text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Több mint három éve, 2006 áprilisában rakták le a szolnoki ipari parkban a Higi Papírsoft Zrt. leendő, 16-17 ezer négyzetméteres papírgyárának alapkövét. Akkor nyolcmilliárd forintos beruházásról, 160 új munkahelyről szóltak a hírek, és arról, hogy a gyár papírzsebkendő, szalvéta és egyéb háztartási papíráru gyártásához szükséges alapanyagot fog előállítani. A helyiek arról is beszélnek, hogy a befektetők egy áramtermelő bioerőmű megvalósítását is tervezték, bár ennek hivatalosan nem találtuk nyomát (ahogy annak sem, hogy a cég állami támogatást kapott volna a beruházáshoz, amit Szolnokon emlegetnek).
Jól indult
Ami viszont biztos: az építkezés megkezdődött, és már több mint három éve tart, de a papírgyár azóta sem épült fel. A cég a tervezett nyolcmilliárd forint helyett nagyjából tízmilliárdot költött a beruházásra, holott meglehetősen gáláns feltételekkel juthatott a szolnoki telekhez. A város önkormányzatától kapott tájékoztatás szerint az ipari parkban 4000-4500 forint a közművesített telkek négyzetméterenkénti átlagára.
A Higi Papírsoft ugyanakkor négyzetméterenként 1500 forintért kapta meg a területet, igaz, vállalta, hogy annak közművesítését elvégzi. Ez azonban végül csak részben történt meg, így a teljes közművesítés az ipari parkot üzemeltető, városi tulajdonban lévő Szolnoki Ipari Park (SZIP) Kft.-nek is belekerült 150 millió forintjába.
Jogerősen fizetnie kell
Ennek a pénznek a SZIP elengedte ugyan egy részét, ám még így is nagyjából 100 milliós követelése volt, amire a Higi részletfizetési lehetőséget kért és kapott. A 100 millióban azonban máig csak 10 milliót fizetett be (a szolnoki önkormányzatnál azt mondták, hogy most már jogerős ítélet kötelezi a céget a további részletek megfizetésére, ám ez eddig nem történt meg).
Természetesen azonban nemcsak a város vár a pénzére. "A beruházást időről időre abbahagyták, majd újrakezdték, miközben a szállítók és az alvállalkozók egy része már 2007 óta vár arra, hogy kifizessék a számlákat" – panaszkodtak lapunk által elért kisvállalkozók. A Higi pénzügyi helyzetét érzékelteti, hogy egy felszámolás alatt álló cégnek, az Ipolyholding Kft.-nek például 408 millió forintra plusz annak kamataira rúgó peres követelése volt a Higivel szemben (a követelést a felszámoló idén júliusban megpróbálta értékesíteni, nem sikerült megtudnunk, milyen eredménnyel, a felszámolóbiztos ugyanis augusztus végéig szabadságon van).
Többen felszámoltatnák
A Higi hitelezői közül az utóbbi időszakban többen is felszámolási eljárást kezdeményeztek a budapesti székhelyű cég ellen – hogy pontosan hányan és mikor, azt nem tudjuk. A Fővárosi Bíróság megkeresésünkre ugyanis csak annyit közölt: „2007 óta több felszámolási eljárást kezdeményeztek a Higi Papírsoft Zrt.-vel szemben, azonban tekintettel arra, hogy folyamatban lévő ügyekről van szó, illetve hogy a bíróságot az adat- és személyiségvédelmi szabályok kötik, kérjük, hogy bővebb információért forduljon a felekhez”.
A lapunk által elért kisvállalkozók egyike úgy tudja, hogy az egyik, több mint százmillió forintot követelő cég már tavaly nyáron kérte a felszámolási eljárást, ám csak július végén kaptak egy végzést. Ebben az szerepel, hogy a bíróság július 25-i határidővel harminc nap haladékot adott a cégnek, mert most van bejegyzés alatt egy tulajdonosváltás – legalábbis így tudja a lapunknak neve elhallgatását kérve nyilatkozó üzletember (azt a vállalkozót, aki állítólag ezt a végzést kapta, nem tudtuk megszólaltatni).
Komoly pénzügyi gondok
Azt viszont a szolnoki ipari parkot üzemeltető cégnél is megerősítették, hogy a gyár valóban nem készült el, az építését időnként abbahagyják, de most például dolgoznak a területen. „Mi is tudjuk, hogy a cégnek komoly pénzügyi gondjai vannak” – mondta Andrási Imre, a SZIP Kft. ügyvezetője. Az építkezésen dolgozók ezt azzal egészítették ki, hogy tudomásuk szerint a félkész épület áram- és vízellátását lekapcsolták a szolgáltatók. A megyei lap online kiadásán tavaly egy kommentelő azt írta, hogy „már a szemetet is elföldelik az építési területen, csak azért, mert nem tudják kifizetni a hulladékelszállítási költségeket sem”.
Andrási hallott az állítólagos tulajdonosváltásról, és arról is, hogy nyújtottak be a cég ellen felszámolási kérelmeket, de azt mondta, részleteket nem tud. Csak annyit mondott, hogy egy állítólagos új tulajdonosi csoport nevében már megkeresték őt, „de a befektetők már azzal kezdték a tárgyalást, hogy a felhalmozódott adósságokat akkor tudják kifizetni, ha beindul a termelés” – mondta Andrási. Aki szerint a Higinél minden folyamatosan változik, így néha azt sem tudják, hol érhetik el őket.
Kikapcsolva, kikapcsolva, kikapcsolva
Ezzel nincsenek egyedül, az Index több mint egy héten keresztül szintén hiába próbált a cég illetékeseivel beszélni. Noha a cég weblapján látható szám tárcsázása után nem sokkal visszahívott egy Kelemen Péter nevű személy – hogy ki ő, arról később –, ám csak annyit mondott, hogy visszahívnak, ha a tulajdonosok akarnak nyilatkozni. Erre a visszahívásra a cikkünk megjelenéséig hiába vártunk.
A társaság székhelye a főváros XII. kerületében van, egyik vezérigazgatójának, Tóth Miklósnak a lakcímén. Ezen a címen egy mobiltelefonszámot tart nyilván a tudakozó, ám a szám ki van kapcsolva, hangpostafiók nincs, így üzenetet sem tudunk hagyni (Tóthot az alvállalkozók által ismert mobilszámán sem tudtuk elérni).
A Higinek elvileg van egy telephelye a főváros VII. kerületében, a Wesselényi utcában is, itt egy vonalas telefonszáma van. Vagyis csak lenne, amikor tárcsázzuk, azt halljuk, hogy a hívott számon előfizető, illetve szolgáltatás nem kapcsolható. A helyszínen sem járunk nagyobb sikerrel, sem a házba tartó idős úriember, sem a néhány perccel később onnan kijövő fiatal pár nem tud arról, hogy bármilyen cég székhelye lenne ott. A kapucsengőkön és a postaládákon szintén nem láttunk a Higi ottlétére utaló jelet.
Offshore-tulaj megy és jön
Az Opten cégtárának céginformációs adatai szerint a társaságnak jelenleg egyetlen tulajdonosa van, egy Veronában bejegyzett cég, az Over Meccanica S.p.a., amely 2004 óta részvényes, és jelentős befolyással rendelkezik a Higiben. Az IRM ingyenes céginformációs adatai szerint emellett most van bejegyzés alatt az offshore-paradicsomnak számító Brit Virgin-szigeteki Challenger Consultancy Services (CCS) Ltd. 50 százalékot meghaladó részesedés-szerzése a társasági szerződés május 28-i módosításának értelmében. Májusban egyébként kétszer is módosították ezt a szerződést: 22 nappal korábban, május 6-án épp arról született döntés, hogy kiszáll a cégből a CCS, amely 2003 januárjától volt a Higi tulajdonosa.
A társasági szerződés későbbi módosítása személyi változásokat is eredményezett. Egyfelől felügyelő-bizottsági tagságának bejegyzésére vár Szabó Károly és a wiesbadeni (Németország) lakcímű, de neve alapján vélhetően orosz Vitalij Mazin. Másfelől vezető tisztségviselőként bejegyzése alatt áll a moszkvai lakcímű Oleg Sztalnov – bár a lakcímeként megadott utcát a Google Mapson nem sikerült fellelnünk –, a budapesti Kelemen Péter – vele sikerült beszélnünk telefonon –, valamint ismét a menedzsment tagja lehet egy bizonyos Terner Géza, aki régóta kötődik a Higihez és áll üzleti kapcsolatban a Higi-székhelyének otthont adó Tóth Miklóssal.
Terner Géza, a visszatérő
Az akkor még bécsi lakcímű, a mostani cégnyilvántartási adatok szerint már luganói Terner neve annak kapcsán szerepelt először a lapokban, hogy – korábbi, nem cáfolt osztrák lapinformációk szerint – egy Barrage Consulting nevű cég nevében az M5-ös autópálya sikerdíjaként két, összesen több mint 1,5 millió euró értékű számlát állított ki egy Eurocontact nevű PR-cégnek, a Strabag partnerének.
Ahogyan az offshore CCS, úgy Terner is visszatérő szereplő a Higi életében: egyik tulajdonosa volt 1999 és 2005 között, emellett 2003-ig a cégvezetésben is szerepet vállalt. Az idén április óta 1,545 milliárd forintos alaptőkéjű társaság tulajdonosa volt továbbá nagyjából ebben az időben, 1999 és 2003 között a tavaly március óta felszámolás alatt álló Vencap Építőipari Kft., amelynek 45 százalékos tulajdonosa Tóth Miklós (ebben a cégben további 45 százaléka van Tóth Endrének, aki a Higi igazgatóságnak is tagja, és egy időben Terner is tulajdonos volt).
Tóth Miklós és Terner Géza egyébként nemcsak Higin és a Vencap révén ismerik egymást: Terner a nevét viselő cégen, a Terner GmbH-n keresztül – ennek 2004-ben megszűnt magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét szintén Kelemen vezette – tulajdonosa volt annak a mai napig Tóth Miklós által vezetett Mobilber Kft.-nek, amely 2000-ben 1,8 milliárd forintért opciós szerződést kötött a Magyar Úttörőszövetséggel a csillebérci tábor megvásárlására (a cég székhelye a tábor címe). Igaz, a csillebérci tábor tulajdoni viszonyai rendezetlenek, a fővárosi bíróság néhány hete utasította el – bár még csak első fokon – az úttörőknek azt a beadványát, amelyben területre vonatkozó résztulajdonjogának megerősítését kérték.
Lesznek, akik megvédik őket?
Magas körökhöz vezetői jó politikai kapcsolataikra többször utalgattak is a Higi Papirsoft vezetői, „arra célozgatva, hogy hiába is akarunk mi keménykedni, lesznek, akik megvédik őket” – mondják a pénzükre váró kisvállalkozók közül többen is. Hogy mennyire erősek a politikai szálak, azt sejtetni engedi, hogy Tóth Miklós nemcsak az úttörőkkel került üzleti kapcsolatba az ezredfordulón, hanem ez év május 18-ig ügyvezetője volt az MSZP-alapítású, jelenleg is a párt tulajdonában lévő, korábban a Köztársaság téri pártszékházban működő Concedo Kulturális Szolgáltató Kft.-nek.
A Higi helyzetét könnyíti, hogy a magyar jogrendszer sajátosságai miatt egy felszámolási eljárásnak már az elindítása is hosszú hónapokig elhúzódhat. Példaként említi erre a papírgyár építésén dolgozó, pénzükre váró cégek egyikének illetékese a már tavaly nyáron beadott felszámolási kérelmet, amiről csaknem egy év elteltével született érdemi döntés (a bíróság sajnos arra a kérdésünkre sem adott választ, hogy valóban van-e olyan felszámolási kérelem, amely tavaly nyár óta vár az elbírálásra).
A szolnoki önkormányzatnál mindenesetre inkább reménykednek, mint aggódnak. Abban bíznak, hogy a cég a most folyamatban lévő tulajdonosváltás után befejezi a beruházást, és hamarosan újraindítja a papírgyárat (erre már csak azért is nagy szükség van, mert tavaly bezárt a város másik, egyébként nyereségesen működő papírgyára, a Mondi). A hitelezők közül viszont többen attól tartanak, hogy az oroszok megjelenése csak újabb hitegetések kezdetét jelenti, ahogy egyikük fogalmazott: „messziről jött ember azt mond, amit akar, de ha nem tesz le valamit az asztalra két héten belül, mi mindannyian futhatunk a pénzünk után”. | Egy rejtélyes cég három éve építi szolnoki papírgyárát | Egy rejtélyes cég három éve építi szolnoki papírgyárát - A májusig MSZP-céget vezető, 2000-ben a csillebérci úttörőtábort megvásárló Tóth Miklós és a vele több üzletben közösködő Terner Géza is kötődik ahhoz a Higi Papírsoft Zrt.-hez, amely ellen százmilliós tartozás miatt felszámolást kértek. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/magyar/2009/08/14/higi_papirgyar_adossag/ | 2009-08-14 00:00:00 | true | null | null | Index |
Vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt egy év, egy esztendő próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla Borovszky Tímeát, aki Hiller István oktatási minisztersége idején vezette a tárca esélyegyenlőségi főosztályát.
Borovszky Tímeát azzal vádolják, hogy miután Hiller István akkori oktatási miniszter megtagadta beosztottja fizetésemelését, a nő a Katapult mentorprogram vezetőjét arra kérte, hogy a minisztérium által folyósított 45 millió forintos állami támogatásból 600 ezer forintot munkatársának adjon át. A fizetésemelést a vád szerint ebből fedezték volna.
Új eljárás
A Kúria február végén új eljárásra kötelezte a Fővárosi Törvényszéket az oktatási minisztérium egykori roma esélyegyenlőségi főosztályvezetőjének perében. A tanácsvezető bíró ezt azzal indokolta, hogy a másodfokú eljárásban a felmentő ítéletet úgy hozták meg, hogy nem mérlegelték kellő alapossággal a tanúvallomásokat.
A Fővárosi Bíróság 2010 májusában bűnösnek találta Borovszky Tímeát, és két év – három évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban tavaly szeptemberben felmentette őt a vád alól. A vesztegetési ügy így kerülhetett – a két, egymástól eltérő ítélet miatt – a harmadfokon eljáró Kúria (a másodfokú ítélethozatal idején még Legfelsőbb Bíróság) elé. | Elítélték Borovszky Tímeát | Felfüggesztett börtönre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla Borovszky Tímeát, aki Hiller István oktatási minisztersége idején vezette a tárca es | null | 1 | https://hirtv.hu/ahirtvhirei/eliteltek-borovszky-timeat-1102414 | 2012-08-30 23:04:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Bloomberg szerint a Pénzügyminisztérium nem kívánta kommentálni az írást. Ebből annyi igaz, hogy kértük, küldje el kérdéseit az újságíró, amit nem tett meg. Most viszont szívesen véleményezem a hírt: Ötcsillagos fake news! | Ötcsillagos fake news: Varga Mihály reagált a Bloomberg lejárató cikkére | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/varga-mihaly-szerint-alhir-hogy-a-kormany-hatalmas-koltekezesre-keszul | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A cégcsoport a pénzügyi eredményekben úgy ért el növekedést 2022-ben, hogy a munkavállalók száma érdemben nem emelkedett, a 2021-es 4649 fővel szemben 2022 végén 4665-en dolgoztak az Opus csoportnál.
Mint írták, a csoport tavaly a hazai energetikai piac meghatározó szereplőjévé vált, a turizmusban is figyelemre méltó eredményt realizált, az építőipari megrendelésállománya kiegyensúlyozott maradt, az élelmiszeripari szegmens tíz százalékkal növekedett. | Magyar siker: Mészáros Lőrinc cégcsoportjának nem tett be a válság | Energetikában, turizmusban, építőiparban, élelmiszeriparban is sikeres évet zártak tavaly. | null | 1 | https://rtl.hu/gazdasag/2023/04/05/magyar-siker-meszaros-lorinc-cegcsoportjanak-nem-tett-be-a-valsag | 2023-04-05 08:51:00 | true | null | null | Rtl.hu |
Tarlós István szólt arról is, még ellenzékiként 2007-ben javaslatot tett arra, hogy a metrószerződéseket vigyék a közgyűlés elé. Ezt az akkori vezetés és koalíció "simán leszavazta" - mondta. Az MTI beszámolója szerint kitért arra is, hogy a majdnem nyolcvan OLAF-megállapításból egyetlen egy van, amelyik a 2010 után időszakra vonatkozik. Ez az ellenőrző mérnöknek a cseréjével kapcsolatos, és az OLAF a közbeszerzési eljárás elmaradását helytelenítette, de egyúttal megállapította, hogy a mérnökcserével megszüntettek egy korábbi súlyos szabálytalanságot.
Mindenki arról beszél, hogy ez Európa és Magyarország egyik legnagyobb korrupciós ügye. "Hát majd meglátjuk" - fogalmazott, hozzátéve: rengeteg rossz megállapodás van, ez tény, de ha ebben az egy megállapításban, ami "a mi időnkre vonatkozik, bárki bármilyen korrupcióra próbálna gondolni, akkor (...) azt állítaná, hogy saját magunkat korrumpáltuk". Ezt "a bolondok házában sem lehet eladni, hiszen egy ellenőrzési munkával a saját cégünket bíztuk meg" - mutatott rá a főpolgármester.
Majd meglátjuk, hogy az OLAF-észrevételekből hány olyan lesz, amit bűncselekménynek nyilvánít a hatóság, és abban kiket neveznek majd meg, és esetleg milyen ítéletek születnek - fogalmazott Tarlós István.
A főpolgármester beszélt arról is, hogy az elszámolás jelenlegi állapota szerint a 4-es metró összességében 406 milliárd forintba került. Továbbá az általuk korrupciósnak látott ügyben 2011 januárban feljelentést tettek a 4-es metró esetében.
Tarlóst zavarja, hogy még mindig nem arról folyik a vita, mi van az OLAF-jelentésben, hanem véleményeket próbálnak egymással szembeállítani, ami már teljesen értelmetlen. Az OLAF-jelentés önmagáért beszél, elegendő a dátumokra ránézni - hangsúlyozta.
Merő spekulációnak nevezte, hogy az ügyészségi nyomozás elhúzódásának az lehetne az oka, hogy kormánypárti tanácsadók is érintettek. Erre az OLAF-jelentésből egyáltalán nem lehet következtetni - közölte.
Tarlós az ügyben nem érti Demszky Gábor volt szabad demokrata főpolgármestert, ugyanis mielőtt konkrétan megvádolnák, ügyvédet fogad, aki egyre furcsább dolgokat mond: például azt, hogy Demszky Gábort semmilyen jogi, politikai és erkölcsi felelősség nem terheli.
Demszkyt jogi értelemben "nem kívánom megvádolni" - mondta Tarlós István, aki a politikai felelősségről ugyanakkor úgy fogalmazott: "nekem is van politikai felelősségem abban, hogy 2010 óta mi történik a fővárosban".
A 2024-es olimpiai pályázat ügyében indított aláírásgyűjtésről elmondta, szerinte furcsa, hogy miért most akarnak népszavazást, és miért nem egy vagy másfél évvel ezelőtt indították el a kezdeményezést. Ha lesz népszavazás, annak az eredményét "tiszteletben fogom tartani" - jelentette ki Tarlós István, aki szerint sok jel mutat arra, hogy ez a kezdeményezés "végső soron és lényegében igazából nem az olimpiáról szól". | OLAF-jelentés: Tarlós meglepődött | A főpolgármester szerdán, az Echo TV Napi Aktuális című műsorában arra a kérdésre, hogy meglepte-e bármi az OLAF-jelentésben, az válaszolta: az esetek, az észrevételek száma lepte meg. Tudni kell, hogy a metrószerződéseket a Demszky-féle városvezetés "annak idején egyáltalán nem vitte" a Fővárosi Közgyűlés elé. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/olaf-jelentes_tarlos_meglepodott.629429.html | 2017-02-08 22:37:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
16,8 millió forintot kér az államtól tizenhárom önkormányzat arra, hogy ne saját bevételeiből kelljen kifizetni a helységben üzemelő ivóvízkonténerek működtetésének költségét. Mind a tizenhárom település Makó környékén van. A támogatási igény benyújtásáról szeptember végén döntött a makói képviselő-testület.
A Makói Csípős cikkéből az derül ki, hogy a támogatásból az önkormányzatok az Alföldvíznek fizetnének, mert az állami szolgáltató üzemelteti a konténereket.
Ezeket, akár jár oda vízért bárki, akár nem, ott muszáj a törvény szerint fönntartani, ahol a vezetékes ivóvíz nem felel meg a hazai és uniós szabványnak, valamiből - Makó térségében jellemzően arzénból - több van belőle a megengedett mértéknél. Ez van, akit érdekel, van, aki nem foglalkozik vele, és issza a csapvizet, mondván, hogy ami korábban jó volt, az jó most is. Az ivóvízminőség-javító beruházásoknak azonban volt olyan kellemetlen következménye is, hogy bár a különböző szűrés és adalékanyagok révén víz nem lett szabványos, a korábban ismert íze is megváltozott.
A 16,8 millió forintra együtt nyújtotta be igényét Ambrózfalva, Csanádpalota, Csanádalberti, Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Makó - a hozzá tartozó Makó-Rákos nevében is -, Maroslele, Nagylak, Óföldeák és Pitvaros.
A portál emlékeztet, hogy nyáron a Lokálpatrióták nevű makói politikai formáció tagjai vittek a makói ivóvízből egy szegedi laborba, ahol azt állapították meg, hogy abban a mintában három és félszer annyi arzén volt, mint amennyi az elfogadott felső határérték.
Makón tizenkét év alatt ötmilliárd forintot költöttek el arra, hogy valahogy csökkentsék és még iható állapotban tartsák a vezetékes ivóvizet, meggyőző eredmény nélkül: | Makón és környékén nem sikerül rendes ivóvizet adni | Milliárdokat költöttek el a minőséget javító beruházásokra tizenkét év alatt, de a probléma maradt. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/lokal/makon-es-kornyeken-nem-sikerul-rendes-ivovizet-adni-271511 | null | true | null | null | Magyar Narancs |
Zinedine Zidane-t a Real Madrid labdarúgócsapatának egy másik legendája, Fernando Hierro váltja Carlo Ancelotti mellett a segédedzői poszton.
A korábbi spanyol válogatott védő 11 éve után tér vissza a klubhoz, melynél 2003-ban szerződést bontottak vele, csakúgy mint Vicente del Bosquét vezetőedzővel.
Hierro 1989 és 2003 között 601-szer játszott a Realban, 127 gólt szerzett, illetve többek között három Bajnokok Ligáját nyert a csapattal.
A királyi gárdát májusban BL-sikerre vezető olasz Ancelotti eddigi segítője, Zinedine Zidane a Real második számú együttesének a vezetőedzői posztját kapta meg a legutóbbi szezont követően. | Megtalálta Zidane utódját a Real Madrid | Zinedine Zidane-t a Real Madrid labdarúgócsapatának egy másik legendája, Fernando Hierro váltja Carlo Ancelotti mellett a segédedzői poszton. | [
"labdarúgás",
"zidenine zidane",
"carlo ancelotti",
"spanyol foci",
"la liga",
"real madrid",
"foci",
"sport",
"fernando hierro"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2014/07/11/megtalalta-zidane-utodjat-a-real-madrid | 2014-07-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Nem könnyű szakmázni a Wembley Stadion nézőterén kedd este történtek után, de meg kell próbálnunk. Szóval immár sokadszorra bizonyosodott be, hogy sehová sem vezet a szélsőséges magyar szurkolói és sajnos újságírói futballmentalitás: a szerény sikerek elementáris diadallá történő felpumpálása és ennek fonákja, egy-egy vereség túldimenzionálása, nemzeti kataklizmaként történő megélése. Mert az éjszakát mindig követi hajnal, olyan még nem volt, hogy a nap nem kelt fel.
Emlékeznek még a Ceaușescu-korszak Romániájából származó viccre? Hogy mely kérdés foglalkoztatja a román filozófusokat?
Van-e élet a halál előtt...
Mármost a magyar futballra vonatkoztatva, kiváltképp a Wembley-ben elért dicsőséges, bár sajnos már haszontalan, a világbajnoki kvalifikáció szempontjából túl későn jött 1–1 után szerintem érvényes a fenti mondat parafrázisa, méghozzá kijelentő módban:
Igenis van élet a halál után.
Futballunk modern kori történelme ugyanis bővelkedik a senki által sem remélt – bár többnyire sajnos túlzott relevanciával nem bíró – hősies bravúrokban, amelyek egy tragikus összeomlást követtek, amikor már mindenki leírta a válogatottat, és a közhangulat nyomására legszívesebben beszántották és sóval hintették volna be az összes honi futballpályát, afféle modern Karthágó módjára.
Menjünk vissza az időben 1991 tavaszáig. Nélkülünk rendezték meg az olaszországi vb-t, Mészöly Kálmán a szövetségi kapitány, nem először. 1990 őszén 3–0-s vereség az osztrákoktól, 3–1 a franciáktól (ezek még nem Zidane-ék vagy Mbappéék...).
Ilyen előzményekkel utazunk ki Santanderbe, ahol – igaz, csak barátságos meccsen – 1991. március 27-én 4-2-re leiskolázzuk a spanyolokat.
Kiprich József és Lőrincz Emil nagy meccse ez, két-két gólt rúgnak, pedig az ellenfél a Barcelona Dream Teamjére épül: Zubizarreta, Eusebio, Amor, Bakero, Beguiristain... Csereként Butragueno és Sanchís, mégis győzünk.
Vagy itt van például 2007 nyara. Várhidi Péter válogatottja kilátástalan játékkal előbb június 2-án idegenben kikapott Görögországtól 2–0-ra Eb-selejtezőn, majd négy napra rá Oslóban 4–0-s megsemmisítő vereséget szenvedett a norvégoktól, és ezzel már lényegében három meccs után reménytelen helyzetbe került a továbbjutást illetően.
Aztán augusztus 22-én barátságos mérkőzésen Olaszországot fogadtuk a romos Népstadionban, és 3–1-re megvertük az aranyérmes csapatukkal (Buffon – Oddo, Cannavaro, Materazzi, Zambrotta – Ambrosini, Pirlo – Aquilani, Quagliarella, Del Piero – Totti) felálló világbajnokot.
Számított rá valaki? Senki.
Vagy egy frissebb példa, immár Marco Rossi országlása idejéből. 2019 őszén szégyenletes 3–0-s vereség Splitben Horvátországtól, csúfos 2–0-s zakó Walesben, mindkettő Eb-selejtezőn, a kettő között még a Puskás Aréna avatóján is kikapunk 2–1-re Uruguaytól, felsejlik a nemzethalál víziója.
Aztán beüt a koronavírus, legközelebb egy év múlva játszunk, és következik egy felemelő széria: oda-vissza megverjük a törököket, négy pont Szerbiától, 3–1-es győzelem Bulgáriában, és a pont az i-n: az Izland elleni mámorító 2–1-gyel ott vagyunk az Eb-n!
Persze többnyire ott van a csillag a bravúrok mellett: barátságos meccs, talán az ellenfél sem csipkedte magát különösebben, mint ahogy kedd este sem tűnt szupermotiváltnak Gareth Southgate Eb-ezüstérmes gárdája. És sajnos a londoni 1–1-nek olyan értelemben semmi jelentősége nincs, hogy szinte biztosan nélkülünk rendezik meg Katarban a 2022-es vb-t.
De nem igaz, igenis van jelentősége. Ugyanis sohasem szabad feladni, ahogy Rossi is mondta, olyan nincs, hogy a kudarcot követő reggelen ne kelne fel a nap. Meg aztán van itt egy Marcónál lényegesen veretesebb eredményeket felmutató szakember is, bizonyos Sepp Herberger. Állítólag az 1954-es svájci világbajnokság csoportkörében a magyar Aranycsapattól elszenvedett 8:3-as megsemmisítő vereség után mondta, amikor a német újságírók megforgatták a gyomrában a kést, és elkezdték boncolgatni a katasztrófa okait.
Hagyják már, mindez mit sem számít – mondta az Öreg. – Ne zavarjanak a múlttal. Olyan nincs, hogy előző meccs. Csak a következő számít. "Nach dem Spiel ist vor dem Spiel!“
És igaza lett. A világbajnoki döntőben 3:2-re legyőzték az Aranycsapatot. Van mit tanulnunk az Öregtől...
(Borítókép: A magyar válogatott játékosai a labdarúgó-világbajnoki selejtezők 8. fordulójában játszott Anglia–Magyarország-mérkőzés végén a londoni Wembley Stadionban 2021. október 12-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI) | Van élet a halál után - mindig akkor támadunk fel, amikor senki sem várná | Van élet a halál után – mindig akkor támadunk fel, amikor senki sem várná - Mindig akkor támadunk fel, amikor senki sem várná. | [
"van élet a halál után",
"1-1",
"wembley",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/2021/10/13/van-elet-a-halal-utan---mindig-akkor-tamadunk-fel-amikor-senki-sem-varna | 2021-10-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében a dél - dunántúli régióban a "4 és 5 számjegyű utak fejlesztése" című felhívás keretein belül több mint 57 kilométernyi mellékút teljes körű felújítását indítja el 22 útszakaszon. A projekteket a társaság bruttó 15,2 milliárd forint európai uniós vissza nem térítendő támogatás segítségével valósítja meg 7 támogatási szerződés keretében. A projekt részeként megújul az 5712-es jelű Siklós - Drávaszabolcs összekötő út összesen mintegy 2,7 kilométeres szakaszon - derül ki a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleményéből.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz részeként mintegy 2,7 kilométeren újul meg az 5712-es jelű út 1+777 és 3+542, illetve a 0+005 és 0+960 kilométerszelvények közötti szakaszai. A közbeszerzési eljárás során kiválasztott kivitelezőnek a beruházó Magyar Közút Nonprofit Zrt. a munkaterületet hamarosan átadja, a fejlesztés 120 napot vesz igénybe.
Siklós bel- és külterületi szakaszát magába foglaló, lokális javításokkal, pályaszerkezet cserékkel, méretezett burkolaterősítéssel történik a felújítás. A beruházás során az út mellett található vízelvezető rendszer, átereszek felújításra, valamint a szakaszon található 1 db híd is felújításra kerül. A szakaszokon 4 db kiépített autóbuszöböl, valamint a függőleges és vízszintes forgalomtechnikai jelzések (közúti jelzőtáblák, burkolati jelek, úttartozékok - visszatartó rendszerek) felújítása szintén a projekt része. A felújítás során 1 db autóbusz váróhelyiség áthelyezésre kerül.
A felújítás részeként továbbá a szakemberek gondoskodnak a meglévő burkolat profilmarásáról, a szükséges helyeken a teljes pályaszerkezet cseréjéről, ezt követően kiegyenlítő réteg majd a teljes felületen aszfalt kopóréteg és új padka épül. Sor kerül a KRESZ táblák cseréjére és új tartós burkolati jelek festésére.
A beruházások megvalósulását követően nő a forgalombiztonság és nagymértékben javul az út szolgáltatási színvonala. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. bízik abban, hogy a gondozásában megújuló országos közút minden közlekedő megelégedésére szolgál majd, a térségben pedig betölti a neki szánt szerepet, biztosítva ezzel a térségi központok, óvodák, iskolák, munkahelyek, intézmények gyorsabb, biztonságosabb és kényelmesebb elérését.
A beruházás ünnepélyes nyitórendezvényén szeptember 23-án a résztvevőket Nagy Csaba országgyűlési képviselő köszöntötte, majd beszédet mondott Hesz Gábor, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. fejlesztési és felújítási igazgatója és Riegl Gábor, Siklós polgármestere. | Csaknem 60 kilométer hosszan újulnak meg a mellékutak a térségben | A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz keretében négy és öt számjegyű utak újulnak meg a dél-dunántúli régióban. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-gazdasag/2024/09/csaknem-60-kilometer-hosszan-ujulnak-meg-a-mellekutak-a-tersegben | null | true | null | null | bama.hu |
Az olvadás és az eső miatt be kellett zárni a siófoki és a balatonfüredi jégpályákat is. Fonyódon hétfőig nem tiltják meg a korcsolyázást - tájékoztatta Győrffy Árpád, a balatoni jégpályákról információkat közlő balatontipp.hu oldal szerkesztője az MTI-t.
A balatoni korcsolyapályák többsége az elmúlt napokban bezárt, szombaton pedig a fokozódó enyhülés miatt a siófoki és a balatonfüredi is. Balatonalmádiban is elmaradnak a hét végére tervezett jeges programok.
A jég sok helyen még vastag, de az utóbbi napokban tapasztalható felmelegedés, havazás és esőzés tönkretette a minőségét, és gyengítette a szilárdságát. Néhány hely továbbra is alkalmas a téli sportolásra. Ezek egyike Fonyód, ott a strandüzemeltető tájékoztatása szerint a kijelölt területen hétfőig nem tiltják meg a korcsolyázást.
A síelők ennél jobban jártak: kiválóan előkészített pályák, 50-100 centiméter vastagságú hó várja őket a Bükkben és a Zemplénben; Bánkúton szombat este már villanyfénynél is lehet síelni.
A bükki síparadicsomban szombaton kora délelőtt nulla fok volt, valamennyi pályát megnyitották, hat felvonó működik, a hóréteg vastagsága 55 centiméter. Szombaton délután négy órától este nyolcig villanyfénynél négy pályán síelhetnek, és a C jelzésű felvonó működik.
Sátoraljaújhelyben, a Zempléni Kalandparkban a pályákat 90-100 centiméternyi műhó és mintegy 15 centiméter természetes hó borítja, és négy felvonót használhatnak a síelők. | Újabb jégpályák zártak be a Balatonon | Újabb jégpályák zártak be a Balatonon - Az olvadás tönkretette a jeget, de Fonyódon még lehet korcsolyázni. Bánkúton villanyfénynél síelhetnek. | [
"bükk",
"bánkút",
"balaton",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/telisport/2012/02/18/ujabb_jegpalyak_zartak_be_a_balatonon | 2012-02-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Tűz ütött ki a keszthelyi Balaton szállóban, amely évek óta nem működik. A tűzesetről és az oltásról az FN Tudósító (czet) is beszámolt. (képek!)
Hétfő este fél nyolc körül lángok lobbantak ki az évek óta üresen álló Balaton szálló első emeleti erkélyablakán. A pár percen belül kiérkező tűzoltók órákon keresztül oltották a rohamosan elharapódzó tüzet – olvasható az FN Tudósító (czet) beszámolójában.
Nézze meg az FN Tudósító (czet) felvételeit az égő szállodáról és az oltásról!
A helyszínen harminc tűzoltó (keszthelyiek, zalaegerszegi és marcali) dolgozott a lángok megfékezésén A hírügynökség értesülése szerint a tűz oka feltehetőleg gyújtogatás, szemtanúk ugyanis a lángok fellobbanása előtt több fiatalt is láttak kiugrani az épület egyik ablakán. | Kigyulladt a Balaton Szálló (képekkel) - FN Tudósítás | Tűz ütött ki a keszthelyi Balaton szállóban, amely évek óta nem működik. A tűzesetről és az oltásról az FN Tudósító (czet) is beszámolt. (képek!) | [
"belföld: baleset-bűnügy"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2008/08/25/kigyulladt_balaton_szallo_kepekkel | 2008-08-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A magyarság lelki alkata szkizofrén - mondja Gerő András egy remek előadásban a kiegyezésről.
Abból vonja le ezt a következtetést, hogy miközben 1867 előtt sokan sóhajtoztak Kossuth után, azért ezzel egyidőben arra vágytak, hogy simuljanak már ki a dolgok, és jussanak végre nyugodt álláshoz: ne legyen a magyarságon 1848-49 ódiuma.
Ugyanakkor Gerő azt is mondja, hogy amikor a mentalitás "kiélesíti" mindazt, ami történt, akkor megfosztja a történelmet a kompromisszumoktól:
a magyarság nem szereti a kompromisszumot, megromantizálja mindazt, ami történt.
Nem szereti Deákot, a kiegyezés atyját: "a haza bölcsét" mindig is kétértelmű tisztelet övezte.
Ez elég elkeserítő, mert azt jelenti, hogy bár a való életben a magyarok felépítették mindazt, amit a kiegyezés korszakában felépítettek, szeretni azért, főleg az utódok, nem az építkezést szerették, hanem az izgékonyságot, a lobogást, akármi legyen is a következménye.
Az a tizenhárom ember, akiről ma megemlékezünk - noha többen voltak, mint tudjuk, most maradjunk mégis a megszokott számnál - ennek a lobogásnak esett áldozatául, no meg annak, hogy Kossuth csak retorikailag szeretett lobogni. Ám a forradalmárság szeretetének egyik tünete, hogy az ember nem néz a szavak mögé.
Ha "Deák" és "Kossuth" nevét egyaránt metaforaként kezeljük, az egyiket az építkezés, a másikat a forradalom metaforájaként, akkor azt hiszem,
Magyarországon és a "magyar mentalitásban" most is szkizofrénia működik.
Egyfelől odamondunk mindenkinek, elsősorban az Európai Uniónak, de közben, s ezzel összefüggésben, különféle intézményeknek és jogoknak: a magyar kormány szétverte a Közép-Európai Egyetemet, rátette a kezét más egyetemekre, államosítja a Ráday utcát, fóliáztatja a neki nem tetsző könyveket, és hallani sem akar arról a jogról, hogy egy halálos beteg ember maga dönthessen a sorsáról - s eközben a visító és aljas propaganda az emberi jogokra hivatkozva kikéri magának a jogot, hogy az emberi jogok ellen beszélhessen -; másfelől sokak szemében építkezés folyik, a nagyszerűnek vélt illiberalizmus csodálatos felépítése, egy centralizált, körbekerített, "erős" ország megalkotása.
Nos, az "aradi tizenhármak" - s azért teszem idézőjelbe a fogalmat, mert nem a külön-külön egyéniségekről beszélek, akiknek az Arad előtti sorsa és a jelleme lehetett ilyen is, olyan is - az "aradi tizenhármak" tehát nem a szkizofréniát ünneplik, hanem azt, hogy az ember azt képviseli, amiben hitt. Természetesen senkitől nem lehet elvárni, hogy feláldozza az életét, talán közöttük is akadtak, akik inkább mást választottak volna, mégis belehaltak, és ezáltal jelképpé válhattak.
De azt talán el lehet várni, amíg még szabadok vagyunk, hogy inkább a becsület és a tisztesség szerint éljünk, mint a gazemberség és a megalkuvás szerint,
és inkább higgyünk abban, ami az előbbiekhez tartozik, mint abban, ami az utóbbiakhoz. Például ne harsogjuk, hogy az áldozat a hibás, ahogy azt sem, hogy mi nem védenénk meg a hazánkat, amelyről egyébként annyit szavalunk.
