text
stringlengths
0
100k
title
stringlengths
3
200
description
stringlengths
0
6.64k
keywords
sequencelengths
0
35
label
int64
0
1
url
stringlengths
14
272
date
stringlengths
0
25
is_hand_annoted
bool
2 classes
score
float64
0
0.01
title_score
float64
0
0.01
newspaper
stringclasses
155 values
A 20-29 év közötti fiatalok szívesen tennének félre nyugdíjas éveikre, csak éppen a lehetőség hiányzik - derül ki az Aegon három kontinensre kiterjedő nemzetközi felméréséből, mely a fiatal munkavállalók nyugdíjra való felkészültségét vizsgálta a világ 12 országában. A kutatás szerint a korosztálynak tervei megvalósításához pénzügyi tanácsadásra, adókedvezményekre, rugalmasabb banki termékekre és munkáltatói ösztönzésre is szüksége volna. A kutatásban majdnem 11 ezer munkavállaló vett részt, köztük 2722 20-29 év közötti amerikai, kanadai, japán és kínai társaik mellett európai, köztük magyar fiatal. A 20-29 év közötti fiatal munkavállalók 59 százaléka gondolja, hogy nyugdíjasként rosszabb helyzetben lesz szüleinél. 37 százalékuk kétségesnek tartja, hogy fedezni tudja majd a nyugdíjas évek szükségleteit, 27 százalékuk érzi úgy, hogy megtakarításai elmaradnak az elvárásaitól. A fiatalok 44 százaléka szerint nem a saját döntésén múlik majd, hogy mikor mehet nyugdíjba, és a válaszadók 28 százaléka gondolja, hogy idős szüleit anyagilag is támogatnia kell majd. A fiatalok kétharmada tervez rendszeresen megtakarítani vagy takarít máris meg nyugdíjas éveire: Magyarországon 54 százalék szeretne rendszeresen megtakarítani, Németországban csak 23. A válaszadók javaslatai között felmerült hogy fontos lenne közérthető nyelven és felhasználóbarát módon megfogalmazni a pénzügyi információkat, olyan pénzügyi termékeket kidolgozni, amelyek passzolnak a fiatalok életstílusához, nagyobb adókedvezményekkel támogatni a megtakarításokat, és több munkáltatói juttatást bevezetni. A válaszadók majdnem fele nem is tudja, vajon jó úton jár-e a nyugdíjjal kapcsolatos tervei eléréséhez, emiatt sokan érdeklődnek a pénzügyi ismeretek és a tanácsadás iránt. Érdekesség, hogy a fiatalok 39 százaléka tervezi, hogy egy éven belül új állást keres, a többi korosztály összesített adatánál ez tíz százalékkal több. A fiatalok 31 százaléka gyakran gondolkozik azon, hogy felmond a munkahelyén. Ennek megfelelően a fiatalok rugalmas megtakarítási termékekre vágynak, például arra, hogy munkahelyváltás esetén magukkal vihessék az addig összegyűlt nyugdíjcélú juttatásaikat. A fiatalok egyharmada egyébként megtakarítana a nyugdíjas éveire, ha a munkáltató azonos mértékű befizetésekkel támogatná. Kína, Japán, Kanada és az USA mellett Franciaország, Németország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság vett részt a kutatásban, a 10800 válaszadó közül 2722 volt 20-29 év közötti, 1200 nyugdíjas. A kutatásban résztvevő 12 országában halmozódik fel a világ összes magánnyugdíjvagyonának (tehát nem beleértve az állami öregségi nyugdíjt) közel 85 százaléka.
Félretennénk, ha lenne miből
Félretennénk, ha lenne miből - A fiatalok harmada szívesen felmondana, a nyugdíjtól tartanak, 54 százalék spórolna, ha tudna.
[ "nyugdíj", "pénz", "fiatalok", "aegon", "kutatás", "gazdaság" ]
0
http://index.hu/gazdasag/2013/11/14/felretennenk_ha_lenne_mibol
2013-11-14 00:00:00
true
0
0
null
A KD egyúttal megsemmisítette a NAV eljárást lezáró döntését is. A kiszabott bírság a mai gyakorlat szerint nagynak számít. Az adóhatóság további 200 ezer forint igazgatási szolgáltatási díjat is köteles kifizetni. A jogorvoslati eljárás a Chris Columbus Kft., a DND Telecom Center Kft. valamint a Duna Autó Zrt. mint közös ajánlattevők kezdeményezésére indult. A NAV tavaly nyáron kért közbeszerzési pályázaton ajánlatot 15 (mínusz 20 százalék) megkülönböztető jelzéssel és informatikai eszközökkel felszerelt irodabuszra, a felhívás 2015. július 24-én megjelent a Közbeszerzési Értesítőben. A felszereléshez notebook, multifunkciós eszköz, lapolvasó, monitor, fali rögzítő, router és switch tartozott. Az irodabusz informatikai felszerelésének tartalmaznia kellett egyebek között 3 darab monitort, amelynek Dell E2213H 21,5" típusúnak, vagy azzal egyenértékűnek kellett lennie. A NAV november 2-án felbontotta a beadványokat, és rögzítette, hogy ajánlat érkezett a Scorpio Kft.-től bruttó 235 485 000 forint ajánlati árral, a Tornádó International Kft.-től bruttó 264 985 215 forintos, valamint a közös ajánlattevőktől bruttó 226 272 960 forintos árral. A közös ajánlattevők egy másik monitort - a Dell E2216H típusút - szerepeltették az ajánlatukban. A monitor előre beállított megjelenítési területét 127 484,10 négyzetmilliméterben jelölték meg. Az ajánlatkérő ez év január 5-én megküldte az ajánlattevők részére az eljárás összegezését, ebben nyertesként a közös ajánlattevőket jelölte meg, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot benyújtóként a Scorpio Kft.-t hirdette ki. Ez ellen a Scorpio Kft. kért előzetes vitarendezést, arra hivatkozva, hogy a NAV 127 499,58 négyzetmilliméteres monitor felületet kért, ezzel szemben a nyertesek ajánlatában szereplő monitor csak 127 484,10 négyzetmilliméteres volt. A közös ajánlattevők azzal érveltek, hogy 15,5 négyzetmilliméteres különbség a coll-milliméter átszámításakor a kerekítésből adódott. Emiatt a NAV január 20-án módosította az összegezést és a Scorpio Kft.-t hirdette ki győztesnek. A közös ajánlattevők viszont ez ellen nyújtottak be előzetes vitarendezési kérelmet január 25-én, mivel véleményük szerint a kért és az általuk megajánlott monitor-típus látható felületének a mérete azonos. Miután a kérelem nem vezetett eredményre, a közös ajánlattevők a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultak jogorvoslatért február 5-én. A döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogsértően jutott arra a következtetésre, hogy a méretről nem kell felvilágosítást kérnie a közös ajánlattevőktől. Megállapította továbbá, hogy a Dell E2213H 21.5" valamint a Dell E2216H típusú monitorok előre beállított megjelenítési terület nagysága azonos. A KD a bírság összegének kiszabásakor tekintettel volt a beszerzés értékére, mérlegelte azt is, hogy a megállapított jogsértés reparálható, az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével. Figyelemmel volt arra is, hogy az ajánlatkérő terhére az elmúlt három év alatt már több alkalommal állapított meg jogsértést.
Jókora bírságot kapott a NAV
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) 4 millió forintra bírságolta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Hivatalát az irodabuszok beszerzésére kiírt nyílt közbeszerzés értékelésekor elkövetett jogsértés miatt - a határozat a Közbeszerzési Hatóság honlapján jelent meg.
null
1
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/jokora_birsagot_kapott_a_nav.610860.html
2016-02-26 09:36:00
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
Alig 10-15 perces vita után átment a gazdasági bizottságban az a javaslat, amely a hazai akkumulátorhulladék-feldolgozók létesítését érinti. Tordai Bence, a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában azt mondta, a Fidesz képviselői érdemi kritikára lehetőséget sem adva, minden ellenzéki és környezetvédelmi szervezettől érkező észrevételt félresöpörve szavazták meg a módosító javaslatot. 2024. október 11. Reggeli gyors - részlet 2024.10.11. Tordai Bence 09:09 00:00 Már az is érdekes, hogy az ügyet a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló javaslatba bújtatták bele. A javaslat szerint a nemzetgazdasági miniszter egy rendeletben jelölheti ki az akkumulátor hulladék feldolgozók azelőtt, hogy környezeti-hatásvizsgálatot végeznének. Mindezt úgy, hogy a későbbi környezeti hatásvizsgálatok már nem állapíthatnak meg kizáró okot. Ezzel a helyiek beleszólási joga is ellehetetlenül. Tordai Bence a bizottsági ülésen felolvasta a Greenpeace és a jövő nemzedékek szószolójának levelét, melyek arról szóltak, hogy ez a javaslat törvénysértő, alkotmánysértő és nemzetközi jogot sért. Erre a fideszes Bánki Erik a Greenpeace-t egy komolytalan sorosista szervezetnek nevezte, akiknek a véleményét nem is érdemes figyelembe venni. Fónagy János, az NGM államtitkára az ombudsman-helyettes kompetenciáját kérdőjelezte meg. Azok a gyártási volumenek, amiket az eddig bejelentett akkuipari beruházások idehoznának egy szomorú globális elitbe emelné Magyarországot- mondja Tordai. Ha végig viszi a kormány a terveit, leszünk az egyik legnagyobb akkutemető- tette hozzá.
Mostantól ott lesz akkutemető, ahol Nagy Márton csak akarja
Alig 10-15 perces vita után átment a gazdasági bizottságban az a javaslat, amely a hazai akkumulátorhulladék-feldolgozók létesítését érinti. Tordai Bence, Buda zöld független országgyűlési képviselője a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában azt mondta, a Fidesz képviselői érdemi kritikára lehetőséget sem adva, minden ellenzéki és környezetvédelmi szervezettől érkező észrevételt félresöpörve szavazták meg a módosító javaslatot.
[ "" ]
0
https://www.klubradio.hu/adasok/mostantol-ott-lesz-akkutemeto-ahol-nagy-marton-csak-akarja-147388
null
true
null
null
Klubrádió online
Az ellenőrzésen fennakadt 400 adóellenőr közlekedési bírságtartozását rögvest le is vonják februári fizetésükből. A további ötvenezer közalkalmazott befizetetlen adóját és bírságait márciusban rendeztetik. Bulgáriának azért is fontos az "öntisztulás", hogy az Európai Uniótól segélyekhez jusson. Az EU ugyanis 2008-ban eurómilliókat fagyasztott be a csalások miatt. Kérdéses azonban, hogy Brüsszel elegendőnek találja-e a tavaly júliusban hatalomra került bolgár kormány ténykedését, mivel - több politikai elemző és EU-diplomata szerint - eddig csak a kishalakkal foglalkozott a kabinet, az igazán nagy adócsalókat és hatalmaskodó oligarchákat megkímélte. Kezdőlap Külföld Négyszáz adóellenőr tartozik az államnak
Négyszáz adóellenőr tartozik az államnak
A kormány által kezdeményezett vizsgálat célcsoportja a közalkalmazottak serege, célja pedig, hogy lesújtson a csalókra és növelje az állam bevételét a recesszió sújtotta országban, egyúttal javítson Bulgária külföldi megítélésén: mutassa az elszántságot a korrupció és bűn elleni harcban.
null
1
https://infostart.hu/kulfold/2010/02/26/negyszaz-adoellenor-tartozik-az-allamnak-336424
2010-02-26 23:00:43
true
null
null
Infostart (Inforádió)
Orbán Viktor laza volt, és kicsit csapongó. Persze megtehette, mert nem a nyilvánosság előtt beszélt, hanem zárt ajtók mögött a Parlamentben. A képviselők által "EU-s nagytanácsnak" nevezett fórumot hagyományosan az uniós csúcstalálkozók előtt szokták tartani azzal a céllal, hogy az épp aktuális miniszterelnök tájékoztassa az Országgyűlés vezető tisztségviselőit, köztük több ellenzéki képviselőt arról, hogy mi várható a tagállamok vezetőinek következő brüsszeli megbeszélésén. Amikor Orbán tavaly tavasszal, 2023 márciusában részt vett egy ilyen tanácskozáson, akkor az ülésről részletes információkkal rendelkező források szerint hosszan beszélt gazdasági kérdésekről. A Parlament Delegációs termében, a díszes pulpitus előtt helyet foglalva elmondta például, hogyan próbálják a németek magyar segítséggel fellazítani azt a már elfogadott uniós egyezséget, amely szerint 2035-től betiltják a belsőégésű autómotorok forgalomba hozatalát. A miniszterelnök elmagyarázta, a terv az, hogy ez a tilalom ne vonatkozzon ezekre a motorokra, ha azokat olyan szintetikus üzemanyaggal hajtják, amelyek nem bocsátanak ki káros anyagokat. Orbán némi büszkeséggel a hangjában hozzátette, hogy ebben a németeket az egyik korábbi minisztere, Palkovics László segítette, aki "a németekkel összeesküdve valami dokumentumba becsempészett valami félmondatot", ami lehetővé teszi a tiltás kijátszását. Orbán itt megjegyezte, hogy a szintetikus üzemanyag kifejlesztése Adolf Hitler programjában is szerepelt már, a téma azonban lekerült a napirendről, mivel a németek elvesztették a második világháborút. A miniszterelnök ezután rátért arra, hogy bárhogy is alakul a 2035-ös tiltás sorsa, a kormánynak szerinte mindent meg kell tennie a magyarországi autóipar megőrzése érdekében. "Ennek pótlása más iparágakkal ebben a pillanatban, ilyen volumenben, el sem tudom képzeni, hogyan lenne megoldható" - mondta Orbán arra utalva, hogy az autógyárak nemcsak a magyar GDP-hez és exporthoz járulnak hozzá nagy mértékben, hanem közvetlenül és közvetve 300 ezer embernek adnak munkát. Orbán hozzátette, ha nem sikerül megfúrni a 2035-ös tiltást, akkor ezeket az autógyárakat csak úgy lehet megőrizni, ha az elektromos autókhoz szükséges alkatrészeket, így az akkumulátorokat is Magyarországon gyártják. Orbánnak arra is kész válasza volt, hogy a gyakorlatilag munkaerőhiánnyal küzdő Magyarországnak honnan lesz az akkumulátorgyártáshoz elengedő munkása. Szerinte az országnak van egy 200-300 ezer fős belső tartaléka, amely földrajzilag jól elhatárolt területen összpontosul, ezért épülnek az új gyárak az ország keleti és déli részein. "Itt van elég munkaerő még, csak képezni kell, sok a cigány közöttük, szó se róla" - fogalmazott Orbán. Hozzátette, hogy további tartalékokat lát a nőkben is, főleg "ha ezt a részfoglalkoztatási programot, ami a magyaroknak nagyon nehezen megy, valahogy ügyesebben tudnánk csinálni". Sajnálkozva megjegyezte, hogy "egyelőre a hölgyek se nagyon reagálnak jól rá, meg a mi szabályozásunk is túlságosan bonyolult", de szerinte ettől még ebben a körben is vannak tartalékok. A miniszterelnök kitért azokra a kritikákra is, amelyek szerint az akkugyárak helyett magasabban képzett munkaerőre támaszkodó ágazatokkal kellene fejleszteni a gazdaságot. Orbán ezt azzal söpörte le az asztalról, hogy "én nem tudok elképzelni egy olyan társadalmat, ahol nem lesznek olajos kezű emberek meg piszkos kezű emberek". Szerinte ezért nem érdemes arról beszélni, hogy egy adott munkás mennyire képzett, ehelyett inkább bátorítani és megbecsülni kéne az alsó középosztály tagjait. Példaként azt említette, hogy kukásnak lenni sem szégyen. "Hát miért lenne az? Rendesen meg kell fizetni, és el kell végezni" - fogalmazott a miniszterelnök. Közölte, ha nem ezt tesszük, akkor bizonyos munkákat majd nem akarnak elvégezni a magyarok, és akkor "nyomás lesz rajtunk, hogy behozzunk ide majd mindenfajta idegen népséget", ami Orbán megfogalmazása szerint "Nyugat-Európából ismert társadalmi torzulásokhoz" vezethet. Ez a jelenet is mutatta, hogy Orbánnak mennyire határozott elképzelései vannak alapvető gazdasági kérdésekről az autóipartól a munkaerőpiacon át a szakképzésig. A miniszterelnököt régóta ismerő források szerint ez is olyan terület - a kül- és a belpolitikához hasonlóan -, ahol elsősorban ő határozza meg az irányokat. Míg politikai pályafutása korábbi szakaszaiban meghallgatott képzett közgazdászokat - és volt, akikre egyenesen felnézett -, 2013-tól fokozatosan szűkült azoknak a szakembereknek a köre, akikkel szóba áll. Ekkortól kezdve még inkább jellemző lett az, hogy a gazdasági döntések során is fontosabbak lettek számára a rövid távú politikai érdekek, mint a hosszabb távú szempontok. Orbán úgy hajtotta végre ezt a fordulatot, hogy ő maga nem rendelkezik gazdasági képzettséggel. Ugyan a politikában töltött évtizedek alatt szert tett némi közgazdaságtani tudásra, és bizonyos szakmai fogalmakkal meglepően jól tisztában van, időnként kibuknak a hiányosságai is. Közben olyan rendszert alakított ki a kormányban, amelynek révén bizalmasai az alsóbb szintekre hatékonyan továbbítják a követendő irányt, de az már nem feltétlenül jut vissza Orbánhoz, ha valamely elképzeléssel problémák vannak. Ezek a fejlemények is szerepet játszhattak abban, hogy a magyar gazdaság elmúlt másfél évtizedes teljesítménye - a kormányzati propaganda állításával ellentétben - nem volt túl fényes. Bár Magyarország a korábbi állapotához képest több mutató alapján sokat fejlődött, régiós összehasonlításban már sokkal kevésbé teljesített jól. Számos statisztikai adat azt mutatja, hogy az elmúlt évtized nagyrészt kedvező világgazdasági környezetéből és a bőséges uniós támogatásokból a régió országai - köztük a sokáig lesajnált Románia is - sokkal jobban profitáltak. A Direkt36 háromrészes cikksorozatban foglalkozik az Orbán-féle gazdaságpolitika alakulásával. Az első két cikkben eddig bemutattuk azt, hogy miként alakult Orbán viszonya korábbi legfontosabb gazdasági tanácsadójával, Matolcsy Györggyel, és hogy miként cserélte le őt Nagy Mártonra, aki jelenleg a miniszterelnök által diktált irányhoz szükséges ötleteket szállítja. A sorozat harmadik, utolsó részében azt meséljük el, hogyan vált Orbán a gazdaságpolitika első számú urává, és miként lett számára ez a terület is a hatalomban maradás eszköze. Orbán Viktor hivatalának részletes kérdéssort küldtünk a Parlamentben mondott nem nyilvános beszédéről és a cikkben szereplő, őt érintő információkról, de nem kaptunk választ. I. A NYITOTTSÁG Szokatlan megbeszélést tartott 2011 szeptemberében Orbán Viktor. Miközben a kormánya mindenféle egyeztetés nélkül hozott meg nagy horderejű gazdasági intézkedéseket, a miniszterelnök úgy döntött, bizonyos kérdések átbeszélésére összehív néhány közgazdászt. A Parlament egyik termében megtartott tanácskozásra összesen tizenegy vendéget hívtak meg. Az asztalok körül olyan ismert - a Fideszt korábban valamilyen formában segítő vagy vele szimpatizáló - közgazdászok foglaltak helyet, mint az első Orbán-kormány alatt a pénzügyminiszteri posztot betöltő Járai Zsigmond, az Antall-kormány idején a jegybankot irányító Bod Péter Ákos, a miniszterelnök mellett gazdasági főtanácsadóként tevékenykedő Szapáry György, illetve Csaba László, a CEU tanára. Több résztvevő beszámolója szerint a három óránál is hosszabb megbeszélés során az összes közgazdász szabadon kifejthette a véleményét. Bár a teremben Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter és Szijjártó Péter, a miniszterelnök akkori szóvivője is jelen volt, a kormány részéről szinte csak Orbán szólalt meg. "Orbánon látszott, hogy ami érdekli, neki húsba vágó, ott mélyebben is belekérdezett dolgokba" - fogalmazott az egyik résztvevő, aki szerint Orbán nemcsak figyelt, de néha le is jegyzetelt egy-egy gondolatot. Orbán leginkább a magyar gazdaság előtt álló lehetőségekről kérdezte a közgazdászokat, ők azonban a jövőre vonatkozó kérdések megválaszolása mellett véleményezték a kormány korábban meghozott döntéseit is. Ekkorra ugyanis az Orbán-kormány több vitatott gazdasági intézkedést is bevezetett. Ilyen volt például a magasabb jövedelemmel rendelkező többgyerekeseket segítő egykulcsos személyi jövedelemadó (szja), amelytől a kormány a gazdasági növekedés beindulását várta. Amikor az egykulcsos szja hatásaira terelődött a szó, Orbán az egyik jelenlévő forrás szerint "becsületes dolognak", "igazságosnak" nevezte, hogy mindenki egyforma adókulccsal adózik. A teremben ülő közgazdászok közül viszont többen is kritizálni kezdték az intézkedést. Elmondták, hogy a "horizontális igazságosság" mellett - vagyis hogy minden vagyoni réteg ugyanakkora kulccsal adózik - létezik "vertikális igazságosság" is, ennek értelmében pedig az alacsonyabb jövedelműeket aránytalanul jobban sújtja az egykulcsos adó. A jelenlévők elmondása szerint Orbán az ehhez hasonló megjegyzésekre nem reagált érdemben, a saját igazáról sem próbálta meggyőzni a közgazdászokat, csupán udvariasan, tisztelettudóan meghallgatta a kritikákat. Ez a találkozó is jelezte, hogy a miniszterelnök még ekkor is kíváncsi volt a hagyományosan gondolkodó közgazdászok véleményére, akikre a politikai pályafutása elején komolyan támaszkodott. A kormányzásra készülő Orbán az 1990-es évek közepén felkészült gazdasági szakemberekkel vette körbe magát. Köztük volt Chikán Attila közgazdász professzor és a több pénzintézetnél is dolgozó Urbán László, akik kulcsszerepet játszottak a Fidesz első gazdasági programjainak kidolgozásában. Rajtuk kívül Orbán rendszeresen egyeztetett többek között Surányi Györggyel is, aki az 1990-es évek elején és közepén is vezette a jegybankot. Hasonló körből választott szakembereket az 1998-as választási győzelme után is. Gazdasági miniszternek például Chikánt kérte fel. A pénzügyminiszterségre sokáig esélyesnek tartott, de túlságosan önjárónak bizonyult Urbánt ugyan végül ejtette, a posztra a szintén piaci - banki és tőzsdei - háttérrel rendelkező Járai Zsigmondot választotta. Viszonylag hamar kiderült azonban, hogy Orbánt frusztrálja a közgazdászok gondolkodása. A miniszterelnökkel akkoriban kapcsolatban álló egyik forrás szerint Orbán szűkebb körben ezt úgy fogalmazta meg: "Nem szeretem a közgazdászokat, mert mindig azt mondják, hogy mit nem lehet megcsinálni. Engem azért választottak meg, hogy megcsináljak dolgokat". A forrás szerint ez a miniszterelnök által később is hangoztatott kritika többek között Chikánra vonatkozott, akit másfél év után, 1999 decemberében menesztett is a kormányból. A helyére érkezett Matolcsy György, aki azzal férkőzött be Orbán bizalmába, hogy hajlamos volt elrugaszkodni az akkor fősodornak számító piacbarát közgazdasági gondolkodástól, és nyitottabb volt az állami beavatkozásokra (kritikusai szerint túlságosan is, ahogy az cikksorozatunk első részéből kiderült). Egy korábbi kormánytisztviselő szerint Orbán az egyik négyszemközti beszélgetésük során Matolcsy mellett érvelve azt fejtegette, hogy neki a gazdasági miniszteri poszton olyan emberre van szüksége, akinek naponta van tíz különböző ötlete, amelyek közül kilenc lehet, hogy elvérzik, de az egy megmaradttal lehet valamit kezdeni. Bár Orbán közel került az élénk fantáziájú Matolcsyhoz, közben továbbra is nagyban támaszkodott a jóval konzervatívabb, a piacba való túlzott beavatkozásoktól ódzkodó pénzügyminiszterére is. "Járai Zsigmond volt neki az isten" - mondta erről egy korábbi kormánytisztviselő. A bizalom pedig kölcsönös volt. Járai az önéletrajzi könyvében azt írta, az éles eszű Orbán jogászként ugyan nem sokat ért a gazdasághoz, mégis van érzéke ahhoz, hogy rátapintson a lényegre. Járai szerint Orbán ekkoriban nagyon józanul, a takarékos református emberek hozzáállásával közelített a gazdasági kérdésekhez. Ez a kettősség - a konzervatív és az unortodox irányzatokra való odafigyelés - még sokáig jellemezte Orbánt. II. HARC A FIDESZ LELKÉÉRT Bár a Fidesz 2010-es, földcsuszamlású győzelme után látszólag a nemzetgazdasági miniszternek kinevezett Matolcsy került a legfontosabb döntéshozói pozícióba, valójában nem egyedül ő dominált. Orbán ugyanis ennél komplexebb rendszert alakított ki. Csaba László egyetemi tanár - aki egyike volt azon közgazdászoknak, akikkel Orbán ebben az időben rendszeresen találkozott - szerint a kormányzati gazdaságpolitika alakításában 2010 után a politikai mellett egy szakértői kör is szerepet játszott. Orbán pedig maga döntötte el, hogy az egyes intézkedésekkel kapcsolatban közülük épp kire hallgatott. A Matolcsy által képviselt unortodox irány mellett volt egy hagyományos, piacbarátabb elveket képviselő szakértői kör. Ez utóbbihoz tartozott például Járai Zsigmond, az állami költségvetés átláthatósága felett őrködő Költségvetési Tanács elnöke, Szapáry György, Orbán gazdaságpolitikai főtanácsadója, és Bod Péter Ákos, akivel a miniszterelnök még ekkoriban is többször konzultált. Csaba László szerint a 2010 utáni évek kormányzati gazdaságpolitikáját ezért az eltérő mentalitású szereplőknek köszönhetően egyfajta kettősség jellemezte: "unortodox eszközöket" használtak ahhoz, hogy "ortodox célokat" érjenek el. Vagyis a 2008-as gazdasági válság után a különböző rendkívüli intézkedéseket olyan konzervatív célok érdekében hozták meg, mint a fizetőképesség fenntartása, az államadósság csökkentése, a függetlenedés a nemzetközi pénzügyi szervezetektől. Csaba László szerint a különböző gazdaságpolitikai döntések megvitatása során Orbán informálisan külön-külön is egyeztetett annak a szakértői, közgazdász körnek a tagjaival, akiket 2011 szeptemberében hivatalosan is összehívott. Ez volt az a találkozó, ahol néhány résztvevő bírálta az egykulcsos adó bevezetését. A kormány ezekről a találkozókról a nyilvánosságot is tájékoztatta, eszerint a tizenegy gazdasági szakemberrel Orbán később, 2011 novemberében újra találkozott. A miniszterelnök 2012 júliusában viszont már csak egy hat főből álló körrel egyeztetett. Ennek a szűkebb társaságnak a kormány akkori közleménye szerint Járai Zsigmond, Bod Péter Ákos, Csaba László, Surányi György, Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének akkori elnöke, valamint Gottfried Péter, Orbán európai uniós főtanácsadója volt a tagja. Erre a találkozóra a korábbiakkal szemben már nem hívták meg több pénzintézet vezetőjét. A meghívottak köréből kikerült egyik forrás szerint ebben szerepet játszhatott az, hogy a miniszterelnöknek nem tetszett, hogy az érintettek kritikát fogalmaztak meg. Az Orbán körüli politikai és szakmai körök konkuráltak is egymással. Egy korábbi kormánytisztviselő szerint Orbán a közgazdászokkal folytatott találkozóit arra is felhasználta, hogy Matolcsynak versenyhelyzetet teremtsen. A 2011. novemberi találkozón az OTP Alapkezelő akkori vezérigazgatója, a Fidesz egyik alapítója, Hamecz István például Matolcsyra célozva arról beszélt, hogy a nemzetközi befektetői bizalmat csak úgy lehet visszaszerezni, ha "személyi változás" történik a gazdaságirányításban. Az egyik résztvevő beszámolója szerint a teremben jelenlévő Matolcsy "vörös lett, mint a rák", miközben Orbán végighallgatta Hamecz ezzel kapcsolatos fejtegetését, azt azonban később nem kommentálta. Ebben az időszakban "harc folyt a Fidesz lelkéért" - mondta ezekről a konfliktusokról Csaba László, aki szerint ekkoriban nemcsak a gazdasági, hanem a külpolitikai témákban is viták folytak a kormányzat környékén. A külpolitikában a szakmai vonalat többek közt Martonyi János külügyminiszter és Gottfried Péter képviselte. A közgazdász szerint ennek a harcnak az volt a tétje, hogy az unortodoxia milyen mértékben nyer teret, az ország elindul-e az illiberális rendszer irányába. Ez a kérdés 2013-hoz közeledve eldőlt, akkorra ugyanis az Orbán körüli közgazdászok nagy része kiesett a rendszerből, így a velük folytatott egyeztetések is megszűntek. Járai például 2012 elején előbb lemondott a Költségvetési Tanács elnöki posztjáról, majd napokkal később azt közölte, gazdaságpolitikai fordulatra lenne szükség, mivel "Matolcsy eléggé elhasználódott a piacon". Úgy tűnt, a Fidesz lelkéért folyt harcban vesztettek a korábbi irányvonal képviselői. Orbánnak ezt a váltást megkönnyítette a nemzetközi a politika alakulása is. III. A NARANCSSÁRGA FONAL Orbán annak ellenére nagy reményekkel érkezett meg 2013. január 30-án Brüsszelbe, hogy az Európai Bizottsággal nem volt felhőtlen a viszonya. A portugál José Manuel Barroso által vezetett testület ugyanis az Orbán-kormány több intézkedését is keményen bírálta. Orbán a látogatásával oldani akarta a feszültséget. Azt szerette volna elérni, hogy az Európai Bizottság szüntessen meg egy Magyarországgal szembeni uniós intézkedést. Ez az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás volt, amelyet az EU azért indított, mert a magyar költségvetés hiánya több éven keresztül is meghaladta az unió által elvárt szintet. A helyzet annyira súlyos volt, hogy az a veszély fenyegetett, Brüsszel befagyasztja a Magyarországnak járó uniós pénzek egy részét. A találkozón úgy tűnt, Orbán meg tudta győzni Barrosót, hogy a magyar kormány komolyan gondolja az elmúlt években elkezdett szigorú költségvetési politikáját, és tényleg le akar kerülni az uniós szégyenpadról. Erre utalt, hogy a megbeszélés után a két politikus barátságos hangulatban, nevetgélve tartotta meg a közös sajtótájékoztatóját. Orbán egyenesen "nagyon jó találkozóról" beszélt, Barroso pedig azt emelte ki, hogy örül a nyílt és barátságos együttműködésnek a magyar kormánnyal. A következő hónapokban a kormány mindent meg is tett annak érdekében, hogy tartani tudja az előírt hiánycélt. Bejelentettek több takarékossági intézkedést, amelyek meg is hozták a várt eredményt, 2013 júniusában Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. Orbán mindezt hatalmas sikernek állította be, nem sokkal később arról beszélt, hogy "uniós tagságunk óta még soha nem álltunk ilyen biztos lábakon". Orbán öröme azonban jóval többről szólt, mint amit kifelé mutatott. Csaba László közgazdász szerint, aki akkoriban még kapcsolatban állt kormánypárti politikusokkal, a brüsszeli egyeztetések során az EurópaiBizottság elismerően beszélt a magyar kormány 2010 utáni válságkezeléséről. A Bizottság értékelte, hogy a válságot Magyarország önállóan is kezelni tudta, Görögországgal ellentétben nem volt szüksége pénzügyi mentőcsomagra. Ezt pedig Csaba információi szerint azzal hálálta meg az Európai Bizottság, hogy a túlzottdeficit-eljárás megszüntetésével azt üzente a magyar kormánynak, "csináljatok, amit akartok, minket nem érdekel". A közgazdász szerint ezzel Orbán gyakorlatilag szabad kezet kapott a magyar gazdaság irányításában. "Innentől indult el a politikavezérelt gazdaságpolitika" - fogalmazott a közgazdász arra utalva, hogy a gazdasági döntések meghozatalában ekkortól kezdve fontosabbak lettek a politikai szempontok, mint a szakmaiak. A kormány ekkor döntött úgy, hogy a lakosság számára hatóságilag csökkentik a közüzemi szolgáltatások díjait. A rezsicsökkentés 2013-től kezdve a kormány egyik legfontosabb politikai terméke lett, és nagy szerepet játszott abban, hogy a Fidesz 2014-ben is kétharmados választási győzelmet aratott. A kormányzat azonban azzal már nem foglalkozott, hogy a rezsicsökkentésnek milyen hosszabb távú hatásai vannak. Így nem törődött azzal sem, hogy ez épp pazarlásra, nem pedig energiatudatosságra ösztönözte az embereket. (Emiatt később aztán a magyar társadalmat teljesen felkészületlenül érte a 2022-es energiaválság, amikor az egekbe szökött a gáz és az áram ára.) A rezsicsökkentés azonban csak egy példa a sok közül a pusztán hatalmi célok által vezérelt gazdaságpolitikára. Az elmúlt másfél évtizedben számos olyan kormányzati intézkedés született, amely a piaci működésbe való beavatkozással hozott helyzetbe a kormányhoz vagy személyesen Orbánhoz közel álló üzleti szereplőket Mészáros Lőrinctől kezdve Garancsi Istvánon át Tiborcz Istvánig, a miniszterelnök vejéig. Egy, a miniszterelnököt évtizedek óta ismerő egykori kormánytisztviselő szerint ezek a döntések azt mutatták, hogy Orbán gondolkodásában jelen van egy "narancssárga fonal". A forrás a Fidesz logójának színével arra célzott, hogy Orbán a gazdaságot eszközként kezeli a hatalmi céljai megvalósításához. Ismerői szerint ez nem jelenti azt, hogy Orbán semmibe venné a közgazdasági szakmát. Többen is állítják, hogy az eredetileg jogász végzettségű miniszterelnök az évtizedek alatt komoly gazdaságpolitikai ismereteket szedett össze. Ennek a tudásnak azonban vannak korlátai. IV. HIÁNYOSSÁGOK Ezekkel a korlátokkal találkoztak például azok a közgazdászok, akik részt vettek az Orbán által tartott tanácskozásokon 2010 és 2014 között. Ezeken a miniszterelnök több olyan elképzelést is felvetett, amelyek arról szóltak, hogyan lehetne növelni a magyar gazdaság versenyképességét. Egy alkalommal például azt fejtegetette, hogy az amerikai iparcikkek a magyar termékekhez képest szerinte azért versenyképesebbek, mert az Egyesült Államokban olcsóbb az energia. Ha Magyarországon is levinnék az energiaárakat, abból a magyar gazdaság is profitálhatna - érvelt a tanácskozás egyik résztvevője szerint a miniszterelnök. A felvetésen megdöbbenő közgazdászok megpróbálták Orbánnak elmagyarázni, hogy ezt a célt nem úgy lehet elérni, ha az állam beavatkozik az energiaárakba. Elmondták neki, hogy a magyar termékeket úgy lehet versenyképesebbé tenni, ha olyan iparcikkeket termelnénk, amelyeknek kisebb az energiaigényük, illetve ha azokban az ágazatokban próbálnánk jobb teljesítményt nyújtani, amelyekhez megfelelő adottságokkal rendelkezik az ország. Orbánt azonban nem könnyű meggyőzni ilyen, régóta érvényes közgazdasági elveken alapuló érvekkel. Egy kormánytisztviselő szerint a miniszterelnök hajlamos nagyobb hitelt adni azoknak, akik formabontó ötletekkel állnak elő, mint a konvencionális gazdasági gondolkodás képviselőinek. Orbán ugyanis hisz abban, hogy van egy nagy dobás, ami megváltoztathatja a status quót, "hogy a dolgoknak van egy olyan nyitjuk, amit senki nem vesz észre, csak mi" - fogalmazott a kormánytisztviselő. Orbán azonban nem csak az irracionálisnak tűnő ötletekre vevő. "A gazdasági tudása bőven meghaladja a környező országok kormányfőinek a tudását" - fogalmazott az egyik kormányzati forrás. Több ismerőse pedig azt emelte ki, hogy a miniszterelnök a gazdaság terén is "gyors felfogású", szinte azonnal megérti az összefüggéseket, bár ezekben is sokszor azt keresi, hogy "az egyes dolgoknak milyen hatásuk van az ő személyes hatalmára". Érződik ugyanakkor, hogy nem részesült formális közgazdasági képzésben. A miniszterelnökkel korábban rendszeresen konzultáló egyik közgazdász szerint Orbán azokban a témákban mozog kevésbé otthonosan, amelyek nem megfoghatóak, mint például a pénzpiacok vagy a bankrendszer működése. A miniszterelnök tudásának hiányosságaira hozott példát egy jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező tanácsadó is. A forrás szerint a miniszterelnök a 2010-es kormányváltás után bevezetett unortodox intézkedések részleteivel kapcsolatban tűnt különösen információhiányosnak. "Fontos információk nem voltak meg, nagyon egyoldalú volt a tájékoztatása" - fogalmazott a forrás, aki szerint Orbán nem a kormányzati apparátustól, hanem az egyik bank elemzéséből értesült csak arról, hogy bizonyos tervezett lépések milyen károkat okozhatnak. Az elemzés hatott is Orbánra, a miniszterelnök néhány tervezett lépést átgondolt, mérsékelte a hatásukat. Az ehhez hasonló hiányosságok később még inkább jellemzővé váltak, főleg a 2018-as választási győzelem után, amikor Orbán még tovább centralizálta a hatalmát. A miniszterelnök ekkor vonta irányítása alá a kormányzati munka szakmai jellegű megszervezését. Ekkor alakult meg egy közvetlenül Orbán alá tartozó hivatal, a Miniszterelnöki Kormányiroda. Egy kormányközeli forrás szerint ez a hivatal tájékoztatja Orbánt arról, hogy milyen ügyeken, előterjesztéseken dolgoznak az egyes minisztériumokban. Orbán a Kormányirodát emellett arra is használja, hogy ha egy konkrét rendeletre van szüksége, akkor ezt a kérést ez a hivatal veri keresztül a kormányzati rendszeren. Ettől elkülönítve működik a Rogán Antal, a miniszterelnök egyik legszorosabb szövetségese által koordinált politikai irányítás. A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán a minisztériumok politikai államtitkárai és a Fidesz parlamenti frakciója felé tolmácsolja az aktuális politikai irányokat, a fontosabb kommunikációs üzeneteket. A forrás szerint a harmadik lábat az önkormányzatoktól egyre több feladatot átvevő kormányhivatalok alkotják, amelyeket 2018-ban még a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős akkori államtitkáraként Tuzson Bence felügyelt. "Az egész rendszer az erőátvitelről szól" - mondta a kormányközeli forrás arra utalva, hogy Orbán a politikai akaratát így próbálja az államapparátuson keresztül érvényre juttatni. A forrás szerint a rendszeren belül azonban nem működik jól a visszacsatolás, az alsóbb szinteken lévők nem mindig merik elmondani, ha nem értenek egyet egy döntéssel, vagy ha annak negatív következményeit tapasztalják. Így pedig bizonyos információk, például az egészségüggyel, az oktatással kapcsolatos döntések nem várt következményei nem a kellő gyorsasággal jutnak el a miniszerelnök közelébe. Egy ehhez hasonló folyamat játszódott le akkor is, amikor a kormány elkötelezte magát az akkumulátorgyár-építések mellett. V. JÖJJÖN A TŐKE Fontos szakmai megbeszélésre gyűlt össze közel egy tucat ember tavaly ősz elején Budapest XI. kerületében, a Mol egykori székházában, ahol jelenleg az Energiaügyi Minisztérium működik. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik testületének néhány tagja ekkor magyarázta el Lantos Csaba miniszternek és munkatársainak, hogyan látják a kormány akkumulátorgyár-építési programját. Bár vitatott megítélésű témáról volt szó, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottsága igyekezett nagyon óvatosan fogalmazni. A testület működését ismerő egyik forrás szerint erre utalt, hogy amikor az akkumulátorgyártásról szóló állásfoglalásukon dolgoztak, akkor "nagyon megrágták, patikamérlegen mérték ki" annak minden mondatát. A bizottság által összeállított tervezet azonban az óvatos megfogalmazásai ellenére is súlyos kritikákat tartalmazott. Aggasztónak nevezték, hogy se a közvélemény, se a tudóstársadalom számára nem világos, hogyan oldanák meg a gyárak óriási energia- és vízigényét. A bizottság azért is óvatosságra intette a kormányt, mert egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben az elektromos autók dominálják majd a közlekedést. Emiatt felmerül az a kérdés, hogy "célszerű-e egyetlen technológiára alapozni egy ekkora volumenű gazdaságfejlesztési programot" - írták. Miután az MTA munkatársai összeállították ezt az anyagot, még a publikálás előtt előzetesen elküldték a területért felelős Energiaügyi Minisztériumnak. Lantos ezt követően hívta meg magához a bizottság néhány tagját, hogy átbeszélje velük az anyagban megfogalmazottakat. A megbeszélés részleteit ismerő források szerint a miniszter meglepő módon jól fogadta a kritikákat. Általánosságban elmondta, hogy szerinte az elektromos autók és a hozzájuk készülő akkumulátorok jelentik a jövőt, a dokumentumban leírtakat azonban nem vitatta. Mindössze néhány apróbb szövegszerű módosítást kért csak. Miután a bizottság tagjai a miniszter kéréseit figyelembe vették, tavaly október 10-én közzétették állásfoglalásukat az MTA honlapján. A találkozó részleteit ismerő források szerint az Energiaügyi Minisztérium többek között azért sem ágált különösebben a jelentés ellen, mert ekkorra a kormányon belül is többekben felmerült, hogy az akkumulátorgyárak telepítése előzetesen nem lett kellő mértékben átgondolva. (Az Energiaügyi Minisztérium a Direkt36-tal most azt közölte, hogy az MTA szakértőinek állásfoglalása szerintük "egy petíciószerű összefoglaló szakasszal bővült" az egyeztetés után, annak tartalmával pedig nem értenek egyet. Az MTA-bizottság erre reagálva azt válaszolta, meglepődtek ezen, mert a kifogásolt összefoglalóban "nem szerepel az állásfoglalás más részeihez képest újdonság".) A felmerült aggályok ellenére nincs sok jele annak, hogy a kormányzat komolyan felül akarná vizsgálni a gyárépítésekkel kapcsolatos álláspontját. Ebben pedig szerepet játszik az, hogy a miniszterelnök továbbra is kifejezetten hisz abban, hogy a gazdasági növekedésben az ehhez hasonló gyáraknak kulcsszerepük van. Egy, a Fidesz felső vezetésével korábban kapcsolatban állt üzletember szerint Orbán gondolkodására jellemző, hogy őt a különféle gazdasági mutatók kevésbé érdeklik. "Orbán úgy gondolkodik, hogy tőkét kell behozni, mert ha van tőke, akkor van növekedés is, és ha van növekedés, akkor van bérnövekedés is" - fogalmazott a forrás. Az üzletember szerint ennek a meggyőződésnek a kialakulásában nagy szerepet játszottak a miniszterelnök történelmi jellegű olvasmányélményei. A forrás szerint Orbán úgy véli, az Osztrák-Magyar Monarchiával kapcsolatban sem az maradt meg az emberekben, hogy akkoriban milyen mértékű volt a korrupció, és milyen gazdasági problémák voltak, hanem aranykorként tekintenek rá, mivel akkoriban számtalan dolog épült az országban. Orbán ezt az elképzelését a gyakorlatba is átültette. A 2010-es kormányra kerülésétől kezdve olyan gazdaságpolitikát képviselt, amely a foglalkoztatottság növelésére és a tőkebeáramlás ösztönzésére épült. Ebben az időszakban rengeteg uniós pénz érkezett az országba, a kormány pedig megvalósította a célul kitűzött egymillió új munkahely megteremtését. Ez a közgazdászok által extenzívnek nevezett növekedési modell azonban 2018-2019 környékére kifulladt. Ez a modell ugyanis évről évre egyre több tőkét és többletmunkát igényel, csak így biztosítható a gazdasági növekedés fenntartása. Ekkorra azonban a magyarországi vállalatoknak egyre nagyobb problémát jelentett a munkaerőhiány. Mindezt tovább tetézte, hogy a következő években az Orbán-kormány jogállamiságot sértő intézkedései miatt indított uniós eljárások következtében elapadtak az országba érkező EU-s források. Több, a kormánnyal szemben kritikus közgazdász amellett érvelt, hogy ez lett volna a megfelelő időszak arra, hogy az ország elkezdjen átállni egy másik gazdasági modellre. Szerintük, mivel a teljes foglalkoztatottság miatt már nincs szükség arra, hogy tömegével hozzák létre az új munkahelyeket, inkább arra kéne fókuszálni, hogy a dolgozók minél képzettebbek legyenek. Ezt nevezik intenzív növekedési modellnek. Orbán azonban ebben a megváltozott helyzetben is kitartott az extenzív modell mellett. Ennek keretében pedig 2021-től kezdve egymás után jelentették be az egyre nagyobb volumenű ázsiai akkumulátor- és elektromosautó-beruházásokat, amelyekhez a magyar kormány sok milliárd forintos támogatást nyújtott. Mivel azonban elegendő hazai munkaerő nem állt rendelkezésre, az új gyárak munkaerőigényét részben külföldi vendégmunkásokkal pótolták. "Kellett valamit adni a sajátjaiknak, hogy valamiben tudjanak hinni" - mondta egy, a kormány iparpolitikáját közelről követő közgazdász arról, hogy a Covid-járvány utáni gazdasági nehézségek közepette a kormány ezzel az iparosítási programmal próbált reményt adni a saját választóinak és a kormányközeli üzleti köröknek. A közgazdász szerint több szempontból is logikusnak tűntek a gyárépítések. Passzoltak az EU klímavédelmi intézkedéseihez, amelyek keretében 2035-től betiltanák a belső égésű autókat. "A kínai kapcsolat is összeállt" - mondta a közgazdász arról, hogy a keleti nyitás fontosságát hangsúlyozó magyar kormány fel tudja mutatni, hogy olyan kínai óriáscégek fejlesztenek Magyarországon, mint a CATL vagy a BYD. A forrás szerint ráadásul a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormány a környezetvédelmi okokból népszerűtlen beruházások elleni tiltakozásokat is le tudja szerelni. Ennél azonban jóval árnyaltabb a kép, amellyel a kormányzaton belül tavaly kezdtek el többen is szembesülni. Ekkorra ugyanis egyre több elismert szakember kritizálta az akkumulátorgyár-építéseket. Ezek közé tartoztak például az MTA azon kutatói is, akik tavaly ősszel publikálták a jelentésüket. Az aggodalmakat tovább növelte, hogy az idei év elejére annyira bezuhant Európában az elektromos autók eladása, hogy az itthon is éreztette a hatását. Májusra az előző év azonos hónapjához képest 32 százalékkal esett vissza Magyarországon az akkumulátorgyártás. A témára rálátó egyik kormánytisztviselő szerint a kormány vezetői komolyan aggódni kezdtek a kialakult helyzet miatt, és úgy kalkuláltak, hogy a korábban bejelentett elektromosautó- és akkumulátorgyártó beruházások közül több valószínűleg kisebb volumenű lesz, mint ahogy azokat eredetileg tervezték. Orbán azonban továbbra is eltökélt. Ez derült ki az idén július végi tusnádfürdői beszédéből is, amelyben arra utalt, hogy továbbra is az autóipart tartja a magyar gazdaság húzóágazatának. "Meg kell őrizni a termelőközpont-jellegét Magyarországnak, mert a hazai munkaerő csak itt találhat százszázalékos foglalkoztatást" - fogalmazott. Illusztráció: Somogyi Péter (szarvas) / Telex
"Harc folyt a Fidesz lelkéért" - Orbán és a megtorpanó gazdaság III.
Bár Orbán Viktor komoly közgazdasági tudást szedett fel az évtizedek alatt, néha kibuknak azért nála komoly hiányosságok. Márpedig mostanra ő vált a gazdaságpolitika elsőszámú irányítójává is, miközben olyan rendszert alakított ki, amelyben nehezen jut vissza hozzá, ha egy elképzeléssel gondok vannak. Az Orbán-féle gazdaságpolitika színfalak mögötti történetét elmesélő Direkt36-sorozat befejező része.
