text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Orbán Viktor miniszterelnök (jobbra) fogadja Onkar Kanwart, az Apollo Tyres elnökét a Karmelita kolostorban 2023. május 10-én. A kormányfő munkavacsorán fogadta az indiai gumiabroncsgyártó óriásvállalat igazgatótanácsát.
A Pew Research Center felmérése szerint a vizsgált 23 ország közül több viszonylag kedvezően látja Indiát: a 23 országot átlagolva 46 százalék nyilatkozott úgy, hogy kedvezően ítéli meg Indiát, míg 34 százalék kedvezőtlenül látja. Egyes országokban az emberek jelentős részének (átlagosan 16 százalék) nincs véleményük.
India megítélése Izraelben a legpozitívabb: 71 százalék nyilatkozott úgy, hogy kedvezően ítéli meg az országot. India és Izrael is része az I2U2-nak (ami India, Izrael, az USA és az Egyesült Arab Emírségek partnersége), és India az izraeli fegyverexport legfőbb célországa. Indiát különösen pozitívan ítélik meg Kenyában, Nigériában és az Egyesült Királyságban is, ahol tízből legalább hatan kedvezően látják az országot. Kenya és Nigéria emellett azzal is kitűnik, hogy kb. egynegyedük igen kedvezően látja Indiát.
Ezzel szemben a dél-afrikaiak inkább kritikusan látják Indiát: körülbelül a fele nyilatkozott úgy, hogy kedvezőtlenül látja az országot (36 százalékuk nagyon kedvezőtlenül), 28 százalékpont kedvezően vélekedik. Hollandiának és Spanyolországnak fele van kritikus véleménnyel az országról.
A legtöbb országban tízből legalább egy embernek nincs véleménye Indiáról. A legnagyobb valószínűséggel (43 százalék) az argentinok nem mondanak véleményt az országról. Magyarországon az emberek kb. egyharmada, Brazíliában, Görögországban, Indonéziában és Mexikóban pedig nagyjából egynegyedük nem akar válaszolni a kérdésre.
"A politikai ideológia is szerepet játszik abban, hogy egyes esetekben hogyan értékelik Indiát. Magyarországon, Ausztráliában és Izraelben a jobboldaliak kedvezőbb véleménnyel vannak Indiát illetően, mint a baloldaliak" - írja a Pew Research Center, ami szerint ennek az ellenkezője igaz az USA-ban, ahol a liberálisok 10 százalékponttal nagyobb valószínűséggel alkotnak kedvező véleményt Indiáról, mint a konzervatívok. | A fideszesek jobban szeretik Indiát | „A politikai ideológia is szerepet játszik abban, hogy egyes esetekben hogyan értékelik Indiát. Magyarországon, Ausztráliában és Izraelben a jobboldaliak kedvezőbb véleménnyel vannak Indiát illetően, mint a baloldaliak” – áll a Pew Research Center felmérésében. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/08/29/a-fideszesek-jobban-szeretik-indiat | 2023. 08. 29. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöksége november végén pályázatot írt ki a szakmai igazgatói, valamint a szövetségi kapitányi posztokra. A pályázati határidő hétfőn zárult, az alábbi pozíciókra a következő személyek nyújtották be jelentkezésüket.
Szakmai igazgató:
Doma Gergő
Ifj. Foltán László
Kubina Ádám
Parti Zoltán
Rajna András
Szabó András
Szabó Attila
Szekszárdi Ferenc
Vaskuti István
Felnőtt szövetségi kapitány:
Hüttner Csaba
Simon Miklós
Szabó Attila
Vaskuti István
Utánpótlás szövetségi kapitány:
Hüttner Csaba
Szabó András
Parakenu szövetségi kapitány:
Weisz Róbert
A legfontosabb, hogy a felnőtt kapitány, Storcz Botond nem is pályázott, úgy értesültünk, nem ért egyet a pályáztatási módszerrel. Posztja semmiképp nem volt biztos, mert ugyan a kajakosnők három aranyat szereztek a riói olimpián, a férfiak sem kajakban, sem kenuban nem tudtak összehozni egy érmet sem.
A pályázatokról előre láthatóan jövő hétfőn a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöksége dönt. Az új elnök, Schmidt Gábor a Digi Sport adásában hétfő reggel arról beszélt, egy héten belül mindenképp meglesznek a kinevezések. | Új szövetségi kapitány lesz kajak-kenuban | Új szövetségi kapitány lesz kajak-kenuban - Kihirdették a jelölteket a posztra. | [
"kajak-kenu",
"storcz botond",
"szövetségi kapitány",
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/kajak-kenu/2016/12/12/uj_szovetsegi_kapitany_lesz_kajak-kenuban | 2016-12-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Válasz Online információi szerint a legfelsőbb kormányzati köröket is megjárta egy akta, amely azt hivatott bizonyítani, hogy Bese Gergő dunavecsei plébános melegpartikon vett részt, illetve tartós intim kapcsolatot ápolt más férfiakkal. Forrásaik videófelvételekkel, telefonos üzenetváltásokkal igazolt sztoriról beszélnek,állításuk szerint a kisfilmek internetes melegpornó-felületeken is láthatóvá váltak.
Bese közszereplő, az elmúlt években a politikai kereszténység zászlóvivőjeként mutatkozott: ő szentelte meg a Miniszterelnökségnek helyet adó egykori Karmelita kolostort, a PestiSrácok.hu és a Megafon irodáit, fellépett az LMBTQ-propaganda és Hodász András ellen, családi egyesületei pedig bő 100 milliós támogatást kaptak az államtól.
Bese Gergő nem válaszolt a lap három nappal ezelőtt feltett kérdéseire. A kalocsa-kecskeméti érsek irodája nemrég közleményt adott ki, amely szerint Bábel Balázs Bese Gergő Pétert 2024. szeptember 6-i hatállyal felfüggesztette papi szolgálata alól - írja frissítésében a lep. | Melegpartikra járhatott a NER sztárpapja | A források videófelvételekkel, telefonos üzenetváltásokkal igazolt sztoriról beszélnek, állításuk szerint a kisfilmek internetes melegpornó-felületeken is láthatóvá váltak. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/melegpartikra-jarhatott-a-ner-sztarpapja-146604 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Négy bizottság megalakításáról döntött a celldömölki képviselő-testület a múlt heti alakuló ülésen. A Városfejlesztési, Költségvetési és Jogi-Ügyrendi Bizottság elnökének Karádi Mihályt, Humán Ügyek Bizottság elnökének Gasztonyiné Fódi Zitát, az Egészségügyi és Szociális Bizottság elnökének Marics Sándornét, a Beszerzési Bizottság elnökének Vórum Istvánt választották. Egyúttal határoztak arról is, az Alsósági-Izsákfai Részönkormányzat vezetője dr. Kovács Zoltán lett. Az alakuló ülésen esküt tettek a bizottságok és felügyelő bizottságok külsős tagjai is. | Négy bizottság alakult Celldömölkön | Négy bizottság megalakításáról döntött a celldömölki képviselő-testület az október 15-i alakuló ülésen. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/bizottsagok-alakultak-celldomolkon | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Negyven brit diplomatából mindössze egy beszéli annak az országnak a nyelvét, ahol szolgálatot teljesít - közölte összeállításában a The Daily Mail című brit napilap hírportálja.
A lap szerint 1900 tengerentúli brit diplomatából csak 48 kap extra juttatást azért, mert átfogó ismerettel rendelkezik a fogadó ország nyelvét illetően. A többség azonban nem jogosult többletpénzre, jelezvén, hogy nem képesek az adott nyelven történő napi kommunikációra.
Stephen Barclay konzervatív képviselő, a brit parlament költségvetési bizottságának tagja aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a diplomaták nyelvi hiányosságainak következményeként az Egyesült Királyság jövedelmező kereskedelmi megállapodásoktól eshet el. Indiában például összesen egy brit diplomata beszéli a hindi nyelvet. Ezzel összefüggésben az újság emlékeztetett: India Franciaországot részesítette előnyben Nagy-Britanniával szemben 126 sugárhajtású vadászgép 7 milliárd font értékben történő beszállítása kapcsán.
London öt megbízottat küldött Észak-Koreába azzal a céllal, hogy meggyőzzék Phenjant nukleáris programjának feladásáról, s mindössze egyikük beszél koreaiul, azt is alapszinten.
Barclay a fenti hiányosságot részben Gordon Brown korábbi munkáspárti pénzügyminiszter döntésének tulajdonította, aki évi egymillió font megtakarításának céljával bezáratta a külügyminisztérium nyelviskoláját. Az intézményt tavaly William Hague külügyminiszter négy év után újra megnyitotta.
A külügyminisztérium szóvivője ezzel összefüggésben elmondta; Barclay állítása nem fedi a teljes valóságot, a diplomaták ugyanis csak akkor kapnak többletpénzt, ha munkájuk során új nyelvet sajátítanak el. Hozzátette, sokan már azelőtt beszélnek más nyelveket, hogy a külügyminisztériumhoz csatlakoznának, s így nem jogosultak extra fizetésre. | Világ: Hiányos a nyelvtudása a brit diplomatáknak | Negyven brit diplomatából mindössze egy beszéli annak az országnak a nyelvét, ahol szolgálatot teljesít - közölte összeállításában a The Daily Mail című brit napilap hírportálja. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20120412_brit_diplomatak_nyelvtudas | 2012-04-12 09:34:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Az ukrajnai menekülteket fogadó központokban, munkahelyes szállást ígérve reklámozzák a menekülteknek egy olyan HR-es cég oldalát, amely tulajdonosi köre az MTK-ból lehet ismert, és a közelmúltban százmilliókat nyert el közbeszerzéseken. A safeinhungary.hu egy olyan oldalra visz tovább, amelyet már a háború előtt bejegyeztek. A Prohumán munkaközvetítővel korábban Szijjártó Péter írt alá stratégiai megállapodást az állam nevében, elmondásuk szerint a menekültekkel való munkájukat koordinálják az állammal és a segélyszervezetekkel, ugyanakkor az Idegenrendészet és Katasztrófavédelem azt mondta, nincs együttműködésük az oldal üzemeltetőivel.
"Üdvözöljük Magyarországon! Amennyiben szállásos munkalehetőségre van szüksége hívja az alábbi telefonszámaink egyikét" – olvasható magyarul és ukránul azokon a plakátokon, amelyeket az egyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei tranzitváróban helyeztek ki. A hirdetések a safeinhungary.hu nevű oldalt reklámozzák, ahol hasonló szöveg fogadja a látogatókat, és ugyanazok a telefonszámok láhatók, valamint egy-egy hivatkozás munkavállalóknak és munkaadóknak – előbbi az ukrán nyelvű robotavengrii.hu, utóbbi a Prohumán 2004 Kft. HR-vállalkozás oldalára vezet. A tájékoztató szerint az oldal munkatársai fogadóközpontokban regisztrációs pontokat is kialakítottak.
Később az Átlátszónak a Migration Aid munkatársai is megerősítették, hogy a safeinhungary.hu hirdetései és regisztrációs pontjai megtalálhatók a budapesti BOK sportcsarnokban kialakított fogadóállomáson.
Az MTK tulajdonosa, a kormány stratégiai partnere toboroz
A hivatalosnak tűnő oldal azonban nem állami szerv vagy segélyszervezet oldala, hanem egy piaci vállalkozás hirdetése. A Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. az egyik vezető hazai munkaerőkölcsönző vállalat, amely
2020-ban stratégiai megállapodást kötött a magyar kormánnyal, az erről szóló megállapodást Szijjártó Péter külügyminiszter írta alá.
Szijjártó a következőkkel indokolta az aláírást: "A munkaerő-kölcsönző és munkaerő-közvetítő cégek jelentős szerepet vállalhatnak a gazdasági újrakezdésben, ezért a kormány számít a közreműködésükre és a tapasztalataikra."
A Prohumán Kft. ügyvezetője, Zakor Sándor neve a legtöbbeknek az MTK-ból lehet ismerős. Zakor régóta tagja a futballklubot működtető részvénytársaság elnökségének, 2017-ben pedig annak vezérigazgatója lett – a pozíciót Deutsch Tamás fideszes politikustól vette át. Két évvel később, amikor az MTK kiesett az NB1-ből, Zakor Sándor megszerezte a sportklub kizárólagos tulajdonát is. Deutsch Tamás ennek ellenére nem szorult ki a csapatból, a klub elnöke maradt, 2021-ben pedig újabb öt évre elnöknek nevezték ki.
Tolakodnak az építőipari cégek, hogy a Puskás Akadémiát támogathassák – Interaktív összesítés
Az NB1 tizenkét, és az NB2 húsz csapatának összesen 219 szponzora van. A felcsúti Puskás Akadémiának egyedül 41, amivel messze a legnépszerűbb focicsapat a támogatók körében, különösen az építőipari cégeknél.
Ezzel párhuzamosan Zakor Sándor cégei sikeresen szerepeltek a közbeszerzéseken: tavaly például a Digitális Jólét Program keretében a Brightly reklámügynökség, amelynek szintén ő az ügyvezetője, 505 millió forintot nyert el a "digitális tudásközpontok szolgáltatási portfólió kialakítása és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése" megnevezésű projekt keretében.
Ugyanebben az évben az ügynökség a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól kapott több mint 366 millió forintot "motivációs rendezvényszervezési és videogyártási feladatokra".
Egy másik cége, a Protocall 2009 Web-és Telemarketing Kft. szintén tavaly több mint 185 millió forint értékben kötött szerződést az NKM Energia Zrt-vel telefonos ügyfélszolgálat ellátására.
Nem tudni, hova kerülnek a menekültek személyes adatai
A munkaerőkölcsönző jelenléte a tranzitpontokban azért meglepő, mert egyébként a menekülteket fogadó hatóságok erősen szűrik, ki mehet be a központokba – emlékezetes, hogy a köztévén kívül a média képviselői sem mehettek be, és állítása szerint a Migration Aid egyik alapítóját, Ujhelyi Sándort is kiutasították a budapesti fogadóközpontból (ugyanakkor maga a Migration Aid jelen van a központokban).
Felhívtuk a fogadóközpontokban megadott számot, és arról érdeklődtünk, tudnak-e a menekülőknek lakhatásban segíteni. Erre válaszul megadtak egy telefonszámot, mondván, azon a számon tudunk lakhatással kapcsolatban érdeklődni. Az operátor valójában a kormányzati nyilvános, ingyenes menekült-ügyfélszolgálat számát (06-80/310-310) adta meg. A munkavállalással kapcsolatos kérdésre azt válaszolta:
elsősorban gyárakba keresnek alkalmazottakat, különösen olyanokat, akik több nyelven beszélnek.
Egy másik alkalommal kifejezetten a munkavállalásról érdeklődtünk a vonalon, amelyet az operátor "segélyvonalnak" nevezett. Ekkor azt kérték, telefonon diktáljuk be az adatainkat (azt elutasították, hogy írásban adjuk meg az adatainkat), amiket majd elküldenek a "központba", és pár nap múlva visszahívnak majd.
Azt, hogy kihez kerülnek az adatok, többszöri kérdésre sem árulták el.
Csak annyit mondtak, hogy a "Safe in Hungary kampány", illetve közelebbről meg nem nevezett "kollégák" kapják majd meg a telefonon bediktált személyes adatokat. Ez adatvédelmi aggályokat is felvet, mivel a név, elérhetőség és iskolai végzettség mellett olyan adatokat is kérnek, mint az édesanya leánykori neve és az érdeklődő betegségei.
A vonalon azt is mondták, hogy azoknak is tudnak munkát ajánlani, akiknek még nincs hivatalos státuszuk (menekültstátusz vagy állampolgárság) Magyarországon, valamint, hogy segítenek a státusz megszerzésében.
A bevándorlásüggyel nincs hivatalos együttműködés
Az Átlátszó kérdésére a Prohuman másik ügyvezetője, Juhász Csongor azt mondta, munkájukat a kormányzattal is koordinálják. "A (Safe in Hugnary) kezdeményezés tőlünk,
a Prohumantól indult, később pedig egyfajta "jó gyakorlatként", már működő példaként felfigyelt a kormányzat is a kezdeményezésünkre.
Ennek következtében jelenleg a humanitárius szervezeteken kívül a kormányzattal és annak háttérintézményeivel is koordináljuk a tevékenységünket és igyekszünk segíteni" – írta emailben.
Elmondása szerint "a különféle helyszíneken szorosan, de informális keretek között működünk együtt a menekültek ellátását, segítését végző szervekkel. Egy jó példa erre, hogy azokat a call centerünkbe érkező megkereséseket, melyek nem munkavállalási célúak, átirányítjuk a kormányzati tájékoztatási vonalra" (valójában, ahogyan tapasztaltuk, a vonalon csak megadják az érdeklődőknek a nyilvános állami segélyvonalat).
Munkaerőkölcsönzéssel szerezne dolgozókat a Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok
Tavaly 150 vendégmunkás érkezett Romániából a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtokra, a szerződés szerint ezért az állami cég csak a szállításért 1,6 millió forintot fizetett. Idén a koronavírus miatt munkaerő-kölcsönzéssel pótolnák a kézdivásárhelyieket. Ez a fajta “alkalmazás" azonban hátrányosan érinti a munkavállalókat.
Ezzel szemben az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság sajtóosztályától azt a választ kaptuk, hogy "a megkeresésben nevesített safeinhungary.hu oldallal az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság nem áll kapcsolatban." Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amely szintén részt vesz a tranzitvárók működtetésében, szintén azt válaszolta az Átlátszó kérdésére, hogy nem vesznek részt a weboldal üzemeltetésében.
"A célunk, hogy segíteni tudjunk azoknak az Ukrajnából érkező menekülteknek, akik szeretnének hazánkban munkát vállalni. Reméljük, a munkánk sokak számára jelenthet kézzelfogható segítséget ebben a nehéz helyzetben" – írta Juhász Csongor, hozzátéve, a Prohumán, mint az ország legnagyobb munkaerőkölcsönző vállalata már évek óta foglalkoztat Ukrajnából érkező vendégmunkásokat. "A háború kitörésekor szinte azonnal létrehoztuk a safeinhungary.hu segélyvonalat és weboldalt, hogy segíteni tudjuk azokat a menekülteket, akik szeretnének munkát vállalni hazánkban. Mi úgy gondoljuk, hogy közös érdek, hogy a menekültek ne tábori körülmények között éljenek, hanem lehetőség szerint munkát vállalva, tisztes körülmények között el tudják tartani magukat és családjukat."
Arra kérdésre, hogy még milyen piaci cégekkel van még kapcsolatban az oldal, amelyek munkát adnának az ukrán menekülteknek, a Prohumán ügyvezetője kitérő választ adott, nem nevezett meg konkrét vállalatokat. "Bármilyen partner vállalattal együttműködünk és biztosítjuk az információk áramlását a menekültek érdekében, hogy a lehető legtöbb ember számára tudjunk segítséget nyújtani. A Safe in Hungary weboldalon a munkáltatók is tudnak regisztrálni, hogy első kézből tájékozódhassanak az információs vonalon keresztül jelentkező potenciális munkavállalók kapcsán" – írta.
Migrációs szakértő és sikeres közbeszerző
A safeinhungary.hu regisztrációs adatlapjáról kiderül, hogy a domaint Szabó Dávid József jegyeztette be. Ő LinkedIn-profilja szerint a Zakor Sándor-féle Profólió cégcsoport stratégiai igazgatója, emellett pedig az MTK-nál és a Prohumán Kft.-nél is pozíciókat tölt be, előbbinél nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető, utóbbinál stratégiai igazgató.
Szabó Dávid Józsefet ugyanakkor elsősorban politikai elemzőként ismerheti a nagyközönség: az elmúlt években számos alkalommal nyilatkozott a közmédia és más kormánypárti médiumok meghívott "beszélő fejeként", szereplésein a Századvég kutatójaként és a Schmidt Mária-féle XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójaként mutatták be.
Szabó Dávid József nyilatkozik a migrációról a HírTV-nek
2018-ban például élesen kritizálta az ENSZ migrációs csomagját, amiért az szerinte bátorítja a gazdasági migrációt. 2020-ban az uniós újjáépítési alap kapcsán "Soros brüsszeli szövetségeseit" és a "migránstaxiztató NGO-kat" ostorozta. Egy évvel korábban pedig a tusnádfürdői szabadegyetemen beszélt a migrációról szóló panelbeszélgetésen (a XXI. század intézet erről "Küzdelem a bevándorlás ellen: földön, vízen, szavazófülkében és az emberi elmében" címmel számolt be). Itt Szabó kimondottan
a határokon túli munkavállalás ellen szólalt fel, szerint "a bevándorlást az EU-ban" többféle érdek mozgatja, köztük "a globális techcégek üzleti érdekei, melyek, egy ponton úgy tűnt, egybeesnek a német gyáripar munkaerő-éhségével."
Már a háború előtt bejegyezték
A safeinhungary.hu-n a munkavállalók számára egyetlen hivatkozás elérhető, ez egy ukrán nyelvű, magyarországi munkákat kínáló oldalra vezet (robotavengrii.hu). Az oldalt a domain-adatok szerint még jóval a háború előtt, 2021 decemberében regisztrálták.
Már ebből kiderül, vagyis az oldalt nem a háború miatt menekülők segítése érdekében jegyezték be.
Az itt található leírás szerint a site a Service Flow Kft. – a Prohumán-cégcsoport egy másik tagja – beregszászi munkaközvetítő irodájához kapcsolódik, és célja, hogy ukrán munkavállalókat közvetítsen ki a magyarországi cégeknek.
A Service Flow ügyvezetője, Finfera Maximilián Zakor Sándorhoz hasonlóan szintén az MTK vezetőségének tagja, ő a csapat sales-igazgatója. Ő egyébként szintén igen sikeres közbeszerző: tavaly év végén az általa vezetett Modern Oktatási Eszközök Kereskedelmi Kft. közel félmilliárd forint értékben szerződött a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökséggel "IT élmény-és demonstrációsközpontok" létrehozására, valamint a Digitális Jólét Program keretében közel 200 milliót kapott "digitális tudásközpontok szakmai felkészítésére."
Címlapkép: Safe in Hungary Facebook, képernyőkép
Adj szja 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka! Átlátszónet Alapítvány: 18516641-1-42 from atlatszo.hu on Vimeo. | Kormányközeli munkaerő-toborzó cég hirdethet az ukrán menekülteknek az állami központokban | Az ukrajnai menekülteket fogadó központokban, munkahelyes szállást ígérve reklámozzák a menekülteknek egy olyan HR-es cég oldalát, amely tulajdonosi köre az MTK | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/03/31/kormanykozeli-munkaero-toborzo-ceg-hirdethet-az-ukran-menekulteknek-az-allami-kozpontokban/ | 2022-03-31 10:58:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Belföld Tűz egy sertéstelepen
[FN, MTI-Eco] Tűz ütött ki egy sertéstelepen, és hétszáz süldő vált a lángok martalékává kedden reggel Bakonypéterden - közölte az MTI-vel a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Egy 360 négyzetméteres favázas, palatetős istálló égett le, és a tűzben hétszáz darab harminc kiló körüli malac pusztult el. A Győrből, Kisbérről és Veszprémvarsányból öt autóval érkezett tűzoltók a lángok továbbterjedését megfékezték. A tűz feltehetően hegesztés miatt következett be.
Ajánlom a Facebookon 0 | Tűz egy sertéstelepen | [FN, MTI-Eco] Tűz ütött ki egy sertéstelepen, és hétszáz süldő vált a lángok martalékává kedden reggel Bakonypéterden - közölte az MTI-vel a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Egy 360 négyzetméteres favázas, palatetős istálló égett le, és a tűzben hétszáz darab harminc kiló körüli malac pusztult el. A Győrből, Kisbérről és Veszprémvarsányból öt autóval érkezett tűzoltók a lángok továbbterjedését megfékezték. A tűz feltehető | [
"archívum"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2002/02/26/tuz_egy_sertestelepen | 2002-02-26 00:00:00 | true | 0.004454 | 0 | null |
Bolla Tibor pénteken az MTI-nek telefonon azt mondta, egy szolgáltató mindig új járművekkel szeret közlekedni, mert jobb megoldás, mint a használt vagy a felújított járművek üzemeltetése, de a BKV akkor is hiába gondolkodik ezen, ha csak egy kicsi hiányzik a finanszírozásból. Elmondása szerint műszakilag összehasonlították a felújítást és az új járművek beszerzését, az eredmény azt mutatja, hogy a felújítás nem gazdaságtalan.
A Skinest Rail az Európai Bizottsághoz fordult jogorvoslatért, amelyről a BKV az elnök-vezérigazgató közlése szerint a sajtóból értesült, és értetlenül áll előtte, mivel itthon is lett volna lehetőségük jogorvoslatot kérni. Ezt később meg is tették, a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordultak, azt kifogásolva, hogy a BKV érvénytelenítette az ajánlatukat.
Ez a vizsgálat halasztó hatályú, addig nem írhatják alá a szerződést a Metrowagonmash-sal, amíg le nem zárul az eljárás, kivéve, ha a bizottság mentesíti a BKV-t a szerződéskötési tilalom alól. Hozzátette, hogy külső és belső szakemberek is vizsgálták az ajánlatokat, egyhangú döntés született a Skinest Rail anyagának érvénytelenné nyilvánítása mellett, mivel nyolc pontban sem feleltek meg a kiírásnak.
Ha a következő napokban aláírhatják a szerződést, akkor az első prototípus legyártása és Budapestre szállítása 2016 második felében történhet meg, 3 éven belül pedig befejeződik a 37 kocsi felújítása.
Ezzel kapcsolatban közölte, kocsinként változik majd, hogy mennyi alkatrészt tudnak majd megtartani a régi szerelvényekből, de a járműveknek újabb 25 évig kell futniuk. A kocsikban nem lesz klíma, csak a vezetőfülke lesz légkondicionált. Ezt Bolla Tibor azzal magyarázta, hogy jelentős pluszköltség lenne és nagy mértékben terhelné a karosszériát. Az utasteret azonban a korábbiaknál hatékonyabban szellőztetik majd, és az energia-visszanyelő rendszernek köszönhetően nem keletkezik hulladékhő.
Bolla Tibor felhívta a figyelmet arra is, hogy a felújító cégnek szükség esetén alvállalkozóként be kell vonnia a 3-as vonal vonatvezérlő rendszerének gyártóját, így el tudják kerülni, hogy hasonló problémák legyenek, mint a 2-es vonalon, ahol az Alstom-szerelvények és a Siemens rendszere közötti az első időszakban több probléma is volt. | A BKV szerint nem gazdaságtalan a metrók felújítása - Világgazdaság | A BKV elnök-vezérigazgatója szerint még nem gazdaságtalan a régi metrószerelvények felújítása, bár az optimális megoldás az lenne, ha új szerelvényeket tudnának venni. | null | 1 | https://www.vg.hu/cegvilag/2015/07/a-bkv-szerint-nem-gazdasagtalan-a-metrok-felujitasa | 2015-07-17 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Ugandában a legtöbben hivatásnak tekintik a munkájukat, a görögök csaknem felét viszont csak a pénz motiválja. Az írek és az irániak háromnegyedének viszont többet jelent a család, a magyaroknak pedig alig negyede szeretne magas pozícióba kerülni. A Global TGI-vizsgálat során a kutatók arra voltak kíváncsiak, mennyire tekintünk úgy a munkára, mint kihívásokkal teli karrierre és fejlődési lehetőségre.
Akik hivatásnak tekintik a munkát
Az egyetértők aránya százalékban:
Uganda 70
India** 63
Kína* 62
Kenya 61
Dél-Afrika 59
Mexikó 58
Egyesült Államok 50
Szingapúr 49
Brazília 47
Egyesült Királyság 46
Szaúd-Arábia 45
Németország 37
Magyarország 33
Oroszország 24 * A kínai adatok a 30 legnagyobb városban élőkre vonatkoznak. ** Az indiai adatok az ABC társadalmi-gazdasági kategóriába tartozó, a 40 legnagyobb városi környezetben élőkre vonatkoznak.
A vizsgált országok közül Ugandában a legmagasabb azoknak az aránya, akik a munkájukat inkább hivatásnak tekintik, nem csupán munkának – a megkérdezettek 70 százaléka vélekedik így. A városi indiaiak és városi kínaiak kétharmada szintén ezen az állásponton van. Ehhez képest teljesen ellenkező tendenciákat látunk Európa egyes részein: a németeknek csak 37 százaléka, a magyaroknak mintegy harmada, az oroszoknak pedig kevesebb, mint egynegyede ért egyet a fentebbi állítással.
A legtöbb országban az embereknek csupán kevesebb, mint harmada mondja azt, hogy csak a pénzért dolgozik – a görögök azonban kivételt képeznek, 42 százalékuknak ez az egyedüli motivációja.
Dolgozni kilenctől ötig
A kelet-afrikaiak különösen ambiciózusnak tűnnek: az ugandaiak és a kenyaiak több mint 80 százaléka mondta, hogy magas pozíciót szeretne elérni a karrierje során. Ezzel szemben a magyaroknak csupán a negyede, de a briteknek is kevesebb mint egyharmada gondolkozik így.
A latin-amerikaiak körében fontos motiváció a saját biznisz, a peruiak 90, a mexikóiak 84 százaléka ért egyet azzal, hogy szeretne saját céget vagy vállalkozást alapítani valamikor, miközben a magyarok közül minden ötödik gondol csak erre. Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy sok helyen ez nem több puszta álomnál, például a nyugat-európai dolgozók közt: a britek 12 százaléka, a németeknek pedig mindössze egytizede egyben önmaga munkaadója is.
Pénz vagy stabilitás?
A különböző országokban élők megosztottak abban a tekintetben is, mennyire fontos a pénz a munkájukkal kapcsolatos elégedettség szempontjából. Míg az ugandaiaknak 67, az oroszoknak pedig 57 százaléka véli úgy, hogy a pénz a siker legjobb mércéje, addig a németek 30, a magyarok 37 százaléka ért ezzel egyet. És míg Indiában a válaszadók háromnegyede szerint fontosabb egy stabil munkahely, mint a nagy pénz, addig Nyugat-Európában – például Nagy-Britanniában és Írországban – a stabil munkahely iránti vágy alacsonyabb prioritású. Egyébként a magyar felnőtteknek is több mint fele vélekedik úgy, hogy a stabil állás fontosabb, mint a magas fizetés.
Megtalálni az egyensúlyt
Sokszor okoz gondot, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a munka és a magánélet között. A britek csaknem harmada szokott időnként munkát hazavinni, az ugandaiak fele aggódik a munkája miatt a szabadidejében is, míg a peruiak kétharmada hajlandó feláldozni a családjával töltött időt azért, hogy előrébb jusson a hivatali ranglétrán. Ez utóbbi állítás csak minden hatodik magyarra igaz.
Noha a britek kétharmada osztja azt a véleményt, miszerint sokkal fontosabb, hogy legyen elegendő szabadideje, minthogy sokat keressen, ez egyáltalán nem egy nemzetközi tendencia, a magyarok és a németek számára pont fordított a prioritás.
Ugyanakkor a tradicionális értékek sem tűnnek el. Az írek, franciák és irániak majdnem háromnegyede véli úgy, hogy a családjuk többet jelent nekik a karrierjüknél, az indiaiak 74 százaléka szerint pedig manapság fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a munka és a szabadidő között. | Nem karrieristák a magyarok | Ugandában a legtöbben hivatásnak tekintik a munkájukat, a görögök csaknem felét viszont csak a pénz motiválja. Az írek és az irániak háromnegyedének viszont többet jelent a család, a magyaroknak pedig alig negyede szeretne magas pozícióba kerülni. A Global TGI-vizsgálat során a kutatók arra voltak kíváncsiak, mennyire tekintünk úgy a munkára, mint kihívásokkal teli karrierre és fejlődési lehetőségre. | [
"állás"
] | 0 | http://24.hu/fn/penzugy/2006/11/13/nem_karrieristak_magyarok | 2006-11-13 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A törvény értelmében a Szuvéhá kutatóintézetet is alapíthat annak érdekében, hogy harcát minél precízebben, tudományos megalapozottsággal vívhassa meg az ellenséges ügynökökkel szemben. Nos, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet megalakult, a vezetője pedig Horváth József nyugállományú vezérőrnagy lett, akinek valóban imponáló a tudományos múltja, hiszen fontos tisztségek sorát viselte nemzetbiztonsági területen. Hivatalosan közölt pályaképe szerint az első Orbán-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatalnál volt műveleti főigazgató-helyettes, majd a második Orbán-kormány hivatalba lépése után, 2010-től két éven át a Katonai Biztonsági Hivatal, 2012 és 2013 között pedig a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese volt. 1999-ben dandártábornokká nevezték ki, 2012-ben vezérőrnaggyá léptették elő.
A helyzet az, hogy karrierjének e rövid összefoglalása igen dicséretes szerénységről tanúskodik. Horváth múltja ennél jóval meggyőzőbb és - idővel - Fidesz-kompatibilisebb, ezért a bemutatásától semmiképpen nem fosztanánk meg a kedves olvasót.
A Kontroll Csoport hajdani dalának - Besúgók és provokátorok - a sorai ("Tudjuk, vidékről kerültetek fel / És még ez volt a legjobb munkahely") tökéletesen állnak Horváth pályakezdésére. Az 1959-ben született Horváth József frissen végzett magyar-történelem szakos tanárként a feleségével együtt jött Budapestre, ahol mindketten a Belügyminisztérium kötelékébe kerültek. Természetesen KISZ-tag volt, és kitűnő káderként elvégezte a komcsi titkosszolgálat kétéves fejtágítóját, az ún. Tartalékos Tisztképző Iskolát. A III/III-as ügyosztályban ténykedéshez ez úgyszólván elengedhetetlen volt, és az ambiciózus fiatalember hamarosan komoly feladatot kapott: a nyolcvanas években a pártállami Magyarország szuverenitását kellett védenie a külföldi ügynökök által befolyásolt hazai ellenséges elemektől. Elsősorban is az ún. radikális ellenzéktől (azaz Kis Jánostól, Konrád Györgytől, röviden a majdani SZDSZ-től), illetve az ún. népiektől (például Csoóri Sándortól, Csurka Istvántól, Lezsák Sándortól, azaz a későbbi MDF-től). (Itt jegyeznénk meg, hogy valamiért makacsul tartja magát a sajtóban az a tévhit, hogy Horváth főként az ún. baloldali elhajlókat - trockisták, szektások, stb. - figyelte volna.) Példás munkavégzése okán hamarosan értékelő tisztté avanzsált az elhárításnál, azaz például ő írta azokat az összegző jelentéseket, amelyekből az MSZMP vezetői is tájékozódtak. | Megfelelő ember a megfelelő helyen | Magyar Narancs | Miként azt a gödi Samsung-gyár környezetszennyezése ellen küzdő helyi civilek is jól tudhatják, az immár őket is vegzáló Szuverenitásvédelmi Hivatal (Szuvéhá) fő feladata az, hogy Magyarország megőrizze önállóságát, a külföldi befolyásszerzési kísérleteket leleplezze és beazonosítsa azokat, akik a nyilvánosság befolyásolásával külföldi érdekeket érvényesítenek a magyar érdekekkel szemben. (Világos, az otthonaik biztonságáért és a saját meg a gyerekeik egészségéért aggódó magyar állampolgárok ab ovo külföldi ügynökök, hiszen akadályozzák a kormányzat fantasztikus akkumulátorgyár-programját.) | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/aszerk/megfelelo-ember-a-megfelelo-helyen-271073 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Soma Mamagésa ezúttal sem okozott csalódást – legalábbis vacsorájánál most is a szex és az ezotéria témakörét járta körül vendégeivel. Ezt egyébként Fluor Tomi előre megjósolta, de arra talán még ő sem számított, hogy a első szexuális élményük időpontja is fontos szerepet tölt majd be az est folyamán.
Pedig így lett, a melleivel beszélgető Soma ugyanis eszerint szolgálta fel az ételeket, és így persze a nézők is igazán hiánypótló információkkal gazdagodhattak. Hiszen honnan máshonnan tudhattuk volna meg, hogy Aleska és Steiner Kristóf 15, Soma és Fluor 17, Iszak Eszti pedig 19 évesen vesztette el szüzességét.
És ha ennek kitárgyalása nem lett volna elég sokkoló kezdés a vendégeknek, akkor a meglepetésprodukcióban még a sámánnak öltözött, doboló Somát is megnézhették; sőt, még be is csatlakozhattak hozzá.
Kíváncsian várjuk, mivel tudják ezt még überelni a következő adásban.... | Soma szüzességük elvesztéséről faggatta vacsoravendégeit | A Hal a tortán e heti csapata rögtön érdekes témákkal indított. | [
"aleska",
"fluor tomi",
"hal a tortán",
"iszak eszti",
"soma",
"steiner kristóf"
] | 0 | http://24.hu/szorakozas/2015/01/27/soma-szuzesseguk-elveszteserol-faggatta-vacsoravendegeit | 2015-01-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Tudjuk, mivel gyanúsítják, de nem tudjuk, mit jelent az, hogy nem tud elszámolni a gyanú szerint fiktív célokra nem valóságos szervezeteken keresztül felvett közpénzzel. De kérdéseket már felteszünk:
Érvényes-e még az ártatlanság vélelme? Vagy politikusok esetében már nem? Miért van az, hogy erőt kell vennünk magunkon ahhoz, hogy tudatosítsuk: létezik ez a jogelv?
Ki a felelős azért, hogy Zuschlag János, évekkel a Terror Háza előtt elkövetett "Istenkáromlás" után, szintén évekre a most különösen erőteljes szakaszba lépő nyomozás kezdetétől, és azt követően, hogy legalábbis a neve belekeveredett a fiktív pártba léptetési ügyek egynémelyikébe - még mindig vezető politikusa egy meghatározó pártnak?
Ki áll ki a nyilvánosság elé, vállalva azt, hogy "nem kell tisztességesnek látszani?"
Mi az oka annak, hogy miközben már folyt ellene a büntetőeljárás, az - ügyészség gyanúja szerint - általa mozgatott civil szervezetek új és új pénzekhez jutottak?
Mi az oka annak, hogy a helyzet nem változott meg mára sem? Mi az oka annak, hogy bár a legnagyobb civil pénzosztó szervezet, a Nemzeti Civil Alapprogram saját gyanúja alapján levélben jelezte az illetékes miniszternek, hogy "célszerű lenne, ha a kollégiumok jogosultságát és a vele együttműködő kezelő szervezet kötelezettségét a jogalkotó kiterjesztené a pályázatok valóságtartalmának akár helyszíni ellenőrzés keretén belüli kontrollálására" nem tudtak elérni alapvető változást?
Tudják-e a civil szervezeteknek nagyon sok milliárdokat kiutaló kuratóriumok, mire megy a pénz?
Tudják, tudhatják-e az emberek, hogy mire költik az adójukból felkínált egy százalékot?
Tudja, tudhatja-e valaki, hogy a pártok miből költenek valójában? S annak mi az ára, ha nem tudja ezt senki?
Tudja-e valaki, hogy hol van a Zuschlagék által elkért, elköltött pénz?
Tudja-e valaki, hogy annál, hogy az államgép rohad, csak egy rosszabb van: ha a civil világ is?
Tudja-e valaki, mekkora aljasság a politika súlyos konfliktusait ráengedni civil szervezetek világára?
Tudja-e valaki, milyen gyilkos hatása lesz, ha ezekre a kérdésekre megint nem kapunk hiteles választ? | Archívum: Zuschlag? | Túl keveset tudunk arról, hogy valójában miért vették őrizetbe Zuschlag Jánost ahhoz, hogy állító mondatokat engedjünk meg magunknak. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-464638-267736 | 2007-09-20 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Részben új testületi tagokkal, de teljesen új városvezetővel vág neki a következő ciklusnak Kozármisleny, hiszen Biró Károly helyett Pohl Mariettát választották meg, és négy főből álló csapata is bekerült a nyolc független képviselőből álló testület be. Az új polgármester már alakulóülés kapcsán közölte: bízik abban, az egység és együttműködési szándék fogja végig kísérni az önkormányzati ciklust.
- A pénzügyi helyzetünk nem túl jó, hiszen az átadás-átvételi jegyzőkönyvben 104 millió forint felhasználható összeg szerepelt, de a nem lekötött pénz ebből nagyjából 30 millió forint - mondta lapunknak dr. Pohl Marietta. - A pénz nagyobb része rövid távú kötelezettségekkel terhelt, az önkormányzat likviditása tehát 30 millió forint, ez nagyon rossz mutató.
Példaként megemlítette, hogy néhány eladott telek után a bevétel már befolyt az önkormányzat kasszájába, de a közművesítést már az új ciklusban kell elvégezni. Az, hogy ez a harmincmillió forintos mozgástér mit jelent, összehasonlításként megjegyezendő, hogy az önkormányzat költségvetésének főösszege hárommilliárd forint.
- A legsürgetőbb feladat az, hogy helyreállítsuk a város pénzügyi stabilitását, ami azért nehéz, mert szinte mindennap derülnek ki újabb és újabb tételek, amiket sorra meg kell vizsgálnunk - tette hozzá, aki szerinte szoros költségvetéssel, teljesen más típusú gazdálkodásra van szükség úgy, hogy ez a lakosság komfortérzetében nem okozzon változást. Az új polgármester új szemléletet is szeretne meghonosítani a fejlesztési források tekintetében.
- Azon vagyunk, hogy fejlesztéseket hozzunk, ezért több irányba indultunk el: a külterületi utak felújítására vonatkozó pályázaton fogunk indulni, horvát partnerekkel is tárgyalunk két határon átnyúló pályázati együttműködésről. A vármegyei önkormányzattal már egyeztetésben vagyunk a TOP-Plusz forrásokról, figyeljük a különböző pályázati lehetőségek is, sőt, azokat a tendereket is, amelyekkel a helyi vállalkozásokat tudjuk segíteni - tette hozzá a Pécs melletti város polgármestere.
Arra is kitért, hogy egy megosztott várost kaptak örökül, ami nemcsak a hivatalban, az önkormányzatnál, hanem kisebb-nagyobb közösségekben is érezhető.
- A megosztottság a város külső kapcsolataira is igaz, minden kapcsolatot újra kell építenünk, vagy teljesen újat kell építenünk - mondta. - Nem vagyunk könnyű helyzetben, de az alakulóülésen tapasztaltak szerint megvan a város és a testület részéről is a bizalom és a támogatás, ezért bízhatunk abban, hogy a " Kozármisleny összetart " kifejezést meg is tudjuk tölteni tartalommal - jegyezte meg. | Polgármester: Alapjaiban kell felrázni a várost! | A korábban irigyelt és jó hírű kisvárosból az elmúlt években inkább szétszabdalt közösséggel rendelkező, helyben toporgó város lett. Az új polgármester, dr. Pohl Marietta szerint alapvető változásokra van szükség, de a pénzügyi lehetőségek beszűkültek. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/polgarmester-alapjaiban-kell-felrazni-a-varost | null | true | null | null | BAMA |
Kedd reggel megjelent Magyar Péter hangfelvétele, ezen volt feleségével, a korábbi igazságügyi miniszterrel, Varga Judittal beszélget a Schadl-Völner-ügyről és az ügy iratairól.
Egy ponton röviden az ügy egyik főszereplője, Völner Pál is szóba került. Varga az akkori helyetteséről ezt mondta: "Egyre durvábban gyűltek az izék, a bizonyítékok, és akkor szóltak a Völnernek, hogy hagyja abba, nem hagyta abba." Varga állítása szerint már 2021 tavaszán szóltak Völner Pálnak a nyomozásról.
Arról a Telex is értesült, hogy Völner Pálnak még a meggyanúsítása előtt jelezhették, hogy nyomozás zajlik Schadl György ellen. Csak miközben Varga azt állítja, már Völner meggyanúsítása előtt fél évvel szóltak neki - Völnert 2021 decemberében gyanúsították meg - a Telex értesülései szerint erre kis esély van, mert a Telex birtokában lévő lehallgatási jegyzőkönyvek szerint az államtitkár 2021 nyarán és őszén még egészen nyíltan beszélgetett Schadl Györggyel.
A beszélgetésekben teljesen egyértelműen és minden titkolózás nélkül volt szó korrupciós kapcsolatukról. Júliusban Völner még egy "kis névnapi figyelmességet" is elfogadott Schadltól, és a beszélgetésükből elég nyilvánvaló, mit is takart ez pontosan. Völner valószínűleg nem tartott volna fenn ilyen kapcsolatot a végrehajtói kar elnökével, ha már ekkor tudta volna, hogy Schadlt megfigyelik.
Tehát ha mégis szóltak már a meggyanúsítása előtt fél évvel Völner Pálnak, akkor vagy nem vette komolyan a figyelmeztetést, vagy nem értette meg.
A Telex értesülései szerint Völnernek nem fél évvel a meggyanúsítása előtt adták le a drótot a nyomozásról, hanem csak Schadl őrizetbe vétele előtt két nappal, 2021. november 3-án. Legalábbis ekkor foghatta fel, hogy tényleg gond van.
Ekkor információink szerint a Karmelitába hívatták be Völnert, akit minden bizonnyal ekkor figyelmeztethettek, hogy nyomozás zajlik Schadl ellen. Mindezt igazolja, hogy a lehallgatási jegyzőkönyvek szerint ettől a naptól változás állt be Völner és Schadl viszonyában. A Völner Karmelitában tett látogatása utáni első telefonbeszélgetésükben az államtitkár igyekezett lerázni Schadlt, aki nem is értette, miért váltott hirtelen hangnemet a politikus. | Varga Judit a Schadl-nyomozásról: Szóltak a Völnernek, hogy hagyja abba, nem hagyta abba | A volt igazságügyi miniszter a volt férjének egy hangfelvételen arról beszélt, már fél évvel a meggyanúsítása előtt figyelmeztették volt helyettesét. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/03/26/varga-judit-magyar-peter-hangfelvetel-volner-pal | 2024-03-26 10:57:00 | true | null | null | Telex |
Öt hónapba telt, mire a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodával eljutottunk odáig, hogy megmutatták, mennyit költöttek 2022-ben a társadalmi célú reklámként futó kampányokra, és hol jelentek meg ezek a hirdetések. Az állami milliárdok legnagyobb része a kormányközeli médiánál landolt, de kapott belőle a Blikk, a Népszava, az ATV és az RTL is.
Ha a kormányüzenetek továbbításáról van szó, akkor bőbeszédű a kabinetiroda, ha viszont az a kérdés, ki profitál ebből, már gondolkodóba esik. Így történhetett, hogy hónapokba telt megtudnunk, 2022-ben mégis kinek volt jó, hogy mindenhonnan az hangzott: „Készült Magyarország kormánya megbízásából!”
A „társadalmi célú” kampányokra vonatkozó adatigénylést októberben indítottuk, de először azt válaszolták, hogy „az adatokat a kért bontásban nem tartjuk nyilván.” Majd 45 nap türelmet kértek az újabb adatkérésre, és december 19-re küldtek egy felsorolást a kampányokról. A tényleges költésekért újabb adatigénylést kellett beadnunk, majd jött a válasz: nem küldik el a táblázatokat, nézzük meg őket. De a minisztérium épületében nem használhattunk telefont, csak jegyzetelni lehetett.
A kampányokat 13 mappában tárolják, onnan gyűjtöttünk adatokat. A médiaterveket néztük végig, amiken az szerepel, melyik médium mennyi hirdetést és hol helyez el.
A gyermekvédelminek nevezett népszavazásra nettó 3,8 milliárd forint ment el. Ebből 100 millió forintot hirdettek el a Blikkben, 32 milliót Axel-Springer lapokban, 21 milliót a Demokratában, 71 milliót egyéb lapokban. A printes költés nettó 2,1 milliárd forintjának döntő többsége pedig a KESMA-tag Mediaworks-höz ment.
A KESMA-tagok költését nem számoltuk ki pontosan, ugyanis könnyebb volt a nem kormányközeli költéseket összeadni, de a nagyságrend így is helyes.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda összesítésünk szerint 2022-ben 19,6 milliárd forintot költött társadalmi célúnak nevezett kampányra.
A politikai kampányokhoz köthető reklámokból 16,6 milliárd forint ment a kormánymédiához.
Ez az összeg tartalmazza a közvetítő cég 15 százalékos jutalékát is. A lapok legtöbbször 30-45 százalékos kedvezményt adtak a listaárból, a tévéknél ez 75 százalékig nőtt.
2022-ben nemcsak az eddig ismert New Land Media Kft.-vel szerződött a Rogán-minisztérium, hanem a szintén Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó Moonlight Event Kft. (ma már Lounge Event Kft.) is képbe került. Ők az online kampányok eredményeit is mérték.
Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó | atlatszo.hu
A közpénzeső természetesen felvirágoztatta a két vállalkozást: 2018-ra a New Land Media árbevétele a 2014-eshez képest 571,5-szeres növekedést produkált (91,4 millió forintról 52,2 milliárdra emelkedett), adózott eredménye pedig 6.312-szeresére nőtt (1,3 millió forintról 8,8 milliárdra). A Lounge Design Kft.
A borsonline.hu-n közzétett Őrizzük meg Magyarország békéjét nevű kampány több esetben 0 százalékos átkattintási aránnyal, azaz CTR-rel futott. Hogy ez mit jelent? A Google szerint, ha a CTR-érték magas, az azt jelenti, hogy a felhasználók hasznosnak és relevánsnak találják a hirdetést. A kormányzati hirdetésekről a mérések szerint ez nem mondható el. De legalább a közpénz döntő része a kormánymédiához vándorolt.
Szöveg: Segesvári Csaba – Adatvizualizáció: Szabó Krisztián – Videó: Bodoky Bence
Címlapkép: Átlátszó-montázs | Tavaly 16,6 milliárd forint közpénz vándorolt a kormánymédiához társadalmi célú reklámként | Öt hónap várakozás után betekinthettünk a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kampányokról szóló irataiba. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/02/28/tavaly-166-milliard-forint-kozpenz-vandorolt-a-kormanymediahoz-tarsadalmi-celu-reklamkent/ | 2023-02-28 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Rafael Nadal térdsérülése miatt elmarad a július 14-re a Santiago Bernbéuba tervezett jótékonyásgi meccs a világelső Novak Djokovic ellen.
Rafael Nadal lemondta a Novak Djokovic elleni gálameccset, mert térdszalagsérülés miatt két hétig pihennie kell.
“Elnézést kérek mindenkitől, aki jegyet vásárolt a mérkőzésre, de az orvosok 15 napos pihenőt írtak elő, így nem tudok kiállni Novak Djokovic ellen" – jelentette be a volt spanyol világelső, aki egyúttal köszönetet mondott a jelenlegi ranglistavezető szerb játékosnak, amiért elvállalta a jótékonysági meccset.
A meccsre a 80 ezres Real Madrid-stadion akár meg is telhetett volna, ami a valaha lejátszott legnézettebb teniszmeccsévé tehette volna a két klasszis találkozóját, tekintve, hogy az eddigi rekordot egy két évvel ezelőtti, brüsszeli Serena Williams-Kim Cijstres meccs tartotta 35 ezres publikummal.
Az ALMA NADAL nevű jótékonysági gálát a tgervek szerint máskor rendezik meg. | Elmarad a Nadal-Djokovic szupermeccs | Rafael Nadal térdsérülése miatt elmarad a július 14-re a Santiago Bernbéuba tervezett jótékonyásgi meccs a világelső Novak Djokovic ellen. | [
"tenisz",
"rafael nadal",
"novak djokovic"
] | 0 | https://24.hu/sport/2012/07/04/elmarad-a-nadal-djokovic-szupermeccs | 2012-07-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
"Szociális ellátások szoros emberfogással" - ezzel a címmel jelent meg négyoldalas "támogatott tartalom" tavaly novemberben az akkor még létező Jelen című hetilapban az óbudai önkormányzatról, Kiss László polgármester nyilatkozatával, Tóth Ákos tollából. Ugyanő jegyzi felelős kiadóként Karácsony Gergely kampánykönyvét, a "Falak helyett hidak" című művet is.
A Jelen és a Karácsony-könyv kiadása egyaránt a Liberty Press Kft.-hez köthető. A 2013-ban alapított cégben a kezdetektől fogva tulajdonos Tóth Ákos, tulajdonostársa 2019 óta Lakner Zoltán, a Gyurcsány-kormány és a szocialisták régi tanácsadója, illetve Krajczár Gyula.
A Magyar Nemzet 2024 áprilisában írta meg, hogy
kampányra időzített könyvet dob piacra Karácsony Gergely főpolgármester. A kötet annak a Liberty Press Kft.-nek a kiadásában jelenik meg, amelynek korábban csaknem hatmillió forintot fizetett ki a fővárosi önkormányzat egyik cége egy tanulmányért. Az egybeesés azért is érdekes, mert ez a kiadó működteti a régi baloldali bizalmi ember, Lakner Zoltán által alapított Jelen című hetilapot.
Az említett Liberty tehát 2022-ben szerződést kötött a fővárosi Budapest Brand Nonprofit Zrt.-vel. A "Megvalósíthatósági tanulmány készítés, Budapest 150 médiahálózat létrehozása tárgyában" című vállalkozási szerződés hatályba lépésének dátuma 2022. június 1., a szerződés teljesítésének időpontja pedig 2022. július 31. volt. A tanulmányért a - többek között - kulturális tartalmak előállításáért felelős önkormányzati vállalat nettó 5,8 millió forintot fizetett ki a Liberty Pressnek.
Még egyszer: a főpolgármester kampányra időzített könyvét az a Lakner-féle vállalkozás adta ki, amelynek előzőleg az önkormányzat egyik cége csaknem hatmillió forint közpénzt fizetett ki egy tanulmányra, és amely a korrupcióval vádolt óbudai önkormányzattal is szerződött "támogatott tartalom" megjelenítésére.
A Liberty Press Kft emellett számos más önkormányzati megbízást zsebelt be, de 2022-ben így is veszteséggel zárt. Kerekítve százmillió forintos nettó árbevétel mellett 21,4 millió forint veszteséget termeltek. Figyelemreméltó, hogy a cég 2023-as beszámolója az ezeket bemutató állami honlapon valamiért 2024 szeptember elsején sem elérhető. A bajokat jelzi, hogy a Liberty Press Kft. ellen eddig 11 végrehajtás indult, öt az idei évben, igaz, mára mindegyiket törölték. Ide kapcsolódik a Media1 egészen friss híre, hogy Lakner Zoltán, a súlyos pénzügyi problémákkal küszködő, nyomtatásban már meg sem jelenő Jelen eddigi főszerkesztője átigazolt a Magyar Hanghoz. Az átigazolás tényét Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója is megerősítette a Media1.hu-nak.
Amit azonban a negatív gazdasági hírek és a tavalyi évvel kapcsolatos köd ellenére tudni lehet, hogy Lakneréket az elmúlt években valósággal elkényeztették a balliberális önkormányzatok és a külföldi donorok. 2023-ra például leszerződtek a DK-s Niedermüller Péter vezette Erzsébetváros Önkormányzatával, tartalomgyártási feladatok elvégzésére, 5 791 200 forint értékben. Szintén tavaly a Pikó András-féle józsefvárosi önkormányzat 3,8 millió forintos szerződést kötött a balliberális kiadóval.
A 2022-es megbízás mellett más pénzügyi szálak is összekötik Karácsony környezetét és Lakneréket. 2023-ban jelent meg a hír, hogy a főpolgármester korábbi főtanácsadója, Korányi Dávid által létrehozott, a guruló dollárok botránya kapcsán hírhedtté vált Action for Democracy támogatásban részesíti a Jelen hetilap úgynevezett bookazine-ját. A kiadvány "Csak Amit Hallani Szeretnél" címmel jelent meg.
Egészen véletlenül úgy alakult, hogy idén év elején az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének a Mérték Médiaelemző Műhellyel és az Ökotárssal közös, médiát támogató pályázatán is nyert Laknerék cége, így újabb 9,5 millió forinthoz jutottak.
Pikáns részlet, hogy a Liberty Press győztesnek hirdetésével az amerikaiaknak a "Szabad Média" nevezetű pályázaton egy olyan vállalkozást sikerült kiválasztani, amelyet a DK pártalapítványa, az Új Köztársaságért Alapítvány a tavalyi évben szintén 5 millió forintos támogatásban részesített. Érdekesség, hogy Karácsonyék munkatársa, Gyurcsány Ferenc korábbi minisztere, Draskovics Tibor a tavalyi évben 937 ezer forintot fizetett be a DK-s pártalapítvány számlájára, ahonnan aztán ötmillió forint a Karácsony könyvét kiadó csapathoz került.
Mindenesetre a Lakner iránti töretlen tengerentúli bizalmat az is jelzi, hogy rendszeresen őt hívják elemezni a "Szabad Európa" néven futó, valójában teljes egészében az Egyesült Államok által finanszírozott portál videós műsoraiba.
Végül, de nem utolsósorban, a balliberális elit bizalma az óbudai vezetés irányába is töretlennek mondható. Nem csak Karácsony Gergely részéről, aki "nem tartja indokoltnak" Kiss László óbudai polgármester előzetes letartóztatását, hanem Laknerék részéről is. Az immár csak online elérhető Jelen egy írásban ugyanis hosszasan próbálta bizonygatni, hogy a DK-s polgármesterrel szembeni korrupciós vád és eljárás kapcsán "egyre több az ellentmondás".