Ha így történik, tehát, ha inkább jobbra mutat az iránytűnk, mint balra, akkor az aradi tizenhármak halála nem volt hiábavaló. | Mikor megyünk Arad felé? | Azt talán el lehet várni, amíg még szabadok vagyunk, hogy inkább a becsület és a tisztesség szerint éljünk, mint a gazemberség és a megalkuvás szerint. | [
""
] | 0 | https://transtelex.ro/velemeny/2024/10/06/mikor-megyunk-arad-fele | null | true | null | null | Transtelex |
Három évre szóló, közel 25 millió euró értékű megállapodást kötött a világ egyik, meg nem nevezett vezető járműipari vállalatával a Rába Futómű Kft. futóműkomponensek szállításáról - közölte a Rába a BÉT honlapján hétfőn.
A szerződő felet, annak kérésére a Rábánál nem kívánták az MTI kérdésére elárulni.
A Rába a “prominens" teherautó-gyártó közvetlen beszállítója lett, ami a magyar cég céljához vezető újabb lépés a közvetlen beszállító szerep, a stratégiai partnerség eléréséhez – olvasható a közleményben.
A Rába-termékek prémium kategóriás tehergépjárművekbe épülnek be. A közlemény megjegyzi, hogy a “beszállítói szerződés a korábbi éveknél lényegesen magasabb értékesítési volument jelent". Az új megállapodással évente mintegy százezer új teherautót gyártanak Rába futóműtermékekkel.
A Rába legutóbb június 14-én jelentette be, hogy 2015 végéig szóló, mintegy 30 millió euró értékű megállapodást írt alá a német tulajdonú BPW Hungária Kft.-vel pótkocsi futóművekbe épített kovácsolt tengelycsonkok szállításáról.
A Rába Nyrt. üzleti portfóliója a futómű-, az alkatrész- és a járműüzletágból áll. A futóműfejlesztő és -gyártó társaság speciális futóművekkel és nagy sorozatú futóműalkatrészekkel van jelen stratégiai exportpiacain: az Egyesült Államokban, az Európai Unió és a FÁK-országaiban.
A Rába részvényei a Budapesti Értéktőzsde A kategóriájában forognak. A papír a hétfői kereskedést 810 forinton, a pénteki záróárral megegyező árfolyamon kezdte, és 11 órakor – közel kilencmillió forintos forgalomban – 820 forinton állt. Az elmúlt 52 hétben a részvény legmagasabb árfolyama 988, a legalacsonyabb 740 forint volt. | 25 millió eurós megállapodást kötött a Rába | Három évre szóló, közel 25 millió euró értékű megállapodást kötött a világ egyik, meg nem nevezett vezető járműipari vállalatával a Rába Futómű Kft. futóműkomponensek szállításáról - közölte a Rába a BÉT honlapján hétfőn. | [
"cégek"
] | 0 | http://24.hu/fn/uzleti-tippek/2011/07/04/25_millio_euros_megallapodast_kotott | 2011-07-04 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Szenvedős első félidő után a másodikban legyűrte a szlovákokat a női kézicsapat
Azok után, hogy a dánok csütörtökön elveszítették Mia Rejt, a román válogatott hasonló veszteséget szenvedett el a női kézilabda-világbajnokságon.
A C csoport nyitányán Románia nagyon elverte Iránt, a félidőben már 20-3-ra vezetett, így a szakvezetés mindenkinek bátran lehetőséget adhatott.
Így pályára lépett a Minaur Baia Mare 18 éves jobbszélsője, Oana Bors is, aki szörnyű sérülést szenvedett néhány másodperccel azután, hogy megszerezte válogatottbeli első gólját.
A játékos nagy sikoltással maradt a földön, végül hordágyon vitték le a pályáról és úgy szállították kórházba. A hírek ugyancsak keresztszalag-szakadásról szólnak, így számára véget ért a vébé.
A románok végül 39-11-re nyertek. Az olimpiai bajnok Franciaország 30-20-ra legyőzte pénteken Angolát, a vb-címvédő hollandok 55-15-re kiütötték Puerto Ricót, de az orosz válogatott sem volt egy súlycsoportban Kamerunnal (40-18).
Az Európa-bajnok Norvégia fölényesen, 46-18-ra nyert Kazahsztán ellen, de hasonlóan magabiztos sikerrel kezdtek a svédek, akik az üzbégeket verték 46-15-re.
A játéknap legszorosabb meccsét a szerbek vívták a lengyelekkel (25-21), míg a szlovének tízgólos különbséggel kerekedtek a montenegróiak fölé (28-18).
Női kézilabda-vb, 1. forduló A csoport
Franciaország – Angola 30-20 (13-9)
Szlovénia – Montenegró 28-18 (16-8) B csoport
Oroszország – Kamerun 40-18 (17-10)
Szerbia – Lengyelország 25-21 (16-13) C csoport
Románia – Irán 39-11 (20-3)
Norvégia – Kazahsztán 46-18 (24-10) D csoport
Hollandia – Puerto Rico 55-15 (23-6)
Svédország – Üzbegisztán 46-15 (22-11) | Újabb borzalmas sérülés a női kézilabda-világbajnokságon | A 18 éves nagybányai szélső, Oana Bors számára ennyi volt a vb. | [
"női kézilabda-vb",
"női kézilabda-vb 2021",
"női kézilabda-világbajnokság",
"oana bors",
"román női kézilabda-válogatott",
"sport",
"sérülés",
"kézilabda"
] | 0 | https://24.hu/sport/2021/12/03/kezilabda-vilagbajnoksag-roman-valogatott-oana-bors | 2021-12-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Orbán-kormány által alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) számára einstandolna a kabinet több józsefvárosi lakóházat és egy nemrég bezárt iskolát. A lakóépületekben jelenleg a kerület birtokában lévő szociális lakások vannak, amelyek rehabilitációjára már tervek is készültek, az önkormányzatnak pedig sem kellő számú csereingatlana, sem anyagi forrása nincs a lakók kiköltöztetésére. Nem ez az első eset, hogy az egykori Ludovika épületét kinőtt egyetem kannibalizálni igyekszik a körötte lévő ingatlanokat: emiatt kell költöznie a Magyar Természettudományi Múzeumnak is.
Az újabb ingatlanzabrálás hivatalos indoka: az NKE új karral, a Nemeskürty Istvánról elnevezett pedagógusképző intézménnyel bővül, amelyen a tervek szerint már jövőre megindul az oktatás. Ha ehhez egy ellenzéki önkormányzattól el kell venni a tulajdonát, az a kormány szemében nem nagy ár.
De nemcsak újabb ingatlanokkal stafírozná ki az NKE-t a kormány, az eddigi privilégiumai mellé számos újabbat is kap az intézmény.
Az egyetem amúgy is szinte kívül áll a magyar felsőoktatáson: külön törvény rögzíti a jogállását és a felsőoktatás többi intézményétől eltérő státuszát. A mostani javaslat a pedagógusképzést is beveszi e kivételezett körbe. | Az ideológiailag fontos tárgyakból képeznék a tanár szakosokat az NKE-n | Nem tudta maga alá gyűrni a tanárképzést a kormány, ezért kivételezett helyzetbe hozott „saját” egyetemén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indíttatna ilyen szakot. | null | 1 | https://hvg.hu/360/20240418_tanarkepzes-nke-mcc-tanar-oktatas | 2024-04-18 09:45:00 | true | null | null | HVG360 |
Nehezen kimagyarázható helyzetbe navigálta magát a Matolcsy György vezette jegybank. Tavaly őszi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy három hónap alatt négyszer is utaztak a jegybankból Jamaicába, azzal védekezett akkor a Magyar Nemzeti Bank, hogy egy nemzetközi konferenciát vettek szemügyre a jegybankosok, mert idén azt Magyarország rendezheti, és hasznos a szervezés részleteivel is tisztában lenni, testközelből. Az egzotikus helyre történő utazások és kinn tartózkodás több millió forintba kerültek. És voltak még ezeken kívül is szép számmal igen drága külföldi utazások.
Erre mi történik most? A jegybank 350 millió forintért megbízott rendezvényszervezéssel egy céget, derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Egy ismerős céget, ugyanis az Akció BTL Kft. eddig is több megrendelést kapott a jegybanktól, ez eggyel korábbi esetben tavaly tavasszal kaptak egy nettó bő 200 milliós keretösszegű megbízást. A cég pedig azé a Borókai Flóráé, aki Borókai Gábornak, a Heti Válasz főszerkesztőjének, az első Orbán-kormány szóvivőjének a lánya.
Ez azonban papírformának tűnik, mert már tavaly ősszel vette észre a Magyar Nemzet, hogy a pályázati feltételek alapján ennek a cégnek lejthetett a pálya.
A mostani megbízás szerint 3 éves időtartamra kötik a keretszerződést, 3 olyan rendezvényt kell tartani, ami belsős dolgozóknak szól majd, esetenként 1000 fő vehet részt azokon. Ezen túl pedig konferencia- és rendezvényszervezésre is vállalkozik ez a cég, 3 nagyszabású (pont olyan, mint a tavaly Jamaicában tartott rendezvény, maximum 700 főt megmozgató) rendezvény, ebből három lesz 3 év alatt. Aztán körülbelül 25 másfajta rendezvényt is tartana a jegybank, esetenként maximum 500 fő meghívottal. | Teljesen feleslegesek voltak a jamaicai utak? Borókai lányának cége szervez konferenciákat Matolcsy jegybankjának | Az egzotikus helyekre történő utazásokat azzal védte az MNB, hogy testközelből kell megnézni, hogyan kell konferenciát szervezni. Most 350 millióért egy külső, de jól fekvő céget bíznak meg. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/01/10/teljesen-feleslegesek-voltak-a-jamaicai-utak-borokai-lanyanak-cege-szervez-konferenciakat-matolcsy-jegybankjanak/ | 2018-01-10 12:16:00 | true | null | null | 24.hu |
A Nagy Duett jót tett a Super TV2 nézettségének. A két nagy kereskedemi csatorna újonca között zajló fej-fej melletti versengésben már második hete a Super TV2 jött ki győztesen.
Eddig rendkívül szoros volt a verseny az RTL2 és a Super TV2 között, de az utóbbi két hétben a 18-49 éveseknél a Super TV2 teljesített jobban - írja az mmonline.hu.
A 6. héten 1,5 százalékot produkáltak, ami csak 0,1 százalékponttal volt jobb az RTL2 eredményénél, de a múlt héten már 1,4 százalékos közönségarányt tudtak elérni, az RTL2 1,1 százalékával szemben.
A siker részben annak köszönhető, hogy a Super TV2-n február 10-én elindult a Nagy Duett, aminek első adása 10,1 százalékos közönségarányt ért el a reklámozóknak fontos korosztályban, és ezzel a harmadik legnézettebb csatorna lett a az RTL Klub és a TV2 után.
A műsor a múlt héten 192 ezer 18-49 éves nézőt ültetett a képernyők elé (8,9 százalékos közönségarány). Az RTL2 legnézettebb műsora a vasárnapi Heti hetes volt, ami 48 ezres nézettséget ért el.
A meccs azonban még koránt sincs lezárva, hiszen az RTL2-n ezen a héten indult el a tavaszi műsorstruktúra, közte számos új, csak ezen a csatornán látható sorozat premierjével, Barátok közt ismétléssel, a Segítség, bajban vagyok! című új konstruált realityvel, ráadásul március 9-én jön a Szombati esti láz is.
Az mmonine.hu értesülései szerint egyébként a kábelcsatornák versenyét a múlt héten a Film+ nyerte 5 százalékos közönségaránnyal, őket a Cool TV (4,4) és a Viasat3 (4) követi. | A Super TV2 lenyomta az RTL 2-t | A Super TV2 lenyomta az RTL 2-t - A Nagy Duett bejött a TV2 csatornájának, de a meccs nincs lejátszva, az RTL2 most kapcsolt turbóra. | [
"supertv2",
"rtl2",
"nézettség",
"kábelcsatorna",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/media/2013/02/22/a_super_tv2_lenyomta_az_rtl_2-t | 2013-02-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Fidesz szerdán nyilvánosságra hozott tavalyi mérlegbeszámolója szerint a magánadományok közül a legmagasabb összeggel nem pártpolitikus, hanem egy ismeretlen ember támogatta a legnagyobb kormánypártot. A Hivatalos Értesítőben közzétett mérlegbeszámoló szerint Tremmel Ferencné nyolcmilliót adományozott a Fidesznek.
Ez jóval nagyobb összeg, mint amellyel más adományozók, többek között a szokások szerint a pártot támogató politikusok segítették a Fideszt: Deutsch Tamás EP-képviselő 3,2 millióval, Lázár János Fidesz-frakcióvezető egymillióval, Varga Mihály, a Miniszterelnökséget irányító államtitkár 502 ezer, Rogán Antal, V. kerületi polgármester 550 ezer forinttal, Orbán Viktor kormányfő pedig 600 ezer forinttal támogatta az általa vezetett pártot.
Kisebb adományokra hajtott a Fidesz
A Fidesz egyik vezető politikusa a nyolcmilliót adományozó Tremmelnéről az [origo]-nak azt mondta, hogy egy idős asszonyról van szó, aki nem először adományoz a Fidesznek. A politikus szerint az asszony a III. kerületben lakik, nincs senkije. A korábbi években szintén előfordult, hogy a legnagyobb összeget befizető magánszemély olyan idős ember volt, aki megtakarításai egy részét szimpátiából hagyta a Fideszre.
A jogszabályok szerint ezeknél az 500 ezer forint feletti adományozók nevét kell nyilvánosságra hozni. A listán több olyan ismeretlen ember is található, akik egymillió forintnál nagyobb összeggel segítették tavaly a Fideszt. Banai Miklós kétmillió forintot adományozott a kormánypártnak, az [origo]-nak azt mondta azért, mert elege volt az elmúlt nyolc év szocialista kormányázásából. A férfi Budapesten dolgozik fizikusként és konzervatív beállítottságúnak mondta magát.
A Fidesz a tavalyi választási kampány előtt magánszemélyektől főként kisebb összegű adományokat próbált gyűjteni. Ennek érdekében tavaly januárban több százezer embernek küldtek levelet, amelyhez csatoltak egy csekket is, hogy a támogatók tetszés szerinti összeggel támogathathassák a pártot. A Fidesz később azt közölte, hogy a felajánlásokból 130 millió forint adomány folyt be. Nyitrai Zsolt, a párt akkori operatív igazgatója tavaly január végén azt mondta: az összeg 41 ezer befizetésből gyűlt össze két - két és fél hét alatt. Az átlagos támogatás fejenként 3200 forint volt, a leggyakoribb összeg pedig 5 ezer forint volt.
A Posta is adományozott a Fidesznek
A mérlegbeszámoló szerint adományokból tavaly összesen 610 millió 832 ezer forint bevétele volt a pártnak. A magánadományozók mellett cégek, önkormányzatok, civil szervezetek is támogatatták a pártot. Eszerint a Magyar Gazdák Szövetsége 23 millió, a Nexon Kft. 20 millió, a Fidelitas 14 millió forinttal támogatta a Fideszt. A Rogán Antal által irányított V. kerületi önkormányzat 971 ezer forinttal támogatta a kormánypártot, a Magyar Posta 1 millió 256 ezer forinttal.
A Fidesznek 2010-ben összesen 1,953 milliárd forint bevétele volt, kiadása pedig több mint 2,265 milliárd volt. A tagdíjakból mintegy 137 millió forintjuk gyűlt össze, állami költségvetésből származó támogatásuk csaknem 889 millió forint volt. A párt kasszájából 1,5 milliárd politikai tevékenységre, 400 millió működésre, 4 millió pedig eszközbeszerzésre ment el. | Nyolcmillió forinttal támogatta a Fideszt egy idős asszony | Több mint hatszázmillió forint adományt gyűjtött tavaly a Fidesz, a magánszemélyek között a legtöbbet, nyolcmillió forintot egy idős budapesti asszony utalta a pártnak. A korábbi években is előfordult már, hogy idős emberek a Fideszre hagyták megtakarításaik egy részét. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2011/04/egy-idos-no-adomanyozott-nyolcmilliot-a-fidesznek | 2011-04-22 11:29:04 | true | null | null | Origo |
Hat különleges képet adott közre a NASA Jet Propulsion Laboratory a Szaturnusz legnagyobb holdjáról, a Titánról. Az átláthatatlan felhőréteggel borított, emberi szem számára fényes sárgás gömbnek látszó Titánról infravörös felvételek felhasználásával készültek az új képek, és szépen megmutatják, hogy milyen a hold felszíne.
Fotó: JPL-Caltech/University of Nantes/University of Arizona / NASA Kattintson a képre a teljes mérethez!
A képek a Cassini infravörös spektrométerének (Visual and Infrared Mapping Spectrometer, VIMS) adatai alapján készültek, a Szaturnusz körül 13 évig keringő (2017-ben megsemmisült) űrszonda ugyanis sokszor került közel a Titánhoz, műszereivel rengeteg adatot gyűjtve a jókora holdról.
Hasonló, több felvételből összefűzött mozaikképek korábban is készültek (mint a fenti, 2006-ban kiadott három felvétel), de ezek a mostaniak a legjobb, legpontosabb és legtisztább leképezései a Titán felszíni adottságainak. | Így néz ki a levetkőztetett Titán | Így néz ki a levetkőztetett Titán - A Cassini 13 évig készített infravörös felvételeket a Szaturnusz legnagyobb holdjáról, a felgyűlt adatok alapján most hat új portré készült. | [
"szaturnusz",
"titán",
"cassini",
"tudomány"
] | 0 | https://index.hu/tudomany/2018/07/20/igy_nez_ki_a_levetkoztetett_titan | 2018-07-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A gazdasági helyzetre való tekintettel a fizetésemeléseket – iparágtól függetlenül – drasztikusan visszafogták a vállalatok. A korábban tervezett 6,7 százalékos bérfejlesztés szinte sehol nem valósulhatott meg, átlagosan csak kevesebb mint a felével tudták növelni a jövedelmeket – áll egy friss felmérésben.
A gazdasági válság miatt a vállalatok szinte kivétel nélkül felülvizsgálták a javadalmazási stratégiájukat. A Hewitt Associates negyven országot vizsgáló elemzéséből (2009 Salary Increase Survey) kiderült: a kívánatos költséghatékonyság jegyében Európában mindenhol drasztikusabb volt a költségcsökkentés a tervezettnél.
Magyarországon eredetileg átlagosan 6,7 százalékos béremelést terveztek a cégek 2009-re, ám ebből csak alig 3 százalékot sikerült teljesíteni. Ehhez képest a 2010-re tervezett fizetésemelés már jóval optimistább, 5 százalékos. Sok helyütt 2009-ben egyáltalán nem történt fejlesztették a bért, míg más vállalatok differenciáltan emelték a dolgozók jövedelmét – a cél náluk a kulcsmunkatársak megtartása volt. Érdekes, hogy a felmérést kitöltő HR-vezetők optimisták, úgy vélik, hogy a 2010-es évben akár 2-3 százalékkal magasabb fizetésemeléssel számolhatnak.
A magyar felsővezetői fizetésemeléseket is visszafogták, a 2009-re 6,4 százalékos bérfejlesztést tervezett a szervezeti hierarchia legmagasabb pontján álló menedzserek esetében. A csúcsvezetők – kizárólag csak azokat a cégeket vizsgálva, ahol nem fagyasztották be a béreket – végül ötszázalékos fizetésemelést kaptak.
Csépai Martin, a cég magyarországi tanácsadási részlegének vezető tanácsadója elmondta, hogy egyre több vállalat tekinti át a felsővezetői kompenzációs csomagjainak szerkezetét, hogy megfeleljen a jelenlegi gazdasági környezet által támasztott követelményeknek.
Európa bizakodik, de marad a létszámstop
Az idei évre tervezett fizetésemelési keretek alapján arra következtettek, hogy a vállalkozások jóval bizakodóbban ítélték meg a globális gazdasági fejlődést mind Európában, mind Magyarországon. 2009. elejére az érintett vállalatok nagy részénél egyértelművé vált, hogy nem tudnak olyan mértékben emelni, mint ahogy korábban tervezték.
"Emellett ugyanakkor más alternatív – a humán erőforráshoz köthető – költségcsökkentő megoldás is született, melyek közül sajnálatos módon leggyakoribb a létszámleépítés" – vélte Makrai Fanni, a Hewitt budapesti irodájának javadalmazási tanácsadója.
A vállalatok több mint 60 százaléka jövőre továbbra is létszámstopot tart majd életben, és közel 40 százalékuk tervezi a javadalmazási stratégia átalakítását. | Megnyirbálta a béreinket a válság | A gazdasági helyzetre való tekintettel a fizetésemeléseket – iparágtól függetlenül – drasztikusan visszafogták a vállalatok. A korábban tervezett 6,7 százalékos bérfejlesztés szinte sehol nem valósulhatott meg, átlagosan csak kevesebb mint a felével tudták növelni a jövedelmeket – áll egy friss felmérésben. | [
"állás"
] | 0 | http://24.hu/fn/penzugy/2009/10/07/megnyirbalta_bereinket_valsag | 2009-10-07 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A magyarok kisugárzásához passzoló ingatlant venne a kormány Lendván
A magyarság erejét megtestesítő központot létesítene a szlovéniai magyar kisebbség számára a kormány, Szijjártó Péter tárcája már ki is választotta az ennek megfelelő ingatlant, amit (köz)pénzből vennének és újítanának fel számukra – derül ki a birtokunkba került kormányelőterjesztésből. Még a helyiek közt is volt, aki meglepődött az újabb bőkezű ajándékon, hiszen van egy megfelelő székhelyük, de a köztudottan Orbán elkötelezett hívének számító, helyi vezető egyenesen Budapestről érkezett a hírrel, hogy megint kapnak egy ingatlant.
Segíteni akarja az Orbán-kormány a külhoni magyarság törekvéseit, nemcsak „nagyon összetett helyzetükben" adódó problémáik miatt, de adódhatnak finanszírozási igényeik a „megmaradásuk, gyarapodásuk” érdekében – kissé ködös lózungokkal így vezeti be a Külgazdasági és Külügyminisztérium által jegyzett előterjesztés a szlovéniai magyaroknak szánt újabb támogatást. A lapunk által megszerzett, még titkos dokumentum ugyanis egészen konkrét javaslatot visz a kormány elé: a muravidéki magyarságnak szánt, hónapokkal ezelőtt bejelentett dotáció a finisébe érkezett, megtalálták az új magyar központnak megfelelő ingatlant.
"Méltón szimbolizálja"
Olyat kerestek, illetve találtak, amely „méltó módon tudná szimbolizálni a magyarság erejét, és szellemi kisugárzását” – olvasható az anyagban –, hiszen a szlovéniai magyar kisebbséget összefogó Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnek (MMÖNK) ezek szerint ilyen dukál.
A közösségnek ugyan jelenleg is van Lendva Fő utcáján egy emeletes székháza, azonban ez Szijjártóék szerint mára „rendkívül szűkössé vált”, ráadásul „komoly külső és belső felújításra, valamint korszerűsítése is szorul”. Ezért „leghatékonyabb megoldásnak” azt tartják, ha egy új székházat alakítanak ki a szervezetnek, amely a „muravidéki magyarság kulturális autonómiájának legfőbb testülete” és „az elmúlt 4 évtized alatt folyamatosan bővült a szervezete és feladatköre”. A jelenlegi székházban az MMÖNK mellett működik a Népújság című magyar nyelvű hetilap is, és itt található „a mindenkori magyar parlamenti képviselő” irodája, ahogy más civil szervezetek hivatalos központja is.
Felpörögtek a magyar támogatások
Persze az sem árt, hogy az MMÖNK elnöke, Horváth Ferenc köztudottan Orbán Viktor elkötelezett híve, és a kormányfő nyílt támogatását bírva ő lett egyben a szlovén parlamentben a magyar nemzetiségi képviselő is – vagyis posztot duplázva ő ül a lendvai magyarok központjában. Az Index írt arról nemrég, hogy a helyi magyar sajtóban is jelentős befolyással bíró Horváth pozíciószerzésével hogyan esnek egybe a magyar kormánytól érkező támogatások, és miért vezetett 2018-ban, újraválasztása után Orbán első külföldi útja Lendvára. A szlovén sajtóban egyenesen „Orbán képviselőjének” nevezett Horváth a lapnak azt fejtegette, a muravidéki magyar közösség mennyire „hálával tartozik a miniszterelnöknek és a teljes magyar kormánynak”.
A hvg.hu által megszerzett anyagból úgy tűnik, hamarosan ismét lesz miért hálát rebegni a bőkezű magyar kormánynak: még februárban a szaktárca szakmai delegációja Lendván járt, hogy megnézzen négy megvásárlásra esélyes ingatlant. Szijjártóék ingatlan-castingjének közvetlen előzménye, hogy kormányhatározatban jelentették be az MMÖNK 700 millió forintos támogatását, ez után nem sokkal a külügy már utazott is személyesen meggusztálni a kinézett épületeket.
616 millió forintból lenne Lendva "gyöngyszeme"
Végül két alkalmasnak tűnő ingatlan maradt fenn a rostán, ezek közül pedig a Fő utca 7. szám alatti ingatlanra esett a választásuk, ezt vennék meg a muravidéki magyaroknak – amennyiben a kormány rábólint. A vételár 750 ezer euró, vagyis 240 millió forint, a felújítás ennél többe, az előzetes kalkuláció alapján közel 370 millió forintba kerül. Így az új székházra a magyar állam több mint 616 millió forintot költene, vagyis még kevesebbe is kerül, mint a korábban erre szánt 700 milliós keretösszeg – szögezik le.
Szijjártóéknak az előterjesztés alapján az tetszett meg, hogy az ingatlan „kiváló”, központi fekvésű, a városháza, a könyvtár és a bíróság épületének közelségében helyezkedik el, egy percre a magyar főkonzulátustól. Így a „város egyik meghatározó épülete, és mivel „a jelenlegi belváros elején helyezkedik el, ezért minden, a városba érkező személy és autó elhalad mellette” – magyarázzák az előnyöket.
A kiegyezés korszakában épült a századforduló környékén, egyes információk szerint régen ez volt a Városháza épülete – írják, azt viszont nem említik, hogy egy helyi forrásunk szerint utána a helyi téesz működött itt. Jócskán költeni kell rá, hiszen „mint a legtöbb patinás épület, az előző rendszerben ez sem volt kellőképpen karbantartva, viszont „bár az idő fogai látszódnak az épületen, felújítva Lendva egyik gyöngyszemévé válhat”.
Magyarország ezzel értékes tulajdonba fektet
A javaslatban alapján az is szempont volt, hogy a székháznak kinézett épületnél a parkolás több gépjármű számára is megoldható az udvarban, ami „magasrangú delegációk fogadásánál kiemelt biztonsági szempont”.
A közpénzen vett ingatlan a magyar állam tulajdonában maradna, csak miután megvették és felújították, átadnák az MMÖNK részére tartós használatra, így az „semmiképpen sem veszítheti el az ingatlant” – olvasható a szakmai javaslatban. Ez Magyarországnak is jó, mert egy „értékes ingatlanhoz jut Lendván”, egyben biztosítja „a magyar közösség tartós megmaradását és közösségi létét” – teszik hozzá.
Mivel azonban a szlovén törvények szerint csak bejegyzett és adószámmal rendelkező jogi személy vásárolhat ingatlant, az állam helyett a külügyminisztérium lenne az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonos, ahogy a szintén Lendván főkonzulátusnak megvett épület esetében.
Az előterjesztésben ugyanakkor egy vitás kérdés is megjelenik: a külügyi tárca tervével a Miniszterelnökség nem ért egyet, szerintük a februári kormányhatározatnak megfelelően kellene forrást biztosítani a MMÖNK működéséhez, illetve a beruházáshoz. Hogy pontosan miben ütköznek Szijjártóékkal, az nem derül ki, de a kormány döntéséből hamarosan kiderülhet, ki nyert, végül milyen formában/mennyivel támogatják a szlovéniai magyarokat.
A mostani ingatlanuk is teljesen megfelelő
Kovács Attila, aki 2006 és 2018 között volt magyar önkormányzati képviselő, nem érti, mégis miért van szüksége egy új központi épületre a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségnek. „Több szempontból is furcsállom, egyrészt a jelenlegi, a 2000-es évek elején felújított közösségi épület teljesen megfelelőnek tűnik. Ugyanúgy Lendva Fő utcáján található, lehet, hogy nincs annyira a központban, de azért ebben a 3000 fős kisvárosban nem mondanám, hogy messze van” – reagált kapásból, mikor megkérdeztük a kinézett ingatlanról.
Bár az előterjesztés többek közt a szervezet funkcióinak kibővülésével és a helyszűkével indokolja a magyar állam pénzéből finanszírozott házvásárlást, de helyismerete alapján Kovács ezt is megkérdőjelezi. „Soha még csak fel sem merült korábban, hogy kinőtték volna a mostani épületet, aminek egyébként kényelmes, nagy parkolója is van. Ráadásul a közelmúltban az ingatlan több helyisége is megürült, például az a rész, melyet Sólyom László egykori köztársasági elnök és szlovén kollégája, Janez Drnovšek adtak át még 2005-ben egy kutatóintézet számára. Már a főkonzulátus is máshol működik, szóval több hely van, mint korábban, legalább négy iroda szabadult fel” – magyarázta.
Miért kellene egy új székház? "Jön az égből"
Az egykori magyar önkormányzati képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a szintén a muravidéki magyar szervezet alá tartozó Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI), vagy másik nevén a Bánffy Központ 2010-től külön ingatlanban működik Lendván. „Ez egy külön kulturális központ a város központjában, amelyet részben tavaly újítottak fel szlovén pénzből, már csak ezért is érthetetlen, miért kellene megint egy újabb ingatlan?” – tette fel a kérdést.
„Korábban fel sem merült, hogy erre kellene költeni, egyetlen ülésen sem volt erről szó. Ám az év elején váratlanul Budapesten járt az elnök, Horváth Ferenc Szijjártó Péterrel és Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkárral találkozott, és már azzal jött haza, hogy kapunk egy új épületet – csak úgy, mint amikor jön az égből. Ezzel a helyi magyar médiában is eldicsekedett, de akkor azt még nem lehetett tudni, hogy pontosan mit akarnak megvenni” – mondta Kovács Attila. Az egykori önkormányzati képviselő kiemelte: nem ellenzi a szlovéniai magyarok anyaországi támogatását, csak szerinte nem mindegy, hogy ez milyen formában történik, hiszen számtalan olyan helyi cél és kezdeményezés van, amelyre inkább költhetnék a magyar állami forintokat.
Egy névtelenséget kérő, lendvai viszonyokat szintén jól ismerő forrásunk is a hvg.hu-tól értesült a lendvai ingatlanvásárlásról, de szerinte ez még „képlékeny”, mert úgy tűnik, az igények menet közben meglódultak. Ugyanis a helyi szóbeszéd alapján vannak, akik a Szijjártóék által kinézett ingatlanhoz képest egy még patinásabb épületet, a régi könyvtár műemlék épületét szemelték ki új magyar központnak – ha már más állja a cechet.
Támogatni, hogy a "külön-jogokon" őrködhessen
A szlovéniai magyarságról az előterjesztésben is található egy összefoglaló az „őshonos magyar közösség országos önkormányzatáról, az MMÖNK-ről, amely 2015-ben ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját Orbán Viktor magyar és Miro Cerar akkori szlovén miniszterelnök jelenlétében”. Az érdekképviselet megalakítását az egykori Szlovén Köztársaság 1974-ben elfogadott alkotmánya tette lehetővé, a szlovén törvények jelenleg 5 község (Hodos, Šalovci, Moravske Toplice, Dobronak és Lendva) területén biztosítják a magyar nemzetiség képviseletét.
Ezeknek a községi kisebbségi önkormányzatoknak a képviselői saját soraikból választják az érdekképviseletüket ellátó csúcsszervezet, az MMÖNK Tanácsának tagjait. A szervezet feladata „a muravidéki magyar közösség anyanyelvének, nemzeti tudatának, tárgyi és szellemi öröksége megőrzésének védelme és fejlesztése, nemzeti érdekeinek érvényesítése”. Mindezt úgy, hogy „tárgyalópartnere úgy a szlovén, mint a magyar kormánynak, illetve a két ország különböző országos intézményeinek”, míg az anyaországgal elsődlegesen a magyar közösséget megtartó programok megvalósításán fáradozik, addig Szlovéniában az úgynevezett „külön-jogok” biztosítása fölötti őrködés a legfontosabb feladata. | Itthon: A magyarok kisugárzásához passzoló ingatlant venne a kormány Lendván | A magyarság erejét megtestesítő központot létesítene a szlovéniai magyar kisebbség számára a kormány, Szijjártó Péter tárcája már ki is választotta az ennek megfelelő ingatlant, amit (köz)pénzből vennének és újítanának fel számukra – derül ki a birtokunkba került kormányelőterjesztésből. Még a helyiek közt is volt, aki meglepődött az újabb bőkezű ajándékon, hiszen van egy megfelelő székhelyük, de a köztudottan Orbán elkötelezett hívének számító, helyi vezető egyenesen Budapestről érkezett a hírrel, hogy megint kapnak egy ingatlant. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20190613_A_magyarsag_szellemi_kisugarzasahoz_passzolo_ingatlant_venne_az_Orbankormany_Lendvan | 2019-06-13 14:36:00 | true | null | null | HVG |
Csütörtökön tartja alakuló ülését az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ). A testület összetételében jelentős átalakulás történt, a június 9-én tartott országos roma nemzetiségi választáson több mint kétharmados többséget szerzett egy viszonylag új kormánypárti szervezet, a Cigány Közösségek Szövetsége (CiKöSz). Az alakuló ülésnek nem az ORÖ Dohány utcai székháza, hanem a fővárosi kormányhivatal egyik intézete ad otthont. Lakatos Oszkár, az előző testület általános elnökhelyettese, aki a korrupciós pénz elfogadása miatt elítélt Agócs János távollétében az elnöki teendőket is ellátta, a Népszavának emlékeztetett arra: az ORÖ-t - szerinte jogsértő módon - másfél évvel ezelőtt megfosztották az állami támogatástól. Azóta az országos önkormányzatnak semmiféle bevétele nincs. Rengeteg a tartozás, teljes az anyagi csőd. A Dohány utcai székházat is kénytelenek voltak bezárni, nincs miből fizetni a rezsit.
A súlyos anyagi helyzet egyik következménye, hogy az ORÖ hivatalának nincs már egyetlen dolgozója, így hivatalvezetője sem - folytatta Lakatos Oszkár. Az átadás-átvétel, amelyre október elsejétől számítva hatvan nap áll rendelkezésre, hivatalvezető hiányában komoly nehézségekbe ütközik. Az elnöki poszt várományosa Aba-Horváth István, egy debreceni roma politikus, aki a választáson - közvetlenül Sztojka Attila után - a CiKöSz listájának második helyén szerepelt. Arról, hogy milyen szellemiségben fogja vezetni a roma testületet, Aba-Horváth István elmondta: "a politikai hovatartozást száműzni akarja az ORÖ-ből, de a regnáló kormánnyal mindig együtt kell működni".
Az alakuló ülés napirendi pontjai között az elnök megválasztása után jön a szervezeti és működési szabályzat módosítása. A javaslatból kiderül, hogy nevet változtat az ORÖ: ha a képviselők megszavazzák, akkor a testületet mostantól Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának (MROÖ) fogják hívni. Egy másik határozati javaslat szerint pedig a közgyűlés "felhatalmazza az elnököt, hogy hatóságok bevonásával azonnal vegye birtokba az önkormányzat tulajdonában és vagyonkezelésében lévő ingó- és ingatlanállományt, amennyiben 2024. 10. 03. napon nem kapja meg a kulcsokat és a kódokat". | Alakuló ülést tart és nevet vált az Országos Roma Önkormányzat | Nem ígérkezik egyszerű menetnek az átadás-átvétel. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/belfold/alakulo-ulest-tart-es-nevet-valt-az-orszagos-roma-onkormanyzat-168160 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Behatoltak a rendőrök az erőszakoló fővárosi menekültszállására – Hatalmas erőkkel zajlik a vadászat Budapesten – videó
Rendőrök hatolnak be egy épületbe, a menekült után kutatva / Fotó: police.hu
Videót tett közzé a rendőrség a budapesti gyorsétteremben éjszaka egy nőt megerőszakoló menekült ügyével kapcsolatban.
Így ünnepelte a 98. születésnapját Jimmy Carter volt amerikai elnök
"Az egyik ember megpróbálta felülről létrával megütni a páromat" - így telnek a napjai a határvadász-házaspárnak
FRISSÍTÉS: Kedden, szeptember 11-én elfogták az afgán menekültet - részletek!
Korábban írtuk:
Mint megírtuk, egy budapesti, belvárosi étteremben vasárnap, hajnali három órakor a női mosdóban egy menekült státuszú afgán férfi nemi aktusra kényszerített egy nőt.
A rendőrség délután egy videót tett közzé, melyen egy lakást kutatnak át. Minden jel szerint a menekült férfi szállása lehetett az. A férfit - akiről adatokat és fotót itt talál - még mindig nem találják.
Vasárnap délután a rendőrség újabb részleteket is közölt az ügyről. Ezt írták közleményükben:
"A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a sértett nő 2018. szeptember 9-én hajnali 3 óra körül bement egy Budapest V. kerületében található gyorsétterembe. A nő később elment a mosdóba, ahová az afgán férfi követte, és ott szexuális aktusra kényszerítette.
A bűncselekményt követően az afgán férfi elmenekült a helyszínről, ezután a sértett nő feljelentést tett a rendőrségen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nagy erőkkel kezdte meg az elkövető felkutatását, melynek érdekében Budapest rendőrfőkapitánya külön nyomozócsoportot hozott létre.
A nyomozócsoport a beérkezett információkat folyamatosan elemzi és értékeli, illetve ellenőrzi az elkövető lehetséges menekülési útvonalait.
A férfi Magyarországon menekült státuszúként tartózkodott."
Budapestről és a főváros környékéről egyébként egyre másra érkeznek hatalmas rendőri jelenlétről az információk olvasóinktől. Rengeteg rendőrautót láttak a 11-es úton is, azt nem tudni, közük-van e a menekült férfi kereséséhez.
Közben Csécsi Soma, a BRFK szóvivője az MTI érdeklődésére telefonon azt mondta, a férfi oltalmazott státuszban van Magyarországon és 2017 nyara óta él az országban.