[ "" ]
0
https://www.direkt36.hu/harc-folyt-a-fidesz-lelkeert-orban-es-a-megtorpano-gazdasag-iii
null
true
null
null
Direkt36
Eredménytelen lett a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások reklámozására, valamint a rendezvényszervezésre kiírt tender, miután a kiíró Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft. a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált. A megbízás időtartama 36 hónap, a keretösszeg pedig több mint félmilliárd forint lett volna. Az európai turné így egyelőre elmaradhat, pedig az állami tulajdonú cégre ráfért volna a promóció. A megbízás visszavonása annak fényében érdekes, hogy az állam éppen a honvédelmi célok teljesítése (és a rezsicsökkentés megvédése) érdekében halaszt el más beruházásokat több ezer milliárd forint értékben. A Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Korlátolt Felelősségű Társaság „Védelmi ipari rendezvényszervezésre” írt ki közbeszerzési eljárást július végén dinamikus beszerzési rendszer (DBR) keretében. A felhívás szerint a feladat a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások hazai és nemzetközi piacra jutásának előmozdítását célzó, valamint a védelmi ipar fejlesztésében közreműködő 100% állami tulajdonú gazdasági társaság komplex rendezvényeinek megszervezése lett volna. Az ellátandó tevékenységek a következőkre terjedtek volna ki: az adott rendezvény és a rendezvényhelyszín teljes körű előkészítése, adott esetben biztosítása, a rendezvény résztvevőinek meghívásával kapcsolatos teljes körű előkészítő és lebonyolító tevékenység, a helyszíneken a szükséges szakemberek biztosítása a rendezvény jellegéhez és nagyságához mérten, technikai eszközök (különösen: fény- és hangtechnika, tolmács berendezés, hangrögzítés) biztosítása és üzemeltetése, a rendezvényhez kapcsolódó szakmai valamint alternatív programok biztosítása, a rendezvényekhez kapcsolódó dekoráció biztosítása a rendezvény helyszínén, installáció biztosítása, rendezvényekhez kapcsolódó ajándéktárgyak biztosítása, kulturális események szervezése, rendezvények helyszíneire történő szállítás, catering biztosítása. A kft. a konkrét közbeszerzésekre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket a DBR-ben részt vevő ajánlattevők számára, az ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg bocsátotta volna rendelkezésre. A megbízás időtartama 36 hónap, a keretösszeg pedig nettó 600 millió forint lett volna. Elsősorban az Európai Unió területén, de eseti jelleggel EU-n kívüli helyszíneken is tervezett „turnézni” a cég: Magyarország mellett Ausztriában, Dániában, Németországban, Csehországban, Belgiumban, Törökországban, Romániában, Norvégiában, Lengyelországban, Hollandiában, Lettországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban is. Az egyes szerződések várható összegét nettó 50 millió forintra becsülték, és évente 2 hazai, valamint 2 külföldi rendezvénnyel számoltak. A közbeszerzési eljárás azonban eredménytelen lett, miután az „ajánlatkérő a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált”. Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy számtalan beruházást éppen „a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében” fúj le a kormány. Lázár János építésügyi miniszter szerint már 2100 milliárd forint értékű beruházást halasztottak el, aminek nagy része közinfrastruktúra. Főként iskolákat és utakat áldoztak be a „rezsicsökkentés megvédése és a háború” miatt | atlatszo.hu Egymás után nyilvánítják eredménytelennek a különböző beruházásokat a közbeszerzések kiírói. Pontos lista egyelőre nincs arról, mely fejlesztések esnek áldozatul a „rezsicsökkentés megvédésének és a honvédelmi célok teljesítésének”, de a közbeszerzési értesítőt böngészve találhatunk néhány támpontot. Tapasztalataink szerint az elvonások főként az iskolákat és utakat érintik, de az Országos Onkológiai Intézet fejlesztését, és még a kormánynak különösen kedves Fertő tavi beruházást is leállították pénzszűke miatt. Sőt, Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a „2023-as büdzsé a rezsicsökkentés és a honvédelem költségvetése”, amelynek részeként – 842 milliárd forinttal – egy honvédelmi alapot állítanak fel. Hogy egészen pontosan mire költi a kormány ezt az összeget (és további 719,1 milliárd forintot), egyelőre nem tudni, de a tervek szerint a légierő képességek fejlesztésére összesen 216,1 milliárdot, a szárazföldi képességek fejlesztésére 398,5 milliárdot, a katonai infrastruktúra fejlesztésére és működésére 120,6 milliárdot, míg egyéb fejlesztési és működési kiadásokra 106,5 milliárdot költhet az ország jövőre. Kormányközeli cégek is hoppon maradtak A megbízás visszavonása több céget is rosszul érint. A Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség felhívására ugyanis bőven akadt jelentkező: a Hello Event Szolgáltató Kft., a Har Meron Hungary Kft., a PLANB Magyarország Kft., az AXIA Group Szolgáltató Zrt., a Lounge Event Kft. és a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. is érdeklődött a kiírás iránt. A korábbi tapasztalatok alapján utóbbi kettő lehetett volna a legesélyesebb. A Roxer ugyanis a borászati kormánybiztossá nemrégiben kinevezett Rókusfalvy Pál érdekeltsége, és számos állami megbízást kapott az elmúlt években. Közpénzmilliárdok folytak az új borászati kormánybiztos cégeihez az elmúlt években | atlatszo.hu Újabb kormánybiztossal gazdagodott az ország: a főként rádiósként ismert Rókusfalvy Pál a nemzeti bormarketingért felel a jövőben. Rókusfalvy azon túl, hogy 2003-ban belépett a Fideszbe, 2016-ban együtt kampányolt Tessely Zoltán fideszes országgyűlési képviselővel. Cége számos állami közbeszerzést nyert, etyeki borászata pedig uniós és hazai forrásokból is kapott. A Lounge Event Kft. mögött pedig a „reklámpiac Mészáros Lőrince”, Balásy Gyula áll, aki két másik cégével, a Moonlight Event Szolgáltató Rendezvényszervező Kft.-vel és a Visual Europe Zrt.-vel már korábban is dolgozott a Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökségnek. Egészen pontosan idén májusban, amikor az Ügynökség megmutatta magát az IDEB 2022 nemzetközi kiállításon Pozsonyban. A ted.eu-ra feltöltött hirdetmény alapján a rendezvényszervezési és kommunikációs feladatokat Balásy ezen két cége végezte nettó 48,7 millió forintért. A közpénzzel kitömött NER-es üzletember kommunikációs cégei hosszú évek óta az állam kizárólagos partnerei, ők gyártják többek között a fideszes propagandát hirdető kormányzati „kék plakátokat” is. Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó | atlatszo.hu A kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. székhelye 2019 októbere óta egy rózsadombi ingatlan, melyet a cégek tulajdonosa, Balásy Gyula vásárolt meg. A korábban panzióként működő hatalmas villa felújítása jelenleg is tart – drónvideón mutatjuk az épületet.. Rekordbevétel után veszteség Közpénzből finanszírozott külföldi haditechnikai turné tehát egyelőre nem lesz, pedig az Optenben található cégadatok alapján ráfért volna az állami társaságra a reklám. A Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft. tulajdonosa a Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt., amely 100%-ban az államé. A cég a Honvédelmi Minisztérium, azon belül a Védelmi Fejlesztésekért Felelős kormánybiztos Maróth Gáspár alá tartozik. A Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt. a magyar védelmi ipari termékek és szolgáltatások hazai és nemzetközi piacra jutásának előmozdítását célzó, valamint a védelmi ipar fejlesztésében közreműködő gazdasági társaság. Az Ügynökség munkáját nemzetközi irodák, képviseletek segítik, nemzetközi irodái révén folyamatos piackutatási tevékenységet végez, összeköti a külpiaci keresletet és a hazai kínálatot, továbbá együttműködik a kormányzati és a védelmi ipari szereplőkkel. A kft. jelenleg 6,6 milliárdos saját tőkével rendelkezik, ugyanakkor az éves árbevétele tavaly (a 2020-as 947 millióhoz képest) mindössze 439 ezer forint volt. Az elmúlt években profitot termelő cég így tavaly veszteséges lett: -171 milliós adózott eredménnyel zárta az évet. Érdeklődtünk Maróth Gáspárnál, valamint a tulajdonos Magyar Védelmi Exportügynökség Zrt.-nél, hogy pontosan mi a feladata a Haditechnikai Kereskedelmi Ügynökség Kft.-nek, és hogy miért lett veszteséges a cég. Azt is megkérdeztük, mire számíthatnak majd a látogatók a kft. rendezvényein, és milyen hatást vártak az európai turnétól. Megkeresésünkre azonban sehonnan nem érkezett válasz.
600 millióért reklámozta volna magát az állami hadiipari cég, de visszavonulót fújt
A rendezvényekre elsősorban az Európai Unió területén került volna sor, de a közbeszerzési eljárás eredménytelen lett.
null
1
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/09/13/600-millioert-reklamozta-volna-magat-az-allami-hadiipari-ceg-de-visszavonulot-fujt/
2022-09-13 00:00:00
true
null
null
atlatszo.hu
Vadai Ágnes (DK) kérdezte arról Orbán Viktort, hogy milyen szerepet játszott abban, hogy egy spanyol radikális párt magyar banktól kaphatott hitelt tavalyi választási kampányaihoz. Az ellenzéki képviselő felidézte, hogy a Vox - amelynek hat EP-képviselője csatlakozott idén az Orbán-féle Patrióták Európáért képviselőcsoporthoz - korábban nem árulta, melyik banktól kapott két részletben öszesen 9,2 millió eurós (jelenlegi árfolyamon több mint 3,6 milliárd forintos) kölcsönt. A 2023-as pénzügyi évről szóló éves beszámolóból derült ki, hogy a párt tízéves történetében először tavaly folyamodott bankhitelhez választási kampányai finanszírozásához, A jelentés aláírói - a pénztáros és a pártigazgató - arra panaszkodtak, hogy "az általános választásokra szánt támogatás beérkezésének késedelme miatt kénytelenek voltak meghosszabbítani az egyik hitelt, amelyet a választási kiadások fedezésére kértek". A dokumentumból hiányzott minden információ arról, ki és milyen feltételekkel hitelezett, amit a Vox szóvivője azzal magyarázott, hogy nem akarnak hozzájárulni bizonyos bankok démonizálásához, amiért pénzt adtak kölcsön a Voxnak. A spanyol pártfinanszírozási törvény szerint viszont meg kell jelölni a hitelező intézményt, az odaítélt összeget, a kamatlábat és a törlesztési időtartamot is. Vadai Ágnes kérdésének benyújtása óta a spanyol szélsőjobboldali párt az El Paísnak elismerte, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MBH Bank hitelezett. A párt szóvivője szerint azért fordultak a magyar bankhoz, mert spanyol forrásból nem jutottak kölcsönhöz. A korábban a Vox EP-választási gyűlésének videóban is üzenő Orbán Viktor ezúttal sem felelt az ellenzéki kérdésre. Vadai Ágnresnek Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt írta, hogy a kormány nem is tudott az MBH Bank "esetleges" hiteléről. A kérdésben hivatkozott esetleges spanyolországi hitelnyújtásról kereskedelmi bank által - mint bármilyen egyéb esetben is - kizárólag üzleti alapon születhetett döntés, melyben a magyar kormánynak semmilyen szerepe nincs, arról információval nem rendelkezik.
Fónagy: a kormány nem tudta, hogy Mészáros Lőrinc bankja hitelezett a spanyol Voxnak
A szélsőjobbos párt a kölcsönt tavalyi választási kampányaihoz kapta. Idén a Vox átlépett a Fidesz által alapított Patrióták Európáért frakcióba.
[ "" ]
0
https://24.hu/kulfold/2024/10/08/fonagy-a-kormany-nem-tudta-hogy-meszaros-lorinc-bankja-hitelezett-a-spanyol-vox-nak
null
true
null
null
24.hu
Az A8-as autópálya Marosvásárhely és a moldovai Ungheni között épül ki, összesen 304 kilométer hosszan, és a Székelyföldön is át fog haladni. A Hargita megyei Gyergyóalfalut és Ditrót összekötő rész a második székelyföldi szakasz, melynek tervezésére és kivitelezésére kiírták a közbeszerzési eljárást. A vonatkozó szerződést hétfőn tették közzé az elektronikus közbeszerzési rendszerben (SEAP), az ajánlatokat november 25-éig várják. Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter a Facebook-oldalán közölte: a 14,4 kilométeres Hargita megyei szakasz elkészítésének költsége 1,2 milliárd lej (jelenlegi árfolyam alapján körülbelül 96,7 milliárd forint). A kivitelezőnek 34 hónap alatt kell megépítenie, ebből tíz hónap a tervezési időszak. A gyergyószéki szakasz a négy hegyvidéki szakasszal rendelkező sztráda egyik legnehezebben kivitelezhető része, huszonegy felüljáró és viadukt tartozik hozzá, három ezek közül vadátkelő. Gyergyóalfalunál közúti csomópont is lesz. A Gyergyóalfalu-Ditró szakasz az első a sztráda négy, együtt 116 kilométeres hegyi szakasza közül, amire tendert hirdettek. A következő a Maros megyei Sóvárad és Gyergyóalfalu közötti 32,4 kilométeres szakasz lesz. November végéig a Ditró és a Neamt megyei Gerinces (Grinties) közötti 37,9 kilométeres szakaszra, míg a Gerinces és Piprig közötti 31,5 kilométer szakaszra is közbeszerzést írnak ki. Az Economedia.ro román gazdasági portál arról ír, hogy a 23,5 kilométeres Nyárádszereda-Sóvárad szakasz tervezésére és építésére korábban kiírt tenderre eddig két török vállalat jelentkezett. Az első székelyföldi szakasz kivitelezési szerződését februárban írták alá, a Marosvásárhely és Nyárádszereda közti szakasz megépítésére a török Nurol Insaat Ve Ticaret AS kapott megbízást. (Nyitóképünkön egy romániai autópálya-szakasz)
Újabb székelyföldi autópálya-szakasz épülhet meg
Az Erdélyt Moldovával összekötő A8-as sztráda Gyergyóalfalu és Ditró közötti részére írtak ki közbeszerzési eljárást a román hatóságok.
[ "" ]
0
https://iho.hu/hirek/ujabb-szekelyfoldi-autopalya-szakasz-epulhet-meg-241015
null
true
null
null
IHO.hu
2016.03.01. Hiába volt a tiltakozás, átment az aggályos módosítás A parlament kedden kivételes eljárásban módosította a jegybanktörvényt, amelynek kapcsán többen felhívták a figyelmet, hogy az Alaptörvénybe ütközik. Emellett korlátozták Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását, illetve a parlament döntése nyomán a cégek és a civil szervezetek haladékot kaptak az új Ptk. alkalmazásához, valamint adókedvezményt kapnak a budapesti olimpiai pályázat támogatói. MTI, Napi.hu, kedd, 13:34 Hozzászólok Elküldöm Ajánlom ILLY ESPRESSO & GOURMET SHOP Szemes, darált, kapszulás kávé, ínyenc csokoládék és teák, Alessi design. Ismerje meg a magyar Illy Ferenc által alapított világhírû illycaffét! EspressoShop.hu Hiába mondta ki a Fõvárosi Ítélõtábla jogerõs ítéletében, hogy az MNB által alapított alapítvány közfeladatot lát el, és közpénzzel gazdálkodik, hiába figyelmeztetett a Transparency International Magyarország, hogy a törvénymódosítás az Alaptörvénybe ütközik és hiába adott ki állásfoglalást Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetõje a hétfõn benyújtott fideszes törvénymódosítás kapcsán, hogy az alkotmányossági aggályokat vet fel, szembemegy a bírósági és hatósági gyakorlattal, a parlament kedden kivételes eljárásban korlátozta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetõségét. Az intézmény vezetõinek fizetése megduplázódik. Az Országgyûlés a fideszes Bánki Erik javaslatára 118 igen szavazattal, 58 nem ellenében módosította a jegybanktörvényt. Így trükköznének a jegybanki közpénzekkel Péterfalvi is nekiment az MNB-törvénynek Az elfogadott törvénymódosítás az adatkezelõ gazdasági társaság, illetve a tulajdonos MNB mérlegelési jogkörébe helyezi annak eldöntését, hogy a központi pénzügyi, illetve devizapolitikai érdek vagy a közérdekû adatok megismeréséhez fûzõdõ jog élvez-e elsõbbséget. Az indoklás szerint ezt azért kellett lehetõvé tenni, mert az MNB bármely mûködése közben keletkezett adatok egy részének megismerésekor fennállhat a központi pénzügyi, vagy devizapolitikai érdek sérelmének veszélye. Az adatkezelõ ennek mérlegelése alapján dönt az adatok nyilvánosságra hozataláról vagy a megismerés korlátozásáról, amely idõben differenciálható - fogalmaztak az elõterjesztõk, hozzátéve, a megismerés korlátozására elõírható idõtartam felsõ határa tíz év. A parlament az indítványt megfogalmazók javaslatára így nem megismerhetõvé tette az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság által kezelt olyan típusú adatait, amelyek megkérdõjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak. Ezen adatok megismerése ugyanis aránytalan sérelmet okozna az érintett gazdasági társaságnak üzleti tevékenysége szempontjából - írta a javaslat benyújtója. Bánki Erik hétfõn a javaslatában szereplõ adatok megismerésének korlátozását azzal indokolta, hogy amennyiben a mostani gyakorlat folytatódna, ez egyes esetekben versenyhátrányba hozná az MNB által létrehozott cégeket. A jegybank társaságai úgynevezett nyílt piaci mûveleteket is végezhetnek, ezek adatainak napvilágra kerülése pedig elõnyt jelentene a pénzpiacon mûködõ más cégekre. A parlament törvényalkotási bizottságának egyik elfogadott javaslatára az üzleti titok körébe tartozó adatok megismerésének korlátozása kiterjed a jegybank többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok által közvetlenül, vagy közvetve irányított vállalkozásokra is. A fideszes politikus a jegybank alapítványaival kapcsolatban kiemelte, azok mûködését a kezdetektõl a kuratórium, vagy egyszemélyes ügyvezetõ szervként a kurátor felügyeli. Így az alapítvány létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét - áll az indoklásban, amelyben a fideszes politikus kifejtette, ez annak ellenére is így van, hogy az alapító korábban közvagyonként gazdálkodott az alapítvány javára juttatott vagyonnal, hiszen az kikerült az alapító vagyonából és annak felügyelete alól, és egy újonnan létrejövõ jogi személy tulajdonába került. Az Országgyûlés erre hivatkozva úgy döntött, az MNB által létrehozott alapítványok adatainak nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény helyett elegendõ a közhasznú szervezetekre vonatkozó nyilvánossági szabályokat kell alkalmazni. Fömötör Barna, az MNB fõigazgatója a testület ülésén kifejtette, a jegybank esetében a nemzeti, állami vagyon gazdálkodására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. A központi bank nem fogadhat el utasítást sem az államtól, sem az uniótól, így más jogi helyzetben és gazdálkodással mûködik, mint az egyéb állami szervezetek. (A jegybanktörvény módosításával kapcsolatban viszont az MNB-nek van konzultációs kötelezettsége az Európai Központi Bankkal - a szerk.) Örülhet Matolcsy - emelkedik a fizetése A Ház döntése alapján az MNB-elnök havi bére 5 millió forintra, az alelnöké ennek 90 százalékára emelkedik. Az indoklás szerint ezzel a díjazás mértéke közeledik a piaci vezetõi bérekhez és megfeleltethetõ az állami pénzügyi cégek vezetõ állású munkavállalóinak meghatározott javadalmazási keretnek. Az eddig hatályos törvény szerint az elnöki bér a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelõzõ évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresetének tízszerese lehetett. (A bruttó átlagkereset tavaly 250 ezer forint körül volt.) Az elõterjesztõ ezzel összefüggésben megjegyezte, az MNB élére 2013-ban került új vezetés tevékenysége alatt a jegybank évrõl évre nyereségesen gazdálkodott, holott például 2013-ra a Simor András-féle korábbi jegybanki vezetés még több mint 200 milliárd forint veszteséget tervezett. Korlátozták a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását Az Országgyûlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére 118 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el a postatörvény módosítását. A Fidesz alelnökének eredeti elõterjesztését az ellenzéki pártok és civil szervezetek mellett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is alkotmányellenesnek ítélte. A hatóság vezetõje szerint ugyanis bár az állami tulajdonú cégeknél is fennállhat méltányolható érdek az üzleti adatok, információk titokban maradásához, azonban a javaslat aránytalanul korlátozná a posta tevékenységének és gazdálkodásának ellenõrizhetõségét. Az indítványhoz ezt követõen a fideszes Bánki Erik nyújtott be olyan módosító javaslatot, amely szerinte a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetõségét, ugyanakkor korlátozná azt a liberalizált piacon nyújtott szolgáltatásoknál. A kormánypárti politikus közölte, változtatási indítványát Péterfalvi Attila is a jogszabályokkal összhangban lévõnek tartja. Az elfogadott elõterjesztés úgy fogalmaz, az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó adaton kívül nem ismerhetõk meg azok az információk, amelyek "más által történõ megismerése az egyetemes postai szolgáltató, vagy az egyetemes postai szolgáltató által a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerint közvetlenül, vagy közvetve irányított vállalkozás üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet jelentene". A döntés alapján akkor tekinthetõ különösen aránytalannak a sérelem, ha az adat nyilvánosságra hozatala miatt a posta, illetve a fent említett cégek versenytársai indokolatlan elõnyhöz jutnának. A törvényváltoztatással összefüggésben Bartal Tamás, a Miniszterelnökség szabályozásért és kodifikációért felelõs helyettes államtitkára korábban megfontolásra érdemesnek nevezte Péterfalvi Attila javaslatát arról, hogy készüljön törvényjavaslat, amely keretjelleggel szabályozza az üzleti titkok kiadásának lehetõségét az állami cégeknél, ott ahol azok piaci tevékenységet folytatnak. A közlejövõben az Igazságügyi Minisztérium és az adatvédelmi hatóság bevonásával egyeztetés indul a témában, a döntést a kormány hozza meg - tette hozzá a helyettes államtitkár. A cégek és a civil szervezetek is haladékot kaptak az új Ptk. alkalmazásához A korlátolt felelõsségû társaságok (kft.) és a civil szervezetek is egy év haladékot kaptak az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) azon rendelkezéseinek átvételére, amelyek határideje eredetileg idén március 15-én járt volna le. A döntés értelmében a kft.-knek legkésõbb 2017 tavaszáig kell hárommillió forintra emelniük törzstõkéjüket. A képviselõk a Fidesz kezdeményezésére 175 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el a Ptk. hatálybalépésével összefüggõ törvénymódosítást. Az elõterjesztõk egyike, Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezetõ-helyettese szerint a kft.-knek azért kellett haladékot adni, mert számos jelzést kaptak arról, hogy a társaságok nem tudnak idõben eleget tenni a Ptk. elõírásainak. A Ház döntésével egyértelmûvé tette azt is, hogy a korlátolt felelõsségû társaságokat terhelõ kötelezõ tõkeemelés után járó magas, 40 ezer forintos illetéket akkor sem kell megfizetni, ha a cég egyéb adatváltozást is bejelent, és ezen esetek többségében is az általános változásbejegyzési illetékmérték, vagyis 15 ezer forintot kell fizetni. A Fidesz alelnöke korábban azt is elmondta, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) február 19-i tájékoztatása szerint a 81 ezer magyarországi civil szervezetbõl 53 ezer, vagyis az érintettek 65 százaléka nem hajtotta még végre az elõírt változtatásokat. Hangsúlyozta, a változtatás nélkül ezen civil szervezetek mûködése jogellenessé vált volna. Adókedvezményt kapnak a budapesti olimpiai pályázat támogatói Az Országgyûlés kedden lehetõvé tette, hogy társasági adókedvezményt (tao) kaphassanak azok a cégek, amelyek idén és jövõre összesen legfeljebb 19 milliárd forinttal támogatják a budapesti olimpiai pályázat lebonyolításáért felelõs zártkörûen mûködõ nonprofit részvénytársaságot. A képviselõk Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatára 117 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el a társasági és az osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvények ezt tartalmazó módosítását. Az új szabályozás szerint a támogatók a fõvárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság közös tulajdonában lévõ nonprofit zrt. igazolása alapján vehetik igénybe az adókedvezményt, amelynek mértékét és felhasználási módját az elõadómûvészeti szervezetek, filmalkotások és látvány-csapatsportok támogatásánál már alkalmazott tao-törvény szabályozza. Ez alapján a javaslat rögzíti, hogy a támogatás 25 százaléka elismert költség, és nem növeli az adóalapot. Az Országgyûlés törvényalkotási bizottságának kezdeményezésére az elfogadott szöveg kimondja, hogy az olimpiai pályázat lebonyolítójának szánt támogatásoknál nem kell alkalmazni a költségvetési támogatásokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket. A képviselõk kikötötték továbbá, hogy a támogatást csak a köztartozással nem rendelkezõ cégek vehetik igénybe, a pályázatot lebonyolító társaságnak pedig a 2017 végéig egy éven belül be kell fizetnie a költségvetésnek a fel nem használt támogatást.
Hiába volt a tiltakozás, átment az aggályos módosítás
A parlament kedden kivételes eljárásban módosította a jegybanktörvényt, amelynek kapcsán többen felhívták a figyelmet, hogy az Alaptörvénybe ütközik. Emellett korlátozták Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását, illetve a parlament döntése nyomán a cégek és a civil szervezetek haladékot kaptak az új Ptk. alkalmazásához, valamint adókedvezményt kapnak a budapesti olimpiai pályázat támogatói.
null
1
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/hiaba_volt_a_tiltakozas_atment_az_aggalyos_modositas.611014.html
2016-03-01 11:48:00
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
Az általa felügyelt Modern Városok Program eredményeiről ment sajtótájékoztatót tartani Érdre Kósa Lajos, de ez sajnos senkit se érdekelt. "A témához kapcsolódóan kinek van kérdése? Aradszki államtitkárhoz, Mészáros polgármester úrhoz?" - kérdezte a sajtótájékoztatót vezető helyi fideszes képviselő, de a sajtótájékoztató témája és Kósán kívüli résztvevői nem, az a 4,35 milliárd euró, aminek a kezelésével egy közjegyzői okirat szerint Kósát bízták meg, annál inkább érdekelte a megjelent sajtót. Az első kérdést Kálmán Attila, a 24.hu újságírója* tette fel arról, hogy akit ilyen könnyen átvernek, az alkalmas-e miniszternek. Egyből kiderült, hogy Kósa nem igazán kívánja megválaszolni a kérdéseket, mert válasz helyett a következő kérdést kérte. Meg is kapta. Megkapta-e az édesanyja azt a 800 milliót, amit egy 2013. szeptember 26-án kelt közhiteles dokumentum szerint Kósa Lajosnénak, a miniszter édesanyjának kívánt utalni egy mesés, 4,35 milliárd eurós vagyon örököse? Sz. Gáborné felhasználta-e a közhiteles dokumentumot, amit Kósa írt alá arra, hogy kölcsönöket vegyen fel? Ki fizette ki a közjegyző ekkora összeg esetén tízmilliós nagyságrendű díját? Ő maga adott-e kölcsön pénzt Sz. Gábornénak? Tett-e feljelentést? Kósa ezek közül végül csak egy kérdést, az utolsót válaszolta meg. "Az üggyel kapcsolatosan a következőket tudom mondani: a rendőrség nyilatkozata szerint a hölggyel szemben csalás alapos gyanúja miatt eljárást indítottak" - kezdte válaszát Kósa, aki Sz. Gábornét "Kun-Mediator Marcsika 2-nek" nevezte. A nő, akinek a nevét Kósa annak ellenére se ejtette ki, hogy ügyvédje még résztulajdonos is volt az asszony egyik cégében, szerinte szimpla csaló. "Számos embert becsapott, engem is, egy nagyon jól felépített történettel" - mondta. "Most úgy látom, hogy egy csalóval kapcsolatban mindenféle hazugságot összehordva próbál az ellenzék engem lejáratni" - mondta ezután, megjegyezve, hogy minden választás előtt voltak hasonló történetek. "Ilyen volt az örömlányos sztori is" - idézett fel egy régi emléket. Kósa mostanra, majd öt évvel az évekig húzódó történet kezdete után arra jutott, hogy "egy egy csalás volt, a hölgy csaló". "Én természetesen a mai napon megteszem a feljelentést" - mondta, majd az ügyet "csalássorozatként" jellemezte, amit "a hölgy egyedül nem tudott elkövetni, ezt fel kell deríteni".
Kósa: Ez egy csalássorozat, amit a hölgy egyedül nem tudott elkövetni
Évekig írt alá papírokat, de csak most, a botrány kitörése után jutott eszébe feljelentést tenni. Pedig magát csupán egy csalás áldozatának tartja.
null
1
https://444.hu/2018/03/14/kosa-ez-egy-csalassorozat-amit-a-holgy-egyedul-nem-tudott-elkovetni
2018-03-14 11:26:00
true
null
null
444
2006.05.09. 09:35 Nem ismerte el bűnösségét Mészáros János negyedrendű vádlott, a Britton C & C Kft. ügyvezetője a Kulcsár-per keddi tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon. Mint mondta, ő csak tanácsot, javaslatot adott, de a befektetések finanszírozásával nem neki kellett foglalkoznia. Mészáros János negyedrendű vádlott, a Britton C & C Kft. ügyvezetője nem ismerte el bűnösségét a Kulcsár-per keddi tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon. Mészárost különösen nagy értéket meghaladó, üzletszerűen elkövetett pénzmosással vádolják. Mészáros János a K and H Befektetési Rt.-nél vállalat-felvásárlással foglalkozott, majd később Kulcsár Attila saját cégénél, a Britton C & C Kft.-nél dolgozott Kerék Csabával, a cég másik ügyvezetőjével együtt. Mint kifejtette, a céghez Kulcsár Attila hozta az anyagi hátteret és az általa megvizsgálandó befektetési lehetőségeket is. Állítása szerint azonban ő csak tanácsot, javaslatot adott, de a befektetések finanszírozásával nem neki kellett foglalkoznia. Elmondta, hogy a Britton C & C-t a washingtoni bejegyzésű Britton Inter Invest nevű cégen keresztül tulajdonolták. Közölte, Kulcsár Attila döntött az ügyekről, amelyeket ő és Kerék Csaba véleményeztek. Mészáros János meghallgatása a Kulcsár-per korábbi tárgyalási napjaihoz képest lényegesen kisebb újságírói érdeklődés mellett zajlott. Tegnap a brókerbotrány harmadrendű vádlottját, Rejtő E. Tibort, a K&H Bank volt vezérigazgatóját hallgatták ki, aki – tartva magát korábbi álláspontjához – csak írásos összefoglaló vallomását ismertette. A sikkasztásban a vád szerint bűnsegédként részt vevő bankár – az események áldozatának tartva magát – a leghatározottabban visszautasította, hogy közvetlenül vagy közvetetten segítette volna az elkövetőket jogellenes tevékenységük kifejtésében, az erre vonatkozó tényállításokat tételesen cáfolni is próbálta. A Kulcsár-ügy 22 vádlottjának meghallgatása várhatóan több hétig is eltart, ezt követően a bíróság szakértőket, majd mintegy 200 tanút hallgat meg. (Híradó, Magyar Nemzet)
Kulcsár-per: Mészáros, a negyedrendű vádlott is tagad
Nem ismerte el bűnösségét Mészáros János negyedrendű vádlott, a Britton C & C Kft. ügyvezetője a Kulcsár-per keddi tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon. Mint mondta, ő csak tanácsot, javaslatot adott, de a befektetések finanszírozásával nem neki kellett foglalkoznia.
null
1
https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2006/05/kulcsar-per-meszaros-a-negyedrendu-vadlott-is-tagad
2006-05-09 00:00:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
2019 decemberében Bakos Gábor és én magánszemélyekként, a TASZ jogi segítségével panaszt tettünk az ombudsmannál, amiért a kormány egy teljesen komolytalan társadalmi konzultációt tartott a 2050-ig szóló klímastratégiáról. Beadványunkra most, három és fél év elteltével kaptunk választ dr. Bándi Gyulától, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettestől. Négy oldalas fogalmazásában lényegében arról tájékoztat, hogy az általunk kért vizsgálatot ugyan nem folytatta le, de tervezi egy kiadvány elkészítését társadalmi részvétel témájában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2019. november 18-án tett közzé honlapján egy kérdőívet, amelyet a 2050-ig tartó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia társadalmi konzultációjának szánt. A kérdőív mindössze hét napig volt elérhető, és a kormány honlapjának egy eldugott szegletén kívül lényegében sehol máshol nem tájékoztatták erről az embereket. Az ITM későbbi közleménye szerint ennek ellenére 200 ezren kitöltötték a kérdőívet. Az állítólagosan magas számban szerepet játszhatott, hogy a sajtó és a politikai pártok is felkapták a témát, miután a Másfél fok oldal egyik olvasója november 21-én kiszúrta, hogy a kormány éppen társadalmi konzultációt folytat a klímavédelmi stratégiáról, csak éppen a társadalom részvétele nélkül. Arra a kérdésre, hogy miért nem hirdették a konzultációt, az akkori kormányszóvivő, Hollik István (KDNP) az InfoRádióban azt mondta: „Ennek nem az a célja, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz”. Ez a hozzáállás az egész folyamaton, és a javarészt értelmetlen kérdésekből álló kérdőíven is visszatükröződött. Ráadásul az ITM magát a készülő stratégiát nem tette közzé, vagyis konkrét tartalmi kérdésekre nem is tudtak reagálni az állampolgárok. Azért fordultunk az ombudsmanhoz, mert véleményünk szerint a kormány mindezzel korlátozta a magyar állampolgárok véleménynyilvánításának szabadságát a klímavédelem témájában, így áttételesen megsértette az egészséges környezethez való alapjogot is. Beadványunkban azt kértük az alapvető jogok biztosától (Dr. Kozma Ákos) és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettestől (Dr. Bándi Gyula), hogy amennyiben megalapozottnak találják az észrevételeinket, akkor tegyenek ajánlásokat az állami szerveknek arra, hogy a jövőben hogyan szükséges lefolytatni az országos méretű konzultációkat, hogy Magyarország minden polgára megfelelő mélységben és színvonalon kinyilváníthassa a véleményét. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 2023-ban 154 munkavállalóval működik, az idei évre előirányzott költségvetési támogatása 2956 millió forint. A Hivatal legfrissebb elérhető éves beszámolója (2021) szerint abban az évben 7354 beadvánnyal keresték fel az intézményt, és ezek közül 5995 ügyet zárt le a hivatal. Jelentéssel a biztos 269 ügyet fejezett be, ebből 147 esetben zárult a jelentés intézkedéssel, ajánlással, határozattal, további 14 ügyet pedig a rendőrségi törvény szerinti eljárásban intézkedéssel zárt. A többi ügyet vagy átették az eljárásra jogosult hatósághoz, vagy megszüntették, vagy a vizsgálatot követően elutasították (például mert a megkeresett szervek válaszai tisztázták a visszásság gyanúját). Három és fél év, négy oldal, semmitmondó sorok Beadványunkra a két megszólított közül dr Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes reagált, a beadás után három és fél évvel. Szerintünk ez elég sok idő, de Bándi levelében arról tájékoztatott bennünket, hogy „a biztos és helyetteseinek eljárásai nincsenek határidőhöz kötve”. A terjengős levél elején megtudhattuk, hogy ügyünkben tulajdonképpen nem is folytatott le vizsgálatot a biztoshelyettes, mert jogértelmezése szerint előbb a hatáskörrel rendelkező hatóságokat kellett volna felkeresnünk. Hogy ez esetben ki lett volna az illetékes hatóság, azt Bándi válaszából sem tudtuk meg, és nem is helyezték át az ügyünket semmilyen másik hatósághoz. Ennek ellenére azért a biztoshelyettes tett szolid lépéseket az ügyben, például tájékoztatást kért az egykori ITM-et vezető minisztertől. „A miniszter válaszában azt hangsúlyozta, hogy az érintett szervezetek bevonására számos alkalommal sor került, és azt a továbbiakban is tervezte az akkor még 2020 végéig tervezett egyeztetési folyamatban.” – írta a biztoshelyettes. Emellett az igazságügyi minisztertől is tájékoztatást kért a társadalmi egyeztetés gyakorlatáról a jogalkotás és stratégiaalkotás területein. Kérdésére „a miniszter válaszában jelezte, hogy eddig is és a jövőben is kiemelten fontosnak tartja a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetését, illetve azok közigazgatási egyeztetése során és általában a társadalmi egyeztetésre vonatkozó kötelezettségre hangsúlyosan felhívja az előterjesztők figyelmét”. A miniszterek szerint tehát minden a legnagyobb rendben zajlott. Nem egészen így értékeli a helyzetet Szabó Attila, a TASZ jogásza. „Annak örülünk, hogy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala foglalkozott legalább a probléma elvi részével. Azzal azonban nem értünk egyet, hogy a biztoshelyettes elfogadta a minisztérium válaszát arról, hogy az érintett szakmai szervezetekkel megfelelő konzultációs folyamat zajlott le. A részvételiség akkor lett volna teljes, ha a polgárok is érdemben hozzászólhatnak a Nemzeti Tiszta Stratégiáról szóló döntési folyamathoz. A polgárok számára a hozzászólás pusztán formális lehetőség maradt.” A TASZ szerint ez az eljárás „rámutat arra, milyen állapotban van az alapvető jogok állami védelme a mai Magyarországon. A biztos helyett nagyon hosszú idő után az a biztoshelyettes válaszolt, akinek a jogkörei igen korlátozottak. A zöld biztoshelyettes lépései akkor sem elégségesek, ha egyébként látjuk a jó szándékot a válaszában.” Bándi válaszának további részében hosszasan értekezik mindenféle, ide kapcsolódónak ítélt kérdésről, többek között arról is, hogy a felszín alatti vízkészlet védelmével kapcsolatos jogalkotási javaslatában jelezte, hogy a „a jogszabályi módosítások előkészítésében kulcsfontosságú a szakmai szervezetekkel való együttműködés, a társadalmi egyeztetés”. Bándi válaszát azzal zárja, hogy álláspontja és „a nyomon követett ügyek, témák tapasztalatai alapján – így a jelen panasz által felvetett ügyben is – újfent időszerű mindezen követelményekre felhívni a döntéshozók és a széles nyilvánosság figyelmét. Erre tekintettel (…) társadalmi részvétel témájában alapjogi összefoglaló kiadását tervezem, melyről értesíteni fogom”. „Vagyis a számomra felületkitöltő, a munka látszatát keltő szövegrészek után a biztoshelyettes úgy látja, hogy volna tennivaló a társadalmi részvétel témakörének kérdésében Magyarországon – értékeli Bándi válaszát Bakos Gábor, a beadvány egyik panaszosa, a társadalmi részvételt évről-évre megvalósító ARC plakátkiállítások szervezője. „Végül is ez is valami. Pontosabban mondva, nem semmi. Még pontosabban, kb. annyi, mint amit Magyarország Kormánya tett a klímaügyi konzultáció ügyében. Szóval valójában semmit.” Nem szereti a kormány a társadalmi egyeztetést Az EMLA (Környezeti Management és Jog Egyesület) nemzetközi szervezetekkel együtt vizsgálja a Nemzeti Energia és Klímatervekről (NEKT) folytatott társadalmi egyeztetéseket, illetve a folyamat átláthatóságát a különböző tagországokban. Mivel a magyar kormány nem nyújtott tájékoztatást a NEKT stratégiai környezeti vizsgálatával kapcsolatban, ezért az EMLA közérdekű adatigénylést nyújtott be, majd az adatkiadás megtagadása után a bírósághoz fordult. Berki Zsuzsanna, az EMLA jogi képviselője elmondta, hogy az elsőfokú per tárgyalásán a minisztérium jogi képviselője elismerte, hogy nem zajlott társadalmi egyeztetés az eljárás során. Az ügy érdekessége még, hogy a minisztérium azzal tagadta meg a környezeti értékelés kiadását, hogy az döntés-előkészítő adatnak minősül, a bíróság ugyanakkor kötelezte a minisztériumot a dokumentum kiadására. A minisztérium fellebbezett a döntéssel szemben, de az EMLA másodfokon is pert nyert. Ennek ellenére a minisztérium felülvizsgálatot kezdeményezett a Kúrián, de a Kúria is kötelezte a környezeti értékelés kiadására. „Így másfél éves jogi eljárás árán került a birtokunkba a dokumentum, holott jogszabály írja elő a kötelező közzétételét” – mondta Berki Zsuzsanna. A Kúria elvi jelleggel megállapította, hogy amennyiben külön jogszabály írja elő a közérdekű adatokat tartalmazó dokumentum nyilvánosságra hozatalát, annak megismerését az adatkezelő nem tagadhatja meg a kiadni kért adat döntés-előkészítő jellegére hivatkozással. A döntés-előkészítő jellegre való általános, konkrétumok nélküli hivatkozás pedig nem elegendő az adat kiadásának megtagadásához. Az Energiaklub szerint „általános jelenség sajnos Magyarországon, hogy az új vagy módosított szabályok minden előzmény nélkül, villámcsapás-szerűen jelennek meg a Kormányinfón és a Magyar Közlönyben.” Ahogy írják, a minisztériumok jellemzően saját honlapjukon teszik ki a jogszabály-tervezeteket, az érdeklődők e-mailben küldhetik meg észrevételeiket általában minimális határidővel. Így csak akkor van esélyük érdemi részvételre, ha az ember belső információkkal rendelkezik, vagy néhány naponta figyeli a minisztérium honlapját. A törvényi szabályozás szerint a tervezetek véleményezési határideje nem lehet kevesebb nyolc napnál. Véleményük szerint az érdemi és átlátható társadalmi párbeszéd érdekében többek között szükség lenne az érintettek számára befogadható stílusú tájékoztatásra, személyes és online konzultációs lehetőségekre és az egyeztetések eredményéről szóló tájékoztatásra. Vannak pedig jó példák Magyarországon a Fővárosi Önkormányzat szervezett közösségi gyűlést 2020-ban az akkor kidolgozás alatt álló Budapesti Klímastratégia 2030 kapcsán. A közösségi gyűlésen 50 véletlenszerűen kiválasztott budapesti állampolgár vett részt, akik nemüket, végzettségüket, életkorukat tekintve leképezték a város összetételét. A résztvevők két hétvégén át tanácskoztak a klímaválság budapesti vonatkozásairól. Az első hétvégén szakértők a klímavészhelyzettel kapcsolatos tudnivalókról tartottak előadásokat, és facilitált beszélgetésekben vettek részt. A második hétvégén a gyűlés tagjai ajánlásokat fogalmaztak meg arra nézvést, hogy mit tegyen a budapesti városvezetés a klímavészhelyzet kezelésére. Ezek az ajánlások bekerültek Budapest klímastratégiájába is, amelyet a Fővárosi Közgyűlés fogadott el. Németországban a klímastratégia kapcsán egy másfél éven át tartó úgynevezett állampolgári párbeszédet folytattak le, aminek két lába volt. Egyrészt véletlenszerűen megkerestek 70 ezer embert, akikkel írásban konzultáltak, közülük ötszázzal pedig személyesen is interjúztak. A konzultáció másik lába a hagyományos intézmények (önkormányzatok, civil szervezetek, szövetségi tartományok) összehívása volt, ők egy 66 intézkedésből álló listát állítottak össze. A két intézkedéscsokrot egy vegyes-bizottság egyesítette, és ezt adták át a környezetvédelmi miniszternek. A német konzultációs folyamatra összesen 2,5 millió eurót költöttek. Franciaországban kilenc hónapig tartott a „Nemzeti vita az energiaátmenetről”, és a kérdés az volt, hogyan lehet egyszerre csökkenteni a kibocsátásokat, illetve az atomenergia részarányát az energiaellátásban. Az állampolgári részvételre alapuló folyamatba 170 ezer embert sikerült bevonni, több mint ezer rendezvény, illetve online részvétel segítségével. Litvániában a kormány egy állandó online platformot (e.citizen) működtet abból a célból, hogy az állampolgárok részt vehessenek a jogszabályalkotási folyamatokban és társadalmi konzultációkban. A felületen az adott kérdéshez kapcsolódó tudnivalókat is közzéteszik, amelyek lehetővé teszik a tájékozódást a laikusok számára. A konzultációk eredményeit is ott publikálják, így bárki számára követhető, hogy a javaslatok hogyan lettek figyelembe véve az adott kérdésben. Értesülésünk szerint ezt a platformot használták a litván, 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klíma Terv társadalmi konzultációjához is: a kormány a dokumentum tervezetét is véleményezésre bocsátotta 2018-ban, illetve az átdolgozott, „végleges” verziót is 2019 végén. Emellett a litván környezetvédelmi minisztérium 2019. november 22-29 között klímahetet rendezett, amelyen a tudományos, politikai és kulturális élet szereplőivel együtt előadásokat, beszélgetéseket és ágazati vitákat tartottak a litván éghajlat-politika stratégiai céljairól és intézkedéseiről. Címlapkép: Az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesévé újraválasztott Bándi Gyula eskütétele az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. december 7-én. MTI/Kovács Tamás, Budapest, 2022. december 7.
Kipróbáltuk az ombudsman intézményét klímaügyben, és nem működött
Három és fél év után válaszolt beadványunkra a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes.
null
1
https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/08/31/kiprobaltuk-az-ombudsman-intezmenyet-klimaugyben-es-nem-mukodott/
2023-08-31 00:00:00
true
null
null
atlatszo.hu
Az osztrák előadóművész melleit takarva, fűzőben állt modellt a zuhany alatt. A 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál győztese, Conchita Wurst jelensége az elmúlt egy évben már beleégett a tudatunkba. Habár nagy visszhangot váltott ki, amikor egy művészeti projektben meztelenül állt a kamera elé, az osztrák “szakállas nő" továbbra sem törődik a gyűlölködőkkel. Néhány napja közösségi oldalán tette közzé legfrissebb fél aktját, amelynek látványvilágától a rajongók odáig voltak, az ellentábor viszont jó eséllyel megint belekezd a sárdobálásba. Conchita az említett fotón is nőként pózol, de ahogyan az már az idei Eurovízión is feltűnt, ijesztően sovány, amelyre a szoros fűző még inkább rátesz egy lapáttal. Önök mit gondolnak a képről?
A nap legbizarrabb fotója: Conchita Wurst félmeztelenül pózol
Az osztrák előadóművész melleit takarva, fűzőben állt modellt a zuhany alatt.
