text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát.hirdetésA milliárdosok új hóbortjának egyik első képviselője lett tavaly nyáron ifjabb Sánta János. A hódmezővásárhelyi Sánta család már tíz évvel ezelőtt is úttörő volt, amikor aktív szerepet vállalt az olyan kistulajdonosok javainak újraelosztásában, mint a trafikosok. Lázár János akkori fideszes frakcióvezető ismerőseként az üzletember részt vehetett a jogszabályi környezet kialakításában, majd a dohánykoncessziók egyik kedvezményezettje, sőt a dohányboltokat ellátó monopólium haszonélvezője lett.Sántáék a 40 milliárd forintosra becsült vagyonukkal tavaly már az ország 53. leggazdagabb családjának számítottak, úgyhogy időszerű volt gondoskodniuk arról, mi legyen ezzel a jószággal. Júliusban és augusztusban az ifjabb Sánta létre is hozta a Solidium Capital és a Project Six Pro Vagyonkezelő Alapítványt, amivel ismét úttörő lett a családja. A milliárdosok ugyanis tavaly nyáron találtak rá tömegesen a bizalmi vagyonkezelés intézményére, és néhányan már akkor rákaptak az alapítványi formára, a többségük pedig az ősszel követte őket. Úgy tűnik, ez utóbbinak van néhány pótlólagos előnye.hirdetésAz angolszász hagyományokból ismert bizalmi vagyonkezelés eredendően valóban a nagy családi vagyonok egyben tartását és generációkon átívelő szakértő kezelését garantálná. Amikor azonban az erről szóló törvény 2014-ben megszületett Magyarországon, korántsem évszázados múltra visszatekintő javak környékén tűntek fel egyes üzletszerű vagyonkezelők (tehát amelyek cégként vállalkoznak arra, hogy gazdag emberek jószágát kezeljék), hanem a kormányhoz közeli bizniszeknél, így például az MKB Bank privatizációjánál, vagyis Mészáros Lőrinc bankárdinasztiájának éppen csak a megalapozásánál.Ezek a formációk ráadásul csodás ajándékot kaptak: haszonélvezőik szinte adómentesen pakolhatták be a vagyonokat a bizalmi vagyonkezelésbe és vehették ki onnan. Tavaly aztán a kormánypártok úgy döntöttek, hogy azért ne legyen ennyire jó boldog-boldogtalannak, és 2023. szeptembertől alaposan megnyirbálták az adóelőnyt. Ekkor bohózatba illő kapkodás vette kezdetét. Először is szeptemberig mindenki igyekezett még becsusszanni az adókedvezmény hatálya alá, majd a lobbisták nyomására a kormány megfutamodott, és 2024 első napjától kezdődően szinte teljesen visszacsinálta az eredeti állapotot.Közben azonban történt még egy meglepő fordulat: a Magyar Nemzeti Bank, amely pénzügyi felügyeletként jogosult arra, hogy az üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelők működését engedélyezze, górcső alá vette a legelső és legnagyobb ilyet, a Primus Trustot. És ha már vizsgálta, talált is valamit: az MNB megítélése szerint a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. éveken át nyújtott üzletszerűen kölcsönöket, miközben a hitelezői tevékenységre nem volt engedélye.A megállapítást hatalmas, 300 millió forintos bírság követte, amit a felügyelet a vélt hozamok alapján kalkulált. A Primus Trust vitatja az MNB állításait, szerinte ezek csak vagyonkiadási előlegek voltak, ami a nemzetközi gyakorlatban bevett módszer, így haszon sem keletkezhetett. Ennek megfelelően bíróságon meg is támadták az MNB határozatát; a per jelenleg is tart, legközelebb áprilisban lesz tárgyalás, és előbb-utóbb elsőfokú ítélet.A vagyonos emberek egy nem csekély része azonban gyorsan levonta a tanulságot. Miközben a céges formában üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelőkön már az első pillanatban, vagyis az engedélyezésnél rajta van a pénzügyi felügyelet embereinek a szeme, az alapítványoknál elég egy bírósági bejegyzés, és máris a társadalmi szervezetek népes táborába tartoznak. Természetesen az ő esetükben is vizsgálódhat az MNB, ha a pénzügyi szabályok megsértését gyanítja, de sokkal komolyabb odafigyelést igényel, hogy egyáltalán észrevegyék ezeket az alapítványokat. A gigabírság kiszabása óta például ilyen alapítványba, a Continuumba vitte vagyona egy részét, benne Mol-részvényeket is, az olajvállalat elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt. Alapítványi vagyonkezelés mellett döntött a Sárhegyi–Bártfai ügyvéddinasztia is. Az Imperium Galactica Group Vagyonkezelő Alapítvány létrehozója Sárhegyi Zoltán és Bártfai Beatrix, akiknek az ügyvédi irodája jó néhány milliárdos megbízást kapott az államtól, valamint fiuk, Sárhegyi István, aki sajátos star warsos hobbijának is köszönhetően űrjogász lett, és becsatlakozott az Orbán-kormány egyik legfontosabb projektjébe, a nemzeti telekommunikációs cégbirodalom, a 4iG tevékenységébe. Az alapítványi vagyonkezelést választók között van Kis-Szölgyémi Ferenc, akinek B+N nevű cégcsoportja az állam legnagyobb takarítószolgáltatója, az ő vagyonát immáron a Gamma Fund alapítvány fogja össze. Rákosfalvy Zoltánnak, a jachtbotrányos Borkai Zsolt ügyvéd barátjának, ugyancsak van alapítványa: a Treff-Center vagyonkezelő három vidéki kaszinókoncessziót kebelezett be.A Primus Trust is váltott, és visszaadta az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési engedélyét. Tulajdonosai immár az alapítványi forma felé terelik vagyonkezelést akaró ügyfeleiket.A felső tízezerbe tartozó családokKétségtelen, hogy az alapítványi megoldásnak több előnye is van, nem csak az MNB-kolonctól való szabadulás. Így például itt a vagyon végső kedvezményezettje előzetesen nem feltétlenül ismert, mert lehetőség van arra, hogy annak személyét a kuratórium nevezze meg a vagyonkiadásról hozott döntéskor. Ez azt jelenti, hogy például egy alapítványi tulajdonban álló vállalkozás esetében csak azt lehet tudni a cégbírósági iratokból, hogy ki a társaság tulajdonosa, de azt nem, hogy ki az alapítvány kedvezményezettje.A jogelmélet azzal érvel emellett, hogy a (pénzügyi) magánszféra védelme egy roppant fontos alkotmányos alapelv. Azok viszont, akik döbbenten nézik, mennyi közpénz jut olyan milliárdosok kezébe, akik utóbb vagyonkezelő alapítványokba viszik a felhalmozott tőkéjüket, egy fekete lyukat látnak a vagyonkezelő alapítványokban.A nagy alapítványi boom közepette a vagyonkezelői szakma egy része azt feszegeti, hogy talán nem is az MNB a legmegfelelőbb hatóság a magánvagyon-kezelés felügyeletére, hiszen a bizalmi vagyonkezelés nem a pénzügyi piac része. Sőt egyre gyakrabban vetik fel azt is, hogy a pénzügyi felügyeleti jogosultságok sincsenek a megfelelő helyen az MNB-nél, amely a monetáris politika irányítójaként alkotmányjogi védelmet élvez.A korábbi Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az akkor kinevezett Matolcsy György jegybankelnök hozományaként, 2013-ban olvadt be az MNB-be. Ez nem volt ördögtől való lépés, Európa számos országában működik egy tető alatt a jegybank és a felügyelet. De az ellenkezőjére is számos példa van Németországtól kezdve Luxemburgon keresztül Lengyelországig. Az szól a közösködés ellen, hogy a hatósági felügyeleti tevékenységet önmagában nem illeti meg semmilyen alkotmányos védelem.Noha kormányzati szinten ma még nem érzékelhetők jelei, hogy a pénzügyi felügyeletet leválasztanák az MNB-ről, a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos hatósági jogkör kiemelése a jegybanki ölelésből már nem tűnik lehetetlennek. Decemberben az Igazságügyi Minisztérium már az Országgyűlés elé is terjesztett erről egy törvényjavaslatot, ám a bizottsági viták szakaszában ez végül kikerült a jogalkotás folyamatából.Továbbra is tartja azonban magát a szóbeszéd, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – aki amúgy is élesen szembekerült korábbi felettesével, Matolcsy György elnökkel – felkarolná a magánvagyon-kezelés ügyét, és kivenné azt a jegybank szárnyai alól. A bizalmi vagyonkezelés ugyanis nemcsak magyarországi szereplők számára lehetséges, hanem a világon bármely vagyonos üzletember vagy család rábízhatja a jószágait magyar szolgáltatóra. Miután pedig a magyar szabályozás kifejezetten kedvező a milliárdosok számára, ez exportképes szolgáltatássá válhatna. | A NER titkolózó milliárdosai újabban nem bizalmi, hanem alapítványi vagyonkezelőknél rejtik el a pénzüket | Dúsgazdag üzletemberek tucatjai alakítottak vagyonkezelő alapítványokat az elmúlt hónapokban, akik szoros kapcsolatban állnak az Orbán-rendszerrel. A trendi alapítványi megoldás a bizalmi vagyonkezelőknél is jobban védi a magánszférát. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20240305_hvg__milliardok_alapitvanyban__mnb__matolcsy_kontra_nagy__bizalmatlan_vagyonkezeles | 2024-03-05 09:00:00 | true | null | null | HVG360 |
2019. szeptember. 13. 16:19 Utolsó frissítés: 2019. szeptember. 13. 16:54
A párbeszédes Tordai Bence egy faültetésen tudakolta a főpolgármestertől, hogy mikor áll ki vitázni az ellenzéki jelölttel. Erre Tarlós hosszan veszekedett vele, az első percekben megafonnal a kezében.
Egészen megdöbbentő jelenet alakult ki Tarlós István főpolgármester és Tordai Bence párbeszédes országgyűlési képviselő között: utóbbi egy nyilvános sajtóeseményre ment, hogy megkérdezze a városvezetőt, mikor áll ki vitára Karácsony Gergellyel.
Válaszul Tarlós a kezében lévő megafonnal közvetlenül Tordai arcába kezdett kiabálni, ez látható a Párbeszéd felvételén:
A főpolgármester a megafonozással visszavágott a Párbeszéd minapi akciójáért. Az aktivisták akkor is a vitát kérték számon Tarlóson, de nem volt náluk megafon.
Tegnap önök rászoktattak erre, egy méterről ordított a fülembe a barátjuk, hátha ön is nagyot hall
– magyarázta Tarlós tette okát. Nagyjából két percet beszélt a megafonba, amit Tordai többször próbálta elhajtani az arca elől, de nem járt sikerrel.
Tarlós és Tordai percekig párhuzamosan beszélt, majd a főpolgármester lerakta a megafont. Egyre jobban felhergelte magát, azt mondta, Karácsony összevissza hazudik,
a választáson jól meg fogom verni a maguk tétova, tutyimutyi, mama kedvence főnökét.
Tordai nem hagyta magát lerázni, ő is legyávázta Tarlóst, mire az azzal vágott vissza, Tordai "beteg, menjen orvoshoz", máskor meg azzal fordult az újságírókhoz, méltányolják, hogy
ezzel az egy szál emberrel milyen türelmesen viselkedik, miközben a másik egy közterületen zaklatja.
Tarlós zárszava az volt, hogy "menjen a csodába, maga szerencsétlen alak", majd elkezdte a sajtótájékoztatót Nagy István miniszterrel, és elültették Budapest tízezredik, és Magyarország első fáját. A vitáról napok óta vitáznak, Tarlós már nyílt levelet is írt. | Itthon: Megafonnal kiabált Tordai Bence arcába Tarlós István - videó | A párbeszédes Tordai Bence egy faültetésen tudakolta a főpolgármestertől, hogy mikor áll ki vitázni az ellenzéki jelölttel. Erre Tarlós hosszan veszekedett vele, az első percekben megafonnal a kezében. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20190913_tarlos_istvan_tordai_bence_megafon_margitsziget_faultetes_onkormanyzati_valasztas/nyomtatas | 2019-09-13 16:19:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Előbb-utóbb lesz tétje
Legutóbb Anne Applebaum történész és Peter Pomerantsev kutató az Autocracy in America című podcastben fejtették ki, hogy az említett politikusoknak nem is annyira az a céljuk a hazugságokkal, hogy elhiggyük azokat. Az összeesküvés-elméletek célja sokkal inkább a nagy közös hazugság: és például az olyan teljesen képtelen közléseknél, mint hogy Németországban nemváltoztató műtéten esett át óvodások tömege, a valóság egyszerűen elvesztette fontosságát. (A politikusi hazugságok tárgyában érdemes elolvasni Federico Finchelstein filozófus Fasiszta hazugságok vagy Timothy Snyder A szabadság felszámolása című művét is.)
Az összeesküvés-elméletek manapság egyfajta hűségeskük: annak megállapításában segít az autokrata vezetőknek, hogy ki áll a "megfelelő" oldalon. Ha megígérjük, hogy hiszünk egy kitalált történetben, akkor jó helyen dolgozhatunk, előre is léphetünk a párt környékén - márpedig egy autokrata rendszerben minden attól függ, hogy mennyire tűnünk megbízhatónak. Kétely nélkül kell elfogadni, hogy mondjuk a Nyugat tényleg ránk akar-e kényszeríteni gusztustalan rovarokat a jól megszokott rántott hús helyett (dehogy akar), mert az a legfontosabb, hogy a feltétlen hit bizonyítsa a feltétlen lojalitást. Márpedig erre mi lehetne jobb bizonyíték annál, mint egyetértőn bólogatni valamire, amit mi magunk sem hiszünk el?
Ezek a hazugságok aztán éles helyzetekben válnak igazán fontossá: az orosz médiában tíz évet eltöltő Peter Pomerantsev a saját szemével látta, hogy azok a kollégái, akik csak egyfajta hatalmi játéknak fogták fel a putyini propaganda által kitalált álhírek terjesztését, cinikusan tét nélküli színházként beállítva az egészet, mekkorát nyeltek, amikor az Ukrajna elleni orosz invázió után már volt súlya a korábbi állításaiknak. Ezek az álhírek pedig egy nácik által befolyásolt Ukrajnáról szóltak, meg donyecki népirtásról. Amint ezek az addig sima néphülyítésnek tűnő állítások egy háború ürügyei lettek, a tét is nőtt: ha megtagadják ezeket, akkor azonnal az állam ellenségeivé válnak. A mentális korrupció egyszer csak valósággá vált, és a vezető szava felülírta mindazt, amit látunk vagy tapasztalunk. | Nem azért hazudnak, hogy elhiggyük | A politikai beszéd egyik érdekes jelensége a virágnyelven „igazságon túlinak” nevezett kijelentések – egyszerűbben fogalmazva: a hazudozások – köré épülő narratíva. Első ránézésre egyszerű a dilemma: az olyan populista politikusok, mint Trump, a brazil Jair Bolsonaro, a még konszolidáltan viselkedő egykori Vlagyimir Putyin vagy Orbán Viktor rendre összevissza hazudoznak a nagy nyilvánosság előtt, mely hazugságok akár egy rövid netes keresés után cáfolhatók, a szavazóik szemében mindez mégsem csorbítja a hitelüket. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/publicisztika/nem-azert-hazudnak-hogy-elhiggyuk-271080 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Az Operatív Törzs friss tájékoztatása szerint 2032 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 52 212 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Ez példa nélküli, nem volt még ennyi új eset egy nap leforgása alatt.
Egyre nagyobb hullámokban támad a járvány Egyre nagyobb hullámokban támad a járvány
Elhunyt 46 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 1305 főre emelkedett, 15 254-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 35 653 fő. Az aktív fertőzöttek 30 százaléka, az elhunytak 38 százaléka, a gyógyultak 30 százaléka budapesti. Kórházban 2132 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 197-en vannak lélegeztetőgépen.
A törzs újra emlékeztetett arra, hogy a járvány második hulláma zajlik Magyarországon. A kormány célja, hogy az ország működőképességét megtartsuk, és ne hagyjuk, hogy a vírus megbénítsa a mindennapokat. Ehhez azonban az általános óvintézkedések betartására van szükség. A kormány szerdai ülésén is értékelte a járványügyi helyzetet, erről a mai Kormányinfón adunk tájékoztatást.
Egész Európában dinamikusan terjed a vírus, ezért a határellenőrzés és a beutazási korlátozás továbbra is érvényben van. Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos keddi tájékoztatóján arra kérte az embereket, hogy kerüljék a tömegrendezvényeket.
Idézve a tájékoztatóból: "Felhívjuk a figyelmet, hogy kötelező a maszk használata az üzletek és a tömegközlekedési eszközök mellett a mozikban, színházakban, a bevásárlóközpontok területén, az egészségügyi és szociális intézményekben, valamint ügyfélfogadási irodákban is. 23 óra után a vendéglátóhelyeket és szórakozóhelyeket be kell zárni. A közösségi terjedés megfékezése érdekében továbbra is kerüljük azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartsuk a szociális távolságot, gyakran és alaposan mossunk kezet. Akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, az szigorúan tartsa be. Bárki, akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát."
Kiemelten fontos az idősek és krónikus betegek védelme. Az időseket is kérik, hogy fokozottan figyeljenek magukra és az általános óvintézkedések betartására. A kórházakban és az idősotthonokban látogatási tilalom van érvényben. Az idősotthonok fenntartóinak pedig mindent meg kell tenni a fertőzések elkerüléséért. Ha egy szociális intézményben vagy bárhol más közösségben gócpont alakul ki, akkor a járványügyi bevetési egység megteszi a szükséges intézkedéseket.
Az iskolákban és óvodákban kötelező a testhőmérséklet-mérés annak érdekében, hogy kiszűrjék a lázas gyermekeket és pedagógusokat, és ezzel is védjük az óvodák és iskolák zavartalan működését. A most kezdődő őszi szünetben fertőtlenítő nagytakarítást végeznek az iskolákban, hogy a tanítás továbbra is zavartalanul folytatódjon. Az Operatív Törzs jelenleg 73 óvodában és 40 iskolában rendelt el rendkívüli szünetet, 172 osztálynál és 16 teljes iskolánál pedig digitális munkarendet a koronavírus-megbetegedések miatt.
A kormány az egészségügyi védekezés fenntartása mellett, további gazdaságvédelmi és családvédelmi intézkedéseken is dolgozik. | Bedurvult a járvány, egy nap alatt több mint kétezer új fertőzöttet találtak! | A betegségben elhunytak száma pedig 46 fővel emelkedett. | [
"Makró",
"Koronavírus"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/bedurvult-a-jarvany-egy-nap-alatt-tobb-mint-ketezer-uj-fertozottet-talaltak.html | 2020-10-22 09:03:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A hétvégén rendezik meg a Szegedhez tartozó Tápén a Diófa étterem a XV. Pacalpárbajt, amelyre három vármegye legjobb pacalosai kaptak meghívást.Ásós Gézais fontos szereplője az eseménynek - írja a delmagyar.hu
Még a hétfői munkamegbeszélésen szóba kerültek a fesztiválok, miután a szervező, Veres Orsolya azt mondta, hogy sajnos Szegeden "haldokolva szenvednek", vagy már meg is haltak a gasztronómiai fesztiválok. Ezzel utalt például a Toros Pálinkafesztiválra, amely idén elmaradt. Ugyanígy járt a város legnagyobb gasztronómiai rendezvénye, a halfesztivál, ami 26 éven keresztül volt Szeged egyik turisztikai attrakciója. Ennek kapcsánnyilvánult megÁsós Géza egy tányér pacal mellett és azt mondta, talán nem kellene süllőt árulni 18 ezer forintért.
Gézaúgy fogalmazott, ha egy vendéglátós monopolhelyzetben van egy fesztiválon, annyiért adja az ételeket, amennyiért akarja.
- Azért van egy lélektani határ, ami fölé nem árulhat. Ha valahova lehívnak, és nem bírom azt az összeget árusítani, akkor nem megyek el, vagy mondjuk nem árulok egy halfesztiválon süllőt 18 ezerért, hanem árulok pacalt vagy töltött káposztát, amit 3000-4000 forintért még el tudok adni - emelte ki. | Ásós Géza: nem kellene süllőt árulni 18 ezerért - videóval | Ásós Géza, az ország első cigány étterme, a békési Kira vendéglő vezetője a rá jellemző kegyetlenül őszinte módon beszélt a túlárazott fesztiválokról. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/09/asos-geza-tularazott-fesztivalokrol | null | true | null | null | BEOL |
Az ellenzéki párt sajtóirodájának MTI-hez eljuttatott tájékoztatása szerint az ügy előzménye, hogy múlt heti parlamenti felszólalásában Gyurcsány Ferenc azt mondta,
Magyarországnak ma áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van.
Az ellenzéki frakcióvezetőtől, mivel Kövér László rendreutasítását követően kijelentette, hogy "a házelnök a legrosszabb párttitkárként viselkedik", az ülésvezető megvonta a szót.
Az esetet itt nézheti meg:
A párt közleménye hangsúlyozza, hogy felszólalásában a politikus nem a hazaáruló, hanem az áruló szót használta, illetve úgy vélekedik, hogy Kövér László visszaélt házelnöki hatalmával, korlátozva a képviselők szólásszabadságát. | 14 millió forintba került Gyurcsány Ferenc parlamenti felszólalása | Kövér László házelnök több, mint 14 millióra büntette Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/belfold/14-millio-forintba-kerult-gyurcsany-ferenc-parlamenti-felszolalasa.797854.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A 24.hu információja szerint a turai önkormányzat soron kívüli ülésén egyhangúlag szavazta meg, hogy eladja a kastély szomszédságában található városi futball- és sportpályát a TRA Real Estates Kft.-nek. A képviselő-testület januárban hozott határozata szerint a kft.-nek nettó 47,7 millió forintot kell fizetnie a 19 ezer négyzetméteres ingatlanért. A kastélyszálló körüli park mérete az egyesítés után így több mint 12 hektárosra növekszik majd.
A területvásárlásról már hosszú ideje zajlott az egyezkedés. Az ingatlan korábban az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyoni köréhez tartozott, ezért a Szendrei Ferenc polgármester által vezetett testületnek előbb át kellett vezetnie a forgalomképes körbe, és a sporttevékenységnek más helyet kellett keresni. Az adásvételt hivatalosan egyelőre nem regisztrálták a sportpálya tulajdoni lapján.
Szendrei a 24.hu megkeresésére azt mondta, azért adták el a sportpályát, mert a terület korábban is a kastélyhoz tartozott, így természetesnek tartották, hogy az új tulajdonosok egyesíteni próbálják a két területet, amit valamikor a szocializmus idején választottak el egymástól. A polgármester szerint azért nem ragaszkodtak a sportpályához, mert az amúgy is rossz állapotban volt.
Szerencsére nem a 47 millióból kell új pályát építeni, állami támogatást kapunk egy új, nagyobb sportkomplexum megépítéséhez, ahol edzőpályát is ki lehet majd alakítani
- mondta a polgármester.
A Pest megyei településen kastélyszállót működtető TRA Kft. az Orbán Viktor veje, Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST Zrt. egyik leányvállalata. Azt, hogy mit kezdenek majd az új területtel, az BDPST Zrt.-től kérdeztük. Válaszuk szerint a tervbe vett kapacitásbővítés miatt vették meg a sportpályát.
A stratégiai fejlesztési tervek egyik fontos eleme a Botaniq Turai Kastély szálláshely-kapacitásának növelése, amely a létesítmény hosszú távú gazdaságos üzemeltetéséhez járul hozzá
- válaszolta a cég, amely közölte azt is, hogy a műemlékvédelmi szempontok, illetve a kastélypark zöldfelületeinek megóvása és harmóniájának megőrzése miatt hasonló fejlesztés csak a kastély jelenlegi területén kívül valósítható meg. A BDPST Zrt. arra is felhívta a figyelmet, hogy a turai önkormányzat által nyilvános pályázatán keresztül meghirdetett terület anno a történeti kastélykert szerves részét képezte. "A szóban forgó terület rehabilitációja a korabeli tervek nyomán zajlik majd, ahogyan az a Botaniq Turai Kastély jelenlegi, szakmai nívódíjjal kitüntetett parkjánál is történt" - közölték.
A TRA hét éve hatalmas kölcsönökből szerezte meg és újította fel az egykori Schlossberger-kastély 140 éves, leromlott állapotú épületét. 2016-ban megvették a kastélyparkkal szemben, a Régi Vásártér túloldalán található több száz éves magtárépületet is. A magtárhoz eddig nem nyúltak, ám a kastély felújítási munkálatai 2020-ra befejeződtek, és még abban az évben meg is nyitották a 19 szobás luxushotelt. Az első gazdasági év azonban nem sikerült túl fényesen a cég számára: a járványidőszakban 127 milliós forgalom mellett 236 millió forintos veszteséggel zártak.
A veszteség viszont eltörpül azokhoz az összegekhez képest, amelyekkel a cég tartozik. A TRA Kft.-nek ugyanis a 2020-as, az utolsó hivatalos mérleg szerint 7,7 milliárdos tartozásállománya volt. Ebből csak egy kisebb részt, 2,2 milliárd forintot jegyeztek be jelzálogként az ingatlanra. A kölcsönt a Gránit Banktól vették fel több részletben 2018 ősze és 2020 nyara között. NER-es csavar a történetben, hogy
2021 végén a TRA anyacége, a BDPST lett a Gránit Bank Zrt. főrészvényese, így ezek a jelzálogkölcsönök is házon belülre kerültek.
A TRA cégbírósági beszámolója szerint a kölcsönök többségét nem bank, hanem maga a BDPST adta a turai cégnek. A 2020 adatok szerint ez a belső hitelösszeg 5,3 milliárd forintra rúgott.
A keresztfinanszírozások miatt a BDPST helyzete roppant nehezen tekinthető át, hiszen a portfóliójában a turai kastély mellett több olyan nagy értékű hotel, villa és irodaház szerepel, melyeket külön leánycégek működtetnek. Ezek a cégek maguk is vehetnek fel hiteleket, miközben a Turát hitelező BDPST-nek önmagában több mint 8 milliárd forintos hosszú lejáratú kötelezettsége van a cégadatok szerint. | Tiborczék turai kastélya bekebelezte a város sportpályáját, hogy legyen hely a kapacitásbővítésre | 47 millió forintot fizettek a sportlétesítményért, de a falunak nem ebből kell újat építenie: állami támogatást kapott a fejlesztésre. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/03/29/tiborcz-turai-kastely-bekebelezte-varosi-sportpalya-bdpst/ | 2022-03-29 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Eddig huszonegy milliárd forintot költöttek el szakértőkre és a tanácsadókra 4-es metró építkezéséhez kötődően - ez is kiderül a 4-es metró beruházást vizsgáló számvevőszéki jelentésből - írja a bírtokába jutott vizsgálati anyag alapján az MR1-Kossuth Rádió. Ezt a pénzt a tervezés megkezdésétől 2010. április 30-ig fizették ki.
A dokumentum megállapítja, hogy a kifizetett összegek többször nem álltak arányban a teljesítéssel - írja a rádió honlapja. A Metróber Kft. például napi 16 órában nettó 25 ezer forintos óradíjjal dolgozott, ám a számvevők szerint az elvégzett feladat tartalma és színvonala ezt a kifizetést nem indokolta.
Hasonló óradíjjal dolgozott az AAM TAnácsadó Kft. is, amellyel még 2007-ben Antal Attila akkori BKV-vezérigazgató kötött szerződést öt évre, hárommilliárd forintos kerettel. A cégnek az ÁSZ-jelentés szerint két részletben 154 milliót fizettek ki, és a számvevők szerint 49 millió kifizetése nem állt arányban a teljesítéssel.
Több mint 530 milliót fizettek ki jogi tanácsokra is. Volt olyan ügyvédi iroda, amelynek csak 17 ezret, de volt olyan is, amelynek 38 ezret fizettek óránként, amellett, hogy sikerdíjat is kaptak.
Huszonegy milliárd egy 370 milliárdos beruházásnál nem sok tanácsadókra - mondja az ÁSZ-jelentést vizsgáló fővárosi munkacsoport vezetője a rádiónak. Gyekiczki András szerint átlagos összegről van szó, amelyben hétmilliárd a mérnöki tevékenységre ment el. A körülbelül tízszázaléknyi szakértői költség szokásos és átlagos, azt pedig az ÁSZ ellenőrei sem írták le az anyagban, hogy szerintük mennyi lenne az ideális tarifa.
Az AAM tanácsadó cég értetlenül áll az ÁSZ megállapításai előtt. Dobozi Sándor vezérigazgató a Krónika címűműsorban azt mondja: ők átlagáron, sőt annál kicsit olcsóbban is dolgoznak a 20 ezer forintos óradíjjal, és teljesítményüket szerinte a számvevőszék sem kérdőjelezte meg.
A 4-es metró Baross tér Keleti pu állomására érkezett a fúrópajzs. A pajzsot kezelő munkás fényképez, még a túloldalról. 2010. június 18. Fotó Reviczky Zsolt | Belföld: 4-es metró: 21 milliárd tanácsadókra | Egy ÁSZ-jelentés szerint áprilisig 21 milliárd forintot költöttek tanácsadókra és szakértőkre a metróépítésnél, a kifizetés sokszor nem állt arányban az elvégzett munkával. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/4-es_metro__21_milliard_tanacsadokra-819351 | 2010-09-23 12:39:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Észak-Korea tájékoztatta a szomszédos Dél-Koreát, hogy szombaton ismét üzembe helyezi a forródrótot – közölte a dél-koreai országegyesítési minisztérium. Az észak- és dél-koreai hadsereg közötti közvetlen kommunikációt lehetővé tevő telefonvonalat március 9-én kapcsolta ki Észak-Korea, hogy így tiltakozzon az amerikai és a dél-koreai hadsereg közös hadgyakorlata ellen. | Mégsem háborúzik a két Korea? | Észak-Korea tájékoztatta a szomszédos Dél-Koreát, hogy szombaton ismét üzembe helyezi a forródrótot – közölte a dél-koreai országegyesítési minisztérium. Az észak- és dél-koreai hadsereg közötti közvetlen kommunikációt lehetővé tevő telefonvonalat március 9-én kapcsolta ki Észak-Korea, hogy így tiltakozzon az amerikai és a dél-koreai hadsereg közös hadgyakorlata ellen. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2009/03/20/megsem_haboruzik_ket_korea | 2009-03-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2009. október 09., péntek, 07:00 • Utolsó frissítés: 2009. október 09., péntek, 07:17
Címkék: placebo; gyógyszer; gyógyszeripar; klinikai teszt;
Egyre több új fejlesztésű gyógyszer bukik el az amerikai placeboteszteken, a szakértők pedig úgy vélik: a kilencvenes években piacra dobott készítmények nagy részét bevonhatnák. Az emberi elme hatalmát gyógyulásunk felett még nem sikerült teljesen felmérnünk, de azt tudjuk: befolyásolja állapotunkat gyógyszereink színe és formája is - írja a Wired.
"A központi idegrendszert kell meghódítanunk, ha vezető szerepet akarunk a gyógyszeriparban" - nyilatkozta 2002-ben a Forbes-nak az egyik gyógyszeripari cég kutatási vezetője. Az év meglehetősen szerencsétlennek bizonyult a gyógyszeróriás számára: versenytársai mögött kullogott, öt készítménye került le a polcokról és három éve nem jött ki semmilyen új termékkel. Legnagyobb reményeiket a házon belül csak MK-869-ként becézett kísérleti antidepresszánshoz fűzték, amely a kezdeti gyógyszervizsgálatok alkalmával a eltüntette a legtöbb tesztalany feszültségét, oldottá tette őket és ugyanakkor alig társultak ehhez mellékhatások. A készítmény mégsem került a polcokra, ugyanannyian váltak ugyanis nyugodtabbá az egyszerű tejcukorból gyártott placebotablettáktól is az előzetes vizsgálatok alkalmával.
A készítmény csak egy a számos, hasonló okok miatt bevont gyógyszerek között: 2001 és 2006 között a placebóra hivatkozva 20 százalékkal több gyógyszer hullott ki a rostán a klinikai tesztek második fázisán (ezek során tesztelik a gyártók először készítményeiket placebo-szerek ellenében), a harmadik fázisból pedig 11 százalékkal többet vontak be. A gyógyszergyártók pedig hiába fordítják költségvetésük nagyobb százalékát fejlesztésre, ha a gyógyszereket reguláló amerikai szerv, az FDA csak 19 új készítményt engedett kereskedelmi forgalomba 2007-ben, s csak 24-et 2008-ban: így buktak be olyan nagyreményű gyógyszerek, amelyeket a Parkinson-kór vagy a skizofrénia kezelésére fejlesztettek ki.Arra, hogy a morfium helyett a sósvizes oldat is tökéletesen csillapítja a fájdalmat, a második világháborúban döbbent rá Henry Beecher aneszteziológus és nővére, akik hatóanyag híján egyszerű oldatot fecskendeztek be a sérült katonákba - meglepő eredményekkel. A háborúból visszatérve Beecher 1955-ben publikálta nagy visszhangot keltett The Powerful Placebo című tanulmányát, amelyben azt írta: a betegek nem feltétlenül a gyógyszer hatóanyagától lesznek jobban, ugyanis már az a tény gyógyító hatással bír, hogy orvosságot kapnak bajaikra. Mindennek hatására 1962-ben az amerikai kongresszus olyan törvényt hozott (Food, Drug and Cosmetic Act), aminek értelmében az egyes gyógyszereket placeboszerek ellenében kell tesztelni. Az ilyen teszteken az önkénteseket két csoportra osztják: az egyik csoport a tesztelendő készítményt, a másik placebót kap, a próba végéig pedig sem az orvosok, sem a tesztalanyok nem tudhatják, pontosan mit vettek be. Beecher a placebo démonizálásával saját felfedezését ölte meg, problémává, nem vezérfonallá tette a tényt, hogy a hatóanyag nélküli tabletták is beindíthatják az emberi szervezet gyógyulását.A placebo mostanra a gyógyszeripar rettegett mumusává vált. A Wired értesülései szerint két nagyobb, antidepresszánsokkal foglalkozó tanulmány is arra mutat, hogy a nyolcvanas évek óta gyakorlatilag megkétszereződött a placebohatások száma, a gyógyszerfejlesztők pedig úgy vélik: nem a készítmények váltak gyengébbekké, hanem úgy tűnik, maga a placebo vált erősebbé. Mindezek tudatában még aggasztóbb a tény, hogy a kilencvenes évek közkedvelt amerikai gyógyszerei közül sokat bevonhatnának, ha újra elvégeztetnék rajtuk a placeboteszteket. Hosszasabb adatgyűjtő vizsgálatokat az egyik gyógyszergyártó cég kisebb kutatócsoportja végzett (ez volt a világ első cége, amely tömegtermelésben állította elő a penicillint), eredményeik pedig ha nem is rengették meg alapjaiban a gyógyszeripart, kétségkívül meglepőek. | Tech: A gyógyszer színétől gyógyulunk, nem a hatóanyagtól? | Egyre több új fejlesztésű gyógyszer bukik el az amerikai placeboteszteken, a szakértők pedig úgy vélik: a kilencvenes években piacra dobott készítmények nagy részét bevonhatnák. Az emberi elme hatalmát gyógyulásunk felett még nem sikerült teljesen felmérnünk, de azt tudjuk: befolyásolja állapotunkat gyógyszereink színe és formája is - írja a Wired. | [
"placebo",
"gyógyszer",
"gyógyszeripar",
"klinikai teszt"
] | 0 | http://hvg.hu/Tudomany/20091009_placebo_gyogyszer_hatoanyag_hatas | null | true | 0 | 0 | null |
A kinevezett vezetőnek RTL-es múltja is van.
Kinevezték a TV2 új programigazgatóját – az egyik legfontosabb pozíciót Shadia Nugud helyett ezentúl Ökrös Gergely tölti be. Ökrös eddig a csatorna kreatív igazgatója volt, és ezek után is megtartja ezt a tisztséget is, így egy személyben felel majd a TV2 programstruktúrájáért és a saját gyártású műsorokért – írja az Index.
Ökrös tévés pályafutása 1988-ban kezdődött, több hazai tévének, így a fő konkurens RTL Klubnak is dolgozott, és legalább ötven műsor fűződik a nevéhez, köztük a Survivor, a Való Világ, a Sztárban sztár és az Édes élet.
Kedden új programigazgatót neveztek ki a TV2-höz tartozó kábelcsatornák élére is Fischer Gábor személyében, neki szintén van RTL-es múltja: 2011 és 2014 között a konkurens televíziónál is a kábelcsatornákkal foglalkozott. | Új programigazgatója van a TV2-nek | A kinevezett vezetőnek RTL-es múltja is van. | [
"rtl klub",
"tv2",
"ökrös gergely"
] | 0 | http://24.hu/kozelet/2016/02/02/uj-programigazgatoja-van-a-tv2-nek | 2016-02-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A napokban Elon Muskról kiderült, hogy nagy anime-rajongó, és kifejezetten szereti a harcoló robotokról, mechákról szóló sorozatokat. Ki is tweetelte, hogy ideje lenne ilyeneket építeni, ami bárki mástól egyszerű poén lenne, de Musk híres arról, hogy a legképtelenebb ötleteit is valóra váltja, így könnyen lehet, hogy a következő millióit egy ilyen robotba fogja fektetni.
Elon Musk megint Twitteren garázdálkodik, ezúttal azonban nem gyerekmentő búvároknak szól be, és nem a vállalata részvényeseinek lelkivilágával szórakozik – hanem bejelentette, hogy szívesen építene óriási, verekedő animerobotot.
A SpaceX és a Tesla vezére arról írt a közösségi oldalon, hogy nagyon szereti a Mi a neved? című animét, ami két, életet és személyiséget cserélt tinédzserről szól. Erre persze azonnal ugrottak a felhasználók, és kifaggatták, milyen japán meséket bír még, és kiderült, hogy általában a tinédzser melodrámákat és Hayao Miyazaki műveit szereti, mint például a Chihiro Szellemországbant, A vadon hercegnőjét, vagy az Evangeliont, utóbbi például harcos robotokról, azaz mechákról is szól. Az animék, úgy tűnik, megihlették a dél-afrikai milliárdost, azt tweetelte ki ugyanis, hogy ideje építeni egy ilyen harcos robotot:
It is time to create a mecha — Elon Musk (@elonmusk) 2018. október 14.
Ha bárki mástól látnánk ezt az ötletet, egyszerűen legyintenénk, de
Musk híres arról, hogy megvalósítja a valószínűtlenebbnél valószínűtlenebbnek tűnő elképzeléseit.
Nemrég írtunk arról, hogy jön a Teslaquila alkoholos ital, ami egy áprilisi tréfából válhat valósággá, de az innovátor küldött már Teslát az űrbe csak úgy, és épített gyerekméretű tengeralattjárót is, amit ugyan soha nem vetettek be, de nagyon hamar elkészült.
Persze egyelőre egyáltalán nem biztos, hogy Musk komolyan fontolgatja a robotépítést, de láttunk már tőle őrült ötleteket megvalósulni, így egyáltalán nem lepődnénk meg, ha tényleg elkészülne az életnagyságú mecha. Pláne úgy, hogy nem egy példátlan újdonságról van szó: mérnökök már jó ideje építgetnek ilyen robotokat, persze több-kevesebb sikerrel. | Elon Musk verekedő óriásrobotot akar építeni | Na jó, csak Twitteren pedzegette az ötletet, de tudjuk, hogy ez már csak egy lépés a megvalósításig. | [
"mecha",
"robot",
"elon musk",
"twitter"
] | 0 | https://24.hu/tech/2018/10/15/elon-musk-anime-oriasrobot-mecha | 2018-10-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A kommunizmus alatt a barter a központi terveket készítők számára maga volt az álom, hiszen rögzített áron lehetett kereskedni az árukkal. Általában szólva a barter akkor virágzik, amikor a pénzügyi szféra nem képes arra, hogy megolajozza a normális kereskedelem kerekeit. A WTO, az “Economist Intelligence Unit", az OECD és egyéb szervezetek becslései szerint az ellentételező kereskedelem különféle formái még mindig a kereskedelmi forgalom legalább egyharmadát teszik ki az átmeneti országok gazdaságában.
A TANULMÁNY ELKÉSZÍTÉSÉBEN RÉSZT VETTEK: Lindita Xhillari (Albánia), Igor Pelipasz (Belarusszia ), Szpartak Keremidcsjev és Todor Gradev (Bulgária), Eva Klvacova (Cseh Köztársaság), Ajli Kukumagi (Észtország), Körösényi András és Havas Attila (Magyarország), Katerina Khomencsuk (Kazahsztán), Marat Temirkhanov és Asel Gyusupbekova (Kirgízia), Velga Vilne (Lettország), Romas Lazutka (Litvánia), Trajkó Szlaveszki (Macedónia), Szerdzsu Botezatu (Moldávia), Agneska Rybinszka és Joanna Dzialo (Lengyelország), Liviu Gaita (Románia), Maxim Kvasa (Oroszország), Eugén Jurzika (Szlovákia), Franci Krizanic (Szlovénia), Miroszlava Didukh (Ukrajna), Aliser Gyumanov (Üzbegisztán)
SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Kenneth Murphy, Roman Frydman, Andrzej Rapaczynski
SEGÉDSZERKESZTŐK: Simon Nellis, Rebecca Schumann, Melissa Fleer, Pavel Sinev | BARTERI ÁLOM | A kommunizmus alatt a barter a központi terveket készítők számára maga volt az álom, hiszen rögzített áron lehetett kereskedni az árukkal. Általában szólva a barter akkor virágzik, amikor a pénzügyi szféra nem képes arra, hogy megolajozza a normális kereskedelem kerekeit. A WTO, az "Economist Intelligence Unit", az OECD és egyéb szervezetek becslései szerint az ellentételező [...] | [
"hetilap: lapszámok"
] | 0 | http://24.hu/fn/gazdasag/1996/03/27/barteri_lom | 1996-03-27 00:00:00 | false | 0.005222 | 0 | null |
Elsőként a Szekszárdi Hírek írta meg április végén, hogy a 2020. november és 2021. február között lefolytatott közbeszerzési eljárást a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte, így ez a cég építheti fel a szekszárdi Tudásközpontot a volt laktanya területén.
„Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a Modern Városok Program keretében kezdeményezte az új interaktív könyvtár és levéltár kialakítását.
Kormányzati forrásból eddig több mint 4 milliárd forint támogatást biztosítottak a beruházáshoz.
Az Önkormányzat a beruházás előkészítését, tervezését 2017-ben elindította. A beruházás állami tulajdonú ingatlanon valósul meg. A megvalósítást a Beruházási Ügynökség végzi” – írta a portál.
Bár a döntés már februárban megszületett, az ekr.gov.hu-n még nincs fent a kivitelezővel kötött szerződés, ahogy a közbeszerzési értesítőben sem jelent meg az eredmény, és a BMSK márciusban frissült szerződéslistájában sem található.
A rendelkezésre álló dokumentumok szerint mindenesetre egy olyan teljeskörűen akadálymentesített, többfunkciós „L” alakú építmény létrehozása a cél, amelynek központi aulájából (tudástárszerűen) mind a felnőtt könyvtár, mind a levéltár funkció elérhető lesz. Az aulához kapcsolódna ruhatár, kávéház, szociális blokk, egy legalább 200 fő befogadására alkalmas rendezvényterem, illetve a gyermekkönyvtárat is innen lehetne megközelíteni. Az ingatlanon emellett 62 db felszíni parkoló és 30 db kerékpártároló létesülne.
Mészáros Lőrincék cége a befutó
A létesítmény kivitelezésére kiírt tenderre 3 ajánlat érkezett: a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) és az EB Hungary Invest Kft. egyformán nettó 5,7 milliárd forintért vállalta volna a munkát, míg a ZÁÉV Zrt. nettó 5,4 milliárdos ajánlatot tett. Utóbbi, vagyis a legalacsonyabb árat adó cég lett a győztes.
A Szekszárdi Hírek szerint a bruttó 7 milliárd 300 millió forintos „beruházás megvalósításához szükséges többlettámogatás a Kormány döntését követően biztosítható”.
A teljesítési idő 600 nap, a munkálatok a tervek szerint 2023-ban fejeződnek be. „A szükséges eszközbeszerzések, próbaüzemek, valamint a költözést követően az új szekszárdi tudásközpont – a jelenlegi ütemezés szerint – 2023 nyarán megnyílhat” – olvasható a portálon.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV már korábban is dolgozott a Tolna megyei városban. Ők végezték többek között Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztését nettó 34,5 millió forintért, a polgármesteri hivatal energetikai korszerűsítését 349 millió forintért, de dolgoztak az Illyés Gyula Főiskola épületén is.
Persze a ZÁÉV nemcsak Szekszárdon, de országszerte népszerű: a cég sorra nyeri az állami közbeszerzéseket. A zrt. többek között részt vett a Magyar Építővel közösen a Puskás Aréna környékének fejlesztésében és a Közszolgálati Egyetem műemléképületének átépítésében is, de a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya építésében is szerepet vállalt. Emellett a Magyar Építő Zrt.-vel közösen az atlétikai stadionra kiírt 150 milliárdos közbeszerzést is ők nyerték el, és a 35 milliárd forintra drágult új Néprajzi Múzeum építésében is érdekeltek a Magyar Építő Zrt.-vel együtt.
A cég értékesítésének nettó árbevétele 2018-ban 72 milliárd, 2019-ben pedig 72,9 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, az azt megelőző évben pedig 5,6 milliárd forint volt.
Nyitókép: A szekszárdi Tudásközpont látványterve. (Forrás: Ács Rezső polgármester Facebook-oldala) A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. | Tudásközpont: 5,4 milliárdos tendert húzott be Mészáros Lőrincék ZÁÉV-je Szekszárdon | Bár az eredményt hivatalosan még nem hirdették ki, a helyi sajtóban már megjelent, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV építheti fel nettó 5,4 mil | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/05/28/tudaskozpont-54-milliardos-tendert-huzott-be-meszaros-lorincek-zaev-je-szekszardon/ | 2021-05-28 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
A tárcavezető az uniós belügyminiszterek tanácskozását megelőzően újságíróknak elmondta, hogy az ülésen a többi között a szervezett bűnözés, beleértve az online térben elkövetett bűncselekmények, a gyermekvédelem, illetve a schengeni övezettel kapcsolatos ügyek is szóba kerülnek. Mint mondta, ezzel kapcsolatban barométeres nyilvántartást és információt fognak kapni Ylva Johansson belügyi biztostól.
A nyilvántartások és egyéb ismertetést követően beszélnünk kell a visszatérítésről, amely a schengeni térség legnagyobb problémája
- jelentette ki Pintér Sándor, hozzátéve, hogy emellett egyeztetni kell Románia és Bulgária teljes csatlakozásáról is a schengeni övezethez.
Az EU határainál jelenleg is háború és fegyveres harcok dúlnak, ez pedig különös jelentőséggel ruházza fel a schengeni elvárások teljesítését
- figyelmeztetett a tárcavezető.
Borítókép: Pintér Sándor belügyminiszter beszél az árvíz elleni védekezésről tartott sajtótájékoztatón a budapesti Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központban 2024. szeptember 16-án ( | Veszélyben a schengeni övezet | Pintér Sándor: A szervezett bűnözés elleni harc Magyarország egyik prioritása | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/veszelyben-a-schengeni-ovezet | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Karácsony Gergely korábbi közlése szerint hajlandó lett volna támogatni Vitézy Dávid (Vitézy Dáviddal Budapestért - LMP-Zöldek) korábbi főpolgármester-jelölt helyettesi kinevezését abban az esetben, ha sikerül többséget alkotni az előző ciklus általános főpolgármester-helyettese, Kiss Ambrus kinevezése mellett is.
Hosszas vita után a Fővárosi Közgyűlés többsége úgy döntött, elnapolja a döntést a szmsz módosításáról, és a kormányhivatal állásfoglalását kéri arról: a főpolgármesternek szavazásra kell-e bocsátania azokat az szmsz-hez érkezett módosító indítványokat is, amelyeket előterjesztőként nem fogadott be.
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a fővárosi rendészek és a rendőrség közös járőrözésére vonatkozó javaslatot
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a kormánypártok javaslatát, miszerint a fővárosi rendészek és a rendőrség közös járőrözését növeljék a korábbi szintre - közölte a Fidesz budapesti elnöke a Facebook-oldalán pénteken.
Szentkirályi Alexandra azt írta, javaslatuknak megfelelően, a fővárosi aluljárókban, parkokban, közösségi közlekedési járműveken és köztereken megvalósul a 24 órás jelenlét lehetősége.
"Vizsgáljuk meg, milyen jogkörökre és személyi állomány fejlesztésre van szükség, hogy Budapest utcái - különös tekintettel az aluljárókra - rendezettebbek és biztonságosabbak lehessenek" - fogalmazott a javaslatot ismertetve a kormánypárti politikus.
"Nekünk a budapestiek biztonsága az első" - hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra. | Nem választott főpolgármester-helyettest a Fővárosi Közgyűlés, maradt a régi szmsz | A Fővárosi Közgyűlés nem választott főpolgármester-helyettest pénteki alakuló ülésén. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/nem-valasztott-fopolgarmester-helyettest-a-fovarosi-kozgyules-maradt-a-regi-szmsz/438068 | null | true | null | null | Hírklikk |
Budapest;V. kerület;
2019-01-09 14:15:26
Milliárdokból újítják fel a Tiborczék szállodája melletti teret
Mintegy 2,3 milliárd forintból újul meg a Vörösmarty tér. A Podmaniczky tér is átalakul.
Teljesen megújul Budapest két nagy belvárosi tere, a Vörösmarty és a Podmaniczky tér – jelentette be Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), az V. kerület polgármestere szerdán.
A polgármester az MTI tudósítása szerint a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy egy 21. századi új belváros jöjjön létre. A január 7-én elindult rekonstrukciós munkák a kerület beruházásában, a kormány és a főváros támogatásával valósulnak meg, a tervek szerint augusztus 31-ig befejeződnek.
Szentgyörgyvölgyi Péter elmondta, hogy a főváros tulajdonában lévő Vörösmarty tér faltól-falig megújul, a több mint 30 éves beton térkő burkolatot magas minőségű, egyedi kialakítású és megjelenésű természetes lapkő burkolat váltja majd. Új köz- és díszvilágítási rendszer lesz a régi helyett, továbbá megújulnak az utcabútorok és „úttartozékok”. Szavai szerint a téren tartandó vásárok és a kulturális rendezvények igényeit jobban kiszolgáló teret hoznak majd létre, a felújítás során kialakítják az egységes arculatú árnyékoló rendszerek fogadószerkezeteit és a burkolatba rejtett szükséges elektromos csatlakozási lehetőségeket.
A polgármester kiemelte, hogy a Vörösmarty-szoborcsoport körül méltó környezetet alakítanak ki, illetve a tér rekonstrukciójához kapcsolódóan a környező mellékutcákat is felújítják. Megújul a Deák Ferenc utca Bécsi utca és Apáczai Csere János utca közötti szakasza, valamint a Vigadó utca és a Harmincad utca. A Vörösmarty téren hét százalékkal nő majd a zöldfelület, és a lehetőségekhez mérten tizenöt új fát ültetnek: hetet a téren, a környező utcákban pedig nyolcat. Az Oroszlános kutat áthelyezik a Harmincad utca és a Vörösmarty tér csatlakozásához.
Az Arany János utcai metrómegállónál lévő Podmaniczky Frigyes tér felújításáról szólva Szentgyörgyvölgyi Péter közölte: a téren 30 százalékkal nő zöldfelület és 82 új fát ültetnek, megszűnik a trolibusz végállomás, megújul a közvilágítás, valamint természetes kőburkolattal látják el a területet. A cél az, hogy a Podmaniczky tér központi része valóságos városi ligetté váljon – hangsúlyozta.
