text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Minden Kínába látogató külföldinek kötelezővé tette Peking az anális koronavírus-tesztelést a Sun cikke szerint. A módszer ellen már Japán és az Egyesült Államok is tiltakozott, mivel megalázónak tartják.
Kínai orvosok szerint ez a legpontosabb teszt, ugyanis a székletmintában tovább kimutatható a vírus, mint a torokból vagy az orrból vett mintákban.
A teszthez egy körülbelül három-öt centiméteres pálcikát használnak, amit fiziológiás oldattal síkosítanak be. Az eljárás ezt követően hasonlóan zajlik, mint a más testüregekben történő teszteléskor. A hivatalos kommunikáció szerint körülbelül tíz másodpercet vesz igénybe a művelet. A némileg bizarr eljárás egyébként északi szomszédaink fantáziáját is megihlette már. | Turistáknak kötelező az anális teszt Kínában | Turistáknak kötelező az anális teszt Kínában - Az állampárt hallgatott az orvosokra. | [
"kína",
"koronavírus",
"anális teszt",
"covid-19",
"járvány",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2021/03/04/kina-teszteles-analis-teszt-koronavirus-covid-19 | 2021-03-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az építési és közlekedési miniszter azzal indokolta a lépést a bejegyzésben, hogy "a II. világháború katonai és polgári áldozatai előtt tisztelgő, XII. kerületi emlékmű szinte avatása óta politikai viták kereszttüzében áll. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy egy nemzeti jelképet és egy művészeti alkotást pusztulásra ítéljenek".
A hvg.hu emlékeztet: a szobor régóta feszültségek forrása a kerületben, Kovács Gergely, a XII. kerület júniusban megválasztott polgármestere azt mondta a választás estéjén, hogy szoborparkba fog kerülni a vitatott emlékmű. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy ez nem lesz az első intézkedései között, mert nem akarja polgármesterségét azzal kezdeni, hogy utcai harcot vívnak a Mi Hazánk híveivel.
A szoborról a kampányban azt mondta Kovács, hogy "nagyon sok embert bánt és zavar. Nem az a baj, hogy turulszobor van. Nálunk voltak a leggázosabb nyilasok a második világháborúban, onnan 50-100 méterre működtették a központjukat, konkrétan nácik nevét sikerült ráírni erre a szoborra" - sorolta azokat a kifogásokat, amelyek az emlékmű 2005-ös felavatása óta rendszeresen borzolják a kedélyeket.
Az MKKP társelnöke, Kovács szeptemberben azt írta ki Facebookon, hogy "sok, úgy nagyjából 6 millió érdekes ötlet jött az elmúlt hónapokban, azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a kerületi turullal. De eddig ez a kedvenc: fizetne érte a MIÉP, hogy elvihesse."
Lázár ötletére azt írta a kerület polgármestere, hogy "ez csak valami tévedés lehet, bizonyára a MÁV-ot akarta műemlékké nyilvánítani a miniszter úr. Most hirdethetjük meg a "Lázár János találkozása a műemlékvédelemmel" című szoborpályázatot".
Kovács az is hozzátette, a kerületben "egyébként sok olyan építészeti érték van, amik valóban érdemesek lennének a műemléki védettségre, mint például az egykori Tündérhegyi Pszichiátria épülete, de érdekes módon, a NER-közeli vállalkozók ezt ehelyett pár napja épp bontani kezdték". | Lázár János műemléki védelem alá helyezte a hegyvidéki turulszobrot | A kulturális örökség védelméért felelős miniszterként egyik legfontosabb feladatom, hogy megóvjam az értékeinket. Ma elrendeltem a turulszobor műemléki védelem alá helyezését – jelentette be Lázár János a Facebookon hétfőn, késő este. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/lazar-janos-muemleki-vedelem-ala-helyezte-a-hegyvideki-turul-szobrot/438816 | null | true | null | null | Hírklikk |
Miért annyira fontos a magyar kormánynak az üzbég krumpli?
Nagy magyar kormánydelegáció utazott Üzbegisztánba, hogy együttműködésről tárgyaljanak, ekkor alapították meg az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot. A brutális infláció, a járvány és egy elszabaduló élelmezési krízis miatt az üzbég kormánynak egyre égetőbb feladat, hogy javítsák valahogyan a mezőgazdaság teljesítményét, a magyar vezetők pedig azt remélik, hogy az itteni cégek kapnak majd jobb üzleti lehetőségeket a közép-ázsiai államban, ha most segítenek. Az eddigi tapasztalatok alapján mérget erre azért nem vennénk.
Az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ Shavkat Mirziyoyev, Üzbegisztán elnöke, valamint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke kezdeményezésére jött létre. Üzbegisztán, 2021. március 30.
– valljuk be, egy ilyen feliratú embermagasságú emléktábla még akkor is megütközést keltett volna, ha a miniszterelnök nem egy olyan időszakban utazik el Üzbegisztánba tárgyalni erről, amikor vannak a magyar gazdaságnak égetőbb aktuális ügyei is, mint az üzbég krumpli. Orbán arról is beszélt: a magyar gazdaságpolitika harmadik fázisa indul be, a megerősödött magyar cégek külföldön hajtanak végre beruházásokat, és az ott megtermelt profitot fogják visszahozni Magyarországra.
Azt pedig Nagy István agrárminiszter mondta el, hogy magyar és üzbég szakértők közösen fogják felmérni az ottani burgonyatermesztési lehetőségeket, majd részletes projektet dolgoznak ki az ágazat fejlesztése érdekében.
Magyarország stratégiai törekvése, hogy Üzbegisztánnal minél szorosabb kapcsolata épüljön ki az agrárium területén....
Közzétette: Nagy István – 2021. március 30., kedd
Az egyik legelső kérdés, ami sokakban felvetődhet, az:
létezik-e értékelhető nagyságú magyar–üzbég külkereskedelem? A válasz erre meglepő, de igen.
Nem mintha tömegesen érkeznének hozzánk a Made in Usbekistan jelzésű termékek, tavaly a 34 ezer milliárd forintos magyar importból alig 144 milliónyit jelentettek az üzbég áruk – Budán vannak ennél drágább családi házak –, az viszont már nem elhanyagolható, hogy Magyarországról Üzbegisztánba tavaly 35,8 milliárd forint értékben vittek ki árut. Ez még mindig nem éri el az összes magyar export 1 százalékát, de Közép-Ázsiában Kazahsztán mellett az egyetlen olyan országgá teszi Üzbegisztánt, amellyel 10 milliárd forintnál nagyobb éves külkereskedelmi forgalmat bonyolítottunk le.
De hogy jön képbe itt a burgonya?
Nem véletlen, hogy az üzbég kormány számára nagyon fontos kérdés lett, mit lehet kezdeni a krumplival, ott nem a választás előtti osztogatásban van ennek fontos szerepe, hanem napi szintű krízist okoz. A 20 százalék körüli infláció önmagában sem semmi, de az egyik legfontosabb élelmiszer, a burgonya ára tavaly 42 százalékkal nőtt, nem sokkal korábban, 2017-ben pedig egy év alatt 90 százalékot drágult a krumpli – ezzel pedig a régióban Tadzsikisztán kivételével itt a legdrágább a burgonya.
Az akkori nagy áremelkedésnek is köze lehetett ahhoz, hogy 2018-ban az üzbég elnök személyesen vezesse a delegációt, amely az Egyesült Államokban érdeklődött a burgonyatermesztési technikák iránt, hasonlóképp próbálkoznak most a magyaroktól tanulni.
Az ok egyértelmű: az ottani, burgonyatermesztésre nem túl jó természeti adottságokból a mostani technikai feltételek mellett nagyjából kihozták a maximumot, miközben a lakosságszám folyamatosan nő. A népesség 2000 óta 24,8-ről 34,6 millióra nőtt, az egy főre jutó burgonyafogyasztás pedig évi 30 kilóról 100-ra. És hiába nőtt a megtermesztett mennyiség is évi 731 ezer tonnáról 3,1 millió fölé, a növekedés mára lelassult: az East Fruit szakportál összesítése szerint 2013 és 2016 közötti négy évben még évi átlagban 8 százalékkal nőtt az üzbég burgonya mennyisége, 2017 és 2020 között ez évi 3 százalékra lassult. Erre tett rá egy lapáttal, hogy a járvány miatt 600 ezer üzbég vendégmunkás hazament, márpedig valamit enniük nekik is kell, a szállítás pedig még drágábbá vált. Miután olyan hírek kezdtek el terjedni az idei év elején, hogy élelmiszerhiány van, az üzbég agrárminisztérium mindenkit megpróbált megnyugtatni, hogy ilyesmiről szó sincs, sőt, most tervezik növelni a megtermelt burgonya mennyiségét.
Az East Fruit szerint Üzbegisztán évente már 300 ezer tonna burgonyát vesz más országoktól, közel 15-ször annyit, mint a 2010-es évek első felében. Ez rettenetesen sok pénzbe kerül, az üzbégeknek megéri beruházni a tanulásba, hogyan lehetne hazai termékkel kiváltani. A magyar kormány pedig úgy számol, ha már úgyis megvan nálunk a tudás, megéri azt megosztani, hátha ennek hatására majd jobban megnyílik a közép-ázsiai piac a magyar cégek előtt.
Megéri Ázsiával üzletelni?
A magyar kormány már 2010-ben azt hirdette, hogy új világrend van születőben, olyan országokkal érdemes szorosabbra fűzni a kapcsolatot, amelyek addig nem nagyon voltak fent a magyar kereskedelmi térképen. Amikor viszont nem csak a szavakat kell figyelni, hanem a pénz útját is, egészen más látszik:
2012-ben a magyar export 22,5 százaléka ment az EU-n kívülre, 2020-ban 21,1 százalék. A magyar importban ugyanez az arány 29,2-ről 29,1 százalékra változott, és ezt is azzal együtt kell értelmezni, hogy amikor brit cégekkel üzletelnek magyarok, az most már unión kívülinek számít.
De nem szabad azt mondani, hogy semmilyen látható változás nem történt. Az Ázsiával folytatott magyar külkereskedelem valamelyest felpörgött az elmúlt években, csak épp nem olyan irányban, ahogyan azt a magyar kormány láttatni próbálja:
2012-ben Ázsiából 2773 milliárd forint értékben hoztak be Magyarországra termékeket, 2020-ban már 6198 milliárd forint volt ez a mutató (ebből csak az utolsó évben nagyjából 300 milliárdot jelentettek a kínai lélegeztetőgépek)
eközben viszont a Magyarországról Ázsiába irányuló kivitel 1487 milliárd forintról csupán 1914 milliárdra nőtt.
De míg Kínával, Japánnal és Dél-Koreával egyre aktívabban üzletelnek a magyarok – nagyjából kétszeresére nőtt az oda irányuló magyar export tíz év alatt –, hogy értékelhetjük azt, amikor a miniszterelnök Üzbegisztánban vagy más közép-ázsiai országban beszél arról, új piacokat lát a magyar cégeknek? Azt egészen biztosan nem mondhatjuk, hogy ezekből az államokból évről évre több pénz érkezne be a magyar árukért. Tanulságos ezen a ponton országonként megnézni, hogy mennyi magyar terméket adtak el a közép-ázsiai országokba a keleti nyitás stratégiájának meghirdetése óta, ekkor ugyanis azt látjuk, hogy épp az üzbég növekedést kivéve nem látszik semmilyen értékelhető trend.
A Kazahsztánba eladott magyar áruk értéke épp tavaly nőtt tizenkét éves rekordra, de 2019-ben épp tízéves mélyponton volt. Mindenhol máshol csekély a forgalom és egyik évben nő, másikban csökken. De nem csak ebben a térségben látjuk ugyanezt. Négy éve mutattunk be példákat arra, hogy milyen egzotikus államokkal és véres diktatúrákkal üzletel szívesen a magyar kormány ha pedig megnézzük, hogy az abban a cikkben említett országokkal hogyan alakult a külkereskedelmünk az azóta eltelt években, szintén az derül ki, hogy nincs semmilyen egyértelmű irány. (Persze látványos, hogy a Türkmenisztánba irányuló magyar export mostanra a 2013-as csúcs hatodára zuhant, miután 2014-ben Szijjártó Péter aláírta a magyar–türkmén gazdasági együttműködési megállapodást, de ez is egy gyors zuhanás volt, majd néha kis növekedés, néha kis csökkenés.) Azaz úgy tűnik, azokban az országokban, amelyeket úgy hirdetnek, mint a magyar vállalatok jövőbeni fontos célpontjai, néhány cég jobb vagy rosszabb üzletei egyelőre erősebben alakítják a számokat, mint a kormány politikája.
2021. március. 30. 17:40 MTI / hvg.hu Gazdaság
Orbán: Jó ütemben fogtuk meg egymás kezét, magyarok és üzbégek
A magyar kormányfő szerint a magyar–üzbég kapcsolatok biztos lábakon állnak, és pont a legjobb pillanatban közeledik egymáshoz a két ország, mert a világ mozgásban van.
2017. október. 05. 18:30 hvg.hu Gazdaság
Egzotikus miniállamokkal és véres diktatúrákkal is szívesen üzletel a kormány
Gyógyszerkísérletekhez adunk el állatokat Észak-Koreának, magyar húst vinnének a Fülöp-szigetekre, és az itteni cégek érdekében Közép-Ázsia diktatúráiban is udvarolnak a politikusok. Körbenéztünk a magyarok különös üzleti partnerei között. | Gazdaság: Miért annyira fontos a magyar kormánynak az üzbég krumpli? | Nagy magyar kormánydelegáció utazott Üzbegisztánba, hogy együttműködésről tárgyaljanak, ekkor alapították meg az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot. A brutális infláció, a járvány és egy elszabaduló élelmezési krízis miatt az üzbég kormánynak egyre égetőbb feladat, hogy javítsák valahogyan a mezőgazdaság teljesítményét, a magyar vezetők pedig azt remélik, hogy az itteni cégek kapnak majd jobb üzleti lehetőségeket a közép-ázsiai államban, ha most segítenek. Az eddigi tapasztalatok alapján mérget erre azért nem vennénk. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210401_uzbeg_krumpli_kereskedelem | 2021-04-01 17:00:00 | true | null | null | HVG |
Hódmezővásárhely;Elios-ügy;
2018-11-09 18:43:15
Elios-ügy: más várostól sem kérték be a dokumentumokat
Noha az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) adatai szerint az Elios-csalások modellje volt a hódmezővásárhelyi beruházás, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az ottani közvilágítási tender iratait sem kérték be a várostól – tudta meg lapunk.
Ez azért is különös, mert – mint arról már írtunk – Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István volt érdekeltségének erősen csalásgyanús, 2009 és 2014 között összesen 13,5 milliárd forintnyi uniós pénzt felemésztő tendergyőzelmei Hódmezővásárhelyről indultak. Az akkor Lázár János vezette város közvilágítási tenderén kialakított szisztéma ismétlődött a többi, 34 fideszes vezetésű településen.
Mint ismert, a héten az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) arra hivatkozva zárta le bűncselekmény hiányára hivatkozva az Elios-ügyet, hogy „minden részletre kiterjedő nyomozásuk” nem igazolta az OLAF állításait. Ehhez képest az RTL már csütörtökön kiderítette, hogy a nyomozók be sem kérték a siófoki Elios-tender iratait, most pedig érdeklődésünkre Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester közölte: tudtával nem kértek el iratokat a várostól.
Megkérdeztük az ORFK-tól, hogy kitől kértek be iratokat, kihallgattak-e bárkit az ügyben, és pontosan mit vizsgáltak a nyomozók, de a rendőrség nem válaszolt kérdéseinkre. | Elios-ügy: más várostól sem kérték be a dokumentumokat | Noha az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) adatai szerint az Elios-csalások modellje volt a hódmezővásárhelyi beruházás, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az ottani közvilágítási tender iratait sem kérték be a várostól – tudta meg lapunk.
Ez azért is különös, mert – mint arról már írtunk – Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István volt érdekeltségének erősen csalásgyanús, 2009 és 2014 között összesen 13,5 milliárd forintnyi uniós pénzt felemésztő tendergyőzelmei Hódmezővásárhelyről indultak. Az akkor Lázár János vezette város közvilágítási tenderén kialakított szisztéma ismétlődött a többi, 34 fideszes vezetésű településen.
Mint ismert, a héten az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) arra hivatkozva zárta le bűncselekmény hiányára hivatkozva az Elios-ügyet, hogy „minden részletre kiterjedő nyomozásuk” nem igazolta az OLAF állításait. Ehhez képest az RTL már csütörtökön kiderítette, hogy a nyomozók be sem kérték a siófoki Elios-tender iratait, most pedig érdeklődésünkre Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester közölte: tudtával nem kértek el iratokat a várostól.
Megkérdeztük az ORFK-tól, hogy kitől kértek be iratokat, kihallgattak-e bárkit az ügyben, és pontosan mit vizsgáltak a nyomozók, de a rendőrség nem válaszolt kérdéseinkre. | null | 1 | https://nepszava.hu/3014705_elios-ugy-mas-varostol-sem-kertek-be-a-dokumentumokat | 2018-11-09 18:43:00 | true | null | null | Népszava |
Mindezt pénteken a PTE kancellárja jelentette be azon a sajtótájékoztatón, ahol az új pécsi orvosi kari elméleti tömb építéséről szóló szerződést írták alá az egyetem és a nyertes építő cég.
Jenei Zoltán, a PTE kancellárja úgy fogalmazott, hogy a reményei szerint az orvosi kar új elméleti tömbjének építésével párhuzamosan a volt lovarda területén el tudják kezdeni építeni az új pécsi fogászati klinikát. Mint megírtuk a telket az állam vásárolja meg, és a PTE lesz a kezelője.
Az új elméleti tömb 11200 négyzetméteres épület, öt szintes lesz. Harminc hónap alatt készül el. Az építési közbeszerzéset a ZÁÉV Zrt. nyerte el.
Részletekkel később jeléentkezünk, frissítjük cikkünket. | RENDKÍVÜLI HÍR: Fogászati klinika épül a pécsi orvosi karral szemben | <p> <span style="font-size: 14pt;">Azon a telken, amely nem is olyan rég még Tiborcz István ismerősének a tulajdonában állt.</span></p> | null | 1 | https://szabadpecs.hu/2017/11/rendkivuli-hir-fogaszati-klinika-epul-a-pecsi-orvosi-karral-szemben/ | 2017-11-10 12:51:21 | true | null | null | Szabad Pécs |
Az afganisztáni tálibok növekvő fenyegetésére is figyelmeztetett Ajmán az-Zavahri, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat második számú embere kedden nyilvánosságra került újabb hangfelvételén.
A washingtoni székhelyű Intézet a Nemzetközi Terrorista Képződmények Kutatására (SITE) a 41 perces hangfelvétel alapján leírt szöveget tette közzé. Eszerint Zavahri arra figyelmeztett, hogy az amerikai törvényhozási választásokon a Demokrata Párt többségbe került ugyan a parlamentben, ám ez jottányit sem változtat a dolgok állásán. “Az emberek azért választottak benneteket, mert ellenzitek (George) Bush (amerikai elnök) Irak-politikáját, de úgy tűnik, hogy vele együtt meneteltek ugyanazon szakadék felé" – üzente Zavahri a demokrata pártiaknak.
Az al-Kaida második embere figyelmeztetett az afganisztáni (fanatikus muzulmán) tálibok növekvő fenyegetésére is, a muzulmánokat pedig arra szólította fel, hogy törzsi és nacionalista ellentéteiket félretéve törekedjenek az egységre, “legyenek akár afgánok, akár perzsák, törökök vagy éppen kurdok".
Zavahri immár negyedszer jelentkezett hasonló üzenettel ez év eleje óta. Legutóbb egy január 22-én nyilvánosságra került felvételen hallatott magáról, s azon gúnyolódott, hogy Bush elnök az iraki biztonsági helyzet megszilárdítása érdekében további mintegy 21 ezer katonát akar az arab országba vezényelni. | Egységre szólította fel a muszlimokat az-Zavahri | Az afganisztáni tálibok növekvő fenyegetésére is figyelmeztetett Ajmán az-Zavahri, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat második számú embere kedden nyilvánosságra került újabb hangfelvételén. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2007/02/13/egysegre_szolitotta_fel_muszlimokat | 2007-02-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A kormányváltás óta több nagy állami cég is a korábbinál jóval nagyobb összegeket kezdett költeni köztéri reklámkampányokra, és az [origo] birtokába került adatok szerint ezeknek a hirdetéseknek túlnyomó része egy kormányzati kötődésű cég felületein jelenik meg. A cég egyik közvetett tulajdonosa a miniszterelnökkel régóta baráti viszonyban álló Simicska Lajos. Az [origo] utánajárt a legalább kétmilliárd forintot megmozgató ügyletek hátterének.
2009 novemberében egyik nap összehívták az Europlakát nevű cég dolgozóit. A köztéri reklámokkal foglalkozó vállalkozás svájci tulajdonosai azt közölték velük, hogy új kezekbe kerül a cég, mert ők kivonulnak Magyarországról. Az egyik akkori alkalmazott szerint ez nem volt meglepetés, mert a válság miatt "nagyon rossz éveket" tudtak maguk mögött, és abból is sejteni lehetett a változást, hogy a svájci tulajdonosok már a nyáron lemondták az egyik őszre tervezett régiós értekezletet. A névtelenséget kérő korábbi dolgozó szerint a cégen belül téma volt az is, hogy esetleg valamilyen politikai hátterű érdekeltség lesz az új tulajdonos, és azzal számoltak, hogy a szocialisták, illetve hozzájuk kötődő üzletemberek megpróbálják még a 2010-es választások előtt megszerezni a piac meghatározó szereplőjének számító, korábban éveken át nyereséget termelő vállalkozást.
A feltételezés szocialistákra vonatkozó része végül tévesnek bizonyult. A 2009 novemberében megjelent új tulajdonos ugyan egy szintén Svájcban bejegyzett, és közvetlenül politikai szereplőkhöz nem kapcsolódó cég volt, de mára egyértelműen a mostani kormányoldalhoz kötődő üzletemberek érdekeltségébe került. Az egyik tulajdonos egy olyan cég, amely Simicska Lajos résztulajdonában van, aki a kilencvenes évek közepén a Fidesz gazdasági igazgatója volt, és a párt több politikusa szerint jelenleg is fontos gazdasági háttérembernek számít. Tulajdoni részesedéssel rendelkezik a plakátcégben Nyerges Zsolt üzletember is, akinek szintén szoros kormányzati kapcsolatai vannak, Simicskával pedig volt egy közös cége Svájcban is.
Az Europlakát tavaly nevet váltott, és most már Publimontnak hívják, de ennél üzletileg lényegesebb változás volt a vállalkozás történetében, hogy a 2009-ben még veszteséges cég a nyilvános beszámolók szerint 2010-ben már nyereséget termelt. Arról nincsenek nyilvános információk, hogy pontosan milyen megrendeléseknek köszönhette ezt a vállalkozás, viszont az [origo] birtokába került üzleti adatokból és a piac ismerőivel folytatott beszélgetésekből annyi kiderült, hogy az elmúlt szűk két évben több állami cég és intézmény köztéri reklámjainak egy jelentős része a Publimont felületein jelent meg. Ezek az állami érdekeltségek évente összességében milliárdos nagyságrendben költenek ilyen típusú reklámokra.
Plakáthelyek nyomában
Az állami intézményeknek és cégeknek kötelező ugyan közzétenniük azokat az adatokat, hogy milyen szerződések alapján költik a közpénzt, de ezekből csak elvétve derül ki, hogy mely plakátcégeknél hirdetnek. A reklámpiacon bevett gyakorlat szerint ugyanis a legtöbbször nem közvetlenül a plakáthelyek tulajdonosával kötnek szerződést, hanem úgynevezett médiaügynökségeken keresztül intézik a hirdetéseket. Az ügynökségeknek már nem kell közzétenniük, hogy kikkel szerződnek, így elvileg nem lehetséges követni a köztéri reklámokra költött állami pénzek útját, viszont létezik több olyan adatbázis is, amelyekből mégis kikövetkeztethetők ezek az információk.
Az egyik nagy hirdető a Szerencsejáték Zrt.
Az egyik egy olyan rendszer, amelyet maguk a reklámpiaci szereplők használnak arra, hogy ellenőrizni tudják, a kifizetett hirdetések valóban megjelentek-e. A rendszert üzemeltető cég munkatársai minden hónapban végigjárják és lefotózzák a plakáthelyeket, majd egy adatbázisban rögzítik, hogy milyen vállalkozások vagy szervezetek hirdetései jelentek meg rajtuk. Az így készült adatbázisból évekre visszamenőleg le lehet hívni azokat az információkat, hogy a különböző hirdetők mely plakátcégek felületeit vették igénybe, és így nyomon lehet követni a változásokat. Az OM Audit Kft. nevű cég által működtetett rendszerhez a reklámpiacon sokan vásárolnak hozzáférést, és az [origo] több ilyen forrásból is megszerzett olyan adatsorokat, amelyekből kiderül, hogy 2009-től mostanáig mely plakátcégeknél jelentek meg különböző nagy állami cégek és szervezetek hirdetései.
A birtokunkba került, egymástól független forrásokból származó adatsorok egybevágnak, és legfeljebb kisebb eltérések vannak köztük. Ezek oka az, hogy van olyan táblázat, amelyben a kisebb plakátcégek adatai nem szerepelnek, csak a piac meghatározó szereplői, illetve vannak listák, amelyek csak az idén szeptemberig szóló adatokat tartalmazzák, míg másokban már az októberi számok is benne vannak. Abban azonban az eltérések ellenére megegyeznek az adatsorok, hogy mindegyikből az derül ki, a Publimont uralkodó szereplő lett az állami hirdetések piacán az elmúlt szűk két évben. Míg 2009-ben még több nagy állami hirdető plakátjai is elosztva jelentek meg több cég felületein, addig mostanra ezek az arányok felborultak, és túlnyomórészt a Publimont kapja ugyanezeknek a hirdetőknek a plakátjait.
Kapós felületek
A hirdetési piac egyik legnagyobb szereplőjének mindig is a leginkább a lottójátékokról ismert, állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. számított, amelynél szintén megfigyelhető ez a folyamat. Míg a különböző adatsorok szerint 2009-ben a Szerencsejáték Zrt. összes, 1700-1800 óriásplakátjának még csak mintegy 6-8 százaléka jelent meg az akkor még Europlakátnak hívott cégnél, addig a listák szerint 2010-ben a 3800-4000 óriásplakát közel fele, 2011-ben pedig a szeptember-októberig tartó időszakban a 2800-3000 óriásplakátból a listák szerint legalább 97 százalék került ki a Publimont felületeire.
Hasonló trend figyelhető meg az óriásplakátnál kisebb méretű úgynevezett citylightoknál is (ilyen plakátok vannak például a buszmegállókban). Két lista szerint 2009-ben a Szerencsejáték Zrt. mintegy 2700 citylight-hirdetésének mindössze 8 százaléka jelent meg a Publimont elődjének felületein, a 2010-es körülbelüli 600-nak is csak 14-15 százaléka, idén azonban a szeptember-októberig tartó időszakban a megvásárolt 2200-2300 hely 72-75 százaléka tartozott a céghez. Ezekben az adatsorokban ráadásul még nem is szerepelnek a BKV járműveinek külső felületei, amelyek értékesítési jogát egy több mint tíz éve fennálló szerződés értelmében a Publimont birtokolja. Ezeken - például a nagykörúti villamosok oldalán - is futott az idén több Szerencsejáték Zrt.-s kampány, ezekben a hetekben épp a cég karácsonyi jókívánságait hirdetik a különböző járműveken.
Emelik a tétet
Ezekből az adatokból az is kiolvasható, hogy a Szerencsejáték Zrt. az elmúlt két évben a korábbinál jóval aktívabb lett a köztéri reklámozásban. Ezt megerősítette maga a cég is, az [origo] kérdéseire adott írásos válaszaikból ugyanis kiderül, hogy míg 2009-ben még csak bruttó 280 millió forintot, addig 2010-ben már bruttó 513 millió forintot költöttek, az idén pedig várhatóan ennél is sokkal többet, "körülbelül 1 milliárd forintot fordítunk ilyen típusú hirdetésekre". Hatalmas összegnek számít ez a köztéri reklámok piacán, ahol a Magyar Reklámszövetség kutatása szerint tavaly összesen 14 milliárd forintot költöttek el.
"Ez nagyon komoly" - mondta a Szerencsejáték Zrt. által egymilliárdosra kalkulált idei költésről egy hirdetési cég névtelenséget kérő vezetője, és más ügynökségek képviselői is meghökkentőnek nevezték, hogy ilyen jelentősen megnőtt az állami cég köztéri reklámokra fordított kiadása. Maga a Szerencsejáték Zrt. azzal indokolta az intenzívebb köztéri jelenlétet - azon belül is konkrétan a járműreklámokat -, hogy "kutatásaink alapján a számunkra fontos célcsoport hatékonyan érhető el a járműreklámokon keresztül, az elmúlt években nagyobb figyelmet szenteltünk ezeknek a felületeknek". Hozzátették, hogy ez "természetesen jelentkezik a közterületi reklámköltségek emelkedésében is".
Az egymilliárdos összeg ugyan eltörpül a Szerencsejáték Zrt. bevételeihez képest (tavaly 169 milliárd forint folyt be a céghez), de ahhoz képest jelentős, hogy mennyit fizet be a cég az évek óta spórolási nyomás alatt lévő központi költségvetésbe osztalékként: ez a szám tavaly 5 milliárd forint, az előző évben pedig 7 milliárd volt.
A Publimont nem reagált a megkeresésünkre, így nem tudtuk meg, mekkora bevételük származik a Szerencsejáték Zrt. kampányaiból, vagyis mekkora összeget kapnak meg ők, és mennyit tart meg magának az állami cég hirdetéseit intéző médiaügynökség. Egy köztéri reklámokkal foglalkozó cég vezetője szerint ugyanakkor az ügynökségeknek fizetett jutalék általában nem szokott 5 százaléknál magasabb lenni, és gyakran csak 3-4 százalék körül mozog, így feltehetően a Szerencsejáték Zrt. által köztéri reklámra költött pénz jelentős része is a hirdetési felületek tulajdonosainál köt ki.
Beindult az energiacég is
Az állami cégek között ugyanakkor nem csak a Szerencsejáték Zrt.-re jellemző, hogy komoly összegeket fordít köztéri reklámra, és hogy hirdetéseinek a túlnyomó része a Publimont felületein jelenik meg. Az [origo] birtokába jutott adatsorok szerint igaz ez több más állami tulajdonban lévő vállalatra, például a Magyar Villamos Művekre is, amely több köztéri reklámpiaci forrás szerint az elmúlt években alig hirdetett plakátokon, az idén azonban komoly szereplőként jelent meg. A birtokunkban lévő listák szerint 2011-ben a szeptember-októberig tartó időszakban az energetikai nagyvállalatnak mintegy 1000-1100 óriásplakátja került ki, amelyek 95 százaléka a Publimont felületein jelent meg.
Az MVM is hirdet a járművek oldalán
Az MVM-nél már augusztusban érdeklődtünk a cégnek arról a reklámkampányáról, amelyben plakátokon buzdítottak áramvásárlásra, és a cég akkor azt közölte, hogy a júliusban és augusztusban futó kampány médiaköltsége 90 millió forint volt. Volt a cégnek egy másik, energiahatékonyságról szóló kampánya is az év első felében, és az augusztusi tájékoztatás szerint annak "első szakaszára" mintegy 36,5 millió forintnyi "médiamegjelenést" (tehát nem feltétlenül csak köztéri plakátokat) terveztek. November elején újra megkerestük a céget többek között azzal a kérdéssel, hogy az idén terveznek-e egyéb köztéri reklámokat, és ha igen, akkor milyen költséggel, de erre csak annyit közöltek, hogy a cégcsoport "tovább folytatja az eddig hatékonynak bizonyult marketingkampányait".
Turizmus, népszámlálás, posta
A sort hosszan lehet még folytatni az MVM-en és a Szerencsejáték Zrt.-n túl is. A nagy állami hirdetők között van például a Magyar Turizmus Zrt., amelynek a birtokunkba került adatsorok szerint az idén szeptember-októberig megjelent óriásplakátjainak közel 80 százaléka a Publimont felületeire került. Az adatsorok szerint ennél jóval szerényebb, mintegy 30-45 százalékos volt a részesedése a cégnek a Magyar Turizmus Zrt. óriásplakátjaiból 2009-ben és 2010-ben, igaz, az állami cég akkor jóval kevesebbet is fordított köztéri reklámokra, mint idén. A cég kérdésünkre közölte, hogy 2009-ben összesen bruttó 178 millió forintot költöttek utcai hirdetésekre, tavaly májusban azonban leszerződtek egy médiaügynökséggel hárommilliárd forintos keretösszegre 2012 március végéig, és ebből idén októberig 585 millió forintot fizettek ki közterületi reklámra.
A Publimont felületein jelent meg egy másik nagy állami cég, a Magyar Posta óriásplakátjainak jelentős része is. Az adatsorok szerint idén a vállalatnak a szeptember-októberig tartó időszakban 600-800 óriásplakátja került ki, amelyek mintegy 85 százaléka a Publimonthoz tartozott. Hasonló az arány a Központi Statisztikai Hivatal által bonyolított népszámlálást kísérő, több száz óriásplakátból álló kampánynál is, amelynek közel 80 százaléka a Publimont helyein jelent meg. A népszámlálás hirdetései feltűntek a BKV járműveinek oldalán is, és ugyanígy találkozni a villamosokon és buszokon az Új Széchenyi-terv kampányhirdetéseivel is, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség indított el.
Egy másik adatsor
Nemcsak az OM Audit adatbázisából származó adatok bizonyítják, hogy a Publimont felületein jelent meg az utóbbi két év több nagy állami kampányában a köztéri hirdetések többsége. A médiapiacon működő cégek közül sokan használják a Kantar Media nevű nemzetközi cégnek azt a szolgáltatását, amellyel nyomon lehet követni, hogy az egyes cégek hol és mennyiért hirdetnek. A költséget az úgynevezett listaár alapján számolják ki, a valós ár azonban ennél sokkal kevesebb is lehet, mert a reklámpiacon gyakoriak az akár 60-80 százalékos kedvezmények is. Arra tehát nem feltétlenül alkalmas ez az adatbázis, hogy megtudjuk, mennyit is költöttek a Publimont felületein futó reklámkampányokra, de a trendekre lehet belőle következtetni.
A Magyar Posta is a nagyobb hirdetők közé tartozik
Az [origo] egy reklámügynökségi forrásból megszerezte a nagyobb állami hirdetők közterületi reklámadatait 2009-re visszamenőleg, és ebből is az derül ki, hogy a tavalyi évtől kezdve látványosan megugrott az Europlakátról Publimontra átkeresztelt cégnél megjelenő állami hirdetések száma. Az adatsor szerint igaz ez - az OM Audit rendszeréből származó információkhoz hasonlóan - a Szerencsejáték Zrt.-re, az MVM-re, a Magyar Turizmus Zrt.-re és a Magyar Postára is. A két adatbázisból kiolvasható trendeket megerősítették azok a háttérbeszélgetések is, amelyeket az elmúlt hónapokban folytattunk a köztérireklám-piacon dolgozó emberekkel.
Kapcsolatok és reklámok
Közterületi reklámcégeknél dolgozó, névtelenséget kérő források szerint korábban is voltak arra példák, hogy politikai kötődésűnek tartott cégek az átlagosnál több állami megrendeléshez jutottak. Az kiderül a birtokunkba került adatsorokból is, hogy 2009-ben a Szerencsejáték Zrt. óriásplakátjainak egy jelentős része (az egyik táblázat szerint 1751-ből 970) a Hungaroplakát nevű cég felületein jelent meg, amelynek tulajdonosa az ESMA Zrt. Ezt a céget arra hivatkozva szokták MSZP-közeliként emlegetni, hogy 2002-től másfél éven át a baloldali Népszava tulajdonosa volt, illetve hogy a vállalatot sokáig vezető Bleuer István személyesen jó viszonyt ápol a szocialisták pártigazgatójával, Puch Lászlóval. Bleuer erről a kapcsolatról a Figyelőnek idén februárban azt mondta, hogy valóban szokott például kártyázni Puchhal, de hozzátette, hogy vannak fideszes kötődésű kártya-, illetve teniszpartnerei is.
A koncentrálódó piac
A Magyar Reklámszövetség kutatásai szerint a tavaly és tavalyelőtt mintegy 161-162 milliárd forintos reklámpiacnak közel 10 százalékát tették ki a köztéri reklámok. A reklámszövetség adatai szerint 2010-ben és 2009-ben is mintegy 14 milliárd forint forgalom volt a reklámpiacnak ezen a részén, és ez a kutatás készítői szerint a valós - tehát a kedvezmények levonása utáni - árat jelenti.
Az elmúlt években koncentrálódott a piac, miután 2007-ben Epamedia néven egyesült több nagy cég, köztük az Outdoor, az Intermedia és a Multireklám. Ez az osztrák Raiffeisen bank tulajdonában álló cég jelenleg a piac legerősebb szereplője a felületek mennyiségét tekintve. Honlapján az szerepel, hogy az óriásplakátok esetében a plakáthelyek 40, citylightok esetében pedig 57 százalékát birtokolja. A piacot ismerők szerint a második legerősebb szereplő a Publimont, amely ugyan a felületek számát tekintve elmarad az Epamediától, de egyik nagy előnye, hogy a korábban Avenir néven működő cég, jó minőségűnek tartott plakáthely-állománya is hozzá tartozik. Rajtuk kívül van még több kisebb köztéri reklámcég, például a Hungaroplakát, a Mediacontact, a Pannon Plakát, a Pont Reklám és a Kroc. Vannak egészen kicsi, 50-100 hellyel rendelkező cégek is, tőlük sok esetben a nagyobbak bérelnek felületeket.
"Akinek jó kapcsolatai voltak, az tudott állami hirdetéseket szerezni" - magyarázta az egyik meghatározó köztéri reklámcég korábbi vezetője, de hozzátette, hogy rendszerint a médiaügynökségeken múlik, mely plakátcégekhez kerülnek a hirdetések. Alapvetően ugyanis az ő feladatuk az, hogy megtalálják azokat a felületeket, amelyek az adott kampány céljait leginkább szolgálják (például ha a fiatalokat akarja valaki megcélozni, akkor az általuk látogatott helyekre teszik ki a plakátokat).
Az [origo] által megkeresett állami cégek is arra hivatkozva hárították el a Publimont látványos felfutásáról szóló kérdéseket, hogy nem ők közvetlenül választják ki a plakátcégeket, hanem az általuk megbízott médiavásárló. A korábbi reklámcégvezető szerint valóban jellemző az, hogy egyes médiavásárlóknak vannak bejáratott plakátcégeik, a nagy állami kampányok hirdetéseinek többsége azonban annak ellenére köt ki a Publimontnál, hogy az állami vállalatok különböző médiavásárlókkal dolgoztatnak. A Szerencsejáték Zrt. és az MVM ügynöksége a nemzetközi hátterű Vivakival, a Magyar Turizmus és az NFÜ az IMG nevű magyar céggel dolgoztat, a Magyar Posta pedig októberben jelentette be, hogy az Initiative Hungary Média Kft.-t bízta meg a feladattal.
Régi cég, régi barát
Az elmúlt szűk két évben a nagy állami hirdetők által közterületen elköltött több mint kétmilliárd forintból a Publimont mellett más kormányzati kötődésű hirdetési cég is részesedett. A birtokunkba került adatsorokból ugyanis kiderül, hogy sok reklám került a Mahir Cityposter Kft. nevű cég felületeire is, amelynek egyik tulajdonosa a Simicska Lajos által vezetett és áttételesen részben tulajdonolt Mahir Zrt. A leginkább a hirdetőoszlopairól ismert, és elsősorban kisebb, citylight méretű felületeket áruló Mahir Cityposter az egyik legrégebbi szereplője a magyar reklámpiacnak, így sok állami hirdetés jelent meg felületein a kormányváltást megelőző időszakban is. Az adatsorok szerint 2009-ben a Szerencsejáték Zrt. mintegy 2700 citylight hirdetésének 55 százaléka jelent meg a Mahir Cityposter felületein. Ehhez képest az idén a szeptember-októberig tartó időszakban a megvásárolt 2200-2300 helynek csak mintegy 23-26 százaléka került hozzá. Igaz, a képet árnyalja, hogy a szintén Simicska-érdekeltség Publimontnál jelent meg szinte az összes többi (72-75 százalék).
A nyilvánosságot évek óta kerülő Simicska Lajos egy 1998-as fotón
Egy, a Mahir Cityposter működését korábban közelről ismerő forrás szerint "Simicska nem folyt bele a plakátcég ügyeibe", és nem foglalkozott a napi feladatokkal. Sokáig azonban a céget is magába foglaló Mahir-csoport volt az egyetlen olyan gazdasági társaság, amelyben az időről időre politikusok és a sajtó által sok más vállalkozással is összefüggésbe hozott üzletember nyíltan jelen volt. Néhány hónappal a Mahir Zrt. 1994 elején végrehajtott privatizációja után került be a cég igazgatóságába, majd nem sokkal később tulajdoni érdekeltséghez is jutott, bár akkor még hivatalos párttisztséget viselve intézte a Fidesz pénzügyeit is. A gazdasági igazgatói pozícióra 1993-ban kérte fel Orbán Viktor pártelnök, akivel középiskolás koruk óta ismerik egymást, és egy kollégiumban laktak jogi tanulmányaik alatt is. Ismerői szerint Orbánt szoros baráti viszony köti Simicskához, és egy, az Indexnek 2007-ben adott interjúban a Fidesz-elnök is úgy fogalmazott, "vele is jó viszonyt ápolok".
Egy Simicskával készült, 1994 októberében a Népszabadságban megjelent interjúból kiderül, hogy ő akkoriban még élénken érdeklődött a médiapiac iránt, mostanra azonban a hirdetési piacon dolgozó források szerint személyesen már nem foglalkozik ezzel a területtel. A cégcsoportján belül a köztéri reklámokért felelős Mahir Cityposternek két ügyvezetője is van, az egyik az ismerői szerint nyugdíjhoz közeledő, "korrekt és régi vágású" Kovács István, a másik pedig egy szintén régóta a reklámpiacon dolgozó szakember, Fonyó Károly. Utóbbi akkor lett vezető tisztviselő, amikor a résztulajdonában álló, EuroAWK nevű plakátcég 2000-ben részesedést szerzett a Mahir Cityposterben. A birtokunkban lévő adatsorok szerint az Euro AWK azon kevés cég közé tartozik, amelyek felületeire idén is kerültek ki nagyobb állami hirdetők plakátjai.
A korábban Németországban élő, a régebbi cégbírósági iratokon még Karl Fonyo néven szereplő üzletembert az egyik köztérireklám-cég korábbi vezetője úgy jellemezte, hogy "nagyon értelmes, európai figura", egy másik cég vezetője pedig megjegyezte, hogy Fonyó azzal keltett feltűnést a '90-es évek elején, hogy nagyon odafigyelt a minőségre, és "csak olyan táblákat épített, amelyek jó helyen voltak, és meg voltak világítva". Mindkét forrás azt mondta, hogy tudomásuk szerint Fonyó és Simicska személyesen is jó viszonyban van. Irodáján keresztül megkerestük Fonyót, és hagytunk üzenetet a mobiltelefonján is, de nem reagált. Simicska Lajos és a Publimontban tulajdonrésszel rendelkező Nyerges Zsolt már korábban többször jelezte, hogy nem nyilatkoznak üzleti ügyeikről.
Külföldi szálak
A Publimont ügyvezetője, Vámos Attila sem reagált a megkeresésünkre. Ő akkor került a cég élére, amikor 2009-ben kiszálltak az akkor még Europlakátnak hívott vállalkozásból az addigi svájci tulajdonosok, és átvette a helyüket a Publimont AG nevű, szintén Svájcban bejegyzett vállalkozás. Ennek a cégnek minden korábbi és mostani tisztviselője külföldi, de a vállalkozásnak vannak magyar vonatkozásai is. A cég ugyanis ugyanarra a zollikoni címre van bejegyezve, és jelenleg ugyanaz a Walter Hediger nevű férfi az ügyvezetője, aki azt a svájci bejegyzésű céget vezette, amely Simicska Lajos és Nyerges Zsolt közös tulajdonában állt augusztusi megszűnéséig. (Simicska és Nyerges közös cégéről az [origo], a vállalkozás és a Publimont AG közötti összefüggésről a Népszabadság számolt be elsőként.)
A svájci bejegyzésű cég 2010 decemberéig tulajdonolta a közben Publimonttá átnevezett plakátcéget, majd átadta a helyét két magyar társaságnak. Egyik a Pro Aurum Zrt. volt, amelynek korábban volt közös érdekeltsége a Mahirral, és a cégbírósági iratokból megismerhető két meghatározó, összességében közel 50 százaléknyi részvényt birtokló tulajdonosa jelenleg Simicska Lajos érdekeltségébe tartozik. A másik társaság egy Neo-Met Kft. nevű cég volt, amely idén április óta Simicska Lajos és felesége tulajdonában áll. Májusban szállt be a cégbe Nyerges Zsolt, aki június óta a számos nagy értékű állami megbízást elnyerő Közgép Zrt. nevű építőipari cég elnöke. Ezek a fejlemények azt is jelentették, hogy átformálódott a köztéri reklámok piaca, a tulajdonosi kapcsolatok révén egymáshoz kötődő Mahir Cityposter és Publimont ugyanis egy köztérireklám-cég korábbi kereskedelmi vezetőjének megfogalmazása szerint "együtt már nagyon erős". | Állami milliárdok mennek Simicskáék plakátcége felé | A kormányváltás óta több nagy állami cég is a korábbinál jóval nagyobb összegeket kezdett költeni köztéri reklámkampányokra, és az [origo] birtokába került adatok szerint ezeknek a hirdetéseknek túlnyomó része egy kormányzati kötődésű cég felületein jelenik meg. A cég egyik közvetett tulajdonosa a miniszterelnökkel régóta baráti viszonyban álló Simicska Lajos. Az [origo] utánajárt a legalább kétmilliárd forintot megmozgató ügyletek hátterének. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/12/publimont-mahir-cityposter-simicska-lajos-erdekeltsegeinek-allami-megrendelesei | 2011-12-13 13:59:00 | true | null | null | Origo |
Az amerikai milliárdos, Shahid Khan az angol Fulham mellett az NFL-ben szereplő Jacksonville Jaguarsnak is a tulajdonosa, így most két legyet üthet egy csapásra Londonban. A 74 éves Khan csapatai ezúttal mind Londonban fognak szerepelni, ugyanis a Jaguars Chicago Bears ellen lép majd pályára a Tottenham Hotspur stadionjában vasárnap, majd következő héten a New England Patriots ellen küzdenek majd a Wembleyben.
A milliárdos stílusosan jelent meg szuperjachtjával, amely a hírek szerint 450 millió dollárt ér. Az üzletember jachtja a KISMET nevet viseli és akkora, mint egy focipálya. A hajón két lakosztály van pezsgőfürdővel, napozóterasszal és saját fürdőszobával. A jachton teljes wellnessrészleg található, de egy edzőteremnek és egy jógastúdiónak is jutott hely. Ha ez nem lenne elég, a hajóra került egy kosárlabdapálya is.
Shahid Khan super yacht !!!!#Londonpic.twitter.com/O65lvCrr9z | Egy gigantikus jacht fedélzetén hajózott be a Temzére a focicsapat tulajdonosa | A járókelők legnagyobb döbbenetére a Premier League-ben szereplő Fulham tulajdonosának 345 millió fontos jachtja jelent meg a Temze vizén. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/sport/sport-futball/2024/10/egy-gigantikus-jacht-fedelzeten-hajozott-be-a-temzere-a-focicsapat-tulajdonosa | null | true | null | null | Origo |
A 2011-2014 között lezajlott önkormányzati adósságkonszolidáció kétségtelenül az eddig legerősebb jelzés az önkormányzatok számára, hogy pénzügyi baj esetén számíthatnak kormányzati segítségre, függetlenül attól, hogy ennek oka esetleg a felelőtlen gazdálkodásban keresendő. A 2012-től működő, új önkormányzati rendszer egyik fő feladata ezért épp az, hogy kordában tartsa az önkormányzati gazdálkodást. Az eredmények eddig felemásak.
Egyrészt az erőteljes központosítással ugyan megvalósult a szigorú kontroll az önkormányzatok felett, de ennek ára a helyi autonómia jelentős megnyirbálása volt mind a feladatellátás, mind a helyi érdekeltségű beruházások terén. Ugyanakkor a rendszer egyes önkormányzatoknak a központi döntésekből kifolyólag jobb lehetőségeket biztosít.
Másrészt a fenti szigorítások mellett is fennmaradt az önkormányzati vezetőkben az a várakozás, hogy pénzügyi problémák esetén számíthatnak a kormány segítségére. Ezt a gondolatkört járja körbe egy frissen bemutatott tanulmány.
Ennek egyik legfőbb oka, hogy az önkormányzati eladósodás korlátázásáról ugyan rendelkeztek jogszabályok, azok nem voltak kikényszeríthetőek. Ebből kifolyólag az önkormányzati eladósodás tulajdonképpen a finanszírozó bankok hitelezési hajlandóságán és kockázatéhségén múlott.
Az önkormányzati piacon ezt tovább fűtötte az a várakozás, hogy amennyiben az önkormányzatoknak problémát jelentene az adósság törlesztése, úgy a központi kormányzat majd segítségükre siet. (Ezt nevezi a szakirodalom – Kornai János munkássága alapján – puha költségvetési korlátnak.)
Ez a bankokat proaktív hitelezésre, az önkormányzatokat pedig felelőtlen költekezésre és beruházásra ösztönözte.
Az adósságátvállalás teljes körű és általános volt, ráadásul az egyes önkormányzatoktól semmit nem vártak el cserébe, legalábbis közvetlenül. Az átvállalással a „bűnös múlt” eltörlése került, míg a felelősök nem kerültek elszámoltatásra (sőt inkább dicséretben részesültek). Látszólag a folyamatnak csak nyertesei vannak: rövidtávon a jótevő kormány megmenti a bajba jutott önkormányzatokat, az önkormányzatok pedig tiszta lappal indulva folytathatják a helyi közügyek ellátását.
Azonban ez a leegyszerűsített narratíva számos hatást/következményt elhallgat.
(Az adósságkonszolidáció szükségessége, a megvalósításának módja ugyanakkor több szempontból is vitatható, ezt a tanulmány részletesen bemutatja)
Az adósságkonszolidációval párhuzamosan folyt az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok átfogó reformja, amelynek egyik kimondott célja az önkormányzatok gazdálkodásának kordába terelése volt annak érdekében, hogy az adósságállomány ne termelődhessen újra. Ennek keretében egyrészt megkezdődött az önkormányzati szint „kiürítése”, azaz a közfeladatok elvonása az önkormányzatoktól. A megyei önkormányzatok lényegében érdemi feladat nélkül maradtak, míg a települési önkormányzatok többek közt elvesztették az oktatási és egészségügyi feladataik jelentős részét.
A gazdálkodást érintő jelentősebb változás, hogy az önkormányzatoktól megköveteli működési bevételeik és kiadásaik egyensúlyát (nem lehet hiány), valamint az önkormányzati hitelfelvételhez 2012-től a kormány beleegyezése szükséges.
Ezzel megvalósult az önkormányzatok gazdálkodása feletti szorosabb kontroll. Ennek ellenére az előző rendszerből számos olyan elem átmentésre került, amely továbbra is táplálhatja az önkormányzatok kormányzati segítségre vonatkozó várakozásait. Ilyen például a rendkívüli támogatások rendszere, az önkormányzati csődök kezelésének több mint 20 éve változatlan eljárása, vagy az a tény, hogy a jogszabályban nem került megerősítésre a kormányzat elköteleződése a kimentés/adósságkonszolidáció elutasítása mellett.
(Az ígéret, amely szóról szóra megegyezik a korábbi szövegezéssel, és amit nyilvánvalóan nem tartott be a központi kormányzat, így hangzik: „a helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.)
Az önkormányzatok gazdálkodásának reformját célzó intézkedések sikere ezért kétséges: ugyan számos ponton előrelépést tartalmaz (pl. önkormányzati kezességvállalások kezelése), de a hitelfelvételi döntések a kormány szintjére való telepítése számos kockázatot hordoz: a kormány és apparátusa nem felkészült hitelkockázatok felmérésére, így tudás és ismeret hiányában elutasíthat jó projekteket, míg pénzügyileg nem indokolható projekteket engedélyezhet.
Ezzel a kormány túlzott felelősséget vállalhat, míg az önkormányzatok még jobban kiszolgáltatottá válhatnak a kormányzati döntéseknek. Összességében az önkormányzatok mozgástere és autonómiája csökkenhet. Kérdés, hogy a gyakorlati tapasztalatok visszaigazolják e következtetéseket. Ehhez a tanulmány négy szempontból vizsgálja az önkormányzati gazdálkodást a reformot követő időszakban.
2000 és 2010 között jelentős növekedés figyelhető meg az önkormányzati kiadások és az önkormányzati adósság szintjében egyaránt; ugyanakkor az adósság növekedési üteme – különösen 2006-ot követően – meghaladta kiadások bővülését. Az önkormányzatok költségvetési egyenlege a kismértékű többlettől 7%-os hiányig terjedt ebben az időszakban. 2013 és 2016 közötti, új önkormányzati rendszer működését tükröző időszakról elmondható, hogy a költségvetési kiadások a 2010. évi szint mintegy kétharmadára estek vissza (ennek oka a feladatelvonás), míg az adósságállomány 2014-re – az adósságkonszolidáció hatására – gyakorlatilag eltűnt, és csak enyhe növekedést mutat. Pozitív hír, hogy 2011 követően a költségvetések egyensúlyba kerültek.
Az EU-27-ek többségében 50% közeli vagy azt meghaladó volt az önkormányzatok közberuházásokban kimutatható részesedése 2009-ben, amely igaz volt Magyarországra is. Azonban a 2000 és 2010 között megfigyelhető tendencia 2011-ben megtört: az önkormányzatok súlya az állami beruházásokon nagyságrendekkel alacsonyabb szintre esett vissza.
Történt ez annak ellenére, hogy az önkormányzati beruházások volumene növekedett, de nem volt olyan mértékű, mint a kormányzati projektek bővülése. 2016-ban újabb törés történt: jelentősen visszaestek az állami beruházások, aminek köszönhetően az önkormányzatok már kevesebb mint az állami beruházások negyedét valósították meg. Érdemes megfigyelni az arányok eltolódását 2010 és 2016 között: a teljes állami beruházási volumen nagyságrendileg megegyezett (1000 milliárd Ft), de az önkormányzatok részaránya 60%-ról 25% alá csökkent.
Az önkormányzati beruházásokra ugyanakkor nagy hatással vannak az EU támogatások. Ezért megnéztük, hogy 2010 és 2016 között hogyan változott az EU-tól származó beruházásra kapott források összege. Elmondható, hogy ugyan 2010-et követően növekedés tapasztalható, azonban 2016-ban jelentős zuhanás történt, amelynek köszönhetően azok a 2010-es szintre estek vissza. Ezt összevetve a fenti megfigyeléssel, miszerint 2010-ben csaknem 60%, míg 2016-ban 25% alatt volt az önkormányzatok részaránya az állami beruházásokon belül, az a következtetés vonható le, hogy az önkormányzati beruházások háttérbe szorulásának oka a saját-, illetve hitelforrásból finanszírozott projektek eltűnése.
