text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nyitómeccs: "sokkal jobbak voltak, mint mi" - így látták az érintettek
Roberto Mancini, a társházigazda olasz labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya azt mondta, a közönség segítsége is kellett ahhoz, hogy az Európa-bajnokság péntek esti nyitómérkőzésén le tudják győzni a törököket.
"Jól játszottunk, de mivel ez volt az első meccs és egy remek ellenféllel szemben álltunk, nem volt egyszerű. Az első félidőben még nehéz dolgunk volt, nem tudtunk igazán nagy helyzeteket kialakítani. A szünet után aztán már könnyebb volt, és
a közönség is sokat segített.
Jó mérkőzés van mögöttünk, szép este. Remélem, még sok ilyenben lesz részünk a tornán" - fogalmazott a 3-0-s diadalt követően.
Török kollégája, Senol Günes természetesen csalódottan értékelt.
"Nem vagyok elégedett az eredménnyel, az olaszok sokkal jobbak voltak, mint mi. Túllépünk ezen, és megkezdjük a felkészülést a hátralévő két csoportmérkőzésünkre" - mondta, hozzátéve ugyanakkor, hogy még minden esélyük megvan a nyolcaddöntőbe jutásra.
Az olasz együttes 28 mérkőzése veretlen és sorozatban kilenc találkozón győzött úgy, hogy még gólt sem kapott.
Az olasz sajtó lelkesen ünnepelte a csapatot a nyitótalálkozó sikere után. A Gazzetta dello Sport azt írta, hogy "Parti az Olimpiai Stadionban: rajt tűzijátékkal.", míg a Corriere dello Sport úgy fogalmazott: "Éljen Olaszország! Az Azzurri az Olimpiai Stadion közönsége előtt lazán rajtolt, fényes diadal Törökország ellen". A Tuttosport azt írta, "Így akarunk látni benneteket!", a La Stampa pedig mágikus estének nevezte a péntekit.
"Mancini olasz válogatottja:
szép és eredményes"
- fogalmazott a Corriere della Sera.
Nyitókép: Andrew Medichini - Pool | Nyitómeccs: sokkal jobbak voltak, mint mi - így látták az érintettek | Roberto Mancini kiemelte a közönség segítségét, a török kapitány szomorú, de már előre néz. | [
"nyitómérkőzés",
"euro 2020",
"labdarúgás",
"olasz-török"
] | 0 | https://infostart.hu/sport/2021/06/12/nyitomeccs-sokkal-jobbak-voltak-mint-mi-igy-lattak-az-erintettek | 2021-06-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az adófizetőknek csak tavaly mintegy 2,5 milliárd forintjába került az, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek "derogál menetrend szerinti járaton utazni" - számolta ki Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
Mint közösségi médiás bejegyzésében felidézte, Szijjártó maga posztolt arról a Facebookon, hogy mennyit repült 2023-ban. "Azzal dicsekszik, hogy ebben az évben percre pontosan 829 órát és ötven percet (!) töltött a levegőben. Persze mindezt »honvédségi« luxus jeten vagy Airbus-on. Mindkét repülőn óránként legalább 3 millió forintért" - írta Hadházy Ákos. Ebbőll számolta ki a 2,5 milliárdos összeget, "alsó hangon".
Hozzátette: így év végén sok összesítésről lehet olvasni, de egy sem olyan betegesen pofátlan, mint a külügyminiszteré. Persze ezekben az utakban a kisebb baj volt az, hogy mivel utazott. A nagyobb baj, hogy Kim Dzsong Un kivételével gyakorlatilag a világ összes szalonképtelen diktátorát és háborús bűnösét fölkereste. Volt, akit többször is. A legnagyobb barátságban. Szégyen, mindannyiunk szégyene. | Hadházy: Szijjártó luxusrepülőzései 2,5 milliárd forintba kerültek az adófizetőknek | A külügyminiszter maga dicsekedett el vele, hogy mennyit repült 2023-ban. | null | 1 | https://hang.hu/belfold/hadhazy-szijjarto-maganrepulozesei-25-milliard-forintba-kerultek-az-adofizetoknek-160491 | 2023-12-31 09:51:00 | true | null | null | Magyar Hang |
A magyar labdarúgó válogatott egygólos vereséget szenvedett Európa-bajnoki selejtezőn Svédország legjobbjaitól. A mieink egy viszonylag gyenge színvonalú első félidő után ragyogó második negyvenöt percet produkált, azonban a magyar egyenlítés után szinte azonnal ismét előnybe kerültek a skandinávok és ezt a találkozó végéig meg is tudták tartani.
Lipcsi Péter és Anders Swensson
Tibor
A találkozó jó előjelekkel indult, hiszen olimpiai selejtezőn a két ország utánpótlás-csapatainak mérkőzésén a magyar fiatalok 5-2 arányú győzelmet arattak. A "nagyok" összecsapását heves svéd rohamok vezették fel, azonban a magyar védelem jól állta a rohamokat.
Azonban a mieink játéka szinte csak a védekezésre irányult, ez pedig annak volt köszönhető, hogy a vendégek már a mi térfelünkön letámadták a labdát felhozó magyar játékosokat, míg az egy szem elő lévő csatárunk Tököli szinte megjátszhatatlan volt a svéd védők gyűrűjében.
Az első hazai kapura lövésre a 27. percig kellett várni, ekkor Lisztes próbálkozott eredménytelenül. Három perccel később azonban a vezetést is megszerezhette volna Gellei Imre együttese, de Kenesei mesteri szabadrúgása a kapufára pattant, majd a gólvonalon végiggurulva hagyta el a játékteret.
A csoport másik találkozóján: Lengyelország-San Marino 5-0
Gól: Szymkowiak (4.), Kosowski (27.), Kuzba (55., 90.), Bartosz Karwan (82.),
Félórányi játék után aztán előnybe kerültek a mezőnyfölényben játszó svédek. Svensson szögletét Mjallby fejelte kapura, Király bravúrral mentett, de a labda Allback elé került, aki az ötös oldalvonaláról a hálóba lőtt. Juhár későn lépett ki, míg a gólvonalon álló Lisztes lyukat rúgott.
A második negyvenöt percre egy teljesen más magyar válogatott jött ki a játéktérre. Lipcseiék sokkal aktívabbak voltak, azonban a nagy támadó kedvben a svédek is egyre többször és egyre veszélyesebben kontrázhattak. Így hiába veszélyeztetett távolról Dárdai és Lisztes is, csak a szerencsénknek köszönhettük, hogy nem kerültünk gyorsan kétgólos hátrányba.
Előbb az első gólt szerző Allback lövése pattant ki a kapufáról, majd Ljungberg rontott el két tiszta helyzetet. Azonban ahogy az első félidőben egy magyar kapufa után szereztek vezetést a svédek, most pont az ellenkezője történt. A 60. percben Kenesei vezetgette a labdát, ám rosszul adott keresztbe, szerencsére a frissen beállt Bodnár megharcolt a labdáért, amely így Lisztes elé került és a Bréma középpályása 18 méterről kilőtte a jobb alsó sarkot.
A 4. csoport állása: 1. Lengyelország 4 2 1 1 7-1 7 pont
2. Lettország 3 2 1 - 2-0 7
3. Magyarország 4 1 2 1 5-3 5
4. Svédország 3 1 2 - 3-2 5
5. San Marino 4 - - 4 0-11 0
A mieink öröme azonban nem tarthatott soká, mert a következő percben már ismét a svédeknél volt az előny. Egy hosszú kirúgás után Allback harcolt a magyar védőkkel, és miután lefordult Dragónerről, egyedül léphetett ki Király kapuja felé. Az Aston Villa támadója pedig ilyen helyzetekben nem, szokott hibázni és a magyar kapus mellett a kapu balé alsó sarkába lőtt.
A hátralévő időben a mieink mindent egy lapra téve támadtak, de Lőw veszélyes lövésén kívül nem akadt említésre méltó helyzetünk, így a svédek megérdemelten gyűjtötték be a három pontot. A nézőkben pedig egy kérdés maradhatott nyitva: A magyar válogatott számára miért megint a második félidőben "kezdődött" a találkozó?
Magyarország - Svédország 1-2 (0-1)
Vezette: Lucilio Cardoso Cortez Bastia (portugál) Puskás Ferenc-stadion, 29 ezer nézőVezette: Lucilio Cardoso Cortez Bastia (portugál) Magyarország: Király - Urbán (Bodnár, 61.), Dragóner, Juhár - Fehér Cs., Lipcsei, Lisztes (Böőr, 81.), Dárdai, Lőw - Tököli (Sebők J., 75.), Kenesei Svédország: Isaksson - Lucic, Mellberg, M. Svensson, Edman - A. Andersson, Mjällby, A. Svensson (Källström, 61.), Ljungberg - H. Larsson, Allbäck (Jonson, 91.) Gólszerző: Allbäck (34., 67.), illetve Lisztes (65.)
Sárga lap: Sebők (75.), illetve Mjällby (42.), A. Svensson (53.), M. Svensson (69.), Kallström (91.), Ljungberg (94.) | Svéd győzelem a Puskás-stadionban | Svéd győzelem a Puskás-stadionban - Ha csak egy góllal is, de a vb-nyolcaddöntős svédek jobbnak bizonyultak Gellei Imre együttesénél. | [
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/futball/2003/04/02/magysved0402 | 2003-04-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Jenson Button úgy véli, mára tökéletesen megtalálta a helyét a McLarennél, éppen ezért az F1-es világbajnoki cím újbóli megszerzése a célja.
2009-es sikere után nem kis meglepetést okozott, hogy Jenson Button eligazolt a Brawnból Mercedessé alakuló csapatától és a Lewis Hamilton otthonának számító McLarenhez szerződött.
Akkor sokan leírták a bajnokot, de 2010-ben ragyogó versenyekkel bizonyított, 2011-ben pedig már – a Forma-1-ben elsőként – meg is verte honfi- és csapattársát. Button tavaly szerződést is hosszabbított Wokingban, teljesen otthonra talált. Most már csakis a bajnoki siker ismétlése lehet a cél számára.
“Kezdetben azt gondoltam, hogy nagyon nehéz lesz az első mclarenes év, az új csapathoz való átigazolás, de összességében egész jó szezon volt, nagyon jó tanulóév. Tavaly úgy éreztem, hogy mindent kihoztam az autóból, hogy igazán megtaláltam a helyemet a csapatnál, a Mclaren része lettem, nem is csak pilótaként, hanem igazán a csapat egyik tagja" – mondta a Press Association Sport hírügynökségnek.
“Szóval idén nincs pardon, úgy érzem, minden megvan (a sikerhez). Igazán jó a kapcsolatom a mérnökeimmel és a szerelőimmel, nagyon jól megértjük egymást. Nincs mire hivatkozni, hogy ezért és ezért nem nyertünk 2012-ben. Szóval nagyon jól érzem magam a csapatnál, nagyszerű lenne világbajnoki címet nyerni a McLarennel!"
“Bármilyen győzelem nagyszerű lenne, de két együtt töltött év után, ilyen jó viszony mellett többet jelentene, mint ha csak beesnék a legjobb autóba és azzal nyernék" – tette hozzá.
Míg sokak szerint Hamilton az utóbbi egy-két évben nem kapott megfelelő emberi támogatást a környezetétől, valódi egyszemélyi menedzsert is csak pár hete kapott maga mellé, Button úgy érzi nála minden tökéletesen rendben van ilyen szempontból: “A menedzserem, a trénerem, az asszisztensem, a sajtósom, mind a helyén van, bár ezt az ember nem szándékosan rendezi, hogy ettől jobban teljesítsen. Egyszerűen érzés alapján áll össze, nem kell rajta külön dolgozni. De korábban voltak más menedzsereim is, nekem is eltartott egy ideig, míg magamra találtam, és megtaláltam a megfelelő embereket, akikkel körbevettem magamat."
“Ami engem illet, szerintem a menedzserem, a sajtósom, az asszisztensem és a trénerem is tökéletes, igazán szerencsés vagyok, bár én is jártam már rosszul korábban. De az én részemről semmin nem kellett finomítani ezen a téren. Nem volt rá szükség."
Button ma veszi át az autót Hamiltontól Barcelonában – a 2009-es bajnok az eddigi tapasztalatok alapján műszaki oldalról is bizakodó. “Jól állunk. Nem állítjuk, hogy másfél másodperccel gyorsabbak vagyunk mindenkinél, de azt se lehet mondani, hogy nem vagyunk gyorsak. Az autót jó vezetni, jól érzem magam benne, úgy viselkedik, ahogy várom. Fejlesztgetjük az első versenyre."
“Meg egyszerűen jó érzés újra itt lenni. Bízom a képességeimben, és a fejlesztésben játszott szerepemmel én is hozzájárultam a csapat munkájához. Minden a jó irányba halad, szóval elégedett vagyok!" | Button nem óvatoskodik | Jenson Button úgy véli, mára tökéletesen megtalálta a helyét a McLarennél, éppen ezért az F1-es világbajnoki cím újbóli megszerzése a célja. | [
"forma-1",
"jenson button",
"mclaren mercedes"
] | 0 | https://24.hu/sport/forma-1/2012/02/23/button-nem-ovatoskodik | 2012-02-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Magyar Péter egy közelmúltbeli Magyar Infón ejtett el egy mondatot a Magyarországnak járó uniós források kapcsán. Úgy fogalmazott: "valóban egy nagyon pici szuverenitásról le kellene mondani ahhoz, hogy a magyar emberek megkaphassák ezeket az uniós forrásokat".
Gulyás szerint ehhez nem kevesebb, hanem több szuverenitáshoz van szükség. | A szuverenitásról | Magyar Péter egy közelmúltbeli Magyar Infón ejtett el egy mondatot a Magyarországnak járó uniós források kapcsán. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/16/a-szuverenitasrol | null | true | null | null | 24.hu |
Júliusban megírtuk, hogy a tatabányai kórház üresen álló szárnyában május óta megy a klíma. Cikkünk után Vadai Ágnes DK-s képviselő megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy ez miként lehetséges, hiszen betegekkel teli intézményekben nincs vagy nem működik a légkondi. Rétvári Bence államtitkár a válaszában először baloldalizott, majd közölte, hogy a kórházi klímák bonyolultabbak és drágábbak a háztartásokban használtaknál, de 2018-2024 között 16 milliárd forintot költött rájuk a kormány. Összehasonlításul: plakátkampányokra alkalmanként 10 milliárdot költenek, az augusztus 20-i ünnepségre pedig évi 10-15 milliárd forintot.
Rétvári Bence szerint a baloldal kórházakat zárt be, fizetést csökkentett, leépített, privatizált és vizitdíjat szedett az egészségügyben, a Fidesz viszont a magyar egészségügyi dolgozók mellett megvédi a betegek gyógyuláshoz való jogát is.
Július végén írtuk meg, hogy a tatabányai Szent Borbála Kórház új szárnyában, amelyet nettó 12 milliárd forintért építettek, május óta megy a klíma. Pedig az épület még teljesen üres, a kórházigazgató szerint várhatóan ősszel kezdődik csak meg benne a betegellátás. Mindez már önmagában is érdekes, annak fényében pedig különösen, hogy a nyári hőségriadó idején más intézményekben hűtés nélküli szobákban, 30-40 fokban feküdtek a betegek, és operációk maradtak el a műtők elromlott klímaberendezései miatt.
Cikkünk után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) írásbeli kérdéssel fordult az egészségügyért felelős Belügyminisztériumhoz. Egy nagyon egyszerű kérdést tett fel Pintér Sándor miniszternek:
"Egy üresen álló kórházi szárnyban működik a klíma,míg a magyar kórházak jelentős részében nem vagy alig. Hogyan lehetséges ez?"
A kérdésre Rétvári Bence belügyi államtitkár válaszolt. Azzal kezdte, hogy a baloldali kormányzás idején Vadaiék "kórházakat zártak be, fizetést csökkentettek, leépítettek, privatizáltak és vizitdíjat szedtek az egészségügyben", a Fidesz ezzel szemben a magyar egészségügyi dolgozók mellett megvédi a betegek gyógyuláshoz való jogát" is. Felsorolta, hogy az Orbán-kormány felújított "részben vagy egészben 91 kórházat, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást, valamint megépített 23 új rendelőintézetet és 41 új mentőállomást".
Ezután kifejtette, hogy "a kórházi légkezelő berendezések" jóval összetettebbek, mint a háztartási klímák, pótlásukra könnyen beszerezhető eszközök (split vagy mobilklímák) nem jöhetnek szóba, és a "javításuk milliós, cseréjük százmilliós nagyságrendben mérhető".
Rétvári ezt követően felhívta Vadai Ágnes figyelmét arra, hogy
"2018-2024 között 16 milliárd forint értékben történtek légtechnikai beruházások" a kórházakban,
és "idén is 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre az azonnali kárelhárításra". Az államtitkár azt is leírta a DK-s képviselőnek, hogy a nyár folyamán az Uzsoki és a Szent János kórház jelentett be "klímameghibásodás miatti ellátási problémát" a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak. Az pedig azonnal intézkedett: más szolgáltatókat jelölt ki, és kötelezte az Országos Mentőszolgálatot a betegek elhelyezésének koordinálására.
Rétvári Bence szerint ez teljes siker volt. Leírta Vadainak, hogy "a fenti intézkedések hatására beteg nem maradt ellátatlan", és "minden sürgős ellátást igénylő beteg a legnagyobb kánikulában is ellátásban részesült".
Az államtitkár ezután kitért arra, hogy milyen előírások vonatkoznak a kórházi légtechnikára, és hogy az intézmények "a tisztifőorvosi módszertani levele alapján, a rendelkezésre álló források keretei között valósítják meg a szükséges fejlesztéseket". Majd azt írta, hogy a kormány "2010-től kezdődően fokozott figyelmet fordít az egészségügy fejlesztésére", és megismételte, hogy 2018-2024 között 16 milliárd forint értékben történtek légtechnikai beruházások a kórházakban.
A 16 milliárd forint elsőre soknak tűnhet, de valójában egyáltalán nem az, pláne nem egy bő hatéves periódusra. Néhány példa, amire megközelítőleg ennyit vagy akár még jóval többet is költ(ött) a kormány:
a szuverenitásról szóló 2023-as nemzeti konzultáció reklámozása: 11 milliárd Ft
stadion a szegedi püspöknek: 13 milliárd Ft
a 2024-es augusztus 20-i állami ünnepség: 15 milliárd forint
támogatás Lázár János alapítványának a 2022-es választás előtt: 15 milliárd Ft
három évre szóló tanácsadási szerződés a Századvégnek: 24 milliárd Ft
magyar űrhajósprogram: 27 milliárd Ft
külföldi ingatlanok vásárlása: 30 milliárd Ft
2017-es vizes vb: 107 milliárd Ft
2023-as atlétikai vb: 315 milliárd Ft
ingatlanvásárlás a miniszterelnök vejétől: 580 milliárd Ft
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a Siófoki Kórház-Rendelőintézetben az EgészségAblak mobilalkalmazásról tartott sajtótájékoztatón 2024. július 29-én. Mellette Vitályos Eszter kormányszóvivő. (fotó: MTI/Vasvári Tamás) | 2018 óta 16 milliárd forintot költött kórházi klímákra a kormány, dicsekszik Rétvári | Nagynak tűnő összeg, de nem az. Az augusztus 20-i ünnepségre például évente 10-15 milliárdot, az űrhajósprogramra pedig 27 milliárdot költ a kormány. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/2024/09/13/2018-ota-16-milliard-forintot-koltott-korhazi-klimakra-a-kormany-dicsekszik-retvari | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Elképesztő! Nadrágjába rejtette a lopott kígyót
Portland – Igen merész ötlete támadt egy tolvajnak egy portlandi állatkereskedésben. A férfi a nadrágjába gyömöszölve lopott el egy 61 centiméteres pitont.
A biztonsági kamera az egész akciót rögzítette, így vélhetően a vakmerő kígyótolvaj hamarosan felelni fog a tettéért - illetve az is kiderül, tett-e kárt az altestében a gatyában csempészett kígyó.
– Tudjuk, hogy ki tette. Tudjuk, hogy hol lakik, merre dolgozik, mindent tudunk róla és a barátnőjéről. Csak arra várunk, hogy visszakapjuk a kígyónkat - mondta Christin Bjugan, az A to Z Pets nevű állatkereskedés egyik alkalmazottja.
Bjugan szerint "meglehetősen bátor" dolog volt a férfitól, hogy beletette a pitont a nadrágjába, pláne mivel éppen etetésnap közeledett. A tulajdonos szerint ugyanakkor az a tolvaj kezére játszhatott, hogy az állat szereti a meleg, sötét helyeket, így akár nyugodtan is tűrhette a szállítást.
Már csak azt nem értette Bjugan, hogy mi értelme volt az önveszélyes akciónak, amikor a pitonokat féláron árulják. Az állat ugyanis akciós volt, "mindössze" 200 dollárért (59 ezer forint) árulja a bolt a jószágot, pedig általában kétszer ennyiért kínálják ezeket a hüllőket. | Elképesztő! Nadrágjába rejtette a lopott kígyót | Portland – Igen merész ötlete támadt egy tolvajnak egy portlandi állatkereskedésben. A férfi a nadrágjába gyömöszölve lopott el egy 61 centiméteres pitont. | [] | 0 | http://blikk.hu/aktualis/kulfold/elkepeszto-nadragjaba-rejtette-a-lopott-kigyot/s799nl8 | 2016-01-12 15:25:51+01:00 | false | 0 | 0 | null |
A friss statisztika szerint a boltban egy ember egy nap átlag 1054 forintot költött az első félévben élelmiszerekre. Mobiltelefonra jutott napi 38 forint, amit persze félre kellett tenni, ruhára pedig 243 forint. Az építőanyag-vásárlás nőtt a leggyorsabban - írta a Blokkk.com.
Összesített adataik szerint
egy ember egy nap 3198 forintot hagy átlagban a különböző boltokban,
havi szinten pedig majdnem egy nettó minimálbérnyit (=99 085 forint), azaz 96 ezer forintot költünk.
Tavaly még csak 2933 forint volt a fejenkénti napi átlag, a havi pedig 88 ezer forint (ekkor 91 770 forint volt a nettó minimálbér).
Élelmiszerekre költünk a legtöbbet, függetlenül attól, hol árulják, utána a ruhaféleségek jönnek a sorban, majd az építőanyagok, barkácsholmik. 2019 érdekessége, hogy testápolási cikkekből, kozmetikumokból nem nőtt előző évhez képest a vásárlások értéke.
A növekedés tempóját nézve a 20 százalékos ütemet közelítette az építőanyagok, barkácsféleségek piaca és a bútorvásárlás, ezeket a területeket az elektromos háztartási gépek követték a sorban. Az élelmiszerköltséünk 6,9 százalékkal emelkedett tavalyhoz képest.
Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán | Majdnem minimálbérnyit hagyunk a boltokban havonta, fejenként | Napi 3200 forintot perkálunk átlagban naponta a kasszáknál. | [
"minimálbér",
"vásárlás",
"boltok",
"költés",
"élelmiszer"
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/09/17/vasarlas-minimalber-boltok | 2019-09-17 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Magyar Posta a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult kedden, és azt kérte a testülettől, hogy vizsgálja meg a kerékpár beszerzési tender menetét, a vizsgálat alatt függessze fel a már megkötött szerződést - jelentette be Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója kedden sajtótájékoztatón, Budapesten. Elmondta: információjuk szerint vélhetően sérült a közbeszerzési eljárás versenysemlegessége, tisztasága.
A hír pikantériája az, hogy a tender már régóta az ellenzéki támadások és a sajtó figyelmének középpontjában állt. A közvélemény drágállotta a biciklinként több mint kétszázezer forintos árat, a Posta pedig védte a mundért, mondván, hogy egy strapabíró bicikli igenis ennyibe kerül, különben is korrekt közbeszerzési eljárás volt és a legjobb ajánlat nyert. A képet aztán több furcsa információ is árnyalta, legutoljára például az, hogy a Posta illetékesei már a tender kiírása előtt egyeztettek a későbbi győztes szállítóval. A Magyar Posta Zrt. egyébként a nemzetközi közbeszerzési eljárás keretében 4.800 kerékpárt, további opciót, illetve öt évre szervizszolgáltatást vásárolt mintegy 1,1 milliárd forint értékben.
A bejelentés külön érdekessége, hogy aki tette, vezérhelyettesként maga is - bár nem közvetlen érintettként - benne lehetett a döntésben, de az előkészítési anyagokat és a szerződést biztosan látta. Hogy miért pont most szerzett információt a döntés tisztaságának megsértéséről, rejtély. E sorok írója nem gondolja, hogy gyökeresen új információkat kaphatott az elmúlt napokban az ügyről, ráadásul Szűts Ildikó azzal is tisztában lehet, hogy mostani lépésével súlyos támadásoknak teszi ki korábbi főnökét, a frissen megválasztott közlekedési és infrastruktúrális minisztert, Szabó Pált. Ez pedig, finoman szólva, nem elegáns. Ha tudott valamit, miért nem mondta korábban? Ha pedig hallgatott, akkor most ennek felelősségét is viselnie kell.
Hogy a beszerzési anomália nem lehetett meglepetés egy tapasztalt postai vezetőnek, azt e sorok írójának személyes tapasztalata is bizonyítja. Még 200-2001-ben tanácsadóként közreműködtem egy nagyszabású projekt vezetésében a Magyar Postánál. Ennek része volt a kapcsolodó számítógépes hálózat kiépítése. Ennek költségkalkulációját a teammel elvégeztük és prezentáltuk az akkor regnáló illetékes igazgatónak. Amikor ő meglátta, hogy a többszáz PC-re darabonként 170 ezer forintot számítottunk, rögtön leszögezte, hogy ez kevés. Nemrég ennyiért szereztünk be egy nagy cégnél gépeket - érveltem. A válasz meglepő volt: ők a legjobbat akarják és azt M. cég tudja szállítani 350 ezer forintos darabáron. Mondta ezt minden közbeszerzés, tárgyalás és verseny előtt. - Higgye el ez a legjobb megoldás - tette hozzá. - Biztos, hogy a legjobb, de kérdés kinek, a Postának biztos nem - feleltem irónikusan. Egy hónap múlva szerződést bontottak velem és az egész projektet leállították. | Nagyot bukott a Posta a biciklikkel | A Magyar Posta frissen kinevezett vezérigazgatójának végre feltűnt az, amiről már hónapok óta ír a sajtó: talán kicsit drágán veszik az új kerékpárokat. Le is állítaná a beszerzést. A hír pikantériája az, hogy a tender már régóta az ellenzéki támadások és a sajtó figyelmének középpontjában állt. A közvélemény drágállotta a biciklinként több mint kétszázezer forintos árat, a Posta pedig védte a mundért. | null | 1 | https://168.hu/penz/nagyot-bukott-a-posta-a-biciklikkel-143299 | 2008-05-13 00:00:00 | true | null | null | 168 óra |
Donald Trump fantasztikus fordulatokon megy keresztül az elmúlt pár hétben. Ezeknek a fordulatoknak nem biztos, hogy örülni fog az a bázis, ami segített megválasztani, de simán lehet, hogy a pártjának hagyományosabb része értékelni fogja.
Az egész azzal kezdődött, hogy Trump megszüntette a gyerekkorukban Amerikába érkezettek helyzetének rendezésére kitalált elnöki rendeletet, a DACA-t. Ezután közölte, hogy a kongresszus feladata, hogy a szabályozást rendezze, mert az attól volt szabálytalan, hogy elnöki rendeletként, valódi jóváhagyás nélkül fogadták el.
Az egész ügy végül azzal rendeződött, hogy Trump leült vacsorázni a demokrata ellenzék két vezetőjével, és egyetlen vacsora alatt megállapodott velük a DACA rendezésében, és cserébe csak egy kis időt kért a költségvetés elfogadásával. Trumpot a demokra és republikánus közép pártokon felülálló elnökként kezdte el ünnepelni (a politikai emlékezőtehetség ott se hosszabb, mint nálunk), pedig valószínűleg rossz üzletet kötött.
Nagy beszéd
Az elnök kedd délután mondta el az első nagy beszédét az ENSZ-ben. Ebben rengeteg érdekes dolog volt, de ami a legérdekesebb, hogy elrejtették benne Trump újabb politikai átalakulását.
A beszéd olyan volt, mintha időt utaztunk volna George W. Bush elnökségének elejére.
Trump elmondta az alapvetéseit:
Mindig Amerikát fogom előtérbe tenni, pont úgy, ahogy önöknek is a saját országaik érdekeit kell szem előtt tartaniuk.
Ez Trump klasszikus America First szlogenje, amit már a választások alatt is mondott. Ezt egészítette ki az is, amikor arról beszélt, hogy
vége annak az időnek, amikor Amerikát ki lehetett használni, és csak úgy belementek egyoldalú üzletekbe, amiért nem kaptak cserébe semmit.
Ez már egy sokkal konkrétabb üzenet volt azoknak, akik az Egyesült Államoktól várják a saját biztonságukat. Ez is régebbi vita, Trump a kezdetek óta mondogatja, hogy a NATO jelenlegi felállása nem megfelelő. Trump szerint a többi tagország, néhány kivétellel, mint mondjuk Lengyelország, messze nem fizet eleget a saját védelméért.
Mivel az elnököt sokan vádolják azzal, hogy az ilyen megállapodásokból csak a pénzt képes felfogni, a nemzetközi befolyást nem, simán lehet, hogy Trumpot konkrétan az zavarja, hogy az Egyesült Államok valami megfoghatatlanabb dolgot kap a pénzéért cserébe.
Fordulat
Ennek mond tökéletesen ellent az ezután következő pár kijelentés. Ezeknek a megértéséhez fontos tudni, hogy Trump győzelmében talán az egyetlen jó dolog az volt, hogy Hillary Clintonnal ellentétben nem akart aktív katonai szerepvállalást Szíriában. Klasszikus antiitervencionalista elnöknek indult, aki nem akar olyan konfliktusokba belemenni, amik nem érintik közvetlenül az Egyesült Államokat. Ha az ember ebben az időszakban, vagy nem sokkal utána olvasgatta a 4chan-t (az internet egyik seggluka), akkor azt érezhette, hogy Trump enyhén fasisztoid-imbecillis bázisa kifejezetten támogatja az elnökjelölt Szíriával kapcsolatos politikáját.
De aztán az történt, hogy Trump elkezdte egyre komolyabban tábornokokkal körülvenni magát. Mostanra a kabinetjében három fontos pozíciót is volt tábornokok töltenek be, akik nagy hatással vannak az elnökre.
Talán ezért nem annyira meglepő, hogy az ENSZ-ben elmondott beszéd már intervencionista, a Bush-korszakot idéző beszéd volt.
Ha az igaz többség nem megy szembe az átkozott kisebbséggel, akkor a gonosz győzedelmeskedni fog
– mondta Trump, és ez Bush szájából sem hangzott volna furcsán.
Öt ellenség
Az elnök konkrétan öt országnak ment neki a beszédben.
Először Észak-Koreának, amit gyilkos rezsimnek nevezett, és közölte, hogy az Egyesült Államok mindent meg fog tenni azért, hogy megoldja ezt a konfliktust, ha kell, akár képesek megsemmisíteni is Észak-Koreát.
Rakétaember öngyilkos küldetésen van. Saját és az országa számára is az
– mondta Kim Dzsongunról.
Ezután Iránnak ment neki, mert szerinte az Obama által megkötött iráni atommegállapodás elképesztően rossz üzlet volt az Egyesült Államok számára. Ez egyébként nem teljesen igaz, de az Egyesült Államok jelenlegi vezetése Obamánál jóval komolyabban támaszkodik Izrael és a szunnita muszlim országok támogatására Iránnal szemben.
Majd Venezuela következett,
ahol Trump szerint nem az történt, hogy a kommunizmust rosszul vezették be, hanem pont az, hogy jól, ezért éhezik a fél ország.
Trump azt mondta, fel vannak készülve arra, hogy fellépjenek a rezsim ellen.
Szíria és az Aszad-rezsim is megkapta a magáét. Itt mondjuk nem fenyegetett katonai akcióval, de így is sokkal határozottabb volt, mint a korábbi fellépése.
Végül Kuba jött, ahol szintén Obama politikáját fordította vissza a szankciók bevezetésével. Obama egyik nagy sikere volt, hogy Ferenc pápa közvetítésével feloldotta az amerikai szankciókat Kuba ellen, hogy a közös kapcsolatoktól valamennyire felpuhulhasson a kubai rezsim. Trump szerint viszont a rezsimmel nem érdemes üzletelni, és a szankciók addig nem lesznek visszavonva, amíg a rezsim nem változik meg.
A beszédben az is érdekes volt, hogy mennyire furcsa látni, amikor Trumpnak előre megírják a beszédeit. Mind hallottuk már az új elnököt beszélni, nem ez a legállamférfibb vagy kifinomultabb élmény valaha. A mostani beszéd viszont egy teljesen korrekt, határozott, komolyan vehető 41 perces előadás volt, amibe szinte mintaszerűen szúrtak bele trumpizmusokat (néha veszteseztek), de egyébként tényleg elmondhatta volna akár George Bush is. | Trump öt országnak üzent ma hadat | Az elnök visszautazott az időben, mintha megint George W. Bush vezetné az Egyesült Államokat. | [
"amerikai egyesült államok",
"barack obama",
"donald trump",
"ensz",
"george bush",
"irán",
"kim dzsongun",
"szíria",
"usa",
"venezuela",
"észak-korea"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2017/09/19/trump-ot-orszagnak-uzent-ma-hadat | 2017-09-19 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Több mint 300 kerékpár várja, hogy végre használatba vegyék őket Aradon. Az önkormányzat által európai uniós támogatással kiépített közbringahálózat indulása három évet csúszott, a városháza szerint már csak a karbantartásra kell szerződést kötni, és a tervek szerint jövő tavasszal elérhetővé válnak a kerékpárok a lakosság számára.
Az aradi közbringarendszer kiépítése 2021-ben indult. A város 22 tárolóhelyet alakított ki, ahol a bicikliket kölcsönözni és leadni lehet majd. A nyertes kivitelező kilenc hónapot kapott a rendszer beüzemelésére, és az első járműveket le is szállította.
Azonban a polgármesteri hivatalnak minőségbeni kifogásai támadtak. A hivatalos nyelv szerint nem megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező kerékpárokat kaptak, ami miatt a projekt leállt. Ralu Cotrău, az aradi önkormányzat szóvivője az Agerpres hírügynökségnek azt mondta, hogy a helyzet csak idén rendeződött, és végül 330 új kerékpár áll a lakosság rendelkezésére, amint a teljes szállítmány megérkezik.
Jelenleg az önkormányzat új közbeszerzési eljárásra készül, hogy kiválasszák a rendszer karbantartásáért felelős céget. Mivel télen a kerékpárokat nem használják, legkorábban 2024 tavaszán indulhat el a rendszer. A kerékpárok addig az önkormányzati tulajdonban lévő egyik cég raktárában várakoznak.
"Már minden készen áll, de még meg kell találnunk a karbantartásért felelős vállalatot. Reméljük, hogy minél előbb elindíthatjuk a rendszert, és bízunk abban, hogy a kerékpárokat felelősségteljesebben fogják használni, mint az elektromos rollereket, amelyekkel sokszor szabálytalanul közlekednek" - nyilatkozta Ralu Cotrău.
Az aradi közbringarendszer célja, hogy környezetbarát közlekedési alternatívát biztosítson a gépjárművek használatával szemben, ezzel is elősegítve a fenntartható közlekedést a román városban. | Várat még magára, de tavasszal indulhat az aradi közbringarendszer | Az önkormányzat által európai uniós támogatással kiépített hálózat indulása három évet csúszott, a városháza szerint már csak a karbantartásra kell szerződést kötni. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/kulfold/2024-09-22/varat-meg-magara-de-tavasszal-indulhat-az-aradi-kozbringarendszer/66f0707247d3c037265dd3d5 | null | true | null | null | szegeder.hu |
Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
(1) Nem jár, hanem kérni kell - mondja brüsszeli tudósítónk az árvíz miatt kárenyhítésre felajánlott európai uniós forrásokról. Magyarország is jogosult rá, és hozzá is férhetne a pénzekhez. Hozzátette: egyelőre nincs tudomása arról, hogy a magyar kormány bejelentkezett volna a több lehetőség közül bármelyikre.
(2) Az egyik forrás az EU polgárvédelmi vagy szolidaritási alapja, amely a természeti katasztrófák nyomán keletkezett károk enyhítésére szolgál. Földrengés, árvíz, hatalmas vihar, de még aszálykár esetén is kérhetnek forrást ezekre a tagállamok a veszteségek pontos felmérése és bizonyítása után. A kérelmeket elbírálják, és rendszerint a káresemény után 10-12 hónappal meg is történnek a kifizetések.
(3) A másik forrás a kohéziós alapok átcsoportosítását jelenti: ez egy rugalmasabb megoldás, mert gyorsabban születhet döntés róla. A lényege, hogy a már jóváhagyott operatív programok terhére átcsoportosítanak és előrehoznak kifizetéseket az alapos dokumentáció alapján. Ezzel ugyan csökken az adott operatív program, de az Európai Bizottság két mozzanattal is segíti a tagállamokat, hiszen nagyobb előleget és nagyobb mértékű társfinanszírozást igényel, azaz a kormányok által biztosítandó önrész kisebb. Ilyen volt az a tízmilliárd euró is, amelyről a napokban született döntés, és a lengyelországi bejelentés alapján Olaszország, Szlovénia, Ausztria, Görögország és Franciaország tavalyi aszálykárát mérsékli.
(4) A Magyarországnak szánt kohéziós források egy részének befagyasztása nem lenne akadály egy esetleges magyar kérelem előtt, hiszen év elején felszabadítottak egy nagyjából tízmilliárd eurós összeget. Ennek terhére lehetne forrásokhoz jutni az árvízi károk bizonyított enyhítésére. Az indoklásba a töltések megerősítése és újabb mobil gátak építése nem fér bele, de az árvíz utáni takarítás, az infrastruktúra átmosása, fertőtlenítése elszámolható lenne.
(5) A podcastban szóba került még az Oroszország elleni szankciók alól kicsúszó EU-s vállalkozások héten bemutatott névsora, amely egy magyar céget is említ. Az Ukrajnában becsapódott rakéták és a fronton elhagyott orosz harci eszközök átvizsgálásával állította össze az ukrán kormány a listát, amelynek — brüsszeli tudósítónk szerint — messzemenő következményei nem lesznek, de figyelmeztetheti az európai vezetőket, hogy hol kell lezárni a kiskapukat. A lista és az azt bemutató ukrán elnöki tanácsadó elismerte, hogy a cégek termékei a legtöbbször közvetítőn keresztül jutnak az orosz - vagy a magyar cég esetében a belarusz - félhez, az említett vállalkozások többsége amerikai, kínai, török vagy Egyesült Arab Emírségek-beli.
Ez a Messziről jött ember, a Szabad Európa podcastsorozata a magyar kormány és az Európai Unió, a közösség intézményeinek ügyeiről. Célunk, hogy ne csak az EU erőközpontjaiból hazatérő magyar politikusok beszámolóiból ismerhessük meg a fejleményeket, döntéseket és viszonyokat, hanem objektív és független képet alkothassunk állandó brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán segítségével. | Nem jár, hanem kérni kell: tények az EU árvízikár-enyhítési forrásairól | Olyan, mint a kutya vacsorája – jellemezte a magyar kormányfő az árvíz miatt ajánlott uniós pénzeket, pedig jobb feltételekkel, gyorsabb elbírálással és kisebb önrésszel jutna hozzá a kormány – persze feltétel az átláthatóság. A podcastban beszéltünk a szankciós rezsimet sértő magyar cégről is. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/messzirol-podcast-ep95-arvizi-karenyhites-ukran-orosz-belarusz-magyar-alkatreszek-web-mp3/33134959.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
A Belügyminisztérium azonnali hatállyal felmentette Mészáros Csabát, a Madách Imre Gimnázium igazgatóját. Ezt a szűkszavú belügyminisztériumi közleményt adta ki az MTI szerdán.
"Egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt. A Belügyminisztérium 2024. augusztus 28-án azonnali hatállyal felmentette a Madách Imre Gimnázium igazgatóját."
A felmentés előzménye, hogy az iskola a közölte: nem veszik majd el tanítás előtt a gyerekektől a telefonokat. Közleményükben azt írták:
"Szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy a digitális eszközöket - (iskolai) laptop, mobiltelefonok - a tanítás előtt (a rendelet 5. §-át alkalmazva) nem vesszük el. Iskolánk pedagógiai célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás. Bármelyik órán sor kerülhet az eszközök alkalmazására, így életszerűtlen lenne az állandó beadás-kivétel".
Augusztus 8-án lépett életbe az a kormányrendelet, amely értelmében korlátozottan lehet használni az iskolában, a szakmai képzés során, illetve a foglalkozások alatt a kollégiumokban a mobiltelefonokat, a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközöket, illetve az internetelérésre alkalmas okoseszközöket. Ezeket a tanítási nap kezdetén, az órák előtt le kell adni, majd a házirendben foglaltak szerint tárolják és adják vissza őket. Azt is a házirendben határozzák meg, hogy mikor használhatják mégis a diákok.
Rétvári Bence hosszasan indokolta a közösségi oldalán, miért indokolt a digitális középkort ráereszteni a diákokra. A Belügyminisztérium államtitkára szerint "továbbra is minden tárgy bevihető lesz az iskolába, ami a tanulást segíti, de az nem, ami a tanulást akadályozza, vagy a diákok testi épségét veszélyezteti".
Rétvári Bencce azt írta, nem tiltják be a telefonokat és az egyéb okoseszközöket, de korlátozzák azok használatát. Hozzátette, erre azért van szükség, mert egyre több hazai és nemzetközi kutatás támasztja már alá, hogy a diákok iskolai figyelmére, koncentrációjára, teljesítményére egyértelműen rossz hatással van a korlátlan iskolai mobiltelefon használat.
A budapesti Madách Imre Gimnáziumban azonban nem így gondolják. A gimnázium nevelőtestülete szerint, "a mobiltelefonok iskolai használatát, a kép- és hangrögzítés korlátait házirendünk már régóta tartalmazza, amit eddig is betartattunk. Ennek érvényesítése szigorúbb lesz. Kérünk minden diákot, hogy órai magatartásával senki se kockáztassa azt, hogy az okos eszközöket a tanítás előtt el kelljen venni."
( | Kirúgták a Madách Imre Gimnázium igazgatóját | Mészáros Csaba 2000 óta vezette a Madách Imre Gimnáziumot. | [
""
] | 0 | https://168.hu/itthon/kirugtak-a-madach-imre-gimnazium-igazgatojat-280784 | null | true | null | null | 168 óra |
MOK: Elfogadhatatlan a béremelés menetének megváltoztatása
Pintér Sándor miniszter munkaértekezletén komoly felvetésként hangzott el, hogy a béremelés harmadik lépcsőjét megkapja az ágazat, de ez differenciáltan kerül kiosztásra - írja közleményében a Magyar Orvosi Kamara (MOK), amely nem fogadja el a béremelés menetének megváltoztatását.
A 444.hu által idézett közleményben a MOK hangsúlyozza, a miniszterelnökkel kötött bérmegállapodás minden orvost feltétel nélkül megillető alapbéremelés, mely törvényben rögzített.
Az egészségügyért is felelős belügyminiszter zárt körben tartott előadásáról a Népszava számolt be korábban. A lap szerint Pintér azt mondta, a jövőre esedékes, 10 százalékos orvosi béremelést "az intézményvezetők fogják szétosztani teljesítményarányosan".
A béremelésről egyébként 2020 októberében állapodott meg a kormány és a MOK. | MOK: Elfogadhatatlan a béremelés menetének megváltoztatása | Az orvosi kamara emlékeztet: törvény rögzíti, hogy minden orvosnak feltétel nélkül jár a béremelés | [
""
] | 0 | http://hang.hu/belfold/mok-elfogadhatatlan-a-beremeles-menetenek-megvaltoztatasa-142102 | 2022. 06. 17. 14:04:00 | true | 0 | 0 | null |
Bige László cégei éppen rendőrségi és versenyhivatali vizsgálat alatt állnak. Ő az egyik leggazdagabb magyar a milliárdoslisták szerint, de cégeinek azért jelentős adóssága van és a péti Nitrogénműveket egy nagyon drága kötvény finanszírozza. Milyen üzleti sikerek és milyen konfliktusok jellemezték az elmúlt éveit, és miért áll hadban Csányi Sándorral, a legvagyonosabb magyar üzletemberrel?
Bige László Tibor az ország öt leggazdagabb emberének egyike. Családjának sok vállalkozása van, amelyek jellemzően a Bige Holding nevet viselik, de a csoport legértékesebb ékköve, a péti Nitrogénművek megtartotta önálló nevét. A társaság és százmilliárd forintos nagyságrendű vagyon felett diszponáló tulajdonosa azonban most nincsen könnyű helyzetben.
A rendőrség a múlt héten nagy erőkkel, állítólag 300 rendőrrel vizsgálódott a csoport szolnoki üzemében, a sajtóban arról is felreppent egy hír, hogy a vállalkozó nyíregyházi otthonánál is rendőröket láttak, erről Bige László azt mondta az őt elérő Napi.hu-nak, hogy nem tartózkodnak rendőrök a házánál, de várja őket szívesen.z
Korábban a Gazdasági Versenyhivatal is elindított egy nagyobb műtrágyapiaci vizsgálódást.
Ráadásul az üzleti környezet sem kedvező, a gáz, mint fő input ára emelkedik, a műtrágya ára alacsony szinten stabilizálódott, a Nitrogénművek kötvényeinek az ára talán ezért is esik folyamatosan.
Természetesen könnyen lehet, hogy minden hatóság csak végzi a dolgát, a GVH a verseny tisztaságán őrködik, a rendőrök valóban pusztán egy környezetszennyezési ügyben nyomoznak, de a találgatások szintjén az is felmerülhet, hogy a különc, sem a NER-hez, sem más üzleti körhöz nem tartozó, az évek során sok üzleti ellenfelet, sőt ellenséget begyűjtő, pereskedő, öntörvényű üzletember valamiképpen szervezett össztűz alá került.
Ha pedig így van, akkor akár újra kiéleződhet a top 5 magyar milliárdosi körön belüli legnagyobb ellentét, Csányi Sándor az OTP első embere és Bige László ugyanis az elmúlt tíz évben hol nyíltan, hol csak a kulisszák mögött, de folyamatosan háborúztak.
A konfliktus régi eredetű, de ha nagyon leegyszerűsítenénk a mai agráriumra, akkor a legnagyobb hazai agrárcég, a Csányi tulajdonolta nádudvari KITE agrárintegrátor vállalkozás és a piacvezető hazai műtrágyacég, vagyis a Nitrogénművek ma már deklaráltan ellenfelek. Csányinak nincsen műtrágyagyártása, míg Bigének nincsen érdemi integrátori partnere, ezért inkább maga próbál építeni egyet.
Ki ez az ember?
A nagyváradi születésű Bige László 1984-ben családegyesítés révén költözött át Magyarországra. Édesanyja ekkor már itt élt, míg nővére Hollandiában talált új otthonra. Bige a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Dombrádra költözött, a Tisza partján fekvő kis településen kajak-kenu edzőként dolgozott.
Szerette a munkáját, de mivel alig keresett vele pénzt, így szomszédja, Gizi néni segítségével céget alapított, és feleségével együtt kicsiben kereskedni kezdett – mesélte el pár évvel ezelőtt. A remek üzleti érzékkel megáldott, "rafkós" Bige gyorsan nőtte ki magát amolyan mindennel kereskedő seftesből, komoly nemzetközi export-import vállalkozóvá. Eleinte nővére segítségével holland használt ruhával, majd zöldséggel, gyümölccsel és hússal kereskedett a kétszemélyes vállalkozás, de már a kezdeteknél nemzetközi ügyletek is jellemezték a kis vállalkozást.
Győz a román forradalom
Az üzlet akkor lépett szintet, amikor 1989-ben Romániában győzött a forradalom. A magyar piacon már korábban is szabadabban lehetett üzletelni, a vállalkozó sikeres is volt valamennyire, de a szűzterületnek számító Romániában még nagyobb profittal lehetett dolgozni. Bige Nyugatról használt autógumikat vitt be Romániába, illetve Oroszországba, míg visszafelé Spanyolországba vitt bárányokat. Hamarosan egyre nagyobb értékben kereskedett, a termékkör kibővült többféle alapanyaggal, gyapjúval, acéllal, papírral is.
A máig Nyíregyházán, igaz értelemszerűen ugrásszerűen javuló körülmények között élő üzletember 1991-ben megalapította a B&H Kft.-t és ekkor találkozott először a műtrágyaiparral, amely a korábban Erdélyben (Kolozsváron) gyógyszerész-vegyészmérnöknek tanult férfi legjövedelmezőbb üzleti területe lett később.
ROMÁNIÁBÓL EKKOR MÁR NAGY TÉTELBEN HOZOTT BE MŰTRÁGYÁT ÉS NÁTRIUM-KARBONÁTOT,
később utóbbi óriási üzlet lett, főleg az üvegipar és a mosószer-gyártás vásárolta, a Bige által behozott anyagot. A cég terjeszkedett, létszáma és forgalma is gyorsan nőtt, a kilencvenes évek elején már milliárdos árbevétele volt, és Bige László lett a magyar-román kereskedelmi reláció legnagyobb játékosa.
Vegyes sikerek
Ebben az időben, vegyes eredményekkel ugyan, de több romániai céget is létrehozott. A Szatmárnémetiben alapított Chemical Impex Srl sikeresebb lett, ugyanakkor a malmokat, kenyérgyárakat is birtokló sepsiszentgyörgyi Mopaco SA sok nehézséget és összességben inkább kudarcot hozott. Itthon közben megvette a nagykállói fafeldolgozót a helyi téesztől és logisztikai központot épített.
A következő nagy fordulat, vagyis az újabb szintugrás a kilencvenes évek közepéhez kötődik, amikor először 1996-ban meghirdették a szolnoki Tiszamenti Vegyiművek privatizációját. Ebben a ma már nem így hívott szolnoki üzemben volt a napokban a nagy razzia. Mindenesetre két évtizede ez a cég egy jó nagy, igaz rossz anyagi helyzetben levő üzem volt, ahol NPK-típusú (azaz nitrogént, foszfort, káliumot tartalmazó) műtrágyagyártás, valamint kénsav-, foszforsav- és szintetikus kriolit gyártás zajlott.
Nem ment könnyen, nem ment egyedül
Bige László sokáig nem tudta megszerezni a céget, végül több próbálkozás után 1,1 milliárd forintért ő lett a befutó, és úgy tudni, hogy ebben az OTP segítette. Bige László régóta szenvedélyes vadász, és bár a szolnoki üzem megszerzése idején még nem sokan ismerhették őt a közéletből, de állítólag Medgyessy Péterhez, illetve Csányi Sándorhoz régi vadászbarátság fűzte. E cikkünk elkészítéséhez nem sikerült a felekkel beszélnünk, így azt sem tudtuk tisztázni, hogy ekkor már valóban baráti kapcsolatban álltak-e.
Mindenesetre Bige ekkor még kifejezetten jó viszonyt ápolhatott az OTP-vel, és a hitelezői viszonyt valószínűsíti az is, hogy a deal után a szolnoki cég vezetésében OTP-s tisztviselők is helyet kaptak.
Bige tehát megszerzett egy értékes magyar iparvállalatot, csakhogy innen egy igazán nehéz időszaka következett. A műtrágyagyártás piaci környezete nem volt jó, százmilliók mentek el a hitelek törlesztésére, a szükséges környezetvédelmi beruházásokra, kármentesítésre. Bige Lászlót különösen bosszantotta, hogy el kellett tartania egy, a munkások lakhatását biztosító, közműveket alig fizető lakótelepet, de végül elérte, hogy az állam visszavásárolja a lakásokat tőle. A szolnoki cég kapcsán rendőrségi ügye is volt a vállalkozónak, de tisztázta magát.
Aztán egy kicsit kezdett anyagilag megint jobban állni, Nyíregyháza környéki földeket vett és nagy tételben kezdett el gyümölcsöt termeszteni (Alma Trade Kft.). A társaság ma is megvan, de ma már a családtagok a tulajdonosok.
A péti üzlet
2002-ben jött el Bige László élete lehetősége, vagyis a péti Nitrogénművek megvásárlása. Ahogy korábban Szolnokon is az OTP hitele segíthette, úgy a hatalmas péti műtrágyagyár megszerzése sem sikerülhetett volna, ha nincsen iránta bizalom a Mol–OTP-világban.
A péti cég főtulajdonosa ugyanis a Mol volt, amely 2002-ben elhatározta, hogy a főprofiljába nem illeszkedő nyolcvan leányvállalatát eladja. míg a vevőt ezúttal is az OTP hitele is segítette, így a Nitrogénművek vezetésébe is bekerültek az OTP tisztségviselői.
Fotó: Nagy Lajos / MTI A Nitrogénművek Zrt. - korábban Péti Nitrogénmûvek - gyára a Veszprém megyei Pétfürdő határában 2012-ben
Ezzel a 20,8 millió dollárért (mai áron is alig 6 milliárd forintért) megvett céggel Bige a hazai műtrágya-tömeggyártás legerősebb embere lett.
Az első két év azonban ezúttal is elképesztően nehéz volt. 2002-től 2004-ig ugyanis még védővám nélkül jöhetett az orosz gyárakból a műtrágya. Ezzel nem lehetett versenyezni, hiszen a nitrogéngyártás meghatározó alapanyaga,
a földgáz Oroszországban éppen ötödannyiba került, mint Magyarországon,
és bár a fajlagos szállítási költsége is magas a műtrágyának, vagyis nem éri meg messzire szállítani, de ekkora gyártási előnyt nehéz volt megverni.
Bige azonban 19-re lapot húzott és bejött. Komoly, több tízmilliárdos beruházással fejleszteni kezdett (az MFB és az OTP hiteléből), és a műtrágyapiac, 2004 után beköszöntő jobb éveiben mindez bombaüzletnek bizonyult, nagy nyereséggel lehetett értékesíteni a megnövelt kapacitásokkal előállított műtrágyát.
Az üzlet jobbra fordulását sok szerencsés körülmény segítette, de elsősorban az, hogy az unió tagjai lettünk. Bige kedvezőbb áron tudott földgázt venni, a magyar gazdák az uniós támogatások révén növelték a műtrágya-felhasználást és az EU-n kívüli, elsősorban orosz versenytermékeket védővámok tartották távol a hazai piactól. Ez volt az aranykor, dőlt a lé, Bige a leggazdagabb magyarok közé került.
Egy különös hitel
Ebben az időszakban történt azonban valami, amiről transzparens információkat nem nagyon lehetett olvasni, és a feleknek biztosan máig teljesen eltérő narratívái élnek egymás mellett, de az biztos, hogy ez a homályba vesző konfliktus örökre megváltoztatta a korábban jóban levő vadásztársak, Csányi Sándor és Bige László viszonyát. És elindított egy olyan ellentétet, amely a következő másfél évtizedben hitelszerződés-bontáshoz, pereskedéshez, vagy a KITE agrárintegrátor cégért vívott öldöklő versenyfutáshoz vezetett a két üzletember között.
Fogalmazzunk úgy, hogy Bige László és Csányi Sándor üzleti környezete között olyan szerződés született, amellyel Bige segítséget is kapott, de az őt segítő üzleti kör egy opciós lehetőség révén potenciális Nitrogénművek-tulajdonhoz is jutott.
Ez az egész ügy végül csak évekkel később , 2008-ban vált transzparenssé, de a konfliktus gyökere alighanem 2003-ig datálódik vissza. Egy szélesebb körben különösebben nem ismert vállalkozó, a korábban dzsessz-zongorista és istálló-tulajdonosi múlttal is rendelkező Rozsnyói György 200 millió forintos magánhitelt nyújtott Bigééknek, amiért cserébe opciós jogot formált a Nitrogénművek 50 százalékos tulajdonrészére.
Később Rozsnyói ezt az opciót le szerette volna hívni, mire Bige László azt állította, hogy
ezt az embert nem is ismeri,
és nem fogja átengedni neki a cégét pár napi profitjáért cserébe, sőt a sajtóban strómanokat, szicíliai módszereket is emlegetett.
