezi, hogy a három diák két éves nappali tanulmányai alatt „jelentősen nagyobb óraszámot hallgattak, mint ami a levelező tagozaton ezekből a tárgyakból elő volt írva".
Tóth azt állítja, hogy a három diák nappali tagozaton teljesített óraszáma és atlétika edzésórája méltányossági alapon beszámítható volt a levelező tagozatos tanulmányaikba, és ezt a döntését ma sem látja másképpen, és ma is vállalja. „Kénytelen vagyok a leghatározottabban visszautasítani azt a módszert, amelynek nyomán a szigorúan szakmai ügy kapcsán jómagam és családom naponta ismétlődő fenyegetések nyomán félelemben kell éljen" – írta a felfüggesztett dékán, aki annak ellenére, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöki posztját is betölti, a botrány miatt csak néhány napra, a nyilvánosságot kerülve látogatott ki a Londonban zajló játékokra. | Kipakolt a felfüggesztett dékán | Kipakolt a felfüggesztett dékán - A Semmelweis Egyetemen felfüggesztett Tóth Miklós titoktartási szerződése ellenére egy belső köremailben elmagyarázta a Lasztovicza-fiú és két diáktársa diplomaügyének hátterét. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/08/09/meltanyossagbol_irta_be_a_hianyzo_15_jegyet_a_tf_dekanja/ | 2012-08-09 19:48:00 | true | null | null | Index |
Első fokon bűnösnek találta a bíróság Fürst Györgyöt, a VI. kerület volt szocialista alpolgármesterét, akit a fővárosi parkolási pénzekhez kapcsololdó bűncselekményekkel vádoltak meg. Fürstöt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találták bűnösnek, ezért halmazati büntetésként 6 év 6 hónap börtönt és 25 millió forint pénzbüntetést szabtak ki rá, ugyanakkor a sikkasztás bűntette vád alól felmentették. Elhíresült Rolls Royce gépkocsiját (ami az egyik cégének nevén volt) 19 millió forintért értékesítették, a bevételt azonban visszatartják a pénzbüntetés biztosítására.
A per 24 vádlottjából rajta kívül még 22 embert találtak bűnösnek, főként bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelésben vagy adócsalásban. A kimért börtönbüntetések mértéke másfél év és 6,5 év között szóródott, jelentős részben felfüggesztve. A pénzbüntetés mértéke a bűnösség arányában néhány százezer forint és 25 millió forint között változott. Két vádlottat teljesen felmentettek. A bűnösnek talált vádlottak jogi képviselői valószínűleg fellebbezni fognak az ítélet ellen.
A keddi ítélethozatal azzal kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, hogy a bíró megkérdezte a jelen levő 19. és 24. rendű vádlottat, valamint a többi, távol levő vádlott ügyvédjét, hogy az utolsó szó jogán kívánnak-e valamit előadni. Mivel ezzel senki sem élt, a bíróság kihirdette az ítéleteteket.
A per elsőrendű vádlottja, Fürst György korábban a VI. kerület vagyongazdálkodásért felelős MSZP-s alpolgármestere volt, majd a Centrum Parkoló Kft. ügyvezetője és tulajdonosa lett. Fürstöt 2010-ben gyanúsították meg, majd 2016-ban hárommilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó bűncselekmények vádjával kezdődött büntetőper ellene és 23 társa ellen. Az ügyészség két rendbeli, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, részben bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg Fürstöt, további 23 társát pedig szintén hűtlen kezelés, sikkasztás, adócsalás és más bűncselekmények elkövetésével.
A vád szerint a Fővárosi Önkormányzatok Társulása az I., II., VI., VII., VIII., XI. és XII. kerület parkolási rendszerének üzemeltetésére kötött szerződést a Centrum Parkoló Kft.-vel. A megállapodás szerint a cég szerezte be a parkolóautomatákat és építette ki a fizetős parkolási rendszert. Az évente több milliárd forintos parkolási bevételnek az önkormányzatok mintegy 30 százalékát kapták meg.
A Centrum aztán alvállalkozókat vont be, majd az üzemeltetés hatékonyabbá tételére hivatkozva az alvállalkozók újabb alvállalkozókat bíztak meg. Az ügyészség szerint a kiszervezett tevékenységek, megrendelt szolgáltatások gazdaságilag indokolatlanok, hátrányosak voltak, a vádlottak 2006 és 2011 között hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okoztak. Alvállalkozókat bíztak meg például magas áron a parkolóőrök képzésére, a parkolóőrök írásmintáit elemző grafológiai tanulmányokra, adatfeldolgozásra, különböző tanácsadási munkákra. Ezek a tevékenységek vagy teljesen fölöslegesek voltak, vagy a fővállalkozó alkalmazottai valójában maguk elvégezték a munkát. Egyes vádlottak ezen kívül a parkolóautomaták takarítására, útburkolati jelek felfestésére adott vállalkozói szerződéseknél fiktív számlázási láncolatot alakítottak ki, hogy jogosulatlanul csökkentsék az adóalapot.
Az üzlet egy ideig jól jövedelmezett. Jellegzetes történet, hogy abban az időben Budapesten több helyen lefényképezték Fürst György több mint 100 millió forintot érő, BEAST-1 rendszámú, mattfekete Rolls Royce Phantomját, amint tilosban parkol. Volt, hogy Fürst autója egy hónap alatt ötször kapott kerékbilincset tilosban parkolásért, a politikus pedig egy közép-afrikai diplomata-útlevéllel próbált meg kibújni a büntetés alól.
Fürst György és tucatnyi társa ellen 2011-ben indult egy másik büntetőeljárás is egy Andrássy úti műemlék palota értékesítése miatt, amit 2014-ben egyesítettek egy másik Andrássy úti ingatlan eladásának ügyével. Abban az eljárásban az ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével vádolta meg az elidegenítéseket 2004-ben megszavazó terézvárosi szocialista és szabad demokrata képviselőket, illetve a volt aljegyzőt. Az eladások miatt indult eljárások adatai szerint a kiszemelt ingatlanokat a valós értékük feléért-harmadáért értékesítették. Ebben az ügyben Fürst György 2018-ban felfüggesztett szabadságvesztést kapott. | Első fokon 6 év 6 hónap börtönre ítélték Fürst Györgyöt a főváros korábbi parkolási rendszerét érintő milliárdos visszaélések miatt | A 2011 előtti ügyekben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolták a Centrum Parkoló Kft. korábbi tulajdonosát, a VI. kerület egykori szocialista alpolgármesterét. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/05/furst-gyorgy-centrum-parkolo-kft-parkolas-visszaeles-hutlen-kezeles-per-birosg-itelet-fovarosi-torvenyszek | 2024-03-05 12:17:00 | true | null | null | Telex |
Srí Lankán a jelenlegi államfő vezet az elnökválasztás első eredményei szerint. A voksolás feszült légkörben, de incidensek nélkül ért véget.
A csaknem 15 millió szavazásra jogosult állampolgár mintegy 70 százaléka jelent meg, hogy leadja voksát a 22 jelölt valamelyikére. A szavazatok csaknem negyedének összeszámlálása után Mahinda Radzsapaksze csaknem 60 százalékot mondhat magáénak, míg Szárát Fonszeka eredménye nem éri el a 40 százalékot. | A jelenlegi államfő vezet Srí Lankán | Srí Lankán a jelenlegi államfő vezet az elnökválasztás első eredményei szerint. A voksolás feszült légkörben, de incidensek nélkül ért véget. | [
"külföld"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2010/01/27/a_jelenlegi_allamfo_vezet_sri_lankan-329898 | 2010-01-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A szerződésbontás előtti utolsó szakaszába érkezett a metróvita az alagútfúró Bamco és a BKV között: a kivitelező cég keddi levelében hivatalosan is felfüggesztette a munkát. Bejelentették, hogy nem mennek tovább a fúrópajzzsal, mert azt olcsóbb és könnyebb a jelenlegi helyéről, a Gellért téri állomásról kiemelni, mint a Duna alól, tudta meg az Index.
Keddi levelében a 4-es metró alagútját fúró Bamco konzorcium értesítette a BKV-t, hogy hivatalosan is felfüggeszti az építkezést, mert nem látja biztosítottnak, hogy a megrendelő ki tudja fizetni őt. Ezt arra alapozza, hogy a fővárosi önkormányzatnak nincs még mindig elfogadott költségvetése és az ország hitelminősítése is romlott.
Az Index úgy tudja, hogy ez meglepetésként érte a BKV-t, a legutóbbi pénteki tárgyaláson ugyanis még azt mondták a kivitelező képviselői, hogy folytatják a tárgyalást és a munkát.
A Bamco fedezetigazolást akar, de túl korán
A munka felfüggesztése a szerződésben foglalt szerződésbontási folyamat utolsó állomása, ezt a szerződés szerint be kell jelentenie annak a félnek, aki szakítani akar. A Bamco most arra hivatkozik, hogy a múlt héten fedezetigazolást kértek a BKV-tól, hogy van-e pénz a finanszírozásra, ám azt nem kapták meg.
Csakhogy a szerződést jól ismerő forrásaink szerint erre a BKV-nak 42 napja van, nem pedig 6, amennyi a kérés benyújtása óta eltelt. Eszerint még a feltétele sem teremtődött meg annak, hogy a munkát felfüggeszthessék.
Az értesítés szerint azért kell most, a Gellért téri állomásnál megállni a pajzsoknak, mert ha továbbmennének, akkor nehezebb és költségesebb lenne kiemelni őket, azaz valójában a kárenyhítés miatt állnak le.
Mint az Index nemrég beszámolt róla, a Bamco mintegy 35 milliárd forintot követel a BKV-tól különböző túlmunkák és pluszköltségek miatt. Ezért március 17-én ultimátumot nyújtottak be a BKV-nak. A tárgyalások azóta is folynak, de sem a BKV vezetése, sem a DBR Metró Projektigazgatóság nem tartja jogosnak a követelést.
Az Index úgy tudja, hogy az alagútépítési munkák esetében kéthavonta fizetik a részszámlákat, és eddig mindig kifizették a Bamcónak azt az összeget, amit jogosnak ítéltek. Ha előfordult pénzvisszatartás, akkor az vagy minőségi problémák, vagy az adott munka nem száz százalékos teljesítési miatt történt.
A DBR is szerződésbontással fenyeget
A DBR Metró Projektigazgatóság a következő közleményt juttatta el az Indexnek: A DBR álláspontja egyértelmű: nem tartja jogosnak a Bamco követelését, ezért felszólítja a konzorciumot a munka folytatására. Ha mindennek 14 napon belül nem tesz eleget a konzorcium, a DBR kénytelen lesz felbontani a szerződést.
A DBR szerint a szerződésbontás előidézése esetén a kivitelezőt kötbérfizetési, továbbá a Polgári Törvénykönyvben foglaltak értelmében a kötbért meghaladó kár megfizetésének kötelezettsége is terheli. Azaz minden olyan költség a Vinci által vezetett konzorciumot terhel, amely szerződésszegése miatt keletkezik. Egyben jelezte a megbízó, hogy a konzorcium mulasztása, számos korábbi szerződésszegő lépése miatt a megbízói oldalon jelentős, sokmilliárd összegű igény és kár keletkezett, melyet érvényesíteni fog.
Akár a BKV maga is megépítheti az alagutat
Megvan a forgatókönyv arra az esetre is, ha a francia kivitelező nem változtat álláspontján, áll a közleményben. Van más cég is, aki megépítheti az alagutat, sőt a BKV saját hatáskörében is megteheti ezt. A vállalkozónak a szerződésben foglaltak szerint minden eszközét itt kell hagynia, és szabályszerűen át kell adnia a munkát a következő vállalkozónak, vagy a DBR-nek.
A pajzs és egyéb eszközök itt maradnak, és szerződésszegés, illetve -bontás esetén várhatóan hosszú pereskedés kezdődik majd a Bamco és a BKV között. A BAMCO esetleges levonulása mind jogi, mind technikai szempontból rendkívül bonyolult és komplikált helyzetet teremt, de egyáltalán nem lehetetleníti el a metróépítést, illetve nem veszélyezteti az EU-s támogatást sem.
A DBR szerint szerződésbontás esetén a munka befejezésére két módon kerülhet sor. Új közbeszerzési eljárást ír ki a BKV/DBR a hátralévő alagútszakasz befejezésére, ez hozzávetőleg egyéves leállást jelentene az alagútépítésben (nem a metróépítésben, a több helyszínen folyna tovább a munka), de a BKV/DBR saját hatáskörben is befejezheti a munkát, joga van építeni. Ez azt jelenti, hogy a BKV lényegében saját alkalmazottakkal fejezi be a beruházást, közbeszereztet, vagy bérel minden szükséges anyagot, eszközt, gépet, emberi erőforrást. Ez a megoldás vélhetően olcsóbb és gyorsabb, mint egy új vállalkozó keresése, néhány hónap múlva akár folytatódhat is az alagútépítés.
A Vinci már az athéni metró építésénél is zsarolt?
A közlemény úgy fogalmaz, hogy nem szokatlan magatartás mindez a Vincinél. A konzorciumban legnagyobb befolyással bíró francia Vinci más országokban is dolgozott már sajtóhírek szerint hasonló, a zsarolást súroló eszközökkel.
Athénban a DBR tudomása szerint az olimpiára készülő metró alagútjainak építése közben állt elő óriási többletköveteléssel, melyet az athéni vezetés nem akart kifizetni. A cég egy évre leállt a munkákkal, így a metró az olimpiára nem készülhetett el, csupán 2000-ben tudták átadni, akkor is csak egy rövidebb szakasszal. | A kivitelező már vinné haza a metró fúrópajzsait | A kivitelező már vinné haza a metró fúrópajzsait - A Bamco hivatalosan felfüggesztette a munkát az ország gazdasági helyzetére és a fővárosi büdzsé hiányára hivatkozva. | [
"bamco",
"metróalagút",
"szerződésbontás",
"belföld",
"budapest: 4-es metró"
] | 0 | http://index.hu/belfold/budapest/2009/04/14/a_kiviteleto_mar_vinne_haza_a_metro_furopajzsait | 2009-04-14 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A legnagyobb bulgáriai kábeltelevíziós cég után a horvát kábeltévés koncessziót birtokló DCM-ben is komoly részesedést szerzett Soros György. A Soros Befektetési Alap 50 millió dollárt fektet a horvátországi kábeltelevíziós hálózatba.
A Soros Befektetési Alap (SIF) 5 millió dollárért megvásárolja a horvát kábeltelevíziós koncessziót birtokló Digital City Media (DCM) cég 59 százalékos tulajdonrészét – tudósít a Vjesnik. A mértékadó zágrábi lap által ismertetett tervek szerint a SIF 50 millió dollárt fordít az elkövetkező 4 évben a horvát kábeltelevíziós és internethálózat fejlesztésére, s 2007-ig 270 ezer horvátországi háztartást akarnak bekötni a hálózatba. Jelenleg 30 ezer előfizetője van a DCM kábelszolgáltatásának.
Néhány héttel ezelőtt a Pari bolgár gazdasági lap arról írt, hogy az Eurocom társaság megvásárolta a legnagyobb bulgáriai kábeltelevíziós céget, a Cable Bulgariát (CB). A Pari értesülése szerint a tranzakcióban Soros György, a magyar származású befektető is részt vett. Az Eurocom Cable nevű társaságban a FigyelőNet korábbi értesülései szerint érdekelt a Soros Investment Capital alap, amely balkáni befektetésekkel foglalkozik. A három éve működő Cable Bulgaria 500 ezer háztartásba jut el, és televíziós, internetes és adatközlési szolgáltatásokat nyújt 125 ezer előfizetőnek.
| Soros sorra vásárolja a dél-kelet-európai kábeltévéket | A legnagyobb bulgáriai kábeltelevíziós cég után a horvát kábeltévés koncessziót birtokló DCM-ben is komoly részesedést szerzett Soros György. A Soros Befektetési Alap 50 millió dollárt fektet a horvátországi kábeltelevíziós hálózatba. | [
"archívum"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2003/03/05/soros_sorra_vasarolja_del | 2003-03-05 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Vajda Zoltán MSZP-s képviselő a banki ügyfelek havi kétszeri, összesen maximum 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvételi limitjének emelése mellett érvelt. Hangsúlyozta, hogy 2013-ban a jogalkotó azért javasolta a 150 ezer forintot, mert akkor ennyi volt az átlagkereset.
Az ellenzéki képviselő azt indítványozta, hogy az új limitet a mindenkori minimálbér bruttó összegében állapítsák meg.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, hogy 150 ezer forint többet ért tíz évvel ezelőtt, ezért az emelés ésszerű javaslatnak tűnik.
Megjegyezte, hogy a nemzetközi pénzügyi minősítő szervezetek és a Pénzügyminisztérium is azt az álláspontot képviseli, hogy az emberek minél kevesebb készpénzt használjanak és helyette inkább utaljanak vagy fizessenek kártyával. | Emelkedhet a 150 ezres ingyenes készpénzfelvételi limit | A banki készpénzfelvételi limit emeléséről is beszéltek a képviselők a hétfői azonnali kérdések során. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-150-ezres-ingyenes-keszpenzfelveteli-limit-emeleset-javasolja-az-mszp/437926 | null | true | null | null | Hírklikk |
Pócsné Berkesi Zsuzsanna az Óbudai Gimnáziumban franciatanár, 2014 óta vesz részt tanártüntetéseken, gyakran mint szervező.
Sok tanártársával ellentétben azonban ő úgy döntött, hogy kitart a tanítás mellett. Igazán sosem vette fontolóra, hogy felmondjon.
Úgy érzi, hogy sokan gyávának vagy árulónak tartják, pedig ő csak szeret tanítani, de a száját sem hajlandó befogni.
Mindjárt szeptember elseje, kezdődik a tanév. Aki nem akar a státusztörvény szerint tanítani, az már valószínűleg felmondott. Te miért döntöttél úgy, hogy maradsz?
Én nagyon aktív és nagyon optimista voltam sokáig. Nem lenne igaz, hogyha azt mondanám, hogy sokat töprengtem, maradjak-e, mert nekem ez volt a határ. Mindent megtettem, amit meg tudtam tenni, de a hivatásomat nem adom nekik. Nem érzem azt, hogy ettől árulóvá válnék vagy megalkuvó lennék. Más kérdés, hogyan lépnék, ha egy emberként állna föl a tanártársadalom, de ettől jelenleg nagyon messze vagyunk.
Éreztél magadban morális nyomást, hogy felmondj?
Nyilván etikai kérdés volt számomra, hogy mi a dolgom ebben a helyzetben, de akkor jött a felkérés, hogy lennék-e osztályfőnök. Ez pedig valami olyan elemi eufóriával töltött el, hogy akkor rádöbbentem, én ezt senkinek és semmiért nem adom oda. Ehhez értek, ezt szeretem. Most elmentem a leendő osztályommal gólyatáborba és pillanatokon belül az enyémeknek éreztem őket, és azt akartam, hogy mindent ők nyerjenek. Ezt nem lehet otthagyni olyan könnyen.
A tüntetéseken viszont részt vettél.
Nem csak részt vettem, hanem szerveztem is több alkalommal nagy tüntetést kifejezetten a mi tankerületünknek. Nyakig benne voltam ebben az egészben, de aztán a tanév vége felé jött egy kiégés, amit nagyon nehéz volt megélni. Úgy éreztem, hogy minden tök értelmetlen. Hiába voltunk rengetegen, hiába kiabáltunk, teljesen semmibe vették azt, amit mondtunk. Semmiben nem hallgattak ránk, és nem hallották meg, hogy húzzuk a vészharangot. A gyerekek tragikus állapotban vannak. Ekkor sem érezted azt, hogy hagyod az egészet és inkább felmondasz?
Igazából sosem gondoltam, hogy fel fogok mondani. Ez nekem olyan, mint egy gyógyíthatatlan betegség, amiben mindig is éltem. 2014 óta folyamatosan tüntetek, de amikor elindultak a polgári engedetlenségi mozgalmak, akkor nagyon óvatos voltam, mert egyszerűen nem akartam, hogy kirúgjanak. Emiatt sokan bíráltak is.
Kik bíráltak?
A többi tüntetésszervező. Olyanokat mondtak, hogy gyáva vagyok, képmutató meg áruló. Borzasztó ez a megosztottság, hogy már azok támadják egymást, akik egyet gondoltak és gondolnak az ország és az oktatás jövőjéről. Szerintem a felmondások egyéni mérlegelések kell, hogy legyenek, hogy kinek mennyire fontos ez, ki mennyire engedheti meg magának azt, hogy elhagyja a pályát, és mondjuk egzisztenciális bizonytalanságba menjen bele. Volt olyan, nálam pár évvel idősebb kolléganőm, aki nem bírta tovább, felmondott áprilisban, de azóta se talált munkát. Egy bizonyos kor után ugrálni sem olyan egyszerű. Könnyű mondani, hogy elmegyek az Aldiba pénztárosnak, csak lehet, hogy nem vesznek fel, mert túlképzett meg idős vagyok, és akkor többet kéne fizetniük. Hogy érintettek téged ezek a vádak?
Nagyon fájt. Tényleg nagyon fájt, mert onnan jött a támadás, ahonnan nem számítottam rá. Ugyanezt a megosztottságot éreztem, amikor volt a kirúgási majd a felmondási hullám, hogy ők lettek a hősök, és mi, akik húzzuk az igát tovább, vagyunk az árulók. Ezt én igazságtalannak érzem, mert ennél sokkal árnyaltabb a kép.
Szerinted azért bíráltak, mert szervező is voltál?
Az mindenképpen egy súlyosbító tényező volt, holott én sosem mondtam, hogy fel fogok mondani. Nekem azért volt mindennek ellenére fontos a tavalyi év, mert azt gondolom, hogy mindent megtettem, amit meg tudtam tenni, mindent beleadtam. Tükörbe tudok nézni, és nem gondolom, hogy ebből levon bármit az, hogy én a pályán maradtam. Ki járna rosszabbul, hogyha én most felmondanék? Kormányzati szinten pityeregne bárki, hogy Berkesi Zsuzsanna felmondott?
Fogsz még tüntetéseket szervezni és tüntetésekre járni?
Szervezni nem valószínű, de biztos, hogy ki fogok menni tüntetésekre. Bár azt hiszem, a státusztörvény majd ezt tiltani fogja. Majd meglátjuk, hogy ezzel mit fognak tudni kezdeni.
Azzal, hogy a pályán maradsz, elfogadod a státusztörvényt. Mi az, ami téged leginkább zavar a törvényben?
Képmutatásnak tartanám, hogyha nem a fizetést mondanám elsőként. Minden hónapban amikor megkapom a fizetésemet, az egy arcon ütés. Nemrég nagy nehezen átléptem a 300 ezret, ami 31 év tanítás és ilyen közüzemi számlák mellett felháborító. Nagyon megalázottnak érzem magam, hogy végig küzdöttünk egy évet, és nemhogy nem lett tőle semmi jobb, minden rosszabb lett. Én csak úgy tudok boldogulni, hogy van egy férjem, aki hála istennek nem tanár.
Ezen kívül mi zavar még?
Az, hogy a kötelező óraszámot felvitték 22-ről 24-re, jelentős különbség. Ha az ember minőségi munkát akar csinálni, akkor a 18 az ideális óraszám, a 20 még elmegy, de 24-nél már átgondolja az ember, hogy melyik lesz az az óra, ahol inkább írásbeli feladatot ad a gyerekeknek, hogy kicsit összekaparja magát.
A ti iskolátokban sokan mondtak fel?
Konkrétan a kialakult helyzet miatt én egyvalakiről tudok, egy nagyon kedves kolléga ment el, ami iszonyatosan nagy veszteség az iskolának. Tanárhiány sincs kifejezetten, matektanárt keresünk nagyon, de ez csak egy pozíció, más iskolákból ennél rosszabbat hallani.
Neked mi a túlélési stratégiád?
A túlélési stratégiám sokáig az volt, hogy bemegyek az osztályba és becsukom az ajtót. Egy nyelvtanárnak nagyon nagy szabadsága van ilyen téren, de egyre kevésbé működik ez, mert a gyerekek nagyon rossz állapotban érkeznek meg. Ha én vagyok az egyetlen tanár, aki megpróbálja őket megtanítani gondolkodni, abból az lesz, hogy kevés leszek hozzá, és haragudni fognak rám, hogy miért nem hagyom őket aludni. Ettől az évtől pedig már nem csak franciát, hanem magyar nyelvtant is fogok tanítani.
Irodalmat nem?
Irodalmat nem szerettem volna a jelenlegi megkötések mellett.
Van benned még remény, hogy mégis változik majd valami pozitív irányba?
Nagyon pesszimista vagyok. Látszatemelések biztos lesznek, ami majd nagyon hangzatos lesz, és szét fogják kürtölni a világnak, mint ahogy most is kitaláltak egy tehetségfejlesztő ösztöndíjat. Havi 75 ezer forintra lehet pályázni, amiből egész egyszerűen kihagyták a nyelvtanárokat, a nyelvtanárokat és a vizuális kultúra tanárokat. Pedig ezek olyan tantárgyak, amiből hagyományosan van tehetséggondozás. Ez megint csak bérfeszültséget fog szülni.
Tudna a kormány olyan lépést tenni, ami miatt felmondanál?
Természetesen azért van ilyen, de nem akarok tippeket adni senkinek. Az például egy határ lenne, ha elhallgattatnának. A számat nem fogom be. | "Azok lettek a hősök, akik felmondtak, mi pedig az árulók, akik húzzák tovább az igát" | Pócsné Berkesi Zsuzsanna az Óbudai Gimnáziumban francia szakos tanár, évek óta tüntetéseket szervez, de úgy döntött, hogy a státusztörvény ellenére sem fog felmondani. Emiatt sokan bírálták, gyávának és árulónak nevezték. Ő viszont nem érzi úgy, hogy megalkudott, csak szeret tanítani. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/08/31/azok-lettek-a-hosok-akik-felmondtak-mi-pedig-az-arulok-akik-huzzak-tovabb-az-igat | 2023. 08. 31. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Ezekhez hasonló kérdésekkel és kijelentésekkel tarkítva, de alapvetően békés hangnemben faggatták a civilek a debreceni polgármestert a város határában épülő új akkumulátorgyárakkal kapcsolatban csütörtökön, több mint másfél órán keresztül.
2023 januárja óta először tartott közmeghallgatást a képviselőtestület, ezúttal hétköznap, munkaidőben és elvileg a helyi tűzoltóság éves jelentésével kapcsolatban, de néhány tucatnyian így is eljöttek, hogy kifejezzék aggodalmukat az óriásberuházások miatt. A 2023 januári közmeghallgatás egyébként kisebb botrányba fulladt, az indulatos tömeg kórusban hazaárulózta azokat, akiket felelősnek érzett az akkugyárak idehozásáért:
Most hasonló indulatoknak nyomuk sem volt, de ez nem jelenti azt, hogy Debrecenben mindenki beletörődött volna abba, hogy városukból hamarosan akkumulátor-nagyhatalom válik.
"Én úgy gondolom, hogy azért is jön ennyi külföldi ember ide dolgozni, mert ha majd ők megbetegednek, akkor könnyebb őket hazaküldeni, és nem fogja látni a magyar ember az ő szenvedésüket, hogy mit is okoz ennek a gyárnak a működtetése. Már lehet hallani, hogy nagyon jó fizetést ajánlanak, és édesanyák, édesapák mennek ezekbe a gyárakba dolgozni. Csak ugye az élet nem két évről, nem öt évről szól, és majd amikor ők betegek lesznek, akkor ezek a gyárak és a magyar kormány őket az út szélén fogja hagyni" - mondta az Euronewsnak az egyik felszólaló, aki nem akarta elárulni a nevét, mert elmondása szerint a legutóbbi közmeghallgatás után meghurcolták őt.
"Négyszáz méterre emberek élnek, akik nem szeretnének elköltözni"
Jelenleg hét akkumulátoripari beruházásról tudni Debrecenben. A kínai CATL gyára lesz a legnagyobb a környéken, sőt, ez lesz egész Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyára, ha majd elkészül. A hozzá legközelebb eső településen működő Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület elnöke is felszólalt a közmeghallgatáson, Kozma Éva szerint aki utánaolvas annak, hogy az akkumulátoripar mennyi kockázattal jár, az fél az új gyáraktól.
"Négyszáz méterre is lakóházak vannak, ahol emberek élnek, akik nem szeretnének elköltözni. Ott van az életük, ők laktak ott hamarabb. Ezeket a gyárakat az ő megkérdezésük nélkül telepítették oda, és egyszerűen nem tudnak olyan kielégítő biztonsági válaszokat adni, amik megfelelőek lennének, arról, hogy egy robbanás esetében mi fog történni, vagy egy tűz esetében mi fog történni" - magyarázta Kozma Éva, aki egy hosszú és részletes kérdéssort is átnyújtott a város vezetőségének a közmeghallgatáson.
