text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) rövid időn belül hivatalosan is kénytelen lesz belefolyni az olasz bundabotrányba, mivel az üggyel kapcsolatos döntések hatással lehetnek a következő kontinentális kupasorozatokra, illetve a 2012-es Eb-pályázatra is. "Kapcsolatba kell lépnünk Guido Rossival, az olasz szövetség élére kinevezett kormánybiztossal, mert a közeli jövőben döntések várnak ránk - jelentette ki Lars-Christer Olsson, az UEFA főigazgatója a szervezet végrehajtó bizottságának skóciai tanácskozásán, utalva a kupanevezések közelgő határidejére, illetve a 2012-es kontinensviadallal kapcsolatos végleges pályázati anyagok leadásának május 31-i végdátumára.
Az Eb-rendezésért az olaszok mellett a magyarok és a horvátok, valamint a lengyelek és az ukránok közösen pályáznak. A Gleneaglesben ülésező UEFA-vezérkar egyelőre semmilyen jelzést nem tett arra vonatkozóan, hogy a maga részéről bármilyen szankcióval is sújtaná a bundabotrányban érintetteket. Az AFP a beszámolójában azonban kitér arra, hogy a Juventus visszasorolása alsóbb osztályba nagy valószínűséggel a torinói csapat Bajnokok Ligájából történő kizárását vonná maga után. | Az európai futballszövetséget is érdekli az olasz bundabotrány | Az európai futballszövetséget is érdekli az olasz bundabotrány | [
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/futball/hirek/2006/05/23/266748 | 2006-05-23 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
interjú;földek;
2020-10-19 06:40:00
Újabb zsíros falat lesz a nagybirtokosoknak az osztatlan földvagyon – Interjú Kovách Imre szociológussal
Köszönőviszonyban sincs a valósággal a kormánypropaganda a kisemberek földhöz juttatásáról – mondja Kovách Imre szociológus, egyetemi tanár, aki statisztikai adatokkal igazolja ezt.
Földek és emberek címmel négy évvel ezelőtt publikált egy könyvet, amelyben a hazai földtulajdoni viszonyokat elemezve megállapította: a gazdálkodó cégek 4,3 százaléka használja az összes mezőgazdasági terület háromnegyedét, néhány százaké a földek zöme. Ez teljesen szembemegy a jelenlegi kormányzati kommunikációval, amely szerint kisemberek, családi gazdálkodók művelik a magyar földet.
Ez az arány még akkor is így van, ha a nagybirtokosok 2015 után adminisztrációs kényszerből „szétírták” a használatukban lévő földeket. Ekkor változott meg, s lett degresszív az európai uniós földalapú támogatási rendszer, vagyis minél nagyobb a földtulajdon, annál kevesebb támogatás jár utána. A nagybirtokosok egy része ezért lépett, és családtagjaik nevére írta papíron a területeket – ezeket a nyilvános adatbázisokból a címek és a nevek egyezése alapján ma is nyomon lehet követni. Egy-egy kézben koncentrálódik tehát a támogatás is, ami hektáronként 60-70 ezer forint. Egy háromszáz hektáros birtok után évente 18 millió forint jár: ezért már érdemes „lehajolniuk” a gazdagoknak is.
Ha már a földárveréseket említette: 2015-ben és 2016-ban 380 ezer hektárnyi állami földet hirdettek meg. A hivatalos propaganda szerint a helyben élő földműveseket juttatták területekhez, Ángyán József elemzései viszont azt igazolják, hogy a birtokok nagy részét néhány – jellemzően a tűzhöz közel ülő – nagyvállalkozó vitte el.
Ángyán Józsefnek igaza van abban, hogy ez a „földosztás” nem elfogadható módon történt, s egyértelműen a nagyoknak kedvezett. Tegyük azonban hozzá: az országban jelenleg meglévő 4,7 millió hektárnyi tényleges termőterület birtokszerkezetén ez a 380 ezer hektár elárverezett állami terület érdemben nem változtatott. A földhasználati viszonyok Magyarországon gyakorlatilag a 2004-es uniós csatlakozásunk időszakára már bebetonozódtak, a birtokkoncentráció lezajlott: kevesek kezére került sok föld. Ha valóban a kicsiknek adnak oda mindent – mint ahogyan nem ez történt –, és tényleg az eredeti „Földet a gazdáknak” program ángyáni elvei érvényesülnek, akkor is csak szimbolikus gesztus volna a mezőgazdasági termőterületek alig nyolc százalékának az újraosztása.
Mikor borult fel ilyen drasztikusan az arány?
A rendszerváltás utáni hiba a reprivatizáció mikéntje volt. Ezen a téren az Antall-kormányé és a kisgazdáké a felelősség, s valamilyen értelemben az egész országgyűlésé, amely a föld-reprivatizációs és csatlakozó törvényeket a kilencvenes évek elején végigvitte. A szövetkezeti vagyon magánosításának módja tetézte a nehézségeket: az emberek visszakaptak földeket, de a megműveléséhez szükséges gépek nagyon lassan kerültek a gazdálkodókhoz a szabályozás hiányosságai miatt. Az egyszeri téesz-tagoknak nem voltak tartalékaik, a bankok épp ezért nem adtak nekik hitelt. Innentől a pőre pénzviszonyok döntöttek. A jelenlegi nagyobb földbirtokosok hátteréről készítettem egy becslést, s ez alapján úgy látom, hogy hatvan százalékuk a volt téeszek és állami gazdaságok hajdani vezetőiből, középvezetőiből került ki. Ők tudtak földhöz és termelőeszközhöz jutni a helyzeti előnyük, szaktudásuk és hitelképességük miatt.
Ebben a kezükre játszott, hogy közben a szövetkezetek tönkrementek, netán ők maguk is érdekeltek voltak a közös vagyon „lepusztításában” a majdani olcsóbb felvásárlás reményében?
Voltak szövetkezetek, amelyeket a vezetőik nem akartak „szétbarmolni”, s ebben a talpas téesz-tagok egyetértésével is találkoztak. A kilencvenes évek elején megszűnt az az állami dotáció, ami nem kevés szerepet játszott abban, hogy a magyar mezőgazdaság az előző rendszerben jó eredményeket érjen el. Az ágazat kezdett lepusztulni. Az agrárium vezetői 1994-ben, a Horn-kormány hatalomra kerülésétől azt várták, hogy újból lesz pénz a mezőgazdaságra, ám ez nem történt meg, mert addigra az ország annyira eladósodott, hogy gyakorlatilag ki kellett árusítani a vagyont: ekkoriban adták el voltaképp az egész hazai feldolgozóipart. Az agrárértelmiség egy évig, 1995 nyaráig várt, az agrárpolitika azonban nem változott, onnantól kezdve pedig ők kíméletlenül az egyéni érdekeiket kezdték el érvényesíteni: kiváltak, kivásárolták a szövetkezetekből, ami értékes volt, és magánvállalkozásokat indítottak. A 2000-es évek elején aztán újabb tőrdöfést kapott az ágazat: a politika látványosan és direkt módon betette a lábát ebbe a szektorba, s megtörtént az, amit „Piszkos 12”-ként emleget ma is a szakma.
Privatizálták a legjobban működő, legvagyonosabb állami gazdaságokat...
Méghozzá majdnem „testvériesen”: a legjobb tizenkettőt és még továbbiakat Orbán Viktor akkori kormánya idején, kilencet pedig az utána következő Medgyessy-érában osztottak le az arra érdemeseknek.
Kik maradtak a vesztes oldalon?
Az egyszerű téesz-tagok, akik a szövetkezetek vagyonából nem sokat kaptak. Ha 1993-ig nem váltották tehénre vagy kisebb értékű gépre a nekik járó részaránytulajdont – márpedig az adatok szerint az összes téesz-vagyon alig 16 százalékával történt ez - akkor ezt elvileg később készpénzre is válthatták volna. A vagyonrész pénzbeli kiadásáról a szövetkezet döntött, a vezetők pedig nagyon jól tudták, hogyan kell húzni az időt. Ekkortájt töröltek el két fontos, úgymond kádári intézményt: a háztáji földeket, s azt a kötelezettséget, hogy a téesz minden tagjának munkát ad. Négyszázezer ember került utcára emiatt csak 1993 első felében – ha családokra vetítjük, ez majdnem egymillió ember. Létrejönnek a vidéki szegénységgócok, amelyekkel máig nem tud mit kezdeni a nagypolitika.
A részvagyonjegy értéke pedig – amit a téeszbe bevitt föld, az ott eltöltött idő és a szakképzettség alapján számoltak ki – rohamosan kezdett csökkenni.
Ahogy egyre érzékelhetőbbé váltak a rendszerváltás következményei – megszűnt a munkahely, fogyni kezdett otthon a pénz –, ezeket a vagyonjegyeket a kis tulajdonosok eladták: a statisztikák szerint jellemzően a névérték 15 százalékáért. A vevők oldalán pedig ott állt a privatizációra készülő társaság, – ne felejtsük a korábbi számot, ők alkotják a mai agrárelit zömét –, amelyik így kapásból 85 százalékos haszonnal vásárolhatta fel ezeket a jegyeket. Nagyjából ugyanez történt a kárpótlási jegyek egy jelentős részével is, amelyekkel elvileg a földprivatizációt kellett volna végrehajtani. Kevesek kezében koncentrálódtak a papírok, az vásárolta fel azokat, aki tudta, hogy földhöz akar jutni, vagy fizetőeszközként akarja használni az üzemek, boltok privatizálásánál.
Vagyis mindezzel arra utal, hogy az elhibázott földprivatizációs törvény és a téesz-vagyon igazságtalan felosztása máig ható oka a vidéki szegénységnek?
Ennél erőteljesebb kisemmizés nem volt azóta sem. Míg Angliában az eredeti tőkefelhalmozás időszakában több mint száz évig tartott a földek bekerítése-elvétele, addig nálunk öt-hat év alatt zajlott le ugyanez a rendszerváltás kavalkádjában. Innen datálódik a vidéki nyomor, s a birtokkoncentráció. De ezzel nem vagyunk egyedül: megnéztük egy tanulmányban a volt szocialista országokat, s kiderült, akármilyen módját is választották a földprivatizációnak, a vége mindenhol ugyanaz: kevesek kezében gyűlt össze a a korábban kollektivizált föld nagy része, Románia kivételével.
A politika azzal érvel, hogy az elaprózódott birtokrendszert nem lehet gazdaságosan fenntartani.
Ugyanannyi közgazdasági érvet és számot lehet felsorolni a kisbirtok vagy a nagybirtok mellett, mint ellene. Valószínűleg a kettő egymásra épülése lenne a jó rendszer, de ez nálunk nem így működik. Nemrég még nagyjából ötszázezer körüli gazdaságot jegyeztek a statisztikák, de a számuk rohamosan csökken, évente akár hatvan-hetvenezerrel – a kicsik kiszállnak, mert tőke híján nem bírják a versenyt, a földjeiket bekebelezik a nagyok. S akkor ott van még egy zsíros falat, a hamarosan piacra kerülő osztatlan közös tulajdonú földvagyon, amelyből van körülbelül 970 ezer hektárnyi: ez a hazai mezőgazdasági terület tizenöt-húsz százaléka. Ne legyenek kétségeink, e földek jó része is a jelenlegi nagybirtokosok kezében köt majd ki, innentől ez már gazdasági törvényszerűség. A politikai legfeljebb arról dönt, milyen gyorsan és mennyi áttéten keresztül akarja ezeket a földeket az új tulajdonosokhoz juttatni. | Újabb zsíros falat lesz a nagybirtokosoknak az osztatlan földvagyon - Interjú Kovách Imre szociológussal | Köszönőviszonyban sincs a valósággal a kormánypropaganda a kisemberek földhöz juttatásáról – mondja Kovách Imre szociológus, egyetemi tanár, aki statisztikai adatokkal igazolja ezt. | null | 1 | https://nepszava.hu/3095737_ujabb-zsiros-falat-lesz-a-nagybirtokosoknak-az-osztatlan-foldvagyon--interju-kovach-imre-szociologussal | 2020-10-19 12:13:21 | true | null | null | Népszava |
A bűnük az volt, hogy a francia Total cég olajkitermelésén dolgoztak Líbiában.
Az ENSZ jelentése szerint olyan is van, hogy eladják, vagy éppen élve eltemetik őket.
Nagy-Britanniában került elő egy dzsihadista nőknek szánt útmutató. A hittan vagy a dzsihád miatt azért el szabad menni otthonról.
A hét végén újabb túszát végezte ki az Iszlám Állam (IS). Ez a kivégzés azonban csak annyiban hasonlított a korábbiakhoz, hogy szintén vírusmarketinges szempontok alapján rendezték meg. Hiszen nem egy random nyugati túsz, hanem egy hadifogoly volt az áldozat – Jordánia ugyanis az IS elleni koalíció tagja –, és nem lefejezték, hanem élve elégették.
Saját hitsorsosaikat is lemészárolják a terroristák
Meg nem erősített hírek szerint a december 24-én F-16-os vadászbombázójából katapultáló Maáz al-Kasszaszbe – ő volt a szövetséges légitámadás eddigi első és utolsó légitámadásban szenvedett vesztesége – kiszabadítására korábban nagy erőfeszítést tettek.
Január elején érkeztek olyan hírek, miszerint kommandósok megpróbálták kiszabadítani túszokat, köztük a jordániai pilótát is Rakkából. Az Iszlám Állam nem hivatalos fővárosában állítólag lövéseket hallottak, és egy helikoptert láttak a város két negyede felett is. Ugyanakkor a Pentagon tagadta, hogy bármilyen olyan akció is lenne, amiben amerikai különleges egységek is részt vennének.
Nem sokkal később a jordán kormány jelezte, hogy megkeresett közvetítőket Törökországban és Irakban, és arra kérte őket, segítsenek a pilóta kiszabadításában. Az Iszlám Állam állítólag látott fantáziát egy fogolycserébe. Az biztos, hogy egy másik fogolyért, a japán Goto Kendzsiért cserébe egy halálra ítélt iraki terrorista elengedését követelték. Sajida al-Rishawinak szerepe volt a Jordánia fővárosában, Ammánban 2005-ben elkövetett terrortámadásban, amiben 60-an haltak meg.
A jordán kormány nyitottnak mutatkozott arra, hogy kiengedjék a nőt, de cserébe saját pilótájuk elengedését kérték. Azonban januárban nem kaptak meggyőző bizonyítékot arra nézvést, hogy al-Kasszaszbe egyáltalán még életben van. És ahogy azt a jordán légierő kiderítette, január 3-án
már végrehajtották a kivégzést – miközben színleg még mindig alkudoztak az életéért.
A pilóta családja hiába kérlelte az IS-t, hogy kímélje meg a férfi életét, hangsúlyozva, hogy elkötelezett szunnita muszlim. Nagyon úgy tűnik, hogy a terroristáknak valójában eszük ágában sem állt szabadon engedni al-Kasszaszbé-t.
Jordániában válaszul kivégezték az IS által kért nőt, és egy másik foglyot is. Mindketten ahhoz az iraki al-Kaidához kötődtek, ami az Iszlám Állam előképének tekinthető. A másik felakasztott rab, Zijad Karboli 2008-ban megölt egy jordán állampolgárt, ezen kívül ő volt Abu Muszab al-Zarkavi, az iraki al-Kaida megölt vezetőjének egyik legfontosabb tanácsadója. Jordánia emellett csütörtökön már folytatta a légi csapásokat az Iszlám Állam állásai ellen.
A testvérekkel még brutálisabbak
Az élve elégetett jordán pilóta kivégzése minden korábbinál brutálisabb volt.
Ennek egyik oldala az, hogy a török-szíriai határon fekvő Kobani város elvesztése és szétbombázott hadereje miatt egyre rozogább állapotban lévő Iszlám Állam egyféleképpen tud reagálni az őket ért fenyegetésekre: további radikalizálódással. Még több, még kegyetlenebb, még bombasztikusabb vérengzésekkel és kivégzésekkel. Az IS-nek ugyanis két fő bázisa van: anyagilag a dekadenciától megcsömörlött arab sejkekre, emberanyagban meg a dekadenciától megcsömörlött helyi és nyugati muszlim fiatalokra számíthat. Mindkét csoportot azzal buzdíthatja újabb áldozatokra, ha minél eltökéltebbnek és minél kérlelhetetlenebbnek mutatja magát.
8 Galéria: Nehéz elképzelni, milyen lehet az élet a rommá lőtt Kobaniban Fotó: Bulent Kilic / AFP
A kivégzés módjának másik oldala a célcsoport – igen, célcsoport, hiszen ezek a kivégzések ugyanannyira szolgálnak gondosan kalkulált PR-szempontokat, mint a harcosok vérszomjának kielégítését. A lefejezés a Nyugat közvéleményének szól, a megégetés a keletnek.
Juan Zarate volt amerikai helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az Iszlám Állam világos üzenetet akart küldeni az iraki és szíriai légi csapásokba kezdő, Egyesült Államok által vezetett koalíció arab tagjainak, és különösen a szunnita muszlimoknak, akik részt vennének az Iszlám Állam elleni harcban, hogy fognak bánni velük:
Brutálisan, és talán brutálisabban, mint a nyugatiakkal.
Ezt támasztja alá, hogy a terrorszervezet állítólag nagy látványosságot csinált a pilóta brutális kivégzéséből Rakkában, ahol a CNN szerint állítólag a város több pontján kivetítőkön közvetítették a férfi halálát.
Nemcsak a kivégzés módjában különbözött a legújabb videó a korábbiaktól. A végén rendszerint egy másik fogoly kivégzésével fenyegetőztek, ezúttal azonban neveket és lakcímeket mutattak, amik állításuk szerint jordán pilótákat jelölnek. Az Iszlám Állam állítása szerint vérdíjat tűzött ki a fejükre, holtan akarják látni őket.
A még kegyetlenebb, még bombasztikusabb kivégzések erőltetése azonban kétélű fegyver,
amivel könnyen megvághatja magát az IS is. A jordán pilóta befolyásos törzshöz tartozott, ami egyértelművé tette, hogy megtorlásnak kell következnie. Ráadásul bár az Egyesült Államok nem különösebben népszerű Jordániában, a kivégzéssel inkább növelték az eltökéltséget a fanatikusokkal szemben, és II. Abdalláh király is sokkal könnyebben tudja igazolni részvételét az amerikaiak vezette légi csapásokban.
A New York Times szerint azonban annyiban célt érhetett az IS, hogy például az Egyesült Arab Emírségek felfüggesztette részvételét a bombázásokban, miután Kasszaszbet elfogták decemberben. Az ő megnyugtatásukat is szolgálta az Egyesült Államok csütörtök esti bejelentése, miszerint a harcokhoz sokkal közelebb, már Irak északi részére küldtek egy kutató és kimenekítő egységet. Ez a repülő azonnal riasztható, ha egy pilóta gépe lezuhanna az Iszlám Állam területe felett, ahogy az a jordániai férfival történt.
Legalább nyolc túszt kivégeztek már
Csak találgatni lehet, pontosan hány túsz lehet még az Iszlám Állam fogságában, miután más iszlamista szervezetek által elfogott embereket is átadhattak nekik, és a nyugati kormányok próbálják titokban tartani a foglyok pontos számát.
Az elmúlt napokban kivégzett túszokkal együtt, a New York Times összesítését is alapul véve, legalább 28-an voltak az Iszlám Állam fogságában. Közülük 15-en szabadultak ki, de még mindannyian James Foley kivégzése előtt, az elmúlt hónapokból szabadon engedett fogolyról nem tudni. Az viszont biztos, hogy 8 embert kivégeztek. Közülük az első még 2014 elején egy orosz mérnök, Szergej Gorbunjov volt. A kivégzéséről készült felvétel még nem járta be a világsajtót, viszont bemutatták a többi fogolynak.
Két olyan fogolyról tudunk, akik viszont még biztosan az Iszlám Állam fogságában vannak. A brit fotóst és újságírót, John Cantlie-t még 2012 novemberében fogták el Foley-val együtt, míg a családja kérésére meg nem nevezett amerikai segélymunkás, egy 26 éves nő 2013 júliusa óta van a szervezet fogságában.
Ő az egyik legrégebbi foglyuk
John Cantlie sorsát meglehetősen jól ismerjük. A férfit kétszer rabolták el Szíriában. Először szerencsésen megmenekült, a második alkalommal azonban semmit nem lehetett róla tudni, amíg tavaly szeptemberben a rettegést illusztráló biodíszletként nem szerepeltették az Iszlám Állam egyik videójában. Az életét féltő fogoly azóta több videóban is benne volt, az egyiket állítólag a török-szíriai határnál ostromlott Kobaniban vették fel, azóta azonban már elveszítette a várost az IS.
Kemény és bevállalós újságíró hírében áll, korábban tudósított már Irakból, Afganisztánból, Líbiából és Szomáliából is. Már a 2003-as iraki invázió alatt szabadúszóként az országba utazott, azóta írt már a Sunday Timesba, a Sunday Telegraph-ba, az Esquire-be, a GQ-ba és a Top Gearbe, írja róla a BBC.
Először 2012 júliusában rabolták el Szíriában, miután egy holland újságíró és egy szíriai forrásuk társaságában érkezett az országba. A török határ közelében dzsihádisták fogták el őket, akiktől végül a Szabad Szíriai Hadsereg harcosai mentették meg őket. Még az év novemberében visszatért Szíriába, ahol elrabolták, és az IS fogságába került.
Lehetnek még rejtett túszok
De a Huffington Post összesítése alapján a következő emberek is az Iszlám Állam rabságában lehetnek:
Paolo Dall'Oglio, egy olasz jezsuita szerzetes, aki 2013-ban – nem kis mártírhajlamról tanúbizonyságot téve – az ISIS tagjaival akart találkozni Rakkában. Azóta nem tudni róla.
Samir Kassab libanoni operatőr és Ishak Mokhtar mauritániai származású riporter, ők a Sky News arábiai adásának dolgoztak, és Aleppóban estek fogságba tavaly október 15-én.
A Nemzetközi Vöröskereszt három dolgozója, ők 2013 októberében tűntek el Szíria Idlib tartományában. Az ő kilétüket is titkolják.
Hét libanoni katona, akiket még augusztusban fogtak el a határon átportyázó iszlamisták Arszal városában.
Nem csak lefejezésre kellenek a túszok
Váltságdíj miatt is kellenek a túszok. Az IS ugyanis milliós váltságdíjakat követel túszaitól – pontosabban anyaországaiktól. És bár sokan mondják azt, hogy nem tárgyalnak a terroristákkal, a szervezet az őszi szövetséges offenzíváig már 125 millió dollár bevételre tett szert váltságdíjakból, de a januárban kiváltott Greta Ramelliért és Vanessa Marzullóért összesen 12 millió eurót fizetett az olasz kormány.
Az ideológiai szempontból legértékesebbnek számító amerikai és brit foglyokért azonban az ISIS nem remélhet pénzt, kormányaik ugyanis elvi okokra hivatkozva nem hajlandók tárgyalásokba bocsátkozni, értük adott esetben inkább kommandósokat küldenek a sivatagba. | Amikor már a lefejezés is kevés | Amikor már a lefejezés is kevés - Már a kivetítőn közvetített elégetéseknél tart az Iszlám Állam. Alig van hová radikalizálódni, épp emiatt lóg cérnaszálon a terroristák maradék túszainak élete. | [
"jordánia",
"iszlám állam",
"kivégzés",
"túsz",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2015/02/06/iszlam_allam_tuszok_jordan_pilota_bosszu_kivegzes_rakka | 2015-02-06 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Fűnyírást végző munkagépnek ütközött egy személygépkocsi csütörtök délután az M7-es autópályán Polgárdi térségében, egy ember meghalt, a sztráda Budapest felé vezető oldalát lezárták – közölte a police.hu portálon a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság.
Fotó: GoogleMaps
A baleset az M7-es autópálya 81. kilométerszelvényében Polgárdinál, a Budapest irányába vezető oldalon történt. A rendőrség közleménye szerint egy fűnyírást végző munkagépnek ütközött egy személygépkocsi, a balesetben egy ember meghalt. A helyszíni szemle és a műszaki mentés ideje alatt az autópálya érintett szakaszán teljes útlezárás van érvényben. Kerülni az autópálya le- és felhajtó ágainak igénybevételével lehet. A balesettel érintett útszakaszon torlódásra kell számítani – írja a rendőrség. | Állt az M7-es, fűnyírást végző munkagépbe csapódott egy autó, egy ember meghalt | Állt az M7-es, fűnyírást végző munkagépbe csapódott egy autó, egy ember meghalt - Egy ember meghalt. | [
"m7",
"baleset",
"polgárdi",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2020/09/10/all_az_m7_funyirast_vegzo_munkagepbe_csapodott_egy_auto_egy_ember_meghalt | 2020-09-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Három nap alatt a negyedik, pénteken a második aranyérmét szerezte Koppenhágában, a rövid pályás úszó-Eb-n a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka.
A női 100 m vegyesen a magyar klasszis mellett rajtkőre állt a svéd szupersztár, Sarah Sjöström is. Hosszú nagyon jól kezdett, de ahogy 200 háton, úgy itt is szoros volt a táv feléig, Sjöström nem engedte el a magyar versenyzőt.
Az utolsó 50 méteren azonban ismét elérkezett a szokásos ritmusváltás, ezt már a svéd úszónő sem bírta, így Hosszú Katinka összességében könnyedén védte meg a címét.
Verrasztó Evelyn is elindult, ő a nyolcadik helyen ért célba. | Hosszú Katinka parádézik, 100 m vegyesen is Európa-bajnok | A magyar klasszis pénteken második aranyérmét nyerte. | [
"sport",
"úszás",
"rövid pályás úszó eb 2017",
"hosszú katinka",
"verrasztó evelyn",
"sarah sjöström"
] | 0 | https://24.hu/sport/2017/12/15/hosszu-katinka-paradezik-100-m-vegyesen-is-europa-bajnok | 2017-12-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Korábban Demeter Márta szocialista országgyűlési képviselő fordult írásbeli kérdéssel a miniszterhez annak kapcsán, hogy szeptember 11-én a valasz.hu internetes oldalon "Kacsa a Hende Csaba menesztéséről szóló hír" címmel megjelent cikk részletesen ismertette Hende Csaba egy áprilisban Kocsis Máténak írt levelét, amelyben a Honvédelmi Minisztérium három Mi-8-as típusú helikopter beszerzéséről tájékoztatta az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottság akkori elnökét.
Akkor a szocialista képviselő kiemelte: a levélben a helikopterekről olyan információk is olvashatók - mint például: „gyakorlati élettartamának közel felével még rendelkező", "8 év/2000 repült óra javításközi üzemidővel is rendelkeznek" -, amelyekről neki korábban, országgyűlési képviselőként feltett írásbeli kérdésére a miniszter nem adott tájékoztatást. Mint Demeter felidézte, Hende akkori válaszában annyit közölt: a beszerzett helikopterek engedélyezett üzemideje jelentős tartalékokkal bír. Pontosabb adatokat azonban nem osztott meg a képviselővel, mivel azok nem nyilvános információnak minősülnek.
Demeter hozzátette: a portálon megjelent levélen is szerepel a "nem nyilvános" megjelölés. A cikk szerzője ezt a levelet úgy ismertette, mint "amelyet ma reggel fújt be a szél a postaládánkba". Demeter Márta ezért azt kérdezte Hende Csabától, hogy "miként fújhatta be a szél bármelyik postaládába" a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökének írt levelét. A szocialista képviselő felvetette továbbá: a miniszter álláspontja szerint a levél nyilvánosságra hozásával a valasz.hu sértett-e honvédelmi, illetve nemzetbiztonsági érdekeket, s ha igen, milyen intézkedéseket tesz ez ügyben.
Hende október elsején ugyancsak a parlament honlapján közzétett írásbeli válaszában egy mondatban annyit válaszolt, hogy a kérdésében foglaltakkal kapcsolatosan belső vizsgálatot rendelt el. Később Demeter ezen vizsgálat eredményéről érdeklődött a miniszternél. Erre válaszolva Hende azt írta, a vizsgálat lezárult. A dokumentum terjesztése azonban - mint fogalmazott - olyan széles kört érintett, hogy abból nem állapítható meg egyértelműen, mely személy vagy személyek juttatták el azt a sajtó részére. | Belföld: A honvédelem nem tudja | Lezárult a belső vizsgálat, de nem tudták megállapítani, hogy ki juttatta el a sajtóhoz Hende Csaba honvédelmi miniszter, a Honvédelmi Minisztérium három Mi-8-as típusú helikopter beszerzéséről szóló, nem nyilvános levelét - derül ki Hende Csabának a parlament honlapján még év végén közzétett írásbeli válaszából. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a-honvedelem-nem-tudja-1507321 | 2015-01-01 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A kormány besegített abba, hogy a Fidesz felhasználja a választók személyes adatait az idei magyarországi választási kampányban — állítja a Human Rights Watch ma publikált jelentése. A nemzetközi emberi jogi szervezet szerint a visszaélések a kormánypárt javára befolyásolták a versenyfeltételeket. A jelentés megállapítja, hogy az ellenzéki pártok adatkezelése sem volt átlátható, de hozzáteszi, hogy ezeknek a pártoknak az adatkezelési hiányosságai nem eredményezték a választási folyamat igazságtalanságát.
Az ismert nemzetközi emberi jogi szervezet, a Human Rights Watch ma publikálta jelentését arról, hogy miképpen kezelték az idei országgyűlési választási kampány során versengő pártok a választók személyes adatait. A jelentés súlyosan elmarasztalja a kormánypártot.
A Human Rights Watch (HRW) megállapítása szerint a kormány a Fidesz kampányüzeneteinek terjesztésére használta fel közszolgáltatásokra jelentkező választók adatait. Így például azok az emberek, akik személyes adataikat egy kormány által fenntartott webhelyen keresztül küldték el azért, hogy regisztráljanak a Covid-19 elleni oltásra, olyan politikai üzeneteket kaptak, melyek célja a választások befolyásolása volt a kormánypárt támogatása érdekében.
A kormány visszaélt a hatalmával
Deborah Brown, a Human Rights Watch vezető technológiai kutatója szerint „a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés céljából összegyűjtött személyes adatok felhasználása arra, hogy politikai kampányüzenetekkel bombázzák az embereket, a bizalom elárulását és hatalommal való visszaélést jelent.“ Hozzátette:
„a magyar kormánynak fel kell hagynia a személyes adatok politikai kampányokhoz való felhasználásával, és egyenlő feltételeket kell biztosítania a választásokon“.
Az „Egy háló csapdájában: A személyes adatok kizsákmányolása a 2022-es magyarországi választásokon” című, 78 oldalas jelentés a magyarországi választások adatvezérelt kampányát vizsgálta, és Deborah Brown kutatásán alapul, akinek a munkáját a HRW számos szakértője segítette.
A teljes, angol nyelvű jelentés itt elérhető. Magyar nyelvű összefoglalója itt található.
A HRW számos, a területhez értő magyar szervezettel, kutatóval és újságíróval is beszélt a jelentés elkészítése során, továbbá több olyan emberrel is beszéltek, akiknek személyes tapasztalatai voltak az adataikkal való visszaélésről.
A megkérdezettek közül többen elmondták, nem voltak tudatában, hogy hozzájárultak további kormányzati közlemények fogadásához akkor, amikor regisztráltak az oltóanyag honlapján, és feldühítette őket a regisztrációs adatok politikai és választási kampányra való felhasználása. Azt mondták, úgy érzik, hogy a kormány kihasználta őket a járvány különösen kiszolgáltatott időszakában.
A HRW egyik — családi adó-visszatérítésre jelentkező — interjúalanyának az adóhatóság küldött politizáló levelet Orbán VIktor aláírásával, egy másik az agrárgazdasági kamarától kapott hasonló jellegű emailt.
A kormányzati és a kormánypárti erőforrások – köztük adatbázisok – közötti elmosódott határvonalak, valamint a kulcsfontosságú intézmények kormánypárt általi megszerzése a törvények szelektív végrehajtásához vezetett, ami további előnyökkel járt a Fidesz számára.
Nincs kultúrája a privátszféra tiszteletének
A jelentés szerint az ellenzék pártjai más országok politikai szerveződéseihez hasonlóan ugyancsak beruháztak az úgynevezett adatvezérelt kampányba, így a részletes választói adatbázisok építésébe, adatgyűjtés céljából online petíciókba és konzultációkba, online politikai hirdetések vásárlásába, chatbotok közösségi médiában való telepítésébe, a szavazók és a támogatók robothívásokkal, tömeges SMS-ekkel és emailekkel történő elérésébe. Ezeknek a taktikáknak igen jelentős hatása van az emberi jogokra, beleértve a magánélethez való jogot is.
A Human Rights Watch az Átlátszó a témában írt cikkére hivatkozva foglalkozott a mostanában a közélet fókuszában lévő Datadat-cégcsoporttal is. A jelentés megállapította, hogy bár az ellenzéki pártok esetében a személyes adatok kezelése nem volt átlátható és fennállt a magánélethez való jog aláásásának kockázata,
a kormánypárttal ellentétben a Human Rights Watch nem talált bizonyítékot arra, hogy az ellenzék adatkezelése igazságtalanságot eredményezett volna a választási folyamat során.
Az emberi jogi szervezet ugyanakkor leszögezte: a főbb pártokhoz kapcsolódó webhelyek látogatóiról gyűjtött adatok egy részét harmadik fél nyomkövetői segítségével megosztották olyan ismert reklámtechnológiai cégekkel, mint a Facebook és a Google. Ez a gyakorlat a privátszféra figyelmen kívül hagyásának általános kultúráját sugallja.
Címlapkép: Egy szavazót választási kampányüzenetekkel bombáznak, többek között „szavazz” tartalmúval. Forrás: Brian Stauffer / Human Rights Watch | Human Rights Watch: A Fidesz javára billentette a személyes adatokkal való visszaélés a választási versenyt | Az emberi jogi szervezet jelentése szerint a kormánypárt visszaélt a személyes adatokkal az idei választási kampány során. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2022/12/01/human-rights-watch-a-fidesz-javara-billentette-a-szemelyes-adatokkal-valo-visszaeles-a-valasztasi-versenyt/ | 2022-12-01 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
„Itt nőtt fel, ide köti minden. Számára az az élet, amikor nyaranta néhány hónapra a Balatonra költözik. Nem az a típus, aki egy ilyen helyzetben fogja a pénzét, és lelép Indonéziába koktélt szürcsölgetni” – jellemezte Simicska Lajost és a körülötte az elmúlt két hétben kialakult helyzetet egy befolyásos médiavezető a Magyar Narancsnak. Meglátása szerint Simicska február 6-i kirohanása őszinte dühkitörés volt, azóta viszont megnyugodott, és a következő lépéseken gondolkodik. Mindeközben a Miniszterelnökség folyosóiról azt hallani, jelenlegi remek hangulatából egykori harcostársa nyilatkozatai sem zökkentették ki Orbán Viktort. Az üzleti élet és a politika befolyásos szereplői egybehangzóan úgy vélik, kettejük konfliktusa egyhamar nem oldódik meg, de ebből nem feltétlenül az következik, hogy már holnap egymás torkának esnek. Szembenállásuk mélyebb okait szeptemberben részletesen elemeztük (lásd: Csak egy maradhat talpon, Magyar Narancs, 2014. szeptember 6.).
A legfontosabb
„Lajos számára mindig is a média volt a legfontosabb terület. Nem azért, mert az állami hirdetésekből olyan sok pénzt lehetne kifacsarni, hanem mert a nyilvánosság garantálja számára a mindenkori politikai érvényesülés és befolyásolás lehetőségét” – engedett betekintést Simicska gondolkodásába egy korábban a Mahirnak dolgozó ügyvezető, aki ma már cégbirodalmon kívülről szemléli az eseményeket. Kiterjedt médiapiaci kapcsolatrendszerrel rendelkező beszélgetőtársaink ezzel mindannyian egyetértettek. Simicska korábban nemigen igényelte a beleszólást a Hír Tv műsoraiba vagy mondjuk a Magyar Nemzet belpolitikai rovatába. Liszkay Gábor volt főszerkesztővel huszonöt éve dolgozott együtt, félszavakból is értették egymást. (A Magyar Nemzet újabb kori történetéről lásd: Egy a tábor, egy a lap, Magyar Narancs, 2014. október 9.) Nem véletlen, hogy nem az építőipari óriást, a Közgépet fenyegető különadó terve, sokkal inkább a reklámadó körüli polémia volt az, ami végül Orbán és Simicska 35 éves barátságának végére kitette a pontot. Ismerői szerint Simicska valamilyen formában mindenképp megpróbálja lábra állítani médiáját.
A Kantar Média lapunknak megküldött adatai szerint a Simicska-közeli médiacégeken – mint amilyen a Magyar Nemzet, a Class FM, a Heti Válasz, Hír Tv – átfutó állami hirdetések tavaly visszaestek az előző évihez képest: 2013-ban 11,9 milliárd forintért hirdettek állami cégek és szervek e médiumoknál, tavaly már csak 10,7 milliárdért. (A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Kantar nem méri sem a Hír Tv, sem a Lánchíd Rádió adatait – R. P. D.) A csökkenés mérsékeltnek tűnhet, ám fontos látni, hogy 2013-ról 2014-re az állam jelentősen – 26,9 milliárdról 35,6 milliárdra – növelte a hirdetésekre költött kiadásokat, és így már az arányok romlása drasztikus. Fontos szempont továbbá, hogy ezek a cégek az elmúlt évre kötött szerződéseik zömét 2013-ban véglegesítették, azaz 2015-re nagyságrendileg is jelentős visszaesés várható.
A Simicska-médiumokat és hirdetésszervező cégeket elsősorban a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség (NKÜ) felállítása érinti érzékenyen, ez az új igazgatási szerv felel ugyanis a 40 milliárdosra taksált állami hirdetések elosztásáért. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az NKÜ-t szorosan a felügyelete alá vonta, az ügynökség élére pedig az a Nobilis Márton került, aki ezt megelőzően a Várhegyi Attila-féle (a Fidesz egykori pártigazgatója) Prestige Médiánál volt vezető pozícióban. (A Prestige több megbízást teljesített a korábban Lázár vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat részére is.) Augusztusban az origo.hu-tól – éppen a Lázárról írt cikksorozata után kialakult botrány miatt – távozó Pethő András újságíró egy bejegyzésben arról írt, hogy a portállal szerződéses viszonyban álló Prestige nevében Nobilis „rendszeresen fogalmazott meg politikai jellegű kéréseket közvetlenül (az origo.hu-t akkor igazgató – R. P. D.) Vaszily Miklósnak, illetve több esetben közvetlenül Sáling Gergőnek (a portál akkori, később menesztett főszerkesztőjének – R. P. D.) is”.
A végső ütést a reklámadó kiterjesztésének terve vitte be. A korábbi tervekhez képest a tavalyi választás után a reklámadót úgy vezették be, hogy az a tízmilliárd forintnál alacsonyabb reklámbevételt felmutató cégeket is sújtotta, és ezzel több százmilliós terhet rótt a Simicska-média nyakába is. (Legtöbbet a Hír Tv, illetve a Simicska és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó reklámértékesítő cég, a Publimont fizetett, egyaránt körülbelül 300 milliót.) Emiatt komoly feszültség támadt a médiumok berkein belül is (erről lásd bővebben: Egy valódi szabadságharc, Magyar Narancs, 2014. június 19.). A Hír Tv-ben és a Nemzet Üllői úti szerkesztőségében egyre gyakrabban fordult elő, hogy „fentről” beleszóltak az újságírók és riporterek munkájába. Kritizálni „kellett” a kormányt az útdíj bevezetésének terve, a reklámadó vagy épp a nagybirtokosok agrártámogatásának megvágása miatt. Egy korábban a Hír Tv-ben dolgozó beszélgetőpartner meséli, hogy utóbbi témánál „azt az érvet kellett hajtogatni, hogy ez munkahelyek elvesztéséhez vezet, ami nyilvánvalóan nem volt igaz”.
Széljárások
Liszkay már hónapokkal ezelőtt arra panaszkodott, hogy ha akarna sem tudna kritikusabb lenni a kormánnyal, mert tucatjával mondják le az előfizetők a lapot és százával özönlenek a panaszlevelek (lásd: A Fidesz túszai, Magyar Narancs, 2014. szeptember 18.). Két tűz között őrlődtek a munkatársak: az egyik oldalról a tulajdonosi szándék, a másikról a közönség elvárásai nyomasztották őket. Liszkay ugyan igyekezett tompítani Simicska nyomásgyakorlását, de ez csak ideig-óráig működött.
Simicska baloldalán Liszkay
A múlt ősz végén a kabinet harapófogóba került: az amerikai kitiltási ügy és az RTL Klub kritikus hírpolitikája együttesen bénítóan hatott a kormányzásra; ekkor néhány hét erejéig kimondatlanul tűzszünet volt a miniszterelnök és egykori pénztárnoka között. Január végére aztán Orbán úgy érzékelte, a szorítás enyhül, így bátran nyithat új frontot a Simicska-cégekkel szemben. A politikai kinevezett Colleen Bell érkezése, André M. Goodfriend háttérbe vonulása (majd későbbi távozásának híre), illetve a nagykövetség korrupciós retorikájának halkulása azt sugallta a kormányfő számára, hogy az amerikai fél belátta, nem tud hatékonyan nyomást gyakorolni a kormányhatalomra. Más kérdés, hogy a Narancs információi szerint Orbán nem pontosan ítélte meg a helyzetet, az Egyesült Államok ugyanis nem készül változtatni Magyarország-politikáján. Diplomáciai forrásaink rendre azt ismétlik, a kormányfő helyzetértékelését folyamatosan torzítja, „hogy olyan emberekkel és tanácsadókkal veszi körbe magát, akik maguk is érintettek korrupciós tevékenységben is, így nem érdekeltek a hiteles információk továbbításában”. Washington jóváhagyásával még ebben a hónapban bővülhet azon kormányközeli üzletemberek listája, akiktől korrupciós tevékenység gyanúja miatt a State Department megvonja a beutazási engedélyt az Egyesült Államokba. (Erről és a lehetséges érintettekről részletesen lásd: Célkeresztben a kapuőrök, Magyar Narancs, 2014. november 27.) A térségi „akciókat” és a politikai irányvonalat a Fehér Ház koordinálja, irreleváns, hogy ezeket az intézkedéseket Budapesten épp mely diplomaták hajtják végre.
Orbán a másik ügyben is úgy véli, sikerült tompítani a konfliktust; az RTL Grouppal valamiféle egyezség született a luxemburgi központú cégcsoport és a kormány között. Angela Merkel kancellár látogatását megelőzően Lázár János Münchenben tárgyalt Andreas Rudassal, a médiavállalat regionális vezetőjével, és a miniszter az elmúlt hónapokban többször fogadta a Bertelsmann-csoport vezetőit. Értesüléseink szerint a magyar fél vállalta, hogy csökkenti a csatornacsalád különterheit bizonyos engedményekért cserébe. (A dolgok jelenlegi állása szerint az RTL Klubot működtető M-RTL Zrt. fizetné a teljes adóbevétel 50 százalékát, ami elérheti akár az 5 milliárd forintot is.) Az egyezség részeként nyárig távozik a posztjáról Dirk Gerkens, az RTL Klub vezérigazgatója, akinek a skalpjára – ahogyan a tévé életét ismerő forrásunk mondja – „Lázárnak régóta fáj a foga”. Információink szerint jelenleg is barátságtalan alkudozás folyik Gerkens és az RTL Group vezetősége között a „csendes távozás” kondícióiról. A vezérigazgató nem akart nyilatkozni lapunknak, megkeresésünkre Rudas titkárságán megerősítették, voltak tárgyalások a kormány és a cégcsoport vezetősége között, de az alkuról szóló értesüléseinket nem kommentálták. A tévésszakma felső köreiben közismert, hogy Gerkens évek óta kimondottan baráti kapcsolatba került Nyerges Zsolttal, és az utóbbi időben Simicskával is voltak találkozásaik. Szeptemberben Gerkens is hivatalos volt arra a sárvári lovascentrum-avatásra, ahol Simicska – többek között Kálomista Gábor, Liszkay Gábor és Németh Lászlóné társaságában – hosszú évek után először mutatkozott a nyilvánosság előtt.
Magára hagyott légió
A kormány hivatalosan az Európai Bizottság (EB) által kilátásba helyezett kötelezettségszegési eljárásra hivatkozva módosítaná a reklámadót úgy, hogy az minden sávban egyenletesen, a reklámárbevétel akár 5,3 százalékával sújtaná a piac szereplőit. (A kormány érve kissé sántít: az EB kérdésünkre arról tájékoztatott, hogy a reklámadó ügye jelenleg az „előzetes adatgyűjtési fázisban” tart, és nincs még hivatalos álláspontja a témában.) A vg.hu adatai szerint – a 2013-as bevételekkel számolva – a tavaly fizetendő 650 milliónyi különadóhoz képest idén már 1,3 milliárd forint terhelné az érintett Simicska-cégeket. Ha ebben a formájában módosítják a törvényt, azzal a kormány több legyet üthet egy csapásra: megszabadulhat Gerkenstől, puhíthatja az RTL Klub híradásait, és tovább szorongathatja a Simicska-birodalmat.
Február 5-én – miután az adótörvény ilyetén módosításának híre ment – Simicska azonnal berendelte magához Liszkayt, hogy közölje vele: sokkal erélyesebb fellépést vár el az irányítása alatt álló médiumoktól, de a főszerkesztő ezt a kérést határozottan visszautasította. Másnap Liszkay mellett Csermely Péter, a lap főszerkesztő-helyettese, Gajdics Ottó, a Lánchíd Rádió főszerkesztője, Élő Gábor, az mno.hu főszerkesztője, Szikszai Péter, a Hír Tv vezérigazgató-helyettese és Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese egyaránt „lelkiismereti okokra” hivatkozva felmondott. Híresztelések szerint kormánypárti politikusok jó ideje azzal kerülgették a lapvezetőket, hogy a saját érdekükben hagyják el a Nemzet-csoportot. A szerkesztőségi vezetők köreiből azonban úgy értesültünk, az érintettek saját elhatározásukból döntöttek így.
Az már a politika által mérgezett hangulatot mutatja, hogy az újságírók és egyéb dolgozók elmondása szerint a vezetők még csak el sem köszöntek az állománytól. Ez különösen a hírcsatorna óbudai stúdiójában keltett visszatetszést. A hvg.hu szerint ugyanis a Hír Tv menedzsmentje decemberben még úgy szerette volna módosítani a műsorvezetők és szerkesztők szerződéseit, hogy távozás esetén az illető a következő másfél évben ne léphessen át valamely konkurens csatornához. Ezek után aligha meglepő, ha egyes alkalmazottak lesújtva érezték magukat, hogy ezek a vezetők most szó nélkül elmennek. (A lemondott vezetők között kivételt jelentett Szerető Szabolcs, aki a bejelentés után két nappal – arra hivatkozva, hogy „egy vezető nem hagyhatja magára kollégáit, a szerkesztőséget” – úgy döntött, marad.)
Liszkay huszonöt éven keresztül építette a Nemzet-portfóliót, összeszokott szerkesztőgárdát alakított ki, a Hír Tv stábját pedig tíz éve egy jól körülhatárolható mag alkotja. A csatorna alkalmazottai szerint az elmúlt néhány évben családias közeg jött létre az óbudai stúdióban, ezért most a dolgozók zöme értetlenül áll a fejlemények előtt. „Nemcsak Simicska érzi úgy, hogy elárulták, hanem a kollégák is” – fogalmazott egy korábbi Hír Tv-s alkalmazott, akinek már a tavalyi létszámleépítéskor mennie kellett. „Aki maradna, hirtelen azt se tudja, mire maradjon” – szemléltette a kialakult letargikus állapotot egy műsorszerkesztő, aki szerint egyelőre senkit nem kerestek a közmédiából. Utalt arra is, hogy Simicska kifakadása miatt valamelyest a Nemzet-csoport is kínossá, sokak szerint egyenesen vállalhatatlanná vált a dolgozók számára. Simicska közeli munkatársai szerint ez is mutatja: nem volt tudatosság az üzletember trágár nyilatkozataiban, azokat valóban a felháborodás és a csalódottság szülte. „Ezzel a stílussal alaposan demoralizálta és demotiválta a saját beosztottait, és ezt a tekintélyt nehéz meló lesz visszaépíteni.”
Fura módon az a közmédia vehetné át a stáb egy részét, amelynél Simicska egyik cége máig a legnagyobb beszállító – igaz, a jelek szerint nem sokáig. A formálisan Fazekas Csaba vezette Hung-Ister Zrt. az elmúlt négy évben nagyvadnak számított a televíziós gyártás piacán: a cég nettó árbevétele 1,56 milliárd forintról 4,51 milliárd forintra nőtt. (Fazekas volt az előző kormány idején életre hívott közmédia-konszern, az MTVA első elnöke.) Jelenleg is a Hung-Ister készíti az MTV legnagyobb költségvetésű programjait – A Dal, a Maradj talpon! és a Magyarország, szeretlek! című produkciókat –, de ez a cég gyártja a Szerencsejáték Zrt. összes televíziós műsorát is. A hvg.hu friss értesülései szerint ugyanakkor az MTVA-nál „a kifutó műsorokat nem akarják folytatni, a lejáró szerződéseket nem akarják megújítani”. A márciusban induló új közcsatornák hírműsorai már Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó irányítása alatt készülnek, a közmédiumok környékén pedig azt beszélik, hogy a Halkó Gabriella nevén futó Apropó Kft. lehet „az egyik új Hung-Ister”. Ez a cég gyártja Jakupcsek Gabriella napi talk-show-ját, a Ridikült. (Halkó egyébként Jáksó László volt élettársa, és az ő egyik érdekeltsége készítette annak idején a 841 milliós Marslakók sorozatot.) Habony stábja érezhetően nem bízik a Hír Tv-s szakemberekben, így viszont kérdés, vajon kikből akarja feltölteni az új csatornák állományát. Az biztos, hogy a háttérmunkában nagy szerepe lesz Várhegyi Attilának és a Prestige Mediának.
A Közgép-korszak alkonya
Romlik a Simicska-birodalom helyzete az építőiparban is. Az atlatszo.hu összesítése szerint a Közgép 2013-ban még 431 milliárd forintnyi építőipari közbeszerzést nyert el konzorciumban vagy egyedül; ez a szám a következő évben 100 milliárd forint környékére esett vissza. Simicska már tavasszal elveszítette befolyását az uniós fejlesztési pénzek felett, miután a korábbi Közgép-vezér Petykó Zoltán vezette Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogosítványait a Miniszterelnökség vette át.
Seszták Miklós új fejlesztési miniszter előbb leállította a már folyamatban lévő közbeszerzéseket, majd menesztette a korábban Németh Lászlóné által kinevezett Dudik Jánost a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. és Mázsi Attilát a Magyar Közút Zrt. éléről. Tavaly a NIF már alig negyedakkora – mintegy 40 milliárd forint – értékben szerződött a Közgéppel vagy az általa vezetett konzorciumokkal, mint az előző évben.
Ahogyan arra az Orbán–Simicska-affér tavalyi összefoglalásakor utaltunk, Orbán már a második ciklus közepétől elégedetlen a Közgép piaci viselkedésével: ahelyett, hogy az osztrák nagyvállalatok rovására terjeszkedett volna, számos magyar nagyvállalkozást szorított ki a piacról.
Orbán megbízásából Lázár János már hozzálátott az építőipari piac újrarendezéséhez, ami egy új korszak kezdetét jelzi. Orbán hasonlóan gondolkodik az építőipar jövőjéről, mint a bankszektorról: a távlatos politikai cél olyan magyar háttérű építőipari holdingok létrejötte, amelyek néhány éven belül más piacokon is sikeressé válhatnak, és idővel tőzsdére lehet vinni őket. Várhatóan három-négy masszívabb szereplő felfuttatását segíti majd az új közbeszerzési politika – e kedvezményezett cégek környékén már elkezdtek feltűnni a miniszterelnökkel jó kapcsolatokat ápoló oligarchák és üzletemberek. (Az „új Közgépekről” lásd Építőkockák című keretes írásunkat.)
Sokat elárul Orbán és Simicska szembenállásáról az is, hogy mely, korábban Simicska-káderként elkönyvelt tisztségviselők őrizhették meg posztjukat. Vida Ildikó, a NAV elnök asszonya sorsa az amerikai kitiltási botrány kipattanása óta a miniszterelnök kezében van, és ezt a kormányfő jelezte is, amikor arra szólította fel Vidát, hogy ha maradni akar, küzdjön meg az igazáért. Az áprilisban lefokozott Németh Lászlóné nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár a hírek szerint nem sokáig maradhat a kormány tagja, nyugodtabban alhat viszont Baji Csaba, az MVM Csoport elnök-vezérigazgatója. Ő korábban szintén Simicska emberének számított, 2010 előtt a Simicska–Nyerges-érdekcsoporthoz tartozó E-OS Zrt. energiacéget vezette. Az energiaszektorra rálátó szakértő szemek szerint Baji maradásában szerepet játszhatott az is, hogy vezetése idején a vállalat jól együttműködött kormánnyal, a felügyelete alatt működő MVM Földgázkereskedő Zrt. pedig partner volt a nagyszabású földgázátviteli üzlet lebonyolításában, amiből a Mol Energiakereskedő Zrt. tízmilliárdos nagyságrendű haszonra tett szert.
Építőkockák
Az építőipari közbeszerzések kedvezményezettje lehet a jövőben az a Market Zrt., amely a Ferencváros új stadionjának építésével lett ismert, és amelynek tulajdonosi struktúrájában tavaly ősszel jelentős változások történtek. Szeptemberben Garancsi Istvánnak, a Videoton FC elnökének, a kormányfő jó barátjának frissen alapított cége, a Garhartt Zrt. megvásárolta a korábban baloldali milliárdosként emlegetett Veres Tiborhoz tartozó Wing Zrt. 51 százalékos részesedését a Market Zrt.-ben. Így a cég ma már Garancsi és Scheer Sándor közös tulajdona. Októberben a közbeszerzési értesítő már arról írt, hogy uniós forrásból a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új sportcsarnokát a Market Zrt. építheti 5,28 milliárd forint ellenében. Ezzel nagyjából egy időben Szolnok Önkormányzata szintén a Markettel szerződött a városi stadion lelátóinak felújítására több mint 372 millió forintért. Az előző ciklusban elképzelhetetlen lett volna, hogy egy ilyen munkát ne a szolnoki Nyerges Zsolt vezette Közgép végezzen el.