Hozzátette, Budapest rendőrfőkapitánya az ügy vizsgálatára külön nyomozócsoportot hozott létre, amelybe jelentős erőket csoportosítottak át. Ellenőrzik a férfi ismerőseit, a tömegközlekedési eszközöket és bizonyos főbb útvonalakat is. | Behatoltak a rendőrök az erőszakoló fővárosi menekültszállására - Hatalmas erőkkel zajlik a vadászat Budapesten - videó | Videót tett közzé a rendőrség a budapesti gyorsétteremben éjszaka egy nőt megerőszakoló menekült ügyével kapcsolatban. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/krimi/behatoltak-a-rendorok-az-eroszakolo-fovarosi-menekultszallasara-hatalmas-erokkel/6xxxh53 | 2018-09-09 14:49:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
A miskolciak április óta veretlenek saját közönségük előtt, míg a kispestiek legutóbb 2009-ben tudtak nyerni riválisuk otthonában.
OTP Bank Liga, 8. forduló:
Diósgyőri VTK-Budapest Honvéd 2-1 (0-1)
Miskolc, 4806 néző, v.: Szabó Zs.
gólszerzők: Bognár I. (59., 11-esből), Takács T. (86.), illetve Hidi (45.)
kiállítva: Antal B. (15.)
sárga lap: William Alves (38.), illetve Ikenne-King (43.), Hidi (56.), Ignjatovic (90.), Portilla (93.)
Diósgyőri VTK:
Antal B. - Okuka, William Alves, Kádár, Husic - Bacsa (Takács T., a félidőben), Elek Á., Bognár I., Egerszegi, Barczi (Rados, 19.) - Griffiths (Grumic, 88.)
Budapest Honvéd:
Kemenes - Ikenne-King (Ignjatovic, 68.), Kosnic, Marku, Alcibiade - Vécsei (Bobál G., 89.), Portilla, Hidi - Job, Youla, K. Traoré (Holender, 72.)
A találkozó előtt jóval esélyesebbnek számító miskolciak az első negyedóra végén nehéz helyzetbe kerültek, ugyanis kapusukat a játékvezető kiállította. Az emberelőnyben futballozó Honvéd szépen lassan át is vette az irányítást, vezető találatához azonban kellett a kapuba csereként beálló Rados hibája is.
A fordulást követően nagy rohamokat indított az egyenlítésért a hazai csapat, Bognár büntetőjével pedig ez sikerült is. A folytatásban azonban kissé elfáradtak a vendéglátók, és kontrákra rendezkedtek be. Egy ilyen ellentámadásból négy perccel a vége előtt megszerezte a vezetést Szivics Tomiszlav együttese, a Honvéd Hidi révén az utolsó pillanatban egyenlíthetett volna, de a középpályás a kapufát találta el.
19:30 Feliratkozom | Labdarúgó NB I - Több mint hetven percet emberhátrányban futballozva nyert a DVTK | A Diósgyőri VTK a kapus Antal Botond kiállítása miatt több mint hetven percen át emberhátrányban futballozva, egygólos hátrányból fordítva nyert hazai pályán a Budapest Honvéd ellen a labdarúgó OTP Bank Liga nyolcadik fordulójában. | [
"sport"
] | 0 | http://infostart.hu/sport/2014/09/20/labdarugo_nb_i_-_tobb_mint_hetven_percet_emberhatranyban_futballozva_nyert_a_dvtk-667796 | 2014-09-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Zsiga Marcell fideszes képviselő 1120 négyzetméteres telken álló ingatlant vett, amit a szomszédok szerint 40 millió forintért adott el a korábbi tulajdonosa – írja a Blikk, ami szerint az ár reális lehet, mert ugyanabban az utcában egy hasonló méretű és állapotú házat 55 millió forintért hirdettek.
Zsiga a házvételhez sem hitelt, sem baráti kölcsönt nem vett fel, és egyik korábban meglevő ingatlanától sem mondott le az újért. Egy éve még a vagyonnyilatkozata szerint összesen 10,5 millió forintos megtakarítása volt, ebből a mostani szerint 1,7 millió maradt, de ez csak a vételár negyedére lehetett elég. A képviselői és alpolgármesteri havi egymilliós fizetése (ami nettó 620 ezer) költségtérítés nélküli egy év alatt alig hétmillió forintot tenne ki, ha mindet félre tudná rakni, így ez sem jöhetett szóba – írja a Blikk. A politikus a feleségével együtt vette az ingatlant, de ő bírósági fogalmazóként szintén nem kereshette meg a hiányzó összeget.
Zsiga a Blikknek nem reagált, ezért a lap vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez az Országgyűlés mentelmi bizottságánál, hogy kiderüljön, valós adatokat adott-e meg a politikus.
A hvg.hu hétfőn utolérte a politikust, aki annyit mondott, hogy csak a ház fele az övé, az áráról nem akart nyilatkozni. | Nem tudni, Zsiga hogy vett 40 milliós házat | Nem tudni, Zsiga hogy vett 40 milliós házat - A fideszes Zsiga Marcell hitelt nem vett fel, ennyit nem spórolhatott, megtakarítása csak 10 millió volt. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2013/02/11/nem_tudni_mibol_vett_40_millios_hazat_zsiga/ | 2013-02-11 10:48:00 | true | null | null | Index |
Az orosz elnök azt mondta, "valakinek az a szándéka, hogy újabb fegyverkezési hajszát indítson el, de mi ebbe a hajszába természetesen nem fogunk belekeveredni".
Putyin vezető orosz hadiipari tisztviselők előtt azzal vádolt "egyes nyugati államokat", hogy ők provokálták ki és "kreálták" az ukrán válságot azzal a céllal, hogy újjáélesszék a NATO "katonai blokkját".
A politikus hozzátette, hogy az orosz vezetést aggasztja "az űr katonai meghódításának" folytatása és az is, hogy "nagyon sok új veszély jelenik meg" a világban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden orosz lépés önvédelmi jellegű: "Sokszor elmondtuk, és nagyon szeretnénk, ha nem törne ki felesleges hisztéria később, amikor ezeket a döntéseket végleg meghozzuk és elkezdődik megvalósításuk".
Putyin azt is kijelentette, hogy Oroszország nem túlozza el katonai kiadásait. Az orosz államfő utasítást adott a kormánynak, hogy október végéig a hosszú távú program "lehető legkiegyensúlyozottabb és reális" változatát készítsék el, amely figyelembe veszi az orosz hadiipar feladatait, de az ország pénzügyi-gazdasági lehetőségeiből indul ki.
Az elnök elmondta, hogy 2001 és 2010 között Oroszország 2,5 ezer milliárd rubelt (jelenlegi árfolyam 1 rubel 6,5 forint) költött fegyverkezésre. A 2010 és 2020 közötti időszakra több mint 20 ezer milliárd rubelt terveztek be a költségvetésből.
A politikus bejelentette, hogy aláírta a rendeletet az Oroszországi Föderáció Hadiipari Bizottságának létrehozataláról. A testület Putyin közvetlen irányítása alatt fog működni, az orosz elnök helyettesének Mihail Rogozin miniszterelnök-helyettest nevezte ki.
Vlagyimir Putyin közölte, hogy az orosz hadiiparnak készen kell állnia a "kritikusan fontos" berendezések, alkatrészek, anyagok önálló előállítására. Megjegyezte, hogy Moszkvának nem áll szándékában "mesterségesen fejleszteni az együttműködést külföldi partnerekkel".
Moszkva számára komoly nehézségeket okozott, hogy Kijev márciusban leállította a hadiipari együttműködést Oroszországgal, de a nyugati, így az európai uniós tagállamok is olyan szankciókat léptettek életbe áprilistól Oroszországgal szemben, amelyek érintik az orosz hadiipart.
A 2016-tól 2025-ig szóló fegyverkezési programról szóló tanácskozáson Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy idén decemberre el kell készíteni az új orosz katonai doktrínát.
Egy hete az orosz nemzetbiztonsági tanács egyik vezetője nyilatkozott arról, hogy Oroszország módosítja katonai doktrínáját, és ebben a NATO bővítése és az ukrán válság is közrejátszik.
Az észak-atlanti szövetség múlt pénteki walesi csúcstalálkozóján az állam- és kormányfők egyebek között a NATO európai katonai jelenlétének baltikumi és lengyelországi bővítéséről, valamint arról is döntöttek, hogy az egyes tagállamok saját hatáskörben fegyvereket szállítva segítséget nyújthatnak Ukrajnának.
19:30 Feliratkozom | Putyin: Oroszország nem megy bele újabb fegyverkezési hajszába | Oroszország nem megy bele újabb fegyverkezési hajszába - közölte Vlagyimir Putyin, a 2016 és 2025 közötti időszakra szóló orosz állami fegyverkezési programról szóló moszkvai tanácskozáson szerdán. | [
"külföld"
] | 0 | http://infostart.hu/kulfold/2014/09/10/putyin_oroszorszag_nem_megy_bele_ujabb_fegyverkezesi_hajszaba-665427 | 2014-09-10 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A pécsieknek alighanem már a könyökükön jön ki az, ami a pécsi aquapark (magyaros helyesírással: akvapark) körül zajlik. Mint az köztudott, Pécs polgármestere még 2019-ben tett homályos ígéretet a létesítmény megvalósítására, amikor azt állította: "helyére teszi a régóta húzódó, máris drága, de eddig teljesen eredménytelen pécsi élményfürdő ügyét". Aztán már a választást megnyerve 2020-ban azt állította, hogy "a pécsiek megérdemelnek egy fürdőt, ez a fejlesztés a pécsi városvezetés kiemelkedő vállalása, és azon dolgozunk, hogy még ebben a ciklusban mindenképpen megvalósuljon". A ciklusnak vége, de nemhogy akvapark, vagy strand, de még tervek sem készültek, mindössze látványos képek, elképzelések derültek ki.
A kedden viszont a közgyűlésben kisebbség támogatást élvező baloldali városvezető egy olyan dokumentumot vitt a testület elé, amelyből újabb részlet derült ki az eddig elég nagy zátonyra futott projektről: a pécsi önkormányzat együttműködési megállapodást kíván kötni az állammal a beruházás megvalósítása érdekében. A polgármester arra hivatkozik, hogy az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023 törvénnyel új alapokra helyezték a több mint 50 százalékban központi költségvetési, nem közvetlen uniós forrást tartalmazó beruházások lebonyolítását rendjét, és az ilyen fejlesztésekbe az államot konzorciumi tagként be kell vonni. Ez a szereplő pedig az Építési és Közlekedési Minisztérium. Arra is kitér a városvezető, hogy az önkormányzat "a beruházást központi költségvetési forrás bevonásával kívánja megvalósítani".
Csakhogy a megállapodástervezetben külön pontokban rögzítették, hogy sem a minisztériumnak, sem az önkormányzatnak nincs forrása arra, hogy a projektet megvalósítsa.
Egyelőre annyit lehet tudni az eddigi elképzelésekről, hogy a termálvíz, vagy melegvíz kérdése nem megoldott, illetve csak különböző becslések vannak arra, hogy mennyibe is kerülne a létesítmény, amit "aquapark, sportuszoda és szálloda" néven emlegetnek. A számítások szerint 50 és 100 milliárd között lehet a projekt, az önkormányzat is néhány évvel ezelőtt ekkorára becsülte. Ezzel együtt a megállapodást elfogadta kedden a közgyűlés, hiszen a minisztériumi háttér már komolyabb biztosítékot adhatna a fejlesztésnek, igaz egyelőre bármilyen hozzárendelt forint nélkül.
A nemzeti oldal egyébként a választási kampányban az ügyben megkérdezte a pécsieket, és egy jóval józanabb és belátható időn belül megvalósítható projekt mellett voksoltak a megkérdezettek. Csizmadia Péter, a Fidesz-KDNP városházi frakciójának vezetője szerint a konzultációból is kiderült, hogy szükség van egy új városi nagystrandra és egy új uszodára, ahol a pécsiek kikapcsolódhatnak és sportolhatnak. Ezért szerinte ezt az elképzelést lenne érdemes megfontolnia a városnak, hiszen ezt még ebben a ciklusban meg lehetne valósítani. | Strand fejlesztés lenne a jobb Pécsen | Hivatalosan sincs rá pénz, mégis tovább fújnák a 100 milliárdos akvaparkos lufit Pécsen: egy minisztériummal kötnek megállapodást a témában. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/helyi-kozelet/2024/10/strand-pecs-aquapark | null | true | null | null | BAMA |
Őrizetbe vettek Kecskeméten egy pártfogói felügyelőt, aki a gyanú szerint több alkalommal kért pénzt magánszemélyektől azért, hogy azoknak a bíróság által kiszabott közérdekű munka büntetést ne kelljen ledolgozniuk – közölte a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán az MTI-vel.
A vesztegetőt akkor fogták el, amikor 49 ezer forintot kért egy “pártfogoltjától”. A 46 éves férfit gyanúsítottként kihallgatták és őrizetbe vették.
A főhadnagy közlése szerint az ügyben a megyei rendőr-főkapitányság felderítő osztályának feljelentése alapján indult nyomozás 2011. július 11-én, hivatalos személy által kötelességszegéssel, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
A nyomozás eddigi adatai szerint a pártfogói felügyelői munkakörben dolgozó férfi három, közérdekű munkára ítélt embertől összesen négy alkalommal húszezer és százezer forint közötti összegeket vett át, így azoknak nem kellett letölteniük a kiszabott büntetést. Az ügyben a pártfogói felügyelő mellett további gyanúsítottakat is kihallgattak, a gyanúsítottak száma várhatóan növekedni fog – tette hozzá a sajtószóvivő. | Elkaptak egy vesztegető pártfogói felügyelőt | A férfi három, közérdekű munkára ítélt embertől összesen négy alkalommal húszezer és százezer forint közötti összegeket vett át. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2011/10/05/elkaptak-egy-vesztegeto-partfogoi-felugyelot/ | 2011-10-05 09:45:00 | true | null | null | fn.hu |
A kormány már régóta pedzegeti azt, amit kedden be is jelentett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: úgy hívjuk le a Paks 2 beruházásra kapott orosz hitelt, hogy azt rögtön visszafizetjük, és kiváltjuk egy sokkal jobb feltételekkel felvehető hitelre.
a magyar kormány pedig egy ideje tudja, hogy amint lehet, meg kell tőle szabadulni. De akkor miért vettük fel egyáltalán? És akkor jó lesz nekünk az, hogy Oroszország helyett másfelé fogunk 10 milliárd euró értékben eladósodni?
Arról, hogy az újabb paksi atomerőművet orosz hitelből fogjuk megépíteni, 2014-ben írt alá államközi megállapodást Magyarország és Oroszország. Eszerint a 12 milliárd euróba kerülő fejlesztésből 10 milliárdot hitel formájában áll Oroszország, ezt követően pedig
a hitel lehívása utáni első hét évben 4,5,
a második hét évben 4,8,
a harmadik hét évben 4,9 százalékos kamatot kell majd fizetnünk.
Ezeket a kondíciókat a kormány akkor annyira kedvezőnek gondolta, hogy a paksi bővítést Orbán Viktor egyenesen az évszázad üzletének nevezte. És az igazat megvallva 2014-ben jó üzlet is volt (igaz, Orbán Viktor már 2016-ban mondta ezt, amikor már messze nem néztek ki olyan jól ezek a feltételek).
Azt nehéz pontosan meghatározni, hogy egy ilyen óriási hitelt mennyiért lehetett volna 2014 januárjában fölvenni, mert a 10 milliárd eurós hitel körülbelül ötször annyi, mint amennyiért most egy évben új államkötvényeket bocsát ki az ÁKK. De összehasonlításként azt el lehet mondani, hogy 2014 januárjában 10 éves forintalapú államkötvényt 5 százalék fölötti kamattal lehetett kibocsátani, 2014 márciusában pedig 5,5 százalékos kamatot kértek a hitelezők a magyar államtól a 10 éves dolláralapú államkötvényekért. Ehhez képest a 4,5-4,9 százalékos hitel tényleg kedvezményes.
Túl jók vagyunk az orosz hitelhez
Viszont bár a kormány képviselői azóta is a „kedvező kamatozású” eposzi jelzőt akasztják az orosz hitelre, a valóságban az államközi megállapodás után nem sokkal ennél sokkal jobb feltételekkel lehetett pénzt szerezni a nemzetközi kötvénypiacon. Ez pedig valójában részben a magyar kormányt, részben meg a világgazdaság pozitív alakulását dicséri.
Ahogy Bakos Ádám, az Aegon Alapkezelő kötvény üzletágvezetője magyarázta az Indexnek, 2014 óta szinte folyamatosan javultak a magyar kötvények kamatfeltételei, alapvetően két tényező miatt:
Egyrészt alacsonyak voltak az euró- és dollárkötvények kamatai, hiszen az egész világon, de különösen Európában és az Egyesült Államokban nagyon alacsony a kamatkörnyezet nagyjából a válság óta.
Másrészt folyamatosan csökkent a magyar kötvények kockázati prémiuma, vagyis egyre biztonságosabb befektetés lett a magyar államkötvény.
Ez utóbbi nagyrészt a kormány döntéseinek köszönhető. Például annak, hogy csökkentette a külső eladósodottságát, és inkább a magyar cégeknek és lakosoknak ad el nagy mennyiségben államkötvényeket; továbbá annak, hogy jó Magyarország külső mérlegpozíciója; valamint annak is, hogy a kormány vigyáz arra, hogy ne nagyon szaladjon el a költségvetési hiány. Éppen ezért
Szintén a magyar–orosz paksi megállapodás óta történt, hogy a nagy Wall Street-i hitelminősítők sorra befektetésre ajánlott kategóriába javították Magyarország hitelbesorolását, így 2016 novemberére a magyar államkötvények már ténylegesen kikerültek a bóvli kategóriából. Ez nagyrészt inkább lekövette és megerősítette a kockázati prémiumok csökkenését, mindenesetre ezzel is olcsóbbá vált a magyar eladósodás, még annál is, amennyiért Oroszország ajánlja a paksi hitelt.
Összehasonlításként: azokért a 10 éves forintkötvényekért, amik 2014-ben 5 százalékos kamattal volt elérhetők, most csak 2,5 százalékos kamatot, a 7 éves dollárkötvényekért pedig 3,4 százalékos kamatot kell fizetni.
Már másztak volna ki belőle
Nem csoda, hogy már régebben fölmerült az orosz hitel kiváltása, még ha a kormány nem is igazán tudta eldönteni, hogy mit szeretne kommunikálni erről az egészről. Arra, amit a miniszterelnök az évszázad üzletének nevezett, nem lehet később azt mondani, hogy nem éri meg, de Aszódi Attila paksi bővítésért felelős kormánybiztos már tavaly ilyenkor arról beszélt az Inforádióban: elképzelhető, hogy lehetne jobb kamatozású hiteleket találni a piacon. De azért az orosz hitelről sem kellene lemondani:
„Az, hogy adott esetben be lehet vonni más forrást, amely a jelenlegi helyzetben kisebb kamatokkal bír, mint az egyébként nagyon kedvező kamatozású orosz államközi hitel, nem jelenti azt, hogy a lehívást nem kell eszközölni.
De Magyarországnak lehetősége van lehívni a hitelt, majd akár a következő nap visszafizetni egy másik forrásból, ami ha kisebb kamatozású, akkor nyilván kedvezőbb Magyarország számára,
mintha a teljes 30 éves futamidőben használnánk az orosz forrást azon a módon, ahogy a finanszírozási államközi szerződésben le van írva.”
Aszódi 2017 májusában azt mondta, elképzelhetőnek tartja, hogy lehívják és névértéken visszafizetik az orosz hitelt, ha lehet találni olyan hitelt, amivel ki lehet azt váltani. Erről viszont akkor döntenek majd, ha ott tart a projekt, hogy tényleg lehívják az első részletet.
Eközben az orosz oldalon is érdekes változásokon ment át a hitel megítélése: 2016-ban, amikor Orbán Viktor Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyinnal, az orosz államkassza éppen nem állt annyira jól, így nem volt már annyira vonzó a projekt az orosz oldalon sem. Tavaly februári budapesti látogatásán Putyin viszont azt is felajánlotta, hogy ha szeretnénk, akkor a 12 milliárd eurós teljes költséget megfinanszírozzák nekünk, amit a magyar kormány, amely ekkor már valószínűleg nem tartotta az évszázad bizniszének az orosz hitelt, udvariasan visszautasított.
Aztán tavaly novemberben elkezdtük lehívni az orosz hitel első részét, a kormány pedig nem beszélt arról, hogy szeretne másik hitelt, arról viszont igen, hogy vajon az első munkálatokat is ebből az orosz pénzből szeretné-e fizetni. Majd most Varga Mihály bejelentette, hogy az eddig lehívott 78,2 millió eurót, vagyis nagyjából 24 milliárd forintot inkább most gyorsan visszafizetjük, és majd felveszünk egy másik hitelt az építkezés elindítására.
Beindult a putyinozás
Ilyen közel a választásokhoz természetesen az ellenzéki pártok nagy része nem hagyhatta ki a ziccert, hogy az orosz hitel előtörlesztését a teljes konstrukció kudarcának beismeréseként adja elő a választópolgároknak, a Fidesz pedig külföldi ügynöközhessen egy ízeset. Az MTI-hez eljuttatott közleményeikben az ellenzéki pártok a következőket írták a paksi hitel visszafizetéséről:.
A Demokratikus Koalíció szerint valójában az történik, hogy „Orbán a választás előtt még gyorsan elkezdte odaadni a magyar adófizetők megtakarításait tartótisztjének, Putyinnak”. A párt emlékeztet, hogy számításai szerint minden magyar háztartást 300 ezer forintos hitelbe verne a Paks 2 beruházás, amit a DK kormányra kerülve természetesen leállítana.
A Lehet Más a Politika szerint a visszafizetéssel „a kormány beismerte: az oroszok által folyósított paksi hitel az évszázad legkorruptabb konstrukciója” ezért az LMP miniszterelnök-jelöltje, Szél Bernadett feljelentést tesz hűtlen kezelés miatt.
Az Együtt pártot vezető Szigetvári Viktor szerint pedig „ismét bebizonyosodott, hogy Paks 2 egy soha meg nem térülő, tisztességtelen beruházás, ami nem érdeke a hazai fogyasztóknak”, ezért a Paks 2 beruházást azonnal le kell állítani!
A Fidesz minderre azt reagálta, hogy az ellenzéki pártok „külföldi energiavállalatok érdekében és a rezsicsökkentés ellen lobbiznak”, ezért mondanak csúnya dolgokat a paksi bővítésről. Pedig a Paks 2 fogja garantálni hosszú távra az olcsó áramot a magyaroknak, a bővítés pedig a magyar kormány és az EU teljes kontrollja és engedélye mellett zajlik (azt pedig tudjuk, hogy a kormánypárt mennyire bízik az Európai Unióban).
Jó lehet még az orosz pénz
Nem tudni persze, hogy milyen hitellel, milyen feltételekkel helyettesíti majd a kormány az orosz hitel első részét, de úgy néz ki, egy ideig még biztos megéri majd lehívni és azonnal visszaadni az orosz hitelt, helyette pedig keresni egy másikat. Bakos Ádám szerint a magyar eladósodás feltételei valószínűleg egy ideig még hasonlóan jók maradnak, mint most, az legalábbis nem várható, hogy nőni fog a magyar kötvények kockázati felára.
Az viszont megeshet, hogy a nemzetközi kamatkörnyezet nemsokára változni fog, hogy az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is kamatot emel, ami a magyar állam eladósodását is drágábbá teszi. Éppen ezért
A kormány 2026-ig szeretné befejezni az új atomerőművet, de persze a projekt könnyen csúszhat pár évet, addig pedig sok minden változhat a piacon, még akkor is, ha most elég hosszú távra alacsony kamatokon tudnak hiteleket fölvenni az államok. Ezt valószínűleg a kormány is tudja, legalábbis Varga Mihály azt mondta, az orosz hitelszerződés egyfajta „biztonsági védőhálót nyújt” a paksi bővítésnek. Már amennyire védőháló 2048-ig eladósodni.
Borítókép: Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor Budapesten, 2017. február 2-án. Fotó: Ajpek Orsi / Index. | Minek kellett az orosz hitel, ha rögtön visszaadjuk? | Minek kellett az orosz hitel, ha rögtön visszaadjuk? - Pár éve az évszázad üzletének tűnt, de egy ideje már nem annyira vonzó a Paks 2-re adott orosz gigahitel. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/02/07/paks_orosz_hitel/ | 2018-02-07 12:24:00 | true | null | null | Index |
Nem elég, hogy internet nélkül maradtak egy már nem is létező országban, a tetejébe most már nem is szexelnek: rájár a rúd a németekre. De miután ennek a rúdnak Schmidt Mária, a NER egyik ideológiai gyönyörfokozója fogja a végét, még ne kezdjük el temetni az egyik legerősebb, legszolidárisabb és legtehetősebb európai társadalmat.
A kormányközeli ingatlanfejlesztésbe belegazdagodott kurzustörténész, és úgy általában a (harácsolásban) gondolkodó fideszes elit régóta ki van bukva a németekre (nota bene: azokra, akiktől a tolvajrezsim-fenntartó növekedés garmadája érkezik). Már a saját pártcsaládjukban politizáló kereszténydemokrata kancellár, Angela Merkel is szembement az orbáni bevándorlás- és civil ellenes politikával, és persze helytelenítette a jogállamisági pillérek hátrafelé nyilazó oldalba csinálását. Merkel örökösei pedig páros lábbal rúgták ki az európari keresztény és konzervatív világból Orbánékat. Nevezettek mára egy kínos szélsőjobboldali EP-gruppenpartiban kötöttek ki, és van egy fogadásunk, hogy e helyt hamarosan a villany felkapcsolásáért fognak proklamálni erőteljesen.
Schmidt Máriát magyarra fordítani amúgy bajos, de azért tennénk egy próbát. Az Identitás, mint politikai fegyver című konferencián elmondott beszédében a Nyugatot vette össztűz alá, ahol a szexuális forradalom nyertesei a felsőosztálybeli férfiak és nők, a lejjebb lévő férfiak nem jutnak nőhöz, a nők férfihoz, a feministák elérték céljukat, de nem állnak le, és a Fidesz családforgalma nap nap után támadás alatt áll. És miután Németország nem pucsít be Putyinnak (oda sem férne Orbántól), ezért a komplett magyar szőrén lovagló besenyőpolitika szerint háborúpárti. Háborúzz, ne szeretkezz! - találta meg a németek jelszavát Schmidt. Szertelenül fickándozó gondolatmenetében egy jó dolog van: nem adja fel, folytatja, mondja. A nevetés fiatalít.
Amúgy a szex és az orosz latrok megvetése amerikai-európai fegyveres támogatás mellett sem zárja ki egymást. Érdemes lenne kipróbálni a szexképmutatóknak is. | Szexképmutatás | Nem elég, hogy internet nélkül maradtak egy már nem is létező országban, a tetejébe most már nem is szexelnek: rájár a rúd a németekre. De miután ennek a rúdnak Schmidt Mária, a NER egyik ideológiai gyönyörfokozója fogja a végét, még ne kezdjük el temetni az egyik legerősebb, legszolidárisabb és legtehetősebb európai társadalmat. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3251483_szexkepmutatas | null | true | null | null | Népszava |
"Az számomra teljesen nyilvánvaló, hogy az egészségügyről az illetékes elvtársak sokkal kedvezőbb képet próbálnak meg lefesteni, mint ami a valóság. Ehhez kell némi trükközés is, ezek közül is legprimitívebb az, hogy amit esetleg a múltban mért a rendszer, azt ma már nem teszik meg" - kezdi Facebook-posztják Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő.
Majd így folytatja:
"De szerencsére vannak olyan szolgáltatások, mint a wayback machine, ahol egy-egy honlapon is vissza lehet menni a múltba. Ezt tettem a várólistákkal kapcsolatban. Amelyek úgy alakultak a közelmúltban, hogy míg egy évvel ezelőtt 36 tétetel mért a rendszer, ma már ennek csak a felét teszi meg" - döbbent meg a szakértő.
Ebből pedig azt a következtetést lehet levonni, hogy így kikerültek a várólistáról az olyan kritikus, létfontosságú beavatkozásoknak a mérése, mint a pacemaker, ICD (beöltethető kardioverter, defibrillátor), vagy a PTCA coronaria stent beültetés is.
"Amit nem mérünk az nincs: Tessék megérteni, folyamatosan hazudnak nekünk, és hallgatnak el alaptényeket az egészségügy jelenlegi helyzetéről. Ja, csak zsírba ragadt por ez is, ugye?!" - teszi fel a költői kérdést Kunetz, aki posztjában mellékeli az összevetett két évet. | Kunetz Zsombor: Így trükközik a kormány a várólistákkal | Kunetz Zsombor most a várólistáknál talált meghökkentő dolgokat. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/egeszsegugy/kunetz-zsombor-igy-trukkozik-a-kormany-a-varolistakkal.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Négy év alatt, ha nem is holt hamvába, de éppen csak vegetál az “állami divatmárka", amit a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató állami cég, a KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft. és a divattervező Zoób Kati közösen jegyeznek. A divattervező cége a bemutatott szerződés alapján jelenleg mintegy havi 4,5 millió forinthoz jut a projektben. Eddig összesen közel háromszázmillió forintot költöttek – ebből körülbelül 255 millió forintot Zoób cége kasszírozhatott -, de mindössze 129 millió forint árbevételt értek el az “Attitude" néven futó saját márkával.
Kanyargós szűk folyosón, majd az éttermen és a varrodán át lehet eljutni a KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft. Csömöri úti épületében ott, ahol a megváltoztatott képességű dolgozók által legyártott Attitude márka darabjai készülnek és vásárolhatóak. A négy évvel ezelőtti induláskor az Alléban megnyitott üzlet mára bezárt, egy másik, frekventált helyen lévő, üzletnek szánt KÉZMŰ-bérlemény még nem nyitott meg, ráadásul az Attitude honlapján sem olvasható az elérhetőségi adatokon kívül érdemi tartalom.
Az állami divatcégről anno a sajtóban számos cikk jelent meg, miután a kezdeményezést felkarolta Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Lévai Anikó is.
Egy divattervező és a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató állami cég együttműködésének elgondolását két dolog motiválta: a magyar termékek piacra juttatása és a munkahelyteremtés. A közös projekt elindításakor megállapodtak abban, hogy a Zoób Kati szakmai segítségével kifejlesztett márka, az Attitude külön támogatást nem kap, a működést a nonprofit KÉZMŰ Kft. saját bevételeiből finanszírozza.
A KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft. országszerte 98 telephelyen jelenleg 4 422 fő munkavállalót foglalkoztat, amelyből 3 567 fő megváltozott munkaképességű. A társaság alapvető célja a megváltozott munkaképességű munkavállalók – a súlyosan és halmozottan sérültek, vakok, gyengén látók és értelmi sérültek – értékteremtő foglalkoztatása is.
A cég varrodáiban és bőrvarró műhelyei világvállalatoknak szállítanak. A tulajdonos, az MNV Zrt. szerkesztőségünknek azt a tájékoztatást adta, hogy a vállalat tevékenysége sokrétű, például gyárt lakástextilt, konfekciót, cipőt, bőrdíszművet, valamint sportszereket is.
A társaság ugyan készít Attitude márkájú (divat)termékeket is, azonban ezek bevétele nem haladja meg a KÉZMŰ árbevételének 2 százalékát.
Az Átlátszó betekintést nyert a szerződésbe, amely szerint a beruházásra az indulástól 2015-ig 135 ezer eurót (nagyjából 37 millió forintot) szántak. A tervek között pedig szerepelt a ruházati kollekció mellett arculati formaruhák, sportruházat, farmer és szabadidőruhák és "home kollekció" gyártásának elindítása is.
A termékek minél szélesebb körben való terjesztésére – a kontraktus alapján – egy kereskedő partner közreműködésével törzsvásárlói rendszert alakítottak ki, továbbá tervezték saját üzletek, sőt saját üzlethálózat megnyitását. Szó volt az internetes értékesítésről és franchise üzlethálózat beindításáról is.
A megállapodás szerint Zoób Kati cége, a Kattiz Kft. mindezért az indulástól évente átlagosan bruttó 230 ezer eurót kapott.
Az összegből az áfát levonva és azt forintra átszámolva négy év alatt nagyjából 201,4 millió forint bevételre tett szert a divatcég. Ehhez jön még az idei juttatás, a betekintéskor kiderült, havi 4,5 millió forinttal lehet számolni, ez a tizenkét hónapra nagyjából 54 millió forintot, a kezdetektől 2015 év végéig pedig összesen körülbelül 255 millió forintot jelent.
A nagy hírverés után bukdácsol a projekt
A nagy hírverést kapott projekt gyorsan feledésbe merült. Két évvel ezelőtt annyi jelent meg csak hírként, hogy az állami divatcéget szárnyai alá vevő vezetőnek távoznia kellett a KÉZMŰ Kft-től. Mára pedig úgy tűnik, hogy előbb-utóbb hamvába fog halni a kezdeményezés. Odáig azért még nem jutott el a dolog, de azt Zoób Kati is elismerte az Átlátszónak, hogy lassan jutnak egyről a kettőre.
"A KÉZMŰ Kft-t ismertem, hiszen régi szereplő a piacon. Amikor felvetődött, hogy közösen kialakíthatnánk egy saját márkát, amit nemcsak itthon, hanem külföldön is árusíthatnánk, annyira megtetszett a gondolat, hogy fogyatékos embereknek adhatok munkát, hogy még az akkor érkezett kínai felkérést is lemondtam."
A divattervező hangsúlyozta, hogy a KÉZMŰ a saját brand révén bemutathatta a tudását külföldön is, a cég számára ez kiváló referenciaként szolgált volna ahhoz, hogy nemzetközi cégektől munkát szerezzen dolgozói számára.
A KÉZMŰ-vel abban állapodtak meg, hogy a nonprofit kft. végzi a gyártást és a forgalmazást, Zoób Kati cége pedig ehhez mindent előkészít, a tervezéstől kezdve a mintadarab legyártásáig.
"Évi 120 modellre szerződtünk és az első hónapok azt mutatták, hogy nem olyan rossz az elgondolásunk, mert az Attitude augusztusi indulása után már decemberben mintegy tízmillió forintos forgalmat ért el. Az első két félévben hatezer terméket adtak el, ami szintén jelezte, hogy jó úton járunk. Kipróbáltuk magunkat Bécsben is és eszméletlen nagy volt az érdeklődés a kollekció darabjaiért."
A divattervező hangsúlyozta, hogy olyan brandet akartak létrehozni, amely a prémium kategóriás a ruházat mellett másodlagos termékekkel, többek között bőrdíszmű, sport és játéktermékekkel is rendelkezik.
"Mindebből a divat része valósult meg, az Attitude-nek most készül a negyedik kollekciója. Sajnos a budai bevásárlóközpontban lévő üzlet másfél év múlva bezárt és a projekt innentől kezdve megtorpant. Pedig szerették a vevők a minőségi és ebben a kategóriában nem túl drága darabokat. Mintegy ötvenezer forintból össze lehetett állítani egy öltözéket."
Az Attitude-márka jelenleg már csak a KÉZMŰ Kft. XIV. kerületi székhelyén úgy kapható, hogy előre be kell jelentkezni a vásárláshoz. A divat nagyasszonya szerint azonban a törzsvevőket ez nem tántorítja el a vásárlástól.
A közös munka megtorpanása Zoób Kati szerint többek között annak köszönhető, hogy egy állami cégnél nehezen megy a kereskedelem fejlesztése, már pedig, mint megjegyezte, ezen áll vagy bukik az egész.
"A projektnek a gyakori vezetőváltások sem tettek jót. Amikor ugyanis új ember kerül a vállalat élére, akkor mindig elölről kezdődik az egyeztetés és a tervek átgondolása" – nyilatkozta az Átlátszónak.
Az állami vállalat eddig csak bukott a vállalkozáson
A KÉZMŰ Kft. új vezérigazgatója, Becker György idén márciustól vette át a vállalat irányítását. Az Átlátszó kérdésére megjegyezte, hogy a gazdasági válság begyűrűzése a vállalatot is hatványozottan érintette, amely az árbevétel és megrendelés állomány csökkenését eredményezte. A növekvő bérjellegű kiadások miatt pedig a társaság üzleti eredménye csökkent.
"Nem egyszerű a több mint négyezer fős cég működtetése úgy, hogy miközben az állami támogatások mértéke 2011 óta nem emelkedett, a minimálbér változásai évről évre jelentkeznek, és a szolgáltatók is folyamatosan növelték a díjakat. 2015-ben így a 2011-s évhez viszonyítva közel harminc százalékkal kellett volna növelni az árakat, amelyet a piaci árak jelentősen meghatároznak, így erre kevés lehetőség adódott."
A vezérigazgató közölte, hogy a helyzetből adódóan a hatékonyság növelése és a ráfordítások csökkentése irányába mozdultak el.
"Ez természetesen kihat az Attituddel kapcsolatos tevékenységünkre is. Piaci viszonyok között kell talpon maradnunk, nem lehet veszteséges gazdálkodást folytatnunk. Úgy, hogy minél több megváltozott munkaképességű embert tudjunk alkalmazni és nekik folyamatosan munkát adjunk."
E törekvések közepette az önálló márkaépítés jelentős erőforrásigénnyel járna – közölte Becker György, hozzátéve, hogy a gazdasági környezet alakulása miatt, a partnerrel egyeztetve a tevékenységet újra kell gondolni, "amelynek során figyelembe kell venni az elmúlt évek tapasztalatait, továbbá az aktuális piaci igényeket. Bármennyire is jó példa az Attitude, de a kollekció a kereskedelmi hálózat kiépítése nélkül csak szűk réteget érint, így számunkra nem túl gazdaságos."
Ennek magyarázata – tette hozzá –, hogy a nagyszériás folyamatos termékgyártás a jövő.
"Erre törekszünk, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalóink a betanulás után kellő begyakorlottsággal tudják a terméket az elvárásnak megfelelően előállítani, hiszen sokszor hónapokig egy termék gyártása van folyamatban. Míg az egyedi kisszériás termékek előállítása jóval költségesebb, az előkészítés és a késztermék-gyártás sokkal több időt vesz igénybe és a folyamatos munkaellátottságot sem tudja biztosítani."
Mindezek miatt az állami vállalat részéről módosítani akarják a Zoób Kati cégével megkötött szerződést.
"Azt szeretnénk, hogy a divattervező és kollégái nagyobb részt vállaljanak a marketing feladatokból, nekünk pedig csak a ruhák bérmunkában való legyártása maradjon. Egy éven át segítségünkre volt egy kereskedelmi partner, most bevonnánk egy újat a szükséges hálózat felépítése és a nyereséges működés érdekében, amit sajnos forráshiány miatt a KÉZMŰ nem tud finanszírozni."
A vezérigazgató megemlítette azt is, hogy a főváros frekventált helyén, a Haris közben található bérelt üzlethelyiség működtetését is átadnák az új kereskedő cégnek, de ha ebben nem tudnak megoldást találni, akkor ott saját termékeiket, például a bejáratott márkanevű bőr-, foci- és medicinlabdáikat értékesíthetik majd.