A január 7-én elindult rekonstrukciós munkák a kerület beruházásában, a kormány és a főváros támogatásával valósulnak meg, a tervek szerint augusztus 31-ig befejeződnek. A Vörösmarty tér felújítása mintegy 2,3 milliárd forintból valósul meg állami támogatással, a Podmaniczky tér rekonstrukciója mintegy 1,2 milliárdból fővárosi támogatással. | Milliárdokból újítják fel a Tiborczék szállodája melletti teret | Mintegy 2,3 milliárd forintból újul meg a Vörösmarty tér. A Podmaniczky tér is átalakul. | null | 1 | https://nepszava.hu/3021113_milliardokbol-ujitjak-fel-a-tiborczek-szallodaja-melletti-teret | 2019-01-09 14:15:00 | true | null | null | Népszava |
Megkapta a két hülye egy pár címet a bíróságtól egy rablóduó Ausztráliában, miután pénz helyett véletlenül kenyeret raboltak, ráadásul egyikük fenékbe durrantotta cinkosát.
A vegyespáros – egy 36 éves nő és 38 esztendős volt barátja – egy melbourne-i éttermet akart kirabolni. Tévedésből azonban egy kenyeres-zsákot kaptak fel, azt hitték, abban van az aznapi, 4,4 millió forintnyi bevétel.
Menekülés közben aztán a férfi előbb rossz autó felé rohant, utána pedig véletlenül fenékbe lőtte a nőt, pisztollyal.
A rendőrség szerint ilyesmire még nemigen volt példa. Az “ausztrál Bonnie és Clyde"-ot hamar elfogták. Bár az eset tavaly április elsején történt, ítéletet most hirdettek: a nő 8, a férfi 7 év börtönt kapott. | Napi dinnye: Farlövéssel végződött a rablás | Megkapta a két hülye egy pár címet a bíróságtól egy rablóduó Ausztráliában, miután pénz helyett véletlenül kenyeret raboltak, ráadásul egyikük fenékbe durrantotta cinkosát. | [
"napi dinnye"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2008/01/22/napi_dinnye_farlovessel_vegzodott | 2008-01-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
„Az Ön pártelnöke, Gyurcsány Ferenc IMF-hitelekkel adósította el 2008-ban az országot. 2013 közepén, amikor a letelepedési kötvényprogram bevezetésre került, az IMF-hitel kamata 4,09 százalék volt. Sokkal több, mint a letelepedési kötvényeké.
Így Önök vettek fel IMF-hitelt drágán, és többek között a letelepedési kötvények segítették Magyarországot, hogy az Önök által felvett drága IMF-hiteleket vissza tudjuk fizetni!"
– írta Tállai András adópolitikai államtitkár Varga Mihály pénzügyminiszter nevében és megbízásából Varju Lászlónak.
A DK alelnöke azért fordult írásbeli kérdéssel a miniszterhez, hogy megtudja, miből akarják ifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait az Orbán-kormány. Felidézte, hogy miután öt évvel ezelőtt indították el a letelepedési kötvényprogramot, amivel több mint húszezer ember érkezett Magyarországra Kínából, Oroszországból, Észak-Afrikából és számos arab országból, most súlyos fizetési kötelezettsége fakad a programból Magyarországnak.
„Ezek az emberek nem háború vagy üldöztetés elől menekültek, befogadásukra sem emberiességi megfontolások, sem nemzetközi egyezmények nem kötelezték Magyarországot. Ők azonban éltek a Fidesz letelepedési kötvénye által fölkínált lehetőséggel, hogy mintegy 90 millió forintnak megfelelő euró busás hozamra történő kölcsönzése ellenében családostul szabad beutazási és letelepedési engedélyt szerezhetnek Magyarországra és ezzel az EU-ba. Bár a kötvényeken nem a magyar állam keresett, hanem a Rogán Antal kijelölte offshore cégek,
most a költségvetésnek kell 35 milliárd forintot kifizetnie kötvényhozamként az így betelepítetteknek.
Csak összehasonlításként: ebből az összegből ki lehetne fizetni annak az adósságának a felét, amelyet csak kórházi adósságnak szoktak nevezni, holott azt az adósságot a magyar kormány halmozta föl azzal, hogy nem finanszírozza az egészségügyi beavatkozások tényleges költségeit, és hárította át a kórházakra" – írta Varju, aki ezek után részletekbe menően – jogosnak tűnő – kérdésekkel fordult, az egyébként alaptörvényből fakadóan válaszadási kötelezettséggel rendelkező Varga Mihályhoz:
1. Miből fogják kifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait?
2. Szerepel-e erre fedezet a költségvetésben, és ha igen, melyik soron?
3. Mennyi pénzt vontak el a bevándorlók hozamaira a családtámogatásoktól, az oktatástól és az egészségügytől?
4. Milyen összegű tőke után fizetik az adófizetők ezt a hozamot?
5. Hogyan aránylik ez a hozam az elmúlt öt évben a világpiacon Magyarország számára elérhető hitelek kamatához?
6. Helyes értelmezés-e, hogy a magyar kormány a világpiacon elérhetőnél jóval drágábban vett föl hitelt a letelepedni kívánóktól, de ez a madzagra kent méz még nem volt elég, ezért bónuszként korlátlan európai letelepedést is fölkínált nekik és családjuknak?
7. Fogalmazhatjuk-e ezt úgy is, hogy az évek óta teli szájjal migránsozó kormánypárt jó drágán bérelt föl bevándorlókat, hogy betelepíthesse őket az országba?
8. Kifizetik-e a letelepedési kötvényük hozamait azoknak is, akikről azóta kiderült, hogy nemzetközi bűncselekményekben vagy terrorizmus támogatásában érintettek?
Érdemi választ Varju egyik esetben sem kapott, Tállai ráadásul igencsak nagyot lódított, hiszen a letelepedési kötvényprogram aligha járulhatott hozzá ahhoz, hogy a magyar adófizetők visszafizették a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitelt. Már csak azért sem, mert a valóságban Magyarországnak 2011-ben és 2012-ben okozott nehézséget az adósság finanszírozása, ezért is fordult a kormány (az előző kabinet 2008-2009-es hitelfelvétele után) 2011 novemberében az IMF-hez segítségért.
Aztán 2013 februárjában már sokkal kedvezőbb volt a helyzet, ezt bizonyítja, hogy ekkor bocsátott ki hazánk 3,25 milliárd dollár értékben devizakötvényeket, amelyekre négyszeres túljegyzés érkezett.
A letelepedési kötvényprogram viszont csak 2013 júniusában indult el, akkor, amikor a magyar állampapírok után fizetett kamatok már csökkenésbe kezdtek, vagyis élénken érdeklődtek irántuk a befektetők.
Ráadásul – noha a letelepedési programból ekkor még semmiféle bevétele nem is keletkezhetett a magyar államnak – a Magyar Nemzeti Bankon keresztül a kormány 2013. augusztus hatodikán minden tartozást kifizetett az IMF-nek – felváltva persze ezt a hitelt más, jóval drágább adósságokra.
Magyarán a Rogán Antal jelenlegi propagandaminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője által kitalált és az Országgyűlésen átvitt biznisznek aligha volt köze a szintén megkérdőjelezhető gazdasági manőverhez, miközben a kötvényprogram önmagában is a súlyos korrupció gyanújával, s óriási veszteséggel zárult a magyar költségvetés számára. A program célja elvileg az lett volna, hogy a kormány a piacinál kedvezőbb devizaforrást szerezzen a magyar államadósság finanszírozásához.
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a program nem érte meg az államnak, hiszen az Államadósság Kezelő Központtól kibocsátott papírok alapján megírtuk,
a magyar állam összesen 17,5 milliárd forintot bukott a letelepedési kötvényprogramon (átszámolva: kötvényenként 882 ezer forintba került a program a magyar adófizetőknek), miközben az a nyolc – köztük kettő offshore hátterű – cég, amelyeket a kormány a kötvények értékesítésével bízott meg, összesen 156,2 milliárd forintnyi bevételre tett szert.
A program az első két évben viszonylag nyereséges volt, de 2015-től kezdve már csak veszteséget termelt az államnak. Végül
összesen 28,2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt.
Ez a bukás akkora volt, hogy az
első két év nyereségét is elvitte.
A veszteségben ráadásul az még nincs is benne az összesen 19 855 Európai Unión kívüli kötvényes állampolgár és 13 345 családtagjuk ellenőrzésének és az engedélyek kiadásának hatósági költsége sem.
A letelepedési program ötéves volt, az államnak tehát most, a futamidő végén keletkezik fizetési kötelezettsége. Hogy mennyi:
Összesen 889,6 millió euró (280 milliárd forint) értékű letelepedési kötvény jár le 2018 és 2020 között, ebből idén 107,5 millió eurót (34 milliárd forint), 2019-ben 445,5 millió eurót (140 milliárd forint), 2020-ban pedig 336,6 millió eurót (106 milliárd forint) kell visszafizetni a hitelező bevándorlóknak.
A jelenleg – nem tudni, hogy átmenetileg vagy végleg – kivont letelepedési konstrukció szerint a kötvények diszkont áron kerültek forgalomba, vagyis a kamatot előre levonták a 300 ezer eurós állampapírok árából, és az ötéves futamidő végén a névértéket fizeti vissza az állam.
A gyakorlatban a kötvényvásárlók 271 ezer eurót utaltak át az államnak, majd most, öt év után 300 ezer eurót fizet ki számukra hazánk.
A 29 ezer euró, vagyis a 9 millió forintos különbözet tekinthető klasszikus értelemben vett hozamnak, fejenként ennyivel jutalmazza tehát az Orbán-kormány a „gazdasági bevándorlókat". | Tállai András képes volt azt állítani, hogy a tízmilliárdos veszteséget hozó letelepedési kötvényekből fizették vissza az IMF-hitelt | Az adópolitikai államtitkár kicsit kiakadt azon, hogy Varju László rávilágított, a letelepedési kötvényes bevándorlóknak fizetni tervezett kötvényhozamból kiegyenlíthető lenne a kórházi adósságállomány is. Itt vannak a tények, így károsították meg a magyar adófizetőket a programmal, és fizetnek fejenként 9 millió forintot a valódi gazdasági bevándorlóknak. | null | 1 | http://168ora.hu/itthon/tallai-andras-kepes-volt-azt-allitani-hogy-a-tizmilliardos-veszteseget-hozo-letelepedesi-kotvenyek-beveteleibol-fizettek-vissza-az-imf-hitelt-153948 | 2018-08-03 10:43:00 | true | null | null | 168 óra |
A Borkai-botrány hatására kérdezte meg Steinmetz Ádám jobbikos képviselő, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó Orbán Viktort a parlamentben arról, nincs-e szükség egy olyan törvényjavaslata, ami arra vonatkozik, hogy a hasonló helyzetekben etikai bizottság elé kerüljenek az olimpikonok, ahol akár az életjáradék megvonásáról is dönthetnek az olimpikonok erkölcstelen életmódja miatt. A miniszterelnök akkor a Magyar Olimpiai Bizottsághoz passzolta a javaslattételi labdát, mely amellett, hogy megszüntette a korrupciós-jachtos-szexpartis botrányba keveredett politikus tagságát, gyors háromszögelést végrehajtva visszapasszolta a kormányhoz a kérdést, kimutatva, hogy az életjáradékról nem ők, hanem a vonatkozó törvény rendelkezik.
Steinmetz azonban saját törvényjavaslatát is leküldte a MOB elnökségének "szakmai véleményezésre“, mely szerdán elfogadott, a Hvg.hu által idézett állásfoglalásában leszögezte,
a törvényjavaslat nincs megfelelően előkészítve, nincs összhangban az olimpiai eszmével, és az alkotmányos jogokkal sem.
Bár létrehoznak az eddigi etikai és jogi bizottságból kiváló különálló etikai bizottságot, a MOB elnöksége hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják, hogy az olimpiai járadék feltételei objektívek maradjanak.
Borkai Zsolt, egykori olimpiai bajnok, Győr fideszes polgármestere pénteken adta be lemondását a polgármesteri posztról, miután a győztes választás után először a Fideszt volt kénytelen elhagyni, majd a MOB-tagságát is elbukta egy anonim blog által kirobbantott, több szálon futó botránya miatt. | Elutasította az olimpiai bizottság a Borkai Zsolt miatt elkészült jobbikos törvényjavaslatot | Elutasította az olimpiai bizottság a Borkai Zsolt miatt elkészült jobbikos törvényjavaslatot - Steinmetz Ádám javaslata szerint erkölcstelen életmód miatt is meg lehetne vonni az olimpiai életjáradékot. | [
"steinmetz ádám",
"törvényjavaslat",
"borkai-botrány",
"magyar olimpiai bizottság",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/2019/11/13/borkai_mob_eletjaradek_steinmetz_torvenyjavaslat_velemeny | 2019-11-13 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
D. Costa lábszára döntött. Irán a vereség ellenére igen kedvező helyzetben várja az utolsó kört.
Drámai utolsó percek, Irán videós büntetőből egyenlített a 93.-ban, majd csatára ziccerben volt. A spanyolok mázlis iksszel nyerték a csoportot, spanyol-orosz és uruguayi-portugál lesz.
Spanyolország viszonylag kedvező helyzetben várhatta a Marokkó elleni mérkőzést a csoportkör utolsó fordulójában. A világbajnokság előtti napokban edzőcserén áteső válogatott számára nem annyira a továbbjutás, mint inkább a csoportelsőség megszerzése volt a tét a meccsen. Egyedül akkor eshettek volna ki, ha jobban kikapnak Marokkótól, mint a B csoport másik meccsén Portugália Irántól, vagy legalább kettővel verik őket, miközben odaát döntetlen születik. Nincsenek már kis csapatok, de ezeket a forgatókönyveket azért már a meccs előtt eldobhattuk.
Aztán majdnem mehetünk is keresni, mert pár kisebb spanyol helyzetet követően a 8. percben könnyen döntő fordulatot vehetett volna a mérkőzés. Pique tankönyvbe illően szabálytalanul, méterekről berepülve, talppal és páros lábbal csúszott be ellenfelének, szerencsére Boutaib megúszta súlyosabb sérülés nélkül a védő akcióját. Az ilyen megmozdulásokért automatikusan piros lap járna, kivéve Irmatov játékvezetőnél, aki érthetetlen módon még sárgát sem adott az esetért.
Ezt tehát megúszták a spanyolok, de Boutaib bosszúját már nem, aki alig 5 perc múlva gólt szerzett. A marokkói vezetéshez egy burleszkbe illő bénázás vezetett Iniesta és Ramos valószínűtlen főszereplésével, akik egymásra várva otthagyták a labdát Boutaibnak, aki elől Ramos aztán még el is lépett. Így aztán szabadon futhatott a kapuig, majd elgurította De Gea alatt a labdát.
Miközben a támadójátékkal elégedettek lehettek a spanyolok, – bár a helyzetek kimaradtak –, a védekezésük már közel sem nézett ki olyan jól. Szerencséjükre ezt Marokkó – a gólt leszámítva – nem tudta különösebben. kihasználni.
A támadások helyett inkább a rúgdosódással voltak elfoglalva, gólszerzőjük pedig a félidő végén könnyen a kiállítás sorsára juthatott volna, ám Isco felrúgásáért nem kapta meg a második sárgáját. Ez persze a bírót ismerve már nem okozott akkora meglepetést.
A második félidő egy gyorsan megúszott Piqué sárgával kezdődött a változatosság kedvéért. Ezúttal szándékosan kezezett a tizenhatos előtt, de Irmatov ezúttal sem bajlódott figyelmeztetéssel. A spanyol válogatott elég pontatlanul és dekoncentráltan játszott, ami több marokkói helyzethez vezetett a félidő elején, Amrabat pedig egy hatalmas kapufát is lőtt.
22 Galéria: Futball vb 2018, Spanyolország-Marokkó: 2-2 Fotó: Christian Hartmann / Reuters
Az idő múlásával aztán fáradni kezdtek Benatiáék, ami a spanyol helyzetek szaporodásában is meglátszott, de egy-egy hibás megoldás mindig közbejött a végén, különösen Thiago és Costa fogott ki rossz napot, de Silva is csúnyán elhibázta az átvételt egy ígéretes helyzetben.Thiago és Costa helyett aztán a 72. percben jött Aspas és Asensio, akiknek pályára küldésétől nyilván gólt várt Hierro.
Meg is jött, de a túloldalon. A fáradtan is becsülettel hajtó, és bátor játékával a meccset élvezetessé tevő marokkói válogatott a 81. percben egy szögletet követően talált be a csereként beálló el-Nesziri fejesével.
A gólra válaszul Hierro ellőtte harmadik cseréjét is, David Silva helyett Rodrigo jött be. Az állás ellenére nem fenyegette a spanyolokat a kiesés réme, mivel a másik meccsen Portugália vezetett, a csoportelsőség viszont távolodni látszott.
Hogy végül mégis meglett, ahhoz valószínűtlen események vezettek. Egyrészt Irán kiegyenlített Portugália ellen, másrészt Aspas utolsó pillanatokban lőtt álomszép gólját hosszas videózást követően megadták, a marokkói játékosok legnagyobb felháborodására. Lesnek tűnt tényleg, de pár centi híján nem volt az.
Borítókép: Christian Hartmann / Reuters. | Csoportelsők lettek a spanyolok, de Marokkó ellen a döntetlen is alig jött ösze | Csoportelsők lettek a spanyolok, de Marokkó ellen a döntetlen is alig jött ösze - Jó meccs végén döntetlen, a marokkóiak dühöngve fogadták a VAR döntését. | [
"spanyolrszág",
"marokkó",
"vb 2018",
"futball-vb 2018",
"világbajnokság",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/2018/vb/2018/06/25/spanyolorszag-marokko_osszefoglalo | 2018-06-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A tavalyi versenyszezon nagy részét kihagyó Dombvári Bence kiválóan felépítette a döntőt, és végül magabiztosan nyert a jól hajrázó Pauman Dániel előtt.
Vasbányai Henrik és Mike Róbert is a szokásos taktikát követte: a páros visszafogottan kezdett, féltávnál állt az élre, és simán győzött.
A harmadik A-döntőt a női kajak egyesek 500 méteres számában rendezték a Maty-éren a két háromszoros olimpiai bajnok, Kovács Katalin és Douchev-Janics Natasa nélkül. A Honvéd klasszisa az elődöntőben már nem indult, míg a Győr versenyzője nem is nevezett erre a számra ezúttal. Óriási csatát hozott a döntő, amelyet végül Kozák Danuta, a szám olimpiai bajnoki címvédője nyert meg Csipes Tamara és Kárász Anna előtt. Kozák Danuta az elődöntőjében csak a harmadik lett.
Férfi kajak kettesben 200 méteren a Horváth Bence, Szomolányi Máté duó legyőzte a vb-címvédő Tótka Sándor, Molnár Péter párost. | Kozák Danuta altatott, majd aratott | Férfi kajak egyesben Dombvári Bence, kenu kettesben a Vasbányai Henrik, Mike Róbert duó győzött az I. olimpiai válogatóversenyen Szegeden 1000 méteren. | [
"kajak-kenu",
"dombvári bence",
"vasbányai henrik",
"mike róbert",
"kozák danuta"
] | 0 | https://infostart.hu/sport/2016/05/11/kajak-kenu-valogato-szeged-kozak | 2016-05-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Elrendelte a kormány a veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések meghosszabbítását és megjelent a rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről.
Meghosszabbította a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő – a járvány elleni védekezés hatékonyságát növelő, a fertőzések és megbetegedésének számát csökkentő és a járvánnyal járó gazdasági károkat mérséklő – rendkívüli intézkedések hatályát a kormány. Az erről szóló rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.
Ennek értelmében a kormány a veszélyhelyzet végéig fenntartja
az olyan családvédelmi intézkedéseket, mint a gyed, gyes, gyet ellátások meghosszabbítása.
az eddig bejelentett gazdaságvédelmi intézkedéseket, így a hiteltörlesztések és végrehajtások felfüggesztését, a kata megfizetésének halasztását, az egyes szektorokban a járulékfizetési kötelezettséget.
a kórházparancsnokok megbízásáról szóló jogszabály hatályát.
azt a rendelkezést, hogy a turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatok esetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-ig nem lehet felmondással megszüntetni. Ezekben az ágazatokban működő gazdasági egységekben 2020. március, április, május és június hónapokra a munkáltatók mentesülnek a munkabér utáni közterhek megfizetése alól, a munkavállalók munkabérét terhelő járulékok közül kizárólag a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, azzal, hogy annak havi mértéke nem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot.
a turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek a 2020. március 1. napjától 2020. június 30. napjáig terjedő időszakra nem kell turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetniük.
Minderre a Fidesz-kétharmad adott felhatalmazást a kormányzatnak: a kormánypárti országgyűlési képviselők hétfőn szavazták meg a törvényjavaslatot, miután annak napirendre vételét az előző héten nem szavazta meg a képviselők négyötöde. Az így elfogadott jogszabályt Áder János azonnal aláírta, mivel szerinte "megfelel az Alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható". A voksolás után tíz órával, hétfőn éjfélkor hatályba is lépett az új törvény.
Benyújtották a rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslatot Az alkotmányjogász szerint az Orbán-kormány által bevezetett különleges jogrend kifejezés jogi eufemizmus, mert valójában súlyos szabadságkorlátozást jelent. Majtényi László a HVG-nek írt cikkében arra is figyelmeztet, hogy a legnagyobb veszély az információszabadságot fenyegeti.
Megjelent a közlönyben a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló kormányrendelet is, amelynek célja a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint, hogy a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt is garantált legyen a jogbiztonság és biztosítottak legyenek az állami eljárások és azok esetleges megakadása ne legyen hátrányos az állampolgárokra, gazdasági vállalkozásokra nézve.
Ebben sorra veszik a különböző eljárásjogi kérdéseket: így többek között a veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés, a fizetési meghagyás és a lejáró biztonsági tanúsítványok ügyét, a határozott idejű bírósági vezetői kinevezéseket, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló szabályokat, a polgári peres eljárásokra és a közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó szabályozást, valamint az ügyvédi esküt.
Mint írták, a veszélyhelyzet ideje alatt a kézbesítési kifogás, valamint a mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt járna le, érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.
A veszélyhelyzet megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
Ha a határozott idejű bírósági vezetői kinevezés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnéséig. A veszélyhelyzet megszűnését követően a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni. A vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.
A veszélyhelyzet ideje alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény is eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra. A nyilvántartó bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat le. A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást.
A rendelet kitér a polgári peres eljárásokra is, többek között kimondja, hogy veszélyhelyzet ideje alatt nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll. A veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti. A veszélyhelyzet ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.
A rendelet tartalmazza a veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői nemperes eljárásokra, a közigazgatási perekre, a büntetőeljárásokra vonatkozó jogszabályokat is, továbbá kitér a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi tevékenységre is. A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdheti az ügyvédi tevékenységet azzal, hogy az esküt a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül le kell tennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni. | Itthon: Kijött a közlönyben: meghosszabbította a kormány a veszélyhelyzeti intézkedéseket | Elrendelte a kormány a veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések meghosszabbítását és megjelent a rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20200331_koronavirus_jarvany_magyar_kormany_felhatalmazasi_torveny_veszlyhelyzet_rendelkezesek | 2020-03-31 17:26:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Bemutatja a valóságshow-gyártás kulisszatitkait a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmánykötete - adta hírül közleményében a hatóság kommunikációs igazgatósága.
Mint írták, már elnököt is adhatott Amerikának napjaink egyik legvitatottabb műsorformátuma, a második aranykorát élő valóságshow, és a műfaj már megnevezésében a leplezetlen valóságot ígéri a közönségnek, de valójában erősen szerkesztett műsorszámot kínál, amelynek alapvető céljai is homályosak. Kiemelték:
a friss kiadványában a ValóVilág 11 tudományos igényű elemzésével mutatja be a realitygyártás világát az NMHH Médiatudományi Intézete.
A kötetben az áll, hogy a valóságshow-készítés fontos médiagazdaságtani funkciója a sztárgyártás. Ezen műsoraikban a kereskedelmi médiumok "legyárthatják" saját celebjeiket, akiket utána különféle egyéb produkcióikban is tovább futtathatnak, amíg egy következő valóságshow ki nem neveli a hírességeik újabb generációját.
A szereplők azonban hosszú távon többnyire mégsem tudnak mit kezdeni a hirtelen jött ismertségükkel, bár időnként egy-egy realityszereplő valóban képes meglovagolni a hirtelen jött népszerűségét
- fejtették ki, hozzátéve, hogy Magyarország egyik legismertebb ilyen szereplője VV Majka, vagyis Majoros Péter volt a ValóVilág első évadából, aki hirtelen ismertségére építve mára egy, az egykori villalakói szerepétől teljesen elkülöníthető zenei karriert is befutott.
Nemzetközi kitekintésben Donald Trump amerikai elnökké válásában is nagy szerepe lehetett annak, hogy előtte számos valóságshow-ban szerepelt,
a többi között a "The Apprentice" című - Magyarországon jelenleg "Az álommeló" néven futó - üzleti realityben, amely kidomborította a nézők és későbbi szavazók előtt Trump minden olyan képességét, amely mind egy sikeres üzleti, mind egy sikeres politikai vezetőnél elengedhetetlen - írták.
A kötet kiemeli, hogy a realityműsorok időről időre fontos közéleti témákra is ráirányíthatják a figyelmet: az alkotók az 1990-es évektől rendszeresen beemeltek a műsoraikba olyan figyelemre érdemes topikokat, mint a kisebbségi jogok kérdése vagy a HIV-vírus terjedése. Hangsúlyozták:
ezeket az izgalmas és gyakran megosztó témákat természetesen elsősorban a nézettségük növeléséért mutatták be, de vitathatatlan, hogy ezzel hatékonyan formálták a társadalom valóságérzékelését és a kulturális közbeszédet .
A kötetben elemzés olvasható a műsorban megjelenített fizikai és verbális agresszióról is, valamint azon esetekről, amikor a szereplők megalázó helyzetbe kerültek.
Az is megtudható az elemzésből, hogyan jelenítette meg a nemi szerepeket a show-műsor, milyen társadalmi üzeneteket közvetítettek ezzel a készítők, és hogyan próbálták maximalizálni a nézettségüket e témák behozatalával. A kötet ezen a linken ingyenelérhető.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: RTL Klub/Facebook) | Beszámolt az NMHH, ilyen volt a ValóVilág kulisszái mögött | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/beszamolt-az-nmhh-ilyen-volt-a-valovilag-kulisszai-mogott | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Egyelőre még vajmi kevés részlet ismert Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter múlt heti bejelentéséből, de az már most kijelenthető, nagyobb volumenű vagyonmozgás lehet belőle, mint a magánnyugdíjpénztári vagyon 2011-es, állami nyugdíjrendszerbe történt visszatereléséből. Mint ismert, a tárcavezető a Gazdasági Kabinet ülését követően jelentette be, megvizsgálták, "hogy a hosszútávú lekötött megtakarításokat miképpen lehetséges opcionálisan, a lakosság döntésének függvényében, adómentesen felhasználni otthonteremtés céljából". A gazdasági tárca közleménye csupán "megvizsgálást" ír, míg a kommüniké végén úgy fogalmaznak, "az elfogadott döntéseket a Kabinet a Kormány szeptemberi ülésre terjeszti elő", így nem világos, ezzel kapcsolatban hoztak-e a kormányülés elé terjesztendő döntést, mindenesetre Nagy Mártonék belebegtetett terve/ötlete nagy vihart kavart.
Nem csoda, hiszen több ezermilliárd forintos hosszú távú megtakarítást jelentő vagyon pihen, pontosabban dolgozik a magyar háztartásoknál. A legtöbb embert az önkéntes nyugdíjpénztárakban megtakarított pénze érinti. Ebben a formában 1,07 millió fő összesen 2040 milliárd forintnyi vagyont tett félre eddig idős korára. Szintén jelentős létszámot, 1,5 millió főt képvisel az élet- és nyugdíjbiztosításban megtakarítók népes tábora, akiknek ilyen formában félretett pénze összesen 2688 milliárd forintra rúg. Közülük a nyugdíjbiztosítást kötöttek száma idén nyáron lépte át a félmilliót. A nyugdíj-megtakarítások harmadik formájában, a nyugdíj-előtakarékossági számlán (nyesz) 93 ezer fő 538 milliárd forintja található. Az egyre népszerűbb tartós befektetési számlára (tbsz) 358 ezren fizettek be eddig 5367 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy
az összes hosszú távú megtakarítási formában tárolt 10 663 milliárd forint több mint felét ebben az öt (plusz egy) éves megtakarítási formában helyezték el a magyar háztartások,
de a nyugdíjcélú megtakarítások állománya is 5296 milliárd forintot tesz ki.
Nagy Márton a fogyasztás visszapattanásának elmaradását (így a gazdasági növekedés vártnál kedvezőtlenebb alakulását is) azzal magyarázza, hogy a nehezen oldódó óvatossági motívum miatt a háztartások hiába érnek el tíz százalékos reálbér-emelkedést, azt nem költik el, hanem inkább megtakarítanak.
Ezt az óvatossági tényezőt kívánja oldani a gazdasági tárca azzal, hogy ezt az irdatlan mértékű, a teljes GDP egy hatodát (!) kitevő vagyontömeget megmozgatná. Csak emlékeztetőül: a magánnyugdíjpénztári vagyon 2011-ben, amikor a tagokat "szelíd erőszakkal" visszaterelték a tisztán állami rendszerbe, ennél jóval kevesebbet, "csupán" 3000 milliárd forintot tett ki.
Kérdés persze, hajlandóak lennének-e a magyar háztartások ingatlanba fektetni az eddigi megtakarításaikat. A fenti formák közül ugyanis a tbsz-ből származó jövedelem az ötéves időszak után, míg a nyugdíjcélú megtakarítások hozama tízévnyi befektetés után
mentes a személyi jövedelemadó és így a szociális hozzájárulási adó alól is.
(Sőt, a tbsz-ből származó jövedelem a teljes futamidő alatt mentes a szociális hozzájárulási adó alól.) Emellett a nyugdíjcélú befizetések után az állam adó-visszatérítést is nyújt az öngondoskodó számára. Éppen fél évvel ezelőtt épp a kormányzat vezette be a teljesen ingyenes, a Magyar Államkincstárnál nyitható nyesz-t, ahol nyugdíjcélú megtakarításként vásárolható állampapír, természetesen adójóváírási lehetőséggel együtt. Nagy Márton mostani ötlete azonban épp ellene megy az öngondoskodást ösztönző intézkedéseknek, nem véletlen, hogy a nyugdíjasok érdekvédelmi ernyőszervezete is kemény közleményben támadta a gazdasági tárca vezetőjét.
Az előbbiekből következik, hogy csak a fent említett öt, illetve tíz évnél rövidebb ideje meglevő megtakarítások esetén lehet előny a gazdasági tárca által említett adómentesség. Azokban viszont épp a rövidebb időtartam miatt nem gyűlt össze akkora vagyon, amekkorának megmozgatása érdemben javíthatná a Nagy Márton által kifogásolt makrogazdasági számokat.
És természetesen felmerül a kérdés: egy ilyen gazdaságpolitika hogyan ösztönzi az időskori öngondoskodást? | A 2011-es államosításnál is nagyobb nyugdíjvagyont szemelt ki magának Nagy Márton | A teljes magyar GDP egyhatodára rúg a magyar háztartások hosszú távú megtakarítása, ennek fele nyugdíjcélra félretett pénz. Nagy Márton ennek az irdatlan vagyontömegnek az ingatlancélra fordításával növelné a fogyasztást, így a gazdasági teljesítményt is. Ám nem látni, az utca embere számára vajon milyen tényleges előnyökkel járna a megtakarítási cél megváltoztatása. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/nagy-marton-ingatlan-nyugdij-ongondoskodas-fogyasztas-gdp.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Felültetnék a csigánál is lassabb vonatra az államtitkárt a civilek
A meghívás nem véletlenül tartalmazza azt a kérést, miszerint Mosóczi László, közlekedéspolitikáért felelős államtitkár vonattal tegye meg a Budapest-Mátészalka útvonalat. A Mátészalkaleaks csoport tagjai ugyanis szeretnék, ha az államtitkár saját bőrén tapasztalhatná meg, milyen vasúti viszonyok uralkodnak a Debrecen-Mátészalka viszonylatban.
Mint arról már mi is többször beszámoltunk, a Debrecen-Mátészalka vonal felújítása már halaszthatatlanná vált. Bár korábban szerepelt ez a tétel is az uniós projektek listájában, végül az előkészítetlenségre hivatkozva törölték onnan az illetékesek. Így a vonalon közlekedőknek a csoport számításai szerint egészen 2022-ig kell várniuk arra, hogy valamivel gyorsabban eljussanak Mátészalkáról Debrecenbe és fordítva.
Mivel a pálya annyira kritikus állapotban van, hogy arra már menetrendet is nehéz készíteni, a vonatok ma már szó szerint a csigáénál is lassabb tempóban közlekednek helyenként, ami nemrég bizonyítást is nyert szintén a Mátészalkaleaks csoport akciója nyomán. Egy csigajelmezbe öltözött férfi ugyanis szinte játszi könnyedséggel tudta lefutni a közlekedő vonatot.
Bár részeredményeket sikerült elérnie a civileknek, a céljuk az lenne, hogy ne csak szakaszok javítgatása történjen meg, hanem a teljes felújítás és átépítés. Éppen ezért egy szabolcsi ebéd melletti egyeztetésre hívták meg Mátészalkára Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt. | Felültetnék a csigánál is lassabb vonatra az államtitkárt a civilek | Egyeztetésre hívta a közlekedéspolitikáért felelős államtitkárt a Mátészalkaleaks csoport Mátészalkára. Egyetlen kérésük: vonattal érkezzen meg. | [
"Befektetés",
"Kötött pálya"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/befektetes/felultetnek-a-csiganal-is-lassabb-vonatra-az-allamtitkart-a-civilek.html | null | false | 0 | 0 | null |
Semmilyen nyugdíjrendszer nem fenntartható Olaszország jelenlegi demográfiai helyzetében - hangoztatta az MTI tudósítása szerint Giancarlo Giorgetti, a jobboldali olasz kormány gazdasági minisztere a Meeting Rimini találkozón hétfőn.
Giorgetti kifejtette, az ország gazdasági jövője nem kizárólag a sokat szorgalmazott környezetvédelemi fenntarthatóságtól függ, hanem legalább ugyanakkora mértékben attól is, hogy sikerül-e folytonosságot biztosítani a generációk között.
A születések rohamos csökkenése alapvető problémát jelent, és nem létezik semmilyen nyugdíjreform vagy társadalombiztosítási intézkedés, amely közép- vagy hosszú távon megvalósítható lehet a jelenlegi demográfiai adatokkal - hangoztatta Giorgetti, a Liga politikusa.
A pénzügyi és gazdasági tárcáért felelős miniszter a Riminiben zajló katolikus találkozón szólalt fel egy héttel az idei költségvetés első vázlatának bemutatása előtt, amely a tavaly októberben megalakult Meloni-kormány első államháztartási csomagja lesz. A jobboldali kormány családügyi minisztériumot is létrehozott, amelynek egyik feladata a népességcsökkenés megállítása.
Az ország 1861-es egyesítése óta regisztrált számok alapján tavaly először négyszázezer alá csökkent a születések száma, miközben 700 ezren hunytak el.
Az olaszok 57,4 százalékának van legalább egy gyermeke.
A kormány célja, hogy 2033-ra évi 500 ezerre emelje a születések számát.
A magyar kormány közben nyugdíjreformon dolgozik, elképzelhető, hogy emelik a nyugdíjkorhatárt. | Nem fenntartható a nyugdíjrendszerünk, mondja az olasz gazdasági miniszter | Semmilyen nyugdíjrendszer nem fenntartható Olaszország jelenlegi demográfiai helyzetében. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/21/nyugdij-nyugdijrendszer-nem-fenntarthato-olaszorszag | 2023. 08. 21. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Ha hihetünk a tudománynak, most egy lépéssel közelebb kerülünk a tökéletes szexhez. Rengeteg a fontos összetevő, kezdve természetesen az odaadó partnertől, a megfelelő pózokon át, az ideális környezetig, ahogy az sem mindegy, hogy mit és mennyit eszünk-iszunk előtte. A számtalan aspektust cikkek és szakkönyvek százai elemzik, a megfelelő időpontot, tudományos szempontból eddig azonban nem vizsgálták.
Egy hormonszakértő, Alisa Vitti árulta el a Daily Mail-nek a tökéletes szexidőpont titkát. A felnőtt emberiség legnagyobb hányadának sajnálatára azonban, nem kis szervezést igényelhet a kipróbálása. A tudomány szerint ugyanis éppen munkaidőben, délután háromkor a legjobb a szex, már ami a heteroszexuális párokat illeti.
A nők délután a legéberebbek, legenergikusabbak mert a szervezetükben ilyenkor a legmagasabb a kortizol szintje. A férfiaknál viszont az ösztrogénszint van ekkor a csúcson, vagyis ilyenkor a leginkább érzékenyek partnerük rezdüléseire, nő és férfi között ilyenkor a legnagyobb az összhang.
Az urak egyébként reggelente a leginkább akcióra készek, mert ébredés után szökik fel a tesztoszteronszintjük, de a hölgyek kedvéért érdemes várniuk délutánig. A dolgos hétköznapokon, persze nehéz összehozni egy háromórai légyottot, de a hétvégékre érdemes tervezgetni. | Hány órakor a legjobb a szex? | Szeretkezni, szinte bármikor jó, de a tudomány szerint van egy napszak, amikor még annál is jobb. | [
"hormonok",
"időpont",
"szerelem",
"szex",
"tudomány"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2015/12/29/hany-orakor-a-legjobb-a-szex | 2015-12-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az esőkertek célja a környezet zöldterületeinek bővítése és a városi fák egészségének javítása. Kollégáink a Kórház tér keleti oldalán található Rákóczi út 1. számnál - a kivitelezés első lépéseként - a fák körüli favermeket bővítik, amelyek így nagyobb helyet biztosítanak a meglévő és az újonnan ültetett növényeknek egyaránt.
Ezen a helyszínen a környező burkolatok felszínéről lefolyó csapadék jelenti majd a növényzet számára a plusz vizet, mely a süllyesztett szegélyek miatt könnyen folyik majd a zöldfelületre a fák tövéhez.
Négy fa körül így összefüggő zöldterületet hozunk létre a térkőburkolat elbontásával, míg két fa esetében a zöldterület lokálisan bővül. Összesen mintegy 130 m² térkőburkolatot számolunk fel, amelyet a kivitelezés ideje alatt kordonokkal és szalagokkal határolunk körbe a biztonság érdekében. A gyalogos közlekedés zavartalanul biztosítva lesz a munkálatok teljes időtartama alatt.
A Rákóczi út 1. szám melletti terület átalakítását követően kezdődik meg a Rákóczi út 5-7. számú épületek melletti esőkert kialakítása.
Az úttest keleti oldalán végzett bontási munkálatok a gyalogjárda és az úttest burkolatát egyaránt érintik. A gyalogos közlekedés itt is folyamatosan biztosított lesz, azonban a gépjárműforgalom esetében forgalmi rend változásokra kell számítani, amelyekre jelzőtáblák hívják majd fel a figyelmet.
A térkővel burkolt felületek csökkentése, és különösen az esőkertek kialakítása hozzájárulnak a város zöldfelületeinek növeléséhez, a vízmegtartó képesség javításához és a klímaváltozás elleni küzdelemhez. | Zöldebb lesz a belváros | A Dönts Velünk program keretében újabb környezetvédelmi fejlesztések indulnak a városban. Pécsen a Rákóczi út két egymáshoz közeli pontján is új zöldfelületeket létesítenek a burkolatok elbontásával a BIOKOM NKft. munkatársai. Az első projekt a Rákóczi út 1. szám mellett veszi kezdetét, míg a másik, egy klasszikus esőkert mindössze 100 méterrel távolabb, a Rákóczi út 5-7. számú épületeknél valósul meg. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/regio/zoldebb-lesz-a-belvaros/529818 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Rusvai Miklós nem kertelt: elmondta, csak így érhető el a nyájimmunitás
Több ezren lehetnek olyanok, akik nem adatták be maguknak a koronavírus elleni oltás második dózisát. Pedig korai még fellélegezni, pláne indokolatlan felelőtlenül viszonyulni a járványhelyzethez.
Rusvai Miklós víruskutató szerint ők már őszre védtelenné válhatnak a vírussal szemben. Elmondta, hogy három fő csoport van: vannak, akik a megadott időpontban elmennek a második vakcináért, vannak, akik elfogadható ok miatt halasztják (például betegség vagy utazás esetén), és vannak, akik azt gondolják, hogy már van védettségük az első dózis után is, megkapták az igazolást, és nekik már nem szükséges újabb oltás.
De szükséges a második dózis is az új típusú vakcinából ahhoz, hogy tartós védettséget érhessenek el. Ezek ugyan 70-80 százalékos védettséget adnak kb. három hét után, de ez csak fél évig véd a súlyos megbetegedéstől vagy halálesettől. 20-25 százalékuk viszont megbetegszik. Ahhoz, hogy az immunválasz teljes és hosszú távú legyen, mindkét oltást fel kell venni. Az RTL Klubnak nyilatkozó víruskutató szerint az ismétlőoltással akár egy évre is védetté válhat a szervezet. Rusvai Miklós szerint egyéni és közösségi érdek is mindkét oltás felvétele. A nyájimmunitás kialakításában ugyanis csak azok segítenek, akik teljes védettséget szereznek.
Kapcsolódó: Fontos dologra mutatott rá Rusvai Miklós: akik nincsenek beoltva, az oltottakat is veszélyeztetik | Rusvai Miklós nem kertelt: elmondta, csak így érhető el a nyájimmunitás | Több ezren lehetnek olyanok, akik nem adatták be maguknak a koronavírus elleni oltás második dózisát. Pedig korai még fellélegezni, pláne indokolatlan felelőtlenül viszonyulni a járványhelyzethez. | [
"oltás",
"Rusvai Miklós",
"Koronavírus",
"koronavírus hírek",
"nyájimmunitás",
"védettség",
"vakcina",
"virológus"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/rusvai-miklos-ket-oltassal-johet-nyajimmunitas/te884zg | 2021-06-13 18:47:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
A legrosszabb feltevések látszanak megvalósulni a fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadását célzó ún. kitagolási programmal kapcsolatban.
22 milliárd forintból, plagizált tanulmányokra támaszkodva alakítják át a fogyatékosok ellátórendszerét
Több helyen is tiltakoznak a helyiek a fogyatékossággal élő emberek beköltöztetése ellen
Földi pokol a gödi fogyatékos otthonban: kikötözik, ketrecbe zárják és éheztetik a bentlakókat
Februárban számoltunk be arról, hogy a teljes ellátórendszert, de még a romafelzárkóztatást is maga alá gyűrő mamutszervezet, a Szociális és Gyermekjóléti Főigazgatóság (SzGyF) erőltetett tempóban próbálja végrehajtani a nagy intézetek kiváltását:
„Az SzGyF sorra kéri be az intézményektől a pályázathoz szükséges adatokat: a szabályok értelmében a pályázatot a konkrét intézmény nevében az SzGyF jogosult beadni. Az egész folyamat sikere szempontjából komoly kockázatot jelent, hogy immár szó sincs önkéntességről, vagy akár csak kooperációról: sietni kell, hogy március végére a megfelelő számú pályázattal le legyen kötve az előirányzott 21 milliárd.” – írtuk akkor.
Májusban arról számoltunk be, hogy a rosszul, vagy éppen sehogy sem előkészített projektek több településen is a helyiek tiltakozását váltották ki, de az SzGyF nem vett vissza a kezdeti lendületből.
Néhány nappal ezelőtt viszont megszólalt a fogyatékosügy egyik legfontosabb érdekvédelmi szervezete, az ÉFOÉSZ, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége. A véleményként megfogalmazott értékelés éppen azokat az aggályokat látja megvalósulni, amelyeket a program kritikájaként egy évvel ezelőtt a TASZ szakértője, Verdes Tamás fogalmazott meg az SzGyF által irányított folyamattal kapcsolatban. Az ÉFOÉSZ szakértői olyan súlyosnak látják a helyzetet, a hogy a program felfüggesztését kérik:
„A kiváltási folyamat leállítását és újratervezését kérjük a Kormánytól, mert úgy látjuk, hogy a pályázati programok a nagylétszámú intézményrendszer és a nagytömegű ellátási formák további fenntartására és nem a lebontására irányulnak.”
Vagyis az érdekvédők szerint a 77 milliárdos projekt megvalósításával épp azt a célt nem lehet elérni, amire az egészet kitalálták.
Idén májusban adatigénylésben kérte az ÉFOÉSZ a programot irányító SzGyF-től az „Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás” című kiírásra a főigazgatóság által benyújtott 29 darab pályázat szakmai programját.
Ahogy ez ma már általános gyakorlat az államigazgatásban, a dokumentumokat az SzGyF nem adta ki, míg mind a NAIH, mind jogerős bírói ítélet nem kötelezte erre, így az érdekvédők szeptemberben megkapták a szakmai programokat. A most közzétett értékelés azonban nemcsak ezeket, de a teljes pályázatokat vizsgálva jutott arra, hogy az egész programot újra kell tervezni.
Elnéptelenedő falvakba integrálódnak
A nagylétszámú intézmények a szocializmusból öröklött területi elosztás alapján jellemzően a nagyobb településektől távol, volt kastélyokban, kúriákban működnek – részben ez az oka annak, hogy a fogyatékos személyek fizikailag is szegregáltan élnek ezekben az intézetekben.
A társadalmi inklúziónak, a fogyatékkal élő emberek befogadásának egyik legfőbb akadálya, hogy a világvégi intézményekben elzártan élők a társadalom számára láthatatlanok. A kiváltás során lakásokba és kisebb létszámú lakóotthonokba költöztetik az intézetek lakóit: értelemszerűen a társadalmi befogadás akkor valósulhat meg, ha ez a földrajzi szegregáció is megszűnik.
Ehhez képest az érdekvédők által megszerzett dokumentumok szerint az alábbi településeken fognak integrálódni szerencsés kiköltözők (zárójelben a települések lélekszáma): Sopronnémeti (297 fő), Vág (440 fő), Bodonhely (287 fő), Szilsárkány (652 fő), Und (322 fő), Tormásliget (292 fő), Szakony (412 fő), Szabás (622 fő), Drávatamási (393 fő), Pusztaottlaka (474 fő), Vaspör (354 fő), Esztergályhorváti (484 fő), Fülpösdaróc (320 fő), Gacsály (918 fő).
A legnagyobb település, ahol fogyatékos személyek élhetnek majd a többi polgár között, a 75 ezer lakosú Szombathely, lélekszám szerint a tízedik legnagyobb város – . Ugyanakkor több olyan sorvadó kistelepülésre is költöznek majd az otthonok lakói, ahol lényegében nincs gazdasági tevékenység, nincsenek szolgáltatások, a lakosság még aktív része pedig gyors tempóban távozik.
A konkrét helyszínek kiválasztásánál is ugyanez a szemlélet érhető tetten: miközben a nagyintézmények felszámolása a cél, számos esetben a működő intézmény közvetlen szomszédságában, sok esetben telekleválasztással létrehozott „új” telken épülnek az intézmények lakóinak az új, 12 fős lakóotthonok.
A 630 fős lélekszámú Somogy megyei Kálmáncsán például egy idősotthonként működő kastélyépület parkjában építik fel a házakat. Négy darab 12 férőhelyes lakóház épül Táplánszentkereszten, „mely látásfogyatékkal, illetve mozgásfogyatékkal élő személyek elhelyezését biztosítja” – írja a főigazgatóságnak a szombathelyi intézmény kiváltását célzó „Nyitott világ kapujában” című pályázata. Csakhogy Táplánszentkereszten a meglévő intézményi telekből hozták létre az új ingatlant telekmegosztással, a projekttel kiváltandó szombathelyi intézmény lakóinak egy része pedig egyenesen az intézet szombathelyi telkén felépítendő házakban fog élni.
Vagyis a bruttó 630 milliós projekt keretében az intézményből az intézmény mellé költöznek a lakók.
Van olyan intézmény, amelynek a kiváltásával földrajzi vagy infarstrukturális ellátottság szempontjából rosszabb helyre kerülnek a lakók. A búcsúszentlászlói intézetből például a tervek szerint 72 lakó költözik majd ki, de a kiválasztott öt „céltelepülésből” három kisebb lélekszámú és rosszabb adottságokkal rendelkező település, mint az intézeti lakók jelenlegi lakóhelye. A búcsúszentlászlói intézményi székhelyen 200 Budapestről ide került ellátott él jelenleg – a pályázat alapján
fel sem merült, hogy ezeket az embereket a saját „származási helyükre”, azaz a fővárosba próbálják visszaköltöztetni. E helyett például Vasföldén és Bocföldén fog zajlani az ő társadalmi befogadásuk.
Ráadásul az új lakóotthonok többsége megközelíthetőség szempontjából rosszabb helyen van, mint a búcsúszentlászlói intézmény, így fennáll annak a kockázata, hogy az ide kerülő lakókat kevesebbet fogják tudni látogatni Pestről a hozzátartozóik – vagyis társadalmi befogadás helyett a még meglévő „kinti” kapcsolataik is meglazulnak.
Hasonlóképp problémás az ún. szolgáltató központok helyzete. Az eredeti koncepció szerint ezek a társadalmi integráció kulcsfontosságú helyszínei lennének, ahol a fogyatékos emberek a többiekkel együtt vehetnek igénybe különböző szolgáltatásokat – ehhez képest a pályázatokból az derül, hogy a főigazgatóság több helyen a meglévő intézetek területén alakít ki szolgáltató központot, vagyis a lakók ugyan kiköltöznek, de az életük jelentős része továbbra is az intézmény külvilágtól elzárt keretei közt zajlik.
A konkrét napirend nagyjából úgy néz ki, hogy az intézményi kisbusz – minden pályázatban 12 066 390 forintért szerzik be ezeket – reggel összeszedi a „kitagolt” lakókat, és beszállítja őket a nappali ellátás helyszínére, az intézménybe, ahol megkapják mindazt, amit a kitagolt szolgáltató központnak nyújtania kell, majd este visszaszállítják a lakókat a kitagolt lakhatásba.
Az így megvalósuló kitagolt lakhatás nem lesz éppen olcsó, akármelyik pályázatot is nézzük. A barcsi projektben például 827 millió forint a közvetlen beruházási költség, ennyibe kerül a 12 fős lakóotthonok tervezése és komplett kivitelezése. Ezért a pénzért összesen 120 embert fognak tíz helyszínre kiköltöztetni.
Tehát egy személyre 6,9 millió forint infrastrukturális beruházási költség jut, de ha leszámítjuk a projekt részeként megvásárolt három egyenkisbuszt, még akkor is bő 6,5 millió. Vagyis a 12 fő számára épülő egyenlakóotthonok darabonként 80 millióba fognak kerülni.
Ehhez képest Barcson tucatnyi jó állapotú 4 szobás házat hirdetnek 15 millió forint körüli áron, vagyis ennek az összegnek alig több mint a feléért el lehetett volna helyezni három családi házban ugyanezt a tucatnyi intézeti lakót.