A külföldi finanszírozók, az óbudai balliberális önkormányzat és Karácsonyék között viszont annál nagyobb az összhang.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester és Kiss László óbudai polgármester. | Összeérnek a fővárosi ügyek: Karácsony könyvének kiadóját a korrupcióval gyanúsított Kiss Lászlóék pénzelték | Az Egyesült Államok és a DK pártalapítványa által egyaránt pénzelt Liberty Press Kft. korábban fizetett írásokban méltatta a korrupciótól hangos óbudai önkormányzatot. A szálak Karácsony Gergelyig érnek, mivel ugyanez a cég adta ki Karácsony Gergely kampánykönyvét néhány hónappal ezelőtt. A főpolgármester és a cég által kiadott Jelen most a korrupcióval vádolt Kisséket mentegeti. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/osszeernek-a-fovarosi-ugyek-karacsony-konyvenek-kiadojat-a-korrupcioval-gyanusitott-kiss-laszloek-penzeltek | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A támadó leigazolását a madridi klub jelentette be péntek este, de azt nem közölte, hogy a 28. születésnapját jövő szerdán ünneplő játékos mennyi időre írt alá.
Ellenünk nyújtott teljesítményével felhívta magára a figyelmet
A rövid közlemény szerint Marica pénteken már együtt edzett új társaival.
A román csatár korábban megfordult a német VfB Stuttgart és a Schalke csapatában is, a szeptember 6-i 3-0-ra végződő román-magyar világbajnoki selejtezőn pedig ő szerezte a hazaiak első gólját másfél perccel a kezdés után.
A Getafe hat forduló után hét ponttal a kilencedik helyen áll a húszcsapatos Primera Divisiónban. | Madridba igazolt a román-magyar hőse | A spanyol labdarúgó-bajnokságban szereplő Getafe együttesében folytatja pályafutását Ciprian Marica, a román válogatott csatára. | [
"labdarúgás",
"sport",
"foci",
"getafe",
"spanyol foci",
"ciprian marica"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2013/09/28/madridba-igazolt-a-roman-magyar-hose | 2013-09-28 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az állam déli részén két másik légi baleset is történt.
A levegőben ütközött össze két kisrepülőgép egy kaliforniai repülőtér felett csütörtökön, többen meghaltak. Az állam déli részén két másik légi baleset is történt ezen a napon.
A kaliforniai Watsonville repülőtere fölött leszállás közben ütközött össze a két kisrepülő helyi idő szerint csütörtök délután. Az egyik gépen ketten utaztak, a másikon csak a pilóta. A város polgármestere arról tájékoztatta a sajtót, hogy mindhárman meghaltak, más jelentések két halálos áldozatról szólnak. A repülőtéren tartózkodók közül nem sérült meg senki a balesetben. Az ütközés oka egyelőre nem ismert, a Szövetségi Légiközlekedési Hivatal vizsgálja a baleset okait.
Watsonville San Franciscótól 160 kilométerre délre, a Csendes-óceán partján fekszik. A régióban jelentősnek számító repülőterét általában kis polgári és mezőgazdasági gépek használják, évente 55 ezer gépet indít és fogad. Kalifornia déli részén két másik repülőgép-baleset is történt csütörtökön.
San Diego mellett egy 65 éves férfi szenvedett súlyos sérüléseket, amikor egymotoros gépével egy utcára zuhant egy forgalmas autópálya közelében.Los Angelestől nem messze egy könnyűsúlyú gép orral lefelé zuhant egy épületre Camarillo város repülőterén, pilótáját súlyos állapotban szállították kórházba.
Nyitókép:MTI/AP/Nic Coury | Mandiner | [
"külföld",
"USA",
"baleset",
"repülőtér",
"Kalifornia",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20220819_osszeutkozott_ket_kisrepulogep_egy_kaliforniai_repuloter_felett_tobben_meghaltak | null | false | 0 | 0 | null |
|
Bödőcs Tibor: Az igénytelenség, a megalkuvás, a színvonaltalanság, a hazugság lubickol az adóforintjainkban | A humorista szerint nemzeti szégyen, hogy Pintér Béláék támogatást kalapoznak. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/szinhaz2/bodocs-tibor-az-igenytelenseg-a-megalkuvas-a-szinvonaltalansag-a-hazugsag-lubickol-az-adoforintjainkban-261466 | 2023. 09. 01. 13:30:00 | true | 0 | 0 | null |
|
Mourinho egy csapatával sem kapott még ki ennyire otthon.
Mourinho olyan formában van, mint a United, ritka nagyot bukott a válogatott meccsen.
Romelu Lukaku megvédte edzőjét, José Mourinhót: a Manchester United belga csatára szerint a portugál szakember tiszteletet érdemel azért, mert nem rejti el az érzelmeit.
"Az emberek úgy ismerik, mint győztest. De amit igazán szeretek benne, hogy nem próbálja megjátszani magát. Ha őrjöng,, akkor tudod, hogy ő tényleg megőrült. Ha boldog, akkor látod is rajta, hogy az. Az embereknek becsülniük kéne, hogy vannak még olyanok, mint ő, hiszen az edzők nagy része akkor is megpróbálja magát boldognak láttatni, amikor nem az" – mondta Lukaku a BBC-nek.
Fotó: Michael Regan / Getty Images Hungary Romelu Lukaku és Jose Mourinho 2018.03.10-én Manchester United és Liverpool közötti meccsen
A 25 éves, világbajnoki bronzérmes csatár szerint Mourinho nem futamodik meg a konfliktusok elől, és semmi más célja nincs, minthogy a csapat fejlődjön.
"Mindenkivel nyugodt és jó a viszonya, egyszerűen arról van szó, hogy mi futballisták néha elkényelmesedünk. Régebben nem volt abból gond, ha egy edző megszólta a játékosa teljesítményt, manapság azonban szinte mindenki támadásnak veszi ezt."
Állítása szerint őt nem zavarják Mourinho kritikái, többek között ezért is jó a viszonya a vezetőedzővel.
"Mindenkit megnevettet az edzéseken, igazi családcentrikus ember, ráadásul mindig küzd a játékosaiért" – mondta Lukaku.
Lukaku tavaly nyáron szerződött a mostani idényben négy forduló után csak tizedik Manchester Unitedhez, és azóta 55 mérkőzésen 30 gólt szerzett. (MTI) | Ha Mourinho őrjöng, tényleg megőrült | Ha Mourinho őrjöng, tényleg megőrült - Romelu Lukaku megvédte edzőjét, szereti, hogy mindig kimutatja az érzelmeit. | [
"romelu lukaku",
"josé mourinho",
"manchester united",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/2018/09/14/lukaku_megvedte_mourinho_manchester_united | 2018-09-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Fónai Imre
Bevégeztetik, ez a húzás tetőzi be a földmutyit – reagáltak a pályázaton hoppon maradt somogyi családi gazdálkodók az állami földek tervezett értékesítésére. A bábonymegyeri Horváth János arra emlékeztetett: amikor falujának környékén kiírták bérletre az állami földeket, első körben nem hirdettek eredményt, hanem odaadták kényszerhasznosításra a „helyi oligarchának”. Ő már akkor megmondta nekik, hogy pár év múlva övé lesz a környékben minden föld...
Amikor nemrég a kormánytöbbség – írja a Népszabadság – megpróbálta átjátszani a nemzeti parki védett földterületeket a földpályázatokat lebonyolító Nemzeti Földalapkezelőhöz (amit végül az Alkotmánybíróság akadályozott meg), egy országgyűlési beszámolóban az állt: „Fokozódó társadalmi igény jelentkezik az ezen területeket használó gazdák irányából arra, hogy a kezelésükben lévő földrészleteket véglegesen megkaphassák”.
Ángyán József exállamtitkár éppen egy éve tette közzé utolsó, hatodik földjelentését.
A Somogy megyei bérbeadásokat elemezve arra jutott: a bábonymegyeri Ágh János és érdekeltségei megőrizték első helyüket az államtól bérbe kapott bábonyi és somi földterületek nagysága alapján, Ághék mögött azonban sokat változott akkorra a legnagyobb nyertesek mezőnye. Korábban a somogyszobi Claessens Group tulajdonosa és egyik cége, valamint a Lajoskomáromi Tejtermelő Kft. állhatott a képzeletbeli dobogóra, ám tavaly ilyenkorra a babócsai Határőr Zrt. érdekeltségei, illetve Androsicsék (Balatonőszöd, Gyugy, Somogyszentpál, Hosszúvíz) vették át ezen előkelő pozíciókat. És új nevek is feltűntek a somogyi toplista elején a berzencei Béres Gábortól a nagyatádi Kiskóékig.
Országos összesítésben Ángyán József gyűjtése szerint a bábonymegyeri Ághék tizenkilencedikek voltak, első a csákvári mezőgazdasági zrt. érdekköre, a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc és családi-rokoni viszonysága pedig a harmadik helyre szorult egy feltörekvő hódmezővásárhelyi csoport mögé.
Az immár egyéves somogyi summázat: a 100 hektárnál nagyobb területet elnyert 11 érdekeltség 21 pályázója 2100 hektár állami földterület bérleti jogához jutott a földalap és a nemzeti parkok pályázatain, és ezzel a megyében bérbe adott területek közel hatvan(!) százalékát szerezte meg. A bérbe adott területek nagyobb részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.
„Majd ha drágul a kenyér...”
A Bábonymegyeren hoppon maradt Horváth Jánost és Gál Ferencet gyakran meglátogatta az utóbbi időben Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő. – Hamis érv, hogy a magyar földet meg kell védeni a spekulánsoktól és a külföldiektől; hiszen az állami földet semmi sem fenyegetné, ha nem akarnák eladni – véli a honatya, aki szerint nyilván olyan kedvezményes hitelkonstrukciót találnak majd ki, hogy a földbérlők gyakorlatilag ingyen, a földalapú támogatásból visszatörlesztve tulajdonukba vehessék a jelenleg bérelt földeket.
Horváth János szerint „a földvagyonon kívül más már nemigen maradt, azt még a jelek szerint át kell játszani azoknak az érdekköröknek, akik hasznot húznak ebből is. Csakhogy megint kevesek járnak majd jól, a lakosság többsége akkor fogja észrevenni, hogy mi történt, ha az egekbe ugrik a magyar búzából készült magyar kenyér ára. Mert a föld a pesti emberé is, de mire a többség észbe kap, addigra meglehet, késő lesz. Addigra cselédek lehetünk csak a saját hazánkban”.
„A tulajdon mégiscsak tulajdon...”
Megkérdeztük a legnagyobb somogyi földbérletpályázat-nyertesek egyikét, aki elárulta lapunknak: ha megfelelő hitelt is az ajánlat mellé tesz az állam, akkor erősen el fog gondolkodni azon, hogy megvegye-e a most bérelt területeit. – Mert a tulajdon mégiscsak tulajdon, ki tudja, hogyan változik a politikai széljárás – jegyezte meg a nagygazda. – Egyébként én azt várom, hogy a földbérlet-pályázatok ellenőrzése nagy változásokat hoz, sok nyertes ugyanis nem tud megfelelni a feltételeknek. | SONLINE - Földéhség: állami bérletből tulajdon? „Cselédek leszünk a hazánkban” | – Rabszolgák, cselédek leszünk a saját hazánkban, megmondtuk előre, hogy ez lesz belőle: azért kapják a „csókosok” bérbe a földeket, hogy később tulajdonba vehessék – reagált Horváth János bábonymegyeri gazda arra a hírre, hogy Jakab István, a Magosz elnöke azt javasolta a parlamentben: tegyék lehetővé a tulajdonszerzést az állami földbérlet-pályázaton nyertes gazdáknak. | null | 1 | https://www.sonline.hu/kozelet-somogy/2015/07/foldehseg-allami-berletbol-tulajdon-cseledek-leszunk-a-hazankban | 2015-07-20 00:00:00 | true | null | null | Sonline |
Hadnagy Ibolya tanácsvezető bíró a BKV Zrt. és négy gazdasági társaság közötti szerződéseket ismertette.
A Pont EZ Kft.-vel 2007. november 14-én létrejött szerződés értelmében november 15-ig kellett elkészíteni egy, A BKV Zrt. a közösségi közlekedés javításáért – A pozitív imázs kialakításának lehetőségei, eszközei a sajtóban című 30 oldalas tanulmányt.
A vádirat szerint a cég november 15-én már be is nyújtotta a bruttó hárommillió forintról kiállított számlát és a teljesítésigazolást, amely szerint a 40 oldalas tanulmányt 2007. november 14-én – a szerződéskötés napján – bemutatták és elfogadták. Egy korábbi tárgyalási napon elhangzott: a közlekedési vállalat 2007 elején felmondta a Pont EZ Kft.-vel korábban megkötött szerződést, ezután az ötödrendű vádlott, a Hagyó Miklós kabinetjében dolgozó L. Ottó közölte a nyolcadrendű vádlottal, R. Miklóssal, a BKV Zrt. kommunikációs igazgatójával, hogy a Pont EZ Kft.-vel szerződést kell kötni, mert „Hagyó és köre ezt igényli”.
Gyurcsány és Bajnai is csillagászati összegekért kapott tanácsokat
A Gyurcsány- és Bajnai-kormányok több mint ötszörösét fordították tanácsadásra, mint az Orbán-kabinet a teljes második ciklus során tervezi – számolt be az MNO. A Miniszterelnökség által nyilvánosságra hozott adatsor ráadásul különböző okok miatt hiányos: Gyurcsányék 16,8 milliárdos keretében nincs benne a médiafigyelésre, jogi tanácsadásra és hirdetésekre elköltött összeg.
Többek között a jelenleg előzetes letartóztatásban lévő pécsi egyetemi vezetés is több százmilliós tanácsadói szerződést kötött a 2006–2010-es ciklusban. Az elmúlt években nagyon jól járt az Insomnia Kft. is, amely 2009-ben 1,8 milliárdos kormányzati megrendelést kapott, majd a választásokat követően a Simor András vezette MNB-vel kerültek közeli viszonyba.
A szerződést ezután megkötötték, sőt további szerződéseket is kötöttek a Pont EZ Kft.-vel, amely a Hócipő kétheti szatirikus lappal állt kapcsolatban. Az ismertetett szerződések szerint a BKV Zrt. 2006. január 1. és 2010. március 8. között 155,4 millió forintot utalt át a Well Reklám Kft.-nek több szerződés ellenértékeként.
A Well Kft. ebben az időszakban L. Ottó ötödrendű vádlottnak 11,2 millió forintot utalt. A Well Kft. L. Ottó 2007. április 18-án határozatlan időtartamra létesített munkaviszonyát 2008. november 24-én rendes felmondással megszüntette. A felolvasott szerződés szerint a Well Kft. már 2007 februárjában megbízásos jogviszony keretében foglalkoztatta L. Ottót, három hónapos próbaidőben állapodtak meg. L. Ottót üzletfejlesztési menedzserként alkalmazta a Well Kft., havi bruttó alapbére 1 millió 45 ezer forint volt.
A vádlottak egybehangzó reagálása szerint a szerződések elérték a meghatározott célt, még akkor is, ha némelyik „negatív reklámot” jelentett a közlekedési vállalatnak. Az ügyész hangsúlyozta: nem talált egyetlen olyan újságcikket sem, amely az adott időszakban folytatott reklámkampányt kedvezően értékelte volna.
Az az észrevétel, hogy a negatív kampány is kampány, ellentétes azzal a vádlottak által eddig képviselt állásponttal, amely szerint a BKV Zrt. pozitív imázsának kialakításáért kötöttek kommunikációs szerződéseket külső cégekkel – mondta az ügyész.
R. Miklós nyolcadrendű vádlott kérte, hogy vele szemben az ügyészség módosítsa a vádat, mert a BKV Zrt. és az egyik külsős cég 2008 decemberében kötött szerződését a vádirat szerint ő terjesztette elő, holott csak 2008. szeptember végéig állt alkalmazásban a közlekedési vállalatnál.
A per december 11-én a tizenkettedrendű vádlott kihallgatásával folytatódik. A vádirat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes által létrehozott és vezetett bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak.
A Magyar Nemzet cikkei a témában: | "Hagyó és köre ezt igényli": több millió forint pár órás munkáért | Hagyó Miklóséknak az sem számított, hogy a jól megfizetett tanulmány rossz hatással van a BKV-ra. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/12/hagyo-es-kore-ezt-igenyli-tobb-millio-forint-par-oras-munkaert | 2012-12-06 20:51:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A "hogyan ne" kategória abszolút győztesei a felvételen.
Üzemi balesetek helyett: ezekre is figyelniük kell a cégeknek
35 halálos munkahelyi baleset történt az első félévben
Munkavédelmi oktatófilm részlete is lehetne az a videó, amely az orosz fővárosban készült.
A képsorokon azokat a pillanatokat láthatjuk, amint egy köztisztasági munkás január 31-én a moszkvai Baumanszkaja utcában havat lapátol – háromszintes épület tetején, egy csúszós, cserepes magastetőn.
Először is megmutatjuk a videót; inkább csak erős idegzetűeknek javasolt a megtekintése:
Nemcsak munkavédelmi szempontból tragikus a látvány: aki valaha csak 5 percet eltöltött elsősegély – vagy akár a jogosítvány megszerzéséhez szükséges egészségügyi vizsgára felkészítő – tanfolyamon, pontosan tudja, hogy a magasból leesett sérültet laikusnak tilos mozgatni is, nemhogy felállítani, sétáltatni, és főleg hátba veregetni (!), a felvételen látható, hogy sikerült minden vonatkozó előírást megszegni.
A férfi kórházba került, állapotáról nem adtak ki hivatalos információt.
via vesti.ru | Videó: magas ház tetején csúszkálva lapátol havat az orosz munkás - nyilván lezuhan | A "hogyan ne" kategória abszolút győztesei a felvételen. | [
"hólapátolás",
"lezuhant",
"munkavédelem",
"elsősegélynyújtás"
] | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2019/02/06/video-magas-haz-tetejen-csuszkalva-lapatol-havat-az-orosz-munkas-nyilvan-lezuhan | 2019-02-06 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Nacho Sánchez Amor spanyol szociáldemokrata politikus szerint Orbán Viktornak nem volt EU-s felhatalmazása, hogy Hszi Csin-pinghez vagy Vlagyimir Putyinhoz menjen, nem is a magyar EU-uniós elnökség alatt kellett volna mennie. | Orbán Viktornak nem volt felhatalmazása | Nacho Sánchez Amor spanyol szociáldemokrata politikus szerint Orbán Viktornak nem volt EU-s felhatalmazása, hogy Hszi Csin-pinghez vagy Vlagyimir Putyinhoz menjen, nem is a magyar EU-uniós elnökség alatt kellett volna mennie. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3253243_orban-viktornak-nem-volt-felhatalmazasa | null | true | null | null | Népszava |
A Szamos a Tisza bal oldali mellékfolyója, ennek egyik holtágán hozta létre a „Jót s Jól” egyesület és öt település (Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Ököritófülpös, Tunyogmatolcs) a Szamosi élményteret tavaly ősszel. Mivel mostanában a tanösvényes beruházások nem nagyon akarnak balhé nélkül sikerülni, lásd Hatvant és Rakamazt, megnéztük, itt mi a helyzet.
A terület Magyarország legkeletibb csücskén található, a legkönnyebben Budapestről az M3-ason lehet odajutni, de a GPS-szel vigyázzunk, mert amikor az egyik szélső falu érintésével akartunk a központi településre menni, akkor egy kis idő múlva az alábbi látvány tárult elénk. Aztán egy nagy kerülővel, térkép alapján, a navigációra nem hallgatva aszfaltúton jutottunk célba.
A tervek jól néztek ki
A pályázatban részt vevő öt település mindegyike a folyópart mellett fekszik, így adta magát, hogy egy alapvetően vízi élményteret hozzanak létre. Tunyogmatolcsban lehet vízre szállni, innen indulnak a különböző hosszúságú és időtartalmú vízitúrák. A szintén a településen található „Petőfi Kurta Kocsmája” pedig egyfajta túraközpontként funkcionál.
A sorban a következő település Győrtelek, ahol egy keszegsütőt építettek, majd jön Géberjén az úszómalmával. Ide telepítettek még egy korcsolyapályát, és itt van a Sulyom tanösvény is az Ogre-tanyával, mindkét létesítmény – elméletileg és az élménytér weboldala szerint is – télen-nyáron látogatható.
A projektben részt vevő negyedik település Fülpösdaróc, ahol a Szamosi Élménytorony kapott helyet, ami tulajdonképpen egy kvázi kilátó, a vízitúrák utolsó állomása pedig Ököritófülpös, ahol az úszóláp szigeteket nézhetik meg a látogatók.
Ez utóbbiakat nem láttuk, ugyanis november végén minden vízzel kapcsolatos tevékenység szünetel. Így jobb híján a korcsolyapályára, a tanösvényekre és a keszegsütödére koncentráltunk.
Se ogre, se korcsolya
Október végétől március 15-ig – érthető módon – nincsenek túrák, nincsenek túravezetők, amit lehet látogatni, azt is legfeljebb saját szervezésben. Viszont hiába néztük volna meg az elvileg bármikor megtekinthető Ogre-tanyát, nem tudtuk, mert zárva volt, a helyszínen pedig nem volt se látogató, se alkalmazott, a Shrek-figurák pedig nem voltak sehol. Bauer Anett, az élménytér szóvivője szerint ez azért van így, mert a felügyelet nélkül kint hagyott figurákat többször is megrongálták. Hasonló okból van bezárva az úszómalom is.
A korcsolyapályával sem volt több szerencsénk, az ugyanis nemcsak hogy nem volt nyitva – a fent látható „magánterület” tábla állta utunkat az elvileg látogatható részen –, de nem is nagyon létezett. Bár felépült, egy telet sem bírt ki, még tavaly felfagyott és szét kellett szedni. Elvileg az építést magára vállaló vállalkozónak kell megoldani a problémát, de a munkálatok legjobb esetben is tavasszal fognak kezdődni. A közbeszerzés szerint egyébként a projekt része volt a korcsolyapálya is, ám a szóvivő Bauer szerint az EU csak a korcsolyákat állta, maga a pálya a géberjéni önkormányzat projektje.
A víz szemetes és nincs benne keszeg
A győrteleki keszegsütöde elméletileg teljesen felszerelt, csak éppen még keszeget nem sikerült sütni.
Ennek oka, hogy a folyóban nem nagyon vannak halak: sem keszeg, sem más. Elég érdekes koncepció egy autentikus halsütödét építeni egy olyan helyen, ahol legjobb esetben is csak importálni tudják a halat.
Maga a sütöde sem a legideálisabb helyen van a megkérdezettek szerint, mert bár a Holt-Szamos partján fekszik, a település leglepukkantabb, legszemetesebb része mellett van. Ráadásul csak úgy be sem lehet menni és enni egy jót (már ha lenne mit), ahhoz ugyanis előbb túrajegyet kell venni Tunyogmatolcsban.
A halhiány egyébként a víz haszonfenntartójának a felelőssége,
Ahogy az is kérdés, hogy mi lesz a vízzel, ami szennyezett és tele van szeméttel. Ez azért sokat ront egy vízitúrás élményen, és fura, hogy ezzel nem kezdtek valamit még azelőtt, hogy 300 milliót költöttek volna rá.
Szép és jó, de sok a hiba
Halmi József szerint ennek ellenére a települések többet kaptak a projekttel, mint amennyit eredetileg reméltek. Tény egyébként, hogy az épületek megépültek, korrekten néznek ki, és fel is vannak szerelve. Csak a körítés veszi el az ember kedvét mindentől, illetve teszi értelmetlenné kis túlzással az egész beruházást.
És nem csak a szemetes víz, a soha nem működő sütöde és társaik. Hanem hogy a Sulyom tanösvényhez és Ogre-tanyához, illetve az amúgy kreatív és jó ötletnek tűnő dzsungelgyümölcsöshöz is a fenti képen látható földút vezet, ami egy kisebb eső után is nagyon kellemetlen tud lenni. Ráadásul hiába néz ki jól maga a tanösvény (megvannak a kiépített utak, van kis faház, táblák stb.), mikor mellette ott rohad a kukorica, illetve az egész környezet.
Hogy eddig hányan látták a 300 milliós beruházást, arról a szóvivő azt mondta, „voltak kisebb-nagyobb csoportok”, de nem árult el konkrét számot. Már csak azért sem, mert hivatalosan csak most szeptemberben zárult le a projekt véglegesen és teljesen. A győrteleki polgármester viszont mondott egy sokat eláruló számot: | Megint találtunk egy százmilliókból épült, elfuserált tanösvényt | Megint találtunk egy százmilliókból épült, elfuserált tanösvényt - Mocsaras út, magánterület tábla, szemetes víz, egyetlen percig sem működő keszegsütő, szétfagyott korcsolyapálya fogadott minket a Szamosi élménytérnél. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2016/12/01/nincs_hal_szemetes_viz_300_millio_eu_tamogatas_szamos_elmenyter/ | 2016-12-02 13:58:01 | true | null | null | Index |
A közalkalmazottak novemberi bérével kapcsolatos december eleji balhé után még mindig nincs minden rendben a közalkalmazotti bérekkel. Rengeteg olyan könyvtáros, tűzoltó, szociális munkás, bölcsődéi dolgozó van szerte az országban, akik a decemberi bérüknek csak töredékét kapták meg karácsony után vagy az új évben.
Ha emlékeznek, december elején több százezer közalkalmazott, tanárok, ápolók, szociális munkások, rendőrök, tűzoltók és még sokan mások azt látták, hogy nem jött meg a fizetésük, vagy a bérüknek és juttatásaiknak csak egy részét utalta ki nekik a munkahelyük.
A probléma hátterében mindenki a Magyar Államkincstár novemberben bevezetett új bérszámfejtő rendszerét, a KIRA-t sejtette, bár a MÁK állította, hogy ők minden intézménynek elküldték a pénzt, hogy aztán azok mit utaltak a dolgozóknak és mit nem, az már nem az ő bajuk. Végül ígérgetésekkel és hóközi fizetésekkel a legtöbb dolgozót kárpótolták, ha nem is teljesen, és a botrány elült. Most viszont úgy tűnik, hogy a rendszer még mindig nem tökéletes. Több forrásból is úgy tudjuk, hogy az országban több helyen, Fejér megyétől Budapesten át Gyuláig
sok olyan közalkalmazott van, aki 30-50, vagy akár 100 ezer forinttal kevesebb pénzt kaptak, mint kellett volna.
A probléma a hierarchia minden szintjén jelentkezik, van olyan közintézmény, ahol a takarító a bére egyharmadát kapta meg, a vezetőnek pedig nulla forintot utaltak decemberre. Szakszervezeti vezetők szerint most jóval kisebb a probléma, mint december elején, amikor folyamatosan csörögtek a telefonjaik, de a dolog még mindig nem oldódott meg teljesen.
Egyik vidéki közintézményből például azt jelezték, hogy 84 dolgozóból 6 nem kapta meg a teljes fizetését. A hat alkalmazottban az a közös, hogy mind voltak táppénzen decemberben, vagy tartós betegség miatt járt volna nekik valamilyen kedvezmény, de volt kismama is, aki nem kapta meg a járandóságát. Ezen a helyen a dolgozók a pénzük harmadát-ötödét kapták csak meg.
A tűzoltóknál is azok a dolgozók nem kapták meg rendesen a bérüket, akik betegszabadságon voltak, az óraadó tanároknál pedig az utazási támogatások késtek pár embernél, a fizetés egy része mellett.
Hol lehet a hiba?
Nem könnyű kideríteni, hogy ki a hibás azért, hogy nem kapják meg a teljes bérüket a közalkalmazottak. A folyamatnak három szereplője van
az alkalmazott, aki kéri-kapja a bért a foglalkoztató, annak leginkább valamilyen megyei szintű igazgatósága, aki elküldi a dolgozók adatait, hogy kinek mennyi bér jár, mennyit túlórázott, mennyit volt beteg, stb. és a MÁK, ami az adatok alapján bérszámfejt, aztán a pénzt elküldi a foglalkoztatóknak, akik meg elutalják a dolgozóknak.
Ebből a hármasból leginkább a 2-es és a 3-as szereplő tud elrontani valami, ami miatt valaki mondjuk csak 70 ezer forintot kap 170 ezer nettó helyett. És persze mindenki a másikra mutogat. Ahogy arról már a december elején kialakult helyzetben szó volt, a MÁK novemberben új bérszámfejtő rendszerre tért át és a jól bevált KIR3 rendszer az új KIRA-ra cserélte.
Az átállást már majdnem egy éve tervezték, eredetileg 2015 januártól számolták volna ebben a rendszerben, hogy kinek mekkora fizetés jár, de csúsztak az informatikai beszerzések, ezzel csúszott a tesztelés és a bevezetés is. A tesztelés állítólag nem ment igazán fényesen, az új rendszernek nem elég nagy a rendszerkapacitása és különösen az eltérő munkarendben dolgozók pótlékait elég rosszul tudja kiszámolni.
A MÁK már decemberben is azzal védekezett, hogy ők minden intézménynek elküldték a pénzt, azt legfeljebb a munkahelyek nem küldték tovább. Esetleg még azzal lehetett baj, ha az intézmények nem küldik el időben a megfelelő adatokat a MÁK-nak, ami azok alapján bérszámfejt. Akik persze állítják, hogy mindent elküldtek időben, rajtuk nem múlott, hogy a KIRA kiszámolja mindenkinek rendesen a pénzét. Lázár János ehhez képest egy kormányinfón azt mondta, hogy elszámolási hiba történt, ezért késnek a bérek. Ilyen hibát viszont az elszámolást végző MÁK tud véteni.
Ezek szerint két lehetőség van:
vagy a közintézmények lettek szerte az országban hirtelen nagyon rosszak abban, hogy elküldjék időben hogy ki mikor volt táppénzen, vagy a MÁK rendszere nincs rendben még mindig teljesen.
Mivel mindenki tagadja, hogy ő lenne a hibás, ezért egyik verzió sincs kizárva. Viszont nem elszigetelt esetekről van szó, a hivatásos tűzoltók szakszervezete szerint minden megyéből keresték őket kollégák, hogy nem jött meg a teljes fizetésük, ezért ez azt jelentené, hogy az ország minden megyei katasztrófavédelmi igazgatósága, együtt a könyvtárak megyei vezetésével és még egy csomó másik intézménnyel együtt elrontotta az adatküldést.
A tűzoltó szakszervezetnél attól tartanak, hogy még a januári bérekkel sem lesz minden rendben, így csak abban reménykednek, hogy hóközi kifizetésekkel kiegészítik a csonka béreket, ahogy ez decemberben is történt. Volt olyan közintézmény is, ahol viszont már jelezték a dolgozóknak, hogy a hóközi kifizetés rendszerhiba miatt nem fog összejönni, úgyhogy akinek a fizetése ötödét utalták csak át, annak várnia kell február elejéig.
Megkerestük a Magyar Államkincstárat, hogy tudnak-e olyan közalkalmazottakról, akiknek még mindig csúszik a fizetése. Azt a választ kaptuk, hogy nen tudnak ilyenről. | Még mindig nincs minden rendben a közalkalmazottak bérével | Még mindig nincs minden rendben a közalkalmazottak bérével - Decemberre sem kapta meg minden közalkalmazott a teljes bérét, van akinek csak a pénze harmadát vagy ötödét utalták, de van, aki semmit nem kapott. | [
"mák",
"magyar államkincstár",
"bér",
"gazdaság"
] | 0 | http://index.hu/gazdasag/allas/2016/01/09/kozalkalmazott_ber_mak_kira | 2016-01-09 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
2015.11.26.
BRÜSSZELI ATOMCSAPÁSOK
Figyelõ Online - Jandó Zoltán
06:39
mailnyomtatás
A projekt miatt öt napon belül két uniós vizsgálat indult, de lehet még egy harmadik is.
Az állami támogatást még ki lehet magyarázni, de azon, hogy nem írt ki tendert a folyamat elején
a kormányzat, könnyedén megcsúszhat a beruházás.
Öt nagy mérföldkõ van Brüsszel tekintetében, és ebbõl hármon már túl vagyunk - így foglalta össze röviden Aszódi Attila paksi bõvítésért felelõs kormánybiztos egy múlt hét keddi sajtóbeszélgetésen, hogyan áll a magyar atomerõmû-beruházás uniós jóváhagyása. Egy hét sem kellett a kedvezõ képet festõ összegzés után ahhoz, hogy kiderüljön: mégsem lesz olyan egyszerû dûlõre jutni az EU-val. Az Európai Bizottság (EB) öt napon belül két sallert is kiosztott Paksnak, azaz a maradék két brüsszeli bukkanón - legalábbis elsõ körben - elbukott a projekt. Sõt, idõközben az is kiderült, hogy az öt uniós ügy valójában már hat, a bizottság ugyanis befogadta Jávor Benedek bõvítéssel kapcsolatos adatok titkosítását kifogásoló panaszát is, ennek nyomán idõvel újabb eljárás is indulhat (lásd A titkolódzásból is gond lehet címû írást).
Az elsõ csapás a múlt csütörtökön érkezett, ekkor derült ki ugyanis hivatalosan, hogy az EB kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, mert azt gyanítja, az atomerõmû-beruházás nem felel meg az EU-s közbeszerzési elõírásoknak. Némileg leegyszerûsítve a bizottság szerint valószínûleg nincs teljesen rendben, hogy a kormány mindenféle tender nélkül adta oda a durván 4000 milliárd forintos projektet az oroszoknak.
Fekete-fehér
Az uniós szabályok értelmében a magyar félnek két hónapja van reagálni a bizottság felvetéseire. Elvileg a kormányzat adhat olyan választ, amelynek hatására lezárják az eljárást, ám ebben a helyzetben ez elég nehezen elképzelhetõ. Egyrészt a múlt csütörtökön megindított hivatalos folyamat elõtt a felek már hosszan egyeztettek a kérdésrõl annak érdekében, hogy ezt a szakaszt el lehessen kerülni. A Figyelõ úgy tudja, ez az elõzetes puhatolódzás szinte azonnal az oroszokkal kötött államközi szerzõdés aláírását követõen, még valamikor 2014 februárjában megkezdõdött, azaz bõ két év lett volna rendezni a vitás pontokat. Erre azonban nem került sor.
Ami viszont ennél is fontosabb, hogy most nem nagyon lehet olyan köztes megoldást találni, mint mondjuk az üzemanyag-ellátási ügyben, amit tavasszal szintén elkaszált az EU. Akkor a problémát az okozta, hogy az oroszokkal kötött megállapodás értelmében a két új reaktorba 20 évig csak a Roszatom szállíthatott volna fûtõelemeket, ezt pedig a szerzõdést uniós szabályok szerint szintén ellenjegyzõ Euratom Ellátó Ügynökség sokallta. A feleknek áprilisban végül sikerült egyezségre jutni: a magyar fél az oroszok kizárólagosságát felére, azaz 10 évre csökkentette. A tender esetében azonban a kérdés eléggé fekete-fehér: vagy kellett volna közbeszerzési eljárás, vagy nem. Bár lapunk értesülései szerint a kormányzatnál abban bíznak, hogy sikerül valami kompromisszumot kialkudni, a Figyelõ által megkérdezett szakértõk nem igazán tudják elképzelni, mi lehet ez.
Idõ az nincs
A magyar válasz bizottsági elutasítása azért lenne különösen nagy probléma, mert a paksi beruházás eddig is teljesen ki volt centizve. A magyar kormány valamiért olyan szerzõdést kötött az oroszokkal, hogy a Moszkva által a fejlesztéshez nyújtott hitelt 2026. március 15-én akkor is el kell kezdeni törleszteni, ha addig nem állnak üzembe az új reaktorok. Az ebbõl eredõ veszteségek elkerülése érdekében a kabinet a kezdetektõl arra törekedett, hogy 2026-ra mind a két új blokk termeljen, ez azonban mindig is elég necces vállalásnak tûnt (Atomtempó - Figyelõ, 2014/24. szám). Az pedig teljesen egyértelmûnek látszott, hogy az esetleges jogi hercehurcák miatt egyetlen nap kiesés sem fér bele.
Ez az eljárás azonban rosszabb esetben nem napokra és nem is hetekre vetheti vissza a projektet, hanem ennél sokkal hosszabb idõre. Még ha a magyar fél a két hónapos határidõ elõtt reagál is az uniós felvetésekre, a válasz kiértékelésén akkor is hónapokig ülhet a bizottság, s ezt követheti egy szintén hosszú hetekig húzódó újabb kör. Amennyiben ennek során sem tudnak megállapodni a felek, és az ügy végül az Európai Bíróság elõtt landol, akkor - ismerve az EU-s malmok õrlési sebességét - akár években mérhetõ adok-kapok sem elképzelhetetlen.
Bár arról eltérnek a vélemények, hogy a procedúra megindításával Brüsszel milyen tevékenységeket blokkolt Pakson, abban azonban mindenki egyetért, hogy amíg a vita nem rendezõdik, addig csak az unió által szabott keretek között folytatódhat a projekt. A kormányzat a bizottsági bejelentést követõen ugyan igyekezett hûteni a kedélyeket, hogy az eljárás megindítása ellenére minden megy tovább a régiben, ám ez hosszabb távon egészen biztosan nem így lesz. A jelenlegi munkák nagy részét kitevõ engedélyeztetést és elõkészítést ugyan valóban nem gátolja a kialakult helyzet, nemsokára azonban az oroszoknak is el kellene kezdeni érdemben dolgozni az erõmûvön. Márpedig velük újabb szerzõdéseket egész biztosan nem köthet a magyar fél, és jó eséllyel teljesítésigazolásokat sem állíthat ki a beruházást felügyelõ projekttársaság, azaz - egyes értelmezések szerint - a vita rendezéséig a szállítások teljesen állni fognak. Ez viszont akár már néhány hónap múlva is problémát okozhat.
Alma-körte
Összességében tehát nagyjából úgy néz ki a dolog, amennyiben sikerül rövidre zárni az ügyet, és a kormányzat a következõ két hónapban meggyõzi a bizottságot az igazáról - ahogy azt a kabinet az elmúlt napokban állította -, valóban nincs nagy baj. Ha viszont Brüsszel ragaszkodik a tender kiírásához, és a vita elhúzódik, akkor igencsak megcsúszhat a paksi bõvítés. Ennek következménye pedig hosszabb távon az lesz, hogy jó ideig csak fizetünk az új blokkokért, miközben azok áramot nem termelnek.
A magyar kormány természetesen látja, hogy elemi érdeke a vita gyors rendezése, így nem meglepõ módon már meg is kezdõdött az ennek megfelelõ kommunikáció. A kabinet az érvelését feltehetõleg arra húzza majd fel, amirõl Aszódi Attila kormánybiztos alig két nappal a kötelezettségszegési eljárás megindítását követõen már egy hosszú blogbejegyzést írt, jelesül, hogy korábban több hasonló projekt esetében sem kötelezte az építkezõt tender kiírására az unió. A gond csak az, hogy a paksi konstrukció lényegében teljesen egyedi, így nehezen összehasonlítható más erõmû-beruházásokkal. Elég csak azt megemlíteni, hogy a szakember által összegyûjtött 11 esetbõl hétnél ugyan valóban nem volt pályázat, ám ezek közül több projektnél sem a megrendelõ, sem a késõbbi üzemeltetõ nem állami cég, így esetükben a közbeszerzés nem is értelmezhetõ fogalom.
Mindenesetre a kabinet próbálta némileg bagatellizálni a tenderre vonatkozó döntést. Orbán Viktor a szokásos pénteki rádióinterjújában úgy fogalmazott: ahol hús van, ott légy is van. Arra utalt, hogy a pályázat ügye alapvetõen kereskedelmi kérdés, egyszerûen arról van szó: a nyugati cégek is szeretnének egy szeletet a gigaberuházásból. Hasonló véleményt fogalmazott meg egy nappal korábban Lázár János is, sõt a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter azt is hozzátette: a tendernél ezerszer fajsúlyosabb kérdés például, hogy lát-e állami támogatást a pénzügyi konstrukcióban Brüsszel. A tárcavezetõ állásfoglalását többen annak a korábban felröppent pletykának a megerõsítéseként értékelték, hogy ebben az ügyben megengedõbb lesz a bizottság, és a kezdetektõl legneccesebbnek tartott kérdésben nem görget akadályokat a paksi bõvítés elé.
Nincs forgatókönyv
Nos, nem így lett, az EB ugyanis hétfõn sajtóközleményben jelezte: mélyreható vizsgálatot indít az ügyben. Margrethe Vestager versenypolitikáért felelõs európai biztos indoklása szerint a grémium arra kíváncsi, hogy a beruházás piaci körülmények között is képes lenne-e ugyanezekkel a feltételekkel megvalósulni, vagy a projekt csak az állami szubvenciónak köszönhetõen áll meg.
A lapunk által megkérdezett szakértõk szerint a vizsgálatnak háromféle kimenetele lehet (lásd A pénzügyi konstrukció uniós vizsgálata címû ábrát). A beruházás szempontjából a legjobb, ha arra jut a bizottság, hogy a konstrukció nem állami támogatás, ez esetben ugyanis minden mehet a régiben. Egy ilyen optimista forgatókönyvnek azonban - hasonló okokból, mint a pályázathoz köthetõ vizsgálatnál is - elég kicsi a valószínûsége. A magyar fél ugyanis hónapok óta errõl gyõzködi Brüsszelt, ott azonban szemmel láthatóan nem vevõk a kormányzat érveire. Éppen ezért sokan úgy vélik: az EB végül arra jut, hogy Paks II. piaci viszonyok között nem valósulna meg.
Ez önmagában még nem feltétlenül jelenti a projekt végét, hiszen bizonyos keretek között egy állami dotációra is rábólinthat a bizottság. Ez történt tavaly a brit Hinkley Point-i atomerõmû-beruházás esetében is. Igen ám, de a magyar fél az eddigi érvelését egyértelmûen arra építette fel, hogy a paksi egy piaci konstrukció, ez után pedig elég nehéz lenne egy 180 fokos fordulattal hirtelen azt bizonygatni, van ugyan támogatás, de nem tiltott. A Figyelõnek korábban a kormányban is elismerték, hogy egy ilyen fordulatra nincs kész forgatókönyvük.
A kabinet szempontjából az egyetlen pozitívum a dologban, hogy ez a vizsgálat önmagában még nem gátolja a további munkát, azaz elvileg addig is folytatódhat a projekt, amíg Brüsszelben elemzik a pénzügyi konstrukciót. Persze ez csak a beruházásnak arra a részére vonatkozik, amit a másik eljárás nem gátol. Szakértõk egyébként azzal számolnak, hogy az állami támogatás ügye még 2016-ban eldõlhet, hiszen a britek esetében is durván egy évig húzódott az eljárás.
A két ügy egyébként egyáltalán nem független egymástól: a mélyreható vizsgálatnak a tenderre is komoly hatása lehet. Egyes értelmezések szerint ugyanis a bizottság nem hagyhat jóvá olyan dotációs tervet, amely mellõzte a közbeszerzési eljárást. Azaz, ha az EB úgy ítéli meg, hogy Paks II. piaci alapon nem valósulna meg, viszont sikerül egy kompromisszumos megoldást találni a finanszírozási kérdésben, így jóváhagyja a támogatást, a tender kiírását jó eséllyel akkor is kötelezõvé teszik.
Nem kell félnetek jó lesz
A várható következmények mellett van egy másik nagyon érdekes vonatkozása is az unió által indított eljárásoknak, méghozzá az, hogy a brüsszeli állásfoglalás fényében a paksi bõvítés alapszerzõdése egyszerûen nem is léphetett volna életbe. A magát a beruházás tényét, illetve az ahhoz nyújtott hitel összegét és folyósításának módját rögzítõ államközi egyezség ugyanis - a kontraktus legtöbb értelmezése szerint - csak akkor válik hatályossá, ha a magyar fél megbizonyosodik arról, hogy a dokumentum valamennyi hazai és EU-s jogszabálynak megfelel. A kötelezettségszegési eljárásból azonban egyértelmûen úgy tûnik, erre nem került sor. A 2014 januárjában aláírt szerzõdés - ezt több dokumentum is bizonyítja - ennek ellenére hatályba lépett. Ahogy minden bizonnyal az a három megvalósítási megállapodás is, amelyet már az államközi szerzõdés alapján kötött a kabinet az oroszokkal tavaly decemberben.
A kormány arra hivatkozik, hogy még az utóbbi aláírása elõtt kikérték Brüsszel véleményét, és a bizottság nem emelt kifogást. Ráadásul 2014 februárjában az akkori EB-elnök, José Manuel Barroso egy levélben is megerõsítette, hogy Magyarország köthet ilyen megállapodást. Az azóta nyilvánosságra került dokumentumban azonban Barroso mindössze annyit közölt, hogy a szerzõdés az Euratom-egyezmény egy konkrét cikkelyét nem sérti, más uniós jogszabályokkal azonban ettõl még szembemehet. Ha pedig ez valóban így volt, akkor a bizottság elnökének írásos válaszát sokféleképpen lehet értelmezni, de úgy semmiképpen sem, hogy a magyar fél eleget tett a hatálybalépéshez szükséges eljárásoknak.
Ezzel pedig valószínûleg a kabinet is tisztában van. Annak ellenére ugyanis, hogy az államközi megállapodás alapján számos jogi lépésre már sor került, a szerzõdésben rögzített hitel lehívását egyelõre nem kezdte meg Magyarország. Állítólag pont azért, mert a kormány nem akarta befolyásolni ezzel a projekt uniós megítélését. Mindez viszont azt jelenti, hogy egyelõre azokat a tevékenységeket is költségvetési forrásból finanszírozzuk, amelyekhez elvileg igénybe vehetnénk a 10 milliárd eurós hitelkeretet. Ráadásul valószínûleg ebben jövõre sem lesz változás (már persze azon tevékenységek esetében, amelyek az EU-s eljárások megindítását követõen is mehetnek tovább). Erre utal legalábbis, hogy a kormányzat a teljes 2016-os paksi büdzsét betervezte a költségvetésbe, amire valószínûleg nem lett volna szükség, ha a források legalább egy részét az orosz kölcsön adja.
A hitel blokkolása egyébként pont ezért okozhat némi fejfájást kormányzati körökben. A megálmodott konstrukció egyik nagy elõnye ugyanis épp az lett volna, hogy a beruházás költségeinek egy jelentékeny része nem jelenik meg a büdzsében, és így nem dobja meg az államháztartási deficitet. Ha viszont egyelõre nincs hitelkeret, akkor minden Pakson elköltött forint a hiányt is növeli. Ez az idén még nem okozott nagy gondot, a projekttársaságba - az MVM Paks II. Zrt.-be - ugyanis mindössze bõ 28 milliárd adóforintot kellett önteni tõkeemelés címén. Jövõre azonban már 113 milliárdba kerül a bõvítés, ami a teljes hiánycél durván hetede.
Kockázatok és mellékhatások
Mindezek ellenére nagyon úgy fest: a szerzõdõ felek az uniós vizsgálat megindítását követõen is arra törekszenek majd, hogy minél több munkát el lehessen végezni Pakson. Egyrészt a kabinet és a Roszatom értelmezése alapján az uniós tiltás nem olyan szigorú, mint ahogyan azt a sajtó az elsõ napokban interpretálta, így nyugodtan folytatódhat a projekt. Másrészt hosszabb távon az sem feltétlenül jelent gondot, ha a beruházás egyes elemeit most a büdzsé terhére kell megvalósítani. A kormányzati felfogás szerint ugyanis a hitelkeret nem egy évre, hanem a teljes projekt idejére szól, így az, amit jelenleg költségvetési pénzbõl finanszírozunk, késõbb lehívható lesz a kölcsönbõl. Ennek pedig jó esetben 2017-ben már ellentétes, azaz kedvezõ hatása lehet a hiány alakulására.
A töretlen lelkesedés ugyanakkor véletlenül sem kockázatmentes, mivel az EU-s eljárások eredményeként legrosszabb esetben az is elõfordulhat, hogy a teljes paksi szerzõdést érvényteleníteni kell. Ez pedig azt jelentené, hogy az elköltött milliárdok jelentõs részét véglegesen elbukjuk. Persze nem kizárt, hogy az atomerõmû egy közbeszerzés kiírását követõen is megépül. Sõt, még az sem, hogy az oroszoktól vesszük, hiszen a szakértõk többségének a kezdetektõl az az álláspontja: ha megtendereztetik a projektet, akkor is a Roszatom nyert volna. (Ezért is érthetetlen, miért nem került sor az eljárásra.) A konstrukció azonban szinte biztosan más lesz. Ha pedig mégsem az oroszok szállítják Paks II.-t, akkor részben a környezetvédelmi hatástanulmányt is újra kell írni. A 2000 oldalas dokumentum jelentõs részét ugyanis azt feltételezve készítették el, hogy Pakson a Roszatom technológiája mûködik majd.
A titkolódzásból is gond lehet
Ha nem lenne elég az a két ügy, amelyben az elmúlt napokban elmeszelte Paks II-t az Európai Bizottság, november közepe óta egy harmadik kérdés is a grémium asztalán van. Bár elsõ körben az EB még elutasította Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselõjének a paksi szerzõdések általános titkosítása miatt benyújtott panaszát, a részletes indoklást követõen már befogadta azt. A politikus lapunkat arról tájékoztatta, hogy a bemutatottak alapján már a bizottság is úgy látja: jogsértõ lehet a magyar gyakorlat, ezért egy úgynevezett pilotprojekt keretében megvizsgálja a szabályozást. Tulajdonképpen ugyanez volt a menete a dolgoknak a tender esetében is, ahol a vizsgálat végül kötelezettségszegési eljárás megindításához vezetett. | Figyelő online |Cégvilág | Brüsszeli atomcsapások | Valószínűleg hatályba sem léphetett volna a paksi bővítés alapszerződése. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/426584-426584-brusszeli-atomcsapasok | 2015-11-26 10:56:00 | true | null | null | Figyelő |
Az új kormány nem tervezi a négynapos munkahét bevezetését a közszférában - közölte a munkaügyi tárca államtitkára a Népszabadsággal.
Simon Gábor ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy a szakszervezetek a szombati tüntetésükön egyebek mellett azt követelték: a rövidített munkahét bevezetése ne terjedjen ki a közintézményekre, mert akkor a közszolgák mostani fizetése további 20 százalékkal csökkenne.
A múlt héten a lap még arról számolt be, hogy a Bajnai-csomag első tervezetében, amelyet a szocialisták és a szabad demokraták vezérkara ismerhetett meg, szerepelt a közszféra négynapos hetének bevezetése.
Simon Gábor közölte azt is: péntekre összehívták az Országos Érdekegyeztető Tanács ülését, ahol Bajnai Gordon miniszterelnök ismerteti a válságkezelő csomagját.
A Népszabadság információi szerint a Pénzügyminisztériumban háttértanulmány készült a közintézmények költséghatékony működtetésének lehetőségeiről. Erről Simon Gábor azt mondta: a pénzügyi tárcának feladata az is, hogy minden variációt végigszámoljon, de a munkaszervezést érintő lényeges ügyekben csak a szociális partnerekkel folytatott konzultáció eredményeként születhet döntés. | Marad az ötnapos munkahét | Az új kormány nem tervezi a négynapos munkahét bevezetését a közszférában - közölte a munkaügyi tárca államtitkára a Népszabadsággal. | [
"állás"
] | 0 | http://24.hu/fn/penzugy/2009/04/21/marad_otnapos_munkahet | 2009-04-21 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A külügy exportfejlesztésre létrehozott cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) mintegy három hónapos késéssel ugyan, de a múlt héten végre közzétette a 2015-ös évről szóló pénzügyi beszámolóját. Ebben, ahogy már korábban írtunk róla, a cég hatmilliárdos vesztesége és sok minden más mellett szerepelt egy kiemelkedő és meglehetősen furcsa tétel: egy 3,2 milliárd forintos követelés egy Alma Cider Kft. nevű céggel szemben.
Ez a tartozás sok kérdést vet fel, elsősorban azt, hogy mégis hogyan és mire kapott egy néhány éves, alacsony árbevételű, hétfős kft. ennyi pénzt az államtól?
Az összeg már csak azért is feltűnő, mert tavaly összesen 9,1, 2014-ben pedig 1,9 milliárdból működött a kereskedőház, tehát ez az egy kintlevőség az előző két év működési költségének nagyjából harmadára rúg. Az pedig első ránézésre szakmailag elég nehezen indokolható, hogy egyetlen céghez, mégpedig almacider-készítésre folyt el a magyar export felvirágoztatására szánt pénzt jelentős része.
Ráadásul az érintett cég árbevétele az MNKH-s támogatás elnyerésének idején 500 millió forint volt. Tehát az Alma Cider bevétele sokszorosát kapta meg kvázi hitelként a kereskedőháztól.
A szálak messzire, de a hatalomhoz közelre vezetnek
Ami még érdekesebbé teszi a történetet, hogy az Alma Cider Kft.-t 2009-ben még hajdúszboszlói sofőrszolgálatként jegyezték be. Ez a cég, a Sofőr Service Kft. semmilyen üzleti eredményt nem produkált, viszont 2010-ben ennek ellenére tulajdonost váltott, Tóth Imre és Szentléleky Béla vették meg. Az agrárbizniszbe csak 2013-ban szállt be a cég, ekkor kezdett el értékelhető eredményeket szállítani, 2014-re 550 milliós árbevételig jutott el. Ekkor már Puskás Dénes László és Borbély Ferenc tulajdonában volt a cidercég.
Ebben az évben vette meg a Drogida Hungaro Kft.-t, egy másik agrárcéget is, amelynek akkori tulajdonosai Szeghalmi Márk Ádám és Ökrös Imre voltak. Ökrös Imre sok szálon kötődik a kormánykörökhöz.
Egyrészt Simicska Lajos jobbkezének, Nyerges Zsoltnak a barátjaként emlegetik.
Másrészt a Figyelő korábbi cikke szerint Ökrös élettársa Lévai Gizella. Ökrös és Lévai Gizella a céginformációs adatbázis szerint azonos lakcímre vannak bejelentve.
Lévai Gizella pedig a Figyelő értesülései szerint Lévai Anikónak, Orbán Viktor feleségének a testvére. Erre utal az is, hogy azonos édesanyjuk és édesapjuk neve és édesanyjuk bejelentett lakcíme.
Szeghalmi Márk Ádám pedig
Lévai Gizella gyermeke,
aki a közelmúltig az erzsébeti téri Terminál éttermet üzemeltette,
és a Heti Válasz és a Magyar Nemzeti szerint Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzleti köreihez sorolható.
Testvére, Szeghalmi Balázs pedig a kereskedőház egyik törökországi kirendeltségének vezetője.
De Ökrösnek és Szeghalminak sem ez az egyetlen bizniszük az Alma Cider Kft. tulajdonosi körével: cégtulajdonaikat és tisztségeiket végignézve jó pár helyen kapcsolódnak egymáshoz.
Szeghalmi Márk Ádám igazgatósági tag a Főnix Faktor Kft.-ben, amelynek igazgatótanácsi elnöke Szentléleky.
Szentléleky társtulaja a Túr-Fruct Kft.-nek, ahol üzelttársa Puskás Dénes László, akinek az Alma Cider Kft.-t eladta. De korábban a már megszűnt Riszályi Kavicsbánya Kft. is közös tulajdonuk volt.
Puskás Dénes László és Borbély Ferenc három cégben is üzlettársak Ökrös Imrével.
Ezek közül két konzervcégben, ami azért is érdekes, mert ahogy a 444 megírta, a 3,25 milliárdos tartozás fejében nagy mennyiségű konzervet helyezett letétbe.
Ráadásul ezek közül az egyiket nemrég megbírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság, mert szabálytalanságokat találtak egy 233 milliós állami támogatás felhasználásában.
Emellett pedig több más vállalkozásban is vannak átfedések az említett vállalkozók között, tehát egy elég jól körülhatárolható üzleti körről van szó.
Cikkünk kapcsán megkerestük Puskás Dénes Lászlót, aki nem kívánt nyilatkozni, és az MNKH-hoz irányított minket. Az MNKH sajtóosztályától egyelőre nem kaptunk választ kérdéseinkre. Megkerestük az ügy kapcsán Lévai Gizellát is, aki cikkünk megjelenéséig nem reagált.
A külügy almanagyhatalommá vált
Az MNKH 2014 októberében kezdett el az almabiznisszel foglalkozni, ekkor kezdett elképesztő mennyiségű almasűrítményt felvásárolni:
Vettek 1690 tonnát a Brix-Trade Kft.-től 422 millióért, illetve korábban további 375 millióért meg nem nevezett mennyiséget ugyanettől a cégtől.
6480 tonnát 1,7 milliárdért a Vajai Zöldség-Gyümölcs Kft.-től, amelyet egyébként két hónappal később felvásárolt egy holland cég.
És további 3250 tonnát az ESZAT Első Szatmári Almafeldolgozótól, 812 millióért.
Majd ezt követően kötöttek egy bizományi és egy vállakozási szerződést az Alma Ciderrel és egy szamosi szövetkezettel alma- és almabeszerzés finanszírozására, majd később az Alma Ciderrel értékesítésre is.
Tudomásunk szerint a szerződések alapja az volt, hogy az MNKH elvégzett egy nemzetközi piackutatást az almasűrítmény piacon, és arra jutott, hogy hatalmas kiaknázatlan lehetőségek vannak a prémiumkategóriás almasűrítmény-export terén. Ezért pedig felkérte az akkor mindössze egy éves agrártevékenységet a háta mögött tudó Alma Cider Kft. konzorciumát, mint "kiemelt tapasztalatokkal rendelkező" partnert, hogy intézze számára a beszerzést és tárolást.
