text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Továbbra is különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével gyanúsítják az MSZP volt elnökhelyettesét, de a jelenlegi tényállás szerint a "vagyoni hátrány mértéke magasabb", mint a korábbi tényállásban. Emellett Simon Gábort az ügyészség öt rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítja - közölte az ügyészség.
Az ügyészség szerint Simon két osztrák bankszámlán tárolt pénzét, egy üdülőt, valamint egy lakóingatlant is olyan pénzből szerezte, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában és aminek az eredete ismeretlen. Adót sem fizetett utánunk. "Erre figyelemmel a korábbi gyanúsításhoz képest a költségvetési csalással okozott vagyoni hátrány magasabb összegű, közel 100 millió forint" - közölte az ügyészség.
A tényállást még annyiban módosította az ügyészség, hogy "Simon Gábor a korábban ismertté vált bankszámlája mellett nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének további, szintén osztrák bankszámlákon tulajdonaként szereplő, százezer eurós nagyságrendű összegek vonatkozásában".
Az újonnan közölt gyanúsítás szerint Simon Gábor a hamis útlevéllel történő bankszámla-nyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el „Gabriel D” névaláírással. Erre figyelemmel a korábbi három rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatti gyanúsítás öt rendbelire emelkedett.
Simon Gábor panasszal élt a gyanúsítás ellen, a vallomástételt megtagadta.
Simont március 10-én az állítólagos bissau-guineai útlevele miatt felbujtóként közokirat-hamisítással gyanúsították meg, majd őrizetbe vették, két nappal később pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróság elrendelte előzetes letartóztatását. Később, már az április 6-i parlamenti választás után meghosszabbították három hónappal az eredetileg 30 napra elrendelt kényszerintézkedést. Ez ellen Simon és védője is fellebbezett, a Fővárosi Törvényszék pedig másodfokú, jogerős döntésében megszüntette az előzetest. Helyette az egy fokkal enyhébb kényszerintézkedést, a házi őrizetet rendelte el a volt politikussal szemben. Ez azt jelenti, hogy otthonát nem hagyhatja el, a rendőrök ezt naponta kétszer ellenőrzik. | Ügyészség: Simon írta alá a kamu útlevelét | Ügyészség: Simon írta alá a kamu útlevelét - A nyomozók szerint több adót csalt el a volt politikus, mint azt korábban gondolták. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/05/21/ugyeszseg_simon_irta_ala_a_kamu_utlevelet/ | 2014-05-21 18:01:46 | true | null | null | Index |
A Hilton csoportnak ezzel 470.000 szobája lesz a világ nyolcvan országának 2.800 szállodájában, hiszen a brit csoport üzemeltette az észak-amerikai kontinens kivételével a Hilton szállodákat.
A Hilton csoport 1964-ben választotta le és adta el ezeket a szállodákat, hogy az akkor súlyosan eladósodott észak-amerikai üzletág gondjai ne akadályozzák a többi rész fejlődését.
| A Hilton megveszi a Hiltont 5,7 milliárd dollárért | Az amerikai Hilton Hotels Corp. 5,7 milliárd dollárért megvásárolja a brit Hilton szállodacsoportot és ezzel a cég a világ legnagyobb szállodaláncává válik. | [] | 0 | https://infostart.hu/gazdasag/2005/12/30/a-hilton-megveszi-a-hiltont-5-7-milliard-dollarert | 2005-12-30 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Ez volt az ötödik év, hogy az illegális forrásból származó cigaretták fogyasztása megszakítás nélküli növekedést mutatott Európában, elérve az 52,2 milliárd szálat a KPMG által 38 vizsgált ország területén. Ez azt jelenti, hogy a kontinensen minden tíz cigarettából egy illegálisnak bizonyult. A tanulmány által vizsgált időszakban (2023) a legnagyobb problémát a hamisított cigaretták jelentették Európában, az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt.
Hazánkban a csökkenő cigarettafogyasztás mellett arányaiban nőtt az illegális piac, ami 2023-ban félmilliárd elfogyasztott szálat jelent - ugyanannyit, mint 2022-ben -, ami a teljes fogyasztás 7,9 százalékát adja.
A korábbi években tapasztalt visszaesés ellenére itthon az illegális piac részesedése 2022-ben újra elérte a 2019-es szintet, amit 2023-ban meg is haladt. Ez elsősorban a hamisított dohányáruknak köszönhető, kisebb mértékben pedig az úgynevezett illicit white (kimondottan csempészárunak gyártott) termékeknek.
A nem legális forrásból származó dohánytermékek a múlt évben 36,3 milliárd forint adóbevételtől fosztották meg a magyar költségvetést.
A hatóságok 22 európai országban 113 illegális cigarettagyárat számoltak fel 2023-ban, amely azt mutatja, hogy az illegális termelőüzemeket ma már a nagy felvásárlópiacok közelében alakítják ki a szervezett bűnözői csoportok. A KPMG jelentésében található, a különböző bűnüldöző szervekkel készített interjúk rámutatnak, hogy a nemzetközi szervezett bűnözés egyre "szakszerűbb" módon vesz részt az illegális cigaretták ellátási láncában.
Az illegális kereskedelem megnehezíti a cigarettázás elterjedtségének csökkentését célzó törekvéseket, káros a közegészségügyre és a fogyasztókra nézve egyaránt, valamint pénzügyi károkat okoz az egyes országok költségvetésének és a jogszerűen működő piaci szereplőknek egész Európában.
Éppen ezért szükséges kiemelni, hogy a körültekintő szabályozás, az előre látható és tervezhető adóemelések, az innovatív megközelítések támogatása, valamint az elrettentő szankciók és a hatóságok hatékony ellenőrzési és bűnüldözési tevékenységének hatására számos uniós tagállamban csökkenés tapasztalható az illegális cigaretták fogyasztásában.
A tanulmányban bemutatott adatok alapján az illegális cigaretták fogyasztása Olaszországban, Lengyelországban, Romániában és Spanyolországban is csökkent a vizsgált időszakban.
Ezzel ellentétben Franciaország - ahol az adópolitikai döntések nem voltak körültekintőek és a hatóságok nem tudták megakadályozni a feketepiac térnyerését - továbbra is az EU legnagyobb illegális piacának bizonyul, miután a tagállamokban elfogyasztott 12,7 milliárd szál hamisított cigarettából 6,3 milliárd szálat itt fogyasztottak el. | Füstbe ment tervek - ekkora lyukakat üt a büdzséken az illegális dohányáru | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/09/fustbe-ment-tervek-ekkora-lyukakat-ut-a-budzseken-az-illegalis-dohanyaru | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Durva becslések szerint ezermilliárd forint értékű vagyontömegről van szó, és olyan javaslatról, amely eredetileg a budai Várban található műemlék ingatlanokban élő bérlők érdekében született, de Böröcz László fideszes képviselő (aki az I. és az V. kerületet magában foglaló választókerületben indul a jövő évi választáson – egy olyan körzetben, amelyet meglepetésre veszített el a Fidesz 2018-ban) nem állt meg itt: indítványa a teljes önkormányzati bérlakásszektort érinti. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, a Várban kormánypárti potentátok sora szerzett önkormányzati bérlakást, amit most a legrosszabb esetben harmadáron megvehetnek. A lehetőséget ugyan kiterjesztette a javaslat, de ettől még nyilvánvaló, hogy a legalább egymillió forintos négyzetméterenkénti árú Várbeli lakás vevője a 70 százalékos kedvezménnyel lényegesen többet kapna ajándékba, mint egy józsefvárosi garzon bérlője.
Az újabb forrásfosztás és a lakásgazdálkodás ellehetetlenítése miatt még fideszes berkekben is elégedetlenséget váltott ki Böröcz terve. A lakásprivatizációs javaslatot egyszerűen marhaságnak nevezte Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere, és Székesfehérvárt irányító párttársa, Cser-Palkovics András is felemelte a szavát a terv ellen. Kizárólag a tulajdonosnak van joga saját vagyona tekintetében döntéseket hozni, ezért nem helyes, hogy „az Országgyűlés a törvény erejénél fogva, a tulajdonosok felett dönt az önkormányzati vagyon kimondottan nem értékarányos elidegenítéséről” – fogalmazott, és jelezte, hogy „szakpolitikai javaslatokat” tesz az ügyben Böröcznek.
Százszoros a túljelentkezés egyes lakásokra
Józsefvárosban 4300 önkormányzati lakás van, amiből 3400-ben laknak bérlők. Összesen 150 ezer négyzetméternyi ingatlan a tét, az árverések azt mutatják, hogy az önkormányzati lakások 450 és 700 ezer forint közti négyzetméteráron kelnek el, 600 ezer forintos átlagárral ez Józsefváros esetében 90 milliárdos vagyonelem – összegezte kérdésünkre Pikó András, a kerület független polgármestere. Ennyit tenne megvásárolhatóvá a Böröcz-féle javaslat. Ugyanakkor – hangsúlyozza Pikó – a kerület minden évben jelentős összeget költ a lakásállományra, tavaly például 420 millió forintot. Az összeg nagyjából fele a lakásokra, fele a társasházak felújítására, rehabilitálására ment, a bérleti díjból befolyó összeg pedig nem fedezi ezeket a költségeket, erre külön kell költeniük.
Innen indít a polgármester, amikor arról kérdezzük, milyen következményekkel járhat a bérlakások kedvezményes értékesítése. A VIII. kerület ugyanis jelentős összeget költ ezeknek a lakásoknak és házaknak a karbantartására, lévén, sok köztük a rossz műszaki állapotú, a felújítások nélkül pedig lakhatatlanná is válhatnak. „Azok, akik most töredékáron megvásárolnák az ingatlanjukat, nem feltétlenül tudják, hogy a rezsin túl milyen más terheket vesznek a nyakukba, melyeket eddig az önkormányzat állt. A hátralékadatokból úgy látjuk, hogy a bérlők közel harmada küzdhet jelentős anyagi, akár napi megélhetési gondokkal. Nekik az alacsony bérleti díj mellett a rezsi kifizetése is kihívás. Ők aligha tudnak karbantartásra, felújításra költeni, ha valamilyen hitelből megveszik a lakást.”
Pikó a lakásmaffia megjelenésén túl a befektetőknél is lát veszélyt.
Egy egész tömböt töredékáron tudnak majd megszerezni úgy, hogy megveszik a lakások egy részét, és elég különböző közgyűlési döntésekkel szép lassan kiszorítaniuk a többi lakót, hogy végül az övék az egész ház, hogy lebonthassák, és új társasházat építhessenek helyette. Ez is komoly kockázat.
A polgármester úgy látja, ha törvény lesz a Böröcz-féle javaslatból, az „a Józsefváros, amit ismerünk, rövid időn belül el fog tűnni. Sokan kerülnek végül utcára, és egy kezelhetetlen társadalmi probléma alakul ki Budapesten, mert nem lesz olyan önkormányzat, amely ezt a réteget be tudja fogadni. Már most százszoros a túljelentkezés egyes lakásokra a VIII. kerületben.”
Pikó szerint „az olcsó lakás, az olcsó lakhatás a társadalmi béke garanciája. Nemcsak a szegényeknek, alacsony jövedelműeken segít, de a fiataloknak is az életkezdésben. Ha megszavazzák a javaslatot, akkor nem lesz olcsó lakhatási lehetőség Magyarországon.”
Ezermilliárdos közvagyont árusíthatnak ki
A VIII. kerületben tehát 90 milliárdos, országosan pedig – konzervatív becsléssel is – sok száz, de akár ezermilliárdos közvagyon töredékáron történő kiárusítását tenné lehetővé a fideszes javaslat.
A KSH adatai szerint
2019-ben 105 174 önkormányzati tulajdonú lakás volt Magyarországon, ennek mintegy fele Budapesten. Az évről évre csökkenő tendenciát jelzi, hogy ez a szám 2014-ben 113 209 volt.
Ezek közül 2019-ben 84 237-et adtak bérbe az önkormányzatok.
Szociális helyzet alapján 45 341-t, ez a szám 2016-ban még valamivel több mint 59 ezer volt. Magyarán három év alatt a szociális alapon bérbe adott lakások száma a negyedével esett.
A KSH szerint amíg az önkormányzatoknak 2014-ben 17 milliárd 982 millió forint bevételük volt bérleti díjból, ez 2019-re 20 milliárd 316 millióra nőtt. Azaz miközben az önkormányzatok eladogatják a lakásaikat, a bérleti díjat összességében mégis növelni tudták.
Budapesten a legmagasabb az önkormányzati lakások aránya a teljes ingatlanállományon belül. Beszédes ugyanakkor, hogy ez az arány a 2004-es 7,6 százalékról 2019-re 4,5 százalékra esett.
A hivatalos statisztikák alapján úgy becsülhető, hogy a 80 ezres önkormányzati lakásnyi állomány jó részét értékesíthetik. Azért jórészt, mert a Böröcz-féle javaslatban vannak kivételek: nem vásárolhatók meg például azok, amelyek bontásra vagy felújításra váró épületben vannak, a műteremlakások, a nyugdíjasházban lévők, illetve az elidegenítési tilalommal terhelt ingatlanok.
A közvagyon elherdálása
Felelőtlen, és embertelen helyzetet teremt – foglalta össze véleményét Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője a javaslatról. A tetemes diszkont miatt nem kétséges, hogy a bérlők (vagy az őket felhasználó „befektetők”) kapnak a vételi lehetőségen, így jóformán megszűnhet az önkormányzatok lakásgazdálkodása.
Gémesi minősíthetetlennek nevezte, hogy egy képviselői indítvánnyal, mindenféle egyeztetés nélkül dönthetnek az ügyben. Ez a helyhatóságok utolsó tartaléka, amivel adott esetben megsegíthették a hitelkárosultakat, vagy szociális probléma esetén fedelet biztosíthattak a település lakóinak – villantotta fel, miért létfontosságú az önkormányzati lakásvagyon. Törvény ugyan nem kötelezi az önkormányzatokat a lakhatás megoldására, ugyanakkor jogos elvárás, hogy ha például leég valakinek a háza, a helyhatóság el tudja helyezni a bajbajutottakat. Fiatal házasoknak pedig nagy segítség, ha a piacinál alacsonyabb önkormányzati lakbért fizethetnek, így összespórolhatják a pénz egy részét a saját lakásra – mondta Gödöllő polgármestere.
Hogy egyáltalán jogszerű-e az önkormányzati vagyont törvénnyel így elvonni, arról Gémesi úgy foglalt állást, erősen súrolja az alkotmányosság határát, de szakértők még vizsgálják ezt a kérdést.
„A végsőkig küzdeni fogok, védeni fogom a többi állampolgár vagyonát” – jelentette ki. Levezetése szerint ugyanis az egyes települések lakóinak a vagyonáról van szó, aminek a hozadékából vagy az eladásából nekik kellene részesedniük: utat építeni, települést fejleszteni, és nem elherdálni. „Elfogadhatatlan az ilyen kampányízű pártpolitikai döntés, más vagyonán szavazatokat venni” – indokolta ellenérzését.
Hamis érvelés, hogy 1993-ban a mostani törvényjavaslathoz hasonló értékesítés történt. Az Antall-kormány idején valóban olcsón vásárolhattak a lakók, de leromlott épületekben, és a vevőkre várt a társasházak teljes felújítása, jelentős jövőbeni költséget vállaltak be az alacsony vételár fejében. Azóta viszont az önkormányzatok sokat invesztáltak, sok helyütt megtörtént a fűtéskorszerűsítés, szigetelés, homlokzatfelújítás – érvelt a 15-30 százalékos diszkontár ellen.
Gémesi szerint azért tisztességtelen a törvényjavaslat, mert akár néhány havi bérlés után, hozzáadott érték és munka nélkül hoz helyzetbe egyeseket, és juttatja őket áron alul olyan vagyonhoz, amit mások egy élet munkájával érhetnek csak el.
„Nem járulok hozzá, hogy elkótyavetyéljék a város vagyonát, ami egyben nemzeti vagyon is” – mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere. Településén a bérlakás-értékesítés kényszere azt jelentené, hogy egymilliárd forintnyi vagyonért jó, ha 250-300 millió forint befolyna. Tab 2001-ben vágott bele a bérlakásépítésbe (akkoriban jól működött a Fidesz bérlakásprogramja), a 131 lakásból 90 az utóbbi tizenöt évben épült vagy újult meg. Schmidt a törvényjavaslatból a legsúlyosabbnak a közvagyon elherdálását tartja.
Abban bízik, hogy az Országgyűlés többsége józanul dönt a kérdésről, mérlegelve, mekkora kárt okoz, és mi a hozadéka a javaslatnak, amelyről semmilyen előzetes egyeztetés nem folyt az önkormányzatokkal.
A lakáseladásból befolyt összegeket a mostani szabályok szerint az önkormányzatoknak külön számlán kell tartaniuk, és abból bérlakásokat lehet csak finanszírozni. Vagyis a kótyavetyéből becsorgó aprópénzből kellene ezután kezelni a bérlakásproblémát. Ráadásul meglehet, hogy az ellenérték vontatottan érkezik, a törvényjavaslat szövege alapján legalábbis mód lenne arra, hogy 10 százalék letétele után a vételárat 25 év alatt törlesszék az eddigi bérlők. A jelenlegi, 5 százalékos pénzromlás mellett ez jó opció a vevők számára, tekintve, hogy kamatról nincs szó a tervezetben.
Ha a kiárusítás után eltűnnek az önkormányzati bérlakások, kilátástalan helyzetbe kerülnek azok, akik nem tudnak piaci árat fizetni az albérletért. Schmidt Jenő szerint a maximum 30 (de akár 15) százalékos áron történő vásárlási lehetőségre sokan rá fognak mozdulni, mindenekelőtt a lakásmaffia. Akiket megtalál a maffia a bérlakásra szorulók közül, azok hamarosan az utcára kerülnek, vagy jó esetben valamelyik kistelepülésen kötnek ki, lerongyolódott, 2-3 millió forintért elérhető ingatlanokban – vélekedett.
Kiskapuk tágra nyitva
Böröcz László javaslata – ahogy korábbi cikkünkben írtuk – sok mindenben merít a belvárosi lakásprivatizálás hagyományaiból, ugyanakkor van legalább egy jelentős különbség. Mégpedig az, hogy az V. kerületi lakásrendelet alapján a nagy kedvezménnyel megvásárolt lakásokra „öt év elidegenítési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni”. Ez a lépés elvileg akadályt gördít az olyan rafinált ügyletek elé, amikor valaki nagy kedvezményre jogosultként megvásárolja az ingatlant, amit aztán rövid időn belül piaci áron továbbad – a különbözetet pedig zsebre teszi.
Böröcz javaslatában ilyen elidegenítési tilalmat nem találtunk. Ez azt jelenti, hogy a töredékáron megszerzett lakást azonnal elkezdhetik árulni piaci áron. Vegyünk egy nagyon rossz állapotban lévő, ám nem rossz elosztású, és nem rossz helyen fekvő budapesti lakást. Az ilyen, teljes műszaki felújítást, nyílászáró-cserét igénylő lakások ára a megvásárlás előtti értékbecslésnél már eleve alacsony, ebből jönnek le a kedvezmények, így szinte fillérekért hozzájuthat a bérlő. Aztán semmi nem gátolja abban, hogy a megszerzett ingatlant rögtön továbbadja egy vállalkozónak pár millió forint jutalom ellenében A vállalkozó az aprópénzen szerzett lakást felújítja, és az eredeti vételárhoz képest többszörös áron elkezdi árulni – hacsak ő maga nem adja ki piaci áron.
A fent leírt eshetőség egyelőre feltételezés, de a törvényjavaslatban nincs garancia arra, hogy ez vagy akár ennél cifrább eset ne következzen be. Gondoljunk az olyan alacsony jövedelmű, kiszolgáltatott, ilyen-olyan kölcsönökből élő emberekre, akiktől egyszer csak azt kéri hitelező vagy egy távoli ismerős, hogy vegyék meg a lakást az önkormányzattól, majd rövid úton kirakják őt onnan. A lakásmaffia leleményességét ismerve nem zárható ki, hogy ilyen történetek is megessenek.
A Város Mindenkié aktivistája a benyújtott törvényjavaslat egyik nagy veszélyét éppen ebben látja. Őze Sándor szerint az – általa 1000-1500 milliárd forint értékűre saccolt – országos bérlakás-állomány egy része ugyanis „befektetők, rosszabb esetben a lakásmaffia kezére fog kerülni.”
Szerinte abszurd és életszerűtlen feltételezés egy nagyobb összeg előteremtését, vagy akár hitelfelvételt elvárni a lakások megvásárlásához olyan lakosoktól, „akiknek a bérlakás puszta fenntartása, a számlák befizetése is nehézséget okoz.” Az újabb privatizálási hullám velejárója az lesz, folytatja, hogy az önkormányzatoknál csak az üresen álló, illetve nehezen, esetleg egyáltalán nem értékesíthető lakások maradnak olyan lakókkal, akik a bérlők anyagilag leggyengébb csoportját alkotják. „Azaz az önkormányzatoknak az eddiginél is kevesebb érdekük lesz abban, hogy ezeket a lakásokat kiadják, és a legrosszabb anyagi helyzetben lévő csoportokkal továbbra is foglalkozzanak.”
A lakhatási válságból történő kilábalás pillére lehetett volna egy jól működtetett bérlakásrendszer, de az ingatlanokat már a ’90-es években elkezdték kiárusítani, ezt a tendenciát a mostani javaslat még magasabb fokozatra kapcsolja, tovább növelve a társadalmi egyenlőtlenségeket, olyanoknak kedvezve, akiknek azért akad valamilyen tőkéjük. Mindeközben az építkező, tudatos lakáspolitikát ellehetetleníti – foglalta össze Őze.
Alkotmánysértő a benyújtott javaslat – állította az Utcajogász önkéntes jogásza a 24.hu-nak. Szatmári Andrea szerint a tulajdonhoz való jogot sérti a Böröcz-féle indítvány, amennyiben az önkormányzati vagyon terhére juttat vagyonhoz másokat, illetve az önkormányzatokat a saját vagyonuk értékesítésére kötelezi. Szatmári szerint az is probléma, hogy a javaslat egységesen kényszeríti eladásra a helyhatóságokat, olyanokat is, amelyek korábban maguk építettek bérlakásokat, hogy orvosolják a kerületi lakhatási gondokat, vagy saját költségünkön jelentős lakótömb-rehabilitációba fogtak – azaz nem az államtól korábban megkapott lakásvagyont kellene kedvezményesen eladniuk, hanem olyan ingatlanokat is, amelyeket ők maguk hozták létre, vagy amelyekbe jelentős összeget invesztáltak. | Fideszes polgármesterek is kiakadtak az önkormányzati lakások kényszereladásától, ezermilliárdos vagyon a tét | Böröcz László fideszes képviselő javaslata alapján a bennlakók a forgalmi érték 15-30 százalékáért vehetnék meg önkormányzati bérleményüket. A hatalmas kedvezmény a másik oldalon a közvagyon ugyanilyen mértékű csökkenését okozná, nem beszélve a kiárusítást követő lakhatási problémákról. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/17/onkormanyzati-lakasok-eladasa-berlok/ | 2021-05-17 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A zivatarok miatt a keleti országrész több megyéjére elsőfokú, a hőség miatt több délkeleti megyére másodfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat.
Leginkább délután, este, de kisebb valószínűséggel akár a reggeli, délelőtti órákban is az Északi-középhegységben, az Alföld északkeleti, keleti tájain helyenként zivatar kialakulása várható. Egy-egy intenzívebb zivatart 70 km/h feletti szélroham, jégeső és rövid idő alatt 20 mm feletti csapadék kísérhet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzéséből.
A délkeleti megyékben a napi középhőmérséklet 25 fok körül alakul, ezért ott másodfokú figyelmeztetést adtak ki.
Kedden napközben északon a többórás napsütés mellett gomolyfelhők képződnek, északnyugaton azonban lehetnek tartósan felhős területek is. Délen ugyanakkor nagyrészt derült, száraz időre van kilátás. Az északnyugati, északi szél a Dunántúlon megélénkülhet, zivatar környékén viharos széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet északnyugaton 24, délkeleten 31 fok körül várható. Késő estére 18 és 25 fok közé csökken a hőmérséklet.
Szerdán éjjel elsősorban az északnyugati, északi megyékben fordul elő több helyen zápor, zivatar, helyenként viharos széllökésekkel, majd napközben gomolyfelhős, napos idő valószínű, inkább csak az Északi-középhegységben heves esőzés. Éjszaka az Észak-Dunántúlon és a főváros térségében erős lesz az északi szél, majd napközben mérséklődik, és délire, délkeletire fordul a légáramlás. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 14, 22, a legmagasabb nappali hőmérséklet 26, 34 fok között alakul, a melegebb délkeleten lesz. Erre a napra az egész országra figyelmeztető előrejelzést adott ki a meteorológiai szolgálat, több megyére másodfokú veszélyjelzéssel.
Csütörtökön eleinte északnyugaton, északon lesz több a felhő, ott várható eső, zápor, zivatar. Délutántól másutt is átmenetileg erősen megnövekszik a felhőzet, és egyre több helyen fordul elő zápor, zivatar. Heves zivatarok is kialakulnak felhőszakadással, jégesővel, illetve viharos széllökésekkel. Zivatartól függetlenül is többfelé megerősödik az északnyugatira, északira forduló szél. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 13, 23 fok között alakul, a Tiszántúlon valószínű a legenyhébb idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22, 33 fok között változik, a melegebb továbbra délkeleten lesz.
Pénteken változóan felhős lesz az ég, emellett hosszabb-rövidebb időre mindenütt kisüt a nap. Több helyen valószínű eső, záporeső, zivatar. Az északnyugati, északi szél megélénkül, zivatarok környezetében átmenetileg erős vagy viharos széllökések is előfordulnak. A hőmérséklet legalacsonyabb értéke 11, 19, a legmagasabb nappali hőmérséklet 21, 27 fok között alakul. | Támad a kánikula és a vihar | A zivatarok miatt a keleti országrész több megyéjére elsőfokú, a hőség miatt több délkeleti megyére másodfokú figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat. | [
"időjárás",
"vihar",
"hőség"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2014/08/12/tamad-a-kanikula-es-a-vihar | 2014-08-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2020.11.24. 16:00
Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. | Orbán és Erdogan barátja lehet nálunk a napenergia királya, de Mészárosra is jut fény | Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202045__energiamix__szelfobia__suss_fel_nap__napraforgok | 2020-11-24 18:59:00 | true | null | null | HVG360 |
Az új kormány 6-7 héten belül megalakulhat. Az MSZP és az SZDSZ vezetői az államfőhöz fordultak azzal, hogy csak ők esélyesek a kormánytöbbségre. Medgyessy Péter kormányfő-jelölt nyugodt kormányzati átadás-átvételre számít. Az első legfontosabb intézkedések közé sorolják az egyszeri, megduplázott családi pótlékot, 52 milliárd kifizetését a nyugdíjasoknak, a minimálbér adómentessé tételét, a közszolgálati bérek emelését. Az MSZP kitart a státustörvény mellett, visszaszerezné a keleti piacokat és nem építene gátat a Dunán. | Hat-nyolc héten belül megalakulhat az új kormány | Az új kormány 6-7 héten belül megalakulhat. Az MSZP és az SZDSZ vezetői az államfőhöz fordultak azzal, hogy csak ők esélyesek a kormánytöbbségre. Medgyessy Péter kormányfő-jelölt nyugodt kormányzati átadás-átvételre számít. Az első legfontosabb intézkedések közé sorolják az egyszeri, megduplázott családi pótlékot, 52 milliárd kifizetését a nyugdíjasoknak, a minimálbér adómentessé tét | [
"archívum"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2002/04/23/hat_nyolc_heten_belul_megalakulhat | 2002-04-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az X5 M és X6 M sosem a visszafogottságról szólt, de a fenyegető megjelenésre még rátesznek egy lapáttal az új M Performance kiegészítők.
A BMW X5 M és X6 M kapcsán mindenkinek a nyers erő, a sportos megjelenés és a kiemelkedő vezetési élmény jut eszébe tekintélyt parancsoló formába csomagolva.
Annak érdekében, hogy a két nehézsúlyú sportmodell tipikus jellemzőit tovább fokozzák, mostantól a BMW M Performance kiegészítők is elérhetőek hozzájuk, amelyekkel mindkét modell kívül-belül még precízebben személyre szabható.
Az újdonságok között exkluzív hűtőrács, valamint az egyedi oldalsó légbeömlők és első kerékívek mögötti légkivezető-nyílások is megtalálhatók, fekete lamellákkal és betétekkel, a jellegzetes M logóval díszítve. A BMW ügyfelei ezen felül kézzel készített karbon visszapillantó-házakkal is egyedibbé varázsolhatják autójukat, valamint az M logó három jellegzetes színét viselő matricacsíkokkal is hirdethetik, hogy miben ülnek.
A BMW X6 M-hez ráadásul hátulra magasfényű fekete lökhárító-betét is rendelhető, amely nem csupán elegáns megjelenést kölcsönöz a nehézsúlyú atlétának, de légellenállási együtthatóját is csökkenti.
© BMW
Az utastérben sincsen hiány az ügyfelek lelkivilágát tükröző extrákból, hiszen a szálcsiszolt felületű rozsdamentes acél küszöblécek LED-optikás, világító M Performance felirattal rendelkeznek, miközben felszerelésük az akkumulátoros tápellátásnak köszönhetően rendkívül egyszerű, hiszen nincs szükség kábelekre sem.
A sportos vezetés élményét az utastérben tovább fokozzák az olyan karbon kiegészítők, mint a belső díszlécek vagy a nyolcsebességes M Steptronic automataváltó M logóval ellátott választókarjának karbon betétje, továbbá az utastér fénypontja lehet az Alcantara borítású, karbon betétekkel megspékelt BMW M Performance sportkormány.
© BMW | Autó: Még komolyabb felszerelésekkel gyarapodtak BMW nehézsúlyú sportolói | Az X5 M és X6 M sosem a visszafogottságról szólt, de a fenyegető megjelenésre még rátesznek egy lapáttal az új M Performance kiegészítők. | [] | 0 | https://hvg.hu/cegauto/20150202_Meg_komolyabb_felszerelesekkel_gyarapodta | 2015-02-02 09:55:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Európai Bizottság jelentése szerint Egyenlítői-Guineában a börtönökben különösen elterjedt a kínzás, ahová a másként gondolkodókat, ellenzékieket előszeretettel zárják be. Szintén nagyon gyakori a nemi alapú erőszak és a korrupció. Magyarország azonban szorosabbra fűzi a kapcsolatait Egyenlítői-Guineával.
Nemrégiben Magyarország nevében négy területtel kapcsolatos együttműködést indított el Szijjártó Péter Egyenlítői-Guinea képviselőivel, amikor látogatást tett az ország fővárosában, Malabóban. A magyar külügyminiszter azzal indokolta az eddig ilyen szinten nem létező kapcsolatfelvétel szükségességét, hogy Árpád-házi Szent Erzsébet Egyenlítői-Guinea fővárosának és katedrálisnak is a védőszentje, és arányaiban egész Afrikában itt a legnagyobb a katolikusok aránya. A négy terület a gazdaság, az energia, a vízügy és az oktatás lesz, ezen belül Magyarország hozzá kíván járulni Egyenlítői-Guinea vízgazdálkodásának modernizálásához és a kifáradó kőolaj- és földgázmezők hatékony kitermeléséhez.
A külügyminiszteri látogatással párhuzamosan a sajtó felfedezte magának az afrikai államot, amely a leírások alapján egy tökéletes diktatúra, ahol a legmagasabb állami szinteken folyik a korrupció, miközben a lakosság nélkülöz, a másként gondolkodókat pedig üldözik. Uniós tagállamként a magyar kormány teljesen más utat jár be Egyenlítői-Guineával kapcsolatban, mint az Európai Unió egésze, az afrikai kormánnyal kötött megállapodások helyett a lakosságot és a civil szervezeteket igyekeznek támogatni. Bár az EU és Egyenlítői-Guinea 1980 óta tart fenn diplomáciai kapcsolatokat, nincs állandó képviselete az országban. Mindezek ellenére az EU a fő kereskedelmi partnere, az ottani gazdasági helyzet miatt azonban 2017 óta a legkevésbé fejlett államok között tartják számon. Az Európai Bizottság által 2023-ban kiadott "Emberi jogok és demokrácia a világban" című dokumentumban az országjelentések között Egyenlítői-Guineáról azt írják, hogy az országban az emberi jogi és demokrácia általános helyzete továbbra is "rendkívül problematikus, az emberi jogok szisztematikus megsértésével és visszaéléseivel, a politikai és polgári elnyomással, valamint a magas szintű korrupcióval, a civil társadalom és az ellenzéki pártok korlátozott mozgásterével". Emlékeztetnek arra, hogy egy ellenzéki párt magas rangú tagjait több év börtönbüntetésre ítélte a katonai törvényszék és továbbra is széles körben elterjedt a kínzás, különösen a börtönökben. Az egyenlítői-guineai állapotokra jellemző a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a gyülekezés szabadságának súlyos korlátozása, a politikai és emberi jogi aktivistákat megfélemlítik, zaklatják és megtorlást alkalmaznak. Továbbra sem lehet a nők és férfiak közötti egyenlőségről beszélni, aggasztó probléma a nemi alapú erőszak is.
Ebben a helyzetben az uniós erőfeszítések három dologra összpontosítanak azokon a megbeszéléseken, amikor különböző fórumokon uniós tisztviselők találkoznak Egyenlítői-Guinea képviselőivel. Az első a halálbüntetés teljes eltörlése, amelyet 2022-ben ugyan betiltottak, de a katonai bűncselekmények esetében továbbra is alkalmazzák. Ehhez a ponthoz tartozik a kínzás és a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés felszámolása, valamint az igazságszolgáltatáshoz való méltányos hozzáférés biztosítása az emberi jogok megsértésének áldozatai számára. A második terület a "polgári és demokratikus terek megnyitása, jó kormányzás és elszámoltathatóság, átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem", a harmadik pedig a társadalmi egyenlőtlenségek és megkülönböztetések kezelése, ezen belül a nemek közötti egyenlőség, a nők jogainak és az LMBTQ-közösség jogainak előmozdítása. | Egy diktatúrával üzletel a magyar kormány | Kínzás, bebörtönzés, erőszak, üldöztetés – ez a helyzet Egyenlítői-Guineában, Szijjártó Pétert azonban ez nem zavarja. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/kulfold/egy-diktaturaval-uzletel-a-magyar-kormany-168617 | null | true | null | null | Magyar Hang |
A Sukoróra tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződéskor közel 1,3 milliárdos kár érhette az államot, Hadházy Ákos a csütörtöki korrupcióinfóján viszont egy olyan 16,5 milliárd forintos állami cég- és ingatlanvásárlást mutatott be, amely mögött hűtlen kezelést gyanítanak.
A politikus által említett mintegy 15 hektáros terület a Rákóczi híd pesti hídfőjénél található, a híd, a Duna és a soroksári Duna-ág között. Itt korábban egy cég hatalmas ingatlanfejlesztést jelentett be, az általuk Duna Passage-ra keresztelt telken egy külön városrészt álmodott meg a vállalkozás irodaházzal, luxuslakásokkal, parkosított területtel, kávézókkal és kulturális célokra is hasznosítható épületekkel. A beruházást 100 milliárd forintra becsülték – de ebből végül nem lett semmi. A fejlesztést tervező Duna Passage Kft.-t végül megvette a magyar állam, pontosabban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, így a 15 hektáros telek is köztulajdonba került.
Fotó: LMP
Elsőre még sokkal olcsóbb volt
A 15 hektárhoz két részletben jutott az állam, még 2012-ben megvettek 6300 négyzetmétert 385 millió forintért, mindez 61,1 ezer forintos négyzetméterenkénti árat jelent. Aztán 2014-ben azzal, hogy megvásárolták az akkorra már évek óta mínuszt termelő Duna Passage Kft.-t a korábban a Wallis-csoporthoz köthető Wing Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt.-től, megszerezték a maradék 14,5 hektárt. Ennek költsége 16,5 milliárd forint volt, így a két évvel ezelőtti négyzetméterenkénti ár majdnem megduplázódott (közel 114 ezer forint négyzetméterenként). Hadházy Ákos szerint ez egyértelműen túlárazás, mivel a mérlegadatokból és a telekkönyvi kivonatból kiolvasható, hogy a Duna Passage Kft. nagyjából 6 milliárdért juthatott korábban a területhez. Hivatalos adatigényléssel próbálták volna megtudni, hogy a kft. korábban mennyiért vásárolta fel a telket, de nem kaptak értékelhető választ. „Teljesen érthetetlen ez az ügylet. Ha az államnak nagy szüksége volt erre az ingatlanra, akkor miért nem sajátította ki, így egy jóval reálisabb áron megszerezhette volna a 15 hektárt, de legalábbis ahhoz hasonló négyzetméterenkénti áron, amelyen az első fél hektárhoz hozzájutott” – hangsúlyozta az LMP társelnöke.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő nagyon nem szerette volna elmondani, mennyiért jutott a hatalmas telekhez, a dokumentumokat az LMP ferencvárosi képviselője, Jancsó Andrea perelte ki, de ezekből a 16,5 milliárdos vételáron kívül az nem derült ki pontosan, mit is akarhatott először itt az állam. Annyit lehet tudni, hogy a terület végül bekerült az olimpiai pályázatba, atlétikai centrumot „álmodtak” ide. A IX. kerület településfejlesztési stratégiája szerint az óriás telek kedvező adottságokkal rendelkezik „ingatlanfejlesztésre, új lakó- és intézményterületek kialakítására”, de az kevésbé valószínű, hogy az állam kezdene luxus- és irodaházak építésébe. Az LMP többször kérdezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot arról, hogy mi lesz a terület sorsa, de egyértelmű választ egyszer sem kaptak. Hadházyék nem értik, mi lehetett a vásárláskor mérlegelt ingatlanhasznosítási szándék, mert szerintük az atlétikai centrum terve csak később jött képbe.
Szemben Garancsiék építkeznek
Több szakértőt is megkérdeztek, mekkora a reális értéke a híd melletti területnek, de a 16,5 milliárd forint nagyságrendekkel több lehet az indokolt piaci árnál – állítja az LMP társelnöke, aki szerint minimum 7,5 milliárd forint kár érhette az államot azután, hogy – a feltételezéseik szerint – áron felül vették meg az ingatlanegyüttest. Hadházy Ákos elmondta, hogy hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tesznek, illetve további adatigénylési pereket indítanak, hogy megtudják, mi is áll igazából a telekvásárlás mögött.
A politikus egy érdekes egybeesésre is felhívta a figyelmet, miszerint a Rákóczi híd pesti hídfőjénél lévő terület megszerzése ugyanabban az évben történt, amikor a Wing-csoporttól (ezé volt a Duna Passage Kft.) a kormányközeli nagyvállalkozó, Garancsi István megvette az építőipari közbeszerzéseken hasító Market Zrt. egy tulajdonrészét. Garancsiék most a híd budai oldalán – egyebek közt – egy 16,5 milliárd forintos állami hitelből fejlesztik a Kopaszi-gátat, és a budapestiek által kedvelt park közelében lakó- és irodaházakat épít a Market-csoport egyik cége. | Hadházy Ákos állítja: megtalálta a Fidesz Sukoró-ügyét | Az állam megvett 16,5 milliárd forintért egy céget és ezzel a Rákóczi híd pesti hídfőjénél egy hatalmas területet, de a telken évek óta nem történik semmi. Az LMP társelnöke túlárazást és ingatlanmutyit sejt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-akos-allitja-megtalalta-a-fidesz-sukoro-ugyet-105277 | 2017-07-13 12:15:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az olasz bundabotrányban gyanúsított Andrea Masiello elismerte, hogy szándékosan rúgott öngólt a Lecce ellen 2-0-ra elvesztett olasz bajnokin a 2011/2011-es idényben. A 26 éves focista jelenleg az Atalanta hátvédje, ám az említett meccsen még a Bariban játszott. Az alábbi videón 3.30-nál látható az öngól. | Ilyen egy bundaöngól - videó | Az olasz bundabotrányban gyanúsított Andrea Masiello elismerte, hogy szándékosan rúgott öngólt a Lecce ellen 2-0-ra elvesztett olasz bajnokin a 2011/2011-es idényben. A 26 éves focista jelenleg az Atalanta hátvédje, ám az említett meccsen még a Bariban játszott. Az alábbi videón 3.30-nál látható az öngól. | null | 1 | https://www.origo.hu/sport/sport-futball/2012/04/andrea-masiello-bundaongolja-a-barilecce-meccsen | 2012-04-03 09:52:00 | true | null | null | Origo |
Milliókkal maradt adósa az államnak az MSZP-közeli egykori pártházüzemeltető, a dolgozókat a Bérgarancia Alapból fizették ki, a NAV is hoppon maradt.
Dolgozóinak és az államnak maradt adósa a 2010-ig az MSZP, azóta az MSZP-közeli Horizont Zrt. tulajdonában lévő Köz-Tér-Ház Kft., amelynek felszámolása a napokban fejeződött be.
Az évek óta zéró árbevétellel vegetáló cégnél foglalkoztatott pár, úgy tudni, adminisztrátori feladatot végző munkatárs végül az állami Bérgarancia Alap terhére megkapta ugyan az összesen 2,4 millió forintra rúgó jussát, amit a felszámolásban később a Fővárosi Munkaügyi Központ követelt tovább, de nem jutott hozzá, mert a cég után nem maradt vagyon.
Hasonlóan járt tudomásunk szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is, amely korábban már táblázott végrehajtást a cégre (a cégadatok szerint 2012-ben ezt törölték). A NAV a közvetve szintén állami MKK Magyar Követelés Kezelő Zrt.-re engedményezte a tartozást, s amely információink szerint 1,5 millióval ragadt benn az szocialistaközeli cégbuktában.
Az 1990-ben alakított Köz-Tér-Ház valaha az MSZP Köztársaság téri (ma II. János Pál pápa tér) székházát üzemeltette, amit azonban a párt eladott, s 2010-ben túladott a kft-n is. Az új, s utolsó tulajdonos a Horizont Zrt. lett, amely szintén MSZP-közeli székházcégnek mondható.
A Horizont Zrt. nemrégiben olvadt be a bécsi Horizont Handels und Industrie AG-be, amely a téli fúzió idején közölt adatok szerint Puch László volt pártpénztárnok, jelenlegi Baranya megyei pártelnök érdekeltsége, és amely az MSZP anyagi gondjai miatt értékesíteni vagy eladni tervezett Jókai utcai új pártszékházat üzemeltető Jókai 6. Irodaház Zrt. tulajdonosa. | Nem fizette ki dolgozóit és az államnak is adósa maradt az MSZP-közeli székházcég | Milliókkal maradt adósa az államnak az MSZP-közeli egykori pártházüzemeltető, a dolgozókat a Bérgarancia Alapból fizették ki, a NAV is hoppon maradt. Dolgozóina | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2015/05/26/nem-fizette-ki-dolgozoit-es-az-allamnak-is-adosa-maradt-az-mszp-kozeli-szekhazceg/ | 2015-05-26 12:17:40 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy héttel a kezdés előtt megjelent a szakképzési tanév rendje is
Egy héttel a kezdés előtt megjelent a szakképzési tanév rendje is
Egy héttel a kezdés előtt megjelent a Magyar Közlönyben a 2023/2024. szakképzési tanév rendje is. A KIM - Innovációért és Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság erről szóló közleményében azt írta, hogy a következő tanévtől a szakképzés sajátosságaihoz igazodnak a szakképzési intézmények tanévei.
A korábbi szabályozás szerint a szakképző intézményekben megegyezett a tanév rendje a köznevelési intézményekével. Azonban a szakképzési törvény 2023 tavaszi módosításával lehetőség van arra, hogy a szakképzésben is önálló jogszabály határozza meg a tanév, a tanítási év rendjét. A szakképzési tanévrend bevezetését a szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják.
Legfontosabb különbség, hogy a szakképzésben a tanulók nyáron szakmai gyakorlaton vesznek részt, amit eddig a közneveléssel megegyező tanrend nem vett figyelembe.
A ma megjelent rendelet értelmében a szakképzésben a 2023/2024-es tanévben a tanítási év 2023. szeptember 1-től (péntektől) 2024. június 14-ig (péntekig), az utolsó évfolyamon 2024. május 3-ig (péntekig) tart.
Ami a tanévközi szüneteket illeti,
az őszi szünet 2023. október 27-től (péntektől) 2023. november 6-ig (hétfőig),
a téli szünet 2023. december 20-tól (szerdától) 2024. január 2-ig (keddig),
a tavaszi szünet pedig 2024. március 27-től (szerdától) 2024. április 3-ig (szerdáig) tart.
A tanítási év a szünetek beszámításával 179 tanítási napot jelent, melyen felül az oktatói testület 6 munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap pedig kizárólag pályaorientációs célra használható fel. A tanítási év első féléve 2024. január 19-éig tart.
A szakképzési tanév rendje a közneveléssel azonos kérdésekben teljes mértékben illeszkedik a köznevelési tanévrendhez. Ilyen azonosságok a felvételi eljárás keretében történő felvétel és beiratkozás időpontja, a szakképző intézmény tizedik évfolyamán megvalósuló közneveléssel közös felmérések időszaka, valamint az érettségi vizsgához kapcsolódó időpontok.
Az új rendszer bevezetését olyan, a szakképzés jellegéből adódó eltérések indokolják, mint a nyári szakmai gyakorlat vagy a duális képzés. A 2020-ban megújított szakképzési rendszer célja, hogy a fiatalok versenyképes tudásra tegyenek szert, ehhez pedig elengedhetetlen a korszerű, biztos alapokon nyugvó szakmai gyakorlat - írták. | Egy héttel a kezdés előtt megjelent a szakképzési tanév rendje is | A minisztérium szerint a következő tanévtől a szakképzés sajátosságaihoz igazodnak a szakképzési intézmények tanévei. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2023/08/24/szakkepzes-tanev-rendje-2023-2024 | 2023. 08. 24. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Áron alul jutottak hozzá önkormányzati ingatlanhoz a polgármester gyerekei egy Somogy megyei községben
az ügyészség szerint, ezért vádat emeltek a polgármester és három társa ellen – tájékoztatott a Somogy megyei Főügyészség hétfőn.
Azt írták, hogy a helyi képviselő-testület 2020-ban az ingatlanvagyon egy részének, köztük a 4,5 hektáros, nagyrészt erdővel borított földterület értékesítésével akart javítani a település nehéz anyagi helyzetén.
A terület 20 millió forintot ért, az alpolgármester ugyanakkor a polgármester tudtával olyan "értékvéleményt" szerzett be, amely szerint az ingatlan forgalmi értéke 5,9 millió forint.
A testület annak ellenére szavazta meg a föld eladását a polgármester közeli hozzátartozóinak, hogy az értékbecslőnek nem volt jogosultsága a területen található faállomány értékének meghatározására.
A községnek 14 millió forint vagyoni hátrányt okozó jogszabálysértő adásvételi szerződést, melynek elkészítéséhez a jegyző is segítséget nyújtott, 2020 októberében az alpolgármester írta alá – tették hozzá.
A főügyészség hűtlen kezelés miatt emelt vádat a polgármester és társai ellen, a főügyészség közjogi szakága pedig polgári peres eljárást indított, kérve a vevők tulajdonjogának törlését és az érvénytelen bejegyzéssel érintett jogügylet előtti, eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítását. Ezt a Kaposvári Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítéletében elrendelte.
Az ügyészség kitért arra is, hogy a polgármester már 2005-ben megpróbálta jóval a piaci érték alatt megszerezni az önkormányzati ingatlant, a bíróság azonban érvénytelennek találta az adásvételi szerződést, így az ügylet nem jöhetett létre. | Vádat emeltek egy somogyi polgármester ellen önkormányzati föld áron aluli eladása miatt | A polgármester gyerekei 4,5 hektáros, nagyrészt erdővel borított földterülethez jutottak 20 millió helyett 5,9 millió forintért. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vadat-emeltek-egy-somogyi-polgarmester-ellen-onkormanyzati-fold-aron-aluli-eladasa-miatt-260145 | 2023-07-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Ennek a kormánynak a létezése, összetételében és irányvonalában a legutóbbi parlamenti választások eredményeinek a semmibevételét jelenti" - áll az indítványban, amelynek elfogadására nagyon kevés esély van, miután a Marine Le Pen fémjelezte Nemzeti Tömörülés már korábban jelezte, hogy nem fogja megszavazni.
A baloldali képviselők szerint "a köztársasági elnöknek azt a személyt kellett volna kineveznie miniszterelnöknek, akit az Új Népfront, a nemzetgyűlésben a legtöbb mandátummal rendelkező koalíció javasolt".
A második bizalmatlansági ok az indítvány szerint a Barnier-kormány politikai irányultsága, különösen az, hogy a végrehajtó hatalom nem hajlandó visszalépni a 2023-as nyugdíjreformtól, valamint a költségvetési javaslatok, amelyek huszonöt év óta a legszigorúbbnak tűnnek.
Emellett "Michel Barnier megelégszik a környezet és az éghajlat védelméről szóló üres szavakkal" - fogalmaztak a baloldali képviselők.
A bizalmatlansági indítvány megszavazása azt jelenti, hogy elítéljük a köztársasági hagyományok tiszteletben tartásának elmulasztását Michel Barnier miniszterelnöki kinevezésével; azt jelenti, hogy meg kívánjuk őrizni szociális modellünket; azt jelenti, hogy szankcionálunk egy olyan kormányt, amely átveszi a szélsőjobb fogalmait, és a szókincsét használja; és azt jelenti, hogy megvédjük a jogállamiságot, amely érinthetetlen elv
- zárul a szöveg.
Laure Lavalette, a Nemzeti Tömörülés képviselője és szóvivője csütörtökön megerősítette, hogy pártja nem fogja megszavazni a baloldal által benyújtott bizalmatlansági indítványt.
Úgy gondolom, a helyzet elég súlyos ahhoz, hogy ne buktassuk meg előre ezt a kormányt. Mi adunk egy esélyt a terméknek, nem növelhetjük tovább a káoszt, ahogyan önök teszik
- mondta a jobboldali ellenzéki képviselő a France2 közszolgálati televízió vitaműsorában baloldali képviselőknek.
Az indítványról kedden szavaz a nemzetgyűlés.
A július 7-i parlamenti választások eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, amelyben Barnier kormányának az elnöki tábor, a centristák és az LR képviselőinek támogatásával is csak relatív többsége van. A másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldal és a Marine Le Pen által fémjelzett szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés sem ígért hosszú távra bizalmat az új kormánynak, és rövid időn belüli parlamenti megbuktatással fenyegette meg.
Borítókép: Michel Barnier francia miniszterelnök ( | Máris bajban van az új francia kormány | Benyújtották az első bizalmatlansági indítványt pénteken Michel Barnier új francia miniszterelnök kormánya ellen a baloldali Új Népfront nevű pártszövetség 192 képviselőjének aláírásával – közölték parlamenti források. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/maris-bajban-van-az-uj-francia-kormany | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Most már gyorsan, a jövő hónapban ki lehet fizetni az előirányzott 50 milliárd első részletét Kijevnek, írja a német lap, amely hozzáteszi, a mai megállapodás nem jelenti azt, hogy a magyar kormány hozzájuthat az Unió által eddig visszatartott pénzekhez.
Mennyire lesz rossz 2024? A Yale Egyetem történészprofesszora, Timothy Snyder Ukrajna miatt aggódik és Trump újraválasztásától tart. A szakértő Davosban, a Világgazdasági Fórumon nyilatkozott a Süddeutsche Zeitungnak, és azt mondta, látja a kiutat.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Parti Nagy Lajosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: NERekmegőrző, kegyelmesasszony, végjáték, ellenterv, spórolj.
A sorozatos botrányok után új pályára állítaná a Magyarságkutató Intézetet Kásler Miklós főigazgató. Kérdéses, hogy valóban ő-e a megfelelő személy a változás levezénylésére. | A Hollóházi Porcelánmanufaktúra tulajdonosa beszállt a Wizz Air-vezér médiacégébe | Várhegyi Attila volt Fidesz-pártigazgató felesége, Várhegyiné Fekete Marianna lett a Középpont Média Kft.társtulajdonosa. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230824_hvg_kozeppont_media_fapadosbolfideszes | 2023-08-24 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Orbán Viktor több más portál mellett azért perelte be a 24.hu-t, mert szemlézte Hans Reisch SPAR-vezérigazgató nyilatkozatát, amelyben a cégvezető a többi között arról beszélt: azt kérte tőle a magyar kormányfő, hogy engedjék meg egy rokonának, hogy befektessen az üzletlánc magyarországi leányvállalatába.
A lap azt írja, az ügyben a Fővárosi Törvényszéken született ítélet lényege az volt, hogy az a közügyek és a kormány gazdaságpolitikájának megvitatása körébe sorolta a szóban forgó nyilatkozat közlését, amit ráadásul a lap csupán idézett, nem kommentált. A kormányfőnek a nem jogerős ítélet alapján meg kellett fizetnie 205 740 forint perköltséget és 36 ezer forint bírósági illetéket.
Ezt az elsőfokú ítéletet azonban kedden hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla.
Az indoklásban az áll, hogy egy át nem vett idézéssel kapcsolatos per-megszüntető végzést csak az ítéletben és nem előtte bírált el a törvényszék. Erre az eljárási hibára hivatkozva, új eljárásra kötelezte az első fokú bíróságot, vagyis a per elölről kezdődik. Orbán a Klubrádió ellen korábban nyert sajtó-helyreigazítási pert az ügyben, azonban számos más médiummal szemben, vesztett első fokon, sőt, a szemlét elsőként közlő Economx esetében már másodfokon is. | Újra tárgyalják az Orbán Viktor és a 24.hu közti helyreigazítási pert | Eljárási szabálysértésre hivatkozva hatályon kívül helyezték az elsőfokú ítéletet, ezért újra kell kezdeni azt a helyreigazítási pert, amelyet Orbán Viktor indított a 24.hu ellen. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/ujra-targyaljak-az-orban-viktor-es-a-24hu-kozti-helyreigazitasi-pert/437941 | null | true | null | null | Hírklikk |
A december végén átírt szakképzési törvényt most ismét módosító javaslat két fontos változtatást tartalmaz: már az első évfolyamtól lehetővé teszi, hogy a szakmunkástanulók céges gyakorlaton vegyenek részt, és kevesebb közismereti órát ír elő.
A parlament honlapján olvasható javaslat általános indoklása szerint a cél, hogy "a foglalkoztathatóság közép- és hosszú távon javuljon", a módosítással "a szakiskolai képzésben a duális képzés további kiterjesztése valósul meg". A részletes indoklás sem árul el ennél sokkal többet: a szöveg szerint indokolt "generálisan lehetővé tenni, hogy a szakiskolai képzésben már a kilencedik évfolyamon lehessen tanulószerződést kötni". | Benyújtotta a kormány az Audinak kedvező törvénymódosítást | Matolcsy György gazdasági miniszter benyújtotta az országgyűlésnek azt a törvénymódosítást, amely kedvezőbb helyzetbe hoz több nagy külföldi tulajdonú vállalatot, többek között az [origo] információi szerint ezért régóta lobbizó Audit. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/04/szakkepzesi-torveny-benyujtotta-a-kormany-az-audinak-kedvezo-modositast | 2012-04-14 17:35:00 | true | null | null | Origo |
A budapesti Madách Imre Gimnázium felmentett igazgatója, Mészáros Csaba mellett tüntettek a gimnázium volt és jelenlegi diákjai és tanárai szerda este Budapesten.
A tüntetők felszólították Pintér Sándor belügyminisztert, vonja vissza a Mészáros Csaba elbocsátásáról szóló döntést. A szervezők meghívták a Madách Imre Gimnáziumért és a magyar oktatás jövőjéért aggódókat a hétfőn, a Belügyminisztérium előtt tartandó tüntetésre.