Maga Rozsnyói György több ügyvéd kíséretében úgy nyilatkozott anno a Figyelőnek, hogy bár személyesen valóban nem ismerte Bige Lászlót, de tanácsadói hívták fel a figyelmet a kölcsön lehetőségére és barátja, Ecsedi Ferenc is segítette az üzletet. Ecsedi Ferenc több szálon is kötődött az OTP-hez vagy Csányi Sándor egyéb érdekeltségeihez. Rozsnyói úr kifejezetten zokon vette, hogy Bige nem is állt szóba vele, és a furcsa hitelszerződés ügye bírósági útra terelődött.
Van olyan helyzet, amit ugyan le lehet papírozni, de a papír egészen mást ér, ha a felek jóban vannak, vagy ha a felek ellenségesek egymással.
2008: a nagy összeveszés
Ez a hitel mindenesetre tényleg furcsa volt, 200 millió forint, személyes ismeretség nélkül? Nagyon úgy tűnt, hogy Rozsnyói György valójában nem önálló entitás volt, hanem csak amolyan előretolt helyőrség nagyobb erők biztosítékképzési játékában.
De a hitel sokáig nem került bele a hírekbe, csakhogy 2008-ban valami nagyon megromlott Bige és az OTP között. A bank hirtelen megvonta a forgóeszközhiteleit a cégtől, ugyanakkor Bige más banktól sem tudott hitelt felvenni, mert a fedezetei már az OTP hitel mögött voltak.
Két olvasata volt az ügynek, Bige arról nyilatkozott, hogy egyesek valódi jogosultság nélkül a cégét akarják, de volt aki úgy értelmezte nekünk a helyzetet, hogy Bige nemtelen eszközökkel önállósította magát az őt korábban segítő üzleti körtől. A tisztánlátást nehezítette, hogy miközben Bige László gyakran kifakadhatott a sajtóban és éles szavakkal bírálhatta az OTP gyakorlatát, addig az OTP-t kötötte a banktitok, így nem fejthette ki az álláspontját.
A Bige-csoportnak hirtelen sok frontja lett, pereskedni kezdett az Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi Szolgáltató (EMFESZ) Kft.-vel is, mert szerinte a szerződéses partner önhatalmúlag elrugaszkodott a két cég közötti 10 + 5 éves, hosszú távú gázszállítási szerződés képletétől.
A műtrágyagyár gáz- és pénzellátási zavarai miatt végül is 2008-ban leállt. látszott, hogy nagy harc kezdődött, és úgy tűnt, hogy ebben Bige nem győzhet. Végül Bigének Gyurcsány Ferenc kormánya segített, az MFB anyagi segítsége lendítette ki a patthelyzetből.
Külön világ
Mindez a sok, régmúltba vesző információ sokféle aktuális összeesküvés-elmélet terjedését is magyarázza. Hivatalos kérdéseket nagyon nincs értelme feltenni, hiszen minden hatóság nyilván ragaszkodik ahhoz, hogy munkáját igazságosan és szakszerűen végzi, nem céljuk egy üzletember ellehetetlenítése, összehangolt vizsgálata.
Ugyanakkor valóban adott egy nagyon értékes vertikum, a műtrágyaipar és bizonyos savgyártások, amely sokakat érdekelne, de amelynek mai gazdája határozottan nem a jobboldaltól eredeztetheti vagyonát. Nincsenek szövetségesei, annál több az üzleti ellenfele.
Saját megfogalmazása szerint mindent önerőből ért el, de valójában abban, hogy a felszín felett tudott maradni, a baloldal idején kapott állami hitel is segített neki, ugyanakkor a korábbi támogatóival tisztázatlan körülmények között szembefordult.
Bige valójában mindig is sziget maradt, a fővárosi elittel nem találta a hangot, sosem vágyott fel a fővárosba, és bár rengeteg bankkal volt kapcsolata, a hitelek vagy bizonyos devizaügyletek miatt a finanszírozóival is voltak konfliktusai.
Kevés sajtó
Bige László amúgy szereti a társaságot, teniszezik, vadászik, nem veti meg a luxust, a méregdrága autó, vagy a helikopter a mindennapjai része, de olyan nagyon sokat azért nem szerepel a sajtóban.
Talán egyedül 2004-ben kapott nagyobb fényt, amikor januárban
a saját költségén meghívta a parlamenti vadászklub vegyes pártállású kilenc tagját egy lónyai vadászatra.
Erről olykor nyilatkozott is, és soha nem látott kivetnivalót a meghívásban.
A Rozsnyói Györggyel folytatott különböző pereiről később nem nagyon lehetett olvasni a nyilvánosság előtt, de mivel a Nitrogénműveknek Bige maradt a tulajdonosa, a fő kérdésben, vagyis az opció lehívhatóságában biztosan Bige nyert, hiszen ő maradt birtokon belül.
Agrárintegráció
Bige László mindenesetre komoly értéket rakott össze, még ha eközben nagyon el is adósodott. Felhúzta Európa legnagyobb és legkorszerűbb savüzemét, hatalmas új műtrágya-gyárat, korszerű csomagológyárat, hűtőtornyot, polietilén-zsák gyárat is épített.
Az üzlete sokáig elég jól hasított, de a hitelei elég magas kamattal mentek, igazi high-yield, vagyis bóvlikötvényeket kellett kibocsátania. Mindez akkor kezdett gondot okozni, amikor kedvezőtlenül alakultak a gáz és más alapanyagok (káliumklorid, monoamonfoszfát) árai, de a műtrágya már nem drágult, sőt.
Bige László ekkor mindenképpen előre akart lépni, ami Magyarországon csakis egyet jelenthetett, a vertikum legfontosabb cégtípusai közül, vagyis az agrárintegrátorok közül kellett volna szereznie egyet. A magyar agrárágazatban ugyanis egy speciális "állatfajta", az integrátorcég veszi a legtöbb műtrágyát, mezőgépet, vetőmagot és növényvédőszert, amelyeket aztán ez a központi szereplő ad el a gazdáknak, akik a szezon végén terménnyel fizetnek. Gyakorlatilag az integrátor értékesít és elszámol, az értékesített output áraiból levonja a beadott inputok árait és a megmaradt nyereségen osztozik a gazdákkal.
A KITE
Bige László tehát integrátort szeretett volna venni. Úgy tűnt, hogy ez sikerülhet is neki, mert a legnagyobb magyar agrárcég, a nádudvari KITE 2013-ban eladóvá vált. Abban biztosak lehetünk, hogy ekkor már Csányi Sándor erősen szemmel tartotta Bige László mozgását, mindenesetre egy emlékezetes harc végén Csányi Sándor valahogy elhappolta a KITE-t Bige László elől.
A viszony ezzel aligha javult, Bige ugyan összerakott egy saját integrátort, Genezis néven, de a KITE-ügy több szempontból is húsig hatolt,
egyrészt a KITE nem lett az övé,
másrészt azé az ellenfeléé, vagyis Csányié lett, akiről borítékolható volt, hogy aligha Bigétől szeretné a jövőben beszerezni a műtrágyát,
harmadrészt más integrátor-cégekkel is romlott a viszony, így bár a Nitrogénművek ma is piacvezető a hazai gazdák műtrágya-ellátásában, de a részaránya visszaesett.
Az utolsó békeévben még a Nitrogénművek bevételeinek az ötöde a KITE-től érkezett, vagyis a forgalom kiesése nagy érvágás volt.
Indul a műtrágyaháború
Az agrárintegrátor piacon új fokozatba kapcsolt a műtrágyaháború. A KITE, az IKR és a Genezis harcolt, nevesítve
Csányi Sándor, Andrej Babiš cseh miniszterelnök és Bige László.
Csányinak van a legnagyobb integrátora, de nincs műtrágyája, Babišnak van mindkettő, mert övé a szlovákiai Duslo gyár, de ő azért mégiscsak külföldi, míg Bigének van műtrágyája, de az integrációs kezdeményezése azért kisebb, számára fontos lenne, hogy ne csak direkt eladása legyen a gazdák felé.
A felek küzdőszelleme bizonyára erős, ahogyan a háttérben az eszközök is változatosak lehetnek, mindenesetre valamiképpen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) érdeklődését is felkeltette a piac, és versenyfelügyeleti eljárást indított egy rakás hazai műtrágya-értékesítővel szemben. A GVH 2017. szeptember 13-án, egyidejű helyszíni kutatással kezdett, több Bige-cégnél is rajtaütött, de a KITE-nél is, ám ez az egész összességében vélhetően Bigének fájt jobban, nem Csányinak, hiszen a KITE-nél a Csányi előtti időszakot vizsgálták.
A magyar felhasználás évente 1,1-1,2 millió tonna, a GVH alapvetően azt vizsgálja, hogy az értékesítők nem fogtak-e össze árkartellben például területfelosztással és az árak magasan tartásával a vevőikkel szemben, illetve nem fogtak-e össze az importtermékek, elsősorban Babiš termékeinek összehangolt kiszorítása érdekében úgynevezett versenyárakkal (kedvezményes árakkal).
Finanszírozás
A nemzetközi áralakulás, a sok veszekedés és hazai vizsgálat azért jött rosszkor Bigének, mert a finanszírozása is drága maradt és az árkörnyezet sem javult. Amikor 2013-ban Bige nemzetközi kötvényt bocsátott ki a cége finanszírozására, merész üzleti terveket fogalmazott meg 2015-2017 között például adózás előtti eredménynek 26, majd 27, végül 34 milliárd forintos kerekített adózás előtti nyereséget jósolt, de mivel a műtrágya alacsonyabb árszinten stabilizálódott, a valóság csak 7 (2015), 1 (2016) és 10 milliárd forint (2017) lett.
Új hitelre volt szüksége és Bige végül elég drágán tudta refinanszírozni a cégét. 200 millió dollár értékben bocsátott ki dollárkötvényt, amire dollárban 7,85 százalékos kamatot kell fizetnie. A piac most eléggé bizonytalan, a Nitrogénművek pár hónapja még 100 százalékon jegyzett kötvényeit már csak 93 százalékon adják-veszik.
Ez persze most nem feltétlenül kell, hogy érdekelje a kibocsátót, ezért a befektetők feje fáj csak. Ráadásul, a nagy leárazás nem feltétlenül Bige cégének szól csak, az egész világon lejjebb értékelték októberben a high-yield kötvényeket.
Ám a rossz árkörnyezet azért zavarja a befektetőket, ahogy az is, hogy a legutóbbi negyedéves eredmény-ismertetés után elmaradt a szokásos elemzői kérdezz-felelek Bige Lászlóval, és a Q/A szekció helyett csak írásban lehetett elküldeni a kérdéseket – mesélik a befektetők.
Bige Lászlónak ellenfele van bőven, a 2017. végi 117 milliárd forintos kötelezettség-állomány a tavalyi év (immár javuló) 10 milliárdos eredményszintjéhez képest magas, nem nagyon teszi lehetővé a befektetőknek ígért hitelleépítést.
Bige László már sok mindent túlélt, látszólag most sem izgulja magát halálra, de azért kívülről úgy tűnik, hogy az eleve nehéz finanszírozási és üzleti helyzetben levő cégnek most nagyon nem segít, ha a versenyhivatal és a rendőrség is fogást keres rajta.
(Borítókép: Balázs Attila / MTI) | Össztűz a műtrágyakirályra | Össztűz a műtrágyakirályra - Bige László kalandos története: volt kajakedző, használtgumi-kereskedő, majd top-milliárdos, most viszont nincs könnyű helyzetben. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/11/19/ossztuz_a_mutragyakiralyra_-_bige_laszlo_portreja/ | 2018-11-19 12:57:00 | true | null | null | Index |
A Lehet Más a Politika lehetővé tenné, hogy Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos az önkormányzatoknál is vizsgálódhasson - derült ki Schiffer András frakcióvezető Orbán Viktor miniszterelnöknek írt leveléből.
Az LMP frakcióvezetője azért írt levelet a kormányfőnek, mert Budai Gyula arra hivatkozva hárította el az esztergomi önkormányzat visszaélései miatti ellenzéki felkérést, hogy "nem vizsgálhat mindent az utolsó fűszál eltűnéséig mind a 3200 magyar önkormányzatnál".
Schiffer András napirend előtti felszólalásban korábban felszólította Orbán Viktort, hogy kormánya "ne mérjen kettős mércével". Schiffer szerint Budai Gyula sajtón keresztül azt üzente, hogy az esztergomi botrányos ügyek kivizsgálására "jogszabályi lehetősége sincs".
"A kormánytöbbségnek számolnia kell avval, hogy ennek az országnak mindenféle színezetű, minden szintű politikusi korrupcióból elege van" - fogalmazott Schiffer András a nyílt levelében.
Ezek alapján az LMP kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy a kormány tegye lehetővé a korrupciós ügyek kivizsgálásánál, hogy az elszámoltatásért felelős kormánybiztosnak bővebb jogköre legyen. Az ajánlás szerint bejelentés esetén önkormányzati szervek és azok intézményei, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működése, gazdálkodása is vizsgálható lenne. | Nagyobb jogkört adna Budai Gyula elszámoltatási biztos kezébe az LMP | Az esztergomi korrupciógyanús ügyek miatt Schiffer András nyílt levelet írt Orbán Viktornak, amelyben felszólította, hogy kormánya "ne mérjen kettős mércével". Az LMP nagyobb jogkört adna Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos kezébe azzal, hogy az önkormányzatok működésének vizsgálatára is lehetőséget biztosítana számára. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/03/nagyobb-jogkort-adna-budai-gyula-elszamoltatasi-biztos-kezebe-az-lmp | 2011-03-03 22:00:00 | true | null | null | Origo |
Megállapodással végződött az a per, amit Such György, a Magyar Rádió volt elnöke indított elmaradt sikerdíja miatt. Az Index úgy értesült hogy a Suchnak járó bruttó 117 (nettó 80) millió forint a járulékokkal együtt összesen 142 millióba kerül a Közszolgálati Közalapítványnak.
Such, aki 2012 óta az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója, 2006 és 2010 között vezette a közrádiót. A közszférában szokatlan menedzseri szerződése szerint bruttó 1,8 milliós fizetése nem fix volt: a tényleges összeg attól függött, hogy miként sikerül teljesíteni a rádió üzleti tervét, így akár csökkenhetett is (erről részletesebben a Magyar Narancsnak nyilatkozott 2009-ben). Elnöksége alatt azonban az addig masszívan veszteséges rádió gazdaságilag stabilizálódott, sőt, nyereségessé vált.
Döntéseiről akkoriban komoly vita folyt, mert a belső átalakításokat, a tömeges elbocsátásokat és a műsorok tucatjainak megszüntetését sokan úgy értékelték, hogy azokat elsősorban az motiválta, hogy Suchnak minél nagyobb legyen a prémiuma. Mások ünnepelték, hogy valaki végre hozzányúlt az évtizedek óta kvázi szociális foglalkoztatóként (is) működő, korszerűtlen műsorpolitikájú, bekövesedett intézményhez.
Ahogy a rádió helyzete stabilizálódott, úgy nőtt Such fizetése (miközben az adófizetőknek milliárdokat spórolt meg): 2009 elején 4,3, júliusban már 9,4 millió járt neki. A rádió kuratóriuma azonban ezt már nem volt hajlandó kifizetni.
Such pert indított, 175 milliót követelt és az elmaradt kamatokat. A Kúria először azt mondta ki jogerősen, hogy érvényes volt a szerződés, tehát Suchnak jár a sikerdíj. A jogos követelés mértéke egy másik per tárgya volt – idén nyáron derült ki, hogy a közmédia 274 millió forintot tartalékolt a célra. Ez a per zárult most le azzal a megállapodással, amit tegnap szentesített a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma.
A megállapodás, melynek értelmében a perköltségeket Suchnak kell állnia, egy titoktartási pontot is tartalmaz: az összegről egyik fél sem nyilatkozik, a közalapítvány nem ad ki róla közleményt. Megkérdeztük Such Györgyöt, aki – a titoktartási pontra hivatkozva – nem akart konkrétumokat elárulni, de nem cáfolta az összegre vonatkozó információinkat. Kérdéseinket a közmédiának is elküldtük, amint reagálnak, frissítjük a cikket. | Bruttó 117 milliót kap a volt rádióelnök | Bruttó 117 milliót kap a volt rádióelnök - A közmédia peren kívül, titokban állapodott meg Such Györggyel a menedzserszerződése alapján járó sikerdíjról. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/10/12/such_sikerdij_megallapodas/ | 2017-10-12 16:54:25 | true | null | null | Index |
"Minden egyes esetben lemondtam eddig is, és valószínű, hogyha megkapom ezt az iratot, akkor is le fogok mondani róla, mert (...) úgy gondolom, hogy az én igazságom a magyar igazságszolgáltatás előtt, a bíróság előtt kristálytiszta" - fogalmazott Dávid Ibolya kérdésre válaszolva. Almássy Kornél független, volt MDF-es parlamenti képviselő pénteken arról nyilatkozott, hogy szerint az lenne az elegáns, ha Dávid Ibolya önként lemondana mentelmi jogáról, hogy a bíróság lefolytathassa a magánvádas büntetőügyet, amelyben feljelentést tett. Mint akkor közölte: ha az Országgyűlés nem függeszti fel Dávid Ibolya mentelmi jogát, akkor polgári jogi útra tereli az ügyet.
Almássy Kornél szeptember végén - még mint MDF-es képviselő, a párt alelnöke - tett feljelentést Dávid Ibolya pártelnök ellen, aljas indokból nagy nyilvánosság előtt, és jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás bűncselekménye miatt.
Ezt megelőzően az MDF elnöke szeptember 12-én egy sajtótájékoztatón egy CD felmutatásával - amely egy hangfelvételt tartalmazott - bűncselekmény elkövetésére utalt, amellyel Almássy Kornélt hozta összefüggésbe. Almássy Kornél azt mondta, Dávid Ibolya a becsületébe gázolt, amikor MDF tagságára "méltatlan embernek" nevezte.
Mint ismeretes, Almássy Kornél elindult az MDF elnöki posztjáért, ám elmondása szerint a vele szemben állók közvetítők útján megzsarolták és arra akarták rávenni, hogy lépjen vissza a pártelnökjelöltségétől. Ezt végül meg is tette. Visszalépésének okairól akkor azt mondta, feleségét és az MDF mellette álló tagjait is többször megfenyegették. Ezt követően az MDF kizárta soraiból Almássy Kornélt. | Itthon: Valószínűleg lemond a mentelmi jogáról Dávid Ibolya | Valószínű lemond mentelmi jogáról Dávid Ibolya, az MDF elnöke a párt korábbi alelnöke, Almássy Kornél által kezdeményezett magánvádas büntetőügy kapcsán; erről a pártelnök hétfőn reggel nyilatkozott az M1 Kereszttűz című műsorában. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20081208_david_almassy | 2008-12-08 08:49:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
Egy átlagemberek által ritkán használt műszaki eszközt szerzett be Simicska Lajos az Orbán Viktorral folytatott háborúskodása utolsó hónapjaiban. Épp az üzleti birodalmának különböző cégeit irányító vezetőkkel tartott egy megbeszélést budai irodájában, amikor belépett egyik munkatársa, és átadott neki egy sárga készüléket. Simicska kézbe vette, és berakta a táskájába, miközben elmagyarázta a többieknek, hogy ez egy olyan mérőberendezés, amely jelzi, ha a környezetében túl nagy a káros sugárzás.
„Látjátok? Már itt tartunk!” – mondta nevetgélve, de közben azt is jelezte, hogy komoly dologról van szó. Közölte, hogy olyan figyelmeztetést kapott, amely szerint fennáll a veszélye, hogy valamilyen káros sugárzást kibocsátó anyaggal próbálják őt kiiktatni. Azt nem mondta, hogy kik akarhatnak vele ilyet tenni, és azt sem árulta el, hogy konkrétan kitől kapta az erről szóló információt. Megjegyezte azonban, hogy először ugyan ő is nevetett a figyelmeztetésen, de olyan helyről érkezett, hogy úgy érezte, komolyan kell vennie. Így két sugárzásmérőt is beszerzett, és az egyiket mindig magával hordta, a másikat pedig veszprémi otthonában helyezte el.
Simicska ekkor már mintegy három éve háborúzott egykori barátjával és szövetségesével, Orbán Viktor miniszterelnökkel. Bármi is állt a sugárzásos figyelmeztetés hátterében, Simicska reakciója jól mutatta, hogy milyen magas szintre nőtt a feszültség a hosszú ideig zajló konfliktusban, amely végül Orbán teljes győzelmével zárult. Az áprilisi újabb kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska előbb bezárta a Magyar Nemzetet és a Lánchíd Rádiót, majd nyáron megvált lényegében az összes gazdasági érdekeltségétől, amelyek azóta Orbán környezetéhez tartozó embereknél kötöttek ki.
Bár a korábban harciasnak tűnő Simicska hirtelen fegyverletétele sokakat meglepett, a fordulatnak voltak előjelei már a választások előtt is. Először az sem volt biztos, hogy az egykor komoly politikai és gazdasági hatalommal egyaránt rendelkező, így valódi oligarchának számító üzletember háborúskodásba kezd, 2014-ben ugyanis még azzal próbálkozott, hogy eladja a cégbirodalmát Orbánnak.
Miután ez az ügylet nem jött össze, beleállt a küzdelembe, de a jelek szerint nem volt átgondolt stratégiája, és a hozzá közel álló emberek szerint folyamatosan el is veszítette a hitét abban, hogy le tudja győzni Orbánt. Szembesülnie kellett azzal, hogy a kormány akár jogilag kétségbe vonható eszközökkel is hajlandó megakadályozni a törekvéseit, és legalább fél évvel a választások előtt világos lett számára az is, hogy az általa támogatott Jobbik képtelen felvenni a versenyt a Fidesszel. Közben nőtt rajta a személyes nyomás is, és az állítólagos sugárzásos fenyegetés mellett a munkatársainak beszélt arról is, hogy kapott olyan figyelmeztetéseket, amelyek szerint a gyerekeinek kompromittálásával akarhatnak rá nyomást gyakorolni.
Így a választási kampány utolsó heteiben Simicska a munkatársai szerint szokatlanul passzív volt. Nem szólalt meg nyilvánosan, és a háttérből sem adott ki olyan információkat, amelyek árthattak volna a kormánynak. Pedig elvileg lett volna mivel előállnia. Már az Orbánnal való konfliktusának az elején arról beszélt több hozzá közel álló embernek, hogy videóra vett egy vallomást, amelyben nagyrészt a miniszterelnökkel közös ügyeikről beszélt. Erre egyfajta személyes biztosítékként tekintett, amely csak akkor kerülne nyilvánosságra, ha neki bármi bántódása esne. Ennek alapján lehettek érzékeny információi a miniszterelnökről, de ezeket végül akkor sem osztotta meg a nyilvánossággal, amikor már világosan látszott, hogy az ellenzéki erőfeszítések nem lesznek elegendőek a kormányváltáshoz.
Ez a Simicska-birodalom összeomlását bemutató cikk több mint harminc olyan emberrel folytatott beszélgetésen alapul, akiknek közeli rálátása volt az oligarcha elmúlt 3-4 éves tevékenységére. Vannak köztük olyanok, akik évtizedek óta ismerik Simicskát, mások pedig fontos pozíciókat töltöttek be a cégcsoportjában. Túlnyomó többségük azzal a feltétellel adott információkat, hogy névtelenséget biztosítunk nekik. A cikkben szereplő részletek vagy az események közvetlen résztvevőitől, vagy a történéseket közelről ismerő forrásoktól származnak.
Fektess be a demokráciába! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.
A mostanában az ideje egy részét egy hárskúti tanyán töltő Simicska Lajost személyesen kerestük fel, de nem akart nyilatkozni, és nem válaszolt a részletes kérdéseket tartalmazó írásos megkeresésre sem. A történet másik fontos szereplője, Orbán Viktor szintén nem reagált a kérdéseinkre.
I. A JÁRANDÓSÁG
Simicska Lajos egy radikális üzleti lépésre tett előkészületeket a 2014-es parlamenti választás utáni napokban. Úgy döntött, hogy megválik minden érdekeltségétől, és ezért megkérte a munkatársait, hogy számolják ki a cégcsoportjának az értékét. A terve az volt, hogy Orbán Viktornak ajánlja fel a birodalmat megvételre, hogy így vessen véget több évtizedes, a rendszerváltás utáni politikai történésekre komoly befolyással bíró partnerségüknek.
Orbán és Simicska középiskolás koruk óta ismerik egymást, és együtt érték el, hogy 2010-re a Fidesz vált Magyarország legerősebb politikai pártjává. A hatalomba való visszakerülés után viszont fokozatosan nőtt köztük a feszültség. Orbánt zavarta, hogy Simicska nemcsak az egyre terebélyesedő üzleti birodalma irányításával foglalkozott, hanem befolyásolta a politikai folyamatokat is. Hozzá kötődő emberek kerültek vezető állami pozíciókba, és rajtuk keresztül kormányzati és politikai kérdésekbe is beleszólt.
Hogyan készült a cikk, és hol találtuk meg Simicskát?
Egy korábbi magasrangú kormányzati forrás szerint Orbán már 2011-ben eldöntötte, hogy véget vet ennek, de azt is tudta, hogy a ciklus közben kockázatos belemennie egy zajos belháborúba. Így először csak az előkészítő lépéseket tette meg Simicska partvonalra szorításához, a nyílt konfrontációval pedig megvárta a 2014-es, újabb fölényes Fidesz-győzelmet hozó parlamenti választásokat.
Ez már a szavazás másnapján megkezdődött, amikor Orbán és Simicska személyesen találkozott, hogy átbeszéljék a folytatást. Ennek a beszélgetésnek a tartalmáról az oligarcha később több interjúban is közölt részleteket, de a Direkt36 beszélt olyan emberrel is, akinek Simicskától független forrásból voltak információi a 2014 áprilisi találkozóról. Az egybehangzó beszámolók szerint Orbán itt felvázolta, hogy milyen szerepet vár el Simicskától a következő években, és emiatt éleződött ki kettejük konfliktusa.
A miniszterelnök közölte, hogy azt szeretné, hogy Simicska zárja be az Indexet, Magyarország egyik legnagyobb hírportálját. Akkoriban ez még nem volt széles körben ismert, de Simicska néhány hónappal korábban, 2014 februárjában szerzett opciós jogot az Index megvásárlására. Orbán emellett felvetette az RTL Klub megvásárlását is, és amikor Simicska jelezte, hogy ez túl sokba kerülne, akkor a miniszterelnök közölte, hogy ebben az esetben megveszi majd neki a Roszatom. Ez az az orosz atomvállalat, amelyet néhány hónappal korábban bízott meg pályázat nélkül az Orbán-kormány az új paksi atomerőmű megépítésével.
A roszatomos megjegyzéssel még fagyosabbá vált az amúgy is hűvös hangulat, és vége is lett a beszélgetésnek. Utóbb Simicska több alkalommal is hangsúlyozta, hogy számára az oroszokhoz való közeledés és a demokrácia leépítése volt az, ami leginkább zavarta az Orbán-kormány politikájában. A hozzá közel állók szerint Simicskában valóban van egy erős, az antikommunizmusában gyökerező oroszellenesség, de egyik régi bizalmasa szerint legalább annyira zavarta Orbán felvetéseiben az, hogy azokban a saját hatalmának a csorbítását látta.
Ha Simicska bezárta volna az Indexet, akkor azzal a saját befolyásáról mondott volna le, hiszen neki – ahogy a forrás fogalmazott - „az érdekeltségei jelentették a hatalmat”. Hasonló okokból tartott attól is, hogy orosz pénzből építse tovább a hatalmát Orbán. „Lajosnak nem az fájt, hogy jönnek az oroszok, hanem az, hogy ki fog ebből maradni” – magyarázta az oligarcha korábbi bizalmasa, aki szerint ennek előzménye volt, hogy Simicskát már a paksi bővítés körüli tárgyalásokból és az egyéb orosz kötődésű üzletekből is kihagyták (erről részletek ebben a korábbi cikkünkben).
A választás másnapján lezajlott beszélgetéssel azonban még nem történt meg a tényleges szakítás. Orbán és Simicska megegyezett abban, hogy egy hét múlva újra találkoznak. Az oligarcha egy 2017-es RTL-interjúban azt mondta, hogy itt közölte Orbánnal, hogy nem változott a véleménye a korábbi találkozóhoz képest, és nem szeretne részt venni a folytatásban. Simicska környezetéből származó információk szerint azonban ennél több is elhangzott ezen a beszélgetésen. Az oligarcha ezen a találkozón vetette fel Orbánnak azt, hogy a kiszállást úgy érti, hogy egy megfelelő összegért cserébe hajlandó átadni az üzleti érdekeltségeit. Simicska később több bizalmasának is azt mondta, hogy Orbán nemet mondott az ajánlatra. „Viktor azt mondta neki: Lajos, szó se lehet róla, hogy kiszállj” – idézte fel egy forrás a Simicskától hallottakat.
Arról nem sikerült információkat szerezni, hogy oligarcha mennyit kért a cégbirodalmáért, és az ajánlatról szóló beszélgetés részletei sem ismertek, de az epizód így is rámutat az Orbán és Simicska közti konfliktus egyik lényegi elemére. Együtt építették fel a Fideszben megtestesülő politikai és gazdasági konglomerátumot, és a több évtizedes közös munka után egyszerűen nehéz lett volna az elszámolás arról, hogy kinek mi jár ebből. Simicska úgy érezte, hogy sok munkája van benne, ezért csak fizetség ellenében válna meg a tulajdonában lévő cégektől. Orbánt és környezetét viszont zavarta ez a hozzáállás, mert – ahogy egyikük fogalmazott - „hallgatólagos megegyezés volt a Fideszben”, hogy ami létrejött, az „Lajos nevén van, de az nem az övé, hanem a közösségé”.
A második áprilisi találkozó után új szakasz kezdődött az Orbán-Simicska viszonyban. Az oligarcha több munkatársának is azt mesélte, hogy Orbán többször is hívta őt a nyár folyamán, de ő nem vette fel a telefont. Nem voltak személyes találkozók sem, így csak közvetítők révén érintkeztek egymással, és rajtuk keresztül voltak próbálkozások a konfliktus békés rendezésére. Orbán számára az egyik legfontosabb kérdés a Simicska tulajdonában lévő, de a Fideszt sokáig nyíltan támogató médiumok ellenőrzése volt. Ahogy arra egy akkori Népszabadság-cikk is utalt, Orbán megüzente, hogy Simicska a tulajdonrészét valamekkora mértékben megtarthatná ezekben a cégekben, de az irányításukat átvenné a miniszterelnök köre.
Simicska ezt nem fogadta el, és ezzel vált igazán élessé a konfliktus. Az oligarcha befolyása már a tavaszi választás után jelentősen csökkent azzal, hogy a hozzá kötődő emberek sorra kerültek ki a kormányzati és állami céges pozíciókból. Simicska ez után már azzal is számolt, hogy a kormány igyekszik majd háttérbe szorítania a magáncéges érdekeltségeit - például a Közgép nevű építőipari óriást -, amelyek 2010 és 2014 között sorra nyerték az állami megbízásokat. Az oligarcha ennek megfelelően igyekezett felkészíteni a cégeinek vezetőit a várható változásokra.
2014 augusztusában például elhívta magához a médiaportfóliójába tartozó Heti Válasz főszerkesztőjét, Borókai Gábort. Ez a találkozó is abban a budai családi házban zajlott, amely a 90-es évek vége óta Simicska főhadiszállása volt. A XI. kerületi Radóc utcában álló, kívülről teljesen átlagosnak tűnő nyeregtetős épület második szintjén volt Simicska irodája, ahol hatalmának csúcsán miniszterek, államtitkárok és állami cégvezetők adták egymásnak a kilincset.
2014 nyarára azonban ez a korszak már lezárult. Simicska közölte Borókaival, hogy új világ jön, és egy fillér állami pénzre sem lehet számítani. Utasította a főszerkesztőt, hogy szűkítse le az az évi költségvetést, és hasonló korlátozásokkal készítse el a következő évi terveket is. Simicska jelezte, hogy erre azért van szükség, mert szembekerült a kormánnyal, és arra számít, hogy őt minden területről ki fogják szorítani.
Simicskának a birodalmához tartozó cégek más vezetőivel is voltak hasonló találkozói, és egyéb módon is készült a várhatóan eldurvuló konfliktusra. Ebben az időben beszélt néhány hozzá közel álló embernek az állítólagos videóvallomásról. A Radóc utcai ház egyik második emeleti irodájában ült le néhány olyan emberrel, akik már évtizedek óta mellette voltak, és közölte velük, hogy készített egy felvételt, amelyen Orbánnal közös ügyeikről beszélt. „Vettem egy mély levegőt, leültem a kamera elé, és elmondtam” - az egyik jelenlévő szerint Simicska ezekkel a szavakkal mesélt nekik a felvételről. Az oligarcha megjegyezte ezen a beszélgetésen azt is, hogy igyekezett saját magára és Orbánra koncentrálni, de azért kitért másokra is.
A Direkt36 négy olyan forrással beszélt, akiknek Simicska mesélt a videóvallomásról, de egyikük sem látta magát az állítólagos felvételt (amelyről először a Népszava írt még 2018 nyarán), és a tartalmáról is csak korlátozott információik voltak. Egyikük szerint Simicska egy olyan régi történetet idézett fel, amelynek néhány részlete korábban már ismertté vált, de teljes egészében még nem tárta fel senki. Egy másik forrás szerint Simicska három helyen helyezte el a felvételt, és megüzente Orbánnak, hogy ha baja esik, akkor nyilvánosságra fog kerülni. „Úgy érezte, ez egy garancia arra, hogy biztonságban lesz” – magyarázta a forrás.
Simicska tehát készülődött a konfliktus eszkalálódására, bár a nyilvánosság előtt ekkoriban leginkább még mindig csak találgatások folytak arról, hogy megromlott a viszonya Orbánnal. A nyílt színi összecsapásra sem kellett azonban már sokáig várni.
II. A HADÜZENET
2015 januárjában Orbán Viktor tartott egy megbeszélést több, a Fideszt régóta támogató szerkesztőség vezetőjével. A parlament egyik tárgyalójában zajló találkozón ott voltak a Simicska-érdekeltségek főszerkesztői is, és Orbán ugyan nem kifejezetten az oligarchával fennálló konfliktusáról beszélt nekik, de olyan változásokat jelentett be, amelyek nyilvánvalóan kötődtek ahhoz.
A megbeszélés épp egy olyan időszakban történt, amikor a Fidesz egy válsághelyzeten ment keresztül. Az őszi internetadós tüntetések és a sorra kibukó korrupciógyanús ügyek miatt látványosan csökkent a kormány támogatottsága, és megjelentek a kritikus hangok a saját táboron belül is. Ezzel együtt már megindult a korábban a kormányt nyíltan támogató Simicska-médiumok átállása is, és a Magyar Nemzetben, valamint a Hír TV-ben egyre gyakrabban adtak teret kormánykritikus megszólalásoknak.
Erre a helyzetre reagált Orbán a 2015 januári parlamenti találkozón. Az akkori sajtóbeszámolók, valamint több, az esemény részleteit ismerő forrás szerint a miniszterelnök közölte, hogy a szerkesztőségek többsége ne számítson állami hirdetésekre, mert úgy látja, hogy a tulajdonosaik jó anyagi helyzetben vannak. Ez nyilvánvaló utalás volt a Simicska-érdekeltségekre, amelyek korábban ugyan bőven jutottak kormányzati forrásokhoz, de erre az időszakra már elkezdtek kiszáradni ezek a csatornák.
Volt azonban Orbánnak egy ennél fajsúlyosabb üzenete is, amellyel felvázolta a médiával kapcsolatos hosszabb távú terveit. Az egyik jelenlévő emlékei szerint a miniszterelnök a kormányt bíráló hangok megjelenésére utalva közölte, hogy „látja, hogy a sajtó testhelyzetet változtatott, és megérti, hogy az újságíróknak természetesebb az, ha kritikusabb alapállást foglalnak el”. Orbán hozzátette ugyanakkor azt is, hogy „mindent meg fog tenni azért, hogy létrehozzon egy olyan médiát, ami feltétel nélkül támogatja őt”.
Mára ez már kétséget kizáróan meg is valósult, és ebben a folyamatban kulcsfontosságú volt az a 2015 februári esemény, amely teljesen nyílttá tette a konfliktust Orbán és régi szövetségese között. Egy pénteki napon, 2015. február 6-ikán bejelentette a lemondását Simicska médiabirodalmának szinte teljes vezérkara. A déli órákban kiadott közlemény szerint a Magyar Nemzet, a Hír TV és a Lánchíd Rádió vezetői „lelkiismereti okokra” hivatkozva távoztak. A közleményben nem részletezték ezeket az okokat, de belső körben azt állították, hogy Simicska Orbánnal való szembefordulása miatt döntöttek így.
Simicska – aki épp egy külföldi útra készült - láthatóan nem volt felkészülve erre a lépésre, az Indexnek például egyenesen úgy fogalmazott, hogy „kurvára meglepetésként” érte. A trágár nyilatkozatok sora folytatódott, ahogy a nyilvánosságot korábban messziről kerülő oligarcha aznap egymás után adta az interjúkat, és Orbánt többször is gecinek nevezte, valamint kijelentette, hogy az „árulóknak szevasz, akit kell még, azt kibaszom”.
Azon a februári napon nemcsak a szokatlan hangvételű nyilatkozatok utaltak arra, hogy káosz van a Simicska-birodalomban. Az oligarcha délben például még Borókai Gábort akarta kinevezni a Hír TV elnökének, majd miután ő nemet mondott, ideiglenesen saját maga foglalta el a pozíciót. A Lánchíd Rádió élére pedig azt a Schlecht Csabát nevezte ki, aki ugyan régi bizalmasa volt, de már évekkel korábban partvonalra szorult a cégcsoporton belül, és a rádiózásban semmilyen tapasztalattal nem rendelkezett.
Idővel sikerült azonban rendezni a sorokat a cégbirodalomban. Az építőipari és reklámpiaci érdekeltségeinél ugyan jelentősen visszaesett a forgalom a kormánnyal kialakult konfliktus eredményeként, de a médiacégeknél még komolyabb fejlesztések is történtek. Új műsorok indultak a Hír TV-n, a Magyar Nemzet pedig felvett új embereket, és később fejlesztették a sokáig elhanyagolt online felületüket is.
Úgy tűnt tehát, hogy Simicska komolyan gondolja, hogy megpróbálja megállítani Orbánt. Annak alapján, amit a saját embereinek mondott, ebben részben a bűntudat vezette. Egyszer egy kisebb társaságban beszélt arról, hogy lelkiismeretfurdalása van amiatt, hogy „hagyta Orbánnak szétbaszni az országot”. A saját szerepével kapcsolatban önkritikusan megjegyezte, hogy „muszáj volt eltanulni a komcsik módszereit, mert fojtogattak bennünket”. Hozzátette, hogy azért kellett ezt megtenni, hogy felvegyék velük a versenyt, „de én azt gondoltam, hogy helyzetbe kerülünk, és csinálunk egy új, normális országot, és nem egy diktatúrát”. Máskor többször emlegette azt, hogy az a célja, hogy jóvá tegye a korábbi cselekedeteit, és ezért fektet be a korábban megszerzett pénzből a médiába.
A konfliktusnak volt azonban egy, a politikán túlmutató személyes jellege is, amit jól illusztrál az, ahogy Simicska és Orbán egy közös ismerősüknek megindokolta a történteket a 2015 februári események után. „Beszéltem mindkettőjükkel, és megkérdeztem, hogy mégis mi történt, mire mindkettő azt mondta, hogy a másik megbolondult” – idézte fel az ismerős, hozzátéve, hogy amikor tovább faggatta őket, akkor végül hasonló érvekkel jöttek, mint amik a konfliktusról a nyilvánosságban is megjelentek. „Viktor azt mondta, hogy Lajos olyan területekre ment be, ami már túlzás volt. Nem tudott minisztereket vagy államtitkárokat kinevezni és leváltani nélküle” – mondta a forrás, aki szerint Simicska pedig egyszerűen annyit mondott, hogy neki az volt a baja, hogy „Viktor mindent magának akar”.
Az elmúlt években Simicskával kapcsolatban álló emberek szerint nyilvánvaló volt, hogy az oligarcha személyesen rosszul viselte ezt a váltást. „Nagyon sértett állapotban volt” – mondta az egyik cégének vezetője, aki szerint ez érthető is volt azok után, hogy Orbán megpróbálta a háttérbe szorítani. „Volt két ember, aki csinál valamit együtt vállt vállnak vetve, majd egyszer csak az egyik azt mondja a másiknak, hogy kevesebb kell belőled” – magyarázta a forrás. Egy másik, Simicskával 2016-ban hosszabban beszélgető forrás szerint az oligarcha azon a találkozón olyannak tűnt, „mint egy megcsalt szerelmes, aki rájön, hogy a másik fél érdemtelen volt az ő szerelmére”. A forrás szerint „nagyon erősen átjött” a sértettség és megbántottság Simicskából, aki fogadkozott, hogy „ő most helyrehozza a hibáit”.
Az oligarcha ehhez szövetségeseket keresett a politikában is.
III. A LEGÉLESEBB KÉS
Egy kisebb társaság gyűlt össze 2016. szeptember 30-án az esti órákban az A38 rendezvényhajó Duna felőli oldalon lévő folyosóján. Nem sokkal korábban ért véget a Magyar Nemzet Szalon nevű rendezvénysorozat negyedik darabja, amelyen két közgazdász, Hossó Andrea és Róna Péter elemezte az épp aktuális hazai és nemzetközi ügyeket. A közönség soraiban ott volt a lap tulajdonosa, Simicska Lajos is, aki ugyan magán a rendezvényen nem szólalt fel, de az újság néhány munkatársával és pár meghívott vendéggel később kivonult a hajó oldalában lévő nyitott részre. A láncdohányos oligarcha ott már végre rágyújthatott egy cigarettára, majd szolid borozgatás közben megosztotta néhány gondolatát a többiekkel.
Akkoriban már javában zajlott a kormány migránsellenes kampánya, és Simicska a jelenlévőket meglepve közölte, hogy személyesen zavarja őt, hogy a liberálisokon kívül senki sem meri felvállalni, hogy a menekültekkel szembeni egyetlen normális bánásmód az, hogy emberek ők is, és ezért segíteni kell nekik. Amikor a társaság egyik tagja felvetette, hogy a jelenlegi politikai környezetben ezt nem lehet megtenni, Simicska azt mondta, hogy érti, de ez akkor is elég nagy baj. Hozzátette, hogy „keresztény ember vagyok, és az irgalmasság, a keresztény értékek fontosak nekem”.
A társaságot az már kevésbé érte váratlanul, amit Simicska Orbánról mondott. Akkor is beszélt arról, hogy lelkiismeretfurdalása van, amiért a Fideszt hatalomra segítette, és kijelentette, hogy Orbánnal nem lehet egyezkedni, hanem egyszerűen le kell győzni. A társaság egyik tagja felvetette, hogy mégis ki fogja őt megállítani, mire Simicska rámutatott az egyik jelenlévőre, Vona Gábor Jobbik-elnökre, aki mosolyogva fogadta ezt a megjegyzést.
Ez egyike volt annak a kevés alkalomnak, amikor Simicska személyesen találkozott Vonával. Bár az oligarcha az elmúlt években többször is nyíltan támogatásáról biztosította a Jobbikot, láthatóan nem törekedett arra, hogy szoros személyes kapcsolatot alakítson ki a párt elnökével. Igaz, a hozzá közel állók szerint Simicska eleve nem valamilyen mély szimpátia miatt állt be a Jobbik mögé, hanem inkább praktikus megfontolások vezették ebben.
Az Orbánnal való 2015-ös nyílt szakítása után Simicska politikai szövetségeseket keresett, és akkoriban a Jobbik tűnt a legkézenfekvőbb választásnak. Az oligarchának továbbra is komoly ellenérzései voltak a szocialistákkal és különösen a Gyurcsány Ferenc által vezetett DK-val szemben, míg a Jobbik nemcsak a konzervativizmusával, hanem erejével is imponált neki. 2015 áprilisában – nem sokkal az Orbán és Simicska közti nyílt konfrontáció után – Vona pártja győzelmet aratott a tapolcai időközi parlamenti választáson, és ezzel ők tűntek a Fidesz legesélyesebb kihívóinak.
„A Jobbik volt akkor a legélesebb kés a fiókban” – mondta Simicska egyik régi bizalmasa, aki szerint a párttal való partnerség egyik formája az volt, hogy az oligarcha médiafelületei megnyíltak a jobbikos politikusok előtt. A Simicska szerkesztőségeiben dolgozók szerint ugyanakkor ez nem jelentette azt, hogy nekik kifejezetten a Jobbik érdekeit kellett volna szolgálniuk. Teret engedtek például a szintén az új politikai erők között elkönyvelt LMP-nek is, de kaptak megszólalási lehetőségeket a műsorokban és rendezvényeken az MSZP egyes politikusai is.
„Nem segítettük őket, csak úgy kezeltük őket, mint a többi pártot” - mondta a Lánchíd Rádió egyik korábbi munkatársa, aki szerint később a választási kampányban például nemcsak a Jobbik rendezvényeit adták élőben, hanem az LMP-ét is. A Hír TV egyik akkori vezetője pedig megjegyezte, hogy ő „semleges-támogató hozzáállást” kért munkatársaitól nemcsak a Jobbikkal, de az LMP-vel szemben is. „Ne ugorjunk egyből a torkuknak. Persze, ha van valami, akkor igen, de ne mi legyünk az elsők” – mondta a forrás.
A Jobbikkal való kapcsolat másik formája az volt, hogy Simicska reklámcégei leszerződtek a párttal annak kampányainak futtatására. Az ezekkel kapcsolatos tárgyalásokat nagyrészt a plakátcégek vezetői és a Jobbik pártszervezetének vezetője, Szabó Gábor pártigazgató és néhány munkatársa bonyolította. Az egyeztetések egyik résztvevője szerint ugyan volt olyan megbeszélés, amelyre Simicska is beült, de nem az oligarcha vezette a tárgyalási folyamatot, és nem vett részt a kampányanyagok elkészítésében sem.
„Simicskáék nem szóltak bele a politikába” – mondta a jobbikos vezetés egyik korábbi tagja, aki szerint a párt sem fogadta volna könnyen, ha Simicska mélyebben is részt vesz a Jobbik életében. „A nagy többség, 98 százalék számára egy együttműködés Simicskával nem lett volna elfogadható” – mondta a forrás, hozzátéve, hogy „hiába volt a néppártos fordulat, a tagság nem változott meg”. A forrás úgy jellemezte a Jobbikot, hogy a társadalmi bázisát tekintve olyan, mint egyfajta régi szocialista párt, és a híveik „nem szeretik a vállalkozókat”. A forrás hozzátette, hogy Simicska a párt elnökségi ülésein sem volt téma, és a testületnek is voltak olyan tagjai, akik nem fogadták el az oligarchát.
A közelebbi kapcsolat kialakítását az is nehezítette, hogy kormányzati oldalról igyekeztek a Jobbikot úgy beállítani, hogy az lefeküdt Simicskának. A fideszesek a Jobbik „gazdájaként” emlegették Simicskát, a pártra pedig igyekeztek ráégetni a „csicska” elnevezést. Vona tisztában volt vele, hogy a Simicskával való túl közeli kapcsolat kockázatos lehet számára, így ő sem erőltette a személyes érintkezést az oligarchával. Egy korábbi jobbikos vezető szerint mivel Vona tudta, hogy kormányzati paparazzik figyelik a mozgását, ezért az ilyen találkozókat „cinkesnek tartotta”.
Közben ugyanakkor Vonát zavarta az, hogy miután nem sikerült közelebbi viszonyt kialakítania Simicskával, azt sem látta tisztán, mik is a szándékai. Egy, a Jobbik-elnökkel kapcsolatban álló forrás szerint „Vona szinte panaszkodott is arra, hogy nem tudja, mit akar Simicska”. (Vona Gábor nem kívánt interjút adni ehhez a cikkhez, de egy rövid emailben annyit közölt, hogy számára Simicska Lajos “szándéka nagyon hitelesnek tűnt”, bár “politikailag nyilván mindketten éreztük, hogy mik a korlátaink”.)
A jelek szerint azonban az volt a helyzet, hogy az oligarchának valójában nem is voltak jól átgondolt, kiforrott politikai tervei. „Nem volt stratégiája Lajosnak” – magyarázta egy Simicskához személyesen is közel álló jobbikos politikus, aki szerint az oligarchának egyszerűen annyi volt a fejében, hogy „az ellenzéknek lehetőséget ad, hogy megmutassa magát”.
Nem előzte meg komolyabb tervezés Simicska személyes szerepléseit sem. Egy politikai kommunikációval foglalkozó szakember például egyszer felvetette neki, hogy Orbán legecizése helyett fokozatos személyi márkaépítéssel kellett volna végrehajtania a váltást, mire az oligarcha azt válaszolta, hogy ő mindig kimondta, amit érzett. „Ami a szívemen, az a számon” – idézte fel Simicska reakcióját a szakember. Az oligarcha később sem nagyon finomított az üzenetén, és amikor 2017 őszén a plakáthelyeire fújta fel ugyanazt a szöveget („Orbán egy geci”), akkor azzal még a saját környezetében sem tudtak mit kezdeni. „Az első akció még jól sült el, a későbbiek már kevésbé” – mondta egy korábbi közeli munkatársa, aki szerint a plakátfújások is azt mutatták, hogy Simicska „frusztrált, hogy nem tud többet tenni”.
Ekkor azonban már lassan a célegyenesbe fordult a választási küzdelem, és az oligarcha kénytelen volt felismerni, hogy nem jöttek be a számításai.
IV. A PASSZÍV ELLENÁLLÓ
Fél év volt hátra a választásokig, és Simicska elégedetlen volt. A Hír TV élőben közvetítette a Jobbik október 23-iki rendezvényét, ami esély volt a pártnak arra, hogy erőt mutasson a kampányban, de végül inkább csak a gyengeség jeleit demonstrálta. A beszámolók szerint csak néhány száz ember gyűlt össze a rendezvényen, ami nemcsak a kárörvendő kormánysajtó figyelmét keltette fel, hanem az oligarcháét is. Simicska nem is rejtette véka alá a csalódottságát, amikor az adás után találkozott a Hír TV egyik vezetőjével. „Azt mondta, hogy ha nem tudtak akkora tömeget összehozni a Corvin mozinál, hogy az kilógjon a körútig, akkor az lófasz” – idézte fel a forrás.
Másfél hónappal később a Jobbiknak lehetősége volt arra, hogy újra bizonyítson, de az sem sikerült túl meggyőzően. December közepén Vona fáklyás felvonulásra hívta az ellenzéki tábort, miután az elvileg független, de egy korábbi fideszes politikus által vezetett Állami Számvevőszék hatalmas összegű, a párt választási szereplését veszélyeztető bírságot szabott ki a Jobbikra. A Hír TV-s vezető szerint Simicska itt már előre szólt, hogy ha nem jön össze 100 ezres tömeg, „akkor az bukta”. Végül csak néhány ezren jelentek meg a Hősök terén.
Arról nincs információ, hogy Simicska közvetlenül jelezte-e a Jobbiknak az elégedetlenségét, de az üzenet biztosan eljutott hozzájuk. A párt egyik korábbi vezető politikusa szerint Fonyó Károly, Simicska egyik régi bizalmasa és üzlettársa egy Magyar Nemzet Szalon rendezvényen fakadt ki több jobbikosnak a párt langyos szereplése miatt. „A Jobbik nem tud mozgósítani, tematizálni. A Jobbik nem csinál semmit. Nincs felhajtóerő a Jobbikban” – idézte fel a forrás Fonyó kritikáit.
A Jobbik gyenge teljesítményében persze szerepet játszhatott valamennyire az is, hogy a kormányoldal minden erővel igyekezett megakadályozni a párt és Simicska partnerségét. Ennek leglátványosabb példája a plakáttörvény volt.
2017 tavaszán indult a Jobbik nagyszabású plakátkampánya, amelyben tolvajnak nevezték Orbánt és társait. Az óriásplakátok Simicska cégeinek felületein jelentek meg, a kormány azonban láthatóan elszánta magát ennek megfékezésére. Júniusban a parlament fideszes többsége egy olyan törvényt fogadott el, amely ellehetetlenítette az ilyen plakátkampányokat. Jogi szakértők már a jogszabály elfogadását is törvénytelennek tartották, a Fidesz ugyanis egy egyszerű feles törvénnyel szabályozott egy kétharmados döntést igénylő kérdést. Bár a Jobbik és Simicska cégei a következő hónapokban igyekeztek olyan megoldásokat találni, amikkel kikerülhetik a vitatott törvény előírásait, de végül a szigorú állami fellépés hatására kénytelenek voltak leállni.
Miután szeptemberben a hatóságok elkezdték rendőrökkel leszedetni a plakátokat, Simicska kiadott egy közleményt, amelyben bejelentette, hogy nem ad többé helyet politikai reklámoknak. Az oligarcha közölte, hogy szerinte a „hatalom a nyílt, leplezetlen erőszak útjára lépett”, és ezért „a kialakult helyzetre figyelemmel, minden további anyagi és személyes kockázatvállalást, mind a magam, mind a társaságaim vezetői részéről lehetetlennek tartok”.
Simicska egyik akkori közeli munkatársa szerint meglepő volt a közlemény, mert előtte még jóval dacosabb volt a hangulat a cégen belül, és arról volt szó, „hogy majd visszarakjuk a plakátokat”. A munkatárs megjegyezte azonban azt is, hogy Simicska számára a plakáttörvényes történet azt mutatta, hogy Orbán valóban képes a teljes államgépezetet mozgósítani annak érdekében, hogy megállítsa őt. „A konfliktus közben Orbán és Simicska folyamatosan méregette, hogy ki mit lép, hogy ki meddig hajlandó elmenni” – magyarázta a forrás, aki szerint a plakátügyben Simicska volt az, aki aztán egy ponton megállt.
Ezt követően az oligarchának már nem is volt igazán olyan lépése, amellyel tovább élezte volna a konfliktust. Néhányszor bekerült a sajtóba azzal, hogy Orbánt szidalmazó trágár üzeneteket festett a plakáthelyeire, de közben azt is egyértelművé tette, hogy nem fog nyilvánosságra hozni semmi olyan részletet Orbánnal közös múltjából, ami káros lehet a kormányfőre nézve. Amikor 2017 november végén, az egyik plakátfújási akciója után az RTL riportere arról kérdezte, hogy várható-e tőle bármilyen információ, ami egyfajta politikai „atombombaként” robbanhat, akkor azt válaszolta rá, hogy „öngyilkosnak tart engemet?”
Simicska nem először utalt arra, hogy a konfliktus elmérgesedése akár fizikai veszélyt is jelenthet rá nézve. A hozzá közel állók szerint már régóta jellemző volt rá a paranoia, az Orbánnal kirobbant konfliktusának ideje alatt pedig magánbeszélgetésekben is többször utalt arra, hogy őt bármikor baleset érheti, például elütheti egy autó.
Az oligarcha ellentmondásosan viszonyult ehhez a vélt vagy valós kockázathoz. Egyrészt igyekezett azt a képet sugározni, hogy őt nem zavarja ez. 2017 nyarán például a hárskúti birtokán beszélgetett egy akkori ellenzéki képviselővel, akinek azt mondta, „nézzen körbe, nincsenek őrök”. A képviselő szerint Simicska hozzátette, hogy „ha le akarják lőni, akkor le tudják”, de ő nem fél, és „leszarja a fenyegetéseket”.
Másrészt ugyanakkor voltak arra utaló jelek is, hogy Simicska komolyan aggódik a saját és családja biztonsága miatt. Ezt bizonyította, amikor a választás előtti hónapokban beszerezte a sugárzásmérő berendezéseket. Emellett több bizalmasának is beszélt arról, hogy kapott olyan fenyegetéseket, amelyek szerint a családján keresztül próbálnak majd rá nyomást gyakorolni, például úgy, hogy valamelyik kisebbik gyerekét bűncselekmény gyanújába keverik. Simicska több alkalommal is említette ezt, mint valós veszélyt, de azt nem közölte, hogy honnan is érkeztek ezek az információk.
Úgy tűnt azonban, hogy komolyan számolt ezzel a kockázattal is, és munkatársai szerint 2017-ben felmerült, hogy a két kisebbik gyerekét és a feleségét külföldre küldi a választásokig hátralévő időszakra. Egyik korábbi munkatársa szerint az volt a terv, hogy az Egyesült Államokba mennének a családtagok, és Simicska meg is bízta az egyik emberét azzal, hogy érdeklődjön utána az ezzel kapcsolatos tennivalóknak. Végül azonban ez az elképzelés elbukott az oligarcha feleségén. „Zsuzsa nem akart kimenni, és ezért nem is lett belőle semmi” – mondta Simicska egyik régi bizalmasa. Mások megjegyezték, hogy a feleség talán jobban is haragudott Orbánra, mint Simicska, és a konfliktus során végig igyekezett tartani a tüzet férjében.