Persze nem ez a nyilvánvaló pazarlás és voluntarizmus a legfájóbb ebben a látványos kamuprojektben, hanem az elszalasztott esély: belátható időn belül nem lesz pénz annak az intézményi kultúrának a humanizálására és korszerűsítésére, amit most készül 77 milliárdból bebetonozni az európai adófizetők pénzén a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. | Épp most szórnak el 77 milliárdot a férőhelyek kiváltására, de ettől nem lesz jobb az intézetben élők helyzete | Régi blogok | A legrosszabb feltevések látszanak megvalósulni a fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadását célzó ún. kitagolási programmal kapcsolatban. [sharedcon | null | 1 | https://szocio.atlatszo.hu/2017/12/04/epp-most-szornak-el-77-milliardot-a-ferohelyek-kivaltasara-de-ettol-nem-lesz-jobb-az-intezetben-elok-helyzete/ | 2017-12-04 11:06:50 | true | null | null | atlatszo.hu |
A parlamenti választásokra kerestek rá legtöbben 2018-ban Magyarországon, ez lett az év keresőszava a Google szerint Magyarországon. Ezzel a politikai fókusszal elég kivételesek vagyunk Európában, majdnem mindenhol a foci világbajnokság nyert ebben az évben. Itthon közben érthetetlen módon élre kúszott a frankfurti leves, erős versenyben előzi a rizskochot, ami legalább ehető.
Mind minden évben ilyentájt, a Google nyilvánosságra hozta az év internetes keresési trendjei alapján a maga toplistáját, illetve toplistáit. Van külön dalszöveg, TV műsor és recept best of, az egyes országokra külön és globálisan, csodálatos tükröt nyújtva a 2018-as Zeitgeistnek.
Eseményszinten a focivébé mindent vitt idén a világban, azon kívül a Florence hurrikán, az amerikai megalottó húzásai és a királyi esküvő érdekelte még a legtöbb embert globálisan, valamint Avicii halála. A színészek közül még mindig / már megint Sylvester Stallone, filmek közül a Fekete párduc és a Deadpool 2, zenészek közül meg Demi Lovato.
Ennél érdekesebb a hazai univerzum, már csak azért is, mert Magyarország némileg szembement idén a trendekkel. Míg a legtöbb országban Európában a focivébé volt a numero uno keresőszó, nálunk megelőzték a választások.
Nézzék a leggyakoribb kereséseket térképen:
Az oroszországi VB majdnem mindenhol tarolt, annál érdekesebb a kevés kivétel: a politika Magyarország mellett csak a finneknél és közvetve a franciáknál előzte meg a sportot, előbbieknél az elnökválasztás, a galloknál a tüntetéseken is aktív tűzoltók volt a neten a legfontosabb szó. A szerbeknél és görögöknél egy-egy valóságshow, Törökországban egy tévésorozat volt az év legfontosabb történése a Google-statisztikák szerint. Két térségbéli országban a nemzeti sajátosságok a keresésekben is remekül kiütköznek: a cseheknél az olimpiai hokitorna tudott odaérni az első helyre, Romániában pedig a rettegett érettségi eredményekre kerestek rá a legtöbben.
Magyarországon (is) a Bohemian Rhapsody apropóján a Queen tört előre, tévéműsorokban a Való Világ, filmek között a Venom az első, követi a Mamma Mia 2.
És végül a receptek: 2017-es második helye után ebben a kategóriában élre állt a frankfurti leves, ami a menzaváltozatot ismerve elég ijesztő jele a végromlásnak. Persze ha azért guglizi meg mindenki a virslis-kelkáposztás formációt, hogy valami radikálisan izgalmasabbat komponáljon , mindjárt más a helyzet, de ez egy gyanúsan kultúroptimista forgatókönyv lenne abban az országban, ahol az egyik legtöbb lájkot Facebookon a csirketorta kapja. Ezüstérmes a rizskoch, harmadik helyezett az ovisok és kisiskoláslányok kedvenc trutyigyurmája, a slime. | A választásra és a trutyigyurmára volt a legkíváncsibb 2018-ban Magyarország | A választásra és a trutyigyurmára volt a legkíváncsibb 2018-ban Magyarország - A frankfurti leves országa lettünk, a politika legyőzte a focit. Térképre tettük a Google Trendeket. | [
"google",
"google trend",
"keresőkifejezések toplistája",
"tech-tudomány"
] | 0 | https://index.hu/techtud/2018/12/12/a_valasztasra_es_a_trutyigyurmara_volt_a_legkivancsibb_2018-ban_magyarorszag | 2018-12-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A legjobb esetben is százmilliárdos kamattal lehet számolni annak a 467,5 milliárd forintos hitelnek kapcsán, amelyet a tervek szerint a kínai Eximbank fog folyósítani a kínai beruházásban megvalósítandó Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására. A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy egy körülbelül egy évvel ezelőtt született, ám nyilvánosságra eddig nem hozott kormányhatározat rögzítette az óriásberuházás finanszírozásával kapcsolatos terveket: eszerint a főváros és a szerb–magyar határ közötti vasúti fejlesztést 85 százalékban húszéves futamidejű, Kína által nyújtott kölcsönből fedezné az állam.
A határozat meghozatalakor a beruházás értékét még 472 milliárd forintra becsülték, ám ez időközben – az olimpiai pályázatban rögzített egyéb tervek miatt – már 550 milliárdra emelkedett. Informátorunk szerint a kamatot 2 és 3 százalék közé lőtte be a kabinet, de ez függhet attól is, hogy a magyar vállalkozások mennyi megbízáshoz jutnak a fejlesztésben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban közölte, a megállapodás feltétele, hogy Peking ajánlatai kedvezőbbek legyenek majd, mint bármely európai fejlesztési banké.
Ha információink helytállók, akkor – 467,5 milliárdos hitel és húszéves futamidő esetén – legalább 97,5, legfeljebb 146 milliárd forintot tesz majd ki a kamat, azaz összesen 565–613 milliárd forintot kell visszafizetnie hazánknak. Ehhez jön még hozzá a beruházás 15 százalékos, 82,5 milliárd forintnyi önereje, így – ha nem változnak a számok – az 550 milliárdos beruházás valójában 647,5–695,5 milliárd forintjába fog kerülni a magyar adófizetőknek.
A beruházás körül egyelőre meglehetősen sok a tisztázatlan kérdés, ám ezek egy része a napokban tisztázódik. Korábbi hírek szerint Pekingnek október 31-ig kellett kidolgoznia a finanszírozási ajánlatot, és – mint Szijjártó Péter jelezte – a részleteket a ma kezdődő, kétnapos rigai csúcsértekezleten tárgyalják meg. (A lett főváros ad otthont tizenhat közép- és kelet-európai ország, valamint Kína csúcsvezetői tanácskozásának.) A beruházásnak ugyanakkor keresztbe tehet az Európai Bizottság, amely még májusban elindította a beruházást blokkoló kötelezettségszegési eljárás előkészületeit. A vizsgálatról elsőként lapunk számolt be szeptember közepén; információink szerint korrupció gyanúja vetődött fel, a tendereztetés hiánya miatt, illetve hogy nem tisztázott, milyen szerepe van a MÁV-nak a kivitelezést vállaló kínai–magyar konzorciumban.
A finanszírozási modell is fennakadhat az uniós bürokrácián: brüsszeli forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy a hitel felvétele – egyéb költségcsökkentés híján – ellentétes lehet a 2016–2020-ra vonatkozó konvergenciaprogrammal, amely rögzíti az államadósság csökkentését, mégpedig a mostani GDP-arányos 75 százalék körüli szintről 65 százalék alá. A lépés emellett hazai alkotmányos aggályokat is felvet, hiszen a 2012 januárjától hatályos alaptörvény szintén rögzíti: csökkenteni kell az államadósság mértékét mindaddig, amíg a teljes hazai össztermék felét meghaladja.
Az üggyel kapcsolatban a Külgazdasági és Külügyminisztérium lapunk megkeresésére mindössze annyit közölt, hogy zajlanak az egyeztetések a hitelről, így részletekről nem adnak tájékoztatást. A kabinet egyébiránt nemcsak a finanszírozás, hanem az egész fejlesztés megtérülésének kérdésében sem közlékeny. Hiába kértük több alkalommal is, különböző okokra hivatkozva eddig megtagadta kérésünket a kormány, hogy hozzák nyilvánosságra a beruházás megvalósíthatósági tanulmányát. Lázár János kancelláriaminiszter szerint erre legkorábban az uniós vizsgálat lezárulta után kerülhet sor, míg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azt közölte, a háttéranyag mint a döntéseket megalapozó dokumentum tíz évig nem nyilvános.
A logisztikai iparágat ismerő forrásaink egyöntetű véleménye, hogy egyhamar nem fog megtérülni a beruházás. Mint egyikük kifejtette, a nagyon nagy forgalmat lebonyolító belső európai vasúti korridorok fejlesztéséhez – ilyen például a Budapest–Bécs vasútvonal is – 85 százalékos támogatást ad az unió, magyarán a tagállamoknak jelentős áruforgalom esetén is csak olyan mértékű szubvenció mellett éri meg a kötött pályások fejlesztése, mint amekkora kölcsönt épp felvenni készülünk.
– Kína egy új „selyemútban” érdekelt. A kérdés csak az, a magyar kormány miért partner abban, hogy a kínaiak csak mint kivitelezők vegyenek részt a vasúti fejlesztésben, míg a finanszírozás teljes egészében az adófizetőkre hárul – mondta lapunknak neve említésének mellőzését kérő kormányközeli forrásunk. A Budapest–Belgrád vasútvonal felújításáról első ízben 2013 májusában írt alá szándéknyilatkozatot a MÁV és a Szerb Államvasutak vezérigazgatója, majd az egyeztetés kormányszinten folytatódott, kínai vezetők bevonásával. Tény, hogy a beruházás első sorban Kína érdeke, hiszen a távol-keleti ország már felvásárolta a görögországi Pireusz kikötőjét, ahonnan a Kínából származó árut szeretné gyorsan Európába juttatni. A korábbi tervek egyébiránt arról szóltak, hogy a beruházás 2017 végéig megvalósul, ám erre nem sok esély van, mivel eddig egyetlen kapavágást sem tettek, ráadásul az uniós vizsgálatok hosszú hónapokig elhúzódhatnak. | Drága lesz a kínaiak üzlete | Hétszázmilliárdba kerülhet a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2016/11/draga-lesz-a-kinaiak-uzlete | 2016-11-04 15:05:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdek a gazdasági együttműködés fejlesztése Magyarország és Oroszország között a nemzetközi szankciók által nem érintett területeken, ahogy mindenki más is ezt teszi, csak a többség leginkább titokban bizniszel az oroszokkal - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
Mi, magyarok azt akarjuk, hogy itt a szomszédban, Ukrajnában a háború mielőbb véget érjen, mi békét akarunk - szögezte le. Úgy vélekedett, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók nem működnek, ráadásul az európai cégek és országok egy jelentős része bár kerülőúton, de továbbra is fenntartja a gazdasági együttműködést.
Mi sem értünk egyet a szankciókkal, viszont mivel európai jogszabályokban jelennek meg, tiszteletben tartjuk őket természetesen - mondta, hozzátéve, hogy a kormány akkor szokott vétózni, ha egy adott európai uniós javaslat súlyosan sértené a nemzeti érdekeket.
Ugyanakkor a szankciók által nem érintett területeken az a célunk, hogy Magyarország és Oroszország gazdasági együttműködése fejlődjön. Ez a nemzetgazdasági érdekünk, nemzetbiztonsági érdekünk és a nemzetstratégiai érdekünk is - hangsúlyozta.
iÜdvözölte, hogy Moszkva továbbra is elkötelezett a Magyarország földgáz- és kőolajellátását garantáló szerződések betartása mellett. A Török Áramlat vezetéken idén már 5,3 milliárd köbméter földgáz érkezett, s ez szinte felér a tavalyi egész éves mennyiséggel. Bejelentette, hogy megegyeztek az MVM és a Gazprom együttműködésének további bővítéséről, hogy a magyar vállalat nagyobb szerephez juthasson a regionális gázkereskedelemben.
Kitért arra is, hogy idén 3,2 millió tonnányi kőolaj érkezett a Barátság vezetéken keresztül, és a magyar és az orosz vállalati szereplők rugalmassága lehetővé tette az ellátás biztonságának fenntartását annak ellenére is, hogy ezt veszélyeztető intézkedések születtek a közelmúltban, illetve hogy az EU magasról tett arra, hogy mi történik.
A paksi bővítés kapcsán arról számolt be, hogy újabb mérföldkőhöz ért a folyamat, már több mint ezren dolgoznak a helyszínen, köztük amerikai, német és francia alvállalkozók alkalmazottai is, idén pedig az első beton is a földbe kerülhet.
Közölte, hogy megállapodást írtak alá a felsőoktatási együttműködésről is, így jövőre sor kerülhet az első magyar-orosz rektori konferenciára, továbbá létrejön egy magyar-orosz egyetemi szövetség, és továbbra is évi kétszáz orosz hallgató tanulhat majd ösztöndíjjal hazai egyetemeken. (MTI) | Szijjártó: Mindenki bizniszel az oroszokkal, csak próbálják titkolni | Ezt az orosz-magyar gazdasági együttműködési bizottság ülése örvén jegyezte meg. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/szijjarto-mindenki-bizniszel-az-oroszokkal-csak-probaljak-titkolni-146927 | null | true | null | null | Klubrádió online |
E hétvégén kétnapos konferenciára érkezik hozzánk előadás céljából. Miért fontos önnek a Több nőt a közéletbe konferenciára eljönni? - kérdezte Csernyánszky Judit riporter Robert Biedroń lengyel baloldali (The Left/ Nowa Lewica) európai parlamenti képviselőt, aki Kaczynskiékkal szemben pártot alapított Tavasz néven 2019-ben, és 2020-ban indult a lengyel elnökválasztáson is. Most viszont második terminusát kezdte meg Brüsszelben.
Robert Biedroń: Azt az üzenetet szeretném átadni a magyaroknak, hogy nincsenek egyedül. A szolidaritás fontos, különösen nekem, aki a "Szolidaritás" hazájában él (Solidarność lengyel szakszervezeti föderáció, 1980-ban, a Gdański Lenin Hajógyárban alapították. Első vezetője Lech Wałęsa volt). Magyarországon visszaélnek a nőket megillető jogokkal. És általában is: sérülnek az emberi jogok. Jarosław Kaczyński Lengyelországa a példa rá. Én testvéreimnek tartom a magyarokat, és az ember a testvérét nem hagyja az út szélén, különösen akkor nem, ha szükség van a segítségre.
Csernyánszky Judit: Ön sosem csinált titkot abból, hogy meleg.
R.B.: Így van. Nyíltan felvállaltam. Tudom, mit jelent ma melegnek lenni - az Orbán-kormány idején. De szerintem nem is ez a fontos, hanem sokkal inkább az, hogy azonos értékeket valljunk a demokráciáról, a személyiségi jogokról, a szólásszabadságról. Másrészről, sajnos, az ember soha nem lehet biztos abban, hogy mikor rendeződnek vissza az állapotok Lengyelországban, és akkor meg nekünk lesz szükségünk mások segítségére, mások szolidaritására.
Cs.J.: Nem kis meglepetést okozva olvastam önről, hogy ön lett Lengyelország az első meleg polgármestere: 2014-ben választották meg Słupsk város vezetőjének. Sőt, ön volt az első, nyíltan vállalt, meleg képviselő is a szejmben. Bár az önök hazája vallásos ország hírében áll, társadalmi és emberi jogi vonatkozásban viszont előrébb tartanak, mint mi. Nálunk már 2007-ben volt államtitkár, aki nyíltan felvállalta a másságát.
R.B.:Nem akarnám a két országot ebből a szempontból összehasonlítani. Már csak azért sem, mert az önök szabadságszeretete és harca is épp olyan régre visszanyúlik, mint a miénk. Mondhatnám azt is, gyakran voltak közös céljaink a történelem folyamán, amikor a jogainkért szinte egyidőben álltunk ki. Jó lenne, ha nem kellene visszatérnünk abba a korszakba. De az az igazság, hogy édesanyám élte meg azt a rettenetes szovjet korszakot, amit ma az orbáni rezsimben újra meg kell élniük a magyaroknak. Számomra teljes mértékben elfogadhatatlan Orbán külpolitikája, az az "illiberális politika", ami őt Putyinhoz és Hszi Csin-pinghez sodorta. Mint ahogy az Ukrajnához való hozzáállása is feldühít, mert az ukránoknak nem volt más választásuk, mint felvenni a harcot az oroszokkal. Tiltakozom, hogy elfojtotta a szabad sajtót, hogy megbénítja a civil szervezeteket, hogy semmibe veszi a női és az LMBTQ-jogokat. És miután egy közösséghez tartozunk, ezen az Európai Uniót értem, ezért mindent el fogok követni azért, hogy ezt az úgynevezett hibrid magyar rezsimet minél előbb fel lehessen számolni.
Cs.J.: Nemrég önök is hasonló helyzetben voltak. Értem ezen most éppen a 7-es cikkelyes eljárást. Bár még sem önök, sem Magyarország ellen nem kezdődött el a szavazati jog elvonásának hosszú folyamata, részben azért, mert Magyarország adott esetben megvétózta volna a PiS elleni szavazást, és fordítva is. De most önök már kinn vannak a gödörből, nincs 7-es cikkelyes eljárás. Hogyan sikerült ezt egyik pillanatról a másikra elintézni?
R.B.: Jó útra, a demokrácia útjára léptünk újra, egyik pillanatról a másikra visszaálltak a kormányzásban a jogállami normák. Így aztán felszabadították számunkra a befagyasztott uniós alapokat. Önöknél egyelőre változatlan a helyzet. Húszezermillió dollárt befagyasztottak be. De erre a pénzre nagy szüksége van az országnak, és személy szerint minden magyar embernek. A gazdasági növekedéshez. A vállalkozásoknak és az iskoláknak épp úgy kell ez a pénz, mint az egészségügynek. Modernizálni kell a lakóházakat, javítani az utakat...
Cs.J.: Melyik volt az a mozzanat, ami egycsapásra megváltoztatta a lengyel állapotot, azon túl, hogy a demokrata Donald Tusk jutott hatalomra?
R.B.: Szerintem a média függetlenségének a visszaállítása sokat nyomott a latban. Hiába próbálkozott Kaczynski, nem tudta megsemmisíteni a civil hálózatot, amelyik mindig résen volt és tüntetett a legkülönfélébb jogok visszaszerzéséért. Bizonyára emlékszik rá: óriási tüntetések zajlottak nálunk. A kormányváltással pedig célba is értek ezek a követelések. Így aztán hitelesekké is váltunk.
Cs.J.: El kell mondjam önnek, szerfölött furcsa volt azt tapasztalni, hogy nemzeti ünnepeink alkalmával tömegesen érkeztek a "lengyel barátok" - Orbánt ünnepelni a nagygyűlésekre...
R.B.: Ez engem is sokkolt. És akkor még tegyük hozzá, hogy rendszeresen járnak önökhöz a Marine Le Pen-féle szélsőjobbosok, Orbán barátai, akik egyáltalán nem titkolják oroszimádatukat. Miként ön, akként én is: rettegtem, rettegtünk attól, hogy visszatér történelmünk sötét korszaka. Ugyanakkor az is biztos, hogy a megpróbáltatások megerősítenek minket. Mint ahogy ön is említette, nekem, mint meleg politikusnak nagyon nehéz volt, de most már úgy érzem, szabadon lélegezhetem. Azt nem állítom, hogy törvényileg minden rendben lenne, de a légkör teljesen más, mint a PiS idején volt.
Cs.J.: Ebből kiindulva: embert próbáló lehetett az ön 2020-i kampánya, amikor indult az elnökválasztáson. Hogy tudta kezelni a rendkívüli helyzetét?
R.B.: Nehéz kampány volt, alapvetően azért, mert rendkívül polarizált a lengyel társadalom. A két rivalizáló pártot legszívesebben törzseknek nevezném, mert durva harcuk miatt szenvedtek az emberek. Ők fizették meg az ellenségeskedésnek az árát. Emiatt is szálltam be a versenybe. Az elviselhetetlen helyzet késztetett arra, hogy új politikai kultúrát kezdjünk el építeni, ahol le tudnak ülni egymással tárgyalni a politikusok.
Cs.J.: Végül csak 2,2%-ot ért el, de megmérettetett, és öné lett a hatodik hely.
R.B.: Tapasztalatom szerint a konzervatívok képtelenek őszintén beszélni a társadalmi igazságosság kérdéseiről. Az EU föderalizációs egységéről, a klímaválságról, a nők jogairól, lásd az abortusz-törvény szigorítását. Nagy eredménynek érzem, hogy a kampányban mindezekről tudtam beszélni. Meg a lakhatási válságról is, ami a magyarokat és általában az európaiakat egyaránt sújtja. Azt gondolom, ezeket a vitákat milliók követték, és akkor már megérte!
Cs.J.: Ennek köszönhetően meg is erősödött a pártja, a Tavasz és persze a Baloldali Szövetség, aminek szervezésében is része volt.
R.B.: Hát persze. Még ha veszít is az ember, akkor is nyer: tapasztalatot. És közben mindig egyre biztosabb terepre lép. Az elmúlt 18 évben a társelnökkel együtt sokat haladtunk előre. Bejutottunk a szejmbe, a parlamentbe, és most már a kormányban is ott vagyunk. Mi több az egyik miniszterelnök- helyettest is mi adjuk. Eddig csak küzdöttünk a problémák megoldásáért, most már meg is oldjuk őket. Alapvetően az egyenjogúsági, a szociális kérdésekben és a munkanélküliség problémáinak megoldásán dolgozunk - igazi baloldaliként. Tulajdonképpen kampányolni is fogok most Magyarországon, annak reményében, hogy önöknél is megerősödnek annyira a demokratikus erők, hogy végül kormányzóképesek lesznek.
Cs.J.: Nos, ha ennyire sikeresek lettek, akkor fel is vetődik: miért választotta az Európai Parlamentet a kormányzati munka helyett?
R.B.: Jó kérdés. Először is szeretem az európai szintű politizálást: nem véletlenül vágtam neki a második ciklusnak is. Másrészről a társelnökkel eleve eldöntöttük, hogy hagyunk helyet a manőverezésnek. Nem csupán miniszterelnök-helyettesünk van, de minisztereink is vannak a kormányban. És én innen, a háttérből másképp tudom bírálni a jelenlegi kormányt, miközben nagyon kritikus vagyok Donald Tusk kormányával szemben, talán hallotta is a migrációs...
Cs.J.: De mennyire! Kérdezni is akartam; váratlan hír volt, hogy a kormányuk nem akarja beengedni a belorusz határ felől érkezőket. Persze, az oroszok manipulálják a menekültkérdést.
R.B.: Donald Tusk fel akarja függeszteni a menedékkérői jogokat, ami azért elfogadhatatlan a számunkra, mert így megakadályozza azt is, hogy a Beloruszból menekülő ellenzékieknek menedéket adhassunk. Nos, éppen azért jó, hogy itt vagyok, mert innen ezt másképp látom a helyzetet. Egyébként az országos politikából kilépve, az Európai Parlament más eszközöket ad a kezembe, amivel élni tudok a belpolitikában is.
Cs.J.: Visszatérve erre a lépésre, nem úgy látszik, hogy most Donald Tusk éppen azt az orbáni politikát követi, ami ellen egykor maga is tiltakozott?
R.B.: Engem az lepett meg, hogy most épp a populista retorika irányába indult el Donald Tusk. Amit még nem is oly rég ő maga is keményen bírált. Ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy ennek ellenére soha nem lesz belőle olyan populista politikus, mint amilyen most Orbán és Kaczynski. Illetve: bízom abban, hogy nem tér le arról a demokratikus pályáról, ami tiszteletben tartja az emberi jogokat és figyelembe veszi a nemzetközi törvényeket, megállapodásokat. Biztos vagyok abban, meg fogjuk tudni állítani őt, hogy erre az útra lépjen, mert populistaként neki nem terem babér, semmi kétségem efelől.
Cs.J.: Soros uniós elnökként Orbán sok mindent igyekszik megakadályozni. Csak a leglényegesebbeket említem: az ukránok további megsegítését, a 7-es cikkelyes eljárás folytatását. Nincs is lehetőségük önöknek most bármiben is előbbre jutni, nemde?
R.B.: Igen, ez valóban összetett ügy. Ám az alapvető kérdés még mindig tisztázatlan a számomra: miért akarja megtörni Orbán az uniós egységet? Miért nem képes az alapvető követelményeket megtartani? Inkább fizeti a 20 milliós büntetést és a napi egymillió eurót? Felfoghatatlan paradox ez a számomra. Változatlanul állítom, hogy az Európai Unió léte az egyik legnagyobb vívmánya korunk Európájának. Nincs alternatívája. Sem stratégiailag, sem biztonsági, sem a gazdasági növekedés szempontjából.
Cs.J.: Csakhogy Orbán elég sikeres ennek a szétverésében...
R.B.: Hát ez az! Maga nyilván még többet tudna erről mondani. Hisz’ a többi között a Klubrádió is érintett ebben. Sokkoló számomra a korrupció, ami szerintem teljesen aláásta a magyar kormány iránti bizalmat otthon és itt is. Teljesen nyilvánvaló, hogy Orbán Putyin trójai falova, hiszen minden lépésével Putyint segíti abban, hogy szétverje az Európai Uniót. Az európai történelem legjobb alkotását. Orbán kettős játékot űz és közben úgy tesz, mintha nem is hamis kártyával játszana - mondta a beszélgetés befejezéséül Robert Biedroń lengyel baloldali európai parlamenti képviselő.
Az interjú a Hetes Stúdió 2024. október 19-i, szombati adásában hangzott el. A beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg! | "Kettős játékot űz a hamiskártyás Orbán: hazájának a sorsát teszi kockára" | Interjút adott a Klubrádiónak Robert Biedroń lengyel baloldali európai parlamenti képviselő, aki többek közt arról beszélt, sokkolja a magyarországi korrupció mértéke, ami szerinte mindenhol aláássa a magyaro kormány iránti bizalmat Európában. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/kettos-jatekot-uz-a-hamiskartyas-orban-hazajanak-a-sorsat-teszi-kockara-147620 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Öt magánkézben lévő tankönyvkiadó pert indított a magyar állam ellen, mert mostanra derült ki, hogy hiába szerették volna meghosszabbítani tankönyveik engedélyét további öt évre, ezt eljárás lefolytatása nélkül visszautasították. Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Egyesületének alelnöke az Átlátszónak azt mondta, hogy ez a per a tankönyv-választás szabadságáról, végső soron tehát az oktatás szabadságáról szól, mert ha elbuknak, jövőre már csak az állami egyentankönyvekből tanulhatnak a diákok az országban. Videóinterjú.
Mióta foglalkozik tankönyvekkel, tankönyvkiadással?
Ez egészen 1970-ig nyúlik vissza, ugyanis a tanítóképző elvégzése után feleségemmel Mogyoródon kezdtünk tanítani – úgy kell elképzelni hogy az egyik első osztályban a feleségem tanított, a másikban én. Miután öt évig nagyon intenzíven dolgoztunk, 1975-ben, alig 30 évesen megpályáztuk az első osztályos tankönyv megírásának jogát, és megnyertük ezt a pályázatot ilyen szemtelenül fiatalon. 1978-ban jelent meg az első osztályos tankönyvünk 190 ezer példányban, akkoriban mindenki ebből tanult, és egy korosztály még nem százezer gyereket jelentett, hanem 170-180 ezret. A rendszerváltás után saját magunk is tankönyvkiadásba kezdtünk, és egy teljes tankönyv-rendszert építettünk fel első osztálytól negyedikig. Tehát több mint 40 éves tapasztalatunk van a területen, amelyek alapján ki merem jelenteni hogy kompetens vagyok a témában.
Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek from atlatszo.hu on Vimeo.
Milyen pereket indítottak el, és miért pont most?
Több tankönyves kiadó, négy kisebb és egy nagyobb cég azért indított pert a magyar állam ellen, mert mostanra derült ki, hogy hiába szerettük volna meghosszabbítani a tankönyveink engedélyét, hiába fizettünk be ezért sok pénzt, a kérelmünket eljárás lefolytatása nélkül visszautasították. Mi magánkiadók vagyunk, miközben a teljesen ugyanolyan paraméterű állami kiadó tankönyveinek az engedélyét meghosszabbították. Úgy gondoljuk hogy a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, és azért perelünk, mert ha most ebbe belenyugszunk akkor 2019 után az iskolákban már nem lesznek használhatók azok a könyvek, amelyeket sok-sok éven át használtak. Ezzel nem csak a kiadók járnak rosszul, hanem elsősorban azok az iskolák, tanárok, tanítók, tanulók, és a szülők is, mert az eddig bevált tankönyvekkel nem tudják folytatni az oktatást. Tehát ez a per nem csak a kiadókért folyik, hanem a tankönyv-választás szabadságáért, vagy ha úgy tetszik az oktatás szabadságáért, hogy 2019-től már ne csak egy vagy két tankönyvből lehessen választani.
Milyen eredményt várnak a pertől?
Ezt nagyon nehéz megjósolni – sporthasonlattal élve, ha felmegyünk a pályára, nulláról kezdődik a mértkőzés, és nem tudom hogy mi vagyunk-e ennek a meccsnek az esélyesei, mert az állam gépezetének nagy ereje van. Mi azonban úgy gondoljuk hogy igazunk van, és bízunk benne hogy tisztességes eljárásban lesz részünk, Tacitus szavaival élve, harag és részrehajlás nélkül fognak dönteni a kérdésben. Ha rést tudunk ütni az egyentankönyv rendszer falán, azt elsősorban az iskolák fogják megérezni, jövőre is színes maradhat a tankönyv-választék, és lehetősége lesz a tanítóknak arra, hogy több tankönyv közül válasszák ki a nekik és a tanulóiknak megfelelőt. Egészen más tankönyvre lehet szükség például egy budapesti belvárosi iskolában vagy egy hátrányos helyzetű vidéki térségben.
Van tanárhiány vagy nincs? A pedagógusok szakszervezete szerint 4-5 ezer tanár hiányzik a rendszerből, a KLIK szerint viszont nincs országos probléma. Elkezdtünk utánajárni a pontos adatoknak, és várjuk a leveleiteket, hogy a ti gyermeketek iskolájában mi a helyzet: írjátok meg nekünk a [email protected] emailcímre, ha a ti gyermeketek iskolájában is tanárhiány van.
Hány tankönyv engedélyét szeretnék meghosszabbítani?
A négy kiadó összesen 21 tankönyvre adott be hosszabbítási kérelmet, így a bíróság 21 tárgyalást tűzött ki az ügyben – szeptember 5-én lesz az első tárgyalási nap a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. Bonyolítja a dolgot hogy nem egy, hanem hat vagy hét bíró tárgyalja majd az ügyeket, tehát nem biztos hogy ugyanolyan következtetésekre jutnak. Úgyhogy ez egy izgalmas helyzet, amit még tovább fokoz az, hogy nem csak a kiadókról va szó, hanem azokról is, akik az iskolákban tanítanak, de ők nincsenek olyan helyzetben, hogy a saját munkaadójukkal szemben, a jogos problémáikat nyíltan felvessék.
Kinek az érdekei a legfontosabbak ebben az ügyben?
Nem az a legfontosabb hogy mi jó a pedagógusnak – bár az sem baj, ha annak is jó –, vagy az oktatás-irányításnak, vagy a központi költségvetésnek. Hanem az, hogy mi a jó a gyerekeknek, a jövő nemzedékének.
Bodoky Bence – Romvári Boldizsár | Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók - ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek | Az oktatás szabadságáért perlik az államot a tankönyvkiadók – ha elbuknak, jövőre már csak állami tankönyvek lesznek | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/09/03/az-oktatas-szabadsagaert-perlik-az-allamot-a-tankonyvkiadok-mert-csak-az-egyentankonyveket-engedelyeztek/ | 2018-09-03 11:25:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Hallottak már a csapvíz hajtotta turmixgépről? A szocialista tervgazdálkodásról, a hiánygazdaságról, a pult fölötti és alatti kereskedelemről is mesélnek a háztartási kisgépekről készült fotók.
Nicolas Appert párizsi szakács és cukrász az 1700-as évek végén kezdett kísérletezni az élelmiszerek tartósításával. Részleges sikereket ért el levesekkel, zöldségekkel, gyümölcslevekkel, lekvárokkal és szirupokkal. Üvegben tárolt, parafadugóval és viasszal eltömített, tartósított élelmiszereit forró vízben áztatta, mielőtt a raktárba tette volna őket.
Appert 1795-ben kezdte a kísérletezést. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hollandok már az 1770-es évektől fogva árultak fémdobozban tartósított lazacot, de a nagy léptékű kutatásnak az adott lendületet, hogy 1800-ban Bonaparte Napóleon 12 ezer frankot ajánlott annak az iparosnak, aki egy új módszerrel tartósítani tudja az élelmiszert.
Fotó: Wikimedia Commons Nicolas Appert és az általa használt egyik üvegcse
Appert úgy érezte, eljött az ő ideje. 1806-ban, két évvel Napóleon császárrá koronázása után bemutatta a saját tartósítási módszerét a francia iparművészeti kiállításon. Díjat nem nyert, de 1810-ben a francia udvar megkörnyékezte a szakácsot, és megígérték, hogy megkapja a 12 ezer frankot, ha nyilvánossá teszi a módszert. Appert elfogadta az ajánlatot.
A L'Art de conserver les substances animales et végétales (Az ételek és növények megőrzésének művészete) 200 példányban jelent meg 1810-ben. ez volt az első korszerűen tartósított ételekről szóló szakácskönyv.
Rövidesen elindult a La Maison Appert. A Massy városában, Párizshoz közel működő üzemben készültek a világ első konzervjei. Akkor még üvegekbe csomagolták a tárolt élelmiszert. A fém használatától nem véletlenül tartózkodtak: Franciaországban akkoriban csak satnya minőségű bádogot lehetett szerezni. De Appert bebizonyította, hogy a vastag, nagy szájú üvegben mindent lehet tárolni: tojást, tejet, húst és levest is.
A módszert világszerte fölkapták. 1810-ben történt, hogy egy brit föltaláló, Peter Durand levédette a saját konzerválási módszerét, de ő bádogot használt, nem üveget – tulajdonképpen ez volt a ma használt konzervek őse. Két év múlva két angol befektető, Bryan Donkin és John Hall fölvásárolta mindkét szabadalmat, és megkezdődött a konzervek tömeggyártása. A konzerválásnak legalább egy évtized kellett, hogy elérje Amerikát is, de a 20. század elejéig várni kellett, hogy a konzervvásárlás népszokássá váljon.
Az átállást valószínűleg megnehezítette, hogy a konzervnyitót jóval később találták föl, mint magát a konzervet.
Az első konzervnyitó-szabadalmat az angol Robert Yeates adta be. 1855-ig várni kellett a csodálatos találmányra; az addig forgalmazott konzerveket kalapáccsal és szöggel, illetve vésővel lehetett fölfeszegetni. Az IKEA-korszak előtti háztartásokban a szög és a kalapács olyan gyakori volt, mint ma egy műanyag kávéspohár, de még így is átlagon felüli erőfeszítést igényelt, hogy valaki hozzájusson egy konzervdoboz tartalmához.
Fotó: Print Collector / Getty Images Hungary 1870-es metszet egy korabeli konzervgyárról
Yeates szabadalma után három évvel jelent meg a connecticuti Ezra Warner szabadalma egy hasonló felépítésű nyeles konzervnyitóról. Tulajdonképpen ők készítették el a hadtörténelem első konzervnyitóit, mivel a nyeles eszközök az ő formaterveik alapján készültek. Az amerikai polgárháború (1861-1865) katonái ezt használták, de a késre emlékeztető eszközt civil használatra túl veszélyesnek ítélték.
Az első kerekes – úgynevezett Baumgerten típusú – konzervnyitók szabadalmát 1870 júliusában adta be Willyam Lyman. Húsz évnek kellett eltelnie, mire a tömeggyártásuk is megkezdődött. De 1925-ben a San Franciscó-i Star Can Opener már nagy tételben gyártotta a háziasszony-kompatibilis, biztonságos, életveszély és fröcskölés nélkül használható konzervnyitóját. És többé senkinek sem kellett kétségbeesnie, ha légmentesen dobozolt élelmiszert látott. | A konzervet hamarabb találták föl, mint a konzervnyitót | A konzervet hamarabb találták föl, mint a konzervnyitót - 45 évvel később áthidalták a problémát, de hogy az micsoda 45 év lehetett! | [
"konzerv",
"étel",
"napóleon",
"franciaország",
"tárolás",
"tudomány"
] | 0 | https://index.hu/tudomany/til/2018/06/13/a_konzervet_hamarabb_talaltak_fol_mint_a_konzervnyitot | 2018-06-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A győztes párt népszerűsége rendre tovább erősödik a választás után, mert sokan akarnak a nyertes táborába tartozni. Ehhez képest júliusra csökkent a Fidesz-KDNP előnye a Tisza Párttal szemben, főleg a fiatal szavazók hoznak új színt a politikai versengésbe - derül ki a HVG számára készült Medián-kutatásból. Hann Endre és Nagy Réka írása.
A Neue Zürcher Zeitung ironikus glosszát közölt a német-magyar meccsről. Az uniós pozíciók elosztása körüli meccsről ír az Euronews és a Financial Times. Franciaország a szakadék szélén tántorog, írja a The Washington Post. A The Guardian szerint Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un bebetonoznák az új világrendet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Die Presse két cikke is Orbánék Patrióták Európáért nevű új pártszövetségének megalakulását és a megalakítás lehetséges következményeit elemzi. A lap szerint Marine Le Pent és Matteo Salvinit előre beavatták az új pártszövetség tervébe. Hat hónap nem lesz elegendő arra, hogy Orbán Viktor alávágjon az Európai Uniónak - írja a Le Monde. A magyar EU-elnökségről ír többek között a Der Standard, a Le Figaro, a The Wall Street Journal és a The Washington Post is. Paul Lendvai szerint Ionesco vagy Mrożek tollára illik a magyar EU-elnökség, de a Süddeutsche Zeitung szerint is van némi irónia ebben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből. | Tovább terjeszkedik Magyarországon a török elnök lobbiszervezete | A Maarif Alapítvány korábban iskolát alapított Budapesten, most európai szervezete két céget hozott létre Magyarországon. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202216_maarif_hungary_holding_torokterjeszkedes | 2022-04-25 14:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Cikkinfó
Földrajzi hely: Magyarország, Budapest
Cég, szervezet: BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Beadási határidő: 2024.09.16. 00:00
Vélemények: 1
További adatok
↓
Jelentős szakaszához érkezett a Pesti fonódó villamosprojekt II. ütemének előkészítése: a BKK feltételes közbeszerzési eljárást indított az észak-pesti és a dél-budai villamoshálózat összekötésének, a Váci út és a Bajcsy-Zsilinszky út rehabilitációjának, valamint a Nyugati tér megújításának, a felüljáró elbontásának a megtervezésére.
A fejlesztés megvalósításával, melyről itt írtunk korábban, a Kelenföldről és Budafokról akár Káposztásmegyerig és Rákospalotáig is járhatnak majd a villamosok. A Deák Ferenc tér és a Lehel tér között visszaépítendő villamosvágányoknak köszönhetően átszállásmentes kötöttpályás kapcsolat jöhet létre Észak-Pest és Dél-Buda között.
A BKK a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium ellenőrzését és jóváhagyását követően indította el a közbeszerzési eljárást. A projekt elemeinek megtervezésére irányuló feltételes ajánlati felhívás 2024. augusztus 9-én jelent meg.
A beruházás előkészítése és tervezése az IKOP+ program keretében, európai uniós támogatásból valósulhat meg, a BKK az erre vonatkozó támogatási kérelmét már 2024 márciusában beadta. A tervezési munkák főleg arra irányulnak, hogy a villamosok visszatérjenek a Bajcsy-Zsilinszky útra és a Váci út déli részére, vonzó közösségi közlekedési lehetőséget nyújtva az utasoknak a belvároson keresztül.
A tervező feladatai közé tartozik az engedélyezési és kivitelezési tervek elkészítése mellett az engedélyezési eljárások lefolytatása, a hozzájárulások megszerzése, továbbá a kivitelező kiválasztására irányuló ajánlattételi dokumentáció összeállítása, valamint a megvalósíthatósági tanulmány és a környezetvédelmi hatástanulmány elkészítése is.
A tervezés ezeket az elemeket tartalmazza a BKK sajtóközleménye szerint:
A Lehel tér és a Deák Ferenc tér között csaknem 2,2 kilométer hosszú új villamospálya, illetve az akadálymentesen elérhető megállók kivitelezése.
Kiemelt figyelmet kap a leendő villamosvonal környezete, és a már meglévő szakaszokon több helyszínen a megállók akadálymentesítése.
Új külsőt kaphat a Bajcsy-Zsilinszky út és a Váci út belső szakasza, emellett egy későbbi kivitelezés során teljesen átépülhet a Nyugati tér az Újjáéledő sugárutak programban foglaltak alapján.
A Nyugati téri csomópontban a jelenlegi felüljáró elbontását tervezik, létrehozva ezzel egy akadálymentes, emberközpontú, élhető városi közterületet.
A kiviteli tervek az eredményes közbeszerzési eljárás lefolytatása és az uniós források biztosítása esetén 2027 második felére készülhetnek el.
A közbeszerzési felhívás alapján a tervezési feladat a következő elemeket tartalmazza még:
Cél, hogy a jelenleg rendkívül széttagolt pesti villamoshálózatot egységes rendszerbe foglalja és lehetővé tegye minél többféle, a jövőbeni forgalmi változásokra könnyebben reagálva átalakítható hálózat kialakítását. Ennek megfelelően a tervezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a vágánykapcsolatok és peronelhelyezések megfelelő, minél sokoldalúbb használhatóságára.
A villamospályán lehetővé kell tenni az autóbusz és a trolibuszok (felsővezeték alatt történő) közlekedését is.
Az érintett közterületek megújítása, zöldítése is feladat, törekedve a nagyvárosias, urbanisztikailag esztétikus, valamennyi felhasználó számára hozzáférhető és biztonságos, valamint fenntartható kialakításra.
Biztonságos, összefüggő kerékpáros infrastruktúrát szükséges kialakítani, továbbá a zöldfelületek arányát is növelni kell, ahol a közművek elhelyezkedése megengedi.
A villamossal érintett szakaszokon a tervezőnek a közúti infrastruktúra és közterületek megújítása is a feladatát képezi.
Opciós tételként szerepel a feladatok között a Nyugati aluljáró teljes körű felújításának, valamint a Szabadság-híd megerősítésének a megtervezése.
A projektről bővebben ezen az oldalon olvashat.
Civilek és szakmai szervezetek is véleményezték a projektet
A budapesti mobilitás kérdéseivel foglalkozó civil szervezetek és szakmai egyesületek együttműködési fóruma, a BKK által szervezett Mobilitási Témacsoport idén áprilisban és júniusban is napirendjére tűzte a beruházás tervezését. A BKK több szempontból megvitatta a felekkel a felvetődő kérdéseiket, és az észrevételek alapján pontosította a műszaki leírást. A civil egyeztetések a teljes tervezési folyamatot végigkísérik.
A tavasszal tartott társadalmi egyeztetés keretében a BKK elsősorban a Lehel tér és a Deák Ferenc tér között megépülő új villamospályával, -megállókkal és azok környezetével kapcsolatos igényeket mérte fel, és a jövőben is lehetőséget biztosít arra, hogy az ott lakók, valamint az arra közlekedők elmondják véleményüket a tervezett fejlesztésről.
Forrás: BKK, Közbeszerzési Értesítő | Pályázatot írt ki a BKK a pesti fonódó villamos megtervezésére | Jelentős szakaszához érkezett a Pesti fonódó villamosprojekt II. ütemének előkészítése: a BKK feltételes közbeszerzési eljárást indított az észak-pesti és a dél-budai villamoshálózat összekötésének, a Váci út és a Bajcsy-Zsilinszky út rehabilitációjának, valamint a Nyugati tér megújításának, a felüljáró elbontásának a megtervezésére. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/palyazat-a-pesti-fonodo-villamos-megtervezesere | null | true | null | null | építészfórum |
Bútorokat és ruhákat is meg kellett semmisíteni a szentgotthárdi otthonban az ágyipoloska-fertőzöttség miatt
Folyamatos a poloskoairtás a szenttgotthárdi pszichiátrián - válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter államtitkára Bakos Bernadett (LMP) írásbeli kérdésére. Arra nem tért ki a miniszter válasza, hogy a probléma hogyan fajulhatott el olyan mértékben, hogy egy, az intézményben készült videó tanúsága szerint szó szerint elleptek egy ápoltat a rovarok. A fertőzöttség súlyosságát mutathatja, hogy a miniszter válasza szerint bútorokat és ruhákat is megsemmisítettek, és tisztasági festésre is szükség volt.
Bakos Bernadett (LMP) azért fordult írásbeli kérdéssel a belügyminiszterhez, mert az Átlátszó.hu megjelentett egy olyan videót, amin a szentgotthárdi pszichiátrián az egyik beteget ellepik az ágyi poloskák. "Információk szerint 2018 óta ez a helyzet az otthonban, mert teljes irtást nem végeznek, csak felületi kezeléseket, amik mindössze pár napig tartanak" - írta írásbeli kérdésében a képviselő, aki azt szerette volna megtudni, hogy mikor tervezik véglegesen felszámolni az ágyi poloskákat az otthonban, illetve hogy öt év alatt miért nem történt semmi az ügyben és ez kinek a felelőssége. Azt is tudni szerette volna, van-e a minisztériumnak információja arról, hogy országosan hány szociális intézmény van hasonló helyzetben?
Pintér Sándor belügyminiszter nevében Rétvári Bence államtitkár azzal kezdte válaszát: a kormányzat "folyamatosan bővíti a szociális gondoskodás forrásait, hogy egyre jobb színvonalú legyen az ellátás". Majd arról írt, hogy a probléma megoldása "intézkedési terv alapján folyamatosan zajlik". A válaszból az derül ki, hogy jelenleg egy épületrész van lezárva a szentgotthárdi otthonban, ennek poloskamentesítése már megtörtént, és a tisztasági festés is megkezdődött. A fertőzött területről ide kerülnek át az ellátottak a miniszter szerint, de "a poloska irtása a lakott területen is folyamatos". A fertőzött bútorzatot és ruhákat is megsemmisítik a miniszter tájékoztatása szerint.
Kiderül a válaszból az is, hogy a népegészségügyi hatósággal történő egyeztetés után augusztus 3-tól intézmény-elhagyási tilalmat rendeltek el, és változtattak a látogatás rendjén is a fertőzés megfékezése érdekében.
Az államtitkár szerint minden hasonló esetben megtesz "minden szükséges irtási és mentesítési tevékenységet" a fenntartó, a népegészségügyi hatóság és az adott intézményvezető. | Bútorokat és ruhákat is meg kellett semmisíteni a szentgotthárdi otthonban az ágyipoloska-fertőzöttség miatt | Pintér Sándor belügyminiszter helyett Rétvári Bence államtitkár számolt be az intézkedésekről, ám arra nem tért ki, hogyan fajulhatott idáig a helyzet. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/butorokat-es-ruhakat-is-meg-kellett-semmisiteni-a-szentgotthardi-otthonban-az-agyipoloska-fertozottseg-miatt-157263 | 2023. 08. 30. 20:05:00 | true | 0 | 0 | null |
A vonatok sem járnak a 120-130 kilométeres sebességű szél miatt.
Németországban is közlekedési fennakadásokat és károkat okozott csütörtökön az Európa nyugati részén végigsöprő szélvihar, többen meg is sérültek, és egy ember meghalt.
A Németország nyugati tartományaira óránkénti 120-130 kilométeres sebességes széllökésekkel érkezett Friederike nevű viharfront miatt több térségben felfüggesztették a vasúti közlekedést, így nem járnak a vonatok a legnépesebb tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában, valamint Rajna-vidék-Pflazban és Alsó-Szászországban.
Akadozik a közlekedés a térség legnagyobb légiközlekedési csomópontjában, a Köln/Bonn repülőtéren is, ahol az erős szél miatt késésekkel és járatkimaradásokkal kell számolni.
A lehűlést okozó front miatt sok helyütt jegesek az utak. Alsó-Szászországban a rendőrség tájékoztatása szerint szinte percenként történnek koccanásos balesetek.
Máshol leszakadt felsővezetékek és tetőszerkezetek, kicsavarodott fák okoznak gondot és sérüléseket. A Westdeutscher Rundfunk regionális közszolgálati médiatársaság jelentése szerint a holland határnál fekvő Kleve közelében egy férfit agyoncsapott egy kidőlő fa.
Az országos meteorológiai szolgálat (DWD) az ország egészére figyelmeztetést adott ki, a középső és nyugati régiókban a legmagasabb fokú, vörös riasztás van érvényben. A legerősebb, óránkénti 134 kilométeres sebességű szelet az ország középső térségében, a Hessen tartományi Geismar-Frankenberg mérőállomáson regisztrálták. A DWD előrejelzése szerint a viharfront péntekre virradóra hagyja el az országot, Lengyelország felé. (MTI, fotó: Europress / Oliver Berg / dpa) | Halálos áldozata is van a Németországban tomboló viharnak | A vonatok sem járnak a 120-130 kilométeres sebességű szél miatt. | [
"németország",
"vihar"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2018/01/18/halalos-aldozata-is-van-a-nemetorszagban-tombolo-viharnak | 2018-01-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Ha nem sikerül rendezni az orvosok ügyeleti díjait, a koronavírus-járvány után amúgy is rossz mentális és érzelmi állapotban lévő orvosok kiszámíthatatlanul reagálhatnak, pályaelhagyás, szétesés következhet – mondta a Telexnek Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki a múlt héten tárgyalást kezdeményezett Kásler Miklóssal.
Kincses szerint a felhalmozódott várólistákat csak úgy lehet leküzdeni, ha ahhoz pénzt is ad a kormány, a hálapénz kiesése után legális módon kell többletmunkára ösztönözni a dolgozókat.
A hálapénzt ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat nem hallgathatja le az orvosokat, legfeljebb testkamerát használhat.
A Covid idején mindenhol menet közben kellett kitapasztalni a megfelelő terápiát, Kincses szerint ezért alaposan elemezni kell, hogy más országokkal összehasonlítva miért haltak meg nálunk ilyen sokan.
A járvány alábbhagyott, új korszak jöhet az egészségügyben, de vajon milyen pszichés és mentális állapotban vannak az orvosok egy ilyen rendkívül megterhelő időszak után?
Minden szempontból nagyon fáradt, rossz mentális és érzelmi állapotban vannak az orvosok, az egészségügyben dolgozók. Azt is ki merem mondani, hogy akár még az indokoltnál is rosszabb állapotban vannak az orvosaink, hiszen bár idén egy nagyon komoly alapbéremelést kaptak, ezt érzelmileg több minden felülírta. Olyan katasztrófahelyzetben, olyan terhelés alatt kellett dolgozniuk, amely a kollégák életében még soha nem fordult elő, elvégre nem éltek a spanyolnátha-járvány idején, és a háborúról is kevés embernek van tapasztalata. Ne feledjük: a védőoltások megjelenéséig az egészségügyi dolgozók közvetlen életveszélyben dolgoztak. Ehhez jött a bizonytalanság az átirányítások és kirendelések miatt, és hogy meddig tart még ez a dráma. Sokunkat zavart a jogállási törvény és a járvány elleni védekezés militáns hangulata is: az orvosok eddig legfeljebb törzset operáltak, de nem tudtak mit kezdeni az operatív törzzsel, és az onnan érkező utasításokkal. Ez egy ízig vérig civil szakma. Az is nagy lelki teher, hogy a kollegák sokszor hiába követtek el mindent a betegért a legjobb szakmai tudásuk szerint, a kezelések mégis eredménytelenek voltak, és tömegesen haltak meg a kórházakban a betegeink. Ezt sem könnyű feldolgozni.