Szintén kedvező időszak elé néz a tiszakécskei illetőségű – mélyépítésre szakosodott – Duna Aszfalt Kft., amely az előző kormányzati ciklusban közel megtriplázta adózás utáni eredményét, és tavaly már 54 milliárd forint értékben nyert el munkákat. A cég tulajdonosa Varga Károly és Szíjj László – utóbbi a nagykőrösi polgármester rokona. A tiszakécskei cég esetében már látható az a szándék, hogy egy olyan holding jöjjön létre, amely az építőipar minden szegmensében megállja a helyét. Múlt heti hír, hogy a magasépítés területén jártas Magyar Építő többségi tulajdonrésze a Duna Aszfalt érdekeltségében lévő Körösaszfalt Zrt.-hez került. A Körösaszfalt is „családon belüli” vállalkozás: vezetője Pálffy Balázs, aki – mint azt elsőként a napi.hu tudatta – Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester leendő veje. Múlt heti értesülés, hogy a Duna Aszfalt és a KE-VÍZ 21 Kft. konzorciuma lenyomta a Közgép–Strabag párost, és így a tiszakécskei bázisú vállalkozás vezetésével épülhet meg a 338. sz. főút nyugati elkerülő szakasza, 3,3 milliárdért.
Az elkövetkező időszak másik jól pozicionált cége lehet a zalaegerszegi ZÁÉV Zrt. Ez a vállalat Peresztegi Imre helyi vállalkozó többségi tulajdonában van, ám a hírek szerint szemet vetett rá Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester. Azt is beszélik a piacon, hogy a ZÁÉV hamarosan valamilyen formában egybeolvadhat a győri West Hungaria Bau Kft.-vel (WHB), amely Borkai Zsolt polgármesteri ténykedése óta építőipari egyeduralkodó a győri térségben, és amely cég egyébként a budapesti CET kivitelezőjeként vált ismertté. A WHB-ról a Narancs már két és fél évvel ezelőtt a Fidesz helyi házi építőjeként írt (lásd: A várat beveszik, Magyar Narancs, 2012. augusztus 16.). „A holdingokba tömörülés egyfajta garancia is lehet ezen cégek részére, hogy ne jussanak olyan sorsra, mint korábban a Vegyépszer vagy részben a Közgép. Ezen cégekben működött ugyan némi know-how, de a munkák nagy részét sápszedők módjára szerezték, ami egyenesen vezetett odáig, hogy piaci körülmények közt már nem tudtak hatékonyan működni” – elemezte a helyzetet egy építőiparban jártas forrásunk. Az új trónkövetelő vállalkozások helyzetbe kerülése ezzel együtt nem jelenti azt, hogy Lázár és csapata módszeresen nekilát a Közgép kivéreztetésének. Az viszont biztos, vége annak az időszaknak, amikor a Közgép „alanyi” jogon nyert el mély- és magasépítési megbízásokat. A Közgép az acélszerkezetek – hidak, vasúti elemek – gyártásában jó referenciával rendelkezik, és ebben a szegmensben várhatóan megőrzi pozícióit, ám a korábbiakhoz képest sokkal inkább rá lesz utalva arra, hogy a piac szabályai szerint próbáljon érvényesülni az építőiparban. | Egykapuznak - Tájkép az Orbán-Simicska-háborúban | Mik voltak Simicska emlékezetes, február 6-i dühkitörésének közvetlen előzményei? Milyen piaci változások várhatók a médiában és az építőiparban az Orbán– Simicska-konfliktus következményeként? Összefoglalónkban ezekre keressük a választ. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/egykapuznak-93803 | 2015-02-19 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Október 1-jén kedden sajtótájékoztatón jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester, hogy október 4-én, pénteken megtartják Fővárosi Közgyűlés alakuló ülését - számolt be róla az énbudapestem.hu. Karácsony úgy fogalmazott: "Azt gondolom, izgalmas idők elé nézünk." Hozzátéve, hogy ugyan tudja, hogy a politikai viták fókuszában a főpolgármester-helyettes választás áll, de nem lát most olyan megoldást, amely stabil, működőképes városvezetést biztosítana, éppen ezért azt javasolja, "mielőtt az indulatok elszabadulnának, kezdjük el a közös munkát, hátha a munkaterápia meghozza azt a bizalmat, ami az ilyen típusú személyi döntések meghozatalához úgy tűnik, jelenleg nem áll fönn".
Tehát a főpolgármester a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy nem tesz javaslatot főpolgármester-helyettes megválasztására.
Karácsony hozzátette: "az előző ciklusban a kerületi polgármesterekkel közösen egy politikailag értelmezhető, egyértelmű többség irányította a várost. Most pontosan látjuk, hogy egy kicsit más lesz a politika a Fővárosi Közgyűlésben. A főpolgármester arról is beszélt, hogy ő készen állt volna, hogy békejobbot nyújtson egykori riválisának, Vitézy Dávidnak. Az együttműködést viszont csak is úgy tudta volna elképzelni, ha az előző ciklus főpolgármester-helyettese, Kiss Ambrus is tagja a csapatnak, amely vele vezeti a várost. Ez viszont - mint mondta - nem váltott ki egyértelmű támogatást a Fővárosi Közgyűlés tagjaiból, amit ő nem hajlandó, legfeljebb átmenetileg tudomásul venni.
Újságírói kérdésre elmondta Karácsony: ha nem találnak helyettest, akkor a kormányhivatal, a főispán ki fog jelölni valakit a Közgyűlés tagjai közül, ez Karácsony szerint a kevésbé szerencsés változat, ami elhúzódhat akár fél évig is.
Mindeközben megerősítette azt a hírt is, hogy Kiss Ambrus október elsejétől a fővárosi önkormányzat főigazgatója lesz, azokat a feladatokat, amiket eddig is ellátott, ebben a minőségében viszi tovább.
A főpolgármester beszélt arról is, hogy a Tisza Párt tanácsnokai révén szeretne bekapcsolódni a közös munkába, felelősséget vállalni bizonyos területekért: az akadálymentesítésért és a láthatóságért, így ezeken a területeken elindulhat a szakmai munka. Karácsonynak azt a javaslatát, hogy a tanácsnoki feladatokkal a többi párt is bekapcsolódjon a főváros vezetésébe, minden frakció felé szeretné kiterjeszteni.
Ugyancsak beszélt arról, hogy egy új, a frakciók javaslatai alapján összeállított szervezeti és működési szabályzat (szmsz) elfogadására tesz javaslatot, amely szerinte nagy mértékben meg fogja könnyíteni a képviselők munkáját. Karácsony közölte, hogy tizenkilenc olyan jogkör van a jelenleg hatályos szmsz szerint, amit főpolgármester vagy a főjegyző lát el, és ezeket szakbizottságokra fogják delegálni, amelyeknek a személyi összetételéről szintén október 4-én döntenek majd. Ugyanakkor két jogkört szeretne megtartani, az egyik az, hogy két ülés között, meghatározott kereteken belül, a Közgyűlés nevében a főpolgármester is eljárhasson, a másik pedig az, hogy a fővárosi cégvezetők munkáltatói joga továbbra is a főpolgármesternél maradjon. Az ezekkel kapcsolatos kérések szerinte ugyanis politikai természetűek, és nem a város hatékony működését szolgálják.
A sajtótájékoztatón arról is szó volt, hogy a főpolgármester javaslatot tesz Iványi Gáborék intézményrendszerének megmentésére, a NAV által szorongatott szociális intézményeinek átvételére, vagyis nem csak részt venne a hajléktalanellátás finanszírozásában, de fenntartója is lenne az érintett intézményeknek.
A 444.hu-nak eközben Vitézy Dávid arról beszélt, hogy kemény feltételei lennének azzal kapcsolatban, hogy a helyettesi posztot elvállalja - ha ez ténylegesen felmerülne. Például nem akar "dísz", vagyis olyan háttérszereplő lenni, mint az eddigi helyettesek többsége, emellett azt is kikötné, hogy minél nagyobb arányban megvalósuljon a programja, amihez forrást és valódi döntési jogköröket is akarna.
Vitézy azt is hozzátette, ha végül a kormányhivatal jelölné ki vagy javasolná őt főpolgármester-helyettesnek, nem vállalná a megbízatást.
A politikus arról is beszélt, hogy a közgyűlési többséget csak Karácsonnyal együtt lehet létrehozni, ahogy fogalmazott: "a főpolgármester és a közgyűlés kényszerházasságra van ítélve". Vitézy megerősítette a lapnak, hogy az új közgyűlési felállásban azt tartaná helyesnek, ha a főváros uniós képviseltét a Tisza Párt látná el, nem pedig a párbeszédes Jávor Benedek.
A bizottsági struktúrákban ugyanakkor már megállapodtak a főpolgármester ugyanis mandátumarányos elosztást ígért. Vitézy a klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési bizottságot vezetheti majd, ha megszavazza a Közgyűlés. A BKK rendészet létrehozását kezdeményező javaslatot beadták, erről azt mondta Vitézy, hogy reméli, hogy átmegy. Karácsonynak pedig azt a javaslatát, hogy a hajléktalanellátást fenntartóként vegye át a főváros az Oltalom Karitatív Egyesülettől, meg fogják szavazni.
Időközben Karácsony Gergely egy rövid videót is közzétett a közösségi oldalán, amiben többek között arról is beszél, hogy a Magyar Péterrel folytatott megbeszélés nem volt élete legjobb beszélgetése, de reméli, lesz még jobb is - igaz, a limonádé legalább finom volt. | Karácsony bizakodó, Vitézy kényszerházasságról beszél | A pénteki alakuló ülés előtt több nyitott kérdés maradt még a Fővárosi Közgyűlésben. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/belpol/karacsony-bizakodo-vitezy-kenyszerhazassagrol-beszel-271460 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
2007.04.04. 07:51
Hogyan képezhette a fedezetét a Hankooknak nyújtott 20 milliárd forintos állami támogatás két magáncég közötti adásvételi szerződésnek? – többek között ezt a kérdést tette fel a Magyar Nemzet tegnap ismét írásban Kóka János gazdasági miniszternek a lapunk által feltárt dunaújvárosi ingatlanpanamával összefüggésben, de nem kaptunk rá választ. Ugyanígy hallgat a jogilag vitatható módon intézkedő illetékes földhivatal és cégbíróság is.
A Hankook-beruházást annak idején személyes imázsépítésre és kampányolásra használó Kóka János gazdasági miniszter nem hajlandó válaszolni több olyan kérdésre, amelyeket a lapunkban feltárt ingatlanpanama kapcsán tettünk fel neki tegnap. Így továbbra sem tudni, miért építette meg az állam azt a bekötőutat, amelynek kivitelezését a lapunk birtokában lévő dokumentumok szerint a Pentele Kft. elvállalta. Vagy arra: hogyan képezhette a fedezetét a Hankooknak nyújtott 20 milliárd forintos állami támogatás a Pentele és a Hankook közötti adásvételi szerződésnek? A tegnap írásban feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem válaszolt az SZDSZ-es tárcavezető.
A lapunkban feltárt törvénysértésgyanús ügyintézésükre vonatkozó kérdéseinkre tegnap az illetékes Fővárosi Cégbíróságon sem reagáltak, mint ahogyan a jogilag szintén vitatható módon intézkedő Fejér Megyei Földhivatal sem válaszolt lapzártánkig a kérdéseinkre.
Az ügy további érdekessége, hogy miközben az ingatlanügylet már lezárult, és a négy magánszemély által jegyzett Pentele Projekt Kft. több mint egymilliárd forintot kasszírozott a dél-koreai Hankook gumigyárnak eladott földterületen, aközben információink szerint az említett négy üzletember továbbra is igénybe veheti az önkormányzat által biztosított gyorsított eljárást. Azonban ezt az úgynevezett koordinációs irodát kifejezetten a Hankook-beruházásban érintett cégek gördülékenyebb ügyintézése érdekében hozták létre. Vagyis a Pentele Kft.-t jegyző négy személynek (akik egyébként az MSZP közeli vállalkozó, Leisztinger Tamás bizalmasának tekinthetők) már nincs jogosultsága a speciális szolgáltatás igénybevételére.
Tóth László, a Pentele Projekt Kft. négy tulajdonostársának egyike tegnap a Magyar Rádiónak nyilatkozva tagadta, hogy nagy hasznuk lett volna az ügyleten. Azt mondta, a földterületekért kialkudott 2,1 milliárdos vételár nem fedezte az ingatlanok vételárát, a művelési ágból való kivonás és a közművesítés költségeit, valamint a projektet terhelő egyéb járulékos költségeket. A Hankook rövid időt adott a terület rendezésére, ezért kellett beapportálni az önkormányzati területet is. A föld értékét az önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló is reálisnak tartotta – állította Tóth László, aki szerint a terület művelési ágból való kivonásának költségét nem az önkormányzat, hanem ők fizették.
Kálmán András (MSZP) polgármester a közrádiónak azzal magyarázta, hogy nem az önkormányzat cégére bízták a földértékesítést, hogy nem tudtak megegyezni a mintegy 200 földtulajdonossal. – Ezek után olyan emberekre kellett bízni, akik véghez is tudják ezt vinni. Az ő ajánlatuk jobb volt, mint az önkormányzaté – fogalmazott a városvezető. | Kókáék hallgatnak | Hogyan képezhette a fedezetét a Hankooknak nyújtott 20 milliárd forintos állami támogatás két magáncég közötti adásvételi szerződésnek? – többek között ezt a kérdést tette fel a Magyar Nemzet tegnap ismét írásban Kóka János gazdasági miniszternek a lapunk által feltárt dunaújvárosi ingatlanpanamával összefüggésben, de nem kaptunk rá választ. Ugyanígy hallgat a jogilag vitatható módon intézkedő illetékes földhivatal és cégbíróság is. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/04/kokaek-hallgatnak | 2007-04-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Felemás képet fest a háború második évében az olcsó ukrajnai terménydömpingtől árapályos gabonaszektor. Az Ukrajnával határos EU-államok, közöttük Magyarország termelői egyre nagyobb veszteséget könyvelhetnek el az eladatlanná vált készleteik tárolása és a termesztés többszörösére ugrott költségei miatt. Eközben a megfeleződött árú alapanyaggal a feldolgozók, takarmánygyártók szép nyereségre számíthatnának, ha nem robbant volna az enegiaár-bomba.
Utánajártunk, vajon a hajdan párját ritkítóan nagy állami támogatással létesült, de a fennállása óta csak egyszer nyereséges tiszapüspöki izocukor- és etanolgyár, valamint a szintén sokmilliárdos támogatással felépített, a múlt évet végre már nyereséggel zárt visontai búzakeményítő-üzem is aranybányává változik-e az olcsóbb alapanyag jóvoltából?
A befektetők álma
Eddig aligha váltotta be a befektetői várakozásokat a Mészáros Lőrinc cégbirodalmához tartozó két gigantikus gabonafeldolgozó. A felcsúti üzletember - a korábban csak kisebbségi részvényes Opus Global Nyrt.-n keresztül - 2017-ben szerezte meg a többségi tulajdonrészt (74,33 százalék) abban a Kall Ingredients Kft.-ben, amelynek csúcstechnológiás tiszapüspöki izocukor-gyárát személyesen Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel.
Az Opus Global a Heves vármegyei Visontán, az ország egyetlen búzakeményítő gyárát létrehozó Visonta Projekt Kft.-nek is tulajdonosa, amelyet Mészáros Lőrinc 2015-ben Szíjj Lászlóval alapított. Mindkét üzem kezdetben a befektetők álma volt: biztos hazai alapanyag-ellátással és egyre bővülő uniós piaccal, ráadásul párját ritkító kormányzati hátszéllel.
A Szolnok melletti Tiszapüspökiben ugyanis egyedi kormánydöntéssel gavalléros, 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatással és az MKB Bank-Eximbank páros mintegy 35 milliárdos fejlesztési hitelével együtt összesen 45 milliárd forintból épült meg a térség legnagyobb és legmodernebb izocukorgyára, amely kezdettől kiemelt kormányzati beruházás. Az üzem az izocukor emellett nagy tisztaságú pharma-alkoholt, más élelmiszeripari alapanyagokat és GMO-mentes takarmányt állít elő főleg külpiacokra.
Az üzem 2017-es indulásakor Kárpáti László, a gyárat felépítő és üzemeltető KALL Ingredients Kft. akkori fő tulajdonosa még azt tervezte, hogy az évi 530 ezer tonnás kukorica-felvásárlást 1,5 millió tonnáig bővíti a későbbi fejlesztésekkel az uniós cukorkvóta 2017. októberi megszüntetése után.
„Az a célunk, hogy a magyar termelőtől, normális áron, hosszú távon, minden évben meg tudjuk vásárolni a kukoricáját” – ígérte akkor Kárpáti László, de már nem ő a tulajdonos. A tiszapüspöki gyárindulás előtt a Budapesti Értéktőzsde rendkívüli tájékoztatással adta közre, hogy az Opus Global Nyrt. 6 százalék részesedést szerzett a KALL Ingredients Kft.-ben.
Ezután még több állami segítséget kapott a feldolgozót működtető cég. A 24.hu ki is számolta, hogy eddig összesen mintegy 60 milliárd közpénzt öntöttek – egyebek között különböző magántőkealapokon keresztül is – a cégbe az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. aktív közreműködésével.
Az élelmiszer-, gyógyszer- és vegyiparnak keményítőt, alkoholt és takarmányt gyártó 33 ezer négyzetméteres visontai üzem 93 millió eurós (csaknem 29 milliárd forintos) beruházásához a Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó Kft. is sok állami segítséget kapott. Ez az évi 250 ezer tonna búzát feldolgozó, félezer beszállítót foglalkoztató, 2018 végétől termelő gyár is kiemelt kormányzati beruházás volt.
Varga Mihály pénzügyminiszter a 2017-es alapkő-letételkor azzal érvelt, hogy a létrejövő búzakeményítő-üzem magas hozzáadott értékű új termékeket gyárt. “Működésével olyan új piaci lehetőségek nyílnak meg, amelyek belföldön és külföldön is hozzájárulnak majd a magyar gazdaság növekedéséhez” – mondta.
A kormány ehhez mintegy 6,2 milliárd forint (20 millió euró) vissza nem térítendő állami támogatással járult hozzá. Mészáros Lőrinc a gyáravatón azt is elárulta, hogy a termékek 70 százalékát exportra szánják, és azt tervezik, hogy raktározással, takarmány-előállítással további 50-100 munkahelyet hoznak létre.
Szép tervek, de…
A szép tervek ellenére hamar megmutatkoztak a pénzügyi problémák. Még egy év sem telt el az izocukorgyár indulása óta, felszámolást kezdeményeztek a Kall Ingredients Kft. ellen. Az Index számolt be arról, hogy a feldolgozó egyik malomüzemét felépített Épduferr Zrt. több mint félmilliárd forintot követelt a társaságtól, és miután az nem fizetett, a cég felszámolását kérte. A Kall Ingredients vitatta a pótmunkákkal kapcsolatos követelések jogosságát, ezért tagadta meg a számla kifizetését, amit a bíróság megvizsgált, és az ügy azóta rendeződött.
Azt azonban az Opten céginformációs rendszerében elért adatokból is látni, hogy a két leányvállalat pénzügyi mutatói az egyre növekvő hitelállomány és tőkeinjekciók ellenére csak lassan javulnak. A koronavírus-járvány után az orosz-ukrán háború piaci hatásai újabb és újabb kihívást jelentenek a vállalatoknak, ami nyomot hagyott a két cég tavalyi pénzügyi eredményén is.
A Kall Ingredients Kft. 2022-et több mint 863 millió forint veszteséggel zárta és 2018 óta csak egyszer, 2020-ban ért el (mintegy 1,35 milliárd forint) nyereséget. Öt év alatt összesen csaknem 13,46 milliárd forint volt a vesztesége, pedig ezalatt a forgalma látványosan nőtt. A múlt évben az árbevétele, a 2021-es 50,45 milliárd forintról már több mint 82 milliárdra ugrott.
A nehéz pénzügyi helyzet javítására tavaly – az Opus Global 7,1 milliárd forintos tagi kölcsöne után – az MKB Magántőkealap 6 milliárd forint tőkeemelést hajtott végre a cégben.
Jobb évet zárt tavaly az Opus Global visontai Viresol Kft.-je, amely 53 milliárd forint árbevételt ért el, ez majdnem a duplája a 2021-es 27 milliárdnak, ráadásul az akkori -2,5 milliárd után immár figyelemre méltó, 2,47 milliárd forintra nőtt az adózás előtti eredménye. Hab a tortán, hogy az elmúlt öt évben csak egyszer volt veszteséges, igaz a kötelezettségei (55 milliárd forint) még tavaly is bőven meghaladták az árbevételét.
Elgondolkodtató azonban, hogy a sokmilliárdos állami támogatással segített két társaságnak összesen már mintegy 127 milliárd forint a kötelezettség-állománya. Ilyen gazdálkodással vajon mikorra tudja majd a gigantikus méretű kötelezettségeit visszafizetni?
Hazai forrásból
A tartósan nyereséges feldolgozáshoz persze hosszú távra tervezhető, versenyképes minőségi alapanyag, jövedelmező gabonatermesztés is kell, de efelett is sokasodnak a viharfelhők. Ukrajna orosz lerohanása óta többszörösére nőttek a termelési költségek és a terményárakat letörő vámmentes ukrán gabona európai dömpingjétől az idén már ellehetetlenült, nagyrészt veszteséges lesz a hazai kukoricatermesztés. A magyar kormány ezért a napokban meghosszabbította és kibővítette az ukrán termények behozatali tilalmát.
Marad az importstop
Magyarország – nemzeti hatáskörben – meghosszabbítja és kiterjeszti az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat. A tilalom többek között kiterjed a gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is. Ezt jelentette be Nagy István agrárminiszter, miután szeptember 15-én lejárt az Ukrajnából származó agrártermékekre vonatkozó uniós behozatali korlátozás, és mint mondta “Brüsszel úgy döntött, nem tartja fenn tovább az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali tilalmat, hazánk nemzeti hatáskörben megteszi, és ki is terjeszti egy szélesebb termékköre!” – indokolta a lépést.
A kormány a piaci zavarok kezelésére tartja fenn a moratóriumot, mert ha az olcsó ukrán import újra elárasztaná az Ukrajnával szomszédos tagállamok piacait, nem lenne elegendő tárolókapacitás az őszi betakarítású terményeknek. “Ellehetetlenülne a hazai értékesítés és még nagyobb nehézségekkel kellene a gazdáknak szembenézni” – mondta a tárcavezető. A tranzitszállítmányok továbbra is engedélyezettek, azonban azokat az illetékes hatóságok zárral látják el a határon, nyomon követik őket és az ország egész területén ellenőrzik az érintett termékek útját.
Ám úgy tűnik, az olcsó ukrán terményekkel az ország leendő EU-csatlakozásával ezután tartósan számolni kell. Sokan állítják, hogy az EU egyre szigorúbb fenntarthatósági előírásai miatt kerültek a magyar gazdák is versenyhátrányba az ukrán termelőkkel, amely majd Ukrajna EU-integrációjával kiegyenlítődik, de nemcsak ez okozta.
A hazai termőhelyi adottságok, a gazdaságok üzemmérete, felkészültsége, technikai színvonala és technológiája messze elmarad a csernozjom talajokon, több tízezer hektáros, olykor belga, dán, holland, amerikai befektetők kezében lévő csúcstechnikás latifundiumokétól, amelyen nagyobb hozamokkal, sokkal olcsóbban termelnek.
Ezekkel szemben nincs sok esélye a magyar gazdáknak, amit a klímaváltozással egyre gyakoribbá váló tavalyi aszály is megmutatott. Hektáronként alig több, mint 3,4 tonna kukorica termett, ami az előző évi csaknem fel, és 5 tonnával kevesebb a 2020-as átlagnak. Pedig a korszerű kukoricahibridek hektáronkénti terméspotenciálja – öntözve, intenzív termesztéssel – már 16-18 tonna.
A hozamok növeléséhez azonban be kell ruházni a termesztésbe, amire – főleg uniós pénzek hiányában – kevés az esély az egy év alatt megduplázódott önköltség és a veszteséges termelés idején. Sok hazai termelő éppen a költségeken spórol, ezzel garantálja a rossz hozamot és a további ráfizetést.
Hazaival, vagy nélküle?
Nehéz kérdés vár tehát a tiszapüspöki és a visontai feldolgozó döntéshozóira. Kitartanak-e az eredeti üzletpolitika: a garantáltan GMO-mentes hazai alapanyag mellett, de akkor további milliárdokat, sokkal többet kell áldozni a termelői integrációra, vagy a külföldi, esetleg génmódosított gabona feldolgozására térnek át. Utóbbival azonban piacokat is veszíthetnek.
Más veszély is fenyeget. A 2030-ig szóló EU-direktíva egyik korábbi tervezete környezetvédelmi megfontolásból a szemeskukorica helyett már cellulózból – például szalmából, mező-, erdőgazdasági hulladékból – gyártatta volna a bioetanolt, de a javaslatot, a technológiaváltás horribilis költségei miatt akkor félretették. Látva azonban az EU Parlament és a bizottság markáns zöld törekvéseit (European Green Deal), egyre nagyobb az esélye, hogy akár néhány éven belül kötelezővé válik a cellulóz-bázisú etanolgyártás.
Ezzel nem csak a magyar kukorica-termelők mondhatnak le évi többmillió tonnás piacról, technológiaváltásra, gigantikus beruházásokra kényszerítené a hazai feldolgozókat is. Bár azt még nem tudni, a Tiszapüspökiben készülő gyógyszeripari tisztaságú alkohol gyártására is vonatkozhat-e majd a szabályozás, ha lesz ilyen. Ha igen, az fájna az izocukorgyári befektetőknek.
Lapunk írásban kérdezte az Opus Globalt arról is, hogy a két cég dolgozott, dolgoz-e fel ukrajnai eredetű gabonát, mekkora árbevételük, eredményük várható. Az is, miben nyilvánul meg, hogy racionalizálták az alapanyag-beszerzést. Amint megkapjuk a választ, azt közöljük. | Gondban Mészáros Lőrinc gabonafeldolgozói | A kormányzati pénzek ellenére sem váltotta be eddig a befektetői reményeket Mészáros Lőrinc két gigantikus gabonafeldolgozója. A profitkilátásokat a milliárdos veszteségek után a gabonapiaci krízis és egy uniós zöld terv is beárnyékolja. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/agrarium/gondban-meszaros-lorinc-gabonafeldolgozoi.html | 2023-09-27 10:34:00 | true | null | null | mfor.hu |
Folytatódik a Magyar Nemzet fővárosi ellenzéki korrupciós botrányról szóló cikksorozata.
A lap korábban arról számolt be, hogy a hatóságot nagy mértékben segítette egy titokzatos informátor, aki önmagára és több későbbi gyanúsítottra, köztük Kiss László óbudai polgármesterre is terhelő vallomást tett még 2021 decemberében. Az informátor többek között azt is elmondta, hogy Kiss Lászlót "főnöknek" nevezték az ügy szereplői, akik azt is hozzátették, hogy a polgármesternek "megy a pénz".
Mindezek az információk lendületet adtak az eljárásnak, de Kiss meggyanúsításához közeli barátja, bizalmasa vallomása mindenképp kellett, aki egyezséget kötött az ügyészséggel a szabadulásáért cserébe.
A Magyar Nemzet által megismert iratokhoz csatolt beszélgetések egyikében a fővárosi korrupciós bűnügy gyanúsítottjaival hozzák összefüggésbe Szaniszló Sándor pestszentlőrinci polgármestert:
"Gondold el, én odamentem, és ugye az volt, hogy az óbudai újsággal mi történik így meg úgy, és átjöttek a Robiék b...zd meg, és meg akartak kerülni, és nem csak nálad, hanem másutt is. Mi az, hogy telkek? És mondtam a Robinak, te figyelj, mondd, hogy mit szeretnél, és akkor leülünk és kitaláljuk. Mondták, hogy jó, jó, jó. Elmentek az izéhez, elmentek a Kiss Lacihoz, Kiss Laci elment a Szaniszlóhoz, hogy megkérje, hogy segítsen a F.-nek meg a Robinak (ők mindketten az óbudai korrupciós ügy érintettjei - a szerk.). Szaniszló szólt a K.-nak K. meg a M.-nek, M. meg mondta, hogy velem kell egyeztetni. És akkor mondtam nekik, hogy fiúk, miért volt ez a kör? Mondtam, hogy szóljatok. És egy évig ment a játék" - hangzott el az egyik, a feljelentő által rögzített beszélgetésben.
A nyomozati iratok között fellelhető egy olyan felvétel is, amikor a feljelentő és egy másik, a baloldali kerületek ügyeiben járatos férfi ismét Pestszentlőrincet hozzák szóba a hatóság feljegyzése szerint:
"A felvétel 02:45 perc hosszúságú, a felvétel indulásakor már mindkét személy az autójában ül. A beszédtéma a XVIll. kerület Lőrinc piac melletti rész, "szanálási terület" beépítése, illetve az Üllői út 323. szám alatti társasház építése volt. Más téma nem hangzik el a beszélgetés során" - olvasható a hatósági feljegyzésben.
A cikk folytatása a részletekkel ITT olvasható. | Ellenzéki politikusokig érhetnek el a fővárosi kenőpénzes ügyek szálai | Szaniszló Sándorról és a XVIII. kerületi ingatlanügyekről is beszélnek a titokzatos felvételeken. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/09/ellenzeki-politikusokig-erhetnek-el-a-fovarosi-kenopenzes-ugyek-szalai | null | true | null | null | KEMMA |
Sir Suma Chakrabarti, aki egy pekingi üzleti fórumon szólalt fel a hétvégén, az EBRD londoni központjának ismertetése szerint elmondta: a bank 25 évvel ezelőtti alapításának idején a globális feltörekvő térség a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) 20 százalékát állította elő, részesedése azonban ma már 40 százalék, és a globális növekedéshez még nagyobb arányú a hozzájárulása.
Az európai feltörekvő térségben és Közép-Ázsiában az EBRD indulásának idején az egy főre jutó nemzeti jövedelem - vásárlóerő-paritáson mérve - a hét legfejlettebb ipari gazdaság (G7) szintjének negyede volt, mára viszont eléri a Hetek fejenkénti jövedelmének 45 százalékát - hangsúlyozta a kelet-európai gazdaságok és az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni bank elnöke.
Az egyenlőtlenség is nőtt
Sir Suma Chakrabarti szerint ugyanakkor a jövedelmek növekedésével együtt szélesedtek a térségben a jövedelmi egyenlőtlenségek is. Ezt mutatja, hogy a Forbes magazin kimutatása alapján Kína, Oroszország és India a dollármilliárdosok számának ranglistáján a felső ötös mezőnyben szerepel az Egyesült Államok és Németország mellett, és a feltörekvő térségben élő szupergazdagok birtokolják a világ leggazdagabb emberei által felhalmozott összvagyon harmadát - mondta az EBRD elnöke.
Chakrabarti szerint az egyenlőtlenségek ilyen mértékű szélesedését tükrözik az életminőséghez kapcsolódó elégedettségi mutatók. Az EBRD és a Világbank legutóbbi közös globális felméréséből az derült ki, hogy az EBRD tevékenységi területének átalakuló gazdaságaiban a lakosságnak csak a 40 százaléka elégedett életminőségével, a fejlett nyugat-európai országokban ugyanakkor a válaszadók több mint 70 százaléka mondta magát elégedettnek.
Gyengül a reformok támogatottsága
Az EBRD elnöke szerint mindez azzal is jár, hogy gyengül a reformok támogatottsága az átalakuló térségben. Sir Suma Chakrabarti szerint ennek oka részben a néha "hihetetlen ütemű" átalakulásból eredő reformfáradtság, részben pedig az, hogy a szükséges reformok legkönnyebben végrehajtható elemei már lezajlottak, a mélyebben gyökerező szerkezeti problémákat viszont már nehezebb kezelni, és ezek a mai napig megoldásra várnak.
Mindez azt is eredményezi, hogy világszerte visszatérőben van a gazdasági protekcionizmus, sőt a gazdasági nacionalizmus, elsősorban a nem vámjellegű kereskedelmi akadályok visszaemelésének formájában, és ezzel egy időben, főleg az utóbbi öt évben markánsan lassult a feltörekvő térség konvergencia-folyamata - mondta az EBRD elnöke.
Lassulás
A globális feltörekvő térség átlagos növekedési üteme csaknem a felével csökkent, a 2010-ben mért 7,5 százalék után a tavalyi már csak 4 százalék volt. A globális átlagon belül az EBRD tevékenységi területének gazdaságaiban még meredekebb volt a lassulás: ebben a csoportban 2010-ben 4,6 százalékkal, 2015-ben átlagosan mindössze 0,4 százalékkal nőtt az összesített GDP-érték.
Ráadásul a 2008-2009-es globális pénzügyi válság óta a beruházási aktivitás is zuhan, mégpedig sokkal meredekebb ütemben, mint ahogy azt a gazdasági aktivitás lanyhulása önmagában indokolná - hangsúlyozta az EBRD elnöke. Az EBRD "konzervatív becslése" szerint is évente 75 milliárd dollárral kevesebb a végrehajtott beruházások értéke a bank tevékenységi területének gazdaságaiban a szükségesnél.
Mindezt a nyersanyagárak zuhanása is tetézi. A fejlett ipari térség összesített GDP-értékének nem egészen 5 százalékát adják a nagy nyersanyagexportőr gazdaságok, a globális feltörekvő térségben ugyanakkor 25 százalék körüli, az EBRD működési területén 40 százalék ez az arány - hangsúlyozta a bank elnöke.
Hozzátette ugyanakkor, hogy mindezek ellenére derűlátó a jövőt illetően, és hisz abban, hogy a feltörekvő térség előtt fényes kilátások állnak. Ennek feltétele azonban szerinte az új növekedési források felkutatása, a "frontális támadás a korrupció átka ellen", és az, hogy a kormányok a magánszektorral szoros együttműködésben alakítsanak ki a gazdaság igényeinek megfelelő szakképzési programokat. | Frontális támadást kellene indítani a korrupció átka ellen (EBRD-elnök) | Az elmúlt negyedszázad "néha hihetetlen ütemű" átalakulása után mára a reformfáradtság és az újjáéledő protekcionizmus jelei mutatkoznak a feltörekvő gazdaságokban - mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, aki szerint fényes jövő áll a feltörekvők előtt, ám ennek egyik feltétele a frontális támadás a korrupció átka ellen. | null | 1 | http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/frontalis_tamadast_kellene_inditani_a_korrupcio_atka_ellen_ebrd-elnok_.611912.html | 2016-03-20 10:17:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
08:13
"Már A Nagy Ő előtt is terhes voltam, csak nem tudtam" - árulta el Árpa Attila egykori jelöltje | A nap legfontosabb hírei - 2023. szeptember 5. | Borkai sír, Lázár János Horthy Miklóst magasztalja. | [
""
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2023/09/05/a-nap-legfontosabb-hirei-2023-szeptember-5 | 2023. 09. 05. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Pusztavám határában lévő, 2014-ben bezárt Márkushegyi bánya kötelező rekultivációjával kapcsolatban Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese bizonyítani tudja, hogy környezetvédelemként próbálnak eladni egy olyan beruházást, ahol mérgező anyagok tucatjait hordják a területre - áll az LMP sajtóközleményében.
Ezek a mérgező anyagok többségükben jól oldódnak a vízben, és a csapadék következtében bele fognak oldódni a vízbázisba, ezzel veszélyeztetve a helyi lakók egészségét - olvasható a közleményben.
Lakossági bejelentésre a Fejér vármegyei Pusztavámon Csárdi Antal mintát vett a feltöltési talajból, mivel a helyiek "penetráns bűzt érzékeltek" a település mellett lévő tómederből, amit rekultivációs célból épp feltöltenek.
Az akkreditált labor vizsgálatából kiderült, hogy több típusú fém- illetve félfém szennyezés található. A talaj arzén, bárium és ólomtartalma megközelíti az egészségügyi határértéket. A mérgező kadmiumból az egészségügyi határérték két és félszerese található, ahogy a króm is a határ felett van. Ezen felül a feltöltésére használt talajban az ásványolaj szénhidrogének mennyisége az egészségügyi határértéknek a 23 és félszerese.
A talajmintában a vizsgálat olyan multirezisztens baktériumok jelenlétét is kimutatta, melyeket az antibiotikumok túlnyomó többségükben nem tudnak elpusztítani.
Csárdi azt mondta, "erős a gyanúja, hogy az embereket megbetegítő", környezetvédelmi beruházásnak álcázott tevékenység a környezetvédelmi hatóság és a bányakapitányság "tudtával és támogatásával történt". Mint mondta, mindkét szerv elutasította, hogy találkozzon vele és nem hajlandóak semmilyen módon foglalkozni az egyértelmű környezetszennyezéssel, de várja a reakciójukat. "Kimondható, hogy a hatóságok az ellenőrzési feladatukat minimális szinten sem látják el" - olvasható az LMP közleményében.
Csárdi Antal - aki a témábansajtótájékoztatót istartott - azt mondta:
a mérgező anyagok többsége belemosódik az ívóvízbázisba.
Mindezért követeli a kormánytól, az egészségügyi hatóságtól és a bányakapitányságtól, hogy szabadítsák meg Pusztavámot a mérgektől. | LMP: Súlyosan szennyezett anyagokat hordtak a Pusztavám melletti természetvédelmi területre | Csárdi Antal mintát vett a bezárt Márkushegyi bánya tómederéből, ahol épp környezetvédelmi beruházást végeznek. A laborvizsgálat mérgező anyagok tucatjait mutatta ki. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/09/13/pusztavam-markushegyi-banya-kornyezetszennyezes-lmp-csardi-antal-natura2000 | null | true | null | null | Telex |
Az elmúlt évben kialakult kedvező finanszírozási helyzetre való tekintettel az Államadósság Kezelő Központ Zrt. lezárja a Letelepedési Magyar Államkötvények (LMÁK) értékesítését – közölte a szervezet. A kötvények vásárlására a 2017. március 31-ig benyújtott kérelmek esetében lesz lehetőség.
Az ÁKK a letelepedési kötvényprogram lezárásáról szóló közleményét egy órával azelőtt adta ki, hogy elkezdődött volna egy bírósági tárgyalás az ügyben. A pert kollégánk indította, hogy kiderüljön, a kötvényeket közvetítő társaságok fejenként hány papírt értékesítettek. Ezt a Fővárosi Törvényszék közérdekű adatnak minősítette. A lapunk által indított perben született első fokú, nem jogerős ítélet szerint az Országgyűlés gazdasági bizottságától kötvényvásárlási engedélyt kapó, többségében offshore helyszíneken bejegyzett cégek értékesítési adatait ki kell adnia az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK). Összesen nyolc ilyen vállalkozás van, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund, a ciprusi illetőségű Discus Holdings Ltd., Innozone Holdings Ltd. és Migrat Immigration Asia Ltd., továbbá a Lichtensteinben alapított VolDan Investments Ltd. és S & Z program Ltd., illetve a szingapúri EURO-ASIA Investment Management Pte Ltd., végül az egyedüli magyar cég, az Arton Capital Hungary Kft. Az ÁKK minden hónapban csak összesített adatokat közölt a kötvényértékesítésről, a bírósági döntés értelében azonban azt is nyilvánosságra kell hozni, hogy az egyes vállalatok hány letelepedési kötvényt jegyeztek le. A részletes bírói ítéletet később kapjuk kézhez. A per folyamán az ÁKK egyebek között arra hivatkozott, hogy értékpapír- és üzleti titkot sértene a közérdekű adatok nyilvánosságra kerülése. Lapunk ugyanakkor azzal érvelt, hogy a tőkepiaci törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy az állampapír zártkörű forgalomba hozatalára nem vonatkozik az értékpapír titok, a letelepedési kötvény pedig tipikusan zártkörűen jegyezhető állampapír, hiszen csak a gazdasági bizottság által kijelölt nyolc cég jegyezhette le. Szerintünk az üzleti titokra hivatkozás sem állja meg a helyét, hiszen a közvetítő cégeket direkt a letelepedési kötvények értékesítésére kellett létrehozni, továbbá földrajzilag le volt osztva a piac, vagyis konkurencia nélkül tevékenykedhettek. Ebből a szempontból érvelésünk szerint nem értelmezhető az üzleti titok fogalma. (Lapunk képviseletét a Transparency International közreműködésével a Karsai Dániel ügyvédi iroda látta el).
A kötvényprogram 2013. júniusi indulásakor olcsó és biztonságos finanszírozást jelentett az ország számára – írják a közleményben. Hozzátették, a több mint egymilliárd euró összegű értékesítés és a konstrukció árazásából adódóan elért másfél milliárd forint kamatmegtakarítás hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország államadósságának megítélése és a finanszírozás biztonsága javuljon.
Az ÁKK szerint az elmúlt években folyamatosan csökkent az államadósság-ráta és a devizaadósság aránya. A tavalyi évben az állampapírok mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategóriába kerültek, a kamat pedig történelmi mélypontra süllyedt. „Mindezek alapján a korábban fontos szerepet játszott LMÁK értékesítésére a jövőben nincs szükség, a finanszírozási tervben szereplő deviza forrásbevonás a piaci kibocsátásokkal és a hazai lakossági P€MÁK kötvénnyel biztosítható” – vonja le a következtetés az államadósság-kezelő.
Az elmúlt időszakban lapunk rendszeresen felhívta a figyelmet a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos visszásságokra. Eleve érthetetlen például, többségében miért homályos tulajdonosi szerkezetű offshore cégek jegyezhetik le a külföldi bevándorlók nevében az állampapírokat. Az is furcsa, hogy miközben az állam érdeke minél olcsóbban finanszírozni az adósságát, a piaci kamatoknál lényegesen magasabb hozamot fizet ki, szintén az offshore cégeknek, mivel ők jegyzik a kötvényeket. A garantált hozam 2 százalékos, miközben már 0,3-0,5 százalékon lehetne tisztán piaci körülmények között finanszírozni az államadósságot. A letelepedésikötvény-program csak 2013 júniusában indult el, akkor, amikor a magyar állampapírok után fizetett kamatok már csökkenésbe kezdtek, vagyis élénken érdeklődtek irántuk a befektetők. A programmal több mint 112 milliárd forintot nyertek a Fidesz-közeli offshore cégek, miután csak nekik van joguk az állampapírokat lejegyezni. Ebből 34 milliárd forint közpénznek tekinthető a túl drága kamatok miatt, amit szintén a magáncégek kapnak meg. Október végéig több mint négyezer külföldi vett részt a programban, családtagokkal együtt több mint tízezer bevándorló kapott tartózkodási, illetve letelepedési engedélyt. Köztük például egy orosz csaló, aki egy karib-tengeri sziget hatóságai által kiállított erkölcsi bizonyítvány alapján tudott letelepedési kötvényt vásárolni. | Vége a dalnak, eltörlik a letelepedési kötvényeket | Már nincs szükség rá, ezért kivezetik a konstrukciót – közölte az Államadósság Kezelő Központ. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/01/vege-a-dalnak-eltorlik-a-letelepedesi-kotvenyeket | 2017-01-12 22:48:27 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Elmondása szerint a tábornok ellen egy beosztottja tett feljelentést, mert a zászlós kifogásolta, hogy Gergényi Péter - még 2006 szeptemberében - elrendelte elővezetését egy, a rendőr zászlós ellen folyó eljárásban. A zászlós vitatta a tábornok eljárásának jogszerűségét.
Az FB Katonai Tanács hétfőn bűncselekmény hiányában felmentette Gergényi Péter - tette hozzá az ügyvéd; a bíróság szerint a tábornok a munkaköri kötelességének tett eleget. Mint mondta, az ítélet nem jogerős, a pótmagánvádra indult eljárásban a sértett fellebbezést jelentett be. | Itthon: Felmentették Gergényi Pétert | Bűncselekmény hiányában felmentette a szolgálati visszaéléssel vádolt Gergényi Péter nyugalmazott vezérőrnagyot, Budapest volt rendőrfőkapitányát a Fővárosi Bíróság (FB) Katonai Tanácsa nem jogerősen - közölte a tábornok védője, Gulyás Gábor. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20080915_gergenyi_peter | 2008-09-15 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Tiszavasváriban egy gyalogos vesztette életét, de súlyos baleset történt Borsod, Pest és Hajdú-Bihar megyében is.
Balesetekkel indult a péntek a hazai utakon. A 36-os főúton, Tiszavasváriban tragédia történt: a Hősök utcai kereszteződésben autó gázolt el egy gyalogost. A férfi életéért csaknem háromnegyed órán át küzdöttek a mentők a helyszínen, de már nem tudtak rajta segíteni. A helyszínelést félpályás forgalomkorlátozás mellett kezdték meg. A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Kazincbarcikánál is halálra gázoltak egy férfit még a hajnali órákban.
Borsodban, a 3-as főúton Garadnánál két kamion csúszott egymásba, majd beléjük rohant egy kisbusz. Két ember szorult a roncsok közé, egyiküket - egy súlyos sérültet - már kiszabadítottak az encsi hivatásos tűzoltók és átadták a mentőknek. Az egyik kamion keresztbe fordult az úton, a másik pedig nekiütközött, az áramtalanításukon is dolgoznak a tűzoltók, akik egy darus mentőszert is kértek a helyszínre. Az utat lezárták, kerülni Garadna útjain lehet.
Pest megyében, a Nagykőröst Kocsérral összekötő úton árokba csúszott egy kocsi. Az autó utasát a tűzoltók vágták ki a roncsból, súlyos sérülést szenvedett. A tűzoltók áramtalanították a járművet, a műszaki mentés idejére pedig lezárták a fél útpályát.
Baleset történt a 4-es főúton is, kamionnal ütközött egy kocsi Hajdúhadházon. Előbbi jármű árokba borult, az autó pedig az úttesten áll. Egy ember utazott benne, akit a mentők a hajdúböszörményi tűzoltók kiérkezése előtt kiemeltek a roncsból, jelenleg ápolják. A műszaki mentés idejére egy sávon halad a forgalom. | Halálos karambolok, sérültek - Balesetekkel indult a péntek | Tiszavasváriban egy gyalogos vesztette életét, de súlyos baleset történt Borsod, Pest és Hajdú-Bihar megyében is. | [
"baleset",
"beszorult sérültek",
"halálos baleset"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2016/01/15/halalos-karambol-serultek-balesetekkel-indult-a-pentek | 2016-01-15 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Az ország szinte valamennyi borvidékére is bőven jutott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vissza nem térítendő állami támogatásaiból, amiből például a 27. leggazdagabb magyar is profitál, így százhektáros szőlőbirtokokhoz épülhetnek szálláshelyek az adófizetők pénzéből - derül ki a Kisfaludy-pályázatok nyerteseinek listájából.
A 27. leggazdagabb magyar pedig nem más, mint Dunai György, akinek vagyonát 51 milliárd forintra becsülte a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány. Ennek ellenére a multimilliárdos üzletember két cégét is ott találjuk a Kisfaludy-pályázatok nyertesei között: a szekszárdi székhelyű Bodri Pincészet Kft. és a Vendégház-Csötönyi Kft. összesen 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott. A két társaságban 45, illetve 50 százalékos tulajdonnal rendelkezik Dunai György.
A Bodri birtokon jelenleg 25 szobával, minden kényelmet biztosító vendégházakkal, luxusapartmanokkal, termálvizes kupolás római fürdővel, jakuzzival és szaunával várjuk a hozzánk érkező pihenni vágyókat. 2015-ben készült el két további vendégházunk. A Csötönyi Vendégház a Nagypince szomszédságában, míg a Baranya Vendégház egy kicsit feljebb, a szőlősorok között kínál pihenési lehetőséget. A bútorok, az ágyak több mint 200 éves restaurált történelmi darabok, míg a vendégházak négy csillagos felszereltségi szinttel, wifivel, klímával, LED TV-vel rendelkeznek, egész évben kellemes kikapcsolódást biztosítva a pihenni vágyóknak - olvasható a Bodri birtok bemutatkozása.
Dunai György főleg építőipari vállalkozásairól ismert: leginkább - a 2019-es adatok szerint a 3,4 milliárd forint forgalmú - Betonútépítő Zrt.-ről és a 39 milliárd forintos árbevételű EuroAszfalt Kft.-ről. A szőlészet-borászat irányába is terjeszkedett: a Bodri Pincészet Kft.-be már 2009-ben bevásárolt. Az agrotrend.hu írt arról, hogy a birtokhoz jelenleg több mint 140 hektár szőlőterület tartozik. A Bodri Pincészet borait szolgálják fel például a szintén a Dunai-család érdekeltségébe tartozó Duna Garden étterem és hotelben, amihez saját jachtkikötő tartozik. A visegrádi Thermal hotel is Dunai György családjának tulajdonában van.
Persze más borászatokat is ott találunk a Kisfaludy-pályázat nyertesei között, például a balatonlellei Konyári-családot vagy a balatonfüredi Figula pincészetet, amely stabilan 60-80 millió forint profittal zárt az elmúlt években, és most 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutottak. Az etyeki borvidéken borászkodó Rókusfalvy Pál cége pedig 7 millió forintot kapott az MTÜ-től. A leginkább rádiós műsorvezetőként ismert üzletember szívesen kampányolt korábban különböző fideszes rendezvényeken.
Nem ez az első eset, hogy pénzeső hullott a borászatokra. A napi.hu írta meg, hogy az összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati forrásaiból a Zelna Kft. 294 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott. A balatonfüredi borász cég Zettwitz Sándor tulajdona, aki a 77 Elektronika Kft. tulajdonosaként mintegy 30 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkezik.
A Kányaváry Borbirtok Kft. is borpanziót építhet Zalaszabaron, a cég Szabadics Zoltán nagyvállalkozó tulajdonában van, és szintén sikeresen pályázott az MTÜ-nél: 68 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el.
Az MTÜ vezérigazgatója, Guller Zolán jelentette be, hogy lezárult a Kisfaludy-program magán-, és egyéb szálláshelyek fejlesztését célzó pályázata; a másfél hónapos időszakban több mint 16 ezer vidéki szálláshely pályázott, közülük 13 471 szálláshely kaphat augusztus folyamán szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól. Lapunk is megírta, hogy például Simicska Lajoshoz hasonló nyolc millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő badacsonyi panziója. | Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány | Néhány millió forint vissza nem térítendő állami támogatás nem csak a szerényebb lehetőséggel bíró kisvállalkozóknak jön jól, hanem az ország leggazdagabb emberei is előszerettel költik inkább a közpénzt, ha megtehetik. A kormány pedig ad is nekik a közösből. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardosok-hobbijat-is-kozpenz-milliokkal-tamogatja-az-orban-kormany.html | 2020-08-12 00:13:00 | true | null | null | mfor.hu |
A minisztérium szerint még egyeztetni kell a vízügyesekkel, hogy hogyan oldják meg a határzárat, hogy szükség esetén védekezni is lehessen.
Elismerte a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya, hogy vannak olyan határszakaszok, amelyeket nem zártak le. Korábban Toroczkai László ásotthalmi polgármester elégedetlenkedett amiatt, hogy a 20-25 kilométeres határszakasz mintegy felén még a GYODA (így nevezik a kormányzatban az egyébként csípőfogóval is könnyedén elvágható pengedrótot) is hiányzik.
A minisztérium szerint csatornák melletti területről van szó, melyek az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében vannak. Akár belvíz, akár árvíz esetén a határzár akadályozhatná a védekezést, így meg kell egyezni a kivitelezésről a vízügyesekkel, a műszaki zár felhúzása ezt követően történhet meg. | Árvízveszély miatt nem épült meg végig a kerítés | A minisztérium szerint még egyeztetni kell a vízügyesekkel, hogy hogyan oldják meg a határzárat, hogy szükség esetén védekezni is lehessen. | [
"határzár",
"kerítés"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2015/08/19/arvizveszely-miatt-nem-epult-meg-vegig-a-kerites | 2015-08-19 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Csak az első harmadot nyerte meg a Klagenfurt AC, de az elég volt a két ponthoz, mert ismét a végjátékban bukta el a meccset a SAPA Fehérvár a karintiai fővárosban . Előnyből szereztek vezetést a piros-fehérek, majd Michael Siklenka gólja után közel negyven percig kellett várni a következőre. Ezt Horváth András átadásából Ladányi Balázs szerezte. Már-már úgy tűnt, hogy a fehérváriak ki tudják harcolni a hosszabbítást, de a három perccel a vége előtt érkezett a hórihorgas Christoph Brandner, és találatával eldöntötte a mérkőzést.
EC Klagenfurt AC – Sapa Fehérvár AV19 2-1 (1-0, 0-0, 1-1)
A SAPA Fehérvár AV 19 vasárnap este fél hatkor a Red Bull Salzburg csapatát fogadja az ifjabb Ocskay Gábor Jégcsarnokban. | Nem történt csoda | Az EBEL középszakaszának 6. fordulójában a SAPA Fehérvár AV 19 egygólos vereséggel zárt Klagenfurtban. | [
"ebel",
"sapa fehérvár av 19",
"klagenfurt"
] | 0 | https://24.hu/sport/2012/02/04/nem-tortent-csoda | 2012-02-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Hadházy Ákos szerint a kormány szándékos, jelentős összegű kárt okoz a magyar állampolgároknak, amikor nem tesz eleget az Európai Unió Bíróságának ítéletét, amelyben komoly bírságot rótt ki Magyarországra. A független képviselő emlékeztetett rá, hogy ez súlyosan sérti az uniós és a magyar jogot is.