A polgármester szerint Debrecenben meghallgatják a civilek véleményét
Debrecen fideszes polgármesterét idén júniusban 48 százalékos szavazataránnyal újraválasztották. Ez 13 százalékos visszaesés a 2019-es eredményéhez képest, de Papp László így is magabiztos győzelmet aratott, a megugró részvétel miatt pedig még több szavazatot is kapott, mint öt éve. Szerinte a városban nyugodt a hangulat, az emberek szavát pedig meghallgatják.
"Alapvetően Magyarországon politikai hisztéria övezi az akkumulátorgyárak történetét. Se Lengyelországban, se Németországban, se máshol Európában, ahol azért jelentős akkumulátorkapacitások vannak, ilyen politikai akciók nem övezik ezt a kérdéskört. Ettől függetlenül is értem a polgárokban megfogalmazódó aggodalmakat, és éppen ezért az általuk megfogalmazott felvetéseket igyekszünk a gyakorlatba átültetni" - jelentette ki a várost 2014 óta irányító polgármester az Euronewsnak.
Papp László szerint a civilek gondolatainak megvalósítására jó példa az év végén felálló környezeti monitoring rendszer, amit a Debreceni Egyetemmel közösen, 800 millió forintból fejlesztenek ki, és ami 16 különböző ponton méri majd a károsanyag-kibocsátáshoz kapcsolódó értékeket.
A beruházások ellenzői persze nem elsősorban ezt szeretnék, hanem azt, ha egyáltalán nem lenne Debrecennek akkumulátorgyára. Úgy néz ki azonban, hogy ez a hajó mostanra elúszott: a gyárak zavartalanul épülnek Debrecen határában, a CATL üzemébe már a munkaerő-toborzást is elkezdték, és várhatóan 2025-ben a termelés is megindul benne. | Ezúttal botrány nélkül lement az akkugyárakkal foglalkozó közmeghallgatás Debrecenben | Több mint másfél év után hirdetett ismét közmeghallgatást a városvezetés, hétköznapra, délelőtt 10 órára. Néhány tucatnyian azért eljöttek, és a polgármester fejére olvasták, hogy nem akarnak akkugyárakat a városukba. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/08/29/debrecen-akkumulator-polgarmester-botrany-civil | null | true | null | null | Euronews |
2019. június 16. 10:08
Hazug szónok csalja a hazugság csapdájába történelmivé vált személyes igazságát.
"Volt egy ember. Hitte, hogy erővel, erőszakkal egyenlővé tehetünk mindenkit. A nemesnek tartott gondolat engedélyezte az egyik halálát a másik életéért. Nyomorultsággal a nyomorultság ellen, mert ez volt az ára a világ megforgatásának.
Az ember szembenézett önmagával. Kinek hős, kinek áruló lett. Mert elfogadta, hogy szabadság nélkül nincs egyenlőség.
A felismerésnek halál lett a jutalma. Kiszabadult saját börtönéből, hogy vesztőhelyen végezze. Poklolra ment, hogy csillag legyen.
Fénye halvány.
Hazug szónok csalja a hazugság csapdájába történelmivé vált személyes igazságát.
Ünnep helyett hunyorgó gyász. Az erkölcstelenség köde mögött sejlik a szabadság sugara.
Ő maradni fog átbotladozva a jelen csúfságán. Az új öregember meg semmivé válik. Mert a hazugságot porrá szitálja a szabadságvágy gránitszilárd vágya." | Mandiner | [
"Gyurcsány Ferenc",
"vélemény",
"belföld",
"Nagy Imre",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20190616_gyurcsany_ferenc_nagy_imrere_emlekezve | null | false | 0.007576 | 0 | null |
|
Csepreghy az ATV-ben: Norvégia két évig a füle botját se mozdította | Norvégia két éven keresztül nem volt hajlandó érdemi vizsgálatot indítani a Norvég Civil Alap kifizetéseivel kapcsolatban annak ellenére, hogy a magyar kormány folyamatosan jelezte Oslónak a döntéshozatallal kapcsolatos kifogásait. Erről Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára beszélt az ATV Hírvita című műsorában szerda este. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20140910-csepreghy-az-atv-ben-norvegia-ket-evig-a-fule-botjat-se-mozditotta | 2014-09-10 03:25:00 | true | null | null | ATV |
|
Molnár Krisztina bejutott a rúdugrás pénteki döntőjébe, Szabó Zsuzsa viszont kiesett a müncheni atlétika Európa Bajnokságon.
A selejtező szintet elég szigorúan, 4.45 méterben határozták meg a szervezők. Molnár ennyivel tartja a magyar csúcsot, amelyet július végén az ob-n ugrott. Ám a fináléhoz (a sorozatos bukások miatt) végül elég volt 4.40 is: az újpesti versenyző ezt másodszorra teljesítette. Érdekesség, hogy a 4.15-ös kezdőmagasságon csak harmadikra jutott túl.
A szám gyors fejlődésére jellemző, hogy a 4.40 m Európa-bajnoki csúcsot jelent, a selejtezőben Molnáron kívül heten is átvitték. Négy éve Budapesten az ukrán Anzsela Balahonova 4.31-gyel nyert. Szabó csak 4.15-ig jutott, és kiesett.
Horváth Gergely a gerelyhajítás selejtezőjében 77.93 méterrel a 10. lett, és szintén búcsúzott | Molnár Krisztina továbbjutott, Szabó Zsuzsa kiesett az atlétika EB-n. | Molnár Krisztina továbbjutott, Szabó Zsuzsa kiesett az atlétika EB-n. | [
"sport",
"atlétika"
] | 0 | http://index.hu/sport/hirek/2002/08/07/99711 | 2002-08-07 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Csütörtökön levelet kapott a norvég pénzeket kezelő alapítványok egyike a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól (Kehi), hogy felfüggesztik az adószámukat.
A Kárpátok Alapítványtól azért vette el a NAV az adószámot, mert szerintük a civil szervezet nem működött együtt a pénzek felhasználását vizsgáló Kehivel – adta hírül az Index. Az Egerben működő Kárpátok az egyetlen a norvég pénzeket kezelő négy alapítvány közül, ahol még sem a rendőrség, sem a Kehi nem razziázott.
Bata Boglárka, az alapítvány vezetője azt mondta, hogy a Kehinek még augusztusban elküldték a kért adatokat, csak egy kérést nem tudtak teljesíteni: az 58 támogatott szervezet adatait nem tudták kiadni, azoknak az aktáknak ugyanis nem ők az adatgazdái. A Kehi embereit a Norvég Alapok brüsszeli irodájához irányították, mivel ott kezelik a pályázók adatait.
Bata szerint a Kehi néha a lehetetlen határát súroló kéréseket intézett hozzájuk, volt, hogy 3 nap alatt kellett összeszedniük 2000 oldalnyi dokumentumot.
Bata Boglárka kiemelte, hogy annak ellenére is igyekeztek együttműködni, hogy a Kehi lehetetlenül rövid határidőkkel kért tőlük nagymennyiségű adatot. Volt hogy 3 nap alatt kellett összerakniuk 2000 oldalnyi dokumentumot.
Az eljárás furcsasága, hogy augusztus 28-án a Kehi hiánypótlásra szólította fel a Kárpátok Alapítványt szeptember 5-i határidővel, majd szeptember 1-én arra utasította a NAV-ot, hogy függessze fel a szervezet adószámát – derül ki a Kehi leveléből.
Az adószám visszavonása azzal jár, hogy a szervezet nem jogosult adóvisszatérítésre és költségvetési támogatásra. Utóbbiba beleértendők az EU-s források is, amelyeket a magyar állam közvetítésével osztanak szét.
A döntés ellen az alapítvány 15 napon belül fellebbezhet. | Gazdaság: Norvég pénzek: Egy civil szervezetnek már felfüggesztették az adószámát | A Kárpátok Alapítványnál még sem a rendőrség, sem a Kehi nem razziázott, de a NAV-val bevonatták az adószámukat, mert állítólag nem működtek együtt a Kehivel. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20140918_Norveg_penzek_Egy_civil_szervezetnek_mar | 2014-09-18 13:56:00 | true | null | null | HVG |
2006.09.22. 07:36
Az SZDSZ elnöke szerint a párt nem kapott pénzt sem a Strabagtól, sem az Eurocontact nevű cégtől. Kuncze Gábor annak kapcsán nyilatkozott erről, hogy a Die Presse című osztrák napilapban megjelent: a Strabag az Eurocontacton keresztül mintegy 50 millió forinttal támogatta a magyar liberális pártot.
A Die Presse osztrák napilap csütörtöki számában arról írt, hogy a Magyarországon jelentős beruházásokat elnyert Strabag építőipari cég az Eurocontact nevű cégen keresztül 15,2 millió euró támogatást nyújtott az MSZP-nek.
Az Eurocontact ügyvezető tulajdonosa, Alexander Zach az osztrák lapnak ezt cáfolta, viszont azt elismerte, hogy az SZDSZ-t 150-200 ezer euró (mintegy 50 millió forint) közti összeggel támogatták.
Kuncze Gábor pártelnök ugyanakkor cáfolta, hogy támogatást kaptak volna a Strabagtól, vagy az Eurocontact nevű cégtől. Azt ugyanakkor elismerte az SZDSZ vezetője, hogy az osztrák liberális párt intézményétől, a Liberális Intézettől kaptak kisebb összeget.
Nem köthető a Strabaghoz
Kuncze Gábor szerint 2004-ben például mintegy 20 millió forintot kaptak, „de ez nem köthető a Strabaghoz„. Arról, hogy más liberális pártoktól érkeznek-e adományok az SZDSZ-hez, a pártelnök azt mondta: ez változó, a támogatásokat pedig a párt minden évben feltünteti a Magyar Közlönyben.
Magyarországon a pártok csak az olyan donoroktól nem fogadhatnak el adományokat, amelyekben valamilyen állami szerepvállalás van, tehát állami vagy részben állami tulajdonú cégektől, költségvetés által támogatott alapítványoktól, költségvetési szervektől.
(info.hu) | Kuncze tagadja, hogy pénzt kaptak volna a Strabagtól | Az SZDSZ elnöke szerint a párt nem kapott pénzt sem a Strabagtól, sem az Eurocontact nevű cégtől. Kuncze Gábor annak kapcsán nyilatkozott erről, hogy a Die Presse című osztrák napilapban megjelent: a Strabag az Eurocontacton keresztül mintegy 50 millió forinttal támogatta a magyar liberális pártot. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/09/kuncze-tagadja-hogy-penzt-kaptak-volna-a-strabagtol | 2006-09-22 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az art deco olyan mint Pom Pom: hol ilyen, hol olyan, bámulatosan tudja változtatni az alakját. Van, amikor szögletes kubista, van, hogy lekerekített modern, esetleg cifrán neobarokkos. Mintha nem is egy stílus lett volna.
Mondjuk nem is egy stílus volt.
Inkább egy divathullám, főleg a két világháború közt, aminek az elemei épp úgy nem kapcsolódnak egymáshoz, mint a vastag aranylánc és a kapucnis pulcsi egy hiphop előadó nyakában, vagy mint a trapézgatya a tarisznyához egy hippin, de mégis egy-egy divatirányzatot alkotnak együtt.
Annak idején nem is volt neve (azt csak utólag biggyesztették rá), eredetileg magyarul is hol modern díszítménynek, hol cikkcakkos stílusnak nevezték, volt irányzata, amire pedig áramvonalasként hivatkoztak.
Az art deco építészet, lakberendezés és iparművészet egy nagyon furcsa, tünékeny valami. A modern stílus megosztó – rajongói és gyűlölői vannak –, a szecessziót mindenki szereti, a neoreneszánszról pedig a legtöbben azt sem tudják mi az, de ha régi pesti házra gondolnak, ez jut az eszükbe.
Az art decónak viszont nagyon kevés igazi szerelmese, ismerője van. Ezen kevesek egyike Bolla Zoltán, aki évek óta gyűjti a magyarországi építészeti emlékeit, akár épületként, akár csak fotón maradtak fenn. Merthogy ennek a stílusnak, mely részben Kelet-Közép-Európából származik, nemzetközileg Franciaországban mutatkozott be, hogy aztán az USA-ban virágozzék ki, itt a végeken is voltak a követői. A leggyakrabban úgy hivatkoztam rá itt az Urbanistán, hogy Batman-stílus, hiszen Gotham City a megtestesült art deco. Na de vissza Magyarországra és Bolla Zoltánhoz!
A lelkes fotós és építészettörténet-kutató roppant munkájáról már évekkel ezelőtt beszámoltunk, amikor még csak egy hatalmas netes képadatbázisról volt szó, mostanra azonban egy gyönyörű albummá érett a gyűjtemény.
Letisztult, szép és áttekinthető lett a végeredmény, a gazdag fotóanyag mellett pedig néhány eredeti festmény is szerepel a könyvben. Mondanám, hogy jó kézbe venni, de sajnos az anyagi lehetőségek miatt nyomtatásban nem jelent meg az idén kiadott A magyar art deco építészet című monumentális album, viszont elektronikus formában megvásárolható.
Persze hiányzik a nagy alakú könyv, meg a fényes papír illata, de szomorkodás helyett nézzük a jó oldalát: egy ctr+F-fel bármire rákereshetünk a közel 500 oldalas kiadványban.
A kötet magját az a 85 fontos magyar építész jelenti, akiket név szerint vesz sorra a szerző. Talán elsőre nem üt mellbe a szám, de gyorsan gondoljuk csak végig úgy saccperkábé hány híres magyar építészt tudunk felsorolni akármilyen stílusban és században – és ennek hány százaléka szerepel most itt.
A szerző szerencsére nem vész el a részletekben, hanem csak arra fókuszál, hogy art deco stílusban mit is alkottak az egyes művészek. Egyáltalán nem volt könnyű dolga.
Az art deco rejtőzködésének egyik oka, hogy nem voltak emblematikus építészei idehaza. Abban korban szinte minden újra nyitott építőművészt elkapott a szele, tervezett egy-két ilyen stílusú házat, vagy csak bizonyos elemeket alkotott ilyenre, de nálunk nincsenek art deco életművek. Az avantgárd művésznek tartott Rimanóczy Gyula, a legkonzervatívabb neobarokk épületeket tervező Wälder Gyula, a legszebb szecessziós házakat jegyző Vidor Emil épp úgy szerepel a könyvben, mint a számos stílusban nagyot alkotó Lajta Béla vagy Kozma Lajos.
A nevesebb alkotókhoz köthető munkák után tematikus bontásban következik a "maradék", mely az építész ismertségétől függetlenül legalább olyan izgalmas téma. Sőt. Nagyon jó összehasonlítani a templomokat, az ipari létesítményeket, a közintézményeket, temetői sírokat, vagy épp az akkoriban virágzásnak induló, s épp ezért gyakran a legkorszerűbb megjelenést kereső mozikat.
Elképesztő, hogy mennyire gazdag az art deco építészeti réteg egész Magyarországon. A könyvnek talán a legnagyobb érdeme a földrajzilag is széles merítés, hogy Salgótarjántól Pécsig, Hódmezővásárhelytől Szombathelyig mutatja be a szebbnél szebb példákat. A legkülönösebb, hogy olyan apró tárgyakon is felfedezi és elénk tárja a stílusjegyeket, ahol talán észre sem vennénk: utcai lámpákon, kapurácsokon, vagy épp falra szerelt zászlótartókon. A stílus egyik legfontosabb névjegye a tipográfia, mely szerencsére önálló fejezetet is kapott.
Külön érdeme, hogy számos példával illusztrálja, miként szivárgott át a falusi építészetbe az art deco, hogyan jelent meg azoknak a nyeregtetős, földszintes lakóházaknak a falán, amelyekről talán eszünkbe se jutna, hogy ugyanazt a stílust követik, mint a New York-i felhőkarcolók.
Az e-könyv negyede ingyenesen megtekinthető itt (a használatáról itt olvashattok részletesebben). Akinek megtetszett, az itt veheti meg, az ára 6000 Ft.
Érdekelnek a régi épületek? Kövesd az Urbanistát a Facebookon! | A New York-i felhőkarcolók stílusa Magyarországon | A New York-i felhőkarcolók stílusa Magyarországon - Gyönyörű album jelent meg a hazai art decóról. | [
"könyv",
"art deco",
"építészet",
"urbanista"
] | 0 | http://index.hu/urbanista/2016/05/10/a_new_york-i_felhokarcolok_stilusa_magyarorszagon | 2016-05-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Itt a magyar tudósok válasza: ekkor tetőzhet és érhet véget a koronavírus-járvány Magyarországon
Több teszt kell, hogy ne robbanjon ránk a járvány? / Balogh Zoltán
Fekete reggelre ébredt Magyarország tegnap. Az új koronavírus-fertőzés miatt kilencen haltak meg keddre virradóra. Ilyen sok áldozata egy nap alatt még nem volt a járványnak. Közben az igazolt fertőzöttek száma is óriásit ugrott. 73 új beteg került be a statisztikába. Erre sem volt még példa a vírus hazai megjelenése óta. Ez vajon már a tömeges fertőzések jele? Mikor jöhet a járvány csúcspontja? Mikorra múlthat el a fenyegetettség? Ezeket kérdezik az emberek és ezeket kérdeztük mi is a járvány terjedésével is foglalkozó tudósoktól.
Már hivatalos: szerdától a magyarok is utazhatnak Csehországba és Szlovákiába
Kiengedték a kórházból a kosárlegendát, aki elkapta a koronavírust
Kiengedték a kórházból a kosárlegendát, aki elkapta a koronavírust
– Sok tényezőnek kell teljesülnie, hogy a járványgörbe laposodni kezdjen – mondta a Blikknek Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense.
Ferenci Tamás szerint valószínűleg tízszer több a beteg, mint amit a hivatalos szatisztika mutat /Fotó: semmelweis hu
– Azok az intézkedések, amelyeket a kormányzat eddig bevezetett, úgy tűnik, hogy működnek, de a járvány tetőzését nem hozzák előrébb. Úgy számolunk, hogy tízszer annyi fertőzött lehet valójában, mint amennyi a hivatalos statisztikában szerepel. Nagyon sokukról egyszerűen nem tudunk, mert nem mennek orvoshoz vagy teljesen tünetmentesek, így nem tudnak saját fertőzöttségükről.
A fertőzések számának növekedéséről a biostatisztikus azt mondja: az lenne a legjobb, ha 1 fő alá sikerülne szorítani azok számát, akit egy fertőzött megbetegít. Ferenci Tamás egyébként tagja az operatív törzs munkáját segítő epidemiológiai munkacsoportnak, akikkel Orbán Viktor miniszterelnök rendszeresen egyeztet.
Azt mutatják, hogy miként viselkedik a járvány különböző korlátozások mellett
– A kormányzat bármilyen intézkedést hoz, annak két hét múlva van először eredménye, hiszen jelenleg a koronavírus lappangási ideje miatt ennyi "tehetetlensége" van a rendszernek. A járvány végét pedig megbecsülni sem lehet, ehhez tudni kell, hogy milyen stratégiát választunk hosszú távon, de szinte biztos, hogy mindegyikhez a legfontosabb az lenne, hogy minél többet teszteljünk – mondta Ferenci Tamás.
Bár kilencen haltak meg hétfőről keddre, egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy az operatív törzs jóslata vált volna be, azaz berobbant volna a járvány Magyarországon.
– Egyetlen nap emelkedő adataiból nem lehet ezt biztonsággal kijelenteni. Továbbra is az a legfontosabb, hogy elkerülhető legyen az egészségügyi ellátás összeomlása – ezt már a hálózatkutatással foglalkozó Széchenyi-díjas professzor, Kertész János állítja.
Kertész János úgy véli, az a legfontosabb, hogy az egészségügy ne omoljon össze a járvány alatt. Ezért otthon kell maradni /Fotó: RAS Archív
– Ha az emberek nem érintkeznek egymással, a vírus egyszerűen nem tud tovább terjedni és a járvány előbb-utóbb megszűnik – magyarázta Kertész János fizikus, hálózatkutatási szakértő.
A statisztikai görbe ellaposítása még nem jelenti a járvány végleges felszámolását, ezzel ugyanis nem alakul ki a nyájimmunitás jelensége, amikor a társadalom többsége védettséget szerzett, ezért a vírus nem tud tömegesen fertőzni.
Kertész János szerint az előjelzett júniusi-augusztusi lecsengés után a vírus terjedése újra elindulhat, erre utaló jelek vannak Dél-Koreában.
– Ha valakiről kimutatják, hogy hordozó és otthon marad, az már nem tudja továbbadni a kórt. Csak minél több teszteléssel lehet megelőzni a bajt, és akkor a gazdaságot sem kell úgy leállítani, mint most – magyarázta a szakértő.
Kína már könnyít, de jól teszi?
Kínában éppen most kezdik feloldani a január elején hozott korlátozásokat Vuhanban, de világszerte erős a félelem, hogy a lazítással az egész járvány újrakezdődhet. Az olaszok és az osztrákok is úgy számolnak, hogy náluk lassan tetőzhet a járvány, utóbbiak szintén lazítást fontolgatnak húsvét után. | Itt a magyar tudósok válasza: ekkor tetőzhet és érhet véget a koronavírus-járvány Magyarországon | Fekete reggelre ébredt Magyarország tegnap. Az új koronavírus-fertőzés miatt kilencen haltak meg keddre virradóra. Ilyen sok áldozata egy nap alatt még nem volt a járványnak. Közben az igazolt fertőzöttek száma is óriásit ugrott. 73 új beteg került be a statisztikába. Erre sem volt még példa a vírus hazai megjelenése óta. Ez vajon már a tömeges fertőzések jele? Mikor jöhet a járvány csúcspontja? Mikorra múlthat el a fenyegetettség? Ezeket kérdezik az emberek és ezeket kérdeztük mi is a járvány terjedésével is foglalkozó tudósoktól. | [
"koronavírus-járvány",
"koronavírus",
"teszt",
"járvány",
"intézkedések",
"Blikk extra",
"koronavírus Magyarország",
"koronavírus Magyarországon"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/ekkor-tetozhet-es-erhet-veget-a-koronavirus-jarvany-magyarorszagon/05wfbfv | 2020-04-08 03:40:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Nagy Adri aggódik, hogy megváltozik a párkapcsolata a szülés után
Nagy Adrinak már akkora a terheshasa, hogy megterít rajta
Az énekes-színésznő június végén szülte meg első gyermekét, ám miután hazavitték a kisfiút, nem volt teljes az idill otthon. Nagy Adri közösségi oldalán mesélt arról, hogy “szőrös gyereke" nem akarta elfogadni az új jövevényt, a kialakult helyzet pedig számára is nehéz volt.
Nem igazán indult könnyen a kapcsolatuk Benivel. Sajnos az első hetekben ignorált engem is és a babát is. Teljes mértékben sértett 4 évesként visekedett ami engem nagyon megviselt. Ha játszani hívtam akkor sem jött oda hozzám. De most úgy néz ki egy-két hete kezdi elfogadni a kialakult helyzetet és újra életvidám kiskutya lett.
nagyadrimusic (@nagyadrimusic) által megosztott bejegyzés, Aug 15., 2018, időpont: 2:04 (PDT időzóna szerint)
Kiemelt kép: Fem3 | Nagy Adrit megviselte, hogy a kutyája nem kedveli a kisfiát | Sőt, az eb rá is megharagudott. | [
"nagy adri"
] | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2018/08/15/nagy-adri-babaja-kisfia-kutyaja | 2018-08-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Tilos Kulturális Alapítvány, azaz a Tilos Rádió is megkapta azt a levelet, amelyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) felszólította, hogy a Norvég Civil Támogatási Alaptól kapott pályázati pénzeikhez kapcsolódó teljes dokumentációt küldje el részükre. A rádió az „Egyedül nem megy – a Tilos Rádió oktatási projektje roma fiataloknak” pályázata kapcsán nyert 10 ezer eurós támogatást – olvasható honlapjukon, ahol közölték a Kehi levelét és a válaszlevelüket is.
A Tilos Rádió az elnyert pénzt arra fordította, hogy Sajókazán indított rádiós képzést a Dzsaj Bhim Buddhista közösség által működtetett Dr. Ámbédkár gimnázium tucatnyi, kiválasztott diákjának, hogy közösségi rádiót tudjanak működtetni.
A rádió kuratóriuma úgy döntött, hogy mivel a projektükhöz kapcsolódóan egyébként is készül beszámoló, ezeket az anyagokat elküldik a Kehinek, és nyilvánossá teszik azt mindenki számára is. A Kehi ellenőrzési jogosultságát vitatják, az eljárást nem találják törvényesnek és keresik a további lehetőségeket, miként tudnának aggályaiknak hivatalosan is érvényt szerezni.
A Világgazdaságnak a Kehi elnöke, Gaál Szabolcs Barna kedden azt mondta: ahogyan egyik eddigi vizsgálatnál sem volt, a norvég alap felhasználásának ellenőrzésénél sincs politikai nyomás a hivatalon. „Biztos furcsának hangzik ez kívülről, de az, hogy jelentéseink a kormánynak készülnek, és nem nyilvános, döntés-előkészítő anyagok, teszi igazán lehetővé, hogy mindenfajta befolyástól mentesen dolgozzunk, és jelentéseinkben az igazat írjuk le” – mondta.
A norvég alap brüsszeli irodája múlt héten levelet küldött a Miniszterelnökségnek, melyben azt írják: le kell állítani a Kehi vizsgálatait, különben a finanszírozók nem indítják újra a támogatást. Azt is kérték a kormánytól, rendezzék a korábbi tárgyalási forduló után nyitva maradt kérdéseket.
A Miniszterelnökség helyettes államtitkára pénteken bejelentette: be akarnak tekinteni a norvég támogatást felhasználó civilek üzleti jelentésébe. A jelentés készítője, az EY (korábban Ernst and Young) az üzleti titkok védelmére hivatkozva nem ad ki semmilyen információt. A támogatásokat lebonyolító alapítvány szerint ráadásul már korábban átadták az ellenőrzésre érkező Kehinek az anyagot. | Itthon: A Tilosnál is kopogtatott a Kehi | Roma közösségi rádiós projektjéhez nyert el támogatást a norvég civil alapból a Tilos Rádió, ahol szintén bejelentkezett ellenőrzésre a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A rádió a projektről beszámoló anyagokat elküldi a Kehinek, de az ellenőrzési jogosultságot vitatják, nem találják törvényesnek az eljárást. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140701_A_Tilosnal_is_kopogtatott_a_Kehi | 2014-07-01 11:14:00 | true | null | null | HVG |
Három kutyája is van Majának, az Éjjel-Nappal Budapest című sorozat szereplőjének. Egy vizsla, Louis a legjobb barátja, de van két tacskója is, Mangó és Dió. Maja hosszú évek óta kutyatulajdonos, Louis viszont alig egy évvel ezelőtt került hozzá.
“Louis már a negyedik vizsla a tágabb családban. Nagyon szeretjük őket, amióta először volt ilyen fajta kutyánk nem is választottunk mást. Igaz iszonyatos mozgásigényük van, sokat kell velük futni, de megéri. Én hetente többször is kimegyek Louis-sal a természetbe mozogni. Ha csak három órát alszom, akkor is fel kell kelni és kivinni, hogy elvégezze a dolgát, nem számít, hogy hulla fáradt vagyok. De a kutyák annyi szeretet adnak és olyan igazi baráttá tudnak válni, hogy bevallom számomra sokszor többet ér az ő társaságuk, mint egy emberé" | Kutyája a legjobb barátja Éjjel-Nappal Majának | Az Éjjel-Nappal Budapest főszereplője számára sokszor többet ér a kutyája társasága, mint egy emberé. | [
"éjjel-nappal budapest",
"énb maja"
] | 0 | http://24.hu/szorakozas/2016/02/12/kutyaja-a-legjobb-baratja-ejjel-nappal-majanak | 2016-02-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Marosvásárhelyi Víkendtelep egyik medencéjébe esett a szabadidőközpont egyik alkalmazottja. A mentők stabilizálták az állapotát, a férfi egy napig kómában volt és kedden tért magához - adta hírül aMaszol.
A szemtanúk szerint egy férfi a medence szélén sétált, de elvesztette az egyensúlyát és beleesett a vízbe. Az csak utóbb derült ki, hogy az 55 éves férfi a szabadidőközpont alkalmazottja. A Marosvásárhelyi Kulturális, Művészeti és Szabadidőközpont igazgatója, Szász Andrea a portálnak azt mondta, a férfit munkaidőn kívül érte a baleset. A portál szerint, amikor megtörtént a baj, a férfi részeg volt. | Baleset a szabadidőközpontban: alkalmazottal történt a baj | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/baleset-a-szabadidokozpontban-alkalmazottal-tortenhetett-tragedia | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nyitókép: Soós Lajos / MTI
Mint aMandineris beszámolt róla:Magyar Pétera Partizánnak adott interjújában azt állította, azért rendelt el a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatot az ő általa vezetett Diákhitel Központban, hogy ezzel figyelmeztessék föntről, hogy rendezze a megromlott kapcsolatát az akkori feleségével, Varga Judittal. A Tisza elnöke később azt is elmondta, hogy az általa aláírt szerződésekkel kapcsolatban a KEHI-vizsgálat "mindenféle megállapítás nélkül" zárult.