Ahogy bemutattuk, a járvány alatti többlethalálozást tekintve Magyarország az európai országok között a legrosszabb harmadban van. A csütörtöki kormányinfón ezt még Gulyás Gergely sem csak a magyar lakosság rossz egészségi állapotával magyarázta, hanem azzal is, hogy elég nagy különbségek voltak a kisebb és a nagyobb kórházak teljesítménye között. Ön szerint mi volt az oka a magas hazai Covid-halálozásnak, és milyen tanulságok vonhatók le ebből?
A legfőbb tanulság szerintem az, hogy transzparenssé kell tenni a kórházakban végzett munkát és a minőségi mutatókat. Ehhez persze először mérni kell ezeket. Nem azért, hogy bárkit pellengérre állítsunk, hanem mert ennek a tudományos alapú feldolgozására van szükség. A koronavírus nemcsak a magyar egészségügyet, de az egész világban minden orvost vadonatúj helyzet elé állított. A szabályokat a meccs közben kellett kialakítani. Nem voltak előre elkészített, régről kipróbált protokollok. Senki nem tudhatta, hogy most mi van.
Mit lehetett tenni ebben a helyzetben?
Olvastuk a nemzetközi szaksajtó közleményeit, és próbáltunk belőle tanulni, reménykedni. Elég, ha a csodaszerekre utalok: először jött a klorokin, majd az ivermektin és egy magyar üdvöske, majd kiderült, hogy egyik sem igazán hatásos. Először arról volt szó, hogy mindenkit lélegeztetni kell, ezért össze is vásároltunk annyi lélegeztető gépet, hogy lélegeztetőgép nagyhatalom lettünk. Aztán kiderült, hogy önmagában a lélegeztetőgép nem sokat ér, sokkal fontosabb a beteg ellátása, és ez nemcsak orvosi, hanem ápolói munka is, mert meghatározó a beteg mozgatása, forgatása, sőt a pozíciója is. A következő tudás az volt, hogy nem mindegy, hogy invazív vagy non invazív módon lélegeztetjük a beteget. Ezt mind menet közben kellett megtanulni. Ezért nem is lehet azt mondani, hogy egy adott időpillanatban egy orvos rosszul döntött, hibázott. Baj, sőt hiba az lenne, ha ezt utólag nem elemezzük, és nem vonjuk le a tanulságokat, nem hozunk olyan értelmes és megalapozott szabályokat, amelyeket egy esetleges negyedik hullámban jó lehet hasznosítani.
Az orvosok mellett dolgozó ápolók, nővérek fizetése nem emelkedett, miközben ők
legalább akkora terhelés alatt dolgoztak, mint az orvosok. Tudjuk, hogy az orvosi
kamara az orvosokat képviseli, de mit tudnak tenni azért, hogy az egészségügyi
szakdolgozók bérét is emeljék?
A gyógyítás csapatmunka, és jól képzett, motivált szakdolgozók nélkül mi, orvosok
tehetetlenek vagyunk. Elemi emberi és szakmai érdekünk, hogy az ő fizetésüket is
rendezzék. Ez a helyzet bizony vezetett olyan feszültségekhez, hogy időnként az orvos
megkapta: „de doktor úr, magának legalább megemelték a fizetését”. Minden
fórumon igyekszem elmondani, hogy ha az egészségügyi szakdolgozók demonstrálni
fognak, akkor mi is velük leszünk.
Az orvosok és az ápolók márciustól az egészségügyi szolgálati jogviszony hatálya alá
kerültek. Ha már közös kalap alá vették őket az Országos Kórházi Főigazgatóság
irányítása alatt, kapnak valamilyen szervezett, állami segítséget a Covid által
okozott traumák és kiégés leküzdésére?
Nincs ilyen, pedig kellene. De ez amúgy is nehéz kérdés, mert egyrészt arra vagyunk
szocializálva, hogy mi gyógyítsunk, nem arra, hogy minket gyógyítsanak. Másrészt
nagy probléma, hogy kell ez, de mikor? Mert most, hogy örülhetnének a Covid által okozott nyomás enyhülésének, rögtön ott a következő feszültség. Jó lenne feltöltődni, magunkhoz térni, nagyon kellene a mentális támogatás, de közben már a várólistákat kellene ledolgozni. Be kellene pótolni az elhalasztott műtéteket, szűréseket, az elmaradt vizsgálatokat.
Miért nem halad ez?
Mert késnek az ezt megalapozó szakmai, szabályozási és pénzügyi döntések. A várólisták ledolgozása nem fog menni többletpénz nélkül, és a jelenlegi finanszírozási mód erre eleve alkalmatlan. Egyrészt van az úgynevezett teljesítményvolumen-korlát (TVK), amely csak bizonyos mennyiségű esetet finanszíroz a kórházakban. Másrészt most bázisfinanszírozás van, ami semmilyen módon nem ismeri el a teljesítményt. A járvány alatt a kórházak nem tudtak úgy működni, mint normál időben, ezért egy átlagfinanszírozást kaptak, ami arra az időszakra teljesen rendben volt. Most viszont már nincs járvány, és ha továbbra is így marad a finanszírozás, akkor hiába akar több műtétet végezni a kórház, nem kap ezzel arányos bevételt. Amikor azt mondom, több pénz kell, akkor nemcsak arról beszélek, hogy több forrást kell adni a műszerekre, a világításra, a villanyra és a dolgozók bérére, hanem arról is, hogy a dolgozók motivációját is meg kell teremteni.
Mondjuk ki nyíltan, hogy régen az egyetlen pénzügyi motivációt a hálapénz jelentette. Ezt általában nemcsak az orvos kapta, hanem a kórházi „kiskasszából” bizony a műtős, az aneszteziológus és az asszisztens is részesedett. Ha most nincs hálapénz, akkor mi ösztönzi több munkára a dolgozókat?
A véleményünk nem változott. Az orvosi kamara változatlanul és kitartóan küzd a hálapénz ellen, de az igaz, hogy a hálapénznek a számtalan és rendszert destruáló kára mellett ez az egyetlen előnye megvolt: teljesítmény-arányosságot és motivációt vitt a rendszerbe. Megérte többet operálni, bemenni éjszaka levezetni még egy szülést. Ha ezt a személyes motivációt nem hozzuk vissza valamilyen más, legális formában, akkor délután fél háromkor az orvos már nem fogja az mondani a műtősnőnek, hogy „Katika, csináljuk meg még a következő műtétet is, legfeljebb kicsit tovább maradunk”. Tehát az illegális ösztönző helyett legális ösztönzésre van szükség ahhoz, hogy felpörögjön a várólisták ledolgozása.
A kamarának milyen javaslata arra, hogy legális módon visszahozzák ezt az ösztönzést az orvosoknak?
A várólisták ledolgozásához többletpénzt kell adni a kórházaknak, és ezt a többlettforrást a dolgozók ösztönzésére kell használni. Közgazdaságilag ez megalapozott és reális, mert a kórházi finanszírozás – sajnos inkább csak elvben – lefedi a kórház működési költségeit, a béreket, a hűtést–fűtést, a világítást stb. Ha plusz pénz érkezik, abból már nem kell újra a rezsit finanszírozni, hiszen az már ki van fizetve. Többletköltséget a felhasznált anyagok jelentenek. Így a többletforrás nagy része fordítható személyi ösztönzésre, azaz marad annyi, amiből a műtéteket végző orvosok és egészségügyi szakdolgozók többletmunkáját honorálni lehet. És rendeletben kell kimondani, hogy ez a pénz csak erre használható, mert különben a kórházak az újratermelődő adóság csökkentésre fogják használni.
Kívülről nézve kicsit pénzcentrikusnak tűnik ez a gondolkodás, mintha az orvosoknak semmi nem lenne elég.
Ez gyógyításközpontú gondolkodás. Tiszta viszonyokat egyértelmű szabályokat betegjogi garanciákat szeretnénk. Az betegérdek is, hogy az orvos ne ellenőrizetlen munkaidejű másod- és harmadállásokból éljen, mert nemcsak az orvosnak van joga pihenésre, de a betegnek is joga van kipihent, empatikus gyógyítóra. Ez meg nem megy pénz nélkül. Ez a kormány most tényleg soha nem látott mennyiségű pénzt tett az ágazatba. Akkor érdemes lenne megtoldani ezt annak a pár százalékával a munkabéke, az ellátásbiztonság érdekében.
Az orvosok azért is kaptak alapbéremelést, hogy a hálapénz eltűnjön a kórházakból. Nemrég egy sportorvost jelentett fel a Nemzeti Védelmi Szolgálat, aki 40 ezer forint
kenőpénzért állított ki vizsgálatok nélkül versenyengedélyt. Mire számíthatnak az
orvosok? Tömegesen fogják ellenőrizni és lépre csalni őket?
A büntetőtörvénykönyv módosítása szerint január 1-től tilos hálapénzt adni és elfogadni. Ezt ellenőrizni is kell. Mi ezt elfogadtuk, de azt kértük, hogy az ellenőrzéseket lehetőleg ne a Covid-járvány csúcsterhelése alatt kezdjék el. Elég teher a Covid, nem kell a kollegákat még ezzel is stresszelni. Az NVSZ ezt be is tartotta. Egyetértünk viszont azzal, hogy ha visszatérünk a normál üzemre, akkor el kell indulnia ezeknek az ellenőrzéseknek, mert ha visszaépül a hálapénzrendszer, akkor már nehezebb kiirtani. Tehát most kell lépni.
Mennyire megalapozottak azok a félelmek, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat titkosszolgálati eszközöket is bevet az orvosok lebuktatására?
Nagy volt a tanácstalanság és az információhiány az ellenőrzésekkel kapcsolatban, ami öngerjesztő félelmek és álhírek tömegét termelte ki. Félelem szintjén eljutottunk oda, hogy akkor mostantól minden orvos vécéjébe lehallgató berendezéseket telepítenek. Természetesen erről szó sem lehet: nem fogják lehallgatni az orvosok telefonját, és nem figyelik az emailjeiket sem. Hivatalos és pontos tájékozás hiányában azonba maradt az orvosi csetszobák, zárt csoportok egymást gerjesztő félinformációs világa. Miután nem volt hivatalos tájékoztatás, nekünk kellett elkészítenünk egy „hálapénz-kisokost” , ami megtalálható a honlapunkon. Az NVSZ-től ehhez megfelelő szakmai segítséget kaptunk. Sokan nem értik, hogy mit jelent az, hogy a Büntető törvénykönyv és a rendőrségi törvény bizonyos módosításával az egészségügyben dolgozók is az úgynevezett „védett állományba” kerültek, de még az „állomány” szó is visszatetsző. Tisztázni kellett, hogy mindez csak a jogviszonytörvény alá tartozókra vonatkozik, és a megbízhatósági vizsgálat közben nem lehet titkosszolgálati eszközöket bevetni, nincs lehallgatás, nem ellenőrizhetik a magánleveleket, még bírói engedéllyel sem. Egy testkamera lehet a próbavásárlást végző emberen, és kész. Ettől teljesen független dolog az, hogy ha valaki ellen komolyabb bűncselekmény gyanúja merül fel, és feljelentést tesznek, akkor a rendőrség bírói engedély birtokában a maga eszközeivel akár alkalmazhat lehallgatást is. De ez eddig is így volt.
Mi alapján választják ki azt, hogy melyik orvost ellenőrzik?
Nem véletlenszerűen, hanem valamilyen kockázatelemzés alapján készül az ellenőrzési terv. Az eddig ismertté vált két vizsgálat is ezt mutatta. A lebukott sportorvostól hamis igazolást kértek. Ő anélkül, hogy megvizsgálta volna a sportolót, pénzért kiadta neki a versenyengedélyt. A másik szintén tipikusan korrupciós nyomásnak kitett helyzet volt: egy krónikus belgyógyászati osztályra szerettek volna bejuttatni valakit, és ehhez tettek ajánlatot a főorvosnak. Az orvos azonban azt mondta: hiába minden, ez nem a pénzen múlik, rászorultsági alapon határozzák meg a sorrendet, és elutasította a vesztegetési pénzt. A negatív vizsgálat végeztével ezeket a felvételeket törölni kell, és értesítik is az illetőt, sőt a főnökét is, hogy a teszt negatív eredménnyel zárult.
A hálapénz elleni küzdelem és az orvosbéremelés meglepő módon új feszültségeket
szült. Legutóbb a zalaegerszegi megyei kórházban mondott fel hét traumatológus,
mert nem tudtak megegyezni az ügyeleti díjakról a kórház vezetésével. A Zala megyei kórház vezetése bérzsarolással vádolta az orvosokat. Erről mit gondol a kamara?
Értem én, hogy a kórház vezetése ezt így nevezi, de a magunk részéről ezt érdekérvényesítésnek és bérharcnak tekintjük. Azt mi nem nevezzük zsarolásnak, ha
valaki kiáll az érdekei mellett, és nem egyezik bele méltatlan feltételekbe. Azt
mondjuk ugyanakkor, hogy nem szabad különutas helyi alkukra bízni ezt a kérdést. Az
nem a megoldás, hogy Zalaegerszegen nagyobb összeget lobbiznak ki maguknak az
orvosok, mint Nyíregyházán. Ezért kezdeményeztünk tárgyalást a problémák
rendszerszintű megoldására.
Mindezt csak azért kérdeztem, mert a hétköznapi újságolvasó elég nehezen érti
meg, miért vannak ilyen konfliktusok azután, hogy az orvosok tényleg nagyon
komoly alapbéremelést kaptak.
Az orvosok jelentős részének jövedelme január előtt meghatározóan nem a hivatalos és méltatlanul alacsony alapbérből, hanem a többletmunkából, az ügyeletből, a másod- és harmadállásokból, a magánellátásból és a hálapénzből származott. Ugyan meg volt határozva a többletmunka hivatalos díja, azonban nem lehetett orvost találni ennyiért, ezért ezek a díjak helyi alkuk szerint alakultak. Sok orvos inkább katás vállalkozóként végezte a munkáját, mert így jobban megérte neki, és így végképp szabad alkuk – szabad és elszabadult árak voltak. Közben az orvosok másod- és harmadállásai tartják fönn ezt a rendszert most is, mert amíg a hazai ellátórendszer szerkezete olyan, mint most, nem lehet ennyi helyen mindenhol ügyeletet biztosítani – egyszerűen nincs ennyi szakorvos. Tehát a többletmunkára most is szükség van, de rendezett szakmai és pénzügyi körülmények között. Idén jelentősen megemelték az orvosok alapbérét, viszont azt mondták: ennek 70 százalékban határozzák meg a túlmunka óradíját.
Mi ezzel a baj?
Az orvosok számára érzelmileg, pszichésen is elfogadhatatlan, hogy a délutáni, éjszakai többletmunkáért, túlmunkáért kevesebb óradíjat kapjanak, mint a nappali munkáért. Olyan a világon nincs, hogy a túlóráért kevesebbet fizessenek, mint a normál munkaóráért. Maga az ügyelet díjazása is követhetetlen az orvos számára: mennyi pénzt kap a rendes munkaidőben, és
mennyit az elrendelt vagy az önként vállalt túlmunkáért. És az ügyeletben töltött idő
melyik részére melyik díjazás vonatkozik. Az orvos ebből csak annyit tapasztal, hogy nem délután négykor, hanem másnap reggel nyolckor megy haza a kórházból, közben ezért követhetetlen módon három különböző tarifát kap, ráadásul az ügyeletek utáni kötelező pihenőidőt meg levonják a béréből. Megértem a kollégáim elégedetlenségét. Szeretnénk egyszerűbb, átláthatóbb, egységesebb, a munkát értékén megfizető ügyeleti díjrendszert.
Erre utaltak, amikor a Kásler Miklósnak szóló levélben azt írták: itt az ideje tárgyalni, mert súlyosodó és éleződő problémák vannak?
A kamara tisztában volt a koronavírus-járvány súlyosságával, és bár akkor is elmondtuk, leírtuk a véleményünket, de türelmet tanúsítottunk. Azt mondtuk, a problémákat jelezni kell, de most a vírus elleni harc a központi kérdés. Most úgy látjuk, itt az ideje, hogy rendezzük a még nyitott kérdéseket. Ezért magas szintű tárgyalást kell kezdenünk ezekről a kérdésekről, különben félő, hogy a fent említett mentális állapotban lévő orvostársadalom és ellátórendszer rosszul reagál, és pályaelhagyás, szétesés következik. A kamara mindig ügyel arra, hogy nem csak követel, hanem a felvetett problémákra javaslatokat is tesz. Most is ezt tettük. Ebben a levélben is a problémák beazonosítása mellett javaslatokat tettünk, illetve az általunk képviselt elvárásokat és elveket írtuk le Van, ahol a problémának konkrét megoldását látjuk, és van, ahol az elveink mentén tárgyalásra van szükség.
Az ügyeleti díj a kérdésre a csütörtöki kormányinfón is felmerült. Mintha a kormány is érzékelné a problémát, mert Gulyás Gergely azt mondta: szerinte sem ugyanaz a munkaterhelés egy bőrgyógyászati és egy traumatológiai ügyeletben. Hogy fér ez
össze a kamarának azzal az elvével, hogy nem szabad különbséget tenni orvos és
orvos munkája között?
Az egyik alapelvünk az, hogy a túlmunkáért legalább ugyanannyi pénzt kapjon minden orvos, mint a normál munkájáért. Az a fajta „alap” megterhelés mindenkinél egyforma, hogy ezeken az éjszakákon vagy hétvégéken nincsenek a családjukkal, nem tudják pihenéssel, feltöltődéssel tölteni ezt az időt. Nincs szabadidejük. Ezen felül vannak különbségek szakmánként vagy progresszivitási szintenként. Például egy városi vagy egy megyei kórház ügyeletén más terheléssel találkoznak az orvosok. Ennek is meg kell jelennie a díjban. Az is egy fontos szempont, hogy a feladat súlya, és ne az orvos életkora szabja meg az ügyeleti díj mértékét, de természetesen emellett el kell ismerni pénzben is az idősebb, tapasztalt orvosok szaktudását is. A feladathoz kötött díjjal a fiatal rezidensek, szakorvosok helyzetén akarunk segíteni, akik a legtöbbet ügyelnek, és akiknek nincs egyéb mellékjövedelmük még máshonnan. Ez kell ahhoz, hogy egyáltalán legyen aki többletmunkát vállal.
Nemrég nyilvánosságra került az Országos Kórházi Főigazgatóság egy dokumentuma, amely szerint komoly átalakításokra készül a kórházaknál a kormány. A miniszterelnök aztán egy huszárvágással leállította ezt az egészet, és azt mondta, nem lesz itt semmilyen reform. A kamara szerint kell vagy nem kell egészségügyi reform?
Választások előtt mindig szómágia folyik. Hozzászoktunk ahhoz, hogy a reform szót
tilos használni, de ettől a tartalmáról sokat kell beszélnünk. Az orvosi kamara nagyon érzékenyen áll hozzá ehhez a kérdéshez, mivel egy változtatás vagy reform mindig sért részérdekeket, és a tagjaink elvárják, hogy képviseljük ezeket. De ha a rendszer egésze nem javul, akkor mindenkinek sérül az érdeke, orvosé is, betegé is, tehát a rendszer egészét, a globális érdekeket nézve szükség van változásokra, az adaptivitás fokozására. Az egészségügy egy olyan üzem, ahol folyamatosan változik a szükséglet és a technológiai–tudományos környezet. A működőképesség érdekében ennek vissza kell hatnia magára a struktúrára, működésre is. De mást mondok: ki gondolta volna két évvel ezelőtt, hogy lesz Covid, és ilyen kapacitásokat köt le. Ha egy igazgató akkor kezdett volna el lélegeztetőgépeket felvásárolni a raktár számára, biztos kirúgták volna. Itt a bizonyíték, hogy az ellátórendszernek nagyon rugalmasnak kell lennie, mert nem lehet mindig előre látni, hogy mi következik. Azt viszont tudjuk, hogy minden szakmai, tudományos fejlődés alapvetően a járóbeteg-ellátás irányába mozdítja az ellátást, vagy éppen arra, hogy a beteg otthon alkalmazzon ellenőrzött
körülmények között terápiát. A másik oldalon pedig a kórházakban rendkívül erőforrásigényessé válik az ellátás: nagyon sok műszer, nagyon sok, speciálisan képzett szakember kell hozzá. Ez száz feletti ellátóhelyen nem oldható meg sem pénzügyi, sem szakmai okokból.
Jelentős részben épp erről szólt a kórházi főigazgatóság utólag „munkaanyaggá” minősített összefoglalója is a tervezett változtatásokról.
Ami a nyilvánosságra került anyagban olvasható, annak nagy részével mi egyetértünk. Egyetértünk azzal, hogy meg kell osztani a feladatokat a városi-, a megyei- és a fővárosi centrumkórházak között. A kivétel a gumicsont, hogy a kisebb kórházakban csak hétköznap és nappal lehessen szülni.
Miért volna ez gumicsont ez?
Mert született jóhiszemű vagyok. Felteszem, szándékosan dobták ezt be, hogy ezen rágódjon a sajtó, és ne arról beszéljenek, ami egyébként a lényeg, hogy igenis szükség van szerkezeti átalakításokra. Amikor Pintér Sándor bő egy évvel ezelőtt megkérdezett minket, hogy mi mit gondolunk a magyar egészségügy jövőjéről, mit kell csinálni a járóbeteg- és a fekvőbeteg ellátással, akkor mi a szülészetet kivéve hasonló javaslatokat fogalmaztunk meg. Teljesen egyértelmű, hogy ebbe az irányba kell menni. De nem mindegy, hogy ezt milyen fokozatossággal és milyen előkészítettséggel végzik. Ebben már vannak rossz tapasztalataink. A fokozatosság alatt nem a politikai óvatosságot értem, hanem azt, hogy egy ilyen, a kórházi ellátást szűkítő reform csak úgy működhet komoly károk nélkül, ha előbb a járóbeteg ellátást erősítik meg. A kórházak fölösleges kapacitásait csak akkor lehet megszüntetni, ha onnan a betegeket át lehet irányítani az emelt szintű járóbeteg ellátásba, mert nem lehet kilökni sem a betegeket, sem az orvost, a semmibe. Ha valamiben van különbség a kormány és az orvosi kamara „reformelképzelései” között, akkor az inkább ennek az átalakításnak a sorrendjében és szakmai előkészítésében van. És abban, hogy nem anyagok szivárogtatására, hanem szakmai párbeszédre van szükség. Rajtunk nem múlik. | Pályaelhagyás és szétesés következik, ha az orvosok túlórájáért kevesebbet fizetnek, mint a normál munkaóráért | A hálapénzt ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat nem hallgathatja le az orvosokat, legfeljebb testkamerát használhat, a várólistákat pedig csak úgy lehet ledolgozni, ha ahhoz pénzt is ad a kormány. A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Kincses Gyula szerint alaposan elemezni kell, hogy miért haltak meg nálunk ilyen sokan a Covid idején. Interjú. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/06/29/magyar-orvosi-kamara-kincses-gyula-interju-ugyeleti-dij-kieges-covid-korhaz-reform-varolista | 2021-06-29 12:40:00 | true | null | null | Telex |
2016. február 23-án egy kopaszokból álló, szemmel láthatóan jól szervezett csapat akadályozta meg Nyakó Istvánt, az MSZP politikusát abban, hogy elsőnek vigye az úgynevezett időbélyegzőhöz a párt vasárnapi boltzárról szóló népszavazási kezdeményezését. Nyakó helyett a herceghalmi polgármester felesége, Erdösi Lászlóné nyújthatta be elsőként az akkor még politikailag forró témának számító ügyben a beadványát.
A Nemzeti Választási Bizottság először Erdősiné népszavazási kérdését hitelesítette, a Kúria azonban április 6-án megváltoztatta a döntést A bíróság szerint ugyanis Erdősiné a szocialista politikust akadályozó kopaszok jogellenes magatartása miatt tudta leadni elsőként kérdését.
A Magyarországon addig példátlan ügyben a BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya március 4-én kezdett vizsgálódni. A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt elrendelt nyomozás eredményéről nem hoztak nyilvánosságra semmit, ám fél év múlva, augusztus 10-én váratlanul megszüntették az eljárást.
Büntetett előéletűek
A kopasz gate-ben végül – miután minden más vizsgálat leállt – Nyakó István pótmagánvád indítványt adott be a bírósághoz. Ez a két megnevezett kopasz és ismeretlen személyazonosságú társai elleni indítvány került időközben bírói szakba, ezért a politikus és jogi képviselője, Czeglédy Csaba a Fővárosi Törvényszéken betekinthetett a nyomozati iratokba.
Az összegyűjtött dokumentumokból derült ki, hogy az augusztusi leállás előtt a rendőrök maximálisan alapos munkát végeztek.
A nyomozás során kiderítették az összes verőember személyazonosságát, feltérképezték kapcsolataikat. Kiderítették, hogy mindannyian büntetett előéletűek, sőt volt köztük olyan is, akit korábban fegyveres rablásért ítéletek el.
A rendőrség a vizsgálatba bevonta az Alkotmányvédelmi Hivatalt is, az AH vizsgálati anyagában a 24.hu forrásai szerint az a kulcskifejezés is szerepel a tíz személy listája mellett, hogy ők „akadályozták meg Nyakó Istvánt” a népszavazási kezdeményezés leadásában.
A hatóságok azonban a gyanúsításokig nem jutottak el, mert végül arra jutottak, hogy a csoport mégsem jogellenesen zavarta az ellenzék politikusát.
Úgy tudjuk, a pótmagánvádas eljárásban Nyakóék hamarosan kiegészítik a listát, és a jelenlegi két vádlott mellé csatolják a további nyolc kopasz nevét is. | Az összes kopasz büntetett előéletű, aki megakadályozta az MSZP népszavazását | Alapos munkával kiderítettek mindent a hatóságok a kopaszokról. Volt köztük olyan is, akit korábban fegyveres rablásért ítéletek el. Majd hirtelen úgy döntöttek, nem történt bűncselekmény. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2017/01/19/az-osszes-kopasz-buntetett-eloeletu-aki-megakadalyozta-az-mszp-nepszavazasat/ | 2017-01-19 14:40:00 | true | null | null | 24.hu |
Mint arról beszámoltunk, csütörtökön eljárást kezdeményezett a Nemzeti Védelmi Szolgálat az egyik budapesti tankerületi központ gazdasági vezetője ellen, akiről azt gyanítják, hogy vesztegetésben lehet érintett. A BRFK közleményében nem nevezte meg, pontosan melyik intézményről van szó, azonban az RTL Híradó több, az ügyre rálátó forrása is megerősítette:
a Belső-Pesti Tankerületi Központ gazdasági vezetője az, akit a rendőrök őrizetbe vettek vesztegetés gyanújával, és kezdeményezték a letartóztatását.
A gyanú szerint az általuk kiírt közbeszerzési eljárásokat úgy manipulálta, hogy azokon az előre kiválasztott vállalkozások nyerjenek, valamint a központ felügyelete alá tartozó intézmények kiadásainak igazolására fiktív számlákat állíttatott ki.
Hivatali helyzetével visszaélve a gazdasági vezető több tízmillió forinthoz juthatott így, de nem csak készpénzt fogadott el: megfelelt a több mint kétmillió forint értékű Forma-1 belépő, vagy egy harmincmilliós luxusautó használati joga is.
A rendőrök az összehangolt akció során iratokat, adathordozókat, több mint 63 millió forintot és külföldi fizetőeszközt foglaltak le, valamint két ingatlant zár alá vettek, mintegy 75 millió forint értékben. Három vállalkozót szintén gyanúsítottként hallgattak ki, ők szabadlábon védekezhetnek.
A 24.hu pénteken pedig azt tudta meg, hogy az érintett gazdasági vezető megtagadta a vallomástételt. A portál értesülései szerint az egy hónapos letartóztatásba helyezett asszony a hallgatást választotta, és gyakorlatilag semmit sem mondott a csütörtöki bírósági meghallgatás során.
A Belső-Pesti Tankerületi központ korábban más ügy miatt került a figyelem középpontjába: az intézmény igazgatója volt az, aki polgári engedetlenségi akciókban részt vevő tanárokat bocsátott el a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. A tanárok perre mentek, tavaly ősszel pedig egy feszült hangulatú tárgyaláson a bíró többször rendre utasította Marosi Beatrixot, amiért szerinte nem válaszolt egyértelműen a kérdéseire.
Nyitókép: RTL Híradó | Kiderült, melyik tankerületi központ vezetőjét vették őrizetbe | Az RTL Híradó forrásai szerint a Belső-Pesti Tankerületi Központ gazdasági vezetője az, aki manipulált közbeszerzésekkel szerzett pénzt. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2024/04/12/budapesti-tankeruleti-kozpont-gazdasagi-vezeto-bilincs-vesztegetes-orizetbe-vetel-belso-pesti-tankerulet | 2024-04-12 17:33:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Aleska Diamond már egy éve keményen dolgozik a légtornász karrierjén, szeretné, ha az emberek a pornós múltja helyett inkább ezzel azonosítanák. Pénteken este, a harmadik éles cirkuszi fellépésére viszont többen pont az előélete miatt váltottak jegyet. Ezt Aleska is tudja, de szerinte nincs azzal baj, ha egy apuka miatta dönt úgy, hogy elviszi a családot a bohócokhoz, elefántokhoz, és a testhez simuló ruhában kötélen lógó bombatestű nénihez.
Főleg, mert tényleg komoly teljesítmény van mögötte: az éppen életrajzi könyvét író Aleska tíz méter magasan, biztosító kötél nélkül mutatta be a művészi légtornász elemeket. Az előadás után pedig olyasmire is vállalkozott, amire még soha: egy kifeszített drótkötélen száguldó motorra erősítve egyensúlyozott. Az attrakció megálmodója, Simet László artista korábban ezt londoni paralimpia záróünnepségén is bemutatta. És expornóssal még sosem dolgozott korábban.
Ilyen szexin jógázik Dobó Kata. A fotóért kattintson IDE. | Apukák is költenek Aleska Diamondra - videó | Az egykori pornószínésznő lassan főállású légtornász lesz, de még mindig profitál a múltjából. | [
"aleska diamond"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2015/03/09/apukak-is-koltenek-aleska-diamondra-video | 2015-03-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Ötpontos közlekedési akciótervet jelentett be Lázár János pénteken, a Közlekedési infó elnevezésű sajtótájékoztatón. Ennek a tervnek részét képezi többek között hitelfelvétel, vasútépítés, járművásárlás és rendszerfejlesztés is.
Egyelőre nem világos, hogy a közlekedés milyen jog, fogalmazott Lázár, azt ígérve, hogy szeptemberben új személyszállítási törvényt visz a Parlament elé. A közlekedéshez való jogot állampolgári alapjoggá szeretné nyilvánítani, ennek keretében biztosítva az átszállás nélküli összeköttetést a járásszékhelyek, onnan pedig a megyeszékhelyek felé.
A második pillér a vasútépítés. Ahogy az már korábban kiderült, a kormány az Európai Beruházási Banktól vesz fel 1 milliárd eurónyi hitelt, ezt saját erőből további 1 milliárd euróval egészítik ki. A hitel 30 évre szól és négy év alatt kell megépíteni 500 km vasutat. Felújítják többek között a Kiskunfélegyháza-Szeged vonalat is.
A járműállománnyal kapcsolatban Lázár azt mondta, szükséges a vásárlás, de magunknak is kellene gyártani járműveket. A spanyol Talgo gyárat folyamatosan próbálják megszerezni, erre a miniszter szerint van is reális esély. Új járműveket leggyorsabban a GYSEV-től lehetne venni, de ha most megrendelnének egyet, az is csak 4 év múlva érkezne ide. A használt járművek vásárlásánál Lázár szerint minőségi kockázattal kell számolni, ettől függetlenül ésszerű opciónak tartja és gondolkodnak ilyen beszerzésben is.
Az utaskomfort fejlesztése jegyében érkezik az új MÁV-applikáció 2025-ben. Emellett felújítanak épületeket, állomásokat, külön projektként a Déli pályaudvart. Kisebb pályaudvarokat is érint a program, elsőként Gyulát.
Ötödik pillérként rendszerszintű átalakításra kell számítani a MÁV-nál. A MÁV Zrt.-nek három leányvállalata lesz, az egyik a személyszállításért, a másik a pályaműködtetésért, a harmadik a back office-ért felel majd. Az új rendszerhez Lázár szerint új menedzsment kell, ezért Pafféri Zoltán és Steininger Zsolt helyett Hegyi Zsolt és Dányi Gábor kerülnek a MÁV élére szeptembertől. Hegyi nevéhez köthető a tarifareform, az ország- és vármegyebérlet, a miniszter szerint benne megvan az az innovációs készség, amire a kormánynak szüksége van. | Felújítják a Kiskunfélegyháza-Szeged vasútvonalat, ötpontos akciótervet jelentett be Lázár János | Vasútépítés, állomások felújítása és új MÁV-applikáció is szerepel a most bejelentett akciótervben. Lázár beismerte, a tömegközlekedés fejlesztése eddig nem kapott elég hangsúlyt, és a megváltozott időjárásra sincs felkészülve az infrastruktúra. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/belfold/2024-08-16/felujitjak-a-kiskunfelegyhazaszeged-vasutvonalat-otpontos-akciotervet-jelentett-be-lazar-janos/66bf42e747d3c002f0044d74 | null | true | null | null | szegeder.hu |
A Somogy Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat azzal a hatvanas éveiben járó férfival és hét társával szemben, akik egy céghálózat kiépítésével csalták el a közterheket.
A vádlott és a cégek operatív működtetésében aktívan részt vevő két társa az elkövetéshez használt fővállalkozás alá szervezve egy olyan adózási rendszert dolgozott ki, aminek segítségével az általuk foglalkoztatott portások, illetve vagyonőri tevékenységet végző dolgozók után fizetendő közterhek fizetése alól mentesültek,
mivel a dolgozókat más strómancégekbe jelentették be.A vádlottak a fővallálkozásba a strómancégek által kiállított fiktív számlákat is befogadtak, amivel pedig az általános forgalmi adójukat csökkentették.
A több szinten szervezett cégpiramis úgy működött, hogy a fővállalkozás alá szervezett cégek tényleges tevékenységet nem végeztek, a névlegesen általuk nyújtott őrzési szolgáltatás ellenértéke csak keresztülfolyt a bankszámlájukon.
A cégek az ÁFA-bevallási kötelezettségüknek ugyan nagyrészt eleget tettek, azonban fizetési kötelezettségüket nem teljesítették, ellenben a cégpiramisban felettük álló gazdasági társaság részére az alkalmazottak foglalkoztatásával összefüggő valótlan tartalmú számlákat bocsátottak ki, amiket végül a fővállalkozás használt fel a könyvelésében és az adóbevallásaiban.
A bűncselekmények elkövetésében vezető szerepet játszó vádlottak mellett öt társuk a strómancégek működtetésében működött közre. A vádlottak közel 150 millió forint kárt okoztak az állami költségvetésnek.
A Somogy Megyei Főügyészség a Kaposvári Törvényszékre benyújtott vádiratában hat vádlottal szemben végrehajtandó, egy vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés, míg egy vádlottal esetében pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. Az ügyészség emellett a haszonhúzó fővállalkozással szemben vagyonelkobzás és pénzbírság alkalmazására, valamint az egyik strómancég megszüntetésére is indítványt tett. | Strómanokra épített piramissal csalta az adót egy biztonsági cég Somogyban | Fiktív számlákat fogadtak be, hogy ne kelljen fizetni az alkalmazottak után. | null | 1 | https://444.hu/2022/02/11/stromancegekbol-epitett-piramissal-csalta-az-adot-egy-biztonsagi-ceg-somogyban | 2022-02-11 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Szót ejtett arról is, hogy csökkentik a munkát terhelő adókat, hogy növekedjen a foglalkoztatottság. Továbbá jelentősen mérsékelték a személyi jövedelemadót is, amivel minél több pénzt tud megtartani az, aki többet dolgozik. Rogán Antal elmondta, hogy gyakran éri a kormányt az a kritika, hogy az adópolitika a gazdagoknak kedvez, azonban ez nem igaz, mivel a gazdaságpolitika a legnagyobb segítséget az alacsony jövedelműeknek adta, így javult a jövedelmi pozíciója a legkevesebbet keresőknek.
Nem tudott olyan erősen növekedni a reáljövedelem, mint 2020 előtt, de így is megőrizte az értékét az elmúlt években
- jegyezte meg. A miniszter ismertette, hogy hazánk a garantált bérminimumot tekintve az EU középmezőnyében van, a következő két év célja pedig, hogy közeledjen egymáshoz a minimálbér és a garantált bérminimum.
A családtámogatások kapcsán elmondta: a cél, hogy aki gyereket nevel, az ne szegényedjen el, sőt anyagilag is járjon jobban azoknál, akik ezt nem teszik. Jelezte, hogy a családtámogatásokra fordított öszeg három és félszeresére növekedett 2010 óta.
A gyerekek után járó adókedvezmény megőrzése és növelése az egyik legfontosabb feladat
- rögzítette Rogán Antal a jövőre utalva, majd jelezte, hogy kétszeresére akarják növelni a kedvezmények mértékét minden kategóriában. A születésszámok kapcsán ismertette, hogy az uniós számokhoz képest a magyar értékek sokkal kedvezőbbek. Szerinte lesz esély arra, hogy visszatérjenek ahhoz a kedvező trendhez, ami 2020 előtt volt.
A rezsicsökkentés továbbra is működik
Az energiakiadásokról szólva elmondta, hogy a magyar fogyasztók fizetik a legalacsonyabb árat a villamos energiáért és a földgázért.
Az elmúlt években megjelenő veszélyekről szólva elmondta, hogy hazánk sikeresen átvészelte a koronavírus-járványt, míg az orosz-ukrán háború okozta háborús inflációt letörte a kormány.
A nagy sikert az jelentené, ha eljutnánk oda, hogy béke lenne. Nem csak azért beszélünk erről, mert erkölcsileg jó, hanem jó a gazdaságnak is
- fogalmazott a miniszter, jelezve, hogy a békeköltségvetés terve a fiókban van. Mint mondta, ennek tartalmaznia kell a családi adókedvezmények megduplázását, a megemelt otthonteremtési támogatásokat, a kisvállalkozások támogatását, a minimálbér megemelését a garantált bérminimum szintjére, továbbá a kormány vizsgálja a szakmunkáshitel bevezetését, ami a Diákhitellel azonos feltételekkel lenne elérhető.
Szuverén gazdaságpolitika nélkül nincsen stabilitás
- húzta alá Rogán Antal.
Ismertette, hogy az EU elvárása a rezsicsökkentés eltörlése, a társasági adó és az ingatlanadó növelése, a kétkulcsos adórendszer bevezetése, a 13. havi nyugdíj megszüntetése és a nyugdíjkorhatár emelése.
Aki Brüsszelben jófiú, attól ezt várják el
- hívta fel a figyelmet a tárcavezető, aki szerint az összes válsághelyzet kezelhető, de ha elveszítjük a szuverenitást, azzal az iránytűt vesztjük el. | Rogán Antal: A békeköltségvetés terve a fiókban van | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/08/rogan-antal-a-bekekoltsegvetes-terve-a-fiokban-van | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A tárca – ígérete szerint – soron kívül intézkedik arról, hogy a Csarna-völgy fokozottan védett erdeje mielőbb a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe kerüljön. A nyílt levélben a WWF Magyarország kérte a minisztert, hogy a Csarna-völgy fokozottan védett erdeinek védelmét erősítse meg a nemzeti parki övezetek jogszabályi kijelölésével.
"A miniszter döntése fontos mérföldkő a Csarna-völgy védelmében. Reméljük, hogy a hatósági eljárás a beruházást illetően mielőbb lezárul. A Csarna-völgy háborítatlansága mindannyiunk érdeke, csakúgy, mint Magyarország fokozottan védett erdeinek védelme. Ehhez az egyik legfontosabb lépés a nemzeti parki zónarendszer kialakítása" – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
Amíg a Csarna-völgybe tervezett beruházás engedélyeztetésének hatósági eljárása hivatalosan le nem zárul, addig a szervezet továbbra is fogadja mindazok aláírását, akik kiállnak a völgy érintetlensége mellett.
Nyitókép: WWF/Gálhidy László | Köszönetet mondott a WWF az agrárminiszternek | A WWF Magyarország nyílt levélben köszönte meg Nagy István agrárminiszter múlt hét végén kiadott állásfoglalását, melyben nyíltan kiállt amellett, hogy a Csarna-völgy háborítatlansága mindannyiunk érdeke, ezért a területre tervezett beruházást ellenzi, és az Ipoly-Erdő Zrt.-t az engedélykérelem visszavonására szólította fel. | [
"csarna-völgy",
"wwf",
"agrárminisztérium"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2018/11/27/koszonetet-mondott-a-wwf-a-miniszternek | 2018-11-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az M2M, azaz gép és gép közti kommunikációs technológiára épülő rendszerek már évek óta elterjedtek az autóiparban, a magyar vállalkozás pedig arra törekszik, hogy felhasználóbarát és hatékony megoldásával a kerékpárosoknak is elérhetővé tegye ezt. Egy tengerentúli felmérés szerint az aktívan biciklizők felének lopták már el kerékpárját, de csak 2,4 százalékuk tudta azt visszaszerezni. A magyarországi bejelentett esetekről készült statisztikák szerint évente 10-11 ezer biciklit tulajdonítanak el.
A magyar fejlesztésű rendszer, a Velotrack úgy lett kialakítva, hogy a tulajdonos a lehető legtöbb információhoz és adathoz hozzáférjen a kerékpárról. A bicajba beépített nyomkövető eszköz GPS-koordinátákat és egyéb telemetriai adatokat gyűjt a bringa helyzetéről és mozgásáról. Az okostelefonra, illetve webes felületre fejlesztett alkalmazás segítségével a bicikli aktuális helyzete, illetve a megtett útról készült statisztika bármikor lekérdezhető. Az applikáció segítségével a kerékpár virtuálisan is lezárható, amely ha megmozdul, a tulajdonos azonnal értesítést kap.
A felhasználók adatait gyűjtve és elemezve a virtuális lakat arról is értesíti a tulajdonost, hogy mennyire biztonságos egy-egy környék, a közösségi statisztikák alapján az elmúlt időszak biciklilopásairól is információt nyújt. A rendszernek nem ez az egyetlen funkciója, a GPS nyomkövetőnek és mozgásérzékelőnek köszönhetően kiváló sport tracker megoldás is.
Magyar találmány vethet véget a biciklitolvajlásnak Egy magyar fejlesztésnek köszönhetően rögtön értesül, ha valaki ráteszi kezét a kerékpárjára, ráadásul bárhova nyomon követheti a tolvajt.
A rendszer magyar fejlesztői több kerékpárgyártóval együttműködve alakították ki az eszközt, többek között a magyar Gepida vagy az osztrák Biketronic kerékpárjaiban is elérhető a termék, de például a rendszer hivatalos beszerelő partnere, az Annyira Más Bringabolt a Bosch hajtásrendszeres kerékpárokba néhány perc alatt beépíti és élesíti a szolgáltatást – írja az SZTA blogja. | Vállalkozás: Már boltokban a biciklitolvajokat elriasztó magyar találmány | Többéves hazai fejlesztést és a sorozatgyártás tavalyi elindítását követően Magyarországon is elérhetővé vált a kaposvári Hargamon Kft. lopásmegelőző eszköze. | [] | 0 | http://hvg.hu/enesacegem/20160713_biciklitolvaj_talalmany_biciklizar | 2016-07-13 16:43:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
"Rendszerszintű változással tudjuk elősegíteni a megfelelő egyéni cselekvést, viszont addig nem lesz rendszerszintű változás, amíg nem érjük el a kritikus tömeget" - jelentette ki lapunknak Ürge-Vorsatz Diána fizikus. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke, a CEU professzora a Milestone Intézet meghívására a Sziget Fesztivál Think for Tomorrow helyszínén tartott előadást, amely előtt interjút adott az Indexnek.
Ürge-Vorsatz Diána beszélt lapunknak többet között az
egyszer használatos műanyagok használatáról;
az ENSZ-ben betöltött pozíciójával járó feladatokról;
az átlaghőmérséklet kritikus emelkedéséről;
a fosszilis tüzelőanyagokról való leválásról;
az egyéni döntések, a politika és a nagyvállalatok felelősségéről.
Itt vagyunk a Sziget Fesztiválon, milyen tanácsokat tud adni a környezetkímélő fesztiválozáshoz?
Fontos, hogy minél kevesebb egyszer használatos műanyagot használjunk. Én is repoharat használok, inkább ilyenekből igyunk a palackok helyett. Valaki tányért, evőeszközt és bögrét is hoz, én is mindig viszem magammal a fém bögre- és tányérkészletet, ami bírja a forrót. A műanyaggal a környezetünk mellett magunkat is szennyezzük, a mikroműanyagok a szervezetünkbe kerülve zavarják a hormonháztartásunkat, a forró ételek/italok pedig rákkeltő vegyszereket oldanak ki a műanyagokból. Az sem mindegy, hogy mivel érkeztünk a fesztiválra, jó lenne, ha nem repülnénk, hanem vonattal és közösségi közlekedéssel, vagy biciklivel jönnénk.
Nem pénz, ez szerelem
Néhány nappal ezelőtti hír, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének az alelnökévé választották. Milyen feladatok járnak ezzel a pozícióval?
A testület az éghajlatváltozással kapcsolatos tudományos eredményeket összegzi, és tárja a döntéshozók elé. Jelentéseket készítünk, amelyek fontos szerepet játszanak a klímacsúcsokon születő nemzetközi egyezmények kialakításában, valamint általában a klímavédelemmel összefüggő döntéshozatalban. Társadalmi munkában végzett tisztség, rengeteg plusz feladattal jár, de nekem szerelem, majdnem húsz éve dolgozom a testületben, soha nem kaptam érte pénzt. A munka része a testület képviselete nemzetközi fórumokon, valamint kapcsolattartás, tárgyalások és a szakmai munka irányítása. Nagy felelősség, de csodálatos feladat.
Az átlaghőmérséklet-emelkedésnél a másfél fokot szokták kritikus pontként megjelölni. Hol tartunk most?
Körülbelül 1,2 Celsius-fokot emelkedett a globális átlaghőmérséklet az ipari forradalom előttihez képest. Sokan erre legyintenek, egy szobában észre sem vesszük, ha egy fokkal hidegebb vagy melegebb van. Ha viszont megnézzük a történelmet, az ember a körülbelül 13 fokos globális átlaghőmérsékletre optimalizálódott. Az éghajlat stabilitása határozta meg, hogy hol élünk, hova telepedtünk le, hol építettünk városokat, utakat, vasutakat, hogy mit és hol termelünk, milyen gazdasági ágazatok vannak. Az egyensúly kibillentése már most stresszhelyzetet okoz a gazdaságnak és a népességnek. Már nem csak arról van szó, hogy feljebb kell tekernünk a légkondit, hanem például áradások tesznek tönkre településeket. Tavaly a hőhullámokban Európában több mint 60 ezer többlethalálozás volt. A magyar kukoricatermés háromnegyede, a búzatermés negyede ment tönkre, a gabonaárak az egekbe szöktek, így a péktermékek jobban drágultak. Mint az infláció, minden ember pénztárcájára hatással van az éghajlatváltozás. Azt már nem tudjuk megakadályozni, hogy elérjük a másfél fokos szintet, ott viszont fontos lenne megállnunk.
Hogyan lehet megállni?
Le kell szoknunk a fosszilis tüzelőanyagokról. Nem szabadna több olajt, gázt és szenet égetnünk. A folyamat ezzel sem fordulna vissza, az éghajlat nem lesz olyan, mint a gyermekkorunkban, vagy tíz éve, amikor még tudtunk hóembert építeni.
Nehéz meghozni a döntést, de ki kell szállni
Komplett iparágak épültek a fosszilis a tüzelőanyagokra.
A legtöbb területen már létezik alternatív technológia, át lehetne térni, de jelenleg az olajjal, gázzal kapcsolatos iparágak erős és fontos szereplői a gazdaságnak, sok helyen az alappillérei. Ezek a cégek sok adót fizetnek, sok munkahelyet biztosítanak, a gazdasági súlyuk miatt viszonylag közel vannak a politikai döntéshozatalhoz is. Politikailag és gazdaságilag nehéz meghozni azt a döntést, hogy ki kell szállni a fosszilisokból, de minél előbb kezdjük el, annál fájdalommentesebb lesz az átállás.
Az egyéni döntéseinken, a politikai vezetőkön, vagy a vállalatokon múlik a folyamat megállítása?
Mindenkinek van ebben felelőssége, de végülis mindegyik egyénekből - belőlünk - áll. A vállalatok sem függetlenek tőlünk, mi működtetjük őket. Rendszerszintű változással tudjuk elősegíteni a megfelelő egyéni cselekvést, viszont addig nem lesz rendszerszintű változás, amíg nem érjük el a kritikus tömeget.
Rengeteg országnak van kibocsátáscsökkentési vállalása. Ki kérheti számon a teljesítést?
Nincs olyan nemzetközi bíróság, amelyik ezt vizsgálja, és esetleg valamilyen formában büntetne. Ugyanakkor a vállalások a legtöbb esetben a nemzeti törvénykezésbe vannak iktatva, és minden kormány felelős az adófizetőik felé is, hogy betartsák a saját törvényeiket. Ilyen szempontból léteznek jogi mechanizmusok, de a kormányok nem fogják saját magukat szankcionálni. A nemzetközi nyomás viszont egyre nagyobb, a világsajtó figyelmének középpontjában vannak a klímacsúcsok, ciki nem teljesíteni a vállalásokat. Összességében az ösztönzők megvannak, de nincs olyan mechanizmus, amellyel nemzetközi szinten a kibocsátáscsökkentés betartására lehetne kényszeríteni az országokat.
És a nagyvállalatokat?
Az lenne az ideális, ha nem kellene őket szabályozni, hanem a szennyezők más befektetési irányokat keresnének. Ráadásul sok olyan ország van, ahol a gazdasági kultúra nem tűri a nagyvállalatok szabályozását. Sok a szép szó és a gyönyörű vállalás, de a zöldmosás is. Ez nem a kormányközi testület álláspontja, de úgy gondolom, hogy valahogy ki kellene venni a folyamatos növekedési kényszert a gazdasági rendszerből, ez nemcsak az éghajlatnak, hanem az egészségünknek is a kárára megy. Taposómalomba kerültünk, soha semmi nem elég, még többet dolgozunk, hogy több pénzünk legyen, és többet tudjunk vásárolni. A rendszer alapjainak kellene megváltoznia, és hiába mutogatunk a cégekre, olyan szempontból kényszerpályán vannak, hogy a tőkepiacok, a részvénypiacok elvárása a folyamatos és könyörtelen növekedés.
Jó és rossz forgatókönyv előttünk
Milyen hely lehet Magyarország 20-30 év múlva?