A szakirodalom ugyanakkor megemlíti, hogy az önkormányzati beruházások visszaszorulásával növekedhet a központi kormányzat befolyása a helyi beruházásokra. Könnyen belátható, hogy ezt a magyarországi tendenciák is megerősítik: a kormány jelenleg is számos olyan projektet valósít meg, amely helyi igényeket elégít ki. Ilyen például az előzetesen 3388 milliárd Ft költségvetésű Modern Városok Program (MVP), vagy a stadionfejlesztési dömping.
A hosszú távú kormányzati szándék világosan látszik abból is, hogy az MVP koordinálására Kósa Lajos személyében külön minisztert neveztek ki:
E tendenciának három súlyos következménye van:
Egyrészt nyilvánvalóan szűkül az önkormányzatok autonómiája, kiszolgáltatottá válnak a központi döntéseknek. Nem kell messzire visszanyúlnunk két kézenfekvő példáért. Szombathely polgármestere a városban kormányzati beruházásként megépült stadion avatóján azt nyilatkozta, hogy nyilvánvalóan azért kapták ezt az ajándékot, „ mert rendesen viselkedtek”. A hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választás kapcsán pedig Kósa Lajos helyezte kilátásba, hogy esetleg „nem ugyanúgy” fognak érkezni források az MVP keretében, ha a kormányzati kötődésű Hegedűs Zoltánnal szemben Márki-Zay Pétert, az ellenzék által támogatott független jelöltet választják meg. Figyelemre méltó, hogy Márki-Zay Péter ennek ellenére is jelentős különbséggel nyerte az időközi választást.
Másrészt fennáll a lehetősége, hogy a központi kormányzat döntéseit politikai szimpátia, vagy lobbitevékenység alapján hozza meg, ami hátrányos helyzetbe hozza a kimaradó településeket.
Harmadrészt e beruházásoknál nem követelmény, hogy a beruházással megvalósuló kapacitások működési kiadása biztosított legyen (amit egyébként a kormány az önkormányzati hitelfelvétellel megvalósuló projektekkel szemben megkövetel). Ez konfliktushoz vezethet a tekintetben, hogy ki üzemeltesse a létrehozott új létesítményeket, vagy milyen forrásból kerül megóvásra azok állapota, amire ugyancsak számos példát láttunk már.
Összességében az önkormányzati beruházások visszaszorulásával jelentősen megnőtt kormány súlya a helyi beruházásokban, ami az önkormányzati autonómia visszaszorulása mellett egyúttal egyes önkormányzatok hátrányos diszkriminációját is okozhatja.
E kérdés megválaszolásához a tanulmány a 2012-2017 között kiadott, összes, önkormányzati hitelfelvétellel kapcsolatos döntést vizsgálta meg, összesen 716-ot. A politikai kötődés ellenőrzéséhez azt vizsgáltuk, hogy a Nemzeti Választási Iroda (NVI) nyilvántartása alapján a hitelfelvétellel érintett kormányzati ciklusban a polgármestert a kormánypártok, vagy az ellenzék egy pártja jelölte-e, vagy függetlenként, esetleg egyéb párt színében indult-e.
Politikai kötődés Kérelmek száma (db) Kérelemben szereplő összeg (Mrd Ft) jóváhagyva elutasítva jóváhagyási arány jóváhagyva elutasítva jóváhagyási arány kormánypárt 314 25 92,6% 325 16,2 95,2% ellenzék 23 11 67,6% 8 9,6 45,0% független 301 42 87,8% 29 11,2 71,9% összesen 638 78 89,1% 362 37,0 90,7%
Forrás: kormányhatározatok és NVI adatok alapján
A döntéseket vizsgálva elmondható, hogy míg a központi kormányzat a kérelmek 89,1%-át jóváhagyja, az ellenzékhez köthető kérelmeknek csak kevesebb mint 70%-át engedélyezi. Még nagyobbak a különbségek a jóváhagyott volumen vonatkozásában: e tekintetben az ellenzékhez köthető önkormányzatok csak az általuk felvenni kívánt hitelösszeg kevesebb mint feléhez kaptak jóváhagyást.
Ugyanakkor felmerülhet, hogy ezt nem a politikai kötődés, hanem más – hasonló előfordulású – tényező okozza. Ilyen lehet például a gazdálkodási helyzet: elképzelhető, hogy az ellenzéki önkormányzatok alacsony jóváhagyási arányát az okozza, hogy alapvetően rosszabb költségvetési helyzetben vannak; például ezért is lehetnek e települések ellenzéki vezetésűek. Sajnos ennek megítélésében a kormányhatározatok nem segítenek, mivel azokban nincs feltüntetve az elutasítás oka. Ezért az ellenőrzéshez a hitelfelvételhez teljesítendő, objektív kritériumokat hívta a tanulmány segítségül, amelyek egyúttal az önkormányzat gazdálkodási helyzetének megítélésére is jól alkalmazhatóak.
A vizsgált kritériumok:
a törvényben meghatározott adók kivetésre kerültek
a projekt törvényben meghatározott feladat ellátásához kapcsolódik
projekthez kapcsolódóan a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és
a hitel nem ütközik az önkormányzat hitelfelvételi korlátjába.
Elmondható, hogy az első két feltétel minden esetben teljesült. Másik két feltétellel kapcsolatos eredményeket pedig az alábbi táblázat mutatja be. Ez alapján megállapítható, hogy az ellenzéki önkormányzatok mindkét szempont szerint jobban teljesítenek.
Politikai kötődés Működési egyenleg a hitelfelvétel évében* Adósságszabály teljesítése a hitelfelvétel évében hiány többlet hiány aránya nem teljesül teljesül nem teljesítők aránya kormánypárt 65 274 19,2% 65 274 19,2% ellenzék 1 33 2,9% 4 30 11,8% független 94 249 27,4% 67 267 19,5% összesen 160 556 22,3% 136 580 19,0%
Forrás: kormányhatározatok, Magyar Államkincstár és NVI adatok alapján
* a tanulmányban alkalmazott módszertan szerint a működési kapacitások megléte akkor biztosított, ha a hitelfelvétel évében működési többlettel (azaz szabad kapacitással) rendelkezett az önkormányzat.
Ugyan a szóban forgó tanulmány nem érinti, de – főleg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kapcsán tapasztalható visszásságok hatására – megvizsgáltuk, hogy a nyertes EU támogatások bírálatánál tapasztalható-e a fentihez hasonló megkülönböztetés. Az elemzést az atlatszo.hu Széchenyi 2020 adatbázisa (letöltés ideje 2017. november) alapján végeztük el. (Mivel a vizsgált adatbázis csak a nyertes pályázatokat tartalmazza, ezért nem tudunk becslést adni azokról a pályázatokról, amelyek elutasításra kerültek.)
Elmondható, hogy a 2015 és 2017 októbere között önkormányzatok számára megítélt EU támogatások csaknem 84%-a TOP-on belül került odaítélésre, amely több mint 730 milliárd Ft-ot jelent. A TOP támogatásokon belül az összegszerű megoszlás jelentős kormánypárti eltolódást mutat, de ez magyarázható azzal, hogy számottevően több települést vezet kormánypárthoz kötődő polgármester. Azonban lakosságszám arányában is nagyok a különbségek (harmadik oszlop), amely mutató már független az érintett települések számától.
Politikai kötődés TOP összesen (ezer Ft) TOP megoszlás 1 főre eső támogatás (ezer Ft)* ellenzék 33 875 016 4,6% 71,3 független 189 914 368 25,9% 92,6 kormánypárt 509 528 153 69,5% 123,0 összesen 733 317 537 100,0% 109,4
Forrás: https://www.palyazat.gov.hu (adatbázisba rendezte az atlatszo.hu) és NVI adatok alapján
* csak települési önkormányzatok figyelembevételével
Az új jogszabályi környezet bemutatásakor láttuk, hogy a nyilvánvaló centralizáció és szigorítás mellett továbbra is élhet az önkormányzati döntéshozókban a várakozás arra, hogy a kormány baj esetében segítségükre siet. Ezt jól szemlélteti Pécs tankönyvbe illő esete is.
Pécs az ország negyedik legnagyobb vidéki városa, lakosainak száma kb. 145.000 fő. A város az adósságkonszolidáció egyik nagy nyertese: az adósságátvállalás előtt (2012 végén) banki kötelezettségállománya a vidéki városok között a legmagasabb volt (meghaladta a 42 milliárd Ft-ot, ami az önkormányzat költségvetésének 91%-a), egy főre eső adósságállománya (291 eFt) jelentősen meghaladta az országos értéket (99,6 eFt). 2014 tavaszára központi kormányzat az önkormányzat minden banki kötelezettségét átvállalta.
Az adósságátvállalás után három évvel, 2017 nyarának közepén meglepetésként érte közvéleményt, hogy Páva Zsolt, a város polgármestere bejelentette: a város 5 milliárd Ft-os hiányt halmozott fel, ami az önkormányzat által tulajdonolt vállalatokkal együtt 9,5 milliárd Ft is lehet. Egyúttal kérte a Magyar Államkincstár szakértőinek segítségét a probléma kivizsgálásában és az okok feltárásában. Csizi Péter, a város országgyűlési képviselője nem sokkal később hozzátette: természetesen számítanak a kormány segítségére a helyzet rendezésében. A kormány részéről, sőt egyenesen a miniszterelnöktől azonban visszafogott válasz érkezett: „Aki megcsinálta a bajt, az csinálja meg a rendet is.", ugyanakkor azt is hozzátette, hogy „mi a pécsi emberek mögött fogunk állni”.
A kormány által nyújtott segítség tükrözi is ezt a kettősséget: mentőövet dobott, de egyúttal szigorú feltételeket is szabott. A 1943/2017. (XII. 12.) kormányhatározat szerint a kimentés keretében az önkormányzat 6,5 milliárd Ft visszatérítendő támogatást kap 3 éves futamidőre, és amennyiben a meghatározott feltételeket az önkormányzat teljesíti, úgy további 3 milliárd Ft visszatérítendő támogatás folyósítható. A kimentésnek azonban elég szigorú feltételeket szabott a kormány:
a város és intézményei fizetési számláját 2018. január 1-jétől a támogatás visszafizetéséig a Magyar Államkincstárnál vezeti;
a város teljes vagyona (kivéve, aminek terhelését jogszabály tiltja) biztosítékként szolgál visszatérítendő támogatás visszafizetésére, és a forgalomképes ingatlanok teljes állományára jelzálog kerül bejegyzésre a Magyar Állam javára;
a visszatérítendő támogatás fedezeteként a város pénzfogalmi számláján túl a helyi adó alszámlájára is kiterjed a Magyar Államkincstár beszedési megbízása;
a város folytatja a 2017. évben megkezdett megtakarítási, sajátbevétel-növelési és strukturális átalakítási intézkedések vizsgálatát és végrehajtását a 2018. évben is;
a város köteles tűrni a Magyar Államkincstár megbízott munkatársainak a visszatérítendő támogatás felhasználása felett gyakorolt folyamatos előzetes kontrollját és utólagos ellenőrzését.
Mindemellett megalakult egy – a beszámolók szerint döntési jogkörrel felruházott háromtagú testület, amely a város irányítását segíti a jövőben. Ennek tagja a város két országgyűlési képviselője (Csizi Péter és Hoppál Péter) és maga a polgármester. A város 2017 végén 1,8 milliárd Ft értékben hitelfelvételi kérelemét a kormány elutasította.
Pécs helyzetének bemutatását azzal kezdtük, hogy ez a kormányzati segítségre való várakozás klasszikus tankönyvi példája. Ez két szempontból is igaz: bemutatja, milyen mélyen rögzült az önkormányzati döntéshozókban e várakozás. Azonban Pécs esetében a kormány először demonstrálta azt, hogy tud szigorú feltételeket is szabni a segítség fejében. E példa pedig intő jel lehet minden városvezetés számára, és hosszú távon segíthet a mélyen berögzült kimentési várakozások megváltoztatásában.
Összegzés
2011-2014 között lezajlott általános és teljes körű kimentéssel párhuzamosan megtörtént az önkormányzati rendszer reformja, amely keretében megtörtént az önkormányzatok feletti kontroll erősítése. Az új jogszabályi rendszerben számos pozitív változás megfigyelhető, azonban a hitelek egyenesen a kormány általi jóváhagyása előrevetíti a külső forrásokhoz való hozzáférés differenciált korlátozását. Ez kihathat a beruházások szintjére, és egyúttal implicit garanciát is feltételez a jóváhagyott hitelek mögött. A kimentésre vonatkozó várakozást az előző rendszerből átmentett elemek tovább fűthetik. Úgy tűnik, az önkormányzatok autonómiájuk jelentős részének feladásával túl nagy árat fizethettek azért, hogy az adósságuk terheitől megszabaduljanak.
A kettőséget a gyakorlati tapasztalatok megerősítik: a reformot követően önkormányzatok gazdálkodása konszolidálódott, ugyanakkor jelentősen visszaestek az önkormányzati beruházások. A helyi érdekeltségű beruházásokban keletkezett űrt a kormány próbálja kitölteni, ami azonban jelentős sebeket ejthet az önkormányzati autonómiában, és kiszolgáltatottá teszi az önkormányzatokat a politikai döntéseknek. Ezt tovább fokozza, hogy a hitelfelvételi kérelmek jóváhagyása vagy elutasítása (vagy az EU támogatások szintje) nem mentes a politikai kötődéstől.
Ezzel a „kimaradó” települések jelentős hátrányba kerülhetnek, ami jelentős hatással lehet az itt élők életszínvonalára.
A kimentésre vonatkozó várakozás azonban még e szigorú keretek között is mélyen befolyásolhatja a döntéshozókat, amit Pécs példája jól szemléltet. Ugyanakkor talán ők sem számítottak arra, hogy a kormány ennyire „bekeményít” és ilyen szigorú feltételeket szab a kimentésért cserébe. | A kormány túltolta az önkormányzati központosítást | A kormány túltolta az önkormányzati központosítást - Rosszul gazdálkodtak? Majd segít a kormány. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2018/02/27/a_kormany_tultolta_az_onkormanyzati_kozpontositast/ | 2018-02-27 11:48:00 | true | null | null | Index |
A kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását. Ez elképesztő nagy üzlet. Érthetetlen, hogy miért érné meg az adófizetőknek. A kabinet szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság mindkét esetben úgy döntött, hogy az adatokat nyilvánosságra kell hozni. Az egyik ügyben ma jogerős ítélet is született.
Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI), milyen számítások alapján jutottak arra, hogy 35 évre koncesszióba adják a teljes magyar hulladékgazdálkodást. A kormányzati szervet a Transparency International Magyarország (TI) perelte be, és a bíróság múlt heti elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint ki kell adnia a számításokat. Ezt az információt korábban közérdekű adatigénylésben próbálta megtudni a TI, de miután az NKI elutasította, bírósághoz fordultak.
Ez már a második ilyen jellegű ítélet, miután tavaly októberben szintén arra jutott a bíróság, hogy nyilvánosságra kell hozni, hogy mi alapján döntött a 35 éves autópálya-koncesszió mellett a kormány. Az NKI azonban fellebbezett, ennek a pernek ma volt a másodfokú tárgyalása, ahol jogerős ítélet született: ki kell adni az adatokat.
Mindkét esetben arról van szó, hogy nagyon hosszú időtávra a kormány által kiírt pályázaton nyertes magáncég végezheti a hulladék kezelését és elszállítását, illetve a gyorsforgalmi utak üzemeltetését és építését az egész országban. Hogy miért van erre szükség, egyáltalán miért éri ez meg az államnak és az adófizetőknek, azokból a számításokból derülhet ki, amelyeket a koncessziós iroda eltitkolt.
Nem kell közbeszerzést kiírni 35 évig
Nagy Gabriella, a TI közpénzügyi programvezetője szerint a 35 éves időtartam miatt hosszú időre megszűnne a verseny a különböző vállalkozások között, hiszen a kormány mind az autópálya-üzemeltetés, mind a hulladékgazdálkodás esetében lezárná a piacot. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.
„A koncesszió jogosultján kívül csak az a cég lehet alvállalkozó, amely feltehetően jó kapcsolatainak köszönhetően megbízást kap a koncesszión nyertes társaságtól. Egy esetleges kormányváltás esetén az új kabinetnek nem lesz beleszólása a magyarországi gyorsforgalmi utak építésébe” – tette hozzá. De a közvélemény sem fog hozzájutni alapvető információkhoz, mivel a kormány egyetlen koncessziós pályázattal 35 évnyi állami megrendelést vonnak ki a közbeszerzések alól.
Nagy Gabriella hangsúlyozta: a hosszú időtartam miatti kockázatokat, például az építőanyagok drágulását, a forint árfolyamának változását, vagyis a jövőbeni gazdasági bizonytalanságot a koncessziós pályázaton ajánlatot tevő cégek mind be fogják árazni, ezért feltételezhető, hogy a végeredmény jóval drágább lesz, mintha egy-egy kisebb, időben jobban belátható szakaszokban versenyeztetné meg a tevékenységeket a kormány.
Nagy Gabriella szerint nem tudni, hogy milyen lesz a hulladékgazdálkodás és a közlekedés 2057-ben, amikor lejár a koncesszió. A szakértő szerint abszurd az időtartam, olyan, mintha a kormány 1986-ban 35 éves beszállítói szerződést kötött volna egy írógépgyártóval arra, hogy a teljes magyar közigazgatást ellássa írógéppel. 2021-ben járt volna le a szerződés, miközben a világ már nagyot változott: mindenki számítógépet és internetes kommunikációt használ.
Mit mond a bíróság?
A Fővárosi Törvényszék októberi ítéletében kimondta, hogy az NKI nem indokolta meg kellő alapossággal, miért kellene titokban tartani a gyorsforgalmi utak koncesszióba adásáról szóló számításokat. Az Alaptörvény ugyanis garantálja a közérdekű adatok nyilvánosságát, ettől csak alapos indokkal lehet eltekinteni. Az alperes NKI jogi képviselője nem élt azzal a lehetőséggel, hogy csak a bíróságnak bemutassa a számításokat.
A múlt heti tárgyaláson egy másik ügyben – amely a hulladékgazdálkodás szintén 35 éves koncesszióba adásáról szólt – már egy fokkal aktívabb volt az NKI. Ebben az esetben megkísérelte a bizonyítást. A kormányszerv becsatolt a törvényszéknek egy 43 oldalas dokumentumot bizonyítás gyanánt. Ilyenkor csak a bíróság láthatja az adatokat, a felperes TI nem. A bíróság szerint azonban a 43 oldalból negyven teljesen ki volt takarva, csupán három oldal volt, ahol nem minden volt kitakarva, de számadatok ezen a három oldalon sem látszódtak.
„Az NKI több mint meglepő módon a zárt adatkezelést is kreatív módon értelmezte. Dacára annak, hogy a zártan benyújtott előzetes számításokat csak a bíróság ismerheti meg, az alperes szinte mindent kitakart belőle” – mondta a Szabad Európának Karsai Dániel ügyvéd, a felperes TI jogi képviselője.
Az ügyvéd szerint a bíróság kifejtette, hogy a több mint negyvenoldalas anyagból csak hármat tudott elolvasni, vagyis az NKI megfosztotta a törvényszéket attól a lehetőségtől, hogy érdemben felülvizsgálja az adatmegtagadás indokait – hiszen ahhoz a teljes iratot ismernie kellett volna a bíróságnak. „A törvényszék ezért úgy vélte, hogy az alperes nem tudta bizonyítani a megtagadás jogosságát, és a teljes irat kiadását elrendelte” – tette hozzá Karsai Dániel.
A koncessziós beszerzési eljárás során egyetlen pályázatot írnak ki. Az a cég, amely megnyeri, lényegében 35 évig egyeduralkodó lesz a piacon. Ő döntheti el, hogy kivel szerződik alvállalkozói munkákra, kivel épít utakat, kivel tartja karban azokat vagy kivel szerződik az adott településen a szemétszállításra. Amíg tart a koncesszió, nem kell közbeszerzést sem kiírni, a koncessziós pályázat nyertesei 35 éven át tartó monopóliumot szereznek.
Mészáros-közeli cégek és a Mol
A hulladékgazdálkodásra egyedül a Mol jelentkezett. Ahogy az Átlátszó.hu beszámolt róla, a kiírás előzménye az a tavalyelőtt novemberben beterjesztett törvény, amely az önkormányzatok helyett az államnak adta át az egyébként igen jövedelmező ágazatot, az állam pedig az egész országra vonatkozóan koncesszióba adhatja.
A gyorsforgalmi utak üzemeltetésére három cég adott be pályázatot: ahogy lapunk beszámolt róla, a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. Ezek közül fog valamelyik cég szerződni az autópályák 35 évre szóló üzemeltetésére.
A vállalkozások közül a Dömper Kft. tűnik kakukktojásnak, mivel egyedül pályázik a több száz milliárd forintos forgalommal kecsegtető üzletre. A Strabag a francia Colasszal, annak egyik leányvállalatával és a januárban ezer euró alaptőkével létrehozott projektcégével közösen pályázott.
A harmadik jelölt, a Themis Magántőkealap több más hazai tőkealappal – mint a Konzum PE, az Opus Bridge, az Opus New Way, a Cronus; a Vesta és a Via, illetve a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. – indulna. A cégnevek arra utalnak, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei szálltak harcba a hazai autópályák koncessziójáért.
A koncessziós szerződést értesülésünk szerint az NKI decemberig akarta megkötni az autópályák esetében. Az ebben az ügyben a mai napon született jogerős döntés értelmében az NKI az ítélet kézbesítését követően 15 napon belül köteles átadni a Transparency International Magyarországnak azokat a számításokat, amelyek szerinte igazolják, hogy mindez miért jó a magyar embereknek. Kerestük az NKI-t és a felügyelő szervet, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodát. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket. | Jogerős: a kormány nem titkolhatja, hogy mi alapján döntött a 35 éves sztrádakoncesszió mellett | A kormány 35 évre magáncégeknek adná oda az autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását. Érthetetlen, hogy miért érné meg az adófizetőknek. A kabinet szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarja nyilvánosságra hozni. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/jogeros-a-kormany-nem-titkolhatja-hogy-mi-alapjan-dontott-a-35-eves-koncesszio-mellett/31757685.html | 2022-03-17 16:41:16 | true | null | null | Szabad Európa |
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
Amikor megvásárolták a földet, a tulajdoni lapon nem volt nyoma, hogy azt az állam természetvédelmi területnek tartja. A Kiskunsági Nemzeti Park érdemben nem kifogásolta a KUWAITI Kft. tevékenységét. Ha elveszik tőle a földet, akkor sem a nemzeti park fogja művelni, hanem kiadják haszonbérbe valaki másnak – attól kezdve az új földhasználó teszi el a területalapú európai uniós támogatást, Al-Aboodiék gazdasága pedig jelentősen veszít értékéből. Ha a többi földjüket is kisajátítják, akkor végleg tönkre megy.
Al-Aboodi Ali Abdul Amir és a kisajátított föld
Karnok Csaba
A magyar állam végül nem tudta február utolsó napján birtokba venni Al-Aboodi 130 hektárját, mert a kivezényelt fiatal jogásznő nem hozott magával földmérőt. Nem jutott eszébe, hogy ki kellene mérni, mettől meddig veszik birtokba. A szolgálati kocsi sofőrje ugyan ajánlkozott, hogy ő kiméri az okostelefonja GPS-ével, de végül a birtokba adás elmaradt. Amúgy a vételárat már átutalta a nemzeti park – annyit, amennyit ők gondoltak adni. Vagyis elég keveset. Ezt majd lehet vitatni a bíróságon, mint ahogy a kisajátítást is. Egyszer már el akarták venni ezt a földet, akkor született egy jogerős ítélet, hogy az a kft.-é – jogerősen megítélt dolgot jogállamban nem lehet újra perelni, de nálunk igen.
Március 23–25. között rendeznek Szaúd-Arábiában egy nemzetközi gazdasági fórumot a zöldgazdaságról és zöld (iszlám) bankrendszerről, amelyre két személyt hívtak meg Magyarországról: Orbán Viktor miniszterelnököt és Al-Aboodi Ali Abdul Amirt. Orbán Viktor szerint az arab–magyar üzleti kapcsolatok előtt semmilyen politikai, jogi vagy gazdasági akadály nincs, "Magyarországon a kapu szélesre van tárva". A miniszterelnök erről 2012 márciusában, az első arab–magyar gazdasági fórumon beszélt, amelyen tizenhat arab országból csaknem kétszáz üzletember, diplomata és politikus vett részt. A tanácskozáson az arab gazdasági szereplők 87 kiemelt beruházási lehetőséggel ismerkedhettek meg. A KUWAITI Kft. vezetője kijelentette: sorra járja az összes arab ország budapesti nagykövetségét, hogy elmondja: hogy járnak azok az arabok, akik befektetnek Magyarországon.
Dr. Al-Aboodi tudni véli, azért veszik el az ő földjét, hogy azt is odaadják a Héjja Testvérek Kft.-nek. A Héjja Testvérek Kft. az egykori Csongrádi Állami Gazdaság felgyői majorját vette meg a rendszerváltozás után, akörül művelt nagy darab földet. Ángyán József A patkánnyal a fényen kell harcolni címen adott interjújában a Héjja testvéreket egyenesen a felcsúti polgármesterhez mérhető földhalmozónak minősítette.
Megkerestem a Héjja testvéreket. Napfényes felgyői irodájukban Héjja László fogadott, és panaszolta, hogy az ő bérelt földjükből is elvettek 1200 hektárt. Mondtam neki, Ángyán József éppen őróluk állította, hogy több mint ezer hektár állami földet kaptak –a megyében kiosztott terület több mint 80 százalékát. Héjja László szerint Ángyán József rossz példát hozott föl, hogy bemutasson egy "érinthetetlen oligarcha vállalkozást". Először is azt a földet korábban is ők bérelték, másodszor, azóta elvettek tőlük, vagyis nem adtak újra bérbe nekik másik 1200 hektárt. Így a Héjja Testvérek Kft. összesen 2400 hektár szántója a felére zsugorodott. Persze, amit tőlük elvettek, azt sem kis gazdák kapták meg, hanem egy csanyteleki nagygazda meg a szentesi Hungerit Zrt.
– Az új földtörvény szerint jogunk lett volna 1800 hektárra, mert van egy ezerkocás sertéstelepünk, amit hajlandóak lettünk volna 1300 kocásra bővíteni. Van vágóhidunk is meg húsüzemünk, de az veszteséges, mint szinte az egész magyar húsipar. Közbevetettem, hogy hiszen éppen most csökkentették a sertésáfát 5 százalékra. Héjja László figyelmeztetett, hogy az csak az élő állatra meg a félsertésre vonatkozik. Aki trükközni akar, tovább trükközik, papíron a tüdőt meg a májat is el lehet adni félsertésként, de ők nem foglalkoznak ilyesmivel.
A Belgiumot megjárt Héjja testvérek itthon szélsőségesnek számító nézeteket is hangoztatnak. Héjja László például azt mondta, ebben az országban csak az a jó, ami komplikált és ésszerűtlen, amit ő annak tulajdonít, hogy az országot 1944 óta hülyék és gazemberek kormányozzák. Héjja László azt is a hülyéknek és gazembereknek tulajdonítja, hogy teljesen feleslegesen, sokmilliós közpénzt kidobnak, hogy kisajátíthassák dr. Al-Aboodi Ali földjét. Miért kellett azt elvenni tőle? Miért nem tisztelik ezek a tulajdon szentségét? Ha meg annyira féltették tőle a természetet, miért pénzt adtak neki, miért nem csereingatlant?
Boros Emil, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója, aki 2013 decemberében – egyes hírek szerint feloldhatatlan szakmai nézetkülönbségek miatt, saját közleménye szerint "a földügyektől független okból, közös megegyezéssel" –, távozott posztjáról, 2011 szeptemberében kérelemmel fordult Sebestyén Róberthez, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet – azóta miniszteri biztossá lefokozott – elnökéhez, hogy biztosítson csereingatlant a kisajátításhoz. Al-Aboodi szerint a KNP elnöke választ sem kapott a kérelmére.
Kitartóan kerestem olyan családi gazdát, aki nyilatkozott volna nekem, hogy éppen őket – akiknek az érdekében a lózungok szerint az egész újraosztás zajlik – kisemmizik a pályáztatáskor: az egyik nagyvállalkozó helyett a másiknak adják a nagy darab földeket. Héjja László javasolt is olyan gazdát, aki nemhogy nem kapott földet, hanem azt is elvesztette, amelyiket korábban használt. Felhívtam az illetőt, aki megerősítette: tényleg nagy bajban van – de nyilatkozni nem akart. Tájékoztattam, hogy a KUWAITI Kft.-től kisajátított földek sorsából indulna ki ez a riport, mire megkérdezte: hol vannak azok a földek? Megörült, amikor meghallotta, hogy a lakóhelyétől számított 20 kilométeren belül vannak – attól kezdve végképp nem akart nyilatkozni. Azt mondta: ha nyilvánosan panaszkodik, nem kap újra földet, de ha csöndben marad és megpályázza a most kisajátított 130 hektárt, akkor még lehet, hogy sikerrel jár és megmentheti az állatállományát. | Így foszt meg földjétől valakit az állam | Két embert hívtak meg Magyarországról egy szaúd-arábiai üzleti fórumra: Orbán Viktort és dr. Al-Aboodi Ali Abdul Amirt. Tőle épp most veszi el minden jogi ellenérvet félresöpörve a magyar állam azt a 130 hektár földet, amit még a '90-es években vásárolt. | [
"föld",
"kisajátítás"
] | 0 | http://nol.hu/belfold/megorult-hogy-mastol-elvettek-1451399 | 2014-03-21 15:02:23+01:00 | true | 0 | 0 | null |
„Magyarország Kormányának felhívása az álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztathatóságának javítása hatékonyabb aktív eszközök segítségével” – ezzel vezette be a kormány az Út a munkaerőpiacra uniós projektet (GINOP-5.1.1-15) pár évvel ezelőtt. A kormányzati pályázati portálon ma is elérhető dokumentum szerint „a projekt a munkanélküliek és regisztrált álláskeresők számának csökkenéséhez, a nyílt munkaerőpiaci foglalkoztatás bővítéséhez járul hozzá részint személyre szabott, foglalkoztatást támogató eszközök nyújtása (…), másrészt az álláskeresőknek és a munkáltatóknak nyújtott szolgáltatások minőségének, hatékonyságának javítása révén”. A programra 246,6 milliárd forintot irányoztak elő.
A 2016-ban indult uniós pénzköltést azzal is indokolták, hogy 2015 első negyedévére a munkanélküliek száma 347 ezer főre csökkent, ami 7,8%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. A javulás 2016-ban tovább folytatódott, a foglalkoztatási ráta 2016 második negyedévére 66,4%-ra nőtt, a munkanélküliségi ráta pedig 5,1%-ra csökkent. De ezt tovább kellett csökkenteni.
A KSH 2021 augusztusi adatai szerint a munkanélküliek száma 2021 augusztusában 194 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,0% volt. Miközben munkaerőhiány is van: a portfolio.hu a napokban arról írt, hogy a járványügyi korlátozások feloldásával több ágazat is újraindult, a vállalatok bátrabban mertek tervezni, így erős munkaerőhiány alakult ki a piacon. A verseny a munkavállalókért a járványhelyzet előtti, 2019-es évnél is erősebb.
Hiába azonban a (COVID-időszak után újra) csökkenő munkanélküliség, az Út a munkaerőpiacra a jelek szerint nem ért véget. A közbeszerzési értesítő szerint a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal „GINOP-5.1.1 projekt keretében bérleti szerződés” tárgyban írt ki közbeszerzést. A műszaki leírás szerint 2021. 11. 1-étől 14 hónapra bérelnének egy kombit:
kivitel: ötszemélyes kombi felépítésű személygépkocsi
motor: benzines full hibrid
teljesítmény: min. 70 és max. 100 kW
váltó: automata váltó
minimum felszereltség:
LED-es nappali menetfény és első fényszórók
automata légkondicionáló berendezés
tolatókamera
fűthető első ülések
tempomat
infotainment rendszer képernyőtükrözéssel (Android Auto és Apple CarPlay);
és egy SUV-ot az alábbi paraméterekkel:
kivitel: ötszemélyes SUV felépítésű személygépkocsi
motor: benzines enyhe hibrid
teljesítmény: min. 70 és max. 100 kW
váltó: automata váltó
minimum felszereltség:
LED-es nappali menetfény és első fényszórók
automata légkondicionáló berendezés
tolatókamera
fűthető első ülések
tempomat
infotainment rendszer képernyőtükrözéssel (Android Auto és Apple CarPlay).
A kiíró úgy számol, hogy a kocsik havonta 2500 km-t futnak majd. A kombi „az állami normatíva alapján felső-közép (7.) kategóriájú személygépkocsi”, a SUV „egyterű (1.) kategóriájú, emelt terepjáró képességű személygépkocsi”.
Nem tudni, mire használták
Az, hogy autót bérel a kormányhivatal, nem új. A projektben a tényleges, akár személyeknek juttatott támogatáson túl – mint minden pályázatnál – költségeket is el lehet számolni. Ilyen lehet az autóhasználat, ami a leírás szerint abban az esetben indokolt, ha az a „gépjárműbérlet a szakmai megvalósítók és a projektmenedzsment részére” történik.
A kategória viszont újdonság. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal 2018-ban középkategóriás autót bérelt volna szintén az Út a munkaerőpiacra elnevezésű projektben, de nem tudott, mert nem volt rá fedezet. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal 2020-ban szintén felső-középkategóriás autót bérelt, kettőt. A szerződés szerint mindezt havi 489 ezer forintért, amiben 4 ezer kilométer szerepelt. Alul- és túlfutás esetén is a kormányhivatal fizet a nyertesnek. A Fejér Megyei Kormányhivatal is ebben az uniós pályázatban bérel autót: a szerződés szerint havi bruttó 210 ezer forintért használnak egy Škoda Karoq Ambition 1.5 TSI-t.
A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal nem első alkalommal bérel autót a projektben. 2018-ban már béreltek két autót összesen havi 387 ezer forintért. A közbeszerzésből nem derül ki, milyen típusút. Akkor havi 3 ezer kilomtéres futást terveztek, a szerződés összértéke pedig nettó 10 376 800 forint volt.
Hogy mégis mire használták a felső-középkategóriás autókat, nem tudni. Hiába küldtünk ugyanis megkeresést mind a négy kormányhivatalnak, nem válaszoltak arra, ki és mennyit használta az autókat, és azoknak milyen haszna volt az Út a munkaerőpiacra elnevezésű projektben. Ezért most közadatigénylést nyújtunk be, hátha így kiderül, mire mentek el tízmilliók az uniós támogatásból. | Munkaerőpiaci támogatásból bérelnek tízmilliókért felső-középkategóriás autókat a kormányhivatalok | Felső-középkategóriás autókat béreltek kormányhivatalok az Út a munkaerőpiacra elnevezésű uniós projektben. De azt, hogy ki és mire használta őket, titkolják – | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/10/15/munkaeropiaci-tamogatasbol-berelnek-tizmilliokert-felso-kozepkategorias-autokat-a-kormanyhivatalok/ | 2021-10-15 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Pénzhamisítás miatt emeltek vádat egy bajai nő ellen, aki hamis bankjegyet rakott egy ATM-be, hogy annak értékét jóváírják a bankszámláján, de nem járt sikerrel. Az ügyészség a nőre próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést kért.
A bankjegy leírása alapján jól azonosítható, miről is van szó: a hamis 20 ezer forintos bankjegy - az MTI tájékoztatása szerint - "előoldalán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság egykori elnöke, míg hátoldalán a brüsszeli városháza részlete volt látható."
Vagyis bizonyos, hogy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt viccnek szánt Sorospénz-sorozatának egyik darabjáról van szó, amelyet kampányanyagként osztogatott a párt annak idején. | Nem jött be a Juncker-pénz | Pedig annyira valóságosnak tűnt. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/nem-jott-be-a-juncker-penz-167533 | null | true | null | null | Magyar Hang |
M.A.;
Szeged;nemi erőszak;BVOP;szegedi Csillagbörtön;
2023-09-01 06:57:00
Megpróbálta megerőszakolni az egyik őrmestert egy rab a Csillagbörtönben
A fogvatartott takarítást színlelve az ott szolgálatot teljesítő őr mögé került és egy wc-pumpából eszkábált tárggyal leütötte.
Megpróbálta megerőszakolni a szegedi Szegedi Fegyház és Börtön őrmesterét a börtön egészségügyi részlegén egy fogvatartott - közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP).
A közlemény szerint az egészségügyi kezelésben részesülő fogvatartott a Szegedi Fegyház és Börtön I. objektumának egyik körletén, takarítást színlelve az ott szolgálatot teljesítő kolléganő mögé került és egy wc-pumpából eszkábált tárggyal leütötte az őrt, majd megpróbálta megerőszakolni. Az őrmester védekezett, miközben a kollégái észlelték a támadást, így a segítség gyorsan megérkezett.
A fogvatartott megmotozták, akinél a támadáshoz használt eszköz mellett lepedőcsíkokat is találtak. Később elmondta, arra számított, hogy az ütéstől az őrmester eszméletét veszti, majd tervei szerint a lepedőcsíkokkal megkötözve megerőszakolta volna.
Az őrmestert kórházba szállították, sérüléseit ellátták. A fogvatartott ellen feljelentést tett a Szegedi Fegyház és Börtön parancsnoka, az ügyben a rendőrség büntetőeljárást folytat.
- A büntetés-végrehajtási szervezet sok esetben kap kritikát amiatt, hogy az egészségügyi kezelésben részesülő fogvatartottak esetében mozgáskorlátozó eszközöket (bilincs) használ. Sajnos éppen az ilyen esetek bizonyítják, hogy szükség van azokra az óvintézkedésekre, amelyek maximálisan garantálják kollégáink és a büntetés-végrehajtási intézetek biztonságát - hangsúlyozta közleményében a BvOP. | Megpróbálta megerőszakolni az egyik őrmestert egy rab a Csillagbörtönben | A fogvatartott takarítást színlelve az ott szolgálatot teljesítő őr mögé került és egy wc-pumpából eszkábált tárggyal leütötte. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3207263_csillagborton-szegedi-fegyhaz-es-borton-ormester-fogvatartott-nemi-eroszak-kiserlete | true | 0 | 0 | null |
|
Tálibok kivégeztek csütörtökön nyolc afgán civilt, akik éppen munkába tartottak a Camp Shank amerikai támaszpontra a Kabultól délre fekvő Logar tartományban – közölték rendőrségi források.
A nyolc afgán dolgozni ment, amikor kiszállásra kényszerítették őket járművükből – mondta az AFP hírügynökségnek Raisz Hán Szádek, a tartomány helyettes rendőrfőnöke. "Egyenként kivégezték őket, mindegyiknek egy golyót eresztettek a fejébe" – tette hozzá, megjegyezve még, hogy a holttestekre egy faluban találtak rá az út szélén, s a szemük be volt kötve.
"Egyszerű, szegény dolgozók voltak, valamennyien civilek" – mondta Din Mohammad Darvis, a helyi kormányzat szóvivője. A gyilkosságokat a táliboknak tulajdonította, akik 2001, a hatalomból való elűzetésük óta harcolnak az afgán kormány és az országban állomásozó, amerikai vezetésű nemzetközi koalíciós erők ellen.
A nemzetközi erőknek dolgozó afgánok kiemelt célpontjai a felkelőknek, akik az efféle gyilkosságokkal akarnak elijeszteni más afgánokat az ilyen munkavállalástól.
Ugyancsak csütörtökön tálibok megtámadtak egy rendőrőrsöt az északi Kunduz tartományban – közölte Szajjíd Szarvár Huszaini, a tartományi rendőrség szóvivője. "Két rendőr meghalt, kettő másik pedig megsebesült" – tette hozzá. A Tádzsikisztánnal határos tartomány néhány jelentős támadás színtere volt az elmúlt években. | Világ: "Egyenként kivégezték őket" - nyolc civilt öltek meg tálibok | Tálibok kivégeztek csütörtökön nyolc afgán civilt, akik éppen munkába tartottak a Camp Shank amerikai támaszpontra a Kabultól délre fekvő Logar tartományban – közölték rendőrségi források. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20130718_Egyenkent_kivegeztek_oket__nyolc_civilt | 2013-07-18 07:51:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A Baár-Madas Református Gimnázium és Általános Iskola tanévnyitóján tartott istentiszteletet Balog Zoltán püspök - erősítette meg Tombor László igazgató a 444.hu-nak. Mint válaszolta, a református köznevelési intézményekben alapvetően a tanévnyitó része az istentisztelet, amelyet rendszeresen az iskola fenntartója, a Dunamelléki Református Egyházkerület lelkészi elnöke tart. Ebben a tanévben pedig Balog Zoltán prédikált - írta az igazgató.
Balog Zoltán kulcsszereplője volt a kegyelmi botrányban: ő biztatta Novák Katalin lemondott köztársasági elnököt, hogy adjon kegyelmet a pedofil igazgatót leplezni próbáli K. Endrének. Az eset után Balog "csak" az egyházi zsinati elnöki posztjáról mondott le, de továbbra is református püspök maradt. | Balog Zoltán prédikált a Baár-Madas Gimnázium tanévnyitóján | Hiába volt kulcsszereplője a kegyelmi botránynak, idén őt hívták prédikálni a budai iskolába. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/balog-zoltan-predikalt-a-baar-madas-gimnazium-tanevnyitojan-270710 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
A Mongóliában apostoli látogatáson tartózkodó Ferenc pápa méltatta az ázsiai ország vallásszabadságának hagyományát, amely az alapító, Dzsingisz kán idejére nyúlik vissza. Szombaton érkezett az ázsiai országba a katolikus egyház vezetője - írja az MTI.
Ferenc pápa Hürelszüh Uhnágín mongol elnökkel az állami palotában felállított, hagyományos kerek jurtában találkozott, és azt az üzenetet írta a vendégkönyvbe, hogy a béke zarándokaként látogatott Mongóliába, egy "fiatal és ősi, modern és hagyományokban gazdag országba".
Ferenc pápa méltatta Mongólia vallásszabadság-hagyományát, megjegyezve,
ez a tolerancia még a Mongol Birodalom terjeszkedésének időszakában is létezett a világ nagy részén.
A pápa egyebek között helyi politikusok, a kulturális élet képviselői és diplomaták előtt tartott beszédében méltatta Mongólia környezetvédelemi erőfeszítéseit is. A hatalmas, tengerparttal nem rendelkező országot az éghajlatváltozás által leginkább érintett országok egyikének tartják.
Számítások szerint Mongóliában az elmúlt 70 évben már 2,1 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet,
és a becslések szerint földjének 77 százaléka leromlott a gyors hőmérséklet-növekedés és a klímaváltozás miatt.
Mongólia 2026-ban ad otthont az ENSZ elsivatagosodással foglalkozó konferenciájának, és kampányt indított egymilliárd fa elültetésére az országban.
A pápa felhívta a figyelmet a korrupció elleni küzdelem szükségességére is.
A korrupció egy haszonelvű és gátlástalan mentalitás gyümölcse, amely egész országokat szegényített el
- szögezte le Ferenc pápa, aki azt mondta, hogy különösen a vallások jelenthetnek védelmet a "korrupció alattomos fenyegetése ellen, amely ténylegesen komoly veszélyt jelent bármely emberi közösség fejlődésére".
A mongol kormány "korrupcióellenes évnek" nyilvánította az ideit, és állítása szerint egy ötrészes tervet hajt végre a Transparency International ajánlásával.
Szombati programjának részeként Ferenc pápa ellátogatott a mongol fővárosban 2003-ban átadott, részben jurta alakú Szent Péter- és Pál-székesegyházba, ahol találkozott az ország kis katolikus közösségét összefogó papokkal és misszionáriusokkal. A székesegyházban elmondott beszédében a pápa kiemelte, a kormányoknak nem kell tartaniuk a katolikus egyháztól, mert annak nincsenek politikai ambíciói.
Jézus nem adott politikai mandátumot az apostolainak, csak azzal bízta meg őket, hogy a hit révén enyhítsék a sebzett emberiség szenvedéseit. Ebből adódóan a kormányoknak és a világi intézményeknek nem kell tartaniuk az egyház evangelizációs tevékenységétől, mert az nem egy politikai program előmozdítását szolgálja
- fogalmazott Ferenc pápa.
Ferenc pápa az első katolikus egyházfő, aki látogatást tesz Mongóliában, amelynek hárommilliós lakosságából 1450-en tartoznak a katolikus közösséghez. Az ország lakóinak túlnyomó többsége buddhista, és hagyományosan Tibet vezető lámáihoz, köztük a dalai lámához kötődik.
A pápa hétfőig tartó látogatásának célja a helyi katolikus közösség és a többi felekezet közötti párbeszéd erősítése.
Míg a kereszténység már több száz éve megjelent a régióban, a katolikus egyház csak 1992 óta van jelen Mongóliában, ahol a kommunizmus bukása után alkotmányba foglalták a vallásszabadságot. | Ferenc pápa: Jézus nem adott politikai mandátumot apostolainak | Ferenc pápa: Jézus nem adott politikai mandátumot apostolainak - Megérkezett Mongóliába a katolikus egyházfő. | [
""
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2023/09/02/mongolia-katolikus-egyhaz-ferenc-papa-latogatas | 2023. 09. 02. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A mai naptól kezdve Orbán Viktor az, aki Magyarország miniszterelnökeként a legtöbb időt töltötte hivatalában. Tisza Kálmán, a Generális 14 év és 144 napnyi "rekordját" döntötte meg.
Amíg egy ország, nemzet feletti főhatalom születési jog, addig egy uralkodó addig marad a trónján, amíg azt egészségi állapota megengedi – a legtöbbször halálig –, illetve amíg úrrá tud lenni ellenfelein. Ám ha az ember elszámoltatható, bizonyos időközönként a szavazók által is leváltható vezető, már más megvilágításba kerül a bársonyszékben töltött idő.
170 év
Az évszázadokig szabadságáért küzdő Magyarország számára különösen fontos volt az olyan miniszterelnök, aki a választott Országgyűlés felé tartozik elszámolással, a nemzet érdekeit a királlyal szemben is képviseli, ha kell. Az első ilyen személy a később mártírhalált halt Batthyány Lajos volt.
Azóta eltelt több mint 170 év, a kormányt alakító személyek között pedig megtaláljuk a percembereket, diktatúrák bábjait éppúgy, mint a valódi államférfiakat. Hivatali idő hosszát tekintve a történészek bizonyára szétszálaznák a különböző korokat a siker vagy kudarc okát a választási törvényben, külső tényezőkben, uralkodói szándékban keresve, de mi maradjunk inkább a számoknál.
Orbán rekordot döntött
Tisza Kálmán 1875. október 20-ától 1890. március 13-áig összesen 14 évig és 144 napig kormányozta hazánkat, kőkemény stílusáról kapta a Generális melléknevet. Ezzel 130 évig ő volt a legtovább hivatalát viselő magyar miniszterelnök, ráadásul egyhuzamban.
A mai napon azonban Orbán Viktor átvette tőle a vezetést, innentől kezdve ő az az ember, aki eddigi történelmünk során a legtöbb időt töltötte miniszterelnökként.
Még akkor is, ha két részletben, a rekord ugyanis úgy "jön ki", ha beleszámoljuk az 1998 és 2002 közötti első Orbán-kormányt. Ám Orbán Viktornak hátra van még jó másfél éve, és ha a Fidesznek sikerül 2022-ben is újráznia – márpedig ha a választások "most vasárnap lennének", akkor sikerülne –, már az egyhuzamban viselt miniszterelnöki tisztség rekordját is elhódítaná.
Egy napig sem
Tisza Kálmán a második helyre csúszott, a dobogó harmadik fokán pedig Lázár György áll, ő 1975. május 15. és 1987. június 25. között foglalta el bársonyszékét. A negyedik gróf Bethlen István 10 évvel és 132 nappal.
A lista végén egyébként Hadik János grófot találjuk, aki 1918. október 30-án vette át a hivatalt Wekerle Sándortól, majd másnap hajnalban, az őszirózsás forradalom hatására le is mondott: kevesebb, mint 24 órán át volt Magyarország miniszterelnöke. | Orbán legyőzte a Generálist | Rekordot döntött Orbán Viktor, mától ő az, aki Magyarország miniszterelnökeként a legtöbb időt töltötte hivatalában. | [
"orbán viktor",
"tisza kálmán",
"miniszterelnök",
"kormányfő",
"rekord",
"hivatali idő"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2020/11/30/orban-viktor-rekord-tisza-kalman | 2020-11-30 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Feljelentéskiegészítés keretében megvizsgálta a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a volt pénzügyőr,Tiszolczi Lajos Partizánnak tett állításait, írja közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyészség az állítások vizsgálata után elutasította az azzal kapcsolatos feljelentéseket.A vizsgálat során arra jutottak, hogy a nyomozást nem politikai utasítás alapján szüntette meg a NAV nyomozó szerve, hanem az Európai Unió Bíróságának ítéletét is alapul véve a portugál jogsegély során beszerzett bizonyítékok alapján.Az Európai Unió Bírósága az adóigazgatási eljárással kapcsolatban kimondta, hogy megfelel az Európai Unió jogának, ha egy gazdasági társaság azért köt másik uniós országban vállalkozása során ügyletet, mert ott kedvezőbb a hozzáadottérték-adó.A portugál igazságügyi hatóságok által teljesített jogsegély szerint az érintett cég valós vállalkozási tevékenységet folytatott Portugáliában, amely tevékenység után Portugáliában adózott, a kettős adóztatás tilalma alapján így Magyarországon nem volt áfafizetési kötelezettsége. Ezen bizonyítékok alapján a nyomozó hatóság törvényesen csak az eljárás megszüntetéséről határozhatott.A közleményben kitértek arra is, hogy Tiszolczi "nem volt az úgynevezett Gattyán-ügy nyomozója, a büntetőeljárási törvényben írt nyomozási cselekményt abban soha nem végzett."A büntetőeljáráson kívül - annak szabályaival ellentétesen - kapcsolatot tartott egy vele együttműködő személlyel, és az érintett személy által elmondottakról írt feljegyzéseket. Ezekről az ügyészséget nem tájékoztatta, a hallottak valóságtartalmát nem ellenőrizte. "A jelentéseiben foglaltakból megállapítható, hogy a vele együttműködő személy célja az volt, hogy Gattyán Györgytől nagyobb összegeket szerezzen" - írták, majd azzal folytatták, hogy a nyomozás semmilyen módon nem állt összefüggésben "a volt pénzügyőr által kezdeményezett, 2023. április 30-i hatályú munkaviszony megszüntetésével. Az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy az ügyben eljárt nyomozókat kizárták az ügyből."A közleményben kitértek arra is, hogy amennyiben a volt pénzügyőr hivatalos eljárása során bármilyen bűncselekményt észlelt volna, úgy köteles lett volna azt a nyomozó ügyészségen feljelenteni. Ilyen feljelentést hivatali szolgálata alatt nem tett, és jelen ügyben sem ő volt a feljelentő.Ebben a cikkünkbenrészletesen írtunk arról,hogy mi volt az a NAV-nyomozás Gattyán ellen, amit a volt nyomozó szerint felsőbb utasításra zártak le. | Az ügyészség szerint sosem volt a Gattyán-ügy nyomozója a Partizánnak nyilatkozó volt NAV-os pénzügyőr | A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség elutasította a volt NAV-os adónyomozó állításaival kapcsolatos feljelentéseket. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2024/07/29/nav-nyomozas-gattyan-ugy | 2024-07-29 14:12:00 | true | null | null | Telex |
Lapunk és a bundaügy részleteit megszellőztető futballoldal, a rangado.hu mindent megtesz azért, hogy ne maradhassanak titokban a magyarországi fogadási botrány sötét üzelmei. A nyomozati iratokban egy sokatmondó rajzra bukkantunk, melyből kiderül, a több élvonalbeli együttesben is focizó – és bevallása szerint mindenütt bundázó – koronatanú, H. Gábor szerint hogy épült fel a 33 találkozót érintő csalássorozatot irányító szervezet.
A REAC, a Siófok és a Diósgyőr korábbi játékosa rajzán ezúttal szerepel több olyan személy neve, aki eddig nem került képbe, s az ügyészség sem gyanúsítja. H. 2011 novemberében papírra vetett listáján közvetlenül a „Boss” (Főnök) alatt található Admir neve, ő minden bizonnyal azonos az Interpol által letartóztatott szlovén Admir Suljiccsal, az ázsiai fogadási maffia egyik kulcsfigurájával.
Suljic egykor Kaposváron focizott, és a koronatanú úgy vélte, a szervezetben a húsz hónapja előzetes letartóztatásban ülő K. Zoltán (Kenő) és L. Mátyás (Lecsó), K. Zsolt menedzser és a nem gyanúsított, egykori REAC-labdarúgó, Koltai Tamás felett állt. Ez utóbbi természetesen nem keverendő össze a győriek 25 esztendős válogatott szélsőjével. 2006 januárjában érkezett vissza a rákospalotaiakhoz, többéves malajziai és németországi légióskodást követően.
Nem állíthatjuk, hogy H. Gábor rajza fedi a valóságot, így nem tudhatjuk azt sem, az ismert és az ügyészség által gyanúsított személyek mellett miért mártotta be a válogatottban is szereplő Végh Zoltánt és Hercegfalvi Zoltánt, a korábbi kecskeméti edző Tomiszlav Szivicset, Vukasin Polekszicset, a debreceniek kapusát, és Kutasi Róbert egykori REAC-klubigazgatót. Utóbbi tragikus története sokak által ismert: tavaly március 1-jén a halálba ugrott egy fővárosi panelház tetejéről.
– H. Gábor valóban felrajzolt egy szervezeti ábrát, amely kiegészítéséül szolgált a korábbi vallomásának, illetve a nyomozás addigi adatainak – mondta a Borsnak Nagy Andrea, a főügyészség helyettes szóvivője. – Koltai Tamás nevű személyt tanúként és gyanúsítottként sem hallgattunk ki. Hogy miért nem, azt nem árulhatom el... | H. Gábor lerajzolta a csalók szervezeti felépítését | Árulkodó dokumentum került a Bors birtokába: H. Gábor, a hazai fogadási botrány egyik kulcsfigurája másfél éve az ügyészségnek lerajzolta a futballmeccseket manipuláló szervezet felépítését. | null | 1 | http://borsonline.hu/20130313_h_gabor_lerajzolta_a_csalok_szervezeti_felepiteset | 2013-03-13 08:30:00 | true | null | null | Bors |
A Boris-paradoxon: hiába az özönvíz, tovább szárazodik az Alföld - de van megoldás a vízpótlásra
A mérések kezdete óta regisztrált legmelegebb nyár után az évtized árvize vonul végig Magyarországon - hogy lehet ez? Pótolják-e az óriási őszi esőzések az aszályban elvesztett talajnedvességet? Éghajlatkutató, vízgazdasági elemző és ökológus segítségével válaszolunk a legfontosabb kérdésekre.