A kereskedőház tavalyelőtti beszámolójában meg is jelenik a több mint 3 milliárd forint értékű almatermék. Arra nem kaptunk választ az érintettektől, hogy ennek végül mi lett a sorsra. Mindazonáltal az üzlet végkifejlettjének fényében feltételezhető, hogy az MNKH piackutatása nem volt pontos, és nem sikerült exportálni a terméket.
Az viszont külön érdekes, hogy ugyanebben az időszakban, 2014 októberében, egy nappal az almabeszerzések előtt kapott az MNKH egy pont 3,2 milliárdos kölcsönt a külügytől. Az év decemberében ezt egy újabb, 1,8 milliárdos külügyes hitel követte. Nem tudni, hogy van-e kapcsolat a kettő között, de az előbbi összeg eléggé hasonló az almasűrítmény-beszerzések értékéhez, illetve az Alma Cider Kft.-vel szembeni követelések értékéhez.
Nem jött be a biznisz
Az Alma Cider Kft. jelenleg egyébként NAV végrehajtás alatt van. A 2015-ös pénzügyi beszámolójából az derült ki, hogy 3,8 milliárdos tartozása és nagyjából ugyanekkora követelései vannak. Utóbbiról pontosan nem derül ki, hogy hogyan gyűlt össze. Mindenesetre vélhetően arról van szó, hogy vagy nem tudták eladni az almasűrítményt, vagy nem fizettek nekik a vevők.
Az MNKH korábban a 444-nek azt mondta, bíznak benne, hogy meg fogják szerezni a pénzt. Erre kapták letétbe a konzerveket, továbbá egy 600 milliós letétet is egy faktorcégen keresztül.
A kereskedőháztól még július elején rákérdeztünk az árubeszerzésre, mivel az elsőre exportfinanszírozásnak tűnt, ami amúgy az egyébként elég sok furcsa dolgot pénzelő Eximbank feladata lenne. Akkor azt a választ kaptuk, hogy "Az MNKH Zrt. exportfinanszírozásra irányuló támogatási szerződést soha nem kötött, támogatást nem nyújtott", viszont "2016. március 1. napját megelőzően saját számlás ügyleteket is bonyolított, mindvégig a kis- és középvállalkozások exportképességének előmozdítása érdekében".
Ami ebben az esetben látszólag nem igazán sikerült. | Orbán rokonaiig ér a kereskedőház 3 milliárdos almázása | Orbán rokonaiig ér a kereskedőház 3 milliárdos almázása - A miniszterelnök felesége, Lévai Anikó rokonsága is érintett a külügy rejtélyes 3 milliárdos almacider-tartozási ügyében. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2016/09/02/orban_rokonaiig_er_a_kereskedhohaz_3_milliarods_almazasa_mnkh_cider/ | 2016-09-02 22:27:59 | true | null | null | Index |
Szarka Ágota
2004.06.11. 17:40
Jászapátin már áll a bál. Az ingyen sörfesztivál sátrainak árnyékában több százan gyűltek össze kora délutánra. A Dankó utcai romák félnek, hogy bajuk lehet az MSZP-s kampánylevél miatt, a rendőrségnek sokan letagadták, hogy kaptak ilyet. A szocialisták cáfolják, hogy bármi közük lenne az ügyhöz, és feljelentést tettek. A helyi önkormányzat fideszes képviselője állítja: az MSZP játékszernek tekinti a romákat, s a városban manipulációikra már korábban is több példa volt.
Szorongás és felháborodás a Dankó utcában
Délelőtt már kint járt a rendőrség a jászapáti Dankó Pista utcában, a választási vokspénz ügyében. Tévések, újságírók lepték el a környéket, Farkas Andor, a kisebbségi önkormányzat elnöke a mi megkeresésünkre már csak azt pihegte: most ment el a köztévé, rögtön összeroskadok... – Szégyen és gyalázat, hogy ilyesmi történhetett – mondja az ügy kapcsán.
A Dankó Pista utca elején lakik Cserna Jánosné, akinek csütörtökön öt levelet is hozott a postás: – Anyukáéban volt 400 forint, az enyémben 500 forint, Jancsikáméban volt 200 forint, az öregebb fiaméban 200 forint, a férjemében 200 forint. Azt sem tudtam, mi ez, nem is tudok olvasni. Senkinek sem szóltam a dologról, még a szomszédoknak se. Andor bácsi lejött éppen, és őt félrehívtam. Mondtam neki, hogy kaptam papírt, sok pénz volt benne, nem tudom, hogy mi lehet, de valószínűleg nyertem – meséli az asszony. De a papírt meg a borítékot már nem találta, Farkas Andor nem is vette komolyan ezt az egészet. Addig, amíg a telepen a szokásos sétája közben nem találkozott valaki mással is, aki a titokzatos pénzes levelekről beszélt. A szemközti szomszédban lakó asszony, Farkas Lajosné, oda is adta a pénzes levelet Farkas Andornak, aki elhűlve tanulmányozta az írást. – Ez már tényleg mindennek a teteje! Az egész cigányságot alázzák meg ezekkel a módszerekkel – véli a kisebbségi elnök.
Farkasné szintén nem tudta, minek köszönheti a szerencséjét: – Nem tudtam, mi ez – válaszolja kérdésemre, hozzátéve, hogy ettől függetlenül megörült a pénznek. – Sok pénz, mi? Küldhettek volna többet is – mondja nevetve a 200 forintra. Elmegy szavazni? – kérdezem a fiatalasszonyt. – El én! – vágja rá azonnal. – S hogy kire, majd én tudom azt, ne féljen – válaszolja némi kajánsággal. – Hát nem ezekre, az biztos – nevet.
A telepgondnok, Kállai Kálmán aki éppen az egyik házat meszeli, már korántsem fogja fel a dolgot ilyen vidáman: – Kaptam én is ilyen levelet, és nagyon felháborodtam rajta – magyarázza, látszik az arcán az indulat. – Azonnal szóltam a főnökömnek, hogy jöjjön ki, mert itt valami nagy disznóság folyik. Addigra sokan széttépték a levelet, amit kaptak. Hogy ki ez, aki ezt csinálja, hogyan és mint gondolják ezt, nem tudjuk. De ilyesmit csak az tud csinálni, akinek pénze van. De ha támogatni akarják az embert, azt nem így szokták. A szavazatért... Legalább bemutatkozna. Szomorú, hogy ennyibe veszik a cigányságot, megalázó ez az egész cigányságra nézve. Én elmegyek szavazni, a szívem szerint. De nem pénzért, nem néhányszáz forintért.
Oláh Mariann szintén 400 forintot tartalmazó levelet kapott. A borítékot és a levelet is átadta a rendőröknek. – Megijedtünk, amikor megjelent a rendőrség, azt se tudtuk, mit akarnak tőlünk. A családokon érezhető a szorongás, sokan le is tagadták a rendőröknek, hogy kaptak ilyen levelet, attól tartanak, bajuk lehet belőle, vagy éppen a pénzt követelik vissza majd rajtuk.
Ha a Dankó Pista utcában már nem is, de Jászapáti más, szintén „megszórt” részein sokan még mindig reménykednek, hogy a levélbeli ígéret szerint vasárnap megkapják majd az ötezer forintot is a szavazás után, az ingyenfesztiválon. Hogy kitől? Azt senki sem tudja.
Manipuláció: voltak előzmények
Hangulat a strandon, már állnak a sátrak, be vannak üzemelve a sörcsapok, szól a zene. Még csak kora délután van, de már jó néhány százan összejöttek a színpadok környékén. Egy sétálgató, népes romacsaládot kérdezek meg a pénzes levelekről. Bizalmatlanul méregetnek, de egyikük, egy középkorú hölgy – Duka Ilona – határozottan válaszol: – Én bizony kaptam, és volt benne 400 forint. Azt is elfogadtam, mert nagyon szegény vagyok. Kisnyugdíjas. De olyan is van a papírba írva, hogy az utolsó nap ötezer forintot adnak minden cigány családnak. Nem tudom, hogy ez igaz-e? – néz rám kérdő, reménykedő tekintettel. Mikor felhívom a figyelmét, hogy a szöveg szerint ez csak annak jár, aki az MSZP-re szavaz, bólogat: – Arra hát, persze, arra is szeretnék szavazni – vágja rá rögtön. S mikor arról faggatom, hogy nem háborította-e fel ez az eljárás, a szavamba vág: – Nem, nem. Minket nem – mondja fejcsóválva. A család kissé távolabb megáll. Látszik, hogy tanakodnak, vissza-visszanéznek. Duka Ilona végül legyint egyet. A család elvegyül az ingyenbuli forgatagában.
Pócs János, Jászapáti fideszes képviselője úgy véli: a rendőrség vizsgálja az ügyet, de ettől függetlenül már 2002-ben is bebizonyosodott, hogy az MSZP játékszernek tekinti a cigányságot. – A cigány és nem cigány lakosság szembenállása Jászapátin kezd veszélyes méreteket ölteni, és ez nagy részben a manipulációknak is köszönhető – szögezte le.
- 2002-ben Szabó Lajos MSZP-s polgármester aláírásával egy kampánylevél jött ki, amiben azt állították: Járvás István fideszes országgyűlési képviselő csak azért tudott nyerni a választásokon, mert megvettük a cigányokat – csirkéért és pár száz forintért. Én nyilvánosan kikértem ezt magamnak a cigányság nevében is, és azt az ajánlatot tettem a polgármesternek: ha egyetlen olyan személyt tud mutatni, aki bizonyítja, hogy mi bármilyen manipulációt vagy vesztegetést csináltunk volna, önként lemondok mandátumomról. De ilyet azóta sem sikerül találniuk. De nemcsak ez az egy példa bizonyítja a manipulációt – tette hozzá. – A 2002-es önkormányzati választásokon a polgármester név szerinti kampánylevelet küldött a közmunkán dolgozó roma személyeknek. Ez a birtokában lévő adatokkal való visszaélés is. A levélben emlékezteteti az érintetteket, hogy nála dolgoztak, mennyi pénzt köszönhetnek neki, és figyelmeztet, hogy csak akkor lesz továbbra is közmunka, ha rá szavaznak. Sokatmondó az is, hogy most már egy olyan kisebbségi aktivista is a polgármester ellen fordult, aki pedig idáig a baloldalon állt – mondta a képviselő.
- A Cigány Fiatalok Kulturális Szövetségének elnöke panasszal fordult az ombudsmanhoz, mivel úgy véli, a polgármester és a munkamenedzser szervezetük nevével különféle pályázatokon visszaél – tette hozzá Pócs János. Ő egyébként bízik benne, hogy a helyi kisebbség nem a pár száz forintból, meg a ködös ígéretekből, hanem a tapasztalataiból kiindulva teszi le a voksát – jó oldalon.
A Cigány Fiatalok Kulturális Szövetségének feljelentése Szabó Lajos polgármester ellen
Ez már nem az első eset Jászapátiban | Pénzeső Jászapátira | Jászapátin már áll a bál. Az ingyen sörfesztivál sátrainak árnyékában több százan gyűltek össze kora délutánra. A Dankó utcai romák félnek, hogy bajuk lehet az MSZP-s kampánylevél miatt, a rendőrségnek sokan letagadták, hogy kaptak ilyet. A szocialisták cáfolják, hogy bármi közük lenne az ügyhöz, és feljelentést tettek. A helyi önkormányzat fideszes képviselője állítja: az MSZP játékszernek tekinti a romákat, s a városban manipulációikra már korábban is több példa volt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2004/06/penzeso-jaszapatira | 2004-06-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Szimbolikus helyszínen tartott sajtótájékoztatót Lázár János. Az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője a Keleti pályaudvar közelében található Lóvásár utcánál állt fel szolgálati Škodájának motorháztetőjére és ott mondta el, hogy kikerülendő az elmúlt napok vasúti fiaskóit, hasznosítja azt a tudást is, amire a mezőhegyesi ménesbirtok első embereként tett szert és így hamarosan telivér csődöröket kötnek majd a vasúti szerelvények elé.
- Némely ló sokszor okosabb, mint az emberek, nem is beszélve jó néhány politikustársamról - viccelődött mosolyogva a tárcavezető, aki maga mellé szólított egy fiatal hódmezővásárhelyi fidelitasost, akiből a miniszter elmondása szerint kedd estére rendeleti úton kormánybiztost faragnak. Feladata az lesz, hogy minden diplomáciai érzékét bevetve járjon közbe annak ügyében, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök ellentételezés nélkül, hangsúlyozottan ideiglenes jelleggel küldje vissza Isztambulból az Orbán Viktor által a minap neki ajándékozott Főúr nevű lovat, hogy őt is befoghassák valamelyik szerelvény elé. Hogy pontosan melyik elé, az még nem tisztázott, Lázár ugyanis elmondta, hogy Főúr hatalmas érték, nem szeretné olyan pálya mentén futtatni, ahol valami baja esne az állatnak. Újságírói kérdésre - miszerint nem lesznek-e ezután az eddiginél is lassabbak majd a szerelvények -, Lázár János kijelentette, hogy olyannyira nem számolnak ilyesmivel, hogy várhatóan lézerblokkolók beszerzésére is szükség lesz majd az újítás következtében, és mivel egyelőre ezeket Magyarországon nem lehet legyártani, addig azokat majd Kínából rendelik meg. A miniszter pikírten megjegyezte, hogy elébe szeretne menni a pimasz újságírói kérdéseknek, és közölte, hogy sem Mészáros Lőrinc, sem Tiborcz István nem fog nyerni majd ezen az üzleten, mert az ázsiaiak ragaszkodnak hozzá, hogy az eszközöket a saját cégük szerelje majd fel a szerelvényekre, és különben is az ő általuk adott hitelből valósul meg, de ez nem szuverenitási kérdés. | Lézerblokkoló a lóvasúton | Némely ló sokszor okosabb, mint az emberek, nem is beszélve jó néhány politikustársamról – viccelődött a tárcavezető. Vigyázat, irónia! | [
""
] | 0 | https://hang.hu/koffein/lezerblokkolo-a-lovasuton-166960 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Meglepetésszerűen Jahja esz-Szinvárt, az Izrael elleni, október 7-i halálos támadás állítólagos értelmi szerzőjét nevezte ki új vezetőjévé az Egyesült Államok és az EU által terrorcsoportnak minősített Hamász. Szinvár köztudottan szoros kapcsolatot ápol Iránnal.
Augusztus 6-án nevezték ki a palesztin csoport politikai hivatalának élére Szinvárt, miután elődjét, Iszmáíl Hanijét július 31-én Teheránban meggyilkolták. Irán és a Hamász Izraelt okolja Hanije haláláért.
Az iráni tisztviselőkkel szoros kapcsolatokat ápoló Hanije halála után a lehetséges utódok között tartották számon Haled Mesalt, a Hamász politikai hivatalának korábbi főnökét és Halil al-Hajját, a hivatal egyik neves tagját, aki szoros kapcsolatban állt Hanijével.
A Hamászt 2017 óta Gázában vezető Szinvár kinevezése azért volt nagy meglepetés, mert sokan nem számoltak az iráni tényezővel - mondják elemzők.
"A palesztin ügyek szakértői közül egyikünk sem gondolt - különösen itt, Izraelben - Szinvárra olyan személyként, aki Hanije helyébe lép - mondta Johanan Coreff, a tel-avivi székhelyű Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének izraeli-palesztin kapcsolatokra szakosodott vezető kutatója. - Az egyik fő oka annak, hogy Szinvár lett az új vezető, Irán" - tette hozzá.
Szinvárt kétnapos katari tanácskozás után nevezte ki a Súra Tanács - az a konzultatív testület, amely megválasztja a Hamász politikai hivatalát, és amelynek vannak tagjai Gázában, Ciszjordániában, az izraeli börtönökben és a palesztin diaszpórában is.
Coreff szerint Mesal nagyon népszerűtlenné vált az iráni vezetők körében, amikor a 2011-es arab tavasz során bírálta Bassár el-Aszad szíriai elnököt, Teherán közeli szövetségesét.
Coreff úgy véli, hogy Mesal visszatérése a hatalomba veszélyeztethetné a palesztin csoport kapcsolatait az iszlám köztársasággal, és "az irániak felhagyhatnának azzal, hogy megadnak mindent a Hamásznak, amire csak szüksége van az izraeli erők elleni harchoz".
Szinvár azonban a hírek szerint Gázában ragadt, ahol az Izraellel vívott háború kezdete, 2023 októbere óta bujkál. Miután mozgása és a világgal való kommunikációja egyaránt behatárolt, csak szűk korlátok között tud bármit tenni.
"Nem számítok arra, hogy ő vagy a Hamász közelebb kerül Iránhoz. Ezen a ponton a kapcsolat valószínűleg változatlan marad" - mondta Joost Hiltermann, a belgiumi székhelyű Nemzetközi Válságcsoport közel-keleti és észak-afrikai programigazgatója.
Izraeli börtönök formálták
A támogatói körében Abu Ibrahimként is ismert, 61 éves Szinvár a gázai Hán Júnisz menekülttáborban született. Szülei, akárcsak Hanije felmenői, a tengerparti Askelónból menekültek el az 1948-as arab-izraeli háborúban, amelynek eredményeként létrejött Izrael állam - amit a palesztinok nakbának (katasztrófának) neveznek.
Szinvár röviddel 1987-es megalakulása után csatlakozott a Hamászhoz, és létrehozta rettegett belbiztonsági szervezetét, az al-Madzsdot, amelynek fő célja az volt, hogy megtalálja az izraeli kémeket a csoporton belül. Erőszakosságával hírnevet szerzett magának, Hán Júnisz henteseként emlegették.
Az izraeli erők elfogták, és többszörös életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték különféle bűncselekményekért, köztük két izraeli katona meggyilkolásáért. Több mint két évtizedet töltött börtönben.
"Olyan fickó, akit izraeli börtönök keményítettek meg, mint sok más egykori palesztin foglyot" - mondta Hiltermann.
Szinvár a börtönben megtanult héberül, ami döntő fontosságú, mert ez segítette abban, hogy megtanulja, hogyan gondolkodnak az izraeli vezetők.
"Szinvár nagyon kemény. Könyörtelen. Olyan vezető, akit az izraeli vezetők öntőformájában állítottak elő" - mondta Hiltermann.
A börtönben Szinvár sztrájkokat szervezett a munkakörülmények javítása érdekében, és vezető szerepet töltött be a bebörtönzött palesztinok között.
Hiltermann szerint börtöntapasztalatai "nagyon jól felkészítették a Hamász vezetésére" és az október 7-i támadás megtervezésére.
Közel 1200 embert, főként civileket gyilkoltak meg a Hamász fegyveresei, amikor októberben dél-izraeli közösségeket rohantak le, és túszokat ejtettek, miközben visszatértek Gázába. A támadás nagyszabású offenzíva indítására késztette Izraelt a Hamász irányítása alatt álló Gázai övezetben, ahol palesztin források szerint több mint negyvenezer embert öltek meg.
Szinvárt 2011-ben engedték ki a börtönből egy fogolycsere keretében. Ennek során több mint ezer palesztin fogoly szabadult ki egyetlen, a Hamász által fogva tartott izraeli katonáért cserébe. Nem sokkal szabadulása után Szinvár elkísérte Hanijét egy teheráni útjára, ahol találkozott Ali Hámenei ajatollah legfelsőbb vezetővel.
Ugyanazon a napon, augusztus 6-án, amikor bejelentették, hogy Szinvár lett Hanije utóda, rövid videó került ki Hámenei X-profiljára egy 2012. februári látogatásról, amelyen Szinvár az iráni vezetővel együtt látható.
A Hamász üzenete
A Hamász politikai vezetőjének irodája hagyományosan külföldön van, így ő maga utazhat és ápolhatja a kapcsolatot regionális szövetségeseivel, köztük Iránnal vagy a Hezbollah libanoni iszlám militáns csoporttal.
Szinvár azonban, akiről Antony Blinken amerikai külügyminiszter egykor tréfásan azt mondta, hogy "tíz emelet mélyen van eltemetve a föld alatt" Gázában, a háború miatt nem tudja elhagyni az enklávét.
Coreff szerint egy gázai székhelyű vezető kinevezésével a Hamász "nagyon erős üzenetet küld" Izraelnek és az arab államoknak arról, hogy "a Hamász ellenállása nem omlott össze".
"A fő üzenet az, hogy senki sem szoríthatja ki őket a területről" - tette hozzá.
Maga Szinvár talán nem is szívesen hagyná el Gázát, mert legitimitásának az az alapja, hogy ő maga az övezetben tartózkodik.
"Ha Szinvár elhagyná Gázát, a palesztinok azt mondanák, hogy cserben hagyta őket, mint az a kapitány, aki elhagyja a hajót" - mondta Hiltermann.
Szinvár a háború kezdete óta Izrael látókörében van. A hadsereg szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy halott embernek nevezte az októberi támadás után. Megölése továbbra is prioritás az izraeli hadsereg számára.
Herci Halevi főhadnagy augusztus 7-én megfogadta, hogy katonái levadásszák Szinvárt, és arra kényszerítik a Hamászt, hogy "megint új politikai vezetőt keressen".
Kian Sharifi írása. | A "könyörtelen" Szinvárban találta meg Irán az emberét a Hamász vezetésére | Meglepetésszerűen Jahja esz-Szinvárt, az Izrael elleni, október 7-i halálos támadás állítólagos értelmi szerzőjét nevezte ki új vezetőjévé az Egyesült Államok és az EU által terrorcsoportnak minősített Hamász. Szinvár köztudottan szoros kapcsolatot ápol Iránnal. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/a-konyortelen-szinvarban-talalta-meg-iran-az-emberet-a-hamasz-vezetesere/33077092.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Vasárnap Kodaira Nao nyerte meg a téli olimpia a 500 méteres női gyorskorcsolyaversenyét. A legjobbját kétség kívül a döntőre tartogatta a japán versenyző, ugyanis
36.50-nes idővel nyert, amely egyben az új olimpiai csúcsot jelenti. A 31 éves korcsolyázó ezzel a sportág történetének első japán egyéni ötkarikás bajnoka lett.
Másodikként a dél-koreai címvédő, Li Szang Hva ért célba, a bronzérmet pedig a cseh Karolina Erbanova kapta meg.
Végeredmény – gyorskorcsolya, női 500 méter, döntő 1. Kodaira Nao (Japán) 36.94 – olimpiai csúcs
2. Li Szang Hva (Dél-Korea) +0.39
3. Karolína Erbanová (Csehország) +0.40
4. Vanessa Herzog (Ausztria) +0.57
5. Brittany Bowe (Egyesült Államok) +0.59
6. Jorien ter Mors (Hollandia) +0.59
Fotó: Kaname Muto / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun | Megdőlt egy olimpiai csúcs Phjongcshangban | Az 500 méteres rövidpályás gyorskorcsolya-döntőben új csúccsal nyert aranyérmet a győztes. | [
"téli olimpia 2018",
"olimpia 2018",
"phjongcshang 2018",
"sport",
"rövidpályás gyorskorcsolya",
"gyorskorcsolya",
"kodaira nao"
] | 0 | https://24.hu/sport/2018/02/18/megdolt-egy-olimpiai-csucs-phjongcshangban | 2018-02-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Benjamin Franklin azon merengett, hogy két biztos dolog van az életben: a halál és az adó. Ha a nagy ember ma élne, kétségtelenül megnevezne egy harmadikat is: azt, hogy magyar politikus soha nem mond le - írta Schmitt Pál plágiumügyéről közép-kelet-európai blogrovatában (Eastern Approaches) a The Economist.
A brit gazdasági-politikai hetilap blogbejegyzése szerint a magyar államfő bizonyosan pályafutása legrosszabb hetén van túl. A doktori címének visszavonásáról szóló bejelentés a magyar politikában ritka összpárti konszenzust teremtett abban, hogy az elnöknek le kellene mondania. Még a jobbra hajló Magyar Nemzet is, amely pedig általában a kormányt támogatja, szenvedélyes felhívásban kérte Schmitt Pált a távozásra. A legtöbb elemző azt hitte, hogy Schmitt Pál számára mindennek vége, azonban Orbán Viktor miniszterelnök, az államfő pártszövetségese közbelépett, és kérdésre válaszolva közölte: az államfő dolga eldönteni, hogy lemond-e.
A The Economist szerint Schmitt Pál döntött is: csakúgy, mint annak idején Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök a zavargásokhoz vezető 2006-os beszéde után, az államfő is közölte, hogy marad. Schmitt Pál szerencséjére kéznél volt a megértő állami televízió. Obersovszky Péter interjúja az államfővel olyan kínos volt, amilyet Közép-Európában manapság ritkán látni - áll a The Economist írásában. A lap megemlíti, hogy Schmitt Pál bejelentette: új disszertáció megírásába kezd. "Esetleg írhatna a magyar állami televízióra gyakorolt politikai nyomásról" - fejeződik be az írás.
A Gazeta Wyborcza című baloldali liberális lengyel napilap hétvégi kiadásában a főszerkesztő azt hangsúlyozta, hogy a magyar kormány politikájáról szóló vita lengyel belpolitikai vitává alakult át, a Gazeta Polska Codziennie című független hazafias napilap hétvégi kiadásának adott interjúban az egyik lengyel szociológus azt emelte ki, hogy Lengyelország és Magyarország együttműködése esélyt adna a régió fejlődésére.
A Gazeta Wyborcza hétvégi kiadásában Adam Michnik arról ír, hogy a magyar kormányfő politikájáról szóló vitában a lengyelek már Lengyelország jövőjéről vitatkoznak. Véleménye szerint "Magyarországot most hasonlóan drasztikusan lebénították", mint Lengyelországot a jobboldali kormányzás idején. A Gazeta Polska Codziennie hétvégi kiadásának Jadwiga Staniszkis szociológus arról nyilatkozott, hogy a magyar kormányt támogató lengyelek rámutattak a kettős európai mérce létezésére. Kiemelte, hogy a térségnek nem a lengyel külügyminiszter által javasolt "hierarchikus föderalizmus", hanem a lisszaboni szerződés alapelveiben meghatározott szuverenitásra, "individualizmusra és (a jelenleg korlátolt) gazdasági terjeszkedésre" van szüksége.
Véleménye szerint "a régió legnagyobb országaként Lengyelországnak felelősséget kellene vállalnia másokért" és együtt kellene működnie a magyar miniszterelnökkel, aki "hősiesen, a kétsebességű unió terveivel szemben, a magyar fejlődési stádium logikájának megfelelő változásokat vezet be", mert az összefogás lehetővé tenné a térség fejlődését "a kapitalizmus korai szakaszának különleges valóságában". | Itthon: Economist: a Schmitt-interjú olyan kínos volt, amilyet Közép-Európában manapság ritkán látni | A brit The Economist blogrovatában foglalkozott Schmitt Pál köztársasági elnök plágiumügyével, amelyben kínosnak nevezte a köztévében pénteken leadott Schmitt Pál-interjút. A lengyel lapok mindeközben a két ország közötti szolidaritásról írtak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20120401_schmitt_interju_economist | 2012-04-01 12:46:00 | true | null | null | HVG |
Az AC Milan labdarúgócsapata szerdán, hazai pályán 3-0-ra verte a Hellas Veronát, így bejutott az Olasz Kupa negyeddöntőjébe, ahol majd a városi rivális Internazionale lesz az ellenfél. Mégsem a milánóiak játékáról szólnak a hírek, hanem a szurkolók és Gianluigi Donnarumma végleg megromlott kapcsolatáról.
A 18 éves kapus az előző szezonban távozni akart, ám végül nagy nehezen hosszabbított. A napokban viszont elterjedt a hír, hogy levelet írt a vezetőségnek, hogy bontsák fel a szerződését, mert el akarja hagyni a klubot. Na, ezek után az alábbi molinót feszítették ki a milánói drukkerek:
Morális erőszak, évente hatmillió euró és egy parazita testvér szerződtetése? Takarodj, a türelem véget ért!
– írták, a "parazita testvér" pedig Antonio Donnarumma, aki 27 éves és szintén kapus, szerdán a kispadon ült.
Ezután egy videó került ki a Twitterre, amin az látszik, hogy Leonardo Bonucci vigasztalja a könnyeivel küszködő Donnarummát.
Footage of Bonucci with Donnarumma inside the locker room ahead of #MilanVeronapic.twitter.com/BVWFzccdCW — Milan Eye (@MilanEye) 2017. december 13.
Gennaro Gattuso, az AC Milan vezetőedzője is megszólalt, azt mondta, sajnálja, hogy támadják kapusát. Megjegyezte: szerencse, hogy csak 9 ezren mentek ki a meccsre, mert, ha mondjuk 55 ezren, akkor még fájóbb lett volna a kritika Donnarummának. | Olyan üzenetet kapott a szurkolóktól, hogy elsírta magát a Milan kapusa | Véget ért a türelem, a drukkerek azt akarják, hogy Gianluigi Donnarumma elhagyja a csapatot. | [
"labdarúgás",
"sport",
"ac milan",
"serie a",
"olasz kupa",
"gianluigi donnarumma"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2017/12/14/olyan-uzenetet-kapott-a-szurkoloktol-hogy-elsirta-magat-a-milan-kapusa | 2017-12-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
- A hónap közepén jelentették be, hogy a GVH vizsgálatot indított a Spar ellen. Egyes, főként sajtóbéli értelmezések szerint ezzel a hivatal beszállt a kormány és a boltlánc között de jó ideje zajló konfliktusba. Valóban erről, vagyis hatósági megtorlásról van szó?
- Dehogyis. A GVH úgynevezett utóvizsgálatot indított a Sparnál a cég több korábbi vállalása miatt. Ahhoz nincs közünk, hogy lépésünk nagyjából egybeesett egy uniós bírósági döntéssel, amely éppenséggel a Spar egyik pere kapcsán tartalmazott a magyar államra nézve hátrányos döntést. Az ítélet egyébként megér néhány szót.
- Kezdjük ezzel! Előzményként fel kell idézni, hogy az EU luxembourgi székhelyű bírósága szeptember 12-én közzétett ítélete szerint a magyar kormány megsértette az uniós jogot, amikor 2022-ben előírta, hogy a hazai boltok megfelelő mennyiségben tartsanak készleten ársapkás termékeket. A Spar ezt nem mindig tette meg, ezért 2023-ban megbírságolták, ami miatt a boltlánc pert indított Magyarországon.
A jogvita úgy került az unió bíróságához, hogy az eljáró hazai törvényszék kiküldte azt.
- Rögzítem először is, hogy az ügyben a GVH semmilyen formában nem vett részt. Véleményem ugyanakkor nagyon is van róla. Mint azt korábban leszögeztem, az ársapkák bevezetése kemény beavatkozás volt a versenyviszonyokba, ilyen intézkedés pedig csak különleges körülmények között és kizárólag átmeneti jelleggel alkalmazható. A kormány akkor döntött az ársapkák mellett, amikor vágtató infláció volt, s garantálni kellett, hogy legalább az alapvető élelmiszerekhez hozzájuthassanak a fogyasztók megfizethető áron. Hús, cukor, tej, olaj, liszt és még sorolhatnám. A kormányzati döntés akkor - megítélésem szerint - helyes, szociálpolitikai szempontból érthető volt, és ami a legfontosabb, a magyar emberek érdekét szolgálta. Ezek után az elmarasztaló uniós ítéletről csak azt mondhatom: megalázták a magyar fogyasztókat, és nem csak őket, az állami fogyasztóvédelmi szakembereket is. Az uniós bíróság szerint ugyanis előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a legnehezebb, kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez.
- Kemény szavak. De nem túlzók?
Az én nézőpontomból nézve az ügy csak egyféleképpen, éspedig így értelmezhető. A kormánynak, legyen szó bármely ország bármely kormányáról, felelőssége, hogy megvédje az ország lakosait a váratlan, súlyos következményekkel fenyegető gazdasági helyzetektől. A cél eléréséhez az ársapka időszakos alkalmazása megfelelő eszköz volt. Erre most az Európai Bíróság bikkfanyelvű jogászkodással kijelenti, hogy - miként fogalmaztak - az ellátási lánc fontosabb, mint a fogyasztó, vagyis vészhelyzetben a multik érdeke előrébb való a magyar társadalom létszükségleteinek garantálásánál. Ezt elfogadhatatlannak tartom. Miként az is furcsa, hogy az ügyet a magyar bíróság miért küldte ki az unióba, s miért nem ítélkezett maga.
- Ön szerint helytelenül járt el a hazai bíróság? Nem mindennapos, hogy hatósági vezető kritizálja nyilvánosan az igazságszolgáltatást.
- A bíróság természetesen független közhatalmi ág, amit mindig is tiszteletben tartottam. Ugyanakkor a döntéseinek súlyos következménye van. Aki olyan pozíciót vállal, amelyben a köz ügyei kapcsán kell határoznia, annak a stallum méltósága mellett vállalnia kell a felelősséget, döntenie kell, és adott esetben viselnie kell a kritikát is, amit egyébként az Alkotmánybíróság is több határozatában megerősített.
- Az uniós ítélet után néhány nappal jelentették be, hogy a GVH utóvizsgálatot indított a Sparnál. Mit ellenőriznek?
- A Spart 2020-ban számos szabályszegésen érte a versenyhivatal. A cég visszaélt jelentős piaci erejével a beszállítók kárára. A GVH a jogsértés megállapítása mellett kötelezte a Spart vállalásainak teljesítésére, amely összesen 1,7 milliárd forint értékű intézkedéscsomagot tartalmazott. Például azt, hogy a vállalat új, regionális beszállítói rendszert alakítson ki, növelje a magyar kistermelők értékesítési lehetőségeit, és munkahelyeket hozzon létre. Most azt vizsgáljuk, hogy a Spar maradéktalanul és határidőre teljesítette-e a vállalásában foglalt intézkedések megvalósítását.
- Az élelmiszer-kereskedelem ügyében egy másik vizsgálathoz is hozzálátott a versenyhatóság. Hol tartanak vele?
- Valóban, de itt több nagy boltlánc is érintett. A nemzetgazdasági tárca augusztus végén kereste meg a GVH-t, a minisztérium ugyanis azt tapasztalta, hogy a kötelező akciózás kivezetése után a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre több alapvető terméknél, így a cukornál, a lisztnél és bizonyos típusú tejnél. A kérdés, hogy a láncok összehangoltan léptek-e, amikor adott esetben nyolcvan, de akár száz százalékkal növelték áraikat. Ahhoz, hogy a helyzetet tisztázzuk, panaszeljárást indítottunk, így első körben igyekszünk minden fontos adatot beszerezni a kiskereskedelmi cégektől, s tüzetesen át is tekintjük azokat. Ezután döntjük el, hamarosan, hogy szükség van-e további lépésekre.
- Kartell nyomait kutatják?
A kartelleket hivatalból üldözzük, számos ilyen ügyünk van folyamatban. Egyébként a tények felderítésére széles eszköztár áll rendelkezésünkre: indíthatunk piacelemzést, gyorsított ágazati vizsgálatot, elnöki jogkörben kiadhatok felszólító levelet és versenyjogi jogsértés gyanúja esetén versenyfelügyeleti eljárás is kezdetét veheti.
- Maradjunk még a kiskereskedelemnél: a GVH tavalyi átfogó ellenőrzéseinek eredménye már ismert, az nem volt kedvező a boltláncokra nézve.
- A múlt esztendőben két gyorsított ágazati vizsgálatot végeztünk el, az egyiket a tartós élelmiszerek, a másikat a tejtermékek piacán. Akkor azt állapítottuk meg, hogy az infláció mögött részben egyes boltláncok megnövekedett nyereségéhsége is állt, amelynek a lakosság ki volt szolgáltatva. Akkor azt is megfigyeltük, hogy a közértek a hatósági áras élelmiszereken elszenvedett veszteségeiket más árura terítették szét, így fokozva az élelmiszer-inflációt. Ma már nem kérdés, hanem tény, hogy tetten értük a profit hajtotta inflációt. Mostani vizsgálatunkban a korábban kötelezően olcsóbban kínált termékek mai áraira koncentrálunk.
- Az élelmiszerárak ügye iránt az utóbbi évekhez hasonlóan most is bizonyára élénken érdeklődik a széles nyilvánosság. De a közbeszerzések miatt talán Brüsszelből is követik a GVH munkáját.
- Az Európai Bizottság több ok miatt is fokozottan figyelhet a magyar versenyhatóságra, de amire a kérdés utalt: hozzáfogunk azoknak a hazai piacoknak az elemzéséhez, amelyeknél gyakran előfordult, hogy egy közbeszerzésen csak egy ajánlattevő indult. A kormány célja, hogy csökkentse az ilyen eljárások számát, ezt az uniós pénzek utalásának feltételeként el is várja az Európai Bizottság.
A Közbeszerzési Hatóság tényszerű kimutatásai szerint az elmúlt években csökkent az egyajánlatos közbeszerzések száma, tehát van előrelépés ezen a területen.
Emellett a brüsszeli versenyjogi szakemberek figyelmét is felkeltette a mesterséges intelligenciával kapcsolatos - mondhatom, hiánypótló - piacelemzésünk.
- A vizsgálódást a mesterséges intelligencia ügyében az év elején kezdték meg. Meddig jutottak mostanra?
- Bízom benne, hogy hamarosan eredményekről is beszámolhatunk a felkért kutatókkal, szakemberekkel folytatott vizsgálatunkban. A legfontosabb kérdésünk az, hogy a mesterségesintelligencia-alapú technológiához milyen hozzáférése van a piaci szereplőknek. Akadnak-e olyan cégek, esetleg szektorok, amelyek nehezebben jutnak hozzá ehhez a technológiához, illetve megnézzük a mesterséges intelligencia fogyasztóvédelmi vetületét is. Összefoglalva: azt elemezzük, hogy mi a mesterséges intelligencia hatása a versenyre, a fogyasztókra és a vállalkozásokra, akár a nagyvállalkozásokra, akár a kisebbekre.
- A nagyok versenyelőnye nyilvánvaló. Persze a kisvállalkozó is alkalmazhat mesterséges intelligenciát.
- Igen ám, csakhogy a mesterséges intelligencia tápanyaga az adat. Az pedig már nem is az államoknál, hanem a technológiai óriáscégeknél összpontosul. Amikor a felhasználó internetezik, legtöbbször hozzájárul adatai kezeléséhez. Az óriáscégek aztán összegyűjtik a személyéhez köthető adatokat és mellé rendezik az adott személy internetezési szokásait. Nem is kell más a célzott reklámok közléséhez.
Hozzáteszem: a személyre szabott reklámozás hiperszonikus sebességgel fejlődik. Az adatok ipari méretű kereskedelme, az algoritmusok működése pedig messze túlmutat a kereskedelmi szempontokon.
- Akár befolyásolhatja a társadalmi folyamatok alakulását is.
- Sokan nem is tudják, mennyire. Említek egy példát. A chatbotok, vagyis az internetes csevegőprogramok az angol nyelvben akár 1,8 milliárd szót, illetve kifejezést is használnak. Kisebb nyelveknél ennek töredékét, adott esetben csupán egy tizedét. Ez alapján felmerülhet annak veszélye, hogy a nagy techcégek működése nyomán elsorvadhatnak egyes kisebb nyelvek. A közösségi oldalakon a gyermekekre leselkedő veszélyekről pedig nem lehet eleget beszélni. Ezért is fordítunk nagy figyelmet a gyermekeink védelmére az online térben, például a Digitális tudatosság programunkkal.
Borítókép: Rigó Csaba Balázs ( | Hamarosan kiderülhet, miért drágult a tej, a cukor, a liszt | Az uniós bíróság szerint előrébb való a profit, mint az, hogy válság idején a nehezebb helyzetben lévő emberek is hozzájuthassanak az alapvető élelmiszerekhez. Luxembourgban megalázták a magyarokat – így vélekedett a Magyar Nemzetnek adott interjúban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke az úgynevezett Spar-ítéletről. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/09/hamarosan-kiderulhet-miert-dragult-a-tej-a-cukor-a-liszt | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az uniós gázellátás biztonsága új kihívásokkal néz szembe a 2024. december 31-én lejáró orosz-ukrán tranzitmegállapodás után. Oroszország nem utasítja el a gáz tranzitját Ukrajnán keresztül, ám ha Kijev ezt megtagadja, Moszkva nem kényszerítheti rá - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a vlagyivosztoki Keleti Gazdasági Fórumon.
Putyin leszögezte, hogy Oroszországnak és a Gazpromnak szándékában áll, hogy teljesítse minden kötelezettségét a vevőkkel szemben, akikkel hosszú távú szerződéseket kötöttek.
Az orosz elnök arról is beszélt hogy ha Ukrajna megtagadja a gáz tranzitját, akkor az Európába irányuló mennyiség csökkenni fog, de Oroszország egyéb útvonalakon fokozatosan növelni fogja exporteladásait a világ más régióiba, példaként hozva, hogy a Kínába irányuló szállítás jövőre el fogja érni a 38 milliárd köbmétert.
A magyar energiabiztonságot az ukrán gáztranzit leállása nem érinti, hiszen a Magyarországra érkező gáz jelentős része most már több éve Törökországon a Török Áramlaton keresztül érkezik
- mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Szlovákia és Ausztria is a vezetéken keresztül érkező orosz gáztól függ, de mivel ez a 2024 év végi időpont már korábban ismert volt így volt idő felkészülni erre. Az orosz stratégia eleve az volt, hogy fokozatosan felszámolnák az Ukrajnán keresztüli szállítást. Az egyik opció erre az Északi Áramlat volt, a másik pedig a Török Áramlat, tette hozzá a szakértő.
Időközben azonban az európai országok egy része lemondott az orosz gázról, valamint megtörtént az Északi Áramlat rejtélyes megsemmisülése. Vannak olyan tervek is, amelyek szerint azeri gáz érkezne Európába, esetleg Ukrajnán keresztül. A Török Áramlat meghosszabbításán, a Balkáni Áramlat gázvezetéken keresztül lép be az országba a legtöbb földgáz, a magyar-szerb határon keresztül. Ezen az útvonalon egyébként 2024 tavaszától már Azerbajdzsánból is érkezik gáz.
2023-ban nagyjából 1,4 milliárd dollárról beszélhetünk, ami a gáztranzitból befolyt Ukrajna számára. Az ukrán költségvetés számára ez hatalmas összeg, de Kijev számára a hosszabbítás több okból sem volt alternatíva
- mondta Bendarzsevszkij Anton.
Mivel ez egy 2019-ben öt évre megkötött fixen lejáró szerződés volt a jelenlegi helyzetben Kijev inkább a gazdasági érdekei ellen döntött, hangsúlyozta a szakértő.
Az Oroszország elleni szankciók miatt az európai országok lemondtak az orosz gázról - más kérdés, hogy ezt most közvetítőkön keresztül szerzik be - így Ukrajna talán politikai megfelelési kényszerből is a gáztranzit leállítása mellett döntött, tette hozzá.
- Ez egy, ha úgy tetszik, háborús felár, egy bevételkiesés Kijevnek - hangsúlyozta Bendarzsevszkij Anton.
Kijev mozgásterét érdemes egy tágabb dimenzióban vizsgálni, az ukrán államadósság közelmúltbéli átütemezése fényében. Az ukrán energetikai döntés kapcsán az látszódik, mintha Ukrajnának már nem is a saját érdeke lenne a fontos, egyes vélemények szerint esetleg a hitelezői érdekeinek megfelelően kell hogy cselekedjen.
A szakértő arról is beszélt, hogy egy másik érdekesség, hogy az átmenő orosz kőolajexportból is származik Ukrajnának bevétele, és a szankciós logikából adódóan a gázt könnyebb szankcionálni, mint a kőolajat. A gázszállítást pedig nem lehet olyan könnyen átszervezni.
Ha Kijev elzárja a gázt, akkor arra gondol, hogy az teljes mértékben kiesés az orosz költségvetésnek, a kőolajnál ezt nem tudja megtenni. Egy háborúban álló ország pedig, ha szerződést kötne az ellenségével, az az állampolgárai számára sem jól venné ki magát
- összegezte Bendarzsevszkij Anton.
Borítókép: Nyomásmérő Ungváron, a szlovák határ közelében található gázmérő állomáson ( | Ukrajna szembemegy saját érdekeivel | Több mint két és fél éve tart az orosz–ukrán háború, az eladósodott Ukrajna nyugati partnerei támogatásával tud életben maradni, de 2025 januártól mégis hatalmas összegről mond le önszántából, miután nem hosszabbítja meg az idei év végén lejáró orosz–ukrán gáztranzit szerződést, mondta el lapunknak Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. Kijev a gazdasági érdekei ellen döntött. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/09/ukrajna-szembe-megy-sajat-erdekeivel | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Csütörtök délelőtt ismét kórházba vitték, mivel betegsége megtámadta karjait is. Orvosai szerint kevés az esély arra, hogy elkerülheti az újabb amputációt.
“A jobb kezem már egy ideje bénult, de mostanában egyik napról a másikra elviselhetetlen fájdalom kezdte gyötörni az ujjaimat. A csontjaim komolyan, jól láthatóan deformálódtak. Felhívtam az orvosomat telefonon, aki azonnal berendelt, hiszen már tavaly voltak problémák a kezemmel, és már akkor szóba került az amputálás lehetősége. Azt, hogy pontosan mennyit kell levágni, még nem lehet tudni, de talán ma már kiderül. Mivel autoimmun-betegségem van, nem sok esély van arra, hogy megmenthető a karom" – mondta az Új Ásznak Éva, aki inkább a halált választaná, mintsem hogy egyetlen karral kelljen tovább élnie.
“Ha azt mondják, hogy levágják, nem tudom, mi lesz! A lábaimat már elveszítettem, és kibírtam, de már elfáradtam. Több műtétet már nem tudok elviselni, hiszen gyakorlatilag már most is képtelen vagyok az önálló életre. Felszeleteltek, mint egy szalámit, és nem lett jobb semmi! Inkább meghalok, mintsem hogy még egy testrészemet elveszítsem! Nem akarok már tovább szenvedni! Ha csak néhány ujjamat kell feláldozni, azt talán még megteszem, de ha már kézfejem sem marad, mit ér az életem? Egy végtaggal hogyan létezzek?" – kérdezi zokogva Hulé Éva. | Amputálni kell a Zámbó-tragédia szemtanújának karját? | Hulé Éva nagy bajban van, hiszen annak ellenére, hogy korábban mindkét lábát amputálták, a testét rágó kórt nem sikerült végleg megállítani. | [
"zámbó jimmy",
"amputálás",
"hulé éva"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2011/07/21/amputalni-kell-a-zambo-tragedia-szemtanujanak-karjat | 2011-07-21 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A kormány bejelentése szerint 2025-re elkészülhet az épület felújítása, és 2026-ban már meg is kezdődhet benne a munka. A döntésnek azonban nem mindenki örül. Egy filmkészítő azt állítja, a terv hasonló ahhoz, amit maga Adolf Hitler is akart az épülettel tenni.
Az osztrák kormány bejelentése szerint rendőrőrs létesül Adolf Hitler egykori otthonából, ahol születése után élt. A létesítményhez egy emberjogi képzési központot is terveznek csatolni a hatóságok.
A hétfői bejelentésre azonban egy dokumentumfilm-készítő is reagált, aki azt állítja, hogy a tervezet hasonló Adolf Hitler 1939-es elképzeléseivel arról, hogy ő maga mit szeretett volna kezdeni az épülettel.
Günter Schwaiger szerint egy 1939 májusában megjelent helyi újságcikkben a német vezetőnek az volt a kívánsága, hogy szülőházát a helyi hatóságok irodáivá alakítsák át. Schwaiger a házat bemutató dokumentumfilmjében tér ki erre, amely alkotást a tervek szerint még ebben a hónapban mutatják be - számolt be róla a Sky News.
A filmkészítő felszólítja a hatóságokat, hogy gondolják át alaposan terveiket, nehogy "gyanúba keveredjenek", amiért "a diktátor kívánságának megfelelően járnak el".
Bűn és bűnhődés
A német határon fekvő Braunau am Inn városában található, közel 800 négyzetméter alapterületű sarokház felújítása a becslések szerint 17 millió fontba kerül majd. A munkálatok a tervek szerint októberben kezdődnek és 2025-re fejeződnek be, a rendőrőrs pedig a következő évben már működhet.
Hitler csak rövid időt töltött az ingatlanban, de az épület azóta is vonzza a náci szimpatizánsokat a világ minden tájáról. Az ország kormánya 2016-ban vette birtokba a házat, miután hosszas jogi csatározást folytatott a korábbi tulajdonossal.
Ausztriát történészek gyakorta elítélték, amiért Németországgal szemben lassabban ismeri el a holokausztban való közös felelősségét,
és a nácik egyéb, a második világháború előtti és alatti bűneiért sem vezekel oly mértékben, mint északi szomszédja. A döntés aggodalmat vált ki a szakemberekből, hogy esetlegesen rossz fényt vethet Ausztriára. | Rendőrőrs lesz Adolf Hitler egykori otthonából | Rendőrőrs lesz Adolf Hitler egykori otthonából - A döntésnek nem mindenki örül. | [
""
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2023/08/23/adolf-hitler-rendorseg-guenter-schwaiger | 2023. 08. 23. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Magyar idő szerint csütörtök hajnalban folytatódott az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) és nagy szerencsénk, hogy így történt, mert megszülethetett Sonny Milano fantasztikus gólja.
A Columbus Blues Jackets játékosa egy ellentámadás során osztott ki egy kötényt ellenfelének, majd a saját lába között lőtte ki a jobb fölső sarkot. Ez az a fajta gól, amit gálameccseken, bemutatókon szoktak lőni a hokisok, mert annyira látványos és nehezen kivitelezhető, hogy az embernek tátva marad a szája. Hát még amikor egy 23 éves csatár üti tétmeccsen.
A többi pályán is zajlott az élet, a Pittsburgh Penguins hosszabbítás után, emberhátrányban győzték le az eddig ötből ötöt nyerő Colorado Avalanche együttesét, amivel már nincs veretlen csapat a ligában, a Washington Capitals pedig kétgólos hátrányból felállva 4-3-ra verte a vendég Toronto Maple Leafs csapatát.
Eredmények – NHL, alapszakasz Washington Capitals-Toronto Maple Leafs 4-3
Pittsburgh Penguins-Colorado Avalanche 3-2, hosszabbítás után
Columbus Blue Jackets-Dallas Stars 3-2
Kiemelt kép: Kirk Irwin/Getty Images | Gálameccseken látni olyan csodagólt, amit az NHL-játékos ütött | Sonny Milano eszelősen nagy gólt vágott a Dallas Stars kapujába. | [
"sport",
"jégkorong",
"hoki",
"columbus blue jackets",
"sonny milano",
"nhl",
"amerikai sportok",
"lineup"
] | 0 | https://24.hu/sport/2019/10/17/nhl-sonny-milano-gol-dallas-stars-columbus-blue-jackets | 2019-10-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Karancsi Tibor egykori rendőr az olajbotrány kirobbantójaként vált ismertté a kilencvenes évek végén. Neki ráment a karrierje, de szerinte az áfacsalásokat megbolygató Horváth Andrásnak jobbak az esélyei. Felkerestük Karancsit, akinél jobban talán senki sem tudhatja, min megy át most az egykori adóhivatali munkatárs.
Több ezer milliárd forint vándorolt magánzsebekbe a kilencvenes évek nagy botrányában, az olajügyekben. Az olajszőkítéssel az ügyeskedők jövedékiadó- és áfacsalást követtek el. Tizenöt-húsz évvel később, 2013-ban Horváth András, az adóhivatal egykori dolgozója áfabotrányt robbantott ki. A most divatos áfacsalással állítása szerint évente ezer milliárd forintnál is több kárt okoznak a csalók, ezért is hasonlította a mostani helyzetet a kilencvenes évek olajügyeihez. Ahogy tavaly novemberi parlamenti megjelenésekor fogalmazott: az olajügyek soha nem szűntek meg, csak átalakultak. Horváth ellen már két nyomozás is folyik, bár zajlik eljárás az általa tett feljelentés ügyében is.
Az olajozás is ismert tevékenység volt, de igazi botrány akkor lett belőle, amikor egy hatósági embernek elege lett, és kiállt a nyilvánosság elé. Ő volt Karancsi Tibor Békés megyei rendőrnyomozó, aki 1999-ben kirobbantotta az olajbotrányt. Akkor emberek haltak meg gyanús körülmények között, Karancsit is félholtra verték, a rendőrségről eltávolították, eljárások indultak ellene. Hogyan látja ő ma Horváth András ügyét, és mit tanácsol az egykori adóhivatali dolgozónak?
Kövessen minket a Facebookon is! | Senki nem tudhatja, min megy át Horváth András. Kivéve egy embert | Karancsi Tibor egykori rendőr az olajbotrány kirobbantójaként vált ismertté a kilencvenes évek végén. Neki ráment a karrierje, de szerinte az áfacsalásokat megbolygató Horváth Andrásnak jobbak az esélyei. Felkerestük Karancsit, akinél jobban talán senki sem tudhatja, min megy át most az egykori adóhivatali munkatárs. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2014/01/kell-egy-tokos-gyerek-aki-bevallalja-karancsi-tibor-az-olajugyek-kirobbantoja-horvath-andras | 2014-01-16 15:16:00 | true | null | null | Origo |
A magyar jégkorong-válogatott önbizalom-növelő győzelmet aratott a szapporói divízió I-es vb második napján: hatot számolt a gyengébb képességű Litvániára.
A mieink az észtek legyőzésével kezdték a világbajnokságot (5-3), míg a soros ellenfél egy sima ötöst kapott a házigazda japán válogatottól. A magyar csapat eggyel többet számolt Litvániára, és 0-6 még baltiakra nézve lehet hízelgő. Ladányi Balázsék fölényét jól mutatja, hogy az ellenből a hat gólt benyelő Nerijus Dauksevicius kapust választották a meccs legjobbjának. Nálunk Szuper Leventét díjazták az ítészek.
Az első magyar találtra bő tíz percet kellett várni, ekkor Vas Márton villant, emberelőnyben saját kipattanóját bevágva jutatta vezetéshez a magyar csapatot. Nem sokkal később kettős fórba kerültünk, és nem is hagytuk kihasználatlanul a felkínált lehetőséget: Horváth András lövése után kipattant korongot Ocskay Gábor a kapus lábai között jutatta a hálóba.
A litvánok alig kerültek helyzete, amennyiben mégis, akkor Szuper magabiztosan védett. A rivális a második harmadban még kettős emberelőnyben sem tudott betalálni. A magyarok Palkovics Krisztián révén viszont egy "sima" fórt is gólra váltottak, majd az első találkozón duplázó Kovács Csaba is feliratkozott az eredményjelzőre. A változatosság kedvéért a Volán-csatár büntetőből volt eredményes, a kapus bal válla fölött varrta hálóba a pakkot. A második harmad krónikájához tartozik még, hogy Tokaji Viktor megsérült, amikor a keménykedő Martynas Slikas hátulról palánkra lökte.
Hatszor örülhettek gólnak a magyarok (icehockey.hu)
A záró részben három ziccert is kihagyott a magyar csapat, az utolsó két percben viszont kétszer is betalált. Előbb Ocskay duplázta meg a saját góljai számát, majd Ladányi Balázs szánta el magát lövésre. Nagyon jól tette, hiszen a korong a kapus lábai között vágódott a hálóba. Tegyük hozzá, az utolsó gól is emberelőnyben született, összesen a hatból négy, egy pedig ugye büntetőből. Az előnyök kisználására nem lehet panasz.
"Az emberelőnyös játékunk és a kapusteljesítmény hozta meg a sikert. A fiatal litván csapat keményebben harcolt ellenünk, mint tette ezt egy nappal korábban a japánokkal szemben. Az első négy percben nem is lőttünk kapura, addig jobb volt a rivális, majd a nyitógólunk után már felszabadultan játszhattunk – értékelt Pat Cortina szövetségi kapitány. "Következik a japán csapat, amely saját közönsége előtt roppant veszélyes, elszánt, gyors és remekül összpontosít. Ezzel együtt úgy vélem, hogy változatlanul Ukrajna a csoport favoritja. Vas János kedd este már velünk lesz, ugyanakkor nem tudom, milyen állapotban érkezik meg. Az utóbbi három napban idegenbeli meccsei voltak, és még át kell utaznia ide, Szapporóba az Egyesült Államokból. Így aztán azt sem tudom, kikkel lesz egy támadósorban."
Kedden szünnap lesz a szapporói világbajnokságon, majd szerdán a házigazda japán csapat elleni összecsapás következik – no, az már keményebb menet lesz.
Divízió I-es vb, 2. forduló:
Magyarország-Litvánia 6-0 (2-0, 2-0, 2-0)
Gól: Vas M. (11., emberelőnyből), Ocskay (12., 59., az első kettős ee.), Palkovics (30., ee.), Kovács (37., büntetőből), Ladányi (60., ee.) | Ocskayék kiütötték Litvániát | A magyar jégkorong-válogatott önbizalom-növelő győzelmet aratott a szapporói divízió I-es vb második napján: hatot számolt a gyengébb képességű Litvániára. | [
"csapatsport"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2008/04/14/ocskayek_kiutottek_litvaniat | 2008-04-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt a napokban nyomozást rendelt el a Millenáris Kht. távozott ügyvezetőjének átutalt több tízmilliós kifizetés ügyében. A feljelentés szerint a kht. korábbi ügyvezetője, Berkecz Mária a munkaszerződésében foglalt járandóságának többszörösét vehette fel munkáltatója, a Miniszterelnöki Hivatal volt közigazgatási államtitkára, Bártfai Béla jóvoltából. A volt ügyvezető távozásakor 36 havi járandóságként 21,6 millió forintot, valamint tízmillió forint hallgatási díjat kapott. Az elsődleges vélemények szerint az eddig megismert dokumentumok egyedül az államtitkár esetleges jogsértésének gyanúját vetik fel.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kiutalt összeget megtarthatja a Millenáris volt vezetője, akkor sem, ha végül csak az államtitkár jogsértését állapítják meg. A Millenáris Kht. ugyanis keresettel élt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál, kezdeményezve a Berkecz Máriával kötött szerződés semmisségének megállapítását, valamint a felvett pénz és kamatai visszafizetését.
