text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hagyományos Anna-napi gyümölcsünnepet rendeznek július 21-én, szombaton 10 órától a Dinnyési Hagyományőrző Központban. A gyümölcsvásár és lekvárpiac mellett az Iglice népdalkör asszonyai lekvárt is főznek, ebből kóstolni is lehet majd.
Délelőtt 10 órakor nyit a portékások udvara, és minden egész órakor lovas szekér indul a falumenetre, melyre a templomkertben lehet felszállni, a szekéren a házigazda a Dinnyési Néptánccsoport lesz. A gyerekeket a Zsongó Bárka egyesület tagjai játszóházzal várják. Ekkor indul a bográcsos népi ételek főzőversenye, melyre kóstolójegy váltható, ezzel szavazni is lehet.
12 órától Anna-napi ebéd lesz a központ alkalmi kertvendéglőjében. A halételek, a székelylepény, a házi hurka és kolbász, a gyümölcsös kalácsok mellett finom borok, fröccsök, hideg sörök, házi szörpök is szerepelnek a kínálatban, sőt, az iglicés asszonyok szilvás gombócokat is ígértek.
15 órától bemutatkoznak a régió hagyományőrző csoportjai: néptáncosok, citerazenekarok, dalkörök, a házigazda a Dinnyési Tánccsoport lesz.
16.45 órakor tombolasorsolás.
17 órakor a népi mesemondók órája indul.
18 órakor Velencei-tavi borok kóstolója és bemutatója a kertvendéglőben.
19 órakor fellépnek a FolkManuSHOW-k, utána táncház és utcabál kezdődik.
Az épületben a Fehérvári Csipkebokor Alkotókör vert csipkéinek kiállítása tekinthető meg, de a szervezők készülnek erdélyi népviseletek bemutatójával is. | Anna-napi gyümölcsünnep | Az eseményt színpadi programok színesítik. | [
"programajánló",
"lekvár",
"dinnyés",
"anna-nap",
"gyümölcsünnep"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2012/07/17/anna-napi-gyumolcsunnep | 2012-07-17 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Szalay Balázs és Bunkoczi László a 20. idővel ért az első ellenőrző ponthoz a Dél-Amerikában zajló Dakar-rali szerdai 11. szakaszán, melyen az autósok versenyét szinte rögtön ezután félbeszakították, s csak az első 21 autóst rangsorolták. A mezőny többi tagjának a 21. időt írták jóvá.
"Mérges vagyok! Telnek a napok, és nincs lehetőségünk a javításra, mert mindig történik valami" - nyilatkozta Szalay csapata közleménye szerint. Az összetettben 26. helyezett magyar pilótának kifejezetten tetszett a szerdai etap, melyen jó tempóban tudtak haladni, s a komoly homokos feljárókkal tarkított részen még előztek is. Szalayék a fehér homokos dűnéket is magabiztosan vették, sőt, a vizes akadályokkal sem gyűlt meg a bajuk, noha négyszer is átkeltek folyón.
A szakaszt - melyet így a Robby Gordon, Kellon Walch amerikai duó nyert meg - azért szakították félbe a rendezők, mert a komoly esőzések miatt nagyon megemelkedett az utat keresztező folyó vízállása.
Az összetettben a Sebestyén Sándor, Bognár József kettős a 75., a Pócsik László, Farkas Nándor, Szaller Zoltán trió pedig a 76. helyen áll. A kamionosok között érdekelt Darázsi Zsolt, Vörös Ferenc, Szalai Norbert egység a 30. helyen áll.
11. szakasz, La Rioja-Fiambalá:
autósok (az 1. ellenőrző ponton elért idők alapján):
1. Robby Gordon, Kellon Walch (amerikai, Volkswagen) 50:21 perc
2. Ronan Chabot, Gilles Pillot (francia, SMG) 1:08 perc hátrány
3. Lucio Alvarez, Bernardo Graue (argentin, Toyota) 2:17 p h.
...20. Szalay Balázs, Bunkoczi László (Opel) 21:20 p h.
...70. Sebestyén Sándor, Bognár József (Toyota) 23:04 p h.
71. Pócsik László, Farkas Nándor, Szaller Zoltán (Toyota) 23:04 p h.
összetettben:
1. Stéphane Peterhansel, Jean Paul Cottret (francia, Mini) 29:07:25 óra
2. Giniel de Villiers, Dirk von Zitzewitz (dél-afrikai, német, Toyota) 51:59 p h.
3. Leonyid Novickij, Konsztantyin Zsilcov (orosz, Mini) 1:26:40 ó h.
...26. Szalay, Bunkoczi 9:49:00 ó h.
...75. Sebestyén, Bognár 27:01:21 ó h.
76. Pócsik, Farkas, Szaller 27:12:05 ó h.
motorosok (452 km, 190 km szelektív):
1. Kurt Caselli (amerikai, KTM) 2:55:01 ó
2. Paulo Goncalves (portugál, Husqvarna) 4:45 p hátrány
3. Cyril Despres (francia, KTM) 6:24 p h.
összetettben:
1. Despres 33:48:29 ó
2. Ruben Faria (portugál, KTM) 13:16 p hátrány
3. Francisco Lopez (chilei, KTM) 18:08 p h.ű
A versenyzők csütörtökön Fiambalá és Copiapó között 715 kilométert teljesítenek, amennyiben az időjárás engedi. A gyorsasági szakasz távja 319 kilométer lesz. A Peruból indult viadal mintegy 8400 kilométeres távjának 153 autó, 183 motorkerékpár, 75 kamion és 38 quad vágott neki. A résztvevők Argentína érintésével jutnak el Chilébe. A verseny szombaton zárul Santiagóban. | Autó: Szalay Balázs: "Mérges vagyok!" | Szalay Balázs és Bunkoczi László a 20. idővel ért az első ellenőrző ponthoz a Dél-Amerikában zajló Dakar-rali szerdai 11. szakaszán, melyen az autósok versenyét szinte rögtön ezután félbeszakították, s csak az első 21 autóst rangsorolták. A mezőny többi tagjának a 21. időt írták jóvá. | [] | 0 | https://hvg.hu/cegauto/20130117_dakar_szalay | 2013-01-17 10:03:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Kettő forinttal emeli a motorbenzin árát a Mol Rt. szerdán, a gázolaj fogyasztói ára nem változik – közölte a társaság hétfőn. A Mol a világpiaci jegyzésárak mozgásával indokolta a döntést. Az elmúlt héten a nemzetközi piacokon azért folytatódott a motorbenzin jegyzésárának emelkedése, mert az időjárás ismét hidegre fordult. A finomítók ezért növelték energetikai célú gázolaj termelésüket, aminek következtében a fő felhasználó országokban csökkentek a benzinkészletek.
A 91-es ólmozatlan benzin szerdától 231,50 forintba, a 91-es keverék benzin 234,50 forintba, a 95-ös ólmozatlan benzin 234,50 forintba kerül, a 98-as ólmozatlan benzin literjéért 243,50 forintot kell fizetni. A gázolaj ára változatlanul 206 forint literenként. A megadott listaáraktól az egyes kutak árai eltérhetnek. | Megint nő a benzin ára | Kettő forinttal emeli a motorbenzin árát a Mol Rt. szerdán, a gázolaj fogyasztói ára nem változik – közölte a társaság hétfőn. A Mol a világpiaci jegyzésárak mozgásával indokolta a döntést. Az elmúlt héten a nemzetközi piacokon azért folytatódott a motorbenzin jegyzésárának emelkedése, mert az időjárás ismét hidegre fordult. A finomítók ezért növelték energetikai célú gázolaj [...] | [
"vállalkozás print"
] | 0 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2004/02/23/megint_no_benzin_ara | 2004-02-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Napi 86 percet facebookozunk
Átlagosan napi 86 percet tölt a világ legnagyobb taglétszámú közösségi oldalán, a Facebookon az átlagos magyar felhasználó. Hétköznap pár perccel rövidebb, hétvégén valamivel hosszabb ez az idő - tudható meg a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) által megrendelt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa által finanszírozott kutatás összegzéséből.
A kutatás során félezer, 18 és 49 éves kor közötti felhasználót kérdeztek meg, a minta nem, kor, lakóhely és végzettség szerint leképezi az ország lakosságának e csoportját.
Az MTE közlése szerint a legintenzívebb felhasználók körében felülreprezentáltak a nők, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a 30 év alattiak . Az aktív felhasználók négyötöde mindennap, nyolc százalékuk hetente egyszer lép fel az oldalra, és minél gyakoribb látogató valaki, annál valószínűbb, hogy okostelefonon lép be a közösségi oldalra.
Ugyanakkor, írták, bár a Facebook-csúcsidő munkaidő utánra, az esti órákra tehető, ekkor is többen lépnek be az oldalra számítógépről, mint mobileszközről.
A válaszadók 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van olyan portál, amelyet csak Facebookon keresztül követ, 58 százalék pedig többnyire a közösségi oldalon nézi az anyagokat, és csak ritkán látogatja magát a portált vagy blogot.
2,8 milliárd egy autóért - gyönyörű autócsodák
A közösségi oldalt 100-ból 49-en használják kommunikációra, 43-an szórakozásra, 40-en tájékozódásra. A legnépszerűbb bejegyzések között 66 százalék a vicces tartalmakat említette, a zenét 55, a tudományos-technikai közléseket 45 százalék jelölte meg.
| Napi 86 percet facebookozunk | Átlagosan napi 86 percet tölt a világ legnagyobb taglétszámú közösségi oldalán, a Facebookon az átlagos magyar felhasználó. Hétköznap pár perccel rövidebb, hétvégén valamivel hosszabb ez az idő - tudható meg a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) által megrendelt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa által finanszírozott kutatás összegzéséből. | [
"hírek",
"gazdaság",
"vállalatvezetés",
"minőség",
"logisztika",
"e-business",
"marketing",
"pr",
"hr",
"pénzügy",
"innováció"
] | 0 | http://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/Napi_86_percet_facebookozunk.html | null | false | 0 | 0 | null |
183 önkormányzati lakás és üzlethelyiség állhat üresen Kecskeméten, emiatt több tízmillió forintot veszít a város évente. Az ingatlankezeléssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat 2023-ban is egy önkormányzati cég látja el több százmillió forintnyi közpénz felhasználásával. A város bérlakáskezelési rendszere többek szerint problémás, és felmerülnek költségvetési kérdések is.
Pár hete lépett életbe Kecskemét idei költségvetése, amelyben az önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos finanszírozási tervek is megtalálhatók. A büdzséből kiderül, hogy az ingatlankezeléssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat 2023-ban is a város cége, a KIK-FOR Kft. látja el.
A 2023-as költségvetésben előirányzott összegeket megvizsgálva kiderül, hogy a városháza több mint százmillió forintnyi közpénz pontos felhasználását mulasztotta el kifejteni, és a város tulajdonában álló ingatlanok kezelésével megbízott céggel kapcsolatban több kérdés is felmerül.
A rejtett aranytartalék, plusz még egy kicsi
A KIK-FOR Kft. még 1993 októberében alakult meg, azóta fontos feladatot lát el Kecskeméten: üzemelteti az önkormányzat (és a saját) tulajdonában álló ingatlanokat, üzleteket és egyéb bérleményeket, és további gazdálkodási feladatokat is ellát. Egy tulajdonosi döntés alapján az önkormányzati tulajdonú földterületek vagyonkezelése és bizonyos városfejlesztési feladatok ellátása is a feladata. Ezzel párhuzamosan az önkormányzati intézmények karbantartási tevékenységéért is ez a társaság felel.
Ezeket a feladatokat a cég részben önkormányzati támogatásból végzi, amelyekre a 2023-as költségvetési előirányzat szerint nem kevés pénz jut:
a Homokbánya területén állami támogatás igénybevételével kialakított és költségalapon bérbe adott lakások teljes körű működtetésére az önkormányzat 344.366.501 forintot irányzott elő idénre;
a lakás- és vagyonkezelői tevékenységek ellátására 188.092.275 forintot biztosított az önkormányzat. Az összegből 158.952.275 forintot a vagyonkezelés visz el.
Tehát a KIK-FOR Kft. 29.140.000 forintot költhet az önkormányzat tulajdonában álló lakásállomány üzemeltetésére, amiből a lakóépületek felújítására és korszerűsítésére 14,14 millió, lakbértámogatásra hárommillió, számlavezetésre pedig ötvenezer forint jut.
Rövid fejszámolás után ugyanakkor kiderül, hogy mindezt összeadva kicsivel több mint 17 millió forintot kapunk, míg a maradék 12 millió forint felhasználását nem részletezi a a költségvetés. Az sem derül ki a büdzséből, hogy hol hasznosul az önkormányzat által előírt több mint 107,1 millió forint tartalékképzés a KIK-FOR Kft.-nél.
Nem vész el, csak átalakul
Szerettünk volna a nyomára bukkanni a hiányzó millióknak, ezért megkerestük az ügyben Király József önkormányzati képviselőt, a KIK-FOR Kft. felügyelőbizottságának elnökét. A politikus röviden válaszolt kérdéseinkre. Kifejtette, hogy a társaságra vonatkozó költségvetési előirányzatban szereplő több mint százmillió forintos tartalékról és felhasználásáról a cégnek nincs információja, és hogy a lakásállomány üzemeltetése kapcsán felmerülő 12 millió forintról sem tud.
„A 2023. évi előirányzat-felhasználás a rendeletben meghatározottak szerint valósulhat meg, így felújításra 14 millió forint áll rendelkezésre, beruházásra pedig 15 millió” – válaszolta a politikus.
Ez a válasz újabb kérdéseket vetett fel, mivel ezek az összegek ilyen formában nem szerepelnek a költségvetésben. Megkerestük ezért Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert erre vonatkozó kérdéseinkkel, de többszöri érdeklődésünkre sem kaptunk választ.
Hetekig tartó ügyintézés, üres lakások
A KIK-FOR Kft.-vel kapcsolatban nem csak az elveszett milliók ügye merül fel problémaként. Sokan jónak és hatékonynak találják a kecskeméti bérlakásrendszert, és az önkormányzati ügyintézéssel sem akad gondjuk. Vannak azonban olyan helyiek is, akik nem így vélekednek. Ők a KIK-FOR Kft.-nél tapasztalható ügyrendet egyenesen útvesztőnek tartják. A lapunknak nyilatkozó bérlők szerint évente kell meghosszabbítaniuk bérleti szerződésüket, amihez azonban egyrészt igazolniuk kell, hogy nincs tartozásuk a cég felé, a rezsijüket is gondosan fizették, de azt is, hogy a KIK-FOR Kft. tulajdonában álló használati tárgyak állapota rendben van. Az ügyintézés lassúsága miatt azonban ezekre gyakran csak hetek elteltével kerülhet sor.
A legtöbb bérlőnek nincs választási lehetősége, kénytelen az ügyintézésből fakadó próbatételeket kiállni. Hogy pontosan mennyien vannak, arról csak találgatni lehet, ugyanis erre vonatkozó adatokat nem kaptunk a KIK-FOR Kft.-től. Ez ügyben is Király József önkormányzati képviselőhöz fordultunk segítségért, aki közölte: a kecskeméti önkormányzat tulajdonában – tehát a cég kezelésében – összesen 1271 lakás és 112 üzlethelyiség áll, míg 452 ingatlan képezi a cég saját tulajdonát. A városháza ingatlanjai közül nagyjából kilenc százalékot tesz ki az üresen álló ingatlanok aránya, azaz 183 olyan lakás és üzlethelyiség lehet, amelyet nem bérel senki. Ezzel párhuzamosan 53 darab ingatlan iránti kérelem vár elbírálásra.
Több tízmillió forint közpénz folyik el évente
Az üresen álló ingatlanokat az önkormányzatnak ugyanúgy fenn kell tartania, mint azokat, amelyekben laknak. Lapunk birtokába jutott a KIK-FOR Kft. legfrissebb, a Városstratégiai és Pénzügyi Bizottság által zárt ülésén tárgyalt 2021-es eredmény beszámolója. (Az önkormányzati cégek eredményéről szóló dokumentumokat általában zárt ajtók mögött tárgyalják, a sajtó csak a kivonatukhoz juthat hozzá.)
A dokumentum szerint az önkormányzati cég 1329 darab önkormányzati ingatlant kezelt, amiből 112 üzlet-, iroda-, egyéb helyiség és terület volt, míg további 46 társasházban összesen 1398 albetét (lakás, üzlet, iroda, garázs). Ezenfelül 102 saját tulajdonú és 335 vagyonkezelt (mezőgazdasági és egyéb művelési ágú földterület és egyéb helyiség megnevezésű) ingatlannal rendelkezett. A KIK-FOR Kft. 2021-ben összesen 453 darab szociális alapon bérbe adható ingatlannal rendelkezett, amelyekre összesen 35,5 millió forintot költött.
Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok közül 2021 januárjában 157-et, júniusban 178-at, decemberben pedig 175-öt nem bérelt senki, így a velük kapcsolatos fenntartási költségek mind az önkormányzatot terhelték, tehát csak ebben az évben összesen 48,6 millió forintot fizettek ki arra, hogy az ingatlanok állagát megóvják, míg további 14,4 millió forintot közös költségre költöttek el – azaz egyetlen lakásra 360 ezer forint közpénzt használt fel az önkormányzat. Az ismert adatok alapján tehát az önkormányzat tavaly nagyjából 65 millió forintot költött az üresen álló ingatlanokra.
Írta: Latyák Balázs. | Több tucat üres bérlakás csapolja rendszeresen Kecskemét költségvetését | 183 önkormányzati lakás és üzlethelyiség állhat üresen Kecskeméten, emiatt több tízmillió forintot veszít a város évente. A város bérlakáskezelési rendszere többek szerint problémás, és felmerülnek költségvetési kérdések is. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tobb-tucat-ures-berlakas-csapolja-rendszeresen-kecskemet-koltsegveteset-/32279882.html | 2023-02-22 14:56:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Áll egy nagyon érdekes, udvaros épület a főváros V. kerületében, a Szerb utca 9. szám alatt. A XVIII. században, klasszicista stílusban épült kétszintes bérházat a tulajdoni lap tanúsága szerint 1995-ben műemlékké nyilvánították, és az akkori műemlékvédelmi hatóság - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) - döntése értelmében 2005 és 2007 között teljes felújításon esett át. Hogy ez hány millió önkormányzati forintot emésztett fel, arról nincs pontos adat; mindenesetre a munka annyira látványosra sikerült, hogy arról 2007 májusában az epiteszforum.hu építészeti szakportál is beszámolt Csak a fele készült el című írásában. (A cím arra utal, hogy a Szerb utca 11. alatti foghíj beépítésére végül nem került sor, ellenben az íráshoz tartozó galériából kiderül, milyen pompásan sikerült a 9. alatti épület renoválása.) "Maradandó értékeket, emblematikus szintű külső és belső stukkódíszeket rejtő klasszicista műemléke Pest belvárosának a Szerb utca 9. szám alatti lakóház" - írták az épületről a szakportálon. A tudósítás szerint a KÖH "a fokozott védelem, a klasszicista-romantikus-eklektikus utcaképi folytonosság, a városképi presztízs visszaállítása igényével adott építési engedélyt egy műemlék helyreállítására". A munkálatok eredményeként egyebek mellett sikerült megóvni "a főhomlokzati külsőt, a lépcsőházak és függőfolyosók kovácsoltvas és kőfaragómunkáit, a belső udvari míves lakásbejáratokat, spalettás ablakokat, a bélletes-táblázatos klasszicista belső ajtókat, és a fennmaradt, míves, karcsúan remekmívű homlokzati ablakokat" is.
Az épület nem csupán a külleme, de egyes lakói miatt is érdemes a figyelemre. Az illetékes földhivatalban elérhető tulajdoni lapok tanúsága szerint a házban található huszonkét ingatlan közül húsz a belvárosi önkormányzat tulajdona. Két fordulóban érdeklődtünk az önkormányzatnál a lakások bérbeadásának feltételeiről. Általánosságban feltett kérdéseinkre kimerítő válaszokat kaptunk (erről, illetve a belváros ingatlan-bérbeadási gyakorlatáról keretes írásunkban olvashat). Második körben már kimondottan a Szerb utcai épületről érdeklődtünk: a bérlők pontos listájára és a szerződésekre voltunk kíváncsiak, és kérdéseket küldtünk arról is, hogy a bérlők milyen kondíciók mellett veszik igénybe az ingatlanokat - lapzártánkig e kérdéseinkre nem kaptunk választ. A kaputelefonon olvasható névsor, illetve az egyes albetétek földhivatalban elérhető tulajdonlapjainak összevetése szerencsére segít a lakóközösség megismerésében.
Kedves ismerősök
A kapucsengőn az I. emelet 1. szám alatti önkormányzati tulajdonú 183 nm-es lakáshoz tartozóan Halkó Gabriella neve olvasható. Halkó tavaly azért került a hírekbe, mert ő volt a rekordösszegért, 841 millió forint közpénzből gyártott Marslakók sorozat producere és a sorozatot gyártó cég vezetője. A Marslakók ugyan bedőlt, de Halkóban nem ingott meg a döntéshozók bizalma. Tavaly az index.hu adott hírt arról, hogy az MTVA megbízásából a többek között Halkó által alapított Apropó Kft. gyártja Jakupcsek Gabriella ma is futó talk-show-ját, a Ridikült. A sajtóban sokszor megjelent már, hogy Halkó Jáksó László volt élettársa, és kettejük üzleti kapcsolata máig él. Halkó vezeti a Jáksó tulajdonolta Marslakók Kft. utódcégét, a Mátrix Produkció Kft.-t. A médiapiacon egyébként közismert, hogy a Halkó készítette műsorok mögött Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó áll, aki szintén jó viszonyt ápol Jáksóval. Baráti kapcsolatukat Jáksó két éve lapunknak adott interjújában sem tagadta (lásd: "Én nyersnek hívom azt, amit te rossznak", Magyar Narancs, 2012. április 26.). 2006-ban mutatta be őket egymásnak Habony későbbi gyermekének édesanyja, Kaminsky Fanni. A családok később üzletelni is kezdtek: Habony testvére, Habony Mária cégét, a Brand Lab Tanácsadó Kft.-t Jáksó és Halkó közösen vette meg 2008-ban.
Ezt azért érdemes hangsúlyozni, mert a Narancs tapasztalatai szerint Habonynak kulcsa van a házhoz, ismeri a kapukódot, és szinte mindennap feltűnik az épületben. Az általa használt Mercedes G-Class terepjárót és Audi A8-ast rendszeresen látni a ház előtt parkolni. Több utcabéli elbeszélő is határozottan állítja, hogy Habony jó ideje gyakran felbukkan a házban. Megkerestük Halkó Gabriellát telefonon, hogy megkérdezzük: valóban ő használja-e a Szerb utcai lakást, illetve pályázat útján jutott-e hozzá, és mennyit fizet a használatért. Halkó telefonos megkeresésünk során tagadta, hogy bármilyen köze lenne az ingatlanhoz, illetve bármilyen önkormányzati lakást bérelne. Később újra kerestük, hogy adjon magyarázatot, miért szerepel a neve a kapucsengőn, de másodjára már nem sikerült elérnünk.
Önkormányzati vonal
A II. emelet 1. szám alatti, 112 négyzetméteres, kétszobás lakást a belváros polgármesteri titkárságán dolgozó közbiztonsági referens, Herkli László bérli. Az önkormányzatnál felkerestük őt is, hogy nyilatkozzon a bérleti szerződés részleteiről. Herkli László első megkeresésünk során megerősítette, hogy ő bérli az ingatlant, de azt is elmondta: nem ő lakik benne. Később visszahívásunkat kérte, de a második megkeresésünkkor már nem kívánt nyilatkozni. Azt mondta, beszélt az illetékesekkel, és az ügyben csak az önkormányzat sajtófelelőse, illetve a jegyző adhat tájékoztatást.
A II. emelet 5. alatti, 71 nm-es önkormányzati lakáshoz Tóth Julianna neve van kiírva. Tóth Julianna a Rogán Antal vezette önkormányzat polgármesteri titkárságának egykori, társadalmi kapcsolatokért felelős referense. Jelenlegi munkahelyén megpróbáltuk elérni őt, hogy a bérleti szerződésről érdeklődjünk, ám nem jártunk sikerrel.
Nemrégiben a házban található két önkormányzati lakás is magánkézbe került. Az egyik 66 négyzetméteres lakást 2011-ben egy százhalombattai fiatalember vásárolta meg. Ez csak azért érdekes, mert erre a lakásra a Fővárosi Önkormányzatnak 2010-ben 378 ezer forintos négyzetméteráron elővásárlási joga volt, amivel végül nem élt. Ez azonban segít a házban található másik eladott lakás értékének felbecsülésében: e nemrég értékesített lakás új tulajdonosa már sokkal érdekesebb. A II. emelet 6. alatti, 110 négyzetméteres ingatlan tulajdonosa Szentgyörgyvölgyi Péter. Idősebb Szentgyörgyvölgyi Péter egykor a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője, később fideszes országgyűlési képviselő volt. A lakást használó ifjabb Szentgyörgyvölgyi 2010 eleje óta az önkormányzat tulajdonában lévő Belváros-Lipótváros Városüzemeltető Kft. vezetője. A vonatkozó tulajdonosi lap alapján ő azonban már nem bérlője, hanem március óta tulajdonosa ennek az albetétnek. (Ebből egyébként következik, hogy korábban bérlője is volt a lakásnak, mert önkormányzati tulajdon szinte kizárólag bérlőknek idegeníthető el.)
Szentgyörgyvölgyitől és az önkormányzattól egyaránt kértük a szerződés és a vételár megismerhetőségét - egyelőre eredménytelenül. Az ingatlan-nyilvántartás szerint a tulajdonosváltással egy időben a lakásra 19,1 millió forintos jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat jegyzett be az eladó önkormányzat. Erre minden valószínűség szerint azért volt szükség, mert a vonatkozó, bérlakások elidegenítéséről szóló 40/2007-es önkormányzati rendelet értelmében "a részletfizetésre vásárolt lakások esetén a vételárhátralék és járulékai erejéig jelzálogjogot kell bejegyeztetni az önkormányzat javára". Egy hét éve felújított, műemlék belvárosi ház második emeleti, 110 négyzetméteres lakásánál 19 millió forintos vételárhátralék igen alacsonynak tűnik. A belváros e részén még a nem műemlékvédett házban lévő ingatlanoknál is átlagosnak mondható a 400 ezer forintos négyzetméterár. Ha csak a Szerb utca 9. előbb említett másik eladott ingatlanára kalkulált négyzetméterárral számolunk, egy ilyen lakás forgalmi értéke akkor is legalább 45 millió forint, de az ingatlanpiacon jártas szakértők szerint ez az összeg - körülményektől függően - könnyen elérheti az 55-60 milliót is. Ez alapján Szentgyörgyvölgyi feltehetőleg igen jelentős kezdőrészletet utalt át az önkormányzat vagyonkezelő cége részére. De van egy másik eshetőség is.
Segít a jog
Feltűnő, hogy Rogán Antal és Sélley Zoltán kerületi jegyző az elmúlt tíz hónapban két alkalommal is módosította az önkormányzati lakások elidegenítésére vonatkozó szabályokat. Még inkább szembeötlő, hogy mindenekelőtt az elidegeníteni kívánt ingatlanok árainak meghatározásáról szóló passzusokat írták újra. A második módosítót, a 7/2014-es önkormányzati rendelet módosítását történetesen épp Szentgyörgyvölgyi lakásvásárlása előtt három héttel szignálta a polgármester és a jegyző úgy, hogy az a már folyamatban lévő adásvételeknél is hatályosnak számít. Ennek értelmében a forgalmi ár 15 százalékáért hozzá lehet jutni olyan önkormányzati lakásokhoz, "amelyek olyan műemléki védettségű épületben vannak, ahol 2013 előtt a kultúráért felelős miniszter az elidegenítés feltételeként az épületet is érintő felújítási kötelezettséget írt elő", illetve ahol a bérlő már 1996 óta lakik. Ehhez annyit kell vállalni, hogy a vevő nem idegeníti el a lakást további öt évig. (Az Emberi Erőforrások Minisztérium lapzártánkig kérésünkre nem tudta kétséget kizáróan megválaszolni, hogy a Szerb utca 9. alatti épület megfelel-e a rendeletben körülírt kritériumnak. Ugyanígy nem kaptuk meg az önkormányzat válaszát arra, hogy mióta áll fenn a felek között bérleti viszony.) Ha a bérleti jogviszony 1996. június 30. után, de 2005. május 5. előtt jött létre, vagy csak utóbbi dátum után lett bérlő, de már korábban is életvitelszerűen ott lakott, a bérlő akkor is hozzájuthat a lakáshoz a forgalmi ár 30 százalékáért. A módosítás indoklása szerint "az érintett bérlők meghallgatását követően, a bérlők kérései alapján került sor" a vonatkozó rendelet felülvizsgálatára. A módosítás egyébként megerősíti azt az opciót, hogy ilyen részletvásárlások esetén "a vevő kérelmére a vételár megfizetésére 25 éves, kamatmentes részletfizetési lehetőséget kell biztosítani". Mivel kérdésünkre Szentgyörgyvölgyi Péter nem válaszolt, nem tudtuk meg, mióta lakik az ingatlanban. Az biztos, hogy a család rég megvetette lábát a belvárosban: idősebb Szentgyörgyvölgyi Péter rendszeres előadó a Belvárosi Szalonban, sőt 2009-ben könyve is megjelent a környék történeteiről, Belvárosi históriák címmel.
A közérdekű adatigénylésünkben megfogalmazottak szerint várjuk az önkormányzat tájékoztatását arról, hogy mekkora ellenjuttatásért vált meg az ingatlantól, illetve az egyes kedvezményes fizetési kategóriák közül melyik vonatkozik a fiatalabbik Szentgyörgyvölgyi által megvásárolt lakásra.
Optimizmusra ad okot, hogy a Szentgyörgyvölgyi-Rogán-páros korábban nagyon is adott a látszatra. Szentgyörgyvölgyi Péter 2012 júniusában a Nemzeti Földalapkezelő helybeli családi gazdálkodóknak meghirdetett pályázatán elnyerte egy 30 hektáros szántó húsz évre szóló haszonbérleti jogát Farkasgyepűn. Ez azért lett hír, mert - mivel az ilyen pályázatokat helybeli termelőknek írják ki - Rogán Antal polgármester kérésére Szentgyörgyvölgyi végül lemondott a szántóról. Rogán akkor nem nyilatkozott a miértről, de feltehetően így találta méltányosnak. Szentgyörgyvölgyi pedig a Blikknek azt nyilatkozta, nem ellenkezett, mert a "polgármester a főnököm".
Jogcímek, bérletek
Nem tudjuk, hogy a Szerb utca 9. szám alatt pontosan milyen jogcímen utalták ki a lakásokat, mert az önkormányzat mindeddig erről nem nyilatkozott. Érdemes azonban áttekinteni, milyen lehetősége van az önkormányzatnak ingatlanjai bérbeadására. Az 1993-as lakástörvény alapján az önkormányzati lakások bérbeadása szociális, költségelven és piaci alapon történhet, arról viszont már a 38/2007-es önkormányzati rendelet rendelkezik, hogy milyen jogcímek alatt utalható ki, illetve pályáztatható meg egy-egy önkormányzati ingatlan. A rendeletet Rogán Antal polgármestersége alatt fogadta el a kerületi közgyűlés, de azóta több változtatáson is átesett. Önkormányzati ingatlan rengeteg úton kiutalható: pályázat alapján szociális bérletként; pályázat útján piaci bérletként; méltányosságból pályázaton kívül, bérlőkijelölési és bérlőkiválasztási jog alapján és egyéb jogcímeken is. (Vannak speciális esetek, mint amikor kényszerbérlet felszámolása keretében, közérdekű feladat megvalósítása céljából, vagy mondjuk egy másik önkormányzati lakás bérbeadására vállalt kötelezettség alapján utal ki ingatlant az önkormányzat.) "Az önkormányzat minden évben meghatározza a lakás-bérbeadási arányszámokat, azaz dönt arról, hogy milyen jogcímen kívánja hasznosítani a jelenleg üresen álló lakásait" - áll a belvárosi sajtóosztályról érkezett levélben. A belvárosban egyébiránt ma bármilyen jogcímen nehéz lakáshoz hozzájutni, mert a kerületben kevés az üres önkormányzati bérlet. A tájékoztatás szerint Belváros-Lipótváros önkormányzata 1387 lakásingatlannal rendelkezik, de jelenleg összesen 30 lakás és 4 iroda nem foglalt, ezeknek is a jó része lakhatásra alkalmatlan állapotban van.
A szociális alapú önkormányzati lakásigénylésnek szigorú szociális, illetve jövedelmi feltételei vannak. Ilyen bérletet csak az igényelhet, akinek a családja tulajdonában, haszonélvezetében nincs más beköltözhető lakás, illetve a beköltözni kívánó háztartás egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát.
A költségelvű bérlakások speciális típusát képezik az önkormányzati lakásoknak, ezek ugyanis "költségvetési előirányzatból juttatott támogatás felhasználásával létesített, vagy e támogatás felhasználásával más módon az önkormányzat tulajdonába került lakások - költségelvű lakbérfizetési kötelezettség előírása mellett bérbe adható lakásoknak minősülnek". Az ilyen típusú lakásokra vonatkozó rendelkezéseket minden évben felülvizsgálja az önkormányzat, és meghatározza az ilyen lakások lakbérének mértékét. Ez jelenleg a belvárosban négyzetméterenként havi 347 forinttól 933 forint+áfáig terjed. A rendelet alapján költségelvű lakbérfizetés előírása mellett lakást "elsősorban nyilvános pályázat alapján" lehet bérbe adni, ilyen esetekben pedig a piaci alapú lakásbérbeadás pályáztatási eljárás szabályait kell alkalmazni. Az ilyen pályázatokon elvileg minden természetes, nagykorú személy részt vehet, de a 35 évnél fiatalabbak, a belváros közigazgatási területén közszolgálati jogviszonyt élvezők, az egyedül-álló szülők, a legalább egy éve állandó kerületi lakcímmel rendelkezők, valamint a szociális lakás igénybevételére jogosultak elvileg előnyt élveznek. A piaci alapon bérbeadott lakásoknál a havi bérleti díj a lakás forgalmi értékének 0,3 százaléka + áfa, amely átlagosan "1000 Ft/m2+áfa árat takar" - áll az önkormányzat tájékoztatásában azzal a kiegészítéssel, hogy ezt az összeget bizonyos mértékig a tulajdonosi és elidegenítési bizottság javaslatára a polgármester csökkentheti.
Rogán Antal tavaly februári 6/2013. számú rendeletében megteremtette annak a lehetőségét, hogy - piaci ár megfizetése mellett - bárkivel pályázat nélkül bérleti szerződést kössön az önkormányzat a tulajdonában lévő albetétek bérbeadásáról. Korábban ezt csak egyes meghatározott jogcímek esetében tehette meg. Ezt a változtatást egyébként a rendelet annyival magyarázza, hogy "ezzel a módosítással a szabályozás egyszerűbbé válik". Ezzel párhuzamosan a polgármester és a jegyző megváltoztatta a bérbeadás feltételeit is. Megszüntették például a lakásigény kötelezően figyelembe veendő mértékét, így tavaly óta kiutalható akár egy több száz négyzetméteres loft lakás is legénylakásként. Korábban egy vagy két személy például maximum három lakószobás lakást igényelhetett, négy személy pedig legfeljebb négyet, de a módosítással minden ilyen típusú korlátozás megszűnt. | Belvárosi históriák | Figyelemre méltó lakóközösség jött össze egy önkormányzati tulajdonú, műemlékvédelem alatt álló belvárosi házban. Önkormányzati dolgozók, ismerősök bérelnek itt lakást, itt tölti mindennapjait Orbán Viktor tanácsadója, Habony Árpád, a helyi városüzemeltető cég vezetője pedig ebben a házban vett nemrég magának jókora önkormányzati ingatlant. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/belvarosi-historiak-90138 | 2014-05-22 16:25:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Vukas Radonjic államügyész a lapnak megerősítette, hogy nyomozás folyik, és több lakást is átvizsgált a rendőrség, de egyelőre senkit nem tartóztattak le.
Dritan Abazovic miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen is beszélt arról, hogy közös akciót hajtanak végre a montenegrói és más külföldi szervek az ország érdekeinek megóvása érdekében, de részleteket nem közölt.
Montenegró az Európai Unió tagjelölt országa és a NATO tagja, az ukrajnai háború kitörését követően csatlakozott az Oroszország elleni nemzetközi szankciókhoz, és az utóbbi hét hónapban több orosz diplomatát is kiutasított.
Nyitókép: pixabay | Kémkedéssel gyanúsítanak több tucat oroszt Montenegróban | Kémkedés és az orosz titkosszolgálattal folytatott együttműködés gyanúja miatt indított nyomozást a montenegrói nemzetbiztonsági szolgálat két montenegrói és körülbelül harminc orosz állampolgár, valamint további hat orosz diplomata ellen – közölte a Pobjeda című podgoricai napilap az internetes oldalán. | [
"kémkedés",
"titkosszolgálat",
"oroszország",
"montenegró"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2022/09/29/kemkedessel-gyanusitanak-tobb-tucat-oroszt-montenegroban | 2022-09-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Meddig tartható még Rogán Antal?
Csaknem 340 ezer forintnyi közpénzbe került Rogán Antal németországi útja, amelyre hivatkozva a miniszter nem ment el a Portik Tamással való szembesítésre - tudta meg a Magyar Nemzet a Miniszterelnöki Kabinetirodától. A lap az információt közérdekű adat-igényléssel kényszerítette ki.
Emlékezetes: a kabinetirodát vezető Rogánt a bíróság június 17-re hívta be a Portikkal való szembesítésre Juhász Péter, az Együtt politikusa ügyvédjének kezdeményezésére, miután a miniszter személyiségi jogi pert indított az ellenzéki önkormányzati képviselő ellen, aki bűnözőnek nevezte. Rogán akkor "halaszthatatlan közfeladat ellátására" hivatkozva maradt távol a bíróságról, ahol Portik azt állította: kenőpénzt adott át az akkor még belvárosi polgármesternek. Rogán tagadja, hogy ismerné a Prisztás-gyilkosság felbujtójaként elítélt Portikot.
Az adatigénylés szerint a miniszter ebben az időpontban „hivatalos találkozón/munkaebéden” vett részt "Bajorország vezető politikusaival, Magyarország számára nemzetgazdasági szempontból kiemelt lehetséges partnerekkel", illetve interjút adott német napilapoknak - legalábbis ezt jelölte meg a tárca az egynapos német út indokaként. A kabinetiroda Rogán repülőjegyére több mint 298 ezer forintot költött, s miniszter a kormányvárót is igénybe vette, ami mintegy 40 ezer forintba került. Mint kiderült, Rogán nem egyedül utazott júniusban, a találkozóra vele tartott Bíró Marcell közigazgatási államtitkár is, aki ugyancsak mintegy 40 ezer forintért használta a kormányvárót. Igaz, útiköltsége alacsonyabb volt a miniszterénél, kevesebb mint 280 ezer forint.
Persze a miniszter útjának közhasznáról máig megoszlanak a vélemények, ahogyan Rogán egyéb tevékenységeiről is. Hiába kerül nyilvánosságra szinte naponta valamilyen ügye, bizalmi emberét még mindig oldalán tartja Orbán Viktor. Sőt, "Rogán Antalnak csak akkor kell majd elkezdenie aggódni, amikor a többi fideszesnek is: ha egyszer csak összedől az építményük. Ennek egyelőre nincs jele, ám a földcsuszamlásoknak sincs" - mondta lapunknak Tordai Bence.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) szóvivője szerint "Tóni" mindaddig a helyén marad, ameddig Orbán így akarja, hiszen Lánczi András is megmondta, neki jelenleg az a feladata, hogy feltőkésítse az új, nemzeti tőkés osztályt. "Ezen pedig a miniszter szorgosan munkálkodik is" - jegyezte meg Tordai, aki szerint nem csak Rogánnal van a baj, hanem az egész rendszerrel, amelynek mára a miniszter vált a szimbólumává. | Meddig tartható még Rogán Antal? | Csaknem 340 ezer forintnyi közpénzbe került Rogán Antal németországi útja, amelyre hivatkozva a miniszter nem ment el a Portik Tamással való szembesítésre - tudta meg a Magyar Nemzet a Miniszterelnöki Kabinetirodától. A lap az információt közérdekű adat-igényléssel kényszerítette ki. | null | 1 | https://nepszava.hu/1103956_meddig-tarthato-meg-rogan-antal | 2016-08-25 19:06:00 | true | null | null | Népszava |
Rövid karriert futott be Pálffy István a Hírtv-n, miután a visszatérése utáni első adásban azt mondta a Napi Aktuális műsorvezetője Márki-Zay Péternek, hogy
türelemmel kell lenni egy olyan betegség felé, mint a pedofiloké.
A csatorna az első adás után szerződést bontott Pálffyval és közleményben határolódtak el.
A Média1 most arról ír, hogy mintha eltüntetni igyekeznének a nyomát is annak, hogy Pálffy István valaha visszatért a televízióra.
Eltűnt például Pálffy rajongói oldala a Facebookról, és elérhetetlenné vált az a Bors-riport is, amelyben Pálffy egy napját követték végig, például elmentek vele a Lukács fürdőbe is. Ez most csak az Index szemléjéből érhető el. | Eltűnt Pálffy István rajongói oldala, és a vele készült riport is | Nem sok nyoma maradt a visszatérésnek. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2023/08/23/palffy-riport-rajongoi-oldal-eltunt | 2023. 08. 23. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Velvet a Hirpress-re hivatkozva azt írja, felakasztotta magát egy rendőr Erdőkertesen.
A lap úgy tudja, hogy a VII. Kerületi Rendőrkapitányság egyik járőre, a 40 éves Sz. György Ákos még szeptember 24-én, szombaton szenvedett autóbalesetet Erdőkertesen. Egy szemtanú szerint a férfi kiszállt a kocsiból, majd elindult a falu felé a földúton.
A férfit először a rendőrök kezdték keresni, később már a speciális kutató-mentők is bekapcsolódtak a keresésbe.
A rendőrt végül vasárnap találtak holtan egy erdős területen, a baleset helyszínétől néhány száz méterre, állítólag felakasztotta magát. | Felakasztotta magát egy rendőr Erdőkertesen | Állítólag még múlt szombaton szenvedett autóbalesetet, majd egy nappal később egy erdős területen találták meg a holttestét. | [
"erdőkertes",
"rendőr"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2016/09/30/felakasztotta-magat-egy-rendor-erdokertesen | 2016-09-30 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A két gigaberuházás találkozása plusz 50 millió forintba kerül.
Az EU-s közbeszerzési értesítőben május 17-én megjelent tájékoztatás szerint a Városliget rehabilitációjának tájépítészeti tervezése nettó 44,97 millió forinttal drágul. Ez azt jelenti, hogy 1,27 milliárd forint helyett 1,31 milliárdba fog kerülni a jelenlegi állás szerint.
Az indoklás szerint előre nem látható okok, vagyis a vizes vb miatt.
„A FINA úszó világbajnokság kihelyezett szinkronúszás helyszínének a Városligeti ingatlant érintő megvalósítása miatt felmerült módosítási igények a tervezési program módosítását teszik szükségessé.”
A már eredetileg sem olcsó, 1,27 milliárdos szerződést 2016 szeptemberében írta alá a kivitelezővel Városliget Zrt., a kormány pedig már másfél évvel korábban, 2015 márciusában bejelentette, hogy Magyarország rendezi a 2017-es vizes vb-t. Ennek fényében kissé furcsa, hogy a Városliget Zrt. most előre nem látható okokra hivatkozva emeli 50 millióval a tervezési költségeket.
A munkát egyébként eredetileg jóval olcsóbbra, nettó 850 millió forintra becsülte a Városliget Zrt., de végül ennek az összegnek a másfélszereséért kötöttek szerződést a Garten Studio Kft.-vel.
A hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzésre más ajánlattevőt nem hívtak meg, mert a Garten Studio nyerte 2016 májusában a Városliget megújítására kiírt tervpályázatot. Azon összesen heten indultak, és a cég nettó 22,8 millió forintot kapott a győztes pályaműért. Részletek a Liget-projekt honlapján olvashatók.
Az egyelőre nem derült ki, hogy a vizes vb miatt pontosan mit kell módosítani a terveken. | A vizes vb miatt drágul a Liget-projekt | A két gigaberuházás találkozása plusz 50 millió forintba kerül. Az EU-s közbeszerzési értesítőben május 17-én megjelent tájékoztatás szerint a Városliget | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/05/17/a-vizes-vb-miatt-dragul-a-liget-projekt/ | 2017-05-17 14:19:29 | true | null | null | atlatszo.hu |
Halálos, de fegyvertelen
Hogy lehet az, hogy csavargatja a rendőr a biciklis nő kezét?
Pár héttel ezelőtt megmozgatta a közösségi média kommentelőit egy biciklis nővel szembeni rendőri fellépés. A Tangó és Kes legújabb adásában a rendőri intézkedések jogosságáról és jogtalanságáról, túlkapásról és arányosságról, a rendőri pszichéről és a rendőri kiképzés sajátosságairól beszélgetünk. Szó lesz George Floyd haláláról és a Deák Ferenc téri késelésről is. Vendégünk Schiffer András jogász, az LMP korábbi társelnöke. | Hogy lehet az, hogy csavargatja a rendőr a biciklis nő kezét? | A Tangó és Kes legújabb adásában a rendőri intézkedésekről, túlkapásról és arányosságról, a rendőri pszichéről és a kiképzés sajátosságairól beszélgetünk. Lesz szó George Floyd haláláról és a Deák téri késelésről is. Vendégünk Schiffer András. | [
"bűnügy",
"deák téri gyilkosság",
"george floyd",
"podcast",
"schiffer andrás",
"tango és kes",
"tangó és kes - podcast"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2020/06/10/podcast-tango-es-kes-bunugy-rendori-tulkapas | 2020-06-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A televíziós legenda nemrég ismét elvette Kállai Borit, akivel 26 éve él együtt - írja a Story.
Vitray Tamás 82 évesen újra megnősült! A Kossuth-díjas magyar újságíró – akinek már három házassága volt – nem lépett ki a huszonhat éve tartó kapcsolatából, újra a harmadik feleségét, Kállai Bori színésznőt vette el.
Az ezüstlakodalmon csak a szűk család és néhány jó barát vett részt, még az anyakönyvvezető is Vitray egyik egykori tanítványa volt.
A televíziós általában kikosarazza a sajtó munkatársait és csak ritkán beszél magánéletéről, a Story magazin e heti számában azonban további részletek olvashatók az esküvőjéről.
Fotó: Kummer János | 82 évesen nősült újra Vitray Tamás | A televíziós legenda nemrég ismét elvette Kállai Borit, akivel 26 éve él együtt - írja a Story. | [
"esküvő",
"vitray tamás",
"kállai bori"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2014/10/16/82-evesen-nosult-ujra-vitray-tamas | 2014-10-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Winnipeg Jets 3-0-ra legyőzte a vendég Nashville Predators csapatát az NHL vasárnapi játéknapján. A hazaiak öt vereség után először nyertek, Connor Hellebuyck 42 védéssel járult hozzá a sikerhez. A meccs utolsó két gólja üres kapura esett, írta az MTI.
Az Arizona Coyotes 2011 márciusa óta megszakítás nélkül 25-ödször szerzett pontot az Edmonton Oilers ellen.
A Carolina Hurricanestől elszenvedett vereség után menesztették Gerard Gallantot, a keleti főcsoport tizedik helyére visszacsúszott Florida Panthers vezetőedzőjét. Helyére Tom Rowe került ideiglenesen.
Boston Bruins-Tampa Bay Lightning 4-1
Winnipeg Jets-Nashville Predators 3-0
Edmonton Oilers-Arizona Coyotes 1-2
Carolina Hurricanes-Florida Panthers 3-2
New York Rangers-Ottawa Senators 0-2
Philadelphia Flyers-Calgary Flames 5-3 | Végre nyert a Winnipeg, a Florida edzőt váltott | Végre nyert a Winnipeg, a Florida edzőt váltott | [
"jégkorong",
"nhl",
"winnipeg jets",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/jegkorong/powerplay/2016/11/28/vegre_nyert_a_winnipeg_a_florida_edzot_valtott | 2016-11-28 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
„Rutinosabb barátunk” – ezzel a felirattal tiszteleg az Új Magyarország Párt Facebook-oldala az egyik képviselőjelöltje, Racker Béla politikai múltja előtt. A középkorú férfi korábban az MDF színeiben politizált: volt megyei közgyűlési és helyi önkormányzati képviselő is, és 2006-ban indult (sikertelenül) a parlamenti választáson is.
Az MDF azóta eltűnt, Racker pedig most a tavaly megalakult Új Magyarország Párttal próbálkozik. Ő a párt jelöltje a Vas megyei 3-as választókerületben, és a második helyet foglalja el az országos listáján.
A politikus szerepel ugyanakkor egy másik, kevésbé tekintélyes felsorolásban is. Rajta van azon a listán, amely azoknak az embereknek a nevét tartalmazza, akik legalább tízmillió forinttal tartoznak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
Az Origo akkor talált rá erre az egyezőségre, amikor összevetette az egyéni választókerületi jelöltek nevét a NAV listájával. Racker az Origónak megerősítette, hogy az ő neve van a listán, de hozzátette, hogy magánszemélyként tartozik, és ezért ennek szerinte nincs semmi köze az Új Magyarország Pártban folytatott tevékenységéhez.
Racker a tartozás mértékéről nem kívánt mondani részleteket. A NAV adótitokra hivatkozva nem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy Racker mennyivel tartozik, mióta, és hogy változott-e ebben bármi a legfrissebb lista közzététele (2013. december) óta.
Racker az adótartozásáról annyit mondott, hogy az egy 2006-os üzleti döntéséből ered. Akkor eladta a részesedését egy cégben, ami után le kellett volna adóznia, viszont ő a befizetés előtt befektette a pénzt egy másik vállalkozásba. Racker szerint ugyanakkor „az nem jött létre”, vagyis elúszott a pénze.
Rackernek volt egy számára végül kedvezően végződő bírósági pere is egy üzleti ügyből kifolyólag. Azzal vádolták, hogy 2007-ben egy bioetanolt gyártó üzem létrehozásának ígéretével jelképes áron szerzett meg, illetve kívánt megszerezni önkormányzati földterületeket Kőszegen, ahol akkor tagja volt a helyi képviselő-testületnek. A 2012-es ítélethirdetéskor ugyanakkor a bíróság kimondta, hogy a bizonyítékok egyértelműen alátámasztják, Racker szándéka nem a jogtalan ingatlanszerzés volt. Az önkormányzatból időközben kikerült politikust így felmentették a vádak alól.
Mivel az Új Magyarország Párt képes volt listát állítani, így legkevesebb 149 millió forintos állami támogatást kap a kampányára az egyéni képviselőjelölteknek járó egymillió forintos állami támogatáson felül. Racker azt mondta, hogy nem ő párt vezetője, és nem ő a felelős azért, hogy a közpénzekkel elszámoljanak.
Racker Béla állítja, hogy nem a pénz miatt vágtak a politizálásba. Amikor hétfőn az Egyenes beszéd című ATV-műsorban megkérdezték tőle, hogy az állami támogatás reményében szálltak-e be a kampányba, mosolyogva azt válaszolta: „Hát dehogy! A pénzért mindenki dolgozik alapvetően. (…) Nem tudom, tudja-e, én sokat szoktam keresni régebben.”
Az Új Magyarország Párt az utóbbi napokban azért is bekerült a hírekbe, mert a Heti Válasz arról írt, hogy a pártot ugyanabban az ingatlanban hozták létre tavaly, mint az Új Dimenzió Pártot. Ennek a pártnak szintén sikerült listát állítania, így az ÚMP-hez hasonlóan jogosult a támogatásokra. A lap szerint a két párt együttműködik, de az ÚDP vezetője, Kovács Szabolcs korábban az Origónak azt állította, hogy ez nem igaz.
Az ÚMP támogatottságáról nincsenek felmérési adatok, de mivel csak nemrég alakult meg, és nincsenek is országosan ismert arcai, hatalmas meglepetés lenne, ha be tudnának kerülni az új parlamentbe. Ezzel tisztában van Racker is. Arra a kérdésre, hogy mik a tervei április hatodika után, azt válaszolta: „Nincsenek terveim. Már az egy jó dolog, hogy listát állíthattunk. Az egy százalék fölé kerülés a cél, utána pedig a megfelelő társadalmi beágyazódás elérése, hogy 4 év múlva 5 százalék fölé kerülhessünk”. | A NAV feketelistáján van az egyik új párt jelöltje | A bőkezű állami támogatásban részesülő új pártok között olyan is van, amelynek egyik meghatározó jelöltje rajta van a legnagyobb adótartozók listáján. A NAV-felsorolás szerint az egykori MDF-es Racker Béla legalább tízmillióval tartozik az adóhatóságnak. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2014/03/adotartozo-az-uj-magyarorszag-part-kepviselojeloltje | 2014-03-11 14:52:00 | true | null | null | Origo |
Kevés mai autó tudja azt megcsinálni, mint mondjuk a LaFerrari, hogy használtan többet ér eredeti áránál. A Tesla Model 3 esetében most épp működik ez a képlet.
A hiánygazdaság tünete, hogy lényegesen többet is hajlandóak fizetni termékekért az emberek, mint annak egyébkénti kiskereskedelmi ára. Ebben a helyzetben van most a Tesla is a legújabb típusával, a Model 3-mal.
Jelenleg 400 ezren várakoznak a megrendelt autójukra, miközben gyakorlatilag leállt a gyártásuk különböző, nem teljesen világos helyzet miatt.
Ebben a vákuumban bizony komoly haszonra lehet szert tenni, ha valaki hajlandó megválni most autójától. Ezt teszi például egy élelmes amerikai, aki meghirdette vadonatúj Tesláját a Craiglist nevű használt termékeket kínáló oldalon.
© MTI/EPA/Tesla Motors
A jól felszerelt Tesla Model 3-ért, amelynek eredeti ára 56 ezer dollár volt, nem kevesebb mint 150 ezer dollárt kér a hirdető. És nem nagyon van kétségünk, hogy ehhez elég közeli áron el is fogja tudni adni. A kocsiban egyébként alig 2000 mérföld van.
A Tesla a maga módján próbálja megelőzni a nyerészkedést: kiadtak egy útmutatást, miszerint azok, akik elsőbbséget élveztek (dolgozók) a Model 3-asok megszerzésében, beleegyeztek, hogy nem adják el az eredeti árnál többért. Mindez a vállalás a lehetőségek országában azért elég visszásnak tűnik.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát. | Autó: Akkora a kereslet az új Teslára, hogy háromszoros áron kínálják használtként | Kevés mai autó tudja azt megcsinálni, mint mondjuk a LaFerrari, hogy használtan többet ér eredeti áránál. A Tesla Model 3 esetében most épp működik ez a képlet. | [] | 0 | http://hvg.hu/cegauto/20171011_Tesla_Model_3_hasznalt | 2017-10-11 18:26:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Egy, az állati tetemek elszállításáról és kezeléséről szóló 35 éves koncesszió megszerzésén dolgozhatott 2021-ben Schadl György és köre.
Semmilyen közvetlen bizonyíték nincs arra, hogy Rogán segített volna nekik, de a koncessziókért felelős miniszterként alá tartozna a terület.
A nyomozati anyagban elég zavaros a történet, de a részletek alapján egyáltalán nem valószínűtlen, hogy legalább részben igaz.