2007 óta ugyanis törvény rögzíti, hogy Magyarország köteles az uniós jogot és az Európai Unió Bíróságának ítéleteit betartani és végrehajtani. Mivel a kormány a bírósági ítéletet szándékosan ignorálta,
jelentős anyagi kárt okozott és okoz jelenleg is a költségvetésnek, a magyar állampolgároknak,
hiszen Magyarországnak a 200 millió eurós egyszeri mellett napi 1 millió eurós bírságot kell fizetnie, amíg a kormány nem hajtja végre a vonatkozó jogszabályokat. Hadházy Ákos felidézte, hogy az Alaptörvény is rögzíti, Magyarország köteles az uniós jogot és az Európai Unió Bíróságának ítéleteit betartani, az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben. Emlékeztette Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdése kimondja,
hogy az ügyészség független és a közérdek védelmében fellép, különösen a jogellenes cselekmények megelőzése érdekében,
illetve az ügyészségről szóló törvény (Ütv.) 26. § (1) és (3) bekezdése szerint az ügyészségnek kötelessége
a törvénysértések kiküszöbölése bírósági eljárások kezdeményezésével vagy felhívással, melyben önkéntes teljesítésre szólítja fel a jogsértőt.
Arról kérdezte Polt Pétert:
Az ügyészség milyen konkrét intézkedést, fellépést tett a közpénzek védelme érdekében, különös tekintettel arra, hogy a kormány szándékos mulasztása az állampolgároknak nagyjából 79 milliárd forintos anyagi kárt okozott?
A szándékos mulasztás és károkozás megvalósította-e a Btk. 376. §-a szerinti hűtlen kezelés bűncselekményi tényállását?
Az ügyészség indított-e/indít-e bármilyen eljárást a közérdek védelmében, hogy a kormány szándékos mulasztásai ne okozzanak további napi mintegy 394 millió forintos károkat az adófizetőknek?
Ha még nem történt az ügyben intézkedés, Hadházy Ákos kérte, hogy az ügyészség haladéktalanul lépjen fel a közérdek védelme érdekében, a súlyos jogsértések megszüntetése érdekében.
Hadházy Ákos kérdését Polt Péter tartalmilag most is feljelentésként értékelte, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatójának továbbítottta elbírálásra. A legfőbb ügyész jelezte: az ügyészségről szóló törvény 26. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyészségnek a törvényben nem szabályozott, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként gyakorolt büntetőjogon kívüli közérdekű feladat- és hatásköreiről külön törvények rendelkeznek. A Hadházy Ákos kérdésében megjelölt, az Orbán-kormány szándékos mulasztása miatt perindítási jogot törvény nem biztosít, közérdekvédelmi célból az ügyészség fellépésére nincs lehetőség.
A kormány egyébként augusztus végén, egy rendeletben döntött az uniós bírság végrehajtási kérdéseiről. Az Orbán Viktor miniszterelnök által alárt döntés felvezetésében az olvasható, hogy Magyarország az Európai Unió felé irányuló tömeges és ellenőrizetlen illegális bevándorlással szemben folyamatosan és hatékonyan védte az EU külső és schengeni határait, biztosította a belső határellenőrzések nélküli schengeni térség zavartalan működését.
Brüsszel mintegy 2 milliárd euróval, azaz mintegy 800 milliárd forinttal tartozik, Magyarország ennyit költött 2015 óta határvédelemre. A kormány elrendelte, hogy az Európai Unió Bíróság ítélete tekintetében a hatáskörrel rendelkező döntéshozó valamennyi tény és jogi körülmény mérlegelése alapján döntsön a bírság közvetlen vagy a fizetési kötelezettség Európai Bizottság általi beszámítással történő teljesítéséről, és a közvetlen teljesítés időpontjáról. | Hadházy Ákos a kormány szándékos, jelentős károkozásáról kérdezte a legfőbb ügyészt | A legfőbb ügyész feljelentésként értékelte Hadházy Ákos kérdését. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/17/unios-birsag-kormany-karokozas-torvenysertes-feljelentes | null | true | null | null | 24.hu |
Agyevő amőba fertőzött meg egy embert Floridában, a helyi egészségügyi hatóságok a hétvégén figyelmeztetést adtak ki az állam egyik nyugati parti megyéjének területére, írja az MTI.
A floridai egészségügyi hatóságok nem közölték, hogy a megbetegedett személy férfi-e vagy nő, és nem hoztak nyilvánosságra részletesebb információkat sem az esetről. Viszont a szombati felhívásból kiderül, hogy a nyugati parti Tampa környékén történt az eset.
A hatóságok ugyanis Hillsborough megye egész területére érvényes figyelmeztetést tettek közzé, és ez Tampa környékén van.
Minden lakost és turistát figyelmeztettek, hogy kerülje a nem tengervizeket és a strandokat, a csapvizet csakis felforralva használja, és kerülje, hogy bármilyen víz az orrába jusson. Az egysejtű amőbák meleg vízben tenyésznek, tavakban, folyókban, csatornákban és az orron keresztül jutnak be az emberi szervezetbe, ahol tönkreteszik az agysejteket. Emberről emberre nem terjednek.
Az agyevő amőbával (Naegleria fowleri) megfertőződött emberek magas lázzal, fulladással, fejfájással, nyaki merevséggel és hányással, majd hallucinációval küszködnek, és a fertőzéstől számított egy héten belül elhunynak.
Az agyba bejutó amőba ellen nincs gyógymód, bár az amerikai betegségmegelőzési és járványügyi központok (CDC) adatbázisa három gyógyult esetről tud: az egyiket 1982-ben Kaliforniában, a másikat 2005-ben Mexikóban, a harmadikat pedig 2013-ban Arkansas államban regisztrálták.
A floridai egészségügyi hatóság mindazonáltal arra szólította fel az embereket, hogy akik ilyen tüneteket észlelnek magukon, azonnal forduljanak orvoshoz.
Ez a betegség ritka, de hatékony megelőzéssel biztonságos lehet a nyári idény
– olvasható a hatósági közleményben.
A húsevő baktériumok és amőbák általában az Egyesült Államok déli tagállamaiban fertőznek, bár 2019-ben több fertőzés történt a keleti parti Maryland államban is. Az agyevő amőba fertőzésétől 2009 és 2018 között összesen 34 ember halt meg. Harmincan közülük szabadidős vízi sportok közben fertőződtek meg, hárman akkor, amikor csapvízzel kimosták az orrukat, egy személy pedig a kertjében felállított, és fertőzött csapvízzel működtetett vízi csúszdán lett beteg. | Agyevő amőba fertőzött meg egy embert Floridában | Agyevő amőba fertőzött meg egy embert Floridában - A nyugati parti Tampa környékén történt az eset, részleteket azonban nem közöltek a hatóságok. | [
"agyevő amőba",
"usa",
"florida",
"tampa bay buccanners",
"tech-tudomány"
] | 0 | https://index.hu/techtud/egeszseg/2020/07/06/usa_florida_tampa_agyevo_amoba | 2020-07-06 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A tárcavezető szerint jó hír, hogy a talajelőkészítési munkák gyorsan haladnak, 25 ezer cölöp van már a földben, a leendő 5-ös reaktorblokk nukleáris szigete alatt már 100 százalékos a talaj előkészítettsége.
Jövő héten indul egy újabb nagy munka, mégpedig a talaj kitermelése egészen 27 méter mélységig, és megkezdődnek a talajszilárdítási munkálatok a leendő 6-os blokk nukleáris szigete alatt is.
Most már több mint ezer ember dolgozik a munkaterületen annak érdekében, hogy még az idei év vége előtt sor kerülhessen az első beton öntésére - közölte.
"Örömmel nyugtáztuk, hogy a Roszatom együttműködése zavartalan a német, francia, svájci, magyar, amerikai és minden más nemzetiségű beszállítóval és partnerrel" - írja a tárcavezető.
Egy másik bejegyzésében úgy fogalmazott, "Mi, közép-európaiak mindig összerezzenünk, amikor a volt Szovjetunió területén található atomerőművekkel kapcsolatban rossz híreket kapunk, hiszen mindannyian emlékszünk a csernobili katasztrófára. Rafael Grossival (a NAÜ főigazgatójával) ezért ma részletesen beszéltünk a kurszki és a zaporizzsjai atomerőművek környezetéről, amelyek biztonságáról a főigazgató többször is személyesen győződött meg az elmúlt időszakban".
A miniszter azt írta, közös reményük, hogy az Ukrajnában zajló háború minél előbb véget ér, és egyetértettek abban, hogy a leendő békemegállapodásnak rögzítenie kell a közép-európai nukleáris biztonsághoz kötődő feltételeket is.
Mi, magyarok nagyra becsüljük Rafael Grossi főigazgató elfogulatlan, semleges és szakmai hozzáállását a nukleáris kihívásokhoz, ha valahol akkor ezen a területen rendkívül fontos ez a fajta szakmaiság. Az ideológiai és politikai megközelítés ugyanis csak veszélyeket rejt ezen a területen - írta Szijjártó Péter.
Közlése szerint tájékoztatta a főigazgatót a Paks II. építkezés előrehaladottságáról, arról, hogy a helyszínen ezer ember dolgozik, 25 ezer cölöp került a földbe, az egyik nukleáris sziget talaj-előkészítése sikeresen befejeződött és még várhatóan idén sor kerül az első beton földbe helyezésére.
A nukleáris biztonság mindig is fontos volt, most azonban nem lehet eléggé kihangsúlyozni a fontosságát - hangsúlyozta. | Szijjártó Péter a Roszatom vezérigazgatójával és a NAÜ főigazgatójával tárgyalt | A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közgyűlésének apropóján Alekszej Lihacsov Roszatom vezérigazgatóval találkozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy áttekintsék a paksi beruházás állását – közölte a miniszter hétfőn a Facebook-oldalán. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/szijjarto-peter-a-roszatom-vezerigazgatojaval-es-a-nau-foigazgatojaval-targyalt/437345 | null | true | null | null | Hírklikk |
Kirill Lipa, a Transzmasholding cégcsoport vezérigazgatója a napokban egy orosz üzleti lapban bejelentette: cége arra számít, hogy a magyar választások után 3 hónapon belül befejezik a tárgyalásokat a jelenleg állami tulajdonú Dunakeszi Járműjavító Kft. 50 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról.
A cég a későbbiekben elsősorban belföldi beszállításokra számít, de szóba jöhetnek más külföldi megrendelések is: a Transzmasholding és Járműjavító tavaly például közösen vitt el egy 700 vasúti kocsis egyiptomi tendert.
Frissítés: Az Orosz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium belinkelt cikkbéli bejelentése ellenére a Dunakeszi Járműjavító Kft. arról tájékoztatta lapunkat, hogy nem volt és nincs szerződése a 700 vasúti kocsis egyiptomi tenderrel kapcsolatban.
Új üzlet a kifutó metrófelújítás helyett
Az ügylet bejelentése több szempontból is érdekes. A belföldi, magyarországi piacon most nincs nagy szükség vasúti gyártásra, felújításra vagy karbantartásra. A villamosokat a helyi városi tömegközlekedési cégek beszerzik, karbantartják, a MÁV pedig Szolnokra költöztette járműjavító kapacitását.
Ugyan a Transmaszholding cégcsoport cégcsoporthoz tartozik a 3-as metró szerelvényeit felújító Metrovagonmas, de ez az üzlet – ami korábbi cikkünk szerint Vitézy Dávid korábbi BKK-vezér távozásában is közrejátszott – hamarosan lezárul. (Érdekes, hogy a felújítási szerződés megkötése körül arról volt szó, hogy a dunakeszi üzem majd beszáll a munkába, ennek nem lett sok eredménye, mert a Metrovagonmas egyben kiszállítja és hozza vissza a szerelvényeket.) Nincs is sok munkája a Járműjavítónak.
Frissítés: A Dunakeszi Járműjavító Kft. közlése szerint a cég 100 százalékos leterheltséggel dolgozik. (Így azonban még érdekesebb az orosz fél szándéka, miszerint megrendelésekkel fizetnének az üzletrészért.)
Megállapodás a választások után
A Dunakeszi Járműjavító Kft. vasúti járművek, személy- és tehervagonok, továbbá közúti vonatok (villamosok és metrók) és egységeik felújításával, vizsgáztatásával, tervezésével és javításával foglalkozó állami tulajdonú vállalat, az egykori MÁV Dunakeszi Főműhely jogutódja.
2001-2014 között Bombardier Transportation MÁV Kft. néven működött és 65 százalékban Bombardier Transportation, 25 százalékban MÁV tulajdonában volt. A Bombardier kivonulása után kacérkodtak a 3-as metró felújításával, aztán a spanyol CAF-fal (nyolc rövid villamos végszerelését és állópróbáit végezték), valamint szó volt arról, hogy az üzem beszáll a svájci Stadler motorvonatok emeletes kocsijainak összeszerelésébe is.
Ami szóba jöhetne, az a tervezett gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötése utáni járműpark, mert azt kormányzati szándékok szerint itthon gyártanánk. Ám erre még legalább három évet várni kell, sőt, egy szakági vélemény szerint rémálom, hogy az oroszok gyártsák a HÉV-et. (Esetleg a Kisföldalatti és a Fogaskerekű járműcseréjét lehet egy majdani hazai keresleti igényként beszámítani.)
Szintén érdekes az, hogy a bejelentésben az orosz óriáskonszern vezérigazgatója a magyar választásokat emlegette, legalábbis azt mondta, hogy három hónappal a választások után lezárhatják a tárgyalásokat. Ez üzenetértékű megnyilvánulás lehet.
A tárgyalások ugyanis már egy ideje húzódnak. Az ügyletről az orosz üzleti lap szerint először Gyenisz Manturov ipari kereskedelmi miniszter beszélt 2016 őszén. Akkor még általános gyártásról volt szó (vasút, metró, villamos), és magyar, kelet-európai, valamint egyéb országokba akartak szállítani.
Keleti megrendelésekkel fizetnének
Tavaly nyáron a Transzmasholding társtulajdonosa, Andrej Bokarev már az árról is beszélt, ami konkrét pénzösszegben kifejezve nulla forint lenne, holott korábban még százmillió dolláros nagyságrendű vételárról volt szó a hírek szerint.
Kérdés, hogyan fér össze a kormány gyakran emlegetett stratégiai céljával, a nemzetgazdasági jelentőségű ágazatok hazai kézben tartásával a Járműjavító átadása az oroszoknak pusztán jövőbeli ígéretekre alapozva, amelyek a gyakorlatban főleg volt szovjet országok megrendeléseit jelentenék. Tehát a cég felfuttatását ígérik keleti megrendelésekkel.
Ez viszont azért nehezen érthető, mivel Magyarországon drágább a gyártás, a munkaerő, és még szállítási pluszköltség is keletkezik. Ugyanakkor az oroszoknak az országgal szemben még mindig élő uniós gazdasági szankciók miatt így is jól jöhet, hogy tulajdonrészt szereznek egy EU-tagország járműjavítási profilú cégében. | A választás utánra időzíti a hazai megjelenést az orosz óriáskonszern | A választás utánra időzíti a hazai megjelenést az orosz óriáskonszern - A 3-as metró kocsijait is felújító cég régóta tárgyal az állami tulajdonú Dunakeszi Járműjavító Kft-ről, az ügylet elég gyanús. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/03/20/transzmasholding_valasztas_dunakeszi_beruhazas/ | 2018-03-21 13:12:00 | true | null | null | Index |
Toroczkai vs. Zuckerberg: százmilliós sérelemdíjat kaphat a Mi Hazánk elnöke a Facebooktól
Már csak egy hajszál választja el attól Toroczkai Lászlót, hogy 100 millió forinttal kopassza meg a világ egyik legértékesebb vállalatát, a Facebookot.
A Mi Hazánk elnöke, Ásotthalom polgármestere azután perelte be a gigacéget, hogy az letiltotta a politikusi oldalát, a közösségi platformon pedig a legveszélyesebb bűnözőkhöz hasonló büntetésben részesítették. Most a Szegedi Törvényszék meghagyást bocsátott ki, a Facebook pedig ellentmondással élt: ezek – a funkciójukat tekintve – hasonlítanak az ítélethez és a fellebbezéshez.
A radikális jobboldali politikus lapunknak arról beszélt, a bíróság mostani, nem jogerős döntése összhangban van a követeléseivel, miszerint állítsák vissza a konkrét indoklás nélkül törölt, 10 éven át épített, 207 ezer követővel rendelkező oldalát, továbbá a meghagyásban szereplő 100 milliós összeget is ők kérték. Tekintettel arra, hogy a sérelemdíjak maximum néhány millió forintosak szoktak lenni itthon, miért érzi úgy Toroczkai, hogy ezeknek a sokszorosára jogosult?
– Magyarországon a Facebook monopolhelyzetben van, hatmillió felhasználója van, így jelentősen befolyásolja a demokratikus választásokat, amiben a letiltásommal versenyhátrányba kerültem. A másik iránya a pernek egy személyiségi jogi ügy: két éve ha valaki leírja a nevemet Facebookon, tiltást vagy törlést kap arra hivatkozva, hogy veszélyes személy vagyok, erre definícióként pedig a tömeggyilkosokat, sorozatgyilkosokat, emberrablókat hozza fel az üzenet. Nekem, mint politikusnak okozott kárra a 100 millió forint kevés, de ügyvédeim tanácsára az itthoni gyakorlat miatt nem kértem nagyobb összeget – mondta a Blikknek Toroczkai, aki hangsúlyozta, magánemberként nem hiányolná a közösségi oldalt, polgármesterként viszont egy falunapot sem tud nélküle megszervezni.
A pártelnök a legdurvábbnak azt tartja, hogy elmondása szerint az őt "rágalmazó" írásokkal a Facebook kivételt tesz, azokat nem törli, viszont a szankció miatt önmagát nem tudja megvédeni.
Ha Toroczkai megkapja a 100 millió forintot, annak egy részéből egy alapítványt szeretne létrehozni, amely egy politikasemleges közösségi oldal kifejlesztését segítené. Ha a Facebookon múlik, minderre nem holnap kerül sor, a vállalat ugyanis minden eszközt bevetett, hogy elhúzza a tavaly kezdődött eljárást.
Kezdetben nem voltak hajlandóak magyarul átvenni a peranyagot, majd miután a törvényszék lefordíttatta angolra a szöveget, azért küldték vissza a papírokat, mert a bizonyítékként csatolt képernyőfotók a magyar nyelvű oldalukról származtak. Toroczkai hangsúlyozta, ha a jogerős döntés megszületik és nem lesznek hajlandóak kifizetni a sérelemdíjat, uniós végrehajtást kezdeményez az EU területén dublini székhellyel rendelkező Facebookkal szemben.
A Szegedi Törvényszék döntése körül érdekes jogi kérdéseket merültek fel a sajtóban, leginkább az okozott dilemmát, vajon ítéletről, vagy pusztán meghagyásról van szó. Kezdetben ítéletről szóltak a hírek, majd a bíróság közölte, meghagyás született. Toroczkai László az ügyben közleményt adott ki, amelyben leszögezi, a bírósági meghagyás valójában egy ítélettel egyenértékű döntés.
"Azt magam is hangsúlyoztam, hogy ez még nem jogerős ítélet. Valójában azonban a bírósági meghagyás 2021. május 26-án kelt, s 15 napot adott az alperesnek arra, hogy ellentmondással éljen. A határidő letelte után a bírósági meghagyás jogerőssé válik, s végrehajtható. Ehhez képest, a Facebook jogi képviselőjétől 2021. július 2-án érkezett meg az ellentmondás, tehát jóval a 15 napos határidő letelte után" - fogalmazott a pártelnök, idézve a Törvényszék sajtóközleményét is, amelyben azt írják, "az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet, a bírósági meghagyással szemben ellentmondást és az eljárás megszüntetése iránti kérelmet terjesztett elő, amelynek elbírálása folyamatban van." | Toroczkai vs. Zuckerberg: százmilliós sérelemdíjat kaphat a Mi Hazánk elnöke a Facebooktól | Már csak egy hajszál választja el attól Toroczkai Lászlót, hogy 100 millió forinttal kopassza meg a világ egyik legértékesebb vállalatát, a Facebookot. | [
"Toroczkai László",
"Facebook",
"letiltás",
"per",
"ítélet"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/politika/toroczkai-laszlo-letiltas-facebook-birosag/2f79w4d | 2021-07-20 19:12:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
"Szexbotrány", ahogy senki nem gondolta volna: hihetetlen lényt hozott világra a Magyar Nemzeti Cirkusz zebrája
Igazi "szerelemgyerek" született a Magyar Nemzeti Cirkuszban. A társulat Kenya nevű nőstény zebrájának vemhessége tudott volt, a cirkusz dolgozói hetek óta várták a kis jövevényt. Az hétfőn hajnalban meg is született, óriási meglepetést okozva.
A Magyar Nemzeti Cirkusz fotót is közölt a különös jövevényről. Ezt írták hozzá:
"Szamár-zebra szerelemgyerek született
A Magyar Nemzeti Cirkusz új jövevénye egy igazi szenzáció. Zebrát vártak, de egy foltos-csíkos hibrid szamár-zebra született.
A Nemzeti Cirkusz társulata már több hete várta a kis jövevényt. Hajnalban Kenya, a zebra mama életet adott egy makk egészséges kanca csikónak. Mindenki meglepetésére a pici teste tarka, a lábai pedig csíkosak, tehát egy zebra és szamár keveréke. Az édesapja Levente, aki egy tarka szamár. Napközben egy hatalmas kifutóban vannak együtt a nemzeti cirkusz állatai. Valószínű egyik este Levente a szomszédos kifutóból átslisszant Kenyához, és megesett a románc.
Ehhez hasonló – tudomásom szerint – még nem történt Magyarországon. Számunkra az a legfontosabb, hogy a kicsiny egészséges, és nagyon örülök annak, hogy olyan jól érzik magukat az állatok társulatunknál, hogy szaporodnak – kommentálja a történteket Ifj. Richter József, aki azt is elárulta, hogy a kis szamár-zebrának a közönség segítségével fognak nevet találni.
A Magyar Nemzeti Cirkusz közismerten állatbarát társulat. Csak az utóbbi pár évben három púpos teve és két láma született náluk, ami fogságban lévő állatoknál csak abban az esetben lehetséges, ha kifejezetten jól érzik magukat az állatok. Az első zebra csemetét már nagyon várták; óriási volt a meglepetés, amikor egy szamár-zebra kicsiny bújt elő." | "Szexbotrány", ahogy senki nem gondolta volna: hihetetlen lényt hozott világra a Magyar Nemzeti Cirkusz zebrája | Igazi „szerelemgyerek” született a Magyar Nemzeti Cirkuszban. A társulat Kenya nevű nőstény zebrájának vemhessége tudott volt, a cirkusz dolgozói hetek óta várták a kis jövevényt. Az hétfőn hajnalban meg is született, óriási meglepetést okozva. | [] | 0 | http://blikk.hu/aktualis/vilag-titkai/magyar-nemzeti-cirkusz-zebra-szult-meglepetes-csiko-keverek-szamar/md5d51x | 2018-08-08 10:48:25+02:00 | false | 0 | 0 | null |
"Hallatlanul élvezem, mert jönnek az emberek széles mosollyal. Mintha megváltozna minden. Az utcán maguk elé meredten róják az utat, itt meg mintha lábujjhegyen járnának."
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke hozzátette, aranyosak a fiatalok, akik az ajtóban köszöntik a belépőket és felhívják a figyelmüket a gyűjtésre, összegyűjtik az ajándékokba szánt tartós élelmiszereket, és akik a gyűjtőhelyeken készítik a csomagokat.
"Ez az öröm árad tovább azokhoz, akik kapják az adományokat. Adni öröm. Az ünnep igazi üzenetét hozza ez el. Lehet így is élni, egy picit nagyobb figyelemmel."
Kozma Imre atya úgy fogalmazott, az ünnep a hétköznapokban készül.
"Ha akkor az ember ki tud nyílni, ki tudja nyújtani a kezét, akkor készül számára az ünnep. Amikor az ember rácsodálkozik az életre, a sajátjára és a másik emberére. A késztetés, ami összébb von minket és közösséget teremt, pontosan az ilyen gesztusok által lesz. Készül az ünnep."
Tavaly 30 ezer ajándékcsomag készült el az összegyűjtött 257 tonna tartós élelmiszerből. A boltokban az év minden napján 200 és 500 forintos adománykártyákat is lehet vásárolni, amellyel a kistelepüléseken élő nehéz sorsú gyermekeket lehet segíteni.
"Akik megveszik ezeket a kártyákat, az életútjukon elinduló gyerekeket támogatják. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak több, eséllyel kapcsolatos programja van, azok a gyerekek részesülnek támogatásban, akiknek úgy tűnik, kevesebb az esélyük. Melléjük állunk oda, amikor az első lépéseket teszik az iskolában vagy később, a pályaválasztásnál. Megtapasztalják, hogy nincsenek egyedül" - fogalmazott Kozma Imre atya. | Kozma Imre atya: az ünnep a hétköznapokban készül | Indul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nagy karácsonyi adománygyűjtő akciója. Az ország 165 élelmiszerüzletében több mint kétezer önkéntes várja a vásárlók felajánlásait - mondta el az InfoRádióban Kozma Imre atya, a szeretetszolgálat elnöke. | [
"magyar máltai szeretetszolgálat",
"kozma imre atya",
"adománygyűjtés",
"karácsony"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2016/12/15/kozma-imre-atya-az-unnep-a-hetkoznapokban-keszul | 2016-12-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Létszámstopot hirdetett a minisztériumi és a katonai vezetésben Juhász Ferenc, a védelmi tárca irányítója - írja a Népszabadság.
Az április 1-jétől életbe lépő korlátozás csak az első lépés, amely a vezetői szintet érinti a hadseregben. Nyáron ugyanis a tárcánál és a vezérkarnál lévő ezer beosztásból minden ötödik megszűnik. Ennek oka, hogy bár a hadsereg létszáma a rendszerváltás óta a negyedére csökkent, a vezetés túlméretezett maradt. Ráadásul aránytalanul sok tiszt szolgál a fővárosban, miközben a csapatoknál létszámhiány van.
A vezetésnél is radikálisabban csökken majd a minisztérium háttérintézményeiben dolgozók száma. Közülük minden negyedik dolgozóra nem számít a tárca. Az érintett intézmények között van például a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem is.
A katonákat más feladatokra képezhetik át – a Népszabadság értesülései szerint. Ilyen lesz a katonai rendőri egység felállítása, ahova más, kevésbé fontosnak ítélt egységektől irányítanak át embereket.
| Létszámstop a hadseregnél | Létszámstopot hirdetett a minisztériumi és a katonai vezetésben Juhász Ferenc, a védelmi tárca irányítója - írja a Népszabadság. | [
"archívum"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2003/03/31/letszamstop_hadseregnel | 2003-03-31 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A voksok több mint 99 százalékos feldolgozottsága alapján a GERB a szavazatok 25,37 százalékát szerezte meg. Kiril Petkov hivatalban lévő kormányfő pártja, a Folytatjuk a Változást (PP) a második helyen végzett, a szavazatok 20,21 százalékával.
A PP vezette kormánykoalíció júniusban bizalmi szavazáson megbukott, emiatt Bulgária másfél éven belül már a negyedik alkalommal kényszerült arra, hogy előrehozott választást tartson.
Kiril Petkov korábban kizárta, hogy Boriszovval koalícióra lépjen.
Összesen hét pártnak sikerült átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 4 százalékos küszöböt. Ezek egyike az oroszbarát Újjászületés párt, amely az előző parlamentben még a legkisebb párt volt, most viszont a negyedik helyen végzett a szavazatok több mint 10 százalékával. Az előző kormánykoalíció tagjai érzékelhetően visszaestek: a Bolgár Szocialista Párt eredménye 9,32 százalékra, a Demokratikus Bulgária nevű párt pedig 7,46 százalékra csökkent.
A hivatalos végeredményeket csütörtökön teszik közzé.
Nyitókép: Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök érkezik az EU-tagországok állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozójára 2020. február 21-én. MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin | Negyedik ciklusát kezdheti a bolgár miniszterelnök | A Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) nevű jobbközép párt nyerte meg a vasárnapi bulgáriai parlamenti választásokat a hétfőn közzétett, kis híján végleges eredmények szerint, ezzel Bojko Boriszov háromszoros volt kormányfő negyedik ciklusra is újra a miniszterelnöki székbe kerülhet. | [
"bojko boriszov",
"",
"bulgária",
"választások"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2022/10/03/negyedik-ciklusat-kezdheti-a-bolgar-miniszterelnok | 2022-10-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Szokatlan, példátlan – így minősítették a lapunk által megkérdezett jogászok azt, hogy a rendőrség a belvárosi ingatlanügyben folyó nyomozás megszüntetéséről szóló határozattervezetet küldött a Fővárosi Törvényszékre. A nyomozás ugyanis a rendőrség minden igyekezete ellenére még tart.
Juhász feljelentést tett az értékesítések miatt
A december 15-én elküldött és lapunk birtokába jutott tervezet szerint az V. kerületi ingatlanértékesítéseknél nem történt bűncselekmény. Csakhogy azóta kiderült – immáron nem először –, hogy az ügyészség nem elégedett a rendőrség teljesítményével, és újfent, negyedszer is meghosszabbította a nyomozás határidejét. Így a rendőrség álláspontja jogi értelemben lényegtelen.
Hozzátartozik, hogy a rendőrség korábban sem mutatott nagy hajlandóságot arra, hogy kivizsgálja a belvárosi önkormányzat ingatlaneladásait. Az ügyben 2014 decemberében Juhász Péter, az Együtt politikusa tett feljelentést, amelyet a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya 2015 februárjában elutasított. Ám hiába tagadta meg a nyomozást a rendőrség, a Fővárosi Főügyészség vád-előkészítési osztálya március végén hivatalból elrendelte azt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával.
Az ügyészség ráadásul szokatlanul súlyos kritikával illette a rendőrség munkáját. Rámutatott: a rendőrség nem szerezte be az üzlethelyiséget vásárló bérlők vételi kérelmét, a földhivatali iratokat, nem vizsgálta az ingatlanok továbbértékesítését, a vételár beérkezését, az áfafizetés megtörténtét. Juhász meghallgatásáról nem készült jegyzőkönyv, öt, a feljelentésben megjelölt ingatlan eladásának körülményeit egyáltalán nem tárta fel a nyomozóiroda. A rendőrség nem vizsgálta, hogy az értékbecslések megfeleltek-e a jogszabályoknak, ráadásul az ügyészség megállapította: az eladásokhoz szakértői jelentéseket készítő CCA Zrt.-nek nincs is ingatlanbecslési tevékenységi köre.
Rogán Antal beperelte az Együtt alelnökét
Az ügyészség a nyomozást ismét a Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályán működő kiemelt ügyek osztályára bízta. Arra a szervezeti egységre, amely egyszer már megtagadta. Most ismét ez az osztály szüntetné meg az eljárást. Csakhogy a nyomozati szakban ezt már nem teheti meg az ügyészség jóváhagyása nélkül. A vádhatóság pedig rendre meghosszabbítja a nyomozást. Legutóbb – negyedszer – december 30-án tett így. Ebből az következik, hogy az ügyészség szerint a rendőrség továbbra sem tett meg mindent az ügy felderítése érdekében, további vizsgálat szükséges.
Ennek fényében különösen érdekes, hogy a rendőrség még egy polgári perbe is beavatkozna véleményével. A Fővárosi Törvényszéken folyik az a személyiségi jogi per, amelyet a fideszes Rogán Antal indított az őt bűnözőnek nevező Juhász Péter Együtt-alelnök ellen. Ehhez a perhez kért be iratokat Bérces Renáta bíró. A lapunknak nyilatkozó jogászok szerint viszont arra aligha számíthatott, hogy a rendőrség egy semmilyen jogi kötőerővel nem bíró dokumentumot is küld arról, hogy a maga részéről már lezárná a nyomozást.
Váci utca 10. Egy a 22 ingatlan közül, amelynek az eladását vizsgálják
A polgári per szempontjából az irat lényegtelen, ugyanakkor a büntetőeljárás meghiúsítására alkalmas lehet – állítja a rendőrség eljárását furcsálló ügyvédek egyike. Szerinte a papír akár kapóra is jöhet Juhásznak, mondván, állami szervek is vitatkoznak a belvárosi ingatlanügy megítéléséről, így ő nyugodtan minősítheti bűntettnek a történteket. Az viszont szerinte rendkívül aggályos, hogy a potenciális terheltek így pontos képet kaphatnak a nyomozás állásáról.
A rendőrség 22 ingatlan eladását vizsgálta, ezek felét a bérlő 30 százalékos vételárkedvezménnyel vásárolta meg, két üzlethelyiséget azóta továbbértékesítettek. A rendőrség szerint azonban ez elenyésző szám, így „egyértelműen cáfolható", hogy eleve ez lett volna a cél. A vételár mindig beérkezett, áfa felszámítására nem volt lehetőség az eladások során – állapítja meg a Pál Anikó alezredes által jegyzett irat, amely szerint semmi sem utal arra, hogy az ingatlanokat szándékosan leárazták volna. | Gyanúsan viselkedik a rendőrség a belvárosi ingatlanügyben | A rendőrség megszüntetné a nyomozást a belvárosi ingatlanügyben, mondván: nem történt bűncselekmény. Csakhogy a döntés joga az ügyészségé, amely ragaszkodik a nyomozás folytatásához. A rendőrség mégis megküldte álláspontját a Rogán Antal és Juhász Péter közötti pert tárgyaló bíróságra. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/gyanusan-viselkedik-a-rendorseg-a-belvarosi-ingatlanugyben-1583665 | 2016-01-09 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Még aznap elfogták azt a férfit, aki a közösségi médiában csonkítással fenyegetett meg egy nagykátai rendőrnőt - írja a Nemzeti Védelmi Szolgálat Facebook oldalán.
A 29 éves tápiósági lakcímű, de ismeretlen helyen tartózkodó férfi többször tett közzé már olyan zavaros megfogalmazású posztokat az egyik közösségi oldalon, amikben hol a TEK-et, hol a BRFK-t fenyegette. A férfi néhány napja már konkrétabb tartalmú posztot írt, amelyben a Nagykátai Rendőrkapitányság bűnügyi vizsgálóját fenyegette bántalmazással, illetve csonkítással. Emiatt fordult a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz a Nagykátai Rendőrkapitányság vezetője 2023. augusztus 23-án.
A 29 éves férfi, - akivel szemben korábban többször intézkedett a rendőrnő - felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt áll, ellene több erőszakos bűncselekmény, többek között hivatalos személy elleni erőszak miatt folyt büntetőeljárás. Mindezek mellett a Nagykátai Rendőrkapitányság és a Központi Nyomozó Főügyészség is körözte. A Nemzeti Védelmi Szolgálat védelmi tisztjei beazonosították a gyanúsított tartózkodási helyét, és még aznap Budapest IX. kerületében a BRFK Bűnügyi Bevetési Osztály munkatársainak segítségével elfogták, majd a Baracskai Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállították. A tápiósági férfi ellen hivatalos személy elleni erőszak előkészület vétség elkövetésének gyanúja miatt a Központi Nyomozó Főügyészség Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség indított eljárást. | Pár óra alatt elfogták a férfit, aki csonkítással fenyegetett meg egy nagykátai rendőrnőt | A 29 éves férfi felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt áll. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2023/08/25/nagykata-rendorno-fenyegetes | 2023. 08. 25. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Szalai Ádám, a magyar labdarúgó-válogatott támadója szerint a futballszerető embereket "itthon tíz-húsz éve átverik", ugyanis olyan célokat fogalmaznak meg, amelyek nem reálisak.
“Megdöbbentő, hogy ilyenkor minden szakember egymás háta mögött mutogat egymásra, egyetlen olyan ember nem volt még, aki kiállt volna a kamera elé, és kijelentette volna, hogy mondjatok nekünk egy vagy két olyan játékost, aki topcsapatban hétről hétre teljesít" – fogalmazott Szalai Ádám a kedden sorra kerülő utolsó, Andorra elleni világbajnoki selejtező előtt a telki edzőközpontban tartott sajtótájékoztatóján.
A rendkívül feldúltan nyilatkozó csatár hozzátette: “Az elmúlt húsz évben nem volt egy olyan kinevelt tehetség, aki európai topcsapatban játszik, de olyan edző sem volt ebben az időszakban, aki komoly eredményeket ért volna el külföldi élcsapatoknál. Itt a válogatottnál a meglévő játékosok alkotják a keretet, évek óta ugyanabból a tömegből válogatunk."
Az amszterdami 8-1-es vereség kapcsán megjegyezte: “Megnézte valaki a holland és a magyar válogatott keretét? Összehasonlította, hogy a hazaiak milyen csapatokban futballoznak hétről hétre, és hogy nálunk mi a helyzet?"
Szalai Ádám megmondta a tutit
A Schalke 04 támadója szerint csak akkor indulhat meg a magyar futball fejlődése, ha kellőképpen elszánt és szakmailag felkészült szakemberek irányítják majd a munkát.
“A magyar válogatottnak olyan kapitányra van szüksége, aki kőkeményen, reggeltől estig veri a fejünket, és olyan szakmai tudással rendelkezik, mint amilyet én megéltem Mainzban. Ott egy közepes vagy talán még annál is gyengébb kerettel rendelkeztünk, de az edzőnk nagyon nagy tudással rendelkezett" – mondta a támadó, aki szerint a mostani selejtezősorozatban elért jobb eredmények, mint például a törökországi 1-1, sokkal inkább a szerencsének volt köszönhető, semmint a fejlődésnek.
Szalai hozzátette, nem ért egyet azokkal, akik a sikertelenséget a körülményekre vagy éppen a pénztelenségre fogják:
“Annyira le vagyunk maradva a képzésben, hogy az valami elképesztő. Az elszántság és a fejlődni akarás hiányzik, aki tanulni akar, az nézze meg, hogyan működnek az európai topcsapatok. Ebből fog a magyar válogatott élni, nem most, 25-27 évesen fogunk megtanulni futballozni."
A támadó elmondta, hogy véleményét Csányi Sándorral, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökével is megosztotta:
“Szörnyű, hogy ezt 25 évesen nekem kell elmondanom, évek óta benne volt a fejemben, egy nyűglődés volt számomra, de ne hülyítsük tovább egymást!"
Szalai hozzátette: őszintesége miatt is valóban voltak súrlódások közte és az Amszterdamban lemondott Egervári Sándor szövetségi kapitány között, ugyanakkor a kedden az andorraiak elleni összecsapáson Csábi József rendelkezésére áll. | Szalai: 10-20 éve átverik a futballszerető embereket | Szalai Ádám, a magyar labdarúgó-válogatott támadója szerint a futballszerető embereket "itthon tíz-húsz éve átverik". | [
"labdarúgás",
"sport",
"foci",
"szalai ádám",
"vb 2014",
"labdarúgó válogatott"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2013/10/14/szalai-10-20-eve-atverik-a-futballszereto-embereket | 2013-10-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Tényleg eloszlatta a kormány Brüsszel jogállamisági aggályait? Ezt is kérdezzük Ligeti Miklóstól a Klasszis Klubban
A Transparency International Magyarország jogi igazgatójával beszélgetünk az Mfort is megjelentető lapcsoport, a Klasszis Média következő, szeptember 7-én, csütörtökön online sorra kerülő adásában. A szervezet tevékenységi köre, a korrupció kutatása és leküzdése már kijelöli, melyek lesznek azok a kérdések, amelyeket körbejárunk. Mindenekelőtt azt, hogy elég lesz-e a július közepén az Európai Bizottságnak elküldött igazságügyi csomag az uniós pénzcsapok megnyílásához, de szóba kerül az Integritás Hatóság és a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia is. | Kiábrándító adat érkezett: és csoda, hogy recesszióban van a gazdaság? | Friss adatok érkeztek a beruházásokról. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kiabrandito-adat-erkezett-es-csoda-hogy-recesszioban-van-a-gazdasag.html | 2023. 08. 31. 08:30:00 | true | 0 | 0 | null |
A projekt révén nyolc futballpályát és egy oktatási épületet alakítanak ki a XIX. kerületben. A Nemzeti Sportközpontok tenderét a Pharos ’95 Kft. és a Wire-Vill Kft. nyerte.
A Bp. Honvédhoz kötődő Dél-pesti utánpótlás-nevelési centrumot már egy 2014. februári kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította. Akkor arról volt szó, hogy 2,5 milliárd forintba fog kerülni, ezt azonban 2016 februárjában megtoldotta a kormány további 1,7 milliárddal, így a Kispest déli szélére, az Ecseri piac oldalába tervezett projekt összköltsége 4,2 milliárd forintra emelkedett.
A Nemzeti Sportközpontok végül tavaly novemberben írt ki közbeszerzést a kivitelezésre. A tender eredménye az EU-s értesítő márciusi 3-i számában jelent meg:
A Dél-pesti utánpótlás-nevelési centrumot 3,89 milliárd forintért építi a Pharos ’95 Kft. és a Wire-Vill Kft.
A 16,5 hektáros telken lesz egy 3 300 nm alapterületű oktatási épület, 7 szabvány méretű focipálya (2 élőfüves világítással, 2 műfüves világítással, 3 élőfüves világítás nélkül) és 1 műfüves edzőpálya világítással.
A Pharos ’95 Kft. szépen hasít a stadionépítési tendereken, tagja volt az MTK-, a Haladás és a ZTE-stadion kivitelezését végző konzorciumoknak is. A cég tulajdonosa Végh Gábor, aki egyben a ZTE tulajdonosa is. A Pharos ’95-nek Felcsúthoz is köze van: építettek focipályát az ottani akadémiának is, illetve telephelyük is van Orbán Viktor kedvenc falujában. A cég árbevétele az elmúlt években 1 és 2 milliárd forint között mozgott.
A Wire-Vill Kft. egy energetikai cég, melynek főtevékenysége a villanyszerelés. Két tulajdonosai Hetényi Sarolta és Korponai Péter. A vállalkozás 2015-ben valósággal megtáltosodott: árbevétele közel 6 milliárd forint lett, miközben az előző években a 140 millió forintot sem érte el. | 3,9 milliárd forintból épül a dél-pesti utánpótlás-nevelési centrum | A projekt révén nyolc futballpályát és egy oktatási épületet alakítanak ki a XIX. kerületben. A Nemzeti Sportközpontok tenderét a Pharos '95 Kft. és a Wi | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/03/03/39-milliard-forintbol-epul-a-del-pesti-utanpotlas-nevelesi-centrum/ | 2017-03-03 13:09:30 | true | null | null | atlatszo.hu |
Az LMP vezetői múlt pénteken jelentették be, hogy népszavazást kezdeményeznek a paksi bővítésről. Szél Bernadett társelnök múlt héten azt mondta, a paksi atomerőmű bővítése, rövidebb nevén a Paks 2 még az olimpiarendezésnél is kockázatosabb vállalkozás.
A baloldal pártjai szépen felsorakoztak a dolog mögé, az MSZP, a DK, az Együtt, sőt a Liberálisok is támogatják és segítik majd az aláírásgyűjtést, ha elindul.
És valóban ez a nagy kérdés: sikerül-e olyan kérdést megfogalmazni, amelyet hitelesít a Nemzeti Választási Bizottság. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselőjének beadványát korábban visszadobták, mondván, hogy a kérdés nemzetközi szerződést érint.
Ungár Péter elnökségi tag erről azt mondta, hogy a nemzetközi szerződésből származó kötelezettségről nem lehet referendumot tartani, de ez nem jelenti azt, hogy magáról a szerződésről ne lehetne kiírni a népszavazást.
Az LMP ezt szem előtt tartva több kérdéssel is próbálkozik, csütörtök reggel nem egy, hanem öt kérdést ad le. Ezek a következők:
A már múlt héten ismert kérdés: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?"
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?"
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?"
"Egyetért-e Ön azzal, hogy a Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?"
"Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?"
Szél Bernadett társelnök az NVI budapesti épülete előtt tartott sajtótájékoztatón az MTI szerint azt mondta: a céljuk az, hogy a nép dönthessen a kérdésben, és ennek érdekében elmennek a falig, de ha kell, annál tovább is. Szerinte meg kell változtatni az alaptörvényt, ha az nem engedi, hogy referendumot írjanak ki ebben a kérdésben, emlékeztetve, az ország NATO- és EU-tagságáról döntő népszavazás előtt is változtattak a jogszabályokon.
A kérdéseket először formai szempontból a Nemzeti Választási Iroda vizsgálja, és ha rendben találja, jöhet a tartalmi döntés az NVB-től.
A korábbi szabályokat, miszerint egy témában csak egy kérdést lehet benyújtani, a tavalyi kopasz-botrány után eltörölték, így ha egyiket elutasítja az NVB, jöhet a következő rögtön, azt is megvizsgálja a bizottság. | Öt népszavazási kérdést adott le az LMP Paks 2 ellen | Öt népszavazási kérdést adott le az LMP Paks 2 ellen - Vajon átmegy valamelyik? Megpróbálják kicselezni a rendszert, hogy ne érintsen nemzetközi szerződést a kérdés. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2017/03/02/ot_nepszavazasi_kerdest_adott_le_az_lmp_paks_2_ellen/ | 2017-03-02 15:12:00 | true | null | null | Index |
A gyanú szerint a férfi a közelmúltban Székesfehérváron parkoló autókból tulajdonított el pénzt, okiratokat és értéktárgyakat. Egy alkalommal egy ellopott női táskával több mint 6 millió forintot sikerült megkaparintania aranyékszerekkel együtt. A tolvaj nem mulasztotta el kihasználni az alkalmat, amikor lehúzott ablakú autót vett észre, de olyan is történt, hogy a jármű tulajdonosa a nyitott autója közelében tartózkodott, ám éppen másra figyelt. A következő pillanatban már hűlt helyét találta a táskájának. Az egyik esetben pedig a sértett tetten érte az idegent, amikor éppen az autójában kutatott, de nem tudta feltartóztatni őt.
A büntetett előéletű férfit - akivel szemben vagyon elleni bűncselekmények miatt jelenleg is folynak eljárások - tartózkodási helyén nem találták, végül Győrben kapták el elfogatóparancs alapján 2024. október 10-én. Bérelt szobájában pénzt, ékszereket foglaltak le, továbbá a lopásokhoz használt autót is megtalálták a nyomozók.
A székesfehérvári nyomozók őrizetbe vétele mellett kihallgatták, majd kezdeményezték letartóztatását. A rendőrök vizsgálják, hogy további bűnesetekkel összefüggésbe hozható-e a gyanúsított. | Autós fosztogató rendőrkézen | A gyanú szerint a férfi a közelmúltban Székesfehérváron parkoló autókból tulajdonított el pénzt, okiratokat és értéktárgyakat. Egy alkalommal egy ellopott női táskával több mint 6 millió forintot sikerült megkaparintania aranyékszerekkel együtt. | [
""
] | 0 | https://www.hirextra.hu/2024/10/11/autos-fosztogato-rendorkezen | null | true | null | null | Hírextra |
Áprilisban érkezett a hír, hogy Jennifer Lopez, Constance Wu, Cardi B, Lili Reinhart, Keke Palmer, Julia Stiles, Mercedes Ruehl, Trace Lysette, Mette Towley, Madeline Brewer és Lizzo szereplésével érkezik a Hustlers című film, aminek aNew York Magazine-ban megjelent cikk az alapja.
A Wall Street-i bankárokat kifosztó táncosnőkről szóló filmhez, amit egy modern Robin Hood-történetként emlegetnek, Lorene Scafaria (Míg a világ vége el nem választ, Dalok ismerkedéshez) írta a forgatókönyvet, és ő ült a rendezői székbe is.
Ez egy mocskos játék, és nem az nyer, aki betartja a szabályokat. Olyan, mint a bankrablás, csak itt kaptok kulcsot
- hangzik el a magyar mozikban A Wall Street pillangói címmel futó film előzetesében.
A tervezett hazai bemutató: 2019. szeptember 26. | A Wall Street pillangói címmel jön Jennifer Lopez új filmje | A Wall Street pillangói címmel jön Jennifer Lopez új filmje - A Hustlers megkapta a magyar címét és a szinkronizált előzetesét is. | [
"jennifer lopez",
"előzetes",
"trailer",
"hustlers",
"a wall street pillangói",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/cinematrix/2019/08/09/jennifer_lopez_elozetes_a_wall_street_pillangoi | 2019-08-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Készüljön! Ekkortól lépnek hatályba az Orbán Viktor által bejelentett változások
Hétfőn nulla órától lesznek hatályosak az Orbán Viktor miniszterelnök által a koronavírus-járvány elleni védekezésben szerdán bejelentett változások – mondta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornán.
Merkely szerint ekkor robbanhat be az országban újra a járvány
Végre jó hír: most már biztos, kigyógyult a koronavírusból a teniszbajnok
Kovács Zoltán hozzátette: az ellenőrzések továbbra is folytatódnak. A mostani hosszú hétvégén pedig a településvezetőknek még lehetőségük lesz arra, hogy akár szigorúbb intézkedéseket is bevezessenek.
Azt mondta: május 4. fordulópont lehet, nemcsak azért, mert új szakaszába lép a védekezés, hanem azért is, mert az élet újraindítása egy "mindannyiunk által vágyott", de a magyar gazdaság szempontjából is fontos lépés.
A konkrét szabályokat a következő 1-2 napban közlik, és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is ismertet részleteket csütörtökön – tette hozzá Kovács Zoltán.
Kiemelte: Budapest egésze és az agglomeráció egyes részei számítanak a járvány gócpontjának, a fertőzések mintegy 60 százalékát itt regisztrálták. Ezért is indokolt, hogy a védekezés második szakaszában elválasszák egymástól a leginkább fertőzött területre és a vidéki Magyarországra vonatkozó szabályokat.
Kovács Zoltán szólt arról is, hogy az élet újraindításával növekedhet a fertőzöttek száma. Azt mondta: a magyar egészségügyi ellátórendszer mostanra felkészült arra, hogy akár betegek tömegeit is ellássa.
Hangsúlyozta: ha a betegek számában, vagy a fertőzés terjedésében bármilyen változás állna be, felülírhatják a szabályokat. Nemcsak kéthetente, hanem naponta, sőt, óráról-órára figyelemmel kísérik a számok és a helyzet változását – mondta.
Az államtitkár kijelentette: Nyugat-Európa egyes országaiban késve hozták meg a védekező intézkedéseket. A Magyarországon bevezetett korlátozások azért is voltak enyhébbek – tette hozzá –, mert kellő időben hozták meg a szükséges intézkedéseket, így sikerült kontroll alatt tartani a betegség terjedését.
Orbán Viktor szerda este jelentette be a Facebook-oldalán, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés új szakaszába lép. Az idősek és a legfertőzöttebb területen élő honfitársak feszes védelmét továbbra is fenn kell tartani. Budapesten és környékén a kijárási korlátozások érvényben maradnak. Vidéken a kijárási korlátozás helyébe új védelmi intézkedések lépnek. Példaként említette, hogy az üzletek időkorlátozás nélkül kinyithatnak. Az éttermek, kávézók teraszai és kerthelyiségei megnyithatnak. A szabadtéri strandok látogathatóak lesznek. A 1,5 méteres védőtávolság betartása és az arc eltakarása vagy maszk viselése azonban az üzletekben és a tömegközlekedési járatokon kötelező lesz. Az idősek védett időzónájára vonatkozó intézkedéseket fenntartják.
(MTI) | Készüljön! Ekkortól lépnek hatályba az Orbán Viktor által bejelentett változások | Hétfőn nulla órától lesznek hatályosak az Orbán Viktor miniszterelnök által a koronavírus-járvány elleni védekezésben szerdán bejelentett változások – mondta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az M1 aktuális csatornán. | [
"koronavírus",
"koronavírus-járvány",
"koronavírus Magyarország",
"koronavírus Magyarországon",
"Orbán Viktor",
"miniszterelnök",
"bejelentések",
"Kovács Zoltán",
"államtitkár",
"változások",
"óvintézkedések"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/hetfotol-lepnek-hatalyba-az-orban-viktor-altal-bejelentett-valtozasok/jj3setg | 2020-04-29 22:11:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Az ukrajnai háborúnak nem lesznek győztesei, csak vesztesei: Ukrajnát teljesen lerombolják, Európában óriásiak a társadalmi és gazdasági következmények, de "az Egyesült Államok is veszít, mert több mint száz milliárd dollárt költött, és mert a világ nagy része nem ért egyet az álláspontjával" - állítja Jeffrey Sachs amerikai közgazdász, a Columbia Egyetem Fenntartható Fejlődési Központjának igazgatója, az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózatának elnöke.
"Jeffrey Sachs világhírű amerikai közgazdász: Teljes mértékben helyes koncepció az, amelyet a magyar kormány képvisel. Ez hoz békét és jólétet" - osztotta meg a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán.
Orbán Balázs az Eurázsia című magazin interjúját hivatkozta, amelyben az amerikai közgazdászt kérdezték. Az interjúból a miniszterelnök politikai igazgatója azt emelte ki, hogy az amerikai közgazdász szerint "nem szabadna egy megosztott világban vergődnünk, ahol a katonai szövetségek határozzák meg, kivel üzletelünk, és ki ellen harcolunk", most azonban "nyílt háború van Európában, és az USA és Kína ellentéte miatt nyílt háború veszélye fenyeget Kelet-Ázsiában is".
Orbán Balázs hozzátette: Sachs véleménye szerint a konnektivitás, amit a magyar kormány képvisel, a teljes mértékben helyes válasz; Magyarország Európa közepén fekszik, közel a volt Szovjetunióhoz, a Fekete-tengerhez és a Földközi-tengerhez, ezért nagyszerű összekötő szerepet játszhat a világban.
A konnektivitásról, vagyis az összekapcsolódásról, az összekapcsolt gazdaságra épülő modellről Orbán Viktor és a politikai igazgatója is többször beszélt már. Utóbbi egy terjedelmes cikkben is kifejtette, hogy mit jelent ez a stratégia.
"Ennek a háborúnak nem lehetnek győztesei"
Az Eurázsiának adott interjúban Jeffrey Sachs azt mondta, hogy az ukrajnai háborúnak "soha nem lett volna szabad kitörnie, és nem is történt volna meg", ha az Egyesült Államok nem szegi meg a Mihail Gorbacsov szovjet vezetőnek tett ígéretét, miszerint "a NATO egy centit sem mozdul kelet felé".