[ "conchita wurst" ]
0
https://24.hu/szorakozas/2015/05/29/a-nap-legbizarrabb-fotoja-conchita-wurst-felmeztelenul-pozol
2015-05-29 00:00:00
false
0
0
null
Meghalt egy ember 2021-ben a Csongrád-Csanád megyei Tömörkényen, mert kevesellte a 3 és fél millió forintot, amit az élettársáért fölajánlott neki a barátja. A holttest nem került elő, talán a Tiszában van, talán elásva egy szántóföldön. "Testi sértés" - olvasható a Szegedi Ítélőtáblán a tárgyalóterem ajtaja melletti hirdetésen. Azért nem emberölés, mert azt nem lehetett bizonyítani, hogy az eset fő vádlottja, T. Cs. azzal a szándékkal támadt volna rá Gyula nevű barátjára, hogy meggyilkolja. A Szegedi Törvényszék az alapján, amit kiderített, halált okozó testi sértés, emberkereskedelem és kényszermunka miatt hét év letöltendő börtönre ítélte T. Cs.-t. A vádlott fellebbezését kedden a Szegedi Ítélőtábla bírálta el. A tárgyalásra T. Cs.-t elkísérte V. is, akiért fizetett 3 és fél millió forintot. Azóta eljegyezték egymást. A tanácsvezető bíró, Nagy Erzsébet kérdésére mindketten azt mondták, nem járulnak hozzá, hogy fotó készüljön róluk. T. Cs. alacsony, zömök, ápolt férfi, kopaszodik, hajából egy tincs hátul össze van fogva gumival. Sötétszürke rövidujjú inget, farmernadrágot, fekete cipőt viselt, és jegygyűrűt. A nő magasabb nála, de amikor a folyosón egymás mellett ülve beszélgettek, úgy hajolt hozzá, hogy egy magasságban legyen a fejük. A vádlott kirendelt védője, Tátrai József a fellebbezést indokolva azt mondta, a törvényszék bizonyos körülményeket, amelyek a vádlott mellett szólnának, nem vett figyelembe, csak a rá nézve terhelő bizonyítékokat. T. Cs. Gyula barátja volt, segített neki a gazdálkodásban, tényleg beleszeretett az élettársába, és valóban arról volt szó közöttük, hogy pénzért cserébe Gyula hajlandó elengedni a nőt és a gyermekét, mert eddig ő tartotta el őket. Tényleg vita támadt a kifizetendő összeg körül. Ám ami ezután történt, az az ügyvéd szerint nem halált okozó testi sértés volt. Az nem vitás, hogy Gyula meghalt, az sem, hogy T. Cs. keze által. Megállapíttatott, hogy T. Cs. egy vascsővel kétszer ütött, de azt állítja, a vascsővel először Gyula támadt rá, és miután ő elvette tőle, Gyula megfordult, hogy megy be a házba fegyverért, hogy lelője T. Cs.-t. Az ügyvéd érvelése szerint attól, hogy Gyula hátat fordított T. Cs.-nek, ő még jogos védelmi helyzetben volt, tehát azt, hogy ilyen helyzetben ütötte le, a bíróságnak figyelembe kell vennie. Az ügyvéd szerint az emberkereskedelem mint tényállás megállapítása sem helyes, mert T. Cs. ugyan tényleg fizetett V.-ért, de nem azért, hogy a hatalmat átvegye fölötte, hanem azért, hogy V. végre szabadon dönthessen a sorsáról. Az pedig mindent elmond, hogy a nő vele maradt, és eljegyezték egymást. Ami a nővel történt, arra ráhúzni az emberkereskedelem tényállását olyan Tátrai József hasonlata szerint, mint tölgyfahordóba málnaszörpöt tölteni: lehet, csak nem abba való. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség szerint viszont pontos volt a törvényszéki ítélet. Elekes Gerda ügyész emlékeztetett arra, hogy a vádlott az eljárás alatt módosított a vallomásán. Ő azt mondta, a holttestet a Tiszába dobta, és nem súlyozta le, míg a nő úgy tudta, hogy elásta a kukoricaföldön valahol. Kettejük vallomása abban is különbözött, hogyan szállították el a testet. Egyikük az utánfutót említette, a másik a csomagtartót - vérnyomok az utánfutón voltak, és a tett helyszínén. A nyomozás arra jutott, hogy a sértett nehéz természetű ember volt, aki nagyon csúnyán beszélt, de azt nem állította a környezetében senki, hogy megütött volna bárkit is. A pszichológus szakértő épphogy a vádlottról állapított meg olyat, hogy a döntéseiben elragadják az érzelmek. Az ügyészség álláspontja szerint a bizonyítékok alapján nem életszerű itt jogos védelmi helyzetre hivatkozni. A nő vallomása és a környezetükben élők elmondása sem egyezett azzal kapcsolatban, V. mennyire függött Gyulától. A nő azt állította, hogy egyedül vásárolni sem mehetett el, és nemigen tarthatta a kapcsolatot a családjával. De voltak ennek ellentmondó vallomások. V.-ről ki lehet mondani, hogy mérgező kapcsolatban élt Gyulával, de az túlzás, hogy ebből így kellett volna megmenteni. A nő most ugyanúgy anyagilag kiszolgáltatott helyzetben él, ahogy korábban élt az elhunyt mellett. A vádlott T. Cs. az utolsó szó jogán arról beszélt, hogy sok mindent tényleg kivizsgáltak a hatóságok, de volt, amire nem fordítottak gondot, holott ha megteszik, "nem ilyen ügyben állnánk itt". Azt például nem ellenőrizték a számláin, hogy tényleg ki tudott-e ő fizetni 3 és fél millió forintot akkor. Azt is elbagatellizálták, hogy ő a nő egészségi állapotára hivatkozott - holott azóta V.-t megműtötték, egy négycentis és másik három kisebb daganatot találtak nála. T. Cs. azt mondta végül, olyat fog mondani, amiről az ügyvédje sem hallott még: ő egyedül azzal vétett a törvény ellen, hogy eddig fedezte Gyulát, akinek márpedig tartozásai voltak, egyik üzlettársa is gyanúsan fiatalon halt meg. Ki nem mondta, de körülírta: Gyula valójában nem is halt meg, hanem eltűnt, és elő kellene kerülnie. "Csak Gyula tudna tisztázni engem" - mondta. A Szegedi Ítélőtábla azonban végzést hozott arról, hogy helybenhagyja a törvényszéki ítéletet ebben az ügyben, ami 7 év letöltendő börtönbüntetés. Ez a döntés már jogerős, nem lehet ellene fellebbezni. Nagy Erzsébet bíró azt mondta, megvizsgálták a törvényszék eljárását, és úgy látták, a jogszabályoknak megfelelően értékelte a bizonyítékokat. Márpedig ha ez így van, az ítélőtábla nem állapíthat meg más tényállást ugyanazokból az adatokból. Nagy Erzsébet szerint nehéz is lett volna másra következtetni, főleg nem arra, amit a vádlott előadott, mert - mint az utolsó szó jogán elhangzó monológja is bizonyította - T. Cs. változtatja a vallomását, tehát nem szavahihető. Pedig a rendőrség ellenőrizte, ahogy tudta, T. Cs. előadása nyomán, hogy Gyula ellen tényleg indult-e eljárás a fegyvertartási szabályok megsértése miatt - nem. Puskát is kerestek a rendőrök a kútban, hiába. Meghallgatták a tanyaszomszédot, aki sosem hallott lövéseket Gyula tanyája felől, pedig ha Gyula puskával, pisztollyal lő bármikor, azt neki hallania kellett volna. Azt pedig emberkereskedelemnek nevezik, ha valaki valakiért pénzt fizet, valakit megvásárol - mindegy, hogy milyen céllal teszi. A megbánás mint enyhítő körülmény nem jöhetett szóba. A pszichológus szakértő nem tapasztalt érzelmi reakciót a vádlotton, amikor a történteket felidézték. A jogerős határozat kihirdetése után - bár T. Cs. említette, haragszik az újságírókra - megkérdeztük, van-e bármi mondanivalója a határozatról, de nem volt.
Börtönbe megy a tömörkényi nővásárlás vádlottja
Kevesellte a 3 és fél milliót a nő élettársa, a vevő fejbeverte vascsővel, a holttest nem került elő. A vádlott kedden azt állította, Gyula él, csak bujkál.
[ "" ]
0
https://magyarnarancs.hu/bun/bortonbe-megy-a-tomorkenyi-novasarlas-vadlottja-271395
null
true
null
null
Magyar Narancs
A csónak a sláger az illegális bevándorlóknál Szegeden Ismét csónakkal lépték át migránsok a magyar-szerb határt a Tiszán illegálisan Szegednél vasárnapra virradóra - tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t. Szabó Szilvia közölte, Szeged külterületén fél egykor egy katona-rendőr járőrpáros vett észre egy csónakot a Tiszán, amelyben két, magát szír állampolgárnak valló férfi tartózkodott. Az államhatárt Szerbia felől illegálisan lépték át. A járőrök mindkettőjüket feltartóztatták, majd visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz. Szombatra virradóra két csoport is próbálkozott az átkeléssel, az egyik gumicsónakban öt szír, a másikban pedig szintén öt tunéziai, illetve líbiai állampolgár utazott. 2009-ben 15 koszovói migráns vesztette életét Szeged alatt a Tiszán, miközben csónakjukkal illegálisan megpróbálták átlépni a szerb-magyar határt. Harminckét határsértőt fogtak el a rendőrök szombaton késő este Békés megyében, a Mezőgyánhoz tartozó Nagygyanté külterületén – közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a rendőrség honlapján. Tájékoztatásuk alapján a csoport tagjai nem tudták hitelt érdemlően igazolni a személyazonosságukat és azt, hogy jogszerűen tartózkodnak Magyarországon. A rendőrök előállították a határsértőket a biharugrai határrendészeti kirendeltségre, ahol idegenrendészeti eljárás indult ellenük. Nyitókép: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
A csónak a sláger az illegális bevándorlóknál Szegeden
Ez már a harmadik csónak, amit a hétvégén fülelnek le a Tiszán a rendőrök, a Békés megyei Nagygyanté külterületén pedig 32 határsértőt fogtak el.
[ "illegális bevándorlás", "szeged", "határsértés" ]
0
https://infostart.hu/belfold/2020/11/01/a-csonak-a-slager-az-illegalis-bevandorloknal-szegeden
2020-11-01 00:00:00
false
0
0
null
Ózdon nem vették napirendre a Fidesz indítványát, hogy a helyi "morális válság" miatt mondjanak le a képviselők, és legyen új választás. A szocialista polgármesterről és egy másik MSZP-sről korábban kiderült, nincs, illetve hamis az érettségije. Nem tűzte napirendre az ózdi önkormányzat közgyűlése szerdai rendkívüli ülésén az ellenzéki Fidesz frakció azon javaslatát, hogy a borsodi városban kialakult morális válság miatt mondjanak le mandátumokról a képviselők, és legyen új választás. A képviselők november 16-án dönthetnek majd a javaslatról. Szerdán négy napirendi pontot tárgyaltak meg az ózdi önkormányzati képviselők, akik az úgynevezett polgármester-botrány óta először üléseztek, a polgármester, Benedek Mihály (MSZP) betegsége miatt nem vett részt az ülésen. A városvezetőtől néhány héttel ezelőtt vonta meg a bizalmat az MSZP helyi szervezete, mert hamisan állította, hogy van érettségi bizonyítványa, illetve egyeztetés nélkül, a korábban fegyelmi alatt álló jegyzőnek jutalom címén járulékokkal együtt 26,4 millió forintot fizettetett ki. Az összeg nagyságáról nem tájékoztatta a balközép képviselőcsoportot. Később egy másik MSZP-s képviselőről is kiderült: érettségi bizonyítványa nem valódi. A szerdai rendkívüli ülésen Almási Csaba jegyző azt közölte a képviselőkkel: a szervezeti és működési szabályzat nem teszi lehetővé, hogy a Fidesz frakció javaslatát napirendre tűzzék, így azt egy másik rendkívüli ülésen tárgyalják majd meg. Ennek időpontja november 16-a. Az ellenzéki képviselők azt szeretnék elérni, hogy a kialakult morális válság miatt valamennyi képviselő egyenként mondjon le mandátumáról, így hatvan napon belül időközi választást lehetne kiírni.
Belföld: Kamu politikus-érettségik Ózdon: egyelőre nem mondanak le
Ózdon nem vették napirendre a Fidesz indítványát, hogy a helyi morális válság miatt mondjanak le a képviselők, és legyen új választás. A szocialista polgármesterről és egy másik MSZP-sről korábban kiderült, nincs, illetve hamis az érettségije.
null
1
http://nol.hu/belfold/kamu_politikuserettsegik_ozdon__egyelore_nem_mondanak_le-425081
2009-11-11 00:00:00
true
null
null
NOL (Népszabadság)
Nem is indulhat az iskolák által odaítélt díjért a Három sumák kőműves című mese, mert főhősei - a malacok - "kulturális problémákat" okozhatnak - érveltek a zsűritagok. Az angol eredetiben Three Little Cowboy Builders szerzője, Ann Curtis megdöbbenéssel hallotta, hogy rasszizmussal vádolják, mert malacokat választott főhősnek - márpedig ez a Bett Award zsűrije szerint sértheti az indiai szubkontinensről származó muzulmán közösséget. A politikailag korrekt bírálótestület szerint a történet bántó lehet kőművesek számára is, a köznyelvben ugyanis a "cowboy builder" olyan mesterembert jelent, aki gátlástalanul átvágja a hozzá nem értő megrendelőket, gyakran magányos, idős embereket. A zsűri szerint a mese azt a benyomást kelti, hogy minden kőműves sumák disznó, és úgy építi meg a házat, hogy azt "el lehet fújni". A mese szerzője szerint azonban a bírák a rasszizmus megfékezése helyett inkább rossz érzéseket keltenek. De mi lesz Orwellel? Kérdés, azt jelenti-e mindez, hogy az iskolákban tilos lesz George Orwell Állatfarm című művét oktatni? Az ilyen hagyományos történetek betiltása nem tágítja, hanem szűkíti a gyerekek horizontját - érvelt Ann Curtis. Azonban kiállt a zsűri mellett. A szervezet szóvivője szerint a mese azért nem indulhat a versenyben, mert több "minőségi szabványnak" sem felelt meg-. A történet élénk vitát váltott ki a The Times honlapján, ahol különösen két brit muzulmán hozzászólása kapott pozitív visszajelzéseket. Õk azt írták, nem tartják sértőnek a mesét, nem ők tiltják be egyes helyeken a "karácsony" szó használatát, és nem kérnek a zsűri "figyelmességéből" - ami egyébként szerintük is többet árt, mint használ. Egyikük még azt is elárulta: a muzulmán gyerekek ugyanúgy szeretik Peppa, a malac figuráját, mint a más vallásúk. Kapcsolódó hanganyagok Hanganyag Meghallgatom
Politikailag nem korrekt mesének nincs helye a polcon!
Vallási megfontolások miatt nem jelölik állami díjra Nagy-Britanniában azt a mesét, amely a három kismalac történetét mondja el - a modern időkhöz igazítva. A digitális formában terjesztett könyv ugyanis a hatóságok szerint sértheti a muzulmán közösséget - és a kőműveseket.
[ "Életmód" ]
0
http://infostart.hu/eletmod/2008/01/24/politikailag_nem_korrekt_mesenek_nincs_helye_a_polcon-176479
2008-01-24 00:00:00
false
0
0
null
Hiába szeretnék elérni a pedagógusok, hogy szerepeljenek az oltási tervben, egyelőre csak töredéküknek jutott vakcina. A pedagógusok 38 százaléka regisztrált a koronavírus elleni védőoltásra, közülük 6 ezren kaptak eddig védőoltást – tudta meg az ATV Híradó az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A Híradó azután fordult a szaktárcához, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szembe szegezte saját adatait azzal, amit a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán a tanárok oltási hajlandóságáról mondott. Maruzsa szerint a pedagógusok 26 százaléka, míg a PDSZ felmérésén 84 százalék oltatná be magát. Mint kiderült, a különbség abból adódik, hogy az Emmi csak azokat számolja, akik regisztráltak a kormány vakcinaregisztrációs oldalán. Maruzsa Zoltán egy hónappal ezelőtt azt is elárulta, hogy a köznevelésben 195 ezer pedagógus dolgozik. Vagyis hiába szeretnék elérni a pedagógusok, hogy szerepeljenek az oltási tervben, egyelőre csak töredéküknek jutott vakcina.
Itthon: 6 ezer pedagógust oltottak be eddig a 195 ezerből
Hiába szeretnék elérni a pedagógusok, hogy szerepeljenek az oltási tervben, egyelőre csak töredéküknek jutott vakcina.
[]
0
https://hvg.hu/itthon/20210302_pedagogusok_oltasa
2021-03-02 22:06:00+01:00
false
0
0
null
Igen Nem 2.Ha e pillanatban vízcsobogásra lenne figyelmes, melyet a mennyezetről erőteljesen csöpögő víz okoz, akkor a hiba elhárítását követően 10 percen belül megtalálná-e a biztosítási kötvényét? 3.Tudja-e, hogy ezt a biztosítási eseményt tartalmazza-e a szerződése, illetve hogy milyen vagyontárgyakat, mely kockázati körökre biztosított? (Ellenőrzésképpen segítséget jelent a vagyonbiztosítási szerződés.) 4.A biztosított kockázati körök lefedik-e az ön jelenlegi valós biztosítási igényét? 5.A biztosított vagyoncsoportok kötvényen megjelölt biztosítási összegei megfelelnek-e a biztosított vagyontárgyak újrabeszerzési értékének? 6.Tudja-e, hogy kár esetén mi a teendője? 7.Az utóbbi két évben legalább egy alkalommal felkereste-e személyesen biztosítója részéről a tanácsadója? 8.Jelezte-e már ön tanácsadójának, ha szerződésével kapcsolatosan módosítási igénye merült fel?
Biztosítás teszt
TESZT, amelyből kiderül, hogy biztonságban tudhatja-e vállalkozását, ha kár éri. Töltse ki, megéri.
[ "vállalkozás print" ]
0
https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2002/09/09/biztositas_teszt
2002-09-09 00:00:00
true
0
0
null
Breaking: Lengyelországban is megjelent a koronavírus A SARS-CoV-2 vírus okozta első fertőzést egy korábban Németországban járó embernél mutatták ki. Az illető jól érzi magát, a nyugat-lengyelországi Zielona Góra város kórházában kezelik - közölte sajtóértekezletén Lukasz Szumowski lengyel egészségügyi miniszter. "Most tudtam meg, hogy én is elkaptam" – Terjed a koronavírus a Kardashian klánban Házi karanténba helyezték a beteggel korábban érintkező embereket, köztük a családtagokat - mondta Szumowski. Tájékoztatása szerint az ilyen helyzetben szükséges minden eljárást betartottak. A beteg telefonon értesítette tüneteiről az orvost, ezt követően speciális mentőautóval szállították kórházba. A miniszter közlése szerint a lengyelországi kórházakban 68 fertőzésgyanús embert vizsgálnak, mintegy ötszázan karanténban vannak. Szerda este először tartják meg a koronavírus miatt a kormány mellett már korábban felállított válságstáb ülését. A testület ezentúl naponta tanácskozik. Még az első fertőzés kimutatása előtt bejelentettek a Covid-19 okozta esetleges járványra felkészítő kórházi gyakorlatokat is. Hétfőn a lengyel szejm rendkívüli ülésén, gyorsított eljárásban elfogadták azt a törvényt, amely az új koronavírus és más fertőzések okozta járvány megelőzéséről és kezeléséről szól. A parlamenti vita során Mateusz Morawiecki kormányfő közölte: az ország a "lehető legjobb módon" készült fel a vírus megjelenésére. Lengyel kezdeményezésre szerdán Prágában megkezdődött a visegrádi kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója, amelyen megvitatják a koronavírus terjedésének megakadályozásával kapcsolatos teendőket is. Pénteken, szintén Varsó kezdeményezésére, az uniós egészségügyi miniszterek tartanak rendkívüli tanácskozást Brüsszelben. (MTI)
Breaking: Lengyelországban is megjelent a koronavírus
A SARS-CoV-2 vírus okozta első fertőzést egy korábban Németországban járó embernél mutatták ki. Az illető jól érzi magát, a nyugat-lengyelországi Zielona Góra város kórházában kezelik - közölte sajtóértekezletén Lukasz Szumowski lengyel egészségügyi miniszter.
[ "breaking", "koronavírus", "Lengyelország", "betegség" ]
0
https://blikk.hu/aktualis/kulfold/breaking-lengyelorszag-megjelent-koronavirus-jarvany-betegseg/q0wpwym
2020-03-04 08:53:00+01:00
false
0
0
null
Míg Magyarországon környezet- és katasztrófavédelmi engedély nélkül kezdhette meg a SungEel akku-feldolgozója a működését, Németországban az engedély kiadásáig sem jutott el a dél-koreai cég. Türingiában ugyanis helyi lakosok és német szakértők már a második helyszínen akadályozzák a SungEel Hitech akku-újrahasznosítójának létesítését. Mindez súlyos anyagi veszteséget jelent a cégnek. A türingiai Gera-Cretzschwitz településen szeretne évi 44 ezer tonna kapacitású akku-feldolgozó üzemet nyitni a SungEel HiTech Europe Kft. és a Samsung C&T Deutschland GmbH. A lakosság azonban tavaly szeptember óta erőteljesen tiltakozik az üzem létesítése ellen: egy helyi egyesület petícióját közel tízezren írták alá. Korábban megírtuk, hogy a németországi lakosok bizalmatlanságát a Magyarországon történt balesetek és a cég botrányainak híre is táplálja. A kinti lakosság hivatkozik arra is, hogy a korábban egy másik német helyszínen, Rudolstadt városa mellé tervezett akkumulátor-feldolgozó üzem terve az ottaniak tiltakozása és természetvédők szakmai érvei miatt bukott meg. Nem kap simán engedélyt Az újabb türingiai helyszínen tervezett üzem létesítése ellen tiltakozó polgári kezdeményezés közleménye szerint a veszélyes ipari beruházásnak nincs helye mezőgazdasági területek és lakóövezetek közelében. A Gera-Cretzschwitz településen lakók közül sokan élnek a mezőgazdaságból, többen biogazdálkodást folytatnak, és szerintük földjeikre és egészségükre komolyt veszélyt jelentene az új üzem. A helyiek alaposan tájékozódtak a cég magyarországi akku-feldolgozóinak botrányairól, az Átlátszón és más magyar hírportálokon a témában megjelent cikkeket széles körben terjesztik. Tüntetéseiken hangsúlyozzák, hogy nem kívánatos számukra a botrányos hírű, Magyarországon már számos alkalommal megbírságolt cég jelenléte. Az üzem környezetvédelmi hatósági eljárása azonban januárban megindult. A SungEel több mint 1000 oldalas dokumentációt nyújtott be a helyi hatóságnak, melyhez áprilisig lehetett észrevételeket küldeni. Ennek nyomán pedig közel 8000 lakossági és szakértői észrevétel érkezett a környezetvédelmi hatósághoz. A benyújtott észrevételek nagy száma miatt a május 28-ra meghirdetett közmeghallgatást - Németországban ugyanis kötelező az érintettek személyes részvételével közmeghallgatást tartani - az engedélyező hatóság határozatlan időre elhalasztotta. Mint ahogy arról Gera város közleménye beszámolt, a német környezetvédelmi hivatal a szakhatóságok bevonásával mind a 8000 benyújtott észrevételt elemeztetni kívánja. Az eljárás folytatására így sokak szerint csak ősszel kerülhet sor. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy több német médium részletesen foglalkozott a témával. A németországi regionális közszolgálati műsorszórók szövetsége, az ARD nemrégiben videóriportban járta körül az ügyet. A riport készítői a türingiai tiltakozókon kívül felkeresték és megszólaltatták a bátonyterenyei, valamint szigetszentmiklósi politikusokat és lakosokat, továbbá az Átlátszó újságíróját is. A riportban nyilatkozik Gera város polgármestere is. A lakosok tiltakozása ugyanis azután indult el, hogy a gerai önkormányzat engedélyezte a SungEel számára a feldolgozó létesítését - a helyiek szerint viszont ez az ő megkérdezésük nélkül történt. A polgármester a riportban hangsúlyozza: a cégtől azt kérte, hogy teljesen átláthatóan működjön, terveit ismertesse a lakossággal, s csak ezután indítsa el a hivatalos engedélyeztetési eljárást. A német városvezető szerint ugyanis csak így lehet elejét venni a "pletykáknak és a téves hiedelmeknek." Aggályok a hulladék és a balesetek miatt A riportban a szigetszentmiklósi, valamint bátonyterenyei lakosok és politikusok a SungEel botrányairól, a munkahelyi balesetekről és félelmeikről beszéltek. A német stábnak az Átlátszó munkatársa, Bodnár Zsuzsa elmondta: a magyar hatóságok a rákkeltő anyagokkal való veszélyeztetésről, a tűzesetekről és a bírságolásokról nem adtak részletes információkat, a határozatokat nem tették közzé - csak újságírói utánajárással lehetett megszerezni őket. Az MDR német rádió- és televízióadó egy podcastban szintén foglalkozott a témával, és közzétette a beszélgetés leiratát is. Az adásban szó esik a SungEel magyarországi baleseteiről, valamint arról, hogy a cég nem tudta elhelyezni a felgyülemlett hulladékot, amit aztán környezetveszélyeztető módon több helyszínen tárolt, engedély nélkül. Ahogy a videóriportban, úgy ebben a podcastban is megszólal a SungEel Recycling Park Thüringen Gmb dél-koreai vezérigazgatója. Ő elismeri, hogy valóban történt "két baleset" a magyarországi üzemekben, ezeket azonban szerinte "emberi mulasztások" okozták - a leállított darálógépeket ugyanis a készletek megnövekedése miatt beindították. A németországi leányvállalat vezetője ugyanakkor nem említi a magyarországi üzemek dolgozóinak súlyos veszélyeztetését, a veszélyes hulladékok hamis kóddal való ellátását és azok szabálytalan tárolását sem. A műsorban megszólal egy akku-újrahasznosítással foglalkozó cég szakértője is. A SungEel engedélyezési dokumentumai kapcsán a német szakértő elmondja: szerinte a dél-koreai cég sokkal kevesebb szennyező anyagot tüntet fel, mint amennyi a hulladékfeldolgozás során valójában keletkezni fog. A tiltakozó civilek honlapján szintén megtalálható egy, a hatósághoz benyújtott, környezetvédelmi szakértők által készített 280 oldalas szakvélemény. Ez ízekre szedi a SungEel által benyújtott dokumentációt, és a kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségével és a veszélyeztető tényezőkkel kapcsolatban számos kifogást emel. De nemcsak a lakossági ellenállás és az engedély kiadása lassítja a SungEel üzemének létesítését. Az ARD riportjában bemutatott,a magyarországi akku-feldolgozókban történt "horrorisztikus" balesetek sokkolták és tiltakozásra késztették a gerai ipari park három másik vállalatának vezetőjét is. Több német médium, köztük a Thüringen24 írta meg a minap, hogy egy nagy múltú, elektromos cikkeket gyártó vállalat, valamint egy festéküzem és egy informatikai cég vezetője úgy nyilatkozott: ha a szomszédságukban engedélyt kap az akku-feldolgozó, akkor ők bezárnak és kivonulnak Gerából. A cégek nemcsak pénzügyi veszteségtől és hírnevük csorbulásától tartanak, de munkavállalóik, családjaik biztonságáért is aggódnak, és jogi lépéseket is kilátásba helyeztek érdekeik védelmében. Dél-koreai sajtó: "növekvő jövedelmi bizonytalanság" A SungEel Hitech tengerentúli üzemeinek problémáival - a magyarországi üzemek felfüggesztésével és a németországi tiltakozással - a dél-koreai sajtó is foglalkozott. A Chosun biz hírportál egy május elején megjelent cikkében azt írja, hogy a cégnek "egyre növekvő jövedelmi bizonytalansággal" kell szembenéznie. A hírportál beszámol arról, hogy a SungEel magyarországi üzemeit tavaly be kellett zárni "egy sor baleset és környezetszennyezési probléma miatt". A kényszerű leállás miatt a cég árbevétele a felére esett vissza, a magyar leányvállalat működési vesztesége a cikk szerint mintegy 7,3 milliárd dollár volt. A SungEel-t emellett a lítium és a nikkel árának csökkenése és a "lassú üzleti környezet" is sújtja. "Magyarországhoz hasonlóan Németországban is hasonló okok miatt késik egy akkumulátor-újrafeldolgozó üzem építésének terve. A hulladék akkumulátorok újrahasznosításával kapcsolatos környezetvédelmi és biztonsági aggályok miatt egyre nagyobb a helyi ellenállás a projekttel szemben. Az eredeti tervek szerint a beruházás az idei év első negyedévében kezdődött volna, de a hatóságok késleltették az engedélyeket, és a közmeghallgatást május végére halasztották." - írja a dél-koreai hírportál. A német hatóságok azonban a májusi közmeghallgatást is elhalasztották, vagyis az engedély megszerzése és a türingiai üzem építése tovább tolódik. A német és a magyar hatóságok működése fényévekre van egymástól Mindebből egyrészt az tűnik ki, hogy a SungEel Hitech magyarországi szabálytalan működése hatással van a német közvéleményre is, és a cég beruházási terveit jelentősen késlelteti. Másrészt óriási a különbség a magyar és német hatóságok működése közt. Németországban nem fordulhat elő, hogy "gyorsított tempóban", a nyilvánosság kizárásával történjen a hatósági engedélyezés, még ha a késlekedés láthatóan számos érdeket is sért. Ahogy azt sem teheti meg ott egy külföldi cég, hogy ne adjon meg minden információt a lakosság számára. Kötelező közmeghallgatást és lakossági fórumokat tartani, és az összes dokumentumot közzé kell tenni. A magyar hatóságok ezzel szemben lényegében csak elfogadják a külföldi cégek által benyújtott dokumentációt, szakmai kifogásokat jószerivel nem támasztanak. Ha vannak is hatósági ellenőrzések, azoknak az eredményét, a szabálytalanságok részleteit eltitkolják a nyilvánosság elől. A lakosságot itthon teljesen kizárják a tájékoztatásból, a gyorsított eljárások esetén észrevételek benyújtására nincs mód - igaz, hogy olyan független szakértők sincsenek Magyarországon, akik érdemben és alaposan vizsgálnák és véleményeznék az akkus cégek engedélyezési anyagait. Bodnár Zsuzsa
Türingiában ezerrel tiltakoznak a SungEel akku-feldolgozójának létesítése ellen
Szeptember óta tiltakoznak német lakosok egy akku-újrahasznosító ellen, az engedélyezési eljáráshoz közel nyolcezer észrevételt nyújtottak be.
null
1
https://atlatszo.hu/kornyezet/2024/06/25/turingiaban-ezerrel-tiltakoznak-a-sungeel-akku-feldolgozojanak-letesitese-ellen/
2024-06-25 00:00:00
true
null
null
atlatszo.hu
Szélesi Ágnes – a visszavonult futballista, és jelenlegi edző Szélesi Zoltán felesége – a kisebbségi tulajdonosa a Magyar Sportmárka Zrt. nevű új cégnek, amelyet Mészáros Lőrinc cégcsoportja most indított. A Talentis Group Zrt. a többségi részvényes, a Mészáros-cégé 3,5 millió forint az 5 millió forint alaptőkéből, míg Szélesi Ágnesnek 1,5 millió forintos rész, tehát 30 százalék jutott a decemberben bejegyzett cégben. Ő a vezérigazgatói is, ugyanis van cégvezetői múltja, a Football Factor Kft. nevű cégnél szerezte a tapasztalatot a sporttruházat-kereskedelemben. A Felcsút előtt Németországban is focizó Szélesi Zoltánnal 2005-ben házasodott össze, és az utóbbi években mint egy „sportfelszereléseket forgalmazó üzletlánc vezetője” szerepelt a hírekben – amellett, hogy megszületett a gyermekük. A Football Factor gyorsan fejlődő cég volt az utóbbi években: 2013 és 2016 között az árbevétele 430 millió forintról 958 millió forintra nőtt, és tavaly 132 millió forint volt az adózott eredménye. A Magyar Sportmárkában felbukkan felügyelőbizottsági tagként Mészáros egyik lánya, Beatrix. A többiek – a jogász Egyedné Páricsi Orsolya és Tima János és - a gázszerelő érdekeltségeihez kötődnek, kulcsemberek a tőzsdei Opus Global-csoportban és Felcsúton is.
Vállalkozás: Mészáros Lőrincékkel alapított közös céget a volt szövetségi kapitány felesége
Az őszi ideiglenes szövetségi kapitány, Szélesi Zoltán feleségével társult a Mészáros-család cége a Magyar Sportmárka Zrt.-ben.
null
1
https://hvg.hu/kkv/20171221_Meszaros_Lorincekkel_alapitott_kozos_ceget_a_volt_szovetsegi_kapitany_felesege
2017-12-21 17:43:00
true
null
null
HVG
A választási eljárásról szóló 2013. évi törvény előírja: a szavazás után a szavazólapokat a helyi választási irodában kell elhelyezni, és kilencven napig meg kell őrizni úgy, hogy azok illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek. A szavazást követő kilencvenedik nap utáni első munkanapon a választási iratokat - a jegyzőkönyvek kivételével - meg kell semmisíteni, a jegyzőkönyvek első példányát a Magyar Nemzeti Levéltárnak át kell adni. Vagyis a szavazólapokat hétfőn meg kell semmisíteni a választási irodákban, ahogyan az ajánlóíveket, a szavazóköri névjegyzékkel kapcsolatos kérelmeket, a kinyomtatott szavazóköri névjegyzéket, a külképviseleti névjegyzéket, a levélben szavazók jegyzékét, a mozgóurnát igénylő választópolgárok kinyomtatott jegyzékét. Ha azonban a választás eredményével összefüggő büntetőeljárás van folyamatban, akkor az érintett iratokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni.
Ma kell megsemmisíteni a júniusi szavazólapokat
Hétfőn meg kell semmisíteni a választási irodákban a júniusi európai parlamenti (EP-), önkormányzati és nemzetiségi választás ajánlóíveit, a szavazólapokat és az egyéb választási iratokat a jegyzőkönyvek kivételével; utóbbiakat a Magyar Nemzeti Levéltárban őrzik tovább.
[ "" ]
0
https://hir6.hu/cikk/175931/ma_kell_megsemmisiteni_a_juniusi_szavazolapokat
null
true
null
null
Hir6
Ecclestone a bíróság határozatának megfelelően határidőre befizetett 99 millió dollárt a bajor igazságügyi minisztérium számlájára, 1 millió dollárt pedig a német gyermekhospice alapítvány számlájára. Az alapítványt a tanácsvezető bíró, Peter Noll választotta ki több száz közhasznú szervezet közül. Az utalások beérkezésével végleg megszűnt a megvesztegetés és hűtlen kezelésre felbujtás vádjával kezdeményezett bírósági eljárás – mondta Andrea Titz szóvivő német hírportálok beszámolói szerint. A pert a 100 millió dollárért cserébe ítélethozatal nélkül zárták le, vagyis nem marasztalták el a vádlottat, de nem is mentették fel. A bíróság az ügyészség és a védelem megállapodása és közös javaslata alapján választotta ezt a megoldást. Az előző héten hozott döntéséről vita kezdődött a német nyilvánosságban szakértők, jogászok között. Az egyik fő álláspont szerint a dúsgazdag üzletember megvásárolta a szabadságát, ezért a bíróság által alkalmazott megállapodást lehetővé tévő szabályt törölni kell a német jogrendből vagy legalább korlátozni kell az alkalmazásának lehetőségét a csekély súlyú ügyekre. A másik fő álláspont szerint viszont a bíróság helyesen döntött, mert igen nehezen lehetett volna bizonyítani a vádakat, és így könnyen előfordulhatott volna, hogy Ecclestone-t felmentik és egy eurót sem veszít az ügyön. Erre utalt a bíróság is a határozatában, amely szerint az ügy megegyezéses lezárását indokolja, hogy az üzletember terhére rótt vádak „lényeges elemeit nem sikerült alátámasztani” az áprilisban kezdődött perben. Az összeget kizárólag a vádlott vagyona alapján állapították meg, annak nagyságáról nem lehet arra következtetni, hogy milyen valószínűséggel marasztalták volna el, ha folytatódik a per, és arra sem, hogy milyen súlyú törvénysértésben mondhatták volna bűnösnek – tették hozzá. Bernie Ecclestone a német jogtörténetben rekordnak számító 100 millió dollár megfizetése révén büntetlen előéletű marad és folytathatja a munkát a Formula–1 élén. Az Ecclestone család vagyonát a Forbes magazin 4,2 milliárd dollárra becsüli. A 83 éves üzletembert az ügyészség azzal vádolta meg, hogy 44 millió dollárral megvesztegette a Bayern LB bajor tartományi bank igazgatótanácsának egy volt tagját, Gerhard Gribkowskyt a banknak a Formula–1-ben birtokolt többségi üzletrészének 2006-os értékesítésével kapcsolatban. Az ügyészség szerint Ecclestone a csúszópénzzel azt akarta biztosítani, hogy a bank az üzletrészt a CVC nevű, Ecclestone-hoz közel álló cégnek adja el. A CVC azóta is a Formula–1 autóversenyeket rendező vállalatcsoport legnagyobb részvényese, Ecclestone pedig a csoport elnök-vezérigazgatója. Gerhard Gribkowskyt 2012-ben elítélték korrupcióért, hűtlen kezelésért és adócsalásért. Perében Ecclestone-t tanúként hallgatták meg. A Bayern LB úgy jutott többségi tulajdonhoz a Formula–1-es autóversenyeket rendező társaságban, hogy csődbe ment egyik ügyfele, Leo Kirch médiamágnás, aki a bajor tartományi banktól kapott hitelből vásárolta meg az üzletrészt, amely aztán a csőd következtében a Bayern LB-re szállt. A bank nem akarta megtartani a portfóliójához nem illeszkedő érdekeltséget. Az értékesítés Gerhard Gribkowsky feladata volt.
Ecclestone utalt, vége a perének
Megérkezett Bernie Ecclestone 100 millió dolláros átutalása, és ezzel lezárult a brit üzletember elleni büntetőper.
null
1
https://magyarnemzet.hu/sport-archivum/2014/08/ecclestone-utalt-vege-a-perenek
2014-08-13 18:21:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Egy sutát és két őzgidát találtak a rendőrök a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejőkürt egyik portáján, a gazda ellen lopás miatt indítottak eljárást - tájékoztott a rendőrség. Jót akart két őz megmentésével egy hejőkürti mezőgazdasági vállalkozó, mégis eljárás indult ellene lopás miatt. A férfi munkagépével elütötte a két állatot, egy bakot és egy sutát. A kisebb sérüléseket szenvedett őzeket hazavitte, azok meggyógyultak, ám továbbra is a portán maradtak. Az alom időközben pedig két gidával bővült - mondta Dobi Tamás a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Miután a vállalkozó a területileg illetékes vadásztársaság tudta nélkül, jogtalanul vitte haza az állatokat, ezért ellene lopás miatt indult eljárás - tette hozzá Dobi Tamás, emlékeztetve arra, hogy vadállatok elütése esetén értesíteni kell a rendőrséget, amely felveszi a kapcsolatot az érintett vadásztársasággal. A bak egyébként megszökött a portáról.
Őzet mentett, lopással vádolják
Egy sutát és két őzgidát találtak a rendőrök a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejőkürt egyik portáján, a gazda ellen lopás miatt indítottak eljárást - tájékoztott a rendőrség.
[ "belföld: baleset-bűnügy" ]
0
https://24.hu/belfold/2008/09/10/ozet_mentett_lopassal_vadoljak
2008-09-10 00:00:00
true
0
0
null
Hosszú hallgatás után augusztus 12-én szólalt meg a nyilvánosság előtt Milák Kristóf, amikor a magyar sportolói küldöttség olimpikonjait fogadták a Puskás Szoborkertben. A párizsi ötkarikás játékokon arany- és ezüstérmet szerző úszó a teljes olimpia ideje alatt nem adott interjút senkinek, a sajtótájékoztatókon sem vett részt. Pedig bizonyára lett volna mit mondania: rejtélyes felkészüléséről csak nagyon kevesen tudnak valamit, és az általa felvert hullámok alig-alig csillapodnak. Nemrég a Sportal írta meg, hogy Milák az arra rendszeresített formanyomtatványon üresen hagyta azokat a helyeket, ahol a felkészítő edzőt, a nevelő edzőt és az életjáradék kedvezményezettjét kellett volna megjelölnie. Hogy ez miért történhetett így, és mennyi pénz jár Miláknak és edzőinek, azt a Fókusz foglalta össze.
Ennyi pénzt kapnak az olimpián aranyérmes és ezüstérmes sportolók és edzőik
Hosszú hallgatás után augusztus 12-én szólalt meg a nyilvánosság előtt Milák Kristóf, amikor a magyar sportolói küldöttség olimpikonjait fogadták a Puskás Szoborkertben. A párizsi ötkarikás játékokon arany- és ezüstérmet szerző úszó a teljes olimpia ideje alatt nem adott interjút senkinek, a sajtótájékoztatókon sem vett részt. Pedig bizonyára lett volna mit mondania: rejtélyes felkészüléséről csak nagyon kevesen tudnak valamit, és az általa felvert hullámok alig-alig csillapodnak. Nemrég a Sportal írta meg, hogy Milák az arra rendszeresített formanyomtatványon üresen hagyta azokat a helyeket, ahol a felkészítő edzőt, a nevelő edzőt és az életjáradék kedvezményezettjét kellett volna megjelölnie. Hogy ez miért történhetett így, és mennyi pénz jár Miláknak és edzőinek, azt a Fókusz foglalta össze.
[ "" ]
0
https://rtl.hu/fokusz/2024/09/03/milak-kristof-olimpia-penz-eletjaradek-edzok
null
true
null
null
Rtl.hu
2023-ban is folytatódik a Családbarát Magyarország kampány: idén akár bruttó 2 milliárd forintot (nettó 1 milliárd 574 millió forintot) is elkölthet kommunikációs és rendezvényszervezési feladatokra a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM). A beszerzést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal bonyolította, a szerződést február 28-án írták alá. A megbízást Balásy Gyula cégei, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. alkotta konzorcium kapta. Korábban részletesen bemutattuk, hogyan oszt ki százmilliárdos összértékben állami kommunikációs és rendezvényszervezési megbízásokat a Rogán Antal minisztériuma alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal Balásy Gyula cégeinek. A mostani megbízás is a hivatalon keresztül történt, ahogyan gyakorlatilag minden nagyobb állami kommunikációs, illetve rendezvényszervezési megbízás. A mostani, Családbarát Magyarországra vonatkozó szerződés a keretösszeg kimerüléséig, de legkésőbb december 29-éig hatályos. A KIM a keret 70 százalékára, csaknem bruttó 1,4 milliárd (nettó 1 milliárd 102 millió) forintra vállalt lehívást, a fennmaradó 30 százalékos anyagi mozgástér opciós összeg, ha esetleg még több pénzre lenne szükség a rendezvénysorozat és kampány lebonyolításához. Ez azt jelenti, hogy ha az utolsó napig kitart a keret, és az opciós összegből egy fillért sem vesznek igénybe, átlagosan napi bruttó 4,6 millió forintot költhetnek (beleszámítva minden naptári napot). A családügyi államtitkárság a Fidesz 2010-es győzelme után jött létre, akkor még a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, majd Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) részeként. 2010 és 2014 közt Soltész Miklós töltötte be ezt a posztot, aki ma a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. 2014 és 2020 között szintén az Emmi keretein belül működött a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárság, élén Novák Katalinnal, a jelenlegi köztársasági elnökkel. Novákot 2020-ban családokért felelős tárca nélküli miniszterré léptette elő a kormányfő. A 2022-es kormányalakítás után a családügyi államtitkárság az újonnan létrejött Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kötelékébe került, a posztot Hornung Ágnes tölti be, aki korábban a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára volt. Nyitókép: Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára beszédet mond a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Gyereket a magasba! programja egyik kiemelt helyszínén Budapesten, a XII. kerületi Gesztenyés-kertben 2022. szeptember 24-én. – Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
Naponta akár 6,5 millió forint közpénz is elmehet a családbarátság népszerűsítésére
Akár bruttó 2 milliárd forintot is elkölthet idén a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Családbarát Magyarország kommunikációs és rendezvényszervezési feladataira. 2018-ban volt a Családok Éve, azóta is tart a Családbarát Magyarország programsorozat. A befutó ezúttal is egy olyan vállalkozó konzorciuma lett, akinek százmilliárdos összértékben ad hasonló megbízásokat a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, és aki nyíltan szimpatizál a Fidesszel.
null
1
https://rtl.hu/belfold/2023/03/31/csaladbarat-kampany-2023-milliard
2023-03-31 15:44:00
true
null
null
Rtl.hu
Az Utóélet című új magyar filmben a főszereplő fiúnak, Mózesnek, meg kell rendeznie egy karácsonyi előadást, de váratlan dolgok miatt nem egészen úgy sikerül a dolog, ahogyan ő azt eredetileg eltervezte. “Miket ki nem talál ez a Mózes!" - lelkendezik egy néni a filmben, és valahogy én is így éreztem magamat az Utóélet vetítésén Karlovy Varyban. Azt tudtam ugyanis korábban a filmről, hogy egy szerencsétlen fiú gyászmunkájáról szól, akit kísért a halott apja szelleme, ehhez képest az elmúlt évek legviccesebb magyar filmjét láttam, amin az elejétől a végéig rengeteget lehet nevetni. A Karlovy Vary Filmfesztivál közönsége is hálásan fogadta a filmet: nemcsak gurgulázva röhögtek, de az egyik, tényleg zseniális jelenetnél még bele is tapsoltak, márpedig fesztiválközegben akkora elismerés, hogy tényleg csak a legnagyobbaknak jár. 11 Galéria: Utóélet Utóélet szereplők: Kristóf Márton, Gálffi László, Petrik Andrea, Csákányi Eszter, Gyabronka József, Kocsis Gergely, Anger Zsolt rendező: Zomborácz Virágszereplők: Kristóf Márton, Gálffi László, Petrik Andrea, Csákányi Eszter, Gyabronka József, Kocsis Gergely, Anger Zsolt A vetítés után körbekérdeztünk a közönségben, hogy kinek hogy tetszett, és bár találtunk egy fiút, aki a legelején elaludt egy picit, de még így is nagyon élvezte, amit ébredés után látott. Abban mindenki egyetértett, hogy a film szarkasztikus humora roppant szórakoztató és élvezetes, arról nem is beszélve, hogy a fesztiválok általában a komorabb hangulatú szerzői filmeknek kedveznek, így aztán elmondhatatlanul hálás a közönség, ha végre egy olyat lát, amin igazán őszintén lehet nevetni. Az Utóélet hangulatából talán visszaad valamit ez a háromperces moodvideó: Márpedig az Utóélet tényleg kegyetlenül szórakoztató film lett: méghozzá legfőképpen azért, mert Zomborácz Virág filmjében kevés magyaros dolog van. Végig olyan érzésem volt, mintha valamilyen északi, dán vagy svéd filmet néznék, sőt, a vallási környezet miatt Anders Thomas Jensen és az Ádám almái többször eszembe is jutott. Az Utóélet története is egy kis közösségben játszódik, ahol lelkész halála az egész falu életét megváltoztatja, miközben olyan, a magyar filmektől teljesen szokatlan morbid humorral dolgozik, ami sokkal inkább épít a szituációkra, mint az íróasztal mellett kiizzadott jó dumákra. Persze, az is vicces, amit a szereplők egymásnak mondanak, de azon nevetünk, amit és ahogyan csinálnak, meg egyáltalán, ahogy élnek és léteznek. Éppen ettől lesz tömény a filmélmény: az elképesztően jól kitalált szereplőknek saját történetszála és küldetése van a filmben, ami sok-sok vicces fordulatra ad lehetőséget, ezeket Zomborácz maximálisan ki is használja. És akkor még nem is beszéltem arról, hogy egy magyar filmben Belinda Carlisle (Heaven is a Place on Earth), Billy Idol (Dancing with Myself) számok szólnak, sőt még ez a csodálatos, minden szempontból tökéletes Pulp szám is helyet kap benne (ami egyébként legutóbb a Trainspotting zenéje volt) 11 Galéria: Utóélet Magyarok küzdenek az East of the West fődíjáért Az első és második rendezéseket bemutató szekcióban nemcsak Zomborácz Virág filmje indul, szerda este nézzük Reisz Gábor első filmjét, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlant, amiről szintén nagyon jókat hallottunk attól a pár embertől, aki már látta a filmet. Az eleve nagyon menő, hogy egy ilyen válogatásba két magyar film is be tudott kerülni, főleg, hogy mindkettő komoly esélyekkel indul a fődíjért is, és a közönségszavazáson is, Zomborácz filmje után is záporoztak az "Excellent" értékelések a szavazócédulán. Az Utóélet a posztszovjet régióban készült első és második rendezéseket bemutató East of the West szekcióban indul Karlovy Varyban, sőt nemcsak indul, hanem egyenesen nyitófilm is! Teljesen jogosan: a filmnek már a kivitelezése is olyan minőséget képvisel, ami nemcsak az elsőfilmesek mezőnyéből emelkedik ki. Az már most látszik, hogy Zomborácz Virág egy olyan rendező lesz a magyar filmes világban, akire nagyon-nagyon oda kell majd figyelnünk: iszonyú jó karaktereket és szituációkat írt ebbe a filmbe, és szuper kínos helyzeteket teremtett a rendezés során. Pohárnok Gergő operatőri munkája, Takács Lilla látványtervezése, Zelenka Nóra jelmezei egy olyan egységbe állnak össze, hogy ezt a filmet tényleg tök jó nézni, szép is, jó is, szórakoztató is. Minden szereplő hihetetlen természetességgel játszik benne: az amatőr Kristóf Marci annyira bevált a saját esetlenségével a vásznon, hogy amikor a vetítés után egy teraszon üldögélt, már fel is ismerték és gratuláltak a filmhez: "Excellent performance!" - fogalmazott egy lelkes rajongó, miközben a kezét rázta. És a színészek is elképesztően jók: Gálffi László az arcával bármit el tud játszani, Gyabronka József képtelen hibázni, Csákányi Eszter pedig úgy csodálatos, ahogy van. Az meg külön pluszpont, hogy még a legkisebb szerepekben is olyan kaliberű színészek vannak, mint Szalontai Tünde, Kovács Zsolt vagy éppen Trokán Nóra. 11 Galéria: Utóélet Magyar menet Karlovy Varyban A versenyprogramban indul Pálfi György új filmje, a Szabadesés, a magyar színészekkel készült magyar film, ami teljes egészében dél-koreai pénzből készült, és arról szól, hogy egy nyugdíjas néni leveti magát egy ház tetejéről és zuhanás közben bepillant a ház ablakain és így a lakók életébe is. A kisfilmes programban annak a Ferenczik Áronnak a kisfilmje lesz (Miért vannak a székek olyan messze a Hév-megállóban?), aki a Reisz-féle Van valami furcsa és megmagyarázhatatlannak a főszereplője, és itt lesz még a félig magyarnak számító, Budapesten élő Peter Strickland Björk-filmje is. Két magyar színésznő is szerepel egy-egy versenyfilmben: Bárdos Judit a Fair Playben főszereplő, Kerekes Vica pedig az All my Tomorrows című cseh filmben tűnik fel. Ez persze nem jelenti azt, hogy az Utóélet egy tökéletes film lenne, sok apró, elsősorban a rendező tapasztalatlanságnak betudható ügyetlenség van benne: a gyászoló anyáról a film is pont annyira feledkezik meg, mint amennyire a szereplők nem foglalkoznak vele, és a plakáton is komoly felületet kapó póni is csak egy olyan, amerikai függetlenfilmeket idéző díszítőelem, aminek semmi szerepe nincs, azon kívül, hogy jól mutat. Dehát ez legyen a magyar film legnagyobb problémája: a felesleges pónik! A film ritmusán is lenne mit csiszolni: de még ez is egy teljesen újfajta élmény volt számomra, az Utóélet nézése közben ugyanis nem azon bosszankodtam, hogy miért így csináltak meg valamit, hanem azon, hogy miért volt ilyen rövid ez a jelenet, olyan szívesen néztem volna még. 11 Galéria: Utóélet Fotó: Kmhfilm Az Utóélet hazai bemutatóját halottak napjához igazították, így egészen október 30-ig kell várnunk, hogy végre mozikba kerüljön ez a film. De senki se higgyen a plakát vagy a sztori szomorkás felütésének, az Utóélet tényleg az a szórakoztató magyar film, amivel már nagyon régóta tartoztak nekünk, nézőknek. Addig is az IndaFilmen nézhető Zomborácz kisfilmje, A macska szerepe a francia irodalomban.