Százmilliós bukás az államnak, remek üzlet a magáncégnek
A KÉZMŰ által óhajtott változtatás a bevételek alakulását tekintve több mint érthető. A cég adatai szerint az Attitude üzletág nettó árbevétele 2011-ben 19,5 millió forint volt. A következő évben 43,4 millió forintra ugrott, majd 2013-ban ezt is meghaladva a nettó árbevétel 46,5 millió forint lett. Tavaly viszont jóval visszaesett az állami vállalat Attitude-termékekből származó bevétele: 20,1 millió forint folyt be a kasszájukba.
Forrás: KÉZMŰ Közhasznú Nonprofit Kft.
A négy év alatt összesen tehát 129 millió forintot hozott a KÉZMŰ Kft. konyhájára a Zoób-márka. A költségek viszont a 37 millió forintos beruházáson felül a Zoób cégének kifizetett 255 millió forinttal súlyosbítva összesen legalább 292 millió forintra rúgtak, tehát 163 milliós mínuszban van a projekt.
Ezt a tetemes veszteséget ráadásul egyebek mellett a megváltozott munkaképességű munkavállalók bérezésére rendelkezésre álló összegből kellett az állami cégnek kigazdálkodnia.
Csikász Brigitta | Az államnak százmilliós bukás, Zoób Kati cégének bombaüzlet az állami divatmárka | Az államnak százmilliós bukás, Zoób Kati cégének bombaüzlet az állami divatmárka | null | 1 | https://atlatszo.hu/2015/11/26/az-allamnak-szazmillios-bukas-zoob-kati-cegenek-bombauzlet-az-allami-divatmarka/ | 2015-11-26 12:32:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A egykori tervekkel ellentétben nem hajózható csatornaként, hanem széles szárazföldi útvonalként megvalósult Nagykörút és szűk környéke minél gyorsabb megmentésre szorul, hiszen az egymást túllicitálni vágyó üzletreklámok, a bulinegyed szélére tévedőket vonzó kocsmák, illetve az egykor a polgárság krémjének otthont adó házak együttes képe nem épp bizalomgerjesztő.
Épp ezért lenne fontos, hogy a járdák és üzletszintek tisztasága mellett az autósok és gyalogosok fölé nyújtózó épületek is megmeneküljenek, melyek őrzik a város századfordulós arcát. Hatványozottan fontos lenne ez az elmúlt két évtizedben kialakult Corvin-negyedben is, a felújítások helyett azonban bontásokkal, és az elődöknél lélektelenebb óriások építésével szembesült mindenki, aki arra járt. A trend néhány éve a körút másik oldalán, Józsefváros szélén is elindult: a Baross utca 40.-re 2004-es eladása óta több befektető is kivetette a hálóját, hogy újabb, modern szintekkel fejeljék meg a környék legidősebb lakóházát (ezeket itt mutattuk be), az álmok azonban sosem váltak valóra. Most azonban úgy tűnik, hogy a munkák végül tényleg megindultak, hamarosan pedig egy furcsa öszvér emelkedik majd ki az elmúlt években gyanús körülmények közt lepusztult ház romjai közül.
Nem lesz ez másképp az alig néhány méternyire álló, korábban az Ismeretlen Budapest sorozatunkban is bemutatott Heinrich udvar esetében sem: a szűk Mária utca felől gyárépületnek tűnő (ép. Sándy Gyula, 1912), az Iparművészeti Múzeum felé azonban neobarokk bérházhomlokzattal tekintő (ép. Hubert József és Móry Károly, 1893), L alakú óriást Pest egykor legvagyonosabb családja, a vaskereskedő Heinrichek építtették, összevonva az üzletet az otthonnal.
A vörös téglás oldalon az árut tartották, a lakóházban pedig saját otthonuk mellett a dolgozóik, illetve néhány, a belvárosban élni vágyó polgár bérlakása kapott helyet, a két különböző célú ingatlant pedig egy további raktárterületeket rejtő, ívelt udvarral kötötték össze.
A két világháború közt rövid időre a politika és az olimpiák világába is bepillantott család cége egészen az államosításokig működött, a területet pedig ezután a VASÉRT vette át, ami központi irodáit is ide költöztette. Az épületek ennek köszönhetően megúszták a szocializmus értelmetlen pusztítását. A rendszerváltás után pedig kisebb cégek raktárai, boltjai, zenekari próbatermek és lakók költöztek a falak közé, de hosszú éveken át a Tilos Rádió, 2012–2019 között pedig a fiatal tervezők egész sorának kitörési lehetőséget és műhelyteret adó Heinrich Alkotói Szint is itt működött.
Egy évvel ezelőtt azonban valami megváltozott, hiszen a bérlőknek el kellett hagyniuk az épületet, a kapuk pedig 2019 nyarán bezártak.
A fordulatnak volt előjele: a Magyar Nemzet Magazinjának egy 2011. januári anyagából már kiderült, hogy az épületet akkor már több éve egy spanyol befektető szerezte meg, aki hotelt, irodaházat és lakóházat tervezett a telekre.
A cikk szerint az első tervek 2009-ben jutottak a Műemléki Tanácsadó Testület elé, az akkor még csak ideiglenes műemléki védelmet élvező Heinrich udvarnak azonban csak a homlokzatait volt kötelező megtartani, így az udvari épületek bontása, illetve a lakóházi szárny megmaradt értékes részleteinek eltüntetése is lehetővé vált. A tervekből a válság hatására végül semmi sem lett, az L alakú telken lévő építmények minden tagja pedig 2011 augusztusában állandó műemléki védettséget kapott.
A bérlők egy évvel ezelőtti kiköltöztetése ennek ellenére intő jel volt, néhány héttel ezelőtt pedig meg is történt, amitől mindenki tartott: egy kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítették az ingatlanfejlesztést, amely egy 117 szobás hotelt és 218, döntően airbnb-re alkalmas lakás építését tartalmazza
– írta a Facebookon a józsefvárosi önkormányzat ellenzéki képviselője, Sátly Balázs, aki a Magyar Közlöny április 29-i számában vette észre a változtatást.
A kiemelés talán hirtelen döntésnek tűnik, ám az elmúlt hónapokban már voltak ennek előjelei: a Magyar Közlöny 2019. december 20-i száma például arról adott hírt, hogy az akkor már nyolc éve műemléki védettséget élvező együttes földszintes raktárépületeinek műemléki védettségét megszüntették, „tekintettel arra, hogy az a szakmai ismérveknek nem felel meg”, az épületek műemléki védettségét azonban továbbra is fenntartják,
tekintettel a Heinrich udvar épületeinek építészeti, képző- és iparművészeti, továbbá ipari- és kereskedelemtörténeti értékeinek megőrzésére
– írják. Kérdés persze, hogy miféle ismérvek hiánya indokolta a döntést, főleg annak fényében, hogy a rendelet épp az ipari- és kereskedelemtörténeti értéket említi az utcára néző tagok védettségének egyik okaként.
Az Indokolások Tára (2020. január 6.) tovább magyarázza a helyzetet:
Azon műemlék ingatlanok esetében, amelyekről a műemléki szakértői felülvizsgálat során bebizonyosodik, hogy a műemlékké nyilvánításhoz szükséges kiemelkedő műemléki értékkel nem rendelkeznek – többnyire az évtizedek során bekövetkezett részleges értékvesztés miatt –, azaz a műemlékké nyilvánítás céljának nem felelnek meg, a műemléki védelem megszüntethető. Ebbe az esetkörbe tartozik […]: a Budapest VIII. kerületben lévő úgynevezett Heinrich udvar, amelynek udvari raktárépületei jelentős műemléki értéket nem képviselnek.
Jelentős műemléki értékről talán tényleg nem beszélhetünk, az azonban vitathatatlan, hogy a bontásra ítélt raktárépületek hosszú évtizedeken át megőrizték a képüket, körülöttük pedig a város teljesen átalakult, így a védelem megszüntetése a város épített örökségének, illetve ipari örökségének megőrzése szempontjából egyáltalán nem tűnik kitűnő ötletnek.
A tulajdonviszonyok
Az épületegyüttes 1996-ban vált társasházzá: tulajdonosa ekkor a Hornimpex Holding, egy ingatlanhasznosító, illetve egy cipőimportőr volt, az utóbbiak együttesen is csak 24 százalékos tulajdonrésze azonban lassan megszűnt: előbbit a Hornimpex, utóbbit pedig az abból 2004-ben életre hívott Heinrich Udvar Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. vette át, így 2006-ra az egész komplexum egy kézbe került. A projektcég tulajdonosai az első két évben a Hornimpex vezetői voltak, helyüket azonban 2006-ban előbb a Seychelles-szigeteken bejegyzett Larano Inc., négy hónappal később pedig a Burgosban bejegyzett Desarrollos Urbanisticos Orion SL vette át.
Nyilvánvalóan ők juttatták el tehát az első, 2009-ben született tervet a Műemléki Tanácsadó Testülethez, ami aztán – a fenti Kasztília Házhoz hasonlóan –, a válságnak köszönhetően kútba esett, így a Heinrich udvart a következő években raktár- és irodaterületként hasznosították.
A helyzet 2019-ben változott meg újra, nyilvánvalóan magával hozva a bérlők kiköltöztetését is: a tulajdoni jog teljes egésze az egy évvel korábban bejegyzett Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. kezébe került, melynek vezérigazgatója Illés László, de az alapítás után rövid ideig Csurai András György és Szabó Zoltán is feltűnt a vezetésben, sőt, az ingatlanfejlesztő cég ma is Csurai lakcímén van bejegyezve.
A történet érdekességét azonban nem az ő személye, hanem Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán adja, akinek Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nevű, az elmúlt években egyre nagyobb bevételekhez jutó cége az egykori Tiborcz-üzlettárs Paár Attilához kötődő West Hungária Bauval közösen nyerte el a 18,7 milliárdos Millenáris Szélkapu projekt társkivitelezői szerepét – írta a Magyar Narancs. A két cégnek nem ez az egyetlen közös projektje, hiszen a Pénzügyminisztérium leendő Szentháromság téri épületében négy termet 2,1 milliárd forintért újítanak fel együtt (de ők végzik a teljes épület felújítását is, leszámítva a díszítőmunkákat), 2019 októberében pedig 27 milliárdos ajánlatukkal elnyerték a szegedi kézilabdacsarnok építési projektjét.
A cég 2019 szeptemberében előterjesztéssel fordult a józsefvárosi önkormányzathoz, melyben ugyan egy kapubehajtó útcsatlakozását kérték, de a leírásban azt is elárulták, hogy
Kérdés, hogy mindez mit jelent: teljes lebontást biztosan nem, hiszen a műemléki védelem a két, utcára néző épületre továbbra is érvényes, bár ez a védelem nyilvánvalóan – az elmúlt évek ilyen eseteihez hasonlóan – bármikor eltüntethető.
A látványtervek egyelőre nem elérhetők, így kérdés, mekkora átalakulásról van szó, és mekkora változást jelentene ez az egykor fákkal szegélyezett Üllői út képében. A cég a projekt leendő oldalának tárhelyét már megvásárolta (heinrichpassage.hu), így nemsokára néhány képen talán már látni fogjuk, mivé válhat a századfordulós Budapestnek egy eddig jókora szerencsével megmaradt darabja.
Kiemelt kép: A szerző felvétele | Megpecsételődött a belváros egyik legérdekesebb épületének sorsa? | Visszavont műemléki védelem, nemzetgazdasági szempontból kiemelt státusz, kormányközeli szálakat ápoló befektető cég. Nemsokára teljesen átalakulhat a Heinrich udvar. | null | 1 | https://24.hu/kultura/2020/05/09/muemlekvedelem-heinrich-udvar-epuletbontas-ismeretlen-budapest/ | 2020-05-09 20:41:00 | true | null | null | 24.hu |
A Budapesti Értéktőzsde honlapján jelent meg a közlemény, hogy az OPIMUS GROUP Nyilvánosan Működő Részvénytársaság egyszemélyes tulajdonában lévő OPIMUS PRESS Zrt. megszerezte a Népszabadságot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-át.
A részvények átruházásához a Gazdasági Versenyhivatal 2016. október 25-én hozzájárult, az OPIMUS PRESS Zrt. a jóváhagyás időpontjától gyakorolhatja részvényesi jogait.
A GVH honlapján a versenyhivatali döntések között még nem látható a mai döntés. A Mediaworks és a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. összefonódásának engedélyezése a nyáron egy hónapig tartott.
Az OPIMUS honlapján található közlemény szerint a cég a Népszabadság felfüggesztését követően tett ajánlatot a Mediaworks-re, "mivel úgy ítélte meg, hogy a befektetés már most is meglévő jelentős értéke tovább növelhető."
A közlemény szerint az ajánlatukat a Mediaworks tulajdonos október 17-én elfogadta, október 25-én pedig a GVH is jóváhagyta. Az utolsó bekezdés szerint:
az újonnan megszerzett portfólió üzemeltetésének vizsgálata során elsőként és kiemelten foglalkozik a Népszabadság napilap újraindításának lehetőségével, és e tárgyban a döntést mielőbb meghozza.
A Népszabadság felfüggesztett újságírói által üzemeltetett Népszabi Szerkesztőség Facebook-csoport a Vienna Capital Partners, azaz az eladó fél közleményét hozta nyilvánosságra.
A szöveg szerint a VCP a korábbi érdeklődések, illetve a "Népszabadság kiadásának ideiglenes szüneteltetése kapcsán (amelynek megszüntetése egyszer sem merült fel reális opcióként), félrevezető és rosszhiszemű híresztelések" miatt döntött az eladás mellett. A közlemény szerint azért esett a választás az OPIMUS-ra, mert "hajlandóak a felfüggesztett Népszabadság általunk tervezett újraindításának lehetőségét komolyan megvizsgálni".
Úgy tudjuk, hogy az OPIMUS a Mediaworks igazgatóságának tagjává választotta Liszkay Gábort, Lóczi Jánost és Dr. Pintér Andreát.
Liszkay Gábor a Magyar Nemzet, a Hír TV, és a Lánchíd rádió tulajdonosi körének tagja volt, 2015 februárjában állt fel az újságban és a televízióban betöltött pozíciójáról. Jelenleg a Magyar Idők Kiadó felelős igazgatója. Ugyanitt dolgozik kiadóigazgatóként Lóczi János. Pintér Andrea eddig nem volt prominens szereplője a magyar médiapiacnak, ha ez a LinkedIn-profil nem téved, akkor dolgozott jogászként a UPC-nél és az HBO-nál.
Eleve durva cég az Opimus
Az Opimus csoport egyébként a magyar tőzsde egyik leghírhedtebb cégéből jött létre egy sokadik névváltoztatással. A Phylaxia-Pharma, Phylaxia 1912 Holdingból lett Opimus Groupnál mindennapos gyakorlat volt az apportnak beszámított cégek valós érték feletti beszámítása, és így a befektetők átverése. Ma is egészen sokféle cég tartozik hozzájuk: szállodától, fűtőkészülék-gyártáson át irodaházig, építőiparig sokféle vállalkozásban érdekeltek.
A legnagyobb részvényes sokáig Buda-Cash tulajdonos-vezető Pintér Zoltán volt, jelenleg ismeretlenek bújnak meg egy kajmán-szigeteki és egy nigériai főtulajdonos offshore cég mögött. A harmadik legnagyobb tulajdonos, a Status Capital Zrt. megyei fideszes erős emberek által irányított cég. Pintér részleges lebukása után érkezett a vállalathoz Csík Zoltán egykori rendőr, mostanában nagypénzű befektető, akinek a jelenléte eddig jellemzően Mészáros Lőrincet szokta megelőzni.
Mészáros Lőrinc jelenlétét emellett két nagyobb, az Opimushoz kerülő mezőgazdasági cégbeli érdekeltségei is erősítik, a Csabatáj és Hidasháti Zrt.-kben jó eséllyel a sor végén szintén ő vette kezébe a gyeplőt. Emellett az Opimus győri építőipari cégében, az Euro Generálban is két közeli Mészáros ember lett a vezető, a már említett Csík mellett Schmidt Zoltán. Ő Mészáros családi cégének, a felcsúti Fejér-Bál Zrt-nek is az ügyvezetője. Az Opimus a legutóbbi időben látványosan készült egy nagyobb bevásárlásra, nagyjából hatmilliárd forintnyi kötvényt bocsájtott ki, hogy legyen tőkéje vállalatfelvásárlásra. Emellett felhatalmazták az igazgatóságot egy újabb húszmilliárdos tőkeemelésre, szóval könnyen lehet, hogy itt közel sem állnak meg.
Így szűnt meg a Népszabadság, miközben Mészáros Lőrinc tagadta, hogy stróman
A Mediaworks az a kiadó, amely a Népszabadság mellett egy sor fontos vidéki lap kiadásáért is felelős. A cég két váratlan lépéséről lett ismert.
Először megszerezte a vidéki média feletti uralmat azzal, hogy megvásárolta a Pannon Lapok Társaságát. A csaknem 9 milliárd forintos árbevételű, 500 embert foglalkoztató cég négy dunántúli megyében (Fejérben, Vasban, Veszprémben és Zalában) négy megyei napilap - Fejér Megyei Hírlap, Napló, Vas Népe, Zalai Hírlap - kiadója. Emellett a Dunaújvárosi Hírlap kiadója, és helyi digitális médiacsatornákat is üzemeltet.
A Mediaworks emellett minden előzetes bejelentés nélkül megszüntette legfontosabb brandjét, a Népszabadságot.
Az országos napilap kiadását október 8-án függesztette fel a cég. Bár az indok a lap veszteséges működése volt, már maga megszüntetés módja is azt sugallta, hogy a gazdasági szempontok nem voltak elsődlegesek az ügyben. Az újságírókkal költöztetés ürügyével pakoltatták össze a szerkesztőségi holmijaikat, pizzarendelést vettek fel az új szerkesztőség megünneplésére, majd soha többet nem engedték be őket a szerkesztőségbe.
A gazdasági racionalitást kérdőjelezte meg az is, hogy a Mediaworks lekapcsolta a lap netes archivumát, kitörölve a Népszabadság minden anyagát a magyar sajtóból. Cikkünkben összeszedtük, hogy gazdasági szempontból is mennyire irracionális volt a Népszabadság megszüntetése.
Az elemzések szerint a lap megszüntetése a kormánynak állt érdekében. Bár ezt az értelmezést tagadta a Fidesz, a nemzetközi reakciók is politikailag motivált döntésről beszéltek. Az amerikai külügyminisztérium a Népszabadságot említve figyelmeztette Magyarországot a sajtószabadság tiszteletben tartására.
Mindeközben az Orbán Viktorhoz közel álló üzletember, Mészáros Lőrinc nem akarta kommentálni a híreket, hogy ő venné meg az igen értékes vidéki médiaportfóliót. Az üzletember és polgármester azt is tagadta, hogy ő a miniszterelnök strómanja lenne, és az ő pénzeit forgatná az ő utasításai szerint.
A Népszabadság bezárása után két héttel a Mészáros Lőrinchez köthető cég megvette a Mediaworksöt. | A Mészáros Lőrinc-közeli Opimus megvette a Népszabadság kiadóját | A Mészáros Lőrinc-közeli Opimus megvette a Népszabadság kiadóját - Az új tulajdonos kiemelten foglalkozik a Népszabadság újraindításának lehetőségével. Úgy tudjuk, hogy a Magyar Idők kiadója, Liszkay Gábor került a cég igazgatótanácsába. | null | 1 | https://index.hu/kultur/media/2016/10/25/a_meszaros_lorinc-kozeli_opimus_megvette_a_nepszabadsag_kiadojat/ | 2016-10-25 19:43:29 | true | null | null | Index |
A Magyar Államkincstár a nyáron ellenőrzést tartott minden olyan egyháznál vagy egyházi szervezetnél, amely állami támogatásból lát el szociális feladatokat. Komoly hiányosságokat egyedül a Baptista Szeretetszolgálat házi segítségnyújtó szolgálatánál tártak fel: az ellátottak által igazolt munkavégzés és a dokumentált feladatellátás között nagyságrendileg ötven százalékos eltérés volt, írja a Pestisrácok.hu.
3,2 milliárd forint
Augusztus 6-án az államkincstár leállította a szeretetszolgálat feladatellátásának finanszírozását, és a leadott elszámolást fiktívnek minősítette, majd különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tett az adóhatóságnál ismeretlen tettes ellen. A cikk szerint a Baptista Egyház alapítványa 3,2 milliárd forinttal nem tudott hitelt érdemlően elszámolni. A NAV megerősítette, hogy az ügyben nyomozást folytatnak.
800 embert kirúgtak
A cikk arról is beszámol, hogy az állami támogatás megszűnése miatt a szeretetszolgálat a múlt héten mintegy 800 házi gondozót bocsátott el. A munkavállalóknak átadott levél szerint csoportos leépítés történt, ugyanakkor a dolgozókkal olyan papírt írattak alá, amely szerint közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszony, így végkielégítést sem kapnak.
Ellátják a segítségre szorulókat
Révész Szilvia, a szervezet kommunikációs igazgatója azt közölte a portállal: méltánytalannak és aránytalannak tartják a Magyar Államkincstár eljárását, ezért kérelmezték a döntés felülvizsgálatát. Az államkincstár által jelzett szabálytalanságok miatt a szeretetszolgálat is rendkívüli vizsgálatot indított, feljelentést tett és fenntartói biztost jelölt ki. | A NAV milliárdok után nyomoz a Baptista Szeretetszolgálatnál | Különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt nyomozást indított a NAV a Baptista Szeretetszolgálat állami támogatású házi segítségnyújtás szolgáltatásával kapcsolatban. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2015/08/a-nav-nyomozast-inditott-a-baptista-szeretetszolgalat-egy-szolgaltatasaval-kapcsolatban | 2015-08-25 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Észak-Korea csütörtökön megerősítette a hírt, mely szerint két ballisztikus rakétát lőtt ki előző nap, a kommunista ország állami hírügynöksége pedig azt jelentette, a kilövések egy nukleáris csapást szimuláló manőver részei voltak.
"A művelet célja, hogy felkészítse a vezérkart és az egész hadsereget a háborúra" - közölte a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség, kiemelve, hogy az ellentámadást szimuláló manőver során a "felperzselt föld" taktikáját alkalmazták.
A tájékoztatás szerint a műveletet - melynek egy részét Kim Dzsongun észak-koreai vezető is megtekintette -
válasznak szánták az ország közelében zajló dél-koreai-amerikai közös hadgyakorlatra.
A hírügynökség szokatlan részletességgel írta le a manővert, kitérve arra, miként képzel el Phenjan egy háborút, beleértve a Dél-Koreából érkező megszállási kísérletet, az erre akár nukleáris fegyverekkel adandó ellencsapást, illetve az ezt követő benyomulást a Koreai-félsziget déli részébe.
A japán védelmi minisztérium és a dél-koreai vezérkar szerdán adott hírt az észak-koreai rakétakilövésekről, melyeket Szöul szerint Szunan térségéből indítottak.
A japán hadsereg azt közölte, az első ballisztikus rakéta mintegy 50 kilométer magasan, 350 kilométert repült, a második pedig ugyancsak 50 kilométer magasan 400 kilométert tett meg.
Phenjan többször tiltakozott a szomszédságában zajló hadgyakorlatok ellen, Kim Dzsongun pedig azt vetette az Egyesült Államok és szövetségesei szemére, hogy
a világ legveszélyesebb vizeivé teszik a koreai partszakaszt, és immár az atomháború veszélye is fennáll
- mondta. | Megerősítették, tényleg rakétákat lőtt ki Észak-Korea | Megerősítették, tényleg rakétákat lőtt ki Észak-Korea - Válasznak szánták. | [
""
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2023/08/31/eszak-korea-kim-dzsongun-amerika-del-korea-atomhaboru-raketa | 2023. 08. 31. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Lehet beülni a fotelbe és elhelyezkedni kényelmesen egy Mount Everest expedícióhoz! 360 fokos kamerákkal felszerelt sherpák mászták meg a világ legmagasabb hegyét, hogy mostantól bárki végignézhesse az utat a csúcsra.
Itt lehet megnézni a mászásról összerakott interaktív anyagot az Everestől, meg egy sor másik hegyről is.
(PetaPixel) | Mindeközben - Ezért ne álljon soha a legnagyobb fa alá, ha villámlik | MindeközbenCedric Haynes texasi időjós egy iskola biztonsági kamerájának felvételét twittelte világgá, amin látszik, hogy csap szét... | [
"mindeközben",
"percről percre",
"világmindenség",
"univerzum"
] | 0 | http://index.hu/mindekozben/poszt/2016/01/29/fa_ala_allni_villamlik | 2016-01-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
„Tisztelt Tóth Ákos Főszerkesztő! Azonnali panaszom jelentem be Önnek és sűrgős soron kivűli Sajtóhelyre igazitásra szólitom fel Önöket az alábbi cikk szerint. Amely súlyosan megsérti a Jó hirnevünk és visszautasítjuk a feltételezéseket és állításokat. (…) fenti cikk kapcsán semmilyen pénzesőre nem számitunk. továbbiakban azonnal töröljék a párt nevét a cikkből, mert azzal egyetemben súlyos személyiségi jogokat sértenek azzal, hogy személyünkkel kapcsolatosan olyan feltételezést emlitenek meg ami nem igaz és valótlan. természetesen amennyiben a sajtó helyreigazitás nem kerül sorra 12 órán belül. komoly kártéritéses pert inditok meg önökkel szemben. kérelmezni fogjuk a nemzeti média hirközlési hatóságot az önökkel szembeni etikai vizsgálat meginditására és felelősségre vonására. kijelentjük, hogy igen is szándékunk van az ország vezetésébe részt venni és az általunk ki tűzött programok megvalósítására.”
A fenti levelet az eredeti helyesírással tettük közzé. Sajnálatos módon azonban nem adhattunk helyt a Végső Esély Párt elnökségi tagja által „Felszólitás Sajtóhelyre igazitásra!” tárggyal küldött levélnek – ennek a mostani közlés sem mond ellent – egy olyan cikkünk nyomán, mely már hetekkel ezelőtt arra a veszélyre kívánt figyelmeztetni: tömegesen jelentek meg a kamu-, avagy bizniszgyanús pártok az országgyűlési választásokhoz közeledve.
Miközben ma már négyszáznál is több bejegyzett párt működik Magyarországon, ezek közül 105 jelentkezett, hogy jelölő szervezetként részt vegyen az április 8-i voksoláson. A múlt hét végén pedig minden „jelentkezési”, továbbá nyilvántartásba vételi határidő lezárult. A Végső Esély Párt országos listát nem tudott állítani, induló jelöltjeinek száma lapzártánkkor még bizonytalan, de az már szinte biztos: elmulasztotta a magyar társadalom a végső esélyt, hogy e párt tagjai megvalósítsák a programjukat az ország vezetésében.
Nem úgy, mint a náluk profibb kamupártok. A hivatalos, de a jogorvoslati idők miatt még nem végleges adatok szerint ugyanis április 8-án több mint 1700 jelölt indul, és 21 országos pártlista szerepel majd a szavazólapokon, köztük olyan furcsa nevű alakulatok is, mint a Tenni Akarás Mozgalom, a Kell az Összefogás Párt (KÖSSZ), de sikerült listát állítania a Szegény Emberek Magyarországért Pártnak és a Net Pártnak is. A kérdés, mégis hogyan járhattak sikerrel a közvélemény számára mindeddig ismeretlen pártok, miközben például a Bokros Lajos nevével fémjelzett Modern Magyarország Mozgalom az országos lista közelébe sem került.
A listaállításra – így az állami kampánytámogatásra – összesen bejelentkezett 40 szervezet közül a Nemzeti Választási Bizottság március 10-én, az utolsó pillanatokban a törvényi feltételek hiánya miatt visszautasította az időközben országos hírnévre szert tett Lendülettel Magyarországért nyilvántartásba vételét (erről bővebben keretes írásunkban), így járt A Haza Pártja, A Mi Pártunk – IMA, a Nemzeti Együttműködés és Megbékélés Párt, az Értünk-Értetek – A Hiteles Párt, az Elégedett Magyarországért Mozgalom és a Hajrá Magyarország Párt! is. Törölték a Szegényekért Párt és a Rend Párt listáját, mert jelöltjeik száma a listaállításhoz szükséges minimum 27 fő alá csökkent.
Bár megfelelt a listaállítás feltételeinek, de az NVB 7:1 arányban visszautasította az Összefogás Párt nyilvántartásba vételét, arra hivatkozva, hogy vezetője, Szepessy Zsolt nem ismeretlen a választási szervek előtt, ugyanis többször volt az NVB által megállapított jogsértés érintettje, ezért a bizottság szerint ellentétes lenne a választási alapelvekkel, a jogállamiság követelményével a lista nyilvántartásba vétele. Noha már az indoklás is történelmi, fontos tény az is, hogy az NVB március 7-én úgy döntött, a párt aláírásgyűjtésével kapcsolatban büntetőfeljelentést tesz. Csakhogy eközben a Szepessy nevéhez köthető, az aláírásgyűjtés során szintén gyanúba keveredett két másik párt – a Magyarországon Élő Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja (MEDETE), valamint a Családok Pártja – listáit és jelöltjeit nyilvántartásba vette az NVB, így azok több száz milliós állami kampánytámogatásban részesülnek majd. Vagy mégsem, hiszen a 168 Óra már beszámolt arról is, hogy hétfőn a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) jogi képviselőjén keresztül a Kúriához fordult felülvizsgálati kérelemmel, hiszen a hvg.hu cikkéből ekkorra már kiderült: sokkal nagyobb és szervezettebb csalássorozatról lehet szó. Rokonok, például szülők és gyermekeik indulnak azonos választókörzetekben egymással szemben, ahogyan a kiterjedt baráti vagy inkább üzleti társaság fel-feltűnik a három párt valamennyi jelölésében.
És éppen ez a rendszer rákfenéje, a többes ajánlás, hiszen feltételezhetően ezek a jelöltek ugyanazokkal az aláírásokkal tudnak elindulni egymás ellen.
Pedig a többes ajánlást mint a választási és kampányszabályok korrupciós töltényét még a sokszor kevéssé elfogulatlan Patyi András, az NVB elnöke is eltörölni javasolta 2014 után. A kormányoldal mégsem tette meg. Sőt a napokban arra emlékeztetett a Transparency International és a Political Capital: hiába figyelmeztetik a csalás lehetőségére, tényére és kiküszöbölhetőségére, a kormány nem hajlandó elzárni a politikai közpénzszivattyút az úgynevezett kamupártok előtt. A jogszabályok nemcsak a kampánytámogatásra fordított adóforintok pazarlását, de még azt is engedik, hogy négy év után ismét elinduljon egy olyan párt, például a Magyarországi Cigánypárt, amely nemhogy érdemi eredményt nem ért el, de az elszámolása kapcsán komoly gyanú merült fel. Az említett formáció 2014-ben 298 millió 500 ezer forintot verhetett el – papíron kampányra, de szabálytalanul –, idén 196 millió forintra számíthatnak, holott a korábbi ügyükben semmiféle felelősségre vonás nem történt.
Eközben március 3-án három hónappal meghosszabbították Zuschlag János előzetes letartóztatását, így az egykori szocialista politikus, a Fidesz-média ünnepelt sztárja ezúttal vélhetően a bűnbak szerepét kapta a bizniszpártos színjátékban. A Kecskeméti Törvényszék szóvivője arról tájékoztatta a 168 Órát: a 40 éves férfi (értsd: Zuschlag – A szerk.) és egy 24 éves társa február elején bűnszövetségben elkövetett tiltott adatszerzés miatt került előzetes letartóztatásba. A gyanú szerint 2017 őszén egy pénzügyi tanácsadó cég adatbázisaiba illegálisan belépve jogellenesen megszerezték a társaság ügyfeleinek személyes adatait, hogy tényleges kampány helyett így szerezzenek ajánlásokat az idei parlamenti választásra, azok révén pedig illegálisan jussanak költségvetési támogatáshoz. Mégpedig több száz millió forinthoz, négy – az eljárási titkolózás miatt – ismeretlen párt mögé bújva.
Az viszont ismert: Zuschlag hatéves börtönbüntetését követő szabadulása után furcsa körülmények között tért vissza a politikába 2014-ben. Fellépésével nyíltan a Fideszt segítette, nem tudni, milyen ellenszolgáltatásért cserében. Könyvet írt például róla Szalai Vivien – azóta Kökény-Szalai Vivien, a TV2 hírigazgatója – Pártházból börtönbe címmel, amelynek az ellenzékre nézve terhelő, bizonyítatlan állításait hónapokon át harsogta a kormánypropaganda a kampányban. De nem csak ez volt a gyanús. Zuschlag szabadulása épp a 2014-es parlamenti választások elé esett, nevével pedig több új pártot kapcsolatba hoztak, így az Új Magyarország Pártot (ÚMP) és az Új Dimenzió Pártot (ÚDP). Ő maga akkor csak annyit ismert el, hogy beszélt a pártok vezetőivel, de állította, nincs szerepe a szerveződések létrehozásában és működtetésében.
Ezek az új pártok a parlamentbe jutásra nem, de jelentős állami támogatás megszerzésére alkalmasak voltak az előző választás idején, miután 2013-ban a választási törvény fideszes módosítása nyomán eltörölték a kopogtatócédulákat, így sokkal könnyebbé vált az aláírások megszerzése a jelöltek indításához, akiken keresztül – érdemi kampány nélkül is – pártonként akár 600-700 milliós támogatást lehet szerezni. Ma 500 támogató aláírással már indítható jelölt, és egymillió forintot kap személyes kampányára (ezt az indulók felajánlhatják pártjuknak). Ha a párt 27 jelöltet indít, akkor a 27 millió mellett további 150 millió forint jár neki. Az összeg 54, majd 80 jelöltnél feljebb ugrik, ha pedig mind a 106 egyéni kerületben indít jelöltet a párt, csaknem 600 millió forintot (plusz 106 milliót) kap.
2014-ben országos listát 18 párt állíthatott – többen, mint az előző választási rendszerben bármikor. A Zuschlaghoz kötött ÚMP és ÚDP is ezek között volt, az elszámolás viszont a laza szabályok ellenére sem ment flottul, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a két párton 200 millió forintot kért számon. Eredménytelenül. Pedig még arra is lusták voltak ezek a szervezetek, hogy érdemben elszámoljanak. Ahogyan a parlamentbe jutott pártokon kívül egyetlen, állami kampánypénzhez jutó formáció sem viselkedett az átláthatóság mintaképeként.
Az Állami Számvevőszék jelentéséből kiderült, hogy nyolc, a 2014-es országgyűlési választáson listát állító, de képviselethez végül nem jutó párt sértette meg az áfatörvényt és a számviteli törvényt a kampánypénzek elköltésekor, a már említett Összefogás Pártnál például büntetőeljárás is indult a számvitel rendjének megsértése gyanúja miatt, az Együtt 2014 Párt, az ÚDP és az ÚMP esetében pedig költségvetési csalás gyanúja miatt tettek feljelentést.
Minden érintett hatóság tudott arról, hogy több esetben bizonyítottan nem legálisan szerzett, nem valódi ajánlásokkal, a közpénztámogatást nem is kampányra költve szerepeltek a gigászi méretű szavazólapon ezek a szervezetek. Mégsem történt semmi: a 2014-es választás előtt majdnem hatmilliárd forintot utalt át a 18 országos listát állító pártnak és az induló jelölteknek – közülük 14 párt nem jutott a parlamenti küszöb közelébe sem. Mégis ezek zsebeltek be mintegy 3,4 milliárd forintot ebből a pénzből.
Bár a szabályok szerint az egyéni jelöltek az egymillió forintos támogatást csak akkor tarthatták meg, ha a választásokon a szavazatok legalább két százalékát megkapták, a pártlista esetén azonban 2014-ben még akkor sem kellett egy forintot sem visszafizetni, ha a listára senki nem szavazott. Noha a választások előtt nem sokkal létrejött formációkra a NAV 2014 után 1,96 milliárd forint bírságot szabott ki a támogatás visszafizetését követelve, ennek azonban alig két ezrelékét, összesen 3,6 millió forintot sikerült behajtania. Tavaly decemberben pedig a nyomozó hatóságok le is zárták az ügyeket, így az állam hivatalosan is lemondott a kiszórt milliárdokról. A már elengedett követelések között volt az ÚMP 80 milliós és az ÚDP 121 milliós támogatása.
Miközben azonban – a gyanú szerint – Zuschlag már az újabb pénzszivattyúkat szervezte, tavaly ősszel a parlament módosította a kampányfinanszírozást rendező törvényt úgy, hogy az egy százalékot el nem érő formációknak vissza kell fizetniük minden kampánytámogatást. 2018-ban tehát már minden olyan párt, amely felvett az államtól támogatást a kampányához, de nem ér el a választáson 1 százalékot, köteles lenne visszafizetni a pénzt. Az érintett pártok legfőbb vezető testületeinek tagjai egyetemlegesen, teljes vagyonukkal tartoznak felelősséggel a támogatás összegéért.
Csakhogy ezt adó módjára hajtanák be, s az adószabályok szerint az adótartozás és az azzal kapcsolatos büntetések esetében az egész vagyont nem lehet lefoglalni.
Magyarán előfordulhat, hogy akikkel szemben a hatalom el akar járni, azoknál súlyos eljárások következnek, mások viszont megússzák. Mindezek fényében nem csoda, hogy a kampánykorrupció mértéke máris meghaladja a legutóbbi parlamenti választási kampány során tapasztaltakat.
Lendületben az aláírásbiznisz
Az már 2014-ben is világos volt, hogy egyes pártok a leadott jelölő aláírásaik számának töredékét kapták meg szavazatként, ami egyértelműen felveti a csalás gyanúját. Ám a Nemzeti Választási Iroda és az NVB is visszautasította az ajánlások ellenőrzését, s csupán azzal érvel: a választási eljárásról szóló törvény 2014 júniusi módosítása óta a választópolgárok tájékoztatást kérhetnek arról, hogy a már ellenőrzött ajánlások között szerepelt-e olyan, amely adataikat tartalmazza.
Az utóbbi két hétben elözönlötték az internetet az állampolgárok által lekért döbbenetes listák arról, miféle pártok éltek vissza az aláírásaikkal. Egy ilyen ellenőrzés nyomán utasította vissza Lévai Katalin volt MSZP-s politikus és miniszter egyéni jelölti nyilvántartásba vételét a XIV. kerületi helyi választási bizottság. Vagyis a nemrég pártot alapító Lévai nem lehet egyéni jelölt Zuglóban azért, mert nemcsak hogy ugyanazok a nevek szerepeltek ívein, mint a fideszes Jelen Tamásén, de még a sorrend is egyezett. Ráadásul Jelen Tamás egyetlen nappal az aláírásgyűjtés kezdete után leadta hivatalos gyűjtőíveit, így a választás rendje elleni bűncselekmény sem kizárt, hiszen a kormánypárti csapatban feltételezhetően valaki lemásolta a papírokat, amelyről később Lévai íveire másolták át a neveket.