Korlátozták az okoseszközök használatát, emiatt áll a bál
A budapesti Madách Imre Gimnázium azzal került a napokban a hírekbe, hogy nevelőtestülete augusztus 19-én az okoseszközök használatának iskolai korlátozásáról megjelent rendelet kapcsán az intézmény honlapján azt írta a szülőknek és a diákoknak: "Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy a digitális eszközöket - (iskolai) laptop, mobiltelefonok - a tanítás előtt (a rendelet 5. §-át alkalmazva) nem vesszük el. Iskolánk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás."
A Belügyminisztérium szerdán közölte, hogy azonnali hatállyal felmentette a Madách Imre Gimnázium igazgatóját. A döntést azzal indokolták, hogy
egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt. | Tüntettek a felmentett igazgató mellett | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/08/tuntettek-a-felmentett-igazgato-mellett | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az Erzsébet tér állami tulajdonba vételéről szóló törvényt csak egy hétre akasztotta meg a köztársasági elnöki vétó – miszerint nem volt róla egyeztetés –, a főváros egyik legértékesebb köztere már az államé. Nemcsak az egyeztetés hiánya teszi furcsává ezt a törvényt, hanem az indoklás hiánya is: nem tudni, kinek, miért és mire kell a tér.
Tarlós István szerint rendkívül bizonytalan helyzetet teremt, hogy ha valahol megnyomnak egy gombot, és hirtelen nagy értékű köztulajdonú vagyonelemek gazdát cserélnek. A főpolgármester közölte, hogy a Városliget esetében legalább komoly egyeztetés volt, meg tudták menteni a fővárosnak a Széchenyi fürdőt, az állatkertet és a műjégpályát.
Az Erzsébet tér és a Városliget hosszú sorba illeszkedik.
Dagály: 2015 végén a főváros ingyen az állam tulajdonába adta a Dagályt és környékét, hogy a kormány a kedve szerint építse be a 2017-es vizes vébére.
Kossuth tér: 2012. január 1-jén önkormányzati tulajdonból nyilvántartási értéken, ingyenesen az állam tulajdonába és az Országgyűlés Hivatala vagyonkezelésébe került a Kossuth tér, amit aztán a kormányzati elképzeléseknek megfelelően újítottak fel.
Orczy park: Az Orczy park egy részét elfoglaló volt BKV-telephelyet a főváros megvásárolta, kármentesítette, hogy parkosíthassa. Aztán jött az állami Ludovika-projekt, és a dédelgetett terület mára kormányzati fennhatóság.
Két ciklussal korábban a fővárosi önkormányzat terveztette, engedélyeztette volna ezeket a nagy fejlesztéseket, ma már más az eljárás. Most a kormány kiszemeli a területet, megszerzi a tulajdont vagy a hosszú távú vagyonkezelést, majd kiemelt beruházásként, sokszor versenyeztetés nélkül megépítteti, amit akar. És ezek csak az ingatlanok.
12 kórház: 2012. január 1-jén 12 fővárosi önkormányzati kórház a vonatkozó törvény szerint egyetemes jogutódlással állami kézbe került.
8 szociális otthon: 2013-tól 8 szociális és gyermekvédelmi intézményt vett át a fővárostól az állam.
150 iskola: 2013-tól mintegy 150 fővárosi oktatási intézményt vettek el a fővárostól. A szóhasználat nem véletlen. Maga Tarlós is az oktatási területet fájlalja a legjobban, a gimnáziumok elvesztésével sosem értett egyet.
Az önkormányzati autonómia az elmúlt években visszafejlődött, a vak is láthatja
– közölte a főpolgármester lapunkkal, hozzátéve, hogy ez nem csak a fővárosra igaz: az egész országban elvették az önkormányzatoktól az egészségügyi- és oktatási intézményeket.
Tűzoltóság: Ugyanígy, törvény alapján 2012. január 1. napjával a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok állami tűzoltósággá alakultak át. A Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság jogutódja a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság lett, ami a Belügyminisztériumhoz tartozik.
4 HÉV- és 12 agglomerációs buszvonal: A finanszírozás elégtelensége miatt maga a fővárosi önkormányzat mondott le az állam javára a budapesti tömegközlekedés agglomerációs járatairól. A négy HÉV-vonal állami átvétele már a kétezres években majdnem megtörtént, akkor a kormány 30 milliárd forintot fizetett volna az átvett vagyonért. Most semmit. Az agglomerációs buszokat Vitézy Dávid BKK-s vezetése alatt vinni akarta a Volánbusz és az állam. Akkor még sikeresen ellenállt a BKK, most novembertől az állam ölébe hullott a tucatnyi buszvonal.
3000 fizetős parkoló: 2013 január elsejétől öt városrészben 2257 parkolóhely és 152 parkolóóra üzemeltetését adta át a főváros a kerületeknek az önkormányzati törvény módosítása alapján. Ezzel a főváros nemcsak évi tízmilliárd forintos bevételtől esett el, hanem a fővárosi egységes parkolási rendszer is köddé vált. Azóta több száz parkolóhellyel bővült a fizetős zóna.
Idegenforgalmi adó: Szintén törvénnyel könnyítették meg 2011-ben a főváros kasszáját évi 2,5 milliárd forinttal. A Rogán Antal által benyújtott törvényjavaslat szerint a kerületek a főváros helyett maguk szedhették be az idegenforgalmi adót. A törvény elfogadása előtt az idegenforgalmi adóból és az ahhoz kapcsolt normatív támogatásokból 2,8 milliárdos bevétel jött be a fővárosnak, a hatályba lépést követően a bevétel 375 millió forintra apadt.
Közműcégek: 2014-ben úgy tűnt, hogy a nagy közműcégeinek is búcsút mondhat a főváros. Októberben mintegy 20 milliárd forintért az állam kivásárolta az önkormányzatot az addig évente milliárdos osztalékot adót Főgázból, sőt szóba került a Csatornázási Művek és a Fővárosi Közterület-fenntartó államosítása is. Végül csak a csatornázási díj és a szemétdíj megállapításának hatáskörét vették ki a főváros kezéből, ezeket a rezsitörvény alapján szabják már meg. Azazhogy az FKF esetében már a szemétdíj is állami céghez megy, amiből kevesebbet kap vissza a cég, mint korábban.
Pecsa, Operettszínház: Kulturális területen az Operettszínházat vesztette el a főváros, valamint a már bezárt Petőfi Csarnokot.
Ma már szinte az összes nagy fővárosi közlekedési és városfejlesztési projekt állami kézben van (például a vizes vébéhez, olimpiához kapcsolódó fejlesztések, Várkert Bazár, Vár, Városliget átépítése). A fővárosi önkormányzat kevés szót kap a tervezésben, előkészítésben, holott régebben egy téglát nem lehetett odébb rakni nélküle. A kiemelt beruházásnak nyilvánított nagyprojektekről szóló törvényekbe eleve belefoglalják, mint a Városliget-törvénynél, hogy „Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, a fővárosi integrált településfejlesztési stratégiát, valamint a mindenkori hatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait nem kell figyelembe venni”.
Szintén nagy pofonnak számított, hogy a kormány idén és jövőre 5 milliárd forintot költ Budapest városarculatát építő nemzetközi városmarketing-kampányra, de a pénzt persze nem a főváros saját, erre a célra létrehozott Budapesti Városarculati Nonprofit Kft.-je kapja, hanem a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
Kevesebb feladat, kevesebb pénz
Ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt öt-hat évben több százmilliárd forintnyi vagyontól szabadították meg a fővárosi önkormányzatot. Igaz, a vagyonnal együtt jelentős hatáskör és feladat is köddé vált. Ez nagyon meglátszik a fővárosi önkormányzat döntéshozó ülésein, a közgyűléseken is. 2010-ben még a Váci utcai Újvárosháza díszes üléstermében tartották az üléseket 65 képviselő részvételével, 100-150 napirendi ponttal. Az üléseket gyakran kétnaposra kellett tervezni, hogy a rengeteg előterjesztés megtárgyalására legyen elég idő. Ma a Régi Városháza Városház utcai épületének jóval szerényebb dísztermében ülésezik 33 képviselő. A napirendek száma a felére-harmadára esett.
A közgyűlési nyüzsgés alábbhagyása mellett a fővárosi költségvetés egyre csökkenő főösszegéből is kiviláglik az önkormányzat jelentőségének folyamatos zsugorodása:
A BKV miért nem?
Az önkormányzati autonómia csökkenése nemcsak budapesti jelenség, de itt ütközik a legélesebben. A hatáskörök átvétele mögött az a határozott kormányzati elképzelés áll, hogy az önkormányzatok sokszor nem tudnak megbirkózni a rájuk bízott feladatokkal, ezért erős, központi kézbe kell helyezni az irányítást. Budapest esetében azonban egy eredetileg erős, biztos legitimitással rendelkező párhuzamos hatalmi centrumot is leépít a kormány, „minél kisebb a jelentősége, pénzügyi ereje, annál kisebb a szava” elven.
Nem véletlen, hogy a sajtó 2010 előtt is a siránkozó-panaszkodó-fenyegetőző főpolgármester szavától volt hangos, és nem változott ez nagyon a kormánypárti főpolgármester beiktatása óta sem. Mivel a pénzügyi forrásokkal főleg az állam rendelkezik, kénye-kedve szerint csurgatja-csöpögtetheti a kispénzű fővárosnak például a tömegközlekedési feladatokra. Ha már nagyon hangos a tiltakozás, akkor átveszi az egyes részfeladatokat, mint például az agglomerációs közlekedést. Felmerül a kérdés, hogy akkor e logika alapján miért nem veszi át a BKV-t is, az állandó botránykővé váló 3-as metró felújítással együtt. Ennek a legvalószínűbb oka az lehet, hogy a kormány ezt a problémát egyelőre nem akarja sürgősen megoldani. | Az összetöpörödés évei | Az összetöpörödés évei - Tarlós regnálása alatt több százmilliárdnyi vagyon vándorolt az államhoz, iskolákat, kórházakat, ingatlanokat, HÉV- és buszjáratokat vesztett Budapest. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2017/01/09/tarlos_fogyokuran_osszetoporodo_fovaros/ | 2017-01-09 17:50:44 | true | null | null | Index |
Az 54 éves asszonnyal a zalaegerszegi gyámhivatal 2006 decemberében kötött megbízási szerződést. A hivatásos gondnok a vád szerint a rábízott 17 embert rendszeresen megkárosította; a szociális segélyeket, nyugdíjakat nem tüntette fel az éves elszámolásban, de az is előfordult, hogy eltette és elköltötte a pszichiátriai kezelésen lévő betegtől a kórházban átvett 190 ezer forintot. A számadásokat rendszeresen meghamisította: a bevételeket nem tüntette fel vagy valótlan kiadásokkal csökkentette a gondnokság alatt álló ember vagyonát – olvasható a napilapban.
A visszaélésekre 2011 tavaszán derült fény, ekkor a gyámhivatal felbontotta a nővel kötött megbízási szerződést. A volt hivatásos gondnok ellen az ügyészség 17 rendbeli sikkasztás és 12 rendbeli magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat. A több mint négymillió forint kárból a vádirat elkészültéig, a végrehajtási eljárásban 1,1 millió forint megtérült. | Itthon: Négymilliós sikkasztással vádolnak egy volt ügyészségi dolgozót | Sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádol a zalaegerszegi városi ügyészség egy volt hivatásos gondnokot, aki a rábízott emberek vagyonából több mint négymillió forintot tett el - írta csütörtöki számában a Zalai Hírlap. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120112_zalaegerszeg_sikkasztas_ugyeszseg | 2012-01-12 09:23:00 | true | null | null | HVG |
Nyitókép: illusztráció, AFP/Daniel Mihailescu
Érezhetően nem fogadták örömmel a szomszédban, hogy az MVM felvásárolná az E.ON romániai gáz- és áramüzletágát. AzEvenimentul Zileipéldául tudósításában úgy fogalmaz, hogy Orbán Viktor "kedvenc vállalata" tettea legkedvezőbb ajánlatot,amelyet a kormány felügyel.
A portál hangsúlyozza:
a tranzakciót csak a romániai választások után véglegesítik, mivel több állami intézménynek is rá kell bólintania.
Sőt, Leonhard Birnbaum, az E.ON német-olasz vezetője azt is elárulta, hogy nincs még végleges döntés, mert az opciók figyelembevételével határoznak majd az ügyben. Ő egyébként a román üzleti és energetikai környezet gyakori változásaival, a kiszámíthatatlansággal magyarázta az eladási szándékot.
***
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára. | Romániában nem bírnak magukkal: már keresik a kiskapukat és hergelnek a magyarok ellen | A szomszédban Orbán Viktor kedvenc vállalataként hivatkoznak az MVM-re, amely felvásárolná az E.ON romániai gáz- és áramüzletágát. Az állami intézmények még blokkolhatják az üzletet. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kulfold/2024/10/romaniaban-nem-birnak-magukkal-mar-keresik-a-kiskapukat-es-hergelnek-a-magyarok-ellen | null | true | null | null | Mandiner |
A szocialisták szerint a trafikmutyi után itt a pénztárgépmutyi, ezért vizsgálatot követelnek az ügyben. Tóth Csaba és Józsa István képviselők úgy fogalmaznak, hogy felháborító és megengedhetetlen, hogy a kormány a kiskereskedők és vendéglátósok százezreitől veszi el azt a pénzt, amiből néhány kiszemelt társaságnak hosszú éveken keresztül garantáltan milliárdokat juttat.
– Kiskereskedők és vendéglátósok százezreinek kellene megrendelnie, majd hétfőig üzembe helyeznie az új, adóhatósághoz bekötött online pénztárgépeket. A mai napig egyetlen kereskedő sem rendelkezik saját működőképes online pénztárgéppel, hiszen ezek sorozatgyártása még meg sem kezdődött – írja a két honatya. Tudni kell, hogy a szaktárca könnyített az ellenőrzésen, kvázi egy hónap haladékot adva a kereskedőknek, de a rendeletet, amely szeptember elsejétől az új pénztárgép használatát írja elő, nem módosították.
– Kérdéses, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal több tízmilliárdért – korábbi Közgép-cégtől – beszerzett szervere egyáltalán működik-e már, ahhoz ugyanis egyelőre pénztárgép hiányában egyetlen kiskereskedő sem tudott csatlakozni. További problémát jelent a kiskereskedők és vendéglátók számára, hogy úgy kötelesek megrendelni az új pénztárgépeket, hogy jelenleg nem ismert, pontosan mekkora havi költséget fog jelenteni annak havi mobil-előfizetési díja – írják közleményükben a honatyák.
A pénztárgépek cserélhetetlen mobilkommunikációs berendezéssel lesznek ellátva, így a szolgáltatóváltás gyakorlatilag lehetetlen a teljes pénztárgép cseréje nélkül. Érthetetlen, hogy a nemzetgazdasági miniszter a pénztárgépek műszaki követelményeit miért úgy határozta meg rendeletében, hogy azoknak egyetlen magyar gyártó terméke sem felel meg. Annál nagyobb üzletet jelenthet a pénztárgépcsere azon keveseknek, akik mégis megfelelnek az előírásoknak: ilyen – jogerős engedéllyel rendelkező – cégből látszólag négy is akad, igaz, ezekből három ugyanannak a lengyel gyártónak a termékét forgalmazza más-más fantázianéven – írja a két szocialista országgyűlési képviselő, akik vizsgálatokat is kezdeményeznek.
"Mindezek alapján felkérjük Juhász Miklóst, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, hogy hivatalból vizsgálja ki, hogy az érintett vállalkozások tevékenysége, együttműködése megfelel-e a tisztességes piaci magatartás törvényben rögzített követelményeinek, és – esetlegesen – nem korlátozták-e jogellenes módon a piaci versenyt.
Felkérjük továbbá Pintér Istvánt, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság főigazgatóját, hogy hivatalból vizsgálja meg, megfelel-e a fogyasztóvédelem törvényi követelményeinek, hogy egyes pénztárgép-forgalmazók olyan pénztárgépeket is eladásra kínálnak, amelyekre nincs érvényes forgalmazási engedélyük.
Fogyasztóvédelmi vizsgálatot követelünk arról is, lehet-e jogszerűen pénztárgépet eladásra kínálni úgy, hogy a használathoz szükséges mobil-előfizetés költségei nem ismerhetőek meg.
Vizsgálatot követelünk továbbá Karas Monikától, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökétől arra vonatkozólag, megengedhető-e a hírközlési piacon, hogy a szolgáltatóváltás lehetősége gyakorlatilag kizárt az online pénztárgépek esetében." | Gazdaság: Pénztárgépügy: vizsgálatot követelnek a szocialisták | Versenyhivatali vizsgálatot követelnek a szocialisták, mert itt az újabb, a pénztárgépmutyi. A kormány a kiskereskedők százezreitől milliárdokat vesz el, amiből néhány kiszemelt társaságnak juttat. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/penztargepugy__vizsgalatot_kovetelnek_a_szocialistak-1409381 | 2013-08-29 16:25:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nemrég még barátkozott a kormány a járvány bűnbakjává tett Iránnal
Magyarország pár éve még nagy gazdasági lehetőségeket látott a szankciók alól szabaduló Iránban, az Orbán-kormány egyetemi ösztöndíjakkal, tartózkodási engedélyekkel is próbálta megolajozni a kapcsolatokat. Az iráni diákokkal szembeni kemény fellépés azonban teljesen ellentétes azzal, ahogy a kormány az elmúlt években kezelte Iránt. A hangnemváltást több okkal magyarázták külügyminisztériumi és diplomáciai források a Direkt36-nak. Részben azzal, hogy az Orbán-kormány iráni nyitáshoz fűződő reményei nem teljesen váltak valóra. | Félmillió közmunkás lesz 2018-ra? (videó) | Kollégánk a Parlament TV Pénz+ című műsorának vendége volt, ahol a közmunkáról, a segélyezési rendszer átalakításáról és kicsit a jövő évi adótörvényekről is beszélgetett. | [
"Makró",
"Videók"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/Kozmunka_vs__segely__video_.html | null | false | 0 | 0 | null |
A börtön ablakában kezdetű dalt játszotta a fidelitas, miközben megalakult az új óbudai képviselőtestület - a DK-s polgármester nélkül. A korrupció gyanú miatt letartóztatott Kiss Lászlót nem engedték ki a börtönből az ünnepi alkalomra, így csak az onnan küldött levelét olvasták fel. Abban újra tagadott. A Fidesz szerint csak rombolja a III. kerületi önkormányzat jó hírét. A Momentum és a Párbeszéd kilépett a baloldali összefogásból, és külön frakciót alakítottak. | A korrupció gyanújával vádolt Kiss László üzent a börtönből az új óbudai képviselőtestületnek | A börtön ablakában kezdetű dalt játszotta a fidelitas, miközben megalakult az új óbudai képviselőtestület – a DK-s polgármester nélkül. A korrupció gyanú miatt letartóztatott Kiss Lászlót nem engedték ki a börtönből az ünnepi alkalomra, így csak az onnan küldött levelét olvasták fel. Abban újra tagadott. A Fidesz szerint csak rombolja a III. kerületi önkormányzat jó hírét. A Momentum és a Párbeszéd kilépett a baloldali összefogásból, és külön frakciót alakítottak. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hirado/2024/10/07/alakuloules-obuda-kiss-laszlo-korrupcio | null | true | null | null | Rtl.hu |
A jegybankot vezető Matolcsy György fia úgy lett a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik üzleti és bulvárjelképe, hogy a nagyvilági allűrökön kívül alig van valamije – legalábbis papíron. Matolcsy Ádám hivatalosan a Magyar Stratégiai Zrt. nevű cégén keresztül birtokolja javait, például egyetlen működő üzemét, a veszprémi Balaton Bútor Kft.-t. Ez az érdekeltség a tavalyi csúcsévre jutott el oda, hogy szűk 3,7 milliárd forintos árbevétel mellett 155 milliós adózott eredménnyel rendelkezzen. Korábban ezen értékek töredéke volt jellemző, noha jó ideje szólnak hírek arról, hogy a társaság – saját jogon vagy alvállalkozóként –, hogyan szállít be székeket, asztalokat az államnak s persze a nemzeti banknak. Állandó forgalmat a bútorgyáron kívül csak az ugyancsak Magyar Stratégiai Zrt.-tulajdonú New Wave Service Kft. bonyolít a Matolcsy-fiúnak; ebben a könyvelőcégben tavaly és 2020-ban is 100 millió feletti eredmény adódott. Az Igazságügyi Minisztérium információs oldalán végigellenőriztük: a kft. rendre feltűnik könyvelőként azoknál a Matolcsy-közeliként körülírt vállalatoknál, magántőkealapos egységeknél, amelyek – mint októberi cikkünkben nyilvánvalóvá tettük – jelenleg már egy budai, Pusztaszeri úti felújított irodaobjektumban „sűrűsödnek”.
Ismételjük: hivatalos formában csak a Balaton Bútor és a fenti könyvelőcég termel állandó bevételt Matolcsy Ádámnak, a többi, hozzá közelinek mondott társaság titokzatos magántőkealapok tulajdonában van, esetleg a nyitóképünkön balról behajoló Somlai Bálint neve alatt fut. Utóbbi a „falevélsepréstől” a napelem-telepítésen át a Szabadság téri központi épület komplex felújításáig szinte minden megbízásra alkalmasnak bizonyul a Magyar Nemzeti Banknál, az emlegetett magántőkealapok pedig jellemzően az (egykori) MNB-ingatlanok közvagyonjellegének elvesztésében segédkeznek. S nem mellékesen: ugyanehhez a Quartz Befektetési Alapkezelő által menedzselt magántőkealap-hálózathoz tartozik a Budapesti Metropolitan Egyetem, valamint az MKB és a Takarék-csoport összeillesztésével létrejövő bankholding mintegy 23 százaléka.
A lényeg, hogy a Balaton Bútor és a könyvelőcég kimutatott nyeresége biztosan nem elég arra, hogy Matolcsy Ádám hobbiból Porschéket gyűjtsön, magánrepülőzzön, diplomata-útlevéllel furikázzon, ingatlanokat halmozzon, életet habzsoljon. Honnan van forrása minderre, ha egyébként nem szerepel a száz leggazdagabb magyar között, tehát még a virtuális elitklubba kerülés limitjét, azt a „rongyos” 12 milliárdot sem tudta összekaparni? A válasz persze az, hogy Matolcsy Ádám ennek a sokszorosát is összekaparhatta, csak ezt (egyelőre) nem akarja a külvilág számára láthatóvá tenni. Ám a Válasz Online most kiszúrt egy különös hitelügyletet, melyben az MNB-elnök fia kvázi sajátjaként rendelkezett közel 150 milliárd forintnyi (112 ezer négyzetméternyi) irodaház-rengeteggel. Megkockáztatjuk tehát:
az Orbán Viktor erőterében értelmezhető Mészáros Lőrinc és a kormányfő 36 éves vejeként ismert Tiborcz István után az utóbbival egykorú Matolcsy Ádám is berobbant a százmilliárdosok ligájába (radikálisabb hangulatúaknak: a nepotista államkapitalizmus VIP-mezőnyébe).
Nézzük a részleteket lépésről lépésre:
Matolcsy Ádám már emlegetett Magyar Stratégiai Zrt.-je közvetlenül az idei parlamenti választások után több leánycéget is alapított, köztük a Magyar Strat-Alfa Zrt.-t.
Június elején e vállalat felét megvette a Mészáros Lőrinc dominálta – ám mint írtuk, 23 százalékban a Matolcsy-kör magántőkealapjaihoz is köthető – MKB Bank, de a részvénytársaság egyszemélyes vezetője a jegybankelnök gyermeke maradt.
Cégbírósági dokumentumok arról tanúskodnak, hogy ezt követően Matolcsy Ádám és az MKB több lépésben bő százmillió euró, azaz 40 milliárd forintnál is több tőkét pumpált a Magyar Strat-Alfába (a tulajdonosi részesedésnek megfelelő fele-fele arányban).
A hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a Magyar Strat-Alfa Zrt. gigantikus hitelt is felvett ugyancsak az MKB-tól; a kölcsön „ellentételezéseként” 85 millió euró, mai áron körülbelül 35 milliárd forint erejéig jegyeztek be jelzálogot különböző ingatlanokra.
Az így beterhelt „különböző ingatlanokat” érdekes módon nem a Magyar Strat-csoport vagy Matolcsy Ádám szolgáltatta a hitel fedezetéül, hanem az 57,4 százalékban a Sky I., 42,6 százalékban Sky II. Magántőkealap által birtokolt SkyGreen Buildings Kft.
Vagyis egy olyan cég áll helyt Matolcsy magánhiteléért, amely formailag független tőle, de a gyakorlatban mégsem az. Ráadásul a SkyGreen nem holmi mikroérdekeltség: mint az alábbi gyűjtésből és az MNB kötvényprogramját élvező társaság hivatalosan publikált féléves vezetőségi jelentéséből kiolvasható, a vállalat mintegy 150 milliárd forint értékű, 112 ezer négyzetméternyi, jórészt alacsony energiaigényű, fenntartható irodaházat birtokol. Köztük a nemzeti banktól elszármaztatott ingatlanokat, a Váci úti irodafolyosó Váci Greens irodaegyüttesének két óriásépületét, valamint a budai Duna-part Infoparkját – ez utóbbi területen a nyitóképünkön ugyancsak szereplő Tiborcz István alapkezelőjével osztozik a SkyGreen. (A jegyzőkönyv és az ínyencek kedvéért egy kiegészítő részlet: a SkyGreen mögötti magántőkealapokat 2018-tól 2021 végéig a Tiborcz baráti köre által vitt Equilor Alapkezelő volt „szíves” irányítani, később a baloldalinak mondott Wallis-csoport Gladiátor nevű alapkezelője frontolta a valós tulajdonosokat, majd a két Sky-pénzeszsák idén júniusban érkezett „haza” a Matolcsy-körbe sorolható Quartz Alapkezelőhöz.)
Mindezen felfedezésünk után az alábbi kérdéseket küldtük Matolcsy Ádámnak:
Hogyan lehetséges, hogy az Ön által vezetett Magyar Strat-Alfa Zrt. úgy vett fel hitelt idén nyáron, hogy biztosítékként a látszólag tőle független SkyGreen Buildings ingatlanjait jelölték meg?
Ön és/vagy családtagjai valamely magántőkealapon keresztül befektetői a SkyGreen Buildings Kft.-nek?
Közvetve hány százaléknyi befektetése van Önnek és/vagy családtagjainak a SkyGreen Buildingsben?
Ha Önnek vagy családtagjainak nincs befektetése a SkyGreenben, hogyan bírta rá a céget, hogy „odaadja” javait a Magyar Strat-Alfa hiteléhez?
Noha a kérdéseket Matolcsy Ádám összes létező elektronikus levélcímére elküldtük, semmilyen válaszra nem méltatta lapunkat és olvasóinkat, így nem tudhattuk meg, hogyan rendelkezhetett kvázi sajátjaként a SkyGreen összes ingatlanával. Természetesen a hitelnyújtó MKB-t is megkérdeztük arról: tudomásuk szerint van-e a Matolcsy családnak köze tulajdonosi oldalról az elmúlt egy-két évben az egyik legnagyobb magyar irodacéggé terebélyesedett SkyGreenhez? A bank kommunikációs igazgatósága nem győzte hangsúlyozni: „a hitelintézeti törvény értelmében semmilyen konkrét, hitelezésre irányuló kérdésre nem áll módunkban válaszolni”. Próbáltuk a Sky-magántőkealapokat irányító Quartz Alapkezelőt is szóra bírni a Matolcsy-szálról, ám Valkó Mihály vezérigazgató azt írta: cége „a befektetők kifejezett hozzájárulása nélkül nincs feljogosítva arra, hogy a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek mindenkori tulajdonosainak kilétét megossza más piaci szereplőkkel”.
Itt tartunk tehát most: azt (még) nem írhatjuk le, hogy biztosan a Matolcsy család valamely tagja tulajdonolja az egyik legnagyobb magyar irodacéget – vagy különböző magántőkealapokon keresztül más ingatlanokat, bankdarabokat, egyebeket –, de
az már biztos, hogy a közel 150 milliárdosra értékelt SkyGreen Kft.-t Matolcsy Ádámnak hatalmában áll saját érdekében „megmozdítani”.
Azt sem tudjuk persze, hogy a jegybankelnök fia mit tervez a jócskán feltőkésített Magyar Strat-Alfa nevű érdekeltségével, de piaci forrásaink szerint elképzelhető, hogy végül ezzel a céggel veszi látható módon is a nevére például a SkyGreen-ingatlanportfoliót vagy más vagyonelemet.
A kép mindenesetre tisztul, és talán hamarosan új szereplőt köszönthetünk a leggazdagabb magyarokat listázó kiadványok első oldalain.
A SkyGreen-ingatlanportfolió elemei, mérete és értéke
(2022. június 30-i állapot szerint)
I. A Váci úti irodafolyosó Váci Greens E és F jelű irodaháza. A pesti irodai főutca két impozáns épülete közül az E jelűt közvetlenül birtokolja a magántőkealapokon (Sky I., Sky II.) nyugvó SkyGreen Buildings Kft., s ugyanez a cég – egy Caracal nevű ingatlanhasznosító alapon keresztül – azt a VGF Invest Kft.-t is magáénak tudhatja, amely az F tömb tulajdonosa. A két ház együttes piaci értéke 178,6 millió euró (73,23 milliárd forint), kiadható területe pedig 50 501 négyzetméter. Az irodakomplexumokat a SkyGreen 2020–21-ben vette meg a belga fejlesztő Atenor-csoporttól. (Az E épület tulajdoni lapján a Magyar Strat-Alfa adósságát „fedező” 85 millió eurós MKB-jelzálogjog mellett a Takarékbank 25, illetve 32 milliárd forintos biztosítéka is szerepel. Az F-fel jelölt erődítmény esetében pedig a tulajdonos Caracal alap befektetési jegyeit adták óvadékba a Magyar Strat-Alfa-kölcsönhöz, de az ingatlan további 63,2 milliárd forintos MKB-terhelés alatt is áll.) Tavalyig a Váci Greens D épülete is a Sky-portfolióba tartozott, de ez a portéka végül a Globe Office Investments Ingatlanfejlesztő Kft.-nél landolt, amely mögött a MNB régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC áll. Vagyis a Váci Greens-projektnél is tetten érhető a Matolcsy-féle társasjáték, melynek lényege, hogy nemzeti banki és Matolcsy Ádám-közeli cégek között pattognak milliárdos, tízmilliárdos értékű vagyontárgyak, és közben nem a „köz”, hanem magánszereplői kör gyarapszik.
II. Az Infopark B, C, D és I jelű irodaépületei és parkolóházai. A budai Duna-part irodai negyedében három tömb (A, E, G) tartozik a Tiborcz István Diófa Alapkezelője által menedzselt Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alaphoz, a terület nagyobb része viszont a Matolcsy Ádámmal rokonítható SkyGreen Buildingsé. A négy ház és a parkoló alkalmatosságok együttes piaci értéke 128,6 millió euró (52,73 milliárd forint), kiadható irodaterülete pedig 49 263 négyzetméter. Ezt az „ingatlantömeget” egy éve a Wallis–WING-csoport Gladiátor nevű alapkezelőjétől gyűjtötte be a SkyGreen. (Az érintett épületek tulajdoni lapjain ugyancsak szerepel a Magyar Strat-Alfa adósságát „fedező” 85 millió eurós MKB-jelzálogjog, valamint a Takarékbank 32 milliárd forintos biztosítéka.)
III. Millenáris Classic Irodaház. A budai (Marczibányi téri, Lövőház utcai) műemléket hőseink ugyancsak a Wallis-csoporttól szerezték meg 2016-ban – de első lépésben nem a SkyGreen volt a vevő, hanem a jegybanki alapítványi hálózat. A kft. 2019-ben lépett be a buliba, vagyis az irodaegyüttes ekkor vált Matolcsy-felügyelte közjószágból Matolcsy-féle magánvagyonná. Az ingatlan piaci értéke 23,3 millió euró (9,56 milliárd forint), kiadható területe pedig 8095 négyzetméter. Korábban a Matolcsy-közeli magántőkealapokat irányító Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. székhelye is itt volt – innen hurcolkodott át a csapat nemrég a Pusztaszeri úti új főhadiszállásra. (E ház tulajdoni lapján szintén ott díszeleg a Magyar Strat-Alfa adósságát „fedező” 85 millió eurós MKB-jelzálogjog, valamint egy 18,6 millió eurós Takarékbank-biztosíték is.)
IV. Úri utca 72. / Úri72 Irodaház. A budai Várnegyedben lévő épület régen is a nemzeti banké volt, majd 1950-ben az Erőmű Tröszté lett – az itteni védett bunkerben alakították ki az Országos Villamos Teherelosztót. A műemlék 2015-re ismét MNB-érdekeltség lett, s máig a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány székhelyeként jegyzik. Ám ez nem jelenti azt, hogy a SkyGreen 2021-ben ne privatizálta volna ezt a vagyonelemet is – melynek piaci értéke 15,6 millió euró (6,4 milliárd forint), kiadható területe pedig 1791 négyzetméter. (Tulajdoni lapján nyilván fellelhető a Magyar Strat-Alfa adósságát „fedező” 85 millió eurós MKB-jelzálogjog, valamint két, összesen 12,84 millió eurós Takarékbank-biztosíték is.)
V. Kálmán Imre utca 20. / KI20 Irodaház. A pesti belváros – fenti képen látható – impozáns irodaépület az Ipartestületek Országos Szövetségének székháza volt – majd 2013-ban közvetlenül a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg. Innentől a palota hamar kikerült a közvagyonból; először a jegybanki alapítványi hálózatba, majd a Quartz által kezelt egyik ingatlanalaphoz, 2021-ben pedig a SkyGreenhez. Piaci értéke 12,5 millió euró (5,13 milliárd forint), kiadható területe pedig 2381 négyzetméter. (A tulajdoni lapon itt is szerepel a Magyar Strat-Alfa adósságát „fedező” 85 millió eurós MKB-jelzálogjog, valamint egy 9,12 millió eurós Takarékbank-biztosíték is.)
Nyitókép: Németh Dániel
#Magyar Nemzeti Bank#Matolcsy Ádám#NER#Tiborcz István | Itt a bizonyíték: már Matolcsy Ádám is a százmilliárdosok ligájában focizik - Válasz Online | Itt a bizonyíték: már Matolcsy Ádám is a százmilliárdosok ligájában focizik | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2022/11/15/matolcsy-adam-nemzeti-bank-tiborcz-istvan-ingatlan-vaci-greens/ | 2022-11-15 16:36:07 | true | null | null | valaszonline.hu |
A vádirat lényege szerint a hivatalos személyek, a kormányhivatal egyik osztályvezetője, valamint egy gyámügyi szakügyintéző korrupciós kapcsolatot alakított ki a hivatallal szerződéses jogviszonyban álló hivatásos gondnokokkal. A hivatásos gondnokok további korrupciós kapcsolatot építettek ki két idősotthon vezetőjével, valamint olyan személyekkel, akik az idősek ingatlan vagyonát életjáradéki szerződések vagy adásvételi szerződések megkötésével szerezték meg. Ezen bűncselekmények elkövetése során 28,5 millió forint jogtalan előny került a hivatalos és a közfeladatot ellátó személyekhez.
Az idősotthonok vezetői az idősek elhelyezésével kapcsolatban megállapított egyszeri belépési díjból az ügyben eljáró hivatalos személyeknek esetenként több millió forintot juttattak vissza annak érdekében, hogy engedélyezzék a gondnokoltak náluk történő elhelyezését, amellyel jelentős bevételhez jutottak.
A korrupciós cselekmények másodlagosan arra irányultak, hogy a hivatásos gondnokok, az idősek képviseletében adásvételi vagy életjáradéki szerződéseket kötöttek a gondnokok ismerőseivel. A gyámhivatali jóváhagyásért cserébe az ingatlant megszerző személyek szintén több millió forintot juttattak el a hivatalos személyek és az ügyben érintett hivatásos gondnokok részére. Az így kötött szerződésekkel piaci ár alatt szerezték meg az idősek ingatlanjait.
A korrupciós bűncselekményeken felül a vádlottak a sikkasztás bűncselekményét is elkövették, amikor a hivatásos gondnokok az idősek rájuk bízott ingó vagyonát összesen 13 782 326 forint értékben jogtalanul eltulajdonították, amelyhez a hivatalos személyek azzal nyújtottak segítséget, hogy határozattal hagyták jóvá az idősek vagyonával történő – azt jogellenesen és indokolatlanul csökkentő – rendelkezéseket. | Itthon: Idősek vagyonára utazó kormánytisztviselőket vádolt meg az ügyészség | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények miatt 13 személlyel szemben nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszéken. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20220908_korrupcio_buncselekmeny_vagyon_elleni_buncselekmeny_ugyeszseg | 2022-09-08 12:31:00 | true | null | null | HVG |
Neizer Anita lett a PPH Media tartalomfejlesztési vezetője, jelentette be a kiadó. A Kreatívot is kiadó cégnél Szigeti Péter volt az előző tartalomfejlesztési vezető, ám ő októbertől a 24.hu hírportált vezeti főszerkesztőként.
Neizer Anita eddig a Hvg.hu főszerkesztője volt, de az utóbbi hónapokat szülési szabadságon töltötte. A szerkesztőségnek augusztus végén jelentette be, hogy nem tér vissza. Új pozíciójában az lesz a feladata, hogy "a PPH Mediához tartozó kiadványok online jelenlétét erősítse, és tovább növelje a különböző szakmai területek lehetséges szinergiáit". Neizer pályáját a FigyelőNetnél kezdte 2005-ben, főként egészségpolitikai és gazdasági témájú cikkeket írt. | A HVG-től igazolt vezetőt a Kreatív kiadója | A HVG-től igazolt vezetőt a Kreatív kiadója - Neizer Anita váltja a távozó Szigeti Pétert. | [
"hvg",
"kreatív",
"neizer anita",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/media/2017/10/16/neizer_anita_hvg_kreatiiv | 2017-10-16 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Elkezdték felújítani a fodorkerti Eperjesi sort, mely egy kátyús, keskeny utca a töltés mellett. A munkák ezért az út szélesítésével kezdődtek, írja a szeged.hu.
Bár az Eperjesi soron nincs különösebb átmenő forgalom, azt csak az itt lakók használják, ennek ellenére megérett a felújításra, melyet az idén útfelújításokra betervezett 3,3 milliárd forintos alapból fedez a város. Az utca teljes hosszában, 454 méteren újul majd meg 25 millió forintból, ezt az önkormányzat teljes egészében saját forrásból finanszírozza.
A kivitelező a Bali-Ép Building Kft. hétfőn kezdte el a munkát és a tervek szerint október végére végeznek majd vele, derült ki a helyszíni sajtótájékoztatón. A munkák során feltárják az úthibákat, ahol pedig kell, kijavítják az útalapot. Mindezek után kiegyenlítő - darált kavicsos - réteg kerül a régi felületre, amely végül 3 méter szélességben kap új aszfalt kopóréteget. | Szélesítik és felújítják a töltés menti Eperjesi sort | Az utca teljes hosszában, 454 méteren újul majd meg 25 millió forintból. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-09-23/szelesitik-es-felujitjak-a-toltes-menti-eperjesi-sort/66f17e0447d3c037265dd3e9 | null | true | null | null | szegeder.hu |
Az utóbbi mintegy másfél hétben nagyon jól teljesítettek a kriptodevizák, még ha most hétfőn korrekció is következett. Ennek a legfontosabb oka az lehetett, hogy kitűzték az Ethereum-hálózat reformjának határidejét. A “Merge" szeptember 19-én várható, és nagy ugrást jelent majd a piac számára – mondta el Eidenpenz József, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu főmunkatársa a TrendFM reggeli műsorában.
A kriptodevizákat infláció elleni védelemként kevesen vásárolják, inkább csak olyan feltörekvő országokban, ahol nagyon magas az infláció és devizakorlátozások is vannak, mint Argentína vagy Törökország. Gazdasági problémák, pánik esetén, mint legutóbb az argentin pénzügyminiszter lemondása volt, jól láthatóan megugrik a kriptodevizák forgalma a helyi tőzsdéken.
Se kriptovaluta, se arany, se ingatlan?
A kriptodeviza azért alapvetően nem az átlagos kisbefektetőknek való, vagy legalábbis nem számottevő mennyiségben, hiszen akkora a volatilitása, a kiszámíthatatlanság az árfolyamban, ami nem teszi alkalmassá spórolásra. Inkább spekulációs eszköz marad. Az ingatlanpiacon is nagy a veszélye egy árfolyamcsökkenésnek.
Állampapír (képünk illusztráció) Állampapír (képünk illusztráció)
Bár a legtöbb polgár azt hiszi, hogy az arany inflációkövető eszköz, a sok évtizedes adatsorok azt mutatják, hogy ez se mindig igaz, sőt. Az arany magas inflációjú időszakokban is képes volt nagyon gyengén teljesíteni, például a nyolcvanas és a kilencvenes években. (Előtte, a hetvenes években valóban szépen követte az inflációt.) Az arany mozgása is eléggé kiszámíthatatlan, inkább a részvényekhez hasonlít.
A késésnek is van előnye
A legnagyobb valószínűséggel és legkisebb kockázattal az inflációkövető magyar államkötvényekkel tudjuk utolérni az inflációt. Igaz ugyan, hogy a forintos PMÁP lakossági állampapír jelenleg csak 6,6 százalékot fizet éves szinten, az infláció pedig 11,7 százalékos volt júniusban.
Kapcsolódó cikk Tíz év után újra visszatérhet a kötvényalapok aranykora Egy lakás bérbeadása már nem biztos, hogy versenyképes a tíz éves fix állampapír 7,5 százalékos forinthozamával, ráadásul az ingatlanok ára is csökkenhet.
De jövőre már az idei inflációhoz igazítják majd a kamatozását, és akkor minden bizonnyal két számjegyű éves kamatot fogunk kapni. A jelentős késés pedig előnnyé is válhat, amikor majd lefelé indul el az infláció. Így a korábbi magas infláció után kapunk kamatot akkor, amikor már alacsonyabb lesz a pénzromlás mértéke.
Vásárolhatunk eredetileg intézményi befektetőknek kibocsátott több éves fix kamatozású államkötvényeket vagy éven belüli diszkontkincstárjegyeket is, ezek hozama jelenleg megközelíti az évi tíz százalékot is. Arra kell vigyázni, hogy 2019 június előtt kibocsátott állampapírt ne vegyünk, mert ezek még mindig kamatadó-kötelesek. Az eurós inflációkövető kötvények sem rosszak, azoknál is kamatemelkedés várható.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
Böngészője nem támogatja az audiolejátszót.
A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény ("Bszt.") szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. Az mfor.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek az mfor.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az mfor.hu felelősséget nem vállal. A Menedzsment Fórum Kft, mint az mfor.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Menedzsment Fórum Kft. (mfor.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve ("MIFID") jogszabályi célja nem sérül. | Sem az arany, sem az ingatlan, sem a bitcoin nem megbízható védelem infláció ellen | A sokat gyengülő forint és a magas infláció sok kisbefektetőt aggaszt, sokan közülük az aranyat vagy az ingatlant tekintik megoldásnak. Ám nagyobb valószínűséggel és alacsonyabb kockázattal tudjuk az inflációkövető állampapírokkal utolérni az inflációt. Kriptodevizákat infláció ellen inkább egyes feltörekvő országok befektetői vesznek. | [
"Befektetés",
"állampapír",
"Arany",
"Kriptodevizak - bitcoin és társai",
"megtakarítás"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/sem-az-arany-sem-az-ingatlan-sem-a-bitcoin-nem-megbizhato-vedelem-inflacio-ellen.html | 2022-07-25 17:05:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Újabb plágiumgyanús oldalak Schmitt Pál doktorijában
Újabb részletek forrását azonosította a hvg.hu Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációjában. Ezúttal a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az olimpiai mozgalomról kiadott ismeretterjesztő brosúrája és maga az Olimpiai Charta volt az „ihletforrás”. További tíz oldalt tesznek ki a Georgiev-tanulmányból változtatás és hivatkozás megjelölése nélkül átvett táblázatok és diagramok.
Schmitt Pál 1992-ben megvédett doktori disszertációjának az olimpiai mozgalom alapelvével, célkitűzéseivel, valamint az alapfogalmakkal, meghatározásokkal foglalkozó első néhány oldala a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által 1990-ben kiadott The Olympic Movement / Le Mouvement Olympique című 118 oldalas ismeretterjesztő brosúra szövegéből szemezget. Az olimpiai programba kerülés szabályaival foglalkozó pár oldalhoz pedig az Olimpiai Charta 1991–92-ben hatályos változatát használta fel Schmitt Pál. Ezzel a dolgozat újabb részeivel kapcsolatban merül fel a plágium gyanúja. Ezzel a 215 számozott oldalból álló, táblázatokkal és diagramokkal együtt 225 oldalas dolgozat több mint 200 oldalának forrását sikerült azonosítani.
A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató öt évvel korábban hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.
A hvg.hu a doktori dolgozat további mintegy hat oldaláról derítette ki annak forrását.
Színes-szagos brosúra
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1990-ben kiadott egy gazdag képanyaggal illusztrált, kétnyelvű (francia és angol) kiadványt, amely átfogóan mutatja be az olimpiai mozgalom működését, szervezetét. A brosúrát Schmitt szintén felhasználta és beépítette disszertációjába.
Az államfő a disszertáció szövegében sehol nem hivatkozott a kiadványra, és idézőjelek sem találhatók – mint korábban megírtuk, a dolgozatban nincsenek forrásfeltüntető lábjegyzetek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a mű szerepel a dolgozat végén közölt irodalomjegyzékben, igaz, a többi már korábban azonosított forráshoz hasonlóan magyarul, és nem szabályosan megadott bibliográfiai adatokkal.
Idézőjel és forrásmegjelölés nélkül
A forrásul használt másik dokumentum az Olimpiai Charta 1991. június 16. és 1992. július 23. között, vagyis Schmitt doktori védése idején hatályos szövege. Értelemszerű, hogy az olimpiai programról szóló munka szerzője foglalkozik az olimpiai mozgalom alapdokumentumának számító Olimpiai Charta éppen hatályos rendelkezéseivel. A charta ráadásul jogi jellegű szövegnek tekinthető, ezért az olimpiai programra vonatkozó rendelkezéseinek pontos, szó szerinti idézése is indokolt lehet.
Az azonban még egy jogi jellegű szöveg esetében is megkérdőjelezhető, hogy a felhasznált dokumentumból átvett szövegrészletek idézőjel és forrásmegjelölés nélkül szerepeljenek. Az ilyen típusú szövegeknél elvárható annak közlése is, hogy a tárgyalt rendelkezés melyik cikk melyik bekezdésében található. Schmitt disszertációjában ezek közül egyikre sem történik utalás.
Ebben a szövegrészletben Schmitt három helyen is hivatkozik az Olimpiai Chartára: a charta „nem tesz különbséget”, „rögzíti”, „megismétli”, vagyis a szövegből kiderül, hogy a charta rendelkezéseivel foglalkozik a szerző, sőt néhol megjegyzéseket is fűz az (idézőjelek nélkül) idézett rendelkezésekhez. A szöveg összességében mégis nem több, mint az 1992-ben hatályos Olimpiai Charta 52. és 53. szakaszának fordítása vagy némely esetben parafrázisa, egyszerű átfogalmazása. Schmitt az irodalomjegyzékben megint csak magyarul és pontatlanul adja meg a bibliográfiai adatokat.
Az alábbiakban betűhíven, az idegen nyelvű forrásokat Schmitt szövege mellé tördelve közöljük összehasonlító táblázatainkat.
A köztársasági elnök dolgozatának végén 10 számozatlan oldalon 7 db táblázat és 2 db diagram található. Valamennyi Nikolaj Georgiev 1987-es tanulmányából való: a táblázatok és diagramok szövege szó szerinti fordítás, a táblázatok és diagramok emellett formailag egy az egyben megegyeznek a Georgiev-tanulmányban szereplő táblázatokkal és diagramokkal. A forrásra, Georgiev francia nyelvű tanulmányára az államfő ezúttal is elmulasztott hivatkozni.
Két táblázat, egyféle összetétel
Táblázatok és diagramok Schmitt Pál Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése (Budapest, 1992) című doktori disszertációjában
Ugyanezek a táblázatok és diagramok Nikolaj Georgiev Analyse du programme olympique (des Jeux de l’Olympiade) (Lausanne, 1987) című tanulmányában
1. sz. táblázat
Tableau No 1 (8. o.)
2. sz. táblázat
Tableau No 2 (9. o.)
3. sz. táblázat
Tableau No 3 (12. o.)
4. sz. táblázat
Tableau No 4 (14. o.)
5. sz. táblázat
Tableau No 6 első része (29. o.)
6. sz. táblázat
Tableau No 6 második része (29. o.)
7. sz. táblázat
Tableau No 7 (30. o.)
1. sz. diagram
Diagramme No 1 (10. o.)
2. sz. diagram
Diagramme No 3a (13. o.)
Fogyó dolgozat
Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következeteseit tartalmazza) a saját munkája.
A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának "Következtetések" című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. A január 19-én megjelent cikkünkben arra is felhívtuk a figyelmet, hogy nemcsak a bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev 1987-es munkájából vett át jelentős részeket Schmitt Pál, hanem egy német sportszociológus, Klaus Heinemann egyik tanulmányából is oldalakat fordított le és illesztett be az 1992-es értekezésébe.
A fentieket figyelembe véve Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen kb. 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele.
A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem (SE) több héttel a hvg.hu első cikke után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel. A testület összetétele nem nyilvános, mint ahogy az eddig elvégzett munka sem, annyit lehet csupán tudni, hogy március 28-án közlik jelentésüket. A hvg.hu felajánlotta, hogy a bizottság rendelkezésére bocsátja Georgiev tanulmányát, melyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lausanne-i könyvtárából kölcsönöztünk ki, és amelyből tudomásunk szerint Magyarországon csak egy példány lelhető fel (a könyvtár január óta zárva tart). Egyelőre a bizottság nem kérte el a dokumentumot. Hétfőn megkerestük a kar vezetését, kérdésünkre azt írták, a bizottság munkájához minden szükséges dokumentummal rendelkezik, több ülést is tartottak már.
2012. február. 14. 10:00 M. László Ferenc Itthon
Plágiumügy: Orbán nem szívesen engedi el Schmitt kezét
Tabuként kezelik a Fideszben az államfő doktori disszertációja ügyében még január közepén kipattant botrányt. A hvg.hu információi szerint mostanáig sem a frakcióüléseken, sem az elnökségi értekezleteken nem került elő, pedig a parlamenti képviselők többsége igen kínosnak tartja Schmitt Pál plágiumgyanús ügyét. A kormánypárti politikusok Orbán Viktor útmutatására várnak, ám szerintük a miniszterelnök-pártelnök nem szívesen engedi el Schmitt kezét, miután 2010 májusában keményen megküzdött a pártja vezérkarával azért, hogy személyes jelöltjét válasszák államfőnek.
2012. február. 01. 06:30 Kósa András Itthon
Török Gábor: csodálkoznék, ha Schmitt nyáron még elnök lenne
A Schmitt Pál plágiumügye körül történtek reményt adnak arra, hogy Magyarország nem teljesen Kelet: az ügy szereplői a tisztázás irányába mozdultak el, furcsa lenne, ha Schmitt Pál a nyári szabadságára elnökként menne – mondta a hvg.hu-nak Török Gábor. A Corvinus Egyetem tanárát arról is kérdeztük, mit szól a Fidesz-tábor Orbán Viktor „fegyverletételéhez” és mit hozhat az ellenzéknek a 2012-es év.
2012. március. 05. 10:27 hvg.hu Itthon
Miből dolgozik a Schmitt vizsgálóbizottság egy hónapja?
Egy hónapja dolgozik a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelési Főiskolai Karán az a vizsgálóbizottság, melynek el kell döntenie, követett-e el plágiumot doktori dolgozata elkészítésekor Schmitt Pál. A hvg.hu információi szerint Nikolaj Georgijev bolgár kutató eredeti tanulmányából egy példány lelhető fel Magyarországon, ez szerkesztőségünk birtokában van, egyelőre senki nem kérte tőlünk.
2012. február. 21. 06:55 MTI / hvg.hu Itthon
Kövér: nem időszerű Schmitt lemondásáról beszélni
Kövér László nem tartja időszerűnek Schmitt Pál köztársasági elnök lemondásának kérdését, és számára nyilvánvaló, hogy az ügy nem az államfőről, nem is az ő tudományos tevékenységéről, hanem a jelenleg kormányzó erők lejáratásának szándékáról szól. A házelnök ezt az MTI-nek adott hétvégi interjújában mondta, amelyben arról is beszélt, hogy a képviselőket védő házőrséget, valamint a képviselőket megregulázó új etikai normákat szeretne. Kövér szerint "széles körű népi igény", hogy a parlamenti képviselők ne válthassanak frakciót.
2012. február. 06. 16:04 hvg.hu Itthon
Mélyponton Schmitt Pál népszerűsége
A januári közvélemény-kutatások szerint elérte eddigi mélypontját Schmitt Pál népszerűsége. Ugyanakkor a pártok közötti erőviszonyok nem változtak jelentősen. A bizonytalanok aránya továbbra is rendkívül magas, a kormánypárt támogatottsága csökken, az ellenzéki pártok népszerűsége pedig stagnál - áll a Political Capital elemzésében.
2012. február. 14. 14:57 hvg.hu Itthon
Pokorni: Schmittnek le kell mondania, ha plagizált
Arra voltunk kíváncsiak, hogy a kormánypárti politikusok szerint le kellene-e mondania Schmitt Pálnak, ha az egyetemi vizsgálat során bebizonyosodik, hogy plagizált. Riporterünk az államfővel is találkozott, így neki is feltette a kérdést. Videó. | Itthon: Újabb plágiumgyanús oldalak Schmitt Pál doktorijában | Újabb részletek forrását azonosította a hvg.hu Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációjában. Ezúttal a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az olimpiai mozgalomról kiadott ismeretterjesztő brosúrája és maga az Olimpiai Charta volt az „ihletforrás”. További tíz oldalt tesznek ki a Georgiev-tanulmányból változtatás és hivatkozás megjelölése nélkül átvett táblázatok és diagramok. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120306_Schmitt_olimpiai_mozgalom_brosura | 2012-03-06 12:25:00 | true | null | null | HVG |
Újraindult a forgalom a kabuli nemzetközi repülőtéren – jelentette be Hank Taylor amerikai tábornok a Pentagonból.
A helyzet a repülőtéren, amelynek kifutópályáit az Afganisztánból menekülni próbáló emberek ezrei ellepték, olyannyira súlyossá vált, hogy hétfő délután több órára fel kellett függeszteni a járatok indítását és fogadását.
Több száz Afganisztánból menekülni akaró civil hatolt be a kabuli nemzetközi repülőtérre, a kialakult káoszban legalább hét ember életét vesztette.
Néhányan azután lelték halálukat, hogy lezuhantak egy C-17-es típusú amerikai katonai szállító repülőgépről, amelynek belekapaszkodtak az oldalába a felszállás előtt.
Azt követően, hogy újraindult a forgalom a repülőtéren leszállt a német légierő A400M típusú szállító repülőgépe. Feladata a német állampolgárok evakuálása Afganisztánból – közölték biztonsági források.
Korábban a művelet megvalósítása a légikikötőben kialakult a kaotikus jelenetek miatt késett.
Berlin ígéretet tett arra is, hogy segít annak a sok afgánnak, akik különböző minőségben dolgoztak a német kormánynak, beleértve a katonai műveleteket is, és akiket most a tálibok üldöznek.
Az üzbég főváros, Taskent az evakuálás német központja. A Kabulból érkező járatok először ott állnak meg, majd az utasok polgári járatokkal utaznak tovább Németországba.
Németország több A400M típusú szállító repülőgépet küldött a térségbe.