De rég nevettünk ennyit magyar filmen!
De rég nevettünk ennyit magyar filmen! - A Karlovy Vary Filmfesztiválon még bele is tapsoltak az Utóélet vetítésébe, az elmúlt évek legviccesebb magyar filmjét itthon októberben nézhetjük meg.
[ "karlovy vary", "filmfesztivál", "zomborácz virág", "utóélet", "kultúr" ]
0
https://index.hu/kultur/cinematrix/2014/07/06/de_reg_nevettunk_ennyit_magyar_filmen
2014-07-06 00:00:00
false
0
0
null
Gyász: tragikus körülmények között halt meg a magyar politikus A rendszerváltás egyik meghatározó alakja 72 éves volt. Lefülelték az árstopos üzemanyaggal bizniszelő bandát Gyulán: országszerte baj van a kutakon, itt meg több ezer liter benzint foglaltak le – Így buktak le Egy budapesti klinikán érte a halál dr. Kőrösi Imrét, volt MDF-es képviselőt, a Magyar Agrárkamara volt elnökét. A Kiskunhír.hu cikke szerint a 72 éves politikus tragikus hirtelenséggel hunyt el: Kecskemétről utazott a fővárosba vonattal, amikor rosszul lett, ezért mentőhelikopterrel vitték kórházba. Korábban szívproblémákkal küzdött, de a hírportál szerint a halálát nem ez, hanem gyomorvérzés okozta. Dr. Kőrösi Imrét Kecskeméten helyezik örök nyugalomra / Fotó: YouTube A kecskeméti születésű Kőrösi Imre 1990 és 1993 között az MDF parlamenti képviselője volt, de kizárták a pártból. 1994-ig volt az Agrárkamara elnöke, majd több könyvet is írt, amelyekben a rendszerváltást kritizálta. 2003-ban az Agrár Munkaadói Szövetség elnökeként a Lelkiismeret ’88 Csoport támogatásával hosszú éhségsztrájkkal próbálta felhívni a figyelmet a lakásmaffia-jelenségére. 1993-ig az MDF képviselője volt, de kizárták a pártból / Fotó: YouTube Dr. Kőrösi Imrét 2018. október 12-én, pénteken 13 órakor, a Kecskeméti Köztemetőben helyezik örök nyugalomra.
Gyász: tragikus körülmények között halt meg a magyar politikus
A rendszerváltás egyik meghatározó alakja 72 éves volt.
[]
0
https://blikk.hu/aktualis/politika/gyasz-tragikus-korulmenyek-kozott-halt-meg-a-magyar-politikus/wxzzjhj
2018-10-03 13:00:00+01:00
false
0
0
null
Lengyel Tibor; útlevél;Simon Gábor;Welsz Tamás;Bissau Guinea;Magnet Bank; 2014-03-25 22:25:00 Mégsincs afrikai útlevele Simonnak? Nem volt Simon Gábornak bissau-guineai útlevele - értesült lapunk. Úgy tudjuk, vallomásában a nemrég - tisztázatlan körülmények között - elhunyt Welsz Tamás sem állította, hogy ilyet "szerzett" volna neki, vagy biztosan tudná, hogy van ilyen okmánya, mégis Simon Gábor részben emiatt van előzetesben. Információink szerint a volt politikus ügyvédje az előzetes elrendelésekor a bíróságon hiába kérte a vádhatóságtól a bizonyíték bemutatását, ezt visszautasították. Eközben Simont úgy tartják rács mögött adócsalásra hivatkozva, hogy a bécsi bankszámláról a vélt adóhátralék összegét, 238 ezer eurót időközben zároltatott az ügyészség, a kár tehát "megtérült" - tudtuk meg. Nem volt hamis bissau-guineai útlevele Simon Gábornak, de még igazi sem - értesült lapunk egy, az ügyet jól ismerő forrásból. A Magnet Bankban állítólag ezzel nyitott Simon-számla valóban létezik, de ahhoz információink szerint nem mutattak be útlevelet, amikor a számlatulajdonos adatait az ügyfél lakásán ellenőrizték a bank alkalmazottai. Érdekes, hogy bár forrásunk szerint nem létező okmány miatt gyanúsították meg felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással a volt MSZP-s politikust, és részben erre alapozva rendelték el előzetes letartóztatását, a kényszerintézkedést jóváhagyó bírósági tárgyaláson Simon ügyvédje hiába kérte az ügyészséget, hogy mutassa be, ha birtokában van ilyen útlevélnek. A vádhatóság elzárkózott ez elől. Jelzés értékű továbbá, hogy az előzetest elrendelő tárgyalásról távozó ügyvéd a közokirat-hamisítás vádját provokációnak nevezte. Az útlevéllel kapcsolatban kedden Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke is úgy nyilatkozott: információi szerint nincs hamis útlevele szocialista képviselőknek. Az, hogy a Fővárosi Törvényszék egy hete jóváhagyta a március 10-én őrizetbe vett Simon letartóztatását, kedden derült ki. A bíróság közölte, hogy a fellebbezések alaptalanok voltak, és szükséges az előzetes fenntartása, mert félő, hogy máskülönben a volt politikus megszökne. A törvényszék megfogalmazása szerint "kapcsolatrendszerére és a hamis úti okmány megszerzésére utaló adatokra tekintettel alaposan feltehető, hogy a gyanúsított jelenléte az eljárási cselekményeknél csak a legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazásával biztosítható". Kitértek arra is, hogy ha Simon kikerülne a Venyige utcai börtönből, akkor megkísérelné meghiúsítani az ellene folyó eljárást, bizonyítékokat tüntethetne el. A Simon előzetesének fenntartását megalapozó okok azóta ugyanakkor gyengültek. Egyrészt úgy tűnik, nem is követett el közokirathamisítást, mert forrásaink szerint nincs bissau-guineai útlevele, de ha lenne, az se lehetne hamis, hiszen az ilyen okmányt az afrikai országban helyben állítják ki, ahol emiatt a tulajdonos személyesen jelenik meg, tehát nem lehet kitöltetlenül ilyet szerezni és Magyarországon kiállítani. Ezt az okmányban alkalmazott biztonsági elemek is szinte lehetetlenné teszik egyébként. A bissau-guineai állampolgárságot igazoló útlevél legalább annyi biztonsági elemet tartalmaz, mint a magyar. Itt érdemes megjegyezni, hogy bár Welsz a hírek szerint 30 ezer eurót kért azért, hogy közbenjárjon állampolgárságot igazoló útlevelek intézésében, de ehhez az ügyfélnek személyesen kellett megjelenni a közép-afrikai országban, ahol a valódi okmányhoz hivatalos csatornán juthat a leendő állampolgár. Forrásunk szerint az ügyintézés "meggyorsítható" ugyan némi pénzzel, de jelezte: az ország amúgy is szívesen ad állampolgárságot olyan külföldieknek, akikről feltételezik, hogy a szegény országba befeketetőket vonzhatnak. "Nem ugyanezt teszi Magyarország is? Állampolgárságot árul - ráadásul egy offshore cégen keresztül - bárkinek, aki hajlandó ezért 250 ezer eurót fizetni" - utalt az Orbán-kormány letelepedésikötvény-vásárlási program néven bevezetett intézkedésére. Forrásaink szerint Simon előzetese ezen túlmenően azért is egyre nehezebben magyarázható, mert aligha tudna bizonyítékokat eltüntetni azután, hogy korábban az ügyészségi nyomozók házkutatást tartottak nála, de ha akarta volna, megtehette volna a még szabadlábon töltött napokban. Aligha valószínű az ilyenkor hivatkozott összebeszélés is, hiszen múlt csütörtökön Welsz Tamás elhunyt. Márpedig információink szerint ő volt az ügy Simonon kívüli kettő, az ügyészság által titkolt gyanúsítottjának egyike. A Simon elleni fő gyanú, az adó - vagy ahogy hivatalosan nevezik - költségvetési csalás pedig szintén nem túl erős indok, annál is inkább, mert értesüléseink szerint a bécsi bank számláján tartott összesen mintegy 240 millió forintnyi euróból az ügyészség már - nemzetközi jogsegély keretében - zároltatta az általa vélt adócsalásból következő, 238 ezer eurónyi adóhátralék összegét. Vagyis a kár "megtérült". Ráadásul a bécsi számlán lévő pénz értesüléseink szerint valóban nem Simoné vagy az MSZP-é, hanem - amint azt a volt politikus is közölte korábban - befektetési céllal bízták meg a kezelésével. Mivel nem sajátja, adót sem kell utána fizetni, tehát adót sem tudott vele csalni. Emiatt nem kellett feltüntetnie ez esetben a vagyonnyilatkozatában sem, így ezzel összefüggésben nem követhetett el magánokirat-hamisítást, amivel szintén gyanúsítják. A lapunk által megkérdezett büntetőjogász, Hack Péter szerint a Simonnal szembeni gyanúsítások - ha igazak egyáltalán - csak összességében, esetleges halmazati büntetésük mértéke miatt adnak alapot az előzetes fenntartására. Önmagukban tehát nem, márpedig információink alapján minden egyes gyanúsítás jogi alapja külön-külön is erősen megkérdőjelezhető. A Simon-Welsz ügyet a fentieken kívül az is rendkívül érdekessé teszi, hogy Welsz Tamás múlt csütörtöki, egy rendőrautóban történt váratlan halála körül továbbra is rengeteg a kérdőjel. Információink szerint nemcsak, hogy az öngyilkosságon nem gondolkodott, de drogot sem fogasztott soha - nem is ivott, nem is dohányzott. Forrásaink szerint nem is ő hívta a rendőröket aznap magához azzal, hogy átadna információkat, dokumentumokat, mert korábban többször találkozott és cserélt információt a nyomozókkal, de akkor se "taxiztak" vele. Ráadásul halála napján találkozott volna a Magyar Nemzet újságírójával, hogy a hírek szerint "borítson". Ez utalhat arra, hogy például az útlevelekkel kapcsolatban mások érintettsége is felmerülhet - eddig csak szocialista politikusok nevei szivárogtak ki. Lapunk eddigi vizsgálódásai alapján egyébként legalább egy esetben nem zárható ki, hogy jelenlegi fideszes parlamenti képviselőnek van bissau-guineai útlevele.
Mégsincs afrikai útlevele Simonnak?
Nem volt Simon Gábornak bissau-guineai útlevele - értesült lapunk. Úgy tudjuk, vallomásában a nemrég - tisztázatlan körülmények között - elhunyt Welsz Tamás sem állította, hogy ilyet "szerzett" volna neki, vagy biztosan tudná, hogy van ilyen okmánya, mégis Simon Gábor részben emiatt van előzetesben. Információink szerint a volt politikus ügyvédje az előzetes elrendelésekor a bíróságon hiába kérte a vádhatóságtól a bizonyíték bemutatását, ezt visszautasították. Eközben Simont úgy tartják rács mögött adócsalásra hivatkozva, hogy a bécsi bankszámláról a vélt adóhátralék összegét, 238 ezer eurót időközben zároltatott az ügyészség, a kár tehát "megtérült" - tudtuk meg.
null
1
https://nepszava.hu/1015053_megsincs-afrikai-utlevele-simonnak
2014-03-25 11:15:00
true
null
null
Népszava
Van egy jó tervem - harangozta be a miniszterelnök a baráti tévében másnapi fellépését. Nem kellett volna. Orbán Viktor feleslegesen csigázta fel a szakmai hallgatóságot, ugyanis az egyórás előadásból kiderült, hogy a kormánynak most sincs semmi terve. - ami igaz és valós probléma -, mert szerinte "az Európai Unió versenyképessége olyan mértékben romlik, amit a magyar gazdaság egyszerűen nem bír ki". Mondja ezt az Unió legversenyképtelenebb, legkorruptabb gazdaságát és legszegényebb társadalmát előállító Orbán. Erre a nem létező problémára szerinte az a megoldás, ha Magyarország a "gazdasági semlegességbe" menekül. A gazdasági semlegesség Orbán szerint az, hogy a világ minden tájáról fogadunk hiteleket, beruházásokat, technológiát. A minden táj most épp Kínát jelenti, mert Oroszország épp az ukránok leölésével van elfoglalva - így most nem érnek rá a híres orosz technológiából küldeni nekünk. A gazdasági semlegesség ugyanaz, mint a keleti nyitás, meg a déli nyitás, az arab nyitás, most épp Csád van napirenden - ezeket mind-mind eljátszották az elmúlt 15 évben. Loptak egy kicsit, azt’ becsukták a nyitást. Szó, ami szó, az EU valóban versenyképességi kihívásokkal küzd, mind az USA-val, mind az ázsiai országokkal, kiváltképp Kínával, Koreával szemben (felkészül India), de ennek megoldása nem Orbán fel­adata. Nem annak az Orbánnak, aki a féléves uniós elnökséget is képes az első héten lenullázni. A magyar miniszterelnöknek az lenne a dolga, hogy végre ennek az országnak a versenyképességét tegye rendbe: hogy a magyar iskolából kiművelt, egészséges fiatalok kerüljenek ki, akik idehaza magas hozzáadott értéket előállító munkával keressenek legalább az európai átlagon, annak érdekében, hogy kedvük legyen itthon maradni és családot alapítani, boldogulni. De Orbánt ez már rég nem érdekli, csak a hatalom megtartása, a pillanat uralása. Lehet nyitni kelet felé, de ez nem jelentheti az eltávolodást - a kilépést az EU-ból. Ez még Nagy-Britanniát is megrázta, máig nem heverték ki a brexitet. Kínának is épp addig vagyunk érdekesek, amíg bent vagyunk az Unióban. Akárki akármit mond, a magyar gazdaság ezer szállal kötődik az EU-hoz. Az export 80 százaléka megy oda, Kínába 2 százalék. Ha sikerül is megduplázni a kínai kivitelt, még az is csepp a tengerben. Ha meg az a sorsunk, hogy bent maradjunk, miért is ne lehetne ezt normálisan csinálni? Orbánéknak eddig is voltak terveik, szép számmal: Széll Kálmán, Magyary Zoltán, Téry Ödön, Baross Gábor és még ki tudja hány jobb sorsa érdemes konzervatív politikusról neveztek el tervet - és mi lett belőlük? Hogy van egy terved? Á, dehogy, már egy épkézláb ötletre sem futja, ami az ország hasznára válna.
Nincs is terv
Van egy jó tervem – harangozta be a miniszterelnök a baráti tévében másnapi fellépését. Nem kellett volna. Orbán Viktor feleslegesen csigázta fel a szakmai hallgatóságot, ugyanis az egyórás előadásból kiderült, hogy a kormánynak most sincs semmi terve.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3251838_nincs-is-terv
null
true
null
null
Népszava
Orbán Viktor miniszterelnök márciusban Egyiptomban tett hivatalos látogatást, hazafelé azonban nem egyből Budapestre jött, hanem egy magánprogram idejére kitette őt a honvédségi repülő Olaszországban. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő rákérdezett a Honvédelmi Minisztériumnál, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál is, hogy mindez mennyibe került az adófizetőknek, de mindkét helyről ugyanaz a kitérő válasz érkezett – vette észre a hvg.hu. Azt írták: A Magyar Honvédség állományában lévő repülőgépek üzemeltetése a hatályos magyarországi és nemzetközi légügyi, katonai és pénzügyi-költségvetési jogszabályoknak, valamint a szakmai előírásoknak megfelelően történik. A kormányzati gép olaszországi kitérője után több kép is megjelent a miniszterelnökről, akit feleségével, Lévai Anikóval előbb Firenzében, majd Velencében fotóztak le. A kitérő Hadházy Ákos számításai szerint nagyjából 1000 kilométeres volt, és egy órával megnyújtotta a 160 fős utasszállító hazafelé tartó útját, mai legalább 3–3,5 millió forint kárt okozott. Ezek alapján az ellenzéki politikus hivatali visszaélés miatt feljelentést tett a miniszterelnök ellen. A Kormányzati Tájékoztatási Központ korábban az RTL Híradóval azt közölte, hogy „technikai landolás” során szállt ki Pisában Orbán Viktor a hazafelé tartó kormánygépből. Pető György pilóta, légiközlekedési szakértő az rtl.hu megkeresésére ugyanakkor azt mondta, hogy akkor beszélhetnénk technikai leszállásról, ha nem eleve eltervezett volt az út megszakítása, illetve ha Kairóból Budapestre szólt volna az útvonalterv, és legfeljebb néhány tíz kilométerre térnek ki, hogy leszálljanak egy repülőtéren. Ilyenkor azonban utas nem száll ki a gépből. Nyitókép: Benko Vivien Cher/MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Titkolja a kormány, hogy mennyibe került Orbán Viktor olaszországi repülőútja
A hivatalosan technikai landolásnak nevezett megálló költségeit rejtegeti a külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium is.
null
1
https://rtl.hu/belfold/2023/03/26/titkolja-a-kormany-hogy-mennyibe-kerult-orban-viktor-olaszorszagi-repuloutja
2023-03-26 07:13:00
true
null
null
Rtl.hu
A 2,4 milliárdon túl kapott még 440 milliót a felcsúti fociakadémia A tao-program keretében jutott újabb, bőkezű támogatáshoz a felcsúti utánpótlás alapítványa. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-programjának második részében 440 millió forint közpénzhez jutott – írta a G7 az MLSZ adatbázisa alapján. A portál emlékeztet rá, hogy az alapítványnak korábban 2,4 milliárd forintot ítéltek meg sportszálló fejlesztésére. Az adatbázisból nem derül ki, hogy a mostani összeget mire költheti majd az érintett, így csak tippelni lehet: az összeg mehet bérekre, utánpótlás-nevelésre, de akár a tevékenységhez szükséges eszközök vásárlására is. A 440 millió forintot érintő döntés egyébként még csak az MLSZ adatbázisában látszik, az akadémia egyelőre nem tette közzé honlapján sem a részleteket, sem a jóváhagyásra vonatkozó nyilatkozatot. A tao-rendszer működésének lényege, hogy a jóváhagyott programra nyereséges cégektől kell összekalapozni a „támogatást”. A vállalatok azonban nem saját pénzüket adják, hanem az államét, hiszen a profitjuk után fizetendő adót utalják az államkassza helyett a kiválasztott sportszervezetnek – írta a lap. A felcsúti akadémia véletlenül videót közölt 4 milliárd forint közpénzből épülő wellness szállójáról Egy, a Puskás Akadémia által a YouTube-on megosztott videofelvétel hátterében feltűnik az épülő „Ifjúsági Sportszálláshely". Az akadémia első körben 1,5, aztán már 4 milliárd forint tao-támogatást kért és kapott rá, a belsejéről annyit tudni, hogy komoly wellness-részleget rendeltek hozzá. 2021. január. 23. 17:00 Fekő Ádám Gazdaság Szombathelytől Csíkszeredáig: közel 20 focicsapat van már Mészáros Lőrinc köreiben A DVTK tulajdonosváltásával már az NB I. harmadához köze van az ország leggazdagabb emberének, de az alacsonyabb osztályokban és a határon túl is könnyű belefutni Mészáros Lőrinc jelenlétébe. 2021. január. 26. 07:00 Kovács Gábor hvg360 A felcsúti lesz a fociakadémiák akadémiája Titkolt összegeket áldozva rá új központokat jelölt ki a kormány három sportág utánpótlás-nevelésének a támogatására. Erre papíron már így is rengeteg pénz ment el, a jelek szerint nem túl hatékonyan, a külföldről érkező edzők szerint ugyanis továbbra is ez a magyar labdarúgás gyenge pontja.
Vállalkozás: A 2,4 milliárdon túl kapott még 440 milliót a felcsúti fociakadémia
A tao-program keretében jutott újabb, bőkezű támogatáshoz a felcsúti utánpótlás alapítványa.
null
1
https://hvg.hu/kkv/20210201_felcsut_akademia_tao_kozpenz_ingatlanfejlesztes
2021-02-01 14:02:00
true
null
null
HVG
Donald Trump amerikai elnök arra készül, hogy megírja saját könyvét Bob Woodward könyvének ellensúlyozására. Ezt maga az elnök jelentette be hétfői Twitter-bejegyzésében. A Woodward-könyv egy vicc. Újabb támadás ellenem – írta mikroblog-bejegyzésében az elnök, és hozzátette, hogy a The Washington Post főmunkatársa által írt könyv névtelen és nevük elhallgatását kérő forrásokat idéz, akik közül szerinte néhányan már fel is fedték magukat és elmondták, hogy a könyvben szereplő idézetek "képzelgések". Hozzátette: a demokraták nem tudnak veszíteni. Majd én megírom az igazi könyvet! Trump idézte John Mattis védelmi minisztert és John Kelly kabinetfőnököt, akik cáfolták a könyvben foglaltakat. Bob Woodward egy hazug, aki a félidős választások előtt mintha a demokraták embere lenne – tette hozzá. Donald Trump ugyanakkor ezúttal is dicsérte kormányzata tevékenységét. A Fehér Ház ‘olajozottan működő gépezet’. Országunk történetének néhány legnagyobb és legfontosabb megállapodását készítettük el és még több várható. A demokraták meg fognak őrülni! Az elnök mikroblog-bejegyzését megelőzte Bob Woodward, a vitákat kavaró Félelem: Trump a Fehér Házban című könyv szerzőjének interjúja az NBC televízió hétfő reggeli műsorában. Én még soha nem láttam példát arra, hogy egy elnök ennyire elszakadjon a valóságtól – fogalmazott Woodward. Úgy vélekedett, hogy Donald Trump tényleg veszélybe sodorja a nemzet biztonságát. Woodward könyve már bestseller az Amazon internetes áruház listáján. A múlt héten került piacra, és azóta folyamatos viták tárgya az amerikai politikai életben. Donald Trumpot a szerző zabolátlan, indulatos, könnyen zaklatottá váló emberként írja le, a kormányzat működését pedig zűrzavarosnak vélelmezi. Donald Trump hazugnak minősítette a könyvet, a kormányzat nem egy tagja pedig interjúkban cáfolt egyes állításokat.
Donald Trump ellenkönyvet ír
Majd ő megírja az igazságot, mert szerinte Bob Woodward könyve hazug.
[ "donald trump", "könyv" ]
0
https://24.hu/kulfold/2018/09/10/donald-trump-ellenkonyvet-ir
2018-09-10 00:00:00
false
0
0
null
Fekete György bemutatja az első székely bélyeget Fontos megjegyezni, hogy a fenti kifogások nem személyes és nem is politikai természetűek: mindez akkor is kártékony és szégyenteljes volna, ha az MMA vezetősége csupa feddhetetlen és bölcs emberből, tagsága pedig a magyar művészet legjobbjaiból állna. Mit vesztünk az NKA-val? „Az NKA-t én találtam ki” – mondta harciasan Fekete György múlt héten a HírTv-ben, és ez nagyjából igaz is, 1993-ban helyettes államtitkárként részt vett a Nemzeti Kulturális Alap megszervezésében, és 1993-ban ő lett az első elnöke is. 2013-ban az NKA alelnöke, L. Simon László államtitkár a szakmaiság, a függetlenség és az állandóság példájaként ünnepelte az eltelt húsz évet, és ebben baloldali kultúr­politikusok is segítségére voltak. Nem ok nélkül. Az NKA azért tudott nagyjából változatlanul és relatíve kevés viszályt szítva működni ilyen hosszú ideig, mert szerkezete garantálta a szakma részvételét: a pályázatokról döntő kollégiumokban többségükben szakemberek ültek, akiket kulturális szervezetek delegáltak. Az NKA azonban soha nem volt független a politikától, jellem­zően az aktuális kormány holdudvarának lejtett a pálya, és nemcsak az indokolatlanul nagy – sokszor és jelenleg is 25 százalékos – miniszteri keret elosztásakor, hanem a kuratóriumok összeállí­tá­sában is. Általában ügyeltek azonban a kiegyensúlyozottságra. Ennek szép példája a legproblémásabb terület, a szépirodalmi folyóiratok mezőnye: kormányok jöttek és mentek, de a jobboldalinak elkönyvelt Kortárs és a liberálisnak elkönyvelt Holmi nagyjából mindig fej fej mellett vezették a támogatási listákat – és ez a párhuzamosság az alsóbb tartományban is folytatódott. L. Simon László valószínűleg nem gondolta végig, mit csinál, amikor 2010 után átszabta a kollégiumok hagyományos rendszerét, és a saját embereivel szórta tele őket. Ezzel ugyanis épp azt a képet rombolta, amit a húsz év ünneplésével erősíteni akart. Nyil­ván nem tett jót ennek a képnek az L. Simonhoz köthető pályázók feltűnő sikere sem, és mindezek megnyitották az utat a párton ­belüli ellenfél, Fekete előtt. Az is beszédes, hogy idén először – ahogy azt a Népszabadság észrevette – a miniszteri keret és a célzott támogatások már meghaladták a kollégiumok által szétosztható összeget (idén az egész együtt mintegy 7 milliárd). A kurátorok kiválogatásáról pedig sokat elmond a Színház- és Táncművészet Kollégiumának esete. Itt a kormány által kiemelten támogatott elnökön kívül az összes színházi területről érkező tag valahogyan Vidnyánszky Attilához és Teátrumi Társaságához kötődik. Amikor ezzel a helyzettel szembesült, az egyetlen kakukktojás, a Nemzet Színésze, Molnár Piroska otthagyta a testületet. Most a testületben tízből hárman MMA-tagok. Fekete és L. Simon egy májusi konferencián Amikor tehát azt olvassuk, hogy a kormány hamarosan módosítja a jelölési rendszert, és ezentúl a szakmai szervezetek és a miniszter nem fele-fele arányban delegálnak tagokat, hanem a miniszter, az MMA, illetve minden más szervezet egyaránt a kollégiumok harmadát adja – akkor azzal kell számolnunk, hogy még a „szakmai oldal” képviselőinek többsége is a kormányhoz közeli csoportosulások embere lehet. Nem kétharmados többségük lesz, hanem – jó esetben, mondjuk – négyötödös. Ez nem jelenti azt, hogy 2016-tól kezdve csak udvari művészek és nemzeti dilettánsok kaphatnak támogatást. A Nemzet Művésze-díjak kiosztásakor látszott, hogy Fekete György mindenkit vár a nemzeti együttműködés rendszerébe, aki havi 665 ezer forintért hajlandó a nevével legitimálni az MMA-t. Az akadémia saját pályázatainak tanulsága pedig az, hogy az akadémikusok mellett egy kis pénz leesik szinte mindenkinek, aki pályázik, progresszív művészeknek és a kormányt nyíltan kritizáló tévelygőknek is. Az NKA évente mintegy tízezer pályázatot támogat, ezt a számot nehezen lehetne leszűkíteni a jól helyezkedők behatárolt körére. Az új szabályozással tehát nem szűnik meg a független és minőségi művészet Magyarországon. Csak az MMA támogatása kell hozzá. Nehéz elképzelni olyan helyzetet, amikor a legkülönfélébb kulturális intézmények és érdek-képviseleti szervezetek olyan természetességgel állhatnának ki a nyilvánosság elé, mint most. Külön és együtt. Még csak politikai konszenzus sem kell hozzá: a művészet önállósága és sokszínűsége mindenkinek értéke és érdeke. Nem kell hozzá szeretni az eddigi NKA-t sem, elég azt követelni, hogy ne legyen még rosszabb. Naivan azt is mondhatnánk, hogy a kormány és az MMA híveinek is volna miért tiltakozni, mert az még nekik sem lehet elfogadható, hogy egy 300 tagú szervezet egyedül uralja az egész magyar kultúrát. Ha a törvénymódosítást megszavazzák, már késő lesz. Akkor annyi marad, hogy aki tükörbe akar nézni, nem statisztál jelölő szervezetként vagy kurátorként a független kultúratámogatás, a művészi önkormányzatiság megszüntetéséhez. Nem hazudja azt magának, hogy ő majd belülről bomlaszt.
Fekete mise - Mihez kezdjünk a Magyar Művészeti Akadémiával?
"A bíboros sem falusi kápolnában, hanem bazilikában misézik" - válaszolta elmésen és szemléletesen Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a 24.hu kérdésére, hogy "mire kell önöknek a közel négyezer négyzetméteres szecessziós épület a maga rézborítású falaival, Budapest talán legdrágább negyedében, az Andrássy úton?".
null
1
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/fekete-mise-97171
2015-11-12 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
Itthon: Sehogy nem áll az állami kikötő Triesztben, de a béreket megemelték a veszteséggel működő projektcégnél
Öt éve létezik az állami projektcég, amely a külügyi tárca bábáskodása alatt kikötőt épít Triesztben. Illetve csak építene: még egy kapavágás sem történt. Azért a vezérigazgató és a cég fb-tagjainak fizetését megemelték, noha a vállalkozás masszívan veszteséges.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20240809_Sehogy-nem-all-az-allami-kikoto-Triesztben-de-a-bereket-megemeltek-a-projektcegnel-ami-veszteseges
2024-08-09 05:10:00
true
null
null
HVG
A 15 éves hatályú gázvásárlási megállapodás 2021-es aláírása óta "folyamatosan megkötött kiegészítő szerződésekkel csökkentették" a földgáz árát - tette hozzá. Ennek köszönhetően idén 6,7 milliárd köbméter orosz gázt kapunk - közölte. (2021-ben évi 4,5 milliárd köbméterről állapodtak meg.) A ködös külügyminiszteri nyilatkozat több szempontból is ellentmondásos. Lapunk a KSH - később az Eurostat -, valamint az irányadó, holland gázpiac adatainak rendszeres összevetésével, visszatérően arra jut, hogy Oroszország a 2021-es Orbán-Putyin gázmegállapodás óta az irányadó tőzsdei áraknál Magyarország tarifáját szinte mindig jóval magasabban húzza meg. Mi több, egyazon időpontban, az uniós vevők túlnyomó többsége, nálunk akkor is olcsóbban kapja meg az orosz nyersanyagot, ha épp nyíltan támogatják az orosz agresszió elleni ukrán katonai ellenállást. (Ráadásul, az érintett tagállamok jó része, lévén, hogy Ukrajna melletti kiállásuk miatt Putyin két éve vezetékes gázellátásukat elzárta, most hajókról, cseppfolyósított formában veszik az orosz terméket.) Azt a megállapításunkat, hogy Magyarország a piaci árnál rendszeresen drágábban kapja az orosz gázt, a Kreml mellett láthatólag mindenáron kiálló Orbán-kormány mellett a KSH, az Oroszországi Föderáció Nagykövetsége, illetve egyes "független szakértők" is visszatérően igyekeztek hitelteleníteni. Felméréseinket Szijjártó Péter "nonsznensznek", Lantos Csaba energiaügyi miniszter pedig "butaságnak" nevezte. A bírálatok megfogalmazói színvonaltalan vagdalkozásaikat egyetlen esetben sem tartották fontosnak hiteles adatokkal alátámasztani. Kilőtt a felár, amennyivel Vlagyimir Putyin többet kér Magyarországtól az orosz földgázért Úgyszintén lapunk cikksorozata világított rá, hogy Szijjártó Péter 2021-es nyilatkozataival szemben a Magyarországnak eladott orosz gáz ára is a nyugati tőzsdét követi. Ezt később Orbán Viktor is elismerte. Így viszont, mivel az európai piaci árak - és így a mi orosz tarifáink - 2022-ben akár húszszorosukra is ugrottak, A folyamatosan növekvő orosz gázbeszerzést szerdán az Európai Parlamentben is Orbán Viktor szemére vetették. Szijjártó Péter csütörtök délelőtt ugyanakkor megismételte: Magyarország biztonságos és kedvező árú földgázellátása orosz földgáz nélkül nem lehetséges.
Frissítették a magyar-orosz gázármegállapodást, Szijjártó Péter újra ködös nyilatkozatot tett
Az állami MVM és az orosz állami Gazprom csütörtökön „kiegészítő” megállapodást írt alá az Oroszországból származó földgáz versenyképes árának fenntartására – üzente késő délután a szentpétervári „nemzetközi gázfórumról” Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Bár a fideszes politikus hangsúlyozta, hogy az orosz földgázt eddig is versenyképes áron kaptuk, a nyilatkozat nem utal arra, hogy akkor a mostani kiegészítéseket mi tette szükségessé.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3253513_oroszorszag-foldgaz-magyarorszag-gazprom-mvm-szijjarto-peter-kiegeszito-megallapodas
null
true
null
null
Népszava
1,6 milliárd forintos közbeszerzés nyomán üzemeltetheti a Budaörsi Egészségügyi Központot a Jump-Consulting Kft. A cég budaörsi szerepe ellen korábban tiltakozott a helyi jobbos ellenzék, azt kifogásolták, hogy az egyik ügyvezető Wittinghoff Tamás polgármesterrel áll családi kapcsolatban. Arról még nem esett szó, hogy a cégben tavaly nyárig érdekelt volt a „voldemortos” Holbok Sándor, a Fidesz befolyásos háttérembere is. Mint maga Holbok elmondta az Átlátszónak: a többi tulajdonos ismerőseként érkezett az üzletbe. Voltaképpen ügyesen úszta meg az egészségügyi ellátás szétzuhanását a liberális mintavárosként is emlegetett Budaörs. A helyi egészségügyi központot a kétezres évek eleje óta egy magáncég, az Europ-Med Kft. működtette 20 évre szóló szerződéssel. A városvezetés, a város, sőt a környékbeliek nagy megelégedésére, ráadásul olyan konstrukcióban, hogy Budaörsnek egy fillérjébe sem került: a cégnek ki kellett jönnie az OEP-finanszírozásból. 2016-ban azonban különös fordulat történt. A cég arról értesítette az önkormányzatot, hogy gyakorlatilag fizetésképtelen, perceken belül képtelen lesz ellátni a feladatait. Az ellátás biztosítása érdekében volt szükség a váltásra – mondják most az önkormányzatnál. Ám ez nem ilyen egyszerű. A társaságnak 2003-tól fogva két tulajdonosa volt: a központ két vezető orvosa, Kovács Attila – aki 2007-ig négy hónapon keresztül egészségügyi államtitkárként is dolgozott, illetve az évek során csinos egészségügyi cégbirodalmat is kialakított -, valamint Gamal Mohamed. A többségi üzletrész Kovácsé. Hosszú éveken keresztül mindketten ügyvezetőként is tevékenykedtek. 2016 tavaszán valami megtört, egy céges taggyűlésen Gamal doktor leváltotta Kovácsot a cég éléről. Ehhez, kisebbségi tulajdonosként szüksége volt némi kreativitásra, de összejött, a cégbíróság át is vezette a változást. Ettől fogva totálisan elmérgesedett kettejük között a helyzet, százmilliós értékű polgári perek és büntetőfeljelentések sorjáztak mindkét oldalról becsületsértéstől a hűtlen kezelésig, a fél Btk.-t egymás – illetve az „ismeretlen tettes” – szemére vetve. Mi a káoszban meg sem próbálunk igazságot tenni, egyelőre még a hatóságoknak/bíróságoknak sem sikerült jogerősen, ezért olvasóinkat sem fárasztanánk az egyrészt-másrészt igazságok hosszas kifejtésével. „A nyomozás a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon ismeretlen tettes ellen, hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folyamatban van. Az eljárás részleteiről a nyomozás érdekeire tekintettel bővebb tájékoztatás jelenleg nem adható” – ezt a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság válaszolta érdeklődésünkre. Kovács mindenesetre érdeklődésünkre állítja, hogy amikor leköszönt, nem volt kifizetetlen számlája az Europ-Mednek. Az Europ-Med jelenlegi menedzsmentjében természetesen mást mondanak, de ezt másodkézből tudjuk, mert mi nem kaptunk választ. Az viszont igaz, hogy a jelenleg hatályos végrehajtásokat csak 2017-ben kezdték ráterhelni a cégre (NAV, MKB Bank és egy beszállító kérésére). Illetve a legfrissebb hozzáférhető, 2016-os mérleg sem tűnik drámainak: 225 millió forint a kötelezettségállomány, egymilliárd feletti árbevétel mellett. Láttunk már rosszabbat is. A saját tőke azonban az előző évi 233 millióról drámaian, 0,4 millió forintra apadt 2016 végére (tehát Kovács utolsó „teljes” évében volt 233). A „nem volt kifizetetlen számla” mondásban ugyanakkor lehet némi drámai nyomaték, a mérlegbeszámoló kiegészítő melléklete legalábbis 2015 végén tartott nyilván 90 napon túli vevőkövetelést, még ha csak 1,8 millió forintnyit is, amit persze márciusig simán ki lehetett fizetni. A felszámolást végül csak az idén márciusban rendelte el a bíróság – azaz ettől kezdve hivatalos a fizetésképtelenség veszélye. A cég, pontosabban az egyedül maradt ügyvezető, Gamal doktor, mindenesetre már 2016 nyarán figyelmeztette az önkormányzatot a szerinte fenyegető csődhelyzetre. Ahol kellőképpen meg is ijedtek, és kapva kaptak a 2016 elejéig sportlétesítmény-üzemeltető főtevékenységű Jump-Consulting ajánlatán. Nem a semmiből érkeztek, a nyomtatott HVG 2016 őszi híre szerint ekkor már ők adták alvállalkozóként a háziorvosi ügyeletet az egészségügyi központban. De fővállalkozóként különös módon éppen a trónfosztott előd, azaz – ekkor már – Gamal doktor hozta őket képbe. Azt, hogy 2015 óta a Jump részt vett a háziorvosi ügyelet megszervezésében Budaörsön és Törökbálinton, a Jump Consulting megerősítette az Átlátszó érdeklődésére, sőt, azt is állítják, Kovács doktor volt, aki felkérte őket erre. A Jump Consulting teljes válasza itt olvasható. Budaörs polgármesteri kabinetfőnöke, Vágó Csaba az Átlátszónak írt válaszában nem nevezi meg ugyan Gamalt, de, lévén ekkor már a doktor volt az egyetlen képviselője a cégnek, nem gondolhatott másra, amikor „a szolgáltatóról” ír. Egy év alatt tízszeres forgalom „Ennek (mármint a csődhelyzet és az ellátás veszélyeztetése) elkerülése érdekében maga a szolgáltató is igyekezett lépéseket tenni, tárgyalt esetleges újabb befektetőkkel, illetve új átmeneti szolgáltatót próbált keresni. A szolgáltató jelezte az Önkormányzat felé, hogy az eredetileg jelentkező Telki Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kft. helyett a JUMP CONSULTING Kft. önállóan is vállalni tudja az átmeneti szolgáltatást”. A kabinetfőnök teljes válasza és maga a szolgáltatási szerződés is egészében itt böngészhető. Meg is kötötték a céggel az úgynevezett átmeneti feladat-ellátási szerződést – a kabinetfőnök hangsúlyozza: az ÁNTSZ és a tiszti-főorvosi hivatal engedélyével, közgyűlési határozat után -, ami tavalyig tartott. Gamal doktor jelenleg a központ orvos igazgatója. A város tavaly írt ki közbeszerzést határozatlan időre, de legalább tíz évre tartó szolgáltatásra, ennek hirdettek eredményt az idén februárban. Az eljárás nem nyílt, hanem úgynevezett versenypárbeszédes volt. A ritkán alkalmazott eljárás három szakaszos, az első ebben az esetben nyílt volt, hárman jelezték érdeklődésüket. A másodikon azonban már csak a Jump-Consulting bukkant fel Vágó Csaba tájékoztatása szerint, így velük tárgyaltak és ők tették a befutó ajánlatot is. A szerződés értékeként tetemes pénzt, 1,6 milliárd forintot határoztak meg, azonban ez sem a várost terheli majd. A konstrukció maradt az eredeti: ki kell jönni az OEP-pénzből, esetleg a megrendelőkkel (iskola-egészségügy esetén például az intézményekkel, munkaegészségügyi szolgáltatásnál a munkáltatókkal) fizettetni. Hasonló lehetett a mérték a közbeszerzés előtti időkben is, a Jump Consulting árbevétele legalábbis csaknem megtízszereződött, 178 millió forintról 1,3 milliárdra emelkedett 2015-ről 2016-ra. Fidesz-közeli üzletember a liberális mintavárosban A helyi ellenzék 2016-ban erősen nekiment a Jump-Consultingos – akkori még ideiglenes – szerződésnek. Ez itt egy részletes összefoglaló Löfler Dávid (Fidesz) helyi képviselő blogján, de számos jobbos oldalon is terjedt a történet. A legfontosabb mondás az volt, hogy a Jump-Consulting társtulajdonosa és egyik ügyvezetője, a szintén orvos Spányik András Witthinghoff Tamás polgármester volt élettársának fia. Wittinghoff 1991 óta folyamatosan vezeti a várost, kezdetben az SZDSZ színeiben politizált, pártja agóniáját megelőzve kilépett, jelenleg a Budaörs Fejlődéséért Egyesület politikusa. Spányik tavaly nyár óta nem tulajdonos a cégben, viszont ma is ő az egyik cégvezető. Pár hónappal azelőtt – 2016 áprilisában – lépett be a kft-be, hogy 2016 novemberében az önkormányzat megbízta volna a céget az átmeneti üzemeltetéssel. Ami a távoli családi kapcsolatot illeti, a városvezetésnél azzal tompítanak, hogy a kapcsolat a polgármester és Spányik édesanyja között több mint két évtizedes, múltbeli történet. Viszont az is igaz, hogy a közelebbi múltban volt közös közéleti tevékenységük is. 2015-ben jött létre például az Új Magyar Köztársaság nevű ellenzéki civil csoport – egyike szabad szemmel érzékelhető tevékenység nélkül vegetáló ballib csoportosulásoknak. Facebook-oldalukra például tavaly posztoltak utoljára. Ebben volt alapító Spányik és Wittinghoff is. Mégsem a Spányik-kapcsolat az egyetlen delikát találat a Jump-Consulting taglistájában. Spányikkal egy napon szerzett üzletrészt a cégben Holbok Sándor is. Ő nem sokkal később, 2016 augusztusában ki is szállt a cégből. Hogy aztán tavaly júniusban egyetlen napra felbukkanjon újra, méghozzá egy Spányikkal közös üzletrész résztulajdonosaként. Vagyis akkor, amikor a budaörsi üzlet, még ha ideiglenes szerződéssel is, de már pörgött. Holbok neve a Fidesz volt országgyűlési képviselője és Észak-magyarországi erős embere, Mengyi Roland bukását eredményező „Voldemort-ügyben” vált országosan ismertté a 168 Óra riportsorozatából. Holbok úgy került a Mengyi-sztoriba, hogy részben az övé volt 2016 végéig a fiktívpályázat-gyártó két Public Sector-ikercég. Holbok Szájer József kabinetfőnöke volt, majd a kétezres években Habony Árpád mellett vett részt a fideszes kampányügyek intézésében. Hende Csaba minisztersége idején a Honvédelmi Minisztériumnak adott tanácsokat, s HM-cégekben is vezető tisztségeket kapott, s üzletelt Kuna Tiborral, Szijjártó Péter barátjával is. A 168 Órának így jellemezte őt az egyik fideszes forrás: „Holbok jó srác, amióta az eszemet tudom, ő az egyik kapcsolattartó a párt vezetése és az üzleti világ között”. Kérdeztük Holbokot és a Jumpot is, vajon befektetőjük miért hagyta ott viszonylag hamar az ígéretesen alakuló üzletet. A Jumpnál ezt írták: „A cégben az üzletrésztranszferek normál mozgások a befektetők szándékainak és lehetőségeinek megfelelően. Holbok Sándor a cégben pénzügyi befektetőként volt jelen; tulajdonrészének eladása saját üzleti döntése volt”. Holbok kevesebbet kertelt: „A cég tulajdonosait ismerem (illetve ismertem korábban is) és tetszett az üzleti koncepció. Az üzletrészem értékesítésének oka, hogy szükségem volt pénzre és nem tudtam máshonnan forrásokhoz jutni. Szükséges, de fájdalmas lépés volt, mert a cég szerintem jó és ígéretes jövő előtt áll. A cég mostani budaörsi működéséről nincsenek részletes információim”. Azóta kiderült, a Holbok-féle Public Sector nem csak Mengyi felségterületén, Észak-Magyarországon tevékenykedett, hanem a Dél-Alföldön is – a bonyolult unióspénz-szippantó alapítványi és céghálónak Hadházy Ákos LMP-s politikus járt utána. Holbok nem lett gyanúsított Mengyi büntetőügyében.
A "voldemortos" Holbok Sándor volt cégével üzletel a budaörsi önkormányzat
1,6 milliárd forintos közbeszerzés nyomán üzemeltetheti a Budaörsi Egészségügyi Központot a Jump-Consulting Kft. A cég budaörsi szerepe ellen korábban ti
null
1
https://atlatszo.hu/2018/05/24/a-voldemortos-holbok-sandor-volt-cegevel-uzletel-a-budaorsi-onkormanyzat/
2018-05-24 22:08:00
true
null
null
atlatszo.hu
Megkezdődött kedden a horvátországi egyesített per Ivo Sanader volt horvát kormányfő és az ő megvesztegetésével vádolt Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, utóbbi távollétében a Zágráb megyei bíróságon - közölte a helyi sajtó. Ivo Sanader a tárgyalás elején kijelentette, hogy nem bűnös. A volt kormányfőt azzal vádolja az ügyészség, hogy a Moltól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a magyar olajipari társaság irányítói jogokat szerezzen az INA horvát olajipari cég felett, továbbá, hogy megállapodott a Mollal, miszerint az INA-ból kivonják a veszteséges gázágazatot. Az ügyészség azt kérte a bíróságtól, hogy amennyiben jogerős ítélet születik, Sanader az államnak fizesse vissza a 10 millió eurót. Robert Jezic, a Sanader-per koronatanúja korábban azt állította, hogy a 10 millió euró felét, 5 millió eurót a Mol az ő tulajdonában lévő svájci vállalat számlájára utalta. Jezic akkor horvát bíróságon kijelentette, hogy a pénzt a legrövidebb időn belül átutalja a bíróság számlájára, de ezt évek óta nem tette meg. Sanadert korábban ebben az ügyben már egyszer jogerősen elítélték. A Hypo Bank- és a Mol-INA-ügyek egyesített perében a Zágráb megyei bíróság 2012 novemberében nem jogerősen tíz év börtönbüntetésre ítélte háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt. A legfelsőbb bíróság a büntetést 2014-ben jogerősen nyolc és fél évre enyhítette. A volt horvát miniszterelnök ezt követően eljárási hibák miatt az alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért, a taláros testület pedig 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az ítéletet és újratárgyalást rendelt el. A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi Zsolt ellen. Az USKOK szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért. A magyar Központi Nyomozó Főügyészség nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el 2011 júliusában. A főügyészség megállapította, hogy a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette. A magyar bíróság 2013-ban megtagadta a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel álláspontja szerint a parancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette. A horvát alkotmánybíróság 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök büntetőügyében hozott ítéletet, amely azt is kimondta, hogy a korábbi miniszterelnök kenőpénzt fogadott el az INA-val kapcsolatban. A Mol elnök-vezérigazgatója 2016 októberében véglegesen lekerült az Interpol körözési listájáról, mivel a szervezet elutasította a horvát államnak azt a kérését, hogy újítsák meg az ellene kiadott elfogatóparancsot. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016. decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Horvátország ennek ellenére úgy döntött, folytatja a horvátországi büntetőeljárás és közvetlenül a magyarországi igazságügyi szerveknek küldte el a Hernádi Zsolt ellen kiadott európai elfogatóparancsot, valamint 2018 augusztusában újra kérte az Interpoltól, hogy újítsa meg a Mol elnök-vezérigazgatója ellen korábban kiadott körözést. A horvát rendőrség a kérelmét azzal indokolta, hogy az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai kötelesek határozatot hozni a részükre továbbított minden európai elfogatóparancs ügyében, annak végrehajtása nem tagadható meg azon az alapon, hogy az ügyészség megszüntette a büntetőügyben folytatott nyomozást, amelynek során az érintettet tanúként kihallgatták. A magyar Fővárosi Törvényszék augusztus 23-án ismét megtagadta az európai elfogatóparancs. A törvényszék a döntését azzal indokolta, hogy "fennáll a veszélye annak, hogy a terhelt átadása esetén sérülne a tisztességes eljáráshoz való joga és nem lenne biztosítható az ügy pártatlan elbírálása". A zágrábi bíróság 2015 decemberében egyesítette a két pert, azzal az indokkal, hogy az INA-Mol-ügyben indított két eljárás kapcsolatban van egymással, és ugyanazon bizonyítékokra alapszik, továbbá mindkét ügy azonos fázisban van, ezzel pedig megteremtődtek a feltételek a peregyesítéshez. A keddi tárgyaláson az USKOK bejelentette, hogy "tárgyi és személyi bizonyítékokkal" fogja alátámasztani, hogy Sanader és Hernádi a vádban megfogalmazott bűncselekményt követtek el. Laura Valkovic, Hernádi ügyvédje nem tartotta meg bevezető beszédét. Mint mondta: azután fogja megtenni, hogy bemutatták a bizonyítékokat. Szerinte a tárgyalást meg sem kellett volna tartani addig, amíg a legfelsőbb bíróság nem dönt a peranyag magyarra fordításáról. A bíró szerint abban az esetben, ha a vádlott távollétében történik a tárgyalás, nincs különbség abban, hogy ért vagy nem ért horvátul. "2014 óta jogerős ítélet van arról, hogy (Hernádi) távollétében lehessen lefolytatni a bírósági tárgyalást, a peranyag akkor le lett fordítva, és abban minden bizonyíték szerepel" - húzta alá a bíró.