A háborúskodás utolsó hónapjaira azonban mintha fogytán lett volna az energia. Simicska ugyan továbbra is azt hirdette a cégcsoporton belül, hogy szerinte a Jobbik fog nyerni (még 2017 végén is azt magyarázta az egyik cégvezetőjének, hogy a közvélemény-kutatások megbízhatatlanok, és ő a Jobbikra játszik), közben azonban bizalmasabb körben megosztotta kételyeit is. Felvetette például, hogy ha a Jobbiknak nem lesz minden szavazókörben számlálóbizottsági delegáltja a választáson, akkor az rossz előjelnek számít. (Végül csak a szavazókörök háromnegyedében volt delegáltja a Jobbiknak, míg voltak olyan helyek, ahol a Fidesznek nem is csak egy, hanem több embere is volt.)
A cégbirodalmon belül többeknek feltűnt az is, hogy Simicska passzív volt az információs fronton is. Azt már korábban egyértelművé tette a munkatársai felé is, hogy az Orbánnal közös titkaikat nem akarja felfedni. Simicska többek között akkor jelezte ezt, amikor a Hír TV-hez 2016 végén leigazolt Kálmán Olga egy közvetítőn keresztül felvetette neki, hogy szeretne egy feltáró könyvet írni a Fidesz történetéről. A műsorvezető szerette volna ehhez megszólaltatni az oligarchát is, aki azonban csak annyit üzent, hogy gondolkodik rajta, majd ezzel annyiban is maradt a dolog.
Más ügyekkel kapcsolatban korábban előfordult, hogy Simicska a médiáján vagy más csatornákon keresztül juttatott ki érzékeny információkat a nyilvánosságba. A tavalyi választási kampányban ugyanakkor nem csinált ilyet. Bár sokan azt hitték, hogy a szavazás előtt hetekben a Magyar Nemzet által közölt, a kormány számára kényes ügyek mögött Simicska állt, valójában nem sok köze volt hozzájuk. Semjén svédországi vadászatán például hónapokon keresztül dolgozott a lap újságírója, az egyik fideszes politikus állítólagos offshore érdekeltségéről szóló dokumentum pedig több más szerkesztőséghez is eljutott akkoriban. Az egyetlen akkori ügy, amelynek terítésében Simicska legalább valamekkora szerepet játszott, az Kósa Lajos fideszes politikus és egy csengeri nő mesés összegű örökségének története volt, amelyről az első cikk március 13-án jelent meg a Magyar Nemzetben.
A sztori közvetlen előzménye az volt, hogy előző nap behívták a Radóc utcai cégközpontba Tarr Pétert, a Hír TV vezérigazgató-helyettesét és György Zsombort, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesét. Simicska stábja ott eléjük tárta a Kósa-féle történet iratanyagát, amit az újságírók átnéztek az oligarcha jogászaival együtt, akik biztosították őket arról, hogy hiteles dokumentumokról van szó. A megbeszélés egyik résztvevője szerint egy ponton Simicska is csatlakozott a beszélgetéshez, de érdemben nem mondott semmit.
Mint kiderült, Simicskáék valójában csak közvetítő szerepet játszottak ebben az ügyben. Jobbikos források szerint eredetileg a párt egyik vidéki szervezetéhez jutott el a csengeri nő iratanyaga, majd ők továbbították azt Simicskához. „Tehát ez sem olyan ügy volt, amivel Simicska készült” – magyarázta egyik korábbi munkatársa, aki szerint csak annyi történt, hogy beestek az iratok az oligarchához, majd a médiumai gyorsan le is hozták a sztorit.
Simicska viselkedése ebben az időszakban is kettős volt. Egyrészt lelkesnek tűnt, és láthatóan személyesen is izgatták a Magyar Nemzet által sorban kirobbantott ügyek. Pár héttel a választás előtt is előfordult például, hogy egyik este nyomdába küldés előtt beolvastatta magának telefonon a másnapi címlap egyik elemét. (Mivel nem használt okostelefont, és így nem tudott a mobilján internetezni, ezért rendszeres volt, hogy a kollégái olvasták fel neki a híreket telefonon.) Emellett még az utolsó napokban, az ellenzéki oldalon kialakult káosz és a biztos Fidesz-győzelmet előrejelző közvélemény-kutatások ellenére is azt hajtogatta a beosztottjainak, hogy bukni fog a kormány.
Másrészt azonban a lelkes megnyilvánulások mellett voltak olyan lépései is, amik arra utaltak, hogy tisztában van a várható bukással. Egyik régi bizalmasának már a választásokat követően mesélte el, hogy miután kiderült, hogy a Jobbiknak nem lesz minden szavazókörben delegáltja, elkezdte félrerakni magának a Magyar Nemzet példányait. „Tudta, hogy már nem lesz sokáig a lap” – magyarázta a Simicskához közel álló forrás, hogy miként készült az oligarcha az előrelátható bukásra.
A választás után pedig nem is kellett sokat várni arra, hogy elkezdje elvarrni a szálakat.
V. A VÉGJÁTÉK
Április 9-én hétfőn délelőtt összegyűlt a Simicska-cégcsoport több vezetője a Radóc utcai cégközpontban. Általában is hétfőnként – még ha nem is minden héten - szokott velük értekezletet tartani az oligarcha, de ez most különleges alkalom volt. Előző nap voltak a parlamenti választások, amelyek a Fidesz újabb fölényes győzelmét hozták.
Simicska szokás szerint az íróasztala mögött ült, míg a többiek egy dohányzóasztal körül elhelyezett bőr ülőgarnitúrán – egy kanapén és két fotelen – foglaltak helyet. Az egyik jelenlévő visszaemlékezése szerint Simicska higgadtan, nem búslakodva reagált az előző napi fejleményekre. Közölte, hogy életbe lépteti a „rossz forgatókönyvet”, ami azt jelentette, hogy bezár a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió. A rövid értekezlet azzal zárult, hogy másnap délelőtt egyszerre jelentik be a döntést a szerkesztőségekben.
Simicska aznap egy másik találkozóján arról is beszélt, hogy miután „a Fidesz újabb kétharmadot kapott, így világos, hogy nem verhetők meg demokratikus választásokon”. Az oligarcha ezzel indokolta a beszélgetőpartnerének a szerkesztőségek bezárásáról szóló döntést, de ezekben a napokban még nem volt egyértelmű, hogy milyen mértékben száll ki az Orbán elleni küzdelemből. Az embereinek ekkoriban például még arról beszélt, hogy a Hír TV-t megtartja, és a megszűnő szerkesztőségekből át is vett oda egy-két embert.
Közben azonban egyre szaporodtak a jelei annak is, hogy teljes fegyverletételre készül. Nem tűnt úgy például, hogy érdemi erőfeszítéseket tett volna arra, hogy új tulajdonost találjon a Magyar Nemzetnek (a Lánchíd Rádió engedélye amúgy is lejárt volna októberben). Pedig már a választások előtti hetekben bejelentkezett a lapra Ungár Péter LMP-s politikus, miután olyan híreszteléseket hallott, hogy Simicska a szavazás eredményétől függetlenül kezdeni akar valamit a veszteséges újsággal. Simicska képviselői tárgyaltak is Ungárral, de úgy tűnt, hogy nem voltak komolyak az eladási szándékaik.
Az oligarcha képviselői április 9-én ültek le tárgyalni az LMP-s politikussal, vagyis aznap, amikor Simicska a saját embereinek bejelentette a lap bezárását. 1,35 milliárdos árat szabtak egy olyan csomagért, amelyben nemcsak a Magyar Nemzet lett volna benne, hanem az amúgy is hamarosan megszűnő Lánchíd Rádió, valamint a szintén veszteséges Heti Válasz. Ungár sokallta ezt az összeget és az egyéb járulékos feltételeket (például, hogy nem zárhatta volna be a Magyar Nemzet napi nyomtatott kiadását, pedig ő az online-ra akart volna koncentrálni), de aztán a tárgyalások hamar értelmüket is veszítették. Bár az LMP-s politikus kapcsolatban állt Simicska képviselőivel, a Magyar Nemzet megszüntetéséről mégis a lap egyik újságírójától értesült, aki beszámolt neki a szerkesztőégben kedd délelőtt tett bejelentésről. Amikor Ungár meghallotta a hírt, tudta, hogy nincs értelme tárgyalni, mert úgy érezte, hogy „ez egy vicc”.
Simicska nem igyekezett segíteni azoknak sem, akik elkezdtek dolgozni azon, hogy tovább vigyék a Magyar Nemzet szellemiségét. A lap több újságírója összeállt, és már a bezárás hetében összeraktak egy nemhivatalos „szamizdat Magyar Nemzetet”, majd májusban előálltak a Magyar Hang nevű hetilappal. Az új szerkesztőség próbált segítséget szerezni Simicskáéktól, de ők elzárkóztak ettől. A Magyar Hang jelezte a Magyar Nemzet kiadójának, hogy megvennék tőlük a bezárt lap után maradt eszközök egy részét, és először ugyan a cég el is adott nekik néhány számítógépet, de aztán a további vételi kéréseket már nem teljesítették. Simicska cége nem volt nyitott arra sem, hogy átadja az új szerkesztőségnek a Magyar Nemzet előfizetői adatbázisát, pedig ez lehetett volna talán a legnagyobb segítség a bezárt lap romjain építkező csapatnak.
Igaz, ekkoriban már titokban megkezdődtek a tárgyalások Simicska teljes kivonulásáról. Egy, a folyamat részleteit ismerő forrás szerint az oligarcha április végén üzente meg egy közvetítőn keresztül Orbánnak azt, hogy „ha szabadon eltávozhat, akkor elad mindent”. Ez után nem sokkal, nagyjából május elején megkezdődtek a tárgyalások a részletekről.
Eközben a Simicska-média talán legfontosabb eleménél, a Hír TV-nél még mindig abban a hitben voltak az emberek, hogy az ő jövőjük biztosított. Bár a választás utáni hetekben ott is lezajlott egy erős karcsúsítás, Simicska akkoriban még azt mondta a csatorna vezetőinek, hogy a tévét legalább 2019 végéig megtartja. Azért erről az időpontról volt szó, mert addig voltak a csatornának biztos bevételt és közönségelérést is garantáló szerződései a kábeltévé-szolgáltatókkal. Közben a tévé vezetői Simicska jóváhagyásával megpróbálkoztak azzal is, hogy új, külföldi befektetőt vonjanak be. A magyarul is sugárzó Euronews-zal folytak tárgyalások valamiféle együttműködésről, bízva abban, hogy egy ilyen nemzetközi partnerség hosszabb távon is védettséget adhatna az esetleges kormányzati támadásoktól.
A nemzetközi tulajdonosi háttérrel működő televíziót a választások után kereste meg Fonyó Károly, a Hír TV elnöke azzal, hogy „szeretnék biztonságba helyezni” a csatornát, és az Euronews-ban látják ennek a garanciáját. Az Euronews képviselője jelezte neki, hogy számukra csak az elfogadható, ha a Hír TV teljesen az ő tulajdonukba kerül. Fonyó – aki a tárgyaláson hangsúlyozta, hogy Simicska megbízásából jár el - nyitott volt erre, mondván, hogy számukra az a fontos, hogy a Hír TV megmaradjon, és ne kerüljön kormányzati befolyás alá.
Még júniusban is zajlottak a részletekbe menő egyeztetések a Euronews-zal, de közben ezzel párhuzamosan haladtak a tárgyalások az Orbán előtt való fegyverletételről is. Simicska júniusban beszélt arról az egyik régi bizalmasának, hogy úgy érzi, nincs más választása, mert ha megtartja az érdekeltségeit, akkor tovább kell fizetnie az embereit, miközben egyre kevesebb bevétele van. Az oligarcha azt is megemlítette a bizalmasának, hogy úgy néz ki, Nyerges Zsolt fogja átvenni tőle a cégeket.
Nyerges korábban évekig Simicska jobbkezeként dolgozott a cégbirodalom napi ügyeinek irányítójaként, de aztán az Orbánnal való konfliktus elmérgesedésével a háttérbe vonult. Nyerges - aki eleve az Orbán család személyes barátjaként került be a Fidesz-közeli gazdasági körökbe - a Simicska-Orbán harc közben is igyekezett mindkét féllel megtartani a kapcsolatot, így megfelelő embernek tűnt az ügylet lebonyolítására: jól ismerte a cégcsoportot, és beszélő viszonyban volt mindkét oldallal.
Végül július 4-én, egy szerdai napon jelent meg a közlemény arról, hogy Nyerges átveszi Simicskának és családjának az érdekeltségeit. Ez többeket meglepetésként ért még az oligarcha szűkebb környezetében is. Voltak, akik csalódottak is voltak emiatt, mert úgy érezték, hogy Simicska szembefordult azzal, amit az előző néhány évben képviselt. A közlemény kiadása után egy Radóc utcai beszélgetésben például egy vezető munkatárs úgy fogalmazott, hogy „Lajos a pénzt választotta a becsülete helyett”.
Bár úgy tűnt, hogy a bejelentéssel lezárul a történet Simicska számára, ő láthatóan nehezen fogadta el az új helyzetet. A közlemény kiadása utáni napokban és hetekben többeket felhívott azzal, hogy vissza akarja csinálni az ügyletet. A hozzá közel állók szerint jellemzően akkor történtek ezek, amikor Simicska ittas állapotban volt, ilyenkor ugyanis – ahogy egy régi kollégája fogalmazott – „nem betompul az alkoholtól, hanem kiélesedik tőle, aktívabb lesz”. Ezekből a fellángolásokból aztán nem is lett semmi, és egy, az ügylet részleteit ismerő forrás szerint nem is volt már lehetősége Simicskának a visszakozásra. „Le volt papírozva minden, be volt adva a GVH-hoz [a Gazdasági Versenyhivatalhoz, amelynek jóvá kellett hagynia az érdekeltségek átadását], nem lehetett volna már visszacsinálni” – magyarázta a forrás.
Simicskáék egyetlen érdekeltséget tartottak meg, az oligarcha felesége nevén lévő Hárskúti Mezőgazdasági Zrt.-t nevű céget. Ennek az elmúlt években mindössze néhány tízmillió forintot termelő vállalkozásnak a Veszprém melletti Hárskúton van egy majorsága, ahol lovakat tartanak, és a cégiratok szerint juh- és kecsketenyésztéssel foglalkoznak. A csendes falu főutcájában a Simicska családnak van egy bárki által kibérelhető vendégháza, illetve van emellett egy modern tanyának is beillő privát házuk is néhány kilométerre a településtől, távol mindentől.
Ennyi maradt az egykori oligarcha hatalmas birodalmából. Bár arról nem sikerült hitelt érdemlő információkat szerezni, hogy mennyi pénzt kapott Simicska az érdekeltségeiért, de az valószínű, hogy anyagi gondokkal nem kell szembenéznie, miután az Orbánnal való szakítása után több tízmilliárd forintos összegben vett ki osztalékot a cégeiből. Elveszítette azonban politikai és gazdasági befolyását, ami hatalmas változás ahhoz képest, hogy volt időszak, amikor az ország leghatalmasabb emberei közé tartozott, akinek sokan a nevét is félve mondták ki. A hozzá sokáig közel állók is csak találgatják, hogy ezt miként fogja feldolgozni. „Az ő személyiségének a hatalomérzés fontos része volt harminc éven keresztül” – mondta egy korábbi munkatársa, hozzátéve, hogy „nagy kérdés, hogy most mihez kezd”.
Ha szeretnél még ilyen cikkeket olvasni, csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez! Akár néhány ezer forint is nagy segítség nekünk. | Feltárul Simicska bukásának titkos története | Az oligarcha eredetileg nem is akart háborúzni, hanem úgy akart kis állni, hogy eladja mindenét Orbán Viktornak. Amikor az üzlet nem jött össze, beleállt a harcba, de aztán folyamatosan veszítette el a hitét a győzelemben. A végén már az életét féltette, és sugárzásmérő berendezést hordott magánál. | null | 1 | https://444.hu/2019/01/13/feltarul-simicska-bukasanak-titkos-tortenete | 2019-01-13 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Őrizetbe vettek vasárnap este Liverpoolban három embert, miután egy helyi kórház parkolójában felrobbant egy autó.
A detonációban egy ember meghalt, egy másik megsérült. A rendőrség nem nyilvánította terrorcselekménynek az incidenst. Ugyanakkor a vizsgálatot mégis – a hasonló esetekben bevett gyakorlatnak megfelelően – a terrorelhárításra szakosodott országos rendőri szolgálat irányítja, írta az MTI.
Az autó a helyszíni beszámolók szerint egy taxi volt. A gépkocsi utasa a helyszínen meghalt. A sofőr megsérült, az ő állapota stabil. Még nem lehet tudni a robbanás okát. | Robbanás Liverpoolban, többen őrizetben | Robbanás Liverpoolban, többen őrizetben - Még nem tudják az okát. | [
"liverpool",
"robbanás",
"halott",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2021/11/14/liverpool-robbanas-halott | 2021-11-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele. | Helyezkednek a biztonsági szakma nagyágyúi a nagy reptérbiznisz közben | A többi közt Pintér Sándor volt cége és egy Mészáros Lőrinchez közeli tőkealap is benne van az üzletben. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230924_hvg_assec_biztonsagi_szolgalat_milliardos_orzovedok | 2023-09-24 14:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Két és fél hónapot csúszhat a felújított és átalakított Karmelita kolostor átadása – tudta meg a 24.hu a Miniszterelnökség legfrissebb közzétételi listájából.
Eszerint a Miniszterelnökség budavári elhelyezésével összefüggésben a kolostor átépítési munkálataira, illetve a kapcsolódó beruházások megvalósítására 13 milliárd 298 millió 825 ezer forint értékben kötött szerződést a tárca a Confector Mérnökiroda Kft.-vel, ám idén szeptember 13-án módosították a teljesítési határidőt. A régi megállapodás értelmében a Confectornak idén március 16-ától számítva 622 napja, tehát több, mint másfél éve volt a teljesítésre, ezt toldották meg 77 nappal,
azaz nagyjából két és fél hónappal, így már csaknem két évük lesz befejezni a munkát.
Szökőkút is lesz
Korábban Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a Karmelita kolostort leghamarabb 2017 novemberében adhatják át. Ekkor már szó volt róla, hogy csúszhat a befejezés, mivel a területen régészeti feltárást végeznek, idén októberben pedig egy világháborús bomba került elő Orbán Viktor leendő hivatalánál, ez is megakaszthatta a munkálatokat. A kancelláriaminiszter a háttérbeszélgetésen arról is szót ejtett, hogy a köztársasági elnök nagyjából 20 év múlva a Sándor-palotából a Budavári Palotába költözik,
a miniszterelnököt pedig csak ideiglenesen helyezik el a Karmelita-kolostorban, a kormányfő székhelye lehet a Sándor-palota.
A kolostor befejezése után ide költözik a kormány egy része, másfél száz ember. Itt lesz a kormány új ülésterme, erre a célra jelenleg a Parlament Munkácsy-termét használja a kabinet. A Karmelita-kolostorban kap helyet a miniszterelnök és stábja, illetve a kabinet miniszterelnökhöz tartozó tagjai: a miniszterelnök-helyettes, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter – e posztokat jelenleg Semjén Zsolt, Rogán Antal és Lázár János töltik be.
A kolostor átalakítása körül több bonyodalom is akadt: akadtak fordítási problémák és az UNESCO-t sem értesíthették arról időben, hogy erkélyt építenek Orbán Viktor hivatalának erkélye alá. A világörökségi helyszíneket meghatározó szervezet állítása szerint ők csak a budai panorámát és a Várnegyedet érintő állagmegóvásról kaptak értesítést, az erkély építéséről nem. Az Népszabadság pedig megszerezte a látványterveket, amelyekből kiderült, hogy az erkély alatt szökőkút is helyet kap: | Hónapokat csúszhat Orbán Várba költöztetése | Módosították a 13,2 milliárd forintos szerződést. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2016/12/12/honapokat-csuszhat-orban-varba-koltoztetese/ | 2016-12-12 09:11:11 | true | null | null | 24.hu |
Információink szerint a szervezet ismét magyar csoportot állított fel: egyidejűleg 18-20 nyomozó is a magyarországi ügyek felgöngyölítésére összpontosít, ugyanis a fenti területeken elnyert pályázatok többsége esetében felmerült a csalás gyanúja. Ez már csak azért is kiugróan magas szám, mert a 28 európai uniós tagországra összesen jut mintegy 170 szakember, köztük ügykezelők, jogi véleményezők és hírszerzési elemzők is vannak. Vagyis egy ország uniós forrásfelhasználásával átlagosan hat fő foglalkozik, esetünkben azonban ennek a létszámnak a háromszorosát is indokoltnak tartja az OLAF. A közúti-vasúti beruházásokkal, illetve a vidékfejlesztés felülvizsgálatával kapcsolatban a tét nem csekély, hiszen a csalás elleni hivatal 1999-es megalakulása óta a 3500 lezárt nyomozás 1,1 milliárd eurónyi uniós forrás visszafizetését, illetve 900 évnyi börtönbüntetést eredményezett.
A magyar szál felgöngyölítése nem kevés munkaóráját töltheti ki a brüsszeli nyomozóknak: a 2014–2020-as ciklusban integrált közlekedésfejlesztésre mintegy 1100 milliárd forintot kapott hazánk, terület- és településfejlesztésre pedig több mint 1000 milliárdot. Az éves fejlesztési terv szerint közlekedésre idén 288 milliárd forint jut, vidékfejlesztésre pedig 280 milliárd. Érdeklődésünkre az OLAF nem nevezte meg azokat a konkrét projekteket, amelyek az újbóli fokozott figyelmet kiváltották, mindenesetre nem árt felidézni az évtized végéig tervezett fontosabb beruházásokat.
A kormányhatározat 81 projektet sorol fel, melyek között hangsúlyosan szerepel, hogy az autópályát Debrecennél a román határig, Miskolcnál a szlovák határig, Bólynál a horvát határig kell megépíteni. Emellett prioritást élvez Salgótarján, Eger, Sopron, Vác, Békéscsaba, Zalaegerszeg, Szolnok és Szombathely gyorsforgalmi elérhetőségének megteremtése is. Terítéken van továbbá a komáromi új Duna-híd, a kalocsa–paksi Duna-híd, az új budapesti Duna-híd (Galvani híd) megépítése, a zalakomári és lajtai tengelysúlymérő állomások létesítése, illetve a nagykanizsai, hódmezővásárhelyi, kisvárdai, nyíregyházi, soproni, székesfehérvári, várpalotai elkerülő útszakaszok kivitelezése. A 2014–2020-as ciklus uniós finanszírozású beruházásai mellett a vizsgálatok visszatekinthetnek több tucat 2007–2013-as fejlesztésre is, ez már végképp indokolttá teszi a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) fokozott jelenlétét.
Az uniós intézményeken belüli korrupciót, súlyos kötelességszegést, valamint az EU-költségvetés terhére elkövetett csalást vizsgáló szervezet statisztikái szerint a 28 tagállam közül csak Romániában és Bulgáriában van több, csalás gyanúját felvető ügylet, mint hazánkban. Míg Budapesten 17 vizsgálatot folytatott 2015-ben az OLAF, addig Bukarestben 45-öt, Szófiában pedig 19-et. Ám ebből 12-t, illetve 2-t saját magával szemben kezdeményezett a román és a bolgár kormány, hogy tisztázza az agrárium fejlesztését érintő, 2007-es csatlakozásuk óta fennálló vitás pontokat. Ha ezeket az eseteket leszámítjuk, Magyarország máris holtversenyben a második a listán, de erre aligha lehet bárki is büszke. A tavalyi nyomozások alapján négy uniós tagállam állítható példaként a több mint 500 millió lakost tömörítő EU elé: Dánia, Írország, Luxemburg és Szlovénia esetében nem volt szükség csalás, korrupció vagy kötelességszegés miatt elrendelt brüsszeli vizsgálatra.
A magyarországi viszonyok megértésében sokat segítenek a Transparency International tapasztalatai, melyek szerint például az önkormányzatok, vagy a nagy infrastrukturális fejlesztéseket megvalósító vállalatok gyakran az indokoltnál lényegesen nagyobb – és természetesen költségesebb – projektekért lobbiznak, és ehhez felhasználják engedélyezési hatáskörüket. A Transparency szerint a székesfehérvári vagy a váci vasútállomás felújítása, bővítése, illetve a sokat emlegetett stadionépítési program is ebbe a kategóriába tartozik. Olyan esettel is gyakran szembesült a szervezet, hogy a pályázatíró cégeknek belső információik voltak a kiírások indításáról, felfüggesztéséről, továbbá „kerettel” rendelkeztek egyes kiírások esetében, melynek erejéig kevésbé színvonalas pályázati anyagok benyújtásával is garantálni tudták a nyerést. A Transparency szerint a képzések terén is tetten érhető a csalás. Az interjúk során elmondott példák egyike az volt, amikor egy képzési komponenst is tartalmazó projektnél a kiírók megneveztek egy konkrét vállalkozást, amellyel 8 millió forintért volt „ajánlott” szerződést kötni, miközben a szolgáltatás valós piaci értéke körülbelül 1,5 millió forint volt. | Ismét hazánkban vizsgálódik az OLAF | Ezúttal a nagy, uniós finanszírozású infrastrukturális beruházások miatt indult nyomozás. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2016/10/ismet-hazankban-vizsgalodik-az-olaf | 2016-10-01 13:19:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az ügyészség szerint L. András másodrendű vádlott évekkel ezelőtt anyagi vitába keveredett az OTP-vel, ám keresetét a polgári bíróság elutasította. Ezután L. András megkereste G. Zoltán harmadrendű vádlottat, az APEH korábbi elnöki tanácsadóját, akitől a budapesti Szabadság téren található Bank Center beruházásával kapcsolatos adóhatósági vizsgálatról szóló iratokat kapott.
Feljelentést tett az OTP-elnök
Ezt követően a vád szerint L. András kérésére K. Tibor elsőrendű vádlott 2007. november végén, december elején három zsaroló e-mailt küldött az OTP vezetőjének, melyben 50 millió eurót, azaz több mint 12,5 milliárd forintot követelt azért cserébe, hogy ne hozza nyilvánosságra a Bank Center-ügyben történt állítólagos törvénytelenségeket, súlyos, 150 milliárdos kárt okozó pénzügyi visszaéléseket, melyekhez a zsaroló e-mailek szerint Csányi Sándor segédkezett.
Az OTP elnöke a történtek miatt nyomban feljelentést tett a rendőrségen.
A csütörtöki tárgyaláson tanúként hallgatták meg az APEH egyik volt munkatársát, aki elmondta: az ügy több vádlottja is kapcsolatba került korábban Keller László közpénzügyi államtitkárral, Kapolyi László szocialista országgyűlési képviselővel, illetve a titkos szolgálatokat felügyelő kormánytaggal.
A tanút kirúgták az APEH-től
A tanút – állítása szerint – azért távolították el az APEH-től, mert nem volt hajlandó feljelentést tenni a Bank Center-ügyben, ugyanis szakmai álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratok alapján erre nem volt lehetőség.
A tanú elmondta azt is, hogy az üggyel kapcsolatos iratok évekkel ezelőtt befolyásos körökben ismertek voltak.
A csütörtöki tárgyaláson meghallgatott másik tanú, aki televíziós újságíró, elmondta: évekkel ezelőtt globális politikai támadás indult az OTP ellen, és a vádlottak úgy kerültek ebbe az ügybe, mint “légy a tejbe”.
Az OTP-vezérrel saját elmondása szerint is jó kapcsolatokat ápoló tanú hozzátette: a Bank Center-ügy iratait, vaskos dokumentációját ismeretlenektől e-mailben és a postaládájába bedobva is többször megkapta. A tanú szerint kirúgott APEH-es dolgozók azt beszélték, hogy milliárdok tűntek el a Bank Center-ügyben.
A biztonsági főnök is tanúskodott
Csütörtökön tanúkét hallgatta meg a bíróság az OTP biztonsági főnökét is, aki elmondta, hogy komolyan vették a fenyegetést, amely nemcsak Csányi Sándorról szólt, de a bank hiteléről is, melynek mégoly alaptalan megingatása is súlyos károkat okozhatott volna.
A tanú elmondta, hogy amikor telefonon beszámolt Csányi Sándornak a zsaroló e-mailekről, a bankvezér mérges lett, de érezhetően nem volt semmi félnivalója az ügyben. A következő tárgyalásra a bíróság tanúként idézte meg Csányi Sándort, továbbá fegyver- és elmeszakértőket.
Az OTP-vezér megzsarolása ügyében a Pesti Központi Kerületi Bíróság várhatóan jövőre hirdeti ki elsőfokú ítéletét. | Politikai szálak Csányi zsarolása ügyében | Keller László és Kapolyi László szocialista politikusoknál "házalt" több évvel ezelőtt a Bank Center-ügy irataival az egyik vádlottja annak a büntetőpernek, mely Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának megzsarolása miatt indult - derült ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtöki tárgyalásán tanúk vallomásaiból. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2009/10/22/politikai_szalak_csanyi_/ | 2009-10-22 00:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Elfogadható módon működik az ország, az áfacsalások feltárását sürgető egykori adóellenőr ügyében semmilyen extra vizsgálatra nincs szükség, a kormány arra vár, hogy konkrétumokkal álljon elő a volt NAV-dolgozó – közölte a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy támogatják-e ebben az ügyben parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Kérdésre azt is kifejtette, hogy semmilyen tudomásuk nem volt a Horváth András által említettekről, de akinek ilyen információ van a birtokában, az a rendőrségen és az ügyészségen tegyen feljelentést.
Egyetlen konkrét tényt sem ismerünk – hangoztatta Orbán Viktor, aki arra biztatta az adóellenőrt, hogy nyissa ki a zöld dossziét és árulja el, mikor, melyik cég mit követett el. Újfent biztosította ugyanakkor a közvéleményt arról, hogy minden adócsalónak a rács mögött van a helye, mert a többieket károsítják meg.
Hosszasan fejtegette a kormány áfacsalások ellen tett lépéseit, így a fordított áfafizetés bevezetését a gabonakereskedelemben, de az EU itt sem mindenben támogatta a magyar erőfeszítéseket, utalt a sertéságazatban kérelmezett, de Brüsszel által elutasított fordított áfafizetés bevezetésére. Ehelyett áfát kellett csökkenteni a félsertéseknél és az élő sertéseknél, ami veszélyesebb megoldás – vélte.
A pénztárgépek csigalassúsággal történő cseréjére és azok adóhivatali bekötésére is kitért, s szerinte a félszázalékos arány pillanatokon belül nőni fog, ahogy közeledik a december végi határidő. A magyar már csak ilyen, kivár az utolsó pillanatig – tette hozzá megemlítve, hogy a gépek szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre állnak.
Méltatta a magyar dolgozók teljesítményét, amivel a gazdasági növekedéshez hozzájárultak, külön megemlítve Matolcsy György márciusban hivatalba lépett jegybankelnököt, aki a növekedési hitelprogram elindításával felvirágoztatja a kis- és középvállalati szektort. A felkínált pénzmennyiséget szétkapkodták a kkv-k – érvelt a miniszterelnök.
Az ingyenes készpénzfelvétel körüli anomáliákról szólva Orbán a műsorvezető aggályoskodó kérdésére, miszerint a költségeket a szektor szereplői áthárítják a dolgozókra, azt felelte, hogy ha vannak is ilyen próbálkozások, nem járnak sikerrel, mert a kormány megvédi a pénzügyi rezsicsökkentést, mint tette eddig is a hasonló esetekben.
A gazdasági növekedés mögött a magyar emberek állnak – fejtegette. Szerinte szorgalmas fajta a magyar, és tudja: ha többet dolgozik, több is marad a zsebében. Ezért hagyni kell az embereket, nem pedig bután leszabályozni őket – hangsúlyozta. | Gazdaság: Orbán a NAV-ról: extra vizsgálatra nincs szükség | Konkrétumok közzétételére, magyarul adótitoksértésre biztatta Horváth Andrást, a kipakoló volt NAV-dolgozót a kormányfő, aki szerint semmilyen extra vizsgálatra nincs szükség az ügyben. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/orban_-1430897 | 2013-12-06 15:28:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Háromszorosra nőtt földgáz-árbevétel, eladott párnagáz, kétszeresére ugró villamosenergia-kereskedelem és elképesztően nagy számok – így néz ki az MVM Zrt. 2022-es beszámolója. Az is kiderül belőle, hogy mennyivel nőtt az állami óriás megsegítése a megugró energiaköltségek miatt: az MVM a könyvelése szerint családonként 140 ezer forintnak megfelelő támogatást kapott az államtól, vagyis az adófizetőktől.
„Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés” – Orbán Viktor szavait a kormányportál őrzi, a miniszterelnök 2022. február elsején járt Moszkvában. Nem sokkal azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Júliusra az is kiderült, van orosz gáz, és van rezsicsökkentés-csökkentés is. Utóbbit viszont nem a miniszterelnök jelentette be.
Azt, hogy jelentősen megnőhettek az állami tulajdonú MVM – a földgázt és a villamosenergiát a legnagyobb mértékben értékesítő vállalat – kiadásai, sejteni lehetett, hiszen tavaly augusztusban rekordáron adták a tőzsdén a földgázt, és a magyar állam be is vásárolt belőle.
476 milliárd a rezsicsökkentésre
Az MVM most a május 31-i határidő előtt közzétette a 2022-es évre vonatkozó konszolidált beszámolóját. A dokumentumban a főbb számok a következőek:
Az MVM tavaly 121 milliárdot keresett a párnagáz eladásán.
A földgáz-értékesítés bevétele 5100 milliárd forintra nőtt a korábbi 1684 milliárdról
A villamosenergia-kereskedelem bevétele 1800 milliárdra nőtt a korábbi 719 milliárdról
A beszámoló szerint tehát hiába csökkent a fogyasztás, a bevételnövekedést ez sem fékezte.
A dokumentumból az is kiderül, hogy az MVM
2022-ben „rezsivédelmi támogatás” címen 476 milliárd forint támogatást kapott az államtól.
További 56 milliárdot kapott az állami cég rendszerbiztonsági szolgáltatás ellentételezésére, távhőszolgáltatás működésére pedig 11,5 milliárdot. Ez összesen 543 milliárd forint állami segítséget jelenet.
Vagyis adóforintokból ennyivel támogatta meg a kormány az MVM-et. Ez az összeg – 4,1 millió családdal számolva – családonként 140 ezer forintot jelent.
Az MVM számai tehát cáfolják a kormányt, ami a mai napig azzal hitegeti az embereket, hogy „A rezsicsökkentés havonta 181 ezer forintos támogatást jelent minden magyar családnak az átlagfogyasztás mértékéig.” Hiszen bár nem közvetlenül, a havi számlákon keresztül, hanem közvetve, az állami támogatás révén igenis fizetnek az MVM-nek.
Így győzte le a Fideszt a rezsidémon | Video
Bár a Fidesz-propaganda azt állítja, hogy a kormány éveken át megvédte a lakosságot a magas piaci áraktól, a gazdasági realitások őket is kötik: a „rezsicsökkentést”, vagyis az alacsonyabb rezsit valójában csak az éveken át alacsony világpiaci gázárak tették lehetővé. A hatósági árakból az állam és az gázszolgáltatók pedig profitáltak, amikor a lakosságnak a piaci árnál drágábban adták el a gázt.
Hatalmas tartozások
A cégcsoportnak 295 milliárd forintos hitelkerete van, de ennél jóval több az adóssága. A beszámoló szerint mintegy 3400 milliárd forintot tesz ki a „Pénzügyi kötelezettségek összesen” sor, ami az előző évhez képest 1200 milliárd forinttal nőtt.
Tartoznak a szállítóknak is: a „Szállítói és egyéb nem származékos pénzügyi kötelezettségek” 1100 milliárd forintra rúgnak.
A beszámoló érdekessége, hogy az MVM a „gázkereskedelemhez tartozó pénzügyi kockázatainak csökkentése” érdekében származékos földgáz tömegáru swap ügyleteket köt és azok egy részét cash-flow fedezeti kapcsolatba vonja. Ezeknek a fedezeti ügyleteknek a valós értéke 103 413 M Ft és 427 599 M Ft. Az utóbbi, 427 milliárd forint értékű üzlet lényegesebb pontja, hogy a „fedezeti stratégia” eredményeként 2022. év végéig:
2023-ra vonatkozóan az összes vételi swap ügylet 60%-a és az összes eladási swap ügyletet 68%-a 86, illetve 118 EUR/MWh átlagáron van.
Ez a jelenlegi piaci ár több mint háromszorosa. Ugyanis a holland gáztőzsdei ár, a TTF 30-50 euró/MWh ár között mozog év eleje óta.
72 milliárdos nyereség
Az MVM jelentős állami támogatást kapott a működéshez. Mint írják, „A támogatások összege 508,8 Mrd Ft-tal növekedett, elsősorban a rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésének hatására. A tárolói saját földgáz átmeneti értékesítése 108,6 Mrd Ft összegű bevételt eredményezett, melynek költségei a földgázbeszerzés ráfordításai között jelennek meg.”
Ez kellett is, hiszen
a „működési tevékenységből származó cash flow” -807 milliárd forint lett, vagyis ennyi készpénzes veszteséget hozott össze a működésével a cég.
Ahogy fogalmaznak, „a működési cash flow 851,6 Mrd Ft összegű pénzkiáramlást jelentett, mely az előző évhez képest 1 505,7 Mrd Ft-tal alacsonyabb”.
Ennek ellenére, az egyéb ügyleteknek köszönhetően az MVM-csoport nyereséggel zárta a tavalyi évet. Nettó árbevételük a 2021-es 2700 milliárddal szemben 2022-ben 7600 milliárd volt, a haszon (adózott eredmény) pedig 72,7 milliárd lett az előző évi 1 milliárdos veszteség után.
Bár a Fidesz-propaganda azt állítja, hogy a kormány éveken át megvédte a lakosságot a magas piaci áraktól, a gazdasági realitások őket is kötik: a „rezsicsökkentést”, vagyis az alacsonyabb rezsit valójában csak az éveken át alacsony világpiaci gázárak tették lehetővé. A hatósági árakból az állam és a gázszolgáltatók pedig profitáltak, amikor a lakosságnak a piaci árnál drágábban adták el a gázt.
A céges vevőknek immár közel féláron jön a gáz a lakossági piaci árhoz képest | atlatszo.hu
Hatósági áron átlagfogyasztás alatt 108 forint egy köbméter gáz a lakosságnak, míg a vállalkozásoknak kínált piaci ár, a világrekorder 27 százalékos áfával együtt is 444 forint. A 108 forintos lakossági hatósági ár 1728 köbméter gázfogyasztásig érvényes, utána jön a „versenypiaci” 604 forintos ár.
Azt, hogy megváltozott a piac, már márciusban megírtuk. Már akkor az látszódott, hogy a céges vevőknek immár közel féláron jön a gáz a lakossági piaci árhoz képest. A márciusi árak 53 euró/MWh-nál jártak, most ennek közel a felébe kerülnek. A rezsicsökkentés meséjéről itt értekeztünk hosszabban.
Címlapkép: Orbán Viktor/Facebook | Az MVM 476 milliárd forint rezsivédelmi támogatást kapott tavaly a kormánytól | Ez családonként 140 ezer forint, miközben a kormány azzal kampányol, hogy a rezsicsökkentés havi 180 ezer forint megtakarítás a családoknak. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/05/18/az-mvm-476-milliard-rezsivedelmi-tamogatast-kapott-tavaly-a-kormanytol/ | 2023-05-18 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A barcelonai együttes a 10. helyről várta a hétközi fordulót. A Malaga ugyan csak három pozícióval volt hátrébb a tabellán, de a pontszámokat tekintve nekük volt fontosabb a győzelem, hiszen a legjobb kiesőtől csupán négy pont választotta el őket.
A három pontot viszont az Espanyol vitte haza: a katalánok a 33. percben szereztek vezetést Garcia révén, majd a Malaga még a szünet előtt egyenlíteni tudott.
A második etapban hiába próbálkoztak többet a hazaiak, annak ellenére is, hogy Perezt a 78. percben kiállította a játékvezető, gólt mégis a vendégek lőttek: Pizzi a 76. percben állította be a 2-1-es végeredményt.
Sikerével az Espanyol a 8. helyre lépett előre. | Katalán öröm Malagában | Az Espanyol 2-1-re nyert a Malaga otthonában a Primera Division 30. fordulójában. | [
"labdarúgás",
"sport",
"foci",
"malaga",
"primera divison",
"espanyol"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2014/03/25/katalan-orom-malagaban | 2014-03-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
nepszava.hu;
hamisítás;reklám;visszaélés;hatóságok;gyógyhatás;készítmény;Karikó Katalin;
2023-08-31 17:06:00
Újra gyógyhatásúnak tartott szerek reklámjaiban éltek vissza Karikó Katalin nevével
A Magyar Szent István Renddel, Széchenyi-díjjal és megannyi hazai és nemzetközi elismeréssel kitüntetett világhírű biokémikus a hatóságok haladéktalan intézkedését várja.
Ismét visszaéltek a nevemmel és a képmásommal az internetes felületeken. Korábban körömgomba elleni és vérnyomáscsökkentő szereket, legújabban visszerek és véráramlási zavarok otthoni kezelésével kapcsolatos készítményt reklámoznak a legismertebb online közösségi fórumon egy rám hivatkozó álinterjúban, a nevemmel és a képmásommal visszaélve - írja a Népszavához eljuttatott közleményében Karikó Katalin. A világhírű Széchenyi-díjas szakember, aki idén augusztus 20-án kapta meg a lemagasabb állami kitüntetést a Magyar Szent István Rendet, számtalan hazai és külföldi díjjal elismert biokémikus figyelmét barátai hívták fel a legújabb jogsértésekre.
"Ezekben nem vettem és nem veszek részt, ehhez sem a nevem, sem a képmásom felhasználását nem engedélyeztem, ezzel kapcsolatban interjút, tanácsot nem adtam, nyilatkozatot nem tettem, sajtótájékoztatót nem tartottam. Hangsúlyozom: az álinterjúban a nevemmel és a képmásommal visszaéltek és visszaélnek, olyan szavakat, mondatokat, állításokat, nyilatkozatokat tulajdonítanak nekem, amelyeket én soha nem mondtam, nem állítottam" - szögezte le a Covid ellen is hatásos szintetikus mRNS alapú vakcinák orvosi technológiának a kifejlesztője.
A professzor szerint az ilyen magatartás a polgári és személyiségi jogainak megsértése, továbbá a személyes adatainak jogosulatlan, visszaélésszerű kezelése, emellett a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése is, amely a büntetőjog hatálya alá is tartozhat. Ezért abban bízik, hogy az illetékes hatóságok, hivatalok, szervek haladéktalanul intézkednek, és megteszik a szükséges lépéseket. Felhívással is fordult a közvélemény felé:
"A kutatómunkámon, szabadalmaimon alapuló fejlesztésekről és készítményekről megbízható forrásból, például orvosoktól és a gyógyszerészektől érdeklődjenek" - kérte mindenkitől a jelenleg az Egyesült Államokban, Philadelphiában tartózkodó Karikó Katalin, akinek a nevével, ahogy írta, bőrgomba elleni szerek reklámjaiban csaknem egy évvel ezelőtt hasonlóképpen éltek vissza. | Újra gyógyhatásúnak tartott szerek reklámjaiban éltek vissza Karikó Katalin nevével | A Magyar Szent István Renddel, Széchenyi-díjjal és megannyi hazai és nemzetközi elismeréssel kitüntetett világhírű biokémikus a hatóságok haladéktalan intézkedését várja. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3207207_kariko-katalin-hamisitas-alinterju-gyogyhatasu-szerek-reklamja-hatosag-felhivas | true | 0 | 0 | null |
|
Nettó 1,48 milliárd forintos keretszerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kormányközeli Hódút Kft.-vel. A cég úgy vitte el a legtöbb pénzt, hogy a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatot adott.
Hét fejezetből álló közbeszerzést írt ki Békéscsaba önkormányzata, összesen 1,5 milliárd forintot szántak a Kerekegyházi utca szakaszra tervezett "kerékpárforgalmi létesítmény" (mezőgazdasági út), a Kígyósi úti kerékpárút és csapadékcsatorna, a Kétegyházi úti kerékpárút megépítésére, valamint a Temető sori - Bartók Béla úti kerékpárút felújítására - ez mind a "A Modern Városok Program keretében a Wenckheim turista- és kerékpárút kialakítása" projektben szerepel. Ezen kívül Gerla településrészen is épül kerékpárút, valamint a Lencsési úton felújítást is terveznek - ahogy a Ligeti soron is.
"A Modern Városok Program keretében a Wenckheim turista- és kerékpárút kialakítása" című projekt részét képező Kerekegyházi út - Kígyósi út részt ugyan 426 millió forintosra tervezték, végül a kormánykedvenc Szijj Lászlóhoz köthető Hódút Kft. nyerte meg, 478 milliós ajánlattal. Ezért a pénzért 855 méter mezőgazdasági út épül a Kerekegyházi utcán, 970 méter a Kígyósi úton, 937 méter a kétegyházi úton, de lesz új csatorna és kerékpárút felújítás a Bartók Béla úton.
Szintén a Hódút viszi a tervezett 512 millió helyett 592 millióért a Lencsési úti kerékpárút építést, ebben elbontják a meglévő kerékpárutat, majd kétirányú utat építenek 773 méteren, a 3,2 kilométer hosszú külterületi szakaszon szintén kétirányú kerékpárút lesz. Felújítanak 2,1 kilométernyi kerékpárutat.
Ki más, mint a Hódút viheti a "A Modern Városok Program keretében megvalósuló "Békéscsaba meglévő iparterületeinek kiszolgálása komplex infrastrukturális fejlesztésekkel" elnevezésű részt, a tervezett 109,5 millió helyett 168,3 millióért. Ennyi pénzért átépítik a kerékpárutat a Széna utcától a Mezőmegyeri vasúti gyalogos aluljáróig, (a meglévő terv szerinti 0+000 - 2+215.04 szelvények közötti szakasz). És még egy pici felújítás is belefért, a Dobozi út - Gém utca környékén - 130 millió helyett 215 millióért. Az átjáró építés is a Hódútnál landolt: 18 helyett 21,8 millióért.
A Szijj László féle Hódút Kft. az 1,5 milliárdos közbeszerzésből 1,475 milliárd forintot hozott el, így pár részre nem is maradt fedezet. A közbeszerzési értesítő szerint a 2. és 4. rész eredménytelenségének indoka, hogy a legkedvezőbb ajánlat 110 millió forint volt, ami meghaladta a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (83,4 millió forint volt), míg a második részre 337 milliót szántak, de a legolcsóbb ajánlat is 395 milliós volt.
A többi esetben nem volt gond, hogy a Hódút a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatokat adott.
A Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (Hódút Kft.) a Duna csoport tagja a Magyar Vakond és a Duna Aszfalt mellett, amely Szíjj László érdekeltségébe tartozik. (A Hódút tulajdonosa a Hódút Vagyonkezelő Kft., amely a Hódmezővásárhelyi Útépitő Kft és a Magyar Vakond Út és Építőipari Kft. része. Utóbbi tulajdonosa a Szíjj László féle Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft.)
A Duna Aszfalt - amely saját bevallás szerint is a magyar építőipari piac egyik legjelentősebb szereplője - rendre nyeri a nagy összegű állami beruházásokat. Ezzel együtt a Hódutat sem kell félteni. Kötöttek már keretszerződést 27 milliárd forint értékben (egy gazdasági csoportosulás tagjaként) a debreceni önkormányzattal, de a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel is (szintén más cégekkel közösen).
A Kft. éves forgalma 39,7 milliárd forint volt 2017-ben, amely 2018-ra 68,5 milliárdra nőtt 2,9 milliárdos adózott eredmény mellett. Tavaly a cég 58 milliárdos éves nettó árbevételt ért el, adózott eredménye viszont a duplája: 5,8 milliárd forint volt.
Százmilliárdos útépítési megbízást nyert Mészáros Lőrinc üzlettársának cége
A Hódút Kft. és a Duna Aszfalt Kft. építi az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszának két részét. Hirdetés A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. 2016 május végén írt ki nyílt közbeszerzést az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt-Kondoros közötti szakaszának kivitelezésére, az eljárás eredménye pedig január 14-én jelent meg az uniós értesítőben.
A negyedik leggazdagabb
Szíjj Lászlóról tavaly írtuk meg, hogyan lett néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Szíjj a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, számos vállalkozásban érdekelt, van egy hatalmas villája a Gellért-hegyen, nyáron lefotóztuk az Adrián egy luxusjacht fedélzetén, majd a ferihegyi repülőtéren, amikor egy osztrák luxusrepülőgép éppen Dubajból tért vissza.
A Forbes összeállítása szerint Szíjj tavaly a negyedik leggazdagabb magyar volt, köszönhetően a Duna Aszfalt sikereinek, valamint a tőzsdére vitt MKB miatt.
Tiszakécskétől Bulgárián át Dubajig: így lett Szíjj László a NER egyik legfontosabb üzletembere
Néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Mára Szíjj László a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, az érdekeltségébe tartozik az MKB Bank harmada és a Közgép is, Mészáros Lőrinccel pedig egy bulgáriai építőcéget alapított.
Segesvári Csaba
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | Milliárdos megbízást kapott a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Hódút Kft. Békéscsabán | Nettó 1,48 milliárd forintos keretszerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kormányközeli Hódút Kft.-vel. A cég úgy vitte el a legtöbb pénz | null | 1 | https://atlatszo.hu/2020/07/10/milliardos-megbizast-kapott-a-szijj-laszlo-erdekeltsegebe-tartozo-hodut-kft-bekescsaban/ | 2020-07-10 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Elköltözött eddigi szállásáról a pénteken kezdődő dél-afrikai labdarúgó-világbajnokságon résztvevő ghánai válogatott, mert a hotel nem tudta megoldani a gárda technikai problémáit.
Randy Abbey, az afrikai együttes szóvivője szerdán azt mondta, hogy a csapat a pretoriai Roode Vallei szállodából a fényűző Sun City hotelbe utazik, amely az ország északnyugati tartományában, Rustenburgban, Johannesburgtól 120 km-re található.
“A részletekről nem szeretnék beszámolni, de a futballistáink és a szakmai stáb többi tagja egyetértett abban, hogy muszáj elköltöznünk" – fogalmazott Abbey.
A ghánaiak vasárnap lépnek először pályára, Pretoriában a szerbek ellen, majd Németországgal és Ausztráliával találkoznak.
MTI | Elköltöztek a ghánaiak | Elköltözött eddigi szállásáról a pénteken kezdődő dél-afrikai labdarúgó-világbajnokságon résztvevő ghánai válogatott, mert a hotel nem tudta megoldani a gárda technikai problémáit. | [
"foci-vb 2010"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2010/06/09/elkoltoztek_ghanaiak | 2010-06-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
"Magyarországra káros, az országot és a magyar állami intézményeket stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet végez a Transparency International Magyarország Alapítvány" - erre jutott a Szuverenitásvédelmi Hivatal június közepén indult " egyedi, átfogó jellegű vizsgálata". A Hivatal közleménye szerint a vizsgálat lezárásaként megállapították: a Transparency "finanszírozásának, tevékenységének és kapcsolati hálójának áttekintése alátámasztja, hogy a vizsgált szervezet egy több mint harminc éve működő globális lobbihálózat részeként, a hálózat mögött meghúzódó nagyhatalmi érdekek mentén fejti ki politikai nyomásgyakorló tevékenységét".
A hivatal szerint a Transparency mögött meghúzódó nemzetközi hálózat által tematizált átláthatóság és korrupcióellenesség fogalmai nem a közélet tisztaságát, a piaci résztvevők közötti kiegyenlített versenyt szolgálják, hanem
az amerikai gazdasági és politikai érdekek érvényesítésének fegyverei.
Ezt a kitételt talán a hivatal kutatóintézetének volt III/III-as vezetője, Horváth József találta egy előző íróasztalában magával vitt Szabad Népből.
Ráadásul a jelentés szerint ezek kisajátításával "Magyarországra káros, Magyarországot és a magyar állami intézményeket stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet" fejtenek ki. Például foglalkoznak azzal - ezeket a példákat a szuverenitásvédelminek nevezett nem említi -, hogy
"A kormánypárti médiának a valóság már nem szempont, az egyetlen cél a regnáló kormányoldal hatalomban tartása", hogy
Nem titkolható tovább, kik a több száz milliárd forintnyi közpénzt elnyelő magántőkealapok tulajdonosai, illetve
a TI feljelentése alapján nyomoz az Európai Ügyészség a lombkoronasétányok ügyében.
A három és fél hónap alatt lezavart vizsgálat szerint "a Transparency International (TI) nevű hálózatot az Amerikai Egyesült Államok érdekeit képviselő Világbank hozta létre", annak magyar szervezete "külföldi állami finanszírozás bevonásával végzi tevékenységét". A szervezetet működtető nemzetközi hálózat fő finanszírozói között szerepel a közleményükben "a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány is".
A jelentés szerint a TI "fő fegyvere a berlini központban készülő korrupcióérzékelési index, amelyet a TI-t finanszírozó és/vagy vele együttműködő szervezetek, illetve maga a TI is képes érdekei szerint manipulálni". A hivatal szerint ez az index és annak felhasználása "a dezinformáció minden formai kellékével rendelkezik, dezinformációnak tekinthető, mivel alkalmas arra, hogy valótlan állításokat igaznak tüntessen fel".
A Transparency a hivatal szerint ennek a felmérésnek a kommunikációjával "próbálja Magyarországot és a magyar államigazgatási szerveket rossz színben feltüntetni. A szervezet az Európai Bizottságnak készített, dezinformációt tartalmazó árnyékjelentéseivel valódi politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz Magyarországnak". | A Szuverenitásvédelmi Hivatal alaposan megvizsgálta a dolgokat, és arra jutott, hogy a Transparency káros, stigmatizál és dezinformál | Nem is beszélve az amerikai gazdasági és politikai érdekek érvényesítéséről. A korrupcióérzékelési index nagyon fájt Lánczi Tamáséknak. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/14/a-szuverenitasvedelmi-hivatal-alaposan-megvizsgalta-a-dolgokat-es-arra-jutott-hogy-a-transparency-karos-stigmatizal-es-dezinformal | null | true | null | null | 444 |
Idén Településfejlesztési díjjal is elismerték a Fejér vármegyében, a Balaton-parttól negyedórányi autóútra található Enyingen több ütemben átadott Zöld Város fejlesztést. Az évtizedekkel ezelőtt kiépített 65-ös úttal korábban sajnálatosan keresztbe vágták a Budapesttől alig egy órányira fekvő település történelmi városrészét, miközben lebontották az impozáns magtárat is a kastély előtti piactérről. A megvalósult városrehabilitációs program célja az volt, hogy visszaadja az identitását, valamint a gazdasági és turisztikai vonzerejét a hetvenes évek modernizációs lendületében urbanisztikailag megcsonkított Enyingnek, írja a DANU egy sajtóközleményben.
A főtértől a Cifra-kerten át egészen az Öreghegyig
A rehabilitációs programot, a pályázatot és a részletes terveket az alapoktól kidolgozó DANU tervezői a történeti városszerkezet helyreállítását célozták meg a városközpont és környéke zöld infrastruktúra hálózatán keresztül. Elsőként az Enying büszkeségének számító klasszicista Batthyány-kastély előtti rendezetlen teret alakították át tényleges főtérré, ahol a négyzetes sávokban elhelyezett zöldfelületekkel és térfalak segítségével kísérelték meg a térbe olvasztani a keresztül haladó 65-ös út vonalát. Mindez kiindulópontja is volt a komplex fejlesztésnek, amely a Cifra-kerten át újra összekötötte a település központját a Cinca-patakkal, ezáltal Enying ikerdombjával, az Öregheggyel is.
"A terv kidolgozásánál kiemelt figyelmet kapott, hogy visszaépítsük Enying történeti karakterét, miközben fenntartható és gazdaságélénkítő is legyen a fejlesztés. Mindenképpen növelni akartuk a város turisztika vonzerejét, és egyúttal bővíteni a helyiek szabadidős lehetőségeit. A több ütemben megvalósult program alatt jelentősen emelkedtek az építőipari költségek, ami miatt többször újra kellett gondolni a Zöld Város projekt egyes részeit. Mégis sikerült létrehozni az eredeti koncepcióban megfogalmazott, térben a lehető legjobban kiterjedő zöldterületek és jó minőségű közösségi terek hálózatát" - hangsúlyozta Kádár Bálint, a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatója.