Csütörtöktől hétfő délig az átlagos szeptemberi teljes csapadékmennyiségnél is több hullott le hazánkban a Boris névre keresztelt mediterrán ciklon következtében. A Hungaromet szakemberei azt írják, országos átlagban több mint 50 mm eső esett, úgy, hogy a szokásos teljes havi mennyiség 59 mm. Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban néhol 150, egyes részeken 2-300 mm-t mértek.
Mindez a szisztematikus mérések kezdete (1901) óta regisztrált legmelegebb nyár után történik. A Hungaromet adatai szerint az évszak középhőmérséklete országosan 23,5 Celsius-fok volt (1991-2020-as átlag: 20,8 fok), ami a legmagasabb érték a 20. század kezdete óta. A 2024. nyári középhőmérséklet országos átlagban 0,76 fokkal haladta meg az eddigi legmelegebb, 2022-es nyár hőmérsékletét.
Hogy értsük, mi történik a klímában és a vízmérlegben, alapvető kérdéseket tettünk fel kutatóknak. Az alábbiakban Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, Ungvári Gábor közgazdász, a REKK Vízgazdasági Csoport vízgazdasági elemzője és Lukács Balázs biológus, ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa válaszol.
×××
Néhány hét alatt egyszerre éltünk át hőhullámot és aszályt, valamint özönvízszerű esőzést. Hogy lehet ez?
Szabó Péter éghajlatkutató: Mérésekkel dokumentálható, hogy a csapadékos napok éves száma ugyan csökken, de a lehullott csapadék összmennyisége érdemben nem változik Magyarországon; ebből következik, hogy egyre többször tapasztalunk nagy esőzéseket. A fizika törvényei szerint egy melegedő közeg - mint amilyen most a Föld - több nedvességet tud magába fogadni, vagyis a felmelegedés végső soron sokkal több, intenzívebb csapadékkal jár. Az úgynevezett Clausius-Clapeyron-egyenlet szerint
minden egyes Celsius-fok emelkedésre 7 százalékkal nagyobb kihulló vízmennyiség jut.
Ezt a képletet egyre többször tapasztaljuk a gyakorlatban.
Rendkívül sok csapadék érkezett. Helyreáll ettől a vízmérleg?
Ungvári Gábor közgazdász, vízgazdasági elemző: Lényegében egy paradoxont látunk: az átlagosnál jóval több csapadék hullott az elmúlt napokban, a talajba szivárgás és a víztartalékképzés lehetősége mégis csökken. A rohamszerű esőzés ugyanis gyorsan jön, de gyorsan is megy. Milliméterben számolva sok csapadék hullott, de a víz nagyobb része ilyen rövid idő alatt nem tud beszivárogni a talaj mélyebb rétegeibe. Keresztülfolyik az országon, amit felgyorsít az egyre nagyobb kiterjedésű mesterséges felszínborítottság és a csatornahálózat. Hogy miért van szükség talajnedvességre? Az tud párologtatni olyan időszakban, amikor nem esik elég eső. Így működik a víz körforgása: amíg van talajnedvesség, addig van párolgás, ha a talaj kiszárad, akkor hő keletkezik, és a kicsapódás, felhőképződés valószínűsége is csökken. Mindez öngerjesztő negatív folyamathoz vezet.
Lukács Balázs biológus, ökológus: Idén látszik igazán a csapadékszinteken, hogy durván elválik az Alföld az ország többi részétől. Az év első fele a nyugati országrészben és a hegyvidékeken "jól sikerült", vagyis átlagos vagy átlag feletti csapadék hullott. Az Alföldön viszont csak a január volt átlagos, utána az elmúlt 20 év átlagához képest minden hónapban kevesebb eső esett. És még erre jött rá az aszályos július-augusztus. Ha az elmúlt 15-20 év csapadék- és hőmérsékleti adatait nézzük, kirajzolódik a trend: ritkán és nagy zuhéban jön az eső, nyáron pedig súlyos aszályok vannak. A csapadék időbeli eloszlása kiegyenlítetlen, ráadásul a víz java átmegy az országon.
Kedvező fejlemény, hogy a hullámtéri - vagyis gáton belüli - holtmedrek megtelnek, a kiszáradó kisebb medrek, morotvák életre kapnak, de összességében a fő trend a szárazodás.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság folyamatosan figyeli a talajvízszinteket. A kutakból vett adatsorok térképre vetítésén látszik, hogy ez a szint folyamatosan csökken: az eltérés a 30 éves átlagtól néhol 150, 200 cm vagy még több. Vagyis ennyivel "ereszkedett" mélyebbre a talajvíz szintje. (Lásd a térképet lent!) Főleg a Nyírség és a Duna-Tisza köze érintett ebben. Hiába zúdul le időnként sok csapadék, annak időre lenne szüksége, hogy elszivárogjon. Ráadásul az aszály miatt jellemző lett a talajvízből származó öntözés; ez is nagy mértékben apasztja a talajvizet.
Miért lettek ekkora árvizek a Boris néven emlegetett ciklonból?
Szabó Péter éghajlatkutató: A jelenség az északról érkezett hideg levegővel kezdődött, melyből kialakult egy ciklon, mely egy úgynevezett blokkoló anticiklon miatt négy napig egy helyben "pörgött". A feltorlódott nedves légtömegekből egyszerre zúdult ki rengeteg csapadék az Alpok torlasztó hatása következtében.
Ungvári Gábor közgazdász, vízgazdasági elemző: Egy spanyol kutató néhány évvel ezelőtt tüzetesen megvizsgálta a földközi-tengeri esőket. Spanyolország keleti felén, a parton fekvő Valenciánál készített méréseket egy-egy sávra, a tengertől a szárazföld felé. Ötven éve még rendszeres napi esőket okozott a reggel feltámadó szél, de azzal, hogy mesterségesen kiszárították a part menti mocsarakat, a szél is kevesebb párát képes felvenni a felmelegedő felszínről. Így amikor "nekifut" a hegyeknek és felemelkedik, sokkal kisebb valószínűséggel lesz belőle csapadék. A szélrendszer kicsapódás nélkül visszatolja a légtömeget a tenger fölé, majd újra a kontinensre, egyre beljebb. Ha ennyi idő után nekicsapódik egy hegynek, akkor már sokkal-sokkal több csapadék lesz belőle, özönvízszerű esőzésekkel. Ez történt tavaly Szlovéniában, és valami ilyesmi történik most Ausztriában.
Aszályok és kisebb-nagyobb árvizek váltakozására kell mostantól felkészülni?
Szabó Péter éghajlatkutató: A méréseink szerint a szeptemberek csapadékosabbak lettek az elmúlt bő 50 évben. Az önmagában "természetes", hogy egy tartós meleg-száraz periódust egy nagyobb csapadékkal kísért időszak zár le. A pesszimista forgatókönyv szerint
a globális felmelegedés következtében minden szélsőség erőteljesebb lehet a jövőben:
hosszabb száraz időszakok nyáron, majd intenzívebben érkező csapadék. Mondhatnánk, hogy Magyarország "mediterránná válik", de az azt is jelentené, hogy július-augusztusban alig esik az eső - ilyesmire hazánk földrajzi adottságai miatt nem kell számítani. Elsőre furcsának tűnhet, de nem a száraz napok száma nőtt meg drasztikusan, hanem a párolgás intenzitása, mégpedig a hőhullámok erősödése miatt. Nemcsak az okoz aszályt, ha nem esik az eső, hanem az is, ha a talajnedvesség gyorsabban párolog.
A most nagy mennyiségben érkező csapadékvizet kellene "eltenni" a következő aszályig?
Ungvári Gábor közgazdász, vízgazdasági elemző: Szemléletváltásra van szükség. Érzi ezt minden szereplő a vízügytől a zöldeken át a gazdákig, de a szabályok és az érdekeltségek még nem mutatnak egy irányba. Sokan nem szembesülnek az egymásnak okozott költségekkel, nem származik káruk a kihagyott lehetőségekből. Konkrét példával: a vízügyi rendszerben mind az aszály, mind az árvíz "katasztrófa", melynek elhárítása a rendes működésen kívüli finanszírozásból történik. Vannak komoly lépések a megelőzésre, de közel sem használunk ki minden lehetőséget. Ennek egyik eleme, hogy a hozzánk érkező vízből egyre nagyobb mennyiséget kellene tudni "megszelídíteni" és valamilyen módon felhasználni. A táji víztárolás hosszú távú folyamat, melyben minden négyzetméter számít, és az a cél, hogy mire elérünk a nyárig és egy újabb, potenciálisan aszályos időszakig, addigra legyen elég talajnedvesség, ami párologni tud. Nemcsak a szántóterületeken kellene sokkal hatékonyabb talajnedvesség-megőrzést végezni, szükség lenne agroerdészeti (agroforestry) megoldásokra, vagyis olyan földhasználat-gazdálkodási rendszerre, amelyben az erdő és a mező egymás mellett jelenik meg. A mélyebben levő talajnedvesség-tartalékot ugyanis csak a fák tudják mobilizálni egy-egy hőhullámkor. Ez
világosan látszik a nyáron készült hőtérképeken: az erdő felett 26 fokot mértek, a tarra vágott mezőn 42 fokot.
A nem túl mély gyökérzetű növény ugyanis nem tudja felszívni több méter mélyről a talajnedvességet, így abból nem lesz aszálykori párolgás.
Ki a felelős a magyar táji vízgazdálkodásért?
Ungvári Gábor közgazdász, vízgazdasági elemző: Ez kulcskérdés. A magyarországi vízügy emberállománya ehhez kevés, ők nem tudnak az egész magyarországi táj "vízgazdái" lenni. A 19. században még működtek ármentesítő és belvízrendező társulatok, ezeket viszont 1945 után államosították. Lettek helyettük a kommunista rendszerben termelőszövetkezetek, de azok nem tudták ezt a funkciót is ellátni. Majd a tsz-ek is eltűntek. A táj sokszor valóban gazdátlan Magyarországon.
MEGOLDÁSOK
Az Ungvári Gábor által felvetett táji vízmegtartást is tárgyaltuk két évvel ezelőtti páros interjúnkban. Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK tanszékvezető egyetemi tanára akkor elmondta: a nyári alföldi zivatarok újra előidézhetők, de ehhez vissza kell vadítani másfél megyényi területet. Mészáros Csaba vízépítő mérnök a kiszáradással kiemelten sújtott Homokhátság vízhiányát szivattyúkkal oldaná meg.
Tavaly interjút készítettünk Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológussal, aki szintén a Homokhátság sivatagosodásának visszafordítására hirdetett programot. "A világ számos részén éltek már ezzel Ausztráliától az USA-ig, Indiától Pakisztánig: rájöttek, hogy nemcsak a felszínen raktározhatjuk el a többletvizet a száraz időszakokra, hanem a felszín alatti »víztározók« is alkalmasak lehetnek erre. Nem mesterséges tárolómedencéket jelent ez, hanem a földfelszín és a vízszint közötti »telítetlen zónákat«, ahol a pórustérben víz és levegő is van. Ezek a terek alkalmasak arra, hogy ha van megfelelő minőségű tározható vizünk és megfelelő víztartónk, akkor ide bejuttassuk, tudatos és ellenőrzött módon megnövelve a vízszintet."
Nyitókép: Árvizi védekezés Szentendrén (forrás: Isza Ferenc / AFP) | Boris-paradoxon: hiába jön most özönvíz, ettől még aszályból is egyre több lesz - Válasz Online | Boris-paradoxon: hiába jön most özönvíz, ettől még aszályból is egyre több lesz | [
""
] | 0 | https://www.valaszonline.hu/2024/09/18/arviz-eghajlatvaltozas-aszaly-alfold-szarazodas-csapadek-mediterran-boris-ciklon-vizmegtartas-okologia | null | true | null | null | valaszonline.hu |
Plexik, üvegek, átláthatóság, hatalmas terek és függönyök, függönyök mindenhol - bejártuk az RTL új székházát a Dózsa György úton. Előszörjúnius végén jelentkezett beaz RTL Híradója a Városliget melletti egykori MÉMOSZ (Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetsége) székházából, azóta folyamatosan birtokukba vették a felújított székházat, és a csatorna most tartotta meg a sajtómegnyitót.
Azt fontos az elején tisztázni, hogy nem az egész magyar RTL költözött ide: az eleinte még a Fehérvári úton működő tévé hosszú évekre Budafokra, a Tétényi útra tette át a székházát, és a csatorna működtetésének egy jelentős része, a szórakoztató műsorok, valamint a promókészítő csapat továbbra is ott dolgozik. Az új székház frontépületébe az üzleti terület költözött (például értékesítés, hr, jogi csapat), a hátsó épületbe, az úgynevezett auditóriumba pedig a híradórészleg, tehát a Híradó, az Időjárás, a Fókusz, a Házon kívül és a XXI. század jött át.
De miért volt szükség a szétválásra? Elsősorban nem azért, mert a budafoki épületben meg kellett volna újítani a szerződésüket - mondta Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója.
"Másik életszakaszba került a vállalat", ő már másfél évvel korábban eljött volna, ha lehet, mert a cég fejlődése, a kollégák munkaritmusa mást igényelt. Vidus emlékeztetett mindenkit, hogy ez már nem egy egycsatornás tévé, hanem tizenkét csatornájuk van, övék a legnagyobb magyar streamingszolgáltató is. Egyszerűen más feladatokat és máshogyan kell ellátni, az új irodaházban pedig sokkal gyorsabb a kollégákkal beszélni, elintézni valamit - mondta.
Kiss Kata, az RTL vállalati kommunikációs vezetője szerint a kétlakiság nem akkora gond, mert eleve nem minden csak a budafoki épületben történt, korábban is ki kellett mozdulni sok műsor, sok fikciós sorozat miatt, ráadásul kevés kollégának van rendszeresen dolga mindkét épületben - tehát szinte senkinek sem kell megtennie a még autóval is 45 perces távolságot naponta a két épület között, főleg nem oda-vissza. Ráadásul a híradórészlegnek, akik a legtöbbször járnak el forgatni, nagy segítség a belvároshoz közeli székház, amit a Híradó műsorvezetője, Rábai Balázs is megerősített. De ha valaki szeretne, és a munkája épp megengedi, dolgozhat bármelyik irodaházban - tette hozzá Vidus.
A budafoki székházban így már jóval kevesebb területet bérelnek, de az új irodaház is valójában egy bérlemény, amit a WING Zrt.-től bérelnek. A Covid alatt választották ki a MÉMOSZ-székházat, ami akkor még egyáltalán nem így nézett ki, és a WING az RTL igényeit is figyelembe véve alakította át az épületet. Csakhogy a székház épülete műemlék, ezért a modernizálásában, felújításában a WING-nek meg volt kötve a keze pár kérdésben, például nem építhettek hozzá semmit kívülről.
A modernista székházban az 1951-es átadásakor még nem volt épületgépészet, de most már ez elengedhetetlen. Ezt úgy oldották meg, hogy nem alulról kell benyúlni az álmennyezetbe, hanem lényegében álpadló van, tehát egy-egy szint padlóját felnyitva az alatta lévő szint gépészetét szerelik. De építettek új liftet, illetve kifejezett céljuk volt, hogy a lehető legtöbb természetes fényt engedjék be.
Ami az irodák kialakítása szempontjából érdekes - főleg ha valaki járt a budafoki székház dobozrengetegében -, az a sok egybefüggő tér, még a külön-külön lefoglalható tárgyalókba is könnyen be lehet látni az üvegfalakon keresztül. Külön irodák nincsenek, csak a felsővezetésnek, de ha valaki telefonálna vagy videóhívásban vesz részt, be tud ülni az egyszemélyes, zárt boxokba.
Persze ez eddig nem meglepő, az open space konstrukció nem egy új találmány, de ennyi függönnyel még nem találkoztunk irodaházban, amennyit az RTL új székházába tettek. Az üzleti terület, tehát a frontépület szintjei tele vannak függönyökkel, amiket el lehet húzni egy-egy megbeszéléshez, de akkor is át lehet látni rajtuk. Sőt, olyan elkeríthető terek is vannak, mint amik a kórházi szobákban láthatóak, amikor az ágyakat nem falakkal, hanem elhúzható függönyökkel választják el.
Az új székház egyik kiemelt pontja az ötödik emeleti terasz városligeti kilátással és sok pihenőszékkel, valamint az auditórium földszintjén található "látványvezérlő", ami majd a szomszédos, később befejezendő stúdiót fogja vezérelni úgy, hogy a munkába mindenki belelát majd. Szintén a közeljövőben fog elkészülni a vetítőterem, és médiaeseményeket is itt tartanak majd az új székházban.
Ahogy korábban említettük, az auditórium emeletén van hírrészleg: ez régen egy 1300 fős, sötét színházterem volt, ahol pártkongresszusokat is tartottak, sőt, Che Guevara is járt itt. Ezt teljesen átépítették, sok természetes fénnyel és egy hullámzó plexicsőformából álló álmennyezettel hatalmas nyílt terű iroda lett belőle.
Innen lehet elérni a Fókusz és a Híradó stúdióját is, a klíma és a hangszigetelés megoldása volt az egyik legnagyobb feladat: egyszerre kellett elérni, hogy ha elmegy egy mentő a Dózsa György úton, az ne hallatsszon be az élő műsorba, de közben a műemlékvédelmi szempontokat is figyelembe vegyék.
A Híradó egy kisebb ráncfelvarrást kapott, illetve egy hatalmas, hajlított LED-falat, amivel két hétig teszteltek és gyakoroltak az első műsor előtt. De az egész túra legnépszerűbb része az volt, amikor a bejárás résztvevői beülhettek a Híradó műsorvezetői székébe, és lefotózhatták magukat: | Hatalmas terek, látványvezérlő és függönykánaán - megnéztük az RTL új székházát | Az RTL híradós és üzleti részlege átköltözött a Dózsa György úti régi MÉMOSZ-székházba, ahol műemlékből kellett modern irodát építeni. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/after/2024/09/10/rtl-uj-szekhaz-dozsa-gyorgy-ut-iroda-hirado | null | true | null | null | Telex |
Egy tanyáról lopott el egy autót F. Gergő. Amikor ezt észrevették, üldözőit lelövéssel fenyegette.
A Kecskeméti rendőrök egy rablás ügyében indult nyomozás eredményeképpen szerdán este őrizetbe vették a 20 éves ladánybenei F. Gergőt – tudta meg a Szeged24 a Bács-Kiskun Megyei rendőr-főkapitányságon.
A férfit azzal gyanúsítják, hogy eddig ismeretlen társával 2013. június 15-én éjjel betörtek egy ladánybenei férfi tanyájára és onnan kitoltak egy személyautót. Két arra járó férfi észrevette a lopást, és követni kezdte a tolvajokat. Az elkövetők erre lelövéssel fenyegették meg őket, majd az autóban lévő kulccsal beindították a járművet, és elhajtottak a helyszínről. | Lelövéssel fenyegették üldözőiket | Egy tanyáról lopott el egy autót F. Gergő. Amikor ezt észrevették, üldözőit lelövéssel fenyegette. | [
"kecskemét",
"lopás",
"rablás",
"rendőr"
] | 0 | http://24.hu/szorakozas/2013/06/27/lelovessel-fenyegettek-uldozoiket | 2013-06-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az International Travel Awards a nemzetközi utazási, idegenforgalmi és vendéglátó-ipari ágazat egyik legrangosabb elismerése, amely minden évben több ezer szereplő közül jutalmazza a legkiválóbbakat"Turisztikai Oscar-díjnak is szokták nevezni.
A díjátadót 2018 óta minden évben megrendezik, hogy a turisztikai vonzerő szempontjából kiemelkedő projektek, fejlesztések, attrakciók versenyében megjutalmazzák a legjobbakat. Kontinensenként számos kategóriában érkeznek jelölések épületekre, természeti látványosságokra és különleges látnivalókra, amelyek közül a győztest a zsűri értékelését követően közönségszavazással választják ki. A turisztikai szakemberek, a média és a látogatók idén is a világ minden tájáról szavaztak a jelöltekre a Közel-Keletről, Ázsiából, Európából, Afrikából, Amerikából és Óceániából egyaránt.
Több mint 7,5 millió látogatót vonzottak a 10 éves Liget Budapest Projekt eddig elkészült fejlesztései
- Nagy büszkeség, hogy a Liget Budapest Projekt, Európa jelenleg legjelentősebb kulturális beruházása, és az ennek részeként megvalósított Magyar Zene Háza jelentősen hozzájárul az ország és a főváros turisztikai vonzerejéhez. amit a turisztikai szakma képviselőinek elismerése mellett a közönség szavazatai is visszaigazoltak. Ezt a kiemelkedően magas látogatószámok mellett az is bizonyítja, hogy az egyik legfontosabb idegenforgalmi megmérettetésén, az International Travel Awardson három elismerést is elhozhattunk - mondta el díjak kapcsán Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.
- Elsődleges céljaink között volt, hogy a Városliget, mint turisztikai attrakció bekerüljön a Budapestre érkezők kötelező látogatási pontjai közé. A Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum vagy a Ballonkilátó külföldi látogatóinak emelkedő számai alapján látható, hogy felkerültünk a nemzetközi turisztikai térképre. A hosszú távú cél pedig az, hogy a parkba folyamatosan olyan megújuló kulturális tartalom, rekreációs élmény költözzön, ami miatt önmagában is érdemes elindulni Budapestre és hosszabb eltöltetni itt, sőt, akár újra és újra vissza is térni. A világ legrangosabb turisztikai és ingatlanfejlesztési díjainak birtokában immár elmondhatjuk, hogy mindenki fölkapja a fejét a Liget projekt egyedisége és komplexitása kapcsán, hogy itt több mint 100 éves intézmények békésen megférnek egymás mellet a kiemelkedő építészeti minőséget képviselő újakkal és alkotnak egy élő rendszert, miközben a természet, a park élményfunkciókkal, rekreációs lehetőségekkel körülöleli őket - mondta a vezérigazgató.
Turisztikai Oscart kapott a Liget Budapest Projekt: több mint ezer pályázó közül bizonyult a legjobbnak
Gyorgyevics Benedek hozzátette:
"A Liget Budapest Projekt eredményei ma már túlmutatnak önmagukon: a Városliget ikonikus épületei szimbólummá váltak. Amikor a negyedikes olvasókönyv címlapján a Városliget fölé szálló, Szinyei festményre emlékeztető piros-fehér csíkos ballon stilizált képe jelenik meg, vagy mikor a Zene Házának grafikai változata országimázs kiadványokban bukkan fel, akkor szembesül az ember azzal, hogy mindez rólunk, az egész országról is szól, arról, hogy igenis képesek vagyunk világraszóló eredményeket létrehozni."
Nem először díjazzák a Liget Budapest Projekt fejlesztéseit
A díjátadó kapcsán a vezérigazgató felhívta a figyelmet: "A Liget Budapest Projekt első tíz évében évszázados kulturális intézményeink újultak meg, s mellettük a világ legizgalmasabb kortárs épületei közé tartozó új intézmények is létrejöttek. A fejlesztéseknek köszönhetően Magyarország turisztikai vonzereje jelentősen emelkedett, és az új kortárs ligeti épületek nemzetközileg is ismert nevezetességeivé váltak hazánknak. Mindezekhez hozzájárult, hogy a Városliget megújításának első évtizede immáron két tucatnál is több rangos nemzetközi díjat hódított el."
A nemzetközi szakmai figyelem már kezdetek óta ráirányult a Liget Budapest Projektre, mely léptékében és összetettségében Európa ma legnagyobb kulturális beruházása. A Magyar Zene Háza 2019-ben nyerte el "A legjobb nemzetközi középület" elismerést az International Property Awards-on (IPA), 2021-ben pedig a Music Cities Awardson választották a világ legjobb zenei témájú ingatlanfejlesztésnek.
2018-ban az új Néprajzi Múzeum szintén a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is megkapta. 2021-ben pedig az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) "Európa legjobb középület fejlesztése" díjat nyerte el az International Property Awardson, ezzel a Liget Budapest Projekt a legtöbbet díjazott fejlesztéssé vált a díj (IPA) történetében, ugyanis ez az első olyan kulturális városfejlesztés, amelynek elemei három rangos díjat is elnyertek.
2017-ben Cannes-ban, a világ legjelentősebb ingatlanszakmai rendezvényén, a MIPIM-en a Liget Budapest Projekt a legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektje lett. 2021 nyarán pedig a Szépművészeti Múzeum történetének legnagyobb léptékű, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult felújítása nyerte el az Europa Nostra Díjat, mely az Európai Unió legrangosabb örökségvédelmi elismerése. 2022 a Magyar Zene Háza elismeréseiről szólt, a MIPIM Awards fődíjának elhódításával a hazai ingatlanfejlesztés egyik legnagyobb nemzetközi sikerét érte el, s Magyarország legtöbb elismeréssel rendelkező épületévé vált. Elnyerte a German Design Council Iconic Award-ját, az Architecture Masterpize Architectural Design of the Year elismerését, felkerült a patinás Architectural Digest Magazine 2023 legnagyobb hatású nemzetközi attrakcióit gyűjtő listájára, a világ egyik legismertebb lapja, a Time Magazine pedig a Néprajzi Múzeummal egyetemben beválogatta a World’s Greatest Places nevű gyűjtésébe, ami sokmillió olvasójának utazási döntéseit határozza meg.
2023-ban az első turisztikai tematikájú díját is elnyerte a Liget Budapest Projekt, melyet az International Travel Awards megmérettetésén Európa legjobb turisztikai fejlesztésének választották. 2024-ben pedig a Néprajzi Múzeum mellett a Magyar Zene Háza is tarolt a FIABCI nemzetközi díjátadóján, így a Városligetben található a világ két legjobb középülete. | Újabb turisztikai Oscar-díjakkal ismerték el a Liget Projektet | Három díjat is elnyert: a Liget Budapest Projekt, és két kategóriában is első helyet szerzett: „a világ legjobb turisztikai fejlesztése”, valamint „Európa legjobb családbarát fejlesztése” lett, a projekt keretében megvalósult Magyar Zene Háza pedig „Európa legvonzóbb turisztikai attrakciója” elismerést hozta el a rangos International Travel Awards díjátadóján Dubajban 2024. szeptember 28-án – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója. A megújuló Városliget fejlesztései több mint 120 ország népszerű idegenforgalmi beruházásaival mérették meg magukat, és a zsűri, valamint a nyilvános közönség szavazatai alapján bizonyultak a legjobbnak. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/liget-projekt-nemzetkozi-dijak/yym54sf | null | true | null | null | Blikk |
A vasárnapi Sajtóklub elején Gajdics Ottó további tervekkel ízelítőt adott a fideszes filozófiából is, amikor az atlétikai vb állítólagos sikerét ecsetelte:
"Kell még világkiállítást is és olimpiát is és sok mindent, mindent, amit a libernyákok nem akarnak!"
De nem ez volt az adás legérdekesebb része, hanem az, amikor Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője Novák Katalin kárpátaljai és kijevi látogatásáról azt mondta: az államfő Bencsik ismeretségi körében nagyon sok embert
"finoman fogalmazva sokkolt azon szavaival, amikor elmondta, hogy Oroszország minden különösebb ok nélkül támadta meg Ukrajnát, tehát az a 8 éves donbaszi bombázás mint jelentéktelen tényező azért kicsit erősnek tűnt".
(Ha valaki nem tudná: Ukrajna orosz katonai agresszióval megszállt területéről van szó.)
A háborúban nem éppen Ukrajna oldalán álló Bencsik szerint Nováknak az a kijelentése, hogy a háborúnak a Krím felszabadításával kell véget érnie, "túllép a kötelező udvariassági gesztusokon".
Bár a volt kommunista Bencsik András, aki a létező szocializmusról 1986-ban kedvesen írt, de már sok éve nem tartja magát kommunistának, az adásban nemhogy a népszabadságos, de a Szabad Nép-es gyökereihez nyúlt vissza: a Tranzit Fesztiválon elhangzott Orbán-beszéd miatt tudósnak nevezte a kormányfőt, aki szerinte olyan dolgokat mondott, amik "hihetetlen stratégiai jelentőséggel bírnak, és ezek meg fogják termékenyíteni a fiatal generációnak a gondolkodását". (via Telex) | Bencsik András: Novák Katalin Zelenszkij vendégeként túllépett a kötelező udvariassági gesztusokon | Gajdics Ottó pedig bemutatta a fideszes filozófia lényegét, miszerint mindent meg kell csinálni, „amit a libernyákok nem akarnak”. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/08/29/bencsik-andras-novak-katalin-zelenszkij-vendegekent-tullepett-a-kotelezo-udvariassagi-gesztusokon | 2023. 08. 29. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A 2020 decemberében lezárult vizsgálat során a GVH feltárta, hogy a Spar jogértő beszerzői gyakorlatot alakított ki, valamint visszaélt jelentős piaci erejével. A GVH megállapította, hogy a Spar bónuszrendszere indokolatlanul és egyoldalúan írt elő díjakat a beszállítóknak azért, hogy termékeik a bolthálózat polcaira kerülhessenek.
A GVH Versenytanácsa a jogsértések megállapításán túl egy összetett, mintegy 1,7 milliárd forintos kötelezettségvállalási program végrehajtását rendelte el a cég számára az eljárás eredményeként. Ennek része volt teljesen új, korábban nem létező munkahelyek létesítése is.
Spar a versenyhatóság felé azt vállalta, hogy hat regionális szállítói központot (Győr, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Pécs, Székesfehérvár, Zalaegerszeg) alakít ki a magyar helyi kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeinek növelésére. A cég vállalta, hogy a regionális rendszer 90%-ban új mikro-, kis- és közepes méretű beszállítóknak juttat lehetőségeket. Emellett a Spar vállalta azt is, hogy a minőség-audit, a logisztika, a raktározás, és a marketing területén is oktatással segíti a beszállítók tevékenységét.
A kötelezettségvállalások végrehajtását a nemzeti versenyhatóság minden esetben következetesen és tüzetesen vizsgálja. A GVH felhívja a vállalkozások figyelmét, hogy a határozataiban előírt kötelezettségeket pontosan és maradéktalanul szükséges teljesíteni. Hiányos teljesítés vagy elmaradt igazolás esetén a GVH jelentős bírságot szabhat ki az érintett vállalkozásra. Emlékezetes, hogy a magyar versenyhatóság rekord - közel 400 millió forintos - utóvizsgálati bírságot szabott ki a Booking-ra 2024 júliusában.
Lehet, hogy nem véletlen a GVH mostani hétfői lépésének időzítése. Emlékezetes ugyanis, hogy SPAR Magyarország korábban pert indított, melynek kapcsán az Európai Bíróság múlt héten magállapította, hogy sérti a szabad versenyt, és aránytalan is az a magyar szabályozás, amely arra kötelezte a kiskereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson. A per tárgya az árstop szabályozás miatt kiszabott bírság volt, amely magasabb árukészletet írt elő az árstop miatti vásárlói roham kielégítése érdekében.
Kapcsolódó cikkünk
A Nemzetgazdasági Minisztérium erre kiadott egy reakciót, amelyben egyrészt élesen bírálta a bíróság ítéletét, amellyel szerinte "az árdrágító multik oldalára állt", másrészt rögzítette, hogy "a kormány mindvégig az árak csökkentése, így a magyar családok mellett fog állni." A tárca úgy látja, hogy "a SPAR által különböző perekben megfogalmazott támadások hátterében továbbra sem az érintett intézkedések állnak, hanem annak valós oka a kiskereskedelmi vállalat lesújtó gazdasági helyzete".
A Spar közben a következőket nyilatkozta a döntéssel kapcsolatban:
"Örülünk a Szegedi Törvényszék által az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett eljárás végeredményének, mely kimondta, hogy a hatósági árazással érintett termékek meghatározott áron és egy előre meghatározott mennyiségben történő árusításának kötelezettségét előíró rendelkezés nem egyeztethető össze az európai uniós joggal. Bízunk abban, hogy a magyar bíróságok a folyamatban lévő több száz eljárásunkat az Európai Bíróság jogértelmezésének megfelelően fogják lezárni."
Címlapkép forrása: Shutterstock | Ismét vizsgálja a Spart a Versenyhivatal | Utóvizsgálat keretében. | [
""
] | 0 | https://www.portfolio.hu/uzlet/20240916/ismet-vizsgalja-a-spart-a-versenyhivatal-710079 | null | true | null | null | Portfolio |
Nem számít, hogy Simicska Lajos üzlettársának bejelentése után bizonytalanná vált, hogy a kormányközeli filmguru, Andy Vajna megvásárolhatja-e jogszerűen a TV2-t.
A kereskedelmi csatorna a zavarok ellenére sem esett ki a kormányzat kegyeiből.
A kormányzat újabb részt indít a migrációról szóló nemzeti konzultáció keretében. És a nemzeti konzultáció semmit sem ér médiakampány nélkül.
A migrációs kampány bevezetőjének nagyobb részét éppen a TV2-re alapozzák. Úgy tudjuk, hogy a kampánykeretből mintegy 100 millió forint megy majd a csatornához.
A TV2 tulajdonosi háttere a múlt héten vált ellentmondásossá, miután nem lehet eldönteni, hogy a két előző tulajdonos, Yvonne Dederick és Simon Zsolt kinek adta el a tévét. A hét elején meg egyértelműnek tűnt, hogy a kormányzat által favorizált Andy Vajna simán megveszi, csütörtökön azonban Fonyó Károly – Simicska barátja és médiacégeinek vezetője – bejelentette, övék a csatorna.
Miután a jogi helyzet kibogozása várhatóan hosszabb bírósági üggyé fajul majd, sokan azt várták, hogy a helyzet tisztázódásáig a kormány kiáll a TV2 mögül. | A TV2 kapja a legnagyobb falatot a kormány új migrációs reklámjából | A TV2 kapja a legnagyobb falatot a kormány új migrációs reklámjából - Új rész következik a nemzeti konzultációban, tulajdonosi vita ide vagy oda, 100 milliót el kell költeni. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/10/19/a_tv2_kapja_a_legnagyobb_falatot_a_kormany_uj_migracios_reklamjabol/ | 2015-10-19 12:39:00 | true | null | null | Index |
Ügyvédje szerint mindenképpen szeretné felfedni titkait Földesi-Szabó László, az Egymásért Alapítvány hét év börtönre ítélt elnöke. Politikusok sem az Egymásért-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság, sem az ügyvéd szerint nem fognak rajta veszteni azon, ha Földesi-Szabó feltárja titkait. A szövevényes ügyről viszont sok minden kiderülhet. Az alapítványról máig nem lehet tudni, hogy pontosan mit csinált, és az sem világos, hogy mi köze a furcsa szervezethez a vámőrök között felbukkant állítólagos korrupciónak és egy titokzatos szlovák nőnek.
"Ügyfelemnek az a határozott álláspontja, hogy fordítana az ügyének menetén, ha végre felmentenék a titoktartási kötelezettség alól" - mondta az [origo]-nak Berényi András ügyvéd, a múlt hét szerdán csempészet és sikkasztás miatt első fokon hét év börtönre ítélt Földesi-Szabó László, a titkosszolgálati kapcsolatokkal rendelkező Egymásért Alapítvány kuratóriumi elnökének védője.
A Blikk hétfőn részben az ügyvédre, részben meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Földesi-Szabó megszegné a titoktartási kötelezettséget, amelyre a három éve tartó eljárásban végig hivatkozott. A lap szerint ezzel "több ismert politikust" is bajba sodorhat, akik "így vagy úgy, de pénzügyi kapcsolatban álltak" a milliárdos csempészet miatt elítélt nyugalmazott rendőrtiszttel.
Berényi András az [origo]-nak hétfőn azt mondta: ő maga nem ismer semmilyen olyan információt, amely terhelő lehetne bárkire, ezért már helyreigazítást kért a Blikktől. Az igaz, hogy Földesi-Szabó többször is felmentést kért a hallgatási kötelezettség alól, de az ügyvéd véleménye szerint a titkait mindig a hatósági eljárásban szerette volna felfedni, soha nem a sajtóban. Ezt azonban csak akkor tehetné meg, ha a bíróság kéri a felmentését a titoktartási kötelezettség alól - mondta Berényi.
Kisétált a bíróságról
Földesi-Szabót csempészet és sikkasztás miatt hét év börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság, két társa öt, illetve három év börtönt kapott. Az elsőfokú ítélet szerint az alapítvány, illetve a Herba cégcsoport 1,1 milliárd forint vámot, áfát és termékdíjat nem fizetett be az általa a Távol-Keletről importált élelmiszerek után. Földesi-Szabó az ítélethirdetés után egyszerűen kisétált a bíróság épületéből. Ügyvédje azt mondta, nem tudja, hol van, és az ügyvédi titokra hivatkozva nem árulhatja el azt sem, hogy kapcsolatba lépett-e vele.
Az úgynevezett Egymásért-ügy még 2006-ban indult, amikor a Vám- és Pénzügyőrség vizsgálatot indított az alapítvány, illetve a Herba Rt. körüli cégcsoport importtevékenysége miatt. Az elkövetők mintegy 8500 tonna élelmiszert - elsősorban konzervet - hoztak be az országba, és azt a látszatot keltették, mintha az árukat ellenszolgáltatás nélkül, az alapítványnak engedték volna át, így nem kellett vámot és áfát fizetni.
Az élelmiszert azonban az alapítvány ténylegesen nem vette át, hanem több üzletláncnak értékesítette azt. A meg nem fizetett vám, illetve áfa összege, a bíróság szerint mintegy 1,1 milliárd forint. Bencze József, a Vám- és Pénzügyőrség korábbi rendészeti igazgatója a parlamenti vizsgálóbizottság előtt azt mondta, hogy a lefoglalt termékeket már a Távol-Keleten úgy csomagolták, hogy "bizonyos, Magyarországon működő üzletláncok logói és nevei rajta voltak a szállítmányokon".
Politikai kapcsolat
Az ügyvédhez hasonlóan nem tud politikai kapcsolatokról Tóth Károly korábbi szocialista képviselő, az alapítvány és a titkosszolgálatok kapcsolatát vizsgáló, már nem működő parlamenti bizottság alelnöke sem. Tóth szerint bárki is állítja ennek az ellenkezőjét, az biztos, hogy nem a 2007-2008-ban működő bizottság ülésein szerezte az információit. A testület jelentésében szó van ugyan politikai kapcsolatépítési kísérletekről, de az akkori kormánypártok és az ellenzék is egyetértett abban, hogy ezek nem jártak sikerrel.
A büntetőeljárás megindulása után az alapítvány vezetői igyekeztek politikai kapcsolatokat kialakítani a bizottság jegyzőkönyvei és jelentése szerint. Épp ezért lett az ügyből politikai botrány, mert az alapítvány vezetői 2006 végétől elkezdtek kapcsolatokat keresni a politika, elsősorban Szilvásy György akkori titokminiszter felé: támogatták a szolgálat közben elhunyt rendőrök családjait, és a BM Kórházat is, amelyet Szilvásy György testvére, Szilvásy István vezetett. Munkát ajánlottak a miniszter másik testvérének, Szilvásy Péter grafológusnak is.
Az Egymásért Alapítvány közvetett politikai kapcsolataira utal, hogy Földesi-Szabó László az elnöke a Magyarok Egymásért Szövetség (MESZ) nevű pártnak, amelynek színeiben képviselőjelölt is volt a tavaszi parlamenti választásokon. Az MESZ a főszereplője egy pártfinanszírozási ügynek is, amelyről az [origo] több cikket is közölt (ezeket itt olvashatja). A párt 2008 végén kapott százmillió forintos adományt a BKV-botrányban ismertté vált C.C. Soft Kft. nevű informatikai cégtől, amelytől a közlekedési társaság a szentendrei HÉV utastájékoztató rendszerét rendelte.
Szolgálati út
Földesi-Szabó már három évvel ezelőtt, az Egymásért Alapítvány és a titkosszolgálatok kapcsolatát vizsgáló parlamenti bizottság előtt is titoktartási kötelezettségére hivatkozva hárította el a nekiszegezett kérdéseket. "A megalakulásának igazi, mélységes tartalmáról sajnos nem tudok itt most nyilatkozni" - mondta, amikor arról faggatták, hogy a karitatív tevékenység mellett milyen célból jött létre az alapítvány.
Az kiderült a parlamenti vizsgálat során, hogy az Egymásért Alapítvány Nagy Lajosnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) első - 2006-ban elhunyt - főigazgatójának kezdeményezésére jött létre. Galambos Lajos, az NBH korábbi főigazgatója - aki épp az Egymásért-ügy kirobbanása után mondott le posztjáról - a bizottságnak azt mondta: "bizonyos ázsiai gazdasági törekvések feltárása, illetve az ehhez kapcsolódó vámjogszabályok kijátszásának, működésének a megismerése" volt a céljuk.
Galambos szerint felmerült a gyanú, hogy ezeket a trükköket segítők nélkül nem tudnák végrehajtani, és "megnevezésre került olyan vám- és pénzügyőrségi dolgozók és vezetők érintettsége, akiknek ebbéli tevékenysége nemzetbiztonsági érdeket sértett, vagy sérthetett". A jelentés szerint az NBH "ezen a területen végzett tevékenységének, műveleti lépéseinek bizonyos hátterét az alapítvány irányítói biztosították". A korábbi főigazgató szerint az információk "nagy számúak", "egyértelműen pozitívak" és "rendkívül kényesek" voltak.
Szlovákiába vezetnek a szálak
Csakhogy - a Galambost idéző jelentés szerint - az NBH által begyűjtött információk egy része illetéktelenekhez (vélhetően magukhoz az érintettekhez) kerülhetett. Gyarmati György, az NBH főosztályvezetője, az alapítvány kuratóriumának tagja a bizottsági meghallgatása során egyenesen azt állította, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) azért lépett fel az alapítvánnyal szemben, hogy így torolja meg a sérelmeit az NBH-n.
A jelentés szerint az NBH először az alapítvány működtetőivel mint magánszemélyekkel alakított ki kapcsolatot, később azonban a hivatal "bizonyos műveleti területen végzett munkáját" az alapítványon keresztül próbálta leplezni. Az NBH még 2007-ben, jóval a titkos nyomozás megkezdése után is jelentős összegű szerződést kötött az alapítvánnyal. A bizottsági jelentésből nem derül ki, hogy pontosan mi volt ez a tevékenység, de a jegyzőkönyvekben szerepel néhány utalás.
Az alapítványnak volt egy kirendeltsége Pozsonyban, amelynek vezetője az alapítvány honlapja szerint egy Hedviga S. nevű nő volt. Földesi-Szabó szerint az irodavezetőt is az alapítvány létrehozását kezdeményező Nagy Lajoson keresztül ismerték meg. Demeter Ervin, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke a testület egyik ülésen (amelyen Laborc Sándort, az NBH akkori főigazgatóját hallgatták meg) azt mondta: "a hozzá eljutott információ szerint" a nő és élettársa a szlovák titkosszolgálat tisztje volt.
Az élettárs neve Demeter szerint felbukkan egy, "a világ minden pontján bejegyzett", ciprusi központú cégcsoportban, amelyről "azt feltételezik, hogy a volt Jugoszlávia elleni embargó kijátszására" hozták létre. A cégcsoport honlapja szerint a legtöbb cégük Szerbiában van, de van képviseletük Moszkvában, az Egyesült Államokban, Kínában, Romániában és Magyarországon is. Foglalkoznak sok mindennel: fémáruk kereskedelmével, gabonatárolással, folyami szállítással és ingatlanforgalmazással is.
A vámnyomozók szerint az Egymásért Alapítvány számlájára az eljárás megindítását megelőző két évben mintegy 980 millió forint folyt be, de azt "a kuratórium elnöke minden esetben személyesen felvette". Földesi-Szabó a bíróság szerint épp ezzel követte el a sikkasztást, amelyért súlyosabb büntetés jár, mint a csempészetért. Az elsőrendű vádlott a bizottság és a bíróság előtt is azt állította, hogy az összeg nála van készpénzben, de azt nem árulja el, hol tartja.
Húsz éven át rendőr volt
Földesi-Szabó (akkor még Szabó László néven) 1983-ban kezdett rendőrként szolgálni a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Elvégezte a rendőrtiszti főiskolát, egy kerületi kapitányságon teljesített szolgálatot, majd 1990-től az ORFK Nemzetközi Szervezett Bűnözés és Kábítószer-ellenes Szolgálat csoportvezetője lett. Később bevetési osztályvezető, 1998-tól pedig a Bűnügyi Ellátó Igazgatóság (BEI) műveleti főosztályvezető-helyettese lett. 2000 szeptember végén vonult szolgálati nyugdíjba.
Bencze József 2007-ben, a parlamenti vizsgálóbizottság ülésén azt mondta: Földesi-Szabó szolgálati jogviszonya közös megegyezéssel szűnt meg. A korábbi országos főkapitány állítólag nem talált ennél több adatot a leszerelésről. A BEI korábbi parancsnoka szóban annyit elmondott Benczének, hogy az Ügyészségi Nyomozó Hivatal folytatott az ügyében eljárást. A Heti Válasz 2007 nyarán rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írta: Földesi-Szabót 2001-ben hivatali visszaélés és parancs iránti engedetlenség miatt pénzbírságra ítélték. | Több éve homályban lévő titkokban reménykedik Földesi-Szabó László | Ügyvédje szerint mindenképpen szeretné felfedni titkait Földesi-Szabó László, az Egymásért Alapítvány hét év börtönre ítélt elnöke. Politikusok sem az Egymásért-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság, sem az ügyvéd szerint nem fognak rajta veszteni azon, ha Földesi-Szabó feltárja titkait. A szövevényes ügyről viszont sok minden kiderülhet. Az alapítványról máig nem lehet tudni, hogy pontosan mit csinált, és az sem világos, hogy mi köze a furcsa szervezethez a vámőrök között felbukkant állítólagos korrupciónak és egy titokzatos szlovák nőnek. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2010/12/felfedne-az-egymasert-alapitvany-titkait-foldesiszabo-laszlo | 2010-12-28 11:54:00 | true | null | null | Origo |
2018. december 7. 16:37
Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár 450 szavazatot kapott. Friedrich Merz volt parlamenti (Bundestag) frakcióvezetőre 392 küldött szavazott. Jens Spahn egészségügyi miniszter 157 szavazatot szerzett.
Nem hozott döntést az elnökválasztás első fordulója pénteken Hamburgban a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) tisztújító kongresszusán, mert egyik jelölt sem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét.
A titkos szavazáson az 1001 küldött közül 999-en vettek részt, valamennyien érvényesen voksoltak. Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár 450 szavazatot kapott. Friedrich Merz volt parlamenti (Bundestag) frakcióvezetőre 392 küldött szavazott. Jens Spahn egészségügyi miniszter 157 szavazatot szerzett.
A párt alapszabálya szerint második fordulót tartanak, amelyben az első két helyezett, vagyis Annegret Kramp-Karrenbauer és Friedrich Merz között lehet választani. A szavazást rögtön az első forduló eredményének kihirdetése után megkezdték.
(MTI) | Mandiner | [
"külföld",
"Németország",
"CDU",
"Német Kereszténydemokrata Unió",
"Jens Spahn",
"Annegret Kramp-Karrenbauer",
"Friedrich Merz",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | http://mandiner.hu/cikk/20181207_nem_hozott_dontest_az_elnokvalasztas_elso_forduloja_a_nemet_cdu_kongresszusan | null | false | 0.00346 | 0 | null |
|
Nemcsak a Földön vannak évszakok, ugyanúgy a Szaturnusz is megtapasztalja az évben bekövetkező változatokat: jelenleg a gázóriás északi féltekéjén is nyár van, erről készített képet a Hubble űrtávcső.
A Cassini 13 évig figyelte a Szaturnusz évszakváltozásait, a Hubble már több mint kétszer ennyi ideje készít felvételeket a bolygóról. A legszembetűnőbb változás talán a színekben lelhető fel a korábbi fotókhoz képest, főleg ahhoz, amit tavaly ilyenkor készített az űrtávcső.
Ez valószínűleg azért figyelhető meg ilyen jól, mert a bolygón tavasszal és nyáron egy vörös köd söpör végig, ezt feltételezhetően az a többletnapsütés okozza, ami ebben az időszakban éri a Szaturnuszt. A pontos mechanizmust azonban kutatók sem ismerik. A legvalószínűbb magyarázat az lehet, hogy ilyenkor az atmoszférában lévő jég nagy része eltűnik, és utat ad az aeroszoloknak, amik vörösesre színezik a légkört. | Csodás képet lőtt a nyári Szaturnuszról a Hubble | Változnak az évszakok a Szaturnuszon is. | [
"szaturnusz",
"hubble",
"fotó",
"kép",
"nasa"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2020/07/30/szaturnusz-nyar-hubble-urtavcso-kep-nasa | 2020-07-30 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Hadházy Ákos független képviselő nem mást, mint a vádat képviselő ügyészséget jelenti fel hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt a Simonka-ügy kapcsán - derül ki a politikus friss posztjából.
Hadházy azt mondja, hogy a Simonka-ügy kezébe került vádiratának bevezetőjében maga az ügyészség írja le, hogy
“bizonyítékai voltak, hogy Simonka megpróbált nyomozókat lefizetni, tanúk és gyanúsítottak vallomását befolyásolni, megváltoztatni, bizonyítékokat eltüntetni.”
Hadházy bejegyzéséhez mellékelte is a vádirat vonatkozó részeit:
Márpedig ezek mind Simonka azonnali letartóztatását indokolták volna Hadházy és jogi tanácsadói szerint.
Ehhez képest amikor Szabó Szabolcs független képviselő idén februárban azt kérdezte a Házban a legfőbb ügyésztől, hogy Simonka miért nem került előzetesbe, Polt Péter azt válaszolta neki, hogy mert
“Nem álltak fenn a büntetőeljárásról szóló törvény által meghatározott feltételek”.
Sinoka és 32 társa ellen végül idén augusztusban nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken.
Hadházy friss Facebook-psoztjában megjegyzni, hogy
"azzal sem törődtek, hogy fideszes kamucéghálózat egyik oszlopos tagja még 2019 augusztusában (!) is elnyert 700 milliót két megegyező kamuprojektre – a bűnismétlés megakadályozása amúgy szintén indokolta volna az előzetest."
A vádirat lényege szerint Simonka és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az EU-tól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
Az ügyészség gyanúja szerint a túlárazott beruházásokat végző vállalkozóknak a kifizetett ár 45 százalékát kellett visszaadni Simonkának készpénzben. A Simonka által okozott vagyoni kár több mint 1,4 milliárd forint. | Polt ügyészsége annak ellenére nem rakatta előzetesbe Simonka Györgyöt, hogy az befolyásolni próbálta az eljárást | Hadházy képviselő hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt feljelenti az ügyészséget, mert az szerinte magával a vádirattal árulta el, hogy törvénytelenül hagyta szabadlábon a fideszes képviselőt. | null | 1 | https://444.hu/2019/11/18/polt-ugyeszsege-annak-ellenere-nem-rakatta-elozetesbe-simonka-gyorgyot-hogy-az-befolyasolni-probalta-az-eljarast | 2019-11-18 01:00:00 | true | null | null | 444 |
Nem telt el 24 óra, hogy írtunk Tarlós nagy bejelentéséről, miszerint október 31-ig megkezdődnek a hármas metró északi szakaszának (Újpest-Központ és a Lehel tér közti) felújítási munkálatai. Elég régen várt bejelentés ez, viszont úgy tűnik, számolni kell némi csúszással, hiszen az iho.hu értesülései szerint abból a 180 buszból, amit a Volánbusz metrópótlásra szerzett volna be, egyetlenegy sem készült el.
A TED-en megjelent tájékoztató szerint egy olyan rendelet áll a háttérben, amely előírja, hogy a városi buszokat ezentúl automata tűzoltó berendezéssel kell ellátni, ilyesmit pedig a nyertes pályázat nem tartalmazott. A gyártónak most be kell szerelnie ezeket a készülékeket, ami némi drágulással és csúszással jár, egészen pontosan a szerződés aláírásától számított 240. napra módosult a leszállítás ideje, a végösszeg pedig 85 millióról 86-ra emelkedett.
Mondhatnánk, hogy lényegében egymillió forint drágulás már nem sokat számít, az igazság azonban az iho.hu forrásai szerint az, hogy az új rendelet gyors – a szállítás határideje előtti – bevezetése csak ürügy a csúszásra, mert ettől függetlenül sem készültek el a buszokkal.
Ha ez igaz, akkor a gyár nemcsak haladékot kapott, hanem kötbért sem kell fizetnie. | Nem érkeznek meg időben a hármas metrót pótló buszok | Ja, és drágábban kapjuk meg őket. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/nem-erkeznek-meg-idoben-a-harmas-metrot-potlo-buszok-106093 | 2017-08-26 18:20:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Budai Központi Kerületi Bíróság megállapította, hogy nem történt bűncselekmény, amikor Orbán Viktor miniszterelnök honvédségi repülőgéppel utazott Pisába, magánprogramra – ezt közölte szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Orbán Viktor február végén tárgyalt Egyiptomban, innen azonban nem Budapestre tért vissza a honvédségi Airbus A319-es csapatszállítóval, hanem Olaszország felé vette az irányt, nem miniszterelnöki szerepkörében. A kitérő 3-3,5 millió forint pluszköltséget jelentett az adófizetőknek. Bár a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint ez csupán egy technikai landolás volt, a megkérdezett légi közlekedési szakértő szerint a technikai landolás követelményeinek egyáltalán nem felelt meg a honvédségi gép pisai leszállása.
Az üggyel kapcsolatban Hadházy Ákos pártfüggetlen ellenzéki képviselő akkor feljelentést tett, de az eredetileg ügyészség vizsgálat nélkül megtagadta a nyomozást. Iletve később személyesen is próbálta megkérdezni Orbánt az esetről, ám a kormányfő többek között Szijjártó Péter készséges segítségével egy kocsmai jelenet improvizálásával bújt ki a válaszadás alól.
Hadházy ezután arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy az elutasításról szóló határozatot megtámadta a bíróságon, lévén az EU-s pénzekért folytatott küzdelem részeként a Fidesz-többség elfogadta, hogy korrupciós ügyekben a nyomozást megtagadó határozatot bíróság elé lehessen vinni. Az ellenzéki politikus szerint ezután a bíróság arra utasította az ügyészséget, hogy vizsgálja Orbán Viktor pisai útját.
A Központi Nyomozó Főügyészség viszont már nyáron kijelentette, hogy nem történt visszaélés Orbán pisai útjánál, akkor egyedül a költséghatékonyság vizsgálatát tartották szükségesnek.
Hadházy felülvizsgálati kérelmére végül szeptemberben 18-án érkezett meg a bíróág hivatalos, elutasító határozata. Ebben arra hivatkozta, hogy a nyomozó ügyészség az eljárásjogi törvény rendelkezéseinek megfelelően, a korábbi nyomozási bírói határozat indokolásában meghatározottak alapulvételével folytatta le a nyomozást, de sem a miniszterelnök, sem pedig más személy részéről nem valósult meg hivatali visszaélés. | Itthon: A bíróság szerint is teljesen rendben van, hogy Orbán honvédségi repülőgéppel utazott magánvakációra | Hadházy Ákos hiába tett feljelentést az ügyben, az ügyészség szerint nem történt hivatali visszaélés, és ezt az indoklást a bíróság is elfogadta. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230921_Orban_Viktor_Pisa_honvedsei_gep_maganut_Hadhazy_Akos_feljelentes_birosagi_dontes_elutasito_hatarozat?utm_source=exitpopup&utm_medium=hvg.hu&utm_campaign=widget-5143795 | 2023-09-21 05:29:00 | true | null | null | HVG |
Juhász Dániel;
oktatás;Magyarország;tanár;béremelés;tanév;Maruzsa Zoltán;
2023-08-19 06:05:00
Maruzsa Zoltán: Jöhetnek a béralkuk, a költségvetésben van fedezet a tanárok 10 százalékosnál nagyobb béremelésére
A jövőben előfordulhat, hogy egy ugyanolyan végzettséggel, érdemekkel rendelkező tanár az egyik iskolában többet, a másikban kevesebbet kereshet. Ha nehezen kapunk informatikatanárt, akkor neki többet kell fizetni - nyilatkozta lapunknak a köznevelési államtitkár. Interjú.