Nyitókép: MTI/EPA/STRINGER | Újraindult a forgalom a kabuli repülőtéren | Legalább heten meghaltak, amikor menekülni akaró tömegek özönlötték el a repülőteret. | [
"kabul",
"afganisztán",
"repülőtér"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2021/08/17/ujraindult-a-forgalom-a-kabuli-repuloteren | 2021-08-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Több mint háromszáz millió forinttal tartoznak ismeretlen magánszemélyeknek az országgyűlési képviselők. Ezt onnan lehet tudni, hogy a megválasztott politikusok vagyonnyilatkozatában van egy rubrika, ahová a magánszemély felé fennálló adósságot kell feltüntetni.
Azt viszont már nem kell megmondani, hogy kitől származik a pénz, így azt sem lehet tudni, hogy miért és mennyi időre adtak kölcsön a képviselőknek. (És eleve, a törvény semmilyen módon nem szankcionálja a képviselőt, ha nem a valós helyzetet tünteti fel vagyonnyilatkozatában.)
A magánkölcsön intézménye sok esetben a pénzmosás egy fajtája, ami arra szolgálhat, hogy leplezze a megmagyarázhatatlan gazdagodást. Ha egy politikus nem a banktól vesz fel kölcsön, hanem magánszemélytől, nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet, hiszen nem tudni, hogy kért-e a kölcsönadó valamilyen szívességet cserébe.
Az új parlament megalakulásával az országgyűlési képviselőknek le ismét nyilatkozni kellett a vagyoni helyzetükről. A vagyonnyilatkozatokat január elején adták le, de mivel választások voltak, most májusban és júniusban új nyilatkozatot kellett tenniük.
Kormánypárti politikusok hajlamosabbak ismeretlenek felé eladósodni, mint az ellenzékiek: miközben a kormánypártiak parlamenti aránya kétharmados, addig az ismerősöknek tartozó képviselők négyötöde a Fideszes vagy KDNP-s politikus. Tavalyelőtt még valamivel több mint 341 millió volt az össztartozás, ez tavalyra 352 millióra nőtt, majd idén nyárra 323 millió forintra mérséklődött.
A csökkenés nagyrészt Szatmáry Kristófnak köszönhető. A fideszes képviselőnek 34 millió forintos adóssága tűnt el néhány hónap alatt, ennyivel tartozott ugyanis egy titokzatos magánszemélynek. A vagyonnyilatkozatából nem derül ki, hogy miből törlesztett, a politikus a céges érdekeltségeiből sem vett ki osztalékot.
Igaz, hogy az egyik vállalkozás, amelyben 50 százalékos tulajdonos, még nem adta le a 2017-es beszámolóját. Ez a cég, a Szatmáry-Hungary Kft. azonban tavaly még veszteséges volt. Szatmáry ezen kívül megvált a Szatmáry Kft.-ben lévő 24 százalékos tulajdonrészétől is, az viszont nem derül ki a vagyonnyilatkozatából, hogy mennyit kapott a részesedésért. (Megkeresésünkre nem reagált a politikus.)
Nem volt ilyen szerencsés Szijjártó Péter külügyminiszter, aki évek óta egyetlen fillért sem tud törleszteni szüleinek, akiktől 30 millió forintot kapott kölcsön házvásárlásra. Rogán Antal kabinetminiszter sem képes lefaragni az adósságát, továbbra is 18,2 millió forinttal tartozik egy névtelen személynek.
Becsó Zsolt és Bíró Márk Fideszes képviselők szintén évek óta tartoznak magánszemélyeknek 15-15 millióval. L. Simon László sem szabadul a 28 millió forintos magánkölcsönétől, pártársaihoz, Pesti Imréhez és Tasó Lászlóhoz hasonlóan, akik 17, illetve 11 millióval tartoznak. A szintén fideszes Gelencsér Attila, Witzmann Mihály és Dankó Béla sem profitál a hazai gazdaság növekedéséből, tartozások évek óta nem csökken, rendre 12,5, 7,5 és 4 millió forinttal tartoznak.
A kormánypárti képviselők közül közül Kósa Lajosnak sikerült ötszázezer forinttal csökkenteni a titokzatos magánszemély felé fennálló tartozását, amely így már csak 15 millió forint. Hasonló mértékben törlesztett Lezsák Sándor is, aki még így is 9 millióval tartozik. Varga Gábor és Bóna Zoltán négymillióra mérsékelte a tartozását.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTitokzatos magánemberektől kértek kölcsön a parlamenti képviselők több százmillió forintotRejtély, hogy miért kérnek kölcsön pénzeket olyan ismert politikusok, akiknek egyébként jelentős megtakarításaik vannak.
Lázár János két éve még 40 millióval lógott, ma már csak harminccal, Móring József Attila hat millióra mérsékelte az adósságát. Szászfalvi Lászlónak eközben 2,5-ről három millióra, míg Vittányi Istvánnak hatról, 6,2-re nőtt a magánszemély felé fennálló adóssága.
Az ellenzéki képviselők közül, az MSZP-s Burány Sándor lóg négymillióval valakinek, a Jobbikos Ander Balázs 1,4, Sneider Tamás 3,5, míg a függetlené vált Dúró Dóra 7,5 millióval tartozik. A PM-es Szabó Tímea évek óta tartozik a négymillió forinttal.
Új szereplő a listán a fideszes Révész Máriusz, aki négymillió forintot kért kölcsön valakitől. Párttársa Herczeg Tamás és Hubay György két, illetve egymillióval lógnak. A Jobbikos Volner János is eladósodott, 2,8 milliót kért valakitől. Új szereplő a listán a jobbikos Steinmetz Ádám, akinek a vagyonbevallássábban több tízmilliós megtakarítás szerepel, mégis adósságba verte magát, 18,4 milliót kért kölcsön egy ismerősétől.
Megkerestük a képviselőket is. A kormánypárti politikusok nem válaszoltak. Egyedül L. Simon László válaszolt még egy korábbi megkeresésünkre. A politikus szerint olyan dolgokra kérdeztem rá, amelyek magánügyek, ezért nem kívánta kommentálni a vagyonnyilatkozatában egyébként a „törvény által előírtak szerint kitöltött” adatsort. Sneider Tamás a Jobbik képviselője lakásfelújításra, Dúró Dóra független politikus házvásárlásra költötte a pénzt. Burány Sándor MSZP-s honatya „pénzköltési szokásairól” nem kívánt nyilatkozni. | Rogán és Szijjártó képtelen megszabadulni milliós tartozásától | Titokzatos magánszemélyeknek tartoznak a parlamenti képviselők. Szatmáry Kristóf néhány hónap alatt 34 millió törlesztett, de nem látni, hogy miből. | null | 1 | https://g7.hu/penz/20180627/rogan-es-szijjarto-keptelen-megszabadulni-millios-tartozasatol/ | 2018-06-27 11:45:00 | true | null | null | G7 |
Franciaország népszerű a nudisták körében, de a fővárosban eddig szinte semmilyen lehetőség nem állt rendelkezésükre.
Nudista parkot hoznának létre Párizsban – az erről szóló javaslatot hétfőn tárgyalja a francia főváros közgyűlése. A zöldpárti tanácstagok által benyújtott kezdeményezést a polgármester helyettese is támogatásáról biztosította.
Párizsban nyilvános helyeken jelenleg a monokinizés, vagy a túlságosan merész fürdőruha viselése is szeméremsértésnek minősül, és akár egyéves börtönnel, illetve 15 ezer eurós pénzbüntetéssel is sújthatják. Mindössze egyetlen uszoda van a városban, ahol heti három alkalommal, este 9 óra után lehetőséget biztosítanak a meztelen fürdőzésre.
Az egyik kezdeményező azt mondta: Franciaország nudista strandjaira évente kétmillió külföldi látogat, de Párizsban semmilyen lehetőség nincs számukra. A jövőben a város valamely parkjában, erdejében, vagy a Szajna partján jelölnének ki ruha nélkül látogatható területet. (France24) | Nudista parkot alakíthatnak ki Párizsban | Franciaország népszerű a nudisták körében, de a fővárosban eddig szinte semmilyen lehetőség nem állt rendelkezésükre. | [
"franciaország",
"nudizmus"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2016/09/26/nudista-parkot-alakithatnak-ki-parizsban | 2016-09-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A hvg.hu kezdi a kérdéseket azzal, hogy ítélet született a Spar kontra Magyarország ügyben, az EU Bírósága megállapította, hogy jogsértő volt a Sparral szemben árstopügyben alkalmazott szankció. Gulyás Gergely ezt úgy értékelte, nem lepődött meg a döntésen, ha az EU-n és a Sparon múlik, akkor nincs árstop sem.
Takács Péter egészségügyi államtitkár ötletével kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, egyelőre nincs ilyen kormányzati döntés. Mindemellett joggal sérelmezheti egy-egy beteg, ha másvalaki foglal egy időpontot, aztán nem megy el - mondta a tárcavezető.
Sokan nem jelennek meg az előjegyzett időponton, Takács Péter szerint megvizsgálják, jöhet-e az ezer forintos foglalási díj | Ha az EU-n és a Sparon múlik, akkor nincs árstop sem | A hvg.hu kezdi a kérdéseket azzal, hogy ítélet született a Spar kontra Magyarország ügyben, az EU Bírósága megállapította, hogy jogsértő volt a Sparral szemben árstopügyben alkalmazott szankció. Gulyás Gergely ezt úgy értékelte, nem lepődött meg a döntésen, ha az EU-n és a Sparon múlik, akkor nincs árstop sem.Takács Péter egészségügyi államtitkár ötletével kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta, egyelőre nincs ilyen kormányzati döntés. Mindemellett joggal sérelmezheti egy-egy beteg, ha másvalaki foglal egy időpontot, aztán nem megy el - mondta a tárcavezető. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3249890_ha-az-eu-n-es-a-sparon-mulik-akkor-nincs-arstop-sem | null | true | null | null | Népszava |
Az R2Water Research and Consultancy és a holland Vrije Egyetem kutatása szerint bár az Európa Unió mezőgazdasági importjának csak 7 százaléka volt veszélyben az elmúlt 25 évben az aszály miatt, a következő negyedévszázadban ez 37 százalékra nőhet - írja a The Guardian a vg.hu.
A Nature Communicationsben megjelent kutatás szerint veszélyben lehet a számos termékben használt pálmaolaj, a csirkék és sertések takarmányozására használt szója és a cukornád ellátása is.
Az EU adja a világ kávéfogyasztásának harmadát,
melynek a fele olyan, a klímaváltozás miatt aszálynak egyre jobban kitett területekről érkezik, mint Brazília vagy Vietnám, ugyanakkor Kolumbia vagy Kenya esetében nem fog növekedni az aszály valószínűsége.
A csokoládétermelés legfontosabb alapanyaga, a kakaó, melynek teljes egészét importból szerzi be Európa. A kutatás szerint főleg Indonéziában és Malajziában lesz egyre több csapadékmentes időszak, míg Elefántcsontpart és Ghána esetében erre kisebb az esély.
Nyitókép: Pixabay | Betehet a kávé- és kakaótermesztésnek a fenyegető aszály | Megugorhat az extrém szárazság által veszélyeztetett terület nagysága a világon a következő negyedévszázadban. | [
"aszály",
"kávé",
"kakaó",
"csokoládé",
"klímaváltozás"
] | 0 | https://infostart.hu/gazdasag/2021/06/16/betehet-a-kave-es-kakaotermesztesnek-a-fenyegeto-aszaly | 2021-06-16 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Britney Spears április elején jelentette be, hogy egy 30 napos program erejéig pszichiátriára vonul, miután édesapja és egyben menedzsere, Jamie Spears januárban életmentő műtéten esett át, ami nagyon megviselte az énekesnőt.
A CNN azt írja, hogy Britney nemrég elhagyta az elmegyógyintézetet. Két nappal ezelőtt már videót posztolt az Instagramjára, melyben elmondta, hogy a családja nehéz időket élt át mostanában, de erősnek érzi magát és hamarosan visszatér.
Kiemelt kép: ETHAN MILLER / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP | Britney kijött a pszichiátriáról | Édesapja januárban életmentő műtéten esett át, ami nagyon megviselte az énekesnőt. | [
"britney spears",
"pszichiátria"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2019/04/26/britney-spears-pszichiatria-2 | 2019-04-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek.
A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként.
Bodnár akkoriban vált célponttá, amikor 2018 tavaszán hirtelen el kellett jönnie a terrorelhárítástól. A TEK akkor ezt szervezeti átalakításokkal magyarázta, de a távozásáról beszámoló híroldalak szerint politikai belharcok és bizalomvesztés miatt váltották le. A Direkt36-nak több, a TEK belső ügyeit ismerő forrás egybehangzóan azt állította: Hajdú János TEK-főigazgató bizalma valóban megingott a helyettesében, mert azt gyanította, hogy Bodnár a TEK-ről, illetve személyesen róla próbálhatott meg belső információkat gyűjteni. Ezt követően Bodnár ellen belső vizsgálódás indult, majd végül eltávolították a szervezettől.
Az NSO ügyfelei által kiválasztott telefonszámokat tartalmazó adatbázishoz, melyben Bodnár száma is szerepel, a párizsi központú Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet jutott hozzá közösen. Az adatokat egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírói csapat elemezte, amelynek egyedüli magyar résztvevője a Direkt36 volt.
Az adatbázisban való szereplés még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a telefonszámhoz tartozó készüléket sikeresen fel is törték a kémszoftverrel. Számos külföldi és magyar célpont esetében ugyanakkor a készülékeik technikai elemzése utólag kimutatta a Pegasus nyomait. Az izraeli NSO kémszoftverével egy telefon összes adatához, még a titkosított üzenetekhez is hozzá lehet férni, de a Pegasus a készülék mikrofonját és kameráját is képes távolról bekapcsolni.
Az NSO állítása szerint a Pegasust kizárólag külföldi államoknak és azok hatóságainak adják el. Számos közvetett bizonyíték utal arra, hogy a magyarországi célpontokat a magyar állami szervek figyelték meg az izraeli kémszoftverrel. Egy már leszerelt magyar titkosszolga és az NSO egyik volt alkalmazottja is megerősítette a nemzetközi újságírócsapatnak, hogy Magyarország megvásárolta és 2018-tól be is vetette a Pegasust.
Az Orbán-kormány pedig nem tagadja egyértelműen sem azt, hogy használták a Pegasus kémszoftvert, sem azoknak a személyeknek – újságíróknak, médiatulajdonosoknak, befolyásos ügyvédeknek, ellenzéki politikusoknak – a megfigyelését, akikről eddig a Direkt36 írt.
Nem Bodnár Zsolté az első olyan eset, amikor egy főnökével konfliktusba keveredő magas rangú magyar állami tisztviselő telefonját célozták meg a Pegasus kémszoftverrel. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy így járt Aszódi Attila államtitkár is, miután Süli Jánossal, a Paks II. projektért felelős miniszterrel került összetűzésbe.
Bodnár célponttá válását szokatlannak tartják a Direkt36 által megkérdezett korábbi titkosszolgálati tisztek. Többen azt mondták, hogy egy ennyire magas rangú nemzetbiztonsági vezető megfigyelése extrém esetnek számít a magyar biztonsági szervek életében. Szerintük ilyet csak nagyon súlyos bűncselekmény gyanúja esetén lehetne megtenni, Bodnárral szemben azonban a jelek szerint ilyesmi nem merült fel, hiszen nem gyanúsították meg semmivel, és a TEK-től való távozása után is kapott rendőrségi pozíciókat.
A Pegasus-megfigyelés célpontjának kiválasztott Bodnár Zsoltról több kérdést is feltettünk a TEK-nek és a kormánynak, amelyekre nem érkezett válasz. Bodnárt többször, több csatornán is kerestük, de nem reagált. Ezért nem volt lehetőség a készülékének átvizsgálására sem, így nem tudtunk utánanézni annak, hogy a telefonját valóban sikerrel feltörték-e a Pegasusszal.
Egy barátság vége
Amikor 2010-ben megalakult a Terrorelhárítási Központ, az új szervezet számos bírálatot kapott amiatt, hogy annak vezetését az exkommandós Hajdú Jánosra, Orbán Viktor egykori személyi testőrére bízták. A sok száz éles rendőri akcióban részt vevő Hajdúnak bűnözők elfogásában rengeteg tapasztalata volt, de felderítésben, elemzésben, szervezetirányításban jóval kevesebb. Hajdú azonban maga mellé vette a tapasztalt rendőri vezetőként ismert Bodnár Zsoltot, akivel éveken keresztül elválaszthatatlannak tűnő párosként vezették a TEK-et.
Linkedin-profilja szerint Bodnár 1983-ban kezdte rendőri karrierjét bűnügyi nyomozóként, a 90-es években az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szervezett bűnözés elleni részlegét vezette, majd a kétezres években a BRFK bűnügyi területért felelős főkapitány-helyetteseként szolgált. Hajdú János innen hívta át magához a frissen alakuló terrorelhárítási szervhez.
A szervezet belső ügyeit ismerő források Bodnár Zsoltot úgy jellemezték, hogy ő lett „a terrorelhárítás esze”. Ő felelt a terrorfelderítésért vagy éppen a nemzetközi együttműködésért, de a TEK sajtótájékoztatóin is többször ő magyarázta el egy-egy aktuális ügy részleteit a médiának.
Éppen ezért lepett meg sokakat még a TEK-en belül is, amikor 2018 májusában Bodnárt egyik napról a másikra kirúgták, mondta egy terrorelhárítással is foglalkozó volt biztonsági tiszt a Direkt36-nak. Bodnár ráadásul nem csak helyettese, de közeli barátja is volt Hajdúnak. „Abszolút érthetetlen, ami történt köztük” – mondta egy közös ismerősük, aki szerint emberileg is megviselte a feleket a konfliktus.
Több, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint Hajdú gyanakodni kezdett a helyettesére, hogy az a háta mögött politikai-hatalmi érdekekből különféle belső információkhoz próbál meg hozzáférni mind a szervezetről, mind róla személyesen.
Egy, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint erről a gyanúról Hajdúék értesítették a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumot, ahol komolyan vették a bejelentést. Az ilyenkor szokásos procedúra szerint egy rendvédelmi szervezet – például a TEK – saját gyanúba keveredett vezetője ellen nem szokott és nem is tud komolyabb nyomozást folytatni. Hasonló ügyekben a belső elhárítás, azaz a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) jár el, akik akcióik során a titkosszolgálati eszköztár teljes arzenálját – magukat másnak kiadó fedett ügynökök, telefonlehallgatás, titkos megfigyelés stb. – bevethetik.
A konfliktus egyik ismerője szerint annak a gyanúja fel sem merült, hogy Bodnár esetleg szervezett bűnözői köröknek vagy külföldi titkosszolgálatnak vitt volna ki információkat. Elmondása szerint a TEK főigazgató-helyettese a Fidesz-kormányon belüli egyik korábbi belső konfliktus eredményeként kényszerült távozni.
Arról már korábban megjelentek sajtóhírek, hogy Bodnár távozása összefüggésben állhatott a Lázár János és Pintér Sándor közötti konfliktussal. Lázár a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után ambicionálta azt, hogy ő kerüljön a Belügyminisztérium élére, de a tárcát végül Pintér Sándor kapta meg. Ahogy azonban Lázár idővel egyre befolyásosabbá vált a Fideszben – 2014 és 2018 között, hatalma csúcsán a Miniszterelnökséget vezette miniszterként –, számos konfliktust is vállalt Pintérrel és az alá tartozó belügyi apparátussal, sőt kifejezetten a TEK-kel is.
A 2018-as választás után Lázár kikerült a kormányból, és a Magyar Hang akkori cikke szerint az ő távozásának eredménye lett „bizalmi okokból” Bodnár távozása is. Az Index pedig akkoriban arról írt, hogy Bodnárnak a Belügyminisztériumban voltak ellenlábasai, és ez vezetett a távozásához.
Nem ez volt ugyanakkor az első hasonló konfliktus, ahol felmerült, hogy a TEK a kormányzaton belül gyűjt és szállít egyik vezetőről a másiknak információkat. 2015-ben a hvg.hu írta meg, hogy forrásaik szerint Áder János köztársasági elnök bizalma azért rendült meg a személyi védelmét addig ellátó TEK-ben, mert „az Orbánnal folytatott beszélgetéseiből világossá vált számára, hogy a miniszterelnök valamennyi programjáról képben van. Nem csak arról, ami a heti tervében benne van, hanem az összes találkozójáról.”
A cikk szerint ezzel függött össze az is, hogy „az ország egyik legjobb felderítőtisztjeként számon tartott Bodnár Zsoltnak, a TEK-főigazgató-helyettesének a március 15-i előléptetését dandártábornokból vezérőrnaggyá Áder nem hagyta jóvá”. (Érdekesség, hogy a fenti cikk szerzőjét, Csikász Brigittát évekkel később szintén megfigyelték a Pegasusszal.)
Olyan, mint a bolgár poligráfosok
Az eddig elérhető információk mind arra utalnak, hogy a magyar célpontok ellen a magyar állami szervek vetették be a Pegasust. Mivel Bodnár maga is magas rangú hatósági vezető volt, ez azt jelentené, hogy lényegében a saját kollégái vették célba a kiberfegyverrel.
Ez rendkívülinek számítana olyan korábbi titkosszolgák szerint, akik számos belső vizsgálatot, nyomozást, valamint fegyelmi és büntetőeljárást láttak testközelből.
Egy korábban terrorfelderítéssel is foglalkozó volt titkosszolga szerint nagyon extrém eset, ha egy állam egy Pegasus szintű kiberfegyvert valamelyik saját titkosszolgálati vezetője ellen vet be. „Elvileg előfordulhat, de akkor ott már elég nagy a baj” – magyarázta a volt titkosszolga, aki szerint ilyesmire csak nagyon súlyos és nagyon egyértelmű gyanú esetén kerülhet sor. Példaként említette az idegen hatalomnak való kémkedést, illetve a korrupciót.
Hasonló esetekben a belső nyomozás jellemzően vádemelésbe és büntetőeljárásba torkollik, ahogy az 2010 után is történt a megelőző időszak több titkosszolgálati vezetőjével szemben. Csakhogy Bodnár Zsolttal semmi ilyesmi nem történt. A TEK Bodnár kirúgását mindössze azzal magyarázta, hogy az évek során megváltozott a „felderítési és elhárítási környezet”, és ez „indokolt bizonyos átalakításokat, ami érintett szolgálati területeket, és eredményezett vezetői változásokat. Bodnár Zsolt r. dandártábornok úr más szolgálati területen, nem a TEK állományában folytatja munkáját.”
Ha felmerült is bármilyen gyanú Bodnárral szemben, az mégsem lehetett annyira súlyos, hiszen valóban a rendőrség kötelékében maradhatott – Linkedin-profilja szerint távozása után az ORFK-nél lett vezető tanácsadó. Egy, a TEK belső ügyeit ismerő forrás szerint Bodnár később az FBI-akadémiaként is ismert budapesti Nemzetközi Rendészeti Akadémián is megfordult, majd végül leszerelt, és egy magánbiztonsági cégnél helyezkedett el. Egy volt titkosszolgálati vezető szerint, ha Bodnár valóban törvénytelen dolgot tett volna – például jogosulatlanul fért hozzá titkos adatokhoz –, akkor minimum feljelentést kellett volna tenni ellene, aminek elmulasztása önmagában is bűncselekmény. Ha viszont Bodnárra valódi gyanú nélkül, egyszerűen politikai okból dolgoztak rá, akkor maga a megfigyelés lehetett jogszerűtlen.
Bodnár telefonszámának felbukkanása a Pegasus célpontjainak listáján egy más típusú kérdést is felvet.
„Saját embereinkre, ráadásul saját rendőr tábornokunkra ráengedni egy izraeli kémszoftvert, az pont olyan lenne, mint a bolgár poligráfosok voltak”
– mondta egy volt kémelhárító tiszt a Direkt36-nak. Arra az esetre utalt, amikor Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (az Alkotmányvédelmi Hivatal elődje) főigazgatója magukat bolgárnak álcázó orosz szakemberek segítségével saját munkátársairól poligráfos tesztet készíttetett, az így keletkezett érzékeny információk pedig a gyanú szerint Oroszországba szivároghattak ki. Abban az ügyben az őrizetbe vételek, házkutatások, majd hosszú évek bírósági eljárásai után végül felmentő ítélet született a kémkedés és bűnpártolás vádja alól.
„Ha egy civil személy telefonjáról szívnak le információkat egy izraeli kémszoftverrel, az csúnya dolog, mert sértheti az ő egyéni jogait. Ha viszont a TEK egyik vezetőjével teszik ezt meg, ott már magyar nemzetbiztonsági érdekek és a legsúlyosabb államtitkok forognak kockán”
– magyarázta egy volt magyar elhárítótiszt. Szerinte amennyiben a TEK főigazgató-helyetteséről vagy az ő kommunikációjából bármilyen információ külföldre szivárgott, az már csak azért is rendkívül aggasztó, mert a TEK biztosítja többek közt Orbán Viktor miniszterelnök és családja védelmét is.
Nincs egyelőre nyilvános bizonyíték arra, hogy a Pegasusszal folytatott megfigyelések adataihoz hozzáfértek volna külföldi kormányok, például Izrael, ahol a kiberfegyvert kifejlesztő NSO központja van. Az NSO határozottan állítja, hogy ők nem adnak át semmilyen információkat az izraeli kormánynak. A cég azt is állítja, hogy ők maguk nem is látnak rá azokra az adatokra, amelyeket ügyfeleik a Pegasusszal gyűjtenek.
Ezeket az állításokat azonban több tényező is kétségessé teszi. Ilyen például önmagában az a tény, hogy kiszivárgott az a Forbidden Stories és az Amnesty International által megszerzett adatbázis, amely NSO-ügyfelek által kiválasztott célpontokat tartalmaz (az izraeli cég vitatja, hogy a kiszivárgott telefonszámok Pegasus-célpontok lettek volna, de számos bizonyíték szól e mellett).
Továbbá amerikai titkosszolgálati források a nemzetközi újságírócsapat amerikai partnerének, a Washington Postnak azt állították, hogy az NSO kémszoftverrel gyűjtött információk legalább egy része az izraeli kormánynál landol. Gerard Araud egykori francia diplomata, az NSO volt külső tanácsadója szintén arról beszélt egy interjúban, hogy bár nincs rá bizonyítéka, de meggyőződése szerint a cég valóban együttműködik az izraeli titkosszolgálattal, a Moszaddal. A Pegasust kifejlesztő NSO-t ugyanis egykori izraeli hírszerzők alapították, és moszados kötődésű emberek ülnek a cég felügyelőtestületében is. Araud azt is állítja, hogy feltételezése szerint a Pegasus „hátsó ajtaján” (backdoor) keresztül még az amerikai CIA is hozzáférhet adatokhoz. A Pegasus esetleges hátsó ajtajának veszélye miatt nem használja az eszközt például Oroszország sem.
A Pegasus-megfigyelések ügyében vizsgálódó Mesterházy Attila MSZP-s képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlés alelnöke is többek közt azt próbálja megtudni, szivároghattak-e nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatok külföldre. Mesterházy az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatójával is találkozott. Bár titoktartást kellett aláírnia, a Direkt36-nak annyit elárult, hogy a titkosszolgálati vezetőknek feltett kérdéseire nem kapott egyértelmű és megnyugtató választ. Mesterházy szerint haladéktalanul ki kellene vizsgálni, hogy magyar államtitkok külföldre kerülésével sérültek-e nemzetbiztonsági érdekek, és az izraeli kémszoftver magyar használata miatt történhetett-e államtitoksértés, kémkedés vagy hazaárulás. | Izraelben terroristák ellen fejlesztették ki a Pegasust, Magyarországon viszont terrorelhárítási vezetőt céloztak meg vele | A TEK korábbi helyettes vezetőjét, Bodnár Zsoltot is célba vették az izraeli kémfegyverrel. A Direkt36 kiderítette, hogy Bodnár akkor került célkeresztbe, amikor konfliktusa támadt a TEK vezetőjével, Orbán Viktor korábbi fő testőrével. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/izraelben-terroristak-ellen-fejlesztettek-ki-a-pegasust-magyarorszagon-viszont-terrorelharitasi-vezetot-celoztak-meg-vele/ | 2021-10-22 14:26:00 | true | null | null | Telex |
A Miniszterelnökség friss és korábban közzétett adatainak összesítéséből kiderül az is, hogy Lázárnak ezen a milánói útján és egy másik, szintén csak kétnapos zürichi látogatásán a szállodaszámlák mellett több százezer forint ment el egyéb, egyelőre tisztázatlan kiadásokra.
A Direkt36 munkatársa másfél évvel ezelőtt – még az Origo újságírójaként – kezdett kérdéseket feltenni a Miniszterelnökségnek Lázár János több olyan útjáról, amelyeken a szállások jóval többe kerültek más állami vezetők kiküldetéseinek hotelköltségeinél. A kormány kezdetben elzárkózott szinte bármilyen részlet kiadásától, ezért a Direkt36 újságírója több – jelenleg is folyamatban lévő – pert indított a Transparency International segítségével az adatok megszerzéséért.
Lázár ezeken az utazásokon mindig egy kísérővel vett részt, a szállásköltség pedig az eredeti miniszterelnökségi kimutatásban összesítve szerepelt. Így sokáig azt sem lehetett tudni, hogy konkréten mennyibe kerültek az ő szobái.
A Miniszterelnökség most egy újabb kérdéssorra válaszolva részben megadta ezeket az információkat. Közölték, hogy a 2013 júliusi olaszországi utazáson hotelre fordított 596 ezer forintnak pont a fele volt az, amelyet Lázár szobájára költöttek. Ez az összeg tartalmazza a szállás megrendelésekor elköltött közbeszerzési díjat is, amely a miniszterelnökségi kimutatás szerint 14 ezer forint volt.
Egy másik utazás esetében a Miniszterelnökség módosította a korábban adott információkat. Lázár 2013 márciusi svájci útjáról eredetileg azt közölték, hogy a szállás összesen – közbeszerzési díjjal együtt – 481 ezer forintba került, most azonban jóval alacsonyabb összeget adtak meg. A friss tájékoztatás szerint a kétfős delegáció számára a hotel összesen 189 ezer forintba került, és ebből Lázár szobájának költsége 103 ezer volt.
A Miniszterelnökség azzal magyarázta a korábbi és a mostani összeg közötti különbséget, hogy az eredeti összesítésben „a szállásköltségtől eltérő tételek, dologi kiadások is a szállásköltség rovatban kerültek feltüntetésre”.
A „dologi kiadás” szinte bármi olyan költséget takarhat, ami az utazás során felmerül, magyarázta egy korábbi kormányzati tisztviselő, aki több külföldi kiküldetésen is részt vett. Az étkezés ebbe elvileg nem tartozik bele, mert azt a tisztviselőknek a napidíjból kell fedezniük, de „például ha hirtelen venni kell egy telefontöltőt, akkor az dologi kiadásnak számít” – magyarázta a korábbi tisztviselő. Hozzátette, hogy nagyobb kiadások, például autóbérlés is számíthat ilyen költségnek.
A “dologi kiadás” meghatározását tartalmazó kormányrendelet is elég tágan fogalmaz. A jogszabály szerint a kiküldetéseken ilyen költségnek számít “valamennyi, a személyi juttatások között nem elszámolható kiadás”, és példaként említi többek között a poggyászmegőrzést vagy a telefonhasználatot.
A Miniszterelnökség válaszából az következik, hogy Lázár kétnapos zürichi útján mintegy 290 ezer ment el dologi kiadásra. Megkérdeztük, hogy pontosan mire költötték ezt a pénzt, de egyelőre nem érkezett válasz.
A svájci útnál is többe kerültek a dologi kiadások Lázár milánói utazásán. A Miniszterelnökség 2012-2013-as kiküldetéseiről szóló, a Direkt36 újságírójának korábban a rendelkezésére bocsátott kimutatás szerint ugyanis azon a 2013 júliusi utazáson 1548 eurót (akkori árfolyamon 458 ezer forintot) számoltak el dologi kiadásként. Lázár és kísérőjének kétnapos olaszországi útja így akkori árfolyamon számolva összességében több mint 1 millió forintba került. A kimutatásban repülőjegy vagy egyéb utazási költség nem szerepel, de ezek az adatok hiányoznak Lázár több más külföldi útjánál is.
Múlt héten megkérdeztük a Miniszterelnökséget az olaszországi dologi kiadásnak a részleteiről is, de még nem válaszoltak.
Volt Lázárnak egy harmadik olyan útja is, ahol kirívóan magasak voltak a szállásköltségek. Ez egy 2012 novemberi londoni kiküldetés volt, amelyen két éjszakára 920 ezer forintra rúgott Lázár és kísérőjének szállásköltsége. A Miniszterelnökség azt közölte, hogy ebben az esetben nem tudják megmondani, hogy mennyibe került konkrétan Lázár hotelszobája, mert „a delegáció szállásköltsége együttesen került elszámolásra”.
Az utazások tartalmáról eddig nagyon keveset árultak el Lázárék. Kezdettől fogva azzal érvelnek, hogy az ország érdekét sértené az, ha nyilvánosságra hoznák, mit csinált Lázár ezeken az utakon. Az információk megszerzéséért indított perek során azonban kiderült, hogy egyedül az angliai út esetében titkosította a kormány az utazások részleteit, a svájci és az olaszországi kiküldetés már nem élvez ilyen védettséget.
A bíróság egy közelmúltbeli ítéletben ki is mondta, hogy a Miniszterelnökségnek nyilvánosságra kell hoznia, hogy Lázár kikkel és miről tárgyalt ezen a két utazáson. Az ítélet nem jogerős, a Miniszterelnökség ugyanis fellebbezést nyújtott be ellene.
Lázár személyesen is jelezte, eltökélt abban, hogy ne derüljenek ki a részletek. „A bíróság nem tudja leellenőrizni a szavaim valóságtartalmát, hiszen mondhatom azt, hogy nem emlékszem, de mondhatok olyat is, ami nem igaz arról, hogy kivel voltam a hotelben” – mondta az Index szerint egy sajtótájékoztatón, amikor az ítéletről kérdezték.
Még tavaly nyáron pedig a saját pénzéből befizette a költségvetésnek a hotelszobák árát, és aztán azzal érvelt, hogy ezáltal már nem tartoznak a nyilvánosságra az utazásnak a részletei. | Közel 300 ezres szobája volt Lázárnak Milánóban. 450 ezer pedig elment valami másra | A Miniszterelnökség újabb részleteket árult el Lázár János magas hotelszámlákról elhíresült útjairól. Kiderült, hogy keletkeztek egyéb nagyértékű számlák is a kiküldetéseken. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/2015/06/08/kozel-300-ezres-szobaja-volt-lazarnak-milanoban-450-ezer-forint-pedig-elment-valami-masra/ | 2015-06-08 00:00:00 | true | null | null | Direkt36 |
Portik Tamás egykori katonája az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság összevont perén kijelentette, biztos abban, hogy az egykori marketingigazgató nem egyedül, hanem volt cégtársaival, Drobilich Gáborral és Ferencsik Attilával egyetértésben döntött Boros József Károly likvidálásáról. Beszélt arról is, tanúja volt, ahogy a három férfi Prisztás József sorsáról is egyeztetett, és akit, ha „nem változtat a hozzáállásán”, akkor a Fogorvossal, azaz Roháccsal fognak megöletni. De a tárgyaláson elhangzott az is, hogy Portik egy másik bizalmasa többször is személyesen vitt pénzt az életvédelmi alosztály volt vezetőjének, Doszpot Péternek. Portik pedig saját ügye mellett arra tért ki, az olajszőkítők a politikának, az MDF-nek köszönhetik milliárdjaikat.
Zsóvár Imre és a 6-os számú védett tanú zárt láncú meghallgatásával folytatódott csütörtökön az Aranykéz utcai robbantás pere a Fővárosi Törvényszéken. A 6-os tanú, Portik egykori „titkárnője” újra elmondta, az energolos jó rendőri kapcsolatainak köszönheti, hogy ebben az ügyben is megúszta a felelősségre vonást. A volt bizalmas szerint, ha a hatóságok akkoriban nem lettek volna lefizetve, akkor Boros felrobbantásán kívül a Hoffmann-, a Lakatos- és a Prisztás-ügyet fel lehetett volna deríteni. A nő elmondta, Boros részletes vallomása az energolosok körében nagy riadalmat okozott, valamint megismételte, a pentitó videóvallomását Portik vagy Zámbó Gyula ügyvéd, vagy pedig Chilkó Ferenc segítségével megszerezte és sokszorosíttatta. Elhangzott, Zámbó állítólag olyan kijelentést is tett Portikéknak az Energol Rt. és a Conti Car ellen zajló eljárással kapcsolatban, hogy „ha nincs tanú, nincs ügy”.
Portik a gyilkossággal egyben akarta tartani a „csapatot”
Szóba került az is, a Kacsa becenevű Lendvai János is utalt rá, „ők” állnak a robbantás mögött. A tanúnak nem sokkal a merénylet után született gyereke, amire a robbantás helyszínén jelenlévő férfi kijelentette, hogy „egy jó ember született, egy rossz ember ment el”. Kacsa állítólag biztos volt abban, hogy senki nem fogja azt gondolni, hogy Portik volt a megbízó, ha egyik legközelebbi embere ott van a helyszínen és „menti az embereket”. A nő hozzátette, ő úgy gondolta, Prisztás lelövése után befejeződnek a gyilkosságok és nem hitte volna, hogy Portik egy ilyen súlyú bűncselekményre „is képes lesz”. Szerinte a vallomása miatt a vádlott igenis haragudott Borosra, akit “mindenféle köcsögnek” elmondott. „Akit te leköcsögözöl, az utána elég gyorsan meghal”- mondta Portiknak a tanú. Az egykori bizalmas Boros megöletésének indokaként megemlítette, hogy Portik azt gondolhatta, a gyilkossággal „egyben tudja tartani a csapatot”, Drobilichék előbb ki tudnak jönni az előzetesből. Ezzel kapcsolatban újra elhangzott T. András egykori ügyész neve, aki milliós összeget kapott azért, hogy a vádlottak előbb szabaduljanak az előzetes letartóztatásból. Kiderült, a tanú vallomása alapján a Központi Nyomozó Főügyészség eljárást indított, de elévülés miatt megszüntették a nyomozást.
“Többször is lefizették Doszpot Pétert”
A tárgyaláson ismételten szóba kerültek a Rohácról készült meglévő és eltüntetett kamerafelvételek is. A nő szerint a lefizetett rendőrök miatt tűnt el, illetve nem került elő több felvétel az Aranykéz utcai robbantóról. Ezzel összefüggésben a védett tanú kijelenttette, hogy a nyomozást vezető Doszpot Péter ekkor már az energolos embere volt, aki ugyan nem volt rajta a fizetési listán, de bizonyos „ügyletek után pénzt kapott”, ő például személyesen is vitt többször pénzt a sztárrendőrnek. Sőt, elhangzott, hogy Doszpot az Aranykéz utcai robbantás után „körberohangált a helyszínen és leszereltette, elvitette a kamerákat” úgy, hogy mindezt szabályosan lepapírozta volna. A bizalmas Portikkal kapcsolatban a tárgyaláson több bűncselekményt is megemlített, amire az Energol-vezér adhatott utasítás. Beszélt arról, hogy a 2002 januárja óta nem látott Radics családot is Portik tüntette el, valamint szóba hozta, hogy Rohác első munkája az energolosoknak Cinóber kivégzése volt. A tanú szerint a szlovák férfinek az emberölés előtt megmutatták az áldozatot a Művészinasban. Az olajos egykori titkárnője elmondta, külön nem kérdezett rá Portikék piszkos ügyeire, „de sajnos így is túl sokat tudott”. A nő szerint a gyilkosságoknál mindig volt egy figyelő ember, aki jelentett Portiknak, miután elvégezték a „munkát”. Példaként elmondta, hogy az Aranykéz utcai merényletnél Kacsa, a Cinóber-gyilkosságnál pedig Zsóvár Imre telefonált a vádlottnak, de a tanú úgy emlékszik, Fenyő János lelövése után is jelentettek ez Energol-vezérnek.
Rohác újra Gyárfás meghallgatását kérte
A védett tanú megemlítette azt is, hogy Portiknak a Művészinas étterem utcájában volt egy lakása, amit irattárként rendezett be és adatokat tárolt bizalmasairól, illetve azokat az embereket, akikkel üzleti kapcsolatba került, feltérképezte. A tanú szerint a vádirattal ellentétben Rohác egy Aranykéz utcai lakásból robbantott, majd egy másik lakásban egy hónapig húzta meg magát. Rohác észrevételében jelezte is, hogy több ellentmondás is van Zsóvár, a vádirat és a 6-os tanú elmondása között, továbbá felhívta a figyelmet a tanú szavahihtetlenségére. Az elsőrendű vádlott újból kérvényezte, hogy a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatban kerüljön sor Gyárfás Tamás meghallgatására, mert a 6-os számú tanú korábban terhelő vallomást tett rá. Portik hazugságnak nevezte egykori titkárnője szavait, akit az ellentmondások miatt szembesíteni szeretett volna a bíróság is a ma szintén meghallgatott Zsóvárral, az olajos volt katonájával, de a nő ezt nem vállalta, állítása szerint azért, mert „fél”.
Hárman dönthettek Boros haláláról is
Zsóvár mai tanúmeghallgatásán többször összeszólalkozott a két vádlottal, Portik például a tanú szemére vetette, hogy nem érti, „miért teszi ezt vele”, már „harminc hónapja előzetes letartóztatásban van, nyolc hónapja nem látta a családját”, cellatársa pedig rendőr, „aki mindent elkövet, hogy neki rossz legyen” Erre Zsóvár azt felelte, hogy Portikot viszont „még soha nem lőtték fejbe”, emiatt „elvesztette a családját és az egész életét felborították”. „Nem tudom, miért döntöttél úgy, hogy engem fejbe kell lőni?” – kérte számon a harmadrendű vádlottat a tanú. Portik felszólította Zsóvárt, hogy esküdjön meg a gyerekei és a felesége életére, hogy igazat mondott, amikor arról beszélt, hogy ötvenmilliót vitt Rohácnak a merényletért. A tanú erre megesküdött, mire Rohác közbe kiálltott: „Mocsok”! Zsóvár újra megismételte, szerinte Portik rendelte meg Boros megölését, de biztos volt abban is, hogy a merényletről Portik Ferencsikkel és Drobilichal egyetértésben döntött és telefonon egyeztettek a pentitó likvidálásáról . Elmondta azt is, hallotta, amint a három férfi Prisztásról beszél, hangsúlyozva, ha a vállalkozó „nem változtat a hozzáállásán”, akkor a Fogorvosra, azaz Rohácra „bízzák az ügyet”. A tanú hozzátette, most sem lehet nyugodt, hogy nem kap-e golyót a fejébe, mivel nem lehet tudni, hogy az elsőrendű vádlott 1999-ben kivel lövette le. Szóba került az is, hogy miután az ügetőnél sikertelenül próbáltak megölni Lakatos Csabát, az energolosok a kórházban egy páncélököllel akarták kilőni, de a merényletre végül nem került sor. Portik a tanút azzal szembesítette, hogy a Prisztás-gyilkosság tárgyalásán valótlant állított a bíróságon, amikor a gyilkossági ügyekről kérdezték, hiszen akkor még azt mondta, semmit nem tud a leszámolásokról.
Az Energol-vezér ezúttal Habonyra vallott
Portik a mai tárgyaláson ismét „elővette” Pintér Sándort és megismételte, a belügyminiszter adott megbízást Boros likvidálására. De „vallomása” szerint Pintér nem csak „gyilkoltatott”, de „drogüzletekben” is benne volt, valamint „bűnszervezetet vezet”. Hangsúlyozta, ha ő mindent elmondana, amit tud, akkor a belügyér környezetéből több embert is le kellene tartóztatni. Elmondta azt is, hogy szerinte a vele jó kapcsolatban lévő Pápa Marianne „a Fidesz agytrösztje”, ő mondja meg Habony Árpádnak, Orbán Viktor tanácsadójának, hogy „milyen legyen az irányvonal”. A harmadrendű vádlott büszkén kijelentette, hogy volt rá példa, amikor ő maga szabta meg, „hogy milyen legyen az irány és ebből ő sok pénzt keresett”. Szóba hozta az olajszőkítők számára busás hasznot hozó jövedéki törvényt is Portik, „amit a politikának, az MDF-nek köszönhetnek”. Az egykori olajos újra felhozta, hogy a kormánypártok érdekében álltak a 98-as székházrobbantások, és a Fidesz hatalma „az erőszakban született”.
Portik a küldetését teljesíti?
Ugyanakkor kellő kritikával kell kezelni a maffiózó állításait, hiszen a Portik-Laborc találkozók jegyzőkönyvének a PestiSrácok.hu-n történt kiszivárogtatása óta közismert, hogy Portik fideszes politikusok lejáratását vállalta különféle állami és igazságszolgáltatási előnyökért.
Portik a Gyurcsány-kormány titkosszolgálatának vezetőjével folytatott beszélgetései során hű baloldaliként, az MSZP tántoríthatatlan támogatójaként tünteti fel magát és minden szolgálatát felajánlja a pártnak és Laborc Sándornak. A bűnös összjáték egyébként részleges kudarcot vallott. Az első célszemélyek a PestiSrácok.hu értesülése szerint Kósa Lajos, Kövér László, Rogán Antal és Lázár János voltak, ám a fagyi mindjárt az elején visszanyalt, amikor egy Rónai Attila nevű vállalkozó vallomásával korrupciógyanúba keverte Kósa Lajost, Debrecen polgármesterét, ám röviddel azután egy internetes videóban vallotta be, hogy Portik Tamás zsarolta meg, ennek hatására tett valótlan állításokat.
Portik Tamás (a jegyzőkönyvben I2) például a 7. oldal közepén azt mondja Laborcéknak: “Én mindenben, mindenben, amit önök mondanak, én bármit, százötven százalékig elhatároztam, régóta ez (van- PS) a lelkemben, meg a szívem… Nem hiszem, hogy tudnak olyat kérni, amit ne tennék meg.” Laborc (X) válasza: “Jó. Bármi, ami viszonylag gyorsan fogható és körbejárható az jó. (…) Érdekes az, amikor megpróbálja befolyásolni a döntéshozókat (ez esetben vélhetően a fideszes polgármestereket, helyi vezetőket – PS) ez a kábszerrel, … bármivel, médiafelülettel, akár kupiba elvinni, stb. stb. Tehát ez.”
A találkozók hiteles, de anonimizált jegyzőkönyve ITT, míg a PestiSrácok.hu postaládájában landolt, anonimizálatlan és hitelesnek tűnő verzió ITT olvasható el.
Címlapfotó: Mészáros Péter/PS | Portik tovább vádol: most azt állítja, Habonyon keresztül a Fidesz ügyeibe is beleszólt | Portik Tamás egykori katonája az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság összevont perén kijelentette, biztos abban, hogy az egykori marketingigazgató nem egyedül, hanem volt cégtársaival, Drobilich Gáborral és Ferencsik Attilával egyetértésben döntött Boros József Károly likvidálásáról. Beszélt arról is, tanúja volt, ahogy a három férfi Prisztás József sorsáról is egyeztetett, és akit, ha „nem változtat a […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/portik-habonyon-keresztul-szabta-meg-milyen-iranyba-menjen-fidesz/ | 2015-02-12 00:00:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Aláírásgyűjtéssel tiltakozik a Szijj Lászlóhoz köthető alap szállodaberuházása ellen az V. kerületi Tiéd a Belváros nevű ellenzéki frakció – tudta meg az rtl.hu a képviselőcsoport vezetőjétől, Kovács Alex Gábortól.
Mint azt korábban megírtuk, a tervek szerint 125 szobás, négycsillagos butikhotel épül abba a belvárosi épületkomplexumba, amely a Veres Pálné Gimnáziumnak is otthont ad.
A több helyrajzi számon lévő, de összetartozó ingatlanoknak két tulajdonosa van: az egyik a fővárosi önkormányzat (ezen a részen működik a gimnázium), a másik pedig a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap (ide épülne a hotel).
Utóbbi Szíjj Lászlóhoz köthető, az alap eszközeit ugyanis a MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli, amelynek a vállalkozó a 100 százalékos tulajdonosa.
Az aláírásgyűjtő íveken a következő szöveg lesz olvasható: „Támogatom, hogy a Veres Pálné Gimnázium műemléki védelem alatt álló eredeti főépületét és az ahhoz kapcsolódó épületszárnyakat és udvarokat ne engedjék több mint száz szobás szállodává alakítani, ehelyett mentsék meg azt, és találjanak ismét olyan állami oktatási funkciót a teljes épületegyüttesnek, amely méltó a Magyarországon elsőként a nők középfokú oktatását lehetővé tévő névadó, Veres Pálné haladó szellemiségéhez”.
A lakók egy részének már régóta fenntartásaik vannak a beruházással kapcsolatban: attól tartanak, hogy a keskeny utcákban zajló építkezés miatt kivágják a fákat, a szálloda pedig tönkreteszi a környék élhetőségét. Szerintük szállodaépítés helyett ragaszkodni kellene az eredeti tervekhez, és oktatási célra kellene használni az egész épületcsoportot.
Kovács Alex Gábor azt mondta, a tervezett szállodaberuházás miatt örökre elveszhet a környék lakókörnyezeti jellege. „Az pedig, hogy a milliárdos kormányközeli vállalkozó magasról tesz az épület jelentőségére, a diákokra és a környéken élőkre, világosan mutatja a Fidesz működésének lényegét” – fogalmazott.
A beruházás hatással lehet a gimnázium életére, a magánkézben lévő rész ugyanis leromlott állagú, de a diákok az épület előtt elhaladva közelítik meg a sportpályát. Tavaly bemutattunk egy korábban készült felvételt is, amin látni, hogy a tető olyan rossz állapotba került, hogy már egy ember súlyát sem bírta el.
Az alapkezelő kérdésünkre akkor azt közölte (a felvétel tavaly januári készítése után több hónappal jutott el hozzánk), hogy „az épület tetőszerkezetét a tulajdonos által megbízott vállalkozás folyamatosan monitorozza, a tető állékonysága kisebb fedési hiányosságoktól eltekintve megfelelő. Amennyiben hibát tárnak fel, vagy erről értesítés érkezik a tulajdonos felé, azt haladéktalanul javítják”. Állításuk szerint a felvételen látható munkás nem sérült meg.
Információink szerint Árvai Péter, a helyi ellenzéki frakció tagja Novák Katalin köztársasági elnököt is megkereste annak érdekében, hogy – Veres Pálné hagyományaihoz híven, első női államfőként – segítsen megakadályozni a beruházást. Levelében arra figyelmeztetett, hogy az építkezés megzavarhatja akár az oktatást is, ráadásul a környéken nem irodák, hanem lakóházak vannak, így az ott élők nyugalma szintén veszélybe kerülne az építkezés ideje alatt, valamint a hotel megnyitása után is.
Novák Katalin végül elutasította a kérést arra hivatkozva, hogy csak azokban az ügyekben járhat el, amelyek a törvény alapján a hatáskörébe tartoznak.
A MINERVA Zrt. az oktatás zavartalanságával kapcsolatban korábban az rtl.hu-nak azt írta: „A beruházás ideje alatt a beruházó igyekszik biztosítani az iskola normál működésének feltételeit, de tekintettel arra, hogy az építkezés közvetlenül az iskola mellett folyik, a kivitelezés során zavaró körülmények felmerülhetnek”. Egy másik kérdésre azt is elárulták, hogy „az ingatlan szomszédjában működő gimnáziummal az ingatlan tulajdonosa közvetlen kapcsolatot tart. Felmerülő problémák megoldásában és a tanulók biztonsága érdekében a tulajdonos eddig is konstruktív együttműködésre törekedett, amit a jövőben is fenn kíván tartani”.
Az LMP-s Csárdi Antal, az V. kerületet is magába foglaló választókörzet országgyűlési képviselője az oktatásért felelős belügyminiszterhez fordult az ügyben, azonban ő sem járt több sikerrel. Pintér Sándor tárcája ugyanis szintén csak annyit közölt, hogy az épületet védetté nyilvánították, a tervezett építkezés helyszíne magántulajdonban van, az adott kérdés pedig nem tartozik a minisztérium hatáskörébe. | "A kivitelezés során zavaró körülmények felmerülhetnek" - aláírásgyűjtéssel tiltakozik az ellenzék a Szíjj Lászlóhoz köthető alap szállodaberuházása ellen | A Tiéd a Belváros nevű ellenzéki frakció aláírásgyűjtésbe kezd, hogy megakadályozza a Veres Pálné Gimnázium mellé tervezett 125 szobás butikhotel építését – tudta meg az rtl.hu. A helyszínen a közelmúltban ellenőrzést tartott a munkavédelmi felügyelőség, valamint az építésfelügyeleti hatóság is. A helyiek közül többen attól tartanak, hogy az építkezés és a szálloda miatt veszélybe kerülne a nyugalmuk. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2023/04/04/alirasgyujtessel-tiltakozik-az-ellenzek-a-szijj-laszlohoz-kotheto-szalloda-epitese-ellen | 2023-04-04 09:13:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A Nemzeti Nyomozóiroda információink szerint vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást Borsa Gyula, az Infopark Zrt. volt vezérigazgatója ellen. Hűtlen kezeléssel gyanúsítják. A vád szerint Borsa átjátszotta két telek földhasználati jogát és a cég aranyrészvényét egy kft.-nek. A volt igazgató szerint az államot nem érte vagyoni hátrány. Megpróbáltuk összefoglalni, hogyan lett az állami Infopark-terület jól jövedelmező üzlet – magáncégeknek.
Kezdetben volt az államnak két, nagy jövő előtt álló ingatlanegyüttese Budán, a Lágymányosi híd hídfőjének két oldalán az északi és a déli Infopark-telek. Az egyiket az egyetemi fejlesztések tették kapóssá, a másikat a Duna és a Kopaszi-gát közelsége. A déli oldalon –önkormányzati segítséggel – mind a tulajdonjog, mind a használati jog magánkézbe vándorolt, értéke néhány év alatt megtízszereződött.
Az északi oldalon a föld ugyan állami tulajdonban maradt, de hasznának túlnyomó része magáncégeké száz évig, sőt az állam az egyik irodaház bérlésére évi kétszázmilliót fizet, a saját földjén. Az egyenleg nem túl jó. Mindkét telekegyüttes értékesítési folyamatában jelentős szerepet játszott a kezdetben állami, most magánkézben levő Infopark Zrt.
Információink szerint a Nemzeti Nyomozóiroda vádemelési javaslattal lezárta a nyomozást a két déli infoparkos ingatlan ügyében. Mint azt az ügyet átvevő Fővárosi Főügyészségen elmondták, várhatóan még novemberben eldöntik, hogy vádat emelnek-e a területet korábban kezelő állami cég volt vezérigazgatója ellen, aki a gyanú szerint aránytalanul olcsón adta át az ingatlanok földhasználati jogát egy befektetőcégnek.
A két telek ügye nem ismeretlen az ügyészség előtt. A Központi Nyomozóügyészség egy másik szálon meggyanúsította Lakos Imrét, a XI. kerület volt alpolgármesterét és Molnár Gyulát, a kerület korábbi polgármesterét, akik a gyanú szerint hivatali helyzetükkel visszaélve részt vettek abban, hogy az egyik ingatlan tulajdonjoga versenytárgyalás nélkül átkerüljön egy másik ingatlanos céghez, amelynek a környező ingatlanok már a tulajdonában voltak.
Lenn délen édes éden: a déli telkek története
Az, hogy a tulajdonjog és a földhasználati jog más-más ingatlancéghez került, később számos konfliktust szült.