A Zöld Város program részeként megnyitották és új sétányokkal, valamint parkosítással rehabilitálták a Cifra-kertet. Az új főteret és Cinca-patakot összekötő kivilágított főtengelyt gyalogos és kerékpáros közlekedésre is alkalmassá tették. Az ehhez kapcsolódó, frissen átadott sétányok nyomvonalát a tervezők a park eredeti angolkerti koncepciója szerint jelölték ki, meghagyva az összes nagy fát. A főtengelyről nyílnak a frissen elkészült rekreációs helyszínek, mint a szabadtéri színpad, a felnőtt fitnesz vagy a patakra és az Öreghegyre panorámás kilátást nyújtó parkrész.
Cinca-patak és a Csekonics ház
A Cinca-patak kék infrastruktúrájának fejlesztését egy új tóval és a környezet jelentős rendezésével oldották meg. A használaton kívüli nádas terület helyén kialakított vízfelület, benne madarak költésére alkalmas háborítatlan kis szigettel, új élettel töltötte meg a Cinca völgyét. Emellett a teljes központ átjárhatóságát is biztosították egy gyalogos tengellyel, és egy új közösségi épülettel, amit egy családi ház átalakításával hoztak létre. A Csekonics háznak elnevezett épület a parkkal szintben lévő emeletén ötven fős rendezvények befogadására alkalmas előadótér és melléktér, míg az utcára nyíló földszinten kávézó vagy turisztikai szolgáltató részére iroda és kávézó-tér került kialakításra.
A DANU csapata annyira elkötelezett volt a projekt iránt, hogy két egyedi installációt, a "Panorámpát" és a "Tűzrakót" az iroda saját költségvetéséből, a munkatársak önkéntes segítségével valósították meg - tette hozzá Dávida Eszter építészmérnök, urbanista, a DANU ügyvezetője. A Panorámpa egymagában játszó- és találkozóhelyként, pihenőként és kilátópontként is működik. A Cifra-kert hátsókertekkel eddig elzárt alsó részén állították fel a Tűzrakót, amelynek végleges alakja parametrikus tervezés eredménye. Az egymásra támaszkodó gerenda darabok mérete felfelé csökken és körben elcsavarodik, ezzel is szimbolizálva a tűz játékát. A két installáció nemzetközi elismerést is szerzett, 2023-ban elnyerte a BIG SEE Wood Design Award díját város és közösség kategóriában.
A New European Bauhaus magyar példatárába és a Műcsarnokban a III. Építészeti Nemzeti Szalon tárlatába is beválogatott projektet Dávida Eszter, Kádár Bálint és Szemerey Samu generál tervezőként irányította. Miklós Balázs és Rab Judit az urbanisztikai, Kacskó Dóra a tájépítészeti feladatokért felelt. Hedari Dániel, Klaniczay János és Vajda Zoltán építész tervezőként segítették a rehabilitációs program megvalósulását. A Panorámpa és a Tűzrakó az Opinion Builders csapatával együttműködve jött létre.
Forrás: DANU | A DANU tervei alapján újult meg Enying | Összesen 570 millió forint uniós támogatásból újult meg a Balaton-környéki Enying városa a Zöld Város program keretében. A DANU mérnök, tervező és tanácsadó iroda által kidolgozott komplex rehabilitációs projektben a Batthyány-kastély előtti főtértől a Cinca-patak völgyéig helyreállították a történeti városszerkezetet. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/a-danu-tervei-alapjan-ujult-meg-enying | null | true | null | null | építészfórum |
Ráadásul aznap lesz a kulturális örökség napja, egy szakszervezeti felvonulás és több klímavédelmi rendezvény is.
Jelentős rendőri készültség várható szombaton Párizsban a kormányellenes sárgamellényes tüntetők újabb megmozdulásán. A belügyminisztérium és a párizsi prefektúra attól tart, hogy ismét erőszakos események történhetnek a francia fővárosban, ahol a március 16-i zavargások óta nem voltak nagyobb összetűzések, miután a tiltakozók elsősorban a vidéki nagyvárosokban szerveztek megmozdulásokat.
Didier Lallement prefektus pénteken azt közölte, hogy szombaton 7500 rendőrt mozgósítanak Párizsban, és a csendőrség páncélosait és vízágyúit is kivezénylik az utcákra.
A sárgamellényesek 2018 novembere óta tiltakoznak szombatonként Emmanuel Macron és centrista kormánya reformintézkedései ellen. Eleinte még százezreket tudtak utcára szólítani, és a megmozdulások több alkalommal erőszakos összecsapásokba torkolltak a tiltakozók és a biztonsági erők között. Később viszont jóval kevesebben mentek már ki az utcára, most viszont ismét hatalmas megmozdulás várható.
A sárgamellényesek felvonulásával egyidőben az FO szakszervezet is felvonulást szervez a nyugdíjreform ellen, valamint egy klímavédelmi utcai rendezvényt is meghirdettek környezetvédők.
A rendbontásoktól tartva több kulturális intézmény és múzeum bejelentette, hogy nem nyit ki szombaton az európai kulturális örökség napjai alkalmából, a Champs-Elysées sugárúton, a nemzetgyűlésnél, a miniszterelnöki hivatalnál, a Trocadéro téren, az Eiffel-toronynál, a szenátáusnál, a Notre-Dame katedrálisnál, valamint a Vincennes-i és a Boulogne-i parkerdőkben pedig tilos lesz a gyülekezés a sárgamellényesek számára. | Világ: Vízágyúkkal és páncékosokkal várják a sárgamellényesek tüntetését Párizsban | Ráadásul aznap lesz a kulturális örökség napja, egy szakszervezeti felvonulás és több klímavédelmi rendezvény is. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20190920_rendori_keszultseg_Parizs_tuntetes_sargamellenyesek | 2019-09-20 19:07:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A nyolcoldalas, kompromisszumokon alapuló dokumentumot egyedül a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem fogadta el, mert álláspontja szerint a két szervezet közötti kapcsolatot nem sikerült teljes mélységig tisztázni, ehhez ugyanis nem kaptak elegendő információt az alapítvány kuratóriumi elnökétől, Földesi-Szabó Lászlótól.
Mint mondta, a főkurátor magatartása gyengítette a jelentés és a vizsgálat erejét. Közölte: indokolt lett volna újbóli meghallgatása, ám ezt a bizottság január végéig tartó mandátuma már nem tette lehetővé.
A bizottság azt megelőzően fejezte be a munkáját, hogy Földesi-Szabó Lászlót, az alapítvány főkurátorát újból meghallgatta volna. A kuratóriumi elnök a múlt héten, bizottsági meghallgatását követően kért felmentést titoktartási kötelezettsége alól, ám nem tudni, megkapta-e.
Vámmentesség
Az üggyel összefügg, hogy Földesi-Szabó Lászlót csempészéssel és sikkasztással gyanúsítják. A vámosok még áprilisban áfa és vám meg nem fizetése miatt indítottak nyomozást a kuratóriumi elnök és mások ellen. Az eddigi adatok szerint 2005 és 2007 között több mint 170 esetben kezdeményeztek vámmentességet a Távol-Keletről származó konzervekre.
Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke és Tóth Károly szocialista alelnök egyértelműen az mondta, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete az NBH-nak. A jelentésben ugyanakkor az áll, hogy a hivatal "bizonyos műveleti területen végzett munkáját az alapítványon keresztül próbálta leplezni".
Nagy siker
A bizottság elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "óriási fegyvertény" a közösen elfogadott jelentés, amely feladatokat is előír. Így például a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokától azt kéri, hogy annak a vámhivatalnak a működését, ahol 175 alkalommal vámmentesen kezeltek adománynak szánt, majd áruházláncoknak értékesített árukat, vizsgálja meg.
A pénzügyminisztert arra kérték, vizsgálja át az adományozások szabályozását. Demeter Ervin közölte, hogy miután a vám és pénzügyőrség és az NBH együttműködésében rendellenességek vannak, azt kérték az érintett miniszterektől, tegyenek intézkedéseket.
Ködös működés
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől azt kérték, hogy vizsgálat keretében tisztázza az alapítvány és az NBH kapcsolatát, mert az "rendellenesen, célszerűtlenül és ködösen" működött.
Az NBH és az alapítvány közötti kapcsolat egyértelműen "kockázatos" volt. "Ilyen rendezetlenül, szervezetlenül együttműködni (...) kockázatos, nem tartható, tehát ezen változtatni kell" - fogalmazott a bizottság elnöke, hozzátéve: a változtatások "hogyanja" már a miniszterek feladata.
Maszek
Demeter Ervin szerint "az a baj, ha az NBH nem a törvényben biztosított lehetőségekkel végzi a munkáját, hanem (...) maszek titkosszolgálatként". "Az alapítvány képviselői titkosszolgálatosdit játszottak, (...), ez nem rendjén való" - jegyezte meg.
Közölte azt is: meglátása szerint az NBH főigazgatója nem segítette a munkájukat, ezért "ebben az esetben egy vizsgálóbizottság, ha jól végzi a dolgát, kezdeményezi, hogy indítsanak fegyelmi eljárást ellene". Hozzátette: ezt azért nem tették, mert a "másik oldal" ezt nem támogatta volna. Arra hívta fel a figyelmet ezzel összefüggésben, hogy csak azok a megállapítások kerültek be a jelentésbe, amit közösen támogattak.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az NBH és az alapítvány közötti, a jelentésben említett "jelentős összegű szerződés" "pontos tartalmával a bizottság nincs tisztában". A jelentés megállapításai között szerepel az is: a Legfőbb Ügyészség szerint a szervezet kiemelkedően közhasznú jogállása megalapozatlan volt. | Valami kapcsolat volt az NBH és az Egy-Másért között | Közös jelentés elfogadásával ért véget az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) közötti kapcsolatot vizsgáló országgyűlési bizottság tevékenysége kedden, a testület záróülésén. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2008/01/29/valami_kapcsolat_volt_nbh/ | 2008-01-29 12:04:00 | true | null | null | 24.hu |
Kavicsbánya nyílhat Alsónémedi és Dunaharaszti szélén, az ott lakók házától alig 150 méterre. A helyiek a tervek szerint reggel 6-tól este 10-ig hallgathatják majd a kavicstermeléssel járó zajokat.
A Házon kívül stábja először Taksonyban nézte meg a cég jelenleg működő kavicsbányáját. Ott olyan hangzavar fogadta őket, hogy interjút is alig lehetett készíteni a teherautók zajától.
„A tervekben az szerepel, hogy körülbelül 40-50 teherautó hagyná el a területet egy nap” – szemléltette a helyiekre váró állapotokat egy ott lakó, Ábrahám Eszter.
Maga az ötlet is a józan ész ellen van
– ezt már Izsák Orsolya mondta, aki az orvosok javaslatára, gyerekei asztmája miatt költözött Alsónémedibe, az erdő mellé 2008-ban Budapest belvárosából.
A falu végén lévő ház az övék, akkor még valóban az erdő szélén állt. A fákat azonban februárban elkezdték kivágni, így tudták meg, hogy hamarosan sóderbánya nyílik.
A bánya területének nagysága 200 ezer négyzetméter, évente negyedmillió köbméter kavicsot termelnének ki, és naponta 1800 köbmétert szállítanának el teherautókkal, hét éven át. És bár az alsónémedi lakóparkban lakókhoz van közel, a terület Dunaharasztihoz tartozik.
„A dunaharaszti önkormányzat nem is engedi elvi szinten sem ennek a bányának a működését. Hogy történhet meg, hogy egy rendeletet nem vesz figyelembe a kormányhivatal?” – tette fel a kérdést Izsák Orsolya.
Itt a falu annyira fel van háborodva… Egy emberként álltak fel, mert itt azért a többség mezőgazdaságból él
– fűzte hozzá.
A Gerulus Kft. megkapta a sóderbánya nyitásához szükséges környezetvédelmi engedélyt. A kormányhivatal a Házon kívül megkeresésére azt írta, az ő engedélyükön túl bányászati engedélyre és önkormányzati hozzájárulásra is szükség van.
A dunaharaszti önkormányzat a bíróságon támadta meg a környezetvédelmi engedélyt kiadó kormányhivatalt. A perben neves környezetvédelmi szakembereket bíztak meg azzal, hogy igazolják a bányák súlyos környezetkárosító hatását.
Dunaharaszti polgármestere szerint a két szakértői vélemény között „ég és föld” a különbség.
Szalay László azt mondta, a környék már így is „olyan, mint az ementáli sajt”, tele van bányatavakkal. Ha megnyílhatna az új bánya, akkor a kitermelés végeztével ez a terület is egy újabb 120 ezer négyzetméteres bányató lenne, amit egyrészt itt már senki nem akar, másrészt nehezíti a környékbeli gazdák öntözési lehetőségeit.
„Már a jelenlegi helyzet sem rózsás, és egy ilyen tevékenység tovább rontana rajta” – fogalmazott Dunaharaszti polgármestere.
„Nagy vízfelület alakul ki, ami párolog, és ez a párolgás egyszerűen elszívja a többi vizet a talajból. Mivel ez egy sóderes terület, a többi területről, ami akár kilométerekkel arrébb van, elszívja a talajvizet, és ez okozza például azt, hogy kiszáradnak a kutak. Nem tudnak öntözni, a fákra, a növényekre, mindenre hatással van” – magyarázta.
Koltai László is 150 méterre lakik a leendő bányától. Budapest IX. kerületében élt korábban, a csendért és tiszta levegőért költözött vidékre négy évvel ezelőtt. Ez azonban most veszni látszik.
Valószínűsíteni lehet, hogy itt rengeteg lesz a por. Ebbe beletartozik a PM10-es is (szálló por – szerk.), amit az emberi légzőrendszer nem tud kiszűrni, így az egészségre még súlyosabb gondokat okozhat
Az alsónémedi lakos végigolvasta a 85 oldalas környezetvédelmi tanulmányt, amiben például a zajvédelmi hatásterületet 77 méterben határozták meg. Szerinte azonban nem vizsgálták, hogy milyen lesz a zaj, amikor kiszedik a kavicsot, amikor osztályozzák vagy szállítják azokat.
És valóban: a 45. oldal alján ott a következtetés, miszerint „zajvédelmi szempontból a bánya üzemeltetése nem okoz jelentős környezetterhelést”. Sőt, a hivatal szakértői szerint „a belső szállítás sem lépi túl a zajhatárértéket, ami nappal lakott területen 50 decibel”. | "Olyan zaj lesz, ami az ott élők nyugalmát teljesen megszünteti" - a kormányhivatal szerint rendben van, hogy 150 méterre a lakóházaktól nyílik sóderbánya | A csendért és a tiszta levegőért költöztek az erdő mellé, de nem számítottak rá, hogy évek múlva kavicsbánya nyílhat a szomszédjukban. Az Alsónémedi és Dunaharaszti szélén élők zajszennyezéstől, környezetkárósítástól és rengeteg portól tartanak. A cég szerint viszont a jogszerűen jártak el, a sóderbánya működtetéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyt megkapták. A két önkormányzat most perel. | null | 1 | https://rtl.hu/hazon-kivul/2023/04/26/alsonemedi-dunaharaszti-kavicsbanya-soderbanya-zajszennyezes-kornyezetvedelem | 2023-04-26 11:19:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Meghallottuk a vasúttársaságok kérését: a szektor versenyképességi nehézségeinek enyhítése céljából csökkenteni fogjuk a vasúti pályadíjakat. A terv feletti használat során a MÁV ingyenesen fogja biztosítani a pályahasználatot a társaságok számára - közölte Facebook-oldalán Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter szerint ugyanis helyzetbe akarják hozni a vasúti árufuvarozást, mert az az utóbbi években - ismerte el a tárcavezető - piaci részesedést veszített a közúti szállítmányozással szemben.
- A pályadíjcsökkentés pontos mértékét a MÁV a következő hónapokban dolgozza ki, ami érezhető tehercsökkenést eredményez majd - ígérte Lázár János, aki szerint a közlekedés a feltétele annak, hogy az ipar, a szolgáltatás, és valamennyi szektor versenyképes legyen.
A miniszter hozzátette, hogy Európa, de elsősorban Magyarország versenyképességét növelni kell, és a tranzitforgalom megerősítése az egyik fontos feltétele annak, hogy Magyarország kulcsállammá váljon a térségben. Megismételte, hogy "a vasúti áruszállítás nem szenvedhet hátrányt a közúti fuvarozással szemben".
Óriási a baj a hazai vasúti áruszállításban, képtelenség a mai kapacitások mellett több árut kötött pályán továbbítani
A Népszava korábban beszámolt arról, hogy nem csupán a közúti fuvarozás versenyelőnyével van nagy baj, hanem a Magyarországra települt autógyártók is panaszkodtak arra, hogy a vasúti árufuvarozás már most infrastrukturális korlátokba ütközik, a közlekedési szakemberek szerint sürgős vasúti fejlesztések nélkül nem tudja majd kiszolgálni az új autóipari- és akkumulátorgyárakat.
Lázár János megígérte, hogy ezután kevesebbet fognak késni a vonatok, uniós bankhitelből látna hozzá a lepusztult vasúti pályák felújításánakBefutott a lázári ígéretvonat, miután nyáron összeomlott a vasúti közlekedés, de most 400 milliárddal kevesebbről szólAz M76-os építése a túlfejlesztés iskolapéldája | Lázár János: Csökkentjük az áruszállítás vasúti pályadíjait, terven felül pedig még ingyenes is lesz | Az építési és közlekedési minisztert ráébresztették a cégek, hogy túltolták a közútfejlesztést, csakhogy a vasút előtérbe helyezése jelenleg infrastrukturális akadályokba ütközik. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3252661_mav-lazar-janos-aruszallitas-vasuti-palyadijak-csokkentes-versenykepesseg | null | true | null | null | Népszava |
A diktátor című darabot játszották vasárnap este a Vígszínházban. Olvasónk, Attila beszámolója szerint az előadás végén egy transzparenst tartottak fel a nézők, amelyen az állt:
TÁVOL MARADNI IS POLITIKA, ENIKŐ!
Mindez reakció volt arra, hogy Eszenyi Enikő a minap közölte: azért nem vett részt a hétfői tüntetésen, mert meggyőződése, hogy mindent szakmai úton kell elintézni, itt pedig a diskurzus politikai térbe került. A Vígszínház igazgatója a szerdán megszavazott új kulturális törvénnyel kapcsolatban közölte: a megfelelő szakemberek bevonásával elemzik a kialakult helyzetet.
"Egy ügyelő próbált intézkedni, de nem járt sikerrel. Reakció se a nézők, sem a színészek részéről nem igazán volt", írta olvasónk, akitől egy képet is kaptunk az esetről.
Frissítés: Egy másik olvasónk, aki szintén jelen volt, viszont már azt írta, vélhetően nem nézők, vagy nem az első sorban ülők tüntettek így, hanem olyanok, akik az előadás végén rohantak be a nézőtérre. Eszenyi Enikő maga pedig jelen volt, és meg is tapsolta az előadást, így a véleményt nyilvánító nézőkkel is szembesült. | Mindeközben - Távol maradni is politika, Enikő! - Performansz a Vígszínház előadásán | MindeközbenA diktátor című darabot játszották vasárnap este a Vígszínházban. Olvasónk, Attila beszámolója szerint az előadás végén ... | [
"mindeközben",
"percről percre",
"világmindenség",
"univerzum"
] | 0 | https://index.hu/mindekozben/poszt/2019/12/15/tavol_maradni_is_politika_eniko_-_performansz_a_vigszinhaz_eloadasan | 2019-12-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
"A szövetség történetének egyik legfontosabb ülésére kerül most sor. Döntő csúcstalálkozó a döntő pillanatban, a biztonsági környezet drámaian megváltozott" - így értékelte az észak-atlanti szövetség kétnapos walesi csúcstalálkozóját a szervezet hónap végén leköszönő főtitkára Anders Fogh Rasmussen, aki azt mondta, Oroszország támadást intézett Ukrajna ellen. A kihívások között említette az úgynevezett Iszlám Állam megjelenését is.
"Ez a csúcs meghatározza a NATO jövőjét" - mondta a főtitkár, hozzátéve, hogy fontos helyen szerepel a tagországok katonai kiadásainak kérdése, a mostani ülésen - mint állította - megfordítják a katonai kiadások csökkenő trendjét. A dél-walesi Newportban a NATO-országok állam-, és kormányfői elsősorban az Ukrajnával szembeni agresszív orosz magatartásra adandó nyugati válaszról, valamint a szövetség jövőjéről tárgyalnak, egyebek közt az év végén befejeződő afganisztáni ISAF misszió utáni teendőkről. Az ülésen a vezetők találkoznak Petro Porosenko ukrán elnökkel is, a NATO Ukrajna-bizottság ülésén. Kiemelt helyen szerepel az iraki biztonsági helyzet is.
A házigazda brit miniszterelnök, David Cameron nem zárta ki annak lehetőségét, hogy London katonai akciót indít az Iszlám Állam ellen.
"A mostani csúcson a tagországok vezetői egyebek közt arról egyeztetnek, milyen segítséget nyújtsanak az iszlám szélsőségesek által veszélyeztetett országoknak, például Jordánia fegyveres erejének, hogy Amman saját területe és országa lakóinak biztonságát szavatolni tudja" - mondta David Cameron a CNN-nek nyilatkozva.
A brit kormányfő Barack Obama amerikai elnökkel közös jegyzett cikkében, ami az ülés kezdetén a The Timesban jelent meg azt írja, a két nemzet szembeszáll a szélsőséges csoporttal, a két amerikai újságíró brutális kivégzésére utalva közölték, egyik országot sem tudják megfélemlíteni barbár gyilkosok.
Hanganyag: Király István Dániel
Kapcsolódó hanganyagok Hanganyag Meghallgatom | Ez a csúcs meghatározza a NATO jövőjét | Az orosz-ukrán konfliktus, az Iszlám állam elleni fellépés és az afganisztáni ISAF misszió utáni időszak is szerepel a NATO csütörtökön kezdődött kétnapos csúcstalálkozójának témai között. | [
"külföld"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2014/09/04/ez_a_csucs_meghatarozza_a_nato_jovojet-664023 | 2014-09-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Újabb, az 1879-es nagyárvíz utáni évtizedekben épült házat bontanak Szegeden, ezúttal a turisztikai szempontból is jelentős Szent István téren. A ház helyére egy többszintes, vegyes társas- és irodaház épül a tervek szerint.
A Szent István téri, egyébként külsőleg jó állapotúnak tűnő házról még 2021 nyarán terjedt el az egyik helyi, várostörténeti tematikájú közösségi oldalon, hogy lebontják. Ezen pletykákra az épület tulajdonosa akkor még úgy reagált, hogy semmi konkrét tervük nincs, amelyben bontás is szerepel. Csakhogy a kommentek szerint épp abban az időszakban hagyták jóvá a városi tervtanácson - ahol a Szegeden található építkezések terveit véleményezik a szakemberek -, hogy mi épülhet mégis a helyére, vagyis bontásáról már 2021 nyaránál korábban is szó lehetett.
A sarki épületet egészen a mai napig aztán nem is tüntették el, az ott lévő, egyébként az épület tulajdonosához tartozó autóalkatrész-bolt a Google Maps szerint idén nyáron is nyitva volt még, sőt, a cím az Autó Centrál oldalán most is szerepel mint elérhetőség. Valószínűleg kivárt a befektető vele, úgy tűnik viszont, hogy ha más nem is, a BYD érkezése és a szegedi ingatlanpiac élénkülése megadta a kezdőlökést mára.
Az építésügyi portál (ÉTDR) egy ideje már megszüntetett, nyilvános dokumentumtárából 2022 decemberi tervek voltak elérhetőek. Eszerint az egyemeletes, valamennyire díszes, de nem különösebben meghatározó épület helyére egy ötszintes - földszint, három emelet és tetőtér - társasház épül majd, mely burkolata bézs és homokszínű lesz.
A külső borítás anyaga szálcement lesz, ami talán minőségibb hatású és tartósabb, mint a gyakran használt nemesvakolat. A műanyag nyílászárók is sötét, antracit színűek lesznek a tervek alapján, ám a homlokzat semmiképp nem lesz homogén, üvegkorlátos erkélyek sokasága fogja azt megtörni.
A ház formavilága szögletes, a sarki részen nem lesz 90 fokos törés a tetőszerkezetben, mint a most elbontott épületnél. A tető nem bádoggal lesz fedve, a tervek szerint antracit színű betoncserepet helyeznek rá. A telek eddig kihasználatlan része is be lesz építve, a garázsbejáró pedig az Imre utca felől épül meg.
Az új épület így felnő a Szent István téri épületek tömegéhez, és bár akkora azért nem lesz, mint az átellenes sarkot birtokló hétemeletes panelépület, a szomszédjait túlnőheti majd több mint 17 méteres várható magasságával. Méretei ellenére csak 5 lakást terveztek bele, de emellett lesz két iroda-, valamint egy üzlethelyiség is.
A Szent István tér bár az itt található szecessziós és más stílusú, különleges régi épületek, valamint a tér közepén magasodó századfordulós vasbeton víztorony miatt turisztikailag kiemelt része a belvárosnak, az épületek védettsége szempontjából már nem az. Nem számít "műemléki védettségű területek" besorolásúnak sem, így elviekben hacsak nem különleges az épület maga, le lehet azt bontani.
Ilyen területből egyébként három található Szegeden: a belváros Kiskörúton belüli teljes területe, a felsővárosi Szent Miklós Plébánia környéke, illetve az alsóvárosi Mátyás tér és az azt környező néhány utca. Érdekes, hogy míg ezek távolabb is esnek a szigorúan vett belvárostól, nagyobb védelmet élevnek, mint a város egyik jelképének számító öreg szecessziós víztorony környezete.
Ahogy a Moszkvai körút-Nemes Takács utcai sarkán lebontott ház esetében, úgy itt is felmerül, hogy tényleg bontásra érdemes volt-e a telken lévő régi épület. Műemléki besorolása nem volt, tehát jogilag bontható, egyes városvédők viszont értékesnek tartják, tartották, főleg látszólagos jó állapota miatt. Kompromisszumos megoldást jelenthetett volna a faszádizmus, vagyis a régi homlokzat meghagyása, de ellentétben a Moszkvai körúti sarki házzal, itt tervek sem születtek ilyenről. A problémakörről kicsit bővebben is írtunk korábbi cikkünkben. | Történelmi épület tűnik el Szeged belvárosából: társasház váltja a Szent István téri házat | Egy az 1879-es árvíz utáni évtizedekben épült házat bontanak le, hogy helyére egy ötszintes társas- és irodaház kerüljön. A műemléki védettség hiánya miatt az épület lebontása jogilag engedélyezett volt, bár a helyi közösség egy része szívesen megtartotta volna. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-10-05/tortenelmi-epulet-tunik-el-szeged-belvarosabol-tarsashaz-valtja-a-szent-istvan-teri-hazat/66fd9ed047d3c037265dd508 | null | true | null | null | szegeder.hu |
Nem marad munka nélkül az országgyűlési mandátumát elveszítő Fekete-Győr András, akit a bíróság múlt héten jogerősen elítélt , amiért 2018-ban egy tüntetésen rendőröket dobott meg füstgránáttal.
Az ítélet után a Momentum korábbi elnöke közölte: a párt alapítványának elnökeként folytatja kormánybuktató munkáját, mégpedig a varsói modell importálásával . A Tűzfalcsoport górcső alá vette az Indítsuk be Magyarországot Alapítványt, és
nem meglepő módon külföldi támogatókra, megemelt alkalmazotti létszámra, valamint kifizetésekre bukkantak.
Az alapítvány 2023-as beszámolójából többek között kiderült, hogy 2022-ről 2023-ra két főről tizenkettőre nőtt az alkalmazotti létszáma.
A központi költségvetésből 193 millió forintot kaptak, a magyar adófizetőktől. És meglepő módon ebből 90 millió forintot "személyi jellegű ráfordításként" számoltak el. Ebből a vezető tisztségviselők kilencmillió forintnyi összeget kaptak, ami az előző évben "csak" hatmillió forint volt. Az éves beszámolóban van egy táblázat a "ráfordításokról", amely jól illusztrálja, hogy a momentumosok nem szűkmarkúak magukkal, ha az állami pénzeket kell elkölteni.
Jól látható a majdnem 400 százalékos növekmény, ami a személyi jellegű ráfordításokat illeti
- olvasható a Tűzfalcsoport elemzésében. Mint írták, az alapítvány weboldalán található egy szekció, ahol részben megismerhető, kik támogatják a Momentum alapítványát.
Nem meglepő módon holland és német cégek, valamint alapítványok is szerepelnek a listán.
Ilyen például a holland Mraf van Eeuwijk, MW DJC Meenhors, amely ezer euróval járult hozzá, valamint a szintén holland De Haya van Somerenstichting, amely kilencezer eurós támogatást adott. Emellett a német Friedrich Naumann Stiftung für die Freiheitis szerepel a támogatók között 6500 eurós adományával - olvasható az elemzésben.
? Fekete-Győr Andrásnak zsíros állása lesz a külföldről is megtolt pártalapítványnál
Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom korábbi elnöke ellen 2022-ben bírósági eljárás indult a 2018-as tüntetések kapcsán. Az ellene felhozott vádak között szerepelt, hogy rendőröket dobott... pic.twitter.com/FcCr2CUEZd
Borítókép: Fekete-Győr András a Kossuth téren (Forrás: Facebook) | Külföldi támogatásokkal kitömött alapítvány élén váltana kormányt Fekete-Győr András | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/kulfoldi-tamogatasokkal-kitomott-alapitvany-elen-valtana-kormanyt-fekete-gyor-andras | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Honvédelmi Minisztérium eredetileg öt helikoptert akart felújíttatni 3 milliárd forintért, de az oroszok csak négyet pofoznak ki közel 4 milliárdért.
Július közepén az Origo írta meg elsőként, hogy a Rosztek orosz állami konszern helikoptergyártásra és -felújításra szakosodott vállalata, a Vertoljoti Rosszii nyerte a magyar helikoptendert, így ez a cég fogja felújítani a Magyar Honvédség Mi-17-es szállítóhelikoptereit.
A Honvédelmi Minisztérium az MTI-nek megerősítette a hírt, a részletekről pedig annyit közöltek, hogy az eredetileg tervezett öt gép helyett csak négyet újítanak fel az oroszok a Novoszibirszki Légijármű Javító Üzemben, közel 4 milliárd forintért.
A Honvédelmi Minisztérium Beszerzési Hivatala február 10-én írt ki tárgyalásos közbeszerzést az öt darab Mi-17-es helikopter ipari nagyfelújítására mindössze 4 hetes ajánlattételi határidővel, a pályázóknak ugyanis március 11-ig kellett ajánlatot tenniük. A kiírás szerint május végén már kezdődött is volna a munka, ami 2017. november végéig tart.
Augusztus elején megjelent az EU-s közbeszerzési értesítőben a tender eredménye, amiből kiderül, hogy valóban a Vertoljoti Rossziji kapta a megbízást. Az orosz cég volt az egyedüli ajánlattevő, így verseny egyáltalán nem volt az eljárás során.
Az eredményközlőből kiderül az is, hogy a Honvédelmi Minisztérium eredetileg 3,14 milliárdot tervezett költeni öt Mi-17-es helikopter felújítására, de végül közel egymilliárd forinttal többre szerződtek az oroszokkal. A teljes költség ugyanis 12,68 millió euró, ami 300 forintos árfolyamon átszámolna mintegy 3,8 milliárd forint.
Ennek fényében érdekes Igor Csecsikov, a Vertoljoti Rossziji igazgatóhelyettesének júliusi nyilatkozata, miszerint a szerződést „mindkét fél számára vonzó feltételekkel kötötték”.
Az is különös, hogy a hirdetmény szerint július 7-én írta alá a szerződést a HM az orosz vállalattal, ám ugyanezen a napon Simicskó István honvédelmi miniszter azt válaszolta az MSZP-s Demeter Márta által feltett írásbeli kérdésre, hogy „A Mi-17-es szállítóhelikopterek nagyjavítására kiírt beszerzési eljárás még nem zárult le.” | Darabonként közel egymilliárd forintért, és csak négy helikoptert újítanak fel az oroszok | A Honvédelmi Minisztérium eredetileg öt helikoptert akart felújíttatni 3 milliárd forintért, de az oroszok csak négyet pofoznak ki közel 4 milliárdért. & | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/08/08/darabonkent-kozel-egymilliard-forintert-es-csak-negy-helikoptert-ujitanak-fel-az-oroszok/ | 2016-08-08 10:44:33 | true | null | null | atlatszo.hu |
Bár a koronavírus-járvány az omikronnak köszönhetően még 2022 januárjában is javában tart Magyarországon, egy helyről már biztosan sikerült kiszorítani: a tájékoztató emailekből, amelyeket azoknak küld ki a kormány, akik a vakcinaregisztrációs oldalon adták meg az emailcímüket, kifejezetten azért, hogy járványügyben kapjanak információt.
Már a Vakcinainfó nevű oldal indulásakor, 2020 decemberében is felmerültek adatkezelési aggályok amiatt, hogy a regisztráció során opcionálisan adható adatkezelési felhatalmazás túl tág kereteket ad a kormánynak az emailcímek felhasználására.
Akkor a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Telexnek határozottan azt válaszolta, hogy csak az oltásokkal kapcsolatos információk terjesztésére használja majd a felhatalmazást. De a legutóbb kiküldött emailből már látszik, hogy ez nem igaz.
Nyomokban járványt tartalmazhat
Kedd reggel a privát emailcímemre levelet kaptam a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, de olvasói jelzések alapján már néhány nappal ezelőtt elkezdték tömegesen kiküldeni a „Tudja, melyek a legfontosabb változások 2022-ben?” tárgyú emailt azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek a központ rendelkezik az emailcímével és a kapcsolattartásra adott felhatalmazásával. A levélben az alábbi témakörökről lehet olvasni:
béremelések több ágazatban,
adócsökkentések,
a 13. havi nyugdíj visszahozása és nyugdíjemelés,
jövedelemadó-mentesség a 25 éven aluliaknak,
családi adó-visszatérítés és más családi támogatások,
állami támogatású napelem-telepítési program.
A tételes felsorolás után kettő darab mondatban utal a levél az oltásokra, illetve egyáltalán a járványra: „2022-ben is azért dolgozunk, hogy az oltási programmal visszaszorítsuk a járványt, és eközben működjön és tovább erősödjön az ország. Az a célunk, hogy ezt az erősödést minden magyar ember érezze a saját életében.” Ez azért figyelemre méltó, mert az emailt olyanok is megkapták, akik a címüket és a hozzájárulást az oltási regisztrációkor adták meg, feltehetően abban a hiszemben, hogy csak az oltásról és járványügyi fejleményekről kapnak majd hivatalos tájékoztatást.
Korábban is érkeztek már olyan emailek, amelyek eltávolodtak ettől a konkrét témától, például amikor ilyen emailben buzdítottak a járvány utáni életről szóló nemzeti konzultáció kitöltésére, illetve előfordultak a levelekben a kormány járványkezelési teljesítményét fényező mondatok. De eddig minden alkalommal a járványhoz kapcsolódó témában küldött emailt a kormány. Ez az első alkalom, hogy a tájékoztató levél teljes egészében valami másról szól. (Egyébként új címről is érkezett ez a levél. Az eddigiek feladója az [email protected], a mostanié a [email protected].)
Az önmagában nem szokatlan, hogy a kormány a járványügyi tájékoztatásba a járványtól független sikerpropagandát kever, a hivatalos járványügyi tájékoztató honlap hírei között is rendszeresen felbukkannak ilyenek. Az eddig eltelt 11 januári napon például az adócsökkentésről és a hatásairól több alkalommal, de a gazdaság sikeres újraindításáról, a várható gazdasági növekedésről, a pluszpénzt jelentő gazdasági intézkedésekről, a béremelésekről, az adó-visszatérítésről, a foglalkoztatási rekordról, a minimálbér-emelésről és más juttatások növekedéséről, illetve a hitelmoratóriumról is olvashattunk az elvileg járványügyi híreknek fenntartott oldalon. Ez azonban a kormány szabadon látogatható tájékoztatási felülete, és bár etikai kérdéseket persze felvet az ilyen típusú használata, jogiakat semmiképp. Az emailcímek használatához adott felhatalmazás felhasználásának gyakorlata azonban igen, mert az külön hozzájáruláshoz kötött.
A levél alján kattintással elérhető adatkezelési tájékoztató szerint „Ön azért kapta a hírlevelet, mert a korábbiakban önkéntes hozzájárulását adta ahhoz, hogy e-mail-címét mint személyes adatát (a továbbiakban: személyes adat) Magyarország Kormánya további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje”. Sokak ezt az önkéntes hozzájárulást egyetlen alkalommal, az oltási regisztrációkor adták meg.
Azt ígérték, nem lesz ilyen
A Vakcinainfó adatkezeléséről több mint egy éve, az oldal elindulása után írtunk először. Ahogy az akkori cikkünkben írtuk, a regisztrációkor kétféle dobozt lehet bepipálni. Az első kötelező, de ez rendben is van: azzal adunk felhatalmazást arra, hogy az adataink átkerüljenek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK), és lefolyjon a regisztráció adminisztratív folyamata. Aki csak ezt jelöli be, annak az adatait az azokat begyűjtő Miniszterelnöki Kabinetiroda a továbbítás után törli.
A második doboz szövege így szól: „Hozzájárulok, hogy későbbi kapcsolattartás céljából a megadott kapcsolattartási adataimat visszavonásomig kezeljék az adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint.” A tájékoztató szerint pedig aki továbbra is kapcsolatban kíván maradni Magyarország kormányával, az ennek a második doboznak a bepipálásával „önkéntes hozzájárulását adja, hogy további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából a közölt kapcsolattartási adatait (név, e-mail-cím, telefonszám és amennyiben meg kellett adnia: lakcím) Magyarország Kormánya megbízásából a Miniszterelnöki Kabinetiroda” visszavonásig kezelje. Ekkor az adatok feldolgozásra az Idomsoft Zrt. nevű állami céghez kerülnek, ami egyébként számos kormányzati informatikai szolgáltatásért, például a nemzeti konzultáció IT-kiszolgáló rendszeréért felel. (Illetve a levél aljáról elérhető kormányzati adatkezelési tájékoztató szerint „az adatokkal kapcsolatban szükséges adattisztítási feladatok elvégzésének ideje alatt az Automizy Marketing-technológiai Zártkörűen Működő Részvénytársaság” is megkapja az adatokat.)
A Telexnek 2020 decemberében nyilatkozó adatvédelmi szakértő, Ivanics Krisztina már akkor azt mondta, hogy ez a hozzájárulás túl általános, nem derül ki belőle az adatkezelés pontos célja, és megtévesztő, hogy egy oltásról szóló oldalon ilyen széles körű adatkezelési hozzájárulást kérnek. Elképzelhető, hogy a kormány a szándéka szerint kizárólag vakcinás hírek továbbítására szándékozik használni a megadott adatokat, de jogilag problémás, hogy az adatkezelési tájékoztató szövege egyszerűen nem ezt jelenti, hanem ennél sokkal nagyobb mozgásteret ad.
Akkori cikkünkhöz megkérdeztük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy milyen célra tervezi használni a kormány a begyűjtött adatokat. Bármilyen kommunikációs célra, azaz akár egy jövőbeni nemzeti konzultáció kommunikációjára is felhasználhatók ezek, és ha nem, akkor ezt mi garantálja? A válasz cikkünk megjelenése után érkezett meg, a vonatkozó rész – amelyet az akkori cikkbe is belefrissítettünk – így szólt:
„Az oltásról szóló értesítésig hátralévő időben szeretnénk biztosítani annak lehetőségét, hogy a regisztrálók időközben is értesüljenek a vakcináról szóló hírekről. A második hozzájárulás ennek teremti meg a lehetőségét a szigorú adatvédelmi szabályok betartásával. A járvánnyal kapcsolatos általános tájékoztatási feladatokat az elmúlt hónapokhoz hasonlóan a Miniszterelnöki Kabinetiroda végzi, az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltak ezt tükrözik.”
A mostani cikkünk megjelenése előtt ismét írtunk a Miniszterelnöki Kabinetirodának. Azt kérdeztük, hogy nem tartják-e problémásnak azt, hogy az egy évvel ezelőtti ígéretükkel szemben a járványtól független tájékoztatási célra is felhasználják az emailcímeket; illetve hogy milyen okból változtattak az akkori válaszuk szerinti adatkezelési gyakorlaton. Az alábbi választ küldték:
„A kormány az elmúlt hónapokban számos olyan döntést hozott, amelyek magyarok milliói számára jelentenek jelentős támogatást. Ezek közé tartoznak a béremelések, az adócsökkentések, a visszaépített 13. havi nyugdíj, a fiatalok adómentessége és a családi adóvisszatérítés is. Az említett e-mail a legfontosabb életbe lépő támogatásokról ad átfogó tájékoztatást. A kormány a tájékoztató levelek kiküldésekor minden esetben a szigorú adatvédelmi szabályok alapján jár el. Azok kaphattak ilyen levelet, akik erre felhatalmazást adtak.”
Mindez jogilag helytálló is lehet, de arra nem reagáltak, hogy egy évvel korábban még más álláspontot képviseltek, és épp azért nem tartották problémásnak a széles körű adatkezelési felhatalmazást, mert azt ígérték, hogy csak a járványhírek terjesztésére fogják azt felhasználni.
Lukács László György jobbikos politikusnak is feltűnt a dolog, kedd reggeli Facebook-bejegyzése szerint feljelentést tett az ügyben. Azt a bejegyzésben elkente, hogy nem a regisztrációhoz kötelezően megadott emailcím felhasználásáról, hanem annak önkéntes hozzájáruláson alapuló felhasználásáról van szó. (A regisztrációs oldal egy évvel ezelőtti indulása után volt egy anomália, amely miatt egy ideig csak mindkét doboz bepipálásával lehetett regisztrálni. Ezt akkoriban több olvasónk tapasztalta, és mi magunk is ellenőriztük, de a kérdésünkre a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt állította, nem történt ilyen. Mindenesetre a hibát még akkor javították, azaz valóban önkéntes hozzájárulásról van szó.) | A kormány olyasmire használja az oltási regisztrációkor megadott emailcímeket, amiről megígérte, hogy nem fogja | A Vakcinainfó oldalon az oltásra regisztrálók hozzájárulhattak, hogy az emailcímüket tájékoztatásra is használja a kormány. Már akkor felmerült, hogy a túl általános megfogalmazás a járványtól független célokat sem zárja ki. A kormány akkor a Telexnek azt írta, kizárólag vakcinaügyben fog tájékoztatást küldeni. Most, egy évvel később bizonyosodott be, hogy ez nem igaz. Persze a kormány szerint minden továbbra is jogszerű. | null | 1 | https://telex.hu/koronavirus/2022/01/11/vakcinainfo-oltas-regisztracio-email-cim-adatkezeles-tajekoztato-level-jarvany-propaganda | 2022-01-11 10:48:00 | true | null | null | Telex |
Alig jött ki a rácsok mögül, máris újabb vádat emeltek Újszentiván volt polgármestere ellen. Putnik Lázárt most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és bűncselekményekkel is vádolja a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség, amely az iratokat már el is küldte a Szegedi Törvényszéknek a bírósági tárgyalás lefolytatása miatt. Úgy tudjuk: a vőfélyből lett polgármestert – aki tizenhét évig vezette Újszentivánt – fantomközmunkások foglalkoztatásával is megvádolták.
Egy évet töltött rács mögött előzetes letartóztatásban, majd idén februárban szabadlábra helyezték Putnik Lázárt, akit még 2022 elején – Újszentiván regnáló polgármestereként – bilincsben vittek el a nyomozók. A polgármestert és két társát akkor azzal vádolta meg a nyomozó hatóság, hogy súlyosan túlárazott egy többségében állami forrásból megépülő munkásszállót. A gyanú szerint összesen 222 millió forint vagyoni kárt okoztak az állami költségvetésnek. Az ügyészség akkor azért kezdeményezte a település polgármesterének előzetes letartóztatását, mert fennállt a szökés, elrejtőzés, valamint a tanúk befolyásolásának veszélye. Azonban 2023 februárjában letelt az előzetes letartóztatásban maximálisan eltölthető idő, így Putnik Lázárt kiengedték a rács mögül.
A fantomközmunkások
A Szabad Európa még 2020 októberében tárta fel, hogy többen is csak papíron dolgoztak a település közmunkaprogramjában. Volt, aki a tudtával, volt, aki a tudta nélkül.
A már évek óta Hollandiában élő és dolgozó Rusin Rolandról 2019-ben derült ki, hogy az újszentiváni önkormányzat 2014-ben öt hónapon keresztül foglalkoztatta közmunkásként – csakhogy a férfi mindeközben egy szegedi vendéglátóipari cégnél dolgozott. Mármint a valóságban. Rusin Roland valójában soha nem dolgozott közmunkásként a településen, mint később kiderült, az önkormányzatnál az aláírását is meghamisították.
Lőrincz Gábor viszont tudott róla, hogy közmunkásként dolgozott. Mint korábban lapunknak mondta: valójában két napot húzott le Újszentivánon közfoglalkoztatottként.
„Két napot dolgoztam, kemény két napot, bementem a harmadik nap reggelén, és mondtam a polgármesternek, hogy máshol akarok dolgozni. Azt mondja: hát hogy? Mondom, úgy, hogy el akarok menni, fel akarok mondani. Akkor mondta, hogy ne mondjak fel, mert jól járok, mert lesz egy kis tb-m meg egy kis tüsikém. Ennyi volt. Én nem dolgoztam ott három hónapot, csak papíron”
– mesélte a Szabad Európának még 2020 októberében a férfi, aki azt ugyan nem tudta pontosan megmondani, mi lehet az a tüsike, amire a polgármester gondolt, de szerinte biztosan nem pénz, mert egy fillért sem kapott.
Kerestük a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészséget – ahol jövő hétre ígértek választ kérdéseinkre –, és megerősítették információinkat. Úgy tudjuk, Putnik Lázárt és még négy-öt személyt vádolt meg az ügyészség az újabb ügyben.
Lajstrom
Putnik Lázárnak lassan, de biztosan meggyűlik a baja a hatóságokkal. Még a 2014-es választások előtt tömegével jelentettek be szerb és román fantomlakosokat a településre. Kapta is a voksokat rendesen, olyannyira, hogy simán megnyerte a választást. Csakhogy nyomozás indult a kamulakosok miatt. Az összevont ügyben 2019 nyarán hoztak ítéletet, a férfit pénzbírsággal sújtották választási csalás és közokirat-hamisítás miatt. A bíróság azonban a közügyektől nem tiltotta el, így a 2019-es önkormányzati választáson újrázhatott, és fölényesen nyert is.
Csakhogy a túlárazott munkásszálló ügye véget vetett Putnik Lázár 17 évnyi polgármesteri pályájának: 2017 nyarán kérelmet nyújtott be a kormányhivatalhoz egy munkásszálló megépítésére, sikerrel. Ősszel meg is kapták a 222 millió forint vissza nem térítendő támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól. A projekt teljes bekerülési költsége 371 millió forint volt, amelyhez az önkormányzat 149 millió forintos önrésze is kellett. Csakhogy az ügyészség szerint a munkásszállót túlárazták, annyira, hogy Putnik Lázár és társai összesen 113 millió forintot tüntettek el. A vád szerint a polgármester a saját cége számlájára is utaltatott hetvenmillió forintot. | Bűnszövetség - az újszentiváni szekrényből kieső újabb csontvázak | Újabb vádat emeltek Újszentiván volt polgármestere ellen. Putnik Lázárt most különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel is vádolja a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/bunszovetkezet-az-ujszentivani-szekrenybol-kieso-ujabb-csontvazak/32667927.html | 2023-11-03 23:43:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Jó reggelt, jó hétvégét! Íme, hírlevelünk, ezúttal a hét nagyobb anyagaival.
Wagner úr alkonya
Gengszterfilmbe illő leszámolás történhetett Oroszországban, amivel Putyin egyértelmű jelzést küldött az elégedetlenkedőknek. Az viszont számára is veszélyes lehet később, ha az orosz elit lojális alattvaló helyett túsznak érzi magát. Most megerősíti Putyin rendszerét, ahogy elbánt Prigozsinnal, de hosszabb távon ez még visszaüthet.
Georg Spöttle már a Donbaszból önti a magyar nézőkre az orosz propagandát. Az orosz védelmi minisztérium vitte oda, és riportjaiból olyan alternatív valóság rajzolódik ki, ahol Ukrajna az agresszor, az oroszok csak segítenek. Ennek százéves hagyománya van Oroszországban.
Sok ukrán menekült nem tudja, kihez fordulhat segítségért Magyarországon, de csak nagyon kevesen találkoztak hátrányos megkülönböztetéssel.
Kösz, Alex
Átszervezik a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványokat, csökkentik a szervezet méretét, a civil kezdeményezések helyett a direkt politikai ügyeket, a klímaváltozás elleni harcot akarják támogatni, illetve előtérbe kerül az Egyesült Államok és Afrika.
Klasszik belpol
Illusztráció: Kovács Bendegúz
Augusztus 20-án kamerával a kezünkben kérdeztük a sörözőket, mi a magyarok küldetése. Erre az új kedvenc témájára ismét kitért lendületes tihanyi produkciójában Orbán Viktor. Az MCC Feszt afterén tanúi voltunk, hogy Tucker Carlson elmondja, hazudnak neked. A Tranzit fesztiválról meghallgattuk Gulyás Gergely és Márki-Zay vitáját is. És a Jámbor-Hajnal-Ungár-vitát is végig lehet követni, videón és podcastben, amelyet a mázlista Plankó Gergő vezetett.
Tizedik hónapja veszítenek értékükből a fizetések, a júniusi keresetek alig haladták meg a múlt év végit, de legalább megkezdődött a küzdelem a bíróságokért. Hátha sikerül bedarálni az egyetlen köztestület, mely az elmúlt hat évben sikeresen állt ellen az Orbán-rendszer hatalmi nyomulásának.
Klasszik külpol
A pártszakadás réme fenyegeti a német Linkét. A párt fekete báránya, Sahra Wagenknecht közben már új formáció alapításán gondolkozik, mellyel a szélsőjobboldal szavazóit is megszólítaná.
A nyilvánosságból eltörölve: mit tesz a nőkkel a két éve tartó tálib uralom Afganisztánban?
Fiatalok online
A fiatalokat a telefonok elé ragasztó techcégek ellen indulhat harc az EU-ban. Rövidesen hatályba lép az új uniós törvény, amivel hatalmas bírságokat lehet majd kiszabni a techcégekre, ha nem figyelnek eléggé a fiatal felhasználók mentális egészségére.
Ijesztően rossz az újpesti középiskolások mentális állapota, sokuk élt már át fizikális és szexuális bántalmazást is. Az újpesti önkormányzat programot indított, hogy lelki segítséget nyújtsanak a fiataloknak.
Felnőttek online
Illusztráció: Kiss Bence/Midjourney
Orbán hangján szólaltattuk meg a kizsákmányolt kékgalléros melósok új virálhimnuszát. Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.
Diószegi-Horváth Nóra személyes példákban is bővelkedő, remek cikke az egymás segítésére létrehozott közösségi médiás csoportokban merül el. Rémesen agresszívan kommunikálnak az emberek itt, és sokan úgy vannak vele, hogy bárkire lehet lőni, nincsenek szabályok, ahogy nincsenek következmények sem. De ez azért nincs teljesen így.
Vébé
Miért indítottak háborút az autósok ellen az atlétikai világbajnokság szervezői? - teszi fel a kérdést Haszán Zoltán, látva, hogy az autós közlekedés visszaszorítása miatt évek óta támadott és gúnyolt Karácsony Gergellyel szemben vannak olyanok, akiktől az ilyesmi tök oké.
De hogyan jutott be kollégánk a stadionba, sőt, a versenypályára? Elmeséli.
Podcastek a hétvégére
Keddtől már nem csak az előfizetőink hallgathatják a Borízű Extrát: Winkler ezúttal Bogdán Ádámmal, a Fradi és Liverpool (meg a Bolton meg a Vasas) volt kapusával beszélget arról, milyen a focisták a élete.
Miért születik a Földön nagyjából ugyanannyi fiú és lány? Valóban kevesebb férfi szaporodik, mint nő? Miért gondoljuk, hogy az 1:1 nemarány evolúciós szempontból előnyös? A Qubit podcastsorozatában Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Röhögés vagy dühöngés - miért olvasunk olyan híreket, amiket nem tartunk hitelesnek? A Lakmusz vendége Urbán Ágnes médiaszakértő. | Hétvégi olvasnivalók a magyarok küldetésétől a fiatalok mentális állapotáig | A felnőttek mentális állapotáról nem is beszélve! Három podcast, két politikusi vita és egy lezuhant repülő a hét nagyobb anyagai között. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/08/26/hetvegi-olvasnivalok-a-magyarok-kuldetesetol-a-fiatalok-mentalis-allapotaig | 2023. 08. 26. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
2017. október 24., kedd 14:59, frissítve: kedd 16:01
Feljelentést tesz az LMP Andy Vajna kormányzati adókedvezménye miatt. A filmügyi biztos 1,7 milliárd forinttal kevesebbet kell hogy befizessen az államkasszába, miután a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyezte két kaszinós cégének összeolvadását. Az ellenzéki párt pofátlannak nevezte az újabb kedvezményeket, szerinte az ügyben hűtlen kezelés és hanyag kezelés is megvalósulhatott.
Magyar György: Ő egy büszke antifasiszta, nem akar megszökni
Szórakozik Zelenszkij? Még ki sem nevezte Ukrajna új budapesti nagykövetét | Feljelentés Andy Vajna "pofátlan" kedvezménye miatt | Az LMP szerint az ügyben hűtlen kezelés és hanyag kezelés is megvalósulhatott. | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/feljelentes-andy-vajna-pofatlan-kedvezmenye-miatt-2423240 | 2017-10-24 14:59:00 | true | null | null | HírTv |
Decemberben 111 ezerrel emelkedett, így 2010 végén 12,012 millió volt a három hazai mobiltelefon-szolgáltató teljes előfizetőszáma. A forgalmat generáló ügyfeleké az előző hónaphoz képest 171 ezerrel 11,049 millióra nőtt – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.
2009 végén a teljes előfizetői szám 11,792 millió, a forgalmazásban résztvevők száma pedig 10,931 millió volt.
Az NMHH gyorsjelentése szerint 2010 decemberében a hívásfogadásra alkalmas kártyák száma alapján 100 főre 120,2 SIM-kártya jutott. Novemberben ez az érték 119,0, egy évvel korábban pedig 117,7 volt.
A teljes előfizetői körből a T-Mobile részesedése 43,36 százalék, a Telenoré 34,26, míg a Vodafoné 22,38 százalék, voszont előbbi kettőé lassan csökken, utóbbié pedig nő. | 12 millió mobilelőfizetés van az országban | 12 millió mobilelőfizetés van az országban - Karácsonykor átléptük az egy emberre jutó 1,2 SIM-kártyát. | [
"nmhh",
"mobil",
"előfizetés",
"sim-kártya",
"t-mobile",
"telenor",
"vodafone",
"tech"
] | 0 | https://index.hu/tech/cellanaplo/2011/01/20/12_millio_mobilelofizetes_van_az_orszagban | 2011-01-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Robbanás egy tűzijátékgyárban
Legkevesebb öt ember meghalt Olaszországban, amikor robbanás történt egy Rómától délre található tűzijátékgyárban. Az áldozatok között vannak a gyár tulajdonosai - egy férfi és két fia - is. A mentési munkálatok résztvevői további egy embert keresnek, aki a robbanás idejében feltételezhetően a gyárban tartózkodott. | Robbanás egy tűzijátékgyárban | Legkevesebb öt ember meghalt Olaszországban, amikor robbanás történt egy Rómától délre található tűzijátékgyárban. Az áldozatok között vannak a gyár tulajdonosai - egy férfi és két fia - is. A mentési munkálatok résztvevői további egy embert keresnek, aki a robbanás idejében feltételezhetően a gyárban tartózkodott. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/robbanas-egy-tuzijatekgyarban/w6l8hr4 | 2015-11-05 06:24:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Nem jutott egyezségre a médiahatóság és a harmadik legnézettebb hazai kereskedelmi csatornát működtető társaság. A Viasat-csoport nem tesz újabb ajánlatot, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pedig nem enged az egyik lényeges ponton.