Gál J. Zoltán kormányszóvivő korábban úgy tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy Berkecz Máriát jogszerűen lehetett volna egyoldalú felmondással felmenteni, ha mindenáron le akarta váltani az előző kormány. Ebben az esetben csupán 12 havi végkielégítés illette volna a távozó vezetőt. | Nyomoznak a Millenáris Kht. ügyében | Jelentős vagyoni hátrányt okozó
hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt
nyomozást rendelt el a Millenáris Kht. volt
ügyvezetőjének átutalt több
tízmilliós kifizetés ügyében a
rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni
Igazgatósága - tudta meg a Magyar Hírlap. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2002/7/20020730nyomoznak | 2002-07-30 06:55:00 | true | null | null | Origo |
- A társadalmi viszonyrendszert, amelyről beszélgetünk, a köznyelv urambátyámvilágnak nevezi. Mit ad hozzá a jelentéséhez a klientelizmus fogalma?
- Szeretünk normatív megjelöléseket használni, amelyek azt sejtetik, hogy egy viszonyt vagy jelenséget negatívan értékelünk, valamilyen eszmény szempontjából nemkívánatosnak tartunk. A mindennapi életben azonban rengeteg szürkezónát látunk velük kapcsolatban, ahol a szabályok nem egyértelműek. Az urambátyám jelző vagy a maffiához kapcsolódó megjelölések ugyan sokat elárulnak a tárgyalt viszonyrendszerről, de egy elemző fogalomnak a működés magyarázatához kell közelebb engednie. A klientelizmus elnevezésben benne rejlik, hogy a kapcsolatok, amelyekben valaki patrónus, úr vagy kliens szolga, tágabb viszonyrendszerekbe ágyazódnak.
A felek között egyenlőtlen csereviszony áll fenn, a domináns helyzetben lévő biztonságot, jólétet, információt, munkalehetőséget kínál, amit a kliens a lojalitásával, munkával viszonoz.
Az ellenszolgáltatás megtagadása a kapcsolat végét jelentheti, ami állandó félelemet szülő fenyegetés. Ebbe a viszonyba több közvetítő is beléphet, akiket brókereknek vagy "kijárós embereknek" nevezhetünk. Sok szint kötődhet össze egymással. Ha a klientelizmus szempontjából vizsgálunk egy társadalmat, a kapcsolatok révén jól meg tudjuk ragadni a hierarchikus szinteket.
- Fontos mozzanat lehet, hogy a szereplők elfogadják a helyzetet.
- Igen, bár a hatalomgyakorlás egyik formájáról van szó, lényeges, hogy itt a résztvevők körében nem nagyon létezik az igazságtalanságnak egy olyan képzete, amelyet az esélyegyenlőtlenségek fogalmához szoktunk kapcsolni. Egy Argentínáról író szerző, Javier Auyero munkájából szoktam idézni, hogy a klientelizmus azért tud könnyen beágyazódni a hétköznapi életbe, mert nagyon gyakorlatias megoldást, kijárós embereket kínál a problémák kezelésére.
- Miért nem korrupciónak nevezi a jelenséget?
- A korrupció vagy az informalitás fogalma valamiféle elmaradottságot sugall a társadalmi életben. Amikor korrupcióról beszélünk, a múltból örökölt, "renegát" formára gondolunk, amelyet a modern államiság, a formális, személytelen eljárásokra épülő bürokrácia majd kiiktat valamikor. Bár kétségtelen, hogy a hazai gondolkodás a klientelizmussal kapcsolatban is előszeretettel hangsúlyozza annak feudális gyökereit. Ez a hármas, patrónus-bróker-kliens felállás valóban visszavezethető a feudalizmusra, de igazán az érdekes, hogyan, miért, milyen funkciókkal maradt fenn a félperifériás kelet-európai környezetben. Amely amúgy rendkívül viharos, rezsimek jönnek-mennek benne. A klientelizmus mégis rendre része maradt azoknak a modelleknek, amelyekkel egy-egy egy új kihívásra reagált a társadalom, vagy nagyobb rendszerekbe ágyazódik, akár változó szerepeket betöltve. Hofer Tamás, kiváló néprajzkutatónk rámutatott, hogy a XIX. század közepétől, ahogy a jobbágyfelszabadítás révén a föld magántulajdonná válik, komoly vagyoni és egyéb differenciálódást okozva a földművesvilágban, a patrónus-kliens viszony békítően hatott az ellentétekre, és útját állta, hogy a magyar parasztság felszámolódjon.
- Úgy tűnik, egy legitim viszonyrendszerről beszélünk.
- Nevezzük inkább társadalmilag elfogadottnak. Érdemes hangsúlyozni, hogy mivel általában kötelezettség vagy a szükség hozza létre ezeket a kapcsolatokat, az eszmei, ideológiai vagy más értékek leválaszthatók róla, ebben fontos a színlelés. Ez a vonása ismerős lehet a szocializmusban élt generációknak. Az emberek hétköznapi ügyintézéseik során, a bürokráciával, a hatalom birtokosaival érintkezésbe lépve gyakorlatiasan felvették a kapcsolatokhoz szükséges álcákat, miközben bizalmas körben kritikusan vélekedtek a rendszerről.
- Akkor is megbékítő szerepe volt a klientelizmusnak. Erre épült a konszolidáció.
- Nagyon gazdag szellemi-kritikai hagyománnyal rendelkezünk ezzel kapcsolatban. Kiemelném Hankiss Elemér szerepét, aki Kelet-európai alternatívák című, 1988-as könyvében leírta, hogyan maradt fenn a klientelista berendezkedés a részleges szabadságokat intézményesítő kései szocializmusban. Megállapításai mai életünk megértését is segítik. Hankiss mellett Laki László is foglalkozott a "latin-amerikanizáció" fogalmával. Olyan polarizált társadalmi berendezkedést értettek rajta, ahol az uralkodó kaszt sikeresen beágyazódik a világkapitalizmusba, a piaci folyamatokba, de a javak belső elosztása a klientelizmus rendszerében történik. Vagyis lehetséges a kapitalista integráció, feudális jellegű intézmények fenntartása mellett. Hankissék az 1990-es évek átalakulásánál már számoltak ezzel, de nem tudták elképzelni, hogy később egy új elit hoz létre hasonló formációt. | Meddig cipeljük a patrónus-kliens viszonyrendszert? | „Kérem, ha maguk között maradhatok, én később, odaát, viszonozni tudom” – ajánlkozik Szíjjártó, a naiv kommunista A tizedes meg a többiekben. „Kit ismersz te odaát?” – csillan fel Molnár szeme. „Személy szerint senkit.” „Hát akkor meg mit jár a szád?! Azt hittem, valamelyik fejes a barátod.” Az új patrónusok még meg sem érkeztek rendszerükkel, de a mi élelmes tizedesünk máris klientelista viszonyokban gondolkozik. De mi is a klientelizmus? Egyszerű feudális csökevény, amely mai társadalmunkat is áthatja? A jelenség jóval bonyolultabb, de ezen keresztül jól meg lehet ragadni egy társadalom hierarchikus szintjeit, érzékeltette a Visszhangnak Pulay Gergely szociológus, antropológus. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3251835_patronus-kliens-viszonyrendszer-magyarorszag-tarsadalom-pueay-gergely-interju | null | true | null | null | Népszava |
Orbán Viktor "békemisszióját" és pártcsalád-alapítását továbbra is elemzik a nemzetközi lapok. Ezekről a témákról ír például a New York Times, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Washington Post, és a Die Welt. A FAZ foglalkozik a kormány meghirdetett háborúellenes akciótervével is, míg New York Times felszólítja a Demokrata Pártot, tegyek lépéseket azért, hogy ne Joe Biden induljon el az elnöki címért. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Június sokaknak a nyaralás kezdetét, a pihenést és a felszabadult örömöt jelenti, ám egyes helyeken, például Texasban jóval kellemetlenebb, veszélyesebb időszak indul: a hurrikánszezon, amely a globális felmelegedés miatt egyre súlyosabb fizikai és anyagi károkat okoz az ottani tengerparti közösségeknek. | hvg360 - Kivásárolták a milliárdosokat a balatonfüredi kikötő- és szállodaprojektből | Már Szepesi Richárd szállodaipari szakember az egyedüli tulajdonosa a BalaPort Investment Kft.-nek. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20230422_hvg_solum_kikoto_szepesi_richard_balatonfured_balaport | 2023-04-22 11:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Börtönőrével él együtt Bonnie
A fiatal lány párjával, Fekete Lászlóval 1995-ben rabolta ki a Magyar Hitel Bankot Miskolcon, 27 millió forintot zsákmányoltak. Tünde akkor, 16 évesen őrülten szerelmes volt a nála 10 évvel idősebb férfiba.
Öt éven át menekültek a rendőrök elől, autókat loptak, tűzpárbajba keveredtek, történetük valóban az amerikai Bonnie és Clyde gengszterpáros sztorijára emlékeztetett. 2000-ben egy garázsnál fogták el őket Miskolcon. László öngyilkos lett a börtönben, Tünde viszont lehúzta a rá kiszabott 9 évet. Eleinte talán még ő sem sejtette, hogy a rácsok mögött talál majd rá az új szerelem, ráadásul az egyik börtönőr személyében.
– Eleinte ugyanolyan volt a kapcsolatom vele, mint a többi fegyőrrel – mesélte a Vasárnapi Blikknek Tünde. – Aztán egyre gyakrabban beszélgettünk lelki dolgokról, végül pedig egymásba szerettünk. Már nem is tudom, ki akarta jobban a dolgot, ráadásul akkor ő még házas is volt.
Amíg Tünde fogoly volt, szó sem lehetett arról, hogy komoly kapcsolat alakuljon ki közte és őre között.
Szabadulása után több városban is dolgozott, rövid időre Budapestre költözött, végül visszakerült Kalocsára, abba a városba, amelynek börtönében 9 évig raboskodott. A pár szerelme itt és ekkor teljesedett ki. A férfi akkorra már elvált, és korkedvezményes nyugdíjba is ment. Már semmi nem állhatott az útjukba.
Boldogságukat azonban néhány hete tragikus esemény árnyékolta be. Másfél hónapja derült ki, hogy Tünde babát vár kedvesétől. Csakhogy a rosszullétek egyre gyakoribbá váltak, volt, hogy el is ájult. A kórházban kiderült, hogy a magzat a petevezetéken fejlődik, Tündének méhen kívüli terhessége volt. Az orvosok megoperálták, de a babát nem lehetett megmenteni.
– Most próbálom lekötni magam – mondta Tünde, aki korábban pultosként dolgozott, de ezt az operáció után nem folytathatta. Pedig szerették a munkahelyén, ahol afféle hírességnek számított: mindenki tisztában volt múltjával, de senkit nem zavart.
– A vendégek elfogadtak, soha, semmi hátrányom nem volt abból, hogy börtönben ültem.
Tünde leszámolt már a múltjával: úgy beszél róla, mintha egy másik világban történtek volna azok a dolgok.
– Számomra amúgy sem a bűnözésről szólt az az öt év, hanem arról, hogy szerelmesek voltunk, és szerettünk volna együtt maradni – magyarázta a lány.
Bittó Ákos | Börtönőrével él együtt Bonnie | Kalocsa — Igazi romantikus fordulatot vett a miskolci Bonnie sorsa: Novák Tünde (32) most egykori börtönőrével él nagy szerelemben. | [] | 0 | http://blikk.hu/aktualis/bortonorevel-el-egyutt-bonnie/qzgjkjk | 2015-11-05 05:55:16+01:00 | false | 0 | 0 | null |
A minisztérium és a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hivatalból és a beérkezett fogyasztói megkeresések alapján egyaránt észlelték, hogy az új gépjárműveket értékesítő vállalkozások számtalan esetben alkalmaznak tisztességtelen általános szerződési feltételeket. A tapasztalatok alapján előfordul, hogy
a márkakereskedés kizárja saját felelősségét, ha késve adja át az autót, és olyan esettel is találkoztak, amikor a gépjármű átadási határideje egy év, ami alatt akár a vásárló érdekmúlása is elképzelhető, de mégsem teszik lehetővé részére az elállást a szerződéstől.
Szintén megtörténhet, hogy
a szerződés nem tartalmazza teljeskörűen, világosan és érthetően azokat a feltételeket, amelyek miatt az átadás előtt a kereskedés megemelheti az autó eredeti árát, ezzel pedig súlyos anyagi többletterheket okoznak a fogyasztóknak
- sorolta a példákat az NGM.
Figyelemmel az új gépjárművek magas forgalmazási értékére is, a fogyasztóvédelmi hatóság szakmai irányítójaként a Nemzetgazdasági Minisztérium rendkívüli témavizsgálatot rendelt el a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivataloknál az új személygépkocsi értékesítése kapcsán alkalmazott általános szerződési feltételekkel összefüggésben.
A fogyasztóvédelmi hatóság munkatársai azokat a szerződési feltételeket vizsgálják, amelyeket a vállalkozás több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a fogyasztó közreműködése nélkül előre, egyedi megtárgyalás lehetősége nélkül határozott meg új gépjármű vásárlásával összefüggésben.
Tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazása esetén a hatóság felszólítja a vállalkozást a kifogásolt általános szerződési feltétel mellőzésére, ennek hiányában pedig megteszi a szükséges lépéseket a szakmai irányító nemzetgazdasági tárcával együtt, akár közérdekű kereset megindításával.
A kormányzat és a Nemzetgazdasági Minisztérium mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar családokat ne érhesse anyagi kár az egyoldalúan meghatározott, tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása miatt, szögezte le az NGM. | Rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot rendeltek el az autókereskedéseknél | A fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium a magyar családok védelme érdekében határozottan fellép a tisztességtelen szerződési feltételeket alkalmazó autókereskedésekkel szemben. Ezért a nemzetgazdasági miniszter rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálatot rendelt el az új gépjárműveket értékesítő kereskedőknél – jelentette be szerdai közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/hazai-gazdasag/2024/10/fogyasztovedelem-vizsgalat-autokereskedes-gepjarmu | null | true | null | null | BOON |
Azután, hogy egy évvel ezelőtt első lánya belehalt a tüdőgyulladásba, a 22 éves indiai édesanya, Somvati Seheriya kétségbeesett, mikor azt vette észre, második gyermekénél is ugyanazok a tünetek mutatkoznak, mint nővérénél. A fiatal édesanya nem szerette volna elveszíteni második gyermekét is, ezért segítséget kért a faluban élő “gyógyítótól".
“Amikor az első lányom beteg lett, azt hittem, segítség nélkül is legyőzi majd a betegségét, de sajnos nem így lett, és nem sokkal később meghalt. Épp ezért, mikor észrevettem, hogy a második lányomnak is ugyanolyan tünetei vannak, egy percig sem gondolkodtam, hogy segítséget kérjek" – idézi fel a történteket Somvati, majd elárulja, férjével, a 23 éves Giruval december másodikán keresték fel a falu gyógyítóját. “Biztos voltam benne, hogy meggyógyítja Shivanit, de nem így lett. Miután hazahoztuk, a kislányomnak magas láza lett, amit nem tudtunk csillapítani, ezért a férjemmel úgy döntöttünk, kórházba visszük őt."
Kép forrása: Daily Mail
“A kislány rettenetes állapotban volt, mikor felvettük őt" – ezt már Shivani orvosa, dr. Gobind Singh mondja, aki elárulta, túl azon, hogy a kislánynak magas láza volt, az alhasán legalább negyven komoly égési sebet találtak. “Kétség sem férhet hozzá, hogy a súlyos sebeket a gyógyító kezelése okozta. Indiában az égetés bevett módszer, különböző fertőzéseket – maláriát, agyhártyagyulladást is gyógyítanak vele" – magyarázta a sebész, majd hozzátette, Shivani tüneteit nem tüdőgyulladás, hanem egy veleszületett szívbetegség okozta.
“A vizsgálatok kimutatták, hogy a baba szívének két kamrája közti fal nem záródott be megfelelően, és egy lyuk keletkezett rajta" – magyarázta a sebész, majd hozzátette, a kezelésnek köszönhetően a kislány sokkal jobban van, és nemsokára haza is engedhetik. | 40-szer égette meg a kuruzsló a két hónapos babát | Az indiai anya azért vitte gyermekét egy helyi gyógyítóhoz, mert azt hitte, tüdőgyulladása van. | [
"betegség",
"india",
"egészség",
"hagyomány",
"kínzás",
"kuruzsló"
] | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2014/12/15/40-szer-egette-meg-a-kuruzslo-a-kethonapos-babat | 2014-12-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A szocialisták által vezetett angyalföldi önkormányzat közleményében azt írta: ezt az alaptörvény és az önkormányzatokról szóló törvényben biztosított lehetőséggel és felterjesztési jogával élve kezdeményezik.
Kiemelték, hogy Angyalföld önkormányzata hitel felvétele és kötvény kibocsátása nélkül oldotta meg a működtetést és a fejlesztéseket, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületek közül a XIII. kerületnek a legkisebb az adósságállománya.
Úgy fogalmaztak: a kormány tervezett intézkedése a felelősen gazdálkodó településen élőket hozza hátrányos helyzetbe a pazarlóan gazdálkodókkal szemben. Kifogásolták azt is, hogy nem csak a 2010-ig felvett hitelek konszolidációjáról van szó, miközben a nagy eladósodás időszaka 2007-2008 volt. Az önkormányzat feltételekhez kötné a konszolidációt is.
Kiemelte: az egyenlőség érdekében azokat az önkormányzatokat, amelyek nem kapnak kompenzációt, hasonló forrásokhoz kell juttatni, mint amilyet a felelőtlenül gazdálkodók megkapnak. A XIII. kerület közleményében azt írta: garantálja, hogy ezt a támogatást teljes egészében fejlesztésre fordítaná. | Gazdaság: Adósságátvállalás helyett fejlesztési támogatást kér a XIII. kerület | A főváros XIII. kerülete arra kéri a kormányzatot, hogy a felelősségteljesen gazdálkodó önkormányzatok számára nyújtson - a pazarlóan gazdálkodókat segítő adósságátvállalás mértékének megfelelő - fejlesztési célú támogatást. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/adossagatvallalas_helyett_fejlesztesi_tamogatast_ker_a_xiii__kerulet-1346681 | 2012-11-16 22:33:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Balatonföldváron épül „a Balaton legtöbbször engedélyezett kikötője”, pontosabban most éppen nem épül. Egyrészt jelen állás szerint egyetlen olyan dokumentum sincs a beruházó Balabo Kft. birtokában, amely lehetővé tenné az építkezést, másrészt a nyári szezonra ettől függetlenül is felfüggesztette volna a kikötő építését, hogy ne zavarja a strandolókat, sőt, a strandüzemeltetésbe is beszállt a helyi önkormányzat mellé. Balatonföldvárt 2010 óta fideszes polgármester, az ismert balatoni vitorlás dinasztiához tartozó Holovits Huba vezeti, akitől azzal a felütéssel kértünk interjút: a Nyugati strandra ráépülő, a Balatonba egyik oldalon majdnem 400 méterre benyúló mólószárú e-kikötő mostanra úgy került félkész állapotba, hogy eddig már ugyan valóban kétszer sikerült megszerezni hozzá a szükséges engedélyeket (egy ízben másfél nap leforgása alatt), de a helyi civilek mindkétszer elérték, hogy a bíróság ezeket megsemmisítse. Időközben a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal harmadszor is nekifutott az engedélyezési eljárásnak.
magyarnarancs.hu: Meglesz az engedély harmadszorra is?
Holovits Huba: Szerintem igen.
magyarnarancs.hu: Ez NER-beruházás?
HH: Dehogyis! A Balabo Kft. tulajdonosa, Deák Sándor helyi kötődésű, igaz, korábbi társát Mészárosnak hívták, de egyrészt nem az a Mészáros, másrészt jelenleg a balatonkenesei kikötőben érdekelt szakember a tulajdonostársa. Persze, én sem vagyok naiv, jó projekt és jó kapcsolatok nélkül nehéz lett volna közel egymilliárd forint állami támogatáshoz jutni.
Holovits Huba, Balatonföldvár fideszes polgármestere
magyarnarancs.hu: Ezt a jó projektet többen vitatják. Leginkább talán azért, mert meglehetősen bizarr: kikötő a strand közepén. Van még olyan a Balatonnál, hogy kikötő épülne a strandon?
HH: Olyan, hogy strand és kikötő szomszédos, vagy ötven is akad. A strand közepén Balatonföldváron sem épül kikötő. A strand ugyanis a szárazföld, az önkormányzat azért felel, a víz, a Balaton-meder már állami tulajdon és állami hatóságok döntik el, ott mi épülhet. A földvári képviselő-testület pedig már 2004-ben eldöntötte, hogy a Nyugati strandnál kikötő épülhet, és ez azóta is szerepel minden testület programjában, tehát sohasem került le a napirendről. Több mint egy évtizede egyszer már egy befektető neki is látott a kikötőépítésnek, ami végül meghiúsult.
magyarnarancs.hu: Akkor is voltak tiltakozók, akik azzal fenyegetőztek, hogy a fákhoz láncolják magukat.
HH: Minden fejlesztésnek vannak ellenzői és támogatói, ezzel nincs is baj. Az már baj, hogy a Pécsi Törvényszék és a Kúria is szavakon „rugózik”, nem veszi figyelembe a helyi jogalkotói szándékot, ami 2004 óta arra irányul, hogy itt kikötő épüljön. A helyi építési szabályzatunk bíróságok által citált 2006-os jóváhagyásakor is már szerepelt a térképen a kikötőjel. De mondok meredekebbet:
ha szigorúbban vettük volna a törvényt, akkor azóta, hogy 2004-ben elhelyezték a kikötőjelet a Nyugati strandnál, azon a sávon, ahová a kikötőt szánták, megtilthattuk volna a strandolást.
magyarnarancs.hu: Ezek szerint ez a kikötőjel a kulcsa az egész problémának? De miért éppen a strand közepére tették?
HH: Igen, ezt a 2004-es döntést nem nagyon emlegetik a tiltakozók! Azt sem, hogy kik is voltak akkor a döntéshozók: az MSZP-SZDSZ-kormány, vagy éppen a kikötőjelet szorgalmazó akkor MSZP-s, ma DK-s és kikötőellenes Kolber István, a Balaton-fejlesztési Tanács akkori elnöke.
magyarnarancs.hu: De ezekkel a döntéshozókkal Ön most egy platformra került, hiszen támogatja a kikötő létesítését!
HH: Igen, én kezdettől fogva egyetértek ezzel az elképzeléssel. S hogy miért pont oda tervezték a kikötőt? Mert ott a legmélyebb a víz a földvári partok előtt, más partszakasz nem is alkalmas kikötő létesítésére. Nem igaz tehát, amit Herényi Károly állít (a volt MDF-es politikus a kikötőépítést ellenző helyi civil szervezet, a Mosolygó Balatonföldvár Egyesület elnöke – a szerk.), nevezetesen hogy csak mert így olcsóbb volna, hiszen a strandi infrastruktúra már adott. Amúgy pedig még a kikötőépítés kezdete előtt, úgy öt-hat éve a képviselő-testületünk törvénymódosítást kért, szerettük volna a kikötőjelet a strand keleti szélére kitetetni, de ez sajnos nem történt meg.
magyarnarancs.hu: Ahhoz viszont nem kell törvényszéknek, Kúriának, jogásznak lenni, hogy belássuk, amire a kikötőengedélyeket megsemmisítő bírósági döntések hivatkoznak: a kikötővel megváltozna a strand funkciója.
HH: Nem változna meg, mert ahogyan mondtam, a strandra semmi nem fog épülni, csak a mederbe, és strandolni ezután is lehet. 120 méterről megy a vita, aligha hiszem, hogy ezt hiányolná bárki, amikor Balatonföldvár 5,5 kilométer partszakaszából 3,5 kilométer fürdésre kijelölt és alkalmas.
magyarnarancs.hu: Ez mind szép, de közben a Nyugati strandból „strandkikötő” lesz…
HH: Nem, mert a strand megmarad.
magyarnarancs.hu: Csak nem pont ugyanúgy, nem lesz ugyanolyan, tehát valami csak változik: strandkikötő.
HH: Legyen! Ez esetben a településünket alapító Széchenyi család (az ő kikötőépítésük alapozta meg Balatonföldvár fejlődését) szellemiségének megfelelve megyünk előre, olyat produkálunk, amit még senki a Balaton partján.
magyarnarancs.hu: Mekkora lehet a támogatottsága a kikötőnek a városlakók körében?
HH: A kikötő léte vagy nemléte nincs a kardinális kérdések között a városlakók körében. Egy kisebbség habosítja, a politika pedig rátelepszik. Szerintem ma is többségben vannak, akik vagy jónak tartják, vagy nem érdekli őket, hogy lesz kikötő vagy sem.
Ha van, aki másként gondolja, az kezdeményezhetett volna például helyi népszavazást a kérdésről, de ilyen nem történt.
magyarnarancs.hu: Ön viszont még a beruházás kezdete előtt lakossági fórumot ígért.
HH: A pandémia időszaka ezt keresztülhúzta.
magyarnarancs.hu: Most meg már majdnem kész a kikötő…
HH: Valahogy így.
magyarnarancs.hu: Valahányszor zöld utat adtak a hatóságok a kikötőnek, a bíróságok ugyanannyiszor ezt el is kaszálták, valójában tehát ezeket a köztes, döntések közötti időszakokat kihasználva készült el rohamtempóban mostanra a két mólószár? Jelen pillanatban például egyetlen építést engedélyező dokumentum sincs a beruházó kezében.
HH: Jelenleg nincs, de azt visszautasítom, hogy ne lettek volna engedélyei, az építkezést számos alkalommal ellenőrizte ebből a szempontból a vízirendészet is.
magyarnarancs.hu: Az is furcsa – a bíróság ezt is kifogásolta –, hogy míg az előző környezetvédelmi eljárást másfél nap alatt „zavarta le” a Veszprém megyei kormányhivatal, addig a legutóbbi, májusi ítélet után csaknem három hónappal, augusztus első napjaiban indította el az új eljárást, azt követően, hogy a balatonföldvári képviselő-testület július végén módosította a bíróságok által a kikötőépítéssel ellentétesnek talált helyi építési szabályzatot (HÉSZ). Erre várhattak?
HH: Ebben a kérdésben nem én vagyok az illetékes, hanem a Veszprém vármegyei főispán, de még ez is meglehet.
magyarnarancs.hu: De egy kormányhivatalnak kell azt tudni, hogy az önkormányzat éppen dolgozik a HÉSZ módosításán?
HH: Amennyiben felkészült és tájékozott szakemberek, nyilván tudnak róla.
magyarnarancs.hu: És a visszamenőlegesség rendjén való? A HÉSZ-módosítás mostantól, az elfogadásától érvényes, a beruházás meg már félkész.
HH: Erről magam is tervezem megkérdezni az illetékeseket: hogyan sikerült olyan helyzetet előidézni, hogy a beruházó érvényes engedélyek birtokában elvégzi a beruházás oroszlánrészét (azaz megépíti a kikötő mólószárait), majd utána kiveszik alóla az építési engedélyt.
Ez a maga nemében példátlan. Arról nem is beszélve, hogy a vízjogi létesítési engedély visszavonása fellebbezés alatt áll, fel van terjesztve másodfokra.
magyarnarancs.hu: A beruházó fellebbezett?
HH: Igen és az önkormányzat is.
magyarnarancs.hu: Nocsak, mégiscsak érdekelt az önkormányzat a beruházásban?
HH: Ahogy a fellebbezésben is írtuk: ez a döntés érdeksérelmet okoz a városnak.
magyarnarancs.hu: Lát esélyt arra, hogy a jelenleg félkész kikötő mégsem épülhet meg?
HH: Nem, mert bár érzek jogállami hiátust egyes döntésekben, mégiscsak jogállamban élünk. És mert most már, a város fejlődését figyelembe véve a támogatóknak és az ellenzőknek is az lenne az érdeke, hogy fejeződjék be a kikötőépítés.
(A kikötőépítést támadó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület időközben azt kérte a Veszprém megyei kormányhivatal vezetőjétől, hogy az új eljárás során vegyék figyelembe álláspontjukat, miszerint a július 27-i HÉSZ-módosítás törvénysértő, mert strandterületre vonatkozó szabályozás helyi önkormányzati rendelettel nem változtatható meg).
Deák Sándor, a Balabo Kft. ügyvezetője – ahogy az a cég honlapján olvasható – gyerekkori élményei mellett felesége révén kötődik Balatonföldvárhoz. A 3 milliós törzstőkéjű társaság korábban hajó- és csónakjavítással foglalkozott több más mellett, újabban saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése a főtevékenysége. Deák Sándor egyébként a Pizza Forte egyik alapítója és tulajdonosa. A Balabo Kft. 897 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert a Kisfaludy-programból a balatonföldvári e-kikötőre. A céget 2015-ben alapította Mészáros László Péter és Deák Sándor, mára Mészáros helyét Viszkei András János vette át. A vállalkozás 2019-ben helyezte át a székhelyét Budakesziről Balatonföldvárra. A társaság utolsó öt lezárt évében kétszer tett szert bevételre, 2018-ban ez 1,25 millió, 2017-ben pedig 775 ezer forint volt, a többi évben nulla forint. (Virág Sára)
A Narancs.hu balatonföldvári e-kikötővel foglalkozó cikkeit itt gyűjtöttük össze.
Lapunk azt is számba vette, milyen környezetromboló és hasonló beruházások valósultak meg vagy éppen folynak a tónál. A jobbára NER-es projektekről ebben a cikkünkben írtunk:
Cikkünk a Transparency International Magyarország mentorprogramja keretében készült. | Balatonfödvár polgármestere: Nem látok esélyt arra, hogy mégsem épülne meg az e-kikötő | Hogyan foglalnak teret a NER-közeli körök a Balatonnál, esetenként bírósági ítéleteken, törvényi tiltásokon, rendeleteken is átlépve, újabban ezt már nyíltan is felvállalva? A Narancs.hu most induló cikksorozatában néhány eset felvillantása mellett a nagy nyomulás hátterével, módszereivel foglalkozunk, arra keresve a választ: hogyan jutottunk el a máig, amikor már-már a NER maga a törvény. Az első részben a balatonföldvári e-kikötő kapcsán Holovits Huba polgármesterrel olvashatnak interjút. A kisváros fideszes vezetője szerint ha valakinek nem tetszett volna a Nyugati strandon készülő projekt, kezdeményezhetett volna helyi népszavazást, de ez nem történt meg. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/balatonfodvar-polgarmestere-nem-latok-eselyt-arra-hogy-megsem-epulne-meg-az-e-kikoto-260953# | 2023-08-11 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
"Egy olimpia lebonyolítása jó lehetőség lenne Magyarország számára, Budapest csak nyerhetne rajta például út- és vasútfejlesztés, budapesti kórházak megújítása, miközben sportlétesítményt szinte nem is kellene építeni" - állapította meg a sportpolitikus. Mint mondta, ha Magyarország megpályázna egy olimpiát, szerinte nagy esélye lenne, de csak akkor, ha tartós, nemzeti, pártokon átívelő konszenzus lenne a témában a kormány, a főváros és az emberek között. "De az is lehet, hogy ez egy kimaradt esély lesz." A következő 3-5 évben a NOB nem dönt egy olimpia sorsáról sem, úgyhogy most sok idő lenne a szakmai vitákra. Fürjes Balázs elmondta, a MOB és a főváros nagyjából október közepén kezdhet egyeztetni arról, hogy megpályázzunk-e egy következő olimpiát.
A NOB magyar tagja nem hallott arról, hogy Karácsony Gergely és Orbán Viktor egyeztettek volna egy budapesti olimpiáról, hiába állítja Magyar Péter, hogy a két politikus "összeborult ebben a témában". "Az biztos, ha egyszer komolyan gondoljuk, hogy Budapest rendezzen olimpiát, akkor szükség lesz egyeztetésekre, melyeknek nyilvánosnak és átláthatónak kell lenniük. Ha a MOB kezdeményezi egy budapesti olimpia megrendezését, akkor először a főváros ajtaján fog kopogtatni." Felhívta rá a figyelmet, hogy ma már a NOB úgy választ ki szervező országot, hogy annak utána ne okozzon az olimpia lebonyolítása problémát.
Fürjes Balázs arról is beszámolt, úgy érzi, szerencsés helyzetben van, mert minden feladatot élvez, amit éppen kap. Az idén lesz 53 éves, eddig élete felét a magánszektorban töltötte, a másik felét a közszolgálatban, mindkettőt nagyon szerette. Amikor a kormányzatban Budapest ügyeiért volt felelős, akkor az vált a szívügyévé, szép dolgokat lehetett csinálni, sokkal több volt a jó dolog, mint a kellemetlen, de most azt élvezi, hogy hazánkat képviselheti a NOB-ban.
Sokan kérdezik a fővárosban kialakulni látszódó kaotikus helyzetről, mindig elmondja, hogy a Fővárosi Közgyűlés összetétele a választók akaratát tükrözi, és egy demokráciában az szent. A budapesti szavazók azt akarták, hogy ezek a pártok és ilyen arányban képviseljék őket, így a pártoknak sem panaszkodni kellene, hanem megoldást találni. Biztos abban, hogy minden választó azt várja el a közgyűlés tagjaitól, hogy elsősorban a budapestiek érdekeit tartsák szem előtt, és az alapján döntsenek, függetlenül attól, hogy kire szavazott. Bízik abban, hogy a pártok megtalálják majd a legjobb megoldásokat. Elmondta, jól esik neki, hogy Tarlós István azt nyilatkozta, ha elindult volna, megnyerhette volna a főpolgármesteri választást, de sosem szerette halmozni a tisztségeket, tudatos döntés volt részéről, hogy felhagyott a kormányzati munkával, és megtisztelőnek érezte a NOB felkérését, bár ezt társadalmi munkában végzi.
Fürjes Balázs úgy gondolja, nagyon átgondolt, jól szervezett olimpiát rendeztek a franciák, amire nagy szükség is volt a Covid után, hogy végre újra nézők előtt legyenek a versenyszámok. Szóba került, hogy a NOB 2025 márciusában új elnököt választ, hét erős jelölt is van, éles versenyre lehet számítani.
A műsorban szóba került, hogy több panasz is érkezett a párizsi olimpia nyitóünnepsége miatt. Fürjes Balázs szerint ez mindig egy lehetőség a házigazda számára, hogy megmutassa, mi fontos számára a saját történelméből és kultúrájából. A szervező ország dönt arról, hogyan és milyen módon mutatják be a számukra fontos dolgokat, így történt ez Párizsban is. "A franciák joga volt, hogy elmondják mi számukra a fontos." Egyetért azzal, hogy egy nyitóünnepség senki számára sem lehet sértő, és az is jó lenne, ha nem kellene korhatárossá tenni. | Fürjes Balázs: egy budapesti olimpia jó lehetőség, és kimaradt lehetőség is lehet | A Momentum 2017-es „Nolimpia” kampánya egy biztos szervezési lehetőséget vett el Magyarországtól, hiszen az akkor beadott pályázat tetszett a NOB tagjainak, és már akkor azt mondták, ha Magyarország pályázata végigment volna, akkor megkaptuk volna egy későbbi olimpia rendezési jogát. Akár 15 évünk is lehetett volna a felkészülésre, annyi, mint korábban egyetlen országnak sem – mondta Fürjes Balázs, a NOB tagja, a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/furjes-balazs-egy-budapesti-olimpia-jo-lehetoseg-es-kimaradt-lehetoseg-is-lehet/437841 | null | true | null | null | Hírklikk |
S. Ábel 14 éve szerzett hírnevet magának az ügyeivel
Jelenleg robbanóanyaggal visszaélés miatt folyik ellene eljárás
Ábel jogi diplomával rendelkezik, jelenleg informatikai képzésen vesz részt, és az ártatlanságát igyekszik bebizonyítani
S. Ábel még 2010-ben szerzett országos ismertséget magának, miután egy internetre feltöltött videójából kiderült: a külföldi iskolai lövöldözések hatására verseket ír, amelyekben arra utalt, hogy 22 embert ölne meg. Sokáig húzódott az ügye, végül a Kúria 2017-ben emberölés előkészülete miatt két és fél év börtönre ítélte. Mindeközben 2015-ben már lőfegyverrel való visszaélés és fegyveresen elkövetett garázdaság miatt négy és fél esztendőt kapott, mert két évvel korábban a Móricz Zsigmond körtéri gyorsétterem mennyezetébe lőtt egy pisztollyal. A büntetése kétharmadát előzetesben és házi őrizetben töltötte, 2017-ben szabadulhatott. Aztán azzal vádolták meg, hogy robbanóanyag előállításával kísérletezett, illetve robbanásra alkalmas vegyületet készített. Jelenleg még mindig ebben az ügyben folynak a tárgyalásai.
Megszólalt a Blikknek a frissen szabadult gyorséttermi lövöldöző - "Mostantól dr. S. Ábel a nevem"
Megtudtuk, az ügyészség 2018 márciusában emelt vádat robbanóanyaggal visszaélés miatt, jelenleg a Pesti Központi Kerületi Bíróságon van az ügye.
- A szerteágazó bizonyítási eljárást igénylő büntetőügy jelenleg is folyamatban van, a bíróság számos szakértői véleményt, így többek között vegyész-, orvos-, botanikus-, fotó- és videótechnikai szakvéleményt szerzett be, szakértők személyes meghallgatását kérte. Ezen túlmenően számos, a vád és a védelem által indítványozott tanú kihallgatására került sor - közölte megkeresésünkre dr. Gasz Péter, a Fővárosi Főügyészség helyettes szóvivője.
Hozzátéve: az ügy vádlottja 2021 novemberéig letartóztatásban, majd 2023 novemberéig bűnügyi felügyelet alatt állt, azóta vele szemben nincs kényszerintézkedés. A bíróság legutóbb idén májusában tartott tárgyalást. A szabadulásakor sikerült beszélnünk a férfival, aki akkor büszkén újságolta el, hogy lediplomázott, így jogászként mostantól dr. S. Ábel a neve. Ezúttal is megkerestük, de már nem kívánt nyilatkozni.
- Ahogy az eljárás eleje óta, úgy Ábel azóta is teljes erőbedobással és minden energiájával azon van, hogy bebizonyítsa az ártatlanságát. Örül annak, hogy már szabadon járhat bármerre. A tanulmányait nem adta fel, jelenleg informatikai képzésen vesz részt, a tudását pedig a tárgyalásain igyekszik kamatoztatni - mondta el a Blikknek a férfi egyik ismerőse. | Szabadlábon várja tárgyalásait a gyorséttermi lövöldöző | Már tizennégy év telt el azóta, hogy országos ismertséget szerzett magának S. Ábel, aki azóta folyamatosan „gondoskodott” arról, hogy valamilyen módon bekerüljön a bűnügyi tudósításokba. A Blikk legutóbb 2021 novemberében írt a sajtóban „gyorséttermi lövöldözőként” elhíresült fiatalemberről, amikor három esztendő elteltével ki kellett engedni az előzetes letartóztatásból. Azóta viszont, mintha a föld nyelte volna el, ezért utánajártunk, mi történik most éppen vele. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/s-abel-szabadlabon-targyalasok/m33ybf7 | null | true | null | null | Blikk |
A londoni magyar nagykövetségen összehozott találkozó célja az volt, hogy kimozdítsa a holtpontról a megakadt tárgyalásokat. Az Invitech mögött álló befektetési alap képviselői ehhez Magyarország legbefolyásosabb emberével, Orbán Viktor miniszterelnökkel találkoztak. A Direkt36 erről az eddig titokban tartott találkozóról két olyan forrástól értesült, akik közelről ismerik a megbeszélés részleteit.
A források szerint azért a londoni nagykövetség adott otthont a tárgyalásnak, mert a miniszterelnök akkor épp hivatalos látogatáson volt a brit fővárosban. Orbán 2021. május 28-án látogatott Londonba, hogy találkozzon Boris Johnson akkori miniszterelnökkel. Diplomáciai források szerint szokatlanul szellős volt a hivatalos programja, így könnyen beleférhetett a bizalmas Invitech-találkozó.
Bár a 4iG hivatalosan egy magáncég, Orbán pedig rendszeresen hangoztatja azt, hogy ő nem foglalkozik üzleti ügyekkel, a történteket ismerő források szerint a miniszterelnök részletekbe menően, több mint egy órán keresztül tárgyalt az Invitech tulajdonosainak képviselőivel.
„Orbánnak elég lett volna öt percre benéznie a tárgyalásra. Jelezhette volna ennyivel, hogy az állami támogatás megvan ehhez az ügylethez, de ő sokáig ott volt”
– fogalmazott az egyik forrás, akinek tudomása szerint a miniszterelnök hosszan győzködte az Invitech tulajdonosainak képviselőit arról, hogy adják el a céget a 4iG-nek.
A Direkt36 több mint egy héttel ezelőtt részletes kérdéssort küldött a tárgyalás minden érintettjének – Orbánnak, a 4iG-nek és az Invitech korábbi tulajdonosát képviselő cégnek –, de ők többszöri megkeresésünkre sem reagáltak.
A londoni találkozó végül tényleg fordulópontot hozott az Invitech felvásárlásában. A folyamatot ismerő források szerint ezután gyorsultak fel a 4iG-vel folytatott egyeztetések, amelyek eredményeként végül 2021 szeptemberében le is zárult a felvásárlási ügylet.
Ez az epizód is mutatja, hogy a 4iG kiemelt fontossággal bír a magyar kormány számára. Kevés olyan cég van Magyarországon, amely ennyire sok állami támogatást, hatósági segítséget és közvetlen miniszterelnöki figyelmet kapott az elmúlt években. Ennek meg is lett az eredménye: a néhány évvel ezelőtt még egy közepes méretű informatikai vállalatként számon tartott 4iG rövid idő leforgása alatt az ország egyik legnagyobb óriáscégévé nőtte ki magát, amely már megvetette a lábát több balkáni országban is. A 4iG ráadásul nemcsak távközléssel és informatikával foglalkozik, hanem egy német vállalat partnereként beszállt a védelmi iparágba, és érdekeltséget szerzett egy izraeli műholdas cégben is.
A Direkt36 hónapokat töltött annak kiderítésével, hogy miért ennyire fontos Orbán Viktornak a cég. A 4iG tevékenységét és az ezzel kapcsolatos kormányzati döntéseket ismerő több tucat forrással folytatott beszélgetésekből és a megszerzett bizalmas dokumentumokból az rajzolódott ki, hogy ez a vállalat új fejezetet nyitott a kormányközeli gazdasági birodalom épülésében.
Ez már nem egy újabb olyan vállalkozás, amely egy alapvetően az állam által uralt piacon – például az építőiparban – szívja fel a kormányzati megrendeléseket. A 4iG egy olyan cég, amely korábban piaci verseny alapján működő ágazatokban terjeszkedik rohamos sebességgel, méghozzá nagyon erős állami hátszéllel. Mint a nyomozásunk során kiderült, a kormány nemcsak azzal segítette titokban a hivatalosan magánszemélyek kezében lévő céget, hogy személyesen Orbán Viktor tárgyalt a nevükben, hanem azzal is, hogy egy rejtett pénzügyi manőver révén hozzájuttatta több mint 70 milliárd forintnyi állami befektetéshez.
Ez a korábban fel nem tárt információ egyben új megvilágításba helyezi a 4iG tulajdonosi hátterét is. Jászai Gellért, a vállalat elnöke azt állítja ugyan magáról, hogy ő a cég többségi tulajdonosa, de a Direkt36 birtokába került iratok szerint az eddig az ő érdekeltségébe sorolt és jelenleg a 4iG közel 40 százalékos tulajdonosaként számontartott magántőkealapba az állam tette be a pénz túlnyomó részét.
A 4iG ugyanakkor nem csak pénzügyi szálakon kötődik a kormányhoz. A vállalat fejlődése szorosan igazodik Orbán Viktor régiós hatalmi ambícióihoz is. Kiderítettük, hogy egy német–magyar kormányalku eredményeként tudott a 4iG beszállni a nemzetközi védelmi iparba, miközben elkezdett terjeszkedni a Nyugat-Balkánon is, amelyet a miniszterelnök alkalmasnak tart arra, hogy legalább részben magyar befolyási övezetté alakítsa.
A 4iG története így egyben Orbán Viktor hatalmi törekvéseinek lenyomata is. Mindennek megértéséhez pedig először érdemes megismeri azt a közeget, amelyben a vállalat elkezdett kiemelkedni néhány évvel ezelőtt.
I. BIRODALMI TERVEK
2018 november közepén valósággal kilőttek a legnagyobb magyar távközlési vállalat, a Magyar Telekom részvényei. November 15-én elérte az árfolyam a 436 forintot, ami jelentős ugrást jelentett a néhány nappal korábbi 402 forinthoz képest.
A hirtelen növekedés hátterében az állt, hogy a piacon elterjedt az a hír, hogy felvásárlási ajánlat érkezett a vállalatra. Mivel az információ hitelesnek tűnt, elkezdték kapkodni a cég papírjait.
A felvásárlási tervekről szóló híresztelések a sajtóban is megjelentek. A Világgazdaság ezekben a napokban arról írt, hogy a német Deutsche Telekom ajánlatot kapott valakitől a Magyar Telekomban meglévő 59,21 százalékos részesedésére. A kormányközeli lap azt írta, hogy 2 milliárd eurót (akkori árfolyamon számolva 645 milliárd forint) ajánlottak a magyar vállalatért. Arról azonban nem jelent meg semmilyen információ, hogy ki volt az ambiciózus ajánlattevő.
A Direkt36 most úgy értesült, hogy a felvásárlási kísérlet mögött kormányközeli szereplők álltak. Kifejezetten azzal a céllal akarták megszerezni a Magyar Telekomot, hogy az Orbán-kormány régóta dédelgetett terveinek megfelelően komoly pozíciókat szerezzenek a magyar távközlési piacon.
A kormányközeli szereplőknek szükségük lett volna tőkeerős partnerekre az ügylet finanszírozásához, ezért „New York-i meg londoni potenciális befektetőknek küldözgettek és reklámoztak erről terveket” – mondta a 2018-as felvásárlási próbálkozásról egy, a Magyar Telekom ügyeit ismerő forrás. A terv azonban viszonylag hamar dugába dőlt, a német Deutsche Telekom ugyanis nem akart megválni a magyar leányvállalatától.
Az Orbán-kormánynak nem ez volt az első próbálkozása, hogy belépjen a távközlési piacra. A téma a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta folyamatosan napirenden volt. Előbb próbálkoztak az MPVI Mobilnak hívott, állami tulajdonú mobilcég felépítésével, amely a tervek szerint a már a piacon lévő három szolgáltató versenytársa lett volna. Ez a próbálkozás azonban hamar befuccsolt jogi akadályok és szakmai hiányosságok miatt.
Ez után a távközléssel valamilyen szinten foglalkozó állami vállalatokat próbálták összefogni egy újabb projekt keretében. Ez a saját vezetékhálózattal rendelkező Magyar Villamos Műveket és az Antenna Hungáriát jelentette, amely a rádió- és televízióadásokat vezeték nélkül juttatja el a hallgatókhoz és nézőkhöz.
„Ezek mentén már sokkal könnyebb kialakítani egy másik vezetékes hálózatot, megvan hozzá az infrastruktúra és a szaktudás is”
– fogalmazott egy távközlési szakember.
Végül ez a nekifutás sem járt sikerrel, mert egyrészt a cégek megcsúsztak a szükséges fejlesztésekkel, másrészt az MVM projektben érintett leányvállalatának nem volt tapasztalata lakossági ügyfelek kiszolgálásában.
A kormány azonban még mindig nem adta fel. Az elszántságot növelte, hogy Orbán és a környezete mindig is gyanakodva tekintett a külföldi tulajdonban álló magyarországi távközlési cégekre.
Egy ilyen vállalat korábbi magas rangú vezetője szerint kormányzati körökben azt hiszik, hogy a külföldi kézben lévő „telkócégek egyszerűen megfigyelik őket és bármilyen magyar állampolgárt, adatokat gyűjtenek és továbbítanak”. A forrás szerint a kormányzaton belül „nem hiszik el, hogy ezek a cégek betartják a belső szabályokat”. Hozzátette, hogy amikor el akarta oszlatni a kormányzati tisztviselők ezzel kapcsolatos félelmeit, akkor rendszerint azt a választ kapta, hogy „olyan naiv vagy”.
A forrás szerint így az a logika vezérli Orbánt és környezetét, hogy a távközlési piacon való terjeszkedés lehetőséget ad nekik is a nagy tömegű információgyűjtésre. Másrészt azt gondolják, hogy „ha mi kontrolláljuk az információs hálózatokat, akkor azt nem tudják mások ellenünk használni”.
A korábbi sorozatos kudarcok után a 2018-as választás környékén a kormány taktikát váltott. Egy korábbi távközlési vezető szerint a kormányzati szereplők felismerték azt, hogy nehéz és költséges a semmiből felépíteni egy új távközlési céget. Emiatt inkább arra koncentráltak, hogy a meglévő piaci szereplők valamelyikét szerezzék meg.
„Rájöttek arra, hogy van értéke a távközlési infrastruktúrának” – fogalmazott egy másik forrás.
Változott az is, hogy kik hajtják végre a tervet. Míg korábban állami cégek próbálkoztak pozíciót szerezni a távközlésben, ezúttal már olyan emberek léptek a színre, akik hivatalosan privát módon üzleteltek, de valójában szoros kapcsolatban álltak a kormánnyal és személyesen a miniszterelnökkel.
Elsőként Orbán Viktor gyerekkori barátja, az addigra a kormányközeli üzleti birodalom egyik legfontosabb szereplőjévé vált Mészáros Lőrinc tűnt fel. Amikor 2018 elején felmerült, hogy a norvég Telenor kivonulhat a térségből, és a magyar leányvállalatától is megválhat, Mészáros Lőrinc egyik cége, a Konzum volt az, amely ajánlatot tett a cégre.
Ezzel az ügylettel tűnt fel egy olyan szereplő is, aki később meghatározó figurájává vált a kormányzati távközlési terjeszkedésnek. Ő volt a Konzumot vezető Jászai Gellért, aki 2018 januárjában a Portfoliónak nyilatkozva beszélt arról, hogy a cégcsoportjuk „egyik kiemelt akvizíciós, illetve fejlesztési területe az informatikai-telekommunikációs szektor”, és „ebbe a stratégiába a tevékenysége miatt a Telenor is beleilleszkedik”.
A Telenor felvásárlásáról lecsúsztak Mészárosék, mert a cseh PPF-csoport beelőzte őket, és kormányközeli szereplők ezután próbálkoztak meg a jóval nagyobb falatnak számító Magyar Telekom megszerzésével 2018 végén. Jászai ennek a felvásárlási ajánlatnak a hátterében is feltűnt. Egy ismerőse szerint legalábbis Jászai beszélt neki arról, hogy megfelelő ajánlat esetén biztosan az a cég is megszerezhető. „Gellért mondta nekem, hogy de hát a Deutsche Telekomhoz is oda lehet menni elegendő pénzzel” – idézte fel a forrás.
Bár Jászainak végül az a felvásárlás sem jött össze, később a 4iG vezetőjeként ő állt a kormányzati távközlési terjeszkedésnek az élére. Ezzel ő lett a kormányközeli üzleti birodalom egyik legismertebb szereplője, pedig 2010 környékén még úgy nézett ki, hogy nem vár rá túl fényes jövő a Fidesz-uralom alatt.
II. A BRÓKERTÍPUS
Jászai Gellért az őt ismerők szerint profi üzletember, aki lehengerlő stílusban tárgyal. Simicska Lajosnál azonban nem sokra ment ezzel a képességével.
Jászai a 2010-es kormányváltás után fordult Orbán Viktor régi szövetségeséhez, a fideszes gazdasági háttérbirodalom akkori vezéralakjához. Az Államigazgatási Főiskolán tanult és utána az ingatlanpiacon dolgozó Jászai éveken át építette az SCD nevű ingatlanfejlesztő cégcsoportot, amely azonban 2011 tavaszára komoly bajba került. Többek között a 2008-ban berobbanó gazdasági válság következtében egyre nehezebben kapott hitelt a bankoktól. Jászai abban bízott, hogy az államtól kap majd segítséget, és emiatt tárgyalt a kormány gazdasági döntései felett akkor nagy befolyással bíró Simicskával.
A találkozó részleteit ismerő egyik forrás szerint ezen a megbeszélésen is látszott, hogy Jászai „brókertípus”, aki szeret üzleti szakkifejezésekkel dobálózni. Használta például a „loan-to-value” kifejezést, amelyet magyarul hitelfedezeti mutatóként szoktak fordítani, és arra utal, hogy milyen arányban áll egymással a felvett hitel és az annak fedezeteként szolgáló ingatlan vagy más vagyonelem.
Jászai ugyanakkor rosszul mérte fel a tárgyalópartnerét. Simicska híres volt arról, hogy nem kedvelte sem a modern technológiát, sem a bonyolult üzleti nyelvezetet. „Lajos azt szerette, ha egy ügylet közérthetően, köznyelven van elmagyarázva, ami végig levezethető, mint egy egyenlet” – magyarázta egy régi ismerőse. Simicskának annyira nem tetszett a Jászai-féle stílus, hogy ott is hagyta a megbeszélést.
„Ott ült a Lajos, és mondta, hogy »loan-to-value a faszom«, majd felállt, és elment”
– mondta a találkozó részleteit ismerő forrás.
Ezek után nem volt meglepő, hogy Jászai végül nem kapott állami segítséget. Tárgyalt közvetlenül is az amúgy Simicska befolyása alá tartozó Magyar Fejlesztési Bank akkori vezetésével állami hitelfelvételről, de ők is elutasították azzal, hogy az SCD által tervezett nagy balatoni ingatlanfejlesztések megtérülése nincs kellő mértékben kidolgozva.
Jászai a 2000-es évek elején fogott bele a SCD felfuttatásába. Ekkor kezdte el felvásárolni az államtól és az önkormányzatoktól a Balaton-parti kempingeket azzal a céllal, hogy azokon a területeken szállodákat építsen. „A cél az volt, hogy a sátras kempingvilágból jöjjön ki a Balaton” – fogalmazott az SCD tevékenységét közelről ismerő egyik forrás. Jászainak komoly ambíciói voltak, több mint 100 milliárdos értékű fejlesztésekben gondolkodott, megfogalmazása szerint a magyar turisztikai iparág Molját vagy OTP-jét szerette volna felépíteni.
Ahogy bővült az SCD, Jászai a politikai kapcsolatait is elkezdte kiépíteni. Nemcsak az akkor kormányzó szocialisták körében lettek ismerősei (az SCD-től vett magának balatoni telket Medgyessy Péter is a miniszterelnöksége után, amiről a Heti Válasz számolt be), hanem a Fidesznél is. Egyik ismerőse szerint Jászai a Balaton-környéki választókörzetek fideszes képviselőivel került kapcsolatba, és többek között Orbánnal is megismerkedett.
Más szembetűnő jele is volt annak, hogy az SCD komoly politikai támogatottságot tudhatott maga mögött. Miután megvették a balatoni kempingeket, az Országgyűlés a kormányoldal és az ellenzék támogatásával a cégcsoportnak kedvező törvényt fogadott el 2006-ban. A jogszabály az érintett területeken megnövelte a beépíthetőség arányát. „A politika segítette az SCD-t, hogy tudjon majd szállodákat építeni” – mondta erről az SCD ügyeinek egyik ismerője. A forrás szerint Jászai egy ideig ügyesen lavírozott, befektetőket hozott, és elérte, hogy változtassanak a jogszabályokon, bankokat vont be a vásárlásokba.
Az SCD azonban a gazdasági válság kitörése után falakba ütközött. A piaci alapon működő bankok a kempingek megvásárlása után a szállodaépítést már kevésbé akarták finanszírozni, és nem segítettek az akkor már a Fidesz és Simicska befolyása alatt lévő állami pénzintézetek sem. Jászai így 2011 augusztusában kénytelen volt bejelenteni, hogy eladja balatoni és turisztikai cégeit, amelyek aztán nem sokkal később felszámolás alá is kerültek.
Bár különböző kormányközeli tranzakciók lebonyolításában részt vett, akkor került újra reflektorfénybe, amikor az addigra már a kormányközeli üzleti birodalom jelentős szereplőjévé előlépett Mészáros Lőrincet segítette hozzájutni egy komoly ingatlanvagyonhoz. Jászai Konzum nevű cégcsoportja 2016-ban felvásárolta Leisztinger Tamás korábbi MSZP-közeli üzletember Hunguest Hotels nevű szállodaláncát, ami aztán később több lépcsőben Mészároshoz került.
„Gellért számára ez jelentette a belépőt a NER-es elitbe”
– mondta Jászai egyik ismerőse arra utalva, hogy az üzletet sikerült úgy lebonyolítania, hogy azt Leisztinger is elfogadta, és Mészárosék is elégedettek voltak vele.
Jászai helyzetét az is segítette, hogy közben Simicska szembefordult Orbánnal. Az ekkor már Mészáros Lőrinc körül koncentrálódó kormányközeli gazdasági birodalomnak pedig szüksége volt a hozzá hasonló, komolyabb pénzügyi tapasztalattal rendelkező emberekre. „Amikor elkezdődött a cirkusz, akkor Lőrinc elkezdte futtatni a Jászait” – mondta egy kormányközeli forrás az Orbán és a Simicska közti konfliktusra utalva.