View Az Infopark-telkek in a larger map
A két déli telek (a fenti térképen a pirossal jelölt terület) eredetileg az állam tulajdonában volt. Az egyiket a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) 2005 szeptemberében eladta az offshore tulajdonú, Leisztinger Tamás vállalkozóhoz köthető Sampaio Kft.-nek, a másik tulajdonjogát egy évvel később, 2006 szeptemberében kedvezményesen, 417 millió forintért értékesítette a XI. kerületi önkormányzatnak fejlesztési célból.
Az önkormányzat egy hónap múlva nagyjából ugyanennyi pénzért a Nádor-Öböl Kft.-nek adta át a telket (amelynek tulajdonosa a kerület és Leisztinger által birtokolt Öböl XI. Kft. volt). A Sampaiót és a Nádor-Öbölt 2007 óta egy portugál ingatlanbefektető cég irányítja, amely információink szerint húszmilliárd forint körüli összeget fizetett ki összesen.
A két déli telket az eladás előtt az Informatikai és Technológiai Innovációs Park Zrt. (röviden Infopark Zrt., még rövidebben ITIP Zrt.) kezelte. A KVI a telkek tulajdonjogának eladásakor biztosítéknak megtartotta a földhasználati jogot az akkor még állami tulajdonú ITIP-ben. Így a telkek tulajdonjoga hiába vándorolt magánkézbe, a beruházó a földhasználati jog nélkül nem tudott mit kezdeni velük.
A tulajdonjog kevés földhasználati jog nélkül
Ezért a telkek tulajdonosának (azaz a Sampaio és az Öböl-Nádor tulajdonosának) a következő logikus lépése a földhasználati joggal rendelkező ITIP megvásárlása kellett, hogy legyen, ha már kezdeni is akart valamit a tulajdonába került ingatlanokkal. Az adásvétel 2008 júniusában meg is történt.
A K-Immo nevű – Leisztinger Tamáshoz közvetlenül nem köthető, de több, az ő érdekeinek megfelelő lépést tevő – offshore cég több mint egymilliárd forintot fizetett az ITIP-ért, majd térítésmentesen átruházta a földhasználati jogot, így lemondott a vagyonértékű jogról.
Itt keveredett homok a gépezetbe. Az ITIP új tulajdonosa meglepetten konstatálhatta, hogy a hőn óhajtott földhasználati jogot, valamint az ITIP leánycégének (az északi telkeken tevékenykedő Infopark Fejlesztési Zrt.-nek) aranyrészvényét néhány hónappal az ügylet előtt az ITIP vezérigazgatója elajándékozta egy másik ingatlancégnek, a Noveco Investnek. (Mint később kiderült, a földhasználati jog valójában nem került el az ITIP-től – legalábbis a volt igazgató érvelése szerint.)
Az északi Infopark-konstrukció
A német tulajdonú IVG 1998-ban jelent meg az Infopark fejlesztésében. Az állami tulajdonú ITIP-pel 30:70 arányban közösen megalapították az Infopark Fejlesztési Rt.-t (2000-ben az IVG a maradék harminc százalék állami részt is kivásárolta). Az állam 98 évre földhasználati jogot adott az IVG-nek, az cserébe vállalta, hogy finanszírozza az épületek felépítését, és évi 257 ezer euró földhasználati díjat fizet ITIP-nek. (Az IVG pénzbeli hozzájárulása az alapításkor 320 millió forint, és az alapításkor már megállapodásban rögzített tőkeemelésnél további 922 millió forint volt. A pénzbeli hozzájáruláson túl az IVG vállalta, hogy félmillió eurót fizet egy innovációs alapítványnak, amelyet az Infopark-koncepció támogatására hoztak létre. A maradék harminc százalékért 630 millió forintot fizetett az IVG 2000-ben. Úgy tudjuk, az éves földhasználati díjat nagyjából felemésztette az állami ITIP működése, valamint a telkek kármentesítési kötelezettsége, a cég tavalyi privatizálása óta pedig az éves földhasználati díj már nem az államot, hanem a tulajdonost (K-Immo) gazdagítja. Az eddigi öt irodaházat az IVG úgy építette fel, hogy mindegyikre létrehozott egy projekttársaságot. Négyet az átadás után eladott nagy német ingatlanalapoknak (összesen több mint 1,6 milliárd forintért) úgy, hogy azok évente még 340 ezer euró földhasználati díjat fizetnek neki. (Adataink az IVG-től származnak.) Az ötödik, az E épület, az uniós központ majdani székhelye is elkészült. Az állam mára bevételt egyáltalán nem lát az Infoparkból, viszont egy megállapodás szerint húsz évig fizeti az uniós központ évi kétszázmillió forintos bérleti díját az IVG-nek. Azt, hogy mi lesz a tulajdonviszonyokkal a 98 év letelte után, a legdörzsöltebb jogász sem tudja megmondani.
Visszatérve a déli infoparkos telkekhez: megkerestük Borsa Gyulát, az ITIP Zrt. akkori vezérigazgatóját, hogy megkérdezzük, miért állt érdekében az ITIP-nek 2008-ban bérbe adni az értékes földhasználati jogot. Borsa szerint az ITIP akkor már évek óta hetven-százmillió forint veszteséget termelt, és neki az lett volna a feladata, hogy a veszteséget megszüntesse.
A veszteség oka egyrészt az volt, hogy az Infopark hasznosítandó telkeinek kármentesítését az ITIP fizette, másrészt az irodákat is bérelte évi hetvenötmillióért. (Külön érdekesség, hogy az ITIP a bérleti díjat saját leánycégének, az Infopark Fejlesztési Zrt.-nek fizette, amelyet az évek során kivásárolt az északi telkeken tevékenykedő német partnercég, az IVG.)
Betette a lábát egy harmadik társaság
Borsa szerint itt jött képbe a Noveco Invest, ami egy, a Rahó utca és a Haraszti utca sarkán álló 3200 négyzetméteres (felépítendő) irodaház több mint nyolcvanéves használati jogát és évi huszonnégymillió forintot kínált a két telek több mint nyolcvanéves földhasználati jogáért és az Infopark Fejlesztési Zrt. aranyrészvényéért.
Az igazgató számítása szerint az éves díj, valamint az irodaház nem használt részeinek kiadásából bejött volna annyi pénz, hogy az ITIP nyereségessé váljon. A volt igazgató azt állítja, hogy bár ő tényleg aláírt papírokat az aranyrészvény és a jogok átadásáról, de ezek végül nem léptek életbe, ezért az államot az ő ideje alatt nem érte hátrány.
A hivatalos adatok (ITIP-mérlegadatok és földhivatali nyilvántartás) szerint az ITIP tulajdonát képező földhasználati jogot egy bizonyos Kollár Péter Ernő, az ITIP Borsát követő vezérigazgatója (egyben a K-Immo vezetője) ruházta át a Nádor-Öböl Kft.-re, illetve a Sampaio Kft.-re 2008 novemberében, mondja a volt igazgató. Sőt Borsa védekezése szerint hivatalosan az ITIP aranyrészvényeit is Kollár Péter Ernő ruházta át, közjegyzői okirattal, valamint jogerős bírósági végzéssel megerősítve.
Észak Dél ellen?
A Noveco Invest mint harmadik fél feltűnése azonban nem tetszhetett sem az északi telkeket hasznosító IVG-nek, sem a déli oldalon tevékenykedő K-Immónak. Az IVG-nek azért nem, mert az Infopark Fejlesztési Zrt. megmaradt aranyrészvénye jogokat adott volna a Noveco kezébe, a K-Immónak a déli telkek földhasználati jogának bérbeadása fájhatott, a nélkül nem tudott volna fejlesztésbe kezdeni.
Információink szerint az északi Infopark-telkeken meghatározó szerepet betöltő német IVG és a déli telkeket jó haszonnal értékesíteni szándékozó ITIP-tulajdonos, illetve a hozzá tartozó befektetői kör viszonya nem volt túl szívélyes. Mindkettőnek borsot tört volna az orra alá a Noveco, így a két cég közös érdeke azt kívánta, hogy mielőbb szabaduljanak meg tőle.
Két nagy cég közt
Bele is került a darálóba a Noveco. Egyfelől az ITIP Zrt.-ből már korábban repült Borsa Gyula, és megtették a feljelentést a földhasználati jog, valamint az aranyrészvény értékesítése ügyében. Elindult egy bírósági per az aranyrészvény tulajdonlásának jogáért is. Ezt a pert azonban később, 2008 őszén a Noveco Invest Kft. jogerősen megnyerte, amikor is – mint fentebb olvasható – az ITIP (akkori vezetője Kollár) kénytelen-kelletlen hivatalosan átruházta a cégre a részvényt.
Másfelől történt egy érdekes zsarolási kísérlet is, amiről 2008-ban számoltunk be. Ebben az ügyben jelentős szerepe volt egy XI. kerületi szocialista politikusnak, akit később (egy más ügyben) vesztegetés gyanújával letartóztatott a rendőrség.
A Noveco tulajdonosait elmondásuk szerint arra akarták rávenni, hogy mondjanak le a földhasználati jogról. A nyomozást végül megszüntették a zsarolási ügyben azzal, hogy ha új fejlemény történik, akkor folytatják. Úgy tudjuk, elképzelhető, hogy hamarosan új fejlemény történik.
Aranymosás
Az aranyrészvény semlegesítésére egy egyszerű, de nagyon hatásos eszközzel élt az Infopark Fejlesztési Zrt. többségi tulajdonosa, az IVG. Rábólintottak, legyen a Novecóé a papír, közben – a Noveco szerint fű alatt – kft.-vé alakították az Infopark Fejlesztési Zrt-t. Mivel a zrt. megszűnt, a kft.-ben pedig nincs aranyrészvény, így ez a probléma az IVG számára látszólag megoldódott.
A bérleti jog is elvándorolt a Novecótól. 2008 nyarán, amikor a K-Immo 1,2 milliárd forintért megvette az ITIP Zrt.-t a Nemzeti Vagyonkezelőtől, közjegyzői okirattal megszüntették az arra vonatkozó szerződést.
Borsa Gyula is arra hivatkozik, hogy a Noveco valójában nem kapta meg sem a földhasználati jogot – hiszen azt hivatalosan be sem jegyezték a földhivatalban –, sem az aranyrészvényt, ami mára egyébként is értéktelenné vált. Szerint a szerződés megszüntetése egyben a büntethetőséget megszüntető ok is.
Kopaszi-gát, megkopasztott önkormányzat
A déli infoparkos telkek vonzerejének megértéséhez ismerni kell az ingatlanok és a Duna között fekvő Kopaszi-gát fejlesztésének történetét is. Az öböl és a hozzá tartozó hétszázezer négyzetméteres terület hasznosításáról 2003-ban döntött a kerületi önkormányzat.
Első lépésként a telkeket könyvértéken (azaz nem piaci áron) bevitték az Öböl XI. Kft.-be, aminek az önkormányzat mellett egy Leisztinger Tamás ingatlanbefektető érdekeltségébe tartozó cég (Öböl Invest) is tulajdonosa volt. Ráadásul a könyvértéket úgy állapították meg, hogy nem várták meg az ingatlan értékét nagyban növelő szabályozásiterv-módosítást.
Később, 2006-ban az önkormányzat kiszállt a kft.-ből (mindössze egy százaléka maradt), de az átsorolásból fakadó felértékelődést most sem vették figyelembe, csak az eredeti érték inflációval növelt összegét –másfél milliárd forintot – kapta meg a kerület. Ezért az egyik kerületi képviselő, Schneller Domonkos feljelentést tett, mert szerinte milliárdos haszontól esett el az önkormányzat.
Nagyra törő tervek, behúzott kézifék
Mint arról beszámoltunk, néhány hónappal az önkormányzat lépés után az Öböl XI. Kft. 99 százalékát birtokló Öböl Invest Kft. hetvenöt százalékát több mint húszmilliárd forintért megvette a portugál Mota-Engil, Finibanco, Estia nevű cégekből álló befektetői csoport.
A Kopaszi gát környékét a cég honlapja szerint ötmilliárd forintért rendbe hozták, ám a valóban rendezett területen nem akar megindulni az élet. A gáton üres pavilonok sorakoznak, tizennégyből csak kettő működik. Az önkormányzat lepusztult pavilonjáról korábban már írtunk.
A portugál cégek képviselője 2007 decemberében még nagy tervekről számolt be az Origónak. Bruno Machado szerint a befektető félmillió négyzetméter összalapterületű új épület felhúzását tervezte 2014–15-ig a Kopaszi gát mellett.
A tervekben előkerül a két infoparkos telek is, ami szintén tulajdonukba került. A Budafoki és a Dombóvári úthoz közelebb eső területeken több százezer négyzetméter irodát és lakást szándékoztak építeni. A tervek szerint itt egy bevásárlóközpont is lenne. Ezek helyén azonban egyelőre csak gaz terem. | Megint az ügyészség előtt az Infopark-biznisz | Megint az ügyészség előtt az Infopark-biznisz - Az Infopark Zrt. volt vezetőjét hűtlen kezeléssel gyanúsítják, ugyanazok miatt a telkek miatt, amelyek ügyében Molnár Gyula volt XI. kerületi polgármester is célkeresztbe került. | null | 1 | https://index.hu/belfold/budapest/2010/11/16/ujbol_az_ugyeszseg_elott_az_infoparkos_telkek/ | 2010-11-16 09:29:00 | true | null | null | Index |
Hatvan nap után sikerült a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumnak válaszolnia a közadatigénylésünkre, amiben az augusztus elsejével bezárt vasúti mellékvonalakról érdeklődtünk. Az rejtély, hogy mi tartott 2 hónapig, de annyi legalább kiderült, szerintük eleve rosszul gondolkodunk: nincs vonalbezárás. Erre hivatkozva nem adtak ki semmilyen döntés-előkészítő vagy utasforgalmi adatot.
„A minisztériumnak megfelelő adatai vannak arról, hányan vesznek igénybe egy hasonló szárnyvonalat, és hogy a pótlás miként teljesíthető” – ezt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta hat nappal az augusztusi vasúti szárnyvonalbezárások kapcsán a Kormányinfón, amikor a PestiSrácok többek között arról kérdezte, hogy „Volt-e társadalmi egyeztetés a vasúti szárnybezárásokról?”
Akkor a Miniszterelnökséget is megkérdeztük, pontosan mire gondoltak, Gulyás Gergely tárcája azonban nem válaszolt. A vonalbezárásokat elrendelő, Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot (ÉKM) közadatigénylést küldtünk, melyben kértük azokat az adatokat, döntés-előkészítő dokumentumokat, hatástanulmányt, döntést megalapozó költségszámítást, melyek a 10 szárnyvonal bezárása előtt készültek. Emellett kikértük az ÉKM-től az érintett vonalak utasforgalmi adatait is 2022 januárjától havi bontásban.
Két hónappal az adatigénylésünk beadása és egy NAIH-panasz után kaptunk csak választ. A Lázár János vezette minisztérium újmagyarra lefordította a bezárást, vagyis közölte, hogy nincs is bezárás. Szó szerint idézzük a választ: „Tisztelettel tájékoztatom, hogy az igényében megjelölt 10 vasúti szárnyvonal nem került »bezárásra«, ennek megfelelően »bezárásra« vonatkozóan nincsenek adatok, döntés-előkészítő dokumentumok, hatástanulmány, döntés megalapozó költségszámítás.”
Majd a MÁV sajtóközleményét idézték, mely szerint
„az érintett 10 vasúti szárnyvonalon nem »vasútvonal bezárása«, hanem »autóbuszos vonathelyettesítő járat« közlekedése történik.
Figyelemmel arra az egyetlen, de az utaskiszolgálás és a vasútbiztonság szempontjából nem megkerülhető tényre, hogy az érintett szárnyvonalakon a személyszállítási közfeladat ellátását jelenleg objektív módon megakadályozza a vasúti jármű- és személyzethiány”.
Azt is írták, hogy „az érintett tíz szárnyvonal tehát vasútüzemi szempontból nincs »bezárva«, azok mind vasúthatósági, mind pedig vasútüzemi szempontból a jogszabályoknak megfelelően működnek, azokon sajnálatosan a személyszállítási közfeladat ellátása lehetetlenült el ideiglenesen a fentiekben megjelölt okból”. Megemlítették a személyzethiányt, a toborzást, a járműhiányt is.
A szárnyvonalak utasforgalmi adataira vonatkozó kérdésünkre pedig azt válaszolták, hogy „figyelemmel az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozatára, amelyben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az adatkezelő – kizárólag az adatigénylés teljesítése érdekében – nem köteles adatgyűjtésre, illetve az általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat, adatsor előállítására, igényét nem áll a minisztérium módjában teljesíteni.” Vagyis nincsenek olyan adataik, amilyeneket kértünk.
2010-ben még vonalbezárásnak hívták
Arról, hogy bezárták-e a vasútvonalakat vagy sem – ahogy újmagyarul az ÉKM írja –, idézzük fel a 2007-es szocialista kormánydöntéseket és az arra adott fideszes válaszokat.
„Ellentétben áll a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vezetésének vasútpolitikája a kormány által előtérbe helyezett Új Magyarország programmal is. A szaktárca terveiben vasútreform címén vonalbezárás, tarifaemelések és a menetdíjkedvezmények megvonása szerepel – közölte tegnap Fónagy János országgyűlési képviselő, az Orbán-kormány volt közlekedési minisztere. Mint elmondta, a kormányprogramban kiemelt helyen szerepel a tömegközlekedés, ezen belül a vasút fejlesztése, a gyakorlatban viszont a hálózat radikális csökkentésére készülnek. A gazdasági tárca a nyár elején meghirdetett 28 helyett idén ugyan 15 vasúti szárnyvonalon szüntetné meg a személyszállítást, ugyanakkor 2008-ig 60 mellékvonalat zárnának be. Mindezt azzal az indokkal, hogy a régiókban megszüntetik a párhuzamos közlekedést, azaz az autóbuszos fuvarozást részesítenék előnyben” – ezt 2006-ben jegyezte le a Magyar Nemzet. Számos vonalon szűnt meg akkor a személyszállítás, többek között Makó és Hódmezővásárhely között is.
2010-ben a hirado.hu már arról számolt be, hogy a „vasútnyitás nem vállalati ügy, hanem társadalompolitikai kötelezettség – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkár hétfőn az MTI-nek annak kapcsán, hogy július 4-én öt vasúti szárnyvonalon visszaállítják a személyszállítást.” Fónagy továbbá „Emlékeztetett arra, hogy
a Fidesz az elmúlt években ellenzékben többször is szót emelt a vasúti mellékvonalak bezárása ellen,
és ebben nem voltak egyedül, hiszen tiltakoztak az intézkedés ellen a településeken élő emberek százezrei, a munkahelyüket megbecsülő vasutasok, a vasutas munkahelyekért kiálló szakszervezetek, a polgármesterek százai, és támogatták a Fidesznek azt a szándékát, hogy kormányra kerülése esetén – ahol műszakilag lehetőséges – újranyissák ezeket a vonalakat.”
A cikkben az is szerepel, „a Székesfehérvár-Komárom, Zirc-Veszprém, Karcag-Tiszafüred, Lajosmizse-Kecskemét, és Pápa-Csorna közötti szakaszon indítják újra a vonatközlekedést, de a Szilvásvárad-Putnok, valamint az Abaújszántó-Hidasnémeti közötti vasútvonalon is újraindul majd a személyszállítás hamarosan”.
A Székesfehérvár-Komárom vonalon a Wikipedia szerint „a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól kezdve szünetelt,[3] 2010. július 4-től indult újra.” Ugyanez szerepel a többi vasútvonalnál.
Vagyis a személyszállítás szüneteltetése a Fidesz szavai szerint is bezárás volt 2010-ben,
lásd a fenti idézetet Fónagy Jánostól. Ahogy nem is lehet másképp érteni, ha a vonalakat kormányra kerülésük után újranyitották. Most azonban Lázár János minisztériuma már csavargatja a szavak értelmezését, és tagadja a vonalbezárást. Ez, és a döntés-előkészítő iratok visszatartása arra utal, hogy a minisztériumban hirtelen döntöttek az ügyben, mindenféle előkészítés nélkül.
Fidesz-nyelven is beadtuk az adatigénylést
A nyelvi nehézségek ellenére sem adjuk fel, újabb közadatigénylést küldtünk Lázár János tárcájának, amiben – saját szófordulatukat használva – azután érdeklődtünk, hogy az „autóbuszos vonathelyettesítő járatok” bevetése előtt milyen döntések születtek, illetve milyen számítások előzték azt meg. Hiszen Gulyás Gergely azt mondta, hogy „A minisztériumnak megfelelő adatai vannak arról, hányan vesznek igénybe egy hasonló szárnyvonalat, és hogy a pótlás miként teljesíthető”.
Időközben egyébként a MÁV-tól kapott adatok alapján megírtuk, hogy a 78-as számú, Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalon átlagosan havi 5000 jegy fogyott, a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium mégis megszüntette rajta a vonatközlekedést augusztustól. Összesen 17 olyan vasútvonalat találtunk az országban, ahol kevesebb az utas, mint ezen a bezárt ipolytarnócin. | Lázár János minisztériuma szerint nincsenek bezárt vasútvonalak, így nincsenek róluk adatok sem | 2010-ben még vonalbezárásnak hívta a Fidesz a vonatközlekedés leállítását, de most már "autóbuszos vonathelyettesítő járat" közlekedéséről beszélnek. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/10/03/lazar-janos-miniszteriuma-szerint-nincsenek-bezart-vasutvonalak-igy-nincsenek-roluk-adatok-sem/ | 2023-10-03 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Varga Mihály pénzügyminiszter tucatnyi korábbi beosztottjára - köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is - letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség abban a minisztériumokon átívelő korrupciós ügyben, amiben februárban emeltek vádat - tudta meg a 24.hu.
A Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is érintő vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) ötvennégy fő ellen emelt vádat. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor 150 ügyész és rendőr több tucat helyszínen csapott le elsősorban minisztériumi tisztviselőkre. A vádak szerint a kormánytisztviselők kenőpénzért cserébe főként vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre.
A vádirat szerint az elsőrendű vádlott, egy pénzügyminisztériumi referens, jól szervezett korrupciós hálózatot épített ki, amelyben széles körben tartott kapcsolatot pályázatírókkal, projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. A rendszer lényege az volt, hogy a minisztériumi személy több munkatársát - köztük vezető kormánytisztviselőket - bevonva, milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek, jogorvoslati eljárások pozitív elbírálását.
Az ügyészség szerint összesen 108 európai uniós forrásból finanszírozott és 8 hazai forrású pályázat érintett. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot. Az első hat vádlottnakráadásul - mint pénzügyminisztériumi tisztviselőnek - az is a feladatkörébe tartozott, hogy a nemzeti csalás elleni stratégiában meghatározott feladatokat végrehajtsa, és a csalás megelőzésében, annak azonosításában is közreműködjön.
A vádirat megnevezett néhány vádlottat. A tizenegyedrendű vádlott Varga Mihály pénzügyminiszter korábbi helyettes államtitkára, Karsai Tamás. Ő 2014 és 2018 között a Pénzügyminisztérium jogelődje, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára volt. Beismerés esetén négy év letöltendő börtönbüntetést kért rá az ügyészség, valamint négy év közügyektől eltiltást, 2,8 millió forintos pénzbüntetést, és 9,5 millió forint erejéig vagyonelkobzást.
A tizenkettedrendű vádlott Barta-Eke Gyula, aki 2019 és 2022 közt a korábban Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium felügyelete alá tartozó IFKA Közhasznú Nonprofit Kft.-t vezette, jelenleg pedig a Palkovics irányítása alatt álló Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetője. A vádak alapján Barta-Eke több alkalommal kapott tízmillió forintot meghaladó csúszópénzt, ezért az ügyészség 124,5 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást vele szemben, valamint öt évre börtönbe is küldenék őt. | 54 fő ellen emeltek vádat a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget érintő korrupciós ügyben | Varga Mihály tucatnyi korábbi beosztottjára – köztük osztályvezetőkre, főosztályvezető-helyettesekre, egy főosztályvezetőre és egy volt helyettes államtitkárra is – letöltendő börtönbüntetés kiszabását kéri az ügyészség. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/penzugyminiszterium-ugyeszseg-miniszterelnokseg-vadirat-korrupcio-163101 | 2024-04-09 23:30:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Épp az ellene zajló tüntetéseken történt ilyesmi.
Börtönbe kellene kerülnie, vagy el kellene veszítenie az állampolgárságát annak, aki elégeti az amerikai zászlót – írta Twitter-oldalán Donald Trump. A megválasztott elnök ezzel azoknak üzent, akik az ellene zajló tüntetéseken zászlót égettek.
Meglepő módon Trump fő politikai riválisa, Hillary Clinton volt az, aki 2005-ben beterjesztett egy törvényjavaslatot, amellyel bűncselekménnyé nyilvánították volna az amerikai zászló elégetését, amit egy év börtönnel és százezer dolláros pénzbírsággal lehetett volna sújtani. (Independent) | Trump börtönbe zárná azokat, akik elégetik az amerikai zászlót | Épp az ellene zajló tüntetéseken történt ilyesmi. | [
"amerikai egyesült államok",
"donald trump",
"zászlóégetés"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2016/11/29/trump-bortonbe-zarna-azokat-akik-elegetik-az-amerikai-zaszlot | 2016-11-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Sorozatban harmadszor szenvedett vereséget a szezont remekül kezdő, sokáig élen álló Mainz a német labdarúgó-bajnokság 12. fordulójának szombati játéknapján.
A vendég Hannover a portugál Sérgio Pinto remekbe szabott lövésével kevéssel a szünet előtt szerzett vezetést, amit sikerrel őrzött a második játékrészben úgy, hogy Cherundolo kiállítása miatt mintegy 25. percig emberhátrányban futballozott. Szalai Ádám végig pályán volt a Mainzban, amely vereségének – és a Leverkusen győzelmének – köszönhetően visszacsúszott a tabella harmadik helyére.
Bundesliga, 12. forduló:
Mainz-Hannover 0-1 (0-1)
Gól: Pinto (44.)
Kiállítva: Cherundolo (68., Hannover)
Kaiserslautern-Stuttgart 3-3 (0-2)
Gól: Micanski (58.), Ilicevic (76.), Abel (78.), illetve Boka (19.), Cacau (32.), Gentner (50., 11-esből)
Köln-Mönchengladbach 0-4 (0-0)
Gól: Bobadilla (51., 90.), Bradley (70.), de Camargo (82.)
St.Pauli-Leverkusen 0-1 (0-0)
Gól: Augusto (81.)
Wolfsburg-Schalke 2-2 (2-1)
Gól: Grafite (11.), Dzeko (33.), illetve Edu (39.), Huntelaar (75.)
Kiállítva: Dejagah (78., Wolfsburg)
Bremen-Frankfurt 0-0
Pénteken:
Dortmund-Hamburg 2-0
Hoffenheim-Freiburg 15:30
Bayern-Nürnberg 17:30
Az élcsoport állása: 1. Dortmund 12 mérkőzés/31 pont, 2. Leverkusen 12/24 (23:16-os gólarány), 3. Mainz 12/24 (19:12), 4. Frankfurt 12/20, 5. Hannover 12/19 | Padlón a Mainz | Sorozatban harmadszor szenvedett vereséget a szezont remekül kezdő, sokáig élen álló Mainz a német labdarúgó-bajnokság 12. fordulójának szombati játéknapján. | [
"foci"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2010/11/14/padlon_mainz | 2010-11-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A pernyertes Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. 47 évig, 2018. június végéig végezte sikeresen Budapest patkánymentességének fenntartását, ekkor járt le a Főpolgármesteri Hivatallal kötött szerződése.
Ezen időszak alatt Budapest a világ egyetlen patkánymentesnek tekinthető nagyvárosa volt. A fővárosi patkánymentesítés és -fenntartás kimagasló eredményessége világszerte ismertté és elismertté vált. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) patkányokkal foglalkozó kiadványában a budapesti patkánymentesítést és az azt követő mentességfenntartási munkálatokat bemutató esettanulmányban ezt az akciót a világon a legjobban szervezett hosszú távú patkányellenes programként mutatta be.
A 2018-as közbeszerzési tenderen a Bábolna Bio is indult, és a nyertesként kihirdetett konzorciumot követő legkedvezőbb érvényes ajánlatot nyújtotta be.
Miután nem a céget nyilvánította a Fővárosi Önkormányzat az eljárás nyertesévé, a tender eredményével és elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatot kért a Közbeszerzési Döntőbizottságtól. A döntőbizottság a Bábolna Bio kifogásai ellenére – még azok elbírálása előtt – engedélyezte a szerződéskötést az önkormányzatnak az RNBH Konzorciummal, továbbá elutasította a cég kérelmében foglaltakat, és az önkormányzat közbeszerzési eljárását, valamint annak eredményét jogszerűnek minősítette. Ezt követően fordult jogorvoslatért a bírósághoz a Bábolna Bio, a döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát kérve.
A most lezárult hosszadalmas közigazgatási per alatt a Fővárosi Önkormányzat az eredetileg 2022-ig szóló szerződés ellenére új eljárást hirdetett a patkányirtási feladatok ellátására 2020 őszén.
Ezt ismét az a konzorcium nyerte, amelynek a 2018-as ajánlata érvénytelenségét megállapította a mostani jogerős ítélet.
A Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. az elmúlt három évben, a folyamatban lévő jogi eljárások alatt nem állt a nyilvánosság elé, a jogerős döntés megszületése nyomán azonban fontosnak tartja annak kimondását, hogy 2018-ban jogszerűtlenül fosztották meg a 47 éven át a budapestiek megelégedésére végzett munkája folytatásának lehetőségétől. Álláspontja szerint a Fővárosi Önkormányzat jogszabályba ütköző 2018-as döntésével, valamint ennek a Közbeszerzési Döntőbizottság általi megerősítésével súlyos anyagi és erkölcsi kár érte a céget, amellyel kapcsolatban érvényesíteni kívánja a kártérítési igényét. | Pert nyert, újra irthatja a fővárosi patkányokat a Bábolna Bio - Világgazdaság | A Bábolna Bio Kártevőirtó Kft. az elmúlt három évben, a folyamatban lévő jogi eljárások alatt nem állt a nyilvánosság elé. | null | 1 | https://www.vg.hu/cegvilag/2021/10/megnyerte-a-fovarosi-patkanypert-a-babolna-bio | 2021-10-14 15:23:12 | true | null | null | Világgazdaság |
Összesítésünk szerint több mint 330 milliárd forintnyi társasági adó áramlott a tao-támogatási rendszer bevezetése, azaz 2011 óta az államkassza helyett különböző sportszervezetekhez. A tao-támogatás ugye az az állami juttatás, amiről a kormány hat évig próbálta elhitetni, hogy nem közpénz, de október közepén a Transparency International Magyarország által indított perben a Kúria is kimondta, hogy az. Persze a többség számára ez korábban is nyilvánvaló volt, hiszen a rendszer lényege, hogy a cégek a nyereségük után fizetett közteher, a társasági nyereségadó (tao) egy részét vagy egészét nem a költségvetésbe fizetik be, hanem odaadják azt egy számukra szimpatikus sportklubnak (vagy kulturális szervezetnek).
Ráadásul nem is az egészet. A szabályozást ugyanis (a cégek aktivitásának növelése érdekében) már a kezdetekben úgy alkották meg, hogy a vállalatok nagyobb összegű adóbefizetést kerülhetnek el, mint amennyit a kinézett szervezetnek adnak. Azaz az adóforintok egy része náluk marad. A költségvetésből ténylegesen kieső bevétel így még több is, mint a sportszervezeteknek juttatott 330 milliárd.
Sőt, valószínűleg a csapatoknak fizetett pénz is meghaladja ezt az összeget. A sportági szövetségek ugyanis nem haladnak túl jól az adatok feldolgozásával. Akad olyan szövetség, ahol a dokumentumok alapján úgy tűnik, még csak a 2012/13-as időszakot zárták le, azaz az elmúlt négy év számai még változhatnak. A 2016/2017-es szezon pedig még biztosan mindenhol fog, ami akár további milliárdokkal is megdobhatja az említett 330 milliárdot.
Pedig már ez az összeg is azt jelenti, hogy a lehetséges társasági adóbevétel több, mint 11 százalékáról mondott le az elmúlt hat évben a kormányzat. A vizsgált időszakban 2940 milliárd forintnyi tao folyhatott volna be az államkasszába, a tényleges bevétel azonban csak 2608 milliárd lett, a többi a sportszervezetekhez került – és akkor a cégeknél hagyott tízmilliárdokról még nem beszéltünk, ezt azonban a felajánlók üzleti adatainak ismerete nélkül pontosan nem lehet számszerűsíteni.
Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a tao nem a legfontosabb bevételi forrása a magyar államnak. Az idei előirányzat szerint a teljes adóbevétel alig több, mint 7 százaléka, 606 milliárd forint folyhat be így, miközben áfából 3500 milliárd, személyi jövedelemadóból 1900 milliárd forintot vár a kormányzat. Ettől függetlenül a félredobott tao aránya így is megdöbbentő, és a 330 milliárdos összeg sem jelentéktelen.
Nem meglepő módon a legtöbb pénz ezen a csatornán keresztül is a labdarúgásba áramlott, az elmúlt két idényt nézve viszont már nem a foci vezet. A 2015/2016 és a 2016/2017-es szezonokban ugyanis rendkívüli módon megugrott a kézilabda támogatása is: két év alatt 48 milliárd forintot kaptak a csapatok. Ha a teljes hat éves ciklust nézzük, akkor a két említett sportágnak jutott a teljes támogatás nagyjából kétharmada, és a maradék egyharmadon osztozott a vízilabda, a jégkorong és a kosárlabda.
A százmilliárdokból nagyjából két-háromezer különböző sportszervezet részesedett, de a pénz nagyon egyenlőtlenül oszlott el a különböző klubok, egyesületek és sportvállalkozások között. Ez az egyik oka annak, hogy a tao támogatási rendszer megítélése annak ellenére kifejezetten rossz, hogy egyébként az ötlet nem teljesen ördögtől való.
A kisebb egyesületeknek ugyanis valóban semmilyen piaci forrás nem áll rendelkezésére, hogy finanszírozzák magukat, és korábban az állam sem biztosította számukra az anyagi hátteret. Sok száz olyan sportszervezet van, amely évente pár millió, sőt esetenként csak néhány százezer forinthoz jut ilyen forrásból, és ezeknek valóban a túléléshez van szükségük a támogatásra. (Az, hogy a pénzhez miként jutnak hozzá, és hogyan használják fel, az megint egy másik kérdés, a tao-rendszer rossz megítélésének másik oka ugyanis épp az, hogy a kezdetektől trükköznek a támogatási rendszer különböző szintjein.)
Miközben a legkisebbek minden fillérért megküzdenek, valamennyi sportágban akad néhány nagyobb egyesület, amely százmilliókkal, esetleg milliárdokkal gazdagodik évente. Van olyan sportág, ahol az összes közpénz közel kétharmada mindössze 10 sportszervezethez került, de tulajdonképpen mindenhol egy szűk körnél koncentrálódik az támogatások jelentős része. Ráadásul ennek a körnek a nagy része akár piacról is képes lenne részben vagy egészben ellátni magát, így a hozzájuk utalt közpénz többnyire biztosan jobb helyen lenne az államkasszában.
A rendszert a kezdetektől körüllengi a politika: sok esetben azok az egyesületek, klubok jutnak a legtöbb pénzhez, amelyeknek megvannak a megfelelő kapcsolatai. Erre számtalan példát lehetne említeni, most érjük be azzal az eggyel, hogy a kézilabda támogatása azt követően kezdett el szárnyalni, hogy a szövetség élére a Fidesz akkori kommunikációs igazgatóját nevezték ki. Kocsis Máté 2015-ös érkezése előtt négy év alatt összesen 38 milliárd forint jutott a sportágnak, utána két esztendő alatt ennél 10 milliárddal több.
A következő napokban arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk mely csapatokhoz került a legtöbb közpénz. Sportáganként összesítjük, kik voltak a tao-rendszer eddigi legnagyobb nyertesei, mennyi pénzhez jutottak így, és mire költötték ezt. A feladat azért nem egyszerű, mert a támogatásokat nyilvántartó szövetségek egy része, illetve az illetékes szaktárca, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem éppen segítőkész, ha a tao-rendszerről van szó, még a közérdekű adatigénylésünkre sem reagált. A számokat ugyan jellemzően közzé teszik, de sok esetben olyan formátumban, hogy véletlenül se lehessen összesíteni őket. Persze mindez nem meglepő, hiszen a például pénz forrását is immár hat éve próbálják titkolni. Más kérdés, hogy sokáig már ezt sem lehet. | Összeszedtük az összes tao-támogatást: hat éve minden kilencedik adóforintról lemond az állam | Több mint 330 milliárd forint áramlott az államkassza helyett sportszervezetekhez. Kocsis Máté érkezése óta a kézilabda a focinál is több pénzhez jut. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20171113/osszeszedtuk-az-osszes-tao-tamogatast-hat-eve-minden-kilencedik-adoforintrol-lemond-az-allam/ | 2017-11-13 21:48:00 | true | null | null | G7 |
Feljelentést tett szerdán Kocsis István, a BKV Zrt. vezérigazgatója a HÉV békásmegyeri kijelzőiről szóló szerződés ügyében - közölte szerdán kora délután Tomasitz István, a közlekedési társaság jogi igazgatója a Fővárosi Közgyűlés BKV-ügyeket vizsgáló bizottságának ülésén. A bizottság szerdai ülésén többek között meghallgatja Székely Gábor korábbi felügyelőbizottsági elnököt, valamint Demszky Gábor főpolgármestert, illetve helyettesét, Ikvai-Szabó Imrét (a meghallgatást itt kísérheti figyelemmel).
A BKV által kötött gyanús szerződéseket vizsgáló bizottság eddigi tevékenysége során 27 feljelentést tett. A hét elejéig az összesen 1500 gyanús szerződés közül 250-et vizsgáltak át, ennek több mint ötödében merült fel, hogy visszaélések történtek, több feljelentést kívánnak tenni a héten is (erről bővebben itt olvashat). | HÉV-kijelzők miatt is feljelentést tett a BKV vezérigazgatója | Újabb feljelentést tett Kocsis István, a BKV vezérigazgatója a társaságnál történt visszaélések miatt. Ezúttal a HÉV békásmegyeri állomásának kijelzőiről szóló szerződést találta gyanúsnak az ezt vizsgáló BKV-s bizottság. A szerződések miatt már több mint kéttucatnyi feljelentés született. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/02/bkvugyek-hevkijelzok-miatt-is-feljelentest-tett-kocsis | 2010-02-10 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Múlt héten a berlini Urania Színházban népszerűsítette "agressziómentes" egyetemét a Mullholland Drive rendezője, ám a dolog visszafelé sült el.
Az egyetem leendő főguruja, a fehér palástot és arany koronát viselő Emanuel Schiffgens a hallgatóknak azt mondta: az intézmény célja, hogy növelje az emberekben a tudatosságot és megértést.
Ezzel nem is lett volna baj, de ezután ezzel sokkolta hallgatóságát: "Legyőzhetetlen Németország! Legyőzhetetlen Németország! - Azt akarom, hogy mindnyájan mondjátok: Legyőzhetetlen Németország!"
Joseph Göbbels idézése azonban nem szerencsés abban az országban, amely a legutóbbi fél évszázadának jelentős részét a náci múlt kínkeserves feldolgozásával töltötte. A gurut - aki rajaként vagy Németország hercegeként említi magát - kifújolták, és belé fojtották a szót.
Amikor a hallgatóság egyik tagja elkiáltotta magát, hogy "Hitler is pontosan ezt akarta", Emanuel Schiffgens azt felelte: "Igen, de sajnos nem járt sikerrel."
A nagy kavarodásban a németül nem tudó David Lynch megszólalt: "Nem tudom, mit mondott, de azt hiszem a Harmadik Birodalom egyik kifejezését használta. Ne csak ebből a szempontból nézzük, ma már más világ van".
David Lynch egyetemalapítási törekvése már megvalósulóban van Bulgáriában, Észtországban, Finnországban és Skóciában. Ezekben az oktatási intézményekben ötvözik hagyományos akadémiai tárgyakat az indiai Maharishi Mahesh Yogi által az ötvenes években kifejlesztett meditációs technikával, amelynek a Beatles tagjai is követői voltak.
19:30 Feliratkozom | Hitlert dicsérte az amerikai sztárrendező guruja | Erős tiltakozást váltott ki Németországban, hogy Jospeh Göbbels náci propagandaminiszter szavaival provokálta a közönséget David Lynch német guruja. Az amerikai filmrendező egy transzcendentális, meditáción alapuló egyetemet akar létrehozni Berlinben. | [
"Életmód"
] | 0 | http://infostart.hu/eletmod/2007/11/20/hitlert_dicserte_az_amerikai_sztarrendezo_guruja-162928 | 2007-11-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az ATV Start vendége volt Papp László, Debrecen fideszes polgármestere, ahol többek között beszélt a kormány nemrégiben felvetett tervéről, ami a települések iparűzési adóinak a többletét központilag elvonná a településekről, hogy azt a szegényebb járások fejlesztésére fordítsák. Nem Papp László az első fideszes polgármester, aki kritizálja a kormány döntéseit.
Nem vitatja, csak kritizálja a fideszes polgármester a komány döntését
Papp szerint a Navracsics Tibor miniszter által bemutatott járásfejlesztési alapnak van létjogosultsága, de szerinte már létezik ilyen hozzájárulás a szolidaritási adó révén.
"Nem vitatom azt, hogy a nagyvárosi, a gazdag, nagy bevételű, nagy adóbevételű önkormányzatoknak van felelőssége a település határán kívül is, de ennek van egy egészséges mértéke"
- fogalmazott Debrecen polgármestere, aki hozzátette azt is, hogy ezt az egészséges mértéket szeretné majd az egyeztetések során megtalálni.
Azonban Papp ennél élesebb kritikát is megfogalmazott a kormány január 1-jétől már működő tervével szemben:
"Azt nem tartom elfogadhatónak, és ezt továbbra is fenntartom, hogy a jövő évi teljes iparűzésiadó-növekményt erre a célra elvonják. Ugyanis ha befagyasztják az iparűzési adót, akkor be kellene fagyasztani az összes olyan tételt, amelynek a költségnövekedésével számolnunk kell jövőre" - jelentette ki Papp László, aki ezután konkrét példaként az önkormányzat közétkeztetéshez való hozzájárulását nevezte meg, ami a kálvinista Rómának évente kétmilliárd forintjába kerül, és ami a jövőben nőhet.
"Az nem elfogadható, hogy a teljes növekmény elvonásra kerül, hanem ebben kell megtalálni - a már létező szolidaritási hozzájárulás és a járási fejlesztési alap tekintetében - egy olyan egészséges mértéket, amely ad lehetőséget a helyi kihívások kezelésére egy nagyváros számára, ha már itt képződik meg ez az adómennyiség"
- véli Papp László.
Egyre több fideszes polgármester bírálja a kormányt
Csach Gábor, Balassagyarmat fideszes polgármestere még október 9-én fordult nyílt levélben Navracsics Tiborhoz a program kapcsán. Csach abban úgy fogalmazott, az iparűzési adó "nemcsak elengedhetetlen az önkormányzatok működtetésében, hanem meggyőződésem szerint alapvetően igazságos" is, mivel a szolidaritási adó révén már segítik a felzárkóztatást és az esélyegyenlőséget a szegényebb településeken.
Nem csak a járásfejlesztési alappal kapcsolatban emelnek szót a fideszes polgármesterek
Amint arról a 168.hu is beszámolt, az ügyeleti rendszer működését sem fogadta osztatlan lelkesedés. Kovács Péter, a XVI. kerület kormánypárti polgármestere is úgy véli, előnytelen az új rendszer.
(Kiemelt képünk forrása: Papp László hivatalos Facebook oldala) | Újabb fideszes polgármester fogalmazott meg kritikát a kormánnyal szemben | Papp László, Debrecen polgármestere nem ért egyet a kormány Versenyképes Járások programjának jelenlegi formájával, ami elvonná a településektől az iparűzési adó növekményét. A fideszes polgármester szerint a gazdag városoknak támogatni kell a szegényebb települések fejlődését, de ennek van egy egészséges határa. | [
""
] | 0 | https://168.hu/itthon/fidesz-polgarmester-kritika-debrecen-papp-laszlo-282307 | null | true | null | null | 168 óra |
Elég jó esély van rá, hogy a 2027-es budapesti vizes világbajnokságot nem a tavalyelőtti vébére 43 milliárd forintból felhúzott Duna Arénában rendezik meg. Ennek ellenére még igaz lehet az, amit a magyar pályázati csapatot vezető Fürjes Balázs kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős államtitkár vasárnap a Nemzeti Sportnak mondott, jelesül, hogy nem lesz szükség az eseményhez nagyberuházásra. A kérdés persze, hogy mit tartunk nagyberuházásnak. Többmilliárdos projektből ugyanis biztosan több is lesz, a vb költségei pedig a korábbi tapasztalatok alapján nem valószínű, hogy 50 milliárd alatt megállnak.
A pályázathoz közel állók körében egyébként
az újabb magyar siker nem okozott különösebben nagy meglepetést.
Bár az eredményt csak most vasárnap hirdették ki a dél-koreai világbajnokság helyszínén, az ügyre jobban rálátók már hetekkel korábban biztosra vették, hogy a 2025-ös és a 2027-es esemény közül az egyiket Budapest kapja. Végül utóbbi lett a magyar fővárosé, hat év múlva Kazanyban lesz a vb. Az orosz város szintén tíz év után visszatérő helyszín, hiszen 2015-ben is ők adhattak otthont a rendezvénynek.
A pályázás kimenetele azonban csak az utolsó hetekben volt ennyire egyértelmű, fél éve még elég sokesélyesként indult a verseny. A pályázati szakasznak hét ország*Az Egyesült Államok, Ausztrália, Szerbia, Ukrajna, Kína, Oroszország, Magyarország. vágott neki, és elég komoly sportdiplomáciai harcok voltak a rendezési jogokért, nagyon erős lobbitevékenység zajlott a háttérben. Nem véletlenül emelte ki Fürjes a már idézett interjúban Gyárfás Tamás szerepét. Úgy tudjuk, Gyárfás – az itthoni rendőrségi ügyei ellenére – a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) végrehajtó bizottságának tagjaként a háttérben tényleg segítette a magyar pályázatot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc több mint egymilliárdot fizetett Gyárfás TamásnakA céges iratokból pontosan megállapítható a Hír TV új főhadiszállásának az ára. Nem ez azonban az egyetlen érdekesség Mészáros vállalatánál.
Ami valamiért nagyon fontos volt a kormányzatnak. A 2017-es – rendkívül látványos korrupciót hozó – vb igencsak elhasználta itthon a „vizes világbajnokság” kifejezést mint brandet, az illetékes fideszes körökben mégis ragaszkodtak az újabb pályázathoz, és nagyon sokat tettek azért, hogy el is nyerjük a rendezés jogát.
Pedig az egyébként kifele (a nézők és a nemzetközi szövetség irányába) valóban sikeres vb hazai botrányai a kormányzati politikusok egy részét is zavarták. Egyesek szerint ezeknek is szerepe volt abban, hogy az eseményt is felügyelő Seszták Miklós fejlesztési minisztert kivágták a kormányból, és a világbajnokság kommunikációján minimális munkával és még kevesebb eredménnyel bődületesen sokat kaszáló Kuna Tibor bukásában is szerepet játszhattak a balhék.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrszágimázs helyett a kormánymédia épült a vizes vb reklám-milliárdjaibólLényegében nem hirdették külföldön a budapesti vizes vb-t, pedig az országimázs-építés a százmilliárdot is meghaladó költségekhez képest aprópénz lett volna.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromperces videó készülhetett 230 millióért a vizes vb-ről, de nem használták semmireLegalább százszorosan árazták túl a filmet, már ha nem volt másik. Ezt azért nem tudni, mert a szervezők az utókommunikációról semmit nem kommunikálnak.
Mindenesetre épp az előző vb kiadásaiból elég könnyen lehet számszerűsíteni, hogy mennyibe is kerülhet a következő rendezés. A 2017-es eseményre végül mindennel együtt kicsit több mint 107 milliárd forintot költöttek. A fejlesztések között elég sok volt azonban a hosszabb távú beruházás, amit így egy újbóli rendezés esetén nem kell ismét megvalósítani.
Számításaink szerint azonban 42 milliárd így is olyan dolgokra ment el, amelyeket 2027-ben is ki kell majd fizetni. Ezek közül a legnagyobb tételek azok a beruházások, amelyeket ugyan a tavalyelőtti világbajnokságra is megcsináltak, de aztán el is bontottak. A szinkronúszó-versenyek városligeti helyszínének kialakítása például közel 5,4 milliárd forintba került, a Parlamenttel szemben felállított óriás ugrótorony pedig durván 3,2 milliárdba. Utóbbinál különösen szembetűnő volt a túlárazás, ráadásul szó volt arról, hogy a 2 milliárdból kialakított talapzatot a Dunában hagyják, végül azonban ezt is elbontották.
Már ebből is látszik, hogy ha – amint Fürjes Balázs fogalmazott – nagyberuházásokra nem is lesz szükség, többmilliárdos fejlesztésekre igen. Ráadásul hiába vannak, illetve lesznek meg a főbb helyszínek – amire az államtitkár vélhetően a nagyberuházást értette – 2027-re, ezeken is nagyon komoly átalakításokat kell végrehajtani. A tavalyelőtti világbajnokság úszószámainak otthont adó Duna Aréna lelátójának nagy részét például visszabontották, márpedig ezt újraépíteni masszívan milliárdos tétel.
Erre pedig még akkor is szükség lehet, ha ezúttal itt mondjuk csak a vízilabdameccseket játsszák, és az úszóversenyek máshol kapnak helyet, vagy épp fordítva. Ugyanis még az sem elképzelhetetlen, hogy a 2027-es vb egyes versenyei abban a multifunkcionális csarnokban lesznek, amely a 2022-es, szintén budapesti rendezésű kézilabda Európa-bajnokságra készül. Ehhez persze ezt a létesítményt is komolyan át kell alakítani, építeni kell bele például egy ideiglenes medencét, ami szintén nem olcsó mulatság. Az ilyen megoldások egyébként egyre gyakoribbak: a mostani vb-n, Kvangdzsuiban például a vízilabda-meccseket a helyi Nambu Egyetem focipályáján kialakított medencében játsszák.
Mindent egybevéve így szinte biztos, hogy
a 2027-es vb költségei még a 2017-es világbajnokságra jellemzőnél sokkal kevesebb korrupcióval is elérhetik majd az 50 milliárd forintot.
Arról még nagyon korai lenne beszélni, hogy a szervezést kire bízzák, de a jelenlegi rendszert látva jó eséllyel erre is egy külön céget hoznak majd létre. Ez persze addig sokat változhat, már csak azért is, mert 2027-ig még két parlamenti ciklus van. Mindenesetre egyelőre még az előző vb szervezőjét sem sikerült leépíteni, sőt minden korábbi híresztelés ellenére a Bp2017 Kft.-nél így két évvel a világbajnokság után is még mindig több mint harminc ember dolgozik.
A finoman szólva sem túl transzparensen működő vállalat tavaly bő féléves késéssel adta le beszámolóját a vb évéről, a 2018-as esztendőről pedig még nem sikerült beszámolniuk, hiába telt le a törvényi határidő közel két hónapja. A társaság ellen az idén eddig három végrehajtást jegyeztek be, a legutóbbit július 10-én. Ezek közül az egyiket a 24.hu indította, miután a társaság a jogerős bírósági ítélet ellenére sem adta ki a lap által kért szerződéseket, közérdekű adatokat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdért reklámozták a vizes vb-t, de csak 800 millió jött be a jegyekbőlTavaly év végén több mint 5 milliárd forinttal tartozott beszállítóinak a vizes vb-t szervező cég, és nem volt egyértelmű, miből fogják ezt kifizetni. Fél éves késéssel végre megjelent a beszámoló.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMilliárdokat buktak a vizes vb szervezői a szálláson, de a szállodák átvállalták a nagy részétA tervezett 4,7 helyett kevesebb mint 1,3 milliárd forint értékben sikerült a vizes vb-t szervező cégnek továbbértékesítenie a hotelszobákat. | Akár 42 milliárdból is kijöhetne az újabb vizes vb, de nem fog | Teljesen új létesítményt valóban nem kell építeni, ideigleneseket azonban igen, és a meglévőeknél is szükség lesz milliárdos átalakításokra. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190722/akar-42-milliardbol-is-kijohetne-az-ujabb-vizes-vb-de-nem-fog/ | 2019-07-22 16:18:48 | true | null | null | G7 |
Nem lehet véletlen, hogy a kormány éppen akkor vetett ki egy újabb különadót a légszennyező nagyvállalatokra, amikor Mészáros Lőrinc bejelentette: cementgyárat vesz Bosznia-Hercegovinában.
Irán területét lőtte Pakisztán, ez a konfliktus is fokozódik. Itthon: járatokat ritkít a BKK, átalakul a Pest megyei ügyeleti rendszer, csődközelbe kerültek a napelemes cégek. Orbán különleges jogokat ad át a haveroknak a ferihegyi reptér megvásárlásánál. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója. | Az orbáni piactorzítás ékes példája, ami a cementiparral történik | Nem lehet véletlen, hogy a kormány éppen akkor vetett ki egy újabb különadót a légszennyező nagyvállalatokra, amikor Mészáros Lőrinc bejelentette: cementgyárat vesz Bosznia-Hercegovinában. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20230727_ujabb_extraado_szendioxidkvotak_meszaros_elonye_betonbiztos_hvg | 2023-07-27 13:25:00 | true | null | null | HVG360 |
Szó sincs semmilyen átadás-átvételről, a még regnáló, ám júniusban megbukott fideszes polgármester, Dézsi Csaba András a Facebookon posztolgat és összevissza kommentel - mondta a Népszavának Pintér Bence, Győr megválasztott ellenzéki polgármestere. - Eddig egyszer tudtam találkozni vele, azóta viszont már a levelemre sem válaszol, amiben információt kérek a Volán Győrrel szembeni 650 milliós követeléséről. A városvezetés választások utáni politikája is elfogadhatatlan, beindult a volt városvezető hatalom-átmentési kísérlete: először az önkormányzat legnagyobb cégének, a Győr-Szolnak az élére nevezte volna ki szövetségesét, egy bukott fideszes politikust, majd miután a nyilvánosság erejével ezt megakadályoztuk, rendkívüli közgyűlést szeretett volna összehívni, amelyen az önkormányzati médiát akarta uralma alá hajtani, az élére megint csak saját embereit ültette volna. Augusztusban az önkormányzati hetilap szerző nélkül megjelent cikkéből derült ki, hogy 2700 négyzetméternyi zöldterületet adna át beépítésre a leköszönő városvezető, még gyorsan az októberi átadás-átvétel előtt, noha nem véletlen, hogy a körzetben olyan képviselő nyerte meg, aki megígérte: megvédi a Kiserdőt.
Korábban még nem tapasztalt, kényelmetlen helyzetbe kényszerítette két éve júliusban a kétharmados kormánypárti többség az önkormányzatokat. A 135 "legbátrabb" kormánypárti megszavazta az alaptörvény 11. módosítását, s ezzel az uniós választásokkal egy napra, az idén június elejére hozta előre az elvben csak októberben esedékes önkormányzati voksolást. A törvény szerint a 2019 őszén megválasztott polgármesterek és képviselő-testületek, közgyűlések mandátuma öt évre szól. Ugyanakkor az a jogilag nonszensz helyzet állt elő, hogy a június 9-i szavazást követően még négy hónapig a korábbi testületek és településvezetők irányítják a hazai falvakat és városokat. Akár abban a tudatban, hogy a választók távozásra szólították fel őket.
Fideszes fölény, ellenzéki adu
Ideális esetben a leváltottak az új vezetőséggel együttműködve dolgoznak a település boldogulásáért, ám az is előfordulhat, hogy magasról tesznek mindenre. Esetleg kihasználva az utolsó pillanatokat, saját szájíz szerinti szerződések tömkelegével hosszú évekre kész tények elé állítják utódaikat.