Valójában már az kilencvenes évek elején tervbe volt véve a NATO bővítése egészen Ukrajnáig. Véleményem szerint ez volt az Egyesült Államok legnagyobb hibája
- jelentette ki az amerikai közgazdász. Arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is határozottan óva intette az aktuális amerikai adminisztrációkat a NATO keleti bővítésétől, de hiába. Sachs szerint a jelenlegi háború már 2014-ben, a Majdan-tüntetésekkel és Viktor Janukovics ukrán elnök "erőszakos megbuktatásával" elkezdődött, ez ugyanis azonnal elvezetett a háborúhoz Kelet-Ukrajnában, és ahhoz is, hogy Oroszország igényt formált a Krím-félszigetre.
A közgazdász azt is kifejtette, hogy az ukrajnai helyzet rendezésére kötött minszki megállapodásokat Washington ellenezte, Kijev pedig nem tartotta be. Véleménye szerint a 2022. februári orosz invázió sem "Ukrajna meghódítására irányult, hanem arra, hogy Ukrajnát semlegességi tárgyalásokra kényszerítsék," és négy héttel később az ukrán vezetés hajlandó is volt a tárgyalásokra, az Egyesült Államok azonban közbelépett, "közölte Ukrajnával, hogy nem írhatja alá ezt a megállapodást úgy, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogassa, ezért tovább kell harcolnia".
Jeffrey Sachs arra figyelmeztet, hogy ennek a háborúnak nem lehetnek győztesei, és mindenki csak veszíthet vele, de az ukrajnai háborútól függetlenül is drámai mértékű változások történnek a világban.
Kína felemelkedése meghatározó esemény a modern világtörténelemben, mert több mint egy évszázad után, amikor az európai birodalmi hatalmak, az Egyesült Államok és Japán jelentősen meggyengítették, ismét a világgazdaság meghatározó részévé vált
- fogalmazott a közgazdász.
Ázsiában új erőközpontok és szövetségek jönnek létre, "az USA viszont úgy tekint a világra, hogy azt neki kell vezetnie, mindenki másnak pedig követnie kell, és akik nem követik, azok rosszak".
Milyen illúziója van Washingtonnak?
Azzal kapcsolatban, hogy a világ országainak túlnyomó része nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz, a közgazdász úgy vélekedett: a világ nagy része széles körű gazdasági fejlődést és jólétet szeretne, normális kapcsolatokat a szomszédokkal, nem pedig egymással szemben álló blokkokat.
Különösen a fejlődő világ, amely az emberiség nagyjából hétnyolcadát teszi ki, szeretne felzárkózni a gazdasági életszínvonalban, és attól tart, hogy az USA megközelítése megosztja a világot, ahelyett hogy olyan világgazdaságot tenne lehetővé, amelyben minden ország boldogulhat. (...) Washingtonnak még mindig megvan az az illúziója, - de szerintem gyorsan eltűnik -, hogy valahogyan ő a globális vezető. De nem lehetsz globális vezető, ha a világ nagy része nem akar követni. És ez a fő lecke, amit az Egyesült Államok ebből a háborúból megtanul
- magyarázta Sachs.
Arra is kitért, hogy szerinte a "demokráciaexportnak" nevezett amerikai külpolitikai törekvés mögött nem az amerikai nép áll, hanem egy "szűk pénzügyi, katonai és politikai elit", ugyanakkor a "politikai osztály álláspontja nem feltétlenül a demokrácia exportjáról szól, hanem nagyrészt az amerikai hatalomról, arról a nézetről, hogy Amerikának kell a világ vezetőjének lennie."
A közgazdász megjegyezte, bár van "némi ideológiai hivatkozás is a demokrácia terjesztésére," az Egyesült Államok "mindenféle országgal együttműködött már, sok demokráciát megdöntött, hogy diktatúrát telepítsen a helyébe," ha az szolgálta az érdekeit.
Furcsának nevezte, hogy "Európa teljesen az Egyesült Államok oldalára állt, a médiában és a politikában szinte az egész retorika az Egyesült Államok által meghatározott narratíva fenntartására irányul. Eszerint ezt a háborút nem előzte meg provokáció, csak Oroszország okozta, sőt, egyetlen ember, aki birodalmat akar létrehozni, ennek semmi köze az Egyesült Államokhoz, és így tovább" - fejtette ki. Sachs meglepőnek tartja, "hogy az európaiak ezt mondják, mert nekik jobban kellene tudniuk".
Néhányan valóban jobban tudják, Orbán Viktor magyar miniszterelnök például egészen biztosan. Mások vagy azért nem mondják ki a valóságot, mert úgy érzik, ha már az USA mellé álltak akkor nem mennek szembe a főnökkel, vagy azért nem, mások is így tesznek
- vélekedett az amerikai közgazdász.
Tavaly decemberben Orbán Viktor és a politikai igazgatója, Orbán Balázs a Karmelita kolostorban látta vendégül Jeffrey Sachsot. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, Havasi Bertalan által kiadott tájékoztatás szerint az ukrajnai háborúról beszélgettek, és egyetértettek az azonnali tűzszünet, illetve a béketárgyalások fontosságában, továbbá abban is, hogy a nyugati országoknak sokkal óvatosabban kellene eljárniuk az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás terén. "Orbán Viktor és Sachs professzor szerint a háború kiterjedését el kell kerülni, mielőtt valamilyen visszafordíthatatlan tragédia történne" - adta hírül akkori összefoglalójában az MTI. | Egy amerikai közgazdász szerint Orbán Viktor jobban érti a valóságot | Egy amerikai közgazdász szerint Orbán Viktor jobban érti a valóságot - Az ukrajnai háborúnak nem lesznek győztesei, csak vesztesei, miközben Washingtonnak még mindig illúziói vannak. | [
""
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2023/09/07/jeffrey-sachs-usa-haboru-oroszorszag-ukrajna-orban-viktor-konnektivitas | 2023. 09. 07. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A spanyol kormány elrendeli a diktátor tábornok exhumálását
Két héten belül elrendeli a spanyol kormány néhai diktátoruk, Francisco Franco tábornok exhumálását. - jelentette be pénteken Carmen Calvo ügyvezető miniszterelnök-helyettes.
Az öngyilkos miatt meghalt asszony özvegye: a feleségem mentette meg nekem a kislányunkat
Franco földi maradványai jelenleg a Madrid melletti Elesettek Völgyében található bazilikában vannak. Calvo azt mondta, a pontos időpontról a volt diktátor leszármazottjait 48 órával korábban fogják értesíteni, hogy jelen lehessenek az exhumáláson, ha szeretnének. Hozzátette, hogy a síráthelyezés eseménye nem lesz nyilvános.
Egy újságíró által feltett kérdésre az is elmondta, hogy mivel a folyamathoz szükség van műszaki előkészítésre, még nincs meg a pontos dátum, de szerinte ez annak fényében "másodlagos", hogy a diktátor maradványai október 25-én "már nem lesznek az Elesettek Völgyében".
A miniszterelnök-helyettes azt is hangsúlyozta, hogy a spanyol kormány rendelkezik a legfelsőbb bíróság felhatalmazásával ahhoz, elrendelje az exhumálást, amelyet a katolikus egyház sem ellenez. Arra, hogy az Elesettek Völgyében található apátságot vezető perjel nem engedélyezi a síráthelyezés végrehajtását úgy reagált, hogy mindenkire vonatkozik a törvények betartása.
A perjel, Santiago Cantera a spanyol kormányhoz intézett szerdai levelében vallási és morális elvekre hivatkozva ellenezte a közelgő exhumálást. Óvott a vallási szabadság megsértésétől ( hiszen "szent helyről" van szó), felhívta rá a figyelmet, hogy a Franco család még nem merítette ki az összes jogorvoslati lehetőséget, amellyel meg lehet akadályozni az exhumálást.
Francisco Franco spanyol diktátor két, 1966-ban az El Pardo madridi királyi palotában készített portréja / EPA
A spanyol sajtó információi szerint a perjel korábban azt mondta, csak akkor engedi meg az exhumálást, ha maga Ferenc pápa kéri - a végrehajtáshoz azonban nincs szükség az apátság külön engedélyére.
Csütörtök este mintegy 150 ember tiltakozott az exhumálás ellen a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) madridi székháza előtt a diktatúra zászlóival, az "El a kezekkel Francótól!" rigmust skandálva.
A szocialista kormány még 2018. júniusában jelentette be Franco exhumálásának tervét, azzal az indokkal, hogy egy demokratikus országban nem őrizheti mauzóleum egy diktátor emlékét. A diktátor leszármazottai azt közölték, minden lehetséges módon megpróbálják megakadályozni az exhumálást, ezért készek a spanyol alkotmánybírósághoz vagy akár az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulni.
Francisco Franco diktatúrája 36 éven át tartott Spanyolországban, a spanyol polgárháború 1939-es végétől egészen a tábornok haláláig, ami 1975-ben következett be. Kormányzása kemény megtorlásokkal kezdődött, melyek során több ezer embert küldtek börtönbe, és legalább 30 ezer embert végeztek ki.
A hatalmas kőkereszt, mely már messziről láthatóvá teszi a spanyol fővárostól mintegy 50 kilométerre fekvő Elesettek Völgyét, a diktátor polgárháborús győzelmének állít emléket, és több ezer fogoly rabszolgamunkájával épült meg.
Franco azt követően, hogy a bazilika kriptája túl nagynak bizonyult, a hozzátartozók beleegyezése vagy tudta nélkül odaszállíttatta a köztársaságiaktól elesettek holttesteit. A hivatalos becslések szerint 30 ezer embert temethettek el ott, vannak azonban eges történészek, akik szerint a valódi szám ennek kétszerese is lehet. - írta meg az MTI. | A spanyol kormány elrendeli a diktátor tábornok exhumálását | Két héten belül elrendeli a spanyol kormány néhai diktátoruk, Francisco Franco tábornok exhumálását. - jelentette be pénteken Carmen Calvo ügyvezető miniszterelnök-helyettes. | [
"Spanyolország",
"Madrid",
"Francisco Franco",
"diktátor",
"exhumálás",
"diktatúra",
"demokrácia",
"egyház"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/a-spanyol-kormany-elrendeli-franco-tabornok-exhumalasat/bm8vvyc | 2019-10-11 16:17:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Közel 300 milliárd forintos keretösszeggel indul el a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program, amiben vidéki szálláshelyek fejlesztésére lehet pályázni 2030-ig – jelentette be Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter néhány nappal ezelőtt.
Erre reagált Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője mai sajtóközleményében, miszerint: „most, hogy Mészáros Lőrincnek több szállodája van, mint alsógatyája, a Fidesz-kormány elindítja »minden idők legnagyobb« turisztikai támogatási programját. A Párbeszéd erős meggyőződése, hogy a 365 milliárdos Balaton-fejlesztési programhoz hasonlóan ez is Orbán Viktor strómanjának további közpénzekkel való kitöméséhez vezet.”
Már jövőre az idei összeg hatszorosát költik „turizmusfejlesztésre” – írják, melynek várhatóan legnagyobb kedvezményezettje a szállodalánc-, kastély- és kempinghálózat-tulajdonosként is tündöklő aranyember, a vagyonát Orbán kormányzása alatt ezerszeresére hizlaló Mészáros Lőrinc.
A helyzet hasonló, mint a Balaton környéki fejlesztések esetén, ahol a 365 milliárdos keretösszegből 5 milliárd forint szinte biztosan Mészáros zsebébe vándorol, miután egyik cége felvásárolta a balatoni kempingek nagy részét, egész pontosan a legnagyobb balatoni turisztikai vállalatot, a Balatontouristot.
A Párbeszéd azt javasolja, ne fárasszuk egymást, ne kelljen folyamatosan figyelni a csaló bűvész kezét: egyszerűen írják bele a költségvetés egyik sorába, hogy Mészáros Lőrinc, alias Orbán Viktor: 200 milliárd forint.
Addig viszont, amíg a Fidesz nem jut el az őszinteségnek erre a szintjére, a Párbeszéd résen lesz, és szorgosan feltárja az Orbán–Mészáros bűnözői kör minden újabb húzását. | Jövőre hatalmas összeget költ a kormány "Mészáros-fejlesztésre" | Korábban jól bevásárolt szállodákból is, így nagyot profitálhat a pályázatokon. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/jovore-hatalmas-osszeget-kolt-a-kormany-meszaros-lorinc-fejlesztesere-105139 | 2017-07-18 13:02:30 | true | null | null | Magyar Narancs |
Külföld Brown nem beszélt előrehozott választásról
A várakozásoknak megfelelően nem jelentett be idő előtti választásokat Gordon Brown brit miniszterelnök a kormányzó Munkáspárt éves kongresszusán elmondott hétfői beszédében, változatlanul terjednek azonban azok a találgatások, hogy ezt akár már a közeli napokban megteheti.
Brown, aki kormányfői minőségében először szólalt fel Labour-kongresszuson, kiemelt hangsúlyt fektetett egyórás beszédében az oktatás fejlesztésére, valamint a költségvetésből fedezett állami egészségügy fenntartására és “személyessé" tételére.
Egyetlen szót sem szólt viszont a korai választások lehetőségéről, jóllehet a brit politikai közvélemény és a sajtó szinte tényként kezeli, hogy Brown rövid időn belül bejelenti az előrehozott választások kiírását.
Ajánlom a Facebookon 0 | Brown nem beszélt előrehozott választásról | A várakozásoknak megfelelően nem jelentett be idő előtti választásokat Gordon Brown brit miniszterelnök a kormányzó Munkáspárt éves kongresszusán elmondott hétfői beszédében, változatlanul terjednek azonban azok a találgatások, hogy ezt akár már a közeli napokban megteheti. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2007/09/24/brown_nem_beszelt_elorehozott_valasztasrol | 2007-09-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Meghökkentő összefonódásokat talált az atlatszo.hu a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 8 milliárdos, cikksorozatunk nyomán felfüggesztett naperőműtenderének részletes vizsgálatakor. A nyertesek listájára saját cégével felkerült az LMP pénzügyi vezetője, Jakab Tamás, és befutott annak a Pap Kornélnak egy cége is, aki nemrégiben vásárolta be magát a NAV-os pénztárgépügy nagy nyerteseként emlegetett Mobil Adat Kft.-be. Egy másik sikeres pályázón, Tiborcz István üzlettársán keresztül pedig egy olyan céghez jutottunk el, amelyben a NAV informatikai elnök-helyettesének, Vágujhelyi Ferencnek volt érdekeltsége.
*****
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nyáron tette közzé azoknak a társaságoknak listáját, amelyek összesen 8 milliárd forintot nyertek az ország különböző helyszínein naperőművek, napelemtelepek telepítésére. Az NFÜ 40 nyertest hirdetett, melyből az atlatszo.hu most 25 céget vizsgált meg, akiknek a számlájára összesen 5,2 milliárd forint érkezett volna, ha Lázár János, az NFÜ új vezetője máig ismeretlen okból nem fújja le a tendert.
Korábbi cikkeink a levajazott naperőműtenderről
Újabb érdekes nyertesek az NFÜ gyalázatos naperőműtenderén
Hazugságspirálban az NFÜ a megbundázott napelemtender miatt
Lázár János hozza nyilvánosságra a naperőmű-mutyi részleteit!
Lázár János felfüggesztette a botrányos naperőműtendert
Frissen alapított és NFÜ-közeli cégek kaszáltak a somogyi naperőműtenderen
Az atlatszo.hu a több, mint 5 milliárd forint útját követve azt találta, hogy a tender ezen részét kisebb-nagyobb, de egymással sok esetben több helyen is kapcsolódó csoportok tarolták le. Az első nagyobb csoportot 7 társaság alkotja, többségüket 2012-ben alapították. Ez a hét cég ugyanannyi pénzt nyert, 220 millió forintot, ami összesen 1,5 milliárd forintot jelent. Ebből a pénzből három napelemes erőmű épült volna Mánfán, ami egy kevesebb, mint 1000 lakost számláló falu. Az egyik erőmű a Club Colosseum Kft., a másik a G2V Kft., a harmadik pedig az Amperstar Kft. mánfai telephelyén kapott volna helyet.
A tulajdonosi kört megvizsgálva kiderül, e három mánfai telephelyű cég közül az egyik társaság ügyvezetője duplázott a pályázaton. Az 2012-ben alapított, céges e-mail címmel és alkalmazottakkal nem rendelkező Amperstar Kft. vezetője, Görgényi Andrea résztulajdonos a szintén 2012-ben alapított, céges e-mail címmel és alkalmazottakkal nem rendelkező TDL Energia Kft.-ben, amellyel ugyancsak 220 millió forintot nyert - szintén a saját telephelyére, napelemes erőműre. A TDL Energia Kft. székhelyén pedig egy harmadik nyertest találunk. Ugyanide van bejegyezve az ugyancsak 2012-ben alapított, céges e-mail címmel és alkalmazottakkal nem rendelkező Construm Elektro Kft.
A Construm Elektro Kft. egyik résztulajdonosa Jakab Tamás, a Lehet Más a Politika (LMP) pénzügyi vezetője. Jakab Tamás vezeti az LMP pártcégét, a Lehetmás Kft.-t. Jakab a TDL Energia Kft.-hez a közös székhelyen kívül egy másik szálon is kapcsolódik. A TDL Energia Kft.-ben Görgényi üzlettársa egy bizonyos Ladányi Attila, akinek van egy közös cége Jakab Tamással is. A Hagyománytisztelet Kft.-ben résztulajdonosok a kezdetek óta. Különös, de az LMP országos választmányának is van egy Ladányi Attila nevű tagja, aki ugyanabban az évben született, mint a TDL-es Ladányi Attila. Megpróbáltuk megtudni, hogy ez a Ladányi Attila az a Ladányi Attila-e, de egyelőre nem sikerült beszélnünk a férfival. Jakab Tamás cége ugyanúgy 220 milló forintot nyert napelemes erőműre a saját telephelyére, mint Ladányi és Görgényi érdekeltsége. A Ladányi-Jakab-Görgényi trió összesen 660 millió forintot kaszált volna a felfüggesztett naperőmű-tenderen.
"Én csak mint tag vagyok a Construm Electro Kft.-ben jelen, nem én viszem a céget, aláírási joggal sem rendelkezem" - reagált az atlatszo.hu érdeklődésére az LMP pénzügyi vezetője. Kérdésünkre, hogy résztulajdonosként valóban nem tudja, hogy cége pályázott egy 220 milliós beruházásra, Jakab visszakérdezett: miért kéne tudnia? Felvetésünkre, hogy az ilyesmit be szokták jelenteni, azt mondta,"abba ne menjünk bele, hogy ki, mit szokott".
Az LMP pénzügyi vezetője egyben hangsúlyozta, semmit nem tud erről az ügyről, ami viszont azt jelenti, hogy bár tulajdonos, kollégái mégsem értesítették arról, hogy a cége telephelyén hamarosan több százmillió forintos naperőmű létesül. Amibe egyébként néhány tízmilliót a tulajdonosoknak is be kellett volna fektetni, mivel az NFÜ elvileg csak a projekt teljes árának a 60-70 százalékát fizeti ki.
Megpróbáltuk Jakab Tamástól megtudni azt is, hogy üzlettársával, Ladányi Attilával beszélt-e a pályázatról, Ladányi értesítette-e arról, hogy ő egy másik céggel is nyert ugyanazon az NFÜ-tenderen, de az LMP pénzügyi vezetője az első beszélgetés után többet már nem reagált a megkereséseinkre. Jakab Tamás részvétele a naperőmű-tenderen már csak azért is kínos, mert Lázár János államtitkárt épp az LMP-s Vágó Gábor és Szél Bernadett kérték számon az üggyel kapcsolatban a Parlamentben.
A másik általunk azonosított nagyobb csoportba 9 nyertes cég tartozik, az NFÜ listája szerint ezek a társaságok összesen 2 milliárd forintot nyertek. Kilencből négy cég ugyanarra a helyszínre, Kaposújlakra kapott ugyanannyi pénzt, 246 millió forintot. Az egyik ilyen cég a Forrás Klasztermenedzser Kft, amely augusztusig a Lékó és Társa Ügyvédi Iroda cége volt. Az iroda többször képviselte az NFÜ-t különböző ügyekben.
A másik három cég mindegyike a kaposújlaki reptéren valósította volna meg a projektjeit. Egyikük, a Trianghome Kft. nagy teljesítményű napelemeket helyezett volna el a reptéren, míg a másik cég, az Avia Rent Kft. egy napelemtelepet. A harmadik vállalkozás, az Insolatio Kft. pedig nagy teljesítményű napenergiarendszert telepített volna ugyancsak a reptéren. Mindannyian nyertek, a négy kaposújlaki pályázat közel 1 milliárd forintot vitt volna el.
Ráadásul az Insolatio Kft. tulajdonosa egy másik céggel is nyert. Az Insolatio Kft. tulajdonosa Lakatos Ákos, de övé a Renergy-Sol Kft. is, amely pedig - két másik társasághoz hasonlóan - Zamárdiban épített volna naperőművet. Lakatos Ákos érdekeltségei így közel félmilliárd forintot nyertek volna a tenderen. Az Insolatio Kft. és a Renergy-Sol Kft.-nek nemcsak a tulajdonosa közös, az ügyvezetője is ugyanaz volt egészen tavaly decemberig. Szűcs Józsefné ráadásul egy harmadik befutó társaságban, a Solar Building Kft.-ben is érdekelt, az ugyanis a gyermekeié. Lakatos Ákos és Szűcs Józsefné érdekeltségei összesen 665 millió forintot nyertek volna a tenderen.
Szűcsék vállalkozásához hasonlóan egy balatonendrédi naperűműre kapott pénzt az Agro Meeting Kft., amelynek tulajdonosa Seregi János. Seregi János korábban a tendert kiíró NFÜ nemrégiben lemondott vezetőjének, Petykó Zoltán üzlettársa volt, mindketten tulajdonosok voltak a Breda-2000 Zrt.-ben.
A harmadik csoportot 4 cég alkotja két főszereplővel. Egyikük Pap Kornél, a NAV-os péntárgépügy legnagyobb nyerteseként emlegetett MobilAdat Kft. friss tulajdonosa, a másik főszereplő pedig az Orbán-vő Tiborcz István üzlettársa, Hamar Endre. A Mobil Adat Kft. az a cég, amelyik a négy engedélyezett pénzárgépből háromba szállítja azt a SIM chipet, amely nélkülözhetetlen lesz a jövőben a kereskedőknek.
A cégbe idén májusban vásárolta be magát Pap Kornél, aki egy másik érdekeltségével futott be az NFÜ-tenderen. Pap a KBG Menedzser Consulting Kft.-val nyert, amely 212 millió forintot kapott volna napelempark-fejlesztésre Tiszaszigeten. Ugyanitt még egy pályázó nyert, a Green Terra Kft., amely ugyancsak napelempark-fejlesztésre kapott volna 209 millió forintot. A Mobil Adat Kft.-ben Pap üzlettársa Hauser Gábor, akit a privát életben életben sporttársi szálak fűzik a NAV nemrég kinevezett informatikai elnökhelyetteséhez, Vágujhelyi Ferenchez. Az elnökhelyettes együtt repül Hauserrel a ralirepülő bajnokságban, tehát a kapcsolatuk elég szoros lehet.
Vágujhelyi Ferenc egészen 2010 közepéig tulajdonosa volt annak a Professzionál Zrt.-nek, amely ugyanoda van bejegyezve, mint ahová az NFÜ-tenderen kétszer is befutó Hamar Endre egyik nyertes vállalkozása is be volt 2011 közepéig. A Professzionál Zrt.-ben emellett felleljük Tiborcz István testvérét is, Tiborcz Pétert is, aki igazgatósági tag volt a cégben. A PBE Energiamenedzsment Kft. 213,9 millió forintot nyert napelempart létesítésére Újszentmargitán. Ugyanide és ugyanerre a feladatra kapott ugyanennyi pénzt Hamar másik cége, a Sistrade Kft is. A fenti négy cég összesen 850 millió forintot kapott volna.
Vágujhelyi Ferenc az atlatszo.hu kérdésére határozottan tagadta, hogy köze lenne a tenderhez. Mint írta, Hamar Endrével és Pap Kornéllal nincs üzleti kapcsolata, személyük nem ismert számára. "A Mobil Adat Kft-vel nincs kapcsolatom" - szögezte le Vágujhelyi Ferenc. Arra pedig, hogy az ő egykori érdekeltségének, és Hamar cégének is ugyanott volt a székhelye, az elnökhelyettes úgy reagált: a Professzionál székhelye a volt BHG gyárépület-együttesében volt számos más vállalkozással együtt, még egy jégpálya is működött az egyik csarnokban.
"A Professzionál bérlője volt az ingatlan egy részének, ahol irodákat, számítógép szervizt, tárgyalót bérelt. Az ingatlanban sem a Professzionálnak, sem nekem nem volt tulajdonrészem. A többi bérlőt legfeljebb látásból ismertem. PBE nevű Kft-re nem emlékszem" - szögezte le.
Ezen a csoporton kívül van egy hármas csoport is, mindhárman Máriakálnokon építhettek volna napelemes kiserőművet.
Az egyik ilyen cég a BDR Ingatlanfejlesztő Kft, amely egy a La Rosa Investments nevű offshore cég tulajdonában van. Befutott a BDR Ingatlanfejlesztő Kft. másik cége, a Máriakálnoki Villapark Kft. is. Ennek a társaságnak az ügyvezetője Galambos Zsolt, tulajdonosként tűnik fel - az MSON Investment nevű, szintén offshore cég mellett - a harmadik máriakálnoki projektet megvalósító társaságban, az M.Son Hungary Kft.-ben. Ez a három cég összesen 523 millió forintot kapott volna.
Ha nem is hármas, de kettes találata volt a tenderen az MPV Consulting Kft.-nek, amely összesen 264 millió forintot nyert egy lovasi és egy vízvári napelemes kiserőmű létesítésére.
Az Átlátszónak két, a piacra rálátó, és az árakat ismerő forrás egymástól függetlenül úgy nyilatkozott, hogy a tenderen elnyert állami támogatások összege bőven fedezte volna a teljes beruházást. Ami azért érdekes, mert az NFÜ a pályázat alapján elvileg csak a projekt 60-70 százalékára ad pénzt. "Igazából az a baj egésszel, hogy 500 kWp-t 210 millió forintból lehet telepíteni, tehát a támogatás összege minden esetben fedezi a megvalósítás minden költségét. Így mindenki tud vállalkozni, hogy más fedezi az építést, aztán várjuk a hozamot. Egy ekkora erőmű hozama évente 16 millió forint. És nem kerül semmibe. Egyedül az MPV 147M-s projektjét tartom reálisnak" - fogalmazott forrásunk, aki maga nem páyázott.
Ennél egy kicsit magasabb árat mondott másik forrásunk, de a következtetése ugyanez volt. "Ezek gyakorlatilag 500 kilowattos erőművek, csak a villamossági engedélyeztetési szabályozás miatt vannak picit 500 alá méretezve, mert úgy egyszerűbb az engedélyeztetés. Egy 500 kWp körüli teljesítményű erőmű piaci áron 250 millió forint körül meg kell, hogy álljon mindennel. Engedélyezési eljárásokkal, alkatrészek, munkadíjak, hálózati csatlakozási kiépítések - egészen a kerítésig és védelmi rendszer kiépítéséig."
Az viszont továbbra sem világos, hogy milyen indokkal döntött a tender felfüggesztése mellett Lázár János, aki Petykó Zoltánt követte az NFÜ élén. Lázár János az ügyről annyit mondott, hogy "bár a gyanút nem tudták igazolni", mégis jobbnak látták, ha óvodák felújítására adják a pénz egy részét, 3 milliárd forintot. Hogy a további 5 milliárd forinttal mi a helyzet, arról nincs hivatalos információ. Hogy megtudjuk, mi indokolta a felfüggesztést, illetve, hogy kik voltak a bíráló bizottság tagjai, közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az NFÜ-höz még szeptemberben, amelyre azóta sem érkezett válasz.
Ehelyett levelet kaptunk Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkártól, melyben azt írta: e tender esetén nyertesekről beszélni hiba, hiszen azok a cégek, amelyeket feltérképezünk, nem nyertek az NFÜ tenderén. "Az NFÜ korábban elismerte, hogy hibásan jelentek meg ezek a cégek az ügynökség honlapján (...) Ezeken a pályázatokon nem nyertek cégek, közoktatási és szociális intézmények között kerül felosztásra az átcsoportosított forrás" - szögezte le.
Ennek viszont ellentmond az, amit egy szintén nyertes pályázó cég írt helyreigazítási kérelmében lapunknak. A cég közölte, a témában írt legelső cikkünket többen átvették, és a cikk tartalmát tényként közölték, és ennek következményeként akadt meg a szerződéskötés folyamata. Mint írták, ha a felfüggesztést követően a támogatásukat visszavonná az NFÜ, akkor a céget jelentős kár éri, amit a társaság belátása szerint érvényesíteni fog.
Csepreghy államtitkár azonban nem lát mindebben semmi kivetnivalót. Érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, hogy szerinte az NFÜ nem bűnüldöző szervezet, nem arra hozták létre, hogy minden pályázót átvilágítson, illetve eleve feltételezze, hogy a pályázó csakis bűnös lehet. "Senki nem kapott semmire pénzt a KEOP-tenderen, a nem nyertes pályázatok szakmai tartalmát pedig nem tisztem minősíteni" - közölte, hozzátéve, hogy "természetesen munkánk jelentős része az ellenőrzés, de nem erre van kihegyezve a szervezet, hanem arra, hogy elősegítse az uniós források minél hatékonyabb felhasználását. De még ha bűnüldöző szervezet is lenne, akkor sem lehetne azért felelősségre vonni az ügynökséget, hogy egyesek kijátsszák a szabályokat. Mi tehát nem feltételezzük, hogy a pályázók visszaélést terveznek, és egészen addig kitartunk e mellett, amíg az ellentéte nem bizonyosodik be" - kommentálta az államtitkár az ügyet. | LMP-pénztárnok cége is nyert volna a felfüggesztett naperőműtenderen | LMP-pénztárnok cége is nyert volna a felfüggesztett naperőműtenderen | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2013/11/26/lmp-penztarnok-cege-is-nyert-volna-a-felfuggesztett-naperomutenderen/ | 2013-11-26 15:32:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kormány tavaly két alkalommal felezte meg az úgynevezett külön kezelt intézmények távhődíjait - írták, hozzátéve: az érintett állami és önkormányzati költségvetési szervek ennek köszönhetően már most a 2022 év végi tételek negyedét fizetik. Az új gázévben ezek az intézmények ismét kiadásaik nagyarányú csökkentésére számíthatnak - közölték.
A kormány a rezsicsökkentéssel Európa legalacsonyabb áram- és gázárait biztosítja a magyar családok számára - szerepel a közleményben. A háztartások rezsivédett távhőárai nem változtak a háborús energiaválságban és nem módosulnak október elsejével sem - szögezték le.
Mint írták: az Energiaügyi Minisztérium ősszel pályázatokat indít a távhőszolgáltatás zöldítése, energiahatékonyságának javítása érdekében. A csaknem 95 milliárd forint összértékű beruházások a szolgáltatási színvonal emelésével segítik majd az otthonaikat távfűtéssel melegen tartó családokat - közölték. | A távhődíjak csökkentése nem érinti a lakosságot | A távhődíjak októbertől tervezett csökkentése a lakossági felhasználókat nem érinti, az állami és önkormányzati intézmények számára jelenthet újabb könnyítést – olvasható az Energiaügyi Minisztérium (EM) szombat délutáni Facebook-bejegyzésében, amellyel a sajtóban terjedő téves értelmezésekre reagált. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/hazai-gazdasag/2024/09/tavhodijak-csokkentes-lakossagi-felhasznalok | null | true | null | null | bama.hu |
A büntetés előzménye, hogy a szerda esti Inter-Napoli (1-0) meccsen a nápolyiak 27 éves fekete bőrű középhátvédjét, Kalidou Koulibalyt a lelátókról majomhangokkal hergelték.
A szankció tartalmazza továbbá, hogy a milánói stadionban a lelátó északi részét a harmadik hazai mérkőzésen is zárva kell tartani, mert a sértő rigmusok többsége onnan érkezett.
A bizottság súlyosbító körülményként vette figyelembe, hogy az ismétlődő rasszista bekiabálások miatt ellenséges légkör alakult ki a stadionban.
Az Internek január 13-án a Benevento elleni Olasz Kupa-nyolcaddöntőt, majd 19-én a Sassuolo elleni bajnokit kell zárt kapuk mögött rendeznie, az északi kanyar pedig február 3-án a Bologna elleni bajnoki találkozón is zárva lesz.
A klub már jelezte fellebbezését a büntetés ellen.
A nápolyiak kiállított játékosa, Koulibaly két mérkőzésre szóló eltiltást kapott. Az egyiket azért, mert begyűjtötte ötödik sárga lapját, a másodikat pedig azért, mert gúnyosan megtapsolta Paolo Mazzoleni játékvezetőt. Csapattársa, Lorenzo Insigne szintén nem léphet pályára a következő két meccsen, ráadásul 10 ezer eurós pénzbírságot is kapott, mert csapatkapitányként megsértette a bírót.
A FARE (Football Against Racism in Europe, Futball a rasszizmus ellen Európában) elnevezésű szervezet közleménye emlékeztetett: az olasz futballban számos alkalommal előfordult már, hogy a játékvezető nem reagált a rasszista megnyilvánulásokra, az érintett játékos pedig dühében olyat tett, amiért kiállították.
Carlo Ancelotti, a Napoli vezetőedzője elmondta, a szövetségi ellenőrt háromszor kérték a mérkőzés ideje alatt, hogy szakítsa félbe a játékot, ehelyett csupán a helyi műsorközlő figyelmeztette a vétkes szurkolókat. A szakvezető hozzátette, ha a jövőben hasonló eset előfordul, a nápolyiak levonulnak a pályáról. | Megbüntették az Intert a rasszista megnyilvánulások miatt | Következő két hazai mérkőzését zárt kapuk mögött kell játszania az Internazionale csapatának az Olasz Labdarúgó Szövetség (FIGC) csütörtöki fegyelmi döntése értelmében. | [
"internazionale",
"napoli",
"olaszország"
] | 0 | https://infostart.hu/sport/2018/12/27/megbuntettek-az-intert-a-rasszista-megnyilvanulasok-miatt | 2018-12-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A vereség után azt ígérte, ilyet nem tesznek, mert gavallérok, de a távozó Pokorni Zoltán mégis kiírta az egyetlen cégre szabott 525 milliós parkolási tendert | A Fidesz vereséget szenvedett a XII. kerületben a kutyapárttal szemben, de búcsúzóul mégis sokmilliós döntést hozott, amely már a következő testület gazdálkodását érinti. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2024/09/07/pokorni-tavozasa-elott-kiirta-a-parkolasi-tendert-egy-cegre-szabva-525-millio-hegyvidek-polgarmester | 2024-09-07 07:53:00 | true | null | null | Telex |
|
- Magyar Péter minimum visszaél a laza és szellős uniós normákkal e téren. Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 156. cikke szerint a képviselők részére az üléseken aláírás céljából jelenléti ívet kell kitenni. A jelenléti ív tanúsága szerint jelen levő képviselők nevét az ülések jegyzőkönyveibe "jelenlévő"-ként kell rögzíteni. Az elnök által igazoltan távol lévő képviselők nevét az ülések jegyzőkönyveibe "igazoltan távol lévő"-ként kell rögzíteni. E szabály jelzi, hogy a képviselőknek hivatalosan igazolniuk kell a távollétüket - mondta azOrigókérdésére ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója. Az alkotmányjogász a lapnak arról is beszélt, hogy az EP-képviselők számára nincs konkrétan meghatározva, hogy hány alkalommal és mennyi ideig hiányozhatnak, illetve nincsenek lefektetve jogkövetkezmények, ráadásul csak ők vannak ilyen kiváltságos helyzetben. Mást állapít meg az uniós személyzeti szabályzat 60. cikke, mely szerint betegség vagy baleset kivételével a tisztviselő közvetlen felettesének előzetes engedélye nélkül nem maradhat távol.
A demokrácia alapelveivel ellentétes Magyar hiányzása
A Századvég tudományos igazgató Magyar Péter hiányzásával kapcsolatban azt mondta:
morálisan elfogadhatatlan, ha egy EP-képviselő nem vesz részt a parlamenti munkában, mert ez ellentétes a közvetett demokrácia alapelveivel.
- Amennyiben egy EP-képviselő nem jár be a munkahelyére, úgy az csak a kisebbik probléma, hogy munkavégzés nélkül kap havonta több millió forintnak megfelelő összeget az európai állampolgárok adójából, a nagyobb baj az, hogy nem tudja betölteni a képviselőség azon fő funkcióját, hogy az európai és főként a magyar emberek érdekét képviselje és érvényesítse az EU-ban - hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán. Az alkományjogász Magyar mentelmi ügyéről úgy fogalmazott: a balliberális oldal vezető politikusainak körében már egyáltalán nem példa nélküli ez az eset, mivel az elmúlt években több ilyen botrányos ügy akadt a magyar kormány szuverenista politikáját támadó, háború- és migrációpárti politikusok személye kapcsán. Az idei nyár végén a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság indítványozta Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa és európai parlamenti képviselője mentelmi jogának felfüggesztését az EP-ben egy rágalmazás vétsége kapcsán tett feljelentés ügyében.
Politikai ügy lehet a mentelmi jog kérdése
- EP-képviselőként Magyar Pétert kettős mentelmi jog illeti meg. Először is Magyarországon olyan mentelmi jog illeti meg, mint amilyet a nemzeti parlamentek képviselői is élveznek, másodszor a többi tagállam területén is védelmet élvez, ahogyan azt az EU kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. számú jegyzőkönyv 9. cikkében rögzítik. Magyar Péter 2024. júniusi, nagy visszhangot kiváltó ügyében lopás miatt indult nyomozás, melynek eredményeként Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett azEPelnökénél Magyar mentelmi jogának felfüggesztésére - emlékeztetett a alkotmányjogász, aki hozzátette: a brüsszeli gyakorlat az, hogy a globalista fősodorral egyetértőket korántsem mindig adják ki a hatóságoknak,
a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás pedig rendkívül hosszas, és végső soron nem jogi, hanem politikai alapon, egy politikai testület (az EP) hozza meg a döntést a felfüggesztés tárgyában.
- A jogi szakbizottság ugyan ajánlást tesz az EP-nek, de a "szakvéleményük" semmilyen kötőerővel nem bír, az jogi értelemben irreleváns az EP számára. Amennyiben bármilyen "tisztességtelen alkut" kötött Manfred Weberékkel, az Európai Néppárt (EPP) 188 képviselője szinte biztos, hogy a mentelmi jog felfüggesztése ellen fog szavazni - mondta el véleményét Lomnici, aki a KEHI jelentésről azt mondta: hogy Magyar Péter büntetőjogi felelőssége megállapítható-e, büntetőeljárás során kell bizonyítani, és bíróság mondhatja ki jogerős ítéletében az EP-képviselő bűnösségét.
Mint ismert: Magyar a Diákhitel Központ vezetőjeként túlárazott szerződéseket kötött, milliókat fizetett haverjainak. Az is kiderült, hogy annak a cégnek is milliókat juttatott, amelyik asaját öccsétalkalmazta. Lomnici erről úgy fogalmazott: azonban ahhoz, hogy aDiákhitel Központ Zrt.(DHK) egykori vezérigazgatóját vád alá helyezhessék, fel kell függeszteni a mentelmi jogát, ami egyrészt rendkívül hosszas procedúra, másrészt a brüsszeli gyakorlat alapján egyáltalán nem biztos, hogy a felfüggesztésre sor kerül az EP-ben.
- A fiktív szerződések és a túlárazott megbízások több bűncselekmény elkövetésére utalhatnak, a Btk. 376. § szerint, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. A büntetés függ a vagyoni hátrány mértékétől, így vétség miatti két évig terjedő szabadságvesztéstől egészen bűntett miatti öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztésig szabhat ki büntetést a bíróság - mondta az alkotmányjogász.
Csökkenő népszerűségIfj. Lomnici szerint Magyar Péter számára politikailag nem kedvezően alakult a nyár második fele és még inkább a szeptember; az ellenzéki Idea Intézet augusztus közepén publikált kutatása már azt regisztrálta, hogy a párt támogatottsága első alkalommal nem nőtt tovább, de ugyanez az intézet már az EP-választás utáni első hetekben is mérsékelt növekedést mért Magyaréknál, és ez az emelkedés rekedt meg már a nyár folyamán.
- Azt, hogy Magyar Péter nyár végi kórházjárós akciózása, majd a szeptemberi árvízi helyzet idején tanúsított hangulatkeltő influenszerkedése nem igazán szimpatikus a közvélemény többségének, már egyértelműen mutatta a Nézőpont Intézet szeptember második felében készült közvélemény-kutatása, amely szerint az árvízi védekezés idején a kormánypártok és egyes ellenzéki parlamenti pártok támogatottsága erősödött, míg Magyar Péter pártja százalékpontokkal gyengült.
A felmérés szerint Magyar Péter népszerűségvesztést szenvedett az elmúlt időszakban, és már a párt szavazóinak negyven százaléka sem tartja őt szimpatikusnak.
Ennek egyik oka lehet agresszív és konfliktusos magatartás, amit különböző nyilvános szereplésein mutatott, például az árvízi védekezés idején, ahol politikai csatározásba bonyolódott ahelyett, hogy konstruktív szerepet vállalt volna - összegezte a szakember, aki végül kitért arra is: Magyar Péter múlt hétvégi tüntetése egyértelműen kudarc volt. Az EP-képviselő százezres tömeget várt az MTVA székházához, a helyszíni felvételek alapján összesen háromezer ember jelent meg a tüntetésen. Ebből is egyértelműen kiderül, hogy Magyar Péter viselkedése támogatottsága folyamatos csökkenését eredményezi, így, ha nem változtat azon, akkor ismét egy baloldali kudarcra számíthat. | Egyre több a bűncselekménygyanú Magyar Péter körül, ezért kapaszkodik a mentelmi jogába | Nem jelent meg a munkahelyén Magyar Péter szeptemberben sem Brüsszelben, sem Strasbourgban, mégis sokmilliós fizetést vehet fel. A Diákhitel-korrupciós botrányban pedig egy újabb fejezet kezdődött: amikor vezérigazgató volt, tízmilliós megbízásokat adott annak a cégnek, amelyik az öccsét fizette. Erről is kérdezte az Origó ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatóját. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/egyre-tobb-a-buncselekmeny-gyanu-magyar-peter-korul-ezert-kapaszkodik-a-mentelmi-jogaba | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Most mégis nyomoznia kell a rendőrségnek, bár elsőre kevésnek találták ehhez azokat a hvg.hu által feltárt körülményeket és tényeket, amelyek szerint legalábbis gyanús, ahogyan a Fidesz volt országgyűlési képviselőjéhez és Pintér Sándor egykori államtitkárához köthető, az állammal üzletelő céget a profit kivétele után felszámolják.
Februárban írtunk róla: a Covid-járvány idején, 2020-ban az állam több százezer antigén-gyorstesztet vásárolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központon (ÁEEK) keresztül az egészségügyi piacon ismeretlen, de fideszes hátterű cégektől, közbeszerzés nélkül. Az egyik cég, a Rayrai Kft. esetében Vadai Ágnes DK-s képviselő írásbeli kérdése feljelentésként landolt a rendőrségen, de ott nem indítottak nyomozást.
Másképp gondolta viszont a felügyeleti szerv ügyészség és a nyomozást elutasító döntést hatályon kívül helyezte, ennek nyomán pedig jelenleg hűtlen kezelés gyanújával folyik nyomozás a Rayrai Kft. ügyében - tudtuk meg. A Rayrai egy thaimasszázs-szolgáltatóból vált milliárdos árbevételű gyógyászati nagykereskedővé. Az 1,72 milliárdos állami megbízás előtt, illetve közben
lett tulajdonos a cégben Kupper András volt fideszes parlamenti képviselő és Tasnádi László volt belügyi államtitkár.
A közben Steriflow Kft.-re átnevezett cég a tulajdonosoknak 795 millió forint osztalékot fizetett ki. A vállalkozás sem 2020 előtt, sem az ÁEEK-s szerződések óta nem végzett érdemi üzleti tevékenységet, és most már nem is fog. Mivel a cég 2021-ben és 2022-ben is minimális árbevétel mellett már veszteséges volt, idén január 1-én megindították a felszámolását.
A másik, az ÁEEK-val 3,15 milliárdos szerződést kötő cég fantomizálódása miatt már cikkünk megjelenése után megindult a nyomozás. A Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft.-nél a Nemzeti Adó- és Vámihivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága kezdett nyomozni, onnan nemrég az ügyet illetékességből áttették Budapestre, ahol most az V. kerületi rendőrök folytatják az eljárás.
Ennél a cégnél még gyanúsabbak a körülmények, hiszen az ÁEEK-es szerződés előtt 3 hónappal jött csak létre, és bő 3 éves fennállása alatt ez az egyetlen bevétele volt. A résztulajdonos-ügyvezető Martos Dániel a ferencvárosi Fidelitas, majd a helyi Fidesz vezető embere volt. Később volt Szijjártó Péter parlamenti gyakornoka, majd a Fidesz-alelnök Pelczné Gáll Ildikó mellett titkár.
Martos később a IX. kerület vagyonkezelő cégében a parkolási rendszerért felelt. Innen kénytelen volt távozni 2018 végén, miután a 444.hu leleplezte, hogy a parkolóautomatákba dobott pénznek csak a töredéke jut el a kerület kasszájába. A Minerva Kft.-t ő és szintén egykori fidelitasos üzlettársa 2021 februárjában adta el a kft.-t egy borsodi zsákfaluban, Rakacán élő, 19 éves fiatalnak.
Az új tulajdonos egyszemélyes "taggyűlésen" döntött Martosnak és üzlettársának osztalékként 98-98 millió forint kifizetéséről a cég egyetlen üzletének profitjából. Pár hónappal később elindult a cég felszámolása. | Vállalkozás: Közbelépett az ügyészség: mégis nyomozni kell az államtól milliárdokat szakító haveri cég miatt | A rendőrség korábban visszadobta a feljelentést, de az ügyészség ezt felülbírálva nyomozást rendelt el a Covid-tesztek milliárdos állami megrendelésén magát degeszre kereső, fideszes kötődésű cég fantomizálódása miatt. A bizniszben érintett másik, szintén haveri kötődésű cég is így igyekezett eltűnni, abban az ügyben a NAV már nyomoz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/kkv/20240308_nyomozas-ugyeszseg-milliardok-haveri-ceg-fantomizalodas | 2024-03-08 15:54:00 | true | null | null | HVG |
Nastasét egy illegális kampányfinanszírozási ügyben, befolyással való visszaélésben találta vétkesnek a román kúria. Az elsőfokú ítélet indoklásához hasonlóan a jogerős végzést is azzal indokolta a bíróság, hogy Nastase a legmagasabb szinten testesítette meg a román politikai élet korruptságát, és az igazságszolgáltatás csak a letöltendő börtönbüntetéssel jelezhette a közvéleménynek, hogy képes érvényt szerezni a törvénynek. Bár az ügy többi vádlottját súlyosabb (hat évig terjedő) börtönbüntetésre ítélték, Nastase ítéletének indoklásában a bíróság megállapította, hogy az egész gépezet legfőbb haszonélvezője maga a miniszterelnök volt.
Nastase 2004-ben Románia miniszterelnöke volt, és a kormányon lévő, általa vezetett Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjeként indult az elnökválasztáson. A vádirat szerint a volt kormányfő befolyása alatt álló személyek építésügyi konferenciát szerveztek, amelyen – részvételi díj álcája alatt – a politikus választási kampányára gyűjtöttek pénzt. A bíróság indoklása több mint öt hónappal az ítélethirdetés után jelent meg. Időközben a legfelsőbb bíróság megkezdte Nastase rendkívüli fellebbezési kérelmének tárgyalását, amelyet azért halasztottak december harmadikára, mert a bíróság még nem tette közzé júniusi jogerős ítélet indoklását. | Elrettentésnek szánták Nastase leültetését | A magas rangú közhivatalnokok korrupciós cselekményektől való elrettentését szolgálta az, hogy elítélték Adrian Nastase volt miniszterelnököt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/kulfold-archivum/2012/11/elrettentesnek-szantak-nastase-leulteteset | 2012-11-26 19:11:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Első ránézésre csodás befektetésnek tűnik a debreceni Kartonpack Nyrt. tőzsdén jegyzett csomagolóipari társaság. A Kartonpack-részvény tavaly nyáron még csak 5-600 forinton forgott, egy évvel később, az utolsó kötés már 9000 forinton született. A cég akár a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) középkategóriájának (midcap) büszkesége is lehetne, hiszen évről évre stabilan hozza a főbb mutatóit, száz embernek ad munkát, évi kétmilliárd forint forgalmat ér el, amihez százmillió forint nyereség is párosul. A tőzsdei ár alapján a cég ma 4,5 milliárd forintot ér.
Teljes zűrzavar
Ha azonban jobban megpiszkáljuk a társaságot, csak úgy ömlenek a hírek a zavaros elemekről, a Kulcsár-ügyről, eltiltásokról, be nem jegyzett részvényesekről, vagyonelkobzásról, bennfentes kereskedelemről, a közgyűlési határozatok megtámadásáról, zavaros befektetési történetekről.
Mindezeket egy cikkben emészthetően megírni lehetetlen lenne, még egy könyvben sem lenne kis feladat, ráadásul aligha érdekelné mindez az olvasókat. Ám a Kartonpack nagyon érdekes történetekhez is kapcsolódik, ezekből azért felvillantunk néhányat.
Ha a Budapesti Értéktőzsde honlapján megnézzük, hogy kit tart a BÉT a cég tulajdonosainak, akkor 61,9 százalékkal a Britton Capital Kft.-t, míg 29,6 százalékkal Fintha-Nagy Ádám ügyvédet látjuk feltüntetve. Ez a két kör nem igazán kedveli egymást, de nem csak ők harcolnak itt, alapvetően öt érdekkört lehet azonosítani. Lássuk őket!
A Kulcsár-ügy másodrendű vádlottja és baráti köre van ma a cégben birtokon belül. Minden erejükkel kapaszkodnak a Kartonpack kontrolljába, ami nem könnyű, mert Kerék Csaba jogerős börtönbüntetést kapott, és így eltiltották a cégvezetéstől, vitatott vagyonelkobzási eljárás is zajlik ellene, ami nyilván nehezíti a részvénycsomagja megtartását, de egyelőre ez a csapat ad tagokat a testületekbe, és sokféle módon ez a kör az irányítója a társaságnak.
A tőkepiacon nagyon ismert, több tőzsdei részvénytársaság (Rába, Synergon, Kartonpack) életében is felbukkant sztárügyvéd is foglalkozott a Kulcsár-üggyel, mint az építőipari milliárdos Dunai György nevével fémjelzett DBI Kft. ügyvédje. Egy MNB-vizsgálat szerint éppen ezen pozícióját felhasználva bennfentesen lett a Kartonpack részvényese, az ügyben büntetőeljárás is indul hamarosan, így az ügyvéd egyelőre nem képes gyakorolni a részvényesi jogait.
AKartonpackcéget „emberemlékezet” óta Tóth Gábor vezérigazgató vezeti. A kiváló szakember nagyon népszerű az alkalmazottak körében, minden érintett szerint jól vezeti a céget, annak érdekeit követi. Azért, hogy a menedzsmentet minden felelősség alól mentesítse, Tóth és az igazgatóság a transzparenciát választotta, a Kartonpack minden gyorsjelentésében részletesen leírja a cég körüli zavaros helyzeteket.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) szintén fel-felbukkan a tőzsdei hadviselésekben, Dióslaki Gábor vezette szervezet tavaly novemberben egyetlen részvényt vásárolt, ám a legutóbbi közgyűléseken nem tudta elérni, hogy részvényesként bejegyezzék a részvénykönyvbe. Így a TEBÉSZ minden közgyűlési határozatot megtámad, és az a célja, hogy egy új, a társaság érdekeit szem előtt tartó igazgatóság érkezzen a cégbe.
Időről időre a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is bepróbálkozik, és különböző, eddig sikertelen kísérleteket tesz arra, hogy részvényesévé váljon a társaságnak. Alapvetően az MNV is a nagy pakettre tenné rá a kezét, mivel ez eddig nem sikerült, ő is jogi úton támadja a cég határozatait.
A sötét múlt
Előre kell bocsátani, hogy ebben a történetben nincsen olyan elem, amit ugyanúgy magyaráznának az illetékesek, még abban is teljes nézetkülönbség van általában, hogy mit mondott már ki a bíróság és mi az, ami még függő helyzet.
A Kartonpack körüli zavarok egészen 2001-ig nyúlnak vissza. Az azóta Kulcsár Attila-féle brókerbotrányként elhíresült ügy legismertebb résztvevői beleszerettek a társaságba. Kulcsár Attila, Kerék Csaba, illetve Mészáros János Britton-cégcsoportja tett felvásárlási ajánlatot a társaság részvényeire.
Végül két cég, egy amerikai bejegyzésű Britton (amelyről kiderült, hogy száz százalékban Kulcsár Attila tulajdona) és egy magyar alapítású Britton vált tulajdonossá (ebben voltak Kerék és Mészáros a tulajdonosok).
Ketten együtt megszerezték a cég 92 százalékát. Aztán ez a kör nagyon csúnyán megbukott. Amikor egy újabb céget, a Pannonplastot is megvették volna, a Szász Károly vezette felügyelet felfigyelt az ügyletre. A felügyeleti elnököt – vélhetően ettől nem függetlenül – brutálisan megtámadták, és kirobbant a K&H bankcsoport nevezetes Kulcsár-ügye, vagy más néven brókerbalhéja. A Kartonpack-részesedések bűnügyi zár alá kerültek. És bár még hitelt sem tudott felvenni, gépet sem tudott eladni és uniós pályázaton sem indulhatott a cég, mégis csak erősödött és erősödött.