"Ezt követően magánjellegű dolgokról beszélgetnek. Grécs megjegyzi, miszerint a múltkor volt Ádámnál is, a Tóninál is, meg Barbaránál is. Tóni is normális volt. Schadl említést tesz valamilyen nagyobb történetről, amiről már beszéltek, és, ami körvonalazódik. Grécs is beszélt Ádámmal. Ádám annyit mondott Schadlnek, hogy úgy néz ki, a harmincöt év nem megy de, egy tíz, húsz évvel kiudvarolják ezt a történetet. Ádám azt mondta Grécsnek, hogy két-három hét múlva üljenek le ebben is, meg a rendezvénybiztosításos történetben is. "
- szól annak a beszélgetésnek a leirata, amely Schadl György, és barátja, a szintén korrupcióval vádolt Grécs László között zajlott le 2021. június 6-án.
Ez a Schadl-ügy nyomozati anyagának az a sajtóhoz kiszivárgott része, ami alapján nagyon sokan azt sejtik, hogy valamilyen formában Rogán Antalnak is köze lehetett a Schadl-Völner-ügyhöz. Azt Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője erősítette meg csütörtökön, hogy a leiratban szereplő keresztnevek Rogán Antalt, a feleségét és Nagy Ádámot, Rogán kabinetfőnökét jelentik.
Rogán Antal érintettségét a Völner-Schadl-ügyben soha senki nem tudta bizonyítani, Rogán pedig következetesen tagadta, míg végül március 26-án Magyar Péter elő nem állt a hangfelvételével. Ezen Varga Judit volt igazságügyi miniszter azt állítja, hogy Rogánék kihúzatták a magukra vonatkozó részeket a nyomozati anyagból.
De akkor mi köze lehetett Rogánnak Schadlékhez? Schadl az ügyészség szerint készpénzben, 2-3 millió forintokat adott át Völnernek, ami a korrupció elég piti, kisstílű változata. Nem tűnik logikusnak, hogy Rogán, aki egyrészt miniszter, másrészt egy vagyonos ember, harmadrészt korábban tízmilliárdos nagyságrendű bizniszekhez lehetett köze, lehajolna ilyen aprópénzért.
A jelek szerint nem is hajolt le: a nyomozati anyagban semmi arra utaló jel nincs, hogy az a pénz, amit Schadl védelmi pénzként szedett be a végrehajtóktól, majd részben továbbadott Völner Pálnak, végül Rogánnál kötött volna ki. Van azonban az ügynek egy másik, csak töredékesen meglévő, jóval nagyobb léptékű korrupciót tartalmazó szála, amely Rogán Antalhoz vezethet.
Állati tetemek elszállítása
A sokat idézett beszélgetés szerint: "Ádám annyit mondott Schadlnek, hogy úgy néz ki, a harmincöt év nem megy de, egy tíz, húsz évvel kiudvarolják ezt a történetet."
Vagyis a szövegből az derül ki, hogy Schadlék megkérték Ádámot, hogy intézzen el nekik valamit 35 évre, de ő ezt nem tudja elintézni, csak 10 vagy 20 évre. Felmerül a kérdés, hogy mit akarhat valaki 35 évre megszerezni. Nem kell sokat gondolkodnunk, hogy eszünkbe jusson a 35 évre szóló autópálya-koncesszió, az ugyanennyi időre szóló hulladékgazdálkodási koncesszió és a budapesti kaszinók üzemeltetésére vonatkozó koncesszió. És ki kötötte ezeket a szerződéseket? A miniszterként a koncessziókért is felelős Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Koncessziós Iroda.
Azt, hogy Schadléknál egy koncesszióról lenne szó, a nyomozati anyag többször megerősíti, leírják, hogy a nyomozók "a beszerzett és rendelkezésre álló adatok a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntette, vesztegetés bűntette, valamint vesztegetés elfogadása bűntette elkövetését valószínűsítik."
Arról, hogy milyen koncesszióról lehetett szó, a Tányér néven lehallgatott A. Tamás, a Schadl-Völner-ügy ötödrendű vádlottja részletesen mesélt a kihallgatásán, amelynek jegyzőkönyvét korábban Hadházy Ákos független parlamenti képviselő hozott nyilvánosságra. Tányér azt mondta:
"Van az ATEV, ami egy korábban monopolhelyzetben lévő állami cég, ami összegyűjti az állati tetemeket, és ezeket kötelező leadni. Ebből mellékterméket, takarmányt, vagy tápot állít elő. Az új ügyvezetésről Robinak évekre visszamenő dokumentációja van, hogy mennyi pénzt lopnak ki. [...]. Úgy vettem ki, hogy ebben Gyurinak, vagyis Schadl Györgynek is nagy érdekeltségei lennének. A miniszter hölgyet, aki kinevezi az ATEV vezetőit, már Rogán is megkereste ez ügyben, de a miniszter hölgy hajthatatlan volt. Viszont Robi mondta, hogy szeptember közepén létre fog jönni egy új minisztérium, amiről csak néhány ember tud, és ebben Gyurinak is lesz szerepe, és ez a minisztérium fog diszponálni az összes koncesszió felett. Megnevezte azt is, hogy ennek a minisztériumnak ki lesz a vezetője, és az összes "zsíros" tevékenységet ez alá fogják hajtani, mint a felszámolás, végrehajtás, és az ATEV is ez alá fog tartozni. Azt is mondta Rehák, hogy amint feláll ez az új minisztérium, Rogán oda fog menni ahhoz a miniszter asszonyhoz, aki korábban hajthatatlan volt, és azt fogja neki mondani, hogy ha leváltja az ATEV vezetését és kinevezi az általa javasoltakat, akkor nem csinál belőle ügyet."
Tányér itt az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-ről beszél, ami, ahogy mondja, állati melléktermékek feldolgozásával foglalkozott. Ennek az állami cégnek akkor Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter nevezte ki a vezetőjét. Tányér arról beszél, hogy az ATEV-et Rogán segítségével egy új minisztérium alá fogják szervezni, és azt, vagy annak feladatát koncesszió formájában Schadlék szerezhetik meg.
Érdemes megjegyezni, hogy Tányér elég zavaros értesülése Gazditól származik, aki a nyomozati anyag szerint állandóan össze-vissza hazudozott. Ráadásul az információ legjobb esetben is harmadik kézből származik, hiszen a Tányér és Rogán közötti legrövidebb út Gazdin és Schadlön keresztül vezethetett.
Erről a szerdai sajtótájékoztatón Fürcht főügyész is azt mondta: a nyomozati anyagban sok olyan beszélgetés van, "amiben az egyik ember arról beszél, mit mondott egy másik egy harmadikról, és ennek sokan hitelt adnak." Szerinte vizsgálták, hogy miről lehetett szó ebben az ügyben, de semmilyen bűncselekménynek nem bukkantak a nyomára.
A nyomozati anyagnak ugyan vannak olyan pontjai, amelyeket lehet úgy értelmezni, hogy erre a koncesszióra vonatkoznak, de egyértelműen ez sehol máshol nincs benne. Ebből az ügyészség szerint az következik, hogy ez kitaláció, ami bizonyára így is van. Kivéve persze, ha valakik kitörölték a nyomozati anyag bizonyos részeit.
Elég reális történet
Tányér az állati tetemek elszállításáról szóló történetet elég zavarosan adja elő, de abban vannak elég reális elemek, amelyek alapján az legalábbis részben igaz lehet. Tányér ráadásul azt mondja, hogy ő Gazditól tudja az egészet, vagyis a vallomása valószínűleg azért zavaros, mert nem tudta pontosan átadni, amit Gazditól hallott.
Tányér vallomása 2021 végi, és abban hónapokkal korábbi eseményekről beszél. Ez azért fontos, mert pont ekkor, 2021 környékén adott ki a kormány egy csomó feladatot és gazdasági ágazatot 35 éves koncesszióba a Rogán Antal alá tartozó koncessziós irodán keresztül.
A Nemzeti Koncessziós Irodát még 2020-ban alapították. Eredeti jogkörük szerint ők javasolhatják a miniszterelnöknek, hogy egyes kizárólagos állami gazdasági tevékenységek gyakorlási jogát időlegesen koncesszión keresztül magáncégeknek adják át. Ha erre a kormány rábólint, akkor ők bonyolítják le a koncessziós eljárást, és ők kötik meg a szerződést a pályázat győztesével.
Ennek megfelelően 2021 óta állami koncesszióba adták:
35 évre a magyarországi autópályák üzemeltetését, amelyet egy Mészáros Lőrinchez és Szijj Lászlóhoz köthető konzorcium nyert kapott meg;
35 évre a hulladékgazdálkodást, amelyet a Mol leányvállalata kapott meg. Ennél Palkovics László akkori miniszter el is kotyogta, hogy a cégre szabták a koncessziót;
és 35 évre a budapesti kaszinók üzemeltetését, amelyet egy Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf tulajdonában álló cég kapott meg - igaz, ebből Szalay-Bobrovniczky később kiszállt.
Vannak arra utaló jelek, hogy ilyen koncesszióba akarják kiadni a kórházak gyógyszerbeszerzését és a mobilfizetést is.
Ezeket a koncessziókat mind a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Koncessziós Irodán keresztül adják ki, vagyis feltételezhető, hogy a nyertesek kiválasztására legalábbis informális hatása van a propagandaminiszternek. Az autópálya, a hulladékgazdálkodás és a kaszinók példája pedig azt mutatja, hogy a döntéshozók hajlamosak hozzájuk közel álló szereplőknek adni a koncessziókat. Az elmúlt évek hírei alapján pedig a kormány környékén is gyakran kavarnak azzal, hogy melyik területet adják ki koncesszióba és melyiket nem, így nagyon könnyű elképzelni, hogy ez az állati tetemek elszállítása és feldolgozása esetében is felmerült.
Az viszont nem világos, hogy ezt a gazdasági tevékenységi kört miért éppen Schadlnek vagy körének szervezték volna ki. Az autópálya-, hulladékgazdálkodás- és kaszinókoncessziókat Magyarország egyik legnagyobb cége, illetve leggazdagabb vállalkozói kapták. Érthetetlen tehát, hogy az ATEV feladatkörét miért éppen olyan kisstílű bűnözőknek szervezték volna ki, mint amilyen Schadl György és "Gazdája", R. Róbert.
Lázárnál landolt
Az üzletből egyébként nem lett semmi, a korábban állami tulajdonban lévő ATEV-et 2023 végén a Lázár János által vezetett Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak adták át ingyen. Akkor ezt a Fidesz, a KDNP és az MSZP képviselői is megszavazták, Lázár szerint "a kormány ezt jó konstrukciónak tartotta, ezért az ATEV részvényeket és az ATEV felügyeletét az alapítványunkra akarja bízni. Nyilvánvalóan közfeladatot fog hozzárendelni, tehát nem arról lesz szó, hogy nálunk egy csomó pénz lesz, és azon ülünk vagy hülyeségekre költjük; meg van szabva, hogy az alapítvány milyen közfeladatot finanszírozhat és kell finanszíroznia ennek a cégnek a működtetésével."
Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a nyomozati anyag sajtóba kikerült verziójában nincsen arra közvetlen bizonyíték, hogy Rogán érintett lenne Schadlék korrupciós ügyeskedésében. Viszont ha igaz a nyomozati anyagban előadott történet arról, hogy Schadlék a dögszállítás koncesszióját szerették volna 35 évre megszerezni, akkor elég valószínű, hogy Rogánéknál kilincseltek volna. | Schadl és Gazdi 35 éves dögszállítási koncessziót akarhatott, és erről Rogánnak kellett volna döntenie | A nyomozati anyag szerint Schadlék az elhullott állatok elszállítására szóló koncesszió megszerzésén dolgozhattak a háttérben. Ebben segíthetett volna nekik Rogán kabinetfőnöke, aki viszont Schadl szerint 35 helyett csak 10 vagy 20 évet ígért. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/03/29/schadl-gyorgy-volner-pal-gazdi-koncesszio-allati-tetemek | 2024-03-29 19:09:00 | true | null | null | Telex |
Az amerikai kormányzat pénteken közölte, hogy első becslése szerint az amerikai gazdaság az idei második negyedévében éves szinten 3,4 százalékkal nőtt. Amerikai elemzők átlagban 3,5 százalékos gazdasági növekedési adat közzétételét várták az idei második negyedévről.
Az első negyedévi amerikai GDP-növekedés 3,8 százalékos volt, s abban gyakorlatilag általános az egyetértés, hogy ismét 3 százalék felett lesz a negyedéves bővülés, ami már a kilencedik ilyen egymást követő negyedév lenne. Az elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, hogy az amerikai fogyasztókat nem riasztotta el a vásárlásoktól a rekord magas benzinár, még az autóvásárlásoktól sem, a különböző kedvezmények, az alacsony kamatszint változatlanul a vásárlás templomai csábítja őket és a fogyasztás az amerikai gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje.
A közelmúltban 2005 egészére a Standard & Poor’s vezető nemzetközi hitelminősítő 3,7 százalékos gazdasági növekedést várt az Egyesült Államokban, és a Bloomberg hírszolgálati iroda által megkérdezett közgazdászok szerint a második negyedévi várhatóan 3,3 százalékos éves szintű amerikai GDP-növekedés után a harmadik negyedév 3,4 százalékos növekedést hozhat. | 3,4 százalékkal bővült az amerikai gazdaság | Az amerikai kormányzat pénteken közölte, hogy első becslése szerint az amerikai gazdaság az idei második negyedévében éves szinten 3,4 százalékkal nőtt. Amerikai elemzők átlagban 3,5 százalékos gazdasági növekedési adat közzétételét várták az idei második negyedévről. | [
"világgazdaság"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2005/07/29/3_4_szazalekkal_bovult | 2005-07-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Japánban hatalmas pusztítást végző földrengés, és az azt követő cunami áldozataira emlékeznek a meccsek előtt.
Egyperces gyászszünettel kezdődnek az európai futballszövetség (UEFA) égisze alatt e héten zajló labdarúgó-mérkőzések, így a Bajnokok Ligája és az Európa Liga találkozói - tették közzé az UEFA svájci főhadiszállásán, Nyonban.
“Az európai futballcsalád ily módon kívánja kifejezni legmélyebb együttérzését és teljes támogatását a japán népnek. Kívánjuk, járjon sikerrel harcuk, amelyet a tragédia okozta bajok megoldásáért folytatnak" - áll Michel Platini UEFA-elnök közleményében. | Gyászszünet az UEFA-rendezvényeken | A Japánban hatalmas pusztítást végző földrengés, és az azt követő cunami áldozataira emlékeznek a meccsek előtt. | [
"japán",
"gyász",
"bajnokok ligája",
"gyászszünet",
"uefa"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2011/03/15/gyaszszunet-az-uefa-rendezvenyeken | 2011-03-15 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Májusban számoltunk be róla, hogy új magyar sorozat készül az RTL Klubra. A Jófiúk című, új rendőrös vígjátéksorozat a spanyol Los hombres de Paco magyar adaptációja, melyet állítólag A mi kis falunkat is jegyző Kapitány Iván rendez. A sorozat, melyhez befutott az első két előzetes, egy csapat idétlen rendőrről szól, akik több bajt okoznak, mint amennyit megoldanak és idejük nagy részét azzal töltik, hogy saját balfogásaikat próbálják valahogy elsikálni. A sorozat főbb szerepiben Hevér Gábor, Mihályfi Balázs és Király Dániel lesznek láthatók.
Az eredeti sorozat hatalmas népszerűséggel ment hazájában, Spanyolországban 2005-2010 között 9 évadon és 117 részen át volt képernyőn. Arró egyelőre nincs információ, hogy nálunk mikor lesz látható a Jófiúk. | Hevér Gáborral jön az RTL Klub rendőrös vígjátéksorozata | Két előzetes is érkezett a sorozathoz. | [
"filmtrailer",
"filmtv",
"hevér gábor",
"jófiúk",
"mihályfi balázs",
"rtl klub"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2019/08/09/rtl-klub-jofiuk-rendor-vigjatek-sorozat-hever-gabor | 2019-08-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Hallod-e te Papp Dániel, a propagandagyár hírhamisító vezérigazgatója? Gyere ki az épületből és nézz a magyarok szemébe! - hangzott a felszólítás. - Gyere ki, Papp Dániel, és mondd el, hogy ki tartja a közvetlen kapcsolatot a Karmelitával? - kérdezte, majd ismét követelte, hogy számoljanak be vágatlanul a tüntetésről és hogy felolvashassa a 16 pontból álló követelését az állami sajtóban. - Hozzuk ki - skandálja a tömeg. Magyar Péter ezt követően felsorolja az Orbán-kormány főbb propagandaorgánumait, amelyeknek, mint mondja, ugyanilyen szerepe van a valóság elferdítésében. Ezért el kell érni, hogy állítsák le a KESMA százmilliárdokkal való finanszírozását. Azt akarja, legyen végre valós következménye annak, ha a bíróság rendszeresen elmarasztal egy sajtóorgánumot hazugságért.
Az nem valószínű, hogy Papp Dániel éppen az MTVA székházában tartózkodik, amire Magyar Péter célzott is a péntek esti videójában. Ebben már előállt azzal, hogy az M1-en akarja felolvasni a 16 pontját. | A Tisza Párt elnöke fel akarja olvasni a 16 pontját az M1-en, a tüntetők kihoznák a hírhamisító Papp Dánielt az épületből | Hallod-e te Papp Dániel, a propagandagyár hírhamisító vezérigazgatója? Gyere ki az épületből és nézz a magyarok szemébe! - hangzott a felszólítás. – Gyere ki, Papp Dániel, és mondd el, hogy ki tartja a közvetlen kapcsolatot a Karmelitával? - kérdezte, majd ismét követelte, hogy számoljanak be vágatlanul a tüntetésről és hogy felolvashassa a 16 pontból álló követelését az állami sajtóban. – Hozzuk ki – skandálja a tömeg. Magyar Péter ezt követően felsorolja az Orbán-kormány főbb propagandaorgánumait, amelyeknek, mint mondja, ugyanilyen szerepe van a valóság elferdítésében. Ezért el kell érni, hogy állítsák le a KESMA százmilliárdokkal való finanszírozását. Azt akarja, legyen végre valós következménye annak, ha a bíróság rendszeresen elmarasztal egy sajtóorgánumot hazugságért. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3252781_a-tisza-part-elnoke-fel-akarja-olvasni-a-16-pontjat-az-m1-en-a-tuntetok-kihoznak-a-hirhamisito-papp-danielt-az-epuletbol | null | true | null | null | Népszava |
Szellemházként tátong az eddig több mint 7,5 milliárd forint közpénzbe került Sorsok Háza a Józsefvárosban, s úgy fest, a kormány, amely kezdetben alig egy évet szánt a kialakításra, most, túllépve minden létező határidőt, nem kapkod. Fontosabbnak tűnik a témagazda Schmidt Mária történész, nemrégiben még közelmúlt-történeti főideológus megzabolázása. Újabb oligarcha-leszámolást látunk?
"A kormány nem biztosítja az ezekre szükséges szerződéses hátteret és a forrást" – csettint oda alapítójának, a kormánynak a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány (KKTTK) főigazgatója, Schmidt Mária éppenséggel a Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ kialakítása kapcsán a KKTTK tavalyi éves közhasznúsági jelentésében. Arra panaszkodva, hogy a kiállítás tartalmi és oktatási előkészítésére csak a tervezett megnyitóig, 2014 áprilisáig kaptak pénzt, a jelentés szerint azonban mégis végzik az előkészítő munkát.
A KKTTK honlapján a közalapítvány alá tartozó számos szervezet között nem szerepel ugyanakkor a Sorsok Háza. Az ellenben, hogy kevés volna a rá fordított közpénz, legalábbis relatív: a Miniszterelnökségnek az Átlátszó számára készített összegzése szerint eddig mindösszesen 7,56 milliárd forint költségvetési forrást fordítottak a majdani emlékhelyre. A KKTTK pedig tavaly 1,2 milliárd forint állami eredetű támogatást kapott, kétségtelenül 400 millió forinttal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
"A Miniszterelnökség nem szerződött senkivel a Sorsok Háza részletes koncepciójának elkészítésére" – ezt a Népszabadságnak nyilatkozták a minap a kancellárián. A napilap egyébként szintén úgy tudja, hogy Schmidtet a kormányzat kiszorítaná a projektből, az ő információik szerint Glatz Ferenc akadémikusért lobbizik Zoltai Gusztáv, Lázár János kancelláriaminiszter tanácsadója, a Mazsihisz volt ügyvezetője.
A Miniszterelnökség elhatárolódása sokat mondó ugyan, de a lényegét tekintve csúsztatás. A közalapítvány éves beszámolója 2013-ra teszi, hogy a kormány – a vészkorszak hetvenedik évfordulója megemlékezései részeként – döntött az emlékhely létrehozásáról. A Magyar Közlönyben nyomon követhető kronológia szerint az időpontok kicsit másképpen alakulhattak, de a lényeg valós: a KKTTK volt a projekt felkent ura.
A kormány 2013 július 2-án határozott a hivatalos elnevezéssel Sorsok háza – Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye létesítéséről, első körben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt rendelve építtetőnek. Még abban az évben nemzetgazdaságilag kiemelt lett a projekt, az MNV helyett ugyanakkor a 17 hektáros ingatlan (a józsefvárosi pályaudvar) tulajdonosát, a MÁV Zrt.-t jelölték ki beruházónak.
2014 júliusi kormányhatározat szól arról, hogy a szakmai programokat és az épületüzemeltetést a KKTTK Közalapítvány irányítja majd – a MÁV-val szerződésben.
Az építési beruházás közbeszerzését is a MÁV írta ki, a nyertes az ekkor még a Wallis-csoportba tartozó Market Építő Zrt. lett. Az a cég, amely, amelynél a kétezres években vezérigazgató-helyettes volt Fürjes Balázs, aki jelenleg kiemelt fővárosi beruházásokért felelős kormánybiztosként a Sorsok Háza építését is vigyázza (épp most újították meg mandátumát a friss Magyar Közlöny szerint).
Az alig egy évvel a tendernyertesség után az újoligarcha Garancsi István érdekeltségébe került Market bruttó csaknem 7 milliárd forintért nyerte el a beruházást.
Az ötlet eredetileg nem Schmidttől, de még csak nem is a kormánytól származik. A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont volt igazgatója, Szita Szabolcs rukkolt elő azzal, hogy a budapesti deportálások helyszíne, a Józsefvárosi Pályaudvar újabb emlékhely színtere lehetne. Máig ködös okok miatt – történészkörökben elterjedt információ szerint Schmidt érdekérvényesítésének köszönhetően – elkerült tőle a projekt, amelyet ettől fogva Schmidt Mária nevével jegyeztek.
Ami az érdekérvényesítést illeti, Schmidt egészen a legutóbbi időkig tényleg remekül állt, utaltunk már a közalapítványi honlapról elérhető intézetekre – ez alapján készítettük ábránkat; azzal, hogy mi belerajzoltuk a Sorsok Házát, hiszen az utolsó "parancs" szerint a KKETTK (lesz) az üzemeltető. A Sorsok Házával együtt összesen hét, komolyan veendő szellemi műhely tartozik a közalapítványhoz, Schmidt valamennyiben vezető pozícióban tevékenykedik, kivéve a Habsburg Történeti Intézetet, amit a vele közismerten bizalmas viszonyt ápoló Gerő András vezet.
Kezdetben a szűk határidő volt csak az ellenfél: kevesebb, mint egy év állt a rendelkezésre nem csak az építési munkákra, de a kiállítás koncepciójának, tartalmának az előkészítésére is. Kezdetektől sokan, köztük a munkákért felelős Schmidt is elismerte, hogy ez szoros lesz, bár a Mozgó Világ elemzése szerint annyit reagált, hogy "ez a feladat, meg kell csinálni, és kész".
Utóbb, 2014 februárjában a Bálint Házban tartott vitán Gerő András már "idiótának" mondta a határidőt.
Ugyanezen az eseményen Karsai László történész "az áldozatok emlékének arculcsapásaként" értékelte, hogy éppen Schmidtet nevezték ki az emlékközpont vezetőjének. Alighanem itt a lényeg: Schmidt történészi tevékenysége már a rendszerváltozás előtt is a Horthy-korszak megítélésében úgymond középutasnak volt nevezhető, Ránki György akadémikus tanítványaként részben mentorától, részben számos kollégájától – például az utóbb az SZDSZ-hez közeledő Szabó Miklóstól és Kovács M. Máriától – eltávolodott az érzékeny közelmúlt-történet megítélése kapcsán.
Orbánék, akik kezdettől, de az 1993-1994-es jobbos fordulat után különösen hiányt szenvedtek (nem turulröptető, nemzeti-giccses, adott esetben ezotériába hajló) értelmiségi-ideológiai háttérből, kvázi lecsaptak rá – ő pedig még legnagyobb kritikusai szerint is magas színvonalon vetette bele magát a munkába.
A Schmidt-féle intézetek zászlóshajója jelenleg is az első Orbán-kormány idején viták kereszttüzében nyitott Terror Háza Múzeum. A terroralapú rezsimek szörnyűségeit egymással összevetve bemutató intézmény nem lett kegyvesztett az "elmúlnyolcévben" sem, Medgyessy Péter miniszterelnök például személyesen kiállt a múzeum mellett, utóbb pedig reklámfilmjéhez is az arcát adta.
2014 azonban már a végletekig kiélezett emlékezetpolitikai viták ideje volt (német megszállási emlékmű, Veritas Intézet ügyei). Ráadásul még visszafogott kritikusai szerint is elhibázott a Sorsok Háza: egyrészt felesleges, hiszen létezik a holokausztmúzeum, a Mazsihisz például egy időben zsidó-magyar "együttélés házáért" lobbizott inkább. Másrészt értelmezhetetlen, mit jelent a "gyermekáldozat", mint külön kategória.
Nem utolsó sorban pedig hibásnak, ráadásul tendenciózusan hibásnak mondják kritikusai a helyszínválasztást: a budapesti halálvonatok valóban a józsefvárosi pályaudvarról indultak, de csak már a német megszállás után. A megszállás előtt halálba küldött zsidókat gyalogmenetekben vezényelték.
E szerint az értelmezés szerint félő, hogy ismét a magyar felelősség elkenése az intézmény célja, mint az tetten érhető volt a Szabadság téri német megszállási emlékmű esetében. Különösen, hogy forrásaink, akiknek sokat ugyan nem árultak el KKETTK-nál, de annyit megtudtak: a Schmidt-féle koncepció nagy hangsúlyt fektetne a magyar embermentőkre.
"A valóban hősies, de számában és arányaiban elenyésző csoport emléke nem biztos, hogy megér egy ekkora beruházást" – mondta a tárgyalások egyik ismerője, akinek egyébként személyesen borsózik a háta a múzeumépület gigantikus, a környéket leuraló Dávid-csillagjától is.
Viszont jó üzletnek tartja az emlékhelyet forrásunk. Nem csak az építkezést (azt is), de a majdani működtetést is: a kiszivárgott tervek szerint szállásokat is működtetnének a kötelező alapon ide látogató iskolai osztályoknak például.
Időközben, ha formálisan nem is oszlott fel, de lényegét tekintve dolgavégezetlenül szétszéledt a projekt Schmidték által verbuvált tanácsadó testülete is – amelynek működésére a Miniszterelnökség friss közlése szerint 100 millió forint közpénz ment el.
A tekintélyes jeruzsálemi Yad Vasem Intézet elnöki tanácsadója indoklása szerint “a projekt szervezői következetesen és egyoldalúan a magyarországi zsidó közösség és a nemzetközi felek, köztük a Jad Vasem bármilyen valódi és érdemi részvétele nélkül fejlesztik a Múzeumot".
Amilyen sürgető volt kezdetben, annyira elengedte mostanra a projektet a kormány. A Miniszterelnökség most az Átlátszónak a határidőt firtató kérdésére azt válaszolta: "a kiállítás megnyitására csak a szervezetek között létrejött konszenzus kialakítását követően van lehetőség".
Márpedig ez aligha jön létre Schmidttel – és ezt nyilván pontosan tudják a kancellárián is. Nem úgy lehetett ismerni a főigazgatót, mint aki "ha hiány van konszenzusból, akkor gyorsan köt egyet".
Lázár János kancelláriaminiszter és Schmidt viszonya már egy ideje konfliktusokkal terhelt, és ennek csak egyik oka lehet a nyilatkozatháború a Sorsok Háza és egyéb zsidóügyek (például a Schmidt által lepufajkásmunkásőrözött Zoltai Gusztáv tanácsadói kinevezése) kapcsán. Nyomhat a latban az is, hogy Lázár – mint ezt maga sem titkolja – jó barátja a kegyvesztett bankoligarcha Spéder Zoltánnak, akivel viszont Schmidt hadakozik a BIF Nyrt.-ben.
Az aligha a cél, hogy szellemház maradjon a Sorsok Háza: így is minden napra jut egy korrupciós botrány, ráadásul a fenntartás kihasználatlanul is tetemes összeget emészt fel. Kormányközeli forrásaink szerint nagyon úgy fest, hogy váltás következhet be a "projektfelelős" személyében – akár a zsidó szervezetek által szorgalmazott Glatzra, akár másra, ez még nem dőlt el.
Egyelőre azonban a jelek szerint rápihennek a döntésre a kancellárián, komolyan tartanak attól még kormányberkekben is, hogy az 56-os kormánybiztosként is tevékenykedő főigazgató nem adja fel egykönnyen a küzdelmet. Néhai ingatlanvállalkozó férje után örökölt tetemes vagyonával Schmidt ugyanis nem a tipikus kormánykitartott: természete is a behódolás ellen való, de különösebb egzisztenciális késztetése sincsen megalkudni.
Márpedig akkor a KKETTK-t is le kell cserélni a Sorsok Háza működtetéséről, a közalapítvány éléről ugyanis tudomásunk szerint nem mozdítanák el Schmidtet – már csak azért sem, mert a szépen elterpeszkedett intézménycsoport élére tényleg nincsen B-terv. Elképzelhető az is, hogy valamelyik nagyobb közintézményt, például a Nemzeti Múzeumot bíznák meg a Sorsok Háza üzemeltetésével is.
Rádi Antónia | 7,5 milliárd forint az ablakban: a kormány elvenné a Sorsok Házát Schmidt Máriától | 7,5 milliárd forint az ablakban: a kormány elvenné a Sorsok Házát Schmidt Máriától | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/07/11/75-milliard-forint-az-ablakban-a-kormany-elvenne-a-sorsok-hazat-schmidt-mariatol/ | 2016-07-11 11:14:33 | true | null | null | atlatszo.hu |
A héten a kabinet elfogadta, és péntek este be is nyújtotta a parlamentnek a 2013-as költségvetés tervezetét. Jövőre újabb kemény év lesz, főleg a bankoknak és önkormányzatoknak fog fájni az átlagmagyart 46 ezer forinttal terhelő büdzsé. A nagyvilág közben válságoktól hangos: évtizedes mélyponton a Nokia, leminősítés sújtotta a spanyolokat és Ciprust, a görög krízis viszont a végéhez közelít. Nyomozásokat, kirúgást és Orbánnak ellentmondó minisztert is hozott a hét.
Habár még az első félévnek sincs vége, csütörtökön ismertette a jövő évi költségvetés főbb irányvonalait Matolcsy György, majd pénteken már be is nyújtották a parlamentnek a törvényjavaslatot, amelyből kiderül: jövőre 460 milliárddal többet vesz el az állam. A jövő évi megszorítások tehát átlagosan minden magyart 46 ezerrel terhelnek, és bár igazán rossz évük az önkormányzatoknak és a bankoknak lesz, a közszolgák illetményét és a családtámogatásokat is befagyasztják, és nagy nyugdíjazási hullámot terveznek a közszférában. A sietős büdzséalkotás egyébként eléggé meglepő annak ismeretében, hogy tavaly még december 19-én is módosították az idei tervezetet.
A pénzintézetek azért kaptak különösen nagy pofont, mert a hét közepén a miniszterelnök Bécsben még brutálisnak mondta a most évi 130-140 milliárdos bankadót, és kilátásban helyezte, hogy 2013-tól talán nemcsak lefelezik – amit tavaly decemberben ígérek meg –, hanem teljesen eltörlik. Mostanra viszont kiderült, hogy mégis csak a lefelezést választják, ráadásul annak bő 70 milliárdját megfejelik az eddig mondott 130 milliárdot több mint kétszeresen meghaladó, 283 milliárdos tranzakciós/csekkadóval (az adót egyébként várhatóan részben át fogják hárítani). A bankok szerint ezzel a kormány felrúgta a korábbi megállapodását, és figyelmeztettek arra is: ilyen adóterhekkel jövőre végleg lefagyhat a gazdaság.
Alternatív prognózis kell
A tervezettel nemcsak az érintetteknek van bajuk, hanem a Költségvetési Tanácsnak is. A testület bizonytalannak tartja a jövő évi költségvetést annak túl kockázatos növekedési tervei szerint, ezért alternatív prognózist kért, ami magyarán további megszorításokat jelenthet. A szigor mondjuk idén sem volt erősségünk: május végén 21 181 milliárd forint volt a költségvetés adóssága, ami 438 milliárd forintos növekedést jelent, és a parlament gazdasági bizottsága elé került nyugdíjvédelmi jelentésből az is kiderült: az államosított nyugdíjvagyon ötödére csökkent, és nemcsak azért, mert bevonták az állampapírokat, hanem azért is, mert bukást hoztak az értékpapírok.
Pedig a szemünk előtt egy Duna-parti sikertörténet bontakozódik kifelé éppen. Legalábbis ezzel kampányolt külföldön a Matolcsy-minisztérium, amely Jó hírek a Dunánál szöveggel, sikersztoriról írva válaszolt az Economist Beteg ország a Dunánál című cikkére. Hát kerestünk mi is sikereket, és a hétről ilyeneket találtunk: egyre több állampapírt vesz a lakosság, vagy azt, hogy 2013 elején elindul az állami mobilcég, vagy azt, hogy ismét egyeztetések kezdődnek az e-útdíjról.
23. heti záró 24. heti záró BUX 17 019 17 256 OTP 3400
3540 Mol 16 485 16 160 Richter 37 000 36 500 Magyar Telekom 449 457
És találtunk néhány olyan hírt is, amelyek nem a Dunánál születtek, legalábbis nem a minisztérium által látott, jó hírekkel teli szakaszánál. Így például azt, hogy csődhullám érte el az élelmiszeripart, miután a fizetésképtelenségi eljárások száma harmadával nőtt, vagy azt, hogy 140 milliárd forintnyi számlát nem fizettünk be, vagy azt, hogy felszámolás alá került egy luxusszálló tulajdonosa. És hogy ne csak az apró mozaikok árulkodjanak a jó hírek viszonylagosságáról: a KSH gyorsjelentése szerint tovább tart, sőt, a Mercedes-gyár beindulása ellenére gyorsul a magyar ipar mélyrepülése, és csökken az ipari export is, amire 2009 óta nem volt példa.
Se Kia, se Nokia
Jó hír lehetett volna, hogy Magyarországra csábítanák a Kiát, de sajnos hamar kiderült, hogy ez egy téves lapinformáció volt, cáfolt Szijjártó Péter, majd, mintha ez nem lenne elég, maga a gyár is cáfolta a beruházás hírét, és közölte: maradnak Szlovákiában. És marad a Stadler is, Szolnokon, mégsem megy Martfűre a legélhetőbb magyar városból. A magyar gazdaságnak van oka aggódni a Nokia miatt is: a komáromi gyárával korábban az ország egyik legnagyobb vállalatának számító finn mobilgyártónak a vártnál is rosszabbul megy, ezért újabb tízezer embert küld el. Elemzők szerint egy éven belül vége is lehet a cégnek, amelyet leminősítettek, és amely árfolyama 16 éves mélypontra zuhant, így már kellően olcsó ahhoz, hogy hamar felvásárolják.
A világot persze a Nokia krízisénél is jobban érdekli most az euróválság. A történet egyik szála vasárnap lezárulhat: a görögök ismét választanak. A pletykák szerint most épp a megszorításpárti erők állnak jobban – hivatalos adat nincs, Görögországban két héttel a választások előtt már nem közölhető közvélemény-kutatási eredmény –, ami jó hír. Mert ha jön a drachma, elszabadulhat a pokol az országban, államcsődről, a jegyrendszer bevezetéséről beszélnek elemzők, és arról, hogy akár szükségállapot is elképzelhető.
A jó hírek ellenére azért a piacok óvatosak: bár a hét második felében erősödtek a tőzsdék és az euró – részben arra a hírre, hogy az EKB nem számít a görögök kilépésére –, úgy tűnik, hogy a görög válság nagyon fáj Ciprusnak: az országban bankokat minősített le a Moody's, és a héten megjelent hírek szerint sürgősen ciprusi mentőcsomag kellhet. A Moody's egyébként nagy holland bankokat is leminősített, a döntésben a görög csőd esélye is szerepet játszott.
A hitelminősítők egyébként is gyilkos tempót diktáltak a héten: a Fitch tizennyolc spanyol bankot minősített le, mondván, azok érzékenyek a spanyol gazdaság válságos helyzetére, a Moody's rontott Spanyolország adósságbesorolásán, míg az S&P közölte: kritikus szakaszhoz ért az eurózóna, kevés az esélye a túlélésére. Ez utóbbi rímelt az IMF vezérének néhány nappal korábbi szavaira, melyek szerint három hónap sincs megmenteni az eurót. Amiből ingyen adna ezreket Roubini azoknak a németeknek, akik nyaralnának a dél-európai válságállamokban, mert így vége lenne a krízisnek (amelynek elmélyülése Magyarországot is nagyon megviselné, akár 3 százalékos recessziót is okozhatna).
Kell-e nekünk euró?
Kell-e nekünk egyáltalán az euró? – merülhet fel a kérdés ebben a helyzetben. És fel is merült, pénteken közgazdászok vitatkoztak arról, hogy növeli-e a szuverenitásunkat, vagy csökkenti, hogy elkéstünk-e vele, vagy még túl korai róla beszélni. De pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor szintén beszélt erről, és azt mondta: nem biztos, hogy kellene, mert az eurózónában a nemzeti szuverenitást korlátozó folyamatok indultak be.
Orbán egyébként, szintén szuverenitásunkra hivatkozva, azt is mondta, hogy a jegybanktörvény nem változik. Varga Mihály viszont nagyjából vele egy időben arról beszélt, hogy a jövő héten benyújtják a módosítást (és már a hét elején is arról volt szó, hogy új jegybanktörvénnyel állna elő a kormány). Nemcsak a minisztere mondott ellent Orbánnak, hanem a visegrádi országok vezetői is, akik nem lelkesednek a magyar miniszterelnök által javasolt közös gazdasági tervért.
Míg mi a válságunkkal vagyunk elfoglalva, Amerika már kifelé tart a gödörből: a héten kiderült ugyan, hogy pénzpiaci válság húsz évvel vetette vissza az országot, legalábbis ha a családok vagyonát vesszük alapul, mert amit keresnek, azt elviszi a törlesztés. Ezek után meglepő, hogy mostanra újraindult a jelzáloghitelezés, és a hitelállomány 2008 óta nem látott szintre emelkedett. Az ország ingatlanpiaca a magyar befektetők érdeklődését is felkeltette, a Futureal is Amerikában terjeszkedik, tizenöt millió dolláros tőkével működő cége ötszáz bérlakást venne.
Terjeszkedne az OTP
A Futureal mellett a héten az OTP is terjeszkedési szándékot jelzett, a magyar nagybank újabb szerb pénzintézetet venne; eddig egyébként már három ottani bankot olvasztott össze. Ha már pénzintézetek: tavaly 38,6 milliárd forint volt az állami tulajdonú MFB tavalyi vesztesége, bár az elnök szerint eredményes, sikeres évet zártak. Viszont várhatóan heteken belül a tulajdonukba kerül a Takarékbank. A soltvadkerti takarékszövetkezettel a rendőrök kezdtek el foglalkozni: nyomozás indult, a takarék csődje mögött gyanús offshore-ügyletek és szélsőségesek vannak.
A Malévnál szintén nyomozás folyik, ott a felszámolás során esetleg elkövetett hűtlen kezelés gyanúja miatt indult az eljárás, de a feljelentésben csalás és csődbűntett is szerepel. A februárban becsődölt légitársaság két leányvállalatát egy állami tulajdonú vízerőműnek adták át, nem tudni, mennyiért, míg a Malév-utód indulásának esélyeit tovább csökkentette, hogy a légügyi hivatal meghirdette a repülési jogokat, és az izraeli és ukrán vonalra már jelentkező is van.
A szakértő kipakolt, kirúgták
A hét elején még gyűrűzött a hétvégén az Index által először megírt IMF-ezős videós ügy is. Hétfőn kirúgták a videó szereplőjét , egy vasúti közlekedési szakértőt, aki hűtlen kezelés lehetőségét felvető felújításokról, Völner Pál államtitkárra hivatkozva IMF-re kent vonalbezárás lehetőségéről beszélt, valamint arról, hogy alig spórolt valamit a költségvetés az idén áprilisi vonatleállításokkal. Két ellenzéki párt parlamenti vizsgálóbizottságot kezdeményezett, amire Völner Pál előbb azt mondta, hogy nem kell ilyen vizsgálat, majd azt, hogy mégis legyen, de ne parlamenti: az államtitkár a MÁV-hoz és a szakértőt korábban foglalkoztató KTI-hez fordult a felvétel kapcsán. Vizsgálni fognak a MÁV-nál mást is: Orbán Viktor tavalyi felháborodása nyomán a fejlesztési minisztérium kezdeményezte a MÁV-vezetők prémiumainak felülvizsgálatát. Míg nálunk vizsgálódások mennek a vasúton, addig Kínában vonatok, méghozzá tehervonatok, és egészen nyugatra: Urumcsiból egészen Bécsig mennek, méghozzá rajtunk keresztül.
És hogy mi volt még a héten? Hódmezővásárhely újra kötvényt bocsáthat ki, de nem további eladósodásra, hanem a meglévő állománya kiváltására. Bóvliba kerülhet India a reformok késlekedése miatt – de a GDP-növekedés is 9 éves mélypontra esett –, és egyre drágábbak a kínai nagyvárosok.
Nálunk tízmilliárdok mentek a kukába a hulladékgazdálkodás tizenöt év alatt kiépített rendszerének lenullázása miatt, és megkezdődik a ppp-szerződések felmondása: harmincnál több uszodai, tornatermi beruházás kiváltására idén 15 milliárdot szán a kormány. És kiderült, hogy nem szeretik a németek Magyarországot, már a szerbekhez, bolgárokhoz is szívesebben vinnék vissza az ott lévő cégeiket, mint hozzánk. Igaz, a Nivea-gyártó viszont épp most költözteti Bécsből Üllőre tizenkét országot ellátó régiós raktárát. | Amikor a kormány kristálygömbbe nézett | Amikor a kormány kristálygömbbe nézett - Itt a 2013-as költségvetés, bár 2011 még közelebb van. Görög, spanyol és Nokia-válság, nyomozás, kirúgás, Varga-Orbán ellentmondás – ez volt a hét. | [
"összefoglaló",
"hig",
"gazdaság",
"költségvetés",
"görög válság"
] | 0 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2012/06/17/hig | 2012-06-17 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Az ügyészség szerint hazudott a Vizoviczki-ügy negyedrendű vádlottja akkor, amikor a Jobbik-közeli N1TV-nek azt nyilatkozta, hogy a diszkócsászár személyesen adott át négymillió forint kenőpénzt Rogán Antal volt belvárosi polgármesternek. A nő nyomozati szakban tett vallomásából ugyanis kiderült, hogy az őt faggató ügyészeknek ezzel teljesen ellentétes nyilatkozatot tett, hiszen azt állította, nem is hallott arról, hogy a diszkócsászár bárkit is lefizetett volna. Többek között ezzel indokolja a Központi Nyomozó Főügyészség, hogy miért nem indít vesztegetés miatt nyomozást és miért utasította el az ügyben a hatósághoz forduló Tényi István feljelentését.
Bűncselekmény hiányára hivatkozva elutasította a Vizoviczki László bizalmasának Rogán Antallal összefüggő nyilatkozata kapcsán, hivatali vesztegetés miatt tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség – tájékoztatta a PestiSrácok.hu-t az ügyben a főügyészséghez forduló Tényi István. Tényi azért tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt, mert a Vizoviczki-ügy negyedrendű vádlottja korábban arról beszélt a Jobbik-közeli N1TV-nek adott interjújában, hogy a volt belvárosi polgármester 2011-ben a Vizoviczki érdekkörébe tartozó teraszos vendéglátóhelyek kinyitását ahhoz kötötte, hogy előtte neki a diszkópápa személyesen négymillió forint kenőpénzt adjon át. D. Róbertné azt is állította, hogy mivel Vizoviczki nem ért rá bemenni Rogánhoz a kért összeggel, így a teraszos helyek május helyett csak júliusban nyitottak ki, azután, hogy a „Főnök” végül járt az egykori polgármesternél. A nő megemlítette azt is, hogy ezekről az ügyészségi kihallgatásán is beszélt, ám elmondásait nem vették jegyzőkönyvbe.
Önmagának mondott ellent
A mentelmi joggal érintett személyek ügyében eljáró Központi Nyomozó Főügyészség először feljelentés kiegészítést rendelt el, ami után kiderült, hogy hiába kérette be az ügyészség a diszkócsászár bizalmasával készült interjú teljes, vágatlan változatát az N1TV-től, azt az internetes televízió már törölte. A főügyészség emellett beszerezte a hölgy korábbi vallomásainak jegyzőkönyveit, amelyekből kiderült, hogy az őt meghallgató ügyész még rá is kérdezett, tud-e arról, hogy Vizoviczki „hivatalos személlyel tartott fenn kapcsolatot”, vagy hogy bárkit is megvesztegetett volna, de kijelentette, “nem tapasztalt ilyet és nem is hallott ilyenről”. Azaz,- áll a határozatban – a nő sem a nyomozás során, sem a bírósági eljárásban nem mondta el azt, amit az interjúban – egyébként hallomás alapján – állított, sőt, teljesen ellentétes nyilatkozatot tett. A főügyészségi határozatból az is kiderül, hogy a 2011-es évben az öt érintett szórakozóhelyből három időben megkapta a hozzájárulást a nyitáshoz és csak kettő esetében történt késedelem.
Az ügyészség nem hisz Vizoviczki bizalmasának
A Tényi feljelentését elutasító határozatban szerepel még, hogy a széleskörű nyomozás során sem merült fel adat Vizoviczki és Rogán bűnös, korrupciós kapcsolatára, ahogy arra sem, hogy a diszkópápa bárkit is személyesen fizetett volna le. Az ügyészség szerint mindezek miatt kijelenthető, hogy a Lúcia néven is ismert D. Róbertné N1TV-ben tett elmondása „nem felel meg a valóságnak”, hiszen ez szöges ellentétben áll a törvényes figyelmeztetések ismeretében tett nyilatkozataival – olvasható a határozatban. A vesztegetés „vádját” egyébként korábban egy, a PestiSrácok.hu-nak küldött közleményében maga Vizoviczki László is tagadta: “Kétség nélkül bizonyítható, hogy Rogán Antallal soha semmilyen kapcsolatom nem volt, még látásból sem ismer engem. Minden ezzel ellentétes hír a félreértés, butaság vagy rosszindulat tragikomikus terméke” – írta.
A milliárdos vállalkozó később, ugyancsak az állítólagos kenőpénzzel összefüggésben azt nyilatkozta portálunknak, hogy
A volt belvárosi polgármestert egy volt munkavállalóm említette velem kapcsolatban egy videóban. A bizalmasomként jellemezték a hölgyet, de a valóságban ő egyszerű számlaellenőr volt, kb. a 20. helyen állt a vállalati hierarchiában és nem bizalmi beosztásban. Az átlag kívülállókhoz hasonlóan kombinált és a téves gondolatait adta közre. De még a hölgy is csupán annyit mondott, hogy valakitől azt hallotta (!), hogy nekem fizetnem kellett egy nyári terasz megnyitásáért a polgármesternek. Ez az áttételes információkeletkezés a félreértések klasszikus forrástípusa. Az egyszerű igazság az, hogy az egyik vendéglátós vezető beszélt arról, hogy nem nyithat egy vendéglátó terasz, amíg nem fizetjük be a közterület foglalási díjat. Ezt mondta viccesen úgy, hogy amíg nem kapja meg a polgármester, de ez alatt az önkormányzat hivatalos díját értette. Gyakori a köznyelvben, hogy viccesen az első számú vezetővel helyettesítenek ilyen mondatokban.
Tényi ezek után arról tájékoztatta portálunkat, hogy a Budapesti Nyomozó Ügyészséghez fordult és hamis tanúzás miatt feljelentést tett. Mint írta, szerinte ezek után elképzelhető, hogy D. Róbertné az ügy lényegi körülményeire tekintettel hamis vallomást tett, hiszen érdemi információkat hallgathatott el. Azaz Tényi szerint a nő az interjúban mondhatott igazat, amit korábban a hatóságok előtt nem tárt fel, így fennáll a hamis tanúzás bűntettének gyanúja.
Emlékezetes, egy hónappal ezelőtt a főügyészség elutasította a Portik Tamás bírósági tanúvallomása miatt tett feljelentéseket is. A magyar olajmaffia és az alvilág egyik urának tartott Energol-vezér azt állította: személyesen vitt pénzt a Fidesz belvárosi irodájába Rogán Antal akkori V. kerületi polgármesternek. A KNYF azzal utasította el a hivatali vesztegetés, illetve annak elfogadásának gyanújával ismeretlen tettes ellen tett feljelentéseket, hogy Portik Tamás állításait semmilyen adat nem támasztja alá. A KNYF úgy ítélte meg, hogy a Rogán Antal által Juhász Péter, az Együtt társelnökével szemben folyamatban lévő személyiségi jogi perben tanúként meghallgatott Portik – aki ellen azóta hamis vád miatt eljárás indult – önmagának is ellentmondó nyilatkozatot fogalmazott meg, amikor a pénzátadás időpontjáról, az összeg nagyságáról, és az állítólagos ügylet helyszínéről sem tudott konkrétumokat mondani, így nyilatkozata “erősen kétséges”. Ismert, Portikot – aki a Prisztás-gyilkosság miatt 15 éves fegyházbüntetését tölti – a Fővárosi Törvényszék június végén tanúként hallgatta meg a fideszes politikusnak az Együtt társelnökével szemben indított perében. Rogán azért perel, mert Juhász bűnözőnek nevezte őt, és több nyilatkozatában is arról tett említést, hogy abban az időben, amikor a fideszes politikus volt az V. kerületi polgármester, a belváros nyomott áron adott túl ingatlanjain. Azóta kiderült, ez sem igaz, hiszen a nyomozást a rendőrség nemrég bűncselekmény hiányában megszüntette.
Címlapfotó: n1tv.hu | Nem nyomoznak Rogán ellen, az ügyészség szerint hazudott Vizoviczki bizalmasa | Az ügyészség szerint hazudott a Vizoviczki-ügy negyedrendű vádlottja akkor, amikor a Jobbik-közeli N1TV-nek azt nyilatkozta, hogy a diszkócsászár személyesen adott át négymillió forint kenőpénzt Rogán Antal volt belvárosi polgármesternek. A nő nyomozati szakban tett vallomásából ugyanis kiderült, hogy az őt faggató ügyészeknek ezzel teljesen ellentétes nyilatkozatot tett, hiszen azt állította, nem is hallott arról, hogy a […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/nem-nyomoznak-rogan-ellen-az-ugyeszseg-szerint-hazudott-vizoviczki-bizalmasa/ | 2016-08-29 10:12:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Az amerikai hadsereg pénteken bejelentette, hogy sikerrel végrehajtotta eddigi legnehezebb rakétaelfogó kísérletét: Lockheed Martin és a Raytheon rendszerek alkalmazásával lelőtt egy közepes hatótávolságú ballisztikus célpontot a Csendes-óceán fölött.
Pentagon rakétavédelmi hivatalának (MDA) közleménye szerint a kísérlet
megmutatta, mire képes első szakaszában az új megközelítés, amelyet
Barack Obama elnök rendelt el 2009-ben Európa és az ott állomásozó
amerikai erők védelmére. Ez volt “az eddigi legnagyobb kihívást jelentő
teszt", először fogtak el egy hajóról indított, Lockheed gyártmányú
Aegis védelmi rendszerrel egy 3000 kilométernél nagyobb hatótávolságú
céltárgyat. | Sikeres az eddigi legnehezebb rakétakísérlet | Az amerikai hadsereg pénteken bejelentette, hogy sikerrel végrehajtotta eddigi legnehezebb rakétaelfogó kísérletét: Lockheed Martin és a Raytheon rendszerek alkalmazásával lelőtt egy közepes hatótávolságú ballisztikus célpontot a Csendes-óceán fölött. | [
"tech"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2011/04/15/sikeres_eddigi_legnehezebb_raketakiserlet | 2011-04-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Jogilag és szakmailag megalapozatlan, visszás érvelésnek tartja Polyák Gábor médiajogász azt, amivel Karas Mónika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke igyekezett visszaverni a kérdést: mi az oka annak, hogy mikor az RTL Klub egyesülni akart a Central Médiacsoporttal, azt a hatóság keményen kivizsgálta, ugyanezt viszont Andy Vajna és Mészáros Lőrinc érdekeltségei esetében nem tették meg.
A hatóság és egyben a médiatanács elnöke az Országgyűlés kulturális bizottságában szerdán azzal igyekezett kivágni magát, hogy a visszaszorulóban lévő írott sajtónak az országos eléréshez képest töredék az olvasószáma, a megyei lapok piaca éppen ezért más megítélés alá esik, mint a Central és az RTL összefonódása, amely esetben a cél a teljes országos elérés lett volna.
Még szeptemberben derült ki, hogy Andy Vajna tulajdonába került a Lapcom Zrt. is, amelynek olyan médiatermékek vannak a birtokában, mint a Bors, a Délmagyarország és a Kisalföld. A múlt héten megkezdődtek a cégnél a vezetőváltások: mindhárom említett lap főszerkesztőjét eltávolították – jogilag közös megegyezéssel távoztak. A filmbiztosként, producerként, kaszinómágnásként ismert Vajna már birtokolja a TV2-őt és a Rádió 1-et is, így médiaportfóliója lényegében megkerülhetetlen. Eközben ma már hivatalosan is Mészáros Lőrincé a fél magyar lappiac a Mediaworks Zrt-n keresztül, amely például a vidéki napilapok túlnyomó többségét birtokolja, ahogyan a Nemzeti Sportot, a Bravót és a Világgazdaságot is, továbbá ide tartozott a tavaly ősszel kivégzett Népszabadság is.
Ráadásul a megyei lappiaccal is a teljes országos lefedettség – milliós olvasói bázissal – került egy, illetve két kormányközeli stróman kezébe, miközben Vajna és Mészáros médiaportfóliói egyenként is olyan nagyra duzzadtak, hogy egy normál médiakörnyezetben is piactorzító hatással bírhatnának – mutatott rá Polyák Gábor. A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője szerint Karas Mónika érvelése már csak sem állja meg a helyét, mert zavarában olyan indokot kapott elő, amely fel sem merült alig néhány éve, amikor az Axel Springer és a Ringier akart volna egyesülni. 2010-ben a kormányoldal – a médiahatóságon keresztül – épp a politikai befolyásolóerőre hivatkozva megakadályozta az Axel és a Ringier fúzióját, ám amikor 2014-ben a két cég eladta a nagy részben politikai lapokat tartalmazó portfólióját a Heinrich Pecina fémjelezte VCP Capital Partnersnek, azonnal minden akadály elhárult a fúzió elől. Ezután pedig megalakult az a Mediaworks, amit a Népszabadság bezáratása után gyorsan el is adtak Mészárosnak, ebben az esetben pedig még szakhatósági vizsgálatot sem végeztek.