Elindult Hernádi Zsolt és Ivo Sanader pere Zágrábban
A volt horvát kormányfő megvesztegetésével vádolt Hernádi nincs a helyszínen.
null
1
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/elindult-hernadi-zsolt-es-ivo-sanader-pere-zagrabban.html
2018-10-23 00:00:00
true
null
null
mfor.hu
Transznemű nő lett a spanyol Miss Universe győztese – fotók! Spanyolország - Transznemű nőt választottak meg a Miss Universe Spain győztesének, aki ezzel történelmet írt. Angela Ponce az első, aki transznemű nőként nyerte el a Miss Universe Spain győzelméért járó koronát, s így képviselheti országát a nemzetközi szépségversenyen is - számolt be róla az express.co.uk. Azt, hogy transznemű nők is indulhassanak a szépségversenyen, hat évvel ezelőtt engedélyezték, akkor ugyanis a szervezet enyhítette az úgynevezett transgender szépségek ellen szóló tiltásokat. Angela Ponce múlt héten pénteken nyerte meg országának szépségversenyét, s így ő képviselheti Spanyolországot a 2018-as Miss Universe-en, amelyet ez alkalommal a Fülöp-szigeteken rendeznek majd meg. A spanyol szépségkirálynő Instagram-oldalán is beszámolt rajongóinak a versenyről.
Transznemű nő lett a spanyol Miss Universe győztese - fotók!
Spanyolország - Transznemű nőt választottak meg a Miss Universe Spain győztesének, aki ezzel történelmet írt.
[]
0
https://blikk.hu/aktualis/kulfold/transznemu-no-lett-a-spanyol-miss-universe-gyoztese/ghwklx5
2018-07-04 15:52:28+02:00
false
0
0
null
Ismét Török Márkot választotta a szegedi egyetem hallgatói önkormányzata (EHÖK) elnökké, közölte a szervezet sajtófőnöke. Patai Ádám azt írta, "az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat rendes választmányi ülése lezajlott, 2 pályázat érkezett be az EHÖK elnöki poszt betöltésére, az egyik pályázó még a választás előtt visszalépett". Így lett újra elnök az a Török Márk, aki olyan régóta tölti be ezt a posztot, hogy 2015-ben gyakorlatilag rá (is) szabtak egy korlátozó törvénymódosítást, ami legfeljebb négy évben szabja meg, hogy mennyit lehet valaki HÖK-elnök. Az egyetem meg is semmisítette a megválasztását, majd az egyetem 12 dékánja is felszólította őt távozásra. Török erre támadó válaszlevelet írt. Ő egyébként úgy értelmezi a törvénymódosítást, hogy az nem visszaható, azaz csak a hatálybalépéstől kell számítani a négy évet. Emiatt bírósági ügy is lett az egészből. A helyzetről nyáron készítettünk interjút Törökkel, ez itt olvasható.
Török Márk leválthatatlan a HÖK-elnöki posztról
Török Márk leválthatatlan a HÖK-elnöki posztról - Egy balhés nyár után most újra megválasztották a szegedi egyetem hallgatói önkormányzatának élére.
null
1
https://index.hu/belfold/2016/10/11/torok_mark_levalthatatlan_a_hok-elnoki_posztrol/?token=3455cca46b37877709444460708fd298
2016-10-12 12:07:00
true
null
null
Index
Szimbolikus helyszínen tartott sajtótájékoztatót Lázár János. Az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője a Keleti pályaudvar közelében található Lóvásár utcánál állt fel szolgálati Škodájának motorháztetőjére és ott mondta el, hogy kikerülendő az elmúlt napok vasúti fiaskóit, hasznosítja azt a tudást is, amire a mezőhegyesi ménesbirtok első embereként tett szert és így hamarosan telivér csődöröket kötnek majd a vasúti szerelvények elé. - Némely ló sokszor okosabb, mint az emberek, nem is beszélve jó néhány politikustársamról - viccelődött mosolyogva a tárcavezető, aki maga mellé szólított egy fiatal hódmezővásárhelyi fidelitasost, akiből a miniszter elmondása szerint kedd estére rendeleti úton kormánybiztost faragnak. Feladata az lesz, hogy minden diplomáciai érzékét bevetve járjon közbe annak ügyében, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök ellentételezés nélkül, hangsúlyozottan ideiglenes jelleggel küldje vissza Isztambulból az Orbán Viktor által a minap neki ajándékozott Főúr nevű lovat, hogy őt is befoghassák valamelyik szerelvény elé. Hogy pontosan melyik elé, az még nem tisztázott, Lázár ugyanis elmondta, hogy Főúr hatalmas érték, nem szeretné olyan pálya mentén futtatni, ahol valami baja esne az állatnak. Újságírói kérdésre - miszerint nem lesznek-e ezután az eddiginél is lassabbak majd a szerelvények -, Lázár János kijelentette, hogy olyannyira nem számolnak ilyesmivel, hogy várhatóan lézerblokkolók beszerzésére is szükség lesz majd az újítás következtében, és mivel egyelőre ezeket Magyarországon nem lehet legyártani, addig azokat majd Kínából rendelik meg. A miniszter pikírten megjegyezte, hogy elébe szeretne menni a pimasz újságírói kérdéseknek, és közölte, hogy sem Mészáros Lőrinc, sem Tiborcz István nem fog nyerni majd ezen az üzleten, mert az ázsiaiak ragaszkodnak hozzá, hogy az eszközöket a saját cégük szerelje majd fel a szerelvényekre, és különben is az ő általuk adott hitelből valósul meg, de ez nem szuverenitási kérdés.
Lézerblokkoló a lóvasúton
Némely ló sokszor okosabb, mint az emberek, nem is beszélve jó néhány politikustársamról – viccelődött a tárcavezető. Vigyázat, irónia!
[ "" ]
0
https://hang.hu/koffein/lezerblokkolo-a-lovasuton-166960
null
true
null
null
Magyar Hang
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) még márciusban eladta az egykor a MÁV Zrt., majd az állam tulajdonában lévő zánkai, Vérkúti utca 18. szám alatti, 1,6 hektáros üdülőingatlant, 574 millió forintért – derül ki az MNV oldalán közzétett szerződéses adatokból. Az ingatlant - amely a Vérkúti utca és a nádas tópart között helyezkedik el, közel a Zánka-Köveskál vasútállomáshoz, a másik irányban a községi strandhoz - online árverésen szerezte meg a Goro Maxi Kft. A céget 2021 októberében jegyeztette be balatonfüredi székhellyel - az évekkel ezelőtt Soling hajóosztályban, csapatban Európa-bajnokságot és kétszer világbajnokságot nyert - Weinhardt Csaba. A kft. fő tevékenysége az épületépítési projekt szervezése, továbbá lakó- és nem lakó épület építése, saját ingatlan értékesítése és építményüzemeltetés - derül ki a Céginfo.hu adataiból. Nem használták évek óta Az üdülő tulajdonosa 2015-ig a MÁV, majd 2022 márciusáig a magyar állam volt. Az ingatlan hasznosítását, annak műszaki állapota nem tette lehetővé – válaszolta lapunk közérdekű adatigénylésére az MNV. (Az évek óta használaton kívül álló üdülő ingyenes átadását 2019-ben a helyi önkormányzat kezdeményezte, de kérelmét az illetékes miniszter elutasította - a szerk.) A nemzeti vagyonkezelő 2020-ban nyilvánosan három körben meghirdette az ingatlant, de az árverések eredménytelenül zárultak, ezt követően 2021-ben az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknek megfelelő 449,072 millió forint kikiáltási áron ismételten meghirdette. A legmagasabb licitet a Goro Maxi tette, amely alapján az adásvételi szerződést az MNV megkötötte – írta válaszában az MNV. Közepes A zánkai üdülő területe 16 323 négyzetméteres, amelyen jelenleg hét felépítmény található, ebből három épület vendégszobákat és vizesblokkokat, egy épület vendégszobákat, vizesblokkokat és közösségi tereket, egy épület étkezőt és konyhát foglal magában. Az összesen 44 szoba van. Ezen kívül kiszolgáló épületek találhatók (kazánház, raktárak). Az épületállomány közepes műszaki és esztétikai állapotú - közölte az MNV. Új cég adott kölcsön A hitelnyújtó New Deal Finance Zrt.-t 2020. december végén alapították, pénzügyi vállalkozásként a Magyar Nemzeti Bank 2021 júniusában engedélyezte céges hitel és pénzkölcsön nyújtási, valamint követelésvásárlási tevékenységét. A társaság 84 százalékos tulajdonosa Krankovics Veronika, 16 százalékban a mezőkövesdi Marton Adorján. (Krankovics családtagjaival együtt tulajdonosa - az apja, Krankovics István vezette - busz- és gépgyártó Kravtex-Kühne cégcsoportnak.) A zrt. a honlapja szerint államilag támogatott, kedvezményes hiteleket nyújt a Széchenyi Mikrohitel Go és az MFB Gazdaság Újjáépítési Hitel Program keretében.
Magyar vitorlázó cége vette meg a MÁV egykori zánkai üdülőjét
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverésen értékesítette a MÁV egykori, 1,6 hektáros zánkai üdülőjét 574 millió forintért, a vevő egy néhány hónappal korábban bejegyzett cég, amelynek egy volt világbajnok vitorlázó a tulajdonosa.
null
1
https://www.napi.hu/ingatlan/soling-vitorlazo-mnv-allam-mav-balaton-zanka-udulo.754564.html
2022-06-19 22:44:00
true
null
null
economx.hu (napi.hu)
Néhány napja elhagyhatta a börtönt a korábban négy év szabadságvesztésre ítélt Galambos Lajos, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt - közölte megkeresésünkre a férfi ügyvédje, Molnár Lajos.Az egykori NBH-főnök reintegrációs őrizetbe került. Ez a tíz hónapos kedvezmény azt jelenti, hogy Galambos nyomkövetővel, otthon töltheti le büntetésének utolsó hónapjait. Galambos esetében a reintegrációs őrizet elrendelésében semmi meglepő nincs: annak törvényi feltételei fennállnak: nem minősül visszaesőnek, nem erőszakos bűncselekmény miatt ítélték el és a büntetése nem haladja meg az öt évet.Sötét titkosszolgálati szálakIsmert, az Egymásért, Egy-Másért Alapítvány kulcsfiguráját, Jakubinyi Róbertet és a Nemzetbiztonsági Hivatal korábban kémkedéssel is vádolt, majd felmentett volt főigazgatóját, Galambos Lajost, illetve a hivatal volt műveleti osztályvezetőjét még 2013-ban folytatólagosan elkövetett, hivatali helyzettel való visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolta meg az ügyészség.Az ügy szálai a Gyurcsány-kormány idején alapított Egymásért, Egy-Másért Alapítványig vezethetők vissza: a vád szerint az alapítvány - amelynek megalapítását Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2006-ban elhunyt első igazgatója kezdeményezte - számára egy magáncég 2005-ben és 2006-ban Ázsiából hozott az országba milliárdos értékű vámárut, többtonnányi élelmiszert arra hivatkozva, hogy adomány, ám azok a nagy áruházláncok polcaira kerültek, így csaknem másfél milliárdnyi adót nem fizettek be az államkasszába. Később feltáró vallomásokból kiderült, hogy az egykori közhasznú szervezet a Gyurcsány-kormány legmagasabb rangú titkosszolgáinak a kifizetőhelyeként működött évekig, és a vezetők sokmilliós összegeket kaphattak.Négy évet kapott jogerősenA bíróság végül 2021 szeptemberében egy megismételt elsőfokú eljárásban Jakubinyit kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette miatt három év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra, Galambos másodrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett vesztegetés és államtitoksértés miatt négy év börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra ítélte. A harmadrendű vádlott két év hat hónapot kapott, szintén vesztegetés miatt, valamint négy évre őt is eltiltották a közügyektől.Mivel avádlottak fellebbeztek, az ügy újra az ítélőtáblára került, amely 2022. szeptember 13-án lényegében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
Kiengedték a börtönből Gyurcsány titkosszolgálati főnökét
Kiengedték a börtönből a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját, Galambos Lajost – tudta meg a Magyar Nemzet. A Gyurcsány-kormány volt elhárítófőnökét korábban vesztegetés és államtitoksértés miatt ítélte el a bíróság.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/kiengedtek-a-bortonbol-gyurcsany-titkosszolgalati-fonoket
2024-09-26 15:40:44
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
A nem olimpiai súlycsoportokban szereplő Nagy Bianka és Nagy Kornélia kikapott a kínai Csinhuangtaóban zajló női ökölvívó-vb pénteki napján. A viadal hivatalos honlapjának beszámolója szerint a 69 kg-os Nagy Bianka a 16 közé jutásért az indiai Neetuval szemben maradt alul 22-6-os arányú pontozással. Az 57 kilós Nagy Kornélia a mexikói Cynthia Roblestől kapott ki 17-6-ra. A világbajnokság eredetileg szombaton rajtolt volna, ám a nagy létszám miatt a szervezők úgy döntöttek, hogy már pénteken megkezdődnek a küzdelmek.
Gyenge kezdés a női boksz vb-n
A nem olimpiai súlycsoportokban szereplő Nagy Bianka és Nagy Kornélia kikapott a kínai Csinhuangtaóban zajló női ökölvívó-vb pénteki napján.
[ "ökölvívás", "női ökölvívó vb 2012", "nagy bianka", "nagy kornélia" ]
0
https://24.hu/sport/2012/05/11/gyenge-kezdes-a-noi-boksz-vb-n
2012-05-11 00:00:00
false
0
0
null
Négy éve, 2015. október 6-án hunyt el az egykori államfő. Göncz Árpádra emlékeznek hétvégén azokon a településeken, ahol közteret neveztek el róla, szobrot, táblát állítottak az emlékére. A Göncz Árpád Alapítvány, a megemlékezések kezdeményezője az MTI-vel tudatta, a néhai államfő emlékét számos hely őrzi az országban. Egykori lakóhelye közelében; az Óbudai Egyetem parkjában a Göncz Árpád Baráti Kör által ültetett fa és Jovánovics György róla készített mellszobra áll. Itt a néhai köztársasági elnök halálának negyedik évfordulóján vasárnap Kovács László, az MSZP egykori elnöke, volt külügyminiszter, Kuncze Gábor, az SZDSZ volt elnöke, volt belügyminiszter és felesége, valamint Gulyás András, a Göncz Árpád Alapítvány kuratóriumának elnöke helyezte el a megemlékezés virágait. Göncz Árpádot 1990. augusztus 3-án választotta meg az Országgyűlés, ő lett a rendszerváltás után az első államfő. 2015 őszén, életének 94. évében hunyt el. Kiemelt kép: MTI/Bruzák Noémi
Göncz Árpádra emlékeztek
Négy éve, 2015. október 6-án hunyt el az egykori államfő.
[ "göncz árpád", "rendszerváltás", "köztársasági elnök" ]
0
https://24.hu/belfold/2019/10/06/goncz-arpadra-emlekeztek
2019-10-06 00:00:00
true
0
0
null
Már folyó építkezést nyiffantott ki ítéletével a Pécsi Közigazgatási Bíróság, amikor kimondta, hogy nem lehet megépíteni a Balatonföldvári Nyugati strand szinte kellős közepébe szánt 175 férőhelyesre tervezett vitorláskikötőt. Ezzel úgy fest, siker koronázza a kikötő építési engedélyét mintegy két és fél éve megtámadó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület civil szervezetnek a projekt megakasztását célzó erőfeszítéseit. A strand területén kora tavasszal három hektárnyi területen, 100 méteres partszakaszon annak ellenére megkezdődött a 2,5 milliárd forintra saccolt beruházás, hogy a szóban forgó bíróság tavaly szeptember eleji – a Helyi Építési Szabályzatra hivatkozó - tiltó határozata érvényben volt. A beruházó Balabo Kft. terveihez annak idején a Veszprém Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatástanulmány nélkül, villámgyorsan megadta az engedélyt – írja a Magyar Hang. A Mosolygó Balatonföldvár Egyesület polgári per keretében támadta meg a projektet azzal, hogy a munkálatokat nem előzte meg társadalmi egyeztetés, elmaradt a kötelező környezetvédelmi hatástanulmány, és a kikötő strandra való beépítése ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal. A Pécsi Közigazgatási Bíróság tavaly szeptember elején bizonyítottnak látta, hogy a két mólószár megvalósításával a Nyugati strand mintegy 100 méteres partszakaszán szűnik meg a fürdőzés lehetősége. A beruházó A 2015-ben december közepén természettudományi kutató-fejlesztő cégként bejegyzett Balabo Kikötőhasznosító és Üzemeltető Kft. 2021. február elején kapta mai elnevezését - nagyjából amikor kezdődött a földvári kikötő-saga. A két magyar magányszemély tulajdonolta kft.-ben 2019. október utolsó napján bukkant fel egyikük kilépésével tulajdonosként és ügyvezetőként a balatonföldvári illetőségű Deák Sándor Imre, akinek korábban például a Pizza Fortehoz is volt köze (testvére, most is vezető beosztású tisztségviselő) - derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból. Őt 2022. december közepén követte a megmaradt eredeti tulajdonos helyén az elektromos hajó-báró, a reklámiparban is jól ismert Viszkei András János ugyancsak tulajdonosként és ügyvezetőként, aki a látványra is sokkoló, a Balatonon rohamos tempóban elterjedő hatalmas Wia elektromos - magyar viszonylatban - szuperjachtok gyártója. Viszkei a jachtüzem mellett érdekelt a Kenese és Akarattya között elhelyezkedő jachtkikötőt üzemeltető Balatonfői Yacht Club Kft.-ben is. A 2020. május vége óta főtevékenységeként ingatlan üzemeltetést jegyző társaságnak az elmúlt 4 évben értékesítésből nem származott bevétele, üzemi és adózás előtti eredménye egyaránt 1,88 millió forint volt. Az építkezést azonban idén kora tavasszal azonban másodszor is engedélyezte a megyei kormányhivatal a balatonföldvári jegyző nyilatkozatára hivatkozva, amely szerint a Helyi Építési Szabályzat nem áll ellentétben a kikötőépítéssel. A Mosolygók azonban nem hagyták annyiban az ügyet, ami jóvoltukból visszakerült a Pécsi Közigazgatási Bírósághoz, amely május 24-i ítéletében ismét megállapította, hogy a strandon nem lehet kikötőt építeni, mert az ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal.
Elkaszálta a bíróság a milliárdos, de sokak által utált balatoni beruházást
A Pécsi Közigazgatási Bíróság másodszor is azt mondta ki, hogy nem lehet kikötőt létesíteni a Balatonföldvár Nyugati strandján. A döntést azzal indokolta a testület, a beruházás ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal. Úgy néz ki, győzhetnek a civilek.
null
1
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/balaton-beruhazas-birosag-engedely-balatonfoldvar-kikoto-strand.html
2023-05-25 17:51:00
true
null
null
mfor.hu
Két ajánlattal is előállt az Audi az eheti bértárgyalások során, de a dolgozók képviselete egyikre sem mondott igent. Az ajánlatokban 15-20 ezer forintos béremelést és a béren kívüli juttattatások 95 ezer forintos növelését ígérték - írta a Kisalföld. Miután hétfőn sztrájkbizottság alakult az Audinál, szerdán tovább folyatódtak a bértárgyalások. Lőre Péter, a vállalat kommunikációért és kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője a lap kérdésére csütörtök este elmondta: a vállalatvezetés két ajánlattal állt a szakszervezet tárgyalóbizottsága elé, de most sem sikerült megállapodásra jutni. az első ajánlat úgy szól, hogy minden munkatárs alapbérét egységesen 15 ezer forinttal megemelik, e mellé pedig a mostani 475 ezer forintos béren kívüli juttatást 570 ezerre növelik; a második ajánlat lényege pedig, hogy a dolgozók alapbérét 15 és 20 ezer forint között emelik meg, amivel körülbelül háromezer audis kaphatott volna 10 százaléknál magasabb fizetésemelést. A magasabb összeg annak a dolgozónak járna, akinek az alapbére az alacsonyabb sávban van. E mellé szintén járna az 570 ezer forint béren kívüli juttatás-keret. A Kisalföld beszámolója szerint a munkavállalói érdekképviselet egyik ajánlatra sem mondott igent. Innen folytatódnak tovább a tárgyalások.
Az Audi dolgozói nemet mondtak a cég béremelési ajánlatára
Évi 570 ezres béremelésre mondtak nemet a dolgozók, így megint közelebb került a sztrájk lehetősége.
[ "audi", "bér", "jövedelem", "szakszervezetek", "sztrájk" ]
0
http://24.hu/fn/penzugy/2016/03/25/az-audi-dolgozoi-nemet-mondtak-a-ceg-beremelesi-ajanlatara
2016-03-25 00:00:00
true
0
0
null
A Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn nyújtott be vádiratot a volt pénzügyőr hadnaggyal és két civillel szemben a Fővárosi Törvényszékre. Eszerint előnyért hivatali kötelességét megszegve és üzletszerűen követte el a hivatali vesztegetés bűntettét és más bűncselekményeket – derül ki a főügyészség vezetőejének közleményéből. Keresztes Imre szerint a pénzügyőr hadnagy, aki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának állományába tartozott, milliós nagyságrendű vagyoni előnyért minősített adatokat tett hozzáférhetővé olyanok részére, akik ellen a NAV valamely részlege titkos nyomozást folytatott. A vádlott az ügyészség szerint olyan emberekkel vette fel a kapcsolatot, akikről tudta, hogy titkos információgyűjtés folyik ellenük. Felajánlotta, hogy egy általa meghatározott összegért tájékoztatást ad számukra az őket érintő minősített bűnügyi adatokról. Az ügyben szereplő két másik vádlott olyan civil ember, aki fizetett a pénzügyőr hadnagynak a minősített adatok megismeréséért. Mivel az ügyben minősített adatok szerepelnek, a vádirat is minősített, és az ügyben az ügyészség zárt tárgyalást indítványozott. A vádlottak tagadják a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését – ismertette a főügyész.
Milliókért szivárogtatott ki adatokat a NAV-tól
Egy volt pénzügyőr ellen emeltek vádat, aki a nyomozásokról adott ki titkos adatokat.
null
1
https://24.hu/kozelet/2015/05/05/milliokert-szivarogtatott-ki-adatokat-a-nav-tol/
2015-05-05 15:25:00
true
null
null
24.hu
Elgázolt két gyalogost egy autós Budapesten, a Fehérvári út melletti járdán, értesült a 24.hu a rendőrségtől. Azt írták: "A rendelkezésre álló adatok szerint 2023. augusztus 24-én 17 óra 16 perc körül a Budapest, XI. kerületi Fehérvári út 211. szám előtt egy ott közlekedő személygépkocsi eddig tisztázatlan körülmények között a járdára hajtott, majd elütött egy nőt és egy férfit". Hozzátették: "A jármű vezetője segítségnyújtás nélkül gyalogosan távozott a helyszínről. A sérült férfit és a nőt a mentők kórházba vitték. A Budapesti Rendőr-főkapitányság segítségnyújtás elmulasztása miatt indított büntetőeljárást. Az autó vezetőjét a rendőrök jelenleg is keresik". Nyitókép: Google Maps
Elgázolt két gyalogost egy sofőr a Fehérvári út melletti járdán
Azóta sem találják a vétkes sofőrt.
[ "" ]
0
https://rtl.hu/baleset-bunugy/2023/08/26/gyalogos-jarda-fehervari-ut-gazolas-segitsegnyujtas
2023. 08. 26. 00:00:00
true
0
0
null
Nem mond le hivataláról Christian Wulff német szövetségi elnök - közölte honlapján az ARD híradója, a Tagesschau. Az államfő az ARD és a ZDF közszolgálati tévének adott interjút, amelyet teljes terjedelmében csak este negyed kilenckor sugároznak. Ebben kijelentette, elismeri a felelősségét, de marad a posztján. Indoklása szerint az elmúlt hetekben sok támogatást kapott. Wulff súlyos hibának nevezte a Bild főszerkesztőjének a felhívását, amiért szintén bocsánatot kért, de az interjúban többször elmondta: a sajtóértesülésekkel ellentétben nem próbálta megakadályozni a cikk megjelenését, csak annyit kért, hogy a lap egy napot várjon az írás publikálásával, mivel akkor éppen külföldön volt. A német elnök beszélt arról is, hogy át kell gondolnia kapcsolatát a sajtóval. A kölcsönügyletét előbb elhallgató, majd az erről cikket megjelentetni szándékozó német lapot megfenyegető államfő a németek többsége szerint nagyon sokat rontott hivatala tekintélyén, lemondásának lehetősége is felmerült. Írásunkat az ügy hátteréről és lehetséges következményeiről itt olvashatja. Cikkünket hamarosan bővítjük a részletekkel.
Nem mond le hivataláról a fenyegetőző német elnök
A botrányok ellenére marad a posztján a német szövetségi elnök. Christian Wulff a német közszolgálati televízióknak adott interjúban magyarázkodott az elhallgatott kölcsönügyletéről és a Bild című lap megfenyegetéséről.
null
1
https://www.origo.hu/nagyvilag/2012/01/nem-mond-le-hivatalarol-a-fenyegetozo-elnok
2012-01-04 18:26:00
true
null
null
Origo
A legnehezebb megálló, amit valaha fel kellett mondania, a Puskás Ferenc Stadion volt - ezt mondta a We Love Budapestnek adott interjújában Rachel Appleby, a BKK angol hangja, akinek az egyik kedvenc magyar szava a mosolyogni. Két-három hetente megy a BKK stúdiójába Rachel Appleby, a BKK angol hangja, aki egyébként az ELTE Bölcsészkarán tanít angolt - derül ki a We Love Budapestnek adott interjújából. Két évvel ezelőtt kezdte el felmondani a BKK-s szövegeket angolul, de a magyar nyelvet is beszéli, amihez órákat kellett vennie, mert ahogy fogalmazott: "Ezt a nyelvet nincs ember, aki fel tudná szedni az utcáról". Azt mondja, a magyar semmire nem hasonlít. Az egyik kedvenc szava a "mosolyogni", mert nagyon sok olyan hang van benne, ami az angolban nincs, ezért a kiejtése előtt mindig gondolkodnia kell rajta. Az egyik legnehezebb dolog, amit fel kellett mondani, a Puskás Ferenc Stadion volt, mert sok benne a susogós hang, de szintén kihívás volt a II. János Pál páp tér. Budapestet és a fővárosi tömegközlekedést is szereti, a magyarokról pedig azt mondja, elég távolságtartóak, de ha megismered őket, jó barátok.
Plázs: Kulisszatitkokat árult el a BKK angol hangja
A legnehezebb megálló, amit valaha fel kellett mondania, a Puskás Ferenc Stadion volt - ezt mondta a We Love Budapestnek adott interjújában Rachel Appleby, a BKK angol hangja, akinek az egyik kedvenc magyar szava a mosolyogni.
[]
0
https://hvg.hu/plazs/20140508_A_BKV_angol_hangja_beszelt
2014-05-08 13:08:00+02:00
false
0
0
null
Nem kellett sokat izgulnia a Mathias Corvinus Collegium Alapítványnak (MCC), ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) öt nap alatt (benne egy hétvége) engedélyezte, hogy a kormányközeli oktatási intézmény többségi tulajdonos legyen a Libri csoportban. Lapunk írta meg, hogy a GVH-hoz június 15-én érkezett be az összefonódás-bejelentés, amelyből kiderült, hogy a Libri-Bookline Zrt. részvényese, az SQ INVEST Kft. adásvételi szerződés keretében átruházta a 67,48 százalékos tulajdonosi részesedését a társaság másik részvényesére, az AXIALIS Holding Zrt.-re. Az AXIALIS az MCC leányvállalata, az MCC pedig egy közpénzekkel alaposan feltőkésített Fidesz-közeli oktatási intézmény. A GVH-nak azt kellett eldöntenie, hogy indít-e vizsgálatot a tranzakcióval kapcsolatban. Erre kevés volt az esély, és végül a hivatalnál úgy ítélték meg, hogy a legnagyobb magyar könyvkereskedelmi cég jó kezekben lesz az MCC-nél. A Gazdasági Versenyhivatal a Mathias Corvinus Collegium Alaptíványnak a Libri-Bookline Kereskedelmi Zrt. feletti egyedüli irányításszerzésével megvalósuló összefonódás tárgyában a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján igazolja, hogy az összefonódás-bejelentés alapján a törvény 67. § (4) bekezdése szerinti vizsgálat elrendelésére okot adó körülmény nem áll fenn - szól a GVH június 20-i döntése. Ilyen vizsgálatot akkor kell elrendelni, ha nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését. A hivatal pedig úgy ítélte meg, hogy az új tulajdonosi szerkezet nem csökkenti jelentősen a versenyt a könyvpiacon. Erről valóban nincs szó, hiszen nem az egyik könyvkereskedelmi cég kebelezi be a rivális könyvkereskedő céget, hanem csak új tulajdonosa lett a Libri csoportnak. Az Alexandra-hálózat 2017-es összeomlása azonban már korábban egy csapásra eltüntette a Libri legnagyobb vetélytársát. A Válasz Online pedig arról írt a témával foglalkozó cikkében, hogy a Libri profiljában a bolti terjesztés a legfontosabb, de a cégcsoport nagyon erős pozíciókkal rendelkezik az internetes könyvárusításban is, hiszen a legjelentősebb online webshop, a Bookline szintén a Librié a két cég 2013-as összeolvadása óta. A Libri emellett a könyvkiadásban is jelen van, saját kiadóját 2011-ben alapította, és az elmúlt évtizedben több nagy múltú, tekintélyes könyvkiadót megvásárolt. Az így létrejött kiadói csoporthoz tartozik a Helikon, a Jelenkor, a Kolibri és a Park Könyvkiadó. A G7.hu pedig arról írt, hogy az eddig kisebbségi tulajdonos MCC akadályozása miatt a Libri alapítója és egészen mostanáig többségi, 67 százalékos tulajdonosa Balogh Ákos és családja az utóbbi időben már nem tudott pénzt kivenni a cégéből. Az elmaradt osztalékfizetés pedig a pénzügyi nyomásgyakorlásról is szólhatott, és a többségi tulajdonos végül megvált a részvényeitől. A GVH-nál viszont öt nap alatt megszületett a döntés, jóváhagyták a tranzakciót és kiállították a hatósági bizonyítványt.
A GVH gyorsan áldását adta a Libri NER-es bekebelezésére
Csak formalitás volt, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnak is engedélyeznie kellett a Libri NER-es elfoglalását. Nincs mit vizsgálni, hiszen a könyvpiaci verseny nem csökken.
null
1
https://mfor.hu/cikkek/makro/a-gvh-gyorsan-aldasat-adta-a-libri-ner-es-bekebelezesere.html
2023-06-23 13:46:00
true
null
null
mfor.hu
Újra rámosolygott a szerencse Matolcsy György jegybankelnök fiára, Matolcsy Ádámra. Az érdekeltségébe tartozó Balaton Bútor Kft.-vel is keretszerződést kötött a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy hatalmas, hároméves bútorbeszerzésre – derül ki a minap nyilvánosságra került dokumentumokból. Az állam 20 milliárd forintot tervez költeni, és a Balaton Bútor mellett még öt céggel kötöttek keretszerződést. Amikor valamely állami intézménynek a következő három évben bútorra lesz szüksége, akkor már csak ezt a hat céget versenyeztetik egymással. A Balaton Bútor jó helyről indul, erről az árulkodik, hogy a 20 milliárdos keretösszegű pályázatnál a legjobb pontszámot ez a cég kapta. Nyolc vállalkozást hívott meg ajánlattételre a KEF, ebből heten adtak is be ajánlatot, és egy esett ki a rostán. Nem tudni tehát még, hogy a 20 milliárdos keretből mennyit húzhat be Matolcsy Ádám érdekeltsége, mindenesetre óriási lehetőséget kapott. A cég 2015-ben került a Matolcsy-fiú érdekeltségébe (a Glamorous Kft.-n keresztül, amelyet két évvel ezelőtt bezárt, most a bútorgyárban 80 százalékos Magyar Stratégiai Zrt.-n keresztül közvetett tulajdonos a jegybankelnök kisebbik fia), az elmúlt években a forgalma nettó másfél milliárd forint körül ingadozott. Amióta a jegybankelnök fiának érdekeltségébe került a bútorcég, azóta több ízben is közpénzt felhasználó szervezettől nyertek el megbízásokat. 2017-ben okosirodás projekthez kapott durván 500 millió forintot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közös fejlesztésre, az Ipar 4.0-ra való átálláshoz, a vállalatirányítási rendszer fejlesztésére 92 milliót, gyakornoki programra pár milliót, egy másik céggel közösen 351 millió forintos megbízáshoz jutottak az Egri Törvényszéktől és a Heves Megyei Főügyészségtől. 2018-ban külföldi kiállításokon való részvételre durván 10 millió forintot zsebelhettek be, ugyanebben az évben a Testnevelési Egyetem, két körben bútorokat rendelt tőlük, bő 220 millió forint értékben. 2019-ben
Jó helyzetbe került Matolcsy Ádám cége egy 20 milliárdos állami bútorbeszerzésnél
A jövőben hat cég közül választhatnak az állami intézmények a beszerzéseknél, a legjobb pontszámot a jegybankelnök fiának cége kapta.
null
1
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/12/08/matolcsy-adam-balaton-butor-keretszerzodes/
2020-12-08 00:00:00
true
null
null
24.hu
Hogy miért támogat az Európai Unió egy megalapozatlan történelmi feltevésre épülő projektet, rejtély. A Békés megyei Zsadányban a polgármester Attila hun uralkodó állítólagos fapalotáját szeretné felépíteni, de nagyon úgy tűnik, semmi sem lesz a közel 120 millió forintos támogatásban részesült projektből. „Január 7-én Attila napja van, és valószínűleg 2003-ban ünnepeltük Attila hun király 1600 éves születését. Ezért fontosnak tartom tájékoztatni a közvéleményt eddigi adatgyűjtésemről, Attila hun király feltételezhető lakóhe­lyé­ről, amely királyi központja volt” – írta majd’ két évtizeddel ezelőtt Dudás Árpád, Zsadány polgármestere. A település első emberét rendkívüli módon foglalkoztatja az Attila-kultusz. Egykorú történeti források magyar fordításait és legalább 120 könyvet elolvasva jutott arra a következtetésre, hogy a hun fejedelem egykori fővárosa sehol máshol nem lehetett, mint a mai Zsadány területén. Erről a Narancs.hu-nak is nyilatkozott a polgármester. Priszkosz rétor bizánci diplomata és történet­író munkájából kikövetkeztette, hogy a követ útja a mai Zsadányba vezetett. Dudás mindezt az utazással töltött napok számával és az egy nap alatt teljesített út hosszával „bizonyítja”, és úgy látja, hogy a leírásban említett folyó nem a Tisza, hanem a Sebes-Körös lehetett. "Megírom könyvben" Dudás először a kilencvenes évek végén számolt be „Attila-kutatásairól”. Régészeket és történészeket is megkeresett, és az sem szegte kedvét, hogy „elméletét” a szakma minden képviselője elutasította már akkor is. Dudás Árpád rövid megszakítással húsz éve Zsadány polgármestere, végzettsége szerint növényvédelmi mérnök, de közéleti pályafutása előtt rendőrként dolgozott. Amikor arról kérdeztük, hogy Priszkosz rétort eredetiben olvasta-e, és „kutatásai” közben konzultált-e régészekkel és történészekkel, alkalmazott-e forráskritikát és a kutatásmódszertan eszközeit mennyire vetette be, akkor kiderült, hogy a több mint száz idevágó könyv tanulmányozása és az ebből levont saját következtetések jelentik számára a „történelmi” alapot. „Ez az én szellemi termékem, de nem ülnék le erről senkivel vitázni nyilvánosan. Ha egyszer a polgármesteri évek után lesz időm, akkor mindezt megírom a könyvben” – mondta portálunknak a zsadányi polgármester. „Attilát »királynak« a források emlegetik, helyesebb »hun uralkodónak« nevezni. Ahogy helyesebb a hun birodalom központjáról, s nem fővárosáról beszélni, amelynek a helye nem lokalizálható” – vázolta a helyes terminológiát lapunknak Bálint Csanád Széchenyi-díjas magyar régész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a korszak egyik elismert kutatója. „A hun birodalom központja a leletek és a bizánci követjelentés alapján a mai Dél-Alföldön, egy fátlan síkságon lehetett, feltehetően a Tisza bal partján” – nyilatkozta még tavaly tavasszal lapunknak a neves szakember. Medgyesi Pál, a Békés Megyei Munkácsy Múzeum régésze pedig azt hangsúlyozta, „alig valamit tudunk az Attila fejedelem változó helyen lévő központjaiban felépített fapalotáiról, amelyet most Zsadányban akarnak megépíteni. Felteszem, ezt egy építész megtervezte. De kérdem, mi alapján, milyen méretben, milyen arányokkal, milyen belső elrendezéssel és milyen fából készülne?” „Állandó fővárost nem kereshetünk” „A nomád birodalmak esetében, amilyen a hun birodalom is volt, állandó fővárost nem kereshetünk. Ahogyan az életmódnak is, a nomád hatalomgyakorlásnak is lényeges eleme a mozgékonyság. Az uralkodói központ és az azt követő »udvar« – a birodalom irányításában részt vevő szűk elit, nagy létszámú testőrség, katonai kíséret és a családok, kiszolgáló népesség, állatállomány – a birodalom területén oda vonulhatott, ahol a legnagyobb szükség volt állandó jelenlétére” – írta még egy évvel ezelőtt a Narancs kérdésére Szenthe Gergely, a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Régészeti Tárának munkatársa. „Mivel nem tudjuk, hogy egy nap alatt hány kilométert tett meg a jelentős számú és alaposan felmálházott követség (útviszonyoktól és átkelésektől függően ez 10-30 km lehetett), Attila központjának helyére nézve meglehetősen bizonytalan elképzeléseink lehetnek csak. Egy átlagos menetteljesítménnyel számolva is az lényegében bárhol lehetett a Dunától keletre a mai Nagy Magyar Alföldön, beleértve a Tiszántúlt is” – fűzte hozzá a fentiekhez Szenthe Gergely. Halasztás és halasztás De vissza a Dudás Árpád által megálmodott és uniós pénzzel támogatott zsadányi Attila-látogatóközpont megvalósításához! A felvázolt tervek szerint ez jócskán fellendítené a környék turisztikáját. A projektre még 2017-ben nyertek 89 millió forintot azzal, hogy 2019 májusára elkészül. Egy közepes méretű fapavilonról van szó, amelyben egy érintőképernyős tévén lehetne többet megtudni Attiláról, ráadásul itt videóról minden érdeklődő megnézhetné Dudás Árpád – a történész és régész szakma alapján nem alátámasztott – „előadását”. Emellett kialakítanának parkolóhelyeket, és létrehoznának egy íjászatra alkalmas területet. Hogy ez így önmagában miért volna jelentős idegenforgalmi attrakció és mitől lendítené fel a község életét, legalábbis rejtély. Zsadány Forrás: Dudás Árpád Facebook Ám a beruházás nemhogy 2019 májusára nem készült el, mostanáig sem történt egyetlen kapavágás sem. Mindezt az RTL Klub Házon kívül című műsorának azzal magyarázta Dudás, hogy 2019-ben, ha roppant szoros versenyben is, de elveszítette a helyhatósági választást, így minden késedelmet szenvedett. Ennek az érvelésnek a helyességét gyengíti, hogy az eredeti elképzelések szerint a 2019 októberi önkormányzati választás előtt közel fél évvel már el kellett volna készülnie a látógatóközpontnak. A Narancs.hu-nak már úgy magyarázta a késedelmet a polgármester, hogy az első, majd a második közbeszerzés is sikertelen volt, időközben pedig nagyon megemelkedtek az építőipar árak. (A választás győztese, Marton Sándor pár hónap múltán, 2020 tavaszán lemondott, az időközi választást pedig újból Dudás nyerte.) Annyit időközben sikerült elérni, hogy 2019 májusa helyett új befejezési határidőt engedélyezett az irányító hatóság, ez 2021. március 31-e volt. De addig sem történt egyetlen kapavágás sem. Emellett az elnyert 89 millió forinthoz újabb 30 milliót kaptak a megvalósításhoz, amelynek legvégső határideje 2022. december 31-e. Kérdésünkre Dudás Árpád elmondta, a képviselő-testület még nem írta ki a közbeszerzést, de elvileg teljesíthető a projekt az év végéig. Bár azt a polgármester elárulta, hogy jelen pillanatban „kisebb esélyt lát a megvalósításra és nagyobbat arra, hogy nem lesz látógatóközpont”. Ez reálisnak tűnik. Ha ugyanis figyelembe vesszük, hogy a közbeszerzési eljárás hosszú hónapokat vehet igénybe, egy esetleges jogorvoslati kérelem ezt bőven meghosszabbíthatja, és a kivitelezésről még nem is beszéltünk. Itt kellene állnia a látogatóközpontnak „Bóna István, aki megítélésem szerint a legtöbbet tudja erről a korról, 1993-as könyvének azt a címet adta, hogy A hunok és nagykirályaik. Igaz, ő nem Zsadány és környékét nevezte meg lehetséges birodalmi központként” – mondta lapunknak Dudás Árpád. Ha igaz lenne Dudás Árpád feltételezése, hogy Attila szálláshelye a mai Zsadányban volt, akkor váratlan halála utáni temetkezési helye, valamint állítólagos hármas koporsójának is itt kellene lennie valahol. Mást mond a tudomány Merőben másként vélekedik erről a régész szakma. „Akárcsak a hun birodalom központjának helye, úgy Attila halálának helye is bizonytalan. A hadi és politikai helyzet függvényében erre valóban leginkább a Kárpát-medencében kerülhetett sor, hiszen Itália megtámadása és a nagy nyugati hadjárat után vagyunk, amikor Attila már egyaránt hadban áll a Kelet- és Nyugat-Római birodalommal” – tudtuk meg Szenthe Gergelytől. A régész megjegyezte, hogy „a halálesetre minden bizonnyal egy újabb feleséggel kötött menyegzőkor került sor. Mert amint Priszkosz beszámolójából is értesülünk, Attila szinte lépten-nyomon és lényegében bárhol vehetett feleségül olyan nőket, akikkel a házasságkötés valójából a birodalom elitjével való szövetséget erősítette, a nomád, nemzetségi rendszeren alapuló hatalmi gyakorlatnak megfelelően. A holttest konzerválását és hazaszállítását korlátozott távolságra valószínűleg meg tudták oldani. Tehát Attila esetében talán elfogadhatjuk, hogy a temetésre valahol a centrum közelében került sor. Ám azt nem tudjuk igazolni, hogy a centrum ugyanott állt Attila halálakor is, mint Priszkoszék látogatásakor; és azt sem, hogy ugyanabban a centrumban történt-e.” A történettudomány és régészet kutatásai már régen meghaladottá tették, hogy egy folyó alá, hármas koporsóba temették volna Attilát. Ehhez képest a zsadányi látógatóközpont létrehozásának apropója a pályázók leírása szerint: „Zsadány község bizonyíthatóan Attila, a királyok királyának uralkodói központja volt, vagyis a Hun Birodalom fővárosa volt 435-453 között.” Ebből csupán a „király”, a „főváros” és Zsadány nem igazolható. Mint hogy nem tudunk érdemben semmit a fapalotáról sem.
Mégsem lesz semmi Attila hun uralkodó Zsadányba álmodott fapalotájából?
A környék turizmusának fellendülését várja a település polgármestere az általa elképzelt Attila-látogatóközponttól. A projektnek 2019 májusára kellett volna megvalósulnia, de mostanáig nem kezdtek hozzá. A közel 120 milliós EU-s támogatást kapott beruházás újabb határideje ez év vége, ám a polgármester úgy látja, nagyobb az esély arra, hogy nem lesz látogatóközpont. Arról nem beszélve, hogy a tudomány vitatja, tényleg Zsadányban állt volna Attila fapalotája.
null
1
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megsem-lesz-semmi-attila-hun-uralkodo-zsadanyba-almodott-fapalotajabol-245823
2022-02-07 15:06:20
true
null
null
Magyar Narancs
A héten számoltunk be róla, hogy a váci választókerület országgyűlési képviselője, Rétvári Bence környezetében létrejövő alapítványok hogyan tevékenykedtek, gazdálkodtak 2021-ben. Már többször feltártuk, hogy ezek miképpen kapcsolódnak a Belügyminisztérium friss államtitkárához; a témában megjelent legfrissebb cikkünk itt olvasható: A szóban forgó civil szervezetek közül az egyik legérdekesebb a Millenniumi Dohány Közhasznú Alapítvány, amely 2,7 milliárd forint támogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Rétvári korábbi minisztériumától) arra, hogy felújítsa Zebegény patinás épületét, a Millenniumi Dohány Pavilont. (Az ingatlannak van egy Facebook-oldala, ahol több kép is látható a mostani leromlott állapotáról, valamint a felújítás terveiről.) Az alapítvány (aminek első kurátora Ábrahám Katalin, Újbuda korábbi kormánypárti önkormányzati képviselője volt) a beszámolójában arról írt, a 2021-es év elején sikerült körvonalazni, hogy a pavilon felújított épülete pontosan milyen rendezvények, konferenciák, hazai és nemzetközi koncertek színteréül szolgálhat a jövőben. Nyáron új közösségi kulturális tér tervezése kezdődött, előzetes tanulmányterv és egy koncepcióterv is elkészült. Decemberben benyújtották a Pest Megyei Kormányhivatalhoz az építésügyi engedélyezési tervet. Lezajlott az eljárás Utánanéztünk az építésügyi hatóság adatbázisában, hogy hol tart az eljárás, esetleg vannak-e további dokumentációk a zebegényi pavilont illetően. Azt találtuk, hogy május 19-én érdemi döntés született, vélhetően a helyreállítási munkák megkapták a szükséges engedélyt. Ugyanakkor felkerültek látványtervek is, ami alapján bizton lehet állapítani; a NER dunakanyari gyöngyszeme lehet a mesés dunai paniromával bíró pavilon, ha egyszer elkészül. A látványtervezők nem csak azt mutatják meg, miképpen nézhet ki az ingaltan, hanem mire lehet majd kihasználni: esküvők, partyk, konferenciák, egyéb rendezvények színteréül szolgálhat a későbbiekben a pavilon. A Millenniumi Dohány Pavilon Közhasznú Alapítvány a beszámolójában hozzátette, a működéséhez elengedhetetlen szálláshely biztosítása a környéken, ezért 2021 nyarán megvásároltak egy szállásépületet. „Megkezdődött az ingatlan felújításának projektje.” A Narancs.hu a közelmúltban tárta fel, hogy az alapítvány júliusban megvásárolt egy zebegényi hotelt, ezért a beszámolóban ezt az ingatlant említhetik. Annak is utánanéztünk, hogy felkerültek-e már dokumentációk a hotelt érintően az építésügyi hatóság adatbázisába, de nem találtunk ilyet.
A NER dunakanyari gyöngyszeme lehet a milliárdokból rendbehozott zebegényi pavilon
Még pár év és kezdődhet a rongyrázás a festői dunakanyari településen: esküvők, partyk, konferenciák helyszínéül szolgálhat a jövőben a 2,7 milliárd állami támogatásból megújuló Zebegényi Dohány Pavilon. Mindez – természetesen – egy Rétvári Bence környezetében létrejövő alapítvány közreműködésével.
null
1
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-ner-dunakanyari-gyongyszeme-lehet-a-milliardokbol-rendbehozott-zebegenyi-pavilon-249670#
2022-06-19 00:00:00
true
null
null
Magyar Narancs
Hihetetlen: a piacon árult fegyvereket és éles lőszereket egy 71 éves férfi Debrecenben Nem csak a portékái között, de otthonában is több veszélyes fegyvert tartott az idős férfi / Fotó: Police.hu Döbbenetes szajréra találtak rá egy szúrópróba szerű razzia keretein belül a rendőrök a debreceni használt-cikk piacon. A szívünkbe markol: zongorázik, énekel a kis SMA-s Zente, akiért egy ország szurkolt Megdöbbentő felvételek: ezt a poklot indította be Bejrútban a kikötői robbanás – Vér folyik az utcákon – (18+) A 71 éves B. Sándor a kínálatában aztán tényleg minden megtalálható volt. Az asztalon szépen sorakoztak egymást követően a gáz-riasztó fegyverek, légpisztolyok, gumilövedékes fegyverek és éles lőszerek, de voltak még gyógyszerek, kések és egyéb közbiztonságra veszélyes eszközök is. A férfi őrizetbe vétele után a hatóság emberei házkutatást is tartottak nála. Ráadásul ekkor sem kellett csalódniuk, hiszen több mint 30 légpuskát, légpisztolyt találtak és foglaltak le a házban. A Debreceni Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály a férfival szemben lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatja a nyomozást - számolt be róla a rendőrség.