A jó forgatókönyv szerint még jobb hely lehet, mint most. Napenergia-exportőrök lehetünk, ezen a területen nagy a potenciál. A tetőcserépbe integrált napelemek nem is olyan látványosak, ráadásul más infrastruktúrát is használhatnánk erre, például a parkolókat, járdákat, utakat. Ha emellett átalakítjuk az épületeinket nullenergiássá, akkor nemcsak a lakossági energetikai problémákat oldanánk meg, hanem függetlenítenénk magunkat az energiapiaci ársokkoktól. A mezőgazdaságon módszerváltással, más talajkezeléssel, terményfókusz-váltással tudnánk annyit javítani, hogy Európa zöldséges, gyümölcsös kosara legyünk a kiszáradó és felforrósodó mediterránum helyett. A városainkat élhetőbbé tudjuk tenni, az épületek benapozott oldalát lehet fákkal árnyékolni. Ha visszaintegráljuk a város szövetébe a természetet, akkor hűvösebbek, élhetőbbek lesznek a városok, ráadásul a zöld látványa a mentális és fizikai egészségnek is fontos. Átszervezéssel tizenötperces városokat lehetne kialakítani, minden elérhetővé válna tizenöt percen belül, megszűnne a dugó, ez egyébként nincs messze a magyar koncepciótól, csak hatékonyabb megvalósításra lenne szükség.
És a rosszabb forgatókönyv?
A kukoricatermésünk háromnegyedének elvesztése szinte rendszeresen, a búzatermelés csökkenése, burgonyatermelési nehézségek, ingadozó gyümölcstermelés. Járványok, és új betegségek felbukkanása. Hatalmas migrációs nyomás. Infrastrukturális problémák az áradások és viharok, özönvizek miatt, az útrendszer és a vasút a hőséget sem fogja bírni. A szélsőséges időjárási körülmények már most hatalmas károkat okoznak, ezek a jövőben jóval gyakoribbá és súlyosabbá válnak.
Említette már a közlekedést, Magyarországon vitatéma lett az akkumulátorgyárakból. Mit gondol erről a kérdésről?
Ha autózni akarunk, szükség van akkumulátorokra, mert az olajalapú autózásból sürgősen ki kell szállni. Azt nem tartom megoldásnak, hogy az akkumulátorgyárakat kizárólag a szegény országokba vigyék, a gazdagoknak is el kell viselniük a gyárak közelségét, ha használni akarják az ott készült termékeket. Magyarország akkumulátor-nagyhatalmi pozíciójával kapcsolatban az egyik szemem nevet, mert az biztos, hogy ez a jövő iparága, beleálltunk abba a szélbe, ami előre viszi a világot. Viszont a potenciális szennyezés és a zöld mezős beruházások miatt aggódom, a vízfelhasználás is problémás lehet, de az nem szakterületem. Örülnék, ha bio szigetelőanyag, bio építőanyag gyártó nagyhatalom lennénk inkább. Lehetnénk a nullenergiás felújítások fellegvára, az építőanyagokkal együtt a tudást is exportálhatnánk.
(Borítókép: Ürge-Vorsatz Diána. | Ilyen hely lehet Magyarország harminc év múlva | Ilyen hely lehet Magyarország harminc év múlva - Interjú Ürge-Vorsatz Diánával. | [
""
] | 0 | https://index.hu/belfold/2023/08/22/sziget2023-klimavaltozas-eghajlatvaltozas-globalis-felmelegedes-kornyezetvedelem-urge-vorsatz-diana-sziget-fesztival | 2023. 08. 22. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Jó öt éve az MNB azzal a céllal hozta létre külföldi kapcsolattartó irodáit, hogy – mint fogalmaztak – „a magyar jegybankot hatékonyan képviseljék a kijelölt relációkban, erősítsék a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködést”. E téren a német, a francia, az olasz és az osztrák jegybankok példáit követték. Matolcsy Györgyék eredetileg hat irodát szerettek volna nyitni, végül négyig jutottak. 2015-ben Hamburgban és Párizsban, 2016-ban Rómában, 2017-ben New Yorkban jelent meg az MNB, a bejrúti és a Buenos Aires-i iroda megnyitására viszont „az aktuális gazdaságpolitikai és biztonságpolitikai okok miatt nem került sor” – indokolta Matolcsy György a képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában.
Ám idén április elején az MNB közleményben jelentette be, hogy június 1-jéig valamennyi irodájukat bezárják, s azok munkatársai Budapesten, a jegybank Szabadság téri központjában folytatják a tevékenységüket. A bezárásokat azzal indokolták, hogy „az irodák a velük szemben támasztott célokat elérték, az MNB munkatársai aktív szereplőivé váltak az adott térségek rendezvényeinek és haszonélvezői az onnan származó új ismereteknek. Az irodák munkatársai felépítették, illetve megerősítették a társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai együttműködéseket. Az így létrehozott kapcsolati háló kellően megerősödött ahhoz, hogy az irodák munkatársai ugyanezt a munkát – a már kiépített kapcsolatok mentén – 2019. június 1-től az MNB budapesti központjából folytassák.”
A négy irodára 2018. októberéig több mint félmilliárd forintot költött az MNB, ebből átszámítva mintegy 400 millió forintot tettek ki az euróban és dollárban kifizetett bérleti díjak és közel 189 milliót a 15 jegybanki foglalkoztatott bére – olvasható Matolcsy György válaszában. Utalva arra, hogy a végső költség ennél magasabb lesz, miután az irodák bezárása még tart, ráadásul Matolcsy válaszában nem szerepel az az összeg, amit az alkalmazottak elhelyezésére fordítottak. A 24.hu közérdekű adatigénylésére tavaly novemberben az MNB azt közölte, hogy az irodák bérleti díjára, az alkalmazottak lakhatására és fizetésére nagyjából 807 millió forintot költött a jegybank. A havi kiadásokat idén június 1-jéig nagyjából változatlannal feltételezve a G7 úgy becsülte, hogy összesen egymilliárd forintba kerültek a jegybank külföldi irodái.
Az irodák által elért eredményeket az MNB elnöke a képviselő kérése ellenére nem számszerűsítette, csupán megismételte a bezárásukról április elején kiadott közleményben szereplő, a fentiekben idézett mondatokat.
Arra a kérdésre, hogy az MNB az irodák bezárásában is külföldi példákat követ-e, Matolcsy György kitérően válaszolt. Eszerint a magyar jegybankot „nem csupán a nemzetközi példák, hanem többes cél vezérelte a külföldi irodák megnyitásakor. Egyrészt vissza kívánt térni korábbi gyakorlatához, mely szerint az MNB több mint húsz évig tartott fenn nemzetközi irodákat a világ 7 városában, másrészről követte más jegybankok gyakorlatát külföldi kapcsolattartó irodák fenntartásában, harmadsorban pedig az irodák létrehozásával erősíteni kívánta az MNB külföldi jelenlétét, ezáltal bekapcsolva a jegybankban folyó elemző munkát a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, valamint a korábbi vezetés által kevésbé hangsúlyosnak tekintett társ- és partnerintézményekkel fennálló szakmai kapcsolatokat kívánta megerősíteni”. Ez a kapcsolati háló erősödhetett meg tehát New Yorkban másfél, Rómában három, Hamburgban és Párizsban pedig három és fél év alatt annyira, hogy az iroda dolgozói már itthonról is hatékonyan végezhessék a munkájukat. | Matolcsy szerint eddig több mint félmilliárdba került az MNB külföldi irodakalandja | Ennyit költött a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2015-ben megnyitott és nemrég bezárásra ítéltetett négy külföldi irodájának bérlésére és 15 munkatársára tavaly októberig – derült ki a jegybankelnök képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/matolcsy-szerint-eddig-tobb-mint-felmilliardba-kerult-az-mnb-kulfoldi-irodakalandja.html | 2019-05-04 12:27:00 | true | null | null | mfor.hu |
A covid-igazolások bevezetése, valamint a meghosszabbított tanítási szünet eredményesnek tűnt Szerbiában, legalább is valamelyest javult a járványügyi helyzet.
A neves balkáni járványügyi szakember, Predrag Kon kifejtette, hogy valóban láthatóak a javuló járványügyi adatok, azonban oltás nélkül nincs hosszútávú kiút a járványból.
A Magyarországgal szomszédos ország válságstábjának tagja elmondta, hogy az iskolákban és iskoláskor előtti intézményekben 18 százalékról egy hét alatt 13 százalékra csökkent a fertőzöttek száma. Emellett kifejtette, hogy 10 napig még várhatóan csökkenést mutatnak a napi statisztikák, de ezt követően azonban lassulhat majd a csökkenés üteme.
Predrag Kon szerint az egész azon múlik, hogy milyen mértékben jelenik majd meg a vírus az oktatási intézményekben. Ezen kívül kiemelte, hogy járványügyi szempontból olyan események jönnek, melyek a vírus terjedésének következnek, hiszen az ünnepek alatt zárt terekben összejönnek a családok, ilyenkor gyakoriak a céges évzáró rendezvények és a hasonló összejövetelek is.
(via Pannon RTV) | Külföld - Több mint 800 millió forintból tesztel Ukrajna - Koronavírus a világban - az Index keddi hírösszefoglalója - Percről percre | Minden iskolást letesztelnek Romániában - Koronavírus a világban – az Index keddi hírösszefoglalója. | [
"koronavírus",
"koronavírus a világban",
"koronavírus-járvány",
"covid-19",
"koronavírus a gazdaságban",
"vakcina",
"oltás",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2021/11/16/koronavirus-a-vilagban-az-index-keddi-hirosszefoglaloja-covid-19-vakcina-oltas-jarvany-pandemia/800-millio-forintot-kolt-tesztelesre-ukrajna | 2021-11-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Úgy tűnik, végül mégsem került a Rétvári Bence országgyűlési képviselőhöz köthető alapítvány tulajdonába az értékes szobi ingatlan, hiába született erről kormányhatározat még 2022 áprilisában. Az ingatlan tulajdonlapja szerint ugyanis az 2014 óta a Magyar Állam tulajdonát képezi, ebben nem történt változás - értesült a Narancs.hu.
A 2022-es országgyűlési választás után indult be egy folyamat, melynek részeként a Rétvári közvetlen munkatársa, a KDNP parlamenti frakciójának titkára, Bajor Gergő által vezetett Dunakanyari Védegylet Alapítvány megszerzett egy váci, valamint egy szobi ingatlant. Utóbbi azért is volt érdekes, mert Ferencz Gyöngyi, Szob polgármestere több mint két évvel ezelőtti megkeresésünk alkalmával értesült arról, hogy az Ipolysági utca 26. - Ady Endre utca 26. szám alatt található, több mint ezer négyzetméteres, minden bizonnyal több száz millió forint értékű ingatlan tulajdonosi jogait az alapítvány kaparintotta meg.
Végül nem lett az alapítvány tulajdona
A Dunakanyari Védegylet Alapítvány alapította a Millenniumi Pavilon Közhasznú Alapítványt, amely jelentős állami támogatásból újítja fel a Zebegényben található Dohánypavilont. Mármint újítaná fel, ha találna ehhez kivitelezőt, de az eddigi közbeszerzési tapasztalatok alapján gondokba ütközött a szervezet. Ugyanakkor egy Duna-parti hotel felújításával is megpróbálkoznak, melyről a múlt héten számoltunk be.
Az alapítvány által 2022-ben megszerzett váci ingatlant az önkormányzat közösségi térré alakította volna, voltak is ezzel kapcsolatban előremutató egyeztetések a Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel, azonban a tárgyalások meghiúsultak. A Dunakanyari Védegylet Alapítvány gondozásában az épületben most Papp László műgyűjteménye tekinthető meg.
Egyedül a szintén 2022-ben az alapítványnak juttatott szobi ingatlan esetében nem lehet tudni, hogy mik a tervek vele, történtek-e bármilyen fejlesztések. Lapunk munkatársa a több mint két év alatt többször is elhaladt az épület mellett, de nem tapasztalt semmilyen mozgást körülötte. Letöltöttük a tulajdoni lapját, melyen az olvasható, hogy a több mint ezer négyzetméter területű, kivett melléképület és irodaház tulajdonosa 2014 óta a Magyar Állam.
Magyarán hiába született kormányhatározat a tulajdonosváltásról, ez végül nem történt meg (a kormány egyébként "átvállalt sport és ifjúsági ügyek elősegítése" címszó alatt adta volna oda az ingatlant az alapítványnak). Megnéztük, hogy ugyanez történt-e a váci ingatlan esetében: ezen épület esetében azonban megvalósult a tulajdonosváltás, 2022 novembere óta a Dunakanyari Védegylet Alapítvány tulajdonát képezi.
Kihasználatlan
Úgy tűnik tehát, hogy végül valamelyik fél visszakozott. Megkerestük az MNV-t és a Dunakanyari Védegylet Alapítványt is, hogy megtudjuk, mi történt, de nem kaptunk választ megkeresésünkre. Írtunk Ferencz Gyöngyi polgármesternek is, hátha van információja: a hivatalától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nincs neki.
Megkerestük több helyi forrásunkat is. Egyik önkormányzat foglalkoztatásában álló informátorunk szerint nem történt változás az épületben, minden ugyanúgy áll, mint eddig. Olyan, mintha gazdátlan lenne, a felújítást nem kezdték meg. Az épület két szárnyból áll, legutóbb az összevont önkormányzati és EP-választás során volt nyitva, mint szavazóhely, de nem tudja, ki nyitotta ki.
Az épület egyébként vasúti laktanyaként funkcionált, mozdonyvezetőknek, kalauzoknak volt a pihenőhelye, ugyanis Szob végállomás, tehát valahol meg kellett szállniuk a vasút munkatársainak az utolsó járat után. Az önkormányzatnak több terve is volt az épület hasznosítására, de akkor még nem volt eladó. A "falusi turizmus" fellendítése miatt voltak elképzelések az épület használatára, ugyanis központi helyen van, a főút mellett, a busz- és a vasúti pályaudvar közvetlen közelében. (Egy 2016-os jegyzőkönyv szerint az önkormányzat lakásokat tervezett kialakítani az épületben).
"Melyik dunakanyari községnek nincs arra szüksége, hogy a turizmusát fellendítse?"
- fogalmazott forrásunk, aki szerint ők is "csak hátulról tudták meg", hogy az alapítványhoz került, ugyanis a lakosság között téma volt a kormánydöntés. Szobon egyébként a kerékpáros és vízisporttal kapcsolatos turizmus fejlődik, ami részben a bicikliút-fejlesztéseknek is köszönhető, ezért biztosan értelmesen be lehetne illeszteni az ingatlant a város életébe. "Az én olvasatomban jelenleg semmire nincs használva" - tette hozzá forrásunk.
Pár hete egy másik dunakanyari témát is feldolgoztunk: arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen hatása van annak, hogy - vélhetően politikai okokból - a VéNégy Fesztivál elköltözött Vácról Nagymarosra. | Úgy tűnik, mégsem került Rétvári Bence környezetébe az értékes szobi ingatlan | 2022-ben született kormányhatározat arról, hogy a Rétvári Bence közvetlen munkatársa által vezetett alapítvány tulajdonába kerül Szobon egy több mint ezer négyzetméteres, központi ingatlan. A tulajdonlap szerint azonban ez nem történt meg. Az épület jelenleg gazdátlannak, kihasználatlannak tűnik, pedig az önkormányzat tudná mire használni. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/ugy-tunik-megsem-kerult-retvari-bence-kornyezetebe-az-ertekes-szobi-ingatlan-269218 | 2024-07-04 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A Blikk számos károsultat keresett meg, akik közül többen tudtak a nyomravezetői díjról. Azt nem akarták megmondani, mekkora összegről van szó, de lapunk úgy tudja, a jutalom milliós. Ez érthető, hiszen információink szerint a zabos károsultakról hatalmas vagyont akasztott le a 20 százalékos kamatot ígérő Marcsika. A Blikk többször is kereste mindkét említett kft. vezetőjét. Szerettük volna megtudni, mihez kezdenének, ha a rendőrök előtt találnának rá az asszonyra. Az egyik kft. titkárságán azt mondták, hogy az igazgató tárgyal, végül közölték, hogy nem nyilatkozik. De a másiknál is elhárították az érdeklődésünket.
– A két cég jól ismert a városban, az egyik állítólag 900 millió forint körüli összeget tartott Marcsikánál. A másik 200 milliót adhatott át az asszonynak. A cégvezetők állítólag együtt döntöttek arról, fizetnének annak, aki feldobja Marcsikát – mondta névtelenséget kérő informátorunk. A szervezkedést az egyik ügyvéd is megerősítette.
– A károsultak valóban beszéltek arról, hogy vannak, akik magánúton próbálják felkutatni a Kun-Mediátor szökésben lévő tulajdonosát. De egyéb részleteket nem tudok – mondta a Blikknek Séllei Ilona. S mint azt a károsultak egy másik csoportját képviselő Dobrossy Istvántól megtudtuk, újabb ügyfelek vehetik kezükbe az ügy intézését. Ők az ügyvéd szerint magánnyomozót bérelnének fel, hogy a szakember elsősorban az elsíbolt pénz nyomára jusson. Hiszen az átvett óriási összegek ellenére alig van lefoglalt vagyon, tehát ezeknek a pénzeknek valahol lenniük kell.
Az „embervadászattal” akár a börtönt is kockáztathatják a százmillióikat visszaszerezni próbáló ügyfelek. Pedig nem szabálytalan a nyomravezetői díj felajánlása.
– Nincs törvényi akadálya annak, hogy valaki jutalmat tűzzön ki egy személy felkutatására, ám nem mindegy, hogy mi célból teszi – magyarázta Kamarás Péter, a Blikk jogi szakértője. – Sokféle kimenetele lehet, ha valaki egy körözött személlyel veszi fel a kapcsolatot a nyomravezetői díjnak köszönhetően. Hiszen ha utána futni engedi, s ezt nem jelzi a hatóságoknak, akár bűnpártolásért is felelősségre lehet vonni – tette hozzá. Ez pedig nem kis tétel. Aki ugyanis a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el – vagyis alkut köt a szökésben lévő álbrókerrel –, három év börtönt is kaphat.
Itt mindent megtalálsz Marcsikáról! | Vérdíjat tűztek ki Marcsikára volt ügyfelei | Karcag — Már nemcsak az Interpol liheg a karcagi álbróker, Dobrai Sándorné Marcsika (61) nyakában, hanem a hitelezői is. A Blikk megtudta, két vállalkozás „vérdíjat” tűzött ki rá, vagyis pénzt ajánl annak, aki információval szolgál a Kun-Mediátor Kft. sokmilliárdos csalással gyanúsított vezetőjéről. | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/verdijat-tuztek-ki-marcsikara-volt-ugyfelei-2353613 | 2015-04-30 13:58:00 | true | null | null | Blikk |
A város alatt 333 kilométer hosszan futó vonalakat sokszor főúri báltermekre emlékeztető állomások és modern csodák törik meg. Bemutatjuk a legszebbeket.
A moszkvai metró szépségéről már az első, mindössze tizenegy kilométeres vonal 1935-ös megnyitása óta áradoznak világszerte, de az azóta megnyílt újabb állomások és az orosz fővárost immár 333 kilométeren át behálózó vonalak is öregbítették a szocializmus technológiai és ideológiai győzelmét hirdető, brit mérnökök és specialisták találékonyságának és tehetségének köszönhetően megszületett hírnevét.
Az óriási domborművekkel, freskókkal, márványszobrokkal, mozaikokkal és lenyűgöző csillárokkal gyakran teletömött állomások közt járva könnyen a két világháború közt még jócskán bálok tömegét tartó felső tízezer palotában, vagy épp egy modern milliárdos dácsájában érezhetjük magunkat.
Egy kanadai fotós, David Burdeny 2014 és 2015 folyamán Russia: A Bright Future (Oroszország: Egy fényes jövő) címet viselő sorozatának készítése közben összesen két hetet töltött a díszleteknek beillő állomásokon, és a profi fotósok közül jó eséllyel elsőként fotózta végig őket utasok nélkül. | Fotósorozat: A moszkvai metró szemet gyönyörködtető állomásai | A város alatt 333 kilométer hosszan futó vonalakat sokszor főúri báltermekre emlékeztető állomások és modern csodák törik meg. | [
"csodálatos építészet",
"metró",
"moszkva",
"moszkvai metró",
"oroszország",
"építészet"
] | 0 | http://24.hu/kultura/2017/03/08/fotosorozat-a-moszkvai-metro-szemet-gyonyorkodteto-allomasai | 2017-03-08 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Halálra is ítélehtik Bradley Manninget, az amerikai katonát, aki a vád szerint hatalmas mennyiségű titkos adatot és dokumentumot kuttatott el a kiszivárogtatásokra szakosodott WikiLeaks portálnak. Most huszonkét vádponttal bővítette az amerikai hadsereg a vádiratot, többek közt már "az ellenségnek való segítségnyújtással" is vádolják, ami főbenjáró bűnnek számít, amiért akár halálra is ítélhetik. A vádirat nem tér kiarra, hogy ki az, vagy milyen az az ellenség, amelyet Manning az ügyészek szerint segített. Korábban Hillary Clinton amerikai külügyminsizter úgy fogalmazott, hogy a WikiLeaks maga indított támadást Amerika ellen.
Az amerikai ügyészek állítólag nem kérnek majd halálbüntetést Manningre, viszont a 23 éves katona így is élete végig börtönben ülhet. Manning 10 hónapot töltött magánzárkában a virginaiai Quantico szuperbiztos börtönében. | Külföld: WikiLeaks: Halálra is ítélhetik a kiszivárogtatót | Halálra is ítélhetik azt az amerikai katonát, aki a vád szerint titkos dokumentumokat juttatott el a WikiLeaks-hez - írja a brit Guardian. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/wikileaks__halalra_is_itelhetik_a_kiszivarogtatot-999361 | 2011-03-03 11:53:37 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Még tavaly októberben kértük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK) a 2012 augusztusa óta kötött szerződéseik listáját, ám igénylésünket a NAK megtagadta. Később a NAIH felszólítására kiadták ugyan a 2014-es adatokat, ám a korábbiakat nem. A NAIH viszont semmisnek minősítette a NAK kifogásait, így annak ki kell adni minden általunk kért adatot, a 2012 augusztusa óta kötött valamennyi szerződés listáját.
Nem sokkal a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ellen elsőfokon megnyert per után, 2014 októberében közadatigénylésben kértük ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK) a 2012 augusztusa óta kötött szerződéseik listáját, amely éves bontásban tartalmazza a szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződő felek nevét, a szerződés értékét és időtartamát.
Az adatszolgáltatást a NAK először teljesen megtagadta, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felszólítására a 2014-es adatokat kiadta – a korábbi szerződések adatait azonban nem. A kamara arra hivatkozott, hogy a törvény szerint számlaszintű, tételes adatszolgáltatásra nem köteles, továbbá, hogy ilyen formában kigyűjtve az adatok nem állnak rendelkezésre.
A NAIH ezt követően kiadott és június 30-án közétett jelentése mindkét kifogást semmisnek tekinti, egyúttal iránymutatást ad e két sokat hivatkozott megtagadási okról: mi nem minősül számlaszintű ellenőrzésnek, és mikor nem lehet hivatkozni arra, hogy a kért adatok új adat előállítását jelentenék.
Miért kértük ki az Agrárkamara szerződéseit?
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) működése a 2012. évi CXXVI. törvénnyel jelentősen megújult: mint azt saját honlapjukon írják, „a törvény egyik kulcseleme, hogy alanyi tagságot vezet be a mezőgazdasági, élelmiszeripari, agráripari és vidékfejlesztési szektorban. Ez jelentős, közel 400 ezer főre bővülő tagnövekedést jelent a NAK számára.”
A korábbi 5ezer forintos tagdíj helyett azóta sávosan kell fizetnie minden „tagnak a tárgyévet megelőző lezárt üzleti év nettó árbevétele alapján”:
I. tagdíjfizetési osztály 0 Ft-tól 600 ezer Ft. tagdíjalapig 2.000 Ft
II. tagdíjfizetési osztály 4 millió Ft. tagdíjalapig 5.000 Ft
III. tagdíjfizetési osztály 10 millió Ft. tagdíjalapig 10.000 Ft
IV. tagdíjfizetési osztály 25 millió Ft. tagdíjalapig 15.000 Ft
V. tagdíjfizetési osztály 50 millió Ft. tagdíjalapig 30.000 Ft
VI. tagdíjfizetési osztály 80 millió Ft. tagdíjalapig 50.000 Ft
VII. tagdíjfizetési osztály 150 millió Ft. tagdíjalapig 100.000 Ft
VIII. tagdíjfizetési osztály 350 millió Ft. tagdíjalapig 250.000 Ft
IX. tagdíjfizetési osztály 750 millió Ft. tagdíjalapig 500.000 Ft
X. tagdíjfizetési osztály 1.500 millió Ft. tagdíjalapig 750.000 Ft
XI. tagdíjfizetési osztály 1.500 millió Ft. tagdíjalap felett 1.000.000 Ft
Az Agrárkamara honlapján azonban még 2014-ben sem találtunk Üvegzseb-menüpontot, ezért gondoltuk, utánajárunk, hogy vajon mégis mire költik a törvényi erővel megnövelt létszámú tagoktól beszedett tagdíjakat, és esetleges egyéb bevételeiket, ugyanis közfeladatot ellátó szervezetként az általuk kezelt adatok közérdekű adatok.
A kamara átláthatóságával kapcsolatban az adatkérés kapcsán két problémára is fény derült. Egyrészt nem voltak fent a szervezet honlapján az ötmillió forintnál nagyobb értékű szerződések, amelyeket pedig törvényi előírás alapján köteles közzétenni. Ezt 2015. március 13-án pótolták, így ezek az adatok ma már elérhetők. Másrészt kérésre sem adták ki a szerződések egyes adatait.
A szerződéslista nem számlaszintű ellenőrzés
Az első körben általában csak listákat kérünk a szerződésekről, és nem a szerződések másolatait, hiszen nem feltétlenül akarunk minden szerződést látni. (Adott esetben ezzel sok ezer oldal másolását spórolhatjuk meg az adatgazdáknak.) Ahhoz viszont, hogy el tudjuk dönteni, konkrétan mely szerződéseket kérjük ki, tudnunk kell, hogy egyáltalán milyen szerződéseket kötöttek.
Így jártunk el a NAK esetében is. Ennek ellenére először teljes elutasítással találkoztunk, majd megkaptuk a 2014-es évre vonatkozó adatokat – a többit nem, mondván, azok megismerése a NAK gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzését jelenti.
Abban a kamara által levezett érvelésben nem keresnénk logikát, hogy ha a 2014-es szerződések megismerésének igénye legitim, akkor a 2013-as szerződésekre vonatkozóan ugyanez az igény miért nem az. És most azon sem kötözködnénk, hogy miképp lehet számlaszintű ellenőrzésről beszélni egy olyan adatkérés kapcsán, amelyben a számla szó nem is szerepel. A NAIH állásfoglalása ugyanis egyértelművé tette az egyébként is nyilvánvalót: a megkötött szerződések adatai minden esetben korlátozás nélkül, bárki által megismerhető információk.
A NAIH egyértelművé tette azt is, hogy ha a kért adatok bármilyen formában a kamara rendelkezésére állnak, akkor azokat köteles az adatigénylő által kért módon csoportosítani, amennyiben az nem jelent aránytalan terhet. Vagyis nem minősül új adat előállításának a szerződések adatainak táblázatba történő bemásolása. Az pedig nem vitatott, hogy a NAK által kötött szerződéseket a NAK kezeli, így az azok tartalmát képező minden adat már létező és kezelt adat, azokat nem az közérdekűadat-igénylés miatt kell létrehozni.
Megjegyezzük, hogy amennyiben egy ilyen adatkérés esetében az aránytalan nehézségre való hivatkozással próbálkozik egy adatgazda, akkor, más megoldás híján, a teljes szerződésállományról kérhetünk másolatot. Ez ugyan biztosan nagyobb terhet jelent az adatgazdának, de megtagadni ezt a kérést jogszerűen nehezen lehetne, hiszen csupán másolatokat kérnénk a létező iratokról.
Érdemes tehát az adatgazdáknak is végiggondolni, mikor tagadnak meg egy ilyen adatkérést az aránytalan munkateherre hivatkozva: könnyen lehet, hogy a megtagadás következménye valóban jelentős munkateher lesz.
Előadások tömkelege, lízingelt Opelek, és a Lounge Design Kft.
Nemrégiben megkaptuk az Agrárkamarától a 2013-as és 2014-es szerződések listáját, amely elég vegyes képet mutat. Az például nem derül ki, hogy pontosan mekkora összeget képviselnek a NAK ezen szerződései, ugyanis a „szerződés értéke”-oszlopban nagyon sok esetben _havi_ X forint szerepel, ám a „szerződés időtartama”-oszlopban nem a számolást megkönnyítő, dátumtól-dátumig megadott időtartam szerepel, hanem csak annyi, hogy határozott vagy határozatlan.
Mint a mesében: adtak is adatot, meg nem is, köszönjük.
Az viszont látszik a táblázatból, hogy a szerződések ellenértékét az Agrárkamara részben a Nemzeti Földalapkezelőtől (NFA) és a Magyar Vidékfejesztési Hivataltól (MVH) kapott, valamint TÁMOP-támogatásokból fedezte, részben pedig saját forrásból fizette – nyilván ez utóbbi lehet a kötelezően beszedett tagdíj.
Több megállapodás keretében összesen 37 millió forint értékben szerződött az Agrárkamara a Lounge Design Kft.-vel, amely 2011 óta kap állami megbízásokat. Ez a cég tervezte többek között a „Magyarország jobban teljesít!”-kampány, majd a bevándorlásellenes plakátkampány, és a kormányzati sikerekről szóló jelenlegi kampány („A Magyar Reformok Működnek”) kreatívjait is.
A Fehérvári úti Multi Plázában található központi irodáját az Agrárkamara havi nettó 3,1 millió forintért (+ havi nettó 200 ezer forint két raktárért és 9 db parkolóhelyért) bérli a Kométa-B Kft.-től, amely egy osztrák cégen keresztül az egyik leggazdagabb magyarként számontartott Bolgár György, és lánya, a leggazdagabb magyar nők listáján 2009-ben második helyen szereplőDálnoki-Bolgár Judit tulajdona.
A Bolgár család vagyonát megalapozó, 1993-ban alapított, az egykaros csaptelepek belső keverőegységét, a kartust gyártó Kerox Kft. 2014-ben Szijjártó Péterrrel közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy 4,45 milliárd forintból építenek új gyárat Diósdon, és ezt egyedi kormányzati döntésen alapuló támogatás teszi lehetővé.
A listán 20 db, a Merkantil Zrt.-vel kötött autólízing-szerződés is szerepel: 11 esetben Opel Antara gépkocsikról van szó, 9 esetben nem szerepel a gépkocsik típusa, csak a rendszáma. 4 (gépkocsitípus-megnevezés nélküli) autólízingért egyszeri alkalommal szerződésenként 5.274.567 forintot, a többi tizenhatért darabonként 3.870.390 forintot fizettek.
Ezenkívül a Porsche Inter Auto Kft.-től bérelnek 5 autót havi 160 ezer Ft/db áron, illetve szerepel a táblázatban egy, a Császár Autószervíz Kft.-vel a LOF-484 rendszámú autóra vonatkozó kölcsönszerződés is, ám ennek értékét nem tüntették fel, ahogy az Oros-Car Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel kötött, „bérleti alapmegállapodás (gépjármű)” tárgyú szerződését sem.
Ennyi autó fényében azonban teljesen érthető, hogy van egy üzemanyagkártyára vonatkozó, nettó 3 millió forintos keretmegállapodásuk is a MOL-lal – az viszont sajnos nem derül ki a táblázatból, hogy a benzinpénz havonta vagy évente 3 millió Ft az Agrárkamaránál.
Sok magánszemélynek és néhány cégnek fizetett a kamara különböző előadások megtartásáért, szintvizsga feladatok elkészítéséért és lektorálásáért, mesterszakok írásbeli tételeinek elkészítéséért és lektorálásáért, valamint a tételkészítők koordinálásáért 40.000- 525.000 forint közötti ellenértéket összesen 8,9 millió Ft értékben.
Egy OSZTV vagy SZKTV versenybizottság munkájában való részvétel – pontozóként, szakmai segítőként – 30 és 95 ezer forintot ért, egy-egy ilyen szakmai (szántó-, cukrász, virágkötészet-, stb.) verseny lebonyolításért pedig jellemzően 1,9 millió forintot kaptak az iskolák, bár voltak ennél olcsóbbak és drágábbak is: a cukrász hagyományőrző verseny 500 ezer, a szántóverseny 600 ezer, az „országos ifjúsági őszi kegyeleti virágkötészeti verseny” csak 250 ezer, viszont a mezőgazdasági gépszerelő/gépjavító és növénytermesztési gépüzemeltető/gépkarbantartó vetélkedő együtt 3,8 millió forintba került.
A térségi és megyei gazdaszövetségek „Szakmai támogatás vizsgabizottság tagjának delegálásával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásához” címszóval 160-960 ezer forint közötti összegeket kaptak az Agrárkamarától.
Több cégtől és önkormányzattól bérel(t) különböző helyiségeket az Agrárkamara, a legolcsóbbnak közülük Mezőkovácsháza tűnik, ahol egy irodáért havi 650 (azaz hatszázötven) forintot kell(ett) fizetniük. Ásotthalom önkormányzata pedig a „2013. november 9-i III. Batáta fesztivál és disznótoros rendezvény” tárgyú megállapodás szerint nettó 39.370 forintot kapott a kamarától.
Marketing, tanácsadás, és némi jótékonyság
A Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. egyszeri nettó 236.220 forintot kapott az „előre egyeztett időpontban korrekt tájékoztatás nyújtása” megnevezésű szerződés értelmében, ami gyakorlatilag úgy hangzik, mint egy hirdetésvásárlás.
Az Agrárkamara a táblázat szerint egyébként is nagy hangsúlyt fektet a PR-tevékenységre: a Lounge Design Kft.-vel kötött megállapodásokon kívül havi nettó 572 ezer forintért szerződtek kommunikációs tanácsadásra a Lounge Communication Kft.-vel, és szintén velük az Agromash Axpo stand dekorációjának tervezéséért és kivitelezéséért 4,6 millió forint értékben állapodtak meg.
A két cég két tulajdonosa Balásy Gyula és Mamusits Péter Dávid, utóbbi pedig egészen 2012 októberéig többségi tulajdonosa volt annak a Moonlight Event Kft.-nek, amellyel az Agrárkamara 23,9 millió forint értékben szerződött a 2013-as tájékoztatási tevékenységéhez kacsolódó feladatok ellátására – a cég egyedüli tulajdonosa azóta a korábbi kisebbségi tulajdonos, Szirtesi Zsuzsanna.
A Bartha János és Gombás Margit tulajdonában lévő Maja Consulting Kft.-nek havi nettó 960 ezer forintot fizetett az Agrárkamara tanácsadásért, valamint egyszeri alkalommal 1,9 millió forintot egy meg nem nevezett valami kivitelezéséért. Ezeket a szerződéseket – a többi érdekesnek tűnővel, vagy épp hasonlóan értelmezhetetlennel (pl. V.M. Komm Kommunikációs Tanácsadó Kft.-vel kötött 34,5 millió forint értékű valamilyen vállalkozási szerződés) együtt újabb közadatigénylésben kérjük ki, hogy részletesen megismerhessük a tartamukat.
Azért a tagoknak is jutott valami a befizetett tagdíjakból: az Agrárkamara 5,3 millió forintot fizetett választási értesítő levelek postai úton való eljuttatásáért, és 42 milliót „Kamarai tagok részére tagsági dokumentumok nyomdai előállítása és postázása tagok részére” címszóval az A4C Marketing Kft.-nek, amely három magánszemély, Hrehuss Pál, Szijj György, és Vas Zoltán tulajdonában van.
Jótékonyságra is áldozott vásárlás közben az Agrárkamara, igaz, nem sokat: összesen 140.800 forintért vettek névjegykártyákat a Kézenfogva Alapítványtól, amely a fogyatékos emberek társadalmi befogadásáért dolgozik 1993 óta.
Az Agrárkamarától kapott szerződéslista itt megtekinthető (Google Drive).
Erdélyi Katalin – M.Tóth Balázs
Havonta csak egy ezres: már csak 1120 új előfizetőre van szükségünk | Megkaptuk és közzétesszük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerződéseinek listáját | Még tavaly októberben kértük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK) a 2012 augusztusa óta kötött szerződése i k listáját , ám igénylésünket a NAK megtagadta. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2015/07/22/megkaptuk-es-kozzetesszuk-a-nemzeti-agrargazdasagi-kamara-szerzodeseinek-listajat/ | 2015-07-22 11:11:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Vízvezeték-fektetési munkálatok közben átvágtak egy gázvezetéket hétfő kora délután Komló belterületén, az Ipari úton. A szabadba jutó nagy mennyiségű gáz lángra lobbantotta a közelben álló traktort. Mire a tűzoltók a helyszínre értek, a járművet már teljesen beborították a lángok.
A balesethez Pécsről és Komlóról riasztottak tűzoltókat, akik rövid idő alatt eloltották a tüzet, majd elszorították a gázvezetéket, amíg a helyi gázszolgáltató szakemberei a helyszínre érkeznek.
A tűzben az elsődleges információk szerint egy ember súlyos égési sérüléseket szenvedett, érte mentőhelikoptert küldtek - közölte a katasztrófavédelem.
Az utómunkálatok, valamint a sérült gázvezeték javítási munkálatai idejére a komlói Ipari utat a benzinkút közelében teljes szélességében lezárták, ezért kérik a sofőröket, hogy kerüljék el a helyszínt. | Gázömlés miatt égett meg egy ember Komlón | A sérültért mentőhelikopter érkezett. | [
"tűz",
"délnyugat-magyarország",
"gázömlés",
"baranya"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2014/10/13/gazomles-miatt-egett-meg-egy-ember-komlon | 2014-10-13 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A kormánypárti képviselők nem mentek el, így végül egyhangúlag fogadta el a főváros szakbizottsága Vitézy Dávid javaslatát, ami felkéri a közgyűlést arra, hogy jelezze egyet nem értését a HÉV járatainak ritkításáról szóló tervekkel kapcsolatban. Az említett fővárosi szakbizottság - hivatalos nevén Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság - hétfőn délelőtt alakult meg Vitézy elnöklésével. A Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakciójának vezetője azt követően hívta össze a bizottság alakuló ülését, hogy kiszivárgott: felmerült a HÉV-járatok ritkításának a terve. A MÁV-HÉV-et felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) vezetője, Lázár János még a politikában is szokatlanul durva, személyeskedő stílusban utasította vissza, hogy erről döntés született volna, amire Vitézy azt üzente vissza, idegei megnyugtatására fogyasszon inkább hársfateát a miniszter.
Ugyan végül még a bizottsági ülésre is készítettek hársfateát Vitézyék, sem Lázár János, sem pedig az ÉKM vagy a MÁV nem képviseltette magát azon. Sőt: a fővárosi bizottság két fideszes tagja sem jelent meg, illetve a közgyűlésben függetlenként ülni kénytelen, egyébként MSZP-s Tüttő Kata sem, igaz, Tüttő előre jelezte, hogy más elfoglaltsága lesz, míg a kormánypártiak ezt nem tették meg Vitézy szerint. A bizottsági tagokon kívül részt vett az ülésen Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, Walter Katalin BKK-vezérigazgató, illetve Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója.
Vitézy javaslatai többek közt arra vonatkoztak, hogy a fővárosi közgyűlés fejezze ki egyet nem értését a szolgáltatáscsökkentések és a járatritkítások tervével, kérjék fel a főpolgármestert, hogy adjon tájékoztatást a Fővárosi Önkormányzat jogérvényesítési lehetőségeiről, ha a minisztérium mégis a kínálatszűkítés mellett dönt, továbbá hogy a BKK és a BKV vizsgálja meg, hogy a főváros tudna-e segíteni a MÁV-HÉV Zrt. szolgáltatásának fenntartásában, ha annak fenntartása a korábbi színvonalon képtelenné válik. Miután 2024 őszén új CAF-villamosok érkeznek Budapestre, így például elképzelhető, hogy az új járműgazdálkodási mozgástérnek köszönhetően akár más (nem CAF, hanem hannoveri) villamosok is járjanak a csepeli, H7-es HÉV vonalán - persze ezeket ahhoz, hogy alkalmasak legyenek rá, át kellene alakítani.
Vitézy Dávid az előterjesztését többek közt azzal indokolta, mind Lázár János, mind közlekedési államtitkára, Nagy Bálint, mind pedig a MÁV vezérigazgatója, Hegyi Zsolt egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek arról, hogy lesznek-e járatritkítások decembertől.
Kiss Ambrus főigazgató többek közt arról beszélt, támogatják, hogy ne ritkítsák a menetrendet, de a közigazgatás írásbeli műfaj, és hivatalosan sem az ÉKM, sem a MÁV nem jelezte feléjük, hogy ilyen szándékuk lenne. Így a következő, október 30-ai közgyűlésre még lehet, hogy nem fogják tudni, mit is akar a kormányzat valójában, szerinte pedig akkor kellene álláspontot megfogalmazniuk az ügyben, ha már ezt tudják. Egyébként ha a kormány a főváros szándéka ellenére ritkítana, akkor az vagy azt jelenti, hogy a velük kötött szerződés felmondhatóvá válik vagy bírósághoz fordulhatnak a közigazgatási perrendtartás alapján, hogy teljesítsék a kötelezettségüket. Később arról is beszélt, hogy "hogy rohadtul nincs rendben", hogy miközben az állam átvállalta ennek a közszolgáltatásnak a biztosítását, már megint a fővárosnak kellene azt megoldania helyette a villamosok biztosításával, miközben nagyon sok pénzt vesznek el Budapesttől. Vitézy Dávid ehhez azt tette hozzá, hogy ha tényleg átvennék a szolgáltatás biztosításának egy részt, akkor annak költségeit az állam felé érvényesíteni kellene. Walter Katalin szavaiból pedig később az derült ki, hogy az említett hannoveri villamosok átalakítása sok idő és pénz lenne, és szerinte legkorábban 2026 végére lehetne odajutni, hogy ezek kisegítsék a HÉV-et a csepeli vonalon. Vitézy szerint az a fontos, hogy legyen a birtokukban annak tudása, a főváros hogyan tudna segíteni, ha a helyzet annyit romlana.
Kiss Ambrus pedig később azt is ígérte a bizottsági felvetésekre válaszul, hogy kollégái figyelni fogják, nem hajt-e végre a minisztérium bujtatott járatritkítást. Vitézy szerint egyelőre ilyet nem tapasztalni, ő maga múlt héten ellenőrizte személyesen, hogy a HÉV-ek az előírt számú hat kocsival jártak a menetrend szerint.
Az eseményen felszólaló különböző frakciók politikusai - a Tisza több delegáltja, a Párbeszéd, de még a vendégként jelen lévő DK-s képviselők is - jelezték, támogatni fogják a javaslatot. Ugyan például a tiszás Porcher Áron nem tagja a szakbizottságnak, de így is felszólalt az ülésen bírálva, hogy a fideszesek annak ellenére hiányoznak, hogy több tízezer embert képviselnek a közgyűlésben, és arra kaptak felhatalmazást, hogy a budapestieket szolgálják, ne a pártjukat vagy a minisztert. Vitézy a vita végén megjegyezte, csak az elmúlt néhány évben ezermilliárd forintnyi gyorsforgalmi úti fejlesztésről döntött a kormány, vagyis a közlekedési ágazaton belül igenis lehetett volna forrást találni a HÉV-ek fejlesztésére. A politikus javaslata végül egyhangúlag átment.
Vitézy személyesen is csalódott, hogy Lázár nem jött el
Az ülés után a Magyar Hang arról kérdezte Vitézy Dávidot, csalódott-e, hogy hiába készítettek hársfateát, sem Lázár János, sem a delegáltjai nem jöttek el a fővárosi bizottság ülésére. - Lázár János távolmaradása miatt személyesen is csalódott vagyok, de fővárosi képviselőként és bizottsági elnökként felháborítónak tartom, hogy a MÁV, a MÁV-HÉV és a minisztérium sem jött el erre az ülésre, hiszen ez nem szabadidős program a számukra. A HÉV-eket egy fővárossal kötött megállapodás alapján működteti a MÁV, feladatuk lenne részt venni egy ilyen ülésen. A távolmaradás épp azt mutatja, hogy nincsen olyan mondanivalójuk, amit a nyilvánosság előtt meg mertek volna osztani - vélte. Szerinte ez azzal is összefügg, hogy Hegyi Zsolt MÁV-vezérigazgató teljesen mást mondott az Indexnek adott interjújában, mint két napja Lázár János. - Lázár János azt mondta, hogy nem lesz járatritkítás, most meg a MÁV már csak annyit mond, hogy még nem tudják, hogy mikor és milyen lesz, ami elég nagy különbség - jegyezte meg. És hogy hogyan tovább, mit tehet még a főváros a járatritkítás ellen? Vitézy szerint a közvélemény figyelmét tudják minél inkább ráirányítani a kérdésre, ezt most is megtették, ahogy a közgyűlésen is fogják. - Azt remélem, jogilag is van relevanciája, ha a főváros világosan kimondja, hogy nem ért egyet a szolgáltatásszűkítéssel - tette hozzá megjegyezve, emberek százezrei állnak mögöttük, hiszen például az egész békásmegyeri lakótelep, Csepel, a XVI. kerület, Pesterzsébet és Soroksár is HÉV-vel járnak be, akárcsak az agglomerációk lakosai.
Balogh Balázs, a Tisza Párt fővárosi képviselője, aki egyben a szakbizottság tagja is, arról beszélt a Magyar Hang kérdésére az ülést értékelve: úgy érzi, hogy bebizonyosodott, lehet ügyek mentén politizálni egy bizottságban is, alapvetően konstruktív beszélgetés zajlott, de szerinte sokatmondó volt, hogy a fideszes bizottsági tagok meg sem jelentek. Hangsúlyozta: alapvetően éppen a kormány felelőssége lenne a HÉV-közlekedés ügyében megoldást keresni, "a labda náluk pattog", de örül, hogy a BKK és a BKV is felkészül a legrosszabb forgatókönyvre. A képviselőt arról is kérdeztük, hogy mit szóltak Lázár János Vitézy Dávidot érintő személyeskedő kritikájára. - Mi a Tiszánál azon dolgozunk, hogy a közbeszéd minősége ne ezen a szinten folyjon, úgyhogy ha lehet, én ezt nem is kommentálnám, mert szerintem ilyennek nincs helye sem a politikában, sem a közéletben - tette hozzá. | Hiába főztek hársfateát Vitézyék, Lázárék egyetlen embere sem ment el a szakbizottság ülésére | A Fidesz távollétében a frakciók egyhangúlag támogatták, hogy a főváros lépjen fel a HÉV járatritkításának terve ellen. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/hev-vita-hiaba-foztek-harsfateat-vitezyek-lazarek-egyetlen-embere-sem-ment-el-a-szakbizottsagra-168505 | null | true | null | null | Magyar Hang |
...mennyi terrorista van a menekültek között.
A várakozások szerint egyre több migráns fog érkezni Európába, és nem tudni, hogy közülük hányan “álcázott terroristák", fogalmazott a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke a Fidesz Ajkán tartott lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.
Németh Szilárd azt mondta, a titkosszolgálatok rámutattak a kötelező bevándorlási kvóta veszélyeire, hiszen ha ekkora tömegben érkeznek a migránsok, akkor a terroristák elküldhetik embereiket az Európai Unióba.
Két héttel ezelőtt ezt megtapasztalhattuk a párizsi terrortámadások esetében is, tette hozzá.
Kijelentette, a kötelező betelepítési kvóta jogtalan, mert ránk akarják erőszakolni, és el akarják venni tőlünk azt a jogot, hogy meghatározhassuk, kivel akarunk együtt élni. A jelenlegi számok alapján a kvóták 166 ezer ember elosztását jelentik, de már több mint egymillióan vannak Európában – mondta. Németh Szilárd szerint ezek alapján három-négy éven belül Magyarországon egy “Szeged városnyi" illegális bevándorlót kellene fogadni.
A nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke kimondta: a kormányzati intézkedések hatására – műszaki és jogi határzár, a honvédség bevonása – Magyarországon gyakorlatilag megszűnt az illegális bevándorlás, holott a migránsok száma az év korábbi időszakában meghaladta a 390 ezret. Közülük pedig csak 170 ezren voltak együttműködőek, a többiek “lerohanták az országot, majd átrohantak Ausztriába és tovább arra a célra, amit maguknak kinéztek".
Fenyvesi Zoltán, a Fidesz helyi választókerületi elnöke úgy fogalmazott: a kvóták elleni fellépés azért fontos, mert meg kell védeni hazánkat és Európát, valamint meg kell védeni elveinket is. | A rezsipápa nem tudja, hogy... | ...mennyi terrorista van a menekültek között. | [
"menekültek",
"németh szilárd",
"terrorizmus"
] | 0 | http://24.hu/kozelet/2015/11/26/a-rezsipapa-nem-tudja-hogy | 2015-11-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Ezt maga az akciólegenda jelentette be egy interjúban a cannes-i filmfesztiválon.
Még januárban járta be a világhálót a nagy hír, miszerint a Terminátor-franchise jogaitól 2009-ben megváló James Cameron úgy döntött, visszavásárolja azokat, hogy egy reboot/sequel formájában újraindítsa/folytassa a filmsorozatot. Hogy pontosan mit tervez, az nem derült ki.
Azóta nem érkezett újabb infó a projekttel kapcsolatban, mígnem aztán a hétvégén a 70. Cannes-i Filmfesztiválon vendégeskedő Arnold Schwarzenegger a Screen Daily egyik munkatársának elárulta, hogy nemrég találkozott és egyeztetett is Cameronnal az új Terminátor-moziról.
Visszatért. Már halad előre a dolog. Cameronnak van pár remek ötlete arra, hogyan lehetne folytatni a franchise-t. Én is játszani fogok a filmben.
– fogalmazott tömören a 70 éves legenda. Schwarzenegger ugyanakkor azt nem tisztázta, hogy ismét kiborgként láthatjuk-e majd viszont a sorban hatodik Terminátor-filmben, melyet állítólag a tavalyi Deadpoolt levezénylő Tim Miller rendezésére akar bízni James Cameron.
A nevezett folytatásról egyelőre nem tudni sokat, így jelen állás szerint még az is bizonytalan, hogy valóban folyatás lesz-e, avagy reboot. Egyes források szerint Cameron azt találta ki, hogy fittyet hány az új évezredben készült Halálosztó-filmekre és a Terminátor 2 – Az ítélet napja után folytatja a szériát.
Schwarzenegger egyébként más projektekről is beszélt, így pl. megerősítette, hogy nem fog szerepelni az új Predator-filmben, illetve kijelentette, hogy a sokat rebesgetett Conan-reboot sem halott, csak ki kell pofozni a forgatókönyvét. Végezetül pedig elmondta, hogy elkészült az 1988-as Ikrek folytatásának szkriptje és még idén elkezdik forgatni a filmet, amelynek címe Triplets (Hármas ikrek) lesz. | Schwarzeneggerrel készül az új Terminátor-film | Ezt maga az akciólegenda jelentette be egy interjúban a cannes-i filmfesztiválon. | [
"arnold schwarzenegger",
"cannes",
"cannes 2017",
"franchise",
"ikrek",
"james cameron",
"mozi",
"terminator",
"terminátor",
"triplets"
] | 0 | http://24.hu/kultura/2017/05/22/schwarzeneggerrel-keszul-az-uj-terminator-film | 2017-05-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Míg 2014-ben csak a forgalom, addig 2015-ben már az árak is erőteljesen növekedtek az ingatlanpiacon. A januártól bevezetett lakásvásárlást ösztönző intézkedések hatására azonban idén már a lakásépítési kedv is megérkezett, és mint ahogy az OTP Jelzálogbank friss elemzéséből kiderül, ez a lendület a lakáspiacon még évekig kitarthat. A beruházók előrehozták a lakásaik meghirdetését, s a nagyobb projektek esetében már hónapokkal az építési engedély megszerzése előtt regisztrálni lehet a még csak a tervezőasztalon létező lakásokra. Budapesten csak az idei első öt hónapban kb. 120 új, vagy korábban félbehagyott, de most újraindított lakásprojekt lakásait kezdték hirdetni. A CSOK-ra jogosultak ugyanakkor egyelőre inkább csak érdeklődő tömeget alkotnak, mivel a többség vásárlásai később realizálódnak.