A nagyvállalati szektorban nem járatos Mészáros számára jól jött Jászai segítsége.
„Amikor Lőrinchez odakerült, Jászai segítette őt abban, hogy ne kockás papíron csinálja a könyvelését”
– mondta egy kormányközeli üzletember, aki régről ismeri Mészárost és Jászait is. Ehhez képest Jászai beszél angolul, dolgozott külföldi befektetőkkel, és eligazodott a nemzetközi pénzügyi világban.
Jászai így fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott az Opus Global nevű tőzsdei cég körül összpontosuló Mészáros-birodalom vezetésében. Jelezte az erősödését az is, hogy 2017 márciusában az akkor már kormányközeli Figyelő címlapján Jászai fotója szerepelt azzal a szöveggel, hogy „Mészáros Lőrinc jobbkeze”.
Jászainak azonban komolyabb ambíciói voltak annál, mint hogy az egykori felcsúti gázszerelő mellett második ember legyen. A kiemelkedés lehetőségét az informatika nyitotta meg számára. 2017 végén megjelent a 4iG nevű informatikai cégnél azzal, hogy szeretné felvásárolni. Ez a vállalat egyike volt a kevés magyar tulajdonú, milliárdos projektek lebonyolítására képes informatikai cégnek, így biztosított egyfajta alapot a további építkezésre.
Bár Jászai akkor még hivatalosan Mészáros cégcsoportjánál volt vezető tisztviselő, a tárgyalásokat ismerő egyik forrás szerint nem úgy tűnt, mintha „Mészárost képviselné, a saját nevében jött”. 2018 májusában még Mészáros vállalkozásai és tőkealapjai vásárolták meg ugyan a 4iG-t, később ők kiszorultak a cégből. Jászai előbb, 2018 nyarán, a cég vezetését vette át, majd a következő két évben Mészárost kivásárolva hivatalosan ő lett a vállalat többségi tulajdonosa is. A 4iG pedig hamarosan kormányzati segítséget is kapott ahhoz, hogy az informatikai piac még jelentősebb szereplőjévé válhasson.
III. BELHÁBORÚ
2019 tavaszán Rogán Antal, a miniszterelnök talán legközelebbi bizalmasa, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője egy új üzletágra terjesztette ki a befolyását. A felügyelete alatt ekkor kezdték el központosítani az állami informatikai közbeszerzéseket. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a miniszter alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) nevű szervezet vette át az összes állami intézmény informatikai eszközeinek beszerzését.
Egyértelmű jele volt ez annak, hogy Orbán Viktor környezetében felismerték az informatika jelentőségét. Ez nem volt mindig így.
„2010 után sokáig mostohagyerek volt a kormányzaton belül” – mondta egy volt kormánytisztviselő arra utalva, hogy az informatika az elmúlt években több különböző államtitkárság alá is tartozott, Orbánról pedig köztudott volt, hogy idegenkedik az okostelefon és a számítógép használatától.
„Elég csak ránézni, hogy milyen emberek mozognak ott, és látható, hogy nem az early adopter digitális userekről van szó”
– mondta a kormányközeli elitről egy állami megbízásokon is dolgozó informatikai vállalat vezető munkatársa.
Az informatikával szembeni idegenkedés azonban idővel megváltozott. Kormányzati szereplők is felismerték ugyanis, hogy ebben óriási üzlet van. Látták például azt, hogy az EU egyre több forrást biztosít digitalizációra, ami várhatóan még tovább fog növekedni a jövőben. Ráadásul az informatika kiváló terep az ügyeskedésre és akár a túlárazott munkákon alapuló korrupcióra is. Nincs sztenderdizált egységár arra, hogy egy adott munka mennyibe kerül, ezért nagyon nehéz megmondani egy fejlesztésről, hogy az drága volt-e, vagy sem. „Kívülállónak nehéz megérteni, felmérni, hogy mi történik, hogy egy számlán lévő szolgáltatásnak mi a valós értéke” – magyarázta erről egy távközlési vállalat korábbi vezetője.
Egy ilyen piacon jelent meg fajsúlyos szereplőként Rogán Antal hivatala. Neki már volt tapasztalata abban, hogy miként formáljon át olyan piacokat, ahol az állam jelentős szereplőként volt jelen. Korábban ezt csinálta akkor, amikor az addig szétszórtan elköltött állami reklámkiadásokat egyetlen, több tízmilliárdos költségvetésű hivatal alá szervezte. A megbízásokat ezt követően ez a hivatal osztotta szét néhány kiválasztott cég között.
Most hasonlót hajtott végre az informatikai piacon. A DKÜ jellemzően különböző informatikai cégekből összeálló konzorciumokkal nagyobb összegű, sokmilliárdos szerződéseket, úgynevezett keretmegállapodásokat kötött. A 4iG több ilyen konzorciumnak is tagja lett. A DKÜ aztán a későbbi informatikai beszerzéseken már csak az ilyen keretmegállapodásokkal rendelkező konzorciumokat versenyeztette egymással. „Ezzel az állam meg akarta szűrni az informatikai pályázatokon részt vevő cégek körét. Csökkenteni akarták ezzel a versenyt” – mondta egy, az államnak is bedolgozó informatikai cég vezetője.
A miniszterelnök jobbkezeként tevékenykedő Rogán ezzel a 4iG-t segítő manőverrel a kormány más erős embereinek az érdekeit sértette.
Ferde szemmel nézték a történteket például Pintér Sándor belügyminiszter környezetében. Pintérnek ugyanis régóta komoly befolyása volt az informatika egy speciális, belügyi feladatokat érintő területére. Ezek többek között választási infrastruktúrával, eredetiségvizsgálattal, térfigyelőkkel függtek össze. Ráadásul Pintér egyik legközelebbi szövetségeséhez, egykori államtitkárához, Tasnádi Lászlóhoz több olyan informatikai vállalkozás is köthető, amelyek szintén dolgoztak állami megbízásokon.
A belügyminiszter nehezen viselte, hogy az informatikai közbeszerzések elkerültek tőle, és feszültebbé vált a viszonya Rogánnal. „Autoritásról szólt, hogy kinek mekkora a területe” – mondta a szembenállásról Pintér egyik ismerőse. Egy kormánytagokkal rendszeresen beszélgető forrás szerint a Pintérrel folytatott csatározások még a 2022-es kampányban is jelentősen lefoglalták a választási felkészülésben egyébként kulcsszerepet játszó Rogán figyelmét. A konfliktusból azonban végső soron Rogán került ki győztesen. Nemcsak a szintén komoly informatikai háttérrel rendelkező, korábban a Belügyminisztérium alá tartozó titkosszolgálatok kerültek hozzá, hanem többek között a választások informatikai hátterét biztosító IdomSoft nevű állami cég is.
Nem Pintér volt az egyedüli miniszter, akinek zavarta a köreit az informatikai átrendeződés. Az akkoriban befolyásos kormánytagnak számító, sok fajsúlyos ügyet is vivő Palkovics László esetében is ez volt a helyzet.
Palkovics barátjának, korábbi cégtársának Fauszt Zoltánnak a cégei, többek között az SDA Informatika Zrt. ugyanis az állami informatika fontos szereplői voltak. Fauszték fejlesztették ki például a felsőoktatási intézmények meghatározó információs rendszerét, a Neptunt, és többek között iratkezelő szoftvert is értékesítettek korábban az államigazgatásnak.
A 4iG növekedésével ez a helyzet kezdett megváltozni.
„Palkovics emberét, üzleti énjét, Fauszt Zoltánt szorították ki”
– írta le a folyamatot egy korábbi állami tisztviselő. Fauszt számára az egyik komoly csapást az jelentette, amikor 2020 végén Orbán menesztette egy fontos állami testületből, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsból (NHIT). Az NHIT informatikai és hírközlési ügyekben a kormány tanácsadó testülete, többek között véleményezi az informatikai közbeszerzéseket. Egy informatikai cégvezető szerint az NHIT-tagság előnye, hogy ennek révén hamar lehet tudni, hogy az állami informatikában milyen tendenciák lesznek. A cégvezető szerint azzal, hogy Fauszt kikerült ebből, „az informatikához való hozzáférése megszűnt”.
Palkovicsot mindez érzékenyen érintette, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy 2020 végén belengette a lemondását a miniszterelnöknek. „Valamikor egy decemberi, karácsony előtti beszélgetés volt” – mondta az egyik forrás arról a találkozóról, ahol a téma szóba került Palkovics és Orbán között. (Palkovics lemondási szándékáról elsőként a 444 számolt be.) Palkovics ezután még két évig a kormány tagja maradt, a pozíciója azonban fokozatosan meggyengült. (Palkovics a megkeresésünkre azt közölte, hogy a témában nem kíván nyilatkozni.)
A 4iG előtt tehát letisztult a pálya az informatikai piacon. Közben azonban már komoly lépéseket tettek egy újabb szektor meghódítása felé is.
IV. HÁTSZÉLBEN
2019 környékén nyilvánvalóvá vált, hogy kormányzati körök szemet vetettek a hazai távközlési iparág egyik legértékesebb szereplőjére.
Ez volt az Invitech nevű vállalat, amely lakossági körben kevésbé volt ismert, de a telekommunikációs piacon a legjelentősebb cégek közé tartozott. Korábban az Invitel nevű távközlési vállalat része volt, de a társaságot 2017-ben átvevő új tulajdonosok leválasztották, és önálló céget csináltak belőle. Az Invitech értékét egyrészt az adta, hogy stabil, több ezer céget számláló ügyfélkörrel rendelkezett, és emellett a birtokában volt az ország kevés gerinchálózatainak egyike. Ez olyan, az egész országot lefedő vezetékhálózat, amely nélkül nem lehet országos távközlési céget működtetni.
Az Invitech tulajdonosa egy Közép-Európában tevékenykedő befektetési alap volt, amelyhez a forrás túlnyomó részét a kínai állam biztosította, de kisebbségi, mintegy 7 százalékos befektetőként szerepelt benne az állami Eximbankon keresztül Magyarország is.
Ezek az alapok rendszerint úgy működnek, hogy eleve azért vásárolnak fel cégeket, hogy némi átszervezés és fejlesztés után lehetőleg nagy haszonnal továbbadják őket. Ez volt a tulajdonosok célja az Invitechhel is, amely elvileg érdekelhetett volna több akkori Magyarországon működő és bővülésben gondolkodó távközlési céget is, például a Telenort vagy a Vodafone-t. Ehelyett azonban az állami MVM volt az, amely elsőként bejelentkezett az Invitechnél vevőként 2019-ben. A távközlési piacot ismerő források szerint ez egy furcsa lépés volt, az MVM ugyanis elsősorban energetikai profillal rendelkezett, ráadásul nekik már volt egy saját optikai hálózatuk. Néhány találkozónál tovább nem is jutottak a tárgyalások, és közben amúgy is jelentkezett egy komolyabbnak tűnő ajánlattevő.
Ez volt a Jászai Gellért által vezetett 4iG. Jászai nem egyedül jelent meg, hanem az akkor még állami tulajdonban lévő – de később a 4iG érdekeltségébe került – hírközlési vállalat, az Antenna Hungária vezetőjével, Sárecz Zsolttal és a később a 4iG-be beszálló Alpac Capital nevű befektetési cég portugál vezetőjével, Pedro Vargas Santosszal közösen tette az ajánlatot. A portugál befektető apja Mário David portugál jobboldali politikus, aki Orbán Viktorral több évtizedes barátságot ápol. Orbán 2016-ban ki is tüntette a portugál politikust, aki később EU-ügyi tanácsadóként is segítette őt.
Bár Jászai és Santos részvételével ez egy elvileg túlnyomórészt magánbefektetői megkeresés volt, a Direkt36 által megismert dokumentumok szerint az ajánlatban hangsúlyosan szerepeltek állami jellegű érvek. Az ajánlattevők külön hivatkoztak arra, hogy nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági okokból egyaránt fontosnak tartják az Invitech felvásárlását. Kiemelték azt is, hogy a cég birtokában lévő gerinchálózat kulcsfontosságú Magyarország számára katonai és hírszerzési szempontból is.
Az Invitech tulajdonosai részéről volt nyitottság az üzletre, de volt egy problémájuk: alacsonynak tartották Jászaiék ajánlatát. Utóbbiak pozícióját erősítette viszont az, hogy nyilvánvalóan bírták a magyar kormány teljes támogatását. A folyamat részleteit ismerő források szerint Szijjártó Péter külügyminiszter is szóba hozta a témát kínai tárgyalásain, és szorgalmazta, hogy az Invitechben érintett kínai állami cég támogassa a 4iG által kezdeményezett felvásárlást.
„A kínaiak láthatólag nem értették, hogy egy magáncég tranzakciója mellett miért lobbizik a magyar diplomácia”
– idézte fel az egyik forrás, aki szerint a kínaiak álláspontja az volt, hogy a lehető legmagasabb áron kell eladni a befektetést. (Szijjártó hivatala nem reagált a megkeresésünkre.)
A kínai nyomásgyakorlás elmaradt, az Invitech tulajdonosait képviselő befektetési cég, a CEE Equity Partners pedig folytatta a tárgyalásokat az eladásról. Ebben a folyamatban volt kulcsfontosságú epizód az a tárgyalás, amely 2021 közepén zajlott Londonban Orbán Viktorral. Ezután gyorsult fel a folyamat, és végül az Invitech tulajdonosai által megszabott áron, közel százmilliárd forintért kelt el a cég (a 4iG beszámolójában 96,9 milliárd szerepel befektetési értékként).
A tárgyalás részleteit ismerő forrás szerint az Invitech tulajdonosai azért is tudtak olyan jó árat kialkudni, mert a politikai környezet is kedvezett számukra. „Ebben az időben úgy tűnt, hogy az ellenzéknek lehet esélye a választáson, és akkoriban a kormány részéről volt egy sietség, hogy minél több vagyonelemet helyezzenek el baráti kezekben” – fogalmazott a forrás.
Abban az évben egy másik nagyszabású felvásárlást is intézett a 4iG. 2021 márciusában jelentették be, hogy meg akarják venni a Digit, az ország egyik legnagyobb, vezetékes szolgáltatásokat – telefont, internetet és kábeltévét – nyújtó cégét.
A Digi volt ennek a piaci szektornak talán a legdinamikusabb szereplője. Alacsony áraival kemény versenytársa lett a nagyobb, jobban beágyazott cégeknek, köztük a Magyar Telekomnak. A tulajdonosa egy erdélyi magyar milliárdos, Teszári Zoltán volt, akinek hosszú távú tervei voltak Magyarországon. Egy Teszári környezetével kapcsolatban álló forrás szerint az üzletemberről azt lehetett tudni, hogy a milliárdos „szerelmes a cégbe”, és nem akarta eladni, főleg miután komoly összeget költött a Digi magyarországi terjeszkedésére.
Végül mégis rászánta magát az eladásra, amiben a Digi egyik korábbi magas beosztású vezetője és a távközlési piacot közelről követő források szerint döntő szerepet játszott a szabályozó hatóságok hozzáállása.
A Digit számos alkalommal bírságolták a hírközlési hatóságok, és a cég hosszas jogvitába keveredett a GVH-val is, amikor fel akarta vásárolni az Invitelt. A versenyhatóság előbb 2018-ban megadta hozzá az engedélyt, de aztán bírság kiszabása mellett visszavonta azt, és csak közel két évvel később adta meg újra. A végső csapást azonban az jelentette, hogy a hírközlési hatóság egy korábbi szabálytalanságra hivatkozva nem engedte a Diginek, hogy részt vegyen a 2020-ban meghirdetett frekvenciaárverésen. Ezzel elzárult előtte az út, hogy teljes értékű szereplőként megjelenjen a mobilpiacon, és versenytársa legyen az addigi három cégnek, a Telekomnak, a Telenornak és a Vodafone-nak.
A Teszári környezetével kapcsolatban álló forrás szerint a Digi tulajdonosa ez után döntött úgy, hogy eladja a céget.
„Belátta, hogy a regulátorok meg tudják fojtani a céget” – fogalmazott a forrás.
Nehéz megállapítani, hogy egy-egy, a Digit érintő hatósági intézkedés mennyire volt szakmailag megalapozott. Több piaci szereplő is úgy jellemezte a céget, mint amelyre jellemző volt, hogy úgymond kelet-európai módon, a korlátokat feszegetve, a szabályokra nem mindig odafigyelő módon terjeszkedett. Egy távközlési piaci forrás szerint ugyanakkor a hatóságoknak erre nem feltétlenül azzal kellett volna reagálniuk, hogy ellehetetlenítik a Digit. „A szabályozó hatóságnak az lett volna a dolga, hogy terelgesse a szabályos működés felé, és aztán legyen egy erős versenytárs a piacon” – fogalmazott a forrás.
Eközben szembetűnő, hogy mennyire másként állnak hozzá a hatóságok a 4iG-hez. Ők rendszerint semmilyen ellenállásba nem ütköznek a hatóságok részéről.
Az Invitech felvásárlása esetében például a 4iG 2021. szeptember 14-én jelentette be az ügyletet a GVH-nak, amelynek a hozzájárulása szükséges volt az ügylet véglegesítéséhez. Három nappal később a hatóság bejelentette, hogy nincs okuk vizsgálódni az ügyben, és így elhárult az utolsó akadály is a felvásárlás előtt.
A Digi esetében már ennyit sem kellett tennie a GVH-nak. A kormány ugyanis 2021 decemberében egy rendelettel „közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak” minősítette a 4iG felvásárlását, ami azt jelentette, hogy a versenyhatóság akkor sem vizsgálhatta volna az ügyletet, ha szerette volna.
Nemcsak hatósági és szabályozói eszközökkel segítette az állam a 4iG felemelkedését. Nagyon sok állami forráshoz is jutott a cég, például ők lettek az egyik legnagyobb kedvezményezettjei a Magyar Nemzeti Bank úgynevezett növekedési kötvényprogramjának. Ennek keretében a jegybank különböző vállalatok által kibocsátott kötvényeket vásárolt, így ezen cégek hitelezőjévé vált. A G7 számításai szerint a 4iG 84 milliárd forintnyi állami forráshoz jutott a program révén.
Ez „brutális állami támogatás” volt – mondta a jegybanki program rendkívül kedvező paramétereiről egy gazdasági területen dolgozó korábbi kormánytisztviselő. Kapott azonban a 4iG ezen túl is jelentős állami segítséget. Ezek között volt olyan – szintén közel 80 milliárd forintos – tétel is, amelyhez titokban jutott hozzá a cég.
V. A TITKOS PÉNZ
Szűkszavú közleményt tett közzé a Magyar Nemzeti Bank 2021. december 15-én arról, hogy engedélyt adott két befektetési alapnak arra, hogy egyesüljenek egymással. Ez nem keltett különösebb figyelmet, nem jelent meg a gazdasági újságok híreiben sem. Pedig ez a ránézésre unalmas pénzügyi aktus valójában egy titkos kormányzati műveletet takart, amelynek az volt a célja, hogy a 4iG hozzájusson több tízmilliárd forintnyi közpénzhez.
A Direkt36 birtokába jutott dokumentumok szerint ugyanis egy állami befektetési cég, a Széchenyi Alapok döntései nyomán 72 milliárd forintnyi állami forráshoz jutott 2021 végén egy iG COM-nak hívott magántőkealap. Az iG COM aztán a kapott pénzt szinte teljes egészében arra költötte, hogy részvényeket vásároljon a 4iG-ben egy úgynevezett zártkörű tőkeemelés keretében, vagyis ezzel extra forráshoz juttassa a céget. A befektetés futamideje 20 év, tehát akár ennyi ideig is a 4iG-nél maradhat az állami forrás.
A Széchenyi Alapok birtokunkba került igazgatósági irataiban szerepel, hogy erre a tőkejuttatásra kifejezetten azért volt szükség, hogy finanszírozni lehessen a távközlési-informatikai vállalat terjeszkedését. Vagyis egy hivatalosan magánkézben lévő cég titokban kapott több tízmilliárd forintot az adófizetők pénzéből, hogy bővíthesse a birodalmát.
Az iG COM jelenleg a 4iG legnagyobb részvényese közel 39 százalékos tulajdonrésszel. A 4iG rendszeresen úgy hivatkozik az alapra, hogy az Jászai érdekeltsége, és erre alapozva állítja Jászai is azt magáról, hogy ő a 4iG többségi, 52 százalékos tulajdonosa. Pedig az iG COM-os részvényvásárláshoz a forrás túlnyomó részét az állam, tehát az adófizetők biztosították. (A 4iG és Jászai az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre sem reagált.)
A dokumentumokból kiderül, hogy az egész befektetési folyamat egy titkos kormányhatározattal indult. Ebben döntötték el, hogy az akkor a Pénzügyminisztérium által felügyelt Széchenyi Alapkezelő alá tartozó, 64 milliárd forinttal rendelkező Telekommunikációs Részalap olvadjon össze az iG COM magántőkealappal. A Széchenyi Alapok egy másik általa kezelt alapon keresztül még 8 milliárd forinttal beszállt az iG COM-ba, így állt össze a 72 milliárdos állami befektetés.
A befektetés végrehajtásához született egy sor olyan lépés, amely azt a célt szolgálta, hogy jogilag körbebástyázzák az ügyletet. Mivel az európai uniós szabályok korlátozzák a cégeknek juttatható állami támogatást a piaci verseny torzulásának elkerülése érdekében, a Széchenyi Alapok és az iG COM befektetéseit kezelő cég készíttetett egy úgynevezett MEIP-tesztet. Ennek az a célja, hogy megvizsgálja, nem történik-e tiltott állami támogatás. Azt nézik meg, hogy olyan befektetésről van-e szó, amely egy magánbefektetőnek is megérné-e, vagyis azonos feltételek mellett egy privát vállalkozás is ugyanezt a befektetési döntést hozná-e.
Ezt a tesztet az állami döntéshozóknak nem kell senki számára bemutatniuk, és a befektetésről sem kell feltétlenül beszámolniuk az Európai Uniónak.
„A MEIP-teszt olyan, amit nem kell beadni az Európai Bizottságnak, hanem már a befektetés előtt el kell készíteni, be kell rakni a fiókba, és ha van vizsgálat, akkor ez az első dolog, amit elkérnek”
– magyarázta a Direkt36-nak egy versenyjogi kérdésekkel foglalkozó jogász a tesztekkel kapcsolatos gyakorlatot.
A Széchenyi Alapok döntéseivel kapcsolatos MEIP-tesztet a DLA Piper Business Advisory nevű tanácsadó cég végezte el, amely kapcsolódik az elmúlt években több nagyértékű kormányzati megbízást szerző DLA Piper ügyvédi irodához. A tanácsadó cég a teszt során arra jutott, hogy „egy piaci magánbefektető vélhetően megvalósítaná a tranzakciót”, tehát az ügylet megfelel a „MEIP-teszt közgazdasági elemzési követelményeinek”.
A cég többek között annak alapján jutott erre, hogy megvizsgálták az iG COM üzleti tervét, amelyben szerepelt egy előrejelzés arról, hogy a következő húsz évben várhatóan mennyi osztalékot fizet majd a 4iG, illetve hogy miként alakul majd 2041-ben a részvényárfolyama. A dokumentumban szerepel, hogy „az üzleti terv összességében reálisnak tekinthető”, bár a tanácsadó cég hozzátette, hogy „annak megalapozottságát, illetve megvalósíthatóságát” nem vizsgálták. (A DLA Piper Business Advisory közölte, hogy „az üggyel kapcsolatban titoktartási kötelezettségünkre tekintettel nem tudunk információt adni”.)
A Széchenyi Alapok saját kockázatkezelési szakemberei kevésbé voltak optimisták. Az igazgatóság számára 2021 novemberében készített jelentésükben több kockázati tényezőt is megfogalmaztak, amelyek többségét „alacsony” és „közepes” kategóriába sorolták, de pont a megtérüléssel kapcsolatban „magas” kockázatot azonosítottak.
„A befektetés kockázatát növeli az iG COM Magántőkealap igen hosszú, 20 éves (és egyszer hosszabbítható) futamideje”
– írták a jelentésben, és hozzátették, hogy „hosszú távon a részvény árfolyamának változása különösen kiszámíthatatlan”.
A jogi átvilágítás is megállapított „magas” kategóriájú kockázatot az ügyletnél. Ezt a vizsgálatot egy másik nagy ügyvédi iroda, az Oppenheim végezte el, és ennek során feltártak egy összeférhetetlenségi problémát Jászai szerepével összefüggésben.
Ő ugyanis több pontján is feltűnt ugyanannak az ügyletnek. Jászai a tulajdonosa és egyik vezetője annak az iKON Befektetési Alapkezelő nevű cégnek, amely az iG COM tőkealapot kezeli. Alapkezelőkre azért van szükség, mert a tőkealapokat úgy érdemes elképzelni, mint egy nagy halom pénzt, amely parlagon hever, és arra vár, hogy befektessék valahova. Az alapkezelő az, amely dönt arról, hogy mi legyen ez a befektetés.
Itt azonban konkrétan az történt, hogy a Jászai érdekeltségébe tartozó iKON alapkezelő döntött arról, hogy az iG COM-ban lévő hatalmas összeget a szintén Jászai által vezetett és legalább részben birtokolt 4iG-be fektessék be.
„A Társaság vezetői és tulajdonosa érintettek (tulajdonosként, illetve vezetőként, döntéshozóként) az Új Alap tervezett befektetései tekintetében megjelölt egyes cégekben, mely potenciális érdekellentéthez vezethet adott döntési helyzetben” – írta jelentésében az Oppenheim. A kissé bonyolult megállapítás konkrétan arra utalt, hogy Jászai állt a befektetési ügylet mindkét oldalán, és az ügyvédek szerint ez összeférhetetlenségi aggályokat vet fel. (Az Oppenheim a Direkt36 megkeresésére azt közölte, hogy az ügyvédi titoktartás miatt nem válaszolhatnak a kérdéseinkre.)
Ezek az aggályok nem akasztották meg az ügyletet. Jászaiék alapja megkapta az állami befektetéseket, majd 2021. december 20-án délután egy Teamsen keresztül megtartott videóhívás keretében az iG COM úgynevezett befektetési bizottsága – amelynek Jászai is tagja – döntött is a 4iG-részvények megvásárlásáról.
A Széchenyi Alapoknak részletes kérdéssort küldtünk az ügyletről és az azzal kapcsolatban házon belül megfogalmazott aggályokról, de az állami cég csak egy általános tájékoztatóval reagált. „Cégünk a befektetési döntéseit minden esetben rendkívül körültekintő és részletes elemzés mellett hozza meg, annak érdekében, hogy a befektetések a legjobb kockázat/hozam arány mellett valósuljanak meg” – közölték.
Az állami Széchenyi Alapok annyi rálátást kapott az általa biztosított befektetés felhasználására, hogy az alapkezelő akkori vezérigazgatója, Jobbágy Dénes egy időre bekerült a 4iG felügyelőbizottságába. Az ő munkatársai már viszonylag hamar, alig több mint fél évvel az ügylet lebonyolítása után jeleztek számára aggályokat.
Egy 2022 szeptemberében tervezett fb-ülésre készült felkészítő anyagban Jobbágy munkatársai azt írták a 4iG-ről, hogy „a társaság idei első féléves eredményei jelentős mértékben elmaradnak az iG COM befektetés során rendelkezésünkre bocsátott 4iG konszolidált pénzügyi tervtől”. Egy táblázatban kimutatták, hogy az első fél évre tervezett bevétel 31 százalékkal maradt el, az adózott eredmény pedig 90 százalékkal volt kevesebb annál, amit terveztek.
A felkészítő anyag rámutat arra is, hogy a részvényárfolyam sem tart ott, mint ami a tervben szerepelt, de a legnagyobb problémának a cég eladósodottságát tartják. Az általuk idézett adatok szerint a 4iG a hozzá hasonló távközlési cégekhez képest mintegy hétszer jobban el van adósodva.
„Azaz a 4iG Nyrt. kiugróan magasabb eladósodottsággal rendelkezik, mint közvetlen versenytársai”
– áll az anyagban, amely hozzáteszi, hogy közben „a tervezett Vodafone-felvásárlás finanszírozása még nem történt meg”.
Ahogy az anyagban is utaltak rá, ekkor a 4iG már javában készült eddigi legnagyobb akciójára, Magyarország egyik legnagyobb távközlési cégének, a Vodafone leányvállalatának felvásárlására.
VI. A VODAFONE-DEAL
2022. augusztus végén a Vodafone Magyarország vezérigazgatója, Amanda Nelson egy állománygyűlést hívott a cég dolgozói számára. Mivel a Covid óta kevesebben jártak be dolgozni, így többen csak online kapcsolódtak be a cég kilencedik kerületi székházában rendezett fórumba. „Ez egy nehéz és szomorú nap mindannyiunknak” – az egyik jelenlévő szerint Nelson angolul így indította a beszédét. Majd bejelentette, hogy eladják a céget, a vevő pedig a 4iG és a magyar állam lesz.
A bejelentést a résztvevők döbbenten hallgatták. „A hangulat borzasztó rossz volt, mint egy ütés a gyomorszájra” – mondta egy vodafone-os forrás. A dolgozók egy részét főként az zavarta, hogy kik vásárolják fel a céget. Ezzel kapcsolatban több kemény kérdést is feltettek a vezérigazgatónak.
„Hogyan illik a Vodafone értékeihez az, hogy a Vodafone Magyarországot a magyar államnak és egy olyan vállalatnak adják el, amelyet az illiberális, korrupt, nepotista, idegengyűlölő és homofób magyar diktátor, Orbán Viktor bandája irányít?”
– kérdezte például az egyik online résztvevő.
A kérdésben azért utaltak a Vodafone értékeire, mert a brit központú cég többször hangoztatta a nyitottság és az elfogadás iránti elkötelezettségét. A Vodafone egyik korábbi dolgozója szerint néhány évvel korábban még az is jellemző volt, hogy a Pride időszakában a menedzsment tagjai szivárványos ruhában jelentek meg az irodában. A kérdésben megfogalmazott felháborodás oka az volt, hogy Vodafone új tulajdonosai ezzel szemben egy teljesen más értékrendet képviseltek. Nelson mindezekre sem az állománygyűlésen, sem a későbbi vezetői értekezleteken nem reagált érdemben.
A vodafone-osok csalódásukat humorral is megpróbálták oldani.
„Az volt a belsős poén ekkoriban az eladásról, hogy Andi csak egy új mobilt akart, Lőrinc meg félreértette”
– idézte fel a cég egy akkori munkatársa, Mészáros Lőrincre és feleségére, Várkonyi Andreára utalva, bár Mészárosnak akkor már nem volt köze a 4iG-hez.
A Vodafone megvásárlásával valóra vált Orbán Viktor régóta dédelgetett álma. A 4iG a korábbi akvizícióknak, majd pedig a Vodafone megszerzésének köszönhetően a Magyar Telekom mellett a magyar távközlési piac legfontosabb szereplője lett.
Kifizetődött az, hogy egymás után keresték meg vételi ajánlatokkal a magyar piacon lévő mobilszolgáltatókat. A Magyar Telekom felvásárlására tett sikertelen kísérlet után, a Telenorban 2019 végén a magyar állam 25 százalékos részesedést szerzett ugyan, a cégben lévő befolyásukat azonban nem tudták tovább növelni. Időközben viszont a brit Vodafone pénzügyi nehézségekkel szembesült nemzetközi szinten, ezért felmerült a magyar leányvállalat eladása. „Nagyon rosszul állt akkor a részvényárfolyam, lefele ment a cég” – mondta a Vodafone ügyeit ismerő egyik forrás.
A Vodafone és a 4iG érdekei ilyen előzmények után találkoztak egymással. A vásárlásról szóló tárgyalások pedig 2021 végén meg is kezdődtek a londoni anyacég és a magyar fél képviselői között. „2021 őszén volt a 4iG Londonban, és akkor jelezték a vételi szándékot” – fogalmazott a Vodafone ügyeit ismerő egyik forrás. A dolgok azonban azt követően pörögtek fel komolyabban, hogy Orbán Viktor 2022. február 22-én fogadta a Karmelitában a Vodafone-csoport akkori vezérigazgatóját, Nick Readet. „Innen indult a történet” – mondta a megbeszélés részleteit ismerő forrás.
A találkozón Orbán mellett jelen volt Rogán Antal kabinetfőnök és Nagy Márton jelenlegi gazdaságfejlesztési miniszter is, aki akkor még a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója volt. A Vodafone-t pedig Nick Readen és Amanda Nelsonon kívül Orbán Anita, a Vodafone Magyarország akkori vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese képviselte.
Egy, a találkozó részleteit ismerő forrás szerint a miniszterelnök és a Vodafone-vezér több témát is érintett, szóba került többek között az 5G-hálózat fejlesztése, a frekvenciák és a távközlési különadók ügye is. Ezt követően tért rá a miniszterelnök a 4iG nevének említése nélkül arra, hogy komolyan érdeklődnek a Vodafone iránt, a cégre lenne magyar vevő. Read a kérdésre reagálva azt közölte, hogy nem zárkóznak el az üzlet elől. „Nick Readet nem vágta mellbe Orbán kérdése” – fogalmazott a forrás, aki szerint kis túlzással a vezérigazgató amiatt utazott Budapestre, hogy „meghallgassa ezt a kérést”.
Miután a szándékok világossá váltak, megkezdődött a részletek kidolgozása. A Vodafone ügyeit ismerő források szerint azokról nem közvetlenül a 4iG egyeztetett, hanem az általa felfogadott tanácsadók tárgyaltak a Vodafone befektetési részlegével. Így körvonalazódott az a megállapodás, amelynek révén a 4iG 51, a magyar állam pedig 49 százalékos részesedést szerzett a Vodafone Magyarországban. A tranzakció értéke 660 milliárd forint volt, ezért az összegért a vevők a cég 3,8 milliós ügyfélállományát és szakembergárdáját kapták meg (ahogy a Telex megírta, a felvásárláshoz az MFB nyújtott hitelkeretet állami garanciával, ezen kívül pedig kínai állami bankok is szerepet játszottak a finanszírozásban).
A megállapodás tető alá hozása után Jászaiék 2022 őszén fel is keresték a Vodafone-t, hogy megismerkedjenek az újonnan szerzett cég vezetésével.
A találkozó kellemetlen hangulatban zajlott.
– fogalmazott az egyik résztvevő, aki szerint a dolgozók hűvös tekintettel kísérték az emeleti tárgyalóba felvonuló csapatot, és ezt Jászaiék láthatóan kényelmetlenül fogadták.
A két társaság eltérő öltözködésében is látszottak a különbözőségek. A vodafone-osok lazábban öltözködtek, nadrágot, inget, pólót viseltek, de még a flipflop és a hawaii ing is megszokott látvány volt az irodában. Ezzel szemben Jászai a munkatársaival együtt háromrészes öltönyben, fehér ingben – bár nyakkendő nélkül – érkezett a bemutatkozó látogatásra.
A megjelenésre mindig is sokat adtak Jászaiék. Már korábban is dolgoztak például azon, hogy olyan imázst alakítsanak ki a cégről, amely elfogadhatóvá teszi Nyugaton. Ebben kulcsszerepet játszottak az Orbán-kormány régóta erős német kapcsolatai is.
VII. „A NER ZÁSZLÓSHAJÓJA”
Amikor Orbán Viktor és Angela Merkel akkori német kancellár 2019. augusztus 19-én leült egy fehér abrosszal megterített, virágdíszekkel kiegészített asztalhoz egy hivatalos munkaebédre Sopronban, akkor annak apropója az volt, hogy megünnepeljék a páneurópai piknik harmincadik évfordulóját. Az egykori NDK-s állampolgárok Nyugatra jutásáról való megemlékezés mellett azonban volt a megbeszélésnek egy fajsúlyos aktuális témája is.
A magyar miniszterelnök később a sajtótájékoztatóján nyilvánosan is utalt arra, hogy a két ország hadiipari együttműködéséről is beszélt Merkellel, több kormányzati és kormányközeli forrás szerint viszont ennél konkrétabb dolgokról is szó esett köztük.
Lényegében egy megállapodás született ekkor Merkel és Orbán között arról, hogy Magyarország – hasonlóan az autógyártáshoz – egyfajta háttérbázisként fog szolgálni a német védelmi ipar számára. Merkel számára ez azért tűnt akkor előnyösnek, mert abban az időben (még az ukrajnai háború kitörése előtt) nem volt egyértelmű hazai politikai támogatása a német hadi fejlesztéseknek.
„Az volt a célja, hogy a német hadiipart biztonságba helyezze Magyarországon”
– magyarázta egy, a tárgyalás részleteit ismerő magyar kormányzati forrás.
Orbán számára pedig azért volt fontos ez a megállapodás, mert akkor már zajlott a magyar haderőfejlesztési program, és egy kormányközeli forrás szerint a miniszterelnök azt akarta, hogy „ne csak vásároljon fegyvert, hanem hogy eladjon is”.
Ennek a 2019-es alkunak az eredménye volt az, hogy megjelent Magyarországon a legnagyobb német fegyvercég, a Rheinmetall. Az első lépés az volt, amikor 2020 augusztusában bejelentették, hogy a német vállalat és a magyar állam közös céget hoz létre harcjárművek itthoni gyártására. Később közös vállalatot alapítottak lőszergyártásra is.
A német védelmi óriásvállalat azonban nemcsak a magyar állammal kezdett közös üzletbe. 2021 végén jelentős, 25,1 százalékos tulajdonrészt szerzett a 4iG-ben. Ez a befektetés egy tőkeemelés keretében történt meg, így a Rheinmetall is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar cég a további bővüléséhez szükséges friss tőkéhez jusson. Egy évvel később a Rheinmetall egy közös informatikai céget is létrehozott a 4iG-vel arra a célra, hogy digitális szolgáltatásokat nyújtsanak a német védelmi cég magyar és külföldi leányvállalatainak.
A 4iG-t közelről ismerő források szerint a Rheinmetall belépésének kulcsa nem feltétlenül a konkrét közös munkákban rejlik, hanem abban, hogy ezzel a 4iG nemzetközi elismertségre tehet szert. „A Rheinmetall bevonása egy ügyes húzás volt” – mondta egy jelenleg is a cégcsoportnak dolgozó forrás, aki szerint a több mint 130 éves Rheinmetall nyugati tőzsdéken is jegyezve van, így a „4iG így tudja mutatni a nyugat felé is, hogy egy komoly cég”.
A 4iG nemzetközi elfogadottsága Orbán Viktornak is fontos.
„Az a célja, hogy legyen valami, ami vállalható, amibe be lehet vonni egy Rheinmetallt, vagy amivel lehet üzletet kötni az izraeliekkel”
– mondta egy befolyásos kormányzati szereplőkkel kapcsolatban álló forrás, utalva arra, hogy a 4iG beszállt egy izraeli műholdcégbe is. A forrás hozzátette, hogy ő kormányzati tisztviselőktől azt hallja, hogy Orbánnak „rettentően fontos dolog a 4iG” és a „NER zászlóshajójaként” tekint rá.
Ennek a törekvésnek szólt az is, amikor 2021 júliusában a 4iG bejelentette, hogy több nemzetközi szinten is elismert személy tanácsaira fognak támaszkodni a jövőben. Felállítottak ugyanis egy olyan tanácsadói testületet, amelynek többek között tagja lett Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok korábbi magyarországi nagykövete, Martonyi János, az Orbán-kormány korábbi külügyminiszere és Czakó Borbála egykori londoni magyar nagykövet is. (Brinker már nem tagja a testületnek.)
Ugyanebben a közleményben a cég hangsúlyozta azt is, hogy az országban az elsők között szerezték meg az „antikorrupciós vállalatirányítási minősítést”. Ez a megjegyzés ironikus volt annak fényében, hogy egy hónappal korábban házkutatást tartottak a 4iG irodájában a NAV nyomozói, akik egy milliárdos kárt okozó áfacsaló hálózat felderítésén dolgoztak.
A Direkt36 birtokába került nyomozati anyagok szerint az adónyomozók arra jutottak, hogy a 4iG is a részese volt a hálózatnak, méghozzá a bűncselekmény egyik „haszonhúzója” volt. Az adónyomozók akkori gyanúja szerint a 2018 januárja és a 2021 márciusa közötti időszakban a 4iG összesen több mint 162 millió forintnyi áfát vont le jogosulatlanul. Jászai 2018 júliusában vette át a cég vezetését, vagyis az érintett időszak jelentős részében már ő irányította a 4iG-t. A NAV-nak több kérdést is feltettünk arról, jelenleg hogy áll a nyomozás, de ők mindössze annyit válaszoltak, „nincs nyilvánosságra hozható” információjuk.
A 4iG státuszát a kormányközeli üzleti birodalomban egyelőre nem rendítette meg az áfacsalási ügy. Sőt, a cég továbbra is szorosan kapcsolódik a miniszterelnök más irányú nemzetközi ambícióihoz is.
Orbán régóta aktív a Nyugat-Balkánon, ahol szoros szövetséget épített ki a hozzá hasonlóan autokrata tendenciákat mutató Aleksandar Vučić szerb elnökkel, a boszniai szerbek vezetőivel és a térség más befolyásos figuráival is. Egy kormányközeli forrás szerint Orbán balkáni stratégiájának egyik fontos eleme az, hogy a térségben korábban erős német–osztrák befolyás meggyengült, és ő ennek a helyére próbál befurakodni.
„Ezt a gyengeséget használja ki Orbán, és így próbál ott megjelenni”
– magyarázta a forrás, megjegyezve, hogy ha a nyugat-balkáni országok csatlakoznak az EU-hoz, akkor ezzel a magyar miniszterelnök pozíciói is erősebbek lesznek.
Ennek a stratégiának része az Orbán által is előszeretettel emlegetett „kifektetés”, vagyis az, hogy magyar cégek hajtsanak végre beruházásokat a térségben. „A balkáni befektetések azért fontosak neki, mert Orbán úgy tekint a Balkánra, ahol regionális vezető szerepet tud betölteni. A Balkán az, ahol mi lehetünk a Nyugat” – fogalmazott egy kormányzati tisztviselőkkel kapcsolatban álló forrás.
Orbán annyira fontosnak tartja a 4iG szerepét ebben a folyamatban, hogy az egyik résztvevő szerint az idei kötcsei találkozón is külön megemlítette a céget, amikor a kifektetési folyamatról beszélt. A 4iG valóban aktív ezen a területen, vett már távközlési cégeket Albániában és Montenegróban, illetve egy időben közel volt ahhoz, hogy megvegyen egy nagy informatikai céget Szerbiában is.
A magyar lakosság számára persze elsősorban az számít, hogy mit jelent a 4iG terjeszkedése az itteni fogyasztók számára. A távközlési piac ismerői elsősorban negatív következményekkel számolnak.
VIII. AZ IGAZI VESZTESEK
A mobiltelefonálás már azelőtt rendkívül költséges volt Magyarországon, hogy a 4iG átalakította volna távközlési piacot. Ezt támasztotta alá egy, az Európai Bizottság számára készült tanulmány is, amely az országok árszínvonalát is figyelembe véve összehasonlította, hogy 2021-ben mekkorák volt a vezetékes és mobilszolgáltatások tarifái a tagállamokban.
E szerint a mobilozás az EU-ban Magyarországon volt az egyik legdrágább. A tanulmány különböző csomagokat hasonlított össze egymással. Például az 5 GB adatot és 300 hívást tartalmazó csomag havi díja Magyországon volt a legmagasabb, 36,06 euróba (akkori áron 13 ezer forintba) került. Ugyanezért a szolgáltatásért Romániában kellett a legkevesebbet fizetni, mindössze 4,58 eurót, vagyis 1640 forintot.
Miközben a mobilozás drága volt, a vezetékes internet költségei 2021-ben alacsonynak számítottak. A kutatás megnézte, hogy mennyiért lehet a tagállamokban legolcsóbban vezetékes internetet venni. Ennek átlaga EU-s szinten 20,4 euró, vagyis 7300 forint volt. Magyarországon viszont ennél is olcsóbban, 14,09 euróért (5000 forintért) elérhető volt a szolgáltatás. A tanulmány a legolcsóbb magyarországi ajánlatok között a Digi különböző csomagjait sorolta fel.
Egy korábban távközlési területen dolgozó forrás szerint a magyar piac sajátossága abból fakadt, hogy a három mobilpiaci szereplő bebetonozta a pozícióját, ami pedig korlátozott versenyt teremtett. A vezetékes internet piacán viszont a UPC és a Digi komoly versenyt generált az elmúlt években.
„A Diginek agresszív, támadó stratégiája volt. A többi cég utálta az irreálisan alacsony árai miatt” – fogalmazott a forrás.
Ez a helyzet azonban a 4iG terjeszkedése miatt megváltozott. A Vodafone a 4iG és a magyar állam tulajdonába került, az időközben Telenorról Yettelre átnevezett cégben pedig kisebbségi tulajdonosként szintén megjelent a magyar állam. Távközlési források szerint nem igazán kedvez a versenynek, hogy az állam két különböző szolgáltatóban is jelen van. „Ha például a Yettel egy akciót tervezne, akkor az állam arról értesül” – mondta egy forrás arról, hogy ez az információ a 4iG-hoz is eljuthat. Ráadásul szerinte a Magyar Telekomnak az állami megrendelései miatt szintén nem érdeke a konfliktus élezése a 4iG-vel.
A vezetékes internet piacán azonban még ennél is látványosabban szűkült a verseny. A 4iG a Vodafone-nal együtt megszerezte a Vodafone tulajdonában lévő, komoly vezetékes hálózattal rendelkező UPC-t. A Digit pedig korábban szintén felvásárolta a 4iG.
„Ahol eddig csak a Digi vagy a UPC volt, ott most lényegében megszűnik a verseny” – írt le ezt a helyzetet egy távközlési vezető.
Ilyés Márton, a Momentum elnökségi tagja – aki korábban a hírközlési hatóság főosztályvezetője volt – számszerűsítette is a helyzetet. Arra jutott, hogy a UPC és a Digi megszerzésével összesen 117 településen került monopolhelyzetbe a 4iG. Ezek között olyan nagyvárosok is találhatók, mint például Dunaújváros és Veszprém.
Emiatt Ilyés idén nyáron a GVH-hoz fordult, azt kérve, hogy az érintett településeken a versenyhivatal ne engedjen ilyen monopolhelyzeteket kialakulni. Az ellenzéki politikus a bejelentésében arra is hivatkozott, hogy a GVH korábban hasonló érvek miatt korlátozta a Digi és az Invitel összeolvadását. Ilyés érvelése azonban nem hatotta meg a GHV-t, azt arra hivatkozva elutasította, hogy a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a Digi megvásárlását. Ez pedig azt jelenti, hogy a tranzakciót a versenyhivatal nem vizsgálhatja.
A verseny szűkülésével párhuzamosan a 4iG el is kezdte bizonyos szolgálatások díjainak emelését. 2022 tavaszán a 4iG a Digi korábbi, rendkívül kedvező áraival szakítva, egy átfogó áremelést jelentett be. 2022 őszén a Digi ismét áremelést jelentett be, amit az inflációval és a magas energiaárakkal magyaráztak. Idén tavasszal pedig egy harmadik áremelést is bejelentettek, szintén a magas inflációra hivatkozva.
A távközlési szolgáltatások drágulása a Magyar Nemzeti Banknak is feltűnt. A jegybank az idén szeptemberben publikált inflációs jelentésében konkrét cégnevek említése nélkül azt írta, hogy a telekommunikációs cégek az inflációra hivatkozva idén jelentős mértékben növelték áraikat. Ennek következtében pedig Magyarország azon EU-tagállamok közé tartozik, amelyekben a legnagyobb mértékben nőttek a szolgáltatások díjai. A jegybank szerint ráadásul az emelések nem is voltak mindig indokoltak, azok részben a távközlési cégek profitját növelték.
Egy távközlési vállalat egyik vezetője szerint az áremelés a későbbiekben is hasznos eszköz lesz a 4iG kezében. „Nem olyan nagy dolog összerakni ezt a sok felvásárolt céget, mert igazából ha valahol nem jön ki a matek, akkor mindig megtehetik, hogy emelik az árakat” – mondta a forrás arra utalva, hogy a 4iG előtt álló legnagyobb kihívás, hogy egységes szervezetté alakítsa az elmúlt években megvásárolt cégeket.
„A gond az a 4iG terjeszkedésével, hogy ennek a vesztese a magyar állampolgár lesz” – tette hozzá.
Címlapkép: Somogyi Péter (szarvas) / Telex | Az Orbán-rendszer csúcsvállalatának titkai | A Direkt36 egy oknyomozó újságíró központ, amelynek célja, hogy ellenőrizze a hatalom gyakorlóit, és leleplezze a mindannyiunkat megkárosító visszaéléseket. | null | 1 | https://www.direkt36.hu/az-orban-rendszer-csucsvallalatanak-titkai/ | 2023-10-17 15:18:00 | true | null | null | Direkt36 |
A diákhitelezésnek az államháztartást legkevésbé terhelő megoldását keresi a kormány, amely biztosítani szeretné a versenysemleges szabályozást, viszont el akarja érni, hogy a bankok is vállaljanak némi áldozatot az ügyfélszerzés fejében. A kormány és a pénzintézetek közti munkamegosztás még nem dőlt el. Az egyik tervezet szerint maradna a forrásoldali finanszírozás, ekkor az Állami Követeléskezelő Központ kötvényt bocsátana ki a diákhitelek fedezésére, a bankok pedig üzletrészt vésérolhatnának a Diákhitel Központban. | Nyolc bank érdeklődik a diákhitelezés iránt | A diákhitelezésnek az államháztartást legkevésbé terhelő megoldását keresi a kormány, amely biztosítani szeretné a versenysemleges szabályozást, viszont el akarja érni, hogy a bankok is vállaljanak némi áldozatot az ügyfélszerzés fejében. A kormány és a pénzintézetek közti munkamegosztás még nem dőlt el. Az egyik tervezet szerint maradna a forrásoldali finanszírozás, ekkor az Állami | [
"archívum"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2002/07/22/nyolc_bank_erdeklodik_diakhitelezes | 2002-07-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Szili Katalin elmondta, a felvidéki, a muravidéki, az erdélyi és a kárpátaljai magyarság helyzetét bemutató kötetek után most egy összefoglalót készítettek.
A kisebbségek védelmének jogi keretei és jogalkalmazási tapasztalatai a Magyarországgal szomszédos országokban című kiadvány az alkotmány, az alaptörvény, az oktatás, a kultúra, a média, a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szemszögéből mutatja be a szomszédos országok kisebbségjogi szabályozását, valamint azt, hogy a hatályos szabályok mennyire érvényesülnek a közéletben.
A kiadványok egyrészt segítik a szomszédos országokban élő magyarokat a jogaik megismerésében, másrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy Európa számára is javaslatokat lehessen tenni a kisebbségvédelem tekintetében, ez ugyanis Európa stabilitását is szolgálja
- közölte a főtanácsadó.
Szili Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy habár a jelenlegi magyar uniós elnökség prioritásai között nem szerepel a kisebbségek kérdésköre, a témát mégis "az asztalon kell tartani", hiszen a kisebbségek jogainak érvényesülése elősegíti a szülőföldön élést és maradást.
A főtanácsadó kitért arra is, hogy az orosz-ukrán háború és a migráció hatásainak szorításában mind sürgetőbbé válik a foglalkozás a kisebbségek jogainak kérdésével.
A következő 5-10 évben szükséges lenne szétválasztani az őshonos nemzeti közösségek és a bevándorlók jogait - mutatott rá.
Hozzátette, bízott benne, hogy az Európai Bizottságban külön biztos fog felelni a nemzeti kisebbségek jogaiért, de sajnos nem így lett.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója úgy fogalmazott, hogy
a politika és a tudomány mezsgyéjén álló témát vizsgálnak a kisebbségjog tekintetében, amelyről több száz oldalas kiadványokat is lehetett volna szerkeszteni, de ehelyett olyan füzeteket hoztak létre, amelyeket a nem szakmai közösség is haszonnal forgathat.
Vizi Balázs nemzetközi jogász, a kötet egyik szerzője elmondta, a környező országok elég kaotikus jogszabályi környezetben foglalkoznak a kisebbségek jogaival, van olyan ország, ahol nincs is kifejezetten a kisebbségek jogairól szóló törvény, és a meglévő jogszabályi keretek sincsenek sokszor tartalommal megtöltve.
Az államok nem véletlenül "szeretik" ezt a jogilag kaotikus helyzetet, mert így könnyebb bizonyos jogokat korlátozni, vagy a jogok érvényesítését akadályozni - jegyezte meg.
Tóth Norbert nemzetközi jogász, a kötet másik szerzője arról beszélt, hogy véleménye szerint az állam legfontosabb funkciója a XXI. században az emberek boldoggá tétele, azt kell elősegíteni az államnak, hogy a társadalom tagjai boldogulni tudjanak, kiteljesedjenek.
Amennyiben pedig az állam a területén élő kisebbségeket partnerként kezeli, polgárokként tekint rájuk és nem alattvalóként, akkor az államnak kötelessége biztosítani azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a kiteljesedést, a boldogulást nekik is - emelte ki.
A sorozatban eddig megjelent kötetek elérhetők online a https://bgazrt.hu/nemzetpolitikai-kutatointezet/konyvek/ oldalon. | Szili Katalin elmondta, hogy lehet segíteni a kisebbségek szülőföldön maradását | Ha a kisebbségek jogai biztosítottak egy országban, az segíti a szülőföldön élésüket és maradásukat – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó csütörtökön Budapesten, a Kárpát-medencei kisebbségjogi kalauz ötödik kötetének bemutatóján. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/szili-katalin-elmondta-hogy-lehet-segiteni-a-kisebbsegek-szulofoldon-maradasat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Jó reggelt! Ez a 444 napindító hírlevele, de a feliratkozások szerelmesei itt kielégíthetik vágyaikat más hírlevelekkel is.
4 fontos cikk:
Mindjárt kezdődik
Mármint a tanév holnap, de nekünk már tegnap is ez volt a fő témánk. Nem olcsó mulatság az iskola, ezért 25 árucikkből álló bevásárlókosárral jártuk végig öt áruházlánc webshopjait, honlapjait. Találtunk 29 forintos tollat, tizenkétszeres árkülönbséget és magával árversenyző Tescót. De az olvasóink által küldött történetekből az is kiderül, hogy az iskola felújítása/használhatóvá tétele is sokszor a szülők pénzétől és önkéntes munkájától függ.
És közben úgy kezdődik az új tanév, hogy pedagógusok tömegei hagyják ott a pályát. Mi ebben az igazán fájdalmas számukra, és hogyan pótolják az intézmények a hiányukat? Az iskola hiányozni fog, a közoktatás nem, mondják a videónkban. Egy másik fronton a kormány bátorítására az egyházak éppen elveszik az iskolaépületeket - ez Hódmezővásárhelyen elég abszurd helyzetekhez vezet.
Összetett kérdések
A tankönyvek is politikai csatatérré változtak. Sokan felkapták a fejüket rá, hogy az új putyinista tankönyvekből azt tanulják az orosz nebulók, hogy az 56-os forradalomban "a fasiszta Magyarország volt katonái fogtak fegyvert". Erre reagált az orosz nagykövetség, mégpedig egyelőre leginkább ködösítéssel. Amúgy a külügy szereti berendelni más országok nagyköveteit, csak épp nem Oroszországét, úgyhogy ez ebben a kényes kérdésben is elmaradt. Az ellenzék szerint "becsicskulás" helyett "most kell bátornak lenni".
Mi azt néztük meg, hogy a szintén új magyar tankönyvek mit írnak Ukrajnáról és az orosz invázióról. Hát, nem sokat, de azzal a kevéssel is csak a baj van.
Magyar-ukrán
Putyint nem fogják megbuktatni, a Nyugat a III. világháborút kockáztatja, a béke Amerikán múlik, de ott a jogállamnak lassan lőttek, bezzeg nálunk. Nagy világmegfejtések hangzottak el a Karmelita teraszáról az ezúttal mikrofonállványnak öltözött Tucker Carlson társaságában. Kijev gúnyosan reagált: "Már kezdtünk aggódni: Orbán rég nem beszélt az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások leállításáról".
Orosz-ukrán
Lezuhanó rakétatörmelékek miatt ketten meghaltak Kijevben, míg az oroszok súlyos gazdasági veszteségeket szenvedtek: egy év alatt közel 90 százalékkal esett vissza a Gazprom nyeresége.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint sikeresen halad délen az ukrán ellentámadás, megnyílhat az út a Krím felé. Belső problémáik is vannak: a sok korrupciógyanús eset után egyesével ellenőrzik a katonai szolgálatra alkalmatlannak minősített ukránokat.
Giorgia e Vittorio
Az olasz miniszterelnök is felszólal a szeptemberi Budapesti Demográfiai Csúcson. Giorgia Meloni nagyra tartotta Orbánt, az olasz kormányfő azonban jelentősen veszített a magyar kormány iránt mutatott lelkesedéséből egy év alatt. Az ukrajnai háborút nagyon máshogy értelmezik, már a migráció kezelésében is összecsattantak, de a családpolitika még összehozhatja őket.
Focinak látszó politika
Newcastle szurkolók ünnepli a tulajdonosváltást 2021 október 7-én
Az európai foci elsüllyedt a korrupcióban, és mire az arab államok hozzáláttak felvásárolni a klubokat, már senkit nem érdekelt, hogy mocskos a pénzük. Hova vezet, ha Szaúd-Arábia kifosztja a topligákat? Rényi Pál Dániel tldr-ben gondolja végig.