A volt miniszter Lendülettel Magyarországért nevű pártja néhány hete indult, méghozzá kifejezetten azzal a céllal, hogy az MSZP–Párbeszéd és a DK ellen indítsanak jelölteket három-négy választókerületben. Hogy mindez fideszes ösztönzésre vagy támogatással történt, ma már aligha lehet kérdés, hiszen épp a 168 Óra Online írta meg: nemcsak Lévai, hanem a fővárosi XV. kerületben induló – szintén egykori szocialista – Móricz Eszter ajánlóíveivel kapcsolatban is hasonló visszásságok merültek fel, ám hétfőn a helyi választási bizottság érdemben mégsem vizsgálta az ajánlóíveket, így Móricz azt állítja: nála mindent rendben találtak. | Politikai közpénzszivattyú: 6 milliárd 371 millió forintnyi kampányfinanszírozást szórhat el az állam idén | Nemcsak az ellenzéki szavazótáborban való zavarkeltés, hanem a bűncselekmények sorának gyanúját keltve behajthatatlanul eltűnő kampánypénzek is mozgatják a többes ajánlás rendszerével létrehozott kamupárt-generátort, amelynek fenntartásában egyedül a Fidesz-KDNP érdekelt. Egy bizniszpárt kisegítésével már le is bukott a kormányoldal, ám 2018-ban akár 6 milliárd 371 millió forintra is rúghat a választási színjáték számlája. | null | 1 | https://168.hu/itthon/politikai-kozpenzszivattyu-6-milliard-371-millio-forintnyi-kampanyfinanszirozast-szorhat-el-az-allam-iden-146756 | 2018-03-14 22:27:00 | true | null | null | 168 óra |
Bőségesen kaptak működési támogatást az idei büdzséből kormányközeli civil szervezetek, a dúsgazdag Teleki László Alapítványtól kezdve a fideszes képviselő Simonka György által vezetett Magyar Dinnye Szövetségen át az állami támogatásokról döntő Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) elnökéhez, a Békemenet-szervező Csizmadia Lászlóhoz köthető Polgár Portálig. A NEA nem kívánta a nyilvánosság elé tárni a döntéseket bemutató listát, pusztán a tájékozódást korlátozó módon, egy-egy szervezet eredményét megjelenítő keresőt üzemeltet. Az atlatszo.hu most a teljes listát közzéteszi.
A Nemzeti Együttműködés Pályázati Rendszere
Idén először végzi a civil szervezetek működési célú támogatására szánt állami források elosztását a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) nevű állami szervezet. Ez a szervezet – elődjével, a sokszor joggal kritizált Nemzeti Civil Alappal ellentétben – egyértelműen kormánypárti befolyás alatt áll: a szervezetet irányító kilenc tagú testületbe, a Tanácsba három tagot az Országgyűlés az illetékes szakbizottságon keresztül delegál, másik hármat pedig a területért felelős miniszter (a döntés idején ez Navracsics Tibor, a KIM minisztere volt, azóta a terület átkerült az Emberi Erőforrások Minisztériumához), és csak a maradék három tagot jelölhetik maguk a civil szerveztek. A tanács tagjait kijelölésük és megválasztásuk után a miniszter bízza meg, a Tanács munkatervét és ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá, és a Tanács elnökét is a miniszter nevezi ki.
Az egyes pályázatokról a tényleges döntést alapesetben a NEA Kollégiumai hozzák meg. Ezek a kollégiumok a vonatkozó törvényi felhatalmazás alapján az 5/2012. (II.16.) számú KIM miniszteri rendelettel jöttek létre. Ezek alapján nem lehet kétséges a kormányt képviselő miniszter, illetve az országgyűlési többséget adó kormánypárt felelőssége a NEA működését illetően, hiszen a döntéseket meghozó tisztségviselők kétharmada a kormány, illetve a kormánypártok jóvoltából tevékenykedik a NEA-ban.
A rendelkezésre álló – a költségvetésben külön soron szereplő – forrásokhoz a civil szervezetek a NEA által elbírált pályázat útján juthatnak hozzá: a 2012-es költségvetés 3 milliárd forintot biztosít erre a célra. A keret tíz százaléka fölött a miniszter rendelkezik, ezt egyedi döntésekkel, de pályázat útján juttatja az arra érdemes civil szervezeteknek. A fennmaradó rész kiosztása felől alapvetően a NEA kollégiumai döntenek, bár az új civil törvény (a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról) a NEA elnökét felhatalmazza hogy azon kollégiumi döntéseket, melyekkel nem ért egyet, „megállítsa”, azaz hatályosulásukat megakadályozza, és azokat végleges elbírálásra a Tanács elé vigye.
A Pesti Srácok jobb és bal zsebe
A NEA elnökének Navracsics miniszter az ún. békemenetek szervezése révén elhíresült Csizmadia Lászlót nevezte ki. Csizmadia bonyolult felépítésű, demonstratívan kormánypárti és nemzeti érzelmű szervezetekből álló hálózat vezetője: ő a Civil Együttműködési Tanács (CET) első embere – saját állítása szerint ez a szervezet négyszáz civil szervezetet fog össze. Csizmadia a kormánypárti demonstrációkat a Civil Összefogás Fórum (CÖF) nevű, jogi személyiséggel nem bíró alakulaton keresztül szervezi, a finanszírozást pedig – részben legalábbis – a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) biztosítja. Bár a civil törvény egyértelműen tiltja, hogy azon szervezetek, amelyek vezetői a NEA döntéshozó testületében tisztviselők, állami támogatást kaphassanak, Csizmadia egy májusi rendezvényen maga büszkélkedett el azzal, hogy a kormány végre támogatja a CÖF-CET-konglomerátumot. Csizmadia beszéde a 16. perctől hallható:
Csizmadia ott mondta el azt is, hogy a minszteri keretből kapott támogatást az általa irányított szervezetekhez kötődő Polgár Portál, amellyel nagy terveik vannak. A saját magát „a magyar civil együttműködés lapjaként” definiáló portál felelős szerkesztője Huth Gergely, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese, és ő a portált kiadó GerillaPress Kft. egyik tulajdonosa is. A 2011. szeptemberében bejegyzett cég tavaly három hónap alatt 8 millió forint bevételre tett szert. Érdekesség, hogy a GerillaPress Kft. adja ki a PestiSrácok oknyomozó blogot is, míg a Polgár Portál jelenleg leginkább az október 23-ára időzített Békemenetet népszerűsíti.
Megszereztük a támogatási listákat
Csizmadia László több ízben is élt fent már említett „megállítási” jogosultságával, és kétszáz szervezet esetében a működési költség fedezésére beadott pályázatokat elbíráló kollégiumi döntést felülírva a Tanács elé terjesztette a saját javaslatát. A beavatkozás tényén kívül hivatalosan erről ma sem tudható szinte semmi: milyen szempontok alapján válogatott az általa támogatandónak ítélt szervezetek esetében, mely szervezetek kerültek ki az egyszer már nyertesnek nyilvánítottak listájáról hogy helyet biztosítsanak az elnök által támogatottaknak, sőt, a kedvezményezettek pontos névsora sem volt ismert. Augusztus végén aztán egy ezzel a témával foglalkozó blog, a civilnea.blog.hu közzé tett egy listát (PDF) a kedvezményezettekről, de ezen az egyes szervezetek csak a pályázati azonosítójukkal szerepelnek – a lista még „dekódolásra” vár.
A pályázatokat bonyolító NEA és a tevékenységét felügyelő minisztérium mindent megtett azért, hogy a civil szervezetek létét alapvetően befolyásoló döntések egésze ne legyen átlátható, ezért a minsztérium honlapján olyan keresőt üzemeltet, ahol csak egy-egy szervezetre lehet rákeresni – az összes döntést tartalmazó egységes listát nem hozták nyilvánosságra. Mi most megtesszük. E nehezen kezelhető adatbázist teljes egészében (XLS), és némileg feldolgozva is közreadjuk:
– a nyertes, ill „várólistás” szervezetek ABC-rendben közölt neve szerint (XLS)
– az egymillió forint feletti támogatást nyert szervezetek ABC-rendben közölt neve szerint (XLS)
Csináltunk egy némileg szofisztikáltabb szűrést is: a negyedik listánkon az 1 millió forintnál többet nyert szervezetek találhatók, a pályázott és a megítélt összeg közti különbség mértékének növekvő sorrendje szerint (XLS). Vagyis a lista elején azok a szervezetek állnak, amelyek 1 millió feletti összeget nyertek, és pontosan annyit, amennyire pályáztak, míg a lista végén az a szervezet található, ahol a pályázott és az elnyert összeg különbsége a legnagyobb. Még ebben az elitklubban is volt hat ún. várólistás szervezet – ezek de facto nem nyertek: míg a hivatalos kommunikáció a nyertesek közé próbálja számítani őket, az EPER, az elektronikus pályázatkezelési rendszer ezeket a pályázatokat az elutasítottak közt kezeli.
A politikai kereszténység menő
A negyedik lista (XLS) alapján könnyen levonhatóak a következtetések a döntéshozók preferenciáiról. Abban a halmazban, ahol nincs különbség a pályázott és az elnyert összeg között, a legtöbbet, 5 millió forintot a kormánnyal deklaráltan együttműködő, sokmilliárd forintos vagyonnal gazdálkodó Teleki László Alapítvány kapta. De a pályázott összegnél mindössze 19 ezer forinttal kevesebbet, azaz 4,4 millió forintot nyert a Magyar Dinnye Szövetség, melynek elnöke Simonka György fideszes országgyűlési képviselő.
Ugyancsak előkelő helyen van ezen a listán a Magyar Tanyákon Élők Egyesülete, amelyik 4,36 millióra pályázott, és 4 milliót kapott. Ennek az egyesületnek egy másik fideszes képviselő, Balogh József az elnöke. A toplistán szerepel a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület a pályázott 1,35 és a nyert 1,2 millió forinttal. Ez az egyesület tagja a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének, amelyik maga is pályázott 5 millióra, és 3,3 milliót meg is nyert, és amelynek tiszteletbeli elnöke és alapítója Ékes Ilona fideszes országgyűlési képviselő. 3,5 millió forintra pályázott és ennyit is nyert a Nők a Magyar Nemzetért Egyesület, melynek az interneten megtalálható egyetlen aktivitása az, hogy csatlakozott a Csizmadia-féle Civil Összefogás Fórumhoz.
Eközben a közismert és igen tevékeny nővédő szervezet, a 13 éve működő NANE – Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen a pályázott összeg alig több mint tizedét, mindössze 500 ezer forintot kapott működésre. Igaz, ők csak egy telefonos segélyszolgálatot tartanak fenn bántalmazott nőknek, és nem szerveztek Kárpát-medencei Asszonytalálkozót. Hosszan folytathatnánk a sort a politikailag motiváltnak tűnő döntések kiemelésével, de azt reméljük hogy ezt majd helyettünk olvasóink a kommentekben megteszik. Erősen úgy tűnik, hogy a „nemzeti elkötelezettségű”, nacionalista, konzervatívnak gondolt vagy a politikai kereszténység kategóriájába illeszkedő, a kormánypártokhoz sokszor személyes szálakon is kötődő civil szervezeteknek állt a zászló az idén. | Civil támogatások listája: közpénzből is szerveződik a "békemenet" | A pályázatokról döntő Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) nem kívánta a nyilvánosság elé tárni a döntéseket bemutató listát, pusztán a tájékozódást korlátozó módon, egy-egy szervezet eredményét megjelenítő keresőt üzemeltet. Az atlatszo.hu most a teljes listát közzéteszi. | null | 1 | https://atlatszo.hu/2012/10/22/itt-a-civil-tamogatasok-listaja-a-kormany-mellett-demonstralni-meno/ | 2012-10-22 14:34:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A második félévben nőhet a reálbér, de nem a béremelkedések következtében
Statisztikailag várhatóan kimutatható lesz még ebben az évben a reálbérek emelkedése, de ez nem azt jelenti, hogy béremelést kapnának az emberek, ahogyan azt sem, hogy egyből is el is kezdenének költekezni - erről beszélt a Magyar Hangnak Virovácz Péter. Az ING Bank vezető gazdasági elemzőjét Orbán Viktor reggeli interjúja kapcsán kérdeztük.
A miniszterelnök a Kossuth Rádióban - többek között - azt mondta, hogy az év végére a reálbérek és a növekedés tekintetében "egy pozitív nullát" szeretne elérni, vagyis az év második felében bekövetkező béremelések ellensúlyozhatják mindazt a rosszat, ami az év első felében történt. Virovácz Péter ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a vállalkozások általában az év elején emelik a béreket és bár idén a vállalatok tárgyaltak ugyan az esetleges évközi béremelésekről, de ez nem jellemző. Cserébe viszont jövőre a várható 5-6 százalék körüli inflációnál nagyobb emelésre számíthatnak a dolgozók, valahol tíz százalék körüli megegyezésre lehet számítani.
A szakértő a reálbérek alakulásáról azt mondta, hogy az idei év utolsó elérhető hivatalos adata szerint májusban a reálkereset három százalékkal csökkent, miközben az infláció 21,5 százalékon állt. A júniusi hivatalos adat még nem ismert, de a 20,1 százalékos inflációt ismerve azt mondhatjuk, hogy a reálbér valahol 2-3 százalék közötti esésben lehet. Júliusban viszont már akár nulla közelében is alakulhat a reálbér szintje, hiszen 17-18 százalékos béremeléssel számolva ezt adja ki a 17,5 százalékos infláció. Így akár már augusztusban is a pozitív tartományba kerülhet a reálbér, ha a várakozásoknak megfelelően tovább csökken a pénzromlás mértéke. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a reálbérek pozitív tartományba kerülése nem a második félév várható béremeléseinek következménye lesz, hanem az infláció mérséklődésének. Ennek magyarázata, hogy a bérek szintjét mindig az előző évi szintjéhez viszonyítjuk, ahogy az inflációt is, és a kettő különbözete adja a reálbér szintjét. Ezen legfeljebb a bónusz juttatások változtathatnak, illetve ha a tanári béremelésekre végül még idén sor kerül. Ezek valószínűsége azonban nem kifejezetten nagy.
- A negyedik negyedévben szinte biztosan nőni fog a reálbér, azaz erősödik a lakosság vásárlóereje. Az más kérdés, hogy ez tíz százalék körüli inflációs környezetben és 15 százalék körüli szinten valósulhat meg, ami nem tartható fenn hosszú távon. Ugyanakkor az a tény, hogy nő a reálbér, még nem jelenti azt, hogy a lakosság elkezd költekezni, hiszen még igencsak bizonytalan a gazdasági környezet, sok családban elfogytak a tartalékok, amit érdemes visszatölteni, ha egy mód van rá - vázolta a várható jövőt az elemző. Akkor kezdhetnek költekezésbe az emberek, ha azt látják, hogy a jövő év elején 10-15 százalékkal emelkedik a bérük, miközben az infláció valahol öt százalék környékén alakul. Így az elemző arra számít, hogy az idei évben a reálbér emelkedése még nem nagyon jelentkezik majd a fogyasztás növekedésében, inkább a megtakarítások felé fordulnak az emberek. Különösen, hogy ma már a legegyszerűbben elérhető, és legbiztonságosabbnak mondott állampapírok vásárlásával is igen komoly reálhozamot lehet elérni. Mindebből az következik, hogy a reálbér valószínűsíthető második félévi emelkedésének nem nagyon lesz emelő hatása a növekedésre. A fogyasztás növekedésre gyakorolt emelő hatására várhatóan a jövő év első negyedében lehet majd számítani.
Kérdésünkre Virovácz Péter elmondta, a termelékenység növekedése nélküli béremelkedés hosszabb távon semmiképpen nem tartható, hiszen azonos bevétel mellett a bérek folyamatos emelése a profit rovására történhet, és csak idő kérdése, hogy mikor fogy el a vállalkozó haszna. Rövidebb távon ugyanakkor előfordulhat, hogy nem a termelékenység emelésével jár együtt a keresetek növekedése. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani időszakban - amikor már negyedik negyedéve technikai recesszióban vagyunk, miközben a munkanélküliség nem nőtt meg jelentősen - nem érdemes a bérek és a termelékenység összefüggését vizsgálni. A dolgozók megtartása érdekében ugyanis úgy emelnek bért a vállalatok, hogy közben alig tudnak eladni, azaz jelentősen romlik a termelékenység, hiszen az egységnyi munkaerő költségre eső kibocsátás jelentősen csökken. Hozzátette, hogy amennyiben ettől az anomáliától eltekintünk, és trendszerűen vizsgáljuk a termelékenységet, akkor nem történt változás. Vagyis a nagy nemzetközi cégek óriás termelékenységbeli fölényben vannak. Ez részben a technológiai, részben a méretgazdaságossági előnyből fakad, és ehhez sajnos nem nagyon tudnak közeledni a hazai tulajdonban lévő kis- és közepes vállalkozások. Vagy azért, mert nem tudnak, vagy azért, mert nem akarnak fejlettebb technológiára váltani, hiszen nincsenek rákényszerítve, így is el tudják adni terméküket, szolgáltatásukat. Ennek a problémának a megoldása fontos feladat lenne, de egyelőre nem látszik a változás lehetősége. | A második félévben nőhet a reálbér, de nem a béremelkedések következtében | Orbán Viktor beszélt arról a Kossuth Rádióban, hogy az év második felében bekövetkező béremelések ellensúlyozhatják mindazt a rosszat, ami az év első felében történt. | [
""
] | 0 | https://hang.hu/gazdasag/a-masodik-felevben-nohet-a-realber-de-nem-a-beremelkedesek-kovetkezteben-156938 | 2023. 08. 18. 15:30:00 | true | 0 | 0 | null |
Az idén, a harmadik negyedévben beérkező, csaknem 3 milliárd forint összértékű 550 pályázatból a kuratórium döntése alapján összesen 75 magánszemély és civil szervezet részesül mintegy 250 millió forintos támogatásban - közölték.
Kiemelték: mára az országban az egyik legjelentősebb, civil szervezeteket és magánszemélyeket támogató Pro Filii Alapítvány évi egymilliárd forintot fordít rászorulók támogatására.
A kuratórium az idén harmadszor döntött támogatásokról. Az 550 beérkezett pályázatból a cégcsoport vezetőiből álló bírálóbizottság javaslatára végül 47 magánszemély és 28 civil szervezet támogatásáról született döntés.
Az összesen mintegy 760 millió forintot igénylő 167 magánszemély pályázó közül 47 kap mintegy 120 millió forintos támogatást, döntő többségükben sérült gyermekeket nevelő családok kapnak így segítséget
- tudatták.
A 2,1 milliárd forintra pályázó 383 civil szervezet közül pedig 28-nak ítélt támogatást több mint 130 millió forint értékben a kuratórium. A Pro Filii Alapítvány céljával összhangban előnyben részesültek azok a kérelmek, amelyek célcsoportja egészségügyi, szociális vagy más okból hátrányos helyzetű gyermekek, a támogatás segítségével pedig szélesebb körű segítségnyújtás valósítható meg - írták.
APro Filii Alapítványtámogatja számos ritka betegséggel élő és mozgássérült gyermek gyógyítását, fejlesztését, valamint életkörülményeinek javítását. Így többek között hozzájárul egy nagyon ritka genetikai betegséggel küzdő kisfiú fejlesztésének és egy négyvégtagi feszesség miatt műtéten átesett kislány rehabilitációjának támogatásához, valamint több, súlyosan beteg, autista gyermek életminőségének javításához - közölték.
A kuratórium döntésének eredményeként az alapítvány támogatja a Pető Intézet mozgáskorlátozott óvodásai számára akadálymentes játszótér létrehozását, a Sárándi Fogyatékkal Élőkért és Családjaikért Egyesület és a Morpheus Aneszteziológiai Alapítvány orvostechnikai eszközbeszerzéseihez, valamint az 50, autizmussal és egyéb halmozott fogyatékossággal élő fiatalt elszállásoló Miskolci Autista Alapítvány energetikai korszerűsítéséhez. Emellett az alapítvány támogatja tehetséges, rászoruló sportoló gyermekek versenyzését és olyan kulturális esemény megrendezését, amelynek bevétele a Covid-árvák javát szolgálja
- tudatták.
A közlemény szerint Várkonyi Andrea, a Pro Filii Alapítvány kuratóriumi elnöke az idei harmadik negyedéves pályázati elbírálások kapcsán kifejtette: "minden eddiginél több magánszemély kérelmét támogattuk, mert tisztában vagyunk vele, mennyi kihívás és megpróbáltatás éri a beteg gyermeket nevelő családokat; mi a terhek könnyítésének pénzügyi oldalában tudunk segíteni, de nagy öröm számunkra, hogy ebben a ciklusban olyan szervezetet is tudtunk támogatni, amely önkéntes fiatalokat toboroz idős emberek betegápolásához, elősegítve ezzel egyik fő célunkat, hogy az általunk nyújtott anyagi támogatást megsokszorozzák".
A 2024. évi harmadik negyedévben beérkezett pályázati anyagokról szóló kuratóriumi döntés eredménye awww.profilii.huinternetes oldalon olvasható - áll a Mészáros Csoport közleményében. | Újabb rászorulókat támogat a Pro Filii Alapítvány | Főként halmozottan sérült gyermekeket nevelő családok és civil szervezetek támogatásáról döntött a Mészáros Csoport karitatív tevékenységét koordináló alapítvány – tudatta a Mészáros Csoport kommunikációs igazgatósága az MTI-vel közleményben kedden. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/09/pro-filii-alapitvany-meszaros-csoport-raszorulok | null | true | null | null | SZOLJON |
Facebook-posztjában a politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvényen korhatárbesorolás nélkül látogathattak "ízléstelen, obszcén tartalmat bemutató kiállítást" kiskorúak is, akiket ráadásul lufikkal, ugrálóvárakkal "csalogattak" a helyszínre adófizetői pénzből, vagyis a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával.
A Népszava megjegyzi: Dúró Dóra nem említi, de minden valószínűség szerint a Budapesten alkotó venezuelai festő, Zeus Salas kiállítása nem tetszett neki. Róla képzőművészeti körökben eddig is tudni lehetett, hogy szeret ördögöket festeni, Dúró Dóra leírása szerint pedig az egyik tárlatvezetésén arról beszélt, hogy a látomásai különböző tudatmódosító szerek fogyasztásával jöttek létre, így gyakorlatilag "népszerűsítette" a drogozást.
A lap emlékeztet: Dúró Dóra 2023-ban csapott patáliát a Magyar Nemzeti Múzeum World Press Photo-tárlata körül a fülöp-szigeteki LMBTQ- közösségről készült képsorozat miatt. Ennek az lett a vége, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter kirúgta L. Simon László múzeumigazgatót, amit Dúró Dóra meg is köszönt. | Dúró Dóra egy újabb kiállításon háborodott fel | „Ízléstelen, obszcén tartalom kiskorúaknak is az állam támogatásával” – fakadt ki Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese a 2024. augusztus 30-szeptember 1. között tartott Bakáts Feszt egyik kiállítására. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/duro-dora-egy-ujabb-kiallitastol-akarja-megvedeni-a-vilagot/436809 | null | true | null | null | Hírklikk |
Laczó Gáborné tanácsvezető bíró az ítélethirdetésen közölte: a vádlottat nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés bűntettében találták bűnösnek.
A bíró hozzátette: Ember Zoltánnak a fegyház-büntetést életfogytig kell letöltenie, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárta az ítélőtábla.
19:30 Feliratkozom | Életfogytiglan a sorozatgyilkosnak | Tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a szentkirályszabadjai sorozatgyilkost a győri ítélőtábla. Ember Zoltánt öt gyilkosság miatt állították bíróság elé. | [
"belföld"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2006/01/10/eletfogytiglan_a_sorozatgyilkosnak | 2006-01-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Európa tíz legkedveltebb ingatlanbefektetési célpontja közé került Budapest, de a lengyel és a cseh főváros is vonzóbb.
A tíz legkedveltebb európai célpont közé került Budapest az ingatlanbefektetők kedvenceinek listáján, de a régiónkban így is csak a harmadik helyen áll – írta meg a Tőzsdefórum. Az EMEA-térségben, azaz Európában, a Közel-Keleten és Afrikában idén a válaszadók 17 százaléka Londont jelölte meg kedvenc befektetési piacaként, Budapest pedig a tizedik helyezett lett. Ezzel a magyar főváros Frankfurttal és Münchennel került holtversenybe.
A két másik dobogós London mögött Berlin és Madrid lett. A régiónkból Varsó és Prága is megelőzi Budapestet: a lengyel főváros a 6., a cseh a 8. helyre került.
Az első 10 legvonzóbb város közül kiesett Hamburg, Milánó és München. Oslo és Stockholm új belépő a top10-es listába.
A legvonzóbb ország az EMEA-térségben Németország maradt a megkérdezettek 22 százaléka szerint, míg az Egyesült Királyság (20 százalék) a második lett. | Ingatlan: Varsó és Prága is megelőzi Budapestet az ingatlanbefektetők kedvenceinek listáján | Európa tíz legkedveltebb ingatlanbefektetési célpontja közé került Budapest, de a lengyel és a cseh főváros is vonzóbb. | [] | 0 | http://hvg.hu/ingatlan/20170320_Varso_es_Praga_is_megelozi_Budapestet_az_ingatlanbefektetok_kedvenceinek_listajan | 2017-03-20 18:22:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
A megbeszélésen a kétoldalú kapcsolatokról és nemzetközi politikai kérdésekről volt szó
- mondta. | Orbán Viktor az izraeli közlekedési miniszterrel tárgyalt | Orbán Viktor miniszterelnök kedden délután a Karmelita kolostorban tárgyalt Izrael közlekedési és infrastrukturális miniszterével - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/orban-viktor-az-izraeli-kozlekedesi-miniszterrel-targyalt | null | true | null | null | SZOLJON |
Folytatódott a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Középiskola kálváriája, az ott tanító magyar pedagógusok attól tartanak, hogy a döntéshozók a magyar nyelv módszeres, fokozatos eltüntetésére és az oktatás "elukránosítására" törekednek. Dobsa Beáta, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) beregszászi központjának vezetője szomorúnak és aggályosnak tartja a kialakult helyzetet.
Amint arról januárban az Index is beszámolt, egy friss rendeletre hivatkozva eltávolította a magyar zászlókat több közintézményről az ukrán rendőrség, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója pedig indoklás nélkül, egyik napról a másikra kapta kézhez a menesztését.
Az elbocsátást követően a magyar oktatási intézmény pedagógusai azt kérték Andrij Balogától, Munkács polgármesterétől, hogy helyezze vissza Schinket igazgatói posztjára. Az intézmény aztán augusztus 15-én arról számolt be közösségi oldalán, hogy az iskola élére Pauk Mariját nevezték ki.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége hangosan tiltakozott amiatt, hogy sem a magyar közösséghez, sem az iskolához nem kötődő igazgatót nevezett ki a Munkácsi Városi Tanács.
Lapunk megkereste az iskola egyik tanárát, Molnár Krisztiánt, aki elmondta, sokkhatásként érte a tanárokat, mikor egyik pillanatról a másikra leváltották az igazgatót - főleg annak fényében, hogy teljesen érthetetlen volt számukra a váltás mögötti motiváció. Az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatban Molnár Krisztián akkor azt mondta, nem kizárt, hogy jövőre már ukrán nyelven kell tanítania diákjait.
A II. Rákóczi Ferenc Középiskola Szakszervezeti Iskola csütörtökön újabb bejegyzést tett közzé a közösségi oldalán. Mint írták, az új igazgató egyértelműen kijelentette, amit eddig csak sejtettek.
Szakszervezeti gyűlésünkön a kinevezett igazgató és helyettese jelezte, rövid távú céljuk az iskola ukránosítása, a magyar idegen nyelvként oktatása, már most szeptembertől ukrán első osztály indítása, a tantárgyak egy részének ukránul oktatása
- olvasható a bejegyzésben.
A poszt szerint a tantestületük határozott tiltakozásával és egységes kiállásával sikerült elérni, egyelőre ne induljon ukrán tannyelvű osztály és a tanítás nyelve is magyar maradjon, de az immár tisztán látható, hogy "a városvezetés terve a magyar oktatás mielőbbi megszüntetése iskolánkban".
Sokat jelent a kárpátaljai magyaroknak az iskola
"Eddig azt tapasztaltuk, hogy a háború ellenére Kárpátalja valóban a béke szigete volt, és ezt mindenképpen szeretnénk megőrizni. Éppen ezért tartjuk nagyon-nagyon sajnálatosnak, hogy ilyen jellegű események zajlanak nálunk jelenleg Annak ellenére, hogy a bírósági határozat is egyértelműen a korábbi, magyar igazgatónak adott igazat - akit többszörösen is leváltottak -, a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy már az iskola igazgató-helyettes személyének kérdését sem a helyi közösséggel vagy az iskola vezetőségével beszélik meg. Ezt rendkívül szomorúnak és aggályosnak tartom!"
- nyilatkozta Dobsa Beáta, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) beregszászi központjának vezetője a Mandinernek.
Hozzátette, bízik benne, hogy a józan ész felülkerekedik, és Munkács gimnáziumában is megfelelő döntések születnek a felső vezetés tagjait illetően, ahhoz igazodva, amit törvényesen a bírósági határozat is egyértelműen kimondott.
"A II. Rákóczi Ferenc Középiskola ügye azért is kiemelten fontos a kárpátaljai magyarok számára, mert ez az egyetlen teljesen magyar nyelvű gimnázium. S mivel nincs több, így ez az iskola a magyar oktatás és identitás egyetlen menstvára a városban" - tette hozzá.
Dobsa Beáta úgy látja, a középiskola körül történtek nincsenek összefüggésben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kárpátaljai látogatásával. "Ez a folyamat nem az ukrán elnök látogatása óta zajlik ezek a jogfosztások már jóval korábban elkezdődtek. A magyar igazgatót már hónapokkal ezelőtt leváltották, majd visszahelyezték, azután újra leváltották. Tehát én nem hoznám összefüggésbe ezt a két dolgot" - mondja a vezető. | Külföld - Aggasztó helyzetben a magyar identitás egyetlen menstvára Kárpátalján | Aggasztó helyzetben a magyar identitás egyetlen menstvára Kárpátalján - A II. Rákóczi Ferenc Középiskola ügye kiemelten fontos a kárpátaljai magyarok számára. | [
""
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2023/09/01/ukrajna-karpatalja-munkacs-oktatas-iskola-igazgato-volodimir-zelenszkij | 2023. 09. 01. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A nyomozó ügyészség feljelentés kiegészítése keretében megvizsgálta egy internetes portálnak nyilatkozó volt pénzügyőr állításait az úgynevezett Gattyán-ügyben -olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség közleményében.
A feljelentéskiegészítés eredményeként megállapítható, hogy - a volt pénzügyőr állításaival ellentétben - a nyomozást nem politikai utasítás alapján szüntette meg a NAV nyomozó szerve, hanem - az Európai Unió Bíróságának ítéletét is alapul véve - a portugál jogsegély alkalmával beszerzett bizonyítékok alapján.
Az Európai Unió Bírósága az adóigazgatási eljárással kapcsolatban kimondta, hogy megfelel az Európai Unió jogának, ha egy gazdasági társaság azért köt másik uniós országban vállalkozása során ügyletet, mert ott kedvezőbb a hozzáadottérték-adó.
A portugál igazságügyi hatóságok által teljesített jogsegély szerint az érintett cég valós vállalkozási tevékenységet folytatott Portugáliában, amely tevékenység után Portugáliában adózott, a kettős adóztatás tilalma alapján így Magyarországon nem volt áfafizetési kötelezettsége.
Ezen bizonyítékok alapján a nyomozó hatóság törvényesen csak az eljárás megszüntetéséről határozhatott.
A volt pénzügyőr egyebekben nem volt az úgynevezett Gattyán-ügy nyomozója, a büntetőeljárási törvényben írt nyomozási cselekményt abban soha nem végzett. A büntetőeljáráson kívül - annak szabályaival ellentétesen - kapcsolatot tartott egy vele együttműködő személlyel, és az ezen személy által elmondottakról írt feljegyzéseket. Ezekről az ügyészséget nem tájékoztatta, az együttműködő által előadottak valóságtartalmát semmilyen módon nem ellenőrizte. A jelentéseiben foglaltakból megállapítható, hogy a vele együttműködő személy célja az volt, hogy Gattyán Györgytől nagyobb összegeket szerezzen.
A 2021. szeptember 30-án az adóhatóság által megszüntetett nyomozás semmilyen módon nem függött össze a volt pénzügyőr által kezdeményezett, 2023. április 30-i hatályú munkaviszony megszüntetésével. Az az állítás sem felel meg a valóságnak, hogy az ügyben eljárt nyomozókat kizárták az ügyből.
Amennyiben a volt pénzügyőr hivatalos eljárása során bármilyen bűncselekményt észlelt volna, úgy köteles lett volna azt a nyomozó ügyészségen feljelenteni. Ilyen feljelentést hivatali szolgálata alatt nem tett, sőt jelen ügyben sem ő volt a feljelentő.
A nyomozó ügyészség feljelentést elutasító határozata olyan adatokat is tartalmaz, amelyet más hatóság minősített, így az nyilvánosságra nem hozható, azonban ezen adatok a feljelentés elutasításának közleményben összefoglalt alapját nem érintik - zárja sorait a hatóság.
Mintegy 20 milliárdos adócsalási ügyön dolgozott
A volt NAV-ossal a Partizán készített interjút, amit június közepén publikáltak a csatornájukon. Ebben Tiszolczi Lajos úgy fogalmazott az üggyel kapcsolatban: "Valószínűleg tudni akarták, hogy van-e még valami a felterjesztett jelentéseken kívül, amit én tudok. Az embernek elkezdett dolgozni az agya, hogy most akkor mire kíváncsiak. [...] Készítettem egy jelentést, ez nem volt terjedelmes, három nevet írtam le, akik - úgymond - kapcsolatba hozhatók adott esetben a Gattyán-üggyel, ez is felterjesztésre került. A furcsa az volt, hogy amikor ezt követően is kérdeztek, akkor már nem kellett leírnom semmit, csak szóban kellett jelentenem, vagy válaszolnom a kérdésekre."
Tiszolczi Lajos a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál dolgozott nyomozóként, foglalkozott többek között a Gattyán Györgyéket érintő, 19,4 milliárd forintos adócsalási üggyel is.
A nevek nem hangzottak el, de a Partizán műsorában elhangzott, hogy a három ember "nem az adócsalási ügyben, hanem a büntetőeljárás későbbi alakulásában játszott szerepet. Ketten közülük nagyon ismert, rendkívül jól bekötött emberek". | Megszólalt az ügyészség a Gattyán-üggyel kapcsolatban | Megszólalt az ügyészség a Gattyán-üggyel kapcsolatban - Közleményükben állítják, hogy nem politikai utasításra szüntették meg a nyomozást. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2024/07/29/gattyan-gyorgy-nav-adocsalas-kozponti-nyomozo-fougyeszseg-interju-partizan/ | 2024-07-29 10:33:00 | true | null | null | Index |
Karácsony előtt is csak úgy záporoznak a megrendelések, ha Mészáros Lőrincről van szó: a napokban újabb többmilliárdos uniós közbeszerzést nyert el cége, a Mészáros és Mészáros Kft. A közbeszerzési adatbázisban található szerződés szerint a felcsúti polgármester cége a Kötiviép’B Kft.-vel közösen nettó 21,5 milliárd forintért rehabilitálja a Mosoni-Duna torkolati szakaszát. A nyertesek, amellett, hogy az egyik csatornaágat áthelyezik, kikotorják a medret, hajózsilipeket alakítanak ki, egy kiszolgáló építményt is felhúznak, Torda szigetére árvízvédelmi gátat építenek, valamint szinte az egész partszakaszt feltöltik.
A beruházás kivitelezésére még két cég jelentkezett, de azt az értékelőlapok szerint az A-Híd és a Szabadics Közmű is több pénzért vállalta volna. Utóbbiak azért is kaptak kevesebb pontot, mert nem alkalmaznak annyi vízügyes szakembert, mint a győztes konzorcium.
Az eredeti kiírás szerint a projekt 41 hónapig fog tartani, így 2021 nyarára kell elkészülnie.
Korábban a Magyar Nemzet beszámolt arról, hogy a milliárdos vállalkozónak nem ez az első vízi beruházása. A Mészáros és Mészáros Kft. a vitatott 420 milliárdos víziközmű-megatender keretében szinte az egész Észak-Magyarország régiót felújíthatja. A gigatenderből négy térség mintegy negyven településén valósulhatnak meg csatorna- és szennyvízhálózat-fejlesztési munkák. Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester családi cége és az Euroaszfalt Kft. konzorciuma Bicskén és környékén hat és fél milliárdért végzi el a munkát. Mészárosék Egerben is közel ötmilliárdért fejlesztik a szennyvízhálózatot, de a Mészáros és Mészáros Kft. fektetheti le a csatornát Gyöngyösön is. A minden eddiginél nagyobb tender kapcsán már nyáron itt vizsgálódtak az uniós auditorok, akik azt állapították meg, hogy a közbeszerzési irányítási és ellenőrzési rendszer lényegében nem működik, ezért a létező legrosszabb, négyes osztályzatot adták rá. Nem csoda, hiszen az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda által eddig kiosztott hatalmas összeg jó részét Mészáros Lőrinc cégbirodalmának központi vállalata, a Mészáros és Mészáros Kft. szerezte meg, miután az Euroaszfalttal közösen már mintegy 30 milliárd forintnyi megbízást kapott.
A legutóbbi vízügyekkel kapcsolatos közbeszerzést novemberben vitte el a Mészáros és Mészáros Kft., amikor a váci szennyvíztisztító telep fejlesztésére kiírt pályázatot nyerte el. Akkor a cég és az egykori Betonút-csoporthoz köthető EuroAszfalt Kft. konzorciuma nettó 4,43 milliárd forintért vállalta az európai uniós forrásból finanszírozott munkát, amely során jelentősen (napi 9600 köbméterről 15 ezer köbméterre) kell növelni a szennyvíztisztító kapacitását. Ezenkívül a Békés-Drén Kft.-vel vitt el még egy közbeszerzést, amelyet az árvízvédelmi fővédvonalakon történő kivitelezési munkákra írtak ki; a cégek mintegy 9,1 milliárd forintból végzik el munkát.