Ezzel szemben azÁtlátszómegszerezte a KEHI jelentését, ami cáfolja Magyar Péter szavait. A Tisza elnöke erre Hont Andrást, a jelentést feldolgozó újságírót vádolta meg azzal, hogy a Fidesz szekerét tolja, és hogy nem mond igazat.
A felmerült vitával kapcsolatbanközleménytadott ki a KEHI.
Mint írják, a hivatal tanácsadó tevékenységet folytatott a Diákhitel Központ Zrt. működése és gazdálkodása tárgyában.
A tanácsadó tevékenység eredményeként a KEHI véleményt készített és a tanácsadói tevékenységet lezárta. Az ügyben ellenőrzési jelentés nem készült.
A Diákhitel Központ Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban jelenleg nyomozás van folyamatban, melyben a tanácsadó tevékenységről készült vélemény és a kapcsolódó szerződések a nyomozó hatóság rendelkezésére állnak"
- olvasható a közleményben.
*** | Megszólalt a KEHI a Magyar Péter által vezetett Diákhitel Központ szerződéseivel kapcsolatban | Mint írják, a hivatal tanácsadó tevékenységet folytatott a Diákhitel Központ Zrt. működése és gazdálkodása tárgyában. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/megszolalt-a-kehi-a-magyar-peter-altal-vezetett-diakhitel-kozpont-szerzodeseivel-kapcsolatban | null | true | null | null | Mandiner |
Törvény lett a hitelfelvevők újabb mentőcsomagjából. Súlyos százezrek vagy milliók járnak vissza nekik.
Az Országgyűlés elfogadta a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényt a Kúria pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban.
A Ház pénteken 184 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett fogadta el a jogszabályt, amely a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
Ennek a deviza- és forinthitelesek is örülhetnek, a lakáskölcsönt és az autóhitelt felvevők is.
Százezer, vagy akár millió forintok hullanak az ölükbe. Hogy pontosan mennyit nyernek, mikor kapják meg és milyen formában a jussukat, mit kell ezért tenniük, ebben a cikkünkben elmagyaráztuk.
A törvény a devizahitel-szerződések tisztességtelen feltételeinek kiküszöbölésével fenntartja a megkötött szerződéseket. Semmisnek mondja ki az árfolyamrést - az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását -, helyette a folyósított és a törlesztett összeget vagy a devizában megállapított bármilyen költséget, díjat, jutalékot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamán kell meghatározni.
A pénzügyi intézményeknek a törvény hatályba lépése után kilencven napon belül kell átszámolniuk a folyósítás és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján a fogyasztóval külön törvényben meghatározott módon kell elszámolniuk a pénzintézeteknek.
A jogszabály egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoznak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem, és azokra sem, akik kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte. | Gazdaság: A mai a devizahitelesek nagy napja, megszavazták az adósmentést | Törvény lett a hitelfelvevők újabb mentőcsomagjából. Súlyos százezrek vagy milliók járnak vissza nekik. | [] | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20140704_A_mai_a_devizahitelesek_nagy_napja | 2014-07-04 13:24:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Noha a rendőrség előzetes letartóztatásba helyeztette volna azt a férfit, aki szerda hajnalban halálra gázolt az M3-ason egy, az autópályán gyalogló nőt, majd segítség nyújtás nélkül továbbhaladt, de az ügyészség szerint ez nem indokolt, így szabadlábon távozhatott az őrizetből, hangzott el az RTL Híradójában.
A szerda hajnali baleset azután következett be, hogy a fiatal nő az egyik pihenőhelyen összeveszett a barátjával, majd a kocsit hátrahagyva gyalog indult tovább. A baleset már az autópályán történt.
A gázolót a kocsijáról letört visszapillantótükör, a kamerafelvételek és a tanúk elbeszélése alapján még aznap azonosították és előállították.
Az is kiderült, hogy a nő egy koncertről indult haza a barátjával. | Hazaengedték az M3-ason gázoló, és áldozatát cserben hagyó férfit | Hazaengedték az M3-ason gázoló, és áldozatát cserben hagyó férfit - Az ügyészség szerint nem indokolt az előzetes letartóztatás. | [
"m3-as gázolás",
"cserbenhagyás",
"tankcsapda",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2019/01/04/ugyeszseg_m3-as_hazament_gazolo_cserben_hagyo_ferfit | 2019-01-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Megszüntetik a Dutrade Acéltermékfeldolgozó és Kereskedelmi Zrt.-t - így döntött az egyedüli tulajdonos, a felszámolás alatt álló ISD Dunaferr Zrt. A Dutrade-nél végelszámolási eljárás indult, a végelszámoló nyilvános pályázati felhívást tett közzé, amely szerint "üzletág-átruházás formájában értékesíteni kívánja eladó önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására alkalmas működő egységét."
A Dutrade Zrt. a dunaújvárosi vasmű és más hazai, illetve külföldi kohászati cégek által gyártott acéltermékeket forgalmazta. Úgy beszéltek a cégről, mint amelynél biztos a nyereség: amit megtermelt a Dunaferr, azt mindjárt tovább is adták megfelelő profittal. 2021-ben például 54 milliárd forint árbevételt és több mint 5 milliárd forint nyereséget könyvelhettek el.
A bolt azonban az utóbbi időben már nem ment jól: az acélforgalmazó 2022-ben közel 30 százalékos árbevétel-csökkenés és egy nagy léptékű létszámleépítés mellett 2,4 milliárd forint veszteséget szenvedett el, tavaly pedig még ennél is súlyosabbá vált a helyzet:
4,1 milliárd lett a mínusz.
A zuhanórepülést "a negatív piaci környezettel", az anyavállalat felszámolásával és a korábbi évek gazdasági visszaesésével indokolták a beszámolóhoz fűzött szöveges kiegészítésben.
A Dutrade sorsának alakulásában meghatározó, hogy anyavállalata, a Dunaferr 2022 óta felszámolás alatt áll. A termelőeszközöket pályázaton megvásárló, indiai gyökerű Liberty Steel a termelés felfuttatását és a dolgozók továbbfoglalkoztatását ígérte, de egy ideje aggasztó hírek érkeznek a vasmű háza tájáról.
Legutóbb a dolgozói érdekképviselet jelezte, hogy az október közepére beharangozott gyárindulást követő napon megszűnt az internet- és a vízszolgáltatás, október elején pedig a nemzetgazdasági tárca adott ki közleményt a válságosra fordult helyzetről, ami röviden úgy foglalható össze, hogy "a Liberty mindent megígért, de szinte semmi sem teljesült." Ez akkor történt, amikor a Dunaferr energiaellátó cége, az ISD Power felszámolási eljárást kezdeményezett, mert megelégelte, hogy a Liberty Steel tulajdonában álló Dunarolling Dunai Vasmű Kft. az elmúlt egy évben jelentős tartozást halmozott fel feléjük.
A Dutrade sorsát egyébként már korábban rendezni akarta a Dunaferr felszámolója, pályázatot hirdetett a leánycég üzletrészeire. Először 2023 szeptemberében futott neki az értékesítésnek, akkor 19 milliárd forintos minimáláron kínálta a Dutrade üzletrészeit. A pályázónak előírták, hogy rendelkezzen legalább ötéves, a Dutrade főtevékenységével azonos iparági tapasztalattal, vállalja, hogy három évig folytatja a Dutrade tevékenységét, a foglalkoztatotti létszám 90 százalékát három évig állományban tartja, és még az esetleges környezeti károkat is átvállalja.
Teljes érdektelenségbe fulladt a pályázat,
így a Dutrade üzletrészét idén májusban újra meghirdette a felszámoló, és a minimálárat jócskán lejjebb vitte: 13,3 milliárd forintért kínálta a Dutrade-et. Ám ez a pályázat is eredménytelen maradt, nem érkezett ajánlat.
A végelszámoló ilyen előzmények után tett közzé nemrég nyilvános pályázati felhívást az üzletágértékesítésre (acéltermék-feldolgozás és -kereskedelem). Részekre nem lehet ajánlatot tenni, csak az üzletág egészére, a bírálati szempont pedig a megajánlott vételár lesz. | Végelszámolással megszüntetik a Dunaferr acélkereskedő leányvállalatát | Korábban 13 milliárd forintért próbáltak túladni rajta, de nem jelentkezett senki. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/10/23/vegelszamolas-dunaferr-megszunik-az-acelkereskedo-leanyvallalat | null | true | null | null | 24.hu |
Nagy Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy míg 2010-ben 6 millió, addig 2023-ra már közel 8,5 millió ember érhette el 30 percen belül a 2-szer 2 sávos közúthálózatot. Az elmúlt években megvalósult Eger, Szolnok, Salgótarján, Sopron és Kaposvár bekötése - sorolta.
Ismertetése szerint
már 21 megyei jogú város érhető el 2-szer 2 sávos úton, 2025-ben pedig ez a szám 22-re bővül, amikor Békéscsabát is eléri a gyorsforgalmi út.
"Az elmúlt 15 évben 4 Tisza-hidat, és 4 Duna-hidat építettünk, és örömmel jelenthetem be önöknek, hogy már kezdetét vette a mohácsi Duna-híd építésének előkészülete is" - fogalmazott.
Az államtitkár szerint a kormány elkötelezettsége az útfejlesztések iránt rövidebb távon is kitűnik, ha nem 15 évre tekintünk vissza, hanem csak az elmúlt két évet nézzük, amikor a közlekedésfejlesztés az Építési és Közlekedési Minisztériumban találta meg a helyét a kormányzati struktúrában. Az elmúlt alig két év alatt több mint 600 milliárd forint értékű beruházást adtak át, amelyből 25 kilométer gyorsforgalmi út, míg mintegy 155 kilométer főúti és egyéb fejlesztés volt.
"Ennél a számnál azonban sokkal beszédesebb, hogy jelenleg 15 beruházás kivitelezése zajlik, amelyek összértéke több mint 1318 milliárd forint"
- jelentette ki Nagy Bálint.
Az államtitkár méltatlannak nevezte, hogy miközben a sajtóban és a közösségi médiában sok szó esik mostanában a közlekedésről, a témát ma ellenzéki politikusok leginkább a saját politikai céljaikra használják. Ők a leghangosabb kritikusai a területnek, holott amikor lehetőségük volt rá, nem tettek semmit a problémák megoldásáért, maximum terveket gyártottak - jegyezte meg. | A magyar autópálya-hálózat lakosságarányosan a nyugati országok szintjére fejlődött | Magyarországon az elmúlt közel 15 évben annyi autópálya és autóút épült, amennyivel a hazai pályahálózat fejlettségi szintje lakosságarányosan eléri a nyugati országokét – jelentette ki Nagy Bálint, az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium államtitkára kedden Egerben, a VII. Magyar Közlekedési Konferencia és 48. Útügyi Napok rendezvényén. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/hazai-gazdasag/2024/10/a-magyar-autopalya-halozat-lakossagaranyosan-a-nyugati-orszagok-szintjere-fejlodott | null | true | null | null | BAMA |
Így úszhatta meg Gattyán György: a húszmilliárdos adócsalás, amit eltussoltattak a NAV-val | A NAV volt nyomozó őrnagya, Tiszolczi Lajos végignézte, hogy a munkahelyét és a munkáját tönkreteszi a legmagasabb szintű politikai beavatkozás. Mindezt egy ... | null | 1 | https://www.youtube.com/watch?v=eU2eWHna26I | 2024-06-17 00:00:00 | true | null | null | Partizán |
|
Ez a 14 tonnás páncélozott szörnyeteg kerülhet a honvédség birtokába
A Népszava török sajtóértesülésekre hivatkozva azt írja: az Ejder Yalcin 4x4-et városban és a legkeményebb terepen egyaránt be lehet vetni, típustól függően pedig akár légvédelmi rendszerrel is felvértezhető.
Kerestük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy megtudjuk, hány darab monstrumot terveznek vásárolni, és hol, milyen célból vetik majd be azokat, ám nem kaptunk választ.
Külföldi katonai oldalakon például határellenőrzésre is alkalmas járműként jellemzik, amely akár 110 km/órás sebességgel haladhat. A 2013 májusában bemutatott Ejder Yalcin utasainak aligha kell félniük, hiszen a páncélozott külső héj kellő védelmet nyújt különféle bombák és aknák felrobbanása esetén is. Az Európai Unióban mi lehetünk az elsők, akik a Nurol Makina által gyártott négykerék- meghajtású harci járműveket vásárolnak.
Egy Ejder Yalcint egyébként már májusban bemutattak Budaörsön a magyar honvédelem napján, egy szintén a Nurol Makina gyártásában készülő Yörük 4x4 terepjáró mellett. | Ez a 14 tonnás páncélozott szörnyeteg kerülhet a honvédség birtokába | Budapest—Ankara — Brutális erejű és teljesítményű, mintegy 14 tonnás páncélozott terepjárókat vásárolhat Törökországtól a magyar kormány. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/14-tonnas-pancelozott-szornyeteg-kerulhet-a-honvedseg-birtokaba/0qgm7gm | 2019-09-02 18:54:02+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Négy ember dandártábornokká, két embert pedig vezérőrnaggyá léptetett elő Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter augusztus 20-án, mielőtt átadta volna a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) vezérigazgatójának, Deutsch Péternek, Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő testvérének.
A kitüntetésről a HM nem kommunikált külön (szemben azzal, hogy más minisztériumok részletesen felsorolták a díjazottjaikat), így az indoklásnál is csak abból lehet kiindulni, amit a Magyar Atlétikai Szövetség tett közzé.
Ők azt írták, "Deutsch Péternek eredményes edzői és sportolói pályafutása, valamint az MTK fejlesztése mellett számos jelentős sportlétesítmény megújításában is példaértékű sportmenedzseri tevékenysége,
különösen a 2023. évi budapesti atlétikai világbajnokság előkészítésében és lebonyolításában vállalt szerepe elismeréseként
2024. augusztus 20-a alkalmából Magyarország köztársasági elnöke Magyarország Honvédelmi miniszterének javaslatára a Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozatát adományozta."
Ugyanez szerepel a csütörtök éjjel megjelent Magyar Közlönyben is. Csakhogy ezzel az indoklással van egy kis gond.
Az atlétikai világbajnokság lebonyolítására 2020 szeptemberében hozták létre a Budapest 2023 Atlétikai Nonprofit Zrt.-t, amelyet kezdetben valóban Deutsch Péter, a MASZ stratégiai igazgatója és az MTK ügyvezető elnöke vezetett.
Két év múlva azonban - vagyis a vb előtt egy évvel - leváltották, a vezérigazgató pedig a közmédiától távozott Németh Balázs lett. | Sietve vették le Deutsch Pétert az atlétikai vb szervezéséről, de ettől még jár a lovagkereszt a honvédelmi minisztertől | Deutsch Pétert egy évvel az atlétikai vb előtt váltották le a szervező cég éléről. Az utolsó előtti munkanapján kötött egy gyanús szerződést, ami miatt nyomozás indult. A rendőrség ejtette volna az ügyet, az Integritás Hatóság keményen közbelépett. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/08/24/sietve-vettek-le-deutsch-petert-az-atletikai-vb-szervezeserol-de-ettol-meg-jar-a-lovagkereszt-a-honvedelmi-minisztertol | null | true | null | null | 444 |
Példaértékű és rendkívül komoly eljárások zajlanak gyermekvédelmi célzattal a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében a kánonjog közel három évvel ezelőtti módosításával megalapozva, amelyen két plébános is fennakadt - erősítette meg a PestiSrácok.hu érdeklődésére Bábel Balázs érsek.
(A legfrissebb hírek itt)
R. Gábort letartóztatták, egy másik ügyben pedig (aminek a főszereplője egy bizonyos Róbert atya) büntetőeljárás indult.
A vádlott: R. Gábor
Az első megrázó ügyet, az R. Gábor kiskunfélegyházai plébános által a gyanú szerint elkövetett abúzusokat 2022. novemberében jelentették. A papot az esetek kitudódásakor felfüggesztette az érsek, majd a kivizsgálást követően egyházi bíróság elé állították, és rendőrségi feljelentést tettek. A látótérbe került négy áldozat közül ketten a megrontás idején nem töltötték be a tizennegyedik életévüket.
R. Gáborról azt írja a lap, hogy "taktikus volt". Az egyházmegye ifjúsági közösségi életébe kapcsolódva szabadidős csoportokat szervezett és hittant tanított, ezáltal édesgetett magához fiatal tizenéves fiúkat. A vizsgálati anyagok alapján arról számol be a portál, a visszaélések zömében a kiskunfélegyházi plébánián történtek, ahova a plébános különböző kedvességekkel, ajándékokkal csalta az áldozatait.
A lap hetekkel korábban megkereste a Kalocsai-Kecskeméti Főegyházmegyét, ahonnan azt a választ kapták, hogy a feltételezett elkövetővel szemben 2022. november végén, fél évvel a Kiskunfélegyházáról Jánoshalmára való áthelyezése után merült fel először annak gyanúja, hogy az egyházjog szerint minősülő büntetendő cselekményt követhetett el. A bejelentés kézhezvételének másnapján nevezettet felfüggesztették valamint az egyházmegye főpásztora azonnal elmozdította minden egyházi hivatalából.
Ferenc pápa 2023. szeptember 25-én mentette fel R. Gábort minden klerikusi kötelezettsége és joga alól, továbbá elbocsátotta papi állapotából.
"Ezzel az egyházi szempontból kiszabható legsúlyosabb szankció került megállapításra"
- olvasható az érsekség nyilatkozatában.
A portálnak a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség azt írta, a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta le, majd ez év április 9-én Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség többrendbeli, hatalmi befolyási viszonnyal visszaélve elkövetett szexuális visszaélés miatt vádat emelt a Kiskunfélegyházi Járásbíróságon.
Középmértékes indítványban 8 év letöltendő fegyházbüntetést javasoltak azzal a mellékbüntetéssel, hogy a férfit egész életére eltiltják attól, hogy fiatalkorúakkal foglalkozhasson. Ezt akkor kapta volna büntetésként, ha beismer, illetve tárgyalás nélkül elfogadja a felajánlott büntetési tételt.
Az azóta megtartott előkészítő ülésen R. Gábor azonban tagadott. Az első érdemi tárgyalási napot szeptember végén tartják. A lap úgy tudja, az elmúlt másfél évben, amióta börtönben van, két alkalommal kísérelt meg öngyilkosságot. Mivel R. Gábor két áldozata is kiskorú és a szexuális visszaélést hatalmi befolyásával visszaélve követte el, a hatályos, szigorított BTK alapján akár 15 év fegyházbüntetésre is számíthat.
Róbert atya ügye
Róbert atya ugyan Kecskeméten teljesített szolgálatot, ám a lap információi szerint egy több évvel ezelőtti, Zala megyei vallási közösségben elkövetett rendkívül súlyos szexuális abúzus miatt bukott le.
A lap arról ír, az ominózus közösség egyfajta kommunaként működik, ahol nem csak egyházi személyek, tehát papok és apácák, hanem olyan világi személyek is élnek a családjukkal, akik Isten szolgálatába kívánják ajánlani életüket. A közösségben élő egyik család gyermeke csupán 9 éves volt, amikor a gyanú szerint behálózta az atya. Mivel a rendkívül nyájas természetű pap köztiszteletben állt a településen, a szülők örömmel vették, hogy többet foglalkozik a gyermekükkel, még utazásaira is magával viszi
A portál úgy tudja, a cselekmények hosszú éveken át tartottak, bár a most már fiatal felnőtt korban lévő fiú csak néhány hónapja fakadt ki a terapeutájának. Ezt követően szerzett információt az érintett egyházi közösség egyik tagja, aki jelezte ezt az egyházmegye vezetésének.
Róbert atya ügyében is történt már bejelentés, amit a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség kivizsgálásra a Nemzeti Nyomozó Irodának küldött meg.
Felfüggesztett sztárpap - döbbenetes állítások Bese Gergőről
A korábbi eset | Lebukott két pedofil pap a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében | Sajtóértesülések szerint két pedofil pap akadt fenn az egyházi gyermekvédelmi jelzőrendszeren a Kalocsa–Kecskeméti Főegyházmegyében. A hírt Bábel Balázs érsek is megerősítette. Az egyik vádlott már letartóztatásban van, jelenleg az első tárgyalását várja. Amióta börtönben van, kétszer kísérelt meg öngyilkosságot. Az újabb ügyben pedig most indul a büntetőeljárás. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/pedofilia-papok-kalocsa-kecskemet-foegyhazmegye/pse52t5 | null | true | null | null | Blikk |
A hvg.hu beszámolt róla, hogy a szerda éjjel benyújtott törvényjavaslatok alapján a magyar felsőoktatási intézmények nagy része alapítványi fenntartásba kerül, és arról is, hogy ezeket nagyon eltérő mértékben látják el vagyonnal. Ez továbbra is így van, de a csütörtöki újabb tervezet néhány kiegészítést tesz.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem megkapja a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. (az Uránia mozi) 15 millió forintos állami üzletrészét, a budai Millenáris Parkot és intézményeit működtető Millenáris Alapítvány, amely az egyetemekhez hasonló közérdekű vagyonkezelő, a Nagymező utcai Thália Színház ingatlanjait és 4 millió forintos üzletrészét.
A Miskolci Egyetem 20%-os tulajdonosa lesz az Ózdi Acélműveknek, továbbá átadják neki a Csanyik-völgyi volt tüdőszanatórium épületét. Itt egy „minden igényt kielégítő idősek otthona jöhet létre”, ahol nemcsak a gyógytornász, egészségügyi szervező, ápoló szakos és a szociális munka és szociológia szakos hallgatók, hanem a mérnöki, informatikai szakokon tanulók is eltölthetik majd szakmai gyakorlatukat.
Több törvényt módosítanak annak érdekében, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványok jól fizetett kuratóriumaiba és felügyelőbizottságaiba országgyűlési és önkormányzati képviselők, polgármesterek, köztisztviselők, vezető kormánytisztviselők is beülhessenek. Törlik az összeférhetetlenségi szabályokat.
Előírják viszont a közbeszerzést, amit eddig sokan hiányoltak. A mostani törvény a közérdekű alapítványokat felmenti, de ezt most törlik. Az indoklás szerint az ilyen intézmények beszerzéseinek „nyilvános és átlátható lebonyolítása olyan kiemelt közérdek, amelynek biztosítására indokolt a közbeszerzési kötelezettség meghatározása”.
A törvényjavaslat az összes átalakított intézményt átsorolja a magánegyetemek közé, államiként az eleve külön kezelt Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kívül csak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem marad meg. Minden intézménynél külön megerősítik, hogy „az alapítói jogok teljes körének gyakorlására” az alapítvány kuratóriumát lehet kijelölni, amelyet a miniszter nevez ki, de később már ő sem (egy másik kormány más elképzelésekkel induló minisztere sem) válthatja le. Ezeket az államilag kinevezett irányító testületekkel működő, a vagyonjuttatások ellenére kisebb-nagyobb mértékben továbbra is az állami költségvetésből fenntartott intézményeket Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az indoklásban így nevezi: „a mindenkori kormányzattól független magánjogi szereplők”. | Itthon: Újabb vagyonjuttatás az alapítványi egyetemeknek | Egy új törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy politikusok és kormánytisztviselők is beülhessenek az egyetemi kuratóriumokba, de előírja nekik a közbeszerzést. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20210402_Ujabb_vagyonjuttatas_az_alapitvanyi_egyetemeknek | 2021-04-02 10:31:00 | true | null | null | HVG |
A hétvégén Ábel ultimátumot intézett Némethhez, miszerint, ha nem távolítják el a kordont a KIMBA elől, ő maga fogja nyilvánosságra hozni a levelezést. Ábel és Borbély Lénárd, akik mindketten kizárásra kerültek a Fideszből, jelentős győzelmet arattak a júniusi önkormányzati választásokon: Borbély 67,38%-os támogatottsággal fölényesen nyert Németh Szilárd embereivel szemben, míg a kormánypárti jelölt, Dudás Zoltán csak 10,24%-kal lett harmadik. Még az ellenzéki jelölt, Dukán András Ferenc is kétszer annyi szavazatot kapott, mint Dudás.
Ábel Attila a választási eredmény ellenére nem indul újra alpolgármesteri pozícióért, viszont Németh Szilárddal folytatott küzdelmét becsületbeli ügynek tekinti, és azt még rendezni szeretné. Márciusban Németh feljelentette Ábelt, amit később letagadott, bár a Telex megerősítette a feljelentést a BRFK-tól. A feljelentés mellé Németh csatolt egy belső fideszes levelezést, amelyet Ábel most szintén nyilvánosságra hoz, mivel a kordonok továbbra is a helyükön vannak a KIMBA körül.
A levelezésben Ábel kemény szavakkal illeti Németh Szilárdot, és több példát is hoz hazugságaira, manipulációira. Szerinte Németh csak akkor fog leállni, ha komoly következményekkel kell szembenéznie. Ábel szerint Németh hazugságait sokan személyesen is tapasztalták, és a levélben arra is utal, hogy Fürcht Nóra, a csepeli Fidesz alelnöke is érintett lehet az ügyben, mert ő küldte ki azt a levelet, amelyben Németh hűtlen kezelésre buzdított.
Ábel azt is elmondta, hogy a levelezés nyilvánosságra hozásával bizonyítani akarja, hogy megpróbálták a problémákat belsőleg rendezni, nem csak a sajtón keresztül üzentek. A közzétett dokumentumok három részből állnak. Az első rész a csepeli Fidesz széthullásáról szól, amelyben Ábel kifejti, hogy Németh hogyan és miért bukott meg saját pártja körében. A második mellékletben Ábel a Németh Szilárd viselkedésére utal, amely szerinte abnormális, és azt állítja, hogy a Fidesz alelnökét alkoholistának tartja.
A harmadik mellékletben a hűtlen kezelés vádját tárgyalja, és kifejti, hogy Borbély Lénárd polgármesterrel együtt elutasították Németh jogilag kétes követeléseit. Ábel szerint Németh 2018 óta próbálja ellehetetleníteni őt és a csepeli vezetést. Bejegyzésében végül azt jósolja, hogy Németh Szilárdnak hamarosan távoznia kell választókerületi elnöki posztjáról, de Fidesz-alelnökként tovább folytathatja a bosszúhadjáratát.
2018 óta próbál bennünket megbuktatni, ellehetetleníteni, börtönbe juttatni. Mi június 9-én, a választás napján megkaptuk az elégtételt és elástuk a csatabárdot. Ő nem. Minden elképzelhető eszközzel, továbbra is fáradhatatlanul harcol ellenünk és a csepeliek ellen. A Fidesz alelnökeként és választókerületi elnökként ehhez megvan a hatalma. És ő minden egyes nap él ezzel a hatalmával. Oldalakon keresztül tudnám írni, hogy miket tett az elmúlt hat évben. A családunk sincs biztonságban"
Ábel azt is hozzátette, hogy félti a családját a kialakult helyzet miatt. | A csepeli alpolgármester közzétette a belső levelezést, amely Németh Szilárd mentális állapotát tárgyalja | Miután Németh Szilárd továbbra is kordonokkal zárja el a csepeli Kozma István Birkózó Akadémiát (KIMBA) a helyiek elől, a kerület távozó alpolgármestere, Ábel Attila megelégelte ezt a helyzetet. Bejelentette, hogy három részben fogja nyilvánosságra hozni azt a belső levelezést, amely miatt Németh Szilárd feljelentette őt. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/a-csepeli-alpolgarmester-kozzetette-a-bels-levelezest-amely-nemeth-szilard-mentalis-allapotat-targyalja/529757 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Soha nem látott méretű tűzijátékra számíthatnak a magyarok az államalapítás ünnepén a Magyar Nemzet értesülései szerint, és ennek tényleg nagyon nagynak kell lennie, hiszen már tavaly is Európa legnagyobbjaként jellemezték az eseményt.
A 21 órakor kezdődő tűzi- és fényjátékról a lap nem árult el konkrétabb részleteket, mindössze azt, hogy az eddigi 4,3 helyett több mint öt kilométer hosszan lehet majd nézni azt a Duna mentén, a látványterülete a Petőfi hídtól a Margit-sziget közepéig tart, a műsort pedig idén is híres magyar zeneszerzők alkotásai és ismert népdalok kísérik.
Az augusztus 20-i hivatalos állami program ezúttal is a Kossuth téri zászlófelvonással kezdődik, ahol idén is megtartják az ünnepélyes tisztavatást, ezután veszi kezdetét a nap egyik leglátványosabb és leghangosabb programja, a légi parádé. A négynapos hosszú hétvége miatt viszont már szombattól elkezdődnek a programok, a Szent István-nap rendezvénysorozat összesen 19 helyszínen várja az érdeklődőket. | Minden korábbinál nagyobb tűzijátékot ígérnek augusztus 20-ára | A szervezők szerint az idei esemény ezúttal tényleg „gigászi” lesz. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/08/01/augusztus-20-tuzijatek-minden-idok-gigantikus | 2024-08-01 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Négy, álarcot viselő fegyveres férfi hatolt be csütörtökön egy Cartier-ékszerboltba a franciaországi Lyon központjában: kiemelték a kirakatokba kihelyezett ékszereket és órákat, majd elmenekültek.