És még
Gorbacsov és Putyin 2004-ben | Tankönyvi példák | Hogyan lehet viszonylag olcsón megúszni a tanévkezdést? Mit tanulnak a magyar gyerekek Ukrajnáról? Ezen kívül nyomasztó szaúdi foci és bonyolult olasz kapcsolat a napindító hírlevélben. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/08/31/tankonyvi-peldak | 2023. 08. 31. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Romániában a liberálisok új irányt szabtak. A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párttal (PSD), a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a nemzeti kisebbségek frakciójával kezd kormányalakítási tárgyalásokat egy nagykoalíció létrehozásáért – így döntött a PNL országos tanácsa.
A liberálisok vezető testülete így elvetette a másik opciót, ami az volt, hogy állítsák helyre a tavaly decemberi választások után létrehozott jobbközép koalíciót az RMDSZ-szel és a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel, írta a távirati iroda.
A PNL ragaszkodik a miniszterelnöki poszthoz, a nemzeti helyreállítási terv életbe léptetéséhez, Románia pénzügyi stabilitásának megtartásához, a megkezdett bér- és nyugdíjreform folytatásához, az igazságügyi rendszer reformhoz is.
A liberálisok azt is elvárják leendő koalíciós partnereiktől, hogy tartsák tiszteletben a PNL és a párt jelöltjeként államfővé választott Klaus Iohannis közti partnerséget.
Az országos tanács ülésén volt pártelnökként a PNL frakciójából már kilépett Ludovic Orban is részt vett; bírálta az "ősellenséggel lepaktáló" pártvezetést, szerinte a PNL nem arra kapott felhatalmazást a választóitól, hogy a "kommunista utódpárt" PSD-vel szövetkezzen. Orban úgy vélekedett: a válságot Klaus Iohannis államfő idézte elő, felégetve az összes hidat a PNL és "természetes szövetségese", az USR között, hogy egy kényelmes parlamenti többséget hozzon össze mandátuma hátralévő időszakára.
A PSD országos tanácsa és az RMDSZ szövetségi képviselői is jóváhagyták a hivatalos tárgyalások megkezdését a nagykoalíció létrehozásáért. | Formálódik a nagykoalíció Romániában | Formálódik a nagykoalíció Romániában - A liberálisok, a szocdemek és az RMDSZ is a tagja lehet. | [
"románia",
"kormányalakítás",
"nagykoalíció",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2021/11/09/romania-kormanyalakitas-nagykoalicio | 2021-11-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A támogatottak között a számos „politikamentes” civil szervezet mellett akadnak olyanok is, például az Amnesty International és a Transparency International magyar irodája, a K-Monitor, az Átlátszó, amelyek kritikusak a mindenkori kormányzattal szemben. Az ezeket a szervezeteket is támogató Ökotárs Alapítvány ellen hirdetett harcot áprilisban Lázár János, amikor azt sérelmezte, hogy az alap „pénzeit egy magyar párthoz szorosan kötődő szervezet vezetésével osztják szét”. Később már az LMP „szatellit szervezeteként” nevesítették az Ökotárs Alapítványt.
Bár konkrétumokat nem említettek, a „szoros” kapcsolat mindössze annyi lehetett: az alapítvány egykori vezetője, a szervezet kuratóriumának egyik jelenlegi tagja Foltányi Zsuzsa, aki a 2009-es EP-választáson a 18. volt az LMP és a Humanista Párt közös listáján. A bírálatokat visszautasította a támogatások elosztására nyílt pályázaton kiválasztott Ökotárs Alapítvány és a norvég kabinet illetékese is, ám Lázár nem engedett, sőt már a civil támogatási alap programjának felfüggesztését javasolta a norvég EU-ügyi miniszternek küldött levelében „az ügy mindkét fél számára megnyugtató rendezéséig”.
Forrásaink szerint Lázár „kirohanása” az Ökotárs ellen egyfajta megelőző csapásként is értékelhető. Mint az a közelmúltban kiderült, a magyar és a norvég kabinet lényegében január óta vitában áll. A magyar kormány ugyanis egyoldalúan, egyeztetés nélkül – Norvégia szerint szerződésszegő módon – megváltoztatta a Norvég Alap pénzelosztó rendszerét. A vita pedig odáig fajult, hogy várható volt egyfajta válaszlépés Norvégiától. Ez nem is maradt el: Norvégia úgy döntött, hogy felfüggeszti a Norvég Alap Magyarországgal kötött szerződései alapján folyósított pénzek kifizetését. (A sors fintora: az életbe léptetett felfüggesztés nem érintette a kormány célkeresztjébe került Norvég Civil Támogatási Alapot, hiszen annak elosztási rendszerét nem alakította, nem alakíthatta át a kabinet.)
Mindezek tükrében forrásaink szerint egyáltalán nem kizárt, hogy Lázárt kettős cél vezérelte, amikor nekiment az Ökotárs Alapítványnak: egyfelől úgy tűnhetett, a támogatások várható felfüggesztése előtt mintha „ő adta volna az első pofont”, másfelől pedig aligha volt ellenére „a kabinet számára nem különösebben kedves” civil szervezetek megregulázása. Itt érdemes felidézni: Norvégia budapesti nagykövete, Tove Skarstein azt nyilatkozata lapunknak, hogy először a norvég kormány részéről fogalmaztak meg kifogásokat a konzultáció nélkül végrehajtott változtatások miatt, arról nem tudtak, hogy a magyar kormánynak lett volna kifogása az alap működésével kapcsolatban.
A kormány eddigi fellépését látva aligha meglepő, hogy a támogatások felfüggesztése ellenére sem tett le a harcról. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár bő egy hete bejelentette: felkérik a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára. Szerinte ugyanis tisztázni kell, megáll-e a gyanú, amely szerint a Norvég Alap hazai felhasználásakor áttételesen politikai szervezeteket vagy hozzájuk szorosan kötődő civil szervezeteket támogattak. Kérdéses azonban, kit és mit vizsgálhat a Kehi. A Norvég Alap kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) igazgatója ugyanis leszögezte: a Norvég Civil Támogatási Alapot a magyar kormány nem jogosult vizsgálni.
Az adok-kapok tegnap is folytatódott. A Miniszterelnökség közleményt adott ki, amelyben egyebek mellett azt írta: „A Magyar Kormánynak nemcsak joga, de kötelessége is vizsgálni azt, hogy a Norvég Alapból hazánkba érkező pénzek felhasználása körül minden a legnagyobb rendben zajlott-e az elmúlt években.” Világossá is tették, mit vizsgálnának, hiszen emlékeztettek arra, „már korábban felmerült annak gyanúja, hogy az Ökotárs nem össztársadalmi érdekek, hanem partikuláris politikai célok mentén végzi a támogatások odaítélését”. Csepreghy Nándor – állítása szerint egy norvég közmondást idézve – azt mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón: „A törvény erőt ad, a törvény felhatalmaz!” Ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy mindenképpen lesz Kehi-vizsgálat, s az három hónapon belül be is fejeződhet. Arra reagálva, hogy a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda szerint a civil alapot nem is vizsgálhatják, azt mondta: „Csak annak van félnivalója, akinek takargatnivalója is van.”
Erre egy korábbi kijelentésével válaszolt az Ökotárs Alapítvány igazgatója, Móra Veronika: „Nincs takargatnivalónk, együttműködünk minden arra feljogosított ellenőrző szervvel, ugyanakkor a jogalap nélküli, tisztázatlan célú vizsgálódásokat sokkal inkább zaklatásnak, mintsem az átláthatóság biztosítására irányuló tevékenységnek tartjuk.” | Norvég csata: Lázár támadásnak látszó védekezése | Nem csitulnak a fejlesztési támogatások miatt kirobbant viták. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/norveg-csata-tamadasnak-latszo-vedekezes-1465163 | 2014-05-30 21:17:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Felső-középkategóriás autóból bérelt kettőt az Út a munkaerőpiacra uniós pályázatban 33 hónapra a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal. Az autókért havonta nettó 385 ezer forintot fizettek, vagyis összesen közel nettó 13 millió forintot. Közadatigénylésünkből az is kiderül, mennyit futottak a kocsik, és azokért a bérleti díjon felül mennyit fizettek.
"Az Út a munkaerőpiacra kiemelt projekt keretében megvalósuló munkaerő-piaci program célja egyrészt az álláskeresők és inaktívak, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása, nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedésének támogatása, másrészt a közfoglalkoztatásból a versenyszférába való átlépés elősegítése azon közfoglalkoztatottak esetében, akik képessé tehetők és készek munkát vállalni a versenyszférában" - a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat holnapja így írja le a 2015-ös programot, amire 214 milliárd forintot költhettek el a kormányhivatalok. A projektben a tényleges, akár személyeknek juttatott támogatáson túl - mint minden pályázatnál - költségeket is el lehet számolni.
Az uniós támogatásból a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal is költött autóbérlésre. A 2020-as közbeszerzés szerint "2 db Felső-közép, 7. kategóriájú" gépkocsit béreltek a Porsche Hungáriától 2022. december 31-ig, összesen nettó 12,7 millió forintért. Havi 4 ezer kilométerre kötöttek szerződést, közadatigénylésben kértük ki, mi lett az autókkal.
De hova megy el havi 4 ezer kilométer?
A szerződés alapján azt kértük, küldjék meg a meghatalmazottak nevét és beosztását, akik a járművet vezethették, az esetleges bírságokat, a szerződés időtartama alatt ténylegesen megfizetett bérleti díjat, a kilométerfutást és ha a használatról nyilvántartást vezettek, úgy annak másolatát.
Egy táblázatot kaptunk. Ebből az derül ki, hogy két Skodát bérelt a kormányhivatal. Az egyik 2020 augusztus és év vége között 10 346 kilométer futott, a másik 5 528-at. 2021-ben 13 ezer, illetve 26 ezer kilométert autóztak, 2022-ben ez az egyik autónál 32 ezer kilométerre nőtt. Az látható, hogy a szerződött évi 48 ezer kilométer alatt maradtak, amiért a kormányhivatal 14 forint + ÁFA alulfutási kilométerdíjat fizethetett. Hogy ki és mikor használta, azt nem küldték meg.
A rendőrségi gépjárműpark fejlesztése kapcsán 2017-ben 33 milliárd forintért kapott új autókat a rendőrség. A police.hu-n fotók is vannak, így a rendszám alapján lekérhető, mennyit futottak ezek a kocsik. A PMA 452 az évek során 40-60 ezer kilométer/évet futott, a PMA 458 pedig 30-40 ezer kilométer/évet. A turbó benzines Audi A3-ast alaposan megkímélték, a PMA 835-ös évente 15-20 ezer kilométert ment a nyilvántartás szerint.
Ez csak három példa, de arra mégis jó, hogy lássuk, mennyit futhat egy naponta az utcán szolgáló jármű -azért, hogy legyen összehasonlítási alap a kormányhivatal által bérelt kocsik futásteljesítményéhez. Ugyanis az uniós pénzből havi 4 ezer, évi 48 ezer kilométeres futásra szerződtek, vagyis annyira, mintha járőrautót használnának. Még egy adalék a futásteljesítményhez: 2017-ben elektromos autót kapott a Pest Megyei Kormányhivatal. A PMY 646 rendszámú elektromos autó 4 év alatt 90 ezer kilométert futott, vagyis évi 22,5 ezret. Fele annyit, mint az uniós pénzből bérelt.
Mire kellett uniós pénzből felső-középkategóriás autó?
Ha körbeautózzuk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyét, az 450 kilométert jelent. A 32 ezret futott autóval ez 71 kört jelent. Értelmetlen lenne, így megkérdeztük, mire is használták a kocsikat.
A kormányhivatal azt válaszolta, az autót "a Kormányhivatal Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály munkatársai használják, a projekt megvalósítása érdekében a GINOP-5.1.1-2015 projekt megvalósítása során keletkező
dokumentumok megyén belüli, illetve budapesti szállításához, valamint a konzorciumi értekezletek és egyéb projekteseményeken történő részvétel biztosításához."
Nem részletezték, melyikből mennyi történt, a kapott kimutatásokból sem derül ez ki, csak a havi futásteljesítmény ismert. Az viszont elgondolkodtató, mennyire hatékony uniós pénzből azért autót bérelni, hogy dokumentumokat szállítsanak, akkor is, ha a bérleti időszak 2020-2022 közé esett. A bérleti díjon felül az üzemanyag 3,8 millió forintot tett ki.
A kormányhivatal programról szóló beszámolója is beszédes.
Segesvári Csaba | Út a munkába: iratszállítás, értekezlet, rendőrautónál is többet futott az uniós pénzből bérelt kormányhivatali Skoda | Dokumentumok megyén belüli, illetve budapesti szállítása - erre is használták az uniós pénzből bérelt Skodákat a szabolcsi kormányhivatalban. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozadat/2023/09/13/ut-a-munkaba-iratszallitas-ertekezlet-rendorautonal-is-tobbet-futott-az-unios-penzbol-berelt-kormanyhivatali-skoda/ | 2023-09-13 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A vállalatok körében jóval több a fejlődésre utaló jel, mint amit a makrogazdasági összegzések mutatnak. Az elmúlt években készült elemzések keveset foglalkoznak a mikroszférával, így az itt végbement változásokról, ezek okairól keveset tudunk. A kutatók egy csoportja ezért elhatározta, hogy jelentést készít a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének mikrogazdasági tényezőiről.
Versenyben a világgal – ez a címe a most induló és összegző tanulmánnyal 1997 őszén záruló kutatási programnak, amelyet a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem (BKE) Vállalatgazdaságtan Tanszéke koordinál, s amelyet lapunk megjelenésekor ismertetnek a Magyar Menedzsment Intézet tagvállalatainak vezetőivel. A lapunknak nyilatkozó Chikán Attila, a BKE tanszékvezetője, a kutatási program vezetője – aki az ország jelentősebb kutatóhelyeinek közreműködésére számít – fontosnak tartja, hogy a készülő tanulmány megmutassa: milyen feltételek mellett, mely gazdasági részterületeknek van igazán esélyünk az eredményes szereplésre a nemzetközi versenyben. A program egyik célja, hogy rávilágítson: milyen tényezők befolyásolják a versenyképességben megnyilvánuló különbségeket. A kutatók fel kívánják tárni azokat a stratégiákat, amelyek segítségével a vállalatok növelhetik versenyképességüket, és a vállalati törekvéseket előmozdító kormányzati lépésekre is megpróbálnak rámutatni.
A program nyolc projektből áll. Az első azt vizsgálja, miként hat a vállalatok tevékenységére az állami gazdaságszabályozás, a gazdaságpolitika. A kutatás kitér a világkereskedelemben meghatározó jelentőségű nemzetközi szervezetek, egyezmények magyar versenyképességet befolyásoló szerepének bemutatására – elsősorban a nemzetközi versenyben való részvétel alapján kiválasztott piacok és szektorok működési mechanizmusainak példáin keresztül. A második projekt a vállalkozókra zúduló hatalmas információtömegben való eligazodást hivatott segíteni, bemutatva egyebek közt a döntéshozatalban, a külső környezet hatásainak előrejelzésében meghatározó szerepet játszó informatika alkalmazásának lehetőségeit. A rendszerváltás körüli időszakban szétesett a korábban úgy-ahogy, de működő vállalatközi kapcsolatok rendszere, ami a nemzetközi versenyben kemény hátrányt jelent. Az új helyzetben a vállalatokon belüli munkamegosztást is az eddigiektől eltérő alapelvekre, gyakorlatra kell építeni.
A harmadik projekt azzal foglalkozik, hogy a különféle iparágakban, illetve azok egyes szektoraiban mennyire lehetnek sikeresek a vállalatok a következő 3-10 évben. A jövő esélyeinek felvázolásához adalék lehet az elmúlt évtized kudarcainak sora is, amelyet ugyancsak elemeznek. Kiemelten kezelik az utóbbi 5-7 évben növekedő iparágakat. A negyedik tanulmány arról szól, milyen szerepük van a menedzsereknek a sikerben, a stratégiák végrehajtásában. A vállalatvezetési kultúra elemzése és a gazdaságosság, versenyképesség összevetése sem lesz érdektelen az érintettek számára. A vállalati funkciók betöltésének módszertana a következő projekt feladata. A versenyképesség egyik kulcsaként kezelhető vállalati belső szervezettség, a piaci változásokra élénken reagáló marketing-, innovációs és költséggazdálkodási munka alaposan átalakult az elmúlt évtizedben. Ezek elemzése és a világban kialakult vezető módszerek alkalmazási feltételeinek feltárása a program fontos része.
A piacgazdaságba való átmenet időszakában a vállalatfinanszírozás külső és belső feltételeinek alakítása meghatározó jelentőségű. Tényfeltáró elemzések kísérlik majd meg, hogy e téren is segítséget nyújtsanak az érintetteknek. A nyolcadik projekt egyrészt arról ad számot, milyen helyzet alakult ki Magyarországon a közoktatásban, szakképzésben és az üzleti szakismeretek átadásában. A kutatók képet adnak majd a piacgazdaság társadalmi megítéléséről, annak változásáról, a versenyképesség etikájáról és a természeti környezet szerepéről is. | KUTATÁS A MIKROGAZDASÁGRÓL - Versenyben a világgal | A vállalatok körében jóval több a fejlődésre utaló jel, mint amit a makrogazdasági összegzések mutatnak. Az elmúlt években készült elemzések keveset foglalkoznak a mikroszférával, így az itt végbement változásokról, ezek okairól keveset tudunk. A kutatók egy csoportja ezért elhatározta, hogy jelentést készít a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének mikrogazdasági tényezőiről. Versenyben a világgal – ez a [...] | [
"hetilap: röviden"
] | 0 | http://24.hu/fn/gazdasag/1996/01/24/kutat_mikrogazdas_gr | 1996-01-24 00:00:00 | true | 0.004751 | 0 | null |
Az MTI-hez eljuttatott közleményükben felidézték: a hivatal 2024. június 18-án indított egyedi - átfogó jellegű - vizsgálatot a TIM tevékenységével összefüggésben.
A vizsgálat lezárásaként megállapították:
a Transparency International Magyarország Alapítvány finanszírozásának, tevékenységének és kapcsolati hálójának áttekintése alátámasztja, hogy a vizsgált szervezet egy több mint harminc éve működő globális lobbihálózat részeként, a hálózat mögött meghúzódó nagyhatalmi érdekek mentén fejti ki politikai nyomásgyakorló tevékenységét.
A Transparency International (TI) nevű hálózatot az Amerikai Egyesült Államok érdekeit képviselő Világbank hozta létre, hogy érvényesítse stratégiai célkitűzéseit.
A TIM külföldi állami finanszírozás bevonásával végzi tevékenységét. A szervezetet működtető nemzetközi hálózat fő finanszírozói a Világbank legnagyobb szavazati erővel rendelkező államai, valamint az Európai Bizottság,
de ott van a jelentős támogatók között a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány is.
A szervezetet több mint 80 százalékban külföldi forrásokból működtetik - írták.
Hozzátették: a TIM mögött meghúzódó nemzetközi hálózat által tematizált "átláthatóság", "korrupcióellenesség" fogalmai nem a közélet tisztaságát, a piaci résztvevők közötti kiegyenlített versenyt szolgálják, hanem az amerikai gazdasági és politikai érdekek érvényesítésének fegyverei.
"A TIM ezen témák kisajátításával fejti ki Magyarországra káros, Magyarországot és a magyar állami intézményeket stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységét"
- fogalmazott a hivatal.
Közölte: a hálózat és az annak szabályai, céljai mentén működő szervezet fő fegyvere a berlini központban készülő korrupcióérzékelési index, amelyet a TI-t finanszírozó és/vagy vele együttműködő szervezetek, illetve maga a TI is képes érdekei szerint manipulálni. Hozzátették, a korrupcióérzékelési index és annak felhasználása a dezinformáció minden formai kellékével rendelkezik, dezinformációnak tekinthető, mivel alkalmas arra, hogy valótlan állításokat igaznak tüntessen fel. Úgy fogalmaztak:
a TI által évente közreadott korrupcióérzékelési index módszertana manipulatív, a módszertan a korrupcióérzékelési indexet alkalmassá teszi arra, hogy azzal országok nemzetközi megítélését befolyásolják.
"A TIM ennek a tudományosnak álcázott felmérésnek a kommunikációjával próbálja Magyarországot és a magyar államigazgatási szerveket rossz színben feltüntetni. A szervezet az Európai Bizottságnak készített, dezinformációt tartalmazó árnyékjelentéseivel valódi politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz Magyarországnak" - írták.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal kitért arra: az "árnyékjelentések" elkészítésének módszertana a magyar társadalom számára rejtve marad, miközben az erre épülő dezinformációs kampány Magyarország politikai és gazdasági érdekérvényesítő képességének korlátozására tesz kísérletet a nemzetközi térben.
A TIM jogállamisági jelentésekhez mellékelt "árnyékjelentései" továbbá szerintük alkalmasak arra, hogy a belföldi demokratikus versenyt is befolyásolják.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vizsgálatban a szervezet megtagadta az együttműködést, és ezt már a vizsgálat megindításáról szóló megkeresésre adott első válaszában egyértelművé tette. "Az ennek ellenére feltárt információk elemzése és összefüggések kiértékelése alapján a hivatal megállapította, hogy a szervezet működése nem átlátható" - áll a közleményben. | Magyarországra káros tevékenységet végez a Transparency International Magyarország Alapítvány | Magyarországra káros, az országot és a magyar állami intézményeket stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet végez a Transparency International Magyarország Alapítvány (TIM) - állapította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálata. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/10/magyarorszagra-karos-tevekenyseget-vegez-a-transparency-international-magyarorszag-alapitvany-tim | null | true | null | null | HEOL |
Az Origo is beszámolt róla, hogy Magyar Péter támogatja Ursula von der Leyen azon tervét, amely megkárosítaná és tönkretenné a magyar gazdákat. Az Európai Bizottság elnöke ugyanis arra készül, hogy megszüntetik a területalapú támogatási rendszert, vagyis 2027-től a gabonatermesztő magyar gazdák helyett az ukrán gazdák járnának jól, miután csatlakozott az ország a közösséghez. Magyar Péter hiába tagja az EP mezőgazdasági bizottságának, a honfitársaival szembefordult , amikor arról írt:
Ahogy az egész Unióban, úgy Magyarországon is támogatni kellene az intenzívebb, nagyobb hozzáadott értékű, organikus mezőgazdasági termelést a jelenlegi extenzív gabonatermelés (sic!) helyett."
Magyar Péter ezt követően megpróbálta letagadni az egyértelmű állásfoglalását, ezzel pedig Dömötör Csaba szembesítette, aki azt írta: "aki kételkedik az egészben, javaslom, hogy nézze meg Magyar Péter saját bejegyzését a saját Facebook-oldalán".
Nagy István agrárminiszter kijelentette, hogy nem fogják hagyni Brüsszel újabb magyarellenes tervét és minden eszközzel megvédik a gazdák érdekeit. Szerinte a gazdáknak járó támogatásokat nem lehet csökkenteni, nem lehet kizárni egy olyan termelőt sem a forrásokból, akire az uniós szabályok bármilyen környezeti többlet terhet raknak.
Európa élelmiszer-ellátása és élelmezésbiztonsága nem sérülhet. Minden olyan döntés, intézkedés, amely a gazdák forrásait csökkenti, vagy a forrásaira más célokat is ráterhel veszélyezteti az élelmiszer szuverenitást. A nemzeti kormány mindig a gazdák oldalán áll, ezért akarunk gazdaközpontú agráriumot, ami versenyképes, fenntartható, válságálló és tudásalapú egyaránt - húzta alá.
Megszólalt az üggyel kapcsolatban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is, akik nem értenek egyet a tervezetben a mai agrártámogatások gerincét adó területalapú támogatások kivezetésével és a húsfogyasztás csökkentését célzó lépésekkel sem. Jelezték, hogy a tervezet értelmében a területalapú támogatásokat, amelyek elosztása objektív rendszer alapján működik, ki akarják cserélni egy sokkal bonyolultabb szabályrendszeren alapuló, jövedelem pótló, jövedelem alapú támogatásokra. A tervezet második sarkalatos eleme a húsfogyasztást veszi célba, az intézkedés lényege, hogy az állattartók kapjanak támogatást azért, hogy visszafogják a termelésüket, miközben adóemelést javasolnak azért, hogy
a fogyasztók nehezebben jussanak hozzá a hústermékekhez.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke szerint pedig egyenesen katasztrófa, amikor magyar európai parlamenti képviselők Brüsszelben felállva tapsolnak annak érdekében, hogy az európai gazdákat tönkretevő programot elfogadásra javasolják.
Mint ismert, Magyar Péter mindent megtesz annak érdekében, hogy a mentelmi joga mögé bújhasson és ne kelljen felelősséget vállalnia az általa elkövetett bűnökért. Ennek érdekében hűségesküt tett Brüsszelnek, és tettekkel bizonyította, hogy mindenben követni fogja Manfred Weber és Ursula von der Leyen utasításait, még akkor is, ha ezzel honfitársainak okoz károkat. | Brüsszel el akarja venni a területalapú agrártámogatásokat a gazdáktól | Magyar Péter továbbra is megpróbálja letagadni az uniós agrártámogatások ügyében tett állásfoglalását. Mint ismert, a diszkópolitikus Facebook-bejegyzésében ismerte be, hogy támogatja Ursula von der Leyen azon ötletét, amellyel a területalapú támogatások eddigi rendszerét megszüntetnék. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/nagyvilag/2024/10/magyar-gazdak-brusszel | null | true | null | null | Origo |
Az egységes javaslatban foglalt kedvezménynél is jobb helyzetbe hozott bizonyos biztosítókat egy Matolcsy György gazdasági miniszter által a zárószavazás előtt az adótörvények módosításához benyújtott javaslat. A kisebb biztosítók járnak jól, így a Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és jegybankelnök résztulajdonában álló CIG Pannónia is.
Hétfőn este szavazta meg az Országgyűlés az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Ehhez Papcsák Ferenc fideszes képviselő már korábban benyújtott egy módosítót, amely a casco és a lakásbiztosítások esetében enyhítette volna a kisebb árbevételű biztosítók terheit. Papcsák módosítója be is került az egységes javaslatba.
Matolcsy György hétfőn este, a végszavazás előtt benyújtott módosítója azonban tovább növelte a különbséget a biztosítók között, oly módon, hogy a nagyobbak adóalapjának az 1, illetve 8 milliárd forint alá eső részére vonatkozó kedvezményt eltörölte. Így ezek a cégek a teljes adóalapra 100 százalékos adómértéket fizetnek, míg a kisebbek 25, illetve 50 százalékot. Erre a Biztosítás.hu internetes alkusz hívta fel a figyelmet kedden délután kiadott közleményében.
A kicsik fizetési kötelezettsége Matolcsy módosítójával nem csökken, a versenyelőnyük viszont nő a nagyokkal szemben, mert ha azok áthárítják az adó teljes összegét az ügyfelekre, a szolgáltatásuk sokkal drágább lesz. A Biztosítás.hu szerint az adó így - a verseny miatt - paradox módon a biztosítási átlagdíjak csökkenését eredményezheti.
Korábban már megírtuk, hogy a 75 százalékos adókedvezmény a nyilvános díjbevételek alapján a fontosabb szereplők közül a CIG-nek és az MKB biztosítójára kedvez, így a mostani változtatással is e két cég jár még jobban. A CIG-et Járai Zsigmond, az Orbán-kormány volt pénzügyminisztere és más, a jobboldalhoz sorolt befektetők alapították.
A CIG-et nem először próbálja helyzetbe hozni a mostani kormány. Rogán Antal, a Fidesz mostani frakcióvezetője 2010 őszén olyan javaslatot nyújtott be, amely többek között a CIG-et mentesítette volna a pénzügyi szektorra kivetett különadó alól, így az első lex Járaiként vonult be a köztudatba. A kormány támogatta is az indítványt, a parlamentben első körben át is ment, de végül az utolsó pillanatban, a végszavazás előtti percekben elálltak tőle.
A Biztositas.hu az [origo] szolgáltató partnere. | Csavartak még egyet a lex Járain | Az egységes javaslatban foglalt kedvezménynél is jobb helyzetbe hozott bizonyos biztosítókat egy Matolcsy György gazdasági miniszter által a zárószavazás előtt az adótörvények módosításához benyújtott javaslat. A kisebb biztosítók járnak jól, így a Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és jegybankelnök résztulajdonában álló CIG Pannónia is. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20121120-lex-jarai-nagyobb-versenyelonyhoz-juttatta-matolcsy-a-kis-biztositokat.html | 2012-11-20 16:22:00 | true | null | null | Origo |
"Az MVK Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban erős kétségek merültek fel, melyekre a Miskolc Holding Zrt. részéről sem érkeztek megnyugtató válaszok" - fogalmazott közleményében Badány Lajos, Miskolc városüzemeltetésért felelős alpolgármestere. - Ennek eredményeként az MVK Zrt. felügyelőbizottsága a cég beszerzéseinek átvilágítása mellett döntött. Az átvilágítás által feltárt anyagokkal, cselekményekkel kapcsolatban a felügyelőbizottság jogi szakvéleményt is készíttetett. Ezen dokumentumokban foglaltak alapján felmerült több a Büntető Törvénykönyvbe ütköző bűncselekmény elkövetésének gyanúja.""Ránk, képviselőkre nézve a törvény a következőképpen fogalmaz: A hatóság tagja és a hivatalos személy, továbbá, ha törvény előírja, a köztestület köteles a hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt feljelenteni. Így a törvényesség fenntartása érdekében, felelősen gondolkodó képviselőtársammal együtt az MVK Zrt. gazdálkodásával kapcsolatban felmerült aggályok alapján augusztus elején büntetőfeljelentést tettünk, melyet a hatóság befogadott és a büntetőeljárás már folyamatban van" - derül ki az alpolgármesteri közleményből."Mint ismeretes, az elmúlt időszakban a lakosság megítélése szerint is súlyos problémák jelentkeznek a szolgáltatásban, rendszeresek a járatkimaradások, elégtelen a rendelkezésre álló járműállomány, és az autóbusz-vezetők is túlterheltek. Természetesen mindezen problémák kezelése az ügyvezetés feladata lenne, főleg úgy, hogy a cég finanszírozása az elmúlt önkormányzati ciklus alatt teljes mértékben biztosított volt" - fogalmaz Badány Lajos.A közlemény szerint az önkormányzat által az MVK Zrt. rendelkezésére bocsátott források sok esetben nem olyan beruházásokra mentek, melyek közvetlenül a szolgáltatás javulását, a dolgozók terheltségének csökkenését eredményezték volna. Ráadásul - miként erre a gazdasági átvilágítás is rámutatott - ezen beszerzések nem az üzemviteli indokoltság alapján lettek rangsorolva, és - megalapozottan vélelmezhetően - a kapcsolódó beszerzések vonatkozásában is felmerülhetnek törvényi aggályok."Mindezek okán a polgármesteri hivatal is megkezdte az idevonatkozó ellenőrzések, eljárások lefolytatását, melyet mandátumunk lejáratából fakadóan csak megindítani tudtunk, de a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokban foglaltak felderítésének, részletes kivizsgálásának feladata már a rendőrségre és az új városvezetésre hárul."Az MVK Zrt. közleményben válaszolt Badány Lajos felvetéseire. Úgy fogalmaztak, hogy az alpolgármester "nyílt támadást intézett a város (egyébként az alpolgármester által felügyelt) közlekedési vállalata és annak közel 700 munkavállalója ellen. Tette mindezt azok után, hogy az elmúlt években éppen ő, majd az elmúlt egy évben már az általa létrehozott közlekedésszervező osztály irányította kénye-kedve szerint az MVK Zrt-t, ezzel csaknem 600 millió forintos pluszköltséget teremtve Miskolcnak, a miskolciaknak."Az MVK közleménye szerint Badány Lajos alpolgármester 2023. augusztus 8-án egy teljesen új vonalhálózat és menetrend kialakítására és bevezetésére utasította az MVK Zrt. vezérigazgatóját. Az új hálózat és menetrend tervét Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közlekedésszervező Osztálya készítette, az MVK Zrt. szakembereinek mellőzésével. Tette mindezt úgy, hogy az MVK Zrt.-nél több évtizedes szakmai tapasztalattal, szakirányú végzettséggel rendelkező kollégák dolgoznak, az akkor újonnan létrehozott osztály munkatársairól viszont ugyanez nem volt elmondható."Kollégáink 2023. augusztusában megvizsgálták Badány Lajos javaslatát, és már akkor jeleztük felé, hogy az a teljesítménytöbbleten túl olyan mértékű módosításokat tartalmaz, amelyről mindenképpen közgyűlésnek kell döntenie, illetve a többletfinanszírozási kérdéseket is tisztázni szükséges. Arról is tájékoztattuk az alpolgármestert, az új menetrend többletköltsége a bevezetéstől 2024. év végéig várhatóan nagyságrendileg 590 millió forint. A magasnak mondható energiaárak és a működés finanszírozáshoz szükséges hitelkamatok mértéke által okozott folyamatos költségnövekedés mellett ez az intézkedés szinte egy kegyelemdöfést jelentett az MVK Zrt. számára" - fogalmaznak."Badány Lajos magabiztosan állította, hogy az általa készíttetett menetrend nem igényel plusz járművet, sem plusz gépjárművezetőt, miközben az által felügyelt közlekedésszervező osztály levelében ezzel szemben az állt: az új menetrend plusz 10 darab járművet, plusz 10 fő autóbuszvezetőt és plusz 1 fő villamosvezetőt igényel majd. Cégünk jelezte, a járművezetői létszám hiánya miatt ezt csak járművezetői túlmunkával lehet megoldani, melyhez többlet bérezésre van szükség. Arra is felhívtuk az alpolgármester figyelmét, hogy ilyen rendkívüli sürgősséggel bevezetett menetrendhez a szükséges többlet jármű és az azokhoz szükséges járművezetők stabilan nem biztosíthatóak, így menetrendi eltérések keletkezhetnek. Ez 2024. év elején be is következett, a vállalat munkavállalóinak erőfeszítéseinek köszönhetően az új menetrend bevezetését és fenntartását minimális eltérésekkel sikerült megoldani. A többlet járműigény biztosítására és a jelenlegi járműállomány korszerűsítésére az MVK Zrt. folyamatosan jelezte, hogy új járművek beszerzésére van szükség, hiszen több mint 650 ezer kilométer a járművek átlagos kilométer-telítettsége, de nemhogy beszerzés nem történt, még a pályázaton sikeres beszerzéseket is akadályozták, konkrétan a 2024. évi üzleti tervből ki akarta töröltetni a megnyíló új járműbeszerzési pályázati programok egyes sorait.""Az alpolgármester még akkor sem vállalta a felelősséget a meggondolatlan módosításokért, sőt az MVK Zrt. szakembereire mutogatott, őket tette felelőssé azért a problémáért, amelyet az általa terveztetett menetrend okozott, az MVK Zrt.-t okolta azokért a bajokért, amiket előre jeleztünk neki.""Az MVK Zrt.-nek azonban nem volt más lehetősége, mint tudomásul venni az új menetrend bevezetésére vonatkozó döntést, és a munkavállalók rendkívüli túlmunkákat vállalva erőn felül dolgoztak azon, hogy az előírt menetrend tartható legyen. Emellett társaságunk villamos- és autóbuszvezetői képzéseket indított, illetve igyekeztünk biztosítani az üzemképes járműállományt. A bevezetett menetrend többletköltségeinek finanszírozására pedig a Miskolc Holding Zrt. biztosít folyamatos hitelkeretet a közlekedési társaság számára.Az MVK Zrt. teljes mellszélességgel kiáll a dolgozóiért és a leghatározottabban visszautasítja Badány Lajos, leköszönő alpolgármester vádjait és rágalmait. Az MVK Zrt. vezetősége éppen ezért jogi lépéseket tesz Badány Lajossal szemben a közleményében leírtak kapcsán." | Feljelentést feljelentés követ | Badány Lajos alpolgármester büntetőfeljelentést tett az MVK Zrt. ellen, a közlekedési vállalat visszautasítja az alpolgármester vádjait és viszontfeljelentést tesz. | null | 1 | https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/09/feljelentest-feljelentes-kovet | 2024-09-26 18:04:38 | true | null | null | BOON |
"Akasztják a hóhért. A fideszes képviselők és a teljes propagandamédiájuk azzal harsogták tele múlt héten a magyar nyilvánosságot, hogy én nem veszek részt az Európai Parlament munkájában, de közben felveszem a fizetésemet" - írta ki Magyar Péter csütörtök délután a Facebook-oldalára. A TISZA Párt elnöke arról számolt be, hogy még mindig ott van az Európai Parlamentben és néhány órája részt vett a plenáris szavazáson is, amit állítása szerint a fideszes képviselők testületileg kihagytak.
"Szaladjatok!"
Magyar azzal vádolja a fideszeseket, hogy arra még volt idejük reggel, hogy bemenjenek aláírni a jelenléti ívet, hogy megkapják a fizetésük mellett a 350 eurós napidíjat. | Magyar Péter odaszólt az EP szavazásáról hiányzó fideszeseknek | Magyar Péter arról ír a legújabb bejegyzésében, hogy ő még mindig ott van az Európai Parlamentben, ráadásul néhány órával ezelőtt részt vett a plenáris szavazáson is Strasbourgban. A posztjával a kormánypárti politikusok kritikájára reagált, miszerint ő nem vesz részt az EP-munkájában. Szerinte viszont az érintett szavazáson épp a fideszes politikusok nem vettek részt, sőt, állítja, a kormánypárti képviselők reggel is csak azért mentek be, hogy aláírják a jelenléti ívet, és megkapják a fizetésük mellé járó napidíjat. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/magyar-peter-europai-parlament/ztl33eb | null | true | null | null | Blikk |
Augusztus végén lezárult a balatoni hajózás főszezonja. Nyár végéig bezárólag a Balatoni Hajózási Zrt. kompjai 1 millió 229 ezer, a személyhajók pedig 791 ezer utast szállítottak. Így idén a BAHART tavalyhoz képest már 2 hónappal korábban, augusztus végére elérte a 2 milliós utasszámot - áll a hajózási társaság közleményében.
A cég szerint a 10 százalékos növekedéshez a sűrűbb menetrend, a színes programválaszték és az új családi kedvezmények is hozzájárultak - írta meg a HírBalaton. Az új kompok és katamaránok népszerűségét mutatja az is, hogy az idén a balatoni hajózás felkerült a legnépszerűbb programokat összesítő, Best of Balaton listájára.
A kompok utasszáma 59 ezerrel haladta meg a tavalyi eredményt, és már több mint 500 ezer utast szállítottak Szántódrév és Tihanyrév között.
Egy percig sem volt üresjárat, kellett ez a turizmusnak.
A flotta friss tagjainak köszönhetően az idén minden korábbinál előbb érte el a BAHART a kétmilliós utasszámot - emelte ki Veigl Gábor, a BAHART vezérigazgatója. Hozzátette, a kompok jelentősége ugyanakkor túlmutat az utasszámokon is, hiszen azok meghatározó szerepet játszanak a tóparti települések közötti közlekedés támogatásában, a gépjárműforgalom és a károsanyag kibocsátás csökkentésében.
A magas utasszám ugyanakkor visszajelzés arra, hogy igény és szükség is van a jövőben hasonló fejlesztésekre, melyek révén modern és környezetkímélő kompokkal biztosíthatjuk az itt élők és az itt megszálló vendégek közlekedését, ezzel hozzájárulva a helyben lakók életminőségének növeléséhez, továbbá a négyévszakos balatoni turisztikai élménykínálat bővítéséhez is.
A személyhajók forgalma 134 ezer fővel emelkedett az idei szezon végéig.
a Tomaj nevű új katamaránnal utaztak a legtöbben, 120 ezren, míg a flottába visszakerülő Jókai nosztalgiahajó a Helka után a második legnépszerűbb klasszikus hajó volt.
a legtöbben Balatonfüred, Keszthely, Siófok, Balatonlelle és Balatonalmádi kikötőiből indultak sétahajózni,
a menetrendi hajózásban legszámottevőbb növekedés a legnépszerűbb Fonyód-Badacsony útvonalon történt.
A Balaton-átúszás és az augusztus 20-i hosszú hétvége mindent vitt.
Az augusztus 17-20-i hosszú hétvége az év eddigi legforgalmasabb időszakát jelentette a BAHART számára: csak 19-én a személyhajók és a kompok is mintegy 19-19 ezer utast szállítottak. A Balaton-átúszás július 21-i napján, több mint 16 ezren léptek a személyhajók fedélzetére. egyre többen vitték magukkal a kerékpárjukat is, az idei főszezon végéig: a kompokon 11 százalékos bővülés mellett közel 110 ezren, míg a személyhajókon mintegy 38 ezren, azaz 1 százalékkal többen utaztak bringával, mint tavaly ilyenkor.
A programhajók is sokkal több embert rinagttak a tavon, mint tavaly.
A gyerekhajókat a főszezon során több mint 8 ezer vendég vette igénybe, ami 6 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, a buli- és esti chill hajókon pedig több mint 21 ezren szórakoztak, augusztus 20-án pedig közel 2 ezer utas gyönyörködött a Balaton-parti tűzijátékokban a Társaság hajóin, amely 45 százalékos emelkedést jelent a tavalyi utasszámhoz képest. | Akkorát ment a BAHART, mint még soha, hatalmas a siker | A sikerhez a szolgálatba álló új hajók is hozzájárultak, amelyek beszerzését a cégbe történő állami tőkeemelés segítette. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/balaton-bahart-kompok-novekedes.795827.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Hatvan és Lőrinci között, a 21-es főúton elkészült Magyarország harmadik zenélő útburkolata. Ezt az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) út- és vasútépítésért felelős helyettes államtitkára, Pántya József jelentette be csütörtökön, amikor átadták a felújított utat.
Pántya József emlékeztetett: a 21-es főúton 2015 óta közel 45 kilométer hosszon épültek ki, illetve újultak meg kétszer kétsávos szakaszok Hatvan és Salgótarján között. Az útfejlesztés záróprojektjének több eleme is megvalósult már, vagy a kivitelezés a végéhez közeledik. A kétszer kétsávos kialakítás jelentős közlekedésbiztonsági előrelépés, ezt a baleseti statisztikák csökkenő mutatói is alátámasztják. A fejlesztés a tömegközlekedés kényelméhez és kiegyensúlyozottságához is hozzájárult.
Pásztó térségében buszvárókat és térfigyelő kamerákat telepítettek, 46 férőhelyes P+R parkolót és 50 kerékpár befogadására alkalmas tárolót alakítottak ki. Mindezekkel a tárca célja a tömegközlekedés népszerűsítése és biztonságosabbá tétele.
Tar és Szurdokpüspöki térségében is buszvárókat építenek és gyalogátkelőket festenek fel, a főút aluljáróiba térfigyelő kamerákat telepítettek. Idén Pásztótól délre a 3,6 kilométeren rendbe teszik a Hidegvölgyi-vízfolyás medrét, amely a környék csapadékvíz-elvezetését és vízgazdálkodását segíti.
A 21-es főúton csütörtöktől egyedi élményt nyújt a Hatvan és Lőrinci között közlekedőknek az a mintegy 550 méteres burkolatszakasz, amelyen óránként 80 kilométeres sebességgel autózva felcsendül az Ismerős Arcok zenekar Nélküled című dalának egy részlete. Az eseményen beszélt Szabó Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője is, arról, hogy az utak és a zene összeköt, a most átadott zenélő szakasz pedig az egész nemzet, 15 millió magyar számára jelent közös szívdobbanást. Becsó Zsolt, Nógrád megye 1-es számú egyéni választókerületének fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, a zenélő burkolat átadásával a 21-es főút negyedszázados fejlesztési programjában sikerült feltenni a pontot az i-re. 2010 előtt, mint mondta, 8-10 éven át a térség szempontjából kiemelkedő 21-es főút nem kapta meg a kormányzat részéről azt a figyelmet, amelyet megérdemelt volna. Az elmúlt 14 évben azonban újra felkerült a térképre ez a fontos, a Felvidéket az anyaországgal összekötő közlekedési folyosó, amely lehetővé tette, hogy ezek a területek bekapcsolódjanak hazánk és Közép-Kelet Európa gazdasági vérkeringésébe. | Közel kétmilliárdos beruházás keretében zenél a 21-es főút, a Nélküledet játssza | Hatvan és Lőrinci között 550 méteren fölcsendül a dallam a kerekek alatt, feltéve, hogy 80-nal halad a kocsi. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/18-milliardert-zenel-a-21-es-fout-is-a-nelkuledet-jatssza-270810 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A helyi önkormányzat 2017 márciusában vásárolta meg a balatonföldvári kikötő egy részét a BAHART-tól:
a 2230 négyzetméteres területet 8 millió forintért vette meg. Ez azt jelenti, hogy a Balatonföldvár egyik legértékesebb részén lévő területet 3587 forintos négyzetméteráron adta el a BAHART az önkormányzatnak.
Az üzlet már önmagában is nehezen érthető, főként annak fényében, hogy a BAHART Zrt. – miközben ott ad el területet – a balatonföldvári vitorláskikötő bővítését, fejlesztését tervezi. Ehhez a projekthez kapcsolódik egy közösségi célú épület és parkolók építése. Emellett a kikötőhöz vezető út kialakítása is. Ennek megépítése a BAHART feladata lesz. Ám a különleges tranzakció miatt már nem a saját területén, hanem önkormányzati birtokon láthat hozzá a munkához.
A város két parkolót szeretne: egyet a még megmaradt szabadstrand részén, egyet pedig egy ősfás területen.
Kiemelt beruházás
Ez lesz az a kifejezés, amit a következő szakaszban gyakran olvashat majd. Először nézzük azt a parkolót, amelyet a szabadstrand területére terveznek, a kikötő közvetlen közelében.
Az önkormányzat a márciusi vásárláskor aláírásával szavatolta, hogy a parkoló és az út építéséhez kiadja a szükséges engedélyeket. A szerződés szerint a Balatoni Hajózási Zrt. 96 db parkolót köteles biztosítani. Mivel ennek a mennyiségnek csak egy részét tudja saját ingatlanán létesíteni az önkormányzat a jelenlegi szabadstrand területét javasolta a hiányzó parkolók helyszínéül.
Ahogy az augusztusi előterjesztésből kiderül: a kikötő nem rendelkezik útkapcsolattal, és a jelenleg hatályos szabályozási terv annak kialakítását sem teszi lehetővé. Ezért, ahogy írják, „hosszas egyeztetés eredményeképpen, figyelembe véve minden szempontot, főként a tulajdoni viszonyokat, a résztvevők arra az eredményre jutottak, hogy egyetlen megoldás látszik”. Mégpedig az: a kikötő bejárata, a Csigaház műemléképület keleti és nyugati oldalán egyaránt 3-3 m széles egyirányú utat építenek.
Azt gondolnánk, ezek a változtatások nem mennek olyan könnyen. Ám az előterjesztésből az derül ki, mégsem olyan bonyolult dolgok ezek:
E cél megvalósításához módosítani szükséges a hatályos településrendezési eszközök közül a Helyi Építési Szabályzatot, a Szabályozási Tervet és a Település Szerkezeti Tervet
És hogy mi kell még ehhez? Hogy az érintett részeket kiemelt fejlesztésű területnek jelöljék ki. Itt 25 parkolóhelyet kell majd létesítenie a BAHART-nak. A terület az önkormányzat tulajdonában lesz, a BAHART pedig 15 évre szóló használati jogot szerez térítésmentesen. A parkoló és az út fenntartása is az állami cég feladata lesz.
Közparkból parkoló
A másik parkolót a kikötőtől egy kicsit távolabb építenék meg, egy önkormányzati tulajdonban lévő területen, amely a hatályos szabályozási terv alapján
közpark övezeti besorolású terület.
Itt hoznának létre még egy parkolót, ehhez azonban az övezetet a közlekedési területek közé kellene sorolni. És hogyan lehet ezt megvalósítani? Nincs meglepetés: a területet kiemelt fejlesztési területté kell kijelölni. A szeptember 15-i előterjesztésben azt írják, a nyertes ajánlattevő feladata többek között
a jelenleg módosítás alatt álló helyi építési szabályzatban megengedett lehető legtöbb parkoló kialakítása.
A jogszabályok kimondják, hogy az átsorolással egyidejűleg a zöldterületet, amely körülbelül 2000 négyzetméter nagyságú, önkormányzati tulajdonban lévő területen pótolni kell. De a képen is látható ősfás területet nem lesz könnyű egyik napról a másikra helyettesíteni.
Bővül a polgármester vitorlásoktató cége
Úgy tudjuk, a változás több üzletet is érinthet a kikötő területén. A legújabb fejlemény pedig az, hogy a Kaposvári Járási Hivatal helyszíni ellenőrzést tart majd az ingatlanokon, a tulajdonosoknak csütörtökön bejárást kell majd biztosítaniuk. Van olyan üzlet, ahol ilyen ellenőrzésre még soha nem került sor, most viszont az összes ingatlan tulajdonosát meglátogatják a hivataltól.
Az üzletek környékét egyébként éppen most próbálják átminősíteni belterületről külterületre, nyilván azért, hogy a régi üzletek helyére egy kis zöld területet csempésszenek. Helyiek lapunknak azt mondták: úgy vélik, a kikötő bővítése azért is fontos Holovits Huba polgármesternek, mert vitorlásoktatással foglalkozó cége folyamatosan bővül.
Az önkormányzat egyébként nemrég lakossági fórumot tartott az ügyben, de miután nem sürgősségivel adták fel az értesítőt az eseményről, ezért voltak, akik csak a fórum után kapták meg a levelet. Kerestük az önkormányzatot is, kíváncsiak voltunk, mi indokolja a változásokat. Balatonföldvár polgármestere levelében azt írta, hogy
az önkormányzat elképzelése szerint az említett kikötő bejárati részen egy 120 évvel ezelőtt megszületett terv részeként, az egykori Casino parkjával szervesen harmonizáló közösségi tér, park, szökőkút valósul meg, aminek köszönhetően a jelenleginél jóval nagyobb parkosított zöldfelület alakul ki. A kikötő megközelítését lehetővé téve az ingatlan keleti és nyugati oldalán közútkapcsolat létesül.
Hozzátette, az elképzelés megvalósítását nehezíti, hogy a területen négy üzlethelyiség található, amelyekre az előző tulajdonos, azaz a BAHART Zrt., vitatható módon 99 évre szóló földhasználati szerződéseket kötött, de az üzletek felvásárlása jelenleg nincs napirenden.
A szabadstrand helyén épülő parkolóról azt írta,
köztudatban „szabadstrandként” említett önkormányzati tulajdonú terület nem kijelölt fürdőhely (nem strand) és azon fakivágásra nem kerül sor.
Ez azért furcsa, mert nyaranta itt vízbe vezető lépcsők vannak, sőt öltöző is van a területen, a vízben pedig bóják úszkálnak. Pont mint egy strandon. Sőt, tavaly ez még hivatalosan is strand volt, de idén már átminősítették vízbe menő lehetőségnek. Ettől függetlenül a Balatonföldvár hivatalos Facebook-oldalán megosztott bejegyzésben is szabadstrandként szerepel ez a terület:
A kikötőtől távolabbi parkolóról kérdésünkre ezt válaszolta:
A település tervei szerint a vasút déli oldalán városközponti, de nem Balaton-parti részen a Vak Bottyán és a Bajcsy Zsilinszky utca sarkán parkoló létesül az évek óta kialakult tényleges használatnak megfelelően. A hatályos jogszabályoknak alapján Balatonföldvár zöldterületének nagysága nem csökken, mivel a zöldfelület a város más részén visszapótlásra kerül, a szóban forgó területen fakivágást nem tervez az önkormányzat.
Szerinte a változásokat az indokolja, hogy Balatonföldvár idegenforgalmi szempontból legfrekventáltabb területe a hajóállomás, a nyári szezonban városközpontként funkciónál.
– írta.
A BAHART kérdésünkre azt közölte, a kikötő bejáratának fejlesztése az önkormányzat kompetenciája.
A szövegben hozzátették:
Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre | Szabadstrand helyére épül parkoló a Balatonon | Akciós áru: a hamarosan állami tulajdonú BAHART 3587 forintos négyzetméter áron adta el a kikötő egy részét a balatonföldvári önkormányzatnak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2017/10/03/szabadstrand-helyere-epul-parkolo-a-balatonon/ | 2017-10-03 17:59:00 | true | null | null | 24.hu |
A plágiumvád "minősíthetetlen bulvárkacsa", a köztársasági elnök doktorija pedig "hiánypótló munka" - ezekkel védték Schmitt Pál gyanúba keveredett doktoriját januárban. Schmitt Pál egy hétig nem szólalt meg azok után, hogy plágiummal gyanúsították meg, de hivatala, a Semmelweis Egyetem rektora és a miniszterelnök szóvivője sietve kiállt mellette a botrány kirobbanása után.
A plágiumvádat a Köztársasági Elnöki Hivatal rögtön a hvg.hu cikkének megjelenése után "a leghatározottabban" visszautasította. A hivatal azt írta, hogy Schmitt "hiánypótló" doktoriját "történészprofesszorok bírálták, akik summa cum laude minősítéssel értékelték". Hozzátették: annak eldöntése, hogy az értekezés tartalmi és alaki szempontból megfelelő-e, az ő hatáskörük volt, és megjegyezték azt is, hogy "a dolgozat minősítése önmagáért beszél".
Azt írták, hogy Schmitt Pál, aki a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) 1983 óta tagja, az értékezése forrásaként is megjelölt Nyikolaj Georgiev neves sporttörténészt személyesen, jól ismerte, kutatásaik során pedig több résztéma megtárgyalása során együttműködtek. A közlemény szerint a két munka legfontosabb alapforrásai a NOB-ülések jegyzőkönyvei, valamint a NOB végrehajtó bizottságának jegyzőkönyvei, illetve a vizsgált olimpiák záródokumentumai voltak.
"Minősíthetetlen bulvárkacsa"
Kiállt Schmitt Pál mellett a Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós is, bár a vádat nem cáfolta. "Nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című értekezést" - mondta a dékán a plágiumvádra.
A kormány nem reagált a hírekre, napokkal a botrány kirobbanása után Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője a TV2 Mokka című műsorában "minősíthetetlen bulvárkacsának" nevezte a felmerült plágiumgyanút. Szijjártó azt mondta, méltatlan, hogy ilyen bulvárkacsába próbálják belekeverni a köztársasági elnököt, ráadásul úgy, hogy kissé gyanús és meglehetősen furcsa az ügy időzítése.
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök beszélt-e az ügyben Schmitt Pállal, a szóvivő azt válaszolta: a kormányfő és az elnök rendszeresen egyeztet, de arról nem tud, hogy erről a kérdésről szót ejtettek volna.
"A plágium szót nem szívesen használom"
Schmitt Pál egy héttel a botrány kirobbanása után kommentálta a dolgozatát ért vádakat a Magyar Rádió 180 perc című műsorában, ahol azt mondta, hogy a dolgozat megírására késztetést érzett, hiszen akkoriban minden az öt karikáról és az olimpiai eszméről szólt körülötte.
"Aki valaha is írt doktori disszertációt, tudja, hogy minden ilyen dolgozat törzsanyagra épül. A különbségek abból adódnak, hogy ki milyen következtetéseket von le ebből a törzsadatokból. 21 különböző forrásom volt, köztük a bolgár szerző könyve, de ő is egy bizonyos törzsanyagból indult ki" - mondta a köztársasági elnök, aki hozzátette, a plágium szót nem szívesen használja.
Addigra már kiderült, hogy a Semmelweis Egyetem vizsgálatot indít az ügyben, és felállítottak egy tényfeltáró bizottságot. Schmitt ezt üdvözölte, és azt mondta: "azt várom, hogy végre pont kerüljön az ügy végére. Remélem, hogy tisztázni tudom magam a vád alól, ami mögött semmi mást nem tudok feltételezni, mint rosszindulatot."
Schmitt ezek után nem beszélt a nyilvánosság előtt a dolgozata körüli botrányról, március elején a Bruxinfonak adott interjújában azt mondta, megfogadta, hogy nem nyilatkozik ebben az ügyben, elhatárolódik tőle, a plágium vádját pedig a "messzemenőkig visszautasítja". Azt mondta, a dolgozatot vizsgáló bizottság következtetését tiszteletben fogja tartani. Hangsúlyozta azt is, hogy "ez nem egy PhD volt a mostani elvárásokkal, hanem egy kisdoktori 20 évvel ezelőtt, ami írógéppel készült". "Egy államférfinak, magas rangú politikusnak meg kell méretnie magát minden pillanatban" - mondta az interjúban.
Arra a kérdésre, hogy nem gondolja-e, hogy ez az ügy már ártott annyit a személyének és a köztársasági elnöki intézménynek, hogy távoznia kellene a pozíciójából, Schmitt Pál azt válaszolta: "Annyit ártott, amennyire hagyták, hogy ártson. A felém irányuló szeretetet és bizalmat változatlanul érzem. Nyilvánvaló, hogy az ország kétharmadának még mindig megfelelő elnök vagyok."