Hamarosan becsöngetnek, de a tanév rendjének végleges formája még nem jelent meg. Ez nem okozhat gondokat a tanévkezdésben?
A tanév rendjéről a tárgyalások rövidesen lezárulnak, a rendelet várhatóan a jövő héten megjelenik. Az iskolákban augusztus 20-áig egyébként sem történik sok minden, hiszen minden zárva van, a kollégák a szabadságukat töltik. A tanév rendjéről szóló jogszabály általában jóval korábban megjelenik, de idén volt egy lényeges változás: július 15-étől lépett hatályba az új pedagógus életpálya törvény, ami a tanév rendjének szabályait is módosította. Ugyanakkor a későbbi kihirdetés nem okoz gondot. A tanítás szeptember 1-én mindenképpen elkezdődik, az, hogy a téli vagy a tavaszi szünet meddig tart, nem jelent problémát tanévkezdéskor.
A tervezet szerint hosszabb lesz a téli és a tavaszi szünet, a nyári szünet viszont rövidül, egy héttel tovább tart majd a tanév. Erre miért volt szükség?
A törvény korábban a szeptember 1-i kezdő tanítási napot és a június 15-i zárást is rögzítette, illetve előírta a 180 tanítási napot, ami többször fura megoldásokat eredményezett. Előfordult, hogy a téli szünet kezdete szinte már ráfutott a karácsonyra, januárban két-három napos héttel kezdtünk, a tavaszi szünet pedig csak egy pár napos, csütörtöktől keddig tartó időszak volt. Számos iskola a szünetek előtt vagy után három napra tanítás nélküli munkanapokat adott ki. A téli szünet tavaly január 8-áig tartott, elsősorban energetikai okokból, ennek a visszajelzések szerint nagyon jó volt a fogadtatása, nem kellett szinte rögtön szilveszter után visszamenni az iskolába. Jövőre a tavaszi szünet is egy teljes hétig tartana, szerintem ennek is többen örülni fognak. A tanév egy héttel tovább, június 21-éig tart, azonban marad a 180 tanítási nap. Van olyan vélemény, hogy nyáron, a nagy melegben már nem lehet tanítani, de klimatikus szempontból ez a pár nap nem okozhat jelentős változást vagy kellemetlenséget. Szlovákiában például június 30-áig tart a tanév, a külső hőmérséklet szinte ugyanolyan Pozsonyban, mint Győrben, az iskolák klímaberendezésekkel való ellátottsága is hasonló. A középiskolai beiratkozást viszont a Nemzeti Pedagógus Kar kérésére eltoljuk három nappal, hogy ne legyenek adminisztrációs problémák, és a szóbeli érettségi lebonyolításához is adunk plusz három napot.
Nem jelent még meg az új pedagógus életpályatörvény végrehajtási rendeletének végső változata sem, miközben a törvény egyes részei már hatályba léptek. Ezzel mi a helyzet?
Az új pedagógus-életpályatörvény kijelöli a legfontosabb kereteket: jelentős béremelést, heti 24 óra tanítást, 10 hét szabadságot, teljesítmény alapú bérezést biztosít a tanároknak. A törvényt követi a részletesebb végrehajtási rendelet, amelyről még nem zárultak le az egyeztetések a szakmai és az érdekvédelmi szervezetekkel, az összes nyitott kérdésen szeretnénk végig menni. Abban bízom, hogy a héten le tudjuk zárni a tárgyalásokat, a rendeletet pedig tanévkezdés előtt kihirdetjük.
A szakszervezetek szerint nemcsak a rendeletek későbbi megjelenése, hanem a tanárhiány is okozhat gondokat a tanévkezdésben. Nemrég azt nyilatkozta, szó sincs arról, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna a rendszerből, ezt csak a "baloldal" mondogatja. Ön szerint mennyien hiányoznak?
Az, hogy mennyi kollégával látjuk el a feladatokat, és ez hogyan változott az elmúlt években, publikus adat, a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiban meg lehet találni. Látszik, hogy 2010 óta a pedagóguslétszám a szakképzésben és a köznevelésben együttesen 165 ezer és 170 ezer között mozog, azt mondani, hogy 16 ezer pedagógus hiányozna, megalapozatlan állítás. Ugyanakkor az is látszik, hogy 2010-hez képest 200 ezer tanulóval van most kevesebb a köznevelésben és a szakképzésben összesen, vagyis a tanulólétszám csökkenése sokkal jelentősebb volt, az egy tanárra jutó diákok száma pedig az uniós átlagnál is kedvezőbb nálunk.
A Civil Közoktatási Platform az Oktatási Hivataltól kért adatokat, ezek szerint a 2022/2023-as tanévben több mint 4800 pedagógus jogviszonya szűnt meg. Ők sem fognak hiányozni?
Évente 8-9 ezerre tehető az állásváltások száma, ebben azok is benne vannak, akik megszüntetik a jogviszonyukat, majd egy másik iskolában kezdenek tanítani. A lemondások, a nyugdíjba vonulások száma minden nyáron 4500 körülire tehető, de aztán ez visszarendeződik, augusztus 31-éig sokan be is lépnek. A pedagógusképzésben június végén közel 6 ezren végeznek, közülük is sokan jönnek ebben az időszakban. Emellett a nyugdíjasok tovább foglalkoztatása is egyszerűsödött, a bérüket és a nyugdíjukat is megkapják, ezért a nyugdíjba vonulók legalább fele a pályán marad, ami komoly erőtartalék.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint az elmúlt tanévben mindössze 1884 volt a pályakezdő pedagógusok száma, a nyugdíjba vonulóké ennek legalább kétszerese. Ezt nem tartja problémának?
Ez csak a köznevelésre vonatkozó adat, a szakképzésben megjelenők száma nincs benne, ott tavaly további 561 fő kezdett, a két területen tehát együttesen 2445 fő. Amennyiben visszanézünk mondjuk négy tanévet, akkor látható, hogy nincs nagy változás, a 2019/2020-as tanévben 2339 fő volt a friss pályakezdők száma. Egy pedagógus diplomával nem feltétlenül helyezkedik el mindenki a köznevelésben, a nyelvtanárok közül sokan például nyelviskolákban, mások az oktatás más területein kezdenek dolgozni. A pedagógusok többsége ráadásul hölgy, akik nem minden esetben helyezkednek el közvetlenül az egyetem után, hanem csak később, családalapítás után jelennek meg nálunk. Természetesen a cél az, hogy fiatalítsuk a pályát, ezért a jövőben nem lesz az életkornak szerepe a bérezésnél, ez a fiataloknak kedvező változás. A tankerületi igazgatókat, iskolaigazgatókat pedig arra ösztönözzük, ha van a látókörükben olyan fiatal pedagógus, aki szívesen dolgozna, tegyenek neki kedvező ajánlatot. A jövőben egy nyugdíjba menő kolléga bérét is oda lehet adni egy pályakezdőnek, ha kellően ígéretes.
Az új életpályatörvény sávos bérrendszert vezet be, egy pedagógus bére bruttó 430 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig terjedhet. Hogy ki mennyit kap, a munkáltató döntheti el, különböző szempontok szerint. Az egyik ilyen a pedagógus munkakör "munkaerőpiaci szempontból történő betölthetőségének lehetősége". Ez konkrétan mit jelent?
Azt, hogy a munkáltató mérlegelhet. Amennyiben az adott iskolában nagy szükség van például egy matematika-informatika szakos tanárra, akkor magasabb bért ajánlhat számára.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a szakképzés után a köznevelésben is lesznek béralkuk?
Igen, sávos keretek között. Ha nehezen kapunk informatikatanárt, akkor neki többet kell fizetni, és ez kezelni fogja a hiányt.
De így az is előfordulhat, hogy egy ugyanolyan végzettséggel, tapasztalattal, érdemekkel rendelkező tanár az egyik tankerületben vagy iskolában többet, a másikban kevesebbet kereshet, ha a munkáltató úgy állapítja meg.
Igen, előfordulhat, de ez a realitás. Ha az egyik intézményben nagyobb szükség van matek-informatika tanárra, mint egy másikban, ahol a feladat ellátása megoldott, akkor magasabb bért ajánlhat a munkáltató. Intézményenként eltérő, hogy hol milyen szakos tanárokra van leginkább szükség.
A szakszervezetek szerint részletesebb szabályokra lenne szükség a bérek megállapításánál, hogy ne legyenek hatalmas különbségek. Terveznek további szabályozást?
Azt érzékelem, hogy a szakszervezetek bizonyos értelemben a korábbi bértáblát szeretnék visszacsempészni, amiben részletesen meg volt határozva, hogy milyen fokozattal, hány évente, mennyi bér jár - eddig 114 kategória volt, a végzettség és az életkor meghatározta a fizetést. Ezen változtatunk, rugalmasabbá tesszük a rendszert, kedvezünk a fiatalabbaknak, akiket egyébként éppen az idősebb pedagógusok hiányolnak a pályáról. A törvény sem ad felhatalmazást arra, hogy ezeket a felvetéseket rendeletben rögzítsük.
Az viszont szempontként szerepel a törvényben, hogy a munkáltatónak a saját gazdasági lehetőségeit is figyelembe kell vennie. Vagyis hiába adna magasabb bért, ha nincs rá keret.
Költségvetési szempontból a sávos bérezés nyilvánvalóan nem azonos a felülről nyitott költségvetéssel. Ahogy azonban több ütemben érkeznek a béremelés forrásai, ebben a rendszerben pillanatok alatt képesek leszünk azokat leteríteni, nem kell például megnyitni a költségvetési törvényt, hogy módosítsuk a vetítési alapot. Az új struktúrával fogadóképesebbé vált a rendszer.
A kormány továbbra is az uniós forrásokra vár a nagyobb arányú pedagógusbér-emeléshez, miközben a béremelés nagyobb részét saját forrásból kell megvalósítani, a támogatás annak csak egy kisebb szelete. Miért kell még mindig az EU-ra várni?
A kormány a maga részét 2022 január óta fizeti, a tavalyi és az idei 10-10 százalékos emelés is a nemzeti költségvetésből valósult meg, ahogy most júliustól a plusz 20 százalékos esélyteremtési illetményrész bevezetése is azoknak, akik felzárkózó vagy kedvezményezett települések iskoláiban dolgoznak. Felemeljük a garantált bérét azoknak is, akiknek a fizetése nem éri el a törvényben meghatározott bérsávok alsó határát, vagyis nem igaz, hogy a kormány ne nyúlna a zsebébe. Az, hogy a nagyobb arányú béremelés össze van kötve az uniós forrásokkal, pénzügyi stabilitási kérdés. Ha legalább azokon a területeken, ahol nincs vitánk az Európai Bizottsággal, megkezdődne a támogatások beáramlása, bátrabban és nagyobb ütemben lehetne folytatni a béremelést. De ha a kormány ezt felelőtlenül teszi, a tervezett uniós források pedig nem érkeznek meg, túlzott deficiteljárásba kerülhetünk, és akkor az lenne probléma.
A költségvetésben egyébként van fedezet nagyobb, 10 százaléknál magasabb pedagógus-béremelésre?
Van. A kormányzat évek óta egy kalapba teszi a béremelések fedezetét, a 2024-es költségvetés most is tartalmaz egy a kormányzati bérintézkedéseket fedező alapot. A Belügyminisztérium felé jelenleg az az ígéret, hogy a jövő évben a legalább 10 százalék biztosítva lesz. Az idei évre is ennyi volt az ígéret, azt az őszi bérintézkedésekkel egyébként meg is haladjuk. A legjobb az lenne, ha 2024 januárjára megindulna az uniós pénzek beáramlása, abból ez az alap tovább tölthető, és a pénzügyi stabilitás is biztosított marad. Amennyiben így lesz, a tortából nagyobb szeletet lehet hasítani.
Nemrég azt nyilatkozta, az oktatás és a diákok teljesítménye nálunk a nemzetközi mérések alapján is javul, a "baloldal" ebben a kérdésben sem mond igazat. Ugyanakkor a Magyar Tudományos Akadémia is arra figyelmeztetett, hogy nemzetközi mérések szerint a magyar diákok eredményei hosszabb távon jelentősen romlanak, a gyengén teljesítők aránya növekszik, a korai iskolaelhagyóké pedig nem csökken. Az MTA is téved?
Ezek csak részigazságok, lehet, hogy így lesz, lehet, hogy nem. A korai iskolaelhagyás mértéke 20 éve a 11-13 százalék közötti sávon mozog, érdemben nem romlott és nem is javult, amit egyébként az előző kormányokhoz hasonlóan nagy erőfeszítések árán tudtunk csak szinten tartani. A hosszú távú romlás az egész OECD átlagra igaz, az OECD átlag a mérések kezdete óta 1,3 százalékkal romlott, és sajnos tovább fog romlani. A 2022-es PISA eredmények idén decemberben várhatóak, az OECD előzetes kommunikációja szerint a Covid-hatás látványos lesz. Én nemzetközi szinten további jelentős romlásra számítok. Figyeljük az egyes országok méréseit, és azok komoly csökkenést jeleznek előre.
És hazai szinten?
A magyar eredményekben lesz, ami javul és lesz, ami romlik, de utóbbi nem olyan mértékű, mint amilyen a nemzetközi átlag lesz, így a relatív helyzetünk javulhat.
Új helyettest sikerült találnia Kisfaludy László júniusi lemondása óta?
Van jelölt, remélem, iskolakezdésre munkába állhat. | Maruzsa Zoltán: Jöhetnek a béralkuk, a költségvetésben van fedezet a tanárok 10 százalékosnál nagyobb béremelésére | A jövőben előfordulhat, hogy egy ugyanolyan végzettséggel, érdemekkel rendelkező tanár az egyik iskolában többet, a másikban kevesebbet kereshet. Ha nehezen kapunk informatikatanárt, akkor neki többet kell fizetni – nyilatkozta lapunknak a köznevelési államtitkár. Interjú. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3205730_oktatas-magyarorszag-tanev-tanar-beremeles-maruzsa-zoltan-interju | true | 0 | 0 | null |
|
A tárcavezető az uniós belügyminiszterek tanácskozását megelőzően újságíróknak elmondta, hogy
az ülésen a többi között a szervezett bűnözés, beleértve az online térben elkövetett bűncselekmények, a gyermekvédelem, illetve a schengeni övezettel kapcsolatos ügyek is szóba kerülnek.
Mint mondta, ezzel kapcsolatban barométeres nyilvántartást és információt fognak kapni Ylva Johansson belügyi biztostól.
"A nyilvántartások és egyéb ismertetést követően beszélnünk kell a visszatérítésről, amely a schengeni térség legnagyobb problémája"
- jelentette ki Pintér Sándor, hozzátéve, hogy emellett egyeztetni kell Románia és Bulgária teljes csatlakozásáról is a schengeni övezethez.
"Az EU határainál jelenleg is háború és fegyveres harcok dúlnak, ez pedig különös jelentőséggel ruházza fel a schengeni elvárások teljesítését" - figyelmeztetett a tárcavezető. | Pintér Sándor: a szervezett bűnözés elleni harc Magyarország egyik prioritása | Az európai uniós határokon belüli szervezett bűnözés elleni küzdelmet nevezte az Európai Unió Tanácsa magyar elnöksége egyik prioritásának Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Luxembourgban. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/orszag-vilag/2024/10/pinter-sandor-a-szervezett-bunozes-elleni-harc-magyarorszag-egyik-prioritasa | null | true | null | null | BAMA |
Lezuhant és meghalt egy férfi a főváros XI. kerületében egy építkezésen - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság péntek délután az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint eddig tisztázatlan körülmények között a Kányakapu utcában a magasból egy teraszra zuhant egy 36 éves ott dolgozó férfi, aki a helyszínen életét vesztette.
Tóth Karolina, az Országos Mentőszolgálat sajtóügyeletese elmondta: 3-4 méterről zuhant le a férfi, aki olyan súlyosan megsérült, hogy a mentők már nem tudtak rajta segíteni. | Mozaik: Szörnyethalt egy férfi a XI. kerületben | Lezuhant és meghalt egy férfi a főváros XI. kerületében egy építkezésen - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság péntek délután az MTI-vel. | [
"baleset",
"halálos",
"Budapest",
"XI. kerület"
] | 0 | http://nol.hu/mozaik/szornyethalt-egy-ferfi-a-xi-keruletben-1553571 | 2015-07-24 18:53:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Egyre gyakoribb a teljes összeomlás a vasúton - Az állam leépülése, 2 rész
Senkit nem hagyunk ott. Lázár János annak apropóján írta ki mindezt a közösségi oldalára, mert nagy visszhangot váltott ki a kormány azon gyurcsányi időket idéző lépése, miszerint tíz vasúti szárnyvonalon szüneteltetik a személyszállítást. Az építési és közlekedési miniszter posztjához odaírta, hogy busszal vagy vonattal, de mindenkit célba juttatnak, illetve megjegyezte azt is, hogy mindez csupán egy fél éves átfutási idejű próbaidőszak. Lázár posztjának azért van egy mélyebb, nagypolitikába érő hatása is. Ha ugyanis a közlekedésért felelős tárcavezetőnek azt kell bizonygatnia a közösségi oldalán, hogy az utasokat nem fogják otthagyni, akkor ott valami nem stimmel.
Lázár ráadásul egy olyan időszak után idézte meg a sokszor citált orbáni jelmondatot ("senkit nem hagyunk az út szélén"), amikor egymást követték az olyan esetek, mint a hodászi utaspörkölés az elavult motorvonaton, vagy a szegedi IC utasainak erdei gyalogoltatása egy leszakadt felsővezeték miatt. Ezek szerencsére kirívó esetek, de azért vannak olyan kellemetlenségek, amivel az utazóközönség szinte mindennap találkozhat. Ilyenek a késések és a járatkimaradások, amiknek okairól Pongrácz Gergelyt, a Magyar Közlekedési Klub elnökét, illetve Kuhár Bence vasútbarát vloggert kérdeztük.
• Mi az utasokat bosszantó késések és járatkimaradások oka?
• Miért van létszámhiány?
• Mire gondolhatott Lázár János, amikor azt mondta: most a vidék jön?
A teljes cikket a Magyar Hang hetilap augusztus 25-án megjelent, 2023/34. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online! | Leépülő állam: Egyre gyakoribb a teljes összeomlás a vasúton | Ha a közlekedésért felelős tárcavezető azt bizonygatja, hogy az utasokat nem fogják otthagyni, akkor ott valami nem stimmel. A Magyar Hang új sorozata az állam leépüléséről. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/egyre-gyakoribb-a-teljes-osszeomlas-miben-tud-ujat-mutatni-a-mav-157200 | 2023. 08. 29. 06:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Hazai győzelmével az olasz bajnoki cím küszöbén áll Ujvári Eszter kosárlabdacsapata, a Como.A magyar válogatott kiválóság 34 perc alatt 11 ponttal járult hozzá a házigazdák 69-65-ös sikeréhez.A 2-0-ra álló, három diadalig tartó párharc következő felvonására szombaton kerül sor, a két finalista már kvalifikálta magát a nemzetközi sorozat következő szezonjába. | Újra nyert Ujvári Eszter csapata a bajnoki döntőben | Újra nyert Ujvári Eszter csapata a bajnoki döntőben | [
"sport",
"kosárlabda"
] | 0 | http://index.hu/sport/hirek/2004/04/29/175956 | 2004-04-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A jövő év március közepén hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) új jogintézményként vezeti be Magyarországon a bizalmi vagyonkezelést, ennek részletszabályait tartalmazza a kormány honlapján közzétett törvénytervezet, amelyet november 7-ig lehetett véleményezni.
A bizalmi vagyonkezelés háromoldalú jogviszony: a vagyonrendelő a teljes vagyonát vagy annak egy részét a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja, aki azt működteti, és a hasznát a kedvezményezettnek adja tovább. Nincs akadálya annak, hogy az első és az utolsó személy – a vagyonrendelő és a kedvezményezett – ugyanaz a személy legyen.
Amíg az új Ptk.-t tárgyalta a parlament, a szakértők nem voltak egységesek az új jogintézmény megítélésében. Például – intő példaként – gyakran megjelent Liechtenstein neve. A hercegségben számos bizalmi vagyonkezelő működik, miután a kezelt vagyon adója csak képletes. Így sok tehetős ember ideirányítja az örökségét vagy pedig a vagyonát, bosszúságot okozva ezzel az örökségből kizártaknak, illetve a hitelezőknek.
A szakmai vélemény szerint a kezelt vagyon adójának a mértéke dönti el, hogy Magyarország adóparadicsommá válik-e – a bizalmi vagyonkezelés intézményesítése révén.
A mostani törvénytervezet nem szól az adóról, viszont szabályozza a vagyonkezelővé válást, illetve a vagyonkezelő működését.
Bizalmi vagyonkezelés csak főtevékenységként végezhető, Magyarországon bejegyzett kft., zrt. vagy valamely EGT tagországban bejegyzett vállalkozás magyarországi fióktelepe által.
Az ilyen társaság, illetve fióktelep a kormány által kijelölt hatóság által kiadott engedély birtokában kezdheti meg tevékenységét, és ez a hatóság veszi nyilvántartásba, később pedig ellenőrzi a tevékenységét. Szintén ez a hatóság veszi nyilvántartása a vagyonrendelőket és a kedvezményezetteket.
Miután a bizalmi vagyonkezelő jogosult a tevékenysége egy részének kiszervezésére, így ennek a részleteire is kitér a törvénytervezet. | Bizalmi vagyonkezelés - Új jogintézmény az új Ptk.-ban - Törvénytervezet a részletszabályokról | A jövő év március közepén hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) új jogintézményként vezeti be Magyarországon a bizalmi vagyonkezelést, ennek részletszabályait tartalmazza a kormány honlapján közzétett törvénytervezet, amelyet november 7-ig lehetett véleményezni. A bizalmi vagyonkezelés háromoldalú jogviszony: a vagyonrendelő a teljes vagyonát vagy annak egy részét a bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adja, aki azt működteti, és... | null | 1 | https://www.jogiforum.hu/hirek/30698 | 2013-11-13 12:57:00 | true | null | null | Jogi Fórum |
A Marsnak nemcsak világosan felismerhető sarki jégsapkái vannak, hanem egy-egy gleccserek sorozatából álló övvel is rendelkezik mind az északi, mind a déli félteke megközelítőleg középső részén.
A gleccserek felszínét vékony porréteg fedi, de radarfelvételek kiderítették, hogy ez alatt jégréteg található. A legújabb mérések szerint akkora mennyiségű jégről van szó, mint amennyi egy méter vastagon tudná fedni az egész Marsot.
Hosszú időn át a kutatók nem voltak biztosak, vajon a Mars jege fagyott vízből, vagy szilárd szén-dioxidból áll-e. A NASA Mars Reconnaissance Orbiter nevű műholdja azonban méréseivel tisztázta, hogy vízjégről van szó.
A koppenhágai Niels Bohr Intézet kutatói földi gleccserek analízisével és a műholdas radarképek elemzésével pontosították a Vörös Bolygó jegének mennyiségét, ami 15 millió köbméternek felel meg. Ennek elpárolgását a kutatók szerint mindeddig a jeget fedő porréteg akadályozta meg. | Tud/Tech: Hatalmas jégtengert találtak a Marson | A Marsnak nemcsak világosan felismerhető sarki jégsapkái vannak, hanem egy-egy gleccserek sorozatából álló övvel is rendelkezik mind az északi, mind a déli félteke megközelítőleg középső részén. | [
"Mars",
"űrkutatás",
"jég",
"víz"
] | 0 | http://nol.hu/tud-tech/hatalmas-jegtengert-talaltak-a-marson-1526647 | 2015-04-07 17:44:54+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A szklerózis multiplexes páciensek körében tíz százalékkal kisebb a rákkockázat, mint az átlagnépességnél - közölték évtizedeket átfogó nagyszabású tanulmányuk eredményét a stockholmi Karolinska Intézet kutatói. Shahram Bahmanyar és kutatócsoportja harmincöt évre visszamenően elemezte 20 ezer SM-páciens és 200 ezer, nem ezzel az állapottal élő ember egészségügyi adatait. Vizsgálatuk eredményét a Neurology című szakfolyóirat legfrissebb számában tették közzé. Eszerint a szklerózis multiplexes pácienseknél 10 százalékkal kisebb arányban fordult elő rákbetegség, mint a másik csoportban. A nők körében a különbség még jelentősebb. A szakértők szerint az eltérés hátterében az áll, hogy a hosszan tartó betegség megállapítása után a páciensek egészségesebb életmódra térnek át.
A szklerózis multiplex egymillió embert érint világszerte, többségében nőket. Az enyhébb idegrendszeri tünetektől egészen az állandó bénulásig, látásvesztésig terjedhetnek a betegség következményei. A szakaszosan előrehaladó folyamatban a központi idegrendszer idegsejtjei elveszítik védőburkolatukat, ezért az ingerületvezetésbe hibák kerülnek. A szklerózis multiplexes páciensek szüleinek orvosi adatait is elemezték a svéd kutatók, esetleges genetikai okot keresve a betegség hátterében, ám a szülők körében sem emelkedett, sem csökkent kockázatot nem találtak SM-re.
Egyes tumorfajtákat, így az agy- és hólyagdaganatokat nagyobb valószínűséggel diagnosztizálták a szklerózis multiplexes embereknél, ezt a kutatók a gyakoribb vizsgálatoknak tulajdonítják, amelyek során korábban fedezik fel az esetleges eltéréseket. | A szklerózis multiplexesek körében kisebb a rákkockázat | A szklerózis multiplexesek körében kisebb a rákkockázat - Évtizedeket átfogó nagyszabású tanulmányt publikáltak a stockholmi Karolinska Intézet kutatói. | [
"tudomány"
] | 0 | http://index.hu/tudomany/blog/2009/03/31/a_szklerozis_multiplexesek_koreben_kisebb_a_rakkockazat_ | 2009-03-31 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A politikust 2023 májusában az elsőfokú bíróság felmentette, majd a másodfokú elítélte, ezt tette most jogerőssé a harmadfokú. Fekete-Győrt a parlamenti mandátumától is megfosztották, helyére Cseh Katalin, a Momentum volt európai parlamenti képviselője ül be.
Az ügy csaknem 6 éve húzódott, még 2018-ban a túlóratörvény elleni tüntetéseken dobott füstgyertyát a rendőrsorfal elé. Ő volt az elsőrendű vádlott, a másodrendűt, a szintén momentumos Szarvas Koppány Bendegúzt korábban két év börtönre ítélték, három évre felfüggesztve.
Fekete-Győr András a Blikknek azt mondta, élete végéig büszke lesz arra, hogy ő az Orbán-kormány első politikai elítéltje.
Számított ilyen elmarasztaló ítéletre?
Már harmincöt esztendős vagyok, ebben az országban születtem, itt élek. Aki a Nemzeti Együttműködés Rendszerében nőtt fel, annak erre az ítéletre számítania kellett, tehát készültem rá. Nyilván, nem aludtam nagyon jól, mindössze néhány órát. Ám már hat éve húzódik az ügy. Reggel elvittük a párommal Álmost a bölcsődébe, aztán mentünk az ítélethirdetésre. Mindenesetre jól vagyunk.
Mi volt az első gondolata, amikor meghallotta, hogy egy évet kapott?
Úgy gondolom, egyértelmű cél volt, hogy a NER elítéljen. Ez látszott, hiszen első fokon, amelyre a legkevésbé van hatással a rendszer, felmentettek, kimondták hogy ártatlan vagyok. Másodfokon már bűnösnek ítéltek, pszichikai bűnösnek, tehát azt mondták, nem én követtem el, csak bűnsegéd voltam. Most, harmadfokon azt mondták, hogy én követtem el. Ebből látszik, ez egy politikai ítélet, ráadásul olyan bírát ültettek a tanácsba, akiről az egész szakma, mindenki tudja, hogy a Fidesz embere.
A bíróság döntése eltántorította attól, hogy a későbbiekben tüntetéseken vegyen részt?
Természetesen nem. Ahogy eddig, a jövőben is ott leszek az első sorokban. Ez az ítélet semmin sem változtat. Az Orbán-rendszer első politikai elítéltje lettem, erre pedig az életem végéig büszke leszek. | Élete végéig büszke lesz az ellene hozott ítéletre a Momentum volt elnöke | A Fővárosi Ítélőtábla harmadfokon elítélte a Momentum volt elnökét a csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak vádjában. A párt országgyűlési képviselője egy év börtönbüntetést kapott, két év próbaidőre felfüggesztve. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/fekete-gyor-andras-itelet-buntetes-borton-felfuggesztett-tuntetes/kqxnhtl | null | true | null | null | Blikk |
Másodjára támadták sikeresen a krími hidat az ukránok - helyzetkép az 509. napon
A tengeri drónokkal végrehajtott támadásnak nincs valódi hadászati jelentősége, elsődleges célja, hogy fokozza a káoszt és a megalázottság érzését az orosz társadalomban és az uralkodó elitben. A híd pont abban a nyári időszakban rongálódott meg, amikor több ezren haladnak át rajta a Krím nyaralóhelyei felé. Közben a frontok befagytak, de az oroszok jelentős erőket vontak össze északon, a Zserebec folyó régiójában, ahol napok óta támadják az ukrán védőket. Oroszország háborúja Ukrajna ellen - helyzetkép az 509. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) napi összefoglalója. Szerző: Jakub Ber, Piotr Żochowski és Jacek Tarocinski. Fordította: Mitrovits Miklós.
A legfontosabbak röviden:
A háború folyamán az ukrán erők másodjára támadták sikerrel a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi hidat
Az ukrán erők nagy hatótávolságú rakétákkal támadják az orosz hátország logisztikai központjait
Az orosz erők továbbra is kezdeményező pozícióban vannak Harkiv, Luhanszk és Donyeck megyék határán
Az oroszok rakétákkal és drónokkal támadták Odessza és Mikolajiv városát, ám a támadásokat az ukránok többnyire visszaverték
Részletes helyzetkép:
Július 17-én hajnalban támadás érte a kercsi hidat, melynek következtében a híd pillérei és a szomszédos hídfő megrongálódtak, majd a vízbe süllyedtek. A híd közúti szakaszának két útpályája közül csak az egyik sérült meg, a vele párhuzamosan futó vasútvonalat nem érte a pusztítás. A támadást követő egy napon belül a Krímet Oroszországgal összekötő hídon a polgári járműforgalmat váltakozó irányban újraindították. Kijev hivatalosan nem vállalta a felelősséget a támadásért. Nem hivatalos információk szerint a támadást az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az ukrán haditengerészet tervezte meg és hajtotta végre tengeri drónokkal. Állítólag az ukránok az elmúlt napokban nagy hatótávolságú rakétákkal támadtak más célpontokat is az orosz hátországban (Luhanszk, Bergyanszk és Mariupol); a csapások hatása ismeretlen. Az oroszok szerint két alkalommal is ukrán drónok tömegtámadása érte a Krím-félszigetet. Július 15-16-án éjjel állítólag szinkronizált tengeri és légi dróncsapás érte Szevasztopolt. Július 17-18-án éjjel viszont az ukránok 32 légi drónt bevethettek. Orosz források azt állítják, hogy mindkét Krím elleni támadást veszteségek nélkül visszaverték.
NEW: The July 17 attack on the #KerchBridge will likely have significant & sustained impacts on #Russian logistics as traffic from tourism to occupied #Crimea jams Russian logistics to southern #Ukraine in the midst of the #Ukrainian counteroffensive.https://t.co/CvbtfWoPnr pic.twitter.com/7HsAQGb7wU — ISW (@TheStudyofWar) July 18, 2023
Július 14-18-án a frontvonalon a helyzet alapvetően nem változott. Több szakaszon folytatódtak a heves harcok, egyik fél pozíciójában sem történt jelentős változás. Délen az ukrán hadsereg áttörte az orosz aknamezőket Robotine [Роботине] falu közelében, ahol elérte az ellenség első védelmi vonalát. Az ukránok támadnak Velika Novoszilka [Велика Новосілка] járásban is, ahol a legsúlyosabb harcok Prijutne [Приютне] és Sztaromajorszke [Старомайорське] helységekért folynak. Jelentések érkeztek arról is, hogy az orosz 35. hadsereg által megszállt frontszakaszon, amely a Hulajpoleból [Гуляйполе] Polohiba [Пологи] való kijáratot védi, a T0803-as úttól Novopokrovka [Новопокровка] közelében lévő sávban Novozlatopil [Новозлатопіль] környékéig célzott támadó akciókat hajtanak végre. Bahmutnál is heves harcok folynak, az oroszok a kulcsfontosságú irányokba (mint a Berhivka [Берхівка] és Kurgyumivka [Курдюмівка] körüli terület, valamint Andrijivka [Андріївка] és Kliscsijivka [Кліщіївка], vagyis a várostól északra, illetve délre) tartalékosokat vezényelnek, elsősorban a légideszant csapataikból. Az ellentámadásaik eddig eredményesen feltartóztatták az ukrán előrenyomulást.
Svatove axis:
RU channels claim that Novoselivs'ke is in Russian hands. The village itself has been completely razed to the ground and barely defensible. However, there had been fighting just south of it for some time. Waiting for visual confirmation. https://t.co/F8IFZkqGcT — NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) July 17, 2023
Az oroszok fenntartják a kezdeményezést Harkiv, a Luhanszk és Donyeck megye határán. Szerhij Cserevaty ezredes, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportjának szóvivője értékelése szerint a Kupjanszk és Luhanszk irányában tevékenykedő orosz csapatösszevonás legalább 100 ezer katonát számlál, több mint 900 harckocsival, 555 különböző kaliberű löveggel és 370 rakéta-sorozatvető rendszerrel. Az elmúlt napokban az oroszok Maszjutivka [Масютівка] és Liman Persij [Лиман Перший] (Kupjanszk [Куп’янськ] északkeleti részén), Novoszelivszke [Новоселівське] (Szvatovétől [Сватове] északnyugatra), Karmazinivka [Кармазинівка], Novovogyane [Нововодяне], Ploscsanka [Площанка] és Torszke [Торське] (a Zserebec [Жеребець] folyó vonala) környékén, valamint a Sziverszkij-Donyec menti erdős masszívumban támadtak. Több szakaszon a 6. hadsereg, az 1. páncéloshadsereg, a 11. hadtest, a 2. és a 41. hadsereg orosz csapatai, valamint a hozzájuk beosztott légideszant csapatok kisebb sikereket értek el, nyugat felé szorítva az ukránokat. Meg kell említeni, hogy az oroszok elfoglaltak egy kisebb hídfőállást a Zserebec folyó nyugati partján, Karmazinivka közelében. A Kupjanszktól a Donyecig húzódó fronton hevesek a harcok, és az ukránok valószínűleg arra kényszerültek, hogy a tartalékaikat oda irányítsák át.
#Ukrainian forces continued counteroffensive operations on at least three sectors of the front over the backdrop of increased #Russian offensive operations along the Kharkiv-Luhansk Oblast border on July 17. 1/6https://t.co/CvbtfWoPnr pic.twitter.com/wRf1wDOgYJ — ISW (@TheStudyofWar) July 18, 2023
Július 14-15-én éjjel az oroszok hat Shahed-136/131 típusú drónnal támadták az ukrán területet, amelyek közül négyet az ukrán légvédelem lelőtt. Július 17-18-án éjjel drón- és cirkálórakéta-tömegtámadásra került sor, ami vitathatatlanul a krími híd elleni támadásra adott orosz válaszlépésnek tekinthető. Az agresszor hat Kalibr rakétával támadta Odesszát, 36 drónt pedig főleg Odessza és Mikolajiv [Миколаїв] ellen vetett be; a légierő parancsnoksága az összes rakétát és 31 drónt lelőttnek nyilvánított. A drónok egy része Mikolajivot találta el, és tüzet okozott egy ipari létesítményben. Az oroszok Sz-300-as rakétákkal támadták Harkivot is.
A massive drone and missile attack again overnight. A total of 36 Shahed drones were launched of which 31 were shot down. All 6 out of 6 Kalibr cruise missiles were also shot down. In addition one reconnaissance drone was shot down. pic.twitter.com/TyaZENQIEX — NOELREPORTS 🇪🇺 🇺🇦 (@NOELreports) July 18, 2023
Az ukrán katonai hírszerző szolgálat (HUR) információi szerint július 11. és 17. között 500-700 wagnerista érkezett Belaruszba (a mogiljovi terület oszipovicsi területére). A HUR szóvivője, Andrij Juszov szerint a zsoldosok egy része a belorusz és az orosz hadsereg katonáinak kiképzésében vesz részt, a többiek pedig Lengyelország és más EU- és NATO-tagállamok "irritálásával" kapcsolatos feladatokat látnak el. Hangsúlyozta, hogy a wagneristák jelenléte nem jelent közvetlen fenyegetést Ukrajnára, már csak azért sem, mert fegyvertelenül érkeznek. Korábban Andrij Demcsenko, az ukrán határszolgálat szóvivője nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a wagneristákat arra használják fel, hogy destabilizálják a helyzetet az Ukrajnával "vagy más, Belarusszal határos országokkal" határos területeken. Július 14-én a belorusz védelmi minisztérium közölte, hogy "útitervet" készítettek a belorusz katonák zsoldosok általi kiképzésére.
A Washington Post napilap július 15-i száma szerint az ukrán erők ellentámadásának előrehaladását leginkább az 5-16 km mélyen futó, a fő orosz védvonalat biztosító aknamezők és műszaki létesítmények akadályozzák. Az aknamezők legnagyobb sűrűségben a déli frontvonal mentén, Zaporizzsja térségében találhatók. Valerij Zaluzsnij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka szerint az ukrán erők hiányt szenvednek speciális aknamentesítő eszközökből.
Július 18-án a Kínai Köztársaság (Tajvan) védelmi minisztere cáfolta a China Times tajvani napilap korábbi értesüléseit, hogy a Kínai Köztársaság (Tajvan) fegyveres erői számára nemrég leszerelt MIM-23 HAWK rövid hatótávolságú légvédelmi készleteket adnak el az Egyesült Államoknak, amelyeket aztán Ukrajnának adnának át.
Az OSW szakértőinek kommentárja:
A krími híd elleni második sikeres támadás (az elsőre tavaly októberben került sor) elsősorban propaganda jelentőségű: a híd a félsziget orosz megszállásának szimbóluma. A támadás az ukrán fegyveres erők és különleges szolgálatok erejét demonstrálja saját lakossága előtt, és célja, hogy fokozza a káoszt és a megalázottság érzését az orosz társadalomban és az uralkodó elitben. Fontos megjegyezni, hogy a támadás a nyaralási szezonban történt, amikor naponta több ezer turista halad át a hídon, és ez a Krím fő ellátási útvonala. A híd megrongálása a jelek szerint nem zavarta meg közvetlenül a Dél-Ukrajnában harcoló orosz csapatösszevonás logisztikáját. Ez elsősorban a Donbászból érkező közúti és vasúti szállításra épül, amelyet a kercsi hídon átvezető vasútvonal duplikál; a vasútvonal ezúttal nem sérült meg.
🌁Kerch bridge thread 🧵
/1. Tonight the Kerch bridge was reportedly attacked by sea drones. Reportedly explosions were heard near the bridge at about 3 am. pic.twitter.com/1P6PF2RfOg — Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) July 17, 2023
Figyelemre méltó az orosz támadó műveletek fokozódása az államhatártól a Donyecig terjedő területen, Harkiv, Luhanszk és Donyeck megyék határán. Már a télen a nyugati és a központi katonai körzetek csapatainak összevonását összpontosították a front egy körülbelül 100 km hosszú szakaszára, amely a részt vevő dandárok, gépesített, páncélos és rohamhadosztályok számát tekintve összehasonlítható a Dél-Ukrajnában (a Dnyeper alsó folyása mentén és a zaporizzsjai fronton) harcoló orosz csoportosulással.
Ezek az erők már hónapok óta próbálkoznak azzal, hogy az ukrán hadsereget nyugat felé, a Zserebec folyó irányába szorítsák, de sikertelenül. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a terep ezen a területen nem igazán alkalmas a gépesített erők támadására, főként a frontvonallal párhuzamosan folyó több mocsaras völgyű folyó miatt.
Az OSW-elemzések magyar fordításai 2022. április 25-től kizárólag a Válasz Online felületén jelennek meg. Az erről szóló információkat itt olvashatja, a háború kitörése óta kiadott elemzések magyar változatát pedig itt találja.
Nyitókép: a megrongálódott kercsi híd részlete az ukrán támadás után (fotó: Crimea24TV / AFP) | Másodjára támadták sikeresen a krími hidat az ukránok - helyzetkép az 509. napon - Válasz Online | Másodjára támadták sikeresen a krími hidat az ukránok - helyzetkép az 509. | [
""
] | 0 | https://www.valaszonline.hu/2023/07/18/ukrajna-oroszorszag-haboru-osw-509-nap | 2023. 07. 18. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Dezső Lajost azzal vádolták, hogy 2006-ban megölte volt élettársát, K. Juditot
A meggyilkolt nő sokáig névtelenül volt eltemetve, csak 2020-ban azonosították be a holttestét
Az orvosszakértők nem tudták megállapítani K. Judit halálának okát
Dezső Lajos végig tagadta a gyilkosságot; az ügy tárgyalása 2022. február 10-én kezdődött, most nem jogerősen felmentették
Eltűnés vagy gyilkosság?
Mint ahogy anno a Délmagyar beszámolt róla, a nő 2006. július 21-éről 22-ére virradóra tűnt el szentesi otthonából. Kétéves kislányát, Diánát a nagyszülők találták meg és vették magukhoz. Judit mobiltelefonja a házban volt, ruhatárából egy köntös, egy pár papucs és egy bugyi hiányzott, valamint hiányzott még az útlevele és a kerékpárja. A kuvasz kutyáját is megmérgezték. A nő szülei szerint Judit exének, Dezső Lajosnak szerepe volt abban, hogy eltűnt a lányuk, amit egyáltalán nem titkoltak.
Ezt arra alapozták, hogy a Németországból hazatért Dezső Lajos, a szentesi Black Söröző tulajdonosa igencsak zokon vette, hogy Juditnak új párja lett, amíg ő külföldön volt. K. Juditot hosszú éveken át eltűntként kereste a rendőrség, felhívva a figyelmet a nő különös ismertetőjelére, ami a jobb vállán lévő, tenyérnyi nagyságú, lófejet ábrázoló tetoválás volt. 2020 februárjában pedig az országos rendőr-főkapitány bruttó 10 millió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki K. Judit gyilkosának kézre kerítéséért.
Ekkor már emberölés miatt nyomozott az NNI az ügyben, miután a baksi temetőben még 2007-ben elhantolt ismeretlen női holttestről kiderült, hogy K. Judité. Ezt követően tartóztatták le Dezső Lajost - európai elfogatóparancs alapján - 2020 júliusában, Bologna közelében, majd 2021. március elején vádat emeltek ellene.
A Fővárosi Főügyészség szerint a férfi bosszút állt a nőn azért, amiért másik férfival jött össze, és az előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés miatt életfogytig terjedő szabadságvesztést kért Dezső Lajosra.
Az ügyben a tárgyalás 2022. február 10-én kezdődött a Szegedi Törvényszéken. A 60 éves Dezső Lajos tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz, és szerinte semmi szégyellnivalója sincs.
A tárgyalásokba lapunk 2023-ban kapcsolódott be. Akkor megírtuk, hogy az egyik bírósági jegyzőkönyvben szerepel az is, hogy az orvos szakértők K. Judit elhalálozásának okáról - a maradványok alapján - nem tudtak nyilatkozni. A szakértő azt sem tudta megállapítani, hogy a nő teste mikor került a vízbe, illetve azt sem, hogy vízbe fulladás vagy öngyilkosság történt-e.
Felmentették a vádlottat | K. Judit halálának oka ismeretlen, felmentették Dezső Lajost | Felmentette a bíróság Dezső Lajost, akit gyilkossággal vádoltak. A vádhatóság szerint a szentesi Dezső Lajos 2006-ban megölte volt élettársát, K. Juditot. Az ügy érdekessége, hogy az áldozat hosszú ideig a baksi temetőben volt elhantolva névtelen nőként, és csak 2020-ban azonosították be. Ráadásul az orvos szakértők azt sem tudták megállapítani, hogy az asszony halálát mi okozta. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/krimi/k-judit-halala-targyalas/m8mg9wk | null | true | null | null | Blikk |
Ketten meghaltak, amikor teherautóval ütközött egy személygépkocsi kedd délelőtt Alsónémedi külterületén - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Beluzsárné Belicza Andrea elmondta: az elsődleges információk szerint a település külterületén, az 5-ös főút és az M5-ös autópálya csomópontjánál egy személygépkocsi nem adta meg az elsőbbséget egy teherautónak. Az ütközés
következtében a személyautóban utazó mindkét ember életét vesztette.
A helyszínelés teljes útzár mellett még tart, de torlódás nem alakult ki a környéken. A baleset körülményeit a dabasi rendőrség vizsgálja - közölte a szóvivő. | Ketten meghaltak az 5-ös úton - képriport a mentésről | Ketten meghaltak, amikor teherautóval ütközött egy személygépkocsi kedd délelőtt Alsónémedi külterületén - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője. | [
"belföld"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2010/02/23/ketten_meghaltak_az_5-os_uton_-_kepriport_a_mentesrol-335629 | 2010-02-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Megpihenhetnek picit a Four Seasons mögötti irodaépület, az OGYÉI és az adófizetői milliárdok sorsa miatt aggódók, ma este ugyanis nem közvetítünk árverést: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő honlapja szerint kedd este lesz csak vége ennek a nagyon furcsa árverésnek (ha egyáltalán).
Amit eddig tudunk: az MNV mélyen áron alul, 2,778 milliárd forintos kikiáltási áron hirdetett meg egy épületet, aminél valószínűleg egyetlen épület sincs exkluzívabb helyen az országban, és ingatlanpiaci szakértők szerint – a telek miatt – legalább 6-8 milliárd forintot ér. Az épületet december 30-án hirdették meg, egyetlen bejárást tartottak meg, aminek napján gyakorlatilag azonnal el kellett küldeni a 695 millió forintos árverési biztosítékot.
Az árverés elindult, és technikai problémák közepette szombat, majd vasárnap este is félbeszakadt. Ezalatt – talán részben a kiváltott médiaérdeklődés miatt – máris sikerült több mint egymilliárd forinttal, 3,871 milliárdig felhajtani az árat, de ez még mindig messze van attól, ami az épület (pontosabban a telek) valódi értéke lehet.
Megveheted, de nem veheted birtokba
Nem csak azért különös ez az aukció, mert lehetetlenül szűkek voltak a határidők, és mert nagyon alacsonyról indult az árverés. Ha jobban átnézzük a kiírást, feltűnhet egy feltétel is, ami miatt tulajdonképpen egy fillért sem ér ez az épület – csak akkor, ha nagyon-nagyon bízunk abban, hogy a magyar állam nekünk kedvező döntést fog hozni egészen hamar.
A licitáló hiába nyer, és helyezi a teljes vételárat ügyvédi letétbe, attól még nem veheti birtokba az épületet, nem bonthatja el és nem építhet a helyen a tetszése szerinti luxusszállodát.
A nyertes vevő ugyanis köteles ingyen bérbeadni az épületet az ott működő állami intézménynek, egészen addig, amíg az MNV át nem költözteti azt.
Ezt a részletet érdemes átolvasni:
Fontos az is, hogy MNV-t semmi nem kötelezi arra, hogy egyáltalán valaha kiköltöztesse az OGYÉI-t az épületből.
Tegyük fel, hogy az olvasó ingatlant szeretne vásárolni. Van egy lakás, ami tök jó és egész olcsónak tűnik, de lakik ott egy kedves család, és az ingatlan tulajdonosa csak akkor adja el nekünk a lakást, ha a kedves család ingyen ott lakhat továbbra is, határozatlan ideig. Akár a végtelenségig is. Kifizetne ezért bárki is normális árat?
Magyarul egy piaci befektető, akinek nincsenek jó kapcsolatai mondjuk az MNV vezetőivel, vagy az MNV-t irányító fejlesztési miniszter Seszták Miklóssal, és ezek miatt nem bízik abban kellő megalapozottsággal, hogy hamar ki fogják rakni az OGYÉI-t ebből az épületből, sokkal kevesebb pénzt szánhat rá, mint valaki, aki teljesen biztos ebben.
Aki részt vesz ezen az árverésen, jó eséllyel bízhat a Magyar Állam jóindulatában.
Hogy miért és hogyan dönthetett úgy az állami vagyonkezelő, hogy ilyen borzalmas feltételekkel adja el és károsítsa meg gyakorlatilag garantáltan a magyar adófizetőket, az nyitott kérdés.
Ehhez képest négyen így is befizették a részvételhez szükséges 695 millió forintos biztosítékot. Ebből
két licitálót tudunk beazonosítani,
pont azt a kettőt, akik aktívak voltak a licitálgatásban. Szombat este ugyanis egy rövid időre úgy tűnt, hogy vége van az árverésnek, és megjelent a kinyomtatható licitnapló is. A licitnaplóban pedig megjelenik a licitálók adóazonosító jele, amire rá lehet keresni az egyik céginformációs szolgáltató adatbázisában.
A 3-as licitáló, akiről már korábban megírtuk, hogy esztergom-pilisszentléleki, György Rudolfné. Őt már leleplezte a mandiner.hu egy – önmagában is elég fura – névtelen cikkben, ami vasárnap este jelent meg, és aztán átvette az immár tisztán kormányszócsőként működő origo.hu. György Rudolfné eszerint egy Perbete Zrt. nevű cég nevében licitál a milliárdos épületre, miközben nagy valószínűséggel itt lakik:
A másik, akit beazonosítottunk, az 1-es sorszámmal licitált, és Rózsa Juditnak hívják, a II. kerületben lakik. Ő nyilván nem a saját nevében jár el, a cégadatbázisok szerint számos offshore tulajdonú cégben benne van cégvezetőként. Ezek között van három olyan, aminek a Brit Virgin-szigeteki bejegyzésű cég a tulajdonosa (Rossatz Holdins Ltd. és Gaijin Entertainment Holdings S.A, Lelling Ventures Ltd.), de van két kajmán-szigeteki (ITC Corporation és Altyn Group Plc), egy seychelle-szigeteki (Forex Island Corp.) és egy máltai (East Castle Investments Ltd) tulajdonú cég is, amelyeknek ő a képviselője, illetve a résztulajdonosa.
A 2-es és a 4-es licitáló azonossága nem ismert, igaz, ők egyetlen ajánlatot sem vittek még be az árverés során. Amikor kedd este újra felizzik az árverési csata, tovább figyelhetjük György Rudolfné és a Rózsa Judit, illetve megbízóik őrületes csatáját.
Nem először játsszák el
Nem most bocsát először az MNV nagy értékű ingatlant árverésre az utóbbi hónapokban, és ezeknél még a fentinél is lanyhább volt a verseny. Érdemes megnézni például, mi történt például a következő két épülettel:
A Biarritz-ház, Budapest V. kerület, Széchenyi rakpart 12., teljes épület Duna felé eső épületrész, kikiáltási ár: 1,455 milliárd forint.
Andrássy-út palota, Budapest VI. kerület, Andrássy út 116., kikiáltási ár: 722 millió forint.
A Biarritz-háznál annyira rákészült az MNV az árverésre, hogy még egy, az amerikai nagykövetség tulajdonában álló lakást is elcserélt 2014-ben, csak hogy teljes egészében elárverezhesse.
Nos, mindkét esetben ugyan aukcióval értékesítették az épületeket, ám gyakorlatilag nem volt árverés. Egyetlen egy ajánlat érkezett csak mindkét épületre, egy fillérrel sem hajtották fel őket, pontosan a kikiáltási áron mentek el: az egész Biarritz-ház kevesebb, mint másfél milliárd forintért, az impozáns Andrássy úti épület 722 millióért.
A meghirdetés, megtekintés és az árverés hasonlóan szűk határidőkkel volt meghirdetve, mint a Four Seasons mögötti irodaház esetében. A Biarritz-háznál december elsején került ki a hirdetmény, 6-án volt a megtekintés és 9-re már be kellett fizetni az árverési biztosítékot. Az Andrássy úti palotát december 27-án hirdették meg, másnap már meg is volt a megtekintés (igen, december 28-án), január 10-én pedig már le is zárult az egész.
Ennek ellenére voltak, akik megfizették az árverési biztosítékot. A Biarritz háznál öten is, egy budapesti, két balmazújvárosi, egy balatonfüredi és a dunaharaszti illetőségi személy is, az Andrássy úti ingatlan esetében viszont csak ketten, egy győri és egy budapesti.
És kik a szerencsés nyertesek? Az ingatlanok tulajdoni lapjain még nem vezették át a változásokat. De a licitnaplóban megjelent adózazonosító jelek alapján be tudjuk azonosítani a nyertesek képviselőit.
A Biarritz-házra az egyetlen ajánlatot Papp Ádám vitte be. Őróla azt kell tudni, hogy a Carion-cégcsoportban tölt be különböző fontos tisztségeket. A Carion történetéről itt írtunk hosszabban, gyakorlatilag erre a cégre írta Rogán Antal minisztériuma a Nemzeti Otthonteremtési Közösségek nevű, igen sikamlós lakáslottós kedvezményt, aztán a Népszabadság fejtette fel, hogy egyik tulajdonosának köze volt Rogán Antaltól "találmányt" vásárló céghez is.
Az Andrássy úti palotára pedig maga Tiborcz István üzlettársa, a sikeres győri vállalkozó, a West Hungária Bau-csoport tulajdonosa, Paár Attila vitte be a nyertes ajánlatot.