A rabláskor az üzletben tartózkodó hat eladó és három vásárló volt, senki sem sérült meg. Az anyagi kár az első becslések szerint 100 ezer euró (27 millió forint).
A kesztyűt viselő négy férfinál automata fegyverek voltak, amikor egy vaskalapáccsal betörték az ékszerbolt golyóálló ajtaját és megfenyegették a bent tartózkodókat.
A bolttal szomszédos építkezésen dolgozó két festő azt állította: az Audi A4-es metálszürke gépkocsival érkező ékszerrablóknál Kalasnyikovok voltak. | Kiraboltak egy ékszerboltot Lyonban | Kiraboltak egy ékszerboltot Lyonban - Négy fegyveres rontott be a Cartier-üzletbe, a zsákmány legalább 100 ezer eurót ér. | [
"rablás",
"lyon",
"fegyverrablás",
"bulvár"
] | 0 | https://index.hu/bulvar/hirek/2009/11/26/kiraboltak_egy_ekszerboltot_lyonban | 2009-11-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Felbecsülhetetlen értékű koronaékszereket, köztük két koronát loptak el a svédországi Strängnäs katedrálisából. A tolvajok kedden délidőben egy zárt és riasztórendszerrel ellátott vitrinből vitték el a székesegyházban eltemetett IX. Károly (1550-1611) király és második felesége, Krisztina királyné temetési koronáját, valamint egy országalmát.
A temetési szertartásra készült királyi korona aranyból van, drágakövek, gyöngyök és ezüstdíszek ékesítik.
Az 1625-ben elhunyt királyné kisebb koronája ugyancsak aranyból készült. A királyi párt a koronákkal együtt temették el, azokat később vették ki és helyezték vitrinbe.
A kincsek eltűnésének idején szemtanúk két férfit láttak elmenekülni motorcsónakkal a templom melletti kiterjedt tórendszeren. A hatóságok vízi és légi hajtóvadászatot indítottak a tolvajok után, de mindeddig eredménytelenül.
A hatóságok hangsúlyozzák, hogy
az ellopott kincsek felbecsülhetetlen értékűek, a nemzeti kincs részei, és ismertségük miatt eladhatatlanok.
2013-ban a III. János király temetési szertartásán használt koronát és jogart lopták el Västerasból, ezeket később egy füles nyomán megtalálták szemeteszsákokban egy autópálya mellett. | Hatalmas értékű, mégis eladhatatlan kincs lett a tolvajok zsákmánya - Infostart.hu | Koronaékszereket loptak el tolvajok egy svédországi katedrálisból. Földön, vízen, levegőben üldözik őket a rendőrök. | [
"svédország",
"koronaékszer",
"lopás",
"műkincslopás"
] | 0 | https://infostart.hu/bunugyek/2018/08/01/hatalmas-erteku-megis-eladhatatlan-kincs-lett-a-tolvajok-zsakmanya | 2018-08-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Magyar Péter az utóbbi hetekben erős kritikával illette az állami tömegközlekedés egyes cégeit, irányítóit. Ilyen megszólalásaikor a Tisza Párt elnöke arról nemigen tett említést, hogy két fontos, köztulajdonban álló közlekedési cégben maga is a döntések közelében volt: a politikus az elmúlt években a Volánbusz Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatóságában is helyet foglalt - emlékeztet aMagyar Nemzet.
Magyar nem véletlenül nem beszél arról, hogy igazgatósági tagként mit tett az utasokért - írják. Az igazgatósági ülésekről rendre jegyzőkönyvet vesznek fel, és a Magyar Nemzet megismerte azok tartalmát, amelyek Magyar tagsági időszaka alatt készültek. Ezekből világosan kiderül:
a közösségi közlekedés állapotát ma oly vehemensen ostorozó Magyar Péter a döntések jelentős részében nem vett részt, alig szólt hozzá, kevés ötlete pedig az utasokat sújtotta volna. Mindezért ráadásul hatalmas pénzt vett fel.
Magyar Pétert 2022. augusztus elején nevezték ki a Magyar Közút igazgatósági tagjává. Mandátuma eredetileg 2027 augusztusáig szólt, javadalmazását pedig havi 375 ezer forintban állapították meg. Ötéves mandátumát ugyanakkor nem tölthette ki, 2024 februárjában megszűnt a megbízatása.
A közút igazgatósága összesen 22 alkalommal hozott döntést Magyar igazgatóságbeli tagsága alatt. A politikus összesen 8 esetben maradt ki ebből. Az igazgatóság 8 alkalommal tartott ülést személyesen, Magyar Péter 2 ilyenen nem volt ott. A testület a másik 14 esetben ülésen kívül határozott, az azóta ellenzékivé lett politikus ezeken hatszor nem adott le írásbeli szavazatot. A többi 8 döntésnél, vagyis amikor voksolt, támogatta az előterjesztést. Volt, hogy a dokumentumok kiküldése után 37 perc kellett csupán neki ahhoz, hogy támogatólag szavazzon.
A jegyzőkönyvek tanúsága szerint Magyar csak néhány, nem szorosan szakmai kérdést érintő témakör kapcsán szólalt meg a közút ülésein.
Magyar Pétert 2023 márciusában nevezték ki aVolánbusz igazgatósági tagjává, ahonnan az év november 30-ával hívták vissza. A javadalmazása havi 945 400 forint volt.
Ez idő alatt nyolcszor tartott aVolán igazgatósága és felügyelőbizottságaegyüttes ülést, négy további esetben írásbeli szavazás volt. Magyar Péter a nyolc együttes ülésből kettőre ment el, négyszer online vett részt, kétszer távol maradt. Az írásbeli szavazások közül kettőn voksolt, kettőn nem. Ilyen értelemben
a 12 alkalom harmadában nem működött közre az igazgatóság munkájában.
A teljes cikk a részletekkelIDE kattintvaolvasható. | Kifizetőhelyként tekintett az állami társaságokra Magyar Péter | Az érdemi munkában szinte alig vett részt, többször meg sem jelent az üléseken. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/10/magyar-peter-tisza-part-volanbusz | null | true | null | null | BAMA |
Eddig nagyon kevés információnk volt arról, hogy az új koronavírus vajon veszélyesebb lehet-e terhes nőkre és a magzatukra – eddig úgy tűnt, hogy ők nem tartoznak a különösen veszélyeztetett csoportba. Három friss kutatás azonban más eredményre jutott – igaz, nagyon kis egyedszámmal dolgoztak, és
nem is teljesen egyértelmű, hogy az újszülöttek a méhben, vagy születés után kapták el a betegséget.
A STAT News beszámolója szerint két kutatás, amelyek a Journal of the American Medical Association tudományos folyóiratban jelentek meg, mindkettő kínai mintákkal dolgozott, és nagyon kevés résztvevővel. Ezek arra az eredményre jutottak, hogy azok az antitestek, amelyeket a szervezet az új koronavírus ellen termel, megtalálhatók voltak az újszülöttek szervezetében, ezeket az antitesteket általában az anya nem adja át a gyereknek.
A harmadik kutatásról a JAMA Pediatrics tudományos folyóiratban számoltak be, ez 33 koronavírussal fertőzött anyát vizsgált meg, akik közül háromnak lett koronavírusos babája. Viszont ezeket a gyerekeket a születés utáni második nap tesztelték, így még az is előfordulhat, hogy a kórházban kapták el a vírust.
A kutatások során vizsgált beteg babák mindegyike felépült: legtöbbjük mutatott olyan tüneteket, mint a levertség, a légzési nehézség, a láz, az egyiküknek tüdőgyulladásra utaló tüneteit is felfedezték. Az első vizsgálattól számított 6-7. napon azonban már mindegyiküket gyógyultnak minősítették.
Két másik kínai kutatócsoport azonban felfedezett úgynevezett IgM antitesteket is két olyan baba szervezetében, akiknek terhesség során az anyjuk koronavírusos volt. Ezek az antitestek az elsők, amelyek kialakulnak, ha szervezetbe valamilyen patogén kerül. Néhány antitestet képes az anya is a gyereknek átadni, de
ezek az IgM antitestek nem ilyenek, méretük miatt nem jutnak át a magzatba.
Az IgM antitestek jelenléte ennél a két babánál valószínűtlenebbé teszi a kórházi fertőzés elméletét, mivel általában nagyjából 3-7 nap szükséges a kifejlődésükhöz – a teszteket pedig 2 órával születés után végezték. Persze újra érdemes megjegyezni: összesen két babáról van szó, ez a szám vajmi kevés ahhoz, hogy bármilyen tudományosan releváns következtetést le lehessen vonni belőle.
Arra azonban mindegyik kutatás jó, hogy megmutassa: érdemes további kísérleteket végezni a témában, mert egyáltalán nem biztos, hogy a terhes nők nem tudják átadni a magzatuknak a fertőzést. Persze pánikra nincs ok: még azok a babák is látszólag minden probléma nélkül felépültek, akik koronavírus-gyanúval születtek meg.
Egy amerikai kutatócsoport hétfőn kezdi a kutatását amerikai és kanadai terhes, koronavírussal fertőzött nőkön: a terv az, hogy végigkövessék a terhességet, majd megfigyeljék a gyereket életének első évében is – így kizárhatók lesznek az esetleges fertőzés okozta hosszú távú következmények. | Előfordulhat, hogy a magzatra is veszélyes a koronavírus | Három új kutatás vizsgálta, vajon a babák születhetnek-e már koronavírusosan. | [
"koronavírus",
"covid-19",
"járvány",
"világjárvány",
"terhesség",
"terhes nő",
"magzat",
"gyerek"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2020/03/27/koronavirus-covid-19-magzat-terhesseg-baba-gyerek-szuletes | 2020-03-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Országos ügy, súlyos társadalmi és gazdasági vitatéma lenne elég. Csak a gazdasági életnél maradva: 2024 első félévi tényadatai és az észlelt trendek szerint akadozik a helyreállás a 2023-as év recesszióját követően. Néhány fontos mutató javult, így a külkereskedelmi mérleg, a megelőző másfél év ijesztő deficitjei után; viszont a költségvetési hiány, az államadósság és annak kamatterhe igen rosszul alakul. Az ipari szerkezet, amelybe százmilliárdokat ölt bele a kormány, a maga energiaigényességével, környezeti vonatkozásaival, eddig is kockázatosnak látszott, az elmúlt félév pedig látványosan illusztrálta, hogy mitől tartottak az elemzők. Az ipari termelés és a kivitel gyengén alakult, az ipari recesszió pedig nagyban felelős lett az egész gazdaság ütemvesztéséért.
Többről van szó, mint konjunkturális mozgásról. Az elektromosjármű-ipar kilátásai körül sokasodnak a kérdőjelek. A magyar kormánynak a keleti (kínai, koreai) kapcsolatokra tett hatalmas tétje még kockázatosabb lett mára, a világkereskedelemben kialakult blokkosodás idején.
Volna tehát mit megbeszélni az Országházban. Mindezeken túl pedig egyre nyilvánvalóbbak a magyar állam működési zavarai az egészségügyi ellátás, a vasúti közlekedés, a gyermekvédelem, az idegenrendészet és a (schengeni) határvédelem, valamint egy sor egyéb elhanyagolt életszféra terén.
Hogy Kötcsén ezekről esett-e szó és miként, nem tudni. Ami nyilvánosságra került a saját híveknek szóló üzeneteken túl ("véres harcosokra van szükség a politikai küzdelemben"), az részben kormányszerkezeti és személyzeti ügy, részben gazdasági orientációs kérdés.
A sajtót izgatják a személyes vonatkozások: ki lesz a csúcsminiszter, ki követi Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén. Pedig sok idő van hátra jövő márciusig, amikor a jegybankelnöki terminus lejár. A miniszterelnök ugyanakkor közzétett geopolitikai téziseket is, noha vázlatosan, ezekre érdemes itt reflektálni. Az üzleti szereplőket azonban leginkább a gazdasági kilátásokra és a tervezett kormányzati intézkedésekre vonatkozó közlések érdekelik.
A nyilvánosság elé került kormányfői terv főbb pontjai a következők:
a kormányfő fogalmazása szerint "ki kell kényszeríteni a 3-5 százalékos gazdasági növekedést"
a folyamatban levő bértárgyalásokra utalva többéves, nagy minimálbér-emelkedést említett
megkétszereznék a gyerekek után járó személyijövedelemadó-kedvezményt
újabb Széchenyi-terv keretében ismét programot indítanak a kis- és középvállalkozók megsegítésére.
Ezek a kormányzati szándékok - fogalmazott Orbán - akkor valósulhatnak meg, ha "összehangolt gazdaságirányítás" lesz a gazdasági csúcsminiszter és az új jegybankelnök között. A nem nagyon bonyolult rébusz szerint Nagy Márton a csúcsminiszteri pozíció várományosa, akihez újabb területek kerülhetnek át, míg Varga Mihály átül a csökkenő feladatkörű (vagy teljesen megszűnő?) PM-ből az MNB élére. Ezzel a kormányfő reményei szerint nem fog tovább akadékoskodni a jegybank, nem áll intézményi korlát a leendő csúcsminiszter gazdaságélénkítő terveinek a megvalósulása előtt.
A médiaizgalmak ellenére valójában most is hasonló a helyzet, annyiban, hogy a leendő csúcsminiszter a Gazdasági Kabinet vezetője, és így kiemelt a pozíciója. Természetesen formailag tovább nő a súlya, ha egy konglomerátumba kerül a költségvetési politika is a már most is nagyon szerteágazó szakterületek mellé. Hogy aztán ez segít-e a magyar államapparátus hatékony működésében, az több mint kétséges.
A külső és hazai elemzőket, gazdasági szereplőket most ennél jobban aggasztja már önmagában az MNB-re történő miniszterelnöki utalás. A magyar jegybank jogállása és alaprendeltetése nem engedi azt, hogy a kormány a maga szempontjai szerint befolyásolja a nemzeti bankot a monetáris politika működésében; ha mégis érvényesülne a politikai dominancia, annak nyilvánvaló inflációs hatásai lennének. Elgondolkodhatnak a hazai pénztulajdonosok, hogy nem lenne-e érdemes forint-aktíváikat valami megbízhatóbb valutára konvertálni.
Különösen akkor nő az aggodalom, ha komolyan kell venni azt a miniszterelnöki bejelentést, amely szerint kikényszerítik a gyors növekedést, az MNB mindenféle akadékoskodásával szemben. Csakhogy maga a pénzügyminiszter mondta a Közgazdász-vándorgyűlésen, hogy a gazdaság természetes növekedési üteme legfeljebb 3,5 százalék. Hogy aztán elhallás miatt, vagy más okok következtében lett abból Orbánnál három uszkve öt százalékos gazdasági növekedés, nem tudni. De a potenciális növekedési képesség fölé vitt ütem (amely persze csak átmeneti lehet) nyomban inflációs hatással jár. Az pedig pontosan az a szituáció, amelyben a jegybankelnöknek, legyen új vagy régi, fel kell lépnie kritikailag, függetlenül a politikai beállítottságától, az előéletétől.
Mindezekhez meglehetősen általános, és igazából naiv az, ami napvilágra került a kormányfői szöveg további részeiről, nevezetesen ott, ahol a kormánypolitika gazdasági semlegessége került elő. Ilyen koncepciónak értelme, de még esélye sincs, amióta a Magyar Köztársaság tagjelölt, majd tag lett az EU-ban (és a NATO-ban).
A mai viszonyok között naiv, vagy roppant különös az olyan eszmefuttatás, hogy létezik beruházási semlegesség. Az aligha jelenthet mást, mint hogy mindegy, honnan jön a pénz, csak jöjjön. Vagy a másik oldalról nézve: mindegy, hogy baráti, kiszámítható térségben fektetnek-e be a magyar cégek, vagy válságövezetben, csak legyen rajta profit. Csakhogy a hozam csakis a hozzá tapadó kockázatokkal együtt értelmezhető; és nagyon is különböznek az eltérő relációk kockázatai. Ma igen különösen, időszerűtlenül hangzik a technológiai semlegesség tétele: "nem érdekel kié, csak a legjobb legyen" - erről érdemes lenne megkérdezni a két amerikai elnökjelöltet; valóban mindegy, hogy a Huawei vagy a hazai (nyugati) technológia kínálja magát, csak jó legyen?
Egy pont van viszont, ahol az általános elmélkedés nagyon is közel áll a tényleges kormányzati gyakorlathoz, ez a finanszírozási semlegesség. Orbán szerint a mai folyamatos finanszírozási kényszer miatt (milyen kényszerről van is szó?), "Brüsszel és London kevés, Katarra, Pekingre és Tokióra is szükség van".
Azt tényszerűen látjuk, hogy az államadósságban nő a devizahányad, ismét eléri az 2000-es évek elejének szintjét, az egyharmadot. A 2010-re való állandó hivatkozás teljesen tendenciózus: akkor azért volt valóban igen magas, 50 százalék körüli a devizahányad az adósságállományban, mert az IMF/EU-csomag részeként hatalmas hitelfelvétel történt a devizatartalék kiegészítésére. Azzal pedig megnőtt a bruttó, de nem a nettó adósságállomány - és átmeneti időre. A pénzügyi mentőcsomag után jó sokáig nem kellett kilépni a devizaadósság-piacra. Ráadásul az 2010-es évek elejétől dőlt az uniós transzfer - persze, hogy folyamatosan csökkent a devizahányad - tavalyig.
Keleti pénzpiacok? Itt sem mindegy, hogy milyen a reláció. A magyar-japán finanszírozási kapcsolatok története igen hosszú és problémamentes: a magyar rating ezért Japánban jellemzően jobb, mint az amerikai, európai hitelminősítőknél. Ha a hitel nem túl drága (még a jent euróra swapolva sem), ha a nálunk jobb adósokhoz képest nem nagy a felár, akkor értelmes ügy a japán pénzpiacok igénybevétele.
A közelmúltban volt is jen-kibocsátás. Talán lehetett volna nagyobb érdeklődés a papírok iránt, és így jobb kamatkondíció - de mindenesetre a forrásbevonás megtörtént, még a ronda havi államháztartásihiány-adat és az ipari mutatók újabb romlása előtt.
A kínai forrásbevonás azonban más ügy. Kulcsfontosságú adatokat nem ismerünk a tranzakcióval kapcsolatban. Az eléggé ismert, hogy az ügyleteknek igen erős a politikai vonatkozása, gyakran tapadnak a pénzhez politikai kondíciók.
Megemlítendő, hogy a Moody’s a jen-kibocsátás kapcsán megerősítette a Baa2, azaz a BBB ratingnek megfelelő kötvény- és egyben szuverén besorolást, stabil kilátásokkal. Ez kellemes meglepetés, mert így továbbra is két szinttel a bóvli fölött van a magyar állami kockázat.
A különös inkább az indoklás, amelyben elhangzik a robusztus gazdasági növekedés kitétel, a további növekedést szolgáló működőtőke-beáramlás, és az uniós források ügyében megismétlik a korábbi meggyőződést: a ’zajok’ el fognak csitulni, és Magyarország hozzájut a pénzek döntő hányadához. Sajnos úgy néz ki, hogy a hitelminősítő még nem értesült a második negyedéves (mínuszos) növekedési eredményről, a magyar ipar reménybeli teljesítményfelfutását ígérő kulcságazatok befékeződéséről. Ami pedig az uniós pénzekhez való békés hozzáférést, a zajok elhalkulását illeti, e téren nem látni a jövőt, de az Európai Bíróság ítéletének pökhendi elutasítása, a "migránsok brüsszeli buzsoztatása" riposzt és egyéb kormányzati megszólalások nem arra utalnak, hogy a magyar kormány igaz akarattal teljesítené a pénzek beérkezését ma még gátló jogi-intézményi feltételeket.
Az őszi szezonnyitó politikusi megszólalások tehát nem azt mutatják, hogy a nyugati szövetségek számára elfogadható tartalommal és módon kívánna politizálni az Orbán-kormány. Ehelyett az eddig követett fejlesztési pálya folytatása lett meghirdetve, jórészt ugyanazon szereplőkkel. Csakhogy a külső körülmények még gyorsabban változnak, így még kisebb az esélye, hogy a kelet-nyugat közötti lavírozás sikeres legyen. Az sem esélyes, hogy az erőltetett hazai növekedés meghozza a már tavalyra is beígért komoly (4 százalékos), és az idei évre tervbe vett 4 százalékos gazdasági növekedést. Most megint hallottuk a deklarációt a 3 uszkve 5 százalékról. | Bod Péter Ákos: Kötcsei gazdasági távlatok - avagy régi műsorhoz van régi férfi | Az őszi politikai évad az idén sem az Országgyűlésben indult. Pedig parlamenti demokráciában ott lenne a helye a vitának az országot érintő bármely lényeges ügyben. Mint amilyen a kormányszerkezet átalakítása vagy egy nagyívű gazdaságpolitikai kurzus meghirdetése. Elvégre ott kérdezhet az ellenzék, a közéleti nyilvánosság előtt mutatható be a kormány elgondolása. De nem ez történt: megint zárt körben, „hazai pályán”, a kötcsei kúriában szólt a miniszterelnök. Holott messze nem csak a saját pártját vagy személyes híveit érintő témák jöttek szóba a kiszivárgó hírek és a kormányoldal saját csatornáin áteresztett közlések szerint. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/benchmark/bod-peter-akos-kotcse-gdp-koltsegvetes-allamadossag-mnb.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Három éve nyomoz költségvetési csalás gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a piaci árnál drágábban, uniós támogatásból beszerzett fogászati berendezések ügyében. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján indult büntetőeljárásba azonban már nem került be Orbán Viktor fogorvosának és üzlettársának az érdekeltsége, az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt., ahol az OLAF szintén vizsgálódott. Az uniós ellenőrök azt kifogásolták, hogy az OTI kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet, ugyanis a cég tender kiírása nélkül jutott több mint félmilliárd forinthoz.
Öt évvel ezelőtt az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF azért indított vizsgálatot, mert felmerült a gyanú, hogy hazánkban súlyos szabálytalanságok történtek húsz, fogászati fejlesztésekre kiírt uniós projektben, amelyekben ráadásul egymással összefüggő tulajdonosi körű cégek (Island csoport) szerepeltek. Az OLAF 2016 decemberében küldte meg az ajánlását a magyar ügyészségnek, amely elrendelte a nyomozást. Az ügyről a csalás elleni hivatal anyaga alapján a 24.hu részletesen beszámolt.
Az OLAF úgy vélte, hogy
jogellenesen fizettek ki támogatást egy magyarországi projektben,
egy vállalkozás az egyik uniós programban gépeket vásárolt, majd egy másikban szállított,
a lánckereskedés révén a vételár jóval a piaci ár felett volt, és előfordult, hogy az első körben 1,86 millió forintért leszámlázott fogászati szkennert a projekt kedvezményezettje 8,7 millióért kapta meg.
A hivatalnak feltűnt az, hogy a gépek kizárólagos magyarországi forgalmazója a csoport egyik tagja, a Dentident Implant Clinic volt, ám a támogatást elnyert cégek nem tőle, hanem egymástól vették meg a fogászati szkennereket. Ráadásul – amint említettük – a piaci ár többszöröséért, és az OLAF szerint a túlárazás tudatos volt.
Megtörtént az is, hogy több mosonmagyaróvári fogászati cégnél tartott ellenőrzésen az OLAF munkatársai nem találták meg a szkennerek egy részét. A cégek számlamozgásaiból pedig az derült ki, hogy ugyanazt az összeget ide-oda utalgatták egymás között, a nyereséget pedig offshore cégek révén visszajuttatták a kedvezményezettekhez.
Az offshore cégek beiktatása – mint a 24.hu is hangsúlyozta – azért volt aggályos, mert csak átlátható szervezetek részesülhetnek költségvetési támogatásban. Annak a történtek idején azok a vállalkozások számítottak, akiknél a tulajdonosi offshore-rész a 25 százalékot nem érte el. A fogorvosi hálóban szereplő offshore vállalkozásoknál pedig ennek alatta maradtak a 24 százalékos offshore-részekkel.
Melyek voltak ezek a vállalkozások?
Az M.Son Hungary Kft. esetében a MSON Investment Inc., a CadCam Dent Kft., a Dentident Implant Clinic Kft. és az Airport Hotel Budapest**** Szállodaüzemeltető Kft.-nél a La Rosa Investment Inc., a Dentmill Kft. esetében pedig a Pineware Inc. és Dentmill Inc.
Orbán fogorvosának a cége is képbe került
Az OLAF az ügyet 2015-ben összekapcsolta a kormány által támogatott fogorvosi turizmus fejlesztésével, ezért az azt irányító OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt.-re is kiterjesztette a vizsgálatot. A fogorvosi céghálóra és az OTI-ra vonatkozóan együtt 700 millió forintnál többről volt szó.
A csalás elleni hivatal az OTI "részvételét és lehetséges illegális tevékenységeit" vizsgálta a GOP-2011-1.3.1/F, illetve a KMOP-2011-1.1.4/F közös pályázati felhívás alá tartozó projektekben.
Az OTI Zrt. Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosának, Bátorfi Bélának és Szűcs Lászlónak az érdekeltsége. Bár – mint korábban is megjelent – az OLAF által vizsgált céghálózat tagjaiban Bátorfi nem érdekelt, de az OLAF arra gyanakodott, hogy az OTI túl sok "szakértői napot" jelenthetett be, és kötelező részvétele a pályázati felhívásban sérthette a közbeszerzési irányelvet.
Bátorfi Bélát a nagy nyilvánosság 2011-ben ismerhette meg, amikor a fogászati turizmust a kormány kiemelt területté tette, és egymilliárd forintos támogatást adott rá. A miniszterelnök ezt az első Magyar Fogászati Turizmus Konferencián jelentette be. Ott beszéltek a Bátorfi Béla és Szűcs László által létrehozott "Országos Fogászati Turizmus Fejlesztési Programról" is.
A támogatásért jelentkező fogászatoknak azonban – mint anno az Origo megírta – feltételként szabták azt, hogy részt vegyenek az "Innováció a fogászatban" elnevezésű projektben. Ez az Európai Unió által támogatott, 4,5 milliárd forintos fejlesztési pályázat volt, azzal a céllal, hogy segítse a fogászatok eszközbeszerzését, vagy a fogászok bérét.
A jelentkező fogászatoknak vállalniuk kellett azt, hogy két évig szerepelnek az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. projektjében. Ez azt jelentette, hogy megvesznek egy innovációs csomagot, amely mellé járt a cég know-how-ja és a tagsági viszony. Egy nyertes pályázó 2-4 millió forint közötti összeget kapott, a 133 projektnek több mint félmilliárd forintot ítéltek meg. És éppen az összeg nagysága miatt kifogásolta az OLAF, hogy mindez közbeszerzés nélkül történt.
Az Átlátszó is beszámolt arról, hogy a hivatal munkatársai 2016 áprilisában ellenőrzést tartottak az OTI-nál, és Bátorfi Bélát kikérdezték a társaság tevékenységéről, Szűcs Lászlót pedig tanúként hallgatták meg. Az OLAF-osok többek között arra voltak kíváncsiak az OTI-val kapcsolatban, hogy Budapesten, a Bajvívó utcában miként végezhetett a vállalkozás minőségbiztosítást olyan fogaszatoknál, amelyekről 2016-ban kiderült, hogy nem működnek.
Orbán Viktor fogorvosát is meglátogatta az OLAF A Nemzeti Együttműködés – ismét kétharmadot szerző – Rendszerének vannak olyan figurái is, akik kevésbé ismertek, mégis érdemes beszélni róluk. Ilyen Bátorfi Béla, Orbán Viktor fogorvosa, akiről legutóbb a 24.hu írt, miután kiderítették, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) megvizsgálta egyik érdekeltségének
Tizenegy olyan cégről volt szó, amelyeket azonos címre jegyeztek be, az általuk elnyert támogatások összege pedig 300 millió forintra rúgott. Az OTI szerint olyan fogászatoknak nyújtott tanácsadást, amelyek részére a támogatást 2014-ben kifizették. Ez pedig csak úgy volt lehetséges, ha azok rendelkeztek működési engedéllyel. Az OTI részéről úgy vélték, azzal, hogy a társaságok később megszűntek, nem tudnak mit kezdeni.
Bátorfi Béla és üzlettársa érdekeltségei nagyot kaszáltak
2014-ben írtuk meg, hogy a Bátorfi érdekeltségeihez került állami és uniós támogatások hárommilliárd forinthoz közelítettek. A történet szépsége az volt, hogy a Bátorfi Bélához köthető cégek a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen (NFÜ) keresztül azt követően nyertek jelentős összegeket, hogy Orbán Viktor a miniszterelnökséget vezető államtitkár – Lázár János – útján átvette az NFÜ irányítását.