A lakáspiac elmúlt 7 évben tapasztalt folyamatait elemezve kiderül, hogy az öt éven keresztül regisztrált csökkenés és a 2014-ben mért csekély növekedés után 2015-ben 15 százalékos országos áremelkedést mutat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tranzakciós adatbázisát feldolgozó OTP Lakóingatlan Érték Indexe. A nominális árszint a 2009-es értéket, a reálár pedig a 2010-es szintet közelíti.
A forgalom nagyjából 15 százalékos bővülést mutat, de még így is ugyanennyivel elmarad a 2008-as szinttől. A fővárosi értéknövekedés 22% körül alakult, míg a többi településen összességében 9-12 százalékos volt a drágulás. Ingatlantípusonként vizsgálva, az olcsó, de kiadásukat követően kiváló megtérülést biztosító lakótelepi lakások ára egy év alatt 21 százalékkal, a téglalakásoké 19 százalékkal, míg az önálló házaké 10 százalékkal emelkedett.
Eltérő forgalmi adatok
A 2015-ös forgalom, annak ellenére, hogy 130 ezer feletti ingatlan cserélt gazdát, országosan nagyon eltérő adatokat mutat. Három megyében – Békés, Győr-Moson-Sopron és Heves – például a látványos 2014-es emelkedés után, tavaly már 6 és 13% közötti visszaesés volt tapasztalható a forgalomban. Pest megyében ugyanakkor közel negyedével, míg Zalában, Baranyában és Csongrádban, valamint a fővárosban is 20% felett növekedett az adásvételek száma.
Budapesten ezzel negyvenezer fölé emelkedett a tranzakciószám. A fővárosban egyébként csak egy kerület akad, a XI., ahol 3 százalékos visszaesés mérhető az előző évi, kiemelkedő, 55 százalékos növekedés után. Adásvétel szempontjából a legnépszerűbb kerület továbbra is a XIII., a legtöbb tranzakciót itt regisztrálták. Ezt követi szorosan egymás után a XIV., VIII. és a VII. kerület. A lakásállományhoz viszonyítva a VII. kerület piaca pörgött legintenzívebben, ahol a 7,7 százalékos forgási sebesség mutató azt jelenti, hogy ott átlagosan kevesebb, mint 13 év alatt cserél gazdát egy ingatlan – foglalta össze a tapasztalatokat az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője, Valkó Dávid.
Amennyiben a fővárosi kerületek árváltozását figyeljük meg, kiderül, hogy a budapesti átlag (22%) felett egyrészt a nagy lakótelepekkel rendelkező kerületekben (III., IV., X., XV., XVII.), másrészt a befektetési céllal leginkább keresett pesti belvárosi kerületekben (V., VII., VI.), illetve a bel-budai I. kerületben drágultak egy év alatt a lakások. Olyan kerület tavaly nem volt, ahol csökkentek volna az ingatlanárak. Irányítószám-körzet szintjén vizsgálva, valamivel 50% felett drágult, és ezzel élen áll a fővárosban a VIII. kerület hagyományosan eddig legolcsóbb, Magdolna-negyed része. Kétségtelen, hogy piaci információk szerint ott egy új építésű társasház eladott lakásai húzták fel az átlagárat. Ugyanakkor, ha ezt az utcát kivesszük az elemzésből, akkor is közel 40 százalékos lakásár-emelkedést mutat ez a körzet, s ezzel a Békásmegyeri lakótelep mögött áll a dobogón.
Székesfehérváron csaknem 20 százalékkal nőtt az átlagár
Az OTP Jelzálogbank szakértője szerint az eladási árakat tekintve vidéken is hasonló a tendencia, mint a fővárosban. Míg 2014-ben a tizenkilenc megye közül csak négyben nőtt, tavaly már egyedül csak Nógrádban csökkent minimálisan az eladott lakóingatlanok átlagára. Az országos átlag 15% feletti volt a drágulás a főváros mellett Békés, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében. A lista ellentétes végén Nógrád előtt Zala, Somogy és Heves állnak 6% alatti értékekkel.
A megyeszékhelyek között Székesfehérvár áll az élen, itt 19 százalékos volt az áremelkedés. A 15 százalékos érték felett nőtt emellett Békéscsabán, Debrecenben, Szombathelyen, Veszprémben és Tatabányán az eladott lakóingatlanok átlagára. Salgótarján az egyetlen olyan nagyváros, ahol 2,7 százalékal csökkentek az árak. A látványos pozitív irányú árváltozás több megyeszékhelyen egyértelműen a forgalom jelentős részét adó lakótelepi lakások átlag feletti drágulására vezethető vissza.
Győr mellett már Debrecenben is 200 ezer Ft/m2 felett az átlagár
A tavalyi árváltozások során kialakult négyzetméterre vetített átlagár ranglista nem tartalmaz nagy meglepetést: a megyék között továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 234 ezer Ft/m2 átlagárral. Nyugati határmegyénk 15 százalékot meghaladó áremelkedésével ráadásul tovább növelte árelőnyét a sorrendben következő Somogy és Pest megyéhez képest. A 200 ezres limitet még Somogy megye, a 175 ezres szintet Pest és Hajdú-Bihar megye haladja meg – sorolta Valkó Dávid.
A legolcsóbb átlagár hagyományosan Nógrád megyére jellemző, valamivel 70 ezer Ft/m2 feletti árszinttel; emellett még Borsod-Abaúj-Zemplén marad a százezres szint alatt. A legdrágább megyeszékhely 2015-ben is Győr volt 244 ezer Ft/m2-rel, s tavaly már Debrecenben is átlépte a 200 ezer forintot az átlagos négyzetméterenkénti árszint.
A fővárosban a nagyrészt a turisztikai célú, rövid távú lakáskiadás (’Airbnb’) hihetetlen népszerűségét követő befektetői roham okozta 30 százalékos árnövekedés után az V. kerület továbbra is messze vezeti a budapesti árrangsort, közel 480 ezer Ft/m2-rel. Ehhez képest a második legdrágább II. kerület átlagára csak kevéssel haladja meg a 400 ezer Ft/m2-t. A 300 ezres szint fölé még az I., XII., VI., XI., XIII. és IX. kerületek jutottak. A statisztikák szerint a 200 ezer forint alatti árral rendelkező lakások zömében a XXIII., XXI. és XX. kerületekben találhatóak.
2016: berobban az új lakások piaca
Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője szerint jelenleg egy ciklikus ingatlanpiaci válság fellendülési stádiumában járunk, amely – a kedvezőtlenebb demográfiai folyamatok kivételével – szépen párhuzamba állítható az ezredforduló lakáspiaci történéseivel, amikor is a hosszabb recessziót követően a már önmagától is élénkülő keresletre állami kamattámogatott hitel és szocpol formájában komoly állami ösztönzők érkeztek.
Ezek az eszközök 2016-ban a Családok Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) bővítése, az új lakások áfájának csökkentése, valamint a magánépítkezések esetén az áfa-visszatérítésének lehetősége formájában jelentek meg. Az intézkedések piaci hatásai – noha a CSOK-ra jogosultak egyelőre inkább csak érdeklődő tömeget alkotnak, mivel a többség vásárlásai később realizálódnak – néhol már az idei év első hónapjaiban is látványosan megmutatkoztak az új lakások szegmensében.
Néhány példa:
A beruházók előrehozták a lakásaik meghirdetését, s a nagyobb projektek esetében már hónapokkal az építési engedély megszerzése előtt regisztrálni lehet a még csak a tervezőasztalon létező lakásokra. Budapesten csak az idei első öt hónapban kb. 120 új, vagy korábban félbehagyott, de most újraindított lakásprojekt lakásait kezdték hirdetni; a válság idején másfél év alatt regisztrált ennyi új beruházást az OTP Jelzálogbank.
A válság éveiben is építő kis számú beruházó mellett újra aktivizálódnak az elmúlt években "tetszhalott" kisebb-nagyobb cégek, valamint szép számmal várhatók új szereplőként – gyakran tapasztalatlan, s csak a piaci boom-ot meglovagolni szándékozó – piacra lépők is.
A budapesti tömegpiacon a valódi versenyhelyzet hozta árkorrekcióig (még egy-másfél évig biztosan) hozzá kell szokni a legkeresettebb kerületekben, így a IX. és a XIII. kerületben az 500 ezer Ft/m2 körüli / feletti, vagy a pesti belvárosban akár 8-900 ezer Ft/m2-t elérő fajlagos árakhoz. Mindeközben a megyeszékhelyek többségében is egyre gyakrabban hármassal – a nyugati határ mentén akár négyessel – is kezdődhetnek az új építésű lakások képzeletbeli négyzetméterenkénti árcédulái.
A keresettebb megyeszékhelyeken (pl. Győr, Veszprém, Pécs) akár 30-50%-kal nőtt a jó fekvésű telkek árszintje, amiért gyakran a kisebb társasházat építők és a családi házat tervezők között verseny indult meg.
Összefoglalva tehát, ami biztos, hogy az újlakás-piac kínálati oldalának látványos megindulása látszik kirajzolódni. Ami a piac lufi jellegére, az építési minőséget firtató, az esetleges csődhullámra vonatkozó kérdéseket illeti, azokra viszont egyelőre nem lehet felelősséggel válaszolni. Valkó Dávid a piac egészéről összességében azt gondolja, hogy – előre nem látható válsághatással nem kalkulálva – a forgalom emelkedő üteme a következő két-három évben mindenképpen kitarthat.
Ennek során a tranzakciószám az idénre becsült 150 ezer után középtávon beállhat a válság előtti néhány év átlagának tekinthető 170-190 ezres intervallumba. Az áremelkedés éves mértéke a 2015-ös meredek növekedés után már idén egy számjegyűre mérséklődhet, de a pozitív irány még évekig maradhat (az OTP Ingatlanpont eladásai az első negyedévben 9%-os emelkedést mutatnak a tavalyi teljes évhez képest). Ebben nem hoz változást a 2016-os módosítások összessége sem, hiszen az új lakások kereslete nem tud annyi vevőt elvonni a forgalom döntő részét adó használt lakás piacról, hogy ott árcsökkenés következzen be – ad előrejelzést az elemző. | CSOK-hatás alatt a lakáspiac - a pezsgés nem mindenhova ér el | Míg 2014-ben csak a forgalom, addig 2015-ben már az árak is erőteljesen növekedtek az ingatlanpiacon. | [
"csok",
"ingatlan",
"ingatlanpiac",
"lakás",
"lakásvásárlás",
"lakásár",
"lakásépítés",
"otp"
] | 0 | http://24.hu/fn/penzugy/2016/06/09/csok-hatas-alatt-a-lakaspiac-a-pezsges-nem-mindenhova-er-el | 2016-06-09 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A TI és partnerei március közepén jelentették be, hogy közös projektet indítanak a pártok kampányköltéseinek figyelésére a kepmutatas.hu oldalon. Azt már akkor lehetett tudni, hogy a kormánypártok a CÖF és a kormány támogatásával legalább kétszeresen át fogják lépni a törvényben meghatározott 995 milliós limitet, a választás után pár nappal pedig már az is látszott, hogy ez a Fidesznek külső segítség nélkül is sikerült.
A végleges eredmények azonban a projektben részt vevő szervezeteket is meglepték: a civil kampánymonitor számításai szerint a Fidesz-KDNP egymaga 2 milliárd 780 milliót költött a parlamenti választási kampányra. A baloldali Kormányváltás pártjai közel 1,6 milliárdot, a Jobbik több mint 1,2 milliárdot, az LMP pedig 730 millió forintot költött. A kampányköltések csaknem egymilliárdos határértékéből legfeljebb 700 millió forint származhatott állami forrásból.
A Fidesz mindenkire rávert
A Fidesz önmagában, azaz a pártot támogató kormányzati és civil hirdetések nélkül is mintegy 180 százalékkal lépte túl a kampányra fordítható maximális költési limitet. A TI összegzése szerint a párt által a kampányra elköltött majdnem 2,8 milliárd forintot további 1,1 milliárddal dobják meg a Civil Összefogás Fórum (CÖF) költései és a kormánypropaganda árai.
A teljes kampány során a CÖF majdnem 600 millió forintot kampányolt el a Fidesz érdekében, a kormány pedig bő félmilliárdot fordított a „Magyarország jobban teljesít”-kampányra. Erről egyébként a Kúria is megállapította, hogy valójában bújtatott pártreklám volt. Így a kormányoldal teljes kampányköltése kishíján elérte a 4 milliárd forintot.
Óriásplakátra ment a legtöbb pénz
Amint várható volt, a legnagyobb és legköltségesebb tételt a közterületi óriásplakátok jelentették, aminek az árait a pártok – a hatályos törvény alapján – titokban tarthatják. A Fidesz csak erre önmagában 1,1 milliárdot költött, többet, mint amennyit a kampány egészére fordíthatott volna. A Fideszt segítette a CÖF 500 millió forintos és a kormány 430 milliós plakáthadjárata is. Vagyis a kormánypártokat népszerűsítő óriásplakátokra több mint 2 milliárd forint ment el.
A Jobbik 664 milliót, a Kormányváltás 519 milliót, az LMP pedig 317 milliót kampányolt óriásplakátokon.
Élet a plakátokon túl
A kampánymonitor azt is vizsgálta, mennyit költöttek a pártok egyéb kampányeszközökre, így szórólapokra és direkt marketing (DM) levelekre. A szórólapok tekintetében az óriásplakátoknál kiegyensúlyozottabb volt a mezőny: a Fidesz 194, a Kormányváltás pártjai 172, a Jobbik 151, az LMP pedig 86,5 millió forintot költött erre.
Ez már kevésbé mondható el a postai levelekről, ahol a kormánypártok 642 milliós költésükkel több mint duplán rávertek a 248 millióért DM-levelező Kormányváltásra, a Jobbik 108, az LMP pedig 61 millióért küldött leveleket.
A kispártok is eltapsoltak négymilliárdot
A bőkezű állami kampánytámogatást bevezető kampányfinanszírozási szabályok másik könnyen megjósolható következménye a tucatnyi törpepárt színrelépése volt. Az állam közel 6 milliárdot költött 18 pártlista támogatására, ebből majdnem 4 milliárd forint jutott a bizniszpártoknak – írta a TI közleményében, azonban az nem egészen világos, hogy az összegzéskor a parlamentbe be nem kerülő pártok közül pontosan melyikeket tekintették bizniszpártnak. A TI és partnerei által készített mérések szerint ezek a pártok együttesen is csak 370 milliót költöttek a kampányukra, a rájuk eső állami támogatások 90 százalékának a sorsa egyelőre ismeretlen.
A parlamenten kívül rekedt pártok közül a JESZ és a Szociáldemokraták kapták a legtöbb állami támogatást – pártonként közel 448 millió forintot, azonban ennek a kampánymonitor készítői által vizsgált módokon láthatóan csak a töredékét fordították a kampányra: a JESZ 46,5, míg Schmuck Andor pártja csupán 2,3 millió forintot költött el. Leginkább a Független Kisgazdapárt kampányköltései voltak nyomon követhetőek: a 149 milliós támogatás 99,5 százalékát látható kampánytevékenységekre fordították.
A TI számításai szerint a kispártok közel 3 milliárd forintot tarthatnak meg a közpénzből származó kampánytámogatásból. Ráadásul, mivel a bizniszpártok egyike sem jutott mandátumhoz – a tucatnál több kamupárt együttesen sem szerzett 4 százaléknyi szavazatot – valószínűleg nem kell számítaniuk az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálódására sem. A közpénzek legfőbb ellenőrei ugyanis a kieső pártokat „hivatalból” nem, csak bejelentésre vizsgálják. Ilyen bejelentést azonban csak a választásokon indult másik párt tehet, ráadásul a szabálytalan költekezést alátámasztó bizonyítékokat is kell hozzá csatolnia.
Bár civil szervezetként nem jogosultak a pártok kampányköltéseinek ellenőrzését kezdeményezni, a TI és partnerei elhatározták: a kampánymonitorozás adatait az ÁSZ elé tárják, és felkérik a szervezetet, hogy ezeket is vegyék figyelembe, amikor megvizsgálják a pártok beszámolóit.
Emelni kell a plafont
A 2014-es parlamenti választásokon debütált új kampányfinanszírozási törvény megbukott, mert nem képes szavatolni az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget
– jelentette ki Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Ligeti emlékeztetett: a január elsejétől hatályos szabályozás nemcsak az álcivilek kampányolását nem tiltja, hanem a kormánypropagandáról sem vesz tudomást, utóbbira körülbelül 500 millió forintot költöttek az adófizetők pénzéből.
A projekt eredményeit bemutató sajtótájékoztatón Ligeti kifejtette: a fenti visszásságokra egyrészt a kampányköltési plafon emelése, másrészt a pártok költéseinek átláthatóvá tétele jelentené. Előbbi mértékére vonatkozóan az érintett szervezetek konkrét javaslattal nem álltak elő, míg utóbbinak zálogát többek között abban látnák, hogy a pártok a teljes állami támogatást kincstári kártyán kaphassák meg.
A demokrácia drága dolog –
fogalmazta újra a fenti tételt Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója. A plafon emelésének szükségességével a beszélgetés többi résztvevője is egyetértett, arról viszont hosszas vita alakult ki, hogy az új választási rendszer összességében kedvez-e a kispártoknak.
Orbán Balázs, a Századvég kutatási igazgatója úgy vélte, hogy az új választási rendszer megalkotásánál a törvényalkotó a kispártok számára akart előnyt biztosítani. Ugyanakkor Varga Áron, a K-Monitor munkatársa úgy látta: a kormánypárt nem gesztust gyakorolt a kispártok felé, hanem vannak arra mutató jelek, hogy a nagy pártok szedték össze az aláírásokat, majd osztoztak a hasznon. Szerinte ezzel
nem a demokrácia irányába nyitották ki a rendszert, hanem inkább a korrupció irányába mozdult el.
Hasonlóan látta Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu főszerkesztője is, aki a 4K!-ra utalva úgy fogalmazott: akik már régóta léteztek, azoknak az aláírásokat sem sikerült összegyűjteniük, míg kamu formációk tisztességtelenül gyűjtöttek aláírást. Bodoky szerint utóbbiaktól, ha a gyanú beigazolódik, vissza kellene igényelni a támogatást.
EP-választások: az a szabály, hogy nincs szabály
A közelgő európai parlamenti választásokat nem vizsgálja a három civil szervezet, a kampányfinanszírozási törvény ugyanis semmilyen módon nem szabályozza ezt a kampányt. Ezért, a „nincsen szabály, tehát nincsen szabályszegés sem” elv alapján, aligha lehetne szabálytalan pártköltéseket kimutatni – hangsúlyozta Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója.
A TI azonban – a szervezet európai uniós irodájának a kezdeményezéséhez csatlakozva – korrupció elleni szándéknyilatkozatot készített, amelyet eljuttat valamennyi magyar európai parlamenti képviselőjelöltnek. A jelöltek a nyilatkozat aláírásával elkötelezik magukat arra, hogy példát mutatnak az etikus lobbizás, a felelős közpénzköltés és a közérdekű bejelentők védelme terén.
Eddig két párt vállalta a minimumot
Mint azt már korábbi cikkünkben is említettük, a három civil szervezet hat pontból álló minimumprogramot dolgozott ki a korrupció elleni sikeres fellépéshez. Eddig több mint 1100 magánszemély és 21 civil szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, továbbá két párt, az Együtt-PM és a DK vállalt kötelezettséget az abban foglaltak megvalósítására.
A követelések között szerepel a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóbbá tétele, a közbeszerzések ellenőrizhetőségének növelése, az állam által kötött szerződések nyilvánossága, érdemi társadalmi konzultáció megteremtése a törvényalkotási folyamatban és az információszabadság túlzott korlátozásának lebontása. | 3,5 milliárddal nyúltak túl a pártok a kampánytakarón | 3,5 milliárddal nyúltak túl a pártok a kampánytakarón - A TI szerint a Fidesz 180 százalékkal lépte át a törvényi limitet. 3 milliárd közpénz maradhatott a bizniszpártok zsebében. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2014/04/28/3_5_milliarddal_nyujtozkodtak_tul_a_partok_a_kampanytakaron/ | 2014-04-28 20:15:00 | true | null | null | Index |
A Google, a Mozilla és a Microsoft is rendszeresen ad ki frissítéseket böngészőjéhez, ennek köszönhetően a Chrome, a Firefox és az Edge is hamarosan elérkezik a 100-as verzióhoz. Ez pedig gondokat okozhat, mivel a weboldalak megjelenítéséről gondoskodó kódok hosszú évek óta a kétszámjegyű verziók lekezelésére vannak kalibrálva – figyelmeztet több technológiai szaklap, melyről a hvg.hu ír.
Március 29-május 2. között lehet számítani rá. Fotó: Depositphotos Március 29-május 2. között lehet számítani rá. Fotó: Depositphotos
Ha három számból áll a böngésző verzióját jelző mutató, akkor ezek az oldalak nem vagy nem jól töltődnek be:
hibaüzeneteket mutatnak, nem minden kattintható rajtuk, elcsúsznak vagy egyszerűen használhatatlanok.
A szervezet több weboldalon is tesztelte elméletét, és félelmei beigazolódtak. Rossz hír, hogy az elvégzett tesztek szerint több népszerű oldal sincs felkészítve a három számjegyből álló verziószám értelmezésére.
A Chrome, a Firefox és az Edge böngészők együttes globális piaci részesedése mintegy 85 százalékos, azaz sok internetező tapasztalhatja majd a jelenséget. A megoldás érdekében felhasználói oldalon nincs mit tenni. Illetve át lehet váltani egy másik, kevésbé ismert böngészőre, de azokat sokan éppen azért nem szeretik használni, mert eleve máshogy/problémásabban jelenítik meg a weboldalak egy részét, mint a jól megszokott, népszerű programok.
A helyzet kulcsa a weboldalak fejlesztőinek kezében van, az ő dolguk felkészíteni az oldalakat, egyenként.
A gond március 29. és május 2. között ütheti fel a fejét, ekkorra érnek el a böngészők 100. főverziójukhoz.
A Mozillánál felmerült, hogy ha a 100-as verziószám kiadása előtt úgy látják, még mindig sok weboldalnál okozna hibát, befagyasztják és addig 99-nél tartják a verziószámot, amíg a helyzet nem javul. | Brutális internet-kimaradás jöhet | Kihívás, hogy minden egyes weboldal esetében külön-külön kell lépni. A felhasználók nem, csak a fejlesztők tudják csak megoldani a pár hét múlva esedékes gondokat. | [
"Makró",
"Google",
"Microsoft",
"Internet"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/brutalis-internet-kimaradas-johet.html | 2022-02-18 11:48:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A havonta biztosított ösztöndíj mértéke attól függ, hogy a családnak milyen a jövedelmi helyzete. Ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem
nem lépi túl havonta a 85 ezer 500 forintot, akkor havi 22 ezer forint;
nem lépi túl havonta a 114 ezer forintot, akkor havi 20 ezer forint;
nem lépi túl havonta a 151 ezer 50 forintot, akkor havi 17 ezer forint
a támogatás mértéke.
Azért, hogy majd ezeket az ösztöndíjakat kifizethessék, a következő évi költségvetésben elkülönítenek a célra 7,2 millió forintot.
A békéscsabai önkormányzat által adott támogatást egyébként kiegészítheti a vármegyei önkormányzat tetszőleges összeggel, továbbá az intézmény is biztosíthat bizonyos összeget. | Továbbra is adhatnak ösztöndíjat Békéscsabán | Továbbra is kaphatnak ösztöndíjat a rászoruló egyetemista, főiskolás, valamint felsőoktatásba igyekvő békéscsabai fiatalok a Bursa Hungarica rendszer keretében – ismertették a minap sajtótájékoztatókon Szarvas Péter polgármester, valamint a Fidesz-KDNP-frakció képviseletében Nagy Sándor önkormányzati képviselő. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/bekescsaba-bursa-hungarica-osztondij | null | true | null | null | BEOL |
E heti ülésén eredményt hirdetett az NMHH Médiatanácsa a Budapest FM 96,4 MHz 10+7 éves hasznosítására irányuló, egyetlen pályázó részvételével zajló „versenyben”. A győztes egy kormányközeli pályázó, az LBK Base Kft. lett – írta meg a Media 1.
Azt a médiahatóság ezúttal is titkolta, hogy a kormányközeli pályázó milyen médiaszolgáltatási névvel pályázott és nyert.
Az LBK-cégek mögött a kormányközeli megbízásairól ismert Litter-Biró ügyvédi irodánál dolgozó Litter Zsuzsanna ügyvéd áll, de a Media 1 úgy tudja, hogy a frekvencián ténylegesen nem a médiajogász fog rádiózni, hanem főleg a Rádió 1-ből érkező rádiós szakemberekkel folyt erről egyeztetés. | A Rádió 1 volt budapesti frekvenciája 10+7 évre kormányközelben landolt | A nyertes az egyedül pályázó LBK Base Kft. lett. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2021/10/08/a-radio-1-volt-budapesti-frekvenciaja-10-7-evre-kormanykozelben-landolt | 2021-10-08 15:01:00 | true | null | null | Telex |
„A drogfogyasztók a heroinhasználatot magasabb presztízsűnek tartják a kokainhasználatnál” – olvasható a Drogkutató Intézet tavaszi elemzésében. Hogy tessék? – kérdezne vissza nemcsak a terület bármely szakértője, hanem mindenki, aki látta mondjuk a Trainspotting című film lecsúszott heroinistáit, vagy olvasta a már száz éve is arisztokraták élvezeti szereként ismert kokain itthoni jelenlétét körbejáró Magyar Kóla sikerkönyvet.
A minden szakmaiságot mellőző kijelentést közzétevő intézet alig másfél éve létezik, a szélesebb nyilvánosság számára nem különösebben látványosan. De kábítószerüggyel, ártalomcsökkentéssel foglalkozó körökben nincs túl jó híre ennek a Drogkutató Intézetnek, amelynek a létrehozása közvetve adóforintokból, a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a kabinetirodát vezető Rogán Antal álcivil házipénztárának becézett Batthyány Lajos Alapítvány asszisztálásával történt.
Többen úgy gondolják: az intézet célja, hogy a kormány szakmaiatlan drogügyi lépéseit a nyilvánosság előtt kimagyarázza. Hasonló lépésre eddig egyetlen példát ismerünk.
Rogánék küldték a milliárdokat, kormányközeli álcivilek rejtett támogatására költötték | atlatszo.hu
Álcivil házipénztárra bukkantunk: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, ami a befolyt összegek oroszlánrészét egyből továbbosztotta másoknak – jellemzően Fidesz-közeli civilszervezeteknek. A többmilliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány azóta a Karmelita kolostor mellé, tízmilliárdos villába költözött.
Politikai vitába szállt be a Drogkutató Intézet
A Drogkutató Intézet mindeddig először és utoljára idén februárban bocsátott ki nyilvános szakmai állásfoglalást, méghozzá amiatt, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a magyar kormány ellen. Ennek az volt az előzménye, hogy a magyar delegáció az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kábítószerügyi bizottságának tavaly decemberi ülésén az előre elfogadott uniós állásponttal szemben szavazott.
Az uniós álláspont egyébként azt célozta, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslatával megegyezően a kannabisz a legeslegveszélyesebb kábítószerek jegyzékéről egy olyan, másik listára kerüljön, amely ugyan szintén tiltott kábítószereket tartalmaz, viszont ezeknek orvosi, tudományos felhasználása is elképzelhető.
„A magyar kormány ellene szavazott a civilizált világnak. Olyan országokkal szavaztunk együtt, mint Kína, Oroszország vagy Afganisztán” – mondta az Átlátszónak a kormány lépésével szemben kritikus közleményt is kibocsátó Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) elnöke, Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus.
A bizottság online ülésén Dancs Ferenc migrációügyi kormánybiztos képviselte a kormányt, aki azzal indokolta a szavazatát, hogy a kannabisz átsorolása „drasztikus lépés a drogliberalizáció irányába (…) Magyarországon bármely kábítószer használata törvénytelen és büntetendő. Ezt nem szeretnénk megváltoztatni a jövőben, és határozottan tiltakozunk a nemzeti drogpolitikánkba való bármilyen beavatkozással szemben, ideértve a kannabisz másik listára helyezését.”
Drogliberalizációról egyébként szó sem volt a témában, ahogy ezt többek között egyébként a Magyarországhoz hasonlóan szavazó Oroszország, Kína és másik 27 ország által közzétett nyilatkozat is elismerte.
De a lényeg az: a 2020 márciusában bejegyzett Drogkutató Intézet valamiért szintén ebben az ügyben érezte fontosnak, hogy fennállása során először és mindeddig utoljára szakmai állásfoglalást adjon ki. Érdekes módon ráadásul nem a szavazás idején, hanem hónapokkal később, amikor az Európai Bizottság bejelentette a kötelezettségszegési eljárás megkezdését – tehát nem a szakmai, hanem a politikai esemény idején.
Szereti a kormányoldali sajtó
Az aláírás nélküli, rövidke állásfoglalás úgy zárul: „A [WHO-]javaslat elutasításának tehát tudományos alapja van”. A Drogkutató írását rögvest szemlézte a kormányoldali sajtó zászlóshajója, a Mandiner. A Mandiner verziójában már direkte politikai verdiktént olvasható: „A Drogkutató Intézet álláspontja szerint a magyar kormány döntésének van tudományos alapja.”
Ez egy rendkívül tudománytalan cikk – mondta az Átlátszónak Szemelyácz János, aki szerint a Drogkutató Intézet állásfoglalásának az volt a funkciója, hogy a kormány döntéséhez ideológiai muníciót szolgáltasson a magyar nyilvánosságban.
A Szemelyácz által elnökölt KCKT saját közleményében jelezte: „a kannabisz átsorolása nem tekinthető »drogliberalizációnak«, hiszen továbbra is a nemzetközi egyezmények által szigorúan ellenőrzött kábítószerek között maradt”.
A Mandinernél amúgy láthatóan jól fekszik a Drogkutató: az elmúlt egy évben Haller József igazgatóval és Deák Csilla vezető kutatóval is készült interjú a lapba. Miközben a magyar kábítószerhelyzet számos tekintetben, például a dizájnerdrogok térnyerését tekintve is elszomorító, ezekben az interjúkban mintha csak egyetlen téma lenne: az egyik azt a címet viseli, hogy „a marihuána-legalizáció nem oldja meg a drogkérdést”, a másik meg azt, hogy „a marihuána nem gyógyszer, hanem kapudrog”.
Az intézet honlapja szerint tizenhárman dolgoznak náluk. De vajon miből futja erre? A Drogkutató Intézet Nonprofit Kft. bejegyzésénél az alapító, a ma 26 éves Pongrácz Bálint László alig hárommillió forintot tett le. Azonban ennek az összegnek a tízszeresével járult hozzá a szervezet létrejöttéhez a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA).
Korábban megszereztük és nyilvánosságra hoztuk a BLA támogatásainak listáját, amelyben az is olvasható, hogy 2020-ban harmincmillió forintot adtak Pongrácz cégének a Drogkutató intézet létrehozására.
Korábbi cikkünkben írtuk: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdos támogatásait továbbosztó BLA eldugott perselyként működött, amelyen keresztül a kormány az elmúlt években rejtve feltőkésített egy Fidesz-barát, álcivil szervezethálózatot.
„Rengeteg fiatal PhD tanonccal indultak […] de egyértelmű volt, hogy vannak jó színvonalú szakemberek, akiket nem látnának szívesen” – mesélte a Drogkutatóról Szemelyácz, akinek a szervezetét szintén megkereste valamilyen együttműködés reményében az új intézet.
A KCKT elnöke szerint az intézet megalapítása mögött elsősorban politikai érdekeket érdemes keresni: „Ha szakmaiatlanok a kormány kábítószerügyekkel kapcsolatos döntései, akkor azoknak a szakmai mázzal leöntött megtámogatására hozták létre” – mondta.
Sárosi Péter, a Jogriporter Alapítvány igazgatója korábban úgy jellemezte a Drogkutató Intézetet: közpénzt kiszivattyúzó alapítványi támogatásból létrehozott fantomintézet, ami mégis több munkatárssal rendelkezik, mint az egész nemzeti drogkoordináció.
Szemelyácz szerint „ha a kormánynak ez a terület valóban fontos lenne, akkor egy új nemzeti drogmegelőzési intézetet kellett volna létrehoznia”. Nem ez történt.
Pszichológiai összefüggések
A Drogkutató Intézet székhelye Lipótvárosban található, amelyet a cégbíróságra beadott iratok szerint szívességből használ. Ugyanezen a címen működik a Mindset Pszichológia Kft. is, amely Arany Bence és Partos Bence érdekeltsége. A lakás a cégbíróságon fellelhető iratok szerint Arany Bence édesanyjának tulajdona.
A pszichológiai ismeretterjesztő lapot kiadó, de tanácsadást, pszichoterápiát is kínáló Mindsetet a Drogkutató partnereként tünteti fel a honlapján, valamint a terápiás központhoz referálja a „segítségre szoruló” érdeklődőket. A Drogkutató egyes szövegei a Mindset kiadványaiban is megjelennek.
Érdekes egybeesés: a volt MCC-s hallgató Arany nemcsak a Mindset résztulajdonosa, hanem a Drogkutató létrehozását harmincmillió forinttal támogató BLA tulajdonába tartozó, a Hungarian Review folyóiratot kiadó BL Nonprofit Kft. ügyvezetője is.
Korábban a Magyar Narancs szedte elő, hogy Arany a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) anno létrehozó Tombor András érdekeltségében lévő és cseh repülőgépgyárat vásárló Aero Investment Partners Zrt. vezérigazgatója. Az MCC-világon keresztül a Habony Árpád hitelezőjeként is ismert Tombor tűnik az alternatív fideszes civilszféra egyik főalakjának.
Az MCC-n tavaly egyébként a Mindset együttműködésében pszichológiai képzés indult – a szakirány létrejöttét 7,9 millió forinttal támogatta a Miniszterelnökség.
Partos Bence, a Mindset másik résztulajdonosa a Mathias Corvinus Collegium (MCC) volt hallgatója, emellett a Mandiner korábbi főszerkesztő-helyettese. Érdekesség: a Partossal azonos lakcímen bejelentett Mindset-pszichológus/coach Farkas Vera tulajdonában álló Volumen Communications Kft. regisztrálta a Drogkutató Intézet domainjét, és a 2019-ben bejegyzett kommunikációs vállalkozás tavaly már 67 millió forint forgalmat bonyolított.
Arany és Partos közösen gründolták a Közérthető és Alkalmazható Tudásért Alapítványt, továbbá a Transzparens Újságírásért Alapítványt is. Előbbi entitás 5 millió forintot kapott a Miniszterelnökségtől migrációkutatásra, kurátora Pongrácz Bálint, a Drogkutató Intézet alapítója. A második alapítvány ügyesen szerkesztett újságíró-portrékkal igyekszik alátámasztani az orbánista médiaelhárítás alaptézisét, miszerint nem létezik független újságírás. A szervezet egyik ilyen portréíró munkatársa Pongrácz Bálint.
Pongrácz Bálintot több kérdéssel kerestük. Személyes interjút ígért, amelyet lemondott, telefonos interjúlehetőséggel nem kívánt élni, e-mailben elküldött kérdéseinkre pedig a megadott időpontig semmilyen választ nem adott.
A kormányzat az elmúlt tíz évben megszüntette az összes olyan háttérintézményt, ami a kábítószerüggyel foglalkozó szervezetek számára irányadó tudott lenni, mindössze kettőnek sikerült megmaradnia, ahol pontosan öt fő dolgozik – mondta el Szemelyácz János. „Ha mégis van pénz erre a területre, akkor miért nem egy országos szakmai intézményt csinálnak?” – teszi fel a kérdést a szakértő. | Kormánypárti drogkutatókra is jutott Rogánék álcivil házipénztárából | A kormány politikai döntését tudománytalan, kváziszakmai ideológiával támogatja a kormányoldali sajtóban is futtatott Drogkutató Intézet. A szervezetet Rogán An | null | 1 | https://atlatszo.hu/2021/10/01/kormanyparti-drogkutatokra-is-jutott-roganek-alcivil-hazipenztarabol/ | 2021-10-01 12:42:27 | true | null | null | atlatszo.hu |
Samir Ujkani, a Novara koszovói kapusa durván megsérült a Bologna elleni mérkőzés 43. percében. Orra betört, négy fogát elvesztette, arccsontja is megrepedt.
Ujkani véletlen baleset áldozata lett, az ötösre rohant ki a kapujából, hogy kiüssön egy labdát, ám a felugró védő is ugyanezt akarta, fejjel.
A kapus beleugrott, még le sem ért, már látható volt, a foga is kitört. Természetesen azonnal levitték, később kiderült az arccsontja is megrepedt.
Az Ujkani helyére beállít Fontana szinte azonnal gólt kapott, majd a második félidőben még egyet, a Bologna nyert 2-0-ra. A bajnokságban a Novara a 16., a Bologna a 18. helyen áll. | Négy foga kitört a Novara-kapusnak | Négy foga kitört a Novara-kapusnak - Samir Ujkani tisztázni futott ki, csapattársával ütközött. Az orra is betört, arccsontja megrepedt. | [
"novara",
"bologna",
"fog",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/mindenidok/2011/10/16/negy_foga_kitort_a_novara-kapusnak | 2011-10-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Ebből a 30 névből kerül ki a 2017-es aranylabdás
Vanczák Vilmos: Nincs kire építeni a magyar válogatott mögött
Dzsudzsák Balázs: Mindenki a tavaly nyárba kapaszkodik
A nyáron az Újpestet a spanyol első osztályú Levantéra cserélő, amúgy macedón válogatott Enis Bardhi is betalált válogatottja Liechtenstein elleni gálájának apropóján.
A spanyol csapatában hat meccsen már három gólos középpályás pályafutása során tizedszer léphetett pályára a macedón nemzeti csapatban, és most sikerült megszereznie első találatát.
A 22 éves Bardhi a harmadik gólt szerezte a 4-0-ra végződő meccsen. Macedónia végül 10 meccsen 11 ponttal az ötödik helyen végzett a G csoportban. | Végre az Újpestről a La Ligába igazoló középpályás is betalált válogatottjában | A tizedik meccsig kellett várni a tehetséges macedón első góljára. Spanyolországban amúgy parádézik. | [
"labdarúgás",
"sport",
"foci",
"levante",
"vb-selejtező",
"enis bardhi",
"foci-vb 2018"
] | 0 | http://24.hu/sport/foci/2017/10/10/vegre-az-ujpestrol-a-la-ligaba-igazolo-kozeppalyas-is-betalalt-valogatottjaban | 2017-10-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Jó, ha az utazók nem feledkeznek meg arról, hogy "ahány ház, annyi szokás", különben rács mögött végződhet a kellemesnek ígérkező flört.
A Connecticut állambeli Warrenville-ben például törvény tiltja szerelmi aktus közben a tubákolást. Észtország fővárosában, Tallinban pedig szigorúan tilos szeretkezés közben sakkozni.
Falk van Helsing német szerző és jogász "Szex közben szigorúan tilos sakkozni" című könyvében összegyűjtötte az ezzel az elsőrendű témával kapcsolatos képtelen törvényeket. Egy kis ízelítő a könyvből:
Az Egyesült Államokban különösen kényes kérdés férfi és nő kapcsolatfelvétele. Texas államban például tilos szemezéssel vagy kézjelzéssel flörtölni vagy ilyen jelzésekre reagálni. Michigan államban tilos ugyanis szerenádot adni szívünk választottjának. Georgia államban férfiak nem használhatnak lasszót kedvesük féken tartásához, Riverside-ban pedig a szerelmesek csak akkor csókolózhatnak, ha előzőleg karbolsavas rózsavízzel lemosták ajkukat.
El a kezekkel a férjezett brazil nőkről! Őket ugyanis törvény kötelezi házastársi hűségre. Férjük ellenben annyi szeretőt tarthat, amennyit meg tud engedni magának. A legtöbb országban tilos a bigámia, de van olyan állam, ahol annak, akinek ennek ellenére egynél több felesége van, az büntetésből köteles mindkét asszonnyal együtt élni ugyanabban a házban és szigorúan betartani minden házastársi kötelességet.
Kötelező sötétben szeretkezni többek között az oroszországi Volgográdban és az amerikai Virginia államban, az ilyenkor égő lámpa törvénybe ütközik.
Angliában jó ha vigyáznak a motorkerékpárosok, ott ugyanis tilos az út mentén leállított motorkerékpáron szeretkezni, csakúgy mint Birminghamben egy autó alatt vagy napnyugta után egy templom lépcsőin.
Nagyon sokba kerülhet a meztelenkedés is. Szingapúrban 275 ezer forintnak megfelelő összegű pénzbírsággal sújtják a ruhátlan fürdőzést, de azt is, ha meztelenül tartózkodik valaki saját lakásában. Az olaszországi Palermóban csak férfiaknak tilos a nudizmus, mégpedig azzal az indoklással, hogy "a férfi anatómiája akaratlanul is obszcén lehet".
Kínában viszont a lábak szemlélése ütközik a közerkölcsbe: el a szemekkel az idegen lábakról! - ez a jelszó. Míg ugyanis férfiak büntetlenül gyönyörködhetnek egy nő csaknem teljesen fedetlen testében, addig szigorúan tilos a meztelen nő lábfejét nézni. | Világ: Illegális az aktus közbeni tubákolás | Jó, ha az utazók nem feledkeznek meg arról, hogy "ahány ház, annyi szokás", különben rács mögött végződhet a kellemesnek ígérkező flört. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20050701aktus | 2005-07-01 08:51:05+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Mivel a brüsszeli vezetőknek nem tetszett Magyarország döntése, hogy egyszerűsíti a munkavállalási vízumok kiadását orosz és belarusz állampolgárok számára, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottság pár órával az ülés kezdete előtt napirendre vette a Nemzeti Kártya programot is. Az ülés után László András a Fidesz-KDNP EP-képviselője, a LIBE Bizottság tagja úgy nyilatkozott, hogy valójában az Európai Bizottság egy olyan ügyet akar felnagyítani, ahol nincsen semmi látnivaló.
A Nemzeti Kártya program kapcsán folytatott levelezés az Európai Bizottság és Magyarország kormánya között már részben lefolyt, és az Európai Bizottság képviselője ma azt mondta, hogy eddig semmilyen bizonyítékot nem találtak az aggályaikra. A különböző európai parlamenti képviselők szegezhették volna a ma feltett kérdéseiket a magyar kormány képviselőjének, Bóka János miniszternek, aki itt volt az Európai Parlamentben
- emelte ki, majd hozzátette: "Kifejezett kérése volt a Patrióták Európáért frakciónak, az én közbenjárásommal, hogy hívják el a magyar kormány képviselőit is, hiszen párbeszédet úgy lehet folytatni, hogyha mindkét fél ott van. Ehelyett többször is kínosan elismételte a bizottság elnöke, hogy a magyar kormányzat nem kért felszólalási lehetőséget. Nem beszélve arról, hogy az elnökség is meghívhatott volna bárkit az ülésre" - mondta László András, majd hozzátette: "Többszörösen olyan kérdések hangzottak el, amelyek egyrészt már a magyar kormányzati levelezésekből, nyilatkozatokból kiderültek, valamint Gál Kinga képviselő asszonnyal közösen kiküldött tájékoztatólevelünkből is. Értelemszerűen vagy nem olvasták el ezt az anyagot a képviselők, vagy úgy tettek, mintha nem ismernék ezeket az információkat, mert semmilyen konkrét kifogást nem tudtak megfogalmazni."
A képviselő továbbá kitért arra is, hogy elenyésző számú új engedélyről van szó, tehát nincsen olyan nagyarányú beáramlás, mint amivel ijesztget a nemzetközi sajtó, és több nyugat-európai politikus egyaránt. Ezzel szemben viszont a migrációs válságra hosszú ideje nincsen megoldás, és milliók özönlöttek be az elmúlt tíz évben.
Ahogy arról lapunk is beszámolt az Európai Parlament háborúpárti többsége szerint a magyar Nemzeti Kártya program orosz és belarusz állampolgárokra történő kiterjesztése veszélyezteti az EU biztonságát. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter a mai sajtótájékoztatón cáfolta ezt az állítást, ugyanis a programban részt vevő állampolgároknak továbbra is szigorú ellenőrzéseken kell átesniük. A miniszter kihangsúlyozta:
A program bevezetése óta csupán tíz orosz és négy belorusz állampolgár kapott nemzeti kártyát, miközben Európa-szerte több mint 720 ezer orosz és 85 ezer belorusz állampolgár tartózkodik.
Hozzátette: "Magyarországon csupán az unióban élő orosz és belarusz állampolgárok egy százaléka él, ezért a hazánk ellen agitáló háborúpárti baloldalnak inkább a többi európai tagállamot kellene vizsgálnia.
László András képviselő elmondása szerint felháborító és dühítő, hogy tíz orosz és négy belarusz állampolgár kérésére az Európai Parlamentben egyórás vitát szánnak, ám ez is mutatja, hogy "egy politikai támadásról van szó Magyarországgal szemben." Arról is szót ejtett, hogy az ügy közel sem zárult le, mivel a mai ülésen Ylva Johansson belügyi biztos közölte, hogy bár kapott választ az eddigi kérdéseire, újabb levelet küldött az ügyben.
Nyilván, amikor az ember olyan bizonyítékot keres, és olyan kockázatot keres, ami nincsen, akkor azt a végtelenségig lehet keresni
- vélekedett László András. | László András: Egy teljesen hiteltelen, cinikus színjátékot láthattunk | A LIBE Bizottságban a Nemzeti kártya programról szólt a vita. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/09/laszlo-andras-egy-teljesen-hiteltelen-cinikus-szinjatekot-lathattunk | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A KIM közleményében azt írta: "Krausz professzor úr munkáját Nobel-díjas Iroda fogja támogatni. Mivel az új feladatkör összeférhetetlen a Kutatási Kiválósági Tanács (KKT) elnöki feladatkörével, így arról Krausz professzor úr szeptember 30-ával lemond. Október 1-jétől utódjaként, azaz a KKT új elnökének Domokos Péter fizikust, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatóját javasolta Krausz Ferenc, aki el is nyerte a KKT elnökét jelölő Hankó Balázs miniszter, Gulyás Balázs HUN-REN elnök és Freund Tamás MTA elnök támogatását.
Domokos Péter KKT elnöki feladatköre mellett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal - újonnan létrehozott - tudományos társelnöki pozícióját is betölti majd. Krausz Ferenc és Domokos Péter a magyar tudomány és kutatás megerősítésén fognak dolgozni: céljuk, hogy a magyar tudományos kiválóságok nemzetközi szinten is versenyképes feltételek mellett tudják végezni kutatásaikat, valamint, hogy minél több külföldön dolgozó magyar és külföldi kiváló kutatót sikerüljön Magyarországra, a magyar egyetemekre és kutatóintézetekbe vonzani.
Krausz Ferenc tudománypolitikai főtanácsadóként a korábbiaknál még erőteljesebben támogatja a hazai tudomány és kutatás megerősítését. Elsőszámú feladataként a jelenleg külföldön dolgozó, már bizonyítottan kiváló magyar kutatók hazahozatalát tűzte ki a Nobel-díjas Iroda számára. Krausz Ferenc személyi javaslatát elfogadva és támogatva Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter Domokos Pétert javasolta Gulyás Balázs HUN-REN és Freund Tamás MTA elnökök részére a KKT új elnökének 2024. október 1-jétől.
Domokos Péter fizikus, az MTA és az Academia Europaea rendes tagja, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézetének igazgatója, a Kvantuminformatikai Nemzeti Laboratórium szakmai koordinátora elfogadta a három jelölő felkérését. Domokos Péter doktori fokozatát a párizsi Ecole Normale Superieure Kastler Brossel Laboratóriumában szerezte 1998-ban, ennek során 1995-ben megalkotta az első univerzális kétbites kvantum-logikai kapu működési elvét. Az atomok és fotonok kölcsönhatásán alapuló kvantumos műveletek kutatója, ebben a témában alapműnek számító, 2013-as áttekintő cikk társszerzője. Több EU-s keretprogramban vett részt konzorciumi partnerként.
A magyar kormány célja, hogy hazánk 2030-ra Európa legjobb 10, 2040-re a világ legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön. Ehhez szükséges, hogy a magyar egyetemeken és kutatóintézetekben dolgozó kutatók számára rendelkezésre álljon egy hosszútávon kiszámítható, jelentős forrásokat magában foglaló kutatástámogatási rendszer. A KKT szerepének tovább erősítése, valamint az NKFIH tudományos társelnöki pozíciójának létrehozása ezt a célt szolgálja", közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium.
(Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor) | Krausz Ferenc a kulturális és innovációs miniszter tudománypolitikai főtanácsadója lesz | Krausz Ferenc tudománypolitikai főtanácsadóként segíti Hankó Balázs miniszter munkáját október 1-jétől – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye alapján az MTI. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/hirek/krausz-ferenc-a-kulturalis-es-innovacios-miniszter-tudomanypolitikai-fotanacsadoja-lesz-146883 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Tompa Imre;
Bibó István;borok;magyar társadalom;rozé;
2023-09-03 18:45:00
Dzsentriszendvics rozéval
Ha nyár, akkor balatoni bor. És lehetőleg nyári bor, mert a nehéz vörös vagy egy portói inkább téli bor - kabócák évadján hűs, friss, nem magas alkoholú, gyümölcsös holmit keres a bort szerető nyájas olvasó.
A Figula Bella Róza 2022 hagymahéj színű nyári bor 4950 forintért, virág- és gyümölcsillatú (málna, csipkebogyó), és van egy étvágygerjesztő leveses illatképvonala is. Az aromák a telt kortyban folytatódnak, még egy kis finom cabernet-s szőlőtannin, azaz csersav is dereng az ember nyelvén, ha beszélgetéshez, pasztákhoz, rizottóhoz, pizzához, burgerhez, sült csirkéhez vagy camembert-hez, szinte bármihez fogyasztjuk. Figula Mihály tudatos és modern borász Balatonfüreden, már a szenior is volt év borásza az ezredfordulón, tavaly a "Kismisi" is elnyerte az Év Bortermelője címet. Ő 2018-ban a nagyon hiteles londoni Decanter World Wine Awards-on Köves 2016 nevű Szürkebarát-Olaszrizling küvéjével Platina érmet nyert, amit az aranyak közül szivornyáznak ki a borbírák.
A rozé amúgy gasztronómiai generalista, jól megy mindenféle ennivalóhoz, így pl. (most jön az erőltetett átkötés a borszakíró-politológustól) egy klassz, zöldségekben, pl. paradicsomban dús nyári sonkás szendvicshez is. (Croissant középen megkenve sajtkrémmel, fedlapján majonézes pestóval, füstölt sonkaszeletek, szelet Gouda, salátalevél, pár szelet paradicsom, a szendvics a jó ízlésű kreativitás végtelen játszótere, kisded mérete ellenére). A szendvicset majszolván a Tagore sétányon a kelleténél többet tűnődik az ember egyfelől azon, mik lehetnek egy nép elaljasodásának az okai, másrészt, hogy hogyan kell és lehet szépen élni ezen belül, ha (korunknál fogva) maradunk itt, maradunk, jó, hát akkor itt fogunk élni.