Hogy ezek az árak mennyire reálisak, azt nehéz megítélni, hiszen mindkét épületet fel kell újítani, és műemléki környezetben vannak, tehát valamennyi kockázat van a megszerzésükben. De az mindenképpen fura, hogy árverésen, árverés nélkül találtak utat kormányközeli kezekbe. | A Four Seasons mögötti épületnél valószínűleg még nem árvereztek el gyanúsabban belvárosi ingatlant | Azonosítottuk az irodaházra ádázul licitálókat, közben teljesen érthetetlen lett, hogy miért akarhatja bárki ezt az épületet. Nem először játssza el a nemzeti vagyonkezelő az alulárazott árveréses trükköt: Tiborcz István üzlettársa és Rogán Antal üzletfele már korábban jól járt. | null | 1 | https://444.hu/2017/01/16/a-four-seasons-mogotti-epuletnel-valoszinuleg-meg-nem-arvereztek-el-gyanusabban-belvarosi-ingatlant | 2017-01-16 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Többkörbengöngyölítettefel a rendőrség az ún. ortopédcipő-maffiát, azaz a gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatosan elkövetett költségvetési csalásiügyeket:az első akció után nyolc ember let érintett: a két érintett cég vezetője, két szakorvos, a három orvosasszisztens, és az egyik cég menedzsere. Velük szemben most emeltek vádat költségvetési csalás, különleges adatra elkövetett személyes adattal visszaélés, hamis magánokirat felhasználása, vesztegetés és közfeladati helyzettel visszaélés miatt - írja közleményében a Nógrád Vármegyei Főügyészség.Az ügyészég a vádiratában végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása mellett pénzbüntetés, közügyektől eltiltás, az orvosok és asszisztenseik vonatkozásában az egészségügyi foglalkozástól eltiltás, a cégvezetőkkel szemben a gazdasági társaság vezető tisztségétől eltiltás alkalmazását, valamint vagyonelkobzás elrendelését indítványozta.Az ügy lényege röviden az, hogy a gyógyászati segédeszközöket gyártó cégvezetők, ortopéd szakorvosok és társaik az ortopéd cipők után járó társadalombiztosítási támogatást jogosulatlanul visszaigényelve közel 200 millió forint kárt okoztak a költségvetésnek.Hosszabban pedig kiderül a vádiratból, hogy az érintettek 2021. január 7. és 2022. szeptember 1. között több idős- és szociális otthonban lakó ápoltnak, valamint magánszemélyeknek megszerezték a személyes és egészségügyi adatait, majd az orvosszakmai szabályok megszegésével, a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzése és az érintett személyek tudta nélkül valótlan tartalmú vényeket állítottak ki, gyógyászati segédeszközöket felírva az érintetteknek.Az így kiállított orvosi vények alapján a segédeszközöket gyártó cég legyártotta a társadalombiztosítási támogatással rendelkező ortopéd gyógycipők egy részét, de megesett, hogy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő segédeszközt készítettek, máskor pedig a terméket a vényen szereplő személy meg sem kapta.A cég vezetőinek iránymutatása alapján a társaság alkalmazottja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől megigényelte a gyógyászati termékek után járó támogatási összegeket, melyet meg is kaptak a NEAK-tól.Az orvosok a valótlan tartalmú vények felírásáért a cégtől jutalékot, esetenként nagyobb összegű készpénzt, nagy értékű mobiltelefonokat és szórakoztató elektronikai eszközöket is kaptak.A vádlottak a tevékenységüket hierarchikus szervezetben, összehangoltan, konspiratív módon követték el. Összesen 1664 személynek jogosulatlanul felírt 2300 ortopéd gyógycipő - melyből 886 fő a jogszabálynak nem ortopéd lábbelit, hanem egyszerű papucsot, 73 fő pedig semmit sem kapott - után 192 128 073 forint támogatást vettek fel a NEAK-tól. | Ortopédcipő-maffia: Vádat emeltek két szakorvos, három asszisztens és más érintettek ellen | Az orvosokat és az asszisztenseket az ügyészség eltiltaná az egészségügyi foglalkozástól is. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/09/18/ortopedcipo-vademeles-koltsegvetesi-csalas-ortoped-szakorvos | 2024-09-18 09:22:25 | true | null | null | Telex |
Recep Tayyip Erdogan török elnök,
Ilham Alijev azeri elnök,
Savkat Mirzijojev üzbég elnök,
Tamím bin Hamad ál-Száni katari emír,
Serdar Berdimuhamedow türkmén államfő,
Szadir Zsaparov kirgiz államfő,
Rusztam Minnyihanov, az oroszországi Tatár Köztársaság amerikai feketelistán lévő vezetője
- csak néhány név Orbán Viktor politikai barátainak listájából, akik az ünnepi tűzijáték megtekintésére érkeztek augusztus 20-án a Karmelitába. Az atlétikai vb kezdetét és az állami ünnepet a keleti nyitás szimbolikus megerősítésére használó Orbán mellettük találkozott az elmúlt napokban Milorad Dodikkal, a Boszniai Szerb Köztársaság elnökével, Aleksandar Vučić szerb elnökkel, II. Tavadrosz kopt pápával, valamint azzal a Sebastian Kurz volt osztrák kancellárral, aki ellen hamis tanúzás miatt épp a héten emeltek vádat.
Miután Orbán és a nemzetközi liberális mainstream nyomástól szenvedő Szijjártó miniszter a végigkeletinyitották az elmúlt napokat, diplomáciázott egyet Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke (egyébként Orbán volt minisztere, aki mostanában erősen kormánykritikus gazdasági megszólalásokkal tűnik fel). Matolcsy az MNB keddi közleménye szerint munkaebéden találkozott David Pressmannal (Orbán szavajárása szerint Présemberrel), az Egyesült Államok rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövetével.
A jegybank közlemény szerint "áttekintették a magyar és amerikai gazdasági, valamint a kétoldalú pénzügyi kapcsolatokat és a további szakmai együttműködési lehetőségeket", emellett szó volt arról, hogy "a jelenlegi bizonytalan gazdasági és geopolitikai helyzetben az erős bilaterális kapcsolatok elengedhetetlenek" és hogy "szükséges a két ország közötti gazdasági kapcsolatok további mélyítése és a folyamatos párbeszéd fenntartása".
A találkozó egyébként három héttel azután volt, hogy augusztus elején az Egyesült Államok jelentősen korlátozta a magyar részvételt a vízummentességi programjában a 2011 és 2020 között kiállított magyar útlevelek biztonsági kockázata miatt. | Miután Orbán végigparádézta a hétvégét a keleti barátaival, Matolcsy jegybankelnök lépett egy váratlant | Kitalálja, melyik két ország gazdasági kapcsolatainak további mélyítését és folyamatos párbeszédének fenntartását szorgalmazza az MNB? | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/08/22/miutan-orban-vegigparadezta-a-hetveget-a-keleti-barataival-matolcsy-jegybankelnok-lepett-egy-varatlant | 2023. 08. 22. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A közösségi platform anyavállalata, a Meta bejelentette az RT, a Rosszija Szegodnya és számos másik orosz állami médiacég kitiltását az érintett társaságok külföldi befolyásolási műveleteire hivatkozva.
A lépés határozott eszkalációt jelent, miután a Facebook éveken keresztül eltűrte az orosz állami média jelenlétét, csupán korlátozta az elérésüket, és megtiltotta számukra a hirdetések megjelentetését.
"Alapos mérlegelés után kiterjesztettük az orosz állami médiaorgánumokkal szembeni korlátozásokat. A Rosszija Szegodnya, az RT és több más kapcsolódó szervezet mostantól világszerte ki van tiltva az alkalmazásainkból a külföldi beavatkozási tevékenységük miatt" - írta közleményében a vállalat.
A Meta alá tartozik a Facebook mellett az Instagram, a WhatsApp és a Threads is.
Az intézkedés várhatóan napokon belül életbe lép.
Oroszország egyelőre nem reagált a bejelentésre.
Ehhez kapcsolódóan: Magyar fedőcég is felbukkant az oroszok által pénzelt amerikai médiavállalatról szóló vádiratban
Az Egyesült Államokban szeptember elején vádat emeltek az orosz RT két alkalmazottja ellen egy olyan amerikai médiacég titkos finanszírozása és irányítása miatt, amelyik több ezer videót tett közzé a Kreml érdekeinek előmozdítása és az elnökválasztás befolyásolása érdekében. A vádiratban egy magyar céget is megemlítenek.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken leszögezte, hogy titkos hírszerzési műveletként kell kezelni az RT tevékenységét.
Ehhez kapcsolódóan: Amerikai aktivistákat ítéltek el az orosz befolyásolási művelethez kapcsolódó vádak alapján
Az orosz állami műsorszolgáltató kigúnyolta az amerikai lépéseket, és azzal is megvádolta Washingtont, hogy az újságírói tevékenységüket próbálják akadályozni.
A Meta friss tájékoztatójában arról írtak, hogy az orosz állami média eddig is próbálta leplezni az online tevékenységét, és várhatóan a jövőben is megtévesztéssel próbálnak majd élni.
Készült a Reuters tudósításának felhasználásával | Kitiltanak a Facebookról és az Instagramról több orosz állami médiumot | A közösségi platform anyavállalata, a Meta bejelentette az RT, a Rosszija Szegodnya és számos másik orosz állami médiacég kitiltását az érintett társaságok külföldi befolyásolási műveleteire hivatkozva. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kitiltanak-a-facebookrol-es-az-instagramrol-tobb-orosz-allami-mediumot/33123194.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Pintér Sándor belügyminiszter új tervezete szerint az online térben elkövetett bűncselekmények felderítésére specializálódott, kilencvenhét munkatársból álló egység felállítását tervezik. Az economx.hu a kormány oldalára feltöltött dokumentumra hivatkozva azt írja, a különböző osztályok (Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Kiberstratégiai Osztály, Bűnügyi Szervek Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiberbűnözés Elleni Osztály) és a különböző beosztások (például: vezető, kiemelt főelőadó, kiemelt főnyomozó, főnyomozó, nyomozótiszt stb.) szerint a hivatásos pótlék mértéke 350-650-820 százalék is lehet.
A tervek szerint már szeptember 15-én hatályba lépne a rendelet egy része. A költségeket a rendőrség a saját büdzséjéből fedezné, és nem tervezik a foglalkoztatás növelését sem. Idén 64 525 268 forintot szánnának a csoportra, 2027-ig pedig további 168 690 130 forintot. | 820 százalékos bérpótlék? Létezik, Pintér Sándorék új kibernyomozói ennyit is kaphatnak | Az új kibervédelmi egység költségeit a Belügyminisztérium állná saját büdzséből. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/820-szazalekos-berpotlek-letezik-pinter-sandorek-uj-kibernyomozoi-ennyit-is-kaphatnak.html | 2023. 09. 09. 09:04:00 | true | 0 | 0 | null |
Négy mérkőzéssel hangol a június elején rendezendő Európa-bajnoki pótselejtezőre a női kosárlabda-válogatott, amely Sopronban kezdte meg az egy hónapos felkészülést. Székely Norbert szövetségi kapitány - aki nemrég bajnoki címre vezette az MKB-Euroleasing Sopront - együttese május 22-ig a Sopronban gyakorol, közben 12-én és 13-án a kontinenstornának otthont adó Lengyelországban vív edzőmérkőzést. A keret május 23-án költözik át Pasarétre, ahol 27-én és 28-án Szlovákiát fogadja, majd ismét visszaköltözik Sopronba.
A válogatottól - melynek kapitánya a pécsi Fegyverneky Zsófia - jogosultan távol van Raksányi Krisztina és Vida Anna, előbbi érettségi kötelezettségei, utóbbi betegség miatt hiányzik egyelőre. Szlimák Hajnalka és Nagy-Bujdosó Nóra egyéb elfoglaltságokra hivatkozva nem érkezett meg az edzőtáborba.
A nemzeti csapat június 3. és 7. között Sopronban csap össze Hollandiával, Finnországgal, Ukrajnával és Bulgáriával, a csoport győztese a másik pótselejtezős ötös legjobbjával meccsel az egyetlen még kiadó Eb-helyért. A június 18-tól július 3-ig tartó Európa-bajnokságot Bydgoszcz-ban, Katowicében és Lódzban rendezik. | Négy meccsel készül a női kosárválogatott | Négy meccsel készül a női kosárválogatott - A magyar női kosárlabda-válogatott július elején, Sopronban játszik pótselejtezőt az Európa-bajnokságért. | [
"kosárlabda",
"nő válogatott",
"európa bajnokság",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/kosarlabda/2011/05/04/negy_meccsel_keszul_a_noi_kosarvalogatott | 2011-05-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Medián: A Fidesz szavazói is érzékelik a korrupciót, de nem a rendszer, hanem egyének bűnének látják
belpolitika
2024.06.26. 08:004 perc
A Medián friss felmérése szerint Tisza Párt hívei utasítják el a legkövetkezetesebben a kormányzati korrupciót. A megkérdezetteknek fele hallott az Integritás Hatóságról, de ez utóbbiaknak csak az ötöde tartja azt a kormánytól független, tisztán szakmai szervezetnek.
Egymilliárdot oszt Gattyán György Megoldás Mozgalma a párt győztes polgármestereinek, de még nem tudni mire és hogyan
belpolitika
2024.06.29. 06:276 perc
Három településen is a Megoldás Mozgalom jelöltjei nyerték el a polgármesteri megbízatást az önkormányzati választásokon. A pártnál most egymilliárd forintra pályázhatnak, hogy "mintatelepüléssé" változtassák községüket.
Ázsai vendégmunkásokat is toborzó céggel szövetkezik az "ásványvízkirály"
üzlet
2024.07.19. 12:001 perc
Balogh Leventéék vállalkozásában részt vesz az RTL-es Az álommeló című realityműsor első évadának nyertese is.
Izraelt és Iránt több ezer éves békés viszony kötötte össze - mára mégis halálos ellenségek lettek
világ
2024.07.01. 15:309 perc
Irán és Izrael stratégiai szövetségesek is lehetnének, de az 1979-es iráni iszlamista forradalom óta ádáz ellenségek. Holott az ókortól főként a békesség határozta meg a kapcsolatukat.
Aki kitalálta a magyar és az ukrán bérelt fegyvergyár modelljét, és akire az oroszok vadásznak
világ
2024.07.16. 12:485 perc
Ukrajna legfontosabb fegyvergyártójának mondják Armin Pappergert, aki sosem tagadta, hogy a háborúból az általa irányított hadiipari óriás, a Rheinmetall profitál. A német cégvezér állítólag az amerikai szolgálatoknak köszönheti, hogy még él. Ők szóltak ugyanis Berlinnek, hogy az oroszok merényletet terveznek ellene. De kicsoda Armin Papperger? | Felcsút nagyon készül másfél millárdos turisztikai központja üzemeltetésére | A kisvasút végállomásánál kialakítandó létesítményt Mészáros Lőrincék cége építi. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202226_felcsuti_gazdasagi_es_szolgaltato_vallalkozofalu | 2022-07-01 12:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Schmidt Máriáék idén is közbeszerzést írtak ki pedagógusképzésre, ahol a pedagógusok és/vagy oktatók most is legalább 30 órás továbbképzéseken vesznek részt. Ezt kell előkészíteni, megszervezni és lebonyolítani legalább ezer fő részére 2026. január 31-ig. A továbbképzéshez kapcsolódó képzési helyszínt is a nyertes cégnek kell biztosítania, benne megfelelő felszereltségű teremmel az előadásokhoz. A szállásnál fontos, hogy a képzési program alatt az 5x45 percet meghaladó képzési napokon minimum 3 csillagos szállást biztosítson két- és/vagy háromágyas szobákban. A továbbképzés alatt napi háromszori, legalább 3 csillagos minőségű cateringet is nyújtania kell a nyertes cégnek. Helyszínként Budapest, vagy vármegyei helyszínek jöhetnek szóba.A pályázat feltételeit már jól ismeri a Prekog Alfa Kft., hiszen az alapítvány régi-jó ismerős üzleti partnere, amelynek immár hatodszor ítélték oda a projektet, ezúttal nettó 1,5 milliárd forint összegben.A közbeszerzési kiírás szerint fejenként 65-65 ezer forint jut cateringre, valamint szállásra, 160 ezer forint pedig a képzésre.Így volt ez tavaly is, csak akkor 500 főre írták ki a közbeszerzést - erről az rtl.hu írt pont egy éve. Akkor az alapítvány azt közölte, hogy "2016 és 2022 között négy témakörben indított képzéseket, amelyeken több mint 25 000 tanár vett részt és csaknem 6 000 hazai közoktatási intézmény kapcsolódott be a programba. A pedagógusok visszajelzéseiből kiderült, hogy a képzések kiemelkedő színvonalon nyújtottak szakmailag hasznos és új ismereteket."Ám az alapítvány itt nem fejezte be, a képzések tovább folytatódnak. A rendre nyertes Prekog Alfa Kft. honlapján tételesen fel van sorolva, hogy a hétféle témájú képzéseik mikor és hol lesznek októberben és novemberben. Az edukációs tanfolyamok mindig négycsillagos szállodákban zajlanak: a balatonkenesei Hotel Marina Portban, a ráckevei Duna Relax Hotelben, a kecskeméti Granada Konferencia, Wellness és Sport Hotelben, és a mezőkövesdi Balneo Hotel Zsoriban zajlanak. A honlapon egy gomb megnyomásával lehet regisztrálni a tanfolyamokra az erre nyitott pedagógusoknak és oktatóknak.A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, amelynek Schmidt Mária a főigazgatója és kuratóriumi tagja is, a következő összegekben kötött szerződést az elmúlt években a Prekog Alfa Kft.-vel a pedagógusok képzésére:2016: 628 millió forint2019: 1 milliárd forint + 788 millió forint2020: 788 millió forint2021: 630 millió forint2023: 350 millió2024: 1,5 milliárd forintKözben megreccsent a nyertes cégAz Opten adatai szerint az elmúlt években igen jól hasító Prekog Alfa Kft.-nél 2024 januárjában NAV-nyomozás indult, amelyet márciusban töröltek. Aztán májusban újra elrendelték a végrehajtási eljárást, de júliusban ismét törölték. Érdekes egybeesés, hogy a cég korábbi résztulajdonosa, Gasparek Ferenc épp 2024 májusában vált ki a cégből. Tarcsa Zoltán továbbra is maradt tulajdonos - utóbbi többször publikált Schmidt Máriával közösen oktatási segédanyagokat -, de ezzel egyidejűleg a cég résztulajdonosa lett a felesége, Tarcsáné Báthory Mária.Érdekes egybeesés az is, hogy a NAV-eljárások épp azután zajlottak a vállalkozásnál, miután a 2022-es 550 millió forintos nyereség után 2023-ban 21 milliós veszteséggel zárta az évet a cég, amire korábban sosem volt példa. A nettó árbevétel is óriási mértékben, 1 milliárd forintról 110 millió forintra esett vissza.Ennek ellenére a cég 2023-as elektronikus beszámolójának kiegészítő mellékletében ezt írják: "A veszteséget elsősorban az új tevékenységgel (könyvkiadással) kapcsolatban felmerült költségek és az oktatást kiegészítő tevékenységű árbevétel jelentős visszaesése okozta, de a vállalkozás pénzügyi helyzete stabil". A cégben a jövővel kapcsolatban sincs szorogásnak nyoma, ugyanis a korábbi években jóváhagyott osztalék összegéből 2023-ban a tulajdonosoknak bruttó 189 millió forintot fizettek ki.Az alapítvány ugyanakkor szárnyalSchmidt Máriáék alapítványa egyébként - amelyet az első Orbán-kormány hozott létre 1999-ben - 578 millió forint helyett végül 748 millióért újította és alakította át 2021-2023 között azt a XII. kerületi ingatlant, amely jelenleg a székhelyük, a munkálatokat a kormánykedvenc Market Építőipari Zrt. végezte. Mindemellett a 2023-as évük is jóval szebben alakult, mint a pedagógusképzési közbeszerzések állandó nyertesének. Saját tőkéje 2 milliárd forintról 3,2 milliárdra nőtt, eredménytartaléka 770 millió forintról 1,3 milliárdra, adózott nyeresége pedig 550 millió forintról 1,1 milliárd forintra.Az MSZP-hez közeliként ismert Hírklikk tavaly beszélt egy történelemtanárral, aki részt vett egy ominózus pedagógusképzésen, aki azt mesélte: az ott előadó történészek rendre a "Schmidt Mária-istállóból" kerültek ki, vagyis a történészi interpretációkban volt ideológiai behatároltság. Azt is hozzátette: az egyetemek ideológiai megszállása után ez a képzés válhat a fideszes ideológia kialakítójává.A Hírklikk cikke felidézte, hogy volt egy képzés, ami a rendszerváltásról szólt, és a történész úgy tartott róla előadást, hogy egyetlen egyszer sem ejtette ki az MSZP, Horn Gyula, Németh Miklós vagy Pozsgay Imre, Nyers Rezső nevét. Pedig ők meghatározó szereplői voltak az akkori eseménynek.A történész mégis úgy beszélt a rendszerváltásról, hogy ezeknek az embereknek még csak a neve sem jelent meg. Így azok, akik az életkoruk miatt nem élték át a rendszerváltást, illetve nincs történelmi ismeretük, felkészültségük, tudásuk erről az időszakról, úgy gondolhatták, hogy az MSZP nem is létezett abban az időben. Pedig a párt komoly szerepet játszott abban, hogy békés volt az átmenet Magyarországon - jegyezte meg a Hírklikk. | Schmidt Mária ismét gigaösszegért képezi a pedagógusokat | Hatodszor nyerte el a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány által kiírt közbeszerzést a Prekog Alfa Kft. A jól bejáratott cég pedagógusképzést tart történelemtarároknak, de idén - története során először - NAV-eljárás is indult ellene. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/oktatas/schmidt-maria-kozbeszerzes-pedagoguskepzes.html | 2024-09-17 14:02:00 | true | null | null | mfor.hu |
A baloldali ellenzéktől nem idegen, hogy a közmédia ellen hergeljen. Magyar Péter is a DK, valamint a 2022-es választáson együtt induló baloldali összefogás többi szereplőjének bevett módszerét követi, amikor olyan valótlanságok terjesztésével igyekszik a közhangulatot a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ellen fordítani, hogy nem biztosítanak neki megszólalási lehetőséget.
Ebben az sem zavarta, hogy az elmúlt hetekben szerepelt a köztévében és a közrádióban, és számos egyéb meghívással is megkeresték, amelyekre nem reagált
- mutat rá a Magyar Nemzet.
A politikus akkor is ezt a receptet követi, amikor "goebbelsi propagandagyárnak" titulálja a közszolgálati televíziót, valamint amikor a szimpatizánsait az MTVA székháza elé hívja tüntetni. Az október 5-re beharangozott demonstráció előképei a 2018 decemberi, a túlóratörvény elleni tiltakozásul szervezett tüntetések, amelyek során több baloldali politikus behatolt az épületbe, és a biztonsági személyzet többszöri felszólítása ellenére is órákon keresztül zavarták az intézmény működését.
Feltűnő, hogy a 2018-as megmozdulások szereplői sorra jelentik be: szombaton is ott lesznek a Kunigunda útján, a közmédia székházánál. Például az LMP egykori társelnöke, a jelenleg független képviselő Hadházy Ákos, aki a hat évvel ezelőtti tüntetés egyik szervezője volt, Tordai Bence, a Párbeszéd korábbi társelnöke, valamint a jelenleg a Nép Pártján nevű formációban tevékenykedő Jakab Péter, a Jobbik korábbi elnöke. A 2RK elnevezésű pártja színeiben jelen lesz egy másik hajdani Jobbik-vezér, Vona Gábor is, a Momentum ugyancsak képviselteti magát az eseményen.
Az akkori megmozduláson több, azóta mémmé vált jelenet zajlott - idézi fel a Magyar Nemzet. Például amikor Kunhalmi Ágnes, az MSZP néhány napja leköszönt társelnöke úgy tett, mintha a padlóra lökték volna -
pedig a felvételeken jól látható, hogy ő maga futott neki egy ajtónak, amelyet az MTVA munkatársai csuktak be előtte.
A közjátékhoz Szél Bernadett, az LMP egykori társelnöke is asszisztált, amikor "Jaj, Istenem, Ági! Segítsetek!" felkiáltással a panaszos sikollyal a földre omló Kunhalmihoz sietett.
Érdemes felidézni a pártjából azóta kizárt egykori szocialista országgyűlési képviselő, Bangóné Borbély Ildikó performanszát is. jó lehetőséget látott abban, hogy hamisan a tévé biztonsági személyzete által vegzált áldozatnak állítsa be magát és társait. - K...va erős kép lenne, ha lefekszünk a lépcső elé és tarkóra tesszük a kezünket - győzködte Bősz Anettet, hogy minden kényszerítés hiányában is tegyenek így. Érdekesség, hogy Bangóné először megkérte Bőszt, hogy állítsa le a videófelvételt, ám a liberális pártiból később DK-ssá avanzsált politikus ezt elfelejtette - vagy nem akarta - megtenni és végül nyilvánosságra is került afelvétel.
A baloldali politikusok kínos akcióiról további részleteketIDE KATTINTVAolvashat.
Az Alaptörvény rögzíti, hogy mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, másrészt korlátokat is megszab: a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével -fogalmazott a Magyar Nemzet megkereséséreifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Ahogy arróllapunk beszámolt, újabb erőszakos akcióra készül a Tisza Párt új rohamosztaga. Céljuk választási plakátok felgyújtása, sajtótermékek megsemmisítése, fenyegetések, agresszív, alpári posztok, fizikai erőszakra is hajlandó aktivisták toborzása.
A Metropol információi szerint Magyar Péter a Tisza Párt egyik szervezőjét és vezető aktivistáját, László Donátot bízta meg az akciócsoport felépítésével és irányításával. A pártelnök akkor figyelt fel a férfira, amikor a legutóbbi választások idején felgyújtotta fideszes jelöltek plakátjait, miközben a politikusokat emberi méltóságukban is alázó posztokat tett közzé.
A Magyar Péter-féle akciócsoport legújabb "projektje" a Tisza Párttal kritikus média ellen irányul. A Magyar Péter megbízásából tevékenykedő László Donát fél éve, a Tisza Párt megalakulása óta szervez erőszakos akciókat. Az akciócsoport vezetőjeként több Facebook-bejegyzésben is arra szólítja fel a tiszásokat, hogy gyűjtsék be és semmisítsék meg a közterületekre kihelyezett Metropol újságokat. Most újabb erőszakos cselekményre készülnek, ezúttal a közmédia elleni tüntetésen.
A "rohamosztag" parancsnoka a legutóbbi posztjában agresszív, alpári stílusban így fogalmazta meg a felhívását: "Gyertek, szétb...sszuk a Híradót!" Egy posztban azt is kijelentette, hogy fejszét is visz magával a demonstrációra - emlékeztet a Magyar Nemzet. | Magyar Péter tüntetésén összejönnek a botránypolitikusok | A Magyar Péter által szombatra meghirdetett tüntetésen szép számmal lesznek jelen azok az ellenzéki botránypolitikusok – köztük Hadházy Ákos és Jakab Péter –, akik a köztévé székháza előtti, 2018-as demonstrációkon is elsősorban a randalírozásukkal kerültek be a hírekbe – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyra Nemzet. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/10/magyar-peter-tuntetes-botranypolitikusok-kozmedia | null | true | null | null | HEOL |
A rubelben fizetett csúszópénzek átlagos összege majdnem kétszeresére, 208 ezer rubelre (960 ezer forint) emelkedett egy év alatt, miután a nyugati szankciók és az olajár csökkenése mélyrepülésbe küldte az orosz gazdaságot és a rubel értékét is - írja a Moscow Times hírportál. Ezt a becslést a belügyminisztériumban számolták ki, és az Izvesztyija napilapnak szivárogtatták ki.
Feltételezések szerint 2014-ben még csupán átlag 109 ezer rubelt kellett a nacsalnyikok zsebébe csúsztatni az ügyintézések és más szolgáltatások olajozottabbá tétele érdekében. A növekedés nagyjából megfelel a nemzeti valuta értékvesztésének, ugyanis dollárban nem emelkedett a kenőpénzek összege. Egy dollárért tavaly év elején még 60 rubelt adtak, ami mostanra 35 rubelre csökkent.
A megvesztegetett tisztviselők és beosztottak pontosan tisztában vannak a moszkvai nemzeti bank napi árfolyamával, ezen számolják át mennyit kérnek rubelben a zsebükbe - mondják szakértők. Ugyanakkor Kirill Kabanov, a Nemzetei Korrupcióellenes Bizottság elnöke úgy véli, hogy 208 ezer rubeles rendőrségi becslés teljesen hamis lehet. Mint mondja, hivatala is megpróbálkozott ilyen számításokkal, de feladták a kísérletet, mert a korrupció rejtettsége miatt nem tudtak megbízható adatokhoz jutni.
A gond az, hogy ennek a bűncselekménynek Oroszországban, ahol gyakorlatilag a megvesztegetés része a szolgáltatási folyamatnak, nincs áldozata - fejtegeti Roman Vemega jogász. Mindkét fél nyer az üzleten ezért egyikük se megy panaszkodni a rendőrségre. Ugyanakkor szerinte a rendőrségnek lehetnek pontos adatai, mivel sok fedett ügynök dolgozik a terepen a korrupciós ügyekben, akik tisztában vannak az árakkal.
Oroszország a Transzparency International idei korrupciós listáján a 136. helyen állt, közvetlenül a félig anarchiában vergődő Nigéria mögött. | Így üti ki az árfolyamváltozás az oroszokat | Brutálisan nőttek a rubelben fizetett kenőpénzek Oroszországban, miután a megvesztegetést elfogadó nacsalnyikok árgus szemekkel követik az orosz valuta árfolyamának változását - derül ki helyi sajtóbecslésekből. | null | 1 | https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/igy_uti_ki_az_arfolyamvaltozas_az_oroszokat.601256.html | 2015-08-01 16:20:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Ha egy területen két nem őshonos faj új otthont talál, és képes egymás között szaporodni, az nem csak a helyi ökoszisztémát borítja fel, de különösen agresszív új hibridek megjelenésével is járhat. Az afrikai gyilkos méhek példája után amerikai kutatók attól tartanak, a floridai nemzeti parkok mocsaraiban afrikai és délkelet-ázsiai óriáskígyók hozhatnak össze emberevő szuperpitont.
Nagy méretű, agresszív, akár az embert is megtámadó új óriáskígyófaj kialakulásának veszélyére figyelmeztetnek amerikai kutatók: Florida édesvizű mocsaraiban az Afrikából és Délkelet-Ázsiából behozott pitonfajok kereszteződéséből jöhet létre az új hibrid. Ilyesfajta mutációra már volt példa: a gyilkos méhek néven hírhedtté vált méhfajta afrikai és európai méhek kereszteződéséből jött létre
A kutatók szerint a gyilkos méhekre jellemző agresszió nem a véletlen műve, hanem az ilyen típusú hibrideknél a recesszív, vagyis lappangó gének törvényszerűen előtörnek. Félő, hogy a floridai óriáskígyóknál is hasonló jelenség fog történni, ha képesek egymás között természetes körülmények között szaporodni, amit a tudósoknak egyelőre sem megerősíteni, sem megcáfolni nem sikerült (laborban már létrehoztak különféle pitonfajokból hibridet).
Burmai piton
A floridai Everglades nemzeti park mocsaraiban két nem őshonos óriáskígyó szaporodott el az utóbbi években: a burmai piton, és az afrikai sziklapiton; a szubtrópusi klíma és a sok víz mindkettőnek optimális környezetet biztosít. A burmai piton a világ legnagyobb testű kígyói közé tartozik, a felnőtt példányok átlagos hossza öt és fél méter, a tömege 70 kiló, de regisztráltak már 8 méter és 160 kiló felettit is. Általában fél az embertől, de Floridában dokumentáltak már olyan esetet, amikor egy felnőtt alligátort támadott és ölt meg. A sziklapiton kisebb, de agresszívabb, Afrikában több esetet jegyeztek fel, amikor emberre támadtak, és tizenéves, 40-50 kilós gyerekeket nyeltek le.
Nyáron Floridában egy csecsemőt ölt meg egy piton, ami után nagyszabású kígyóvadászatot tartottak a környéken, és összesen 18 afrikai és burmai pitont fogtak el: volt köztük felnőtt, egészen fiatal és vemhes nőstény is, ami a biológusok szerint különösen aggasztó, mert azt mutatja, hogy a pitonok jól érzik magukat a nemzeti parkok mocsaraiban, és szaporodnak.
Afrikai sziklapiton
Florida, azon belül is Miami az egzotikus állatok amerikai importjának központja. Helyi környezetvédők már évtizedek óta lobbiznak az invazív trópusi és szubtrópusi fajok behozatalának megtiltásáért vagy korlátozásáért, sikertelenül – egyszerűen túl sok pénz van az erre epülő iparágban ahhoz, hogy eredményt tudjanak ellene elérni. Független szakértők szerint az esetleges tiltás sem változtatna semmin, sőt csak rontaná a helyzetet, hiszen a hivatalos, ellenőrzött kereskedelem helyét a feketepiac venné át. | Mutáns pitonfaj alakulhat ki Floridában | Mutáns pitonfaj alakulhat ki Floridában - A tudósok szerint két nem őshonos faj kereszteződéséből az afrikai gyilkos méhekhez hasonlóan különösen agresszív hibrid jöhet létre. | [
"piton",
"florida",
"kígyó",
"mutáció",
"tudomány"
] | 0 | https://index.hu/tudomany/2009/09/18/mutans_pitonfaj_kialakulasatol_tartanak_floridaban | 2009-09-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Bese-üggyel egy időben, két pedofil pap történetére is fény derült. Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség többrendbeli, hatalmi, befolyási viszonyával visszaélve elkövetett szexuális visszaélés miatt emelt vádat R. Gábor volt kiskunfélegyházi plébános ellen 2019-2022-es cselekmények miatt. A vádiratban négy áldozat szerepel, közülük ketten 14 év alattiak. A másik H. Róbert ügye egyelőre nyomozati szakaszban van. A kormánypárti retorika szerint a előbbi csak azért jelenhetett meg, hogy a pedofil-ügyekről eltereljék a figyelmet.
"Az egyházi eljárások is elindultak, mindkét személyt felfüggesztették, de hivatalos döntés még nem született" - mondta a két esettel kapcsolatban Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó az Esti gyors csütörtöki adásában. Azzal kapcsolatban, hogy a kormánypárti retorika szerint Bese Gergő botránya csak azért pattanhatott ki, hogy a pedofil-ügyekről eltereljék a figyelmet, kifejtette: "azt gondolom, hogy a Bese-ügy mindenképpen megjelent volna, ilyen értelemben nem tartom elterelésnek, hiszen nagyon súlyosan árt a Fidesz rendszerének, konkrétan Orbán Viktornak is, lévén az ő pártpapja bukásáról, megszégyenüléséről van szó. Tehát nem ez az elterelés. Az én értelmezésem szerint az, ami ugyanezen a napon jelent meg a kormánymédia, azon belül is a Pesti Srácok lapjain, a híradás a két pedofil köztörvényes bűncselekményről. Az elterelést a stratégiai időzítésben látom".
Hozzátette, ezzel az időzítéssel annyi a probléma, hogy a botrányok jellemzője, hogy az emberek figyelmét teljesen leköti. "Ha egy botrány kitör, a közvélemény figyelme erre az egy dologra koncentrál. Ha egyszerre három botrány tör ki ugyanabban a pillanatban, nem olyan erős a figyelem, sokkal erősebb hatást váltottak volna ki, ha egymás után jelennek meg" - foglalta össze.
Arról is szóltak híresztelések, hogy Semjén Zsolt részt vett különféle eseményeken, partikon R. Gábor "relaxációs tanyáján", amit természetesen a miniszterelnök-helyettes tagad. Perintfalvi erről azt mondta: "annak ellenére, hogy nagyon mélyen összefonódott az egyház az állammal, illetve a kormány politikai eszközzé, fegyverré tette a kereszténységet és az egyházakat is, most úgy érzem, hogy próbálnak leválni róluk, és rájuk tolni a felelősséget. Még Orbán Viktor is azt mondta Kötcsén, hogy ez egy katolikus belügy, ő egyébként is kálvinista, foglalkozzanak vele a katolikusok. Én azt érzem, hogy ez a probléma nagyon ráégne a kormányra, és ebből próbálnak kimenekülni".
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | Perintfalvi: Hibás stratégia volt a Bese-üggyel egy időben lehozni a pedofil-ügyeket | A Bese Gergő ügyével egy időben megjelent két pedofil pap történetének megjelenésének időpontját tartja elterelő szándékúnak Perintfalvi Rita teológus, közgondolkodó. Szerinte ez az időzítés egy elhibázott stratégia eredménye, hiszen Orbán pártpapjának homoszexuális ügye súlyos kárt okoz a Fidesz rendszerének. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/perintfalvi-hibas-strategia-volt-a-bese-uggyel-egy-idoben-lehoznia-pedofil-ugyeket-147043 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Üres csövek fekszenek a földben a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train vágányai mentén, a MÁV-nak a jelek szerint nem sürgős, hogy az ezekbe szánt optikai kábelek a helyükre kerüljenek. Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. lenne a javítás felelőse egy birtokunkba jutott levél szerint.
Hiába került 72 milliárd forintba a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train, és hiába számolt be maga Homolya Róbert, a MÁV (igaz, azóta már leváltott) vezérigazgatója 2021. november 29-én látványos imázsvideóban arról, hogy elindult az első szerelvény, ami „vasúttörténeti pillanatot” jelent, a beruházás máig nem valósult meg teljesen.
A villamos-vasút építése során ugyanis a tervek szerint a vágányok mentén korszerű száloptikás kommunikációs rendszert is telepítettek volna, csakhogy a Szabad Európa információi szerint ezt a munkát nem végezték el teljes mértékben. Pontosabban a földbe bekerültek ugyan a vezetékekhez szükséges csövek, de mivel időközben kiderült, hogy ezek minősége nem megfelelő, a száloptikát végül csak részlegesen húzták be.
Hatból egy
A földben háromszor két pár cső fekszik, de ezekből csak egyben fut jelenleg kábel. Ezzel ugyan még lehetne távközlési tevékenységet folytatni (valószínűleg ez volt a cél a beruházás e részével), de ahhoz, hogy a MÁV megbizonyosodjon róla: a többi is alkalmas a kábelek elhelyezésére, egyszerűen bele kellene fújni ezeket a csövekbe, ez azonban máig nem történt meg. Erről a Szabad Európa által megismert, 2021. március 31-én kelt, 2. számú műszaki átadás-átvételi eljárásról készült jegyzőkönyv is tanúskodik, ebben ez áll:
„Az utastájékoztató rendszer KÖFI-információk által vezérelt üzemmódja teljes körű szolgáltatása nem készült el, a Hódmezővásárhely városi vasút utastájékoztató rendszer a TT-jármű és a TT-menetrend hiányában nem került a rendszerbe integrálásra.
A szerződéses műszaki tartalomban szereplő vonal optikai kábelhálózattal együtt épült EMTELLE gyártmányú fényvezető szálas minicsöves kábelalépítmény üres védőcsövei a vállalkozó nyilatkozata alapján rejtett műszaki hibát tartalmaznak. A javítás a vállalkozó szerint a továbbiakban történik.”
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrinc cégei több vasúti nagyberuházáson is tartoznak alvállalkozóknak.
Információink szerint a „rejtett műszaki hiba” valójában azt jelenti, hogy a még a dobra feltekert csövek anyaga a napfény hatására romlani kezdett. Ennek ellenére mégis ez került a földbe, ezek után pedig a MÁV csak úgy vette át a tram-traint, hogy a kivitelező fővállalkozó Swietelsky Vasúttechnika Kft. vállalta azok cseréjét 2021. október 31-ig a tram-train teljes szakaszán.
Csakhogy ez nem történt meg azóta sem. Pedig a beruházás e részéért felelős R-Kord Kft. 2021. szeptember 14-én levélben kereste meg a MÁV-ot, és egy alternatív megoldást javasolt.
A MÁV–R-Kord-levelezés
A vasúttársaság részéről október 19-én született meg a válasz a beruházásért felelős (azóta megszüntetett) Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. felé. A Kikina Artúr igazgatónak (jelenleg már az Építési és Közlekedési Minisztérium vasúti beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkára) küldött levelükben Pongor Árpád, a MÁV technológiairendszer-fejlesztési osztály vezetője és Tulik Károly, a MÁV infrastruktúra-fejlesztési igazgatója részletesen leírta, hogy milyen műszaki megoldást vár el a vasúttársaság.
Ehhez kapcsolódóan: mit eredményezhet a magyar vasútiparban egy családi viszály a NER nagyvállalkozói között?
Ennek részeként többek között GSM-R kábelek fektetését kérték az R-Kordtól. A GSM-R egy olyan fejlett vasúti kommunikációs rendszer, amelynek telepítését 58,8 milliárd forintos uniós program keretében végzi az ország számos vasútvonalán fővállalkozóként a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló R-Kord Kft. Mint korábban több cikkünkben is bemutattuk, a cég számos kivitelezőjét nem fizette ki időben (legtöbbször a teljesítési igazolásokat nem állítják ki a kivitelező kisvállalkozásoknak, amelyek így nem tudnak számlát benyújtani az R-Kord felé az elvégzett munkákról), van, aki már tavaly ősz óta vár a pénzére.
Hogy az említett kábelek azóta sem kerültek a földbe, annak információink szerint többek között az is oka, hogy a tram-train egyes kivitelezőinek is pénzügyi vitája van még a kivitelezési láncban fölöttük álló vállalkozókkal. Az ügyben kerestük a MÁV sajtóosztályát, válaszaikat közölni fogjuk.
Félsiker
A tram-train a jelenleg aktuális menetrend szerint a reggeli és a délutáni csúcsidőszakban húszpercenként, ezen kívül félóránként közlekedik, bár voltak tervek tízperces követési távolságról is, de ez nem valósult meg. A két végállomás közötti utat 52 perc alatt teszik meg a járművek, ez is mintegy tíz perccel hosszabb az eredetileg tervezettnél. | Egy jegyzőkönyv szerint a Mészáros Lőrinc cége által azóta sem kijavított "rejtett műszaki hibával" működik átadása óta a tram-train | Üres csövek fekszenek a földben a Szeged és Hódmezővásárhely között közlekedő tram-train vágányai mentén, a MÁV-nak nem sürgős, hogy az ezekbe szánt optikai kábelek a helyükre kerüljenek. Mészáros Lőrinc cége, az R-Kord Kft. lenne a javítás felelőse egy birtokunkba jutott levél szerint. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/jegyzokonyv-meszaros-lorinc-cege-altal-azota-sem-kijavitott-rejtett-muszaki-hibaval-mukodik-atadasa-ota-a-tram-train/32342159.html | 2023-04-03 16:15:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A vállára kapta a még élő állatot, majd berakta az autójába, és elhajtott. Mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.
Nyomozást indítottak a kínai hatóságok egy turista ellen, akiről mobiltelefonos felvétel készült, ahogy magával visz egy partra sodródott delfint Hailing-sziget egyik strandjáról – jelentette a helyi sajtó. A videón látni, ahogy a fürdőruhás férfi a vállára rakott állattal nyugodtan sétál a homokos parton, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne.
Szemtanúk elmondása szerint a delfin haldoklott, de még élt, amikor a férfi magával vitte, berakta az autójába, majd elhajtott. A Btime.com kínai híroldal információ szerint a felvétel május 1-én készült a népszerű turistacélponton. A férfi a beszámolók szerint egy turista volt, aki azóta már elutazott a szigetről.
A helyi halászati hatóság egyik szóvivője a kínai sajtónak elmondta: a férfi büntetésre számíthat, mivel a delfinek védett állatnak számítanak Kínában, és nem lett volna szabad magával vinnie. A rendőrség nyomozást indított az esettel kapcsolatban, és próbálják azonosítani az elkövetőt.
A jelenetről készült videót több mint hatmillióan nézték meg, és a kínai internetezők hatalmas felháborodással reagáltak az esetre. A közösségi oldalakon egymás után ítélték el dühös hozzászólásokban a férfi tettét, példás büntetést követelve ellene.
A helyi sajtóban megjelent beszámolók arról nem tesznek említést, hogy a turista milyen büntetésre számíthat.
(Kiemelt fotó:Btime) | Rendőrök keresik a kínai turistát, aki magával vitt egy partra sodródott delfint | A vállára kapta a még élő állatot, majd berakta az autójába, és elhajtott. Mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. | [
"delfin",
"kentaur",
"kína",
"rendőrség",
"tengerpart",
"turista",
"állatkínzás"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2018/05/04/delfin-kina-turista-rendorseg | 2018-05-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Két hete szúrta ki a valasz.hu azt a puszta szemmel jól látható tényt, hogy Habony Árpád ingyenes fővárosi hetilapjában, a Lokálban mennyi szerencsejátékos (és más állami) hirdetés volt. Ebben tulajdonképpen semmi meglepő nincs, hiszen legteljesebben épp mi szedtük össze pár hónapja ezelőtt, hogy Habony cége, a Lokált is kiadó Modern Media Group még az indulás előtti teljes évben elérte az egymilliárdos állami megrendelést – a lap lelkesen is szórja a kormánypropagandát, ahogy azt márciusi cikkünkben több példán keresztül is bemutattuk. És bizony pont a Szerencsejáték Zrt. volt a legnagyobb megrendelő: akkor azt a tájékoztatást kaptuk közérdekű adatigénylésünkre, hogy 2015-ben a cég és a kiadó „20 darab dupla oldalas különleges hirdetési, 3 darab négyoldalas különleges kabát hirdetési, illetve 13 darab sportrovat-támogatási egyedi hirdetési összeállításra kötöttek szerződést összesen 306,9 millió forintért”.
Most is megkerestük a Szerencsejáték Zrt.-t, hogy ezúttal mennyire szerződtek Habony Árpád lapjával, és közérdekű adatigénylésünkre ezúttal is készségesen és időben válaszoltak. Ezt írták:
„A Szerencsejáték Zrt., a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV Zrt. Igazgatóságának hozzájárulásával kiírt pályázat eredményes lefolytatását követően, a Társaság 2016. évi médiatervezési és -vásárlási feladatainak ellátására a Trinity Communications Kft.-vel kötött – kizárólagosságot nem biztosító – keretszerződést a 2016. március 1-től december 31-ig tartó időszakra. Ennek a keretszerződésnek terhére a Szerencsejáték Zrt. a Lokál hetilapban, valamint a június elejétől megjelenő Lokál napilapban 108 db egyedi hirdetés megjelentetéséhez kapcsolódó felületet rendelt meg nettó 383 millió forint értékben a 2016. április és december 31. közötti időszakra vonatkozóan.”
Az említett nettó összeg bruttó értéke ez esetben 486,41 millió, csaknem félmilliárd forint, azaz ezzel együtt már elhagyták a 1,5 milliárdos állami megrendelést az egy évvel ezelőtti indulásuk óta. (Ehhez jönnek még hozzá a MVM új kampányának hirdetései mintegy 23 millió forint értékben, amit a 444.hu írt meg.) Azt pedig az RTL Klub tudta meg a napokban, hogy Habony Árpád és Győri Tibor cége, azaz a Modern Media Group 2015-ben 800 milliós bevétel mellett (ez az összeg nem zárja ki a Narancs korábbi 1 milliárdos kalkulációját, mivel azok a megrendelések átcsúszhattak a 2016-os ébre is – N.G.M.) mintegy 200 millió nyereséget termelt.
És ez még csak a kezdet. | 486 millió forintért szerződött Habonyékkal nemrég a Szerencsejáték Zrt. | Továbbra is ömlik a közpénz a Lokálba és Orbán tanácsadójának cégébe. Már bőven 1,5 milliárd forinton túl járnak, legutóbb majd félmilliárdot kaptak egy állami cégtől. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/486-millio-forintert-szerzodott-habonyekkal-nemreg-a-szerencsejatek-99585 | 2016-06-03 11:58:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Diane Keaton egy ideje rákapott az Instagramra, és szorgalmasan osztja meg szettjeit kizárólag capslockkal írt képalákkal. Legutóbb egy óriási, tüdőig húzott trapézfarmert húzott, aminek a szára alá el lehetne rejteni a világ összes Annie Hall DVD-jét kényelmesen. Ezt írta róla csupa nagybetűvel:
Viseltem ezt a nadrágot repülőn. Viseltem a Hotel Dupontban. Viseltem múzeumban. Viseltem egy hosszú sétán a Wilmington utcán keresztül. Rajtam van most egy vonaton is úton New Yorkba. Sose kaptam még ennyi dícséretet semmiért, amit valaha viseltem egész életem alatt.
A kommentek közt is oda meg vissza voltak a hírességek is érte többek között. Gwyneth Paltrow és Jennifer Garner is tudni szerette volna, hogy hol vette. Lisa Kudrow pedig megjegyezte, hogy csakis Keatonnak állnak jól ezek a nadrágok.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon Diane Keaton (@diane_keaton) által megosztott bejegyzés, Ápr 14., 2019, időpont: 8:52 (PDT időzóna szerint)
Kiemelt kép: Matt Winkelmeyer/Getty Images, CinemaCon | Diane Keaton gigantikus trapéz tüdőfarmeréért oda vannak az emberek | A nadrág szára alá el lehetne rejteni a világ összes Annie Hall DVD-jét. | [
"diane keaton",
"gwyneth paltrow",
"jennifer garner",
"lisa kudrow"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2019/04/15/diane-keaton-gigantikus-trapez-tudonadrag | 2019-04-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az önkormányzatok ezekben a hetekben hozzák meg döntéseiket a köztéri reklámhordozók, plakátok megadóztatásáról. Erre törvény kötelezi a településeket, de azt már a közgyűlések határozzák meg, hogy mekkora legyen az adó mértéke.
Íme, egy plakát, ami kiverte a biztosítékot a kormánynál
Azt nem merjük kijelenteni, hogy mintavételünk reprezentatív lenne. Mindenesetre az általunk megtekintett közgyűlési előterjesztések alapján leszűrhetjük azt a megállapítást, hogy a kormánypárti vezetésű városokban igyekeznek a maximum adómértéket kivetni 2018 januárjától a reklámhordozókra. De például az utolsó balos fellegvárak közé tartozó Salgótarjánban más utat járnak. Ugyan ők is eleget tesznek a törvényi kötelezettségnek, s megalkotják a helyi rendeletüket, de abban nulla százalékos adót állapítanak meg 2018-ra. Mindjárt el is áruljuk, miért.
Előbb azonban röviden tekintsük át az előzményeket. A plakátadó bevezetése azután vált fontossá az Orbán-kormány számára, hogy a korábbi hűséges pénzügyi háttérember, Simicska Lajos látványosan szembefordult egykori barátjával, "harcostársával", Orbán Viktorral. A G-nap - aminek a harmadik évfordulójára jövő februárban kerül sor - egy nagyon szoros, a Fidesz felemelkedését megalapozó szövetség végét jelentette, a párt politikai és gazdasági alapjait lerakó két kulcsfigura végleges szakítását.
Ennek okát csak találgatni lehet. Simicska környezetéből azt szivárogtatták ki, hogy az üzletembernek elege lett az oroszbarát politikából, az párt ideológiája elárulásának érezte, hogy Orbán közeledni kíván Moszkvához. Elhisszük, vagy sem, tény, hogy a 2014-es választások után Orbán - jó szokásához híven - újraosztotta a kártyákat, új, sikerre éhes és kellően gátlástalan embereket hozva helyzetbe a gazdaságban, elsősorban az építőiparban és a médiában. Ez természetszerűen Simicska háttérbe szorulásával járt, amit a vállalkozó nehezen viselt.
Ez vezetett a G-naphoz, amikortól számítva Simicska világosan és egyértelműen Orbán ellenzékévé vált. Ma már nyíltan felvállalja, hogy a Jobbik erejében bízva próbája elérni Orbán leváltását. De beismerő nyilatkozatok nélkük is tudható volt az elmúlt években, hogy Simicska a Vona Gábor-féle politikai mozgalom támogatására csoportosította át erőforrásai egy részét. A Jobbik országos plakátkampányba kezdett, az üzenetek közvetítésében pedig Simicska plakátcégével működött együtt.
Erre reagálva nyomta át a kormány a parlamenten a plakátok helyi adóztatását lehetővé tévő javaslatot tavaly év végén. Az építményadót alkalmazó önkormányzatoknak egy évük maradt a helyi rendeletek módosítására. Erre kerül sor most a településeken. A törvényi indoklás persze nem Simicska tevékenységének visszaszorítása volt, hanem a településkép védelme, de ez a jogszabály, illetve a fél évvel későbbi - amely a pártok köztéri aktivitását korlátozta a reklámhordozókon - politikai indíttatása nyilvánvaló.
Két közismert kormánypárti szereplő, Lázár János és Kósa Lajos városában néztük meg, milyen rendelettel vágnak neki az új évnek. Hódmezővásárhelyen - ahol Lázár egykor polgármester volt -, és Debrecenben - ahol pedig Kósa Lajos ült sokáig a városvezetői székben - januártól a lehető legmagasabb adót vetik ki a plakátokra.
A Hódmezővásárhely közgyűlése által tárgyalt, nyilvánosan elérhető előterjesztés szerint négyzetméterenként egységesen 12 ezer forint adó bevezetését javasolják. Ez a törvényi maximum. Cikkünk elején azért írtuk azt, hogy ez valószínűleg nem lehet egyedi eset, mert a dokumentum szerint a város "hasonlóan a nagyobb települések többségéhez" jár el, amikor a kivethető legmagasabb adót állapítja meg.
Az is kiderül az előterjesztésből, hogy az így várható bevétel 10 millió forint lenne, ám a rendelet hatására a reklámhordozók számának csökkenése várható, amely így alacsonyabb bevételnövekedést eredményez.
Debrecen ennél egy picivel szofisztikáltabb megoldást választott: ott 5 négyzetméterig nem kell adót fizetni, de felette már ők is a maximumot, 12 ezer forintot vetnek ki. A rendelet miatt egyébként lehetnek jogértelmezési viták, mivel nem egyértelmű, hogy az 5 négyzetméternél kisebb és nagyobb reklámhordozók között tesz-e különbsége a város, vagy 5 négyzetméterig nem kell fizetni. A helyi sajtó értelmezése szerint ez a helyzet: ami nem haladja meg az 5 négyzetmétert, az után nem kell adózni, ami meghaladja, az után kell.
Ebben az esetben a legtöbb debreceni óriásplakáthely után le kell majd róniuk az adót a reklámhordozó tulajdonosainak (tehát nem a telek gazdájának), mivel a legtöbb plakáthely 12 négyzetméteres. Vagyis egy ilyen reklámhordozó után évi 144 ezer forint folyik majd be az önkormányzathoz, ami akkor is jelentős építményadó bevétellel kecsegtet, ha a rendelet miatt esetleg csökken a plakáthelyek száma.
Salgótarjánban viszont nem látnak ekkora lehetőséget a plakátadóban. A várost a szocialista Fekete Zsolt vezeti, vagyis a település a kevés ellenzéki bázis közé tartozik. Az itteni előterjesztés szerint eleve alacsony az adóztatható felület - jelen állás szerint mintegy 100 négyzetméter - ami tovább apadhat, ha adót kell fizetniük a tulajdonosoknak. Vagyis a legjobb esetben is 1,2 millió forint bevételt söpörhetne be a város, ráadásul értelmezésük szerint az adó kivetésének jogszabályi háttere sem egyértelmű (mint jelzik, a helyi adóról, illetve a településkép védelméről szóló törvény is jogértelmezési problémákat vet fel).
Mindezek alapján 2018-ra 0, azaz nulla százalékos adó megállapítását javasolták a közgyűlésnek, azzal, hogy majd egy utólagos hatásvizsgálat eredménye teremthet lehetőséget az adómérték jövőbeni, megfontolt változtatására. | A plakátadó mentén is hasad a magyar politika | Míg a kormánypárti városokban jellemzően a maximum adómértéket vetik ki januártól, Salgótarján egyelőre nem fizettet közterhet. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/A_plakatado_is_ketteosztja_a_magyar_politikat.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct | 2017-12-04 21:45:03 | true | null | null | mfor.hu |
Fenyegetéssel kényszerítettek szexuális aktusra egy 14 éves borsod megyei lányt, két elkövetőt előzetes letartóztatásba helyeztek. A lánynak összesen öt férfival kellett kapcsolatot létesítenie.
Előzetes letartóztatásba helyezett két gyanúsítottat pénteken a Miskolci Városi Bíróság azok közül a férfiak közül, akik a napokban fenyegetéssel kényszerítettek szexuális kapcsolatra egy fiatalkorú lányt a Borsod megyei Perkupán.