Hihetetlen: a piacon árult fegyvereket és éles lőszereket egy 71 éves férfi Debrecenben
Döbbenetes szajréra találtak rá egy szúrópróba szerű razzia keretein belül a rendőrök a debreceni használt-cikk piacon.
[ "döbbenetes", "piac", "lőfegyver", "árulta" ]
0
https://blikk.hu/aktualis/belfold/71-eves-ferfi-hasznalt-cikk-piacon-arulta-a-lofegyvereket/0k3e8kg
2019-11-06 12:17:00+01:00
false
0
0
null
Szerdán, Kijevben tett látogatásakor jelentette be Antony Blinken amerikai külügyminiszter, hogy az Egyesült Államok 1 milliárd dollárnyi támogatást ad Ukrajnának, aminek a része lesz egy 175 millió dollár értékű fegyvercsomag is. Ebben többek között szegényített uránt tartalmazó lövedékek is lesznek. A washingtoni orosz nagykövetség szerda este a Telegramon azt írta, az újabb amerikai segélycsomag "az embertelenség jele", a döntés pedig annak bizonyítéka, hogy "az Egyesült Államok becsapja magát azzal, hogy nem hajlandó elfogadni a tényt, hogy az ukrán hadsereg úgynevezett ellentámadása kudarcot vallott". Antony Blinken amerikai külügyminiszter találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel 2023. szeptember 6-án Kijevben - Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova szintén a Telegramon azt írta a döntés kapcsán: "Mi ez: hazugság vagy ostobaság?", és hozzátette, hogy azokon a helyeken, ahol szegényített uránt tartalmazó lőszereket vetettek be, megnövekedett a rákos megbetegedések száma. Azt nem írta, hogy ezt milyen kutatás vagy felmérés alapján állítja. A RIA orosz hírügynökség jelentése szerint Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes "bűncslekménynek" nevezte, hogy az Egyesült Államok szegényített uránt tartalmazó fegyvereket küld Ukrajnába. "Ez nem csak eszkaláció, hanem az ilyen lőszerek háborús övezetben történő használatának környezeti hatásainak figyelmen kívül hagyása, ami felháborító" - fogalmazott. "Az amerikaiakat ez nem érdekli. Egyértelmű, hogy nem az ő területükön fogják bevetni. Egyértelmű, hogy nem érdekli őket, hogy ki lélegzi be, hol fog megtelepedni, és ez milyen következményekkel jár majd azokra nézve, akik most harcolunk, és mi lesz azokkal a generációkkal, amelyek ezen a földön fognak élni". Ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államok páncéltörő lőszert küld Ukrajnába. Az amerikai lövedékekkel azokat az Abrams harckocsikat fogják felfegyverezni, amelyeket a következő hónapokban fog az USA Ukrajnába küldeni. Nagy-Britannia az év elején már küldött szegényített uránt tartalmazó lőszert Ukrajnának, amelyekkel a Challenger 2 harckocsikat szerelték fel. Bár a szegényített urán is radioaktív, lényegesen kevésbé, mint a természetben előforduló urán. Az urándúsítás melléktermékeként keletkező szegényített uránt azért használják lőszerként is, mert rendkívüli sűrűsége lehetővé teszi, hogy a lövedékek könnyen áthatoljanak a páncélzaton, és felgyulladjanak por- és fémfelhőben. A szegényített urántartalmú fegyverek bevetésének veszélyeiről ebben a cikkben írtunk bővebben. (Guardian)
Román védelmi minisztérium: Nem fenyegették közvetlenül Románia területét az orosz támadások
Hírfolyamunk az orosz-ukrán háborúról.
[ "" ]
0
https://telex.hu/kulfold/2023/09/07/orosz-ukran-haboru-561-nap-hirfolyam
2023. 09. 07. 00:00:00
true
0
0
null
Mint arról a Szeged24 korábban beszámolt, a Sanghaji Nemzetközi Tudományok Egyetemének a Szegedi Tudományegyetem megállapodása értelmében Szegeden léterejött a Konfuciusz Intézet. "Az intézet létrehozásának az elsődleges célja, hogy megismertessük a szegediekkel, valamint az egyetemen tanulókkal a kínai nyelvet és a kultúrát" - mondta el még májusban, szegedi látogatása során a Szeged24-nek Gao Jian. A Kínai Népköztársaság budapesti nagykövet asszonya szerint világszerte nagy az érdeklődés a Távol-keleti kultúra iránt, ugyanis ma minden ötödik ember kínai. Augusztus elején Csang feng (Zhang Feng) a Sanghaji Nemzetközi Tudományok Egyetemének rektorhelyettese és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora aláírták a szegedi Konfuciusz Intézetről szóló megállapodást a Parlamentben. Most megérkeztek az első fecskék, hiszen nyolc kínai diák megkezdte tanulmányait a szegedi jogi karon. Képriportunk a kínai diákok első napját mutatja be.
Kínai diákok első napja a szegedi jogi karon
Mint arról a Szeged24 korábban beszámolt, a Sanghaji Nemzetközi Tudományok Egyetemének a Szegedi Tudományegyetem megállapodása értelmében léterejött a Konfuciusz Intézet.
[ "konfuciusz intézet", "kína", "szegedi tudományegyetem" ]
0
http://24.hu/belfold/2012/10/04/kinai-diakok-elso-napja-a-szegedi-jogi-karon
2012-10-04 00:00:00
true
0
0
null
Koronavírus: 60 milliárdos támogatást kért a Boeing Hatvanmilliárd dolláros támogatást kért az amerikai kormányzattól a Boeing a repülőgépgyártó iparág megsegítésére, emellett a társaság bejelentette, egyelőre folytatja a termelést Everettben és Charlestonban. Megdőlt a rekord: ennyien még nem haltak meg koronavírusban egy nap alatt Németországban Rossz a helyzet a szomszédban: Ukrajnában 13 ezer fölé emelkedett az új betegek száma Rossz a helyzet a szomszédban: Ukrajnában 13 ezer fölé emelkedett az új betegek száma Korábbi hírügynökségi jelentések arról szóltak, hogy a Boeing magának több tízmilliárd dollár támogatást próbál szerezni az amerikai kormánytól hitelgaranciák és egyéb támogatási formák keretében. Az amerikai repülőgépgyártó vállalat szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében azzal indokolta a támogatást, hogy a Boeing és beszállítói hálózata 2,5 millió munkahelyet és 17 ezer vállalatot tart el, az iparág hosszú távú kilátásai pedig rendkívül pozitívak. A Trump-adminisztráció a napokban dönt arról, hogy megadja-e a kért összeget. A Boeing eközben arról is határozott, hogy fenntartják a termelést mindkét, még üzemelő gyárukban, és mindenben követik a egészségügyi hatóságok útmutatásait. A harmadik, rentoni egységet nem érintik a változások, mert a 737 MAX gyártásának leállítása miatt nem folyik termelés a Seattle-től délre lévő üzem végösszeszerelő sorain. Az Airbus kedden jelentette be, hogy négy napra felfüggeszti a gyártást a spanyol és a francia üzemekben, hogy rendkívüli egészségügyi és biztonsági intézkedéseket vezessenek be. A leállás azonban rövid távon érinteni fogja a hamburgi gyárat is, mivel ott egyebek mellett végösszeszerelő sor is működik, amelynek szüksége van a spanyol és a francia gyárakban készülő részegységekre. (MTI)
Koronavírus: 60 milliárdos támogatást kért a Boeing
Hatvanmilliárd dolláros támogatást kért az amerikai kormányzattól a Boeing a repülőgépgyártó iparág megsegítésére, emellett a társaság bejelentette, egyelőre folytatja a termelést Everettben és Charlestonban.
[ "koronavírus", "Boeing", "támogatás", "járvány", "termelés" ]
0
https://blikk.hu/aktualis/kulfold/koronavirus-60-milliardos-tamogatast-kert-a-boeing/0xthb3p
2020-03-18 17:55:00+01:00
false
0
0
null
Nyugodtan telt el a szombatra virradó éjszaka Ukrajna keleti részének legfőbb városaiban azután, hogy előző nap tűzszünet lépett életbe az ukrán fegyveres erők és az oroszbarát felkelők között, közölte az AFP francia hírügynökség a helyszínről. A régió "fővárosában", s egyben a szakadárok legfőbb erősségében, Donyeckben a helyi önkormányzat egy közleményében szombat reggel azt írta, hogy nem kapott értesülést lövésekről, sortüzekről vagy robbanásokról, írja az MTI. Egy másik helyszínen, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolnál, ahol pénteken még heves harcok dúltak, ugyancsak nyugodt volt a helyzet. A várost védő, önkéntesekből szerveződött Azov zászlóalj két katonája is megerősítette, hogy nem hallottak semmi gyanús zajt, nyugodtan telt el az éjszaka. Egyikük azt mondta: meglepő volt, hogy így történt. A harcok beszüntetéséről szóló jegyzőkönyvet pénteken írtak alá Kijev és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői a fehérorosz fővárosban, Minszkben.
Ukrajna: nyugalmasan telt az éjszaka
Ukrajna: nyugalmasan telt az éjszaka - A tűzszünet után Donyeckben és az Azovi-tengernél sem lőttek, a katonák szerint ez meglepő.
[ "ukrajna", "mariupol", "donyeck", "külföld" ]
0
https://index.hu/kulfold/2014/09/06/ukrajna_nyugalmasan_telt_az_ejszaka
2014-09-06 00:00:00
false
0
0
null
Laura Linney is csatlakozik a stábhoz, így megtudhatjuk, mi történt az elmúlt években Sarah-val. A Red Nose Day Actually című negyedórás kisfilm március 24-én, a BBC-n került adásba, egy jótékonysági rendezvény, a Red Nose Day részeként, ahogy arról korábban beszámoltunk. Aki már látta a folytatást, annak feltűnhetett, hogy a Laura Linney által megformált karakter, Sarah kimaradt belőle. Linney egy magányos üzletasszonyt játszott, aki évek óta szerelmes volt kollégájába, Karlba. Úgy tűnt, a férfit is gyengéd szálak fűzik az önbizalomhiányos Sarah-hoz, de randevújuk végül kudarcba fulladt. Linney elmondta, hogy Richard Curtis felvette vele a kapcsolatot, hogy meséljen a rövidfilmes terveiről, a színésznő pedig természesen igent mondott arra, hogy a folytatás amerikai verziójában megmutassák, mi történt Sarah-val az elmúlt 13 évben. Linney jeleneteit áprilisban forgatják majd, a Red Nose Day Actually amerikai folytatása pedig május 25-én debütál, szintén egy adománygyűjtési műsor részeként – írja a Metro.
Élet+Stílus: Az Igazából szerelem folytatásának amerikai változata tartogat még meglepetéseket
Laura Linney is csatlakozik a stábhoz, így megtudhatjuk, mi történt az elmúlt években Sarah-val.
[]
0
https://hvg.hu/elet/20170329_Az_Igazabol_szerelem_folytatasanak_amerikai_valtozata_tartogat_meg_meglepeteseket
2017-03-29 12:31:00+02:00
false
0
0
null
Hétfő délelőtt, hosszas vita után megszavazta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága, hogy a parlament elé kerül a paksi bővítés dokumentumait 30 évre tikosító törvényjavaslat. Hazaárulásról beszél az ellenzék A javaslatot a bizottság többségi, kormánypárti tagjai szavazták meg, az ellenzék tiltakozott ellene. Az LMP „a hazaárulás minősített esetének” nevezte, a Jobbik pedig úgy látja, hogy a paksi bővítés „jó cél", de "ennek érdekében is lehet hatalmas pénzt lopni”. MSZP: a tikosítás nem segít a Fideszen A napnál is világosabb, hogy a Fidesz ezzel a törvényjavaslattal Magyarország legnagyobb korrupciós ügyét és minden idők legnagyobb lopását igyekszik előkészíteni illetve eltussolni - mondta az Origónak a bizottság egyik MSZP-s tagja. Harangozó Tamás szerint kiderült, hogy nincs jogi alapja a titkosításnak, mert a törvények ma is garantálják a nemzetbiztonságilag fontos adatok védelmét. Az ellenzéki politikus felháborítónak nevezte, hogy közérdekű adatokat titkolnának el az adófizetők elől, akik amúgy a 3000 milliárdos hitelt fizetik. Hozzátette: akár 300 évre is titkosíthatják az adatokat, de ez a Fideszen már nem segít, "előbb-utóbb minden kiderül." Például nemzetbiztonsági ok is A Fidesz szerint a titkosítás "többek közt nemzetbiztonsági okokkal magyarázható". A hamarosan a parlament elé kerülő javaslat kimondja, hogy az orosz és a magyar kijelölt szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg. A többség ellenzi a titkosítást Mint korábban írtuk, a parlament törvényalkotási bizottsága csak pár órával az ülés előtt kapta meg a titkosításról szóló módosító javaslatot. Az eredeti törvényben 15 éves titkosítást írtak elő, azonban ezt is bírálták a Fidesz soraiban is. Bencsik János, a második Orbán-kormány volt energiaügyi államtitkára szerint például a közpénzből épült beruházásnál az állampolgároknak joga van bizonyos információkhoz hozzáférni.
Megszavazta a bizottság, 30 évre titkosíthatják Paks II-t
Megszavazta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága azt a törvényjavaslatot, amellyel 30 évre titkosíthatják a paksi bővítés dokumentumait. A javaslatról véglegesen a parlament dönt.
null
1
https://www.origo.hu/gazdasag/2015/02/megszavazta-a-bizottsag-30-evre-titkosithatjak-paks2-t
2015-02-27 00:00:00
true
null
null
Origo
A megújuló Városliget fejlesztései több mint 120 ország népszerű idegenforgalmi projektjeivel mérették meg magukat, és a zsűri, valamint a nyilvános közönségszavazatok alapján bizonyultak a legjobbnak. Az International Travel Awards a legrangosabb díj az utazás és a turizmus területén, "turisztikai Oscar-díjnak" is nevezik, és minden évben több ezer szereplő közül jutalmazza a legkiválóbbakat. A díjátadót 2018 óta minden évben megrendezik, hogy a turisztikai vonzerő szempontjából kiemelkedő projektek, fejlesztések, attrakciók versenyében megjutalmazzák a legjobbakat. Kontinensenként számos kategóriában érkeznek jelölések épületekre, természeti látványosságokra és különleges látnivalókra, amelyek közül a győztest a zsűri értékelését követően közönségszavazással választják ki. A turisztikai szakemberek, a média és a látogatók idén is a világ minden tájáról szavaztak a jelöltekre a Közel-Keletről, Ázsiából, Európából, Afrikából, Amerikából és Óceániából egyaránt - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Nagy büszkeség, hogy a Liget Budapest Projekt, Európa jelenleg legjelentősebb kulturális beruházása, és az ennek részeként megvalósított Magyar Zene Háza jelentősen hozzájárul az ország és a főváros turisztikai vonzerejéhez, amit a turisztikai szakma képviselőinek elismerése mellett a közönség szavazatai is visszaigazoltak. Ezt a kiemelkedően magas látogatószámok mellett az is bizonyítja, hogy az egyik legfontosabb idegenforgalmi megméretésen, az International Travel Awardson három elismerést is elhozhattunk - idézi a közlemény Gyorgyevics Benedeket. Hozzátette: az elsődleges célok között volt, hogy a Városliget mint turisztikai attrakció bekerüljön a Budapestre érkezők kötelező látogatási pontjai közé. A Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum vagy a Ballonkilátó külföldi látogatóinak emelkedő számai alapján látható, hogy a Városliget felkerült a nemzetközi turisztikai térképre. A hosszú távú cél pedig az, hogy a parkba folyamatosan olyan megújuló kulturális tartalom, rekreációs élmény költözzön, ami miatt önmagában is érdemes elindulni Budapestre és hosszabb időt eltöltetni itt, sőt, akár újra és újra vissza is térni. A világ legrangosabb turisztikai és ingatlanfejlesztési díjainak birtokában immár elmondhatjuk, hogy mindenki fölkapja a fejét a Liget projekt egyedisége és komplexitása kapcsán, hogy itt több mint 100 éves intézmények békésen megférnek egymás mellet a kiemelkedő építészeti minőséget képviselő újakkal, és alkotnak egy élő rendszert, miközben a természet, a park élményfunkciókkal, rekreációs lehetőségekkel körülöleli őket - mondta a vezérigazgató. Gyorgyevics Benedek hozzátette: a Liget Budapest Projekt eredményei ma már túlmutatnak önmagukon: a Városliget ikonikus épületei szimbólummá váltak. "Amikor a negyedikes olvasókönyv címlapján a Városliget fölé szálló, a Szinyei-festményre emlékeztető piros-fehér csíkos ballon stilizált képe jelenik meg, vagy mikor a Zene Házának grafikai változata országimázs-kiadványokban bukkan fel, akkor szembesül az ember azzal, hogy mindez rólunk, az egész országról is szól, arról, hogy igenis képesek vagyunk világraszóló eredményeket létrehozni" - fogalmazott. A szombaton tartott dubaji díjátadó kapcsán a vezérigazgató felhívta a figyelmet: a Liget Budapest Projekt első tíz évében évszázados kulturális intézményeink újultak meg, s mellettük a világ legizgalmasabb kortárs épületei közé tartozó új intézmények is létrejöttek. A fejlesztéseknek köszönhetően Magyarország turisztikai vonzereje jelentősen emelkedett, és az új kortárs ligeti épületek nemzetközileg is ismert nevezetességeivé váltak hazánknak. Mindezekhez hozzájárult, hogy a Városliget megújításának első évtizede immáron két tucatnál is több rangos nemzetközi díjat hódított el - tette hozzá. A Liget Budapest Projekt fejlesztései által elnyert összes díjatIDE KATTINTVAlehet megtekinteni, míg a projekt fejlesztéseit bemutató látványos videó itt látható:
Újabb elismerés a Budapest Liget Projektnek
Az International Travel Awards történetében először fordult elő, hogy egy fejlesztés 3 díjat is elnyert: a Liget Budapest Projekt két kategóriában is első helyet szerzett: a világ legjobb turisztikai fejlesztése és Európa legjobb családbarát fejlesztése lett, a Magyar Zene Háza pedig az Európa legvonzóbb turisztikai attrakciója elismerést kapta meg a Dubajban tartott díjkiosztón – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.
[ "" ]
0
https://www.duol.hu/hazai-kultura/2024/09/liget-budapest-projekt-international-travel-awards-turisztikai-fejlesztes
null
true
null
null
DUOL (DH-online)
Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar, becsült vagyona a tavalyi adatok alapján 990 milliárd forintra emelkedett az előző évi 660 milliárd forintról, vagyis egy év alatt 50 százalékkal nőtt - derül ki a ma utcára kerülő A 100 leggazdagabb magyar 2024 című kiadványból. E szerint kifejezetten jól ment tavaly a NER-nek. Orbán Viktor miniszterelnök környezetének másik illusztris tagja, Tiborcz István becsült vagyona A lista második helyezettje Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató, aki az elmúlt évtizedekben nem csupán felépítette régió egyik legnagyobb bankját, de jelentős szereplő a hazai élelmiszeriparban és agráriumban. Csányi Sándor vagyonát a szerkesztők 700 milliárd forintra becsülték, míg harmadik helyre Felcsuti Zsoltot sorolták 486 milliárdos vagyonával. Felcsúti Zsolt az a magyar vállalkozó, aki soha nem üzletelt a magyar állammal, nem vett részt a privatizációban, ennek ellenére vagy épp ezért az általa alapított MPF Holding ma már Svájcban, illetve a cégcsoport elsősorban a világpiacon működik. Egy helyett lépett előre Veres Tibor, akinek vagyona 422 milliárd forinttal a negyedik legnagyobbnak számít, míg az ötödik helyre Gattyán György került 398 milliárd forinttal. A leggazdagabb száz közé az idei kiadványba 17,2 milliárd forintos becsült vagyonnal lehetett bekerülni. A kiadvány szerkesztői minden évben elkészítették a legbefolyásosabb személyiségeinak a listáját is, amelyet évek óta Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, őt követi sorrendben Csányi Sándor, valamint Rogán Antal kabinetminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Mészáros Lőrinc egy helyet lépett hátra, őt követi Hernádi Zsolt (Mol Nyrt.) illetve Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, majd Lázár János közlekedési miniszter. Szakonyi Péter szerkesztő bevezető jegyzete szerint a magyar, pontosabban a NER-milliárdosok szempontjából a következő évek vízválasztók lehetnek, hiszen a hazai állami megrendeléseken felhizlalt cégek az elhalasztott állami beruházások az elmaradó uniós pénzek miatt kénytelenek lesznek külföldön terjeszkedni versenykörülmények között, amivel kapcsolatban több elemzőnek is kétségei vannak. Ennek ellenére vannak olyan cégek, amelyek teljesítményük alapján sikerrel tudtak kilépni a külpiacokra - ezek közzé sorolható Felcsuti Zsolt cégcsoportja vagy épp a BioTechUSA táplálékkiegészítőket gyártó és forgalmazó magyar cég, de ezek a vállalkozások más minőséget képviselnek. Már saját vagyonkezelő alapítványa is van Mészáros LőrincnekA korábban becsültnél többe, 15 ezer milliárd forintba kerülhet az adófizetőknek Mészáros Lőrincék autópálya-koncessziójaMindenki nyugodjon meg, él és virul Mészáros Lőrinc sportmárkájaMészáros Lőrinc megvette a Brendon babaáruház-láncot is
Mészáros Lőrinc közelít az ezermilliárdos álomhatárhoz, egy év alatt 50 százalékkal nőhetett a vagyona
Ő a leggazdagabb magyar, aminek nyilván semmi köze ahhoz, hogy az egykori iskolatársa évek óta Magyarország legbefolyásosabb embere.
null
1
https://nepszava.hu/3235543_100-leggazdagabb-magyar-meszaros-lorinc-ner-tiborcz-istvan-vagyon
2024-05-16 00:00:00
true
null
null
Népszava
Jelentősen a valós értéke alatt becsülhette föl, majd értékesíthette a főváros az egyikét annak a tizenhárom ingatlannak, amelyek az Anonymus-maszkos alak által kedden nyilvánosságra hozott listán szerepelnek és amelyeket a szivárogtató állítása szerint a fővárosi „jutalékos rendszer” keretében adtak el vagy kínáltak eladásra. A listán szereplő ingatlanok egyike a XII. kerület, Istenhegyi út 62. Ennek a 844 négyzetméteres teleknek a besorolása kivett beépítetlen terület. A főváros által készíttetett értékbecslés szerint a terület értéke mindössze 119 millió forint + áfa volt, ami csak 141 ezer forint négyzetméterenként. A telket 2020 októberében a Nagy-Verecke Property Kft. vette meg bruttó 256,5 millió forintért, így papíron úgy tűnhetett, minden rendben volt az eladás körül, és a főváros kifejezetten jó üzletet csinált. Nem lehet tudni, hogy a terület végül elkelt-e ennyiért, mivel Magyarországon a magánszereplők közti ingatlaneladások szerződései nem nyilvánosak. A jelentős árkülönbségre a Kutyapárt honlapján megjelentetett cikk szerint az lehet a magyarázat, hogy a teleknek 65 százalékos a beépíthetősége, szintterületi mutatója pedig 2,2, ami miatt ha az emeleteket összeadjuk, összesen 1857 négyzetmétert lehet ráépíteni. A környéken az új építésű ingatlanok négyzetméterára az egymillió forintot is jelentősen meghaladja, így akár egy több mint kétmilliárd forint értékű épület is kerülhet majd a telekre egy esetleges fejlesztés után, ami azt jelenti, hogy jelentősen a valós értéke alatt adtak túl a fővárosi ingatlanon. A Magyar Nemzet írta meg, hogy a telket megvásárló, majd továbbértékesíteni próbáló Nagy-Verecke Property Kft.-t 2019 februárjában alapították, és fő tevékenysége a saját tulajdonú ingatlanok adásvétele. A cég székhelye jelenleg a II. kerületi Gárdonyi Géza út egyik házának pincéjébe van bejegyezve. Amennyiben igaz az Anonymus-maszkos alak állítása, és a főváros valóban a korábban nyilvánosságra került hangfelvételeken Gansperger Gyula által emlegetett „jutalékos rendszer” keretében adta el a telket az Istenhegyi úton, akkor a vételár után tíz százalék – ebben az esetben 25 millió forint – jutalék üthette az érintettek markát. Az viszont biztosnak tűnik, hogy az ingatlant jelentősen áron alul értékesítették, ami lehetővé tette, hogy az új tulajdonos mindenféle fejlesztés nélkül, egyből jelentős haszon reményében kezdhesse árulni a telket, amelyen potenciálisan több milliárd forintos nagyságrendű építkezés is megvalósítható lenne. (Borítókép: Google Street View)
Belföld - Áron alul kelhetett el az egyik fővárosi ingatlan
Áron alul kelhetett el az egyik fővárosi ingatlan - Pár hónap alatt akár kétszázmillió forintot is kereshetett a vevő az üzleten.
null
1
https://index.hu/belfold/2021/12/01/aron-alul-kelhetett-el-az-anonymus-altal-emlegetett-egyik-fovarosi-ingatlan/
2021-12-01 18:19:00
true
null
null
Index
Hosszú Katinka a 400 vegyes után a 200 pillangót is remek idővel nyerte meg az indianapolisi úszó Grand Prix-versenyen. Pénteken 400 vegyesen Hosszú Katinka a világ idei második legjobb idejével győzött az indianapolisi GP-viadalon. A 4:32.83 perces időnél 2012-ben csak a brit Hannah Miley volt gyorsabb (4:32.67). 200 pillangón Hosszú Katinka az olimpiai A szintnél jobb időt, 2:07.58-at ért el, megelőzve két amerikai úszót, 2:09.92 Kathleen Herseyt (2:09.92) és Dana Vollmert (2:09.96). Két hete Hosszú Katinka 400 yardos vegyesúszása rekordot döntött az amerikai egyetemi bajnokságon:
Hosszú Katinka jó formában
Hosszú Katinka a 400 vegyes után a 200 pillangót is remek idővel nyerte meg az indianapolisi úszó Grand Prix-versenyen.
[ "úszás", "hosszú katinka" ]
0
https://24.hu/sport/2012/04/01/hosszu-katinka-jo-formaban
2012-04-01 00:00:00
false
0
0
null
Az óbudai korrupciós ügy egyik szereplőjének, P. Gábornak az ügyvédje reméli, hogy védencének szeptemberben már nem hosszabbítják meg a letartóztatását. Szerinte ugyanis a kényszerintézkedésre semmi szükség. Barabás Éva lapunknak elmondta, hogy a bíróság a bizonyítási eljárás esetleges befolyásolásának veszélye miatt rendelte P. Gábor letartóztatását.Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra a körülményre, hogy az ügyben még 2021 végén rendelték el a nyomozást az úgynevezett Anonymous-videók hatására.- Ha bárki bármit befolyásolni akart volna, azt már régen megtehette volna, de nem történt ilyen és az ügyészség sem tudott ilyet felmutatni egyik gyanúsított esetében sem - hangsúlyozta.Kitért arra, hogy az ügy gyanúsítottjainak többsége szabadlábon védekezhet, ők megkaphatják a teljes nyomozati iratot, azt kezdenek vele, amit akarnak, esetükben nem tett indítványt az ügyészség kényszerintézkedés alkalmazására. Sérelmezte azt is, hogy míg a sajtó megszerezte a nyomozati dokumentumokat, ügyfelének az iratmegismerési jogát az ügyészség továbbra is korlátozza.- A gyanú szerinti állítólagos vesztegetővel szemben, aki egyébként első körben tagadta a bűncselekmény elkövetését, az ügyészség soha semmilyen kényszerintézkedésre nem tett indítványt- nehezményezte az ügyvéd. Barabás Éva hozzátette, hogy ez a személy nem sokkal később egyezséget kötött az ügyészséggel, korábbi tagadása ellenére beismerő vallomást tett és lényegében az ő terhelő vallomása alapján került sor Czeglédy Gergő alpolgármester meggyanúsítására.Az ügy részleteiről nem kívánt beszélni, de mint mondta, az ügyészség a gyanúsítottakat terhelő bizonyítékok java részét különböző alkuk útján szerezte be. Elárulta továbbá, hogy a vádhatóság a védencének is felajánlotta az egyezségkötés lehetőségét, amitől azonban P. Gábor elzárkózott.- Még a mielőbbi szabadulás érdekében sem akart olyan dolgokat elismerni, amelyeket nem követett el - magyarázta az ügyvéd, aki úgy véli, az igazmondási kötelezettség nélkül tett vallomások között több ellentmondás van. Példaként említette, hogy az egyik alkut kötő személy azt állította, a sajtóban is megjelent videófelvételen, amelyen állítólagos pénzvisszaosztás történik, P. Gábor szerepel. - Ezen a felvételen azonban nem a védencem látható - hangoztatta Barabás Éva.Az óbudai korrupciós botrányEmlékezetes, ez az az ügy, amelybe belebukott az óbudai polgármester, Kiss László, valamint alpolgármestere, Czeglédy Gergő.Mindkettőjüket minősített vesztegetéssel gyanúsítják és mindketten letartóztatásban vannak. A korrupciós ügy persze nem velük kezdődött, a történet szálai több évvel korábbra vezetnek vissza.
Nem kötött vádalkut a baloldal háttérembere
Felajánlotta a nyomozati alku lehetőségét az ügyészség a baloldal háttéremberének, P. Gábornak az óbudai korrupciós ügyben – nyilatkozta lapunknak a férfi ügyvédje. Barabás Éva elmondta, védence nem kötött egyezséget az ügyészséggel, azt pedig tagadja, hogy ő szerepel abban a videóban, amelyben korrupciós pénzeket számolnak.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/08/nem-kotott-vadalkut-a-baloldal-hatterembere
2024-08-23 05:01:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Mindenre emlékező kisgyermekekhez hasonló robotot készítettek az Egyesült Királyságban. Az Egyesült Királyságban Plymouthban az európai egyetemek konzorciuma által egy olyan robotgyermeket fejlesztettek ki, mely tanulással sajátítaná el a világról való tudását. A robot kisgyermeket iCubnak hívják, és egy csecsemő naivitásával szemléli a világot. A robot kisgyermekkel fontos mesterséges intelligencia kutatásokat végeznének pszichológusok. Ugyanis a robot célszerű egy emberi gyermek korai fejlődését szimulálni. iCub a folyamatos tapasztalatszerzéssel alakítja ki a világról alkotott tudását. A babaarcú robot minden tárgyat megszemlél és megvizsgál, amit maga előtt lát, totyogva követi a mozgó objektumokat, és mindenre emlékszik, amit valaha látott.
Babaarcú robotgyermek
Mindenre emlékező kisgyermekekhez hasonló robotot készítettek az Egyesült Királyságban.
[ "robot", "robotika", "technológia", "technika", "baba" ]
0
https://24.hu/tudomany/2010/09/21/babaarcu-robotgyermek
2010-09-21 00:00:00
false
0
0
null
Az atlatszo.hu az oknyomozó újságírás és a tényfeltárás mellett évek óta a tárgyalótermekben is küzd a közérdekű adatok nyilvánosságáért és az állam átláthatóságáért. Most sem volt ez másképp. Év végi összefoglalónkban szelektív visszatekintőnket olvashatjátok – szaftos ügyes jogászkodással fűszerezve. MTVA szerződések –hosszú jogviták vége Az év elején egy hosszú pereskedésre került pont, amikor régi barátunktól, az MTVA-tól újévi ajándék gyanánt megkaptuk 48 céggel kötött, döntően műsorkészítési szerződéseiket. A perben meghozott jogerős ítélet világossá tette, hogy a perindításhoz nem szükséges jogi érdeket igazolni, azt tulajdonképpen maga az Alaptörvény teremti meg azzal, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot biztosítja. Ez nem is olyan bonyolult egyébként: nem kell igazolnunk az élethez való jogunkhoz fűződő érdekünket sem ahhoz, hogy jogunk legyen élni, de az adatgazdákkal ilyen szinten is vitatkozni kényszerül az ember. Az ítéletből kiderül az is, hogy az üzleti titokra való általános hivatkozás soha sem elég az adatkiadás jogszerű megtagadásához. Az év ugyanúgy a közmédiával ért véget, ahogy kezdődött: decemberben az MTVA Kunigunda utcai székházával kapcsolatos hitelszerződéseket tehettük közzé a másodfokon is megnyert adatper, majd az MTVA ezt követő teljesítése eredményeképpen. Banktitok, üzleti titok, a szerződéseken dolgozó ügyvédi irodák szerzői jogai – csak néhány azok közül az alperesi érvek közül, amiknek nem volt jelentősége abból a szempontból, hogy az MTVA köteles a nyilvánosság felé beszámolni a 61,6 milliárd forintos (!) ingatlan- és adósságrendező hitelfelvétel részleteiről. Fontos ítéletek, fontos sikerek. Antikommunizmus és demokratikus nyilvánosság a’la Fidesz. Februárban a tisztességes sajtóorgánum és a tisztességes kormányzat tisztességes akciójával szembesülhettünk: az atlatszo.hu által kiperelt listát a kommunista diktatúrával kapcsolatos tevékenységük nyugdíjpótlékra méltatlanná vált személyek neveiről a kormány a Magyar Nemzetnek azelőtt adta ki, hogy lejárt volna az atlatszo perében a bíróság által megállapított teljesítési határidő. Így sikerült úgy a kommunista hatalom birtokosairól leplet lerántó médium szerepében tetszelegnie a Magyar Nemzetnek úgy, hogy az adatok nyilvánosságra hozatalához vezető jogi csatát mi vívtuk meg. Az ügy egyébként is érdekes tapasztalattal szolgált arról, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium mit gondol az Alaptörvénybe írt azon szakaszról, hogy "[a] kommunista diktatúra hatalombirtokosai[nak] a diktatúra működésével összefüggő szerep[ével] és cselekményei[vel] összefüggő személyes adata[i] nyilvánosságra hozhatók". A minisztérium álláspont szerint ebből nem következik az, hogy megismerhessük azok nevét, akiktől a kommunista múltban betöltött szerepük miatt megvonták nyugdíjpótlékot. Az olimpiai aranyérmes EMMI: a perelhúzás bajnokát avattuk márciusban A 2012-es olimpiai játékok után több mint 2 milliárd forintot osztottak ki többek között az 1-8. helyezést elért olimpikonoknak, illetve edzőiknek. Ez rendben is lehet, az már kevésbé, hogy a senki által egyetlen másodpercben sem vitatott adatokat, miszerint kinek mennyit fizetett ki az Államkincstár, több mint egy év alatt, persze itt is jóval a perindítás után sikerült kiadni az EMMI-nek. Kiváló példája ez az eset annak, hogy mennyire veszik komolyan egyes minisztériumokban a közérdekű adatok nyilvánosságát. Az MNB megveszi a teljes elektronikus banki átutalási rendszert működtető Giro Zrt-t 9.5 milliárdért – de az ügy részleteiről egy szót nem hajlandó mondani A Nemzeti Banktól két információra voltunk kíváncsiak. Kértük, hogy küldjék meg a tulajdonrész megszerzésére vonatkozó szerződést, valamint a Magyar Nemzeti Bank által a Giro Zrt.-ben gyakorolt tulajdonosi jogokat érintő minden további szerződést vagy más megállapodást. Így kiderülhetne, hogy pontosan mit és mennyiért vásárolt az állam nem kevés pénzért. A másik kérdésünk a döntés előkészítésére irányult, hiszen talán még érdekesebb, hogy mi volt a motiváció, milyen érvek szóltak a vásárlás mellett, hogyan alakult ki a vételár stb. Kértük, hogy küldjék meg a szerződésekről, megállapodásokról született döntéseket megalapozó minden dokumentumot. Határidőben válaszra sem méltattak minket, majd felháborodtak azon, hogy ezt megírtuk, mert ők a törvényes határidő után nyolc nappal válaszoltak – elutasították az adatkérést. A per folyamatban van, reméljük, az érintettek érzékenysége idővel fejlődik majd, és fogékonyak lesznek mások igényeire is: például azon állampolgárokéra, akik alapjogaikkal úgy szeretnének élni, hogy ahhoz nem kell egy giga állami szervvel pereskedniük. Precedens jelentőségű siker az Alkotmánybíróság előtt a TASZ és az Átlátszó közös perében Főszerkesztőnk, Bodoky Tamás a Vértesi Erőmű Zrt. milliárdos veszteségeit megalapozó szerződéseket és ezekhez kapcsolódó belső vizsgálati anyagokat kérte ki még jóval az Átlátszó létrehozása előtt. Az adatigénylés teljesítését arra hivatkozva tagadták meg, hogy a Vértesi Erőmű nem lát el közfeladatot. Annak ellenére állították ezt, hogy a Vértesi Erőmű a Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdonában áll, melyről már rengetegszer kimondta a bíróság, hogy közfeladatot ellátó szervnek minősül. Bodoky – az ügyet végig, bár az alkotmánybírósági szakban már az átlátszós jogászok bevonásával gondozó Társaság a Szabadságjogokért segítségével – perelt, sajnos ezúttal sikertelenül. A felülvizsgálati eljárásban hozott – a nyilvánosság számára kedvezőtlen – döntésében a Kúria azzal érvelt, hogy csak azok a cégek kötelesek elszámolni a közpénzek elköltésével, melyek az állami, illetve most már a nemzeti vagyonról szóló törvény mellékletében nevesítve is szerepelnek, mert csak ezek látnak el közfeladatot. Az Alkotmánybíróság azonban elfogadta érvelésünket és megállapította, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása szempontjából a tartós állami tulajdonban lévő meghatározó befolyása alatt álló leányvállalatot is olyan gazdasági társaságnak kell tekinteni, amely közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó személynek minősül. Így nem lehetséges már az, ami a Kúra döntése alapján még járható út lett volna: a közfeladatot ellátó és közpénzből működő gazdasági társaság kiszervezi a tevékenységét és a vagyonát általa alapított leányvállalatokhoz, akik már nem kötelesek elszámolni a köztulajdon feletti rendelkezésről. A norvégok, a KEHI és a civilek elleni hadjárat Részben az átláthatóság kapcsán kialakult össze-vissza beszéd miatt, részben a Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott projekt kedvezményezettjeként elkerülhetetlen volt, hogy publikáljuk a témával kapcsolatos álláspontunkat. Talán a kormányzatnak is segítve felhívtuk a figyelmet arra, hogy bizony a norvég pénzekre is vonatkozik a közérdekű adatok nyilvánosságának követelménye, mégpedig a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alapján. Jeleztük aztis már ekkor, hogy ennek ellenére a KEHI-nek nincs hatásköre semmilyen vizsgálatra az ügyben. Aztán megvizsgáltuk a nemzetközi jogi környezetet is, amely alapján senki számára nem lehet kétséges, hogy nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi jog is kizárja a KEHI vizsgálatát az NCTA működése kapcsán. Zárszóként az ügyben elemeztük a KEHI nyilvánosságra hozott jelentését is, amiben hivatkozott idézetet itt is megismételjük, érzékeltetendő, milyen hangulata van az embernek a jelentés lapozgatása közben: "Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, 5 perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös! Magára is, magamra is, mindenkire!" Az Eon 600 milliárdos vesztesége és az évtized egyik potenciális botránya Másfél éves hercehurca végén, augusztusban nyertünk a Kúria előtt is abban a perben, amelynek az állami tulajdonú Magyar Villamos Műveknek az Eon földgáz-nagykereskedő és a földgáztározók megvásárlásáról döntő közgyűlésére kiadott felhatalmazást és az azt megalapozó előterjesztések kiadása volt a tárgya. A kiadott iratok alapján az év, de lehet, hogy az évtized egyik botrányára derült fény: a vételárat már a cégek teljes körű átvilágítása és a szerződés kitárgyalása előtt, a miniszterelnök és az Eon vezére közötti szándéknyilatkozatban meghatározták. Sőt a szerződés teljes kitárgyalásáig az E-on nem volt hajlandó teljeskörű iratbetekintést biztosítani a magyar állam képviselőinek, épp a legfontosabb üzleti kockázatokat tartalmazó szerződéseket csak a szerződések parafálása volt hajlandó megmutatni. Az is kiderül az iratokból, hogy az orosz Gazprommal fennálló hosszú távú földgáz-nagykereskedői szerződés alapján egy előre meghatározott mennyiségű földgázt akkor is ki kell fizetnie a magyarországi nagykereskedőnek, ha egyébként azt nem tudja értékesíteni, ami önmagában sok százmilliárdos kockázat. Az előkészítő iratokból az derül ki, hogy legrosszabb esetben a kialkudott vételár akár 600 milliárd forinttal is felülárazott lehet. Ehhez képest a stadionépítés nem is olyan nagy dolog. Így érthető, hogy miért kellett első fokon, másodfokon és felülvizsgálatban is megküzdeni az adatokért. Ez a Minimum – önkormányzati átláthatósági program Az Átlátszó.hu, K-Monitor, Political Capital, TI Magyarország közös projektje volt, amelynek keretében arra bíztattuk az önkormányzati választásokon induló képviselő-jelölteket, hogy vállalják, hogy megválasztásuk esetén, már munkájuk első száz napjában fellépnek önkormányzatuk átláthatóbbá tételéért. Örömünkre a szervezetek közös javaslatainak nagy részét először foglalta jogszabályba a zuglói önkormányzat, azóta több más helyeken is beterjesztettek hasonló javaslatot. Hogy van-e érdemi hatása az új szabályoknak az önkormányzatok átláthatóságára, illetve az általuk eszközölt beszerzésekre, az jövő ilyenkor már látható lesz. Közadatperes adatbázis Az átláthatóságért dolgozó szervezet számára az egyik legfontosabb cél, hogy az állampolgárok és a területtel foglalkozó jogászok számára is könnyebbé tegyék a jogérvényesítést. Az adatkérés rutinszerűvé tételét szolgálja a korábban indított kimittud.atlatszo.hu, ahol a beküldött adatkérések száma meghaladja a 3,500-at. Minél több az adatkérés, annál több jogi probléma merül fel természetesen. Ezek kezelésében egyik segítségnyújtási mód, hogy a hozzánk érkezett kérdéseket folyamatosan megválaszoljuk. A másik pedig egy ezévi fejlesztés, az Adatperes Tezaurusz, amelyben feldolgoztuk a Bírósági Határozatok Gyűjteményében nyilvánosan elérhető közadat-peres bírósági döntéseket, és kiválogattuk belőlük a más perekben is felhasználható általános megállapításokat, végül tárgyszavakkal és törvényi hivatkozással láttuk el őket. Az adatbázis felhasználóbarátabbá tételére a jövő évben kerül majd sor. Ne zavarj, lopok! 2.0 November végén hívtuk fel a figyelmet arra, hogy a költségvetést megalapozó törvényjavaslatban a Kormány a hazai forrásból finanszírozott költségvetési támogatásokra vonatkozóan jelentősen korlátozni tervezte az átláthatóságot és az összeférhetetlenségi szabályokat, így például azt, amely szerint a döntéshozók, a kormánytagok és hozzátartozóik, valamint a pártokhoz kötődő szervezetek nem támogathatóak, nemes egyszerűséggel megszüntetné. A tervezet ellen a levélkampányt is folytattunk a Transparency Internationallal és a K-Monitorral. Az akció részleges sikerrel járt: az átláthatósági szabályok szűkítésétől visszakozott a kormány, de az összeférhetetlenségi szabályok felpuhítása maradt: a pártokkal együttműködő civil szervezetek a jövőben indulhat hazai forrásból támogatott pályázatokon majd, ami segítség lehet a Fidelitas, a Lungo Drom vagy a Fidesszel közös polgármester- és képviselőjelöltet állító két tucat civil szervezetnek. És az MLSZ is jobban titkolózhat majd egy kicsit, és jó eséllyel nem fogjuk majd megtudni, hogy mely cégek adják a miniszterelnök szerint közpénznek egyébként sem minősülő társasági adójukat a felcsúti fociklubnak. Volt még persze sok minden, ennyi ízelítőnek elég. És ha szabad, akkor egy kedves, a választások kapcsán megismert jelszóval zárjuk év végi összefoglalónkat: Folytatjuk! M. Tóth Balázs – Sepsi Tibor
Mit értünk el a tárgyalótermekben és jogászkodással 2014-ben? Most kiderül!
Mit értünk el a tárgyalótermekben és jogászkodással 2014-ben? Most kiderül!
null
1
https://atlatszo.hu/2014/12/30/mit-ertunk-el-a-targyalotermekben-es-jogaszkodassal-2014-ben-most-kiderul/
2015-01-06 15:55:00
true
null
null
atlatszo.hu
Gerard Piqué az angol humor kedvelője saját bevallása szerint. Igaz az ő abszurd értelmezése szerint a humor és a megalázás szinte egy és ugyanaz. A Barcelona hátvédje a TV3 műsorában szerepelt, ahol felelevenített néhány korábbi történetet. Piqué a Manchester United játékosa volt, és megtetszett neki, ahogy egymással bánnak a futballisták. "A brit humor nagy kedvelője vagyok. Ez volt, amit szeretettem Manchesterben. Senki sem sértődött meg, ha trükköztek vele. Csak megpróbálták visszaadni, nem panaszkodtak. Itt, a Barcánál a humoromat nem mindenki bírja. Kiszúrom a csapattársaim gumiját, és hasonlókat csinálok. De ez nem is hasonlítható ahhoz, ami a Unitednél ment" – mondta a játékos. Piqué elmesélte, hogy miután Patrice Evra megkapta szponzorától a régóta beígért cipőjét, amire a gyerekei nevét is ráíratta, az egyszerűen elégették. Ezt fel is vették, a videót pedig elküldték Evrának. Az is rendszeres szórakozásuk volt a játékosoknak, hogy ha valaki drága inget vett magának, attól egyszerűen elvették, majd ráadták a szabadrúgás gyakorlatoknál használt bábukra. Az ingekre aztán sáros labdákkal lövöldöztek.
Piqué kegyetlen szívatásokról mesélt
Piqué kegyetlen szívatásokról mesélt - Sajnálja, hogy ami elfogadott volt a Manchester Unitednél, az nem megy a Barcelonánál.
[ "patrice evra", "gerard piqué", "manchester united", "sport" ]
0
http://index.hu/sport/sportgeza/2016/10/15/pique_kegyetlen_szivatasokrol_meselt
2016-10-15 00:00:00
false
0
0
null
Tényleg eloszlatta a kormány Brüsszel jogállamisági aggályait? Ezt is kérdezzük Ligeti Miklóstól a Klasszis Klubban A Transparency International Magyarország jogi igazgatójával beszélgetünk az Mfort is megjelentető lapcsoport, a Klasszis Média következő, szeptember 7-én, csütörtökön online sorra kerülő adásában. A szervezet tevékenységi köre, a korrupció kutatása és leküzdése már kijelöli, melyek lesznek azok a kérdések, amelyeket körbejárunk. Mindenekelőtt azt, hogy elég lesz-e a július közepén az Európai Bizottságnak elküldött igazságügyi csomag az uniós pénzcsapok megnyílásához, de szóba kerül az Integritás Hatóság és a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia is.
Eurót venne? Mutatjuk, mennyibe kerül csütörtök reggel
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtök reggel a szerda kora esti jegyzésekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.
[ "" ]
0
https://mfor.hu/cikkek/makro/eurot-venne-mutatjuk-mennyibe-kerul-pentek-reggel.html
2023. 08. 31. 07:24:00
true
0
0
null
Gyönyörű lett a 20 éves beteg lány, miután megműttette állkapcsát és fogsorát Gyökeresen megváltozott a 20 éves Ellie Jones élete, miután megműttette állkapcsát és fogsorát. Hivatalos: átalakul, de nem szűnik meg a SportKlub Nem volt sikere a Tinderen, ezért nőnek maszkírozta magát A walesi lány veleszületett arcdeformitással jött világra, ami azt jelentette, hogy fogai nem voltak összehangolva. 14 éves korában egy fogorvos megállapította, 8 éves kora óta nem megfelelően nőtt az állkapcsa sem. Ellie Jones ekkor felvette a kapcsolatot egy szájsebésszel, aki az elkövetkező hat esztendőben kezelte őt. Az első beavatkozást 16 éves korában hajtották végre rajta, és mint mesélte, utána képtelen volt beszélni. Egy hónapig csak folyadékot fogyaszthattam, ráadásul nem is tudtam normálisan megszólalni. Jegyzettömbbel kommunikáltam mindenkivel – mondta a Daily Postnak. Egy évvel később korrekciós műtéten megnagyobbították az állkapcsát, amit túl kicsinek érzett. Megkönnyebbültem és végre önmagam lehettem – tekintett vissza a hölgy. Emma Woolley, a lány sebésze elmondta, sokan nem veszik észre, hogy nem megfelelően fejlődött ki az álluk és elfogadják, úgy, ahogy van, hiába, hogy nehézségeik adódnak az étkezésben. Nagyon büszke vagyok, hogy megváltoztathattuk az életét és visszanyerte az önbizalmát – nyilatkozott a szakember.