Schmitt Pál dolgozatának plágiumbotránya a Hvg.hu januári cikkével kezdődött, amelyben arra jutottak, hogy a köztársasági elnök dolgozatának 94,6 százaléka más munkák átvétele. A plágiumbotrány kirobbanása után két héttel a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Kara vizsgálóbizottságot állított fel a dolgozat megvizsgálására. A bizottság kedden állapította meg, hogy a dolgozatban valóban vannak szövegazonosságok, ugyanakkor a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkori gyakorlatnak, és az egyetemre kenték a hibát. A jelentést elküldték a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak, ahonnan azonban visszaküldték az egyetemre. A Hallgatói Hálózat szerdán ülősztrájkkal követelte Schmitt doktori címének visszavonását, és az ügyben az MTA is megszólalt.
A köztársasági elnök szerdán azt mondta, egy pillanatig sem gondolt a lemondásra. Az ügy előzményeiről ebben az összefoglaló cikkünkben olvashat bővebben, a plágiumügyben írt összes cikkünk pedig elérhető ezen az oldalon. | Ki mivel védte Schmitt megbukott dolgozatát? | A plágiumvád "minősíthetetlen bulvárkacsa", a köztársasági elnök doktorija pedig "hiánypótló munka" - ezekkel védték Schmitt Pál gyanúba keveredett doktoriját januárban. Schmitt Pál egy hétig nem szólalt meg azok után, hogy plágiummal gyanúsították meg, de hivatala, a Semmelweis Egyetem rektora és a miniszterelnök szóvivője sietve kiállt mellette a botrány kirobbanása után. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/03/ki-hogy-reagalt-schmitt-pal-dolgozatanak-plagiumvadjara | 2012-03-29 14:35:00 | true | null | null | Origo |
További három férfit azonosítottak a rendőrök a múlt hétvégi, Kertész utcai balhé résztvevői közül, róluk – csakúgy mint pár napja két társukról – fotót közöltek.
Íme ők:
Petri Róbert, Kiss István és Beri Gyula
És a már korábban azonosított páros:
Balogh József és Máté János
Két gyanúsítottat már sikerült elfogni, egy 31 éves szigetbecsei és egy 42 éves fóti férfit. Előbbire Budapest III. kerületében, a Kórház utcában csaptak le a terrorelhárítók szerdára virradó éjszaka, cinkosára pedig még az esti órákban a ferencvárosi Viola utcában.
Ahogy arról beszámoltunk, a rendőrség vasárnap késő este és hétfőn is felhívást tett közzé, miszerint többeket keresnek az összetűzés kapcsán. A róluk készült képeket itt találja. Azt írták, a támadók a VII. kerületben, egy Kertész utcai szórakozóhely előterében bántalmazták a biztonsági őröket. Egyiküknél gumilövedékes fegyver is volt, amelyből több lövést leadott. Négy ember sérült meg. Úgy tudjuk, az egyik őrt meg is szúrták, illetve, hogy elszámolási vita áll a háttérben. | Balhé és lövöldözés Budapest belvárosában - Újabb támadókat azonosítottak | Eddig összesen hét támadót azonosítottak, kettőt néhány napja sikerült elfogni. A többieket viszont keresik. | [
"balhé",
"garázdaság",
"kertész utca",
"lövöldözés"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2015/09/25/balhe-es-lovoldozes-budapest-belvarosaban-ujabb-tamadokat-azonositottak | 2015-09-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Nem kötelesek kicserélni a nem tetsző ajándékot a boltosok
2018. novemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 5,3, naptárhatástól megtisztítva 5,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit, jelentette a KSH.
Ezen belül :
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 1,7,
a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,1,
az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,6 százalékkkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.
Októberben valamivel magasabb, 6,4 százalékos kiigazítatlan, illetve 5,5 százalékos naptárhatástól megtisztított növekedést mért a KSH.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben például a novemberi 1,7 százalékkal szemben októberben 3,9 százalékos volt a növekedés üteme. A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben viszont 8,0 százalékról 9,1 százalékosra gyorsult a növekedés, míg az üzemanyag-vásárlások 5,6 százalékkal emelkedtek az októberi 4,4 százalék után. A nem élelmiszerjellegű iparcikkek eladásai a nyers adat szerint árnyalatnyival még jobban, 9,3 százalékkal nőttek, az élelmiszerüzletek forgalmában 1,5 százalékos kiigazítatlan növekedést jelezett a KSH, és az üzemanyag-forgalom 5,3 százalékkal nőtt.
2018. január–novemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,3 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál. A nyers adatok szerint a nem élelmiszerjellegű iparcikkek értékesítési volumene 9,3, az élelmiszereké 3,7 százalékkal, míg az üzemanyag-forgalom 6,4 százalékkal nőtt az előző év január-novemberéhez viszonyítva. A naptárhatástól megtisztítva rendre 9,4, 3,8, illetve 6,5 százalékos volt a forgalom növekedése.
Elemző: erőteljes a november
Az Erste junior elemzője, Varga Zsombor szerint a lassulás ellenére a novemberi adatok továbbra is erőteljesnek mondhatóak. A legfrissebb számok alapján így ősszel némileg lassulhatott a háztartások fogyasztásának növekedési üteme a nyári adatokhoz képest, ám a belső fogyasztás továbbra is a GDP bővülésének meghatározó tényezője maradhatott.
Az emelkedő bérek, a feszes munkapiac, a fogyasztói bizalom alakulása továbbra is támogatják a vásárlások folytatódását, így alapvetően erős kiskereskedelmi számokat várnak decemberre is. Idén némileg alacsonyabb lehet a kiskereskedelem bővülése, 4,6 százalékos éves növekedésre számítanak, ugyanakkor idén is a belső kereslet maradhat a GDP növekedés hajtóereje. Az erős belső fogyasztás magas importtartalma pedig hozzájárulhat a fizetési mérleg és a külkereskedelmi többlet további apadásához. Idén 3,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság az elemző szerint.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) december eleji előrejelzésében az év utolsó hónapjára rekordforgalomra számított.
Kiemelt kép: MTI / Máthé Zoltán | Nem panaszkodhattak a kereskedők november sem | 5,3 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi üzletek forgalma. | [
"kiskereskedelem",
"ksh",
"forgalom"
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/01/07/nem-panaszkodhattak-a-kereskedok-november-sem | 2019-01-07 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Csütörtökön folytatódott a Fővárosi Törvényszéken Simonka György büntetőperének előkészítő tárgyalása. A Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőjét bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással vádolja az ügyészség.
A csütörtöki tárgyaláson kiderült, hogy a büntetőper több vádlottja beismerte bűnösségét és elfogadta az ügyészség által indítványozott büntetést.
Köztük van a tizenkilenced-rendű vádlott, Echmes Attila, aki elismerte, hogy részt vett egy olyan ügyletben, amellyel több mint kétszázmillió forint jogtalan előnyre tett szert az ügyészség által vázolt, Simonka György által irányított bűnszervezet. A vádlott beismerése miatt észrevételt tett Simonka, aki nem fogadta el és nem ismerte el a férfi beismerését.
Horváth Attila, az ügy huszonharmad-rendű vádlottja szintén beismerte a bűnösségét, ügyvédi kérdésre határozottan elmondta,
hogy Simonka György utasításai alapján végzett el feladatokat.
A fideszes politikus ezután a férfi korábbi vallomását idézte, amelyben tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és felhívta a figyelmet az általa észrevett ellentmondásokra. Szerinte a férfi azért nyilatkozott így, mert fél az ügyészségtől.
Molnár Antal huszonnegyed-rendű vádlott, aki túlárazott ingatlanvásárlásban vállalt szerepe, szintén beismerte bűnösségét. Ugyanakkor ő azt nem tudta, hogy a szóban forgó vásárlásához állami vagy európai uniós támogatási pénzeket vesznek majd igénybe. Mezeiné Wagner Erzsébet huszonkilenced-rendű vádlott ugyancsak beismerte bűnösségét.
A bíróság ugyanakkor nem fogadta el a vádlottak beismerő vallomását.
Két vádlott esetében azért, mert nem volt teljes a beismerés, azt például nem ismerték el, hogy tudtak az ügyletek hátteréről, nevezetesen arról, hogy állami, illetve európai uniós források megszerzése volt a cél. Noha a másik két vádlott teljes körű beismerést tett, az ő nyilatkozatukat sem fogadta el a bíróság, mert a tanács szerint az eljárás jelen szakaszában még nem tisztázott minden részlet, továbbá a a többi vádlott is vitatta a szavaikat. A négy érintett vádlott közül három lemondott a vallomástételről, és a további tárgyalásokon való részvételről.
Az ügy további négy vádlottja egyezséget kötött az ügyészséggel, őket is csütörtökön hallgat meg a bíróság. Mindez azt jelenti, hogy az ügy nyolc vádlottja ismerte be teljesen, vagy részben az ügyészség vádjait.
Korábban Simonka György és felesége, valamint az első- és másodrendű vádlott sem ismerte be bűnösségét. Mindannyian vallomást kívánnak tenni az eljárás során, Simonka több mint száz tanú meghallgatását kezdeményezte.
A 24.hu korábban több cikkben is beszámolt a kormánypárti politikus és társai ellen megfogalmazott vádiratról:
A Központi Nyomozó Főügyészség augusztusban közölte, hogy Simonka György és társai ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Simonka György az ügy harmadrendű vádlottja, őt a sorban a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, ám az ügyészség Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának, aminek segítségével vissza nem térítendő költségvetési forrásokat szereztek meg.
A fideszes politikus ellen rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg az ügyészség, a vád szerint például lefizette cége felszámolóját és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásának leállításáért is kenőpénzt adott, igaz, a jelek szerint nem a megfelelő személynek. Nemcsak Simonkának és családtagjainak, hanem két másik fideszes országgyűlési képviselő hozzátartozóinak is a vádlottak padjára kell ülnie. Simonkára nyolc és fél év fegyházbüntetést kért a vádhatóság teljes vagyonelkobzás mellett.
Kiemelt kép:Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu | Több vádlott beismerte bűnösségét Simonka György büntetőperében | Szorul a hurok a Fidesz országgyűlési képviselőjének nyaka körül. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2020/01/16/simonka-gyorgy-buntetoper-vadlott-beismeres/ | 2020-01-16 10:31:16 | true | null | null | 24.hu |
Kiemelte: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival biztosítja a közpénzügyi rendszer átláthatóságát, hozzájárul annak megújításához és tevékeny szerepet vállal a jól irányított állam kiépítésében. Hozzátette: ezt a törvényi kötelezettséget szem előtt tartva indította el az ÁSZ 2010-ben a “Jó gyakorlatok – a Jó példa legyen ragadós!” elnevezésű szemináriumsorozatot.
Így derült ki, mivel van leginkább gond
Domokos László kifejtette: a konferenciával a számvevőszék hozzá kíván járulni a többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok közfeladat-ellátásának fejlesztéséhez, valamint a területet érintő kormányzati döntések megalapozásához.
Az ÁSZ elemzést készített az ellenőrzési tapasztalatokról, azt rendszerezték, elemezték annak érdekében, hogy felszínre kerüljenek az ismétlődően előforduló szabálytalanságok, az ebből adódó rendszerhibák. Az ÁSZ az összegző elemzését – amelyben külön fejezetben a rezsicsökkentés hatásairól is szó van – a számvevőszék honlapján hozta nyilvánosságra – tette hozzá.
A lakosságot is érinti
Az ÁSZ elnöke rámutatott: a közszolgáltatást nyújtó önkormányzati gazdasági társaságok feladata többek között a hulladékgazdálkodás, a víz- és áramszolgáltatás, a távfűtéses lakások megfelelő hőmérsékletének és melegvíz-ellátásának a biztosítása, valamint a közösségi közlekedés működtetése. Tevékenységük, gazdálkodásuk minősége, hatékonysága és eredményessége tehát kiemelkedő mértékben érinti a szolgáltatást igénybe vevő lakosság életminőségét, biztonságát és jólétét.
Az elnök elmondta: Magyarországon a családok költségvetésében a legnagyobb tételt az említett közszolgáltatások díjai adják, így az esetlegesen indokolatlanul magas díjak családok sokaságának megélhetését veszélyeztethetik. A gazdasági társaságok célszerű és gazdaságos működése tehát az egyik legfontosabb társadalmi cél, amihez a maga ellenőrzési eszközeivel az ÁSZ is hozzá kíván járulni – szögezte le Domokos László.
Innen fakadnak a hiányosságok
Az elmúlt években az ÁSZ számos ellenőrzést végzett, majd 2015 januárja és júniusa között 36 kockázatelemzéssel kiválasztott hulladékgazdálkodó és távhőszolgáltató önkormányzati többségi tulajdonú társaság szabályszerűségi ellenőrzését fejezte be. Az ellenőrzött hulladékgazdálkodó és távhőszolgáltató önkormányzati társaságok működésében és környezetében számos olyan kockázatot azonosított az ÁSZ, amelyek hatással voltak mind a lakossági terhek alakulására, mind pedig a tulajdonos önkormányzatok gazdálkodására – jelentette ki az ÁSZ elnöke.
Az okok nagyrészt visszavezethetők a társasági menedzsment, illetve az önkormányzati tulajdonosi joggyakorlás szabályozási és működési hiányosságaira. E két terület minőségi megújítása egyben a záloga is lehet a változásoknak – mondta Domokos László.
A tulajdonos önkormányzatok többségükben szabályszerűen látták el tulajdonosi jogaikból fakadó kötelezettségeiket, ugyanakkor jellemzően nem éltek a tulajdonosi joggyakorlás egyéb eszközeivel – világított rá az ÁSZ elnöke. Hozzátette: megállapították, hogy az ellenőrzött öt éves időszakban 23 társaságnál egyáltalán nem tervezett ellenőrzést a tulajdonos önkormányzat.
Egyértelmű teljesítménykövetelmények kellenek
A társaságok gazdálkodásának szabályszerűségét értékelve hiányosságokat tapasztaltak a szabályzatok számviteli törvénynek való megfelelésében, valamint a bevételi és ráfordítási adatok különböző szempontok szerinti szétválasztásának vonatkozásában – összegezte Domokos László. Kiemelte: több társaságnál fordult elő, hogy a vagyonkezelésbe kapott eszközök nyilvántartása, leltározása szabálytalan volt, számos társaság esetében nem volt rendben a lakossági díjakat megalapozó önköltségszámítás sem.
Elmondta: az ellenőrzéseik feltárták azt is, hogy a társaságok kétharmada egyáltalán nem rendelkezett szakmai feladat ellátásának mérésére alkalmas kritériumrendszerrel, sem az arra vonatkozó előírással. Így az elért teljesítmény értékelése nem történhetett meg teljes körűen – emelte ki Domokos László.
A szolgáltatóktól elvárt célok teljesülése érdekében egyértelmű teljesítménykövetelményeket kell állítani a társaságok menedzsmentjével szemben, amit szükséges értékelni is – vetette fel az ÁSZ elnöke, hozzáfűzve, indokolt a társasági menedzsment javadalmazását is a teljesítménymutatókhoz kötni. | Domokos: erősíteni kell az önkormányzati cégek ellenőrzését | Egyértelmű teljesítménykövetelményeket kell felállítani az önkormányzati cégek menedzsmentjével szemben és a teljesítménykritériumok teljesülését | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2015/10/16/domokos-erositeni-kell-az-onkormanyzati-cegek-ellenorzeset/ | 2015-10-16 12:00:00 | true | null | null | fn.hu |
Kivonja a Coca-Cola Zero nevű terméket a hazai McDonald's éttermek kínálatából a Coca-Cola Magyarország. De nem azért, mert nem elég népszerű, állítja a két cég. Szerintük egyszerűen csak portfoliót optimalizál a gyorsétterem, a fogyasztási adatokról pedig nem beszélnek.
“Ez a McDonald's Magyarország és a Coca-Cola Magyarország közös döntése volt. A portfólióoptimalizálás és a működési hatékonyság növelése érdekében hoztuk meg ezt a döntést." - válaszolta az Indexnek Szabó Ibolya, a Coca-Cola Magyarország kommunikációs vezetője. A Coke Zero továbbra is kapható lesz boltokban és vendéglőkben, tette hozzá.
Második a Coke Zero
A hírt a McDonald’s is megerősítette lapunk megkeresésére, de egyik cég sem adott egyértelmű választ arra, hogy a termék forgalmazásnak megszüntetésében mennyire játszott szerepet az, hogy esetleg nem olyan népszerű itthon a Coca-Cola Zero, mint más országokban. “Értékesítési adatokat sajnos nem adhatunk ki." - mondta mindkét cég kommunikációs vezetője, de Szabó Ibolya annyit azért elárult, hogy a szénsavas üdítők piacán a light-kategóriában az elsősorban nőkre pozicionált Coca-Cola Light piacvezető, a férfiakra pozicionált Coke Zero pedig a második.
A marketingesek számára közismert tény: Magyarországon nehezebb a férfiaknak szánt, egészséges életmódot szimbolizáló termékeket értékesíteni, mert a magyar férfiak jelentős része nőiesnek tartja az egészséges életmódot, és férfiasnak az egészségtelent. Feltehető, hogy a Coke Zero is küzd ezzel a problémával, hiszen ha tömegek rendelnék a gyorsétteremben, aligha így kéne portfoliót optimalizálni.
Mégsem olyan népszerű?
Arra a kérdésünkre, hogy miért baj, ha ott van még egy üdítő az étteremben, ami nem fogy annyira, mikor a többivel úgyis nagy bevételre tesznek szert, azt válaszolta Dudás Csilla, a gyorsétterem kommunukációs vezetője, hogy "vendégeink keresik az újdonságokat, ennek természetesen szeretnénk megfelelni és ezen folyamatosan dolgozunk együtt a Coca-Colával. Ehhez szükséges a változtatás, ezért hoztuk meg a Colával közösen a döntést a termék kivezetéséről."
A McDonald’s.hu oldalon egyébként a 'Termékek' menüpont alatt az 'Italok' almenüben már csütörtökön sem volt látható a Coca-Cola Zero. Coca-Cola Light továbbra is van, ugyanúgy, mint a többi Coca-Cola termék. Nemzetközi honlapok szerint Coke Zero kapható az angliai McDonald's-okban, Kanadában, de Németországban például nem, ott szintén csak Coca-Colát, és Coca-Cola Lightot lehet venni. "Mindig a helyi kultúra és a helyi piac igényei határozzák meg meg, hogy az italaink közül mit árulnak az egyes éttermekben." - mondta el a Coca-Cola Hungary kommunikációs vezetője. | Megbukott a Coke Zero a hazai McDonald’s-okban | Megbukott a Coke Zero a hazai McDonald’s-okban - Kevesen itták, de ezt a helyi piac igényeihez való alkalmazkodásnak, illetve portfolióoptimalizálásnak mondják. | [
"mcdonalds",
"multi",
"coca-cola",
"gazdaság"
] | 0 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/11/13/megbukott_a_coke_zero_a_hazai_mcdonald_s-okban | 2009-11-13 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Az elmúlt tíz évben Magyarország leggazdagabb emberévé vált Mészáros Lőrinc Vivienvíz Kft.-je is kapott költségvetési támogatást. "Csomagolóanyag üzletág versenyképességének növelése" jogcímen , 3,311 milliárd forintos támogatási szerződést írt alá a céggel a Pénzügyminisztérium, ez derül ki a kormány oldalán eldugott szerződéslistából - adta hírül a K-Monitor közpénzfigyelő civil szervezet a Facebook-oldalán.
A Vivienvíz Kft. 2015-től működik, a bicskei, azonos nevű, ám felszámolás alá került ásványvízgyártó infrastruktúráján hozta létre Mészáros. A cég a MÁV-tól és a Volántól is kapott megrendeléseket, hogy beinduljon az üzlet. 2021 júliusától Karcagon is működik fióktelepe.
Tavaly a G7 írta meg, hogy Mészárosék - szintén felszámolásból - megvették az albertirsai ásványvízgyártó Aquarius Aqua Kft. vagyonát is - úgy, hogy a kormány stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté minősítette a céget, így állami felszámolót rendelt ki a bíróság. A lap információi szerint áron alul vásárolhattak. | Mészáros Lőrinc hárommilliárdos karácsonyi ajándékot kapott | Mészáros Lőrinc Vivienvíz Kft.-je egy 2021. december 23-án aláírt szerződés szerint 3,3 milliárd forint költségvetési támogatást kapott "csomagolóanyag üzletága versenyképességének növeléséhez". A támogatás odaítélését a K-Monitor vette észre a Pénzügyminisztérium szerződéses listájában. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/meszaros-lorinc-vivienviz-allami-tamogatas-asvanyviz-pet-palack-muanyag.746923.html | 2022-02-25 15:47:10 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Levegőtisztaság-védelmi engedélyt adott ki a Sicta Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. felsőzsolcai gyárának P11 és P15 pontforrásaira a hatóság augusztus elején. A hírről a Zöld Arnótért Egyesület (ZAE) számolt be Facebook oldalán.
Pontforrás: olyan légszennyező forrás, amely kéménnyel vagy kivezető csővel rendelkezik.
„A cég nem tud hibázni. Bármit csinál, akármilyen bírságok és eljárások vannak folyamatban, ez sem jelenthet akadályt egy új engedély kiadására. (…) Az elmúlt pár év tapasztalata azt mutatta, hogy ez a környezetvédelmi hivatal semmilyen módon nem fogja korlátozni a cég tevékenységét, akármennyire is bizonyított a bűz okozás, ami alapján a törvényeink szerint már be kellett volna tiltani a bűzokozó tevékenységet. Számunkra ez értehetetlen. Vajon miért nem követi a hatóság a törvény ez irányú előírásait? Vajon minden céggel ilyen engedékeny? Vagy csak a SICTA élvezi ezt a kiváltságot?” – olvasható a civil szervezet bejegyzésében.
Hogy pontosan melyik cégről van szó, és hogy milyen problémák keserítik meg az arnótiak életét, hamar kiderül az Egyesülettel való beszélgetés során.
Hányinger, fejfájás, viszkető szemek
A Sicta Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a Felsőzsolcai Ipari Parkban működő gyárában alumíniumöntést végez, gépjárműalkatrészeket állítanak elő. A Sicta Kft. székhelye Felsőzsolcán található, ezért az iparűzési adó is oda vándorol, a gyár által kibocsátott szagra azonban Arnóton panaszkodnak, miután az üzem mindössze 300 méterre található a legközelebbi arnóti lakóházaktól.
A lakosságnak egészen 2015-ig fogalma sem volt arról, hogy a közelükben egy alkatrészgyártó üzem működik. Akkor ismerték meg, hogy mi az az általuk csak „Sicta-szagként” emlegetett bűz, amikor fejlesztést hajtott végre a cég: az alumíniumöntöde-kapacitást napi két tonnáról napi hat tonnára növelték, a helyiek pedig egy idő után szúrós, köhögésre ingerlő, olykor hányingert, fejfájást, szem-orr irritációt okozó szagokra kezdtek panaszkodni. A lakosság csak találgat, hogy milyen hosszútávú egészségügyi kockázatokat rejthet az üzem által kibocsájtott anyagoknak a belégzése.
„Éjjel 2 órakor felkelni, és szembesülni vele, hogy az ablakon át jön be ez a szag, mérhetetlen dühvel tölt el… Álmában mérgezik az embert”
– jegyezte fel a ZAE az egyik lakó panaszát. A Facebook-oldalukon pedig rendre érkeznek a lakosoktól olyan jelzések, hogy „most lehet valahova jelenteni? Meg lehet fulladni.”
A Zöld Arnótért Egyesület (ZAE) évek óta gyűjti a panaszokat, és ők képviselik a különböző hatósági és bírósági eljárásokban a lakosok érdekeit.
A francia Sicta-csoport három országban van jelen, Európa második legnagyobb autóipari beszállítója a turbófeltöltés piacán, a magyarországi telephely pedig a csoport legnagyobb autóipari gyárának számít. A gyár az állam támogatását is élvezi. A Sicta Kft. 3,4 milliárd forintos beruházással bővíthette a felsőzsolcai alkatrészgyárát, ebből a magyar kormány 437 millió forint támogatást biztosított, amely a teljes fejlesztés 13 százaléka volt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2017-ben.
Az amin mosó és az ozmogén sorompó felállítása sem szüntette meg a panaszokat
A környezetvédelmi hatóság 2017-ben elrendelte, hogy a cégnek szagcsökkentő berendezéseket kell kialakítania: úgynevezett amin mosót és ozmogén sorompókat.
Az amin mosó feladata, hogy a gyárból kiszívott szennyezett levegőt „átmossa”, mielőtt az kiáramlik a szabadba, a szerkezet a bűzt okozó anyag megkötését szolgálja. A sorompó pedig a bűzhatást keltő vegyi anyagok részecskéit egy olajos oldattal köti meg, amit aztán permetként szétszór a levegőben.
Ezek a megoldások azonban a lakosok szerint nem szüntették meg a bűzt és az egészségi panaszokat.
„Az ozmogén kapuval az a baj, hogy az nem szűri a szennyező anyagot. Ennek a kevert szagnak minden egyéb kellemetlen egészségügyi hatása megmarad (marja a nyálkahártyát, megfájdul az ember feje, vagy ép hányingert okoz” – mondta az Átlátszónak Gyenes Gáborné, az egyesület elnöke.
A kibocsátott anyagok összetételét, környezetre gyakorolt hatását a helyiek szerint senki sem vizsgálja.
Egy 2019 júliusában megtartott fórumon (amin az Átlátszó újságírója is jelen volt) az előzetes vizsgálatokat lefolytató Green Side Kft. szakértője ezzel kapcsolatban azt mondta, a módszer az Európai Unió más országaiban lett kifejlesztve, engedélyezve lett, így nem volt előírás, hogy az alkalmazásánál újabb teszteket kell végezni.
Gyenes Gáborné szerint további probléma, hogy aminleválasztóból mindössze egy épült egy darab pontforrásra kötve. „Azt kell tudni, hogy a gyárnak kb. 8-10 pontforrása van, ahol potenciálisan bűzt bocsát ki. Abból az amin mosó egyetlen pontforrást szűr. Valószínűleg ezt hatékonyan is csinálja, ha szabályosan üzemeltetik. De a többi pontforráson az ozmogén kapu működik” – magyarázta.
Nem tudni, milyen anyag okozza a bűzt
A lakosok továbbra sem bizonyosodhatnak meg arról, hogy milyen anyag okozza a bűzt. A dimetil propil-amin kiszűrése nem oldotta meg a problémát. Erre a kérdésre a választ a biztonsági adatlap kiadása adhatná meg, amit azonban a lakosok beszámolója szerint sem cég, sem a hatóságok nem adtak ki, így ezzel a kérésükkel az ombudsmanhoz fordultak.
Az egyesület szerint a kiszabott bírságokkal még mindig jobban jár a cég, mintha kiépítenék a szükséges eszközöket a szag megszüntetésére.
„Kutatásaink alapján a bűz további forrása a homokmaggyártáshoz használt furán gyanta, formaldehides gyanta. Ez öntéskor, esetleg szennyezett selejt visszaolvasztásakor olyan szerves vegyületekre bomlik, ami bűzt és egyéb egészségügyi panaszokat okoz. Az lenne jó, ha ezt szűrnék ki valahogy. Azonban az elmúlt évek beszélgetéseikből számunkra az derült ki, hogy gazdaságosan nem tud kialakítani a cég ilyen megoldást. Valószínűleg ezeknek a kiépítése és üzemelése olyan költséget jelentene, hogy ellehetetlenítené a cég működését. Ezért jobban megéri bírságokat fizetni, és pereskedni a cégnek” – állítja Gyenes Gáborné.
Az egyesület szerint az egyetlen megoldás, ha ezt a technológiát elviszik a lakóházaik közeléből, vagy teljesen megszüntetik. Szerintük hiba volt az öntödének engedélyt adni a lakóházak közelségében.
Néhányan aggasztónak tartják azt is, hogy az Arnóton összegyűjtött esővízben néha vörös, iszapszerű massza gyűlik fel, amiről nem tudni, pontosan micsoda. Ez lehet ártalmatlan, és lehet veszélyes, egészségre káros anyag is, sőt, az sem biztos, hogy a Sicta a kibocsátója, hiszen az ipari parkban több más gyár is működik.
Határérték alatt
Korábban megkerestük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalt, hogy többek között megtudjuk,
kik, évi hány alkalommal és milyen vizsgálatokat végeznek a felsőzsolcai ipari parkban működő SICTA gyárral kapcsolatos légszennyezés kapcsán;
milyen anyagok határértékét vizsgálják és miért azokat;
bejelentik-e előre a méréseket a cégnek;
a mérések időpontjai között mi a garancia arra, hogy a cég nem bocsát ki más káros anyagokat;
az Arnóton és Felsőzsolcán összegyűjtött esővízben felgyűlő vöröses, iszapos anyagot, valamint az ipari park mellett található szántóföldet és a növényeket vizsgálta-e már a Kormányhivatal.
A kormányhivatal válaszában elmondta, a hatályos jogszabályoknak megfelelően 2 évente végeznek emisszió mérést a Sicta Kft.-nél. „A környezetvédelmi hatóság által előírt gyakoriságú mérési kötelezettségeknek a gazdálkodó szervezetek akkreditált mérőszervezetek közreműködésével tesznek eleget. Ezen túlmenően kerül sor hatósági mérésekre, melyek kivitelezése előzetes bejelentés nélkül történik” – tették hozzá.
A kormányhivatal elmondása szerint, amikor a környezetvédelmi hatóság – a lakosság kérésére – megmérte a Kft. által pontforrásokon keresztül a levegőbe bocsátott légszennyező anyagokat (szénmonoxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid, sósav, cianidok, fluoridok, por és szerves anyagok, mint az N, N-dimetil-propilamin) és célirányosan, telepített mobil mérőállomás alkalmazásával mérték az ózon, a szálló por (PM10), a benzol, a toluol, az etil-benzol, a xilol, a kén-dioxid, a szén-monoxid és a nitrogén-oxidok mennyiségét, mindent rendben találtak.
„A mért légszennyező anyagok koncentrációja minden egyes pontforrás esetében jóval (akár több nagyságrenddel is) a határérték alatt maradt”
2018-ban kétszer mérték a bűzhatást is: az első mérésnél megállapították, hogy a szag hatásterülete eléri a lakóövezetet. A kormányhivatal szerint azonban (a bevezetett műszaki intézkedések miatt) a második mérésnél már nem érte el.
Azt is írták, hogy a Katasztrófavédelmi lgazgatóság környezetvédelmi mobil laboratóriuma is több alkalommal vonult ki az üzem környezetéhez illetve a lakott területekre, de „az üzemből veszélyes anyag kijutás, illetve annak nyoma nem volt megalapozható”. Emellett „a kft. a számára előírt mérési kötelezettségeknek rendre eleget tett, és a mérési jegyzökönyvek megállapításai alapján a pontforrások kibocsátásai tömegáram és koncentráció tekintetében határérték alattiak voltak” – áll a kormányhivatal válaszában.
A hatóság a környező termőföldeken sem tapasztalt talajszennyezésre, illetve a termőföld minőségének romlására utaló jelet, az esővízben felgyűlő vöröses, iszapos anyagról nincs tudomásuk, pedig minden évben több mint félszáz helyszíni szemlét tartottak.
„A vizsgálatok alapján nem állapítható meg az üzem eddigi tevékenységének negatív hatás a földtani közeg tekintetében.
Az ozmogén-sorompóhoz felhasznált oldat jelölésköteles vegyülete nem ülepedik ki a környezetbe, a talajra szennyező hatást nem gyakorol” – közölte a kormányhivatal.
Mindez azonban nem nyugtatja meg a helyieket. Igaz, a koronavírus okozta válság hozott számukra enyhülést, akkor ugyanis a gyár visszavett a termelésből. Egy üzem ugyanis normál működés közben nem csak reggel 8–17 óra között zajos hétköznap, hanem este és hétvégén is dolgoznak. A pandémia után azonban kezdenek visszaállni a korábbi műszakokra.
„Rég nem érzett intenzitással lehet újra érezni a cég irritáló bűzét” – panaszolják a lakosok.
A cég szerint ők lettek a „bűzbakok”
Miután a cég megépítette az aminleválasztót, és felszerelte az ozmogén sorompókat, a probléma valamelyest javult, de a bűzhatás nem szűnt meg. A lakosság ezért továbbment az ügyben, bűznaplót kezdett vezetni, minden jelenséget feljegyzett, és a hatóságokat is vizsgálatokra szólította fel. Ennek eredménye az lett, hogy a hatóság 2019-ben határozatban kötelezte az előírások szigorúbb betartására a céget.
A hatóság megállapításai szerint ugyanis a cég nem teljesítette azt a kötelezettségét, hogy a lakosságot nem terhelhetik bűzzel, hogy a bűzcsökkentő berendezéseket folyamatosan működtetik, és hogy az esetleges meghibásodásokról azonnal értesítik a hatóságot. A cég nem tartotta be azt sem, hogy meghibásodás esetén azonnal leállítja a kapcsolódó gyártást, de még csak az üzemnaplót sem vezették megfelelően a szennyező források üzemeléséről.
A HVG 2019 nyarán beszélt André d’Alès-vel, a Sicta ügyvezetőjével, aki azt mondta, „úgy érezzük, mi vagyunk a bűzbakok. (…)
Bizonyos, rendkívüli körülmények között lehet, hogy szag van, de nem biztos, hogy a miénk, másrészt különböző intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy ezt a szaghatást elhárítsuk.”
A hatóság nyomatékként kiszabott 2019-ben egy 300 ezer forintos és egy 400 ezer forintos büntetést is, amelyek azonban valójában jelképesek voltak a vállalkozás 2019-es közel 9 milliárdos éves forgalmához képest. Az adózott eredménye -400 millió forint volt abban az évben.
A kormányhivatal 2019 nyarán kiadott végzésében rögzítve van, hogy a hatóság munkatársai szerint tavasszal az ellenőrzés folyamán érezhető volt a településen a Sicta-szag.
Több helyszíni szemlén is kiderült, hogy a cég nem működtette kellően az ozmogén sorompókhoz tartozó összes fúvókát, azt a hatóság embereinek a felszólítására kapcsolták be, az üzemnaplót pedig a korábbi felszólítások ellenére sem vezették megfelelően (abban látszódik a sorompóhoz szükséges anyag mennyisége). A dokumentumban rögzítették, hogy a szagtalanító koncentrátum mennyisége sem volt megfelelő.
Újabb és újabb bírságokat kapott a cég
2021-ben újabb bírságokat szabtak ki a cégre: 450 ezer forintot az elmaradt levegőtisztasági-védelmi mérések miatt, és 450 ezer forintot a bűzmegkötő berendezések nem megfelelő működtetése miatt.
Utóbbi határozatokat az egyesület szerint semelyik fél nem fogadta el: a Sicta Kft. szerint nincs szakszerűen bizonyítva, hogy a bűz forrása a Sicta, az intézkedések aránytalanok, az egyesület pedig komolyabb pénzbírságot és a zavaró tevékenység felfüggesztését akarja elérni. Megkérdeztük a céget, hogy eddig mennyi pénzbírságot kaptak, mennyit fizettek be, és hogy valóban ők okozzák-e a bűzt, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
A biztonsági sávnak telepített néhány fenyőfa kiszáradt, a cég most ültetett újabbakat az üzem mellé. Ez azonban egyelőre nem tölti be a funkcióját, hiszen a fák még alacsonyak, és évekbe telik majd, míg a koronák képesek lesznek megszűrni a levegőt. Addig a teljesen sík terepen a szag és a levegőbe permetezett anyagok gond nélkül eljutnak Arnótig – mondja ez egyesület.
Ráadásul nemcsak a bűz, de az ipari zaj is gondot okoz a településen, amit az üzem külső falára szerelt elszívó motorok generálnak. Ezt a problémát azok a lakosok érzékelik, akiknek a háza rálát az üzemre, illetve számos domboldalon található ingatlant érint.
A helyiek a hangot egy monoton zúgó motorhangként érzékelik,
„mintha egy kombájn aratna az ablakuk alatt”.
A cég által bevetett megoldások (zajvédő paraván az elszívókhoz) sem vezettek a helyiek szerint eredményre. 2020 elején 200 ezer forint zajbírságot szabtak ki a cégre, az éjjeli zajkibocsátási határtérték túllépése miatt, plusz egy intézkedési tervet írtak elő, aminek 2021 tavaszáig meg kellett valósulnia (pl. újabb panelek felszerelése). Nyáron ezt az ügyet lezárták, mert megtörténtek a mérések, és már nem volt határérték-túllépés. „De az alacsony termelés kihasználás miatt kicsit korai lenne az öröm…” – állítja az egyesület.
Kapacitásbővítést terveznek
A cég további kapacitásbővítést tervez, ami után az egyesület számításai szerint több mint 33 tonna maximális kapacitásra tennének szert. A további bővüléstől azért is félnek, mert az fokozódó bűz és zajproblémákat okozhat. Bár a cégnek engedélyezett kapacitása csak 6 tonnára van naponta, a lakosságnak mégis komoly aggályai vannak afelől, hogy ezt a cég betartja, illetve, hogy a hatóság ellenőrzi-e. A cég egy levélben is megígérte, hogy a termelési kapacitásuk nem fog nőni.
A környezethasználati engedély és az engedély nélküli kürtő miatt perelnek
Azok az alumínium olvasztást végző cégek, amelyek napi 20 tonnát meghaladó kapacitásra akarnak szert tenni, egységes környezethasználati engedély (továbbiakban: EKHE) megszerzésére kötelezettek az EU-s törvényekkel összhangban. A hatóság 2019-ben megadta az EKHE-t, ami ellen a lakosság panasszal élt. A Kúria 2021 januárjától az EKHE halasztó hatályát rendelte el, az ítélet eredményére még várnak.
Folyamatban van egy másik ügy is: 2019-ben egy nagy teljesítményű olvasztókemencét a cég egy új kemencére cserélt, ez az úgynevezett P21 pontforrás. A kormányhivatal kiadta rá az engedélyt, miközben a vállalat akkor már 20 tonna kapacitást meghaladó olvasztóképességgel rendelkezett. A lakosság az ügyben pereskedni kezdett, amely során 900 ezer forintos bírságot szabtak ki. A hatóság a köztes engedély nélküli használatot bírságolta meg, mert később a hatóság kiadott egy új, már szabályos engedélyt.
„Jelenleg öt bírósági per van folyamatban, így most már a bíróságtól függ, hogy megszűnik végre a bűzokozás, folytatódik, vagy esetleg megnövekedett kapacitás mellett erősödik” – mondja az egyesület.
Szerettük volna a cég álláspontját is megismerni az ügyben, megkeresésünkre azonban a Sicta nem reagált.
Katus Eszter – Zsilák Szilvia
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az arnóti lakosok tüntetésképpen gázmaszkot húztak fel a Sicta Kft. üzeme előtt. (Fotó: Zöld Arnótért Egyesület/Facebook) | "Meg lehet fulladni!" - ismeretlen eredetű ipari bűztől szenvednek Arnóton | Évek óta küzdenek a helyiek a Borsod megyei Arnóton a közelben működő Sicta Kft.-vel. A község lakóinak életminősége jelentősen romlott az elviselhetetlen szag | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/08/30/meg-lehet-fulladni-ismeretlen-eredetu-ipari-buztol-szenvednek-arnoton/ | 2021-08-30 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Miközben az európai országok nagy részében decentralizált, feladatmegosztáson alapuló oktatási rendszerek működnek, Magyarország a 2011-es évet követőn visszatért a múlt századi, központosított oktatásirányításhoz, azzal a különbséggel, hogy most nem szakértői bürokrácia, hanem politikai helytartók és korrupciós hálózatok irányítják a rendszert - fogalmazott Radó Péter oktatáspolitikai elemző az Oktatói Hálózat kedd délutáni online konferenciáján, ahol az oktatást érintő döntésekben való szélesebb társadalmi részvétel lehetőségeiről volt szó.
Magyarországon ma minden döntés központilag születik, az alsóbb szinteken ezek végrehajtása zajlik. Az esetleges jövőben változás nem egyszerű: az iskolák esetében első lépésként a tankerületi rendszert kellene "társadalmasítani" az iskolai közösségek és a helyi önkormányzatok döntésekben való részvételének, az intézmények önállóságának biztosításával.
A Közélet Iskolájának képviseletében Udvarhelyi Tessza arról beszélt, a társadalmi, állampolgári részvétel a szocializációtól is függ: nem mindegy, hogy valaki olyan családban nő fel, ahol azt tanulja meg, hogy "amit az apám mond", azt kell követni és engedelmeskedni kell a parancsoknak, vagy egy olyanban, ahol kibontakoztathatja a saját elképzeléseit is.
Halász Gábor oktatáskutató pedig arra mutatott rá, az oktatás irányításának, működtetésének több szintje is van, a legszélesebb, nemzetközi szinttől a nemzeti és lokális szinten át egészen az intézményekig, sőt az osztálytermekig. Bár az iránymutatások, döntések mindig fentről érkeznek, a kivitelezés az alsóbb szinteken múlik. Hozzátette: még autoriter rendszerekben is tapasztalható, hogy a kettő nem mindig fedi egymást teljesen, példaként egy kínai mondást idézett, amely magyarul úgy szól: felülről jönnek az irányelvek, alulról pedig az ellenintézkedések. | "Politikai helytartók irányítják az oktatást Magyarországon" | Az iskolák esetében első lépésként a tankerületi rendszert kellene „társadalmasítani” az iskolai közösségek és a helyi önkormányzatok döntésekben való részvételének, az intézmények önállóságának biztosításával – hangzott el egy budapesti konferencián. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3251421_oktatas-magyarorszag-iranyitas-politika-kerekasztal-rado-peter | null | true | null | null | Népszava |
A MÁV-HÉV hétfőn átadott egy jegyautomatát a szentendrei hév Budakalász állomásánál. A vonalról tudni kell, hogy az agglomerációs szerződés alapján (többek között) a jegyértékesítést a BKK végzi mégpedig nem meglepő módon BKK-automatákkal. A MÁV-HÉV pedig most egy MÁV-automatát állított az állomásra. A MÁV-automata pedig nem tud BKK-jegyet adni - írja Facebook-posztjában a Magyar Közlekedési Klub.
"Így állt elő az a helyzet, hogy Mátészalkáról Vásárosnaményba lehet Budakalászon jegyet venni, a vonalon hét percnyi és két megállónyi utazásra levő Csillaghegyre viszont nem lehet. Fanfár, dobpergés, pezsgőpukkanás, hepiend" - jegyezte meg nem kis iróniával a szakmai civil szervezet.
A Népszava még a nyáron nagy terjedelemeben foglalkozott Lázár János építési és közlekedési miniszter integrációs terveivel. Ami már megtörtént: tavaly decemberben egységes irányítás alá került a busztársaság és a MÁV-Start. A Volán már 2021. január 1-e óta a MÁV csoporthoz tartozik, és idén februártól pedig egységes szervezeti felépítés alapján működik a két állami közszolgáltató.
Következő lépésként 2025 januárjára eggyé olvad az állami MÁV Személyszállítási Zrt.-ben. Ezzel párhuzamosan létrejön egy MÁV Pályaműködtetési Zrt. is. A kettőt egy közös irányítóközpont vezérli majd. A tervekben szerepel a fővárostól átvett HÉV-ek integrálása is, bár az még nem dőlt el, hogy ezt is két részre bontják, vagyis a kocsik és személyzet a MÁV Személyszállítási Zrt.-hez kerül, míg a pályakarbantartók a másik céghez, vagy együtt viszik be a személyszállító társaságba az egészet.
MÁV-Volán: A vasúttársaság és a buszcég összevonása csak a kezdet, felkészül a HÉVLázár János ötpontos kormányzati reformot és minőségjavítást hirdetett a közösségi közlekedésben, szeptembertől pedig új vezérigazgatója lesz a MÁV-nak | Éppen csak HÉV-jegyet nem ad az új MÁV-automata a budakalászi HÉV-állomáson | Elképesztő bakival illusztrálta a még két ciklussal ezelőtt a MÁV-val összevont HÉV-et irányító cégvezetés, hogyan is működik a gyakorlatban a Lázár János által nemrég felgyorsított integráció. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3253133_mav-hev-zrt-jegyautomata-budakalasz-integracio-baki-lazar-janos | null | true | null | null | Népszava |
Akoponyacsont-ügy2020-ban robbant ki. Az egyik klinikai épület alagsorában vödrökben csontokat találtak. A vádirat szerint az elsőrendű vádlott klinikaigazgató 2019 januárjában magyar és külföldi orvosok részére - sziklacsont fúrás gyakorlásának céljából - kurzust szervezett. Az elsőrendű vádlott személyenként három-három darab, holttestekből kivett emberi sziklacsontot szándékozott biztosítani a résztvevőknek.
A sziklacsont a koponyán a halánték egyik csontja, melyet orvostudományi egyetemi oktatási felhasználás végett holttestből kizárólag kórbonctani vizsgálat során és abban az esetben lehet eltávolítani, ha ellene az elhunyt életében nem tiltakozott - ismertette a törvényszéki tájékoztatás.
A bíróság úgy folytatta, hogy 2018. januárjától év végéig az elsőrendű vádlott megbízásából a másodrendű vádlott boncmester a patológiai intézetben elhelyezett, hamvasztani kívánt holttestekből, oktatási célból, folyamatosan, havi rendszerességgel legalább 15-20 darab, összesen 320 darab sziklacsontot, valamint nyakszirtcsont töredéket távolított el. Ezekért több esetben darabonként 2500 forint készpénzt kapott.
A klinikaigazgató pedig a holttestekből származó sziklacsonton történő fúrás gyakorlására jelentkezőktől a kurzusán személyenként 60 ezer forintot kért
- írták.
Az ügy harmadrendű vádlottja a kurzusokon oktatóként vett részt, maga is végzett sziklacsont fúrást úgy, hogy az ügyészség szerint tudta: a klinikaigazgató a képzéshez a csontokat jogellenesen szerezte be. A harmadrendű vádlott külföldi tartózkodása során új műtéti technikákat tanult, amelyek oktatásához nyolc sziklacsontot vitt magával az egészségügyi törvényben meghatározott feltételek hiányában.
A bíróság kitért arra is, hogy a volt klinikaigazgatót az ügyészség további bűncselekmények elkövetésével, így folytatólagosan jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével is vádolja, továbbá halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés bűntettével is vádolja.
Pénteken pedig tovább folytatója a tárgyalást aPécsi Törvényszékaz emberöléssel vádolt ápolónő és társa ügyében, akik egy idős asszonyt, egyikük anyósát szerették volna eltenni láb alól.A vád szerint nem vitték kórházba, próbálták lassan megmérgezni, hogy az minél előbb meghaljon.
Kedden a Siklósi Járásbíróságon ismét tárgyalják azt a sikkasztási ügyet, amelynek sértettje egy országos pénzintézet dél-dunántúli régiójának vidéki regionális szervezeti egysége, a Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye területén működő igazgatóságok. Az elsőrendű vádlott a vádbeli időszakban, 2010 és 2017 között régióvezetői munkakörben dolgozott a bank pécsi székhelyén. Az ügyészség 19 vádlott ellen emelt vádat. Az első-, másod-, harmad-, negyed- és ötöd rendű vádlottak a sértett volt alkalmazottai, míg a többi vádlott az érintett gazdasági társaságok képviselői, illetve vállalkozók. A bíróság többükkel szemben már jogerős ítéletet hozott. A Pécsi Törvényszék az eljárás lefolytatására a Siklósi Járásbíróságot jelölte ki - derült ki a bírósági tájékoztatásból. | Jön a perbeszéd a pécsi koponyacsont-ügyben | Jön a perbeszéd a pécsi koponyacsont-ügyben | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kek-hirek/2024/09/koponyacsont-ugy-pecs-perbeszed | null | true | null | null | BAMA |
2009.10.28. 14:44
Eredményesnek bizonyultak azok az erőfeszítések, amelyeket az Európai Bizottság tett tavaly óta annak érdekében, hogy szigorítsa a tagországoknak járó európai uniós felzárkóztatási támogatások kifizetésének ellenőrzését – állapította meg a témáról szerdán Brüsszelben kiadott jelentés.
A bizottság tavaly fogadott el egy programot – az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék ajánlásai nyomán – a kifizetések kezelésében elsődlegesen felelős tagállamok irányítási és ellenőrzési rendszereinek megerősítése, valamint a kifizetési kérelmek hibáinak csökkentése céljából. Az intézkedések azt próbálják elősegíteni, hogy a tagállami hatóságok körültekintően ellenőrizzék a strukturális alapok kiadásainak elszámolhatóságát, mielőtt a kifizetési kérelmeket benyújtják a brüsszeli bizottsághoz, és amennyiben ezek nem felelnek meg az elvárásoknak, szigorú intézkedéseket léptessenek életbe a kifizetések visszatartása vagy a pénzek visszaszerzése érdekében.
A most kiadott jelentés szerint a szigorítás máris konkrét eredményeket hozott. Idén például Brüsszel már 629 millió eurónyi szabálytalan kifizetést visszaszerzett, és becslései szerint további félmilliárd eurót fizettet vissza az év végéig. A tagállamok emellett „maguk is egyre gyakrabban folyamodnak pénzügyi korrekciókhoz, ezáltal nagyobb mozgásteret nyernek ahhoz, hogy másik támogatható projekt számára igényeljenek kifizetést” – áll a brüsszeli közleményben.
Pawel Samecki, az uniós felzárkóztatási támogatásokért felelős biztos szerint az új rendszer „hosszú távon segíteni fog a hibaarány csökkentésében és az adófizetők pénzének megóvásában”. Sikerült előrehaladást elérni a pénzügyi szabályok egyszerűsítésére irányuló erőfeszítések terén is – tette hozzá a lengyel biztos.
Az EU belső támogatási (kohéziós) politikája segítségével mintegy 600 ezer munkahely jött létre az EU-ban 2000 óta – derül ki a bizottság adataiból. E politika keretében a 2007–2013-as időszakban a 27 tagállamban összesen 347 milliárd euró értékű beruházás valósul meg, ami az ugyanezen időszakra szóló teljes uniós költségvetés 35 százaléka. | Szigorították az EU-s támogatások ellenőrzését | Eredményesnek bizonyultak azok az erőfeszítések, amelyeket az Európai Bizottság tett tavaly óta annak érdekében, hogy szigorítsa a tagországoknak járó európai uniós felzárkóztatási támogatások kifizetésének ellenőrzését – állapította meg a témáról szerdán Brüsszelben kiadott jelentés. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2009/10/Szigoritottak-az-EU-s-tamogatasok-ellenorzeset | 2009-10-28 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Fehér homokos lidó és tóparti pláza helyett idén is csak a két éve álló, lehangoló betontorzó fogadja majd a strandolni vágyókat Velencén. Egy lángosért, hekkért kilométereket kell gyalogolni, a régi büfések tönkrementek, a tópartra tervezett magyar Dubajból semmi nem lett. A helyiek szerint a milliárdos, meg nem valósult projekt tíz évvel lökte vissza Velencét az időben.
"Oda kéne felkötni azokat, akik ezt csinálták" - mutatott keserűen a Velencei-tó partján álló darura az egyik horgász. Már közel két éve lángosillat helyett egy 30 százalékos készültségű betonmonstrum fogadja azokat, akik a régen népszerű velencei strandra érkeznek. A strandoláshoz Velencén idén is legalább 1,5-2 kilométert kell sétálni a vasútállomástól, egy lángosért pedig még többet. A félbeszakadt Velencei-tó Kapuja elnevezésű projekt a helyiek szerint öt-tíz évvel rúgta vissza az időben Velencét. Nem sokkal a strandszezon kezdete előtt a tóparton alig lézeng valaki, néhány horgászt látni, de egy büfé sincs nyitva.
Ez a látvány fogadja a Velencére érkezőket
A zöldséges is arra panaszkodik, hogy ilyenkor, tavasszal már beindult a bolt, kezdtek rendelni tőle a büfések. A biztos bevétel nála is kiesett, sokkal kevesebben rendelnek, csak néhány büfés maradt talpon Velencén.
Volt, aki belehalt
Egyikük az [origo]-nak azt mondta, hogy az ő forgalma megugrott 20-30 százalékkal, amióta a part elején lévő büfék bezártak. "De közben sok barátunk tönkrement, ami borzasztó érzés. Az egyik büfés fia konkrétan szívinfarktust kapott, és meghalt, amikor meglátta a látványterveket és azt, hogy az üzletük nem szerepel rajta. Az egész család a büféből élt, de elvették tőlük. És ráadásul ezt kell néznünk" - mutatott az építkezés felé szomorúan.
A betontorzó. További fotókért kattintson a képre!
"Itt még öt éve akkora volt a forgalom, hogy kígyózó sorokban álltak a kocsik, a parton meg egy gyufaszálat sem lehetett leejteni. Na, ennek vége. Aki teheti, megy tovább Agárdra vagy Gárdonyba, vagy meg sem áll a Balatonig" - mondta a büfés.
A lehangoló betontorzó mindenkit elkeserít Velencén, amikor a helyiek látták, hogy az [origo] munkatársa fotózza a félkész épületet, sorra jöttek oda, hogy elmondják, mit gondolnak. A pláza építési területét tizenegy büfével együtt két éve lekerítették.
A kisemberek jártak ide nyaralni
"Egyik napról a másikra lezárták a területet, ahol a saját üzletem áll, és már csak önkormányzati engedéllyel mehetek oda be. Két éve nem nyitottam ki, tönkretettek" - mesélte az [origo]-nak egy idősebb asszony, aki a gyerekeivel együtt működtette a lángosost. "Ez egy borzasztó jól menő strand volt, öt éve még mindenhol megtelt a parkoló nyaranta, a szomszédos házak előtt is álltak a kocsik, de örültünk neki, ha idejöttek" - mondta.
Ahogy egyre drágább lett az élet, a Velencei-tónak az asszony szerint annál jobban megnőtt a vonzereje, mert ide a kispénzűek még akár egy napra is el tudtak jönni. "A kisember a nyolcadik emeleti panelből is el tudott jönni, hozta a gyereket, ettek egy lángost, és ez volt a nyaralás" - emlékezett vissza a nő az építkezés előtti időszakra. A büfés szerint Velencén mindig is csak nyáron volt élet, amikor negyven fok volt, és jöttek a nyaralók. "Az, hogy ide kitalálták ezt a luxusplázát, annyira nonszensz, hogy az elképesztő" - mondta.
Se hekk, se lángos. További képek a galériában
"Amikor kiirtották a strand fáit meg a növényeket, az egy tragédia volt. Egyébként aznap volt az iszapömlés Kolontáron" - mondta egy másik asszony, akinek fagyizója van Velencén.
A büféseknek a mai napig bérleti díjat kell fizetniük az önkormányzatnak a területért, ahol a saját tulajdonú büféjük áll, annak ellenére, hogy az építési területre csak önkormányzati engedéllyel mehetnek be. A bérleti díjat akkor is fizették, amikor még ment a büfé, most a probléma az, hogy nincs bevételük, mert az építkezés miatt nem nyithatnak ki.
"Az én büfém a legkisebb, nekem havonta majdnem négyszázezres bérleti díjat kell fizetnem az önkormányzatnak, a mellettem lévőé például nyolcszázezer forint, és az üresen álló épületért kérik a bérleti díjat" - mondta az asszony.
Elhitték, hogy itt lesz a magyar Dubaj
Szinte minden második ház eladó Velencén, a helyiek azt mondják, aki csak teheti, elköltözik innen, mert munka nem nagyon van, és már a strand sem a régi. Az [origo]-nak nyilatkozó velenceiek egybehangzóan tragédiának élték meg a milliárdos projektet, szerintük semmi szükség nem volt erre, és teljesen tehetetlennek érzik magukat, nem látják a megoldást.
A parton sétáló egyik kenus elmesélte, hogy a plázát úgy reklámozták, hogy éves szinten 2-3millió embert vonz majd Velencére, télen-nyáron. "Jól csengett, de hát nyilván nonszenszvolt az egész. Azt senki nem tudta, honnan jönne az a rengeteg ember, de elhitték, hogy itt lesz a magyar Dubaj" - mondta nevetve.
A régi parti sétányon most is ott áll egy, a dubaji hétcsillagos szállodát idéző, vitorlát formázó fémszerkezet, mögötte pedig egy félkész híd, ami a tervek szerint az olaszországi Sóhajok hídjára hasonlított volna. A Velencei-tó Kapuja beruházás, a sóhajok hídjával együtt 2010-ben felkerült arra a listára, amelyen a legértelmetlenebb uniós projekteket gyűjtötték össze.
A dubaji vitorla. A képre kattintva galéria nyílik
Az 1,6 milliárd forintos Velencei-tó Kapuja projekt két éve nem haladt előre, a kivitelező csődbe ment, az önkormányzat pedig a helyiek szerint csődközeli állapotba került, miután a város mintegy 600 millió forintos önrésszel járult hozzá a beruházáshoz. Kerestük a polgármestert, de nem volt hajlandó nyilatkozni a projektről. Oláhné Surányi Ágnes három évvel ezelőtt, a turisztikai fejlesztés bejelentésekor arról beszélt, hogy 80 ezer négyzetméternyi területen újul meg a Velencei-tó partja. Akkor azt mondta: 2010 tavaszára kívánják befejezni a beruházást.
A Velencei Híradó márciusi számában beszámolt a képviselő-testület üléséről, ahol a polgármester az önkormányzat helyzetéről azt mondta, "kiemelkedően jónak tartja, hogy a költségvetés biztonságos, és nem ró többletterheket a lakosságra".
Sirák András háziorvos, a velencei képviselő-testület tagja az [origo]-nak azt mondta, hogy egyelőre nem tudni, hogyan lehetne megoldani a helyzetet, ugyanis a betontorzó visszabontásához is legalább 300 millió forintra lenne szükség, de a városnak nincs pénze.