Hárman szabadlábon védekezhetnek - közölte Dobi Tamás, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.
Az öt férfi egy 14 éves lányt fenyegetéssel kényszerített szexuális kapcsolatra több mint egy héttel ezelőtt.
A rendőrség eddigi adatai szerint a helyben lakó gyanúsítottak a fiatal lányt egy félreeső helyre csábították, és mindannyian szexuális kapcsolatot létesítettek vele. Az eset körülményeit még vizsgálják.
A lány hozzátartozói egy héttel az eset után tettek bejelentést a rendőrségen. Az öt férfi közül a legidősebb 30, a legfiatalabb 18 éves.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szemérem elleni erőszak és más bűncselekmények gyanúja miatt folytat eljárást az öt perkupai fiatalemberrel szemben. | Előzetes letartóztatásban van a két erőszaktevő | Előzetes letartóztatásban van a két erőszaktevő - Egy 14 éves lányt kényszerítettek szexre, egymás után öt férfival. | [
"erőszak",
"rendőrség",
"fiatalkorú",
"bulvár"
] | 0 | http://index.hu/bulvar/2010/07/31/elozetes_letartoztatasban_van_a_ket_eroszaktevo | 2010-07-31 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Orosz bűnözők, az általuk futtatott örömlányok és ellenérdekelt külföldi titkosszolgálatok is kihasználhatták, hogy a moszkvai magyar nagykövetségen évekig működött egy olyan vízumgyár, ahol több ezer schengeni vízumot szerezhettek oroszok mindenféle ellenőrzés nélkül. Ahogy azt megírtuk, a 2013 decemberében készült külügyi vizsgálati jelentés szerint csak annak az évnek az első felében közel négyezer olyan orosz állampolgár kapott így vízumot, akikről azt se tudták, hogy valójában kicsodák és mivel foglalkoznak, de az biztos, hogy az úti céljuk hamis volt. A „vízumgyár” működtetésében kulcsszerepet játszott Kiss Szilárd egykori agrárattasé és egy érdekeltségébe tartozó borászati cég, de felbukkant a Tarsoly Csaba vezette Quaestor is. A rendszer éveken át működhetett úgy, hogy annak haszonélvezői a konzulokat nyomásgyakorlással, esetenként fenyegetéssel bírták rá az együttműködésre.
Az Indexnek név nélkül nyilatkozó biztonsági források arról beszéltek, hogy a szakmai nyelven „visa shoppingnak” is nevezett vízummutyi egyértelműen kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Gyakran így próbálnak ugyanis üzleti vízumhoz jutni egyrészt ellenérdekelt titkosszolgálatok hírszerzői, másrészt olyan orosz szervezett bűnözői körök, amelyeknek emberei az Európai Unióba akarnak bejutni. Márpedig azzal, ahogyan a moszkvai követségen adogatták a vízumokat, a magyar hatóságok akarva-akaratlanul, de az orosz titkosszolgálatok külföldi műveleteihez is nyújthattak logisztikai támogatást. És bűnözőknek.
Arról, hogy Kiss tevékenységéről az orosz szolgálatoknak tudniuk kellett, már 2015-ben írtunk. „Azzal, hogy agrárattaséként Kissnek papíron egyszerre több cége is lehetett Magyarországon és Moszkvában egyaránt, további vállalkozásokat pedig strómanokon keresztül irányított, minden íratlan diplomáciai szabályt felrúgott, hiszen így lényegében a magyar állammal a háta mögött saját magáért is lobbizott. Több, egykoron Moszkvában dolgozó magyar diplomata is azt állította az Indexnek, ezeknek az íratlan szabályoknak a megsértése zsarolhatóvá tesz egy diplomatát, Kiss például nem sérthette volna meg ezeket az orosz titkosszolgálat jóváhagyása nélkül” – írtuk akkor.
Az is nemzetbiztonsági kockázat, hogy a vízumgyár működtetői a konzulokra nyomást gyakoroltak, esetenként fenyegették őket azzal, hogy ha nem csinálják, amit kérnek tőlük, akkor az állásukkal játszanak. Ennek a fenyegetésnek az elhárítása a magyar polgári titkosszolgálatok közül az Információs Hivatal (IH) feladata, nekik a dolguk az úgynevezett kolóniavédelem, azaz a magyar diplomáciai testületek védelme.
De úgy tűnik, hogy a kolóniavédelemben az IH egyszerűen csődöt mondott.
A külföldi nagykövetségen dolgoznak olyanok, akiket az IH küld ki, így ha másnak nem, legalább a követség biztonsági tisztjének fel kellett deríteni, mi folyik a vízumkiadások körül. Ez már csak azért sem lehetett nehéz feladat, mert a belső jelentés szerint a konzuli osztály már 2012-ben jelezte a visszaéléseket, mégsem történt semmi, sőt, később még több vízumot adtak ki jogosulatlanul. Persze közel sem biztos, hogy minden vízumügyintézőt fenyegetni kellett. Korábban már írtunk róla, hogy az egyik vízumügyintéző később Kiss Szilárd egyik exportcégében is felbukkant.
A követségi munkatársak védelmét is ellátni hivatott IH egyébként 2012 szeptemberéig az akkor még Martonyi János vezette Külügyminisztérium felügyelete alá tartozott. Ezután átkerült a Miniszterelnökséghez, onnantól kezdve Lázár János lett a hírszerzés vezetője is. Tehát azokról az esetekről, amelyek 2012 és 2013 között történtek és amelyek a belső vizsgálati jelentésben is benne vannak, már a Lázár vezette hírszerzésnek is tudnia kellett. Ezzel kapcsolatban szerdán kérdéseket küldtünk el a Miniszterelnökségnek, de ezekre még nem érkezett válasz.
Lázár egyébként csütörtökön úgy reagált a vízummutyira, mintha Magyarországnak édes mindegy lenne, hogy más tagállamokba a magyar hatóságok asszisztálásával juthatnak be nemzetbiztonságilag kockázatos figurák. Szerinte ugyanis azért nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot a több ezer orosz állampolgárnak eladott vízum, mert azzal nem Magyarország, hanem más uniós tagországok területére léptek be. De a kancelláriaminiszter érvelése azért is sántít, mert nemcsak az nemzetbiztonsági kérdés, hogy mi a bűnözők úti célja, hanem az is, hogy kik segítik őket. Márpedig ez esetben magyarok segítették őket anélkül, hogy ezt a hírszerzés megakadályozta volna.
De nem csak a hírszerzés bénázhatta el a kolóniavédelmet, hiszen a belső vizsgálat elkészülte után Martonyi János akkori külügyminiszter sem tett feljelentést, noha ez hivatalból kötelessége lett volna. Kerestük Martonyi Jánost is, de ő sem reagált a megkeresésünkre.
Szijjártó Péter szerdai cikkünk megjelenése után azt mondta, hogy a visszaéléseket feltáró dokumentumot eljuttatta a rendőrségre. Sajtótitkára érdeklődésünkre később azt közölte, hogy a miniszter 2015 júniusában adta át a rendőröknek a dokumentumot. A rendőrség az Index megkeresésére közölte, hogy valóban 2015 nyarán kapták meg a dokumentumot, és hivatalból eljárást is indítottak.
Jelenleg hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya.
De hiába tart a nyomozás most már másfél éve, még mindig nincs gyanúsítottja az ügynek.
Több EU-tagállam nagykövetségeit is megkerestük. Arról érdeklődtünk, hogy a tagállamban buktak-e le olyanok, akik a moszkvai magyar vízumgyárból szerezték be az üzleti vízumukat, de érdemben eddig csak az olasz nagykövetség reagált. Az olaszok közölték, ők is csak a médiából értesültek a visszaélésekről. A többi követség nem kívánt reagálni az ügyben, más szervekhez irányítottak minket.
Úgy tudjuk egyébként, hogy mindaz, ami a moszkvai magyar nagykövetségen zajlott, elég komoly belső konfliktushoz vezetett a hírszerzésért felelős IH és a kémelhárítással foglalkozó Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) között; forrásaink szerint a vita „felső szintekig” is eljutott. Ez pedig azt is jelenti, hogy a magyar titkosszolgálatoknak voltak információi Kiss és körének bizniszeiről. Információnk szerint az AH részben erre is hivatkozva akarta átvenni a kolóniavédelmet az IH-tól, de végül minden maradt a régiben.
Az ügy pikantériája, hogy Kiss Szilárd az AH által végzett nemzetbiztonsági átvilágításon megbukott, kockázatokat tártak fel vele kapcsolatban, ennek ellenére agrárattasé lehetett, mert Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pozícióban tartotta. Fazekas ezt korábban azzal indokolta, hogy Kiss hozta a számokat, azaz orosz kapcsolatai révén jót tett az agráriummal. De ezt valójában nem igazolják a számok, a Kiss nevéhez köthető és látványosan beígért Magnit-beruházásból például semmi nem lett. Az más kérdés viszont, hogy Kiss mindeközben fontos emberekkel üzletelt, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel még egy közös orosz céget is csináltak, amit a polgármester eltitkolt a vagyonnyilatkozatában.
„Valóban átestem a nemzetbiztonsági átvilágításon, valóban megbuktam, de köztudott, ha valaki több mint öt évet él külföldön, ráadásul Moszkvában, az már nemzetbiztonsági kockázat” – mondta tavaly nyáron egy interjúban az átvilágításáról Kiss Szilárd.
És bár az Index 2015-ben többrészes cikksorozatban már feltárta, hogy súlyos visszaélések voltak Moszkvában, csak a most nyilvánosságra került belső vizsgálati jelentéssel nyert ez egyértelmű bizonyosságot. Igaz, a jelentést sem volt könnyű kiperelnie az államtól Szél Bernadett LMP-s politikusnak. 2014 márciusában egyszerű adatigényléssel fordultak a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz (KKM), de semmitmondó választ kaptak, mondván, a dokumentum egésze döntés-előkészítő anyag, ezért nem hozzák nyilvánosságra.
Ezután indított pert Szél, amit első körben elbukott, mert a bíróság 2015. augusztus végén kimondta: bár a KKM érvelése nem állja meg a helyét, de mivel büntetőeljárás van folyamatban az ügyben, annak jogerős befejeződéséig csak a büntetőeljárási törvény szerinti szűk nyilvánosság van. Azaz például csak az ügyben eljáró bíró ismerheti meg a dokumentum tartalmát. Szélék fellebbeztek, tavaly márciusban nekik adott igazat a Fővárosi Ítélőtábla, kimondva, hogy a büntetőeljárásra nem elég hivatkozni. Végül tavaly novemberben a Kúria mondta ki a végső szót arról, hogy valóban nem döntés-előkészítő anyagról van szó, és semmi nem igazolja a „titkolózást”. | Kémek és bűnözők is kihasználhatták a magyar vízummutyit | Kémek és bűnözők is kihasználhatták a magyar vízummutyit - Másfél éve nyomoz a rendőrség a moszkvai magyar vízummutyi ügyében, de még mindig nincsen gyanúsított - tudta meg az Index. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/02/10/kemek_es_bunozok_is_kihasznalhattak_a_magyar_vizummutyit/ | 2017-02-10 13:02:00 | true | null | null | Index |
Bodóczi István önkormányzati képviselő, a Patrióta Békéscsaba Egyesület elnöke és frakcióvezetője elmondta: négy önkormányzati képviselővel vannak jelen a grémiumban, a 17 tagú békéscsabai városi közgyűlés negyedét adják. Határozott elképzeléseik vannak a várossal kapcsolatban, szeretnék a csabaiakhoz közelebb vinni az önkormányzatot.
Bejelentette: a Patrióta Békéscsaba Egyesület önkormányzati képviselői az első havi tiszteletdíjukból felajánlottak 500 ezer forintot, ezzel több mint 1 millió forintra kiegészítve egy korábbi jótékonysági akciójuk során befolyt összeget. A pénzt a békéscsabai kórház gyermekosztálya számára juttatják el, hogy a szakemberek valósítsák meg az elképzeléseiket. | Patrióták: nem politizálni érkeztünk a városvezetésbe | Nem politizálni érkeztek a városvezetésbe, hanem tenni Békéscsabáért – emelték ki a Patrióta Békéscsaba Egyesület városházán tartott keddi, a békéscsabai városi közgyűlés hétfői alakuló ülését követő sajtótájékoztatóján. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/patriota-bekescsaba-kozgyules | null | true | null | null | BEOL |
Nem elég a köd, a hétvégétől már havazhat is – Mutatjuk, hol
Több helyen is tartós ködre, néhol havazásra is lehet számítani /Illusztráció: Northforto
Borús, ködös időre számíthatunk a hétvégén, akár még havazhat is.
Pénteken többnyire borult, párás, foltokban ködös idő várható, de süthet hosszabb-rövidebb időre a nap. Hószállingózás, ónos szitálás, szitálás előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában -2 és +2 fok között alakul, de ahol kisüt a nap, ott ennél pár fokkal enyhébb lehet az idő.
Az ország egész területén első fokú veszélyjelzés lépett érvénybe pénteken a sűrű köd miatt.
Tartós, sűrű ködre számíthatunk az ország egész területén pénteken / Fotó:met.hu
Szombaton marad az erősen felhős, párás idő. A Dunántúl nyugati felén délutántól elszórtan kisebb havazás, havas eső fordulhat elő, másutt szitálás, ónos szitálás, hószállingózás lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet -2 és +5 fok között valószínű. Szombatra már csak az ország keleti részére várható első fokú veszélyjelzés a köd miatt.
Vasárnap sem szabadulunk a borult időtől, továbbra is marad a köd és a pára. Főként a Dunántúlon számíthatunk havazásra. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és -7, a legmagasabb nappali hőmérséklet -1 és +5 fok között valószínű.
(met.hu) | Nem elég a köd, a hétvégétől már havazhat is - Mutatjuk, hol | Borús, ködös időre számíthatunk a hétvégén, akár még havazhat is. | [
"időjárás",
"hétvége",
"köd",
"havazás"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/nem-eleg-a-kod-hetvegetol-mar-havazni-is-fog-azt-is-mutatjuk-hol/4pfvs4r | 2020-01-17 09:23:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
2025 január 1-jétől induló programban a terület fejlesztési célokra az iparűzési adó növekményből, azaz a 2024-ről 2025-re növekvő összegből képeznek fejlesztési alapot, amelyre magyarországi járások pályázhatnak, ezzel biztosítva fejlődésüket. Ez a forrás a kalkulációik szerint 65 milliárd forint lesz. Navracsics Tibor a polgármesterek és országgyűlési képviselők részvételével zajló konzultáción hangsúlyozta, ma már várostérségekben kell gondolkozni, nem csupán városokban, hiszen például Székesfehérváron megtermelt iparűzési adó nem csak a székesfehérvári állandó lakosok vívmánya, hanem egy meglehetősen széles körből beingázó munkájának is köszönhető. A miniszter fontosnak nevezte, hogy a járások közösen, együttműködve induljanak a pályázatokon.
A fehérvári sajtó munkatársainak a fórumot megelőzően elmondta: - 174 járásból 135 esetében azt jelenti, hogy minimum 250 millió forintos pályázati keretösszeggel gazdálkodhatnak. Hat olyan megyeszékhely központú járásunk van - Zalaegerszeg, Kaposvár, Szekszárd, Békéscsaba, Eger és Salgótarján - ahol 500 millió forint ez a minimális összeg, míg például a Székesfehérvári járásban, ahol magasabb a növekmény, nagyobb összeg jut a fejlesztésre. Hozzátette azt is, hogy annak érdekében, hogy január 1-jével olyan programot tudjanak elindítani, amely csökkenti a területi egyenlőtlenségeket Magyarországon, folyamatosan konzultál és járja az országot, hogy véglegesítsék a programot. | Navracsics Tibor: Ma már nem városokban, hanem várostérségekben kell gondolkozni | Fontos ügyben érkezett pénteken Székesfehérvárra a közigazgatási és területfejlesztési miniszter, a Versenyképes Járások Program részleteit ismertette. | [
""
] | 0 | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/10/navracsics-tibor-ma-mar-nem-varosokban-hanem-varostersegekben-kell-gondolkozni | null | true | null | null | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) |
Embereket tapostak halálra egy vallási ünnepen
Újdelhi - Legkevesebb harminckét embert taposott halálra a pánikba esett tömeg egy hindu vallási fesztiválon a kelet-indiai Bihar államban. Helyi tévécsatornák tájékoztatása szerint az állam fővárosában, Patnában ezrek gyűltek össze a vallási ünnep alkalmából. A pánik akkor tört ki, amikor az emberek már hazafele tartottak a rendezvényről. | Embereket tapostak halálra egy vallási ünnepen | Újdelhi - Legkevesebb harminckét embert taposott halálra a pánikba esett tömeg egy hindu vallási fesztiválon a kelet-indiai Bihar államban. Helyi tévécsatornák tájékoztatása szerint az állam fővárosában, Patnában ezrek gyűltek össze a vallási ünnep alkalmából. A pánik akkor tört ki, amikor az emberek már hazafele tartottak a rendezvényről. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/embereket-tapostak-halalra-egy-vallasi-unnepen/sz1e8nn | 2015-11-04 13:54:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Nem hiszi el, mit népszerűsített Fásy Ádám Tiszacsegén
A miniszter a magyar csárdákat egy "emberléptékű világ élhető örökségének", a különleges találkozások helyszínének nevezte.Az agrárminiszter a beszédében elmondta: hazánkban az egy főre jutó éves halfogyasztás elérte a 6,7 kilogrammot. A cél, hogy ez a mennyiség 2023-ra egy kilogrammal növekedjen – tette hozzá a miniszter megjegyezve, hogy ennek érdekében számos intézkedést tettek. Ha minden településen lenne halbolt,akkor talán az emberek is több halat vennének.
Az Agrárminisztérium azért is segíti az ilyen fejlesztéseket, mert a csárdák különleges találkozások helyszínei. Tiszacsegén mindez kiváló halételekkel társul. A Blikk séfjeként Fásy Ádám is ott volt a megnyitón, aki elkötelezett híve a halfogyasztás népszerűsítésének. Nem véletlenül, hiszen ő maga is nagyon szereti a halat, ami Magyarországon túlnyomórészt a karácsonyi ünnepek táján kerül terítékre. Ezen változtatni kell, hiszen a magyar embernek az egyik legjobb étele a hal az asztalon – mondta.Hajdú-Bihar egyik legkedveltebb halászcsárdája az elmúlt időszakban teljes energetikai korszerűsítésen esett át.
Dr Nagy István agrárminiszter megnyitó beszédet mond | Nem hiszi el, mit népszerűsített Fásy Ádám Tiszacsegén | A halfogyasztás növekedéséről is beszélt Dr. Nagy István agrárminiszter szerdán, a felújított Tiszacsegei Halászcsárda átadásán. | [
"étkezés",
"hal",
"Fásy Ádám",
"Tiszacsege"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/nem-hiszi-el-mit-nepszerusitett-fasy-adam-tiszacsegen/2y3t5zw | 2020-01-16 17:12:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
A Fővárosi Közgyűlésben azt javasoltuk, hogy Karácsony szereltesse vissza az eltávolított kukákat. A főpolgármester szerint viszont kukák helyett a leszerelt szemetesedényekről szóló hatástanulmányokra van szükség - mondta el Szentkirályi Alexandra. A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője leszögezte: persze minden normális ember számára abszurd, hogy a szemétkérdést hatástanulmányokkal oldanák meg, a balliberális közgyűlési többség mégis erre szavazott.
- Gyurcsányék, Magyar Péter emberei és Karácsonyék nem támogatták a kukák visszakerüléséről szóló javaslatunkat. Így a budapestiek kukák helyett egy hulladéktanulmányt kapnak - emelte ki a politikus, aki a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén azt javasolta, Karácsony Gergely szereltesse vissza azt a háromezer kukát, amit négy éve távolítottak el. Emlékezetes, kritikussá vált a köztisztasági helyzet Budapesten, miután a Karácsony Gergely-féle városvezetés közel kétmilliárd forinttal csökkentette az FKF büdzséjét 2021-ben, ami miatt háromezer zöld kukát leszereltek. A fővárosi Fidesz által is erősen bírált döntés meghozatala előtt Karácsonyék még csak nem is egyeztettek a budapestiekkel. A fővárosi önkormányzat vezette Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) spórolásra hivatkozva szereltette le a fővárosi köztéri szemetesek harminc százalékát. Ezzel az akcióval 120 millió forintot akartak megspórolni, ami Budapest 390 milliárdos költségvetésének mindössze 0,03 százaléka.
A háromezer szemetes leszerelése azonban akkora hibának bizonyult, hogy a Karácsony Gergely vezette főváros már 2022-ben arról döntött, 150 kukát visszahelyeznek a közterületekre. Ezzel a lépéssel azonban Karácsonyék csak a töredékét pótolták azoknak a szemeteseknek, amiket korábban spórolásra hivatkozva eltávolítottak a fővárosi kezelésű területekről.
Akkor a Budapesti Közművek (BKM) bejelentette, negyvenegy fővárosi helyszínre százötven darab szemetest fognak kihelyezni, de ezzel nemcsak az volt a gond, hogy mindössze a korábbi mennyiség öt százalékát pótolták, hanem az is, hogy kerületenként csak néhány darabbal lett több a kuka a fővárosban. Az egyik leginkább érintett kerületben, Józsefvárosban például csak hat új szemetest raktak ki, azokat is mind a József körúton.
A 2024-es választások után tovább folytatódott az ügy, a főváros június végén ugyanis bejelentette: nagyobb, modernebb közterületi hulladékgyűjtő tartályokat tesztelnek Budapesten. A "nagy kukateszt" részeként 54 modernebb, a lakossági, illetve turisztikai szokásokhoz jobban illeszkedő edényeket szereltek fel a város kiemelt forgalmú, frekventált helyszíneire, többek között a pesti rakpart északi részére, a Deák térre és a Petőfi térre.
A főváros katasztrofális szeméthelyzetét megoldani hivatott tartályok anyagukból és vastagságukból adódóan jobban ellenállnak a fagynak, hőnek, UV-sugárzásnak, szennyeződéseknek és a rongálásoknak. Bordázott külsejüknek köszönhetően pedig nehezebb rajtuk matricákat, plakátokat elhelyezni.
A telepítések során a leginkább elhasználódott szemeteseket cserélték le új, nagyobb, talajhoz rögzített változatokra. A kihelyezett edények átlagosan 30, de van, ahol 80 literrel is nagyobbak, mint a korábbiak.
- Amennyiben az új típusú edények kedvező fogadtatásra találnak a fővárosiak körében, úgy a vállalat munkatársai a tesztidőszakot követően folytatják a régi edények cseréjét - közölte a Budapesti Közművek, vagyis továbbra sem a kapacitások bővítéséről, hanem az elhasznált szemetesedények cseréjéről van szó. Így továbbra sem várható a szeméthelyzet megoldása, amit nagyrészt a Karácsony Gergely vezette főváros okozott több ezer szemetes leszerelésével. | Hulladékproblémák a fővárosban - a Fidesz hiába kérte, hogy helyezzék vissza a kukákat | A fővárosi Fidesz–KDNP javasolta a Karácsonyék által leszerelt kukák visszaszerelését az áldatlan állapotok megszüntetése érdekében, de ezt nem támogatta a balliberális többség. Helyette a főváros most tanulmányt készíttet a budapesti hulladékhelyzet megoldásáról. Korábban elkezdték tesztelni nagyobb hulladéktároló tartályok kihelyezését, de ezekkel is csak az elhasználódott szemeteseket cserélték le, nem állították vissza a korábbi mennyiséget. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/hulladekproblemak-a-fovarosban-a-fidesz-hiaba-kerte-hogy-helyezzek-vissza-a-kukakat | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Vesztegetés miatt emelt vádat a Veszprémi Járási Ügyészség egy szülész-nőgyógyász szakorvossal szemben, aki 2012 decemberében, az elvégzett műtét után a betege által adott ötvenezer forintot kevésnek találta, és további százezer forintot kért.
A vádirat szerint a nő a varratszedésénél köszönte meg ötvenezer forinttal az orvos munkáját, a vádlott azonban közölte vele, hogy ő „nem ötvenezer, hanem 150 ezer forintos orvos”, a fennmaradó részt pedig a következő alkalommal majd lerendezik – derül ki a Veszprém Megyei Főügyészség közleményéből.
A betegnek ezt követően még rendszeresen kellett a kórházba járnia, közben más orvosok látták el. Az egyik nap azonban a vádlott végezte a kezelést, és utalt rá, hogy a pénzét még mindig nem kapta meg. Az asszony ekkor ígéretet tett, hogy tartozását később rendezni fogja, de a pénzt később sem adta át az orvosnak, és más szakorvoshoz fordult. | Nem volt elég ötvenezer forint a nőgyógyásznak | A műtét után azt mondta a betegének, hogy ő 150 ezer forintos orvos. Vesztegetés miatt emeltek vádat ellene. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140314-nem-volt-eleg-otvenezer-forint-a-nogyogyasznak.html | 2014-03-14 15:20:00 | true | null | null | Origo |
Az elnök szerint ebben semmi szabálytalan nincs. Ráadásul azt mondja, a kormány adta lehetőséggel mindenki jobban járt. Azzal érvel: az MPB elnöksége ezzel a fizetését is befagyasztotta. Az MPB hárommillió forintot végtörlesztett helyette, s ha minden évben tíz százalékot emelkedett volna a javadalmazása, most jóval beljebb lenne ő, s kijjebb az MPB.
Egyébként a végtörlesztés igénybevétele nem az ő ötlete volt, hanem Deutsch Tamásé, ezt maga az alelnök árulta el.
– Négy szövetségi munkatárs hitelét rendezte az MPB – mondta el a Borsnak Gömöri –, mégpedig azért, mert ketten közülük teljesen kilátástalan élethelyzetbe kerültek. A fizetésük több mint felét vitte el a bank. Úgy voltak vele, hogy nemzetközileg komoly megbecsülésnek örvendő szervezetben ilyen áldatlan állapotok nem uralkodhatnak, nem mellékesen pedig az előző évet 19 milliós pluszban zárta az MPB, s ebből az illetékesek jóváhagyásával 9 milliót el tudtak különíteni a törlesztésekre.
– Az elnökség nem személyekről szavazott, amikor mindezt lehetővé tette, hanem arról, hogy élünk-e a törvény adta lehetőséggel – így válaszolt Gömöri arra a felvetésre, miszerint az igazán bajban lévők mellett rajta miért kellett segíteni, amikor a 2012-es paralimpiai sikerek után 17 milliós prémiumban részesült, ráadásul elnöki és sportszakmai igazgatói tisztéért tisztességes fizetést kap. | Fizetésemelés helyett rendezték Gömöri hitelét | Hatalmas botrány robbant ki a Magyar Paralimpiai Bizottságban (MPB), miután Gömöri Zsolt elnök devizahitelének végtörlesztéséhez is hozzájárultak. | null | 1 | http://www.borsonline.hu/20150509_fizetesemeles_helyett_rendeztek_gomori_hitelet | 2015-05-09 00:50:00 | true | null | null | Bors |
Még nincs a kezében egyetlen olyan dokumentum sem, amely az alumíniumipari cégcsoportot, illetve a hozzá köthető további cégeket érinti. Egyelőre a minisztériumok tájékozódnak arról, hogy milyen szerződések születtek a cégcsoport és az állam között az elmúlt időszakban – mondta a kormánybiztos.
Az Index hírportál információi szerint az ajkai timföldgyárat is birtokló MAL Magyar Alumínium Zrt. a leggazdagabb magyarok toplistáján is szereplő magyar magánszemélyek érdekeltségébe tartozik. Bakonyi Árpád és Petrusz Béla 30, Tolnay Lajos 40 százalékos tulajdonosai a MAL Zrt.-nek.
A Papcsák Ferenc által indított vizsgálat oka a portál szerint az lehet, hogy Tolnay Lajosnak és a MAL-nak korábban több olyan alumíniumipari cégben volt tulajdonrésze, amelyben érdekeltsége volt Gyurcsány Ferencnek, illetve a későbbi kormányfő cégeinek, például a mosonmagyaróvári Motimnak. Ilyen vállalat még a timföldgyárhoz hasonlóan Ajkához kötődő Bakonyi Bauxitbánya Kft., a Bauxit Bányavagyonkezelő Kft. és az Első Magyar Timföldipari Kft., vagyis a dunántúli alumíniumipar több vállalkozása. | Papcsák Ferenc: felgyorsítják a MAL vizsgálatát | Felgyorsítja a timföldgyárat is birtokló Magyar Alumínium Zrt-vel (MAL) kapcsolatos vizsgálatot a hétfői kolontári katasztrófa - mondta Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2010/10/05/papcsak_ferenc_felgyorsitjak_mal/ | 2010-10-05 16:40:00 | true | null | null | fn.hu |
2023-ban a Szalay-Bobrovniczky Kristóf által vezetett minisztérium elsődleges feladata a haderő működőképességének fenntartása, professzionális jellegének erősítése, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program (HHP) kiemelt beszerzéseinek végrehajtása, valamint Magyarország nemzetközi szerepvállalásaiból és szövetségi kötelezettségeiből adódó, a HM tárcára háruló feladatok teljesítése volt. De az elmúlt évben fontos lett az önkéntes tartalékos rendszerek további fejlesztése az ország védelme békében és különleges jogrendi időszakban egyaránt, vagy a katonai nevelés fejlesztése a közoktatásban. És még a sportágazat is ide tartozik - áll a zárszámadási törvénytervezetben.
Azt még a civil lakosok is jól érzékelik, hogy az utóbbi időben milyen nagy fókusz került a honvédelmi feladatokra - akár költségszinten, akár kommunikációban. Ezt bizonyítja az is, hogy az eredeti 591 millió forintos kiadási előirányzat évközben 2,3 milliárd forintra emelkedett. Igaz, ebből végül "csak" 1,4 milliárdot használtak fel.
A zárszámadás hosszan sorolja többek között a haditechnikai eszközök beszerzésének aktuális állapotát: a nagyívű haderőfejlesztési program, a HHP - amely megvalósítása már 2017-ben elkezdődött, ám úgy tűnik, az orosz-ukrán háború alatt évről évre fokozódik. Még felsorolni is hosszú, mi mindenbe vágta bele a fejszéjét a honvédség, s mi mindenben tűzte ki a bővülést: fejleszti a helikopter- és harckocsikapacitást, a földi telepítésű légvédelmi rakétaképességet, a légtérellenőrzést, a gépesített lövész képességet, a szállító repülőgépeket, a katonai reptereket, az MH raktározás/ellátási képességét, a különleges műveleti feladatokat, az ejtőernyős tudást, a tüzérségi és a precíziós csapásmérő és páncéltörő képességet, a katonai kibertér munkakörnyezetét, a kézifegyver programot, a légi elektronikai hadviselést, a felderítő, önvédelmi és drónelhárító képességet, valamint további NATO-részvétel közepette egy olyan hátországot teremtene, amely önként, de tudatosan gondolkodik és tenni akar az ország biztonságáért.
Mindeközben 2023-ban több ütemben - nagyrészt kormányzati intézkedés hatására, melyet a kritikusok csak tisztogatásként emlegetnek - 670-ről 611-re csökkent a minisztérium létszáma. A Magyar Honvédség hivatalos hadserege jelenleg 34 200 fő, amit 2030. december 31-ig 37 650 főre szeretnének felduzzasztani. (Viszonyításképpen: a szlovák hadsereg 22 ezer főt, a román hadsereg 67 ezer főt, a lengyel hadsereg 200 ezer főt számlál, de utóbbi ország lélekszáma négyszer nagyobb a magyarnál).
Tovább nőtt az MH vagyona, immár 517,4 millió forint, hiszen 2023-ban 43 ingatlan is a tárca vagyonkezelésébe került.
Külföldi jelenlét: küszöbön a csádi misszió
A zárszámadás természetesen kitér a magyar honvédség külföldi szerepvállalásaira is. Mint írják: "A nemzetközi békemissziós és válságkezelő tevékenységek közül az MH KFOR (Balkán - Koszovó), az MH EUFOR (Bosznia-Hercegovina) kontingenseket, a Katonai Megfigyelőket (Nyugat-Szahara, Kongó, Grúzia), az ENSZ libanoni békefenntartó misszióját (UNIFIL), az iraki, valamint afrikai (Mali) szerepvállalásokat kell megemlíteni az MH külföldi katonai szerepvállalásai közözött."
Kerestük a sokakat foglalkoztató csádi misszióról szóló információkat is, de érdekes módon nem itt, a külföldi jelenlét kapcsán, hanem a törvénytervezet egy másik pontján, szinte elrejtve írják:
"A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló 23/2023. (XI. 6.) OGY határozat alapján a Honvéd Vezérkar válságkezelő és béketámogató műveletekben résztvevő szervezeti egységei 2023. november 30-ai hatállyal kiegészültek az új "Magyar Honvédség Afrika Kontingens"-sel, valamint az "MH V4 EU Harccsoport" és az "MH Védelmi Együttműködési Kezdeményezés EU Harccsoport" helyett egy egységes megnevezést alkalmaznak, nevezetesen az "MH EU harccsoportot".
Bár a csádi misszióhoz tartozó költségtételt nem tüntetett fel a HM, azt mégis lehet tudni a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. tavalyi éves beszámolójából, hogy "a csádi humanitárius, képzési és fejlesztési központ létrehozására" 817 millió forintot adott a kormány. Ám ez nem a HM, hanem a Külgazdasági és Külügyminisztérium zárszámadásában szerepel.
Tavaly egyébként az MH-KFOR kontingensre 4,1 milliárd, az iraki szerepvállalásra 1,4 milliárd, egyéb nemzetközi feladatokra 2,8 milliárd, nemzetközi gyakorlatokra és kiképzésekre 1,7 milliárd forint ment el.
A honvédség 2023-ban válságkezelő és békeműveleteket támogató kontingensek átlagos létszáma 735 fő volt, ami 2022-höz képest csökkenés. De a békeműveleti szerepvállalás fő irányát továbbra is az Egyesített Balkáni Hadszíntér jelenti - teszik hozzá. Pedig a Csádba tervezett 200 fős kontingessel együtt közel 1000 magyar katona fog külföldön szolgálni, miközben a szakértők is még mindig csak találgatják, Magyarországnak miért lett fontos Csád, ahol a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár is szerephez jut. Fidel Amakye Owusu ghánai politikai és biztonsági elemző szerint Magyarország szemet vetett a nyersanyagokban bővelkedő Száhel-övezetre.
2023-ban egyébként 3 997 ideiglenes külföldi kiküldetésre kellett költenie a tárcának, de a csádi misszió beindulásával ez minden bizonnyal növekedni fog.
Továbbra is titok, hányszor használták az MH repülőgépeit | Már a zárszámadásban is említik a csádi missziót | A 2023. évi zárszámadási törvénytervezetből az derül ki, hogy a Honvédelmi Minisztérium (HM) költségvetésében ugyan még nem költöttek a csádi misszióra, de már megemlítik jövőbeni feladatként. Azt pedig továbbra sem számszerűsítik, hogy a kormánytagok honvédségi repülőgépes útjai milyen összegre rúgtak. A nagyarányú fegyverkezést azonban jelentősen részletezik. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/zarszamadas-honvedelmi-miniszterium-csad.html | null | true | null | null | mfor.hu |
„Mindeközben a Duna Aréna működtetésért felelős Bp2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója nevéhez számtalan olyan gazdasági társaság köthető, mely végelszámolás, vagy felszámolás, vagy kényszertörlés alatt áll” – írta a politikus. Kérdése nyilván arra vonatkozott, hogy mintegy hatvan cég volt bejegyezve 2010 óta abban a 165 négyzetméteres rózsadombi lakásba, amely Bártfai-Mager Andrea tulajdonában áll. A nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter férjéhez, Balogh Sándorhoz kötődnek ezek a vállalkozások. Neki több, Afrikával foglalkozó alapítványa van, részben az ő elgondolása alapján valósultak meg a nemzeti kereskedőházak, egyik szervezője volt a Budapest-Bamako Rallynak, és sok egyéb mellett a vizes vb-t szervező Bp2017 Nonprofit Kft. gazdasági igazgatója is. Cégbirodalma hatalmas, több mint kétszáz társaságban van vagy volt érdekeltsége, és ezek meghatározó része már nem működik.
A cégek ráadásul szinte kivétel nélkül felszámolással vagy kényszertörléssel szűntek meg. A cégháló százmilliókkal károsította meg a magyar államkasszát. Csakhogy a legtöbb kioktató írásbeli választ magáénak tudó KDNP-s államtitkár, Rétvári Bence azzal állt elő minisztere nevében:
„A közpénzek kezelése iránti aggodalom hiteltelen egy olyan párt képviselőjétől, amelynek kormányzása alatt hazánk 1990-et követő időszakának legnagyobb korrupciós ügye megtörténhetett. A 4-es metró beruházással Önök - egyik kedvenc szervezetük, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálata alapján - 167 milliárd forint kárt okoztak, és a szálak egészen egykori miniszterelnökükig vezetnek.
Hadd emlékeztessem arra is, hogy egykori párttársa és miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc olyan emberekre bízta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. irányítását, akiket jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélt a bíróság hűtlen kezelés kísérletének tette miatt.
Ilyen emberekre bízták Önök a nemzeti vagyon kezelését. A választók mindezt nem felejtették el és tavasszal, kétharmados többséggel, folyamatában harmadszor is a Fidesz-KDNP-nek szavaztak bizalmat” – írta Rétvári Bence. | Rétvári Bence ezúttal még önmagán is túltett, olyan pofátlan választ adott | - Olyan személy, amely számtalan gazdasági társaság eltüntetésébenj átszott szerepet biztosan jó gazdája az állami pénzeknek? | null | 1 | https://168ora.hu/itthon/retvari-bence-ezuttal-meg-onmagan-is-tultett-olyan-pofatlan-valaszt-adott-158347 | 2018-10-30 11:52:48 | true | null | null | 168 óra |
Csalódtak azok az EP-képviselők, akik abban bíztak, hogy az Európai Bizottság elmondja, miért áll a magyar és a lengyel helyreállítási pályázat. Mindkét országnak már régen hozzá kellett volna jutnia az őt megillető pénzhez, a brüsszeli testület azonban az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében nem adta meg a jóváhagyást. A részleteket azonban nem árulták el.
Az Európai Bizottság brüsszeli központjában minden hétköznap pontban délben sajtótájékoztatót tartanak, ahol az akkreditált újságírók szabadon kérdezhetnek. Ezekben a hetekben az egyik leggyakoribb kérdés az, hogy hol tartanak a magyar és a lengyel helyreállítási alappal kapcsolatos tárgyalások, mikor hagyja ezeket jóvá a testület, és ha nem hagyja jóvá, annak mi az oka. Egyáltalán nem a magyar újságírók hobbija ennek a kérdésnek a feltevése, a világ minden tájáról érkezett tudósítók szeretnének információhoz jutni. Ez mutatja, hogy van érdeklődés Magyarország iránt, amire persze nem kell feltétlenül büszkének lennünk. A kitartó próbálkozás ellenére a válasz ugyanaz: „a tárgyalások zajlanak, részleteket nem mondhatunk”. Hasonló próbálkozások történnek akkor is, amikor valamelyik illetékes biztos tart valahol sajtótájékoztatót; a válasz itt sem különbözik. Olyan is van, hogy egy európai parlamenti képviselő levelet ír az Európai Bizottságnak – erre elvileg kötelező válaszolni. Ujhelyi István szocialista politikus három hete megpróbálta – nincs felelet. Az Európai Parlament pártjainak többsége gondolt egy nagyot, és napirendre tűzte a magyar és a lengyel helyreállítási terv helyzetének bemutatását, értékelését, de ez sem hatotta meg a brüsszeli tárgyalókat. Nézzük a részleteket!
Brüsszel titkolózik
A huszonhét tagállam közül eddig huszonöt nyújtotta be az uniós újjáépítési alaphoz saját nemzeti tervét, amelyben el kell magyarázni, hogyan akarják felhasználni az igényelt vissza nem térítendő támogatást, illetve a megnyitott hitelkeretet. Fontos, hogy figyelemmel kell lenni a gazdaság zöldítésére és a digitalizációra. A bolgárok és a hollandok még nem adtak be tervet, mert az idei választások után az új kormány vagy fel sem állt, vagy még nem készítette el a javaslatát. A huszonöt leadott nemzeti terv közül huszonkettőt jóváhagyott az Európai Bizottság, ezek túlnyomó többségére már a tagállamok pénzügyminiszterei is formálisan áldásukat adták, és sok helyen már költik is a pénz első, 13 százalékos részét.
A magyar, a lengyel és a svéd terv jóváhagyása még várat magára. Ezek közül a magyar és a lengyel esetében övezik politikai viták az eljárást. Abból ugyanis nem csinál titkot a bizottság, hogy jogállamisággal összefüggésben lévő kifogásaik is vannak; ezen a téren Brüsszelnek Budapesttel és Varsóval állandósult konfliktusa van. Paolo Gentiloni parlamenti meghallgatásán nem árult el semmi konkrétumot a tárgyalások hátteréről, lehetséges kimeneteléről, mert „nem lehet megjósolni azokat”. Annyit elmondott, hogy az Európai Bizottság a szerződések őreként különös figyelmet fordít az EU pénzügyi érdekeinek védelmére, és ez fokozottan igaz, ha ezek az érdekek valamilyen jogállamisági probléma miatt sérülnének.
Itt érdemes megjegyezni – és ez majd később is előkerül –, hogy a magyar kormány szerint az egész késlekedés a gyermekvédelmi törvény miatt van, azt akarják visszavonatni. Ezt az Európai Bizottság többször cáfolta, mondván, hogy ezt külön kötelezettségszegési eljárás keretein belül vizsgálják. Nos, ezzel nyilván tisztában van a magyar kormány is; érdeklődésünkre a bizottság sajtószolgálata elmondta ugyanis, hogy a magyar kormány válaszolt a jogsértési eljárást megindító levélre, tehát tudniuk kell, hogy a két eljárás nem ugyanaz.
Türelmetlen EP-képviselők
Visszatérve az EP-vitára: már a legelső hozzászóló, a román Siegfried Mureșan nagyon felháborodott a tájékoztatás hiánya miatt. A képviselő azt mondta, hogy el kell számolnia a választók felé azzal, hogy mi történik a pénzükkel, és amit eddig megtudott, az kevés.
A vita során a legtöbb képviselő az értékelési folyamat átláthatóságát hiányolta, anélkül ugyanis nem követhető, hogy a magyar és a lengyel kormány milyen lépéseket tett a jogállamisággal és az igazságszolgáltatás elleni támadásokkal, az uniós jog elsőbbségével, a közbeszerzéssel, a korrupcióval és a kisebbségek nem egyenlő kezelésével kapcsolatos aggodalmak feloldására.
Az Európa Megújul frakció szónoka, Luis Garicano azt mondta, hogy ha jogszabályváltozásra van szükség Magyarországon annak érdekében, hogy ne Orbán úrnál landoljanak az uniós pénzek, azt könnyen el lehet érni, hiszen Orbán úrnak megvan hozzá a szükséges parlamenti többsége, vagyis arra nem hivatkozhat a magyar kormány, hogy nem tud eleget tenni egy ilyen irányú felszólításnak. Többen is megerősítették, hogy a pénz valóban jár a lengyeleknek és a magyaroknak, de meg kell akadályozni, hogy ellopják.
Számos képviselő kiemelte, hogy a bizottságnak csak akkor kellene jóváhagynia a terveket, ha az érintett tagállamok minden egyes problémát orvosoltak az unió pénzügyi érdekeit és az adófizetők pénzét védő költségvetési feltételrendszerrel összhangban. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem a magyar és a lengyel emberek ellen lépnek fel, épp ellenkezőleg: azt akarják elérni, hogy az uniós pénzek az arra igényt tartó emberekhez és vállalatokhoz, és ne a korrupt politikusokhoz jussanak el.
A kritikusok közé tartozott a momentumos Cseh Katalin. Szerinte Lengyelországban és Magyarországon nem veszik komolyan az Európai Bizottságot, folyamatosan építik a kleptokráciát, abban bízva, hogy a szokásos háttéralkuknak köszönhetően úgyis megindul a pénz előbb-utóbb. A már említett Ujhelyi István szerint a pénz jár, de nem jut el a felhasználókhoz, mert a Fidesz „állampárti rendszere” felszívja, ellopja és saját céljaira fordítja. A politikus – aki számon kérte a bizottságon, hogy nem válaszolnak a levelére – azt is mondta, hogy „miközben a magyar kormány azt hazudja otthon, hogy azért fagyasztották be az uniós források kiutalását, mert LMBTQ-propagandisták nemváltoztató műtéteket akarnak reklámozni a magyar óvodákban, a valóság az, hogy az állami szintű korrupció és a jogállamiság leépítése miatt késik a magyar terv brüsszeli elfogadása”.
A kormány védelmében
Voltak olyanok is, akik megvédték a magyar és a lengyel kormányt. A populista Identitás és Demokrácia frakcióból a német Gunnar Beck egy minden bizonnyal ismerős érvrendszerrel állt elő: azért késleltetik e két ország helyreállítási alapjának jóváhagyását, mert sem a lengyelek, sem a magyarok nem akarnak több százezer illegális bevándorlót, és azt sem akarják, hogy a gyerekek az ábécé megtanulása előtt szexuális oktatásban részesüljenek az iskolában. Egy párttársa, Hélène Laporte pedig azzal érvelt, hogy ha nem adják oda a pénzt ennek a két kormánynak, kénytelenek lesznek piaci körülmények között hitelt felvenni. A volt lengyel miniszterelnök, Beata Szydło felháborodott a kritikákon, hangsúlyozta, nem fogadja el, hogy egyesek azt mondják, Lengyelországban lábbal tiporják az európai értékeket. „Akik ezt mondják, örömmel élnének Lengyelországban” – jelentette ki.
A Fidesz részéről Győri Enikő szólalt fel. Rámutatott: a zsarolás a baloldali többség bevett munkamódszere. Figyelmeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a parlament részéről rá nehezedő nyomásgyakorlás hatására sem feledkezhet meg a mandátumáról: csak az uniós jog alapján járhat el. Nem támaszthat extra feltételeket egyes tagállamok esetében ahhoz, hogy folyósítsa a helyreállítási pénzeket. Magyarország ebben az esetben sem fogadja el a kettős mércét – mondta Győri Enikő.
A fideszes politikus rámutatott: „Minket nem lehet megvásárolni, a gyermekvédelmi törvényből nem fogunk engedni. Nálunk senkit nem érhet diszkrimináció, de a szülők kezében marad a gyermekek szexuális nevelése.”
A lé a tét
A lehetséges forgatókönyvekről több elképzelés is van, ezekben közös, hogy Magyarország és Lengyelország meg fogja kapni a helyreállítási forrásokat, de nem lehet tudni, mikor. Az biztosnak látszik, hogy – Magyarország esetében – a bizottság kér valamit, amit a magyar kormány vonakodik teljesíteni. De a kormány a megegyezésben érdekelt, tehát hiába vett fel hitelt a helyreállítás megkezdéséhez, azt vissza kell fizetni, míg a 2511 milliárd forintos uniós forrás vissza nem térítendő támogatás. A menetrend tehát az lehet, hogy a felvett hitelt majd ez az összeg kompenzálja, ennek hiányban az államadósság és a költségvetési hiány rendkívül megnőne, ami viszont nem tenne jót a javuló hitelminősítési mutatóknak.
Nemcsak pusztán a megegyezésben, hanem a gyors megegyezésben is érdekelt Magyarország. Ha a pénzügyminiszterek nem hagyják jóvá idén a magyar tervet – és erre minden nappal nő az esély –, akkor elvész a 13 százalékos előleg, és ezt az összeget majd csak utólag, számlákkal igazolva lehet megkapni, ami azt jelenti, hogy az államnak sokkal nagyobb részt kell – hitelből – előfinanszíroznia. | Az EU pénzügyi érdekei nem engedik, hogy Magyarország hozzájusson 2511 milliárd forinthoz | Az Európai Bizottság nem mondja el, miért áll a magyar és a lengyel helyreállítási pályázat. Mindkét országnak már régen hozzá kellett volna jutnia a pénzhez, a brüsszeli testület azonban az unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében nem adta meg a jóváhagyást, a részleteket azonban nem árulták el. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/az-eu-penzugyi-erdekei-nem-engedik-hogy-magyarorszag-hozzajusson-2511-milliard-forinthoz/31497530.html | 2021-10-06 16:29:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Halálra gázolt a HÉV egy embert Budakalászon
Halálra gázolt a HÉV egy embert Budakalászon
Gázolt a HÉV szombatra virradó éjjel Budakalászon az Ady Endre utcai vasúti átjáróban; az elütött ember olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette – közölte az MTI-vel az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).
A tűzoltók megkezdték a műszaki mentést – áll a közleményben.
Pénteken késő este ugyancsak a H5-ös vonalon Csillaghegynél ütött el egy embert a HÉV, annak a balesetnek a sérültjét a mentők ellátták.
(MTI) | Halálra gázolt a HÉV egy embert Budakalászon | Egy vasúti átjáróban történt a tragédia. | [
"hév",
"halálos baleset"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2018/01/20/halalra-gazolt-a-hev-egy-embert-budakalaszon | 2018-01-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kispest polgármestere határozottan visszautasítja politikai ellenfelének állítását, amely megtévesztő és hamis, Gajda Péter ugyanis nem szerzett műemlék lakást - közölte az önkormányzat.
Dódity Gabriellának, a Fidesz-KDNP kispesti polgármesterjelöltjének a közleményére reagáltak, amely szerint a wekerlei, Kós Károly téri ingatlant még képviselőként szerezte meg a szocialista politikus, aki azt a bizottságot vezette, amely az ingatlan sorsáról is döntött.
Az önkormányzat szerint a polgármester a kerületieknek már többször beszámolt arról, hogy 1997-ben, több sikertelen pályáztatás után vásárolt egy leromlott állapotú, 50 négyzetméteres, másfél szobás lakást az akkori hivatalos értékbecslés szerinti piaci áron. A lakásra sem a szomszédoknak, sem másnak nem volt elővásárlási joga. A polgármester akkor, 1997-ben nem vett részt a döntésben.
Közleményük szerint az önkormányzat részéről az adásvételi szerződést az akkori alpolgármester, a KDNP-ben politizáló Kisberk Imre írta alá, és Gajda Péternek 2002 óta nincs ingatlana a Wekerle telepen. | Itthon: Nem is szerzett műemléki lakást a polgármester Kispest szerint | Gajda Péter, a XIX. kerület szocialista polgármestere nem szerzett műemlék lakást és visszautasítja politikai ellenfelének megtévesztő és hamis állításait - közölte az önkormányzat a kispesti Fidesz keddi közleményére reagálva. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20141007_Nem_is_szerzett_muemleki_lakast_a_polgarm | 2014-10-07 17:22:00 | true | null | null | HVG |
A magyar felsőoktatás azért újult meg, hogy sikeres fiataljaink legyenek - mondta Hankó Balázs a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) folytatott egyeztetésen, amelynek fókuszában a diákok karrierívének további fejlesztése állt. A kultúráért és innovációért felelős miniszter szerint ennek kulcsa többek között az egyetemi kollégiumok fejlesztése, valamint a hallgatói megélhetés feltételeinek javítása - derült ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményéből.
A Kulturális és Innovációs Minisztériumban megtartott egyeztetésen több, a hallgatók sikerességét erősítő kérdés napirendre került. Egyetértettek abban, hogy az Országos Kollégiumfejlesztési Stratégia újraindítása szükséges, amelyben a kollégiumi férőhelyek bővítése mellett a kollégiumok minőségének fejlesztését is célul kell kitűzni - emelték ki.
Tárgyaltak a hallgatói normatíva kérdésköréről is, amely kapcsán a miniszter hangsúlyozta, hogy a megfelelő támogatási rendszer kialakításában, és a finanszírozási lehetőségek bővítésében szerepet kell vállalniuk a megújult felsőoktatási intézményeknek, de emellett vizsgálni érdemes a diákhitel optimálisabb kihasználását. A miniszter tájékoztatást adott továbbá arról az ágazatirányítói ajánlásról, amelynek részét képezi az egyetemek Szenátusában a megfelelő hallgatói képviselet biztosítása.
Szintén tárgyaltak a lemorzsolódás csökkentéséről és a hallgatók mentális jóllétének biztosításáról. A tárcavezető kiemelte:
Az egyetemi felvételi megújításával az utóbbi években nőtt a felvettek száma, csökkent a lemorzsolódás, többen járnak a műszaki, természettudományos, mérnök és informatikai szakokra, nőtt az egyetemek tudományos teljesítménye. Emellett a Hallgatói Önkormányzattal közösen indított 1 milliárd forint kerettel gazdálkodó HÖOK Mentorprogram a felsőoktatásba bekerülő, hátrányos helyzetű hallgatók beilleszkedését, tanulmányait és ösztöndíj lehetőségeit segíti.
Versenyképes és vonzó a megújult magyar felsőoktatás, hiszen már második éve több mint 90 ezren nyernek felvételt a felsőoktatási intézményekbe, a magyar egyetemek nemzetközi szinten is helytállnak, 12 hazai intézmény szerepel a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában. Továbbra is folytatjuk a HÖOK-kal az egyeztetéseket, hiszen a magyar kormány elkötelezett a magyar felsőoktatás, a magyar diákok sikerének előmozdításában - hangsúlyozta a Miniszter.
Borítókép: Hankó Balázs ( | Egymilliárd forintot osztanak szét egyetemisták között | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/egy-milliard-forintot-osztanak-szet-egyetemistak-kozott | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Miközben az elmúlt hetekben a lakossági napelem-tulajdonosok problémáitól volt hangos a sajtó, kevesebb szó esett az ipari méretű napelemparkokról. A portfolio.hu szerdai cikke szerint a következő bő 5 évben, 2028 végéig további mintegy 6000 megawattal bővülhet és gyakorlatilag megkétszereződhet a nagy, ipari méretű napelemparkok magyarországi beépített teljesítőképessége.
Ez még úgy is lehetségesnek tűnik, hogy a hálózati csatlakozási korlátozás bevezetését követően az erőművet, illetve energiatárolót telepíteni tervező befektetők által egyedi eljárás keretében benyújtott igények nagyobb részét, elsősorban a költségesebben csatlakoztatható telephelyekhez fűződő igényeket visszavonták a csatlakozási feltételek ismeretében, így a csatlakozási díj fajlagosan jelentősen csökkenhetett a kiinduló állapothoz képest. A csatlakozási igények lemorzsolódása miatt a fejlesztési igény is mérséklődött, így ezek a korábban tervezettnél hamarabb el tudnak készülni - közölte a portál érdeklődésére a Mavir.
A hálózati csatlakozási kapacitások kiosztására tavaly bevezetett új eljárásrend most lezáruló első közzétételi eljárásában hálózati csatlakozási igénnyel jelentkező új erőmű- és tárolóberuházásoknak az induló adatokhoz képest a darabszámot és a kapacitást tekintve is mintegy 40 százaléka csatlakozhat a hálózatra. Az eredetileg összesen 4924 megawatt csatlakozási igényből a befektetők 2065 megawatt új kapacitást kötöttek le. A beruházások 60 százalékában ipari méretű naperőművek létesülhetnek összesen 1588 megawatt kapacitással az eredetileg benyújtott 3800 megawattnyi igényből, a fennmaradó hányad túlnyomó részét a kereskedelmi energiatárolók teszik ki - írja a portfolio.hu.