Ezen felül kiderült az is, hogy a fogorvos egyik vállalkozása, a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató-, és Tudástranszfer Központ Kft. a közvetlenül a választások előtt 400 millió forinthoz jutott a rendkívüli kormányzati tartalékból.
Hárommilliárd forinthoz közelítenek Orbán fogorvosának állami támogatásai Az elmúlt másfél évben összesen 2,2 milliárd forint állami és uniós támogatást kaptak Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosa, dr. Bátorfi Béla érdekeltségei a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen keresztül. A pályázatok többségéről azután hoztak döntést, hogy Orbán Viktor a miniszterelnökséget vezető államtitkár útján átvette az NFÜ irányítását.
A cég tulajdonosai között ott volt a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft. és az OTI Orvosi Turizmus Iroda Zrt. Ez a két társaság – az Opten céginformációs rendszer adatai alapján – Bátorfi Béla és üzlettársának, Szűcs Lászlónak az érdekeltségei. A fejlesztő és kutató cégnek egyébként 2017-ben az értékesítés nettó árbevétele 44,1 millió forint volt és 8,7 millió forintos adózott eredményt ért el.
A cégcsoportnak 2012 és 2014 között megítélt támogatásokat korábbi írásunkban összesítettük. Az említett 400 millió forintos állami támogatáson felül a következő összegekhez jutottak hozzá Bátorfi Béla és Szűcs László érdekeltségei.
2012 júniusában a Bátorfi és Társa Fogászati Kft. "innovációs eredmények hasznosítására" kapott 5 millió forintot.
2013 március végén 1,3 milliárd forintot kapott az NFÜ-től a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztő-, Kutató-, és Tudástranszfer Központ Kft., amely az összegből kutatóközpontot hozott létre.
2013 novemberében Bátorfiék másik vállalkozása a Malév Air Tours Kft. 56 millió forintot kapott "komplex fejlesztésre". 2013 év végén pedig a Bátorfi-Szűcs-féle OTI Zrt. 173 millió forinthoz jutott, hogy komplex vállalati technológia-fejlesztést hajtson végre.
Az OTI következő, 249 millió forintos, GOP-programos támogatásának jogcíme a "B2B közösségi rendszer kialakítása a magyarországi fogászati és fogtechnikai szolgáltatók számára" volt. A támogatást 2013. december 18-án ítélték oda. Csakúgy, mint – hívtuk fel a figyelmet – a többi Bátorfi és Szűcs érdekeltségnek.
A Malév Air Tours 137 millió forintot kapott utaztatás-ügyviteli portál létrehozására, a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft. 248 millió forinthoz jutott B2C szolgáltatásközvetítői keretrendszer kiépítésére, a Digital Board Networks Kft. kasszájába pedig 35 millió forint került, hogy javítsák a digitális tananyag hozzáférést az Apáczai Tudástár 2.0 programban.
Korábbi cikkünkben hangsúlyoztuk, hogy Bátorfi és üzlettársa "egy nap alatt, ugyanazon programon belül (GOP 3.3.2-13) összesen 669 millió forinthoz jutottak az Orbán és Lázár irányítása alatt álló NFÜ-től."
Szűcs László, az OTI vezérigazgatója anno a sajtóban azt nyilatkozta, hogy az OLAF minden dokumentumot, szerződést és kimutatást átvizsgált, és kiderült, hogy semmilyen közbeszerzési irányelvet, jogszabályt vagy előírást nem sértettek. Az OLAF vizsgálatának a vállalatra nézve érdemi visszajelzése vagy elmarasztaló lépése, szankciója nem volt.
Szűcs László a nyilatkozataiban hangsúlyozta azt is, hogy Bátorfi Béla soha nem volt vezető tisztségviselője OTI-nak, annak operatív irányításában nem vett részt. Megjegyezte azt is, hogy az OTI-t és a cég munkatársait semmilyen nyomozó hatósági ügyben vagy ügyészségi nyomozás kapcsán nem keresték.
Ennek oka az lehet, mint az Átlátszó a Legfőbb Ügyészségtől megtudta, hogy
az OLAF ajánlása nem érintette azokat a GOP-os projekteket és KMOP-es programot, amelyek révén Bátorfi Béla és Szűcs László érdekeltségei uniós támogatáshoz jutottak.
Azt egyébként, hogy a fogászati berendezések támogatott beszerzésével kapcsolatban költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelt nyomozás hol tart, nem tudtuk meg, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az eljárásra vonatkozó kérdéseinkre a kért időpontig nem válaszolt.
Címlapkép: 2011. április 21. Orbán Viktor miniszterelnök beszél az I. Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Konferencián, a herceghalmi Abacus Business & Wellness Hotelben. Az asztalnál ül Bátorfi Béla, az Orvosi Turizmus Zrt. felügyelőbizottságának elnöke (j2) és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. (Fotó: Soós Lajos / MTI) | OLAF-jelzések: Orbán fogorvosának támogatását is gyanúsnak találták az uniós ellenőrök | OLAF-jelzések: Orbán fogorvosának támogatását is gyanúsnak találták az uniós ellenőrök | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/06/11/olaf-jelzesek-orban-fogorvosanak-tamogatasat-is-gyanusnak-talaltak-az-unios-ellenorok/ | 2019-06-11 12:40:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Szigetvári Viktor, az Együtt miniszterelnök-jelöltje szerda délelőtti sajtótájékoztatón fogja bejelenteni, hogy az "Együtt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordul és keresetet nyújt be az Állami Számvevőszéknek az Együtt ellenőrzésére vonatkozó legutóbbi jelentésével szemben" - olvasható a sajtótájékoztató beharangozójában.
Az Együtt azt szeretné elérni, hogy a bíróság semmisítse meg, illetve helyezze hatályon kívül a jelentés tiltott vagyoni támogatás elfogadására vonatkozó részeit. Az Állami Számvevőszék tavaly karácsony előtt döntött arról, hogy a Jobbik mellett az összes többi - kizárólag - ellenzéki pártot megbünteti. Az Együttet 19 millió forintra.
Az Együttet például azért, mert nyomott áron bérelték az irodájukat, bár ezt egy korábbi ÁSZ-vizsgálat még rendben lévőnek találta. | Bírósághoz fordul az ÁSZ büntetése miatt az Együtt | Bírósághoz fordul az ÁSZ büntetése miatt az Együtt - 19 millióra büntették az Együttet. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/01/31/birosaghoz_fordul_szigetvari_asz_buntetes_egyutt/ | 2018-01-31 14:59:00 | true | null | null | Index |
A kormány 2013-ban 4,98 milliárd forintos támogatási szerződést kötött az Evangélikus Egyházzal, hogy 2017 őszére megújulhasson a budapesti és győri Insula Lutherana. Győrben a felújításokat a WHB végzi, eddig 700 millióval drágábban az evangélikusok által becsült összegnél.
A kormány 2013. október 31-én kötött megállapodást a Magyarországi Evangélikus Egyházzal arról, hogy az állam 4,98 milliárd forintot ad az Insula Lutherána épületeinek felújítására, hogy azok 2017 októberére, a reformáció 500. évfordulójára megújulhassanak.
A budapesti Insula Lutherana (“Evangélikus Sziget”) rekonstrukciójára 300 millió forint állami támogatás jutott, ebből készültek a Deák téri épület feliratos spalettái.
A kormány a fennmaradó 4,68 milliárd forintot a győri Insula Lutherana felújítására adta az evangélikus egyháznak. A hajó alakú épületegyüttes renoválása összesen 9 részből áll: a templom, a konvent, az iskola, a szeretetház és két lakóépület felújítása, továbbá a szeretetház bővítése, valamint új óvoda és új tornaterem építése.
A kép kattintásra nagyobb:
A Győri Evangélikus Egyházközség (GYEE) a munkálatokra 2015. március 25-én gyorsított meghívásos közbeszerzést írt ki, a tenderen az Épkar Zrt. és a West Hungária Bau (WHB) Kft. indult. A 2015 júliusában közzétett eredményhirdetés szerint a megbízást a WHB kapta.
A West Hungária Bau Kft. az egyik olyan Fidesz-közelinek tartott építőipari vállalkozás, amely 2010 óta egymás után kapja a milliárdos állami megbízásokat. Ez a cég építi például a lovardát a Budai Várba és a Kerepesi útra, de a Zsolnay-botrány kapcsán is felmerült a neve.
A cég tulajdonosa Paár Attila, aki 2015-ben megvette a miniszterelnök vejétől, Tiborcz Istvántól a Green Investments & Solutions Kft.-t, amelyen keresztül Tiborcz a közbeszerzésekkel vastagon ellátott Elios Zrt. tulajdonosa volt.
A tájékoztató dokumentum szerint a GYEE előzetesen nettó 3,39 milliárd forintra becsülte a keretmegállapodás értékét, ám a szerződés végleges értékét nem tüntették fel. Ezt azzal magyarázták, hogy a pályázóknak most csak egységárakra kellett ajánlatot tenniük, és a nyertes ajánlattevő majd a későbbi konzultációk során mond konkrét árat az egyes projektekre.
2015. november 22-én tette le a győri Insulana Lutherana alapkövét Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára, és Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője.
A kivitelezésre kiírt első közbeszerzésen már két hónappal korábban, 2015. szeptember végén eredmény született. Az új óvoda költségét a GYEE nettó 233,4 millió forintra becsülte, de a WHB ennél jóval drágábban, 349,7 millióért építette meg a tavaly nyáron átadott épületet.
Szinte minden részprojekt többe kerül annál, amennyire a GYEE tervezte, a WHB ugyanis csak egy esetben vállalta a becsült összegnél olcsóbban a munkát.
Táblázatunk időrendi sorrendben mutatja a költségnövekedéseket:
Tárgy Becsérték (nettó Ft) Összeg (nettó Ft) Eltérés (nettó Ft) óvodaépítés 233 402 034 349 705 606 116 303 572 Rát M. tér 2. felújítása 230 000 000 256 585 787 26 585 787 Öregtemplom felújítása 192 000 000 248 954 406 56 954 406 Kossuth u. 16. felújítása 168 000 000 199 284 337 31 284 337 Rát M. tér 2. felújítása / módosítás 0 6 482 750 6 482 750 iskolafelújítás 389 000 000 303 859 326 -85 140 674 Kossuth u. 16. felújítása / módosítás 0 9 798 716 9 798 716 tornaterem építése 908 000 000 1 063 550 144 155 550 144 Konvent felújítása 251 191 446 641 976 474 390 785 028 Összesen: 2 371 593 480 3 080 197 546 708 604 066
A Rát Mihály tér 2. alatti épület felújítását a GYEE által előzetesen saccolt összegnél 26,5 millió forinttal többért, nettó 256,5 millióért vállalta el a WHB 2015 decemberében, majd 2016 júniusában ehhez pótmunkákra hivatkozva hozzácsaptak még 6,5 millió forintot.
Az Öregtemplom felújítását a WHB nettó 248,9 millió forintért vállalta, vagyis 56,9 millióval drágábban a GYEE által becsült értéknél.
A Kossuth utca 16. szám alatti lakóépület felújítását az előzetesen tervezett 168 millió forint helyett 199,2 millióért vállalta el a WHB tavaly áprilisban, majd augusztusban pótmunkák miatt megtoldották az összeget még 9,7 millióval.
Az iskolafelújítás az egyetlen kivétel: azt a GYEE által becsült összegnél olcsóbban, 389 millió forint helyett 303,8 millióért végzi a WHB. Az új tornaterem épületét azonban a GYEE számításainál 155,5 millióval drágábban, 908 millió forint helyett bő 1 milliárdért építi a cég.
A legnagyobb eltérés a Konventtel kapcsolatos beruházásnál van: a felújítást a GYEE 251 millió forintra becsülte, ám a WHB az összeg két és félszereséért, 641,9 millióért végzi el.
Az összesített adatokból az látszik, hogy az eddigi munkálatokat a Győri Evangélikus Egyházközség 2,37 milliárd forintra becsülte, de ennél már most 700 millióval drágábban, bő 3 milliárd forint értékben szerződtek a WHB-val.
Ráadásul ebben az összegben a közbeszerzési tájékoztatók alapján még nincs benne a Szeretház felújításának és bővítésének költsége, ami jelenleg még nem ismert. A 2015 júliusában közzétett dokumentum szerint a GYEE a Szeretházzal együtt, összesen tervezett 3,39 milliárd forintot költeni az Insula Lutherana építési munkálataira. Ez abban az esetben sikerülhet még, ha a Szeretház renoválását megoldja 300 millióból a WHB.
A munkálatok gőzerővel zajlanak, hogy elkészüljön minden őszre, a reformáció ötszázadik évfordulójára. Az iskolafelújítás jól halad, csak némi kihívást okoz a 800 gyereknek és a tantestületnek. Február elején a tavaly átadott óvoda egyik fala beszakadt a tornacsarnok építése közben, de más problémáról nem számolt be a helyi sajtó. | A WHB építhet az evangélikus egyház állami támogatásából | A kormány 2013-ban 4,98 milliárd forintos támogatási szerződést kötött az Evangélikus Egyházzal, hogy 2017 őszére megújulhasson a budapesti és győri Insu | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/04/25/a-whb-epithet-az-evangelikus-egyhaz-allami-tamogatasabol/ | 2017-04-25 12:06:38 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy lépésre van már csak a Ferencváros focicsapata az Európai Konferencia-liga csoportkörétől. Miután a máltai Hamrun Spartanszt összesítésben 8-2-vel búcsúztatta a magyar bajnok a litván Zalgiris Vilnius következett a rájátszásban.
Az első meccset a litván bajnok otthonában játszották, ahol már a 16. percben megszerezte a vezetést a Fradi. Egy egészen pocsék hazai passz került Adama Traoré elé, aki gyönyörűen tekert a jobb felső sarokba.
A következő nagyobb történésre a 62. percig kellett várni, amikor a litvánok játékosa, Nicolás Grobsov a saját tizenhatosán belül lerántotta Marquinhost. Hosszasan videózták az esetet, majd a játékvezető piros lappal leküldte a pályáról a hazaiak középpályását. A büntetőt Varga Barnabás magabiztosan értékesítette. Alig tíz perccel később Pesics Alekszandar talált be Zachariassen szép indítása után, majd a 83. percben Adama Traoré közvetlen közelről lőtte be a Fradi negyedik gólját Tokmac remek sarkazása után.
A Fradi a 4-0-ás idegenbeli győzelemmel már szinte ott van a Konferencia-liga csoportkörében, a visszavágót egy hét múlva játsszák Budapesten. | Ajándékpasszból szerzett vezetést a Fradi, majd három gólt még berámolt litván ellenfelének a Konferencia-ligában | Kiütötte a Zalgiris a Fradi a Konferencia-liga rájátszásban. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/sport/2023/08/24/foci-konferencia-liga-fradi-zalgiris-vilnius | 2023. 08. 24. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Bódis még felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárként vezényelte le a felsőoktatás modellváltását, és ebben az időszakban lett a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (UQA) kuratóriumának elnöke - idézi fel a Telex.
Az egykori államtitkár Palkovics László exminiszter múlt heti lemondásával ellentétben nem a várhatóan szigorodó összeférhetetlenségi szabályok miatt, hanem az egyetemi "piacosítás" hiányával indokolta a távozását. A Pécsi Tudományegyetem - tehát nem a fenntartó alapítvány - sajtóközleménye szerint Bódis sikerként értékelte a finanszírozás javulását, a dolgozói bérrendezést és a vállalt indikátorok teljesítését. Ugyanakkor hiányosságként értékelte, hogy nem sikerült az egyetemet "piacosítani", ezért átadná az elnöki pozíciót valaki olyannak, aki jártas ezen a területen. "Olyasvalakinek, akinek van már a piaci területen szerzett tapasztalata, és aki ezt a tapasztalatát, lobbierejét a PTE javára tudná és szeretné fordítani" - mondta Bódis a tájékoztatás szerint.
Az UQA ügyrendje szerint a kuratóriumi tagok javasolhatnak változásokat a kuratórium összetételében, amiről aztán a felügyelőbizottsággal közösen kell szavazni. Erre harminc napjuk van.
A kuratórium három másik eredeti, elsősorban politikusként ismert tagja úgy tűnik, továbbra is marad a helyén. Köztük van a miniszterelnöki főtanácsadóként dolgozó, egykori MSZP-s, most már KDNP-s Szili Katalin. Akárcsak a volt fideszes pécsi alpolgármester Decsi István, aki jelenleg a PTE kancellárja. És egyelőre maradhat a testületben a volt fideszes országgyűlési képviselő Mikes Éva, a fideszes influenszer Trombitás Kristóf édesanyja is - olvasható a cikkben.
Hozzátették: rajtuk kívül még Szemerey Zoltán üzletember, befektető, Matolcsy György unokatestvére és a Pécsi Sörfőzde tulajdonosa maradt a kuratóriumban.
(Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd) | Lemondott Bódis József volt államtitkár, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke | Lemondott a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumának elnöki posztjáról Bódis József volt felsőoktatási államtitkár, aki az egyetem piacosításának hiányával indokolta távozását. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/lemondott-bodis-jozsef-volt-allamtitkar-a-pecsi-tudomanyegyetemet-fenntarto-alapitvany-kuratoriumanak-elnoke-147321 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Elképzelhető, hogy hatodszor is bíróság elé áll a lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián. Ez attól függ, miként dönt az Alkotmánybíróság a legutóbbi jogerős kúriai ítélettel kapcsolatban benyújtott indítványról. Egy utolsó kétségbeesett próbálkozásról, vagy egy logikus jogi lépésről van szó? Egyetlen szó sorsa döntheti el az ügy további menetét. A beadványról november 19-én tárgyal az Alkotmánybíróság.
A tragikus történetre valószínűleg mindenki emlékszik. Az eddig megszületett ítéletek szerint Bene Krisztián, a Budai Irgalmasrendi Kórház volt főigazgatója még 2013-ban maró lúggal öntötte le korábbi barátnője, Renner Erika nemi szervét, ezzel életveszélyt okozó testi sértést okozott az asszonynak. Az öntudatlan sértettet a fürdőszobába vonszolta, rázárta az ajtót, majd magára hagyta, az áldozat telefonját és laptopját magával vitte.
Ez így, tömören összefoglalva viszonylag egyszerűen feltárható esetnek tűnik, ám ha így lenne, az eljárások nem tartottak volna hat évig. Először a Fővárosi Törvényszék hozott ítéletet, a vádlottat 4 év szabadságvesztésre, az orvosi foglalkozástól pedig 5 éves eltiltásra ítélte. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla járt el, az ítélet 9 év börtön és végleges foglalkozástól eltiltás volt. Mivel az eredeti minősítés mellett az ítélőtábla további bűncselekményekben is kimondta a vádlott bűnösségét – egyebek közt magánlaksértés és okirattal visszaélés vétségében – az ügy emiatt kerülhetett harmadfokon a Kúriára. Itt érdemes megjegyezni, hogy egy ügy csak akkor kerülhet a fellebbezések folytán harmadfokra – ez esetben a Kúriára – ha a másodfokú bíróság olyan cselekményben is bűnösséget állapít meg, amelyben az elsőfokú bíróság azt nem tette meg.
A Kúria megalapozatlannak találta a másodfokú ítéletet, szerinte az ítélőtábla nem derítette fel kellően a tényállást, nem vizsgálta az egymásnak ellentmondó bizonyítékokat, és nem folytatott le további, a Kúria által szükségesnek tartott bizonyítást. Ezért a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte az ítélőtáblát, részletesen előírva számára, mit kell tennie, milyen bizonyítást kell még lefolytatnia.
Az ítélőtábla tehát megismételte a másodfokú eljárást, és a vádlottat ismét gyakorlatilag ugyanarra ítélte, mint korábban. Viszont talált még egy olyan bűncselekményt, amelyet addig még nem állapított meg, és személyi szabadság megsértésében is kimondta a vádlott bűnösségét. Természetesen ismét mindenki fellebbezett, az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője felmentésért. Gál András, Renner Erika jogi képviselője pedig annak az álláspontjának adott hangot, hogy a vádlott cselekményét tévesen minősítették életveszélyt okozó testi sértésnek, az szerinte valójában emberölés kísérletének tekinthető.
Az ügy tehát ismét a Kúriára került, pont azért, mert a személyi szabadság megsértését a másodfok állapította meg először. Nyilvánvaló egyébként, hogy a vádlott csak úgy bántalmazhatta Renner Erikát, ha behatolt a lakásába (magánlaksértés), és akadályozta őt a mozgásában (személyi szabadság megsértése), ám ezekben a cselekményekben csak másodfokon mondták ki először a vádlott bűnösségét. Ezeknek a bűntetteknek ugyanakkor komoly szerepük volt a büntetés mértékének kiszabásakor. A Kúria az ügyész fellebbezése alapján a vádlott büntetését 11 évre súlyosította.
És ezen a ponton következik az a csavar az ügyben, amely miatt a vádlott új jogi képviselője, Kadlót Erzsébet az Alkotmánybírósághoz fordulhatott. Az elején meg kell jegyezni, hogy ellentétben azokkal a sajtóbeli állításokkal, miszerint a vádlott "jogi kiskaput" használ ki, messze nem erről van szó. Függetlenül attól, hogy az AB miként fog dönteni, a felvetett alkotmányossági probléma valós. Olyannyira az, hogy még Renner Erika jogi képviselője is úgy nyilatkozott:
Ilyen esetben tényleg lehet jogalapja az alkotmánybírósági panasznak.
Ráadásul még az is lehetséges – tette hozzá Gál András – hogy az AB döntése következtében akár a vádlottra hátrányosabb döntés is születhet.
Próbáljuk hát kibogozni, mi is történt a legutolsó jogerős kúriai döntésnél.
Ehhez a következőket kell tudni. Bene Krisztián ellen az eljárás – a legutolsó kúriai döntést leszámítva – mindvégig a régi Büntetőeljárási törvény (Be.) alapján folyt. A régi Be. a harmadfokú eljárásban – kicsit leegyszerűsítve – gyakorlatilag mindössze azt tiltotta meg, hogy a bíróság új bizonyítást folytasson le, egyebekben a másodfokú ítéletet különösebb korlátozás nélkül teljes egészében felülvizsgálhatta.
Ezzel szemben az új Büntetőeljárási törvény azt írja elő, hogy a harmadfokú eljárásban a másodfokú ítéletnek csak és kizárólag egy részét lehet felülvizsgálni, mégpedig azt és csakis azt, amelyben a másodfokú bíróság egy új cselekményben először állapította meg a vádlott bűnösségét. (Vagy először menti fel, de ebben az esetben nem ez történt.) Ez a jogi lehetőség azért fontos, mert e nélkül egy adott bűncselekményt csak egyetlen fokon állapítana meg a bíróság, ami viszont ellentétes azzal a főszabállyal, miszerint minden megállapított bűntett esetén mindenkinek joga van fellebbezni.
Az új Be. azt is kimondja, hogy az új rendelkezéseket a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ráadásul úgy, hogy ha olyan fellebbezés kerül a harmadfok elé, amelyet az új törvény alapján már be sem lehetne nyújtani, azt nem létezőnek kell tekinteni. Ez esetben ez azt jelentette, hogy a Kúria csak a mellékes bűncselekményeket (magánlaksértés, személyi szabadság megsértése) vizsgálhatta volna felül, mert ezekben a másodfokú bíróság mondta ki először a vádlott bűnösségét.
Bene Krisztián ügyében a Kúria 12 nappal az új Be. hatályba lépése után hozott ítéletet, noha a fellebbezések már jóval korábban beérkeztek. Az imént említett – elsőre talán bonyolultnak tűnő – szabály alapján a Kúria csak az ügyészi fellebbezést vehette figyelembe, senki másét nem. A vádlottét és a védőügyvédét azért nem, mert ők felmentésért vagy az újabb hatályon kívül helyezésért fellebbeztek, a sértett jogi képviselőjének beadványát pedig azért, mert ő a testi sértésnek emberölés kísérlete helyett történt téves minősítését kifogásolta. Ez utóbbi fellebbezéseket úgy kellett tekinteni, mintha meg sem történtek volna.
Így aztán az a furcsa helyzet állt elő, hogy a Kúria azt sem ellenőrizhette, vajon a saját korábbi, hatályon kívül helyező végzésében foglaltaknak eleget tett-e az ítélőtábla. Nem vizsgálhatta, hogy a megismételt eljárásban megállapított tényállás megalapozott-e, de nem foglalkozhatott azzal sem, hogy a vádlott cselekménye nem minősül-e emberölés kísérletének, ahogyan azt a sértett képviselője indítványozta.
Semmivel sem foglalkozhatott, ami az ügy lényegét, az életveszélyt okozó testi sértést érintette! Mindezt azért, mert az új Be.-ben a "kizárólag" szócska szerepel: a harmadfok a másodfokú ítéletnek kizárólag azt a részét vizsgálhatja, amelyben először mondták ki a vádlott bűnösségét.
Kadlót Erzsébet védő az új Be.-ben szereplő "kizárólag" szó miatt, és persze annak következményei miatt fordult az Alkotmánybírósághoz. Beadványában kifejtette, hogy az új szabályozással a vádlottat visszamenőleg fosztották meg az egyik alkotmányos alapjogától: a fellebbezéshez való jogától. Az új szabály miatt nem lehetett a teljes másodfokú ítéletet felülvizsgálni, emiatt kellett a régi szabály alapján jogszerűen bejelentett fellebbezést semmisnek tekinteni.
Gyakorlatilag – írja Kadlót a beadványában – a Fővárosi Ítélőtábla hozott egy elsőfokúnak számító, ám mégis jogerős ítéletet. Kétségtelen – fejti ki a továbbiakban –, hogy a jogalkotó dönti el, hogy miként szabályozza a fellebbezéshez való jogot. Ezt azonban nem teheti úgy, hogy ezáltal az Alaptörvényben biztosított alapjogokat, így a tisztességes eljáráshoz, az ártatlanság vélelméhez, a jogorvoslathoz való jogosultságot sértse. A beadvány azt is kifejti, hogy az új Be. kifogásolt rendelkezése tartalmilag visszaható hatályú, hiszen már bejelentett fellebbezéseket tesz meg nem történtté. Ezt pedig ugyancsak tiltja az Alaptörvény.
Az alkotmánybírósági beadvány tehát két indítványt tartalmaz. Egyrészt azt, hogy
az AB semmisítse meg az új Be. szövegében a "kizárólag" szót, azaz ne lehessen ennyire leszűkíteni a harmadfokú bíróság felülvizsgálati jogkörét,
másrészt ennek következtében semmisítse meg a Kúriának az új Be. alapján legutóbb hozott jogerős döntését a Bene-ügyben, és adja vissza az ügyet új eljárásra.
Végezetül hadd tegyek néhány szubjektív megjegyzést. Őszintén megértem a sértett, Renner Erika kétségbeesését, hogy esetleg újra át kell élnie a vele történteket. A felháborodását is értem, hogy csak a sajtóból szerzett tudomást az ügy esetleges újratárgyalásáról. Viszont nincs olyan jogszabályi előírás, hogy őt értesíteni kellett volna egy alkotmányjogi beadványról. Ez persze csak a jog, ettől függetlenül átérzem, hogy az újratárgyalás elvi lehetősége is sokkolóan hatott rá. Értem a sárga rózsás tüntetőket is, akik a kapcsolati erőszak ellen küzdenek, van is mit tenniük ebben az országban. De meg kell érteniük, hogy sem egy bírósági, sem egy alkotmánybírósági döntést nem lehet tüntetéssel befolyásolni.
"Egy férfi hogy tehet ilyet eleve?" Az Alkotmánybíróság ma dönthet arról, hogy helyt ad-e a lúgos orvosként ismert Bene Krisztián panaszának.
Talán épp ők lennének a legjobban felháborodva, ha egy döntés azon múlna, kik, miért tüntetnek, és nem azon, hogy mind a jogalkotók, mind a jogot alkalmazók tartsák be az emberi alapjogokat. Mielőtt még elszabadulnának az érzelmek, érdemes megvárni, miként dönt ebben a nem egyszerű kérdésben az Alkotmánybíróság.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu | Csak a jogaival élt a lúgos orvos, viszont alaposan ráfázhat | Nem egy jogi kiskaput használt ki a lúgos orvos, amikor az ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult. Viszont akár pórul is járhat. | [
"bene krisztián",
"alkotmánybíróság",
"kúria",
"lúgos orvos",
"ítélet"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2019/11/16/lugos-orvos-bene-krisztian-renner-erika-itelet-alkotmanybirosag-kuria-fellebbezes-jog | 2019-11-16 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Miniszterelnök úr, lenne egy személyes ajánlatom. Most, hogy naponta tesznek ellenem feljelentéseket és a fél államapparátus azon dolgozik, hogy büntetőeljárásokat kreáljanak ellenem, miközben önök szisztematikusan széthordják a hazánkat és Polt Péter haverja nem tartja szükségesnek kikérni az önök mentelmi jogát, javaslom, hogy vágjuk át közösen a gordiuszi csomót - írja legfrissebb Facebook-bejegyzésében Magyar Péter.