Az új településvezetések hivatalosan október 1-én kerülnek döntési pozícióba. Természetesen előzetesen megpróbálnak képbe kerülni, így a legtöbb helyen, ahol polgármestercsere vagy a testületi többség érdemi módosulása történt, már megkezdődtek az egyeztetések a régiek és az újak között. Lapunk körképéből kiderült, az együttműködés nem feltétlenül zökkenőmentes, a bukott kormánypárti települések vezetői sok esetben megpróbálják megnehezíteni ellenzéki vagy civil utódaik helyzetét. Igaz, akadnak, akiknél a helyi köz jövőbeni sorsa előrébb való, mint egyéni és pártpolitikai érdekeik.
A megyei jogú városok közül Győr mellett Nagykanizsát és Szolnokot is elbukta a Fidesz-KDNP. A Tisza-parti megyeszékhelyen még meg sem történt a hivatalos átadás-átvétel, de már mindenki arról beszél a városban, hogy a testületben fölénybe került Fidesz-frakció a lehető legtöbb jogkört igyekszik majd elvenni az októberben munkába álló Györfi Mihály szocialista, ellenzéki támogatással nyert polgármestertől. Így valójában továbbra is Szalay Ferenc korábbi fideszes polgármester irányítaná majd a várost. Erre utalhat, hogy augusztus végén a még regnáló, s szintén jobboldali többségű önkormányzat egy olyan előterjesztéssel hozakodott elő, ami megkönnyítené, hogy továbbra is ő maradjon az kistérségi társulás elnöke. Ugyanakkor Györfi kezében is akad adu: ő jelölheti a két alpolgármestert. Ha a jobboldal ennek keresztbe tesz, akkor később a kormányhivatal dönthet e két posztról, ám nem bírálhatják felül a polgármester javaslatát. A megválasztott polgármester egyébként maga is azt mondta lapunknak:
- Eddig nem nagyon kommunikált velünk Balogh László leváltott fideszes polgármester és csapata, a városvezető látványosan hátralépett, korábban igencsak aktív volt a közösségi oldalakon, most alig nyilvánul meg - válaszolta lapunknak Horváth Jácint, az Éljen VárosuNK! egyesület színeiben megválasztott, nagykanizsai városvezető. - A hivatal természetesen készül az átadás-átvételre, ezzel vélhetően nem is lesz probléma, főleg, mivel a közgyűlésben eddig is többségünk volt. Így az ügyek nagy részére ráláttunk, a legtöbb szerződésről tudtunk, ráadásul korábban elvontunk jogköröket Balogh Lászlótól, hogy egyszemélyben ne tudja kijátszani a testületi többséget.
Egerben fordított a helyzet, a négy és fél év alatt szétrobbant ellenzéki összefogást váltja októbertől a kormánypárti városvezetés.
- Tartom magam az ígéretemhez, és semmilyen olyan ügybe nem kezdünk és kezdtünk, amivel a következő önkormányzat munkáját megkötnénk vagy befolyásolnánk - mondta lapunknak Mirkóczki Ádám, Eger volt jobbikos, később független polgármestere. Szavai szerint a napokban akarja felvenni a kapcsolatot a megyei kormányhivatallal, hogy előkészülhessenek az adminisztrációra. Hozzátette: utódjával szívesen megosztja azokat a tapasztalatokat is, amelyeket az elmúlt közel öt évben a városházán, akár személyzeti vagy egyéb szerzett.
"Némileg aggódunk, mennyi pénz marad a kasszában"
- Eddig egyelőre nem volt hivatalos egyeztetés a leendő Fidesz-KDNP-s városvezetéssel, informális beszélgetések azonban igen - válaszolta megkeresésünkre Hiesz György, Gyöngyös távozó baloldali polgármestere. Helyiekkel beszélgetve kiderült: a jobboldal számára most fontosabb, hogy az önkormányzatban megszerezze az irányításhoz szükséges többséget, ugyanis a testületbe hét-hét fideszes és ellenzéki, valamint egy egyesületi színekben induló képviselő jutott be. Utóbbi lehet majd a mérleg nyelve.
Szőke Péter, Törökbálint megválasztott ellenzéki polgármestere lapunknak úgy vélte, csak szükséges minimum szinten együttműködő az újakkal a régi vezetés.
- jellemezte a helyzetet a megválasztott polgármester. - A hivatalban sem ideális a hangulat, azt terjesztik, hogy mindenkit ki fogunk rúgni. Nagyobb kiadásról minősített többség híján nem tudott dönteni a mostani testület, csak a meglévő előirányzatokon található keretek elköltésére kerülhet sor, ennek ellenére némileg aggódunk, mennyi pénz marad a kasszában október 1-re. Emellett egy közétkeztetési szerződés született, eleinte voltak nézetkülönbségek, de végül konszenzusra jutottunk.
Mosonmagyaróvár Szabó Miklós megválasztott ellenzéki polgármester már a választások után 3 héttel egyeztetett a jelenlegi, kormánypárti vezetéssel, melyet arra kért, már ne kezdjenek nagyobb beruházásokba. Azóta is folyamatos az kommunikáció a felek között, többek között a kórházról, illetve néhány előzetes, protokolláris megbeszélés is volt már.
Dél-Somogyban két várost is elbukott a Fidesz-KDNP: Barcs és Csurgó elvesztése közül minden bizonnyal utóbbi fáj jobban Szászfalvi László KDNP-s országgyűlési képviselőnek, hiszen saját településén mondtak nemet a választók a jelöltjeire.
- Többször is kerestem, de nem sikerült beszélnem vele - mondta lapunknak a leendő polgármester, Ilia Csaba. - A leváltott kormánypárti városvezetés mindent megtesz, hogy nehezítse a helyzetünket, például el akarják érni, hogy a hét település alkotta közös hivatalba ne Csurgó nevezhesse meg a jegyzőt, ahogyan eddig mindig, hiszen mi vagyunk a hivatalos munkaadó. A bukott polgármester, Füstös János nem foglalkozik semmivel, nem hajlandóak egyeztetni velünk, októbertől ismeretlen, folyamatban lévő ügyeket kell majd átvennünk.
Barcson is megbukott Szászfalvi embere, Koós Csaba, akivel még nem sikerült egyeztetnie a településen júniusban győztes ellenzéki összefogásnak.
- A város meghatározó szereplőivel, egyes intézmények vezetőivel, valamint Barcs jegyzőjével viszont már igen - felelte Anderné Röszler Erika megválasztott polgármester. - Folyamatos tájékoztatást kérek a város és az intézmények pénzügyi helyzetéről, s bízunk abban, hogy nem szűrt, kozmetikázott információkat kapunk. Barcs érdekében célszerű lenne a konstruktív együttműködés, ám nincsenek illúzióink.
Balaton: mérsékelten aktív
A júniusi választás komoly meglepetéseket hozott a jellemzően kormánypárti Balaton-régióban, a választók sok helyen - többek között Keszthelyen, Hévízen, Fonyódon, Balatonföldváron, Balatonalmádiban - elküldték a korábbi Fidesz-KDNP-s városvezetést.
- Leginkább mérsékelten aktívnak, visszafogottnak nevezném az egyeztetéseket - mondta Tóth Gergely, Keszthely új polgármestere. - Nagyjából másfél órát beszéltünk Manninger Jenő eddigi városvezetővel, felkértük egy bizottság vezetésére, de érdemi választ még nem kaptunk, nem tudjuk vállalja-e. Sok kisebb ügy van folyamatban, de nincs tudomásunk komolyabb döntésről vagy nagy gazdasági jelentőségű elkötelezettségről.
Balatonalmádiban Bercsényi László megválasztott polgármester arra kérte a még regnáló, kormánypárti városvezetést, októberig már ne hozzanak személyi vagy a jövőt meghatározó más döntéseket.
- Az egészségügyi szakellátási szerződéseket szeptemberben szerette volna jóváhagyni a képviselő-testület, úgy tűnik, ezt elhalasztják október 1. utánra, mivel a pénzügyi háttérről semmilyen információt nem kaptam - tájékoztatott Bercsényi László.
Azt világossá tette a regnáló városvezetés, hogy jelenleg semmilyen jogi lehetőségünk nincs a konkrét, folyamatban lévő ügyekben eljárni, így nem tudom megítélni, hogy mindenben egyeztetnek-e, vagy csak az ő általuk meghatározott esetekben?
Balatonföldváron, ahol az ellenzék kerül többségbe októbertől a testületben Holovits Huba kormánypárti polgármester sokkal konstruktívabban áll az új vezetéshez.
- Heti rendszerességgel egyeztetünk a polgármesterrel az alakuló ülés menetéről, a tisztségek elosztásáról és az SZMSZ módosításáról - mondta Herényi Károly, a Mosolygó Balatonföldvárért egyesület képviselője. - A választások óta a testület két alkalommal ülésezett, tanácskozási joggal mi is részt vettünk ezeken, s nem szerepelt olyan előterjesztés, amelyeknek a jelenlegi cikluson átívelő gazdasági, pénzügyi hatása lenne. | Bosszú, csend, együttműködés - A volt fideszes települések bukott vezetői sokszor próbálják megnehezíteni utódaik helyzetét | Mosonmagyaróvár a ritka pozitív példa, ahol már a választások előtt egyeztetett a végül leköszönő fideszes vezetés – derült ki a Népszava önkormányzati átadás-átvétel körképéből. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3249413_onkormanyzati-valasztas-atadas-atvetel-fidesz-ellenzek-korkep | null | true | null | null | Népszava |
Egészen döbbenetes összeget költöttek a Fidesz-közeli vállalkozók azokra a médiaérdekeltségeikre, amelyeket a hét közepén ingyen átengedtek a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. Az érintettek szerdán jelentették be, hogy a TV2 és a Rádió-1 kivételével szinte a teljes kormányközeli média az alapítványhoz kerül. A szervezetet az a Liszkay Gábor vezetheti majd, aki 2015 februárjában állt fel Simicska Lajos médiaérdekeltségeinek éléről, tulajdonképpen előidézve ezzel a G-napot.
Az alapítvány tényleg rengeteg médiumot fog össze. Ezek egy részét – mint például a Habony Árpádhoz köthető Lokált, illetve 888-at vagy az Ómolnár Miklós-féle Ripostot – már eleve ezek a kormányközeli vállalkozók alapították, a cégek többsége azonban vásárlás révén került eddigi tulajdonosához. Méghozzá az esetek nagy részében egy piaci tranzakció keretében, azaz nem éppen olcsón.
Bár az ilyen adásvételeknél az árat sosem árulják el a résztvevők, a tranzakciók jellege miatt sok esetben teljesen pontosan ki lehet olvasni az érintett vállalatok beszámolóiból. Az elmúlt napokban átnéztük valamennyi, a mostani ügyletben és a korábbi adásvételekben résztvevő cég előző években leadott jelentéseit, és arra jutottunk, hogy
az eddigi tulajdonosok 30 milliárd forintnál is jóval többet költöttek a most térítésmentesen átadott médiumokra.
Ez ráadásul korántsem minden, hiszen vannak olyan tranzakciók, amelyek vagy idén zárultak – így egyelőre nem látszik az értékük -, vagy két baráti cég között valósultak meg, ami miatt egészen biztosan nem piaci alapon határozták meg az árat. Az alábbiakban azokat az ügyleteket számszerűsítjük, ahol biztosan tudni lehet, mennyit fizetett a vevő.
Opus Press: Mészáros Lőrinc – 9,89 milliárd
Az egyik legnagyobb értékű tétel a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Press felajánlása volt. Ez a társaság tartja kézben a korábban a Népszabadságot is kiadó Mediaworks-öt. Utóbbi jelenleg olyan lapokat jegyez, mint a Világgazdaság, a Nemzeti Sport, a Vasárnap Reggel és a megyei lapok többsége is náluk van. Saját honlapjuk szerint portfóliójuk nagyjából hetven lapból és online portálból áll. Az Opus Presst bő két hete vásárolta meg a korábbi felcsúti polgármester és felesége tulajdonában lévő Talentis Group, a szintén Mészároshoz köthető Opus Nyrt.-től. Mivel utóbbi tőzsdei cég, a tranzakció értékét is nyilvánosságra hozták. Ez az ügyben kiadott tőzsdei tájékoztató szerint 9,89 milliárd forint volt.
Lapcom: Andy Vajna/Mészáros Lőrinc – 6,16 milliárd
A Bors bulvárlap, illetve a legnagyobb, valamint a harmadik legnagyobb példányszámú megyei napilap, a Kisalföld és a Délmagyarország kiadója tavaly került az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Avalue Kft.-hez. A vételárat természetesen nem hozták nyilvánosságra, de némi kutatással a cég könyveiből kinyerhető. A frissen életre hívott Vajna-cégnek ugyanis a Lapcomon kívül nem volt, és azóta sincs más leányvállalata. Mindez azt jelenti, hogy éves beszámolójában a „befektetett pénzügyi eszközök” soron csak ezt az egy társaságot tartotta nyilván, méghozzá beszerzési értéken*Ezt egyébként kiegészítő mellékletében is megerősítette a vállalat.. Ebből pedig kiderül, hogy Vajnáék a Lapcomot 6,16 milliárd forintért vették, és ez került most ingyen a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz. Igaz, nem közvetlenül: először Mészáros Lőrinc Talentis Groupja vette meg a kiadót, és csak ezután adták át az alapítványnak. Így nem tudni egyértelműen, hogy a két üzletember közül ki mennyit állt a cechből.
Inform Média: Heinrich Pecina/Mészáros Lőrinc – 10,41 milliárd
Lényegében ugyanezzel a technikával lehet kideríteni a korábbi Russmedia vételárát is. A Hajdú-bihari Naplót, az Észak-Magyarországot és a Kelet-Magyarországot jegyző, azóta átalakított, illetve Inform Médiára átkeresztelt társaságot tavaly vette a Népszabadságot beszántó Heinrich Pecina egy cége. Utóbbi vállalat beszámolója szerint pedig a szerzeményt 10,41 milliárdos értéken tartották nyilván. Az itt sem egyértelmű, hogy végül ebből mennyit vállalt magára a korábban a Mediaworksöt is birtokló Pecina, hiszen az Inform Média is Mészáros Lőrinc érintésével került az alapítványhoz*A motivációkat ismerve itt valószínűbbnek tűnik, hogy a teljes összeget Mészáros Lőrinc neve mellé írhatjuk..
Origo: Szemerey Tamás/Matolcsy Ádám – 3,69 milliárd
Bár az a vállalat, amelyen keresztül Matolcsy György jegybankelnök rokonsága megvette Magyarország egyik legnagyobb hírportálját, több céges érdekeltséggel is rendelkezett korábban, de a tranzakció 2016-os lezajlásakor még csak ez az egy leánya volt. Ennek megfelelően beszámolójából – akárcsak a Lapcom vagy az Inform Média esetében – kiolvasható a vételár. Ezek alapján 3,69 milliárdot fizettek a portált eladó Magyar Telekomnak, ami a távközlési társaság éves jelentésében foglaltakkal is összecseng. (Igaz, a Telekom ennél némileg magasabb 4,2 milliárdos értéken tartotta nyilván az Origo Zrt.-t.) A 2016-os adásvételnél még egy külföldi cég állt a háttérben, tavaly nyáron azonban a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám bejelentette, hogy megvette a hírportál kiadóját. Végül ténylegesen csak az elmúlt hetekben került tulajdonába a vállalat, ami így nem is időzött sokat nála, hiszen most tovább is adja a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak.
Figyelő: Schmidt Mária – 240 millió forint
A Schmidt-Ungár család érdekeltségébe tartozó K4A Lapkiadó csak a Figyelőt vásárolta meg, nem a teljes céget a gazdasági lap körül, így ugyanazzal a módszerrel nem lehet kiolvasni a vételárat a mérlegéből, mint ami a korábban bemutatott vállalatoknál működött. Schmidték azonban valamiért nem közvetlenül vették meg a lap kiadási jogait, hanem egy cég közbeiktatásával, amelynél azonban csak néhány napig pihent a vagyonelem. A Magyar Nemzet tavaly írta meg, hogy ez utóbbi társaság beszámolójából elég jól kiolvasható a 240 milliós vételár. Ezt erősíti az is, hogy a K4A épp ekkora összeget tartott nyilván azon a soron, ahol a kiadási jogot is szerepeltetni kell mérlegében*Az immateriális javaknál..
Magyar Idők: Liszkay Gábor – 100-150 millió forint
Mivel Magyar Nemzet helyére szánt napilapot Liszkay Gábor magánszemélyként vásárolta, így nincs olyan vállalat, amelynek a beszámolójában feltűnhetne a pontos vételár. A korábbi tranzakciók és az előző tulajdonosok könyvei azonban adhatnak támpontot. Liszkay még Napi Gazdaságként vette a lapot a Századvégtől, és csak később nevezték át Magyar Időkre. Azonban a Századvég sem alapító volt, így korábbi beszámolóiból kiderül, hogy 70 milliót fizetett a Napiért még 2013-ban. Később valamiért többször is átértékelték a kiadót, ami az eladáskor 150 millió körüli értéken szerepelt a könyveikben. Nem biztos, hogy ennyiért is adtak túl rajta, de az egyéb tételekből az látszik, hogy a vételár valahol 100 és 150 millió között lehetett. Ezt erősíti, hogy, Sánta János – szintén Fidesz-közeli vállalkozó – a vállalat 49 százalékáért saját bevallása szerint 70 milliót adott, amikor egy bő évre beszállt a kiadóba.
Retro Rádió: Andy Vajna – 41 millió forint
Az egyetlen országos rádiócsatornát, a Retro Rádiót működtető, Andy Vajna-közeli Hold Reklám Kft.-nél még azelőtt volt az utolsó tranzakció, hogy az országos adó elindult volna. Mivel itt az értéket ugye utóbbi jelenti, a filmügyi biztos üzleti köre viszonylag olcsón, 40 millió forint körüli összegért juthatott hozzá a céghez.
Helyi rádiók: Szíjj László – 10-30 millió forint
Azt sajnos nem lehet egyértelműen kideríteni, hogy a most ingyen átadott rádiós portfólió többi elemére mennyit költöttek azok a kormányközeli vállalkozók, akik eddig birtokolták. Ennek fő oka, hogy az alföldi Gong Rádió és a balatoni Part FM-et működtető Echo Penisola Kft. közvetve került jelenlegi tulajdonosához, a Duna Aszfalttal milliárdos állami beszerzéseket nyerő Szíjj Lászlóhoz. A cégeket eredetileg barátja és üzlettársa, Mészáros Lőrinc akarta megvenni, de a versenyhivatal közbeszólt. Így viszont csak az látszik, hogy Szíjj néhány 10 milliót fizethetett az akkori felcsúti polgármesternek, ám az rejtély, hogy Mészáros mennyiért vette az adókat. Mindenesetre az Echo Penisola lett az első vállalat, amely hivatalosan is az alapítvány tulajdonába került: a Bisnode adatbázisa szerint múlt hét szerdán be is jegyezték a váltást.
A maradék
A többi érdekeltség közül a Habony Árpád hitelezőjeként elhíresült Tombor Andráshoz kötődő Mandiner szintén néhány 10 milliós tétel lehetett, a Szíjj László által megvett Déli Szóról és a szegedma.hu-ról pedig ennyit sem lehet tudni, mert ezek csak az idén kerültek Mészáros Lőrinc barátjához. A
Lokált, a Lokál extrát, a lokal.hu-t és a 888.hu-t kiadó Modern Media Group Zrt.-t., illetve a
Ripost napilap, a Hello! magazin, illetve a ripost.hu és a faktor.hu portálok tulajdonosát, a Ripost Média Kft.-t
pedig már azok alapították, akik most átadták ezeket az alapítványnak, így vételárat sem az előbbi csoportot birtokló Habony Árpád, sem az utóbbit kézben tartó Ómolnár Miklós nem fizetett.
Jelentősebb tétel lehetett ugyanakkor a Hír TV és az Echo TV, ám ezeknél nem lehet kideríteni, hogy mennyibe kerültek annak, aki most ingyen lemondott róluk. Előbbinél annyit tudni, hogy amikor Simicska Lajos átadta állandó harcostársának, Fonyó Károlynak, akkor ezt vélhetően 112,7 millió forintért tette, ez azonban szinte biztosan nem a valós értéke a tévének, amely azóta ráadásul ismét tulajdonost váltott – rejtély, hogy mennyiért. | Több mint 30 milliárdos ajándékot kapott oligarcháitól a NER | Összeszedtük, hogy a Fidesz-közeli vállalkozók közül ki mennyit költött azokra a médiumokra, amelyeket most ingyen adott át egy alapítványnak. | null | 1 | https://g7.hu/allam/20181203/tobb-mint-30-milliardos-ajandekot-kapott-oligarchaitol-a-ner/ | 2018-12-03 12:58:00 | true | null | null | G7 |
Sinkovicz ZoltánKisbérpolgármestere nyilatkozott a szombati alakuló ülésről. A június kilencedikei választások eredményeképpen a nyolc testületi tagból négy új képviselő került a döntéshozók közé.
Három Fidesz-KDNP és öt Kisbéres egyesületi jelölt kezdhette el az elkövetkezendő öt év munkáját.Sinkovicz Zoltánelmondta, hogy az előzetes megbeszélések alapján alpolgármesternek Vithalm Norbertet jelölte, akit a testület egyhangúan megszavazott így a Kisbéres egyesület politikusa lett Kisbér alpolgármestere. A hivatalos köszöntő és eskütételek után, a polgármesteri és alpolgármesteri tiszteletdíjak megállapítása következett. A bizottsági struktúra áttekintésére és az összeférhetetlenség vizsgálatával, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó munkacsoport megválasztása még hátra van. | Megtartotta alakuló ülésést a kisbéri testület | Október ötödikén szombaton megtaratotta alakuló ülését a kisbéri testület. Az ülésen a Kisbér új alpolgármesterét egyhangúan megszavazták. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/kisber-uj-alpolgarmestere | null | true | null | null | KEMMA |
A nemzetgazdasági miniszter által a parlament elé kedden beterjesztett, az adózás rendjéről szóló törvény és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat megteremtené a jogszabályi alapját annak, hogy egy közös folyószámla-nyilvántartásba kerülhessenek az állami adóhatóság, illetve a vámhatóság által eddig külön-külön vezetett fizetési kötelezettségek.
Az adó- és vámfolyószámla integrációjával lehetővé válna, hogy az adózók 2016-tól kérhessék túlfizetésük átvezetését az adónemek között, vagy az esedékesség szerinti elszámolású adónemről konkrét fizetési kötelezettségre és fordítva, kivéve, ahol azt jogszabály kizárja.
Az adózók 2016-tól kizárólag akkor kapnának egyenlegközlőt, ha adószámlájukon a tartozás vagy a túlfizetés összege meghaladja a 2000 forintot. A javaslat megteremti a jogszabályi alapját annak is, hogy a közös folyószámlán nyilvántartott, de 2016. előtt a nettó késedelmi pótlékszámításban részt nem vett újabb köztehernemekben fennálló tartozásokra a késedelmi pótlékot nettó módon számítsák.
A módosítás rögzíti, hogy az adóügyekben alkalmazandó ügyintézési határidőt az eljáró adóhatóság vezetője kivételesen indokolt esetben egy alkalommal - legfeljebb 30 nappal - mely eljárásokban hosszabbíthatja meg.
A javaslat több ponton szigorítaná, illetve pontosítaná az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket. Így az adóhatóság a jelenlegi 15 millió, illetve 30 millió forint helyett már 5 millió, illetve 10 millió forintot meghaladó, 180 napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozás esetén megtagadhatná az adószám megállapítását, és a cégvezetők is bekerülnének az adóregisztrációs eljárás során vizsgált személyi körbe. Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy már a cég megalakulásakor ki tudják szűrni például azokat a magánszemélyeket, akik korábban jelentős adótartozással hagytak hátra egy vállalkozást.
A helyi és nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete méltatlansági eljárás keretében megszünteti annak a képviselőnek, polgármesternek, bizottsági tagnak a megbízatását, akinek az állammal szemben köztartozása áll fenn. Ehhez az adott személy köztartozásával kapcsolatos adatok megismerése szükséges, ami adótitoknak minősül, és jelenleg nem bocsátható a képviselő-testületek rendelkezésére. Ezt lehetővé tenné a törvényjavaslat.
A javaslat a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség kapcsán a korábbi 150 ezer forintról 200 ezer forintra emeli a pótlékmentes részletfizetés összeghatárát, amit a jövőben nemcsak az szja, hanem az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség kapcsán is alkalmazni lehetne. A részletfizetés továbbra is az esedékességtől számított 6 hónapra engedélyezhető. | Fontos változások jöhetnek az adótörvényben | Számos eljárási szabály módosulhat az adózás rendjéről szóló törvény módosításával, így például közös folyószámla-nyilvántartásba kerülhetnek az adó- és vámhatóság által nyilvántartott fizetési kötelezettségek, az szja-ban felemelhetik a részletfizetés értékhatárát, a képviselő-testületek pedig megismerhetik a méltatlansági eljárás lefolytatásához szükséges, köztartozással kapcsolatos adatokat. | null | 1 | http://www.napi.hu/ado/fontos_valtozasok_johetnek_az_adotorvenyben.604478.html | 2015-10-13 15:46:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Felsorolni sem könnyű, a MÁV mi mindennel kerül be a hírekbe mostanában
Szeptember 13-án Pécelen két szerelvény egymásba rohant volna, ha az úgynevezett vonatbefolyásoló berendezés nem állítja meg őket. Az egyik mozdony vezetője ugyanis nem vette figyelembe a továbbhaladást tiltó jelzést. A két vonat végül egymástól 700 méter távolságban fékezett le. A MÁV szerint az utasok nem voltak veszélyben.
Egy másik alkalommal egy szerelvényt tévedésből az úgynevezett tárolóvágányra húztak ki. Ötven utasnak - köztük egy veszélyeztetett terhes nőnek és egy kisgyerekes anyukának - a sínek mentén kellett visszabotladoznia a Nyugati pályaudvarra.
A Hatvan és Budapest között vasútvonal felújítása miatt a pótlóbuszokra átszállított utasoknak egy macskaköves járdán kell végighúzniuk bőröndjeiket, a megállóban pedig olyan kicsi tető van, hogy az alatt nem fér el egy IC összes utasa.
Még ennél is több embernek okozott kellemetlenséget az, hogy szeptemberben meghibásodtak a jegyautomaták és interneten sem lehetett jegyet vásárolni, a Keleti pályaudvaron pedig egész éjszaka nem működött a jegypénztár, mert az egyetlen éjszakás dolgozó megbetegedett Biber Anett szóvivő szerint.
Ez egyedi eset volt, de korábban a Nyugati pályaudvaron is korlátozták a pénztár nyitvatartását, mert a MÁV-nál óriási a munkaerőhiány. Augusztusban 30 vonat nem tudott elindulni, mert nem volt rájuk személyzet.
A Közlekedő Tömeg Egyesület elnökségi tagja, Gyöngyösi Máté szerint a létszámhiány már alapvetően befolyásolja a vasúti szolgáltatás színvonalát.
"Vannak olyan járatok, amelyek kimaradnak emiatt, a pénztárak hamarabb bezárnak, az emberek nem tudnak időben jegyet venni, és a vonatokon sincs elég kalauz"
A vasúttársaság nem ért egyet azzal, hogy a létszámhiány ilyen komoly problémát okoz. "A vonatok leközlekedtetésében nem okoz gondot, hogy folyamatosan keresünk munkatársakat, mert folyamatosan indulnak tanfolyamok, illetve
munkatársaink eldönthetik, hogy vállalnak-e túlórát, jönnek-e plusz szolgálatra, és minden lehetőséget, például a nyugdíjasok visszafoglalkoztatását is megragadjuk"
- mondta Biber Anett.
Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke nem ilyen derűlátó. "Az utazóközönség által igényelt személykocsi-állomány nem áll most a MÁV-Start Zrt. rendelkezésére" - mondta, hozzátéve, mintegy 1500 főt kellene fölvenni a társasághoz.
Közben
a MÁV 800 dolgozót keres, főleg jegyvizsgálókat, váltókezelőket, pénztárosokat és felsővezeték-szerelőket.
Az utóbbiakra különösen nagy szükség van, mert a felsővezetékek gyakran leszakadnak, amiről természetesen nem mindig a MÁV tehet. Szeptemberben Kaposváron például egy teherautó tépte le a vonatok továbbhaladását biztosító kábeleket, aztán megállás nélkül továbbhajtott. Máskor viszont a vasúttársaság vagy legalábbis az általa megbízott cég miatt késnek a vonatok. Budapest és Cegléd között például majdnem egy órával hosszabb lett a menetidő, mert a Városliget és Kőbánya között nem haladtak elég gyorsan a pályafelújítással. Szeptemberben a MÁV nemcsak egy felsővezetéket vesztett el, hanem egy felső vezetőt is. Völgyesi Károly általános és műszaki vezérigazgató-helyettes munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, az erről szóló szűkszavú közleményből azonban nem derült ki, hogy távozásának köze van-e a sokasodó meghibásodásokhoz.
Mindazonáltal az elmúlt egy hónapban néhány jó hír is érkezett a MÁV-tól. A társaság bejelentette, hogy mostantól magyarul is kiírja a határon túli állomásneveket, jövőre
az emeletes motorvonatoknak köszönhetően jelentősen javul majd a szolgáltatás színvonala a fővárosba vezető váci és ceglédi vonalon,
2023-ig pedig felújítanak 50 vasútállomást a 700-ból.
Ez utóbbiról Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója nyilatkozott az InfoRádióban. "A MÁV minden évben 4-5 milliárd forintot állomásfelújításra fordít, ez folytatódik is. Zuglóban és Kőbányán hamarosan átadásra is sor kerül."
A további fejlesztési tervekről Loppert Dániel, a MÁV kommunikációs igazgatója tájékoztatott. "Azt tervezzük, hogy
2025-ig a Budapest-Debrecen vonal menetideje 2 óra alá csökken, Budapest és Miskolc között pedig 1 és háromnegyed óra közelébe."
Ennek ellenére az MSZP és a DK Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatójának lemondását sürgeti.
A cégvezető csütörtökön este hat órától az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz.
Nyitókép: MTI/H. Szabó Sándor - illusztráció | Felsorolni sem könnyű, a MÁV mi mindennel kerül be a hírekbe mostanában | Elromlott jegyautomaták, majdnem összeütköző vonatok, késések, járatkimaradások, leszakadó felsővezeték és távozó felső vezető - sokasodnak a problémák a MÁV háza táján. Ugyanakkor tervek is vannak új emeletes vonatokról, felújított állomásokról és rövidülő menetidőkről. Az InfoRádió összegyűjtötte, hogy a vasúttársaság az elmúlt hetekben milyen hírekkel tudott bekerülni a hírekbe, a cég elnök-vezérigazgatója ugyanis csütörtökön az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz. | [
"máv",
"homolya róbert",
"vasút",
"aréna"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2019/09/18/felsorolni-sem-konnyu-a-mav-mi-mindennel-kerul-be-a-hirekbe-mostanaban | 2019-09-18 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Dudi Sela tüntette el a magasságbeli különbséget közte és Ivo Karlovic között.
Javában zajlik a kolumbiai Bogotában rendezett keménypályás férfiverseny, ahová a horvát óriás, Ivo Karlovic címvédőként érkezett. A 211 centiméter magas teniszező, aki már a legjobb négy között jár, a második körben vicces pillanatokat élt át.
Az izraeli Dudi Sela volt Karlovic ellenfele, a horvát két kiélezett szettben győzte le riválisát. Az izraelis játékos miután a hálóba ütötte a labdát előbb szerzett egy széket és csak arra felállva gratulált ellenfelének – Sela 175 centiméter magas. | Székre állva gratulált ellenfelének | Dudi Sela tüntette el a magasságbeli különbséget közte és Ivo Karlovic között. | [
"sport",
"tenisz",
"ivo karlovic",
"dudi sela"
] | 0 | https://24.hu/sport/2014/07/19/szekre-allva-gratulalt-ellenfelenek | 2014-07-19 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságára beérkezett az összes eredeti munkaszerződés a Millenáris Kht. távozott ügyvezetőjének több tízmilliós kifizetése ügyében. A Magyar Hírlap úgy tudja, a nyomozók szerint az iratok megalapozhatják a kifizetést intéző államtitkárral, Bártfai Bélával szemben a sikkasztás alapos gyanúját.
Miután államtitkári beosztású személyeket érintő bűncselekmények esetén a jogszabályok értelmében a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal jogosult eljárni, napokon belül döntnek arról, saját hatáskörbe vonják-e az ügyet vagy sem.
Mint arról már beszámoltunk, a kancellária új vezetője tett feljelentést, miután tudomására jutott, hogy a kht. korábbi ügyvezetője Berkecz Jánosné a munkaszerződésében foglalt járandóságának többszörösét vehette fel munkáltatója, a Miniszterelnöki Hivatal volt közigazgatási államtitkára, Bártfai Béla jóvoltából. Az SZBEI 15 napos határidejű feljelentéskiegészítés keretében szerezte be az ügyvezető munkaszerződését. A lap információi szerint a munkaszerződés abban az esetben is legfeljebb egyévi járandóság kifizetését tette lehetővé az ügyvezető számára, ha a munkáltató MEH mond fel. Ám ehelyett közös megegyezéssel távozott a volt vezető, amiután hároméves fizetését vehette fel. Ez pedig - a nyomozók elődleges megállapítása szerint - felvetheti a kifizetésben közreműködő államtitkár büntetőjogi felelősségét. | Millenáris Kht.: sikkasztás a gyanú | A rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni
Igazgatóságára beérkezett az összes
eredeti munkaszerződés a Millenáris Kht.
távozott ügyvezetőjének több
tízmilliós kifizetése ügyében. A
Magyar Hírlap úgy tudja, a nyomozók szerint az
iratok megalapozhatják a kifizetést intéző
államtitkárral, Bártfai Bélával
szemben a sikkasztás alapos gyanúját. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2002/7/20020704millenaris | 2002-07-04 08:09:00 | true | null | null | Origo |
Az Egyesült Államok keleti partvidékét fenyegeti az Earl hurrikán, amely immár négyes fokozatúra erősödött, és 220 kilométeres csúcssebességgel tombol.
Az amerikai nemzeti hurrikánközpont helyi idő szerint szerdán kiadott közleményében bejelentette, hogy a Virginia, Észak-Karolina és Maryland államokban elővigyázatosságból rendkívüli állapotot rendeltek el annak ellenére, hogy a Karib-tenger térségét sújtó hurrikán egyelőre még mintegy 1000 kilométer távolságban van a keleti partvidéktől.
Az amerikai hatóságok Maine államtól északra felszólították a lakosságot, hogy készüljön fel az esetleges katasztrófára, és elsősorban élelmiszer-készleteket tartalékoljanak. Észak-Karolinában az illetékesek egyes mélyebben fekvő területek lakosságának evakuálását rendelték el. A hatóságok szerint az Earl már csütörtökön elérheti Észak-Karolinát, ahonnan értesülések szerint menekülnek a turisták.
Barack Obama amerikai elnök utasította a belbiztonsági minisztériumot és a szövetségi katasztrófavédelmi hatóságot (FEMA), hogy segítsék a szövetségi állami és helyi társintézményeket, koordinálják a katasztrófamentést.
A haditengerészet Cole nevű hadihajója a várható természeti csapás miatt előbb hazatér virginiai honállomására. A Cole-nak eredetileg néhány nappal később kellett volna visszatérnie Szomália környékéről, ahol hét hónapig részt vett a nemzetközi közösség kalózkodás elleni műveleteiben.
Az Earl, amely hétfőn erősödött hármasról négyes fokozatú hurrikánná, mostanáig a Karib-tenger északkeleti részében pusztított. Az erős esőzéssel érkező, óránként 215 kilométeres szélvihar fákat döntött ki és háztetőket szaggatott le. A hurrikán által felkorbácsolt tenger elöntötte az alacsonyan fekvő területeket. A térségben található több szigetállamból áramkimaradást jelentettek.
Szakértők szerint az aggodalmak teljes mértékben indokoltak. Az Earl immár négyes erősségű, azaz csupán egy fokozattal marad el a legerősebb hurrikántól, amilyen például öt évvel ezelőtt a Katrina volt. A Katrina 2005 augusztusi pusztításai során az Egyesült Államokban mintegy 1800 ember veszette életét, és több mint 300 ezren váltak hajléktalanná. | Kitelepítik a lakosságot Észak-Karolinában | Az Egyesült Államok keleti partvidékét fenyegeti az Earl hurrikán, amely immár négyes fokozatúra erősödött, és 220 kilométeres csúcssebességgel tombol. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2010/09/02/kitelepitik_lakossagot_eszak_karolinaban | 2010-09-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Goodfriend válaszolt Polt Péteréknek | Reagált az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője a legfőbb ügyész október 27-i megkeresésére, "érdemi információt nem jelölt meg" a beutazási tilalommal kapcsolatban, megerősítette ugyanakkor, hogy vízumügyről van szó, amelynek részletei bizalmasak - tudatta a Legfőbb Ügyészség (LÜ) péntek délután az MTI-vel. Egyúttal közölték azt is, hogy a választ megelőzően bűnügyi jogsegélyt kértek egy folyamatban lévő büntetőügyben az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumától. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141212-goodfriend-valaszolt-polt-peternek | 2014-12-12 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Kovács Péter Balázs, a DK Somogy megyei elnökségi tagja, Siófok egyik legismertebb polgára nem is sejthette, hogy micsoda lavina fogja nemsokára elragadni, amikor idén februárban az Árpi Lapjairól Kitiltottak Társasága nevű Facebook-csoportban meglátta ezt a bejegyzést, amit a saját fb-oldalán megosztott. A laza megosztás következménye azóta több rendőrségi kihallgatás, sőt, mivel az ügyészség is beszállt, Kovácsot már rabosították is. Nem egyedüliként, sőt, a magyar facebookozás történetéből hirtelen nem is emlékszem olyan súlyos ügyre, ahol 17 ember után nyomoznának, pusztán azért, mert nyomtak egy-egy share-t.
Az összesen több mint 40-szer megosztott bejegyzés – visszakereshető forrásokra hivatkozva – egy még 2014-ben lezajlott gyanús helyi ingatlanügyet szellőztet meg. A posztíró egy siófoki belvárosi ingatlan sorsát ismerteti, amit Balázs Árpád polgármestersége alatt meghökkentően olcsó, nem egészen 76 ezer forintos négyzetméteráron adtak el a szomszédos épület tulajdonosának. A bejegyzés több ponton megkérdőjelezi az eladás jogszerűségét. A lakás például nem szerepelt az ingatlannyilvántartásban, így a szerző szerint forgalomképtelen volt.
A későbbiekben fontos lesz, hogy a posztoló nem vádolta semmivel Balázs Árpádot, nem nevezte korruptnak, és nem vádolta bűncselekménnyel sem. Arra persze fölhívta a figyelmet, hogy hogy az egész ügylet igen gyanús, mondhatni büdös neki, és azt is kijelentette, hogy a megkötött szerződést érvénytelennek tartja.
A poszt közlése, majd a megosztások után Balázs Árpád feljelentést tett rágalmazás miatt. Az ügy azután kezdett bedurvulni, hogy az ügyészség közvádlóként beszállt, arra hivatkozva, hogy hivatalos személlyel szemben követték el rágalmazást. A gyanúsítottak közül 9-et ingyen védő Czeglédy Csaba, a jól ismert szombathelyi MSZP-s ügyvéd-politikus ennek jogosságát hevesen vitatja, rámutatva arra, hogy 2015 februárjában Balázs Árpád már majdnem egy éve nem volt polgármester.
2014 tavaszán ugyanis a bizarr – a Jobbikot és a DK-t is magába foglaló – helyi ad hoc koalíció által támogatott független jelölt, Lengyel Róbert brutális kampány után, nagy meglepetésre legyőzte a város fideszes erős emberét. A közgyűlés viszont fideszes többségű lett, miután a kormánypárt a nyolc egyéni kerületből hetet megnyert. A polgármester és a képviselőtestület viszonya meglehetősen feszült, különösen azóta, hogy Lengyel és az őt támogató erők elkezdték feltárni a korábbi fideszes városvezetés botrányait. A polgármester és a közgyűlési többség viszonya annyira pocsék, hogy az sok esetben bénítja magát a várost is, sokan már az új Esztergomként emlegették Siófokot.
A helyi közélet tehát nagyon megosztott, a hangulat harcias. Részben ezzel is magyarázható az egész abszurd ügy, tehát hogy a revansvágytól fűtött Balázs tett büntető feljelentést pár sima megosztás miatt. Siófoki beszélgetőpartnereink szerint a magyar átlagnál eleve gazdagabb városban különösen magas az internetezők aránya, és független hagyományos sajtó híján a közéleti informálódás fő terepe itt a Facebook: „Őrült internetháború folyik tavaly óta. A szobakiadás és a turizmus miatt itt a házinéniknek is van netjük és saját weboldaluk. A lumpenprolikat és a nagyon öregeket nem számítva az aktív választók 70-80 százaléka fent lehet a Facebookon” – mondta egy helybéli.
Kovács Péter Balázs szerint nem véletlen, hogy éppen őt, a város emblematikus baloldali személyiségét, az első városi tévé egykori vezetőjét, a Fürdőegylet újjáalapítóját, volt kodolányis főiskolai tanárt hallgatták ki többször is és rögtön az elsők között. Tudomása szerint a legtöbbször vegzáltak között van a helyi DK egy másik ismert alakja, illetve Farkas Hédi, a siófoki MSZP-szervezet mindenese is.
„Ez egy koncepciós per” – fogalmazott Kovács.
Másképp fogalmazott, de Czeglédy is teljesen alaptalannak – ügyvédnyelven „nem tényállásszerűnek” – tartja a gyanúsítást. A közügyben írott eredeti fb-poszt nem gyalázkodó, nem nevezte korruptnak a volt polgármestert – mondta az ügyvéd, aki azzal lett országosan ismert, amikor lebuktatta a kokainozó szombathelyi fideszeseket. Kilenc mostani védence egyik része politikus vagy aktivista, de van köztük több tök civil internetező.
Kovács birtokunkban lévő, szeptember 21-i kihallgatási jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a rendőrök azt próbálták kiszedni belőle, ismeri-e a többi share-előt. A férfi néhány helyben ismert figuráról állította, hogy ismeri őket. Panaszt nem tett a gyanúsítás ellen, de leszögezte, hogy nem tudta, hogy a megosztással bűncselekményt követ el.
Horváth Gábor, a DK választókerületi elnöke elmondta, hogy bár ő személyesen még a posztot publikáló fb-csoport nevével sem ért egyet, mert nem szereti leárpizni a politikai ellenfeleit, annyira felháborodott az ügyészség és rendőrség akcióján, hogy most direkt megosztotta a posztot a saját falán. | Sima Facebook-megosztásért hallgattak ki és rabosítottak 17 embert Siófokon | Az érintettek egy része biztos abban, hogy politikai bosszúhadjárat folyik, mert a volt fideszes polgármester a feljelentő, a gyanúsítottak között pedig van két helyi DK-s vezető és több MSZP-s is. | null | 1 | https://444.hu/2015/11/27/sima-facebook-megosztasert-hallgattak-ki-es-rabositottak-17-embert-siofokon | 2015-11-27 12:46:00 | true | null | null | 444 |
Nem ülhetnek többet motoron a palesztin nők
A nők nem utazhatnak többé motorkerékpáron vagy robogón a Gázai övezetben, amelyet a Hamász radikális palesztin mozgalom igazgat.
“Úgy döntöttünk, hogy megtiltjuk a nőknek a motorra ülést, megőrizve így társadalmunk stabilitását és hagyományait" - jelentette be csütörtökön a Hamász-kormányzat belügyminisztériuma.
Az övezetben eddig sem vezethettek kétkerekű járműveket a nők, de utasként felülhettek rájuk. | Nem ülhetnek többet motoron a palesztin nők | A nők nem utazhatnak többé motorkerékpáron vagy robogón a Gázai övezetben, amelyet a Hamász radikális palesztin mozgalom igazgat. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2009/10/08/nem_ulhetnek_tobbet_motoron | 2009-10-08 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Az Operaház vendége volt Müller Cecília: ezt mondta a reflektorfényben színpadra lépő tiszti főorvos
Müller Cecília mellett a Nemzeti Népegészségügyi Központ dolgozói is meghívott vendégek voltak tegnap délután az Operaházban, s az országos tiszti főorvos beszédet is mondott.
"Megdöbbenés és szomorúság" – Megszólalt az első fideszes politikus a Szájer-ügyről
"Inkább öngyilkos leszek, mint a börtön" – Rácsok mögé kerülhetnek a negyedik emeletről kizuhant Pannika szülei
Igazi sztárként fogadták az Operaházban Müller Cecíliát, aki – a Nemzeti Népegészségügyi Központ dolgozói mellett – meghívott vendégként tekinthette meg tegnap délután az Operházban az Itthon maradok/Joyful című produkciót – írja a 24.hu. Az országos tiszti főorvos asszony beszédet is mondott: a reflektorral bevilágított színpadon arról beszélt, jól eső, ha tisztelik a kollégáival végzett kemény munkájukat.
"Igazán szívhez szóló volt Ókovács Szilveszter főigazgató úr felajánlása, hiszen mindig megindító és örömteli dolog, ha elismerik a munkánkat" – kezdte Müller Cecília, aki ezután így folytatta:
"Kevés jut most a művészeknek, de amijük van, abból is adni tudnak, és amit kapunk, az mindenkinek a sajátja, nem kell osztoznunk az élményben."
(Ez is érdekelheti: Müller Cecília szombati nyilatkozata)
Az eseményről fényképek is készültek, amelyeket az Operaház megosztott a Facebook-oldalán: | Az Operaház vendége volt Müller Cecília: ezt mondta a reflektorfényben színpadra lépő tiszti főorvos | Müller Cecília mellett a Nemzeti Népegészségügyi Központ dolgozói is meghívott vendégek voltak tegnap délután az Operaházban, s az országos tiszti főorvos beszédet is mondott. | [
"Operaház",
"vendég",
"Müller Cecília",
"Nemzeti Népegészségügyi Központ",
"NNK",
"beszéd"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/muller-cecilia-operahaz-reflektorfeny-vendeg/f4830qv | 2020-10-12 19:57:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
A kreatív dokumentumfilmek a 21. század embereiről szólnak, közel vannak hozzájuk és a meztelen valóságot mesélik el amellett, hogy a 2019-es BIDF filmjei sokrétűek, akutak és több esetben tabutémákat is érintenek - olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
A világ legfrissebb, nemzetközi sikereket elért, egészestés, kreatív dokumentumfilmjeinek magyarországi versenye, fóruma és bemutatója, amely évről évre fesztiváldíjas, egyedi és különleges alkotásokat mutat be, olyan filmeket, amelyeket Magyarországon először vetítenek és többségében későbbi filmforgalmazásra sem kerülnek. Az alkotások témái valódi történetek emberi sorsokról, problémákról, társadalmi kérdésekről és drámákról.
A programban többek között Talal Derki Apákról és fiaikról című Sundance Filmfesztivál győztes dokumentumfilmje is látható lesz, valamint Máté Bence Koka, a hentes (Koka, the Butcher) című filmje is, amely a montanai Big Sky Dokumentumfilm fesztivál rövidfilmes versenyprogramjában nyert első díjat.
A művészeti élet és a sajtó elismert szereplőiből álló rangos, nemzetközi zsűri, valamint nemzetközi diák- és nyugdíjas zsűri öt kategóriában díjazza a filmeket (Meztelen remény, Meztelen üzenet, Meztelen igazság, Meztelen szenvedély, Meztelen rövidség).
A vetítések után a közönség a meghívott alkotókkal is találkozhat. | A meztelen valóságot mutatják be jövőre a BIDF dokumentumfilmjei | Meztelen valóság a filmvásznon a szlogenje a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak (BIDF), amelyet Budapesten, a Cinema City Aréna moziban rendeznek meg január 28. és február 3. között ötödik alkalommal. | [
"film",
"dokumentumfilm",
"fesztivál",
"budapest"
] | 0 | https://infostart.hu/kultura/2018/12/15/a-meztelen-valosagot-mutatjak-be-jovore-a-bidf-dokumentumfilmjei | 2018-12-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Hogy a történelem megszállása olykor húsba vágóbb szükséglet, mint területek bekebelezése vagy népcsoportok igába hajtása, arra a Kárpát-medence és maga Közép- és Kelet-Európa garantálja a legsötétebb példákat. Arra biztosan, hogy e kétféle stratégiai igény nem különülhet el egymástól, ha igazán ütőképes és tartós hódítás a cél. Megkaparintani egy földet, és újratelepíteni, azaz új mítoszokkal, új hősökkel, új hőstettekkel retusálni annak történelmét - a XX. századi Magyarországnak is sokszor megszenvedett, súlyos tapasztalata ez, amelyből a XXI. századi Magyarország vonta le nem kevésbé súlyos következtetéseit.
Legfőképpen azt, hogy szuverén, magabiztos és a tények tiszteletén alapuló emlékezetpolitika nélkül nincs teljes értékű nemzettudat, nincs egészséges identitású nemzeti közösség, tehát nincs szuverén állam. Hogy az emlékezetpolitika szükségképpen identitáspolitika is, egyik a másik nélkül értelmét és létjogosultságát veszti.
Csakhogy Kelet-Közép-Európa országaiban még egy történelmi kolonc akadályozza az emlékezetpolitika működését. Csingiz Ajtmatov kirgiz író idéz fel - vagy éppenséggel alkot meg - Az évszázadnál hosszabb ez a nap című, 1981-es regényében egy kegyetlen belső-ázsiai legendát arról, ahogy a zsuanzsuanok hajdan elbántak hadifoglyaikkal.
Frissen levágott teve nyakbőrét húzták a kopaszra borotvált legények fejére, majd kitették őket a perzselő pusztába, hogy a tevebőr lassan ráfeszüljön a koponyájukra.
A legtöbben nem élték túl a kínzást, de aki igen, az örökre elvesztette emlékeit: "Mankurt lett belőle, rab, aki nem emlékszik a múltjára" - írja Ajtmatov, hozzátéve: "Egyenértékű lévén a szótlan állattal, tökéletesen engedelmes és veszélytelen volt. [...] A mankurt, akár a kutya, csak a gazdáit ismerte." Az eredetétől, történelmétől, családjától, népétől, hovatartozásától megfosztott ajtmatovi embertípus alapján nyert polgárjogot a Szovjetunió területén a "mankurtizacija" kifejezés, amely az identitás eltörlését és a gyökerektől elszakítást jelentette.
Nos, a "mankurtizáció" kísérleti terepe volt az összes szovjet bábállam, így az 1949 és 1989 közötti Magyarország is. A kísérlet olyannyira jól sikerült, hogy hazánk újrapolgárosodásának, történelem- és hagyománytisztelő, de a jövő horizontját fürkésző középosztálya újrateremtésének még most is sokszor akadálya a tovább élő Homo sovieticus, a hagyománytudatától megfosztott, nemzeti kultúrája, közösségi traumái és örömei iránt közömbös figura, aki mankurti örökségét a Kádár János fémjelezte korszakból örökíti tovább nemzedékről nemzedékre.
A magyar emlékezetpolitika tehát arra van kényszerítve, hogy a kommunista identitásrombolás perzselő pusztáiból induljon el, és legalább egy évszázadnyi hátrányt dolgozzon le.
Csakhogy túl a történelem retusálásán és túl a történelem elvételén van még egy koloncunk. Az első világégést követő békediktátumok ugyanis, amelyek az egész XX. századot kényszerpályára állították, és előkészítették a terepet a különféle színű diktatúráknak, Magyarország területének feldarabolását követően emlékezetpolitikai hidegháborút is kirobbantottak a Kárpát-medencében. A hazánkból kihasított régiókkal gyarapodó új államalakulatok ugyanis szinte minden gazdasági szükségletüknél fontosabbnak tartották visszamenőlegesen is igazolni jussukat. A nem létező hősi múlt megteremtése természetes szükségszerűség egy történeti-területi jogokat támasztó, e jogokat a messzi múltba visszavetítő többségi közösség számára, amelynek tagjai egy kolozsvári étterem Wiener Schnitzeljében is képesek Nagy-Magyarország térképét vizionálni - és gasztronómiai revizionizmust kiáltani...
A mai magyar emlékezetpolitikának a fenti történelmi okok miatt kellett szédítő hátrányt ledolgoznia. Először is a történelem szemétdombjára száműzni a zűrzavaros, mégis makacsul tovább élő elemeket, amelyek gátjai a szellemi visszapolgárosodásnak. Újra közösséggé kovácsolnia a határokkal szétszabdalt nemzettestet a Kárpát-medencében, hogy a mai ausztriai Burgenlandtól a szlovákiai Felvidéken és az ukrajnai Kárpátalján át a romániai Erdély és a délszláv államok magyar kisebbségeiig újra összenőjön kulturális és identitásösszegző értelemben, ami összetartozik.
Szembenézni a történelmi bűnökkel, mindazzal, amit külső és belső erők nyomására a honi nácik és kommunisták elkövettek saját nemzettársaik és nemzetük ellen, ellentmondást nem tűrőn nyomatékosítva azt is, hogy a magyar holokauszt az egész magyar nemzet tragédiája - amint Orbán Viktor miniszterelnök deklarálta 2014-ben, amelyet a holokauszt emlékévévé nyilvánított a kormány.
És 2001 óta minden év április 16-án megemlékezünk a soá magyar áldozatairól. Február 25. a kommunista diktatúra áldozatainak, január 19. a magyarországi németek elhurcolásának, november 25. a szovjet Gulag-szigetvilágba deportált magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja lett.
Új emlékhelyek, új emléknapok és emlékévek születtek meg Orbán Viktor kormányainak regnálása alatt, hogy a magyar emlékezetpolitika ne csak hátrányleküzdő, hanem rehabilitáló és jövőmegalapozó is legyen. És a magyar történelmi folytonosság visszaállítója. A 2011-ben megszületett új alaptörvényünk - amely a sztálinista alapokon megalkotott régit váltotta le - kimondja, hogy "elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét".
Kimondja továbbá, hogy "Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket". Ezt a célt szolgálja minden évben a nemzeti összetartozás napja, június 4-e is, mely napon 1920-ban Magyarország képviselői ellenjegyezték a trianoni békediktátumot.
És új alaptörvényünk kimondja azt is, hogy "a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra". Talán ez a magyar emlékezetpolitika legfontosabb alapelve. Minden mankurtizáció ellenszéruma.
A szerző a Magyar Összetartozás Intézete igazgatója, írása a Die Tagespostban jelent meg | A felejtéspolitikától az emlékezetpolitikáig | Az emlékezetpolitika egyszersmind identitáspolitika is. A mostani magyar kormány számos gesztust tett a történelmi sérelmek és sebek begyógyítására. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/velemeny/2024/10/a-felejtespolitikatol-az-emlekezetpolitikaig | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A való életben is megrendezik a Netflix rekordmagas nézettségű sorozatának játékát az Egyesült Királyságban. A dél-koreai Squid Game-ből (Nyerd meg az életed) ihletet merítő Universal Ents a jelek szerint ugyanis meglátta az üzleti lehetőséget a streamingszolgáltató nagy sikerű szériájában.
A sorozatban maguk a részt vevő játékosok a társadalom peremére került, adósságokban úszó személyek, akiket egy rejtélyes szervezet olyan játékra invitál, ahol a főnyeremény összege kiválthatná őket az adósságaikból. Ezeken a megmérettetéseken gyerekkorban játszott játékokon kell részt venniük. Amennyiben valakinek mind a hat játékot sikerül teljesítenie, akkor annak minden képzeletet felülmúló nyeremény üti a markát,
a kiesettek viszont az életükkel fizetnek.