Gyönyörű lett a 20 éves beteg lány, miután megműttette állkapcsát és fogsorát
Gyökeresen megváltozott a 20 éves Ellie Jones élete, miután megműttette állkapcsát és fogsorát.
[ "műtét", "wales", "átalakulás", "élet-stílus" ]
0
http://24.hu/elet-stilus/2016/07/23/gyonyoru-lett-a-20-eves-beteg-lany-miutan-megmuttette-allkapcsat-es-fogsorat
2016-07-23 00:00:00
false
0
0
null
Júniusban a nyomozó ügyészek elvitték Óbuda alpolgármesterét, Czeglédy Gergőt, majd augusztus 14-én Kiss Lászlót is őrizetbe vették. Mindkettőjüket vesztegetéssel gyanúsítják, a hatóság feltételezése szerint Czeglédy száz-, Kiss tizennyolcmilliót tehetett zsebre. Mindketten abszurdnak tartják ugyanakkor a gyanúsítást és ártatlannak vallják magukat, ugyanúgy, ahogy P. Gábor is.Fiktív szerződések, korrupciós pénzekAz ügyészség gyanúja szerint Kiss László a 2019. októberi polgármesterré választását követően megállapodott egy ismerősével, hogy az érdekeltségébe tartozó cégek rendszeresen megbízásokat kapnak az önkormányzattól, amiért cserébe neki és további - az önkormányzatnál dolgozó - hivatalos és nem hivatalos személyeknek pénzt kell visszafizetni. A KNYF szerint a vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében az önkormányzat fiktív, túlárazott szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. Az ügyészség közleményében kiemelte, hogy a valóságban a színlelt vállalkozási szerződésekben írt szolgáltatást, termékbeszerzést nem a szerződő cégek, hanem más gazdasági társaságok teljesítették a szerződésben vállalt árnál alacsonyabb összegért. Esetenként a vállalt munkát az önkormányzat alkalmazottai végezték el.Az ügyészségi gyanúsítást nyilván több bizonyíték támasztja alá, de most folytassuk annak a férfinak a vallomásával, akinek a feljelentése és az átadott információi az eljárás kezdetén volt nagy segítség a nyomozó hatóságnak (ebből a vallomásból korábban a PestiSrácok.hu is szemezgetett).Lezsírozott közbeszerzésAhogy az az előző cikkünkből kiderült, a feljelentő jó viszonyban volt P. Gáborral, akin keresztül megismerte D. Róbertet és F. Lászlót is, illetve P. segítségével kapcsolatba került az óbudai önkormányzattal:"2019 októberében P. Gábor azzal keresett meg, hogy az óbudai önkormányzatnál az önkormányzati lap készítésére és terjesztésére vonatkozó szerződés 2020 januárjában le fog járni, és az önkormányzat erre egy új közbeszerzést fog kiírni. P. Gábor felvetette, hogy ezen a közbeszerzésen elindulhatnék a cégemmel. Mivel az én cégem ilyen tevékenységet korábban még nem végzett, Gábor ismét megnyugtatott, hogy ezzel nekem nem kell foglalkozni, ő mindent intézni fog, én csak induljak el a pályázaton, illetve, ha megnyerem, írjam alá a szerződéseket."A férfi hozzátette, P. azt mondta neki, hogy csak el kell indulnia a cégével a közbeszerzésen, amit biztosan megnyer majd. P. hangsúlyozta azt is, hogy kikkel kell szerződnie az újság elkészítésére, gyártására, terjesztésére.Kilencvenszázalékos haszonA feljelentő arról is beszélt, hogy az újság kiadása során egyre jobb viszonyba került D. Róberttel és F. Lászlóval, egyre több mindent mondtak el, többek között azt, hogy milyen jó viszonyban vannak a polgármesterrel. A férfiúnak ekkor újra megerősítették, hogy a polgármester feleségének és F.-nek közös cégük van (illetve már csak volt - a szerk.), és az eredeti cél az volt, hogy "az önkormányzattal szerződéseket kössenek és a cégen keresztül kivigyék a pénzeket".Végül mégsem ezt a gazdasági társaságot választották az önkormányzati pénzek megcsapolására, hanem azokat, amelyek D. Róberthez és F. Lászlóhoz kötődnek - állította a feljelentő, aki beszélt arról is, hogy idővel mire vették még rá:"2021. év elején F. László részéről történt az irányomba egy felkérés, hogy ha tudok olyan cégeket hozni nekik, akik papíron szerződnének az óbudai önkormányzattal különböző tevékenységekre és vállalnák, hogy a megbízási díjból bizonyos összegeket készpénzben visszajuttatnak, akkor ezt jelezzem feléjük, és cserébe a visszaosztott pénz egy százalékát én is megkapom jutalékként. Amikor ez a felkérés érkezett, akkor F. László és D. Róbert voltak jelen. Ennek a részleteit azonban már csak F. Lászlóval beszéltem meg, aki elmondta, hogy az általam hozott cégek megtarthatnák a bevétel tíz százalékát, és a maradék kilencvenszázalékos megbízási díjat pedig készpénzben, rajtam keresztül nekik visszajuttatják."Így történtek a pénzátadásokIdővel a feljelentő bevonta egy ismerősét is, aki saját vállalkozásával szállt be az önkormányzati bizniszbe. Erre azért volt szükség, mert F. László neki elmondta, hogy mivel szinte minden megbízást hozzájuk kötnek, "szükségük volt olyan cégekre, amelyek direktbe nem kötődnek hozzájuk".Összességében több tíz millió forintról volt szó-- állította a bűntárs, aki részletesen vallott a pénzátadásról is:"A pénzt minden alkalommal a ház előtt adtam át nekik, soha nem mentem be egyikük lakásába sem. Vagy beültek mellém a kocsiba, vagy én kiszálltam és a kocsi mellett adtam át a pénzt, ha kocsiban voltunk, akkor készpénzben, boríték nélkül, viszont ha kiszálltam, akkor mindig borítékban. A pénzátadást megelőzően megkérdeztem, hogy mennyit kell átadnom, és nekem ekkor mutatott F. László egy teljesítési igazolást, amin szerepelt az összeg, és ebből számolta ki, hogy ennek a kilencven százalékát kell kifizetnem."A férfi egy P. Gáborral való találkozójáról pedig így számolt be: "Arra tudok visszaemlékezni, hogy már sötét volt és autóval elmentem az ő kispesti házához, felhajtottam a feljárójára és a kapunál az autója mellé leparkoltam. Egy elég széles viacolor van a háza előtt, amin két autó elfér. Ő kijött az elektromos kapun és beült mellém az anyósülésre, ahol én átadtam neki egy papírszatyorban a pénzt.""A Főnöknek megy a pénz"A feljelentőnek társai nyíltan beszéltek arról is, hogy a polgármesternek vissza kell osztaniuk a megbízási díjakból a hirdetőoszlopok hasznosításával összefüggésben.Arról volt szó, hogy a III. kerület területén elhelyezett, két cég tulajdonát képező hirdetőoszlopokon az általuk hasznosított hirdetési felületek után befolyó árbevételből jó lenne, ha a cégek bizonyos összegeket visszajuttatnának F. Lászlónak, D. Róbertnek és rajtuk keresztül Kiss László polgármesternek. Nekem F. László, D. Róbert és P. Gábor mondta, hogy ebből a pénzből juttatnak Kiss László polgármesternek azért, hogy ő az önkormányzat képviseletében engedélyezze ezeknek a hirdetőoszlopoknak a további fennmaradását az önkormányzat közterületein.Hozzátette: ezt úgy gondolták, hogy az a két cég, amely a kerületi hirdetőoszlopokat birtokolja és hasznosítja, szerződést köt fiktív szolgáltatásokra, és ezen szerződések alapján a kiszemelt cég vezetője a pénzt átadja F. Lászlóéknak, akik azt majd eljuttatják a polgármesternek.
Kinyitjuk az óbudai korrupciós botrány aktáit - Kiss László volt a "főnök", neki ment a pénz
Főnöknek nevezték az óbudai korrupciós botrány szereplői Kiss Lászlót, akinek milliókat juttattak a fiktív szerződések utáni kenőpénzekből – többek között ez is szerepel annak a férfinek a vallomásában, aki még az eljárás elején kezdett el beszélni a III. kerületi pénzszivattyúról. Cikksorozatunk második része következik.
null
1
https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/08/kinyitjuk-az-obudai-korrupcios-botrany-aktait-kiss-laszlo-volt-a-fonok-neki-ment-a-penz
2024-08-24 06:32:00
true
null
null
Magyar Nemzet (MNO)
Harsányi György; Magyarország;Kárpátalja;Ukrajna;együttműködés;menekültek;határon túli magyarság;UMDSZ;humanitárius munka;nemzeti kisebbségek;Novák Katalin; 2023-08-23 11:11:00 Novák Katalin más hangon szól Ukrajnáról Az együttműködés erősítéséről beszélt a magyar államfő az ukrán közigazgatási vezetőivel Beregszászon, az Orbán-kormánynál jóval barátságosabb hangnemet megütve a szomszédos országgal. A határon átívelő együttműködés megerősítéséről beszélt Kárpátalja ukrán közigazgatási vezetőivel Beregszászon Novák Katalin, élesen eltérve az Orbán-kormány eddigi Ukrajnával ellenséges hangnemétől. A megyei kormányzat közlése szerint a ma Kijevbe látogató köztársasági elnök találkozott a helyi katonai igazgatás és a regionális tanács képviselőivel, a Kárpátalja megyei és a beregszászi vezetéssel, akikkel kitért a háború kitörése óta elindult programokra: így az ukrajnai menekültek támogatására, a humanitárius segítségnyújtásra. Szó volt környezetvédelmi, oktatási, kulturális és egyéb kezdeményezésekről is. A kárpátaljai magyarság vezetőit megoldásra váró problémáikról kérdezte Novák Katalin - mondta el a Népszavának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. Volodimir Csubirko, a megyei Tanács elnöke a kedd reggeli találkozóról azt mondta, Novák Katalin személyében "van Magyarországon szövetségesünk, aki támogatja Ukrajnát függetlenségében és szuverenitásában. Fontos, hogy ehhez hasonlóan Budapest is megváltoztassa a Kijevet érintő politikáját" - tette hozzá, nyilvánvalóan az Orbán-kormány ellenséges lépéseire és nyilatkozataira utalva. Megoldásra váró problémáikról kérdezte Novák Katalin a kárpátaljai magyarság vezetőit. Mint Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke a Népszavának elmondta, a kárpátaljai politikai szervezetek és történelmi egyházak vezetőivel tartott szűk körű találkozón az államfő segítséget kért ahhoz, hogy melyek azok a kérdések, amelyeket mai kijevi látogatásán Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tervezett kétoldalú találkozóján érdemes hangsúlyosabban felvetnie. - hangsúlyozta Zubánics László, rámutatva, hogy Ukrajnában az utóbbi időben beszűkítették a magyarok és más, nem ukrán etnikumú állampolgárok mozgásterét, ezért kapaszkodnak a még változatlan alkotmányba. Sürgették emellett az államközi megállapodás értelmében létrehozott, de évek óta nem ülésező szakértői vegyesbizottságok munkájának a felújítását a két ország közti vitás kérdések rendezésére. "...hiszen a legmagasabb szintű találkozókra általában akkor kerül sor, ha már van miről beszélni." Zubánics szerint mind az egyházak, mind a civil és szakmai szervezetek vezetői egybehangzóan kifejtették, hogy nekik ukrán állampolgárként kell megélniük a mindennapjaikat", és bár fontos az anyaország a hathatós támogatása, "mindenképpen Ukrajnának kell velünk, saját állampolgáraival ezeket a kérdéseket rendeznie". "...egyetértünk abban, hogy Ukrajna európai integrációja - amelynek tárgyalási sorozata valószínűleg már októberben megkezdődik - olyan folyamat lesz, A Zelenszkij meghívására az úgynevezett Krími Platform ülésére az ukrán fővárosba tartó Novák Katalin a két találkozó között részt vett a beregszászi Szent Kereszt Felmagasztalása templomban tartott Szent István napi ökumenikus istentiszteleten. Ünnepi beszédében kijelentette, hogy kijevi tárgyalásain el fogja mondani: "Számíthatnak a magyarokra a megtámadottak, a bajban lévők, Magyarország segít". Hozzátette: "Számítunk arra, hogy a magyarok úgy élhetnek itt, Kárpátalján, ahogy ez hozzájuk és Európához méltó". Az Ukrajnában 544 napja dúló háború kapcsán kiemelte, hogy erőt kell gyűjteni, és azért is jött, hogy ebben segítsen. "Tizenötmillió magyar ember erejét hoztam el önöknek ma Beregszászra, Kárpátaljára, Ukrajnába" - húzta alá. "Merítsünk erőt azokból az ukrán barátokból is, akikre lehet számítani". Novák Katalin a Facebook-oldalán azt írta, örül, hogy kilenc hónap után ismét Kárpátaljára látogathatott, és a helyiekkel együtt ünnepelhette Szent István királyt Beregszászon. "Köszönöm mindazoknak, akik kitartanak, akik itt vannak, akik építik a közösségeket, és akik vezetik ezeket a közösségeket" - írta.
Novák Katalin más hangon szól Ukrajnáról
Az együttműködés erősítéséről beszélt a magyar államfő az ukrán közigazgatási vezetőivel Beregszászon, az Orbán-kormánynál jóval barátságosabb hangnemet megütve a szomszédos országgal.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3206165_novak-katalin-mas-hangon-szol-ukrajnarol
true
0
0
null
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága szeptember elején bejegyzett egy, vélhetően a CATL-hez köthető céget. A Brunp Recycling Technology Hungary Kft. fő tevékenysége hulladék-nagykereskedelem lesz, de emellett felsorolják többek között a veszélyes hulladék kezelését illetve ártalmatlanítását is - számolt be a 24.hu. A cégiratokból annyi látszik, hogy ugyanaz az ügyvédi iroda nyújt székhelyszolgáltatást és látja el a kézbesítési megbízott szerepét az új cégnél, mint a kínai CATL akkumulátorgyártásra létrehozott debreceni cége, a Contemporary Amperex Technology Hungary Kft. esetében - írja a lap. Mint ismert, a CATL Debrecenben fogott egy óriási akkumulátorgyár építésébe, amikor elkezd működni az üzem sokféle, különleges kezelést igénylő hulladék keletkezik majd. A cégbejegyzés annak fényében meglepő, hogy a CATL közügyekért felelős vezetője, Szilágyi Balázs tavasszal egy konferencián kérdésre válaszolva még azt mondta, több tucatféle hulladék kezelésére kell majd szerződéseket kötniük, és saját beruházásként egyelőre nem terveznek hulladékfeldolgozással foglalkozni. A kiépülő akkumulátoriparban érintett településeken országszerte érzékeny kérdés, hogy mi történik az ágazatban keletkező hulladékkal - hiszen a nem megfelelő kezelés súlyos szennyezéshez vezethet. Debrecen déli gazdasági övezetében - ahol a CATL-gyár is működik majd - eddig az iparághoz kapcsolódó üzemek közül csak az akkumulátorokhoz alumínium alkatrészeket gyártó HALMS Hungary Kft. kezdte meg működését, amelyre már májusban hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a kormányhivatal - jóllehet, a nyilvánosság erről csak az önkormányzati választások után értesült - emlékeztet a Debreciner. Így érthetően nagy érdeklődés övezi, hogy milyen cégek vesznek majd részt az ágazatban keletkező hulladék kezelésében. A címlapi kép illusztráció.
A CATL mégis beszállhat a hulladékkezelésbe is
A Debrecenben akkugyárat építő kínai cég magyarországi vállalatának ugyanaz az ügyvédi iroda nyújt székhelyszolgáltatást, mint egy szeptemberben bejegyzett hulladék-nagykereskedőnek, amely tevékenységi körébe felvették a veszélyes hulladék kezelését illetve ártalmatlanítását is.
[ "" ]
0
https://www.klubradio.hu/hirek/a-catl-megis-beszallhat-a-hulladekkezelesbe-is-146973
null
true
null
null
Klubrádió online
Részben székely felmenők utódaként Biharban születtem, majd Szegeden alapítottam családot és lettem országgyűlési képviselő. Az egész életem a határmenti szétszakítottság és lehetséges együttműködés mentén zajlott. Régóta állítom, hogy a trianoni döntés máig fájó sebeire éppen hazánk uniós tagsága nyújt részbeni gyógyírt. Az Európai Unió összetartó és belső határok nélküli közössége képes ugyanis - egyelőre legalábbis részben - valóban újraegyesíteni a nemzetet. Régóta állítom, hogy hazafiság és európaiság kiegészítői egymásnak, nem pedig ellentétei. Csak a Fidesz heccelő propagandája állítja szembe őket egymással a saját politikai haszonszerzése érdekében. Ráadásul Orbánék mintha tudatosan elfelejtenék, hogy amikor "erős nemzetállami" struktúráról beszélnek, akkor azzal az is együtt jár, hogy a velünk szomszédos, erős nemzetállamok sem kérnek adott esetben abból, hogy beleszóljunk: náluk hogyan működjön az állam és a nemzeti kisebbségvédelem. A magyar nemzet valódi újraegyesítése nem kirakati álszenteskedésekkel, nem sunyi pénzherdálással, hanem Erdélyben és a Székelyföldön például azzal történhet meg, ha végre nem lesz határellenőrzés Magyarország és Románia között, hanem ugyanúgy szabadon közlekedhetünk majd, mint a felvidéki magyarok Szlovákiából. Ehhez az kell, hogy végre Románia is része legyen a schengeni rendszernek; ezt megválasztott magyar EP-képviselőként évek óta aktívan szorgalmazom. Hiába azonban, ha épp a "nemzeti" Fidesz-kormány az, amelyik ennek tudatos, fű alatti akadályozója. Hogy is van ez? Kezdjük röviden ott, hogy milyen politikát is képviselt a Fidesz nem is olyan rég, még mielőtt átfordult volna populista irányba. Az általam rendszeresen hivatkozott és ajánlott utolsó írásos fideszes választási program már 2009-ben fontos ügyként hivatkozott a schengeni bővítésre. Orbánék kijelentették, hogy a határok virtuálissá válása a rendszerváltozás folyamatának egyik nagyon fontos állomása, "uniós tagságunk kézzel fogható hozadéka". Prioritásként jelölték meg, hogy Románia és idővel Bulgária is csatlakozhasson a schengeni térséghez; ezt ekkor még a 2011-es (!) magyar uniós elnökség idejére jósolták. "A külső határ ellenőrzésére és őrizetére való felkészülésükhöz készek vagyunk segítséget nyújtani és várjuk, hogy a két ország polgárai, így az erdélyi magyarok is teljes mértékben élvezhessék a szabadság térségéből fakadó jogokat. El kell érni azt is, hogy e két ország úgy váljon a schengeni övezet részéve, hogy általuk is erősödjön a biztonság és a jogérvényesítés az Unióban; Magyarország biztonsága is azon múlik, e két jelölt ország teljesíti-e a schengeni feltételeket" - írták még 2009-ben. Persze tudom, hogy ma már a Fidesz gyökeres ellentétjét csinálja annak, amit az utolsó írásos választási programjában vállalt (nem véletlenül szoktam annyit idézni), hiszen ebben még például "aktív migrációs politikát" és a közös európai bevándorlás-politikában való részvételt szorgalmaztak, vagy épp "migránsok hosszabb-rövidebb távú munkavállalásának és letelepedésének" a támogatásáról írtak. Innen pedig, néhány év korlátlan hatalom után, sikerült eljutniuk a gyűlöletkeltő plakátokig, az EU közös politikáinak vétójáig és igen, például a románok schengeni csatlakozásának csendes megfúrásáig. Az történik ugyanis a közélettel kevesebbet foglalkozók figyelmét elkerülve, hogy Orbán Viktor és kormánya rövid távú politikai érdekei mentén olyanokkal szövetkezik, akik egyelőre (szintén leginkább csak politikai játszmaként) tűzzel-vassal ellenzik Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe. Ausztria és a Fidesz miniszterelnökével baráti viszonyt kiépítő konzervatív osztrák kancellár, Karl Nehammer volt az, aki tavaly konkrétan megvétózta Románia felvételét, mégpedig azzal az indokkal, hogy amíg nem rendeződik az európai menekültkérdés, addig szó sem lehet a románok csatlakozásáról. A csavar azonban, hogy az uniós menekültügyi reformot meg épp Orbán és a lengyel elvbarátai miatt nem lehet végrehajtani, ott ugyanis az illiberálisok tartanak ellen - vagyis, a román schengeni csatlakozás egyelőre azért hiúsul meg, mert Orbánék számára a politikai játszmájuk sokkal értékesebb, mint az erdélyi magyarok határoktól mentes, szabad mozgása. Azt csak halkan tegyük hozzá, hogy miközben az osztrák vezetés talán már túlzottan is kritikus és szigorú elvárásokat fogalmaz meg például Romániával szemben a menekültüggyel összefüggő határrendészeti kérdésekben, addig lelkes szövetségese annak az Orbán Viktornak, aki a menekültkrízis idején konkrétan tízezerszám "lökte át Ausztriába" a szerb határtól számolatlanul és ellenőrizetlenül átbuszoztatott menekülteket. Azt is csak említés szintjén hozom ide, hogy a magyar kormány által teljesen abszurd körülmények között szabadon engedett "embercsempészek" többsége is nyilvánvalóan Bécs felé vette az irányt. Ennyit a biztonságról. Az mindenképpen izgalmas, hogy Orbán még Tusványoson is belengette: a 2024 július elsejétől hivatalba lépő féléves magyar uniós elnökség egyik kiemelt prioritása lesz Románia schengeni tagsága, amelyet a magyar kormány egyébként "teljes mellszélességgel" támogat. Az lehet, hogy mellszélességgel támogatja, de bokamagasságban meg aktívan gáncsolja. Ha a Fidesz miniszterelnöke valóban komolyan gondolná, amit mond, akkor a saját kisstílű politikai érdekeit háttérbe tolná és valóban fontos és előremutató lépéseket tenne a teljes európai közösség, benne a teljes magyarság érdekében. Leegyszerűsítve: elég lenne csak mindazt megvalósítani, amit az utolsó írásos választási programjukban rögzítettek ezzel kapcsolatban, máris előrébb lennénk. Egyébként a 2024-es magyar uniós elnökség (azt is várjuk ki persze, hogy végül milyen mozgástérrel és tartalommal, de) kevésbé lesz alkalmas arra, hogy ezt a kérdést - vagy jószerivel bármilyen érdemi kérdést - rendezni tudjon. Ez nem is feltétlenül az EU-ellenes Fidesszel szembeni uniós ellentartás, hanem az időzítés miatt lehet így, hiszen közvetlenül a magyar elnökség előtt tartják az EP-választásokat, így ezekben a hónapokban fog csak felállni az új parlament és bizottság. Átmeneti időszakban pedig érdemi döntések ritkán születnek. Egy tény: nemcsak az európai közösség, de Magyarország és különösen a teljes magyarság fontos érdeke, hogy Románia is mielőbb Schengenen belül legyen, ezzel biztosítva a szabad(abb) mozgást az erdélyi magyarok számára is. Ha Orbánék számára ez valóban fontos ügy, ha a nemzetegyesítést sem csak egy reggeli posztban kiírható szlogennek gondolják, akkor valódi lépéseket tesznek és változtatnak a politikájukon. Ha a schengeni bővítés fontos, akkor nem blokkolhatják annak megvalósítását és nem szövetkezhetnek azokkal, akik vétózzák azt. Ilyen egyszerű a képlet. A szerző európai parlamenti képviselő, az Esély Közösség alapítója. A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik az Index szerkesztőségének álláspontját. (Borítókép: Czeglédi Zsolt / MTI)
A schengeni bővítést mellszélességgel támogatja a kormány, de bokamagasságban gáncsolja
A schengeni bővítést mellszélességgel támogatja a kormány, de bokamagasságban gáncsolja - A Fidesz utolsó írásos választási programjában vállaltaknak most épp az ellentétét valósítják meg.
[ "" ]
0
https://index.hu/velemeny/2023/08/19/schengeni-bovites-kisebbseg-nemzetallam
2023. 08. 19. 00:00:00
true
0
0
null
Havi ötmillió, plusz szintén havi 764 500 forint, utóbbi főleg oktatásért és lektorálásért - legutóbbi vagyonbevallása szerint ennyi volt a Magyar Nemzeti Bank elnökének a jövedelme 2021-ben. Az alapfizetésen felüli juttatást Matolcsy György tavaly augusztusig a jegybank többségi tulajdonlásával működő, egyszersmind általa felügyelt Budapesti Értéktőzsde Zrt. vállalkozásától, a Budapest Institute of Banking Zrt.-től kapta. Azóta pedig egy közvetlen jegybanki érdekeltségtől, a digitális tananyagokat készítő MNB-Edulab Kft.-től érdemli ki. Forintra ugyanannyit, tehát az elnöknek ez a munkaerőpiaci értéke. Mármint ott, ahol az ő vagy a munkahelye befolyása érvényesülhet. Az Edulab egyébiránt az idei első fél évben 574 millió forintos veszteséget produkált. Lehet, hogy jövőre már nem szorul rá az elnök az efféle, morálisan aggályos, tulajdonosi körön belüli pluszjövedelemre, mert készül a jegybanktörvény módosítása. E szerint az új havi alapbére "az Állami Számvevőszék elnökének az Állami Számvevőszéktől származó havi keresetével" fog majd megegyezni. Utóbbiét pedig a törvény úgy szabályozza, hogy az a "március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra" a Központi Statisztikai Hivatal előző évre megállapított havi átlagos bruttó keresetének a tizenkétszerese legyen. Nagyon megugrottak a jegybanki vezetők kedvezményes, házi hitelei Mivel az alapkamat mértékéről a monetáris tanács dönt, az azon folyósított vagy ahhoz kötött jegybanki kölcsönök felvételével érdekütközés áll fenn. Azért nem az év elejétől érvényes az új bér, mert a kereseti adatokat a KSH csaknem két hónapos késéssel közli, például október 24-én publikálta az augusztusit. Mivel az idei év első nyolc hónapjában a bruttó átlagkereset 503 600 forint volt, ennek alapján Matolcsy bére jövőre meghaladná a 6 millió forintot. Ez a bő húszszázalékos béremelés pedig nagyjából ellensúlyozná az inflációs veszteséget.
A helyzet válságközeli, az MNB veszteséges, de Matolcsy fizetésének emelése nem késhet
Több százmilliárdos veszteséggel zárja az évet a jegybank, de a költségvetést ezentúl megkímélik attól, hogy azonnal kisegítse. Annál sürgősebbnek tűnik, hogy megemeljék Matolcsy György jegybankelnök fizetését.
null
1
https://hvg.hu/360/20221109_A_valsagkozeli_helyzet_sem_kello_indok_hogy_a_jegybankelnoki_fizetesre_bersapkat_huzzanak
2022-11-09 11:30:00
true
null
null
HVG360
Gulyás Gergely szerint nincs rendben, hogy hogy az Európai Parlament "balodali többsége" nem szavazta meg a Fidesz EP-frakciója, a Patrióták Európáért (PfE) EP-pozícióit. Arról, hogy készül egy újabb jelentés Magyarországról és várható-e, hogy hasonló "előítélettel" teli jelentés születik, Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy a bőség zavara áll fenn, ha "magyargyűlölőt" kell találni. Josep Borrell rendkívül negatív irányban elfogult Izraellel szemben - állította a miniszter. Az Izrael-pártiságban Magyarország mellett leginkább Csehország partner, de abban azért konszenzus van, hogy az önvédelemhez Izraelnek joga van.
Magyargyűlölőkből bőség van
Gulyás Gergely szerint nincs rendben, hogy hogy az Európai Parlament „balodali többsége” nem szavazta meg a Fidesz EP-frakciója, a Patrióták Európáért (PfE) EP-pozícióit.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3252482_magyargyulolokbol-boseg-van
null
true
null
null
Népszava
A 18 éves lányt az angliai Norwichban már az új Kim Kardashiannek csúfolják. Caitlyn Kirbyt és a munkatársát, a nála jóval idősebb, 35 éves Neville Foxot egy hete kapták rajta, amint a Tesco egyik irodahelységében szexelnek. A felvétel nyilvánosságra kerülése óta mindketten felmondtak a munkahelyükön. A fiatal lány azt mondta a Sunnak, hogy sajnálja a történteket, mert már 16 éves kora óta a Tesconál dolgozott. Caitlyn elárulta, hogy szégyelli, ami történt és szíve szerint egészen Brazíliáig menekülne ettől az egésztől. Nagyon őrült héten vagyok túl, törölnöm kellett az összes közösségi oldalamat, a videó miatt nem hagytak békén az emberek, rövid idő alatt 304 ember jelölt ismerősnek. nyilatkozta a lány. Végül pedig íme, a videó ami miatt felfordult a fiatal lány élete: All you can eat deal in Stalham Tesco.. pic.twitter.com/b5wuzJ3yQY — cm (@CallumManship) February 13, 2018 Metro Borítókép: CallumManship Twitter
Egymásnak esett a Tesco pék részleg vezetője és a Tesco friss árukért felelős vezetője, naná, hogy a Tescóban - VIDEÓ
Nem verekedtek. Az eset Angliában történt.
[ "tesco", "szex", "felvétel", "munkahelyi szex", "anglia", "kentaur" ]
0
https://24.hu/elet-stilus/2018/02/18/egymasnak-esett-a-tesco-pek-reszleg-vezetoje-es-a-tesco-friss-arukert-felelos-vezetoje-nana-hogy-a-tescoban-video
2018-02-18 00:00:00
false
0
0
null
Tizenegy évvel a bűncselekmények elkövetése után Varga Tamást hárommilliárd forintos csalásért első fokon három és fél évi börtönre ítélte a Fővárosi Bíróság szerdán. Ugyanennyit kapott a másodrendű vádlott, a többi 21 vádlottat felmentették, illetve megszüntették ellenük a büntetőeljárást. A bíró az ítélet szóbeli indoklásakor hosszasan elemezte a "példátlanul hosszú" eljárás okait, azt, hogy miért tartják ezt a pert sokan állatorvosi lónak. Az ítélet nem jogerős. Varga Tamás és vádlott-társai az ügyészség szerint egy olyan névleg működő cégcsoportot hoztak létre, amelynek tagjai különböző beruházások ürügyén fiktív szerződésekkel, körbeszámlázással jogtalanul vettek fel három milliárd forint áfa-visszatérítést 1996 szeptemberétől 1999 végéig. Az eljárás elhúzódásához az is hozzájárult, hogy Varga Tamás egykori üzletember, a Fidesz volt gazdasági tanácsadója, akit már jogerősen elítéltek különféle gazdasági bűncselekmények elkövetésért, még a büntetőeljárás elején külföldre szökött, és Hollandiából hozták haza 2005-ben. A vádlottak a vád szerint többek között nemzetközi kamionterminál, sportcentrum, kastélyszálló és lakópark építésére hivatkozva igényeltek vissza áfa-milliárdokat. Az eredetileg 24 vádlottas ügyben időközben egy vádlott meghalt, az ügyészség 835 tételből álló bűnjel-jegyzékben felsorolt okiratok tömegével igyekezett alátámasztani a vádat. A szakértői vélemények elkészítése miatt is hosszadalmas és lassú eljárást még vontatottabbá tette több vádlott betegsége, kórházi kezelése, illetve az egyik vádlott autóbalesete. A 2003-ban benyújtott vádat 7 ügyész képviselte az évek során, a védelem munkájában pedig több mint 40 ügyvéd vett részt. Az ítélet nem jogerős, mert az ügyész az első és a másodrendű vádlott esetében súlyosításért, a többi vádlott esetében pedig bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbez. Varga Tamás és elítélt vádlott-társa felmentésért fellebbez, az első fokon felmentett vádlottak és védőik tudomásul vették az ítéletet.
Három és fél évet kapott Varga Tamás
Három és fél évet kapott Varga Tamás - A Fidesz egykori gazdasági tanácsadója ellen 2003-ban emeltek vádat hárommilliárd forintos csalás miatt.
null
1
https://index.hu/belfold/2010/12/15/harom_es_fel_evet_kapott_varga_tamas/
2010-12-15 17:43:00
true
null
null
Index
A két független képviselő nem fizeti ki a százezer forintos büntetést, hanem közhasznú munkával törleszt. Hadházy arra kért mindenkit, aki elégedetlen a kormánnyal, dudáljon a Lánchídnál, mert "dudálni szabad." Befejeződtek a tavaszi dudálós tüntetéseket követő bírósági eljárások – derült ki Szél Bernadett és Hadházy Ákos független képviselők online sajtótájékoztatóján. A bíróság másodfokon minden esetben eltörölte a dudálás miatt kirótt szabálysértési büntetéseket azzal az érveléssel, hogy bár valóban ellentmond a KRESZ-nek, de véleménynyilvánításként alkalmazható (illetve érveltek azzal is, hogy a rendelet, ami alapján büntettek, már nincs hatályban). A bíróság első fokon összesen több, mint 14 millió forint büntetést szabott ki a résztvevőkre az öt alkalommal megrendezett tüntetés miatt. Hadházy emiatt azt kéri, hogy aki a Lánchídnál jár autóval, ezek után bármikor kürtöljön egyet, hogy “a miniszterelnök ne gondolja azt, hogy a magyarok többsége őt támogatja." Szél és Hadházy büntetését viszont csak csökkentették 100–100 ezer forintra azért, amiért meghirdették a rendezvényt. Terveik szerint nem fizetik be, hanem közhasznú munkával törlesztik a büntetést. Szél kiemelte, hogy Hadházynak még tárgyalása sem volt, neki viszont két alkalommal kellett megjelennie. “Más országokban a gyülekezési jogot ilyen mértékben nem lehetetlenítették el, mint Magyarországon" – mondta Szél, példaként hozva, hogy Ausztriában távolságtartással és maszkban lehet tiltakozni. Hadházy elmondása szerint a bírói ítéletek indoklásával így is gond van, ugyanis elsősorban formai okokból törölték el a büntetéseket. “Szerintem jobb lett volna, ha tisztázzuk, hogy alkotmányellenes ennyire korlátozni egy alapjogot." A képviselő azt ígérte, a végül eltörölt büntetések kifizetésére összegyűlt adományokat felhasználja azt ezt kezelő alapítvány például a vendéglátós-tüntetés szervezőinek ügyvédi költségeinek finanszírozására.
Itthon: Senkit nem büntetnek meg végül a dudálós tüntetés miatt, kivéve Szél Bernadettet és Hadházy Ákost
A két független képviselő nem fizeti ki a százezer forintos büntetést, hanem közhasznú munkával törleszt. Hadházy arra kért mindenkit, aki elégedetlen a kormánnyal, dudáljon a Lánchídnál, mert "dudálni szabad."
[]
0
https://hvg.hu/itthon/20210305_dudalos_tuntetes_buntetes_hadhazy_szel
2021-03-05 13:18:00+01:00
true
0
0
null
Folytatódik a Magyar Nemzet fővárosi ellenzéki korrupciós botrányról szóló cikksorozata. A lap korábban arról számolt be, hogy a hatóságot nagymértékben segítette egy titokzatos informátor, aki önmagára és több későbbi gyanúsítottra, köztük Kiss László óbudai polgármesterre is terhelő vallomást tett még 2021 decemberében. Az informátor többek között azt is elmondta, hogy Kiss Lászlót "főnöknek" nevezték az ügy szereplői, akik azt is hozzátették, hogy a polgármesternek "megy a pénz". Mindezek az információk lendületet adtak az eljárásnak, de Kiss meggyanúsításához közeli barátja, bizalmasa vallomása mindenképp kellett, aki egyezséget kötött az ügyészséggel a szabadulásáért cserébe. Nyár elején a nyomozó ügyészek elvitték Óbuda alpolgármesterét, Czeglédy Gergőt, majd augusztus 14-én Kiss Lászlót is őrizetbe vették. Mindkettőjüket vesztegetéssel gyanúsítják, a hatóság feltételezése szerint Czeglédy száz-, Kiss tizennyolcmilliót tehetett zsebre. Mindketten abszurdnak tartják ugyanakkor a gyanúsítást és ártatlannak vallják magukat ugyanúgy, ahogy P. Gábor is. Úgy tudni, a gyanú szerint egyébként sem P. Gábor volt az, aki a vesztegetési pénzeket átadta a politikusoknak. A Magyar Nemzet által megismert iratokhoz csatolt beszélgetések egyikében a fővárosi korrupciós bűnügy gyanúsítottjaival hozzák összefüggésbe Szaniszló Sándor pestszentlőrinci polgármestert: "Gondold el, én odamentem, és ugye az volt, hogy az óbudai újsággal mi történik így meg úgy, és átjöttek a Robiék b...zd meg, és meg akartak kerülni, és nemcsak nálad, hanem másutt is. Mi az, hogy telkek? És mondtam a Robinak, te figyelj, mondd, hogy mit szeretnél, és akkor leülünk és kitaláljuk. Mondták, hogy jó, jó, jó. Elmentek az izéhez, elmentek a Kiss Lacihoz, Kiss Laci elment a Szaniszlóhoz, hogy megkérje, hogy segítsen az F.-nek meg a Robinak (ők mindketten az óbudai korrupciós ügy érintettjei - a szerk.). Szaniszló szólt a K.-nak K. meg az M.-nek, M. meg mondta, hogy velem kell egyeztetni. És akkor mondtam nekik, hogy fiúk, miért volt ez a kör? Mondtam, hogy szóljatok. És egy évig ment a játék" - hangzott el az egyik, a feljelentő által rögzített beszélgetésben.
BAON - Ellenzéki politikusokig érhetnek el a fővárosi kenőpénzes ügyek szálai
Szaniszló Sándorról és a XVIII. kerületi ingatlanügyekről is beszélnek a titokzatos felvételeken.
[ "" ]
0
https://www.baon.hu/orszag-vilag/2024/09/ellenzeki-politikusok-fovarosi-ingatlanugy-kenopenz-szaniszlo-sandor-kiss-laszlo
null
true
null
null
BAON
Javuló egyensúly, romló versenyképesség Csak többé-kevésbé sikerült a bürokrácia leépítése Ellentmondásos év volt 2007 a bürokrácia szempontjából is. A 2006-ban kezdődött közigazgatási reform két fő célja volt a kormányzati szervezetrendszer méretének csökkentése, illetve a szervezeti és jogszabályi racionalizáció. Míg előbbi célt tekintve a kormányzat látványos eredményeket tudott felmutatni (az utóbbi két évben csaknem hatvanezer fővel csökkent a közszférában alkalmazottak száma), utóbbi célkitűzést nem sikerült megvalósítania. Év végére érzékelhetővé vált, hogy a politikai ellenállás miatt gyakorlatilag elbukik a közszférát a versenyszféra felé közelítő átalakítási folyamat. Pozitívum viszont, hogy az elektronikus ügyintézés egyszerűbbé vált 2007-ben, és sikerült csökkenteni a vállalkozókra háruló adminisztratív és bürokratikus terheket is. Fontos, a felvásárlások átláthatóságát javító döntés volt az elmúlt évben, hogy az uniós követelmények miatt 2007-ben hazánkban is megszűntek az úgynevezett állami aranyrészvények, és a stratégiai jelentőségű cégek privatizációjáról szóló törvény eredményeképpen az ezen cégekre vonatkozó nyilvános vételi ajánlattétel szabályai egyértelműek lettek. 2007-ben sem csökkent ugyanakkor az állami elvonás és újraelosztás mértéke (az OECD-országok közül Magyarországon a második legmagasabbak a munkát terhelő adók). Az adórendszerben csak visszafogott módosítások valósultak meg, ugyanakkor az utóbbi évek többszöri változtatásai nyomán a jogi szabályozás hatékonysága jelentősen romlott. Ez mind az adózók önkéntes jogkövetését, mind a hatósági jogalkalmazást nehezítette. Javuló egyensúly, romló versenyképesség A gazdasági kockázatok alig változtak, és továbbra is a közepes tartományban maradtak. A négy alindexből 2007 negyedik negyedévében (az egy évvel korábbival összehasonlítva) három - a pénzügyi, az egyensúlyi és a munkapiaci - enyhén javult, míg a negyedik, a konjunktúra állását jelző mutató jelentősen romlott. A tavalyi, 2007-es év ellentmondásos, paradox esztendő volt a magyar gazdaságban: az egyensúlyi helyzet javult, az ország versenyképessége azonban romlott. Az idei évben sem várhatjuk Magyarország gazdasági kockázatának érdemi mérséklődését. Arra számíthatunk, hogy az EcoRisk értéke továbbra is közepes kockázatú marad, nem tud visszatérni az alacsony kockázati tartományba, ahol 2000 elején tartózkodott, mutatott rá Martin József Péter, a Figyelő főszerkesztője. Az egyensúlyi kockázat ugyan várhatóan csökken, és a belső konjunkturális folyamatok is javulhatnak, de a pénzügyi kockázatok enyhe növekedése mellett kedvezőtlen irányú elmozdulást várunk a munkaerőpiacon, ahol jó esetben stagnál a foglalkoztatás, miközben jelentősen nő a munkanélküliség. A gazdaságot illető, három legnagyobb kockázati tényező közül elsősorban a munkát terhelő, rendkívül magas elvonásokat jelölték meg az elemzők. A második probléma, hogy a kiigazító csomag befagyasztotta a belső piaci konjunktúrát, a harmadik negatívum pedig a lakosság nettó megtakarítási pozíciójának romlása. A romló jövedelmi helyzetre válaszul a lakosság nem megtakarítási erőfeszítéseit fokozta, inkább a fogyasztás visszaesését igyekezett csillapítani, nemritkán hitelből. Magyarország egyensúlyi kockázata 2002 vége óta lényegében folyamatosan a magas kockázatú tartományban van, és ebből az ország 2007 végére sem tudott kikerülni. A folyó fizetési és a tőkemérleg egyenlege mutatta az egyensúlyi alindexen belül a legkedvezőbb képet tavaly. Az export volumene 14 százalékkal, az importé csupán 12,2 százalékkal emelkedett. A lassabb importütem mögött részben a vállalati beruházások visszafogása áll. Munkanélküliségi ráta: elsőből utolsók Súlyosan romlott a nem adósság típusú finanszírozás részindexe. A magyar cégek külföldi befektetései 2,7 milliárd euróra nőttek, miközben a külföldiek magyarországi 4,2 milliárd eurós közvetlen tőkebefektetése a portfólió befektetések 5,4 milliárd eurós negatív egyenlegével párosult. Némileg átalakult hazánk exportszerkezete; miközben 8-10 évvel korábban kivitelünk háromnegyede irányult a nyugat-európai államokba, addig ma csupán a fele. Növekszik azonban az exportunk a többi közép-kelet európai országba, mondta Török Zoltán. A költségvetési szektor jelentős létszámleadásának köszönhetően a munkapiaci kockázatok enyhén mérséklődtek 2007-ben - annak ellenére, hogy a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás csökkent. A magyar munkapiac fő gyengeségét hosszú ideje az alacsony aktivitási ráta jelenti. A tavalyi év első felében a gazdaság kifehérítésére irányuló erőfeszítések mutattak némi eredményt, ám a második félévre megfordult ez a trend. Kedvezőtlen továbbá, hogy a belföldi kereslet visszaesése mellett a munkáltatók csökkentették alkalmazottaik számát. A munkanélküliségi rátára büszkék voltunk korábban, volt idő, hogy az új EU-tagországok közül nálunk volt a legalacsonyabb ez a mutató. Aztán pár év alatt megváltozott a helyzet, s tavaly már a régiós rangsorban hátulról a harmadikak voltunk, emelték ki az elemzők. "A 2006-ban általunk megjósolt vihar előtti csend a munkanélküliséget illetően kicsit késett, de 2007 második, majd 2008 első felében ideért" - közölte Bartha Attila. Az év során folyamatosan romlott a konjunktúra helyzete. Az utolsó negyedévre 40 pontig süllyedt – vagyis a közepes és a magas kockázati sávok határára került – a konjunkturális kockázatokat mutató alindex. A külső környezet az év egészében kedvező volt a magyar gazdaság számára - annak ellenére, hogy a második félévben romlott valamelyest. A feldolgozóiparra évek óta jellemző, hogy segíti a kedvező külső konjunktúra, ám ezt a belső egyensúly kockázatai miatt a lehetőségeknél kevésbé tudja kihasználni. Az elmúlt évet is e kettősség jellemezte. A gépberuházások adatai azonban nyolc éve nem látott fellendülést mutattak. A kiskereskedelmi mutatók romlása felgyorsult 2007-ben - mi több, ez a magyar gazdasági konjunktúra legproblematikusabb területévé vált. Csodálkozni persze nem nagyon kell, ismerve a megszorító intézkedések életszínvonalra gyakorolt hatását, mondta Török Zotán. Az elmúlt év a nemzetközi pénzpiaci turbulenciák jegyében telt. A bizonytalanság jelentősen megnövekedett, ám ebből 2007 folyamán idehaza egyelőre nem sokat éreztünk. A pénzügyi kockázatok enyhén mérséklődtek. A forint árfolyamának volatilitása némileg alacsonyabb volt tavaly, mint 2006-ban, ráadásul a kurzus végig az – akkor még létező – intervenciós sáv erős oldalához volt közel, az árfolyamsáv alsó negyedében ingadozott. A tízéves kamatkülönbözet öt éve nem volt ilyen alacsony. Az év túlnyomó részében a kamatokkal szűk sávban kereskedtek, beleértve a tízéves magyar államkötvényt is, miközben Európában emelkedtek az állampapír-piaci hozamok - a globális inflációs nyomás, valamint az Európai Központi Bank a monetáris szigor szükségességét hangsúlyozó retorikája nyomán. A külföldiek által tartott állampapír-állomány lejárati szerkezete azt mutatja, hogy a külföldi befektetők Magyarországba vetett bizalma töretlen. Tavaly államadósságunk nem kis részét stabilan finanszírozták a külföldi befektetők, a finanszírozás lejárati szerkezetét tekintve pedig átlagos mértékben részesednek a hosszabb lejáratú kibocsátásokban. Ez feltehetően addig így is marad, amíg a kockázat egyéb mutatói, beleértve Magyarország hitelbesorolását is, nem romlanak számottevően. Simon Rita Menedzsment Fórum
2010-ig nem várható gyökeres változás az adórendszerben
A tavalyi évet mind a gazdaságban, mind a politikában ellentmondásos folyamatok jellemezték Magyarországon. A 2006-ban megemelkedett politikai kockázatok 2007-ben sem mérséklődtek, így hazánk továbbra is politikai mélyponton maradt. Ez várhatóan az idei évben sem lesz másképp - tekintve, hogy a koalíciós szakítás sem a politikai, sem a szakmai munkának nem kedvez. Ami a gazdaságot illeti, az egyensúlyi helyzet javult, miközben az ország versenyképessége romlott, állapította meg a Political Capital Institute és a Figyelő szakértői által közösen készített, 2007-es Országjelentés.
[ "Makró", "Adó" ]
0
https://mfor.hu/cikkek/makro/Orszagjelentes_2007__nem_szerepelt_a_joslatok_kozott_a_koalicios_valsag.html
2008-04-29 14:39:00+02:00
true
0
0
null
Brit lapértesülések szerint az angol Ralph Firman lesz a Jordan-Ford második számú pilótája az idei Forma-1-es szezonban, pedig a múlt héten még a brazil Felipe Massa tűnt befutónak.A BBC értesülése szerint a 27 éves szigetországi versenyző hétfőn üléspróbán vett részt, s kedden jelentik be szerződtetését. Így már nem lesz üres hely az autósport elitkategóriájában.Firman a BAR-nál korábban tesztpilótaként tevékenykedett, s egy speciális japán versenysorozatban jeleskedett, tavaly megnyerte a Formula Nippon sorozatot.Szerdán Mario Fonseca, Massa képviselője még magabiztosan jelentette ki: mindenben megállapodtak a Jordan-Forddal, s ezt napokon belül hivatalosan is megerősítik.Az biztos, hogy az olasz Giancarlo Fisichella lesz az istálló első pilótája.