Tűzhelygyárat támogat a nemzetgazdasági tárca
A salgótarjáni Wamsler SE háztartástechnikai cég múlt pénteken 1,786 milliárd forint összegű támogatási szerződést kötött a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) – közölte a tulajdonos, az Opus Global Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég a támogatási szerződést az Intelligens gyártó és innovációs központ létrehozása a Wamsler SE Részvénytársaságnál a hatékonyság és versenyképesség növelése érdekében nevű projekt megvalósítására kapta. A Wamsler a mintegy 3,572 milliárd forint összköltségű projekt megvalósításához veszi igénybe a támogatást. A projekt keretében a vállalat termelésifolyamat-reorganizációt hajt végre, gyártócsarnokokat épít, és korszerűsíti termelési eszközeit, valamint bővíti kapacitását. | Mindenhez ért Mészáros Lőrinc, újabb milliárdok repültek hozzá | Vízgazdálkodási projektekben szinte verhetetlen a felcsúti vállalkozó. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/12/mindenhez-ert-meszaros-lorinc-ujabb-milliardok-repultek-hozza | 2017-12-18 11:46:02 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Eltűnt egy 14 éves lány a II. kerületből
2019. május. 21. 21:49 Utolsó frissítés: 2019. május. 21. 21:46
Kedden tűnt el a lány, a rendőrök jelenleg is keresik.
A budapesti rendőrök az állampolgárok segítségét kérika 14 éves Petz Angéla Petra megtalálásához.
© Police.hu
A lány kedden Budapest II. kerületéből ismeretlen helyre távozott, azóta életjelet nem adott magáról, a rendőrök jelenleg is keresik.
Petz Angéla Petra körülbelül 160 centiméter magas, átlagos testalkatú, barna szemű, barna hajú. Eltűnésekor szürke felsőt, fekete tréningnadrágot viselt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság II. kerületi kerületi Rendőrkapitányság kéri, hogy aki a képen látható lányt felismeri, tartózkodási helyéről vagy eltűnésének körülményéről információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 "Telefontanú" zöldszámán, a 107 vagy 112 központi segélyhívó számok valamelyikén. | Itthon: Eltűnt egy 14 éves lány a II. kerületből | Kedden tűnt el a lány, a rendőrök jelenleg is keresik. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20190521_Eltunt_egy_14_eves_lany_a_II_keruletbol/nyomtatas | 2019-05-21 21:49:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Néhány napon belül döntést hozhat a Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ) a Portik Tamás ellen hamis vád miatt tett feljelentésről, azaz nyomozást vagy feljelentéskiegészítést rendelhet el, illetve el is utasíthatja a beadványt – derült ki a hatóság szóvivőjének tájékoztatásából. Bagoly Bettina a Népszabadságban közölt hírt megerősítve kifejtette: a feljelentést a törvény által megkívánt követelmények hiányában korábban elutasították.
A jog szerint ugyanis mindaddig, amíg a hamis vád alapján indult ügy – ez esetben a Központi Nyomozó Főügyészségre (KNYF) érkezett feljelentés elbírálása – nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható hamis vád miatt. Mivel a közelmúltban a KNYF az alapügyben tett feljelentést jogerősen elutasította, ez megnyitotta a lehetőségét annak, hogy a BNYÜ érdemben foglalkozzon a hamis vád miatt tett feljelentéssel.
A múlt héten számoltunk be róla, hogy a KNYF bűncselekmény hiányában elutasította azokat a feljelentéseket, amelyek az alvilág egyik vezetőjének tartott Portik Tamás kijelentései miatt érkeztek a hatósághoz. Portik azt állította: személyesen vitt pénzt a Fidesz belvárosi irodájába Rogán Antal akkori V. kerületi polgármesternek.
A feljelentők egyike, Tényi István lapunk kérdésére elmondta: a főügyészség azzal utasította el a hamis vád, valamint hivatali vesztegetés, illetve annak elfogadása gyanújával ismeretlen tettes ellen tett feljelentését, hogy Portik Tamás állításait semmilyen adat sem támasztja alá. Ismertetése szerint a KNYF úgy ítélte meg, hogy a Rogán Antal által Juhász Péterrel, az Együtt társelnökével szemben folyamatban lévő személyiségi jogi perben tanúként meghallgatott Portik önmagának is ellentmondó nyilatkozatot fogalmazott meg: a pénzátadás időpontjáról, az összeg nagyságáról és az állítólagos ügylet helyszínéről sem tudott konkrétumokat mondani.
Mint azt megírtuk, Portikot – aki éppen fegyházbüntetését tölti – a Fővárosi Törvényszék június végén tanúként hallgatta meg a fideszes politikusnak az Együtt társelnökével szemben indított perében. Rogán azért perel, mert Juhász bűnözőnek nevezte őt. Portik szavahihetőségét egyébként megkérdőjelezi, hogy a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezető Laborc Sándornak 2008-ban egy egyeztetésen azt ígérte: terhelő információkat gyűjt és kreál egyes fideszes vezetőkről, Rogán Antalt név szerint megemlítve. | Ügyészség előtt a Portik ellen tett feljelentés | Magyar Idők | A jog szerint ugyanis mindaddig, amíg a hamis vád alapján indult ügy – ez esetben a Központi Nyomozó Főügyészségre (KNYF) érkezett feljelentés elbírálása – nem fejeződik be, büntetőeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható hamis vád miatt. Mivel a közelmúltban a KNYF az alapügyben tett feljelentést jogerősen elutasította, ez megnyitotta a lehetőségét annak, … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/ugyeszseg-elott-portik-ellen-tett-feljelentes-893170/ | 2016-08-05 22:13:00 | true | null | null | Magyar Idők |
A megyei önkormányzatok konszolidációjával kapcsolatos törvény szerint 2012 első napjától állami tulajdonba kerültek a korábbi megyei intézmények, ám a színházak és előadó-művészeti szervezetek nem tartoztak e törvény hatálya alá. Eger képviselő-testülete úgy döntött: vállalja a két teátrum további üzemeltetését, de csak akkor, ha ez nem jelent túl nagy költségvetési terhet a városnak. Azt kérték, hogy az átadás-átvétel után ne kelljen adót és illetéket fizetniük, továbbá, hogy a színház több mint 70 millió forintos adósságát is rendezzék.
Ám nem csak pénzügyi problémákkal kell szembenéznie az egri képviselő-testületnek. A város kulturális ügyekért felelős alpolgármestere Saárossy Kinga színész, aki a Gárdonyi Géza Színházat tavaly óta vezető Blaskó Balázs felesége, így különös helyzet állt elő: munkáltatóként saját férjét kellene utasítania, illetve ellenőriznie. Sokak szerint ez összeférhetetlen, így egyiküknek mennie kell.
Rázsi Botond egri alpolgármester tudósítónknak azt mondta: egyelőre a színház költségvetésének biztosítása a legsürgetőbb feladatuk, de – szavai szerint – „érzik” a személyi ügyekben rejlő feszültséget, s mivel a város önkormányzata mindig jogkövető magatartást tanúsít, így ezt a problémát is megoldják néhány héten belül. | Belföld: Összeférhetetlenségi dilemma | Vagy a feleség mond búcsút az alpolgármesteri posztnak, vagy a férj a színház-igazgatóinak: ezt a dilemmát kell hamarosan megoldania Eger önkormányzatának, miután idén január elsejétől a Heves Megyei Önkormányzattól átvették a Gárdonyi Géza Színház és a Harlekin Bábszínház fenntartói jogait. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/osszeferhetetlensegi_dilemma-1294700 | 2012-01-12 12:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Varga Mihály a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt állította, hogy a nemzetközi gyakorlat szerint a kormány nyilvánosságra hozta az egymilliárd dolláros - be nem jelentett, ám a Portfolió által kiszúrt - gigahitellel kapcsolatos információkat. Valóban nincs már titok a nagy kínai hitel körül? Minden rendben is van tehát?
Önmagában véve, ahogy a hitelt felvették, az már egy csomó titokra enged következtetni: mint ismert, áprilisba vettük fel, de nem szóltak róla, s csak júliusban derült ki a ténye. Pusztán annyit tudunk, hogy szokatlan módon, rendkívül rövid a lejárata, mindössze 3 év. A kamatozásról nem tudni, hogy állandó vagy változó kamattal vették fel. Önmagában véve már az is gyanút kelt, hogy a célja banktitkot képez, miután csak annyit kommunikáltak, hogy energetikai és infrastrukturális projektekre szánják. Nincs megnevezve tehát a konkrét cél, holott az ilyen összegű kölcsönök esetében nevesíteni illik, és szokták is, a konkrét projekte(ke)t. Nyilvánvaló tehát, hogy van takargatnivalójuk a feleknek. Ezen túl, a következő negyedévben kell visszafizetni a letelepedési kötvények összegét - nem a kamatait, hanem a teljes kötvényösszeget! Még az is lehet, hogy részben erre kellett a kínai pénz. Csak találgatni lehet. De a bizalmatlanságot erősítik a felvétel körülményei, a titkolózás, az, hogy nem a normális hitelezési gyakorlatnak felel meg, hanem a kínainak.
Mire kellhet ez a pénz a kormány számára?
Erős a gyanú, hogy a kínaiak magyarországi fejlesztéseire kell, amit nem ők finanszíroznak, hanem mi - ahogy történik a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével például. Alapvető a kérdés: ha valaki - mindegy, hogy kínai vagy nem - értelmét látja magyarországi beruházásnak, akkor miért nekünk kell felvenni hitelt az adott országtól, miért nem az finanszírozza meg? Ne feledjük! A kínaiak rendszeresen titkolóznak, mégpedig azért, mert mindig valamilyen politikai vagy egyéb feltétel is járul a hitelhez. Láttuk például az ázsiai kínai hiteleknél, amikor a hitelfelvevő ország nem tudta visszafizetni - például Sri Lankán -, akkor kínai tulajdonba került a projekt. Vagy ott van Montenegró esete, a balkáni országot végül az Európai Központi Bank mentette meg ettől és a csődtől.
Tudjuk persze, hogy nem ez az egyedüli hitel, amit felvettünk Kínától. Ennek mi lehet az oka?
Nyilvánvalóan nem ez az egyedüli kölcsön - például a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése is kínai hitelből zajlik. Mondjuk, ezt már fel is kellett emelni, miközben az egész projekt sehol nincs, holott 2017-ben már el kellett volna kezdeni működtetni. Emellett nem tudom, milyen egyebek vannak, ismételni tudom csak: ha itt fejlesztenek, akkor miért mi veszünk fel rá hitelt? Ráadásul nem csak ezzel támogatja a magyar kormány az itteni kínai beruházásokat. Az egymilliárdos hitel szinte eltörpül a kínai vállalatoknak adott állami támogatások mellett, ez utóbbi legalább a támogatás két-két és félszeresére rúg. Azt is magyar adófizetők pénzéből adják, s azért kapják, hogy méltóztassanak betelepülni Magyarországra. Az akkumulátorgyárak kiváló példái ennek a támogatásnak.
Igazat mond-e Varga Mihály, amikor azt nyilatkozza, hogy "a szerződésre vonatkozó minden nyilvános információ - többek között az összeg, a lehívás időpontja, a futamidő és a kamatozás módja - bárki számára elérhető az Államadósság-kezelő Központ honlapján, egyes részletek ugyanakkor a nemzetközi sztenderdeknek megfelelően banktitoknak minősülnek. Hangsúlyozom, nemzetközileg általános gyakorlat, hogy a szerződő felek korlátozott mennyiségű információt adhatnak ki a hitelszerződés részleteiről"?
Nemzetközileg valóban általános gyakorlat, vannak ilyen példák is, de például Svájc teljesen speciális eset, azt meg nem tudom, hogy mondjuk Románia és Lengyelország milyen hiteleknél nem határozta meg, hogy konkrétan mire kellett neki, de azt tudom, hogy nem Kínától vették fel a kölcsönöket. A nemzetközi gyakorlat szerint, ha a nemzetközi pénzpiacon veszek fel hitelt, akkor nagyon világos kondíciók mentén teszem azt, mindenféle politikai háttéralkuk nélkül. Persze a válasz egyszerű: a magyar kormány már minden bizalmat eljátszott a nemzetközi pénzügyi körök előtt, ezért kell Kínába mennie pénzért. Vajon miért van az, hogy Görögország államadóssága ugyan a GDP-jük 150-szerese, a miénk meg "csak" a 75 százaléka, és ők bármikor fel tudnak venni a nemzetközi piacon hitelt, mi meg nem. S ez nem csak annak tudható be, hogy Görögország tagja az euróövezetnek, hanem annak is, mert Athén iránt megvan a bizalom. Magyarország ezzel szemben sokkal rosszabb kondíciókkal jut csak hitelekhez, merthogy teljesen elfogyott iránta a nemzetközi bizalom, emiatt nem tudunk normális feltételekkel hitelhez jutni a nemzetközi pénzpiacokon.
És vajon tényleg "ködös és Magyarország számára káros hitelfelvételeket nem most, hanem 2010 előtt, a baloldali kormányok idején kell keresni"? - ahogy Varga állítja? Illetve, mennyire valós érv az, hogy "míg a baloldali kormányok által felvett húszmilliárd eurós IMF-hitel az akkori éves GDP több mint 18 százalékát tette ki, a kínai fejlesztési bankoktól most felvett egymilliárd eurós hitel a GDP 0,5 százalékát sem éri el."?
Nagyon jó persze másokra mutogatni, de akkor egy ténylegesen nagyon elhibázott gazdaságpolitika következtében szorultunk rá a hitelre, ami - megjegyzem - már az első Orbán-kormány idején elkezdődött. Emiatt az elhibázott gazdaságpolitika miatt jelentősen megnőtt az adósságállomány, majd már a - más országok által is cefetül megszenvedett - komoly nemzetközi pénzügyi válság közepette kellett végül a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulni. Most nincs nemzetközi pénzügyi válság, viszont van egy komoly nemzetközi bizalmi válság Magyarországgal szemben - és erről csak a kormány tehet. Az Oroszországgal, Kínával és egyéb hasonló "speciális" kapcsolataink eredményeként pedig még ha maradt is volna valami bizalom irántunk, az tovább romlana. De már elfogyott...
Tényleg más, "amikor a világ bármely piacán, Keleten és Nyugaton is hiteleznek egy országnak, és más az, amikor már senki sem ad kölcsön, csak a Nemzetközi Valutaalap, ahogyan ez történt 2008-ban"? | Maradtak a titkok és különösen a bizalmatlanság a kínai gigahitel kapcsán | „A nemzetközi gyakorlat szerint, ha a pénzpiacon veszek fel hitelt, akkor nagyon világos kondíciók mentén teszem azt, mindenféle politikai háttéralkuk nélkül, de miután a magyar kormány minden bizalmat eljátszott már a nemzetközi pénzügyi körök előtt, ezért Kínába kellett menni pénzért.” Egyebek között erről beszélt a Hírklikknek Inotai András, aki – szemben Varga Mihály pénzügyminiszter állításával – úgy látja, továbbra is rengeteg kétely lengi körbe a kínai fejlesztési bankoktól tavasszal felvett, majd csak nyáron bevallott egymilliárd dolláros kölcsönt. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének korábbi vezetője azt sem tartja kizártnak, hogy a letelepedési kötvények közelgő visszavásárlására kell a kormánynak a pénz. De az sem jobb, ha mi finanszírozzuk belőle a kínaiak – Orbánék által a mi pénzünkből amúgy is agyontámogatott – magyarországi beruházásait. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/maradtak-a-titkok-es-kulonosen-a-bizalmatlansag-a-kinai-gigahitel-kapcsan/529381 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Hiába pályázott a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. a félmilliárd forintos munkára.
Ritkán olvasni olyat a Közbeszerzési Értesítőben, hogy nem Mészáros Lőrinc cége nyeri el azt a megbízást, amire pályázik. Most mégis megtörtént.
Az Országgyűlés Hivatala november végén írt ki nyílt közbeszerzést az Országház 190 négyzetméteres Delegációs termének felújítására, aminek része a bútorzat felújítása és klímaszerelés is.
A tenderre három ajánlat érkezett:
– CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. és Budai Műemlék Felújító Kft. közös ajánlattevők 525,96 millió forint
– Fővárosi Építő Zrt. 530,43 millió forint
– Belvárosi Építő Kft., MentArtis Kft. és TERV-N Kft. közös ajánlattevők 513,21 millió forint
Az Országgyűlés Hivatala előzetesen 545,6 millió forintra becsülte a munkát, így 32,39 milliót spórolnak azzal, hogy a Belvárosi Építő Kft., MentArtis Kft. és TERV-N Kft. közös ajánlatát hirdették ki nyertesként.
A 24.hu cikke szerint ez már a második kör, az előző során ugyanis még tárgyalásos eljárásban, meghívott ajánlattevőkkel kereste az Országgyűlés Hivatala a kivitelezőt. A felcsúti polgármester cége már akkor is pályázott a munkára, de érvénytelenné nyilvánították az ajánlatát. A CLH-n kívül kizártak még egy ajánlattevőt, a többiek viszont túl drága árat mondtak, így végül eredménytelen lett az eljárás.
Bár Mészáros cége és a Budai Műemlékfelújító Kft. sem akkor, sem most nem tudta elvinni a megbízást, azért nincs okuk panaszra. A két vállalkozás tavaly nyáron 225 millió forintos kapott a XIII. kerülettől a Lehel Csarnok felújítására, és a CLH részt vett az új MTK-stadion építésében is. A cégben Mészáros Lőrinc mellett tulajdonos Szíjj László (Duna Aszfalt Kft.) és Varga Károly (Magyar Vakond Kft.) is, 2015-ös árbevételük 7,6 milliárd forint volt.
A 2014-ben bejegyzett Budai Műemlékfelújító Kft. tulajdonosa Szécsi Tamás, a cég 2015-ös árbevétele 593 millió forint volt. | Nem Mészáros Lőrinc cége nyerte az Országház Delegációs termének felújítását | Hiába pályázott a CLH Hűtés- és Klímatechnikai Kft. a félmilliárd forintos munkára. Ritkán olvasni olyat a Közbeszerzési Értesítőben, hogy nem Mészáros L | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/02/17/nem-meszaros-lorinc-cege-nyerte-az-orszaghaz-delegacios-termenek-felujitasat/ | 2017-02-18 21:18:16 | true | null | null | atlatszo.hu |
A vizsgálatok szerint májkárosodást okozhat az Esmya.
Kivonta forgalomból a hatóság az Esmya 5 mg tablettát. A Richter méhmióma elleni gyógyszerének forgalmazását azt követően tiltotta meg az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), hogy kiderült:
ismét súlyos májkárosodás lépett fel az egyik betegnél, aki ezt a gyógyszert szedte.
Emiatt a felfüggesztést a múlt héten javasolta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Farmakovigilancia Kockázatértékelő Bizottsága (PRAC).
A Richter Gedeon Nyrt. akkor a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölte, hogy együttműködik a hatóságokkal, és a gyógyszert átmenetileg kivonta a forgalomból. Az OGYÉI döntése a gyógyszer összes gyártási számú tételét érinti – olvasható a határozatban.
Egy korábbi, 2018-ban lefolytatott EMA-vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a méhmiómák kezelésére használt ulipristal acetate – az Esmya hatóanyaga – ritka, de komoly májkárosodás kockázatát hordozza magában. A kockázat minimálisra csökkentése érdekében intézkedéseket hoztak. Mivel ezek betartása mellett történt az újabb, súlyos májkárosodással járó eset, a bizottság új vizsgálatot kezdeményezett.
Az ulipristal acetate 2012-ben jóváhagyott bevezetése óta több mint 900 ezer beteg méhmióma elleni kezelése mellett
olyan súlyos májkárosodással járó eseteket jelentettek be, amelyek közül 5 májátültetéshez vezetett.
A Richter Gedeon Nyrt. 2019-ben 51,697 milliárd forint adózás előtti nyereséget ért el, 17,6 százalékkal magasabbat az előző évinél. A társaság éves árbevétele 507,794 milliárd forint volt, 14 százalékkal haladta meg az előző évit a nemzetközi pénzügyi jelentési szabvány (IFRS) alapján készült, konszolidált gyorsjelentés szerint. | Vállalkozás: Kivonták a forgalomból a Richter méhmióma elleni gyógyszerét | A vizsgálatok szerint májkárosodást okozhat az Esmya. | [] | 0 | https://hvg.hu/kkv/20200320_richter_gyogyszer_mehmioma_majkarosodas_kivont_gyogyszer | 2020-03-20 10:56:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
A Hír24 vendége volt a szocialista pártelnök, aki megerősítette: fellebbez az MSZP és az Együtt-PM, mert egyértelmű, hogy csalás történt a baja időközi választáson.
A szocialista politikus szerint a baloldal a szavazatok 41 százalékának megszerzésével nyert a vitatott eredménnyel záruló hétvégi bajai voksoláson. Ha ebből az eredményéből indulunk ki, akkor közel sem azt mutatja a valóság, mintt amit a közvélemény-kutatási adatok – jelezte Mesterházy Attila, így utalva a Political Capital vasárnap közzétett mandátumkalkulátorára, amely szerint 2014-ben jó eséllyel újra kétharmadot szerez a Fidesz.
A kalkulátor természetesen nem számol azokkal, akik vagy nem tudják, melyik pártra szavaznának, ha most lennének a választások, vagy tudják ugyan, de nem árulják el. Vagyis a választók majdnem felével. Az látszik, hogy a Fidesznek van 2 millió szavazata, az MSZP-nek nincs. Arra a kérdésre, hogy miként kíván minél több embert megszólítani kampányával a szocialista párt, Mesterházy Attila elmondta: mindazokhoz szeretnének szólni, akik nyerhetnek egy baloldali kormányzással. Ide tartoznak szerinte a nők, a gyermekek, a munkavállalók, a kis- és középállalkozások, valamint a nyugdíjasok is.
Tartsanak velünk minden este 7-től a STORY4-en! | Mesterházy: Az MSZP nyert Baján | A Hír24 vendége volt a szocialista pártelnök, aki megerősítette: fellebbez az MSZP és az Együtt-PM, mert egyértelmű, hogy csalás történt a baja időközi választáson. | [
"mszp",
"mesterházy attila"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2013/09/25/mesterhazy-az-mszp-nyert-bajan | 2013-09-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A hidegháborús szembenállás ott volt a legkézzelfoghatóbb, ahol a két ellenséges szuperhatalom szó szerint egy karnyújtásnyira volt egymástól: Nyugat-Berlinben.
Hitler bukása után Németországot a szövetségesek négy – francia, brit, amerikai és szovjet – megszállási zónára osztották fel, és ugyanígy jártak el a mélyen a szovjet zónában fekvő Berlin esetében is. Az első jelentős konfliktus 1948 júniusában kezdődött, amikor a Vörös Hadsereg lezárta a Nyugat-Berlinbe vezető összes szárazföldi és vízi utat. Megszüntették az áramellátást, a sötétbe borult várost éhínség fenyegette.
Történelmi szavak
Csaknem kitört a harmadik világháború, de a nyugat higgadt maradt és légifolyosón keresztül biztosította a kétmillió lakos ellátását. Olyan sikeresen, hogy végül 11 hónap után, ’49. május 12-én a szovjetek feloldották a blokádot, és visszaállt a status quo. De az ellentét maradt, és a tömeges nyugatra szökések megakadályozására az NDK 1961. augusztus 13-án megkezdte a berlini fal építését. A német főváros ezzel végképp kettészakadt.
John Fitzgerald Kennedy elnök 1963 júniusában érkezett a szovjet megszállástól és a magárahagyatottságtól rettegő Nyugat-Berlinbe. Schöneberg kerület tanácsházának erkélyéről mondta el beszédét. Az akkor és ott elmondott szavak azonnal történelmivé váltak.
Kétezer éve ezt a mondatot ejtették ki a legbüszkébben az emberek: »Civis Romanus sum« (Római polgár vagyok). Ma a szabad világban ezt mondjuk helyette: »Ich bin ein Berliner« [...] A világon sokan nem értik, vagy azt állítják, hogy nem értik, mi a nagy különbség a szabad világ és a kommunista világ között. Ha eljönnek Berlinbe, majd megértik.
– idézi az amerikai elnök 1963. június 26-án elhangzott beszédét a National Geographic Világrengető beszédek, melyek megváltoztatták a világot című kiadványa.
“Ich bin ein Berliner" 2:49-től és 9:39-től:
Egyesek szerint a kommunizmusé a jövő. Nekik is azt ajánlom, jöjjenek Berlinbe. Megint mások azt mondják Európában és másutt a világban, hogy a kommunistákkal együtt lehet működni. Nekik különösen azt ajánlom, hogy jöjjenek ide, Berlinbe. Néhányan azt is mondják, hogy a kommunizmus ugyan rossz rendszer, de lehetővé teszi számukra a gazdasági fejlődést. Jöjjenek ők is Berlinbe: »Lass’ sie nach Berlin kommen«. A szabadság sok bajjal jár, és a demokrácia nem tökéletes. De nekünk sosem kellett falat emelnünk a saját népünk otthon tartásáért, hogy ne szökjenek meg előlünk.
Kennedy a kommunista rendszer hiányosságainak legnyilvánvalóbb jelképének, és az egész emberiség arcul csapásának nevezte a falat. Európában mindaddig nem lehet tartós béke, amíg minden negyedik német embertől megtagadják a szabadság, a szabad választás jogát – mondta. | Kennedy: "Ich bin ein Berliner" | Soha nem kellett falat emelnünk saját népünk otthon tartásáért - mondta világhírű beszédében az amerikai elnök Berlinben. | [
"berlini fal",
"jfk",
"john fitzgerald kennedy"
] | 0 | http://24.hu/tudomany/2016/06/02/kennedy-ich-bin-ein-berliner | 2016-06-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Egészen rendkívüli bepillantást enged a korrupt állami vezetők világába egy vasárnap Algériában tartott bírósági tárgyalás. Legutóbb a malajziai exminiszterelnök lakásaiban lefoglalt készpénz és luxuscikkek döbbenetes mennyisége mutatott olyan plasztikus képet az országokon átívelő politikai korrupcióról, mint a volt algériai miniszterelnök vasárnapi vallomása.
Ahmed Ujahja összesen nyolc éven át volt miniszterelnök az Algériát húsz éven át irányító elnök, Abd el-Azíz Buteflíka kormányában. Az autoriter elnök 2019 áprilisában bukott meg, miután heteken át tüntettek az ellen, hogy újrainduljon a választáson. Buteflíka bukása után a rezsim több magasrangú politikusa ellen is hatósági eljárás indult.
Ilyen volt Ujahja, akit nyáron 12 év börtönbüntetésre ítéltek korrupció miatt. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az ítéletet, az ismételt eljárás pedig vasárnap kezdődött. Ujahja ezen a tárgyaláson beszélt arról először, hogy honnan származik a bankszámláján talált ötmillió dollár (nagyjából másfél milliárd forint).
Ujahja annyit árult el, hogy Öböl-menti országok vezetőitől hatvan aranyrudat kapott ajándékba, amelyeket a feketepiacon értékesített. Ujahja azt mondta, korábban azért nem fedte fel a pénz forrását, mert nem akart rontani Algéria és “egyes baráti országok” viszonyán. A vád szerint Ujahja titokban akarta finanszírozni Buteflíka újraindulását az elnöki székért, amelyet végül megakadályoztak a tüntetők.
Bár nincs megnevezve, hogy mely országoktól származnak az aranyrudak, a történet tökéletesen beleillik a Közel-Kelet egyik legnagyobb hatalmú vezetője, Mohamed bin Zájed hatalmi törekvéseibe. Az Egyesült Arab Emirátusokból fajsúlyos nemzetközi szereplőt formáló MBZ-ről egy éve részletes cikket közölt a New York Times.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legnagyobb hatalmú arab vezető Trumppal együtt gyűrné maga alá a Közel-KeletetKatonai óriást csinált az Egyesült Arab Emírségekből, mára Jementől Szudánig háborúzik. Mohamed bin Zájed életútja alapján érthetőbbé válik a Közel-Kelet.
Ebből többek között az derül ki, hogy az iszlamisták térfoglalásától rettegő MBZ-nek komoly szerepe van abban, hogy a rendkívül kemény kézzel uralkodó Abdul Fatah al-Sziszi megpuccsolta a demokratikusan megválasztott iszlamista Muhammad Morszit. Az Emirátusok és szövetségesei azóta több milliárd dollárral támogatták az egyiptomi rezsimet. Az Emirátusok szintén titokban támogatta Líbiában az iszlamisták ellen harcoló Halifa Haftár tábornokot.
A New York Times cikke alapján MBZ nem hisz a közel-keleti demokráciában, mivel szerinte az oktatás alacsony színvonala és a konzervatív vallási nézetek népszerűsége az iszlamisták sikerét hoznák a választásokon, ahogy azt Egyiptom esete is mutatta. MBZ-nek emiatt érdeke az olyan erőskezű és az iszlamisták ellen fellépő vezetők támogatása, mint al-Sziszi vagy Buteflíka. | A feketepiacon adta el hatvan aranyrúdját a megkent miniszterelnök | Egy bírósági tárgyaláson derült ki, hogy az algériai rezsim miniszterelnökét hogyan támogatták más országok vezetői. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20210111/a-feketepiacon-adta-el-hatvan-aranyrudjat-a-megkent-miniszterelnok/ | 2021-01-11 20:30:00 | true | null | null | G7 |
"Ha azon múlik, akkor odaadom a véremet!" – fogalmazott a celeb.
Gáspár Győző, művésznevén Győzike a Talk44 című YouTube-műsorban nyilatkozott arról, hogy miért lépett be a Fideszbe, valamint hogy mennyire fontos számára Orbán Viktor. A zenész/reality sztár kifejtette, hogy az elmúlt több évtizedben nem volt lehetősége megmutatni a komolyabb oldalát, viszont most azon van, hogy ezen változtasson.
Hozzátette: amikor felvállalta a politikai hovatartozását, akkor rengeteg támadás érte ezért, ám ezt nem bánja egy percig sem.
Ha azon múlik, akkor odaadom a véremet! Lőjenek le a miniszerelnök úrért! Képes lennék háborúba menni érte!"
– fogalmazott a showman, aki szerint Orbán Viktor semmi rosszat nem tett az országgal.
Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton | Mandiner | [
"Fidesz",
"Orbán Viktor",
"belföld",
"háború",
"videó",
"halál",
"Gáspár Győző",
"politika",
"Győzike",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20221007_gyozike_gaspar_gyozo_orban_viktor_halal_video_fidesz_haboru_politika_belfold | null | false | 0 | 0 | null |
|
Radnóti Sándor Széchenyi-díjas irodalomtörténész, esztéta sajtópert kezdeményezett - Lehner Katalin ügyvéd által - a Magyar Nemzet ellen a lap „filozófusbotránnyal" kapcsolatos cikksorozatával kapcsolatban. A sajtóperben eljáró Fővárosi Bíróság helyreigazításra kötelezte a Magyar Nemzetet, helyt adva Radnóti Sándor perkövetelésének.
Ismeretes: a Magyar Nemzet hetekkel ezelőtt - 2011. január 8-ától - cikksorozatot indított a „liberális filozófusok" lejáratására, egyebek mellett azzal vádolván őket, hogy „talicskában tolták haza" a pályázati pénzeket az előző kormányzat idején. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos pedig feljelentést tett az általa is „gyanúsnak" vélt pályázatok miatt. A Magyar Nemzet írásaiban Radnóti Sándort is megnevezte az ügy kapcsán.
Az irodalomtörténész, esztéta a Magyar Nemzet cikksorozata kapcsán indított sajtópert a mai napon megnyerte első fokon.
A Fővárosi Bíróság ítélete úgy fogalmaz: „A Magyar Nemzet valótlanul állította, hogy Radnóti Sándor több más filozófussal együtt olyan filozófusi kört alkotna, amely hat, a pályázat kiírásának meg nem felelő pályamunkával közel félmilliárd forinthoz jutott hozzá a Gyurcsány-kormány idején az NKTH által kiírt pályázatokon". Az elsőfokú bíróság ítélete szerint nem történt szabálytalanság azon pályázat megvalósítása során, amelyben Radnóti Sándor részt vett, és „a pályázat elfogadását utólag sem minősítette a vizsgálat szakmailag hibás döntésnek".
Másrészt: a bíróság abban is helyreigazításra kötelezte a Magyar Nemzetet, hogy a napilap azt a hamis látszatot keltette, mintha Radnóti Sándor kapta volna azt a 90 millió forint vissza nem térítendő támogatást, amelyet valójában az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet nyert el az NKTH 2004. februárjában kiírt pályázatára benyújtott pályamunkával. Ahogyan a Fővárosi Bíróság megállapítása fogalmaz: „A pályázaton nyert összegre vonatkozó támogatási szerződés a kiíró és az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet között jött létre. Radnóti Sándor a projekt megvalósítása érdekében megalkotott három tanulmányért összesen bruttó 1.300.000, Ft megbízási díjat kapott az ELTE BTK-tól. Rajta kívül 24 egyéb munkatárs vett részt a három éven keresztül tartó kutatómunkában, készített díjazás ellenében tanulmányokat."
Radnóti Sándor | Belföld: A 'filozófus-ügyben' pert nyert Radnóti Sándor | Radnóti Sándor Széchenyi-díjas irodalomtörténész, esztéta sajtópert kezdeményezett - Lehner Katalin ügyvéd által - a Magyar Nemzet ellen a lap „filozófusbotránnyal kapcsolatos cikksorozatával kapcsolatban. A sajtóperben eljáró Fővárosi Bíróság helyreigazításra kötelezte a Magyar Nemzetet, helyt adva Radnóti Sándor perkövetelésének. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/a__filozofus-ugyben__pert_nyert_radnoti_sandor-1028131 | 2011-03-31 15:42:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Ez a magyar havi nettó átlagfizetés majdnem négyszerese. Az ingatlanon azonban nemhogy napkollektort, de még tetőt sem találtunk.
Már tíz éve abbahagyták az építkezést, azóta nem láttunk itt senkit sem – mondta el a Blikknek egy utcában lakó szomszéd. Amikor telefonon megkerestük a jegyzőt a napkollektora miatt, hihetetlennek tűnő magyarázatot adott.
– Le kellett vennem a napkollektort, mert nem bírta el a tető, olyan gyenge a tetőszerkezet. Miután megerősítjük, visszarakatom – magyarázta.
Amikor megjegyeztük, hogy még nincs is tető az ingatlanon, azt mondta, hogy a kis házikón volt.
– Ha szemben állnak az ingatlannal, akkor a bal oldalon látnak egy házat. Azon volt a napkollektor – állította Sélley Zoltán.
Ez egy romosnak tűnő ház, ahol a környékbeliek szerint az elmúlt években legfeljebb néhány hajléktalan fordult meg ideiglenes jelleggel. Amikor pedig tovább faggattuk volna a jegyzőt, elnézésünket kérte, hogy nem tud tovább beszélni, mert éppen egy megbeszélésen ül.
Sélley Zoltán a tulajdoni lap szerint 2008 őszén, közvetlenül a hitelválság előtt vette meg a XII. kerületi ingatlant, majd pár évvel később a szomszéd ingatlanhoz is hozzájutott, így egy 1041 négyzetméteres telke lett az ország egyik legdrágább környékén. Ezen a fertályon egy hasonló méretű és adottságú telekért százmillió forintot is elkérhetnek. A vásárláskor Sélley Zoltán a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója volt, 2013-ban nevezte ki jegyzőnek Rogán Antal akkori polgármester. A köztisztviselői törvény szerint bruttó 432 ezer forint lehet az illetménye. Sélley egy 143 ezer svájci frank (akkori árfolyamon 23 millió forint körül lehetett) devizahitelt is felvett az ingatlan megvásárlásához, amelyet négy éven belül vissza is fizetett. | Romos házára nyert napkollektort a belvárosi jegyző | Budapest — Egy sok éve félbehagyott építkezéssel pályázott napkollektor-támogatásra Sélley Zoltán V. kerületi jegyző, akinek Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter 622 ezer forintos állami támogatást meg is ítélt erre a célra négy éve. | null | 1 | http://www.blikk.hu/aktualis/belfold/romos-hazara-nyert-napkollektort-a-belvarosi-jegyzo/n963v03 | 2016-04-30 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
A magyar kormány tagjainak, leginkább a miniszterelnöknek a jelentős, országos ügyekkel kapcsolatos megszólalásaihoz már egy ideje főként nem hivatalos rendezvények szolgáltatnak alkalmat. Ilyen az erdélyi ifjúsági tábor, a kötcsei kúriában megtartott piknik, mint az idén is. A gazdasági helyzet kormányzati értékelésére és a követendő gazdaságpolitikai pálya szakszerű kifejtésére, érdemi vitára, már eleve az állítások igazságtartalmának ellenőrzésére nem alkalmasak az ilyen rendezvények.
Pedig most aztán igazán ideje lenne a komoly számvetésnek. Ezért övezte várakozás az őszi hivatalos politika szezont megnyitó parlamenti ülés.
Az idevezető út különös volt, folyamatos politikai intervencióknak kitéve. A magyar gazdaság a Covid okozta, 2020-as súlyos gazdasági visszaesést követően ugyan visszakerült a pozitív mutatók tartományába 2021-ben, de nem állt fenntartható növekedési pályára. 2022-ben - nem függetlenül a tavaszi országgyűlési választást megelőzően hozott intézkedések sokaságától - nőtt a GDP, de gazdaságunkban komoly külső és belső egyensúlytalanságok léptek fel: rekordgyors infláció, romló nemzetközi fizetési mérleg, nagy költségvetési hiány. A helyzet romlása már a 2022 februári orosz invázió előtt, 2021 nyarától megindult, de a háború nyomán beálló geopolitikai, biztonsági, energetikai sokkok nyilván súlyosbították a helyzetet. A 2022 nyarától meghozott gazdaságpolitikai korrekciókért a kormányzat a háborút valamint - az előzményeket és a következményeket meglehetősen szelektíven értelmezve - az agresszorra kivetett EU-szankciók mellékhatásait okolta.
A sokféle megszorítás következtében 2023-ra nagyot javult a külső mérleg. A recesszió részben hozta az ilyesmivel járó mellékhatásokat: a befékeződés miatt leesett a beruházás és azzal a beruházási célú import, valamint csökkent a lakossági fogyasztás, aminek szintén van importtartalma. Egyidejűleg azonban a magyar gazdaság ismét recesszióba esett, noha nem olyan mélybe, mint 2020 során.
A kibocsátás csökkenése nem lett volna szükségszerű, mint ahogy az európai gazdaságok többsége nem is szenvedett el újabb visszaesést abban az évben; a recesszió beállása rámutatott gazdaságunk szerkezeti merevségeire, gazdasági-pénzügyi törékenységünkre, valamint a választások előtti pénzszórás mértékére.
A fizetési mérlegtől eltérően nem javult az államháztartási egyenleg: a központi költségvetés minden fogadkozás ellenére továbbra is nagy deficittel zárta 2023-as, mint ahogy az azt megelőző három évet is. Hogy mennyi is a tavalyi tény, azt most, 2024 október elsején tette közzé a magyar statisztikai szolgálat, az uniós jelentési kötelezettségnek eleget téve. Ezek szerint a kormányzati szektor hiánya 2023-ban 5035 milliárd forint volt, a GDP 6,7 százaléka. A KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure - EDP) szóló uniós jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentett az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. A kormányzati szektor adóssága - a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján - 2023 végén 55 142 milliárd forint volt, a GDP 73,4 százaléka. Ez nagyon más karakterű év, mint ami a kormányzat által beterjesztett, a képviselők által elfogadott törvényben szerepelt.