Ezeket a játékokat veszik alapul a "Sqiud Game Live" néven megrendezendő esemény szervezői, persze itt senkinek sem kell amiatt aggódnia, hogy esetleg elhalálozhat. Jelentkezni a játékra itt lehet, és néhány egyszerű adat megadásával kell regisztrálni. Akiket a jelentkezők közül kiválasztanak, azokat egy előre egyeztetett északnyugat-angliai helyen veszik fel, és szállítják tovább a játék helyszínére.
Max Fox kreatív igazgató a következőket nyilatkozta a játék menetéről:
Szeretnénk biztosak lenni abban, hogy a játékélményeink biztonságosan, de éppoly lebilincselően zajlanak majd, ahogyan az a Squid Game-ben látható. Azonban a sikersorozat erőszakos jellege miatt óvatosak akarunk lenni, megpróbáljuk kiszűrni a kiszámíthatatlan embereket.
Az első játékot a tervek szerint november 27-én tartják.
(Forrás: LadBible) | Mindeközben - A valóságban is elindul a Squid Game | MindeközbenA való életben is megrendezik a Netflix rekordmagas nézettségű sorozatának játékát az Egyesült Királyságban. A dél-korea... | [
"mindeközben",
"percről percre",
"világmindenség",
"univerzum"
] | 0 | https://index.hu/mindekozben/poszt/2021/10/26/a-valosagban-is-elindul-a-squid-game | 2021-10-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Már csak két cégben maradt tulajdonosi vagy vezetői érdekeltsége Kelemen Beatrix Csillának, Mészáros Lőrinc volt feleségének, ugyanis augusztus 23-a óta már nem ő az ügyvezetője a Puskás Akadémia Sport Hotel Nonprofit Kft.-nek sem. Így jelenleg a Life TV mögött álló Media Vivantis Kft. tulajdonosa és igazgatósági elnöke, valamint a rendezvényszervezéssel foglalkozó Talentis Event and Marketing Kft. ügyvezetője.
Az alcsútdobozi Puskás Akadémia Sport Hotel Kft. éléről való augusztus végi távozása azért is érdekes, mert ez a cég üzemelteti az Alcsútdobozi Arborétumot is. Szeptember 24-én pedig az arborétum volt a helyszíne Mészáros Lőrinc felcsúti vállalkozó és Várkonyi Andrea esküvőjének. Tehát mindössze egy hónapon múlt, hogy ezen a napon ne Mészáros Lőrinc volt felesége legyen az ügyvezetője az esküvő helyszínéül szolgáló arborétumnak.
Maga a Puskás Akadémia Sport Hotel Kft. az elmúlt években folyamatosan gyarapodott, a 2016-os 146 millió forintos forgalomról 2020-ra eljutottak a 280 millió forintos szintig, a cég nyeresége pedig tavaly 16,3 millió forint volt, miközben az államtól 11,2 millió forint bértámogatást kaptak. A társaság tulajdonosa egyébként a Mészáros Lőrinc által elnökölt "A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány". Kelemen Beatrix Csilla utódja Czene Ferenc lett, aki a Mészáros Gasztro Kft. ügyvezetője is.
Álomesküvő álomszép környezetben! Ha szeretnéd a nagy napot igazán felejthetetlenné tenni, válassz minket és mi biztosítjuk szebbnél szebb helyszíneinket, profi csapatunkat és remek ízeinket! Gyönyörű helyszínt biztosítunk egyházi vagy polgári szertartás lebonyolításához, melyhez akár a lovas hintós szolgáltatásunkat is igénybe veheted
- olvasható a Puskás Sport Hotel oldalán.
Szolgáltatásaik pedig:
Lovashintó szolgáltatás
Egyházi szertartás a varázslatos Alcsútdobozi Arborétum kápolnájában akár helyszíni vendégvárással
Polgári szertartás hotelünk gyönyörű tóteraszán
Esküvői vacsora tálszervizes vagy svédasztalos formában
A cég főtevékenysége amúgy az éttermi vendéglátás, de az étterem felújítási munkálatok miatt október 4-én bezárt. Az újranyitás időpontja még bizonytalan, de az étterem közleménye szerint abban reménykednek, hogy 2022 nyár elején már fogadhatnak vendégeket.
Miközben Kelemen Beatrix Csilla céges érdekeltségei folyamatosan fogynak, Mészáros Lőrinc új feleségének szaporodnak a teendői az üzleti világban. Lapunk írta meg, hogy augusztus 31-től Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea 50-50 százalékos tulajdonosa lett az Ekho Belvedere Kft. nevű ingatlanos társaságnak. Emellett saját alapítványa is lett Várkonyi Andreának. | Mészáros Lőrinc exnejét egy hónappal az álomesküvő előtt váltották le a menyegző helyszínét biztosító cég éléről | Már nem Kelemen Beatrix Csilla az ügyvezetője az Alcsútdobozi Arborétumot is üzemeltető és ott esküvőket is szervező cégnek. Mészáros Lőrinc újranősülése előtt kellett távoznia. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-exnejet-egy-honappal-az-alomeskuvo-elott-valtottak-le-a-menyegzo-helyszinet-biztosito-ceg-elerol.html | 2021-10-08 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Augusztus végén lezárult a balatoni hajózás főszezonja. Nyár végéig bezárólag a Balatoni Hajózási Zrt. kompjai 1 millió 229 ezer, a személyhajók pedig 791 ezer utast szállítottak. Így idén a BAHART tavalyhoz képest már 2 hónappal korábban, augusztus végére elérte a 2 milliós utasszámot - áll a hajózási társaság közleményében.
A cég szerint a 10 százalékos növekedéshez a sűrűbb menetrend, a színes programválaszték és az új családi kedvezmények is hozzájárultak - írta meg a HírBalaton. Az új kompok és katamaránok népszerűségét mutatja az is, hogy az idén a balatoni hajózás felkerült a legnépszerűbb programokat összesítő, Best of Balaton listájára.
A kompok utasszáma 59 ezerrel haladta meg a tavalyi eredményt, és már több mint 500 ezer utast szállítottak Szántódrév és Tihanyrév között.
Egy percig sem volt üresjárat, kellett ez a turizmusnak.
A flotta friss tagjainak köszönhetően az idén minden korábbinál előbb érte el a BAHART a kétmilliós utasszámot - emelte ki Veigl Gábor, a BAHART vezérigazgatója. Hozzátette, a kompok jelentősége ugyanakkor túlmutat az utasszámokon is, hiszen azok meghatározó szerepet játszanak a tóparti települések közötti közlekedés támogatásában, a gépjárműforgalom és a károsanyag kibocsátás csökkentésében.
A magas utasszám ugyanakkor visszajelzés arra, hogy igény és szükség is van a jövőben hasonló fejlesztésekre, melyek révén modern és környezetkímélő kompokkal biztosíthatjuk az itt élők és az itt megszálló vendégek közlekedését, ezzel hozzájárulva a helyben lakók életminőségének növeléséhez, továbbá a négyévszakos balatoni turisztikai élménykínálat bővítéséhez is.
A személyhajók forgalma 134 ezer fővel emelkedett az idei szezon végéig.
a Tomaj nevű új katamaránnal utaztak a legtöbben, 120 ezren, míg a flottába visszakerülő Jókai nosztalgiahajó a Helka után a második legnépszerűbb klasszikus hajó volt.
a legtöbben Balatonfüred, Keszthely, Siófok, Balatonlelle és Balatonalmádi kikötőiből indultak sétahajózni,
a menetrendi hajózásban legszámottevőbb növekedés a legnépszerűbb Fonyód-Badacsony útvonalon történt.
A Balaton-átúszás és az augusztus 20-i hosszú hétvége mindent vitt.
Az augusztus 17-20-i hosszú hétvége az év eddigi legforgalmasabb időszakát jelentette a BAHART számára: csak 19-én a személyhajók és a kompok is mintegy 19-19 ezer utast szállítottak. A Balaton-átúszás július 21-i napján, több mint 16 ezren léptek a személyhajók fedélzetére. egyre többen vitték magukkal a kerékpárjukat is, az idei főszezon végéig: a kompokon 11 százalékos bővülés mellett közel 110 ezren, míg a személyhajókon mintegy 38 ezren, azaz 1 százalékkal többen utaztak bringával, mint tavaly ilyenkor.
A programhajók is sokkal több embert rinagttak a tavon, mint tavaly.
A gyerekhajókat a főszezon során több mint 8 ezer vendég vette igénybe, ami 6 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, a buli- és esti chill hajókon pedig több mint 21 ezren szórakoztak, augusztus 20-án pedig közel 2 ezer utas gyönyörködött a Balaton-parti tűzijátékokban a Társaság hajóin, amely 45 százalékos emelkedést jelent a tavalyi utasszámhoz képest. | Akkorát ment a BAHART, mint még soha, hatalmas a siker | A sikerhez a szolgálatba álló új hajók is hozzájárultak, amelyek beszerzését a cégbe történő állami tőkeemelés segítette. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/balaton-bahart-kompok-novekedes.795827.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Az Internazionale kispadján ülő portugál futballtréner, Jose Mourinho az általa vezetett csapatokat tekintve sorozatban századik hazai bajnokiján maradt veretlen.
A Serie A-ban címvédő milánói gárda a negyedik fordulóban 1-0-ra verte a Leccét a San Siro Stadionban, idénybeli második otthoni találkozóját is megnyerve. A nyáron érkezett portugál mester előtte, a Chelsea edzőjeként egymás után 60 meccsen szerzett legalább egy pontot a londoni Stamford Bridge-en, még korábban pedig 38-szor nem kapott ki odahaza a Portóval, az Estádio do Dragao arénában.
Előny a hazai pálya (MTI/EPA)
A különc viselkedéséről is elhíresült 45 éves szakember nem foglalkozott a fantasztikus sorozattal: a szerdai diadal után eltűnt a nyilvánosság elől, és segítőjét, Bepe Baresit küldte el a sajtótájékoztatóra. | Történelmet írt Mourinho | Az Internazionale kispadján ülő portugál futballtréner, Jose Mourinho az általa vezetett csapatokat tekintve sorozatban századik hazai bajnokiján maradt veretlen. | [
"foci"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2008/09/25/tortenelmet_irt_mourinho | 2008-09-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Semmelweis Egyetem által létrehozott tényfeltáró bizottság egy 21 évvel ezelőtt írt dolgozat létrejöttének körülményeit vizsgálta úgy, hogy azóta megváltoztak a jogszabályok, a belső szabályzatok, sőt az az intézmény sincs már, ahová Schmitt Pál az értekezést írta. Kérdéses, mit lehet tenni azután, hogy a bizottság arra az abszurd megállapításra jutott, hogy Schmitt a kisdoktorit "szokatlanul nagy terjedelmű" fordításra alapozta, de a doktori eljárás "formailag megfelelő volt, szakmai hibát legfeljebb a már nem létező Testnevelési Főiskola vétett, amely "a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak".
A bizottságnak kétségtelenül bonyolult jogi helyzetet kellett kezelni. Schmitt Pál 1991-ben a Testnevelési Egyetemre adta be a dolgozatot. Akkor az 1985-ben elfogadott oktatási törvény volt hatályban. Ez szabályozta a kisdoktori cím, azaz az egyetemi tudományos (doctor universitatis) cím megszerzésének feltételeit.
Ezen alapult az egyetem akkori Doktori Szabályzata is. Ez írta elő, hogy a cím megszerzéséhez szükség van a doktori szigorlatra, legalább egy idegen nyelv középfokú ìsmeretére, és "a tudományos munka módszereinek alkalmazásával önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt mutató értekezés vagy a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás benyújtására".
A cím odaítéléséről akkor a doktori tanács döntött. Az akkori szabályzat úgy szólt, hogy az Egyetemi Tanács jogosult a cím visszavonására, ha az értekezést más készítette vagy az más személy munkájának illetéktelen felhasználásával készült. Ez a Dr név használatának megtiltását, a személyi igazolványból való törlést jelentette, illetve a határozatot közzé kellett tenni a Művelődési Közlönyben és OTSH Közlönyben is.
Schmitt doktoriját azonban 2012-ben vizsgálták, amikor a Testnevelési Egyetem már a Semmelweis Egyetem egyik kara volt. Ma már kisdoktori címeket sem lehet adományozni. A cím adományozásának jogát már a 1993-as felsőoktatási törvény megszüntette, de a címet lehet viselni. Ezt a 2005-ös és az idén szeptemberben hatályba lépő új nemzeti felsőoktatásról szóló törvény is garantálja.
Még érdekesebb, hogy nem egészen tiszta a mostani plágiumgyanút vizsgáló tényfeltáró bizottság legitimitása sem. Ilyen testületet ugyanis az egyetem mostani belső szabályzatai nem nevesítenek, sőt az egyetem doktori iskolájának nincs kidolgozott eljárásrendje a plágiumgyanú kivizsgálására és szankciók érvényesítésére.
A tényfeltáró bizottság 1157 oldalas jelentését a nemzetierőforrás-miniszternek küldte el, bár Réthelyi Miklós nem illetékes az ügyben. Ahogy egyik minisztériumi forrásunk fogalmazott, azon kívül, hogy komoly olvasnivalót adtak ezzel a miniszternek és az apparátusnak, biztosak benne, hogy nem náluk van a labda. Ugyanígy már korábban azt mondta a Magyar Tudományos akadémia elnöke, hogy ők sem illetékesek állást foglalni Schmitt értekezéséről, hiszen a kisdoktori cím nem számít tudományos fokozatnak, a köztársasági elnök pedig nem tagja az MTA köztestületének.
Forró a Schmitt-pite, eldobná a Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem viszont továbbra is azt kommunikálja, hogy az ügyben nincs több dolguk.
"2005/CXXXIX. törv. 103. paragrafus/2." Ezt az sms-t kaptuk, minden további kommentár nélkül, az egyetem egyik vezetőjétől, miután szívósan érdeklődtünk arról, mit fog lépni az egyetem a tényfeltáró bizottság jelentésének elkészülte után.
Az említett bekezdés a felsőoktatási törvény 132. paragrafusában található, és azt mondja, hogy
"A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság indítványára a miniszter a bíróságnál – a 105. §-ban meghatározottak szerint – kezdeményezi a felsőoktatási intézmény által megszervezett vizsga eredményének, a kiállított bizonyítványnak, oklevélnek érvénytelenné nyilvánítását."
Csakhogy ez az egész nem az ilyen esetekre, hanem az akkredtációját elvesztő intézmények által kiadott diplomákra vonatkozik.
Balázs Ervin, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) új elnöke az Indexnek elmondta, hogy a SOTE rektora szerinte tévedett, amikor a nemzeti erőforrás minisztertől kért állásfoglalást. 1993-ban ugyanis megszűnt a dr. uni. kisdoktori cím. Bár annak birtokosai továbbra is használhatják a doktori címet, de ezzel már semmilyen előny nem jár.
Mivel a kisdoktori cím már nem számít tudományos fokozatnak, Balázs jogértelmezése szerint nem vonatkozik rá a hatályos, 2005-ös felsőoktatási törvény 103-as paragrafusa, amire a rektor gondolhatott, amikor a miniszterhez passzolta az ügyet. A MAB-nak nincs az ügyben hatásköre, a cím megvonásáról csak az egyetem dönthet – közölte Balázs Ervin. (Egyébként ezt mondta a vizsgálat elrendelésekor a testnevelési kar dékánja is. Tóth Miklós akkor azt mondta, a bizottság feladata, hogy feltárja a doktori védés körülményeit, a jelentés alapján pedig az egyetemnek kell levonnia a megfelelő következtetéseket.)
Nem sok példa akad
A doktori cím megvonása nagyon ritka. Néhány évvel ezelőtt a Debreceni Egyetemen történt az első ilyen eset. Az érintettet 2004-ben avatták doktorrá. A plágium gyanújára néhány nappal a címek ünnepélyes átadása előtt hívták fel az egyetem figyelmét, de akkor ezt nem volt idő kivizsgálni, így az ártatlanság vélelme alapján az illetőt doktorrá avatták.
Évekkel később ismét előkerült az ügy, ami már az MTA Etikai Bizottságához került, amely megalapozottnak találta a bejelentést. A Debreceni Egyetemen indult vizsgálat megállapította, hogy a jelölt a disszertációja 30 százalékát öt másik szerző munkáiból emelte át és tüntette fel sajátjaként. Az egyetem határozatot hozott a doktori cím visszavonásáról, de arról az érintettnek kellett gondoskodnia, hogy személyi igazolványából töröltesse a doktori címet. | Senki sem illetékes Schmitt ügyében | Senki sem illetékes Schmitt ügyében - 1157 oldal olvasnivalót adtak a miniszternek, de az ügy nem hozzá tartozik. A plágiumügy ritka, de amikor volt ilyen, az egyetem lépett. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/03/27/nem_tudni_ki_az_illetekes_most_schmitt_ugyeben/ | 2012-03-27 18:42:00 | true | null | null | Index |
Abban jobb- és baloldalon mindenki egyet ért, hogy Szalai Annamária halálával lezárult egy médiatörténeti korszak, abban azonban megoszlanak a vélemények, hogy az általa irányított NMHH mennyire felelt meg a szakmai kihívásoknak az elmúlt két és fél évben. Összeállításunkban a valóságshow-k büntetésétől a korhatárkarikák szigorításán át a kereskedelmi rádiók frekvenciaügyéig keressük a választ a kérdésre Polyák Gábor médiajogász, és Szabó László, a közmédia egykori szóvivője és a médiatörvény kidolgozásában is részt vevő kommunikációs szakember segítségével.
Az NMHH 2010. október 10-én alakult meg a Nemzeti Hírközlési Hatóság utódjaként, önálló szerve a Médiatanács, mely jogutódja a korábbi Országos Rádió- és Televízió Testületnek. Az NMHH és a Médiatanács elnöki posztját azonban egy személyben Szalai Annamária töltötte be, a testületben pedig csak fideszes jelöltek kaptak helyet.
A médiahatóság sokak szerint túlbuzgón kezdte meg a működését, hiszen elsőként azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy egy hallgatói panasz alapján vizsgálatot indított a Tilos Rádió ellen, mert 2010 egy szeptemberi délutánján leadták Ice-T It’s on című számát, melyet a hatóság "erőszakra buzdító opusnak" minősített. A hatóság Médiatanácsa bő két hetet vizsgálódott, hivatalos fordítást készítettek a számról, majd úgy döntöttek, hogy mégsem indítanak eljárást a rádió ellen. Az ügy azonban így is hangos visszhangot keltett, az NMHH nevét akkor jegyezték meg külföldön is, a rapper pedig saját twitteroldalán védte meg a rádiót.
Szigorúan a kertévékkel
Az NMHH következő intézkedéssorozatával nekiment a kereskedelmi tévék valóságshow-inak, amit a szakemberek részben jogosnak tartanak. A TV2-futó Édesnégyes 100 millió forintos büntetést kapott, Alekosz Összeesküvők című show-ja pedig tavaly márciusban csak 18 millió forintos büntetést "gyűjtött be", tehát a csatorna megúszta 118 millió forinttal. Ezzel szemben az RTL Klubot a Való Világ 4 miatt összesen 282 millióra büntették, Alekosz párkeresős műsorára pedig 6,5 millió forintos büntetést róttak ki, összesen 288,5 millió forintos összegben. A Való Világ 5-öt az NMHH már nem szankcionálta, mivel a csatorna későbbi időpontban, magasabb korhatárkarikával adta le a realityt.
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemező Műhely szakértője szerint a valóságshow-kkal szemben indított háború "leginkább arra volt jó az új hatóságnak, hogy egyrészről demonstrálja a gyermekvédelem melletti elkötelezettséget, ráadásul a ValóVilág-barométerrel egész kreatívan, és egyúttal megmutassa, milyen finoman bánik a büntetésekkel. Ezekben az ügyekben vált világossá, mit jelent a fokozatosság elve, igaz, mindjárt hiba is csúszott bele, mert nagyjából azonos jogi háttér és jogsértés mellett az egyik csatorna (RTL) sokszoros büntetését kapta annak, amit a másik csatorna".
Fotó: RTL Klub / Sajtóklub Egy jelenet a Való Világból
Szabó László kommunikációs szakember szerint viszont "ezt a harcot nem, vagy aligha lehet megnyerni. A reality dübörgő műfaj, akkora bevételeket hoznak – és márkaérték-növekedést a csatornáknak –, amit a jogszabály alapján kiszabott büntetések nem tudnak érdemben csökkenteni. Két dolgot kéne tenni: egyrészt racionális alapon megértetni a tévékkel, hogy meddig kellene elmenniük ocsmányságban. Szerintem ez menne, ha csak büntetünk, azzal nem megyünk semmire. Másrészt kellene közszolgálati reality-ket csinálni. Lehet ilyet, a BBC vagy a Zone tele van ilyenekkel. Olyanokat, amiknek valami tanulságuk is van, túl azon, hogy milyen változatos is a magyar nyelv, ha a káromkodásról van szó".
Közel félmilliárdot hajtottak be Az NMMH tájékoztatása szerint az összes törvénysértést (nemcsak a valóságshow-kkal kapcsolatban) megállapító döntések száma a TV2-vel szemben 62 volt, ebből 30 esetben összesen 135 791 389 Ft értékben szabtak ki "pénzügyi jogkövetkezményt". Az RTL Klub esetében 37 törvénysértést állapítottak meg, ebből 17 esetben róttak ki büntetést, összesen 333 557 831 Ft értékben. Az MTV Zrt.-nél 39 törvénysértést találtak, és 16 esetet szankcionáltak, összesen 4 130 000 Ft értékben.
Elnézően a közmédiával
A kereskedelmi tévékkel szembeni izmozással ellentétben az NMHH Médiatanácsa a szakma szerint igencsak kesztyűs kézzel bánt a közmédiával. Három esetet leszámítva – az Este elfogultsága miatti figyelmeztetés, a műsorkvóta nem teljesítése miatti eljárás és a hangos reklámok büntetése az m1-en és a Duna TV-n – egyáltalán nem foglalkoztak az olyan ügyekkel, amelyek nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot kaptak, mint például a Cohn-Bendit-tudósítás meghamisítása vagy Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökének kiretusálása a Híradóban.
Ráadásul a Pesty Fekete Doboz cigány-magyar együttélésről szóló riportját azután is megvédték, hogy az alapvető jogok országgyűlési biztosa szerint a műsor sértette az egyenlő méltóság elvét és felszólította a Médiatanácsot, hogy fokozott szakmaisággal járjanak el az ilyen ügyekben.
Ezzel kapcsolatban Polyák Gábor úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy "az NMHH közmédiával kapcsolatos tevékenysége az egyik leginkább védhetetlen. Gyakorlatilag soha nem vonta felelősségre a hatóság a köztévét, noha a hozzá érkező panaszok jelentős hányada a köztévé ellen irányul. Amíg a Mérték mérte, a kiegyensúlyozottsági panaszok 80 százaléka ment az m1 ellen, és egy elmarasztalás sem született. A Cohn-Bendit- és a Lomnici-ügyekben a Médiatanács jogértelmezése erősen vitatható, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy ugyanígy alakult volna a gyakorlat, ha ezek az ügyek nem a köztévét érintik. Látványosan beteg az a rendszer, ahol a felügyeletet ugyanaz a szervezet látja el, amelyik a vezetők kinevezését és így lényegében a közmédia ura. Ilyen helyzetben esély sincs a pártatlan elbírálásra".
Szabó László egykori közmédia szóvivő szerint viszont "nehéz kérdés ez, mert ha a közmédia hibázik, az sokkal nagyobb port ver fel az újságírók és a véleményformálók körében, mint ha egy kereskedelmi média. Talán kicsit joggal van így. Sokkal több műsorpercet állít elő a közmédia, arányaiban sokkal kevesebb hibával, mint sok más televíziós tartalomszolgáltató. Hajlamos vagyok úgy vélni, hogy a hibák valójában kisebbek voltak, mint amekkora hisztit sikerült némelyik körül kelteni".
Klubrádió: az elsőszámú ellenség
Az NMHH külföldön is legnagyobb vihart kavart ügye egyértelműen a Klubrádió volt, mellyel már 2010 decemberében megkezdték a harcot, amikor annak ellenére nem adták oda nekik a 92,9-es frekvenciát, hogy jogelődjük, az ORTT a rádiónak ítélte azt. A háború számos, az NMHH által elvesztett per után csütörtökön zárult le, amikor a Fővárosi Ítélőtábla a rádiónak ítélte az anyagilag sokkal kedvezőbb, közösségi rádiós 92,9-es frekvenciát. A helyzet azonban ezzel csak bonyolódott, hiszen szintén sok vesztes per után az NMHH éppen egy hónappal ezelőtt adta oda a Klubrádió által jelenleg is használt 95,3-as frekvenciát a rádiónak. A rádiónak így most két frekvenciája van, feltehetően a fizetős 95,3-ról lemondanak majd, és arra új pályázatot kell kiírjon a hatóság.
Az ügy számos külföldi jogvédő megszólalása után az Európai Bizottság elé került, Ryan Heath szóvivő tavaly nyáron például úgy nyilatkozott, hogy "tisztában vagyunk azokkal az érvekkel, melyek szerint a Médiatanács így akarja elhallgattatni a legbefolyásosabb ellenzéki rádióadót", majd bejelentette, hogy ha kell, beavatkoznak az ügyben.
Polyák szerint "soha nem fogjuk már megtudni, miért mentek el a falig, és aztán jól le is fejelték, de ez minden szereplőnek óriási károkat okozott. A Klubrádió normális működését súlyosan veszélyeztette, a hatóság megítélését és a magyar médiahelyzet értékelését folyamatosan rontotta, külföldön is napirenden tartva a témát".
Szabó ezzel részben egyetértve úgy vélte, hogy "ez egy olyan vita, aminek nincs nyertese. A magyar igazságszolgáltatásról is véleményt mond az, hogy három éve nem képes egyértelműen kimondani, hogy mitől lesz érvényes egy pályázat. Ember nincs, aki követni tudja, hogy mikor mi volt pontosan a helyzet, néhány jól felkészült médiajogászon kívül. Viszont alkalmakat adott arra, hogy kreatív jogértelmezési technikákat lehessen bevetni. De a Klubrádió szól".
Reklámok: egy engedmény, egy szigorítás
Az NMHH kereskedelmi szempontból a legnagyobb eredményt a termékelhelyezés tekintetében érte el a szakértők szerint. A médiatörvény által biztosított lehetőség egy olyan régóta fennálló problematikát oldott fel, ami addig sorozatos büntetéseket vont maga után.
Szabó László egyetért azzal az állásponttal, hogy a termékelhelyezés szabályozása helyes volt és sikeres, Polyák szerint azonban valójában nem volt választásuk, "a piaci szereplők nem tűrték volna, hogy a magyar szabályozás ne engedje meg. Tudomásul kell venni, hogy a kereskedelmi televíziók keresik az új bevételi lehetőségeket, és ha kell, ehhez igazítják a műsorokat, igyekeznek minél több olyan műsort gyártani, amiben lehet termékelhelyezés. A termékelhelyezés megtiltása a maradék szereplőket is elriasztotta volna a magyar tévés piacról".
Termékelhelyezés Hajdu Péter műsorában
Az engedélyezés azonban Polyák szerint egyelőre kudarcnak tekinthető, mivel "nem sikerült hazacsábítani a külföldön működő magyar nyelvű csatornákat, sőt az RTL Klub és a TV2 is külföldön indított újabb csatornát. Hiába tartalmaz a törvény - nagyon helyesen - komoly gazdasági engedményeket, a kiszámíthatatlan környezet taszítja a vállalkozásokat".
Bár a médiajogász szerint teljesen felesleges volt szabályozni a tévében a hangos reklámokat, az NMHH közlése szerint az egyik legtipikusabb probléma, ami miatt a nézők a hatósághoz fordultak, az a műsorszámok közötti reklámok megemelt hangereje volt. Az NMHH ráadásul saját szoftvert fejlesztett ki a mérésre, és jó sok időt adtak a tévéknek arra, hogy leszokjanak a nézők ijesztgetéséről. Először 2011 novemberében indítottak eljárást öt tévé ellen, de úgy tűnik, hogy sok adó még mindig nem szokott le róla, hiszen legutóbb idén márciusban a Duna TV-re 90, az m2-re 100, a TV2-re pedig 40 ezer forintos pénzbüntetést szabtak ki.
Egyes vélemények szerint viszont a szankció mértéke nem elriasztó hatású, és valószínűleg ezzel ért egyet Szabó László is, aki amellett, hogy helyesli a döntést, nem érti, "hogy lehet, hogy még mindig van ilyen. Nyilván nem azért, mert minden hangmérnöknek elmegy a hallása, ha a reklámblokk jön, itt is gazdasági érdekek vannak. Tessék odacsapni!".
Két ORTT-elnök sem vállalta az elemzést
Az Index szakértőként szerette volna az egyes kérdések értékelésébe bevonni Majtényi Lászlót, az ORTT 2008-2009 közötti elnökét, aki azonban erre nem vállalkozott, mivel minősíthetetlennek tartja a hatóság teljesítményét. Azt azonban elmondta, hogy rendkívül csalódott és olyan mértékben helyteleníti a politikailag egyszínű Médiatanács és a hatóság működését, hogy szerinte az lenne a legjobb, ha feloszlatnák az egész szervezetet. "Az NMHH költségvetése nagyságrendileg megegyezik azzal az összeggel, amit most kivonnak a felsőoktatásból. Az elmúlt 22 év keserű tapasztalatai mondatják azt velem, hogy semmi szükség egy ilyen hatóságra. A magyar politikai elit korlátoltsága ugyanis egyik kormány alatt sem tette lehetővé egy olcsó és jól működő médiahatóság létrejöttét, a mostani meg különösen nem. Az ORTT és az NMHH nevéhez botrányos csalások sorozata köthető, kezdve az első kereskedelmi tévés frekvenciadöntésektől a későbbi rádiós frekvenciák megítéléséig" – mondja Majtényi, aki éppen a Class FM és a Neo FM nyertes pályázatai miatt mondott le tisztségéről.
"Olyan rendszert képzelek el, ahol a médiahatóság különböző feladatait más állami szervek végzik el, a frekvenciagazdálkodást, a termékelhelyezést és a reklámfelügyelet akár a gazdasági versenyhivatal, a tartalomfelügyeletet speciális eljárási szabályok alapján a bíróságok, a kiskorúak védelmét pedig részben az ombudsmanok, részben ugyancsak a bíróságok. Egyedül a közmédiánál tartanék fontosnak egy önálló szervezetet, de ez is elsősorban önszabályozáson alapulna, és a felügyeleti szervben nem ál-civilek ülnének, hanem mások mellett a műsorkészítők által titkosan választott képviselők. Ez sokkal olcsóbban fenntartható rendszer lenne, kevésbé lenne kitéve a politikai változásoknak, és a korrupció lehetősége ellen is hatékonyabban lehetne fellépni" – nyilatkozta az egykori ORTT elnök.
Az Index szakértőként szerette volna bevonni az NMHH szakmai értékelésébe Körmendy-Ékes Juditot, aki az első Orbán-kormány alatt, 2000-2002 között töltötte be az ORTT elnöki posztját, és akinek neve többek mellett Szalai Annamária utódjaként is felmerült állítólag. Körmendy-Ékes azonban arra hivatkozva utasította el a felkérést, hogy a médiahatóságot ma csak politikai erővonalak mentén szokás értékelni, ő pedig politikai játszmákban nem vesz részt. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy ahhoz, hogy valóban szakmai szemmel, részletesen értékelni tudja az NMHH munkáját, legalább két hét könyvtárazásra volna szüksége.
Harc a kiskorúak védelméért
Az NMHH elnöke sokszor hangoztatta, hogy legfontosabb feladatának a kiskorúakra káros médiatartalmak számának csökkentését tekinti. Az új médiatörvénybe feltehetően ezen gondolatmenet miatt került be a 6-os karika, amit a Médiatanács kiegészített egy gyerekbarát piktogrammal is, ami a 6 éven aluliaknak való műsorok megjelölésére szolgál. A hatóság ugyanakkor csak az RTL Klubot vizsgálta a 6-os karika hiánya miatt, a gyerekbarát műsorok tekintetében viszont nem ért el áttörést, mivel azt nem is kötelező használni.
Polyák Gábor szerint a Mérték Médiaelemző Műhely azt állapította meg a tavalyi jogalkalmazásban, hogy "a hatóság hajlamos olyan jelentéktelennek tűnő ügyekre ráállni, mint a műsorújságokban a karikák feltüntetése. Ugyanakkor itt is erősen érezhető a hatósági működés egyik súlyos hibája, az, hogy lassan, a határidőket sem betartva hoz döntéseket, és ezzel megkésett lesz a szankció. Pl. a valóságshow-knál egy-egy széria befejezése után szabott ki szankciót, amivel nyilván az adott műsort egyáltalán nem tudta alakítani, befolyásolni".
Szabó László egyetért azzal a vélekedéssel, hogy a 6-os karika Szalai Annamária számára személyesen is a leglényegesebb ügy volt. Mint mondja, "a gyerekek nagykanállal eszik a médiatartalmakat, ennek van sok jó és sok rossz oldala. A jót segíteni, a rosszat korlátozni – vagy ha szükséges, büntetni - kell. Ez egy szemléletformálási kérdés, ami nem holnapra oldódik meg, de jó úton vagyunk".
Digitális átállás: ki érti ezt?
Az NMHH egyik legérthetetlenebb ügyének tartják sokan azt, amit a digitális átállás kapcsán intézett az elmúlt két és fél évben. Az uniós kötelezettségek szerint 2011 végén kellett volna befejezni az átállást, az Orbán-kormány azonban hivatalba lépését követően ezt a határidőt 2014 végére tolta ki.
Az NMHH március közepén aztán váratlanul bejelentette, hogy még az idén, két lépcsőben lekapcsolják az analóg frekvenciákat, holott az országos kampányok és az igénybe vehető támogatások ellenére még több mint 530 ezer olyan háztartás lehet az országban, ahol csak földi sugárzású tévét néznek. Egyes értelmezések szerint a sietős döntés mögött az állhat, hogy a költségvetésnek szüksége van a felszabaduló frekvenciák értékesítéséből származó milliárdos nagyságrendűre becsült bevételre.
A médiajogász szerint " elképesztő, hogy két évig szerencsétlenkedik a hatóság, aztán fél év alatt lezavarja az egészet, nem törődve se a szolgáltatók, se a nézők érdekeivel. Ez már rég nem a digitális átállásról szól, hanem a pénzről". A kommunikációs szakember viszont úgy véli, hogy "őrült félelem volt évekig, hogy ebből mekkora zűrzavar lesz, aztán simán megy. Nagy tanulsága, hogy az emberek igenis értik és használják és szeretik a modern technológiákat. Gond nélkül le fog zajlani és nem úgy tűnik most, hogy érdemben átrendezné a magyar médiapiacot".
Állami mobilcég
Az NMHH másik kudarcos ügye az állami mobilcég története, a hatóság az állam kezében lévő szabad frekvenciasávokat értékesíteni akarta, egyrészt azért, mert százmilliárdos nagyságrendű bevételt várhatott volna belőle, másrészt, ha bejött volna az országba egy versenyképes negyedik szolgáltató, az komolyan élénkítette volna az egyébként nem túl öldöklő versenyt a hazai mobilpiacon. Állami szereplőről eredetileg szó sem volt, mert egy 2011-es kormányrendelet ezt a lehetőséget kizárta.
Azonban tavaly ősszel a tényleges pályázaton már elindult a Posta, az MVM és az MFB közös cége, egy jól elrejtett és nem sokkal előtte meghozott törvénymódosításnak köszönhetően. Nyertek is, ráadásul úgy, hogy a másik két kiemelt pályázót furcsa okokra hivatkozva kizárták, így azok nem is reklamálhattak. Fellebbeztek viszont a már piacon lévő mobilszolgáltatók, eredetileg valószínűleg csak időhúzási szándékkal. Azonban a bíróság elmeszelte az állami mobilcéget a szabálytalan pályázatra hivatkozva. Így most biztosan nem lesz új állami mobil egy jó ideig, az induló cég már meg is kezdte az elbocsátásokat. Azt viszont még érdemes megjegyezni, hogy másfél milliárd forintot tényleges működés nélkül is sikerült gyorsan elkölteniük.
Polyák szerint ezt a történetet "a megalapozatlan üzleti elgondolás, súlyos forma hibák, az EU-jog figyelmen kívül hagyása kísérte. Nagyon hasonlít a Klubrádió ügyére, izomból akartak lehetetlent, de visszapattant a bíróságokról". Szabó László ezt a kérdést nem kívánta kommentálni, mondván nem a szakterülete.
Jól járt a Class FM
Majtényi László, egykori ORTT-elnök 2009-ben azért mondott le hivataláról, mert szakmailag vállalhatatlannak tartotta, hogy a Neo FM és a Class FM tulajdonosa azzal az irreális ajánlattal nyerte el a pályázatot, hogy 2009-2011 között fix díjat fizetnek, majd 2011. június 1-től az előre meghatározott 200 millió forintos alapdíj mellett a bevételeik felét is befizetik. A többi pályázó (Danubius, Sláger, Juventus) mindössze a bevételeik 10-15 százalékának befizetését vállalta. A testület azonban mégis nekik adta a frekvenciát, tavaly nyáron pedig az NMHH csökkentette a díjukat, méghozzá úgy, hogy annak mértékéről nem adtak tájékoztatást.
Polyák szerint az NMHH egyik legnagyobb bűne volt ez a történtet, "igaz, a Neo így is csődbe ment, de a díjcsökkentés az elcsalt rádiós pályázat betetőzése, a csalás beismerése, hiszen a nyertes pályázók eleve nem akartak akkora díjat fizetni, amekkorát ígértek. A rádiós piac az utolsó, amibe a hatóság közvetlenül belekotorhat, és meg is teszi. Itt látszik legtisztábban a politikai és gazdasági érdekek összefonódása, a Class FM konkurenciáinak leépítésével, a Lánchíd Rádió terjeszkedésével, a Klubrádió agyatlan pereivel".
Szabó szerint a díjcsökkentést azonban a válság számlájára kell írni, "a közzétett mérlegadatok alapján az egyik rádió vékonyan nyereséges, a másik meg bedőlt. Az a helyzet, hogy a reklámipar ennyit termel ki, válság van, mindenki, aki ebben a világban dolgozik, látja, hogy esnek vissza a reklámköltések. Egyes iparágak reklámköltéseiben 40-50 százalékos visszavágások vannak. Kereskedelmi rádiókra szükség van, a fizetendő díjaikat ahhoz kell igazítani, amit elbír a piac. Azt is látni kell, hogy nem csak az országos, hanem az összes kereskedelmi rádió által fizetendő díj csökkent, és ez életben tarthatott városi kereskedelmi rádiókat is".
Elégséges bizonyítvány
Polyák Gábor összességében 2-esre osztályozta az NMHH két és fél évét, mint mondta, "annak ellenére sem volt hatékonyabb az ORTT-nél, hogy ennek minden feltétele biztosított, viszont az ORTT-hez képest az egyoldalú politikai befolyás is érződik, főleg a pályáztatási gyakorlaton".
Még Polyák Gábor médiajogásznál is lesújtóbb véleménnyel van a médiahatóság eddigi működéséről Majtényi László, aki a Klubrádió ügyétől a hírhamisítások büntetlenségéig egyszóval csak minősíthetetlennek (1-es) tartja az NMHH eddigi munkáját.
Szabó László szerint viszont a médiahatóság "Pál tanár úr, a Veres Pálné Gimnázium legendás testnevelő tanára skáláján ¾-et érdemel". A három értékelés alapján a médiahatóság 2,16-os átlagot kapott. | Kettest kapott az NMHH | Kettest kapott az NMHH - Jobb- és baloldalon mindenki egyetért azzal, hogy Szalai Annamária halálával lezárult egy médiatörténeti korszak. Felkért szakértőink részletesen elemzik a médiahatóság eddigi munkáját. | [
"nmhh",
"szalai annamária",
"közmédia",
"kereskedelmi tévék",
"rádiófrekvencia",
"klubrádió",
"class fm",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/media/2013/04/26/kettest_kapott_az_nmhh | 2013-04-26 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pallas Athéné alapítványainak közbeszerzéseket kellett volna kiírniuk a jegybanktól kapott közpénz elköltéséhez – állapította meg a Közbeszerzési Döntőbizottság. A bizottságnál maguk az alapítványok kérték annak megállapítását, hogy költéseik a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoznak-e vagy sem. A bizottság „helyt adott” a kérelemnek, és megállapította, hogy igen.
A jelenleg hatályos közbeszerzési törvény szerint ugyanis szolgáltatások és áruk beszerzése esetén 8 millió, míg építési munkák esetén 15 millió forint felett kötelező közbeszerzést kiírni. Márpedig ilyenből volt bőven a Pallas Athéné alapítványoknál. Viszont arra való tekintettel, hogy az alapítványok maguk kérték az eljárást,
csak 200 ezer forint büntetést kaptak, amiért szabálytalanul költöttek el több milliárd forintot.
Arra számítani lehetett, hogy Matolcsyék alapítványai nem kapnak majd nagy fejmosást a közbeszerzések hiánya miatt – korábban arra számítottunk, hogy pár millió forinttal megúszhatják a dolgot. Ez még mindig elenyésző összeg lett volna az elköltött pénz mennyiségéhez képest.
Az alapítványok azután fordultak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, az általuk kezelt pénz nem vesztette el közpénz jellegét. Az alapítványok kérelmezték az eddigi szakmai álláspontjuk alapján (vagyis az alapján a meggyőződés alapján, hogy a pénzük nem közpénz, ezért nem kell közbeszerzést kiírni) kialakított gyakorlat felülvizsgálatát, egyúttal indítványozták az ajánlatkérői státusukkal kapcsolatos döntéshozatalt. A Pallas Athéné alapítványok ezzel párhuzamosan önkéntesen bejelentkeztek a közbeszerzési törvény hatálya alá. | Nevetséges büntetést kaptak az MNB alapítványai | Nevetséges büntetést kaptak az MNB alapítványai - Tényleg közbeszerzést kellett volna kiírnia több milliárd forint elköltéséhez a Pallas Athéné Alapítványoknak, viszont ezért csak pár százezres bírságot kaptak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/06/29/nevetseges_buntetest_kaptak_az_mnb_alapitvanyai/ | 2016-06-29 15:19:00 | true | null | null | Index |
Itt az első jelölt, magyar edzője lehet Hosszú Katinkának
Hosszú Katinka újabb győzelmet aratott a dél-kaliforniai Irvine városában rendezett Speedo Grand Challenge-en. A 29 éves, háromszoros olimpiai bajnok uszónő a 200 vegyes után (ahol versenycsúccsal diadalmaskodott) a 400 vegyest is megnyerte a viadalon, nem is kicsit:
4.39.51-es idővel ért célba, a második Samantha Shelton kilenc, a harmadik Sarah Darcel tíz másodpercet kapott tőle.
200 háton is elindult, ott összesítésben az ötödik helyen zárt.
Hosszú a napokban jelentette be, hogy nem sikerült rendezniük magánéleti problémáikat Shane Tusuppal, amire az amerikai úgy reagált, hogy elérhetetlenné tette a sportolónő Facebook-oldalát és egy levélben teregette ki a szennyest.
Nyitókép: MTI/EPA/Mads Claus Rasmussen | Hosszú Katinka nagyon elverte a riválisokat | A 200 után a 400 vegyest is tekintélyes fölénnyel nyerte meg. | [
"úszás",
"sport",
"hosszú katinka",
"shane tusup"
] | 0 | https://24.hu/sport/2018/05/27/hosszu-katinka-gyozelem-400-vegyes | 2018-05-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
RIMSEVICS ELHAGYTA A TALÁLKOZÓT, MAJD TÁRSA ELŐVETT EGY PAPÍRCETLIT, ÉS RÁÍRTA: 100 000 EURÓ HAVONTA. EZ AZ »EGYÜTTMŰKÖDÉS« ÁRA.
Ez nem valami B kategóriás krimi részlete, hanem az AP hírügynökség cikke, Rimsevics pedig nem egy fantáziátlanul elnevezett maffiavezér, hanem a lett jegybank elnöke. Akinek pedig átnyújtották a papírcetlit, az Grigorij Guszelnyikov, az egyik lettországi bank tulajdonosa, aki mindezt elmesélte az AP-nak.
Rimsevicset azóta letartóztatták, kihallgatták és eltiltották a jegybankelnöki feladataitól, a lett bankszektor pedig egy kicsit mélyebbre csúszott abba a válságba, amibe részben Rimsevics vezetésével belenavigálta magát. Egy nagyon kicsi ország elég nagy botrányába pedig belekeveredik az Európai Központi Bank, az orosz és az amerikai kormány is.
Napok óta fut a sajtóban, hogy múlt hétvégén letartóztatták és kihallgatták Ilmars Rimsevics lett jegybankelnököt korrupciós vádak miatt. Azóta óvadék ellenében szabadlábra helyezték, de nem hagyhatja el az országot, és miután több kormánytag kérésére sem volt hajlandó lemondani a pozíciójáról, a lett Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (KNAB) eltiltotta a feladataitól, az országot pedig nem hagyhatja el.
Mindez azért is kellemetlen, mert Rimsevics az Európai Központi Banknak is igazgatósági tagja. Így a letartóztatása az euró történetében is egy új fejezetet nyit, ugyanis ez az első alkalom, hogy az Európai Központi Bank egyik igazgatósági tagját korrupciós ügyben gyanúsítottként hallgatnák ki.
Visszautasíthatatlan együttműködés
Rimsevics ellen azután kezdtek nyomozni, hogy a lettországi Norvik bank tulajdonosa, Grigorij Guszelnyikov panaszt tett a Világbanknál, hogy „egy vezető lett tisztségviselő” kenőpénzt követelt tőle és bankjától. A 39 oldalas panaszban ugyan nem nevezte meg, hogy ki ez a bizonyos tisztségviselő, de az AP-nak elárulta, hogy Ilmars Rimsevicsről van szó.
Guszelnyikov egy orosz üzletember, aki sok más dúsgazdag honfitársával együtt Londonban húzta meg magát, ahol többek között megvette a Rolex One Hyde Parkban lévő üzletét, vagyis elképesztően gazdag. Az orosz és brit állampolgársággal is rendelkező üzletember többségi részesedést szerzett a lett Norvik bankban is.
A Lettország politikai és gazdasági világában nem annyira ismerős oroszt egy bizonyos Renars Kokins kalauzolta az országban, aki valamikor 2015-ban, nem sokkal Guszelnyikov bankvásárlása után elhívta egy Riga melletti villába.
Guszelnyikov elmondása szerint nem sokkal érkezésük után besétált egy férfi, aki különösebb kertelés nélkül elmondta neki, hogy ő a jegybank elnöke már 2001 óta, a lett pénzügyi felügyelet vezetője az ő személyes lekötelezettje, így segíteni tud a Norvik banknak.
Miután ezt elmondta, alig tíz perccel érkezése után Rimsevics elment, majd Kokins átnyújtotta a fentebb emlegetett cetlit, rajta az „együttműködés” árával, és elmagyarázta, hogy minden lett bank ugyanígy működik együtt a jegybankkal.
Guszelnyikov viszont úgy döntött, nem fizet, mert attól tartott, hogy ha igen, akkor Rimsevics egyre nagyobb kenőpénzekért fogja zsarolni. Ezután hamar kiderült, hogy a jegybankelnök nem viccelt, a jegybank ugyanis hamarosan előírta a Norvik banknak, hogy emelje meg a kötelező tőketartalékát, és tette ezt minden alkalommal, amikor Guszelnyikov nemet mondott a korrupciós ajánlatra.
A banktulajdonos és a jegybankelnök még többször találkoztak ezután, és Guszelnyikov elmondása szerint mindegyik elég gengszterfilmesre sikerült:
egyszer Kokins két órán keresztül furikázta őt a városban, hogy aztán valahol a külvárosban Kokins kiszálljon, Rimsevics meg be, az üzletember mögé, hogy pár percet beszéljenek,
egyszer pedig egy kínai étteremben találkoztak, ahol Rimsevicsen és Guszelnyikovon kívül nem volt senki.
A lett bankok királya
Rimsevics nem hiába érezhette úgy, hogy uralja az ország bankszektorát, hiszen az 52 éves közgazdász a Szovjetunió szétesése óta a lett jegybank élén van. 1992-től a jegybnak alelnöke, 2001-óta, vagyis immár 17 éve pedig a jegybank elnöke, amivel az egyik legrégebb óta pozícióban lévő jegybankelnök a világon. Rimsevics akkor sem hazudott, amikor azt mondta, hogy a pénzügyi felügyeletre is van ráhatása, a hatóság vezetője, Peters Putnins ugyanis évekig Rimsevics beosztottjaként dolgozott.
Az euró 2014-es lettországi bevezetése óta ráadásul a rigai jegybankelnök egy szeméyben a frankfurti Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja, ahol pontosan ugyanolyan szavazati joga van, mint a német vagy francia jegybankelnöknek. Ilyen minőségében pedig fontos és titkos EU-s és NATO anyagohoz is hozzáfér.
Pörög a laundromat
Guszelnyikov szerint a jegybankelnök nemcsak kenőpénzt kért, de az együttműködésnek az is része lett volna, hogy a Norvik bank tisztára most 100 millió eurót, ami Oroszországból érkezik, és amiből a bank a szolgálataiért egymilliót megtarthat. A transzfert egy German Milus nevű orosz üzletember intézte volna, akinek Kokinsszal volt közös cége. Milus egyébként egy nemzetközileg körözött bűnöző, akit többek között lett politikusok lefizetése miatt köröz az Interpol.
Orosz oligarchák és alvilági körök egész nemzetközi rendszert alakítottak ki arra, hogy hogyan mossanak tisztára és juttassanak nyugati bankokhoz dollármilliárdokat. A tavaly feltárt, “laundromatnak”, azaz mosógépnek keresztelt rendszerben minimum 22 milliárd dollárt mostak tisztára, ebben a rendszerben pedig ukrán strómanokon és lefizetett moldáv bírókon mellett lett és más balti államokban lévő bankoknak is főszerep jutott.
De nemcsak nyugatra megy mosott pénz a lett bankokból, az Egyesült Államok kormánya például szintén a múlt héten szankciókat vetett ki a harmadik legnagyobb lett pénzintézetre, a ABLV Bankra, amiért a bank segített az ügyfelei pénzét Észak-Koreába utalni, amit ugye az érvényben lévő nemzetközi szankciók miatt nem lett volna szabad.
A Rimsevics uralta pénzügyi szabályozó intézményrendszer pedig egyes vádak szerint nemhogy nem próbálta meg elejét venni annak, hogy fél Oroszország a Rigán keresztül mossa tisztára a vagyonát, de segítette ezt. A Parex bank 2008-ban például azért ment csődbe, mert több bajos orosz üzlete egyikeként 100 millió dollárnyi hitelt adott az orosz Szevernyeft gáztársaság vezérigazgatójának, mindenféle fedezet nélkül.
Amikor az orosz üzletember nem tudta visszafizetni a hitelét, a bank bedőlt és kis híján magával rántotta az egész lett gazdaságot. A bank egyik korábbi dolgozója azt állítja, 2005-ben jelezte a jegybankelnök felé, hogy a Parex milyen illegális és veszélyes üzleteket köt, de Rimsevics nem volt hajlandó szóba állni vele, a dolgozó viszont ezután több halálos fenyegetést kapott és végül otthagyta a bankot és az országot is.
Dezinformáció, fake news
A jegybanktól elvileg független lett kormány elég meredeken állt bele a jegybankelnök botrányába, a védelmi minisztérium konkrétan külföldi dezinformációs kampánynak nevezte az orosz banktulajdonos vádjait, amellyel valamilyen hatalom az októberi választásokat akarja befolyásolni. Hogy ki állhat a támadás mögött, arról sajnos nem nyilvánult meg a kormány, de az amerikai és francia esetekre mutogatott, ahol Oroszországot szokás vádolni a választások meghekkelésével.
Mindez abból a szempontból is érdekes, hogy pont Rimsevics az, aki remek kapcsolatot ápol az orosz kormány kegyeltjeivel. A jegybankelnök rendszeresen jár Oroszországba, 2010-ben például olyan orosz katonai beszállító cégek vezetőivel közös vadászaton fotózták le, amelyek ellen azóta már nemzetközi szankciók vannak érvényben a Krími félsziget annektálása miatt. | Maffiafőnökként uralta a bankrendszert | Maffiafőnökként uralta a bankrendszert - Gengszterfilmbe illő módszerekkel próbált kenőpénzt kicsikarni a bankoktól a pénzmosás felett is szemet hunyó jegybankelnök. Letartóztatták, kihallgatták és eltiltották a jegybankelnöki feladataitól. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/02/24/lettorszag_jegybank_korrupcio/ | 2018-02-24 23:42:42 | true | null | null | Index |
Bár jó pár megoldás létezik az okostelefon-kijelző tévére tükrözésére, a folyamat nem mondható zökkenőmentesnek. Egy Samsung-újdonság minden eddiginél egyszerűbb megoldást ígér.
Levédette a Samsung Tap View elnevezést a dél-koreai gyártó – fedezte fel a holland LetsGoDigital oldal. Az új funkciónak köszönhetően elég megérteni a televízió kijelzőjét, hogy a tartalom tükröződjön – nem ment ez eddig ennyire egyszerűen.
A Samsung december 5-én nyújtotta be védjegy-kérelmét az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO). A kérelmet a 9. osztályba sorolták, és a leírás szerint szoftver azzal a képességgel, hogy a mobil eszközök (tabletek, okostelefonok, okosórák) képernyőjét a televízióra tükrözze úgy, hogy megérintik a televízió kijelzőjén megjelenő mobileszközt.
© LetsGoDigital
A Samsung TV-kre történő tükrözésre már most is van pár lehetőség (pl. AllShare Cast, SmartThings), azonban ezekhez jó wifi-kapcsolatra van szükség. A mostani megoldás egyszerűbb lehet, és wifi-kapcsolat sem kell, a kérelemben ugyanis az NFC szerepel (ugyanaz a rendszer, ami lehetővé teszi az érintés nélküli fizetést). Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy a Samsung nem mondható úttörőnek az NFC ilyesfajta használatában, a Sony ugyanis már korábban beépítette intelligens tévéibe az NFC tükrözést, bár ez nem kapott különösebb figyelmet.
A védjegykérelem időzítése egyébként azt sejteti, hogy a jövő év elejei Las Vegas-i technológiai kiállításon (CES 2020) már ott lehetnek azok az új Samsung okostévék, amelyekben megtalálható a Tap View funkció.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Árulkodó Samsung-szabadalom: gyerekjáték lesz a telefon tükrözése a tévére | Bár jó pár megoldás létezik az okostelefon-kijelző tévére tükrözésére, a folyamat nem mondható zökkenőmentesnek. Egy Samsung-újdonság minden eddiginél egyszerűbb megoldást ígér. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20191213_samsung_tap_view_telefon_nfc_tukrozese_televiziora | 2019-12-13 10:03:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Miután az OMSZ azzal támadta a fővárost, hogy a védett kerékpársávok akadályozzák a mentők haladását, Balogh Samu centivel mérte meg, beférnek-e a betegszállítók a műanyag pollerek mögé. Ezután a BKK szólalt meg a védett biciklisávokat kifogásolva, azt állítja, hogy azok a reptéri buszok közlekedését akadályozzák.
Balogh Samu Facebook-bejegyzése szerint a 100E reptéri expresszbusz eddig azért haladhatott a buszsávban, mert a metrópótló buszok miatt ezt a sávot megnyitották. "A metrópótlás végével azonban a buszsávok megszűntek, és az ország legforgalmasabb vasútvonala, az M3-as metró felett érdemben fel sem merült, hogy megmaradjon a buszsáv egy repülőtéri exkluzív járat kedvéért." A kabinetfőnök szerint "a BKK statisztikái szerint már most közel másfélszer annyian bicikliznek az Üllői út érintett szakaszán, mint korábban. Ráadásul a viszonyítási alap idején busz-kerékpársávok voltak az Üllői úton. Tehát ez a jelentős emelkedés kifejezetten a fizikai védelemnek, a pollersornak köszönhető. Ezzel párhuzamosan minimálisra csökkent a járdán biciklizők száma, ami kifejezetten jó a gyalogosoknak is."