Bennfentes kereskedelem
A Kulcsár-ügy jogi folyamatai is zajlottak közben, Kulcsár tartozott a K&H-nak is, illetve a Fintha-Nagy által képviselt korábbi Kulcsár-ügyfélnek, a DBI-nek is. A Kulcsáréktól visszaszerezhető vagyonelemekre, így az amerikai Britton Kartonpack-részvénycsomagjára végrehajtást indítottak, és a bűnügyi zárlattól függetlenül, a K&H-csoporthoz tartozó KBC Securities brókercég a tőzsdén értékesítette a 29 százalékos csomagot, amit valaki meg is vett 612 forintos részvényenkénti áron.
A tranzakció után pár nappal aztán kiderült a turpisság, a Kartonpack közzétette, hogy Fintha-Nagy Ádám ügyvéd vette meg a csomagot, és innen erősödött csak be igazán a harc. A Magyar Nemzeti Bank is vizsgálta ezt a tulajdonszerzést, és arra jutott, hogy az ügyvédre 20 millió forintos bírságot szab ki bennfentes kereskedelem miatt, és büntetőfeljelentést is tett.
Az MNB szerint az volt a baj, hogy amikor a vagyonfelügyelő kitalálta, hogy értékesíti a Kartonpack-pakettet, erről értesítette az egymással pereskedő K&H-t és a DBI-t. Fintha-Nagy Ádám tehát ügyvédi minőségében értesülhetett az eladási szándékról, és információs előnyét kihasználva, az eladás reggelén elvitte a teljes mennyiséget.
Lemondott, de a köre irányít
Kerék Csaba pozíciója eközben 2017. március 22-én végleg megroggyant, mert ekkor jogerősen is elítélték csalás, magánokirat-hamisítás és pénzmosás miatt. Három év börtönt és 5 millió forintos bírságot kapott. Az ítéletben eltiltották a cégvezetéstől. Le is mondott, de a mai napig az ő köre, például saját testvére, Kerék László ülnek az igazgatóságban.
Kerék – hívei szerint – felvirágoztatta a céget, ellenfelei szerint azonban a társaság többi részvényesének érdekeit sértette, amikor magas, 500 ezer forintos igazgatósági díjat vett fel, drága Audit lízingeltetett magának, vagy éppen a Britton Újpesti rakparti ingatlanjában adott bérbe irodát a Kartonpacknak.
Volt olyan beszélgetőpartnerünk, aki azt is sérelmezte, hogy a társaság alapszabálya szerint egyszerre csak egy igazgatósági tag váltható le a társaságban és legfeljebb három havonta lehet ilyen döntést hozni. Ez az egyik oldal szerint szokatlanul életszerűtlen kitétel, és indokolatlanul bebetonozza a mai vezetőket, a másik oldal szerint ugyanilyen ellenséges felvásárlás elleni szabályok vannak a legnagyobb részvénytársaságok alapszabályában is.
2017 novemberében az említett TEBÉSZ is vett egy részvényt, ám a társaság formai okokra hivatkozva azóta sem jegyzi be az érdekvédelmi egyesületet a részvénykönyvbe. Ezért a TEBÉSZ minden létező közgyűlést megtámad.
A csornai napelemgyár
Végül egy nagyon furcsa ügyről. A Kartonpackért már csak azért is nagy harc zajlik, mert a társaság még mindig küzd egy furcsa projekt, a csornai napelemgyár egy kisebbségi pakettjéért.
Az esetről nemrégiben a HVG közölt részleges írást, amelyben jelezte, hogy már az OLAF is vizsgálja azt a napelemgyár-projektet, amely korábban 1,9 milliárd forintos uniós forrást, valamint 22,4 millió eurós és 363 millió forintos Exim-hitelt is elnyert, de minden korábbi ígéretéhez képest csak csúszik, csak csúszik, pedig valaha Csorna város híres szülöttje, Áder János köztársasági elnök is megjelent a nyitányon.
És itt jön a legérthetetlenebb elem, a legnagyobb meglepetés, amelyről a 24.hu is írt cikket. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által üzemeltetett, nyilvános és ingyenesen elérhető hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint ugyanis az érintett cég (EcoSolifer Kft.) eszközeire már nincs bejegyezve biztosíték az Exim javára, ezzel szemben 2018. március 20-i bejegyzési időponttal 80 millió euró összegre vonatkozóan vannak zálogok bejegyezve az MFB javára. Az áprilisi választások előtt lezongorázott ügylet kívülről teljességgel érthetetlen, a zűrös hitel után egy sokkal nagyobb keretet is megnyitott az állam.
Az már csak hab a tortán, hogy az EcoSolifer közben egy közleményben bejelentette, hogy a svájci Meyer Burger AG a gyártósort leszállította, illetve a szállítás folyamatban van. A dologban az az izgalmas, hogy négy nappal az említett közlemény előtt a Sonntagszeitung hosszú cikket közölt a Meyer Burgerről, eszerint a Meyer Burger tulajdonképpen csődközeli helyzetben van.
Kérdés bőven akad, ha az állami Eximbank nem tartotta a projektet tovább finanszírozhatónak (és emiatt az EcoSolifer be is perelte az Eximet), akkor vajon miért finanszírozza azt a szintén állami MFB, és mi oka volt a bankváltásnak? Hogy működik az MFB kockázatkezelése, ha a technológiaszállító gyakorlatilag csődközeli helyzetben van, és teljesen bizonytalan, hogy képes lesz-e a beüzemeléshez a szükséges mérnöki művezetést megadni? Arról már nem is beszélve, hogy vajon a 2014-es (!) technológiai színvonalat képviselő gyártósor telepítése 2019-ben mennyire lehet rentábilis egy nagyon gyorsan változó ágazatban?
(Borítókép: A beépített új nyomdagép a Kartonpack Dobozipari Nyrt. debreceni üzemében 2106 november 11-én - fotó: Oláh Tibor / MTI) | Iszonyú marakodás megy egy debreceni cégért | Iszonyú marakodás megy egy debreceni cégért - Ömlenek a hírek a Kartonpack körüli zavaros elemekről: a Kulcsár-ügyről, eltiltásokról, be nem jegyzett részvényesekről, vagyonelkobzásról, bennfentes kereskedelemről. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/09/19/a_tozsde_allatorvosi_lova_a_kartonpack-sztori/ | 2018-09-19 12:58:00 | true | null | null | Index |
Ha esetleg akadtak olyanok, akik eddig még a legerősebb Amarokot is gyengének tartották, akkor mostantól ők is megtalálhatják a számításukat a VW háza táján.
A Volkswagen népszerű pickupja, az Amarok eddig maximum 224 lóerős, illetve 550 Nm-es nyomatékú változatban volt kapható. Most azonban nyugdíjba küldték ezt a 3 literes V6-os TDI erőforrást, melynek hasonló lökettérforgatú utódja 34 lóerővel erősebb, illetve 30 Nm-rel nyomatékosabb lett.
A csúcskivitelű Volkswagen Amarok immár nem kevesebb mint 258 lóerős teljesítményt, illetve 580 Nm-es nyomatékot szabadít rá az aszfaltra, illetve adott esetben a terepre. A legnagyobb nyomaték már 1400-as percenkénti fordulatszámtól rendelkezésre áll, és egészen 3250-es fordulatig lehívható.
Sőt, az overboost funkciónak köszönhetően rövid ideig 270 lóerőt is képes leadni a motor, ami egy nyolcsebességes automataváltón keresztül hajtja meg a négy kereket.
A 258 lóerős 3.0 TDI motor a Highline, illetve Aventura felszereltségi szintekhez párosítható, melyek alapára hazánkban 13,7 millió, illetve 16,8 millió forint. Az új csúcs Amarok első számú ellenfele a nemrégiben leleplezett Mercedes X 350d, melyben egy ugyancsak 258 lóerős 3 literes V6-os dízelmotor teljesít szolgálatot. | Autó: Bivalyerős lett a VW csúcspickupja, mutatjuk a legizmosabb Amarokot | Ha esetleg akadtak olyanok, akik eddig még a legerősebb Amarokot is gyengének tartották, akkor mostantól ők is megtalálhatják a számításukat a VW háza táján. | [] | 0 | https://hvg.hu/cegauto/20180418_vw_csucs_pickup_amarok_mercedes_x_osztaly_dizel_motor | 2018-04-18 14:21:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Bár korábban az Erste és a KBC is érdeklődését fejezte ki, nem valószínű, hogy külföldi érdeklődőnek adja el a kormány a Budapest Bankot. Ezzel ugyanis elérhető közelségbe kerülne, hogy ismét külföldiek dominálják a bankszektort, amit a kormány még véletlenül sem akar. | Külföldinek adják el a Budapest Bankot? Egyetlen ábrán a csattanós válasz | Úgy látszik, hiába érdeklődne az Erste és a KBC. | null | 1 | https://www.portfolio.hu/bank/20190204/kulfoldinek-adjak-el-a-budapest-bankot-egyetlen-abran-a-csattanos-valasz-312809 | 2019-02-04 14:31:00 | true | null | null | Portfolio |
2009. december 14., hétfő, 11:45 • Utolsó frissítés: 2009. december 14., hétfő, 21:40
Címkék: sport; befektetés; kereset; szponzor; marketing; sportoló;
A világ legismertebb, legnépszerűbb sportolói hatalmas pénzt keresnek. De nem csak a fizetésük és a bónuszaik csillagászatiak, hanem azok az összegek is, amelyekre szponzori szerződésekből vagy vállalkozásaikból tesznek szert. Íme, a világ 15 mostanság legjobban kereső sportolója, s gazdagságuk forrása.
© AP Dale Earnhardt Jr. (Nascar autóverseny – éves kereset 34 millió dollár): A Nascar sorozat a legnépszerűbb autóversenyzési ág Észak-Amerikában, s a sorozat legnépszerűbb versenyzője a 35 éves amerikai Earnhardt, akinek a marketing szerződései és marchandising tevékenysége kétszer annyit hoz a konyhára, mint bárki másnak a konkurensei közül. Ez nem csoda, hiszen hatszor egymás után választották meg a Nascar közönség kedvencének annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évbn 363 indulásból csak 18 alkalommal tudott nyerni. A nagy támogatók között egy sor világcég, az Adidas, a Chevrolet, a Polaris, a Wrangler és a Nationwide biztosító neve jelzi, hogy ez az arc igen jól segíti az üzletüket.
© AP Valentino Rossi (Moto GP gyorsasági motorverseny – éves kereset 35 millió dollár): The Doctor (A Doktor) fogalom a gyorsasági motorversenyzésben a maga kilenc világbajnoki címével. Az olasz a kilencediket éppen az idén szerezte meg egy Yamaha motor nyergében. Csak a japán ipari óriás 16 millió dollárt fizet évente, hogy Vale náluk versenyezzen. Ehhez még búsás marketingjövedelem társul olyan nagy támogatóktól, mint a Monster energiaital gyártó vagy a Fiat autóipari konszern. Jövedelmei nagyságáról közvetve képet ad, hogy 2007-ben az olasz adóhatóság vizsgálatot indított ellene, azt gyanítva, hogy Rossi évek során összesen 112 millió eurós jövedelmet nem jelentett be. A Doktor utóbb kiegyezett a hatóságokkal, s 35 millió eurót fizetett be az állami kasszába.
© AP Manny Pacquiao ( Professzionális box – éves kereset 40 millió dollár): A Pac-Man napjaink talán legmagasabban jegyzett boxolója. Két utolsó mérkőzésén Oscar De La Hoya, illetve Ricky Hatton ellen összesen több mint 100 millió dolláros bevétel keletkezett a fizetős (pay-per-view) tévéknél csak az Egyesült Államokban. A filippínó zseni teljesítménye olyan lenyűgöző hatással van a közönségére még a tévén keresztül is, hogy a Time magazin idén beválasztotta a világ 100 legbefolyásosabb embere közé. Pacquiao tisztában van személyisége súlyával és kisugárzásával, így nem csoda, hogy bejelentette: visszavonulása után politikai pályára kíván lépni. Akkor biztosan nem fogadhat már el szponzorpénzeket, de addig többek között a Nike sportszergyártól, az Electronic Arts (EA Sport) játékgyártótól vagy a Cafe Puro kávécégtől vaskos összegek folynak a számlájára. Pac-Man szorgos befektető is. Számos ingatlanja, sportvállalkozása és banki invesztíciója van. A legfurább invesztíciója talán az kakasfarm, ahol kakasviadalokra tenyésztenek jószágokat.
© AP Phil Mickelson (PGA Tour golf – éves kereset 40 millió dollár): Az amerikai golf fenomén már a 39. évét tapossa, de még mindig nagyon népszerű szerte a világon annak ellenére, hogy Tiger Woods már hosszú évekkel ezelőtt az örök második pozíciójába taszította. Karrierje alatt a versenydíjakból közel 56 millió dollárt szedett össze, csak az idén 5,3 milliót. A jövedelmének nagy részét persze a szponzori szerződések adják, amelyek közül kiemelkedik a Callaway golffelszerelés-gyártóval kötött kontraktus, amelyet további öt évvel hosszabbítottak meg az idén. De többek között támogatja a Barclay’s Bank, az Exxon olajcég, a KPMG könyvelő multi, és a Rolex. | Gazdaság: Miből gazdagodnak a leggazdagabb sportolók? - adatok, fotók | A világ legismertebb, legnépszerűbb sportolói hatalmas pénzt keresnek. De nem csak a fizetésük és a bónuszaik csillagászatiak, hanem azok az összegek is, amelyekre szponzori szerződésekből vagy vállalkozásaikból tesznek szert. Íme, a világ 15 mostanság legjobban kereső sportolója, s gazdagságuk forrása. | [
"sport",
"befektetés",
"kereset",
"szponzor",
"marketing",
"sportoló"
] | 0 | http://hvg.hu/gazdasag/20091210_legjobban_kereso_sportolok_adatok_nevek/2 | null | true | 0 | 0 | null |
Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla, a korábbi döntést megváltoztatva a Klubrádiónak adott igazat a miniszterelnök által indított sajtóhelyreigazítási perben.
Tavasszal más médiumokkal egyetemben a Klubrádió is beszámolt az osztrák Spar vezérigazgatójának, Hans Reichnek egy osztrák élelmiszeripari szaklapnak tett nyilatkozatáról, miszerint a Spar Austria meg akarja védeni vagyonát Orbán Viktor karmaitól, aki már kérte a kereskedelmi multitól: engedje meg rokonának, hogy befektessenek a magyar leányvállalatba. Ugyanakkor a hírbe hozott Tiborcz István tagadta a Spar-vezért állításait, amiről szintén hírt adtunk.
Ennek ellenére a miniszterelnök minden olyan orgánum ellen sajtóhelyreigazítási pert indított, amely beszámolt a Reich-nyilatkozatról.
A pert a Klubrádió elsőfokon elvesztette, de éltünk fellebbezési jogunkkal.
Most a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla egyszerre foglalkozott az ügyben az Index és a Klubrádió elleni keresettel.
Rádiónk esetében megváltoztatta a korábbi ítéletet, és megállapította, hogy az elsőfokon eljáró bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Klubrádió hibázott. Nem kell tehát helyreigazítást közölnünk és Orbánnak kell kifizetnie az első és a másodfokú perköltséget is.
Az Index esetében a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta a korábbi, a médiumot felmentő döntést.
A bíróság szerint mindkét médium jogszerűen szemlézte le az osztrák lapban megjelent állításokat. A bíróság szerint ugyan tényállítások is voltak a Spar vezérigazgatójának szavaiban, de mivel egy külföldi laptól átvett, közérdeklődésre számot tartó, közszereplőt érintő sajtószemléről volt szó, a médiaszolgáltató dolga mindössze az volt, hogy az elhangzottakról korrekten tudósítson, a sajtószabadsághoz fűződő joguk és kötelességük volt ezt megtenni. A médiumok ráadásul megjelentették a kormányfő narratíváját is arról, hogy amit a Spar-főnök állít, az nem igaz - írta az indoklásról a bíróságról tudósító Media1.
Az Index és a Klubrádió ügyében született másodfokú ítéletek jogerősek, ugyanakkor felülvizsgálati kérelem benyújtható még a Kúriára.
A bírósági döntésről az Esti gyorsban bővebben is beszél a Klubrádió vezérigazgatója, Stock Richárd, és a Megbeszéljükben is szó lesz a témáról és támogatói kampányunkról - Arató András lesz Bolgár György vendége. | Pert nyert a Klubrádió Orbán Viktorral szemben | A bíróság szerint jogszerűen szemléztük a Spar vezérigazgatójának állításait, ez a sajtószabadsághoz fűződő jogunk és kötelességük volt. A döntésről bővebben is szó volt a Megbeszéljükben illetve az Esti gyorsban. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/pert-nyert-a-klubradio-orban-viktorral-szemben-147318 | null | true | null | null | Klubrádió online |
5 milliárd 907 millió forintért tervezi meg és építi fel a nyugat-magyarországi utánpótlás-nevelési centrumot Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV Építőipari Zrt..
A közbeszerzési összegzés szerint (amit pdf-ben itt talál) a Nemzeti Sportközpontok által kiírt munkára a ZÁÉV-en kívül csak a Tiborcz Isván üzlettársaként emlegetett Paár Attila cége, a West Hungária Bau Kft. adott be ajánlatot 6,1 milliárd forintos árral.
A fociakadémia egy 6000 négyzetméteres főépületet, öt füves, egy műfüves labdarúgó pályát foglal magában. A központi épület földszintjén többek között tantermeket, öltözőket, étkezőt, az üzemeltetéshez kapcsolódó helyiségeket és orvosi részleget, a három emeleten pedig tantermeket, kollégiumot, irodákat, tárgyalókat, gépészeti helyiséget és gondnoki lakást tartalmazott. A közbeszerzési eljárás tavaly megfeneklett, ugyanis mindkét ajánlattevő sokkal több pénzt kért a munkáért, mint amekkora keret a Nemzeti Sportközpontok rendelkezésére állt. Akkor a ZÁÉV Építőipari Zrt. nettó 5,7 milliárd forintban jelölte meg a vállalási árat, a West Hungária Bau Kft. pedig nettó 6,09 milliárd forintért vállalta volna a beruházást, tartalékkeret nélkül.
A milliárdos közbeszerzési munkákkal kitömött ZÁÉV-et sokáig emlegették a miniszterelnök barátjának környékén, majd idén januárban kiderült, hogy a felcsúti milliárdos a feleségével közös vállalkozásán, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.-n keresztül megszerezte a céget.
Ahogyan korábban bemutattuk, a ZÁÉV olyan óriásmegrendelések részese, mint a lassan 200 milliárd forintosra kerekedett új Puskás Ferenc Stadion és a 40 milliárd forintos zalaegerszegi járműipari tesztpálya beruházása. Amúgy az egyik leggyorsabban növekvő építőipari vállalkozás, forgalma 2016-ban 15 milliárdnál, 2017-ben már 35 milliárdnál tartott, 2018-ra pedig újabb ugrást, 50 milliárdos árbevételt célzott meg.
Kiemelt kép: MTI / Koszticsák Szilárd | 5,9 milliárdért Mészáros cége épít fociakadémiát Szombathelyen | Lesz benne öt füves és egy műfüves pálya és egy gigantikus főépület is. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/04/18/szombathely-fociakademia-meszaros/ | 2019-04-18 10:35:00 | true | null | null | 24.hu |
Mint korábbanmegírtuk, Úny eddigi polgármestere, Pósfai József 30 év után köszönt le a polgármesteri székből. Pósfai József nyugdíjba vonulása okán nem is indult a településvezetői pozícióért. Helyét október 1-jén Czakó János vette át, aki október 7-i alakuló testületi ülésen tette le az esküt.
Mint Héder János jegyzőtől megtudtuk: az alakuló ülésen teljes létszámban jelent meg a testület, így a négy képviselő, azaz Csorba Péter, Kreitnerné Kütsön Katalin, Németh Dezső Attila és Pósfai József. Az ülésen minden a törvényben előírtaknak megfelelően zajlott, rendkívüli napirendi pont nem volt.
A képviselők megszavazták a napirendet, és - a polgármester mellett - letették esküjüket. Társadalmi megbízatású alpolgármesternek Pósfai Józsefet választották, aki nyugdíja mellett a képviselő testület tagja maradt. A társadalmi megbízatás okán tiszteletdíjat nem kap. | A régi polgármester lett az alpolgármester Únyon | Únyon is megtartották az alakuló ülést. Az eddigi polgármester társadalmi megbízatásban maradt a közélet része. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/a-regi-polgarmester-lett-az-alpolgarmester-unyon | null | true | null | null | KEMMA |
Hétfőn este tűzesethez riasztották a katasztrófavédelem siófoki, balatonfűzfői és veszprémi hivatásos tűzoltó egységeit, valamint a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatot a Fejér megyei Mátyásdombra - tájékoztatta a Fehérvár24-et Szabó- Bisztricz Anett, a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
A Petőfi Sándor utca végén egy 100×15 méter alapterületű baromfiistálló palafedésű tetőszerkezete teljes terjedelmében égett. A tűzben a betonfödémes épület padlásterében 13-14 ezer naposcsibe elpusztult. A gyors beavatkozásnak köszönhetően a földszinten lévő körülbelül 40 ezer naposcsibét sikerült megmenteni a lángoktól. | Naposcsibék pusztultak el a tűzben Mátyásdombon | Mintegy 13-14 ezer csibe pusztult el. | [
"tűz",
"naposcsibe",
"mátyásdomb",
"baromfifistálló"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2012/07/10/naposcsibek-pusztultak-el-a-tuzben-matyasdombon | 2012-07-10 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Gyülekezési joggal kapcsolatos szabálysértés miatt a bíróság szerdán jogerősen figyelmeztetésben részesítette Káposznyák Istvánt, a Szolidaritás debreceni vezetőjét. Ezzel a döntéssel immár elmondható, hogy a debreceni önkormányzati tisztségviselők és cégvezetők országszerte elhíresült "floridázási" ügyének csak egyetlen személyi konzekvenciája lett: azt büntették meg, aki tiltakozott ellene.
Mint arról korábban beszámoltunk: népes debreceni delegáció utazott múlt év novemberében egy floridai energiakonferenciára. Az utazáson többek között részt vett Pajna Zoltán alpolgármester, Szekeres Antal jegyző, valamint több városi cég vezetője.
Időközben kiderült, hogy az amerikai szervezők nem tudtak magyar résztvevőkről. A Facebookra föltöltött fotók alapján nyilvánosságra került az is: a csoport egyes tagjai napoztak, pihentek, koktéloztak az óceánparton, holott az utat hivatalos látogatásként akarták feltünetni.
A kirobbant botrány következtáben Szekeres Antal debreceni jegyző és a debreceni vagyonkezeklő holding vezérigazgatója azzal próbálta megmagyarázni a történteket, hogy az út eredetileg hivatalos utazásnak indult, de "az utolsó pillanatban magánút lett belőle", így a költségeket - fejenként 700 ezer forintot - a résztvevők a saját zsebükből fizették.
)
Ez azonban azért különös, mert a jegyző és a vezérigazgató azt mondta: magánútjuk során a várost képviselték egy orlandói szakkiállításon. De ha ez így volt, akkor érthetetlen, hogy útjukat miért nem a város fizette, elvégre városi érdekből utaztak Amerikába.
Ezután flashmobot, azaz villámgyors tüntetést tartottak az Együtt-PM aktivistái a debreceni városháza előtt, hogy jelezzék: nem elégítik ki őket a városvezetők "floridázása" ügyében elhangzott hivatalos magyarázkodások.
A tüntetés után a rendőrség gyülekezési joggal visszaélés szabálysértésének elkövetése miatt figyelmeztetésben részesítette a flashmobot a hatóságnak bejelentő Káposznyák Istvánt, aki akkor még az Együtt-PM szövetség választókerületi elnöke volt. (E tisztségéről Káposznyák március elején lemondott.)
Az ügy azért került bíróságra, mert Káposznyák nem ismerte el, hogy szabálysértést követett el volna. A Debreceni Járásbíróság a szerdai ítéletében helybenhagyta a rendőrség döntését, így a tüntetés miatt a politikus jogerősen figyelmeztetésben részesült.
Káposznyák az ítélethirdetés után tudósítónknak azt mondta: abszurdnak tartja, hogy a "floridázás" miatt ő kapott büntetést, míg az érintett vezetők esetében az ügynek semmilyen személyi következménye nem lett. | Belföld: Csak a tiltakozót büntették meg, nem a floridázókat | Abszurd vége lett a debreceni városvezetők floridai botrányának: az érintettekre nézve az ügy semmilyen személyi következménnyel nem járt, ellenben a bíróság figyelmeztetésben részesítette azt az ellenzéki vezetőt, aki a "floridázók" elleni tüntetést bejelentette a rendőrségen. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/csak-a-tiltakozot-buntettek-meg-nem-a-floridazokat-1449731 | 2014-03-12 16:50:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Rétvári Bence, az antikorrupciós civil munkacsoport keddi ülése után jelentette be, hogy a következő hónapokban tartanak képzéseket politikusoknak a korrupció káros hatásairól.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint előzőleg a civilek tesztelhetik a képzést és szükség esetén módosítják is a programot.
A próbatréning célja, hogy a résztvevők megismerjék az integritás alapfogalmait, valamint a kapcsolódó etikai megközelítéseket. A résztvevők a tréning segítségével könnyebben felismerik és megértik azokat a szituációkat, amelyek az egyén, a szervezet és társadalom integritását veszélyeztetik. Ilyenek lehetnek például korrupciós kockázatok, ügyek, folyamatok átláthatatlansága, morális problémák, konfliktusok. Az interaktív foglalkozások során érdekes esettanulmányok, elgondolkoztató etikai kérdések, dilemmák beiktatásával és közös feldolgozásával segítik elő a megértést – fejtette ki. | Mutyiellenes képzés politikusoknak | Korrupció-megelőzési és etikai tréningeket tartanak 800 közigazgatási vezetőnek és 8500 kormánytisztviselőnek hamarosan. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/08/06/mutyiellenes-kepzes-politikusoknak/ | 2013-08-06 12:15:00 | true | null | null | 24.hu |
Szanyi megdöbbentő kijelentése az MSZP-ről
Budapest – Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője, aki elképzelhetőnek tartja, hogy induljon a pártelnöki posztért a hamarosan megtartandó tisztújító kongresszuson, felszámolná az MSZP-t.
A Magyar Narancsnak adott interjújában kifejtette, hogy mélyreható változás nélkül talán még egyszer bejutnának a parlamentbe, aztán többet soha. Ezért egy lehetséges kiútnak tartja, hogy felszámolják a pártot. A használható elemeket ki kell szedni, azokat pedig el kell ültetni egy új konstrukcióba.
Az új párt neve Szanyi szerint Szocialisták lenne, és megmaradna a piros szín, a szegfűt viszont átvariálná.
Szanyi szerint a párt élére egy válságmenedzser kellene, önmagát pedig alkalmas elnöknek gondolja. | Szanyi megdöbbentő kijelentése az MSZP-ről | Budapest – Szanyi Tibor, az MSZP EP-képviselője, aki elképzelhetőnek tartja, hogy induljon a pártelnöki posztért a hamarosan megtartandó tisztújító kongresszuson, felszámolná az MSZP-t. | [
"MSZP",
"Szanyi Tibor",
"Molnár Zsolt"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/politika/szanyi-megdobbento-kijelentese-az-mszp-rol/4slde7x | 2018-05-17 07:53:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Három szír, egy iraki és tizenkilenc koszovói határsértőt fogtak el a kelebiai és a bácsalmási határrendészet járőrei a hétvégén. Ketten közülük még gyermekkorúak.
A Kelebia és a Bácsalmás Határrendészeti Kirendeltség eljárást indított három szír, egy iraki és tizenkilenc koszovói – köztük két gyermekkorú – állampolgárral szemben, akiket június 8-án és 9-én, hét csoportban fogtak el a járőrök Magyarország államhatárának közelében, valamint Kunbaja külterületén. Ellenőrzésük során kiderült, hogy négy személlyel szemben beutazási és tartózkodási tilalom van érvényben. Valamennyien menekültstátusz iránti kérelmet nyújtottak be. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal békéscsabai befogadó állomásán tíz, a BÁH kiskunhalasi Ideiglenes befogadó helyén pedig tizenhárom személyt helyeztek el. | Huszonhárom határsértőt fogtak el a hétvégén | Három szír, egy iraki és tizenkilenc koszovói határsértőt fogtak el a kelebiai és a bácsalmási határrendészet járőrei a hétvégén. Ketten közülük még gyermekkorúak. | [
"bevándorlási hivatal",
"bevándorló",
"bácsalmás",
"határ",
"határsértő",
"kelebia",
"rendőr"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2013/06/10/huszonharom-hatarsertot-fogtak-el-a-hetvegen | 2013-06-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Aki közvetlenül nem érdekelt a márciusban kirobbant a Quaestor-ügyben, valószínűleg már nem követi a fejleményeket túlzottan, hiszen minden iszonyatosan zavarossá vált. Igaz, nem is történt túl sok minden, a hatóságok titkolóznak, ezért nincs sok új információ magáról a csalásról. Az utóbbi hetek legnagyobb fejleménye az, hogy a jelek szerint
a kormány inkább mégis hanyagolná a károsultanként 30 milliós kártalanítást. Pedig éppen ezt mantrázva sikerült megfékezniük az egészen áprilisig egyre durvábbnak tűnő botrányt.
Most már elkezdték kifizetni a Quaestor károsultjait, de csak részben, és nem az alapján a törvény alapján, amit direkt az ő (sokféleképpen diszkriminatív) kifizetésükre hoztak meg. Hanem máshogyan, ami törvénytelennek tűnik. A harmincezer Quaestor-károsult nagyjából harmada nem számíthat teljes kártérítésre a mostani helyzetben, és a többiek is csak részlegesen, elég nehezen indokolható szabályok szerint. A történet vége az is lehet, hogy a károsultak végül perelni fogják az államot, és ezért vagy azért, de az adófizetők fogják fizetni a Tarsoly-birodalom után maradt romhalmazt.
Nagy volt a baj
Arra mindenki emlékezhet, hogy hányszor, de hányszor mondták el tavasszal a kormánypárti politikusok – a harmadvonalbeli fideszesektől Lázár Jánoson és Rogán Antalon át egészen Orbán Viktorig –, hogy kártalanítás lesz.
"[A Quaestor-törvény elfogadása esetén] csak 73 ember maradna ki a teljes kártalanításból"
– mondta Orbán Viktor április 10-én a szokásos péntek reggeli állami rádiós interjújában, egy nappal azt követően, hogy Lázár János is elmondta ugyanezt a kormányinformációs sajtótájékoztatón. (Azóta kiderült, hogy inkább 802 az a 73.)
"Megnyugtató megoldás született a Quaestor-károsultak teljes körű kártérítésére"
– mondta Rogán Antal a parlamentben április 14-én, miután megszavazták a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt (röviden: QUKKA törvényt). Ez az a törvény, ami teljesen elképesztő módon visszamenőleges hatállyal külön szabályokat hozott egy cég egyfajta károsultjainak kártérítésére, ráadásul a korábban sem remélhető 6 millió forintnál ötször nagyobb, 30 milliós összeghatárral. Magyarul a jövőből visszanyúlva úgy rendelkeztek, hogy a Quaestor Hrurira (és csak a Quaestor Hrurira) bóvlikötvényeseit úgy biztosítsák, mintha bankbetétesek lett volna.
Nem véletlen, hogy ennyire fontos volt erről, csakis a kártalanításról beszélni. A Quaestor-botrány első heteiben folyamatosan egyre durvább részletek derültek ki a gigantikus Quaestor-piramisjátékot szervező csaló, Tarsoly Csaba és a kormány összefonódásáról.
A Szijjártó-féle minisztérium államtitkára, Magyar Levente még akkor is kínálgatta a Quaestor nagy csepeli telkét (amit az olimpiába is beleálmodtak) arab befektetőknek, amikor a minisztérium már menekítette ki a pénzét onnan, a Tarsoly-cég a minisztérium alá tartozó MNKH milliárdjait kezelte, az Eximbank tulajdonosi jogait megtestesítő értékpapírokat őrizte, moszkvai és isztambuli kereskedőházakat üzemeltette. Tarsoly Csaba szabadon járt-kelt a parlamentben, mert Szijjártótól saját belépőt kapott. A fideszes vezetésű győri önkormányzat egymilliárd forintot utalt a cégnek, amikor épp nagyon kellett. Az állami hatóságok mintha némi vagyonmentésre is egérutat adtak volna a Quaestornak. És ez csak az, amiről tudunk.
Ráadásul a kormánypárti képviselők teljesen össze-vissza beszéltek a botrány kirobbanását követően. Emlékezetes, hogyan mondott ellent magának Rogán Antal, Szijjártó Péter, Varga Mihály és Lázár János is a botrány első napjaiban, aztán hogyan állt Orbán Viktor az egész botrány élére, amikor bejelentette, hogy ő maga adott parancsot a pénzek visszaszerzésére (szintén ellentmondásba keveredve magával).
A kártalanításról beszélő, a kisember hóna alá nyúló politikusi szerep nyilván sokkal vonzóbb volt a kormánypárt embereinek, mint magyarázkodni a Tarsoly Csabával fenntartott közeli viszonyukról. Ez egyébként is egy aktívabb szerep, amit a kormány nagyon szeret, attól nagyjából függetlenül, hogy mi az aktív fellépés iránya.
És ott van az a kérdés, hogy a Fidesz láthatóan nem érdekelt abban, hogy kiderüljön, hogy valójában mi történt. Az MNB nem ad érdemi választ arra, hogy ő vagy jogelődje, a PSZÁF hogyan bénázhatta el a felügyeleti funkciót, az állami intézmények és cégek nem adják ki az adatokat, hogy mikor mennyi pénzt tartottak a pénzügyi vállalatoknál. Ha a károsultak pertársaságokba tömörülve támadták volna az államot, talán ezeknek az érzékeny információknak is ki kellett volna derülnie. Ehelyett a kormánynak nyilván inkább megérte mások pénzéből kifizetni a csalást, hogy a károsultak megnyugodjanak.
De aztán a "megnyugtató, teljes körű megoldásról" szép lassan kiderült, hogy egyáltalán nem megoldás.
Úgy döntöttek, hogy inkább ne működjön
Akármennyire is zseniális húzásnak tűnt a totális kártalanítás a mindennapi politika szempontjából – és tényleg: nem bukott bele a kormány, a közvélemény pedig elfelejtette az ügyet, és rövidesen a plakáttéma vette át a főszerepet –, abba talán nem is gondoltak bele túl mélyen, hogy a QUKKA-törvény első és sokadik ránézésre is alkotmányellenesnek tűnik, amellett, hogy a józan észnek is ellentmond.
(A józan észnek azért mond ellent, mert 1. az ügyben vétlen szereplőkkel fizetteti ki azokat a csalásból eredő károkat, amelyek egyébként 2. az állami felügyelet slampossága miatt jöhettek létre, 3. ráadásul a Quaestor hosszú, csalárd működése alatt eleve a bankoktól és a többi pénzügyi szereplőtől szívott el ügyfeleket, 4. indoklás nélkül megkülönböztet károsultat károsulttól, 5. amellett is lehetne érvelni, hogy a Quaestor-károsultak lehettek volna körültekintőbbek, így viszont az állam átvette az általuk vállalt kockázatot, ezzel is ösztönözve a pénzügyi felelőtlenséget, hátrányt okozva azoknak, akik racionálisan döntöttek, 6. egy újabb visszamenőleges hatályú törvény, ami egy újabb csapás a magyarországi jogbiztonságnak, és egyébként is 7. nyilvánvalóan arról szólt az egész, hogy rövidre zárják a botrányt, ne legyen teljes körű vizsgálat. Igazán nincs nagyon olyan érv, ami szerint megállna, hogy miért pont a bankoknak kellene pont ennyit, pont így fizetnie, ennek magyarázatára a törvény indoklása sem tesz kísérletet.)
Az OTP, az UniCredit, a Buda-Cash károsultak és egy ügyvéd mindenesetre jogi útra vitte a dolgot, közvetlen jogorvoslati lehetőség híján egyenesen az Alkotmánybírósághoz fordultak. A négy beadott keresetben hivatkoznak több dologra: a diszkrimináció tilalmának megsértésére, a tulajdonhoz való jog sérelmére, a jogbiztonság és a jogállamiság elvének sérülésére.
A vicc az, hogy csak azért, mert valakik az Alkotmánybíróságra vitték az ügyet, még nem kellene halasztani a kártalanítást. Nincs halasztó hatálya a keresetnek. A QUKKA-nak el kellett volna kezdenie a kifizetést, mégsem teszi. A kormány és a Fidesz arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróságra várnak, amikor azt kellett megmagyarázni, hogy miért nem tud fizetni a hatályos törvény szerint felállított QUKKA.
A QUKKA ugyanis nem jut pénzhez. Elvileg a Magyar Nemzeti Banktól kellene kapniuk egy három hónapos gyorskölcsönt, amit aztán a piacról – azaz a bankoktól – kellene refinanszírozniuk. De nem jutnak hozzá a pénzhez. A BEVA-nál valamiért úgy döntöttek, hogy addig is megkezdik a kifizetéseket, de csak a BEVA szabályai szerint, tehát hatmillió forintos kárig, összesen 88 milliárd forintig. És azt is részlegesen, mivel a BEVA csak a fiktív kötvény után fizet, azokból viszont sorozatonként teljesen más arány volt (a károsultaknak adott tájékoztatás szerint volt olyan kötvénysorozat, amiben 0 százalék a fiktív kötvények aránya, de olyan is, amiben 86 százalék [!]).
De akkor miért állították fel egytálalán a QUKKA alapot? És egyáltalán, miért nem jut pénzhez az alap?
Mert volt még egy csúnya trükk.
A QUKKA-törvény szövegében ugyanis nem a BEVA-nál és OBA-nál szokásos "állami készfizető kezességvállalás", hanem egyszerűen "az állam kezességvállalása" szerepel. Ez az egy szó nagy különbség: azt jelenti, hogy az állam teljesen mértékben garantálja-e az alapnak kölcsön adott pénzt, vagy sem. Ha készfizető kezességvállalás van, akkor pont olyan az alapnak adott hitel, mint egy államkötvény, tehát elég biztos. Ámde a QUKKA törvényben a készfizető szó nem szerepel,
ezért nem hogy a piaci bankok, hanem az MNB sem ad hitelt az alapnak.
Ez elsőre egy hibának tűnik, amit benne felejtettek a törvény szövegében. A Privátbankár és Figyelő viszont úgy értesült, hogy a kormány direkt hagyta benne ezt a hibát a törvényben: felmerült egy kormányülésen a probléma, és Orbán Viktor személyesen dönthetett úgy, hogy inkább nem csinálnak semmit egészen addig, amíg az Alkotmánybíróság meg nem hozza a döntését. Az viszont csak ősszel várható, és tényleg nehéz megmondani előre, milyen irányú lesz.
Most viszont úgy tűnik, hogy tényleg törvénysértő állapot van, hiszen hoztak egy törvényt, amit – akármekkora hülyeség is, de – nem tartanak be. Hogy valójában mi miatt történt ez, csak találgatni lehet – a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a kormány rájött, hogy a törvény valóban alkotmányellenes, és valahogy ki akarja manőverezni magát az ügyből, úgy, hogy lehetőleg a károsultak is meg legyenek osztva a kérdésben. A bankok állítólag komoly nyomást gyakorolnak a kormányra, arról beszélnek egy ideje, hogy a kormány megszegi az EBRD-vel kötött megállapodást, ami arról szól, hogy nem kínozzák tovább a bankokat csak úgy.
Lehet, hogy végül még többet fogunk fizetni?
"A pénzügyi szektor tehet róla, hát fizessen a pénzügyi szektor"
– így fogalmazta meg Lázár János a kormány és a Fidesz torz logikáját a Quaestor-törvény mögött.
Csakhogy végül lehet, hogy nem csak a pénzügyi szektor fog fizetni. Hanem az állam, azaz az adófizetők. A törvénysértő állapot miatt a Quaestor károsultjai azt latolgatják, hogy lassan ideje lenne az államot perelni kártérítésért, amiért nem tartja be törvényes kötelezettségét. Ez és ennek a sikere persze elég hosszú és több lehetséges kimenetelű ügy lenne, de az azért tényleg mesteri lenne, ha a kormány bénázása miatt végül közvetlenül az adófizetők tömnék be az állammal üzletelő Tarsolya Csaba után marad kétszázmilliárdos lyukat.
Közvetetten egyébként már most biztos, hogy fizetni fogunk a Tarsolyék által ellopott pénzek után, mivel a bankok leírhatják majd a társasági adójukból a BEVA-pluszbefizetéseiket (igaz, csak felszámolás után, ami simán eltarthat tíz évig). | Miért hátrált ki a kormány a Quaestor-kártalanításból? | Akármennyire is igazságtalan és rossz a Quaestor-törvény, az állam úgy döntött, hogy nem tartja be. Egy hamis érv és egy gonosz trükk alapján. | null | 1 | https://444.hu/2015/07/29/miert-hatral-ki-a-kormany-a-quaestor-kartalanitasbol/ | 2015-07-29 11:30:00 | true | null | null | 444 |
Bükkszenterzsébeten egy réges-régi, romokban heverő malomból két év alatt varázsoltak korszerű ipari, vállalkozói centrumot. A régi épület az elmúlt hónapokban csodás változáson ment át. A napokban a működési engedélyt is megkapták a komplexum üzemeltetéséhez. Az újjáéléesztés Ortó Szilárd polgármester víziója volt. Sokan kételkedtek a megvalósításban, ám a mindenkit szolgáló, jó álmok mindig teljesülnek, ha kellő elszántsággal és kitartással párosulnak.
Ortó Szilárdközösségi oldalán olyan videót tett közzé, ami bizonyítja hogy egy átlagos észak-hevesi településen is történhetnek csodák.
Az elmúlt hónapokban nemcsak az épület teljes körű felújítása történt meg, hanem számos helyi és környékbeli szolgáltató és vállalkozó is itt lelt új otthonra.
A térségben egyedülálló szolgáltató centrum bárhol megállná a helyét, hiszen a régi épület megújult falai között a legkorszerűbb körülmények között működhetnek a vállalkozások, ugyanakkor kulturális, sport- és közösségi programok méltó helyszíne is az épületegyüttes.
A létesítményben kapott helyet a gépjárművekkel kapcsolatos minden szolgáltatás - benzinkút, autómosó, elektromos töltőállomás, műszaki vizsgáztatása alkalmas feltételek, autósbolt -, de nyitott új virágbolt, szépségszalon, egészségügyi rekreációs központ, edzőterem, egy négyszobás apartman, kávézó és cukrászda, valamint rendezvényterem is. A temetkezéssel kapcsolatos ügyeket is itt lehet majd intézni. Az 1200 négyzet méter alapterületű épületegyüttesben készen áll az ügyfelek, vásárlók fogadására. A komplexum aBelügyminisztériumtólnyert 260 milliós pályázatból, mintegy 80 milliós vállalkozói befektetésből, valamint 25 millió önkormányzati saját erőből valósulhatott meg. | Egy régi malom csodás átváltozása | Bükkszenterzsébeten egy réges-régi, romokban heverő malomból varázsoltak korszerű ipari, vállalkozói centrumot. Az Erzsébet Malomudvarban minden készen áll a vendégek és az ügyfelek fogadására. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/09/egy-regi-malom-csodas-atvaltozasa | null | true | null | null | HEOL |
Megindult a tömeg: az Astrorián vonulnak a tüntetők – galéria
Budapest – Harmadik napja tart a tüntetés a Parlament előtt,
Már több, mint 2 millióan kedvelték: egy fiatal nővér a koronavírusról szóló ismeretterjesztő TikTok-videóival tarol az interneten - fotók
Mint arról korábban már beszámoltunk, kezdetét vette a péntek esti tüntetés a Kossuth téren, ahol több politikus is beszédet tartott, köztük Kunhalmi Ágnes és Vádai Ágnes is.
Az ORFK szerint az első nap 35 embert állítottak elő, közülük 13-at vettek őrizetbe. A második napon kevesebb, mint felannyit, pontosan 16 főt állítottak elő, egyiküket szabálysértés, a többieket bűncselekmény gyanúja miatt.
A tegnapi tüntetésen őrizetbe vett Donáth Anna Momentum-alelnök beszél arról, hogy teperték le a rendőrök, amikor háttal nekik lila füstfelhőt eregetett.
Az Országos Mentőszolgálat, "az esetleges spontán tüntetések egészségügyi biztosítása" miatt két mentőautót állított a Kossuth térre.
Kollágánk arról számolt be, hogy a tüntetők elindultak a Margit híd irányába, jelenleg pedig a Körúton haladnak a Nyugati pályaudvar felé. Úgy tudni, a forgalom is leállt.
A tüntetők jelenleg az Astorián vonulnak, miközben azt skandálják, hogy "demokráciát!"
Cikkünk folyamatosan frissül! | Megindult a tömeg: az Astrorián vonulnak a tüntetők - galéria | Budapest – Harmadik napja tart a tüntetés a Parlament előtt, | [
"tüntetés",
"tüntet",
"parlament",
"Kossuth-tér",
"rabszolgatörvény"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/politika/tuntetes-budapest-parlament-rendorseg-fidesz/f4r7m82 | 2018-12-14 18:45:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Az első információk szerint, amikor a fürdőző testvérek közül a lány elmerült, kilencéves öccse kiúszott a partra és segítséget hívott, és valaki felszínre hozta a már halott lányt. Mivel a fiú sokkos állapotba került, nem tudta megmondani, hogy hányan indultak fürdeni, de a parton még egy váltás ruhát találtak, ezért elképzelhető, hogy egy harmadik társuk is volt – mondta a szóvivő. Az aszódi katasztrófavédők búvárok segítségét kérték, hogy kiderüljön, van-e még valaki a tóban – közölte a távirati irodával Csámpai Attila, a Pest megyei katasztrófavédelem szóvivője. | A Kocka-tóba fulladt egy 16 éves lány | A lány 9 éves öccse még kijutott a partra. A kisfiú sokkos állapotba került. Lehetséges, hogy volt egy harmadik társuk is. | [
"vízbe fulladt",
"megfulladt",
"kocka-tó"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2014/07/05/a-kocka-toba-fulladt-egy-16-eves-lany | 2014-07-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A kvótanépszavazás úgy lett eredménytelen, hogy a Fidesz elköltött bruttó 8,6 milliárd forintot. Legalábbis a Kormányzati Tájékoztatási Központ erről tájékoztatta a 24.hu-t. Vagy 11 milliárdot, ezt Harangozó Tamásnak mondta a KTK.
A lapunknak küldött kimutatás szerint a 8,6 milliárd úgy jött ki, hogy
a tájékoztató kampányra és politikai hirdetésekre összesen nettó 5,9 milliárd ment el, ez bruttó csaknem 7,5 milliárd,
a népszavazással kapcsolatos tájékoztató levelek és a háztartásokba eljuttatott kiadványok pedig nettó 875 millió forint, ami kicsivel több, mint bruttó 1,1 milliárd forint.
Az ellenzék is kampányolt, az ő szemszögükből sikeresen, mert a referendum nem lett érvényes. (Bár Orbán azóta benyújtotta az Alaptörvény-módosítást, és alakul a Fidesz-Jobbik kétharmad is a megszavazásához, amit népszavazás és kampány nélkül is megtehettek volna.)
Megkérdeztük a pártokat, ők mennyit költöttek a kampány során. A kormányhoz képest aprópénzt.
Gyurcsány Ferenc a korábban a 24.hu-nak adott interjújában azt mondta, a DK 24-26 milliót költött, a bojkott mellett kampányoltak.
A PM, az Együtt és a Bokros-párt, a MOMA közösen kampányoltak, mindhárom pártnak írtunk levelet.
A PM-től Tordai Bence szóvivő azt mondta, a három párt összesen 13-14 milliót költött. Az Együtt azt válaszolta, a közös óriásplakát-kampány 20 millió forintba került, ami adományozók segítségével valósult meg. Ezen felül a párt 5 millió forintot költött szórólapokra, Facebook-hirdetésekre, konferenciára, valamint közterületi jelenlétre, ami sok száz aktivista utcai jelenlétének támogatása egységes dzsekivel, kitelepülő pulttal, vándorkiállítással. Ennek forrása a párt éves költségvetési támogatása.
A MOMA nem válaszolt. (Időközben igen, válaszuk a cikk végén.)
Az egyik legsikeresebb kampányt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hozta össze, civilekkel együtt arra buzdítottak, hogy érvénytelenül szavazzon az, aki elmegy a szavazófülkékbe.
6,2 százaléknál is több érvénytelen voks született, Kovács Gergely pártvezető azt mondta a 24.hu-nak, hogy a kampányra 34 milliót kalapoltak össze a támogatóktól. De a kampányuk többe került volna, ha mindenért fizetniük kell, sok dolgot ingyen megcsináltak a szimpatizánsok. Kovács szerint ha fizettek volna, 80 millió forint is elment volna.
Az MSZP is a bojkott mellett kampányolt. Nyakó István, a párt kommunikációs igazgatója azt mondta, 7,5 millió forint körüli összeg ment el.
Az egyetlenek, akik az igen mellett kampányoltak, a Liberálisok, ők 14 millió forintot költöttek, ebből tízmillió hitel, négymillió önerő volt.
A Jobbik azt hirdette, nincs értelme a népszavazásnak, ne menjenek el voksolni. Kerestük őket is.
Szabó Gábor jobbikos pártigazgató azt válaszolta, náluk
erre egy felülről nyitott keret volt, de külön költségvetés nem volt betervezve erre a kampányra, hiszen az éves költségvetési tervet minden év januárjában fogadjuk el párton belül, amikor még nem lehetett számítani erre a népszavazásra.
Egyébként lakossági fórumokat tartottak, standoltak, szórólapoztak, filmet és hirdetéseket készítettek,
amelynek nagy részét tagjaink és aktivistáink terjesztették, kisebb részét szóratták. De mivel nemcsak a központi szervünk költött erre, hanem a központunkon kívül megyei és választókerületi szerveink, meg több helyen alapszervezeteink is, így a pontos számot akkor tudom megmondani, amikor az összes ezzel kapcsolatos elszámolás és a számlák beérkeznek a gazdasági osztályunkra, azokat meg összesítik, s ezen kampányhoz csoportosítják.
Az LMP nem szállt be a kampányba, így őket nem kerestük.
A népszavazás lebonyolításának volt egy technikai költsége is, 5 milliárd forint nagyjából.
A kormány nem állt le a népszavazás után sem, azóta is pörög a kampány. Azt azonban még titkolják, hogy ezt mennyiből csinálják.
Ha a 8,6 milliárdot szembeállítjuk az összes ellenzéki költés maximumával, az alábbi grafikont kapjuk, forintban:
Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a kampányköltésekről egy lapunknak adott, korábbi interjúban azt mondta, hogy
11 milliárd elképesztően sok.
Összehasonlításként: egy Együtt méretű párt 100-200 millió forintból – attól függően, hogy pártalapítvánnyal vagy nélküle – gazdálkodik évente. Ez az jelenti, hogy erre a kampányra százszor annyi pénzt költ a kormány, mint amennyiből egy kisebb méretű párt egész évben működik. A szocialisták éves költségvetésének tízszerese megy most el a Fidesz kampányára. Ezek olyan elképesztő összegek, amelyekről Magyarországon még nem is hallottunk. Költségvetési korlát nélkül folyik el a pénz. (…) Erre az egy kampányra háromszor, négyszer több megy el, mint amennyit az összes párt költött el a 2014-es országgyűlési kampányra.
Hatalmas túlsúlyban volt tehát a kormányzati médiafölény, ilyen mértékben még soha nem torzított a pálya és csak remélni lehet, hogy ez a mostani kampány nem azt vetítette elő, hogy mi vár a pártokra 2018-ban.
Frissítés, 2016. okt. 14-én, válaszolt a MoMa
A Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) kezdeményezésére plakátkampányunkhoz csatlakozott az Együtt és a PM. Ennek teljes összegét, 13,7 millió forintot, a három párt közösen gyűjtötte össze magánadományokból. Szórólapra, rendezvényre, valamint online kampányra további 300 ezer forintot költött a MoMa.
Kiemelt kép: MTI / Czeglédi Zsolt | Annyi pénzt kampányolt el a Fidesz, mint még soha senki | Miközben az ellenzék népszavazási kampányköltségéből jó esetben csak egy budai lakás jött volna ki. Összeadtuk, ki mennyit költött az érvénytelen referendumra. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2016/10/13/annyi-penzt-kampanyolt-el-a-fidesz-mint-meg-soha-senki/ | 2016-10-13 21:54:00 | true | null | null | 24.hu |
„Végre elkezdődött a rendszerváltás Romániában is!” – fakadt ki Facebook-oldalán romániai ismerősöm. A szenátus egyik volt legbefolyásosabb politikusát jogerősen 10 évre ítélték. Minthogy egy 67 éves emberről van szó, s ismervén némileg a romániai büntetés-végrehajtó intézményrendszer viszonyait, ez akár életfogytiglant is jelenthet. Miért is tulajdonítanak sokan ilyen jelentőséget az esetnek, elvégre Romániában – köszönhetően az unió s mindenekelőtt Washington állandó nyomásának, no meg a jogi apparátust keményen kézben tartó elnök, valamint a kormányzat állandó belső csatáinak – az ilyesmi nem számít ritkaságnak. Számos miniszter került már lakat alá, mi több egy volt miniszterelnök, Adrian Nastase is, aki miután letöltötte első büntetését, azóta már ismét börtönbe volt kénytelen vonulni.
Dan Voiculescuról van szó, nevét Magyarországon kevesen ismerhetik, Romániában azonban nincs olyan polgár, aki ne hallott volna róla. Részben furcsa, tekervényes politikai pályafutása okán, de főként azért, mert ő Románia egyik leggazdagabb embere, s legbefolyásosabb médiacézára. Kicsit olyan, mint Berlusconi volt, s nagyon olyan, mint amilyenné Simicska kezd válni.