Kiemelt kép: Az MVM Csoport új napelemparkja Debrecenben az átadás napján, 2022. november 28-án. MTI/Czeglédi Zsolt | Megduplázódhat pár év alatt a hazai napelemparkok kapacitása | 2028 végéig mintegy 6000 megawattal bővülhet az ipari méretű napelemparkok teljesítőképessége. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/09/06/megduplazodhat-par-ev-alatt-a-hazai-napelemparkok-kapacitasa | 2023. 09. 06. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Messze van, drága, kockázatos és nem is a magyar villamosenergia-rendszer valódi problémáira fókuszál - finoman szólva sem voltak támogatók a magyar kormány által időről időre felkarolt azeri és grúzzöldáram-projekttela Telex által elért árampiaci szakemberek, amikor korábban erről kérdeztük őket.
A legújabb fejlemények szerint most éppen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tárgyalt Bukarestben, amiről aTranstelexírt alapos elemzést. A magyar miniszter közleménye szerint közel van az a pont az azerbajdzsáni és grúziai zöld villamosenergia jövőbeli magyarországi és romániai (esetleg bulgáriai) importját lehetővé tévő projektben, ahonnan már nem lehet visszafordulni.
Mint a friss közlésből látható, a projekthez továbbra is nagy reményeket fűz a magyar kormány, miközben az egésszel kapcsolatban több a kérdés, mint biztató jel. A politikusok azon véleményét pedig, amely szerint az szerint összekapcsolt európai árampiacon éppen az azeri és a grúz áram lenne hatékony segítség Magyarországon, még egyetlen energetikai szakmai forrásunk sem osztotta.
Szijjártó Péter friss közleménye szerint a magyar energiaellátás kritikus eleme a nemzetbiztonságnak, a kormánynak ezért fontos célja és egyben kötelessége a biztonságos és stabil energiaellátás garantálása, a környezetvédelmi szempontok figyelemben tartása mellett. Ebben a miniszternek biztosan igaza van, de rögtön felmerül a kérdés, hogy nemzetbiztonsági szempontból nem előnyösebb-e egy közelebbi, rövidebb vezetéket, kevesebb kockázatos országot érintő projekt? Vagyis a szakmai felvetések alapján Magyarország
építhetne több CCGT-gázerőművet,
lehetne ambiciózusabb szélenergia-programja,
erősíthetne a geotermikus energiában,
megépülhetne egy szivattyús-tározós vízerőmű,
lehetne lendületesebb az akkumulátor-használatban.
Valami mindegyik fronton történik, de a nyár megmutatta, hogy a magyar villamosenergia-rendszernek rövid távon még nem a kevés áram a legfőbb baja, hanem az egyenetlen kínálat. Vagyis az, hogy akkor van masszív áramkereslet, amikor nincs megfelelő kínálatunk, és ez főleg télen, a nagy hidegben, illetve nyáron, a nagy melegben okoz akut problémát - mondja Pletser Tamás, az Erste olaj és gázipari elemzője.
Arról van szó, hogy az említett 6700 MW beépített napos kapacitás akkora ingadozást vitt az áramkínálatban, hogy amikor termelnek, nem tudunk mit csinálni a sok árammal, amikor nem termelnek, akkor viszont hiány van.
Magyarországnak a jövőben természetesen valóban sokkal több áramra lesz szüksége: a közlekedés elektrifikációja (elektromos autók terjedése), a fűtéskorszerűsítések (gázkiváltás), az energiaigényes működőtőke-bevonás (akkugyárak idetelepítse) mind komoly villamosenergia-keresletet jelez előre. Csakhogy erre nem biztos, hogy egy ennyire távoli forrás lesz a megoldás.
Maga Szijjártó amúgy a probléma megoldásában négy pillérről beszélt:
A nukleáris kapacitások bővítése a két új paksi reaktor építésével, aminek nyomán az atomerőmű teljesítménye a mostani 2000 megawattról 4400-ra fog nőni.
A napenergia-kapacitás fejlesztése, ami igen jól halad, miután az elmúlt öt évben a napelemek összteljesítménye mintegy nyolcszorosára, 6700 megawattra nőtt.
Az együttműködési lehetőségek keresése megbízható ellátókkal.
Új szállítási útvonalak bevonása.
Szijjártó szerint mindenesetre a Zöld Energiafolyosó nevű projekt utóbbiakban remek, mert tiszta, új zöldenergia-forrásokat hozna el Grúziából (vízenergia) és Azerbajdzsánból (szélenergia).
A célállomások pedig Magyarország, Románia és remélhetőleg Bulgária lennének. Mint a miniszter azt mondta, Romániában új magasfeszültségű áramvezeték épül e célból, amely 2028-2029-re éri majd el a magyar határt, így lehetővé téve hazánk hozzáférését is az új forráshoz, de Magyarország is dolgozik az ehhez szükséges infrastruktúra-fejlesztéseken.
A tervek szerint ehhez az unió által finanszírozott megvalósíthatósági tanulmány is elkészül 2025-re (bár korábban 2023-ról is volt már szó). Szijjártó Péter azon reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió anyagilag a leendő projektben is részt fog venni.
A kérdés azonban nem csak az, hogy ez a projekt mennyire reflektál a magyar problémákra, hanem az is, hogy mennyire gazdaságosaz 1100 kilométerestengeralatti vezeték megépítése.
Ha egy gigantikus egyenáramú villamosenergia-vezeték épülne, ami elindul Azerbajdzsánból, érinti Grúziát, majd a Fekete-tengeren és Románián keresztül megérkezik Magyarországra, az elég sok kérdést vet fel. Tételezzük fel, hogy a modern technológiák miatt a hálózati veszteség nem olyan jelentős, mint amit a hosszú vezeték elsőre indokolna, de akkor is: a hosszú vezeték több beruházás, több meghibásodási lehetőség. Ettől függetlenül a legkevesebb kritikát a szakemberektől maga a technológia kapta. Hiszen a tenger alatti kábelek technológiája elég fejletté vált mostanában, elsősorban a tengeri (offshore) szélerőművek bekötése miatt, és tényleg vannak majdnem ilyen hosszú vezetékek is. Ausztrália szállít Szingapúrnak, Norvégia az Egyesült Királyságnak, Dániában is van egy több száz kilométeres tenger alatti áramvezeték.
És akkor az érdemi kockázatokról! Grúzia maáramimportőr, igaz, legalább valóban erős a vízenergia-szektora, a grúz saját termelésű áram 80 százaléka vízenergia, a maradék földgáz és egy minimális szél. Azerbajdzsánban viszont ma nagyjából csak 5 százalék a megújuló energia aránya. Ezek az országok valóban tudnak elegendő új zöld áramtermelést fejleszteni? És, ha igen, akkor az Grúzia esetében nem a saját piacra kellene először? Azerbajdzsánnak van olcsó földgáza - vajon tényleg zöld áram jönne a vezetéken, vagy csak zöldre festett koszos áram? Az mindenesetre valószínű, hogy ezek az országok nem annyira elkötelezettek a klímavédelmi szabályok iránt, hiszen nem uniós tagok.
A másik örök kérdés, hogy milyenek a geopolitikai rizikók, mennyire jó partner például Azerbajdzsán. Vannak bizonyos országok, amelyek rendre botrányokba keverednek, mert úgy lobbiznak, hogy európai politikusokat egyedileg tesznek érdekeltté az ügyeikben. Három országra kiemelten jellemző ez a gyakorlat: Oroszországra, Katarra és Azerbajdzsánra.
ABBCis összefoglalta például azt az európai oknyomozó újságírók által feltárt ügyet, amelyben azeri lobbisták 2,8 milliárd eurót költöttek szabálytalan lobbikra. Tényleg jó az, ha Magyarország a meglevő olajkitermelési (Mol), illetve leendő gázkapcsolatokon (MVM) túl az áram területén is állandóan Azerbajdzsán felé nyit? A fosszilisokban tényleg van azeri helyzeti előny, de az áramban? Nem lehetne közelebbi és megbízhatóbb partnerekkel fejleszteni?
Azerbajdzsán ráadásul egyáltalán nem is olyan békés állam, ezt elsősorban a Hegyi-Karabah szörnyű drámája igazolta. Ott amikor szükségesnek ítélték, az azeriek még az orosz békefenntartókkal is nagyon keményen összetűztek, ami egyszerre mutatta a törökbarát azeri állam eltökéltségét, és azt, hogy az ukrán fronton lekötött oroszok milyen gyengék lettek máshol. Grúzia sem teljesen nyugodt, hiszen a Dél-Oszétiában és Abháziában uralkodó oroszbarát szakadár formációkkal mindig ott van a potenciális konfliktus.
Azt is tegyük hozzá, hogy a térségünkben az Egyesült Államok lobbija is nagyon beindult, az amerikaiak egyre erősebben lépnek fel az autoriter államokkal szemben. Ennek akár olyan meglepő következményei is lehetnek, hogyAleksandar Vučićszerb elnök nem utazik Kazanyba, ahová Vlagyimir Putyin hívta meg BRICS-csúcsra, hanem éppen nyugati vendégekkel tárgyal, vagy nyugati céggel szerződne a szerb lítium kitermelésére, illetve francia hadiipari megrendelést jelentett be.
Ezek ugyan nem közvetlenül a mi azeri ügyünkhöz tartoznak, de azért jelképes történetek, amelyek alapján akár azon is elgondolkodhatnánk, hogy Magyarország nem tudna-e közelebb olyan beruházást találni, amely segíti az áramigényünket. A felsorolt itthoni projekteken túl szerb vízerőművet, vagy német kapcsolat-erősítést említett Pletser Tamás. | Magyar álom az azeri-grúz zöld áramról: óriási beruházás egy olyan projektért, aminél sok jobb opciónk lenne | Az azeri és grúz zöld energiaforrások nagyon messze vannak, vagyis a behozataluk komoly beruházást igényelne. Ráadásul sok arrafelé a geopolitikai kockázat is. Jogosnak tűnik a kérdés: nem lehetne ennél közelebbi, megbízhatóbb partnereket találni az áramigényünkhöz? | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/09/07/magyar-azeri-gruz-zold-aram-import-szijjarto-peter | null | true | null | null | Telex |
Az Átlátszó már idén júniusban megírta, hogy az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) pénzügyi beszámolói miatt közokirat-hamisítás gyanújával nyomoz a Győr-Moson Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Arról is írtunk, hogy a beszámolók nincsenek könyvvizsgálattal alátámasztva, holott ezt a törvény előírja. Riportunk októberi folytatásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara is megerősítette ezt a tényt. Valamint kiderült az is, hogy a szakszervezet bizalmi testületének több tagja már tavaly a kamarához fordult az ügyben.
Több más esetről is írtunk: információnk szerint kizártak egy tagot, aki szóvá tette, hogy az AHFSZ miért nem a kedvezőbb ajánlatot adó biztosítótársasággal szerződik le. De az Audi Hungaria Zrt. által a szakszervezeti elnöknek biztosított Q5-ös terepjáró is borzolta a kedélyeket a szakszervezeti tagság berkeiben. Most az AHFSZ két vezetőjének kezén is bilincs kattant.
Már nyár elején megírtuk: értesülésünk szerint a nyomozás a szakszervezet előző években elfogadott, közzétett, aztán módosított 2020-as, illetve 2021-es beszámolóival kapcsolatos. Az első, illetve a módosított összegek között több esetben is jelentős, százmilliós eltéréseket találtunk. Például az AHFSZ 2020-as beszámolóját kétszer adták le. Először 2021. május 29-én, és ebben az akkori verzióban 92,6 millió forintos mínuszos, veszteséges adózott eredmény szerepel. Míg a 2022. szeptember 27-én leadott dokumentumban 93 ezer forint nyereség áll. (Mindez abból fakad, hogy az újabb beszámolóban csökkentették az anyag jellegű kiadás összegét 92,7 millióval.) Hasonlóképp eltérések vannak a saját tőkénél is. A 2021 májusában leadott beszámoló 568 milliós, a 2022 szeptemberében közzétett második beszámoló viszont 468 milliós összegről beszél.
A 2021-es évre vonatkozó AHSZF-beszámolót beadás után kétszer is módosították, azaz összesen három változatot adtak le belőle. A 2022. június 1-én leadott első beszámolóban az adózott eredménynél -366,5 milliós mínuszos, veszteséges összeg szerepel. A 2022. szeptember 27-én beérkezett másodikban az adózott eredmény 234,2 millió veszteség, a 2022. november 6-án leadottban pedig 233 millió mínusz olvasható.
Vagyis az első, illetve a módosított összeg(ek) között jelentős, nagyjából 133 millió eltérés van.
A témában akkor, illetve később is többször megkerestük a szakszervezet elnökét, illetve felügyelő-bizottságát, de nem válaszoltak. Ráadásul ezek a beszámolók nem voltak könyvvizsgálatnak alávetve, holott a jogszabály alapján ez kötelező. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara részéről 2022. november 25-én a következőket válaszolták a szakszervezetnek a kamarát megkereső bizalmijainak:
„Az Ön által rendelkezésre bocsátott beszámolók alapján úgy látjuk, hogy mind a 2020, a 2021 és a 2022 évek vonatkozásában, az adott üzleti évet megelőző két év átlagában számított összes bevétele a szakszervezetnek meghaladta a 300 millió Ft-ot, így a Kormányrendelet értelmében a könyvvizsgálat ezen évek vonatkozásában kötelező. A rendelkezésünkre bocsátott információk és adatok alapján tehát mi is azon a véleményen vagyunk, hogy a szakszervezetnek már a 2020. évi beszámolójától kezdve könyvvizsgálót kellett volna megbíznia a beszámolója könyvvizsgálatával” – szól a könyvvizsgálói kamara válasza, amelyet egyébként az AHFSZ elnökének is elküldtek.
Az Átlátszó olyan információt is kapott, hogy Németh Sándor AHFSZ-elnök, illetve egy másik elnökségi tag is az Audi Hungaria Zrt.-től kapott Audi Q5-ös gépjárműve(ke)t használják, azzal/azokkal közlekednek, illetve azt/azokat magáncélra is igénybe vehetik. Ennek próbáltunk utánajárni. A lapunkhoz eljutott fotón lévő járművet, amivel az AHFSZ-elnököt szokták látni, 2023-ban gyártották és helyezték forgalomba.
A zöld városi terepjáró (40TDI quattro) ára 20-30 millió forint körül van. Meg is kérdeztük az AHFSZ elnökségétől, illetve felügyelő-bizottságától: használ(nak)-e az Audi Hungaria Zrt.-től, vagy más Audi-cégtől, illetve az anyavállalat, a Volkswagen Csoport bármely érdekeltségétől kapott Audi Q5-ös vagy bármilyen más típusú gépjárművet, amennyiben igen, milyen formában történik ez? – de nem kaptunk választ.
Az Audi Hungaria Zrt. a következőket mondta a kérdésre: „Az Audi Hungaria által meghatározott munkatársi célcsoportjai számára, szabályozott keretek között gépjárművet biztosít üzleti- és magánhasználatra. Megértésüket kérjük, hogy belső szabályzatainkról nem adunk tájékoztatást.” Nem derült ki tehát, ha kaptak autót a szakszervezeti vezetők, akkor pontosan milyen alapon.
Ma, november 9-én a rendőrség őrizetbe vette az Audi Hungária Független Szakszervezet két vezetőjét.
Az Átlátszó megkeresésére a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság a következőket válaszolta:
„A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányságra elektronikus úton érkezett megkeresésére hivatkozva tájékoztatjuk, hogy az Ön által említett eset kapcsán a főkapitányságunk két személy ellen folytat büntetőeljárást sikkasztás és más bűncselekmények elkövetése miatt. A gyanúsítottakat kihallgatásuk után a nyomozók őrizetbe vették. Az eljárás jelenlegi szakaszában bővebb információt nem áll módunkban nyilvánosságra hozni.”
Az Audi Hungaria Zrt. pedig alábbiakat felelte az érdeklődésünkre: „Németh Sándor, az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) elnöke a mai napon tájékoztatta a vállalat vezetését arról, hogy ma a rendőrség őrizetbe vette az Audi Hungária Független Szakszervezet két vezető tisztségviselőjét. Továbbá tájékoztatást adott arról, hogy a hatóság további nyomozati cselekményeket folytat a szakszervezet vállalat területén található irodáiban.” Kerestük az AHFSZ elnökségét, illetve felügyelő-bizottságát is, de nem reagáltak az ügyben feltett kérdéseinkre.
„Éppen csak elkezdődött az elnöki köszöntővel az Audi Hungária Független Szakszervezet bizalmi értekezlete csütörtök reggel, amikor a rendőrök bilincsben vittek el két elnökségi tagot a rendezvényről” – írta a Telex. A portál cikkéből az is kiderül: Dr. Németh Miklós győri ügyvéd képviseli azt az elnökségi tagot és a két bizalmit, akik nevében idén tavasszal ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. Mint a Telexnek elmondta, ebben a hűtlen kezelés gyanúját is megemlítette: „Konkrét összegeket azért nem tudtunk írni, mert a beszámolókban mindenféle szám szerepelt. De lehetségesnek tartottunk több száz millió forintos nagyságrendet is” – mondta az ügyvéd.
„Úgy tudjuk, hogy teljes döbbenetet okozott a rendőrségi fellépés a mai bizalmi értekezleten. A nyomozók a szakszervezet elnökségének két érintett tagját elvitték már a helyszínről, a kétnapos értekezletet pedig azonnal lefújták. Jelenleg a szakszervezet irodáit vizsgálják át és házkutatást is tartanak” – említi a Telex, a szerző azt is hozzáfűzi: „Talán nem is véletlen egybeesés, de a Telexnek a minap nyilatkozott az egyik érintett, őt is ebben az ügyben kérdeztük. Mire ez megjelenhetett volna, interjúalanyunkat elvitték a rendőrök. Az interjúban ő banális hibát emlegetett, amit állítása szerint korrigált a beszámolóban. Ezen felül szakszervezeti belharcokkal magyarázta a feljelentést”.
„Értetlenül állunk az eset előtt” – a szakszervezet egyelőre ennyit reagált a történtekre a Telex szerint. A fejleményekről természetesen mi is beszámolunk majd.
Frissítés 2023. november 10.: Az ügyészség mai közleménye szerint az őrizetbe vett szakszervezeti vezetők letartóztatását kérik, bár nem nevesítik az Audi szakszervezetét. Azt írják, hogy letartóztatási indítványt tettek „egy autóipari cég érdekképviseleti szervének két elnökségi tagjával szemben a különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozásban”, mert álláspontjuk szerint „mindkét férfival szemben megállapítható a szökés-elrejtőzés veszélye, emellett részükről tartani kell az eljárás nehezítésétől, továbbá a bűnismétlés lehetőségét is szükséges megakadályozni, ezért a terheltek letartóztatására tett indítványt.”
A részleteket is ismertetik: „A megalapozott gyanú szerint az egyik elnökségi tag 2019. évben létrehozott egy Kft-t, melynek egyszemélyi tulajdonosa és ügyvezetője lett. A gazdasági társaság a létrehozását követően két év alatt 536.892.500 forint értékben állított ki fiktív számlákat az érdekképviseleti szerv felé, melyek mögött valós tevékenység nem húzódott. A számlák ellenértékének kifizetését az érdekképviselet részéről minden esetben maga a terhelt teljesítette a saját ügyvezetése alatt álló cég felé.
A terhelt cége egyéb számlázási, üzleti kapcsolattal nem rendelkezik, kizárólag az érdekképviseleti szervvel áll gazdasági kapcsolatban, így megalapozott a gyanú, hogy a terhelt az autógyártó cég érdekképviseleti szerve vagyonának megszerzése céljából hozta létre. A férfi az érdekképviseleti szerv beszámolóit több esetben ellentmondó tartalommal maga nyújtotta be a bíróságra. A beszámolókat könyvvizsgáló nem vizsgálta, holott az kötelező lett volna. A gyanúsított az elkövetési idő alatt tíz ingatlant vásárolt, melyeket az eljárásról való tudomásszerzését követően testvérének ajándékozott. Kilenc ingatlanra ennek ellenére zár alá vételt rendeltek el.
A másik elnökségi tag igazolható jogcím nélkül 60.397.338 forintot vett fel készpénzben az érdekképviseleti szerv bankszámlájáról, mely összeg egy részét befizette a saját bankszámlájára, más részét online szerencsejátékra költötte.”
Címlapkép: Dolgozók az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) által meghirdetett egyhetes sztrájk megkezdésén a győri Audi Hungaria Zrt. gyárudvarán 2019. január 24-én. A szakszervezet 168 órás sztrájkot hirdetett a sikertelen bértárgyalások miatt. (fotó: MTI/Krizsán Csaba) | A rendőrség sikkasztás és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette az Audi-szakszervezet két vezetőjét | Már nyáron megírtuk, hogy hogy a szakszervezet pénzügyi beszámolói miatt közokirat-hamisítás gyanújával nyomoz a rendőrség. | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/11/09/a-rendorseg-sikkasztas-es-mas-buncselekmenyek-gyanuja-miatt-orizetbe-vette-az-audi-szakszervezet-ket-vezetojet/ | 2023-11-10 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Porga Gyula, Veszprém kormánypárti polgármestere egy belső vizsgálatot követően tavaly novemberben tett feljelentést a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, nagyobb értékre elkövetett gazdasági csalás, valamint hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt. A belső ellenőrzés ugyanis súlyos szabálytalanságokat tárt fel az önkormányzat oktatási, kulturális és más intézményeinek működtetését szolgáló szervezetnél. Kiderült az is, nem minden esetben írtak ki közbeszerzési pályázatot, és más szabálytalanságok mellett például fedezet nélkül kezdeményeztek kifizetéseket.
A legfeltűnőbb tétel a próbatakarításra szánt és el is utalt összeg volt. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a hivatalosan bemutató takarításként feltüntetett tevékenység óradíját tízezer forint plusz áfában állapították meg. A 2014-es bemutatók után összesen 3 millió 213 ezer, 2015-ben pedig 76 ezer forintot fizettek ki az egyébként jó referenciákkal rendelkező Kristály-Mix Kft.-nek, amely többek között az Országház félemeletét, a Sándor-palotát és a Magyar Állami Operaházat is takarította. A belső ellenőrzési jelentésből tudható, hogy a veszprémi intézményi szolgáltató még 2013 novemberében egy takarítóberendezést is vásárolt a Kristály-Mixtől 1 millió 236 ezer forintért.
Az ügyet mindvégig napirenden tartó Katanics Sándor és Hartmann Ferenc, az önkormányzat baloldali frakciójának két tagja szerint az intézmények munkatársai nem tudnak arról, hogy náluk takarítottak volna. | Nyomoznak a próbatakarítás miatt, fideszes politikus is érintett lehet | Hűtlen kezelés gyanújával folyik büntetőeljárás a Veszprémi Intézményi Szolgáltató Szervezet ügyében. Az egyik fideszes alpolgármestert is összefüggésbe hozták a történtekkel. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/probatakaritas-utan-igazi-nyomozas-1624179 | 2016-07-19 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A szerb Novak Djokovics meglepően könnyedén legyőzte a hazai közönség előtt szereplő Jo-Wilfried Tsongát, ezzel bejutott a legjobb nyolc közé a Párizsban zajló francia nyílt teniszbajnokságon.
A második kiemelt szerb játékos 89 perc alatt, összesen hat játékot veszítve nyert három játszmában a 13. helyen rangsorolt riválisa ellen. (MTI)
nyolcaddöntő:
Djokovic (szerb, 2.)-Tsonga (francia, 13.) 6:1, 6:4, 6:1
Raonic (kanadai, 8.)-Granollers (spanyol) 6:3, 6:3, 6:3
Gulbis (lett, 18.)-Federer (svájci, 4.) 6:7 (5-7), 7:6 (7-3), 6:2, 4:6, 6:3
Berdych (cseh, 6.)-Isner (amerikai, 10.) 6:4, 6:4, 6:4
3. forduló (a 16 közé jutásért):
Murray (brit, 7.)-Kohlschreiber (német, 28.) 3:6, 6:3, 6:3, 4:6, 12:10
Verdasco (spanyol, 24.)-Gasquet (francia, 12.) 6:3, 6:2, 6:3 | Djokovics simán kiverte Tsongát a Roland Garroson | Djokovics simán kiverte Tsongát a Roland Garroson | [
"novak djokovics",
"jo-wilfried tsonga",
"roland garros 2014",
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/tenisz/2014/06/01/djokovics_siman_kiverte_tsongat_a_roland_garroson | 2014-06-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A pénzeszközöknél azonban hiány mutatkozik, ezért homogén csoport képzése szükséges. A felszámoló a hitelezői érdekek védelmében további lépéseket tesz.- adta hírül a felszámolást végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.
A Quaestor Értékpapír Zrt. "f.a." felszámolási eljárásában a vagyonvizsgálat megállapította, hogy az ügyfelek pénzügyi eszközei - a nem valós kötvények kivételével - maradéktalanul rendelkezésre állnak, ide értve a korábban közzétett és akkor még vizsgálat tárgyát képező értékpapírokat is.
Az ügyfelek pénzeszközeinek felmérése is megtörtént, ezáltal meghatározhatóvá vált a felszámolási vagyonba nem tartozó, ténylegesen kiadható összes pénzeszköz nagysága. A hiányra tekintettel homogén csoport képzés révén határozható meg az egyes ügyfeleknek kiadható összeg.
A mai bejelentés szerint a felszámoló minden lehetséges intézkedést megtesz a hitelezői érdekek védelmében. Hitelezői érdekeket szolgál a felszámolási vagyon védelme és növelése, e törvényi kötelezettségének eleget téve a felszámoló többek között a követeléseket behajtja, és az igényeket érvényesíti.
Az elmúlt hetekben a követelések kezelése körében a negatív pénzszámla egyenleggel rendelkező ügyfeleket a felszámoló fizetésre szólította fel. Az igényérvényesítés körében pedig a felszámoló a Csődtörvény megtámadási rendelkezései alapján értékelte a felügyeleti biztosi szakaszt közvetlenül megelőzően kötött jogügyleteket, és ezen értékelések tükrében megteszi a szükséges lépéseket. | Mi maradt a Quaestor vagyonából valójában? | Befejeződött a Quaestor Értékpapír Zrt. „f.a.” vagyonfelmérési vizsgálata, amelyből megállapítható, hogy a nem valós kötvények kivételével az ügyfelek értékpapírjai maradéktalanul rendelkezésre állnak. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/mi_maradt_a_quaestor_vagyonabol_valojaban.602201.html | 2015-08-25 14:25:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A jobbágyi általános iskola tornatermére lövöldözött egy tizennégy éves fiú az elmúlt napokban, írja a Police.hu. Senki sem sérült meg, de a használaton kívüli épület ablakai betörtek. A nyomozók házkutatást tartottak a lakóhelyén, ahol megtalálták a légpuskát és 155 lövedéket. Garázdasággal gyanúsítják a fiút.
Fotó: Police.hu | Légpuskával lövöldözött az iskolára | Légpuskával lövöldözött az iskolára - A 14 éves jobbágyi fiú az ablakokra célzott. | [
"jobbágyi",
"légpuska",
"lövés",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/hirek/2015/02/17/legpuskaval_lovoldozott_az_iskolara | 2015-02-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Csak szeptember közepén láthatunk tisztán letelepedésikötvény-ügyben, miután Orbán Viktor miniszterelnök egy elegáns mozdulattal kitolta az ügyintézési határidőt. Hiába szünetelteti a kormány március 31-től a letelepedési programot, még mindig nem állnak rendelkezésre végleges adatok arról, hogy hány bevándorló érkezett a kötvényprogramon keresztül Magyarországra. Demeter Márta független országgyűlési képviselő június 30-i dátummal kérte le az adatokat. Pintér Sándor belügyminiszter írásbeli válaszából azonban kiderült, hogy több száz befektetőnek és több ezer családtagnak még ügyintézés alatt áll a letelepedési engedélye. Pedig, elvileg egy hónap alatt kell az igazolványokat kiállítania a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnak, majd ezt követően 45 nap áll rendelkezésre az állampapírok lejegyzésére. Ez összesen 2,5 hónap, vagyis június közepéig tartott volna a normál ügymenet.
Úgy tűnik, a kabinet igen jól értesült lehetett arról, hogy hányan jelentkeztek a programra, hiszen egy Orbán Viktor által jegyzett márciusi kormányrendeletben biztosították az egyszeri hiánypótlás lehetőségét, amellyel további 75 nappal meg lehet hosszabbítani az ügyintézést. Arról, hogy kormánytagok igen aktív kommunikációt folytatnak a letelepedési kötvényeket jegyző offshore cégekkel, már egy júniusi genfi konferencián hallani lehetett, ahol a letelepedési üzletág legjelentősebb szereplői gyűltek össze. A világ különböző pontjairól érkező ügynökök a kormányfő mellett Rogán Antal miniszter, Habony Árpád miniszterelnöki bizalmas és Kosik Kristóf, illetve Kertész Balázs ügyvédek nevét emlegették (mindketten Rogánhoz és Habonyhoz köthetők). Az egyik résztvevő konkrétan azt mesélte, hogy Orbán Viktor személyesen beszélt telefonon az egyik közvetítő cég vezetőjével arról, hogy a kötvényprogramot csak szünetelteti a kormány, majd a választások után újraindítja.
Leléptek a tulajdonosok
Az Arton Capital budapesti irodájába idén áprilisban törtek be, majd egy hónappal később a háromból két tulajdonos ki is szállt a cégből. A letelepedési kötvények egyik haszonélvezője, az Arton Capital Kft. két tulajdonosának a tagságát – a cégbírósági bejegyzés szerint – május 19-én törölték. A távozó tulajdonosok Keremedchiev Milen Georgiev és az Arton Group GmbH. Ezzel a lépéssel Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter egyetemi évfolyamtársa, a bolgár származású Balogh Radosztina maradt a cég egyedüli tulajdonosa. Az is kiderült a cégbíróságon tett személyes látogatás során, hogy az Arton jogi képviselője Kosik Kristóf, Rogán Antal és Habony Árpád a miniszterelnök informális tanácsadójának ügyvédje. Kosik Kristóf írta a letelepedési kötvényt lehetővé tevő jogszabályt és közvetítő cégek a külföldi ügyfelek után 5000 eurót, vagyis másfél millió forintot fizettek a Kosik ügyvédi irodának, miután ők vették át az elkészült okmányokat a bevándorlási hivataltól. Ezzel az ügyvédi iroda feltehetőleg több milliárd forintot kereshetett a kötvényüzleten. (J.Z.-W.T.)
Magyarországon már nem ennyire beszédesek a kormánypárti politikusok, ezért csak közérdekűadat-igényléssel és parlamenti képviselők írásbeli kérdéseire adott válaszokból tájékozódhat a nagyérdemű. A belügyminiszter válaszából kiderült, hogy június 30-ig 5658 külföldi kapott kötvényjegyzés útján letelepedési engedélyt, miközben családegyesítés címszóval további 10 344 fő, vagyis több mint 16 ezren már biztosan megkerülték a határokon felállított kerítést. Közel ezer befektető és 3228 családtagja várja még a papírokat, így a végleges szám 20 193 lehet. (Ezenkívül vannak, akik csak tartózkodási engedélyt kaptak és később nem igényelték a letelepedési engedélyt).
A Fidesz-közeli offshore cégek eközben óriási bevételre tettek szert a bevándorlási üzletnek köszönhetően: eddig 130 milliárd forint üthette markukat, de ha mindenki megkapja az engedélyt, 180 milliárd forintot is keresnek a magyar letelepedési programon. | Orbán húszezer bevándorlót engedett be | Az offshore hátterű letelepedésikötvény-cégek 180 milliárd forintot is keresnek a fideszes mutyin. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/07/orban-huszezer-bevandorlot-engedett-be | 2017-07-18 20:02:35 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
„Igazgyöngyre váltottuk a gyűlölet valutáját” – fogalmazott Lengyel Róbert siófoki polgármester, amikor nemrég új közparkot alakítottak ki a Pesti Srácok és a Ripost által a városnak fizetett sérelemdíjból.
A Ripost és a Pesti Srácok is fél-félmillió forintot volt ugyanis kénytelen fizetni Siófok városának, miután a bíróság kimondta, hogy a 2019-es önkormányzati választások előtt valótlanságokat tartalmazó cikkekkel próbálták meg lejáratni a várost, illetve ellenzéki polgármesterét. Egyebek között olyanokat írtak, hogy Siófok „fertő”, ahol már a gyerekeket se engedik ki az utcára, akkora a bűnözés.
Siófoknak a cikkek megjelenésekor, 2019 nyarán még fideszes többségű képviselő-testülete volt, amely egyhangú szavazással járult hozzá, hogy a város pert indítson a kormánypropaganda-portálok ellen.
A Pesti Srácok által fizetett pénzhez viszont csak nemrég jutott hozzá a város, minthogy a kormányközeli portál fittyet hányt a bíróság ítéletre, önszántából nem volt hajlandó sem fizetni, sem az ugyancsak megítélt írásos bocsánatkérésre – ezeket a siófoki önkormányzat végrehajtóval volt kénytelen „bevasaltatni”.
Az új kis közpark azonban idő közben elkészült, a két portál által fizetett sérelemdíjhoz pedig a város is hozzátett valamennyit, majd a polgármester elégedetten állapíthatta meg, hogy az önkormányzatok egyre nehezedő anyagi helyzetében a kormányhű portálok is hozzájárultak Siófok szépüléséhez.
Az új közpark Siófokon
Forrás: siofok.hu
Sérelemdíjból plakátok
Lengyel Róbert a napokban újabb sérelemdíj beérkezéséről számolt be a közösségi médiában. Ezúttal nem a város, hanem ő maga indított pert a helyi Sió Rom Cigány Egyesület ellen, mely még ugyancsak a 2019-es választási kampányban a polgármestert lejáratni szándékozó óriásplakátokkal és szórólapokkal árasztotta el a várost.
Ezeken a plakátokon kiadóként a roma egyesület neve szerepelt, melynek elnöke az a Németh Zsolt, aki egyben a Siófoki Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is már hosszú évek óta, és akiről hat éve egy olyan videó került fel az internetre, amelyen jókora husánggal a kezében fenyeget valakiket fényes nappal, a siófoki Fő utcán. A bírósági döntés nyomán Némethnek is félmillió forintot kellett fizetnie, ami most meg is érkezett a siófoki városvezető számlájára, igaz, hathavi részletekben, mivel az egyesület jogi képviselője jelezte a bíróságnak: az egyösszegű fizetés aránytalanul nagy terhet róna a szervezetre.
Lengyel Róbert arról tájékoztatott: a pénzösszeget átadta Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos parlamenti képviselőnek, egyben az egységes ellenzék képviselőjelöltjének azzal, hogy fordítsa a korábban ismeretlenek által megrongált ellenzéki kampányplakátok pótlására. Lengyel, aki egyébként az ellenzék belügyi, rendészeti programjának megírásáért is felelt, hangsúlyozta: ezúttal nem polgármesterként, hanem magánszemélyként, magyar állampolgárként hozta meg a döntést a sérelemdíj sorsáról. „Így hát én, Lengyel Róbert, mint magyar választópolgár közvetlenül, az említett cigány egyesület pedig ugyan csak közvetetten, de a Fidesz áprilisi választási vereségét támogatjuk” – írta Facebook-oldalán.
Program helyett kirohanások
A polgármester tudomásul vette, hogy csak részletekben jut hozzá a sérelemdíjhoz, de megjegyezte: „Most bezzeg nincs pénz. Pedig ez az összeg az óriásplakátok, szórólapok árához (vagy akár az ügyvédi munkadíjakhoz) képest csak aprópénz lehet. Sajnos, azt nem tudtuk meg a per során sem, hogy honnan lett akkor hirtelen a Sió Romnak annyi pénze, amiből az ellenkampány nyilván tetemes összegét fizetni tudta.”
Az egyesület és a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, Németh Zsolt egyébként több alkalommal is arról írt a Facebook-oldalán, hogy a helyi cigányság a Fideszre szavaz, és a 2019-es polgármester-választáson is a kormánypárt jelöltje, Gruber Attila mellett álltak. A 2019-es választási évben ráadásul a fideszes többségű képviselő-testület több millió forinttal, tízmillió forintra emelte a roma nemzetiségi önkormányzat városi támogatását, ami 2020 óta viszint nulla forint, miután az önkormányzati választáson a polgármester egyesülete került kétharmados többségbe a képviselő-testületben. Lengyel Róbert ugyanis amondó: „Az alanyi jogon, 'pofára' osztogatott támogatásoknak vége, a roma önkormányzat is csak akkor számíthat városi támogatásra, ha megfelelő, a helyi cigányság felemelkedését segítő, támogatható programot tesz az asztalra.” Ami azóta sem született meg.
Ahogyan annak idején a Narancs.hu megírta, Németh Zsolt siófoki roma elnököt egy másik perben korábban megrovásban részesítette a bíróság nagy nyilvánosság előtti rágalmazás vétsége miatt. Azt a pert Czeglédy Csaba szombathelyi ügyvéd-politikus indította, aki a Sió Rom által kiadott szórólap- és plakátvariációk egyikén együtt szerepelt a siófoki polgármesterrel. Németh Zsolt akkor azt állította, a kiadványokat ugyan maga szerkesztette, de hogy milyen számítógépes programmal és hogyan, azt már időközben elfejtette. A lejárató plakátok és szórólapok finanszírozását viszont magára vállalta, holott a bíróság előtt azt vallotta, alkalmi munkákból él, majd csak részletekben tudta megfizetni a félmilliós sérelemdíjat. | Új közparkra és ellenzéki plakátokra költötték a kormánypárti sérelemdíjat Siófokon | A Pesti Srácoknak, a Ripostnak és a helyi roma egyesületnek is fizetnie kellett az önkormányzatnak vagy a polgármesternek, aki azt állítja, jó célra költötte a gyűlöletpénzt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/uj-kozparkra-es-ellenzeki-plakatokra-koltottek-a-kormanyparti-serelemdijat-siofokon-248157# | 2022-04-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nemcsak látják a Revolut számlákat, de ha kell, le is tudják foglalni az ott elhelyezett pénzt, figyelmeztet Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Sőt, már elő is fordult, hogy
a NAV inkasszót kért egy magyar állampolgár jelentős köztartozása miatt annak Revolut bankszámlájára a litván adóhatóságnál. A magyar költségvetést megillető összeg szinte teljes egészében meg is térült.
A NAV hozzáteszi: adóvégrehajtási szempontból átjárhatók az országhatárok. Csak tavaly csaknem 870 ezer, külföldön vezetett számláról érkezett adat. | A NAV látja a Revolut számlákat is | Le is tudják foglalni az ott tárolt összeget. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/08/22/a-nav-latja-a-revolut-szamlakat-is | 2023. 08. 22. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Jogerősen két év, három évre felfüggesztett börtönnel sújtotta a Győri Ítélőtábla csütörtökön meghozott ítéletében a Zalahús Rt. egykori tulajdonos-vezérigazgatóját.
Nagy Zoltán tanácsa ezzel érdemben nem változtatott az elsőfokú ítéleten, csupán a tízmillió forintos pénzbüntetés mellett kiszabott, mintegy százmillió forintos vagyonlekobzást csökkentette, körülbelül a negyedével. Farkas Imrének így nem 98,6, hanem 77 millió forintot kell fizetnie.
A tárgyaláson az ügyész azt emelte ki, hogy az első fokon eljáró Zala Megyei Bíróság olyan ügyekben sem mondta ki bűnösnek a vállalkozót, amelyek leírása az ítélet indokolásában szerepel, míg a védő azt fejtegette, hogy az ügyfelét elmarasztaló döntés során a bíróság bizonyítatlan tényekből vont le következtetést.
A védő szerint nem Farkas Imre és a Zalahús "teljesítőkészségével" volt gond, hanem a gazdasági környezettel, a vállalat pedig nem azért odázott el kifizetéseket, hogy a tulajdonos drágábban adhassa el részvényeit, hanem azért, hogy legyen ideje olyan befektetőt találni, amely biztosítja a cég további működését.
Tavaly október elején kihirdetett elsőfokú ítéletében a Zala Megyei Bíróság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésben találta bűnösnek az egykori elnök-vezérigazgatót, de felmentette 185 rendbeli csalás és egy rendbeli csődbűntett vádja alól. Az ítélet az egykori cégvezető tulajdonában álló vendégház - valamikor a Zalahúsé volt -, valamint 98 millió forintos vagyon elkobzásáról is határozott.
Az elsőfokú bíróság azért marasztalta el a vállalkozót, mert a szintén a saját tulajdonában álló IMI-95 Kft. által lízingelt teherautókat úgy adta bérbe a Zalahúsnak, hogy a húsipari cégtől csaknem kétszeres bérleti díjat kapott, és ezzel csaknem 136 millió forint kárt okozott.
A Zala Megyei Bíróság a vád fő tárgyát képező, mintegy kétszáz rendbeli csalás alól bűncselekmény hiányában mentette fel a korábbi cégvezetőt. Nem találta megalapozottnak a Zala Megyei Főügyészség vádját, amely szerint Farkas Imre éveken át úgy vezette a társaságot, hogy tisztában volt azzal, nem tud fizetni a beszállítóknak. | Jogerős felfüggesztett a Zalahús volt tulajának | Jogerős felfüggesztett a Zalahús volt tulajának - Picit enyhítettek az elsőfokú ítéleten, Farkas Imrének nem 98,6, csak 77 millió forintot kell fizetnie hűtlen kezelés miatt. | null | 1 | https://index.hu/bulvar/2011/10/13/jogeros_felfuggesztett_a_zalahus_volt_tulajanak | 2011-10-13 12:30:46 | true | null | null | Index |
Egy sok szempontból elképesztő tartalmú, 2 óra 19 perc hosszúságú hiteles hangfelvétel jutott el a Narancs.hu-hoz a medgyesbodzási képviselő-testület augusztus 28-i üléséről. Erre Simonka György nem az immár hatszor megválasztott Varga Gábor (független) polgármester, hanem rendhagyó módon az egyetlen fideszes képviselő, Restály László hívására ment el. Napirenden a dél-békési orvosi ügyelet újjászervezése volt, de ahogy várni lehetett, sok minden más is terítékre került. Valóságos küldöttséggel érkezett a fideszes parlamenti képviselő, akit emberei három kamerával kísértek, és akadt egy fotós is a stábban.
Varga Gábor medgyesbodzási polgármester Simonka ellenfelének számít. Bírálta őt több polgármester-társával együtt a július 22-i Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás ülésén is. Ott egyebek mellett azt mondta: „Én nem oda tartok, ahova Simonka.” Mindezzel a kormánypárti országgyűlési képviselő elleni bűnvádi eljárásra utalt Varga Gábor.
„Mindig kommunistának tartottalak!”
Ülésezik a medgyesbodzási testület, még tavaly. Szemben: Varga Gábor
„Az, hogy én ebben a székben ülök, nem rajtad múlott, mert mindent megtettél ellenem. Az, hogy te velem, te pedig ellenem, az nem jó műfaj volt idáig” – mondta Varga Gábor medgyesbodzási polgármester a testületi ülés utolsó fél órájának kezdetén Simonkának. Varga Gábor eddig hatszor választották meg a kis békési község első emberének, kétszer időközi, míg négyszer a rendes helyhatósági választáson. Legutóbb, 2019 őszén a Fidesz nem is indított Vargával szemben senkit az önkormányzati választáson.
„Ha a véleményemet kérdezed, az változatlan. Megpróbálod a barátaiddal eljátszani, hogy te egy polgári gondolkodású fideszes ember vagy, ehhez képest a véleményem, azért nem támogattalak soha, mert mindig kommunistának tartottalak” – mondta erre Simonka. (Közben behallatszódik, amint valaki azt mondja, „még a famíliába sem volt egy párttag sem”.) Majd Simonka folytatta: „A kommunistákra jellemző, hogy hazudnak éjjel, reggel és este (sic!)” Varga Gábor: „Kikérem magamnak, hogy kommunista vagyok!”
Nem sokkal később Simonka folytatta mondandóját, sőt gyakorlatilag szinte teljesen átvette a szót és a testületi ülés irányítását.
Mi mindent, ti semmit…
„Amikor Csömpi volt a polgármester (Krucsai József, aki 2017-ben egészségügyi okok miatt lemondott), akkor fejlődött a falu. A te idődben bezárták az iskolát, a Csömpi idején kinyitották az iskolát, utakat kezdtünk építeni, fejlesztettük a közmunkaprogramot, egy csomó jó programot megcsináltunk, gépesítettünk. Akkor Medgyesbodzás elindult egy fejlődési pályán. Hál’ Istennek Laci bácsi (Restály László volt fideszes alpolgármester, most képviselő) átvette (a községet), minden, amit fejlesztésnek tudhattok most be, ami jövőképet mutathat Medgyesbodzásnak, azt Laci bácsi idején tudtuk elérni. Ti még egyetlen dolgot sem tudtok felmutatni” – vágta a medgyesbodzási képviselők és Varga Gábor polgármester szemébe Simonka György.
Majd rövid vita és pengeváltás után folytatta: „Melyik fejlesztés nem volt fontos, az, amelyiknél elvettétek Gáborteleptől piacfejlesztést? Én dolgoztam rajta, ti nem voltatok sehol! Akkor arról volt szó, hogy Medgyesbodzás és Gábortelep fog piacteret kapni. Az 50 millió forintot az óvodafejlesztésre én harcoltam ki, azt se tudjátok, miről beszéltek. Amiatt annyi vasat és annyi lövést kaptam a gyulaiaktól és mindenkitől, hogy azt ti el nem tudjátok képzelni. (…) Utána az összes fejlesztési pénz, százmilliósával megérkezett a számlára. Csak egyetlen egy dolog volt a feladatotok, hogy amit Laci bácsi kiharcolt, és amiért én megharcoltam, elköltsétek megfelelően, törvényesen, szabályosan és határidőre. Ezt sem tudtátok még abszolválni” – mondta Simonka.
Brüsszeli forrásként a térségbe érkező Térség- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 58 milliárd forintját az előző ciklusban a Simonka emberei által irányított fideszes vezetésű Békés megyei önkormányzat osztotta el. Ám sikerült elsőre olyan egyenlőtlenül elosztani a fejlesztési pénzeket, hogy a jelentős összeg majdnem kétharmada a négy Békés megyei országgyűlési választókerület közül kizárólag Dél-Békésnek jutott volna. Egész véletlenül itt képviselő Simonka. Ez ellen erőteljesen lépett fel Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) gyulai polgármester vezetésével több viharsarki politikus. Később kiderült, sikerrel.
„Hülyének néz bennünket?”
„Képviselő úr, teljesen hülyének néz bennünket?” – kérdezte Simonka kioktató szavai után ifj. Varga Gábor alpolgármester „Nem” – jött a válasz. „Pedig teljesen azt csinálja. Mi nem jancsibohócok vagyunk” – jelentette ki az alpolgármester.
Erre válaszul Simonka azt mondta: „Az a mondás járja Medgyesbodzáson, hogy a falu érdekében vagytok, de mindenekelőtt azért a ti érdeketek érvényesül.” Nem sokkal később pedig azzal gyanúsította meg ifj. Varga Gábort, hogy ő akar majd polgármester lenni Medgyesbodzáson, de szerinte ez neki ilyen hozzáállással nem fog menni. Majd a következőképpen folytatta az eszmefuttatást.
Simonka a bíróságon jelentkezik
Nem lesz képviselő és a nullás vád
„Nem azért kell polgármesternek lenni, hogy pozícióban legyél, hanem hogy eredményeket tudjál elérni. Én nem akarok országgyűlési képviselő lenni, (korábban) akartam országgyűlési képviselő lenni. Azt gondolom, ha akarok és akartam indulni, akkor az emberek már háromszor szavaztak nekem bizalmat. Azért, mert nem tudtam védekezni az elmúlt két-három évben, hogy ne befolyásoljam az eljárást, ezért kialakítottak egy olyan képet rólam, ami nem fedi a valóságot. Csak szeretnék dicsekedni, hogy kedden (augusztus 25-én – a szerk.) az ügyvéd a 33. pert nyerte meg, ez egy nagyon szép szám, nekem egy kedvenc számom. Mert most már nem vagyok hajlandó eltűrni azt, hogy mindenki a szájára vegyen, és hazugságokat mondjon rólam. Fölfogadtam egy stábot, akiknek az a dolga, hogy bebizonyítsa, nekem van igazam. Az is igaz, ha már itt tartunk, hogy három évig csöndben voltam, nekem azt mondták, hogy hallgassak, mert a bírósági eljárás előtt nem mondhatok egy szót sem. Ezt októberben fog megvalósulni. Azért kezdtem előbb, mert május 12-re volt kiírva a tárgyalás, ahol elmondhatom, elmondom és be is fogjuk bizonyítani, hogy a vádirat, az nullás! Ugyanis nincsenek meg a törvényi feltételei, hasraütésszerűen olyan ügyészek csinálták – és ezt most a kamerába mondom –, akik azóta mind ki vannak rúgva. Ha ti azzal próbáltok engem gyanúsítani, hogy az emberek emiatt ellenem fordultak, hát legyen! Én nem azért dolgoztam, hogy én képviselő legyek, mert én ennél sokkal több pénzt tudtam keresni vállalkozóként, és sokkal többet tudtam a családommal, a barátaimmal lenni, és minden mással többet tudtam foglalkozni. Olyan eredményeket értem el, amiről ti álmodni sem mertetek” – mondta egy szuszra Simonka.
Kérdések, kételyek, kamuzások
Aligha kockáztatott nagyot azzal Simonka, hogy kijelentette: nem akar többet parlamenti képviselő lenni. Ugyanis az ellene megfogalmazott súlyos vádak és a körülötte lévő, immár a dél-békési Fidesz-szervezeteket is súlyosan megosztó helyzet miatt a kormánypárt nagy valószínűséggel nem is akarja 2022-ben képviselőjelöltként indítani. Sőt, a medgyesegyházi Fidesz-csoport vezetője, Ruck Márton Simonka párttagságának megszüntetésére tett javaslatot. Nem derül ki továbbá Simonka mondandójából, hogy kik ellen és milyen ügyekben nyerte meg a 33 perét. Mint ahogy az sem világos, lapokra, hírportálokra, televíziókra, illetve helyreigazítási vagy személyiségjogi perekre utalhatott.
A vádirat az nullás
Simonka György fideszes országgyűlési képviselő az ellene zajló büntetőper vádiratát bírálta élésen a medgyesbodzási képviselő-testület 2020. augusztus 28-i ...
Kérdés, mire gondolhatott Simonka, amikor azt említette, hogy a „vádirat nullás”. Nem lehet azt sem tudni, milyen kirúgott ügyészekről beszél. A Fővárosi Törvényszék befogadta a vádiratot, amelyről Simonka azt mondta: hiányoznak belőle a „törvényi feltételek. Az is kérdések sorát veti fel, hogy a 2010-ig visszamenően vagyonnyilatkozataiban gyakorlatilag semmit sem kereső és semmilyen megtakarítással nem rendelkező képviselő, hogyan tud egy teljes jogi stábot fizetni, amely állítólagosan sorra nyeri neki a pereket.
Nem tudjuk, hogy vállalkozóként mennyit keresett Simonka, ahogy azt sem, hogy politikusként mennyi a jövedelme. Azt tudjuk, mennyi járna neki, és azt, hogy különböző tartozások miatt óriásiak a levonásai. Vagyonnyilatkozata semmilyen útbaigazítást nem ad ebben. Ugyanakkor tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a felhozott vádak büntetéséül nem csupán nyolc és fél éves fegyházbüntetést, hanem 850 millió forintos vagyonelkobzást is kért Simonkával szemben.
Felkarmolták a pénzt…
A testületi ülésen egy kérdésére Simonka beszélt a helyben megvalósuló projektek egyik konzorciumi tagjáról, a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft.-ről, amelynek a szabálytalan pályázatok miatt több tízmillió forintot kell visszafizetnie. Simonka véleménye szerint egykori munkatársából, a vádirat benyújtása után ellenfelévé vált Galló Ferenc vezetésével többen „felkarmolták a nagy lóvét, most csődbe fogják vinni a céget” és pályázatokat buknak el. Azt jósolta, hogy a cég ügyvezetője le akar mondani, de jelezte, ezt addig nem hagyják, míg nem számol el. Mondandójához érdemi konkrétumokat nem fűzött hozzá.
Terror és fehér boríték
„Terrorban tart sok mindenkit Simonka” – így jellemezte a medgyesbodzási testületi üléseken történteket Varga Gábor polgármester a Narancs.hu-nak. Megjegyezte, a térségben sokszor előfordult, hogy megmondták, ki a pályázat győztese és kivitelezője. Ehhez ifj. Varga Gábor alpolgármester hozzátette, fehér borítékban érkeztek az utasítások.
„Nézze, hatszor választottak meg polgármesternek, 64 éves vagyok, engem nem lehet megfélemlíteni. Simonkának évekkel ezelőtt megmondtam, nem megyek helyettetek börtönbe!” – mondta lapunknak Varga Gábor. A fia, ifj. Varga Gábor alpolgármester szerint Simonka a kamerákkal és az embereivel úgy érkezett a testületi ülésre, mint aki meg akarja félemlíteni a képviselőket. „Alig van valaki Dél-Békésben, aki Simonkával együtt akar mutatkozni” – jellemezte a szerinte kialakult helyzetet ifj. Varga Gábor, aki magát függetlennek, de jobbra húzónak mondta.
„Simonka már használni nem tud, de ártani nagyon sokat, és ez nagyon sok térségbeli politikus véleménye” – zárta szavait ifj. Varga Gábor.
(Címlapfotónk ma már, kis túlzással történelmi felvétel. Középütt Simonka György. A bal szélén az a Ruck Márton medgyesegyházi Fidesz-elnök, aki nemrégiben kezdeményezte Simonka kizárását, jobb szélén pedig Varga Gábor medgyesbodzási polgármester, akit most lekommunistázott a fideszes parlamenti képviselő. A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.) | Simonka-hangfelvétel: "a vádirat nullás" | Elképesztő, sok esetben minden magyarázat nélküli és több mint meredek kijelentések sorát tette Simonka György Békés megyei országgyűlési képviselő múlt pénteken a medgyesbodzási testületi ülésen, ahova demonstratívan embereivel és három kamerával érkezett. Letolta a képviselőket, mert szerinte a saját érdeküket nézik a község helyett. Kommunistázott is, de kiosztotta az ügyészséget is. „Hülyének néz bennünket?” – kérdezték tőle. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-hangfelvetel-kommunistazik-nullasnak-nevezi-a-vadat-es-nem-akar-kepviselo-lenni-132877?pageId=2 | 2020-09-05 09:51:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A madridi kormány nem bízik Orbán Viktorban, ezért nagyon úgy néz ki, hogy Fidesz-közeli magyar befektetők hiába próbálják megszerezni a világ tizenkettedik legnagyobb vasúti szerelvénygyártóját, a Talgót, amelyre immár a cseh Skoda is pályázik.