Mindez Polyák szerint jól mutatja, miként befolyásolja a kiegyensúlyozott médiapiaci környezetet a politikai hatalom. A hatóság hivatott ugyanis elbírálni minden médiapiaci üzletet az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Ez a gyakorlatban annyit tesz: az NMHH elnöksége, azaz négy plusz egy Fidesz által beválasztott ember külső kontroll és lényegi rálátás nélkül dönthet a magyar médiapiac alakulásáról. A döntéseket ráadásul rendre elrejtik a nyilvánosság elől, a jogorvoslati út így még korlátozottabb.
A határozatokat ugyanis csak bíróság bírálhatja, azaz bírálhatná felül, ám Polyák szerint a hatóság "teljesen beletunyulhatott" abba, hogy alig akad valaki, aki a jogérvényesítés ezen eszközével él. Pedig amikor mégis perre kerül a sor, a jogilag megalapozatlan, látványosan részrehajló határozatok rendre elbuknak az igazságszolgáltatás szűrőjén. Ha viszont nincs bíróság, az NMHH döntései és politikai "teljesítménye" következmények nélkül marad. Polyák kérdésünkre egyetértett azzal, hogy így kebelezhette be zavartalanul a teljes magyar megyei lappiacot a kormányoldal strómanköre, sőt hozzátette azt is: a Népszabadság megszűnéséhez is egyértelműen a médiahatóság döntései vezettek, magyarán ez az elvileg állami szervezet hosszú távon, akár évtizedekre, s jóvátehetetlenül befolyásolta a magyar sajtópiac sorsát.
B.I.M. | Hatósági támogatással nyírták ki a lappiacot | Jogilag és szakmailag megalapozatlan, visszás érvelésnek tartja Polyák Gábor médiajogász azt, amivel Karas Mónika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke igyekezett visszaverni a kérdést: mi az oka annak, hogy mikor az RTL Klub egyesülni akart a Central Médiacsoporttal, azt a hatóság keményen kivizsgálta, ugyanezt viszont Andy Vajna és Mészáros Lőrinc érdekeltségei esetében nem tették meg. | null | 1 | https://nepszava.hu/1144067-hatosagi-tamogatassal-nyirtak-ki-a-lappiacot | 2017-10-27 05:03:00 | true | null | null | Népszava |
Nem példa nélküli az a botrány az Európai Unióban, amely Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Zrt. megbízása miatt kerekedett az elmúlt hónapokban. A Demokratikus Koalíció elnökének ügye kísértetiesen hasonlít arra az esetre, amely a bolgár szocialisták vezetőjével, Szergej Sztanisevvel és feleségével 2013-ban történt. A bolgár pártelnök megbízásának története azért is tanulságos, mert a szocialista politikus feleségének végül vissza kellett fizetnie az uniótól elnyert pénzt.
A szocialista Martin Schulz vezette Európai Parlament (EP) kommunikációs főigazgatósága még 2012-ben írt ki pályázatot az intézmény és az esedékes európai parlamenti választási kampány népszerűsítésére. A pályázatból 60 ezer eurót Szergej Sztanisev akkori bolgár szocialista miniszterelnök és az Európai Szocialista Pártszövetség (PES) vezetőjének felesége, Monika Sztanisev (korábbi nevén Monika Josifova) PR-cége, az Aktive Group nyert el. Az összegért Sztanisev feleségének az európai parlamenti választásokat népszerűsítő honlapot kellett létrehoznia. Az internetes oldal azonban csak az EP központi oldaláról átmásolt információkat tartalmazott és nyílt forráskódú szoftveren futott. A híradások szerint a honlapra fordított költségek minimálisak voltak.
Felmerült tehát, hogy a bolgár szocialista vezető egyfajta sarzsit kaphatott Martin Schulzéktól, hiszen a pénzért alig kellett dolgoznia. A fejlesztéssel azonban nem csak ez volt a gond.
Az ügyet az EP néppárti frakciója hevesen támadta azért, mert nyilvánvaló volt az összeférhetetlenség. A támadások miatt a bolgár szocialista kormány vezetője végül visszamondta a pályázatot, és a már kifizetett közel 30 ezer eurós összeget visszautalta az EP-nek. Sztanisev a történteket azzal magyarázta, hogy cége nyílt pályázaton nyert, és csapata szakmai felkészültsége miatt ítélték neki a megbízást. A híradások szerint azonban a pályázat a 111-ből csak a 24. helyezést érte el. Sztanisev felesége ráadásul félrevezette az EP-t, hiszen nem jelezte, hogy a pályázatával kapcsolatban összeférhetetlenség állhat fenn.
A Európai Unió számára azért is kínos volt az eset, mert az EP-t a szocialisták vezették, akik nem győztek magyarázkodni a történtek miatt. Az EP illetékes vezető tisztviselője, Marjory Van den Broeke például azzal védekezett, hogy Martin Schulznak semmi köze nem volt a tenderhez, és a pályázatokat előre megállapított objektív kritériumok alapján bírálták el. Az elbírálás tárgyilagosságát azonban az is kérdésessé tette, hogy a szocialista bolgár kormányfő feleségének cégénél már akkor felmerült a mutyizás gyanúja, amikor még csak a barátnője volt Sztanisevnek.
Sztanisevék egy osztrák lobbistán keresztül utalták át maguknak a bolgár adófizetők pénzét. Az osztrák PR-specialista, Peter Hochegger 2008-ban nyert el egymillió euró értékű megbízást Szergej Sztanisev kormányától, hogy javítsa Bulgária imázsát külföldön. Hochegger egyik alvállalkozója – 270 ezer euró értékben – az Active Group, vagyis Monika Joszifova cége volt. Joszifova már a teljesítés idején is közeli kapcsolatban volt Szergej Sztanisevvel, 2011-ben pedig közös gyerekük is született. Amikor az ügy 2012-ben kirobbant, Joszifova először tagadta, hogy alvállalkozó lett volna. Később arra hivatkozott, hogy úgy emlékszik, a teljesítés idején még mással volt házastársi kapcsolatban, ezért nem jelentkezett összeférhetetlenségi probléma.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber nemrég támogatásáról biztosította azt a magyar javaslatot, hogy az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrzési bizottsága tűzze napirendre Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő cégének ügyét. Az Altus Zrt. vezérigazgatója szintén az egykori szocialista miniszterelnök (jelenleg a Demokratikus Koalíció elnöke) felesége, Dobrev Klára, és komoly megbízást kapott az Európai Bizottságtól (EB). Az Altusnak egy konzorcium tagjaként az európai uniós programokról kell tanulmányokat készítenie. A brüsszeli bizottság egy négyéves időszakra választott ki három nemzetközi konzorciumot nagyjából 10-12 vizsgálati program lefolytatására. Ennek a keretösszege ötmillió euró (másfél milliárd forint). Gyurcsány elmondása alapján az Altus tizenegy céget fog össze a pályázatban részt vevő konzorciumában, közöttük oszlik még tovább az elnyert összeg. A négy eddig kiírt pályázatból egyet nyertek el. A megbízással kapcsolatban egyébként Gyurcsány szinte lekopírozta korábbi bolgár kollégájának érvelését, amikor azzal védekezett: cége egy nyílt pályázaton nyert, és a társaság szakmai felkészültsége miatt ítélték nekik a megbízást.
Az ügyben először Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter írt levelet az Európai Bizottságnak, mert a kormány szerint összeférhetetlen Gyurcsányék megbízása, és burkolt pártfinanszírozásnak is számít. Utóbbi azért állhat fenn, mert Gyurcsány bevallotta, hogy a saját zsebéből támogatja pártját, a Demokratikus Koalíciót, tavaly például 16,3 millió forintot utalt át a szervezet számlájára. A volt kormányfőnek azonban a vagyonbevallása szerint nem származik máshonnan bevétele, csak az Alus Zrt.-től. Az Európai Unióban ugyanakkor a pályázatokra ajánlatot tevő cégeknek „önbevallás alapján“ nyilatkozniuk kell arról, hogy nem áll fenn politikai összeférhetetlenség. Ezt azonban Dobrev Klára, az Altus vezetője elmulasztotta, vagyis félrevezethette az EB-t.
Ha az EP szakbizottsága elfogadja a magyar kormány bizonyítékait a rejtett pártfinanszírozásról, illetve az EB félrevezetéséről, az is előfordulhat, hogy visszavonják az Altus másfél milliárd forintos megbízását. Amennyiben ez megtörténik, a társaságnak vissza kell fizetnie az eddig felvett összeget. | Bolgár mutyit másolt Gyurcsány? | Magyar Idők | Nem példa nélküli az a botrány az Európai Unióban, amely Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Zrt. megbízása miatt kerekedett az elmúlt hónapokban. A Demokratikus Koalíció elnökének ügye kísértetiesen hasonlít arra az esetre, amely a bolgár szocialisták vezetőjével, Szergej Sztanisevvel és feleségével 2013-ban történt. A bolgár pártelnök megbízásának története azért is tanulságos, mert a szocialista politikus … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/bolgar-mutyit-masolt-gyurcsany-485038/ | 2015-06-10 19:25:00 | true | null | null | Napi Gazdaság |
Több mint három milliárd forintért az Affiliate Network és a Network 360 közösen készíti a kormány „kényszerbetelepítés elleni népszavazást″ népszerűsítő kampányát, aminek a plakátjai a napokban jelentek meg a közterületeken, írja a Kreatív.hu. A cégek Csetényi Csaba tulajdonában vannak, aki Rogán Antal szomszédja a Pasa Parkban.
A 3 milliárdos szerződés tárgya "a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása”. Nem csak az „Üzenjük Brüsszelnek” című kampányt fedi le a keretszerződés, hanem a már megvalósult kormányzati tájékoztató kampányokat is, mint például az adócsökkentésről, az otthonteremtésről, a családi adózásról szóló tájékoztató kampány.
Dől a pénz a szomszédhoz
Egyébként a szerdán megjelent Közbeszerzési Értesítő adatai szerint Csetényi cégei a 3,2 milliárdon felül - a 4,6 milliárd összértékű kommunikációs tenderből – majdnem 4 milliárd forintot nyertek el, például 500 millióért ők intézik mostantól a Miniszterelnökség belföldi kommunikációjához kapcsolódó médiaügynökségi feladatokat.
Csetényi Csaba két cége korábban sorra nyerte az állami reklámtendereket, és ezeknek hála pár év alatt megsokszorozták a bevételüket. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjének szomszédja intézi a Liget-projekt népszerűsítését több, mint 400 millió forintért, és ugyancsak 400 millióért segíti a Miniszterelnökség kommunikációját.
A Network 360 és a Affiliate Network korábban a Magyar Olimpiai Bizottság 457 milliós közbeszerzését nyerte el, 2015-ben összesen tíz tendert nyertek el az érdekeltségébe tartozó cégek, 2013-14-ben pedig összesen 15 alkalommal nyert megbízásokat, a Magyar Nemzeti Banktól az Államadósság Kezelő Központig.
Rogán szomszédja februárban a Magyar Időknek adott terjedelmes interjújában azt hangsúlyozta: | Rogán szomszédjának ad milliárdokat a kormány, hogy Brüsszelnek üzengessen | Rogán szomszédjának ad milliárdokat a kormány, hogy Brüsszelnek üzengessen - Újabb 3 milliárdos tendert nyert a Pasa Park lakója. Vele üzennek Brüsszelnek, hogy megértsék. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/05/19/rogan_szomszedjanak_ad_milliardokat_a_kormany_hogy_brusszelnek_uzengessen/ | 2016-05-19 10:03:00 | true | null | null | Index |
Nemcsak hét trafikengedélyt, de ebből három beindításához önkormányzati üzlethelyiség bérleti jogát is megszerezte Rogán Antal szomszédja az V. kerületben. A Városszíve blog szerint a Hamu és Gyémánt cégcsoport két vezetője, Krskó Tibor és Csetényi Csaba bérleti pályázatairól a hét elején döntött a Rogán Antal vezette önkormányzat Tulajdonosi és Elidegenítési Bizottsága, és szokatlan gyorsasággal hozzájárult a Ferenciek tere 10-ben, a Hercegprímás utca 2-ben és a Vámház körút 8-ban lévő helyiségek kiadásához.
Az MSZP szerdán felszólított Rogán Antalt, hogy ne írja alá szomszédja üzlettársával a szerződést három, kerületi üzlethelyiség bérbe adására.
Pásztor Tibor kerületi szocialista frakcióvezető szerint Krskó Tibor és üzlettársa, Csetényi Csaba - aki a fideszes polgármester és országgyűlési frakcióvezető szomszédja - így nemcsak hogy kilenc trafikot üzemeltethet a Belváros 13 dohányboltjából, de ebből hármat önkormányzati helyiségekben. Krskó és Csetényi vezeti a Kempinski szállodában működő Cigar Tower szivarboltot is.
Pásztor szerint a frekventált helyen lévő helyiségeket igen kedvező bérleti díjjal kapnák meg: Ferenciek terén lévő 150 négyzetméteres helyiséget például havi 320 ezer forintos bérleti díjat fizetnének. A blog szerint a Ferenciek tere 10., azaz a Párisi Udvar esete azért is kivételes, mert az épületet már kiürítette az önkormányzat, más bérlők legálisan nem üzemeltethetnek helyiséget, a trafik mégis megkapta az engedélyt.
A szocialista politikus azt is hangoztatta, hogy a Hercegprímás utcában lévő másik ingatlant annak ellenére bérelheti ki Krskó Tibor, hogy arra a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága is pályázott.
A Cigar Tower jelenleg még nem bérlője azoknak az önkormányzati ingatlanoknak, amelyek ügyében Pásztor Tibor sajtótájékoztatót tartott, a pályázati eljárás folyamatban van, várjuk az önkormányzat döntését és a döntésről szóló tájékoztatását – közölte az Indexszel a cég hozzátéve, hogy még semmilyen szerződést sem írtak alá. „Pályázatunk beadása során teljesen hagyományos formát követtünk. Tudomásunk szerint világosan szabályozott, nyilvános árszabási megoldást alkalmaz az önkormányzat az ilyen jellegű ingatlanok bérleti szerződései során, így - szemben a helyi szocialista frakcióvezető állításaival - különleges árképzés sem érvényesülhet”.
Az V. kerület közleményben reagált az MSZP sajtótájékoztatójára: „Az év július elsejétől a dohányzás visszaszorítása érdekében változott a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény. A kiírt pályázat nyertesei olyanok, akik évtizedek óta működtetnek dohányboltot a kerületben. Az V. kerületi lakosság dohányellátását biztosítaniuk kell, amelyhez természetesen megfelelő helyiségekre van szükség. Az MSZP ma délelőtti sajtótájékoztatóján elhangzottakkal ellentétben a kerület teljesen piaci alapon fogja bérbe adni ezeket a helyiségeket, szó sincs tehát a szocialisták által emlegetett segélyezésről”. | Nem akárkinek lesz trafikja a Ferenciek terén | Nem akárkinek lesz trafikja a Ferenciek terén - Rogán szomszédjáék 150 nm-es önkormányzati helyiséget bérlhetnek a Párisi Udvar mellett. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/05/29/a_ferenciek_teren_adott_helyet_trafiknak_az_v._kerulet/ | 2013-05-29 16:06:16 | true | null | null | Index |
A Star Wars: Az ébredő Erőt sikerre vivő páros következő projektje egy izgalmas cselekményű fantasy thriller lesz.
A több bevételi rekordot is megdöntő és hatalmas kasszasikerré vált Star Wars: Az ébredő Erő után ismét összefog a Rey szerepében befutott Daisy Ridley és a hetedik epizódot társíró, illetve rendező J.J. Abrams, hogy leforgassák a Kolma című fantasy thrillert, amelyet Abrams a Paramount Pictures égisze alatt fog tető alá hozni – számol be róla a Deadline.
A rövid szinopszisa szerint a Kolma egy lányról szól, aki egy nap súlyos autóbalesetet szenved, amely során a barátja életét veszti. Évtizedekkel később, amikor a lány meghal, a túlvilágon megadatik neki a lehetőség, hogy újra átélve azt a végzetes napot megpróbálja megmenteni egykori szerelme életét.
A film forgatókönyvét a Tiszta napfény sztoriját is jegyző Megan Holley írja. A produkció munkálatainak startja jelenleg még nem ismert. | Újabb közös mozit forgat Daisy Ridley és J.J. Abrams | A Star Wars: Az ébredő Erőt sikerre vivő páros következő projektje egy izgalmas cselekményű fantasy thriller lesz. | [
"daisy ridley",
"j.j. abrams",
"kolma",
"megan holley",
"mozi"
] | 0 | http://24.hu/kultura/2016/04/19/ujabb-kozos-mozit-forgat-daisy-ridley-es-j-j-abrams | 2016-04-19 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A magyar áramszolgáltatók nem engedik meg, hogy a fogyasztó áramot tápláljon be a konnektoron keresztül a lakás vezetékeibe - ezért nálunk egyelőre nem terjedhetnek el a például Németországban és Ausztriában is egyre gyakrabban megfigyelhető erkélynapelemek. Ezek lényege, hogy villanyszerelő közreműködése nélkül kialakítható egy olyan rendszer, amivel villanyszámlánk valamelyest csökkenthető a napelemek által termelt árammal. Ezt vagy azonnal felhasználhatjuk, vagy ha épp nem fogyasztunk áramot, egy akkumulátorban is eltárolhatjuk.
Megvehetjük a rendszerhez a mikroinvertert, de a használatával nagyot kockáztatunk - hiszen nálunk tilos.
A témával bővebben foglalkozó G7 szúrta ki: bár más áruházláncok a Magyarországon nem használható eszközöket nem forgalmazzák hazai áruházaikban (például Lidl, Aldi), a cseh gyökerű Alza ideje már a magyar vevőknek is eladásra kínálja az erkélynapelemes rendszerek fő kellékét, az úgynevezett mikroinvertert - cikkünk élesítésekor közel 150 ezer forintos áron.
A lap emlékeztet: az ilyen rendszer üzemeltetése Magyarországon az áramszolgáltató ászf-ének megsértése, ami végső soron azzal is járhat, hogy a használót az áramszolgáltató teljes egészében lekapcsolhatja a közműhálózatról. Jelenleg azonban nem egyértelmű, hogy mi történik, ha a fogyasztót az áramszolgáltató szankcionálja, hiszen nem tudni, hogy ki követett el hibát: a forgalmazó, a fogyasztó vagy épp az áramszolgáltató. A lapnak mindenesetre az Energiaügyi Minisztérium nem válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e már állásfoglalása a termék használatáról. | Nagyon furcsa terméket kezdett el árulni Magyarországon az Alza | Olyan termék került be a kínálatba, amit ugyan meg lehet vásárolni, de használatba venni tilos Magyarországon. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/nagyon-furcsa-termeket-kezdett-el-arulni-magyarorszagon-az-alza.html | 2023. 08. 27. 16:38:00 | true | 0 | 0 | null |
A lappal Bartha László, az NNI szóvivője közölte, hogy három az adonyi magtárbázis felépítésében, működtetésében szerepet vállaló személyt összességében több mint 665 millió forint értékben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítanak.
Az állami kézben lévő Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a beruházáshoz körülbelül 11,3 milliárd forint hitelt nyújtott. Az ügyben akár a pénzintézet korábbi vezetésének felelőssége is szóba kerülhet – írja a lap. A Magyar Nemzetet informáló, nevük elhallgatását kérő szakértők szerint a közpénzből folyósított hitel visszafizetésére jelenleg nem sok esély látszik. Feltételezések szerint a raktárbázist 6-8 milliárd forintért is fel lehetett volna építeni. A lap megkeresésére Tímár Gyula, a Magtárház Kft. ügyvezetője igaznak ismerte el, hogy a cég nem tudta fizetni a hiteleket, s emiatt 3,5 milliárd forintnyi lejárt tartozása van, így a visszafizetési határidő meghosszabbítását kérte a pénzintézettől. | Vádemelési javaslat a Magtárház ügyében | Vádemelési javaslattal zárt a Magtárház Kikötő Kft. ügyében lefolytatott nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/07/13/vademelesi_javaslat_magtarhaz_ugyeben/ | 2011-07-13 07:54:00 | true | null | null | fn.hu |
Online, Facebookon megtartott sajtótájékoztatón jelentette be ma, csütörtökön Kálmán Olga, a DK frakciószóvivője, hogy a legfőbb bírói grémiumnál, a Kúrián is pert nyert az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) ellen – szavaik szerint – „a propagandisták fizetése ügyében”, vagyis az állami médiavállalat munkatársainak jövedelme ügyében.Az ellenzéki párt azért perelte be még tavaly márciusban az MTVA-t, hogy megtudja, mennyi közpénzt kapnak az állami közmédia irányítói és arcai. Mint arról a Media1-en már beszámoltunk, a DK az ügyben már pert nyert a Fővárosi Ítélőtáblán is, emiatt tudja ma az ország, hogy többek között Papp Dániel, az MTVA jogszerűen hírhamisítónak nevezhető vezérigazgatója 3 és fél millió forintot keres havonta, Lánczi Tamás több mint kétmillió forintot kapott az adófizetők pénzéből (ő azóta távozott a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz), Császár Attila pedig havi egymillió háromszázezer forintért gyárt propagandát. Ez azonban nem minden, az MTVA ugyanis nem adta ki mindenki fizetését, ráadásul megtámadta a korábbi ítéletet a Kúrián.A Demokratikus Koalíció mostani győzelmével azonban a Kúria helyben hagyta a korábbi bírósági döntéseket. A DK szerint ez azt jelenti, hogy a magyaroknak joguk van tudni, hogy mennyit keresnek a közmédia propagandistái.Kálmán Olga, a DK frakciószóvivője közölte: egy ezzel párhuzamosan zajló perben azt is ki fogják deríteni, hogy mennyit keresnek azok a propagandisták, akiknek a fizetését eddig eltitkolta az MTVA, és nem adta ki a korábbi eljárásban. „Amint azt a pert is megnyertük, és megkaptuk ezeket az adatokat, a korábbiakhoz hasonlóan ismét nyilvánosságra fogjuk őket hozni. Olyan nincs, hogy valaki azért kapja a pénzét a magyar emberektől, hogy hazudjon nekik, és még csak azt sem tudhatja az ország, hogy hogy fizet ez az agymosás.”Kálmán Olga és a DK sajtótájékoztatója az alábbi videó segítségével teljes egészében megtekinthető.A korábban nyilvánosságra hozott fizetési adatok itt érhetők el. | A DK a Kúrián is pert nyert az MTVA ellen az állami médiavállalat munkatársainak fizetése ügyében | Media1 | A Kúria helyben hagyta az MTVA és a DK közötti bírósági ítéleteket. Mindenkinek joga van tudni, mennyit keresnek az állami média munkatársai. | null | 1 | https://media1.hu/2024/04/11/dk-kuria-mtva-propagandistak-fizetes-ber-itelet/ | 2024-04-11 00:00:00 | true | null | null | Media1 |
Újabb ózdi uzsorás kezén kattant a bilincs, vele immár tizenhatra nőtt azon elkövetők száma, akiket a bíróság ebből az elszegényedett térségből uzsora-bűncselekmények miatt előzetes letartóztatásba helyezett. Az ügyekben több mint kétszáz sértett érintett. A legújabb sikeres akcióban elfogott ötvenhét éves férfinál a rendőrök több mit egymillió forint készpénzt és arany ékszereket találtak, amelyeket a hatóság lefoglalt.
A gyanúsított a nyomozás eddigi adatai alapján uzsorakölcsönök folyósításából és behajtásából tartotta fenn magát és családját.
A sértetteknek általában 20-40 ezer forint körüli összegeket „folyósított”, amelyekre 50-70 százalék közötti kamatot kért. Akadt olyan rászoruló, aki öt évvel ezelőtt kért kölcsön a gyanúsítottól negyvenezer forintot, s az eltelt esztendők alatt már több mint hárommillió forintot fizetett vissza ennek fejében törlesztésként az uzsorásnak. A kölcsönt kérők az uzsorás boltjában voltak kénytelenek hitelbe vásárolni, a normál piaci árakhoz képest négyszeres áron.
Így akadt olyan, aki a havi rendszeres jövedelmét a hitel törlesztésére fordította, s mivel nem maradt egy fillérje sem, és más boltban nem tudott vásárolni, újabb hitelhez kellett folyamodnia. Az elkövető több, fizetési hajlandóságot nem mutató „ügyfelét” is veréssel fenyegette meg.
A nyomozás szerint ennek az ügynek eddig tizenegy sértettje van. Az Ózdi Rendőrkapitányság az 57 éves férfival szemben uzsora-bűncselekmény, zsarolás bűntett és jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt indított eljárást, a bíróság pedig elrendelte előzetes letartóztatását. | Belföld: Negyvenezer forintos kölcsönből hárommilliós tartozás | Újabb olyan ózdi férfi került előzetes letartóztatottként börtönbe, akit uzsora-bűncselekményekkel gyanúsítanak. Akadt olyan károsult, aki negyvenezer forintot kért kölcsön, és a kamatokkal együtt öt év alatt hárommilliót kellett visszafizetnie. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/negyvenezer_forintos_kolcsonbol_harommillios_tartozas_-1306031 | 2012-04-13 12:07:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Szilvásy György azután beszélt erről a kormányszóvivői tájékoztatón, hogy az olajügyi iratokat vizsgáló munkacsoport befejezte az egykori parlamenti bizottság anyagainak átvizsgálását. A titokminiszter hangsúlyozta: nehéz összeegyeztetni a politikai szándékot és a szakmai meggyőződést, de a kormány álláspontja nem változott: továbbra is azt szeretnék, hogy a lehető legtöbb anyagnak oldják fel a titkosítását.
Az olajügyek iratait vizsgáló munkacsoport szeptember végig kapott határidőt az újabb átvizsgálására. A tárca nélküli miniszter tájékoztatása szerint a Nemzetbiztonsági Hivatalnál lévő 120 lap túlnyomó többségénél a titkosítás feloldását javasolják az illetékesek, de a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatánál a nagyjából ötezer lapból majdnem 1300 minősített maradna, a Nemzeti Nyomozóiroda 28 ezer lapnyi anyagból csak nyolcezret tenne elérhetővé, a Vám- és Pénzügyőrség pedig semmit nem hozna nyilvánosságra a náluk megtalálható 2700 lapból.
Mint elhangzott, a Pallag-bizottság kapcsán 35,731 lapnyi anyagot néztek át és összesen még nyolcvan-százezer lapnyi dokumentum van vissza. Szilvásy György kiemelte: az olajügyben keletkezett iratok jelentős részét leselejtezték az elmúlt években, de pontosan nem lehet tudni, ez mekkora mennyiséget jelent, mert a szabályok nem teszik lehetővé utólagos kimutatás elkészítését.
A bizottság megállapította, hogy iratvesztés nem történt, vagyis törvényesen selejteztek - hangozatta.
Újságírói kérdésre a titokminiszter elmondta: azért nem lehet utólag listát készíteni a leselejtezett iratokról, mert a megsemmisítésre vonatkozó belső szabályok ellentmondanak egymásnak: nem minden esetben kell ugyanis rögzíteni a leselejtezett anyagok tartalmát.
Az iratokkal kapcsolatban Szilvásy György kitért arra, hogy érdemben a Nemzeti Nyomozóiroda, a Rendőri Szervek Védelmi Szolgálata, a Nemzetbiztonsági Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség rendelkezik olyan olajügyi dokumentumokkal, amelyeket érdemes áttekinteni.
Nemcsak az anyagok mennyisége miatt hosszadalmas az iratok átvizsgálása, hanem amiatt is, hogy anonimizálni kell az iratokat, ezért több estben összefoglalókat hoznak majd nyilvánosságra, nem az eredeti dokumentumot - szögezte le Szilvásy. Felhívta a figyelmet arra, hogy a személyiségi jogok védelme elsődleges, ezért a neveket és a címeket kihúzzák a nyilvánosságra hozott anyagokban.
Szilvásy György kérdésre válaszolva azt mondta, az interneten keresztül hozzák nyilvánosságra a titkosítás alól feloldott anyagokat, de az még nem dőlt el, hogy egy közös oldalon vagy az érintett szervezetek saját weblapján. A tervek szerint az ilyen anyagokat folyamatosan teszik majd fel az internetre, a miniszter reményei szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal ezt már a jövő héten megteszi. | Archívum: Az olajos anyag nagy részét nem hoznák nyilvánosságra | A Pallag-bizottság minősített anyagainak újbóli felülvizsgálatát kérte kedden a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter az érintett szervezetektől, mivel a több mint 35 ezer oldalas anyag nagy részét a titokgazdák az első áttekintés után nem hoznák nyilvánosságra. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-462885-266176 | 2007-09-04 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Azok az újságírók, akik részt vesznek Orbán Viktor brüsszeli sajtótájékoztatóin, egyedülálló lehetőséget kaphatnak: kérdezhetnek a magyar miniszterelnöktől, aki minden elődjénél jobban fél a sajtótól.
Kugyela Tamás, az Index (illetve az EUrológus) munkatársa most élt a lehetőséggel, és rákérdezett az elmúlt hónapok – de talán éveket sem túlzás mondani – egyik legkeményebb történetére. Arra, amelyikben egy Mészáros Lőrinchez közeli cég kifizette az Orbán-rokonok cégének 3 milliárdos hitelét, amelyet egy állami cégtől kaptak.
A Cider Alma és az Orbán család zsebei
„Tavaly szeptemberben derült ki, hogy egy Orbán-rokonokkal telepakolt cég (a Cider Alma) 3,2 milliárd forinttal tartozik a külügyminisztérium (tehát a magyar kormány, amelynek a feje Orbán Viktor) felügyelte Magyar Nemzeti Kereskedőháznak (MNKH). Az MNKH követelését többek között olyan zálogtárgyak biztosították, mint 5 millió darab 425 ml-es, vákuumzárású csemegekukorica-konzerv és 1,5 millió darab 720 ml-es, magozott meggykonzerv. A tartozás határideje a hír megjelenésekor már lejárt, ám a Cider Alma akkori értesülések szerint csupán 280 milliót törlesztett, a többit novemberre ígérte. A cégcsoportban több pozíciója is van a miniszterelnök sógorának, a Cider Alma egyik leányvállalatát Orbán unokaöccse vezeti, de a csoport egyes tisztségviselői felbukkannak Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, milliárdos és közbeszerzéshuszár, illetve a miniszterelnöki vő, Tiborcz István érdekeltségei körül is. (Rögzítsük továbbá a teljesség kedvéért, hogy a lapunkban is bemutatott, az állam által igen nagyvonalúan kistafírozott MNKH körül orbitális pályán kering az Orbán-klán egynéhány más tagja és üzleti bizalmasa is.) A Hír Tv közérdekű adatigényléssel fordult az MNKH-hoz a tartozás miatt, így ennek köszönhetően most már tudjuk, hogy a cechet a Mészáros Lőrinchez kapcsolható Hórusz Faktorház állta” – írtuk vonatkozó szerkesztőségi cikkünkben.
Ilyen hírek után is alaptalannak érzi az ellenzék vádjait, hogy Mészáros Lőrinc az ön családjának pénzügyeit intézi?
Ez a kérdés hangzott el. Orbán pedig nem válaszolt. Úgy nem válaszolt, hogy közben mozgott a szája, és ezt mondta vele:
Bár ez a kérdés nem szerepelt az Európai Tanács mai ülésén, azt tudom önnek mondani, hogy miért nem fordul az érintettekhez? Tehát, szeretném leszögezni, hogy a magyar kormány és jómagam nem foglalkozunk semmilyen magángazdasági természetű üggyel. Nem tartozik ránk. A piaci szereplőkre tartozik. Ezt mondja meg a tulajdonosának is. Köszönöm szépen.
A jelenetet ezen a videón lehet megnézni, 24:10-től:
Az utolsó kiszólás címzettje nem lehet más, mint Spéder Zoltán, az Index tulajdonosa. Hogy mi az értelme ennek? Az, hogy a fideszesek paranoiás világában egy újságíró csakis megrendelésre kérdezhet bármit, vagyis Orbán valószínűleg tényleg azt hiszi, hogy Spéder saját kezűleg írta meg az EUrológus kérdéseit.
Ha már nem emlékeznek rá, hogyan csinálta ki Orbán egykori harcostársát, olvassák újra a krimiszerű történetet. Spéder Zoltán portréját pedig még a nagy balhé előtt megírtuk, lásd itt. | Rég nem kapott ennyire durva kérdést Orbán | Az Index újságírója kérdezte a rokonai cégének nyújtott 3 milliárdos hitelről. Orbán egyből üzent is valamit Spéder Zoltánnak. Videóval. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/reg-nem-kapott-ennyire-durva-kerdest-orban-102862 | 2017-03-10 08:37:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Rég volt olyan mértékben és olyan hosszú ideig hot topic az egészségügy, mint júliusban és augusztusban: a júliusi kéthetes hőhullámban jöttek az első hírek arról, hogyelviselhetetlen a hőség a kórházakban, hol azért, mert nem működnek a légkondik, hol pedig azért, mert eleve nem is volt klímaberendezés. Magyar Péter jó érzékkel rárepült a témára, augusztusbanrengeteget posztolt, közben hőmérővel felszerelkezve járta a kórházakat. Az akcióval elérte, hogy hetekig napirenden maradjon az egészségügy helyzete, amire végül a kormány kénytelen volt reagálni, előbb rövid Facebook-posztokban, majd a legutóbbi kormányinfón hosszabban is.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ezen többször is elmondta, hogy Magyar Péterszándékosan akarja lejáratni az egészségügyben dolgozókat, felolvasott Magyar állításait cáfoló részleteket a kórházaktól bekért nyilatkozatokból, és bemondott egy számot (5 ezrelék) a kánikula miatt elhalasztott műtétek arányáról, amiről később a Telex kiderítette, hogyegy olyan periódusra vonatkozik, amikor épp nem is volt hőség az országban. Ugyanezen a kormányinfón hangzott el Vitályos Eszter kormányszóvivőtől az a tragikomikus állítás is, hogy a Jahn Ferenc kórház szerint a konyhájuk plafonjánnem penész található, hanem zsírra szállt por.
Vitályos már néhány nappal korábban is megpróbálta kontextusba helyezni, hogy mit gondoljunk a témában: augusztus 17-én egy Facebookra feltöltött videóban többek között arról beszélt, hogy 2008-ra annyira válságos helyzetbe került az egészségügy, hogy azt a Fidesz-KDNP-kormánynak kellett konszolidálnia.
A kormányszóvivő szerint jelenlega "nemzeti" kormány két és félszer annyit költ az egészségügyre, mint "a baloldali Gyurcsány-kormány 2010-ben".
Egy héttel későbbTakács Péter egészségügyi államtitkár is beszélt arról a Tranzit Fesztiválon, hogy a tizennégy évvel ezelőtti összeghez képestsokkal többet költ ez a kormányegészségügyre. Ebben a cikkben megnézzük, mennyit fordítottak a mindenkori kormányok erre a területre az elmúlt két évtizedben, és azt is, hogy áll a magyar egészségügy európai összehasonlításban.
Azt, hogy egy-egy kormány mennyit áldoz az egészségügyre, önmagában nem, inkább a GDP-hez mérten érdemes vizsgálni, hiszen így lehet a leginkább összehasonlítani két periódust egy ország történetében, illetve azt is, hogy milyen a különböző országok egészségügyének helyzete egymáshoz képest. Vitályos az augusztus közepi posztjában nem utal a GDP-re, az állítása az, hogy a nettó értékeket nézve a 2010-es összeghez képest a kormány ma 2,5-szer többet költ (a posztjában némi csúsztatással baloldali Gyurcsány-kormányról ír, de nem kell nagyon képben lenni a magyar közélettel ahhoz, hogy emlékezzünk, hogy 2010-ben már régóta Bajnai Gordon volt a kormányfő). Nézzük először ezt az állítást!
AKSH adatai alapjánaz állam 2009-ben 1308 milliárd, 2010-ben 1373 milliárd forintot fordított az egészségügyre, míg az előzetes becslés alapján 2022-ben 3216 milliárdot, azaz 2010 és 2022 között 2,34-szoros volt a különbség. Az idei adatokra egyelőre csak a 2024-esköltségvetési tervezet utal, itt az egészségügyre szánt előirányzat 3225 milliárd forint volt, nagyságrendileg ugyanannyi, mint amennyit a KSH adatai alapján 2022-ben egészségügyre költött az állam - tehát a 2010 és 2024 közötti időszakra is marad a 2,34-os szorzó. Viszont az előző években a kormány rendre többet költött az egészségügyre, mint ami a tervben szerepelt: 2021-benaz előirányzott 2115 milliárd helyett2953 milliárd forintot, 2022-ben az előirányzott 2884 milliárd helyett a már említett 3216 milliárd forintot. Ez 39,6, illetve 11,5 százalékos túlköltekezés - ha utóbbi arányban költ többet a kormány idén is, akkor valóban eléri, sőt meg is haladja a Vitályos által említett 2,5 százalékot a 2010-es értékhez képest.
Önmagában a nettó értéket nézni viszont már csak az infláció miatt sem érdemes. A Bankmonitorkalkulátoraalapján 2010 óta 90,7 százalékos volt a teljes infláció, azaz a 2010-ben az egészségügyre fordított 1373 milliárd forint mai értéke 2619 milliárd forint lenne. Ez továbbra is elmarad az elmúlt években elköltött értéktől (18,6 százalékkal 2022-köz képest), de
az érték jól tükrözi, hogy a Vitályos által említett 2,5-szeres különbséget nincsen sok értelme hangsúlyozni, hiszen nagy részét megette az infláció.
Annál célszerűbb viszont összehasonlítani a 2010 előtti és utáni időszakok GDP-arányos költéseit. A GDP-hez mért egészségügyi költésekre kétféle mérőszámot szoktak idézni:
A kettő között az a különbség, hogy előbbi értelemszerűen magában foglalja a magánegészségügyi költéseket is - ebben a cikkben nagyrészt csak az állami ráfordítással foglalkozunk, de érdemes megemlékezni mindkét arányszámról. Egyrészt mert a közbeszéd is gyakran összekeveri a kettőt, másrészt mert időnként előfordul, hogyTakács Pétercsak a teljes egészségügyi kiadások GDP-arányáról beszél, ami nyilván magasabb, mint pusztán az állami hozzájárulás.Az MNB 2023-as versenyképességi jelentéseis csak a teljes GDP-arányos költést említi meg, az állami részt nem - annak ellenére, hogy a jelentés szerint is "jelentős tér van még" a lakosság egészségi állapotának javításában, amit, mint írják, az egészségtudatosság és a megelőzés elterjedése mellett az intézményi finanszírozás megerősítése támogathatna a leginkább.
Így alakultak a KSH szerint a GDP-arányos kiadások 2021-ben és 2022-ben (utóbbiak egyelőre előzetes adatok):
Ahogy a fenti ábrán is látható, 2003-ban még 5,7 százalék volt az állami részesedés aránya, ez 2007-re lecsökkent 5 százalékra, majd az alá, az Orbán-kormány 2010-ben kereken 5 százalékkal vette át az egészségügyet. Utána tíz évig viszont a jobb években stagnált, a rosszabb években fokozatosan csökkent az állami kiadások aránya, 2019-re már 4,3 százalékra apadt, majd 2020-ban emelkedett újra 5 százalék fölé. Ennek részben, mint említettük, a béremelkedés, részben pedig a koronavírus-járvány volt az oka.
Ha mindössze ezzel az adattal akarjuk összehasonlítani a 2010 előtti és utáni időszakot, akkor az látszik, hogy egyik kormányzat sem tette oda magát, de az elmúlt húsz év legrosszabb adatát az Orbán-kormány produkálta, 2019-ben.
Az elmúlt két évben az állami kiadások az összkiadásoknak körülbelül 72,5 százalékát tették ki, de az arány csak a koronavírus-járvánnyal párhuzamosan került 70 százalék fölé, 2010 és 2019 között 65,5 és 69,5 százalék között mozgott (egészségügyi forrásaink szerint az arány főleg a bérek emelése miatt nőtt meg ennyire).
Nemzetközi összehasonlításban egyik GDP-arányos mutatóval sem állunk jól. A legfrissebb (2021-es) adatok alapján a teljes költéssel (7,4 százalék)az utolsó 5-ben vagyunk az EU-ban, Írország, Románia, Lengyelország és Luxemburg jönnek utánunk. (Utóbbi a magas GDP-je miatt kilóg a sereghajtók közül, lakosságarányosan nézve ugyanisLuxemburg a legbőkezűbbek között van az EU-ban, de az egy főre jutó költésekben az EU-s átlag környékén áll Írország is - Magyarország ebben az összehasonlításban is hátulról az ötödik a rangsorban.)
Az MNB már említett versenyképességi jelentése azt írja, a hazai összráfordítások enyhén elmaradnak a többi visegrádi ország átlagától (7,7 százalék, bár a szórás elég nagy Lengyelország 6,4 és Csehország 9,5 százalékával), a 10,9 százalékos átlagos uniós ráfordítástól pedig fényévekre vagyunk. Nem meglepő módon abban viszont uniós átlag felett állunk, hogy a lakosság mennyit költ az egészségügyre saját zsebből: a háztartások közvetlen egészségügyi kiadásai itthon a GDP 1,8 százalékát teszik ki, ami relatíve magas a régiós (1,3 százalék) és az uniós (1,6 százalék) átlaghoz képest.
Az állami kiadások GDP-arányáról eltér egymástól az Eurostat és a KSH statisztikája. Az Eurostat előzetes adatai alapján Magyarország 4,7 százalékon állt 2022-ben, ezzelBulgária után mi produkáltuk a legnagyobb visszaesést 2021 és 2022 között, az EU-átlag duplájával, közel egy százalékponttal csökkent az adat. Az EU-ban átlagosan 8 százalék fölött volt a GDP-arányos egészségügyi költés 2022-ben, 5 százalék alatt mindössze Málta, Észtország, Magyarország, Litvánia, Írország és Bulgária szerepel.
Magyarország helyzete nemcsak abból a szempontból aggasztó, hogy hol állunk az EU-s rangsorokban, hanem mert a hosszabb távú adatokat megnézve az is kirajzolódik, hogy feltűnően szembemegyünk a fejlett országokra jellemző tendenciával. AzOECD elmúlt két évtizedre vonatkozó adatait megnézveegyértelmű, hogy a legtöbb olyan országban, amire hasonlítani szeretnénk,de még a régió országainak többségében islassan, de biztosan nőtt a GDP-hez viszonyított állami egészségügyi költések aránya az elmúlt két évtizedben.
A Magyarországhoz hasonló stagnálás tehát inkább kivétel, mintsem a norma.
Bár egy átlagos kórházat látva nem az lenne az ember első gondolata, hogy a magyar egészségügyi rendszerben van bármi tartalék, az MNB mégis erről ír a jelentésében. A jegybank szerint a hatékonysági tartalékok kiaknázásával a kiadási szint növelése nélkül is javítható lenne a rendszer fenntarthatósága. Például csökkenthető lenne az uniós átlagnál hosszabb kórházi tartózkodás ideje, ha jobban össze lenne hangolva a szociális és az egészségügyi ellátórendszer, de jelentős hatékonysági tartalékot rejt magában az is, hogy a főként vény nélkül kapható gyógyszerek népszerűsége miatt a gyógyszerkiadások szintje GDP-arányosan a 7. legmagasabb az EU-ban, írja a jelentés.
Egy általunk megkérdezett egészségügyi közgazdász szerint függetlenül attól, hogy az Eurostat vagy a KSH adatait nézzük, egyértelmű, hogy a kormány nem mutat hajlandóságot arra, hogy az ellátandó feladatokhoz megfelelő mértékben költsön az egészségügyi szolgáltatásokra. "Most kétségtelenül nincs is jó helyzetben a kormány, mert nincs forrásbőség. De az is látszik, hogy amire szeretne költeni, arra tud" - mondja neve elhallgatását kérő forrásunk.
Az eddig elérhető adatok alapján 2024-ben 4,2 százalékra csökkenhetnek az állami egészségügyi kiadások a GDP arányában, de ha a jelenleg 81 ezer milliárd forintosra becsült GDP-t mégsem érjük el, akkor előfordulhat, hogy javul a mutató, és újra 5 százalék fölött lesz.
Az elemző szerint nemcsak az nagy baj, hogy az ellátórendszer nem tud mit kezdeni az idősödés problémájával (például a demens páciensek ellátásával), hanem az is, hogy
A közgazdász szerint nagyon súlyos ellátási problémák vannak, egyre nő a beszállítók irányában fennálló adósság. "Sokkal súlyosabb a helyzet, mint amit a kormány hajlandó elismerni, emiatt Magyar Péter értelemszerűen könnyű helyzetben van." Szakértő forrásunk hozzáteszi, hogy a nyarat a kánikula mellett a szabadságok is nehezítik, akik pedig a kórházakban maradnak, már teljesen kimerültek.
Szerinte az is érezhető probléma, hogy kevesebb a kórházvezetők eszköze arra, hogy az adósságaikat megfelelően kezeljék, ma már olyan kórházak is elkezdték halmozni az adósságot, amelyekben előtte ezzel nem volt gond. A kórházi adósságok a szakértő szerint olyan mértékben eszkalálódtak, amire a kormány nem számított: ma havonta 10-12 milliárd forinttal nő a kórházi adósságállomány,
március végén az összes tartozás állománya már 110 milliárd forintra rúgott, aminek meghatározó részét a kormány rendezte ugyan, de azóta is újratermelődik.
Azt is megemlíti, hogy egy júniusi egészségpolitikai konferencián a szakértők kimondták, hogy a pénzügyi adósság mellett a betegek irányában is keletkezik adósság. "Ha egy beteg nem jut hozzá a megfelelő ellátáshoz, vagy ha nem kap releváns ellátást, esetleg nem megfelelő körülmények között kezelik, az szintén egyfajta adósság. Ez egyelőre nincsen számszerűsítve, de egyértelmű, hogy ezt a fajta adósságot szintén számon kell tartanunk." | Kevés fejlett országban költ olyan keveset az állam az egészségügyre, mint Magyarországon | Hiába állítja a kormány, hogy sokkal többet költ az egészségügyre, mint 2010 előtt a baloldal, a számokat önmagukban nem érdemes vizsgálni, már csak az infláció miatt sem. A GDP-hez mért költések egészen más képet mutatnak: sereghajtók vagyunk az EU-ban. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/09/02/egeszsegugy-koltes-gdp-allami-kiadasok | null | true | null | null | Telex |
A venezuelai kormány közölte, hogy Edmundo González ellenzéki elnökjelölt elhagyta az országot, és Spanyolországban kért menedékjogot,írja a BBC.
A politikusnak azért kellett menekülnie, mert elfogatóparancsot adott ki ellene a kormány, miután az ellenzék vitatta a júliusi elnökválasztás eredményét. A választáson a kormány által ellenőrzött Nemzeti Választási Tanács (CNE) Nicolás Madurót nyilvánította győztesnek.
Delcy Rodríguez venezuelai alelnök szerint González néhány nappal ezelőtt "önkéntes" menedéket keresett a spanyol caracasi nagykövetségen és politikai menedékjogot kért a spanyol kormánytól.
José Manuel Albares spanyol külügyminiszter elmondta, hogy González saját kérésére, a spanyol légierő gépén hagyta el az országot. Hozzátette, hogy a spanyol kormány elkötelezett minden venezuelai politikai jogai mellett.
Az ellenzéki vezető távozása közben a venezuelai biztonsági erők körbevették Argentína nagykövetségét a fővárosban, Caracasban, mert állítólag terrorcselekményt terveznek az épületben. A valós ok, hogy Maduro elnök hat politikai ellenfele menekült oda.
Venezuela politikai válságban van azóta, hogy a hatóságok Maduro elnököt nyilvánították a július 28-i választások győztesének. A venezuelai választási bizottság (CNE) az országot 2013 óta vasmarokkal irányító Nicolás Madurótnevezte meg győztesnek, ezt azonban sem az ellenzék, sem a környező országok nagy része nem fogadja el.
Előbbiek szerint jelöltjük, a jobbközép Edmundo González egyértelmű győzelmet aratott, Maduro pedig elcsalta a választást. A külföldi országok pedig átláthatóságot és a részletes szavazóköri eredmények nyilvánosságra hozását követelik. Antony Blinken amerikai külügyminiszterazt mondta, "elsöprő bizonyítékai" vannak arról, hogy Venezuelában az összellenzéki jelölt nyert.
Az eredményhirdetés nyomán országszerte tüntetések robbantak ki, amik erőszakba torkolltak. Az összecsapásoknak az országos főügyész friss közlése szerint legalább 25 halálos áldozatuk volt, további 192 ember pedig megsebesült. A Venezuelában kialakult helyzetről írtelemzésünket itt olvashatja.
Maduro elnök kormánya a választások óta több mint 2400 embert vett őrizetbe, ezért az ENSZ szerint "a félelem légköre" uralkodik az országban. Idén augusztusbanholtan találták az ötszörös olimpikon kerékpárost, a venezuelai kormány hangos kritikusát.
Nicolás Maduro pedig olyan ötletekkel próbál népszerűséget szerezni, hogyelőrehozza október 1-re a karácsonytaz országban. | Venezuela ellenzéki vezetője Spanyolországba menekült | A politikusnak azért kellett menekülnie, mert elfogatóparancsot adott ki ellene a kormány, miután az ellenzék vitatta a júliusi elnökválasztás eredményét. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/kulfold/2024/09/08/venezuela-ellenzeki-vezetoje-spanyolorszagba-menekult | null | true | null | null | Telex |
1,9 milliárd forintért fejlesztik a telki edzőközpontot – tették közzé kedden az uniós közbeszerzési közlönyben. A 24.hu február végén szúrta ki a nyertest az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésben.
A közbeszerzést a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) írta ki, a nyílt pályázatra összesen hét ajánlat érkezett be. Az ajánlatkérő az értékelési sorrendben legkedvezőbb és az azt követő ajánlattevő tekintetében végezte el a bírálatot. Öt ajánlat nem került elbírálásra, a maradék kettő közül pedig az olcsóbb nyert.
A legolcsóbb ajánlatot tevő Gerecse-Plusz Kft. a becsült árnál 350 millió forinttal drágábban, nettó 1,55 milliárd forint helyett nettó 1,9 milliárd forintért vállalta el a munkát.
A közbeszerzés azonban nem volt zökkenőmentes. Az előzetes vitarendezés során a pályázók nehezményezték, hogy a legalább egy darab 5000 köbméteres öntöző és csapadékvíz-tározó tavat írnak elő, ez az előírás szerintük súlyos, versenykorlátozó megfogalmazást tartalmaz. Ezt az előírást később módosították legalább egy darab, legalább 1500 köbméter térfogatú tóra/tározóra.
Pálya, tó, parkoló
A telki edzőközpont közel 12 éve, 2009-ben nyitotta meg a kapuit, négy futballpályával. A beruházás összértéke közel 3 milliárd forint volt. A centrum elsősorban a magyar futball, azon belül is a felnőttválogatott bázisa, másodsorban a magyar utánpótlás-válogatottaké, de más sportágak képviselői is megfordultak már a futballparadicsomban.
A mostani bővítéssel érintett terület már nem Telkiben, hanem Pátyon található, az edzőközpont a két település közigazgatási határán található.
A fejlesztés során:
két élőfüves labdarúgópályát alakítanak ki, az egyik körül atlétikai futópálya és egy kapusedző terület is épül;
a telek déli sarkára kerül az öntözővíz-tározó tó (kb. 12 ezer köbméter vizet tartalmazó locsolótó), a tó körül futópályát alakítanak ki szabadtéri fitneszparkkal, ezenkívül még egy kombinált lábtenisz-streetballpályát és egy kis műfüves labdarúgópályát is építenek;
az edzőközpont megközelíthetősége érdekében aszfalt bekötőutat és térkőburkolatú utakat is megvalósítanak;
továbbá 60 darab parkolót és két buszparkolót alakítanak ki.
Az edzőközponthoz egy négycsillagos hotel is kapcsolódik, a szabadtéri sportpályák mellett konferenciaterem és fitneszterem is található. „Egyedülálló sportszolgáltatásokkal ellátott edzőtáborozási lehetőséget kínálunk a hat hektáros sportközponttal egybeépített négycsillagos szállodánkban”– hirdeti magát a központ.
Kétmillárd nem lesz elég
2018-ban az mfor.hu írt először arról, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség kinőtte a Telkiben található edzőközpontját. A cikkből kiderül, hogy a most megjelent közbeszerzési eredmény csupán a bővítés első ütemét tartalmazza. A második ütemben a tervek szerint napelempark, a focipályákhoz két lelátó és kiszolgáló épületek fognak létesülni. Az önkormányzat honlapja azt írta idén márciusban, hogy „a II. ütem indulásának időpontja egyelőre kérdéses”.
Az MLSZ 2018-ban arról tájékoztatta az mfor.hu-t, hogy a bővítés nagyjából 2 milliárd forintból fog megvalósulni és várhatóan 2020-ra készülhet el.
Ezek szerint kicsit alábecsülte az MLSZ az összeget, ugyanis 2 milliárd forint csak az első ütemre elég.
A Nemzeti Sport idén februárban írt arról, hogy a közel 12 éve épült központ nemrég esett át egy renováláson. 85 szobából 64-et varázsoltak újjá, a burkolattól a szőnyegeken és a bútorokon át a lámpákig, amit lehetett, kicseréltek. „Csak a négy fal maradt meg” – nyilatkozta Béres Viktor, a Globall Hotel üzemeltetési igazgatója a lapnak. A sajtó tavaly májusban cikkezett a felújításról, akkor túl kevés pénzt szánt az MLSZ a Telkiben lévő hotel felújítására, ezért eredménytelenül zárult a közbeszerzés. A közbeszerzési értesítőben nincs további nyoma a felújításnak, amire 2019-ben 201–500 millió forintot szántak.
A Fejér B.Á.L. az alvállalkozó
A felcsúti székhelyű Gerecse-Plusz Kft. – a Fejér-B.Á.L Zrt.-n keresztül – Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Dr. Mészáros Beatrix, Mészáros Lőrinc és Homlok-Mészáros Ágnes) tulajdonában áll. A Kft.-t 2019-ben vették meg a Mészáros-gyerekek. Ez a munka egyedül nagy falat lenne a Gerecse-Plusz Kft.-nek, a nyertes pályázatban a Fejér-B.Á.L Zrt. neve az alvállalkozók között szerepel.
Tizenhét milliárdra csökkent a Mészáros gyerekek cégének éves forgalma tavaly
Átlátszó blog Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba! Csökkent a Mészáros-gyerekek cégének éves nettó bevétele tavaly: a 2018-ban elért 22,8 milliárdos forgalom helyett „csak” 17 milliárdos forgalmat bonyolított – derül ki a Zrt. éves beszámolójából. A Fejér B.Á.L. adózott eredménye is kevesebb lett: 5,6 milliárdról 1,5 milliárdra csökkent.
A Gerecse-Plusz Kft. 2019-ben 889 millió forint nettó árbevételt könyvelhetett el, amihez 14 millió forint adózott eredmény társult. 2018-ban a nettó árbevétele 973 millió forint volt, ami akkor jóval több, 98,9 millió forint nyereséggel járt. A pályázati pénzek sem kerülik el a céget: 2019 nyarán az Innovációs és Technológiai Minisztérium építőipari pályázatán elég nagy összeghez, 228 millió forinthoz jutott a cég. | Közel kétmilliárd forintért fejlesztheti a telki futballparadicsomot a Mészáros-gyerekek cége | A telki edzőközpont további két darab élőfüves pályával, locsolótóval és atlétikai pályával bővül. A munkát a Gerecse-Plusz Kft. az eredetileg becsült árnál 350 | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/03/10/kozel-ketmilliard-forintert-fejlesztheti-a-telki-futballparadicsomot-a-meszaros-gyerekek-cege/ | 2021-03-11 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Tevékenység-irányítási Központjába január 1-én 19 óra 28 perckor tettek bejelentést, miszerint egy férfi és fiatalkorú barátnője megvert és kirabolt egy utast a menetrend szerint közlekedő vonatjárat Magyarnándor és Mohora állomások közötti szakaszán – írja a police.hu.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint, a vonaton utazó 19 éves férfi féltékenységet színlelve szóváltásba keveredett egy a vonaton utazó férfival, majd egy alkalommal az arcán megütötte, aki a bántalmazás következtében a földre esett. A támadó ezt követően, tovább fenyegetőzve elvette a sértett készpénzét és Mohora állomáson – fiatalkorú társával együtt – leszállt a vonatról.