Az idei esztendő is egészen más pályán fut, mint amit a kormány az Országgyűlés elé vitt és költségvetési törvényként elfogadtatott 2023 nyarán. A Költségvetési Tanács (KT) a napokban közzétett félévenként szokásos jelentésében felidézi, hogy a kormány erre az évre 4 százalékos gazdasági növekedést írt be a törvénybe, meglehetősen szolid, a GDP 2,9 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal, amelynek megvalósulása esetén az államadóssági ráta 66,7 százalék lett volna. De már jól látható az év eltelt hónapjai alapján, hogy egészen más karakterű lesz az idei év is.
Az EU-nak leadott EDP-jelentés szerint a kormány idénre a pénzforgalmi deficitet 4790 milliárd forintra kalkulálja (ez a központi alrendszer, önkormányzatok nélkül); a tavaszi hasonló jelentésben még 3981 milliárd forint szerepelt, az eredetileg elfogadott 2024-es költségvetési törvényben pedig "csak" 2514 milliárd forint állt.
Amikor most az Országgyűlés előtt a miniszterelnök a gazdasággal kapcsolatos nagy ügyekről szólt, alkalom lett volna számot adni: a kormány miként szándékozik reagálni arra, hogy más a valóság, mint a Tisztelt Ház elé bevitt költségvetési törvény szerinti terv.
Különösen az tartozna a parlamentre, hogy a túl optimistán feltételezett gazdasági növekedési pálya tényleges alakulását látva, mit tett és még mit tesz a kormány a nagy költségvetési megcsúszás korrigálására és a jövő évi hasonló blamázs elkerülésére?
Az ugyanis a megismert tényadatok szerint bizonyos, hogy idén nemhogy a négy százalékos gazdasági növekedési ütem nem valósul meg, de a kettő százalékos növekedési ütem sem látszik reálisnak. A kutatói közösség, a nemzetközi szervezetek szakapparátusai, az MNB elemzői is 1 és a 2 százalék közé teszik a várható idei GDP-növekedést. A 2023-as csökkenés után tehát nem következett be a várt, beígért, betervezett "felpattanás". Az állam, amelynek a bevétele a gazdaságból, a gazdasági szereplők jövedelméből származik, e két évben nem évi 4 százalékkal, azaz kettő év alatt mintegy nyolc százalékkal bővülő adóalapból finanszírozza kiadásait: a jelenlegi gazdasági teljesítményszint alig nagyobb, mint két éve. Holott már akkor is súlyos volt az állami túlköltekezés.
Ami 2024-et illeti: a kormány a betervezett 2,9 százalékos államháztartásihiány-számot- a törvényhozást elkerülve - időközben 3,5 százalékra, majd egy újabb bejelentéssel 4,5 százalékra emelte. A pénzügyminiszter már ezekben a hetekben utalt arra, hogy erőfeszítéseket tesznek a kétszer módosított idei deficitcél elérésére, ami bizony annak a burkolt beismerése, hogy nem vehetjük biztosra a harmadjára bejelentett hiányadatot sem.
A KT diplomatikusan úgy fogalmaz, hogy megítélése szerint "a 2024. áprilisi, valamint a július elején bejelentett költségvetési intézkedések támogatják az új hiánycél elérését. A költségvetési hiánycél eléréséhez szükség van az intézkedések következetes végrehajtására, valamint év vége felé közeledve az állami kiadások szigorú monitoringjára és kontrolljára". Ez egyszerűbb nyelven így szólna: az eddigi idei megszorításokra szükség volt, lazítani nem lehet, és pláne nem fér bele az utóbbi években szokásos évvégi kormányzati kiköltekezés - akkor talán nem lépik túl a kétszer megemelt hiányértéket.
A sokadik komoly megcsúszás, a súlyos tervezési hibák igen rossz fényt vetnek a magyar kormányzatra. Nyilván ennyire változékony, kockázatokkal teli időkben bekövetkeznek váratlan fejlemények, de az államháztartás rendszeres túlzott hiánya és főként a szinte menetrendszerű évvégi pénzszórás nem fogható rá a külső körülményekre.
Az pedig, hogy minden józan szakmai hanggal szemben a magyar gazdaság szerkezeti, erőforrásbeli adottságaitól nagyban elszakadó, illuzórikus növekedési adatot állítanak be a költségvetési tervbe, és ahhoz méretezik az államháztartás bevételi és kiadási oldalát - ez csakis belső hiba.
Ezt a hibát most megismételni készül a kormány. Legalábbis a miniszterelnöknek az Országgyűlés előtt elmondott beszéde erre utal. Egy sereg jó hírt említett Orbán: az idegenforgalomban az idei nyár rekordot hozott, soha nem nyaralt ennyi magyar országhatáron belül, soha nem jött hozzánk ennyi turista, és soha nem nyaralt ennyi magyar külföldön. Sikerült visszavásárolni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret (pontosabban az azt működtető gazdasági társaságot), az állami tulajdonú MVM részesedést vásárolt a világ legnagyobb földgázmezőjéből, Magyarország a világon a 3. helyen áll a napenergia termelésében, "jó úton haladunk az energiafüggetlenség felé". Szerinte a magyar gazdaság növekedési üteme az uniós rangsorban a 11, a GDP-arányos beruházási ráta a negyedik az uniós rangsorban - évszám, adatforrás megemlítése nélkül.
Nos, mindig lehet szemezgetni a statisztikai adatok között, alkalmas bázisévet vagy egy korábbi rendkívüli időszak mutatóját kiválasztva, ám ne kerülgessük: a miniszterelnöki deklaráció nem tekinthető gazdasági helyzetértékelésnek.
Hivatkozásai nem segítenek elhelyezni a magyar gazdaságot az európai folyamatokban, abban a nagy átalakulásban, amely nagyobbrészt kényszerből ugyan, de folyamatosan zajlik: leválás az orosz energetikai függéstől, versenyképesebb és környezetkímélőbb gazdasági szerkezetre való átállás.
Ebben a struktúraváltásban nagy a lemaradásunk, amint a magyar versenyképességi, munkatermelékenységi adatok már régebb óta jelzik. Az eddigi út és a mai helyzet tehát nagyobb szerénységre szoríthatná a gazdaságunkról szólókat.
Az pedig fontos tanulság az eddigiek alapján, hogy szerkezeti alkalmazkodásunkat, versenyképességünk javítását nem szolgálja a gazdaság erőltetett - és így szükségképpen extenzív - növekedése, vagyis az, hogy még több tőke és több ember vegyen részt a termelésben, lényegében a korábbival megegyező hatékonyság mellett.
Sajnos, ami elhangzott, azt mutatja, hogy nincs új elgondolás, pláne valami szép nagy új terv: az eddigi úton akar tovább haladni a kormányzat. Nehéz másként érteni az a kormányzati törekvést, hogy kikényszerítik a 3, uszkve 6 százalékos növekedési ütemet.
Az ilyen deklaráció önmagában árulkodó: a kierőltetés valamiféle állami kényszerítő-ösztönző beavatkozás a gazdasági életbe. Láthattuk korábbi évtizedekben: a voluntarista politika áruhiányokat vagy pedig - piacgazdasági keretek között - áremelkedéseket von maga után.
De már a 3 vagy 5, pláne a 6 százalék emlegetése is komolytalanná teszi a gazdasági diskurzust.
Nemcsak azért, mert még többszörösen kedvező külső körülmények között sem képes a miénkhez hasonló közepesen fejlett gazdaság fenntartható módon ekkora ütemben növekedni. A magyar középtávú növekedési képességről nyerhetünk bizonyos képet, ha rátekintünk a mögöttünk hagyott időszakra, amely a súlyos, 2009-es gazdasági visszaesést követő másfél évtizedet fogja át.
Ez idő alatt volt három recesszió (2012, 2020, 2023), és voltak a külső konjunktúra által megsegített lendületes esztendők (2013-2019). Az éves növekedési ütem átlaga azonban kettő százalék körüli. Az is látható, hogy a 2017-19-es években egy igen nagy beruházási hullámhegy alakult ki, amelyet nem követett növekedési csúcs, viszont a beruházási ciklus éppen a mostani időre váltott át hanyatlásba.
Mélyebb makrogazdasági elemzés nélkül is valószínűsíthető, hogy gazdasági adottságaink, erőforrás-viszonyaink (beleérve a demográfiai folyamatokat) és a külső környezetből fakadó impulzusok ezt a kettő százalékos növekedési ütemet alapozzák meg. Egy-egy évben el lehet térni a trendtől, de a kierőszakolt növekedési epizódot hamar lefelé korrigálás követi.
A 3 vagy a 6 százalékos növekedési terv egy mondaton belüli emlegetése azért sem vehető komolyan, mert az bizony két külön világ. Három százalékos tempó mellett középtávon, öt éves időszakot véve, a gazdasági teljesítmény 16 százalékkal lesz feljebb. Hat százalékos ütem egy ilyen "ötéves terv" keretein belül 34 százalékos gyarapodást hozna. Egyharmaddal nagyobb teljesítmény csupán fél évtizeden belül: ez esetünkben a vágyak, álmok világa.
Kinek szólhat az ilyen politikusi óhaj? Egy külső elemző számára a növekedési vágyak hivatalos felröppentése - nos, ez inkább kockázatnövelő tényező, mintsem imponáló kormányzati célkitűzés.
Amint nem tekinthető komoly pálya-kijelölésnek a szóba hozott növekedési adat, ugyanúgy irreális a mögé állított geo-ökonómia: az úgynevezett gazdasági semlegesség. Naiv szándék a politikai-biztonsági konfliktusokból való kimaradás, mint ahogy a kereskedelmi blokkosodás elkerülésének a vágya is naivitás. Ezek a folyamatok ugyanis már régebb óta beindultak. Az EU egésze felől nézve (mely EU-nak gazdasági potenciált tekintve Magyarország az 1,1 százalékát teszi ki) a stratégiai kérdés most az, hogy miként lehet európai gazdasági szuverenitást kifejleszteni a 440 milliós létszámú EU és egyéb érdekelt európai államok együttműködésével. A tagállamok "nemzetgazdasági" mozgástere eddig is csekély volt, sőt leginkább csak illúzió.
A "gazdasági semlegességi program" eszközeiről azt lehetett megtudni, hogy lesz közöttük majd iparpolitikai, vállalkozásfejlesztési és pénzügyi akcióterv. A konkrétabb ígéretek sorában található a szakmunkás-hitel, a 13. havi nyugdíj állandósítása, a kisvállalkozások megsegítése, a családtámogatások duplázása (nyilván a személyi jövedelemadó-keretek régóra időszerű valorizálásának a formájában). Ezek szerepelnek majd a novemberben összeállítandó költségvetésben.
Az említett intézkedések többsége nem új elem. A diákhitel-konstrukció kiterjesztése a szakképzésre: hozhat eredményt, és azonnali költségvetési hatása csekély. A többi ígéret kalibrálása nehezebb ügy, mert forrás kérdése, nemcsak politikai szándéké.
A lehetséges forrásokra azonban csak egy utalás történt, az viszont sajnálatosan ijesztő. Az Európai Bíróság elmarasztaló (és sokba kerülő) ítéletének rapid teljesítése nem hangzott el, az viszont ismét, hogy "Brüsszel főterére szállítjuk a Magyarország kapuját döngető migránsokat". A konfrontatív hang nem jelez jót az uniós kapcsolatrendszer további alakulását illetően. | Bod Péter Ákos: Új helyzet van, új terv nincs | Orbán Viktor Kötcsén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az Országgyűlés előtt is elmondta korábban beígért nagy tervét. De mit is jelentenek az elhangzottak a gazdaság nyelvén? Mire kellene magyarázatot adnia a kormánynak és milyen hibát követhet el újra? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke elmagyarázza. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/benchmark/bod-peter-akos-uj-helyzet-van-uj-terv-nincs.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Burány Sándor országgyűlési képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: bár remélik, hogy a takarékszövetkezetek visszaszerezhetik többségi részesedésüket, azt valószínűsítik, hogy már megvan a győztese annak a pályázatnak, amelyen az állam a TakarékBankban meglévő részesedését értékesíti.
Véleménye szerint a napokban megjelent pályázati kiírás világossá teszi a takarékszövetkezetek példátlan módszerrel és gyorsasággal végrehajtott "államosításának" célját: a kormány egy hozzá közel álló, baráti üzleti körnek akarja átjátszani a takarékokat.
A szocialista politikus azt mondta: a választások előtt az Orbán-kormány igyekszik megszerezni magának vagy holdudvarának mindent, ami még mozdítható.
Hangsúlyozta, hogy az ország egyharmadában a takarékszövetkezet az egyetlen hitelintézet, vidéki ügyfeleik száma meghaladja az egymilliót. Olyan hálózatról van szó, amely eldöntheti, hogy ki kap hitelt és ki nem - mondta, megjegyezve, hogy ez egyben nagy politikai befolyást biztosít a tulajdonosnak.
Az Országgyűlés júliusban fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt. A jogszabály rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, és azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására használja, majd pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja. A törvény értelmében létrejött takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat ellátó TakarékBank és az újonnan létrejött integrációs szervezet.
A Magyar Közlönyben kedden megjelent határozat szerint a TakarékBankban meglévő többségi állami részesedést nyilvános nemzetközi pályázaton értékesítik a legnagyobb vételárat ajánló befektetőnek. A pályázat kiírásának határideje 2014. január 15., a pályázatot március 15-ig kell elbírálni, és március 30-ig megkötni az adásvételi szerződéseket.
Az MSZP minden eddigi rezsicsökkentést támogatott, annak ellenére is, hogy a megvalósítást igazságtalannak tartja. Ezért ha kormányra jutnak, nem törlik el, de - például a panelprogram újraindításával - igazságosabbá és fenntarthatóbbá teszik a rezsicsökkentést - mondta Burány Sándor arra az újságírói felvetésre, hogy Szigetvári Viktor, az Együtt-PM szövetség társelnöke szerdán kijelentette, jelenlegi formájában megszüntetnék a rezsicsökkentést, de rengeteg dolgot tennének azért, hogy olcsóbb legyen a közszolgáltatás. | MSZP: az állam egy hozzá közeli üzleti körnek akarja átjátszani a takarékszövetkezeteket | Az MSZP szerint a kormány egy hozzá közel álló üzleti körnek akarja átjátszani a takarékszövetkezeteket. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/mszp__az_allam_egy_hozza_kozeli_uzleti_kornek_akarja_atjatszani_a_takarekszovetkezeteket-1433545 | 2013-12-19 23:45:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Japánban lett ezüstérmes a paratriatlonos Boronkay
Japánban lett ezüstérmes a paratriatlonos Boronkay
Boronkay Péter triatlonos második lett a parasportolók világbajnoki sorozatának Japánban rendezett állomásán.
A 32 éves, kétszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok paratriatlonista 1:06:36 órás időeredményével másodikként zárt a francia Yannick Bourseaux mögött a PT4-es kategóriában.
A nemzetközi szövetség (ITU) tájékoztatása yszerint a versenyzőknek 7650 méteres kellett úszniuk, 20 kilométert kerékpározniuk valamint 5 kilométert futniuk a szigetországi futam teljesítéséhez. | Japánban lett ezüstérmes a paratriatlonos Boronkay | Boronkay Péter triatlonos második lett a parasportolók világbajnoki sorozatának Japánban rendezett állomásán. | [
"sport",
"parasport",
"boronkay péter",
"paratriatlon"
] | 0 | https://24.hu/sport/2014/05/21/japanban-lett-ezustermes-a-paratriatlonos-boronkay | 2014-05-21 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kétéves csúcson az államadósság, a kormány kórházi beruházásokat állít le, hogy megközelítse a 2024-es költségvetési hiánycélt, az általános elszegényedés jeleként pedig Bulgária is többet költ fogyasztásra nálunk az EU-ban.Van azonban egy forrás, ahonnan továbbra is elképesztő bőséggel ömlik a közpénz: a Rogán Antal vezette, kormánypropagandát vezénylő Miniszterelnöki Kabinetiroda. Mint lapunk észrevette, a tárcától nem csak kormány kedvenc médiavállalatai kaptak több tízmilliárdos megbízásokat, de a NER-közeli alapítványok, egyesületek is szépen profitáltak támogatásaikból - azok, amik rendszeresen erősítik a kormányzati narratívát, és azok is, amik létezéséről csak kevesen tudnak.A Rogán-tárca nem szégyenlős, ha kampányokra kell milliárdokat fordítania. A minisztérium júniusban és augusztusban közölt kifizetési listáin is nettó 7,874 milliárd forint szerepel, melyet az "Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációra" költöttek. A munkát a kormánykedvenc médiavállalkozó, Balásy Gyula cégei, a New Land Media és a Lounge Design kapták meg (ezek évek óta keretszerződéssel viszik el a kabinetiroda megbízásait). 40 milliárd kommunikációs kampányra Mivel a két listán ugyanaz az összeg szerepel, ám más címsorokon és teljesítési időpontokkal, így két kifizetésről lehet szó - vagyis: a kabinetiroda nettó 15,748 milliárdot, áfával együtt 20 milliárdot költött. | Ömlenek a tízmilliárdok Rogán bőségszarujából | Fél év alatt 40 milliárdot költhettek propagandára, jutott a Fidesz-közeli civil szervezeteknek is. | null | 1 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/omlenek-a-tizmilliardok-rogan-bosegszarujabol-167504 | 2024-09-17 12:10:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Izraelben az eddigi információk szerint öten meghaltak, harmincöten megsebesültek a Tel-Avivhoz közeli Netánjában délelőtt elkövetett merényletben. A robbantást egy kereskedelmi központ bejárata előtt hajtotta végre az öngyilkos terrorista.
A SkyNews brit hírtelevízió értesülése szerint a merényletet Mahmud Abbász palesztin elnökhöz közelálló Al-aksza Mártírjainak Brigádja vállalta magára. A radikális palesztin csoport egyik tagja ezt egy gázai rádióállomással közölte.
Egy szemtanú az Izraeli Rádiónak azt mondta, hogy a merénylő a bevásárlóközpont bejáratához ért, de nem tudott bemenni. Ezt követően az épületen kívül felrobbantotta magát – írja a SkyNews. | Öngyilkos merénylet Izraelben | Izraelben az eddigi információk szerint öten meghaltak, harmincöten megsebesültek a Tel-Avivhoz közeli Netánjában délelőtt elkövetett merényletben. A robbantást egy kereskedelmi központ bejárata előtt hajtotta végre az öngyilkos terrorista. | [
"külföld"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2005/12/05/ongyilkos_merenylet_izraelben | 2005-12-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Hatodik kemoterápiáján esett át a női kézilabda-válogatott kapitánya, Karl Erik Böhn. Megviselte a kezelés, ám az az álma, hogy ismét irányíthatja a magyar csapatot.
A magyar női kézilabda-válogatott kapitánya abban sem volt biztos, hogy felkel a mesterséges kómából.
A kézikapitányt leukémiával kezelik, ma már optimista, de februárban nagyon maga alatt volt.
Siti Bea egyedül nem vállalja a női kéziseket, Hajdu, de az Ambros Martín–Elek Gábor-duó is jöhet.
"Nem vagyok a legjobb formámban, de nem is panaszkodom. Hétfőn voltam kórházban, vérteszten estem át, szerencsére nem találtak komoly problémát az orvosok" - nyilatkozta a Blikknek Karl Erik Böhn.
A női kézisek leukémiával kezelt szövetségi kapitánya elmondta, tizennyolc kilót fogyott az elmúlt hét hónapban, viszont sokat segít neki az, hogy már otthon, családjával töltheti az idejét. Elmondta azt is, hogy attól tartott, meg fog halni.
"Nem tagadom, padlón voltam, megviselt, hogy három hétig mesterséges kómában tartottak. Azt hittem, meghalok, és szerettem volna, ha utolsó utamra a legjobb barátaim kísérnek el. Rengeteget köszönhetek nekik, mindig mellettem vannak. Ezért készítettem egy rajzot a koporsómról, ki hol álljon. Most már bizakodóbb vagyok"
Az edzőnek már biztosan ki kell hagynia a decemberi világbajnokságot, ahol Hajdu János fogja helyettesíteni. Böhn augusztus végén vagy szeptember elején eshet át csontvelő-transzfúzión, aztán hetekig lábadoznia kell, de nem tett le arról, hogy ismét Magyarországon dolgozzon.
"Az álmom az, hogy visszatérek Magyarországra, és újra én leszek a női válogatott szövetségi kapitánya. Azért küzdök mindennap, hogy ez valóra váljon. Sokat jelent, hogy a szurkolók és a játékosaim rendszeresen keresnek, a szeretetük erőt ad. Sajnos minden üzenetre nem tudok válaszolni, nincs hozzá elég erőm. De imádom az országukat és az embereket, hiszem, hogy látjuk még egymást" - mondta a lapnak. | Böhn nincs jól, de visszatérne | Böhn nincs jól, de visszatérne - Megviselte a kezelése, ám az álma még mindig a magyar női kéziválogatott irányítása. | [
"karl-erik böhn",
"kézilabda",
"norvégia",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/kezilabda/2013/08/07/bohn_nincs_jo_formaban_de_visszaterne | 2013-08-07 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Felér egy beismerő vallomással az, ami az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén történt szerdán. Miközben a Fidesz átláthatóságról és tisztességről papol, addig a kormánypárt EP-képviselői sunyiban leszavazták, hogy az EP átfogó vizsgálatot indítson az azeri csúszópénzek ügyében - írta ki Ujhelyi István a Facebook-oldalán.
A szocialista EP-képviselő a közösségi oldalon azt írta: "Magam is aláírója voltam annak a módosító indítványnak, amely egy átfogó korrupcióellenes és emberi jogi jelentés részeként konkrét lépéseket fogalmazott meg az azeri pénzmosodáról szóló hírekkel kapcsolatban.
A módosító javaslat előírja, hogy meg kell vizsgálni és a legszigorúbb ellenőrzésnek kell alávetni azokat a feltárt információkat, amelyek szerint európai döntéshozókat fizettek le az azeri vezetés tagjai. Jól tudjuk, hogy Orbán Viktor és a Fidesz meglehetősen sajátos baráti viszonyt ápol Azerbajdzsán politikai vezetésével, a sötét hátterű és sorsú pénzekből pedig tudhatóan Budapestre is jutott. Ezeknek a pénzmozgásoknak az útját és okát minden részletre kiterjedően ki kell vizsgálni.
Azzal, hogy a Fidesz képviselői leszavazták ezt a módosító indítványt, a Jobbik politikusai pedig tartózkodtak, egyértelművé tették, hogy nem az átláthatóság és a tisztesség, hanem sajátos koalícióban a sötétség és korrupció oldalán állnak. Még szerencse, hogy az Európai Parlamentben többségben vannak az európai demokraták, így a Fidesz és a néppárti ellenkezéssel szemben is többségi támogatást kapott az azeri vizsgálat ügye, így remélhetőleg hamarosan érdemi válaszokat kapunk a felmerülő, súlyos kérdésekre - zárta bejegyzését Ujhelyi.
A módosító indítványt 578 szavazattal 19 ellenében - köztük a fideszes képviselők "nem" szavazatával - fogadta el a testület. A történtek nemcsak az MSZP alelnökének szúrtak szemet, de a Demokratikus Koalíció is úgy véli, az azeri baltás gyilkos kiengedése és az ezzel egy időben Azerbajdzsánból Magyarországra utalt, majd itt nyomtalanul eltűnt hétmillió dollár fényében érthető, de árulkodó a fideszes képviselők szavazata. | Ujhelyi: akadályozta az azeri ügy kivizsgálását a Fidesz | Felér egy beismerő vallomással az, ami az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén történt szerdán. Miközben a Fidesz átláthatóságról és tisztességről papol, addig a kormánypárt EP-képviselői sunyiban leszavazták, hogy az EP átfogó vizsgálatot indítson az azeri csúszópénzek ügyében - írta ki Ujhelyi István a Facebook-oldalán. | null | 1 | https://nepszava.hu/1140472_ujhelyi-akadalyozta-az-azeri-ugy-kivizsgalasat-a-fidesz | 2017-09-14 17:04:00 | true | null | null | Népszava |
A Tisza Párt szolnoki koordinátorát múlt héten három társával együtt vették őrizetbe, majd tartóztatták le pénzmosás gyanújával, mivel az eljárás adatai szerint csempészcigarettával kereskedtek. A férfi az elfogása előtt még részt vett az MTVA előtt tartott demonstráción is, illetve közös fotókon pózolt többek között Magyar Péterrel, Radnai Márkkal és Nagy Ervinnel.
A lapunk által megismert hatósági iratok szerint
a Tisza Párt szervezője már korábban is kétes ügyletekbe keveredett egy befolyásos, súlyos bűncselekményekkel vádolt szolnoki ügyvéddel is.
A jogászra még 2020 februárjában csaptak le a NAV nyomozói, majd a Piero Pini húspápa elleni költségvetési csalásos nyomozásban vették őrizetbe. Az akcióban a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség ügyészei és a TEK munkatársai is részt vettek. Tizenöt helyszínen hajtottak végre kutatást, több mint hatszázmillió forintot foglaltak le, értékes luxusautókat és ingatlanokat zároltak.
Az ügyvédet később újabb ügyekkel hozták összefüggésbe a hatóságok, többek között százmilliós pénzmosással, költségvetési csalással, zsarolással.
Megvádolták az ügyvédet jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel is, azaz a vád szerint nagy összegű kölcsönöket nyújtott rengeteg embernek, ám a kölcsönök egy részét bűncselekmények útján szerezte.
A vádirat szerint a simlis ügyvéd által megkötött szerződések többségében formálisan kamatkikötést nem tartalmaztak, ám a valóságban a jogász jelentős összegű kamat terhe mellett nyújtotta a kölcsönösszeget, azonban a megkötött szerződésben a kölcsönadott összeg nem a valós adatokat jelölte, abban már a kamattal növelt összeg szerepelt.
Így került a képbe Magyar Péter letartóztatott szervezője, aki a múltban többször is kapott - a vádirat szerint - homályos eredetű pénzt az ügyvédtől. Magyarék munkatársa összesen 21 millió forint kölcsönt markolt fel. | Már a múltban is kétes bizniszbe keveredett Magyar Péter nemrég letartóztatott szervezője | Nem a csempészcigivel való kereskedés volt az első zavaros ügye Magyar Péter nemrég letartóztatott szervezőjének – értesült a Magyar Nemzet. A férfi korábban egy százmilliós pénzmosással, zsarolással és adócsalással megvádolt ügyvéddel is üzleti kapcsolatba került. A Tisza Párt szolnoki koordinátora összesen 21 millió forintot vett át a kétes hírű jogásztól. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/mar-a-multban-is-ketes-bizniszbe-keveredett-magyar-peter-nemreg-letartoztatott-szervezoje | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Talán csak az ebek sajnálják, hogy nem épül fel Drégelypalánkon a kutyafitneszközpont. Pedig az EU 112 millió forintos támogatást is adott a projekthez, amelynek – a pályázat szerint – „alapvető célja egy már létező, elsősorban kutyák számára kialakított hidroterápiás futópad továbbfejlesztése”. És ha ez sem lenne elég meggyőző: az így megvalósuló „komplex szolgáltatásra jelenleg nincs példa”.
Valószínűleg nem is lesz.
„Szondi György mellett most már a kutyafitneszről lettünk híresek” – panaszolja lapunknak Dombai Gábor, Drégelypalánk polgármestere. Noha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) már 2009 februárjában odaítélte az uniós pénzeket a hangzatos állatéletprogramra, a Nógrád megyei településen a projektnek nyomát sem látni.
Azaz mégis: a volt téesz területén felújítottak egy tizenkétszer öt méteres dolgozói zuhanyzót, ám elég nehéz elképzelni, hogy ott működik majd a pályázatban beígért „világszínvonalú állategészségügyi centrum”. A polgármester akkor hallott először a projektről, amikor valaki gratulált neki a támogatás elnyeréséhez. Nagyon nem örült, mert eleinte összemosták a kutyawellnessterveket az önkormányzattal, de később a helyi lakosokkal is sikerült tisztázni a helyzetet. Dombai Gábort egyszer felkeresték a nyertes Gyrotech Kft. emberei, róluk azóta sem hallott.
Nem szeretné Balla Mihály, a térség fideszes parlamenti képviselője, ha Magyarország megítélését az így eltékozolt EU-támogatások rontanák. (Igaz, a drégelypalánki beruházás már így is felkerült az Open Europe brit kutatóintézet napokban közzétett listájára, amely a legpazarlóbb uniós projekteket gyűjti össze.) A kutyafitneszügy kapcsán a képviselő „átláthatatlan történetről” beszél, ahol egyelőre azt sem tudni pontosan, ki, miért felelős.
„Vizsgálatot kezdeményezni bonyolult dolog. Első lépésben írásbeli kérdést intéztem az NFÜ-t felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz” – válaszolja megkeresésünkre Balla Mihály, aki bízik benne, hogy a kormányzati szervek utánajárnak az egésznek. A történetet már csak azért is sajnálatosnak tartja, mert a több mint százmillió forintos összeg sokkal jobban is hasznosulhatott volna a régióban.
Homály fedi azt is, miért vágott bele a számítástechnikai eszközök kereskedelmével foglalkozó, budapesti bejegyzésű Gyrotech Kft. az állatok egészségmegőrzésébe. A cég honlapja szerint a társaság 2004-ben alakult, később internetes áruházat is létrehozott, és a versenyképes áraknak köszönhetően „rövid időn belül népszerű lett a Gyrotech név”. 2008-ban következett a drégelypalánki fióktelep megnyitása.
Ingerült férfi hang válaszol, amikor felhívom a honlapon szereplő telefonszámot. „Ez csak a webshop” – ismételgeti, és azt bizonygatja, hogy a Gyrotech Kft.-ről nem tud semmit. Ehhez képest az áruház neve Gyrotech Webshop, de miután tovább érdeklődöm, a férfi még dühösebben kérdezi: „Nem tudom, melyik része nem tiszta?!”
Az állatwellnessre az EU is hajlandó áldozni | Külföld: Mégsem épül fel a drégelypalánki kutyafitneszközpont? | Talán csak az ebek sajnálják, hogy nem épül fel Drégelypalánkon a kutyafitneszközpont. Pedig az EU 112 millió forintos támogatást is adott a projekthez, amelynek – a pályázat szerint – „alapvető célja egy már létező, elsősorban kutyák számára kialakított hidroterápiás futópad továbbfejlesztése”. És ha ez sem lenne elég meggyőző: az így megvalósuló „komplex szolgáltatásra jelenleg nincs példa”. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/20101115-megsem_epul_fel_a_kutyafitneszkozpont_-881511 | 2010-11-15 05:45:32 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
alap;magántőke;Rogán Antal;sztráda;Mészáros Lőrinc;koncesszió;Szíjj László;
2022-05-06 20:33:00
Sztrádakoncesszió: nincs benne uniós pénzmozgás, de az még kérdés, hogy az Orbán-kormány által kidolgozott szerződés megfelel-e az EU-s jogszabályoknak
A kormányfő barátja és a külügyminisztert luxushajóztató Szíjj László érdekeltségei tarthatják karban és építhetik egy emberöltőn át a magyar autópályákat.
A Themis Magántőkealap vezette konzorcium nyerte meg azt a 35 éves sztrádatendert, amelyet még tavaly írt ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve a kebelében működő Nemzeti Koncessziós Iroda.
Az eredményt Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, valamint Csekő Zsolt, a Nemzeti Koncessziós Iroda elnöke jelentette be egy pénteki sajtótájékoztatón, amire lapunk nem kapott meghívást, és utólag sem válaszoltak az írásban feltett idevágó kérdéseinkre. A nyertes konzorcium mögött lévő újabb magántőkealapok Mészáros Lőrinc és Szijj László érdekeltségeihez kötődnek.
A sztrádakoncessziót a Rogán Antal vezette minisztérium tavaly nyáron hirdette meg azzal a céllal, hogy az autópályák fenntartást és építését ne állami, hanem magáncégek koordinálják. Rogán Antal egy éve azzal érvelt az ügylet mellett, hogy a következő években 538 kilométernyi autópályát akarnak felújítani és 272 kilométer építeni, ám szavai szerint erre nincs pénze az államnak. (Csak tavaly 5000 milliárd forintnyi államháztartási hiány csinált az Orbán-kormány más kiadásokból, míg idén az első-két hónapban mintegy 2000 milliárd forint értékben osztogatott támogatásokat: csak ez utóbbi a tételből 400-500 kilométernyi új autópálya lenne építhető egy olyan országban, ahol valódi versenyben osztják el a megrendeléseket.)
A kabinet a 35 éves koncesszió mellett döntött, mert ezen fejlesztések finanszírozása a koncesszió nyertesének, a koncesszornak lesz a feladata és kockázata. A konstrukció egyetlen előnye, hogy így az autópálya-építések költségei nem növelik az államadósságot, hisz egy magáncég vesz fel rá pénzt. Ám a magáncéget a piac drágában finanszírozza, mint a államot, és miután a bankoknak és koncesszornak is szüksége van nyereségre, végső soron az egész ügylet drágább lesz az adófizetőknek, mintha a sztrádaépítés és fenntartás maradt volna állami tulajdonban, és hatékony verseny folyna az építők között. Ez idehaza nem így van, és várható jövedelmek miatt már a kiíráskor sejthető volt, hogy a koncesszió nyertese csak NER-milliárdos lehet.
A magyar állam a nyertes koncesszornak éves díjat fog fizetni, ennek jelenértéke kilométereként és évente 95 millió forint. Ez csak a jelenlegi
Ebből az évi 158 milliárd forintból kell jelenlegi hálózatot karbantartania és az elhatározott felújításokat, fejlesztéseket elvégeznie a Mészáros- és Szíjj-féle magántőkelapoknak. Ehhez a tervek szerint a magántőkealapok megkapják a sztrádát eddig karbantartó állami cégek eszközeit és munkatársait. Nem kapják meg viszont az M5-ös és M6-os sztráda fenntartási jogait, azok ugyanis még nincsenek a magyar állam tulajdonában, lévén azok is koncessziós autópályák. Az Orbán-kormány most arra tesz kísérletet, hogy a M5 és M6 tulajdonosait kivásárolja, vagy ha ez nem megy, akkor kivárják a koncesszióból hátralévő éveket, és csak ezt követően adják át az útkaparói feladatokat a magántőke-alapoknak.
– kommentálta a Nemzeti Koncessziós Iroda döntését Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője. – A nyertesek személye annyiban is érdekes, hogy a magántőkealapok pénzügyi befektetők, vagyis nincsenek eszközeik, gépeik a munka elvégzésére – tette hozzá.
Valóban nem volt nagy verseny, hisz a kétkörös koncessziós eljárás első válogatójába három pályázó jutott be: a későbbi nyertes a a Themis magántőkealap vezette konzorcium (tagjai a Mészáros-féle Konzum PE Magántőkealap, az Opus Bridge és New way magántőkealapok, valamint további három magántőkealap: a Cronus, a Via és a Vesta). A másik pályázó a Dömper Kft., amely egy lábatlani székhelyű cég, tavalyi árbevétele 26 milliárd forint volt. Már a cég árbevétele alapján is érthetetlen, hogy a cég mit keresett az eljárásban, azon kívül, hogy a verseny látszatát erősítette.
A harmadik aspiráns az egyetlen komolyan vehető szakmai befektető az osztrák Strabag AG vezette konzorcium (tagjai a Strabag Motorway Gmbh, a Colas és a Societe de Partenariats et de Projects Nouveaux) volt. Elsőként az osztrák konzorcium kiesett egy osztrák versenyjogi döntés miatt, így
Rogán Antal a pénteki tájékoztatón sajtótudósítások szerint elmondta, a 35 éves koncesszióval jogilag minden a legnagyobb rendben van, az ellen még az Európai Uniós sem emelhet kifogást, már csak azért sem mert nincs az ügyletben uniós pénzmozgás.
– Uniós pénzek valóban nem érkeznek magyar sztrádák építésére, de ettől függetlenül az Európai Bizottság élénk figyelemmel kíséri a magyar sztrádakoncessziót - mondta Nagy Gabriella. Tudomásuk szerint a Bizottság a szerződés aláírására vár, pontosabban annak nyilvánosságra hozatalára. Ugyanis az abban szereplő megoldástól függ, hogy a magyar kormány által kidolgozott szerződés megfelel-e az uniós jogszabályoknak, illetve az unió koncessziós irányelvének. Ez utóbbi ugyanis kimondja, hogy akkor beszélhetünk koncesszióról, ha a működtetés kockázatát a koncesszor állja. Egy autópálya esetében ez azt jelenti, hogy a díjszedést is a koncesszornak kellene végeznie.
Az előzetes információk alapján azonban az állam magánál tartaná ezt a feladatot, ez esetben viszont nem biztos, hogy érvényes koncessziós konstrukcióról van szó.
Az ilyen eljárások nem rövidek, de az a két év, ameddig elhúzódhat, sokkal rövidebb, mint a 35 éves koncesszió maga – fogalmazott a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője. | Sztrádakoncesszió: nincs benne uniós pénzmozgás, de az még kérdés, hogy az Orbán-kormány által kidolgozott szerződés megfelel-e az EU-s jogszabályoknak | A kormányfő barátja és a külügyminisztert luxushajóztató Szíjj László érdekeltségei tarthatják karban és építhetik egy emberöltőn át a magyar autópályákat. | null | 1 | https://nepszava.hu/3156097_sztradakoncesszio-orban-kormany-meszaros-szijj-ner | 2022-05-06 18:43:00 | true | null | null | Népszava |
Rendőrautóból árult füvet egy szatmárnémeti rendőr
Hamar lebukott az a szatmárnémeti rendőr, aki drogkereskedelemmel próbált plusz jövedelemre szert tenni. Cristian Pastor, a szatmári rendőrség bűnügyi nyomozói osztályának jelenleg felfüggesztésben lévő munkatársa ellen öt bűntársával együtt emeltek vádat – számolt be a Főtér.