Voiculescu nyilvánvalóan még a ceauşescui korszakban szocializálódott; nem indult rosszul, elvégezte a bukaresti közgazdasági egyetemet s külkereskedő lett belőle, elsősorban német nyelvterületen. Aki ismeri az akkori Romániát, az tudja, nagyon, nagyon bizalmi állásról volt szó, csupa olyan kiváltságokkal, amilyenek az akkori Románia polgárai 99 százalékának nem adatott meg: utazás, bizonyos fokú gazdagodás. Cserében maximális együttműködés a biztonsági és hírszerzői szervekkel.
Minthogy Voiculescu fő vadászterülete Ausztria lett, e szempont még lényegesebb és érdekesebb. A NATO-hoz nem tartozó ország központi szerepet játszott az információs cserekereskedelmekben. A COCOM-listán szereplő, a szovjet befolyás alatt álló országoktól eltiltott technológia nagyon sok esetben itt cserélt gazdát. Nem lehet véletlen, hogy 1990 első napjaiban, amikor Ceauşescu bukása és kivégzése végső bizonyosságot nyert, egyik – Bécsben titokzatos missziót betöltő – fivérét egy burgenlandi irodában találták felakasztva. Utóbb hírek röppentek fel arról, hogy ő lehetett az egyik kulcsembere annak a titkos akciónak, mely során a nyugati technológia, román – és részben osztrák – közvetítéssel Moszkvába vándorolt.
Hogy Voiculescu mennyire keveredett bele ezekbe az ügyekbe, arról tényszerű információk nem állnak rendelkezésre, lévén, hogy Románia is mind a mai napig védi egykori hírszerzőit. Rebesgetik, hogy egészen a tábornoki rangig vitte volna. Az ottani Történeti Hivatal (CNSAS) csak annyit árult el, hogy „Félix” néven megtörtént besúgói beszervezése, de foglalkoztatása egy adott pillanatban megszakadt, s később már megfigyeltként tűnt fel az aktákban. Ez sem kirívó eset, Ceauşescu idején mindenkit megfigyeltek, szükség volt erre az apparátus kézbentartásához.
Valahol Voiculescu azt írja, 1989 felszabadító élményén kívül nagyon szerény lehetőségekkel kezdhette életét a demokráciában; mindössze egy kis lakása volt Bukarestben, egy Dacia gépkocsija, s mindössze 30 ezer dollárja a bankszámláján. Hát igen, ezt olvasván eszembe jutott egyik, volt nagyváradi lakásunkon végzett házkutatás, melynek során diadalittasan mutatta fel az egyik titkos ügynök anyám szerencse-egydollárosát, a Securitate helyi vezetője, Ioan Sălăgean (így, és nem a szokásos módon: Sălăjan) pedig elrikkantotta magát: „Hah, valuta!” A vádak között persze a valutabirtoklás később nem szerepelt, a jegyzőkönyvbe se került be az eset, az egydolláros pedig nyilvánvalóan valamelyikük zsebében végezte.
A 30 ezer dollár viszont elég volt ahhoz, hogy Voiculescu számára megteremtse a mesés meggazdagodás lehetőségét. Először is, ahogy kell, pártot alapított, a balos Humanista Párt 1990-ben bontogatta szárnyait, majd később a jobbos Konzervatív Párttá alakult át. Nagy befolyásra ugyan nem tett szert, de minden választáson bejuttatta Voiculescut a szenátusba, s különböző koalíciók tagjaként a háttéralkuk megkerülhetetlen tényezőjévé tette. Vagyona egyre nőtt, ma 1,6 milliárd euróra becsülik.
Övé – illetve családjáé – a Grivco nevű média-cégcsoporthoz tatozó Intact Media Group. Ennek birtokában vannak a következő tévécsatornák: Antena 1, Antena 2, Antena 3, Euforia TV, Antena International és a GSP TV. Továbbá a következő két rádió: Romantic FM és Radio ZU. Számos újság és folyóirat: Jurnalul Național, Gazeta Sporturilor, Săptămâna Financiară, Felicia, Confidential, BBC Top Gear, BBC Good Food, BBC Science Focus. És az Intact nyomdavállalat.
Különösen a befolyásos médiaportfólió révén alapozta meg Voiculescu a politikai befolyását; elég volt, ha valamelyik tévécsatornája valakire ráállt, hogy annak megpecsételődjön politikai – vagy egyáltalán egzisztenciális – jövője. Voiculescu úgy adta el a politikát, mint mások a pornót. Nem volt az a társadalmi szerep vagy politikai kalandorság, amit ki ne próbált volna, leszámítva azt, ami most a végzetét jelenti, a börtönt. Mondhatni: teljes életet élt.
A szerző a DK külpolitikai kabinetvezetője. | Simicska Daciával - Irány a dutyi! | Hősünk kicsit olyan, mint Berlusconi volt, s nagyon olyan, mint amilyenné Simicska kezd válni. Útja legyen példa. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/simicska-daciaval-irany-a-dutyi-91388 | 2014-08-20 11:27:52 | true | null | null | Magyar Narancs |
Szánthó Péter írása a Népszavának;
Orbán Viktor;KÖZGÉP;Simicska Lajos;Orbán-Simicska;
2015-04-16 07:01:00
Új holdudvar Orbán körül
Mivel Simicska Lajos háborúba keveredett egykori legszorosabb szövetségesével, Orbán Viktorral, a kormányfő új személyeket és cégeket hozott nyertes helyzetbe. Az új szereplők sem ismeretlenek, hiszen már korábban is felbukkantak a Fidesz és Orbán körül, de úgy tűnik az új, formálódó gazdasági csoportban senkinek nem lehet olyan kitüntetett, önálló szerepe, mint Simicskának volt.
Mára a nagyközönség előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy Simicska Lajos kegyvesztett lett a kormány és a miniszterelnök szemében, főként miután februárban nyilvánosan is totális háborút hirdetve, melegebb éghajlatra küldte régi barátját, Orbán Viktort. Azóta Simicska legnagyobb cége, a Közgép Zrt. jóval kevesebb állami tendert nyert - noha ez a folyamat már tavaly elkezdődött -, helyére pedig elkezdett formálódni egy afféle ellen-Közgép. Orbán a jelek szerint a Simicska-érdekeltségek gyengítése mellett egy új gazdasági holdudvar kiépítését is elhatározta - ahogyan a médiában ez már jól látható.
Ám az egykori kollégiumi szobatárs még ma is jelentős gazdasági-politikai tényező, az utóbbi 25 évben ugyanis egyenrangú szövetségese volt a mai kormányfőnek. Vélhetően ebből a "hibából" tanulva az új, formálódó gazdasági csoportban senkinek nem lehet olyan kitüntetett, önálló szerepe, mint Simicskának volt. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyona például egyre gyarapszik, ám szerepe és feladatai - Simicskához képest - inkább technikai jellegűek, és nem szólhat bele a döntésekbe sem (róla bővebben keretes írásunkban).
Garancsi: futball és építőipar
A Mészároshoz hasonló, állami segítséggel anyagilag duzzasztott új gazdasági szereplők egyike lehet Garancsi István, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke, a Videoton FC többségi tulajdonosa, aki az előző ciklusban "a természetjáró és kerékpáros turizmus, úthálózat és közlekedés fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízotti" tisztséget is betöltötte. Orbán bizalmasa 13,7 milliárd forintra becsült vagyonával 2014-ben - a Napi.hu gondozásában megjelenő - A 100 leggazdagabb című kiadvány 48. helyére került. Garancsi főként az építőiparban és ingatlanokban utazik, legutóbb tavaly szeptemberben szerzett többségi tulajdonrészt Magyarország egyik legnagyobb építőipari cégében, a Ferencváros stadionját és a Sorsok Házát is kivitelező Market Építő Zrt.-ben. Az üzletember cége, a Garhartt Invest 2014 Zrt. mintegy négymilliárd forintért vásárolta meg a Market 51 százalékos részvénycsomagját - később kivásárolt egy másik kisebbségi tulajdonost, így a Garhartt minősített többségbe került. Az állami megrendeléseken felhizlalt, egymilliárd forintos jegyzett tőkéjű Market Építő Zrt. 2013-ban 38,6 milliárdos árbevételt hozott össze, mérleg szerinti eredménye pedig 613,7 millió forint volt. A Market Építő korábban az 51 százalékos tulajdonos Wing Zrt.-n keresztül Veres Tibor milliárdos vállalkozó többségi tulajdonában állt. Veres a Wallis Zrt. egyik alapítója nem épp jobboldali kapcsolatairól ismert, cége építette például a közmédia új Kunigunda utcai új székházát, amelyet a Fidesz még ellenzékben minden módon próbált megakadályozni. Ismert az is, hogy Bajnai Gordon volt miniszterelnök 2000-05 decembere között a Wallis vezérigazgatójaként dolgozott.
Ezért is érdekes, hogy Garancsi egyik másik Wallis-alapítóval - de onnan már korábban kiszállt -, Nagy Györggyel együtt felbukkan a MET Magyarország Energiakereskedő Zrt.-t (MET) tulajdonló offshore céghálóban, amelynek korábbi neve Mol Energiakereskedő volt. Mindezt az Átlátszó derítette ki. Tavaly áprilisban derült ki, hogy a MET-csoport tagja, a svájci bejegyzésű MET Power AG vette meg a Dunamenti Erőmű 74,8 százalékát a francia GDF Sueztől.
De Garancsi nemcsak e cégein keresztül vált tényezővé. 2013-ban a takarékszövetkezeti rendszer gyökeres átformálását kezdte meg a kormány, a rendkívüli gyorsasággal elfogadott szabályozás pedig egy új egységbe, az Integrációs szervezetbe kényszerítette a szövetkezeteket - amit a szektor államosításként élte meg. Volt azonban néhány takarékszövetkezet, mely megúszta ezt: a Garancsi érdekeltségébe tartozó Duna Takarék, mely pont abban az időben nyújtotta be bankká alakulási kérelmét. A szabályozás alól ugyanis egyetlen kivételt tett a törvény: az a takarék, melynek folyamatban volt a bankká alakulás, továbbra is önállóan működhetett. Színesíti a képet, hogy Garancsi pénzintézete 2012 áprilisában 600 millió forintra emelte a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány hitelkeretét. A Népszabadság ebből arra következtetett, hogy Orbán csapata e hitelkeretből finanszírozta a 3500 fős felcsúti Pancho Aréna építési költségeinek rá eső részét.
A miniszterelnök közeli barátja 2014 augusztusában többségi tulajdonrészt szerzett a NAV-hoz bekötött pénztárgépekhez szükséges SIM-chipeket forgalmazó Mobil Adat Kft.-ben is. Az online pénztárgépek bevezetése nagy hasznot jelentett a Mobil Adatnak, mivel csak az általuk forgalmazott SIM rendelkezett az előírásoknak megfelelő paraméterekkel. A nyilvános céginformációk szerint a Mobil Adat Kft. 2013-ban 89 millió forintnyi árbevételt könyvelhetett el, a 2014-es pénzügyi adatok viszont még nem ismertek.
Az Orbánnal való kapcsolata sem mai keletű. Garancsi Szinva 2001 Rt. nevű cége 2002 őszén megvásárolta az OTP-től a CD Hungary nevű, 2001 nyarán privatizált céget. A CD Hungary a hazai diplomáciai ingatlanokat kezelte, eladása az első Orbán-kormány legnagyobb magánosítása volt. A Szinva 2001-et az akkor az Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet elnökeként is dolgozó Garancsi mellett Hernádi Zsolt Mol-elnök és Szigeti Zsolt, a CD Hungary vezetője hozta létre.
Duna Aszfalt, az ellen-Közgép
A poszt-Simicska éra másik nagy nyertese Mészáros Lőrinc, aki ma már a Mészáros és Mészáros Kft.-n kívül is elkezdte építeni érdekeltségeit. Lányának 27 éves barátja az a Pálffy Balázs, aki a Szíjj László és Varga Károly tulajdonában lévő a Duna Aszfalt csoporthoz tartozó Körösaszfalt Mélyépítő Zrt. vezérigazgatója. A Népszabadság írta meg, hogy Pállfy pont aznap került az igazgatói székbe, amikor a Duna Aszfalt tulajdonosként feltűnt a vállalatban. A HVG szerint Pálffynak kulcsszerepe lehet abban, hogy a Duna Aszfalt ma már Simicska Közgépének babérjaira tör, ugyanis az általa vezetett Körösaszfalt szerezte meg a nagy múltú Magyar Építő Zrt. minősített többségi tulajdonrészét. Az adásvétel érdekessége, hogy a vevőnek a cégnyilvántartás szerint 2006 óta nem volt semmiféle árbevétele, tehát az adatok alapján a Körösaszfalt inkább tűnt egy alvócégnek, mint jól menő vállalkozásnak. A Magyar Építő bekebelezése nem borítja fel az építőipari piac erőviszonyait, de a vállalatok erejének egyesítése mindkét fél hasznára válhat. A cég korábbi tulajdonosa, Tolnay Tibor a Népszabadságnak azt mondta, hogy nem kényszerítették, saját akaratából adta el az Építőt – ugyanakkor a vételárat nem árulta el. A Magyar Építő más szálon is kapcsolódik Mészáros Lőrinchez: a cég vezérigazgatója várhatóan a temesvári műszaki egyetemen diplomázott Máté Nyiri Péter lehet, aki 2009 óta a Mészáros és Mészáros Kft. főmérnöke és műszaki vezetője.
A Tiszakécskei székhelyű Duna Aszfalt az elmúlt években megsokszorozta bevételeit: 2010-ben „csak” 18 milliárdot, 2013-ban már 54 milliárd forintot termelt ki a vállalat. Ugyanekkor 40 millióról 2 milliárdra növekedett a kifizetett osztalék is: Szíjj és üzlettársa 21 milliárdos magánvagyonnal felkerült a leggazdagabb magyarok listájára is. Bár Szíjj és Varga távol tartja magát a politikától, az MSZP kormány alatt nem ment olyan jól a cégnek, ellenben a fideszes politikusokkal jó kapcsolatot ápolnak. A vállalat megerősödésében fontos szerepet játszott Hódmezővásárhely is: a Duna Aszfaltnál sem tagadják, hogy fordulópontot jelentett, amikor 2007-ben összeolvadtak a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.-vel. A két legnagyobb kaliberű megbízásukat a hódmezővásárhelyi referenciáknak köszönhették. Ők újíthatták fel a 47-es főutat 7 milliárd forintért, és építhetik meg az M43-as autópályát Makótól Nagylakig. A 40 milliárdos tenderen az EMKS konzorciumot győzték le, melynek nem kisebb tagjai voltak, mint a Közgép, az EuroAszfalt, a Magyar Aszfalt és a Switelsky. A komoly útépítési múlttal rendelkező vállalatokkal szemben a Duna Aszfalt korábban soha nem épített autópályát. Szíjjék 9 milliárddal olcsóbb ajánlatot adtak a munkálatokra, majd az eredményhirdetés után a kormány úgy döntött, hogy 9 milliárdos támogatást ad az építkezésekre. A vesztesek megtámadták a pályázatot a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, de elutasították a panaszukat – derül ki az Index összeállításából.
Idén februárban, amikor az Orbán-Simicska háború kiéleződött, világossá vált, hogy a Duna Aszfaltot a Közgép riválisaként építik fel: először egy 3,3 milliárdos útfelújítási beruházást happoltak el a Közgép elől, majd egy a debreceni önkormányzat által kiírt, 2,1 milliárdos útépítési tendert nyertek meg – 700 millióval a becsült ár alatt. A 2012-ben több mint 1 milliárd forintos adózott eredménnyel büszkélkedő Duna Aszfalt társtulajdonosa Szíjj László jelenleg 19, főként építőiparral foglalkozó cégben is érdekelt. 2009-ben a Duna Aszfalt nagykőrösi megbízására reagálva az MSZP „narancsszínű pénzszivattyúnak” nevezte a vállalatot: a cég az egyik helyi út burkolatának felújítását nyerte el, amelyre az önkormányzat meghívásos közbeszerzést írt ki.
Versenytárs
Az Átlátszó közérdekű adatigényléséből kiderült, hogy a Magyar Fejlesztési Bank mintegy ötmilliárd forintot hitelezett a Duna Aszfaltnak 2011-ben. Az építőipari magáncégek közül csak az akkor még Orbánnal jóban levő Simicska cége, a Közgép kapott többet – nekik 34 milliárdos hitelkeretük volt a pénzintézetnél. Az Alcsúti Arborétumot több mint 200 millió forint állami-, és EU-támogatásból újították fel. Az Átlátszó kiderítette, hogy a munkálatok egy részét – a dísztó 70 millió értékű felújítását – a Duna Aszfalt versenytársak nélkül nyerte el. A csoport a jövőben még inkább egyeduralkodóvá válhat az építőiparban, mai állás szerint nem valószínű, hogy lesz olyan cég, ami felveheti velük a versenyt. | Új holdudvar Orbán körül | Mivel Simicska Lajos háborúba keveredett egykori legszorosabb szövetségesével, Orbán Viktorral, a kormányfő új személyeket és cégeket hozott nyertes helyzetbe. Az új szereplők sem ismeretlenek, hiszen már korábban is felbukkantak a Fidesz és Orbán körül, de úgy tűnik az új, formálódó gazdasági csoportban senkinek nem lehet olyan kitüntetett, önálló szerepe, mint Simicskának volt. | null | 1 | https://nepszava.hu/1054390_uj-holdudvar-orban-korul | 2015-04-16 14:04:00 | true | null | null | Népszava |
Áldoktor az érpataki polgármester?
Orosz Mihály Zoltán olyan teológiai akadémián szerzett doktori címet, amely nem államilag elismert felsőoktatási intézmény, így doktori cím adományozására nem jogosult. A nyomozást már tavaly lefolytatták ellene, most áll bíróság elé.
Közokirat-hamisítás bűntette miatt áll bíróság elé Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester, akit azzal vádol az ügyészség, hogy jogosulatlanul használ doktori címet. A büntetőügy tárgyalása ezen a héten csütörtökön lesz a Püspökladányi Járási Bíróságon.
A Debreceni Járási Ügyészség vádirata alapján a Debreceni Törvényszék sajtóirodája közölte: Orosz Mihály Zoltán 2012. augusztus 30-án új személyazonosító okmányt igényelt a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Járási Hivatal Okmányirodai Osztályán azzal az indokkal, hogy elveszítette a személyi igazolványát. Az igénylés során bemutatott egy idegen nyelvű okiratot, amellyel doktori címet igazolt, csakhogy – a vádirat szerint – az érintett teológiai akadémia nem államilag elismert felsőoktatási intézmény, így doktori cím adományozására nem jogosult. A vádhatóság állítása szerint erről a tényről a vádlott tudomással bírt. Ennek ellenére a bemutatott okirat alapján a személy és lakcímnyilvántartásban a vádlott neve elé doktori címet jegyeztek be, továbbá az újonnan kiállított személyi igazolványon már a dr. Orosz Mihály Zoltán név szerepelt.
A polgármester életrajzában az olvasható, hogy „tudományos fokozatot szerezve a Sophia Perennis Theologiai Akadémián kutatásokat-tanulmányokat folytatok a vallásfilozófia és a valláspszichológia területén a megváltástan, a kegyelemtan és a lélektan intenzív tanulmányozása révén és konkrétan az Üdvösség embere témakörben”.
Tudósítónk értesülései szerint a hamis doktori cím ügyében a nyomozást a Debreceni Rendőrkapitányság folytatta le, a Debreceni Járási Ügyészség ez alapján emelt vádat Orosz ellen a Debreceni Járásbíróságon tavaly áprilisban. Csakhogy a Kúria eljárásjogi okok miatt a Debreceni Járásbíróságot kizárta a büntetőügyből, és az elsőfokú eljárásra a Püspökladányi Járási Bíróságot jelölte ki. A püspökladányi bíróságra az iratok idén augusztusban érkeztek meg.
Az azonban elképzelhető, hogy maga a vádlott nem érkezik meg csütörtökön a bíróságra, hiszen a polgármester már több alkalommal távol maradt a tárgyalásokról egészségügyi okokra vagy külföldi tanulmányutakra hivatkozva. | Belföld: Áldoktor az érpataki polgármester? | Orosz Mihály Zoltán olyan teológiai akadémián szerzett doktori címet, amely nem államilag elismert felsőoktatási intézmény, így doktori cím adományozására nem jogosult. A nyomozást már tavaly lefolytatták ellene, most áll bíróság elé. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/aldoktor-az-erpataki-polgarmester-1571619 | 2015-10-27 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Transparency International Magyarország (TI) 66 állami cégnek vizsgálta meg a honlapját. A korrupcióellenes szervezet arra volt kíváncsi, hogy milyen és mennyi információt közölnek magukról az állami cégek. Az állami cégek közzétételi gyakorlata hatással lehet arra, hogy a közpénzek kezelése miként zajlik ebben a körben. Az eredmények vegyes képet mutatnak. A Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute – OSI) által támogatott, magyar állami vállalatokkal kapcsolatos kutatás két irányba terjedt ki. Egyrészt a TI azt ellenőrizte, hogy a hazai állami cégek mennyire tartják be a magyar törvényeket – vagyis azok az adatok nyilvánosak-e, amelyeket a szabályok szerint kötelező nyilvánosságra hozni. (Ezt mutatja be a tanulmányban a törvénytisztelet index – TTI). Másrészt a korrupcióellenes szervezet azt vizsgálta, hogy a kötelező közzétételen túlmenően mit tesznek a vállalatok azért, hogy a fontosabb adataik, szerződéseik, nyilatkozataik könnyen elérhetőek legyenek. Ilyen lehet például az etikai kódex bemutatása a honlapon, a bejelentővonal, illetve a korrupció elleni intézkedések nyilvánossága, vagy a megfelelőségi (compliance) osztály működtetése. (Ezeket a tényezőket veszi számba az ajánlott közzétételi lista index – ALI.).
A másfél éve indult projekt keretében immár másodszor méri fel az állami vállalatokat a TI. Ennek a projektnek a keretében ugyanezt a 66 állami vállalatot 2013-ban már vizsgálta a szervezet. Az akkori és a mostani vizsgálatból az derül ki, hogy a törvények betartásában fejlődtek az állami cégek. A törvénytisztelet indexben a vállalatok 2013-hoz képest több mint 30 százalékos javulást értek el: átlagosan 61 pontot kaptak (a 100-ból) a korábbi 46 helyett. Ez jelentős javulás, de tekintettel arra, hogy a törvény mindenkire nézve kötelező, ezért e mutatót illetően minden állami vállalat számára alapkövetelmény kellene, hogy legyen a maximális 100 pont elérése. A TTI-nál sokkal rosszabb a helyzet a közzététel ajánlott elemei alapján készült és a jelenlegi adatfelvétel során először alkalmazott indexben (ALI), ebben 29 pont volt a vizsgált vállalati kör átlaga.
A törvénytisztelet indexben a 2013-as adatfelvételkor a vállalatok többsége a gyengén teljesítő 25-50 pont közötti tartományba esett, jelenleg a felső, 75-100 pontos tartományba esők aránya a legnagyobb. A 2015-ös kutatás alapján két vállalat is elérte a maximális pontszámot: a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. A TI kutatása azt mutatja, hogy még mindig van 6 cég, amely a 0 és 25 pont közötti sávba esik, vagyis ezek a vállalatok súlyos és nehezen magyarázható mulasztásban vannak a törvények betartását illetően.
A kutatás során kiderült, hogy számos állami vállalat azért nem tesz eleget a közadatok közzétételére vonatkozó kötelezettségének, mert vitatja, hogy az információszabadságról szóló törvény értelmében közfeladatot ellátó szervnek minősülne. Akadt olyan vállalat is, amely arra hivatkozott, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény nem vonatkozik rá, így nem kell számot adnia a közbeszerzéseiről. Jelenleg nincs megfelelő szabályozás a közzétételi követelmények betartásának rendszeres ellenőrzésére és szankcionálására sem, csak azokat a vállalatokat vizsgálják, amelyekkel szemben a mulasztással kapcsolatban bejelentés érkezett.
Sokat tehetne, de egyelőre úgy tűnik, nem élnek a lehetőséggel. Egyetlen vállalat, a Szerencsejáték Zrt. ért el 75 pont feletti eredményt, a többség a 0 és 25 pont közötti tartományba esett. A TI tanulmánya több kirívó példát sorol fel: zéró toleranciát mindössze két cég tanúsít a korrupcióval szemben, etikai kódexet pedig összesen 11 honlap tartalmaz. Ha egy állami vállalat munkatársa mutyit lát a kollegái között, és azt szeretné jelenteni a vállalaton belül, akkor komoly gondban van. A bejelentés módját, az ehhez szükséges címeket, ügyvédeket ugyanis csupán 10 állami cég honlapján lehet megtalálni.
Az elmúlt évben a TI célzott, többszereplős munkacsoportüléseket szervezett állami vállalatok és a tulajdonosaik, a minisztériumok és a jogszabályalkotók részvételével, hogy javuljon az átláthatóság és az adatközlés gyakorlata. A munkacsoportüléseken kiderült, hogy a modern vállalatirányítás eszközeinek elterjedése, az integritás alapú vállalatvezetés térnyerése az állami cégeknél hosszabb időt vesz igénybe, első lépésként a vállalatoknak ki kellene alakítaniuk azokat a mechanizmusokat, amelyek ezt előmozdítják. Az egyeztetéseken a jogszabályi környezet is napirendre került és a cégek a különböző jó vállalati gyakorlatokat is megosztották egymással.
Figyelemre méltó, hogy azok a vállalatok, amelyek elfogadták a meghívást, és részt vettek ezeken a megbeszéléseken jelentősebb fejlődést értek el a közzétételben, mint azok, amelyek távol maradtak. Az előbbiek a 2013-as felmérésben (a törvénytisztelet indexben) 51 pontot kaptak, a mostani vizsgálatban azonban már 79 pontot teljesítettek. Azok a cégek azonban, amelyeknek a képviselői a munkacsoportüléseken nem vettek részt, a jelenlegi kutatásban átlagosan mindössze 50 pontot értek el, 43 pontról indulva. A munkacsoportülések és a kutatás tanulságait figyelembe véve a TI azt javasolja, hogy a kormány zárja be végre a kiskapukat, és módosítsa az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt. A cél az lenne, hogy a köztulajdonban álló, illetve nemzeti vagyonból gazdálkodó társaságok ne tudják kikerülni a közérdekű adatok megismerésére és közzétételére vonatkozó rendelkezéseket. | Állami cégeket vizsgált a Transparency | Magyar Idők | A Transparency International Magyarország (TI) 66 állami cégnek vizsgálta meg a honlapját. A korrupcióellenes szervezet arra volt kíváncsi, hogy milyen és mennyi információt közölnek magukról az állami cégek. Az állami cégek közzétételi gyakorlata hatással lehet arra, hogy a közpénzek kezelése miként zajlik ebben a körben. Az eredmények vegyes képet mutatnak. A Nyílt Társadalom Intézet (Open … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/allami-cegeket-vizsgalt-a-transparency-485887/ | 2015-06-12 15:11:00 | true | null | null | Napi Gazdaság |
Mivel még mindig túl sokan használják a koronavírus-járvány miatt lezárt játszótereket Óbudán, az önkormányzat kénytelen szigorítani az intézkedéseket. Az önkormányzati honlapon azt írták, hogy az elmúlt napokban Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet munkatársai arról számoltak be, hogy a hivatalosan elzárt közterületekre a figyelmeztetés ellenére több helyen beléptek, akár a lezárás megrongálásával is.
Éppen ezért Kiss László polgármester a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosításáról döntött, amely szerint aki a közforgalom elől hivatalosan elzárt közterületre engedély nélkül belép, helyi szabályszegést követ el. A szabálysértőket előbb figyelmeztetik, de ez után pénzbírság is kiróható, amelynek magánszemély esetén minimum 10 ezer, maximum 50 ezer forint lehet.
Kiemelt képünk illusztráció, fotó: 24.hu/Farkas Norbert | Megbírságolják azt, aki bemegy a lezárt óbudai játszóterekre | Az emberek nem tartják be a koronavírus-járvány miatt tett óvintézkedéseket. | [
"játszótér",
"koronavírus",
"óbuda"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2020/03/26/koronavirus-jatszoter-birsag-obuda | 2020-03-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Jó tudni a szünetben minden szülőnek - programajánló
Nagypénteken délelőtt a Jókai-kertben kincskeresésre és kézműves foglalkozásra várják a gyermekeket. A kerti felfedező játékban térképpel, kódok és feladványok segítségével kell megkeresni a nyuszi elrejtette kincseket.
A Várkert Bazárban az esti, felnőtteknek szóló koncertek előtt számos gyermekprogramot rendeznek,
szombat délelőtt fellép Kárász Eszter és az Eszter-lánc Mesezenakar Rímestojás című koncertjével.
Lesz gólyalábas utcaszínház, népzene, néptánc és húsvéti hagyományőrzés is. A Vigadó téren szombattól hétfőig várják a
hagyományos tojásfestés, tojáspatkolás, tojáscsipkézés, tojáskarcolás és tojásírókázás
mesterei a nagyközönséget a Magyar Kézműves Szövetség Nyitott Műhely programján.
A Szentendrei Skanzenben húsvétvasárnap és húsvéthétfőn tart a mulatság. A Gödöllői Királyi Kastélyban húsvétvasárnap Erzsébet királyné kedvenc virága, az ibolya jegyében zajlanak a programok.
Az Ibolyanapon korhű jelmezekbe öltözött hagyományőrzőkkel is találkozhatnak, megelevenedik a kastély, a korabeli ceremóniákkal, szokásokkal is megismerkedhetnek a látogatók. Húsvéthétfőn színes, hagyományőrző programokkal várják a családokat. Lesz gyapjúbárány-készítés, hordólovaglás, és az elmaradhatatlan húsvéti kisállat-simogató is.
Budapest több pontján tartanak családi rendezvényeket.
A Gozsdu udvarban húsvéthétfőn lesznek ingyenes gyermekfoglalkozások, a Bikás Parkban már szombaton megkezdődik az ünnep, itt a Nagy Budai Húsvéti Vigasságokon koncertek, vidámpark, állatsimogató, gasztrosétány, gyermekszínház és mesemondó várja a gyermekeket.
A Magyar Vasúttörténeti Parkban vasárnap és hétfőn rendezik meg a nagy nyuszikereső versenyt. Aki megtalálja a park területén elrejtett összes tapsifülest, megfejti a feladványt és begyűjti az összes pecsétet, ajándékot kap.
Akinek sok már a húsvétból, annak ajánljuk a Papp László Sportaréna vasárnapi programját, a Séta a dinoszauruszokkal elnevezésű előadást. Eddig 250 országban, 9 millió ember nézte meg a hatalmas plasztikdínókat felvonultató látványosságot, amelyből tanulni is lehet, például olyan kérdéseket tisztáz az előadás, hogy hogyan alakultak át a húsevő dinoszauruszok két lábon járó lényekké, és hogyan védekeztek a növényevők a sokkal gyorsabb ragadozók ellen.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban pedig a szintén látványos és játékosan tanító Varázslatos Világűr – Csillagközi kaland elnevezésű kiállítás társasjátékon lehet részt venni. A Naprendszert ismerhetik meg a gyerekek, de nagyobb távlatokban a Tejút, sőt a galaxisunkon túli világ is feltárul előttük. A belépéskor mindenki kap egy játékfüzetet, ennek alapján lehet bebarangolni az 1000 négyzetméteres kiállítást.
A Budapest Bábszínház a húsvéti hosszú hétvégén a Boribon és Annipanni legkisebbeknek szóló előadásával várja a gyerekeket, míg a Kolibri Színház új bemutatóját, az Aranygyapjas kaland című előadását játssza. A kisiskolás korosztálynak ajánlott és az olimpiák megalapításáról, az első görög játékokról szól. A stúdió K Színházban szombaton Kipling meséje az óvodásokat megmozgató Kíváncsi kiselefánt lesz látható.
És ha már kiselefánt, a mozik is sok új filmmel várják a tavaszi szünetben a gyerekeket, ilyen Tim Burton új filmje, a Dumbó is. A Fővárosi Nagycirkusz legújabb produkciója szintén megtekinthető a hosszú hétvégén, a Repülő cirkusz című produkcióban egyebek mellett azt a kutyaidomár számot is megtekinthetik, amely a Dumbó című filmben is látható.
De most kerül a mozikba az 1983-ban készült, egészestés Vízipók csodapók mesefilm felújított változata is és szintén ajánlható a kalandos rajzfilm egy, a majom és az ember közötti átmeneti lény felfedezéséről, A hiányzó láncszem című animáció.
Nyitókép: Pixabay | Jó tudni a szünetben minden szülőnek - programajánló | Nyuszi-, tojás- és kincskeresés, kézműveskedés, koncertek, mesefilmek, de akár dínó- és űrkalandok is várják a gyerekeket a húsvéti hosszú hétvégén. | [
"programajánló",
"húsvét",
"tavaszi szünet"
] | 0 | https://infostart.hu/kultura/2019/04/18/jo-tudni-a-szunetben-minden-szulonek-programajanlo | 2019-04-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Mi lehet az Orbán-kormány ellen tüntetők közös célja? Kis János filozófusnak van erre válasza, kíváncsiak vagyunk, egyetértenek-e Önök is a gondolattal.
Kis János állítása szerint ha a megmozdulások résztvevői meg akarnak szabadulni Orbán illiberális államától, a közös minimum aligha lehet más, mint a liberális demokrácia, az emberi jogok és a társadalmi szolidaritás.
Igaznak tartja-e Kis János állítását? Igen Igen Nem Nem Újat! Szavazok
Ön mit gondol? Ha részt vesz a szavazásban, akkor az Ön véleménye is megjelenik a hétfői Népszabadságban! | Belföld: A liberalizmus a minimum? Szavazzon! | Mi lehet az Orbán-kormány ellen tüntetők közös célja? Kis János filozófusnak van erre válasza, kíváncsiak vagyunk, egyetértenek-e Önök is a gondolattal. | [
"szavazás",
"liberalizmus"
] | 0 | http://nol.hu/belfold/a-liberalizmus-a-minimum-szavazzon-1501589 | 2014-11-30 11:00:54+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Megy a jogászkodás a balatonföldvári kikötő építése körül. Bár a vízjogi engedélyt visszavonták, a kikötő - legalábbis most úgy néz ki - mégis megépül. A polgármester sajátosan értelmezi a bíróság legutóbbi ítéletét, szerinte az nem az építés leállításáról szól.
„A mi értelmezésünk szerint a törvényszék döntése nem érinti magát az építkezést, az változatlanul folyhat, ha a katasztrófavédelmi hatóság nem vonja vissza a vízjogi létesítési engedélyt, de ez jogi álláspontunk szerint nem várható” – idézi a sonline.hu Holovits Huba polgármestert a végzéssel kapcsolatban. A polgármestert úgy véli, a törvényszék most azt állapította meg, hogy a Fejér Vármegyei Kormányhivatal mulasztott, amikor nem biztosította az általa kiadott határozat nyilvános véleményezését 21 napon keresztül. Másrészt a törvényszék a helyi építési szabályzatukra hivatkozott, ám annak a módosításáról már áprilisban döntött a képviselő-testület és várhatóan július végén léphet hatályba, tehát onnantól már ez sem lesz akadály.
Már folyó építkezést nyiffantott ki ítéletével a Pécsi Közigazgatási Bíróság, amikor kimondta – másodjára -, hogy nem lehet megépíteni a Balatonföldvári Nyugati strand szinte kellős közepébe szánt 175 férőhelyesre tervezett vitorláskikötőt. A döntést azzal indokolta a testület, a beruházás ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal. Ezzel úgy festett, siker koronázza a kikötő építési engedélyét mintegy két és fél éve megtámadó Mosolygó Balatonföldvár Egyesület civil szervezetnek a projekt megakasztását célzó erőfeszítéseit.
Most azonban úgy fest, a beruházó Balabo Kikötőhasznosító és Üzemeltető Kft. – amely egyébként a Magyar Narancs szerint szeptember 15-ig a strandszezonra tekintettel leállította a munkálatokat – és a beruházást támogató helyi önkormányzat értelmezése alapján nem kell leállítani az építkezést.
A strand területén kora tavasszal három hektárnyi területen, 100 méteres partszakaszon annak ellenére megkezdődött a 2,5 milliárd forintra saccolt beruházás, hogy a szóban forgó bíróság tavaly szeptember eleji – a Helyi Építési Szabályzatra hivatkozó - tiltó határozata érvényben volt.
A beruházó Balabo Kft. terveihez annak idején a Veszprém Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatástanulmány nélkül, villámgyorsan megadta az engedélyt. A civilek polgári per keretében támadták meg a projektet azzal, hogy a munkálatokat nem előzte meg társadalmi egyeztetés, elmaradt a kötelező környezetvédelmi hatástanulmány, és a kikötő strandra való beépítése ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal.
A Pécsi Közigazgatási Bíróság tavaly szeptember elején bizonyítottnak látta, hogy a két mólószár megvalósításával a Nyugati strand mintegy 100 méteres partszakaszán szűnik meg a fürdőzés lehetősége. Az építkezést azonban idén kora tavasszal másodszor is engedélyezte a megyei kormányhivatal a balatonföldvári jegyző nyilatkozatára hivatkozva, amely szerint a Helyi Építési Szabályzat nem áll ellentétben a kikötőépítéssel. A Mosolygók azonban nem hagyták annyiban az ügyet, ami jóvoltukból visszakerült a Pécsi Közigazgatási Bírósághoz, amely május 24-i ítéletében ismét megállapította, hogy a strandon nem lehet kikötőt építeni, mert az ellenkezik a Helyi Építési Szabályzattal.
Holovits szerint egy kikötő „építési engedélye” a vízjogi létesítési engedély, amit a Fejér megyei katasztrófavédelmi hatóság adott ki, vissza is csak az vonhatja, de ez – a polgármester legalábbis úgy vélte akkor – jogi álláspontjuk szerint nem valószínű. A Narancs.hu kérdésére a Fejér Vármegyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság néhány hete azt válaszolta, vizsgálják a vízjogi engedély visszavonásának kérdését, majd a napokban azt a választ küldték: ez megtörtént. Ennek nyomán pedig a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást az előkérdésnek minősülő, a környezetvédelmi hatóság által lefolytatott megismételt előzetes vizsgálati eljárást lezáró döntésének véglegessé válásáig felfüggeszti.
„A HÉSZ-módosítás a szakhatóságokon »átment«, az eljárás az utolsó fázisába lépett, a közeljövőben, a képviselő-testület döntését követően életbe léphet – mondta lapunknak Holovits Huba polgármester. Így a harmadik környezetvédelmi eljárást már e módosítás figyelembe vételével bonyolíthatja le az illetékes hatóság, a magunk részéről kiiktattuk, amit a bíróság kifogásolt, ez tehát nem lehet már akadálya a kikötő zavartalan továbbépítésének. | Mégis folytatják a sokak által utált balatoni kikötő építését | Úgy nézett ki, hogy a helyi civileknek sikerül megakasztaniuk a balatonföldvári Nyugati strand szinte kellős közepébe tervezett - és már építés alatt álló – kikötőt, ám most a város vezetője azt mondta, hogy az építkezés felfüggesztésére semmi okuk. Szerinte „mindössze” jogtechnikai, másrészt eljárásjogi hiányosságokat talált a Pécsi Törvényszék a balatonföldvári kikötő építésénél. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/turizmus/megis-folytatjak-a-sokak-altal-utalt-balatoni-kikoto-epiteset.html | 2023-07-13 12:04:00 | true | null | null | mfor.hu |
1000 kajak párosban Hufnágel Tibor és Dombvári Bence duója esélyeshez méltóan nyert az I. olimpiai válogatóversenyen, Szegeden.
Dombvári Bence ezzel duplázott, hiszen szerdán 1000 egyesben végzett magabiztosan az első helyen, így két számban készülhet a jövő heti duisburgi európai pótkvalifikációs versenyre.
Kenu egyesben 1000 méteren Vasbányai Henrik győzött, a 2008-as pekingi olimpia aranyérmese, a betegséggel bajlódó Vajda Attila ötödik lett.
Női kajak kettesben 500 méteren a Szabó Gabriella, Kozák Danuta páros egy hajóhosszal végzett az élen.
Férfi kajak egyesben 200 méteren Horváth Bence nyert, így ő indulhat az olimpiai pótkvalifációs versenyen. | Vajda Attila csak ötödik lett a válogatón | 1000 kajak párosban Hufnágel Tibor és Dombvári Bence duója esélyeshez méltóan nyert az I. olimpiai válogatóversenyen, Szegeden. | [
"kajak-kenu",
"vajda attila",
"vasbányai henrik",
"dombvári bence",
"kozák danuta",
"szabó gabriella",
"sport"
] | 0 | https://infostart.hu/sport/2016/05/12/vajda_attila_vasbanyai_henrik_szeged_valogato | 2016-05-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az állami MVM szeretné felvásárolni a romániai E.ON-t - adta hírül aMaszol. A lap értesülése szerint a magyar cég már egyezséget is kötött a német tulajdonban lévő, villamosenergia- és földgázpiaci vállalattal. Kerestük az MVM és az E.ON hazai kommunikációs munkatársait, akiktől azt a választ kaptuk, hogy folyamatban levő tranzakciós ügyet nem kommentálnának. Az E.ON annyit jelzett, hogy a romániai ügyletről biztosan nem a magyar cég fog kommunikálni, de a kérdésünket eljuttatták a központba.
Alexander Ihl, az E.ON kommunikációs vezetője valóban válaszolt, mint mondta az E.ON a stratégiájának megfelelően folyamatosan felülvizsgálja portfólióját a fenntarthatóság, a digitalizáció és a növekedés stratégiai programjának előmozdítása érdekében. Ezzel összefüggésben az E.ON stratégiai felülvizsgálatot hajt végre romániai kiskereskedelmi üzletágáról, amint azt az év elején közölte is.
Ez a stratégiai felülvizsgálat még nem zárult le, és az E.ON nem kötött megállapodást az adásvételről.
Az E.ON és az MVM közötti potenciális tranzakcióról a romániai magyar lap szerint csak a parlamenti- és elnökválasztások után terveztek beszámolni a nyilvánosságnak a szerződő felek. A lap forrásai szerint a létrejövő tranzakcióról azonban már tájékoztatták Marcel Ciolacu miniszterelnököt is. Az E.ON korábban a Romgazzal és az OMV Petrommal is tárgyalt a lehetséges adásvételről, de úgy tűnik, az MVM tette a legkedvezőbb ajánlatot.
A magyar energiaszakma általunk elért képviselői megosztottak voltak, volt aki azt jelezte nekünk, hogy számára ez az ötlet új, de amennyiben ennyi pénze van az MVM-nek, akkor igazán fordíthatná azt a hazai energiamix rendbetételére. Lenne például feladat a Mátrai Erőművel, vagy azzal, hogy a hazai napenergia-kapacitásokhoz képest csak elenyésző mennyiségű tárolási lehetőségünket bővítsük.
Más forrásunk azt mesélte, hogy a potenciális tranzakciót érdemes nagyobb kontextusba helyezni. Nagyjából egy éve zajlik az előkészület, a német energiacégek portfólió-tisztítása még az RWE-E.ON, vagyis két nagy német energetikai cég tranzakciója idején kavarodott fel. Az Innogy céget 2016. április 1-jén hozták létre, az új entitás egyesítette az RWE leányvállalatait: 2018 márciusában viszont bejelentették, hogy az E.ON felvásárolja az Innogy-t. Ugyanakkor nem tarthatott meg minden portfólióelemet. Az MVM Csehországban már megvette az Innogy nevű céget, és azt nagyon szereti. A társaság nemcsak nyereséges, de van egy olyan olvasata is a működtetésnek, hogy az MVM itthon ugyan olcsón szolgáltat, de a nemzetközi aktivitása nagyon sikeres. Ennek a folytatása lehetne a román cég megvásárlása.
Ugyanakkor olyan energiapiaci szakemberrel is beszéltünk, aki fanyalgott Romániával kapcsolatban, mint mondta nagyon magasak az adókulcsok, különadók is vannak, a román energiapiac, ha lehet, még rosszabb, mint a magyar.
Az E.ON Romániában 3,4 millió földgázfogyasztót szolgál ki, ezzel a második legnagyobb szolgáltató a lakossági fogyasztók körében a Engie után a maga 41 százalékos piaci részesdésével. A villamos energia terén kisebb a részesedése, csupán mintegy 5 százalék.
Az említett Innogy Csehország első számú földgázkereskedője, amelynek jelenléte egyre erősebb a villamosenergia-kereskedelem piacán is. A cseh vállalat több mint 1,6 millió lakossági és vállalati ügyfelet lát el energiával. Azért a cégért az MVM Zrt. 600 millió dollárt fizetett, ha esetleg tényleg összejön az üzlet, akkor ebből az árból lehet majd kiindulni, ha valaki meg szeretné tippelni, hogy mennyibe fájhat a portéka. | Az MVM venné meg a román E.ON-t? A német cég szerint még nincs megállapodás | Az MVM nagyon elégedett egy szintén német tulajdonostól átvett cseh cégével, egyáltalán nem kizárt, hogy ezt az utat szeretné folytatni. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/02/az-mvm-venne-meg-a-roman-e-on-t-a-nemet-ceg-cafol | null | true | null | null | Telex |
Kétmilliárd Amerikából Márki-Zay-nak és az ellenzéknek? És ez legális volt?
Márki-Zay Péter először elszólta magát, majd mozgalma költségvetését nyilvánosságra hozva próbált menekülni a külföldi kampányfinanszírozás gyanúja alól. Az ügyben a rendőrség nyomoz.
Kétmilliárd forintos támogatás, külföldről, méghozzá a választásokra. Ez bőven elég ahhoz, hogy egy heteken, hónapokon keresztül habosított botrányt tudjon gerjeszteni a kormány és médiája az ellenzék körül egy olyan időszakban, amikor amúgy bőven volna olyan téma, amely a kormány alkalmasságának kérdését veti fel inkább: soha nem látott szinten az infláció, a Magyar Nemzeti Bank pedig hiába loholt utána a sorozatos kamatdöntésekkel, látnivalóan a forint gyengülését nem sikerült megfogniuk. Adhatna témát a rezsicsökkentés kinyírása, az oktatás tragikus helyzete, ehelyett azonban Márki-Zay Pétertől és botrányán keresztül "dollárbaloldalazástól" hangos a kormányzati sajtó, a Fidelitas pedig a Városházán akciózik molinóval és szórólapokkal, „amerikai júdáspénzt” emlegetve. Így a legalapvetőbb kérdések mentén megpróbáljuk tisztázni, hol tart az aktuális Márki-Zay-gate, és mi a helyzet az ellenzéki kampány külföldi pénzeivel.
Tisztázzuk az elején: kapott, vagy nem kapott az ellenzék külföldről pénzt az országgyűlési választások kampányában?
Gyors válaszunk: igen, valóban kaptak pénzt. Először a kormánypárti Magyar Nemzet cikkezett arról, hogy az ellenzék több részletben kapott kétmilliárd forintot külföldi forrásból, ezt azonban megerősítette a Mindenki Magyarországa Mozgalom évközi pénzügyi elszámolása is. A közel kétezer oldalas elszámolás összesítéséből valóban kibogarászható ez a támogatás. Ezt az elszámolást Márki-Zayék hónapokkal azután tették közzé, hogy a kormánysajtó cikkezni kezdett a támogatásról, azonban ez csak további kérdéseket vetett fe. De haladjunk sorban!
Miért kellett a pénz?
Márki-Zay Péter a 24.hu-nak azzal indokolta a külföldi forrásbevonást, hogy felfogták: abból a pénzből, amije az ellenzéki pártoknak van (illetve volt az országgyűlési választások előtt), még a listára, illetve a jelöltekre külön-külön érkező állami támogatással együtt is csak fapados kampány jönne ki. Vagyis a párt nélküli jelöltnek és a mögötte álló mozgalomnak be kellett dobnia magát. Márki-Zay azt mondta, hogy az ellenzéki kampány összköltsége nagyjából 3,5 milliárd forintra tehető, ebből a hat párt kevesebb mint a harmadát, vagyis 1-1,2 milliárdot tudott adni a közös kasszába. A Mindenki Magyarországa Mozgalom pótolta a büdzsé további részét, vagyis 2,2-2,4 milliárd forintot.
Miből?
Márki-Zay elmondása szerint ez az összeg rengeteg forrásból állt össze: voltak nagy, illetve apró mikroadományok is. És volt a Mindenki Magyarországa 1,8 milliárd forintja, ami a Korányi Dávid-féle Action for Democray (AFD) nevű, mindössze 2022 februárjában alakult szervezettől érkezett.
De ki az a Korányi Dávid? És mi az az Action for Democracy?
Ha a bulvársajtóból nem cseng ismerősen Mihalik Enikő modell férjének neve, akkor talán a Városházáról ismerősebben csenghet. Korányi ugyanis Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója volt, remek külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, aki amerikai pénz ígéretével jelent meg Márki-Zay Péternél, a miniszterelnök-jelölt elmondása szerint 2022-ben. Korányi adománygyűjtés ötletével kereste meg Márki-Zayt, ráadásul – legalábbis a 24.hu így tudja – ígéretet is tett neki arra, hogy bemutatja egy induló szervezet vezetőinek. Ez volt az Action for Democracy.
De nem az Action for Democracy tagadta, hogy beavatkozott volna a magyar választásokba?
De igen. De az Action for Democracy szeptember 12-i közleményében valójában csak annyit tagadott, hogy beavatkoztak volna a választásokba. Azt sosem tagadták, hogy valóban adománygyűjtést végeztek volna, a pénzt pedig a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak adták volna.
Ez akkor bűncselekmény, nem? Hiszen egy párt külföldről kapott a választások előtt pénzt, ez illegális a magyar jogrendben!
Itt fontos tisztázni, hogy a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom nem párt. És innentől kezdve szabad a pálya, hiszen azt elvileg nem tiltják még a magyar törvények sem, hogy egy civil szervezet külföldről kapjon pénzt. (Nem mintha a kormány ne próbálkozott volna hasonlóval: 2017-ben fogadta el a fideszes többségű Országgyűlés az úgynevezett civiltörvényt, ami egészen 2021-es visszavonásáig kimondta, hogy amelyik Magyarországon bejegyzett civil szervezet 20 millió forintnál többet kap külföldről, az köteles minderről részletes jelentést írni az Állami Számvevőszéknek, valamint köteles feltüntetni, hogy ő "külföldről finanszírozott civil szervezet".)
Ha nincs itt semmi látnivaló, miért csámcsog ezen a teljes kormánymédia és influenszereik?
Azért, mert van látnivaló: „volt egy MMM-es számla. Ami a központi kampánynak a működtetését szolgálta. Természetesen ebből voltak jelöltek, akiket támogattunk”. Ezt maga Márki-Zay Péter mondta a Magyar Nemzetnek adott, májusi interjújában. A kormánymédiának pedig nem kellett túl sokat dolgoznia azon, hogy összekösse a Mindenki Magyarországa Mozgalom külföldről kapott támogatását a mozgalom központi költségvetésével, amiből – Márki-Zay által is bevallottan – jelölteket támogattak. Hogy itt van-e bármi illegális, azt viszont már a nyomozás fogja megállapítani.
Van nyomozás is?
Bizony van. Ahogy arról a hvg.hu is beszámolt, sikkasztás és pénzmosás miatt indított nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája ismeretlen tettes ellen szeptember közepén a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett milliárdos külföldi támogatás ügyében. A hatóság azonban nem hivatalból indított eljárást, hanem Tényi István, a közérdeklődésre számot tartó ügyekkel kapcsolatos feljelentéseiről ismert magánszemély bejelentése alapján. A Magyar Nemzet arról is írt, hogy csütörtökön az ügyben összeül az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is, de ezt a bizottság MSZP-s tagja, Molnár Zsolt cáfolta, azt mondta, csupán tájékoztatják a bizottságot.
Ez most komoly? Szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdések? Itt nem csak a pénzről volt szó?
Nem. Itt annál jóval többről van szó. A kormányközeli média, illetve influenszereik már márciusban elkezdték firtatni a Datadat nevű cég felelősségét az ellenzék kampányában, azonban a téma egészen addig tisztázatlan maradt, amíg a 24.hu meg nem szerezte a Mindenki Magyarországa Mozgalom március 18-i elnökségi ülésének jegyzőkönyvét. Ebből ugyanis kiderült, hogy Vékás Sándor, a mozgalom operatív vezetője aznap arról tájékoztatta az elnökséget, hogy keretszerződést kötöttek a bécsi székhelyű Datadat GmbH-val.
De mit csinál a Datadat?
Százmilliós nagyságrendben, több száz számla értékben szerződtek a mozgalommal kommunikációs-, közösségi médiás kampányok lebonyolítására, rendezvényszervezésre, valamint adatbázisépítésre. A Datadatról az Index írta meg, hogy volt, amikor Márki-Zay Péter ebédjét is ők állták, azonban munkájuk részleteiről szinte nem tudni semmit.
Oké, de miért baj ez?
A Datadatnak van magyar és van külföldi ága, a Mindenki Magyarországa Mozgalom a Bécsben bejegyzettel szerződött. A bécsinek két vállalkozás a tulajdonosa: a kisebbségi tulajdonos az AVSF GmbH, ez Szigetvári Viktor volt Együtt-politikusé és Ficsor Ádámé, Gyurcsány Ferenc volt kabinetfőnökéé. Ficsor Bajnai Gordon alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter volt. A többségi tulajdonos pedig az amerikai Higher Ground Labs Fund III LP, ami viszont a Demokrata Párthoz kötődik erősen. A Datadat pedig Márki-Zay Péter bevallása szerint megkapta a Mindenki Magyarországa Mozgalom 50-200 ezer főből álló adatbázisát, sőt, az összes ellenzéki pártét is, ami így már egymillióra rúgott. (Érdekesség: a magyar Datadatnak cégén keresztül Bajnai Gordon volt kormányfő a tulajdonosa, aki viszont határozottan tagadja, hogy pénzfelhajtó szerepet töltött volna be a kampányban.)
Mit kért szolgáltatásaiért cserébe a Datadat? És mit az Action for Democracy?