A nyomozók a széleskörű adatgyűjtés alapján a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyeket beazonosították, otthonukban elfogták, a rendőrkapitányságra előállították és rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki. A férfi lakóhelyén megtartott házkutatás során a nyomozók az eltulajdonított készpénzt megtalálták és lefoglalták. A gyanúsítottakkal szemben – őrizetbe vételük mellett – a további eljárást a Balassagyarmati Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya folytatja le. | Féltékenységi jelenettel raboltak a vonaton Magyarnádornál | A 19 éves férfi társa egy fiatalkorú nő volt. | [
"bűnügy",
"féltékenység",
"rablás",
"vonat"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2016/01/02/feltekenysegi-jelenettel-raboltak-a-vonaton-magyarnadornal | 2016-01-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Szívszorító, de nagyon fontos hallani - írta a Twitteren Tucker Carlson, a FOX News amerikai konzervatív hírcsatorna műsorvezetője, aki interjút készített a kabuli terrortámadásokban meghalt egyik amerikai tengerészgyalogos, Kareem Nikoui édesapjával. Tucker Carlson nemrégiben Magyarországon járt, interjút készített Orbán Viktorral és fellépett a Mathias Corvinus Collegium (MCC) esztergomi fesztiválján.
A kabuli támadás másnapján készült interjúban az elhunyt amerikai katona édesapja, Steve Nikoui azt mondta, nagyon aggasztotta a családot a tálibok gyors előretörése és a videók, amelyeket a fiuk készített a kaotikus állapotokról a kabuli repülőtéren.
Here’s our interview with the father of fallen American marine Kareem Nikoui. It’s heart-wrenching but important to hear.https://t.co/swCu9fJQ5M — Tucker Carlson (@TuckerCarlson) August 28, 2021
A műsorban bemutattak egy rövid videót is, amit Kareem Nikoui készített a repülőtéren és egy afgán gyerekkel beszélget. Édesapja szerint a tengerészgyalogos igyekezett derűs maradni, és a családját is megnyugtatta némileg, hogy rendben lesz.
Steve Nikoui felidézte, múlt csütörtökön folyamatosan a támadásokról szóló híradásokat figyelték négy csatornán is, és próbálták kikövetkeztetni a közlésekből, hogy vajon mikor kapnak értesítést arról, történt-e valami a fiukkal. Joe Biden elnök beszéde után bizonytalanságban volt, hogy ha valami történt a fiával, telefonálnak-e, vagy valaki személyesen fogja értesíteni őket.
Az édesapa végig abban bízott, hogy a fia jól van, csak nincs lehetősége kapcsolatba lépni a családjával, de aztán sok órányi várakozás után látta, hogy három tengerészgyalogos közeledik a háza ajtajához.
Abban a pillanatban az életem örökre megváltozott
- mondta. Az édesapa szerint a három fiatal tengerészgyalogos "hihetetlenül együttérző" volt, és négy órát vártak, hogy személyesen nyilváníthassanak részvétet halott bajtársuk édesanyjának is. | Utolsó pillanatig reménykedett a fiatal amerikai katona családja | Utolsó pillanatig reménykedett a fiatal amerikai katona családja - Megrázó interjút adott egy édesapa, akiknek tengerészgyalogos fia a kabuli terrortámadásokban vesztette életét. | [
"kabul",
"terrortámadás",
"afganisztán",
"tucker carlson",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2021/08/30/utolso-pillanatig-remenykedett-a-fiatal-amerikai-katona-csaladja | 2021-08-30 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
2016 februárja óta közel 38 ezer közmunkás vett részt a kormány által finanszírozott képzéseken - derül ki Cseresnyés Péter, az NGM államtitkárának Szél Bernadett LMP-s képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.
Szél Bernadett arra kérdezett rá, hogy hány közmunkás részesül állami képzésben, Cseresnyés pedig kifejtette, a 30 milliárd forintos "Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése" című projektben közel 37 949-en kezdtek tanulni, közülük pedig már 18 962-en már sikeresen be is fejezték tanulmányaikat. Jelenleg 17 523-an tanulnak a programban, úgyhogy úgy tűnik, volt némi lemorzsolódás.
Az államtitkár kifejtette, a projektben több mint 200 féle képzésen lehet tanulni, amik 60 százaléka államilag elismert végzettséget adó OKJ-s képzés (például asztalos, CNC gépkezelő, óvodai dajka), 30 százaléka egyéb szakmai képzés (például betanított festő-mázoló, betanított kőműves), és hozzávetőleg 10 százaléka egyéb képzés (például felzárkóztató képzések).
Cseresnyés azt is hozzátette, csak formai és szakmai követelményeknek megfelelő képző intézmény valósíthat meg képzést, így szakképzési centrumok, más állami fenntartású iskolák, valamint piaci képző intézmények is részt vesznek a programban.
Az államtitkár azt is hozzátette, a legközelebbi kormányülésen tárgyalni fognak egy közfoglalkoztatásból történő kivezetés elősegítéséről szóló előterjesztést, amelyben több javaslatot tesznek a rendszer megreformálására is, a kormány ugyanis a versenyszféra munkaerőigényének kielégítését tekinti elsődleges célnak. | Itthon: Kiderült, hány közmunkást sikerült 30 milliárdból átképezni | A közmunkások képzésére költött 30 milliárd forintból közel 38 ezer embert sikerült tanítani. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20170216_Kiderult_hany_kozmunkast_sikerult_30_milliardbol_atkepezni | 2017-02-16 15:07:00 | true | null | null | HVG |
"Engedje meg, hogy kifejezzem örömömet azt illetően, hogy érdeklődik a magyar iparművészet Milánói Világkiállítást is megjárt műremeke iránt, amelynek képében egy új kulturális központ nyithatta meg kapuit" -így kezdte válaszát Tállai András államtitkár Vadai Ágnes DK-s képviselő azon egyszerű kérdésére, miszerint
mennyibe került a Milánói Expóra épített, majd hazahozott Sámándob felépítése Karcagon.
Tállai úgy folytatta válaszát, hogy "Ugyanakkor sajnálattal tölt el, hogy Önök a múltban is és a napjainkban is minden fejlesztést támadnak, legyen szó akár a Városligetről, infrastruktúra- vagy sportfejlesztésről, most pedig a Sámándobról, amely egy fővárostól távoli település számára biztosít a korábbinál szélesebb lehetőségeket.
A teljes fejlesztéshez a kormány 4,4 milliárd forintot biztosított."
A Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ Karcagon
7 évvel hazahozatala után február végén adták át az újra felépített Sámándobot, vagyis a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központot.
A Karcagról származó Varga Mihály pénzügyminiszter az ünnepségen arról beszélt, hogy
Szőcs Géza műve ma is összehozza majd a közösségeket. Az 2015-ös milánói világkiállításon szereplő magyar pavilon újjáépített épülete a helyiek szellemi központjaként szolgálhat."
A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándobra akkor 5-6 milliárd forintot költhetett az állam. Két évvel később, 2017-ben hozták haza, Karcagra az épület vázszerkezetét, amely évekig a szabad ég alatt állt, ott rozsdásodott. Újra felépítése során olyan problémákkal szembesültek, minthogy az eredeti épületben nem voltak mosdók, illetve fűtés, vagy hogy egyetlen egyenes fal sincs, ezért gyártatni kellett a bútorokat.
Vácon a gödi Samsung SDI-nak is dolgozó kínai hatterű CECZ cégcsoport az év elején jelentette be, hogy szeretné, ha a város déli részén lévő, mintegy húsz éve nem használt iparvágányt újra üzembe helyeznék. Úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált: a munkálatok megelőzték a kormányhivatal és az önkormányzat közös bejárását. A karbantartás költségét a MÁV állja. | 4,4 milliárd forintba került a Sámándob felépítése Karcagon | Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központ lett belőle. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/44-milliard-forintba-kerult-a-samandob-felepitese-karcagon-266788 | 2024-03-27 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Figyelmeztető jel a kormány számára kilenc budapesti nagykövetség nyilatkozata a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója szerint; a külképviseletek ebben a korrupciós jelenségek magyarországi erősödésére hívják fel a figyelmet.
Palócz Éva szerint, ha elterjed, hogy Magyarország a korrupciótól súlyosan fertőzött, az elrettentheti a külföldi befektetőket, akik nemcsak az adózási szabályokat, hanem az üzleti környezetet is vizsgálják, mielőtt elindítanak egy beruházást.
A szakértő az InfoRádiónak elmondta: a nagykövetségeknek van befolyásuk az ide érkező befektetésekre, különösen azonban esetekben, amikor olyan cég az érdeklődő, amely még nem ismerős Magyarországon. Ezek a vállalkozások gyakran a külképviseletektől kérnek információkat.
A napokban a Kopint-Tárki is publikált egy tanulmányt, amelyben a korrupció veszélyeire hívja fel a figyelmet, ezt követően jelent meg a nagykövetségek nyilatkozata. Palócz Éva szerint egy-egy ilyen akció nyomán nem jön létre mélyreható változás, ám minden egyes megnyilvánulás fontos jelzés a kormány számára.
A témáról kormányzati körökben is folyamatosan beszélnek, ám önmagában egy korrupcióellenes hivatal felállítása nem elég az effajta jelenségek felszámolására, ha nincs mögötte komoly elkötelezettség - fűzte hozzá a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
Kezdőlap Gazdaság Palócz: Elmaradhat a külföldi tőke, ha korrupció gyanújába kerül Magyarország | Palócz: Elmaradhat a külföldi tőke, ha korrupció gyanújába kerül Magyarország | Súlyosan gátolhatja a hazánkba irányuló befektetéseket, ha elterjed, hogy Magyarországon nagy a korrupció - mondta el a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, annak kapcsán, hogy kilenc budapesti nagykövetsége közös közleményben hívta fel a figyelmet a magyar befektetői környezet transzparenciájának hiányára. | null | 1 | https://infostart.hu/gazdasag/2009/11/19/palocz-elmaradhat-a-kulfoldi-toke-ha-korrupcio-gyanujaba-kerul-magyarorszag-316346 | 2009-11-19 00:00:00 | true | null | null | Infostart (Inforádió) |
Pámer Dávid
Forrás: Mediaworks–Hírcentrum
2022.07.15. 13:32 2022.07.15. 14:35
Miután egy magánszemély feljelentést tett, már az ügyészség vizsgálja Tordai Bence villabotrányát – értesült a Mediaworks–Hírcentrum. A Párbeszéd új társelnökéről a napokban derült ki, hogy az építési előírásokat kijátszva százötvenmilliós villát épített Budapest egyik legdrágább kerületében. Tordai 2018 óta országgyűlési képviselő, azóta minden évben vagyonnyilatkozatot kell tennie, ám az alapján úgy tűnik, nem biztos, hogy megengedhetne magának ilyen értékű ingatlant.
A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) alárendeltségébe tartozó Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgálja a Tordai Bence villabotrányával kapcsolatos feljelentést – tájékoztatta a Mediaworks Hírcentrumát Szabadi Péter. A KNYF helyettes szóvivője hozzátette: a feljelentés elbírálása még folyamatban van.
Tordai-ügyben a feljelentéseiről elhíresült Tényi István fordult a hatósághoz, feljelentésében pedig a Metropol pár nappal ezelőtti cikkét idézte, miszerint
a Párbeszéd társelnöke vett magának egy parasztházat Budapest egyik legdrágább részén, a II. kerület kertvárosában, ám a baloldali politikus lényegében e mögé a parasztház mögé „bújva” kezdte el kijátszani az építési előírásokat, mivel a kérdéses telekre a szigorú előírások miatt nem kaphatott új épületre engedélyt.
A képviselő azt állította, csak felújítja az eredeti házat, miközben teljesen lebonttatta és a helyére egy vadonatúj, százötvenmillió forint értékű villát épített. Tényi a hatóságoknak azt is leírta, a Metropol megszerezte az építkezéseken kötelező e-naplót, ami egyértelműen lebuktatta a politikust. Ebből kétséget kizáró módon kiderül, hogy a régi házat a hatóságokat becsapva teljesen elbontották és egy új háznak ástak géppel vadonatúj alapokat.
Elhatárolódott Tordai Bencétől a II. kerületi polgármester
„A jogszabályokat mindenkinek be kell tartania!” – üzente politikai szövetségesének Őrsi Gergely.
A lap információi szerint a szakértői vizsgálat megállapította, hogy „a terveken szereplő meglévő, megmaradó falak nem találhatók meg, helyette teljesen új vázkerámia lett kivitelezve”.
Az építés fázisait nyomon követő, úgynevezett e-napló azt is tartalmazza, hogy „teljes bontás és gépi alapásás” történt. Vagyis a ház engedély nélküli, illegális építkezésnek minősül, s mint ilyet, egyértelműen le kell bontani
– áll Tényi ügyészségnek írt beadványában, amelyben az is szerepel, hogy bizonyítottság esetén felmerülhet a csalás és a hivatali visszaélés gyanúja. Arról persze az ügyészség fog dönteni, hogy indít-e nyomozást, és ha igen, milyen bűncselekmény gyanújával.
A politikus cáfolta, hogy ne lett volna engedélye. A képviselő kiemelte: az épületre nem vettek fel sem csokot, sem hitelt, újlipótvárosi lakásuk eladásának árából tudták azt megvásárolni és „felújítani”.
Ugyanakkor arról a képviselő nem beszélt, hogy mennyiért adták el a szóban forgó újlipótvárosi ingatlant, és az új ház pontosan mennyibe került.
Tordai 2018 óta országgyűlési képviselő, azóta minden évben vagyonnyilatkozatot kell tennie, amelyekben már szerepel a II. kerületi ingatlan, de a pénzmozgásokat és a megtakarításokat nézve korántsem találhatóak ilyen mértékű összegek. Vagyonnyilatkozatából mindössze annyi látható, hogy a képviselő megtakarításai eltűntek, és egy körülbelül húszmillió forintos lakáshitelnél adóstársként van feltüntetve.
Megjegyzendő, hogy a párbeszédes politikustól a II. kerület szocialista polgármestere is elhatárolódott. A Metropol kérdéseire Őrsi Gergely kijelentette, hogy a „jogszabályokat mindenkinek be kell tartania”.
Borítókép: Tordai Bence, a Párbeszéd társelnöke (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Százötvenmilliós kérdés: miből épített budai villát Tordai Bence?
Vagyonnyilatkozata alapján a Párbeszéd társelnöke nem engedhetne meg magának egy százötvenmilliós ingatlant.
villa
ügyészség
tordai bence
építkezés | Már az ügyészség előtt Tordai Bence villabotránya | Miután egy magánszemély feljelentést tett, már az ügyészség vizsgálja Tordai Bence villabotrányát – értesült a Mediaworks–Hírcentrum. A Párbeszéd új társelnökéről a napokban derült ki, hogy az építési előírásokat kijátszva százötvenmilliós villát épített Budapest egyik legdrágább kerületében. Tordai 2018 óta országgyűlési képviselő, azóta minden évben vagyonnyilatkozatot kell tennie, ám az alapján úgy tűnik, nem biztos, hogy megengedhetne magának ilyen értékű ingatlant. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/mar-az-ugyeszseg-elott-tordai-bence-villabotranya | 2022-07-15 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az egészségügyi rendszert igénybe vevő aktív korú, hálapénzt fizető magyarok fejenként átlagosan havi 16 100 forintot, összesen 21 milliárd forintot fizettek ki hálapénzként az elmúlt 12 hónapban. A teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forintra tehető. Ez derül ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet az AXA Egészségpénztár megbízásából végzett el a GKI Gazdaságkutató.
Elvárás a paraszolvencia?
A kutatás szerint a hálapénzt fizető aktív korúak 14 százaléka érezte úgy, hogy az egészségügyi személyzet el is várja a paraszolvenciát. Minél idősebb a páciens, annál magasabb az arány, de az életkorral párhuzamosan emelkedik azok száma is, akiknek nincs pénzük paraszolvenciát fizetni. Csökken viszont azoké, akik nem tudják, mikor, kinek, mennyit kell adni.
A kórházi orvosok kapják a legtöbbet
A betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15 000 forintot. Őket követik a járóbeteg-ellátás szakorvosai (4 900 forint/alkalom) és a háziorvosok (2 400 forint/alkalom). A legkevesebb hálapénzt a háziorvosi és a szakrendelői asszisztensek kapják, alkalmanként átlagosan 800-800 forintot. A képet árnyalja, hogy hálapénz sem jut mindenkinek. A röntgen- és labororvosoknál gyakorlatilag nem kapnak, a sebészek, szülész-nőgyógyászok viszont igen sokat tesznek zsebre.
Nem elv, nincs miből
Azok közül, akik nem adnak hálapénzt, 54 százaléknak nincs rá pénze, egyharmad elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 11 százalék azok aránya, akik azért nem fizetnek hálapénzt, mert nem tudják, kinek, mennyit kellene adni. Csak 2 százalék vélekedik úgy, hogy az orvosi béremeléseket követően erre már nincs is szükség. A 2010-ben elvégzett hasonló vizsgálathoz képest csökkent a hálapénzt elvi okokból ellenzők tábora, valamint azoké, akik bizonytalanok, hogy mikor, kinek, mennyit kell adni. Ezzel szemben jócskán (11 százalékponttal) emelkedett azok aránya, akik anyagi okok miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy hálapénzt fizessenek.
A paraszolvencia elutasítottsága csökken, finanszírozási szerepe nő
A felmérés kiterjedt a hálapénz-adással kapcsolatos attitűdök vizsgálatára és a 2010-es eredményekkel való összehasonlításra is. A vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt 4 év alatt a hálapénz szerepe az egészségügyi ellátórendszerben erősödött, elutasítottsága a lakosság körében gyengült: míg 2010-ben a válaszadók 27 százaléka teljesen egyetértett azzal, hogy „az az orvos, aki elfogadja a hálapénzt, erkölcsileg elítélendő”, mára ez az arány 21 százalékra esett. Az elmúlt négy évben erősödött az a vélekedés is, miszerint hálapénzzel gyorsabban, és jobb ellátáshoz lehet jutni. Ezzel párhuzamosan az emberek fizetőképessége gyengült, így a kifizetett hálapénz összege reálértéken csökkent. | Már csak 34 milliárd jut hálapénzre | A paraszolvencia továbbra is nélkülözhetetlen az egészségügy finanszírozásában. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/06/mar-csak-34-milliard-jut-halapenzre/ | 2013-11-06 11:44:00 | true | null | null | 24.hu |
A két képviselőcsoport azután közölte ezt, hogy szerdán, illetve csütörtökön egyeztetést folytatott az európai uniós tagországok vezetői által előző héten Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikussal.
Ska Keller, a zöldpárti frakció egyik társelnöke kiábrándítónak nevezte von der Leyen nyilatkozatait, amelyek nem tartalmaznak semmifajta konkrét javaslatot sem a jogállamiság védelme, sem a klímaváltozás elleni küzdelem terén, és arról számolt be, hogy ezért ellene fognak szavazni.
"Az Európai Bizottság elnökének a jogállamiság és a közös értékek őrzőjének kell lennie. Ursula von der Leyen viszont kitért a kérdéseink elől"
- emelte ki.
Philippe Lamberts, a másik társelnök elsősorban az ambiciózusabb éghajlat-politikát kérte számon, és azon véleményének adott hangot, hogy a csúcsjelölti rendszer figyelmen kívül hagyása az európai választók elárulását jelenti.
Később a radikális baloldali frakció (GUE-NGL) is bejelentette, hogy nem fogják támogatni a védelmi miniszter jelöltségét. Mint rámutattak,
a brüsszeli testület vezetőjének kiválasztásához "valódi demokratikus eljárás" lenne szükséges.
Martin Schirdewan elnök hangsúlyozta, hogy nem tartják kielégítőnek von der Leyen terveit, ezek nem orvosolnák az EU "krónikus problémáit" sem a klímaváltozás, sem a társadalmi igazságosság, sem az emberi jogok, sem a szegénység és az egyenlőség felszámolása terén.
Von der Leyennek a jóváhagyáshoz legalább 376 szavazatra lenne szüksége a 751 tagú EP-ben. Elméletileg a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport 444 voksa elegendő lenne, de számos képviselő, főként a szociáldemokraták soraiból, már jelezte, hogy a csúcsjelölti rendszer elsüllyesztése miatt nem fogja áldását adni az utolsó pillanatban kiválasztott német védelmi miniszterre, így több elemző szerint szoros eredmény várható.
Egyesek azt is elképzelhetőnek tartják, hogy végül szeptemberre halasztják az egyébként jövő keddre tervezett szavazást.
Nyitókép: Jean-Francois Badias | Két helyről is nemet kapott a brüsszeli jelölt | Sem a zöld, sem a radikális baloldali európai parlamenti (EP-) frakció nem támogatja a jövő heti szavazáson Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jóváhagyását az Európai Bizottság élére. | [
"ursula von der leyen",
"európai parlament",
"frakció"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2019/07/11/ket-helyrol-is-nemet-kapott-a-brusszeli-jelolt | 2019-07-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Korrupció vádja vetül a terézvárosi képviselőtestület felsővezetésére, legalábbis ezt állítja egy vállalakozó. Berecz Károly, a Müárt-Press Kft. ügyvezetője azt mondja, hogy a cége Bajcsy-Zsilinszky úti üzlethelyisége miatt közvetítőkön keresztül a VI. kerület döntéshozói 18 millió forint csúszópénz megfizetésére kötelezték. Az érintettek vadul cáfolnak, de Berecz bevonta az ügyletbe a rendőrséget, és a hamis eurókkal megtömött kenőpénzes táska átadása-átvétele idején lebuktatta a politikusok közvetítőit.
Úgy tudjuk, a beavatás után a rendőrség több hangfelvételt is készített, és számos telefonbeszélgetést is rögzíthetett a politikusok és közvetítőik között, és ezek alapján (is) fogták el a korrupcióban részt vevő közvetítőket.
A Müárt-Press Kft. és a VI. kerületi önkormányzat vagyonkezelője 2006 júniusában adásvételi előszerződést írt alá a Bajcsy-Zsilinszky út 61. szám alatti üzlet megvásárlásáról. A kft. igazgatóját - elmondása szerint - ekkor négyszemközti beszélgetésre hívta K. Péter, a Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója, hogy tudassa, 18 millió forint csúszópénzt, úgynevezett prémiumot szeretnének kapni a döntéshozók, még a végleges szerződés aláírása előtt.
A helyiséget addig bérlő kft. ügyvezetője ebbe nem ment bele, mire az önkormányzat képviselője azt felelte, hogy akkor Bereczéknek nem lesz végleges szerződésük. Berecz erre közölte K. Péterrel, hogy jegyzőkönyveztetni fogják a vesztegetési kísérletet, és értesítik a sajtót is. Erre a vagyonkezelő vezérigazgatója azt mondta, hogy átgondolták a dolgot, és mégis aláírják a szerződést.
A szerződést ugyan megkötötték, de a Müárt-Press Kft. nem tudta kötelezettségeit teljesíteni, mert a szükséges banki hitel beragadt egy ügyintéző akadékoskodása miatt. Berecz azonnal bankot váltott, és hogy ne essen el a szerződéstől, haladékot kért az önkormányzattól. A VI. kerületi vezetők - mondja Berecz - a helyzetet kihasználva újra zsarolni kezdték a Müárt-Press Kft.-t.
Berecz Károly az Indexnek azt állítja, január 22-én "bedrótozva" találkozott K. Péterrel, aki azt magyarázta neki, hogy a 18 millió forintot egy vállalkozónak, J. Károlynak kell odaadnia, és "az egész vesztegetési ügy középpontjában pedig Bajor Zoltán alpolgármester áll". K. Pétert és J. Károlyt másnap, január 23-án őrizetbe vették, azóta szabadlábon védekeznek. Másnap, január 24-én ülésezett a VI. kerületi önkormányzati testület. Napirend előtti téma volt a vagyonkezelő vezérigazgatójának esete. Az ellenzéki felvetésekre a testület többségét adó MSZP–SZDSZ-frakció korábbi gyakorlatától eltérően azt javasolta hogy azonnal pályázaton hirdessék meg a Bajcsy-Zsilinszky 61-et.
A Berecz által megvádolt Bajor Zoltán alpolgámester azt állítja, neki semmi köze az ügyhöz, szerinte az egész egy aljas rágalom, amiért be is perli Bereczet. Tény, hogy a nyomozók még nem hallgatták ki az ügyben. (A rendőrök a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kommentálják értesüléseinket.)
Bajor Zoltán állításai
Néhány napja az ATV Egyenes beszéd című műsorában, majd kedd reggel a Napkeltében Bajor azt mondta, eleve nonszensz az egész ügy, hisz 2007. novemberében felmondták a bérleti szerződést, mi dolguk lett volna Bereczcel aztán decemberben, majd januárban, amikor az állítólagos vesztegetés történt.
Berecz viszont azt állítja, cége bérleti jogviszonyát valóban megszüntették, de később K. Péter, a vagyonkezelő igazgatója azt közölte vele, a döntéshozók belementek abba, hogy cége a bérleti díj hátralékát és a vételárat is a banki hitelből fizesse meg. Eleve így készítették el már 2006. júliusában megkötött adásvételi előszerződést, majd a 2007. szeptember 26-án aláírt végleges megállapodást, amihez K. Péternek a vagyonnal rendelkező Verók István polgármester és az ügyet intéző Bajor Zoltán alpolgármester hozzájárulása is szükséges volt.
Bajor Zoltán az ATV-ben azt is kifogásolta, hogy Berecznek nem hamis eurókkal kellett volna J. Károly vállalkozóhoz mennie, hanem 130 millió forinttal a VI. kerületi önkormányzathoz, ennyi volt ugyanis a MÜÁRT-PRESS Kft hátraléka.
Berecz erre úgy reagált, nem az ő, hanem a nyomozók ötlete volt hamis eurókat tenni a táskába. Ráadásul ha Berecz nem vette volna át a többmilliós bérleti díjjal lógó céget, akkor az önkormányzat bottal üthette volna a 130 milliós bérleti díjtartozás nyomát. Még ügyvédje, Bárándy György szerint is érthetetlen, miért akar a kerület nagy hirtelen elesni ettől az összegtől, hiszen Berecz meg akarta venni a helyiséget, és a tartozást is ki akarta fizetni, már a hitelt is intézte. | Rendőrségi hangfelvétel a terézvárosi korrupcióról | Rendőrségi hangfelvétel a terézvárosi korrupcióról - A megzsarolt vállalkozó be volt drótozva, amikor a 18 milliós kenőpénzt kérték tőle. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/terezvaros02/ | 2008-02-05 00:00:00 | true | null | null | Index |
Gopcsa Péter a miniszterelnökkel jelenleg igen rossz viszonyban lévő Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgéptől érkezett. A 68 éves, gépészmérnök végzettségű Gopcsa korábban 33 évig dolgozott az egykori Közúti Gépellátó Vállalatnál. MVM-es önéletrajza szerint a cégnél évtizedekig műszaki igazgatóként tevékenykedett, de a könyvek szerint 2006-tól 2010-es MVM-beli kinevezéséig már a magyar Resonator többségi tulajdonában, egyszersmind 2009 óta felszámolás alatt álló Transelektro Ganz-Röck Kazán- és Erőművi Berendezések Zrt. vezetője volt.
Gopcsa – akit az ügy kapcsán nem értünk el – köztudomásúlag korábban sem szívesen viselte a Közgép-bélyeget, magát mindig is a szakmai szempontokat szem előtt tartó mérnökként tartotta számon.
Állítólag a nyílt versenytárgyalásokat pártolta, amely gyakorlattól egyes piaci szereplők szerint a társaság a mostani váltással eltérhet. Megjegyzendő, hogy az Ovit 2012-es jelentésében legnagyobb iparágon kívüli megrendelőjükként mégiscsak a Közgép szerepelt. | Újabb Simicska-katona esett el | Az MVM Ovit Országos Villamostávvezeték Zrt. közgyűlésén az MVM mint tulajdonos indoklás nélkül visszahívta Gopcsa Péter igazgatósági tagot, akinek így vezérigazgatói tisztsége is megszűnt – erősítette meg lapunk értesülését az állami energiacsoport. Bár az MVM további információkkal nem szolgált, a távvezeték-építő leányvállalat honlapján hétfőn már Patay László szerepelt vezérigazgatóként és az igazgatóság új tagjaként. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/ujabb-simicska-katona-esett-el-1519543 | 2015-03-03 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kormány újabb rendezvényálma: csak logóra és ajándéktárgyakra elmegy majd egymilliárd
Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet – ezzel a felkiáltással harangozta be három és fél éve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy fél évszázaddal az 1971-es nagyszabású budapesti rendezvény után, 2021-ben újra vadászati világkiállítást rendez Magyarország. Bár a megnyitóig még mindig közel három év hátra van, az esemény büdzséje már most feszegeti a tervezett, 50 milliárd forintos keretet, pedig az infrastrukturális beruházások jóformán még el sem kezdődtek.
- Most dolgozom ki a költségvetést, amit be fogok nyújtani a kormánynak. Meglátjuk, hogy van-e elég pénz.
- Mennyi pénz?
- Sok.
- Mégis: nagyságrendileg mennyi?
- Nagyon sok – kicsit több mint egy évvel ezelőtt így latolgatta a kormány új presztízsrendezvénye, a 2021-es vadászati világkiállítás tervezett költségeit a Magasles vadászblognak adott interjújában a programsorozatot miniszteri biztosként előkészítő Károlyi József gróf.
A nemzetközi rangjában és vonzerejében is rendre a tavalyi úszó világbajnoksághoz hasonlított rendezvény büdzséjének tervezete azóta persze elkészült. Februárban azt mondta róla vicceskedve Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegyletet is elnöklő miniszterelnök-helyettes: még nem gyűjtötte össze a bátorságát ahhoz, hogy megmutassa Varga Mihály akkori gazdasági (májustól pénzügy-) miniszternek.
A kalkuláció azóta sem nyilvános, de egyre több jel mutat rá, hogy az esemény nemcsak presztízsében közelíti majd az elszabadult költségvetése miatt közemlékezetbe vésődő vizes vébét.
A rendezvénysorozathoz kapcsolódó beruházások végösszege még az optimista jelenlegi kormányzati becslés szerint is legalább 50 milliárd forintra rúg majd, amihez az eddigi tapasztalatok alapján bátran társíthatunk egy 1,5 és 2 közötti szorzót. (Hogy az eredeti összevetésénél maradjunk: a 2017-es úszó vébét a szükséges létesítményfejlesztésekkel együtt eredetileg 25 milliárdosként harangozták be, ám ezt már két hónappal később a duplájára emelték, a hónapokkal megrendezése után is dráguló esemény végső büdzséje pedig valahol bruttó 135 milliárd forint környékén állt meg – már, ha nem drágul tovább, bár az Átlátszó júniusi cikke alapján ebben sem lehetünk biztosak.)
Az ötvenmilliárdra saccolt keret négyötödét a rendezvényhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások emésztik majd fel – elsőként is a világkiállítás fő helyszínéül szolgáló kőbányai vásárváros területét és környékét érintő fejlesztések. Ezekre a 2017-es és 18-as költségvetésben 9,3 milliárd forintot különített el a kormány, de egy tavaly augusztusi határozattal további 1,5 milliárd forintot szignált a kiviteli és engedélyezési tervek elkészítésére (további 4 milliárdot pedig egy mindössze két megállóból álló, teljesen irracionális villamosvonal megépítésére).
Az eredetileg olimpiai helyszínnek álmodott kőbányai vásárközpont ingatlanvagyonát még 2008-ban megszerző Fonciere Polygone Hungária (FPH) Kft.-t előzőleg 2016 áprilisában, 17,28 milliárd forintért vásárolta vissza a kormány a francia befektetőktől. A Zoom.hu tavalyi cikke szerint egy felettébb különös konstrukcióban: az eszközérték duplájára rúgó árban nem volt ugyanis benne a vásárterület pavilonjainak használata, azokat 2035-ig ugyanis bérbe adta az állam a vásárokat szervező, francia tulajdonban maradt Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.-nek.
Vagyis a 17,28 milliárdos vételáron felüli ráfordítások nagy része arra kell, hogy új épületeket húzzanak fel a területre.
A csak a Hungexpót érintő infrastrukturális fejlesztéseket múlt héten 40 milliárd forintosra becsülték a hvg.hu kormányzati forrásai – igaz, ez nem mind a világkiállítás büdzséjéhez értendő, mert az egy évvel korábbi Eucharisztikus Világkongresszusnak (illetve később nyilván egyéb rendezvénynek) is ez lesz a fő helyszíne. (A világkiállítás több szimbolikus programját a 3,1 milliárd forintból felújított, és egy tavaly nyári kormányhatározattal az Országos Magyar Vadászkamara tulajdonába adott Hatvani Vadászkastélyban, valamint a 2019-re több mint negyvenmilliárd forintból megújuló Fővárosi Állatkertben rendezik).
Ám míg a kőbányai beruházások felügyelete, ha úgy vesszük, így is-úgy is Fürjes Balázs kiemelt budapesti fejlesztésekért felelős kormánybiztos és államtitkár „munkakörébe” tartozik, a szervezésre egy hete önálló kormánybiztost is kapott a rendezvény.
A kormányszóvivőként nemrég leváltott, vadászszenvedélyéről a Facebook-oldalán is gyakorta posztoló Kovács Zoltán kinevezését a hvg.hu-nak azzal magyarázták magas rangú kormányzati források, hogy korábban az állami rendezvények lebonyolításáért is felelős államtitkárként hasznos tapasztalatokat szerzett a nagy tömeget megmozgató rendezvények lebonyolításában. A világkiállítás megnyitója a terveket ismerők szerint ugyanis
nagyszabású, színvonalában és léptékében augusztus 20-ához hasonlító lesz.
A kinevezésről szóló kormányhatározat szerint Kovácsnak az őt nemzetközi kommunikációs államtitkárként megillető 1 296 300 forintos illetményen túl kormánybiztosként is államtitkári fizetés jár majd (szemben a kormánybiztosi munkát díjazás nélkül ellátó Fürjes Balázzsal), és munkáját a többi kormánybiztoshoz képest kiugró létszámú, tízfős titkárság is segíti.
És ez még nem minden: a kormányhatározat szerint projektcég is alakul majd a lebonyolítással kapcsolatos teendők koordinálására. Ez utóbbi márpedig az eddigi hazai világesemény-szervezési tapasztalatok alapján szintén nem a közpénz-spórolás szinonimája: az úszóvébét szervező Bp 2017 kft vezető tisztségviselőinek havi bruttó bére 800 ezer és 1,2 millió, míg középvezetőié 500 és 800 ezer forint között mozgott, a lefújt budapesti olimpiai pályázatért felelős cég vezetői pedig fejenként nettó 1,22-1,86 millió forint közötti fizetésükkel a miniszterelnöknél is többet kerestek.
A világkiállítás költségvetésének viszonylag friss, három héttel ezelőtti, a Magasles birtokába jutott javaslata 2018-ra, vagyis az évből hátralévő két hétre 16,1 millió, 2019-re pedig 129 millió forintot irányozna elő a kormánybiztos titkárságának. (A hvg.hu információi szerint itt, Kovács Zoltán mellett dolgozik majd tanácsadóként a miniszteri biztosi posztjáról a volt korányszóvivő kinevezésével leváltott Károlyi gróf is.)
További 563 millió forint menne még az idei büdzsé terhére a projektcég alapítására. Bár ez utóbbi munkavállalóinak a létszámáról és vezetőinek díjazásáról nem szól a fáma, a szervezést a kormánybiztoson és a projektcégen túl egyengető, hattagú szervezőbizottság delegáltjainak is jár majd a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap 100 százalékának megfelelő, 2019-ben összesen 3,2 millió forintos fizetés.
Program, kavalkád
A világkiállításnak csak a programjaira további tízmilliárd forintot szán a kormány a hvg.hu információi szerint: a háromhetesre tervezett esemény kísérőrendezvényeként például európai lovas játékokat rendeznek majd a Kincsem Parkban, melyhez szintén jelentős forrásokat és kormánygaranciát kap a Lázár Vilmos vezette Magyar Lovassport Szövetség. Lesznek emellett sportlövő, íjász-, kutyás és (hogy a hazai politikai-gazdasági elit tagjainak többségétől elütő hobbit választó Áder János államfő se szomorkodhasson) horgászprogramok is, a Magyar Művészeti Akadémián (MMA) pedig külön ülésszak foglalkozik majd a vadászat és a művészet kapcsolatával.
A már említett költségvetésvázlat szerint nemcsak az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) egyes megyei szervezetei kapnának milliókat a világkiállításhoz kapcsolódó helyi programok szervezésére, de százmilliós nagyságrendben jutna a pénzhez egy rakás, a vadászathoz érintőlegesen kapcsolódó szervezet is. A Magyarországi Vadászlövészek Egylete például 82+104 millió forintból szervezhet a világkiállításhoz kapcsolódó versenyeket, míg a Magyar Bocuse d'Or Akadémia 19 millió forintból mutatja majd be „a gasztronómia hungarikumaival kísérve” a vadhús és a hal elkészítésének konyhaművészetét.
A közelebbről meg nem nevezett hungaricumok promóciója összesen 50 millió forintba kerülne, de további 40 millió forintért egy országos szemétszedési akció, 12 millióért pedig a Fehérkereszt Állatvédő Liga kutya-macska ivartalanítást népszerűsítő kampánya is kapcsolódna a világkiállításhoz.
A javaslat szerint 2019 első félévére ütemezve a külsőségekre is egymilliárd – logótervezésre és -gyártásra 250, ajándéktárgyakra további 750 millió – forintot különítenének el. A tervezetből az nem derül ki, hogy a fenti negyedmilliárd annak a már bemutatott látványelemnek az utólagos elszámolása-e, amelyet a szeptember eleji putnoki vadásznapon leplezett le a világkiállítás logójaként a miniszterelnök-helyettes, vagy netán újat készítenek. Mindenesetre, ha az infrastrukturális fejlesztéseknél nem is, de a szimbolikus körítéseknél úgy tűnik, igyekszik kizárni az esetleges csúszások kockázatát a kormány: a szeptemberi vadásznapon a logó mellett már a világkiállítás speciálisan ez alkalomra készült kürtös himnuszát is bemutatták.
Ha vadászni nem is, egy jó vaddisznópörköltet vagy halászlét biztos mindenki szeret enni
– magyarázta múlt héten a hvg.hu-nak egy a szervezésre rálátó kormánytag a rendezvény létjogosultságát, vagyis azt, hogy hatvanezer magyar és ismeretlen számú külföldi vadász kedvéért megéri-e ötvenmilliárdos megarendezvényt szervezni.
Bár a (még) nem hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a rendezvény több tízezer turistát vonzhat majd Budapestre, a tavalyi vizes vébé tapasztalatai alapján ezt érdemes fenntartásokkal kezelni: a turizmusnak adott lökés helyett valójában négy százalékkal kevesebb vendég szállt meg a világverseny idején a budapesti szállodákban és kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2016 azonos időszakában, és a jegybevételekről is csak annyi derült ki, hogy a helyszíneken 485 ezren szurkoltak a rendezvény 17 napja alatt. Ám arról, hogy közülük hányan voltak a fizető nézők, pláne hányan az ország idegenforgalmi egyenlegét javító külföldiek, nincsenek adatok. Vagy ami igen, abból nem sok jó olvasható ki: a rendezvény szervezőinek utólagos értékelésével szemben – miszerint a vébére érkező külföldiek átlagosan 9 napot töltöttek Budapesten – a KSH szerint a fővárosban megszálló külföldiek átlagos tartózkodási ideje mindössze 0,2 nappal (2,5 napra) nőtt tavaly júliusban. | Itthon: A kormány újabb rendezvényálma: csak logóra és ajándéktárgyakra elmegy majd egymilliárd | Magyarország újra vadászati nagyhatalom lehet – ezzel a felkiáltással harangozta be három és fél éve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, hogy fél évszázaddal az 1971-es nagyszabású budapesti rendezvény után, 2021-ben újra vadászati világkiállítást rendez Magyarország. Bár a megnyitóig még mindig közel három év hátra van, az esemény büdzséje már most feszegeti a tervezett, 50 milliárd forintos keretet, pedig az infrastrukturális beruházások jóformán még el sem kezdődtek. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20181211vadaszati_vilagkiallitas_koltsegei | 2018-12-11 06:30:00 | true | null | null | HVG |
Az Index információi szerint közös megegyezéssel küldték el a Rábaparti Integrált Szociális Intézmény Vas Vármegye vezetőjét, Takácsné Hargitai Beátát az intézmény éléről, miután rövid időn belül több ápoló is felmondott, az ápoltak körében pedig kijárási korlátozást is be kellett vezetni az egyre súlyosbodó poloskahelyzet miatt.
Arról, hogy a szentgotthárdi intézmény lakóit 2018 óta kínozzák az ágyi poloskák, az Átlátszó számolt be először, az akkor kiszivárgott videó tanúsága szerint tömegesen lepték el a vérszívók az ágyakat, ráadásul az intézmény látogatási rendje miatt az ápoltak nem tudták megmutatni a hozzátartozóiknak a helyzetet, mivel csak az udvaron és egy erre a célra kialakított helyiségben találkozhattak velük. A dolgozók azonban hiába álltak elő megoldási javaslatokkal, a vezetőség rendre lesöpörte azokat, így felmondási hullám kezdődött, amely immár az otthon működését is kezdi ellehetetleníteni. Augusztus elején olyan súlyossá vált a poloskahelyzet, hogy az intézményben kijárási tilalmat vezettek be. Ekkor a fenntartó annyit közölt, hogy az otthonban az intézkedési tervnek megfelelően zajlik az irtás, fertőtlenítés, takarítás.
A Telex azt írja, hogy Takácsnénak szerdán volt az utolsó munkanapja, csütörtöktől már egy megbízott intézményvezető veszi át a feladatait. | Öt évig küzdött az ágyipoloska-invázióval a pszichiátriai otthon, most kirúgták a vezetőjét | Több ápoló is felmondott, az intézményben kijárási tilalmat vezettek be, zajlik az irtás. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/08/31/ot-evig-kuzdott-az-agyipoloska-invazioval-a-pszichiatriai-otthon-most-kirugtak-a-vezetojet | 2023. 08. 31. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A köz nélküli közmeghallgatás lehetőségét tavaly teremtette meg a kormány, így már nem kell a személyesen, szemtől szemben válaszolnia a városvezetőknek a helyi lakosok felvetéseire, elég ha előre beküldött kérdésekre reagálnak, és mindezt közvetítik az interneten. Az intézkedés meghozatala minden bizonnyal nem volt független attól, hogy több településen is heves reakciókat váltottak ki az egyre csak szaporodó akkumulátorgyárak.
Így történt ez Gödön is, ahol az először tavaly májusi időközi választáson megválasztott, Fidesz-báb Kammerer Zoltán megúszta a kínos kérdéseket egy akkori köz nélküli közmeghallgatáson. Mint ismert, a kisvárosban működik a Samsung SDI akkumulátorgyára. Kammerer az online közmeghallgatás lehetőségével elkerülte megannyi kínos kérdés megválaszolását. (Az is felmerült, hogy a közmeghallgatás szabálytalanul volt megtartva, ugyanis annak részletei nem voltak szabályozva a város szervezeti és működési szabályzatában, de a kormányhivatal ezt végül nem találta problémásnak.)
Nem csinálnak a Samsungból politikai kérdést
2024 júniusában, az önkormányzati választáson Kammerernek sikerült újráznia, ráadásul szervezete abszolút többséget szerzett a képviselő-testületben. Ez nagy változást jelent ahhoz képest, hogy 2019 októberében még az ellenzéki összefogás delegált polgármestert (a széthullás okaival részletesen foglalkoztunk). Kammererék mellett még Szilágyi Lászlónak (DK), valamint Hlavács Juditnak és Töplerné Szaszkó Andreának (Göd-ÉRT Egyesület) sikerült bejutnia a testületbe. Csütörtökön köz nélküli közmeghallgatással egybekötött testületi ülést tartottak, így az októberi új testület felállása előtt ez volt az egyik utolsó alkalom, hogy a lejáró ciklus képviselőit láthatták a kisváros lakói.
Gödön mindig történik valami a Samsunggal kapcsolatban, amiről lehetne kérdezni a városvezetést. Például májusban magzatkárosító oldószert (NMP-t) találtak a helyi kommunális szennyvízben, illetve a bíróság hatályon kívül helyezte a gyár környezethasználati engedélyét. A minap a lapunk számolt be róla, hogy a kgö területén napelempark létesülhet a vállalat számára.
A lakosok írásban küldhették el a kérdéseiket az önkormányzat számára a fórumot megelőzően, ezekre válaszolt a polgármester. A közmeghallgatás mintegy 20-25 percig tartott, a YouTube-on lehetett figyelemmel követni, alig volt pár aktív néző, nem függetlenül attól, hogy reggel 9 órára volt meghirdetve (és így is nagyjából negyedórás csúszással kezdődött el), amikor mindenki dolgozik.
Kammerer Zoltán azt mondta, voltak olyan kérdések, melyeket a lakosok többször is beküldtek, ezért ezekre "átfogóan" fog reagálni. A polgármester szerint céljuk, hogy minél szélesebb nyilvánosság számára elérhetővé tegyék a fórumot, ezért "mindenki számára komfortos felületet hoztak létre", ahol "átgondoltan" tehetik fel a kérdéseiket a gödiek. Tavaly vezették be ezt a rendszert, ami szerinte "jól vizsgázott".
Ezt követően kitért a Samsungra: mint fogalmazott, álláspontja változatlan, továbbra is a gödiek érdekeinek kell érvényesülnie, a Samsungnak minden jogszabályt be kell tartania. Korábban környezetkárosítás vagy rémhírterjesztés miatt feljelentést tett, ugyanis számos sajtóhír jelent meg a vállalat működését érintően. "Ha ezek a cselekmények valóban így történtek, akkor a Samsungnak felelnie kell a környezetkárosításért. Ha azonban az említett sajtóhírek nem megalapozottak, akkor azok alkalmasak a pánikkeltésre és a köznyugalom megzavarására." A nyomozóhatóság eljárása folyamatban van, egyelőre más tájékoztatást nem tud nyújtani.
A Samsung SDI gyár - folytatta Kammerer - hatósági, így az engedélyezéssel kapcsolatos jogkörei, tehát a több kérdező által is firtatott gyárbővítéssel kapcsolatos ügyek a kormányhivatalhoz tartoznak, nem is érkezett tőle ezekre reakció. Mint mondta, ha szennyezésekről beszélünk, az önkormányzat kizárólag akkreditált mérési eredményekre hagyatkozhat, "nem híresztelésekre".
A gödiek egészségét és biztonságát érintő ügyekből továbbra sem szeretnének "politikai kérdést" csinálni, fogalmazott.
A gyár közelében négy helyszínen fogják mérni a zajterhelést, erre vonatkozóan lefolytatták a közbeszerzési eljárást, zajlik a szerződéskötést. Egy éve ellenőrzik folyamatosan a légszennyezést, minden évszakban zajlottak mérések, ősszel várják az első akkreditált eredményeket. "Korábban ennek az oldószernek [NMP-nek] a mérésére nem volt megfelelő technológia", a hivatalos mérési eredményeket meg kell várni, mert bármilyen intézkedést csak ezekre lehet alapozni, "nem a szóbeszédre", ismételte önmagát. A városi monitoringrendszer kiépítése halad, hat helyszínen zajlik az ellenőrző kutak létesítése, elkészültek a telepítésre vonatkozó tervek.
Az "átfogó beszámolót" követően Kammerer Zoltán a egyéni kérdésekre válaszolt, melyek többségében lokális ügyekre vonatkoztak (utak állapota, helyi vállalkozások működése, iskolaépítés stb.). A Samsungot érintően összesen két további olyan kérdés érkezett, amelyre reagált Kammerer. Ezek az alábbiak voltak.
Miért nincs szó egyetlen csatornán sem arról, hogy a gyár a kormány által létrehozott, ún. különleges gazdasági övezetbe tartozik? Kammerer ezt cáfolta, szerinte az övezettel kapcsolatos információkat felteszik az önkormányzat weboldalára, közösségi oldalára, valamint hírlevélben is tájékoztatást adnak.
Fényszennyező-e a Samsung? Ha igen, milyen mértékben lépi át a határértéket? A polgármester szerint az épület külső megvilágítását szabályzó előírás, szabvány számukra nem ismert, építési engedélyezésnél nem képezi vizsgálat tárgyát. "Tehát nem tudjuk" - mondta.
Az egyéni kérdések után elmondta, hogy érkeztek kérdések hatósági eljárásokra, jogszabályokra vonatkozóan, de ezeket nem célszerű szóban, a közmeghallgatás keretében megválaszolni, ezekkel kapcsolatban az illetékes kollégák fognak tájékoztatást adni. Jó eséllyel a kérdések érinthették a Samsung SDI működését, például a hatályon kívül helyezett környezethasználati engedélyét - de ezekre az érdeklődők - már ha voltak - nem kaptak választ.
A közmeghallgatást itt lehet megtekinteni.
(Címlapképünkön: Kammerer Zoltán gödi polgármester) | Így kell egy közmeghallgatás jelentőségét a nullára redukálni | Köz nélküli közmeghallgatást tartottak Gödön. A közvetítést alig nézte valaki, a Samsung akkumulátorgyárral kapcsolatos kínos témák szinte szóba sem kerültek. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/igy-kell-egy-kozmeghallgatas-jelentoseget-a-nullara-redukalni-270629 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A rúdtánc mellett, most már nem csak a nők testét, de a lelkét is helyre teszi a modell.
Pirner Alma már hosszú évek óta a rúdtánc koronázatlan királynője, melyet oktat is. Az óráin részt vevő hölgyekkel azonban nem csak a mozgásról szoktak beszélgetni, hanem a párkapcsolatokról is, ezért a nemrég újra megházasodott Alma úgy döntött, hogy ezentúl hivatalosan, párkapcsolati coach-ként osztja majd a tanácsokat, akárcsak Erdélyi Mónika.
“Elsősorban hölgyekkel dolgozom, de férfiakat is szívesen látok. Segítek megoldani a romboló veszekedések, az elhidegülés,a sérelmek felhalmozódása, és akár a megcsalás miatt kialakult problémákat" – árulta el a Borsnak Pirner, aki saját házasságát nem tudta megmenteni.
“A házasságokat meg kell próbálni megmenteni, de a miénket nem lehetett. Nem tudtunk már egymásnak adni, ilyen esetben el kell engedni a másikat. Mindkét félnek akarnia kell a változást, különben nincs értelme együtt maradni, mert mindketten boldogtalanok lesznek. Viszont a válás után sem kell megkeseredni, nyitni kell az újra, és tisztában lenni a saját igényeinkkel. Erről is szól a tanácsadásom." | Pirner Alma párkapcsolati tanácsadó lett | A rúdtánc mellett, most már nem csak a nők testét, de a lelkét is helyre teszi a modell. | [
"pirner alma"
] | 0 | https://24.hu/light/2015/05/08/pirner-alma-parkapcsolati-tanacsado-lett | 2015-05-08 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Egy-egy győzelemmel, illetve döntetlennel folytatták szereplésüket a magyarok a drezdai sakkolimpián: a negyedik fordulóban a férfiak nyertek Románia ellen, míg a nők 2-2-re végeztek a grúz csapattal szemben.
Alpesi sí
Levi, Világkupa-verseny, férfi műlesiklás:
1. Jean-Baptiste Grange (francia) 1:44.49 p
2. Bode Miller (amerikai) 1:45.28
3. Mario Matt (osztrák) 1:45.42
Az összetett Vk állása:
1. Grange 122 pont
2. Miller 106
3. Daniel Albrecht (svájci) 100
Összetettben is élre állt Grange (MTI/EPA)
Atlétika
Női Tokió Maraton:
1. Ozaki Josimi (japán) 2:23:30 ó
2. Kano Juri (japán) 2:24:27
3. Mara Yamauchi (brit) 2:25:03
Jégkorong
Mol Liga:
HC Csíkszereda-Alba Volán II 5-2
Steaua Bucuresti-Ferencváros 8-4
Budapest Stars-Dunaújvárosi Acélbikák.Docler 4-3
Újpest-SC Csíkszereda 11-2
Miskolci Jegesmedvék – Gyergyószentmiklós 5-6
Osztrák liga:
Alba Volán-Salzburg 1-4
1. Jesenice 29 pont
2. Klagenfurt 28
3. Salzburg 27
...7. Alba Volán 21
NHL, alapszakasz:
Vancouver Canucks-Toronto Maple Leafs 4-2
New Jersey Devils-Washington Capitals 6-5 – szétlövés után
New York Rangers-Boston Bruins 3-2 – sz u.
New York Islanders-Ottawa Senators 3-2
Montreal Canadiens- Philadelphia Flyers 1-2
Pittsburgh Penguins-Buffalo Sabres 5-2
Minnesota Wild-Columbus Blues Jackets 3-2 – sz u.
Phoenix Coyotes-Dallas Stars 2-3
Edmonton Oilers-Colorado Avalanche 2-3 – sz u.
Los Angeles Kings-Nashville Predators 1-3
Kézilabda
Női Bajnokok Ligája, A csoport, 3. forduló:
Győri Audi ETO KC – Zvenyigorod (orosz) 29-23
1. Ikast 6 pont
2. Győr 4
3. Zvenyigorod 2
4. Kometal Szkopje 0
Férfi Bajnokok Ligája, F csoport, 5. forduló:
Flensburg-Handewitt (német) – MKB Veszprém 32-29
1. Flensburg 8 pont
2. Veszprém 6
3. Hafnarfjördur 4
4. Zaporizzsja 2
Férfi KEK, a nyolcaddöntőbe jutásért, 1. mérkőzés:
PLER-Dunaferr 30-32
A visszavágót jövő vasárnap rendezik Dunaújvárosban.