“Nem lesz második ajánlat" - mondta Kocsis Attila, a Viasat Hungária Zrt. vezérigazgatója emlékeztetve arra: ők korábban egyebek mellett felajánlották, hogy az általuk vitatott szankciók 90 százalékát rendezik. A médiahatóság azonban nem enged egy másik lényeges ponton, a vizsgálatmoratórium kérdésében. A Viasat ugyanis korábban azt kérte, hogy május elseje, azaz az általa működtetett Viasat3 csatorna brit joghatóság alá lépése után az ORTT ne indítson ellene vizsgálatokat.
Majtényi László, az ORTT elnöke szerint nem tehetnek olyan ígéretet, hogy a joghatóságuk alatt történt szabályszegést “elengedik". “Egy hatóság ilyenfajta alkukba nem mehet bele" - tette hozzá.
Április végén jelentette be a társaság, hogy a következő hónaptól brit joghatóság alatt áll az általa működtetett Viasat3 kereskedelmi csatorna. Akkorra mintegy 30 millió forint befizetetlen bíróságot, kötbért, valamint két háromórás és egy egynapos képernyő-elsötétítést halmozott fel büntetésként a csatorna, ezekhez azóta a műsorszolgáltatási jog újabb háromórás megvonása és 16,5 milliós pénzügyi szankció társult. | Elmarad az ORTT-Viasat-egyezség | Nem jutott egyezségre a médiahatóság és a harmadik legnézettebb hazai kereskedelmi csatornát működtető társaság. A Viasat-csoport nem tesz újabb ajánlatot, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pedig nem enged az egyik lényeges ponton. | [
"média"
] | 0 | http://24.hu/fn/uzleti-tippek/2009/07/29/elmarad_ortt_viasat_egyezseg | 2009-07-29 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A KDNP és a kormánypárti sajtó olyan össztüzet zúdított a szeptemberben az ELTE-n elindítaíni tervezett társadalmi nemek szakra, ami alapján a gyanútlan médiafogyasztó azt gondolhatná, valami igazán veszélyes és káros dolog készül az egyik legnagyobb múltú hazai egyetem falai között. Pedig valójában a gender-problémakör nem valamilyen szélsőséges kisebbség ügye, hanem mindenkit húsba vágóan érint. Ezért a tanulmányozása fontos dolog, és van hozzáadott értéke annak is, hogy magyarul lesz a képzés. A szak gazdáit kérdeztük a genderfogalom alá besöpört sokféle témáról, a képzés hangsúlyairól, a rendszerszintű megközelítés nehézségeiről az uralkodó diskurzusban.
Mi az a tömeges társadalmi igény, ami létre hívja egy ilyen képzésnek az indulását? Ugye ez már a második Budapesten, és amennyire én tudom, olyan három tized százalék körül van a társadalomban azoknak az aránya, akiket érint.
Mi az, hogy társadalmi nem? A gender, azaz a társadalmi nem fogalma abból a felismerésből fakad, hogy biológiai nemünk önmagában nem magyarázza a férfiak és a nők társadalomban elfoglalt helyét, nem az hozza létre a nemi egyenlőtlenségeket. Másként szólva: nehezen lenne levezethető az eltérő reproduktív szervekből az, kinek a dolga otthon a porszívózás, vagy hogy kinek mennyi fizetés jár ugyanazért a munkáért. A társadalmi nemek vizsgálói abból indulnak ki, hogy a társadalom, a közösség meghatározza, milyen dolgok, milyen viselkedésformák számítanak nőiesnek illetve férfiasnak, és az egyének ezek mentén a természetesnek kezelt, ezért belsővé tett normák mentén szocializálódnak. A társadalmi nemek ezáltal konzerválják a nemi szerepekhez kötődő előnyöket és hátrányokat, amelyeknek a patriarchális berendezkedésű társadalomban nagyobb arányban a nők az elszenvedői. A fogalmat vizsgáló különböző típusú elméletek ebből kifolyólag mind tudományos, mind mozgalmi jelentőséggel bírnak: egyrészt ez a feminizmus, a nők egyenjogúságáért való küzdelmének alapja, másrészt kritikai társadalomtudományos szemszögből is érdekes kutatási terület.
- szegezte Kövér-Van Til Ágnesnek, az ELTE-n induló társadalmi nemek tanulmánya mesterszak szakigazgatójának a kérdést az Echo Tv pár nappal ezelőtti beszélgetős műsorában Velkovics Vilmos riporter. A kérdés újságírói szempontból hajmeresztő tájékozatlanságról árulkodik - az ember azt gondolná, hogy tévés műsorvezetőként azért az ember minimum egy Google-keresést ráereszt egy témára, mielőtt vendéget fogadna -, de egyvalamiért mégis érdekes.
Kiderül belőle ugyanis, hogy mennyire leegyszerűsítve és elferdítve jelenik meg a mai magyar diskurzusban a gender vagy magyarul társadalmi nemek fogalma, milyen megítélés alá esik az ilyen kérdésekkel való bármilyen szintű foglalkozás. Pedig a gendertéma elképesztően sokféle, esetenként egymással is harcban álló elméleti és gyakorlati megfejtést hordoz magában, és nemhogy a társadalom elenyésző kisebbségét érintené, de az emberek száz százalékának életét határozza meg alapvetően. A szeptemberben a tervek szerint elinduló társadalmi nemek mesterszak két oktatójával, Kövér-Van Til Ágnessel és Gregor Anikóval beszélgettünk.
Rengeteg egyetemen oktatják
Magyarországon az ELTE-s a második egyetemi mesterképzés lesz, amelyik a témában indul, bár szakirány formájában már Szegeden is elérhető volt. Európa északi, déli, nyugati részén és az egykori szocialista blokk országaiban is
összesen több mint háromszáz egyetemen létezik ilyen-olyan néven a társadalmi nemekkel foglalkozó szak.
Még olyan konzervatívabb hátterű, akár egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekben is találkozhatunk a gender studies-képzésekkel, mint például a Leuveni Katolikus Egyetem, mondja Kövér-Van Til Ágnes, a képzés szakigazgatója. A társadalmi nemek témája búvópatakként a TÁTK-s szakmai életben is intenzíven jelen van, Gregor elmondása szerint évente nagyjából 20-30 olyan témájú szakdolgozat születik a kar más szakjain, ami valójában ezt érinti, és ez is a szak elindítása mellett szól.
Kell a magyar megközelítés
Mindennek ellenére az ELTE új képzésével kapcsolatban többen felhozták a hazai konzervatív oldalon, hogy aki ilyesmire vágyik, annak ott van a Közép-Európai Egyetem (CEU) gender studies-mesterszakja, minek még egy. Ez a megközelítés viszont nem csak azért nem állja meg a helyét, mert a magyar felsőoktatásban erősen alulreprezentált a téma, hanem mert nagyon fontos, hogy kiknek is szól a képzés.
Fotó: Picture Post / Getty Images Hungary
Márpedig az ELTE Társadalomtudományi karának új szakján más lesz a célcsoport, mint a CEU-n: míg az utóbbi multikulturális környezetben angol nyelvű képzést kínál elsősorban külföldi diákoknak, az ELTE a magyar diákokhoz szeretne inkább szólni, nagyobb hangsúlyt kap majd a hazai kulturális és történeti kontextus, a magyar nyelvű, témában született szövegek.
Sok esetben nem lehet egy az egyben vonatkoztatni a hazai helyzetre a külföldi elméleteket, hiszen ezek más környezetben születtek, a magyar folyamatok megértését jobban segíthetik az itteni írások. Egy svédországi kutató például nem fog tudni sok mindent elmondani arról, hogyan alakult a nemi szerepekről való gondolkodás az államszocialista Magyarországon, és hogy ennek milyen hatásait érezzük a mai napig.
Szeretnénk a képzésbe beemelni az elmúlt évtizedekben felhalmozódott magyarországi tudást erről a témáról,
mondja Gregor Anikó, a TÁTK adjunktusa.
Fókuszban a gyakorlat és a rendszerszint
De ez csak az egyik, és talán nem is a leglényegesebb különbség lesz a tervek szerint a CEU és az ELTE genderszaka között. Gregor, aki korábban maga is a CEU hallgatója volt, azt mondja, az új szakot szeretnék gyakorlatorientáltabb irányba elvinni, és nagyobb hangsúlyt kapna a társadalomtudományos, mint a "bölcsész" megközelítés is.
Magyarán többet foglalkoznának a társadalmi egyenlőtlenségek, a szociálpolitika társadalmi nemi vetületeivel, illetve azokkal a rendszerszintű folyamatokkal, amelyek ezeket kitermelik. A rendszerváltás után Magyarországon a gazdasági liberalizmussal párhuzamosan a nemi egyenlőtlenségek területén is megjelent és
uralkodóvá vált az individualista, emberijogi megközelítés, amelynek keretein belül nagyon nehéz strukturális problémákat tárgyalni.
A "gendertémáról" is azért ugrik be a legtöbbeknek (lásd az idézetet a cikk elején) a transzneműek lobbija, az egyéni nemi identitások elismertetését a középpontba helyezők, mert az utóbbi évtizedekben valóban ezek lettek inkább tematizálva, illetve felkapva a közbeszédben Gregor szerint.
Egymásnak ellentmondó nézeteket mosnak össze sokan
Emellett a félreértéseknek megágyaz, hogy az ultrakonzervatív oldalon tudatos jelentésépítés is előfordul, mondja Kövér- Van Til Ágnes. Ez annyit tesz, hogy sokan szándékosan címkézik fel és azonosítják a gendertémát például kizárólag a szexuális kisebbségek egyenjogúsági törekvéseivel, mivel ez szálka a többségi társadalom szemében, és valóban vannak olyan emberi jogi szempontból vitatható témák - mint például a nemi identitásukkal nem azonosuló gyerekek korai hormonkezelése - amivel könnyű rémisztgetni és mobilizálni az átlagpolgárt.
A társadalmi nemek tanulmánya szakra általánosságban véres rongyként tekintő tábor sokszor egymással éles nézetkülönbségben lévő csoportokat mos össze és vesz egy kalap alá. (A rendszerszemléletű feminizmusnak például van olyan ága, amelyik kifejezetten negatívnak, a női elnyomottságot okozó tényezők felszámolása szempontjából károsnak tartja a sokféle nemi identitás elismertetéséért küzdő csoportokat, de ha csak a Magyar Időket lapozgatjuk, ebből az ideológiai csatából semmit nem fogunk észrevenni.)
A gender az, ami tényleg mindenkit érint
Az új szak mindezek fényében egyrészt igyekszik tudatosan kerülni a külföldi kifejezéseket, tulajdonképpen maga a gender szó használatát is, ami már a hazai közbeszédben is viszonylag terheltté vált: ehelyett a szakgazdák inkább a társadalmi nemek használatát preferálják. Ez azért is előnyös, mert világosabban látszik belőle, hogy a képzés ugyanúgy érinti a női és a férfi szerepeket is, nem kizárólag a nőkről szól, hanem a nemek viszonyrendszerét tárgyalja.
Emellett az új szakon folyó oktatás ellenpontozná némiképp a fentebb vázolt individualista megközelítést, ezért kapnának erőteljesebb fókuszt a strukturális témák, vagyis azok a társadalmi-gazdasági kényszerek, amelyek a férfi-női szerepeket kitermelik és körülbástyázzák.
Ez így talán egy kissé elvontnak hangzik, de köznapi példákon keresztül könnyű megérteni, miről van szó. Legtöbbször nem vezet messzire például, ha egyéni, pszichologizáló szinten próbáljuk megközelíteni, miért nem hagyja ott a férjét egy bántalmazott nő. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a bántalmazás sokszor olyan környezetben válik gyakorlattá, ahol a nő fokozott gazdasági függőségben van a bántalmazójától, vagyis strukturális kényszerek miatt nem sok választása van. Ha ezt beláttuk, akkor már el lehet kezdeni azon gondolkodni, milyen közpolitikai gyakorlatokkal lehetne felszámolni ennek általánosságát.
Ugyanígy nem feltétlenül kell azokat az apákat személyükben hibáztatni, akik nem mennének gyedre a kisgyerekükkel, ha tudjuk, hogy a nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetése miatt a férfi többnyire még mindig a jelentősen jobban keres a gyerekei anyjánál.
Nem a családokat akarják szétverni
És ha már a családnál tartunk, szóba került az a gyakori vád is, miszerint a nemi szerepeket boncolgatók veszélyesek, mivel a hagyományos család, vagyis végső soron a társadalom szétbomlasztására törekszenek. Ezekről a vádakról Kövér-Van Til Ágnes csak annyit mond:
Gondolkodni, beszélgetni valamiről nem olyan dolog, ami lerombolja a társadalmat.
Ugyanígy határozottan elutasította azokat a vádakat, miszerint a képzés beindításával valamilyen határozott céljuk lenne, pláne hogy valami olyasfajta félreértés, amelyet az Echo Tv-s interjú későbbi szakaszában Velkovics megfogalmaz ("hogy a férfi és a női nem közötti biológiai különbséget valahogy árnyalják").
"Ez egy egyetemi képzés lesz, amelyben szem előtt tartjuk az értékmentesség tudományos követelményét", mondja. A szak különféle karokról (a TÁTK mellett a Pedagógiai és pszichológai karról, valamint a Bölcsészettudományi karról) érkező 27 oktatója pedig önmagában garancia rá, hogy a hallgatók eltérő nézőpontokkal fognak találkozni.
A felsőoktatási felvételi határideje február 15-én járt le, a szakgazdák azonban még nem kaptak információt arról, hányan adták be jelentkezésüket. Ha a szóbeli forduló után lesz elég ember ahhoz, hogy az ELTE elindítsa a képzést, akkor szeptemberben kezdheti a tanulást az első évfolyam a magyar nyelvű társadalmi nemek mesterszakon.
(Borítókép: Jessica Kourkounis / Getty Images Hungary) | Nem rombolja le a társadalmat, ha gondolkodunk a nemi szerepekről | Nem rombolja le a társadalmat, ha gondolkodunk a nemi szerepekről - A jobboldali pártok patás ördögként tekintenek a társadalmi nemekkel foglalkozó kutatókra és aktivistákra, de az egész egy totális félreértésen alapszik, amiről viszont nem csak ők tehetnek. Szeptemberben indul a genderképzés az ELTE-n, a szakgazdákkal beszélgettünk. | [
"gender",
"gender studies",
"társadalmi nemek",
"feminizmus",
"transzneműség",
"nemi identitás",
"elte",
"társadalomtudomány",
"kdnp",
"belföld"
] | 0 | http://index.hu/belfold/2017/02/23/tarsadalmi_nemek_gender_mesterkepzes_az_elten | 2017-02-23 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Idézze fel a 2019-es önkormányzati választás kampányának és a szavazás napjának eseményeit, illetve kövesse a fejleményeket cikksorozatunkkal. Innen megtudhat mindent arról, mi történik az ország önkormányzataiban.
Ahogy szombaton megírtuk, kiállt az edelényi Fidesz elnöke, Loj Balázs alpolgármester a posztért újra induló Molnár Oszkár polgármester mögül. Molnár függetlenként, de a Fidesz támogatásával mérette meg magát.
Loj egy Facebook-bejegyzésben megosztott egy dokumentumot, amelyből kiderült, hogy Molnár többször kérte visszavételét a Fideszbe, ám minden alkalommal elutasították, egyebek mellett azért, mert 2011-ben nem szavazta meg az alaptörvényt.
Az alpolgármester másik független jelölt támogatására buzdított, ez azonban nem hatott:
Molnárt újraválasztották, méghozzá a szavazatok 49,3 százalékának megszerzésével.
A második helyen, a voksok 43,07 százalékával az a Fischer Ferdinánd végzett, akit Loj a választás előtt két nappal a posztjában megtámogatott. | Itthon: Magára hagyta a helyi Fidesz-elnök, mégis behúzta Molnár Oszkár Edelényt | A szavazatok közel 50 százalékával nyert. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20191014_fidesz_molnar_oszkar_edeleny_loj_balazs_polgarmester | 2019-10-14 08:56:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A Bors információi szerint a Teréz körúti robbantás utáni nyomozásba olyan szakembert is bevontak, aki elkészíti az elkövető jellemrajzát, aminek segítségével a rendőrség számára fontos tulajdonságok, szokások is kiderülhetnek.
A profilozó kockáról kockára elemzi a robbantóról előkerült felvételeket.
A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője szerint kiemelt életellenes ügyekben szokás ilyen szakembert bevonni. Azt nem tudni, magyar vagy külföldi profilozóról van-e szó.
A szóvivő szerint nem kizárt, hogy a következő napokban újabb, élesebb képet tesznek közzé a robbantóról. Folyamatosan azon dolgoznak, hogy a képek élesebbé és értékelhetőbbé váljanak.
Csütörtök délutánig 320 bejelentés érkezett a lakosságtól a rendőrség zöld számára, illetve 160 kamerafelvételt is lefoglaltak. Az oldalra, amit az elkövető felkutatása miatt hoztak létre, 18 videót és képet töltöttek fel.
Megtaláltuk a hajléktalant, aki rendszeresen ott aludt a szombati robbantással megrongált Teréz körúti épület előtt, a 24.hu-nak elárult néhány részletet a robbantásról. | Teréz körúti robbantás: profi szakember elemzi a robbantóról készült képeket | Kiemelt életellenes ügyekben szokás ilyen szakembert bevonni. | [
"budapest",
"központi nyomozó főügyészség",
"rendőrség",
"robbantás budapesten",
"robbanás budapesten",
"teréz körút",
"teréz körúti robbantás"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2016/09/30/terez-koruti-robbantas-profi-szakember-elemzi-a-robbantorol-keszult-kepeket | 2016-09-30 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A mai nappal kezdetét veszi a 2016-os cannes-i filmfesztivál, ennek megfelelően tegnap már nagyban zajlottak az előkészületek. Például megérkeztek a Riviérára a George Miller vezette zsűri tagjai, köztük 30 éve az első magyarral, Nemes Jeles Lászlóval.
© AFP / Loic Venance
Természetesen már meg is jöttek az első fotók az együtt borozgató zsűritagokról – Nemes Jeles itt éppen Kirsten Dunst és Valeria Golino színésznők társaságában kortyolgat:
© AFP / Loic Venance
Itt pedig már Mads Mikkelsen is csatlakozott hozzájuk:
© AFP / Loic Venance
Rajtuk kívül egyébként Donald Sutherland, Vanessa Paradis, Arnaud Desplechin és Katayoon Shahabi egészíti ki a kilenctagú zsűrit.
Ahogy már írtuk, a fesztiválon összesen három magyar alkotást lehet majd megtekinteni: a Cinéfondation nevű kisfilmes programban kapott helyet Andrasev Nadja A nyalintás nesze című rövid animációs filmje, a hasonló műfajban készült Superbiát, Tóth Luca művét a Kritikusok Hete nevű szekcióban mutatják be, Makk Károly Szerelem című filmjét pedig a Cannes Classics programban vetítik.
Kultúra – frissen, első kézből. Kövesse a HVG Kult Facebook-oldalát! | Kult: Nemes Jeles László már ott van az európai film csúcsán | Zsűritagként borozgat Cannes-ban Kirsten Dunsttal és Mads Mikkelsennel a magyar rendező. | [] | 0 | https://hvg.hu/kultura/20160511_nemes_jeles_laszlo_cannes_zsuri_kirsten_dunst | 2016-05-11 09:49:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Hazaérkezett Magyarországra a Szíriában 14 hónappal ezelőtt elrabolt két magyar pénteken, nem sokkal 19 óra után - jelentette be Bodnár Zsolt, a Terrorelhárítási Központ főigazgató-helyettese a Liszt Ferenc-repülőtéren és hozzátette két nappal ezelőtt tárgyalásos megoldással került hozzájuk a két férfi, akit Törökországon keresztül hoztak Magyarországra.
A rendőr dandártábornok úgy fogalmazott: az, hogy a két elrabolt férfi Magyarországon van, üzenet, hogy "mindenkiért elmegyünk, és mindenkit megpróbálunk hazahozni, akkor is, hogy ha ez két hónapig tart és akkor is, ha 14 hónapig".
Szerdán számoltunk be arról, hogy kiszabadította a TEK a 14 hónapja Szíriában elrabolt magyar túszokat. A TEK szóvivője az Index.hu kérdésére akkor azt mondta, hogy a túszok ugyan már a TEK védelme alatt állnak, de még nem biztonságos helyen, éppen ezért nem tudnak bővebb felvilágosítást adni. Minden bizonnyal akkor még Szíriában voltak.
A két magyar állampolgárságú férfit Szíria északkeleti részéről hurcolták el ismeretlen fegyveresek 14 hónappal ezelőtt. A két magyar Deir al-Zúrban dolgozott, egyikük informatikusként, másikuk mérnökként. Innen rabolták el őket ismeretlen fegyveresek 2012. április 27-én, egy szombatra virradó éjszaka. Cégük telephelyén történt a rablótámadás, a fegyveresek különféle eszközök eltulajdonítása után bukkantak a magyarokra, akiket magukkal hurcoltak.
A magyar hatóságok az elmúlt évben csak arról számoltak be, hogy a Külügy, a damaszkuszi nagykövetség és a TEK szorosan együttműködve dolgozik az ügy megoldásán. Április 30-án a Külügyminisztériumban válságstáb ült össze. Soron kívül a Külügyminisztériumba kérették a budapesti szír ügyvivőt, akitől azt kérték, hogy a szír hatóságok mindent tegyenek meg a két magyar állampolgár kiszabadításáért. A TEK pedig némi diplomáciai huzavona után kommandósokat küldött a helyszínre. A szerdai kiszabadítás után végül ma megérkezett a két férfi a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérre. | Hazatértek a Szíriában elrabolt magyarok | Hazatértek a Szíriában elrabolt magyarok - A 14 hónap után, szerdán szabaduló két férfi ma este hétkor érkezett meg Budapestre. | [
"szíria",
"elrabolt magyarok",
"hazatérés",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2013/06/14/hazatertek_a_sziriaban_elrabolt_magyarok | 2013-06-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Hazaviszik a Pelisor-kastélyba Mária román királyné szívét
A bukaresti kormány legutóbbi ülésén határozatot fogadott el arról, hogy Mária királyné születésének 140. évfordulója alkalmából a királyné ezüstkazettában őrzött szívét a Román Nemzeti Múzeum átadja a szintén múzeumként működő Peles kastélykomplexumnak, amelynek része a román királyi ház rezidenciájaként szolgáló Pelisor-kastély is. A román királyi ház bejelentette, hogy az ereklyét az Arany Szalonban helyezik el, ugyanis Mária királyné ebben a teremben hunyt el 1938-ban. A királyné szívét november 3-án ünnepélyes szertartással szállítják Bukarestből Szinajára, a konvoj pedig több helyütt megáll, így a tisztelők számára is lehetővé teszik, hogy fejet hajtsanak Mária királyné emléke előtt. Végrendeletének megfelelően az angliai születésű királyné szívét tartalmazó ezüstkazettát a szertartás ideje alatt és végső nyughelyén is a román és brit zászló fogja takarni. | Hazaviszik a Pelisor-kastélyba Mária román királyné szívét | A bukaresti kormány legutóbbi ülésén határozatot fogadott el arról, hogy Mária királyné születésének 140. évfordulója alkalmából a királyné ezüstkazettában őrzött szívét a Román Nemzeti Múzeum átadja a szintén múzeumként működő Peles kastélykomplexumnak, amelynek része a román királyi ház rezidenciájaként szolgáló Pelisor-kastély is. A román királyi ház bejelentette, hogy az ereklyét az Arany Szalonban helyezik el, ugyanis Mária királyné ebben a teremben hunyt el 1938-ban. A királyné szívét november 3-án ünnepélyes szertartással szállítják Bukarestből Szinajára, a konvoj pedig több helyütt megáll, így a tisztelők számára is lehetővé teszik, hogy fejet hajtsanak Mária királyné emléke előtt. Végrendeletének megfelelően az angliai születésű királyné szívét tartalmazó ezüstkazettát a szertartás ideje alatt és végső nyughelyén is a román és brit zászló fogja takarni. | [
"királyné",
"belföld",
"Pelisor-kastély",
"Mária",
"szív"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/hazaviszik-a-pelisor-kastelyba-maria-roman-kiralyne-szivet/c5803cp | 2015-10-15 00:07:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Gyűlnek a kapcsolatok a nagy magyar olajvállalatok és a kétes gazdasági háttérvilág között: akik 2009 óta között figyelemmel kísérték a cégközlönyben megjelenő híreket a meghatározó magyar energetikai cégek menedzsmentjében bekövetkezett változásokról, egy új üstökös pályáját kísérhették figyelemmel.
Egy negyvenes éveit taposó, minimális energetikai háttérrel rendelkező és eddigi karrierjét a nyilvánosság számára jól ismert, nagy cégektől távol építgető egri üzletembert előbb egy Mol-érdekeltségű geotermikus energiával foglalkozó vállalat vezérigazgatójává neveztek ki, ahonnan egy az Olajterv-csoporthoz tartozó mérnökcég első számú posztjára lépett tovább. Az utóbbi vállalatot, a 2012-ben tizenhét milliárd forintos forgalmat lebonyolító OTF Fővállalkozó Zrt.-t ma is ő vezeti.
Csőke László, az egri self-made man tündérmeséjében az egyetlen folt az, hogy amikor nem az OTF-et vezérli, akkor az egri törvényszéken vádlott a Szalók Holding Zrt. ügyében: felbujtóként minősített hűtlen kezelés kísérlete, minősített pénzmosás, sikkasztás és csalás bűntette szerepel a vádpontok közt. Csőke az újságokban 2009-es váratlan feltöréséig kifejezetten zavaros gazdasági sztorik háttéralakjaként is szerepelt. A üzletember Hargitai György holdudvarához tartozik, aki vádlott-társa is az egerszalóki fürdőberuházás ügyében: a Waltham-ügy és a CW Bank csődje kapcsán elhíresült Hargitait már bemutattuk az Átlátszón. Abban a cikkben Csőkét még mint csak Cs. Lászlót emlegettük a válottak között.
Az egyetlen kérdés így az marad: vajon milyen okból alkalmazta Csőkét éppen az elmúlt évek nagy energetikai botrányairól szóló újságcikkekben szereplő két magyar cég? Mint azt az Index összegyűjtötte, a „ma már rezsimilliárdokból gazdagodó Mol Energiakereskedő offshorosítása, a volt horvát miniszterelnök barátjának küldött 5 millió euró és az Emfesz köré épült, 16 milliárd forintot elnyelő céghálózat” közötti kapcsolatot az olajterves/molos Tóth József szolgáltatja. Tóth tavaly év végéig az Olajterv-csoport egyik vezetője volt, egy nemzetközi szakmai konferencián közzétett önéletrajza szerint pedig a Mol vezérigazgatójának főtanácsadójaként dolgozott 2002 és 2010 között. Csőke személye egy újabb, a homályos háttérbe vezető szállal szolgál a történethez.
Kétes tapasztalat
Az egri lakcímű üzletember eddigi egyetlen, kifejezetten energetikai irányú üzleti kiruccanásában a kilencvenes évek végén (üzemanyag ügynöki nagykereskedelmére) alapított DPP Dunai Kőolajtermék Terminál Rt. igazgatótanácsában 1998-tól 2004-ig volt szerencséje együtt tevékenykedni a szlovák Ján Kridlával. Kridla neve későbbről, a Mol Energiakereskedő Zrt. (mai nevén: Met) történetéből lehet ismerős az olvasónak. Az „offshore gázmilliárdok” ügyletén hasznot húzó cégben a Mol melletti résztulajdonos személye 2012-ben változott: a mai napig nem teljesen világos hátterű belizei Normestont váltotta egy offshore cégkonglomerátum, amelynek hátterében az Átlátszó korábban több ismert magyar üzletembert is felfedezett.
A Normestont azonban néhány apróság ma is a céghez kapcsolja: ilyen például az energiakereskedő vállalat székháza. És Kridla személye is: ő az orosz Jukosz korábbi szlovákiai embere. A Normeston távozásával az általa a Mol Energiakereskedő igazgatótanácsába (it) delegált képviselők is mind kikerültek a képből, kivéve Kridlát. 2012 november 12-én, amikor a Met közgyűlése átvezette a tulajdonosi változás következményeit, Kridlát az orosz hátterű belizei vállalat delegáltjaként előbb törölték az it-ből, majd az új résztulajdonos, az RP Explorer Liquid Fund jelöltjeként újra be is vették. Kridla olyannyira fontos résztvevője volt az RP-projektnek, hogy a Mol Energiakereskedő cégaktájába becsatolt kajmán-szigeteki cégkivonat szerint már az év áprilisában, vagyis jóval a tulajdonrszerzést megelőzően egyike volt a cég mindössze három igazgatójának a magyar Nagy György és az ír Peter Olden mellett.
Válasz helyett
Hosszú kérdéssorban érdeklődtünk a Csőkét alkalmazó cégeknél, egyebek mellett arról, hogy miért alkalmazták a sajtóban is jól dokumentált előélettel bíró üzletembert, és arra is megkértük őket, hogy kommentálják a mostani büntetőeljárást. Az OTF emailben elküldött kérdéseinkre nem válaszolt. A CEGE a kérdések egy részét válaszolta meg a következővel: „Csőke László munkája vezérigazgatóként a CEGE Zrt. geotermikus kutatási stratégiájának újragondolása, a potenciális földrajzi területek leszűkítése, a műszaki előkészítő munka koordinálása és egy jelentős költségcsökkentés végrehajtása volt. Feladatait eredményesen elvégezte. A geotermikus koncessziós pályázati kiírások késlekedése (összesen 4 év csúszás) miatt a CEGE Zrt. nem tudott további érdemi szakmai munkát folytatni. A határozott időtartamra szóló kinevezés egy projektcég esetében általános gyakorlat.” Csőke Lászlót telefonon elértük, ám nem kívánt nyilatkozni.
Csőkének más ismerőse is van az offshore gázbiznisz homályos hátteréből, név szerint Iványi Pál, aki felügyelőbizottsági tag volt egy olyan telekommunikációs cégben, amelynek két tulajdonosa közül az egyik személyesen az egri üzletember volt, a másik pedig egy olyan offshore cég, amelynek ő volt a kézbesítési megbízottja. A volt MSZMP Politikai Bizottság-tag Iványiról korábban azt írtuk, hogy családjával együtt ahhoz az egymással több szálon keresztül szorosan összefonódott, főleg ingatlanos cégekből álló hálózatnak a része, amelyhez Kárpáti Péter (Mol Energiakereskedő székhelyéről elnevezett válllalat ügyvezetője) és Fazakas Imre (aki az orosz Jukosz olajtársaság korábbi térségi képviselőjeként is ismert, valamint az INA-ügyben is emlegették) is kapcsolódik.
Korábbi cikkeink az offshore hátterű energiakereskedőkről
Ebben a céghálóban feltűnik egy Redis nevű kft. is, ahol korábban felügyelőbizottsági tag volt Iványi Pál, mostani tulajdonosai közt pedig szerepel Fazakas Imre és felesége is. Fazakas a Contradex Kft.-ben is résztulajdonos, ahol ma a Redis egyik korábbi felügyelőbizottsági tagja, Nardai Tibor résztulajdonos. Nardai – korábbi vidimpexesként egy újabb valószínű Hargitai-ismerős – pedig egy újabb kapcsolat a homályos köztes emberek és a top magyar olajos cégek között: tavalyelőtt február óta ugyanis Csőke mellett ő is az Olajterv-csoporthoz tartozó OTF Fővállalkozó Zrt. vezetőségéhez tartozik.
Nardai az OTF-nél a külföldi képviseleti tevékenységet koordinálja. A cégnek erre valószínűleg szüksége is van, ugyanis cégbírósági iratok szerint a korábban az INA-nak több nagyértékű beruházásban is dolgozó OTF még ezután évekkel is perben állt a horvát céggel, hogy pontosan milyen okból, azt nem tudjuk. | Üstökös az olajiparban: sikkasztással vádolják a Mol-holdudvar üdvöskéjét | Gyűlnek a kapcsolatok a nagy magyar olajvállalatok és a kétes gazdasági háttérvilág közt. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2014/06/13/ustokos-az-olajiparban-sikkasztassal-vadoljak-a-mol-holdudvar-udvoskejet/ | 2014-06-13 03:43:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A jövő héten kezdődik a tanév, ami tökéletes alkalmat teremtett Sára Botondnak, a fővárosi kormányhivatal vezetőjének arra, hogy törölje a nyilvántartásból Iványi Gábor két iskoláját. Az indoklás szerint fenntartóként a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség a közműszolgáltatóknál és az adóhatóságnál is jelentős tartozást halmozott fel, ez pedig veszélyezteti a gyerekek folyamatos és biztonságos nevelését.
Így a nyilvántartásból törölték Iványi Gábor két oktatási intézményét, a a Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumot, valamint a Wesley Kincsei Általános Iskola és Gimnáziumot. Az erről szóló kormányhivatali közleményben az áll, hogy gondoskodnak a gyerekek elhelyezéséről, a 26, óvodai jogviszonyban álló gyerek érdekében a lakóhelye szerinti önkormányzatokkal veszi fel a kapcsolatot, a 156 tanköteles diák számára pedig kijelölték azokat az oktatási intézményeket, amelyeknek - a szabad férőhelyek függvényében - kötelező átvenniük őket. Azt a 89 diákot, aki nem tanköteles már, tájékoztatják az őket fogadni képes intézményekről.
Emlékeztetőül: nemrég a NAV elkezdte inkasszálni a MET bankszámláit a köztartozások miatt, amit Iványiék álláspontjuk szerint azért nem tudnak fizetni, mert nem kapják meg az államtól a nekik törvényesen járó juttatásokat. Iványi Gáborék kálváriájáról részletesebben itt írtunk.
A mostani az egyik utolsó döntés, amelyet Budapest Főváros Kormányhivatala Sára Botond főispáni irányítása alatt hoz, a politikus ugyanis a június 9-i választás után bekerült a Fővárosi Közgyűlésbe, fel is vette a mandátumát, így október 1-ig kell döntenie, hogy marad a kormányhivatal vezetője vagy távozik a hivatalából. Ide tartozik, hogy Sárának elvileg van személyes kapcsolata Iványiékkal, hiszen korábban, legalábbis 2019-ig, amíg Pikó András le nem győzte, ahogy tette ezt idén június 9-én is, ő volt Józsefváros polgármestere, s ebbéli pozíciójában nyilvánvalóan tárgyalt a kerületben székelő Iványiékkal.
Mindenesetre Iványi GÁbor a döntést így kommentálta a 444-nek: az "hihetetlen mértékben felelőtlen, 200-250 gyermeket érint", és azért is tartja aljasnak az eljárást, mert az elmúlt hetekben is tárgyaltak a NAV-val és az Oktatási Hivatallal az adósságok ütemezéséről, a működési engedélyük meghosszabbításáról. | Törölte a nyilvántartásból Iványiék két iskoláját Sára Botond hivatala | Talán ez volt Sára Botond utolsó intézkedéseinek egyike. Lelke rajta. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/torolte-a-nyilvantartasbol-ivenyiek-ket-iskolajat-sara-botond-hivatala-166996 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Fotóztál már ujjlenyomat-olvasóval? Esetleg az ébresztőt kapcsoltad már ki vele? Nem is rossz ötlet, ugye? Ha már van egy ilyen funkciója a mobilunknak, miért ne használhatnánk másra is, mint az adataink védelmére.
Ritkán gondolunk bele, hogy mennyi személyes adatot tárolunk a mobilunkon, amelyekkel mások akár vissza is élhetnek. Fotók gyermekeinkről, magunkról, fontos levelezések, egy halom telefonszám... Szerencsére ma már nem nagyon van olyan okostelefon, amely ne rendelkezne valamilyen védelmi funkcióval, de mivel a kényelem nagy úr, kevesen állítanak be hosszú és bonyolult jelszavakat. Így a képernyő feloldásakor sokáig a nem túl biztonságos, de aránylag gyors jelszavak bepötyögése jelentette a megoldást.
A technika ezen már túljutott, az ujjlenyomat- olvasóval felszerelt mobilok nemcsak a biztonság csúcsát jelentik, hanem azt is, hogy egy érintéssel egy pillanat alatt hozzáférhetünk az adatainkhoz is. Attól sem kell félnünk, hogy az ujjlenyomatunkat ellopják, mert azt számos biztonsági megoldás védi. A Huawei ujjlenyomat- olvasója például olyan módon tárolja az ujjlenyomatunkat, hogy még egy profi hacker sem tudná azt rekonstruálni.
De a Huawei megoldásában nemcsak ez a különleges, hanem az is, hogy más gyártók leolvasóival szemben a P9, P9 Lite és P9 Plus, valamint a Nova modellek olvasói eredeti funkciójuk mellett egy csomó praktikus dologra is használhatók. Az ötlet nagyon is életszerű, hiszen ha már ott van a leolvasó a telefonunkon, miért ne vehetnénk hasznát egy sor másik dologban is? Lássuk miben:
1. Készíts fotókat vagy videókat kényelmesen!
Főképp "selfie-k" készítése közben lehet kényelmetlen az okostelefon képernyőjén található exponáló gombot elérni a hüvelykujjunkkal. A Huawei P9 család telefonjainak hátlapjára szerelt leolvasó viszont éppen kézre esik, így egyszerűen, egy gyors érintéssel is készíthetünk fotót, vagy indíthatunk el videófelvételt.
2. Fogadj hívást egy mozdulattal!
A Huawei P9, P9 Lite és P9 Plus okostelefonokon az ujjlenyomat-olvasó megérintésével a beérkező hívásokat is egyszerűen és gyorsan fogadhatjuk, nem kell babrálnunk a képernyő scrollozásával.
3. Kapcsold le gyorsan és könnyen az ébresztődet!
Történt már veled, hogy legszebb álmaidból keltett fel a telefonon beállított ébresztő jelzés, és félig még csukott szemmel csak többszöri próbálkozásra sikerült elhallgattatni? A Huawei P9 család telefonjain az ébresztőt az ujjlenyomat-olvasó egyszerű megérintésével is kikapcsolhatod.
4. Nézegess képeket a telefon galériájában!
Ujjad jobbra vagy balra csúsztatásával a telefon olvasóján könnyedén végigböngészheted a nyaralás alatt készített fotókat.
5. Kezeld a telefonod egyszerűbben!
A Huawei P9 család és a hamarosan hazai boltokba kerülő Nova okostelefon ujjlenyomat-olvasóival is lezárhatod és feloldhatod az alkalmazásokat, megnyithatod az értesítési panelt, törölheted az értesítéseket. Sőt, a Honor 8 leolvasója még okosgomb funkcióval is rendelkezik: a gomb egyszeri, kétszeri vagy hosszabb lenyomásával elindíthatod kedvenc alkalmazásaidat.
A P9 megtekinthető ITT | Infó - Nehéz elhinni, mire jó még az ujjlenyomat-olvasó! | Nehéz elhinni, mire jó még az ujjlenyomat-olvasó! | [
"huawei",
"telefon",
"újdonság",
"infó"
] | 0 | http://index.hu/info/2016/10/31/nehez_elhinni_mire_jo_meg_az_ujjlenyomat_olvaso | 2016-10-31 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Osztrákok körözték, Debrecenben elfogták a pécsi embercsempészt
Debrecenben fogták el azt a pécsi férfit, akit embercsempészet miatt köröztek az osztrák hatóságok szombat este. A járőrök otthonában igazoltatták a 31 éves férfit, aki ellen az osztrák hatóság embercsempészés bűncselekmény elkövetése miatt európai elfogatóparancsot adott ki. A rendőrök a pécsi lakost elfogták és előállították a Debreceni Rendőrkapitányságra, ahol a nyomozók Gy. Zsoltot őrizetbe vették. A körözött férfi ügyében a Fővárosi Törvényszék dönt. (MTI) | Osztrákok körözték, Debrecenben elfogták a pécsi embercsempészt | Debrecenben fogták el azt a pécsi férfit, akit embercsempészet miatt köröztek az osztrák hatóságok szombat este. A járőrök otthonában igazoltatták a 31 éves férfit, aki ellen az osztrák hatóság embercsempészés bűncselekmény elkövetése miatt európai elfogatóparancsot adott ki. A rendőrök a pécsi lakost elfogták és előállították a Debreceni Rendőrkapitányságra, ahol a nyomozók Gy. Zsoltot őrizetbe vették. A körözött férfi ügyében a Fővárosi Törvényszék dönt. (MTI) | [
"elfogás",
"embercsempész"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/osztrakok-koroztek-debrecenben-elfogtak-a-pecsi-embercsempeszt/9yej868 | 2015-10-28 12:25:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Az elmúlt hetekben a közoktatásban a mobiltelefon-használat volt a slágertéma, a különféle országokban nagyon gyakori már a szabályozás, és itthon is ettől a tanévtől életbe lépett a tilalom. Hiller István, az MSZP választmányi elnöke, volt oktatási miniszter úgy látja, ez nem olyan kérdés, amely a magyar közoktatás specifikuma. "A hatalom, amelyik éppen kormányon van az adott országban, nem tudja megoldani a feladványt, akkor tilt" - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a probléma sokkal összetettebb, mert hasonló folyamatot fél évezrede nem élt meg az ember, mert az okoseszközök használata nagyon nagy mértékig átalakítja azt, ahogy tanulunk, és ahogy tanítani kell. Emiatt hasonló változásra van szükség, mint amikor a könyvnyomtatást Gutenberg felfedezte, majd a könyvek elterjedtek.
"Ez nem egy rendelet valamelyik év augusztusában, hanem inkább egy hozzáállás. A mostani fiatalok a mesterséges intelligencia korában lesznek fiatal felnőttek, családalapítók, és majd viszik a vállukon az országot. Ezért
én nem a tiltásnak vagyok híve, hanem annak az oktatáspolitikának, amely keresi az utat ahhoz, hogy nem azt kell megtanítani, hogy az Ausztráliában élő kitinbontó baktériumok milyenek, hanem, hogyha bármikor az életed során szembejön az a probléma, hogy erről neked információ kell, akkor tudd, hogy hol keresd, hova nyúljál, milyen eszközhöz"
- mondta Hiller István.
Közölte azt is, hogy nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, hogy az iskola funkciója az emberi tudásátadás nagy folyamatában megszűnt, de az informatikai, technikai forradalom már betört a gyerekek életébe is, és "nincsen olyan mód, ami ezt kivédje".
Hiller István nemcsak a mobiltelefonok ügyében adna nagyobb szabadságot a pedagógusoknak és az iskolaigazgatóknak is, mert szerinte a magyar közoktatás jelenlegi rendszere túlcentralizált, és a központosítás mértéke és aránya eltévesztett. Azzal egyetért, hogy az állam legyen intézményfenntartó, különösen ott, ahol az önkormányzat nem képes az iskola méltó színvonalú fenntartására, de a központosítás véleménye szerint eltévesztette a mértéket és az arányt. Úgy látja, hogy az az elsődleges cél, hogy az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkenjen, az nem valósult meg, illetve nem a korábban gyengébben teljesítőket sikerült feljebb hozni, hanem a pedagógiai szabadság korlátozásával azoknak az iskoláknak a színvonalát tépázták meg, amelyek addig jól teljesítettek.
A szocialista politikus úgy látja, hogy az önkormányzatoknak ismét meg kellene adni a lehetőséget, hogy iskolafenntartók legyenek, de a jelenlegi köznevelési törvény melléklete szerint fenntartó csak állam, egyház, alapítvány, egyesület és magánszemély lehet, de önkormányzat nem. Ezért a parlament őszi ülésszakán, a költségvetési vitában kezdeményezni fogja a köznevelési törvény módosítását.
"Hagyjuk meg ezt a jogot, senkitől nem akarom elvenni, de a felsorolásba az önkormányzati kategória ismét kerüljön bele"
- jelentette ki Hiller István.
A pedagógusok bérrendezésről az MSZP politikusa azt mondta, az a struktúra, amit bejelentett a kormány, az annak az elfogadása és beismerése, hogy a korábbi életpályamodell nem működik. A mostani béremelés szerinte tekintélyes, de a korábbi két év magas inflációja az addig meg nem emelt pedagógusbérek reálértékét olyan mértékben csökkentette, hogy jelen pillanatban valójában reálértékben nagyjából pénzüknél vannak. "A helyzet nem jobb, nem rosszabb" - tette hozzá. | Hiller István visszaadná az önkormányzatoknak az iskolafenntartás jogát, ősszel törvénymódosítást nyújt be | Nemcsak a mobiltelefonok ügyében adna nagyobb szabadságot a pedagógusoknak és az iskolaigazgatóknak is, a magyar közoktatás jelenlegi rendszere túlcentralizált, és a központosítás mértéke és aránya eltévesztett – mondta Hiller István, az MSZP volt elnöke, oktatáspolitiksu az InfoRádó Aréna című műsorában. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/hiller-istvan-visszaadna-az-onkormanyzatoknak-az-iskolafenntartas-jogat-osszel-torvenymodositast-nyujt-be/437306 | null | true | null | null | Hírklikk |
Katonaélményekkel előhozakodni, több mint kényes. A katonaviselt férfiak feje teli ilyen jellegű történetekkel, a nőket pedig az ilyesmi nem érdekli. Akkor miért is vágok bele egy ilyen elmesélésébe? Leginkább azért, mert messze túlmutat a laktanyafalakon, az értelmetlen feladatok elvégzésén, amivel tisztjeink, tiszthelyetteseink szórakoztatták a sorállományt, vagy az "öreg katonák" a "kopaszokat". Az utóbbihoz: nem volt mindegy, ki mikor vonult be. Félév, vagy egy év eltérés elmagyarázhatatlan különbséget jelentett a sorállományban. Az iskolák felsőbb és alsóbb évesei közötti különbségek ehhez mérten csak gyenge előjátékok.
Egy elsőlépcsős dunántúli laktanya harckocsis zászlajánál teljesítettem az egyetem előtti kétszer féléves szolgálatot. Életünk úgy alakult: keveset láttuk a laktanya falait belülről. Szinte állandóan gyakorlatokon voltunk, Dörögdön, a Bakonyban, és ki tudja, még hány harckocsi lőtéren. Többet aludtunk sátrakban, mint a nagykanizsai Dózsa György laktanya harminc, olykor annál is nagyobb befogadású körleteiben. Nem véletlen, hogy az utóbbit viszonylagos kényelme és a ritka ott tartózkodás miatt - magunk között - szállodának neveztük.
A gyakorlatok a távol a laktanyán kívül folytak, ami sokfajta veszéllyel járt elöljáróinknak.
Megtörtént egy bakonyi táborozás alkalmával, amikor már a tisztjeink és tiszthelyetteseink hibbantra itták magukat, pár katona egy harckocsival felkeresett fel egy közeli falut és annak kocsmájából hozták a bort, a pálinkát és a sört. De éppen ezekbe a szokványos katonatörténetekbe nem szeretnék beleragadni.
Egy nyári gyakorlatunk helyszíne a Bakony volt. Ma sem tudom, hogy a hadiutak szándékosan kereszteztek Balaton felvidéki közutakat, és ezt valamifajta katonai demonstráció részének szánták, vagy ez kikerülhetetlen logisztikai adottság volt. Gumiszőnyeget fektettünk keresztbe, így hajtottak át a gyilkos eszközök az úton megállított német, osztrák, holland, dán autósok előtt. Közülünk választottak katonai rendészt, akik fehér sisakban, fehér gumibottal és fehér kézelővel biztosította és irányította a harckocsik áthaladását. Erre a feladatra mindig előfelvételiseket szemeltek ki, akikről tudták, hogy nem első dolguk lesz kocsmát keresni a környéken, elhagyva ezzel a szolgálati helyet.
Kevés alkalommal éltem meg olyan torokszorító élményt, mint egy ilyen alkalommal katonai rendészként. Állni az útszélén vagy éppen közepén, a nyugati turisták figyelmétől kísérve, akik Opeljeikből és Volkswagenjeikből figyelmesen nézték, hogy harminc tank, hogyan vág át nagy gázfröccsel az úton. Szemükben aligha lehettem más, mint az ellenség, a Varsói Szerződés katonája. Ott álltam az úton, és visszanéztem rájuk. A helyzet alkalmatlan volt, hogy elmondjam, jelezzem, hogy a látszattal ellentétben nem ellenség vagyok, hanem demokrata és humanista. Ha a költőt hívom segítségül: "talpig fegyverbe öltözöl,/pedig a lelked csupa béke." | Látszatra ellenség | Atlantisz | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3250178_latszatra-ellenseg | null | true | null | null | Népszava |
Öt év hat hónap börtön- és kétmillió forint pénzbüntetésre ítélte első fokon a Bács-Kiskun megyei bíróság Stadler Józsefet. Azt a vállalkozót, akit stadionépítőként, műgyűjtőként, szépségverseny-szervezőként és a legnagyobb öszegű hazai váltságdíj kifizetőjeként is megismerhetett az ország. Stadlert egyebek között különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalásban, adócsalásban, magánokirat-hamisításban és számviteli fegyelem megsértésében találták bűnösnek. A vádlott által okozott összes kár mértéke meghaladja az egymilliárd forintot.
A vállalkozót a börtönbüntetés mellett öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától és 2 millió forint pénzbírságra ítélték. A bíróság megállapította, hogy a vállakozó folytatólagosan elkövetett különösen nagy értékre elkövetett csalással több mint 700 millió forint, valamint folytatólagosan, különösen nagy értékre elkövetett adóbevétel-csökkentéssel közel 400 millió forintos kárt okozott. A vádlottat a jogtalan gazdasági előny megszerzése valamint magánokirat-hamisítás bűntettében nem találták bűnösnek, az ellene zártörési ügyben indított eljárást megszüntették. A közel négy órán keresztül tartó ítélethirdetés végén Stadler József, valamint a többi vádlott és védőik is jelezték: fellebbeznek a határozat ellen.
A bíróság egyúttal megszüntette Stadler József első-, Pergel Nándor harmad- és Deésy Géza negyedrendű vádlott lakhelyelhagyási tilalmát, amely ellen fellebbezett, az ítélettel kapcsolatos fellebbezés tekintetében viszont háromnapos gondolkodási időt kért az ügyészség. Endre Istvánné tanácsvezető bíró azzal indokolta a lekhelyelhagyási tilalom feloldását, hogy a vádlottak a 3 és fél éve tartó eljárás folyamán soha nem maradtak távol igazolatlanul, nem hátráltatták a per lefolytatását, sőt mindvégig együttműködtek a hatóságokkal.
Áfavisszatérítés az Utolsó vacsoráért, százmillió forint szabadon engedéséért
Az akasztói üzletember ellen akkor merült fel az adócsalás gyanúja, amikor egy áfabevallásában többek között egy Leonardo-freskó, az Utolsó vacsora - illetve annak "festményváltozata" - után is forgalmi adót igényelt vissza több millió forint értékben. A juhászból lett nagyvállalkozó azonban az eljárás folyamán mindvégig tagadta bűnösségét, többször is kijelentette: 18 éves kora óta becsületes, adófizető állampolgárként él.
Stadler neve futballstadionjáról is ismertté vált, miután épített egyet lakóhelye - Akasztó - focicsapatának. Sokáig ebben az adóhivatal által többször is sikertelenül árverésre bocsátott épületben élt. 2000-ben még lánya vállalkozásának alkalmazottjaként 50 ezer forintos havi bruttót keresett, de folyamatosan újabb ötletekkel állt elő. Még ufóleszállópályát is építtetett volna jobb sorsa érdemes stadionjában, amelyből azért jött némi pénz. Az időnként ott edzőtáborozó focicsapatok is fizettek, illetve a pálya melletti szálloda bevételei is gazdagították, ahol a szállóvendégek fogadásán kívül a Magyarország Három Szépe című szépségverseny résztvevőinek felkészítése is folyt. A szépségversenynek szintén Stadler volt a kiötlője és egyik fő szervezője is.
Stadler neve korábban a emberrablási ügyben is felmerült - írja a HVG. Ő volt az a személy, amely az ismertté vált adatok szerint az eddigi legnagyobb váltságdíjat fizette Magyarországon. Stadlert 1994-ben egy kiskőrösi vállalkozó raboltatta el csecsenekkel, és 1,5 millió dollárt követelt szabadon bocsátásáért, miután többször megverete. Stadler végül 100 millió forintért nyerte vissza szabadságát.
A vállalkozó 2001 februárjában hírbe hozta az MSZP-t. Azt állította, több tízmillió forinttal támogatta a pártot. Egy levélben - melyet a Magyar Nemzet tett közé - ügyvédi költségeire való hivatkozással 20-30 millió forintot kért vissza a szocialistáktól. Stadler megerősítette a támogatás hírét, az MSZP tagadott.
Kilenc év börtön és vagyonelkobzás
Stadlert 1998 áprilisában a Bács-Kiskun Megyei Bíróság kilenc évi börtönbüntetésre és vagyonelkobzásra ítélte, előzetes letartóztatásának azonnali elrendelése mellett. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 1999. júniusában - a határozat helytelen tényállásaira, a téves jogi következtetéseire és megalapozatlanságára hivatkozva - hatályon kívül helyezte. A Legfelsőbb Bíróság ugyanakkor a vállalkozó addigra már majdnem egy éve tartó előzetes letartóztatását lakhelyelhagyási tilalommá változtatta, és egyben új eljárás lefolytatására utasította az első fokon eljárt megyei bíróságot. Az új eljárás során Stadler végig ártatlannak vallotta magát.
Az 1999-ben hatályon kívül helyezett 1998-as elsőfokú ítélet szerint Stadler József cégei több mint 800 millió forint áfát igényeltek vissza jogtalanul, és kettős számlázással mintegy 400 millió forint összegben vettek fel exporttámogatást, továbbá fiktív költségszámlák segítségével 1,1 milliárd forinttal csökkentették a társasági adóbevételt. A Legfelsőbb Bíróság megszüntető határozata érvényes volt az ügyben érintett további vádlottakra is, akik közül öten 1-től 4 és fél évig terjedő szabadságvesztést kaptak akkor. Stadler pontosan 14 hónapig volt előzetes letartóztatásban, védője Feldmájer Péter az eljárás újraindításakor a vállalkozó felmentésére számított.
A másodrendűtől a hetedrendű vádlottig senkit sem mentettek fel
Stadler József főkönyvelőjét, a másodrendű vádlott Hrubi Gyulát 3 év börtönre, 3 év közügyektől való eltiltásra, valamint 200 ezer forint büntetésre ítélték, mivel őt is bűnösnek találták az elsőrendű vádlottal közösen elkövetett csalás bűntettében. A harmadrendű vádlott 2 év hat hónap börtönbüntetést kapott, őt két évre tiltották el a közügyek gyakorlásától, és 500 ezer forint büntetés megfizetésére kötelezték, miután megállapítást nyert: folytatólagosan különösen nagy értékre elkövetett csalás és magánokirat-hamisítás bűntettében bűnös.Az általa okozott kár közel félmilliárd forint.
Az ügy negyedrendű vádlottját, a kazettaügyben elhíresült Deésy Gézát szintén különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás, és magánokirat hamisítás miatt ítélték három év börtönre ítélték és tiltották el három évre a közügyek gyakorlásától. Deésynek ezen felül 500 ezer forint pénzbírságot kell fizetnie.
Az ötödrendű és a hatodrendű vádlottat szintén csalás és magánokirat-hamisítás bűntettében találták bűnösnek, ők egyenként 5 év hat hónap börtönbüntetést kaptak, melynek végrehajtását 3 évre felfüggesztették. Az általuk együttesen okozott kár körülbelül 85 millió forint. A hetedrendű vádlottat közel százmillió forintos kár okozásáért, csalás és magánokirat bűntette miatt 2 év börtönre, és 500 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.
Ítélet várható Stadler ügyében
2001. október 24.
Folytatódik a Stadler-per
2001. szeptember 6.
Az MSZP tagadja, hogy Stadler támogatta a pártot
2001. február 22.
Újrakezdik a Stadler elleni pert
2001. október 25.
A Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte az első fokon eljáró bíróságot Stadler ügyében
1999. június 21.