Márki-Zay Péter állítja, hogy semmit. A Datadat esetében – Vékás László korábban idézett szavaira hagyatkozva – valószínűsíthető, hogy pénzt, százmilliós nagyságrendben, de az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ragaszkodik ahhoz, hogy az Action for Democracy nem kért semmit a támogatásért. Ezt a narratívát hivatott erősíteni az Action for Democracy szeptember 12-i közleménye is, amiben azt írták, „támogatásaink a demokratikus értékeket, a választásokon való részvételt és a választások tisztaságát célozzák. Célországainkban olyan szervezeteket támogatunk, amelyek pártoktól és választásoktól függetlenül élen járnak a demokráciáért folytatott harcban”.
Ismerős a modell… Nem a Fidesz szokta azt csinálni, hogy a kampánymunka egy részét kiszervezi „civileknek”, akiknek a költségeit nem ellenőrzi a pártokéhoz hasonló szigorral az Állami Számvevőszék?
A kormánypártnak kedves civil szervezetek, például a Civil Összefogás Fórum jellemzően degeszre van tömve pénzzel, csak ők nem külföldről és végképp nem amerikai forrásból szedik azt össze, hanem olyan állami cégektől, mint például a Szerencsejáték Zrt.-től, vagy a Magyar Fejlesztési Banktól. Ha úgy vesszük, lényegében a mi pénzünkből. És igen, kampányra is fordítják, például a Békemenetek megszervezésére, amiknek a végén jellemzően Orbán Viktor szokott a sztárfellépő lenni.
De ha kiderül, hogy az ellenzék törvénytelenül járt el, akkor Márki-Zay Péteréket a legkevésbé sem menti, hogy a Fidesz ennél is gátlástalanabbul költi a közpénz milliárdokat a saját kampányára.
2022. szeptember. 19. 16:50 hvg.hu Itthon
Márki-Zay feltette a kérdést: Kinek jó, ha Dobrev Klára van Orbán árnyékában?
A volt miniszterelnök-jelölt a Facebookon kezdett elemzésbe azok után, hogy kiderült: a DK árnyékkormányt állított fel.
2022. szeptember. 28. 14:09 hvg.hu Itthon
„Egy év múlva lesz másfél millió szavazónk” – 21 mondat a Gyurcsány-interjúból
A választások óta először adott interjút Gyurcsány Ferenc, a Partizánon közel másfél órán át kérdezte Gulyás Márton az ellenzéki összefogásról, az árnyékkormányról és a gyurcsányozásról. Összeszedtük a legfontosabb megszólalásokat. | Itthon: Kétmilliárd Amerikából Márki-Zay-nak és az ellenzéknek? És ez legális volt? | Márki-Zay Péter először elszólta magát, majd mozgalma költségvetését nyilvánosságra hozva próbált menekülni a külföldi kampányfinanszírozás gyanúja alól. Az ügyben a rendőrség nyomoz. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20221008_mindenki_magyarorszaga_mozgalom_marki_zay_kampanyfinanszirozas | 2022-10-08 07:00:00 | true | null | null | HVG |
Ezúttal nem az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF riasztotta a magyar hatóságokat, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium tett feljelentést uniós projektek során történt visszaélések miatt. Mint a 24.hu megtudta, a Fővárosi Főügyészség július 26-án nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt. A nyomozást a NAV bűnügyi főigazgatóságának központi nyomozó főosztálya folytatja, ismeretlen tettes ellen. Ennél többet egyelőre nem árultak el az ügyről.
Elég nagy a blama, az uniós országok számára mintának szánták ugyanis a szóban forgó magyar beruházást, és nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánították.
Az előlegbe kapott brüsszeli pénz el is fogyott, csakhogy a projekt a csőd szélére került. A tét pedig nagy: ha nem sikerül a sírból visszahozni a beruházást, akkor a teljes uniós támogatás elveszik Magyarország számára.
Két konkrét projektről: biogáz- és földgáz-cseppfolyósító üzem, elosztóállomások, kúthálózat, valamint 20+20 töltőállomás kiépítéséről volt szó a pályázat szerint.
A PAN-LNG beruházására csaknem 20 millió euró összköltséget hagytak jóvá, amiből 17 millió az elszámolható rész, a CFB projektet 13,5 millió euróra lőtték be, amiből a támogatható rész 11,6 millió euró volt. Mindkét megbízást ugyanaz a konzorcium nyerte el, egy egyesület és három gazdasági társaság:
a koordinátor a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE),
a tagok az E-Star-Esco Kft., illetve a 2016. februári névváltás óta Pannon Fuel Kft.,
az LNG-Tech Kft.
és a One PR Kft.
A PAN-LNG projektre 2015 novemberében kötötték meg a támogatási szerződést az INEA nevű brüsszeli szervezettel, és 30 napon belül folyósították az előleget, 4,9 millió eurót, azaz több mint 1,5 milliárd forintot. Az összeg a koordinátorhoz, azaz az MGKKE alszámlájára folyt be, hozzáférése az egyesület elnökének, Domanovszky Henriknek volt. A 4,9 millió eurót az MGKKE szétosztotta: 1 millió maradt nála, 2,7 milliót kapott a Pannon Fuel, a maradékból az LNG-Tech és a One PR részesedett. A feljelentés szerint azonban
a projekt megvalósítása nem kezdődött meg, az egyesület és a Pannon Fuel vezető tisztségviselői sikkasztás, hűtlen kezelés és egyéb vagyon elleni bűncselekmények révén a pénzek nagy részét elvonták.
2017 végén, 2018 elején a minisztérium számára világossá vált, hogy a projekt nem halad a tervezett ütemben, a Pannon Fuelnél több száz millió forintos hiány adódott, a cég ellen egy kifizetetlen vállalkozó, az U.C.M. Építőipari Kft. felszámolási eljárást kért.
A minisztérium ekkor lóhalálában befektetőt keresett, és úgy nézett ki, meg is találta: a kormány bankja, az Eximbank finanszírozási ajánlatot adott ki, bár nem kötelező érvényűt. Viszont megkezdte a projekt átvilágítását, és egymás után dőltek ki a csontvázak a szekrényből.
A főnöknek 4-5 milliós havi gázsi is összejött
Megpróbálták kibogozni, hogy két és fél év alatt mire ment el a másfél milliárd forintos előleg, és miért nem haladt a beruházás. Összefonódásokat, határokon átnyúló céghálót, a beszerzéseknél durva túlárazást, helyenként fejedelmi javadalmazást, szabálytalan pénzköltést találtak. Az ígért gáztöltőállomásokat viszont nem.
A feljelentést ugyan ismeretlen tettes ellen tették, de a leggyakrabban a koordinátor egyesületet vezető Domanovszky Henrik neve bukkan fel a dokumentumban. Ő nemcsak elnök volt, hanem érdekelt lett a konzorcium két cégeben is, a Pannon Fuelben (a Primus Truston keresztül) 100 százalék, az LNG Techben 50 százalék erejéig. Lányának, Andreának tisztségeket juttatott (az egyesület alelnöke és a Pannon Fuel ügyvezetője volt egyszerre), önmagával és a lányával is külön megbízási szerződéseket kötött, és a díjat projektpénzből fizették.
Luxusra is folytak a milliók. A Pannon Fuel havi 600 ezer forint plusz áfáért egy Mercedes Benz V-Klasse típusú autót bérelt. A feljelentés szerint a három évre kötött szerződés lejáratáig fizetendő 21,6 millió forint másfélszere az autó listaárának. Bár utóbb előkerült egy szerződés, ami ennél kevesebbről szólt (17 hónapra 10,2 millió forint bérleti díjat tartalmazott), ezzel együtt a feljelentés szerint az autó használta a projekt szempontjából nem volt indokolt, a Domanovszky család személyes igényeit szolgálta.
Megnézték a Pannon Fuel havi bankszámlakivonatát, és azt találták, hogy Domanovszky Andrea
a céges bankkártyát „megszámlálhatatlan esetben” használta saját célra, élelmiszer és ruha vásárlására, pár ezer forintos tételek keletkeztek a Rossmannál, rendszeresen a Tesconál, de kisebb összegű készpénzfelvételeknek is volt nyoma.
A vásárlásokkal és a készpénzfelvéttel nem számolt el, és a házipénztárt 6 millió forint hiánnyal adta át 2018 februárjában az utódjának.
Indokolatlan eszközvásárlásokra is fény derült, az előlegből a Pannon Fuelnál gépjárművek, notebookok, tabletek, iPhonok lettek, ezekkel Domanovszky Henrik és Andrea nem volt hajlandó elszámolni, viszont az eszközök feltűntek a neten a Facebook Marketplacen, illetve a jofogas.hu-n.
Rendesen költöttek külsősökre is: a Hajdú és Menyhei Ügyvédi Irodával jogi tanácsadásra szerződött az egyesület és az E-Star is havi 2000, illetve 3000 euró plusz áfáért. Mindeközben Menyhei Ákos, az ügyvédi iroda vezetője a Pannon Fuel tulajdonosának, a Primus Trustnak a képviselője volt egyben.
Feleslegesnek és szabálytalannak tűnik az is, hogy a Pannon Fuel megállapodott az Ikarusbus Hungary Zrt.-vel gázüzemű autóbusz fejlesztéséről 97 millió forint plusz áfáért. (Az Ikarusbus Hungary jelenleg Széles Gábor családi vagyonkezelője, az SGH Kft. tulajdonában áll.) Nem sikerült kideríteni, hogy ebből mi teljesült, de a busz kifejlesztése, legyártása nem szerepelt az elnyert projektekben.
Furcsa kölcsönügyletek nyomaira is bukkantak. Jóllehet uniós támogatásból tilos harmadik személynek kölcsönt adni, a Pannon Fuel 90 millió forintot kölcsönzött Primus Trust Zrt.-nek. A bizalmi vagyonkezelő pedig még ugyanezen a napon 90 milliót kölcsönzött Domanovszky Henriknek. A vizsgálat szerint meglehet, hogy nem függetlenül egy éppen 90 milliós fővárosi ingatlanvásárlástól. Egy 144 négyzetméteres fővárosi ingatlan a földhivatali bejegyzés alapján éppen akkoriban került a Domanovszky házaspár nevére, később pedig – hogy teljes legyen a kör – a Primus Trustra ruházták át bizalmi vagyonkezelésbe.
Kozmetikázták a mérleget
A pénz nyomát követve derült ki, hogy Domanovszky Henrik know how-tulajdonosi szerződést kötött az E-Star Escoval 2015 novemberében, a felhasználási jog értékét 10 millió forintban határozták meg, bár a know how nem létezett. Ennek ellenére néhány hét múlva az E-Star Esco leszerződött a know how-ra a szingapúri LNG Technology Trading Ltd.-vel, de már 180 millió forintra. Kisvártatva Domanovszky Andrea értesítette a vevőt, hogy az E-Star nem tud teljesíteni, mert Szingapúr területén nem ő a jogtulajdonos. Viszont a tétel bevételelhatárolásként bekerült az E-Star mérlegébe, így elfedte a veszteségeket. A feljelentés szerint ez lehetett az értelme a szerződésesdinek.
A PAN-LNG projekt keretében 2017 áprilisában a Pannon Fuel szerződést kötött az LNG Technology Trading Ltd.-vel, hogy szállítson 13,4 millió euró (4,3 milliárd forint) értékben töltőállomásokat, cseppfolyósító üzemet, tankert és alkatrészeket. A szingapúri társaságot 2017 végén alapították, éppen húsz nappal azután, hogy a brüsszeli támogatáselőleget folyósították a magyar mintaprojektre, és az alapítás után rögvest le is szerződött a már említett 180 milliós know-how-ra. Az LNG Technology Trading Ltd. ügyvezetője és részvényese is Fong Kok Liong Lawrence, de a feljelentésben azt valószínűsítették, hogy a szingapúri társaság mögött Domanovszky Henrik és/vagy Soós Csaba, a Pannon Fuel alapítója áll.
Tízszeresére drágult Szingapúrtól Budapestig
A szingapúri cég a szállítási szerződésben a cseppfolyósító berendezést 7,95 millió eurós áron szerepeltette, pedig azt csak 800 ezer euróért vette a LNG Silesia Sp. z.o.o. nevű Lengyelországban bejegyzett társaságtól. Utóbbi Soós Csaba érdekeltsége. Vagyis
tízszeresen túlárazták a cseppfolyósító berendezést, és a durván túlárazott számlát küldték ki Brüsszelbe.
Még egy szabálytalanság csúszott az ügyletbe, mégpedig a tiltott keresztfinanszírozás. Az LNG Technology Tradingnek nem volt forrása a cseppfolyósító megvásárlására, 800 ezer eurót a másik magyar projekt, a CFB nevére kötött szerződés alapján, de az LNG előlegéből fizettek ki neki. A Pannon Fuel ugyanis a szingapúri céggel leszerződött a CFB-projektre is, több mint 1 millió euró értékű műszaki berendezés szállítására. A szerződés szerint az egymilliós vételárat letétbe kellett helyezni a Menyhei üdvédi irodánál.
Semmit sem bíztak a véletlenre: a 7,95 milliós eszközvásárlásra kiírt közbeszerzés bírálóbizottságának tagja volt a főkoordinátor Domanovszky Henrik és a projektbe lépten-nyomon becsatlakozó Menyhei Ákos. A Pannon Fuel elfogadta a „szingapúri” ajánlatot, és a szerződést meg is kötötte Domanovszky Henrik lánya, Andrea.
A vizsgálat során firtatták, hol vannak az eszközök, a tízszeresen túlárazott cseppfolyósító, illetve a CFB-projekt egymillió eurósra belőtt technológiai elemei, mivel a beszerző Pannon Fuelnél nem lelték. Kétféle válasz is érkezett. Az egyik szerint az ügyvédi letétben tartott egymillió eurót kifizették, de a Pannon Fuelnek már nem volt elég pénze arra, hogy a vám megfizetésével hazaszállíttassa az eszközöket Törökországból. Ugyanakkor a tényleges szállító, a Worthinton Industries azt állítja, hogy csak előleget kapott.
Észtországból jöttek a váltók
Nem kevésbé csavaros az a váltóügylet, amelynek a főszereplője a 2017 januárjában alapított észt OpusIP Trading OÜ. A tallini cég alig egy hónap múlva, februárban két, egyenként 3,08 millió euró értékű váltót bocsátott ki, majd ezeket a Max-Trade LLC leszámítolta (a máltai cég vezetője Zsoldos János, a Primus Trust egyik igazgatója volt). A Max-Trade ezekkel egyenlítette ki a 6,16 millió eurós vételárat a Clean Fuel Box Know-how felhasználási jogáért, amelyet Domanovszky Henriktől vásárolt. De a know-how szellemi alkotásként vagy bármilyen oltalmi forma által védetten nem létezett a feljelentés szerint, ilyennel csak az LNG Tech Kft. rendelkezett.
A váltóknak mégis kulcsszerep jutott, azokat Domanovszky Henrik a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelőre forgatmányozta. A váltókból aztán apport, és így Pannon Fuel-tőkeemelés lett, ugyanis Domanovszky Andrea a cég ügyvezetőjeként befogadta a váltókat és rögvest fel is használta – a szingapúri LNG Technology Trading két számlájának kiegyenlítésére.
A váltók mögött valós fedezet valószínűleg nem volt, a cseppfolyósító sem érkezett meg, arra viszont jók voltak, hogy segítettek a Pannon Fuel önerejének igazolásában.
Cikkünk megjelenése után a nyertes konzorcium tagjai közül két cég, a ONE PR Kft. és az LNG Tech Kft. kérte közös állásfoglalásuk közlését:
A ONE PR Kft. 2015 óta mint kommunikációért és disszeminációért felelős projekt partner, míg az LNG-Tech Kft. mint a mérnöki tervezésért felelős tag – közvetlenül az Európai Unió releváns szervezetével, az INEA-val szerződve – dolgozik a hazai környezetbarát közlekedés infrastruktúrát fejlesztő PAN-LNG projektben. A projekt minden résztvevője jogilag független szervezet, a projekt szakmai koordinációját látja el a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE).
Mint megtudtuk, az MGKKE ellenőrző bizottsága vizsgálatot kezdeményezett a koordinációt ellátó szervezetnél, melynek nyomán az egyesület vezetősége az idei év elején átalakult. A One PR Kft-t sem ez, sem más vizsgálat nem érinti az ügyben. Ugyanakkor az Európai Unió projekteket ellenőrző bizottsága – a szerződéses Grant Aggreement értelmében idén októberben a tervezett menetrend szerint mind a One PR Kft., mind az LNG-Tech Kft. projektben történő részvételét megvizsgálta, és mindent megfelelőnek talált, semmilyen kifogást, észrevételt nem fogalmazott meg.
A fentiek értelmében az One PR Kft. és az LNG-Tech Kft. tovább folytatja a munkát a PAN-LNG projektben és bízik a projekt sikeres megvalósításában. | Havi 600 ezer forintért béreltek luxus Mercit uniós pénzből | Havi 4-5 milliós fizetésre is futotta a másfél milliárd forintos uniós előlegből. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/11/05/unios-tamogatas-csalas-toltoallomas-domanovszky-henrik/ | 2018-11-05 13:53:00 | true | null | null | 24.hu |
Újabb slamasztikába került Gyárfás Tamás, akittavaly tavasz óta azzal gyanúsít a rendőrség, hogy köze van Fenyő János médiamágnás 1998-as meggyilkolásához. A rendőrök szerint a Fenyővel nyíltan haragban álló Gyárfás volt az emberölés felbujtója. Gyárfás ezt tagadja, védekezésének központi eleme az, hogy ő már jóval Fenyő halála előtt rendezte vele az üzleti jellegű konfliktusait, azaz lényegében kibékültek.
Csakhogy a rendőrség nem a semmire gyanúsította meg tavaly tavasszal Gyárfást, ráadásul nem sokkal azután, hogy az ügyön dolgozó egykori nyomozó, Kovács Lajos interjút adott az Indexnek, amiben a potenciális felbujtóra is kitért. Az interjú készítésekor még úgy tűnt, a felbujtó kiléte örökre homályba marad. A nyomozásban azoknak a hangfelvételeknek a megszerzése hozta el a fordulópontot, amelyeket Portik Tamás rögzített titokban, miközben Gyárfással beszélt.
Portik Tamás a kilencvenes évek alvilágának hírhedt alakja, aki 1997 és 2003 között szökésben volt, mert olajjal kapcsolatos gazdasági bűncselekményekkel gyanúsították. De társaival ellentétben őt nem kapta el a rendőrség, 2003 után pedig elévültek az ügyei, így újra szabadon mozoghatott. Ennek ellenére Portik ezután is élte tovább rejtélyes, titokzatos életét, és ma már tudható az is, hogy Gyárfás Tamással is többször találkozott. Hogy pontosan mennyiszer és miért, nem tudni, Gyárfás ugyanis nem emlékszik rá. Az biztos, hogy 1994–95 környékén ismerték meg egymást, az ekkor mindössze 24-25 éves fiatal „vállalkozó" Gyárfás egyik budai házát bérelte, az ingatlanból szabályos erődítményt csinált.
Az, hogy egyáltalán Gyárfásból gyanúsított lett, lényegében magának köszönhette. Portik Tamás már a börtönben ült (a Prisztás József elleni gyilkosság, valamint az Aranykéz utcai merénylet miatt jogerősen elítélték), amikor egykori fő végrehajtó embere, a szintén elítélt szlovák Jozef Roháč köréből elkezdték zsarolni. Gyárfás nem szólt a rendőröknek, csak jóval később. Ekkor indult eljárás zsarolás miatt és később így kerültek a rendőrség birtokába azok a hangfelvételek, amik alapján a Fenyő-gyilkosságban meg tudták gyanúsítani.
Hogy pontosan milyen felvételek kerültek így a nyomozókhoz és hogyan, nem világos. Az akkori hírek szerint Jozef Roháč testvérének szlovákiai ingatlanában tartott házkutatáson kerültek elő ezek a bizonyítékok, a szlovák hatóságok pedig átadták a magyar szerveknek. Más források szerint a rendőrség birtokába ekkor azok a felvételek kerültek, amiket Gyárfás átadott nekik, nem több.
Az biztos, hogy egy megvágott hangfelvétel leiratával már az őrizetbe vételekor szembesítették Gyárfást.
Másrészt nem is derül ki belőle, hogy Gyárfás bármire is utasítást adott volna Portiknak. Az viszont kiolvasható a beszélgetést leíró, hiányos sorokból, hogy még élt a médiamogul, amikor Gyárfás Portik segítségét kérte valamiben, ami Fenyő Jánossal való konfliktusával függ össze. Portik a beszélgetés során emlékezteti Gyárfást, hogy Fenyő veszélyt jelentett rá.
Eltaposott volna téged, mint a szart!
– úgy tudjuk, hogy szó szerint ez is elhangzott Portik szájából. Információnk szerint ugyanezen a vágott felvételen arról is beszélgetnek, hogy annak idején Portik valamit mutatott a kezével, ezzel érdeklődve Gyárfásnál, hogy mi lenne, ha így oldanák meg. Ennek azért lehet jelentősége, mert a rendőrök gyanúja szerint Gyárfás ráutaló magatartással jelezte szándékát a maffiózó felé. Ám az irányítottnak tűnő beszélgetésben nincs kimondva, hogy Gyárfás bármire is utasítást adott volna Portiknak.
Gyárfás a nyomozóknak azt vallotta, Portikkal utoljára 2008–2009 körül találkozott, és amikor kiderült számára, hogy a férfi rögzíti a beszélgetéseiket, már nem akart vele többé beszélni. Úgy tudjuk, Gyárfás tavaly tavasszal azzal védekezett a kihallgatásán, hogy egy ellene folyó kaposvári büntetőügyben kérte Portik segítségét, mert tudta a férfiról, jó rendőrségi kapcsolatai vannak. De Portik nem tudott segíteni – ez is kiderül egyébként az egyik felvételből. A kaposvári ügy mögött, amelyben Gyárfást végül felmentették, a Nap Tv tulajdonosa Fenyő ármánykodását sejtette. Az első kihallgatása óta aztán több beszélgetéssel, illetve annak leiratával szembesítették Gyárfást a nyomozók. Legutoljára tavaly augusztusban hallgatták ki.
Nem beszélt arról, hogy megint megzsarolták
Az ügyben a legújabb fejlemény, hogy kiderült: miután Gyárfást meggyanúsították, házi őrizetbe, majd egy 200 millió forintos óvadék fejében szabadlábra került, újból megzsarolták, de erről nem szólt a nyomozóknak. Ezt a hírt a Pestisrácok hozta le, nem sokkal előtte pedig ugyanez a lap írta meg azt is, hogy Gyárfás ügyvédjét, Bánáti Jánost kizárták az eljárásból, nem védheti tovább ügyfelét, a jövőben tanú lesz az ügyben. Bánáti – részben az ügyvédi titokra hivatkozva, részben arra, hogy az eljárásban minősített információk vannak – nem akarta elárulni a Magyar Időknek kizárása okát, csak annyit közölt: fellebbez a döntés ellen.
Ha pontosak a Pestisrácok értesülései, akkor Bánátit azért zárták ki a védelemből, és lett tanú az ügyben, mert a német álnéven bejelentkező zsarolók nyáron az ügyvédnek írtak e-mailt, jelezve: náluk van a hangfelvétel. A Pestisrácok szerint a zsarolók annak a hangfelvételnek a vágatlan és jobb hangminőségű verziójával zsaroltak, aminek a vágott verziója alapján a rendőrök tavaly tavasszal meggyanúsították Gyárfást. A „tárolási díjért" pénzt követeltek, de hogy mennyit, azt Gyárfásra bízták. Jelezték is, hogy nem blöffölnek, ezért elküldték a vágott verziót, de immár egy sokkal jobb minőségben. Ezzel szemben az Index úgy tudja, egy teljesen új, addig nem ismert beszélgetés hosszú, vágatlan változatát küldték meg neki.
Egyébként tényleg nem mindegy, hogy milyen a felvételek minősége. Azok a vágott felvételek ugyanis, amelyekkel korábban a rendőrök szembesítették Gyárfást, annyira rossz minőségűek, hogy sokszor nehezen kivehető, melyikük mit mond. Sokszor csak szavakat, de van, hogy teljes mondatokat egyáltalán nem lehet érteni.
Gyárfás: Nem akartam megint nehéz helyzetbe hozni magam
A Pestisrácok cikkének megjelenése után kerestük Gyárfás Tamást, aki az Index megkeresésére elmondta: az újabb hangfelvételt azért nem juttatta el magától a rendőrségnek, mert amikor a 2017. november végén neki küldött ötoldalas irományt és a levélszekrényébe bedobott kazettát „hosszas vívódás után" átadta a hatóságoknak, azok alapján lett tanúból gyanúsított. Most azt mondja, tartott attól, hogy ismét „magát hozza nehéz helyzetbe". Azt is felhozta indokként, hogy ezúttal is tartott azoktól „a feltételezett bűnözőtől, akik sokadszor kívánták megzsarolni, akik nem kíméletesek a feljelentőikkel szemben". És azt is el akarta kerülni, hogy újra a média középpontjába kerüljön – magyarázta lapunknak.
Gyárfás azt állítja, hogy a neki postázott memóriakártya olyan beszélgetést tartalmaz, amely tudomása szerint a rendőrség előtt eddig nem volt ismert. De szerinte a felvétel „minden ellenkező híresztelés ellenére nagyon gyenge minőségű". Azt állítja, hogy a hanganyag létezését nem kívánta titokban tartani, a munkatársai is tudtak róla, ezek egyikét kérte meg, hogy gépelje le a mintegy ötvenoldalnyi szöveget. Gyárfás azt is mondta: nyugodt, mert biztos abban, hogy minél több vágatlan, nem manipulált, eredeti felvétel áll a rendőrség rendelkezésére, annál inkább bebizonyosodik az ártatlansága.
Portik Tamás tőlem nem akart pénzt, a feltételezett kapcsolati tőkémet akarta használni. Arra akart rábírni, hogy hozzam össze befolyásos politikusokkal, akiknek kitálalhatott volna arról, amit tud. Portikot nem mutattam be senkinek, egyetlen találkozót sem szerveztem neki, annak ellenére, hogy többször is rám ijesztett, hogy akkor elmegy és valótlanságokkal besároz a rendőrségen, melynek következtében aztán évekig mosakodhatok. Arra törekedett, hogy kicsikarjon belőlem legalább egy félremagyarázható mondatot, amellyel aztán sakkban tarthat
– mondta az Indexnek Gyárfás, hangsúlyozva, hogy soha senkinek nem adott utasítást Fenyő megölésére. Gyárfás szerint Portik túlértékelte a befolyását. Szerinte sokat elárul ezekről a beszélgetésekről, hogy Portik nem azt mondta, hogy bemegy a rendőrségre és „elmondja, amit tud”, hanem azt, hogy bemegy a rendőrségre, „és azt mondom, hogy...". Úgy érzi, hogy az ügy főnyomozója éveken keresztül szította ellene a hangulatot, ezért valóban tartott attól, hogy „a körülötte mesterségesen gerjesztett légkört felkorbácsolhatják."
Ki az a rejtélyes D. I. A.?
A nyári zsarolási kísérlet valamiért megszakadt, és a Pestisrácok szerint magáról a zsarolásról is csak hónapokkal később értesült valahonnan a rendőrség, de nem Gyárfástól. Tavaly december 6-án aztán házkutatást tartottak több helyszínen, köztük Portik egy korábbi üzletfelénél, akit a Pestisrácok D. I. A.-ként emleget.
D. I. A nem egy túlzottan ismert egykori szocialista politikus, az ezredforduló környékén Schmuck Andor köreiben bukkant fel, az MSZP-n belül, egy, a párt megújítását kitűző G3 nevű klub élére is ő került. Schmuck közelsége pedig azért lehet érdekes, mert éppen őt tartották Karl Imre MSZP-s politikus egyfajta bizalmasának, akit annak idején szintén összefüggésbe hozott a sajtó olajüzletekkel. (Cikkünk megjelenése után Schmuck Andor azt közölte az Indexszel: soha nem volt Karl Imre bizalmasa. „Megtiszteltetés lett volna Horn-kormány egyik biztosának bizalmasa lenni, de nem voltam" – írta Schmuck.)
D. I. A-ról még annyit tudni, hogy német–magyar kettős állampolgár, talán erre is visszavezethető, miért német álnéven jelentkeztek be Bánátinál az újabb zsarolók. Apró érdekesség, hogy az olajozással foglalkozó, 1994-ben létrejött Energol egyik alapítója, Gulyás Emil szintén német–magyar kettős állampolgár. Portik az Energol egyik igazgatója volt.
Az Energol volt az a cég, amelyből Portik meggazdagodott. Hivatalosan a cég marketingigazgatója titulust viselte, de a közhiedelemmel ellentétben ő nem az olajos cég vezetőjeként, hanem annak amolyan biztonsági főnökeként tevékenykedett. Jozef Roháč pedig Portik „beosztottjaként", a társaság telephelyén volt őr, legalábbis az elején neki és szlovák társainak még ez volt a feladata, a gyilkosságokkal csak később bízták meg az egyébként profi szlovák gyilkost.
D. I. A-ról a Heti Válasz már 2012-ben azt írta róla, hogy ő Portik „pénzkezelője". Most tehát, amikor a rendőrök elővették D. I. A.-t és társát, ők vádalkut köthettek, és így jutottak el a zsaruk azokhoz a helyszínekhez, ahol végül összesen egy teherautónyi hangfelvételt foglaltak le. D. I. A társáról annyit tudtunk meg, hogy S. Gábornak hívják. Gyárfás az Indexnek azt mondta: nem tudja, hogy kik ezek a személyek.
A megtalált felvételekben az a közös, hogy Portik beszélgetéseit tartalmazza. Önmagában ezen nem lepődött meg senki,
Részben ennek is köszönhette, hogy a kétezres években már az alvilági, felvilági körök sem túlzottan bíztak meg benne, és tartottak is ettől a szokásától, féltek tőle. 2012-es letartóztatása után Portik nem is csinált titkot belőle, hogy készített felvételeket. Az Átlátszónak 2015-ben például maga árulta el, hogy az egyik, annak idején Rogán Antallal is jó kapcsolatot ápoló Csipak Péter vállalkozóval folytatott beszélgetéséről is van hangfelvétele, ahogy fogalmazott, „biztos helyen".
Nos, ez az a „biztos hely," ami már biztosan nem az, a felvételek ugyanis előkerültek. Ezek után a rendőrök megkeresték Bánátit, a számítógépéről levették a zsarolókkal folytatott levelezést, és a bizonyítékokhoz csatolták. Kérték a jó minőségű felvételt is, de Bánáti elmondta, hogy azt átadta Gyárfásnak. Végül Gyárfás adta oda a rendőröknek.
Márpedig ha Portikhoz közel álló körök kezdték el zsarolni Gyárfást, majd ugyanez a kör folytatta a zsarolást később is, akkor választ kell kapni arra, miért állt ez a jelenleg börtönben ülő bűnöző érdekében – feltéve, ha ő ezt az akciót jóváhagyta. Erre magyarázat lehet az, amit alvilági körökben már jó ideje rebesgetnek: Portik a kétezres évek vége felé már közel sem volt akkora befolyásos az alvilágban, hogy a kilencvenes években még gond nélkül fenntartott brigádját biztonsággal pénzelni tudja. És még inkább megváltozhatott a helyzet azután, hogy rács mögé került, majd jogerősen elítélték. Úgy tudni, a svájci hatóságok megerősítették, hogy odakint van számlája, de arról, hogy mekkora összeg van rajta, van-e egyáltalán rajta pénz, a banktitokra hivatkozva nem árultak el semmit.
Logikusnak tűnik az, hogy ha a befolyását Portik fenn akarja tartani, akkor pénzt kell szereznie. Tehát akár az is elképzelhető, hogy Gyárfás zsarolása azt a célt szolgálja, hogy Portik szabadon lévő embereit fizetni lehessen. Vagy fedezni olyan költségeket, amelyeket Portik a rácsok mögül nem tud már finanszírozni. Ha viszont a szintén börtönben lévő Jozef Roháč embere és testvére, valamint később D. I. A és társai esetleg önállósodtak, akkor az azt jelenti, hogy Portiknak már nincs akkora befolyása, hogy féljenek tőle, ellenben mindenáron pénzt akarnak. De kevésbé életszerű, hogy a Portik-felvételekkel készítőjének jóváhagyása nélkül kezdték el zsarolni Gyárfást, és még ki tudja, kiket.
Azt, hogy Portik a kétezres évekre valóban meggyengült, erősítheti az is, hogy 2008–2009 környékén már nem Gyárfás kapcsolati tőkéjére utazott, hanem pénzt akart a Nap Tv egykori tulajdonosától. Sőt, úgy tudjuk, panaszkodott is neki, hogy nem megy jól a sora, és kérte, „pottyantson egy-kétmilliót" az autója csomagtartójába, amit Gyárfás – a rendőrségen tett vallomása szerint – nem tett meg. Ekkor mutatta meg Portik Gyárfásnak, hogy a beszélgetéseiket rögzítette.
Az alvilág nemcsak a szocialistákkal kereste a kapcsolatot, hanem mindenkivel, aki számíthat
Kétségtelen, hogy a Portik-felvételek megtalálása bűnügyi szenzáció – ebben a Pestisrácoknak igaza van. Ha igaz ugyanis, hogy Portik Gyárfással hasonló bizalmi viszonyba került másokkal, köztük politikusokkal, befolyásos közéleti figurákkal,
Már csak azért is, mert amikor 2008-ban Portik együtt ebédelt Laborc Sándorral, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal akkori vezetőjével és annak közvetlen munkatársával, maga dicsekedett el azzal, hogy szocialista politikusokat pénzelt.
Az is igaz ugyanakkor, hogy az alvilág a kilencvenes években minden oldalon próbált kapcsolatokat építeni, tehát a Fidesz, sőt a kisgazdák felé is. Olyannyira, hogy akkoriban egy kisgazda politikus is bizonyíthatóan találkozott és egyezkedett az Energol egyik vezetőjével, Csikós Józseffel. Így tehát szinte kizárt, hogy csak MSZP-sek lennének érintettek.
A Pestisrácok azt írta, hogy a több száz órányi hangfelvételeket hetekkel ezelőtt, tavaly decemberben találta meg a rendőrség különféle helyszíneken, házkutatásoknál. Ez csak azért furcsa, mert már tavaly nyáron pedzegette a Magyar Idők, hogy több száz órányi hangfelvétel kerülhetett a hatóságok birtokába. A Heti Válasz is hasonlóról írt a Gyárfás-sztorival kapcsolatban. A Heti Válasz akkor tényként írta, hogy nem egy, hanem több kompromittáló hangfelvételt készített Portik Tamás a Gyárfás Tamással folytatott beszélgetéseiről 2000 és 2004 között, és ezek a felvételek a rendőrség birtokában vannak. (Ez azért is kemény állítás, mert 2000 és 2003 között Portikot még körözték, tehát bujkálása idején találkozott Gyárfással.)
Ami ennél árulkodóbb, hogy Heti Válasz már nyáron megírta: a Fenyő-ügy csak mellékszál egy olyan bűnügyi szenzációban, ami majd valamikor ősszel robban. A cikk szerzője arra is utalt, hogy ebben a történetben baloldali politikusok sérülhetnek leginkább. Az MSZP-n belül már akkor megindult a találgatás arról, kik lehetnek érintettek, de csupa olyan nevet említettek, akik már nincsenek a pártban, vagy a perifériára szorultak.
Az sincs kizárva, hogy a hangfelvételek már akkor a rendőrség birtokában voltak, és a várható „bűnügyi szenzációt" taktikai okok miatt szivárogtattak a sajtónak, így akarták esetleg kiugrasztani a nyulat a bokorból, hogy az érintettek telefonálgatni kezdjenek egymásnak. Ez nem lenne ördögtől való, hiszen amikor Gyárfás gyanúsított lett, akkor sem tártak fel előtte minden bizonyítékot, még az iratismertetéskor is úgy tűnt, van, amit visszatartanak a rendőrök. Ráadásul ebben az ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda és a belső elhárítás (Nemzeti Védelmi Szolgálat) is mozgolódik, és még ha együtt is működik ez a két szerv, akár az is elképzelhető, hogy a „titkosszolgálatként" működő belső elhárítás esetleg már korábban többet tudott, mint amennyit nyílt eljárásban dolgozó rendőrök. Persze mindezek csak feltételezések.
Az mindenesetre bizonyos, hogy bármikor is kerültek elő a teherautónyi anyagok, azokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat dolgozza fel, ők készítik el a leiratokat. Márpedig ha ez több száz órányi anyag, akkor időbe telik, amíg ezeket leírják. És csak ezután kerül a rendőrségi vizsgálókhoz, akik a tartalmát fel tudják dolgozni. Az is sok idő, erre is utalhatott a Heti Válasz, amikor azt írta, hónapokig tarthat a megszerzett anyag feldolgozása.
Az újabb fordulat mindenesetre azért is jöhet rosszul Gyárfásnak, mert azt a gyanút erősíti, hogy valamit el akar titkolni. Ő ugyanis már a kezdetekkor hangoztatta, mindenben együttműködik a rendőrséggel. Nem először bizonyosodik be, hogy ez így nem teljesen igaz. Még nem gyanúsították meg, amikor Bánáti közvetítésével találkozott Horváth Andrással, aki Pintér Sándor bizalmi embere. (Sőt, jóval több ennél: Pintér Horváthot nevezte ki miniszteri biztosnak, hogy vizsgálja ki, derítse fel a kilencvenes évek leszámolásos ügyeit.)
Csakhogy Horváth szerint Gyárfás átverte őt ezen a találkozón, mert a legfontosabb kérdésekben félrevezető volt. A miniszteri biztos szerint Gyárfás nem említette neki, hogy a zsaroló levélről másolatot készített, ellenben azt állította: a bizonyítékot ő visszaadta a fenyegetőjének. Horváth ezért sem kérte el azt, és ekkor úgy tűnt, itt szó sincs zsarolásról, legalábbis büntetőjogi értelemben. Horváth szerint Gyárfás elmondásából ugyanis úgy tűnt, az őt megkereső férfi nem ismertette a fellépés célját, nem szabott meg időpontot, helyet bárminek az átadására. Ez pedig így nem zsarolás. Aztán kiderült, hogy mégiscsak az.
De ha tényleg egy teherautónyi anyag volt Portikék embereinek a birtokában, amelyeken nagyon sokan beszélnek a bűnözővel, akkor az sincs kizárva, hogy az elmúlt időszakban nem csak Gyárfást akarták megzsarolni, és ezáltal pénzhez jutni, hanem másokat is.
(Borítókép: Gyárfás Tamás volt úszószövetségi elnök és médiavállalkozó nyilatkozik tárgyalása után a Budai Központi Kerületi Bíróság folyosóján 2018. április 20-án. A bíróság lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásának ügyében felbujtóként meggyanúsított Gyárfás ellen. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI) | Eltaposott volna téged, mint a szart! | Eltaposott volna téged, mint a szart! - Ezt Portik Tamás mondta Gyárfás Tamásnak Fenyő Jánosra utalva egy hangfelvétel szerint. A legújabb Portik-sztori már túlnőtt Gyárfás Tamáson, ha igazak a több száz órányi, most megtalált hangfelvételről szóló hírek. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2019/01/16/zsarolas_gyarfas_portik_alvilag/ | 2019-01-16 13:44:00 | true | null | null | Index |
Nem jogerősen, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségében mondta ki bűnösnek a Zalaegerszegi Járásbíróság az egyik művelődési központ volt vezetőjét, mert a hozzá tartozó szabadidőközpontban egy kidőlt futballkapu halálra sújtott egy 10 éves fiút még 2014 nyarán - közölte a Zalaegerszegi Törvényszék kedden.
W. Csabát a történtek miatt foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt egy év, végrehajtásában két évre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélték. A vádlott és védője fellebbezést jelentett be, így az ítélet még nem jogerős, írta az MTI.
A vádlottnak a zalaegerszegi Apáczai téri művelődési intézmény vezetőjeként feladatai közé tartozott a nem zárt és nem is őrzött, sportolásra használt alsóerdei szabadidőközpont működtetése, fenntartása. Ezen a területen szabadon hozzáférhető volt több, acélcsövekből hegesztett sportkapu, amelyeket az intézmény által szervezett rendezvények idején földbe szúrható fémkampókkal rögzítettek vagy elzártak.
Egy család tagjai 10 éves fiúkkal 2014 júliusában a sportpályán fociztak, amikor az egyik ilyen kapu kibillent a helyéről, és a gyerek fejére dőlt. A kisfiú sérülése olyan súlyos volt, hogy a helyszínen életét vesztette.
Nem gondolta, hogy veszélyesek a kapuk
A vádlott a tárgyalás során azzal védekezett: soha nem merült fel, hogy a kapuk esetleg veszélyesek lehetnek, ő maga is rendszeresen kijárt focizni a pályára. Mindemellett tudta, hogy ezek a kapuk nem mindig voltak rögzítve, azokat sokan használták és el is mozdították, vagy ha a karbantartó lefektette őket, akkor mások felállították.
A szakértői vélemény szerint a játszótéri eszközök használatára, biztonságosságára vonatkozó szabályok alapján nem volt szabályszerű a kapu, a területnek pedig nem volt üzemeltetési szabályzata, hiányoztak a figyelmeztető feliratok is. Az előírások betartatása pedig a vádlott kötelessége lett volna.
A bíróság ítélete szerint a volt intézményvezető elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet, illetve gondosságot, holott kötelessége lett volna a veszély elhárítása.
A múlt pénteken született döntést az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője azonban három nap gondolkodási időt kért. Ennek leteltét követően, kedden elsődlegesen felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbeztek, így a döntés még nem jogerős. A felfüggesztett fogházbüntetés mellett a bíróság a vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól előzetesen mentesítette. | Nem gondolta, hogy gyereket ölhet a futballkapu | Nem gondolta, hogy gyereket ölhet a futballkapu - Egy 10 éves fiú halt meg két éve, amikor ráesett a kapu. Elítélték azt, akinek ellenőriznie kellett volna. | [
"focikapu",
"zalaegerszeg",
"haláleset",
"felfüggesztett",
"belföld"
] | 0 | http://index.hu/belfold/2016/03/01/nem_gondolta_hogy_gyereket_olhet_a_futballkapu | 2016-03-01 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Heteken át úgy tűnt, ismét megszűnés fenyegeti a Tilos Rádió fm-sugárzását, miután a csatornát üzemeltető cég ajánlatát a Médiatanács (MT) kizárta a 90.3-as közösségi frekvenciáért zajló pályázatból. A pályázatot júniusban írta ki az MT, a hiánypótlásra felszólítást pedig szeptemberben küldte meg az üzemeltető Tilos Kulturális Alapítványnak (TKA). Végül novemberben az MT kizárta a pályázatból a TKA-t. Ahogyan arról mi is részletesen beszámoltunk, a kizárásnak két oka volt: egyfelől a Tilos Kulturális Alapítvány pályázatának elektronikus verziója nem egyezett a nyomtatottal (nem szerepeltek benne a paksaméta üres hátoldalai), ezért az MT formailag nem találta megfelelőnek a pályázatot. Másrészt a TKA-ban a „speciális célra elkülönített pénzforgalmi számla” kitételt eltérően értelmezték, mint az MT illetékesei, és egy alszámla helyett betétszámlán helyezték el a működés első hónapjaira elkülönítendő összeget. (A részletekről lásd: Helycsinálás, Magyar Narancs, 2014. október 30.)
A Tilos a végzés felülvizsgálatát kezdeményezte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A közigazgatási eljárási törvény szerint viszont ilyenkor az illetékes hatóság – jelen esetben az MT – saját hatáskörben felülvizsgálhatja korábbi döntését. Ez történt most is. A végzés szövege szerint az MT helyt adott annak az érvnek, hogy a be nem szkennelt oldalak elmaradása hiánypótolható formai hibának számít. Magyarán, az MT-nek a hiánypótlásra való első felhívásakor nemcsak a banki betétet érintő eltérést, de ezt az alaki hiányosságot is jeleznie kellett volna. Ezt az MT első körben elmulasztotta, mert úgy ítélték meg, hogy ez egy olyan formai hiba, ami kizárja a pályázat érvényességét.
A Médiatanács egyébként érezhetően más szempontból is újragondolta, és másodjára már méltánytalannak találta eredeti döntését. A formai hibán túl a végzés ugyanis elismeri azt is, hogy „a pályázati ajánlat elektronikus másolati példányának alaki, formai hibája sajátos, csekély súlyú, adminisztratív jellegű hibának minősül”, mert a pályázati ajánlat elektronikus másolati példánya kizárólag az eredeti pályázati ajánlat áthúzott üres oldalait nem tartalmazza, így az eredeti és másolati elektronikus példányok tartalmilag, érdemben megegyeznek, tehát azonos tartalműak, csak formai szempontból állapítható meg eltérés”. A végzés nem reflektál ugyanakkor a banki betét formaiságát érintő nézetkülönbségekre, de mivel az eredeti határozatot az MT visszavonta, ebből az általunk megkérdezett jogászok szerint egyértelműen következik, hogy a TKA mindkét esetben jogosult hiánypótlás benyújtására.
További jó hír a Tilos számára, hogy a jelek szerint konkurens nélkül maradnak a 90.3 frekvencia pályázatán. Egyetlen vetélytársuk ugyanis a Gazdasági Rádiót (GR) üzemeltető Műsor-Hang Zrt., amely viszont másik két frekvenciajogosultsági pályázatban is érdekelt. A GR mindenekelőtt az általa jelenleg is használt 105.9-re hajt, ahol néhány hete még alulmaradni látszott a rádiós piacon ismeretlen, egyszemélyes Hang-Adás Kft.-vel szemben. (Ahogyan arról a Narancsban is beszámoltunk, az egyszemélyes cég vezetője Kriczki Andrea, aki korábban már vett részt Fidesz-közeli rádióállomások közvetítésében.) Az MT egy másik friss határozata alapján a hatóság helyt adott a GR keresetének, amely formai hiányosságokra hivatkozva kérte a Hang-Adás Kft. pályázatának érvénytelenítését. Az ülés jegyzőkönyvéből az indoklás ugyan nem derül ki, de értesüléseink szerint alaki természetű kifogások miatt született meg a döntés.
Ha a GR megszerzi a 105.9 sugárzási jogosultságát, akkor bizonyosan lemond a Tilos jelenlegi frekvenciájáról, így a TKA akár verseny nélkül is nyerhet. Igaz, egyelőre nincs hír arról, hogy a Hang-Adás kíván-e jogorvoslattal élni az illetékes bíróságnál, amihez joga van. Semmi nem dőlt el még bizonyosan, de a GR és a Tilos is közelebb kerüljenek ahhoz, hogy januártól további hét évig jelenlegi frekvenciájukon sugározhassanak tovább. | Megmenekülhet a Tilos - Elismerte korábbi tévedését a Médiatanács | A Tilos Rádió jó eséllyel tovább sugározhat a 90.3-on, miután a Médiatanács visszavonta a rádiót a közösségi frekvencia pályázatából kizáró végzését. Maradhat a Gazdasági Rádió is. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/megmenekulhet-a-tilos-elismerte-korabbi-tevedeset-a-mediatanacs-92598 | 2014-11-13 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A 24.hu információja szerint a Simicska-birodalom új tulajdonosa, Nyerges Zsolt nem akar a sok gondot és feszültséget okozó médiaügyekkel foglalkozni.
A tulajdonoscserét a napokban a Gazdasági Versenyhivatal is jóváhagyta, így hivatalosan is kimondták az áment arra, hogy a miniszterelnökkel többéves magánháborút vívó Simicska Lajos elhagyja a terepet, és helyét korábbi üzlettársa, a szolnoki ügyvéd vegye át. Simicska egyetlen, a főként juh- és kecsketenyésztéssel foglalkozó mezőgazdasági cége kivételével minden érdekeltségét átadta.
Nyerges már az elmúlt két évben is igyekezett kivonni magát az Orbán Viktorral való konfrontációból, így nem csoda, hogy a Közgép Zrt., a Mezort Zrt. és a HírTV Zrt. új, teljes jogú tulajdonosaként, várhatóan az utóbbira fordítja majd a legkevesebb figyelmet. Forrásaink szerint Nyerges eddig is távol tartotta magát a médiától, még a Simicska-Nyerges duó fénykorában is kimaradt az ügyek intézéséből, a 2018-as kampány után pedig végképp nem fogja erőltetni a dolgot. A szerdán bejelentett személycserékből is látszik, hogy hol tartotta fontosnak, hogy személyesen vegye kézbe az igazgatóságok irányítását: a Simicska-birodalom építőipari és mezőgazdasági csúcsvállalatánál.
Ez az információ megerősíti a korábban hozzánk eljutott híreket, amelyek szerint jelenlegi formájában már csak rövid ideig működik a televízió. Forrásaink szerint a forgatókönyvek még versenyeznek, a bezárást többen tartják a legvalószínűbb opciónak, mivel súlyosan veszteséges a csatorna (csak tavaly 1,4 milliárd forint mínuszt mutatott ki, míg a rögtön a választás után megszüntetett Magyar Nemzet kiadója 919 millió forint veszteséget könyvelt el).
Ezzel együtt, úgy tudjuk, több médiabirodalmat építő jobboldali oligarcha is bejelentkezett a csatornára, amely szerintük állami hirdetések odaküldésével hamar nyereségessé tehető, és nagy kárt biztosan nem okoz a kormánypártnak, ha lesz még újabb kormánypárti hírtelevízió az Echo Tv és az M1 mellé.
Mivel a napokban a Hír TV közeli bezárásáról szóló értesülések is eljutottak hozzánk, telefonon kerestük Nyerges Zsoltot, hogy megtudjuk, valóban ezt tervezi-e, vagy esetleg eladással számol, de a vállalkozó nem akart nyilatkozni, azt mondta, ha bármilyen üzleti döntésről tájékoztatni kívánják a nyilvánosságot, azt – közleményben – megteszik.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI | Hír TV Simicska után: Nyerges nem akar a médiával foglalkozni | A 24.hu úgy tudja, az új tulajdonos nem akar a tévé gazdája maradni. | [
"orbán viktor",
"hír tv",
"simicska lajos",
"nyerges zsolt",
"g-nap",
"közgép"
] | 0 | https://24.hu/media/2018/07/27/hir-tv-simicska-utan-nyerges-nem-akar-a-mediaval-foglalkozni | 2018-07-27 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
MSZP;
MSZP;Fidesz;letelepedési kötvény;
2016-07-30 13:35:00
"A pénzéhes Fidesz szorgalmazza a bevándorlást"
A Belügyminisztérium hallgatása megerősítette, hogy bűnözők is jegyeztek letelepedési kötvényt, s hogy ezzel a Fidesz-kormány anyagi haszon reményében kockáztatja a magyar emberek biztonságát - olvasható az MSZP közleményében.
A dokumentum így folytatódik:
Ezek szerint az általuk emlegetett állítólagos négyszeres szűrés rendszere vagy egyáltalán nem működik, vagy pedig az ismert biztonsági kockázatok ellenére a Fidesz szívesen látja a bűnözőket, csak fizessenek nekik azért, hogy letelepedhessenek Magyarországon.
Amennyiben a TEK, az Alkotmányvédelmi Hivatal, rendőrség és a Bevándorlási Hivatal nem képes kiszűrni a bűnözőket, azt bizonyítja, hogy súlyos problémák vannak a jelenlegi rendszerben és ennek következményei kell legyenek az ügy kivizsgálását követően! Amennyiben viszont előre jelezték a biztonsági kockázatokat, a kormány pedig az anyagi haszonért ettől eltekintett, az újabb bizonyíték arra, hogy az ország biztonságára a legnagyobb veszélyt a pénzéhes és korrupt Fidesz-kormány jelenti!
A pénzéhes Fidesz kifejezetten szorgalmazza a bevándorlást, hisz immár 16 ezer, azaz egy városnyi bevándorlót csábítottak Magyarországra. Ezzel a Fidesz-közeli off-shore cégek eddig több mint 100 milliárd forintot kaszáltak. Vajon Orbán Viktor mennyit kap ebből az extraprofitból?
Hazugság, hogy szigorítottak a szabályokon. Jelentősen könnyítették a pénzért történő bevándorlást: az idegenrendészeti eljárás ideje 70 napról 30 napra csökkent, az ellenőrző szakhatósági eljárások, a biztonsági ellenőrzés időszakát pedig 20 napra csökkentették.
A Fidesz nem adhatja el saját zsebre a magyar emberek biztonságát, ezért a letelepedési kötvények forgalmazását azonnal fel kell függeszteni! Követeljük azt is, hogy az illetékes hatóságok azonnal vizsgálják ki az összes letelepedési kötvényügyletet és vásárlót, és hozzák nyilvánosságra ennek a vizsgálatnak az eredményét! | "A pénzéhes Fidesz szorgalmazza a bevándorlást" | A Belügyminisztérium hallgatása megerősítette, hogy bűnözők is jegyeztek letelepedési kötvényt, s hogy ezzel a Fidesz-kormány anyagi haszon reményében kockáztatja a magyar emberek biztonságát - olvasható az MSZP közleményében. | null | 1 | https://nepszava.hu/1101491_a-penzehes-fidesz-szorgalmazza-a-bevandorlast | 2016-07-30 11:35:00 | true | null | null | Népszava |
A Media1-hez eljuttatott állásfoglalás szerint lopakodó cenzúra mérgezi az országot. A legnagyobb magyar újságírószövetség mindezt arra reagálva írta, hogy a magyar sajtófotókiállítást Debrecenben váratlanul eltüntették a városból, a World Press Photo kiállításnak pedig valószínűleg azért volt nehéz helyet találni, mert a tavalyiból akkora kultúrharc kerekedett, hogy az a Nemzeti Múzeumot addig igazgató L. Simon László állásába került.
A tárlat, mint emlékezetes, LMBTQ témájú képeket is tartalmazott, emiatt a mi hazánkos Dúró Dóra felhívta rá a kormány figyelmét, hogy a saját homofóbtörvényének értelmezése szerint korhatárosnak kellene lennie. El is rendelték az életkor ellenőrzését a tárlatnál, de azt a múzeum nem teljesítette, az akkori - azóta lemondott - miniszter, Csák János pedig kirúgta L. Simont, amiért látványosan semmibe vette a szabályt.