Kosárlabda
Női NBI:
Savaria-Szombathely – SEAT Foton Győr 74-89
Férfi NBI:
PVSK-Panthers – Kaposvári KK 81-68
NBA, alapszakasz:
Los Angeles Clippers-Golden State Warriors 103-121
Atlanta Hawks-New Jersey Nets 107-119
Philadelphia 76ers-Oklahoma City Thunder 110-85
Cleveland Cavaliers-Utah Jazz 105-93
Minnesota Timberwolves-Portland TrailBlazers 83-88
Chicago Bulls-Indiana Pacers 104-91
Houston Rockets-New Orleans Hornets 91-82
Milwaukee Bucks-Boston Celtics 97-102 – hosszabbítás után
Otthon nyert a Houston (MTI/EPA)
Premier League, 13. forduló:
Everton-Middlesbrough 1-1
Hull City-Manchester City 2-2
Primera División, 11. forduló:
Recreativo Huelva-Barcelona 0-2
Almería-Real Mallorca 2-1
Atlético Madrid-Deportivo La Coruna 4-1
Espanyol-Numancia 3-4
Getafe-Sevilla 0-2
Málaga-Villarreal 2-2
Real Betis-Racing Santander 3-1
Athletic Bilbao-Osasuna 2-0
Serie A, 12. forduló:
AS Roma-SS Lazio 1-0
AC Milan-Chievo 1-0
Atalanta-Napoli 3-1
Cagliari-Fiorentina 1-0
Catania-Torino 3-2
Sampdoria-Lecce 3-2
Siena-Bologna 1-1
Udinese-Reggina 0-1
Eredivisie, 11. forduló:
Ajax Amsterdam-PSV Eindhoven 4-1
Groningen-Graafschap Doetinchem 3-0
Twente Enschede-Feyenoord 1-1
Vitesse Arnhem-AZ Alkmaar 1-1
Ligue 1, 14. forduló:
Olympique Lyon-Girondins Bordeaux 2-1
Nice-Nantes 2-1
Stade Rennes-AS Monaco 2-1
Soproni Liga, 15. forduló:
FC Fehérvár-Újpest FC 0-0
NBII
Keleti csoport:
Bőcs-BKV Előre 1-1
Makó – Vác-Újbuda 5-1
DVSC-DEAC – ESMTK 3-1
1. Ferencváros 36 pont
2. Bőcs 33
3. DVSC-DEAC 29
Nyugati csoport:
Kaposvölgye – Integrál-DAC 1-0
Barcs-Kozármisleny 2-2
1. Gyirmót 33 pont
2. PMFC 32
3. Kaposvölgye 29
Műkorcsolya
Zágráb, 41. Golden Spin nemzetközi verseny
1. Sebestyén Júlia 146,78 pont
2. Jenna McCorkell (brit) 134,98
3. Joshi Helgesson (svéd 134,02
...11. Hadford Katherina 102,97
1. Nanri Jaszuharu (japán) 198,78 pont
2. Samuel Contesti (olasz) 188,44
3. Alexander Majorov (svéd) 186,95
...18. Vardanjan Tigran 123,65
Röplabda
Női NBI:
BITT-Kaposvári NRC – TEVA-Gödöllői RC 1-3
Sakk
Drezda, sakkolimpia, 4. forduló:
Románia-Magyarország 1-3
Liviu-Dieter Nisipeanu (2684 Élő-pont)-Lékó Péter (2747) döntetlen
Polgár Judit (2711)-Andrei Istratescu (2633) döntetlen
Mircea Parligras (2611)-Almási Zoltán (2663) 0-1
Berkes Ferenc (2645)-Constantin Lupulescu (2594) 1-0
Magyarország-Grúzia 2-2
Hoang Thanh Trang (2483)-Maja Csiburdanidze(2489) döntetlen
Nana Dzagnidze (2503)-Vajda Szidónia (2380) 0-1
Mádl Ildikó (2376)-Lela Javahisvili (2473) döntetlen
Maja Lomineisvili (2437)-Rudolf Anna (2318) 1-0
A sanghaji győztes (MTI/EPA)
Sanghaj, Mesterek Kupája, döntők
Egyes
Djokovic (szerb, 2.)-Davigyenko (orosz, 4.) 6:1, 7:5
Páros:
Nestor, Zimonjic (kanadai, szerb, 2.)-B. Bryan, M. Bryan (amerikai, 1.) 7:6, 6:2
Úszás
Százhalombatta, rövidpályás ob, vasárnapi győztesek
50 m hát: Szilágyi Ádám (Százhalombattai VSE) 25.41 mp
100 m pillangó: Kovács Norbert (Kőbánya SC) 53.81 mp
200 m gyors: Kovács Norbert (Kőbánya SC) 1:49.70 p
400 vegyes: Kis Gergő (Rája 94) 4:07.87 p
1500 m gyors: Kis Gergő (Rája 94) 14:52.91 p
4×50 m gyors: Dunaferr (Takács Krisztián, Füzesy Dávid, Sincki Ádám, Szabó Attila) 1:33.10 p
50 m pillangó: Dara Eszter (Kőbánya SC) 26.83 mp (új országos csúcs)
100 m hát: Szepesi Nikolett (Kőbánya SC) 59.88 mp
200 m pillangó: Dara Eszter (Kőbánya SC) 2:08.11 p
400 m gyors: Mutina Ágnes (Jövő SC-Veolia) 4:05.16 p
400 m vegyes: Jakabos Zsuzsanna (ANK Pécs) 4:38.89 p
4×50 m vegyes: Jövő SC-Veolia (Dobár Éva, Pecz Réka, Tompa Orsolya, Verrasztó Evelyn) 1:54.58 p
Vízilabda
Férfi ob I:
TEVA-VasasPlaket – Domino Honvéd 12-8 | Vasárnapi sporteredmények | Egy-egy győzelemmel, illetve döntetlennel folytatták szereplésüket a magyarok a drezdai sakkolimpián: a negyedik fordulóban a férfiak nyertek Románia ellen, míg a nők 2-2-re végeztek a grúz csapattal szemben. | [
"eredmények"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2008/11/16/vasarnapi_sporteredmenyek_lekoek_nyertek | 2008-11-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Egyesült Államok megkezdte Afrikában állomásozó haderejének átszervezését
"Háborúban állunk egy ismeretlen, láthatatlan és kiszámíthatatlan ellenséggel" – Megszólalt egy amerikai nővér, aki a koronavírus frontvonalában dolgozik
A tárca közleménye szerint Mark Esper miniszter elrendelte a helyi biztonsági erőket segítő dandár telepítését a kontinensre annak érdekében, hogy afrikai országokban kiképző, tanácsadó és segítő feladatokat lásson el.
A dandár telepítése az első lépés az Egyesült Államok afrikai szerepvállalásának átalakításában. A hazarendelt alakulat a kentuckyi katonai támaszpontra tér vissza, a dandár pedig átveszi a helyét, de csakis az afrikai katonák kiképzésében és segítésében vesz részt.
Az Alyssa Farah szóvivő által aláírt kommüniké hangsúlyozta: az átalakítással az amerikai kormányzat célja az, hogy versenyképes legyen Kínával és Oroszországgal Afrikában is. Részletesebben azonban nem fejtette ki e versenyképesség mibenlétét.
Mark Esper miniszter január végén fogadta Washingtonban Florence Parly francia védelmi minisztert, aki azt kérte az amerikai kormányzattól, hogy támogassa továbbra is a francia erőfeszítéseket a dzsihadisták ellen a Száhel-övezetben vívott harcban. Parly akkor kiemelte, hogy "butaság" lenne az amerikai hozzájárulás csökkentése a térségben, mert ez szerinte korlátozná a terroristák elleni hadműveletek hatékonyságát is.
Esper már akkor jelezte, hogy Washington ugyan nem vonul ki teljesen Afrikából, de felülvizsgálja és átszervezi az ottani jelenlétét. A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok elsősorban a Kína és Oroszország felől érkező, szerinte a korábbiaknál erőteljesebb fenyegetésekre összpontosítja figyelmét és erejét. Roger Cloutier tábornok, az Afrikában állomásozó amerikai szárazföldi erők parancsnoka szerdán a Pentagonban tartott telekonferencián azt mondta: azt üzeni az afrikai partnereknek, hogy nem távozunk a kontinensről. A tábornok kifejtette azt is, hogy Washington nem akar "szabad teret" adni Afrikában Pekingnek és Moszkvának, amelyek szerinte megpróbálják kiterjeszteni befolyásukat a kontinensen.
Jelenleg mintegy hatezer amerikai katonai állomásozik Afrikában, mintegy nyolcszázan a kontinens nyugati vidékein segítik a franciákat a dzsihadisták elleni hadműveleteikben és körülbelül ötszáz katona tartózkodik Szomáliában, Afrika keleti vidékén. A legnagyobb amerikai katonai támaszpont Dzsibutiban van.
(MTI) | Az Egyesült Államok megkezdte Afrikában állomásozó haderejének átszervezését | Az Egyesült Államok megkezdte Afrikában állomásozó haderejének átszervezését – jelentette be szerdán a Pentagon (amerikai védelmi minisztérium). | [
"Mark Esper",
"Egyesült Államok",
"Afrika",
"hadsereg",
"átszervezés"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/az-egyesult-allamok-megkezdte-afrikaban-allomasozo-haderejenek-atszervezeset/2ncfh9y | 2020-02-13 06:29:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Nem szabad pusztán Mengyi Roland személyére korlátozódnia a nyomozásnak, meg kell vizsgálni, hogy történt-e minősített adattal való visszaélés az ügyben, és ki kell vizsgálni Balog Zoltán miniszter és Csepreghy Nándor felelősségét is - közölte csütörtökön Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke.
"Ne csak Mengyit vizsgálják, hanem az egész bűnbandát!" - közölte az MSZP. Bárány Balázs, a párt elnökségi tagja korábban azt mondta, "az ügy nem állhat meg az első kis hal elkapásánál." Orbán Viktor miniszterelnököt is felszólította, hogy a Fidesz elnökeként kezdeményezze Mengyi Roland eltávolítását a kormánypártból. "Most úgy tűnik, megvan a kishal", de az MSZP azt szeretné, hogy "az egész hálózatot göngyölítsék" fel - tette hozzá később Bárány Balázs.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) is jó lépésnek tartja, hogy legfőbb ügyész kezdeményezte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését - mondta Barabás Richárd, a párt elnökségi tagja. "Ez az első jó lépése az ügyészségnek, amit az elmúlt években tett, az első olyan lépés, ami arra utal, mintha jogállamban élnénk".
Polt Péter legfőbb ügyész csütörtökön kezdeményezte Mengyi Roland mentelmi jogának felfüggesztését különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérlete és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés miatt.
Az uniós forrásból finanszírozott pályázatokkal kapcsolatos fiktív teljesítések, túlárazott szerződések, több milliós kenőpénzek miatt folyó eljárásnak már öt gyanúsítottja van.
A nyomozást korábban a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága folytatta, ám miután mentelmi joggal érintett személy érintettsége merült fel, a nyomozást felügyelő Bács-Kiskun Megyei Főügyészség július 11-én az ilyen esetekben eljáró Központi Nyomozó Főügyészséghez tette át az ügyet.
Mengyi Roland később közölte, együttműködik az eljáró hatóságokkal és maga fogja kérni a mentelmo jogának felfüggesztését "a valóság mielőbbi tisztázása érdekében". | Itthon: "Megvan a kishal" - a Voldemort-ügyben másokat is vizsgálna az ellenzék | Más kormányzati szereplők felelősségét is kivizsgáltatnák az ellenzéki pártok azután, hogy Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését egy korrupciós ügyben. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20160818_mengyi_ellenzek | 2016-08-18 00:00:00 | true | null | null | HVG |
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korcsoportonkénti statisztikájában 2009-től 2022-ig vannak adatok a foglalkoztatott 65-74 év közöttiek számáról. Ezek alapján elmondható, hogy jelentősen megemelkedett a 65 felett foglalkoztatottak száma, a férfiaknál és a nőknél egyaránt - írja a 24.hu.
A lap cikke alapján az is egyértelmű, hogy a közterhek enyhítése is hatással volt a 65 év felettiek foglalkoztatására, 2019-től ugyanis megugrott a létszám, amikortól nem kellett járulékot levonni a nyugdíjas foglalkoztatottak béréből. Az is lendített a dolgon, hogy 2022-től már szochómentes is a keresetük.
Főleg a 65-69 évesek aktívak még.
Tavaly már több mint 48 ezer nőt, és több mint 61 ezer férfit foglalkoztattak a 65-74 közötti korosztályból, míg 2009-ben még csak szűk 12 ezer nőnél is majdnem 19 ezer férfinél jelezte ezt a statisztika.
Az évek során a fiatalabb, azaz a 65-69 éves korosztályban volt mindig nagyobb a foglalkoztatottak száma, három-négyszerese, mint a 70-74 évesek körében.
A korbetöltött (legalább 65 éves) nyugdíjasok foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza 2023-ban. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak. A keresetük járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékot, csak a 15 százalékos szja-t kell levonni a bruttó keresetből.
Kapcsolódó cikk Ketyeg az óra: mikor lesz muszáj emelni a nyugdíjkorhatárt Magyarországon? Az elmúlt napokban bekerült a köztudatba, hogy emelheti a nyugdíjkorhatárt a kormány.
A foglalkoztató pedig mentesül a nyugdíjas keresete után a 2022. január 1-jétől változatlanul 13 százalék szociális hozzájárulási adó alól. Így azonos bruttó keresetet feltételezve:
a nyugdíjas munkavállaló keresete nettó 18,5 százalékkal magasabb, míg
a foglalkoztató bérköltsége 13 százalékkal kevesebb lehet
ahhoz képest, mintha aktív korú foglalkoztatottról lenne szó.
Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő szeretne dolgozni az ellátása mellett, akkor azt érdemes tudnia, hogy a munkával szerzett kereseténél 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása, vagyis az érintett hölgy is annyit kereshet a versenyszférában, amennyit csak tud. A nők kedvezményes nyugdíja - amely egyébként saját jogú teljes öregségi nyugdíj - mellett szerzett kereset is tb-járulék- és szochomentes - olvasható mások mellett. | Durván emelkedik az aktív nyugdíjasok száma | 2022-ben már 110 ezer volt a 65-74 év közöttit foglalkoztattak száma. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/durvan-emelkedik-az-aktiv-nyugdijasok-szama.html | 2023. 08. 26. 08:47:00 | true | 0 | 0 | null |
Nagy István beszámolt az albizottság tagjainak a HNP földbérleti pályázataival kapcsolatban készült Kehi-vizsgálatról.
Az államtitkár a miniszterelnöknek a témával kapcsolatban korábban adott válaszára utalva elmondta, hogy a Kehi a kormány utasítására lefolytatta vizsgálatát, ennek alapján az FM módosította a földbérletek pályázati eljárását. A konkrét ügyben véleménykülönbség volt a Kehi és a szaktárca között, amelyet tisztáztak - tette hozzá. Az államtitkár megerősítette: a nyertes pályázók számára előírták, hogy a megkötött haszonbérleti szerződésben vállaltaknak a szerződés teljes időtartama alatt meg kell felelniük.
Új pályázatokat írnak ki
A vitatott szerződések felbontásán a nemzeti park igazgatósága dolgozik, majd újra megpályáztatja ezeket a földeket - közölte Nagy István. Az FM parlamenti államtitkára emlékeztetett: a mostani pályáztatást megelőző haszonbérleti ciklus 2009. szeptember 1-jétől 2014. augusztus 31-éig tartott.
Ismertette: a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága másfél év alatt négy pályázati eljárási ütemben oldotta meg közel 66 ezer hektárnyi termőföld haszonbérbe adását. Az összes terület 65 780 hektár volt, a birtoktestek száma 565, átlagméretük 116 hektár. A pályázatra 2323 beadvány érkezett, közülük 2095 volt érvényes. A megkötött szerződések száma 762 volt.
80 százalék rendben volt
Beszámolt arról, hogy a Kehi a múlt év januárja és júliusa között lefolytatott vizsgálata során 428 birtoktest eredményesen zárult pályázati eljárásainak nyertes pályázatait vizsgálta. 92 esetben tett észrevételt, vagyis a pályázati eljárások mintegy 80 százalékát aggálytalannak találta. A megkötött haszonbérleti szerződések számát alapul véve hasonló az arány: a Kehi 590-ből 112 esetben tett észrevételt, tehát mintegy 81 százalékot teljesen szabályosnak talált.
Nagy István kiemelte: a Kehi-vizsgálat eredményeként nem született büntetőfeljelentés, és polgári per indítását sem kezdeményezték, mivel korrupció gyanúja fel sem merült a HNP igazgatóság földhaszonbérleti szerződések megkötésére irányuló pályázati eljárásai kapcsán. | Legalább 14 szerződést kell felbontani a Hortobágyi Nemzeti Parkban | Legalább 14 földbérleti szerződést kell felbontani a Hortobágyi Nemzeti Parkban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata után - idézte a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a miniszterelnök válaszát az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Ellenőrző albizottságának hétfői ülésén. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2015/03/legalabb-14-szerzodest-kell-felbontani-a-hortobagyi-nemzeti-parkban | 2015-03-09 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Oltás válthatja fel majdan a szájon átszedhető véralvadásgátló gyógyszereket, hogy csökkentsék a vérrögök okozta másodlagos stroke kockázatát egy új japán kutatás szerint.
Az Amerikai Szívtársaság Hypertension című folyóiratában bemutatott tanulmány szerint a japán kutatók sikeresen teszteltek egereken egy kísérleti oltóanyagot, amely védelmet biztosított a vérrögképződés ellen több mint két hónapon át anélkül, hogy növelte volna a vérzés kockázatát, vagy autoimmun választ idézett volna elő. Az autoimmun válasz hiánya azért fontos, mert azt jelenti, hogy az egerek immunrendszere nem érzéklete az oltóanyagot "behatolóként", amely ellen fel kellett volna lépnie.
A vérrög által előidézett isémiás stroke-ot szenvedőknek gyakran kell véralvadásgátlót szedniük, megakadályozandó egy újabb stroke kialakulását. Ezen a téren a vakcina ugyanolyan jól működött, mint a szájon át szedett clopidogrel véralvadásgátló – közölte Nakagami Hironori, az Oszaki Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője. A tudós szerint sok stroke beteg nem szedi előírásszerűen a véralvadásgátlókat, ami miatt nagyobb a valószínűsége egy újabb stroke kialakulásának. Az oltás egy nap megoldhatja ezt a kérdést, mivel csak időszakonként kell beadni.
A japán kutatók reményei szerint öt-tíz év múlva megkezdődhetnek az oltóanyag klinikai próbái. De vannak különbségek az egerek és az emberek között abban, hogy az immunrendszer hogyan ismeri fel az oltást. Ezt a problémát meg kell oldaniuk. "Hiszem, hogy ez az oltóanyag nagyon ígéretes stratégiát jelent a másodlagos stroke megelőzésben" – mondta Hironori.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát. | Tech: Sokak életét mentheti meg a véralvadásgátló oltás, ami két hónapon át véd | Oltás válthatja fel majdan a szájon átszedhető véralvadásgátló gyógyszereket, hogy csökkentsék a vérrögök okozta másodlagos stroke kockázatát egy új japán kutatás szerint. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20181101_veralvadasgatlo_tabletta_helyett_oltas_gyogyszer_stroke | 2018-11-01 16:03:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Június vége óta nem jár a komp Százhalombatta és Tököl között, mert nincs elég hajós, aki üzemeltetné - írja a Népszava. A matrózhiányt még egy felirat is hirdeti a kompkikötőnél. A százhalombattai komp nemrég új tulajdonoshoz került, aki azt mondta a napilapnak, hogy az üzem várhatóan augusztus végén indul újra.
A Népszava szerint nem egyedi esetről van szó, és nem csak a matróz kevés, hanem a hajóvezető utánpótlás is, különösen ott, ahol idényhez kötött a hajósok munkája. A Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. jelenleg száz hajóst foglalkoztat, eddig még egy jármű sem rekedt a kikötőben a hajóvezetők, a gépészek vagy a matrózok hiánya miatt, ám a cég szívesen felvenne még néhány hajóst. Ők úgy látják, hogy a hiány oka egyrészt az, hogy kevesen választják hivatásként a hajós szakmát, másrészt kevés helyen folyik szakmai képzés.
Matrózokat egy fővárosi szakgimnáziumban képeznek, emellett több cég is rendszeresen indít 40-60 órás, 60-100 ezer forintba kerülő tanfolyamot. A kurzusokat indító vállalkozások szerint azért kevés a matróz és a hajóvezető a honi vizeken, mert elcsábítják a külföldi cégek a magyar szakembereket. Itthon a matrózok bére 150-200 ezer forint, a szezonálisan működő hajókon ennél valamivel több, nyugaton viszont 450-550 ezer forintnyi eurót keresnek. A hajóvezetők fizetése nálunk általában 350-450 ezer forint között mozog, ám a külföldi hajókon - megfelelő vonalismerettel és nyelvtudással - millió fölötti fizetést.
Kiemelt képünk illusztráció, fotó: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba | Nincs elég matróz, leállt a tököli komp | Országos problémáról van szó. | [
"hajózás",
"komp",
"matróz",
"százhalombatta",
"tököl"
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/08/08/komp-szazhalombatta-tokol-matroz | 2019-08-08 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Azért rohanták le és kezdték el verni az 52 éves férfit az utcán, mert egy 19 éves lány felismerte benne erőszakolóját.
Az agyonvert férfi pár nappal korábban szabadult a börtönből, ahol egy testi sértéses ügy miatt ült, és éppen az amerikai Baltimore egyik utcáján sétált, amikor a fiatal nő meglátta. Latiqwa Mayes ekkor elkezdte kiáltozni apjának, hogy a férfi megerőszakolta őt, valamint, hogy szexuális bűnöző. Ezt többen is meghallották az utcán lévő és a közelben kosárlabdázó fiatalok közül, akik ekkor az apa és lánya segítségére siettek – jelentette a helyi sajtó.
A wbaltv.com cikke szerint nagyjából tízen támadtak rá Donald Robinsonra, miután lerohanták és lefogták. A beszámoló szerint ütlegelni és rugdosni kezdték, és egyikük még egy útjelző bóját is bevetett fegyverként a férfi ellen, akiz gázspray-el is lefújtak. A 16-24 éves fiatalokból álló társaság csak akkor hagyta abba a verést, amikor egy rendőrautó jelent meg a helyszínen. Robinsont kórházba szállították, de már nem sikerült megmenteni az életét, és belehalt sebesüléseibe.
A baltimore-i rendőrség tagjai a támadás helyszínén
Fotó:WBALTV
Egy szemtanú a wbaltv-nek elmondta: Robinson folyamatosan azt magyarázta a támadóinak, hogy "nem ő tette, nem ő tette", valamint, hogy rossz emberre támadtak rá.
Mint kiderült, a még 2013 szeptemberében agyonvert férfinak igaza volt. Tényleg nem erőszakolta meg Latiqwa Mayes, aki hamisan vádolta meg erőszakkal aznap este a férfit – írta a Baltimore Sun.A nőt, apjával együtt pár napja tíz évig tartó börtönbüntetésre ítélte egy helyi bíróság a férfi halála miatt.
Mint a nyomozás kiderítette, Robinson azért volt börtönben, mert betört Mayes lakásába, és rátámadt szobatársára. A most már húszéves nőnek azonban nem tetszett, hogy újra szabadlábon látja Robinsont, és ezért uszította rá az utcán lévő embereket – írta a Sun. Ügyvédje szerint a nőnek nem volt célja, hogy a férfi megöljék, csak azt akarta, hogy ne tegye be a lábát soha többet a környékre. A nő és az apa is beismerő vallomást tett. | Dühös tömeg verte agyon a nemi erőszakolót | Azért rohanták le és kezdték el verni az 52 éves férfit az utcán, mert egy 19 éves lány felismerte benne erőszakolóját. | [
"egyesült államok",
"nemi erőszak",
"bosszú",
"hamis vád",
"lincselés"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2014/11/04/duhos-tomeg-verte-agyon-a-nemi-eroszakolot | 2014-11-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A tíz legnagyobb német biztosító közé tartozó cégnek az utóbbi években nagyjából tízezer közalkalmazott segített új ügyfeleket szerezni a munkatársak körében. 600 eurót kapott, aki közreműködött egy életbiztosítás megkötésében, egy egészségbiztosítási szerződésért 150 euró járt. A Debeka-biztosítással nem rendelkező kollégákra vonatkozó személyes adatokért fejenként 50 eurót fizetett a társaság.
A Debeka szerint nem ütközik törvénybe a tippekkel szolgáló és szerződések megkötésében segédkező közalkalmazottak hálózatának kiépítése és működtetése, mert a cég a közalkalmazotti szféra kölcsönös biztosítói egyesülete, és a vonatkozó jogszabály szerint a közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező munkavállalóknak nem kell engedélyt kérniük a szakmai érdekeiket képviselő szervezetekben végzett tevékenységhez. Ezért tömeges jogsértés nem történhetett, legfeljebb esetenként fordulhatott elő törvénytelenség - ismertették szombati lapok a társaság álláspontját.
Ugyanakkor a koblenzi központú biztosító belső vizsgálatot indított, amelybe bevonta a KPMG nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó céget. A koblenzi ügyészség ismeretlen Debeka-alkalmazottak ellen nyomoz megvesztegetés és szolgálati titok megsértésére felbujtás gyanúja miatt, illetve ismeretlen közalkalmazottak ellen megvesztegethetőség és szolgálati titok megsértésének gyanúja miatt. Vizsgálatot indított az országos pénzügyi felügyelet és a Rajna-Pfalz tartományi adatvédelmi biztos is.
Az 1905-ben alapított vállalkozásnak csaknem 5 millió ügyfele van az egészségbiztosítási üzletágban, az életbiztosítási üzletágban pedig összesen több mint 100 milliárd euró értékű biztosítást kezel, a díjbevétele tavaly 3,5 milliárd euró volt. | Gazdaság: Súlyos korrupciós ügybe keveredett egy német biztosító | Több mint százmillió euró jutalékot fizetett a Debeka biztosítótársaság Németországban közalkalmazottaknak új ügyfelek megszerzéséért, a társaságnál korrupciós bűncselekmények gyanújával nyomozás indult. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20131116_Sulyos_korrupcios_ugybe_keveredett_egy_ne | 2013-11-16 11:37:00 | true | null | null | HVG |
A 26 turisztikai szervezet által megfogalmazott közlemény kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) leszögezi, hogy Budapesten lakhatási probléma alakult ki, amely különösen sújtja a fiatalokat és fiatal családosokat. Ezért a kormány az Airbnb szabályozásának felülvizsgálatát - hozzájárulva a lakásvásárlással és lakásbérléssel kapcsolatos problémák kezeléséhez - elsődleges prioritásként lakhatási kérdésnek tekinti - közölte az NGM hétfőn az MTI-vel.
Hangsúlyozták, hogy ebből kiindulva a kormány csak Budapesten kívánja szigorítani a rövid távú lakáskiadás szabályozását. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tervezett intézkedések a vidéki turisztikai célú rövidtávú lakáskiadókat nem érintik, a kialakítás alatt lévő új szabályozás semmilyen módon nem befolyásolja tevékenységüket - tették hozzá.
A NGM közleményében jelezte: a kormány továbbra is együttműködik a szektor valamennyi szakmai szervezetével és elkötelezett az élénk szakmai párbeszéd fenntartása mellett. | Az Airbnb-szabályozás felülvizsgálata csak Budapestet érinti | A kialakítás alatt lévő új szabályozás semmilyen módon nem befolyásolja a vidéki turisztikai célú rövidtávú lakáskiadók tevékenységét. Budapesten lakhatási probléma alakult ki, ezért a kormány az Airbnb szabályozásának felülvizsgálatát elsődleges prioritásként lakhatási kérdésnek tekinti. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/hazai-gazdasag/2024/10/az-airbnb-szabalyozas-felulvizsgalata-csak-budapestet-erinti | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A lakáshitelezési rendszer nem szigorodik, hanem igazságosabbá válik, a változtatás alapelveiről jövő szerdai ülésén konzultált a kormány.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az alapelvek közé tartozik, hogy visszamenőleges változtatás nem lesz a rendszerben, nem csökken a futamidő, valamint nem emelkednek a hitelkamatok. Mint mondta, a változtatásokra azért van szükség, hogy a lakáshitelezéssel ne csak a bankok járjanak jól. Hozzátette: a hitelek kérdésében a jövő héten dönt a kormány.
Sokat ülésezik a kormány
Hétfőn soron kívüli ülést tart a kabinet – közölte Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva. Tájékoztatása szerint a kabinet ülésén elsősorban a közigazgatás, az egészségügy és a honvédelem reformjáról tárgyalnak a miniszterek, de többek között szó lesz a Vásárhelyi-tervről, az Európa-sztrádaprogramról, valamint jogharmonizációs ügyekről. Gál J. Zoltán elmondta azt is: a soron kívüli kormányülésen részt vesznek a kabinet új és régi miniszterei.
| Jövő héten dönt a kormány a kedvezményes lakáshitelekről | A lakáshitelezési rendszer nem szigorodik, hanem igazságosabbá válik, a változtatás alapelveiről jövő szerdai ülésén konzultált a kormány. | [
"archívum"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2003/05/14/jov_337_heten_dont | 2003-05-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Komlói Járásbíróságon folytatódott a héten az a pótmagánvádas eljárás, amelyet Szabó Szilárd, a Pécsi Vagyonhasznosító korábbi vezérigazgatója indított elődjével, a fideszes városvezetés idején a PVH-t irányító Szentgyörgyi Dáviddal és több személlyel szemben. A PVH akkori ügyvédjét sikkasztással, Szentgyörgyit és gazdasági igazgatóját hűtlen kezeléssel, egy akkori telekvásárlási pályázat nyertes cégének tulajdonosait pedig csalással vádolják.
Az ügy rendkívül szövevényes, sok szálon futó, így nem is olyan meglepő, hogy már évek óta húzódik (korábban a bíróság vagyonzárolást is elrendelt a gyanúsítottak ellen, mert megalapozottnak ítélte meg a vádakat, a rendőrség azonban végül bizonyítékok hiányára hivatkozva megszüntette a nyomozást). Amikor 2019-ben elveszítette Pécsett az önkormányzati választást a Fidesz, az újonnan felálló városvezetés első lépései között jogi átvilágítást rendelt el az önkormányzati tulajdonban lévő cégeknél. Ezt Bodnár Imre ügyvéd vezette, aki 2020 elején számolt be az átvilágítás első eredményeiről.
A letéti számla
Már ekkor terítékre került a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. néhány aggályosnak tűnő ügye, amelyek kapcsán aztán az új vezérigazgató feljelentést is tett. Több ingatlanértékesítés körül tártak fel jogsértésre utaló jeleket. A gyanú szerint a cég akkori ügyvédje, a Bánki Erik jogi képviselőjeként is ismert ügyvédnő nem jogszerűen kezelt egy több mint 156 millió forintot tartalmazó letéti számlát, amelyre ingatlanok értékesítéséből folyt be pénz, majd aztán évekig ott is pihent. Pontosabban a pótmagánvádló álláspontja szerint az azon lévő pénzt az ügyvédnő sajátjaként használta is - ami, ha igaz, önmagában is törvénysértő.
Miután 2019-ben felállt az új pécsi közgyűlés, és elkezdődött az átvilágítás, Péterffy Attila polgármester utasította a PVH akkori vezérigazgatóját, a 156 millió forintot "hajtsa be", hiszen az jog szerint a városi cég pénze volt. Amikor Szentgyörgyi felszólította az ügyvédnőt, hogy mutassa meg a letéti számlát, pár nap leforgása alatt több nagy összegű (egyenként több tízmillió forintos) utalás érkezett arra - ezzel lett meg rajta az a bizonyos 156 millió. A számlaforgalom alapján aztán nem sokkal később ezek az utalások el is tűntek onnan, feltehetően valaki kölcsönadott az ügyvédnőnek, amit aztán visszafizetett.
A pénzt azonban a cég jogi képviselője nem volt hajlandó a PVH rendelkezésére bocsátani, hiába szerepelt az felé követelésként a Vagyonhasznosítónál, sőt, később már sajátjaként hivatkozott arra, amelyet 2019 év végén, négy nagy értékű számlát a vállalatnak leadva akart elismertetni.
Az ügy azért érdekes, mert évekre visszamenőleg akart 3800 órányi munkát leszámlázni
úgy, hogy egyébként a céggel fennálló megbízási szerződése alapján 2019-et megelőzően havonta több mint 1 millió forint plusz áfáért nyújtott általános jogi szolgáltatásokat a Vagyonhasznosítónak. Korábban, még Szentgyörgyi vezetése idején a vállalatnál adott is ehhez kapcsolódó teljesítési igazolásszerű papírokat, azonban azokon nem volt órára lebontva feltüntetve az elvégzett munka.
A vádindítványban az szerepel, hogy Szentgyörgyi, és a PVH akkori gazdasági igazgatója hűtlen kezelést követett el, hiszen évekig hagyták, hogy az ügyvédnő a letéti számlán tartsa a cég pénzét.
Gyanús pályázat
Egy Szabadság úti telek (a volt Központi Menza területe) eladásának megpályáztatása miatt került be a vádindítványba két vádlott is. Az értékesítés érdekében nyílt pályázatot hirdetett meg ugyanis a PVH még 2018-ban, amelyet végül egy olyan cég nyert meg, amely épp a pályázat meghirdetésének napján alakult meg, és amelynek két vezetője Szentgyörgyi Dávid későbbi élettársának (aki akkor a PVH PR-vezetője volt) szülei voltak. Ellenük csalás a vád, a pótmagánvádló szerint ugyanis úgy pályáztak a telek megvételére és fejlesztésére - társasház építését tervezték oda -, hogy már a pályázat benyújtásakor sem volt valós szándékuk a beruházásra. Érdekes, hogy később túl is akartak adni a telken, aztán amikor nyomzás indult, inkább ingyen visszaadták a tulajdonjogot a PVH-nak. Utólag visszanézve maga a pályázati elbírálás is kérdéseket vet fel, a másik pályázót ugyanis úgy zárta ki a bíráló bizottság szakami okokra hivatkozva, hogy ezt valószínűleg nem tehette volna meg.
A Komlói Járásbíróságon a héten két tárgyalási napon is tanúk meghallgatására került sor, és a vallomások között több is erősíteni látszik a vádat. A vádlottak közül Szentgyörgyi Dávid, a PVH korábbi gazdasági igazgatója és a Szabadság úti telek pályázatát megnyert cég tulajdonosai lemondatk a tárgyaláshoz való jogukról, a cég egykori ügyvédje azonban jogi képviselőjével együtt részt vett az üléseken - igaz online-formában.
Volt munka, vagy sem?
Az ügyvédnő láthatóan arra próbálja felépíteni védekezését, hogy a PVH számos ügyletében dolgozott, méghozzá sokat - ezzel igyekszik bizonyítani, hogy az a 2019-es négy számla valós tartalmú.
A tanúk vallomásai ennek kapcsán azonban nem egy irányba mutatnak.
Akadtak olyan vallomások, amelyek szerint például a vállalatnál napi rendszerességgel tartottak vezetői értekezletet és ezeken az ügyvédnő is többnyire jelen volt - a PVH korábbi titkárságvezetője szerint azonban a vezetői értekezleteket hetente tartották, egy idő után pedig még ennél is ritkábban, a Bánki Erik jogászaként is ismert ügyvédnő pedig nem mindig volt ott ezeken.
A sikkasztással vádolt jogász a tárgyaláson rendre előhozta a PVH egyik jelentős ügyletét - az Ipark Pécs Kft-ben volt akkor kisebbségi tulajdonrésze a Vagyonhasznosítónak, a vállalat azonban ki akart válni a Kft-ből -, és arra próbálta terelni kérdéseivel több tanú vallomását is, hogy ebben a procedúrában ő végezte az ügyvédi munkát. Azonban az Ipark osztrák többségi tulajdonosának is volt saját jogi képviselője, így jelenleg egyáltalán nem egyértelmű, ki is végezte a tényleges munkát.
"Most, hogy mondja, valami rémlik"
A szerdai tárgyalási napon központi szerepet kapott a Szabadság úti telek értékesítése, az azzal kapcsolatos pályázat eredménye. Tanúként meghallgatták a PVH akkori fejlesztési vezetőjét is, aki a pályázat bíráló bizottságában is benne volt. Ő vallomásában elsőre nem tudta pontosan megmondani, hogy mikor kértek szakvéleményt a kizárt pályázat kapcsán. Amikor a Vagyonhasznosító Góbi János, Laufer Henrik és Ásványi Zsolt alkotta jogi csapata felvetette, hogy a bíráló bizottság döntése a jegyzőkönyv alapján 48 perc alatt született meg, ami igen kevésnek tűnik egy jól megalapozott szakmai döntéshez, nem tudott érdemben válaszolni arra, hogyan kértek szakvéleményt a cég ingatlan-értékbecslő szakemberétől és a város akkori főépítészétől is. Itt a vádlott ügyvédnő kérdésként előadva jelentette ki, hogy a bizottsági ülés közben a fejlesztési vezetővel az ügyvéd irodájába vonultak, ahol telefonon egyeztettek a szakértővel. Erre a bíróságon a korábbi fejlesztési vezető úgy fogalmazott: "Most, hogy mondja, valami rémlik".
Megépíthető a megépíthetetlen
Ezt követően érkeztünk el a két tárgyalási nap legszürreálisabb jelenetsoráig. Beidézték ugyanis tanúnak azt a szakértőt, aki a PVH részéről a vesztes pályázó kizárását javasolta a pályázatból. Ő arról számolt be, hogy az irodájában kereste fel őt személyesen az akkori fejlesztési igazgató, hogy véleményezzen egy pályázatot - ez totálisan cáfolja az ügyvédnő határozott és a fejlesztési vezető beleegyező állítását ezzel kapcsolatban. Az értékbecslő szakember a bíróságnak azt mondta, hogy valóban első ránézésre látszott, hogy a dokumentum nem felel meg az elvárásoknak, sokkal nagyobb épület szerepelt ugyanis azon, mint amit a Pécsi Építési Szabályzat megengedne. Ekkor a tárgyalást vezető bíró kikereste a dokumentumok közül a kizárt pályázatot, és megkérte a tanút, hogy nézze azt meg.
Néhány másodpercnyi tanulmányozás után a szakértő azt mondta, hogy a most előtte lévő tervek első ránézésre rendben vannak, de ő biztosan nem ezeket látta évekkel ezelőtt.
Ezt követően a bíró a nyertes cég dokumentumait is megmutatta neki - ezekről úgy formált véleményt a tárgyaláson az ingatlan értékbecslő, hogy nagy valószínűséggel az abban foglaltak nem felelnének meg az építési szabályzatnak.
A pótmagánvádló jogi képviselőinek kérdésére aztán határozottan kijelentette, hogy ő teljesen más dokumentumot látott - ezek alapján tehát lehetséges, hogy egy, a pályázatban részt nem is vevő "pályaművet" tettek elé akkor.
Nagyipari fénymásolás és a lila dosszié
A tanuk között volt szerdán a PVH korábbi HR-vezetője is. Vallomása során eleinte nem sok dolgot tudott felidézni, így például a vállalat iratkezelési szabályaira sem emlékezett már pontosan. Azt sem tudta elmondani, hogy minden, a cégen belül keletkezett iratot iktatni kellet-e, vagy sem, azonban kérdésre válaszolva feltudott idézni egy kivételes esetet. Valamikor 2019 őszén, októberben vagy novemberben a PVH ügyvédnője adta neki és kollégáinak feladatul egy nagy mennyiségű iratanyag fénymásolását. Hogy mik voltak az iratokban nem tudta a korábbi HR-vezető, de arra emlékezett, hogy munkaidő után, este 7-ig vagy 8-ig tartott a "különmunka". Arra is emlékezett, hogy lila dossziékban voltak a papírok - a fénymásolatok és az eredeti dokumentumok további sorsáról azonban nem tudott semmit.
A pénteki tárgyalási napon a Vagyonhasznosító egykori titkárságvezetője állt a tanúk padjára. Arra már ő sem emlékezett, hogy mit kellett akkoriban iktatni, és mit nem, de azt elmondta, hogy az ügyvédnőhöz tartozó dokumentumok közül nem minden került be a cég iktatójába. Amikor arról kérdezte őt a bíróság, hogy emlékszik-e nagyobb mennyiségű dokumentum másolására, nemmel felelt. Ekkor a bíró a mellette lévő asztalon egy lila színű dossziéra mutatva kérdezte, hogy ilyennel sem találkozott-e abban az időben - de erre is nem volt a válasz.
Nem sokkal később aztán, a pótmagánvádló jogi képviselőjének kérdései után már eszébe jutott egy 2019 őszi alkalom, amikor rengeteg papírt kellett lefénymásolniuk - igaz arról nem tudott, hogy mik szerepelhettek az iratokban. Iktatni viszont biztosan nem iktatták őket.
A volt élettárs külföldön tárgyal - a per ősszel folytatódik
Számos tanút nem sikerült meghallgatnia a bíróságnak. Akadt, aki kimentette magát - Szentgyörgyi Dávid korábbi élettársa, aki 2019 előtt PR vezetőként dolgozott a PVH-nál, külföldi üzleti tárgyalásra hivatkozva nem jelent meg -, mást egyelőre nem is tudott idézni a bíróság - Bánki Erik testvérét is tanúként hallgatnák meg az ügyben, ugyanis 2019 végén több tízmillió forintot adott kölcsön a PVH akkori ügyvédnőjének, de egyelőre nem tudni, milyen címre lehetne neki postázni az idézést.
Új tárgyalási napot még nem tűzött ki a bíróság, de októberben vagy novemberben valószínűleg újabb két napon folytatódik majd a tanúk meghallgatása. | Érdekes vallomásokkal folytatódott a PVH korábbi vezetői, és ügyvédje ellen folyó per | A Komlói Járásbíróságon folytatódott a héten az a pótmagánvádas eljárás, amelyet Szabó Szilárd, a Pécsi Vagyonhasznosító korábbi vezérigazgatója indított elődjével, a fideszes városvezetés idején a PVH-t irányító Szentgyörgyi Dáviddal és több személlyel szemben. | [
""
] | 0 | https://www.pecsma.hu/erdekes-vallomasokkal-folytatodott-a-pvh-korabbi-vezetoi-es-ugyvedje-ellen-folyo-per | null | true | null | null | PécsMa.hu |
A Transparency International (TI) Magyarország és a ConnectEurope Egyesület nemzetközi konferenciát szervez november elején, ahol egyebek mellett Magyarország EU-s elnökségének addigi teljesítményét értékelik a résztvevők. Az eseményt partnerként támogatja a - Magyarországról állítólag elüldözött - Soros-egyetem, azaz a CEU Demokrácia Intézete, amely a helyszínt is biztosítja. A rendezvényen Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke mond nyitóbeszédet - derül ki a Transparency Facebook-posztjából.
A konferencia megrendezése különösen annak fényében érdekes, hogy az esemény idején a magyar EU elnökségből még majdnem két hónap lesz hátra, az csak 2025. január elsejével ér véget.
Emellett az is árulkodó, hogy a szervezők Věra Jourovát kérték fel a nyitóbeszédre: Jourová az egyik meghatározó politikus a brüsszeli jogállamisági mechanizmus Magyarország elleni elindításában, amely miatt hazánkba kevesebb EU-s forrás érkezett az elmúlt években.
A politikus lépten-nyomon kritizálja a magyarokat, nemrég az EU-s elnökségünk jelszava miatt emelt szót , de azt is bevallotta, hogy az Európai Bizottság politikai támadást indított Orbán Viktor ellen.
Jourová meghívása egyébként illeszkedik a Transparency International Magyarország által képviselt elvekhez. A szervezet hazánkat, valamint azon belül a magyar államigazgatást előszeretettel tünteti fel rossz színben különböző jelentéseiben, mindezzel pedig politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz - írta a Transparency hazai tevékenységéről szóló jelentésében a Szuverenitásvédelmi Hivatal, hozzátéve:
a TI 80 százalékban külföldi forrásokból működik, nem átlátható, és az általuk kiadott tanulmányok befolyásolják a demokratikus versenyt .
A konferencia társszervezője, a ConnectEurope Egyesület 2023-ban jött létre. Elnöke a korábbi SZDSZ-es politikus, államtitkár és EP-képviselő Szent-Iványi István . A szervezet honlapja szerint a céljuk, hogy társadalmi kommunikációt kezdeményezzen és fórumot teremtsen az Európai Unióval kapcsolatos kérdések megvitatására. | A Soros-féle egyetemen rendeznek konferenciát a magyar EU-elnökségről | Még véget sem ér a magyar EU-elnökség, ám novemberben a Soros-egyetemen már olyan szereplők fogják értékelni a kormány ebbéli teljesítményét, mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal által nemrég megvizsgált Transparency International. A nyitóbeszédet a kormányt rendre támadó Vera Jourová tartja. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/a-soros-fele-egyetemen-rendeznek-konferenciat-a-magyar-eu-elnoksegrol | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A hajápolási termékekre szakosodott amerikai cég felvásárlásával az Unilever világelső lesz a hajkondicionáló készítmények piacán, második lesz a globális samponpiacon, és a harmadik a frizuraformázó (styling) termékek körében.
Az Unilever készpénzzel fizet a 2.700 embert foglalkoztató cégért, amely tavaly 1,6 milliárd dollár bevételt ért el. A multinacionális óriásvállalat az ügylettel a Dove, a Rexona, a Lux és sok egyéb márka után tovább erősíti testápolási üzletágát, amely már a bevétel egyharmadát biztosítja. A holland-brit társaság legutóbb tavaly eszközölt felvásárlást a területen, akkor a Sara Lee testápolási részlegét vette át 1,3 milliárd dollárért.
Augusztus óta szinte egymást érik a nagy, milliárd dolláros nagyságrendű felvásárlások. Az idén eddig bejelentett tranzakciók összértéke megközelíti az 1.700 milliárd dollárt, ami kétéves csúcs, és 21 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest.
MTI | Milliárdos felvásárlást hajt végre az Unilever | Az Unilever 3,7 milliárd dollárért felvásárolja a kozmetikai szereket gyártó Alberto Culver Co.- t - közölte a holland-brit óriásvállalat hétfőn. | [
"Befektetés",
"Unilever"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/Milliardos_felvasarlast_hajt_vegre_az_Unilever.html | 2010-09-27 07:49:59+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Év eleje óta a Dignitas Vagyonkezelő Alapítvány a Green Wealth Zrt. tulajdonosa - derül ki a cégbírósági bejegyzésből. A Dignitas Vagyonkezelő öt képviselője közül kettő Kertész Balázs fia, Vince és Kristóf. Nem mellesleg Kristóf 2023 közepe óta a Green Wealth vezérigazgatója. Kertész Balázs Rogán Antal kabinetminiszter bizalmasa: még a Fidelitasból ismerik egymást, szoros kapcsolatuk később a Belvárosban is folytatódott, ahol Rogán polgármester, Kertész képviselő, majd a kerületi vagyonkezelő vezetője lett - az utóbbi az önkormányzat körüli gyanús ingatlan- és egyéb pénzügyek miatt vált érdekessé.
A cég vagyona 1,6 milliárd forint - legalábbis ennyi volt 2022 végén, 2023-as beszámolója még nem nyilvános, illetve azt sem tudni, hogy a tulajdonosváltás érintette-e a cég eszközállományát. Az előző tulaj egy svájci cég, a Green Protagonist AG.
Az 1,6 milliárdos vagyon 2019 óta van a cégben, és meglehetősen különös körülmények közt került oda - hívja fel a figyelmet cikkében a 24.hu.
A vállalatba - amelynek ekkor, legalábbis papíron még nem volt köze a Kertész családhoz - minimális, egyetlen darab "B" részvény erejéig beszállt a Brit Virgin-szigeteki Delight Capital Global Holdings Limited.
Ez tett bele a Green Wealthbe (akkor még East-West Wealthnek hívták) 4 millió 794 ezer eurót.
A Delight Capital Global Holdings képviselője bizonyos Lian Wang. A kínai férfi kiváltságos szerephez jutott a magyar államtól, ugyanis az általa vezetett - pályázat nélkül kiválasztott - Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) kapott kizárólagosságot arra, hogy a letelepedési kötvényeket árulja Kínában, ami óriási hasznot hajtott a privilegizált vállalat számára.
A politikai szinten Rogán Antal által vitt letelepedésikötvény-program a 2010-es évek első felében futott, Magyarország állampapír-vásárlásért cserébe kínált letelepedési engedélyeket unión kívüli harmadik országok polgárainak - kiválasztott közvetítőkön keresztül. Azóta kiderült, hogy a program a magyar államnak rendkívül rossz üzlet volt, cserébe a közvetítők - köztük Rogán érdekköréhez köthető szereplők - nagyon jól jártak.
Vagyis egy, a Rogán-féle letelepedési bizniszen sokat nyerő kínai férfi vezette offshore cég tett bele mintegy 1,6 milliárd forintot a Green Wealthbe (akkor még East-West Wealth), majd megvált minimális részesedésétől is, ám a jelek szerint a pénzt otthagyta. A Green Wealth előbb egy svájci vállalat tulajdonába került - ekkor lett a vezetője Kertész Kristóf, majd 2024 elején a cég tulajdonosa a Kertész családhoz köthető vagyonkezelő alapítvány lett.
A Lian Wang képviselte offshore cég egyébként nemcsak a Green Wealthbe tett be tetemes summát, hanem egy Green Choice nevű zrt.-be is
(akkor még K&V Green Flowersnek hívták): ebbe 4 millió eurót. Majd ebből is távozott - írja a 24.hu. A Green Choice vezérigazgatója 2023 tavasza óta Kertész Vince, tulajdonosa pedig 2023 közepe óta a svájci Green Protagonist. A különbség a Green Wealthez képest, hogy a Green Choice nem került a Kertész-féle Dignitas Vagyonkezelő tulajdonába idén év elején. | Vállalkozás: Rogán bizalmasának fiai épp most szereztek egy gyanúsan hizlalt, 1,5 milliárd forintos céget | Egy, a letelepedési biznisz nyertesei közé tartozó kínai férfi vezette offshore cég beletett 1,6 milliárd forintot egy magyar zrt.-be, aztán lelépett. A zrt. előbb egy svájci cég tulajdonába került, ám idén év eleje óta a Rogán Antalhoz közel álló Kertész családhoz köthető vagyonkezelő a tulajdonosa. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240213_Rogan_bizalmasanak_fiai_epp_most_szereztek_egy_gyanusan_hizlalt_15_milliard_forintos_ceget | 2024-02-13 12:46:00 | true | null | null | HVG |
Nemcsak saját szurkolóit keseríti el gyenge szereplésével a Schalke 04 labdarúgócsapata, hanem a német Bundesliga nyeretlenségi rekordját tartó Tasmania Berlin szimpatizánsait is.
A sereghajtó gelsenkircheniek szombaton 3-0-ra kikaptak a Hertha BSC vendégeként a bajnokság 14. fordulójában, így a nyeretlenségük immár 30 találkozó óta tart, s már csak egyetlen kudarc választja el őket a negatív rekord beállításától. A Bundesliga-csúcsot a Tasmania Berlin tartja az 1965/66-os szezon óta.
Utóbbi csapat mintegy tucatnyi szurkolója szombaton is demonstrált a Olimpiai Stadion előtt, illetve drukkolt a Schalkének. "Mentsétek meg a TAS rekordját" - állt a szimpatizánsok tábláin. Ők azért szeretnék, ha a jelenleg ötödosztályú Tasmania megtarthatná a csúcsot, még ha az negatív is, mert így időről időre nagy figyelmet kap a klubjuk országszerte.
Nyitóképünk akkor készült, amikor még jobban ment a Schalkénak, sőt, még Raul is náluk játszott.
Ide kattintva eléri a Nyüzsi további cikkeit, azonnali véleményeket, érdekességeket, szórakoztató mémeket, gif-eket, videókat. | Sport: Annyira rosszul megy a Schalkénak, hogy már egy rivális csapat szimpatizánsai is nekik szurkolnak | Nemcsak saját szurkolóit keseríti el gyenge szereplésével a Schalke 04 labdarúgócsapata, hanem a német Bundesliga nyeretlenségi rekordját tartó Tasmania Berlin szimpatizánsait is. | [] | 0 | https://hvg.hu/sport/20210103_Annyira_rosszul_megy_a_Schalkenak_hogy_mar_egy_rivalis_csapat_szurkolo_is_nekik_szurkolnak | 2021-01-03 11:20:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Juhász Ferenc, az olajbizottság szocialista alelnöke szerint az adócsalással vádolt Tóth Béla révén a Fidesz is érintett az olajügyekben. A politikus a Belügyminisztérium egyik titkos aktájára hivatkozva közölte: a kisgazdapárt meghatározó politikusai is kapcsolatban voltak az egyik legnagyobb olajos céggel. A Fidesz és a kisgazdapárt tagadta az érintettségét.
Juhász Ferenc MSZP-s országgyűlési képviselő szerint "az olajügy elérte a Fideszt". Állítását arra alapozza, hogy Tóth Bélát - aki az 1994-es országgyűlési választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt - egymilliárd forintos adócsalással gyanúsítják, és cége szoros kapcsolatban volt a két legnagyobb "olajos vállalkozással", a Conti Carral, illetve az Energollal.
Szerinte nem lehet véletlen az sem, hogy a kormány hatalomra kerülése után néhány nappal több, olajügyekkel kapcsolatba hozott bűnöző is kiszabadult a börtönből. "Semmiféle bizonyítékunk nincs arra, hogy a Tóth Béla által elkövetett bűncselekményből szerzett pénz a Fideszhez jutott" - tette hozzá a parlament olajügyeket vizsgáló bizottságának alelnöke.
Az ellenzéki politikus beszámolt arról, hogy az olajbizottság jelzést kapott a Belügyminisztériumtól egy Lőrinc fedőnevű aktáról, amelynek tartalma szerint a kisgazdapárt meghatározó politikusai kapcsolatban voltak az egyik legnagyobb olajos céggel.
Sajtóinformációk szerint Homoki János honvédelmi államtitkár tartotta a kapcsolatot egy olajügyekben érintett vállalkozóval, illetve interpellált a parlamentben Csikós József, az Energol Rt. vezetőjének szabadlábra helyezése érdekében.
Az MSZP-s képviselő szerint azért került elő ez az anyag, mert Pintér Sándor belügyminiszter "egészséges reflexszel megérezte azt", hogy Nógrádi Zsolt vádaskodása miatt "itt már az ő bőréről van szó". "Megérezte, hogy a Fidesz és a kisgazdapárt közti hatalmi harc áldozatává válhat" - fogalmazott Juhász Ferenc, hozzátéve: "a marsallbot Pintér Sándor kezében van. Az olajügyekben a kontinuitást ő jelenti. Ö az, aki országos rendőrfőkapitány, azt követően pedig belügyminiszter lett. Ma Magyarországon nincs ember, aki többet tudhatna nála az olajügyekről". A képviselő úgy véli, hogy a felvetődött kérdésekre Pintér Sándornak vagy az általa irányított hatóságnak kellene válaszolnia.
Juhász szerint olajügyek jelenleg is vannak. Jelezte: a feketepiacon 150 forintért kapható gázolaj, ami a benzinkutaknál 227 forintba kerül. Szerinte lehetőséget ad a visszaélésekre, hogy az extrakönnyű fűtőolaj nem jövedékiadó-köteles és nem véletlenül kérik a fuvarozók sem, hogy ezt a terméket sorolja a kormány a jövedéki adó hatálya alá. Juhász Ferenc az MSZP nevében felszólította a kormányt arra, hogy tegyen eleget ennek a kérésnek, valamint lépjen fel a feketepiacon üzemanyagot forgalmazók ellen, illetve vizsgálja meg azokat az importőröket, amelyek embargós országokból hoznak be üzemanyagot hazánkba. "Tudomásunk szerint Király B. Izabella volt parlamenti képviselő kétszer 1,5 millió hordó üzemanyagot szerzett be az embargós Irakból, hordónként 15-20 centes haszonnal. A magyar hatóságokat előre tájékoztatta erről az iraki nagykövetség" - mondta Juhász.
Rágalomnak minősítette Torgyán József, az FKGP elnöke szerdán Budapesten újságírók előtt azokat a - kisgazda politikusokkal kapcsolatban elhangzott - megállapításokat, amelyekről a szocialista párt sajtótájékoztatóján beszélt Juhász Ferenc MSZP-s parlamenti képviselő. "Juhász úr ezt az orvosa jelenlétében mondta el?" - kérdezett vissza Torgyán József. A kisgazda pártelnök úgy véli, "rendkívül intenzív előretörés következett be a kisgazda szervezetek létszámát, illetve társadalmi súlyát tekintve", és ennek köszönhető, hogy mostanában többen rágalmazták a kisgazdapártot, illetve annak vezetőit. "Ez izgatja azokat a szélsőséges elemeket, akik ilyen ügyben a rágalmazást kívánják a tények helyébe állítani" - közölte.
A Homoki János olajügyekkel való kapcsolatát firtató kérdésre válaszolva elmondta: nem tud a kisgazda honvédelmi államtitkár találkozóiról, csak becsületes képviselői munkáját ismeri.