A Tisza párt elnökének ajánlata a következő: "Önök megszavazzák Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Én pedig abban a pillanatban, amikor csatlakoztunk, minden kreált ügyben lemondok a mentelmi jogomról. Áll az alku, miniszterelnök úr? Kipróbáljuk, hogy önök, vagy én kerülök hosszabb időre a hűvösre?" - áll a bejegyzésben, amelynek utóiratában Magyar Péter a közismert dalt idézi: "A börtön ablakába soha nem süt be a nap..." | Magyar Péter: Áll az alku, miniszterelnök úr? | A mentelmi jogról való lemondás feltétele az Európai Ügyészséghez való csatlakozás. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/magyar-peter-all-az-alku-miniszterelnok-ur-168030 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Az árvízi csata a politikai színház első felvonásának lezárulta volt, mesterséges szerepekkel és megkonstruált jelenetekkel az Orbán-rezsim látszatvilágából. Valójában egy hosszabb szakasz zárult le, amely azzal kezdődött, hogy 2024 elején nyílt pártpolitikai kihívás érte a rezsimet Magyar Péter oldaláról, és azzal végződött, hogy október elsejétől a Tisza Párt (TP) belépett a teljes politikai térbe. Ezentúl nemcsak a médiatérben fog kihívóként szerepelni az Orbán-rezsim kritikájával, hanem - főleg a budapesti csatában, a közgyűlésben - a politikai döntéshozatalba bevont szereplőként is: így a szavazótábora nemcsak a kritikai, hanem a döntéshozatali szerepét is értékelni tudja. Ez az egész folyamat voltaképpen egy választási előjáték több menetben, ahol 2025 elejétől 2026 tavaszáig már a választási programok versengése következik.
A politikai színház második felvonását Orbán Viktor szeptember 25-i beszéde vezette be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A megszokott fideszes tragikomédián túl ez a beszéd az új szakasz beköszöntését is jelzi, ahogy ezt Orbán már a szeptemberi kötcsei pikniken meghirdette. Miután megmentette az országot az árvíztől, Orbán ezzel a profetikus beszédével sürgősen Kelet felé fordult, mivel meg akarja menteni a magyar gazdaságot is, mégpedig a kínai csoda felidézésével és a világtörténelmi perspektíva középpontba állításával.
Az utóbbi években az Orbán-rezsim ugyan gazdaságilag leküzdötte az országot az utolsó helyek egyikére az Unióban, és roncstársadalommá süllyesztette a polgárait, de most - a megszokott modell szerint - a következő évekre mégis csodákat ígért. Orbán most is látszatvilágot teremtett, mivel ez a beszéd a tragikomikus és ellentmondó kijelentések egész áradatát zúdította a lakosságra a "gazdasági semlegesség" gyorsító hatásaitól a Keletről érkező új globális világrend béketeremtő erejéig. Ezzel megtörtént az átmenet a "megmentjük az országot a Duna áradásától" mágikus szövegtől a "megmentjük az országot a hanyatló Európától" új káprázatos szövegre. Ezzel Orbán voltaképpen megkezdte a 2026-os választási hadjáratot.
Ez az őszi időszak a választási előkészületek oldaláról nézve valójában a programkészítés első fázisa. Ám amióta Magyarországon autokrata rendszer van, azóta program-vákuum is van, a jövőről való hivatalos kormányzati ábrándozás csak a mindenkori válság eltakarására szolgál. A Fidesznek már régóta nincs hivatalos kormányprogramja sem, csak soha be nem váltott, de mindig megújított, csodálatos ígéretei. Ezért mindig csak a jövőben, néhány év múltán fognak megoldódni a legsürgősebb és a legfájóbb problémáink. A kormánynak az ígéretek cunamijával mindeddig könnyű dolga volt, hiszen valódi távlatos program meghirdetése helyett a lebénult ellenzéki pártok is csak közhelyekkel dobálóztak. Most azonban a politikai színházban, a választási előjáték több felvonásos műsorában megkezdődik a konkrét programok csatája, mégpedig először a legkeményebb terepen, a fővárosi közgyűlésben.
A TISZA-nak tehát nem pusztán taktikai ügyességet kell tanúsítania a fővárosi közgyűlés bonyolult összetételére alapozott politizálásban, hanem hosszú távon tervezve, konkrét programkészítéssel kell megfellelnie a saját szavazótábora politikai elvárásainak is. Különösen akkor, ha nemcsak megtartani, hanem bővíteni is akarja a támogatói tömegét. Be kell bizonyítania, hogy nem pusztán a politikai vitákban remekel, hanem valóban törődik a pesti emberek érdekeivel, és az eddigieknél hatásosabban védelmezi az Orbán-rezsim által sanyargatott fővárost.
A tömegtámogatás a TISZA számára eddig a kritikai visszajelzésekből adódott, vagyis a rendszerré emelt fosztogató kormányzás és a megsebzett társadalom bemutatásából fakadt. Mostantól azonban egy érdemi változásokat tartalmazó program előkészületeivel, majd teljes kibontásával kell meggyőzni, megtartani és kiszélesíteni a szavazótábort. Október elsejétől a TISZA belépett ugyanis a teljes politikai térbe, a szavazótábora nemcsak a kritikai-negatív, hanem a döntéshozatali-pozitív szerepét is értékelni fogja.
A TISZA-nak mostantól nemcsak a politikai viták csatáit kell megvívnia, feltárva az Orbán-rezsim országromboló tevékenységét, hanem annyiban is európaizálódnia kell, hogy rendszerváltó politikai programot tudjon prezentálni az ország számára az egész válságkezelésről, és ennek iskolája a budapesti csata lesz. Ez a programkészítésnek ugyan csak az első fázisa, amelyben azonban a közpolitika oldaláról szembe kell nézniük azzal a fontos ténnyel, hogy a budapesti szavazók jelentős többsége baloldali és igencsak aktív híve a részvételi demokráciának.
A főváros maga is megújulásra szorul, de nem mindegy, hogy milyen formában. Márpedig Budapesten a legnagyobb a kontraszt a TISZA jobbközép eredete/háttere és a jelenlegi, többségében baloldali támogatói tábora között.
A baloldalt ugyanis nem a jelenlegi politikai pártok, és főként nem azok pártelitje jelenti, hanem a baloldali beállítottságú, a baloldali értékeket követő lakosság többmilliós tömege. Ez a politikailag aktív baloldali lakosság előbb-utóbb kitermeli magából az új politikai és civil szerveződéseket, valamint az ezeket irányító, európaizált vezető réteget is. Akkor is, ha most még csak a pártrendszerváltás kínos és elhúzódó időszakában vagyunk, hiszen a baloldalnak is időről időre radikálisan meg kell újulnia, a lejárt lemezek és kiürült szervezetek helyett új arcok és új szerveződések kellenek.
Az ellenzék széles köreiben zsákutcába jutott a vita a pártrendszerváltásról, mivel nem az az igazi kérdés, hogy a TISZA milyen kapcsolatot épít ki a - gyakran már óbaloldalinak nevezett - többi ellenzéki párttal. Bár még azon megy a téves vita, hogy mit vesz át a jelenlegi pártok programjából és kit vesz át azok politikai reprezentánsaiból, a lényeg valójában az, hogy a TISZA mit vesz át a súlyos társadalmi válság megoldására az európai baloldal törekvéseiből - amivel egyébként az EP-ben még a néppárti frakcióban is szembesül.
Az óbaloldal elszigetelte magát, nem hozta haza az uniós fejleményeket, már korábban is alkalmatlannak bizonyult az uniós tagságból adódó változások érdemi végrehajtására, még inkább azoknak a Fidesszel szembeni kikövetelésére. Az óbaloldal pangása a pártpolitikában a közvéleménykutatások szerint már óriási méreteket öltött, de a 2026-as választások előkészületei nemcsak megadják a megújulás lehetőségét, hanem ki is kényszerítik a hazai baloldal pártrendszerváltását, az európai modellhez való visszatalálást.
- | A politikai színház műsorváltása | Az árvízi csata a politikai színház első felvonásának lezárulta volt, mesterséges szerepekkel és megkonstruált jelenetekkel az Orbán-rezsim látszatvilágából. Valójában egy hosszabb szakasz zárult le, amely azzal kezdődött, hogy 2024 elején nyílt pártpolitikai kihívás érte a rezsimet Magyar Péter oldaláról, és azzal végződött, hogy október elsejétől a Tisza Párt (TP) belépett a teljes politikai térbe. Ezentúl nemcsak a médiatérben fog kihívóként szerepelni az Orbán-rezsim kritikájával, hanem – főleg a budapesti csatában, a közgyűlésben - a politikai döntéshozatalba bevont szereplőként is: így a szavazótábora nemcsak a kritikai, hanem a döntéshozatali szerepét is értékelni tudja. Ez az egész folyamat voltaképpen egy választási előjáték több menetben, ahol 2025 elejétől 2026 tavaszáig már a választási programok versengése következik. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3253995_a-politikai-szinhaz-musorvaltasa | null | true | null | null | Népszava |
Májusban újra indulnak a földárverések, ez már a harmadik árverési kör lesz, a kormányzat tervei szerint egyelőre az utolsó is. Mészáros Lőrinc a családjával együtt hiába vásárolt meg háromezer focipályányi földterületet az eddigi két árverési körben, ismét érdeklődést mutat a földárverések iránt.
Felcsút polgármestere, Orbán Viktor jóbarátja néhány napja a földügyekért felelős földművelésügyi államitikárral, Bitay Mártonnal kávézott az ország legbefolyásosabb embereinek kedvelt találkozóhelyén. A találkozóról Mészáros annyit mondott a Népszabadságnak, hogy csak kávéztak egyet. Bitay másnapi közleménye szerint a fociról beszélgettek csupán.
Four Seasons az oligarcha-spot
A Gresham palotában lévő Four Seasons hotel éttermében számos alkalommal megfordultak már Nemzeti Együttműködés rendszerének befolyásos szereplői. Találkozott már itt egymással Habony Árpád, Tiborcz István, a TV2 vezérigazgatója és a Nemzeti Vagyonkezelő vezetője is. Habony beszélgetett itt a Népszabadságot is tulajdonló kiadó igazgatójával is. Aznap, amikor Mészáros Bitayval találkozott, a polgármester összefutott még a Századvég gazdaságkutató vezetőjével, Márton Péterrel is ugyanott.
A Bitay- Mészáros találkozó április 26-án a délelőtti órákban történt. Még aznap a Nemzeti Földalap visszavont három földárverési árverési hirdetményt. Ezek egyikében Mészáros cégének a Búzakalász 66-nak, és Mészáros terstvérének az államtól bérelt földjei kerültek volna az árverési kalapács alá.
Összességében 165 hektár olyan bérelt állami föld van Mészárosék művelésében, amit a döntés nyomán mégsem ad el az állam. Ennek az lehet az oka, hogy Mészárosék szűk családjában már majdnem mindenki elérte az egy személyre vonatkozó háromszáz hektáros termőföld birtoklási határértéket, tehát ha akarnának sem tudnának törvényesen több földet venni.
Korábbi cikkeink a Fejér megyei földekről
A visszavonással érintett Fejér megyei árverési hirdetményekben nem csak Mészárosék bérelt földjei menekültek meg az árverésektől. Hanem egy másik nagy nyertes Fejér megyei érdekkör, a kishantosi mintagazdaság földjeit is megszerző Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő És Szolgáltató Zrt. által bérelt földek árverési hirdeményeit is visszavonta a Bitay által felügyelt NFA.
Ezáltal több száz hektár állami föld marad a Mezőfalvai Zrt. bérleményében. A mögöttes ok véleményünk szerint nagyon hasonló lehetett, mint Mészároskénál, az eddigi árverések során “túlnyerhették” magukat a tulajdonosi kör tagjai.
Közreműködött a Greenpeace Magyarország
kép eredetije: index.hu | Mészáros Lőrinccel kávézott az államtitkár, aztán az NFA visszavont néhány földárverési hirdetményt | Miről beszélgethetett az ország legnépszerűbb oligarcha-találkozóhelyén az agrárminisztérium földárveréseket felügyelő államtitkára, Bitay Márton, és a földárve | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/04/30/meszaros-lorinccel-kavezott-az-allamtitkar-aztan-az-nfa-visszavont-nehany-foldarveresi-hirdetmenyt/ | 2016-04-30 19:39:18 | true | null | null | atlatszo.hu |
Demján Sándor a kivetítőn
Fotó: Bócsi Krisztián
Egy tízes skálán jellemzően ötösre-hatosra értékelték a hazai közállapotokat ebből a szempontból, de voltak olyanok is, akik ennél borúlátóbban ítélik meg a helyzetet. Közéjük tartozik a Videoton-tulajdonos Sinkó Ottó: szerinte Magyarország mind gazdasági fejlettségében, mind üzleti kultúrájában leszakadt a visegrádi országoktól, Romániával és Bulgáriával kerültünk egy lapra, Szerbiát talán még megelőzzük.
A kormányzati szférához bármilyen módon kapcsolódó iparágak – így például az építőipar vagy az informatika – területén nincs szabad verseny, és a korrupció megítélésében a legmegengedőbbek közé kerültünk Európában. Ezt a visszaesést a központosítást előtérbe helyező kormánypolitika hozta óhatatlanul magával, és csak akkor várható javulás, ha ez megváltozik.
Csányi Sándor OTP-vezér úgy látja, hogy a törvényesen működő vállalkozások hátrányban vannak, hiszen az adók, járulékok és egyéb közterhek befizetése többletterhet jelent a csalókkal szemben. Ez hasonló ahhoz, mint amikor valaki hátizsákkal áll rajthoz a százméteres síkfutáson – mondta. A TriGránit-csoportot irányító Demján Sándor szerint a korrupció mindig a hatalomhoz és a politikához kötődik, így a felszámolásához politikusok nélküli világ kellene.
Ám ilyen világ nem lesz, ezért a társadalomnak kellene kontrollálnia és helyre tennie a politikusok morálját neveléssel, ráhatással, demokratikus választásokon keresztüli büntetéssel. De ne legyenek kétségeink – tette hozzá –, a korrupció mindig újratermelődik.
Az egyebek mellett a Műszertechnikában és a Videotonban is érdekelt Széles Gábor a megoldást, de legalábbis a korrupció csökkentésére az esélyt Orbán Viktorban és Lázár Jánosban látja. A nagyvállalkozó szerint a Miniszterelnökségen kellene létrehozni egy közvetlenül a kormányfő, illetve a miniszterelnökséget vezető miniszter alá tartozó kontrollingcsoportot. Hasonló módon, ahogy az üzleti szférában, a vállalatoknál is működtetnek ilyen rendszert, közvetlenül az igazgatótanács elnökének irányítása alatt.
A Graphisoft-alapító Bojár Gábor szerint javulást a politikai és a gazdasági elit jól felfogott saját érdekből is történő példamutatása hozhatna.
Csányi Sándor meggyőződése, hogy bizonyos ágazatokban az adó, elsősorban az áfa csökkentése lehetne hatásos. Az állami bevételek szempontjából a legjobb befektetés az adók, vámok, járulékok beszedését végző szervezeteknek rendelkezésére álló technikai és személyi feltételek javítása lenne. Ezenkívül szükség van a korrupcióval, adócsalásokkal kapcsolatos büntetőjogi jogszabályok további szigorítására is. | Gazdaság: Demján: Újratermelődik a korrupció | Közepesen vagy annál valamivel nagyobb mértékben tartják korruptnak Magyarországot a sikeres hazai vállalkozók – derül ki a Népszabadság leggazdagabb magyarokat bemutató, november 29-én megjelenő Top 150 kiadványából. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/demjan-ujratermelodik-a-korrupcio-1500791 | 2014-11-26 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Megalapozottnak minősítette a Kúria a Greenpeace érveit, amelyeket a szervezet a Fertő tavi beruházás környezetvédelmi működési engedélyének módosítása ellen 2021 óta számtalanszor megfogalmazott, olvasható a szervezet csütörtöki közleményében. Az engedély módosítása a Greenpeace szerint figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy tavasszal a tóban és a körülötte lévő nádasban megindul az élet, és ezt a tó medrét érintő kotrás, illetve az ott folyó egyéb munkálatok zavarják. Sőt azt is, hogy a munkálatok során sok élőlényt elpusztítanak a nemzeti parki, és európai védelmet is élvező Natura 2000 területen.
Emlékeztettek, a Győri Törvényszék korábbi ítéletében nem adott igazat a Greenpeace-nek. Szerintük a szervezetnek azt kellett volna bizonyítania, hogy az egész évben végzett kotrás károkat okoz a természetben, és az ott élő védett állatokat veszélyezteti, elpusztíthatja. A Kúria a mostani felülvizsgálati eljárásban, amit a Greenpeace kérelmének társadalmi jelentősége miatt folytatott le, megsemmisítette ezt az ítéletet. Kimondta, hogy
a beruházónak kell bizonyítania, hogy a tevékenysége nem károsítja a természetet.
Korábban a Győri Törvényszék a Greenpeace költségére az ügyben természetvédelmi szakértő kirendeléséről döntött. A bíróság által felkért igazságügyi szakértő véleménye teljes mértékben a Greenpeace állításait támasztotta alá. A nemzeti parki területeken a szakértő szerint védett fajok is sérülhetnek, és el is pusztulhatnak a Fertő tó kotrása miatt. A szakértő véleményét a Győri Törvényszék bírója azonban felülbírálta ítéletében.
Ennek az ítéletnek megdöbbentő eleme volt az az érvelés, hogy ha a gazdasági érdek úgy kívánja, a védett fajok egy-egy egyedének elpusztítása megengedhető, hiszen ezzel a faj még nem pusztul ki. A Törvényszék szerint ugyanis így nem sérülnek a hazai természetvédelmi és az EU Natura 2000 jogszabályai, továbbá "elkerülhető a projekt aránytalan sérelme is". A Kúria ezt az indoklást is jogszabályokat sértőnek minősítette.
Nagyon örülünk az ítéletnek. Ez a kúriai döntés a Greenpeace és a Fertő tó Barátai Egyesület négy éven át tartó közös harcának eredménye. Meggyőződésünk, hogy ez az ítélet nagyon sok más szervezetnek is segítségére lesz, hogy hatékonyan és bátran fellépjenek a rövid távú, szűk csoportok anyagi érdekeit érvényesíteni akaró pusztítás ellen
- nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace munkatársa. | Greenpeace-győzelem a Fertő tó védelmében: a Kúria döntése | A Győri Törvényszék korábbi ítéletében nem adott igazat a Greenpeace-nek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/07/11/ferto-to-greenpeace-kuria-itelet/ | 2024-07-11 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Tíznél többre becsülik az elmúlt hónapokban súlyosan lesérült, ezért sportcélokra használhatatlanná vált lovak számát azok a galoppló-tulajdonosok, akik az állami tulajdonú Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft.-hez fordultak feldúltságukban. Legkevesebb két állatot el is kellett pusztítani a sérülés miatt a dunakeszi-alagi versenypályán – tudtuk meg. Az idomárok, tulajdonosok és futtatók a pár éve, százmilliós költséggel kiépített edzőpálya rossz talajviszonyait okolják.
Az alagi lóversenypálya és kiszolgáló környezete akár turisztikai attrakció, de legalábbis remek kirándulóhely is lehetne, annyira csodaszép. Ingatlanos-szakzsargonban ősfás, voltaképpen erdős-ligetes területet érdemes magunk elé képzelni. Ez öleli körül a – ha nem is brit értelemben, de alapvetően gondosan – kaszált tréning és versenypályát. A teljes terület több, mint száz hektár Budapest és Dunakeszi határában. Az istállókon kívül szolgálati lakásként funkcionáló házikók is megbújnak a fák közt: többnyire gondosan ápolt, esetenként szlömösebb szép, régi épületek. Fényévekkel barátságosabb környék, mint Dunakeszi puccos, lakóparkos része.
Most mégis aggodalmas hangok hallatszanak innen is, onnan is a telepen. "Orosz rulett" – az egyik ismert, de neve elhallgatását kérő idomár jellemezte így a viszonylag új, pár éve felújított tréningpálya talajviszonyain való edzést.
Az utóbbi hónapokban számos kisebb-nagyobb baleset is történt az úgynevezett nyári tréningpályákon – egy 2800 és egy kisebb, 1600 méteres vágtapályán. Beszélgetőpartnereink némiképp eltérően kalkulálták az adatokat, de az bizonyosnak tűnik, hogy tíznél is több ló sérült le úgy, hogy sportcélokra használhatatlanná vált, legkevesebb kettőt el is kellett altatni lábtörés miatt. A tulajok és idomárok, akikkel beszéltünk, a talajviszonyokat okolják emiatt.
A Magyarországi Telivérfuttatók Egyesülete a pályafenntartó állami céghez, a Kincsem Nemzeti Kft.-hez fordult a helyzet mielőbbi rendezéséért. Erről tagságukat is tájékoztatták.
60 kilométer per órával érkezik 600 kiló
A tájékoztató közleményhez mellékelt fényképeken látszik is, miért okolják a talajt: bejárásukon jókora köveket szedtek fel a pályáról. Az egyik idomár telefonján még nagyobb, zsömleméretű kőről is tárol felvételt, kisebbeket pedig mi is találtunk párat szerdai sétánkon, teljes képgalériánk itt nézegethető.
A galoppsport lényege – ellentétben az inkább az idomítottságra, ügyességre hangsúlyt fektető lovas sportokkal, a díjlovaglással, a díjugratással és a lovastusával – elsősorban a gyorsaság. A kifejezetten erre a célra kitenyésztett angol telivérek elegáns küllemű, vékony testfelépítésű, érzékeny idegrendszerű jószágok. Még edzés közben sem ritka az 50-55, de akár 60 kilométer/órás sebesség sem, amit a zsoké elér velük.
A ló úgynevezett versenyvágtában egyetlen lábára érkezik a "lebegő" szakasz után – a versenykör közepe felől nézve a külső hátsóra -, ami ilyenkor az állat 400-600 kilós súlyának akár a hétszeresével csapódik a földbe. Márpedig ezzel az irammal és testtömeggel rátaposni egy féltégla nagyságú talajelemre, máris kész a baj, ez könnyen érthető. A bizonyítási gondot inkább az okozná, hogy nehéz igazolni, pontosan melyik kőtől, hol történt a végzetes sérülés.
A nyári tréningpálya talaja korábban homok volt. A trénerek és a zsokék ezzel sem voltak elégedettek, mondván, nehezen lovagolható "púderré" vált már enyhe szárazság esetén is, ráadásul képtelenségnek tűnt egyenletesre boronálni. Általános volt tehát az öröm a pár évvel ezelőtti csere idején. Nemzetközi fejlesztésű úgynevezett szintetikus talajt kaptak, aminek lényege laikusan megfogalmazva, hogy köves, kavicsos aljzatra vízzáró-vízelvezető réteg kerül, amit a homokhoz hasonlatos, hulladékokból, például rongydarabokból álló anyaggal borítanak. Utóbbi lényege, hogy jobban tartja a nedvességet, ám nem képez pocsolyákat, ellentétben a homokkal.
A lovasok szerint azért lehet, hogy a hibák csak most jönnek elő, mert az évek során megsüllyedhetett az aljtalaj. Azt tapasztalják: a boronáló gépek, de már a gyorsabban haladó lovak is mintegy kijárják, felkapálják a felső réteget, kiásva a kisebb-nagyobb köveket alulról. Azt pedig csak vélelmezik, hogy valami gond lehet a közbülső vízzáró-szigetelő réteggel.
Mi is leástunk ott-jártunkkor több helyen is – a lyukakat természetesen gondosan visszatemettük utóbb, aggodalomra semmi ok -, s azt láttuk: kb tíz centiméter vastag "műhomok" alatt egy kemény, cementszerű réteg található, amiben valóban találhatók itt-ott kövek is.
A Kincsem Nemzeti Kft. érdeklődésünkre ezt válaszolta:
"Dunakeszi-Alagon közép-európai viszonylatban kiemelten kedvezőek a tréningezési lehetőségek, feltételek. A talaj karbantartása nemzetközi szinten, magas minőségű karbantartó géppel történik. Az elmúlt hetekben valóban észleltek köveket a “nyári pályán", amely kapcsán helyszíni bejárást tartunk, és ez alapján döntünk az esetlegesen szükséges lépésekről."
Szintetikus talaj 147+149 millióért?
Kiegészítő kérdést is küldtünk utóbb, ami kifejezetten a talajcsere-beruházásra vonatkozott. A válasz megérkeztéig a Közbeszerzési Értesítő alapján próbáltuk megfejteni, melyik beszerzés vonatkozhat a talajcserére.
Ötletük mindenesetre van, méghozzá ez a tender "az alagi lóversenypálya és tréningközpont galopp pálya felújítására". A 2015 májusában zárult közbeszerzést az Andrame-Bau Kft. nyerte az eredetileg becsült szerződési értéknél 0,5 millióval olcsóbb, 147 millió forintos ajánlatával. Fél évvel korábban ugyanez a cég vihetett el egy hasonló pályafelújító munkát a szintén a Kincsem Nemzeti Kft. által működtetett budapesti Kincsem Parkban 149 millióért.
A csengeri és budapesti magánszemélyek tulajdonában álló, tavaly 667 milliós árbevétellel gazdálkodó kft. valóságos közbeszerzési favoritnak tűnik. Bár elérhető honlapot a sokadik oldalon sem dob fel hozzájuk a Google, elsősorban megyei kormányhivatalok tenderein szerepelnek szépen.
E sorok írója bő húsz évvel ezelőtt cikkezett először lóversenyügyekről (a már nem létező Népszabadságba). Már akkor értetlenül fogadta, hogy miként lehetséges, hogy ami a világ csaknem minden részén aranybánya, Magyarországon vastagon veszteséges üzlet. Mintha időkapszulába kerültem volna: a tulajdonosok panaszai is nagyjából ugyanazok – főképp a soványkának érzett jutalék a fogadási bevételből – mint annak idején.
Hogy miért nem mernek névvel nyilatkozni? Erre igen egyszerű a válasz. A hatályos versenyszabályzat olyan különös fordulatokat is tartalmaz, ami miatt alappal gondolhatják, hogy megüthetik a bokájukat. Akár az idomári- vagy versenylovasi engedélyüket is kockáztatják.
A teljes sportágat ellenőrző Lóversenyzést Felügyelő Bizottság például "megbüntet minden olyan cselekményt (...) elkövető személyt, aki (...) a galoppsport jó híre szempontjából kifogásolható, vagy a versenyek lebonyolításában közreműködők tekintélyét sérti, vagy működésüket akadályozza". A bizottság elnökét és tagjait a földművelési miniszter nevezi ki.
Főszereplők a lovin
Tenyésztő: nem szorul különösebb magyarázatra. Lehet a későbbiekben is tulajdonosa a versenylónak.
nem szorul különösebb magyarázatra. Lehet a későbbiekben is tulajdonosa a versenylónak. Futtató vagy tulajdonos: a versenyzés fő finanszírozója, megveszi (vagy ménesében kineveli) a versenylovat, fizeti a tartását, a vele dolgozók bérét. Akad csak egy-két lovat tartó hobbista és akár több tucatnyit futtató is.
a versenyzés fő finanszírozója, megveszi (vagy ménesében kineveli) a versenylovat, fizeti a tartását, a vele dolgozók bérét. Akad csak egy-két lovat tartó hobbista és akár több tucatnyit futtató is. Idomár vagy tréner: a ló versenyre felkészítéséért felelős, jellemzően vállalkozó, aki az istállóját gazdasági főnökként vezeti, s elszámol a tulajdonossal. Ő foglalkoztatja a zsokékat vagy ügetőn a hajtókat.
a ló versenyre felkészítéséért felelős, jellemzően vállalkozó, aki az istállóját gazdasági főnökként vezeti, s elszámol a tulajdonossal. Ő foglalkoztatja a zsokékat vagy ügetőn a hajtókat. Versenylovas vagy zsoké: a versenyüzem sztárja. Általában lovászként kezdi a karrierjét, ha rátermettséget mutat, lovaglási engedélyt szerez, 25 verseny után zsokéjelölt, majd a 40. versenye után zsoké. Általában alacsony termetű, könnyűsúlyú ember.
a versenyüzem sztárja. Általában lovászként kezdi a karrierjét, ha rátermettséget mutat, lovaglási engedélyt szerez, 25 verseny után zsokéjelölt, majd a 40. versenye után zsoké. Általában alacsony termetű, könnyűsúlyú ember. Hajtó: majdnem az az ügetőn, aki a galoppon a zsoké. Az ügetőn azonban a tényleges főszereplők általában trénerek is, hivatalosan idomárhajtók. A karrierút hasonló, a kezdet ugyanúgy istállószolgálat.
majdnem az az ügetőn, aki a galoppon a zsoké. Az ügetőn azonban a tényleges főszereplők általában trénerek is, hivatalosan idomárhajtók. A karrierút hasonló, a kezdet ugyanúgy istállószolgálat. Lóversenyzést Felügyelő Bizottság: egyetlen szervezet, ami a versenyközeg fölött áll. Kijelöli a versenyintézőség tagjait, dönt az engedélyek (licencek) kiadásáról, fellebbezési fórum a versenyintézőség döntéseinél, általában a lóversenyzés legfőbb felügyelő szervezete. Elnökét és tagjait a földművelési miniszter nevezi ki.