"A Magyar Újságírók Országos Szövetsége felhívja a kormány figyelmét, hogy az általa (is) előidézett megfélemlítő légkör - intézményi vezetők váratlan elbocsátása, bizonytalanság gerjesztése stb. - árt az országnak, aláássa az Alaptörvényben is rögzített szabad tájékozódás jogát. Szabad és sokszínű tájékoztatás, tájékozódás nélkül nincs demokrácia" - áll a MÚOSZ állásfoglalásában. | A MÚOSZ szerint cenzúrahullámot gerjeszt a kormány | A kormány kötelessége, hogy az általa gerjesztett cenzúrahullámnak vessen véget – írta közleményében a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/a-muosz-szerint-cenzurahullamot-gerjeszt-a-kormany/436589 | null | true | null | null | Hírklikk |
Egymásnak teljesen ellentmondó és az uniós joggal is ellentétes jogszabályok születtek, amelyeket muszáj rendbe tenni – mondta a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) szóvivője érdeklődésünkre. Kispál Edit szerint az Igazságügyi Minisztérium jogászai pontosan látják a problémákat, és már jelezték is, hogy korrigálni kell ezeket.
A június végi egyeztetésről szólva örömtelinek nevezte, hogy a területért felelős minisztérium hajlandó volt civil szervezetekkel szóba állni. Ugyanis az elmúlt években erre egyáltalán nem volt példa. Kispál Edit nagyon konstruktívnak nevezte a megbeszélést, ahol a minisztérium képviselői nyitottak voltak a FEOSZ által felvetett problémákra.
Ezek közül a szóvivő kiemelte, hogy
a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek jelenleg a teljes ellehetetlenülés fázisában vannak.
Ez nemcsak anyagi értelemben igaz, hanem abból a szempontból is, hogy a társadalmi szervezetek az utóbbi időben már nem vehetnek részt a békéltető testületekben. Nincsenek már ott a fogyasztói oldal azon képviselői, akik évtizedeken keresztül szakértőként segíthették a vásárlókat – panaszolta Kispál Edit.
Ám még ennél is sokkal fontosabb problémának nevezte azt, hogy az alternatív vitarendezési fórumok jelenleg egyáltalán nem felelnek meg az uniós elvárásoknak, irányelvek. Ez is összefüggésben van azzal, hogy meg kell erősíteni a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezeteket.
"Az emberek nem érzik, hogy Magyarországon erős fogyasztóvédelem lenne.
Bárkinek bármilyen problémája van, össze-vissza telefonálgat, mire egyáltalán kiderül számára, hogy kihez fordulhat a panaszával" – mondta. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy régebben emblematikusan ott volt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, vagy korábban a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség. Most viszont hiába vannak már évek óta a kormányhivatalokban fogyasztóvédelmi osztályok, erről nem tudnak az emberek. Szerinte
markánsan meg kell jeleníteni azt a fogyasztóvédelmi hatóságot,
ahova fordulhatnak a panaszosok. Ezt leginkább egy egycsatornás fogyasztóvédelmi platform kialakításával lehetne a legkönnyebben megoldani, de lehetnek más jellegű megoldások is.
"Azt kell előtérbe helyezni, hogy ha a fogyasztót éri valamilyen érdeksérelem, akkor ő azonnal tudja, hova fordulhat a panaszával" – hangoztatta Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője.
Nyitókép: Vera_Petrunina/Getty Images | FEOSZ: sürgős megújulás vár a fogyasztóvédelemre | Sok jogszabály-módosításra lesz szükség a jövőben a fogyasztóvédelem területén, ezért is vette át az irányítást az Igazságügyi Minisztérium. | [
"fogyasztóvédelem",
"eu-jog",
"igazságügyi minisztérium"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2022/07/17/feosz-surgos-megujulas-var-a-fogyasztovedelemre | 2022-07-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2009. június. 12. 11:54 Utolsó frissítés: 2010. február. 23. 11:40
Az egyik winchester-gyártó legújabb merevlemezén több mint 1500 DVD-filmet, 800 000 fotót, vagy egymillió zeneszámot tárolhat a kellően tehetős felhasználó.
A Western Digital piacra dobta 4 terabájtos (1 terabájt = 1024 gigabájt) merevlemezét – összehasonlításképpen. egy napjainkban kapható, átlagos irodai számítógépet 80-100 gigabájtos merevlemezzel szerelnek fel.
A My Book Studio Edition II nevű modell egyelőre nem olcsó, 650 dollárba (valamivel több mint 120 000 forintba kerül), ám bizonyára rövid időn belül ennek töredékébe fog kerülni. Az eszköz a cég GreenPower technológiáját alkalmazza, ennek köszönhetően 30 százalékkal kevesebb energiát használ, mint a mostani merevlemezek.
A 4 terás változatot egyelőre csak a Windows Vistát, illetve Apple számítógépet használók élvezhetik, a Windows XP ugyanis nem támogatja a 2 terabájtnál nagyobb merevlemezeket. Az eszköz használható az úgynevezett RAID 0 beállítással, amely a teljes kapacitás kihasználását lehetővé teszi, illetve a RAID 1-gyel, amely felezi ugyan a lemez méretét, de automatikusan biztonsági másolatot is készít a rámásolt adatokról. | Tech: Akár egymillió zeneszám is elfér egy új fejlesztésű merevlemezen | Az egyik winchester-gyártó legújabb merevlemezén több mint 1500 DVD-filmet, 800 000 fotót, vagy egymillió zeneszámot tárolhat a kellően tehetős felhasználó. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20090612_merevlemez_terabyte_western_digital_dvd/nyomtatas | 2009-06-12 11:54:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Gulyás a Magyar Péterrel kapcsolatos kérdésre azt mondta, korábban amellett kardoskodott, hogy ne legyen mentelmi jog, és azt mondta, nem megy ki az Európai Parlamentbe, majd amikor lopás megalapozott gyanúja merült fel ellene, kiment az Európai Parlamentbe, és nem mondott le a mentelmi jogáról. Gulyás szerint a Néppártnak kell eldöntenie, hogy a lopás szerintük rendben van-e, hozzátette, "ezektől minden kitelik". | Gulyás Magyar Péter mentelmi ügyéről: Ezektől minden kitelik | Gulyás Magyar Péterrel kapcsolatos kérdésre azt mondta, korábban amellett kardoskodott, hogy ne legyen mentelmi jog, és azt mondta, nem megy ki az Európai Parlamentbe, majd szerinte lopás megalapozott gyanúja lépett fel vele szemben, kiment az Európai Parlamentbe, és nem mondott le a mentelmi jogáról. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/03/gulyas-magyar-peter-mentelmi-ugyerol-ezektol-minden-kitelik | null | true | null | null | 24.hu |
Összehangolt támadást intéztek tálib lázadók csütörtökön az észak-afganisztáni Baglán tartomány azonos nevű városa ellen - közölték rendőrségi forrásból. Az országban elnökválasztást tartanak, az említett térségben magyar katonák is teljesítenek szolgálatot.
Heves, több órás összecsapás tört ki, amelyben az afgán biztonsági erők német és magyar katonák támogatásával vették föl a harcot a támadókkal – közölte Dzsavid Basarat, a tartományi rendőrség szóvivője a dpa német hírügynökség szerint. Életét vesztette egy körzeti rendőrparancsnok, két másik rendőr megsebesült. A tálib fegyveresek közül 21 halt meg, 22 másik megsebesült. A lázadók egyszerre több irányból rohanták meg a várost, hogy megakadályozzák a szavazóhelyiségek megnyitását.
Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője úgy pontosította a hírügynökségi értesülést, hogy Baglanin Dzsadid járásban, a Baglán folyó partján egy kis településnél robbant ki tűzharc, amely – közép-európai idő szerint – a délutáni órákban is tartott. Az összecsapásban az afgán hadseregnek egy olyan százada vesz részt, amelynek kiképzését egy 26 magyar és 25 amerikai katonából álló OMLT (katonai megfigyelő és összekötő csoport) is segítette. Az OMLT tagjainak feladata a kiképzésen kívül az is, hogy tanácsokkal lássák el műveleti területen is az afgán alakulatot. A szóvivő nem adott tájékoztatást arról, hány magyar katona volt jelen a tűzharc helyszínén.
A tálib lázadók megfutamodtak, így a századot visszavonták, a harcnak nincs magyar sérültje. Hozzátette: hasonló esetekben, amikor támadás éri a századot, a magyar katonák saját testi épségük megóvása érdekében használják a fegyvereiket, így feltehetően most is használniuk kellett.
Egy másik észak-afganisztáni tartományban, a Türkmenisztánnal szomszédos Dzsauzdzsánban merényletben megölték a tartományi választásokon induló egyik jelöltet. A fővárosban, Kabulban tűzharcban lelőttek két tálib fegyverest. A kelet-afganisztáni Gazni tartomány székhelyét rakétatámadás érte, a szomszédos Gardéz központjában pedig két motorbiciklis öngyilkos merénylő hozott működésbe robbanószerkezetet. Egyik merényletben sem halt meg ártatlan ember.
Előzőleg rakéták hullottak az északi országrészben Kunduzra, délen pedig Hilmend tartomány székhelyére és Kandahárra. Ezek a támadások sem követeltek halálos áldozatokat. A választási bizottság helyi idő szerint délután azt közölte: a szórványos erőszakos cselekmények ellenére lényegében zavartalanul folyik a tartományi és elnökválasztás. | Magyarokra lőttek Afganisztánban | Összehangolt támadást intéztek tálib lázadók csütörtökön az észak-afganisztáni Baglán tartomány azonos nevű városa ellen - közölték rendőrségi forrásból. Az országban elnökválasztást tartanak, az említett térségben magyar katonák is teljesítenek szolgálatot. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2009/08/20/magyarokra_lottek_afganisztanban | 2009-08-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Közölték: a korábban Delta Faktor Zrt. néven működő Fejérdi Finance Faktor Zrt. (Fejérdi Finance) nem rendelkezik az MNB által engedélyezett kulcsfontosságú vezetőállású személyekkel, nincs bejelentett könyvvizsgálója, és az utóbbi időszakban adatszolgáltatási kötelezettségének sem tett eleget. A társaság a jogszabályi előírások ellenére, nem tájékoztatta az MNB-t elnevezésének, székhelyének, részvényesi adatainak megváltozásáról, így a felügyeleti nyilvántartás törzsadatai eltérnek a vonatkozó cégnyilvántartási információktól. E hiányosságokat a Fejérdi Finance a felügyeleti határozati felhívások ellenére sem orvosolta, továbbá nem küldte meg a 2023-ra vonatkozó éves auditált felügyeleti jelentését sem az MNB részére.
A tájékoztatás szerint az MNB egy további határozatában azért vonta vissza az Arthur Bergmann Lízing Zrt. (AB Lízing) ingatlanlízingre jogosító működési engedélyét, és kezdeményezte felszámolását, mert megállapították a fizetésképtelenségét. Mindezen túlmenően, a társaságnál hiányosságok voltak tapasztalhatók a személyi feltételek tekintetében is, miközben a társaság adószámát is törölték.
Az MNB mostani intézkedéseinek - az érintett pénzügyi vállalkozások csekély piaci súlya miatt - nincs érdemi hatása a pénzügyi piacokra. A társaságokkal szemben fennálló esetleges fizetési kötelezettségeiket az érintett ügyfeleknek változatlanul teljesíteniük kell - írták. | Két társaság engedélyét is visszavonta a Magyar Nemzeti Bank | A Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszavonta a Fejérdi Finance Faktor Zrt. tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását, emellett visszavonta a fizetésképtelenné vált Arthur Bergmann Lízing Zrt. engedélyét is, és a társaság felszámolását kezdeményezte – közölte a jegybank szerdán az MTI-vel. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/ket-tarsasag-engedelyet-is-visszavonta-a-magyar-nemzeti-bank/437116 | null | true | null | null | Hírklikk |
Az elmúlt hetekben három nagyobb eladást jelentett be az Orbán-kormány és mind a három ügyben az állami tulajdonban lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. képviseli az eladói oldalt. Október elején jelentették be, hogy
megkezdődött a Posta Biztosítókban lévő állami tulajdonrész értékesítését célzó nyílt versenyfolyamat.
Aztán november 10-én nagy hír volt, hogy az Erste Csoport visszavásárolja a magyar állam Erste Bank Hungary-ban meglévő 15 százalékos részesedését. Végül pedig november 21-én közölte a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., hogy tíz százalékra csökkenti tulajdonrészét a Vienna Insurance Group biztosítócsoport magyarországi üzletágában a kormány.
A három tranzakció értéke bőven több százmilliárd forintos bevételt jelent a költségvetésnek. Ekkora összegeket látva érdemes egy pillantást vetni a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-re, hogy pontosan milyen állami cégről van szó és kik dolgoznak nekik. A társaság már 1997 óta létezik, de a jelenlegi feladatkörét egy 2012-es kormányhatározat jelölte ki: tőkebefektetési tevékenységet végez, elsősorban Közép- és Kelet-Európa területén. Leginkább azonban akkor lett ismert, amikor a magyar államot képviselve 49 százalékos közvetett befolyást szerzett a Vodafone Magyarország Zrt.-ben, de a magyar Yettel 25 százaléka is hozzá tartozik.
Tehát az Orbán-kormány legnagyobb üzleteit bonyolítja a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., amelynek vezérigazgatója Torzsa Andrea, aki korábban a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt fejlesztési igazgatója volt. A társaság szerződéseit átnézve pedig kiderül: hazai és nemzetközi ügyvédi irodák és tanácsadók egész hada dolgozik nekik.
Már korábbi cikkünkben is megírtuk, hogy a Fideszt és a NER-t többségében jogászok alapították és a különböző kormányzati ás állami szervek most is jelentős forrásokat szánnak arra, hogy tapasztalt és drága ügyvédekkel vegyék körbe magukat. Akkor ezt a Nemzeti Koncessziós Iroda, a közpénz milliárdokat osztogató Magyar Turisztikai Ügynökség és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elérhető szerződéseiből vezettük le. Ebbe a sorba tökéletesen beleillik a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. is.
A legnagyobb, legjobb és legdrágább globális nemzetközi ügyvédi irodák magyarországi ágai dolgoznak nekik, hogy minden legális legyen. Például a CMS Cameron McKenna prágai irodájával júliusban kötöttek egy 60 ezer euró (20-25 millió forint) keretösszegű szerződést nemzetközi jogi tanácsadásról.
Több mint három évtizede segítünk ügyfeleinknek Magyarországon, jó és rossz időben egyaránt. Ügyvédeink rendelkeznek azzal a tudással és tapasztalattal, hogy gyakorlatias kereskedelmi megoldásokat találjanak problémáira, valamint rugalmasak és képzelőerővel képesek kezelni a gyorsan változó körülményeket
- ez a CMS Cameron McKenna bemutatkozása.
Budapesten konkrétan a belvárosi Ybl Palotában van az irodájuk. Az ingatlant leírása szerint elegancia és magas szintű XXI. századi műszaki megoldások jellemzik. Még 2001-ben a CMS Cameron McKenna az ingatlan harmadik szintjét, több mint 1700 négyzetmétert bérelt ki.
A Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. másik kedvenc nemzetközi jogi irodája pedig a DLA Piper Posztl, Nemescsói, GyőrfiTóth és Társai Ügyvédi Iroda. Velük évente akár többször is szerződnek, az elérhető dokumentumok szerint legutóbb májusban állapodtak meg egy 100 ezer eurós kontraktusban. Róluk már sokszor írtunk: a DLA Piper a világ egyik legnagyobb és legelismertebb globális jogi irodája, amely 4200 ügyvédet foglalkoztat a világ több mint 40 országában.
Persze a hazai ügyvédi irodák is szívesen dolgoznak az államnak. Például a Balsai ügyvédi iroda: Ifj. Balsai István irodájáról van szó, aki az egyik legelkötelezettebb orbánista alkotmánybíró, a 2020-ban elhunyt Balsai István fia. A Miniszterelnöki Kabinetirodának és a Köztársasági Elnöki Hivatalnak is dolgoztak korábban. A Corvinus Zrt.-vel több alkalommal kötöttek 3 milliós szerződést. | Globális jogi csapat segíti az Orbán-rendszer adásvételeit | Az Orbán-rendszer a legnagyobb üzleteit a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. bevonásával bonyolítja, amely hazai és nemzetközi ügyvédi irodák egész sorát foglalkoztatja jó pénzért. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/globalis-jogi-csapat-segiti-az-orban-rendszer-adasveteleit.html | 2023-11-23 17:29:00 | true | null | null | mfor.hu |
A botrányos látkép a balatoni műútról kifejezetten feltűnő: Ranolder János egykori veszprémi püspök késő klasszicista villája tető nélkül, az időjárás viszontagságainak kiszolgáltatva várja a dicstelen véget. Évek óta áll így a hegyoldalt uraló pompás épület, egyelőre dacolva a pusztulással, ám nem kétséges, ha emberi kéz nem avatkozik közbe, előbb-utóbb kénytelen lesz feladni a küzdelmet. A tulajdonosi gondatlanság joggal háborítja fel a szemtanút, különösen akkor, ha tudja, hogy a tető megbontása, de akár teljes eltüntetése sajnos régi bevált módszere mindazoknak, akik meg akarnak szabadulni a tulajdonukban lévő, felújítás esetén irdatlan mennyiségű pénzt felemésztő műemléktől. Ha az állagromlás nyomán az épület életveszélyessé válik, már a műemlékesek sem nagyon tehetnek semmit, a házat mások testi épségére hivatkozva el lehet tüntetni a föld színéről. Láthattuk, hogyan alkalmazták a receptet a két és fél éve ledózerolt, eredetileg klasszicista budapesti Király utca 40. esetében. De nem véletlenül aggódnak olyan sokan a szintén a fővárosban, a Dózsa György út 74. alatt található Csengery-villáért, amelynek tetőzetét még 2016 őszén, tehát a rossz időjárás beállta előtt közvetlenül bontotta le az egyiptomi tulajdonos, Youssef Takla cége, a Zenobia Hungary Kft.
A szebb napokat látott Ranolder-nyaraló a história szerint a veszprémi főpásztor egyik bérmakörútjának köszönheti létét. A püspök Badacsonyban fölment a hegyre, a bazalttornyok alá. Mindaddig azt hitte – írja Eötvös Károly a Balatoni utazásban –, hogy Nápoly és Sorrento vidéke a világ legszebb tája. Amikor körülnézett, magához intette jószágkormányzóját, és azt mondta: „A mi országunk a legszebb ország, s ez a hely, ahol állunk, a világ leggyönyörűbb vidéke. Ide építsetek nekem lakóházat, s fölöttem, a bazalttorony tetejére emeljetek egy óriási keresztet a mi Üdvözítőnk emlékezetére. És vegyétek meg nekem az elpusztult szőlőket, és tanítsátok meg az embereket az okos szőlőművelésre. Egykor az idegen nemzetek utazói ezren és százezren jönnek ide majd, hogy amikor már minden szépet láttak: minden szépséget itt együtt lássanak!”
A kereszt ma is ott áll a bazalthalmok felett; megérkezve a Ranolder-villa romjaihoz viszont nemcsak a megjósolt külföldieket, de egy árva lelket sem láttunk a csupaszra vetkőztetett téglafalak közelében. Az 1864-ben Szentirmay József tervei alapján emelt, eredetileg finom lejtésű tetővel borított nyaralónak, amelynek az államosítást követő legutolsó tulajdonosa a Badacsonyi Állami Gazdaság volt, a belsejét is szinte teljesen szétverték: se ajtó, se ablak, az emeletre, de még a földszintre sem lehet fölmenni, csak a pinceszintről tudjuk megbámulni az űrt, a fölöttünk néhány födémdarabra támaszkodó belső falakat. Az épület mögött a hegyből kifaragott néhány négyzetméternyi területecskét látunk; nemrégiben kotorhatták ki, állaga alapján ezt sejtjük. Hamarosan többet is megtudunk váratlanul mellénk szegődő önkéntes idegenvezetőnktől. Sok száz köbméternyi bazaltkövet bányászott ki a hegyből a legutolsó tulajdonos, a házat és a telket 2008 óta birtokló, Póczik Péter vezette Ranolder Badacsony Kft., így akarván megnagyobbítani a pince szintjét. Ehhez általános meglepetésre akkor engedélyt is kapott, holott 1964 óta törvény tiltja a tanúhegyek bazalt- és bazalttufakőzetének kitermelését és elhordását, ráadásul a nyaraló a legszigorúbb jogszabályokkal védett Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban fekszik. Az akkor még létező Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) időközben jóváhagyta a villa – jelentős beavatkozást igénylő – üdülővé alakítását. Kis Péter építész, megváltoztatva az eredeti architektúrát, panorámaablakot tervezett az épület lábazatához, az emeleti vaskorlátos erkély helyére pedig az egyébként a Balaton menti településkép természetes részét képező (jelen esetben azonban történetileg idegen) faverandát kívánt emelni. A munkálatok megkezdődtek ugyan, ám a KÖH az engedélyt kénytelen volt visszavonni, ugyanis hozzájárulása nélkül elbontották a nyaraló fából készült, eredeti belső lépcsőházát.
A munka hamarosan leállt, a püspöki nyaraló pedig ott maradt fedél nélkül, a későbbi tervezgetések megragadtak az ötletelés szintjén. Mindebben közrejátszhatott az is, hogy a rövid ideig üzlettárs Póczik Péter és Laposa Bence útjai elváltak, előbbi viszont még hosszú időn keresztül birtokolta a neves bormárkanevet, a „Laposát”. Erről áldatlan pereskedést követően Póczik aztán kénytelen volt lemondani, ráadásul pénzzavarba keveredve nemrégiben Badacsonyt is elhagyta.
A miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. információink szerint idén júniusban banki követelésként vette meg a Ranolder-villát és a hozzá tartozó birtokot. Az önkormányzat ugyan hivatalból elővásárlási joggal rendelkezik, ám ettől elállt. A polgármester, Krisztin N. László kérdésemre ezt azzal indokolta, hogy nincs százmillió forintjuk a vételár kifizetésére és további pénzük sem a felújításra.
Az adásvétel könnyen lehet, hogy megmentette a kibelezett épületet a végső pusztulástól. Tiborcz István ugyanis valószínűleg a mielőbbi felújításban és hasznosításban érdekelt, másrészt apósára való tekintettel egyelőre azt a blamázst sem engedheti meg magának, hogy országosan ismert műemlék omoljon össze a keze között. Hogy tervei vannak a villával, az azokból a rendszerbe összeálló tranzakciókból is kitűnik, amelyek részeként a kormányfő bizalmasai épített örökségünk becses darabjait a „nemzeti burzsoázia” megteremtésének ürügyén összevásárolják. Persze nem marad feltétlenül örökre a birtokukban: a részben EU-támogatással véghez vitt felújítást követően esetleg – talán ez lesz a sorsa a Ranolder-nyaralónak is – tetemes haszonért továbbadják.
Csak emlékeztetőül: lassan két éve már, hogy Tiborcz István belevágott nagy kastély- és villaprojektjébe. Ezek megvásárlásában központi szerepet játszik a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt., amely, mint Bódis András Heti Válaszban napvilágot látott írásából kiderül, hivatalosan egy Szabó, illetve egy Tóth nevű ember nevén van, ám a bejegyzéshez szükséges illetéket Tiborcz számlájáról utalták át. A rendkívül bonyolult, adásvételekkel, vállalatalapításokkal kísért művelet révén így-úgy Tiborcz István és a vele „együtt munkálkodó” jordániai üzletemberek érdekeltségeinek közelében landolt többek között a turai Schossberger-kastély, a Városligeti fasori Spitz-villa, a bodajki Hochburg–Lamberg-kastély, az azóta hivatalosan továbbadott Postabank-székház, a seregélyesi kastély, a hőgyészi Apponyi-kastély, a félkész Hotel Visegrád. A másik nagy vásárló a miniszterelnök közismert barátja, Mészáros Lőrinc, aki szinte az összes Balaton-parti településen megvetette már a lábát, szállodák, kempingek garmadája tartozik hozzá Balatonalmáditól Tapolcáig és Hévízig.
Tiborcz és Mészáros bekerítő hadműveleteik során nemegyszer válnak közeli szomszédokká a Balaton vidékén. Így történt ez például Keszthelyen, ahol éppen két éve szerezte meg Tiborcz István a jachtkikötőt, hogy nem sokkal később megérkezzen Mészáros is, és felvásárolja a patinás Hullám, a Balaton, illetve a Helikon és a Via szállodát. Hasonló módon „találkoztak” a Badacsony vidékén: az egykori badacsonyörsi kocsma régi emeletes épülete ma már felújítva Mészáros panziója, de övé a korábban Leisztinger Tamás birtokolta helyi kemping, a Badacsonyi Pincegazdaság (vele a zánkai borhotel). Ha megállunk a bazalttornyok mentén a Balaton felé nézve, jól látszik a pincegazdaság és az úgynevezett Esterházy-pince, amely pedig a Ranolder-villa mellett nemrégiben jutott Tiborcz István érdekeltségébe.
Mindez önmagában persze nem baj, ám a legvadabb egész pályás letámadásokat idéző, a közvéleményt egyre inkább foglalkoztató vásárlássorozat felettébb gyanús. Nemcsak a kettejük közti összekötő kapocs, a kormányfő személye, hanem sokkal inkább a kiskapuk lehetősége miatt. A műemléki ingatlanok felújításának költsége ugyanis egy parlamenti döntés értelmében ma már levonható a társaságiadó-alapból. Vagyis, ahogy az LMP képviselője, Sallai R. Benedek logikusan rátapintott a következményekre: „A kastélyok felújításának technológiai feladatai ellenőrizhetetlenül sok pénzt igényelnek. Ez tökéletesen alkalmas adócsalásra. Ide bármennyi költséget el lehet számolni.”
Ha az országos érdeket nézzük, egyik szemünk sír tehát, a másik nevet. Örülünk annak, hogy műemlék épületeink egy része, így remélhetőleg a Ranolder-villa is megmenekül a pusztulástól, ugyanakkor az átláthatatlan folyamatok, a mohó, egyben rejtélyes szerzési vágy, a csalás lehetősége előtt megnyitott kiskapuk hosszabb távon az ország balkáni jellegét erősítő áldatlan gazdasági háborúk, váratlan leszámolások rémképének lehetőségét vetítik elénk. | Bekerítő hadművelet | A „nemzeti burzsoázia” bizalmi emberei vásárolják össze épített örökségünk becses darabjait a Balatonon. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/hetvegi-magazin/2017/07/bekerito-hadmuvelet | 2017-07-10 20:41:24 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Február 22-én lőszerek beszerzésére irányuló szerződést írt alá az Országgyűlés Hivatala, melynek hatálya az idei év végéig, tehát közel 10 hónapra szól - derül ki a parlament honlapján közzétett szerződéslistából. Ennek értelmében kicsivel több mint 12 millió forintot fognak fizetni a Magnum Vadász és Hajós Kft.-nek, aki teljesen új partnernek tűnik az Országgyűlésnél.
A hivatal korábban is vásárolt lőszereket, ám úgy tűnik, hogy a mostani beszerzés nemcsak a korábbinál drágább, de kicsit "megkésett" is. 2013 óta ugyanis rendre szeptemberben, vagy október elején kötötték meg ezeket a szerződéseket egy éves időtartamra. A legutóbbi szerződést 2016 szeptemberében szignózták a felek, ez 2017 szeptember végéig szólt, tehát a korábbi gyakorlatnak megfelelően tavaly év végén kellett volna megkötni az új kontraktust. Ez azonban vélhetően most februárra tolódott el.
A korábbiakhoz képest megfigyelhető eltérés alapján az Országgyűlés vagy ugyanannyi lőszert vett rövidebb időre több pénzért, vagy rövidebb időre több pénzért több lőszert vettek.
Az eddig a lőszereket az MP Hungary Kft.-től vásárolta az Országgyűlés, a lista szerint 100 ezer darab kiképzési parabellum lőszerre vonatkoztak a szerződések, így vélhetően most is erről lehet szó. A parabellum ráadásul az egyik legnépszerűbb és legtöbbet használt katonai pisztolylőszer. | 12 millióért vett lőszert az Országgyűlés Hivatala | A korábbiakhoz képest ez most egy 69 százalékkal drágább beszerzésnek bizonyul. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/12-millioert-vett-loszert-az-orszaggyules-hivatala.html | 2018-03-10 13:01:55 | true | null | null | mfor.hu |
Újabb érdekességre hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azzal a balatonfüredi beruházással összefüggésben, amiről a Telexen is beszámoltunk. Mint írtuk, a közel 820 millió forintos uniós támogatásból megvalósuló kutatóközpont körül a NER-rel jó viszonyt ápoló üzletemberek tűntek fel.
A GINOP-2.1.1-15-2016-01076 kódszámú projektet 2016-ban megnyerő három építőipari cég 2020-ig felhúzott egy 16 lakásos társasházat Balatonfüred központi részén, aminek a földszintjén állítólag 12 hónapig kutatták az „akut koronária szindrómán átesett betegek komplex rehabilitációs kezelését”. Az épületben azóta egy magánklinika működik.
Bár a pályázati anyagban szerepel a „kutatási infrastruktúra kialakítása”, már ebben is szerepel egy érdekes kiegészítés: „(itt Zoli döntése szükséges arról, hogy a Rextra ajánlatában szereplő »alap« berendezéssel, vagy a »mobil műtő« változattal szerepeljenek az eszközök, és a döntés szerinti részt kell beemelni ide)” – szerepel a végleges pályázati anyagban.
Az nem ismert, hogy ennek a projektnek a keretein belül végül milyen eszközöket szereztek be, mindenesetre – mint Hadházy írja – „egy őrző-védő és takarító cég röntgen osztály kialakítására” nyert el „30 millió forint EU-s támogatást”.
A balatonfüredi társasház és kutatóközpont/Egészségügyi Központ mögött kis tábla hirdeti, hogy az Árgus-Security Kft. az „Adaptív technológiai innovációt eredményező modern, digitális radiológiai osztály kialakítása az ÁRGUS-SECURITY Kft.-nél” című projektre nyert 30 millió forintos uniós támogatást (ez a 61 milliós projekt összköltségének fele).
A pályázatról a cég honlapján is található tájékoztatás.
De hogy jön ide egy őrző-védő cég?
A helyszín: a cégadatok szerint a budapesti központú Árgus-Security Kft.-nek 2019 eleje óta van fióktelepe a Balatonfüred 122/4 helyrajzi szám alatt – ott, ahol a közel 820 millió forintos támogatásból a kutatóközpont is felépült.
Az ügyvezető: az Árgus-Security Kft. ügyvezetője László György. Övé az EFM Egészségügyi Szolgáltató Kft., az egyik cég, ami megnyerte a kutatóközpont létesítésére az uniós támogatást (akkor még Ultra Projekt Építőipari és Szolgáltató Kft. néven futott, és a honlapján azóta is így szerepel). László György volt az, aki lapunknak az „Első füredi magánklinika” ügyvezetőjeként aláírt nyilatkozatban írta azt, hogy Hadházy „szándékosan csúsztat vagy súlyosan téved”, a lakások és a kutatóközpont ugyanis két külön költségvetésből, szigorúan elkülönülve valósultak meg.
A tulajdonos: a cégadatok szerint az Árgus-Security Kft. 54,8 százalékban Apáthy Zoltán Endréhez tartozik, 45,2 százalékban pedig Hernádi-Rózsa Judithoz. Apáthy a tavaly októberben HT Property Kft.-nek átkeresztelt Híd Transz Kft. 90 százalékos tulajdonosa – a kutatóközpont-projekt másik nyertese. A harmadik nyertes cég, a Somogyi Udvar Kft., ami 60 százalékban Apáthy Endre Árpádé, Apáthy Zoltán apjáé.
A kapcsolat: László György és a NER-rel gyakorta üzletelő Apáthy családnak nem ez az első együttműködése, összefonódásaikról korábban az Átlátszó is írt.
Miért egy őrző-védő cég vette meg a röntgengépeket?
Ezt nem tudni, de az nem újdonság, hogy az Árgus-Security nem csak őrzéssel és védéssel foglalkozik. Míg a főtevékenysége valóban a „személybiztonsági tevékenység”, közel nyolcvan egyéb tevékenységi kör is szerepel a cég adatai között: a takarítás mellett például bányászat, fodrászat, testedzés, divat-és formatervezés, villanyszerelés, bontás, használtcikk-kereskedelem, vendéglátás és szakorvosi járóbeteg-ellátás is.
A pályázatban azt írják:
„A pályázat segítségével megvalósuló fejlesztés eredményeként a jelenlegi tevékenységünkhöz kapcsolódóan egy teljesen új szolgáltatás jön létre, azaz új fajta innovatív szoláltatás nyújtására lesz alkalmas vállalkozásunk. Fontos kiemelni, hogy a radiológiai osztály kialakításával eddig nem végzett tevékenységhez kapcsolódóan jön létre a szolgáltatás, mely segíti vállalkozásunk több lábon állását és erősíti a piaci helyzetét”.
valamint azt, hogy:
„A társadalmi egészségügyi ellátásban egyre népszerűbb a magán ellátások igénybevétele, így ehhez szeretnénk mi is csatlakozni, mintegy hozzájárulva a járó beteg ellátás szűrési és prevenciós vizsgálatok elvégzésére szolgáló tevékenységgel.”
Tehát: a 820 millió forintos uniós támogatásból jött létre egy kutatóközpont, és László György nyilatkozata szerint külön magánköltségvetési forrásból és bankhitelből, a kutatóközponttól elhatárolva magánlakások – ugyanabban az épületben. A központban egy évig valóban kutatás folyhatott, majd a kutatóintézetből magánklinika lett, aminek az ügyvezetője László György, az Árgus-Security ügyvezetője. Akinek a cége röntgengépeket is beszerzett félig uniós forrásból (a pályázati adatlap szerint 2019 végéig végrehajtották a projektet, és 2020 szeptemberében meg is kapták az utolsó kifizetést) a klinikába, hogy minél több tevékenységet tudjanak ott végezni. | 30 milliós uniós támogatásból vett röntgengépeket egy őrző-védő cég oda, ahol Hadházy 820 milliós EU-pénzes csalást sejt | Kutatóközpontból magánklinika, őrző-védő cégből röntgengép-beszállító lett Balatonfüreden. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/05/14/hadhazy-akos-balatonfured-30-millio-forint-ginop-tamogatas-laszlo-gyorgy-argus-security-kft | 2023-05-14 11:19:00 | true | null | null | Telex |
A tiszta és rendezett országért hozták Szingapúrban azt a törvényt, amely tiltja a rágógumi forgalmazását. A város vezetése továbbra sem hajlandó enyhíteni az 1992-ben életbe lépett szabályozáson.
"Attól tartunk, hogy a törvény feloldásával ismét felbukkannak a régi problémák." - mondta Mohamad Maliki Bin Osman, a szingapúri Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik parlamenti képviselője. A kormány tehát továbbra is kitart a határozott mellett, hiszen évek óta azon fáradoznak, hogy minél több külföldi befektetőt csábítsanak az országba.
Szingapúr 2008-ban megnyitotta első kaszinóját, a Formula-1-es autóversenynek is házigazdái már, emellett az országban tilos a faji-, vagy vallási témával kapcsolatos demonstráció. De még itt sem mindenki ért egyet a szigorú intézkedéssel. Denise Phua Lay Peng, a Népi Akciópárt tagja szerint szabadságot kell adni a lakosságnak, hogy vállalhassák tetteikért a felelősséget. A rágógumi ellenes törvényről Szingapúr nemzetközileg is jól ismert és bár 2004-ben részlegesen feloldották, akkor csak az egészségügyi rágó használatát engedélyezték. | Szingapúrban tilos a rágó | "Attól tartunk, hogy a törvény feloldásával ismét felbukkannak a régi problémák." – mondta Mohamad Maliki Bin Osman, a szingapúri Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik parlamenti képviselője. A kormány tehát továbbra is kitart a határozott mellett, hiszen évek óta azon fáradoznak, hogy minél több külföldi befektetőt csábítsanak az országba. Szingapúr 2008-ban megnyitotta első kaszinóját, a Formula-1-es autóversenynek [...] | [
"rágó",
"tilalom",
"szingapúr",
"törvény"
] | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2010/03/08/szingapurban-tilos-a-rago | 2010-03-08 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Autós üldözést követően, a gépkocsijára leadott lövésekkel állítottak meg csütörtökön az osztrák rendőrök egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy előzőleg a határ magyar oldalán fegyverrel fenyegetett meg egy benzinkutast.
A burgenlandi rendőrség közleménye szerint délelőtt tizenegy óra tájban egy férfi a hegyeshalmi határátkelő térségében, magyar területen fegyverrel fenyegette meg egy benzinkút alkalmazottját. Az azonnali magyar rendőri közbeavatkozást követően a tettes osztrák rendszámú gépkocsijával nagy sebességgel elhajtott a helyszínről Ausztria irányában.
A férfi az osztrák A4-es autópályán kezdett el menekülni, és a magyar rendőrök üldözőbe vették. Miután a gyanúsított letért az autópályáról, és egy rendőrségi útzárat is áttört, az időközben riasztott osztrák rendőrök állították meg az autójára leadott lövésekkel. A férfit Ausztria területén, a határtól mintegy 15 kilométerre, Lajtakáta (Gattenforf) településen sikerült feltartóztatni.
Az üldözésben nem sérült meg senki – írták a közleményben. A további részleteket, köztük a gyanúsított állampolgárságát és személyazonosságát még vizsgálják. | Itthon: Autós üldözés, fegyveres fenyegetés, lövések Hegyeshalomnál | Autós üldözést követően, a gépkocsijára leadott lövésekkel állítottak meg csütörtökön az osztrák rendőrök egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy előzőleg a határ magyar oldalán fegyverrel fenyegetett meg egy benzinkutast. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20131128_Autos_uldozes_fegyveres_fenyegetes_lovese | 2013-11-28 16:25:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Feljelentést tett Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetet (EKI) érintő vizsgálat nyomán, a Szócska Miklós vezette egészségügyi államtitkárság pedig a HospInvest ügyében. Budai és Szócska közösen jelentették be ezt szerdán.
A kormánybiztos ismeretlen tettes ellen, sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést az Országos Rendőr-főkapitányságon. Budai szerint a visszásságokat feltáró vizsgálat során megállapították például, hogy bizonyos - Kárpáti Zsuzsanna volt EKI-főigazgató személyével kapcsolatba hozható - cégek részére a hivatali utat megkerülve, szóbeli utasítás alapján adtak ki készleteket. A kormánybiztos megjegyezte, hogy - bár ismeretlen tettes ellen tett feljelentést -, Kárpáti Zsuzsa, aki 2006-ig szocialista országgyűlési képviselő volt, szerinte asszisztált a feljelentésben részletezett ügyekhez.
Budai szerint az EKI részben ismerősök - például az EKI által megbízott ügyvéd férje - cégeivel kötött szerződéseket, továbbá a szerződő cégek sok esetben Kárpáti választókerületéből kerültek ki. A sajtótájékoztatón kiosztott sajtóanyag szerint a cégek sokszor rossz minőségben teljesítettek, és volt olyan kifizetés is, amely mögött nem állt szerződés. A sajtóanyagban arról is szó van, hogy V. Gy. volt szocialista országgyűlési képviselő tanulmányokat készített az EKI részére, és Budaiék szerint a tanulmányok hitelessége megkérdőjelezhető, mert V. Gy. állítólag nem is járt például azokban az épületekben, amelyekről a tanulmányokat készítette.
Budai ezen kívül azt állítja, hogy a 2010-es országgyűlési választások idején Kárpáti MSZP-s jelöltként az intézmény infrastruktúráját felhasználta a kampányhoz.
A kormánybiztos szerint megállapították a vizsgálat során azt is, hogy az EKI közbeszerzési eljárásaiban indokolatlanul költött külsős ügyvédek igénybevétele, akik közt ott volt Kárpáti férje, valamint az egészségügyi tárca több ügyvédje is. Budai állítása szerint az EKI-nél több esetben trükköztek a közbeszerzések lebonyolításával, továbbá kötöttek például 45 millió forint összegben olyan szerződést is, amelyről előzetes hatástanulmányt nem készítettek, a projekt a mai napig nem valósult meg, a több millió forintos számítástechnikai eszközök pedig azóta is a raktárban porosodnak.
Kárpáti Zsuzsa az Indexnek azt mondta: a feljelentés szánalmas próbálkozás a visszavágásra. A kormányváltás után történt leváltása miatt ugyanis a Munkaügyi Bírósághoz fordult, és kérte, hogy a jogellenes lépést felülbírálva helyezzék vissza az EKI főigazgatói posztjára. Kárpáti szerint az elszámoltatási szándék valódiságát megkérdőjelezi, hogy a Fidesz pont az ő egykori helyettesét nevezte ki utódjának, jólehet az emlegett szerződések jó részét ő ellenjegyezte, és korábban nem volt ellenvetése az ügyekben.
4,5 milliárdról beszél Szócska a HospInvest-ügyben
Az egri kórházat korábban privatizáló cég, a HospInvest ügyében szintén ismeretlen tettes ellen szól a vámhatóságnál tett feljelentés, számviteli fegyelem megsértése és csalás gyanúja miatt. Szócska a feljelentést az egészségbiztosítási pénztár új főigazgatója vizsgálatának eredménye alapján rendelte el.
"Azok a gazdálkodási átláthatatlanságok, amelyek miatt ezt a tényállást megállapította a vizsgálat, a modell egészét érintik", válaszolta egy újságírói kérdésre az egészségügyi államtitkár, aki szerint 4,5 milliárd forintos tételről van szó. Arra a kérdésre, hogy ez miből tevődik össze, Szócska azt felelte: a vagyonkezelés ideje alatt a kórházaknál összesen 4 milliárd 403 millió forint E-Alapból folyósított pénzeszközt nem a finanszírozott tevékenységre használtak fel.
A HospInvest által üzemeltetett egészségügyi intézményeket - így például az egri kórházat - tavaly vették át önkormányzati cégek, miután a HospInvest felszámolási eljárást kezdeményezett maga ellen a cégbíróságon. | Szócska a HospInvest, Budai az EKI ügyében tett feljelentést | Szócska a HospInvest, Budai az EKI ügyében tett feljelentést - Az EKI főigazgatója szerint azért indították az akciót, mert bírósághoz fordult, hogy helyezzék vissza posztjára. | null | 1 | http://index.hu/belfold/2010/11/24/szocska_a_hospinvest_budai_az_eki_ugyeben_tett_feljelentest/ | 2010-11-24 12:38:00 | true | null | null | Index |
A bíróságon egy makói székhelyű, munkaerő-közvetítéssel foglalkozó iskolaszövetkezet két korábbi vezetője ellen folyik per költségvetési csalás vádja miatt. A vádirat szerint a két férfi több százmillió forint forgalmi adó befizetését mulasztotta el. Az ügyben az előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselőt tanúként hallgatták volna meg, de a tárgyalást az egyik vádlott védőjének betegsége miatt elhalasztották.
Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője a csütörtökre meghirdetett tárgyalás előtt elmondta, a tucatnyi szövetkezetnél dolgozó több ezer diák mellett legalább ötszáz ki nem fizetett felnőtt károsultja is van a Human Operator Zrt.-nek.
Az ismert károsultak száma meghaladja az ötezret, de elképzelhető, hogy akár tízezer olyan dolgozó is van, aki nem kapta meg munkája ellenértékét Czeglédy Csaba cégétől.
Ez olyan kiemelten súlyos ügy, amellyel kormányzati szinten is foglalkozni kell – mondta Szabó Bálint, aki arra kérte Czeglédy Csabát "mint az ország egyik leggazdagabb emberét, hogy az általa ellopott pénzekből fizesse ki a diákokat és a felnőtteket".
A Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője szerint Czeglédy Csaba nem magányos elkövető, ezért felszólította "gazdáját és megbízóját", Botka Lászlót, Szeged szocialista polgármesterét, hogy segítsen igazságot tenni ebben az ügyben.
Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyik eljárás. A gyanú szerint a férfi által vezetett, munkaerő-közvetítést végző Humán Operátor Zrt. köré szerveződő céghálózat 2013 és 2016 között mintegy 3 milliárd forint összegű vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek. | Felnőtt dolgozóknak sem fizetett Czeglédy Csaba cége | Felnőtt károsultjai is vannak a Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-nek – jelentette ki Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője csütörtökön a Szegedi Törvényszék épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján. Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő előzetesben van. Korábban több ügyben is az ellenzéki pártvezetőket képviselte. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2017/09/felnott-karosultjai-is-vannak-a-human-operator-zrt-nek | 2017-09-28 11:50:00 | true | null | null | Origo |
adócsomag;adócsökkentés;vagyonkezelő;közalapítvány;adózás; NER;szochó;
2021-05-18 06:20:00
Adócsökkentés NER módra: Ha nekünk nem is, az alapítványoknak könnyebb lesz
Több adótörvényt is módosítatna a kormány a vagyonkezelő alapítványok adózásának optimalizálásához.
Adócsökkentésekről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament elé beterjesztett jövő évi adócsomag kapcsán, ám mégsem ez, hanem a közérdekű vagyonkezelő alapítványok a leggyakrabban visszatérő fogalom a 114 oldalas tervezetben, amelynek tárgyalását ma kezdi meg a parlament. A Pénzügyminisztérium most adóoldalról igyekszik megtámogatni az elmúlt hetekben a Fidesz által létrehozott és azok kuratóriumait pártmunkásokkal feltöltött vagyonkezelő közalapítványok működését. A cél az, hogy ezen alapítványok a lehető legkevesebb adót fizessék. Ennek érdekében módosul, az illetéktörvény, a társasági adótörvény, és még az energiaellátók különadója is. E két utóbbira például azért van szükség, mert a kormány egyszerűbbé szeretné tenni, hogy cégek támogassanak ilyen alapítványokat. Az adakozó cégek az átadott eszközök (például részvények) értékének 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat, ha pedig nem támogatást adnak, hanem alapítóként csatlakoznak az alapítványhoz, akkor a támogatásra szánt összeg 40 százalékával lehet kevesebb az adószámítás alapja.
A kormány illetékmenetessé tenné a közalapítványok működését, amit a kormány ezen alapítványok „társadalmi hasznosságával” indokolt.
A nem közalapítványokat érintő legnagyobb adócsökkentésre 2022 júliusáig várni kell a cégeknek, akkor fél százalékponttal, 15 százalékra csökken az úgynevezett szociális hozzájárulási adó – ez a cégek társadalombiztosítási adója. Ugyanekkor beolvad a szochóba a szakképzési hozzájárulás, de facto ez további 1,5 százalékpontos adócsökkentést jelent a cégeknek. Ezzel egy újabb kisadó tűnik el a magyar adórendszerből – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere. Az adótanácsadó szerint ez a legérdemibb változás a kormány adócsomagjában, ezen túl inkább jogtechnikai változtatásokat tartalmaz, bár az átalányadózás és a transzferárazás területén is felfedezhetünk majd újdonságokat – tette hozzá.
Kiszélesítik az átalányadózás választására jogosult egyéni vállalkozók körét, mivel a jelenlegi 15 millió forintos bevételi határ helyett jövőre már akár az éves minimálbér összegének tízszereséig (a jelenlegi minimálbér alapján közel 20 millió forint bevételig) élhetnek az egyéni vállalkozók ezzel az egyszerűsített adózási módszerrel. Az átalányadózás lényege, hogy az egyéni vállalkozó a bevételből főszabály szerint 40 százalékos költséghányad szerinti költséget számolhatnak el. Bagdi Lajos felhívta továbbá a figyelmet, hogy a módosítási javaslat szerint az éves minimálbér feléig nem is kellene egyáltalán személyi jövedelemadót fizetni és adókedvezményeket is igénybe lehetne venni.
A rájuk eddig kivetett pénzügyi különadót eltörlik, amit Varga Mihály azzal indokolt, hogy ezen szervezetek (is) részt vesznek a „gazdaság újraindításában”, ez pedig láthatóan elegendő ok az adómentesítésre, ugyanis ennél részletesebb magyarázat nincs sem az általános, sem pedig a részletes indoklásban.
Választási év ellenére a magánszemélyek nem kapnak ajándékot a kormánytól: azért akadnak kivételek, például a kriptonvalutákkal üzletelő magánszemélyeknek az árfolyamnyereség után elég lesz a jövőben 15 százalékos jövedelemadót fizetniük, azaz nem kell a 15,5 százalékos szochot is megfizetni. Ezen túl az szja- törvényt csak technikailag módosítja a kormány, például nem kell minden évben nyilatkozni a négygyermekes nőknek az szja-mentességről, az átalányadózó egyéni vállalkozók nagyobb költséghányadot számolhatnak el, illetve az örökösök egyszerűbben juthatnak a hagyaték részét képező nyugdíjpénztári megtakarításokhoz.
Igaz, egyelőre a dohány és alkoholtermékek jövedékiadó-emelése sem szerepel a tervekben, holott az idén ez több alkalommal is emelkedik, illetve már emelkedett is, annak érdekében, hogy az elérje az uniós minimumot, így várhatóan jövőre erre bizton nem lesz szükség.
Könnyebbséget jelent viszont, hogy a jövőben az adóhatóság nem kerekítheti föl vagy le a gépjárműadó összegét. A gépjárműadót és annak beszedését idén elvonta az önkormányzatoktól a kormány, azt első ízben idén a NAV szedte be, az adóhivatal viszont a kirótt adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint kerítette – így volt olyan adózó, akinek gépjárműadója akár több száz forinttal is emelkedhetett (másnak pedig csökkenhetett), amely sokak kedvét borzolta, ugyanakkor az államnak egy fillér nyereséget nem hozott, ezért a gépjárműadó esetében a kerekítési szabályt eltörli a javaslat. | Adócsökkentés NER módra: Ha nekünk nem is, az alapítványoknak könnyebb lesz | Több adótörvényt is módosítatna a kormány a vagyonkezelő alapítványok adózásának optimalizálásához. | null | 1 | https://nepszava.hu/3120005_adocsokkentes-ner-modra-ha-nekunk-nem-is-az-alapitvanyoknak-konnyebb-lesz | 2021-05-18 14:08:00 | true | null | null | Népszava |
Évek óta húzódik az a jogvita, amely egy 2010 előtti, 150 millió forintos állami támogatásból megvalósuló továbbképzési program elszámolása miatt indult. A zánkai Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. pereskedik a Független Pedagógiai Intézettel, amely Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, 2002 és 2008 között koordinációs államtitkár testvéréhez köthető. Információnk szerint a képzésekben összeférhetetlenség, kettős számlázás és egyéb szabálytalanságok is felmerültek.
A Gyurcsány-kormány idejére nyúlik vissza annak a peres ügynek az előzménye, amely egy 150 milliós kormányzati támogatás felhasználása miatt indult a Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. és a Független Pedagógiai Intézet (Füpi) között. Utóbbi szervezet szakmai vezetője Horn György, Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, egykori államtitkár testvére, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója.
A gyanús pénzmozgás, kettős számlázás, többrendbeli jogszabálysértés és összeférhetetlenség miatt már a jogelőd zánkai intézmény vizsgálódni kezdett, és leállította a kifizetéseket. A pénzt 2008-ban, az akkor még Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum (GYIC) néven működő szervezet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettől kapta pedagógus-továbbképzésekre és oktatási modulok kidolgozására, 2009 végéig kellett volna elkölteni. A szakmai megvalósítást a Füpire bízták – tudta meg lapunk. A GYIC-en belül létrehoztak egy önálló szervezeti egységet, a Szakképzési Szolgáltató Centrumot, amelynek koordinálnia kellett ezt a programot. Vezetője Kajos László lett, aki nem alkalmazottként, hanem megbízási szerződéssel vezette a centrumot, ennek ellenére a beérkezett számlák teljesítésének igazolása az ő feladata volt. A centrum képzések megszervezésével bízta meg a Füpit, amelynek igazgatója, Juhász Ildikó akkor Kajos László élettársa volt, és egyben a projektben is vezető szerepet vitt személyes megbízás alapján – közölte a Magyar Időkkel egy helyi forrásunk. Vagyis a Füpi által kiállított számlák jogosságát az intézet igazgatójának élettársa, Kajos Lajos centrumvezető igazolta. A korábbi menedzsmentnek feltűnt 2009 végén, hogy túl sok számla érkezett a Füpitől, amelynek az összértéke meghaladta az erre a célra szolgáló támogatás összegét, ezért leállította a további kifizetéseket. Mint megtudtuk, az ügy a bíróság elé került, a GYIC, illetve a jogutód Új Nemzedék Központ vissza akarja kapni a szerinte jogtalanul kifizetett pénzt, a pedagógiai intézet viszont ellenkeresettel élt, mert nem jutott hozzá a teljes összeghez.
Lapunk birtokába került dokumentumok szerint több esetben kétszer számlázott ki a Füpi egy-egy képzést, amelyeket két külön továbbképzésnek tüntettek fel, de minden dokumentum teljesen megegyezik, még az is, hogy hol és kik vettek ezeken részt. A jogszabályban meghatározott képzési dokumentációk hiányosak, sok esetben nincsenek meg a haladási naplók, jelenléti ívek, amelyekkel igazolható lenne, mi is történt. Olyan is előfordult, hogy ugyanaz a személy tartott egyszerre két helyen, de egy időben továbbképzést az aláírása alapján. Érdekes egybeesés, hogy a továbbképzéseken részt vevő intézmények 90 százalékával egy napon írták alá a szerződéseket. | Visszaélhettek a képzési pénzekkel | Magyar Idők | A Gyurcsány-kormány idejére nyúlik vissza annak a peres ügynek az előzménye, amely egy 150 milliós kormányzati támogatás felhasználása miatt indult a Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. és a Független Pedagógiai Intézet (Füpi) között. Utóbbi szervezet szakmai vezetője Horn György, Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, egykori államtitkár testvére, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója. A gyanús pénzmozgás, … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/360934-360934/ | 2016-02-08 22:11:00 | true | null | null | Magyar Idők |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.