"Megértjük a szocialisták zavarodottságát az olajügyek kapcsán, hiszen mindig az kiabál leginkább, akinek a háza ég" - hangzott el a Fidesz-frakció szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Halász János, a képviselőcsoport szóvivője a Fidesz-frakció nevében sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a parlament többsége leszavazta kedden azt a módosító javaslatot, amely az olajügyekkel összefüggésben a politikai felelősség megállapítását szorgalmazta. A Fidesz - mint elhangzott -, a politikai felelősség körvonalazása mellett az érintett személyek nyilvánosság előtti felelősségre vonását is fontosnak tartja. "A olajügyekről nem érdemes általánosságban beszélni" - fogalmazott Halász.
Dorkota Lajos, az olajbizottság tagja emlékezetett arra, hogy az úgynevezett olajgate 1995-ben robbant ki. A képviselő ezzel kapcsolatban elmondta: az orosz államadósság lebontásában tevékenyen működött közre az MSZP vállalkozói tagozatának volt elnöke, Hujber Ottó, és a párt volt alelnöke és
pénztárnoka, Máté László.
"Néven kell nevezni a felelősöket - mondta, majd kitért arra, hogy az olajos cégként elismert, miskolci illetőségű Energol Rt. felügyelő bizottságának tagja volt Karl Imre szocialista képviselő, az előző ciklus energetikai biztosa, Lippai Lajos korábbi MSZP képviselő és Szűcs Erika, a szocialisták országos választmányának gazdasági munkacsoport vezetője.
Arra a kérdésre válaszolva, miként kommentálná, hogy a szocialisták szerint, akik egy titkos BM-jelentésre hivatkoznak, érintettnek mondható az olajügyekben a honvédelmi tárca kisgazda politikai államtitkára, Dorkota közölte: az illető nem a Fidesz tagja. Annyit azonban elmondott, hogy valóban szerepel valamilyen összefüggésben a kisgazda politikus neve az említett jelentésben. Azt is megjegyezte: a Fidesz szeretné, ha a teljes dokumentum minél hamarabb nyilvánosságra kerülne.
Ugyancsak kérdés nyomán hangzott el a sajtótájékoztatón, hogy Tóth Béla, akit a szocialisták kapcsolatba hoznak az olajügyekkel, nem volt 1994-ben a Fidesz választási menedzsere, és a párt tagja
sem. "A Fideszhez annyi köze volt, hogy egy általa képviselt marketingcég reklámfelületet adott el a pártnak" - mondta Dorkota.
(2000. szeptember 26.) | Az olajbizottság alelnöke szerint a Fidesz és a kisgazdák is érintettek az olajügyekben<br/> | Juhász Ferenc, az olajbizottság szocialista alelnöke szerint az adócsalással vádolt Tóth Béla révén a Fidesz is érintett az olajügyekben. A politikus a Belügyminisztérium egyik titkos aktájára hivatkozva közölte: a kisgazdapárt meghatározó politikusai is kapcsolatban voltak az egyik legnagyobb olajos céggel. A Fidesz és a kisgazdapárt tagadta az érintettségét. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2000/09/20000927azolajbizottsag | 2000-10-04 17:03:00 | true | null | null | Origo |
Nehéz. Azt kellene ugyanis elhinnünk, hogy a Fidesz legmagasabb szintjein az a döntés született: Kósa Lajost vetik be, hogy körbebársonyozza Orbán Balázs 1956-ról vallott tézisét. Emlékeztetőül.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója:
"Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát, ennyi ember halt meg, ennyi területet vesztett. Mondom még egyszer: az ő joguk, szuverén döntésük, megtehették, de ha minket megkérdeztek volna, akkor mi nem tanácsoltuk volna, azért, mert ’56-ban az lett, ami lett. Mert megtanultuk, hogy itt óvatosnak kell lenni, és óvatosan kell bánni a nagyon értékes magyar életekkel. Azokat nem lehet csak úgy odadobni mások elé."
És akkor érkezett Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési képviselője, hogy Debrecenben az aradi vértanúkra emlékezve a következő nagyívű történelmi párhuzammal örvendeztesse meg a nagyérdeműt:
"Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a békét meg tudjuk nyerni, a háborút, azt nem. Számtalan küzdelmet folytattunk a szabadságunkért, Rákóczitól kezdve egészen 1956-ig, és látszólag ugyan elbuktuk ezeket a küzdelmeket, de az utána következő békét, a szatmári békétől kezdve a kádári konszolidációig úgy-ahogy megnyertük. Ebből a mai magyarok nagyon helyesen azt a következtetést vontuk le, hogy nekünk a békére van szükségünk, a háború nem jó nekünk."
Kósa Lajos szavaival élve: nyugodtan megállapíthatjuk, hogy Debrecen volt polgármestere mit sem veszített közéleti helyiértékéből. A csengeri örökösnő kijelölt örököse továbbra is hibátlanul kommunikál és találja meg kinyilatkoztatásai legkiválóbb időpontját. Tartalmilag is hibátlan, hisz nyugodtan megállapíthatjuk: úgy megnyertük a Kádár-rendszert, hogy ha nem omlik össze a Szovjetunió a KGST-vel egyetemben, a mai napig folytatnák zökkenőmentesen a kommunista diktatúrában való éldegélést. Nem beszélve a végeredményről, hisz az ország soha nem látott gazdasági és morális válságba taszajtva kecmergett át a demokráciába, hogy társadalmunk ezen súlyos örökség pusztító hatásaitól talán soha, de soha nem lesz képes megszabadulni.
Szóval, ha az oroszok jönnének, nem állnánk ellen, mert a béke mindennél fontosabb, aztán ha az oroszok orosz mintára alakítanák át Magyarországot, csendesen morzsolgatnánk a putyinista hétköznapokat. Mondjuk ebben sok újdonságot tán már nem is érzékelnénk. | Védjen meg a Kósa Lajos! | A csengeri örökösnő kijelölt örököse továbbra is hibátlanul kommunikál és találja meg kinyilatkoztatásai legkiválóbb időpontját. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/koffein/vedjen-meg-a-kosa-lajos-168394 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Több területen is jelentős problémákat lát az Európai Bizottság a magyarországi EU-támogatási rendszerben, amelyekről rövidesen elkészül egy jelentés és ha ez súlyos megállapításokat tartalmaz, akkor az összes uniós támogatás kifizetését automatikusan felfüggeszti Magyarország felé - tudta meg a Portfolio brüsszeli forrásból. A magyar kormány és a Bizottság között most is zajlanak az egyeztetések, így ez a negatív forgatókönyv még elkerülhető. Ez azonban nem lesz könnyű és ha nem sikerül, akkor két másik forgatókönyv áll elő. Egyik esetben sem jutnánk gyorsan pénzhez Brüsszelből, de az ezekkel járó jelentős átmeneti terheket egyelőre még elbírja a magyar államháztartás. Cikkünk főbb állításaira délután külön reagált nekünk Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszter-helyettese és azt hangsúlyozta, hogy várhatóan a kettes besorolást kapja majd a vizsgált terület, így nem lesz támogatás-felfüggesztés: | Komoly a helyzet: minden EU-pénzt megtagadhat tőlünk Brüsszel | Készül egy jelentés a háttérben, azon múlik minden. | null | 1 | http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/komoly_a_helyzet_minden_eu-penzt_megtagadhat_tolunk_brusszel.238248.html | 2016-10-05 17:41:35 | true | null | null | Portfolio |
A cikk szerint az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik a köztestület egyik tisztségviselőjének hónapokkal ezelőtt tett feljelentése alapján, több százmillió forint gyanús elköltése miatt, az ezekről szóló szerződéseket a kamara korábbi elnöke, Réti László írta alá. Az ügyet egy feszült levélváltás alapozta meg Réti László és Papp Géza között még márciusban, mikor a testület főtitkára tíz pontban foglalta össze a kamara gyanús és felesleges kifizetéseit. A tételek között található 23 ezer CD megvásárlása mindössze hatezer ügyvéd számára, ez 240 millió forintba került.
Réti László és az ellenőrző bizottság jelezte, hogy minden költés a közgyűlés tudtával és az elnökség jóváhagyásával történt. Mikor Papp a közgyűlés elé vitte az ügyet, az érdektelenségbe fulladt, ugyanis a tagoknak csak csekély száma jelent meg, később elfogadták az elnökség beszámolóit. Réti László a lap megkeresésére elmondta, hogy nem is hallott az ügyről. Később az MTI-nek eljuttatott közleménye szerint "több jel mutat arra, hogy a fővárosi ügyvédek független demokratikus köztestülete ellen különböző csoportok, személyek összehangolt támadást intéztek". Ez az ügyfelek jogérvényesítésére, az igazságszolgáltatás működésére és az ügyvédek jogaira kedvezőtlen kihatással lehet – tette hozzá Réti.
Több probléma is adódott a közelmúltban a Budapesti Ügyvédi Kamara körül, legutóbb az elnökválasztási szabálytalanságok kapcsán marasztalta el őket a bíróság, így újabb választást kell lebonyolítani a választási szabályok korrekciójával együtt. | Bűnügy: Gyanús szerződések miatt nyomoznak a Budapesti Ügyvédi Kamaránál | Hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Ügyvédi Kamaránál a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda – írja a pénteki Magyar Nemzet a rendőrség tájékoztatása alapján. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151002_gyanus_szerzodesek_budapesti_ugyvedi_kama | 2015-10-02 12:39:00 | true | null | null | HVG |
Egy mostani kanadai kutatás korábbi vizsgálatok eredményeit igazolta, melyek szerint az agyrázkódás az orvosi képalkotó eljárások előtt rejtve maradó, tartós fiziológiai elváltozásokat okozhat. Ilyen lehet a jó közérzetért felelős szerotonin zavara a hormonháztartásban – derül ki a tanulmányból, amely a Canadian Medical Association Journal című szaklapban jelent meg.
A tudósok majdnem negyedmillió olyan páciens kórtörténetét vizsgálták meg, akik a kanadai Ontario tartományban az elmúlt húsz évben agyrázkódást szenvedtek el. Nem elemezték azokat az eseteket, melyek súlyosságuk miatt kórházi kezelést igényeltek.
"A betegek általában középkorú felnőttek, nem élsportolók. Az agyrázkódások általában nem meccsen, hanem például vezetés közben, koccanáskor történnek, vagy ha elvétenek egy lépést és megcsúsznak a lépcsőn, vagyis az élet mindennapi tevékenységei közben" – mutatott rá Donald Redelmeier, a Torontói Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. Mint kiderült, a vizsgált páciensek közül 660-an lettek öngyilkosok, ami évente százezerből 31 ember halálát, vagyis az országos átlag háromszorosát jelenti.
Az öngyilkosságok átlagosan hat évvel az agyrázkódás után következtek be. A kockázat a kutatás szerint független a korábbi pszichés állapottól vagy demográfiai tényezőktől. "Mivel az agyrázkódás után hamar megszűnnek a tünetek, a szédülés vagy a fejfájás, az orvosok hajlamosak alábecsülni végzetes hatásait" – véli a szakértő.
Bár egyelőre nem ismerik az agyrázkódás és az öngyilkosság közötti összefüggés okait, Redelmeier szerint legalább három magyarázat lehetséges. Az agyrázkódást elszenvedők egy részénél lehet már valamilyen probléma, ami növelheti az öngyilkosság és a depresszió kockázatát. "Megvizsgáltuk azt a csoportot is, amelyiknél semmilyen korábbi problémát, pszichiátriai kórtörténetet nem találtunk, és még így is szignifikánsan nőtt az öngyilkosság esélye, tehát másnak is kell a háttérben lennie. Valószínű, hogy az agyrázkódás olyan agyi sérüléseket – például gyulladásokat – okozhat, amelyek sosem gyógyulnak meg teljesen" – magyarázta Redelmeier.
Az orvos szerint a harmadik lehetőség, hogy egyes betegek nem várják meg a teljes gyógyulást, mielőtt visszatérnének a korábbi életükhöz, ez feszültséghez, csalódáshoz vezet, ami végül depressziót, öngyilkosságot okozhat.
A kutatás a jéghegy csúcsa. "Csak a legszélsőségesebb eseteket vizsgáltuk, az öngyilkosságokat. Rajtuk kívül ott vannak azok, akik megkísérlik az öngyilkosságok, azok a százak, akik gondolnak rá és ezrek, akik depressziótól szenvednek" – mondta Redelmeier.
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe. | Instant tudomány: Fura kapcsolatot találtak az agyrázkódás és az öngyilkosság között | Háromszorosára növelheti az öngyilkosság kockázatát az agyrázkódás egy nagy esetszámmal végzett kanadai tanulmány szerint. | [] | 0 | https://hvg.hu/instant_tudomany/20160209_Fura_kapcsolatot_talaltak_az_agyrazkodas_es_az_ongyilkossag_kozott/nyomtatas | 2016-02-09 13:58:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Az ország gázkészletével való spórolás miatt péntektől jövő keddig szünetel a tanítás Ukrajna minden oktatási intézményében
- jelentette be Ihor Naszalik energetikai miniszter a kijevi parlament pénteki plenáris ülésén.
Ukrajnában két okból kényszerültek takarékossági intézkedéseket bevezetni: egyfelől az egy hete tartó hideg időjárás miatt csaknem tíz százalékkal, napi 200 millió köbméterre nőtt a gázfogyasztás az elmúlt napokban, másfelől az orosz Gazprom állami gázvállalat - megszegve szerződéses kötelezettségeit - szerda óta halogatja a Kijev által előre kifizetett gáz szállítását, inkább visszautalta a pénzt az ukrán megrendelőnek. A miniszter elmondta, hogy szerdán kormányzati válságstábot hívtak össze a helyzet megoldására.
Az oktatási intézmények bezárása mellett az elfogadott cselekvési terv keretében a termelőcégek energiaszükségleteit földgáz helyett inkább fűtőolajjal próbálják megoldani. A kormányzat ezen felül a vállalatokat és a lakosokat is arra kérte, hogy lehetőleg spóroljanak a gázfogyasztással az elkövetkező 3-4, egyébként igen hidegnek ígérkező napon.
Andrij Koboljev, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat vezérigazgatója csütörtökön az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) ülésén közölte, hogy a cég a hiány egy részét képes fedezni európai uniós országokból, de ez nem lesz elegendő, ráadásul többe kerül, mint amennyiért a Gazpromnak szállítania kellett volna a stockholmi döntőbíróság döntése értelmében.
A Naftohaz két ügyben, a gázárral és a tranzittal kapcsolatos vita rendezésére nyújtott be keresetet az orosz gázóriással szemben a stockholmi választottbírósághoz. Tavaly decemberben a bíróság az ukrán vállalat javára döntött a gáz áráról szóló vitában és az Ukrajnán keresztül haladó vezeték tranzitdíjában is. Oroszország azonban sem a tartozását nem kezdte el fizetni, sem pedig a gázt nem kezdte el szállítani. Sőt, még a nyomást is csökkentette az Oroszországot és az uniós országokat összekötő, Ukrajnán keresztülhaladó gázvezetékekben. | Ukrajnában a tél végére ütött be az energiaválság, bezárták az iskolákat | Ukrajnában a tél végére ütött be az energiaválság, bezárták az iskolákat - Az ok: Putyin elzárta a gázcsapot. | [
"ukrajna",
"gázhiány",
"szénszünet",
"gazprom",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2018/03/02/ukrajna_iskolai_szunet_gazhiany | 2018-03-02 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Befejeződtek a 441-es főút Kecskemét és Nagykőrös közötti szakaszának burkolatfelújítási és négynyomúsítási munkálatai - adta hírül a beruházó Építési és Közlekedési Minisztérium.
A mintegy 10 kilométert érintő beruházásban a 441-es főút egy jelentős kecskeméti szakaszát négysávosra bővítette, emellett a 445-ös kecskeméti északi elkerülő és a nagykőrösi Téglagyári utca közötti 7,29 kilométeres szakaszát felújította a Colas Út Zrt.
A beruházást többek között az indokolta, hogy a kecskeméti nagyberuházások miatt az utóbbi években jelentősen megnövekedett a Kecskemét és Nagykőrös között ingázók száma, ennek hatására pedig leromlott a főút állapota. Ezt orvosolják a nagyobb kapacitású és jobb minőségű út kiépítésével.
A sebességkorlátozás várhatóan szeptember közepéig érvényben marad
Az ÉKM mostani híre szerint a főút Kecskemét Katonatelephez tartozó szakaszán a gyalogátkelőhelyek forgalomba helyezése 2024. augusztus 27-én megtörtént. Ezzel egyidőben a négysávos szakaszon lévő terelések is elbontásra kerültek. Az érintett szakasz továbbra is munkaterületként üzemel, ezért a 40 km/órás sebességkorlátozás továbbra is érvényben marad mindaddig, amíg a területet vissza nem adják a közútkezelőnek. Erre várhatóan 2024. szeptember közepéig sor kerül.
A Kecskemét és Nagykőrös közötti kétsávos felújított szakasz is már teljes hosszában járható, azonban ezen szakasz is munkaterületként üzemel, tehát a 60 km/ órás sebességkorlát továbbra is érvényben marad.
A következő időszakban a forgalomba helyezést megelőző közlekedési biztonsági auditvizsgálat zajlik. Az ennek során érvényesített forgalomtechnikai változtatásokat kisebb szakaszokban mozgó forgalomterelés mellett napközben végzi a vállalkozó, de ezen munkálatok már jelentős forgalomkorlátozással nem járnak.
Ezek a változások várhatók
A 441-445. körforgalmú csomópont átépítése kapcsán az alábbi forgalmi rend változás várható: | Újabb nagyszabású útfejlesztés ért célba Bács-Kiskun vármegyében | A mintegy 10 kilométert érintő beruházásban a Colas a 441-es főút egy jelentős kecskeméti szakaszát négysávosította, míg a Nagykörösig húzódó további 7,29 kilométert felújította. | [
""
] | 0 | https://magyarepitok.hu/utepites/2024/08/ujabb-nagyszabasu-utfejlesztes-ert-celba-bacs-kiskun-varmegyeben | null | true | null | null | Magyar Építők |
A hazai sport átpolitizáltságának egyik legkézzelfoghatóbb jele, hogy a sportszövetségeket tulajdonképpen megszállták a kormánypárti politikusok, illetve Fidesz-közeli üzletemberek. Ennek hatása pedig – még úgy is, hogy a rendszert a sportágak csak szűk körére terjesztették ki – a tao-támogatásokban is meglátszik.
A legjobb példa erre a kézilabda, amelybe soha nem látott mennyiségű pénz áramlott az elmúlt két évben tao-nak köszönhetően.
Név Szövetség Pozíció Politikai tisztség
A 2015/2016-os idényben 21,2, egy évvel később ennél is több, 27,2 milliárd forintot fizettek különböző magyar cégek az államkassza helyett kézilabdacsapatoknak. Ezzel mindkét szezonban az összes tao-támogatás egyharmada érkezett ebbe a sportágba, a teljes összeg pedig még azt is meghaladja, amihez a labdarúgás jutott ugyanebben az időszakban. Pedig miközben a kézilabdában évi 300-350 körül alakul az igénylő csapatok száma, addig a futballban jellemzően az 1200-at is meghaladja.
A kézilabdába érkező támogatások összege érdekes módon pont azt követően ugrott meg, hogy a szövetség élére Kocsis Mátét nevezték ki. A nyolcadik kerületi polgármester, aki az idő tájt a Fidesz kommunikációs igazgatójaként is ténykedett, 2015 áprilisában váltotta a családi okokból visszavonuló Vetési Ivánt a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) elnöki székében.
Elsőre akár erőltetettnek is tűnhet a a támogatások hirtelen emelkedését Kocsis kinevezéséhez kötni, ám van ennél közvetlenebb kapcsolat is. A 2015/16-os és az ezt követő tao-idény két legnagyobb nyertese ugyanis így vagy úgy kötődik Józsefváros polgármesteréhez.
Közvetlenebb kapcsolata az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft-vel van a politikusnak, Kocsis ugyanis a ferencvárosi klub alelnöke. A céghez az említett két idényben összesen 1,78 milliárd forintnyi tao-támogatás érkezett, két és félszer annyi, mint az előző négy évben összesen. Az ugrás részben annak köszönhető, hogy a vállalat jelentős összeget igényelt és kapott infrastruktúra fejlesztésre, de az, hogy pontosan mire, az nem teljesen egyértelmű. A cég ugyanis a sportfejlesztési programját – a többi szakosztály tao-dokumentumaival ellentétben – nem tette közzé honlapján, és kérésünkre sem küldték meg, mire tervezik költeni a százmilliókat.
Ennél is érdekesebb Kocsis Máté és a kézilabda eddig legnagyobb tao-támogatásának viszonya. A legeredményesebb férfi kézicsapatot fenntartó, időközben Mészáros Lőrinc állandó üzlettárásnak, Szíjj Lászlónak a tulajdonába kerülő Veszprém Handball Team Zrt. még a 2015/2016-os szezonban kapott 1,74 milliárdos támogatást, aminek jelentős hányadát egy csarnoképítésre szánták. Mindez azért érdekes, mert az együttesnek elég komoly saját pályája van.
A Veszprém Aréna ugyan nem a Veszprém Handball Team Zrt, hanem a helyi önkormányzat tulajdonában van, de semmi nem veszélyezteti, hogy a csapat itt játsszon. Sőt a helyzet így még kényelmesebb is a sportvállalkozásnak, hiszen nem nekik kell vesződni a csarnok fenntartásával, és ami talán ennél is fontosabb, nem is ők fizetik a hitelből épült létesítmény évi több százmilliós törlesztőrészleteit sem (ezt egyébként az önkormányzattól átvállalta az állam, és a furcsa pénzügyi kapcsolat is hozzájárult ahhoz, hogy Mészáros Lőrincék átvehették a hatalmat Veszprémben).
A lényeg, hogy a Veszprémnek nincs szüksége új csarnokra, így a hatalmas támogatás elég meglepő fejlemény volt. Persze csak addig, amíg ki nem derült, hogy nem is Veszprémben, hanem Balatonalmádiban, egy, a főváros VIII. kerületének tulajdonában álló gyermeküdülőben húzzák fel a csarnokot. Sőt nem is csak azt: a teljes tábor megújul a projekt keretében.
Az elmúlt két idény támogatásainak köszönhetően a Fradi és a Veszprém a kézilabda tao-toplistájának első két helyén áll. A rangsort egyébként itt különösen körülményes volt összerakni, a szövetség ugyanis nem kívánt válaszolni közérdekű adatigénylésünkre, amelyben a legtöbb támogatást összegyűjtők listájára kérdeztünk rá. Bár ez más sportágnál is előfordult (teljes rangsort csak a kosárlabda szövetségtől kaptunk) a kézilabdában olyan formátumban töltötték fel az adatokat a honlapra, mintha direkt az lett volna a cél, hogy senki ne lássa át őket. Ennek ellenére kísérletet tettünk az összesítésre.
A toplista elején nem meglepő módon az FTC és a Veszprém mellett ott van a szegedi csapatot működtető Pick Kézlabda Zrt. és a Győri ETO is, akad azonban több olyan együttes, ahol egy-egy nagyobb projekt húzta fel a támogatási összeget. Ilyen például a Vác, amely mindössze egy szezonban (2015/16-ban) kapott tao-pénzt, ám akkor több, mint 1,3 milliárd forintot, azért, hogy létrehozhassák a Dunakanyar Kézilabda Akadémiát a hozzá tartozó sportkomplexummal. Hasonló a helyzet a Sárospataki Református Kollégium esetében és a marcali Niké Sportegyesülettel is. Utóbbi néhány millió forintot ugyan szinte minden szezonban kapott, ezt azonban tavaly egy jókora, egymilliárd feletti összeggel fejelték meg. Hogy mindezt mire költik, azt nem tudni, az egyesület elnökét, Balogh Vilmost ugyanis hiába kerestük, nem válaszolt kérdéseinkre.
Az eddig említett esetek egyáltalán nem egyediek, az elmúlt két szezonban – a jégkoronghoz és a vízilabdához hasonlóan – a korábbiakhoz képest a kézilabda szövetség is sokkal lelkesebben hagyott jóvá infrastrukturális fejlesztéseket. Szintén csarnoképítésre kapott pénzt például a balatonfüredi, a hatvani, a siófoki és a kisvárdai kézicsapat, illetve a székesfehérvári Köfém is. | A politikával együtt a tao-milliárdok is megérkeztek a kézilabdába | Két év alatt majdnem ötvenmilliárd forintnyi társasági adó érkezett a költségvetés helyett kézilabdacsapatokhoz. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20171122/a-politikaval-egyutt-a-tao-milliardok-is-megerkeztek-a-kezilabdaba/ | 2017-11-22 21:07:00 | true | null | null | G7 |
A munkálatok érintették a Bajcsy-Zsilinszky és az Árpád utcákat, valamint a Dózsa György utcát, ahol korábban előfordultak problémák is. A fejlesztés lényege - amelyre a TOP Plusz keretében 85 millió forint támogatást nyert el az önkormányzat -, hogy az Árpád utcai főgyűjtőbe kerül a víz, tehermentesítve ezzel a Dózsa György utcát. Rövidesen indulhat a műszaki átadás és átvétel. | Vizes gondokat oldottak meg Szeghalmon | Hamarosan véget ér Szeghalmon a vízelvezető rendszerek fejlesztését célzó beruházás – ismertette Macsári József polgármester, aki nemrégiben a Dózsa György utcában nézte meg a munkálatokat Elek Ágnes műszaki irodavezető társaságában, amikor pont egy markolóval is dolgoztak a helyszínen a szakemberek. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/09/szeghalom-dozsa-csapadekviz-fejlesztes | null | true | null | null | BEOL |
Cikkünk frissül.
Várhatóan kedd délelőttre állhat helyre a forgalom a Keleti pályaudvarnál, ahol vasárnap este siklott ki a Claudiopolis InterCity, viszont nem biztos, hogy minden vágányon helyreállhat a forgalom, mondta a vasút vonalain hétfőre kialakult káoszt követő sajtótájékoztatón a MÁV vezérigazgatója. Ez utóbbiban a szűk keresztmetszetet a balesettől nem messze lévő Kerepesi úti híd kapacitása jelenti, tette hozzá Pafféri Zoltán a hvg.hu tudósítása szerint.
Pafféri azt mondta, hogy találtak egy megoldást, ami által nem kell elbontani a felsővezetékeket, majd azután darukat hozni és visszaépíteni. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy viszonylag gyorsan újraindulhat a vasúti forgalom. A mentésről azt mondta, hogy emelőkkel tették vissza mind az öt kocsit a földről, most helyezik vissza az utolsót a sínekre. A biztonság kedvéért Szolnokról elindult egy daru, de nem lesz szükség rá, tette hozzá.
Pafféri Zoltán elmondta, hogy személyi sérülésről nem tudnak, jelenleg a baleset elhárítása tart, és majd utána lesz kárfelmérés és a baleset rekonstrukciója, aztán ezt követi a helyszín helyreállítása.
A hátul jövő vonat vezetője vészfékezéssel állította meg a szerelvényt
- válaszolta arra a felvetésre, hogy kevésen múlt, hogy a mögötte jövő vonat nekiütközzön az IC-nek. A baleset okát a rendőrség és a MÁV vasútbiztonsági szervezete vizsgálja, és konkrétumot most még nem mondanak róla a vezetők. | Kedd délelőttre állhat helyre a forgalom a Keleti pályaudvarnál, de nem biztos, hogy az összes vágányon | A vasút vonalain kialakult káoszt követően jelentették be a délutáni sajtótájékoztatót. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/08/26/mav-vasut-lezaras-palayazar-keleti-palayudvar-vitezy-david-lazar-janos | null | true | null | null | 24.hu |
Az arab milliárdos által tulajdonolt és finanszírozott francia kirakatcsapat, szerda este ha nehezen is, de 18 év után újra bejutott a BL legjobb nyolc csapata közé. Így látták az edzők.
Az idegenbeli, valenciai 2-1-es győzelmet követően a francia szurkolók hazai pályán nyilván valamiféle gálaelőadást vártak kedvenc csapatuktól, ehhez képest szerda este a Valenciának majdnem sikerült kiénekelni a sajtot a Paris Saint-Germain játékosainak szájából. Igazából nem sok hiányzott a hosszabbítás kiharcolásához (1-1).
A hazaiak olasz mestere, Carlo Ancelotti ennek megfelelően visszafogott volt a mérkőzést követő sajtótájékoztatón. “A Valencia kiváló csapat, így nagyon nehéz mérkőzésen vagyunk túl. Az első játékrészben nem játszottunk jól, de a gól felébresztett minket, és a második félidőben már jobban öszpontosítottunk. Rendkívül fontos eredményt értünk el a klub számára, hiszen a PSG 18 éve nem volt BL negyeddöntőben. A BL-t megnyerni nagyon nehéz, ez nem lehet célunk. A célunk az, hogy mindent elkövessünk ezért" – nyilatkozta a menedzser.
A Valenciát irányító Ernesto Valverde érthetően szomorú volt, hiszen csapata jól játszott és közel kerültek a meglepetéshez. “Bár tudtuk, hozs nehéz, szinte lehetetlen lesz, mégis a továbbjutás reményével érkeztünk ide. Azt reméltük, ha sikerül gólt szereznünk, azzal elbizonytalanítanánk ellenfelünket. Nos, sikerült, de nem túl hamar kaptuk az egyenlítő gólt. Az öltözőben most mindenki szomorú, de a csapat bizonyított, így emelt fővel hagyjuk el a stadiont"– adott hangot szomorúságának Valverde. | Valverde: emelt fővel távozunk | Az arab milliárdos által tulajdonolt és finanszírozott francia kirakatcsapat, szerda este ha nehezen is, de 18 év után újra bejutott a BL legjobb nyolc csapata közé. Így látták az edzők. | [
"labdarúgás",
"ernesto valverde",
"carlo ancelotti",
"psg",
"paris saint-germain",
"valencia",
"bajnokok ligája",
"foci",
"sport",
"bajnokok ligája nyolcaddöntő"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2013/03/07/valverde-emelt-fovel-tavozunk | 2013-03-07 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A magyar kormány június elején 600 millió forintot adott a Magyar Jégkorong Szövetségnek: sajtóértesülések szerint arra kapták a támogatást, hogy a következő idényben a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék a szlovák bajnokságban játszhasson. Szlovák lapok szerint a két magyar csapat fejenként félmillió eurót fizetett a Tipsport Ligának, és az emiatt fogadta be a két magyar klubot. Az Átlátszó megkeresésére nem mondta meg az MJSZ, hogy mennyit fizettek a Tipsportnak, de hangsúlyozták, hogy nem az állami támogatást használták fel erre a célra. Such György MJSZ-elnök szerint egyéb bevételeikből fedezik a két magyar hokiklub szlovákiai indulásának költségeit, és a szövetség költségvetésében emiatt keletkező hiányt pótolja az államtól kapott pénz.
A Nemzeti Sport 2018. március végén írt arról először, hogy két magyar hokicsapat, a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék kinőtte a magyar bajnokságot, ezért beadta csatlakozási kérelmét a szlovák Tipsport Ligába (régi nevén Extraliga).
Such György, a Magyar Jégkorongszövetség elnöke akkor a lapnak adott interjújában óvatosan fogalmazott, hiszen a két csapat kinti indulása még nem volt biztos. Két dologtól függött: attól, hogy a Tipsport Liga rábólint-e a kérelmekre, és attól, hogy sikerül-e előteremtenie a kluboknak a csatlakozáshoz szükséges pénzt. Az NS újságírójának kérdésére Such elismerte, hogy a szlovákok “indulási díjat" kérnek, de pontos összeget nem árult el. “Konkrét számot egyelőre nem mondanék, de maradjunk annyiban, hogy forintszázmilliókról beszélhetünk." – mondta.
Június 2-án aztán “Fél lépésre az Extraligától a DVTK és a MAC" című cikkében a szakmai hírekkel foglalkozó Jégkorongblog írt arról, hogy információik szerint a következő hét elején megjelenik a kormányhatározat, ami “elvi és anyagi támogatást biztosít ahhoz, hogy az Erste Liga-címvédő és a megelőző három szezon győztese a szlovák bázisú elitbajnokság résztvevője legyen a 2018/19-es szezonban“. A blognak az MJSZ elnöke is megerősítette a hírt:
“Such György, a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke ezt megerősítve elmondta: nem pusztán arról van szó, hogy segítik a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék Extraliga-szereplését, a többletforrások egy részét más területeken – például az Erste Ligában – használják majd fel."
Két nappal később, június 4-én meg is jelent az a kormányhatározat, ami arról szól, hogy a kormány 2018-ban 600 millió forint (1,88 millió euró) állami támogatást ad a Magyar Jégkorong Szövetségnek. Az MJSZ két részletben kapja meg a pénzt: 360 milliót azonnal, majd az év második felében a maradék 240 millió forintot.
Klubonként évi félmillió euró
A kormányhatározat megjelenésének napján a Nemzeti Sport egyből arról írt, hogy hivatalos bejelentés ugyan még nem volt, de információik szerint csatlakozhat a szlovák ligához a MAC és a DVTK. Ennek apropóján interjút készítettek a két csapat vezetőivel, majd egy kis keretesben röviden bemutatták a Tipsort Ligát, és a magyar csapatok indulásának részleteit. Eszerint a MAC és a DVTK is évente fél-félmillió eurót fizet a szlovákoknak.
Márpedig ha sportügyekben valaki jólértesült lehet, akkor az Orbán Viktor kedvenc újságja, a Nemzeti Sport. A lap kiadója a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mediaworks, főszerkesztője pedig a felcsúti Puskás Akadémia korábbi sajtófőnöke, Szöllősi György.
Szintén klubonként évi félmillió euróról írt június 6-án a szlovák Körkép című lap, ami hozzátette azt is, hogy főként a pénz miatt fogadták be a két magyar csapatot a Tipsport Ligába.
“A nehéz anyagi körülmények között létező szlovák jégkorongsport a magyarok által befizetett illetéket szétosztaná a szlovák élvonalbeli klubok között, ami egy klubnak 100 ezer eurót jelentene egy-egy szezonra. Itt megjegyezzük, hogy az élvonalbeli klubok éves költségvetése sok esetben az évi 1 millió eurót sem éri el Szlovákiában."
A szlovák Denník N úgy fogalmazott, hogy “a magyar kormány fizeti meg a szükséges egymillió euró belépőpénzt, hogy elszegényedett klubjaink egyetértsenek a magyar csapatok befogadásával".
A Dennik N Szűcs András sportújságírót, a Nemzeti Sport munkatársát faggatta a megállapodás hátteréről. Szűcs azt mondta, hogy eredetileg fejenként évi félmillió euróval szálltak volna be a magyar klubok a szlovák ligába, de tudomása szerint a MAC és a DVTK három évre tervez.
Szűcs azt is elárulta a Dennik N-nek, hogy a két legjobb magyar csapat érkezik Szlovákiába, de egyik klub költségvetése sem engedi meg, hogy nevezzenek a szlovák első ligába, mert félmillió eurót a szponzoroktól sem tudnak összeszedni.
A szlovák hokicsapatok kapják a pénzt
Az állami támogatást a szlovák sajtónak megerősítette Fodor Ádám, a Magyar Jégkorong Szövetség kommunikációs menedzsere is. “Egy elég komplikált és még le nem zárt ügyről van szó, de a pénz a magyar kormánytól érkezik. A támogatás nagyobb részét a Szlovákiában induló magyar klubok kapják, hogy kifizessék a nevezési díjat, a maradékot pedig a magyar Erste Liga kapja."
A DVTK és a MAC által befizetett összeget aztán a Tipsport szétosztja a szlovák bajnokság csapatai között, ami szezononként százezer eurót jelentene egy-egy klubnak. Ahogy a Körkép is írta, ennyi pénz a szlovák klubok költségvetésében nem elhanyagolható tétel.
Összehasonlításképp: a szlovák kormány 3,5 millió eurót hagyott jóvá a Pozsonyban és Kassán megrendezésre kerülő 2019-es jégkorong-világbajnokságra. Az összeg fedezi a vb teljes rendezési költségét, illetve a pozsonyi és kassai jéghokistadion teljes felújítását is.
Az MJSZ fizet
A Magyar Jégkorong Szövetség és a Tipsport Liga vezetői június 14-én egy pozsonyi sajtótájékoztatón jelentették be hivatalosan, hogy a DVTK és a MAC a szlovák bajnokságban fog játszani.
Néhány nappal később a helyzet tisztázása érdekében kérdéseket küldtünk az MJSZ-nek. Az iránt érdeklődtünk, hogy
mire fordítják a 600 millió forint állami támogatást
igaz-e, hogy a pénz nagy része a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék Extraliga-szereplésének fedezetére megy el
mennyit fizet(ett) a Magyar Jégkorong Szövetség azért, hogy a MAC Budapest és a DVTK Jegesmedvék a szlovák bajnokságban indulhasson
Az MJSZ szűkszavú választ küldött, miszerint nem az állami támogatásból fedezik a DVTK és a MAC szlovák indulását, de nem mondják meg, mennyit fizetnek a Tipsportnak.
“A 2018. június 20-án érkezett kérdéseire az alábbiak szerint válaszolunk: Az 1258/2018. (VI. 4.) számú kormányhatározatban szereplő állami támogatást a magyar jégkorongsport eredményességét elősegítő sportszakmai program végrehajtására fogjuk felhasználni. A vonatkozó EU-s direktívák szerint állami támogatás nem költhető versenysportra, így arra a jelen esetben sem kerül sor. Tekintve, hogy az MJSZ és a szlovák partner közötti megállapodás
– nem állami támogatás felhasználására irányult, és
– nem közfeladat ellátásával összefüggésben jött létre,
annak tartalmát az MJSZ nem kívánja nyilvánosságra hozni."
Mivel a magyar és szlovák sajtóban is az jelent meg, hogy a Magyar Jégkorong Szövetség az állami támogatásból fedezi a MAC és a DVTK szlovákiai indulásának költségeit, az MJSZ hivatalos válasza szerint viszont nem így van, az ellentmondás tisztázása érdekében telefonon kerestük meg a szövetség elnökét.
Such György MJSZ-elnök elmondta az Átlátszónak, hogy az információk közötti ellentmondás csak látszólagos, ugyanis valóban a szövetség fedezi a DVTK és a MAC költségeit, de nem az állami támogatásból, hanem egyéb bevételeikből. Az MJSZ költségvetésében emiatt keletkező hiányt pótolja az állami támogatás, aminek pontos felhasználásáról még nem született döntés, de olyanok jöhetnek szóba, mint például felnőttválogatott-programok, beruházások önrésze, képzések, és ösztöndíjprogramok.
Such kiemelte, hogy bár valóban jelentős összeget fizet az MJSZ a két magyar klub Tipsport Ligában való szerepléséért, de cserében az összes reklámfelület és közvetítési jog is a magyar szövetséghez kerül a szlovákokkal kötött megállapodás szerint.
Rákérdeztünk, de az MJSZ elnöke nem árulta el, hogy pontosan mennyit fizetnek a Tipsportnak a DVTK és a MAC után. Csak annyit mondott, hogy nagyságrendileg stimmel a magyar és szlovák sajtóban is megjelent fél-félmillió euró, bár annál kevesebb az összeg.
Egyelőre 1 éves szerződést írnak alá, aminek további 2 éves meghosszabbítása csak egy opció, de nem kötelező. Such elmondta, hogy a klubok és az MJSZ is mindent elkövet annak érdekében, hogy szponzorokat találjanak, és az ő támogatásukból könnyebben tudják majd fedezni a felmerülő költségeket, ha esetleg sor kerül a Tipsport Ligával kötött szerződés meghosszabbítására.
A szlovák Tipsport Ligának is elküldtük a két magyar klub befogadásával és annak árával kapcsolatos kérdéseinket, de onnan semmilyen választ nem kaptunk.
A szlovákoknak jól jön a pénz
A szlovák sajtóból viszont az is kiderült, hogy a helyi klubtulajdonosok egy része magasabb nevezési díjat szeretett volna kérni a magyaroktól, de végül alacsonyabb összegben állapodtak meg. Miroslav Kováčik, a nyitrai HK Nitra hokiklub elnöke nem támogatta a magyarok indulását, mivel elmondása szerint az eredetileg kért összeget nem kapták meg. Szerinte a most megkötött megállapodás nem annyira előnyös, de a szlovák klubok képviselőinek többsége végül a magyar csapatok befogadása mellett szavazott.
A döntés hátterében az állt, hogy Szlovákiában nemrég új sporttörvényt vezettek be, ami megnövelheti a klubok kiadásait. A Magyarországról érkező pénz most a szlovák klubok váratlan nehézségein is segíthet.
“Számunkra ez egy hatalmas összeg. Általában elmondható a szlovák sportról, hogy nehéz összeszedni a működést biztosító pénzt. Itt most a kiadások növelése nélküli, mindennapi túlélésről beszélek. A klubok többsége ezért hajlott végül arra, hogy pénzért cserébe bevállaljuk a jelentkezőket"- magyarázta a Dennik N-nek a szlovák klubok helyzetét jól ismerő Kováčik.
A magyarországi hoki általános helyzetéről és klubjáról beszélt a helyi sajtónak a szlovák Tomáš Klempa, aki a szlovákiai Pöstyénből, a helyi klub anyagi összeomlása után igazolt Magyarországra, a MAC-ba. Elmondása szerint a két csapat helyzete összehasonlíthatatlan. A MAC-ban magas szakmai színvonalon folyik a munka, és a klub a játékosait sem hanyagolja el. Mindenkinek biztosítanak lakást, autót, egészségügyi biztosítást, és étkezési utalványokat is. Klempa kiemelte, hogy a magyar klub helyzete anyagilag biztosított. Mint mondta, két éves budapesti tartózkodása idején még egyszer sem késett a fizetése.
Játszhatnak, de nem lehetnek bajnokok
A magyar szándék egyértelmű: magasabb színvonalú bajnokságokban a magyar jégkorong általános színvonala emelkedhet. A Fehérvár 2007-től kezdett el játszani az EBEL osztrák hokiligában, és ez azonnal meghozta eredményét: 2008-ban a magyar válogatott feljutott az A-csoportos világbajnokságba.
A székesfehérvári klubot más magyar egyesületek is követték volna, de az osztrákok elutasították a közeledési szándékot. Az elutasítást az osztrák csapatok és Miskolc, a DVTK Jegesmedvék otthona közötti nagy távolsággal indokolták. A szlovákok több éven át szintén elzárkóztak magyar és lengyel csapatok befogadásától, egészen mostanáig.
A magyar hokiklubok részvétele a szlovák bajnokságban egyelőre ideiglenes jellegű. Igaz, Szlovákiában azt remélik, hogy a kezdeményezés nem áll meg, és további – várhatóan lengyel – csapatokkal bővülhet a helyi liga. Információink szerint a szlovákok jelenleg a GKS Tychy és GKS Katowice lengyel klubokkal állnak tárgyalásban.
Ami biztos: a 2018/19-es szezonban induló Tipsport Liga mezőnye 12 csapatos lesz, és 55 körből fog állni. Lesz egy alapszakasz és rájátszás is, ahol három győztes mérkőzés szükséges a továbbjutáshoz. Érdekesség, hogy a magyar klubok elméletileg megnyerhetik a szlovák jégkorong-bajnokságot, de akkor sem lehetnek szlovák bajnokok. Ezért a versengés végén két külön kupát fognak átadni a szervezők, ha a MAC vagy a DVTK nyeri a szezont.
Mit akar Orbán Szlovákiában?
A DVTK és a MAC indulását tehát elfogadta a Tipsport Liga, mert kapóra jön, hogy magyar pénzből stabilizálják a szlovák jégkorongcsapatok helyzetét. A szlovák lapok azonban csodálkoznak és kicsit aggódnak, hogy Orbán Viktor a focimániája mellett már hokizik is. A Dennik N kommentárja szerint a magyar miniszterelnök nemhogy önti, de egyenesen két kézzel szórja a pénzt a magyar futballba, miközben annak eredményessége szánalmas. “A magyar labdarúgóklubok még rosszabb eredményt érnek el, mint a mieink, a magyar válogatott pedig a szlovákkal van egy szinten" – írják.
A Dennik N kiemeli, hogy Orbán nem csak a saját alattvalóit támogatja anyagilag, de az olyan szlovák klubokat is, mint a Dunaszerdahely (Dunajská streda) vagy a Komárom (KFC Komarno). “A Fidesz főnöke így jelöli ki területét, és fizeti le például kettős állampolgárságú rajongóit. Ez már csak azért is kellemetlen, mert a futball mindig vonzotta a szélsőségeseket, és ez a dunaszerdahelyi klub szurkolóinak egy részére is igaz, akik klubjukban nem csak sportot, de politikát is látnak."
A kommentár ugyanakkor hozzáteszi, hogy mindezek ellenére “üdvözöljük a magyar klubokat Szlovákiában, és kívánjuk a magyar szurkolóknak, hogy érezzék jól magukat nálunk. Ugyanakkor egy szemmel továbbra is figyelni fogjuk, mit akar elérni Orbán a szlovák sportba tett hatalmas befektetéseivel Szlovákiában."
Erdélyi Katalin – Bőtös Botond
Címlapkép: DVTK-MAC mérkőzés | Magyar pénzen hokizhatnak a szlovákok - befizettünk két klubot a szomszéd bajnokságba | Magyar pénzen hokizhatnak a szlovákok - befizettünk két klubot a szomszéd bajnokságba | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/07/23/magyar-penzen-hokizhatnak-a-szlovakok-befizettunk-ket-klubot-a-szomszed-bajnoksagba/ | 2018-07-23 16:48:21 | true | null | null | atlatszo.hu |
A címvédő debreceniek gólzáporos győzelmet arattak hazai pályán a Nyíregyháza ellen, és jobb gólkülönbségüknek köszönhetően újra az élre álltak. A Vasas meglepetésre otthon kapott ki a Siófoktól, a Győr és a Honvéd ikszelt a Soproni Liga 19. fordulójában.
Vasas-Siófok 0-1
Az Illovszky Stadionban – a szurkolók általános felháborodására – csak egyetlen pénztár nyitott ki a találkozó előtt, így több százan is lemaradtak a kezdésről. A szurkolók azonban nem maradtak le semmiről, az első félidőben egyetlen említésére méltó helyzetet sem lehetett feljegyezni.
A fordulást követően az osztrák Daniel Kogler egy bombagóllal vezetést szerzett a vendégeknek. A sérülésektől és eltiltásoktól tizedelt Vasas nagy erőket mozgósított, de a játékosok rendre határozatlanok voltak a kapu előtt, így a Siófok mindhárom pontot elvitte Angyalföldről.
Debrecen-Nyíregyháza 4-0
Nem túl magas színvonalú játékot hozott az első félidő, amelyben a válogatott Rudolf remekbe szabott találattal szerezte meg a vezetést a hazaiaknak. A napfényes időben a küzdelem inkább a mezőnyben folyt, mintsem a kapuk előtt.
Örömünnep Debrecenben (MTI)
A szünet után növelte előnyét a listavezető. A debreceniek a második játékrészben már sokkal pontosabban és jobban játszottak, aminek egy magabiztos siker lett a végeredménye.
Honvéd-Paks 1-1
Az első perctől a Honvéd irányította a mérkőzést, de fölénye többnyire meddőnek bizonyult, azonban a második félidő közepén Hidi távoli bombája révén vezetést szerzett. Ezt követően a Paks támadott többet, s próbálkozásaikat a hosszabbításban koronázta siker, így mentve pontot Gellei Imre 500. NB I-es meccsén.
REAC-ETO 0-0
Az első félidőben kevés helyzet akadt, ám a folytatásban élénkebb lett az iram. A hajrában több bírói ítélet borzolta a kedélyeket, s a meccset tíz emberrel befejező sereghajtó REAC pontot szerzett.
Kecskemét-Fehérvár 2-1
A mozgalmas első félidőben Kormos két találatával biztos előnyt szerzett a Kecskemét. A folytatásban sem csökkent az iram, ám a vendégek erejéből csak egy becsületgólra tellett.
Soproni Liga, 19. forduló:
Budapest Honvéd-Paksi FC 1-1 (0-0)
Gól: Hidi (64.), illetve Tököli (92.)
Vasas-BFC Siófok 0-1 (0-0)
Gól: Kogler (50.)
DVSC-TEVA – Nyíregyháza Spartacus FC 4-0 (1-0)
Gól: Rudolf (12., 71.), Oláh (48.), Dudu (88.)
REAC-Győri ETO FC 0-0
Kiállítva: Kovács II Z. (88.)
Kecskeméti TE-ERECO – FC Fehérvár 2-1
Gól: Kormos (23., 35.), illetve Vujovics (92.)
Pénteken játszották:
Szombathelyi Haladás–Újpest FC 0-2
MTK Budapest–Diósgyőri VTK 17:30 ó
Hétfő:
Gabona Trans-Kaposvár – ZTE FC 19 ó | Visszavette a vezetést a Loki | A címvédő debreceniek gólzáporos győzelmet arattak hazai pályán a Nyíregyháza ellen, és jobb gólkülönbségüknek köszönhetően újra az élre álltak. A Vasas meglepetésre otthon kapott ki a Siófoktól, a Győr és a Honvéd ikszelt a Soproni Liga 19. fordulójában. | [
"foci"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2009/03/14/visszavette_vezetest_loki | 2009-03-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A felcsúti focicsapat mögött álló, a fociakadémia tulajdonában lévő Puskás FC Kft. remek évek zárt 2020-ban, árbevétele 16 százalékkal 4,3 milliárd forintra emelkedett - számolt be erről a napokban a 444.hu. Hogy a bevételek növekedése pontosan milyen forrásnak köszönhető, arra a részletek taglalására hivatott kiegészítő melléklet nem tér ki. Felcsúton ugyanis immár hagyományosan kihagyják azt a fejezetet a dokumentumból, mintha az annak nem is lenne része.
Minden jel arra utal azonban, hogy hasonló a helyzet egy másik NBI-es és NER-közeli focicsapatnál is. A Tállai Andráshoz kötődő Mezőkövesd Zsóry FC mögött álló Kft. éves beszámolója is úgy néz ki, mintha nem lett volna itt tavaly semmiféle lezárás, zárt kapus mérkőzés, sem pedig koronavírus-járványból kifejlődött gazdasági válság.
A klubnál ugyanis töretlen és lendületes növekedést mutatnak nemcsak a bevételek, de lehetőség volt a Kft.-nél a fizetések drasztikus emelésére is. De kezdjük a legelején!
A Mezőkövesd Zsóry FC Kft. értékesítésből származó bevételként 996,8 millió forintot könyvelhetett el a 2020-as beszámolója szerint, ami 19,2 százalékos növekedést jelent előző évhez képest.
A kiegészítő mellékletben foglaltak szerint a növekedés több tételnek is köszönhető. A koronavírus-járvány és a zártkapus meccsek következtében is kicsit csökkent a jegyek és bérletek értékesítéséből származó bevételek, de ezek egyébiránt a teljes bevétel töredékét teszik ki. Ilyen címen 17 milliót könyveltek el a korábbi 21,2 millió forint után. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bevételeinek 1,7 százaléka köszönhető a jegyeladásoknak, ami hazai viszonylatban nem, de gazdasági értelemben nézve nagyon alacsony hányadot jelent. A tendencia ráadásul egyáltalán nem kedvező irányú, mivel 2019-ben még a bevételek 2,9 százalékát köszönhették a jegyek és bérletek eladásának.
Az értékesítési bevételek döntő részét, 68 (!!) százalékát a Magyar Labdarúgó Szövetségtől és a Magyar Hivatalos Labdarúgóligától érkező egység jogdíjak teszik ki. Ez 680,5 millió forint volt a 2019-es 563,8 millió forint után.
A beszámoló alapján joggal jelenthetnénk ki: a Mezőkövesd Zsóry valamiért egyre vonzóbbá válik a szponzoroknak és a hirdetőknek. Ilyen jogcímen könyvelték el a második legtöbb bevételt, ez 2020-ban 172,6 millió forint volt. Az összeg önmagában még nem árul el sokat a helyzetről, ezért megjegyezzük, 2019-ben még "csak" 93 millió forintot köszönhettek a hirdetőknek.
Vagyis egy olyan évben, amikor alig voltak nézők előtt lejátszott mérkőzések, egy olyan évben, amikor a vállalkozói szféra inkább meghúzta a nadrágszíjat a bizonytalanságok miatt, egy olyan évben, amikor hetekre, hónapokra állt le és zárt be az egész ország, a hirdetők úgy gondolták, minden korábbinál nagyobb összeghez kell juttatniuk a matyóföldi focicsapatot.
A klub bevételeinek 17,3 százalékát dobták össze a szponzorok az előző évi 13 százalék után.
Az értékesítésből származó bevételekkel szemben az egyéb bevételek némiképp mérsékeltebben alakultak: 599,8 millió forint folyt be a kasszába a korábbi 818 millió utána. A csökkenés hátterében részben az áll, hogy a városi önkormányzattól "csak" 60 milliós támogatást kapott a csapat a korábbi 110 millió után, kevés volt a TAO-támogatás is, és kicsit kevesebb pénzt folyt be az eladott immateriális javakból, tárgyi eszközökből.
Megugrottak a bérköltségek
Ahogy a két nagy bevételi csoport ellentétesen alakult tavaly a klubnál, úgy a ráfordításokról is elmondható ez. Anyagjellegűként valamivel kevesebbet költöttek, 305 milliót az előző évi 324 millió forint után. A dolgozók foglalkoztatásával járó kiadások viszont jócskán megugrottak. Személyi jellegű ráfordításként 949,4 millió forintot könyveltek el a 2019-es 834 millió forint után.
A kiegészítő melléklet tájékoztatási részéből kiderül, hogy a kiadások a létszám csökkenése ellenére emelkedtek, amiből arra következtethetünk, hogy béremelés volt a Kft.-nél. Ezt a rendelkezésre álló adatokból számított átlagos bruttó bér is alátámasztja.
Az átlagos statisztikai létszám 53 fő volt a korábbi 57 fő után. A bérköltségből kiindulva az egy havi átlagos bruttó bér 1 158 625 forintról 1 425 037 forintra nőtt a koronavírussal sújtott tavalyi évben. Ez bőven az átlagot meghaladó, 23 százalékos béremelést jelent a Mezőkövesd Zsóry FC-nél.
Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy ebben a focisták mellett az irodai és operatív személyzet fizetése is benne van.
A bevételek és ráfordítások eredőjeként üzemi szinten stagnált a Kft. eredményessége: az előző évitől pár százezerrel magasabb, 45,9 millió forintos nyereséget mutattak ki. Ezt tavaly azonban a pénzügyi műveleteken elért 25 millió forintos nyereség tovább növelte. Így egy 3,2 millió forintos adófizetési kötelezettség levonása után 62,2 millió tiszta profit maradt a klubnál a 2019-es 42,2 millió forint után.
A nyereséges gazdálkodástól vélhetően nem teljesen független egy másik, stabilitás szempontjából jelentős fejlemény, miszerint jelentős mértékben csökkent a klub tartozásállománya 2020-ban. A 2019-es 223,2 millió forint után tavaly 149,7 millió forintot tartottak nyilván. Ennek zöme egyéb rövid lejáratú kötelezettség, 101,5 millió forint, a maradék 48,1 millió forint pedig a szállítók felé való tartozás állománya. Utóbbi hatalmasat csökkent egy év alatt, hiszen 2019 végén még 131 millióval tartozott a Kft. | Válságálló Mezőkövesd: Tállai András focicsapatához ömlött a szponzorok pénze | A jelek szerint nemcsak a felcsúti focicsapat mögött álló gazdasági társaság zárhatott kiváló évet 2020-ban, de Tállai András, egykori NAV-elnök, jelenleg a Pénzügyminisztérium államtitkárához kötődő csapatnak se kottyant meg a koronavírus és az általa kiváltott válság. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/valsagallo-mezokovesd-tallai-andras-focicsapatahoz-omlott-a-szponzorok-penze.html | 2021-04-06 20:39:53 | true | null | null | mfor.hu |
– Ma van Amerikában a félidős választás, leadta már a szavazatát?