(A definíciók innen.)
1,4 milliárd veszteség, 12 milliárd adósság
Szintén időutazás a céges mérleg böngészése, csak a nagyságrendek változtak, a veszteség nem. A Kincsem Kft. horribilis 1,4 milliárd forintos veszteséget termelt tavaly, 400 millióval többet, mint 2016-ban. Tartozásai tetemesek, 11,9 milliárd forintra rúgnak. Egyebek mellett a tulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től kapott még 2015-ben 1,5 milliárd forint tulajdonosi kölcsönt a cég. Adósa (volt a mérlegzáráskor legalábbis) az önkormányzatoknak is: 67 millió forintnyi építményadó kifizetésére voltak kénytelenek haladékot kérni.
A kiadások között föltűnő a reklámra fordított pénzek megugrása: csaknem a tízszeresére, 37 millió forintról 337 millióra emelkedett a propagandára költött összeg. A lovi honlapján közzétett szerződéslista szerint a tavalyi legnagyobb, 420 milliós tétel a marketingről szóló megállapodás, amit a kormányzattól nem távoli Young-Trinty-Sprint Konzorcium húzott be. Közel 50 milliót fizettek Pintér Sándor volt cégének, a Civil Biztonsági Zrt.-nek őrzésért.
Veszteséges a testvércég, a Magyar Lóverseny-fogadást Szervező Kft. is, itt 703 millió a 2017-es mínusz.
Mindkét céget Pécsi István vezeti havi 1,2 millió forintos alapbérért. Ő valamikor szpíkerként (versenykommentátorként) kezdte a lovin, ahol a bennfentesek a Fidesszel nem ellenséges Lázár Vilmos lovasszövetségi elnök emberének tartják.
A menedzser több vasat is tart a tűzben. A lóversenyzés csúcsán tevékenykedik, miközben családja lótartóként is jelen van a porondon (nincsen olyan szabály, ami ezt tiltaná). A nagy reménységnek tartott Tour To Paris nevű versenyló Pécsi apósa, Hammersberg Elemér tulajdona – a lovat Overdose-hoz hasonlítják a Pécsi által igazgatott lovi hivatalos oldalán. Emlékeztető: a lovi alapvető funkciója a sportfogadás, aminek akár a befolyásolására is alkalmas lehet egy ilyen írás.
A fiatal mént nyilvános Facebook-posztja szerint Pécsi István felesége alkalmanként lovagolja is, ezen a májusi képen pedig a házaspár együtt örül Tour To Paris győzelmének. Miközben az alagi telep vezetője az asszony testvére, azaz Pécsi igazgató sógora, ifjabb Hammersberg Elemér – mindez együtt a némaságra kárhoztatott lovasemberek szerint a nepotizmus határait súrolja.
Fotók: a szerző felvételei. | Bajok vannak a százmilliós alagi tréningpályával, két galoppló is a lábát törte | Bajok vannak a százmilliós alagi tréningpályával, két galoppló is a lábát törte | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/06/12/bajok-vannak-a-szazmillios-alagi-treningpalyaval-ket-galopplo-is-a-labat-torte/ | 2018-06-12 17:58:36 | true | null | null | atlatszo.hu |
A lezárt érintőkijelzős készülékek többségét úgy lehet aktiválni, hogy a felhasználó végighúzza az ujját az érintőkijelző egy sávján. Erre a megoldásra kérvényezett szabadalmi oltalmat az Apple, és az amerikai szabadalmi hivatal meg is adta neki.
Az érintőképernyős telefonoknál és hasonló méretű, zsebre vágható kütyük esetében a hagyományos, nyomkodható gombos készülékeknél is nagyobb a veszélye a véletlen tárcsázásnak, amikor az ember zsebében érzékel érintést a képernyő, és erre reagál a felhasználó tudta nélkül. Az ilyen balesetek elkerülésére jelent meg az "unlock slide", vagyis a készülék lezárására és feloldására szolgáló csúszka a kijelzőn. Amíg a csúszkát a bal oldalsó állásból át nem húzza a júzer egy határozott mozdulattal a jobb oldalira, a kijelző minden más érintést figyelmen kívül hagy. A rendszer remekül működik, szinte kizárt, hogy véletlenül ilyen mozdulatot tegyen bármilyen, a képernyővel érintkező tárgy a zsebünkben, és feloldja a lezárást.
Illusztráció az Apple szabadalmi kérelméből
Az Apple szabadalmi kérelme hosszan és igen részletesen magyarázza, mi az a technológia, ami ezentúl az Apple tulajdonát képzni, és ábrákat is mellékel illusztrációképpen. A világ nagyjából összes érintőképernyős telefonjában és táblagépében alkalmazott zárfeloldó megoldás ezek szerint akkor sérti az Apple szabadalmát, ha egy meghatározott mozdulattal oldható fel a lezárt állapot az érintőképernyőn, illetve egy ikon, vagy más vizuális segítség mutatja meg a felhasználónak, mit kell tennie, és milyen irányban elvégezni a mozdulatot.
A konkurens telefon- és tabletgyártók egyelőre nem reagáltak a hírre, és az sem ismert, hogy az Apple hogyan akar élni a szabadalmi jogával, megpróbál-e licencdíjat szedni minden cégtől, ami ezt a megoldást alkalmazza a készülékeiben. | Az Apple levédetett egy ujjmozdulatot | Az Apple levédetett egy ujjmozdulatot - Meg is kapta a szabadalmi védelmet a telefon lezárását feloldó csúszka az érintőképernyőn. | [
"apple",
"szabadalom",
"érintőképernyő",
"tech"
] | 0 | https://index.hu/tech/2011/10/26/az_apple_levedetett_egy_ujjmozdulatot | 2011-10-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A madridi As sportlap cikke szerint a temetkezési vállalkozók 2017-es expóján egy cég olyan koporsóval rukkolt elő, amivel a Real Madrid szurkolókat célozták meg. Konkrétan a klub címere virít a koporsón, aminek olyan kialakítása van,
mint a Santiago Bernabéu Stadionnak.
A cégnél azzal érvelnek, hogy biztosan vannak olyan szurkolók, akik haláluk után is hirdetni akarják, melyik volt a kedvenc csapatuk. | Kissé morbid, de itt a Real Madrid-címeres koporsó | Egy temetkezési vállalat új szintre lépett. | [
"labdarúgás",
"pályán kívül",
"real madrid",
"sport"
] | 0 | http://24.hu/sport/palyan-kivul/2017/05/25/kisse-morbid-de-itt-a-real-madrid-cimeres-koporso | 2017-05-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A rendőrök három nap alatt azonosították a feltételezett elkövetőt, aki légfegyverrel lőtt rá több emberre.
A 35 éves dunaharaszti lakos ellen súlyos testi sértés kísérletének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak. A lakóhelyén tartott házkutatáson egy légpuskát, céltávcsövet és lőszereket foglaltak le - olvasható a police.hu oldalon. | Az ablakból lőtt a járókelőkre egy férfi Székesfehérváron | A rendőrök kihallgattak és bűnügyi őrizetbe vettek egy férfit, aki a gyanú szerint hétfő délután Székesfehérváron, egy Budai úti lakás ablakából leadott lövésekkel több embernek sérülést okozott - közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság péntek reggel a rendőrség honlapján. | [
"székesfehérvár",
"lövöldözés",
"légfegyver"
] | 0 | https://infostart.hu/bulvar/2018/04/20/az-ablakbol-lott-a-jarokelokre-egy-ferfi-szekesfehervaron | 2018-04-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A vád szerint 2013. januárjában egy vállalkozó megtudta, hogy a főváros XIII. kerületében van egy üzlethelyiség, amelyet az önkormányzat addig nem hirdetett meg bérlésre, azonban őt érdekelte a bérleti jog. Hiszékeny Dezső, az akkori XIII. kerületi alpolgármester – akinek a működési körébe tartozott a kerület üzlethelyiségeinek, lakásainak kezelése – közvetítő útján jogtalanul 5 millió forintot kért a saját részére azért, hogy egy, az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiség bérleti jogát a vállalkozónak juttassa. A jogtalan vagyoni előny átadására végül nem került sor, de a törvény szerint a bűncselekmény ettől függetlenül befejezett.
A vádiratban szereplő korrupciós bűncselekmény kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – írta közleményében az ügyészség.
Nem tett vallomást
Polt Péter legfőbb ügyész tavaly júliusban indítványozta Hiszékeny Dezső mentelmi jogának felfüggesztését. A politikust ezután kihallgatták, de ő nem tett vallomást, és a gyanúsítás ellen panaszt jelentett be. | Vádat emeltek Hiszékeny Dezső ellen | Vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség Hiszékeny Dezső országgyűlési képviselő és társa ellen. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/01/vadat-emeltek-hiszekeny-dezso-ellen | 2015-01-23 00:00:00 | true | null | null | Origo |
A szövetségi kapitányát melegebb éghajlatra küldő futballistát hazaküldték a dél-afrikai világbajnokságról – a Chelsea támadója válaszul lemondta a válogatottságot.
A Mexikó elleni csoportmeccsen korábbi gyengeségeit rendre előadó francia válogatott aligha jut tovább a csoportjából, s a morált tovább rontja az Anelka körüli cirkusz.
A közép-amerikaiak ellen a szünetben lecserélt, majd Raymond Domenechnek visszaszóló Anelka a SkySports News információi alapján ugyanis lemondta a válogatottságot.
A játékos a szombati edzésen nem jelent meg, s a francia szövetség (FFF) délután bejelentette, hogy a magáról megfeledkező csatárt kizárták a csapatból. Anelka eggyel tovább lépett – s közölte, akkor lássa a válogatottat, amikor a háta közepét.
A szünet után őt játéka miatt kérdőre vonó kapitányt a búsba küldő Anelkának részben igaza volt: a csapat a rengetegszer, s joggal támadott despotikus Domenech irányítása alatt teljesen szétzüllött, ráadásul sem a vb-selejtezők alatt, sem a barátságos felmérőkön nem derült ki, milyen terv, taktika, vagy elképzelés áll a csapat játéka mögött.
Az öntörvényű Domenech válogatási elvei ellenére a helyén maradt – s bár Anelka ordított az arcába, alighanem egy csapat, sőt, esetleg egy nemzet szavait vágta a vb után távozó szakember fejéhez. | Anelka lemondta a válogatottságot | A szövetségi kapitányát melegebb éghajlatra küldő futballistát hazaküldték a dél-afrikai világbajnokságról – a Chelsea támadója válaszul lemondta a válogatottságot. | [
"foci-vb 2010"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2010/06/20/anelka_lemondta_valogatottsagot | 2010-06-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Fradi és a Győr is üzent Böhnnek
A Fradi és a Győr is üzent Böhnnek
A Ferencváros és a Győr női kézilabdacsapata is jókívánságait tolmácsolta a magyar válogatott norvég szövetségi kapitányának.
A pólójukon üzentek a győri lányok (Fotó: vg.no)
Korábban írtunk róla, hogy a magyar nemzeti együttest a decemberi Európa-bajnokságon bronzéremig vezető Karl Erik Böhnnél leukémiát diagnosztizáltak. A kezelését azonnal megkezdték hazájában, Oslóban.
A hétvégén a női Bajnokok Ligájában két magyar együttes, a Győri Audi ETO KC, valamint az FTC-Rail Cargo Hungaria is pályára lépett. A Rába-parti hölgyek a pólójukra kiírt üzenettel kívántak jobbulást korábbi edzőjüknek a norvég Larvik otthonában, míg a fővárosiak részéről Elek Gábor vezetőedző tolmácsolta a Fradi-család jókívánságait:
"Az ő problémája is kicsit megfogott minket, és így, ezúton is kívánunk neki így, mint a Ferencváros, együtt, mielőbbi gyógyulást" – mondta Elek Gábor.
KEB a nyárig terjedő időszakig kezelései mellett a magyar válogatott felkészítésének stratégiai-tervezési, elemző munkáját végzi. A napi gyakorlati teendők, valamint a március 18–24., illetve a május 31. – június 9. között rendezendő válogatott hetek idején a közös felkészülések levezetése Siti Bea edző feladata lesz. | A Fradi és a Győr is üzent Böhnnek | A Ferencváros és a Győr női kézilabdacsapata is jókívánságait tolmácsolta a magyar válogatott norvég szövetségi kapitányának. | [
"ferencváros",
"sport",
"kézilabda",
"győri audi eto kc",
"karl-erik böhn",
"ftc rail cargo hungaria"
] | 0 | https://24.hu/sport/2013/02/18/a-fradi-es-a-gyor-is-uzent-bohnnek | 2013-02-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Lázár Jánossal tárgyaltak a napokban az Aligai Fürdőegyesület (AFE) képviselői. A téma természetesen a Club Aliga-beruházás volt, mellyel kapcsolatban két pert is nyert az egyesület a közelmúltban, megtorpedózva ezzel a befektetők mindkét építési engedélyét. Ahogy arról lapunk is beszámolt, nem épülhet egyelőre sem társasháztömb a Balatonaliga feletti magaspart tetejére, sem új kikötőépület a partra. Ezen kívül jelenleg csak látványtervei vannak a Club Aliga tulajdonos cégében, a Pro-Mot Hungáriában legfrissebben tulajdont szerzett Bayer Property Zrt.-nek, Balázsa Attila NER-közeli ingatlanfejlesztő társaságának, mely két hete a márciusit követően újabb nem sajtónyilvános lakossági tájékozatón mutatta be ezeket a helyieknek.
Egy kanapén Lázárral
A két pert is nyert AFE felkelthette Lázár János építési és közelekedési miniszter érdeklődését is, aki csaknem egy éve azt mondta a parlamentben – az MSZP-s Gurmai Zitának válaszolva, aki éppen a Club Aliga témájában kérdezett –, hogy „a Balaton partjára csak azt és csak olyat lehet építeni, amit a helyi közösség megenged és lehetővé tesz”.
A hajdani pártüdülő nyitottá tételéért a rendszerváltás óta (a kilencvenes években tüntetésekkel is) küzdő helyi fürdőegyesület vezetősége örömmel fogadta el a miniszter invitálását és mondta el régóta hangoztatott érveit, kéréseit Lázár János tárgyalójában, ahol a miniszter, Fülöp Balázs AFE-elnök és Bukovszki András alelnök egy kanapén ült.
„Három kérést fogalmaztunk meg:
vegye le a kormány a kiemelt beruházás státuszt a Club Aliga-fejlesztésről és amennyiben a helyi építési szabályzatnak kell megfelelnie, semmilyen ellenvetésünk nem lesz a fejlesztés ellen
– mondta a Narancs.hu-nak Bukovszki András. – Kértük a közfunkciók garantálását a közutak, a közpark és a strand köztulajdonba kerülésével, az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésükkel, azért, hogy soha többé ne lehessen ezeket elprivatizálni, soha töbé ne zárhassa le sorompó a közutat. Tájékoztattuk Lázár Jánost arról is, hogy valaha a Rákosiék által kisajátított terület volt Balatonaliga faluközpontja, a református templom máig fennmaradt. Sőt, egy olyan könyvvel is megajándékoztuk, mely civil szervezetünk rendszerváltás óta tartó küzdelmét taglalja a település Balaton-partjáért. S végül javasoltuk, hogy végre üljön le minden érdekelt egy asztalhoz, vagyis a nemzeti vagyonkezelő (ez a szervezet lenne illetékes arra, hogy kezdeményezze a bejegyzéseket az ingatlannyilántartásba), az önkormányzat, a fürdőegyesület és a befektető, akár úgy, hogy az egyeztető tárgyalást Witzmann Mihály, a térség oszággyűlési képviselője kezdeményezze. Lázár Jánosnak elmondtuk azt is:
álláspontunk szerint a már felparcellázott Aliga II-es területre nem lehet építési engedélyeket kiadni, mert ez esetben elvész a Balaton-part megközelíthetősége.”
Ez utóbbival kapcsolatban egyébként Bukovszki András balatonvilágosi önkormányzati képviselőként azt indítványozta a helyi képviselő-testületnek: az önkormányzat kérje a kormánytól a szabad parti sétány állami kisajátítását, az immár felparcellázott és értékesített magántelkeken véleménye szerint így lehetne „visszaszerezni” a Balaton-partot.
„Előremutató volt”
Lapunk kérdéseket küldött Lázár Jánosnak a találkozó kapcsán, arról érdeklődve, a miniszter lát-e esélyt arra, hogy az Aligai Fürdőegyesület kérései megvalósuljanak. Az Építési és Közlekedési Minisztérium sajtóosztálya ezt válaszolta: „Lázár János miniszter úr első alkalommal találkozott az Aligai Fürdőegyesület tagjaival. A megbeszélés előremutató volt. Jelenleg keressük az egyesület kéréseinek és a magyar építésügy szabályainak megfelelő megoldásokat.” | Lázár Jánosnál jártak a fürdőegyesület képviselői Club Aliga-ügyben | Azt kérték az építési és közlekedési minisztertől, ne legyen kiemelt beruházás a Club Aliga-fejlesztés, továbbá egyeztetést javasoltak valamennyi érintettel. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/lazar-janosnal-jartak-a-furdoegyesulet-kepviseloi-club-aliga-ugyben-259158# | 2023-06-01 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A hegyvidékeken már szemcsés hó is hullhat
A hegyvidékeken már szemcsés hó is hullhat
Szinte biztos, hogy az idei síszezon fele már elúszott
Pénteken túlnyomóan borult, párás időre számíthatunk, már legmagasabb hegyeinken sem valószínű napsütés – írja a Kiderül. Főként a felhőbe burkolózó hegyvidéki tájakon sűrű ködre és zúzmaraképződésre kell számítani. Szitálás bármikor kialakulhat, a hegyvidéki területeken esetleg szemcsés hó is hullhat.
Gyenge, illetve mérsékelt marad a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +5 fok között valószínű, a Dél-Dunántúlon lehet a legenyhébb az idő. Késő estére -1, +3 fok közé hűl le a levegő.
Kiemelt kép: Varga György/MTI | A hegyvidékeken már szemcsés hó is hullhat | A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +5 fok között valószínű. | [
"időjárás",
"hó",
"szitálás"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2020/11/27/pentek-idojaras-ho | 2020-11-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
KSH;Polt Péter;Tóth Bertalan;adatszivárgás;
2023-02-21 16:11:00
Nem tartja bűncselekménynek a rendőrség, hogy szigorúan titkos adatok kerültek ki a KSH-tól
Elutasítottak a feljelentést.
Feljelentésként értékelte a legfőbb ügyész az MSZP frakcióvezetőjének egyik írásbeli kérdését.
Tóth Bertalan azt követően érdeklődött Polt Péternél, hogy egy friss jelentéshez napokkal a hivatalos publikálás előtt jutott hozzá a Fidesz-közeli Makronóm Intézet.
Az ellenzéki politikus éppen ezért arra volt kíváncsi, hogy felmerül-e a hivatali visszaélés vagy bennfentes kereskedelem gyanúja, s ha igen, mikor rendel el nyomozást. Polt Péter feljelentésként értékelte értékelte a neki címzett kérdést, s azt a Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájához. Azonban ezt a feljelentést február 13-án elutasították, mivel
Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a Makronóm Intézet ezer szállal kötődik a kulturális és innovációs tárca államtitkárához, György Lászlóhoz. | Nem tartja bűncselekménynek a rendőrség, hogy szigorúan titkos adatok kerültek ki a KSH-tól | Elutasítottak a feljelentést. | null | 1 | https://nepszava.hu/3185723_polt-peter-toth-bertalan-ksh-adatszivargas | 2023-02-21 17:02:00 | true | null | null | Népszava |
Robbanás történt egy győri lakatosüzemben péntek reggel a Koroncói úton, egy ember megsérült, a mentők kórházba vitték - tájékoztatta a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-t. A robbanás oka nem ismert. A detonációtól az épület egyharmada összedőlt.
A Koroncói úton történt robbanásban a detonációtól az épület falainak egyharmada összedőlt - közölte a katasztrófavédelem.
A győri hivatásos tűzoltók nagy erőkkel vonultak az esethez, és riasztották a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálatot is.
A tűzoltók az épületből öt, különféle ipari gázt tartalmazó palackot is kivittek, amelyeket nem ért közvetlen hőhatás.
A Kisalföld.hu szerint a tüzet már eloltották, de az üzem romokban,van az életveszélyes vasszerkezetet bontják. Az épülethez tartozott egy kisebb helyiség, amiben egy biztonsági őr tartózkodott, ő sérült meg könnyebben.
A helyi hírportál azt is kiderítette, hogy az a győrújbaráti vállalkozó bérelte az üzemet, aki a hétvégén fertődön egy kerékpáros versenyen vesztette életét. A lakatosként dolgozó vállalkozó üzeme már üresen állt. | Óriási robbanás volt egy győri lakatosüzemben | Óriási robbanás volt egy győri lakatosüzemben - Az üzem vezetője múlt hétvégén hunyt el egy kerékpáros balesetben. | [
"robbanás",
"lakatosüzem",
"győr",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2017/05/05/oriasi_robbanas_volt_egy_gyori_lakatosuzemben | 2017-05-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Áfacsalással hozták hírbe Kóka Jánost, aki egy éttermi számlára hivatkozva állítja, nem történt meg a sajtóban leírt eset. Hol és mikor volt az elnökválasztási buli? Hányan fogyasztottak egymillió forint értékben? Fontos kérdések, de úgy tudjuk, Kóka nem az eredeti áfacsalási híreket cáfolta a számlával.
A Manager Magazin májusi száma azt írta: "Vezető kormánypárti politikus kvázi magánrendezvényre kibérel egy éttermet. Amikor a tulajdonos bemondja a rendezvény áfával együtt értendő bruttó árát, akkor a politikus asszisztense még csak kicsit se zavartatva közli: ez a nagy formátumú európai politikus inkább zsebbe fizetne, hiszen ez a magánpénze, nem a hivatali büdzséből megy. Az összeget azért egy olyan borítékban adja át szemérmesen, amelyen a kormányzat egyik intézményének logója látható".
Lehetett sejteni
Az újság szerkesztői az étterem tulajdonosának védelmére hivatkozva nem árultak el részleteket (időpont, helyszín, szereplők) az ügyről. Hetekig csak találgatni lehetett, hogy ki lehetett a vezető kormánypárti politikus, aztán - az ügyet politikailag kihasználó MDF forrásaira hivatkozva - a hvg.hu Kóka Jánost és a miniszter pártelnökké választása utáni bulinak helyet adó Colombus Pub-ot hozta hírbe.
A cikkek hatására Kóka János, az SZDSZ elnöke szombaton bemutatta a sajtónak azt a számlát, ami állítása szerint az elnökké választása utáni bulin készült a Columbus hajón. Kóka Jánost az SZDSZ küldöttgyűlése március 31-én szombaton választotta elnökké, a számlán szereplő dátum azonban március 31. 0 óra 10 perc, azaz péntek éjszaka.
A dátumozás tanúsága szerint tehát a jelentős, összesen 997 080 forintos tételek elfogyásztására még március 30-án, pénteken kellett sort kerítenie a társaságnak, mert a számla 2007. 03. 31-án, szombaton hajnalban, 0 óra 10 perckor készült.
Kóka János SZDSZ-elnökké választását azonban csak mintegy 17 órával később, március 31-én jelentették be. (Az SZDSZ honlapján a miniszter pártelnökké választásáról megjelent hírt ugyanakkor valóban egy nappal korábbi időpontra, március 30-ra dátumozták, így olvasható az archívumban ma is.)
Hányan is voltak?
A miniszter állította, hogy a bemutatott éttermi számla bizonyítja, hogy március végén szabályosan fizette az elnökké választása után tartott rendezvényt, és bár nem szokta, most mégis megőrizte a kapott számlát. Kóka János szombaton azt mondta, hogy a rendezvényen 150 vendég vett részt, és hogy a számlát asszisztense rendezte. A Colombus hajót üzemeltető cég ügyvezetője, Fekula László ugyanakkor az MTI-nek azt mondta, a rendezvényen 60-80 vendég volt.
Ábrahám Gergely, a GKM szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy az éttermek nem zárják le éjfélkor az aznapi forgalmat. Mivel a fogyasztás március 31-én kezdődött, ezért a 12 óra után kikért számlán még az előző napi dátum szerepel, azonban az óra és a perc már a következő napot, azaz április elsejét jelzi, magyarázta.
Fura dátumozás
A szóvivő nyilatkozatval egybehangzóan a Columbus hajó üzletvezetője, Vízi Attila is azt állította, hogy a számlákon mindig az asztalnyitás dátuma szerepel, azonban a számítógépben az óra ketyeg tovább, így lehetséges az, hogy a dátum és az óra nem ugyanarra a napra vonatkozik.
Kóka János megjegyezte, hogy mivel saját pénzéből fedezte a költségeket, így nem volt szükség áfás számlára, pont ezért a hasonló rendezvények számláit nem is szokták elrakni. Az asszisztens azonban a Columbuson március 31-én tartott buli számláját pont elrakta. Az Index kérdésére Kóka János azt is cáfolta, hogy más időpontban, más vendéglátóhelyen számla nélkül fizette volna a fogyasztást.
Úgy tudjuk azonban, hogy a Manager Magazin utalása nem a Colombus hajón tartott elnökválasztási partira, hanem egy másik étteremre vonatkozott, ráadásul ebben az étteremben az első cikk megjelenése óta APEH-vizsgálatot is tartottak. | Tisztázta-e Kókát az egymilliós éttermi számla? | Tisztázta-e Kókát az egymilliós éttermi számla? | null | 1 | https://index.hu/belfold/afa0610/ | 2007-06-10 00:00:00 | true | null | null | Index |
Több mint 1,8 milliárd forint – a Magyar Hang nem megerősített számításai szerint legalább ekkora osztalékot vehetett fel céges érdekeltségei után az 5. Orbán-kormány új honvédelmi minisztere, Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Vagyis ez az összeg magasabb annál az 1,624 milliárdos tételnél is, amiről múlt héten cikkeztek a lapok.
A Fidesz-közeli, kaszinó- és vasúti bizniszeiről ismert vállalkozó miniszteri kinevezése nem csak azért volt meglepő, mert ő Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje; vagy mert személyében egy üzletember váltja a 40 éves katonai tapasztalattal rendelkező, az Orbán-kabinetet az előző ciklusban kiszolgáló Benkő Tibort. Nagy megütközést keltett az is, hogy a vállalkozó a Magyar Fejlesztési Bank 55 milliárd forintos hitelével vásárolhatta meg tavaly szeptemberben a cseh Aero Vodochody repülőgépgyártó vállalat többségi tulajdonát, egy 2021 májusában alapított cégen, a HSC Aerojet Zrt.-n keresztül. Majd az országgyűlési választások után kiderült, hogy a kormány „véletlenül” ettől a baráti tulajdonba kerülő gyártól vesz majd 12 darab katonai kiképző repülőgépet, az RTL Klub becslése alapján akár 60–70 milliárd forintos értékben.
• Mekkora nyereséget termelt Szalay-Bobrovniczky Kristóf repülős vállalkozása, bármilyen üzleti tevékenység nélkül?
• Melyik kormányközeli üzletember cége vásárolta meg a honvédelmi miniszter vasúti kocsikat építő cégét?
• Mit válaszolt a bevételekre vonatkozó kérdésünkre Szalay-Bobrovniczky bizalmi embere?
• Milyen karrierút áll az új kormánytag előtt, aki Habony Árpádot is barátjának, sőt, bajtársának tartja?
• Milyen távlati célokkal érkezett az üzleti, majd a politikai életbe Szalay-Bobrovniczky Kristóf? | Megvan, ki veheti át Szalay-Bobrovniczky Kristóf vasúti cégét | A honvédelmi miniszter információink szerint kétmilliárdos osztalékkal foglalta el a bársonyszéket, cégeinek többségén azonban még nem adott túl. | null | 1 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/megvan-ki-veheti-at-szalay-bobrovniczky-kristof-vasuti-ceget-141878 | 2022-06-24 20:44:44 | true | null | null | Magyar Hang |
De legalább kitett kettejükről egy gyerekkori fotót.
Puskás Peti öccsének, Puskás Daninak születésnapja van, az énekes ezért posztolta ki az alábbi, gyerekkori fotót kettejükről, mellé pedig azt írta:
Drága Danikám! Instastoryk császára!!! Boldog 25 vagy 26-ik születésnapot kívánok neked! Életem legjobb döntése volt, hogy kisírtam egy kistestvért!
View this post on Instagram A post shared by Peter Puskás (@apuskaspeti) on Aug 4, 2019 at 4:25am PDT
Ezek szerint Puskás nem tudja, melyik évben született az öccse, és sajnos mi sem tudunk segíteni, mert a Google nem tárol Puskás Daniról ilyen információkat.