A Stadler-ügyben az ügyész az első fokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte
1999. június 11. | Öt és fél évet kapott Stadler | Öt év hat hónap börtön- és kétmillió forint pénzbüntetésre ítélte első fokon a Bács-Kiskun megyei bíróság Stadler Józsefet. Azt a vállalkozót, akit stadionépítőként, műgyűjtőként, szépségverseny-szervezőként és a legnagyobb öszegű hazai váltságdíj kifizetőjeként is megismerhetett az ország. Stadlert egyebek között különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalásban, adócsalásban, magánokirat-hamisításban és számviteli fegyelem megsértésében találták bűnösnek. A vádlott által okozott összes kár mértéke meghaladja az egymilliárd forintot. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20011024otes.html | 2001-10-25 09:32:00 | true | null | null | Origo |
2007.11.09. 13:38
A Fidesz gyanúja szerint tízmillió forintos nagyságrendű, az egri kistérségi gyógypedagógiai szakszolgálat működtetésére elnyert pályázati pénz tűnt el az egri önkormányzatnál az előző, szocialista-szabad demokrata városvezetés idején – közölte pénteken Deák Boldizsár, a párt önkormányzati képviselője.
Tízmillió forintos nagyságrendű pályázati pénz tűnt el az egri önkormányzatnál az előző, szocialista-szabad demokrata városvezetés idején. Ebben a helyzetben képviselőként, bűnszövetségben, hivatali visszaéléssel elkövetett csalás, számviteli fegyelem megsértése és közokirat-hamisítás miatt feljelentést tett a Heves Megyei Főügyészségen – tudatta Deák Boldizsár.
A politikus elmondta: 2006-ban úgy nyert el mintegy 20 millió forintot az önkormányzat a kistérségi gyógypedagógusi, pedagógiai szakszolgálat működtetésére, hogy az erre kiszemelt intézmény az alapító okirata szerint nem is volt jogosult ennek a feladatnak az ellátására. Az alapító okiratot később módosították, ám az elnyert forrást teljes egészében már nem fordították a szolgálat működtetésére, és nyoma veszett 10 millió forintos nagyságrendű összegnek. Ez utóbbiról nem lehet tudni, hogy mire használták fel – fűzte hozzá.
Egerben nyolcévi szocialista-szabad demokrata városvezetés után választották polgármesterré 2006-ban a helyi Lokálpatrióta Egylet színeiben induló Habis Lászlót. A jelöltet a teljes jobboldal támogatta, a többi között a Fidesz, a KDNP, az MDF, a Vállalkozók Pártja és más jobboldali szervezetek is. Ezen pártok képviselői alkotják a közgyűlés többségét.
A távirati iroda az üggyel kapcsolatban kereste Nagy Imrét, a megyeszékhely korábbi, szocialista polgármesterét, aki jelenleg is a város országgyűlési képviselője. A politikus saját telefonján és titkárán keresztül is elérhetetlen volt. | Lenyúlás Egerben? - feljelentést tett a helyi Fidesz | A Fidesz gyanúja szerint tízmillió forintos nagyságrendű, az egri kistérségi gyógypedagógiai szakszolgálat működtetésére elnyert pályázati pénz tűnt el az egri önkormányzatnál az előző, szocialista-szabad demokrata városvezetés idején – közölte pénteken Deák Boldizsár, a párt önkormányzati képviselője. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2007/11/lenyulas-egerben-feljelentest-tett-a-helyi-fidesz | 2007-11-09 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tüzes sajtótájékoztatót ígértek az ellenzéki politikusok Orbán Viktornak, aztán kiderült, hogy mindenki csak azt nyújtja, amire képes. A tájékoztató elején egy ifjú vörösgárdista rontott az emelvény felé, de miután felrobbantani magát nem tudta, lövöldözni pedig nem szokás kora délután, inkább ordítozott egy sort. Ebben önmagában semmi rendkívüli nincs, arra azonban kíváncsi vagyok, miért gratulált azonnal Gyurcsány Ferenc a habzó szájú hülye gyereknek. Talán azért, mert végre az egész világ előtt bebizonyították, hogy a Demokratikus Koalíció pont annyit ér, amennyit a jelenlegi ellenzék valamennyi pártja: semmit.
Hogy komolyabbakra is nézzünk, elkeserítő végighallgatni egy efféle sajtótájékoztatót. Nem a magyar miniszterelnök miatt, aki részletesen beszélt a magyar uniós elnökség feladatairól, ráadásul fontos és érdekes következtetéseket is megosztott a hallgatóságával. Utána azonban sorra megszólaltak az úgynevezett világsajtó (vajon ez egyébként mit jelent?) munkatársai, akik egymást múlták alul. Én legalábbis ennyi ostoba, felesleges kérdést még nem hallottam így szépen, csokorba kötve. Egy nyilvánvalóan gyengeelméjű ukrán újságíró például megkérdezte, nem félünk-e, hogy az oroszok megtámadják Magyarországot, mire Orbán azt válaszolta, hogy nem, hiszen NATO-tagok vagyunk, az oroszok még Ukrajnával sem bírnak el, miért támadnának a sokkal erősebb NATO-ra?
A nyugati újságírók mintegy kilencven százalékának szó szerint alapfogalmai sincsenek hazánkról, de hogy tágítsuk a kört, a kelet-közép-európai térségről sem.
Szinte vártam már, mikor kerül elő a gulyásleves vagy Puskás Öcsi mint az emlékezetükben utoljára meggyökeresedett két méretes közhely egy tizenötmilliós nemzetről. Erre aztán nem került sor, amit fájdalommal észleltünk, mert ehelyett végtelenül primitív, naiv és kezdetleges "kérdésekkel" igyekeztek sarokba szorítani Orbán Viktort. Akinek persze a kisujjában is több az ész, mint ezek közül bármelyiknek, és nyugalom, nemcsak én láttam ezt, hanem nagyjából mindenki, aki azzal mazochizálta magát, hogy végighallgatta a "világsajtót".
Őszintén mondom, nem tudom, érdemes-e érdemi párbeszédet folytatni ennyi felkészületlen, rövidlátó emberrel, de szerencsére a magyar miniszterelnök türelmes, és talpig úriember. Lassan, tagoltan elmagyarázott mindent nekik, ahogyan a gyerekek fejébe szokták belopni az egyszeregyet a tanító bácsik. Amikor az óra végén kicsöngettek, a nebulók vidáman kitódultak az ajtón, hogy a nagyszünetben megigyák egymás kakaóját és meghúzzák valamelyik cserfes lány haját. Ilyesmit szoktak csinálni ugyanis a gyerekek. Nem haragszunk rájuk, csak sóhajtva arra gondol az ember, hogy ideje felnőni, nem pesztrálhatjuk örökké őket, van nekünk is elég dolgunk.
Felötlött az is bennem, hogy Magyar Péter, ez a derék ember, aki időszerint a bizottság kedvence és reménysége, hol a fészkes fenében lófrált egész nap. Talán a mai nagy menetre készül, bár a helyében óvatosabb lennék, mert lassan negyvenéves politikai pályáján Orbán nála fajsúlyosabb ellenfeleket is sarokba zavart már. Szórakoztató, amikor celebek összevissza püfölik egymást a szorítóban, csak éppen az ember mindig az igazság pillanatától tart. Amikor megérkezik az olimpiai bajnok, és előre megfontolt jobbegyenessel újra helyére teszi az amatőr ellenfelet. Hogy ennek a mostani párviadalnak mi lesz a vége, talán nem is olyan nagy rejtély. A sajtótájékoztató legfőbb tanulsága ugyanis az, hogy van, aki az eszénél van, mások pedig soha nem lesznek. Akkor sem, ha a külföld dollármilliókat plántál beléjük, akkor sem, ha minden létező erővel igyekeznek letörni egy nemzet szabadságküzdelmét. | Gyermekfejjel | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/10/gyermekfejjel | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szerzőnk felteszi a kérdést: melyek lesznek azok a helyek, ahová a közeljövőben meghívják a korábban a Megafon központját felszentelő papot. Javaslata szerint mindenekelőtt a Magyarságkutató Intézetbe kellene beugrania, „mert őstörténetünk egyik sajnálatos hiányossága az, hogy nélkülözi a megszentelést". Vélemény. | Ha a NER-gazdaságban valaki megmozdul, már ott is vagyunk Mészáros Lőrincnél | Új munkát kapott a kormány kedvelt biztonsági cége, a Valton-Sec tulajdonosa egy olyan társaságnál, amelynek tulajdonosi szálai ismert kormányközeli potentátokhoz vezetnek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202307_prime_multi_egymasba_ernek_avagyonkezelok | 2023-02-19 11:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Ők lehetnek Borkai utódjai a Fidesz szerint
Három lehetséges név merült fel a Fideszben Borkai Zsolt lemondása után: akár olimpikon is ülhet a polgármesteri székbe.
Ahogy arról a Blikk is beszámolt, lemondott Borkai Zsolt. A szexbotrányba keveredett politikus újraválasztását követően ismét betöltötte volna Győr polgármesteri pozícióját, ma azonban nyilatkozatott tett a visszavonulásáról. A kialakult helyzet miatt időközi polgármester-választás lesz a városban. Borkai utódjaként a Fidesz köreiben az Index információi szerint több név is felmerült.
Az egyik a jelenlegi alpolgármester, a 2007 óta Fidesz-tag Fekete Dávid, mellette esélyes lehet Németh Zoltán is, aki jelenleg a megyei közgyűlés elnöke. A lap információi szerint azonban akár Pálinger Katalin olimpiai ezüstérmes magyar válogatott kézilabdakapust is indíthatnák a választásokon. | Ők lehetnek Borkai utódjai a Fidesz szerint | Három lehetséges név merült fel a Fideszben Borkai Zsolt lemondása után: akár olimpikon is ülhet a polgármesteri székbe. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/politika/ok-lehetnek-borkai-utodjai-a-fidesz-szerint/k2k1dlk | 2019-11-06 19:35:12+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Ellátogatott a budpesti állatkertbe a finn Mikulás, Joulupukki
A lapföldi Mikulás meglátogatta a budapesti állatkert lakóit és vendégeit december 3-án.
A Mikulás egy rövid sétát tett az állatkertben, ahová természetesen nem érkezett üres kézzel. Ajándékokat adott például az állatkert egyéves elefántjának, Arunnak is. A meglepetés nem más volt, mint egy kis ennivaló.
Az etetésről fénykép is készült, amelyet itt megtekinthetnek.
(ZooZoo) | Ellátogatott a budpesti állatkertbe a finn Mikulás, Joulupukki | A lapföldi Mikulás meglátogatta a budapesti állatkert lakóit és vendégeit december 3-án. | [] | 0 | http://blikk.hu/aktualis/belfold/joulupukki-mikulas-allatkert-latogatas-elefant/9t7620f | 2018-12-05 09:36:45+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Tavaly februárban honosítási kérelmet nyújtott be a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál (BÁH) Ghaith Pharaon – derül ki a Terrorelhárítási Központ igazgatója által írt és Demeter Márta független országgyűlési képviselőnek címzett leveléből. A TEK-et Demeter kereste meg, aki képviselőként korábban már Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, valamint a BÁH-nál is betekintett a Pharaon-iratokba.
A TEK vezetője, Hajdu János által írt levél azért is figyelemreméltó, mert a BÁH-nál lévő iratokban nyoma sincs annak, hogy Pharaon honosítási kérelmet nyújtott be a hivatalba. Ezért két eset lehetséges:
vagy a TEK tudja ezt rosszul, vagy a BÁH titkolta el eddig ezt az egyébként nem mellékes információt. Utóbbi a valószínűbb.
Egyrészt azért, mert a TEK konkrét információt ír, pontos dátummal, márpedig nem valószínű, hogy ezt a terrorelhárítók az ujjukból szopták volna. Már csak azért sem, mert Hajdu leveléből az is kiderül, hogy a BÁH a honosítási kérelem benyújtása után azért kereste meg a TEK-et, hogy állásfoglalást kérjen tőlük. Akárcsak akkor, amikor Pharaon 2014 novemberében tartózkodási engedélyt kért a BÁH-tól, majd egy évvel később annak meghosszabbítását. Másrészt Demeter Márta már korábban arról beszélt az Indexnek, hogy amikor a BÁH-nál betekintett az iratokba, akkor az volt a benyomása, hogy azok hiányosak.
Nem tudjuk, megkapta-e, de akár meg is kaphatta az állampolgárságot
Nem világos, hogy a BÁH Pharaon-irataiban a honosítási kérelemnek miért nem volt nyoma. Demeter azt állítja az Indexnek, hogy a hivatalban az iratbetekintéskor esküdöztek neki arra, hogy minden irat az aktában van. Ezek szerint ez nem volt igaz. Természetesen megkerestük a BÁH-ot is, amint reagálnak, válaszukat közzétesszük.
Így például azt sem tudni, hogy mi lett Pharaon honosítási kérelmének sorsa. Elméletileg ugyanis akár állampolgárságot is szerezhetett. Bár állampolgárságot kapni nem egyszerű és számos feltételnek meg kell felelni, de szinte mindegyik feltétel alól kaphat mentességet a kérelmező.
Csak néhány olyan feltétel van, amelynek mindenképp meg kell felelnie az illetőnek. A törvény szerint ilyen a büntetlen előélet, az, hogy ne legyen büntetőeljárás ellene folyamatban Magyarországon, valamint az ország közbiztonságát és nemzetbiztonságát ne sértse. Tehát az államfő – ha a nemzeti érdek úgy kívánja – minden feltétel alól felmentést adhat, kizárólag az előbb felsorolt esetekben nem.
Hajdu leveléből az is kiderült, hogy a TEK nem kapott tájékoztatást Pharaonról a partnerszolgálatoktól, és amikor „terrorszempontú kockázatelemzést” végeztek vele kapcsolatban, akkor „ilyen jellegű információk nem álltak rendelkezésre”. Ez annyiban érdekes, hogy ugyanebben a levélben Hajdu azt írja: amikor Pharaon két évre vízumot kért a bejrúti magyar nagykövetségen, akkor a magyar hatóságok több országot, köztük az Egyesült Államokat is megkeresték, hogy sérti-e a vízumkiadás az érdekeiket.
Az Egyesült Államok nagykövetsége ekkor elismerte, hogy csalás, zsarolás és felbujtás miatt az FBI körözi Pharaont. Ekkor Hajdu szerint a Magyarország és Egyesült Államok között érvényben lévő kiadatási egyezmény alapján „megtették a szükséges lépéseket”. Hogy mik voltak ezek a lépések, azt a levél nem részletezi, ahogy az sem derült ki, hogy pontosan mikor érdeklődtek a magyarok a többi országnál. Pedig egyáltalán nem mellékesek a dátumok: Pharaon ugyanis 2014 őszén kért először vízumot (azzal a szándékkal, hogy Orbán Viktorral is találkozzon), míg Lázár János miniszter tavaly november legelején még azt mondta egy kormányinfón, hogy a vízumkérvényről tájékoztatták az Egyesült Államokat és a Szaúd-arábiai Királyságot is, de egyik fél sem válaszolt, úgyhogy beengedték Pharaont.
Az egyébként tavaly októberben derült ki, hogy az FBI és az Interpol által 25 éve körözött, terroristák pénzelésével és pénzmosással gyanúsított Ghaith Pharaon megvásárolta Orbán Viktor miniszterelnök Cinege utcai házával szemközti telket és villát. Ezenkívül több nagy értékű ingatlan is Pharaon-érdekeltségbe került. Azóta a fél magyar sajtó és több ellenzéki politikus próbálja kideríteni, hogyan történhetett meg ilyesmi, éppen akkoriban, amikor Orbán Viktor hetente elmondja, hogy meg kell védeni az országot a bevándorlóktól és a terroristáktól.
A kormányzat láthatóan nagyon szeretné lezárni a Pharaon-ügyet, noha világosan látszik, hogy tele van kérdőjelekkel. Pintér Sándor belügyminiszter például azt válaszolta Demeternek, hogy inkább ne foglalkozzon már ezzel az egésszel.
Felhívom Képviselő Asszony szíves figyelmét, hogy az érintett 2017 januárjában elhunyt, amelyre figyelemmel meglehetősen indokolatlannak tartom a személyével összefüggő további kérdések előterjesztését
– olvasható a független képviselőnek adott miniszteri válaszban. Demeter azt szerette volna megtudni Pintértől, hogy az illetékes szolgálatok (a Terrorelhárítási Központ és az Alkotmányvédelmi Hivatal) mikor értesültek arról, hogy Ghaith Pharaont körözi az FBI, illetve tudtak-e erről a sejk Magyarországra érkezése előtt?
Pintér szerint az írásbeli kérdésekre adott válaszok és az iratbetekintés keretei között a szaúdi üzletember itteni tartózkodásával kapcsolatban már minden, a Belügyminisztérium birtokában álló információ „ismertetésre került”.
Demeter erre reagálva az Indexnek azt mondta: „Pintér Sándor teljes tévedésben van. Én nem Pharaont ellenőrzöm, róla tudjuk, hogy ki volt és mit csinált. Én a Belügyminisztérium és az irányítása alatt álló rendvédelmi szerveket szeretném rászorítani arra, válaszolják meg, hogy mit tettek azért, hogy ez a nemzetközi szinten ismert bűnöző ne jöhessen Magyarországra.” A képviselőnő szerint a magyar közvéleménynek joga van tudnia, hogyan történhetett meg, hogy figyelmen kívül hagyták a biztonsági szabályokat. „Még nagyobb probléma az egész Pharaon-ügy annak fényében, hogy tudjuk, hogy Orbán Viktor az egyetlen olyan miniszterelnök 1990 óta, aki nem esett át nemzetbiztonsági ellenőrzésen” – mondta Demeter.
A kormány teljesen belezavarodott
A miniszter szerint tehát továbbra is az a helyzet, amit a kormány következetesen próbált kommunikálni az ügyben: a sejk szabályosan kapott tartózkodási engedélyt Magyarországon, mert a beutazása előtti nemzetbiztonsági átvilágítás arra jutott, hogy nem jelent kockázatot, és az uniós országok sem emeltek kifogást az Európába érkezése ellen.
Azt is mondták, hogy a többek között terrorizmus finanszírozásával gyanúsított sejk olyan adatokat adott meg magáról a vízumkérelmekor, amelyek nem mutattak egyezést az Interpol adatbázisában szereplőkkel. A kormány narratívája szerint a hazai hatóságok csak azután tudták meg bizonyosan, hogy ez a Pharaon az a Pharaon, miután tavaly ősszel az ügy kipattant, és a sejk már nem volt az országban.
A kormány állítását megkérdőjelezi, hogy a tagjai tavaly ősszel sorozatosan egymásnak ellentmondva nyilatkoztak Pharaonról. Kontrát Károly belügyi államtitkár például november 2-án azt mondta, hogy a körözött Pharaon nem azonos a miniszterelnök szomszédságában telket vásároló Pharaonnal, viszont egy kiszivárgott diplomáciai levélben Pintér már egy hónappal korábban azt írta, hogy az AH sikeresen azonosította a körözött üzletembert.
Az idén januárban elhunyt Ghaith Pharaon magyarországi tevékenységével kapcsolatban sok lényeges kérdés maradt homályban. Például, hogy pontosan mikor kapott tartózkodási engedélyt, vagy hogy mikor találkozott a kormányfővel Jordánia tiszteletbeli konzuljának díszvacsoráján. Ezekről több mint fél éve küldtünk kérdéseket a Belügyminisztériumnak és Orbán sajtófőnökének, de egyelőre nem kaptunk válasz.
Bár a kormány szeretné, úgy tűnik, az ügynek azzal sincs vége, hogy a főszereplőt már eltemették. Pharaon halála után derült ki például, hogy már a milliárdos első vízumigénylésekor is egyértelmű volt, hogy találkozni akar Orbán Viktorral. Ezt ő maga jelezte a vízumkérelemnél.
Aztán az is kiderült, hogy tartózkodási engedélyének meghosszabbításakor nem csatolt be jövedelemigazolást, ellenben azt állította, hogy a tiszteletbeli konzul tartja el. Erről papírja is volt, amit a bevándorlási hivatal simán elfogadott. Pedig életszerűtlen, hogy egy külföldi befektetőt, aki nagy értékű ingatlanokat vett Magyarországon, egy másik magánszemély tart el. Ám arra jó volt ez a trükk, hogy a pénzmosással gyanúsított üzletember vagyoni helyzete rejtve maradjon a hatóságok előtt.
Pontosítás: A BÁH-ot jelenleg Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak hívják, így a rövidítése helyesen: BMH.
Cikkünk megjelenése után a BMH a következő nyilatkozatot tette:
Demeter Márta országgyűlési képviselő asszony 2017 évben három alkalommal kereste fel a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt. A Hivatal – képviselő asszony kérésének mindenben megfelelően – teljeskörűen biztosította az idegenrendészeti iratokba való betekintés lehetőségét. A képviselő asszony által megtekintett iratanyagon kívül más dokumentum, hivatalos irat nem áll a Hivatal rendelkezésére. Az állampolgársági ügyintézés 2017. január 1-jétől Budapest Főváros Kormányhivatala hatáskörébe tartozik, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal birtokában állampolgársági ügyirat nincs. | Újabb adalék a Pharaon-rejtélyhez: a sejk magyar akart lenni | Újabb adalék a Pharaon-rejtélyhez: a sejk magyar akart lenni - A januárban elhunyt szaúdi sejk, aki Orbán szomszédságában vett telket, honosítási kérelmet is beadott. Az erről szóló információ valamiért nincs meg a bevándorlási hivatalnál. Máshol viszont igen. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/07/19/kiderult_mi_tunhetett_el_a_pharaon-iratokbol/ | 2017-07-19 13:36:22 | true | null | null | Index |
December 16-án írtuk meg, hogy a volt agrárállamtitkár, Poprády Géza cége, a 4 Green Parking Zrt. (4GP) futott be a IX. kerületi önkormányzat parkoló automatáinak felújítási és üzemeltetési pályázatán. Poprády 2014-ben távozott a Földművelésügyi Minisztériumból, 2016-ban Mészáros Lőrinc frissiben vásárolt herceghalmi cége, az Agrosystem Zrt. vezérigazgatója lett fél évre.
Az önkormányzati vagyonkezelő, a FEV IX. Zrt. januártól 10 évre összesen 10 milliárd forintot fizetve betonozta volna be Poprády Géza cégét. A 8450 kerületi és 325 fővárosi parkolóhely üzemeltetését darabonként 8000 + áfa forintért, havonta 90 millió forintért kezelte volna Poprády tavaly áprilisiban alapított cége.
December 14-én ki is hirdették az eredményesen lefolytatott eljárás győztesét, holott erre nem kerülhetett volna sor, mivel előző nap, december 13-án az önkormányzat képviselő-testülete forráshiányra hivatkozva eredménytelennek nyilvánította a közbeszerzést. Ez Baranyi Krisztina független képviselő kezdeményezésének volt köszönhető – aki évek óta küzd egy átláthatóbb, hatékony parkolásüzemeltetésért – annak ellenére is, hogy magát a javaslatot végül egy fideszes képviselő nyújtotta be.
Cikkünk megjelenése után öt nappal, december 21-én a FEV IX. újabb hirdetményt publikált, amelyben az eljárás eredménytelenségéről adott tájékoztatást arra a december 13-i képviselő-testületi döntésre hivatkozva, amelynek eredményéről “megfeledkezve” december 14-én közzétették a győztes nevét.
A tender lebonyolítása nemcsak jogszerűtlennek, hanem összeférhetetlennek is tűnt, mivel, ahogyan azt feltártuk, a közbeszerzést a Fidesz volt országgyűlési képviselője, zuglói polgármestere és elszámoltatási biztosa, Papcsák Ferenc ügyvédi irodája egyengette. Papcsák üzlettársa volt Poprády Gézának a Wolgupo Agroconsulting Termelő Kft. nevű társaságában 2017. október és 2018. január között. A 4GP végül úgy tudott nyerni, hogy három vetélytársa pályázatát a FEV IX. bírálóbizottsága érvénytelennek minősítette.
December 21-i hirdetménye szerint a ferencvárosi önkormányzat új eljárást fog indítani a 10 milliárdos megbízásra; ez azért érdekes, mert az év végén elvonta a forrást a képviselő-testület.
Bácskai Jánost, Ferencváros fideszes polgármesterét többször kerestük az ügyben, azt tudakolva, indít-e vizsgálatot, tesz-e feljelentést, de nem reagált kérdéseinkre. Kerestük a BRFK-t is hogy érkezett-e feljelentés, rendeltek-e el nyomozást a történtek miatt, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. | Mégse vihette el a 10 milliárdos parkolási bulit Mészáros Lőrinc volt embere | Cikkünk után visszalépett a jogszerűtlen közbeszerzés nyertesének megbízásától a ferencvárosi önkormányzat vagyonkezelő cége. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megse-vihette-el-a-10-milliardos-pakolasi-bulit-meszaros-lorinc-volt-embere-116328 | 2019-01-07 10:03:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A hét végéig 22 céggel szemben indított vizsgálatot a rendőrség illegális szoftverhasználat gyanúja miatt a Business Software Alliance (BSA) kampányának kezdete óta. A helyszínen tartott ellenőrzéseket követően a cégek egy része ugyan tisztázni tudta magát, de többségük ügyében - feljelentéskiegészítés vagy büntetőeljárás keretében - tovább folyik a vizsgálat a szerzői jogok megsértésének gyanújával. A legnagyobb szoftvergyártókat tömörítő BSA március elején indította el akcióját Győr-Moson-Sopron megyében, amelynek kezdetén egy hónapos "tűzszünetet" hirdetett, s vállalta, hogy április elejéig egyetlen büntetőügyet sem kezdeményez a megyében, valamint minden hozzá forduló vállalkozásnak segítséget nyújt szoftverei legalizálásában. | Szoftverrazzia Győr-Moson-Sopron megyében | A hét végéig 22 céggel szemben indított vizsgálatot a rendőrség illegális szoftverhasználat gyanúja miatt a Business Software Alliance (BSA) kampányának kezdete óta. A helyszínen tartott ellenőrzéseket követően a cégek egy része ugyan tisztázni tudta magát, de többségük ügyében - feljelentéskiegészítés vagy büntetőeljárás keretében - tovább folyik a vizsgálat a szerzői jogok megsérté | [
"archívum"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2002/06/03/szoftverrazzia_gyor_moson_sopron_megyeben | 2002-06-03 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A hadsereg nettó 104 millió forint keretösszegben bérel repülőgépeket ejtőernyős kiképzéshez a Fly-Coop Kft.-től. A megbízás 2026 végéig szól, vagyis évente bő 30 millió forintot fizet ki erre a sereg. Azt nem tudni, hogy a honvédségi repülők és helikopterek miért nem elegendők a feladatra, mint eddig. A megbízást elnyerő cég 2016-ban lett ismert, amikor Rogán Antal propagandaminisztert és akkori feleségét, Rogán-Gaál Cecíliát helikopterrel szállította egy celebesküvőre.A helikopterből kiszállító minisztert lefotózó Népszabadságot néhány nappal később bezárta a Fidesz-közeli tulajdonosa. A Fly-Coop Kft. viszont egy évvel később megkapta első állami megbízását, és jelenleg is szerződésben áll az Országos Vérellátó Szolgálattal, amit Bayer Zsolt kormánypárti publicista felesége vezet.Az állami szervezetek védelmi és biztonsági vásárlásait összefogó Védelmi Beszerzési Ügynökség Zrt. (VBÜ) január közepén írt ki közbeszerzést "Ejtőernyős kiképzéshez repülőgép bérlése 2024-2026" címmel. A felhívásra mindössze egyetlen cég, az Avia Rent Kft. jelentkezett, de a tender mégis eredménytelenül zárult márciusban.Az Avia Rent ajánlatát ugyanis érvénytelennek nyilvánították, mert a cég azt írta bele, hogy az általa megajánlott árak "vis major, kimagaslóan eltérő üzemanyag-áremelkedés, illetve éves szinten 2%-ot meghaladó fogyasztóiár-index emelkedés esetén közös megegyezés szerint átértékelendőek". Magyarán, ha nagyon megdrágul az üzemanyag vagy nagyot nő az infláció, tárgyalni szeretne arról, hogy többet fizessen neki a honvédség.Viszont a szerződéstervezetben, amit az Avia Rent elfogadott, az állt, hogy a cég vállalja, hogy a szerződés hatálya alatt nem emel árat. Ezt az ellentmondást a VBÜ "többváltozatú ajánlatnak" tekintette, melyet nagyfokú hiányosságként értékelt, ezért hiánypótlásra nem is adott lehetőséget a cégnek. A Közbeszerzési törvény szerint ugyanis azzal csak nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy ilyen hiány pótolható.A Fly-Coop árai egy kicsivel alacsonyabban szálltakJúnius közepén újra kiírták a közbeszerzést változatlan tartalommal. A keretösszeg az első alkalomhoz hasonlóan nettó 103,9 millió forint, amelynek 70 százalékára vállal kötelezettséget a honvédség.A megbízás három évre szól, a keretösszeg pedig a tervek szerint a következőképpen oszlik majd meg: 2024-ben 31,5 millió Ft, 2025-ben 34,6 Ft, 2026-ban 37,8 forint. Ezért az összegért elvárás évente 3 275 000 méter/fő ugráskeret, évi egy áttelepülés oda-vissza az MH Kiss József 86. Helikopterbázis szolnoki repülőterére, és évente 10 nap rendelkezésre állás ugyanott.A tenderre ezúttal ketten jelentkeztek: az első alkalommal is pályázó Avia Rent Kft. összességében nettó 103,8 millió forintos, a Fly-Coop Kft. pedig nettó 100,3 millió forintos ajánlatot tett.Az olcsóbb ajánlatot tevő Fly-Coop nyerte a megbízást.A Kadarkútra bejegyzett cég a Jakab család tulajdonában van, és bővelkedik megrendelésekben: éves nettó árbevétele a 2020-as 2,5 milliárd forintról ütemesen emelkedve tavaly már 5,3 milliárd forint lett. A cég profitja viszont épp ellentétes utat járt be az elmúlt években: a 2020-as 127 millióról 2023-ra kevesebb mint tizedére, 11 millióra csökkent.Nem tudni, milyen gépeket bérel a honvédségAz sajnos nem szerepel a nyilvános tenderdokumentációban, hogy hány darab és milyen típusú repülőgépeket kölcsönöz a honvédség a Fly-Coop-tól három éven keresztül nettó 104 millió forintért.Ami biztos: a magyar Légijárművek Lajstromnyilvántartásának Jegyzéke aktuális, szeptember elején frissített verziója szerint a cégnek több helikoptere mellett Beechjet, Embraer, Cessna, Hawker és Piper márkájú repülői, valamint Antonov AN-2 típusú gépei is vannak. A géppark (egy része) a Fly-Coop honlapján meg is tekinthető. Szolgáltatásaik között sétarepülés, légitaxi, repülőgép-bérlés és pilótaképzés is szerepel.Talán nem a sétarepülős-tréningezős kisgépeket vagy a fontosságoknak fenntartott luxusjeteket fogja majd bérelni a honvédség a cégtől ejtőernyős kiképzésre, hanem az eleve katonai és szállítmányozási célokra készült Antonovokat. A köznyelvben Ancsa becenevű típus a második világháború után a Szovjetunióban kifejlesztett egymotoros, kétfedelű szállító-repülőgép.A Wikipédia szerint legnagyobb sebessége 258 km/óra, utazósebessége 190 km/óra, hatótávolsága 845 kilométer, legnagyobb repülési magassága pedig 4500 méter.Több más volt szocialista országhoz hasonlóan hazánkban is használt ilyen repülőgépeket a honvédség. 1974-ben rendeltek tíz darabot, melyből az utolsót 2020-ban nyugdíjazták, bő 45 évnyi szolgálat után.Az elmúlt években azonban rengeteg légijárművet vett a honvédség: a számtalan új helikopter mellé sok új repülőt is beszereztek. A főként Orbán Viktor és Szijjártó Péter által használt, 2018-ban megvett Falconok és Airbusok mellé idén februárban vásároltak két hatalmas szállítórepülőt is.Az MH Kiss József 86. Helikopterbázis fényképei szerint pedig - nem meglepő módon - helikopterből hajtják végre az ejtőernyős ugrásokat a katonák, így végképp érthetetlen, miért bérelnek ehhez repülőket a Rogán Antalt légitaxizó cégtől.Erdélyi Katalin | A Rogán Antalt helikoptereztető cégtől bérel repülőket a honvédség | A Fly-Coop Kft. 3 éven keresztül összesen 104 millió forintért kölcsönöz repülőket személyzettel együtt a hadseregnek ejtőernyős kiképzéshez. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/09/27/a-rogan-antalt-helikopterezteto-cegtol-berel-repuloket-a-honvedseg | 2024-09-27 13:18:28 | true | null | null | atlatszo.hu |
Románia tengerjáró hajók fogadására is alkalmas dunai kikötőt akar vásárolni a moldovai Giurgiulestiben - erről szóló memorandumot fogadott el a román kormány.
A kabinet tárcaközi bizottságot hatalmazott fel arra, hogy tárgyaljon az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) a Danube Logistic Kft. részvényeinek megvásárlásáról. Ez a Moldovában bejegyzett cég működteti a Prut határfolyó torkolatánál, a moldovai-román-ukrán hármas határ közvetlen közelében található Giurgiulesti nemzetközi szabad kikötőt.
A román kormány szerint a giurgiulesti kikötő stratégiai jelentőségű logisztikai csomópont, ami trimodális (vízi, közúti és vasúti) átrakodási és tárolási szolgáltatásokat kínál az importőröknek és az exportőröknek.
A kikötő tengeri hajókat is tud fogadni 7 méteres merülésig és 10 ezer tonna kapacitásig, valamint van összeköttetése a széles (az egykori Szovjetunió területén használatos) és szokványos nyomtávú vasúti hálózattal is.
A román kormány a kamionforgalom csökkentését reméli a kikötő megszerzésétől, arra alapozva, hogy rendszeres konténerblokkos vonatkapcsolat létezik Giurgiulesti és a DP World által üzemeltetett konstancai konténerterminál között. Ez alternatíva lehet a közúti szállításra, lehetővé tenné a hosszú várakozási idők elkerülését a határokon.
A kikötő megszerzésével Románia versenyelőnyhöz akarja juttatni a konstancai kikötőt, hogy a szolgáltatások és áruforgalom bővítésével Konstancát Közép- és Délkelet-Európa piacvezető kikötőjévé tegye - közölte a román kormány. | Románia tengerjáró hajók fogadására alkalmas dunai kikötőt venne Moldovában | A román kormány szerint a giurgiulesti kikötő stratégiai jelentőségű logisztikai csomópont, ami trimodális (vízi, közúti és vasúti) átrakodási és tárolási szolgáltatásokat kínál az importőröknek és az exportőröknek. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/08/28/romania-tengerjaro-hajok-fogadasara-alkalmas-dunai-kikotot-venne-moldovaban | null | true | null | null | 444 |
Hogy néz ki a valóságban a magyar ingatlanpiac? Kik a válság legnagyobb nyertesei? Kik és miért vásárolnak luxuslakásokat? Segíthet-e a helyzeten egy bérlakásprogram? Mi történik a magyar ingatlanpiaccal, ha végre véget ér a háború Ukrajnában. Erről is kérdeztük Hüse Istvánt, a Magyar Ingatlanberuházó Zrt. vezérigazgatóját. Interjú.
Hogy néz ki az ingatlanpiac a valóságban?
Egy száraz statisztikai adat és a piaci jelenlétből származó tapasztalat között akár jelentős is lehet az eltérés, de az nem titok, hogy az építőipar valóban nincs rózsás helyzetben. A magasépítési üzletágban is jelentős a visszaesés a keresleti oldalon, ám a mélyépítésnél, illetve az infrastruktúra-fejlesztésekhez kapcsolódó egyéb üzletágakban még drasztikusabb. Leginkább az állami beruházások elmaradásával és az európai uniós pénzek hiányával magyarázható az, hogy nominálisan csökkent a megrendelésállomány értéke. Ahol az Indotek Csoport infrastruktúra-fejlesztést végez, azaz ahol útépítési-, mélyépítési-, közműépítési projektjeink vannak, mi is tapasztaltunk olyan helyzetet, hogy a vállalás gyakorlatilag az önköltségi árszint körül, vagy az alatt valósult meg,
azaz esetenként a piaci szereplők már az általános költségeik fedezetének terhére vállalnak munkákat.
Nagyobb lett a konkurenciaharc a csökkenő megrendelésszám mellett?
Valójában nem lett több új szereplő, inkább arról van szó, hogy most már egy bizonyos szint fölött is lenyúlnak cégek a kisebb munkákért. Eddig a nagyobb infrastruktúra-, vagy útépítőcégek nem igazán foglalkoztak olyan projektekkel, ami egy magánfejlesztő kisebb munkájának számított, hiszen méretgazdaságossági, hatékonysági szempontból ez nem érte meg nekik.
Most viszont már rákényszerülnek az egymilliárdos munkára is, noha korábban 8-10 milliárd alatt nem vállaltak kivitelezést.
Ez azt eredményezi, hogy azok a a középméretű cégek, amelyek eddig sikeresen működtek, olyan konkurenciával is szembesülnek, amely nagyobb szakmai tudással rendelkezik, professzionálisabb és így akár hatékonyabb is. Az építőipar számára ez egy valódi probléma, ingatlanfejlesztési szempontból viszont előny, hiszen kiszélesedett a spektrum és nőtt a verseny.
Az építőipar költségei az ingatlanfejlesztőknél is lecsapódnak?
Vannak erre megoldások. Mi jellemzően nem generálkivitelezőkkel dolgozunk, hanem felépítettünk egy saját szakmai stábot, amely alkalmas egy beruházás megszervezésére, lebonyolítására, ezzel biztosítva azt, hogy a költségek érdemben ne emelkedjenek. A BudaBright lakópark projektünk esetében ez például azt jelentette, hogy két éven keresztül is képesek voltunk tartani a költségvetési keretet.
Elsőre meglepőnek tűnhet, hogy a jelenlegi körülmények között tartható egy kétéves ciklus.
Ez a kihívás kizárólag nagyon alapos előkészítés esetén menedzselhető, még akkor is , ha az is tény, hogy az infláció már nem a két évvel ezelőtti 16-17 százalékon áll. Tisztában voltunk a gazdasági környezettel és a várható áremelkedés kockázatait előre kezeltük többféle módon is. Például euróalapú megállapodásokat kötöttünk, euróban tartottuk a fedezeteinket is, vagy megfinanszíroztuk azt, hogy partnereink előre, fix egységáron vásárolhassanak alapanyagokat. A munkadíj kockázatot a kivitelezők viszonylag jól tudják menedzselni, mi pedig törekszünk is arra, hogy olyan partnert válasszunk, aki saját munkavállalóval dolgozik. A tradicionális megrendelőként működő cégek ezen a piacon már komolyabb kihívásokkal szembesülhetnek.
Hogy néz ki a keresleti oldal? Ki akar manapság egyáltalán házat építeni?
Tavaly a lakóingatlanok iránti vevői kereslet kifejezetten alacsony volt. Budapesten kevesebb, mint háromezer lakást adtak el az ingatlanfejlesztők. Ez a gazdasági válsággal terhelt elmúlt 16 év második legrosszabb teljesítménye. Azonban fogalmazhatnék úgy is, hogy még ilyen gazdasági körülmények között is sikerült a fejlesztőknek 3000 ingatlant értékesíteni. A siker kulcsa a kockázatmenedzsment és a megfelelő árazás függvénye.
Némileg hasonlított a helyzet az autóipari válsághoz, amelynek az autóalkatrész-gyártók, -forgalmazók voltak a legnagyobb haszonélvezői. Nem volt pénz új autóra, meg kellett csináltatni a régit.
Ha nincs pénz egy új építésű lakóingatlanra, szállodára, irodaházra, akkor a meglévő terméket kell korszerűsíteni. Az ingatlannál a lokáció a legfontosabb, ahhoz kell megtalálni leginkább alkalmazható rendeltetési módot.
S ki akar manapság egyáltalán házat építeni, vagy lakást venni?
Állandó piackutatásra, azaz adatokra van szükség. Milyen új tendenciák vannak? Milyen olyan műszaki követelmények, tartalmak merülnek fel, amelyekért hajlandóak a vevők fizetni? Elemezni kell a makro környezetet, a finanszírozási lehetőségeket, a kamatok alakulását, az alternatív befektetési termékek hozamszintjét és így tovább. Például az elmúlt évben aránytalanul magas volt az általam luxusnak minősített ingatlant vásárlók köre.
Egy egészséges piacon 4-5 százalék a luxusvásárlók aránya, tavaly Budapesten ez 25-30 százalék volt. Az eladott 3000 lakásból 800-900 darab 1 millió 600 ezer forint, vagy e fölötti árazásban kelt el.
A Magyar Ingatlanberuházó Zrt. nem ezt a piacot célozza meg. Nálunk közép-, vagy a jelenlegi új lakóingatlan-piacon inkább alsó-közép árazású termékek vannak, nagyjából 1 millió 100 ezer és 1 millió 300 ezer forint közötti árszínvonalon. Nagyságrendileg 1,5 millió forint körül van a budapesti új lakóingatlanok átlagára. Nyilván ezt az átlagárat I, II, V., XII. kerület felfelé húzza.
Ezekben a kerületekben kifejezetten hihetetlen, 3 millió forint per négyzetméter körüli árak is vannak.
Zöldmezős fejlesztés keretei között mi tudunk akár 1,1 millió forintos árszinten is dolgozni, ha korábban már megvásároltunk olyan területeket, amik alkalmasak voltak lakóingatlan-fejlesztésre, de azt látni kell, hogy az ilyen jellegű projekt előkészítése akár 3-4 évet is igényel.
Mit keresnek a vásárlók?
A nappali plusz egy-két szobás lakások iránt van a legnagyobb kereslet és meglepő lehet, de nemcsak a nagy lakások, hanem a garzonok forgalma is csökkent. Utóbbiak esetében nagyon egyszerű a magyarázat erre. Azért kisebb a kereslet, mert nincsenek garzonok, erről pedig sok esetben a szabályozók tehetnek. Egy önkormányzat a szabályozási tervében előírhatja és elő is írja az átlag lakásméretet, ami egy adott projektre vonatkozik. Ha például egy 60 lakásos lakóházban 55 négyzetméter lehet az átlagos lakás terület, akkor 60-ször 55 négyzetméterből kell gazdálkodnunk. Ebben nem tudunk sok garzont kialakítani, mert akkor nagy méretű lakásokat is létre kell hozni, azokat viszont már nem tudjuk eladni az elvárt átlagáron, mert a lakás nagyon drága lesz. A XIII. kerület például konkrétan előírja, hogy új fejlesztésben 30 négyzetméternél kisebb lakást nem lehet építeni.
Sok embernek csak garzonra van pénze, ami még úgy is igaz, hogy 1 millió 300 ezer forinttal számolva egy ilyen ingatlan is 40 millió forint körül van.
Hiába szeretne egy család három gyerekkel egy számukra megfelelő 100 négyzetméteres lakásba költözni, egy ilyen újépítésű budapesti lakás átlagára 150-160 millió forint lenne, erre pedig nagyon kevés embernek van pénze. Budapesten a nappali plusz 1, illetve a nappali plusz 2 szoba viszi el az összes vásárlás 60-70 százalékát, ám átlagos lakásmérettel, 52-55 négyzetméterrel és 1,5 milliós átlagárral számolva ez is 80 millió forint körüli összeg.
Az eladott budapesti új lakóingatlanok mediánára is 80 és 90 millió között van, ami szintén borzasztóan magas összeg.
Mit jelent ez a mindennapok szintjén?
Sajnos, mára az új lakás egyfajta luxus termék lett. Csak egy viszonylag szűk kör engedheti ezt meg magának, viszont ezért a pénzmennyiségért a vevőknek már vannak elvárásaik a műszaki tartalom tekintetében, amiket bizonyos paraméterek okán nem lehet olcsón kielégíteni, megvalósítani. A magasabb, ugyanakkor költségesebb műszaki tartalmat részben a vevőigények, részben pedig az uniós szabályozási környezet generálja. Az EU-s cél az, hogy 2030-tól minden új épület kibocsátásmentes legyen.
A BudaBright projekttel úgymond felkerültek a térképre, sikerült mind a 316 lakást értékesíteni?
A 316 darab lakásból 312-t már eladtunk, de a maradék négy lakásnak is hamarosan lesz gazdája. A kezdő árszint alacsony volt, az előértékesítés 900 ezer forint környékén indult. A projekt végén a legmagasabb árszínvonalú termékeinknek nagyjából 1 millió 350 ezer forint volt az ára. Az átlagunk 1 millió 150 ezer forint körül alakult.
Mekkora a piaci részesedésük?
A tavalyi háromezres lakás értékesítés nagyjából 8-10 százalékát mi realizáltuk. 2024-ben egy kisebb, kilencedik kerületi fejlesztésünkben három-négy darab lakást adtunk el. A BudaBright összes lakását idén adjuk át, a XIII. kerületi Loft52 projektünk 92 lakásából még ötöt-hatot nem adtunk el, de idén ezeket is értékesíteni fogjuk. A XI. kerületben van még egy projektünk, amiben 135 lakást fogunk piacra vinni és a terveink szerint ezeket is eladjuk még ebben az évben. Technikailag tehát 250-300 lakással vagyunk kint az értékesítési piacon, előkészítés alatt pedig nagyságrendileg 3500-5000 lakásunk van. Célunk, hogy egy egészségesebb, 5-6 ezres budapesti lakáspiacon is megtartsuk a 10 százalékos részesedésünket.
Mekkora kihívást jelent egy ingatlanfejlesztőnek megcélozni a Balatont?
Szeptemberben kezdjük el a MyLelle nevű balatoni projektet, 1 millió 100 ezer forint környéki előértékesítési áron, ami egyébként a balatoni árazáshoz képest alacsony. A telek régóta a miénk, tehát a telek bekerülési költségünk alacsony. Az előkészítési munkálatok lezajlottak, így a kivitelezési költség lesz majd fontos tényező.
A balatoni piac is létezik, csak el kell találni a megfelelő árszínvonalat.
Persze rossz lokációban, vagy rossz minőségű terméket nem könnyű eladni, hiszen már a viszonylag alacsonyabb árazású termékek is drágák.
Milyen a balatoni piac?
Úgy működik, ahogy arra csak kevesen számítottak. A Covid alatt azt vártuk, hogy gazdasági értelemben befagy a Balaton is. Ehhez képest a karantén okozta bezártság egyértelmű keresletnövekedést generált, amire rengeteg ingatlanfejlesztő ráugrott és azonnal el is szálltak az árak. Amikor ez az érzelmi hatás elpárolgott, visszaesett a balatoni piac. Magyarországon a lakáspiacon létezik egy olyan mechanizmus, hogy ha valaminek egyszer felment az ára, akkor az nem jön le onnan soha, legfeljebb ott marad és majd egyszer az infláció révén utoléri a kereslet. Ez történt a Balatonnál is. Vannak más törvényszerűségek is. A balatoni luxustermékek továbbra is jól mennek. A luxuspiac a válságok idején is jól működik, mint ez történt a Covid alatt is amikor minden iparág haldoklott, de a luxusipar csúcsokat döntött. Az ingatlanpiacon is ez történt, sőt,
a vevők gyakran olyan termékeket is megvettek, amelynek az árazása már nem tűnt reálisnak, vagy a vásárlás akár a szükségtelen kategóriába volt sorolható.
A balatoni ingatlanpiac esetében az elsődleges szempont az, hogy az adott ingatlan milyen könnyen közelíthető meg Budapestről. Ingatlant ugyanis jellemzően nem a balatoniak, hanem a fővárosban és annak agglomerációjában élők vásárolnak. Budapesttől 120-130 kilométerig tart a fővárosiak vásárlási hajlandósága. A legfelkapottabb városok között továbbra is Siófokot és Balatonfüredet lehet megemlíteni, illetve kicsit jön fel Keszthely és Zamárdi is. A déli parton Siófok, a másik oldalon pedig Aliga, Világos, a másik oldalon Kenese és Balatonfüred árai magasak.
Ha az adott ingatlan vízparti, akkor brutálisan magas, akár 3 milliós négyzetméterárakkal is lehet találkozni.
A legnépszerűbb településeken a szóba jöhető termékek árai 1,8 milliótól 2,5 millióig terjednek. Lelle, a maga 140 valahány kilométerével már kívül esik a legjobban árazható zónán.
A hárommillióra is van fizetőképes kereslet?
Igen, van rá igény és mivel igazi luxustermékből egyébként nincs sok, ezért, ha jó ponton találkozik a kereslet és a kínálat, akkor ezeket is meg fogják vásárolni. A luxus termékek vásárlóin túl van egy nem túl széles, de valós vásárlóerővel rendelkező középosztály is. Számukra a komfortos árszínvonal 1,2-1,3 millió forint. Mi is ennek megfelelően áraztuk be a lellei projektünket, 1 millió 100 ezer és maximum 1 millió 300 ezer környékére. Ha az ember nem jó az árazásban, akkor jobban jár, ha bele se kezd egy balatoni projektbe, mert nem fog arra vevőt találni.
Azt mondta az imént, hogy mára az új lakás egyfajta luxustermék lett. Mit tehetünk annak érdekében, hogy az otthonteremtés ne csak álom legyen?
Ingatlanfejlesztőként azt kell mondanom, hogy a piaci szereplőknek korlátozottak a lehetőségeik e tekintetben. Ebben a témakörben a hozzászólók fel szokták hozni az adó mértékét, de, véleményem szerint, az már nem lehet kevesebb. Nemzetközi szinten is alacsony, 5 százalékos az áfa, sőt, a rozsdaövezetben még azt is vissza lehet igényelni. A telkek árát sem lehet már érdemben csökkenteni. Szintén sokszor javasolják, hogy a szabályozónak költségvetési forrásokból kellene támogatni az embereket. Arról, hogy ez belefér-e a költségvetésbe, nyilván a döntéshozóknak kell döntenie. Ne feledjük azt sem, hogy e tekintetben a piac sem volt teljesen fair.
Amikor az állami ösztönzők megjelentek és megnőtt a kereslet, a támogatások egy része beépült az árba és annak egy része végül a fejlesztők profitjában csapódott le. Akárhogy is nézzük, ez a valóság.
A következő tétel, ami egy ingatlanfejlesztés szempontjából fontos, az az alapanyag. Magyarország nem alapanyaggyártó, importra szorul, így e tekintetben a világpiaci árak a meghatározóak, amik a közeljövőben szintén nem fognak csökkenni, hiszen az alapanyagok iránti kereslet világszinten is növekszik.
Az Ukrajnában zajló háborúnak ebből a szempontból milyen hatása lehet?
Ha végre befejeződik a háború, Ukrajnában egy jelentős helyreállítási igény fog felmerülni, ami óriási keresletet fog jelenteni mind az alapanyagok, mind a jó szakemberek vonatkozásában.
Ez ki fog hatni a magyarországi ingatlanárakra is és további jelentős áremelkedést okozhat.
Arra számítunk, hogy a háború után egyszerűen eltűnnek majd a szakemberek az országból. Ma is ukrán munkavállalók tömege dolgozik az építkezéseken és ők haza fognak menni. Az alapanyagok is tovább drágulnak majd.
Van kiút?
Egy bérlakásprogram elindítása lehetne a megoldás, ami nemcsak növelné az állami vagyont, de szociális szempontok érvényesítésére is alkalmas lenne. A bérbeadási piacon is elképesztően rosszak a számok. Nézzünk egy nagyon egyszerű matekot. Vegyük a budapesti átlagot, a 75 millió forintos, 50 négyzetméteres lakást, amit maximum 200-220 ezer forintét lehet kiadni. Ez azt jelenti, hogy évi 2,6-2,7 millió forintos bevétel lesz 75 millió forintra, ami mindössze 3-3,5 százalékos hozam. Ebből lejön még az amortizáció, a biztosítás költsége és esetleg az építményadó. Jó esetben marad egy 2,5 százalék körüli hozamszint, amire nem fektet be senki. | Az új lakás luxustermék lett, csak egy viszonylag szűk kör engedheti meg magának | Valakinek csak álom az új otthon, mások pedig simán kiadnak négyzetméterenként hárommillió forintot is egy új fővárosi, vagy balatoni lakásért. Eközben már a nagy ingatlanfejlesztők is kénytelenek lehajolni az egymilliárdos munkákért, kiszorítva a piacról a közepes cégeket. Hüse Istvánnal, a Magyar Ingatlanberuházó Zrt. vezérigazgatójával ezekről is beszélgettünk, de arról is, hogy milyen kiút van ebből a helyzetből. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/ingatlan-interju-balaton-budapest-huse-istvan.796212.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Három hónapja nem kapnak fizetést a Balmazújvárosi Önkormányzat dolgozói. Sokan már hitelből élnek, van, akinek lassan már ételre sem futja. A polgármester szerint a Fidesz-frakció akadályozta meg, hogy a testület elfogadja az idei költségvetést, írja az atv.hu.
A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium ellenben úgy látja, a polgármester nem hajlandó a képviselő-testülettel együttműködni, és jogszerűen megalkotni Balmazújváros költségvetését, írja a portál.
"A Kormányhivatal, illetve a minisztérium egy olyan lépésre szánta el magát, ami szerintem mind a hivatali hatalommal való visszaélést, mind a hatáskörtúllépésnek a fogalmát kimeríti. Hiszen már meg kellett volna régen oldani. Hogy mikor oldódik meg? A minisztérium ígérete szerint szeptember 26-án megkapja a város az elmaradt pénzt" - nyilatkozta az atv.hu-nak Hegedüs Péter leköszönő polgármester.
"Ő egyedül azt akarta elérni, hogy ő dönthessen egy személyben, ő határozhasson meg olyan fontos dolgokat, például közbeszerzéseket, amelyeket a képviselőtestülettel közösen kellett volna eldönteni. De így ő egyszemélyben döntötte el ezeket" - reagált Tiba István, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője.
Mint írják, a helyeik most összefogtak és pénzt gyűjtenek a pórul járt alkalmazottaknak. | Három hónapja nem kapnak fizetést a Balmazújvárosi Önkormányzat dolgozói | A polgármester szerint a Fidesz-frakció, a minisztérium szerint a polgármester miatt. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/belfold/2024/09/03/honapok-ota-nem-kapnak-fizetest-a-balmazujvarosi-onkormanyzat-dolgozoi | null | true | null | null | Rtl.hu |
Pál Tibor és Tóth Csaba átláthatóbbá tenné az önkormányzati közbeszerzéseket. A két szocialista képviselő ezért javasolja, hogy „a kétezernél több lakosú településeken pénzügyi bizottságot”, a tízezer fősnél nagyobb településeken közbeszerzési bizottságot hozzon létre a képviselő-testület. „A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről” – írják javaslatukban az ellenzéki képviselők.
Indokolásuk szerint „2010-ig, a kormányváltásig a nagyobb települések képviselő-testületei majdnem mindenhol működtettek olyan bizottságot, amely a közbeszerzésekkel foglalkozott. Ez a gyakorlat 2010 után megszűnt, kikerültek a testületek ellenőrzése alól a közbeszerzési eljárások. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az önkormányzatok több esetben kiszervezték, az önkormányzati tulajdonú vagyonkezelőnek adták át a közbeszerzések lebonyolítását.
Ezzel csökken a képviselő-testületek rálátása a helyi ügyekre. Erre jó példa – a szocialisták szerint – a nemrég Zuglóban kirobbant botrány, amely mutatja, milyen jellegű visszaélésekre ad lehetőséget az, ha nincsen megfelelő kontroll a közbeszerzések felett.
A hangfelvétel miatt egyébként Papcsák Ferenc is feljelentést tett. A XIV. kerületi önkormányzat tudatta, hogy a polgármester személyesen juttatta el a hangfelvétel ügyében tett feljelentését a szocialistáknak, s a hatóságoktól a hangfelvétel készítése körülményeinek, illetve az abban elhangzottak valóságtartalmának a vizsgálatát is kérte.
Az Index Papcsák beágyazottságáról
Az Index közben arról ír, hogy noha 100 milliós korrupcióval vádolták meg, a Fidesz kitart a zuglói polgármester mellett. Papcsák Ferenc megítélése nem változott a párton belül a múlt héten nyilvánosságra került hangfelvétel miatt. Annak ellenére sem, hogy a szintén Fidesz–KDNP-színekben megválasztott alpolgármester lényegében megerősítette, az ő irodájában egy valódi beszélgetésen készült a felvétel.
Az Index által meg nem nevezett országgyűlési képviselők szerint a pártvezetés azért is kitart Papcsák mellett, mert régi Fidesz-tag, sokat tett a kormánypártért. A politikust a Fidesz kongresszusán újra beválasztották a párt számvizsgáló bizottságába, amely a párt vagyonkezelésének, pénzügyeinek ellenőrzéséért felel és megtarthatja a zuglói választókerület vezető címét, vagyis nagy valószínűséggel őt indítják egyéniben a 2014-es választáson.