– Én Washingtonban lakom, sajnos nekünk nincs szavazati jogú képviselőnk a kongresszusban, akire voksolhatnék.
– A külpolitika az Egyesült Államokban az elnökhöz tartozik. Változna bármi, ha a republikánusok többségbe kerülnének a szenátusban is?
– A szenátusi erőegyensúly módosulna, de a kormányzat külpolitikájában ez nem hozna változást.
– Előfordulhat, hogy a budapesti nagykövetjelölt, Colleen Bell kinevezése még föl is gyorsulna?
– Ez a szenátusi dinamikától függ, az eddigi késedelem sem csak az ő személyének szólt. A többi nagykövetjelölt esetében is a két párt közötti politikai viszonyok játszottak ebben szerepet. Lehet, hogy ha a választások után a pártok meg tudják oldani a problémáikat, felgyorsulhat a kinevezési folyamat.
– Tapasztalja-e bármilyen hátrányát az alacsonyabb diplomáciai rangjának a magyar kormánnyal való érintkezésben?
– Mindig jobb, ha az elnök által delegált és a szenátus által elfogadott nagykövet van jelen egy fővárosban. Ez messzebbre hallatszó hangot ad a külpolitikánknak. Nemcsak itt, de mindenütt máshol is, ahol nincs, jobb lenne, ha volna kinevezett nagykövetünk.
– Például könnyebben tudna találkozni a miniszterelnökkel?
– Ezt a kormánytól kellene megkérdeznie.
– Ön tud rendszeresen találkozni Orbán Viktorral?
– Rendszeresen vannak találkozóim a különböző minisztériumokban. Azt nem tudom, hogy más országok nagyköveteinek mennyire van lehetősége rendszeresen találkozni a miniszterelnökkel. Ami az Egyesült Államokat illeti, nekünk különböző szinteken elég jók a kapcsolataink a tárcáknál, jól tudunk együttműködni a kormányzattal. Megvan az a hozzáférésünk, ami lehetővé teszi a jó párbeszédet.
– Bellt szenátusi meghallgatásán az Egyesült Államok magyarországi prioritásairól kérdezték. Ön hogyan foglalná össze ezeket?
– A stabilitásban vagyunk érdekeltek, az erős Európában és az erős európai-amerikai kapcsolatokban. Magyarországi kapcsolataink sok tekintetben éppen ezt tükrözik. Például nagyon erős a katonai vagy rendvédelmi együttműködésünk. Szorosan együtt dolgozunk a kereskedelemfejlesztésen, aminek jó példája a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalás. Ide tartozik az emberek szabad határátlépése is. Magyarország fontos szerepet játszik a régióban, évekkel ezelőtt otthagyta a keleti kommunista tömböt és a liberális demokráciára fókuszálva a Nyugathoz csatlakozott. A Magyarországgal fenntartott erős kapcsolat segít megszilárdítani a szövetségi rendszeren belüli demokratikus értékeket, mint az emberi jogok vagy a sajtószabadság.
– Úgy tűnik, nem egyszerű elmagyaráznia, hogy nem az Egyesült Államok hozakodott elő a hat kitiltott személy sztorijával. Keresték a konfliktus lehetőségét a magyar kormánnyal?
– Nem, mi sosem keressük a konfliktus lehetőségét. A diplomácia dolga a közös értékek és érdekek, a konstruktív együttműködés területeinek felkutatása. A szembenállás ebben sosem segít. Az adott esetben az a közös érdekünk, hogy ne legyenek olyan köztisztviselők, akiknek közük van a korrupcióhoz. Magyarország azt állítja, hogy zéró toleranciát mutat a korrupcióval szemben, mi Amerikában ugyanezt valljuk. A mi érdekünk is az, hogy itt a vállalkozások stabil, nyílt, átlátható viszonyok között működhessenek.
Az amerikai cégek versenyképesebbek, amikor a környezetet nem hatja át a korrupció. Ennek egyik oka az a törvényünk, amely kifejezetten tiltja cégeinknek a külföldi megvesztegetéseket. Vagyis nemcsak az adott országban, hanem odahaza is felelősségre vonhatók, ha ilyesmibe keverednek. Ezért is támogatjuk a nyílt, jól szabályozott üzleti viszonyokat. Másrészt, ha mégis vannak korrupt kormányzati tisztségviselők, tőlük megtagadjuk a belépést az Egyesült Államokba. Ezzel mutatjuk ki a korrupció iránti zéró toleranciánkat. Erről hosszú évek óta tárgyaltunk a magyar kormánnyal. Szó volt konkrét ügyekről, információkról, amelyek köztisztviselők érintettségét bizonyították.
– Vagyis a magyar kormány kapott olyan információt, amelynek alapján, ha akart volna, el tudott volna járni?
– Igen, és ez nem valami újdonság. Sok mindenről, amit ma a sajtóban olvashatunk, már évek óta szó volt. Annyi a fejlemény, hogy az információk értékelése során sikerült megállapítanunk: néhány konkrét személy érintett. Minden országban akadnak korrupt tisztségviselők. Magyarország csak annyiban különbözik, hogy nem hallunk felelősségre vonásról, nem látjuk, hogy bíróság elé állítanák a vétkeseket. Elmaradnak a más országokban általában szokásos lépések, amikor konkrét ügyekre derül fény.
– Frusztrálta önöket, hogy nem hallgatták meg az információikat vagy az, hogy rendszeresen elmaradt a kormányzati intézkedés?
– Nem minket kellene, hogy ez frusztráljon.
– Világos, de a „hatok" listája immár cselekvés, nem puszta információcsere vagy beszélgetés.
– Pontosan. Ez több puszta beszédnél, ez cselekvés. De mint ahogy rá is kérdezett, mi nem akartuk ezt a médiában viszontlátni. Szerettük volna tudatni a kormánnyal, hogy ilyen eszközt alkalmaztunk, mert feltételeztük, hogy az érintettek tájékoztatják majd a munkaadójukat, és nem akartunk volna meglepetést okozni a kormánynak. Mivel a magyar állampolgárok vízummentesen utazhatnak be az Egyesült Államokba, azt sem akartuk, hogy bárki feleslegesen üljön repülőre, abban a hiszemben, hogy beléphet az országba. Azt hittük, itt meg is áll a történet, mi egy szót sem szóltunk róla a sajtónak egészen addig, amíg a Napi Gazdaság elő nem állt a maga félrevezető változatával.
– Igen, mintha nem is bánták volna, hogy így alakult a dolog.
– Mi nem bánjuk, ha nyilvánosan is beszélhetünk azokról a dolgokról, amelyekről amúgy is tárgyalunk. Például mielőtt ez a történet napvilágot látott volna a Napi Gazdaságban, nyíltan beszéltünk a civil szervezetekkel történtekről, jelentést tettünk közzé működésük fenntarthatóságáról és nagy sajtóértekezletet is szenteltünk a témának. Ugyanígy szó volt az átláthatóságról, a jogállamiságról, sajtószabadságról, ez mind évek óta szerepel a nyilatkozatainkban. Nálunk nem gyakorlat, hogy négyszemközt mást mondunk, mint nyilvánosan. Ez a sztori azonban felkeltette az emberek érdeklődését.
– A hat még mindig annyi?
– A szám változhat.
– Változott?
– Nem a 7750-es elnöki proklamáció alapján. Mindenféle okai lehetnek, ha valakit nem engedünk be. Akár az érintett hivatalos személyek száma is változhat, de nem ugyanabból az okból, mint a „hatoknál".
– Meghökkentette, amikor az amerikai szándékok félremagyarázásával vagy nyílt haraggal találkozott a kormányzati oldalon?
– Meglepődtem. Csütörtök este volt, emlékszem, éppen egy havonta rendszeres amerikai folkzenei összejövetelen énekeltem, amikor kezdtek dőlni az üzenetek és kérdések.
– Szokott énekelni?
– Igen, én ösztönöztem az American Cornert, hogy szervezzünk folkzenei esteket. Minden érdeklődőt szívesen látunk. De valóban, meg voltam lepve, amikor láttam, hogy az egészet úgy torzították el, mintha a mi lépésünk amerikai cégek adóvizsgálatára való válaszcsapás lenne. Első reakciónk csak annyi volt, hogy nem tudunk egyetlen ilyen vizsgálatról sem. Ennyiben is akartunk maradni. De tudtuk, mi lesz a következő kérdés, az, hogy miért nem engedünk be egyes kormánytisztviselőket az Egyesült Államokba. Úgyhogy rögtön arra is válaszoltunk.
– Mivel magyarázza a magyar jobboldal kiáltó Amerika-ellenességét, és egyúttal a volt kommunista baloldal Amerika iránti szimpátiáját? Nem fordítva kellene ennek lennie?
– Ezt nehéz megmagyarázni. Talán részben az oldalak közötti párbeszéd hiányából fakad. Nem arra figyelnek, mit mond a másik, hanem arra, hogy ki mondja. Mi abban reménykedünk, hogy ennek az egésznek az lesz az eredménye, hogy nyílt párbeszéd alakul ki. Nem is csak az országok között, hanem Magyarországon belül is. Ez demokráciákban természetes. Amikor például a Szabadság téri emlékműről adtunk ki közleményt, nem a történelemszemléletével foglalkoztunk, hanem a nyílt, nyugodt párbeszéd szükségességével minden fontos társadalmi kérdésében. A civil szervezeteknek pedig katalizátorszerepük van ebben. A mi konkrét esetünkben arról kellene beszélnünk, elfogadjuk-e társadalmainkban a korrupciót, illetve mi a kormányzat dolga a korrupt köztisztviselőket illetően. Azoknak pedig, akik e mögött az Oroszországhoz fűződő viszonyt, a republikánusokat és a demokrata pártiakat vagy bármi mást látnak, azt tudom mondani, mi minden féllel szóba állunk. Ez az egész nem a pártpolitikáról, hanem a korrupt tisztségviselőkről és a velük kapcsolatos kormányzati lépésekről szól.
A kormányoldal hangneme nem árt a párbeszédnek? Nem nyomja el a hangját, nem viszi félre a vitát?
– A kialakult vita nagyon érdekes. Különböző sajtóorgánumok képviselőivel találkoztam, határozottan kormánypártiakkal és ellenzékiekkel is, kis internetes honlapok és nagy nemzetközi újságok képviselőivel. Ezek után nem érzem úgy, hogy bármi elnyomta volna a hangomat. Már ismert ember lettem. Ha a kommentárokat nézzük, hogy mit szólnak ahhoz, jogom van-e ilyesmiről beszélni, egyes rendezvényekre elmenni, milyen politikát képviselek, sokan azt mondják: természetesen szükség van a párbeszédre. Összehasonlítják a rólam egyes helyeken megjelenő véleményekkel azt, hogy miként viselkedem, miként igyekszem következetes maradni, figyelni és tisztelettel reagálni a más véleményekre, meghallgatni a kérdéseket, mielőtt válaszolnék rájuk. Ez hasznos vita a hozzáállásokban megmutatkozó különbségről. Arról, hogy mi jobb a társadalomnak, ha az emberek ésszerűen és egymást tisztelve szóba állnak a másikkal, vagy ha sárt dobálnak, igyekeznek személyes támadásokkal kétségbe vonni, miért tesznek ezt vagy azt. Az utóbbi csak eltereli a figyelmet a lényegről, amit meg kellene vitatni.
– Mi Oroszország szerepe a térségben? Elhiszi-e a magyar kormánynak, hogy egyszerűen az üzleti kapcsolatok építésére törekszik?
– Sok országnak vannak üzleti kapcsolatai Oroszországgal, nekünk és az Európai Uniónak is. Oroszország már nem a Szovjetunió, Amerika üdvözölte, amikor a nemzetközi közösség konstruktív tagjává vált, és aktív párbeszédet folytatott vele az elmúlt évtizedekben. Nem akarjuk megakadályozni, hogy más országok szóba álljanak vagy üzleteket kössenek az oroszokkal. Amiről szó volt köztünk, például a paksi atomerőmű bővítése kapcsán, azt az átláthatóság, jogállamiság, jó kormányzás és a társadalmi párbeszéd szellemében említettük. Felvetettük, hogy Magyarország egy '60-as évekbeli, a Magyar Népköztársaság által a Szovjetunióval kötött egyezmény alapján, csöndben állapodott meg az építkezésről. Mi nyílt, átlátható versenytárgyalás kiírását vártuk. A Déli áramlat gázvezeték kapcsán sem azt kifogásoltuk, hogy Oroszország a partner, hanem azt, hogy a magyar, sőt, az európai gázszükséglet zömét már így is orosz forrásból fedezik.
Az energiabiztonság szempontjából az energiaforrások diverzifikálása lenne célszerű. Oroszország szerintünk destabilizálja Ukrajnát, agressziót követ el ellene, az USA és az Európai Unió ezért vezette be a gazdasági szankciókat. Magyarország egyetértett az EU lépésével. Egy EU-tagtól azt várjuk, hogy a nyilvánosság előtt is támogassa azt, amit korábban megszavazott. A szankciók ésszerűségével és a kisebbségek ukrajnai helyzetével kapcsolatos retorika jelenleg nem segíti az EU egységét vagy Ukrajna stabilitását.
– A Nabucco-projekt kudarca után Magyarország hogyan tudná diverzifikálni az energiaellátását?
– Ami ésszerűnek tűnik, az a meglévő vezetékeket összekötő „interkonnektorok" építése. Ezek lehetővé teszik, hogy az országok egymás között bármely irányba tudjanak gázt szállítani. Az európai energetikai infrastruktúra fejlesztésére van szükség, hogy ne kelljen mindenkinek külön megállapodni Oroszországgal, és utána tehetetlenül ülni a megrendelt készleteken. Párhuzamosan keresni kell a palagáz, a palaolaj, illetve a cseppfolyós földgáz importjának lehetőségeit. Egyébként Magyarország valóban megpróbál interkonnektorokat építeni, de néha éppen a szomszédos országok késlekedése okoz csalódást.
– Aggasztja-e az Egyesült Államokat, hogy a magyar INA-részesedés a Gazprom kezébe kerülhet?
– Magyarországgal és Horvátországgal is beszéltünk arról, hogyan lehetne hatékonyan tárgyalni ebben az ügyben és megoldani a Mol-INA vitát. Részleteket nem mondhatok.
– Az USA közvetít, jószolgálati feladatot lát el?
– Nem tudom, mit jelent itt a jószolgálat. Nem jótékonyságról van szó.
– Érdekeltek?
– A stabil gazdasági környezetben vagyunk érdekeltek, abban, hogy az országok szabadon kereskedhessenek. A diplomácia célja a közös jólét, a kölcsönösen előnyös partnerség.
– Mit mond az érdeklődő amerikai üzletembereknek a magyar üzleti légkörről? Szabad, átlátható, biztonságos és stabil?
– Évente jelentést adunk ki a befektetési környezetről. Magyarország jó hely, előnyei közé tartozik a jó infrastruktúra, a központi fekvés, a képzett munkaerő, jó a hozzáállás az egyetemek és a települések részéről. A kormánynak és az érdeklődő önkormányzatoknak is elmondjuk, hogy a cégek az átláthatóságot keresik. A kiszámítható, tartós jogi környezetet, azt, hogy változások előtt konzultáljanak velük. Az üzleti légkörnek ugyanakkor árt az átláthatóság hiánya és az, ha a feltételek hirtelen, előzetes párbeszéd nélkül változnak, ha nehéz megmondani, mi fog történni két-három év múlva.
– A korrupciós helyzet jobb-e vagy rosszabb, mint a hozzánk hasonló más országokban?
– Összevethető a hasonló országokéval. Van korrupció, de vannak országok, ahol még gyakoribb. A 28 EU-tag közül Magyarország az uniós statisztika szerint valahol a 20. hely körül van „tisztaságban". Az a különbség, hogy másutt a kormányzat elismeri a korrupció létét, és fellép ellene. Letartóztatnak tisztviselőket, vádat emelnek, elítélnek korrupt személyeket. Itt ezt nem látjuk.
– Kaptak-e a Bunge-ügy kipattanása után új információkat? Közlékenyebbé váltak-e a cégek?
– Amióta ez a párbeszéd a nyilvánosság előtt folyik, már többen kiálltak nyilvánosan a korrupciós ügyekben. Láttam médiabeszámolókat arról, hogy egyesek, akik bizonyos helyeken, például agytrösztökben dolgoztak, kiálltak és előhozakodtak új történetekkel. Hozzánk is jöttek, elmondani, mi történt korábban, mi folyik most. Néha egyesek visszariadnak a bejelentéstől, mert attól tartanak, hogy ellenük foganatosítanak lépéseket, őket fogják vizsgálni, nem az általuk felvetett ügyet. Itt fontos a kormány szerepe, hogy olyan légkört teremtsen, amelyben az emberek magabiztosan vethetik fel a korrupciós ügyeket.
– Mi a helyzet azokkal a cégekkel, amelyek stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek a magyar kormánnyal? Egyes hírek szerint olykor bizonyos kormányközeli alapítványokat kellett támogatni, ami akár korrupciónak is minősülhet. Tehettek ilyet amerikai cégek?
– Nekünk nem szóltak ilyesmiről.
– Ez üldözendő lenne az amerikai törvények alapján?
– Ha a külföldi korrupciót tiltó törvénybe ütközőt tettek volna, ha korrupciónak minősülne, ha fizetség ellenében kaptak volna igazságtalan kedvezményeket, akkor az amerikai hatóságok és a jogászok megvizsgálhatnák az esetet.
– Van-e titkos elnöki utasítás az Orbán-kormány megdöntésére?
– Ez a fantázia birodalma. Nekünk, diplomatáknak az a dolgunk, hogy konstruktívan együttműködjünk a fogadó országgal. Évek óta őszintén, nyíltan próbálunk beszélni azokról a ügyekről, amelyekben nem értünk egyet. Egy kormány megdöntése és az azt követő káosz sosincs az érdekünkben. Mi stabilitást keresünk, olyan környezetet, amelyikben a kormány tükrözi a nép akaratát. Ez a demokrácia. Támogatjuk a kormány és az állampolgárok közötti dialógust.
Az utóbbi években egyetlen fő üzenetet próbálunk közvetíteni: az embereknek szóba kell állniuk egymással. Jó kommunikációra van szükség, párbeszédre a pártok között, a civil szervezetekkel, igazi konzultációra, amelynek során az emberek érzik, hogy meghallják a hangjukat. Az ilyen dialógus erőt ad a társadalomnak, biztosítja, hogy a meglévő frusztráció ne a felszín alatt forrjon, amíg ki nem tör. Ezért van szükség a szólásszabadságra is, amelyet mi Amerikában még szélesebben, akár a gyűlöletbeszédre is alkalmazunk. Azért, hogy tudjuk, milyen megközelítések vannak a társadalomban. Ha van olyan megközelítés, amely láthatatlan marad, olykor meg tudja lepni az embereket, amikor a felszínre tör. Úgyhogy nyílt beszédre van szükség. Az amerikai-magyar párbeszéd most éppen hogy kapcsolataink felnőtt, érett voltát tükrözi.
– Visszatérve az elnök elméleti utasítására: tudna-e róla, ha lenne ilyen?
– Ön nagyon spekulatív. Magyarország esetében már a felvetés is nevetséges.
– Mi történt Szíriában? Ott dolgozott korábban.
– 2011 augusztusában ott voltam, amikor nyíltan megmondtuk, hogy Aszad elnöknek le kell mondania, ha nem képes a megoldás részévé válni.
– Elmenne az Orbán-kormány külpolitikáját támogató Békemenetre is?
– Már voltam Békemeneten. Volt, aki vitatta, úgyhogy, bár nem tudtam egy újsággal lefényképeztetni magam, azért előkerestem egy helyszíni fotót.
– De az még a kapcsolatok megfeszülése előtt volt...
– Sokat járok a városban, ha nagy rendezvény lenne, elmennék megint, hogy érezzem a hangulatot.
– Biztonságban érezné magát?
– Mindig tudatosan figyelem a környezetemet. Abban is reménykedem, hogy értékelik jó szándékomat. Ha egy amerikai diplomatának félnie kellene az utcai hangulattól, az már nem az a Magyarország volna, amelyet megismertünk. De én azt hiszem, az emberek jó kapcsolatokat akarnak az Egyesült Államokkal. | Külföld: Jöhet még kitiltás az Egyesült Államokból | Közös amerikai és magyar érdek a stabilitás, amelyhez társadalmi párbeszédre van szükség – nyilatkozta lapunknak az USA budapesti nagykövetségét vezető André Goodfriend ideiglenes ügyvivő. A diplomata maga is meglepődött, amikor egy folkzenei esten énekelve hirtelen az érdeklődés középpontjában találta magát. Szerinte az Orbán-kormány könnyedén eljárhatott volna korrupciógyanús ügyekben az amerikaiaktól kapott információk alapján, de Magyarországon elmarad a felelősségre vonás. A kitiltottak száma még változhat. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/johet-meg-kitiltas-az-egyesult-allamokbol-1496475 | 2014-11-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Sulyok Tamás nemet mondott Magyar Péter megkeresésére, amelyben a Tisza Párt elnöke személyes találkozót kért tőle. A köztársasági elnök azt írta, nem akar beavatkozni a pártpolitikai versenybe.
Magyar Péter múlt pénteken kért lehetőséget a személyes egyeztetésre Sulyoktól "a hazánkban tapasztalható erkölcsi, jogi, politikai és megélhetési válságról", valamint a Tisza Párt programjáról. Levelében úgy fogalmazott, a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként kötelessége minden eszközt megragadni, hogy a több millió és egyre növekvő számú ember hangját, véleményét, akaratát képviselni tudja.
Magyar az elutasításról szóló bejegyzéshez csatolta Sulyok hivatalának levelét. Ebben az államfő azt írta, bár egyetért azzal, hogy egy "parlamenten kívüli politikai szervezet vezetőjeként" Magyar "törekszik álláspontjának a demokratikus versenyben történő érvényesítésére", alkotmányos helyzeténél fogva nem akar beavatkozni a pártpolitikai versenybe.
"A köztársasági elnöknek az államszervezet demokratikus működése feletti őrködése és a nemzet egységének kifejezésére vonatkozó hatáskörét mindenkor az Alaptörvényben biztosított alkotmányos keretek között áll módjában gyakorolni" - fogalmazott Sulyok Tamás.
Magyar posztjában azt írta, a köztársasági elnök válasza "udvariasan semmitmondó", majd felhívta Sulyok figyelmét, hogy az államfő személyében hivatott megtestesíteni a nemzet egységét, így legalábbis furcsa az indok, amellyel elutasította.
(Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi) | Sulyok Tamás nem találkozik Magyar Péterrel | Sulyok Tamás nemet mondott Magyar Péter megkeresésére, amelyben a Tisza Párt elnöke személyes találkozót kért tőle. A köztársasági elnök azt írta, nem akar beavatkozni a pártpolitikai versenybe. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/sulyok-tamas-nem-talalkozik-magyar-peterrel-146899 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Sokkoló jelenet: a templomban érte a násznépet a robbanás Bejrútban – videó
Épp esküdni készült a pár a templomban, mikor a robbanás történt Bejrútban / Fotó: Getty Images
Döbbenetes videó látott napvilágot a bejrúti robbanásról. Épp esküdni készült az ifjú pár, amikor megtörtént a katasztrófa.
Bréking – Itt vannak az ellenfelei: halálcsoportba került a Fradi
"Rengeteget tanultam tőled, és mindig itt leszel a lelkemben" – Gyászol Dér Heni
A Blikk is írt arról a menyasszonyról, akinek épp azon a napon volt az esküvői fotózása, amikor a robbanás történt Bejrútban. Egy másik ara is hasonlóképp járt: épp kísérték az oltárhoz a templomban, amikor a hatalmas detonáció hirtelen megszakította a ceremóniát.
Az esküvő alig 18 kilométerre zajlott a kikötőtől. A templom ólomüvegei kitörtek, a vendégek először nem értették a történteket, majd próbáltak kimenekülni az épületből - írja a Daily Mail. A kezdeti, az egész templomot megrázó lökések után néhány másodperccel minden a feje tetejére állt.
(Ez is érdekelheti: Ők értek ki elsőként a bejrúti robbanáshoz, semmi sem maradt belőlük – fotók)
Az esküvői szertartáson szerencsére senki sem szenvedett súlyos sérüléseket, és mindenki megúszta élve a robbanást. A templom üvegei viszont megrongálódtak, és a bútorok károsodtak. | Sokkoló jelenet: a templomban érte a násznépet a robbanás Bejrútban - videó | Döbbenetes videó látott napvilágot a bejrúti robbanásról. Épp esküdni készült az ifjú pár, amikor megtörtént a katasztrófa. | [
"robbanás",
"szertartás",
"esküvő",
"Bejrút",
"Libanon",
"násznép"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/templom-nasznep-bejrut-robbanas-libanon-eskuvo/m9jfgsc | 2020-08-08 08:55:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Vannak olyan összesítések, ahol még az esedékesség sem következett be. | Mekkora a kórházi adósság mértéke? Gulyás Gergely nem menne be számháborúba | Vannak olyan összesítések, ahol még az esedékesség sem következett be. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3254202_mekkora-a-korhazi-adossag-merteke-gulyas-gergely-nem-menne-be-szamhaboruba | null | true | null | null | Népszava |
Itthon: Kábítószert tartott az irodájában, kenőpénzt kapott és sikkasztott is a gyanú szerint a tankerületi központ gazdasági vezetője | A tankerületi gazdasági vezető letartóztatásban van. Más mellett azzal gyanúsítják, hogy egy iskola energetikai korszerűsítésére kiírt tendert némi kenőpénzért cserébe „irányba állított”. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240814_Kabitoszert-tartott-az-irodajaban-kenopenzt-kapott-es-sikkasztott-is-a--gyanu-szerint-egy-tankeruleti-kozpont-gazdasagi-vezetoje | 2024-08-14 08:42:00 | true | null | null | HVG |
|
A Johnson & Johnson (a cég európai leányvállalata, a Janssen) gyártotta az első egydózisos, koronavírus elleni vakcinát a világon. Az Indexnek egy Egyesült Államokban élő magyar családfő számolt be arról, hogy március végén megkapták az oltást, illetve azt is elmondta, milyen mellékhatásokat tapasztaltak, és mennyire bíznak az amerikaiak a vakcinákban.
A DuPont amerikai vegyipari vállalatnál kutatómérnökként dolgozó Lengyel Miklós és felesége, Szilágyi Júlia 2009 óta élnek az Egyesült Államokban, a Missouri állambeli St. Louisban. Először mindketten tanulni mentek a városi Washington Egyetemre, ahol Miklós PhD-t szerzett vegyészmérnökként, felesége pedig egy MSc-t nemzetközi kapcsolatokból. Kisfiuk 2019-ben született, ezután nem sokkal vették első házukat St. Louisban.
Legutoljára 2019-ben jártak Magyarországon, a koronavírus-járvány előtt évente egyszer látogattak haza. Miklós tavaly március óta otthonról dolgozik, azóta körülbelül tízszer ment be személyesen a munkahelyére.
Az a jó vakcina, amit felajánlanak
Különösebb előzetes tájékoztatást nem kaptak a Johnson & Johnson vakcinájáról, az amerikai hírekben a koronavírusról és a kapcsolódó információkról szólnak a vezető cikkek. A hivatalos tájékoztatók szerint azt a vakcinát érdemes elfogadni, amit felajánlanak.
Miután gyógyszerész szakirányon végeztem a BME-n, utánaolvastam az oltásoknak, és számunkra a Johnson & Johnson vakcinája tűnt a legjobban bevált technológiának, de ez elsősorban a személyes véleményünk
– mondta Miklós az Indexnek.
Amikor megnyílt a lehetőség, hogy a Johnson & Johnson vakcinájával oltsák őket, azonnal jelentkeztek rá. Bár Miklósnak két órát kellett vezetnie az oltóhelyig, ott már minden gördülékenyen ment.
Név szerint jelentkeztek, mielőtt beengedték volna őket, majd a koronavírushoz kapcsolódó szokásos kérdésekre kellett válaszolniuk: például voltak-e karanténban, vannak-e tüneteik, várnak-e teszteredményre.
A testhőmérsékletüket infravörös hőmérővel mérték meg. Ezután sorba kellett állniuk, de előre ki voltak jelölve 1,8 méterre a távolságtartást segítő pontok a padlón. Továbbá kézfertőtlenítőket helyeztek ki a várakozóknak, akiket aztán a maszkot viselő nővérek egyesével hívtak be.
Az oltást igazoló dokumentumért szintén egyesével kellett sorba állni, majd 3-4 méterre egymástól leültették az oltottakat, hogy várjanak egy 15 percet, hogy kiderüljön: van-e esetleg allergiás mellékhatás, reakció. Akkor arról is tájékoztatták őket, hogy a Johnson & Johnson vakcinája előreláthatólag 75 százalékban véd a koronavírus ellen, és 95 százalékos hatékonyságú a súlyos megbetegedések megelőzésére.
Miklós elmondta: január-február táján még volt hiány az oltások terén, de mostanra ilyenről már nem lehet beszélni, 1-2 héten belül bárki beoltathatja magát. Arról is mesélt az Indexnek, hogy az ő ismeretségi körükben is voltak fertőzöttek – fiatalabbak és idősebbek is –, de szerencsére haláleset nem történt a közvetlen környezetükben.
Az amerikai egészségügy felkészült
Miklós szerint az amerikai egészségügyi ellátás általában véve kifogástalan minőségű. A járvány elején még bajban voltak az orvosok és a nővérek, ugyanis senki nem volt tisztában azzal, hogy mi a megfelelő védőfelszerelés, illetve nem is álltak ezek rendelkezésre nagy mennyiségben.
A nővérekre és az orvosokra tekintettel itt is folyamatosan kérik, hogy a járványügyi intézkedéseket vegyük komolyan, ugyanis itt is több mint egy éve minden érintett egészségügyi dolgozó kisebb-nagyobb szünettel 110 százalékon teljesít, nem egy megbetegedési csúcson van túl a rendszer
– számolt be Miklós a tapasztalatairól.
Az Egyesült Államokban is felkészültek a tömeges megbetegedésekre, és kiürítették a kórházakat, szükségkórházakat állítottak fel a hokipályákon, egyetemeken, de Miklós elmondása szerint szerencsére ezek az utóbbi intézkedések utólag feleslegesnek bizonyultak.
Az egészségügyi dolgozókat rendszeresen tesztelik, de tavaly március-április óta ez is már mindenki számára elérhető. A tesztelést orvosilag indokolt esetben az egészségbiztosítás állja, nyaralás, utazás, munkába való visszatérés esetén azonban önköltséges.
Bíznak a vakcinákban
A Johnson & Johnson vakcinája után csak minimális mellékhatásokat tapasztaltak: fáradtabbak voltak pár napig, Miklós az oltást követő reggel úgy érezte, mintha megfázott volna, fájt a feje, enyhén szédült, 37,6 fokos hőemelkedése volt, de
mindezek a tünetek 24 órán belül teljesen elmúltak.
Az Egyesült Államokban jelenleg még csak a Moderna, a Pfizer és a Johnson & Johnson vakcinája engedélyezett. Utóbbi elsősorban azért vonzó az emberek számára, mert csak egydózisú, és nem kell négy héttel később visszamenni egy újabb oltásért.
Miklósék úgy látják, hogy az amerikaiak jelentős része megbízik az orvosi ajánlásokban, még ha a vakcinákhoz nem is volt meg a szükséges két év adatgyűjtés.
Mit lehet tudni a Johnson & Johnson vakcinájáról?
A Johnson & Johnson vakcinája egy vektorvakcina, ami azt jelenti, hogy a SARS-CoV-2-es koronavírus tüskefehérjéjének genetikai kódját tartalmazó ártalmatlan hordozóvírust (vektor) – a 26-os emberi adenovírust – juttatják be az ember szervezetébe a vakcinán keresztül, s végül ez váltja ki az immunválaszt.
Ilyen típusú az AstraZeneca és az orosz R-Pharma Szputnyik V széruma is. A bostoni Beth Israel Egészségügyi Központban 10 éve kezdtek el kísérletezni egy, a 26-os humán adenovírusból kifejlesztett oltóanyaggal, majd beszállt a Johnson & Johnson, és az ebola, illetve más betegségek ellen próbálták továbbfejleszteni az oltóanyagot.
Tavaly januártól már kifejezetten a koronavírus elleni ellenszert kutatták, majd márciusban az amerikai kormány 456 millió dollárral támogatta meg a fejlesztést.
Az 1-es, majd a 2-es fázisos klinikai vizsgálatok nyáron lezajlottak, szeptemberben kezdődhettek a nagy mintás, több tízezer emberen végzett, 3-as fázisos tesztek. Tavaly novemberben a gyógyszercég elkezdte vizsgálni, milyen hatást érnek el, ha nem egy, hanem két adagban adják be a vakcinát, az eredményeket 2021 végére ígérik.
Január végén a Johnson & Johnson bejelentette, hogy biztonságos és hatásos a vakcinájuk, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatal (FDA) pedig február 24-én közölte a három kontinensen végzett vizsgálati eredményeit:
az USA-ban 72,
Dél-Afrikában 64,
Latin-Amerikában pedig 61 százalékos volt
a vizsgálati csoportokban a szer koronavírus elleni hatékonysága.
kórházba kerülés és halál ellen a gyártó ígérete szerint 100 százalékos védettséget nyújt.
Bahrein másnap, február 25-én vészhelyzeti engedélyt adott a vakcina használatára, pár napra rá az Egyesült Államok is ugyanígy tett. Rajtuk kívül azóta Kanada, az Európai Unió, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Thaiföld adott ki vészhelyzeti jóváhagyást.
Miután bebizonyosodott, hogy a dél-afrikai variánssal szemben az AstraZeneca oltóanyaga kisebb hatékonysággal véd, az ország vezetése úgy határozott, hogy a Johnson & Johnson vakcináját kezdi el használni.
A vállalat februárban a várandós nőket, márciusban pedig a gyerekeket is bevonta a klinikai vizsgálatba. Alex Gorsky, a cég vezérigazgatója egy március eleji interjúban azt mondta,
szeptembertől a gyermekeket is lehet oltani a vakcinával.
Tárolása egyszerű: három hónapig 2–8 fokon is lehetséges, ha több évig, akkor mélyhűtés szükséges.
2020. december 31-én a WHO elsőként a Pfizer/BioNTech vakcináját hagyta jóvá sürgősségi felhasználásra, majd február 15-én a Dél-Koreában és Indiában gyártott AstraZeneca/Oxford oltást, végül március 12-én a Johnson & Johnson amerikai gyógyszergyár egyadagos vakcináját.
A Johnson & Johnson idén 1 milliárd dózist szeretne értékesíteni a szérumából, ebből az amerikai kormány 100 millió adagot rendelt.
Korábbi hírek szerint a Johnson & Johnson vakcinájának első szállítmánya április 19-én érkezik az európai országokba. Az Európai Unióval kötött megállapodás alapján a cég 2021-ben 200 millió dózist fog szállítani. Az Európai Tanács június végéig 55 millió adagra számít, de a pontos menetrendet még nem hozták nyilvánosságra.
(Borítókép: A Johnson & Jonhson által kifejlesztett koronavírus elleni vakcina. Fotó: David Paul Morris / Bloomberg / Getty Images) | Exkluzív amerikai beszámoló a Johnson & Johnson vakcinájáról | Exkluzív amerikai beszámoló a Johnson & Johnson vakcinájáról - Egy Amerikában élő magyar családfő számolt be arról, hogy milyen mellékhatásokat tapasztaltak, és mennyire bíznak az amerikaiak a vakcinákban. | [
"vakcina",
"oltás",
"koronavírus",
"johnson and johnson",
"egyesült államok",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2021/04/08/exkluziv-amerikai-beszamolo-a-johnson-johnson-vakcinajarol | 2021-04-08 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték a csaknem hárommilliárd forintból megvalósított olimpiai lovasprogramot, amelynek fő célja az volt, hogy legyen magyar díjugrató a párizsi olimpián. A cél nem teljesült, a lovasszövetség vezetői már 2028-ról beszélnek, az információközléstől pedig elzárkóznak.
Szeptember elején lezárult a díjugratók Európa-bajnoksága Milánóban, ezzel véglegesen eldőlt, hogy 2024-ben sem láthatunk magyar ugrólovast az olimpián.
Hazánkat öten képviselték a kontinensviadalon, közülük Szuhai Péter szerepelt a legeredményesebben, de ő is csak a középdöntőig jutott, ahol a 42. helyen végzett. Hosszú idő óta először sikerült elég lovasnak a minősülés, hogy Magyarország csapatban is elindulhasson, ifj. Kövy András, ifj. Szabó Gábor, Czékus Zoltán és Mráz Tamás négyese azonban nem tudta beváltani a hozzájuk fűzött reményeket, és a legutolsó, 15. helyezettként zárta az eseményt.
Elérhetetlen magasságok
Szuhai Péter a Riderline lovassportszaklapnak a pénteki középdöntő után elmondta: az Európa-bajnokság egy teljesen új szint volt a nyári felkészülési időszakhoz képest.
„A tegnapi pálya is nagyon nehéz és magasságra erősebb volt a csütörtökinél. Akadt 160 centiméter feletti akadály is benne. Nemhogy nem lovagoltam, de nem is láttam még soha ekkora pályát versenyzőként. Ez egy más kategória, mint ahol valaha is versenyeztem.”
A mindössze 22 éves lovas ezzel az adott kontextusban egyértelműen arra utalt, mekkora megtiszteltetésként élte meg, hogy egy ilyen színvonalú rendezvényen szerepelhetett, az elhangzottakat végiggondolva viszont kérdések merülnek fel a magyar díjugratók felkészültségét illetően.
A cél: Párizs
Pedig 2021 novemberétől kifejezetten rájuk fókuszált a Nemzeti Lovassport és Sportló tenyésztést Fejlesztő Program (NLSF), közismertebb nevén a Csekonics program, amelyre a Magyar Lovassport Szövetség erőforrásain túl még hárommilliárd forint állami támogatást is kaptak.
Lázár Vilmos, a szövetség elnöke akkor a sajtótájékoztatón elsődleges rövid távú célként a kijutást nevezte meg a 2024-es párizsi világjátékokra. Utoljára 1996-ban szerepelt olimpián magyar lovascsapat (lovastusa számban Atlantában), míg egyéniben Göttler Vilmos díjugratásban 1992-ben Barcelonában. Lázár Vilmos azt is bejelentette: a jövőben mindhárom olimpiai lovas szakágat (díjugratás, díjlovaglás és lovastusa) fejleszteni fogják, de az elmúlt időszak eredményeiből kiindulva az ugrólovasok állnak legközelebb a kvótaszerzéshez, így ők számítanak prioritásnak.
Ezt igazolta, amikor 2022 elején a szövetség megállapodott Paul Schockemöhle világhírű német tenyésztővel, hogy az olimpiai időszakban a magyar felnőttválogatott Németországban készüljön a tőle bérelt tíz lóval, Norbert Nuxoll német vezetőedző irányítása alatt, emellett ismeretlen számú további lovat is vásároltak tenyésztésre. Az eredeti keretbe Horváth Balázst, ifj. Szabó Gábort, ifj. Kövy Andrást és Jármy Vincét válogatták be, illetve tartalékosként az akkor még fiatal lovaskorosztályban versenyző Szuhai Péter is kiutazott.
Amikor még minden szépnek tűnt
A magyar díjugrató társadalom akkor még egységes örömmel fogadta az együttműködést, eredmények hiányában azonban rövidesen felerősödtek a kritikus hangok. A kiválasztott versenyzők közül többen hazai munkájukat sem hagyták hátra, és a két ország között ingázva vettek részt a programban. Horváth Balázs és Jármy Vince időközben ki is lépett a programból, a helyükre Szentirmai Péter és ifj. Lázár Zoltán került, de az ötfős keretből hárman párhuzamosan itthon is versenyeztek saját lovaikkal.
Ebben a német lovak felemás szereplése is komoly tényező volt. A hazai lovasok megkérdőjelezték, mennyire tudatosan menedzseli a vezetőség a költségvetést, és nehezményezték, hogy miért az ígéretes, de még nem bizonyító német lovakba fektetnek a már eredményes magyar lovak itthon tartása helyett.
Önkizsákmányolás
Az igencsak pénzhiányos magyar díjugratásban már régóta probléma, hogy anyagi szempontból a tulajdonosoknak jobban megéri külföldre el- vagy bérbe adni az állatokat, így került el hazánkból a nemzetközi szinten valaha volt legsikeresebb magyar ugróló, Chacco Blue II, vagy az ifj. Kövy András által beversenyzett és már a program ideje alatt eladott Faquitol-S is.
A hab a tortán, hogy a szintén magyar tulajdonban lévő, jelenleg brazil színekben nemzetközi, 160 centiméteres akadályokon versenyző Zeusz tenyésztői, a Lévai család egy közösségi oldalon azt nyilatkozta: megkeresték a szövetséget, és jóval a piaci értéke alatt felajánlották a lovat a válogatottnak, egy rövid egyezkedés után a vezetőség azonban mégsem kívánt élni a lehetőséggel.
Amellett, hogy egyre többen kérdőjelezték meg a döntéshozók kompetenciáját, az átláthatóság hiányában jelenleg is többen gyanakodnak korrupcióra a hazai lovastársadalomban. Elindult a dijugratas.eu, az ellentábor fóruma, ahol Kádár Attila, a Pellet Hungary LSE elnöke vezetésével a kételkedők először csak egymással osztották meg fenntartásaikat, majd jogi útra terelték az ügyet.
Öt egyesület (valamint az atlatszo.hu) igényelte meg közérdekű adatként a program költségvetését, de a szövetség részéről elutasították kérelmüket, ugyanakkor a vezetőség átvilágításáért jelenleg is törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban.
„Elveszíti közpénz jellegét”
Az NLSF program ügyleteinek lefolytatására ugyanis a szövetség egy külön céget hozott létre Lovassport Nonprofit Kft. néven, ahová szinte egyből át is csoportosították a támogatás nagy részét. Így bármely külső megkeresésre arra hivatkozva tagadja meg a szövetség az adatszolgáltatást, hogy a 2,8 milliárd forinttal már a kft. gazdálkodik, vagyis a költségvetési támogatás „elvesztette közpénz jellegét”. (A szövetség a Szabad Európa megkeresésére is ezzel válaszolt.)
A közérdekű adatok visszatartásának ügyében még nem született jogerős bírósági döntés, a lovasok felkészülése azonban kisebb változásokkal folyamatosan zajlott tovább az elmúlt hónapokban. Ifj. Kövy András és Szentirmai Ferenc német lovakkal versenyzett a nagy nemzetközi versenyszámokban, míg Szuhai Péter és ifj. Szabó Gábor magyarokkal – egészen pontosan előbbi saját lovával, utóbbi pedig a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonában lévő Mezőhegyes Chabalával. Ifj. Lázár Zoltán olyan versenyeken indult el, amelyeken el sem érte az olimpiai minősülés magasságát.
Utolsó esély
A legreálisabb esélyt a kvótaszerzésre a július végén Prágában megrendezett olimpiai kvalifikációs verseny jelentette volna, ahol a magyar csapat harmadik helyezettként éppen lecsúszott a minősülést jelentő ezüstéremről. A váratlan fordulat ezután következett: az NLFS három párosa mellett Mráz Tamás és Czékus Zoltán is kijutott az Eb-re, így Horváth Balázs szövetségi kapitány vezetésével Magyarország csapatban is elindulhatott a kontinensviadalon, ahol a három legeredményesebb, korábban még nem minősült csapat megválthatta a jegyét Párizsba.
Ők azonban nem a magyar válogatott tagjai lettek. Az ilyen szinten még rutintalan csapat elvérzett a nyomás alatt, így további négy évet várat magára az olimpiai álom. Innentől maximum egyéni kvótát szerezhet egyetlen lovas mint a Közép-Kelet-Európát és Belső-Ázsiát magába foglaló C csoport legjobbja, a jelenlegi rangsor alapján ez viszont esélytelennek tűnik.
(Legalábbis díjugratásban. A sors iróniája, hogy a jóval kisebb támogatást élvező lovastusában Kaizinger Balázs vezeti a csoportját, azaz jelenleg kijutó pozícióban van. Információink szerint ugyanakkor sem Kaizinger Balázs, sem az általa lovagolt ló nem része a német–magyar olimpiai együttműködésnek.)
Zavaros stratégia
A kvótaszerzési stratégia már a kezdetektől is zavaros volt. Csapatban jobb sanszunk lett volna a minősülésre, hiszen összesen hatvan lovas jut ki csapattagként, míg mindössze 15 egyénileg a maradékból. A dolog pikantériája, hogy a folyamatban pontosan három ló-lovas páros jelent egy csapatot, míg Lázár Vilmos arról beszélt: legalább két-három lovast szeretnének kijuttatni, tehát már itt is ellentmondás mutatkozik.
Ha pedig nem csapatként minősül három sportoló, egyénileg a régiók két legjobb (csapatban még nem minősült) lovasai juthatnak ki, országonként csak egy, valamint a hét régió összesített legjobbja az első két helyezettek kihúzása után. Ehhez viszont a legfelső, legmagasabb és legnehezebb szinten, azaz ötcsillagos versenyeken kellett volna eredményeket gyűjteni.
Mégis csak három ilyen találkozóra mentek a magyar versenyzők, pedig szinte minden héten rendeznek egyet a régióban. Ehelyett többségében három-négy csillagos szinten, valamivel alacsonyabb és kevésbé technikás pályákon készültek. Ha pedig a szakmai döntéshozók valóban Varsót tűzték ki mint mindent eldöntő, egyszeri kvótaszerző lehetőséget, az Eb-ről már gyakorlatilag előre lemondva, akkor talán érdemesebb lett volna több hasonló nehézségű pályát beépíteni a felkészülésbe, nem csak egyetlenegyet június közepén Sopotban.
A cél (most már): Los Angeles
Valószínűleg a szövetség is látta az esélyek alakulását, mert menet közben Lázár Vilmos (egy májusi sajtótájékoztatón) módosította a hivatalos álláspontot, ezúttal 2028-at jelölte meg fő célkitűzésként.
Ez a helyzet most. Egy legnagyobb jó szándékkal is maximum részsikereket felmutatni tudó program, lekövethetetlenül elköltött milliárdok, átláthatatlan stratégia és döntéshozó testület, nem utolsósorban pedig egy kettészakadt, elégedetlen lovasközösség. Ahogy telik az idő, válaszok helyett csak a kérdések gyarapodnak.
Ezek közül az első, hogy a szövetség vezetésén kívül senki nem tudja, pontosan hogyan történnek meg a programmal kapcsolatos döntések. Nyilván Lázár Vilmos, a szövetség elnöke és Szotyori Nagy Kristóf díjugrató szakági elnök áll a felelős pozíciókban, de a döntési és stratégiai folyamatokról a közönség csekély tájékoztatást kap.
Nem világos a jövőkép
Az Európa-bajnokság fényében pedig majdhogynem feleslegesnek tűnik a német lovak bérlése. A részt vevő kvintettben kizárólag az ifj. Kövy András alatt versenyző E-Up került ki a Schockemöhle ménesből, míg a többivel ennél kisebb magasságokon versenyeznek. Szintén kérdéseket vet fel a kerettagok összeválogatása, hiszen Mráz Tamás és Czékus Zoltán a program nélkül vitte véghez mindazt, ami Szentirmai Ferencnek és ifj. Lázár Zoltánnak támogatással sem sikerült.
A program jövője sem tisztázott. A német tenyésztővel való megállapodás 2023 végéig szól, kifejezetten az olimpiai minősülés időszakára, azt ellenben nem tisztázták, hogy mi történt volna, ha esetleg valaki német lóval szerez kvótát, ahogy azt sem, hogyan változtatja meg a tervet, hogy mostantól nem Párizs, hanem 2028-ban Los Angeles a cél. Az erre kapott erőforrásokat minden bizonnyal már felélték.
Az ügyben a következő kérdéseket tettük fel a Magyar Lovassport Szövetségnek:
1. Hogyan értékelik a program hasznosulását annak fényében, hogy nem jutottunk ki a párizsi olimpiára?
2. Hivatalosan 2023 végéig szól a megállapodás a német tenyésztővel, az olimpiai minősülési időszak pedig számunkra véget ért. Hogyan folytatódik ezután a Csekonics program?
3. A hárommilliárd forint támogatás, majd a német együttműködés bejelentésekor, 2022 elején Lázár Vilmos még kifejezetten arról beszélt, hogy a program elsődleges célja a kijutás a 2024-es olimpiára. Most májusban a Széchenyi Grand Prix-n a sajtótájékoztatón már 2028 volt fókuszban, a 2024-es pedig csak eshetőségként. Miért módosult a céldátum? Ki és mikor hozta meg ezt a döntést?
4. Mit jelent ez a módosítás a gyakorlatban? Hogyan érinti ez a program költségvetését? Ugyanez a pénzügyi keret marad, vagy kérnek rá további forrást?
5. Hogy értékelik, hogy a programban részt vevő lovasok közül hárman elsősorban Magyarországon készültek, és nem feltétlenül a programlovakkal versenyeztek? Például ifj. Szabó Gábor Mezőhegyes Chabalával versenyzett a magasabb kategóriában és az Eb-n is. Ezekről ki döntött?
6. A továbbiakban is folytatják az együttműködést a német partnerrel?
7. Valóban Szuhai Péter és ifj. Kövy András szerepelt legjobban az Eb-n a német lovakkal, viszont lovasokat és lovakat összegezve a tíz magyar sportolónak csak a fele tagja a programnak. Ebből a szempontból hogyan értékelik a német együttműködés hasznosulását?
8. Az alapján, hogy ennyien a programon kívül, többnyire önerőből minősültek sikeresen az Eb-re, terveznek-e változtatni az erőforrások allokálásán valamilyen formában?
9. Az eredeti kiválasztási folyamat óta ki felel a keret összeállításáért? Mi alapján választották ki, hogy ki töltse be a Horváth Balázs és Jármy Vince kiszállásával megüresedett helyeket?
10. Az Eb-n a magyar csapatból a két német ló állta meg legjobban a helyét, a többi német ló azonban egyelőre nem mutat fel akár csak az Eb-csapat magyar lovait megközelítő eredményt sem. Őket tervezik cserélni?
11. Az idei Nemzeti Vágta beharangozó sajtótájékoztatóján Lázár Vilmos, a „Nemzeti Vágta és a Magyar Lovassport Szövetség elnöke” beszélt. Korábban önök azt közölték, hogy nem a Lovassport Szövetség a rendezvény szervezője. Kérem, tájékoztassanak, ebben az esetben hivatalosan a Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont (Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad) a szervező?
A cikk a Transparency International oknyomozó mentorprogramja keretében készült. | Majdnem hárommilliárd forintba került, mégsem lesz magyar díjugrató lovas az olimpián | Szakmailag és gazdaságilag is átláthatatlan és megkérdőjelezhető döntések kísérték a csaknem hárommilliárd forintból megvalósított olimpiai lovasprogramot, melynek fő célja az volt, hogy legyen magyar díjugrató a párizsi olimpián. A cél nem teljesült, a lovasszövetség vezetői már 2028-ról beszélnek. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/majdnem-3-milliard-forintba-kerult-de-megsem-lesz-magyar-dijugrato-lovas-az-olimpian/32619470.html?fbclid=IwAR2dOFVGojGvKhO2zKY6A6PS-ZJAZsfWz88LwRlp8_UdYbiJfgSZv-wY_T8 | 2023-10-04 18:43:00 | true | null | null | Szabad Európa |
„A mai napon országosan tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyát avatták fel, melyek közös átadórendezvényét Veszprémben tartották. A közel 3 000 új hely megteremtésével a kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot” –írta a Magyar Építők 2020. július 13-án.
A portál idézte a büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közleményét is, amely szerint „Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott – összesen 2750 ember – befogadására alkalmasak a ma átadott új intézeti épületszárnyak. Az elkészült beruházások szeptemberre a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségét 100 százalék alá csökkentik, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló alapterület 25 950 négyzetméterrel bővült”.
Egy képviselői beszámoló szerint ugyanez elhangzott a honvédelmi és rendészeti bizottság éves (2020-as) meghallgatásán is: az elkészült konténerbörtönöknek köszönhetően sikerült elég új férőhelyet kialakítani és ezzel lezárult a börtönzsúfoltság felszámolására indított program.
Ez viszont azt jelenti, hogy a közeljövőben már biztosan nem épül meg az a nyolc új börtön, amelyekkel munkahelyek százait ígérték a beruházásra jelentkező településeknek.
Eredetileg ugyanis Kunmadarason 1 000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték.
Hogy öt év alatt hogyan jutottunk el az összesen 103 milliárd forintos összegű, zsúfoltságcsökkentő beruházásoktól a könnyűszerkezetes épületbővítésig, arra a Belügyminisztériumtól próbáltunk választ kapni.
Épült, csak nem az és nem oda
2020 októberében közérdekű adatigényléssel fordultunk a Belügyminisztériumhoz, amelyben arról érdeklődtünk:
Pontosan mikor és mely törvényben/kormányhatározatban döntöttek arról, hogy a magyarországi börtönök férőhelyeit bővíteni fogják? Mi volt a határozat pontos szövege?
2017-ben döntés született arról, hogy 2018 nyaráig nyolc új, az európai normáknak megfelelő, korszerű börtön épül: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarason ezer, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig ötszáz-ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték. Miért vetették el (végleg) ezeket a helyszíneket?
Ezek a beruházások összesen 4500 új férőhelyet jelentettek volna, míg most ennek csak a fele készült el. Mi ennek az oka?
Milyen adatok alapján jutottak arra a következtetésre, hogy fele annyi új férőhellyel is megszűntnek lehet nyilvánítani a zsúfoltságot?
Az 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozat szerint: 2016. évben 1243,1 millió forint, 2017. évben 30 390,6 millió forint, 2018. évben 51 348,9 millió forint, 2019. évben 19 921,4 millió forint állt rendelkezésre a Belügyminisztérium részére „büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítéséhez szükséges források címén”. Pontosan mire fordították ezeket az összegeket? Szükség volt további összegre a zsúfoltság megszüntetésére? Ha igen, mennyi és milyen forrásból lett biztosítva?
Az új börtönök építésével érintett településeknek (ld. Ózd, Komló stb.) fejenként több száz új munkahelyet ígértek, erőteljes toborzás folyt. Hányan jelentkeztek és hányan nyertek felvételt a képzésekre, ezekből mennyi szerelt le és mennyi dolgozik jelenleg a bv-intézetekben?
Mekkora összeget fordítottak a toborzásra?
Mi lesz az új börtönök helyéül kijelölt és az államnak átadott területek sorsa? Visszakapják az önkormányzatok? Ha nem, mihez kezd velük az állam?
A tervezett új börtönök megépülnek valahol/valamikor, vagy tényleg lezártnak tekintik a férőhely bővítési programot?
Jelenleg hány százalékos a bv-intézetek kihasználtsága?
A Belügyminisztérium az első kérdésünkre válaszként egy 2016-os kormányrendeletet jelölt meg, amely szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítják a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.
A leírásban ma már csak Békés, Csenger, Heves, Komádi, Komló és Berettyóújfalu neve szerepel, pontos részletek és határidők azonban nem.
A következő hivatkozott határozat 2018-as: ebben az áll, hogy a Kormány egyetért azzal, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ Kiskunhalasi Telephelye területén új büntetés-végrehajtási intézet kerüljön kialakításra; a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központja Berettyóújfalu területén kerüljön kialakításra; valamint, hogy az 1. és 2. pontban foglalt feladatok végrehajtása a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítéséhez szükséges források biztosításáról szóló 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozatban meghatározott forrás terhére kerüljön biztosításra.