Tudván, hogy nem a nép egészéről van szó, mert van egy örök, mindig alulmaradó, szűk harmadnyi européer kisebbség, a rezsimet (mely lenyeli a rezsimet, muhaha) támogató rész mégis mitől ilyen és ekkora? És itt lép a képbe a szendvics-metafora, mert a támogató tábor tökre olyan, mint egy szendvics. Felül a parvenü új-elit - volt egyszer egy Lehoczky-karikatúra, trikós zöldséges tahók valahol egy luxusutazáson, képalá: "Szerencse, hogy mink megengedhessük magunknak eztet." De kérlek, óh ne hidd, nyájas olvasó, hogy csak a tahók kretének: az ún. úri középosztály boás budai úriasszonyai ugyanazt a szédületesen hazug, antiszemita, rendszerbe szervezett modernitás-, Amerika- és liberalizmus-ellenes rizsát és az alternatív valóság tökéletesen kretén premisszákra épülő konteóit tolják, mint a bőrfejű bé-közép és a lenyomva tartott, információs nemi erőszaknak kitett underclass, az a milliós pauperizált tömeg, mely az ún. közszolgálati média kloákáinak szennyén él, mást nem kap. És mivel fent világosan megmondják, ki az ellenség és ki tehet az árakról és a bérekről és Trianonról, majd, hogy kit kell megölni, ők is beveszik az orbáni-rogáni-goebbelsi bullshitet. Egy olyan országban, ahol a polgárosodás mindvégig töredékes volt, nincsenek demokratikus hagyományok, és a társadalom értékszerkezete közelebb áll az ortodox kultúrkör zártságához (TÁRKI 2009), mint a nyugati kultúrához, nem csoda, hogy ennyi alattvalói mentalitású homo sovieticus szerelmes az erőszaktevő Putyin atyuskába, és az egymást követő rendszerváltások rendre olyan inkompetens eliteket állítottak az eltorzult magyar alkatú társadalom élére (Bibó immár 75 éves bon mot-ja), mely elit rendre a furulya rossz végét vette/veszi a szájába.
Imigyen áll tehát össze a dzsentriszendvics: felül a rubelnáci (kopejkanyilas) nereskedők, alattuk a vazallusaik és alkutyáik, középen egy durva vékony polgári középosztály, majd az alattvalók agymosott egyharmadországa, legalul úgy 10 százaléknyi, őskori nyomorban senyvedő underclass,
Ez a történeti-szociológiai szendvics azt jelenti, hogy ebben a végső zsákutcában (hogy miért végső, arról legközelebb), ebben az eltorzult, érdemi közép nélküli félperiférikus cselédfaluban lényegében megvan a társadalmi fedezete, népszerűsége és támogatottsága az illiberalizmusnak, van annyi félszerzet itt, aki beszopja azt az alternatív valóságot, amit a médiát uraló elit hazudik éjjel, hazudik nappal, hazudik minden hullámhosszon az alulinformált vagy korrumpált alkutyáknak és alul levőknek.
A nép, legalábbis nép egy jelentős részhalmaza elaljasodásának legplasztikusabb tünete az orosz-pártiság és az Európa-ellenesség. Hogy a történtek után jelentős tábora van kis hazánkban az agresszornak, a "legpocsékabb nemzet" (Teleki Pál) dicsőséges tradícióinak (hogy az elit és széles támogatói tábora mindig a furulya rossz végét veszi a szájába) megfelelően.
Úgyhogy ha az országod "megveti / Hű buzgóságodat, / S lesz aljas-, gyáva- és buták / Kezében áldozat; / Gondold meg, és igyál" (Vörösmarty) Figula rozét és harapj hozzá egy jó kis nyári szendvicset. | Dzsentriszendvics rozéval | Ha nyár, akkor balatoni bor. És lehetőleg nyári bor, mert a nehéz vörös vagy egy portói inkább téli bor – kabócák évadján hűs, friss, nem magas alkoholú, gyümölcsös holmit keres a bort szerető nyájas olvasó. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3207151_dzsentriszendvics-rozeval | true | 0 | 0 | null |
|
A balatoni önkormányzatokat hibáztatta Fónagy János, a nemzeti vagyonért felelős államtitkár a parlamentben, amiért „hagyták”, hogy állami tulajdonba kerüljön a balatoni hajózási társaság. Közben a balatoni polgármesterek – a fideszesek is – egységesen kiállnak a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) napvilágot látott „reorganizációs terve” ellen. A balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők azonban hallgatnak.
A Narancs.hu múlt csütörtökön az első között írta meg: elkészült a tavaly augusztusban tőkeemlés révén 75 százalékos állami tulajdonba került Balatoni Hajózási Zrt. átalakításának tervezete. A dokumentum szerint „a főtulajdonos rendelkezése alapján” megszüntetnék a társaság legnyereségesebb ágazatát, a vitorláskikötő-üzemeltetést. A kocepcióról május 6-án szavaz a részvénytársaság közgyűlése és a tulajdonviszonyok alapján borítékolható a döntés.
Egymilliárdos bevételt várnak
Pedig a cégnek érdemi bevételei vannak a a vitorláskikötőből: idén egymilliárdos járandóságra számítanak az üzletágból. Az új elképzelések szerint 11 kikötőt pályázat útján bérbe adnak, továbbá négy hajókikötőben megszüntetik a járatokat, a kikötő-ingatlanokat pedig eladják. Szintén dobra vernek egy vízparti szállodát és két kempinget. Mindez 65 fős leépítéssel jár a járvány közepén.
Fónagy János kioktat
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
„Az önkormányzatok nem fejlesztették az elmúlt években a Balatoni Hajózási Zrt.-t”– mondta a héten a parlamentben Fónagy János államtitkár, a Jobbik siófoki képviselője, Potocskáné Kőrösi Anita kérdésére. Fónagy úgy érvelt, ezért volt szükség a társaság visszaállamosítására. Potocskáné azt firtatta: „miért akarják átjátszani a hajózási cég legnyereségesebb ágazatát, a vitorláskikötő-üzemeltetést a haveri oligarcháknak?”
A Jobbik-alelnök arra emlékeztetett a parlamentben: a korábban a céget kizárólagosan tulajdonló balatoni önkormányzatok célja a Bahart egyben tartása volt, noha forrás híján a milliárdos tőkeemelésre nem voltak képesek. Most azonban – tette hozzá – a cég szétdarabolásával a 170 éves társaság megindul a vég felé.
"Látni, mi a szándék"
Fónagy János államtitkár válaszában azt hangoztatta, az önkormányzatoknak lett volna lehetőségük és pénzük a Bahart fejlesztésére, de nem éltek vele. „Minden kikötő állami tulajdonban van, minden más csak alaptalan feltételezés” – tette hozzá.
Potocskáné Kőrösi Anita szerint „mindenki látja, mi a szándék a Baharttal, a vitorláskikötőkkel”, éppen ezért nem csak az ellenzéki, hanem a fideszes balatoni országgyűlési képviselőket is arra kérte: álljanak ki a balatoni hajósokért, a hajózásért és ne asszisztáljanak a vitorláskikötők „átjátszásához”!
A Balatoni Hajózási Zrt. részvényeinek 51 százalékát még az első Orbán-kormány adta át 2001-ben a kikötővel rendelkező balatoni településeknek, a maradék 49-et 2008-ban kapták meg az önkormányzatok a Gyurcsány-kabinettől. Utóbbi megállapodás része volt az is, hogy 2012-ig 1,424 milliárd forinttal feltőkésítik a társaságot.
Ez végül nem történt meg. Az elmúlt években az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei, szabadon felhasználható pénzeszközei folyamatosan szűkültek, szűkülnek, bevételeik egyre nagyobb hányadát vonta el (vagy vonja el most a járványra hivatkozva) a központi kormányzat.
Balatoni polgármesterek lázadoznak
A cég székhelye székhely Siófokon van, egyben ez a város rendelkezik a legnagyobb részvénypakettel az önkormányzatok közül. A település polgármestere, a független Lengyel Róbert arra emlékeztetett: a tóparti települések célja sosem a haszonszerzés volt, hanem a Széchenyi István által alapított balatoni hajózási társaság egyben tartása. Az elmúlt években az önkormányzatok már az osztalékra sem tartottak igényt, azt a cég a fejlesztésre fordíthatta.
Lengyel kezdeményezte a balatoni polgármesterek egységes kiállását „a Bahart széthordása” ellen, közben szigligeti kollégája, Balassa Balázs is élesen fogalmazva tiltakozott a reorganizációs tervben foglaltak miatt. Bár lényegesen visszafogottabban, de a Balaton Fejlesztési Tanácsot elnöklő Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere is kételyeinek adott hangot.
Kedden aztán megszületett a balatoni polgármestereket tömörítő, még 1904-ben alapított Balatoni Szövetség állásfoglalása, amely nem kertel. Fontos, hogy a tóparti települések egy jelentős hányada fideszes irányítás alatt áll, azaz a kormánypárti polgármesterek is támogatták ennek a közleménynek a kiadását.
A vitorláskikötők 1 milliárd forintot hoznak az idén
Fotó: wikipedia.org
„A Bahart Zrt.-ben tulajdonosként – részvényesként – bent maradó balatoni önkormányzatok számára kiemelten fontos feladat, hogy a társaság egyben maradjon annak vagyonával, tevékenységével, működési struktúrájával, a meglevő személykikötő-, illetve vitorláskikötő-hálózat maradjon a cégben, hiszen ez biztosítja a Balaton egészének megközelítését, azon való közlekedést, ami a turizmus elengedhetetlen feltétele” – fogalmaz a Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, szövetségi elnök által jegyzett állásfoglalás. A levél címzettje az állami többségi tulajdonost képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Gullner Zoltán.
A balatoni polgármesterek véleménye szerint „a cég reorganizációs terve nem a Balaton érdekével, inkább a cég gazdasági helyzetének javításával foglalkozik kiemelten akkor, amikor a cég jelen működésével is nyereséges. A balatoni vízi közlekedés sosem volt és nem is szabad, hogy csak és kizárólag gazdasági kérdés legyen, ennél sokkal fontosabb a hosszú távú stratégiai, és közösségi érdek.”
NER-közeliek az igazgatóságban
A Balatoni Szövetség felhívja az MTÜ figyelmét a helyi önkormányzatokkal való egyeztetés fontosságára, amely eddig elmaradt. „Van olyan közösségi érdek – például a Balaton ügye –, mely fontosabb a gazdaságossági szempontoknál” – írják állásfoglalásuk végén.
Közben az is kiderült – nyomozni kellett hozzá, mert a Balatoni Hajózási Zrt. honlapján ez nem lelhető fel –, hogy kik kerültek be idén februárban a társaság igazgatóságába és felügyelő bizottságába, vagyis kik a „felsőbb akarat” közvetítői. A Privátbankár cikke szerint az igazgatóság elnöke a „NER-közeli” nagyvállalkozó, Szabadics Zoltán, bekerült az igazgatóságba Horváth Péter, a Kisfaludy 2030 program vezérigazgatója, a felügyelőbizottságba pedig Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője.
Hallgatag honatyák
S miközben a balatoni polgármesterek háborognak, a balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők hallgatnak. A Facebook-oldalukon sok mindenről szót ejtenek, csak az önkormányzatokat érintő súlyos tervről nem. Móring József Attila dísznövénytermesztők nehéz helyzetéről értekezik. Witzmann Mihály azon rugózik, hogy az ellenzéki vezetésű Siófok miért nem valósítja meg idén az ipari parkot, amire pedig már pályázati támogatást nyert.
A zalai Balaton-parton Manninger Jenő keszthelyi fejlesztésekről tájékoztat, az északi parton Fenyvesi Zoltán többek között haltelepítésről, Kontrát Károly pedig füredi óvodafejlesztésről posztolt. | A fideszes polgármesterek is kiakadtak a kormány balatoni kiárusítási tervein | Közben Rogán Antal államtitkára azt hangoztatja, a balatoni településeknek lett volna lehetőségük a hajózás fejlesztésére, de már késő, most az állam jön. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-balatoni-hajozas-szethordasat-az-onkormanyzatok-maguknak-koszonhetik-129276 | 2020-04-29 05:43:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Örömmel nyugtázza az osztrák közvélemény, hogy Ausztria tavaly a nyolcadik helyre csúszott le az EU nettó befizetői sorában.
A pénteki osztrák sajtóban ismertetett összesítések szerint Ausztria két évvel ezelőtt még nagyságra az ötödik nettó befizető volt a 15 tagú EU költségvetésébe. Tavaly azonban csak az osztrák bruttó hazai termék (GDP) 0,11 százalékát fizették be az EU közös költségvetésébe az előző évi 0,26 százalék után. Ausztria tavaly 226,3 millió euróval többet fizetett be az EU-kasszába, mint amennyit onnan kivett.
A GDP-hez viszonyított EU-befizetések arányát tekintve a múlt évben Hollandia állt a tagországok élén 0,51 százalékos aránnyal, majd Svédország 0,29, Luxemburg 0,25, Németország 0,24, Olaszország 0,23, Nagy-Britannia 0,17 és Franciaország 0,14 százalékkal.
A Bécsben ismertetett brüsszeli összesítések szerint abszolút értékben azonban továbbra is Németország vezeti az EU nettó befizetőinek a listáját. Németország tavaly 5,067 milliárd euró nettó befizetéssel állt az élen, az EU költségvetésének 22,8 százalékát adva, majd Franciaország 18,2 százalékos, Olaszország 14,5, Nagy-Britannia 13,1 százalékos részesedéssel. Ez a négy ország adja az EU összköltségvetésének több mint a háromnegyedét.
A legnagyobb “nettó kifizetett", azaz támogatott Görögország volt, amely a hazai össztermékének 2,39 százalékát kitevő összeggel kapott többet a közös költségvetésből, mint aennyit oda befizetett. A “nettó kifizetettek" sorában Portugália következik 2,14 százalékkal, majd Írország 1,5 százalékkal és Spanyolország 1,29 százalékkal.
A tavalyi EU-költségvetésből 73 milliárd eurót a tagországok kaptak meg, 7,9 milliárd harmadik országoknak jutott, 4,5 milliárdot az EU igazgatási kiadásainak a fedezésére fordítottak. Bécsben is ismertették Michaele Schreyernek, az EU költségvetési biztosának azt a megerősítését, hogy a jövő májusban csatlakozó országok semmiképp sem válhatnak az EU nettó befizetőivé, hiszen a tavaly decemberi koppenhágai EU-csúcs határozatai sem engedik meg ezt.
| Egyre kevesebbe kerül Ausztriának az EU-tagság | Örömmel nyugtázza az osztrák közvélemény, hogy Ausztria tavaly a nyolcadik helyre csúszott le az EU nettó befizetői sorában. | [
"archívum"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2003/09/19/egyre_kevesebbe_kerul_ausztrianak | 2003-09-19 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A hivatal tanácskozó termében nem csak a megválasztott esküttevők jelentek meg ezen a csütörtök délutáni órán, hanem sok meghívott, családtag, érdeklődő töltötte meg a széksorokat. Elsőként Erdősi Gyuláné a helyi választási bizottság elnöke ismertette a választás végeredményét. Ennek értelmében ötödik alkalommal ismét Tóthné Szabó Anitánakszavaztak bizalmata választók. Majd ABC sorrendben azon hat képviselő nevét ismertette, akik a tizenegy induló közül a képviselő testületbe bekerültek: Besenyei Barbara, Halász Csaba, Kálmánné Hajdú Emőke, Mátyus Piroska, Nagy Géza, Pásztor István.
A képviselő-testületi tagok, majd a polgármester eskütételét követően kért szót a polgármester asszony. Elsőként tisztelettel megköszönte Mezőtárkány választópolgárainak, hogy szavazataikkal a június 9-i önkormányzati választáson felhatalmazást adtak számára a munka folytatására.
- Rendkívül nagy örömmel tölt el, és hálás vagyok azért, hogy azt csinálhatom, amit igazán szeretek, tovább szolgálhatom Mezőtárkány közösségét. Köszönöm az előző képviselő-testület, köszönöm Pásztor István alpolgármester úr, dr. Kovács András jegyző úr, köszönöm az intézményvezetők, intézményi dolgozók, köszönöm a Hivatal munkatársai, az önkormányzati dolgozók elmúlt 5 évben végzett munkáját - fogalmazott.
A név szerinti köszönetnyilvánítás mellett mindenki másnak is elismerését fejezte ki a polgármester, akik az elmúlt 5 évben segítették a településvezetői munkáját, s a falujuk fejlesztése érdekében hozzájárultak az elmúlt ciklusban az 57sikeres pályázatuklebonyolításához.
- Október 1-jén kezdődött meg az előttünk álló négy és fél éves ciklus. Október 1-jén napra pontosan 18 éve volt annak, hogy polgármesterré választott szülőfalum választópolgárainak nagy többsége. Úgy érzem, hogy polgármesteri munkámat ma is ugyanolyan szenvedéllyel, lendülettel, elhivatottsággal végzem, mint a 18 év során bármikor. A feladatok, a problémák sem fogytak el az évek során, csupán kicsit átalakultak - mondta Tóthné Szabó Anita.
Szavai szerint nagy dolgokra lehet visszaemlékezni, s a fejlesztéseket az életművének tartja: 12 éve óvodát építettek, 6 éve gyerekházat alakítottak ki és működtetik, az idén pedig megkezdte működését az újonnan építettmini bölcsődéjük. Bővítették és felújították az orvosi rendelőt, a hivatal épületét. Energetikai korszerűsítés és belső felújítás történt a művelődési házban, a szociális intézményben, az orvosi szolgálati lakásban és a hivatalban. Gyógyszertárat hoztak létre, játszóteret építettek.Utakat és járdákat újítottak meg, és ezt a folyamatot folytatni fogják, hiszen jelenleg településük legjelentősebb problémájának az úthálózatunk rossz állapotát lehet tekinteni, épp ezért a fejlesztési elképzelései között prioritásként kezeli ezt.
- Jelentős számú munkahelyet hoztunk létre a társulásainkban és a közfoglalkoztatási programjainkban a különféle üzemek létrehozásával. Több száz család megélhetését biztosítottuk és biztosítjuk napjainkban is - emelte ki a polgármester.
Hangsúlyosan szólt arról, hogy kis településük életében rendkívüli jelentőséggel bírt régebben és ma is a közműellátottság kiépítése. Az elmúlt ciklusban sikerült megvalósítani a teljes közműellátottságot a szennyvízhálózat kiépítésével. Ígéretet tett a fejlesztések folytatására is.
- Régen a munkanélküliséggel kellett szembenézni, ma pedig már inkább a szakemberhiánnyal. Míg 18 évvel ezelőtt az intézményeink lepusztult állapotban voltak, mára majdnem minden intézményünket felújítottuk. Akkor nem volt orvosunk, védőnőnk, s ma már 16. éve van saját orvosunk, védőnőnk. Van iskolánk is, tagintézményekkel rendelkező, de fogyóban van a gyereklétszámunk. Idén első alkalommal fordul elő, hogy összevont osztályban tanulnak az első és másodikos kis diákjaink. Nagy feladatunk lesz a jövőben a fiatalok helyben való letelepedésének ösztönzése - fogalmazott a településvezető.
Elmondása szerint az elnyert 198 millió forintos pályázati támogatásból újítják fel a jövő évben a nagy iskola épületét, a Gyerekház, a kis iskola és a vörös magtár épületegyüttest. Tetőcserék és energetikai korszerűsítés valósul meg az ingatlanokban a jobb közszolgáltatások biztosítása érdekében.
Ugyanakkor új nehézségekről is szólt Tóthné Szabó Anita, amelyekre megfelelő válaszokat kell találni: szembe kell nézni például a dizájner drogok mérhetetlen terjedésével és az ehhez kapcsolódó súlyos közbiztonsági problémákkal. A klímaváltozáshoz köthető aszályokkal és villámárvizekkel, az önfenntartó háztartások és életmód hiányával, a digitális fejlődés okozta kiszolgáltatottsággal, a mindannyiunkat fenyegető dekadens értékválsággal és a szomszédunkban zajló háború negatív gazdasági hatásaival is.
- A célom az, hogy Mezőtárkányban mi is fel tudjuk tenni a pontos kérdéseket és legyen bátorságunk, tehetségünk megadni a helyes válaszokat. A tevékenységeinket ezen problémák megoldása érdekében kell elterveznünk és megvalósítanunk. Ebben a munkában kérem a képviselő-testület tagjainak önzetlen segítségét - hangzottak a faluvezetői szavak.
A polgármesteri "programbeszéd" elhangzását követően alpolgármestert választott a testület. Titkos szavazáson immár harmadik alkalommal kapott egyöntetű bizalmat erre a tisztségre Pásztor István. Az alpolgármesteri eskü letétele után ő is szót kért és megköszönte a választópolgárok ismételt bizalmát, a polgármester asszonynak munkájáról alkotott véleményét, javaslatát, képviselő társainak, hogy támogatták, támogatják és feleségének a nyugodt családi támaszt.
A későbbi két napirendi pont megtárgyalásakor a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletet vizsgálták felül, majd az önkormányzati bizottság elnökét és tagjait választották meg a képviselők. Az ülés végén a polgármester asszony javaslatára pezsgős koccintás, kötetlen beszélgetés közös fotózás következett. | A drogok veszélyével is szembe kell nézni a mezőtárkányi testületnek | Október 10-én tartotta ünnepélyes alakuló ülését Mezőtárkány önkormányzata. Felszólalásában a Fidesz-KDNP színeiben a választóktól ismét bizalmat kapó polgármester, Tóthné Szabó Anita – akit pontosan 18 évvel választottak meg először erre a tisztségre – úgy fogalmazott: bízik abban, hogy a hitük mellett erejük is lesz ahhoz, hogy elvégezzék azt a munkát, amivel a választópolgárok megbízták őket. | [
""
] | 0 | https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2024/10/a-drogok-veszelyevel-is-szembe-kell-nezni-a-mezotarkanyi-testuletnek | null | true | null | null | HEOL |
Belföld Arnold Mihály marad
(Napi) Varga Mihály pénzügyminiszter úgy látja, a Vám- és Pénzügyőrség eddigi parancsnoka, Arnold Mihály megfelelő személy a posztra , így továbbra is a VPOP élén maradhat. Arnoldot az elmúlt időszakban több támadás is érte az olajügyek miatt. A két vezető megállapodott arról, hogy amennyiben a VPOP idei költségvetési támogatása kevésnek bizonyulna a feladatok ellátásához, úgy a PM a költségvetés tartalékából pótlólagos forrást biztosít a vámhatóságnak.
Ajánlom a Facebookon 0 | Arnold Mihály marad | (Napi) Varga Mihály pénzügyminiszter úgy látja, a Vám- és Pénzügyőrség eddigi parancsnoka, Arnold Mihály megfelelő személy a posztra , így továbbra is a VPOP élén maradhat. Arnoldot az elmúlt időszakban több támadás is érte az olajügyek miatt. A két vezető megállapodott arról, hogy amennyiben a VPOP idei költségvetési támogatása kevésnek bizonyulna a feladatok ellátásához, úgy a PM a költségvetés tartalékából pótlólagos forrást biztosít a vámható | [
"archívum"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2001/01/26/arnold_mihaly_marad | 2001-01-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A közleményben azt írják, hogy Magyarország hatékonyabb működéséhez szükség van arra, hogy a hazai vállalkozások innovációs képessége erősödjön. A Mario Draghi volt olasz miniszterelnök által közelmúltban kiadott jelentés rávilágított, hogy
Európa versenyképességi kátyúban van: az 50 legkiválóbb technológiai vállalatból csupán 4 van az Európai Unióban, ráadásul míg 1995-ben az Amerikai Egyesült Államok munkatermelékenységének 95 százalékát teljesítették az európai országok, mostanra ez az érték 80 százalékra esett vissza.
A magyar kormány innovációs stratégiája, aNeumann János Programkijelölte, hazánk mely területeken válhat még versenyképesebbé. A gyógyszeripar, az orvos-egészségtudomány, a zöld átállás, az agrárium, illetve a digitalizáció területén Magyarország már most is világszínvonalú termékekkel, technológiákkal és szolgáltatásokkal van jelen, ezt azonban tovább kell erősítenünk. A GINOP Plusz pályázatok egyik célja, hogy minél több KKV tudjon kilépni a nemzetközi piacra, vagyis hogy exportképessé váljanak. A másik törekvés pedig az, hogy a vállalkozásaink minél nagyobb része innováljon
- idézték a közleményben a pályázatok kapcsán Bódis László,Kulturális és Innovációs Minisztériuminnovációért felelős helyettes államtitkárt, aNemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ)vezérigazgatója.
Kiemelték, hogy
a 2024. október 29-től elérhető, 75 milliárd forint keretösszegűKKV-k innovációs képességének támogatásacímű felhívás keretében termelési, gyártási folyamatinnovációs tevékenységekkel; marketing és/vagy értékesítési innovációs tevékenységekkel; szervezeti innovációs tevékenységekkel (például adminisztratív és menedzsment fejlesztés), valamint logisztikai innovációs tevékenységekkel lehet pályázni.
A vissza nem térítendő támogatásra 3-49 közötti dolgozói létszámmal működő KKV-k jelentkezhetnek minimum 20, maximum 50 millió forint értékben.
A 2024. november 13-tól elérhető 106,88 milliárd forint keretösszegűFókuszterületi innovációs projektek támogatásakeretében újdonságtartalommal rendelkező termék, technológia, szolgáltatás fejlesztésével és előállításával lehet pályázni
- tudatták.
Vissza nem térítendő támogatás igényelhető kísérleti fejlesztésre, ipari (alkalmazott) kutatásra és kutatás-fejlesztési projektet támogató tevékenységekre is (például hardver és szoftver beszerzése, projektmenedzsment, iparjogvédelmi oltalomszerzés) minimum 300, maximum 800 millió forint értékben. Pályázni olyan, 300 millió forintos árbevétellel rendelkező cégek tudnak, amelyek foglalkoztatotti létszáma legalább 12 fő - tájékoztattak.
Felhívták a figyelmet arra, hogy
az érdeklődő cégek október folyamán több vármegyeszékhelyen is tájékozódhatnak a támogatás részleteiről
a NIÜ, aMagyar Kereskedelmi és Iparkamara, aMagyar Innovációs Szövetségegyüttműködése révén, aNemzeti Fejlesztési Központrészvételével megvalósuló eseményeken.
Veszprém után Győrben, Miskolcon, Szegeden, Pécsett és Debrecenben a helyi iparkamarák által szervezett eseményeken mutatják be az illetékes szakemberek a GINOP Plusz pályázatokat.
Azon vállalkozások, amelyek érdeklődnek a GINOP Plusz pályázatok iránt, további, ingyenesen elérhető segítséget kaphatnak a Nemzeti Innovációs Ügynökségtől. Innovációs folyamataik erősítésében az IMPULSE, külpiacra lépésükben az XPAND program nyújt számukra támogatást - közölte a NIÜ.
További információk a helyszínekrőlITT, a GINOP Plusz pályázatokról pedigITTérhetők el. | Több vidéki nagyvárosban is tájékozódhatnak a GINOP Plusz pályázatokról a vállalkozók | Októberben több vidéki nagyvárosban (Veszprém után Győr, Miskolc, Szeged, Pécs, Debrecen) is első kézből kaphatnak információkat a vállalkozók az elmúlt évek legnagyobb, KKV-knak szóló innovációs támogatási programjáról: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Plusz két felhívása keretében 75 és 106,88 milliárd forintnyi pályázati pénz érhető el. A cél a vállalkozások innovációs képességeinek javítása, illetve minél exportképesebb termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozásának ösztönzése – közölte a Nemzeti Innovációs Ügynökség. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/hazai-gazdasag/2024/10/videki-nagyvaros-tajekoztato-ginop-plusz-palyazatok-vallalkozok | null | true | null | null | BAMA |
Az ENSZ az Egyesült Államokhoz fog fordulni amiatt, hogy a Der Spiegel jelentése szerint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) behatolt a világszervezet videokonferencia-rendszerébe – jelentette ki hétfőn New Yorkban az ENSZ egyik szóvivője.
Farhan Haq hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az ENSZ diplomáciai sérthetetlenségét.
A német Der Spiegel hetilap Edward Snowden Moszkvába szökött amerikai informatikusra, az NSA adatmegfigyelési programjainak leleplezőjére hivatkozva a hétvégén azt közölte, hogy az amerikai hírszerzés 2012-ben hozzáférést szerzett az ENSZ belső videokonferencia-rendszeréhez.
"Ismerjük ezeket a jelentéseket, és szándékunkban áll velük kapcsolatban felvenni a kapcsolatot az illetékes hatóságokkal" – mondta Haq.
A szóvivő rámutatott, hogy a nemzetközi jog, beleértve a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó 1961-es bécsi egyezményt, szavatolja az ENSZ, más nemzetközi szervezetek és a diplomáciai képviseletek működésének védelmét.
"A tagállamoktól ennek szellemében elvárható, hogy megvédjék a diplomáciai missziók sérthetetlenségét" – mondta.
A Der Spiegel szerint az NSA kémkedett az Európai Unió egyesült államokbeli és ENSZ-képviseletei, valamint a világszervezet bécsi központú szakosított szervezete, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) után is.
A német magazin a Snowden birtokában lévő dokumentumokra hivatkozva azt állította: az NSA-nak tavaly nyáron sikerült behatolnia a világszervezet belső videokonferencia-rendszerébe, és feltörnie annak biztonsági kódját. Ennek nyomán az ügynökség által megfejtett bizalmas ENSZ-dokumentumok száma három hét alatt tizenkettőről 458-ra emelkedett.
Egy alkalommal az NSA emberei rajtakapták a kínai hírszerzést, hogy szintén kémkedik. Ezt követően az amerikaiak mindazt megszerezték, amit a kínaiak lehallgattak.
Az NSA világszerte több mint 80 amerikai nagykövetségen és konzulátuson működtet saját lehallgató rendszert, amely többnyire a vendéglátó ország tudta nélkül üzemel. A rendszerek létezését és működését feltétlenül titokban kell tartani. Ha létezésükre fény derülne, az "komolyan ártana Washington és az adott ország kapcsolatainak" – írta a Der Spiegel. | Világ: Snowden-ügy: az ENSZ-nek rosszul esik, hogy meghekkelték a rendszerét | A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az ENSZ diplomáciai sérthetetlenségét – közölte a szervezet egyik szóvivője. Az ENSZ az Egyesült Államokhoz fordul az ügyben. Az amerikai NSA még a kínai hírszerzés által összeszedett adatokra is rátette a kezét. | null | 1 | https://hvg.hu/vilag/20130827_Snowdenugy_Az_ENSZnek_rosszul_esik_hogy | 2013-08-27 11:06:34 | true | null | null | HVG |
autópálya;közbeszerzés;Rogán Antal;koncesszió;
2021-06-16 07:30:00
Fantomhivatal adná el a sztrádákat
Még honlapja sincs annak a Nemzeti Koncessziós Irodának, amely 35 évre adná el magyar sztrádák üzemeltetését.
Igazi fantomhivatal, még egy honlapja sincs, és elérni sem egyszerű az intézményt – így jellemezte a Nemzeti Koncessziós Irodát (NKI) egy, a közbeszerzésekben jártas szakértő, miután az NKI a hét elején azzal híresült el, hogy egy koncessziós eljárás keretében 35 évre egy magáncég kezébe adná a magyar autópályák üzemeltetését, felújítását, sőt a tervezett szakaszok építését is. Az irodát a kormány tavaly szeptemberben alapította a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézményeként. A létrehozásakor mindenki arra számított, hogy az alig 10 fős fős szervezet fő feladata még a NER-vállalkozók által megszerzett kaszinó-koncessziók meghosszabbítása lesz a 2022-es választások előtt.
Ezzel szemben a NKI első közbeszerzési eljárása a héten jelent meg, amelyben nem a kaszinókat, hanem 2000 kilométernyi már megépült autópálya üzemeltetését és felújítását adná koncesszióba 35 évre. Az üzlet értéke több ezer milliárd forint, a nyertes ugyanis évente átalánydíjat kapna az elvégzendő munkákért.
A kormány a 35 éves kvázi magánosítást azzal indokolta, hogy nincs pénze az autópályák fenntartására építésre, mert arra már nem tud uniós forrásokat szerezni. Ezzel szemben csak az úthasználati díjakból jövőre mintegy 340 milliárd forint bevétele származik az államnak, míg az üzemanyagokra kivetett jövedéki adóból további 730 milliárd forint bevétele keletkezik, vagyis a két forrásból közel 1100 milliárd forintot kasszíroz. Ezzel szemben a most elfogadott 2022-es költségvetés 200 milliárdos közútfejlesztéssel és 138 milliárdos kiadással számol a PPP-konstrukcióban megépült autópályák (M5, M6) éves részletére. Igaz külön sztrádafejlesztést nem nevesítenek, de láthatóan a bevételek messze meghaladják a kiadásokat, még ha az üzemanyagok jövedéki adójának csak a töredéke jut is közúti fejlesztésekre.
Az építőipari szakmát meglepte a 35 éves koncesszió kiírása, ám a feltételeket (150 millió eurós saját tőke, nyereséges működés, és legalább 160 kilométer autópálya megépítése mint referencia) mintha Szijj László -féle Duna Aszfalt Zrt.-re szabták volna, más vélemények szerint szóba kerülhet még valamelyik Mészáros-féle építőipari cég, ám ezek már nehezen tudnak megfelelni a követelményeknek. Alaposan összezavarta spekulációt Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter, aki a parlamentben arról beszélt még hétfőn, hogy „aligha van Magyarországon egy olyan cég, amely ilyen nagyságrendű feladatokat vállalni tudna”. A 24.hu értesülései szerint – a nagyságrend és a körülmények miatt - építőipari körökben arra gyanakodnak, hogy újabb kínai projektnek ágyazna meg a kormány. Ezt a felvetést lapunknak nyilatkozó közbeszerzési szakértő azzal árnyalta, hogy a kínai cégek előtt az uniós közbeszerzési piac zárva van, a hiányzó nemzetközi szerződések miatt. A Budapest-Belgrád vasút esetében egy kormányközi megállapodás tette lehetővé a kínai cégek indulását - ez volt a kivétel –, de az sztrádamutyit nem előzte meg ilyen kormányközeli megállapodás, amiatt a kínai szálat, legalábbis egyelőre, kizárhatjuk.
A 35 éves koncesszióval, annak szükségességével és részleteivel kapcsolatban a Népszava is több kérdést küldött a Miniszterelnöki Kabinetirodának, de ahogy máshoz sem, úgy lapunkhoz sem érkezett válasz lapzártánkig. | Fantomhivatal adná el a sztrádákat | Még honlapja sincs annak a Nemzeti Koncessziós Irodának, amely 35 évre adná el magyar sztrádák üzemeltetését. | null | 1 | https://nepszava.hu/3123220_fantomhivatal-adna-el-a-sztradakat | 2021-06-16 12:11:00 | true | null | null | Népszava |
- Káros és veszélyes a kínai elektromos autókra kivetendő büntetővámokról szóló európai uniós javaslat, Magyarország ezért errehatározottan nemmel fog szavazni- jelentette be tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Arról van szó, hogy az uniós tagállamok az eredeti terv szerint ma szavaznak arról a javaslatról, amelynek értelmében büntetővámokat vetnének ki a kínai elektromosautó-ipari szereplőkre.
A tárcavezető egyenesen így fogalmazott: a brüsszeli bürokraták arra készülnek, hogy rituálisan legyilkolják az európai gazdaság jövőbeli versenyképességét. Az európai gazdaság gerincoszlopát az autóipar adja. Az európai autóipari vállalatoknak azonban rendkívül szoros az együttműködésük a kínai autóipari vállalatokkal. Ezért nekik nem áll érdekükben a tervezett döntés.
Számos európai autógyártó nagyvállalat stratégiájában alapelem a keleti, többségében kínai beszállítókkal való stratégiai szövetség. Illetve a nagy európai gyártóknak jelentős része Kínát nagyon fontos piacnak tekinti, ahova nagyon komoly eladási érdekek fűzik őket. Ráadásul több európai cégnek telephelye is van Kínában. Ezért a tervezett büntetővámok ellentétesek az európai autógyártók érdekeivel, kockázatosak és veszélyesek számukra.
Több száz milliárd eurónyi exportot hoznak össze a nyugat-európai országok évente Kína irányába, és nyilvánvaló, hogy ezen exportteljesítmény egy része veszélybe kerülhet, ha a kínaiak válaszlépésekkel élnek.
AVilággazdaság emlékeztetett arra, hogy Brüsszel júliustól már hatályba léptette a sávos büntetőtarifa-rendszert, s azóta többször is aprókat lecsipegetett az akkor még 38,3 százalékig futó skálából, mintegy gesztusokat téve a kínaiaknak, hogy elkerüljék a meglebegtetett válaszcsapásokat.
A szokásos tízszázalékos alapvámot megfejelő büntetővám ügyében ugyanakkor a megosztottság jelentős, függően attól, mely tagország autóiparát milyen mértékben érinti a tavaly októberben elindított uniós vizsgálat eredménye.
Ennek során kiderült, amit mindenki tudott, hogy a pekingi kormányzat hatalmas szubvenciókkal támogatja saját autóiparát, járműexportját, amelynek megerősítése és globális szerepének dinamikus növelése Kína kifejezett és megfogalmazott stratégiai céljai között szerepelt.
Ezt el is érték, hiszen a BYD az új generációs autógyártók versenyében élre tört, habár a friss harmadik negyedéves értékesítési adatok szerint ezt a pozícióját vissza kellett adnia a Teslának, mely 462 890 elektromos autót adott el, vele szemben a Szegeden óriásgyárat építő BYD "csak" 419 426 villanyautót és tölthető (plug-in) hibridet értékesített, ami történelmi rekord a vállalat életében.
A hagyományos autógyártók cudarul állnak az elektromos átállásban, s bár a modelljeik minőségben állják ugyan a versenyt ázsiai riválisaikkal, de mivel a magasabb termelői költségeiket érvényesítik az áraikban, ezért versenyhátrányban vannak a kínai villanyautókkal szemben - amelyek vásárlását hazai piacukon gáláns támogatásokkal pörgeti fel az állam, szemben a költségvetési megszorításokra kényszerülő európai uniós tagállamokkal, amelyeknél inkább a dotáció kivezetése a jellemző trend.
Decemberben a német kormánynak kellett egyik napról a másikra leállítania a támogatási programot, a végső döfést bevíve a Volkswagen, a Mercedes és a többiek villanyautó-értékesítéseinek.
Nem is csoda, hogy a Volkswagen kapacitáscsökkentő gyárbezárási terveire válaszul politikusok a támogatások visszahozását követelik. Hátha az mindent megold.
A tagállamok pénteki szavazása viszont valószínűleg önmagában nem old meg semmit, csak a problémát eszkalálja, legfeljebb lélegzetvételnyi szünetet nyújt a sínylődő autóiparnak, hogy rendezze sorait.
A véglegesítés ugyanis ötéves időtartamra szól, annak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a kínaiak állami támogatásokkal generált versenyelőnyét az európai autóipar kiegyenlítse.
Brüsszeli források szerint az EU-nak elegendő támogatottsága van ahhoz, hogy véglegesítse a kínai EV-büntetővámokat - írja a Reuters. Ha Franciaország, Görögország, Olaszország és Lengyelország pénteken megszavazza a vámokat, ami elegendő ahhoz, hogy a közösség keresztülvigye eddigi legjelentősebb kereskedelmi intézkedését, megkockáztatva ezzel Peking megtorlását. Ezek az országok együttesen az EU lakosságának 39 százalékát képviselik. Ahhoz, hogy leszavazzák a vámokat, minősített többség kell, azaz legalább 15 ország elutasítása és hogy ők a össznépesség 65 százalékát képviseljék.
Ebben a Renault révén érintett Románia, az autógyártással nem rendelkező Horvátország, Luxemburg, Finnország, Dánia, Málta, Ciprus, Portugália és a balti államok csatlakozása segíthet. Szlovákia szavazata a kínai verseny által támadott japán, francia és dél-koreai gyártók jelenléte miatt biztosan nem lesz elutasító.
Egyelőre az nem világos, hogy a régió vezető gazdasága és fő autógyártója, Németország hogyan fog szavazni, bár júliusban a tartózkodást választották.
A hárompárti kormánykoalíció nehéz helyzetben van. A zöldek a klímavédelmi célok elérése miatt ellenezhetik a büntetővámokat, a szabad demokraták a szabad verseny érvényesülése miatt mondhatnak nemet, a szociáldemokraták viszont a német munkahelyek védelmében bólinthatnak rá a vámokra. Még ha az ellen a Kínában gyártató és onnan saját termékeit Európába exportáló BMW, illetve a kínai válaszlépések miatt aggódó Volkswagen és Mercedes vezetése élénken tiltakozik, mondván a német autógyártók eladásaik közel egyharmada Kínától függ.
Olaf Scholz kancellár szerdán azt mondta, hogy a Kínával folytatott tárgyalásokat folytatni kell, de országa, amely júliusban tartózkodott a kérdésről szóló szavazáson, a koalíción belüli véleménykülönbségek miatt ezt ismét megteheti.
Egyébként a német autógyártó cégek kínai vesszőfutása nincs összefüggésben a vámokkal, azt az okozza, hogy az ottani keresletre a helyi gyártók rugalmasabban tudnak reagálni. Emmanuel Macron francia elnök szerdán "elviselhetetlen mértékűnek" nevezte a kínai autógyártók állami támogatását, s Berlinben síkra szállt amellett, hogy az EU-nak meg kell védenie az egyenlő versenyfeltételeket az ipar minden ágazatában.
Szakértők szerint azonban az unión belül erős megosztottság a döntés elhalasztásához és további, arányos intézkedések kidolgozásához vezet.
További részletek itt olvashatók:
https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2024/10/elektromos-autok-kina-buntetovam-eu-szavazas | Visszafelé sülhet el a Kína elleni büntetővám | Elvileg pénteken dönt az Európai Unió az állami támogatást élvező kínai villanyautó-gyártókra vonatkozó védővámok véglegesítéséről, de a közösség látványos megosztottságát látva a halasztás és az előterjesztésen való csiszolgatás elrendelése is benne van a pakliban. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2024/10/visszafele-sulhet-el-a-kina-ellen-buntetovam | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A 43,4 milliárd forintos gigaberuházás vége 45,9 milliárd forint lesz. Így módosították ugyanis a West Hungária Bau Kft-vel kötött szerződést.
Ennek több oka is van, de a legfontosabb, hogy meg kellett hosszabbítani az úgynevezett ellenáramoltatott medence elkészítésének határidejét.
A betervezett kajak-kenu medence technológiát egyébként a német kajak-kenu sport évtizedek óta eredményesen használja a Potsdami Olimpiai Központban. 2022. március elején annak rendje és módja szerint a technológia tervezőivel és kivitelezőivel megejtett helyszíni bejárás és az egyeztetések után a szükséges műszaki adatokat a német partner rendelkezésre is bocsátotta a magyaroknak.
A felek alá is írták a háromoldalú szerződést, ám a felülvizsgálat során felmerült, hogy sokkal jobb lenne laborszerű körülményeket biztosítani, hogy a sportágat a lehető legobjektívebb mérőszámokkal segítsék. Ezért úgy döntöttek: az ellenáramoltatott medencét új technológiával építik meg.
Ugyanis a vízen, versenyhajóban történő mérési környezetet kizárólag a fedett medence, illetve az ellenáramoltatott medence biztosíthatja. Kovács Katalinék (akinek a férje Schmidt Ádám, aki korábban a miniszterelnök főtanácsadójaként dolgozott a sport területén, 2022-ben pedig az ötödik Orbán-kormányban lett sportállamtitkár) úgy vélik, hogy a kajak-kenu sportág érdekeit mind kutatási, mind fejlesztési, vagy edzésalkalmassági szempontból jobban szolgálja egy újfajta ellenáramoltatott medence. A technológiaváltás lényege, hogy a kajak-kenu hosszútávú versenyzési paramétereit is mérhetővé teszi, amely mérések a 150 méteres hosszúságú medencében nem lehetségesek.
Az eredeti kiírásban egy 150 méter hosszú tanmedence szerepel, ám az új terv megvalósítása speciális, a világon egyedülálló gépész technológiát igényel, amellyel a munkák elején nem számoltak, mert menet közben merült fel az ötlet.
Az áremelkedés oka még az is, hogy a céltorony épületet áttervezik úgy, hogy verseny esetén megfelelő műszaki- és egyéb hátteret biztosítson. Valamint a szállásépületek terveiben nem szerepelt magaslati szoba, illetve magaslati sportdiagnosztikai labor (edzőterem), ezek is utólag merültek fel, ahogy több rajtkő kialakítása is a főépületnél.
2020 decemberében kezdte meg működését Sukorón Magyarország első, államilag támogatott kajak-kenu akadémiája, a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia. A névadó és az akadémia elnöke Kovács Katalin, háromszoros olimpiai bajnok és harmincegyszeres világbajnok kajakozó, új rendszereken nyugvó, világviszonylatban is egyedülálló sportakadémiát álmodott meg, amely hosszú távon kiemelkedő utánpótlás-műhelye lehet Magyarország legsikeresebb olimpiai sportágának, a kajak-kenunak.
Az indulás óta az akadémiának többszáz gyerek, ifjúsági és U23-as korú sportolója van. A sportakadémia végleges létesítményének építési munkálatai jelenleg is zajlanak, a sportkomplexumot várhatóan 2024-ben vehetik birtokukba a sportolók.
Sokan illették kritikával a környezetromboló beruházást, amihez a Fejér Megyei Kormányhivatal oldalán megtalálható határozat szerint még csak környezeti hatástanulmány készítése sem volt szükséges. Sőt, a kormány a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, mert a korábbi szabályozások nem tették volna lehetővé a Velencei-tó partján álló telek ilyen mértékű túlzsúfolását.
Bár a zöldhatóságként eljáró kormányhivatal szerint a beruházásnak nincs jelentős környezeti hatása, az Átlátszó azt írta, hogy a Google Earth archív felvételei szerint jól látszik, hogy az elmúlt időszakban a területet a tóparti erdősáv kivételével teljesen letarolták.
Időközben a Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémia stratégiai partnerséget kötött Magyarország legnagyobb biztosításközvetítő alkuszcégével – a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.-vel, amely a piacon egyedülálló, exkluzív biztosításokkal garantálja az akadémia teljes körű biztosítási védelmét. | 2,5 milliárdot rádobtak még Kovács Katalin sportakadémiájára | Miközben már gyerekek és sportolók birtokba is vették Kovács Katalin „kajakkirálynő” akadémiáját, még folynak egyes munkálatok. Emiatt 2,5 milliárddal többe kerül a beruházás. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/25-milliardot-radobtak-meg-kovacs-katalin-sportakademiajara.html | 2023-07-04 13:07:00 | true | null | null | mfor.hu |
Az úgynevezett jutalékos rendszerben működő fővárosi ingatlanmutyi eladói és vásárlói oldalának is busás hasznot hozhatnak a korrupciós tranzakciók. Az Anonymus által közzétett hangfelvételekből már korábban kiderült, hogy a mások mellett Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes közreműködésével üzemelő rendszerben a vételár 10 százalékát kitevő jutalékért – vagyis csúszópénzért – személyre szabott pályázatokat írnak ki több százmilliós, illetve több milliárdos ingatlankora. A kért összeget kéz alatt leszurkoló pályázó így teljesen biztosra veheti, hogy ő nyeri el az ingatlan vételi jogát.
Most az derült ki, hogy a korrupciós módon megszerzett ingatlanokat akár többszörös áron értékesíthetik tovább.
Kedden reggel Anonymus újabb felvételt hozott nyilvánosságra, amelyben 13 olyan ingatlant nevezett meg, amelyet a főváros feltételezhetően áruba bocsátott.
Ezek egyike a XII. kerület, Istenhegyi út 62., amely egy 844 négyzetméter területű „kivett beépítetlen terület”.
A főváros honlapja szerint a Nagy-Verecke Property Kft. vette meg az ingatlant bruttó 256,5 és millió forintért. Nem sokkal azután, hogy 2020. október 16-án a cég neve került a tulajdoni lapra, több mint a vételár duplájáért kezdték el árulni az ingatlant.
A Magyar Kérfarkú Kutyapárt szúrta ki, hogy idén januárban a telket 1,5 millió euróért akarták továbbértékesíteni, ami akkori árfolyamon mintegy 540 millió forintot tett ki. Hogy végül elkelt-e az ingatlan, illetve, hogy mennyit fizettek érte, azt nem tudni, ugyanis Magyarországon a magánszereplők közti ingatlaneladások szerződései nem nyilvánosak.
A Nagy-Verecke Property Kft.-ről azt tudni, hogy 2019 februárjában alapították, s fő tevékenysége a saját tulajdonú ingatlan adásvétele. A cég székhelye jelenleg a II. kerületi Gárdonyi Géza út egyik házának pincéjébe van bejegyezve. A cég nettó árbevétele 2019-ben és 2020-ban is nulla forint volt, vagyis addig nem végzett érdemi tevékenységet. A Kft. jegyzett tőkéje a kezdeti 3 millió forintról 2020. 12. 18-án közel 90-szeresére, 259,5 millió forintra ugrott. Az elképesztő tőkeemelés mértéke megegyezett a fővárosi önkormányzat által eladott ingatlan vételárával. A cég tulajdonosa a Redimmocorp Ingatlanfejlesztő Zrt., amelynek vezérigazgatója egyben a Nagy-Verecke Kft. ügyvezetője is. A Redimmocorp egyébként Pálos Titusz Zoltán ingatlanmogul érdekeltségébe tartozik. | Több száz milliós haszonra tehetett szert a fővárosi ingatlanmutyi egyik vevője | Városháza-gate: dupla áron próbáltak túladni az egyik fű alatt megvásárolt telken | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20211201-tobb-szaz-millios-haszonra-tehetett-szert-a-fovarosi-ingatlanmutyi-egyik-vevoje | 2021-12-01 21:03:03 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Kevin Hart gyógyulása nehéz szakaszában van, írja a TMZ. A színész vasárnapról hétfőre virradóan szenvedett súlyos autóbalesetet, melynek következtében súlyos hátsérüléseket szenvedett. Őt és az autó vezetőjét azonnal kórházba kellett szállítani. Szerdán Hart felesége, Eniko Hart annyit árult el férje állapotáról, hogy ébren és felépülőben van, "minden rendben lesz".
Azóta kiderült, hogy Hart gerince három helyen is eltört, és bár első műtéte jól sikerült, nagy fájdalmai vannak, így erős fájdalomcsillapítókat kap. A helyzethez képest a színésznek még így is nagy szerencséje van, mert akár le is bénulhatott volna. Az orvosok szerint azonban teljesen felépülhet, azonban ez akár hónapokig is eltarthat.
Hart fizikai rehabilitációja hamarosan megkezdődik, ami viszont egybeeshet a különböző munkáival, hiszen jelenleg még tart a Jumanji: A következő szint utószinkronja.
Kiemelt kép: VALERIE MACON / AFP | Kevin Hart gerince három helyen is eltört, de így is nagy szerencséje van | A színész hétfő hajnalban szenvedett autóbalesetet. | [
"autóbaleset",
"filmtv",
"gerinctörés",
"kevin hart"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2019/09/06/kevin-hart-autobaleset-korhaz-mutet | 2019-09-06 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kilencvenkét, a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszer ára növekszik június 1-jén.
Az áremelést a gyógyszergyártók kezdeményezték - közölte a Magyar Gyógyszerész Kamara titkára.