Az Index megkérdezte a politikust, hogy a párt elnöksége, illetve személy szerint Orbán Viktor nem jelezte-e neki, hogy a helyi botrányok miatt elvesztheti jelöltségét. Papcsák annyit mondott, hogy a pártvezetésből senki sem kereste emiatt, majd Pesti Imréhez, a Fidesz budapesti regionális igazgatójához irányította lapot, mert ilyen ügyekben ő jogosult nyilatkozni. Hozzátette: a továbbiakban is Zuglóért dolgozik, és a zuglói emberek mondanak majd véleményt a munkájáról. | Jön a lex Papcsák | A szocialisták módosítanák a helyi önkormányzatokról szóló törvényt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/10/01/jon-a-lex-papcsak/ | 2013-10-01 12:13:00 | true | null | null | 24.hu |
Másfél hónap után és csak személyes betekintés során teljesítette a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt az elektronikusan beadott adatigénylésünket, amely három, a kormány betelepítési kvótáról szóló tájékoztató kampányával kapcsolatos szerződésre vonatkozott. Nem volt egyszerű azokhoz hozzájutni, de aztán olyan adatokat is kiadtak, amelyekre eredetileg nem voltunk kíváncsiak. Így tudtuk meg, hogy Csetényi Csaba cégei nettó 33 millió forintért vállalták tavaly decemberben a kampány kreatív feladatait. Januárban nettó 142 milliót, júliusban pedig már 645 milliót költöttek a kvótakampányra.
Az Átlátszó egyik munkatársa nemrégiben egy kafkai iratbetekintésen hozzájutott a kormány “tájékoztató" kampányának júniusi kiadásaival kapcsolatos adatokhoz.
Ezzel párhuzamosan egy újabb közadatigényléssel fordultunk a Miniszterelnöki Kabinetirodához. Azt hittük, könnyű menet lesz, mert mindössze a Csetényi Csaba cégeivel kötött 3 (HÁROM) darab szerződést kértük ki Rogán Antal minisztériumától.
1, “A beléptetési kvótáról és a növekedésösztönző csomagról szóló kampányokkal kapcsolatos feladatok ellátása – ellenérték nettó 1.200.000.000 Ft 2, a Miniszterelnöki Kabinetiroda aktuális kormányzati intézkedésekről szóló lakossági tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása – ellenérték nettó 3.042.126.000 Ft / 3.083.553.000 Ft 3, “Kommunikációs kampány tervezés és előkészítés" – ellenérték nettó 1.500.000.000 Ft
Persze aki titkolni akarja a közérdekű adatokat, az a lehető legegyszerűbb adatigénylést is megpróbálja szabotálni. Jelen esetben ismét az időhúzásos technikát választotta a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Augusztus 11-én adtuk be az adatigénylést, amelyre egész pontosan az Infotörvényben rendelkezésre álló 15 napos határidő utolsó napján, augusztus 26-án válaszoltak. Mégpedig azt, hogy betekintéssel tudják teljesíteni az adatigénylést. Az infotörvényben ugye nincs “betekintés", jogilag ez a fogalom nem létezik. Az adatgazda vagy megtagadja, vagy teljesíti az adatigénylést abban a formában, ahogy kapta: postai levélben vagy email-ben. Ezt nyilvánvalóan a Miniszterelnöki Kabinetiroda jogászcsapata is tudja, így elég egyértelműnek tűnt, hogy csak az időt húzzák. A játékszabályok tisztázása miatt visszakérdeztem, hogy a betekintésen átadják-e a kért dokumentumokat (a három darab szerződést), ha igen, vigyek-e pendrive-ot, ha pedig nem, akkor lefényképezhetem-e a dokumentumokat, és készíthetek-e róluk jegyzeteket. Erre annyit válaszoltak, hogy majd a betekintés során megjelölhetem, hogy pontosan milyen dokumentumokról és oldalakról kérek másolatot.
Betekintés a Belügyben
Ezután következett az időpontegyeztetés, ami szintén nem ment gyorsan. Felhívtam a megadatott telefonszámot, a Kabinetiroda Közigazgatási Államtitkárságának vezetékes számát, ahol megígérték, hogy visszahívnak majd (“hamarosan", “legkésőbb holnap", “még ma, a munkaidő végéig") a helyszínnel és időponttal. Végül az első telefon után 1 héttel, a 3-4. telefonom után tényleg visszahívtak, és közölték, hogy szeptember 15-én délután 3-ra menjek. Ez volt a nagy időpontegyeztetés. Ráadásul helyszínt sem tudtak mondani, de megígérték, hogy majd küldik email-ben. Szeptember 14-én délután, miután reggel felhívtam őket, hogy akkor mégis hova menjek holnap, küldték is az emailt, hogy a Belügyminisztériumban várnak.
Egy átlag állampolgárt már valószínűleg ez a macera is elrettent az adatigényléstől, talán ez is egy cél az időhúzás mellett. Elvégre más a KiMitTud-on elektronikusan kikérni és megkapni pár dokumentumot, mint bemenni értük, illetve miattuk személyesen a belügybe.
Szeptember 15-én nagyjából egyszerre érkeztünk meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda két munkatársával. Az őr elkérte a személyi igazolványomat, felírta az adataimat, majd vártunk az előtérben, mert a kabinetirodások szóltak, hogy nagyon sok iratot hoztak, kell nekik egy kis kézikocsi. Már ez nagyon fura volt, hiszen az adatigénylésben mindössze 3 darab szerződést kértem. Várakozás közben pedig megszólalt az őrnél lévő vezetékes telefon, és miután letette, odajött hozzám, hogy “Most szóltak, hogy kérjem el az Önnél lévő valamennyi hang-és adatrögzítésre alkalmas eszközt. Telefon, fényképezőgép, pendrive..." Ennyit arról, hogy lefotózhatom-e a dokumentumokat. Kikapcsoltam a telefonom, az őrök pedig elzárták egy szekrénybe, aminek odaadták a kulcsát.
Közben megjött a kiskocsi is, rajta rengeteg kartondoboz, és két tömött mappa. Egy belügyminisztériumi dolgozó elkísért minket egy üres tárgyalóba, majd ott a Kabinetiroda munkatársai megmutatták, hogy miket hoztak. A lényeg, a szerződések és mellékleteik a két mappában voltak, a kartondobozokban az úgynevezett “támpéldányokat", a megjelent hirdetéseket tartalmazó újságokat hozták el. Hogy miért, azt nem mondták, és nem is kérdeztem.
Excel? Az nincs
Azt viszont igen, hogy nincs-e esetleg összesítés a kampányokkal kapcsolatos költségekről. A Kabinetiroda munkatársa azt válaszolta, hogy “Nincs, senki nem vezet ilyen excel-t....Ezek vannak", és rámutatott a két vastag dossziéra, amiben a lefűzött iratokat hozták. Ha ez valóban igaz, akkor az borzasztó szomorú. Ha 2016-ban egy minisztériumban papír alapon folyik a munka, és nem vezetik egy táblázatban a kiadásokat, mint sok háztartásban, akkor nem lehet csodálkozni azon, hogy annyira kaotikus az elszámolás, hogy ők maguk sem tudják, hogy mennyit is költöttek a kvótanépszavazás kampányára.
Nekiálltam átnyálazni a két vastag mappát, amelyekben a szerződések, módosítások, megrendelők, beszámolók, médiatervek, vagyis a kampányköltések szempontjából érdekes dolgok voltak. A Kabinetiroda munkatársai a két oldalamon ültek, és csendben nézték, mit csinálok. Adtak egy csomag postit-et, hogy azzal jelöljem meg, milyen dokumentumokról kérek másolatot. Persze azt is közölték, hogy nem ott a helyszínen fogják lefénymásolni a kért iratokat, hanem valamikor a következő hét elején, és majd szólnak, mikor mehetek átvenni őket.
Megkérdeztem, hogy miért nem küldték el email-ben a kért három szerződést, erre a múltkori válasz jött, miszerint nekik van egy NAIH-állásfoglalásuk arról, hogy betekintéssel is teljesíthető az adatigénylés. Megkérdeztem azt is, hogy miért nem pendrive-on adják át majd a másolatokat, erre az volt a válasza a Kabinetiroda munkatársainak, hogy “csak papír alapú teljesítés van, nincsenek meg ezek elektronikusan". Erre megemlítettem a szkennelés lehetőségét, de csak rázták a fejüket. Kabaré volt az egész, viszont ha már ilyen kedvesen és előzékenyen felajánlották a lehetőséget, és elém rakták az összes papírt, megjelöltem az érdekesebbeket.
Azaz a Network 360 Kft.-vel és az Affiliate Network Kft.-vel (Egyesült Reklám Konzorcium) kötött szerződéséket, valamint azok mellékleteit (pl a cégek részletes ajánlatát), a kvótakampány kreatívjának költségeire, valamint 2016. januári, februári, áprilisi és júliusi médiaköltésekre vonatkozó adatokat.
A betekintés után egy héttel, szeptember 23-án kellett bemennem a dokumentumokért a Miniszterelnöki Kabinetirodába, ahol a bejáratnál nem vették el a telefonom, csak a személyimet kérték el, és aláírattak velem egy papírt, hogy 30 napig megőrzik az adataimat. Ezután egy tárgyalóban a múltkori két kabinetirodás munkatárs átadott két mappát, és szignóznom kellett egy jegyzőkönyvet, hogy átvettem az iratmásolatokat. Nagyjából 15 perc alatt, vagyis 1,5 hónappal az adatigénylésem benyújtása után végeztünk is.
A kvótakampány háttere és kreatívja
A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Csetényi Csaba két cége által 2015 november 30-án kötött szerződés értéke nettó 1,2 milliárd forint, tárgya pedig a “Betelepítési kvótáról, valamint a növekedésösztönző csomagról szóló kommunikációs kampányokkal kapcsolatos feladatok ellátása".
A megállapodás műszaki mellékletében szerepel, hogy miért gondolták szükségesnek a kvótakampányt:
“1, Tájékoztató kampány a betelepítési kvótával kapcsolatban Magyarország kormánya tájékoztató kampányt kíván indítani a bevándorlás témakörében, különös tekintettel az Európai Bizottság betelepítési kvótákra vonatkozó javaslatára. A tájékoztató tevékenységet az indokolja, hogy a brüsszeli javaslat a Kormány álláspontja szerint nem csak jogtalan és értelmetlen, de a közbiztonsági vonatkozások miatt veszélyes is. Az Európai Bizottság javaslatának mindemellett költségvetési vonatkozásai is vannak. A Kormány minden eszközzel fel fog lépni a betelepítési kvóták ellen; a tájékoztató kampány célja, hogy a magyar állampolgárok pontos információkat kapjanak a kvóta bevezetésének kockázatairól."
A tervezett kampány időszaka a dokumentum szerint 2015. november 23. – 2016. február 15. volt.
2015. december 1-én a Network 360 Kft. megküldte a betelepítési kvótáról szóló kommunikációs kampány kreatív javaslatát a Miniszterelnöki Kabinetirodának, amely még ugyanazon a napon jóvá is hagyta az ajánlatot, és megrendelte a kreatívot Csetényi cégétől.
Az erről szóló iratok szerint a kvótakampány kreatívjának, vagyis arculatának megtervezését és legyártását nettó 33.221.500 forintért vállalta a Network 360 Kft. Az összeg közel felét, nettó 14,6 millió forintot a szakemberek óradíja emésztette fel, legkevesebbe, nettó 50.000 forintba pedig az online kommunikációs stratégia elkészítése került.
– szakemberek óradíja 14.636.500 forint
– grafikai feladatok 10.250.000 forint
– filmgyártás 7.450.000 forint
– rádióreklám-gyártás 885.000 forint
– online feladatok 50.000 forint
A Network 360 Kft. által 2016. január 25-én készített részbeszámoló szerint 2015 decemberében nettó 22 millió forint volt a betelepítési kvótával kapcsolatos kreatív feladatok költsége. Ebbe beletartozott TV- és rádiószpotok készítése, fotózás, print hirdetések készítése a nyomtatott sajtóba és közterületre, online hirdetések elkészítése, weboldal tervezése, programozása és működtetése, valamint közösségi médiahirdetések kezelése.
Januári kvótakampányok
A Miniszterelnöki Kabinetirodától kapott dokumentumok szerint januárban két kampány is volt a betelepítési kvótával kapcsolatban, összesen nettó 142,3 millió forint értékben.
1) Az első kampány január 2-9 között zajlott le, és nettó 109,56 millió forintba került. A kormány kvóta elleni elkötelezettségét mutatja, hogy az erről szóló megrendelőt január 1-jén, vagyis egy munkaszüneti napon küldte el az Affiliate Network Kft.-nek a Miniszterelnöki Kabinetiroda nevében Dömötör Csaba parlamenti államtitkár, aki a 2014-es országgyűlési és európai parlamenti választások idején a Fidesz kampányfőnök-helyettese volt.
A nettó 109,56 millió forintot tévé- és rádióhirdetésekre költötték az alábbi felosztás szerint: – rádióreklámok 66,66 millió forint – tévéreklámok 42,89 millió forint. A rádióknál elköltött összeg közel fele, nettó 30,78 millió forint a Kossuth és Petőfi rádióhoz, vagyis az MTVA-hoz vándorolt, az Inforádió 2,4 millió forintot kapott belőle, 22 vidéki rádió pedig egyenként 1,5 milliót. A tévéhirdetésekre fordított 42,89 millió forint több mint felét, nettó 24 milliót az Andy Vajna-féle TV2-nél költötték el, nagyjából 10 milliót az MTVA különböző csatornáin, nettó 3 milliót az ATV-n, és nettó 1,5 millió forintot a Széles Gábor-féle EchoTV-nél.
2)A második kampány január 13-20 között zajlott, és nettó 32,79 millió forintba került.
Ebből az összegből csak tévéhirdetések mentek le elég érdekes elosztásban. A pénz közel kétharmada, nettó 21,29 millió forint a TV2-höz vándorolt, a második legnagyobb összeget, nettó 4,77 milliót pedig a Duna TV kapta.
Közben a magyar reformok működnek
Még a januári kvótakampány idején, január 11-én megrendelte a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Network 360 Kft.-től a “Magyar Reformok Működnek" című kampány január-februári megjelenésének kreatívját. Ezt nettó 48,2 millió forintért vállalta Csetényi Csaba cége, és az összeg legnagyobb részét, nettó 22,2 milliót a szakemberek óradíjaira költötték.
A belügyben tartott betekintés során egy ehhez kapcsolódó megrendelőt találtam az iratkupacban, ezt elkértem, és később meg is kaptam másolatban. Eszerint február 22. és 29. között nettó 56.195.509 forintért mentek az ehhez a kampányhoz tartozó hirdetések a tévékben, rádiókban és a nyomtatott sajtóban az alábbi leosztásban:
– tévéhirdetések 30,1 millió forint
– rádióreklámok 8,2 millió forint
– nyomtatott lapok 17,7 millió forint
A tévécsatornák közül a TV2 kapta a legnagyobb összeget, nettó 18,1 millió forintot.
A rádióhirdetésekre költött összeg teljes egészében a Kod Mediához került 21 vidéki rádióban lejátszott reklámokért cserében.
A nyomtatott sajtóban elköltött pénzből a legtöbbet, nettó 7,1 millió forintot a Mediaworks kapta 9 vidéki lapban és a Nemzeti Sportban megjelentetett hirdetésekért. A Habony Árpád tulajdonában lévő Lokálnak 2,8 millió, a Magyar Időknek 759 ezer forint jutott az összegből.
Márciusban 3 milliárdos szerződés, áprilisban 235 milliós kampány
A Miniszterelnöki Kabinetiroda az Affiliate Network Kft. és a Network 360 Kft. 2016. március 7-én írta alá azt a szerződést, amelynek értéke nettó 3 milliárd 42 millió forint. A tárgya meglehetősen általános, nem utal a bevándorlás témakörére: “A Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs tájékoztató kampányaival kapcsolatos feladatok ellátása" A műszaki leírásban ez a háttérinformáció szerepel a megvalósítandó kampányokról:
“Magyarország kormánya arra törekszik, hogy folyamatosan tájékoztassa a magyar állampolgárokat az életüket meghatározó kormányzati intézkedésekről. Ezen kampányok alkalmasak arra, hogy megvilágítsák a kormányzati intézkedések részleteit, okait, valamint a döntések eredményeit és az állampolgárok számára azokból adódó előnyöket. Alapvető közérdeknek és demokratikus kötelességnek tartjuk, hogy az említett intézkedések kapcsán a magyar állampolgárok naprakész, minél több és minél részletesebb információt kapjanak. A fentieknek megfelelően a magyar kormány tájékoztató kampányokat kíván indítani egyes kiemelt intézkedésekkel kapcsolatban."
A betekintés során elkértünk, és később megkaptunk másolatban egy beszámolót, melyet az Affiliate Network készített az aktuális kormányzati intézkedésekről szóló kommunikációs kampánnyal kapcsolatos 2016. áprilisi médiatervezési és vásárlási feladatokról. Ebben az szerepel, hogy 2016. április 1.-22. között nettó 235,85 millió forintot költöttek erre a célra az alábbi megoszlásban: – online: 92,83 millió forint – nyomtatott sajtó: 34,53 millió forint – rádió: 108,49 millió forint. A kampány médiaterve nincs a birtokunkban, így nem tudjuk, hogy az egyes lapok és rádiók mekkora összeget kaptak ebből a pénzből.
A beszámolóból azonban annyi kiderül, hogy 1, Facebook-hirdetésekre március-áprilisban összesen 8,6 millió forintot akartak elkölteni, de valami miatt csak 2,57 milliót tudtak 2, áprilisban 1,38 milliót terveztek elkölteni a Youtube-on, de a hirdetésre szánt kisfilm nem készült el, így nem sikerült 3, az Evangélikus Élet c. hetilap teljes egészében nem jelentette meg a médiatervnek megfelelő hirdetéseket, amelyekért a lap nettó 89.700 forintot kapott volna
645 milliós kampány júliusban
2016. májusában (nap nem szerepel a dokumentumon) a felek módosították a márciusban aláírt 3 milliárdos szerződést: megemelték a keretösszegét 41,4 millió forinttal. A június havi költéseket kollégánk az előző betekintésen kijegyzetelte, ezért a mostanin a júliusi kiadásokról kértünk másolatot. Ekkor ugyanis még tartott a május közepén kezdődött “Üzenjük Brüsszelnek" c. kampány, július 18-án pedig elindult az emlékezetes “Tudta?"-kampány. A Miniszterelnöki Kabinetirodától kapott iratok szerint június 29-én rendelték meg a július havi médiamegjelenéseket nettó 645 millió forint értékben.
Az összeg legnagyobb része, nettó 261 millió forint nyomtatott lapokban megjelent hirdetésekre ment el. Ebből 57,9 millió forint jutott a Mediaworksnek 9 megyei lapban és a Nemzeti Sportban megjelentetett reklámokért. A második legnagyobb összeget, nettó 37,4 milliót a Russmedia kapta három megyei lapban és a Szuperinfó körben közzétett hirdetésekért. A Magyar Időknek 34,9 millió, a Habony Árpád tulajdonában lévő Lokálnak pedig 23,8 millió jutott.
Tévéhirdetésekre nettó 206,5 millió forintot költöttek, az összeg több mint fele, nettó 121,49 millió forint a TV2-nél landolt.
Rádióhirdetésekre összesen nettó 132,2 millió forint ment el. Ebből huszonöt rádióban (vidékia adók és Katolikus rádió) lejátszott szpotokért 81,1 milliót kapott a Kod Media, 24,4 milliót az MTVA a Kossuth, Petőfi és Dankó rádióban közzétett hirdetésekért, és 7,3 millió forintot a Magyar Idők a Karc FM-en leadott reklámokért.
Online hirdetésekre nettó 44,7 millió forintot költöttek. Ebből 15,3 millió jutott a 888.hu-t és lokal.hu-t működtető Modern Media Group Zrt.-nek, melynek tulajdonosa Habony Árpád. Az origo.hu 12,8 milliót, a Magyar Idők 2,8 milliót, a Pesti Srácok 2,4 milliót kapott. Facebook-hirdetésekre is jelentős összeget, nettó 4,9 millió forintot költöttek honlap-népszerűsítés, videóbejegyzések népszerűsítése, és oldalkedvelések szerzése címszóval.
Erdélyi Katalin | A nyomtatott sajtóban a Mediaworks profitált a legtöbbet a kormányzati kvótakampányból | A nyomtatott sajtóban a Mediaworks profitált a legtöbbet a kormányzati kvótakampányból | null | 1 | https://atlatszo.hu/2016/10/11/a-nyomtatott-sajtoban-a-mediaworks-profitalt-a-legtobbet-a-kvotakampanybol/ | 2016-10-11 12:26:55 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az Országos Onkológiai Központ főigazgatója az InfoRádiónak elmondta: a rákbetegek szűrése, ellátása és utógondozása rendkívül összetett diagnosztikai és terápiás eszközöket igényel.
Kásler Miklós közölte: mindezt három megye lakosságánál már nem lehet összehangolni, ezért sokkal hatékonyabb, ha a centrumok nem regionálisan, hanem megyénként jönnek létre.
A központok legfontosabb feladata az lesz, hogy működtessenek egy önálló onkológiai csoportot, amely legalább egy sebészből, egy sugárterapeutából, egy diagnosztából és egy klinikai onkológusból áll.
Minden egyes betegnél a csapat együttesen határozná meg, milyen beavatkozásra van szükség, és azt is, hogy ezt hol végzik el. Csak ez a garancia arra, hogy egy beteg se kallódjon el – mondta a főigazgató.
Kásler Miklós szerint szemléletváltásra van szükség a magyar társadalomban ahhoz, hogy a betegség megelőzhető, vagy minél hamarabb felismerhető legyen.
Mindehhez érdemes jó példát mutatni. Például azokban a falvakban, amelyekben a polgármester, vagy a tiszteletes felhívja a figyelmet a rákszűrés fontosságára, ott többen vizsgáltatják ki magukat - tette hozzá.
| Onkológiai centrum minden megyében | Minden megyének lesz saját onkológiai központja 2013-ra. A Nemzeti Rákellenes Program kidolgozói szerint csak így érhető el, hogy ne kallódjon el egy beteg sem. | [] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2006/02/03/onkologiai-centrum-minden-megyeben | 2006-02-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Leadta 2022-es pénzügyi beszámolóját a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, valamint két cége, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. is. A korábban állami tulajdonú vállalatok 3,6 milliárd forint hasznot termeltek tavaly a kormány által létrehozott szervezetnek, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter emberei vezetnek. A beszámolókból az is kiderül, hogy tavaly egy közös, új székhelyre költözött az alapítvány és két cége. A főváros II. kerületében található ingatlan tulajdonosa Matolcsy György unokatestvérének cége.
Szlovákiai kastély és várrom, romániai szállodák, szlovéniai gyógyfürdő, horvátországi műemlék – felsorolni sem könnyű azt a rengeteg ingatlant, amelyeket a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány az elmúlt években megvásárolt a Kárpát-medencében az épületek magyar történelemben betöltött szerepére hivatkozva.
A kormány 2021-ben hozta létre a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt (KEOMA) közérdekű vagyonkezelőként. Vagyis a KEOMA a 33 darab, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA) egyike, ami azt jelenti, hogy bár közpénzből hozták létre, az állam nem szólhat bele, hogy mit kezd a kapott (korábban) állami vagyonnal, nem is kérheti tőle azt vissza, és nem szüntetheti meg az alapítványt, ha elégedetlen a működésével. Persze, ahogy a többi KEKVA, ez sem maradt fideszes kontroll nélkül: kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese, és a többi kuratóriumi tag (Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya volt külügyi államtitkár, Jákli Gergely az Eximbank korábbi, és a Paks II. Zrt. jelenlegi elnöke, Kiss-Parciu Péter külügyi helyettes államtitkár, Virág Zsolt a Nemzeti Kastélyprogram volt vezetője) is erősen kormányközeli szereplő.
Megalapításakor a KEOMA két (addig) állami céget kapott ajándékba a kormánytól: a Manevi Zrt.-t és a Comitatus-Energia Zrt.-t, amelyeknek együttes értéke a bíróság bejegyző végzése szerint akkor 15,2 milliárd forint volt. A cégeknek az átadáskor már birtokukban volt 4 külföldi ingatlan, azóta pedig különböző leányvállalatokon keresztül még legalább 20 épületet vásároltak. Összesen 24 ingatlanról tudunk négy országban: Szlovákiában 13, Romániában 8, Szlovéniában 2 és Horvátországban 1 van a Közép-európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
Kastélyt és várromot is vett Szlovákiában a Szijjártó embereivel kitömött alapítvány | atlatszo.hu
Akkor készített térképünket kiegészítettük a most kiderült, jelen cikkben szereplő új szerzeményekkel. Ezekkel és az áprilisban megvett komárnoi Poliklinikával együtt már összesen 24 ingatlanról tudunk négy országban: Szlovákiában 13, Romániában 8, Szlovéniában 2 és Horvátországban 1 van a Közép-Európai Épített Örökség Megőrzéséért Alapítvány valamelyik entitásának birtokában jelenlegi ismereteink szerint.
Se honlap, se közérdekű adatok
Az alapítványnak egyébként nincs honlapja, se e-mailes vagy telefonos elérhetősége, és hiába közpénzből jött létre egy közfeladat ellátására, a közérdekű adatait sem teszi közzé. Vagyis átláthatatlan és ellenőrizhetetlen a működése, az ingatlanvásárlások is csak a bel- és külföldi sajtó kutatásainak eredményeképpen derültek ki.
Nem különbek a KEOMA tulajdonában lévő cégek sem: a Manevi Zrt.-nek sincs weboldala, a Comitatus-Energia Zrt.-nek pedig bár van, onnan semmi lényeges nem derül ki róla. Ironikus módon pedig közérdekű adatok menüpont is szerepel a honlapon, ám ott az áll, hogy ilyeneket a cégnek nem kell közzétennie, mert nem lát el közfeladatot.
Havi nettó 2 milliós fizetés
Csupán egy helyről lehet némi információhoz jutni a KEOMA és a tulajdonában lévő vállalatok működéséről: az évente kötelezően leadandó beszámolóikból. Ezek pedig meglehetősen érdekes olvasmányok.
Az alapítvány 2022-es beszámolójában például az áll, hogy egy fillér bevétele sem volt tavaly. Sem értékesítésből, sem adományokból: szemben a 2021-es 29,5 milliárd forint állami támogatással, tavaly a központi költségvetésből sem kaptak egy vasat sem.
Kiadás viszont akadt bőven. Az igénybe vett szolgáltatásokra 61 millió forintot, egyéb szolgáltatásokra 1 milliót, bérköltségre pedig 25,9 milliót költöttek. Ez az összeg pedig egy személynél landolt, hiszen a beszámoló szerint a szervezetnél csupán egy fő volt tavaly állományban. Ő pedig minden bizonnyal
Dr. Pacsay-Tomassich Orsolya, aki főigazgatóként szerepel a dokumentumban havi bruttó 3,2 millió forintos fizetéssel.
Annak a nettója 2,1 millió, ami az évi 12 hónappal szorozva kiadja az alapítvány által bérre költött közel 26 milliós összeget. Pacsay-Tomassich Orsolya korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára volt, jelenleg a külügy alá tartozó Magyar Diplomáciai Akadémia elnöke.
3,6 milliárdos haszon
Mivel a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak bevétele nem, csak kiadása volt tavaly, törvényszerűen veszteséges lett. Közel 92 millió forintos mínusszal zárta a 2022-es esztendőt, de nem kell aggódni érte, hiszen 30 milliárd forintnyi tőkéje van, és összesen 30 milliárdot ér a beszámoló szerint a birtokában lévő két cég is.
A külföldi leányvállalatok (és azokon keresztül a megvett ingatlanok) többségét birtokló Manevi Zrt.-t 22 milliárd forintos, a Comitatus-Energia Zrt.-t pedig 7,9 milliárdos értéken tartják nyilván. Ez a duplája annak, amennyit a KEOMA megalakulásakor értek a bírósági bejegyző határozat szerint. A hatalmas értéknövekedés minden bizonnyal a megvásárolt sok külföldi épületnek köszönhető.
A Gyilkos-tónál is vett két ingatlant a Manevi romániai leánycége | atlatszo.hu
A kormány idén tavasszal a frissen bejegyzett és kormányközeli emberekkel kitömött Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a korábban állami tulajdonban lévő Manevi Zrt.-t. A cég már több ingatlant is vett Romániában, idén nyáron pedig az áprilisban létrehozott romániai leányvállalata is vásárolt pár épületet.
A Manevi Zrt.-nek a beszámolója szerint 13 millió forint volt tavaly a nettó árbevétele és 684 millió a kiadása, ám mégsem lett veszteséges. A „pénzügyi műveletek eredményei” ugyanis több mint 3 milliárd forintot hoztak a konyhára, így a cég 2,3 milliárd haszonnal zárta a 2022-es évet. A tulajdonában lévő 4 külföldi leányvállalatot összesen 29,8 milliárd forint értéken tartják nyilván:
Dacia s.r.l. (Románia) – 2,46 milliárd Ft
Manevi Jagera d.o.o. (Horvátország) – 3,22 milliárd Ft
Manevi Pro Transilvania s.r.l. (Románia) – 22,75 milliárd Ft
Manevi Ingatlanfejleszto d.o.o. (Szerbia) – 1,36 milliárd Ft
A Comitatus-Energia Zrt. mérlege sokkal szerényebb, de hasonló: mindössze 93 ezer forint volt a cég tavalyi forgalma, és 195,7 millió a kiadása. Viszont, ahogy a Manevinél, a pénzügyi műveletek nagyon sikeresek voltak itt is, összesen 1,5 milliárd forint lett ezeknek az eredménye. Ennek köszönhetően a Comitatus-Energia 1,3 milliárdos profitot termelt tavaly. A cég 2 külföldi leányvállalata összesen 10,9 milliárd forint értéken szerepel a könyvelésben, ebből 5,2 milliárd a Terme Lendava d.o.o. (Szlovénia) és 5,7 milliárd a Manevi SK s.r.o. (Szlovákia).
Rózsadombi villába költöztek
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány tavalyi beszámolójából az is kiderül, hogy új helyre költözött. 2021-es megalapítása óta ugyanis a főváros V. kerületében, a Szabadság tér 7. szám alatti Bank Centerbe volt a székhelye, ám ott – ahogy azt a 24.hu megírta – a recepciósok sosem látták őket.
A szervezet 2022-es beszámolójában viszont már egy új székhely szerepel, a II. kerületi Rómer Flóris u. 57. szám. Ezt a bírósági nyilvántartás szerint december 8-án jegyezték be. A cégadatbázis szerint ugyanitt van az alapítvány két cégének (új) székhelye is: a Manevi Zrt.-é 2022. október eleje, a Comitatus-Energia Zrt.-é pedig november eleje óta.
A Rómer Flóris (korábban Zárda) utcai villát egy híres magyar építész, Bierbauer István tervezte és építtette 1904-1906 között két család (egyes források szerint saját) részére. Az emeletes épület két szintjén két tökéletesen egyforma, ötszobás lakást alakított ki egyenként 28 és 32 négyzetméteres ebédlővel, szalonnal, hálóval és nappalival, valamint 18 négyzetméteres reggelizővel és 16 négyzetméteres verandával.
A nagypolgári villát a tulajdoni lapja szerint 1952-ben államosították. Ezután 1994-ben a II. kerület tulajdonába került, társasházzá alakult, és több kisebb-nagyobb lakásra osztva különböző magánszemélyeké lett adásvétellel. Tőlük aztán 2000 elején megvette a lakásokat a Mava Ingatlankezelő és Hasznosító Kft., amely így az egész épület tulajdonosa lett.
Az egykori Bierbauer-villát a Mava a nevéhez méltón elkezdte hasznosítani: több különböző cégnek és szervezetnek volt a székhelye azóta. Közülük a leghíresebb a Nigériai Nagykövetség, ami a cégadatbázis szerint 2014. február és 2021. február között üzemelt az épületben, ám akkor költöznie kellett, mert nem tudta fizetni a bérleti díjat.
Jelenleg csak a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. székhelye található a fővárosi védettség alatt álló ingatlanban. A Mava Ingatlankezelő pedig időközben beolvadással megszűnt, jogutódja az alapítója, a Mava Befektetési Tanácsadó Kft. lett, ami ezáltal a Rómer Flóris utca 57. szám alatti ingatlant is birtokolja.
A Mava Befektetési Kft. tulajdonosa 25-75 százalék arányban Szemerey Bertalan és apja, Szemerey Zoltán – utóbbinak 2009 és 2011 között az egykori Bierbauer-villában volt a lakcíme. Szemerey Zoltán neve ismerősen csenghet a közéletet figyelemmel követőknek, ő ugyanis a Magyar Nemzeti Bank elnökének, Matolcsy Györgynek egyik unokatestvére, aki öccsével, Szemerey Tamással közösen 2017 óta a Pécsi Sörgyárat is birtokolja. | Rózsadombi villába költözött a Szijjártó embereivel kitömött ingatlanos alapítvány | A Kárpát-medencében kastélyt, fürdőt, szállodákat összevásárló alapítvány és a nekiadott volt állami cégek a beszámolóik alapján úsznak a pénzben. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2023/06/13/rozsadombi-villaba-koltozott-a-szijjarto-embereivel-kitomott-ingatlanos-alapitvany/ | 2023-06-13 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
AzEgri Fertálymesteri Testületelvárásai avárosvezetéstől:
Mit várunk az új önkormányzattól?
A közakarat érvényre juttatását.
Az önszerveződő közösségek támogatását.
Eger önellátásának biztosítását. Erősítse Eger önfenntartó képességét, tárja fel lehetőségeit és hasznosítsa saját erőforrásait.
Használja ki a pályázati lehetőségeket.
Működtesse, és ne gátolja cégei munkáját, működjön együtt.
Cégvezetők kinevezésénél ne a pártállás, hanem a szakmaiság, felkészültség, hozzáértés döntsön.
Egri vállalkozókat részesítsen előnybe azonos feltételek esetén.
Használja Eger érdekében a civil közösségeket.
Ítélje el a korrupciót.
Tegye átláthatóvá az önkormányzat működését.
Legyen közérthető.
Ne fosztogasson, hanem támogasson.
Jó gazda legyen.
Mit várunk az újonnan megválasztott képviselőktől?
Elérhető legyen.
Autonóm legyen, pártállástól függetlenül tudjon véleményt alkotni.
Keresse és tárja fel körzete problémáit, melyek megoldásához képes legyen hozzájárulni.
Ismerje Eger adottságait, legyen tisztába értékeivel és hátrányival valamint lehetőségeivel.
Legyen tisztába a városi költségvetéssel, a bevételekkel és a kiadásokkal.
Legyen elképzelése a források bővítéséről, a költségek mederben tartásáról.
Minden választót egyenlő mértékben képviseljen, ne legyen személyválogató.
Legyen a körzetében csapata, akikre támaszkodhat.
Figyeljen az emberekre, ismerje a körzetét, keresse a kapcsolatot a lakossággal.
Legyen átlátható és számon kérhető.
Ítélje el a korrupciót.
(Főoldali képünk archív felvétel, forrás: Berán Dániel / Heves Megyei Hírlap) | A fertálymesterek megfogalmazták elvárásaikat az új egri közgyűlésnek | Várkonyi Görgy az Egri Fertálymesteri Testület főkapitányának levelét az alábbiakban változatlanul közöljük. Ebben leírja, hogy a fertálymesterek és a városnegyedek mit várnának az új testülettől és a megválasztott képviselőktől. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/a-fertalymesterek-megfogalmaztak-elvarasaikat-az-uj-egri-kozgyulesnek | null | true | null | null | HEOL |
Két lízingcéget is megvásárol a Gránit Bank, mindkettő a hollandiai székhelyű globális pénzügyi szolgáltató a De Lage Landen International B.V. (DLL Group) magyarországi leányvállalata: a De Lage Landen Finance Zrt. és a De Lage Landen Leasing Kft. A tranzakciót még jóvá kell hagynia a Magyar Nemzeti Banknak és Gazdasági Versenyhivatalnak – derül ki a bank közleményéből.
A jóváhagyást követően a cégek új neve: Gránit Pénzügyi Zrt. és Gránit Lízing Kft., amik – mint írták – “a korábbi kiszolgálási színvonalat és termékkínálatot megtartva” működnek tovább. A tranzakció illeszkedik a Gránit Bank hosszú távú stratégiájába, amelynek keretében – többek között – a lízing üzletág fejlesztését tűzte ki célul.
„A lízingcégek akvirálása az üzleti aktivitás és értékajánlat bővítésével hozzájárul a bankcsoport részvényesi értékének növeléséhez. A lízingcégek magas szakmai színvonalú és értékes tapasztalattal rendelkező menedzsmentjének és szakértő csapatának munkájára a Bank hosszú távon kíván támaszkodni” – idézték a közleményben Hegedüs Évát, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatóját.
A DLL Group cégei több mint 30 éve vannak jelen a magyar piacon, az utóbbi 15 évben az eszközalapú finanszírozási megoldásokban globálisan piacvezető holland székhelyű DLL csoport tagjaként megbízható finanszírozási partnerei a vállalkozásoknak, több alszegmensben is piacvezetők.
A bank kitért tavalyi eredményére is: az előzetes adatok alapján mérlegfőösszege meghaladta az 1270 milliárd forintot, az adózás előtti eredménye pedig a 20 milliárd forintot, és több mint 140 ezer ügyfélszámlát, bankcsoport szinten pedig több mint 2400 milliárd forint vagyont kezel. | Vállalkozás: A lízingpiacra is beteszi lábát Tiborcz bankja | Lízingcégeket vásárol fel a Gránit Bank a hollandiai székhelyű DLL Grouptól. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20240115_granit_bank_tiborcz_bankja_lizingcegek_dll_group_granit_penzugyi_zrt_garint_lizing_kft | 2024-01-15 11:49:00 | true | null | null | HVG |
Visszautasította Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Demokratikus Koalíció egyik képviselőjének írásbeli kérdését, amelyben a fideszes polgármesterek jutalmazási ügyeiben kért állásfoglalást a kormánytól. Oláh Lajos eredetileg Orbán Viktor miniszterelnökhöz címezte a kérdését, ebben többek között rámutatott: az elmúlt időszakban számos településen a Fidesz színeiben indult, vagy a párt támogatását élvező polgármesterek testes jutalmakat vettek fel, amiért elvégezték a munkájukat.
„Az ügyben érintett települések választópolgárai mindezt hatalmas felháborodással vették tudomásul, hiszen véleményük szerint ilyen döntést hozni a jelenlegi gazdasági helyzetben, egyenesen arcátlanság”- olvasható az Oláh által benyújtott írásbeli kérdésben.
Mint arról lapunk is beszámolt korábban, Szegi Emma független, de fideszes támogatással indult kabai polgármesternek nemrég egymilliós jutalmat szavaztak meg, de történt más településen is hasonló. A nagykőrösi fideszes polgármester, Czira Szabolcs például háromhavi jutalmat (mintegy másfél millió forintot) kapott a képviselő-testület döntése alapján azzal az indoklással, hogy az uniós forrásból finanszírozott főtérfelújításban olyan szervezési feladatokat is ellátott, amelyek „túlmutatnak a mindennapos polgármesteri feladatokon”. Érdekesség, hogy Czira polgármester pedig fideszes alpolgármesterének megjutalmazását indítványozta, hasonló indokokkal.
Oláh Lajos DK-képviselő (akit egyébként Navracsics válaszában még MSZP-sként tüntetnek fel) arra várt választ, hogy a kormány miként viszonyul ezekhez a gyakorlatokhoz. Orbán Viktor maga helyett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettest jelölte ki válaszadónak. A közigazgatási és igazságügyi miniszter hamar rövidre zárta a kérdést.
Levelében azt írta, hogy a kérdés megválaszolása nem tartozik a kormány hatáskörébe, a hatályos törvények szerint ugyanis a polgármesterek tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, vagyis jutalmat is utóbbi testület állapíthat meg.
Navracsics arra is rámutat, hogy bár a kormányhivatalok felügyeleti jogkör keretében vizsgálják a képviselő-testületek által hozott döntések törvényességét, az új önkormányzati törvény értelmében a kormányhivatalok törvényességi felügyeleti eljárása nem terjed ki azokra a döntésekre, amelyeket a testület mérlegelési jogkörben hozott. „Ennek megfelelően a képviselő-testületi, polgármesteri jutalmat megállapító határozatok vizsgálatára kizárólag a döntéshozatali eljárás szempontjából van lehetőség” - zárja levelét Navracsics Tibor kormányfő-helyettes.
Arra, hogy etikusnak tartja-e ezeket a jutalmazásokat, a fideszes politikus nem tért ki. | Belföld: Orbánékat nem zavarja a fideszes polgármesterek milliós jutalma | Orbán Viktor kormányfőtől várt választ a DK-politikus Oláh Lajos a fideszes polgármestereknek kiutalt milliós jutalmak ügyében. A miniszterelnök helyett Navracsics Tibor válaszolt, de szerinte a kérdés nem tartozik a kormány hatáskörébe. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/orbanekat_nem_zavarja_a_fideszes_polgarmesterek_onjutalmazasa_-1296800 | 2012-01-28 13:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az MTI-hez pénteken eljuttatott sajtóközleményben a főügyészség azt írta:
a négy vádlott egy budapesti, VII. kerületi szórakozóhely biztonsági szolgálatának tagjai voltak, ahol tavaly június 4-én egy Magyarországon élő és dolgozó brazil férfi szórakozott két szintén brazil barátjával. A három brazil vendég, miután távozott a szórakozóhelyről, az utcán beszélgetett.
A biztonsági őrök egyike megpróbálta őket távozásra bírni, majd miután ott maradtak, röviddel hajnali három óra előtt az egyik vádlott, egy 39 éves őr is odament, és a brazilokat gázsprayvel lefújta. Ettől ketten elmentek, az egyik sértett azonban az utca túloldaláról felháborodottan gesztikulált, mutogatott a biztonsági őrök felé.
Ezt látva egy másik, 41 éves őr odament hozzá, és szintén gázsprayvel közvetlen közelről az arcába fújt. A sértett ezután is a helyszínen maradt, ahol több mint 15 percen át igyekezett a szemébe fújt permetet kitörölni.
Eközben időnként továbbra is a biztonsági őrök felé gesztikulált, majd egy közeli konténerből kivett egy üres italosüveget. Ezután három őr körbevette, a 41 éves vádlott gázsprayvel ismét felé fújt, mire a sértett a nála lévő üveget felemelte, de a főügyészség szerint azzal nem támadott vissza. Az egyik őr azonban hátulról elkapta, a nyakát fojtófogásba szorította és a sértett fejét többször, erősen egy épület falába verte, majd az ütésektől elkábult sértettet a földre dobta.
A támadók közül hárman tovább bántalmazták a földre került külföldit. Egyikük a békítő szándékkal közbelépni igyekvő brazil barátját is megütötte és erősen megrúgta, majd társa gázsprayvel lefújta a sértettet, viperával megfenyegette, a távozás közben pedig egy másik őr tarkón is ütötte.
Az összevert sértett a főügyészségi közlemény szerint a hosszabb bántalmazástól életveszélyes sérüléseket szenvedett. Ezért három támadót életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, a másik sértettet megrúgó őrt ezen túl súlyos testi sértés bűntettének kísérletével is, a gázsprayt használó és viperával fenyegető férfit - előélete miatt többszörös visszaesőként - pedig felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettével vádolták meg.
A főügyészség velük szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására és biztonsági őri foglalkozástól eltiltásra tett indítványt a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott vádiratában.
A gázsprayt használó 41 éves férfi esetében indítványozták, hogy ne lehessen feltételes szabadságra bocsátható, illetve rendeljék el egy korábbi, felfüggesztett börtönbüntetésének a végrehajtását is. A közlemény szerint, a nyomozás korábbi szakaszában a vádlottak bűnügyi felügyelet alatt álltak, két támadó egy ideig letartóztatásban is volt. | Börtön vár a külföldieket bántalmazó biztonsági őrökre | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/borton-var-a-kulfoldieket-bantalmazo-biztonsagi-orokre | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A nyitókép illusztráció.
A Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatta aMagyar Nemzetet, hogy három gyanúsítottat hallgatott ki a napokban Vig Mór számlagyáras ügyében a nyomozó hatóság.
A lap megkeresésére úgy fogalmaztak, hogy"a kérdezett ügyben tájékoztatjuk, hogy a nyomozó hatóság több helyszínen kutatásokat hajtott végre.
Emellett további három férfit gyanúsítottként hallgatott ki, akik közül a főügyészség indítványa alapján a nyomozási bíró - egyelőre nem végleges végzésével - egy főt letartóztatásba helyezett".
A lap emlékeztetett rá, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaly novemberben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanújával vette őrizetbe a praxisától már eltiltott exügyvédet, Vig Mórt, miután a férfi belebukott egy sok száz milliós számlagyárba.
A Magyar Nemzet arra is felhívta a figyelmet, hogy a NAV nyomozói az ügyben összesen 33 helyszínre szálltak ki - két kábítószer- és pénzkereső kutyát is bevetve -, majd dokumentumokat, elektronikus adatokat, hamis kormányhivatali bélyegzőt, valamint rengeteg készpénzt foglaltak le.
Az eljárás keretében házkutatást tartottak többek között egy H. Dániel nevű ügyvédnél
(a lap információ szerint ő az új gyanúsítottak egyike), illetve a Lánchíd felújítását végző A-Híd Zrt.-nél is. Vig Mór azóta szabadult a letartóztatásból, jelenleg bűnügyi felügyeletben van.
A Magyar Nemzet teljes cikkétide kattintvatudja elolvasni. | Nem állt le a nyomozás a fővárosi számlagyár ügyében: most három gyanúsítottra csapott le a hatóság | Újabb érdekességet osztott meg a Fővárosi Főügyészség. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/nem-allt-le-a-nyomozas-a-fovarosi-szamlagyar-ugyeben-most-harom-gyanusitottra-csapott-le-a-hatosag | null | true | null | null | Mandiner |
A Keleti pályaudvar területén egy hete kisiklott InterCity története a híradások és közösségimédia-platformok fókuszába került, majd politikai ügy kerekedett belőle. Hogy lesz ebből közlekedési zöldátállás? A vasútról kérdeztük Tevan Imre közlekedési szakújságírót. | Tevan Imre: Hungarikum, ahogy a vasúti karbantartásnak és üzemeltetésnek nincs kultúrája Magyarországon | A Keleti pályaudvar területén egy hete kisiklott InterCity története a híradások és közösségimédia-platformok fókuszába került, majd politikai ügy kerekedett belőle. Hogy lesz ebből közlekedési zöldátállás? A vasútról kérdeztük Tevan Imre közlekedési szakújságírót. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/cimlap-podcast-tevan-imre-kozlekedes-mav-baleset/33099521.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Részletesen ismerteti a Magyar Közlöny a kormány 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervét. Az intézkedések három pilléren nyugszanak. A jövedelmek vásárlóerejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán, valamint a vállalkozások méretének megduplázódásán.
A dokumentum rögzíti: a világgazdaság a koronavírus-világjárvány és a háború következtében megváltozott, új megoldásokra és új gazdaságpolitikai eszközökre van szükség ahhoz, hogy Magyarország ebben a helyzetben is sikeres legyen.
Kizárólag a gazdasági semlegesség biztosításával nyílik lehetőség arra, hogy 2025-ben elérhető legyen a három-hat százalék közötti gazdasági növekedés.
A gazdaság újbóli lendületbe hozása mellett a kormány célul tűzi ki, hogy a konjunktúra helyreállítása bevonó jellegű legyen, a társadalom és gazdaság lehető legszélesebb köre részesüljön belőle, különösen a magyar családok és a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások.
A kormány az akcióterv végrehajtása érdekében egyetért a jövedelmek vásárlóerejének növeléséhez szükséges intézkedésekkel, ezért egyetért:
egy hároméves bérmegállapodás megkötésével a munkavállalói és a munkáltatói érdekképviseletekkel;
a Munkáshitel kidolgozásával;
a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény összegének megduplázásával, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával .
Egyetért a megfizethető lakhatással kapcsolatos intézkedésekkel, ezért figyelemmel arra, hogy Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe, amely probléma megoldása elsődlegesen a főváros feladata lenne, de láthatóan ezt a problémát a főváros nem tudja kezelni, ezért a lakhatási probléma enyhítése érdekében a kormány feladatának tekinti, hogy
vizsgálja meg a magánszálláshely-szolgáltatásnyújtás feltételei szigorításának lehetőségét;
vizsgálja meg a lakásbérlet bérleti díjainak és szerződési feltételeinek szabályozását;
vizsgálja meg, hogyan tud segíteni a felsőoktatási intézményeknek abban, hogy megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhelyet biztosítsanak hallgatóik számára.
A kormány az országos lakhatási feltételek fejlesztése érdekében szintén feladatának tartja, hogy
vizsgálja meg az otthonteremtési program kiegészítését, a fiatalok számára nyújtható új támogatási formák bevezetésével;
valamint egyetért a Vidéki otthonfelújítási program meghirdetésével;
egyetért a Széchenyi-pihenőkártya juttatásként jóváírt pénzeszköz legfeljebb ötven százalékának erejéig lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételével, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
egyetért az önkéntes nyugdíjpénztári tagi egyenleg lakáscélú hitel törlesztésére vagy lakásfelújítás célra történő átmeneti felhasználásának lehetővé tételével, és ennek érdekében javaslat kidolgozásával;
egyetért a munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatás kidolgozásával;
egyetért az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, ötszázalékos általános forgalmi adómérték fenntartásával 2026. december 31-ig;
egyetért azzal, hogy kezdődjön egyeztetés a bankszektorral évi ötszázalékos önkéntesen vállalt lakáshitel-kamatplafon bevezetéséről .
A fentiek mellett a kormány meghirdeti a Demján Sándor-programot, melynek célja, hogy a hazai vállalkozások mérete megduplázódjon, ezért egyetért
a hazai kis- és középvállalatok nagymértékű tőkefinanszírozási programjának meghirdetésével és lebonyolításával az NTH Nemzeti Tőkeholding Zrt. (a továbbiakban: NTH) által, melyet a KAVOSZ, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával kell elvégezni;
az "1+1 KKV Beruházásélénkítő támogatási program" kiemelt gazdasági ágazatok számára történő meghirdetésével;
a "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" program meghirdetésével;
a Széchenyi-kártya-program beruházási típusú hiteltermékei ügyfél által fizetendő éves kamatának 3,5 százalékra történő csökkentésével;
a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Eximbank Zrt.) exportösztönző hitelprogramjainak újraindításával;
a hazai vállalkozások külpiaci megjelenésének támogatása céljából az Eximbank Zrt. által nyújtandó kifektetési hitelprogram, valamint az NTH által lebonyolított kifektetési tőkeprogram meghirdetésével;
a hazai kkv-szektort érintő európai uniós programok felgyorsításával;
a kkv-szektor adminisztrációjának csökkentésével, melynek keretében a kötelező könyvvizsgálati értékhatár alkalmazási feltétele enyhítésre kerül.
. | Amit a kormány gazdaságpolitikai akciótervéről tudni kell | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/amit-a-kormany-gazdasagpolitikai-akcioterverol-tudni-kell | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Tízéves terv részeként fejlesztené a vasutat a kormány, erre mintegy 10 milliárd eurót, összesen 4000 milliárd forintot szán az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) - írja a Porfolio. Csepreghy Nándor miniszterhelyettes a Magyar Vasút 2024 konferencián jelentette be a csomagot, amely elsősorban a pályák modernizálására, a járműállomány megújítására és a MÁV átszervezésére szolgál. A vasúti versenyképességi csomagot 2025 tavaszán vezetné be a kormány. "Van egy jó hírem és egy rossz: a kettő egy és ugyanaz. Újra a vasút lett Magyarország közpolitikai kérdéseinek egyik legfontosabb fókuszterülete" - mondta a miniszterhelyettes, elismerve, hogy több évtizednyi hátrány gyűlt fel a kötöttpályás hálózatban. De nem tartja jogosnak a kritikát, mely szerint a kormány nem fordított elegendő forrást a közlekedésre. Cáfolatként a gyorsforgalmi utakon végrehajtott beruházásokat bírta felhozni, amelyek a nyugati országok szintjére hozták fel a magyar sztrádák színvonalát. Mindez az autóutak melletti lobbinak volt köszönhető, és emiatt szorult háttérbe a vasútfejlesztés, mondta a miniszterhelyettes.
A terv szerint 7000 kilométernyi lassú vasúti pályát újítanának fel az első ütemben, 119 kilométeren gyorsítanák a forgalmat, 490 kilométernyi pályán pedig a forgalomirányítást korszerűsítenék. Csepreghy szerint a vasútfejlesztéseket ma már mindenki szükségesnek ítéli, azonban az uniós források hiánya miatt korlátozottak a kormány lehetőségei. Szerinte nem az a baj, hogy az Unió és a magyar kormány vitázik, hanem az, hogy ebbe a konfliktusba a pénzek kérdését is bevonták és felfüggesztették az uniós forrásokat. | 4000 milliárdos vasútfejlesztést tervez a kormány | Eddig is foglalkoztak a közlekedéssel, építettek egy csomó autópályát. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/4000-milliardos-vasutfejlesztest-tervez-a-kormany-271474 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Az egyik védő a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának törvényességét vitatta. A védő azzal érvelt, hogy a bizonyítékok között szereplő telefonbeszélgetések egy részét bírói engedély nélkül rögzítették. A védői felvetésnek a bíróság helyt adott, és néhány hangfelvételt kirekesztett a bizonyítékok köréből.
A Fővárosi Főügyészség hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel vádolja a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal beruházási és közbeszerzési ügyosztályának két volt osztályvezető-helyettesét, Tamics Gyulánét és Biri Sándort, továbbá két volt munkatársát, Pálinkás Antalt és Miklóssy Bulcsút. További négy személy, Tamics Gyula, Bruzsa Gábor, Nedbál Ervin és Schaller Attila ellen pedig hivatali vesztegetés a vád.
A vádirat szerint az 1995 decemberében felállított ügyosztály négy korábbi tagja 1996-97-ben pénzt, ajándékot kért, illetve fogadott el azért, hogy előnyben részesítsen egyes jelentkezőket több középiskola, valamint a Szent Imre Kórház és a Thália Színház rekonstrukciós munkálataira kiírt pályázatok elbírálása során. A hivatalos személyek 2-től 8 évig, illetve 1-től 5 évig, a megvesztegetők pedig 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.
A tárgyaláson tanúként meghallgatták Székely Gábort, a Fővárosi Közgyűlés képviselőjét, illetve a tulajdonosi bizottság elnökét, aki elmondta: őt a Főber vezetője egy négyszemközti beszélgetésen tájékoztatta arról, hogy a városháza egyik dolgozója - jelenleg az ügy vádlottja - 100 ezer forintot kért pályázatuk kedvező elbírálásáért cserébe. Hozzátette: mindezt még aznap elmondta Tiba Zsolt főjegyzőnek, aki 24 órán belül felfüggesztette állásából az ajánlattevőt.
A tárgyalás január 13-án, várhatóan a perbeszédekkel folytatódik. | Folytatódott a vesztegetéssel vádolt városházi dolgozók pere<br/> | A vesztegetéssel vádolt városházi dolgozók, illetve külső vállalkozók lehallgatott telefonbeszélgetéseiből hangzottak el terhelő részletek az ügy keddi tárgyalásán a Fővárosi Bíróságon. A Fővárosi Főügyészség hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel vádolja a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal beruházási és közbeszerzési ügyosztályának két volt osztályvezető-helyettesét, Tamics Gyulánét és Biri Sándort, továbbá két volt munkatársát, Pálinkás Antalt és Miklóssy Bulcsút. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/1999/11/19991109folytatodott | 1999-11-09 15:06:00 | true | null | null | Origo |
Nem csoda, ha nehezen tudja követni, értelmezni azt, ami kedd reggel a Nemzeti Választási Iroda épületében történt. Korábban magunk is minősítettük abszurd drámának azt, ami a vasárnapi boltbezárásos népszavazás kérdésének leadása körül zajlik (egyetlen kérdés leadásáról van szó), de a keddi balhé minden eddigi eseménysoron túltett.