Azt is kiemelte, hogy a BKK munkatársai annak érdekében, hogy a reptérről érkezők ne szenvedjenek jelentős hátrányt alternatív útvonalat dolgoztak ki. A Baross utcai buszsáv használatával a buszok kikerülik az érintett szakaszt, miközben megállót nem kell kihagyniuk. A BKK számai szerint ezzel jó esetben csupán 2 perccel növekszik a menetidő a normális úthoz képest, ami 34/36 perc esetében nem olyan jelentős különbség.
Balog Samu azt írja: "Egyébként is szép értékválasztási kérdés, hogy a jellemzően turisták által használt extradíjas szolgáltatást, vagy a belváros felé biciklit választók biztonságát helyezzük magasabbra. De szerencsére a BKK szakemberei olyan megoldást találtak, amivel torlódások esetén is jóllakik a kecske, de a káposzta is megmarad."
Balogh Samu korábban külföldi példákra hivatkozva igazolta a védett kerékpársávokat, amiket fideszes politikusok veszélyesnek neveztek. | Balogh Samu szerint nem akadályozza a védett kerékpársáv a reptéri buszok közlekedését | A főpolgármester kabinetfőnöke szerint ez csak egy újabb támadás Karácsony hivatala ellen. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/lokal/balogh-samu-szerint-nem-akadalyozza-a-vedett-kerekparsav-a-repteri-buszok-kozlekedeset-261157 | 2023. 08. 19. 11:08:00 | true | 0 | 0 | null |
A külföldi hírszerzésre specializálódott Információs Hivatal nemzetbiztonsági érdekekre és mások jogainak védelmére hivatkozva nem adta ki az Átlátszó közadatigénylésére a környékbeli országok Soros-támogatott szervezeteiről készült tanulmányát, ezért bepereltük a titkosszolgálatot. Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese egy tegnapi sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy minden eszközzel vissza kell szorítani, és “el kell takarítani" az országból a Soros-birodalom civiljeit. Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány a tavaly nyáron elfogadott izraeli “civil átláthatósági törvény" bevezetésénél bábáskodó konzervatív amerikai kampányguru, Arthur J. Finkelstein tanácsai alapján jár el az ügyben.
Lázár János kancelláriaminiszter a november 17-i Kormányinfón beszélt arról, hogy veszélyesnek tartja Soros György tevékenységét, ezért figyelik az üzletember alapítványai által támogatott magyarországi NGO-k működését, és készítettek egy tanulmányt arról is, hogy a környékbeli országokban milyen befolyásolási kísérleteket tettek a Soros által támogatott szervezetek.
Tíz nappal korábban Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke a kormánypárti Magyar Időknek arról beszélt, hogy már januárban eldőlhet, hogy az ún. Soros-akta mely részeit hozzák nyilvánosságra, mert
“...fontosnak tartja, hogy a közvélemény is pontos képet kapjon arról, hogy magukat civilnek hazudó szervezetek mindenféle legitimációs megméretés nélkül miként avatkozhatnak bele a magyar belpolitikába Soros György anyagi és egyéb közreműködésével."
Ezután az Átlátszó közadatigénylésben kérte kiadni az Információs Hivataltól (IH) a Lázár által említett tanulmányt, ám a külföldi hírszerzésre specializálódott titkosszolgálat nemzetbiztonsági érdekekre és mások jogainak védelmére hivatkozva megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát.
A közadatigénylés megtagadása miatt a bírósághoz fordultunk, és bepereltük az Információs Hivatalt. Az Átlátszó jogászai szerint ugyanis több okból sincs rendben, hogy az IH megtagadta az adatigénylésünket. Beadványunkban hivatkozunk arra, hogy
– az IH a Miniszterelnökséggel ellentétben nem vitatta, hogy ő az adatkezelő;
– a tanulmány az IH közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, ezért az Infotörvény alapján közérdekű adat;
– az Infotv. 30. § (5) bekezdése és az Alkotmánybíróság a 2/2014. (I. 21.) számú határozata alapján szerintünk az IH-nak a per során a tanulmány egyes részei vonatkozásában pontosan meg kell jelölnie azt a konkrét nemzetbiztonsági érdeket, illetve konkrét személyek konkrét olyan jogait, amelyek nagyobb súlyúak, mint a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdek;
– mégha a nemzetbiztonsági érdek, illetve mások jogainak védelme a kiadni kért tanulmány egyes részei vonatkozásában akár meg is alapozhatják a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását, a teljes dokumentum kiadásának megtagadása akkor sem megalapozott, mert a meg nem ismerhető adatokat felismerhetetlenné téve (kitakarva) ki kéne adnia az IH-nak a tanulmányt.
A per fejleményeiről beszámolunk.
Az Átlátszó minden bizonnyal szerepel a kormányzat kiemelt érdeklődésére számot tartó “gyanús" szervezetek között, az elmúlt években évi 20-30 millió forint támogatást nyertünk el a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványoktól, ez 2016-ban a működési költségeink mintegy 30%-át fedezte. The Soros Army Needs You – támogasd az Átlátszót “Soros Army" pólóvásárlással
Németh Szilárd: El kell innen takarítani őket
Az mindenesetre egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a Soros-támogatott civil szervezeteknek kemény év lesz az idei: Orbán Viktor a kormánypárti online szócső 888-nak adott interjúban decemberben arról beszélt, hogy 2017 “Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni".
“GFG: A Politico szerint a jövő év Soros éve lesz. Orbán Viktor: Nem az övé lesz, hanem róla fog szólni; a kettő nem ugyanaz. Mert mi a logikus válasz a kialakult helyzetre? Minden országban azon lesznek, hogy Sorost kiszorítsák. Ezt már most lehet érzékelni Európában. Felderítik, honnan jöttek a pénzek, milyen titkosszolgálati összefüggések vannak, milyen NGO-k milyen érdekeket képviselnek. A következő év Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról fog szólni. Ilyen értelemben tehát a Politico jóslata indokolt."
A miniszterelnöki jóslat fényében könnyen elképzelhető, hogy az IH tanulmányát, és más, kormányzati forrásokból származó információkat hamarosan a kormánypárti lapokból és a TV2-ből ismerhetjük meg, és a Norvég Civil Alap ellen 2014-ben indult, valódi leleplezéseket nem produkáló kormányzati boszorkányüldözéshez hasonló sárdobálás indul a Soros-támogatott szervezetek ellen.
Egy tegnapi sajtótájékoztatón az amerikai elnökválasztás eredményére célozva Németh Szilárd már arról beszélt, hogy
“A Soros-birodalom álciviljeit azért tartják fenn, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. [...] Ezeket a szervezeteket minden eszközzel vissza kell szorítani, és azt gondolom, hogy el kell innen takarítani. És most ennek, úgy érzem, eljött a nemzetközi lehetősége."
Vélhetően ennek a folyamatnak az egyik első lépéseként a parlament honlapján már megjelent annak a törvénymódosításnak a címe, ami vagyonnyilatkozat tételére kötelezné a civil szervezetek tisztségviselőit.
Sorosék több mint harminc éve itt vannak
A ma már több mint száz országban működő Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations) története 1984-ben kezdődött, amikor Soros György magyar származású amerikai milliárdos megalapította első jótékonysági alapítványát az akkor még kommunista Magyarországon, és mások mellett támogatta Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnököt is.
Fideszes Soros-támogatottak Orbán Viktor 1988 áprilisától a Soros Alapítvány pénzéből gründolt Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, 1989 szeptemberétől pedig az alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College-ben az angol liberális filozófia történetét tanulmányozta. Soros-ösztöndíjjal tanult az Oxfordi Egyetemen 1986–87-ben Szájer József, a Fidesz EP-képviselője. Németh Zsolt volt külügyi államtitkár 1988–89-ben ugyancsak ösztöndíjasként politikaelméletet hallgatott az oxfordi St. Antony’s College-ban. Schmidt Mária, Orbán korábbi főtanácsadója, a Terror Háza igazgatója hároméves kutatási ösztöndíjat nyert a Soros Alapítványtól a magyar zsidóság XX. századi történelmének tanulmányozására 1985-ben. Kövér László mostani parlamenti házelnök 1987–1988 között kutathatta Soros-ösztöndíjjal a közép-európai társadalmi mozgalmakat. Deutsch Tamás a részben Magyarországon, részben Angliában működő, a Fidesz és az SZDSZ ifjú reménységei számára szervezett hat hónapos "menedzseriskola" hallgatója volt 1989-ben. Kovács Zoltán kormányszóvivő 1994 és 1995 között Soros-ösztöndíjjal Oxfordban a The Queen’s College-ban tanult.
"A Magyar Soros Alapítvány néven induló szervezet fejlődése az évek során mindig is reflektált a Magyarországon kibontakozó drámai eseményekre" – áll az alapítvány honlapján, ahol az átlátható működésre vonatkozó, egyébként szerintünk is jogos követelések hatására már a 2015-ös magyarországi támogatottak listáját is közzétették.
Maga Soros György egy decemberi publicisztikájában a magyar helyzet említése nélkül beszélt arról, hogy
"Világszerte veszélyben van a demokratikus társadalmi berendezkedés, amelyet fasiszta diktatúráktól a maffiaállamig a zárt társadalmak különböző formái fenyegetnek."
Egyelőre a Nyílt Társadalom Alapítványok sem reagáltak a magyar kormány egyre intenzívebb támadásaira.
Izraeli példát másol a magyar kormány
Az Átlátszó értesülése szerint a magyar kormány stratégiai célja egy az izraeli parlament által tavaly júliusban elfogadott, az izraeli civilszervezetek "átláthatósági törvényéhez" hasonló hazai jogszabály megalkotása, és ebben ugyanaz az amerikai kampánytanácsadó van a segítségükre, mint tavaly az izraeli kormánynak.
Izraelben heves viták övezték a Benjamin Netanjahu miniszterelnök által szorgalmazott törvényjavaslatot, amely szerint a költségvetésük több mint felét külföldi pénzforrásokból fedező civil szervezeteknek minden hivatalos okmányukban és hirdetésükben nyomtatott formában és az interneten is jelezniük kell, hogy külföldről kapnak pénzügyi támogatást.
A kneszet végül tavaly nyáron a javaslat egy “szelídített" formáját szavazta meg: kimaradt belőle a kezdeményezés eredeti változatában szereplő, sokat vitatott pont, amely a parlamentben és a kormányzati intézményekben az érintett civilszervezetek képviselőit megkülönböztető jelvény viselésére kötelezte volna, továbbá nem visszamenőlegesen, hanem csak 2017 januárjától lesz érvényes.
Az izraeli tövényjavaslatot felvezető politikai kampányban Benjamin Netanjahu Arthur J. Finkelstein konzervatív amerikai kampányguru tanácsaira támaszkodott. A hetvenes éveiben járó Finkelstein legendás politikai kommunikátor, Nixon mellett tanulta a szakmát, ő tette szitokszóvá a “liberális" jelzőt, és ő a szellemi atyja az izraeli közép- és szélsőjobb kormányszövetségének is. Az amerikai tanácsadók legszűkebb élvonalához tartozik, a negatív kampányok keresztapjaként ismert, és évek óta az ügyfelei közé tartozik a Fidesz, illetve Orbán Viktor miniszterelnök is.
Erdélyi Katalin – Bodoky Tamás | Bepereltük a titkosszolgálatot az eltitkolt Soros-tanulmányért - Orbánék megint Finkelstein kottájából játszanak | Bepereltük a titkosszolgálatot az eltitkolt Soros-tanulmányért - Orbánék megint Finkelstein kottájából játszanak | null | 1 | https://atlatszo.hu/2017/01/11/bepereltuk-a-titkosszolgalatot-az-eltitkolt-soros-tanulmanyert-orbanek-megint-finkelstein-kottajabol-jatszanak/ | 2017-01-11 10:15:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A jogszabályi változásokat nehéz követni, de van, akinek ez a feladata: eddig senki nem vette észre, de egy módosítás miatt valójában már nem lehetne a szegedi egyetemi HÖK elnöke Török Márk, a 12 éve pozíciójából kirobbanthatatlan, botrányokkal terhelt, mémmé is vált egyetemista, aki már sokadik szakját végzi.
Mi történt pár hónapja, ami megváltoztathat mindent? A felsőoktatási törvény tavaly szeptember elseje óta maximalizálja a hallgatói önkormányzatban eltölthető időt: legfeljebb négy évig lehet HÖK-özni.
A HÖK-tisztségviselőjének “megbízatási ideje legfeljebb négy év lehet”
– fogalmaz a törvény.
Töröknek 2003. szeptember elseje óta van hallgatói jogviszonya, vagyis majdnem tizenhárom éve iratkozott be először egyetemre. Az elnök HÖK-ös életrajza szerint először 2004-ben, vagyis alig egy évvel beiratkozása után lett az egyik kari HÖK elnöke. Egy évvel később az egyetemi hallgatói önkormányzat alelnöke lett, 2007 óta pedig, egy év megszakítással folyamatosan az egyetemi hallgatói önkormányzat elnöke. Legutóbb tavaly szeptember 24-én választották meg az egyetemi hallgatói önkormányzat elnökének.
Töröknek mennie kell
Ez azt jelenti, hogy több mint tizenegy éve HÖK-ös tisztségviselő és legalább hét éve ő irányítja az egyetemi hallgatói önkormányzatot. (Török Márk pályájáról részletesen a cikk második felében írunk.)
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az EKINT nevű alkotmányjoggal foglalkozó think-tank szerint is a tavaly szeptemberben bevezetett négyéves maximumba bele kell számolni a korábbi éveket is, tehát tavaly ősz óta nem lehet olyan embert HÖK-ös tisztségivselővé megválasztani, aki már több mint négy éve HÖK-özik. A két szervezet egyetértett abban, hogy a szeptember elseje előtt megválasztott tisztségviselők kitölthetik mandátumukat, akkor is, ha összességében már több mint négy éve HÖK-ös tisztségviselők. A tavaly szeptember elseje óta történt választásoknál viszont már figyelembe kell venni a négyéves szabályt és csak az választható meg tisztségviselőnek, aki kevesebb mint négy éve vállal tisztséget a hallgatói önkormányzatban. Török Márk estében ez azt jelenti, hogy mennie kell.
Az EMMI így fogalmazott:
“A mandátumát mindenki kitölthette, de 2015. szeptember 1-jét követő választás esetén már figyelembe kell venni azt is, hogy az új tisztviselők mennyi időt töltöttek korábban tisztviselőként.”
Szó szerint ugyanezt az értelmezést az EKINT is megerősítette az Átlátszó Oktatásnak küldött állásfoglalásában.
A Szegedi Tudományegyetem pénteken azt mondta, hogy elfogadják az EMMI álláspontját, “amelyet intézményünkre nézve kötelező érvényűnek tekintünk”. Hozzátették, hogy jelenleg szakértők vizsgálják, hogy “milyen jogi lépések megtételére van szükség”, a szakértői vélemény elkészülése után “haladéktalanul megtesszük a szükséges intézkedéseket.”
Mivel az EMMI álláspontja szerint tavaly szeptemberben már nem lehetett volna olyan embert HÖK-vezetőnek választani, aki korábban több mint négy évet töltött el hasonló poszton, az egyetem válasza arra utal, hogy jelenleg Török Márk elmozdításának lehetőségeit vizsgálják.
Per dönthet
Megkerestük Török Márkot, aki azt írta, hogy a tavaly szeptemberi megválasztása “egyérteműen jogszerű volt”, illetve, hogy akkor tud bővebben nyilatkozni, ha “az egyetem leír valamit.” A megválasztása jogszerűségének alátámasztására egy EMMI-állásfoglalást is mellékelt, ami csakugyan őt erősíti meg. A tavaly decemberi keltezésű irat szerint “a megbízás négyéves időtartama a rendelkezés hatályba lépését követően számítandó”, vagyis a négyéves korlát csak majd valamikor 2019-ben lenne először alkalmazható.
Az EMMI az Átlátszó Oktatásnak ezzel szemben két megkeresésre két külön állásfoglalásban is (idén áprilisban és júniusban) azt válaszolta, hogy a négyéves korlát tavaly szeptember óta kötelező és az egyetem is ezt az értelmezést tekinti magára nézve kötelezőnek. Kérdésünkre az EMMI tisztázta, hogy “a június 14-én megküldött tájékoztatás tükrözi az Emberi Erőforrások Minisztériumának egységes és teljes álláspontját”, vagyis nem a Török-féle, hanem a későbbi állásfoglalás az irányadó a minisztérium szerint. A törvény szerint egyébként végső soron bíróság dönthet a kérdésben: a HÖK pert indíthat az egyetem ellen.
A törvény erősebb a HÖK alapszabályánál
A felsőoktatási törvény csak a “hallgatói önkormányzat tisztségviselőjét” említi, nem korlátozza, hogy a négyéves szabály csak az elnökre, alelnökökre, vagy más magasrangú tisztségiviselőkre vonatkozna. Az EKINT szerint annak eldöntése, hogy valaki HÖK-ös tisztségviselő-e vagy sem, “a törvény önálló, a HÖK alapszabálytól független értelmezését igényli” és az EMMI álláspontja is erre utal. Előfordult korábban ugyanis, hogy egy egyetem a köznapi, értelemszerű felfogástól eltérően sokkal szigorúbban értelemzte a “tisztségviselő” fogalmát. A Corvinustól kértük ki a “HÖK-ös tisztségviselők” ösztöndíját, de az egyetem csak a HÖK-elnököknek küldött pénzeket tették közzé, mondván, hogy a hallgatói önkormányzat alapszabálya szerint csak ők minősülnek tisztségviselőnek. Ugyanígy fogalmazva a HÖK-ös tisztségviselők kifizetéseit kértük más egyetemektől is, ahol a szó általános értelmét elfogadva, minden HÖK-ös tisztségviselő kifizetéseit közzétették. Ilyen volt például a Szegedi Tudományegyetem.
A Crvinus-féle és az ahhoz hasonló érvelés az EKINT szerint téves: “A lex superior derogat legi inferiori általánosan elfogadott elve szerint a magasabb szintű jogforrás lerontja az alacsonyabb szintűt” és az EMMI válasza is az volt, hogy “tisztségviselő alatt az általános értelemben vett döntéshozói jogköröket értjük.” Az EKINT szerint nem lehetséges, hogy a törvény értelmezését szűkítse a HÖK alapszabálya, mivel a törvény sokkal magasabb rangú jogforrás, és a HÖK alapszabálya nem lehet ellentétes egy törvénnyel. Ez ugyanaz a logika, ahogy mondjuk törvények nem lehetnek Alaptörvény-ellenesek: a magyar jogszabályok hierarchikusan épülnek fel, legfelül az Alaptörvény van, az abban megfogalmazott szabályok felülírnak minden más jogszabályt. Ez érvényes, ahogy lépkedünk lefele a hierarchiában, így egy egyszerű HÖK-ös szabályzat nem lehet ellentétes a felsőoktatási törvénnyel.
A felsőoktatási törvény szűkszavú azzal kapcsolatban, hogy a HÖK esetlegesen szabálytalan működése esetén mit lehet tenni. A törvény szerint az egyetem “a hallgatói önkormányzat törvényes működését ellenőrizni köteles.” Az EKINT szerint a konkrét egyetem szabályzatait kell megnézni ahhoz, hogy el lehessen dönteni, hogy hogyan kényszeríthető ki a négyéves szabály. (Az EMMI-t és az EKINT-et is általánosan kérdeztük meg, nem konkrétan egy egyetemre vonatkozóan.) Az EMMI álláspontja teljes terjedelmében itt , itt és itt, az EKINT-é itt olvasható.
Korábban függesztettek már fel HÖK-öt
A 2013-as ELTE bölcsészkari listabotránynál az egyetem rektora úgy értelmezte az ellenőrzési jogosultságát, hogy fel is függeszthet egy kari HÖK-öt. Miután kiderült, hogy az ELTE bölcsészkar hallgatói önkormányzata évek óta dehonesztáló, rasszista és szexista megjegyzésekkel ellátott listát vezetett az elsőéves hallgatókról, az egyetem rektora felfüggesztette a kari HÖK működését. A listában olyan megjegyzések szerepeltek a hallgatók neve mellett, mint „Basznivaló egyiptológus”, „biztos, hogy ratyi”, „LMP-s pina, ne vigyük le”, „Pistának jó lesz”, „liberó buzigyerek” vagy az, hogy „koliba nem vesszük fel”.
A felfüggesztő döntését a rektor az ellenőrzési jogkörrel támasztotta alá, ami egy egyetemtől független szervezet (a HÖK) esetében legalább megkérdőjelezhető. A törvény szerint ha az egyetem megsérti a hallgatói önkormányzat jogait, a HÖK bírósághoz fordulhat, amire azonban nem került sor. Valószínűleg a HÖK is érezte, hogy ez nem az a helyzet, ahol jól venné ki magát ha bírósághoz fordulnának. Ennek következtében nem tudjuk, hogy pontosabban mit jelent a rektor törvényben rögzített ellenőrzési jogköre.
A fejedelem
Török Márk 1986-ban született Zircen, rendőr családban. Tíz évesen veszítette el édesapját, egy 2010-es egyetemi kiadványban megjelent interjúja szerint később is nehezen bírt vele az anyja. A “10 év a mozgalomban” című kiadványban Török elmondta azt is, hogy „elég nehéz ember vagyok, csapongó életmóddal, amit huszonévesen zülleni lehet, az nekem megvolt, többször rá is untam. Igazából nem voltam soha jó tanuló, ezt talán bánom is. Egyébként a HÖK-ösök nagy hibája, hogy bemagyarázzák maguknak, hogy a HÖK-özés elveszi az időt a tanulás elől. Ez egy fatális hülyeség.”
Török több szakot is elkezdett, mivel a hosszan tartó HÖK-özéshez folyamatosan hallgatói jogviszonyra volt szüksége: 2012-ben saját bevallása szerint történelem-társadalomtudományokból államvizsga előtt állt, jogászként levelező képzésben vett részt, emellett ifjúságsegítő diplomája volt.
Hogy jutott ehhez képest mégis több mint tizenkét éves HÖK-össéghez? Török 2003-ban, a központosítási folyamat közben lépett be a szegedi egyetem ajtaján. Az ezredfordulón megvalósult integrált egyetem a hallgatói önkormányzatra is komoly hatással volt, egy tucat kar hökjeinek működését kellett összehangolni. Mikor 2004-ben Török megkezdte első hökös évét, Mák Balázs akkori EHÖK-elnök az integráció elmélyítésén fáradozott. Ugyan a nagyobb karok sokszor megpróbálták érvényesíteni a lobbierejüket, ekkor még minden szereplő a közös útkeresésben látta a jövőt.
Történelem szakos hallgatóként már első évben találkozhatott Machiavelli A fejedelem című korszakalkotó államtudományi munkájával, amely a központosított uralkodói hatalom ötlettára évszázadok óta. A Török által kialakított önkormányzati rendszer nagy hasonlóságot mutat a művel. HÖK-ös pályája gyorsan ívelt felfelé, 2004-ben már a bölcsészkar HÖK-elnöke lehetett, egy évvel később az EHÖK alelnöki posztját is elérte.
Elbocsátották az egyetemről
A Hallgatói Önkormányzat elnökeként első ciklusát 2007-ben kezdte. Feszült volt Török viszonya az egyetemi vezetéssel: a “cigaretta-ügyben” többek között tiltott helyen dohányzás miatt indult ellene fegyelmi eljárás, majd egy időre kizárták az egyetemről. Míg Török a bíróságon kereste igazát, egyetemi jó barátja, Zelena András ült be helyette az elnöki székbe.
A 2007-es évhez tartozik egy különleges történet is. A bölcsészkari hök választásokon Török is bejutott a testületbe, ám ekkor már az EHÖK elnöke is volt, akinek feladata, hogy felterjessze a kar elnökjelöltjét. Török Márk pedig Török Márkot kérte fel a kari hök vezetésére. A képviselők kilenc igen mellett, ellenszavazat nélkül fogadták el az önjelölést.
Lemondott volna, aztán mégsem
“Nem szeretnék már olyan hosszan, olyan sokáig elnök lenni” – mondta Török egy online fogadóóra keretében a delmagyar.hu-n. Sokan gondoltak arra, hogy Mechler Ákos, Török korábbi közeli munkatársa követi majd őt az elnöki tisztségen. De nem ő jött. A szakadást a HVG által borított piramis-ügy jelenthette Török és Mechler között. 2010-ben láttak hozzá komoly erővel a HÖK tagjai, hogy a HÖK-ön kívüli, saját egyesületen keresztül szervezzék azokat a hallgatói munkákat, melyeket az EHÖK vagy a kari HÖK-ök fizettek – magyarul közpénzt forgattak volna az egyesületükbe. A magasabb fizetésűeknek kellett 5-5 embert maguk alá szervezni, a fizetés 10 százalékát pedig kézből kézbe felfelé adni. Aki nem lépett be, azzal fenyegették, hogy nem kap majd fizetést, illetve nem tarthatja meg állását.
2013-ban az ügy kipattanásakor egy hangfelvétel alapján kiderült, ahogy Mechler egy hallgatót győzköd a rendszerbe való belépésre, ekkor azt is elmondta, hogy ez “Márk üzlete”, de ő ügyelt arra, hogy papíron ne legyen részese a rendszernek. A fentebb említett Rosta Ádám és HÖK-ös körei még megpróbálták védeni egykori kari elnöküket, de a bukás után Mechler ölelése a nyilvánosság előtt kínos lehetett a hallgatói önkormányzatnak, így Mechler fokozatosan eltávolodott Szegedtől.
A szegedi HÖK alapítványi és céges hálózatot is működtetett. 2014-ben a városi önkormányzati választásokon is indult diplomázott HÖK-ös. 2009 óta soha nem veszélyeztették Török újraválasztását, kihívó nélkül maradt, illetve pályázatként beadott anyagait – egy ismert kivételtől leszámítva – 100 százalékban támogatták.
Frissítés: A HÖK szerda délután közleményt adott ki, szerintük a törvény alkalmazása a visszaható hatály tilalmát sértené, ezért szükség esetén jogorvoslati eljárást fognak indítani. „A rektori döntésre a jogorvoslati eljárás halasztó hatállyal van” – tették még hozzá.
G. Szabó Dániel – Unyatyinszki György
Rajz: Deák Dorottya | Tizenkét év után robbanthatják ki a hatalomból a szegedi HÖK-elnököt | Véget érhet Török Márk szegedi HÖK-elnök több mint tizenkét éves pályafutása. Egy tavaly őszi törvénymódosítás szerint legfeljebb négy évig lehet HÖK-özni, és e | null | 1 | https://oktatas.atlatszo.hu/2016/06/22/tizenket-ev-utan-robbanthatjak-ki-a-hatalombol-a-szegedi-hok-elnokot/ | 2016-06-22 12:57:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nagyon furcsa ügylet keretében pakoltak át egy tízmilliárdokat érő üzletrészt a Takarék Jelzálogbank Nyrt.-ből a takarékszövetkezeti integrációt összefogó MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-hez. Bár a nevek nem erre utalnak, az eladónak és a vevőnek nem teljesen ugyanaz a tulajdonosi köre. A jelzálogbanknak a legnagyobb részvényese pont az MTB, de ezen kívül másoknak is van részesedése, a bank 10 százaléka például kisbefektetőké. Az MTB ezzel szemben elsősorban a TV2-t is megszerző Vida József és üzleti köre, illetve Mészáros Lőrinc tulajdonában van. Azaz végső soron tényleges tulajdonosváltás történt, még ha sokan nem is így kezelték a tranzakciót. Az ügyletről ugyanis egy Vida vezette grémium döntött, és a közgyűlésen is az ő cégük hagyta jóvá az eladást, aminél az ár meghatározása is nagyon furcsán alakult. Ezek után annyira nem meglepő, hogy per is lett a dologból, igaz, lehet, hogy már későn.
Vida József ajánlatot tett magának, majd tájékoztatta magát
Maga az integráció – aminek a keretében a teljesen szétaprózott takarékszövetkezeti rendszerből egy nagy, magyar tulajdonú pénzintézetet gyúrnak össze – egy egész döbbenetesen bonyolult folyamat, amit valószínűleg néhány emberen kívül senki nem lát teljesen az országban. A történetnek számtalan politikai vonatkozása van, bukott már bele korábban megingathatatlannak vélt Fidesz-közeli oligarcha Spéder Zoltán személyében, de végleg mélybe lökött és fel is emelt korábbi és későbbi minisztereket.
Ennek a most már több mint fél évtizede tartó folyamatnak az egyik legutóbbi, és az integrációs zárása szempontjából kiemelkedően fontos eleme volt egy több mint 30 milliárd forintos ügylet.
A tranzakció keretében az MTB Zrt. vásárolta meg a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. (TKB) 51 százalékos tulajdonrészét a tőzsdén is jegyzett Takarék Jelzálogbank Nyrt.-től.
Az MTB legnagyobb tulajdonosa Vida József, a cég részvényeinek nagyjából negyedét birtokolja ő*a saját részvényeket kiszűrve, és további bő 60 százalékát olyan cégek, amiket üzlettársaival szintén ő tart a kezében. A vállalat durván 12 százaléka pedig Mészáros Lőrinc jelenleg legfontosabb családi cégéé, a Talentis Groupé. A széttagolt részesedéseket magánszemélyekre lebontva így néz ki a tulajdonosi struktúra:
Vida ugyan már egy ideje NER-es körökben forog, neve azonban akkor lett igazán ismert, amikor Andy Vajna halála után egy nagyon furcsa, valójában már évek óta tartó ügyletben megszerezte a TV2-t. A kereskedelmi csatorna fölé egy rendkívül bonyolult céghálót építettek, ami egyébként az MTB felett álló – szintén elég komplex – vállalatcsoporttal is összeér, így nem csoda, hogy mindkét esetben ugyanazok a nevek kerülnek elő végső haszonélvezőként.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmutatjuk, ki áll most a TV2 mögött, de hamarosan elrejtőzhet a tulajdonosÚgy tűnik, lezárult a TV2 valójában már 2016-ban megindított eladása. Az új tulajdonos első intézkedése az volt, hogy lehetővé tegye a végső haszonélvezők elrejtőzését.
Emögött a komplex vállalatcsoport mögött áll végső haszonélvezőként Vida József és üzleti köre, illetve Mészáros Lőrinc. Július 25-én ezek a tulajdonosok döntöttek úgy az MTB közgyűlésén, hogy vételi ajánlatot tesznek a Takarék Jelzálogbank Nyrt. (JZB) tulajdonában lévő Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. többségi részesedésére.
Minderről pedig tulajdonképpen Vida József tájékoztatta a JZB tulajdonosait egy rendkívüli tőzsdei közleményben. Egészen pontosan a JZB igazgatósága, de történetesen ennek az elnöke is Vida.
A tájékoztató ráadásul részben éppen saját magának szólt, hiszen a JZB 55 százaléka az MTB (azaz nagyrészt Vida) tulajdonában van. Így pedig az a közgyűlés is tulajdonképpen csak formalitás volt, amit épp az előbb idézett dokumentumban hívtak össze, hogy a JZB részvényesei az üzletrészeladásról dönthessenek. A tranzakció jóváhagyásához ugyanis elég a szavazatok fele, márpedig ennél ugye Vidáéknak csak az MTB-vel nagyobb tulajdonhányada volt, az egyéb furcsa kereszttulajdonlásokról nem is beszélve. Így természetesen át is ment a tervezet. Más kérdés, hogy pont ebben az ügyben nem volt azért teljes egyetértés: a szavazatszámok alapján úgy tűnik, hogy az állami tulajdonos nemmel szavazott az előterjesztésre*Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül tulajdonol egy bő 7 százalékos pakettet..
Nem így szoktak árazni
Persze az állami ellenállásnak lehetnek sima jogi okai, de jelzés is lehet arra, hogy nem volt elégedett a tranzakció paramétereivel. Utóbbi azért nem lenne meglepő, mert
az eladott részesedés árazása elég furcsán történt.
A JZB ugyanis könyv szerint értéken adta el a TKB 51 százalékát, azaz annyiért, amilyen értéken a számviteli kimutatásaiban nyilvántartotta.
Márpedig egy vételár a legritkább esetben épp annyi, mint az adott eszköz könyv szerinti értéke. Utóbbi ugyanis egy történelmi érték, azt mutatja, mennyit költött az adott dologra a cég, mennyiért került be a könyvekbe, és a különböző számviteli előírások miatt ezt mennyivel kellett módosítani. Azaz véletlenül sem azt, hogy egy másik piaci szereplőnek mennyit érhet az adott eszköz. Utóbbi*hacsak nem kényszereladásról vagy időközben elértéktelenedett dologról van szó általában több a könyvekben szereplő összegnél, hiszen a másik piaci szereplő épp azért akarja megvenni az adott dolgot, mert azt gondolja, neki többet ér, mint az eladónak.
Persze semmi nem tiltja, hogy egy adásvételt könyv szerinti értéken árazzanak, sőt csoporton belüli eladásnál ez teljesen normális is lenne. Van is olyan jel, ami arra utal, hogy a Takaréknál is így tekintettek erre az ügyletre. A JZB féléves jelentésében például végig az integrációval indokolják, hogy miért kezelik a dokumentumban külön a kereskedelmi bankot. Emellett lapunk kérdésre is azt írták, hogy
„a TKB eladása szervesen illeszkedik a Takarék csoport tavaly november 30-án elfogadott üzleti stratégiájába. … A csoporton belül így az összes kereskedelmi banki funkció az új Takarékbankban, a tulajdonosi funkciók pedig a központi bankban, azaz a MTB Zrt.-ben koncentrálódnak”.
A gond csak az, hogy ugye itt azért nem tisztán egy csoporton belül átadás történt, hiszen – amint erről már volt szó – a vevő és az eladó tulajdonosi köre nem ugyanaz, még ha elég nagy is az átfedés.
Így a kisebb befektetők joggal érezhették azt, hogy a többségi tulajdonos egyszerűen kihúzta és magának adta el a cégük legnagyobb értékét.
A piac szerint többet ért
A Takarék Kereskedelmi Bank ugyanis egyértelműen a JZB legfontosabb eleme volt. Még augusztusban a Portfolio írt alapos elemzést arról, hogy a tőzsdei cég konszolidált mérete közel a harmadára, bevételtermelő képessége kevesebb mint egytizedére csökken a kereskedelmi bank eladásával. A nyereségről ennyire pontos számot nem lehetett mondani, de az első féléves adatokból ott is látszott, hogy jelentős csökkenést hoz a tranzakció.
Ezt egyébként a vételár is elég jól alátámasztja, még úgy is, hogy a JZB a könyv szerinti értéket kapta a részesedésért. A pakettet ugyanis Vidáék 32 milliárdért vették meg, miközben az eladó teljes piaci kapitalizációja jelenleg 37,2 milliárd forint. Azaz a JZB kereskedelmi bankon kívüli részét jelenleg durván ötmilliárdra értékeli a piac. Korábban viszont többet ért a tőzsdei vállalat: a kivásárlás bejelentése előtti napokban még 44-45 milliárd körül volt a piaci kapitalizáció, a korábbi hetekben pedig efölött is járt.
Azaz úgy tűnik, hogy a piac szerint nem volt jó döntés 32 milliárdért túladni a részesedésen.
Épp ezért a Takarékbanktól azt is megkérdeztük, miért ezen az áron történt a tranzakció, és sor került-e egyáltalán a TKB felértékelésére az ügyletet megelőzően. Azt a választ kaptuk, hogy az árazás és az ár meghatározása egy független nemzetközi tranzakciós tanácsadó cég bevonásával történt. Azt is hozzátették, hogy az igazgatóság szerint az ár (azaz a könyv szerint érték) más régiós tranzakciók árazásához képest inkább felfelé húz, így a részvényesek jó üzletet kötöttek az elfogadásával.
Perelnek a kisrészvényesek
Kérdés persze, hogy mely részvényesek. Azok, akik az eladással egy időben egy másik céggel megvették a kereskedelmi bankot, vagy azok, amelyek csak eladták, mert a vevő vállalatban nincs részesedésük. Mindenesetre utóbbi kör – azaz a kisrészvényesek és az ügylet ellen szavazó állam – nem tűnik annyira elégedettnek.
A kisrészvényesek annyira nem, hogy jogi úton is megtámadták az eladásról döntő közgyűlés határozatait. A pert szeptember végén indította a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ), hivatalosan egy technikai dolog miatt. Valójában azonban – ahogy erről lapunknak Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke beszámolt –
részben épp azért támadták meg a határozatokat, mert ők is azt gondolják, hogy nem a valós értéken üzleteltek a kereskedelmi bankkal.
A szövetség egyébként szintén kíváncsi volt arra, hogy ki, mikor és mennyire értékelte fel az 51 százalékos részesedést, azaz honnan jött, hogy könyv szerinti értéken kell eladni a pakettet. A JZB igazgatóságának még július végén küldtek kérdéseket, amelyre a Vida József vezette grémium egy héttel a közgyűlés előtt válaszolt, az iratokba való betekintést pedig egy nappal az esemény előtt biztosította.
A megküldött dokumentumban azonban a legfontosabb kérdésekre nem adott választ a JZB igazgatósága. Érdemben mindössze annyi derült ki, hogy nem is a jelzálogbank rendelte meg az értékelést – amit aztán az igazgatóság javaslatára a többségi tulajdonos vezérletével a közgyűlés elfogadott -, hanem a többségi tulajdonos, az MTB.
Azt azonban már nem lehet tudni, hogy melyik volt az a „független nemzetközi tanácsadó”, amely ezt az értékelést készítette, a vállalat ugyanis nem járult hozzá, hogy a nevét kiadják.
Magyarul az értékelést végző tanácsadó cég nem adja a nevét saját munkájához.
Sőt, a JZB vezetése azt sem árulta el, hogy milyen összegre értékelték fel a kereskedelmi bankot, a tanácsadó ugyanis – a TEBÉSZ-nek küldött válaszok szerint – azoknak a körét is korlátozta, akiknek ezeket az információkat ki lehet adni. Így a kisrészvényesek is csak egy titoktartási nyilatkozat aláírásával tudhatták meg, papíron mennyit ér a kereskedelmi bank.
Annyit lehet tudni, hogy a tanácsadó egy értéksávot adott meg, és a végső ár valahol ezen belül volt.
A kisrészvényesek azonban azt gyanítják, hogy a sáv aljára sikerült belőni a vételárat, és indokolatlanul értéken alul adták el a részesedést.
Ráadásul nem teljesen egyértelmű, hogy a tranzakciót vissza lehet-e csinálni, ha mondjuk a bíróság a TEBÉSZ-nek ad igazat. Időközben ugyanis az ügyletet a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta, így a kereskedelmi bankot mostanra be is olvasztották Vidáék cégébe. A szövetség honlapján nehezményezte is, hogy a bírósági folyamat mennyire lassan halad, és emiatt lehet, hogy sok eszközük már nem maradt a folyamat visszafordítására.
A Takarék-csoport és a JZB vezetése máshogy látja a helyzetet, mint a kisrészvényesek. A per indítását követően egy tőzsdei közleményben már jelezték, hogy szerintük a közgyűlése érvényesen lezajlott, így a közgyűlésen meghozott határozatok is érvényesek. Lapunknak küldött válaszukban emellett felhívták a figyelmet, hogy
a kereskedelmi bank eladása a 2017-ben elfogadott, „tiszta jelzálogbankká” alakulás stratégiájának soron következő, régóta tervezett és fontos lépése, ráadásul az ezzel kapcsolatos tervek hónapok óta ismertek, mióta a Takarék Csoport központi bankja 2018. november 30-án elfogadta és nyilvánosságra hozta új üzleti stratégiáját. A tranzakció a lezárása annak a folyamatnak, amelynek korábbi lépéseiben a Jelzálogbank már értékesítette kisebb leánycégeit, és fokozatosan átadta kiegészítő tevékenységeit az MTB Zrt.-nek. | A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat | Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20191111/a-tv2-uj-tulajdonosa-a-kisreszvenyesek-szerint-kihuzta-aloluk-a-bankjukat/ | 2019-11-11 16:43:00 | true | null | null | G7 |
2018 december 06., 07:31
comments 67
Végállomására érkezett a Mezort Zrt. miután kedden Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta Mészáros Lőrinc vásárlási szándékát. A Gazdasági Versenyhivatal még nem hagyta jóvá a tranzakciót, kedden csak a vizsgálatot kezdték meg. Simicska Lajos mezőgazdasági nagyvállalata az oligarcha fegyverletétele után Vörös József Mészáros-közeli ügyvédhez került, de ahogy már júniusban írtuk, neve csak ideiglenes szerepel tulajdonosként. Hogy mennyiért vásárolná meg
a tavaly mintegy 2,5 milliárd forint bevételt termelő céget Mészáros, nem tudni. | Simicska mezőgazdasági cége is Mészáros Lőrincnél kötött ki | Nem valamelyik alapján keresztül, hanem magánemberként vásárolta meg a Mezort Zrt.-t. | null | 1 | https://444.hu/2018/12/06/simicska-mezogazdasagi-cege-is-meszaros-lorincnel-kotott-ki | 2018-12-06 09:31:00 | true | null | null | 444 |
Jogerősen fejenként százezer forintra büntették az LMP képviselőit és aktivistáit a Közgép bejáratánál rendezett nyári akciójuk miatt. A bírósági határozatot még nem mindenki kapta meg, de folyamatosan születnek a jogerős határozatok - mondta a párt frakcióvezetője, Jávor Benedek kedden sajtótájékoztatón.
Az LMP-sek egy része nem akarja ezt a pénzt befizetni, mert szerintük az csak visszacsorogna abba a korrupt rendszerbe, ami ellen tiltakoztak, így a közmunkát választják. Szabó Rebeka, az LMP egyik országgyűlési képviselője már jelentkezett is közmunkára, és mivel biológus, a hivatalban a Magyar Természettudományi Múzeumhoz osztották be, ahol teremőri munkát kell végeznie. Azt mondta, hogy összesen 15 napon kell nyolc órát dolgoznia, és ezt a képviselői munkája mellett igyekszik majd hétvégéken letudni.
Jávor Benedek azt mondta, hogy sok LMP-s családi vagy munkahelyi problémák miatt nem tudja a közmunkát ledolgozni, ezért azok anyagi támogatását kérik, akik fontosnak tartják a korrupció elleni harcot. A párt honlapján folyamatosan nyomon lehet majd követni, hogy kit milyen közmunkára osztanak be.
Az LMP politikusai és aktivistái júliusban demonstráltak a számos állami megrendelésen dolgozó és szoros kormányzati kapcsolatokkal rendelkező építőipari cég, a Közgép udvarán. A résztvevők összeláncolták magukat, hogy így tiltakozzanak azért, mert szerintük fideszes oligarchák irányítják az országot. A tüntetők két nagy molinót is kinyitottak, az egyikre az volt írva, hogy "Nem leszünk Simicska-gyarmat", a másikra pedig az, hogy "Itt tűnik el a pénzed". A tüntetők között kilenc országgyűlési képviselő is ült, köztük Jávor Benedek frakcióvezető, Karácsony Gergely, Szabó Rebeka és Scheiring Gábor is.
A rendőrség felszólítására nem hagyták el a területet, ezért 26 embert előállítottak. Az ülődemonstráció résztvevőit végül fejenként 100 ezer forintra büntették meg, mert a rendőrség szerint szabálysértést követtek el azzal, hogy egy magáncég területén "be nem jelentett" demonstráción vettek részt, és a területet többszöri rendőri felszólításra sem hagyták el. Az LMP vitatta a büntetést. | Közmunkára mennek a megbüntetett LMP-sek | Nem fogják kifizetni az LMP tagjai azt a százezer forintnyi bírságot, amit a Közgép bejáratánál tartott demonstrációjuk miatt szabtak ki rájuk, inkább közmunkában ledolgozzák. Szabó Rebeka például a Természettudományi Múzeumban lesz teremőr. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/11/kozmunkaban-dolgozza-le-a-kozgepes-buntetest-az-lmp | 2012-11-13 11:42:00 | true | null | null | Origo |
Földesi-Szabó: nem vagyok bűnös
A felvételen a volt alapítványi elnök azt mondja, önként készül feladni magát. Nem sikerült neki, hamarabb elfogták a rendőrök.
Hir24.hu
2011. május 26. 09:22
Szóljon hozzá!
“Soha nem éreztem, hogy bűnöző lennék”- ezt mondja az Egymásért Egy-Másért Alapítvány egykori kuratóriumi elnöke abban a videóüzenetben, amelyet ügyvédje a Frizbiben mutatott be először.
Berényi András a Tények szerda esti adásában úgy nyilatkozott, szerinte védence, Földesi-Szabó nyomtalanul eltűnhetett volna, ha akar. Korábban ugyanis a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának volt a vezetője, azaz tudja, hogy lehet nyomtalanul eltűnni. Arról hogy hol volt és mit csinált fél évig, nem mondott semmit a jogi képviselő. Azt azonban elárulta, szerinte a volt rendőrtiszt sokkot kapott attól, hogy hét év börtönre ítélték, ezért szökött el.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK
11.05.17Elfogták Földesi-Szabó Lászlót
Mint arról korábban beszámoltunk, Földesi-Szabó László tavaly, december 22-én sétált ki tárgyalásáról, a Fővárosi Bíróságról miután első fokon hét év börtönre ítélték csempészet és sikkasztás miatt. Az ügyet tárgyaló bírónő a férfi eltűnése után elrendelte a férfi előzetes letartóztatását. A rendőrök akkor hiába ellenőrizték a férfi ismert tartózkodási helyeit, nem találták, nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Végül múlt hét kedden egy kőbányai panellakásban fogták el a bujkáló férfit.
Ajánlott weboldalak
Csempészet.lap.hu
Börtön.lap.hu
Büntetőjog.lap.hu
További részletek a Frizbi vasárnap esti adásában!
http://www.fn.hu/belfold/20110526/foldesi_szabo_nem_ereztem_hogy/
| 24.hu - Friss hírek - hiteles tartalom | FRISS HÍREK, KÉPEK, VIDEÓK – Gyorsan és tömören. Belföldi és külföldi hírek. Közélet, üzlet, sport, kultúra, tudomány, technika, szórakozás, sztárvilág. | null | 1 | http://www.fn.hu/belfold/20110526/foldesi_szabo_nem_ereztem_hogy/ | 2011-05-26 10:10:57 | true | null | null | fn.hu |
Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselő vasárnap délután a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kilép pártjából és annak parlamenti frakciójából - de mandátumát megtartja. Mint írta, kibékíthetetlen ellentét áll fenn az LMP és az ő politikai alapértékei között.
Állítása szerint az elkövetkező napokban bemutatja, hogy pontosan mi is vezetett erre a döntésre, ám konkrétumokat nem árult el.
Csárdi kilépésről szóló Facebook-posztjának megjelenéséhez képest fél órával később a Soros György által is finanszírozott 444.hu hírportálon megjelent egy terjedelmesebb interjú is a politikussal. - Egy számomra rendkívül megbízhatónak tartott személytől eljutott hozzám egy olyan bizonyíték, ami igazolja, hogy még azelőtt, hogy a kongresszus döntött volna a Vitézy-projektről, előrehaladott egyeztetések zajlottak Rogán Antal, Vitézy Dávid és a párt vezetése között - mondta a politikus, aki a bizonyíték bemutatásától és a forrásának felfedésétől elzárkózott.
A baloldali politikusok és a liberális sajtó régóta polemizálnak azon, hogy a kormánypártok jelöltje, Szentkirályi Alexandra visszalépett a júniusi főpolgármester-választás előtt néhány nappal Vitézy Dávid LMP-s jelölt javára.
Az összeesküvés-elméletek szerint Ungár Péter összejátszott a jobboldallal Karácsony Gergely főpolgármester megbuktatásáért. Eddig azonban semmilyen, ezt alátámasztó bizonyíték nem került elő.
Csárdi állításainak komolytalanságát jól mutatja az érintettektől érkező reakció. - Csárdi Tóni a kampányomat mindvégig támogatta, ő volt az egyetlen Tóni, aki ezt tette - reagált Vitézy Dávid.
Ungár Péter kiemelte: ha Csárdi Antalnak Szentkirályi visszalépése valóban gondot okozott volna, korábban is kiléphetett volna az LMP-ből.
Az állítások komolytalanságát Hont András liberális publicista ironikus kommentárja is jól mutatja: mint írta, Vitézy egyik legnagyobb támogatója épp Puzsér Róbert kritikus volt, aki az elmúlt hónapokban mind élesebb kormányellenes kirohanásaival került be a hírekbe.
A politikus eddig főként botrányaival került be a sajtóba. 2022-ben például okirat-hamisítási ügybe keveredett, amikor az Országgyűlés Hivatala által számára bérelt lakásban nem fizette közüzemi számláit és meghatalmazást hamisítva próbált ügyet intézni az energiaszolgáltatónál.
Friss fejlemény, hogy felfüggesztette az Országgyűlés az LMP-ből nemrég kilépő Csárdi Antal mentelmi jogát. Csárdi a gyanú szerint volt pártja aktivistáival együtt lezárta a gödi Samsung-gyár bejáratait, és szabálysértést követett el. | Csárdi Antal vagdalkozik, de semmilyen bizonyítékot nem mutat fel | Csárdi Antal állítása szerint azért lépett ki az LMP-ből és annak parlamenti frakciójából is, mivel úgy véli, pártja összejátszott a Fidesz–KDNP-vel Vitézy Dávid főpolgármesteri kampányában. A politikus forrását nem volt hajlandó megnevezni, és bizonyítékokat sem mutatott be, csak a levegőbe beszél. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/csardi-antal-vagdalkozik-de-semmilyen-bizonyitekot-nem-mutat-fel | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Miskolc kulturális és egyéb vetületeit feldolgozó Mit Miskolc adhatott nagy vállalkozásba vágott: összeszedte, hogy a város NB I-es labdarúgócsapata, a DVTK államilag kiemelt fociakadémia üzemeltetőjeként mennyire szolgált rá arra a sok-sok állami pénzre, amit jelent ez a státusz. A valóság egészen döbbenetes: a DVTK LSA névre hallgató intézmény nagyjából négy év alatt összesen hét játékosnak adott 64 meccset. A DVTK LSA négy év alatt több mint kétmilliárd forintot kapott ezért a számért. A szám még szebben mutat, ha kiderül, hogy ez alatt az idő alatt összesen 26 játékosnak adtak profi szerződést, ennek a társaságnak a fele valójában a harmadosztályban parádézó ificsapatban, esetleg más szintén harmadosztályú klubban játszik, de Orosz Donát személyében olyan is van, aki 22 évesen inkább visszavonult.
A játékosok szerződtetésével és időszakos beállításával tehát úgy tűnik, a DVTK akadémiája teljesíti az elvárásokat számokban. Sokatmondó adat, hogy van olyan játékos Zsiga Máté személyében, akiről nem is egyértelmű, hogy még focista-e: Zsiga három márkőzésen lépett pályára - ezek is kupameccsek voltak -, utolsó meccsét már a megyei osztályban érdekelt Tállyán játszotta. Nem tudni, tervez-e valahol még focizni.
A csúcs természetesen Szűcs Kornél története, akit a DVTK előbb nagyon fiatalon játszatott, majd egyszer csak felbontotta a szerződését, ő pedig ingyen igazolt Kecskemétre. Itt megtalálta a számításait, a Kecskemét pedig pénzért adta tovább az angol másodosztályú Plymouth Argyle-nek úgy, hogy a miskolciak egy fillért sem kaptak érte így természetesen. | Kétmilliárd forintért hét epizódszereplőt tudott kitermelni az államilag kiemelt miskolci fociakadémia | A borsodi fociklub úgy önti a játékosokat a harmadosztályra és a megyeibe, mint az állam hozzájuk a közpénzt. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/sport/ketmilliard-forintert-het-epizodszereplot-tudott-kitermelni-az-allamilag-kiemelt-miskolci-fociakademia-270599 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A Városházán is alig hallott valaki Hatvani Szabó Jánosról, aki a hétvégén kitálaló, egykori BKV-vezető szerint Hagyó Miklós bizalmi embere volt, és intézkedett BKV-s ügyekben is. A kilencvenes évek elején állami tisztviselőként részt vett privatizációs ügyletek lebonyolításában, azóta azonban kiterjedt céges érdekeltsége ellenére rejtőzködik a nyilvánosság elől. Egy fővárosi szocialista képviselő szerint ugyanakkor "nagy mágusnak" ismerik Hatvani Szabót, egy egykori kollégája pedig kemény, de kellemes tárgyalónak jellemezte.
"Hagyó megmondta, ott, az irodájában, hogy ez az illető fog engem hívni, és az olyan, mintha ő hívna személyesen. (...) Valahogy úgy fogalmaztak, hogy Hatvani Szabó lesz a tartótisztem" - egyebek mellett ezt a súlyos állítást fogalmazta meg szombaton megjelent interjújában a BKV-nál korábban több magas pozíciót is betöltő, jelenleg gyanúsított Balogh Zsolt.
Balogh az interjúban arról beszélt, állítása szerint hogyan működött a BKV-nál a korrupciós gépezet, amelynek szerinte fontos szereplője volt a Hagyó Miklós akkori főpolgármester-helyettes környezetébe tartozó Hatvani Szabó János. Balogh állítja: megbízásokat, utasításokat kapott előnytelen szerződések kötésére Hagyótól és embereitől. Balogh szerint az első ilyen telefont 2007 novemberében kapta Hatvani Szabó Jánostól. (A hívás állítólagos tárgyáról részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat).
Hatvani Szabó feltehetően nem volt Hagyó stábjának hivatalos tagja. Az [origo] által megkérdezett városházi tisztviselők egyike sem tudott arról, hogy Hatvani Szabónak bármiféle formális, szerződéses kapcsolata lenne a Városházával vagy Hagyóval, bár ennek elvi lehetőségét nem zárták ki. A főpolgármesteri hivatal honlapján közzétett szerződéslistán nem található olyan szerződés, amelyet Hatvani Szabóval vagy hozzá köthető céggel kötöttek volna.
A megkeresett tíz ember közül a legtöbben azt állították: soha nem találkoztak vele, és olyanok is voltak, akik a Balogh-interjú megjelenése előtt még a nevét sem hallották soha.
"Azt beszélik róla, hogy nagy mágus"
"Én csak a BKV oldalát ismerem, de soha nem hozták fel a nevét azokon a koordinációs, előkészítői szintű beszélgetéseken, amelyeken én részt vettem" - mondta az [origo]-nak Futó Sándor, aki főtanácsadóként dolgozott a BKV-ügyben meggyanúsított Tóthfalusi György, a BKV igazgatóságának korábbi, SZDSZ-es elnöke mellett.
Hatvani Szabót várhatóan nem hallgatja ki a BKV-ügyeit vizsgáló fővárosi eseti bizottság - közölte az [origo]-val György István, a bizottság fideszes elnöke. "Mi tulajdonosi szempontból vizsgálódunk, és mivel Hatvani Szabó nem volt sem képviselő, sem felügyelőbizottsági tag, a vele összefüggésbe hozott állítólagos események kivizsgálása a nyomozó hatóságra tartozik" - tette hozzá. A BKV-ügyben nyomozó Budapesti Rendőr-főkapitányság eddig nem kommentálta a Balogh-interjúban szereplő állításokat, és szombaton egy rövid közleményt is kiadott a rendőrség arról, hogy ezt nem kívánja megtenni. Az ismertté vált gyanúsítottak között nem szerepel Hatvani Szabó János.
A Városházán nem találkozott Hatvani Szabóval Somlyódi Csaba, a fővárosi gazdasági bizottság MSZP-s elnöke sem, de szerinte Hatvani Szabó más körökben, a gazdasági életben közismert figurának számít. "Azt beszélik róla, hogy nagy mágus a gazdasági szakmában" - jegyezte meg Somlyódi.