A büfések két éve nem nyitottak ki
"Zajlik egy új pályázó keresése, aki befejezné az építkezést, de úgy tudom, ebben nincs érdemi előrelépés. Az önkormányzat egy olyan bankot is keres, amely újabb félmilliárd forintos hitelt adna arra, hogy ezt be lehessen fejezni" - mondta. A helyiek szerint a polgármester a velencei, úgynevezett sárkányos területet adná el félmilliárdért, de kérdés, hogy van-e olyan, aki adna ennyi pénzt a területért.
Ez mennyire gáz
A Velencei-tónál álló épület készültségi szintjéből látszik, hogy az idén sem lesz igazi szezon a tóparton, egyértelmű, hogy ezen a nyáron sem fognak kinyitni a büfések. Velence északi strandján lesz júliusban az EFOTT, amire több ezer fesztiválozót várnak. A vasútállomásra érkező fiatalok a parton szoktak végigvonulni, ami most le van zárva.
Kilométereket kell gyalogolni a partig. Még több kép a galériában!
"Idecsődítenek egy hatalmas embertömeget, ezek az emberek azt fogják látni, hogy tönkretették Velencét. Ha kívülálló jön erre, és itt végigmegy az út mellett, az lesz a benyomása, hogy úristen, hogy néz ki ez a hely, mennyire gáz. Nekem is ez a benyomásom most már" - mondta keserűen a velencei kenus.
A Velencei-tó Kapuja beruházás miatt hűtlen kezelés gyanújával három feljelentés van folyamatban, az egyiket az önkormányzat, a másikat L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, a harmadikat egy névtelen feljelentő tette. Kerestük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ), de csak annyit válaszoltak, hogy a beruházás szabálytalansági eljárás alatt áll, ezért nem adnak róla tájékoztatást. Az ügyben vizsgálódik a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség is, ahonnan kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy a hűtlen kezelés miatti nyomozás várhatóan április 23-án zárul le. | Sóhajok hídja helyett betontömb várja a magyar dubajozókat | Fehér homokos lidó és tóparti pláza helyett idén is csak a két éve álló, lehangoló betontorzó fogadja majd a strandolni vágyókat Velencén. Egy lángosért, hekkért kilométereket kell gyalogolni, a régi büfések tönkrementek, a tópartra tervezett magyar Dubajból semmi nem lett. A helyiek szerint a milliárdos, meg nem valósult projekt tíz évvel lökte vissza Velencét az időben. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/04/sohajok-hidja-helyett-betontomb-varja-a-magyar-dubajozokat-riport-velencerol | 2012-04-14 15:57:00 | true | null | null | Origo |
Az ügyről a büntetőeljárás eredményessége érdekében további adat jelenleg nem közölhető - írták közleményükben.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke péntek délelőtt tette közzé Facebook-oldalán, hogy lemond minden pozíciójáról, miután előző este részegen bántalmazott egy nőt.
"Elbuktam, és ezért vállalok minden felelősséget és következményt. A múlt éjjel ittas állapotban vitába keveredtem egy hölggyel, a vita a legnagyobb sajnálatomra tettlegességig fajult. Elfogadhatatlan és vállalhatatlan, amit tettem" - írta ki Győrffy Balázs közösségi oldalára. Hozzátette: "Ezért minden közéleti pozíciómról lemondok, így az EP-képviselői mandátumomról és a Nemzeti Agrárkamara elnöki tisztéről is, a Fideszből pedig kilépek. Ez a legkevesebb, amit ebben a helyzetben meg kell tennem."
A kormánypárt elhatárolódott Győrffytől.
(Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor) | Súlyos testi sértés miatt nyomoznak az ittasan verekedő (ex)fideszes Győrffy Balázs ügyében | A Központi Nyomozó Főügyészségen súlyos testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás Győrffy Balázs fideszes EP-képviselő ügyében – erősítette meg a Főügyészség sajtóosztálya. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/sulyos-testi-sertes-miatt-nyomoznak-az-ittasan-verekedo-exfideszes-gyorffy-balazs-ugyeben-146295 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Csak Szijjártó Péter barátjának, Kuna Tibornak a cégétől rendelhetnek nyomtatványokat a Pécsi Tudományegyetemen, ha a különböző pécsi egyetemi karok, tanszékek, szervezetek az egyetemi nyomdától már nem tudnak annak alacsony kapacitása miatt rendelni – tudta meg a Szabad Pécs.
A portál azt írja, ez a helyzet gyakran előáll, ám Kuna Tibor cége, a Trinity International Communications Kft. nem olcsó – tudnak olyan esetekről, amikor a korábbiakhoz képest két-háromszoros, sőt olyanról is, amikor tízszeres áron lehet lényegében ugyanazt a terméket megrendelni a fővárosi cégtől.
Az elmúlt hetekben felháborodott munkatársak keresték meg a Szabad Pécset. A portál szerint többen is azt mondták: nagyon komoly anyagi terhet ró rájuk, ha a jövőben valóban csak a Trinityt bízhatják meg a nyomtatványok elkészítésével. Vagy nem rendelik meg a szükségesnek tartott nyomtatványokat, vagy kevesebbet kérnek belőlük, vagy máshonnan kell majd elvenni a pénzt.
A Szabad Pécs úgy tudja, hogy elviekben már az előző évben is így kellett volna mindennek működnie, vagyis ha az egyetemi nyomda nem tudja vállalni határidőre egy nyomtatvány elkészítését, akkor a Trinityvel kell szerződni. Sokan megoldották ezt másképpen, mással, például kisebb, de jó minőségben, gyorsan és korrekt áron dolgozó pécsi cégekkel szerződtek. Egyik forrásuk szerint viszont „a próbaév lejárt”.
A közbeszerzést egyébként egy három cégből álló konzorcium nyerte meg: Kuna Tibor két cége, a Trinity Communications és a Young and Partners, valamint a miskolci Sprint Nyomdaipari Szolgáltató és Ügynöki Kft. | Szijjártó barátjának a cége nyomtat a pécsi egyetemnek | Csak tőlük lehet rendelni, ha az egyetemi nyomdától ez már nem megoldható az alacsony kapacitás miatt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2018/01/szijjarto-baratjanak-a-cege-nyomtat-a-pecsi-egyetemnek | 2018-01-28 09:56:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Pályázati szabálytalanságok miatt emeltek vádat két Csongrád-Csanád vármegyei település polgármesterei ellen - írja a vármegyei főügyészség tájékoztatása alapján az MTI.
Az ügyészség költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádol három politikust és az elszámolásokhoz fiktív céges számlákat kiállító társukat.
A két település egyikén 2019-ben változott a polgármester személye, de az addigi és az új vezető is a vádhatóság látókörébe került. Neveket nem közölt az ügyészség.
A vádlottak két település képviseletében 2017-ben konzorciumot hoztak létre, és 27 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el egy, a helyi közösségek erősítésére meghirdetett pályázaton. A programok szervezésére szerződést is kötöttek egy céggel, amely évente sportnap, egészségnap és más rendezvények lebonyolítását vállalta.
A valóságban azonban a rendezvényeket nem az azokat kiszámlázó magáncég, hanem jelentős részben önkormányzati intézmények dolgozói szervezték és bonyolították le.
A 2018 októbere és 2020 októbere közötti pályázati elszámolások során a polgármesterek településenként 8,5 millió, illetve 2,7 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a hazai és az uniós költségvetésnek. A kár az eljárás során maradéktalanul megtérült. | Pályázati pénzekkel trükközhetett két Csongrád-Csanád vármegyei polgármester, vádat emeltek ellenük | Az ügyészség költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádol három politikust és fiktív céges számlákat kiállító társukat. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/07/01/csongrad-csanad-varmegye-polgarmester-vad-palyazati-szabalytalansagok | 2024-07-01 10:48:00 | true | null | null | Telex |
Bert van Marwijk, a hollandok szövetségi kapitánya bejelentette, hogy nem számít Ruud van Nistelrooy játékára az Európa-bajnokságon.
“Felhívtam és megmondtam neki, hogy nem lesz benne a csapatban. Időben értesíteni akartam" – zárta rövidre a kérdést a szakember.
A Málaga 35 éves, 70-szeres válogatott holland támadója már a 2010-es dél-afrikai világbajnokságon sem játszott. Ott az Oranje ezüstérmes lett.
Van Nistelrooy a 2004-es Eb-n a cseh Milan Barossal együtt gólkirály volt, aztán játszott a 2006-os világbajnokságon, majd a 2008-as kontinenstornán is. | Van Nistelrooy kimarad a holland Eb-csapatból | Bert van Marwijk, a hollandok szövetségi kapitánya bejelentette, hogy nem számít Ruud van Nistelrooy játékára az Európa-bajnokságon. | [
"labdarúgás",
"foci",
"van nistelrooy",
"oranje"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2012/04/07/van-nistelrooy-kimarad-a-holland-eb-csapatbol | 2012-04-07 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A brazil bajnokság rangadóján a hazaiak győztes góljánál egy félmeztelen transzvesztita szaladt be a pályára. Új fejezet a pályára rohangáló őrültek történetében.
A Santos-Sao Paolo brazil szuperrangadón az egyre divatosabb berohanás zavarta meg a meccset: félmeztelen transzvesztita – a klub színeivel díszített tangában – ment a pályára.
A mérkőzést a Santos egy 60. percben szerzett öngóllal megnyerte, a gól után a pályára rohanót gyorsan lefogták, és kikísérték a biztonságiak. | Transzvesztita a pályán a brazil rangadón | Transzvesztita a pályán a brazil rangadón - Klubszínű tangában a gyepen a Santos-Sao Paulón. | [
"brazil bajnokság",
"santos",
"sao- paolo",
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/futball/2010/07/31/transzvesztita_a_palyan_a_brazil_csucsrangadon | 2010-07-31 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kirúgták a Világgazdaság főszerkesztőjét, Szajlai Csabát - értesült az Mfor megbízható forrásból. A váltást Csermely Péter, a Mediaworks tartalomfejlesztési vezérigazgatóhelyettese - aki 1991-ben kezdődött pályafutása során kizárólag jobboldali lapoknál dolgozott - azzal indokolta, hogy másfajta tartalomgyártásra van szükség, amely lényege, hogy a vg.hu egyfajta gazdasági hub-ként szállít majd anyagokat a Mediaworks többi lapjának, mint például a Mandiner.
A döntés azért is meglepő, mert Szajlait a Mediaworks által már egy ideje csak online megjelentetett vg.hu politikailag is megbízhatónak tekinthető irányítójaként ismerték, aki tavaly májusban vette át a lap vezetését Deák Bálinttól, aki egy kis kitérő után - amikor az Economx-nak adott tanácsokat - a Mészáros Lőrinc féle cégcsoport zászlóshajójának számító Opus Global Nyrt. kommunikációs igazgatója lett.
Szajlaival együtt távozik a laptól az a Pető Sándor, aki a Fidesz egyik alapítója és a vg.hu előtt a Reutersnél és az MTI-nél is dolgozott.
Szajlai utódja szeptember 1-jével az a Túrós-Bense Levente lett, aki egykori képszerkesztőből lett újságíró, majd a vg.hu részvénypiaci rovatát vezette, kinevezéséig pedig Szajlai helyettese is volt.
A Mediaworks más lapjainál is sor került személycserékre. 2024. szeptember 1-jétől a veszprémi Napló és a veol.hu főszerkesztője Forgács Bernadett, a Somogyi Hírlap és a sonline.hu, valamint a Dunántúli Napló és a bama.hu főszerkesztője pedig Pauska Zsolt - olvasható abban a rövid szolgálati közleményben, amelyet a Mediaworks honlapján a PécsMa vette észre, s azt a Media1 kürtölt világgá.
Utóbbi lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a fideszes Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) baranyai zászlóshajóját, a Dunántúli Naplót az elmúlt 8 évben Fülöp Zoltán vezette, őt váltotta most a Mediaworks vezetőségében már 2016 óta dolgozó Pauska Zsolt (aki a cég tartalomfejlesztési igazgatója volt). Pauska korábban már kétszer is vezette a szóban forgó szerkesztőséget, a ’90-es évek végén és a 2000-es években is.
Mivel Pauska nemcsak a Dunántúli Napló és a Bama, hanem a Somogyi Hírlap és a Sonline főszerkesztője is lett szeptember 1-ével, a PécsMa cikke már azt találgatja, vajon lehet-e ez előjele a két szerkesztőség esetleges összevonásának. A médiaholdinghoz tartozik a Magyar Nemzet, a Nemzeti Sport, az Origo és a PestiSrácok is. | Tisztogatás a kormánypárti médiában - frissítve | Több kormánypárti lap főszerkesztőjének talpára is útilaput kötöttek, köztük a Világgazdaságot eddig irányító Szajlai Csabát is menesztették. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/tisztogatas-a-kormanyparti-mediaban.html | null | true | null | null | mfor.hu |
A lánya miatt keveredett a csaló banda tagjai közé az a K. Attila, akinek sztoriját a múlt héten közölte az Átlátszó. Az eset szépsége, hogy miután a férfi felnyomta a társaságot a hatóságoknál, vele szemben is büntetőeljárás indult sikkasztás miatt, ugyanis a feljelentők szerint volt munkatársuk 62 millió forinttal nem számolt el. K. Attilát el is ítélték, a büntetését már le is ülte.
Cikkünk megjelenése után két nagy fogása volt egymás után a NAV-nak. Június 15-én számoltak be arról, hogy elkaptak egy győri csapatot, majd két napra rá egy hasonló módon tevékenykedő budapesti bűnszervezet tagjainak a kezén kattant a bilincs. Mivel mindegyik ügyben teljesen azonosan dolgoztak a csalók, az Átlátszó megkereste a NAV-ot, hogy tisztázódjon, hogy K. Attila története kapcsolatban áll-e az adóhivatal nagy fogásaival.
Kiderült, új büntetőeljárásokban csaptak le a NAV munkatársai.
Pénzmosás, járulékcsalás, számlagyártás, szoftverkalózkodás – nyomtalanul eltűnt strómanok, 2. rész
A győri ügyben üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással gyanúsítanak nyolc embert. A NAV közlése szerint a biztonsági őrzéssel és munkaerő-közvetítéssel foglalkozó banda egymilliárd forint kárt okozott azzal, hogy sem adót, sem járulékokat nem fizetett. A csaláshoz egy piramisjellegű céghálózatot építettek ki.
Az alkalmazottakat papíron alvállalkozóként feltüntetett, főként szlovák ügyvezetők nevén lévő stróman cégekhez jelentették be. A cégeket még azelőtt eltüntették, hogy adó-és járulék-, valamint áfa-fizetési kötelezettségüknek eleget tettek volna.
A másik, egy munkaerő-kölcsönzésre épülő budapesti társaság két és fél milliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek. Az ügynek húsz gyanúsítottja van. Az adócsalás – a NAV tájékoztatása alapján – egy céghálón keresztül zajlott; ezen keresztül úgy vették ki a pénzt, a hogy a fő cégek számláin ne legyen nyoma a pénzmozgásnak.
„Emellett az áfával is csaltak: a készpénzben felvett pénz egy részét adózatlan munkabérként borítékban kiosztották, a másik részéről pedig az irányítók rendelkeztek. A bűnszervezet titkos irodát tartott fent, és profi, külföldi szerverről működő informatikai hálózat kiépítésével próbálta elrejteni feketekönyvelését.”
Mi jellemzi a járulékcsaló bűnszervezetek működését?
Leginkább vagyonvédelemmel, takarítással vagy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoznak.
Nem fizetik a dolgozók után a járulékokat.
Napi rutin a fiktív számlázás.
A cégek alvállalkozói milliárdos adóhiányt hátrahagyva felszámolás alá kerülnek vagy kényszertörléssel megszűnnek. Ezek a társaságok persze strómanok nevén futnak.
Az alvállalkozók kéthavonta cserélgetik egymás közt a dolgozókat.
És nem utolsósorban valószínűleg minden ilyesmire szakosodott banda vezetői jó rendőrségi és hatósági kapcsolatokkal rendelkeznek.
K. Attila erről így beszélt az Áltátszónak: „…kapcsolatban vannak az adóhatóság osztályvezetőivel, akik pénzt kapnak azért, hogy segítenek. Rendőrtisztek jutnak havonta részesedéshez, ami előre kialkudott összeg az információkért és védelemért.”
Fotó: Népszava | Megtáltosodott a NAV - a múlt héten két járulékcsaló bűnszervezet is lebukott | Azt követően, hogy a múlt héten megírtuk: milliárdos költségvetési csalást leplezett le egy stróman, de csak ő került börtönbe, mintha valami beindult volna az | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2016/06/20/megtaltosodott-a-nav-a-mult-heten-ket-jarulekcsalo-bunszervezet-is-lebukott/ | 2016-06-20 11:01:32 | true | null | null | atlatszo.hu |
A műsorvezető elismerte, hogy a show vendégeinek nem feltétlenül volt jó a szereplés.
Az RTL Klubtól tavaly a TV2-höz igazolt Ördög Nóra néhány napja a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadást férjével, ahol eddigi karrierje minden állomása szóba került. A műsorvezető elmesélte, hogy gyakornokként kezdte az RTL Klubnál, kávét főzött, adásmenetet fénymásolt, majd utána jött a Mónika Show, ahol castingolnia kellett a szereplőket.
“Megkaptuk a témát, például: segítség, ver a férjem, beültünk az autóba a kollégáimmal, és mentünk vidékre az emberekhez. Meg kellett velük találni a hangot, megnyitni őket. Nem volt ez feltétlenül jó nekik, de azt gondolom, nagyon rosszat nem tettünk senkivel, kimondódtak dolgok, rendeződtek viszonyok és nyilván kaptak útiköltséget. A múltamnak ez az a része, amiről az gondolható, hogy nem dicsekszem vele, de ekkor tanultam meg mindent a szakmáról" – idézi a Bors Nóra szavait.
A műsorvezető arról is beszélt, hogy számára leginkább azért érte meg a csatornaváltás, mert már önálló személyiségként tartják számon. “Én voltam az RTL Klub-os Ördög Nóri, most meg Ördög Nóra vagyok, önálló személyiség, aki műsort vezet, éppen a TV2-n" – mondta. | Ördög Nóra a Mónika show-ban tanulta meg a szakmát | A műsorvezető elismerte, hogy a show vendégeinek nem feltétlenül volt jó a szereplés. | [
"ördög nóra"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2015/04/20/ordog-nora-a-monika-show-ban-tanulta-meg-a-szakmat | 2015-04-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Miután Simicska Lajos a legutóbbi országgyűlési választások eredményét látva végül feltette a kezét, és végleg visszavonulót fújt, búcsút intett valaha virágzó cégbirodalmának is. Orbán Viktor egykori leghatalmasabb szövetségesének vállalatai közvetítő emberek révén a miniszterelnök jelenlegi leghatalmasabb szövetségeséhez, Mészáros Lőrinchez kerültek, aki csakhamar el is kezdte beolvasztani az új szerzeményeket. Utoljára tavaly ősszel írtunk Orbán barátból lett ellensége cégeinek bedolgozásáról, most pedig megnéztük, mi történt azóta a maradékkal. Nincs meglepetés: a folyamat folytatódott, így Mészárosék lassacskán a Simicska-birodalomnak még az emlékét is kiradírozzák.
Mezőgazdaság
Simicska Mezort Általános Befektetési Zrt.-je még 2019. szeptember 30-án beolvadt a Mészáros-féle Talentis Agro Zrt.-be. Az alá tartozó Mezort-Agro Termelő és Szolgáltató Kft. sorsa pár hónappal később pecsételődött meg, január elseje óta végelszámolás alatt áll, és jogutód nélkül fog megszűnni. Ugyanígy jár a MóriczFarm Kft. is, mely a Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft. érintésével érkezett meg a Talentis zsebébe. Ennek a cégnek az ügyvezetői körében korábban Mészáros Lőrinc mindhárom gyereke megfordult, az év első napja óta azonban itt is folyik a végelszámolás.
A szintén a Mezorthoz - vagyis most már a Talentishez tartozó Óvár-Agro Befektetési, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. azonban, egyelőre úgy tűnik, megmarad: tavaly június elsején kapott új vezérigazgatót Purgai Ferenc személyében. Purgai Simicska-túlélő, Orbán Viktor korábbi oligarcha-szövetségesének embereként még a Mezortot vezette, az új, felcsúti oligarcha-szövetséges pedig a Talentis Agro Zrt. igazgatóságában is helyet osztott neki.
Változások a Dráva Kalásznál is
A Dráva Kalász Zrt. nem Simicska tulajdona volt, hanem élből Mészárosé, de az elmúlt év során ebben a vállalatban sem állt meg az élet. Mészáros Beatrix, aki 2017. áprilisától másfél éven át ült az igazgatósági tanácsban, végül 2019. március 22-én távozott posztjáról, és a Dráva Kalász még ezen a napon elköltözött Debrecenből, hogy Fegyvernek érintésével tovább álljon a fővárosba, ahol egy pillanatra megpihent a Királyi Pál utcában, hogy végül, 2019. december 19-én a József körút 69. szám alatt érjen révbe.
Mészáros Lőrinc tavaly májusban ki is szállt a cégből, mint tulajdonos, helyére december 19-én egy Temunovic Petar nevű üzletember érkezett, aki még aznap a vezérigazgatói székbe is beült.
Tavaly áprilisban kivitték a Dráva Kalász alól a Fénykalász-Ker Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t. Ennél a cégnél a Mészáros-lány 2017. áprilisától 2019. áprilisáig volt ügyvezető. A Fénykalász-Ker tavaly december kilencedikén pénzbeöntést kapott, jegyzett tőkéjét 3 millióról 250-re pumpálták. A röpke Mészáros Beatrix-korszak kezdete óta tulajdonos benne a Búzakalász 66, említett korszak vége óta pedig a Talentis Agro is rendelkezik felette.
A Dráva Kalász-tulajdon Kunhalom Tej Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t elengedik Mészárosék. A céget fizetésképtelenség miatt felszámolták - igaz, ez a folyamat még 2018. március 22-én kezdődött, majd tavaly márciusban ért véget.
A Megapolis Media Vagyonkezelő Zrt. alá tartozó, az egykori Metropol ingyenes napilapot kiadó MTG Metro Gratis Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tavaly december 20. óta végelszámolás alatt van, jogutód nélkül szűnik meg. Így járt a szintén Megapolis-tulajdon sonitusMedia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is, őket tavaly október elsején kezdték el végelszámolni, jogutód itt sem lesz.
A Magyar Nemzet napilap és online verziója, az mno.hu egykori kiadócége, a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. sem menekült meg a kasza elől. A szintén megapolisos céget, mely vezetőségében Liszkay Gábor és Simicska fia, Simicska Ádám Lajos is megfordult, tavaly november elseje óta végelszámolás radírozza.
A Lánchíd Rádió Műsorszolgáltató Kft., melyet korábban saját nevén is birtokolt mind Simicska, mind Mészáros, tavaly április 30-án került Tima Jánoshoz, Alcsútdoboz fideszes alpolgármesteréhez, aki bejáratott Mészáros-szövetségesként már amúgy is számos cégben van benne közvetlenül tulajdonosként, vezetőségi tagként vagy közvetetten, egy másik cégén keresztül.
Nem menekült meg viszont Lánchíd Rádió Kft. alá tartozó Lánchíd Kereskedőház Kft., tavaly április elsején végelszámolás alá került.
Reklám
Simicska volt óriásplakátos cége, a Publimont Hirdetésszervező Kft. tulajdonosai között 2019. december 16. óta ott figyel Mészáros ismert vasútépítő vállalata, a V-Híd Építő Zrt. is. A Publimont másik tulajdonosának, a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt.-nek tavaly április óta részvényese Mészáros. A Publimont harmadik tulajának, a Neo-Met Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Kft.-nek szintén volt olyan korszaka, amikor Simicska, majd Mészáros is nyíltan, saját nevén tulajdonolta - most a Pro-Ráta Holding Zrt.-hez tartozik.
Mészáros Lőrinc Euro Publicity Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-je alá tartozott 2019. július ötödikéig a Patient Media Kiadó- és Szolgáltató Kft., aztán megváltak tőle. De a cég még mindig aktív.
Nem úgy az Euro Publicity-tulajdon VM Eger Hirdetésszervező, Hirdetésközvetítő és Tanácsadó Kft., melynél tavaly november elsején kezdték meg a végelszámolást. A cég jogutód nélkül szűnik meg.
Ingatlan
Csintalan Sándor egykori cége, a Rác-Ing Ingatlanhasznositó-Beruházó Kft. 2019. szeptember 30-án beolvadt a Pro-Aurumba. Ugyanezt tette ugyanezen a napon a szintén ingatlanok adásvételével foglalkozó BREDA-2000 Vagyonkezelő és Befektető Zrt. is.
Témadesign: Mészárostól Tiborczhoz
Nincs köze Simicskához, de az elmúlt év egyik ismert Mészáros-közeli céges történése, így ne maradjon ki: a miniszterelnöki vő, Tiborcz István BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-je tavaly november 13-án megvette a Mészáros Gasztro Kft. alá tartozó, ingatlanok bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó Témadesign Kft.-t. A Témadesign a tulajdonosa a tarcali Andrássy Rezidenciának, így Tiborcz gyakorlatilag egy ötcsillagos szállodát vásárolt, amihez, mint megírtuk, 881 millió forint banki kölcsönt kapott.
Soha nem volt Simicska-érdekeltség, de a teljesség kedvéért:
Megkavarták a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. tulajdonosi szerkezetét
A céget a kezdetekkor még Mészáros a saját nevén birtokolta, aztán berakta a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. zsebébe, innentől pedig viszonylag aktív ide-oda rakosgatás kezdődött, a lényeg, hogy a tagok között most a Talentis, az R-Kord, a Mészáros és Mészáros, valamint a Fejér-B.Á.L. szerepel. | Mészárosék apránként az egykori Simicska-cégek emlékét is kiradírozzák | A felcsúti mágnás folytatja a volt főoligarcha érdekeltségeinek beolvasztását. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszarosek-aprankent-az-egykori-simicska-cegek-emleket-is-kiradirozzak.html | 2020-02-21 22:56:00 | true | null | null | mfor.hu |
A légitársaság Twitter-oldalán arról számolt be, meleg fogadtatásban részesítették a vezérigazgatóját, Micheal O'Leary-t.
Váratlan meglepetésben részesült Michael O'Leary, az ír fapados légitársaság, a Ryanair vezérigazgatója, aki szeptember 7-én Brüsszelbe érkezett.
Két klímaaktivista ugyanis két krémes pitét is O'Leary arcába vágott.
A The Guardian tudósítása szerint az egyik klímaaktivista mutatvány közben arra szólította fel a vezérigazgatót, hogy hagyjanak fel a károsanyagkibocsátással.
A meleg fogadtatásról a Ryanair Twitter-oldala is beszámolt, méghozzá három posztban is. Az elsőben arról számoltak be, hogy O'Leary "meleg fogadtatásban részesült" a belga fővárosban, ami mellett megjegyezték, hogy a Ryanair a téli időszakban hét új járatot is indít, amit az utasaik tortával ünnepeltek.
Egy másikban posztban arról írtak, hogy a két krémes pite árából akár repülőjegyet is vehetett volna a két klímaaktivista ugyanazért az árért. Az utolsóban pedig gúnyosan azt kifogásolják, hogy a sütemények alapja szójából volt, ami nem olyan jó, mint az igazi.
O'Leary a két krémes pite után nevetett az egészen és asszisztensét arra kérte, tisztíttassa ki az öltönyét.
Instead of buying cream pies, could have bought a flight from Belgium for the same price 😏 pic.twitter.com/8jruYI3ZxE — Ryanair (@Ryanair) September 7, 2023
A krémes pités akcióra egyébként akkor került sor, amikor a légitársaság belga pilótái bejelentették, hogy szeptember 14-én és 15-én sztrájkolni fognak az alacsony fizetésük és a rossz munkakörülmények miatt - ez lesz a negyedik leállásuk az elmúlt két hónapban. | Tortát nyomtak a Ryanair-vezér arcába Brüsszelben | Tortát nyomtak a Ryanair-vezér arcába Brüsszelben - „Meleg fogadtatásban” részesítették Micheal O'Learyt Brüsszelben. | [
""
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2023/09/07/ryanair-micheal-o-leary-brusszel-tuntetok-torta | 2023. 09. 07. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
2022.09.03. 11:30
Látszólag a hatóságok ingerküszöbét is elérte az Elf Bar-jelenség, de még ehhez is az kellett, hogy az alternatív cigi térhódítása miatt veszélybe kerüljön a kormányközeli dohánylobbi profitja. | A "haveri dohánymonopóliumot" is védi az állam az Elf Bar elleni fellépéssel | Látszólag a hatóságok ingerküszöbét is elérte az Elf Bar-jelenség, de még ehhez is az kellett, hogy az alternatív cigi térhódítása miatt veszélybe kerüljön a kormányközeli dohánylobbi profitja. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202235__dohany_es_profit__elf_bar__tehetetlenseg__sziv_surit_kipufog | 2022-09-03 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Az MSZP szerint fel kell számolni a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-t és a Klebersberg Intézményfenntartó Központot, erősíteni kell a tankerületeket, korrigálni kell a Nemzeti alaptanterv "szemmel látható bornírtságát", illetve emelni kell a tankötelezettség korhatárát, valamint rendezni kell a pedagógusbéreket.
Azonnali korrekciókat sürget az oktatási rendszerben a szocialista Kunhalmi Ágnes. Az Országgyűlés kulturális bizottság alelnöke Budapest V. kerületében az Oktatási Hivatal előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, fel kell számolni a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-t (Kello) és a Klebersberg Intézményfenntartó Központot (Klik), erősíteni kell a tankerületeket. Hozzátette: ugyancsak korrigálni kell a Nemzeti alaptanterv "szemmel látható bornírtságát", illetve emelni kell a tankötelezettség jelenlegi 16 éves korhatárát, valamint rendezni kell a pedagógusbéreket.
Véleménye szerint a Fidesz által felépített oktatási rendszer a szegregációt, a kirekesztést, az idegengyűlöletet erősíti, súlyos gazdasági károkat okoz az országnak. Az Oktatási Hivatal feladat- és hatásköreinek bővüléséről Kunhalmi Ágnes azt mondta, újabb mamutintézményt hozott létre az oktatási kormányzat, és ezáltal beismerte: a Klik megbukott.
De "az eredendően elhibázott központosított" oktatáspolitika eredményének tartja a Könyvtárellátót is, amelynek vezetőjét most rúgták ki. Ez mi, ha nem a panaszok jogosságának elismerése? – tette fel a kérdést, megjegyezve: elhibázottnak tartja a tankönyvpiac államosítását. Felvetette azt is, hogy semmit sem lehet tudni az átalakuló szakképzési rendszerről, csupán annyit, hogy "elvontak belőle egy rakat pénzt", illetve csökkentik a közismereti órák számát.
Az MSZP-s politikus közölte, ez egy rövid távú korrekciós csomag lenne, hosszabb távon pedig meg kell kezdeni – a szakmát bevonva – egy 21. századi oktatási rendszer kiépítését, amellyel kapcsolatban legalább 15 évig társadalmi konszenzus lehet. Kunhalmi Ágnes azt mondta, félő, hogy a Fidesz már nem tudja korrigálni az alapvető rendszerhibákkal működő oktatást, mert "dilettáns, ostoba ötletekkel ad hoc módon operál", napról napra próbál túlélni. Szerinte a Fidesz világról alkotott képe alapvetően rossz.
Tarlós István főpolgármester dugódíjjal kapcsolatos nyilatkozatáról kérdésre válaszolva az MSZP budapesti elnöke azt mondta, a dugódíjat és az útdíjat most már együttesen kell értelmezni. Hozzátette: a kettő együtt el fogja érni azt a kritikus szintet, amikor már Budapest megbénulhat. | Itthon: Sorolja az oktatási rendszer hibáit az MSZP | Az MSZP szerint fel kell számolni a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-t és a Klebersberg Intézményfenntartó Központot, erősíteni kell a tankerületeket, korrigálni kell a Nemzeti alaptanterv "szemmel látható bornírtságát", illetve emelni kell a tankötelezettség korhatárát, valamint rendezni kell a pedagógusbéreket. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20150113_Sorolja_az_oktatasi_rendszer_hibait_az_MS | 2015-01-13 12:17:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
A Növekedés.hu-n jelent meg elemzés, amelyben a KSH adatai alapján foglalkoztatási és béradatokat nézték meg közelebbről. Eszerint 2019 első három negyedévében 10,8 százalékkal növekedett a bruttó átlagkereset, amely elérte a 359 900 forintot a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek esetében.
A felsőfokú végzettséggel rendelkező, gazdasági területen dolgozók bruttó átlagbére közel 700 ezer forint volt 2019 első három negyedévében.
Az egyes régiók szerint a legmagasabb fizetéseket Budapesten, és az ország észak-nyugati területein lehetett elérni, a foglalkoztatottsági adatok is ezeken a területeken a legjobbak.
A KSH adatai alapján a 15–64 évesekre számított 70,0 százalékos hazai foglalkoztatási ráta 2019 második negyedévében 0,7 százalékponttal meghaladta az uniós országok átlagát. Mint írják: a magyar férfiak foglalkoztatási mutatója kedvezőbben alakult az EU-28 országok átlagánál, 2,7 százalékponttal magasabb volt, miközben a magyar nőket jellemző érték 1,2 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól. A fiatalok, illetve az idősödő népesség foglalkoztatottsága esetében továbbra is jelentős (7,3, illetve 3,8 százalékpont) az elmaradásunk, a fiatalok esetében ez a lemaradás tartós és egyre nagyobb.
A KSH felmérései alapján 2019 első három negyedévében a munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,8, illetve 2,0 százalék. Az elmúlt év azonos időszakához képest ugyan nem nőtt a munkanélküliség Észak-Alföldön, de a munkanélküliségi ráta változatlanul itt a legmagasabb, 6,5 százalék. | A diplomás, gazdasági területen dolgozók keresnek a legjobban | Bruttó átlagbérük csaknem havi 700 ezer forint. | [
"ksh",
"átlagbér",
"továbbtanulás"
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2020/02/20/legjobban-kereso-magyar-ksh | 2020-02-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Nyilvános lett a KEHI jelentése a norvég civil alap kapcsán lefolytatott vizsgálat eredményeiről. A jelentés jórészt az Ökotárs és konzorciumi partnereinek magatartását vizsgálja vagy tíz évre visszamenőleg, valamint a norvég állam részéről eljáró szereplők döntéseit. Mivel kordokumentumról van szó, érdemes mindenkinek legalább a vezetői összefoglalót elolvasni, majd egy pillanatra felidézni, hogy mit állapított meg a KEHI a trafik-, a föld- és a kaszinópályázatok után, milyen vizsgálatokat folytatott a Közgép nyertes közbeszerzései kapcsán, és pár idézetet elővenni Bacsó Péter A tanú c filmjéből. Nehéz választani, de talán ez a nyerő mondat:"Mutasson nekem egyetlen embert ebben a tetves országban, akire ha kell, 5 perc alatt nem bizonyítom rá, hogy bűnös! Magára is, magamra is, mindenkire!"
A KEHI jelentés egyetlen szót nem tartalmaz arról, hogy milyen hatáskör alapján folytatott vizsgálatot a magyar kormányzati olyan pénzek felhasználása kapcsán, amelyek nem magyar költségvetési pénzek (a jelentés is elismeri, hogy a magyar költségvetésnek soha nem volt része a vizsgált összeg, ld.: 20. o.), és amelyek KEHI általi vizsgálatát nemzetközi szerződések tiltják meg. Így tekintsük semmisnek a jelentést, és ebben a szellemben olvasgassuk.
A jelentés elkészítése során is jogsértést követett el a KEHI. A vizsgált szervezetek által közétett "Üzenet" szerint sem a jelentés tervezetét, sem a jelentést nem küldték meg nekik. A KEHI ellenőrzési eljárását szabályozó 355/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet szerint a tervezetet is meg kell küldeni, amit ugyan mellőzni lehet, de az elkészült jelentés megküldését már nem. A jelentés tehát úgy közöl tényként nyilvánosan nem ellenőrizhető és jogszabályi hivatkozásokkal a legtöbb esetben alá nem támasztott jogsértéseket, hogy azokra az érintetteknek lehetőségük sem volt válaszolni, az őket ért vádakról pedig a sajtóból értesültek.
Kockázatelemzés volt a kiválasztás módszertana – szól a bevezető. A 288 millió eurós támogatási keretösszegből, ami nagyságrendileg 86 milliárd forint, a vizsgálat a Civil Támogatási Alap 20.7 millió eurós, mintegy hat milliárd forintos tétel elköltését vizsgálja. Ezek szerint a fennmaradó 80 milliárd forint kapcsán a kockázatelemzés semmilyen kockázatot nem tárt fel. Amit nem a civilek kezelnek, azt biztos nem lopták el, hiszen köztudott, hogy Magyarországon ha valaki lop, az csakis civil lehet. A NAV elnökét tuti tévedésből vagy civil ármány hatására tiltották ki az USÁ-ból korrupció miatt, a politikusok pedig a korrupció szó jelentését sem ismerik – tudatlanok esetében nyilván semmi kockázat nincs.
Független ember vagy? Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt!
Az Ökotárs norvégok általi kiválasztása kapcsán az állami szervezet megkerülését rója fel a jelentés. Arról azonban megfeledkezik, hogy a vizsgált alap esetében az FMO kizárólagos joga volt a végrehajtás, így az Ökotárs kiválasztása is, a megkötött nemzetközi szerződés alapján kiadott szabályzat 5.13.2 pontjának megfelelően. "When the FMO acts as a Programme Operator, the implementation of the programme shall normally be performed by a fund operator, appointed and contracted by the FMO." Az külön kérdés, hogy a KEHI vizsgálat körébe mi okból esik egyáltalán az a kérdés, hogy a norvégok hogyan választanak ki egy közreműködő szervezetet olyan pénz elosztásában, amelyet a norvégok adnak. A KEHI jelentés azt sugallja, hogy a norvégok csaltak akkor, amikor a saját pénzüket költötték el. Bravo.
A jelentés továbbra is ragaszkodik ahhoz az állításhoz, a norvég fél is kifogásolta az Ökotárs működését. Az a baj, hogy a norvég fél – éppen az atlatszo.hu-n közzétett levél tanúsága szerint – a KEHI eljárását kifogásolja, és őt szólította fel többször a hatáskör hiányában folytatott ellenőrzés azonnali befejezésére.
A vizsgálati jelentés többször említi azt is, hogy a Norvég Civil Alapból olyan szervezeteket részesítettek támogatásban, amelyek vezetői valamelyik politikai párthoz köthetők. Ezt az állítást azzal igazolja, hogy a támogatott szervezetek vezetői közül volt, aki országgyűlési képviselő lett, más pedig önkormányzatban nyert el képviselői tisztséget. Az nem világos, hogy ennek mi köze a támogatási döntés jogszerűségéhez, és az sem, hogy a támogatott szervezet vezetője politikai preferenciájának mi köze van ahhoz, hogy a támogatás alapján megvalósított projekt politikai vagy szakmai projekt volt-e, és szabályszerű volt-e a végrehajtása vagy sem. Azt sem tudjuk, hogy mostantól a KEHI fogja-e vizsgálni, hogy a közpénzek felhasználóinak milyen a politikai preferenciája. A jelentés nem segít ezen kérdések feloldásában.
Felrója azt is a jelentés, hogy "A támogatások felhasználása során jellemző volt, hogy a kedvezményezettek olyan gazdasági társaságokkal kötöttek szerződést, amelyek képviselője a kedvezményezett szervezet tisztségviselője. Az is előfordult, hogy a kedvezményezettek a projekt keretében közvetlenül a saját alkalmazottjukkal vagy tisztségviselőjükkel kötöttek szerződést". Lefordítva: egy civil szervezet elnyert egy támogatást egy projektre, és a projektet a civil szervezet tagjai vagy munkatársai valósították meg, az ennek során elvégzett munkáért pedig megkapták a megítélt támogatást. Ez éppen akkor bűn, mint amekkora bűn a köztisztviselőknek adott fizetés azért, mert elvégzik egy minisztérium munkáját.
Az egyik legszebb rész talán az, ahol kritikaként fogalmazza meg a jelentés, hogy egy program során férfi térdzoknit, befőzőgumit és garnélarákot számoltak el, amit a KEHI szerint nem lehetett volna, ezért ez költségvetési csalásnak minősül. Bezzeg azt, hogy a parlagfű elleni küzdelemre felajánlott 1.1 milliárd forintot kitevő adó 1%-ból kirúgott kormánytisztviselők bérét finanszírozták meg terepjárót vettek a Vidékfejlesztési Minisztériumban, azt nem vizsgálta a KEHI.
A szabálytalanságok hosszú sorát olvashatjuk még a jelentésben, minden pontot nem elemeznénk végig. Az is megeshet, hogy van köztük megalapozott kritika is. Hogy ehhez mi köze a magyar államnak, ha a norvég fél – vagyis a pénz tulajdonosa – nem kifogásolja a pályázatok elbírálását, végrehajtását és elszámolását, az továbbra is rejtély. Ugyanis nehéz úgy szabálytalanul kezelni pénzt, ha annak adományozója szerint a pénzkezelés szabályos volt, és különösen nehéz gazdálkodási kötelezettségre vonatkozó megalapozott kritikának tartani egy olyan jelentést, amely nem jelöli meg, hogy milyen szabályban foglalt mely kötelezettség megszegését kéri számon a vizsgálat alá vont szervezeteken.
Az is rejtély, hogy ha a vizsgálat alá vont szervezetek nem működtek együtt a KEHI-vel, akkor mi alapján lehet megfogalmazni annak a gyanúját, hogy valaki szándékosan sértette meg valamely kötelezettségét és ezzel szándékosan okozott kárt a vagyon tulajdonosának – ugyanis mindez feltétele annak, hogy valaki hűtlen kezelést vagy költségvetési csalást kövessen el. A végső szót természetesen majd a büntetőbíróságok mondják az ügyben, mert a KEHI számtalan feljelentést tett a jelentés alapján. A bíróságon majd kicsit több kell ahhoz, hogy ne legyen ebből a kutyakomédiából közröhej a tárgyalóteremben.
Az atlatszo.hu annyiban érintett a norvég pénzek felhasználása kapcsán, hogy (már a projekt címéből is láthatóan) együttműködött az Asimov Alapítvánnyal a Norvég Civil Támogatási Alap NCTA-2013-4155-M1 jelzésű, “Az atlatszo.hu közpénzügyi watchdog módszertanának továbbfejlesztése és továbbadása civil szervezetek, közéleti blogok és aktivista hálózatok részére" című projekt előkészítésében és folyamatos kapcsolatban segítette a projekt megvalósítását. Vélhetőleg erre az együttműködésre vonatkozik a jelentés következő kritikája:
Két esetben megállapítást nyert, hogy az "Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium olyan pályázatot részesített támogatásban, amelynek alapján az ellátandó feladatok valójában egy másik szervezet tevékenységi körébe tartoztak, azonban a pályázati kiírás feltételei szerint az utóbbi szervezet nem részesülhetett volna támogatásban. Mivel a projektek nagy részét a támogatásra nem jogosult szervezetek valósították meg, a körülmények arra utalnak, hogy a kedvezményezettek, illetve a velük szerződéses viszonyban álló szervezetek eljárása a pályázati feltételek megkerülésére irányult."
A projekt végrehajtása céljából kötött együttműködési megállapodás az Asimov Alapítvány honlapján bárki számára elérhető, csakúgy, mint a projekt elszámolásai és az annak keretében elszámolt költségek bizonylatai. Ezekből egyértelműen megállapítható, hogy az atlatszo.hu kiadója, az atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft., illetve annak vezető tisztségviselője a projektből semmilyen támogatásban vagy díjazásban nem részesült. Van itt némi következetlenség: a fentebb említettek szerint az volt a baja a KEHI-nek, hogy a támogatott szervezetek munkatársai valósították meg a projektet. Itt meg az a baj, hogy mások.
Az pedig, hogy egy alapítvány valamely más közhasznú szervezet tevékenységét támogatja, a magyar civilszféra egyik évtizedek óta bevett támogatási formája, a nagyobb, az Asimovhoz hasonlóan 5 millió forint feletti egyszázalékos felajánlást gyűjtött alapítványok között is több tucatnak kifejezetten ez a rendeltetése. Azt csiripelték a verebek, hogy a KEHI egy újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen strómannak nevezte az Asimov Alapítványt. Emlékeztetnénk a tisztelt Hivatal képviselőit, hogy a stróman attól stróman, hogy nem tudni, kinek a nevében jár el. A nyilvános stróman tehát nem stróman.
Érezzük persze, hogy amikor a semmit kell eladni, akkor a bombasztikus megfogalmazás sokat segíthet, de ennek annál is kevesebb a valóságtartalma, mintha valaki a KEHI-seket nevezné politikai segédcsapatnak csak azért, mert kormányutasításra ellenőriznek. | Elkészült a KEHI norvégjelentése, jöhetnek a koncepciós perek | Elkészült a KEHI norvégjelentése, jöhetnek a koncepciós perek | null | 1 | https://atlatszo.hu/2014/10/25/elkeszult-a-kehi-norvegjelentese-johetnek-a-koncepcios-perek/ | 2014-10-25 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A BBC kínai szerkesztője, a kínaiul folyékonyan beszélő Carrie Gracie lemondott a posztjáról, miután egy blogbejegyzésében nyilvánosan megvádolta a munkaadóját azzal, hogy a fizetéseknél "titokban és törvénytelenül" alkalmaz diszkriminációt a női alkalmazottakkal szemben.
Gracie, aki már több mint harminc éve dolgozik a BBC-nél, azt állítja, hogy a társaság "bizalmi válságon" megy keresztül, miután kiderült, hogy a 150 ezer fontnál többet kereső sztáralkalmazottainak kétharmada férfi.
A BBC válaszában azt írta, hogy nem alkalmaz diszkriminációt a nőkkel szemben. Gracie a BBC pekingi irodájában volt szerkesztő, múlt héten mondott fel. De csak a posztjáról távozik, a BBC-től nem.
Gracie lemondásáról a BBC számolt be. | Lemondott a BBC szerkesztője, miután nyilvánosan fakadt ki a fizetések miatt | Lemondott a BBC szerkesztője, miután nyilvánosan fakadt ki a fizetések miatt - Carrie Gracie azon akadt ki, hogy a sztárgázsik kétharmadát férfi alkalmazottaknak fizetik ki. | [
"bbc",
"carrie gracie",
"fizetések",
"média",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/media/2018/01/08/lemondott_a_bbc_szerkesztoje_miutan_nyilvanosan_fakadt_ki_a_fizetesek_miatt | 2018-01-08 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Már 4 éve működnie kellene a Villánykövesd határában épített hotelnek, mégis évek óta befejezetlenül, üresen áll. A beruházásra több mint 780 millió forint uniós támogatást nyert a kivitelező cég, amelyet azonban 2020-ban felszámoltak. A befuccsolt projekttel kapcsolatban közadatigényléssel próbáltunk információhoz jutni, de a Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap után csak egy egysoros, „lerázó” választ küldött. A Transparency International szakértője szerint gyakori Magyarországon, hogy az uniós forrást elnyerő cég csődbe megy, ami felveti a kérdést, hogy vajon mennyire körültekintően járnak el a pénzek kiosztásakor.
Az eredetileg 24 szobásra tervezett Hotel 135 medical wellness szálloda, más néven a Dél-dunántúli Medihotel**** kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínált volna az egészségfejlesztő és egészség-stabilizáló kezelés-sorozatra érkező 18–80 év közötti szerb, horvát, osztrák, német, valamint magyar pácienseknek.
A koncepció az volt, hogy a vendégek várólista nélkül részesüljenek magas minőségű ellátásban, de kedvezőbb áron, mint saját országukban. A wellness szálló 27 új munkahely teremtését ígérte.
Minderre a DDOP 2.1.1/H-12 „Egészségügyi turizmus szolgáltatásainak fejlesztése a konvergencia régiókban” elnevezésű pályázati kiírás keretében 70 százalékos támogatottsággal 782,7 millió forint uniós és állami pénzt nyert a Geone Építőipari Kft., a gyógyszálló azonban nem készült el. Erről 2018-ban részletesen beszámoltunk.
Hiába volt a több száz milliós uniós támogatás, nem készült el a villánykövesdi Medihotel sem | atlatszo.hu
Lázár János volt kancelláriaminisztert emlegetik a helyiek a felépült, de egyelőre zárva tartó villánykövesdi gyógyászati hotel mögött álló személyként. Az építtető cégtől üzlettársak révén el lehet jutni a politikusig, de bizonyíték az érdekeltségre nincsen, és sajtófőnöke is határozottan cáfolja a szóbeszédet. Bárhogyan is áll a dolog, a beruházó cég gondjai miatt az ígért munkahelyek sem valósultak meg. Az egészségügyi-turisztikai szolgáltatást nyújtó Medihotel szállodák uniós és állami támogatásokkal segített építését máshol sem kíséri szerencse hazánkban.
Azóta eltelt 4 év, és az épület ugyanúgy néz ki, mint akkor. Egyedül a háttérben látszik némi mozgolódás.
Gazdát cserélt az ingatlan
A legelőként bejegyzett egyhektáros villánykövesdi területet Kovács László, a Geone Kft. ügyvezetője 2016 augusztusában vette meg. 2017 júliusában a Bohemian Financing Zrt. a földet 46 millió forintos jelzáloggal terhelte meg. 2021-ben aztán változás történt: új tulajdonosként Kovács László Józsefet jegyezték be a tulajdoni lapra (aki a születési dátuma alapán nem egyezik meg a korábbi tulajdonossal), a jelzálog pedig átkerült egy magánszemély nevére. E-mailen kerestük az illetőt, de cikkünk megjelenésig nem reagált, így nem tudtuk meg, miért és hogyan került erre sor.
A Geone Kft. honlapja 2017 nyarán még elérhető volt, egy évvel később már nem működött. A villánykövesdi hotel látványtervét és a munkálatok néhány fázisát bemutató – egyébként jó ideje semmilyen aktivitást nem mutató – Facebook-oldal is eltűnt, miután 2018-ban kérdezősködni kezdtünk a projektről. Cikkünk megjelenése előtt leszaggatták a matricát a projekt tájékoztató táblájáról is, az épület faláról pedig eltávolították a projekt leírását tartalmazó feliratot.
Ami nem meglepő annak fényében, hogy az Opten cégadatbázisában található adatok szerint a Geone Építőipari Kft. akkor már felszámolás alatt állt. A cég ellen az egyik hitelező 2017 februárjában nyújtott be kérelmet a fizetésképtelenség megállapítására és a felszámolás elrendelésére. A cég felszámolása 2020-ban lezárult.
Mivel a kft. elérhetetlenné vált, a volt tulajdonos egy másik, elvileg még működő cégének e-mailjére írtunk megkeresést, hogy megtudjuk:
2018 óta történt-e fejlemény a dél-dunántúli Medihotellel kapcsolatban,
miért került át az ingatlan és a jelzálog más nevére,
vizsgálta-e azóta állam a beruházást.
Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az állam tehetetlen?
Próbáltunk más úton is információhoz jutni a beruházással kapcsolatban. Februárban közérdekű adatigénylésben kértük ki a Nemzetgazdasági Minisztériumtól a pályázattal kapcsolatos eljárás részleteit és eredményét – amennyiben indult. Azt is megkérdeztük, ha nem vizsgálták az esetet, miért nem tették.
A Pénzügyminisztérium kétszer 45 nap hosszabbítás után mindössze egy mondattal válaszolt:
„a DDOP-2.1.1/H-12-2012-0012 projekttel kapcsolatban az összes adat a következő linken érhető el: palyazat.gov.hu”.
Itt azonban a már korábban is ismert alapadatokon kívül semmilyen további információ nincs a projektről. A táblázatból mindössze annyi derül ki, hogy a projekt 2014-ben kezdődött és elvileg 2018-ban ért véget, a kifizetett előleg 300 millió, a kifizetett támogatás 482 millió forint volt, az utolsó kifizetés pedig 2016-ban történt.
Érdeklődésünkre Nagy Gabriella, a Transparency International (TI) közpénzügyi programok vezetője elmondta, bár nem látjuk a támogatási szerződést a kifizetések pontos menetéről, a rendelkezésre álló adatok alapján az irányító hatóságnak szabálytalansági eljárást kellene indítania, hiszen általában 5 évig fenn kell tartani a projektet, ez pedig még csak be sem fejeződött.
A jogszabály szerint szabálytalanságnak számít, ha „az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak, és a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek”.
Az esetet tehát ki mindenképp ki kellene vizsgálni, de mivel csődbe ment a cég, sok mindent már nem tehet az állam. Ez egyébként elég gyakori jelenség Magyaroroszágon. „Ilyenkor felmerül a kérdés, vajon mennyire gondosan járnak el, amikor osztják az uniós pénzeket. Eddigi tapasztalataink szerint egyáltalán nem” – tette hozzá a TI szakértője.
Nyitókép: Villánykövesd ékköve lehetne a fák közé épített szálloda, de a beruházás évekkel ezelőtt megállt (forrás: Átlátszó/Katus Eszter) | 780 millió forint uniós támogatást nyelt el a villánykövesdi szellemszálloda | A kivitelező csődbe ment, az állam pedig látszólag nem vizsgálja az esetet. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/07/21/780-millio-forint-unios-tamogatast-nyelt-el-a-villanykovesdi-szellemszalloda/ | 2022-07-21 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Létezik online kerékpáros térkép. A bicikliut.hu magánkezdeményezésként öltött testet nagyfelbontású jól kezelhető verzió formájában. A bringautak néhol viccesen, a valódi nyomvonaltól független helyzetben, de jól követhetően vannak berajzolva. A zöld csík jóval a Lágymányosi híd mellett húzódik a Dunát keresztezve, és utcanevekre sem lehet keresni, de ha valaki tudja melyik égtáj fele szeretne menni, megnézheti melyik csíkot érdemes követni.
A vállalkozás koránt sincs befejezve, ha valakinek feltűnik egy-egy útvonal hiánya, jelezze készítőjének a "brunner pont adam kukac gmail pont com"-on. | Van kerékpáros térkép online | Van kerékpáros térkép online - Létezik online kerékpáros térkép. | [
"kormány",
"infrastruktúra",
"bicikliút",
"urbánus",
"kerékagy"
] | 0 | https://index.hu/kerekagy/2010/06/01/van_kerekparos_terkep_online | 2010-06-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
"Továbbra is nagyon aggódom Budapest szabadsága, a város nyugodt működése miatt. Aggódom, hogy a közgyűlésben a pártok a két év múlva esedékes országgyűlési választásokra készülve nem a várospolitikára helyezik a hangsúlyt. A város vezetése helyett politikai játszmák, konfliktusok, erődemonstrációk tere lesz a közgyűlés" - mondta a Baranyi Krisztina a hvg.hu-nak. Ferencváros újraválasztott polgármestere hozzátette:
"Amikor zömében polgármesterek ültek a közgyűlésben, a képviselők politikai érdeke egybevágott a városéval. A döntések túlnyomó többsége egyhangúan született meg. Nagyon sok képviselő lett most úgy városvezető, hogy semmilyen önkormányzati vagy egyáltalán politikai tapasztalata sincs. Ebben a harcban elveszhet Budapest ellenzékisége, és ellehetetlenülhet az amúgy is kivéreztetett város működése."
Baranyi figyelmeztetett:
"Ha az októberi alakuló ülésen nem sikerül egy belső, tehát közgyűlési tag főpolgármester-helyettest választani, és a fővárosi cégeknek nem lesznek igazgatósági, felügyelőbizottsági tagjaik, akkor a város nem tud törvényesen működni. Ebben az esetben némi türelmi idő után a fővárosi kormányhivatal fog kinevezni főpolgármester-helyettest - el lehet képzelni, hogy kik közül válogatna. A kormányhivatal alkot költségvetést, ami jó esetben a minimális működéshez elegendő forrást biztosít."
Érthetetlennek nevezte azt, hogy a harminc százalékot kapott Tisza Párt távol akarja magát tartani a főváros ügyeitől azzal, hogy sem a budapesti cégek vezetésébe, sem a városvezetésbe nem delegál embert.
"Ha a Tisza Párt úgy gondolja, hogy a fővárosban mutyik voltak, a cégeinek vezetésében és ellenőrző szerveiben vállalhatatlan vagy alkalmatlan emberek ülnek, a városvezetés kollaborált a Fidesszel, akkor ültessen be olyan embereket a cégek felügyelőbizottságába, akik ezeket a mutyikat megakadályozzák. Válasszon területet, ennek vezetésére delegáljon főpolgármester-helyettest, aki garantálja az átlátható és tiszta működést. (...) A harminc százalék felelősséggel jár"
- mondta. Arról a véleményről, ami szerint Karácsony azért állt az olimpiarendezés mögé, hogy megnyerje a kormány támogatását, Baranyi azt mondta, hogy
el tudja képzelni, hogy a főpolgármester alkut köt a kormánnyal, hogy fenntartsa a főváros működését, megszerezze a fejlesztési forrásokat, de az kizárt, hogy a fővárosban általános Fidesz-Karácsony-összefogás jöjjön létre. | Baranyi szerint érthetetlen, hogy a Tisza Párt miért akarja magát távol tartani a főváros ügyeitől | „A harminc százalék felelősséggel jár.” | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/09/25/baranyi-szerint-erthetetlen-hogy-a-tisza-part-miert-akarja-magat-tavol-tartani-a-fovaros-ugyeitol | null | true | null | null | 444 |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.