A választási irodánál ezúttal egy 20 fős, kopaszokból álló különítmény akadályozta meg, hogy az MSZP leadja a kérdését. Az akkor még ismeretlen asszonynak, Erdösi Lászlónénak négy másodperccel sikerült megelőznie a szocialista Nyakó Istvánt.
A következőkben a tudósítóink, a videofelvételek, illetve a nyilatkozatok alapján (csak MSZP-sek elmondásaira támaszkodhatunk, hiszen a kopaszok és Erdösiné is elutasította a média érdeklődését) próbáljuk tíz pontban rekonstruálni, mi, mikor és miért történt az Alkotmány utcában.
Kora hajnalban kopasz férfiak jelentek meg az NVI épületénél. Hogy kik ők? És miért mentek oda? Ki küldte őket? Nem tudjuk, nem árulták el, de sikerült beazonosítani napközben, hogy többen a Fradi Securitynál is feltűntek, márpedig akkor Kubatov Gábor FTC-elnöknek, egyben Fidesz-alelnöknek köze lehet hozzájuk. Az FTC közleményben cáfolta, hogy közük lenne a kopaszokhoz.
Hajnali 6 órakor megjelentek az Alkotmány utcában az MSZP-sek, Nyakó István hatkor érkezett. Azért ilyen korán, mert nem tudhatta, mikor jelenik meg a Kúria honlapján az előző kérdésről szóló döntés (vagyis mikor jár le a kérdés védettsége). És nem akart lemaradni.
Még mindig kora reggel, de Nyakó után megérkezett egy ismeretlen asszony a kísérőjével, egy fiatalabb férfival az oldalán. Mint azóta megtudtuk, ő Erdősi Lászlóné, neki sikerült végül az MSZP-nél előbb leadnia a kérdését, amely a megfogalmazása alapján támogatja a vasárnapi boltbezárást. A kopaszok Erdősinét az időbélyegzőhöz engedték, míg Nyakót - az elmondása szerint - akadályozták abban, hogy odaférkőzzön.
Délelőtt a bejáratnál állóháború alakult ki. A sajtó jelenlétében ott álldogált Nyakó, az időbélyegző mellett üldögélt Erdösiné, és ott állt 20 kopasz férfi mappával a kezében, még mindig nem tudni, miért. Mindenki várta a Kúria döntését.
11 óra után következett a csúcspont. A Kúria kitette a honlapjára, hogy elkaszálta az előző kérdést, szabaddá vált az út az új kérdés előtt. A szemtanúk szerint erről kapott telefont valakitől Nyakó is, illetve Erdösinéék is.
Perdöntő momentum, hogy az időbélyegzőhöz ki ér előbb. Ez dönt ugyanis a sorrendről, ami alapján az NVI vezetője elbírálja a kérdéseket. Az első kérdés ugyanis "foglalja" a témát, a többi kérdést így automatikusan el kell utasítani. Tehát mindegy, ki mikor érkezett az épülethez. A felvételek szerint bélyegzőhöz Erdösiné kísérője ért oda először, pecsételt, majd négy másodperccel később tudott csak bélyegezni Nyakó. Erdösiné kérdését kell tehát elsőként vizsgálnia az NVI-nek.
Nyakó a történtek után célzott rá, hogy akadályozták a kopaszok, hogy odaérjen előbb a bélyegzőhöz. Ezután panaszt tett a Nemzeti Választási Irodánál amiatt, hogy akadályozták jóhiszemű állampolgári jogának gyakorlásában a hivatal "felróható könnyelműsége, nemtörődömsége" miatt.
A mappával ácsorgó kopaszok viselkedése is figyelemre méltó. A bélyegzős jelenet után a kopaszok mindannyian elhagyták az épületet. Vagyis senki nem adott le kérdést, nem kezdeményezett népszavazást. Nehéz tehát más magyarázatot találni a jelenlétükre, mint azt, hogy az MSZP-t kellett akadályozniuk, az asszonyt segíteniük.
A kopaszok nem adtak magyarázatot arra, miért voltak ott, ki küldte őket, a sajtónak nem nyilatkoztak. Felvételünkön jól látszik, hogy eszük ágában nem volt kérdést leadni. Egyikük annyit mondott csak: "magánemberként jöttem ide", illetve "ültem és nyomkodtam a telefonomat".
Szintén nem nyilatkozott a kérdése leadása után Erdösi Lászlóné, nem volt hajlandó elárulni a benyújtott kérdését sem, amiről megkérdezné a magyar választópolgárokat. "Semmi különös" - hajtogatta.
Erdősi Lászlónéról estére aztán kiderült, hogy Erdősi László András, Herceghalom 2010-ben fideszes színekben, 2014-ben függetlenként megválasztott polgármesterének felesége, aki választási időszakban Orbán Viktort ábrázoló kitűzőt hordott információink szerint.
Kedd este egyébként az MSZP 200-300 fős tüntetést tartott az NVI épülete előtt.
Az MSZP-sek becsempésztek egy másik kérdést
Kedden hárman adtak le népszavazási kérdést az NVI nyilvántartása szerint. Ketten a vasárnapi boltbezárós témában, először Erdösiné, négy másodperc múlva Nyakó, illetve mindkettőjük előtt Őrsi Gergely. Ő is MSZP-s politikus, a II. kerületi szervezet elnöke, és ő erről rendezne népszavazást: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a 2011. december 31-én hatályos törvényi szabályozásnak megfelelően biztosítsa a népszavazáshoz való jogot?". Vagyis visszaállítaná a régi népszavazási szabályokat, amikor még nem kellett lökdösődni kopaszokkal az időbélyegzőnél.
Ezek után a hivatalosan a következő a forgatókönyv. Az NVI elnökének, Pálffy Ilonának öt napja van arra, hogy formai szempontból megvizsgálja a beadott kérdést. Vagyis például azt, hogy a kérdéshez benyújtottak-e húsz és harminc közötti támogató aláírást, a kezdeményezőt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság az adatvédelmi nyilvántartásba vette-e, valamint a benyújtó magánszemély közölte-e a nevét, a lakcímét, a személyi azonosítóját és a nyilatkozatát arról, hogy a kezdeményezést magánszemélyként nyújtja be.
Ha minden megfelel a jogszabályi előírásoknak, akkor Pálffy a kérdést a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elé terjeszti. Ekkor az NVB-nek további 30 napja van a kérdés hitelesítésére. Ezután lehet megtámadni a döntést a Kúrián, vagyis indulhat újra a több hónapos hercehurca, amelynek vége, lehet, újra egy balhé lesz az Alkotmány utcai időbélyegzőnél.
Az ügyfélkaput is bevetnék a jövőben
A Nemzeti Választási Iroda elnöke, Pálffy Ilona szerint lehetővé kellene tenni, hogy a jövőben az ügyfélkapun keresztül is lehessen népszavazási kezdeményezéseket benyújtani az irodához. Jelezte: a nyáron már az igazságügyi miniszternél kezdeményezte, hogy szűnjön meg a népszavazási kérdések esetében a jelenleg érvényben lévő párhuzamossági moratórium.
Jelenleg "mindenki a Kúria honlapját figyeli", ezért már korábban javasolta az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy a Kúria döntésének nyilvánosságra hozatalát követő munkanapon, reggel 8 órától szűnne meg a kérdés "védettsége". Pálffy Ilona az MTI-nek elmondta: a kedden történtek miatt azt kezdeményezi az igazságügyi tárcánál, hogy a jövőben - elkerülendő az iroda épületében a tömegjeleneteket - ügyfélkapun keresztül is be lehessen nyújtani a népszavazási kezdeményezéseket.
A délelőtt eseményeit videónkon is megnézheti:
Este pedig Lázár Jánost is reagáltattuk az eseményekre: | Belföld - Tíz pontban elmondjuk, mi történt a kopaszok és az MSZP között | Tíz pontban elmondjuk, mi történt a kopaszok és az MSZP között - Kik voltak ezek az emberek? Miért kell egy kopasz különítmény egy népszavazási kérdés leadásához? Hogy előzte meg egy ősz asszony az MSZP-s politikust, ha később érkezett nála? Elmagyarázzuk érthetően a népszavazás körüli legújabb botrányt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/02/23/a_vasarnapi_boltbezarasos_nepszavazasi_balhe_tortenete_a_kopaszok_es_az_mszp_kozott/ | 2016-02-23 10:43:00 | true | null | null | Index |
2023 második negyedév végére 88 437 milliárd forintra nőtt a háztartások teljes pénzügyi vagyona, ami 2 089 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 7 902 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 14 463 milliárd forint volt 62 milliárdos negyedéves csökkenéssel, míg az éves változás 636 milliárd forint növekedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 2 150 milliárdos negyedéves növekedéssel 73 974 milliárd forintra nőtt és továbbra is jelentős a háztartások nettó finanszírozási képessége, a negyedéves GDP 11,2 százalékát tette ki.
A vagyonváltozásban tranzakciós alapon szerepet játszott, hogy a készpénzállomány hosszú idő után ismét csökkent, 61 milliárd forinttal, a látra szóló betétek állománya 391 milliárd forinttal csökkent, láthatóan továbbra is erősek az inflációs várakozások a háztartások döntéseiben, illetve a fogyasztási szint fenntartásához/előrehozott fogyasztáshoz is többletforrások szükségesek. Eközben 56 milliárddal csökkent a "lekötött betétek" állománya. Ismét kiugró mértékben, 757 milliárd forinttal nőtt a hosszú lejáratú kötvényállomány, elsősorban a PMÁP állomány folyamatos megugrásának köszönhetően, miközben 43 milliárddal növelte a rövid lejáratú kötvényekhez sorolt állományát a lakosság. Tőzsdei részvényeket 44 milliárd forintért adtak el a háztartások a negyedévben, miközben a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója továbbra is kiugró, plusz 632 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 67 milliárd forintnyi állományt tettek be a háztartások.
Leértékelődik a vagyon.
Ezen felül az átértékelődések is jelentősen befolyásolták a háztartások vagyonát. Tőzsdei részvényeken a globális rallyval összhangban 185 milliárd forint volt a nyereség, a befektetési jegyek 173 milliárd forintos pluszt tudtak felmutatni, a háztartások biztosítási instrumentumainak átértékelődése pedig 144 milliárdos pluszt mutatott. Lefelé mozgott a privát cégekben lévő háztartási vagyon értéke, 331 milliárd forintos volt a negatív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 113 milliárd forintos veszteség volt a forintárfolyam változásából eredően. A hitelkötelezettségek állománya tranzakciós alapon 129 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 32 milliárddal nőtt, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya 97 milliárd forinttal emelkedett.
Régiós összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve. Az elérhető legfrissebb, 2021 végi Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 119,4 százalékán állt, ami közel megegyezik az előző évi szinttel. 2021-ben ez az arány a cseh háztartások esetében 104,9 százalék volt, a görögöknél 103,2 százalék, horvátok esetében 101,3 százalék, Szlovéniában 105,7 százalék, Finnországban 85,9 százalék, Lengyelországban 75,3 százalék, Romániában 60,3 százalék, Szlovákiában pedig a GDP 57,1 százalék volt a háztartások nettó vagyona. Eközben a történelmileg szerencsésebb osztrák szint 150,5 százalék volt, míg a német 160,3 százalékon állt, az európai mezőnyt pedig a svéd 286,4 százalék, a holland 256,5 százalék, a belga 243,8 százalék, illetve az olasz 238,7 százalék vezeti.
A lakossági állampapírok esetében a jelenlegi inflációs szintek mellett a nem infláció-indexált papírok látványosan veszítenek a vonzerejükből - és a tendenciák alapján láthatóan átváltják őket indexált papírba és befektetési alapokba -, azonban a teljes állomány továbbra is jelentős, így hozzá tud járulni több fontos nemzetgazdasági cél teljesüléséhez, mint például az államadósság belföldi finanszírozási stabilitásának növelése vagy az állami kamatkiadások hazai nemzetgazdaságban történő lecsapódása.
A tavalyi év második felétől aktívan jelen lehettek az inflációs félelmek miatt előrehozott fogyasztási és beruházási döntések, ami fékezőerővel hat a vagyonfelhalmozás ütemére is, azonban az adatok alapján továbbra is erős megtakarítási képességgel rendelkeznek - bizonyos szegmensben - a háztartások. A tranzakciókból látható nettó forrásbeáramlás is jelentős továbbra is, viszont jelen inflációs környezetben a háztartási vagyonok reálértékének csökkenése a legtöbb esetben nehezen elkerülhető lesz, ami középtávon már módosíthat a döntési preferenciákon és továbbra is jelentős kereslet maradhat az inflációt részben vagy egészben lekövető reáleszközök és inflációkövető pénzügyi instrumentumok iránt. | Nehéz elkerülni, hogy a háztartások vagyona leértékelődjön | Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője értékeli a friss adatokat az MNB pénzügyi számláiban. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/nehez-elkerulni-hogy-a-haztartasok-vagyona-leertekelodjon.html | 2023. 08. 18. 11:39:00 | true | 0 | 0 | null |
Ez egy igen különös jelenség üzemanyaghiányos helyzetben. A csökkenés mértéke bruttó 8 forint, ami várhatóan hatással lesz a piaci árak alakulására is - írja a holtankoljak.hu.
A gázolaj ára a héten már nem változik. Így az alábbi piaci átlagárakon tankolhatnak azok, akik már kiestek a 480 forintos kedvezményes körből:
95-ös benzin: 663,9 Ft/liter
Gázolaj: 722,9 Ft/liter | Egészen különös jelenség történik pénteken a hazai kutakon | Tovább csökken a 95-ös benzin ára. | [
"Makró",
"Üzemanyagok"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/egeszen-kulonos-jelenseg-tortenik-penteken-a-hazai-kutakon-.html | 2022-08-10 13:48:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A Demokratikus Koalíció sajtóirodájának tájékoztatása szerint Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője elvesztette azt a pert, amit az Altus Zrt. indított ellene jó hírnevének megsértése miatt.
A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy Deutsch Tamás megsértette a Gyurcsány Ferenc által tulajdonolt Altus Zrt. jó hírnevét, ezért egymillió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezte. A bíróság egyúttal arra kötelezte a fideszes politikust, hogy hozza nyilvánosságra az alábbi közleményt:
Sajnálkozásomat fejezem ki amiatt, hogy valótlanul állítottam, hogy az Altus Zrt. az elnyert uniós megbízása keretében kapott forrásból juttatott 80 millió forintot Czeglédy Csabának.
Deutsch Tamás a Facebook-oldalán reagált a hírre, ebben azt írja, hogy
a Fővárosi Törvényszék szabálytalanul kézbesítette a tárgyalásra szóló idézést, így a perről sem nekem, sem a jogi képviselőmnek nem volt tudomása, ezért a tárgyaláson nem tudtunk résztvenni, ez az Altus “hatalmas győzelmének” az egyszerű indoka. A bíróság ítéletének írásba foglalása után haladéktalanul kezdeményezzük a döntés hatályon kívül helyezését, és a tárgyalás szabályos lebonyolítását. | Deutsch Tamásnak egymillió forintot kell fizetnie Gyurcsány cégének | Deutsch Tamásnak egymillió forintot kell fizetnie Gyurcsány cégének - Megsértette az Altus Zrt. jó hírnevét, amikor azt állította, 80 milliót adtak Czeglédy Csabának. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2018/02/20/deutsch_altus_per_itelet/ | 2018-02-20 22:02:29 | true | null | null | Index |
A Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata, miszerint a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében új, 6000 férőhelyes multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok épül Székesfehérváron.
Ez az aréna a székesfehérvári jégkorongcsapat otthona lesz. Régóta tervezik, annyira, hogy közbeszerzésen már kivitelezőt is kiválasztották 2018 őszén. Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége nyert, 25 milliárd forintos ajánlattal.
Csakhogy 2019 elején a kormány lefújta a beruházást arra hivatkozva, hogy túlságosan drága a beruházás. Az idő addig mindenképpen az árnak dolgozott: Orbán már 2013-ban megígérte a csarnokot, akkor 5-7 milliárd forintra becsülték a költségeket. 2016 végére készült volna el, de átadás helyett ekkor csak a látványterveket mutatták be, és már 13 milliárdos költségekről beszéltek. Ebből lett 25 milliárd forintos projekt.
Akkor leginkább úgy tűnt, hogy az egyébként fideszes polgármester, Cser-Palkovics András által vezetett város van valamiért sarokba állítva, mert a kormány a sportcsarnokberuházás mellett visszalépett a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai tömbjének felépítésétől is. Az indok itt is a túlságosan magas ár volt, Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége, a Fejér B. Á. L. az eredetileg tervezett 7,5 milliárd helyett 18 milliárdos ajánlattal nyert az Épkarral közösen. Az építkezések lefújása így akár a baráti építőipari cégeknek szóló üzenet is lehetett, bár máshol simán belefért ekkora túlárazás.
Cser-Palkovics a projektek leállítása után azt nyilatkozta, hogy az építkezésekbe belekezdenek majd "olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat".
Ezek szerint ez most van. Legalábbis a kormány úgy látja, hogy a járvány miatti válság válaszaként beindított Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében eljött az idő az Alba Aréna felépítésére. A csarnokra új közbeszerzést írnak ki. | Másfél éve még túlságosan drágának találták a székesfehérvári sportcsarnok megépítését, most a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében mégis felhúzzák | 2019-ben azért fújták le a hokicsarnok építését, mert Garancsi István cége a tervezettnél jóval többért, 25 milliárdért vállalta a munkát. | null | 1 | https://444.hu/2020/05/19/masfel-eve-meg-tulsagosan-draganak-talaltak-a-szekesfehervari-sportcsarnok-megepiteset-most-a-gazdasagvedelmi-akcioterv-kereteben-megis-felhuzzak | 2020-05-19 15:12:34 | true | null | null | 444 |
A főügyészség korrupciós bűncselekmények miatt vádat emelt hét személy, köztük Horváth Csaba, Tóth Csaba, Baja Ferenc és Molnár Zsolt szocialista politikusok ellen. A többi megvádolt személy nevét nem hozták nyilvánosságra.Három egymással összefüggő korrupciós ügyről van szó. Az egyik a BKV informatikai üzemeltetését, a másik kettő a zuglói és az újbudai parkolási tendert érintik. A 2022 eleje óta tartó nyomozás során a kormányzati sajtó, most pedig az ügyészség nyilvánosságra hozta a bűnügy MSZP-s érintettjeinek nevét.Viszont a forrásaink szerint a feltételezett bűncselekményeket szocialista és fideszes szereplők közösen hajtották végre. A bűnügy koronatanúja nem csupán szocialista, de fideszes politikus ellen is tett terhelő vallomást, aki a gyanú szerint szintén vett át kenőpénzt, de az ő nevét az ügyészség nem hozta nyilvánosságra.Ha közelebbről megnézzük az eseteket, akkor világossá válik, hogy fideszes közreműködés nélkül ezeket a bűncselekményeket nem is lehetett volna kivitelezni.A parkolási bizniszben hagyománya van a politikai frontvonalon átnyúló együttműködésnek.Fürst György egykori szocialista politikus a Centrum Parkoló Kft. volt ügyvezetője, akit idén márciusban parkolási ügyben első fokon 6 év 6 hónap börtönre ítélt a bíróság, 2019 szeptemberében a Thököly úti irodájában dióhéjban összefoglalta nekem a 2006 előtti parkolási modellt. Szó szerinti idézet következik:"K. A azt a dílt kötötte meg S. Lajossal és a P. Lászlóval, hogy parkolóóránként tízezer forintot kap havonta a két nagypárt zsebbe. Van a városban 800 darab parkolóóránk. Szorozd fel! Havi nyolc millió forintot kapott a Lajos és a Laci így kézbe. Ezért is mondom, hogy én az Ny. Zsolttal (S. Lajos bizalmasa) viszonylag jóban voltam, mert volt amikor én vittem így oda neki a lóvét, hogy: »itt van két havi lóvé, rendben vagyunk«. Könnyen számolható valami volt. Tízezer forint viszonylag kerek, azt lehetett tudni, hogy hány darab parkolóóra van, és a két nagypárt kapott egy tízest fejenként belőle."Erről a pártok közötti összjátékról szólt a 444 2019-es filmje a Sötét parkolási ügyek Budapesten. A parkolási pénzek jelentős része elpárolog a fővárosban, amihez a Fidesz és az MSZP már évtizedek óta aktívan asszisztál. De hiába tárta fel a sajtó a rendszerszintű visszaéléseket, amik évtizedek óta mérgezik az önkormányzati politikát, sem a kormány, sem az ellenzék vezette főváros érdemben nem nyúlt a parkoláshoz.A parkolást legfelülről őrzik, érinthetetlen.Amikor Tarlós István 2019-ben eldöntötte, hogy újra elindul a polgármesteri székért, meglepő őszinteséggel nyilatkozta a Válasz Online-nak, hogy miért nem sikerült rendbe tennie az általa is teljesen átláthatatlannak tartott rendszert. A volt főpolgármester elmondása szerint megállapodást kötött a miniszterelnökkel, amihez ő 16 feltételt szabott. Tizenötre ígéretet kapott, de egyre nemet mondott Orbán Viktor. Ez volt a budapesti parkolás rendbetétele. Így fogalmazott Tarlós:"Ez az egy olyan kérésem volt mindenesetre, amelyet a miniszterelnök nem tudott teljesíteni. (...) Ha mindenáron ragaszkodtam volna hozzá, az alig kezelhető politikai feszültségeket eredményezett volna. Ezeknek a kezelhetetlen feszültségeknek az elkerülése érdekében most lemondtam erről a kérésemről."Most viszont a politikai szándékoktól függetlenül, tulajdonképpen véletlenül úgy alakult, hogy két súlyos parkolási ügyben, amikben a Fidesz és az MSZP összejátszott, vádat emelt az ügyészség, és most már nem csupán parkolási vállalkozók, hanem politikusok is a vádlottak padjára ülnek, amiből talán, talán még valami jó is kisülhet a budapestiek számára.Kezdjük az elején! 2021 nyarán akciófilmbe illő jelenetek zajlottak országszerte. A NAV Merkur Bevetési Egysége és a TEK kommandósai állig felfegyverkezve nyolcvan helyen csaptak le egy bűnszervezetre, ami a gyanú szerint nagyüzemi számlágyártásra szakosodott, tehát különböző cégek számára adócsaló szolgáltatást nyújtottak. A vád szerint milliárdokkal károsították meg az államkincstárat. Az ügyben olyan óriáscégek is érintettek, mint a T-Systems, a 4IG, az Antenna Hungária vagy a BKV. Az akció során letartóztatták a szervezet feltételezett fejét, Fuzik Zsoltot, becenevén a Nagymestert, aki korábban a BKV, majd a CBA informatikai igazgatója is volt. Fuzik Zsolt úgy döntött, hogy egyezséget köt a nyomozóhatósággal. A Nagymester az ügyészségen felfedte valódi tevékenységét, amiben a számlagyártás csak egy mellékes ügylet volt, állítása szerint ezzel ő nem is foglakozott. Az Áfa elcsalása ezekben az ügyletekben csak a hab volt a tortán. Persze vastag, 27 százalékos hab.A vallomás szerint Fuzikék politikusokat és óriásvállalati topmenedzsereket fizettek le, annak érdekében hogy a háttérből Fuzikék általa irányított cégekre bízzanak nagy, főleg informatikai munkákat. Ezeket sokszorosan túlárazták, a feladatok jelentős részét kiszervezték más valódi tevékenységet végző cégeknek, majd a projektbe kamu alvállalkozókat fűztek be, akik kamu, teljesítés nélküli számlákat állítottak ki, és így szívták ki, és mosták át a túlárazásból származó extraprofitot.Pontosan ez történt 2017-ben az újbudai, a zuglói parkolás és a BKV-s informatikai tenderek esetében is. Annak érdekében, hogy a SIS Parking, illetve a SYS IT Services legyenek a befutók a közbeszerzéseken, politikusokat fizettek le. Az ügyészség közleménye szerint Horváth Csaba és Tóth Csaba a zuglói parkolási üzletért cserébe havonta havi rendszerességgel 10-15 millió forintot kaptak. Az összesen, bruttó több mint 48 milliárdos BKV-s üzlet lezsírozásáért Baja Ferenc 30 millió forintot kért, majd további 7 millió forintot, ezt követően további havi 2-3 millió forintot vett át. Később az ügyletről értesülő Molnár Zsolt is bejelentkezett, és további negyven milliót kért az üzletből - állítja a vádhatóság.A korrupciónak köszönhetően az újbudai és zuglói parkolás üzemeltetésének ára olyan magas lett, hogy az már felért egy kisebb gazdasági csodával. Nem volt elég, hogy csumára kipucolták a parkolási kasszát, egy fillért sem hagytak benne, de egy idő után komoly deficitet termelt a parkolás üzemeltetése a kerületekben.Tehát az hogy egy csomó pénzt beszedtek az autósoktól, nem nyereséget termelt, hanem pénzbe került a kerületieknek.A BKV informatika üzemeltetésének túlárazásáról 2021 nyarán a SYS menedzsere vallott a nyomozóknak. A tanú elmondta, hogy a vállalat informatikai szerződését "kiemelten" túlárazták, sokkal drágábban látják el a feladatot, mint a piaci ár. Pontosan így fogalmazott:A korrupciós vádat elsősorban Fuzik Zsolt vallomására alapozza a Központi Nyomozó Főügyészség. Fürcht Pál Zsolt, a főügyészség vezetője arról nyilatkozott, hogy hitelesnek tartja a vallomást, Fuzik átment a hazugságvizsgálaton. Ezen felül egy érintett parkolási vállalkozó is megerősítette Fuzik Zsolt terhelő vallomásait, azt is, hogy mindkét oldalról fizettek le politikusokat. Információink szerint az ügyészség kezében további bizonyíték a Baja Ferenc telefonján talált nyom, amit a politikus évekkel később is akkurátusan megőrzött.A szocialista korrupciós botrány mégsem kerek.Az ügyészség által kiadott közleményből, a főügyészség vezetőjének nyilatkozatából és a sajtó interpretációiból feltűnően hiányzik valami. Zuglóban 2017-ben, amikor Fuzikék behúzták a zuglói parkolás üzemeltetését, a tender sikeres lezárását nem csak a szocialisták szavazták meg, hanem a Fidesz is. Korábban ugyan tiltakoztak a gyanús üzlet ellen, majd váratlanul megvilágosodtak. Miután az olcsóbb ajánlatot kizárták, minden fideszes képviselő igennel szavazott a bőven túlárazott szocialista előterjesztésre, amiről a testületben mindenki tudta, hogy az MSZP helyi erős embere Tóth Csaba bábáskodik felette. Sőt, a vitában a szocialisták mellett a fideszesek is kifejezetten harcosan kiálltak a közbeszerzés mellett, és igyekezték lekeverni a tenderrel kritikus Várnai László független képviselőt. Ez a jelenet vissza is nézhető a sötét parkolási ügyekről szóló filmünkben.Miután 2019-ben az önkormányzati kampány egyik kiemelt témája lett a parkolás, és a zuglói helyzet kezdett Karácsony Gergely körmére égni, a zuglói polgármester az ATV-ben vallotta be, hogy tudomása van róla, hogy az MSZP és Fidesz háttéralkut kötöttek parkolás-ügyben.Korábban megírtuk, hogy a kerületben már a Karácsonyék előtt regnáló fideszes Papcsák Ferenc idejében elkezdték kidolgozni a fizetős parkolást, amihez már akkor a későbbi nyertes társaság tagjai adták a tanácsokat. Tehát amit Papcsákék elkezdtek, azt Karácsony megvalósították, majd Horváth Csaba idejében kiteljesedett, végül bűntető üggyé dagadt.Ebből is látszik, hogy a parkolás egy kurzusokon átívelő ügy. Nemzeti minimum.Fuzik Zsolt tanúvallomása szerint a közbeszerzés lezárása előtt a szocialisták és a fideszesek a parkolási vállalkozókkal közösen dolgozták ki a zuglói modellt. Ebben részt vett az MSZP kerületi vezetője, a Fidesz kerületi elnöke, egy fideszes parlamenti képviselő és rajta kívül az üzletben érdekelt több parkolási vállalkozó. Az egyik az automatákat hozta, a másik az informatikai hátteret, a harmadik a parkolás ellenőrzést kapta meg.Fuzik és egy másik vádlott vallomása szerint nem csupán szocialisták, hanem a Fidesz is részesült a parkolási pénzből.Információnk szerint az érintettek között szerepel a kerületi Fidesz akkori elnöke, a Fidesz 18-as volt zuglói képviselőjelöltje, az Északdunántúli Vízmű Zrt. volt vezérigazgatója, Jelen Tamás is.Jelen Tamás 2017-ben a zuglói gazdasági és közbeszerzési bizottság fideszes delegáltja volt, ahol a fizetős parkolási tendert előkészítették, megvitatták. Fuzik Zsolt és egy másik parkolási vállalkozó rá is terhelő vallomást tett.Érdekes egybeesés, hogy Jelen Tamást a másik sáros kerületből, Újbudáról dobta át a Fidesz Zuglóba. 2010 és ‘13 között ott volt alpolgármester. Az újbudai parkolás üzemeltetését 2017-ben húzták be Fuzikék. Az ügyészség szerint itt is korrupcióval jutottak a fazékhoz. De Zuglóval ellentétben ebben az esetben a sajtóközlemény nem említi, hogy kit vádolnak kenőpénz elfogadásával. Viszont 2017-ban Újbudát a Fidesz vezette. Nehéz elképzelni, hogy lefizetett szocialisták tolták át a fideszes Hoffmann Tamás polgármesteren és a fideszes többségen az önkormányzat egyik legfontosabb tenderét. Információnk szerint Újbudán nem gyanúsítottak meg politikust kenőpénz elfogadásával, viszont az egyik önkormányzati cég vezetőjét megvádolták.A BKV informatikai tenderét, ami tulajdonképpen a közlekedési vállalat rendszergazda feladatainak ellátását jelenti, 2019-ben még Tarlós István idején nyerték meg Fuzikék. Nem életszerű, hogy kizárólag szocialistákat kellett lefizetni, hogy a Fidesz irányította fővárosban, a főváros legfontosabb cégében a SYS csoport megkaparintson egy több tízmilliárdos bizniszt.Amikor az ügyben érintett forrásainkat kérdeztük erről, érdekes választ kaptunk. Azt állították, hogy a kormánypártból ebben az esetben valóban nem fizettek le senkit: "A Fideszből nem kellett lefizetni senkit. Egyszerűen csak alvállalkozóként meghívtuk a 4IG-t."A 4IG szerepéről a Fuzik-féle számlagyáras ügyben részletesen itt írtunk.Ugyan a BKV-s üzletet Tarlós alatt húzta be a bűnszervezet, de Karácsony idején csaptak le rájuk a nyomozók. Ami meglepő volt, hogy Karácsony nem verte nagydobra, hogy az előző ciklusban a gyanú szerint bűnözők garázdálkodtak a közlekedési vállalatnál, nem kérte számon a BKV vezetését, helyette csendben átadták az üzletet Pintér Sándor bizalmasának, a volt belügyi államtitkárnak, Tasnádi László cégének. A Magyar Jeti adása a BKV-s bűnügyről: | A szocialista korrupciós ügy mögött valójában titkos MSZP-Fidesz-háttéralku húzódik | Az ügyészség csak a szocialista politikusokat nevezte meg a parkolási és a BKV-s korrupciós ügyben, pedig van fideszes is az érintettek között. Egy bűnszervezet oldalakon átívelő összefogás segítségével szerzett meg milliárdos önkormányzati üzleteket. | null | 1 | https://444.hu/2024/09/02/a-szocialista-korrupcios-ugy-mogott-valojaban-titkos-mszpfidesz-hatteralku-huzodik | 2024-09-02 06:04:35 | true | null | null | 444 |
Több mint 16 millió forintot kaptak a Zuschlag Jánoshoz köthető egyesületek a liberális többségű fővárosi városvezetéstől - közölte tegnap a HírTV a birtokába került dokumentumokra hivatkozva, amelyekről egyébként korábban az Élet és Irodalom riportja már beszámolt. Eszerint az MSZP-s vezetésű városrendészeti bizottság 2002-ben 6 milliót, 2003-ban pedig több mint tízmillió forintot juttatott nekik, "a pénzt a közbiztonság javítására kapták".
Danielisz Béla, a bizottság elnöke lapunkkal közölte, hogy az ügyészség a nyár elején bekérte tőlük az összes dokumentumot. Mint mondta, három fideszes önkormányzati képviselő "nyomán" a Hír TV stábja érdeklődött tegnap a támogatások iránt (melyekről egyéként korábban az Index és az ÉS már részletesen beszámolt).
Danielisz azt mondta: a Fővárosi Közgyűlés a 35 millió forintos közbiztonsági célkeretből az Atlasz Egyesületnek 2 és fél, a Jobb Jövőért Alapítványnak 3, a Vörösfenyő Egyesületnek 2 és fél, a Biztos Pont Ifjúsági Egyesületnek pedig egymillió forint támogatást adott. Az előterjesztő Danielisz volt mint bizottsági elnök, előzőleg a városrendészeti bizottság is megszavazta a támogatásokat. A közgyűlés negyven igen szavazattal - vagyis ellenzéki támogatással döntött (két ellenszavazat és négy tartózkodás mellett). Hasonlóképpen, 2004 nyarán, 80 millió forintot osztottak szét a bűnmegelőzési pályázati keretből, amelyből a Biztos Pont Egyesület két és fél millió forintot kapott. A közgyűlés egyhangú döntést hozott.
A Zuschlag-ügyben az ügyészség látókörébe került alapítványok összességében több mint húszmillió forintot kaptak a fővárostól - úgy, hogy senkinek nem tűnt fel, hogy több kedvezményezettnek ugyanaz a képviselője, székhelye, adószáma, számlaszáma. Danielisz erre azt válaszolta: az éves keret megállapítása után a közgyűlés határozza meg a prioritásokat, ezek alapján a városrendészeti bizottság pályáztat, de a főjegyzői hivatal vizsgálja a tartalmi-formai követelményeknek való megfelelést, illetve az elszámolásokat. | Archívum: Zuschlag bűnmegelőzésre is kapott korábban pénzt | Több mint 16 millió forintot kaptak a Zuschlag Jánoshoz köthető egyesületek a liberális többségű fővárosi városvezetéstől - közölte tegnap a HírTV a birtokába került dokumentumokra hivatkozva, amelyekről egyébként korábban az Élet és Irodalom riportja már beszámolt. Eszerint az MSZP-s vezetésű városrendészeti bizottság 2002-ben 6 milliót, 2003-ban pedig több mint tízmillió forintot juttatott nekik, a pénzt a közbiztonság javítására kapták. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-466577-269434 | 2007-10-04 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal megint módosított egy korábban már elbírált közbeszerzésen, amelynél az udvari beszállítók, a Network 360 Reklámügynökség Kft. és az Affiliate Network Kft. lettek a befutók. A projekt tavaly januártól az idei év végéig tart, kis híján 1,5 milliárd forintért támogatják meg reklámokkal az állampapírok értékesítését. A kedvezményezett az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK).
A jó hír az, hogy a módosítás révén a projekt nem drágult. A változtatás az alvállalkozók arányát érinti: feloldották az 50 százalékos korlátozást (amire van lehetőség), így a teljesítés több mint felét csinálhatják majd más vállalkozások.
A Nemzeti Kommunikációs hivatal legutóbbi módosításával másfél hét alatt 1 milliárdot hízott az idei évre tervezett költés:
Kiemelt kép: Marjai János / MTI | Még több alvállalkozó kellett Rogánék 1,5 milliárdos reklámkampányához | Az állampapírokat fényezik ennyiért. A jó hír, hogy nem lett drágább a közbeszerzés. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/02/14/meg-tobb-alvallalkozo-kellett-roganek-15-milliardos-reklamkampanyahoz/ | 2018-02-17 13:50:38 | true | null | null | 24.hu |
MOL;INA;horvát kormány;
2014-01-19 20:59:00
Mol-INA-ügy - Nyilvánosságra hozták a horvát kormány levelének egy részét
A horvát kormánynak az ENSZ Genfben működő nemzetközi kereskedelmi jogi bizottságának (UNCITRAL) pénteken elküldött levélből közöl részleteket vasárnapi számában a Jutarnji list horvát napilap.
A Jutarnji list emlékeztet arra, hogy a horvát kormány az ügy január 30-i elévülése miatt kényszerült erre a lépésre, mivel azt követően lehetetlenné vált volna az Ivo Sanader volt horvát miniszterelnökkel kötött szerződés megkérdőjelezése.
A horvát fél a Sanader ügyben hozott még nem jogerős ítéletet azzal a kéréssel csatolta bizonyítékként a Mol ellen benyújtott keresethez, hogy nyilvánítsák részben semmissé azt a 2009-es megállapodást, amellyel a Mol irányítói jogokat szerzett az INA-ban, és átvette a horvát vállalat gázüzletágát.
A részvényesi szerződés első kiegészítése jelentősen megnövelte a Mol irányítási jogait az INA felett, a vállalat felügyelő- és az igazgatótanácsban a Mol tulajdoni hányadánál nagyobb arányban képviselteti magát, amihez törvénytelen eszközökkel jutott hozzá - idéz a levélből a lap.
A horvát kormány szerint a Mol akadályozza őket az INA irányításában, a nyereséget mind a Mol kapja, a pénzügyi döntéseket a Mol az INA megkérdezése vagy bevonása nélkül hozza meg. Példaként említi a lap, hogy ha a Mol kőolajat ad el az INA-nak a döntést Budapesten hozzák, miközben az INA horvát része nem tud semmit a kőolaj beszerzésének körülményeiről és az árról sem.
A levélben a horvát fél sérelmezi, hogy a Mol egy olyan irányítási rendszert kényszerített az INA-ra, amely nincs összhangban a Kereskedelmi társaságokról szóló törvénnyel.
"A Mol nem teljesítette a 2003-ban kötött részvényesi szerződésben vállalt befektetéseket" - áll a levélben.
A levél hangsúlyozza, hogy a sisaki (Sziszek) olajfinomító modernizálása el sem kezdődött, a rijekai (Fiume) finomítónál pedig még csak a felújítás első fázisánál tartanak. A beruházási összeg 2009-ben még 3,1 milliárd kuna volt, 2012-ben pedig 1,28 milliárdra esett vissza, ami 59 százalékos csökkenést jelent.
A Jutarnji list ugyanakkor egy "Mol közeli forrást" idézve azt írja, hogy a Mol az INA részesedés megvásárlásakor 330 millió dolláros beruházásra tett ígéretet a olajfinomítói üzletágban. Az összeget később kevésnek ítélték, ezért 2005-ben mindkét nagy részvényes jóváhagyásával további kilencszáz millió dolláros modernizációs tervet fogadtak el.
A 2009-es válság azonban az INA üzletére is negatív hatással volt, ezért a Mol és a horvát kormány közösen döntött a finomítói befektetések elhalasztásáról. A lap által idézett Mol közeli forrás hangsúlyozta az is, hogy a rijekai olajfinomító esetében majd négy évbe telt az engedélyek megszerzése, ezért a késést nem lehet a Molnak felróni vagy bármiféle kártérítést követelni tőle - írja a Jutarnji list. | Mol-INA-ügy - Nyilvánosságra hozták a horvát kormány levelének egy részét | A horvát kormánynak az ENSZ Genfben működő nemzetközi kereskedelmi jogi bizottságának (UNCITRAL) pénteken elküldött levélből közöl részleteket vasárnapi számában a Jutarnji list horvát napilap. | null | 1 | https://nepszava.hu/1008431_mol-ina-ugy-nyilvanossagra-hoztak-a-horvat-kormany-levelenek-egy-reszet | 2014-01-19 11:08:00 | true | null | null | Népszava |
Nagyjából 15 milliárd forintnyi közbeszerzést kéne-lehetne megkötni, de ezeket nem kötjük meg, mert gavallérok vagyunk, azokat kötjük meg, amik lejárnak szeptember harmincadikán
- nyilatkozta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Pokorni Zoltán, a XII. kerület leköszönő fideszes polgármestere. Hozzátette, hogy azok a szerződések, melyeket így megkötnek, csupán december végéig lesznek érvényesek, így a hosszú távú megállapodásokat már az új, októbertől kutyapártos többséggel felálló testület tudja intézni.
Az új polgármester október elsejétől a Kutyapárt társelnöke, Kovács Gergely lesz. Pokorni a műsorban megkapta azt a kérdést is, hogy miért veszítette el a kerületet a Fidesz, ám erre konkrét választ nem tudott adni: "ez jó kérdés, több válasz is van erre, de a tendencia régóta látszik". A kerületben a 2022-es országgyűlési választásokon Hajnal Miklós, a Momentum politikusa nyert Fürjes Balázzsal szemben, Pokorni szerint pedig az emberek utálják a pártokat, Kovács Gergely pedig antipártot épít, ő maga is antipolitikus, a választóknak ez pedig bejön.
Arról viszont egy szót nem volt hajlandó mondani, mennyire köszönhető ez a bukás a Fidesz és a kormány politikájának. | Itthon: Pokorni: 15 milliárdnyi közbeszerzést szavazhatnánk még meg, de nem tesszük | A leköszönő hegyvidéki polgármester szerint Kovács Gergely igazi antipolitikus, aki antipártot épít, ez pedig bejön a választóknak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20240710_pokorni-zoltan-hegyvidek-kovacs-gergely-mkkp | 2024-07-10 07:29:00 | true | null | null | HVG |
Selmeczi Gabriella közölte: Gyurcsány Ferenctől most egy második őszödi beszédet várnak el, amelynek valahogy így kellene kinéznie: "Majdnem beledöglöttem, hogy úgy kellett csinálnom, mintha szakdolgozatot írnék. Csaltam reggel, éjjel meg este. Elloptam a sógorom diplomamunkáját." A Fidesz szóvivője leszögezte: sokadszorra bizonyosodott be, hogy Gyurcsány Ferenc méltatlan arra, hogy a magyar parlamentben és a közéletben tevékenykedjen.
A HírTv Célpont extra című műsorban vasárnap este az hangzott el, hogy Gyurcsány Ferenc a bírálat alapján rekonstruált szakdolgozata minden ponton egyezik volt sógora, Rozs Szabolcs dolgozatával. A televízió szerint a feltárt egyezések jelentősen erősítik a plágiumgyanút. A televízió riporterei Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát olvasva úgy látták, az "olyan, mintha Gyurcsány sógorának, Rozs Szabolcs disszertációjának első 35 oldalára vonatkozna".
Ennek alátámasztására jelezték azt is, hogy a Gyurcsány-dolgozatot bíráló adjunktus felvetette: a diplomamunka csak a szőlészetről szól, a borászatról nem, holott a mű címében ez is szerepel. Arra mutattak rá, hogy Rozs Szabolcs azonos című dolgozatában éppen a 35. oldaltól foglalkozik tételesen a borászattal, míg Gyurcsány Ferencé éppen itt ér véget.
Gyurcsány Ferenc 1983-ban házasodott össze első feleségével, Rozs Beatrixszal, és egy évvel később diplomázott. A nő bátyja, Rozs Szabolcs 1980-ban szintén A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel adott be szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskola földrajz szakán, csak úgy, mint 1984-ben a biológia-technika szakos Gyurcsány - derült ki a HírTv riportműsorából. | Itthon: Plágium-ügy: a Fidesz második őszödi beszédet vár | A Fidesz szerint újabb, olyan bizonyítékok kerültek napvilágra, melyek arra utalnak, hogy Gyurcsány Ferenc nagyon csúnya plágiumügybe keveredett - írta az MTI-hez vasárnap késő este eljuttatott közleményében a párt szóvivője. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120430_gyurcsany_fidesz_plagium | 2012-04-30 11:48:00 | true | null | null | HVG |
Vesztegetés megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság négy közterület-felügyelő ellen - olvasható a BRFK közleményében. A gyanúsítottak - egy 32 éves budapesti lakos és három társa - ellenőrzést hajtottak végre egy építési munkákat végző vállalkozásnál, és a gyanú szerint húszezer forintot kértek azért, hogy az ellenőrzést ne szabályosan végezzék, illetve hogy az esetleges büntetés kiszabásától eltekintsenek.
A vállalkozás vezetője arra hivatkozva, hogy készpénzzel nem rendelkezik, és hogy a feletteseivel meg kell beszélnie a dolgot, új időpontot kért a pénz átadására, majd azonnal jelentette az esetet a kerületi rendőrségen. Ezek után a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Főosztálya a közterület-felügyelőkkel megbeszélt időpontra rendőri akciót szervezett, és 2011. november 24-én, a pénzátadás után a gyanúsítottakat a helyszínen elfogták. A nyomozás jelenleg folyamatban van, az ügy gyanúsítottjai szabadlábon védekeznek. | Vesztegetés miatt nyomoz a rendőrség közterület-felügyelők ellen | Húszezer forintot kért négy budapesti közterület-felügyelő egy vállalkozótól azért, hogy ne szabjanak ki büntetést. A rendőrség a pénz átadásakor elfogta a közterület-felügyelőket, jelenleg vesztegetés megalapozott gyanúja miatt nyomoznak ellenük. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/12/vesztegetes-miatt-nyomoz-a-rendorseg-kozteruletfelugyelok-ellen | 2011-12-03 11:41:00 | true | null | null | Origo |
2021.07.28. 10:10
2021.07.28. 12:12
Megalapította első itteni cégét a hazájában korrupciós bűncselekményért elítélt, Magyarországra szökött és itt menekültstátust nyert Nikola Gruevszki. Elsősorban üzletviteli tanácsadással foglalkozó vállalkozásának székhelye Pécelen van, abban a házban, ahol például egy macis bögréket árusító kft. működik. | Szijjártó Péter után másnak is tanácsokat adhat az idemenekített volt észak-macedón kormányfő | Megalapította első itteni cégét a hazájában korrupciós bűncselekményért elítélt, Magyarországra szökött és itt menekültstátust nyert Nikola Gruevszki. Elsősorban üzletviteli tanácsadással foglalkozó vállalkozásának székhelye Pécelen van, abban a házban, ahol például egy macis bögréket árusító kft. működik. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20210728_Kegybeli_vallalkozo | 2021-07-28 12:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Szerző: Házi Péter Budapest - Tényleg léteznek a pártok táskával járkáló pénzhordó emberei? Milyen nagyságrendű illegális pénzt költenek el a pártok egy-egy választási kampányban?
A pártok érdekében mozgatott pénzek alig húsz százaléka jelenik meg a könyvelésben becsli Juhász Gábor újságíró, aki hosszú évek óta foglalkozik a pártfok finanszírozásának visszásságaival.
A pénzhordás módszerei egyébként igen változatosak, időnként a bőrönd is előfordul, de a kamuszámlák gyártása, a párt kampányköltségeinek részleges átvállalása, árengedmények adása sokkal gyakoribb. Visszatérő trükk, hogy közbeiktatnak egy alapítványt, ez gyűjti a pénzt, majd átutalja a pártnak, s ezzel az igazi adományozók háttérben maradhatnak.
Juhász Gábor szerint a legtöbb nagy cég igyekszik minden politikai táborral jóban lenni, megtalálják a módját, hogy ha az egyik oldalt támogatják, jusson valamennyi a másiknak is. Van persze sok olyan cég, amelyik dupla vagy semmit játszik, de ezek tulajdonosai többé-kevésbé nyíltan elkötelezik magukat valamelyik párt mellett, mondjuk belépnek annak vállalkozói tagozatába, esetleg politikai pályára lépnek, párttisztséget, képviselőjelöltséget vállalnak, pártsajtót támogatnak. Az átlátható pártfinanszírozás a politikai erőknek is jó lenne, ám ehhez első lépésként emelni kellene az évi 2,5 milliárd forintos párttámogatási keretet...
- A választási törvény módosítása, a jól elkülöníthető kampányszámla bevezetése nem most került napirendre, ám a módosítást még most sem sikerült megszavazniuk honatyáinknak. Kinek jó ez az állapot?
- Senkinek sem. Rövid távon egyik-másik pártnak ugyan kedvezhet a rendezetlenség mindig éppen annak, amelyik jobban meg tudja tömni a kasszát így, s ezzel előnyt szerezhet , hosszabb távon azonban senkinek sem jó. Egyrészt négy-öt választás átlagában kiegyenlítődnek az előnyök-hátrányok, másrészt a kampányfinanszírozás mai rendszerével az egész politikai elit lejáratja magát. A pénzhordás módszerei egyébként igen változatosak, időnként a bőrönd is előfordul, de a kamuszámlák gyártása, a párt kampányköltségeinek részleges átvállalása, árengedmények adása gyakoribb. Visszatérő trükk, hogy közbeiktatnak egy alapítványt, ez gyűjti a pénzt, majd átutalja a pártnak, s ezzel az igazi adományozók-támogatók háttérben maradhatnak.
- Választási győzelem esetén elvileg működik a 70-30 arány, a nyertes párthoz közeli cégek kapják a megrendelések 70 százalékát. Vajon a kampány illegális finanszírozása esetében is működhet hasonló mechanizmus?
- Ez az arány ismert városi legenda, ahogy az is, hogy a nagy cégek ilyen arányban osztják el a pénzt a politikai oldalak között. Annyi alapja mindenesetre van, hogy a mamutvállalatok kevés kivételtől eltekintve nem kötelezik el magukat egyik vagy másik politikai oldal mellett. Különösen nem a multik. Éppen ezért megtalálják a módját, hogy ha az egyik tábort támogatják, jusson valamennyi a másiknak is. Van persze sok olyan cég, amelyik dupla vagy semmit játszik, de ezek tulajdonosai többé-kevésbé nyíltan elkötelezik magukat valamelyik párt mellett, mondjuk belépnek annak vállalkozói tagozatába, esetleg politikai pályára lépnek, párttisztséget, képviselőjelöltséget vállalnak, pártsajtót támogatnak.
- Egy-egy kampány alatt simán le lehet követni, melyik párt illetve képviselő milyen nagyságrendű pénzeket locsolt bele a harcba, ha összesítjük, hány plakáton, szórólapon, kiadványban szerepelnek. Amikor azonban az újságírók megpróbálják ezzel szembesíteni őket, kijelentik, hogy kijöttek a legálisan rendelkezésre álló pénzből. Nyilvánvalónak tűnik a turpisság, ám mégsem történik semmi.
- Amíg ilyen gyengék az Állami Számvevőszék jogosítványai, addig a pártemberek csak mosolyognak az ilyen összesítéseken, cikkeken, tanulmányokon. Az adóhivatal időnként a számvevőszékkel együtt minden más társadalmi szervezet, cég vagy éppen magánszemély pénzügyeit ellenőrzi, csak úgy bemondásra nem fogadnak el mérlegeket, adóbevallásokat. A pártok senki máshoz nem foghatóan kivételezett helyzetben vannak. Valóban ma senki sem ellenőrzi gazdálkodásukat, csak akkor buknak le, ha könyvelési hibát vétenek, s akkor sem éri őket komoly hátrány. Ugyanakkor nem hiszem, hogy a társadalom tehetetlen lenne. Az adó- és elszámolásmentes parlamenti képviselői költségtérítésekről is számtalan leleplező cikk jelent meg korábban. Mi is közöltünk évekkel ezelőtt a HVG-ben írást például arról, hogy még a települések Budapesttől való távolságát is meghamisítják egyes törvényhozók, hogy több pénzhez jussanak. Sokáig semmi sem történt, de a folyamatos nyomást látva idén februártól bevezették a költségtérítés 18 százalékos adóját. Ez néhány éve még elég lehetett volna, ma a mindennapos megszorítások idején azonban már kevésnek bizonyult, jön is a népszavazás a költségtérítés sorsáról, hacsak addig a képviselők el nem törlik a csak nekik szóló előnyöket. A módszeres szembesítés, tudatosítás tehát nem eredménytelen. Legfeljebb lassú.
- Nem egy tényfeltáró újságíró látja úgy, hogy a jelenlegi bírósági gyakorlat nagyon nem kedvez az igazi tényfeltárásnak. Ha nincs papír a kezében arról, hogy a visszaosztás miatt lett mondjuk egymilliárddal drágább egy állami vagy önkormányzati beruházás, akkor a pert elveszti az újságíró...
- Az önmagában helyes, hogy egy cikk állításainak megalapozottnak kell lenniük, ami persze nem azonos a bíró előtti bizonyíthatósággal. Gyakori eset, hogy a pereskedők arra játszanak, hogy az újságíró nem fedi fel informátorát vagy az nem kíván tanúskodni. Ráadásul tény, a magyar jogrend és a bírósági gyakorlat nem pártolja a tényfeltárást még a nyilvánvaló közügyekben sem. Ma mindennapos, hogy lényegtelen apróság miatt elmarasztalják az újságírót, még akkor is, ha nyilvánvalóan jóhiszemű volt, ráadásul egyre többen kapnak rá arra, hogy kártérítési követeléssel, sőt büntetőeljárással (rágalmazás, üzleti titok megsértése, személyes adatokkal való visszaélés ) fenyegessék az újságírókat. Az pedig nem egyszerűen elszomorító, hanem már-már alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy a bírák milyen szigorral lépnek fel az újságírók ellen közügyek firtatása kapcsán, sokszor a sajtó szakmai szabályaira hivatkozva, azt saját szájízük szerint értelmezve. Olyan bírák egyébként, akik esetében gyakorlatilag semmiféle következménye sincs annak, ha valamely ügyben teljesen megalapozatlan ítéletet hoznak, még akkor sem, ha a felsőbb bíróságok állapítják ezt meg, megsemmisítve a hibás döntést. Annak ellenére így van ez, hogy az utóbbiak gyakran olyan jelzőkkel illetik a törölt alsóbb fokú ítéleteket, amelyekért egy újságíró börtönbüntetést kapna.
- Becslésed szerint milyen a pártköltéseken belül a legális és az illegális pénzek aránya?
- Nehéz megítélni. Amikor a Pénzképviselet című könyvemhez először gyűjtöttem adatokat, akkor egy pártpénz-ember az mondta, csak annyit folyatnak át a pártkasszán, amennyi mindenképpen kell. Kell, mert az alkalmazottaknak fizetés jár, a villanyszámlát se dobhatják a kukába és így tovább. A kilencvenes évek közepén úgy tűnt, a pártok érdekében mozgatott pénz mintegy harmada megjelenik a mérlegekben. A helyzet azóta romlott, a mostani becslésem inkább 20 százalék, választási évekre még ennél is kevesebb. Vagyis egyre nő az illegális forintok aránya.
- Miként lesz egy párton belül valakinek a pénzszerzés a feladata?
- Kisebb pártokban általában akad önként jelentkező ember e feladatra, akit aztán megtesznek mondjuk gazdasági igazgatónak. A nagyobbaknál ez a feladat a pártelnök vagy a pártvezetés valamelyik bizalmasáé. Pénzgyűjtés közben nyilván csurran-csöppen a közreműködőknek is, ám parlamenti pártok esetében nem nagyon mernek leszedni a pártnak szánt összegből. Más kérdés, hogy a pénzgyűjtésnek vannak költségei, a hordókat is ki kell fizetni, s utóbb a pénzadományozók egy részét is. Győztes párt esetében ez megy esetleg állami megrendelésekhez való juttatással. Az átlátható pártfinanszírozás a politikai erőknek is jó lenne, ám ehhez első lépésként emelni kellene az évi 2,5 milliárdos párttámogatási keretet ami a pártalapítványok pénzével együtt sem több 4 milliárdnál , mert a pártok nem képesek magukat eltartani, kevés a tagdíj, alig van nyílt adományozó.
- A rövidebb kampányidőszak, a megjelenések számainak limitálása lehetne-e arra megoldás, hogy a kampány ne legyen ilyen drága?
- A rövidebb kampány segíthetne, de megoldást nem jelentene. Minden párt győzelemre tör, s ha van pénze, akkor megtalálja a módját, hogy elköltse azt a választási siker érdekében kampányon kívül is. Például még a kortesidőszak kezdete előtt hatalmas irodahálózatot épít ki, szatellit-szervezeteket támogatva újságokat, propagandakiadványokat jelentet meg. De már az is nagy eredmény lenne, ha a kampánypénzek többsége ellenőrizhetővé válna. | Bőröndben utaznak a pártpénzek - ők megtehetik! | Budapest - Tényleg léteznek a pártok táskával járkáló pénzhordó emberei? Milyen nagyságrendű illegális pénzt költenek el a pártok egy-egy választási kampányban? | null | 1 | https://www.feol.hu/cimlapon/2009/04/borondben-utaznak-a-partpenzek-ok-megtehetik | 2009-04-15 00:00:00 | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.