Julian Assange egész eddigi életében olyan adatokat, információkat akart megszerezni, amiket a nagy cégek, vállalatok, vagy éppen a kormányok alaposan eldugtak az átlagos állampolgár elől. Vagy azért, mert ezek érzékeny, személyes adatoknak minősültek, esetleg azért, mert valami visszaélésre szolgáltattak volna bizonyítékot, vagy pedig azért, mert a nyilvánosságra kerülésük többeket sodort volna életveszélybe. A WikiLeaks alapítójaként a köztudatba berobbant Julian Assange azonban nem minden esetben érzékelte a különbséget ezen kategóriák között. | Újabb hotelt nyitott Pécsen Tiborcz István üzlettársának üzlettársa | Czéh-Tóth Márk amúgy igazgatósági tag a Waberer's Internationalnél, amelyben Tiborcz nagytulajdonos. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202302_hotel_nick_revben_tiborcz_barati_kore | 2023-01-12 13:00:00 | true | null | null | HVG360 |
"829 óra és 50 perc levegőben töltött idő és az ezalatt megtett 541 448 km után jó végre itthon lenni" – írta a külgazdasági- és külügyminiszter a Facebook-on.
A Hold 384 400 km van a Földtől, Szijjártó futhatott volna egy kört a sötét oldalán, és még visszafelé is eljut félútig.
A Külügyminisztérium épülete Debrecentől olyan 200 kilométerre van, vagyis Szijjártó 2707-szer repülhetett volna a munkahelyéről barátjához, aki a DVSC-ben focizik, és akivel még a karácsonyi éjféli misére is együtt mennek. Dzsudzsák összesen 8523 percet játszott a válogatottban karrierje során, Szijjártó idén közel hatszor ennyit repült össze.
A külügyminiszter a gépen töltött idő alatt visszanézhette volna barátja minden válogatott meccsét, ha 90 perces meccsekkel számolunk. Elképesztő belegondolni, hogy 300 ezer egymásra rakott Dzsudzsák Balázs sem lenne olyan magas, mint amekkora távolságot a külügyminiszter idén megtett repülőgéppel.
Bízunk benne, hogy a külügyminiszter jövőre sem lesz rest, és sokszázezer Dzsudzsák Balázsnyi távot megtesz 2024-ben is. Ha így lesz, mindenképpen beszámolunk róla. | Itthon: Szijjártó hatszor annyi időt töltött idén levegőben, mint ahány percet Dzsudzsák Balázs focizott a magyar válogatottban | Azt, hogy mindez mennyibe került, már nem posztolta ki a külügyminiszter. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20231228_Szijjarto_Peter_majdnem_hatszor_annyi_idot_toltott_iden_levegoben_mint_ahany_percet_Dzsudzsak_Balazs_focizott_a_magyar_valogatottban | 2023-12-28 14:12:00 | true | null | null | HVG |
A Fidesz-KDNP 56 kerületben végzett az első helyen, az MSZP egy budapesti körzetet nyert meg.
Az MSZP 38, a Jobbik 16, a Fidesz-KDNP 2 választókerületben lett második, míg Edelényben Molnár Oszkár független jelölt, volt fideszes politikus szerezte meg a második legtöbb szavazatot. Ez az egyetlen körzet, ahol a szocialista jelölt nem került be az első háromba.
A Jobbik 27, az MSZP 16, a Lehet Más a Politika 13 választókerületben lett harmadik. A második fordulóba jutott Bethlen Farkas független jelölt Vácott a harmadik helyen.
III. kerület
3-as számú választókerület (100 százalék)
1. Menczer Erzsébet (FIDESZ-KDNP ) - 13 734 szavazat, 44,33 százalék
2. Dr. Orosz Sándor (MSZP ) - 9 164 szavazat, 29,58 százalék
3. Szabó Tímea (LMP ) - 3 985 szavazat, 12,86 százalék
4-es számú választókerület (100 százalék)
1. Bús Balázs (FIDESZ-KDNP ) - 19 985 szavazat, 49,16 százalék
2. Kiss László (MSZP ) - 9 283 szavazat, 22,84 százalék
3. Quickert Liliána Diána (LMP ) - 5 066 szavaz, 12,46 százalék
IV. kerület
5-ös számú választókerület (100 százalék)
1. Dr. Hollósi Antal Gábor (FIDESZ-KDNP ) - 17 461 szavazat, 43,13 százalék
2. Csizmár Gábor (MSZP ) - 11 283 szavazat, 27,87 százalék
3. Tálosné Pálvölgyi Márta (LMP ) - 5 290 szavazat, 13,07 százalék
6. választókerület (100 százalék)
1. Wintermantel Zsolt (FIDESZ-KDNP ) - 12 580 szavazat, 44,50 százalék
2. Kiss Péter (MSZP ) - 8 497 szavazat, 30,29 százalék
3. Szegedi Csanád (Jobbik ) - 3 743 szavazat, 13,07 százalék
VI. kerület
8-as számú választókerület (100 százalék)
1. Dr. Illés Zoltán (FIDESZ-KDNP ) - 9 367 szavazat, 48,63 százalék
2. Hatvani Csaba (MSZP ) - 5 017 szavazat, 26,05 százalék
3. Kaszics Bálint (LMP ) - 3 224 szavazat, 16,74 százalék
VII. kerület
9-es számú választókerület (100 százalék)
1. Rónaszékiné Keresztes Monika Mária (FIDESZ-KDNP ) - 9 176 szavazat, 46,34 százalék
2. Dr. Kispál Tibor (MSZP ) - 5 124 szavazat, 25,87 százalék
3. Csiba Katalin Gyöngyvér (LMP ) - 3 460 szavazat, 17,47 százalék
VIII. kerület
10-es számú választókerület (100 százalék)
1. dr. Fónagy János (FIDESZ-KDNP ) - 8 181 szavazat, 46 százalék
2. dr. Szabó Zoltán (MSZP ) - 4 337 szavazat, 24,39 százalék
3. Moldován László (LMP ) - 2 770 szavazat, 15,58 százalék
XX. kerület
13-as számú választókerület (100 százalék)
1. Dr. Vas Imre (FIDESZ-KDNP ) - 9 909 szavazat, 44,42 százalék
2. Pál Tibor (MSZP ) - 6 903 szavazat, 30,94 százalék
3. Dr. Erőss Gábor (LMP ) - 2 758 szavazat, 12,36 százalék
X. kerület
14-es számú választókerület (100 százalék)
1. Dr. György István (FIDESZ-KDNP ) - 13 268 szavazat, 49,64 százalék
2. Arató Gergely László (MSZP ) - 8 680 szavazat, 32,48 százalék
3. Farnady László (Jobbik ) - 3 193 szavazat, 11,95 százalék
XI. kerület
16-os számú választókerület (100 százalék)
1. Dr. Simicskó István (FIDESZ-KDNP ) - 13 203 szavazat, 44,48 százalék
2. Molnár Gyula (MSZP ) - 11 346 szavazat, 38,22 százalék
3. Diószegi Ernő Endre (LMP ) - 2 803 szavazat, 9,44 százalék
XIII. kerület
19-es számú választókerület (100 százalék)
1. Dr. Szalay Péter (FIDESZ-KDNP ) - 10 674 szavazat, 38,33 százalék
2. Dr. Szanyi Tibor (MSZP ) - 10 245 szavazat, 36,79 százalék
3. Tordai Bence (LMP ) - 3 710 szavazat, 13,32 százalék
20-as számú választókerület (100 százalék)
1. Dr. Tóth József (MSZP ) - 11 976 szavazat, 44,71 százalék
2. Spaller Endre (FIDESZ-KDNP ) - 9 742 szavazat, 36,37 százalék
3. Vári György (LMP ) - 2 683 szavazat, 10,02 százalék
XIV. kerület
21-es számú választókerület (100 százalék)
1. Dr. Papcsák Ferenc (FIDESZ-KDNP ) - 15 529 szavazat, 46,49 százalék
2. Dr. Bárándy Gergely (MSZP ) - 9 364 szavazat, 28,03 százalék
3. Várnai László Sándor (LMP ) - 5 336 szavazat, 15,90 százalék
22-es számú választókerület (100 százalék)
1. Kulcsár József Ferenc (FIDESZ-KDNP ) - 14 556 szavazat, 43,36 százalék
2. Tóth Csaba (MSZP ) - 10 460 szavazat, 31,53 százalék
3. Hámori Zsolt (LMP ) - 5 150 szavazat, 15,66 százalék
XV. kerület
23-as számú választókerület (100 százalék)
1. László Tamás (FIDESZ-KDNP ) - 13 877 szavazat, 48,16 százalék
2. Dr. Hetyei László Antal (MSZP ) - 10 810 szavazat, 37,52 százalék
3. Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik ) - 4 127 szavazat, 14,32 százalék
XVIII. kerület
26-os számú választókerület (100 százalék)
1. Kucsák László (FIDESZ-KDNP ) - 13 631 szavazat, 49,22 százalék
2. Simon Gábor (MSZP ) - 10 230 szavazat, 36,94 százalék
3. Makai Tibor (Jobbik ) - 3 831 szavazat, 13,83 százalék
XVIII. kerület
27-es számú választókerület (100 százalék)
1. Ughy Attila (FIDESZ-KDNP ) - 17 401 szavazat, 45,73 százalék
2. Dr. Mester László (MSZP ) - 10 959 szavazat, 28,80 százalék
3. Gönczöl András (Jobbik ) - 4 554 szavazat, 11,97 százalék
XIX. kerület
28-as számú választókerület (100 százalék)
1. Dr. Tarnai Richárd (FIDESZ-KDNP ) - 14 872 szavazat, 44,83 százalék
2. Burány Sándor (MSZP ) - 9 665 szavazat, 29,13 százalék
3. Pősze Lajos (Jobbik ) - 3 879, 11,69 százalék
XX. kerület
29-es számú választókerület (100 százalék)
1. Földesi Gyula (FIDESZ-KDNP ) - 47,93 százalék
2. Dr. Hiller István (MSZP ) - 30,59 százalék
3. Balog Barna (Jobbik ) - 14,95 százalék
XXI. kerület
30-as számú választókerület (100 százalék)
1. Borbély Lénárd (FIDESZ-KDNP ) - 9 181 szavazat, 48,31 százalék
2. Podolák György (MSZP ) - 6 644 szavazat, 34,96 százalék
3. Nagy Ferenc (Jobbik ) - 3 179 szavazat, 6,73 százalék
31-as számú választókerület (100 százalék)
1. Németh Szilárd (FIDESZ-KDNP ) - 9 102 szavazat, 43,96 százalék
2. Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP ) - 5 939 szavazat, 28,68 százalék
3. Hudák János (LMP ) - 2 955 szavazat, 14,27 százalék Bács-Kiskun megye
Kiskunhalas - 8. választókerület (100 százalék)
1. Lukács László (FIDESZ-KDNP ) - 11 601 szavazat, 49,04 százalék
2. Vizi István (Jobbik ) - 4 836 szavazat, 20,44 százalék
3. Szabó Károly (MSZP ) - 4 139 szavazat, 17,50 százalék
Baranya megye
Komló - 4. választókerület (100 százalék)
1. Polics József (FIDESZ-KDNP ) - 12 482 szavazat, 49,39 százalék
2. Dr. Szakács László (MSZP ) - 6 368 szavazat, 25,20 százalék
3. Talált Tímea (Jobbik ) - 3 311 szavazat, 13,10 százalék
Békés megye
Mezőkovácsháza - 7. választókerület (100 százalék)
1. Simonka György (FIDESZ-KDNP ) - 11 589 szavazat, 48,93 százalék
2. Dr. Karsai József (MSZP ) - 6 313 szavazat, 26,65 százalék
3. Dr. Dévényi-Dabrowsky Géza Dániel (Jobbik ) - 4 470 szavazat, 18,87 százalék
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Miskolc - 1. választókerület (100 százalék)
1. Csöbör Katalin (FIDESZ-KDNP ) - 12 399 szavazat, 44,74 százalék
2. Egyed Zsolt (Jobbik ) - 7 680 szavazat, 27,71 százalék
3. Fedor Vilmos (MSZP ) - 6 014 szavazat, 21,70 százalék
Miskolc - 2. választókerület (100 százalék)
1. Dr. Zsiga Marcell (FIDESZ-KDNP ) - 12 452 szavazat, 46,51 százalék
2. Dr. Simon Gábor (MSZP ) - 8 368 szavazat, 31,25 százalék
3. Csorba János (Jobbik ) - 5 954 szavazat, 22,24 százalék
Miskolc - 3. választókerület (100 százalék)
1. Dr. Nagy Kálmán (FIDESZ-KDNP ) - 11 168 szavazat, 40,62 százalék
2. Káli Sándor (MSZP ) - 7 835 szavazat, 28,5 százalék
3. Szabó Attila (Jobbik ) - 6 791 szavazat, 24,70 százalék
Miskolc - 4. választókerület (100 százalék)
1. Sebestyén László (FIDESZ-KDNP ) - 11 077 szavazat, 43,19 százalék
2. Dr. Tompa Sándor (MSZP ) - 7 785 szavazat, 30,35 százalék
3. Sztancsik Barnabás (Jobbik ) - 6 786 szavazat, 26,46 százalék
Ózd - 5. választókerület (100 százalék)
1. Riz Gábor (FIDESZ-KDNP ) - 8 662 szavazat, 40,85 százalék
2. Kisgergely András (Jobbik ) - 6 800 szavazat, 32,07 százalék
3. Dr. Tóth István (MSZP ) - 4 729 szavazat, 22,30 százalék
Sajószentpéter - 6. választókerület (100 százalék)
1. Demeter Zoltán (FIDESZ-KDNP ) - 9 352 szavazat, 43,72 százalék
2. Bencs Gábor (Jobbik ) - 6 366 szavazat, 29,76 százalék
3. Dr. Varga László (MSZP ) - 4 576 szavazat, 21,39 százalék
Kazincbarcika - 7. választókerület (100 százalék)
1. Tamás Barnabás (FIDESZ-KDNP ) - 8 742 szavazat, 37,43 százalék
2. Endrésik Zsolt (Jobbik ) - 6 735 szavazat, 28,84 százalék
3. Szitka Péter (MSZP ) - 6 657 szavazat, 28,51 százalék
Edelény - 8. választókerület (100 százalék)
1. Dr. Daher Pierre (FIDESZ-KDNP ) - 8 162 szavazat, 36,54 százalék
2. Molnár Oszkár (Független ) - 5 393 szavazat24,14 százalék
3. Miklós Árpád (Jobbik ) - 4 273 szavazat, 19,13 százalék
4. Gúr Nándor (MSZP) - 4 177 szavazat, 18,7 százalék
Szerencs - 11. választókerület (100 százalék)
1. Koncz Ferenc (FIDESZ-KDNP ) - 13 795 szavazat, 48,86 százalék
2. Holcman László (Jobbik ) - 7 778 szavazat, 27,55 százalék
3. Ficsor Ádám (MSZP ) - 4 711 szavazat, 16,69 százalék
Tiszaújváros - 12. választókerület (100 százalék)
1. Dr. Mengyi Roland (FIDESZ-KDNP ) - 12 552 szavazat, 41,69 százalék
2. Balla Gergő (Jobbik ) - 9 209 szavazat, 30,58 százalék
3. Kovács Tibor (MSZP ) - 6 264 szavazat, 20,80 százalék
Csongrád megye
Szeged - 1. választókerület (100 százalék)
1. Bodó Imre (FIDESZ-KDNP ) - 15 255 szavazat, 48,65 százalék
2. Dr. Ujhelyi István (MSZP ) - 12 398 szavazat, 39,54 százalék
3. Zagyva György Gyula (Jobbik ) - 3 702 szavazat, 11,81 százalék
Szeged - 3. választókerület (100 százalék)
1. Dr. Bohács Zsolt József (FIDESZ-KDNP ) - 15 524 szavazat, 43,32 százalék
2. Dr. Botka László (MSZP ) - 12 984 szavazat, 36,23 százalék
3. Molnár Áron (Jobbik ) - 4 165 szavazat, 11,62 százalék
Makó - 7. választókerület (100 százalék)
1. Mágori Józsefné (FIDESZ-KDNP ) - 9 979 szavazat, 45,27 százalék
2. Dr. Buzás Péter (MSZP ) - 6 292 szavazat, 28,54 százalék
3. Fazekas Ferenc (Jobbik ) - 3 948 szavazat, 17,91 százalék
Fejér megye
Székesfehérvár - 1. választókerület (100 százalék)
1. Dr. Cser-Palkovics András (FIDESZ-KDNP ) - 13 862 szavazat, 49,51 százalék
2. Knizse Gyula (MSZP ) - 6 642 szavazat, 23,72 százalék
3. Dr. Kummer Ákos (Jobbik ) - 3 747 szavazat, 13,38 százalék
Dunaújváros - 3. választókerület (100 százalék)
1. Dr. Dorkota Lajos (FIDESZ-KDNP ) - 10 938 szavazat, 42,12 százalék
2. Dr. Kálmán András (MSZP ) - 6 214 szavazat, 23,93 százalék
3. Pintér Tamás (Jobbik ) - 3 904 szavazat, 15,03 százalék
Heves megye
Gyöngyös - 3. választókerület (100 százalék)
1. Balázs József (FIDESZ-KDNP ) - 12 976 szavazat, 39,32 százalék
2. Dr. Magda Sándor (MSZP ) - 9 326 szavazat, 28,26 százalék
3. Vona Gábor (Jobbik ) - 8 613 szavazat, 26,10 százalék
Hatvan - 4. választókerület (100 százalék)
1. Szabó Zsolt (FIDESZ-KDNP ) - 11 741 szavazat, 42,35 százalék
2. Dr. Nyujtó Zsolt (Jobbik ) - 7 726 szavazat, 27,87 százalék
3. Érsek Zsolt (MSZP ) - 6 274 szavazat, 22,63 százalék
Heves - 5. választókerület (100 százalék)
1. Dr. Tóth József (FIDESZ-KDNP ) - 9 119 szavazat, 41,72 százalék
2. Dr. Árvai György (Jobbik ) - 6 443 szavazat, 29,48 százalék
3. Godó Lajos (MSZP ) - 4 122 szavazat, 18,86 százalék
Füzesabony - 6. választókerület (100 százalék)
1. Herman István (FIDESZ-KDNP-MVMP ) - 10 661 szavazat, 48,85 százalék
2. Mirkóczki Ádám (Jobbik ) - 6 253 szavazat, 28,65 százalék
3. Korózs Lajos (MSZP ) - 4 910 szavazat, 22,50 százalék Jász-Nagykun-Szolnok megye
Jászberény - 1. választókerület (100 százalék)
1. Dr. Szabó Tamás (FIDESZ-KDNP ) - 11 049 szavazat, 49,40 százalék
2. Dr. Gedei József (MSZP ) - 6 352 szavazat, 28,40 százalék
3. Murányi Levente (Jobbik ) - 4 966 szavazat, 22,20 százalék
Szolnok - 3. választókerület (100 százalék)
1. Szalay Ferenc (FIDESZ-KDNP ) - 14 637 szavazat, 49,53 százalék
2. Baráth Zsolt (Jobbik ) - 6 567 szavazat, 22,22 százalék
3. Csák László (MSZP ) - 5 339 szavazat, 18,07 százalék
Szolnok - 4. választókerület (100 százalék)
1. Jánosiné Dr. Bene Ildikó (FIDESZ-KDNP ) - 13 605 szavazat, 45,45 százalék
2. Iváncsik Imre (MSZP ) - 6 865 szavazat, 22,93 százalék
3. Kalóczkai Sándor (Jobbik ) - 6 075 szavazat, 20,30 százalék
Kunszentmárton - 5. választókerület (100 százalék)
1. Sági István (FIDESZ-KDNP ) - 9 291 szavazat, 46,01 százalék
2. Soós Antal (Jobbik ) - 4 051 szavazat, 20,07 százalék
3. Tokajiné Demecs Katalin (MSZP ) - 3 774 szavazat, 18,69 százalék
Mezőtúr - 6. választókerület (100 százalék)
1. Boldog István (FIDESZ-KDNP ) - 9 625 szavazat, 47,13 százalék
2. Csányi Tamás (Jobbik ) - 5 215 szavazat, 25,53 százalék
3. Rózsa Endre (MSZP ) - 3 934 szavazat, 19,26 százalék
Kunhegyes - 7. választókerület (100 százalék)
1. Fejér Andor (FIDESZ-KDNP ) - 12 685 szavazat, 49,98 százalék
2. Dr. Nagy Levente (Jobbik ) - 7 525 szavazat, 29,65 százalék
3. Serfőző István (MSZP ) - 3 989 szavazat, 15,72 százalék
Komárom-Esztergom megye
Tatabánya - 1. választókerület (100 százalék)
1. Bencsik János (FIDESZ-KDNP ) - 15 604 szavazat, 47,66 százalék
2. Kilián Géza (MSZP ) - 10 050 szavazat, 30,69 százalék
3. Vágó Sebestyén (Jobbik ) - 3 684 szavazat, 11,25 százalék
Esztergom - 5. választókerület (100 százalék)
1. Meggyes Tamás (FIDESZ-KDNP ) - 14 936 szavazat, 47,12 százalék
2. Winkfein Csaba (MSZP ) - 6 745 szavazat, 21,28 százalék
3. Balog János (Jobbik ) - 5 534 szavazat, 17,46 százalék
Nógrád megye
Salgótarján - 1. választókerület (100 százalék)
1. Székyné Dr. Sztrémi Melinda (FIDESZ-KDNP ) - 10 822 szavazat, 43,39 százalék
2. Boldvai László (MSZP ) - 7 389 szavazat, 29,62 százalék
3. Bagó László (Jobbik ) - 5 717 szavazat, 22,92 százalék
Vác - 2. választókerület (100 százalék)
1. Bábiné Szottfried Gabriella (FIDESZ-KDNP ) - 11 837 szavazat, 37,79 százalék
2. Dr. Jakab Zoltán Attila (MSZP ) - 7 025 szavazat, 22,43 százalék
3. Bethlen Farkas (Független ) - 5 232 szavazat, 16,70 százalék
Szigetszentmiklós - 12. választókerület (100 százalék)
1. Hoffman Pál (FIDESZ-KDNP ) - 23 377 szavazat, 49,02 százalék
2. Varju László (MSZP ) - 10 679 szavazat, 22,39 százalék
3. Lévai György (Jobbik ) - 6 620 szavazat, 13,88 százalék
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Nyíregyháza - 1. választókerület (100 százalék)
1. Dr. Kovács Ferenc (FIDESZ-KDNP ) - 14 567 szavazat, 43,58 százalék
2. Jeszenszki András (MSZP ) - 7 163 szavazat, 21,43 százalék
3. Dr. Sztankó Éva (Jobbik ) - 6 064 szavazat, 18,14 százalék
Nyíregyháza - 2. választókerület (100 százalék)
1. Dr. Vinnai Győző (FIDESZ-KDNP ) - 15 998 szavazat, 45,54 százalék
2. Dr. Gyüre Csaba (Jobbik ) - 7 649 szavazat, 21,77 százalék
3. Tukacs István (MSZP ) - 6 657 szavazat, 18,95 százalék
Tiszavasvári - 3. választókerület (100 százalék)
1. Dr. Karakó László (FIDESZ-KDNP ) - 10 606 szavazat, 41,77 százalék
2. Császár József (Jobbik ) - 8 392 szavazat, 33,05 százalék
3. Juhász Ferenc (MSZP ) - 4 613 szavazat, 18,17 százalék
19:30 Feliratkozom | Itt dől el a végeredmény - ahol két hét múlva újra szavaznak | Huszonegy budapesti és 36 vidéki választókerületben tartanak második fordulót, mivel egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok több mint felét. Ez 14 fővárosi kerületet és öt megyét érint. | [
"belföld"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2010/04/12/itt_dol_el_a_vegeredmeny_-_ahol_ket_het_mulva_ujra_szavaznak-345464 | 2010-04-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kilencvenkilenc balmazújvárosi köznevelési dolgozó tervez pert indítani az önkormányzati fenntartású óvodák ellen, mert hónapokon keresztül nem kapták meg a fizetésüket - értesült a Debreciner. A dolgozók sérelemdíjat és késedelmi kamatot követelnek.
Sérelemdíjat szeretnének és a késedelmi kamatokat kérik - Hegedüs Péter volt polgármester úgy látja, nem az önkormányzat, hanem a kormányhivatal és a minisztérium hibázott, a dolgozók követelése pedig jogos.
Zeke László debreceni ügyvéd, az érintettek jogi képviselője a Debrecinernek elmondta: az első 47 keresetet már benyújtották, a többi folyamatban van. A dolgozók a napokban ugyan megkapták az elmaradt fizetésüket, de a több hónapig tartó nélkülözés komoly nehézséget okozott nekik, ezért döntöttek a perindítás mellett. Mint mondta, egy dolgozó a munkáltató súlyos szerződésszegésére hivatkozva rendkívüli felmondással élt, neki jár a végkielégítés és a felmentési időre járó fizetés is. A pedagógusok keresik a kapcsolatot Varga Marinával, a város új polgármesterével, hajlanának ugyanis a peren kívüli megállapodásra.
Az üggyel kapcsolatban levélben kerestük az október 1-jén hivatalba lépő polgármestert, aki eddig nem reagált az érdeklődésünkre. Amennyiben megteszi, frissítjük a cikkünket.
Ehhez kapcsolódóan:Törvénytelenül tartja vissza a kormány Balmazújváros pénzét a polgármester szerint, a dolgozók a fizetésükért aggódnak
Volt polgármester: Jogos a pedagógusok követelése
Hegedüs Péter (Közösen Balmazújvárosért), a város most leköszönt vezetője a Debrecinernek arról beszélt, hogy szerinte a pedagógusok követelése jogos. Úgy látja, az ügyben nem az önkormányzat, hanem a kormányhivatal és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium hibázott. Arra a kérdésünkre, hogy a Közösen Balmazújvárosért képviselőcsoport támogatja-e majd a peren kívüli megegyezést, Hegedüs elmondta: nem látja az új városvezetésen azt az összeszedettséget, amely szükséges lenne az eredményes tárgyaláshoz, de támogatják a peren kívüli egyezséget, ha ezt a város anyagi helyzete engedi. "Meg kell egyezni ezekkel az emberekkel, akiket cserben hagyott a kormány. Meggyőződésem, hogy azért nem hullott szét Balmazújváros intézményi rendszere, mert bíztak az előző vezetésben, abban az ígéretben, hogy megkapják a pénzüket" - fogalmazott, majd köszönetet mondott a dolgozók kitartásáért.
Az államkincstár 420 millió forintot inkasszózott a város számlájáról
Ahogy arról korábban beszámoltunk, azért nem kaptak hónapokon keresztül fizetést az önkormányzati fenntartású intézmények dolgozói Balmazújvárosban, mert az államkincstár 420 millió forintot inkasszózott a város számlájáról egy beruházás után, amelyet csak részben valósítottak meg, miután a Miniszterelnökség szabálytalanságot állapított meg a helyi sportpálya tulajdonjogában történt változás miatt.
Ez önmagában még nem akadályozta volna meg a bérek kiutalását, a kormány azonban még tavasszal befagyasztotta az önkormányzatnak járó nettó finanszírozás folyósítását, mivel a város évek óta 6:6-os patthelyzetben lévő képviselő-testülete nem fogadta el a 2023-as zárszámadási és a 2024-es költségvetési rendeletet. Bár a polgármester egy új jogszabályi lehetőséggel élve június 10-én saját hatáskörben elfogadta, a kormányhivatal szabálytalansági eljárást kezdeményezett a rendeletek ügyében, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium pedig úgy döntött, fenntartja a kifizetés felfüggesztését.
A dolgozók perindításával kapcsolatban kerestük Rácz Róbert Hajdú-Bihar vármegyei főispánt, aki nem reagált a levelünkre. Amennyiben később megteszi, cikkünket frissítjük.
Állami és önkormányzati alkalmazottak nem kapják meg a járandóságukat
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a Debrecinernek elmondta: teljesen jogosnak tartja az alkalmazottak keresetét, különösen azért, mert egy kúriai döntés szerint az állami normatívát meg kellett volna kapnia az önkormányzatnak. "Végtelenül felháborító, hogy egy bírósági döntést maga az állam nem tart be" - fogalmazott, hozzátéve: szomorúnak tartja, hogy Magyarországon bírósághoz kell fordulni azért, mert állami és önkormányzati alkalmazottak nem kapják meg a járandóságukat. Úgy látja, ez a gyakorlat akár azt is eredményezheti, hogy a versenyszférában működő cégek sem tartják majd fontosnak a bérek kifizetését időben.
A szakszervezeti vezető megjegyezte: egy veszprémi bíró alkotmányjogi felülvizsgálatot kért, mert a jelenlegi köznevelési rendszerben egy intézményen belül három jogviszonyt is létesítenek, a munkavállalóknak pedig két különböző bírósághoz kell fordulniuk jogvita esetén. Mint mondta, az óvodai alkalmazottak a közigazgatási, a bölcsődei alkalmazottak a munkaügyi, az óvodában dolgozó technikai alkalmazottak pedig szintén a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak. Totyik a jogalkotás csődjének és teljes jogbizonytalanságnak tekinti a mostani helyzetet.
Polgár Tóth Tamás írása. | Közel száz óvodai dolgozó indít pert Balmazújvárosban, mert hónapokig nem kaptak fizetést | Kilencvenkilenc balmazújvárosi köznevelési dolgozó tervez pert indítani az önkormányzati fenntartású óvodák ellen, mert hónapokon keresztül nem kapták meg a fizetésüket – értesült a Debreciner. A dolgozók sérelemdíjat és késedelmi kamatot követelnek. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/kozel-szaz-ovodai-dolgozo-indit-pert-balmazujvarosban-mert-honapokig-nem-kaptak-fizetest-/33146326.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
A kormány által egyáltalán nem bejelentett, a Portfolio által elsőként kiszúrt 1 milliárd eurós kínai hitelfelvételről a pénzügyminiszter azt mondta: a kormány a jogszabályoknak és a hitelmegállapodásnak megfelelően járt el, így a szerződésre vonatkozó minden nyilvános információ - többek között az összeg, a lehívás időpontja, a futamidő és a kamatozás módja - elérhető az Államadósság-kezelő Központ honlapján. Megjegyezte: egyes részletek ugyanakkor a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően banktitoknak minősülnek. Hozzátette: nemzetközileg általános gyakorlat, hogy a szerződő felek korlátozott mennyiségű információt adhatnak ki a hitelszerződés részleteiről.
Azt is rögzítette, hogy "kezdeményeztük a kínai pénzintézeteknél, hogy a banktitok feloldásával járuljanak hozzá a nyilvánosságra hozható információk bővítéséhez." Jelezte: amint ezt megtörténik, még részletesebb tájékoztatást tudnak nyújtani a képviselőtársaknak is.
Kapcsolódó cikkünk
Címlapkép forrása: Portfolio | Elárulta Varga Mihály a rejtélyes kínai hitelről: a banktitok feloldását kéri a kormány | A kínai bankokon múlik, hogy megtudunk-e többet a feltételekről. | [
""
] | 0 | https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240827/elarulta-varga-mihaly-a-rejtelyes-kinai-hitelrol-a-banktitok-feloldasat-keri-a-kormany-705953 | null | true | null | null | Portfolio |
A magyar állam közreműködik a Vodafone Magyarország hazai tulajdonba vételében – közölte a gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn.
A közlemény szerint a 2010 utáni kormányoknak mindig is kitüntetett célja volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban a magyar tulajdon arányát erőteljesen növeljék és lehetőség szerint többségi szintre emeljék. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a médiaszektorban már teljesült, most lehetőség mutatkozik arra, hogy a távközlési piacon is komoly szereplővé lépjen elő egy magyar, állami tulajdoni részesedést is maga mögött tudó vállalat.
A tájékoztatás szerint ennek érdekében, a tulajdonosi jogokat gyakorló gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton felkérte a Corvinus Zrt.-t, hogy vásárolja meg a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. kisebbségi, azaz 49 százalékos részvénycsomagját. Ennek első lépéseként sor került egy előzetes, nem kötelező erejű megállapodás megkötésére a Corvinus Zrt., a Vodafone Europe BV, valamint a 4iG Nyrt. között.
Közölték azt is, hogy a miniszter úgy értékeli, hogy a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, ebből adódóan indítványozza a kormány erre vonatkozó döntését.
Az akvizíció sikeres zárását követően minden feltétel adott lesz ahhoz, hogy a hazai távközlési szektorban egy olyan magyar, nemzeti tulajdonú, a piacon vezető szerepet vállaló cég jöjjön létre, amely a 21. századi digitális kihívásoknak is megfelelve hozzájárulhat az ország versenyképességének javításához, egyben kimagasló, minőségi szolgáltatást nyújtson a közel 4 millió lakossági és vállalati ügyfele számára – írták.
A 4iG hétfőn reggel jelentette be, hogy a magyar állammal közösen nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Europe BV-vel, hogy megszerezze Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-nek a százszázalékos részvénycsomagját.
Amennyiben a tranzakció végbemegy, úgy a 4iG 51 százalékos, többségi tulajdonosa lehet a Vodafone Magyarországnak, míg az állam a 49 százalékos kisebb részt kapná. A tranzakció értéke 715 milliárd forint. | Vállalkozás: Így száll be az állam a Vodafone megvételébe | Nagy Márton szerint a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, a Corvinus Zrt.-n keresztül vásárolhatják meg a Vodafone 49 százalékát. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220822_vodafone_nagy_marton | 2022-08-22 08:38:00 | true | null | null | HVG |
Az Edinburghi Egyetem kutatói speciális mágneses rezonanciás szkennerrel vizsgálták meg a madárpók keringését a glasgow-i kísérleti MRI-központban.
"A videókon látható, ahogyan a vér átáramlik a szíven, és úgy tűnik, mintha dupla szívverések történnének. A szívösszehúzódásnak ez olyan különleges típusa, amelyre eddig nem is számítottunk." - magyarázta Gavin Merrifield, aki kutatásáról a Kísérleti Biológiai Társaság (SEB) éves konferenciáján számolt be Glasgowban.
A kutatók az élő rovarok szívéről és emésztőszervéről készítettek MRI-felvételeket, így ezeket a belső szerveket működés közben figyelhették meg. Közvetlenül mérték a szívritmust és a szív teljesítményét is, mindkettőről minden eddiginél pontosabb adatokat szerezve.
Merrifield elmondta, hogy az elméleti biológiai ismeretszerzésen túl kutatásaik gyakorlati alkalmazásaként kideríthetik például a pókméreg kémiai összetételét, amelynek mezőgazdasági haszna lehetne természetes rovarölő szerként. | Duplán ver a madárpók szíve | Duplán ver a madárpók szíve - Orvosi képalkotó berendezéssel vizsgálták brit biológusok a madárpók belső szerveit. | [
"csodálatos állatvilág",
"pók",
"mri",
"biológia",
"tudomány"
] | 0 | http://index.hu/tudomany/2011/07/14/duplan_ver_a_madarpok_szive | 2011-07-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A magyar jogban 2008 óta létezik egy olyan szabály, mely szerint a kormány tagjai és az államtitkárok (az egyszerűség kedvéért: kormánytagok) minden évben kötelesek nyilvánosságra hozni személyijövedelemadó-bevallásuk öt adatát. A május 20-i bevallási határidőt követő tizenöt napon belül közzétett adatok eszerint összegszerűen megegyeznek az adóhivatalnak benyújtott, úgynevezett 53-as bevallásban feltüntetett adatokkal. A kormánytagok emellett minden év januárjában vagyonnyilatkozatot is tesznek, melyben előző évi adóköteles jövedelmeikről is számot adnak. Mivel a jövedelemről elvben mindkét dokumentumban teljes képet kell adni, kézenfekvő a feltételezés, hogy a két dokumentum adatai összhangban kell, hogy legyenek - ellenkező esetben joggal vélelmezhető, hogy valamelyik dokumentum nem a valós adatokat tartalmazza, vagy nem teljes körű.
Összevetettük a kormánytagok által nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozatok jövedelmi adatait az szja-bevallásból megismerhető adatokkal. A megvizsgált összesen több mint hetven esetből kettő kivételével vagy az szja-bevallás adataiból következő jövedelem volt alacsonyabb a vagyonnyilatkozatból megismerhetőnél - vagy fordítva. Az előbbi eset azt jelentené, hogy az szja-bevallás nem tartalmaz minden jövedelmet, az utóbbi azt, hogy a vagyonnyilatkozat hiányos. Mindkettő problematikus.
Ha a vagyonnyilatkozat jövedelmi adatait (nem számítva a külön adózó jövedelmeket) a megfelelő adózási szabályok szerint szuperbruttósítjuk és összesítjük, megkapjuk az összevont adóalap összegét - elvben ugyanazt az összeget, ami az szja-bevallásban az összevont adóalap összegeként szerepel, és amelyet a kormánytagok kötelesek nyilvánosságra hozni. Viszonylag egyszerű a helyzet, ha a közszereplőnek csak egy jövedelme van, jóval bonyolultabb, ha több. Vizsgálódásunkat 2011-re és 2012-re korlátozzuk, mivel a kétféle dokumentum összehasonlítható módon erre a két évre áll rendelkezésre.
Enyhe hiányosságok
Vegyük először azt az esetet, amikor a vagyonnyilatkozat jövedelmi adataiból számított összevont adóalap kisebb, mint az szja-bevallásban szereplő összevont adóalap összege. Az eltérés számításaink szerint többnyire legfeljebb pár százezer forint. Van azonban néhány eset, ahol jelentősebb a differencia. 2011-ben a legnagyobb különbség Pintér Sándor belügyminiszternél látható, közel 102 millió forint, 2012-ben pedig Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárnál (5,45 millió). Számításaink szerint további hat-hét kormánytag esetében egymillió forint körüli vagy annál nagyobb az eltérés a két adat között.
Martonyi János például mindkét vizsgált évben az egymillió fölötti különbséget produkálók között szerepel. (Pintér Sándorról és Illés Zoltánról lásd keretes írásainkat.) A külügyminiszter szja-bevallásaiban az összevont adóalap összege 19400190 forint (2011), illetve 18093967 forint (2012). A vagyonnyilatkozataiban közölt jövedelemadatok alapján számolt összevont adóalap azonban ennél alacsonyabb. Martonyi e két évben változatlan, 1101900 forintos havi miniszteri fizetése mellett a Szegedi Tudományegyetem oktatójaként havonta további 58ezer forintot vett fel. E jövedelmi adatok alapján számolt (az adott évben érvényes szabályok szerint szuperbruttósított) összevont adóalap 2011-ben 17676876 forint, 2012-ben pedig 17022396 forint volt.
Miből adódhat a differencia? Feltételezésünk szerint javarészt a külföldi kiküldetési napidíjakból, amit a kormánytagok annak ellenére sem szerepeltetnek vagyonnyilatkozataikban, hogy az szja-törvény szerint ezek adóköteles jövedelemnek számítanak, összegüket következésképp a vagyonbevallásban fel kellene tüntetni. A devizanapidíjak összegéről elvben a kormánytagoknak nyújtott pénzbeli juttatások kimutatásaiból is tájékozódhatnánk: a kötelezően nyilvánosságra hozandó adatok között a devizanapidíjakat azonban nem tünteti fel valamennyi minisztérium. (A Külügyminisztérium például közölte, a Miniszterelnökség nem.) Martonyinál maradva: 2011-ben a külföldi kiküldetési díj pár ezer forint híján lefedi a különbözetet, 2012-ben pedig meghaladja azt. Államtitkára, Németh Zsolt esetében pedig a 2011-es adatok forintra-fillérre stimmelnek: vagyis Martonyinál a kétféle dokumentum adatai közötti különbség oka nagy valószínűséggel valóban a devizanapidíj.
A kormánytagok vagyonnyilatkozatai persze ettől még hiányosnak számítanak. Ennek nincs különösebb szankciója mindaddig, amíg nem bizonyítható, hogy a mulasztás szándékos volt. Ilyenkor a szankció a miniszterelnök esetében az összeférhetetlenség kimondása, a minisztereknél, államtitkárokmál pedig a felmentésük lenne.
Adócsalás, tévedés vagy trükközés?
Nézzük a fordított esetet, amikor az szja-bevallásban alacsonyabb összevont adóalap szerepel, mint amennyinek az adott személy vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelemadatok alapján számításaink szerint szerepelnie kellene; vagyis mintha az szja-bevallásból hiányozna valami. 2011-ben a legnagyobb eltérés Illés Zoltánnál, 2012-ben Szatmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkárnál mutatkozik; az előbbinél a különbség meghaladja a 12, az utóbbinál a 9 millió forintot. Számításaink szerint a különbség 2011-ben összesen hat, 2012-ben pedig már 13 személy esetében több mint egymillió forint.
Orbán Viktornak a vagyonnyilatkozata alapján kalkulált összevont adóalapja mindkét évben jelentősen, több millió forinttal tér el az szja-bevallásban szereplő összegtől. A miniszterelnök által közzétett adatok szerint szja-bevallásaiban az összevont adóalap összege 2011-ben 18861880, 2012-ben 18898094 forint volt. Orbán Viktor miniszterelnökként felvett fizetése 1507400 forint, képviselői tiszteletdíja 231900 forint volt mindkét évben. Emellett a Helikon Kiadótól 2011-ben 248ezer, 2012-ben 114ezer forintot vett fel könykiadás jogcímén. Ezt valószínűleg a miniszterelnök esetében is kiegészíti még a vagyonnyilatkozatban fel nem tüntetett devizanapidíj. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint ezek összege a két év alatt valamivel több mint 1,6 millió forint volt. A miniszterelnök összevont adóalapja tehát a fentieknél jóval magasabb lehetett: 2011-ben 27,5, 2012-ben pedig 26,6 millió forint. Az szja-bevallás adataihoz képest a különbség 8,7, illetve 7,7 millió forint.
Nem valószínű, hogy a kormányfő a jövedelmei után ne fizette volna meg az adót. Már csak azért sem, mert illetményeiből a személyi jövedelemadót a kifizető, vagyis a Miniszterelnökség és az Országgyűlés Hivatala havonta levonja, és átutalja az adóhatóságnak. Sokkal valószínűbb, hogy a miniszterelnök az szja-bevallásaiból nem az összevont adóalap összegét hozta nyilvánosságra. Az összevont adóalap összegének fogalmát az szja-törvény pontosan meghatározza, az 53-as bevallás kitöltési útmutatói ugyancsak definiálják, s a bevallásban is egyértelműen azonosítható: a 2011-esben a 15., a 2012-esben a 20. sor. A hivatkozott helyekből teljesen egyértelmű, hogy "összevont adóalap" alatt a különféle címen megszerzett (önálló és nem önálló tevékenységből származó) jövedelmek teljes, szuperbruttósított összegét kell érteni.
Igaz, a "söralátét-nagyságú" szja-bevallás korában nem nehéz összekeverni a dolgokat: a 2011-es és 2012-es szja-bevallásban két "összevont adóalap"-ot is meg kellett határozni, "a családi kedvezménnyel csökkentett összevont adóalapot" és "a személyi jövedelemadó megállapításánál figyelembe veendő összevont adóalapot". Hogy akkor melyik összevont adóalap nyilvánosságra hozataláról rendelkezik vajon a törvény? Mivel a jogállási törvény nem tesz semmilyen jelzőt az "összevont adóalap" kifejezés elé, logikus, hogy nem a csökkentett összeget, hanem a teljes jövedelemről tájékoztató, jelzős szerkezet nélküli "összevont adóalap összegé"-t kellene a nyilvánosság elé tárni.
A kevesebb jobb
A kormányfő ugyanakkor vélhetően azt az összevont adóalapot hozta nyilvánosságra, amely a családi kedvezmény összegével csökkentett összeg. A miniszterelnök a szóban forgó években vagyonnyilatkozatai tanúsága szerint feleségével és három gyermekével élt közös háztartásban. A családi kedvezmény 2011. január 1-jével bevezetett új szabályai alapján ő maga is jogosulttá vált a kedvezmény igénybevételére, ami három gyermek után mindkét évben legalább 7425000 forint lehetett. Ez az összeg nagyságrendileg ahhoz az összeghez közelít, amelyet az imént különbségként kiszámoltunk. A családi kedvezménnyel csökkentett összeg feltüntetése azonban formailag nyilván hibás megoldása a feladatnak.
Mindez simán lehet egyszerű tévedés is Orbán részéről. Ennek azonban ellentmond, hogy a miniszterelnök, úgy tűnik, tisztában van a különféle adózási alapfogalmakkal: 2010-es szja-bevallásában az összevont adóalap összege - a nyilvánosságra hozott adatok szerint - 24212218 forint volt, de Orbán szükségesnek vélte kézzel írott csillagos megjegyzésben tájékoztatni a közvéleményt, hogy jövedelme ennél több mint ötmillió forinttal kevesebb volt: "A 2010. évi összes jövedelmem 19064738 forint volt." Vagyis a kormányfő gond nélkül különbséget tud tenni a jövedelem és az összevont adóalap között.
A családi kedvezményre jogosult miniszterek és államtitkárok között van, aki a kormányfőhöz hasonlóan járt el, és csökkentett összeget hozott nyilvánosságra, de voltak, akik helyesen a jelzős szerkezet nélküli "összevont adóalap"-ot tüntették fel. Az előbbi csapatban játszik például a háromgyermekes Szatmáry Kristóf államtitkár, akinek összevont adóalapja alig 8,4 millió forint, holott államtitkári és képviselői fizetése alapján legalább 17,7 milliónak kellene lennie; az utóbbiban pedig, mondjuk, a kétgyermekes Répássy Róbert igazságügyi államtitkár. És persze vannak olyanok is, akiknek 2011-ben még sikerült megtalálniuk az összevont adóalapot, 2012-ben viszont már nem (például Németh Zsolt külügyi államtitkár).
Igazságos közteherviselés
Az szja-bevallásból nyilvánosságra hozandó öt adat között szerepel "az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összege" is. A 2010-ben érvényes szabályok szerint még a családi adókedvezmény összegét is bele kellett számítani ebbe a körbe. A miniszterelnök 2010-es adatai között e sorban mégis nulla forint szerepel, hiszen Orbán - magas jövedelme miatt - a 2010-ben érvényes szabályok szerint még nem vehette igénybe ezt a kedvezményt. A családi adókedvezmény rendszerének átalakításakor azonban az is megváltozott, hogy a családi adókedvezményt az adóbevallásban hol kell feltüntetni: ez a tétel kikerült az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények közül, s ehelyett az összevont adóalapot csökkentő tétel lett belőle. (Technikai szempontból az adóbevallásban ezért a családi adókedvezmény adóalap-kedvezményként jelenik meg.) Magyarán, miközben az új szisztémában jövedelemhatártól függetlenül igénybe lehet venni, a kormánytagok szja-bevallásából nyilvánosságra hozandó adatok között már nem kell feltüntetni.
Nem állítjuk, hogy ez tudatos döntés eredménye volt. Mégis nehéz szabadulni a gondolattól, hogy éppen ez volt a cél: a nyilvánosságra hozandó adatok között ne kelljen szerepeltetni a sok esetben milliós nagyságrendű kedvezményt. (Sokan mégis feltüntetik ezt az összeget, s hogy teljes legyen a zűrzavar, hol az adókedvezmény, hol az adóalap-kedvezmény összegét.)
Az szja-bevallásból megismerhető adatokból az látszik, hogy a kormányfő 2011-ben és 2012-ben is kereken 16 százalék jövedelemadót fizetett. Ez a kormány hivatalos adópolitikájával egybevágó adat azonban csak úgy tud előállni, hogy a miniszterelnök összevont adóalapként a családi kedvezménnyel csökkentett adóalapot tünteti fel. A tényleges összevont adóalaphoz viszonyított adóterhelése ennél alacsonyabb, valahol 11 százalék körül lehetett. Orbán tehát már közel jár kormánya célkitűzéséhez, mely szerint a jövedelemadó-terhelést 10 százalék alá kell szorítani. Más kormánytagok pedig - például Varga Mihály vagy Szócska Miklós - már 2011-ben és/vagy 2012-ben is ebbe a klubba nyertek bebocsátást.
S hogy ki volt az a két kormánytag, akinek a vagyonnyilatkozatát és adóbevallását sikerült úgy kitöltenie, hogy számításaink szerint az adatok forintra összhangban legyenek? E bravúr 2011-ben Varga Mihálynak, 2012-ben pedig Fónagy Jánosnak jött össze. Teljesítményüket ugyanakkor lerontja, hogy a vizsgált két év közül erre csak az egyikben voltak képesek.
A belügyminiszter eltéved a sorok között
Pintér Sándornak a 2010., 2011. és 2012. évi szja-bevallásából is nyilvánosságra kellett hoznia adatokat. A 2010-es adatlapon Pintér a rubrikák mellé akkurátusan odaírta a lap szélére az adóbevallás sorának számát és oszlopának betűjelét: "28. sor d", "29. sor c", "35. sor c", "179. sor d" és "179. sor e". Ez elsőre nagyon precíznek tűnhet, a probléma azonban az, hogy az első három adat nem jó, a törvény ugyanis nem ezeknek a közlését írja elő.
Összevont adóalapként a belügyminiszter 1,62 milliárd forintot, az összevont adóalap adójaként viszont mindössze 4,5 millió forintot tüntetett fel, ami egy egészen hihetetlen, 2,7 ezrelékes adóterhelést jelentene. Igaz, azt is jelezte, hogy e két adat a 28. sor d oszlopában, illetve a 29 sor c oszlopában szereplő összeg. Ha fellapozunk egy 2010-es adóbevallást, láthatjuk: a Pintér által akkurátusan hivatkozott rubrikákban egyrészt a 2010. évi összes jövedelem, másrészt a számított adó volt feltüntetendő. A belügyi tárca vezetőjének helyesen a 27. sor d oszlopába és a 36. sor c oszlopába írt adatokat kellett volna nyilvánosságra hoznia (s hasonlóképpen, az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezmények összegeként a 35. helyett a 46. sor c oszlopába írt összeget kellett volna szerepeltetni).
2011-ben Pintér már nem tesz lapszéli megjegyzéseket. Vagyonnyilatkozatának jövedelmi adataiból azonban sehogy sem tudtuk kikalkulálni az összevont adóalapként feltüntetett 118,7 milliós összeget. Pintér miniszteri fizetése 1,1 millió, ezen túlmenően csupán 143 ezer forintos nyugdíját tünteti fel (amely nem adóköteles jövedelem), más jövedelemről nem számolt be. Az e jövedelemadatok alapulvételével számított összevont adóalap 16,8 millió forint, a két összeg közötti különbség pedig majdnem 102 millió forint. Szja-bevallása szerint Pintérnek volt még 476,8 millió forint külön adózó - az összevont adóalapba bele nem számítandó - jövedelme; ez vélhetően a cégei eladásából szerzett jövedelem. Az adat ugyanakkor hiányzik a vagyonnyilatkozatából. Ugyanez a helyzet 2012-ben is: az szja-bevallásban szerepeltetett 503,4 millió forint külön adózó jövedelem a vagyonnyilatkozatban nem jelenik meg. (Vagyonnyilatkozataiban Pintér a cégeladásból származó, még hátralévő követeléseit tünteti csak fel.) Az összevont adóalap összege viszont ebben az évben végre nagyjából stimmel: a vagyonnyilatkozat alapján számított és az szja-bevallásból közzétett adat közötti különbség nincs 100 ezer forint.
Az Illés-rejtély
Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár 2011-ben 12,2 millió forinttal kisebb, 2012-ben viszont 5,45 millió forinttal magasabb összevont adóalapot hozott nyilvánosságra, mint amely a vagyonnyilatkozataiban közölt jövedelmi adatokból kiszámolható. "Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelem"-ként valamennyi vagyonnyilatkozatában a Közép-európai Egyetemtől (CEU) kapott 850 ezer forintos egyetemi tanári fizetését jelölte meg. Országgyűlési képviselőként felvett 231 900 forintos képviselői tiszteletdíját nem kellett feltüntetnie, 997 200 forintos államtitkári illetményét azonban köteles lett volna minden évben szerepeltetni, ez azonban csak a legutóbbi évről közzétett nyilatkozatában tűnik fel (és akkor is hibásan, bruttó helyett nettó összeget ad meg: 650 ezer forint). Vagyonnyilatkozata szerint Illés más jövedelemmel nem rendelkezik. Ezen adatok alapján az összevont adóalap összegének 2011-ben 31,33 millió, 2012-ben 30,68 millió forintnak kellett volna lennie, az államtitkár által az szja-bevallásból közzétett adatok szerint azonban 19,11 millió, illetve 36,13 millió forint volt.
A jelentős eltérésre nem tudtunk magyarázatot találni: sem a devizanapidíjak (melyek összege nem ismert), sem az esetleg igénybe vett családi kedvezmény (az államtitkár közös háztartásban él gyermekével) nem képes ilyen mértékű különbséget lefedni. | Árnyalatnyi eltérések | A kormány tagjai és az államtitkárok évente nemcsak vagyonnyilatkozatot tesznek, hanem az szja-bevallásukból is kötelesek közzétenni adatokat. Megpróbáltuk összefésülni a kétfajta dokumentum adatait. Pintér Sándornál 2011-ben 100 milliós eltérés volt a két bevallás között. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/arnyalatnyi-elteresek-89220 | 2014-04-20 15:27:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nem sokkal azután, hogy a rendőrség belső vizsgálata szakszerűnek és jogszerűnek minősítette az augusztus eleji M2-es autós üldözést, az abban résztvevő két rendőr jutalmat és dicséretet is kapott a Pest megyei rendőrségen. A Police.hu-n megjelent közlemény szerint Lauda Zoltán r. dandártábornok, Pest megye rendőrfőkapitánya adta át az elismerést a "reagálóképességből és helyzetfelismerésből kiválóra vizsgázott" Büki Renátának és Gál Zsombornak.
Az üldözés még augusztus elején történt. Vácon, egy közúti ellenőrzésen akarták megállítani a rendőrök a vezetéstől korábban eltiltott férfit, aki menekülni kezdett előlük. Felhajtott az M2-es autóútra, és a megengedett sebességet "jelentősen túllépve", esetenként 200 km/órás sebességgel próbált elhajtani az őt üldöző rendőrök elől. Többször ütközött rendőrautókkal, majd miután a beton sávelválasztónak hajtott, kiszakadt a bal első kereke, így elfogták (két nappal később a bíróság elrendelte a letartóztatását).
Az üldözés miatt belső vizsgálat is indult a rendőrségen. Kedden derült ki, hogy ez a vizsgálat arra az eredményre jutott: nem hibáztak a gyorshajtót üldöző rendőrök. A rendőrség most megjelent közleménye szerint egy nappal később már meg is kapták főkapitányi elismerésüket. Lauda Zoltán "az általa irányított egység minden tagja nevében köszönetét fejezte ki" nekik.
Gál Zsombor korábban a Facebookon, a rendőrség posztjában úgy fogalmazott: "Dolgozott az adrenalin, de tudtam, higgadtnak kell maradnom". Az esetről azt is írták: a rendőrautó az üldözött sofőr mögé sorolva "egyértelművé tette, hogy álljon meg", de a sofőr "nem mutatkozott együttműködőnek, lazán rátaposott a gázra és az M2 felé vette az irányt. Ezután az őrmester "feltolta a szirénát és a kéklámpát, majd utána zúzott." | Lauda tábornok gratulált az M2-esen 200-zal menekülő Mercedesest üldöző rendőreinek | Miután a belső vizsgálat tisztázta őket, jöhetett a dicséret és a jutalom. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/08/18/lauda-tabornok-gratulalt-az-m2-esen-200-zal-menekulo-mercedesest-uldozo-rendoreinek | 2023. 08. 18. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.