Firman lesz a Jordan második számú pilótája
Firman lesz a Jordan második számú pilótája
[ "sport", "forma 1" ]
0
http://index.hu/sport/hirek/2003/02/03/117833
2003-02-03 00:00:00
false
0
0
null
Kedves olvasónk! Neked, aki rendszeresen olvasod a 444-et, nyilván nem kell részletezünk, hogy milyen rossz ma a magyar diákok, különösen pedig a pedagógusok helyzete. Olyan rossz, amilyen a rendszerváltás óta még soha nem volt. Ezért is szeretnénk tenni valamit azon kívül is, hogy rendszeresen beszámolunk a hazai oktatás fokozatos összeomlásáról. A 2023-as iskolakezdéskor ezért ismét elindítjuk Campus-programunkat, amelynek keretében diákok és pedagógusok juthatnak ingyenes 444-előfizetéshez szerkesztőségünk és a 444 támogatói segítségével. Szerintünk ez a program 2023 szeptemberében különösen fontos. Az ukrajnai háború és Európa legmagasabb inflációja még jó ideig velünk lesznek, 2024-ben pedig önkormányzati és európai választásokat rendeznek Magyarországon. Ezek mindannyiunk életét befolyásoló események, így közös érdekünk, hogy minél többen szerezzenek róluk megbízható információkat. Mi az a 444 Campus? Campus programunkat először 2022-ben hirdettük meg, nagy sikerrel. Tavaly támogatóinkkal közösen több mint 600 diáknak és tanárnak tudtunk ingyenes Kör tagságot biztosítani. Idén szerkesztőségünk 250 ingyenes éves Campus előfizetést ajánlunk fel tanároknak és diákoknak. Téged arra kérünk, csatlakozz akciónkhoz, és növeljük közösen a felajánlott előfizetések számát! Campus oldalunkon most 3, 6 vagy 12 hónapra vásárolhatsz olyan kedvezményes Campus előfizetést, amelyet egy jelentkező diák vagy pedagógus használhat majd. Minden felajánlott forintot duplán számolunk: másfél hónapnyi Kör tagságra ajánlott pénzért 3 hónapot, 3 hónapnyi tagságra elegendő pénzért 6 hónapot, fél évnyi tagságra elegendő pénzért egész éves előfizetést adunk majd a nálunk jelentkező diákoknak és tanároknak. Itt csatlakozhatsz Campus programunkhoz Az akciós csomagok egy alkalomra szólnak, nem újulnak meg, de az a tervünk, hogy ha sikeres a program, akkor jövőre is megismételjük. Ha megteheted és szívesen támogatnád a pedagógusok és diákok szabad tájékozódását, állj mellénk és csatlakozz a 444 Campus programhoz. Ha kérdésed van, vagy olyan felajánlásban gondolkodsz, amiről előtte velünk is szívesen egyeztetnél, kérünk írj nekünk a [email protected] címre.
Segítsük együtt a tanárokat, diákokat! Idén is indul a 444 Campus
Tavaly támogatóinkkal közösen több mint 600 diáknak és tanárnak tudtunk ingyenes Kör tagságot biztosítani. Ha megteheted és szívesen támogatnád a pedagógusok és diákok szabad tájékozódását, állj mellénk és csatlakozz a 444 Campus programhoz.
[ "" ]
0
https://444.hu/2023/09/05/segitsuk-egyutt-a-tanarokat-diakokat-iden-is-indul-a-444-campus
2023. 09. 05. 00:00:00
true
0
0
null
A törvényjavaslat ezt a „hatékony és egységes vagyongazdálkodás” szükségességével indokolja, és a módosítás deklarált célja, hogy a feladatellátást közvetlenül nem szolgáló vagyonelemeket az állam egyszerűbb és gyorsabb eljárásban tudja értékesíteni. Ettől a mostani válságos pénzügyi helyzetben a korábbinál több bevételt várnak: 32,7 milliárd forintot (az idei költségvetésben még csak 7,5 milliárd szerepelt). Most azt is meg tudjuk mutatni, melyek lehetnek konkrétan azok az ingatlanok, amelyek eladására a kormány rászánta magát. A Válasz Online birtokába került egy olyan előterjesztés, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban készült 2023 májusában – vagyis még a törvényjavaslat benyújtása előtt –, és egy 74 tételből álló mellékletet tartalmaz az eladásra javasolt ingatlanokról. A dokumentum munkaanyagnak tekinthető, fejlécén szerepel, hogy az előterjesztést a kormány még nem tárgyalta meg, Nagy Márton miniszter azonban már jóváhagyta. Ebből következik, hogy a végleges lista ennél szűkebb is lehet, hiszen még mindegyik érintett állami szerv és minisztérium lobbizhat a kormánynál, hogy az ingatlanjait megmentse. Mégis fontosnak tartjuk bemutatni a dokumentum tartalmát, mivel megmutatja a potenciálisan dobra verhető állami vagyon körét. Ha a tervezett bevételt a kormány realizálni akarja, ezek többségét valóban el kell adni. A dokumentum formailag megfelel az ilyen előterjesztések kritériumainak, a listában szereplő, helyrajzi számmal, címmel azonosított ingatlanok jelentős részét pedig leellenőriztük: valóban az adott állami szerv üdülője található a területen. (A dokumentum hitelességére és az ingatlaneladások indokoltságára vonatkozó kérdésünkre a tárca a megadott határidőig nem küldött választ.) Az előterjesztés azért is érdekes, mert betekintést enged az úgynevezett „2000-es sorszámú kormányhatározatok” árnyékos világába. A 2-es sorszámmal kezdődő kormányhatározatok nem nyilvánosak, tartalmukat az egyszerű állampolgárok nem ismerhetik meg, a Magyar Közlönyben sem jelennek meg, mint az 1-es sorszámmal kezdődő „rendes” kormányhatározatok. Nem is kimondottan titkosítottak, mint a minősített adatot tartalmazó 3000-es kormányhatározatok, hanem a kettő közötti szürke zónában helyezkednek el: valamilyen feladatot jelölnek ki a kormány egyes tagjai számára. A kormány felfogása szerint döntéselőkészítő-anyagnak számítanak, ezért tíz évig nem szükséges a tartalmukat nyilvánosságra hozni. A kormány egyre több ilyen rejtett, nem megismerhető döntést hozott az elmúlt években: ma már ott tartunk, hogy tavaly 1696 sima kormányhatározat mellé jutott 470 darab kétezres. A HVG közérdekű adatigényléssel kérte ki, hogy az idei év első három hónapjában 96 darab ilyen határozat született. A lap arra is kísérletet tett, hogy megismerje a tíz évnél régebbi döntéseket, ahol elvileg már lejárt a határidő, de a kormány ezeket sem volt hajlandó kiadni, ezért közérdekűadat-pert indítottak. Persze e nagyon régi dokumentumok megismerhetőségének inkább csak a történészek örülhetnek. A most birtokunkba került előterjesztés azonban ismerteti egy ilyen „kétezres”, a 2183/2022-es kormányhatározat tartalmát. Ebből kiderül, hogy a kormány már tavaly döntött arról, hogy „kizárólag a stratégiai és az állami feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan vagyonelemek maradjanak állami tulajdonban, a feladatellátáshoz nem szükséges vagyonelemek pedig kerüljenek értékesítésre”. Súlyos döntés a közvagyonról, mégsem érezték szükségét megosztani azt a nyilvánossággal. Egyben azt is mutatja, hogy milyen súlyos demokráciadeficitet jelent a 2000-es kormányhatározatok rendszere: rengeteg lényeges ügyet el lehet rejteni az „elvileg nem titkos, de a gyakorlatban nem mutatjuk meg” kategóriába. Már az említett, tavalyi kormányhatározat Nagy Mártont bízta meg azzal, hogy készítsen teljes körű felülvizsgálatot az állami vagyonelemekről, és ennek alapján tegyen javaslatot, hogy melyikre van szükség, és melyiket lehetne értékesíteni. A mostani előterjesztésből kiderül, hogy ez a felülvizsgálat megkezdődött, első körben a rekreációs célú ingatlanoknál, vagyis az állami szervek üdülőinél. A „2022. évben ütemesen megkezdett vizsgálat keretében országosan mindösszesen 213 darab ingatlan, illetve ingatlanegyüttes került kiválasztásra”, derül ki az előzmények ismertetéséből. Ezek közül a vagyonkezelő szervek 102 darab ingatlan eladásához járultak hozzá, vagyis ezekre mondták, hogy nincs rá nagy szükségük, a működést nem zavarja az eladásuk. Sejthető, hogy ezek nem lehettek túl értékes ingatlanok, mert az egész csomag forgalmi értékét 10 milliárd forintra becsülték. A fenti ingatlanszám aztán 95-re csökkent (50 hektáros területtel), az összeg pedig 7,5 milliárdra a képviselői közbejárások eredményeként. (Ezért is írtuk a bevezetőben, hogy a lobbizás képes befolyásolni az ilyen listák tartalmát.) A kezelői visszajelzések szerint tehát 111 darab ingatlan (112 hektár) értékesítéséhez a használók nem járultak hozzá, ebből 43 darab volt Balaton környéki üdülő (58 hektár). A minisztérium most ennek a 111-nek futott neki újra, de mindjárt nyolc ingatlanról megállapították, hogy nincs joghatóságuk (ezek az igazságszolgáltatás és az Országgyűlés Hivatala üdülői), további 29-ről pedig a tárca hivatalnokai mondták ki, hogy tényleg szüksége van rájuk az államnak. Maradt 74 darab ingatlan, amit a minisztérium a dokumentumban eladásra javasolt a kormánynak (pontosabban a kormányon belül döntéshozatalra jogosult Stratégiai és Családügyi Kabinetnek). Az indoklást érdemes idézni: „az alap-, vagy közfeladat ellátáshoz való szükségességük nem kellően konkrétan alátámasztott (az üdültetés, rendezvények, értekezletek megtartása nem tartozik a magyar állam által ellátandó közfeladat körébe), továbbá ezen ingatlanok jelentős értékesítési potenciállal bírnak, ezért az azt használó szerv vagy szervezet tevékenysége vélhetően más, kevésbé frekventált ingatlanban is megvalósítható”. Ez magyarra fordítva annyit tesz: túl szépek ezek a Balaton-parti üdülők ahhoz, hogy ott vámosok, rendőrök, egyetemi tanárok, mentősök nyaralgassanak, ha egyszer el is lehet adni őket. Mondjuk a „nemzeti nagytőke” erre érdemes tagjainak. A 74 tételből álló listában döntően kétféle ingatlan található: a kiemelkedő értékű, vízparti vagy partközeli állami üdülők a Balaton és a Velencei-tó mellett, amelyek mindeddig megúszták a privatizációt, mert olyan „rendíthetetlen” állami szervekhez tartoznak, mint a rendőrség, a NAV, a BVOP, az Országos Mentőszolgálat, a Katasztrófavédelem vagy a honvédség. A hasonló jellegű vállalati üdülők mára nagyrészt eltűntek, de ezekben az ingatlanokban az állam saját alkalmazottainak továbbra is kedvezményes üdülési lehetőséget biztosít, szép helyen, viszonylag olcsón. A pénzügyőri, rendőri, bv-s munka vonzerejéhez nyilván hozzátartozik, hogy a fizetésen túl ilyen lehetőségek is vannak (vagy legalábbis voltak eddig). Ezek az ingatlanok várhatóan kapósak lesznek, hiszen a Balatonnál ingatlanfejlesztési konjunktúra van, lakópark építésére alkalmas, ma még alacsony beépítettségű, nagy kiterjedésű, jó fekvésű telkekből pedig egyre kevesebb van. A legértékesebbek közül példaként említhetjük a volt közutas üdülőt Balatonföldváron vagy mentősök üdülőjét Balatonszemesen, közvetlenül a szabadstrand mellett. A legnagyobb falat viszont a legendás balatonkenesei Honvéd Üdülő lehet: bár nehéz elhinni, hogy ezt a hadsereg elengedné, ha mégis bent maradna az eladásra szánt ingatlanok körében, akkor a közeli Aligához hasonló óriásberuházásra nyílik a területen lehetőség. A másik csoportba a kisebb üdülőtelepeken lévő, kisebb jelentőségű üdülőházak tartoznak. Akad köztük olyan, amely oktatási intézmény vagy tankerület kezelésében áll, mások megint csak az említett állami szervezeteknél vannak. Ezek a kisebb értékű ingatlanok például Mátrafüreden, Sástón, a Szelidi-tónál, Hajdúszoboszlón, Bükkszentkereszten találhatók; vélhetően elhanyagolhatóan csekély összeg fog befolyni az eladásukból, de kicsit rosszabb lesz azok élete, akik eddig dolgozóként itt üdülhettek. Külön említést érdemel, hogy a minisztérium eladná az ELTE balatonfüredi és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem balatonkenesei és balatonlellei üdülőjét is. A két nagy állami egyetemnek az lehet a balszerencséje, hogy kimaradtak a nagy alapítványi kiszervezésből – ellenkező esetben legalább a saját kuratóriumuk dönthetne arról, hogy megtartják-e a vagyonukat. Ugyancsak eladná a tárca a Magyar Állami Operaház balatonalmádi és a székesfehérvári Szent György Kórház siófoki üdülőtelepét. Egészen megdöbbentő módon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság üdülői közül is többet értékesíteni kellene: a balatonlellei SzGyF-tábor, a bogácsi, sarudi, zamárdi, balatonkenesei üdülők, a zamárdi SzGyF-strand mindeddig döntően gyerekcsapatok turnusos üdültetését szolgálta, és ezek az ingatlanok a szervezet alapfeladatának ellátását szolgálják. Természetesen lehet amellett érvelni, hogy a magyar államnak nem alapfeladata, hogy segítse szegény gyerekek eljutását a Balatonra mondjuk a Nyírségből, miközben azt például alapfeladatának tekinti, hogy előmozdítsa – jelentős anyagi támogatással is – a NER-közeli vállalkozó balatonaligai óriásprojektjét. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok közt néhány budapesti is található, ezek közül a legmegdöbbentőbb a Stefánia úti Honvéd Kulturális Központ épülete, amelynek régi része, az egykori Park-Club századfordulós épülete Budapest egyik legelegánsabb történelmi palotája. A kulturális központ együttese 1947 óta a honvédségé, az intézmény szorosan hozzátartozik a szervezet identitásához, nehéz elképzelni, hogy ennek eladása megtörténjen. Két fővárosi sporttelep is van a listában, az egyik az ELTE Mohai úti, a másik a NAV pasaréti ingatlana, mindkettő nagyon értékes, beépítetlen, szabadidős célokat szolgáló zöld terület a főváros legfelkapottabb környékein. Bekerült a listába a NAV Királyok útja 319. szám alatti üdülője és oktatási központja a Duna-parton, a Rómaitól északra, amihez hatalmas zöldterületület tartozik – a környéken zajló építkezések alapján ez is kiemelkedően értékes lehet a lakóparkos ingatlanfejlesztők számára. A nagy vagyonértékesítésből remélt 32 milliárd forint költségvetési szinten nem jelentős tétel, messze nem mérhető ahhoz, amit a gazdaságfejlesztési tárca például NER-közeli ingatlanalapok felhízlalására fordít. Noha a lista összes tételéről nyilván nem lehet kijelenteni, hogy az államnak elengedhetetlenül szüksége van az adott ingatlanra, a legtöbb esetben közhaszna van annak, hogy ezek az üdülők, sporttelepek működhetnek. A kedvezményes üdülési lehetőségek hozzájárulnak a közszféra vonzerejéhez, más esetekben pedig gyereküdültetést, szabadidős sportolást biztosítanak olyan helyszíneken, ahol ezáltal zöldebb, környezetbarát területhasználat maradhatott fenn. A vagyonértékesítés igazi nyertese nem az eladó állam lenne, amely költségvetési gondjait 32 milliárdból nyilvánvalóan nem fogja tudni megoldani. A nyertesek a vevők lesznek. Ők eddig megszerezhetetlen, nagy értékű ingatlanokhoz jutnának hozzá vélhetőleg erősen nyomott áron. A hozzánk eljutott dokumentum még csak munkaanyag volt, de július 3-án Orbán Viktor kormányfő az Országgyűlésben Harangozó Tamás (MSZP) kérdésére megerősítette, hogy valóban eladják az üdülőket. A kormányfő szerint az a helyes, hogyha az állam nem foglalkozik üdülők fenntartásával, inkább fizetésemelést ad, hogy az állami szervek dolgozói tudjanak nyaralni, pihenni. A miniszterelnök legfeljebb egy-két olyan üdülő megtartását tartja szükségesnek, „amelyeknek történelmi jelentősége van, többet nem”. „Világos helyzet van, különböző módon gondolkozunk. Régen úgy volt, ahogy Ön mondja, most meg másként lesz” – válaszolta a Telex tudósítása szerint Harangozó felvetésére, hogy ezek az üdülők rekreaciós központok, amelyeket nem lenne szabad eladni. Nyitókép: Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2022. május 26-án (fotó: MTI/Balogh Zoltán) Ezt a cikket nem közölhettük volna olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a biztonságos, magyar fejlesztésű előfizetési platformon. Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>> #állami vagyon#Balaton#Nagy Márton#privatizáció
Megtudtuk: Nagy Márton balatoni üdülők és a Stefánia-palota eladását tervezgeti! - Válasz Online
Megtudtuk: Nagy Márton balatoni üdülők és a Stefánia-palota eladását tervezgeti!
null
1
https://www.valaszonline.hu/2023/06/29/allami-vagyon-kiarusitas-nagy-marton-gazdasagfejlesztesi-miniszter-balaton-lista/
2023-06-29 18:50:47
true
null
null
valaszonline.hu
Egyetértési nyilatkozatot írtak alá tegnap a vám- és pénzügyőrség, valamint a China Brand Trade Center Hungary vezetői. Megállapodtak, hogy a kínai márkás árukat gyártó, forgalmazó, importáló vállalkozások számára létrehozandó központ megvalósulását kölcsönös információkkal segítik. A betelepülni szándékozókat megismertetik a hazai vámeljárásokkal. Mindez segíthet abban, hogy visszaszoruljon a jogszabályok megsértésével lebonyolított behozatal és csökkenjen a korrupció. VG
Közösen a korrupció visszaszorításáért - Világgazdaság
A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja.
null
1
https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2008/05/kozosen-a-korrupcio-visszaszoritasaert
2008-05-09 00:00:00
true
null
null
Világgazdaság
Magyar Péter heteken át járta a kórházakat, dokumentált, hőmérsékletet mért, és bár amit megmutatott, abban tulajdonképpen semmi új nincs, mégis magyarázkodásra kényszerítette a kormányzatot. Neki vajon miért sikerült, ami másnak eddig nem?
Penész vagy zsírra szállt por? Nem mindegy?
Magyar Péter heteken át járta a kórházakat, és magyarázkodásra kényszerítette a kormányzatot.
[ "" ]
0
https://rtl.hu/hazon-kivul/2024/09/02/penesz-zsir-por-korhazak-magyar-peter-vitalyos-eszter
null
true
null
null
Rtl.hu
A magán- és önkéntes nyugdíjpénztáraknál is tovább csökkent a taglétszám áprilistól júliusig. Az önkéntes nyugdíjpénztárak a korábbiakkal ellentétben visszafogott teljesítményükkel tűntek most ki az MNB második féléves pénztári statisztikájában, és a magánpénztárakhoz hasonlóan náluk is tovább csökkent a taglétszám – figyelt fel rá a Portfolio.hu. Az önkénteseknél jelentősen visszaesett az egyéni befizetések aránya (pedig a közelmúltban pont azt lehetett hallani, hogy nőtt), és a vagyonarányos teljesítmény is visszaesett (ami szintén meglepő fordulat). Viszont az összes befizetések csúcsot döntöttek. A magánpénztáraknál meg (miután előírták nekik a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt, és ezt mindegyik pénztárnak sikerült is teljesítenie), létszámban tovább fogytak. Így aztán most először csökkent a tagok száma (az állami nyugdíjrendszerbe visszalépés miatt) 60 ezer fő alá. Befizetésből is jóval kevesebb érkezett, mint tavaly ilyenkor, és így a befektetési eredmény is szerényebb lett.
Érthetetlen: ezrek választják inkább az állami nyugdíjat
A magán- és önkéntes nyugdíjpénztáraknál is tovább csökkent a taglétszám áprilistól júliusig.
[ "magánnyugdíjpénztár", "mnb", "nyugdíj", "nyugdíjpénztár", "önkéntes nyugdíjpénztár" ]
0
http://24.hu/fn/penzugy/2015/09/01/erthetetlen-ezrek-valasztjak-inkabb-az-allami-nyugdijat
2015-09-01 00:00:00
false
0
0
null
18 47 A DK nevében Gyurcsány Ferenc pártelnök reagált az orosz elnök látogatására. Szerinte Magyarországnak Európa mellé kellene állnia. Felidézte, Orbán Viktor 2007-ben még arról beszélt, hogy keleten csak alávetettség és kiszolgáltatottság várna az országra. "Elborzadva látom, hogy Orbán Viktor vagy pincsinek állt, vagy súlyos politikai elbutulás, demencia sújtja" – fogalmazott. Gyurcsány Ferenc szerint "Magyarországnak végtelenül romlott miniszterelnöke van. A meggyőződés, a tisztesség semmi, a hatalom minden." A volt kormányfő szerint a politikai pragmatizmusnak nem kellene egyenlőnek lennie az önfeladással és az elvtelenséggel. "Orbán Viktor elárulja a magyarok történelmi érdekét, elárulja a Nyugatot" - mondta, megjegyezve, nincs az az orosz befektetés, ami feledtetni tudja Oroszország ukrajnai agresszióját, vagy "bocsánatossá teszi az önkény uralmát". Gyurcsány Ferenc emellett szólt arról is, hogy Magyarországnak nem áll érdekében a paksi atomerőmű bővítése, ezért mindent meg kell tenni annak leállításáért, hasonlóan az Oroszországgal szembeni embargó fenntartásához.
Itthon: Putyin Orbánnak: Gáz lesz, és ha kell, egész Paks II-t finanszírozzuk - percről percre
Budapesten tárgyalt csütörtökön az orosz elnök. Közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin elsősorban gazdasági kérdésekről beszélt, Paksról, gázellátásról, szankciók hatásáról. Csütörtökre a főváros több pontján forgalomkorlátozást vezettek be, a tömegközlekedés rendje is borult részben. Közben az orosz elnök kifütyülésére készülő ellenzékieket nem engedték oda az általuk lefoglalt közterületre, de este tüntettek. Putyin látogatásának eseményei percről percre.
[]
0
https://hvg.hu/itthon/20170202_erkezik_putyin_felfordult_az_egesz_varos
2017-02-02 11:00:00+01:00
false
0
0
null
A Vágányzár legújabb adásában elsősorban Szegedhez köthető politikusokat kérdeztünk arról, miért problémás a vidéki vasúti közlekedés, miért késik a MÁV, miért van több évtizedes járműpark. A szóbeszéd szerint Szegedet különösen bünteti a kormány az ellenzéki városvezetés miatt, ezért kerestünk meg főként helyi politikusokat. Megkérdeztük, kié a felelősség: a kormány, Lázár János vagy éppen Gyurcsány Ferenc a hibás... Beszéltünk a környezetvédelmi problémákról és a jövőképről, de szó esett a TramTrainről és a Budapest-Belgrád vasútvonalról is. Megszólalók: Márki-Zay Péter, Mindenki Magyarországa Néppárt Dócs Dávid, Mi Hazánk Mozgalom Német Ferenc, Fidesz Vasárus Gábor, Magyar Kétfarkú Kutya Párt Körmendi Zoltán, Momentum Fehér Attila, LMP Binszki József, Demokratikus Koalíció
Lázár Jánosnak le kell mondania? Politikusok véleménye a vasútról
A Vágányzár legújabb adásában elsősorban Szegedhez köthető politikusokat kérdeztünk arról, miért problémás a vidéki vasúti közlekedés, miért késik a MÁV, miért van több évtizedes járműpark. A szóbeszéd szerint Szegedet különösen bünteti a kormány az ellenzéki városvezetés miatt, ezért kerestünk meg főként helyi politikusokat.
[ "" ]
0
https://www.blikk.hu/blikk-tv/lazar-janos-mav-vasut-politikusok-velemeny/4qwyz7r
null
true
null
null
Blikk
Gyermekek is megsérültek egy pilisi autóbalesetben Budapest - Négy ember, köztük két gyermek sérült meg a Pest megyei Pilisen, ahol két személyautó összeütközött péntek este - közölte a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője. A baleset következtében mindkét jármű az árokba csúszott. A mentők a négy sérültet - két gyermeket, egy nőt és egy férfit - kórházba szállították.
Gyermekek is megsérültek egy pilisi autóbalesetben
Budapest - Négy ember, köztük két gyermek sérült meg a Pest megyei Pilisen, ahol két személyautó összeütközött péntek este - közölte a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője. A baleset következtében mindkét jármű az árokba csúszott. A mentők a négy sérültet - két gyermeket, egy nőt és egy férfit - kórházba szállították.
[ "sérülés", "baleset" ]
0
https://blikk.hu/aktualis/veszhelyzet/gyermekek-is-megserultek-egy-pilisi-autobalesetben/n4g92nn
2015-10-15 06:04:00+01:00
false
0
0
null
2024 első tíz hónapjából hétben 0 forint támogatás érkezett be a Magyar Evangéliumi Testvérközösség számlájára. A törvényesen járó normatív támogatások összegének kevesebb, mint 15%-a jutott el az egyházhoz, ebből kellene működtetnie intézményeit és rendeznie a tartozását - hangzott el a MET éves közgyűlésén. Az egyház közleménye szerint "abszurd módon azzal indokolják a normatíva utalásának felfüggesztését (bár pontosan látják ennek az okát és következményét), hogy nem a kiutalás céljára, jelesül a működtetésre fordítjuk az erre szánt összeget, hanem adósságaink rendezésére, holott az erről szóló döntést a NAV megkérdezésünk nélkül hozza meg helyettünk: a kiutalás be sem érkezik a gazdasági hivatalunkba". A MET beadta a fellebbezését a Magyar Államkincstár határozata ellen, de még nem kapott értesítést arról, hogyan, mikor bírálják el. A MET szerint a NAV és a Belügyminisztérium teljesen figyelmen kívül hagyja azt a válságköltségvetést, amely pedig a két szerv kérésre készült. E szerint az alapnormatíva utalása esetén nemcsak működtetni lehetne az intézményeket, de az eladósodás sem folytatódna. "Azon túl, hogy továbbra sem kapjuk meg a törvény szerint járó alapnormatívát, a Magyar Államkincstár szeptember 1-től felfüggesztette a normatíva utalását valamennyi közoktatási intézményünk, a működési engedéllyel rendelkezők esetében is". Az egyház állítja, teljesítette a NAV feltételeit, az állami szerv korábban azt ígérte, ebben az esetben felfüggeszti az inkasszót. Az adóhivatal azonban most Tuzson Bence igazságügyminiszterhez fordult, kérve, ő hozzon döntést az ügyben. Az egyház tárgyalni szeretett volna erről a NAV-val, ez eddig nem sikerült. A MET-nek meggyőződése, hogy ezekből az intézkedésekből senkinek sem származik haszna, a kormánynak sem, a társadalmi kár viszont felbecsülhetetlen mértékű. Az Iványi Gábor vezette egyháznál feltételezik, azért ilyen az állam hozzáállása, mert az egyházi státusz visszaszerzése érdekében indított strasbourgi keresetük megalapozott. A MET furcsállja, hogy Magyarország az EU soros elnökeként vallásszabadsági konferenciát rendez, miközben 14 éve ellehetetlenít egy szociális és oktatási intézményeket működtető egyházat. Idézi a közlemény a Publicus közvélemény-kutatását is, amely szerint a társadalom kétharmada politikai megtorlásnak látja azt az eljárást, ami a MET-tel szemben folyik. A civilek támogatása tartja életben a MET-et, de ebből sem jut el minden az egyházhoz. A közlemény szerint az Oltalom Karitatív Egyesületnek (OKE) felajánlott 1%-os adófelajánlásokat is inkasszálta a NAV, bár a felajánlók azt az értesítést kapták a NAV-tól, hogy az 1%-uk beérkezett a címzetthez. A MET kérelmet ad be a NAV-hoz, hogy a 9921 adózó 107 843 432 forintos felajánlását juttassa el a címzetthez, hiszen ez nem állami normatív támogatás, hanem állampolgári adomány. Az érintett intézmények dolgozói július óta töredékfizetést kapnak. Ha az OKE egy százalékos fölajánlása megérkezik, azt a bértartozásokra fordítják. A MET egyelőre nem lát olyan pénzügyi forrást, amely megnyugtatóan biztosítja a működést. Az egyházi 1% január végére várható, de nem sokkal többre lesz elég, mint az addig felgyűlő tartozásaink rendezésére. Az egyház közleménye úgy fogalmaz, nem adják fel a reményt, minden jogi és emberi lépést megtesznek a helyzetük rendezéséért, "de a közeljövőben nehéz és fájdalmas döntéseket kell hoznunk, hogy több emberi tragédia ne történhessen, és a diákok, ellátottak és kollégák jövője biztosított legyen".
Csak januárban kapják meg az egyházi egy százalékot Iványiék
Azz Oltalom Karitatív Egyesületnek felajánlott 1 százalékokat pedig a NAV nem adta tovább, bár az adózók azt az értesítést kapták, hogy a pénz eljutott a címzetthez.
[ "" ]
0
https://magyarnarancs.hu/belpol/csak-januarban-kapjak-meg-az-egyhazi-egy-szazalekot-ivanyiek-271714
null
true
null
null
Magyar Narancs
· Kampány: A kertvárosi 15. választókerület időközi választásán a szavazók egyértelműen kifejezték akaratukat a jelenlegi városvezetési koncepció támogatása mellett. A kormánypárt álcivil jelöltje vereséget szenvedett, nyomában pedig azok a propagandaszerzők is megbuktak, amelyek a végül nyertes jelölt folyamatos hiteltelenítésén dolgoztak hetekig: o így a megyei lap szerzője, aki még a választás előtti héten is úgy elemezte a helyzetet, hogy a szavazás két legesélyesebb jelöltje az ÖPE elnöke és a végül alig 2 %-nyi voksot begyűjtő jelölt; o továbbá a nemtelen lejáratókampányt hetekig futtató kisebbik propagandalap szerzője, aki szerint a kormánypárti képviselők lesznek többségben, holott a valóságban a hárompárti (Fidesz, KDNP és ÖPE) frakció(k) együttesen is csak a legnagyobb kisebbség lesz az új közgyűlésben. · Gazdaságfejlesztés: hiába támadta a NER-szolgamédia a gazdaságfejlesztési koncepció elkészítésére vonatkozó döntést, a valóságban a dokumentum rendszeres felülvizsgálatát jogszabály írja elő és teszi kötelezővé az önkormányzat számára. · Háború: megszokhattuk már, hogy a NER propagandistái azzal vádolják meg az ellenfeleiket, amit a NER maga tesz, vagy tervez. Ennek fényében különösen érdekes a kisebbik helyi lakájportál elemzése, amelyben a rágalmazásért korábban jogerősen elítélt szerző háborút vizionál. Úgy tűnik tehát, hogy a pécsiek érdekét szolgáló együttműködés helyett folyamatos harcra készülhet a helyi NER. Erre utal az is, hogy a cikkük szerint januártól várhatóan új vezetők veszik át az önkormányzati cégeket, holott a valóságban erre nem kapott felhatalmazást egyik politikai erő sem Pécsett. · Kiegyensúlyozottság: Fura kiegyensúlyozatlan tájékoztatásról olvasni az évek óta gátlástalan propagandaüzemmódban működő helyi lakájmédia-oldalakon. Ahogy az is fura, hogy vannak a baranyai közéletnek olyan szereplői, akik szerint az, hogy a kormánypárti propagandában csak a NER jelöltjei kapnak helyet, rendjén van, miközben az, hogy egy lapban a másutt felülethez nem jutó jelölteket is bemutatják, már igazságtalan. · Elhallgatás: Ezúttal is maradtak ki olyan fontos, sok pécsit érintő hírek a lakájmédiából, amikről a NER-média helyi olvasói egyszerűen nem juthattak információhoz, ilyen például o a Biokom felmérése, amelyben egy forgalmas, Belvároshoz közeli városrész közlekedésének részvételi alapú tervezéséhez kéri a pécsiek véleményét és javaslatait; o a zebra-építési program folytatódó sikere - egyre több helyszínen készülnek el a gyalogosok biztonságát fokozó beruházások. Pécs Jövője Frakciószövetség
A lakájmédia ferdítései sem gátolták az ellenzéki sikert
Meggyőző előnnyel győzött a városvezető frakciószövetség jelöltje a kertvárosi időközi választáson, annak ellenére is, hogy a kormánypárti lakájmédia mindent megtett a kertvárosi szavazók elbizonytalanításáért. Ezúttal is összeszedtük, hogy mi mindenben ferdítettek a pécsieknek a választást megelőző héten.
[ "" ]
0
https://pecsistop.hu/regio/a-lakajmedia-ferditesei-sem-gatoltak-az-ellenzeki-sikert/529647
null
true
null
null
Pécsi Stop
Szögezzük le az elején: a jól működő gazdaságot átjárja a kiszámíthatóság, a transzparencia, és a legkevésbé sem fenyegetően agresszív. Hogy ebből mit érzékel a Spar, amelyet azért bírságoltak meg, mert a nap végén megmaradt eladatlan készlet nem volt elég nagy? Nos, lényegében semmit. A hazai gazdaságpolitika - ahogy számos alkalommal, úgy most is - bizonyította, hogy drámai mértékben improvizatív, amely ráadásul gőgből és agresszióból fakad. Arról nem is beszélve, hogy társadalmi és szakmai egyeztetéseknek, amelyek segítenének visszatartani a vad hajtásokat, talán sohasem volt nyoma. Azt pedig már fel se vessük, hogy a magyar kormány vérig sértve kettős mércét emlegetve prüszköl megannyi dolog felett, ám a kerítésen belül előszeretettel él vele. A most felépült rendszernek természetéből fakadóan része az, amely - húzzuk ki a fejünket a homokból - bizonyosan máshol is jelen van, de Magyarországon mára legitimációt kapott, azaz: a sarokban beszéljük meg, ott osztjuk fel és egyezünk meg. Ha a testvériség része vagy, menni fog, nagyot szakíthatsz, ha nem, akkor még a sarokba sem jutsz el, hogy beszélgessenek veled. Ebből a gazdaságszervezési attitűdből pedig szinte lehetetlen kilépni, s ennek levét issza immár évek óta a hazai gazdaság. Nem biztos, hogy a végén az eredmény mindig csalódást keltő, hiszen akadtak itt egykor szép számok is, de az alkotóelemek, az egyes szereplők számára a sor végén ez mindig csak gondként jelentkezik. Mert mindig belengi az egészet az a gondolat, hogy a holnap kiismerhetetlen. Így hát szögezzük le a végén: a Spar-ügy is bizonyítja, a magyar gazdaságra nem jellemző, hogy átjárja a kiszámíthatóság, a transzparencia, és bizony fenyegetően agresszív. Ez pedig csak mérgez és mérgez, aminek a levét mi isszuk meg.
Spartatlanul kellene
Szögezzük le az elején: a jól működő gazdaságot átjárja a kiszámíthatóság, a transzparencia, és a legkevésbé sem fenyegetően agresszív. Hogy ebből mit érzékel a Spar, amelyet azért bírságoltak meg, mert a nap végén megmaradt eladatlan készlet nem volt elég nagy? Nos, lényegében semmit. A hazai gazdaságpolitika - ahogy számos alkalommal, úgy most is - bizonyította, hogy drámai mértékben improvizatív, amely ráadásul gőgből és agresszióból fakad. Arról nem is beszélve, hogy társadalmi és szakmai egyeztetéseknek, amelyek segítenének visszatartani a vad hajtásokat, talán sohasem volt nyoma. Azt pedig már fel se vessük, hogy a magyar kormány vérig sértve kettős mércét emlegetve prüszköl megannyi dolog felett, ám a kerítésen belül előszeretettel él vele.
[ "" ]
0
https://nepszava.hu/3250477_spartatlanul-kellene
null
true
null
null
Népszava
Budapest rendőr-főkapitánya fokozott ellenőrzést rendelt el a főváros több kerületében - olvasható a police.hu-n megjelent közleményben. A Pride keretében rendezett melegfelvonulást ugyan nem nevezi meg a rendőrség, de az ellenőrzések ennek az idejére esnek. A felovnulás július 11-én szombaton kezdődik, 15:30-kor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig 10 órától kezdi a fokozott személy- és gépjármű ellenőrzést, amely egészen aznap 24 óráig fog tartani. A főváros I., II., V., VI., VII., XI., XII., XIII. és XIV. kerületében lehet számítani a szokásosnál is éberebb rendőrségre. A közlemény szerint a fokozott ellenőrzés célja a közrend és közbiztonság fenntartása, a bűncselekmények és szabálysértések számának visszaszorítása, a jogellenes cselekmények megakadályozása, valamint a közlekedési balesetek megelőzése. A rendőrök személyeket igazoltathatnak, ruházatukat, járművüket átvizsgálhatják, a közbiztonságra veszélyt jelentő eszközöket, anyagokat lefoglalhatják. Ígérik, mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy a fokozott ellenőrzés az állampolgárokat ne zavarja.
Razziázni fog a rendőrség a Pride idején
Razziázni fog a rendőrség a Pride idején - Fokozott ellenőrzés lesz szombaton tíztől éjfélig.
[ "pride", "melegfelvonulás", "rendőrség", "pride2015", "belföld" ]
0
http://index.hu/belfold/2015/07/08/resen_lesz_a_rendorseg_a_melegfelvonulas_alatt
2015-07-08 00:00:00
true
0
0
null
Mint arról beszámoltunk, a kormány kihelyezett ülést tartott a geszti Tisza-kastélyban. A kormányülés kedden este kezdődött a kormányfő vezetésével. Amint azt Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke közölte, a kétnapos ülésen a miniszterek a kormány őszi feladattervéről és a gazdasági semlegesség programjáról tárgyaltak, napirenden volt a  munkáshitel, a magyar kisvállalkozások tőkejuttatása, a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázása és a 13. havi nyugdíj állandósítása is. Orbán Viktor csütörtökön este a Facebook-oldaán egy csoportképet tett közzé. 48 óra alatt 24 órányi kormányülés, ipari mennyiségű kávé, 2 félmaraton - írta. Fontos döntések születtek Geszten - közölte a miniszterelnök. Meg tudjuk csinálni! - üzente Orbán Viktor. A kormány legfrissebb döntéseiről ma délután a kihelyezett kormányülés geszti helyszínen tartott sajtótájékoztatón számolt be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. A kormányinfóról szóló tudósítást itt olvashatja el:
Orbán Viktor: fontos döntések születtek Geszten
A miniszterelnök a közösségi oldalán jelentkezett a kihelyezett kormányülés helyszínéről, a Békés vármegyei Gesztről.
[ "" ]
0
https://www.feol.hu/orszag-vilag/2024/10/orban-viktor-fontos-dontesek-geszt
null
true
null
null
FEOL (Fejér Megyei Hírlap)
Folytatódik a 4iG év végi sikerszériája: újabb közbeszerzésen nyert Jászai Gellért informatikai cége, ezúttal 2,38 milliárd forintért szerződhet a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel. A feladat a Diákháló programba tartozó köznevelési és szakképzési intézmények vezetékes és vezeték nélküli hálózati fejlesztése lesz. Így például a szakképzési intézmények feladatellátási helyeinek korszerű és egységes vezeték nélküli hálózati infrastruktúráját alakíthatják ki – magyarázták a tőzsde honlapján közzétett tájékoztatásban. A szerződés teljesítése három részből áll: központi gerinchálózat bővítése és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése, POP helyszínek bővítése, valamint végponti CPE és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése. A 4iG nagyot megy decemberben a közbeszerzéseken: a NAV 1,06 milliárd forintot ad nekik, hogy gyártói támogatást nyújtsanak az adóhivatal Dell-EMC gyártmányú eszközeihez, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Egészséges Budapest projektje 25 intézményének a műtéti napló beszédleíró szoftvereit 1,46 milliárdért szállíthatják és telepíthetik, a projekt 25 intézménye részére kiépítik a wifi-rendszert is, 1,37 milliárd forintért, 566 millióért a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel már aláírtak egy szerződést hálózatbővítésre, a NAV az „Oracle ZFS Tároló beszerzése és StorageTEK SL8500 Tape Library mentőeszköz bővítése” tárgyú közbeszerzésén 669,9 millió forintos munkát nyertek el, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jelentős tudományos és/vagy műszaki újdonságtartalmú termékekre vagy szolgáltatásokra osztott támogatást, a 4iG 394 milliót kapott, ebből a pénzből genetikai eredmények kiértékelését támogató orvosdiagnosztikai eszközön dolgozhatnak.
Gazdaság: Újabb 2,3 milliárd forint került a 4iG-nél a karácsonyfa alá
Az ünnepi hétre is jut nyertes közbeszerzés a 4iG-nél.
null
1
https://hvg.hu/gazdasag/20191223_4ig_palyazat_kozbeszerzes_informatika
2019-12-23 22:33:00
true
null
null
HVG
"Hálapénzt elfogadunk!" - legalizálná a parát a kormány Újra napirenden a hálapénz kérdése. A Nemzetgazdasági Minisztérium azzal a javaslattal állt elő, hogy csak abban az esetben fogadható el a hálapénz, ha a munkáltató engedélyezi. A lapunk által megszólaltatott orvosok nem ezt tartanák a jó útnak, és a Kórházszövetség is nehezen látja a javaslat életszerűségét. „Tízezer forinttól több millióig, havi szinten”- mondta a hvg.hu-nak az egyik magánklinika szülész-nógyásza arra a kérdésre, mennyi a „a szokásos” hálapénz a szakterületén. „Mindig érdeklődve nézem a különböző fórumokat, ahol arról beszélnek, az egyes szülészeknél mennyibe kerül a szülés. Nem akarok álszent lenni, valóban lehet egy hallgatólagos egyezmény a páciensek és az orvosok között általában. Mégis igen túlzónak érzem, amikor arról beszélnek, hogy egy adott összeg alatt nem vezetnek le szüléseket. Mint ahogy azt is, hogy a szülész-nőgyógyászoknál kell a legtöbbet fizetni. Jellemzően ott megy nagyobb tételben a paraszolvencia, ahol hosszú a várólista.” A kérdés azután vetődik fel ismét, hogy az új Munka törvénykönyvében szerepel egy javaslat a hálapénzről: a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem fogadhat el harmadik személytől díjazást. Az indoklás szerint a különféle anyagi juttatások, illetve borravaló vagy hálapénz elfogadása tilos, de ez alól a tilalom alól a munkaadó felmentést adhat. "A felmentés történhet olyan módon is, miszerint az általában kisebb összegű, szokásosnak tekinthető ajándék elfogadását engedi csak meg a munkáltató" - áll a javaslatban. „A hálapénz kérdés egyedüli elfogadható megoldása az, ha felemelik a fizetéseket úgy, hogy minden egészségügyben dolgozó tiszta lelkiismerettel tudja visszautasítani a paraszolvenciát azzal a tudattal, hogy meg tud élni a fizetéséből” - mondta a lapunknak az egyik fővárosi kórház fül-orr-gégésze. „Minden, amit ezen felül kitalálnak, például hogy a munkáltató kezébe helyezik a döntést, csak a dolgok elkenése. Felháborítónak érzem.” Szerinte mindenki tudja, hogy létezik hálapénz, és senki nem akar vagy tud vele kezdeni semmit. "Van olyan kolléga, aki semmit nem fogad el, és olyan is, aki ehhez köti a gyógyítást. És a legtöbben egyik véglethez sem tartoznak” - véli. A saját szakterültéről azt mondta, átlagosan, havi szinten „néhány tízezertől egy-két milliót lehet így pénzt kapni.” „Mindenki fogad el hálapénzt, azok is, akik tagadják. Nyilván a lelkiismereten múlik, hogy egy kiszolgáltatott embertől ki mennyit és milyen körülmények között fogad el. Havi nettó 160 ezer forintos fizetésemmel előfordul, hogy elteszek egy borítékot. Főorvos vagyok, több mint harminc éve gyógyítok. A kérdést a másik oldalról kellene megközelíteni: vajon ki fogadná el a paraszolvenciát, ha az egészségügyben dolgozók rendesen keresnének? Irtózatosan megalázó, hogy borítékokat kell elfogadni vagy visszautasítani, ennyi tapasztalattal a hátam mögött” - ezt már az egyik fővárosi kórház sebésze mondja a hvg.hu-nak, akinek a területén szerinte „néhány tízezer és több százezer közötti a bevett összeg”. Ellenőrizhetetlen? Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke lapunknak viszont azt mondta, értelmezése szerint a javaslat nemcsak a hálapénzre, hanem a másodállásra is vonatkozhatna. „Igazából minden a végrehajtáson múlik: kérdés, hogy ezt a munkáltató az adott intézményre vagy adott orvosra vonatkoztatja-e majd. Ha utóbbi, akkor az egyértelmű diszkriminációra ad lehetőséget. De ha az előbbi, akkor sem túl életszerű.” Csiba nem igazán tudja elképzelni, hogy a gyakorlatban miként működhetne. „Az egyik kórház majd kiírja magára, hogy nálunk nincsen hálapénz, a másik meg azt, hogy mi elfogadunk? Bárhogy is legyen, ez munkáltatói oldalról dilemma.” Egy beteg meggyógyítása nem egy ember dicsősége, ezért jobb, ha a beteg úgy gondolja, hogy az intézménynek fejezze ki a háláját. A pénzt pedig vissza lehet osztani” - vélte az elnök. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke sem látja igazán, miként ültethető át gyakorlatba a javaslat. A tiltás a hálapénz kriminalizálásához vezet - mondta nemrégen az Inforádiónak, hozzátéve, hogy szerinte a hálapénzt kategorizálni lehet és kell. „Van az előre kikövetelt hálapénz: ezt nem tolerálhatja az egészségügy, de van a tényleges hála jeleként adott pénz.” A Munka törvénykönyvének tervezetében szerepel, hogy maximalizálni kell az elfogadható ajándék mértékét, amit a kórházigazgatók engedélyeznének vagy tiltanának. Rácz Jenő azonban ezt nehezen ellenőrizhetőnek tartja. Szerinte a jogszabályokban olyan jellegű kötöttségeket kell megfogalmazni, amelyek betarthatósága egyértelmű. Több egészségügyi közgazdászt is megkerestünk, szerettük volna megtudni, mennyi pénzt költenek a magyarok paraszolvenciára. Egzakt válasza senkinek nem volt, a szakértők egyöntetű véleménye alapján évente 30 és 70 milliárd forint közötti ez az összeg. Mivel a hálapénz egyik jellemzője éppen a láthatatlanság, ezért ennél pontosabban ezt nem lehet tudni. A KSH mérése szerint egyébként 30 milliárd körül fizetünk, míg a Tárki két évvel ezelőtt valamivel több mint 70 milliárdra becsülte a zsebekbe kerülő pénz nagyságát. 2011. szeptember. 13. 18:07 MTI Plázs Itt az új rezidenspályázat: a hálapénztilalom maradt Megjelent az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) honlapján kedden a rezidensek kibővített ösztöndíjprogramjának pályázati kiírása, amely szerint több feltétel módosult, de a szakorvosképzés idejére ígért havi nettó százezer forintos támogatás változatlan – közölte az egészségügyi államtitkárság. 2011. január. 07. 07:03 MTI Itthon A nőgyógyászok elutasítóbbak a hálapénzellenes mozgalommal A gyermekgyógyászok kilencven százaléka azonnal kitűzné a zöld keresztet, a hálapénzes szakmák közül pedig a nőgyógyászok a legelutasítóbbak a mozgalommal szemben. 2010. szeptember. 03. 08:22 MTI Plázs Világgazdaság: mennyi hálapénzt fizettünk ki tavaly fejenként? Fejenként átlagosan 9600 forint hálapénzt fizetett ki tavaly a gazdaságilag aktív magyar lakos, ami összességében 32 milliárd forintot jelent - írja a Világgazdaság a pénteki számában a GKI-EKI Egészségügyi Kutatóintézet felmérését ismertetve. 2011. május. 19. 22:30 life-style.hu Shake Aranygyűrű az óvónéninek, wellness hétvége a tanítóknak – hálapénz az oktatásban A magyar társadalmat sok téma képes megosztani, évtizedek óta egyik kedvencünk a pedagógusok helyzete. Egyrészről egyre többen hajlandóak elismerni, hogy az óvónő, tanító, tanár szerepe a szülőé után a legfontosabb a gyerek életében, a szakma elismertsége azonban továbbra is alacsony anyagilag és erkölcsileg is. Kivéve ünnepek táján.
Itthon: "Hálapénzt elfogadunk!" - legalizálná a parát a kormány
Újra napirenden a hálapénz kérdése. A Nemzetgazdasági Minisztérium azzal a javaslattal állt elő, hogy csak abban az esetben fogadható el a hálapénz, ha a munkáltató engedélyezi. A lapunk által megszólaltatott orvosok nem ezt tartanák a jó útnak, és a Kórházszövetség is nehezen látja a javaslat életszerűségét.
null
1
https://hvg.hu/itthon/20111117_halapenz_munka_torvenykonyve
2011-11-18 10:48:12
true
null
null
HVG