"Mélyen és gyökereiben ismeri az ÁVÜ belső működését"
A rendszerváltás után privatizációs megbizatásai révén még közszereplő volt Hatvani Szabó János, gyakran szerepelt sajtótájékoztatókon, interjúkat adott. A kilencvenes évek elején került az Állami Vagyonügynökséghez. Eleinte ellenőrzési igazgatóként dolgozott, majd 1994 januárjában kinevezték ügyvezető igazgatónak. Kinevezésére Szabó Tamás, akkori privatizációért felelős miniszter tett javaslatot a miniszterelnöknek. Szabó az MTI archívuma szerint azt mondta: azért esett Hatvani Szabóra a választás, mert ,,mélyen és gyökereiben ismeri az ÁVÜ belső működését és a partnerek munkáját".
Hatvani Szabó 1995 júniusáig, az ÁVÜ megszűnéséig töltötte be ezt a tisztséget, majd átkerült az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-hez, ahol az egyszerűsített privatizációs igazgatóság vezetője lett.
"Jó kommunikációs készségű, olyan ember volt, akivel lehetett tárgyalni, abszolút nyíltan" - emlékezik vissza Hatvani Szabóra Raskó György, aki 1994 júniusáig az ÁVÜ igazgatótanácsának tagja volt, innen ismerte őt. "A privatizációs ügyekhez kell egy alaptehetség, ráérzés, ezzel ő rendelkezett" - tette hozzá Raskó, aki 1995 januárjában találkozott vele utoljára, így a pályafutása további szakaszait nem ismeri.
"Kemény, de kellemes tárgyalópartner"
Raskó emlékszik egy konkrét esetre, amelynek a kimenetele szerinte Hatvani Szabó rátermettségét bizonyítja. A Hungrana nevű céget megvásárolta egy belga-osztrák páros, amelynek kialakult egy vitás ügye az ászári keményítő üzem leállításával kapcsolatban. Az ÁVÜ eredetileg kötelezően előírta az ászári üzem működtetését a vásárlók számára, ők azonban inkább fizettek volna azért, hogy bezárhassák. Raskó szerint a két-három hónapos tárgyalássorozat alatt Hatvani Szabó "nagyon keményen tárgyalt, profi ügyvédi csapattal", és végül korrekt egyezség született. Az üzem bezárt, de a Hungrana fizetett és átvette az ászári dolgozókat, a cég pedig azóta az élelmiszeriparon belül az egyik legnagyobb sikersztori lett - mondta az [origo]-nak Raskó, aki szerint Hatvani Szabó profi módon irányította a csapatát. "Dinamikus, jól tudott kontaktust teremteni, volt benne rugalmasság is. Kemény, de kellemes tárgyalópartner" - tette hozzá.
"Laza fiatalemberként", nem merev tárgyalópartnerként jellemezte Hatvani Szabót egy neve elhallgatását kérő ügyvéd is, aki a kilencvenes évek elején, az ellenérdekelt felet képviselve találkozott vele, még az ÁVÜ ellenőrzési igazgatójaként.
Privatizációs megbizatásai végeztével, a kilencvenes évek végén Hatvani Szabó háttérbe vonult a közéletből. Jelenleg nem rendelkezik ismertebb állami vagy önkormányzati tisztséggel, de tagja és elnökhelyettese a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrző bizottságának. A kamarától 2004-ben emlékplakettet is kapott "a főváros gazdasági életében és a kamara közéletében végzett kiemelkedő tevékenységéért".
Antal Attila kollégája volt a Főtaxinál
Az ezredfordulón - 1999 májusától 2001 novemberéig - a Főtaxi igazgatósági tagja volt. Itt együtt dolgozott Antal Attilával, a BKV későbbi, most előzetes letartóztatásban lévő vezérigazgatójával, ugyanis Antal ennek az időszaknak az elején a Főtaxi vezérigazgatója volt.
Hatvani Szabónak jelenleg több mint tíz cégben van érdekeltsége: többek között egy kőszegi és egy budapesti hotelben, valamint főként tanácsadó és ingatlan adás-vétellel foglalkozó cégekben. Az IF-TEAM Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft-ben például 2005 és 2007 között jelentős befolyással rendelkezett, és most is tag. Az IF-Team honlapján felsorolt referenciák szerint a cég kapott már állami intézménytől megbízást: 2005-ben ingatlanforgalmi szakvéleményt készített a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium részére.
Az [origo] több cégén keresztül is megpróbálta felvenni Hatvani Szabóval a kapcsolatot, de mindenhol azt a választ kaptuk, hogy nem tartózkodik az irodában, elérhetőségét pedig nem adhatják ki.
Hatvani mostani céges érdekeltségei jellemzően 2000 után épültek ki, de abban az időben is volt már üzleti tevékenysége, amikor az ÁVÜ-nek dolgozott. 1990 októbere és 1991 áprilisa között ő volt a cégjegyzésre jogosult tisztviselője a Global Holdings Hungary Kereskedelmi és Befektetési Kft-nek.
A mecénás
1998-ban Hatvani Szabó lett az ügyvezetője az üzletviteli tanácsadással foglalkozó Cég 2000 nevű Kft-nek. A cég 2003-as megszűnése óta Hatvani-Szabó az ügyvezető igazgató a kft. jogutódjánál, az ABIC Befektetési, Ingatlanfejlesztő és -forgalmazó Centrum Kft-nél.
Az ABIC irodája egy V. kerületi, Vécsey utcai régi bérházban van, nem messze a Parlamenttől. Az irodában hétfő délután senkit sem találtunk: a csengetésre nem válaszoltak, a belátást összehúzott szalagfüggöny zárta el. A lépcsőházban fémtábla hirdeti: a házban világító lámpákat az ABIC adományozta több más céggel együtt.
Nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy Hatvani Szabó közcélra költött. 2005-ben kis-és középvállalkozások kategóriában díjat kapott a Summa Artium Kft-tól a kultúra támogatásáért. A díjat azzal érdemelte ki, hogy 2003-ban a kőszegi Irottkő Szálloda tulajdonosaként megvett egy lepusztult, 18. századi kőszegi műemlékingatlant, és miután megtudta, hogy a 19. század elején az épület tulajdonosa postamester volt, felajánlotta, hogy a Postamúzeum kiállítást rendezzen be az épület földszintjén. Vállalta a kiállításhoz szükséges installációk elkészítését, a kiállítási anyagok biztosítását és a kiállítás üzemeltetését is.
Az ABIC-nak van miből költenie, a cégnyilvántartás szerint 2008-ban például 306 millió forint volt az értékesítés nettó árbevétele. A cég 2008 végén elnyert egy 72 milliós uniós támogatást is a kőszegi hotel bővítésére. | Nagy mágusnak ismerik Hagyó láthatatlan segítőjét | A Városházán is alig hallott valaki Hatvani Szabó Jánosról, aki a hétvégén kitálaló, egykori BKV-vezető szerint Hagyó Miklós bizalmi embere volt, és intézkedett BKV-s ügyekben is. A kilencvenes évek elején állami tisztviselőként részt vett privatizációs ügyletek lebonyolításában, azóta azonban kiterjedt céges érdekeltsége ellenére rejtőzködik a nyilvánosság elől. Egy fővárosi szocialista képviselő szerint ugyanakkor "nagy mágusnak" ismerik Hatvani Szabót, egy egykori kollégája pedig kemény, de kellemes tárgyalónak jellemezte. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/03/hatvani-szabo-janos-portre | 2010-03-10 15:59:00 | true | null | null | Origo |
Deutsch Tamás az Ilhan Kyuchyuknak címzett levelében azt írta:
Magyarország legfőbb ügyésze a napokban indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter európai parlamenti képviselő, a Tisza Párt elnöke (EPP) mentelmi jogának felfüggesztésére lopás bűncselekménye miatt.
Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata értelmében a jogi bizottság illetékes a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésével kapcsolatos plenáris előterjesztés elkészítésére - tette hozzá.
Magyar Péterrel kapcsolatban köztörvényes bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja merült fel. Ez teszi indokolttá a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítványt. Magyar Péter kijelentette, nem akar lemondani a mentelmi jogáról, mert így akarja elkerülni a köztörvényes bűncselekmény miatti felelősségre vonást
- fogalmazott Deutsch Tamás.
Hozzátette, hogy sajtónyilatkozatai alapján Magyar Péter minden rendelkezésére álló eszközzel azon dolgozik, hogy az Európai Palamentben a lehető legtovább elhúzódjon a mentelmi ügyének tárgyalása.
Deutsch Tamás szerint Magyar Péter láthatóan arra törekszik, hogy elüljenek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető "diszkóbotrányának" hullámai, és a politikai pozíciójával visszaélve elmenekülhessen a büntetőjogi felelősségre vonás elől.
Meggyőződésünk szerint az illetékes jogi bizottságnak ugyanis mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az Európai Parlament Eljárási Szabályzata rendelkezéseinek megfelelő, szokásos eljárásban Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről mihamarabb dönthessen a plenáris ülés, ezzel pedig elhárulhasson a technikai akadálya annak, hogy Magyar Pétert az általa elkövetett köztörvényes bűncselekményért felelősségre lehessen vonni
- írta a politikus. | Deutsch Tamás: Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztéséről mihamarabb döntsön az EP! | A Fidesz európai parlamenti képviselője csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett levelében felszólította az Európai Parlament Jogi Bizottságának elnökét, hogy semmilyen körülmények között ne engedjen Magyar Péter nyomásgyakorlásának, és akadályozza meg, hogy az érintett képviselő és a „vele szövetséges néppárti, illetve baloldali-liberális politikusok politikai lobbija miatt” Magyar Péter mentelmi ügyének bizottsági tárgyalása minél inkább elhúzódhasson. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/deutsch-tamas-magyar-peter-mentelmi-jog-ep | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
A pedagógusoknak két bejgli, a Klebelsberg Központ vezetőinek 2 millió forint volt a karácsonyi jutalom – számolt be róla a Momentum hétfői közleményében.
Mint írták, Tóth Endre, a Momentum parlamenti képviselője és oktatáspolitikusa kollégáival még januárban közérdekű adatigényléssel fordult minden tankerülethez azzal kapcsolatban, hogy a tankerületi vezetők milyen év végi jutalmazásban részesültek, ennek közölte most eredményét Facebook-oldalán. – Az év elején egy oktatásban dolgozó szakember hívta fel a figyelmemet a közoktatásban tapasztalható felháborítóan igazságtalan jutalmazási rendszerre. Míg a pedagógusok tavaly év végén semmilyen pénzbeli jutalmat nem kaptak (néhol két bejglit, vagy néhány ezres könyvutalványt), addig a Klebelsberg Központ és a tankerületek vezetői milliós motivációs elismerésben részesültek. Úgy tűnik, a tanárok motivációja nem igazán érdekli az oktatási vezetést, ellenben a tankerületek vezetők jólétére annál nagyobb a gondja – fejtette ki Tóth.
Szerinte a tankerületek „természetesen” nem siettek a válaszadással: először a veszélyhelyzetre hivatkozva 90 napra tolták ki annak határidejét, majd a válaszukban elküldték a költségvetésük linkjét, azt állítva, hogy ott megtalálhatóak a kért információk, ám azok valójában nem voltak benne. Ezek után Tóth és kollégái jogászokkal konzultálva eljárást indítottak a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál az adatok kiadását kérve, így végül néhány hete a Klebelsberg Központ és egy tankerület megküldte a kért adatokat.
– A Klebelsberg Központ 15 vezetője összesen 34 millió forintot kapott tavaly novemberben, ami azt jelenti, hogy fejenként közel bruttó 2,3 millió forintos motivációs elismerés landolt a tisztára suvickolt csizmáikban. Összesen a Klebelsberg Központ 15 vezetője mellett 77 további dolgozója kapott motivációs elismerést 2021 végén. A teljes gárda jutalmazásra összesen 97 millió forint jutott – közölte Tóth.
A tankerületek közül egyedül a Dél-Budai Tankerület küldött érdemi választ a politikusnak, esetükben 41 fő kapott motivációs elismerést, összesen közel 20 millió forintos értékben. A 9 vezető átlagosan 727 ezer forintot vihetett haza. – Világosan látszik, hogy nagyon perverz logika mozgatja a közoktatás jutalmazási rendszerét: a gyermekek között dolgozó pedagógusok gyakorlatilag semmit sem kapnak, míg az irodában ülő tankerületi vezetés jutalmazása meglehetősen bőkezű. Pedig csak a motivált pedagógusoktól számíthatunk szívvel-lélekkel történő pedagógiai munkára. De a jelenlegi igazságtalan rendszer még a legelhivatottabbakat is demotiválja – zárta a beszámolóját a képviselő. | Momentum: milliós jutalmat kaptak tavaly év végén a Klebelsberg Központ vezetői | A párt szerint hosszú huzavona után adták ki nekik az ezzel kapcsolatos adatokat. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/momentum-millios-jutalmat-kaptak-tavaly-ev-vegen-a-klebelsberg-kozpont-vezetoi-145382 | 2022-09-05 13:26:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Szajlai Csaba
2015. március 25. szerda. 5:38
Negyven százalékkal növelte a kibocsátást a magyar mezőgazdaság az elmúlt négy évben, ez történelmi rekord, a fenntartható növekedés az agráriumban viszont több tényezőtől is függ - jelentette ki lapunknak Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. Hangsúlyozta, hogy nem hallgat a tárca a Kiss Szilárd-ügyben: aki törvényt sért, annak számolnia kell a következményekkel. A miniszter hangsúlyozta, a földprogramban négyszázezer hektárig tud elmenni a minisztérium, amely a déli nyitásban nagy gazdasági lehetőséget lát.
Fazekas Sándor optimista, a mezőgazdaság az elmúlt négy évben negyven százalékkal növelte kibocsátását (Fotó: Csudai Sándor)
- Miért hallgatnak a Kiss Szilárd-ügyben?
- Nem hallgatunk, már régebben is elmondtam – egy hónappal ezelőtt, valamint két hete -, hogy a tárca álláspontja az, Kiss Szilárd mint agrárattasé, jól végezte a munkáját. Például 2012-2013-ban huszonöt százalékkal nőtt a mezőgazdasági kivitel Oroszországba. Az ezen túlmenő tevékenységéről nincs tudomásom. Hogy magánemberként milyen tevékenységet folytatott, arra nincs rálátásom. Természetesen, aki törvényt sért, annak számolnia kell a következményekkel.
- Másról sem hallani, mint hogy az új uniós költségvetési ciklusban hatalmas támogatásra számíthatnak a gazdák. Nem lesz-e nehezebb a pénzek elosztása úgy, hogy a Miniszterelnökséghez került a vidékfejlesztés?
- Csak 2015-ben a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében 494 milliárd forint áll rendelkezésre agrártámogatásokra, a legkülönbözőbb programok találhatók ebben a körben. Vadgazdálkodás, a „Több munkahelyet a mezőgazdaságba” program állattenyésztési többlettámogatásai, erdei kisvasút-üzemeltetés, iskolagyümölcs-program. Ehhez járul még mintegy huszonötmilliárd forint értékben a gazdálkodók által igénybe vett gázolaj jövedékiadó-visszaigénylés. A Miniszterelnökség írja ki a vidékfejlesztési támogatásokat, ez a terület odakerült. Nálunk az állattartást segítő programok vannak. Újdonság, hogy 8,6 milliárd forinttal indul az anyakoca-támogatás.
– Az nem kevés.
– Igen. Magyarországon mintegy kétszázezer koca van, ezt a létszámot akarjuk több mint másfélszeresére növelni, hogy elérjük a sertésstratégiában kitűzött célt, a hatmilliós állományt. Két éve 2,8 milliós bázisról indultunk, jelenleg 3,2 milliónál tartunk. A létszámcsökkenést sikerült megakadályozni, megfordítani a folyamatot, és most már növekszik a sertéslétszám. Dacára annak, hogy az orosz embargó vagy éppen az afrikai sertéspestis sújtja az ágazatot. Jó néhány olyan tenderre készül a Miniszterelnökség, amely még az előző ciklusból visszamaradt pénzek felhasználását célozza. Egyébként jó az együttműködésünk a Miniszterelnökséggel, amely kiírja a pályázatokat, mi pedig a szakmai hátteret adjuk ehhez. De léteznek olyan pályázatok, amelyek nálunk találhatók meg, például a tanyafejlesztési program.
- Mekkora „agrárlendületre” számíthat a nemzetgazdaság?
- Optimista vagyok, miután a magyar mezőgazdaság az elmúlt négy évben negyven százalékkal növelte a kibocsátást. Ez történelmi rekord. Ellenzéki bírálók adott esztendő februárjában már kijelentik, hogy ez az év sem lesz eredményes. Ugyanakkor nagy erőfeszítéssel, megküzdve gyakran a természeti elemekkel, de sikerült a mezőgazdaságot növekedési pályán tartani. A következő időszakban a gazdasági szabályozók, támogatások által, a szakmai hátteret megadva, egyúttal az új piacok megszerzésével erősítjük az agráriumot. A magyar állam, a kereskedőházak láncolatán keresztül az agrárdiplomácia eszközeivel is élve, támogatást nyújt a termelőknek, a gazdáknak, amire szükség is van az orosz embargó miatt.
- Tartós növekedési pályán marad az agrárium?
- Ez több tényezőtől is függ. Hogyan alakulnak az árak, valamint a világ és Magyarország élelmiszer-fogyasztása mit is mutat? Mindkettőben van növekedési tartalék. Legfontosabb a saját piacunk, hazánkban néhány százalékkal bővült az élelmiszer-fogyasztás, ami a gazdáknak mindenképpen jó hír. A belső kereslet pedig számos dolog miatt erősödhet. A háztartások végre megmenekülnek a devizahitelektől, és egyre szebb számokat produkál a turizmus.
- Milyen hatása volt eddig az orosz embargónak? Várható-e brüsszeli offenzíva, ha megtaláljuk a kiskapukat, és idő előtt újra szállítunk élelmiszert az orosz piacra?
- A magyar kivitelnek néhány százaléka áramlik az orosz piacra, és az orosz kivitel egyharmadát érinti az embargó. A fő gond az unió piacán másodlagos hatásként bennmaradó termékmennyiség. Akik nálunk lényegesen többet exportáltak, keresik termékeiknek a piacot, gyakran Magyarországon. A másik probléma, hogy nálunk néhány fontos cég, magas színvonalú vállalkozás volt beállva az orosz piacra. Nekik is új felvevőterületet kell találnunk, ezért felértékelődött a Nyugat-Balkán, Kazahsztán és a távol-keleti piacok. Idő előtt aligha tudunk újra szállítani Oroszországba, bízom benne, hogy tárgyalásos úton a kialakult helyzet rendezhető lesz.
- Hol ütött be a krach?
- Az orosz embargó legkritikusabb pontja talán az almapiacon volt. Kritikusnak tűnt a helyzet, de sikerült az értékesítési terv. Döntően néhány szomszédos országba exportáltunk, valamint a magyar lakosság is erős felvásárló lett. Emellett volt egy almalésűrítmény akció is, a kereskedőház több tízezer tonna almalésűrítményt raktározott be, amelyet az áraktól függően értékesít majd: a krízishelyzetet megoldottuk. Ráadásul egyszerre volt túltermelés, valamint embargós hatás. Emellett a baromfiágazat esetében volt negatív hatása annak, hogy tavaly februárban az afrikai sertéspestis miatt leállt sertésszállítások helyét átvéve, augusztusban leállt a dinamikusan bővülő kivitel. Most a sertéshúsáruknál látok némi problémát, általában alacsonyak az árak, világ- és uniós viszonylatban is, nem könnyű értékesíteni, és mellé jön egy tejpiaci probléma is, a tejpiaci kvóta megszüntetése. Ez inkább pszichológiai hatás, mint piaci.
- Hogyhogy?
- A tejkvóta megszűnésével nem lesz azonnal több millió tehénnel több a piacon, és a jelenlegi feszített piaci helyzet kialakulásában csak igen kis szereppel bír a kvótarendszer megszűnése. Sokkal hangsúlyosabb szereppel bír a nagy tejtermelő régiókban tapasztalt termelésbővülés, a tavalyi év vártnál alacsonyabb világpiaci kereslete és az orosz embargó. Az EU-ban magántárolt készletek mennyiségének növekedése egyértelműen jelzi a túltermelést és a piaci gondot. A jelenlegi feszült helyzet várhatóan a nyárig tarthat, mivel az időjárás melegedésével csökken majd a kibocsátás. Az Európai Bizottság a miniszterek tanácsülésén folyamatosan napirenden tartja a kérdést, az FM pedig napi szinten egyeztet a piaci helyzetről a tejágazat képviselőivel.
- Milyen mozgásra lehet számítani a cukorkvóta esetében?
- Kétirányúra. Egyfelől megnyílik a lehetőség a feldolgozókapacitások kiépítésére. Magyarország sok cukorgyárat elveszített, csak egy maradt talpon. Ha kellő tőkeerővel rendelkezünk, akkor tudjuk pótolni a kiesett kapacitásokat.
- Közbevetésként: az állam beszállna? Szóba jöhet egy kvázi állami cukorgyár?
- Befektetők, termelők dolgoznak ezen, több helyen szervezkednek, a magyar állam nem zárkózik el olyan beruházástól, amely nemzetgazdaságilag is indokolt, stratégiai fontosságú, hiszen önellátásról van szó. De csak a konkrét megkeresésre lehet konkrét választ adni. A cukorkvóta felszabadításnak van másik oldala is, mert ha több cukorrépát lehet termelni, akkor az EU-ban is szabad verseny lesz, ez pedig újabb kihívás lesz a magyar termelők számára. Velük is állni kell a versenyt: az Atlanti-óceán partja például esősebb terület, amely nekünk hátrányt okozhat a későbbiekben.
- A magyar külgazdasági politika immár déli nyitást is hirdet: automatikusan az agrárexport erősítésére kell-e gondolnunk?
- A déli nyitásban nagy gazdasági lehetőség van. Magyarország a hetvenes-nyolcvanas évekig jelen volt Latin-Amerikában öntözésfejlesztésben, mezőgazdasági kultúrák meghonosításában. Például kukoricatermesztési tanácsokat is adtunk, holott a kukorica onnét származik. Az elmúlt évtizedekben Latin-Amerika gazdaságilag sokat fejlődött, és Afrika is ígéretes terület. A mezőgazdaságnak nem szabad kihagynia ezt a lehetőséget. Ugyanakkor nem is annyira mezőgazdasági exportban, hanem a magyar prémiumtermékek, hungarikumok terítésében érdemes gondolkodni. Ami a fő profil, az maga a termelésnek, a termesztésnek a technológiája, szaporítóanyag, genetikai állományjavítás, takarmányipari, élelmiszer-ipari berendezések, feldolgozóipari kapacitások kiépítése, telepítése. Kutatási, tudományos együttműködés távoli, latin-amerikai országokkal kivitelezhető.
- Mi lesz a keleti nyitással, „elaltatják”?
- Szó sincs róla! A jövő héten utazom üzletemberekkel Kazahsztánba, pont a keleti nyitás kapcsán értékelődött fel ez az értékes piac. Magyar vállalkozások konzervekkel, befőttekkel, az orosz piacon korábban hagyományosan befutott termékekkel már jelen vannak. Óriási a lehetőség, miután Kazahsztán a világ egyik legnagyobb gabonatermelője, szeretné növelni az állatállományt, az együttműködés tehát adott.
- Most ünnepeltük a földosztás hetvenedik évfordulóját, ennek apropóján lesz-e újabb állami földprogram?
- Folytatjuk a megkezdett munkát, a Földet a gazdáknak programot. Ennek keretében minden felszabaduló területet meghirdetünk, jelenleg kétszáznyolcvanezer hektárnál tartunk, hétezernél több új gazda, földbérlő van. Ez jelzi, hogy a program elég nagy kört érint. Bár mindig vannak támadások, hiszen egy-egy kijelölt területre többen is pályáznak, de látszik, hogy a többség elégedett. Mintegy hatszázezer hektárnyi állami földterület van, termőföld. Ebből négyszázezer hektárig tudunk elmenni. Eközben veszünk át más állami szervektől is területeket, hiszen a Nemzeti Földalap lesz a magyar állam földvagyonkezelője. Zajlik más program is: a kisebb, egy-három hektárnyi kiterjedésű állami területeket folyamatosan értékesítjük.
- A GMO-ügy miatt hevesen ellenzik a transzatlanti megállapodás létrejöttét, pedig szakértők szerint ez növekedési többlettel járna hazánknak. Lehet-e közeledés a tárca részéről?
- A GMO kérdésében nincs megalkuvás, szigorúan a GMO-ellenességet képviseljük, ebből nem is engedünk. Ha ezen múlik, nem lesz szabad kereskedelmi megállapodás. Alapvető jogunk van az egészséges környezethez és az egészséges ennivalóhoz. Persze a szabad kereskedelmi megállapodásnak más területei is vannak, nem pusztán GMO-san termesztett élelmiszerekről lehet szó, hanem takarmányokról vagy takarmány-alapanyagokról, amelyeket szintén száműzni akarunk a magyar gazdaságból. Nem árt tudni, hogy az Egyesült Államokban az élelmiszer-előállításra vonatkozó szabályok teljesen mások, mint Európában. Sokkal lazábbak, és ezért olcsóbban tudnak tömegélelmiszereket előállítani, s ez importnyomást idézhet elő az európai piacon. Olaszok, franciák, hasonlóan hozzánk, fenntartásaikat hangoztatják. Olyan kiegyensúlyozott szabad kereskedelmi megállapodást tudunk elképzelni, amely tekintettel van a magyar és az európai mezőgazdaság sajátosságaira.
- A Népszabadság információi szerint személycserék következhetnek a kormányban, és ön sem lehet teljesen nyugodt. Élvezi még a kormányfő bizalmát?
- A miniszterelnöknek van joga ebben a kérdésben állást foglalni. Még ha minden hónapban is felmerül bizonyos helyeken, hogy nem leszek már sokáig miniszter, szeretném leszögezni: öt éve vagyok a tárca vezetője. Nem hiszem, hogy lenne olyan miniszter a kormányban, aki ne élvezné a miniszterelnök bizalmát, mert az a vezető egy napig sem lenne a helyén. A miniszterelnök felkérésének megfelelően végzem a dolgomat. Elég munkánk van az említett témákkal, nem a találgatásokkal foglalkozunk. | Földprogram négyszázezer hektárig | Javuló kilátások: ötszázmilliárd forint áll rendelkezésre az idén a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében agrártámogatásr | null | 1 | http://magyarhirlap.hu/cikk/20719/Foldprogram_negyszazezer_hektarig | 2015-03-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Kisebb növekedést vár a Moody's a világgazdaságban
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken csökkentette 2016-os világgazdasági növekedési előrejelzését.
A 20 legnagyobb nemzetgazdaságra a jövő évre kiadott átlagos növekedési előrejelzését az intézet 2,8 százalékra vette vissza az előző 3,0 százalékról.
A hitelminősítő lépése meglepte a piacokat, hiszen módosított előrejelzését alig tíz nappal legfrissebb prognózisát követően adta ki. A Moody's az időközben elérhetővé vált friss gazdasági adatokkal magyarázta a növekedési kilátások felülvizsgálatát.
Az előrejelzésben a Moody's visszafogta az Egyesült Államok és Kína GDP-növekedési előrejelzését és recessziót helyezett kilátásba Oroszországra és Brazíliára a GDP másfél, illetve egy százalékos zsugorodásával. Kína, Japán és Dél-Korea növekedési előrejelzését elsősorban az export várható csökkenése miatt vágta vissza az intézet. "Kína szélesebb körű és mélyrehatóbb gazdaságösztönző intézkedéseket hozott, mint amire számítottunk, ami arra utal, hogy a gazdasági fundamentumok is gyengébbek annál, mint ahogy azt korábban gondoltuk" - fogalmaz a Moody's közleménye.
A nyersanyagok ára jelentős mértékben csökkent az elmúlt 18 hónapban - mutatott rá a hitelminősítő intézet, hozzátéve, hogy a gazdasági növekedési ütem lassulása a világ egyik legnagyobb nyersanyag-felhasználójának számító Kínában továbbra is nyomás alatt fogja tartani az árakat.
A 2016-os amerikai gazdasági növekedési előrejelzést azért kellett kissé mérsékelni, mivel a dollár erősödése végül nagyobb hatást fejtett ki a korábban feltételezettnél - indokolta a Moody's a növekedési előrejelzés 2,6 százalékra csökkentését 2,8 százalékról. A Moody's nem változtatott az euróövezet növekedési előrejelzésén, 2015-re 1,0 százalékon, 2016-ra pedig 2,0 százalékon hagyta azt.
| Kisebb növekedést vár a Moody's a világgazdaságban | A Moody's hitelminősítő intézet pénteken csökkentette 2016-os világgazdasági növekedési előrejelzését. | [
"hírek",
"gazdaság",
"vállalatvezetés",
"minőség",
"logisztika",
"e-business",
"marketing",
"pr",
"hr",
"pénzügy",
"innováció"
] | 0 | http://mfor.hu/cikkek/makro/Kisebb_novekedest_var_a_Moody_s_a_vilaggazdasagban.html | null | false | 0 | 0 | null |
"Egy gigantikus, hasis- és kuszkuszszagú bolhapiacot kell elképzelni pálmafákkal, ahol az itt a piros, hol a piros meg a tenyérjóslás helyi megvalósulásai, kígyóbűvölés és majomtáncoltatás, hennafestés meg narancsfacsarás és tűznyelés divatoznak – írta haza az anyjának Pispek. – Ami végül is jó: szünet nélkül buli van. Csak sajnos igen nyersen mutatja foga fehérjét a kereskedelem, és ez a tér fő attrakció. Ha nem vigyázunk, könnyen nyakunkba varrnak egy makit."
Rabat óvárosi része: Medina
Damir Sagolj / Reuters
Egyébként Pispek valóban jobban aludt, mint otthon, ennyiben beváltak pesti számításai. Amióta leszállt vele a gép, rengeteget evett és ifjúkori étvággyal, sőt az arab országokban menetrend szerint bekövetkező gyomorrontás is elmaradt. Arra ébredt, hogy kövér csöppek verik a billenőablakot a szállodában. Esett, de olyan bőséggel és időtartamban, mint Marokkóban csak száz évben egyszer a klímapesszimum előtt. "Ha így megy tovább, kivirágzik a sivatag" – írta a mamának.
Mára nem volt hivatalos program. A bejáráson túlestek, Pispek végigsétálta a leendő delegációk útvonalát meg a konferenciaközpontot is. Úgy gondolta, hogy nem bérel autót, ahogy általában Keleten szokta, hanem keres egy kisbuszt sofőrrel a neten, és néhány szállodabeli lengyel és angol hölggyel összeáll. Ebben a felállásban kirándultak reggel az Ourika völgyébe. Zsákutcaszerű szurdok, a falára tapasztva szerény kulipintyók. Pispek majdnem átaludta az utat, és megtagadta a tevegelést a hegyi patak partján.
Megtekintett a társasággal egy likacsos tornyú mecsetet hazafelé, és bár Pispek nem utálta az arabokat, de a mecsetekbe kicsit mégis belefáradt: volt már muránói csilláros, sőt mozgólépcsős változat; az is hiába, ha finom cédrusból van faragva az apácarács. Pispek figyelme kicsit lanyhult. Közben hátul a nénik folyamatosan kattogtatták a fényképezőgépeiket. Pálmák, üres placc valamilyen hegyes sírkövekkel... Érdemes dönteni: család vagy környezet!, gondolta Pispek. Döntsék el, mit kapnak le mindenekelőtt. Az értelmetlen épület- és tájfotókat a családi albumban sosem értettem. Nyomtatásban vagy a neten ezer jobb akad. Minek készülnek, mikor egymást illene dokumentálni? A boldogságot vagy mit...
Pispeket a bazárzsivaj is csupán mérsékelten érdekelte már. Az volt a gondja, hogy nincs vele "egyenrangú kolléga", aki kedvére elbeszélgethetne vele. Szeme az üdülő vénasszonyok látványa elől a zöld tenyészetbe menekült, ami még észak-afrikai, gyérebb változatában is nagyon furcsa volt a tenger hó után. Alakzatba nyírt babérfák jöttek balról; jobbról meg egy pompázó datolyapálma. Eukaliptusz-fasorban futottak, aztán magányos fikusz benjáminokat és egy olajfaligetet hagytak el.
"Maga tudta, mennyire kell hozzá az ember?", támadta le idős szomszédnőjét Pispek. "Mihez?"
"Mihez, hát ehhez az olívához." "Miért?" "A bogyó nyersen majdnem ehetetlenül savanyú... Nem tetszett tudni?" A néni csak mosolygott zavartan.
Vonultak a gazdagon termő gránátalmafák, a kaktuszsövénykerítések, pirosló, fehér, rózsaszínű virágzattal. "Hogy is mondják ezt...?" "Dzsakaranda, nem?", improvizált okoskodva Pispek. "Úgy van, ez az, de milyen jó név! Dzsakarandafák." Egy park mellett végig fojtogató spermaszag kísérte őket (légfrissítés híján nyitva volt az ablakuk). Pispek találgatta, vajon kamaszfiú kurvák adnak itt találkozót a klienseiknek? S nem mennek szobára?
Pispek Marrákes előtt már egy kisfiút figyelt, aki sokáig az ő buszuk mellett kerekezett, aztán egyszerre csak eltűnt... Hova lett? Lazán befordult az egyik kerék alá. Vajon? Pispek is érezte, áthaladtak valami puhán. A sofőrt nem hagyta el a lélekjelenléte, megállt. Megvolt a gyerek, súrolta vállát a busz, sőt föl is borította; és a bringába csinált egy nyolcast, amikor átment a kerekén.
Még magukhoz sem tértek, amikor hátulról óriási csattanást hallottak. Hátukhoz csapódott az ülés. Ez kész. Kisült, hogy hátulról beléjük jött egy teherautó, amelynek a sofőrje nem tartotta be a követési távolságot. Pispek kioldozta az övét, a busz hátuljába sétált. A teherautó, színültig tele olajbogyóval, totálkárosra zúzta magát. Látni, a szélvédője csupa repedés lett. Csoda, hogy nem zúdult az üveg az arcukba.
"Az anyját, kiborult egy tonna olíva." Hátul az angol meg a lengyel nénik elkezdtek megint kattogtatni. Úristen, ezek... Most legalább eseményt fotóznak. DE MOST? "Hé, maguknak elment az eszük? Hé, burzsoá nyugdíjasok!", hergelte magát Pispek. Most már kiabált. Szóval fotóztak gátlástalanul, és nem tudták, hogy mit is cselekednek. Pispek is csak fokozatosan jött rá, ebben a pillanatban, hogy mindezt egy földszintes szegénynegyed bejárata előtt teszik, a kocsmaajtóval szemközt; nem számolva vele, hogy dokumentáló tevékenységük hihetetlenül irritálhatja az ott élőket. Irritálta is, olyannyira, hogy lincshangulat volt kibontakozóban. Egy fiatal fiú hergelt egy öregembert, aki leintette. A saját unokája volt a pórul járt gyerek?
"Dehogy sérült. Haja szála sem. Csak a bringa. Azt pedig majd a biztosító... Az csak van itt is, nem?" Egy harmincas feleség rászólt az öreglányokra. Négy férfi tartózkodott a kisbuszon, ebből kettő helyi (köztük a sofőr), a harmadik kilencvenéves. Pispek a negyedik. Pispek tapasztalhatta, hogy bár a busz fémváza egyfajta burok, ami elszigetel, el a külvilágtól, de valójában csak illékony buborék ez, és az utasok minden megnyilvánulása a nyilvánosság fürdőjében zajlik, üveg mögött.
Tudta, esélyük sincsen védekezni. Sehol egy rendőr, messze a katonai ellenőrző pontok mindegyike. Ha az arabok megindulnak szervezetten vagy spontán, mészárlás lesz a vége, vagy komoly verés alighanem. Pispek látta, mi történik, de ledermedt ott Marrákes előtt. "Minfádlik...", hebegte a sofőr a legelőször betolakodó utcagyerekeknek; de a sofőrt hamar kipenderítették. Aztán Pispek csak annyit vett ki az ordibálásból, hogy "Irrátá!!" Éles kiáltás. Nem értette a többit. "I wasn’t the one. I didn’t take any picture...", hebegte. Lehunyta a szemét, és arra gondolt, hogyan juthatna alfa állapotba, meg arra: ebből hogy bújik ki? Mégis hogyan éli túl? | Külföld: Nyers olíva | Pispek olyan ember, aki gépiesen cigarettázik, ritmusban szívja be és ereszti ki a füstöt, mintha kötelességét teljesítené, ami megfelel a tényeknek; és közben – legalábbis most – nézi a hósapkás Atlaszt, s hallgatja az egyetlen vokálison rugózó müezzint a hotelje erkélyéről este. Itt a hegyre szorult a hó, föl lehet lélegezni, gondolta. | [
"Marokkó",
"kult",
"utazás"
] | 0 | http://nol.hu/kulfold/nyers-oliva-1521901 | 2015-03-15 18:30:13+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Fotó: Otthontérkép
"A Kodály Körönd Budapest egyik leggyönyörűbb építészeti kerettel rendelkező útkereszteződése lehetne, ha nem lenne gyalázatos állapotban az ott álló négy ház közül három." - írta keseregve Kelecsényi Kristóf nem is olyan rég itt az Urbanistán Budapest elveszett kupoláit siratva . Na de minket most az a bizonyos negyedik érdekel, ami makulátlan állapotban van.
Az egykor Andrássy-udvarnak hívott palota leginkább arról nevezetes, hogy a földszintjén lakott Kodály Zoltán, akiről később az egész köröndöt elnevezték. De nem ám csak úgy, mint Petőfi, aki rövid élete alatt végiglakta az országot, és minden jelentősebb fa alatt megpihent, hogy minden valamirevaló településnek legyen emléke róla. Kodály ugyanis több mint negyven éven keresztül itt lakott, egészen a haláláig (aminek épp tegnap volt az ötvenedik évfordulója).
Állítólag néhány éve még lelkes japán, amerikai és ki tudja honnan érkezett kórusok adtak koncertet egykori ablaka alatt. És akkor arról nem is beszéltünk, hány más művész élt és alkotott még a házban Barcsay Jenőtől Zilahy Györgyig. Akit érdekel az épület története itt talál róla sok érdekességet, de nekünk most az eladó felső két szint izgalmas.
Azt ugyanis árulják.
A tetőteret azzal adta el az önkormányzat valamikor, hogy cserébe fel kell újítani a homlokzatot, a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően. Itt alakítottak ki húsz lakást.
2009-ben már benne jártunk ugyan az ingatlanválságban, de még mindig merész áron kínálták itt a lakásokat, amikről meg is emlékeztünk itt az Urbanistán. Ahhoz képest, hogy akkor 2,96 millió forintos négyzetméteráron próbálták eladni egy kecót a házban, egészen jól hangzik ez a mostani egymilliós négyzetméterár, még akkor is, ha majdnem duplája a környék átlagának.
Persze pont azért alacsonyabb a négyzetméterára, amiért az ötkilós mosószer is gazdaságosabb a kétkilósnál.
Most ugyanis egyben kell megvenni mind a húsz lakást. Itt a teljes lista valamennyiről, hogy melyik mekkora, milyen méretű erkély vagy tetőterasz (igen, az is van a jobbakhoz!) tartozik hozzá. Még több infó az egykor Andrássy Palace Gardenről (amit ma Kodály Residences néven árulnak), a hirdetésben.
Hogy miért kell egy rég elkészült házat még mindig látványtervekkel hirdetni, azt viszont nem tudom.
Érdekelnek a régi pesti házak és az izgalmas ingatlanhirdetések? Kövesd az Urbanistát a Facebookon! | Vennél lakást 2,7 milliárdért Terézvárosban? | Vennél lakást 2,7 milliárdért Terézvárosban? - Ennyiért hirdetnek két szintet a Kodály körönd egyik palotájában. | [
"budapest",
"luxus",
"fura ingatlan",
"vi. ker",
"középső-terézváros",
"andrássy út",
"kodály körönd",
"penthouse",
"urbanista"
] | 0 | http://index.hu/urbanista/2017/04/07/vennel_lakast_2_7_milliardert_terezvarosban | 2017-04-07 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Felülvizsgálják, hogy kikérhetők-e, illetve nyilvánosságra hozhatók-e a volt Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) a Political Capitallel kötött szerződései, illetve a cég által készített dokumentumok – közölte Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke a testület keddi zárt ülését követő sajtótájékoztatón.
Előzőleg a Magyar Idők írt arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) elutasította adatigénylésüket, hogy betekinthessenek a Political Capital által a Gyurcsány-kormány idején a polgári elhárítás megbízásából készített tanulmányokba.
Németh Szilárd az ügyet elfogadhatatlannak nevezte. Mint mondta, a 2002 és 2006 közötti dokumentációból semmi nem áll rendelkezésre, de a 2006 utáni időszakból is csak „homályos információk” vannak. A fideszes politikus kiemelte: több mint 190 millió forint közpénzt költött el az akkori NBH ezekre a dokumentumokra, miközben a Political Capital egyik tagját sem világította át. Németh Szilárd felidézte, hogy már korábban is foglalkozott vizsgálóbizottság ezzel az üggyel, de még az ezen testület által készített dokumentumok sincsenek meg. Elmondta: a hivatal képviselőitől azt a megnyugtató választ kapta, hogy a korábbi döntést felülvizsgálják, s ha kedvező döntés születik, a nyilvánosságra hozható dokumentumokat feltöltik a hivatal honlapjára, illetve a többi anyagot a levéltárból rendelkezésükre bocsátják.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja is kitért az ügyre, s azt mondta: a testület is foglalkozik még a Political Capital által készített dokumentumokkal.
A Magyar Idők információi szerint 2006 és 2010 között 432,2 millió forint állami megbízást kapott az akkor Somogyi Zoltánhoz és Szabados Krisztiánhoz köthető Political Capital (PC). Ebből az összegből nagyjából 190 millió forint értékű megbízásuk a Nemzetbiztonsági Hivataltól (NBH) – az AH jogelődjétől – érkezett. A lap idén februárban az önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva fordult az AH-hoz, hogy elektronikus másolatban küldjék meg az NBH és a Political Capital között létrejött szerződéseket, a szerződésekhez kapcsolódó teljesítésigazolásokat és azok mellékleteit. Az AH viszont azt válaszolta, hogy „a Political Capital cégcsoport által készített dokumentumok, szerződések, teljesítésigazolások nem tartoznak a minősített adat kategóriájába. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló (…) törvény (…) alapján a dokumentumok nyilvánosságra hozatalára nincs lehetőség” – írta a Magyar Idők. | Németh: felülvizsgálják a Political Capital-anyagok kiadhatóságát | Magyar Idők | Előzőleg a Magyar Idők írt arról, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) elutasította adatigénylésüket, hogy betekinthessenek a Political Capital által a Gyurcsány-kormány idején a polgári elhárítás megbízásából készített tanulmányokba. Németh Szilárd az ügyet elfogadhatatlannak nevezte. Mint mondta, a 2002 és 2006 közötti dokumentációból semmi nem áll rendelkezésre, de a 2006 utáni időszakból is csak „homályos információk” … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/nemeth-felulvizsgaljak-a-political-capital-anyagok-kiadhatosagat-405169/ | 2016-02-23 17:09:45 | true | null | null | Magyar Idők |
Móra: félreértelmezte a Kehi az államháztartási törvényt | Továbbra is a Kehi-vizsgálat eredményére vár az Ökotárs Alapítvány. A norvég civil alap lebonyolításában közreműködő alapítvány igazgatója az ATV Startban elmondta, egyelőre annyi történt, hogy a Kehi kérésére a négy lebonyolító alapítvány adószámát az adóhatóság felfüggesztette, ez ellen a lépés ellen az Ökotárs a bírósághoz fordul jogorvoslatért.
| null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141010-atv-start-mora-veronika | 2014-10-10 12:41:00 | true | null | null | ATV |
|
Egy a Napi Gazdaságnak név nélkül nyilatkozó nagykereskedő becslése szerint a Magyarországon megtermett gabona 30 százaléka legalább egyszer megfordul áfacsalók kezén, míg a repce esetében évi 100-200 ezer tonna forog így. Becslések szerint évi 30-100 milliárd forint közötti összeget csalnak el csak a gabonaágazatban. Megoldást vagy a drasztikus áfacsökkentés, illetve a fordított áfafizetés jelenthetne, vagy az ellenőrzések szigorítása.
A csökkentésre a költségvetés bevételkényszere miatt kevés az esély, de az is számít, hogy az állam sem szívesen mond le a bevallott és befizetett áfa 45 napos kamatmentes használatáról. Az ellenőrzés szigorítása alatt pedig azt értik a lapunknak nyilatkozó szereplők, hogy az adóhivatalnak érdemes lenne a próbavásárlások és a vagyonosodási vizsgálatok rendszerét erre a szektorra is kiterjeszteni.
De hogyan?
Ma már ósdi eszköznek számít a gabonaágazatban az a korábban alkalmazott módszer, amikor a magyar termelőktől exportértékesítési (célországban adózó) céllal vásárolták fel a gabonát. Sok esetben azonban a tényleges kivitel helyett belföldön értékesítették tovább a terményeket. Közben a termelőket előbb-utóbb megtalálta az adóhatóság az áfabefizetési követelésekkel. A károsult és jóhiszemű termelők közül többen is pert indítottak az adóhivatal eljárása ellen, már született is nekik igazat adó elsőfokú ítélet.
A magas, 25 százalékos itthoni áfa továbbra is vonzerőt gyakorol a zavarosban halászókra. Az egyik legújabb módszer az, hogy legálisan megveszik a magyar termelőktől a gabonát - egy eleve bedöntésre alapított céggel -, majd valóban exportálják, de rövid időn belül egyúttal importálják is ugyanazt a mennyiséget. A határon megutaztatott terményt itthon értékesítik. Így egyrészt mentesülnek az első, külpiaci áfafizetés alól, de az importált tétel után sem fizetik meg a továbbértékesítéskor. Még a jelenlegi benzinár mellett is megéri az ügylet az elcsalt kétszer 25 százaléknyi áfa összege miatt.
Kedvelt módszerré vált az utóbbi időben az is, hogy a szomszédos országokból legálisan megvásárolt gabonát értékesítik fantomizálható, gyakorta ukrán, szerb vagy hajléktalanok tulajdonában lévő, 3-6 hónapig működő és az itteni adóbevallásokat is előszeretettel kihagyó cégeken keresztül Magyarországon - így szintén kétszer mulasztják el az áfa megfizetését.
Szakértők szerint az is egyre inkább elterjedt módszer - és megfogni is ezt a legnehezebb -, hogy a csalás és jövedelemeltitkolás már a termelőknél elkezdődik. A megtermett gabona egy részét eleve letagadják és később feketén, legtöbbször készpénzért értékesítik a jól bevált, pár hónapos kereskedőcégeken keresztül. Ezek természetesen már számlára adják tovább az árut, ám az áfa megfizetését vagy bevallását már elmulasztják. Az adóhatóság többnyire a kereskedői lánc végén álló legnagyobb szereplők ellenőrzésével kezdi, de mire eljut a lánc elején álló fantomcégekhez, addigra ezek a vállalkozások már rég befejezték tevékenységüket. | A gabona harmadát áfacsalók forgalmazzák | A gabona harmadát áfacsalók forgalmazzák - A repcével is megéri trükközni a magas áfa miatt. Évente 30-100 milliárd a kár. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2011/05/19/a_gabona_harmadat_afacsalok_forgalmazzak/ | 2011-05-19 08:15:53 | true | null | null | Index |
2025 január 1-jétől induló programban a terület fejlesztési célokra az iparűzési adó növekményből, azaz a 2024-ről 2025-re növekvő összegből képeznek fejlesztési alapot, amelyre magyarországi járások pályázhatnak, ezzel biztosítva fejlődésüket. Ez a forrás a kalkulációik szerint 65 milliárd forint lesz. Navracsics Tibor a polgármesterek és országgyűlési képviselők részvételével zajló konzultáción hangsúlyozta, ma már várostérségekben kell gondolkozni, nem csupán városokban, hiszen például Székesfehérváron megtermelt iparűzési adó nem csak a székesfehérvári állandó lakosok vívmánya, hanem egy meglehetősen széles körből beingázó munkájának is köszönhető. A miniszter fontosnak nevezte, hogy a járások közösen, együttműködve induljanak a pályázatokon.
A fehérvári sajtó munkatársainak a fórumot megelőzően elmondta: - 174 járásból 135 esetében azt jelenti, hogy minimum 250 millió forintos pályázati keretösszeggel gazdálkodhatnak. Hat olyan megyeszékhely központú járásunk van - Zalaegerszeg, Kaposvár, Szekszárd, Békéscsaba, Eger és Salgótarján - ahol 500 millió forint ez a minimális összeg, míg például a Székesfehérvári járásban, ahol magasabb a növekmény, nagyobb összeg jut a fejlesztésre. Hozzátette azt is, hogy annak érdekében, hogy január 1-jével olyan programot tudjanak elindítani, amely csökkenti a területi egyenlőtlenségeket Magyarországon, folyamatosan konzultál és járja az országot, hogy véglegesítsék a programot. | Navracsics Tibor: Ma már nem városokban, hanem várostérségekben kell gondolkozni | Fontos ügyben érkezett pénteken Székesfehérvárra a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, a Versenyképes Járások Program részleteit ismertette. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/10/navracsics-tibor-ma-mar-nem-varosokban-hanem-varostersegekben-kell-gondolkozni | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
A férfi több 14 év alatti fiúval levelezett, Szexuális kapcsolatba akart lépni velük.
Szexuális visszaélés és gyermekpornográfia megalapozott gyanúja miatt nyomoznak egy nyíregyházi férfi ellen a demecseri rendőrök. A 37 éves T. István egy internetes közösségi oldalon több 14 év alatti fiúval vette fel a kapcsolatot, hogy szexuális együttlétre bírja őket – írja a police.hu.
Üzeneteire az egyik gyerek családja figyelt fel. Feljelentést tettek és a rendőrök néhány napja őrizetbe vették a gyanúsítottat, akit a Nyíregyházi Járásbíróság április 29-én előzetes letartóztatásba helyezett. A férfinál tartott házkutatáson több ezer kiskorúakat ábrázoló pornográf felvételt találtak. A nyomozás közben olyan adat nem került elő, hogy a gyanúsított testi kapcsolatba került volna a gyerekekkel.
A rendőrség az eset kapcsán felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy a szülők tisztában legyenek gyermekeik internetezési szokásaival, beszélgessenek velük a lehetséges kockázatokról. Ha tehetik, telepítsenek szűrőprogramot a számítógépre!
A rendőrség öt tanácsa a gyerekeknek a biztonságos internethasználathoz: | Kisfiúkra vadászott az interneten a nyíregyházi pedofil | A férfi több 14 év alatti fiúval levelezett, Szexuális kapcsolatba akart lépni velük. | [
"bűnügy",
"pedofil"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2016/04/30/kisfiukra-vadaszott-az-interneten-a-nyiregyhazi-pedofil | 2016-04-30 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Orbán Viktor annyiszor áll meg a Kossuth Lajos utca 17-es száma előtt, hogy ezért kiszedték a parkolást gátló Demszky-karókat a ház elől, írta egyik olvasónk. És tényleg kiszedték, pedig ezen a helyen egyébként tilos parkolni.Még a Google Maps utcaképén is látszik, ahogy a miniszterelnöki minibusz ott parkol a ház előtt.
De miért jár rendszeresen ebbe a házba Orbán? Rövid kérdezősködés után kiderült, hogy azért, mert itt van a fodrásza. Szabados Irene még a honlapján is megjegyzi, hogy a miniszterelnök is az ügyfele.
"Leghíresebb ügyfele volt 1996-ban a világ leggazdagabb asszonya Liliane Bettencourt a L’Oréal tulajdonos nője. A másik nagyon híres ügyfele több mint egy évtizede Orbán Viktor Miniszterelnök."
Persze tilosban parkolni miniszterelnökként sem jófejség. | Miért parkol Orbán Volkswagene rendszeresen tilosban az Astoriánál? | A miniszterelnök rendszeresen megáll egy teljesen átlagos belvárosi ház előtt . Hogy könnyebben tudjon tilosban parkolni, még a Demszky-karókat is eltüntették. De mit csinál Orbán a házban? Kinyomoztuk. | null | 1 | https://444.hu/2014/03/20/kiderult-miert-all-meg-ez-elott-a-haz-elott-rendszeresen-orban-autoja | 2014-03-20 13:37:39 | true | null | null | 444 |
25 pontos hátrányból egyenlített a New England Patriots az Atlanta Falcons ellen. A Super Bowlok történetének első hosszabbítása is megvolt egy legendás elkapás után. Elképesztő lett az idei NFL-döntő.
A Super Bowl váratlan megváltója lett a Patriotsnál az a James White, aki papíron csak óriási bajnál került volna játékba. Óriási volt a baj, 3 TD-vel csinált csodát.
A Liverpool 0-3-as csodáját, az NBA és az MLB legendás döntőit überelte az amerikaifutball csúcsmeccse. Egy rakás nagy jelenet feledésbe merül a fordítás miatt, és van egy elkapás, ami mítosz lesz. Mit éltek át a főszereplők?
Tom Brady ötödik Super Bowl-győzelmét és negyedik Super Bowl MVP-címét szerezte vasárnap, több rekordot is felállított, és lényegében a sportág legnagyobb alakjává vált. Újra bizonyítja viszont, hogy még ennél is nagyobb sportember, a szavai alapján ugyanis úgy tűnik, sorban másodszor egy arra legalább annyira érdemes csapattársának adja az MVP-díjat, ha már a címet nem ruházhatja át.
"Azt hiszem, James White érdemli inkább" – mondta Brady hétfőn az MVP-cím mellé járó óriási pickupról, ennél nagyobb dicséretet pedig nem nagyon kaphat játékos. A Patriots-irányító két éve, a Seahawks legyőzése után is így tett, akkor a mindent eldöntő interceptiont megszerző Malcolm Butlernek adta oda a kocsit, Butler azóta is ereklyeként tekint arra, és megígérte, hogy soha nem fogja eladni.
White és Brady is több Super Bowl-rekordot döntött az Atlanta Falcons elleni döntőben, de White ezt úgy tette, hogy lényegében harmadik számú játékos volt a saját posztján, és két társa gyenge formája miatt kellett neki felnőnie a feladathoz.
A szíve sokkal nagyobb, mint a termete, és néha a sportban csak az számít, kinek mekkora a szíve. Pont azt mondtam a vezetőedzőnknek korábban, hogy James olyan, mint a legnagyobb fiam, Jack, mindig mindent jól csinál. Egyszerűen nem tud rá mérges lenni az ember, mert még ha el is ront valamit, akkor sokkal rosszabbul érzi magát emiatt, mint én. Ő a legjobb csapattárs
– áradozott Brady a 3 touchdownt és egy sikeres kétpontost is begyűjtő 175 centis, 93 kilós futójátékosról.
Hogy a vasárnap megkapott kocsit adja-e White-nak, vagy külön vesz neki egyet, az inkább csak az adózáson, mint a szándékon múlhat majd. De az biztos, hogy hamarosan White is kap egy olyan kocsit, amit soha nem akar már eladni.
Frissítés: Váratlan fordulat az ügyben, hogy idén (ahogy tavaly sem) adnak pickupot a Super Bowl MVP-jének. Valószínűleg Brady így is megajándékozza majd valamivel James White-ot. | Brady az igazi Super Bowl-hősnek adja MVP-díját | Brady az igazi Super Bowl-hősnek adja MVP-díját - A cím nála marad, de a gesztus is hatalmas. Két éve is így tett, akkor Butler, most White örülhet. | [
"super bowl li",
"tom brady",
"james white",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/amerikaifutball/2017/02/07/tom_brady_mvp_cim_james_white_malcolm_butler | 2017-02-07 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.