Mindenesetre boldog születésnapot, akárhányadik is legyen az.
Kiemelt kép: Instagram/Puskás Peti | Puskás Peti nem tudja, hány éves az öccse | De legalább kitett kettejükről egy gyerekkori fotót. | [
"puskás peti",
"puskás dani",
"születésnap"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2019/08/04/puskas-peti-nem-tudja-hany-eves-az-occse | 2019-08-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A színpompás felvételen az NGC 1073 katalógusjelű spirálgalaxis látható, amely a Cethal (Cetus) csillagképben, 55 millió fényévnyire van a Földtől.
(Fotó: NASA/ESA)
A csillagászok szerint a felvétel azért érdekes, mert a Tejútrendszert csak belülről figyelhetjük meg, míg az NGC 1073 lehetőséget biztosít a “külső" megfigyelésre is.
A Hubble felvételén látható egy “érdes" gyűrű, amely a galaxist öleli körül, a képződményt a születőben lévő csillagok alkotják. A gyűrű belsejében egy fényes röntgenforrás ragyog: az IXO 5 katalógusjelű képződmény nagy valószínűséggel egy kettős rendszer, amelyet egymás körül keringő csillag és fekete lyuk alkot.
A felvétel felső részében több, vöröses árnyalatú objektum látható, ezek mindegyike távoli galaxis, amelyek lényegesen messzebb vannak a Földtől, mint az NGC 1073. | Megtalálták a galaxisunk "ikertestvérét" | A Hubble űrteleszkóp kapta lencsevégre a Tejútrendszer párját. | [
"hubble",
"űrteleszkóp",
"galaxis",
"tejútrendszer"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2012/02/07/megtalaltak-a-galaxisunk-ikertestveret | 2012-02-07 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az állami termőföldek árverezésének félidejében már eddig is több földet vett Mészáros Lőrinc, mint amennyit a törvény bárkinek megenged birtokolni. A 300 hektárt jóval túllépve, 400 hektáros területet tudhat magáénak a miniszterelnök barátja - értesült az RTL Klub. A kereskedelmi adó megkérdezte a Kormányzati Tájékoztatási Központot arról, hogy hogyan lehetséges ez, de a hivatal csak általánosságban válaszolta, mondván: magánszemély valóban legfeljebb 300 hektárt vehet, és akiről kiderül, hogy nem felel meg a feltételeknek, annak a tulajdonjogát nem jegyzik be. A szkeptikusabbak máris szabálymódosításokat vizionálnak: egy új törvénnyel felemelhetik a határt.
A Puskás Akadémia elnöke családjával együtt összesen kétmilliárd forint értékben vásárolt eddig földeket. A jegyzőkönyvek alapján Mészáros Lőrinc a 400 hektár földre 506 millió forintot költött, felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix 296 hektárt szerzett 406 millióért. Egyik lánya, Ágnes 209 hektárt vett 443 millióért, míg a másik lánya Beatrix 276 hektárért 340 milliót fizet, ugyanakkor testvére, Mészáros János 207 hektárt vásárolt 246 millió forintért. Eszerint Mészáros és családja összesen 1391 hektár földet vásárolt majd' 2 milliárd forintért a Felcsút környéki településeken.
Rohamléptekben gyarapítja földvagyonát L. Simon László államtitkár fitneszedzőként dolgozó felesége is; eddig 281 millió forintért vett földet. Korábbi, 34 hektáros földvásárlása a parlamentben is szóba került, akkor Orbán Viktor megvédte: "gratulálok neki, jól tette". A dicséreten felbuzdulva további csaknem 250 hektárnyi területet vásárolt Vass Eszter a Velencei-tó környékén: Gárdonyban 198, Seregélyesen 36, Nadapon pedig további 10 hektárnyi földet. Többen firtatják miből tellett a majd' 60 millió forintos önrészre, és miből telik az igencsak magas törlesztőre. Úgy tűnik, mégis érdemes lenne az államtitkárnak megfogadni főnöke - Lázár János - tanácsát, aki korábbi zűrös ügyek kapcsán azt mondta: "L. Simon László képviselőtársamnak, barátomnak is ezt fogom javasolni, hogy tegyen rendet maga körül." Mások is kíváncsiak e rendbetételre, mert sem a vagyonnyilatkozatokban, sem a család tulajdonában levő cégek eredményei között nem találják a hiányzó pénzek forrását. Egy magánszemély már meg is tette bejelentését a NAV-nál és az ügyészségen az államtitkári család vagyonszerzési hátterének kivizsgálását kérve.
A vagyonosodási vizsgálatok múlt év végi korlátozása is csak azt a célt szolgálja, hogy a vagyonukkal elszámolni képtelen fideszes főemberek szabadon használhassák vagyonuk továbbgyarapítására a korábban összelopott pénzüket - írta az ügy kapcsán közleményében Gőgös Zoltán. Az MSZP elnökhelyettese tiltakozott amiatt is, hogy a Kúria elutasította az MSZP népszavazási kezdeményezésének soron kívüli tárgyalását, amelyet a földárverések megakadályozására szerveztek volna a szocialisták, ám a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elutasította a kérdésüket.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a fenti oligarchákhoz képest kisbefektető: a VS.hu értesülése szerint a közelmúltban egy négyhektáros parcellát vett meg az államtól 8,2 millió forintért. Lázár korábban is fektetett termőföldbe, tavaly ősszel pedig amellett érvelt, hogy magánkézben van jó helyen a föld, hiszen az állami vagyont úgyis csak szétlopják. | Fittyet hány a szabályokra Mészáros | Az állami termőföldek árverezésének félidejében már eddig is több földet vett Mészáros Lőrinc, mint amennyit a törvény bárkinek megenged birtokolni. A 300 hektárt jóval túllépve, 400 hektáros területet tudhat magáénak a miniszterelnök barátja - értesült az RTL Klub. A kereskedelmi adó megkérdezte a Kormányzati Tájékoztatási Központot arról, hogy hogyan lehetséges ez, de a hivatal csak általánosságban válaszolta, mondván: magánszemély valóban legfeljebb 300 hektárt vehet, és akiről kiderül, hogy nem felel meg a feltételeknek, annak a tulajdonjogát nem jegyzik be. A szkeptikusabbak máris szabálymódosításokat vizionálnak: egy új törvénnyel felemelhetik a határt. | null | 1 | https://nepszava.hu/fittyet-hany-a-szabalyokra-meszaros | 2016-01-11 20:40:00 | true | null | null | Népszava |
Háromévnyi tetszhalott állapot után újra életjeleket mutat a Simicska-birodalom egykori zászlóshajója, a Közgép Zrt. A vállalat 2020-ban 12 milliárd forintot is meghaladó árbevételt ért el, ami ugyan még mindig messze van a 2010-es évek elején mutatott teljesítménytől, de így is több mint tízszerese az elmúlt esztendők forgalmának. A nyereség ugyan továbbra is visszafogott volt – legalábbis a pénzszivattyús évekhez képest -, de időközben annyit változtak az erőviszonyok, hogy már nem is a Közgépnél kell, hogy lecsapódjon a profit.
A 2010-es választásokat követő első ciklusban a Közgép a Fidesz gazdasági háttérországának legfontosabb eleme volt. Bár ezt hivatalosan sokáig nem lehetett tudni, de a cég Simicska Lajos érdekeltségébe tartozott, és ezekben az években százmilliárdos nagyságrendben nyert el építőipari megbízásokat az államtól. A társaság 2010 és 2015 között majdnem 440 milliárdnyi bevételt és 35 milliárdos adózott eredményt hozott össze. Utóbbiból majdnem 30 milliárdot ki is vett a tulajdonos.
A vállalat diadalmenete azonban az egyik pillanatról a másikra véget ért, amikor 2015-ben Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszett.
A Közgép ettől kezdve egyáltalán nem jutott állami megbízásokhoz, és bár a korábban elnyert munkák egy ideig még kitartottak, a cég 2016-2017-re a korábbi mérete töredékére zsugorodott. A korábban 100 milliárd feletti árbevétel az 1 százalékára csökkent, a tízmilliárdos profitból pedig néhány 10 millió maradt.
A helyzet akkor változott ismét, amikor a 2018-as választások környékén az addig a Fidesz ellen küzdő Simicska Lajos kapitulált. A választások után az egykori Fidesz-pénztárnok még kisöpörte a vállalatot, kivett belőle több mint 8 milliárd forintot, majd a többi érdekeltségével együtt a Közgépet is eladta. Ahogy birodalma nagy része, ez is Mészáros Lőrinc üzleti környezetében kötött ki: a felcsúti milliárdos állandó üzlettársa és barátja, a Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László szerezte meg.
A nagy összeveszés után lényegében munkát sem kapó cég pedig ezzel visszakerült a térképre. Az épp a Közgép bukását követően felemelkedő kormányközeli építőipari óriások először csak arra használták, hogy az állami megbízásokhoz referenciát biztosítson, ám tavaly végül önállóan is behúzott egy hatalmas munkát a Közgép.
A vállalat több mint 43 milliárd forintért építheti a M44 gyorsforgalmi út Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszát.
Mivel az építkezés már tavaly megkezdődött, ennek a projektek komoly szerepe lehetett a Közgép árbevételének megugrásában. A következő három évben pedig még biztosan számíthat pénzre a beruházásból a cég, hiszen a teljesítési határidő 48 hónap, azaz a munkák valamikor 2024-ben fejeződhetnek be.
A nyereség azonban egyáltalán nem biztos, hogy a Közgépnél csapódik majd le. A vállalat ugyanis időközben saját funkcionális utóda, a kormány új kedvenc autópálya-építőjének számító Duna Aszfalt leányvállalata lett*A Duna Aszfalt Szíjj László cége.. A két cég pedig gyakran közösen indul közbeszerzéseken, a Duna Aszfalt az M44-es fejlesztésénél is alvállalkozóként tűnt fel.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska ment, Szíjj László jött, közel háromszorosára drágult az autópálya-építésAz évtized elején még nagyjából egymilliárd forintból is ki lehetett hozni egy kilométer olyan sztrádát, ami manapság már több mint három milliárdba kerül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska Lajos pénzgyára adja a referenciát MészároséknakA székesfehérvári félkész gyalogos felüljárót három éve nem sikerül befejezni. Talán majd most, miután még jobban elszállt a költsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉpp most élesztik újra a Simicska-birodalom ékkövétMészáros Lőrinc üzleti körének alvállalkozójakánt tér vissza a fővárosba az egykori Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép. A Déli összekötő vasúti hidat korszerűsítik. | Simicska Lajos szelleme visszatért, tényleg rehabilitálják a Közgépet | Simicska Lajos idején lenullázták a 2010-es évek elejének pénzszivattyúját, most azonban, hogy az egykori Fidesz-pénztárnok eltűnt a képből, ismét hasít a Közgép. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20210528/simicska-lajos-szelleme-visszatert-tenyleg-rehabilitaljak-a-kozgepet/ | 2021-05-28 10:22:00 | true | null | null | G7 |
A népmesék modernizációja vagy épp posztmodernizációja az egész népmesei világ felforgatását jelenti.
"Nem volt neked furcsa gyerekként, hogy a mesékben mindig a királyfi menti meg a királylányt és nincsenek királyfik, akik királyfikat mentenek meg. Vagy királylányok, akik másik királylányokat?" - eme gondolat kapcsán értekezik a Momentum blogján Vikor Janka arról, hogy szerinte szükséges lenne LMBTQ-meséket is mondani az óvodában, iskolában.
Vikor Janka így folytatja:
"Előtte ez a kérdés soha nem merült fel bennem, de a válasz mégis egyértelmű volt a számomra. Én mindig a királyfi voltam a mesékben, és nem azért, mert kisfiú szerettem volna lenni, hanem mert soha sem gondoltam, hogy én egy olyan királylány lennék, aki egy királyfit vár. Az első mese, amiben igazán tudtam azonosulni egy szereplővel, egy olyan lányról szólt, aki megmentette a királyfit, de nem szeretett volna tőle semmi többet, helyette viszont összebarátkozott a sárkánnyal. Ez előtt a kérdés felvetés előtt is találkoztam már olyan pályázati kiírással, hogy alkossunk LMBTQ+ szereplőkkel játszódó meséket. Ezeket a kezdeményezéseket viszont sokan úgy támadták, hogy a gyermekek védelmeként tüntetik ezt fel. Attól tartanak, hogy ezektől a történetektől lesznek melegek, transzok vagy más nemi vagy szexuális kisebbséghez tartozóak a gyerekek."
Nos: senki nem tart attól, hogy az LMBTQ-meséktől melegek vagy leszbik vagy transzok lesznek a gyerekek. Más velük a baj.
Egyébként a legtöbb gyerek a mesékben általában a hőssel azonosul, akkor is, ha ő épp lány, a hős meg királyfi vagy szegénylegény.
Vikor Janka mégis a "csak a heterok által heterók számára írt, azaz heteronormatív meséket hallgatva" mindig "kívülállónak és összezavarodottnak" érezte magát.
Szerinte az LMBTQ-meséktől senki nem zavarodik össze, viszont Magyarországon még túl kevés van belőlük.
Egyszer már, a Labrisz Leszbikus Egyesület kapcsán kifejtettem, miért nem lehetséges LMBTQ-népmeséket írni. De akkor most még egyszer röviden összefoglalom:
eleve a népmeséket nem "írják" olyan értelemben, ahogy a momentumos poszt szerzője gondolja.
Azok vannak, évezredes bölcsesség formálta őket, és a történetmenetek, epizódok a világon mindenhol ugyanazokat a mintákat követik. A népmesét nem írja egyvalaki, hanem a közösségek formálják őket, például a hagyományos, falusi mesemondókat erősen kontroll alatt tartotta a faluközösség.
Aztán: a népmese eredetileg felnőttműfaj. Igen, a sárkányos-királyfis-szegénylegényes-vitézes mesék is, nem csak a pajzán történetek. Gyerekek is hallgathatták, gyerekeknek is mondták őket - mellékesen.
De a lényeg: a népmesének rengeteg kötött eleme és megváltoztathatatlan sajátossága van. Jellemrajzai sematikusak, helyszíne meghatározatlan, alakjai fekete-fehérek, jók vagy rosszak. (lásd az Aarne-Thompson-Uther-tipológiát és Propp híres kötetét a mese morfológiájáról). A népmese nem az egyediről szól, hanem az általánosról, nem a kivételről, hanem a tipikusról. Aki ezen változtatni próbál, az már nem népmesét mond, ír, hanem valami egészen mást.
A népmesék javasolt átírása az archetípusok nem értéséről tanúskodik,
így azok kiheréléséhez vezetne. (Lásd Marie-Louise von Franz jungiánus pszichológusnő könyveit.) Emellett pedig ez a húzás az egész népmesei kozmoszt, a népmesék egész világát felborítaná. A népmesék egy hagyományos világban születtek, ami nem csak heteronormatív volt, hanem feudális, agrárius és monarchikus.
Magyarán nem csak az LMBTQ-mozgalmárok mondhatnák, hogy a népmese nem nekik szól, hanem mondhatná szinte mindenki, elvégre a mai világ nem feudális, nem monarchikus és nem agrárius.
Akkor át kellene írni a népmeséket, hogy azok úgymond a 21. századi embernek is szóljanak? Ne király legyen benne, hanem köztársasági elnök és miniszterelnök, ne királyfi, hanem... itt meg is bicsaklunk, mert a köztársasági elnökök és miniszterelnökök nem alkotnak királyi családot és nem öröklődik a címük. Marad a szegénylegény, csak a mai szegénylegények ritkán élnek kunyhóban, jól megy a soruk, világgá repülővel megyünk, kardot nem hordunk, eleve a népmesék "osztálykülönbségei" és technikai lehetőségei is igen elavultak.
Aztán a népmesék világa kissé erőszakos, meg hát erősen meghatározó benne egy olyan dolog, amit a kortárs baloldal nemigen szeret: az egyéni erőfeszítés, az egyéni felelősség és az egyéni érdem. Az ezeket elimináló elnyomó struktúrákról nincs szó bennük.
A népmesék hagyományos világa heteronormatív volt, évezredeken át.
Nem azért volt heteronormatív, mert misztikus módon kialakult valami elnyomó patriarchális heteró rezsim, hanem azért, mert az ember felépítése - teste, biológiája ( ontológiai struktúrája) - alapvetően heteró, s így az emberek túlnyomó többsége is az. Az élet pedig élni akar, menni tovább, a fele királyságnak tehát örökösre van szüksége, hogy legyen következő királya is. A világ nem valami fatális véletlen baleset vagy hatalmi harc miatt heteronormatív, hanem mert ilyen az ember.
A népmese attól népmese, hogy a nép ajkán él és nemzedékről nemzedékre hagyományozódik. Ez a hagyományozódós világ viszont odavan: aki ma megbuherálja a népmeséket, az nem népmesét fog gyártani, hanem valami torz sztorit.
Mint múltkor is írtam: új mesét lehet íratni, hagyományos szerzői meséket és népmeséket átíratni viszont nagyjából lehetetlen a rájuk jellemző sajátosságok felrúgása nélkül. Ha pedig felrúgtuk a rájuk jellemző sajátosságokat, akkor nem átírtuk őket, hanem valami teljesen újat írtunk. A végeredmény pedig valószínűleg szájbarágós, didaktikus, olvashatatlan tanmese lesz.
A népmesék modernizációja vagy épp posztmodernizációja tehát az egész népmesei világ felforgatását jelenti; jó szimbóluma ez annak, ahogy a progresszió a nyugati világot a gyakorlatban is fel akarja forgatni.
| Mandiner | [
"vélemény",
"belföld",
"Szilvay Gergely",
"folklór",
"LMBTQ",
"népmese",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20200825_a_momentum_es_a_pride_mesek | null | true | 0 | 0 | null |
|
Azt állítja, nem a lájkokért és nem a reklámért készültek.
Három héttel ezelőtt Tiffany Mitchell balesetet szenvedett a motorjával. Szerencsére kisebb sérülésekkel megúszta, aztán a 213 ezer Instagram-követőjével is megosztotta. Ennek részeként kiposztolta a képeit is, amit egy profi fotós csinált még a baleset előtt, és azt is, ahogy a földön fekve fekszik utána.
A kommentekben sokan jobbulást kívántak neki, mások viszont a szemére vetették, hogy azzal, hogy az előtte képen mosolyog, meg alapvetően, hogy profi képek készültek az egészről, bájossá teszi a balesetet, hogy minél több lájkot szerezzen vele.
Hű, súlyos baleset, de voltak ott emberek, hogy – elbűvölő – képeket készítsenek róla? Ezzel megsérted azokat az embereket, akik valóban balesetet szenvedtek? Hagyjuk az elbűvölő baleseteket!
Más arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizes palacknak nagyon jól sikerült a termékelhelyezése.
Mitchell külön bejegyzésben válaszolt a kritikákra. Állítja, nem reklámfogás a balesetes posztja, ahogy nem is a lájkokért csinálta, hanem
igaz történeteket osztok meg, amióta csak elkezdtem posztolni. Őszinte voltam a vetélésemmel, a válásommal, a szorongásommal, a párom egy motorbalesetben való elvesztésével kapcsolatosan, és a gyásszal, amit azt követte.
Azt is írta a nő, hogy az Instagram-fiókja eszköz a gyógyításhoz és kapcsolatlétesítéshez más emberekkel, akik talán ugyanazon mennek keresztül, mint ő.
https://www.instagram.com/p/B1Z1M3ygEH4/?utm_source=ig_web_button_share_sheet
Azzal vádolni valakit, hogy meghamisít vagy kihasznál egy balesetet, az nagyon súlyos, mert mi van, ha nincs igazad?
Ráadásul a motorozós képeket azért is rakta ki, mert sokan, akik évek óta követik, tudják, mekkora lépés neki motorra szállni, és hogy tudja, másoknak ezzel mit üzen.
Szomorú vagyok, hogy valami ilyen igaz és személyes dolgot így kezeltek
– üzente végül Mitchell.
Kiemelt kép: Instagram | Megvédte a képeit, amit a balesetéről készített egy profi fotós | Azt állítja, nem a lájkokért és nem a reklámért készültek. | [
"baleset",
"ez pörög",
"fotrós",
"fotó",
"instagram",
"kép",
"lájk",
"reklám",
"védekezés"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2019/08/21/baleset-foto-fotros-kep-reklam-lajk-instagram-vedekezes-tiffany-mitchell | 2019-08-21 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Hadházy Ákos, az ellenzéki párt antikorrupciós szakszóvivője szombaton, az azonos témában tartott sajtótájékoztatója után az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta, hogy a TKKI még az ORÖ-nél is nagyobb herdálást folytat.
Kifejtette: az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) háttérintézménye 7000 négyzetméternyi terület hóeltakarítására és síkosságmentesítésére 25 millió forintért adott megbízást egy reklámkampányok tervezésére szakosodott cégnek.
Összehasonlításképpen megjegyezte: Szekszárdon ez a feladat évente 40 millió forintjába kerül a városnak.
Hozzátette: a TKKI egy másik céget 8 millió forintért bízott meg az ózdi telephelyének parkgondozásával.
A képviselő közölte azt is: személyes felelősségre vonást is vár az Emmitől, miután a tárca megállapította, hogy 272 millió forint értékben talált szabálytalanságot az ORÖ által gondozott Híd a munka világába programmal kapcsolatban. | Belföld: Az LMP az uniós források még nagyobb herdálására számít | Az LMP a roma felzárkóztatásra szánt európai uniós források még nagyobb herdálására számít, miután a kormány "a szabálytalanul költő" Országos Roma Önkormányzattól elvéve a feladatot, a Türr István Képző és Kutató Központra (TKKI) bízta a további pályázatok gondozását. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/az-lmp-az-unios-forrasok-meg-nagyobb-herdalasara-szamit-1565559 | 2015-09-26 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Imre a negyeddöntőbe jutásért a venezuelai Silvio Fernandeztől, Boczkó pedig a kanadai Tigran Bajgorictól kapott ki.
“Gézának jó ez az eredmény, nekem viszont nagyon kellett volna az olimpiai kvalifikáció szempontjából, hogy legalább a nyolc közé bejussak" – mondta az MTI érdeklődésére Boczkó Gábor.
A dohai verseny előtt mindkét főtáblára jutott magyar kvótát érő helyen állt. A londoni játékokon a férfi párbajtőrözőknek csak egyéni versenyt rendeznek.
A női kardozók franciaországi Grand Prix viadalán a magyarok közül Benkó Réka és Várhelyi Kata bejutott a legjobb 16 közé; előbbi a 11., utóbbi pedig a 15. helyen végzett.
Az orléans-i verseny honlapja szerint Benkó 15-12-re verte az ukrán Olena Kravackát, 15-14-re az orosz Jana Jegorijant, aztán 15-9-re kikapott a szintén orosz Szofija Velikajától. Várhelyi Kata az ukrán Olena Homrován (15-10) jutott túl bravúrral, majd a francia Saoussen Boudiafot (15-12) is legyőzte, de a harmadik fordulóban az ukrán Olga Zsovnir 15-12-vel megállította őt.
A legjobb 64 között még két magyar szerepelt a 132 fős mezőnyben: Márton Anna 37., Várhelyi Anna pedig 50. lett.
Női kardban csak egyéni versenyt rendeznek a nyári olimpián, a magyarok közül Benkó Rékának jó esélye van a kvótaszerzésre.
Három magyar szerepelhetett a főtáblán a női tőrözők németországi Világkupa-versenyén, melyet Mohamed Aida a 18., Kreiss Fanni a 32., Varga Gabriella pedig a 37. helyen fejezett be.
A küzdelmekbe kiemeltként csak szombaton bekapcsolódó Mohamed a 64 között az első fordulóban 11-10-re verte a kínai Csang Lejt (Zhang Lei), majd a következő körben 15-12-re kikapott az olasz Martina Batinitől.
A viadal honlapja szerint Kreiss előbb 15-8-ra nyert a tunéziai Ines Bubakri ellen, aztán 15-13-ra alulmaradt a dél-koreai Oh Ha Nával szemben.
Varga Gabriellát az első fordulóban 15-9-cel búcsúztatta a francia Isora Thibus. A tauberbischofsheimi versenyen egyéniben 166 vívó indult.
Vasárnap a csapatok versengésére kerül sor, amely lényegesen fontosabb az olimpiai kvalifikáció szempontjából. Amennyiben ugyanis a magyar válogatottnak sikerülne kvótát szereznie az ötkarikás játékokra, egyéniben is automatikusan indulhatna három tőröző Londonban. | Nem kerültek a legjobb tíz közé a magyar vívók | Imre Géza és Boczkó Gábor a legjobb 16-ig jutott a férfi párbajtőrözők katari Grand Prix-viadalán. | [
"vívás",
"boczkó gábor",
"imre géza"
] | 0 | https://24.hu/sport/2012/02/11/nem-kerultek-a-legjobb-tiz-koze-a-magyar-vivok | 2012-02-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A közmunkás tavaly július 31-én, a reggeli órákban Gyomaendrőd belterületén két társával együtt fűnyíróval vágta a füvet. A kikapcsolt állapotban levő géppel a felment a 46. számú főút mellett kiépített kerékpárútra anélkül, hogy meggyőződött volna arról, közlekedik-e valaki a kerékpárúton.
Egy nő elektromos kerékpárral szabályosan közlekedett, és nekiütközött a fűnyírógépnek, és elesett: súlyos sérüléseket, csonttöréseket szenvedett és maradandó fogyatékosság is kialakult nála.
A Szarvasi Járási Ügyészség a nő ellen gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat, és próbára bocsátás alkalmazását indítványozta - írja a beol.hu.
Nyitókép: Pixabay | Fűnyíróval gázolt egy közmunkás Gyomaendrődön | A Szarvasi Járási Ügyészség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat egy 57 éves gyomaendrődi nő ellen, aki tavaly nyáron fűnyíróval okozott súlyos balesetet egy kerékpárúton. | [
"gyomaendrőd",
"fűnyíró",
"baleset"
] | 0 | https://infostart.hu/bunugyek/2019/06/05/funyiroval-gazolt-egy-kozmunkas-gyomaendrodon | 2019-06-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Holtan találtak rá egy vezető orosz oligarchára, miután rejtélyes módon körülbelül 33,5 métert zuhant moszkvai otthonának ablakából - írja a Daily Mail. A 64 éves Mihail Rogacsov egykor a Jukosz orosz olajipari óriáscég alelnöke volt. Holttestét az otthona bejáratánál, zuhanásra jellemző sérülésekkel találták meg.
A helyi média szerint Rogacsov a tizedik emeleten lakott, és a halála kapcsán öngyilkosságról írnak, miután a férfi rákos volt, továbbá egy üzenetet is hagyott hátra, amit jelenleg vizsgál a rendőrség. Ám mindezt Rogacsov közeli barátai és rokonai hevesen cáfolják.
Szörnyű tragédia, 31 évesen meghalt Liam Payne
Rogacsov hosszú és sikeres karriert futott be Oroszország néhány vezető vállalatánál. 2007-ben Vlagyimir Potanin Norilsk Nickel vállalatának vezérigazgató-helyettese lett, míg Potanin ma Oroszország leggazdagabb embere, aki Putyin belső körének tagjaként emlegetnek.
Rejtélyes halálok
Számos vezető orosz személyiség halt meg rejtélyes körülmények között Putyin kormányzása alatt. A 67 éves Lukoil-mágnás, Ravil Maganov 2022 szeptemberében zuhant ki a moszkvai elit Központi Klinikai Kórház, más néven a Kreml Klinika egyik ablakából. Az orosz állami média közölte, hogy a halála öngyilkosság volt, de a bűnüldöző szervek forrásai szerint nem hagyott búcsúlevelet, ráadásul térfigyelő kamerák sem voltak az épület azon részén, ahol Maganov lezuhant.
Ezt követően Vlagyimir Nyekraszov halt meg 2023 októberében, 66 éves korában "akut szívelégtelenségben". Az ezt követő hónapban a Lukoilhoz szorosan kötődő orosz szenátor és a háborút is támogató Vlagyimir Lebegyev hunyt el 60 évesen egy váratlan, megmagyarázhatatlan, "szörnyű tragédiában". Az orosz mágnás holttestét a főnöke találta meg felakasztva az irodája vécéjében. | Rejtélyes körülmények között meghalt egy orosz oligarcha | Rejtélyes körülmények között halt meg Mihail Rogacsov orosz oligarcha, miután állítólag 33,5 métert zuhant moszkvai lakásának ablakából. A 64 éves volt Jukosz-alelnök testét zuhanásra utaló sérülésekkel találták meg, és bár öngyilkosságról beszélnek, a barátai és a családja ezt határozottan cáfolják. Rogacsov halála csak egy a Putyin-korszakban történt megmagyarázhatatlan tragédiák sorában, amelyek orosz vezető személyiségeket érintenek. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/kulfold/orosz-uzletember-kizuhant-az-ablakon/xgqdtt9 | null | true | null | null | Blikk |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.