Horváth-Sziklai Attila elmondta: a drágulás elsősorban a homeopátiás készítményeket érinti, az áremelkedés mértéke körülbelül 5 százalékos. | Közel száz gyógyszer lesz drágább | Kilencvenkét, a társadalombiztosítás által nem támogatott gyógyszer ára növekszik június 1-jén. | [
"belföld"
] | 0 | http://infostart.hu/belfold/2006/05/31/kozel_szaz_gyogyszer_lesz_dragabb | 2006-05-31 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Változatlanul a vasárnap Linzben győztes fehérorosz Viktorija Azarenka vezeti a női teniszezők világranglistáját. A viadalokat szervező WTA honlapjának hétfői tájékoztatása szerint legjobb magyarként Babos Tímea a 63. helyen áll.
A páros ranglistán a múlt héten Oszakában elődöntős Marosi Katalin - aki ezen a héten Moszkvában versenyez a horvát Darija Jurak oldalán - a 47.
Női tenisz-világranglista (zárójelben a legutóbbi helyezés):
1. (1.) Viktorija Azarenka (fehérorosz) 10 955 pont
2. (2.) Marija Sarapova (orosz) 9135
3. (3.) Serena Williams (amerikai) 7900
4. (4.) Agnieszka Radwanska (lengyel) 7265
5. (5.) Petra Kvitova (cseh) 6515
6. (6.) Angelique Kerber (német) 5470
7. (7.) Li Na (Li Na, kínai) 5095
8. (8.) Sara Errani (olasz) 4855
9. (9.) Samantha Stosur (ausztrál) 4330
10. (10.) Marion Bartoli (francia) 3850
11. (11.) Caroline Wozniacki (dán) 3585
12. (12.) Ana Ivanovic (szerb) 3075
13. (14.) Nagyja Petrova (orosz) 2845
14. (13.) Dominika Cibulkova (szlovák) 2845
15. (15.) Roberta Vinci (olasz) 2405
...63. (59.) Babos Tímea 1015
...94. (94.) Czink Melinda 699
...117. (113.) Arn Gréta 589
...238. (240.) Jani Réka-Luca 233 | Babos négy helyet rontott a világranglistán | Babos négy helyet rontott a világranglistán - A női teniszezők világranglistájának élcsoportjában nincs változás, Babos Tímea a 63. | [
"tenisz",
"női világranglista",
"babos tímea",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/tenisz/2012/10/15/babos_negy_helyet_rontott_a_vilagranglistan | 2012-10-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Amikor ennek a cikknek a megírására készültünk, végeztünk egy alaposabb kutatást arról, jellemző-e, hogy a Magyarországnál valamivel jobban működő országokban miniszterelnökök zsákolnak-lapátolnak-motorcsónakáznak árvízkor a gátak körül. Svédországban, ahol egyébként ritka a nagy áradat, de azért például 1993-ban előfordult, ott élő ismerősünk eleinte a kérdést sem igazán értette. Náluk ugyanis mindenki a maga munkáját végzi: van, aki a gátakat tartja rendben (nem csak árvízkor, hanem folyamatosan), és van, aki a kormányt irányítja. A svéd emberek nem azt várják a kormányfőtől, hogy lapátoljon, mert tudják - ez a kulcsszó: bíznak benne -, hogy akinek a lapátolás a dolga, az időben, jó minőségben megcsinálja, tehát nem történhet katasztrófa.
És ha jön a córesz, azért akarjuk a politikusainkat gumicsizmában, lapátnyéllel a kézben a gátakon látni, hogy legalább ezekben a kiélezett helyzetekben megdolgozzanak a fizetésükért, és ha már ott vannak, legalább ilyenkor jusson pénz-paripa-fegyver meg elegendő közfigyelem arra, amit egyébként, amikor éppen nincs a nyakunkon a baj, a választópolgárok hallgatólagos tudomásulvételével nem csinál meg senki.
Amit árvíz, Covid, infláció, háború, menekültválság stb. idején látunk, az tipikus pótkormányzás: az ország irányításának mímelése olyankor, amikor nincs mit irányítani, mert egyértelmű a teendő - leginkább annak a kampányszerű pótlása, amit a megelőző esztendőkben elmulasztottak. Színház: jelmez, díszlet, eltúlzott gesztusok, irodalmi igénnyel előre megírt mondatok. A nemzeti pótkormányban eleve mindenki azért kerül a posztjára, mert ő tudja a leghitelesebben elbábozni, hogy mekkora katona/paraszt/kultúrhérosz, és addig marad ott, tekintet nélkül a közjó érdekében szerzett vagy nem szerzett érdemeire, amíg jól játssza a szerepét. Emlékezzünk Kásler Miklósra: nem a Holdról is látszóan félrekezelt járványkezelésbe bukott bele, hanem abba, hogy amikor komolyra fordult a dolog, hirtelen látványossá vált az addig is meglévő, de egy legyintéssel vagy káromkodással elintézett inkompetenciája. (A tényleges utódja, Pintér Sándor sem ért jobban ez egészségügyhöz - sőt -, csak éppen nem tűnik annyira bántóan amatőrnek.) Vagy Nagy Istvánra: sosem dolgozott a mezőgazdaságban, az oktatásból érkezett a politikába, ráadásul a fennhatósága alatt olyan mélyre került a magyar agrárágazat versenyképességben, termelékenységben, eltartóképességben, ami történelmileg és regionális összehasonlításban is példátlan, mégis ciklusok óta kirobbanthatatlan a posztjáról, mert olyan meggyőzően adja elő a sokadik generációs kisgazdát, ami még Torgyán Józsefnek sem sikerült. Kultúra? Ha Demeter Szilárdot megnyúznák, alighanem akkor sem tudna egyetlen mondatnyit sem mondani az Orbán-kormányok maradandó kulturális örökségéről, de Csák Jánost nem ezért léptették le, hanem mert nem tudta produkálni a látszatot, hogy a kultúrharc a válság alatt is változatlan eredménnyel folytatódik.
Ez a fajta alibizés azonban egy dologra biztosan nem alkalmas: arra, hogy a szakpolitikákban (bármelyikben), és ezáltal országként is előrébb lépjünk. Akinek vannak fideszes barátai, kérdezze meg tőlük: tudnak-e egyetlen területet említeni - közoktatás, közegészségügy, szociális ellátás, idősgondozás, közösségi közlekedés, lakhatás vagy bármi -, amiről nyugodt lelkiismerettel ki merik jelenteni, hogy most, 15 évnyi kétharmad és kilencedik éve tartó rendeleti kormányzás után egyértelműen jobb helyzetben van, mint amikor Orbánék átvették. Nem fognak ilyet mondani, de nem is várják el: nekik elég, ha néha, amikor épp összecsapnak a fejünk fölött a hullámok, a fekete neoprén kabátos, gumicsizmás ember kiáll a gátra, és megnyugtatóan a kamerába mondja, hogy a kormány a helyén van. | Pótkormány | Amikor ennek a cikknek a megírására készültünk, végeztünk egy alaposabb kutatást arról, jellemző-e, hogy a Magyarországnál valamivel jobban működő országokban miniszterelnökök zsákolnak-lapátolnak-motorcsónakáznak árvízkor a gátak körül. Svédországban, ahol egyébként ritka a nagy áradat, de azért például 1993-ban előfordult, ott élő ismerősünk eleinte a kérdést sem igazán értette. Náluk ugyanis mindenki a maga munkáját végzi: van, aki a gátakat tartja rendben (nem csak árvízkor, hanem folyamatosan), és van, aki a kormányt irányítja. A svéd emberek nem azt várják a kormányfőtől, hogy lapátoljon, mert tudják – ez a kulcsszó: bíznak benne –, hogy akinek a lapátolás a dolga, az időben, jó minőségben megcsinálja, tehát nem történhet katasztrófa. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3251141_potkormany | null | true | null | null | Népszava |
Összesen 280,5 millió forintért reklámozta a kormány Orbán Viktor legújabb konzultációját – derül ki a Vastagbőr blog által közzétett dokumentumból. A nemzeti levélváltásban a miniszterelnök elsősorban a munkahelyteremtéssel összefüggő kérdésekben kérte ki az emberek véleményét. A kérdéssorra augusztus 20-ig lehetett válaszolni.
A Magyar Posta összesen 8,2 millió konzultációs dokumentumot postázott, melyet a választópolgárok közül 698 780-an küldtek vissza kitöltve, ez 8 és fél százalék.
A nemzeti konzultáció közvetett költségvetése – a levelek legyártása, borítékolása, kézbesítése, a válaszok feldolgozása – körülbelül 850 millió forint volt a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint. Ez nem tartalmazza a konzultáció népszerűsítése fordított összeget.
A Vastagbőr bloggere a Ki mit tud közérdekű adatigénylő rendszeren keresztül közérdekű adatigénylést nyújtott be a Miniszterelnökség részére, hogy megtudja, mennyibe volt a reklámköltség. Mivel a Miniszterelnökség többször válaszra sem méltatta a Vastagbőrt, az Átlátszó.hu segítségével perre vitték a dolgok. A tárgyalás előtt azonban váratlanul mégis megérkeztek az adatok.
A blog által közzétett dokumentumból kiderül, a konzultáció reklámköltségei összesen 280,5 millióba kerültek. Az online sajtóban 28,3 millió forintért hirdettek: metropol.hu-n, az nlc.hu-n, a megyei site-okon, az Indexen, a Velveten és az inforadio.hu-n. A 28 milliónak közel a felét a velvet.hu-n költötték el. Televízióban 48,7 millió forintot költöttek el a reklámspot sugárzására: RTL (14,2 millió), TV2 (15 millió), M1 (7,4 millió), Echo TV (1,8 millió), ATV (2,5 millió), HírTV (7,6 millió). Az Echo TV-n összesen 115-ször adták le a reklámot. Rádióban 54,3 millió forint értékben hirdettek: a Class FM, Music FM, Kossuth, Inforádió és Juventus mellett még 16 megyei rádióban sugározták a hirdetéseket. A Class FM-en 18 millió forintot költöttek el. A legnagyobb tortaszelet a közterületre jutott: 81,7 millió forint, ebből 500 darab óriásplakát 40 millió forintért, 300 darab citylight poszter 13 millió forintért készült. Épülethálókra 9 milliót, járműreklámra pedig 19 millió forintot költöttek. Ehhez jönnek még a kreatívok és a gyártásuk 35 millióért.
A reklámkampányt az Inter Media Group cég végezte. Az IMG-vel tavasszal szerződött a Miniszterelnökség, hogy a 800 milliós keretösszeg erejéig végezzen médiakampányokat, médiavásárlásokat, online kommunikációs feladatokat. Ez a 280 millió forint ebben a keretösszegben nincs benne. | Százmilliókba került reklámozni a nemzeti konzultációt | A legtöbb pénzt közterületi reklámokra költötte a kormány. A kérdéssorra a megkérdezettek nyolc és fél százaléka küldte vissza válaszát. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2012/10/03/szazmilliokba-kerult-reklamozni-a-nemzeti-konzultaciot/ | 2012-10-03 11:14:00 | true | null | null | 24.hu |
A megbeszélésen a kétoldalú kapcsolatokról és nemzetközi politikai kérdésekről volt szó
- mondta. | Orbán Viktor az izraeli közlekedési miniszterrel tárgyalt | Orbán Viktor miniszterelnök kedden délután a Karmelita kolostorban tárgyalt Izrael közlekedési és infrastrukturális miniszterével - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/orszag-vilag/2024/10/orban-viktor-az-izraeli-kozlekedesi-miniszterrel-targyalt | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Pécs Fideszes polgármesterének, Páva Zsoltnak nem csak az LMP, a Jobbik, a MoMa jelöltjével, de egy független, egy civil és egy még civilebb kihívóval is meg kell küzdenie az újrázásért. A kampányidőszak bénázással kezdődött, meglepetésekkel folytatódott és a finishez közeledve többfrontos lejárató hadműveletté fajult.
Az áprilisi választásokat a kormánypárti jelöltek nem olyan fölénnyel nyerték Baranyában, és Pécsett, mint országos szinten, de az is kiderült, hogy a Fidesz elképzeléseihez igazított választókerületek milyen nagy szolgálatot tudnak tenni. A tavaszi hajrában érezhető volt a kampánystáb idegessége: az átadások, megtekintések 10 napba zsúfolódtak, még április 5-ére is jutott önkormányzati pénzből egy kvázi-kampányrendezvény, miközben mindenkire ugrottak, aki a legkisebb mértékben zavarta az elképzeléseiket (pl. nem sokkal később tűntek el az önkormányzai cégek hirdetései a Dunántúli Naplóból).
Ráadásul az utolsó napokban a kormányfő személyes jelenlétével erősítette a pécsi kampányt, ami biztos jele, hogy tényleg érezhettek némi zavart az erőben. Ezért várható volt, hogy az önkormányzati választásokra alaposabban felkészül a helyi Fidesz-stáb.
Csak a Zsolti!
A tavaszi ijedtségből keveset tanulva, továbbra is bakik és a bizonytalanság lengi körbe az egyre agresszívabbá fajuló Fidesz-kampányt, de a bénult ellenzéki erők továbbra is csak erőtlenül tudják lecsapni a magaslabdákat.
Ha az önkormányzati média folyamatos propagandáját nem számítjuk, akkor a nemhivatalos nyitányt egy helyesírási hibáktól és önismétlésektől hemzsegő, a valós adatokat és tényeket igencsak szabadon kezelő hírlevél adta még júliusban. A "99-szer annyi vagyona van" szófordulat a néhány bekezdésben háromszor szerepel, miközben arról szerényen hallgat a szöveg, hogy a város adósságát az állami átvállalás oldotta meg, legalábbis ideiglenesen.
Azóta persze sokkal összeszedettebb lett a sikerpropaganda és az átadások-megtekintések időszakát az áprilisinál sokkal jobban ki tudta nyújtani a kampánystáb. Páva Zsolt júniusban létrehozott FB-oldala jól összegzi ezeket, és a fotók mellett, a megosztott tartalmak kb. 95%-át a már említett önkormányzati média adja.
Nem is csoda a szoros kapcsolat, hiszen a PécsMa.hu-t és a Pécsi Híreket kiadó önkormányzati cég vezetője, Kapitány Gergely korábban már jóval egyértelműbben és nyíltabban is szerepet vállalt Páva kampányaiban. (Persze, a 2009-es meccset Kubatov Gábor is alaposan megigazgatta.) Azaz, valóban lehet alapja az ellenzék gyanújának, és az önkormányzat, a Fidesz-kampány és Kapitányék egyéb érdekeltségei, pénzügyei összefonódnak.
A helyi média legfontosabb szereplőjével, a Dunántúli Naplóval, a városvezetés közvetlenül az önkormányzati választások előtt ásta el – nem túl mélyre – a csatabárdot. (Persze nem túl mélyre, hiszen a napilap polgármesterjelölteket megszólaltató interjúsorozatát egyedül Páva Zsolt nem vállalta élőszóban, és "sűrű programjára való hivatkozással kizárólag írásban lett volna hajlandó válaszolni“). Néhány hónap szünet után ismét hirdetni kezdtek és az elmúlt évek sikereit vették számba 5 egészoldalas anyagban, ami így a finisben minimum kampányszagú. Az RTL Klub hiába kérdezte ennek hátteréről a polgármestert, az a kampányfőnökhöz, a kampányfőnök pedig a kabinetvezetőhöz irányította a Híradó munkatársait
Ha egy hivatalos vizsgálat során bebizonyosodna, hogy közpénzből fizetett kampányhirdetésnek minősülő oldalakról van szó, akkor az önkormányzati média is csúnyán megjárhatja, mivel ugyanezek az írások jelentek meg a PécsMa.hu felületein is. Ebben az esetben viszont törvényt sértettek, ugyanis hirdetési árjegyzéküket nem juttatták el az Állami Számvevőszékhez.
A direktmarketingben is erős Fidesz természetesen nem csak utcai fórumokon és a médián keresztül kommunikál, hanem – a hetente érkező szórólapok mellett – egy komoly, minőségi papírra nyomott brosurát is eljuttatott minden pécsi háztartásba. A programot. Elemeiben, szófordulataiban az önkormányzat által fizetett hirdetések köszönnek vissza, de kétségtelen, hogy programot kaptak a pécsiek. Ez komoly előrelépés a 4 (és 5) évvel ezelőtti választásokhoz képest, hiszen jelszavak helyett most már a későbbiekben számonkérhető tervet készítettek, de egyes elemeiben már végre is hajtották azt, ld. hajléktalanság kriminalizálása.
A civil jelölt
A korábban ritkán megnyilvánuló Fórum Sopianae Egyesület, valamint az MSZP, az Együtt-PM által támogatott Cserfainé Dr. Kovács Ágnes polgármesteri címért indulása jól illeszkedik abba az országos trendbe, amit az ún. ellenzéki összefogás már-már stratégiaként próbál eladni. A tapasztalt pécsi MSZP-sek parlamentbe jutása miatti káderhiány, és az ellenzéki pártok népszerűtlensége Pécsen is oda vezetett, hogy megpróbáltak politikán kívüli civil jelöltet indítani. (A DK külön jelöltlistával indul, de polgármesterjelöltje nincs, így ha csak passzívan is, de Cserfainét támogatja.)
A kiszemelt, a város egészségügyi intézményeinek korábbi vezetője, már-már túl könnyedén állítható párhuzamba Falus Ferenccel. Mindketten orvosok, akik leöntötték magukat egy vödör hideg vízzel. Csak az egyikük nem lépett vissza.
Az Ébredj, Pécs! szlogennel futó kampányfotókon a város betegségeire gyógyírt kínáló gyermekorvos egy ébresztőórát szorongat. Nem éppen eredeti, de a Csak a Fidesz! sem azért sikeres, mert ötletes. A viszonylag későn megjelent nyolcoldalas, újságra hasonlító kampánykiadványban a doktornő által felállított diagnózis a város helyzetéről, és a felírt kezelés, inkább ígéret- és ötlethalmaznak tűnik, semmint komolyan vehető programnak. Ráadásul zavaró pontatlanságok is keveredtek a kiáltványba, pl. a "65 m2 alatti lakóterületek ingatlanadóját" szeretnék kivezetni, noha Pécsen ilyen nincs, a keresett szó az építményadó volna. Sajnos egyetlen webcímet sem találtunk a kiadványban, ami a programmal kapcsolatos ismereteink elmélyítését is akadályozta.
Viszont utcafórum- és mikrofonképességét már néhányszor bizonyította a polgármesterjelölt, a kezdeti piszkálódások és az első csúnyább gyomros után, a Fideszes lejáratókampány második fázisát valamelyest tompítani tudta. Igaz, a volt szocialista vezetéstől felvett jogosulatlan, vagy akár jogos jutalmak még mindig jó ütőkártyának számítanak.
A még civilebb
Az egyik legnagyobb meglepetés az Összefogás Pécsért Egyesület képviselőihez köthető, akik több év asszisztálás után megtalálták a saját hangjukat és első körben meg tudták akadályozni, hogy a szövetséges Fidesz-KDNP-frakció kitiltsa a hajléktalanokat a belvárosból. Második körben már ők is megszavazták a rendeletet, de figyelemfelkeltésre, és a fideszes harag fellobbantására mindenképpen alkalmas manőver volt a szembeszegülés.
Bár a nyilatkozatokban a pártpolitikában való csalódottságot nevezik meg hivatalos okként, elképzelhető, hogy az áprilisi választás során tapasztalt bizonytalanságok és egy közvéleménykutatás is erősíthették a önállósodási szándékot.
Egy viszonylag összeszedett programmal és a Pécsett hagyományosan erős hívószónak számító civilséggel felvértezve szállt be a küzdelembe az ÖPE. A polgármesterjelöltként induló Kővári János – aki 2010-2014 között még a parlamentben is a Fidesz-frakció sorait erősítette – azóta már megtapasztalta, hogy milyen veszélyes útra léptette a formációt. Az egykori szövetséges most felelőtlen közpénzosztással, sőt visszaéléssel vádolja Kővárit. Így egyre kevésbé valószínű az a feltételezés, hogy az ellenzék még további felaprózását a Fidesz rendelte volna meg az ÖPE-től. Ráadásul a városvezetés azóta gondoskodott is a jó civilek pótlásáráról, így pl. Fodor Ibolya, a KÉK Egyesület vezetője már a Fidesz támogatásával indul képviselőjelöltként.
Nincs kompromisszum
Az LMP kongresszusi döntése értelmében parlamenti pártokkal sehol nem indulnak együtt az önkormányzati választásokon. Pécsett – ahol azért lett volna lehetőség parlamenten kívüli formációkkal is közös jelöltről tárgyalni – is önállóan mérettetik meg magukat. A városban továbbra is a zöld értékekkel kampányolnak a leghangsúlyosobban, nem is csoda, hogy Keresztes László Lóránt, a földtudományok doktora lehet 2010 után ismét a polgármesterjelölt.
Talán a legbőbeszédűbb, néhol utópisztikus elemeket is felvonultató helyzetértékelést és programot tették le egy 16 oldalas kiadványban. A köztéri kampányban is tudtak újat mutatni, bár a préselt lemezre freestyle-ban felkomponált plakát nem tudjuk mennyire számít ökomegoldásnak.
Gábor szántana
A plakátokon, szórólapokon továbbra is leginkább "közbiztonság és rend" címszavakkal kampányoló Jobbikos polgármesterjelöltnek talán a legfigyelemreméltóbb és valóban innovatív elképzelése mégiscsak a város gazdaságát és iparát érinti. Méghozzá a mezőgazdaságát és az élelmiszeriparát. Gyimesi Gábor szerint elég egybefüggő terület van a város közelében, ahol többszáz embernek lehetne munkát adni. Az interjúban szerencsére példával is szolgál a városi képviselő: a déli ipari park (közművesített) területét fel lehetne szántani, hiszen a gyártócsarnokokra azért nincs szükség, mert olyan termékek készülnek, amelyeknek vagy van piacuk, vagy nincs. "Élelmiszert minden nap vesznek az emberek" – fejezi be a kifinomult gondolatkísérletet a jelölt.
És még két Gábor
Az egykori MSZP-s politikus, Haraszty Gábor szellemi szabadfoglalkozásúhoz méltó módon, függetlenként szeretne polgármester lenni. Programjáról keveset tudni, és úgy tűnik még a célközönsége sem fedezte fel igazán, hiszen a FB-oldala mindössze harminc lájkot gyűjtött eddig. Pedig tavaly júniusi A tudat és lélek című elődása is jóval több figyelmet érdemel.
A Modern Magyarországért jelöltjét, Tukora Gábort – aki szórólapján olvasható vallomása szerint művelődésszervező, mentálhigiénikus és coach – a pártelnök egy villámlátogatással támogatta. Egyébként Bokros Lajos pártja nem csak polgármesterjelöltet tudott indítani Pécsen, de a 19 pécsi választókerületből 16-ban lesz képviselőjelötje a szavazólapokon.
Pécsen polgármesterjelöltet 6 szervezet tudott állítani, melletük egy független indul. Mind a 19 választókerületben a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az ÖPE és Forum-MSZP-Együtt-PM képviselőjelöltjeire lehet szavazni. A MoMa három, míg a DK és az LMP egy-egy kerületben nem tudott jelöltet állítani. A városban hat független képviselőjelölt is indul, és két jelöltjük a Szociáldemokratáknak is lesz.
Gűth Ervin
Ez a cikk a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, a Political Capital és az Átlátszó közös önkormányzati projektjének keretében készült, a projekt támogatója az Open Society Foundations. | Páva és a civilek - ilyen a kampány Pécsen | Páva és a civilek – ilyen a kampány Pécsen | null | 1 | https://atlatszo.hu/2014/10/09/pava-es-a-civilek-ilyen-a-kampany-pecsen/ | 2014-10-09 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A kocsi parkolás közben hajtott fel a járdára.
Az autó csütörtök délelőtt, Budapest belvárosában hajtott falnak. A József Nádor téren, parkolás közben hajtott fel a járdára, és egyenesen egy háznak csapódott. Mindezt közvetlenül egy kávézó terasza mellett történt.
A balesetben senki sem sérült meg, azonban a jármű csúnyán összetört.
Fotók: MTI / Mihádák Zoltán | Belvárosi kávézónál csapódott falnak autó Budapesten | A kocsi parkolás közben hajtott fel a járdára. | [
"baleset"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2013/10/31/belvarosi-kavezonal-csapodott-falnak-auto-budapesten | 2013-10-31 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Tavaly nyolcszorosára nőtt a kazettás bombák halálos áldozatainak száma, leginkább az ukrajnai háború miatt - közölte a kazettás bombák használata ellen küzdő, Cluster Munitions Coalition (CMC) nevű, 350 aktivistacsoportot egyesítő londoni szervezet.
A kazettás bombák használatát több mint 110 ország tiltja, mert nagy területen szórnak szét repeszeket, amik a polgári lakosságot is veszélyeztethetik, a fel nem robbant bombák pedig akár évekkel később is veszélyesek lehetnek. A bombákat a földről lövik ki vagy repülőgépekből dobják le, majd a levegőben felrobbannak, és kisebb "bombaszemeket" szórnak szét széles területen. A használatukat betiltó 2008-as oslói egyezménynek nem részese sem Oroszország, sem Ukrajna, sem az USA.
Kazettás bomba maradéka Avdiivkánál 2023. március 23-án.
A robbanásokat túlélő, de a repeszektől vagy égéstől súlyos sebeket szenvedő áldozatok akár életre szóló orvosi ellátást is igényelhetnek. A tiltakozók különösen azok miatt aggódnak, akik fel nem robbant bombákba botlanak jóval a konfliktus után is.
Tavaly 1172-en sebesültek meg a kazettás bombáktól, közülük 353 ember meg is halt. A CMC szerint 14 éve - amióta közzéteszik az éves jelentést - ez a legmagasabb szám. Az áldozatok szinte mindegyike civil, háromnegyedük gyerek, akik gyakran nézik játéknak a fel nem robbant bombákat.
A CMC szerint Ukrajnában az orosz hadsereg "többször", míg maga Ukrajna "kisebb mértékben", de szintén használt kazettás bombákat. Ukrajna azt ígérte, hogy csak az ellenséges csapatok kiszorítására vet be ilyen fegyvert. Oroszország tagadja, hogy kazettás bombákat használna a háborúban, de többször fenyegetőzött azok bevetésével.
A most kiadott jelentés 2022-re vonatkozik, és még nem tartalmazza a Kijev által júniusban bevetett, az Egyesült Államokból származó kazettás bombák használatát. Joe Biden amerikai elnök július elején azt mondta, "nagyon nehéz döntést" hozott, amikor jóváhagyta ezeknek a fegyvereknek az Ukrajnába szállítását, de Kijev "kifogyott a lőszerekből".
A CMC jelentése szerint Ukrajnán kívül tavaly még Azerbajdzsánban, Irakban, Laoszban, Libanonban, Szíriában és Jemenben dokumentálták a kazettás bombák használatát, és most először Mianmarban is bevetették. (MTI) | Tavaly az orosz-ukrán háború miatt nyolcszorosára nőtt a kazettás bombák áldozatainak száma | Tavaly 1172-en sebesültek meg a kazettás bombáktól, közülük 353 ember meg is halt. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/09/05/tavaly-az-orosz-ukran-haboru-miatt-nyolcszorosara-nott-a-kazettas-bombak-aldozatainak-szama | 2023. 09. 05. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Összesen nettó 1,1 milliárd forintot még elköltenek a nyári vizes világbajnokságra – derül ki az EU-s közbeszerzési értesítő friss kiadványából. A két pályázat eredménye azért is érdekes, mert spórolni sikerült: az eredetileg becsültnél jó tízmillió forinttal olcsóbb árat kínáltak a győztesek.
A nagyobb összértékű tendert egészségügyi és orvosi szolgáltatásokra írták ki. A közbeszerzést a SOTE tulajdonában álló Semmelweis Egészségügyi Kft. nyerte el, a vb versenyhelyszínein, az edzéseken, valamint az akkreditált hotelekben az eredetileg tervezettnél tízmillió forinttal olcsóbban, 833,5 millióért biztosítják az egészségügyi ellátást. | Gazdaság: Megdöbbentő fordulat: ma olcsóbb lett a vizes vb | Két közbeszerzésben is eredményt hirdettek, úgy költenek el újabb 1,1 milliárd forintot a vb-re, hogy az eredeti terveknél olcsóbban hozzák ki. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20170329_Megdobbento_fordulat_ma_olcsobb_lett_a_vizes_vb | 2017-03-29 17:22:00 | true | null | null | HVG |
Németországban óriási felháborodás fogadta a hírt: míg Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a svájci joggal összeegyeztethetőnek nevezte az eljárást, az ellenzék azzal érvelt, hogy éppenséggel a pénzüket illegálisan Svájcba „kimenekítők” a tettesek, nem pedig a kötelességüket végző adónyomozók.
Németország és Svájc között küszöbön áll egy új megállapodás, amelynek értelmében a Németországból érkező befektetésekre ugyanakkora adó lenne érvényes, mintha otthon maradna a pénz, de a számlatulajdonosok anonimitása továbbra is megmaradna.
Becslések szerint 130-180 milliárd eurót tárolnak németek az alpesi országban. A szociáldemokraták és a Zöldek azt szeretnék elérni, hogy a berlini kormány ne írja alá a megállapodást. A Zöldek frakcióvezetője, Jürgen Trittin szerint Svájc nyilvánvalóan nem akar az adóelkerülés elleni harcban a jogállamokkal együttműködni. | Külföld: Adóelkerülés: Svájc visszavág | Letartóztatási parancsot adtak ki három német adónyomozó ellen Svájcban. Azzal gyanúsítják őket, hogy megsértették a svájci banktitok-törvényt, amikor a német adóelkerülők Svájcba menekített pénzei után nyomoztak, és gazdasági kémkedést folytattak, amikor 2010-ben az adóelkerülők adatait tartalmazó adat CD-ket megvásárolták. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/adoelkerules__svajc_visszavag-1304589 | 2012-04-01 14:52:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
„Engedje meg, hogy kifejezzem örömömet azt illetően, hogy érdeklődik a magyar iparművészet Milánói Világkiállítást is megjárt műremeke iránt, amelynek képében egy új kulturális központ nyithatta meg kapuit” - kezdte válaszát Tállai András államtitkár arra az egyszerű kérdésre, hogy mennyibe került a Milánói Expóra épített, majd hazahozott Sámándob épület felépítése Karcagon? Mivel a kérdést a DK-s Vadai Ágnes tette fel, Tállai odapörkölt: „Ugyanakkor sajnálattal tölt el, hogy Önök a múltban is és a napjainkban is minden fejlesztést támadnak, legyen szó akár a Városligetről, infrastruktúra- vagy sportfejlesztésről, most pedig a Sámándobról, amely egy fővárostól távoli település számára biztosít a korábbinál szélesebb lehetőségeket. A teljes fejlesztéshez a kormány 4,4 milliárd forintot biztosított.” Fotó: Varga Mihály/FacebookHét évvel a hazahozatala után február végén adták át az újra felépített Sámándobot, azaz a Karcag Kincse Művészeti és Konferencia Központot. A városból származó Varga Mihály pénzügyminiszter az ünnepségen arról beszélt, hogy „Szőcs Géza műve ma is összehozza majd a közösségeket. Az 2015-ös milánói világkiállításon szereplő magyar pavilon újjáépített épülete a helyiek szellemi központjaként szolgálhat.” A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándobra akkor 5-6 milliárd forintot költhetett az állam. Két évvel később, 2017-ben hozták Karcagra az épület vázszerkezetét, ami évekig rohadt a szabad ég alatt. Az újraépítés közben olyan problémákkal kerültek szembe, minthogy az eredeti épületben nem voltak mosdók, illetve fűtés, vagy hogy egyetlen egyenes fal sincs, ezért gyártatni kellett a bútorokat. | 4 400 000 000 forintba került a Sámándob felépítése Karcagon | Miután 5-6 milliárdért felhúzták és lebontották Milánóban. | null | 1 | https://444.hu/2024/03/27/4-400-000-000-forintba-kerult-a-samandob-felepitese-karcagon | 2024-03-27 09:51:00 | true | null | null | 444 |
Vizsgálat indult amiatt, hogy a szlovák kormánygéppel hurcolhattak el Németországból egy vietnami expolitikust.
A szlovák belügyminiszter, Denisa Saková felfüggeszti a közjogi méltóságokat védő hivatal vezetőjét, Peter Krajčírovičot, amíg a hatóságok kivizsgálják, hogy valóban a szlovák állami szervek közreműködésével raboltak-e el egy vietnami vállalkozót Németországból.
Mint azt a múlt héten írtuk, a német hatóságok szerint "szinte minden kétséget kizáróan" a szlovák kormánygéppel vitték hazájába az egykori politikust, Trinh Xuan Thanht, aki Németországban politikai menedékjogért folyamodott. A férfit tavaly júliusban rabolták el Németországban, azóta hazájában kétszer életfogytiglanra ítélték. A német szövetségi ügyészség államilag szervezett emberrablásként kezeli az ügyet.
A felvidéki Paraméter most azt írja, hogy a szlovák belügyminisztérium nyomozó hivatala büntetőeljárást indít az ügyben, Saková pedig a nyomozó szervek kérésének eleget téve, az ügyben felmerült információkkal kapcsolatban feloldja a közjogi méltóságokat védő hivatal munkatársainak titoktartási kötelezettségét.
Peter Pellegrini miniszterelnök egyetért azzal, hogy az üggyel Szlovákia nemzetközi hírneve és kapcsolatai forognak kockán. Bízik abban, hogy a nyomozás Robert Kaliňák, a Kuciak-gyilkosságba belebukott volt belügyminiszter verzióját fogja igazolni, aki kitart amellett, hogy Trinh neve nem szerepelt a szlovák kormánygépen utazó személyek listáján, és szabadságában korlátozott ember sem utazott a gépen.
Andrej Kiska államfő viszont azt mondta, az embereknek joguk van tudni az igazságot, "elég az alibizmusból". Közölte Pellegrinivel, hogy Saková belügyminiszter elveszítette bizalmát, őt Kaliňák jobbkezének tekinti. | Emberrablás miatt függesztették fel a szlovák testőrök hivatalának vezetőjét | Vizsgálat indult amiatt, hogy a szlovák kormánygéppel hurcolhattak el Németországból egy vietnami expolitikust. | [
"emberrablás",
"szlovákia",
"vietnam"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2018/08/06/emberrablas-miatt-fuggesztettek-fel-a-szlovak-testorok-hivatalanak-vezetojet | 2018-08-06 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Tegnap a NAV bűnügyi nyomozói látogattak a józsefvárosi polgármesteri hivatalba – kezdi szerda délelőtti Facebook-posztját Pikó András kerületi polgármester. Az adóhatóság költségvetési csalás és okirat-hamisítás gyanúja miatt vizsgálódik, de nem a kerület ellenzéki vezetése, hanem Pikó fideszes elődje, Kocsis Máté jelenlegi fideszes parlamenti frakcióvezető idejéből származó ügy miatt.
A kerület káptalanfüredi gyermektáborának tao-támogatás felhasználásával, állami finanszírozásból, a Veszprém Handball Team Zrt.-vel partnerségben történt felújítása miatt folyik az eljárás. A feljelentést a mostani kerületi vezetés tette, miután hat lakópavilon építésére 378 millió forintnyi állami támogatást adott át az önkormányzat a klubnak, de az a mai napig nem tudott szabályosan elszámolni ezzel a támogatással. Pikó posztja szerint „a benyújtott számlák között rendre megjelentek olyan másolatok, melyeken már korábbi TAO támogatás terhére történt elszámolást tanúsító bélyegző szerepel”, így szerinte alapos a gyanúja annak, hogy több irányban is elszámolhatták ezeket a számlákat. | 378 milliós építkezés, benne 96 milliós tanácsadói díj: Kocsis Máté idejéből származó józsefvárosi szerződést vizsgál a NAV | Kedden jártak a NAV bűnügyi nyomozói a VIII. kerületi polgármesteri hivatalban. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/20/378-millios-epitkezes-benne-96-millios-tanacsadoi-dij-kocsis-mate-idejebol-szarmazo-jozsefvarosi-szerzodest-vizsgal-a-nav | 2023-09-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Egy tavaly novemberi brüsszeli ellenőrzésen több mint 40 magyarországi EU-s beruházás bukott el, de erről csak most értesítették a magyar kormányt.
Az Európai Bizottság visszaköveteli az ezekre elköltött pénz egy részét, átlagosan 10 százalékát, legalább 100 milliárd forint értékben.
A bukott pályázatok közül a legnagyobb tételek útépítésről és vasúti felújításról szólnak.
A problémás pályázatok győztesei között Mészáros Lőrinc cégei és Bajkai István fideszes képviselő ügyvédei irodája is ott vannak, de nagy nyugati multik is, a Strabagtól a Colason át a Swietelsky-ig.
Június elején írta meg a 24.hu, hogy egy tavaly novemberi ellenőrzésen igen sok magyarországi EU-s pénzből menő beruházás bukott el, és körülbelül 100-150 milliárd forintot kellene visszaadnia Magyarországnak a közbeszerzési szabálytalanságok miatt. 2015 és 2017 közötti EU-s pályázatokat vizsgáltak, és átlagosan 10 százalékot vennének vissza ezekből, írta a lap. Hogy mely pályázatok buktak el a vizsgálaton, az akkor még nem derült ki.
Most sikerült hozzájutnunk a feketelistához. Azt sajnos nem tudjuk egyelőre, hogy melyik pályázattal mi volt konkrét probléma, bár már a kiírások felületes átfutása alapján is megjelennek gyanús dolgok.
44 problémás pályázatról van szó, de mivel ezek között vannak részekre szabdalt kiírások, ezért valójában 24 nagyobb projekt van a listán. (A 24.hu 34 problémás közbeszerzésről írt, ám mivel van a listánkon 10 darab azonos összegre kiírt pályázat a szegedi lézerközponttól, így valószínűnek látszik, hogy az ő forrásuk ezt egyetlen ügynek kezelte, és így már érthetővé válik az eltérés.)
Útépítések és vasúti munkálatok a legnagyobb tételek a feketelistán, de számos vízügyi beruházás, a 3-as metró felújítása, középületek felújítása és minisztériumoknak adott jogi és PR munkák is vannak rajta. A legtöbb rossz szerződést a NIF, a Miniszterelnsökség és a szegedi EU-s lézerközpontnak dolgozó ELI-HU Kft. kötötte. A problémás pályázatok esetében a legtöbb esetben a győztesek között a Strabag valamelyik leányvállalata szerepel, összesen 10 esetben érintett az osztrák - orosz hátterű cég.
A legnagyobb falatok: 7 keretszerződés
A legnagyobb tétel messze az a hat keretszerződés, amit egy-egy régió útfelújítási munkáira kötött a Magyar Közút Nonprofit Kft. különböző konzorciumokkal, 2017 és 2020 közötti munkákra. Mindegyik keretszerződés 271,6 milliárd forintról szól. Ez elképesztő összeg, a hat szerződés keretösszege összesen több mint 1600 milliárd forint, ez nagyjából háromszorosa, mint amennyibe a 4-es metró került.
Hogy pontosan mi a baj ezekkel a szerződésekkel, azt nem tudjuk, ám lehetséges, hogy kartellt gyanítottak az auditorok, hiszen nagyjából ugyanazok a cégek pályáztak mindegyik régióban a munkára, de különböző felállásban alakítottak konzorciumokat: hol együtt, hol pedig egymás ellen indultak.
A legtöbb esetben a Strabag benne volt a győztes csapatban, a nagyok közül pedig a Swietelsky és a Colas, a kisebbek közül a Duna Aszfalt és az Euro Aszfalt jelenik meg hol a győztes, hol pedig a vesztes konzorcium oldalán, míg a náluk is kisebb magyar cégeknek egy-egy győztes csapat jutott. Ugyanakkor az se kizárt, hogy általában a keretszerződéssel mint műfajjal volt gondjuk a brüsszeli auditoroknak, és túlzásnak ítélték, hogy ennyire sok pénzt előre szétosztottak, konkrétan meg nem határozott munkákra. Itt biztosan az átlag alatti, vagy 10 százaléknál kisebb korrekciót írhattak elő a brüsszeliek, mert ez a hat csomag önmagában kitöltené ekkora büntetés esetében a 24.hu által említett 100-150 milliárdot.
Szintén keretszerződés, és szintén óriási összegről szól a "Középületek kiemelt épületenergetikai fejlesztései" című pályázat, ami 200 milliárd forint elköltéséről szól, de nem azt adták meg benne, hogy melyik épületeket kell ebből felújítani, hanem csak azt, hogy hány négyzetméteren kell ablakot cserélni, szigetelni vagy gépészeti munkákat végezni. A győztes konzorcium négy céget fogott itt össze, amiből kettő (ZÁÉV, West Hungária Bau) Mészáros Lőrinchez köthető.
Sajnos csak sokkal drágábban volt lehetséges
A Mészáros Lőrinchez tartozó R-Kord vasútépítő cég is több problémás pályázatnál megjelenik. Ilyen a Szántód - Balatonszentgyörgy közötti szakasz felújítása, amit a felcsúti mágnás többek között a Strabaggal együtt nyert meg. Nem akármilyen körülmények között: a kiíró NIF Zrt. azt várta, hogy 55,5 milliárdból meg lehet csinálni a munkát, de Mészárosék győztes ajánlata végül 72,3 milliárdról szólt.
Ez a 30 százalék feletti drágulás a becsült árhoz képest kiugró a feketelistán, de korántsem a legdurvább. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság két részletben írt ki pályázatot a kiskörei vízlépcső és környékének felújítására, mindkettőt a Strabag és a Hídépítő vitte el, és mindkettőt 35 százalékkal drágábban a beruházás becsült értékénél.
Ehhez képest a 3-as metró öt északi megállójának 21 százalékos drágulása a BKV által becsült árhoz képest szinte mérsékeltnek tűnik - 19,9 milliárd forintból lett 24,1 milliárd a munka ára, a győztes itt is a Strabag, ezúttal a Magyar Bau Holdinggal közösen.
Az EU-s lézerközpont is gyanús
Tíz részre bontva szerzett be EU-s pénzből a szegedi lézerközpont optomechanikai eszközöket, mindegyik esetben összesen 918 millió forintért, és mind a 10 szerződés ott van az auditorok feketelistáján (és még egy másik típusú szerződés ugyanettől az intézménytől). (Korábban tévesen írtuk, hogy a a kiírások egyenként szóltak 918 millió forintról, valójában összesen szóltak ennyiről.)
Amikor az állam magának vett gyanús szolgáltatásokat
Korábban írtunk azokról a problémákról, amikor a gazdasági minisztérium (május óta pénzügyminisztérium) képtelen volt elbírálni a vállalkozások pályázatait. Akkor a minisztérium arra utalgatott, hogy a pályázatok mellé járó hiteleket kihelyező MFB miatt is nehéz a helyzet. A hitelekkel foglalkozó MFB-pontok felállítása szintén EU-s pénzből ment, és ez a 16,8 milliárd forintos támogatási szerződés is szemet szúrt a brüsszeli auditoroknak, vagyis nem kizárt, hogy tényleg van valami súlyos gond a rendszerrel.
Idén májusig az összes EU-s pályázatot a kormány részéről a Miniszterelnökségnél felügyelték. Azonban a Miniszterelnökség maga is számos olyan szerződést kötött, amelyeket problémásnak ítélt az EU-s vizsgálat, a 44 gázos kiírásból 8 érinti közvetlenül ezt a minisztériumot.
Fennakadt az ellenőrzésen például az a három közbeszerzés, amelyekben egyenként 4,8 milliárd forint értékben jogi tanácsadásra szerződtek EU-s pénzből az SBGK Ügyvédi Iroda vezette konzorciummal. Az SBGK egyik tulajdonosa Bajkai István fideszes parlamenti képviselő, aki korábban sajtóperekben Orbán Viktort és Orbán Ráhelt is képviselte. Mindhárom pályázatban azokkal az ügyvédi irodákkal szemben győztek Bajkaiék, akik az EMMI 480,4 milliós tanácsadói pályázatán viszont nyertek, ám valami gond ott is lehetett, mert az a közbeszerzés is rákerült a feketelistára.
A Miniszterelnökség öt kommunikációs pályázata (kétszer 6,5 és háromszor 5,1 milliárd forint) is a listán van. Ezekből négyet a Network 360 Reklámügynökség vitt el (Csetényi Csaba cége, ők csinálták például a 2016-os kvótanépszavazás kampányát a kormánynak) különböző társakkal együtt, az ötödiket pedig a Pátria nyomda.
Direkt a gyanús dolgokra mentek
A novemberben vizsgált 48 közbeszerzésből csak 4 esetében nem találtak komoly problémákat, ami arra utal, hogy nem szúrópróbaszerűen nézték át a papírokat, hanem tudatosan olyan anyagokban merültek el, amiről azt feltételezték, hogy büdösek valamiért. | Út, vasút, tanácsadás, vízügyi építkezések: ezek után fizettetne súlyos büntetést Brüsszel | Megszereztük azoknak az EU-s pénzből menő beruházásoknak a listáját, amelyek miatt legalább 100-150 milliárd forintot követel vissza az Európai Bizottság Magyarországtól. A gyanús győztesek között van Mészáros Lőrinc több érdekeltsége, egy fideszes ügyvédi iroda, és nemzetközi multik is. | null | 1 | https://444.hu/2018/06/14/ut-vasut-tanacsadas-vizugyi-epitkezesek-ezek-utan-fizettetne-sulyos-buntetest-brusszel | 2018-06-14 07:37:00 | true | null | null | 444 |
Egyre csak gyűlnek a felhők Karácsony Gergely és a Fővárosi Közgyűlés politikusainak a feje felett. A fontos kérdésekben ugyanis nem sikerült döntést hoznia a Fővárosi Közgyűlésnek a múlt hét pénteken tartott ülésén. Többek között a főpolgármester-helyettes személyéről sem sikerült egyességre jutnia a politikai erőknek. Így továbbra is nagy kérdés, hogy ki lesz Karácsony Gergely jobbkeze.
Az egyik potenciális jelölt továbbra is Kiss Ambrus, aki jelenleg hivatali főigazgatóként irányítja a fővárost. Karácsony Gergely ugyanis továbbra is ragaszkodik a bizalmi emberéhez, akit a főpolgármester-helyettesi dealek alapjának tekint.
Kiss Ambrusról az elmúlt években számos alkalommal jelentek meg információk arra vonatkozóan, hogy a főpolgármester helyett kormányozza a Városházát.
Ugyanakkor Magyar Péter korábban egy, a közösségi médiában közzétett kinyilatkoztatásában azt állította, nem hajlandók megszavazni az előző önkormányzati ciklusban szolgálatot teljesítő főpolgármester-helyetteseket, így Kiss Ambrust sem.
A Fővárosi Közgyűlésben helyet foglaló frakciók egy része azonban már előre kijelentette, nem fognak főpolgármester-helyettest jelölni. Ez történt a Fidesz-KDNP, a Tisza és a Kutyapárt esetében is. Így a potenciális főpolgármester-jelöltek közül azonnal kiesett 23 potenciális jelölt.
A nyertesnek nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. A főpolgármester feladata, hogy olyan helyettest jelöljön, aki mögött a közgyűlés fel tud sorakozni. A többségük is megvan hozzá, meg kell oldaniuk ezt a feladatot
- mondta korábban lapunknak Szentkirályi Alexandra. A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője kiemelte, a kormánypártok senkit sem jelölnek a pozíció betöltésére, és senkit sem lesznek hajlandók megszavazni.
Magyar Péter a tisztségek viselésével kapcsolatban korábban elmondta, pusztán két tanácsnok jelölésével járulnak hozzá a főpolgármesteri kabinet munkájához. Így várhatóan az ő soraikból sem fog kikerülni egyetlen főpolgármester-helyettes sem.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt frakciója pedig már korábban jelezte, nem fognak senkit jelölni a tisztségre, ugyanakkor időközben kiderült, hogy összeférhetetlenség miatt egyik képviselő-testületi tagjuk sem vállalhatná el a főpolgármester-helyettességet. Ugyanis Baranyi Krisztina Ferencváros, Kovács Gergely pedig a XII. kerület polgármestereként dolgozik, Döme Zsuzsanna pedig a IX. kerület alpolgármesteri tisztségét tudhatja a magáénak, így a jogszabályok szerint egyikül sem vállalhatja el a pozíciót, csak ha lemondana a kerületi tisztségeiről. Azonban erre egyelőre nem látni sok esélyt.
Más frakciók azonban nem zárkóztak el a főpolgármester-helyettesi tisztség betöltésétől. A mérhető támogatottsággal nem rendelkező Párbeszéd csoportja nemrég három taggal alakult meg, Karácsony Gergely főpolgármester, illetve Barabás Richárd és Béres András egykori alpolgármesterek alkotják, akiket a Magyar Nemzet információi szerint a saját kerületeikből kellett kimenteni a választásokat követően.
A frakció egyik tagja az újbudai alpolgármesteri széket elbukó Barabás Richárd, akit a Magyar Nemzet információi szerint az újraválasztott László Imre polgármester nem jelöl újra alpolgármesterének.
A több millió forintnyi közpénzt eltaxizgató Barabásnak emiatt párttársa, Karácsony Gergely dobott mentőövet. Barabás Richárd, a kerület eddigi kultúráért és nemzetközi kapcsolatokért felelős alpolgármestere a baloldali összefogásnak köszönhetően bekerült a Fővárosi Közgyűlésbe. Jelenleg pedig semmilyen jogi akadálya nincsen annak, hogy főpolgármester-helyettessé váljon.
Szintén a Párbeszéd frakciójának tagja lett Béres András, aki az előző ciklusban Kiss László III. kerületi polgármester helyetteseként dolgozott. A politikus éveken keresztül abban az önkormányzatban dolgozott, amelyről utólag kiderült, hogy súlyos korrupciós hálózat épült ki a falai között. Az ügyészség vizsgálata során először az egyik alpolgármestert, Czeglédy Gergőt, majd pedig a polgármestert, Kiss Lászlót is letartóztatták. A politikust azonban Kiss László utasításainak megfelelően újraválasztották Óbuda alpolgármesterének, így nem tud komoly tisztséget vállalni a fővárosban.
Szintén a baloldali összefogás részeként bekerült a Fővárosi Közgyűlésbe Déri Tibor egykori újpesti polgármester, Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester és Keszthelyi Dorottya, a XIII. kerület önkormányzati képviselője.
A három politikus közül jelenleg egyedül Déri Tibor, Újpest korábbi polgármestere tudná lemondás nélkül betölteni a főpolgármester-helyettesi tisztséget, azonban a Tisza Párt képviselői nem támogatnák a jelöltet, aki jelenleg a Gyurcsány-párt tagja.
A Vitézy Dávid egykori főpolgármester-jelölt vezette frakció tartalmazza jelenleg a legtöbb potenciális főpolgármester-helyettest. A háromfős tömörülésnek ugyanis egyik tagja sem vállal más tisztséget a Fővárosi Közgyűlésen kívül, így bármelyikük egy alku részét képezheti.
Ugyanakkor sajtóinformációk szerint Vitézy Dávidnak nem kedvez az idő múlása, ugyanis a korábbi legnagyobb szövetségese, a Tisza Párt kezd kihátrálni mögüle. Azonban Vitézy Dávid farvizén a Fővárosi Közgyűlésbe bejutó Szilágyi Anna és Gál József szerepe felértékelődhet a következő időben. | Ki lesz Karácsony Gergely jobbkeze? | Ismét megkezdődtek a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése előtt befagyott tárgyalások a főpolgármester-helyettes személyéről. Nagy a verseny, ugyanakkor egyre szűkül a potenciális főpolgármester-helyettesek köre. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/ki-lesz-karacsony-gergely-jobbkeze | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.