Az idézett kormányhatározat szerint: 1 243,1 millió forint, 2017. évben 30 390,6 millió forint, 2018. évben 51 348,9 millió forint, 2019. évben 19 921,4 millió forint rendelkezésre állásáról kell gondoskodnia a Belügyminisztériumnak, plusz a 2016-2019. években a 2. pontban meghatározott keretösszegek erejéig intézkednie kell a büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítésével kapcsolatos fejlesztések megvalósításához szükséges kötelezettségvállalások megtételére.
A 268/2016-os rendeletet 2019-ben módosították: a beruházások építési műszaki ellenőre, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység biztosítója, valamint beruházás-lebonyolítója kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. lett. Egyúttal hatályát vesztette a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 268/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d), g) és h) pontja.
A következő döntés a 1296/2019. (V. 27.) Korm. határozat, amely alapján
a férőhely-bővítéssel kapcsolatos fejlesztések megvalósítási ütemét 2021. év végéig meghosszabbítják és további forrásokat biztosítanak a fejlesztésekre.
Erről akkor a Népszava is írt: „2020-ban több mint 21 és félmilliárd, 2021-ben további 7 és félmilliárd, majd 2022-ben 4 és félmilliárd forintot fordít az állam börtönépítésekre, de az idei évre tervezett ilyen célú kiadások egy részét bérekre és járulékokra fordítják”.
Az 1070/2020. (III. 5.) Korm. határozatban azonban már egyetlen korábbi helyszín sem szerepel. A határozat szövege szerint: a kormány egyetért
az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön,
a Szegedi Fegyház és Börtön,
a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet
területén a fogvatartottak átmeneti elhelyezését biztosító férőhelyek kialakítására irányuló elképzeléssel.
Férőhely-bővítés 10 helyszínen
A határozat emellett felhívja a pénzügyminisztert, hogy a belügyminiszter bevonásával gondoskodjon az 1. pont szerinti feladatok végrehajtásához szükséges forrás biztosításáról a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 5. Büntetés-végrehajtási cím javára legfeljebb 29 890 000 000 forint összegben, illetve egyszeri forrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet javára legfeljebb 110 000 000 forint összegben.
Végül a 34/2020. (III. 5.) Korm. rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a fogvatartottak átmeneti elhelyezésének biztosítása érdekében a Harta, Szirmabesenyő, Kiskunhalas, Baracska, Dunaújváros, Sopron, Algyő, Tiszalök és Tököl külterületén, valamint a Veszprém belterületén található Büntetés-végrehajtási Intézetek könnyűszerkezetes épületegyüttesek telepítésével megvalósuló bővítésével kapcsolatos hatósági ügyeket.
A 2016-ban meghatározott helyszínek végleg eltűntek a tervek közül.
Nem nyilvános
A 2., 3., 4., és 5. kérdésünkkel kapcsolatban azonban már nem volt ilyen közlékeny a Belügyminisztérium. Ezekben arra szerettünk volna választ kapni:
miért vetették el az első körben meghatározott helyszíneket,
a tervezett 4500 új férőhellyel szemben miért csak a fele készült el,
pontosan mire fordították az 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozatban meghatározott összegeket.
A Belügyminisztérium szerint a válaszokat biztosító dokumentumot az Infotv. 27 (6) bekezdése alapján
Nem nyilvános! kezelési utasítással látták el, amely további jövőbeli döntés megalapozását szolgálja, így a fentiek alapján az adatok megismerése a keletkezéstől számított 10 évig korlátozott.
A 6., 7., 8. és 10. kérdéssel kapcsolatban a minisztérium nem tekintette magát adatközlőnek, míg a 9. kérdésre azt írták, a 268/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet jelenleg is hatályos. Vagyis az elvi lehetőség még adott, hogy a tervezett új börtönök egyszer megépülnek valamikor.
Érvénytelen közbeszerzések
A Belügyminisztérium válaszaiból nem derült ki, miért döntött a kormány az intézménybővítés mellett az új létesítmények építése helyett, de több jel is arra utal, hogy egyrészt alulbecsülték ezek építési és fenntartási költségeit, másrészt nem volt biztosítható a szükséges munkaerő.
A Magyar Nemzet 2017 szeptemberében írta meg, hogy „eredményesen lezárult a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) által nyolc új börtön építésére kiírt megismételt közbeszerzés”. A BVOP a lap kérdésére elmondta, a beérkezett pályázati anyagok elbírálás alatt állnak, zajlanak a tárgyalások az érintett felekkel. A (lehetséges) kivitelezők nevét azonban nem árulták el.
2018 februárjában az is kiderült, hogy miért: a Közbeszerzési Értesítőben ugyanis megjelent, hogy
„a legkedvezőbb ajánlatban megajánlott ellenérték meghaladja a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértékét, ezért az eljárás fedezet hiánya okán eredménytelen”.
Vagyis ugyanaz történt, mint első alkalommal: a tervezett 3,9 milliárd forintot meghaladó árajánlatok érkeztek. A pályázatra akkor az UNÉP Universal Építőipari Zrt., a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., a PENTA INDUSTRY Kft. és az MHM Product Kft. párosa, az ÉPKAR Zrt. és a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. közösen, a SWIETELSKY Építő Kft., a ZÁÉV Építőipari Zrt., a LATEREX Építő Zrt. és Grabarics Kft. együtt, illetve a MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. jelentkezett.
A BVOP tehát kétszer is nekifutott a közbeszerzésnek, ám mind a kétszer sikertelenül. Miután ezek az eljárások kudarcba fulladtak, elterjedt, hogy a BVOP maga hozna létre egy céget, amellyel „házon belül” megoldanák a többmilliárdos beruházásokat. Ezt azonban senki sem erősítette meg.
Bár a BVOP még egy éve is azt írta a 444 megkeresésére, hogy 2020 első negyedévében leteszik a csengeri börtön alapkövét, a többi börtön esetében pedig zajlik a tervezés, a valóságban ennek semmi nyoma nincs a mai napig.
Felszereltek, leszereltek
Mivel évekig nem történt látványos előrelépés az ügyben, a projekt kapcsán kiképzett munkavállalók jelentős része leszerelt.
Erről a Magyar Hang írt 2018 nyarán. „A nagy börtönépítési láz miatt beiskolázott összesen 667 – főként felügyelőnek jelentkező – munkavállaló 41 százaléka már leszerelt, közülük mindössze 393-an dolgoznak ma is a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kötelékében” – olvasható a cikkben.
A lap ezzel kapcsolatos közérdekűadat-igénylésére a BVOP válaszolt. Ebből többek között az is kiderült, hogy a 667 beiskolázott közé a legalkalmasabbak kerültek; 6 700 jelentkező közül választották ki őket.
Egy dolgozó kitanítása személyenként 184 ezer forintba került, vagyis csak a leszereltek képzésére 50 millió forintot költött az állam.
Akik végül maradtak a BVOP-nál, azoknak sincs sok örömük a munkában – legalábbis a Magyar Hangnak nyilatkozók szerint. Ők ugyanis vagy vállalták az áthelyezést valamelyik, a lakóhelyüktől távol eső „bévé-intézetbe”, vagy ingázhatnak minden nap a munkahelyük és az otthonuk között órákon keresztül.
Pedig a toborzásnál még minden meseszerűnek tűnt. Az új börtönökbe bárki jelentkezhetett, aki betöltötte a 18. életévét, magyar állampolgársággal, érettségivel és büntetlen előélettel bírt. Azoknak, akik megfelelnek a fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgán, majd elvégzik a képzést, minimum havi bruttó 220 ezres kezdő fizetést, cafeteriát, lakhatási, utazási és szociális támogatást, valamint kedvezményes üdülési és mobiltelefon-használati lehetőséget, illetve szakmai előrelépési lehetőséget is ígértek.
A jól csengő ajánlat sokakat érdekelt. Csak a komlói börtön kétszázötven álláshelyére több mint háromszoros volt a túljelentkezés, egészen pontosan 821-en adták be az önéletrajzukat.
Sokan a meglévő munkahelyükön mondtak fel abban a reményben, hogy a lakóhelyükhöz közel dolgozhatnak majd.
A Magyar Narancsnak nyilatkozó komlói családapa azt mondta, miutén elvégezte a több hónapos kiképzést, válaszút elé érkezett. Mivel Komlón nem épült a börtön, az ország másik végébe küldték volna dolgozni. Ő azonban éppen azért hagyott fel a korábbi hetelős, külföldi munkájával, hogy a családja mellett lehessen. Ezért inkább leszerelt és egy közeli városban vállalt gyári munkát.
Öt éve várnak
Amikor a börtönprogramot meghirdette a kormány, negyven település jelentkezett, hogy szívesen befogadná az új létesítményeket – főként az új munkahelyek és a várható infrastrukturális fejlesztések miatt. Közülük 2017-ben nyolcat választottak ki, ahol az akkori ígéretek szerint 2018 nyaráig új, az európai normáknak megfelelő, korszerű börtön épül majd. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarason 1 000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön lett volna. 2018 októberében Ózdot, Kunmadarast és Kemecsét törölték a programból.
A többi településen azonban még sokáig bizakodtak. Így például Komlón is, ahol korábban helyi szavazást is tartottak arról, épüljön-e börtön a településen vagy sem. A helyszín ugyanis nem volt túl szerencsés: egy lakótelep és egy családi házas övezet közé tervezték a létesítményt. A munkahelyek miatt azonban a szavazók nagyobb része mégis támogatta a beruházást. Ők valószínűleg csalódottak, hiszen még tavaly is arról volt szó a baranyai városban, hogy megépül a börtön.
2019 májusában zajlott le ugyanis a büntetés-végrehajtási intézetnek helyet adó telek hivatalos átadás-átvétele a komlói önkormányzat és az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között, amit 2019 szeptemberében lakossági fórum követett. Az eseményre készített véleményezési dokumentációban már a börtön látványterve is szerepelt. Nem sokkal később jogerőssé vált az intézet építési engedélye is.
Vagyis a város még úgy fordult rá a 2020-as évre, hogy legkésőbb 2021 decemberéig elkészül a létesítmény. Komlón azonban cikkünk megjelenéséig egy kapavágás sem történt. Pedig a területet már előkészítette az önkormányzat: út, szennyvíz- és villamoshálózat is épült.
Polics József polgármester (Fidesz-KDNP) az Átlátszó kérdésére elmondta, hogy a bv-intézet létesítésének reményében jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre a környéken, bruttó 296 696 837 forint értékben. Ezt az összeget uniós pályázaton nyerte az önkormányzat. Egyelőre azonban nem tudják, mi lesz a terület sorsa.
„A büntetés-végrehajtási intézet vonatkozásában folyamatos kapcsolatot tartunk mind a Belügyminisztériummal, mind a BVOP-val.
Hivatalos, egyértelmű tájékoztatást egyelőre nem kaptunk arra vonatkozólag, hogy az intézmény létesítése megtörténik, vagy arra nem kerülhet sor”
– fogalmazott Polics József.
„A területet a Magyar Állam átvette büntetés-végrehajtási intézet építése céljából. Amennyiben bármilyen okból meghiúsulna az intézet létrehozása, úgy a területet önkormányzatunk visszakapja a Magyar Államtól” – tette hozzá.
A polgármester hangsúlyozta, a beruházás elmaradása alapvetően hátrányosan érinti rövid távon a települést, hiszen 250 munkahely létesítéséről szólt az eredeti pályázat, ami azt is biztosította volna, hogy viszonylag magas jövedelemmel rendelkező, kvalifikált szakemberek telepedjenek le városban. Persze börtön nélkül is elérhetik ugyanezt a célt „egyéb munkahelyteremtő fejlesztéshez kapcsolódóan”, de valószínűleg hosszabb távon, csak évek múlva.
„Amennyiben a bv-intézet létesítésére nem kerül sor, és a területek tulajdonjogát visszakapjuk, úgy jelentősebb kereskedelmi/szolgáltató vagy könnyűipari beruházásra is alkalmas, értékes területet létesítettünk uniós támogatással, ahol lehetőségünk nyílik munkahelyteremtő beruházások megvalósítására” – mutatott rá Polics József.
Hasonló, de mégsem teljesen ugyanez a helyzet Hevesen. Az önkormányzaton kérdésünkre elmondták, a város nem kapott tájékoztatást hevesi bv-intézettel kapcsolatban. Ugyanakkor közművesítésre ők saját forrásból költöttek 25 066 471 forintot.
A többi érintett településtől cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ megkeresésünkre.
NER-cégek a kivitelezők
Hogy pontosan mi lett a tervezett több mint 100 milliárdos összeggel, nem tudni, a bővítés ugyanis a híradások szerint 30 milliárd forintba került. (Azzal, hogy ezek a konténerbörtönök mennyire jelentenek jó megoldást, a Magyar Helsinki Bizottság foglalkozott.)
Közadatigényléssel kértük ki a BVOP-től a könnyűszerkezetes épületek kivitelezői szerződéseit. A március 18-án feltett kérdéseinkre május 4-én kaptunk választ.
A csatolt szerződések szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt.-vel nettó 5,2 milliárdos, míg a Paár Attilához köthető WHB Kft.-vel nettó 10,1 milliárdos szerződést kötött a BVOP.
A ZÁÉV-nek 880, míg a WHB-nek 1870 férőhely kialakítását kellett megoldania 2020. június 30-ig.
A ZÁÉV feladata volt Baracskán és Veszprémben 330-330, Pálhalmán és Sopronkőhidán 110-110 férőhely létrehozása, a WHB pedig Szirmabesenyőn 550, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Tökölön 220, Állampusztán és Nagyfán pedig 110-110 férőhelyes bővítésre kapott megbízást.
Mindkét cég jól ismert a piacon, az Átlátszó is számos alkalommal beszámolt a sikereikről.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd, 2018-ban 71,9 milliárd, 2019-ben pedig 72,8 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, osztalékként pedig 5 milliárdot fizettek ki a részvényeseknek. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság szinte minden nagyobb állami beruházásban érintett, most többek között a 46 milliárdért épülő kőbányai gigasportcsarnok munkálataiban vesznek részt.
46 milliárdért épül a kőbányai gigasportcsarnok, a polgármester ingyen adta át a telket az államnak
Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép.
A West Hungária Bau Kft. (WHB) cég értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az állami tenderek állandó szereplőjének és gyakori nyertesének többségi tulajdonosa az ország 41. leggazdagabb embere, Tiborcz István egykori üzlettársa, Paár Attila. A cég épp a napokban kapott egy újabb nagy összegű állami megbízást: a Városligetben 1,97 milliárdból építheti tovább a Promenádot.
Közreműködött: Zimre Zsuzsa. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110, Tökölön 220, Baracskán, Veszprémben 330, Kiskunhalason, Tiszalökön 440, Miskolcon 550 fő fogvatartott befogadására alkalmasak azok az új intézeti épületszárnyak, melyeket 2020. július 13-án a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben adott át Varga Judit igazságügyi miniszter. Fotó: bv.gov.hu | A konténerbörtönökkel a NER-cégek milliárdokat kerestek, de a teljes költség 10 évig nem nyilvános | Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/05/06/a-kontenerbortonokkel-a-ner-cegek-milliardokat-kerestek-de-a-teljes-koltseg-10-evig-nem-nyilvanos/ | 2021-05-06 11:07:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Facebook-on létrehozott esemény leírása szerint a fideszes kormányhivatal szerint jogsértő a Horn Gyula sétány elnevezése. El akarják törölni Horn Gyula emlékét is.
A Fővárosi Törvényszék indoklása a következő: "közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett".
Ezért a DK a Horn Gyula sétány megtartása érdekében fáklyás tüntetést szervez szerda este, augusztus 28-án 19 óra 30 perckor a XIII. kerület, Horn Gyula sétánynál (Gyermek tér).
Beszédet mond: Varju László DK-s országgyűlési képviselő.
A DK szerint Horn Gyula emlékének fent kell maradnia: | Tüntetés lesz szerda este a Horn Gyula sétányért | A Fővárosi Törvényszék szerint jogsértő a Horn Gyula sétány elnevezése, ezért át akarják nevezni. Az egykor miniszterelnök emlékéért fáklyás tüntetést szervez a DK. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/tuntetes-lesz-szerda-este-a-horn-gyula-setanyert.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Ezen a nyáron, a tomboló hőség közepette az egyik budapesti szakrendelőbe kellett utaznom. Tudom ez magánügy, nem tartozik a közre. E ténynek "csak" annyiban van jelentősége, hogy épp ezen a nyáron mutatta meg valódi arcát a MÁV és a társaságot felügyelő miniszter. Épp ezen a nyáron szembesítette a kormányzatot a TISZA Párt elnöke az egészségügy egyre romló állapotáról. És épp ezen a nyáron mutatta be a miniszterelnök, hogy milyen jövőképben gondolkodik, és ebben hol a helye Magyarországnak.
Az elviselhetetlen hőségben azért kellett igénybe vennem a "vasparipát" (így nevesítette a síneken közlekedő járműveket az egyik vasúttörténettel foglalkozó történész), mert sem abban a városban ahol élek, sem a lakhelyemtől néhány kilométerre lévő járási székhely szakrendelőjében nincs olyan szakorvos, aki kezelni tudná belgyógyászati jellegű betegségemet. Megjegyzem, nemcsak az én betegségemet érintő, hanem más kórokat orvosló szakorvos is hiányzik mindkét városi rangú településen. Megtörtént eset, hogy a járási székhelyű intézmény vezetője Facebookon kérte követőit, jelezzék, ha a látókörükbe kerül X szakorvos, hogy fel tudja venni vele a kapcsolatot alkalmazása érdekében. Abban a városban meg, ahol élek, nincs is hová szakorvost keresni, mert szakrendelő sincs. "Kiss város: nagy falú" - írná Babits, ahogy írta ezt Szekszárdról is, csak nem ma, hanem 1915-ben.
Igaz, X vagy Y szakorvos hetente csak egy alkalommal rendel. Kíváncsi lennék, milyen eredménnyel zárulna, ha a TISZA Párt elnöke feltárná a szakrendelők szakorvosi ellátatlanságát. Hogy annak eredménye változtatna-e valamit a szakorvoshiányon, abban már nem vagyok biztos, már csak azért sem, mert az egészségügyet felügyelő államtitkár szerint minden nagyon szép, minden nagyon jó. Szerinte beteg nem marad ellátatlanul. Ez utóbbi akár igaz is lehet, csak hát sok esetben egy-egy beteg találkozása a szakorvossal már későinek bizonyul. Az államtitkár szerint csak ott nagyok a várólisták, ahol sokan ragaszkodnak az általuk kiválasztott orvoshoz, meg azon önkormányzat által működtetett intézményekben, ahol ellenzéki a polgármester és a testületben is többségben vannak a nem kormánypárti képviselők.
A vonat, amivel utaztam, tizenöt perces késéssel ért a végállomásra. Ekkora késés még elviselhető. Aki ezen a nyáron igénybe vette a MÁV szolgáltatásait, annak ennél nagyobb galibákkal is számolnia kellett. Jól döntöttem, hogy a késést is bekalkuláltam. Szerencsém volt, hogy a vonat nem állt meg félúton, a mozdony nem gyulladt ki, a sínek nem törtek el, nem kellett pótlóbuszt küldeni az utasokért, mert ilyen esetek a híradások szerint többször is előfordultak utazásom hetén. Fejlett demokráciájú országokban a tömegközlekedésért (is) felelős miniszternek hasonló problémák miatt azonnal fel kell állnia a bársonyszékből. Lázár Jánosnak nem! Ellenkezőleg. A miniszterelnök az egyik leghatékonyabb miniszterének minősítette őt a szeptember 7-i kötcsei pikniken tartott rögtönzött sajtótájékoztatóján.
Magyarországon nem mondható fejlettnek a demokrácia, és nem cserélődnek a pocsék állami szolgáltatások miatt a miniszterek sem. Nálunk pótcselekvések történnek. Ilyen a MÁV vezér cseréje, az elmúlt "nyolcévezés", meg "harmincévezés". Jogosan kérdezzük, hogy mit tetszettek csinálni az elmúlt 14 év alatt. Pénz, paripa, fegyver a rendelkezésetekre állt, no meg a furcsa mód megszerzett kétharmad. Ja, hogy az EU-s pénzek elfolytak másra. Esetleg a rendszer leghűségesebb híveihez? Ja, hogy, Prométheusz is lopott. Igen, ellopta a tüzet az istenektől, hogy az az emberek javát szolgálja. Ismert történet, megbűnhődött érte. És mit szolgálnak nálunk az ellopott pénzek? Egyéni érdekeket! És láncoltak már sziklához valakit, ahogy Prométheusszal tették az istenek? Rozsdásan és szelektíven forognak az ügyészség kerekei.
Megjegyzem, ha már Lázárt említettem, hogy kíváncsian várjuk azt is, mekkora dicséretben részesül majd akkor, ha a több milliárd forintnyi uniós pénzből felújított magyarországi kastélyokat - közös kincsünket - sikerül a NER holdudvarára testálnia. Mert ugye senki nem gondolja komolyan, hogy nem a hazai és az EU-tagországok pénzéből gazdagodók gyarapodhatnak ez által is.
Utazásom előtt arra gondoltam, hogy ma megint ízelítőt kapok az Orbán-imádatból és -gyűlöletből. Egy-egy 40-50 perces vonatozás felér egy közvélemény-kutatással, minimum egy fókuszcsoportos beszélgetéssel. Nem tévedtem, ugyanakkor az imádat elmaradt. Volt miről beszélni a vonaton utazóknak. A negyvenöt-ötven perces út alatt megtudhattam, hogy mit gondol az utazóközönség az új világrenddel kapcsolatos orbáni jövőképről, amelyet olyan hevülettel adott elő a tusványosi dzsemborin, mint egy frissen kinevezett egyetemi docens. Arról a jövőképről, amelyben a miniszterelnök szokásához híven, a valóságtól elrugaszkodva igen alacsony polcra helyezte a nyugatiakat és igen magasra a diktatúrával terhelt országokat, valamint Magyarországot. Az utóbbi időben unos-untalan azt hangoztatja, hogy a Nyugat hanyatlik, a globalizációnak vége, a jövő pedig Ázsiából jön. Csak megjegyzem, hogy Kínából napjainkban nem egyértelműen Orbán vízióját megerősítő hírek jönnek. Szeret túlozni. Harcedzett embereknél ez így szokás. A minap is azt találta mondani egy olaszországi konferencián, hogy ő már több háborút is levezényelt. Ha kifejtette volna, hogy mire is gondolt, mindjárt kiderült volna, hogy a hallgatósága előtt nem más áll, mint Háry János reinkarnációja.
Eltolja magától a több mint egy évtizedes kormányzás pocsék teljesítményét. Ha teheti, figyelmen kívül hagyja, hogy a régión belül szinte nincs olyan statisztikai mutató, amelyben ne előznének meg bennünket szomszédaink. Úgy beszél, mintha a kormánynak semmi köze nem lenne az egyre csökkenő GDP-hez, az ipari termelés zuhanásához, az ország összeszerelő üzemmé silányításához. Figyelmen kívül hagyja, hogy politikájával kiszolgáltatottá tesz bennünket, hogy a magyarok jelentős része nem Kelet, hanem Nyugat felé veti tekintetét, miközben ő és leghűségesebb minisztere diktátorokkal parolázik. Még ha csak parolázna, de üzletel is velük. Magas állami támogatások odaítélésével telerakatja az országot olyan üzemekkel, amelyekben az elektromos autókhoz szükséges akkumulátorokat állítják elő, nem számolva azzal, hogy lesz-e a jövőben kereslet az ilyen járgányokra. Ma már látszik, hogy a kínálat nagy és a kereslet csökken.
Foglalkoztatta az utasokat is az ország eladósodása, a nyugdíjak elértéktelenedése, a fiatalok kilátástalannak tűnő helyzete, az idegen országbeli munkavállalók tömeges betelepítése - akik mégiscsak elvették a magyarok munkáját? -, a fogyasztást terhelő magas adók, a virágzó "urambátyám" világ, és az is, hogy a gazdagok mindent visznek, a szegények meg mélyszegénységbe süllyednek. Nehogy azt gondolják a Fidesz támogatói, jegyezte meg valaki, hogy csak a különösebb képzettséget nem igénylő munkaterületeket lepték el az idegen munkaerők.
Az utasok között volt, aki XXI. századi Nostradamusnak, más politikai szélhámosnak minősítette a miniszterelnököt és kormánya tagjait. "Aki egy évtized alatt elérhető Kánaánról beszél, annak fogalma sincs arról, hogy mivé züllesztették le az elmúlt 14 évben az országot, mert a saját buborékából mondja a magáét, vagy ennyire hagyja magát megvezetni tanácsadói által." Volt, aki felemlegette Orbán nyaralási szokásait: "Bezzeg neki futja a közel hétmilliós havi fizetésből a horvát tengerpartra is, másfél millió magyarnak a hazai vizekre sem... És még van pofája azzal viccelődni, hogy a magyarok csak azt tekintik nyaralásnak, amit a tengerparton tölthetnek."
Bizonyára nem azokra, akik egyik napról a másikra küzdenek az életben maradásért. | Háry János reinkarnációja | Magyarországon nem mondható fejlettnek a demokrácia, és nem cserélődnek a pocsék állami szolgáltatások miatt a miniszterek sem. Nálunk pótcselekvések történnek. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3253787_hary-janos-reinkarnacioja | null | true | null | null | Népszava |
Hosszú interjút adott Kanye West az ABC-n Jimmy Kimmel műsorában. A rapper amellett, hogy üzleti terveiről és legújabb albumáról is szót ejtett, azt is megvitatta a házigazdával, miért lett óriási támogatója Donald Trump amerikai elnöknek. Elmondta, hogy szerinte a társadalom túlságosan a múltban elkövetett hibákra fókuszál, és újrahasznosítja a történelmet. Trumpban azt látta meg, hogy a politikus szerinte nem félt szembe menni mindazzal, ami eddig alapvetőnek számított, és óriási víziójával jó irányba viszi el az emberiséget.
West azt is elmondta, hogy idő kellett neki ahhoz, hogy őszintén felvállalja poltikai gondolkodását a feketék és a rapperek közösségének nyomása miatt. Szerinte a Trumppal való találkozás adta meg a végső lökést ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt is hirdesse, mit is gondol igazából a jelenlegi elnökről.
Ez azt jelentette, hogy le tudtam küzdeni a félelmemet, és felvállani a véleményemet, nem törődve azzal, hogy más mit gondol.
Közben szót ejtett arról, hogy ugyanúgy nem értik meg őt sokan, mint ahogy anno Galileo Galileit sem értették meg, illetve hogy mindannyian egy szimulációban élünk.
A teljes interjú itt tekinthető meg:
Kanye West először tavaly, egy félbeszakadt koncertjén beszélt hosszan, nagyjából összefüggéstelenül arról, miért szereti az elnököt. Később a Twitteren is kiállt a politikus mellett, illetve ‘Make America Great Again’ feliratú sapkában mutatkozott. Trump és West élőben is találkoztak, hogy megvitassák az USA nagyvárosaiban lévő lemaradó, gettósodó városrészek helyzetét, ekkor az elnök West sapkáját is dedikálta.
Kép: Jimmy Kimmel Live/ABC | Kanye West többé-kevésbé érthetően elmagyarázta, miért imádja Trumpot | Azért közben sikerült Galileihez hasonlítania magát. | [
"kanye west",
"jimmy kimmel",
"donald trump"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2018/08/10/kanye-west-tobbe-kevesbe-erthetoen-elmagyarazta-miert-imadja-trumpot | 2018-08-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Szombat este indul az év legnagyobb meleg kultúreseménye, az LMBT Történeti Hónap. Egész februárban több mint 40 kulturális és történelmi program lesz Budapesten, Szegeden, Miskolcon és Tahitótfalun melegekről nem csak melegeknek. A rendezvénysorozat különböző egyesületek, művészek és kutatók közreműködésével vizsgálja a történelmet és a kultúrát az LMBT-emberek és közösség nézőpontjából.
A hónapot Kis János filozófus nyitja meg a Toldi moziban február 1-én este hétkor, aztán levetítik a Stonewall előtt című dokumentumfilmet, amely az LMBT-közösség számára mérföldkőnek tekinthető 1969-es New York-i Stonewall-lázadás előtti időszakkal foglalkozik. A rendezvénysorozat mellett számos ismert személyiség is kiáll, többek között Czeizel Gábor színházi rendező, Lakatos Márk stylist, Makranczi Zalán és Szinetár Dóra színészek, Nyáry Krisztián irodalomtörténész, Takács Judit szociológus, az MTA Szociológiai Intézet igazgatóhelyettese, vagy Jeffrey Weeks szociológus.
Mi ez az egész? Az LMBT Történeti Hónap nemzetközi szinten húszéves hagyománnyal rendelkezik. LGBT History Month néven az Egyesült Államokban 1994 óta minden év októberében, az Egyesült Királyságban pedig 2004 óta minden év februárjában megrendezik. Az előbbi az előbújás fontosságát helyezi a középpontba, utóbbi pedig az iskolákat érintő törvényi szabályozás ellen lépett fel, amely megtiltotta, hogy homoszexualitással kapcsolatos témák kerülhessenek szóba az iskolákban. A programsorozat rendezésébe fokozatosan egyre több európai állam is bekapcsolódott, így Írország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Litvánia és Magyarország, utóbbi 2013-ban.
A szervezők szerint ez a hónap figyelemfelhívás arra, hogy a melegek életükkel, tevékenységükkel "alakították az ország sorsát, még akkor is, ha ezt valós életük elfedésével kellett tenniük". Közleményükben hozzáteszik, hogy a Történeti Hónap "csendes, intellektuális tiltakozás az ellen, hogy a közösség múltja és értékei kiszoruljanak a nemzeti kultúra és történelem fogalmából".
Emellett arra is emlékeznek, hogy húsz évvel ezelőtt, 1994. április 10-én alakult meg a Szivárvány Társulás a Melegek Jogaiért nevű szervezet, amelynek bejegyzését a bíróság valamennyi fokon elutasította, ami nagy port kavart. Az úgynevezett Szivárvány-ügy az egyik legfontosabb esemény a magyarországi LMBT történelemben. Az esetről az egykori szervezetalapítókkal, Juhász Gézával, Láner Lászlóval, Pálfi Balázzsal és Szabó Judittal beszélgetnek február 22-én, szombaton a Bálint Házban délután 4 órától.
Kölcsey, utcai támadások és művészet
Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb sajtónyilvánosságot kapott LMBT-ügye Nyáry Krisztián irodalomtörténész könyve miatt robbant ki, amelyben a szerző bizonyítani igyekszik, hogy Kölcsey Ferenc meleg volt, és (állam)férfiakhoz fűzték romantikus, valószínűleg plátói szálak. Érvelését sokan vitatták. Nyáry február 8-án este 6-tól Margócsy István, Szendi Nóra és Csehy Zoltán irodalomtörténészekkel vitatja meg a témát a Pepita Ofélia Bárban.
Február 13-án este 7 órától a Hátsó Kapuban a Buzi Újhullám azt boncolgatja, lehet-e a 2007-2008-as eseményeket a magyar Stonewallnak nevezni, hogy a 2006-os utcai atrocitásoknak milyen szerepe van abban, hogy később a melegfelvonulásokat megtámadták és erősebben jelent meg a szélsőséges homofóbia az országban. Szintén a Hátsó Kapuban, február 6-án este az első Meleg Büszkeség Menetekről beszélgetnek az akkori szervezőkkel.
De lesznek művészeti programok is, Czeizel Gábor R&V, avagy a Hold és a Nap bukásra ítélt násza című, Rimbaud-ról és Verlaine-ről szóló fiktív darabját olvassák fel ismert színészek, mint Makranczi Zalán, Hajdú László, Szinetár Dóra és Tóth Jocó. A felolvasóest február 7-én este lesz a Pepita Ofélia Bárban. Savoyai Jenő, Tormay Cécile, Kertbeny Károly, El Kazovszkij, Karády Katalin, Romsauer Lajos és társai ez alkalomra készült portréi szintén a Pepitában tekinthetők meg, a kiállítás a február 21-én nyílik.
Budapesten kívül Szegeden, Miskolcon és Tahitótfalun is várják programok az érdeklődőket. | Kölcsey és a Buzi Újhullám | Kölcsey és a Buzi Újhullám - Indul az LMBT Történeti Hónap, rengeteg programmal melegekről nem csak melegeknek. | [
"meleg",
"meleg büszkeség",
"programajánló",
"lmbt",
"kultúr"
] | 0 | http://index.hu/kultur/2014/02/01/kolcsey_es_a_buzi_ujhullam | 2014-02-01 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Az egyenruhásoknak a 47-es számú főúton lett gyanús egy gépkocsi. A jármű átvizsgálása előtt kikérdezték a sofőrt a raktér tartalmáról. A 47 éves férfi azt mondta, hogy üres ládákat és rekeszeket szállít. A pénzügyőrök átvizsgálták a platót.
Első pillanatra valóban úgy tűnt, hogy csak üres rekeszeket visz, azonban amikor a göngyöleg első néhány sorát kipakolták, rögtön kiderült, hogy a raktérben több zsáknyi, fogyasztási dohány is található. A gépkocsivezető a dohánytermék eredetét nem tudta igazolni, elmondása alapján egy ismeretlen embertől vette Nyíregyházán, és a szegedi piacon akart túladni rajta.
Az egyenruhások a közel 40 kilogramm, ötmillió forint értékű vágott, fogyasztási dohányt lefoglalták. Jövedéki törvénysértés és költségvetési csalás miatt indítottak eljárást, ráadásul a várt haszon nemhogy elmaradt, a fekete üzlet is veszteséggel zárult, a férfi több millió forint bírságra számíthat.
Az adóhivatalnál felhívták a figyelmet, hogy dohánytermék csak a NAV által nyilvántartásba vett regisztrációra kötelezettek között értékesíthető és adható közvetlenül. A dohánylevél napszámos munkavégzés ellenértékeként sem adható át az idényjellegű munkát végző munkavállalóknak. | Ötmilliós csalás: 40 kiló dohány volt az üres rekeszekben Békésben | Üres ládákat viszek – mondta az autós, akit Békés vármegye egyik mellékútján állítottak meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei, közel 40 kilogramm vágott, fogyasztási dohánnyal. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/otmillio-csalas-40-kilo-dohany | null | true | null | null | BEOL |
Az Átlátszóhoz eljutott táblázat szerint az Érd térségi csatornatársulás tanácsa három tagjának 2011 és 2019 között összesen 72 millió forintos honorárium jutott. A legnagyobb összegű tiszteletdíjat a társulás elnöke, Érd akkori fideszes polgármestere, T. Mészáros András vette fel: 38 millió forintot. A fennmaradó 34 millió forinton Diósd egymást követő független polgármesterei, Spéth Géza és Bogó László, valamint Tárnok volt fideszes polgármestere, Szolnoki Gábor osztoztak.
Érd jelenlegi városvezetése polgári peres eljárás útján kívánja visszaszerezni az álláspontjuk szerint jogellenesen kifizetett pénzeket. „Miután a rendőrség elutasította Csőzik László polgármester büntető feljelentését, polgári jogi úton, polgári perben szeretnénk visszaszerezni a szabálytalanul kifizetett tiszteletdíjat. Várhatóan jövő év első negyedévében indíthatjuk a pert, jelenleg folyik a per előkészítése a város ügyvédje által”– mondta el László Ferenc, az önkormányzat kommunikációs vezetője az Átlátszó érdeklődésére.
László Ferenc hozzátette: nyitottak arra is, hogy elálljanak a perindítástól, amennyiben a következő hetekben az érintettek visszafizetik az illetékes minisztérium szerint is szabálytalanul felvett díjakat. Erre a polgármester lehetőséget teremtett, amikor a novemberi közgyűlésen felszólította az érdi közgyűlés érintett képviselőjét, hivatali elődjét, T. Mészáros Andrást, hogy ezzel a befizetéssel is segítse a rezsiválság miatt nehéz helyzetben lévő önkormányzatot.
„Eddig semmilyen visszajelzés nem érkezett erre a felhívásra” – közölte a kommunikációs vezető.
A tiszteletdíjra és a minisztériumi levélre vonatkozó kérdéseinkre T. Mészáros és a volt diósdi polgármester, Bogó László nem válaszolt. Szolnoki Gábor, Tárnok fideszes volt polgármestere ezt kérte közölni: „Jelen tudásom és ismereteim szerint jogcím nélküli, törvénytelen juttatásban nem részesültem”.
Minisztériumi levélre hivatkoznak
2016 májusában a Nemzetgazdasági Minisztérium (a Pénzügyminisztérium jogelődje) Államháztartási Főosztályának vezetője ezt írta az érdi csatornatársulásnak az önkormányzat által fentebb hivatkozott levélben.
„A társulás elnöke és a társulási tanács tagjai választott tisztségviselőként így a saját önkormányzatukkal állnak jogviszonyban, ezért a részükre a társulásnál választott tisztségviselői tiszteletdíj jogcímen kifizetés nem történhet.”
Egy 2014-es dokumentum hasonló szellemben adott iránymutatást:
„Az Mötv.-nek [az önkormányzatokról szóló törvénynek] a társulásokra vonatkozó szabályai nem tartalmaznak utalást arra vonatkozóan, hogy a társulási tanács megállapíthat-e tiszteletdíjat a saját tagjai számára. Az Mötv. [önkormányzati törvény] szabályainak rendszertani értelmezéséből következően véleményünk szerint nincs lehetőség arra, hogy a társulási tanács a saját tagjai számára tiszteletdíjat állapítson meg” – idézi a Fejér Megyei Kormányhivatal a Belügyminisztérium akkori, önkormányzatokért felelős államtitkárát, Tállai Andrást.
Tállai így folytatta: „Erre csak akkor lenne lehetőség, ha a jogalkotó azt kifejezett törvényi lehetőségként biztosította volna […] Meg kell jegyeznünk azt is, hogy konkrét jogszabályi felhatalmazás és keretek nélkül teljesen parttalanná válhatna a tiszteletdíj megállapítása a társulási tanács tagjai számára.”
Az önkormányzati törvényben továbbra sincs rendelkezés a társulási tanácstagok tiszteletdíjáról, egy alacsonyabb rendű jogszabály, az államháztartási számvitelről szóló kormányrendelet egyik melléklete mégis lehetővé tett efféle kifizetést 2019. január 1-től. Ez alapján az utolsó évben történt kifizetés lehet szabályos.
Újabb gond T. Mészáros vagyonnyilatkozatával
A táblázatban szereplő tiszteletdíjakat összehasonlítottuk T. Mészáros vagyonbevallásaival, és eltérést találtunk. A táblázat szerint a csatornatársulás vezetősége 2011-ben havi 250 ezer forintot szavazott meg neki, ez az összeg 2013-tól havi 287 500 forintra emelkedett.
A fideszes politikus a 2017-ről és a 2018-as esztendőről leadott vagyonnyilatkozatában azonban mindössze havi 250 ezer forintot tüntetett fel.
Két év alatt ez közel 1 millió forint különbséget jelent.
Korábban már szerepeltek valótlan adatok T. Mészáros vagyonnyilatkozatában. Az Átlátszó írta meg, hogy korábban a polgármesteri illetményének összegét tévesen jelölte meg.
Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait | atlatszo.hu
Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait
A lakosok nem kapták vissza a pénzüket
A csatornatársulást Érd és a szomszédos települések, Diósd és Tárnok szennyvízelvezetési és -tisztítási rendszerének megépítésére alapították 2009-ben.
A településeken létrehozott lakossági társulatok (nem összetévesztendőek a társulásokkal) érdekeltségi hozzájárulást kezdtek beszedni a háztartásoktól. Érden ennek az összege háztartásonként 250 ezer forint volt. A társulatok az érdekeltségi hozzájárulások beszedése után a projektet levezénylő csatornatársulásnak utalták tovább a lakossági pénzt.
Az időközben beérkező uniós és önerős támogatások azonban csaknem teljes mértékben fedezték a csatornázási munkálatok költségét. A vízgazdálkodásról szóló törvény és annak nyomatékosító módosításai egyértelművé tették: ezzel a pénzzel a leggyorsabban el kell számolni, és a megmaradt pénzt vissza kell adni a családoknak. A törvény 2017-ben lépett hatályba.
Ehelyett T. Mészárosék más célra költötték el a csatornapénzt: például utakat építettek belőle.
Noha a parlamentben az Orbán-kormány belügyminisztériumi államtitkára 2016-ban a leghatározottabban leszögezte a vízgazdálkodási törvény vitáján: ezzel a módosítással akadályozzák meg, hogy az ingatlanok tulajdonosaitól beszedett vagy köztartozásként behajtott, a víziközmű-létesítmény megvalósítását szolgáló érdekeltségi hozzájárulást a közfeladatán kívül egyéb tevékenység finanszírozására fordítsák.
Azóta több bírósági ítélet kimondta, hogy tilos útépítésre fordítani a csatornázásra beszedett lakossági pénzt. Egy Heves megyei településen a helyi civilek 100 százalékos pernyertesen már vissza is kapták az őket megillető csatornapénzt.
Érden a befizetett pénz töredékét kapták vissza a háztartások, nagyjából 13 ezer forintot (a 2019-es őszi hatalomváltás után az ellenzéki szövetség azt ígérte, hogy 2024-ig 250 ezer forint érdekeltségi hozzájárulást fizetnek vissza).
A térség civiljei több feljelentést tettek a térségi csatornaprojekt visszásságai miatt, így a nyomozó hatósághoz fordultak azért is, mert az érdekeltségi hozzájárulás visszafizetése helyett azt az eredeti cél helyett másra, így például útépítésre költötte a T. Mészáros által vezetett társulás. A rendőrség jelenleg is nyomoz hűtlen kezelés és sikkasztás gyanúja miatt.
Ügyészi parancsra újra nyomoznak a 34 milliárdos csatornaügyben, több tucat tanút idéztek | atlatszo.hu
Jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált az az ítélet, amelyben 141 millió forintnyi csatornapénz megfizetésére kötelezték a karácsondi önkormányzatot, amiért a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre költötték. A Pest megyei rendőrség viszont azért szüntette meg hasonló ügyben a nyomozást Érden és a térségében, mert „nem merült fel adat arra” nézve, hogy a csatornapénzt másra költötték volna.
Nem ez volt az egyetlen súlyos gond a T. Mészárosék által levezényelt csatornaprojekttel. A fideszes volt érdi polgármester évekig elhallgatta, aztán bagatellizálta alpolgármestereivel együtt a beruházás egyik legfontosabb projektelemét érintő közbeszerzési szabálytalanságot. T. Mészárosék szabálysértése az adófizető állampolgárok 1,4 milliárd forintjába került.
Az érdi csatornaprojektből 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni az uniónak szabálytalanságok miatt | atlatszo.hu
Ezzel kapcsolatban Csőzik László, a civilek városházi képviselője rákérdezett, hogy az említett ellenőrzések „(…) megtörténtek, vagy folyamatban vannak-e? Tehát a projektet akár egészében, akár részleteiben kik, milyen hatóság, milyen szervezet ellenőrizte és milyen mélységben?” – idézi a jegyzőkönyv a képviselőt. | A csatornatársulástól 38 millió forintot vett fel a volt fideszes polgármester | Érd jelenlegi városvezetése polgári peres eljárással kívánja visszaszerezni az előző fideszes polgármestertől a szerintük jogellenesen kifizetett pénzeket, miut | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/12/20/a-csatornatarsulastol-38-millio-forintot-vett-fel-a-volt-fideszes-polgarmester/ | 2022-12-20 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A sikeres magyar propagandának is köszönhető, hogy az 1930-as évek második felére már London és Párizs is elismerte egy szolid határkorrekció jogosságát.
A magyar revíziós törekvések nem várt, diplomatáink által nem is igen kívánt, ám hathatós támogatást kaptak 1927 júniusától, amikor a brit sajtómágnás, Harold Harmsworth, Rothermere lordjának lapja, a Daily Mail 21-én közölte a Magyarország helye a nap alatt. Biztonságot Közép Európának! című cikket.
"A Közép-Európa térképét átrajzoló három szerződés közül az utolsó és legszerencsétlenebb a trianoni, amit Magyarországnak 1920. június 4-én kellett aláírnia. Ahelyett, hogy egyszerűsítette volna a nemzetiségek amúgy is meglévő szövevényét, még tovább bonyolította azt. Olyan mély elégedetlenséget váltott ki, hogy minden pártatlan utazó, aki a kontinensnek erre a tájára téved, világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét" – írta a lord, a teljes cikk itt olvasható magyarul a Rubicon.hu-n.
Ezt követően rendszeresek voltak a trianoni békediktátum "igazságtalanságát" és tarthatatlanságát taglaló írások, Lord Lothermere valóságos sajtókampányt indított Magyarország támogatására. A magyar közvélemény lelkesen fogadta Nagy-Britannia harmadik leggazdagabb emberének kiállását ügye mellett, és a kor mérvadó bulvárlapja nyilvánvalóan sikerrel befolyásolta az angolszász átlagember gondolkodását is.
Mire ez a nekibuzdulás, és hogyan formálta a nyugati közvéleményt a a revíziós propaganda? Dr. Ablonczy Balázs történészt, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük.
Visszájára fordult a megítélésünk
A politikát a hideg érdek mozgatja, az első világháborút lezáró békeszerződések megalkotásakor a jól hangzó eszmék, a népek önrendelkezése is csupán akkor került elő, ha az a győztesek érdekét szolgálta. Más kérdés viszont a közvélemény.
Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok népe hagyományosan rokonszenvezett a magyarsággal, főleg az 1849-es szabadságharc okán: szabadságszerető, büszke közösségként tartottak minket számon, szimpátia ébredt az elnyomott kis nép iránt.
A huszadik század első éveire azonban a Magyarország megítélése »elromlott«, a visszájára fordult, a kisebbségeket elnyomó, reakciós társaság lettünk, ebből a szempontból pedig egy kalap alá vettek mindenkit, Károlyitól Kun Bélán keresztül Horthyig
– mondta a 24.hu-nak a történész.
Elérkezett a "megtorlás órája"
Ennek egyik oka, hogy míg hazánknak a monarchián belül nem volt önálló külképviselete, politikusaink nem is nagyon foglalkoztak – modern szóval élve – országimázzsal, addig a későbbi utódállamok hatalmas energiát öltek bele. Főleg a háború alatt működött nagyon serényen és hatékonyan a cseh, szlovák, szerb és román propaganda, amely a magyarországi kisebbségek elnyomását hangsúlyozta, sőt nagyította fel irreális módon az antant országok politikusai és közvéleménye előtt.
A másik ok azon véleményformáló értelmiség szerepe, mint például a skót Robert William Seton-Watson. Saját elmondása szerint először még a magyarok barátjaként látogatott hazánkba, ám szembesülve az itteni "állapotokkal" véleménye megváltozott:
A magyarok csakugyan ázsiaiak... a nem magyar nemzetiségek a civilizált Európában példa nélkül álló elnyomó politika áldozatai a magyarok által...
Cikkei, beszámolói, tanulmányai hatalmas hatást gyakoroltak odahaza, köreihez tartozott például a béketárgyalásokon is részt vevő diplomata, Harold Nicolson:
Bevallom, hogy undort éreztem, és érzek még ma is, ama turáni törzs iránt. Akárcsak rokonaik a törökök, nagyon sok mindent elpusztítottak, ugyanakkor nem alkottak semmit. Buda Pest csalárd város, minden ősi jelleg nélkül. Elérkezett a felszabadítás és a megtorlás órája.
Csendes háború volt ez
Trianon után tehát fel volt adva a lecke a magyar külügynek, hogy ezt a rendkívül negatív képet olyannyira meg tudja változtatni, hogy esély nyíljon a békés, a nagyhatalmak által is támogatott revízióra. Helyesen ismerték fel, hogy ugyanazt kell tenni, amit a háború alatt a kisantant. A nagykövetségeken és a sajtóban is aktív munka folyt:
A külügyminisztérium sajtó- és propagandaosztálya francia és brit lapokat, rovatokat vásárolt meg, ahol a célnak megfelelő tartalmakat jelentetett meg. A hazánkkal kritikus véleményvezéreket meghívták Magyarországra, próbálták őket személyesen meggyőzni
– sorolta Ablonczy Balázs.
Nehéz terep volt, a szakember szavaival csendes háború, hiszen a délszláv állam, Csehszlovákia és Románia továbbra is hangos, erős "ellenpropagandát" folytatott. És ne feledjük, a ’20-as években ezek a kisantant országok Franciaország jelentős szövetségesei voltak, Párizs nem véletlenül erősítette meg és támogatta őket. Feladatuk volt ékként állni Szovjet-Oroszország és a nyugat között, illetve hátulról fenyegetni az esetlegesen megerősödő németeket.
Lord Rothermere beleállt a csatába
Magyarország teljesen magára maradt, de egyes értelmiségi körök – elsősorban jobboldaliak, de akadtak köztük szociáldemokraták, brit munkáspártiak is – szimpátiáját lassanként azért sikerült felkelteni. Lord Rothermere első cikkének megjelenése 1927-ben tehát nem derült égből villámcsapásként érkezett. A közvélemény akkori hangulatáról nincsenek felmérések, ám a történész hangsúlyozottan felületes meglátásaként Kelet-Európa problematikája sokkal hangsúlyosabban szerepelt a nyugati sajtóban, mint manapság.
Harmsworth ellenzéki politikusként a politikára nem bírt komoly befolyással, de sajtóbirodalmára támaszkodva jókora hatalommal rendelkezett. Nem tudni, pontosan mi fordította figyelmét Magyarországra, pontosabban miért állt bele a harcba a gyengébbik fél oldalán.
Egyesek szerint barátnője, Hohenlohe Stefánia osztrák hercegnő, vagy unokáinak magyar származású házitanítója, Somogyi Oszkár hívta fel figyelmét a trianoni béke igazságtalanságára. Ha csupán objektív okot keresünk, a magyar téma pénzügyileg is megérte: a térséget övező érdeklődés közepette ez az "újfajta megközelítés" segített eladni a lapot.
Azért mégiscsak bulvárlap...
Ekkorra azonban már hazánk is kitört az elszigeteltségből, a Bethlen-kormány az olasz-magyar barátsági szerződéssel nagyhatalmi szövetségesre lelt többek között revíziós céljai elérésében is.
Lord Rothermere támogatása nyilvánvalóan jól jött, a magyar diplomácia eleinte mégis igyekezett elhatárolódni tőle, úton-útfélen azt hangoztatva, Magyarországnak semmi köze a cikkekhez.
A Monarchia XIX. századi szellemiségében szocializálódott külügyi alkalmazottaknak kellemetlen volt, hogy egy bulvárlappal hozzák őket kapcsolatba. Népszerűsége ellenére a Daily Mail mégiscsak bulvárújság volt
– magyarázta a történész.
Belátták a hibát
Mindent összevetve az 1930-as évek második felére Párizs és London belátta, hogy a trianoni végzés elhibázott volt, szolid korrekcióról érdemes lehet beszélni. Az első bécsi döntést, a Felvidék déli, csaknem 12 ezer négyzetkilométernyi, 84 százalékban magyarok lakta déli sávjának visszacsatolására a nyugati nagyhatalmak is áldásukat adták.
Kárpátalja visszafoglalása sem váltott ki komolyabb ellenkezést, és talán Erdély kérdésében is el lehetett volna érni valamit.
Aztán jött a II. világháború, és Magyarország új határait ugyanaz a nagyhatalmi politika nyeste vissza, amelyik létrehozta. Kevésbé ismert, hogy 1947-ben, a párizsi béketárgyalásokon a nyugati szövetségesek hajlandók lettek volna kompromisszumot keresni Erdélyt illetően. A II. bécsi döntés 43 ezer km2-t juttatott volna vissza Magyarországnak, ez így nem maradhatott volna, a terv 22 ezer négyzetkilométerről szólt.
Vagyis szólt volna, mert a Szovjetunió megvétózta. Talán magyarellenességből, vagy csak mert Sztálin elcsatolta Romániától Besszarábiát (a mai Moldovai Köztársaság), és hogy ezt a békát lenyelesse, szó sem lehetett Erdélyről.
Kiemelt kép: Dencey / Wikipedia | Trianon: Anglia és Franciaország is belátta, hogy hibázott | A '30-as évek második felére London és Párizs is elismerte egy szolid határkorrekció jogosságát. | [
"ii. bécsi döntés",
"első világháború",
"i. bécsi döntés",
"revízió",
"trianon",
"xx. század"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2019/06/23/trianon-revizio-erdely-felvidek-karpatalja | 2019-06-23 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A terhesség 28. hete előtt született babák közül nagyobb a túlélési esélye a lányoknak, mint a fiúknak - állapították meg tanulmányukban ausztrál kutatók.
A Pediatrics című orvosi folyóiratban közzétett dolgozathoz 2500-nál több koraszülött túlélési esélyét és egészségi állapotát követték nyomon.
A fiúcskák 23 százaléka már a kórházban meghalt, míg a lányoknál ez az arány 19 százalék volt. Az életben maradt babák közül a fiúk 20 százalékánál jelentkezett súlyos, funkcionális egészségügyi probléma a lányok 12 százalékához képest.
A különbség hátterében az Y-kromoszóma sérülékenyebb volta áll, de a fiúmagzatok agya is érzékenyebben reagál a sérülésekre, mint a lányoké, valamint szív- és érrendszeri válaszukban is jelentős eltérések vannak - magyarázta Alison Kent kutatásvezető, az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa. | A koraszülöttek közül a lányok túlélése jobb | A terhesség 28. hete előtt született babák közül nagyobb a túlélési esélye a lányoknak, mint a fiúknak - állapították meg tanulmányukban ausztrál kutatók. | [
"Életmód"
] | 0 | https://infostart.hu/eletmod/2011/12/24/a_koraszulottek_kozul_a_lanyok_tulelese_jobb-473608 | 2011-12-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Péntek délután jelezték az MNB alapítványai, hogy a jogszabályok betartásával hozták nyilvánosságra az alapítványok gazdálkodásával kapcsolatos közérdekű adatokat.
A dokumentumokból kiderült, hogy a szervezetek összesen 385 millió forint támogatást nyújtottak meg nem nevezett magánszemélyeknek. Ezzel kapcsolatban Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke írásos állásfoglalásában jelezte, hogy ki kell adni az MNB-alapítványokkal szerződött magányszemélyek neveit.
Lázár János miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, hogy Péterfalvi az MNB-alapítványok és a Posta-szerződések ügyében korábban állást foglalt, és utólag beigazolódott, hogy neki volt igaza.
Az MNB-alapítványok ehhez képest most azt közölték, hogy a Kúria jogerős döntése (amely alapján végül kiadták a támogatott szervezetek listáját) nem rögzített "olyan kifejezett jogszabályi rendelkezés, amely a személyes adatok közlését lehetővé tenné". A közlemény hozzáteszi, hogy "ugyanezt erősíti meg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének a tárgyban kiadott állásfoglalása is".
Tehát az MNB-alapítványok szerint Péterfalvi nem azt mondta, ki kell adni a közpénzből támogatott magánszemélyek neveit.
Látszólag ellenmondás feszül Péterfalvi állásfoglalása és az MNB-alapítványok jogértelmezése között. Az alapítványok szerint egyes médiumok szándékosan félremagyaráznak: | Az MNB-alapítványok nem árulják el, kik a magánszemélyek, akiket százmilliókkal támogattak | Az MNB-alapítványok nem árulják el, kik a magánszemélyek, akiket százmilliókkal támogattak - Az adatvédelmi biztos szerint meg kellene mondaniuk, az alapítványok szerint viszont félreértelmezték Péterfalvi Attila szavait. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/04/29/az_mnb-alapitvanyok_nem_aruljak_el_kik_azok_a_maganszemelyek_akiket_szazmilliokkal_tamogattak/ | 2016-04-29 23:54:00 | true | null | null | Index |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.