A rendőr tavaly januárban kezdte árulni a drogot, egyszer még azt is bevállalta, hogy egy parkolóban a szolgálati autójából kezdte értékesíteni a kábítószert. Az ügyfelei között volt egy 16 éves lány is, akinek rendszeresen adott el kannabiszt a rendőr. Saját kertjében is termesztett vadkendert, hogy kiszolgálhassa az ügyfeleit. A bűntársak többször rendeztek házibulikat, is, ahol a vendégeknek próbáltak drogot árulni, "Laci" és "Gyuri" fedőneveket használva a fűre. Pastort júniusban helyezték előzetes letartóztatásba, amelyet azóta házi őrizetre módosítottak. | Rendőrautóból árult füvet egy szatmárnémeti rendőr | Egy rendőr árult füvet Szatmárnémetiben, többek között saját termesztésű marihuánát is. | [] | 0 | http://blikk.hu/aktualis/kulfold/rendorautobol-arult-fuvet-egy-szatmarnemeti-rendor/0qvsj6h | 2018-12-03 09:48:34+01:00 | false | 0 | 0 | null |
A III. kerületi TVE sporttelepén öt műfüves pályát alakítanának ki, a meglévő edzőpályát szabványos méretűvé bővítenék és egy ötszáz fős fedett lelátót is felhúznának, emellett a vízilabdások is fejlesztésekhez jutnának, mindezt 1 milliárd 730 millió forint értékben – írja a Népszabadság. A finanszírozás háttere még nem adott, ugyanis a kerület társaságiadó-felhasználási kérelmet kell benyújtson az érintett két sportszövetséghez, önrészként 530 millió forintot szánna az önkormányzat a beruházásra. Az önkormányzat jóváhagyását követően már csak a labdarúgó- és a vízilabda-sportszövetségen múlik, hogy megkapják-e a támogatást, a városvezetés az önrész túlnyomó többségét csak a jövő évi költségvetés terhére különítette el.
Az öt felújítandó és megépítendő kispálya közül az egyik távolabb található a sportteleptől, ami az ingatlanfinanszírozással foglalkozó Texber Kft. tulajdonában áll jelenleg, egy éve szereztek tulajdonrészt – a cég mögött egy Cipruson bejegyzett offshore vállalkozás áll. A kft. vállalja a megépítéshez és egyben az értéknöveléshez szükséges 30 százalékos önrészt – 21 millió forintot –, tehát az nem az önkormányzatra hárul. A kerületi illetékes szerint az önkormányzatnak nincs köze a céghez, szerinte a TVE köthetett megállapodást a kft.-vel.
A Texber telektulajdonosként megszerezheti a TAO-támogatásból megvalósuló sportlétesítményt, mert általános a cégek között, hogy akkor járulnak hozzá a cégek és a telektulajok a fejlesztésekhez, ha cserébe kapnak is valamit – fejti ki a lap a TAO-támogatások problémáit. Lényegében közpénzből és be nem fizetett adóból hozhatnak létre egy olyan sportlétesítményt, ami végül nem lesz köztulajdon, az építményt 15 évig állami jelzálog terheli, ez idő alatt csak sportfunkciókat láthat el. A TVE elnöke nem kívánt az ügyről nyilatkozni. | Itthon: Offshore céget juttathat vagyonhoz a III. kerület, természetesen focipályát építenek | Több mint másfél milliárd forintos beruházásnak adott zöld utat a fővárosi III. kerület önkormányzata, a tervek szerint a TVE sportpályáit újítanák fel és bővítenék. Egy cég is jól járhat, amely mindössze egy éve szerezte meg az egyik sportpálya területének tulajdonjogát. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151207_Offshore_ceget_juttathat_vagyonhoz_a_III | 2015-12-07 15:51:00 | true | null | null | HVG |
Tudtuk, de nem sejtettük: a magyarok két vb-ellenfele is védettséget élvez
A St. Mary High School és a Sault High hokicsapata még januárban csapott össze egymással, ám a mérkőzés a napokban ismét szóba került. A Youtube-ra még csak most töltötték fel ugyanis a találkozón készült videót, amin az látható, hogy a játékosok verik az egyik játékvezetőt. Íme:
Történt, hogy a két együttes tagjai csetepatéba keveredtek, ami nem ritka a hokimeccseken. A játékvezetők ezúttal is közbeavatkoztak, szétválasztották a felpaprikázott feleket, azonban az egyik sípmester lekevert egy jókora maflást az egyik srácnak.
Na, ezt nem kellett volna, a csapattársak ettől teljesen begőzöltek, repültek a kesztyűk és izomból nekiestek a hokibírónak, akit az ellenfél kapusa sem tudott megvédeni, ő is kapott. A rendőröknek kellett közbeavatkozni.
Mit tippelnek, hány meccsre tiltották el a két játékost, akik ütötték a játékvezetőt?
Kettőre. | Ököllel ütötték a játékosok a pofozkodó bírót | A középiskolai bajnokságban szabadultak el az indulatok. | [
"bíróverés",
"hoki",
"jégkorong",
"sport",
"sportvideó"
] | 0 | http://24.hu/sport/2015/09/25/okollel-utottek-a-jatekosok-a-pofozkodo-birot | 2015-09-25 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Tisztázódott a romaprogramokért felelős Borovszky Tímea
Az eddigi adatok szerint nem történt pénzügyi visszaélés vagy bűncselekmény az oktatási tárcánál az esélyegyenlőségi források felhasználása során - erről Arató Gergely, a minisztérium államtitkára beszélt szerdán az Országgyűlés szakbizottsága előtt.
Az esélyegyenlőségi források teljeskörű vizsgálata ugyanakkor még nem zárult le - jegyezte meg az államtitkár. Arató Gergely megerősítette a Katapult Mentorprogrammal kapcsolatos korábbi közlést, miszerint források itt sem tűntek el, pénzügyi típusú szabálytalanság nem történt, viszont adminisztrációs hibákat feltárt a vizsgálat. Felidézte, hogy a program korábbi vezetője február 12-én tett közérdekű bejelentést, amelyben szabálytalanságokkal, jogszerűtlenséggel vádolta a tárca esélyegyenlőségi főigazgatóságát. Hiller István ezt követően rendelt el belső ellenőrzést, és indított fegyelmi vizsgálatot. A belső ellenőrzés azt eredményezte, hogy a programigazgató állításai, megfogalmazásai "nem igazolhatók" - mondta Arató Gergely.
Szabó Zoltán (MSZP), a bizottság elnöke azt kérdezte, hogy ha a belső vizsgálat nem tárt fel bűncselekményre utaló jelet, akkor az ismeretlen tettes elleni feljelentés min alapult. Erre volt kíváncsi több ellenzéki képviselő is. Révész Máriusz (Fidesz) úgy fogalmazott: ha nincs bűncselekményre utaló jel, nem szoktak feljelentést tenni, és nem szoktak senkit felfüggeszteni az állásából.
Arató Gergely a felvetésekre úgy válaszolt, hogy a korábbi programvezető bejelentésében bűncselekményre is utalt, de ennek vizsgálata túllépi a tárca hatáskörét. Ezért tettek feljelentést, s ezért mentették fel Borovszky Tímea esélyegyenlőségi főigazgatót - közölte, hozzátéve: arról nincs információ, hogy a nyomozás bármilyen eredményre vezetett volna eddig.
Pánczél Károly (Fidesz) az elhangzottakra ironikusan úgy reagált: boldogsággal töltik el az államtitkár szavai, hogy a minisztériumban nem volt korrupció, és "nem tolták ki talicskával a pénzt", nem kaptak rokonok, haverok megbízásokat. Örülök, hogy minden törvényszerű volt - fogalmazott. Mint mondta, ez esetben követeli, hogy azonnal helyezzék vissza állásába az igazságtalanul meghurcolt Borovszky Tímeát.
Pósán László (Fidesz) szóvá tette, hogy az esélyegyenlőségi forrásokra irányuló vizsgálat lezárását április végére ígérték, ezzel szemben már június végénél járunk. Kíváncsi volt arra is, hogy látni-e már, mekkora összegek vándoroltak ki különböző jogcímeken cégekhez. Idézte Hiller István tárcavezető levelét, amelyben kilenc tanácsadó céget említ kérdéseire válaszul. Mi szükség volt kilenc cégre, nem elég egy vagy kettő, mit tud ez a kilenc, hogy egymástól különböző módon szerződést kell kötni velük? - sorolta kérdéseit. Érdeklődött Borovszky Tímea indiai útjáról is, azt kérdezte, a közpénzből finanszírozott utaknál ki hoz döntést a tárcánál.
Arató Gergely válaszában nehezen érthetőnek nevezte azt a kérdést, hogy mekkora összegek vándoroltak ki cégekhez. Kitért arra, hogy az oktatási tárcánál mintegy 3 milliárd forint az esélyegyenlőségi források összege. Borovszky Tímea indiai útjáról azt mondta, hogy egy romákkal foglalkozó minisztériumi egységnél egy indiai utat, amely az ottani hátrányos helyzetűek problémáit kezelő tapasztalatokat gyűjti össze, nehéz indokolatlannak nevezni.
Pósán László szerint a magyarországi romák kérdését Indiában tanulmányozni első hallásra is meredek. Ilyen erővel az ujgurok helyzetét is lehetne Kínában tanulmányozni, csak semmi köze nem lenne a megoldandó problémákhoz - mondta.
A tárca államtitkára beszélt arról is, hogy az esélyegyenlőségi politikát nem lehet szétszeletelni, komplex intézkedésekre van szükség a társadalmi egyenlőtlenségek oktatásban megnyilvánuló hatásainak kezelésére. Beszámolt arról, hogy óvodáztatási támogatásra idén 760 millió forint áll rendelkezésre, ami 20 ezer gyermek számára teszi könnyebbé az óvodakezdést. Beszélt az Útravaló ösztöndíjprogramról, amelyben 1.100 közoktatási intézményből mintegy 20 ezer diák vesz részt. Kitért a felsőoktatásban a hátrányos helyzetűek bekerülését segítő többletpont-rendszerre is.
2009. március. 16. 17:35 MTI/hvg.hu Itthon
Katapult-ügy: Borovszkyt hamisítással vádolja Nagy Attila
A Katapult Mentorprogram volt programigazgatója szerint Borovszky Tímea, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) állásából felfüggesztett esélyegyenlőségi főigazgatója hivatalos dokumentumot hamisított. Borovszky cáfol és bírósági ügyet kezdeményez.
2009. április. 02. 06:31 hvg.hu Itthon
„Lopás vagy kabátlopás” az oktatási tárcánál?
Négy vizsgálat, számos kérdőjel. Valami volt, de nem az igazi? Tavaly nyár óta vizsgálják a Katapult Mentorprogram viselt dolgait, mégis csak másfél hónapja szánta el magát határozott lépésekre az oktatási tárca, addig megpróbálták megúszni a nagyobb zűrt. S mint szokás, az annál nagyobb lett. A projektfelelős alapítvány és a minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztálya is abba a gyanúba keveredett, hogy vezetőik közpénzeket nyúlnak le.
2009. június. 17. 11:04 MTI Karrier
Kérdőjelek: újjászervezik a Katapult Mentorprogramot
Újjászervezték a Katapult Mentorprogramot; napokon belül megkötik a szerződést az oktatási minisztériummal, így elhárulnak az anyagi akadályok az újrakezdés elől - közölte Szűcs Gabriella, a program vezetője.
2009. február. 18. 00:00 Társadalom
Felvételi stop
Az oktatási tárca és a szervezők vitája miatt leállt a hátrányos helyzetű egyetemistákat segítő Katapult Mentorprogram.
2009. február. 23. 17:20 MTI Itthon
OKM-főigazgatóság nyúlta le a Katapult Mentorprogram pénzét?
Nyílt levélben fordult az oktatási tárca vezetőjéhez a közelmúltban megszűnt Katapult Mentorprogram korábbi programigazgatója. Szerinte a tárcánál működő Esélyegyenlőségi Főigazgatóság vezetője "pénzügyi visszaélésekbe keveredhetett". Az oktatási tárcánál vizsgálat indult.
2009. március. 20. 19:13 MTI Itthon
Katapult Mentorprogram: kölcsönös vádaskodás, magyarázkodás
Hazugsággal vádolta meg a Katapult Mentorprogram korábbi vezetőjét az oktatási tárca felfüggesztett esélyegyenlőségi főigazgatója az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
2009. március. 12. 13:50 hvg.hu Itthon
Zűrzavarok az esélyegyenlőségi pénzek körül
Hiller István feljelentést tett a hátrányos helyzetűeket felkaroló Katapult Mentorprogramnál történt szabálytalanságok miatt, s felfüggesztette hivatalából Borovszky Tímea esélyegyenlőségi főigazgatót. A főigazgatóság munkatársai értetlenül állnak a történtek előtt, és szerintük éppen az ügyet kirobbantó Katapult-vezető sáros pénzügyi szabálytalanságokban. A botrány túlcsaphat önmagán, és ellehetetlenítheti az éppen csak megindult oktatási integrációt. | Itthon: Tisztázódott a romaprogramokért felelős Borovszky Tímea | Az eddigi adatok szerint nem történt pénzügyi visszaélés vagy bűncselekmény az oktatási tárcánál az esélyegyenlőségi források felhasználása során - erről Arató Gergely, a minisztérium államtitkára beszélt szerdán az Országgyűlés szakbizottsága előtt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20090617_eselyegyenlosegi_igazgatosag_okm?s=24h | 2009-06-17 00:00:00 | true | null | null | HVG |
Hosszú és fordulatos pereskedés végére tett pontot a Fővárosi Ítélőtábla. A másodfokon eljáró bíróság ítéletében kimondta, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez való jog kiemelt fontosságú alapjog, az alperes érvei közül pedig egynek sem adott helyt. A szerződéseket közzétesszük.
Több mint egy évig tartott, de megérte: újévi ajándék gyanánt megkaptuk az MTVA-tól 48 alvállalkozóval kötött valamennyi szerződésüket. Még 2012. november 20-án nyújtottunk be adatigénylést ennek érdekében, az után, hogy az Átlátszó nem hivatalos forrásból értesült azon cégek listájáról, amelyekkel az MTVA szerződést kötött. Az MTVA – szokásához híven – megtagadta az adatok kiadását, így perre mentünk. Idén nyáron első fokon nyertünk is, november végén pedig megszületett a másodfokú ítélet (PDF).
A jogerős ítélet jelentőségét az adja, hogy a bíróság olyan alperesi érveket utasított el, amelyekkel mind többször találkozunk közérdakűadat-kiadás iránti pereinkben. (Ezekkel Az Átlátszó a versenytársunk, ezért ne kapjanak adatot című cikkünkben foglalkoztunk részletesebben.) A Fővárosi Ítélőtábla – bár a jogszabályszöveg alapján is teljesen egyértelmű – az MTVA érvelését elutasítva megerősítette: bárki igényelhet közérdekű adatot, ehhez nincs szükség arra, hogy igazolja, milyen okból szeretné megismerni őket; az ellenérdekű fél továbbá hasztalanul hivatkozik joggal való visszaélésre is.
Az MTVA ahelyett, hogy változtatott volna titkolózó stratégiáján, a közelmúltban jogi képviselőt váltott. Szerencsére úgy tűnik, hogy a latin kifejezések használata sem vezet eredményre.
Az ítélőtábla idézte az Alkotmánybíróság egy 1994-es határozatát is, amely kimondja: a közérdekű adatok megismeréséhez való jog kiemelt fontosságú alapjog. Az MTVA – és általában az adatigényléseket elutasító szervek – kedvelt hivatkozási alapjául szolgáló üzleti titokkal kapcsolatban pedig azt rögzítette a bíróság, hogy ilyen esetekben a kért adatokat be kell nyújtani a bíróságnak, amely azokat zártan kezelve elbírálja, hogy valóban indokolt-e azok elzárása a nyilvánosság elől. Pusztán hivatkozni arra, hogy a kért adatok üzleti titkot képeznek, nem elégséges.
A bíróság tehát úgy döntött, hogy a kért szerződések a maguk egészében közérdekű adatnak minősülnek, így kötelezte az MTVA-t azok kiadására. A szerződéseket január elején meg is kaptuk, és most közzé is tesszük őket – úgy, ahogy azt tavaly novemberben az MTVA-nak kellett volna tennie, rengeteg, közpénzből finanszírozott ügyvédi és bírósági költség megspórolásával.
Az MTVA által kiadott alvállalkozói szerződéseket itt lehet böngészni (Google Drive) | Jogerősen nyilvánosak az MTVA alvállalkozói szerződései - közzétesszük őket | Jogerősen nyilvánosak az MTVA alvállalkozói szerződései – közzétesszük őket | null | 1 | https://atlatszo.hu/2014/01/22/jogerosen-nyilvanosak-az-mtva-alvallalkozoi-szerzodesei-kozzetesszuk-oket/ | 2014-01-22 13:23:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Több ezer embert várnak a március 15-ei központi rendezvényekre a szervezők - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sajtófőnöke.
Kiss Anita, a Parlament előtti Kossuth téren - ahol már meg is kezdték az ünnepre való előkészületeket - kiemelte: a jövő csütörtöki ünnep 9 órakor a hagyományos zászlófelvonással kezdődik. A nemzeti lobogót katonai tiszteletadással, Áder János államfő és Kövér László házelnök jelenlétében vonják fel.
A díszünnepség Orbán Viktor miniszterelnök beszédével szintén az Országház előtt 14 órakor kezdődik.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulóján a budai Várban is számos rendezvénnyel várják egész nap az ünneplőket, családokat. Itt is jellemzően 9 órakor kezdődnek a programok. A Dísz téren 9 órától 18 óráig magyar termelők és vendéglátósok várják a hazai finomságok vásárával az érdeklődőket. Ugyanitt lesz térzene is: fellép a Budapest Helyőrség Zenekara, a Készenléti Rendőrség Zenekara, valamint a Pénzügyőr Zenekar is.
A Várkert Bazárban egész nap tartanak a rendezvények: lesznek kézműves foglalkozások, zenés és táncos programok, s irodalmi est is.
Hunyadi János lovasszobránál lósimogatóval, a Szent István szobornál közlekedésbiztonsági játékokkal, míg Hadik András szobránál népzenével és néptánccal várják az érdeklődőket. Kiss Anita kiemelte: a kalotaszegi táncot, székelyföldi táncot és a palotástáncot, nem csak nézni, meg is lehet tanulni a nemzeti ünnepen.
A Szentháromság téren 10 órától koncertek és gyermekprogramok lesznek. Míg a Táncsics börtönben különböző vetélkedőkön, kézműves foglalkozásokon lehet részt venni.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeumban idén is a "Forradalmi forgatag" címmel rendezik meg ünnepi programjaikat. Itt is lesz táncház, további színházi előadást, csatabemutatót is tartanak, s ágyúlövés is lesz.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában a kétszáz éve született Görgei (Görgey) Artúr egykori honvédtábornok és hadügyminiszter életét, az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban betöltött szerepét lehet megismerni.
A Budapesti Történeti és Vármúzeumban 10 órakor kezdődnek a programok. Itt történelmi sétával és tárlatvezetéssel várják az érdeklődőket.
Valamennyi rendezvényen ingyenes a részvétel - fejtette ki a központi rendezvényeket szervező NFM sajtófőnöke hozzátéve: az ünnepi rendezvényekkel kapcsolatos információk, köztük a közlekedési információk megtalálhatóak a marcius15.kormany.hu oldalon.
Kiss Anita azt is elmondta: az ünnepség biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs most is egész nap ülésezik majd. A Kara Ákos NFM-államtitkár vezetésével felálló törzsben a Terrorelhárítási Központ, a rendőrség, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a meteorológiai szolgálat, a Budapesti Közlekedési Központ képviselői vesznek részt. | Március 15.: a kormányzati ünnepségek menetrendje | Több ezer embert várnak a március 15-ei központi rendezvényekre a szervezők - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sajtófőnöke. | [
"március 15",
"ünnepség",
"1848-49-es szabadságharc"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2018/03/10/marcius-15.-ezek-lesznek-a-kormanyzati-unnepsegek | 2018-03-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánította a Tokaji Borvidéket a kormány. A döntés támogatja a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program gyakorlati végrehajtását, amelynek megvalósítására a kabinet mintegy 33 milliárd forintot szán.
A program a nemzetközi szinten is kiemelkedő adottságokkal rendelkező borvidék komplex gazdasági térségként történő felemelését tűzte ki célul; sarokkövei a szőlészet és borászat, a gazdaság, az infrastruktúra, valamint a turizmus fejlesztése. A kormány a megvalósításra mintegy 33 milliárd forint hazai és európai uniós forrás átcsoportosítását hagyta jóvá, a későbbiekben pedig további források bevonására is sor kerülhet a program sikere érdekében" – mondta Tombor András, a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságának elnöke.
Az összeg egy részét közvetlenül a borágazat fejlesztését célzó beruházásokra, más részét hosszú távú programokra fogják fordítani. A borágazat fejlesztésének első számú célja, hogy a Tokaji Borvidéken valódi minőségi szőlőtermesztés nyerjen teret, a világszínvonalú bortermelés érdekében. A cél érdekében jelentős forrásokat lehet majd felhasználni komplex szőlészeti és ültetvénymegújításra, a termelési feltételek gyökeres átalakítására.
A hosszú távú programok közül az egyik legfontosabb a Tokaji Életpályaprogram elindítása. Ennek célja a térség borásztársadalmának a megtartása, a magasan szakképzett minőségi munkaerő kiáramlásának a megállítása, a negatív demográfiai folyamatok (elöregedés, elvándorlás) megfordítása. Ugyanakkor a tokaji életpályamodellhez kapcsolódóan, egy a borrégióra specializált közmunkaprogram keretében 500 alacsony végzettségű, vagy piacképes szaktudással nem rendelkező, hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli személyt is bekapcsolnának a szőlészeti tevékenységbe, átképzésükről is gondoskodva.
Ugyancsak a program része az újonnan felálló Tokaji Állami Földalap, amely a minőségi szőlőtermesztésre hajlandó, de tőkehiánnyal küszködő gazdálkodókat – nagyarányú minőségi csere keretében – jó minőségű szőlőparcellákhoz fogja juttatni. Ennek kapcsán, együttműködésben a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsával, már folyamatban van egy átfogó felmérés. Mindennek eredményeképpen a Tokaji Borvidéken a szőlőtermesztésbe ténylegesen bevont területek nagysága az évtized végére 5500-ról 7500 hektárra nőhet, és az ágazat a jelenlegi 5-6000 ember helyett 7-8000 számára biztosíthat megélhetést.
A nevesített beruházási célok között számos, a turizmus és az infrastruktúra fejlesztését célzó, illetve energetikai projektet is előirányoztak. Így a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program céljai közé tartozik a borvidéken átmenő nehéz tehergépjármű-forgalom korlátozása, valamint a borvidéki dűlőúthálózat átfogó korszerűsítése. Már az idegenforgalmi fejlesztések közé tartozik a teljes térséget behálózó kerékpárút-hálózat, valamint lovastúra útvonal-hálózat megtervezése, továbbá a borvidék egyes veszélyeztetett pincesorainak rekonstrukciója. A helyi gazdaság fejlesztése érdekében pedig "Tokaj Hegyalja" néven helyi pénzt és védjegyrendszert vezetnek be. Emellett jelentős támogatás jut majd termálkutak fúrására és geotermikus fűtési rendszerek építésére is.
Közvetlenül a borszektorhoz kapcsolódva forrásokat különítenek el a kisebb vállalkozások számára a közösségi infrastruktúra megteremtésére is. Ez a kisbirtokosokat segítené közös fejlesztési elképzeléseik, például mobil palackozóüzemek megvalósításában. | Belföld: Tokaj térsége 33 milliárd forintot kaphat | Kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánította a Tokaji Borvidéket a kormány. A döntés támogatja a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program gyakorlati végrehajtását, amelynek megvalósítására a kabinet mintegy 33 milliárd forintot szán. | [
"Tokaj",
"fejlesztés"
] | 0 | http://nol.hu/belfold/tokaj_tersege_33_milliard_forintot_kaphat_-1442415 | 2014-02-04 10:49:29+01:00 | true | 0 | 0 | null |
A Pécsi Járási Ügyészség gazdasági csalás bűntette miatt emelt vádat a pécsváradi polgármester ellen, aki az önkormányzat által elnyert pályázati összegből fiktív számlákkal saját magának szerzett meg egy részt, áll az ügyészség közleményében.
A közleményben meg nem nevezett Zádori János, Pécsvárad 2014 óta hivatalban lévő független polgármestere ellen nem ez az első vádemelés, tavaly szeptemberben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek ellene és 14 társa ellen vádat.
A mostani vádirat szerint Zádori 2015-ben két pályázatot nyújtott be az illetékes minisztériumhoz részben uszodaenergetikai fejlesztés, részben épületenergetikai fejlesztés támogatása érdekében.
A pályázatok alapján Pécsvárad Önkormányzata 152, illetve 150 millió forint pályázati támogatásban részesült. A polgármester azonban még a támogatási összeg átutalását megelőzően elhatározta, hogy az önkormányzat rendelkezésére bocsátott összeg egy részét saját maga részére szerzi meg gazdasági tevékenységet színlelve.
A polgármester kivitelezési szerződést kötött egy gazdasági társasággal. A szerződést megelőzően azonban megállapodott a cégek két vezetőjével, hogy azok a kivitelezési szerződés teljesítése során színleg bevonják a polgármester és felesége érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságot. Ezen utóbbi cég bevonásának kizárólagos célja az volt, hogy a polgármesternek fizetendő pénzösszegek jogszerű voltát látszólagosan leigazolják.
A megállapodásnak megfelelően az önkormányzattal szerződő cég további alvállalkozói szerződést kötött a polgármester és felesége érdekeltségébe tartozó társasággal, akik a későbbiekben egy valótlan teljesítés igazolást is kiállítottak.
A polgármester cége teljesítés nélkül 16, illetve 12 millió forintot kapott az alvállalkozótól, aki ezt követően mindezen összegeket továbbszámlázta a város önkormányzata felé.
A Pécsi Járási Ügyészség a vádlottakat – a polgármestert, feleségét és az alvállalkozó cég két vezetőjét – jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás bűntettével vádolja.
A bűncselekmény büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés. | Újabb vádemelés a pécsváradi polgármester ellen | Zádori János cége teljesítés nélkül 16, illetve 12 millió forintot kapott az alvállalkozótól. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/04/ujabb-vademeles-a-pecsvaradi-polgarmester-ellen | 2023-09-04 00:00:00 | true | null | null | 444 |
"Nem a bizonytalanság, hanem a választók határozott kívánsága nyilvánult meg ebben a júniusi önkormányzati választási eredményben" - mondta Pécs újrázó polgármestere, Péterffy Attila a közgyűlés alakuló ülésén. Úgy látja, hogy a városban példa nélküli közgyűlési összetétel egyensúlyt, közös munkát, és békét teremt majd. Az első érdemi szavazások nem ezt vetítik előre.
A választás valóban teljesenúj helyzetet teremtett: a polgármestert a júniusi önkormányzati választáson nagy többséggel választották újra, de az előző ciklusra jellemző stabil bázisa elolvadt a közgyűlésben. A legtöbb képviselője a kormánypártoknak lesz, az együtt induló Fidesz-KDNP-Összefogás Pécsért Egyesület rögtön két frakciót is alakított. Azonban az ő tizenegy szavazatuk is kevés a 25 fős testületben a többséghez, ahogy Péterffy Attila csapatának a tíz szavazata is. Így sok múlik majd a "kicsiken", vagyis az egy-egy képviselővel rendelkező Mi Hazánkon, a Mindenki Pécsért Egyesületen, a Tiszta Kezek Egyesületen és a Magyar Kétfarkú Kutya Párton.
Ez rögtön az első tétre játszott szavazáson kiderült. Míg a polgármester havi illetményét - egy mi hazánkos tartózkodás mellett - nagy többséggel elfogadták, a polgármester két alpolgármester-jelöltjét nem sikerült megválasztani a titkos szavazáson. Péterffy Attila a kompenzációs listáról közgyűlésbe jutó DK-s Zag Gábort és külsős alpolgármesterként Ruzsa Csabát szerette volna maga mellett látni. Zag kulturális és civil ügyekért, míg Ruzsa gazdasági ügyekért felelős alpolgármester volt az előző ciklusban. A jelölésüket a Fidesz több ponton is bírálta. Frakcióvezetőjük, Csizmadia Péter szerint a választás óta eltelt 128 napot Péterffyék leköszönő többsége arra használta fel, hogy "akadályokat, béklyókat kössön az új képviselők lábára".
Korábban a Fidesz azt nehezményezte, hogy az előző ciklus utolsó közgyűlésén az ellenzéki többség átírta az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, megerősítve a polgármesteri hivatalt. Sőt, alosztályként ide vitték be azönkormányzati sajtótis. Berényi Zoltán, a kormánypárti Összefogás Pécsért Egyesület frakcióvezetője pedig azt is bejelentette, a gyanúját is el szeretnék kerülni, hogy támogatták ezeket az alpolgármester-jelölteket, így egyáltalán nem vesznek részt a titkos szavazáson.
Az elméleti lehetőség még így is megvolt, hogy Péterffy jelöltjei rögtön az alakuló ülésen meglegyenek, de eleve csak 13 képviselő vette át a szavazólapokat. A közgyűlési többséghez pont ennyi kellene, de Zag Gábort 12-en, míg Ruzsa Csabát csak 11-en támogatták, így egyiküket sem választották meg most. Mivel a törvényes működés feltétele, hogy legalább egy, képviselőként is megválasztott alpolgármester legyen, ha továbbra sem sikerül a politikusoknak megegyezni, akkor a legvégső esetben a kormányhivatal jelül majd ki helyettest a polgármester javaslata alapján. Péterffy Attila amúgy összesen három alpolgármesterrel szeretne együtt dolgozni, akárcsak az előző ciklusban.
Ezek után a város szervezeti és működési szabályzatának módosítását is előterjesztette a polgármester. Ebben a közgyűlés mellett működő bizottságokról döntöttek volna. A tervezet szerint átalakították volna a korábbi struktúrát és külsős tagokkal bővültek volna az egyes bizottságok, de fideszes javaslatra, nagy többséggel levették a napirendről az előterjesztést.
Korábban az alpolgármesterek megválasztása csupán formalitás volt, igaz korábban nem is kellett a pécsi polgármestereknek ilyen ellenszélben vezetniük a várost. Érdekesség, hogy az alpolgármesterek kiválasztásának jogát éppen Tarlós Istvánvédte meg, mivel a fővárosi közgyűlésben sem sikerült Karácsony Gergelynek helyettest megszavaztatni. Ehhez hasonló helyzetalakult ki Győrben is, ahol a fideszes többség egyetlen, félállású alpolgármestert sem engedélyezett az ellenzéki polgármesternek, de rengeteg, fideszes elődjét még megillető jogkörétől is megfosztotta az előző, leköszönő közgyűlés.
Az alakuló közgyűlést ezúttal is ünnepi elemek színesítették, azonban rendkívüli felszólalások is voltak. Péterffy Attila a beiktatási beszédében is utalt már a város, a Pécsi Tudományegyetem és a Pécsi Egyházmegye együttműködésének fontosságára. Először Felföldi László pécsi püspöknek adta át a szót, aki a közösségi szertartásokra, az egységre, valamint a régió gazdagságára hívta fel a figyelmet, majd Gandhitól idézett.
"A Pécsi Tudományegyetem szakembereinek a tanácsai ingyen vannak, érdemes ezekre támaszkodni" - mondta felszólalásában Miseta Attila, a PTE rektora, aki nem sokkal a választás után a nagyobb politikai tömbökösszefogását kérteebben a látszólagos patthelyzetben. Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben a városi közgyűlésben tapasztalt viták, világnézeti okokból szükségszerűek egy demokráciában, azonban a közös munkára volna szükség a város érdekében.
További újdonság a pécsi közgyűlések történetében, hogy immár a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is helyet kapott. "Minden úgy lesz, mint valamikor, csak mostantól én leszek a főnök" - mondta a tiarát viselő Hankó Viktória az ülés legrövidebb hozzászólásában.
A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amireitt lehet feliratkozni. | Pécs ellenzéki vezetője három alpolgármestert szeretne, de az alakuló ülésen kettőt sem sikerült megválasztatni | Bár az alakuló ülésen és előtte mindenki együttműködésről beszélt, érdemi kérdésekről nem sikerült megegyezni az új önkormányzati ciklus nyitányán. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/15/pecs-onkormanyzat-alakulo-ules-alpolgarmester-ellenzek-fidesz | null | true | null | null | Telex |
Előzetes letartóztatásba helyezte a Buda-Cash Brókerház egykori vezetőjét pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság – tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség az MTI-t.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében az áll: a bíróság helyt adott a Fővárosi Főügyészség indítványának, és november 2-áig előzetes letartóztatásba helyezte az egykori tulajdonost és vezető tisztségviselőt, akit különösen jelentős kárt okozó csalás megalapozott gyanújával hallgattak ki. A döntést a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélye indokolta – olvasható a közleményben.
Hozzátették: ezzel tizenegyre emelkedett a Buda-Cash ügy gyanúsítottjainak száma, közülük négyen vannak előzetes letartóztatásban, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik. Közölték: a nyomozást – fokozott ügyészi felügyelet mellett – tovább folytatja a Nemzeti Nyomozó Iroda.
Az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy két újabb embert hallgattak ki gyanúsítottként szerdán a Buda-Cash üggyel összefüggésben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 24-én jelentette be, hogy azonnali hatállyal felfüggesztette a Buda-Cash Brókerház működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki a tudomására jutott visszaélésgyanús esetek miatt. A jegybank feljelentést is tett a rendőrségen. Az MNB a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál korlátozta a betétkifizetést és felügyeleti biztosokat rendelt ki.
A rendőrség csalás és a számvitel rendje megsértésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást. A gyanú szerint a brókerek négy bankot és rajtuk keresztül kisbefektetők ezreit károsítottak meg összesen 62 milliárd forinttal.
Március 9-én több helyszínen egy időben tartottak házkutatásokat. Tíz embert állítottak elő, egyet tanúként, kilencet gyanúsítottként hallgattak ki. A rendőrség négy ember előzetes letartóztatását kezdeményezte, közülük a Fővárosi Törvényszék március 18-án V. Péternek, Gy. Jánosnak és T. Péter Árpádnak, a Buda-Cash vezérigazgatójának és két vezérigazgató-helyettesének előzetes letartóztatását rendelte el jogerősen, ezt később meghosszabbították. | Előzetes letartóztatásba helyezték a Buda-Cash egykori vezetőjét | Magyar Idők | Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében az áll: a bíróság helyt adott a Fővárosi Főügyészség indítványának, és november 2-áig előzetes letartóztatásba helyezte az egykori tulajdonost és vezető tisztségviselőt, akit különösen jelentős kárt okozó csalás megalapozott gyanújával hallgattak ki. A döntést a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélye indokolta – olvasható a közleményben. Hozzátették: ezzel tizenegyre … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/elozetes-letartoztatasba-helyeztek-a-buda-cash-egykori-vezetojet-33645/ | 2015-10-02 15:11:00 | true | null | null | Magyar Idők |
Egyiptom történelmének első többszereplős elnökválasztásán újra megméretteti magát Hoszni Mubarak jelenlegi elnök. A választásokra szeptember hetedikén kerül majd sor, így a 77 éves politikus ötödik alkalommal szállhat ringbe Egyiptom elnöki székéért.
Ez év májusában az éppen Mubarak elnök által kezdeményezett alkotmánymódosítás értelmében több jelölt számára is lehetőség nyílik arra, hogy induljon az államfőválasztáson.
Az ellenzék azonban kifogásolja, hogy a módosítások leküzdhetetlen korlátozásokat állítanak azok elé, akik az elnököt ki akarják hívni. Kettős állampolgárok nem indulhatnak, a független jelölteknek pedig minimum 250 ajánlást kell szerezniük a jelenlegi parlamenti képviselőktől, valamint a városi tanácsoktól is – értesült a CNN. Mindkét testület a Mubarak által vezetett Nemzeti Demokrata Párt befolyása alatt áll, így gyakorlatilag lehetetlen a feltételek teljesítése – fejtette ki az ellenzék.
Mubarak csütörtökön közölte, hogy rendkívüli arab csúcstalálkozót kíván összehívni a múlt szombaton elkövetett terrorcselekmények helyszínén, Sarm-es-Sejkben. Az aggasztó események miatt egységes arab jövőképre van szükség – fejtette ki.
| Nehéz dolga van az egyiptomi ellenzéknek | Egyiptom történelmének első többszereplős elnökválasztásán újra megméretteti magát Hoszni Mubarak jelenlegi elnök. A választásokra szeptember hetedikén kerül majd sor, így a 77 éves politikus ötödik alkalommal szállhat ringbe Egyiptom elnöki székéért. | [
"külföld"
] | 0 | http://24.hu/kulfold/2005/07/28/nehez_dolga_van_egyiptomi | 2005-07-28 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Bár információink szerint már közel két éve egyeztettek az Alföldi Nyomda állami felvásárlásáról, a tranzakciót mégis épp három nappal azt követően jelentették be, hogy a debreceni cég aláírt egy 20 milliárdos állami megbízásról szóló szerződést. A megállapodást ráadásul épp azzal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel (Kello) kötötték, amely most megveszi a nyomdát. Az állami cég és az Alföldi tehát egy időben egyeztetett a nyomda bevételének alsó hangon harmadát-negyedét adó gigaüzletről és a cég eladásáról.
Egyre nagyobb biznisz a tankönyv
A hatalmas tankönyvnyomtatási megbízás, amiről július 7-én írták alá a szerződést, nem előzmény nélküli, hiszen már az elmúlt években is ugyanaz a hat cégből álló konzorcium szállított a Kellónak, amellyel most is megállapodott. Ez egyébként azt is jelenti, hogy nem minden tankönyvre szánt adóforint az Alföldi Nyomdának megy, más cégek is részt vesznek az ügyletben.
A debreceni vállalat szerepe ebben a bizniszben azonban több okból is fontosabb, mint a partnereié. Egyrészt 8-9 milliárdos éves bevételükkel alapból messze ők a legnagyobbak a hat cég közül, másrészt az Alföldi a konzorcium vezetője is. Utóbbi ugyan normál esetben nem feltétlenül jár együtt privilégiumokkal, itt azonban igen. Az elmúlt évek bevételi számai alapján elég egyértelműnek tűnik, hogy a munka dandárját ők végzik, és úgy tudjuk, hogy a többiek között is ők osztják le a feladatokat. A vállalat meghatározó szerepét jól mutatja, hogy a mostani szerződés aláírásakor a konzorciumot alkotó összes céget az Alföldi Nyomda tulajdonosa és igazgatóságának elnöke, György Géza képviselte.
A tankönyves megbízások jelentőségét az adja, hogy – bármennyire is abszurdul hangzik – jelenleg ezek a legjobban fizető munkák a piacon. A könyvnyomtatás kifejezetten tőkeigényes, ráadásul a szektorban elég nagy a verseny, így az elmúlt években a tevékenység nem kecsegtetett túl nagy hozammal. A nem éppen piaci tankönyvnyomtatás azonban nem fizetett rosszul, esetenként az átlagos hozam másfélszeresét is el lehetett érni vele. Nem véletlen, hogy a nyomdák próbáltak nem kimaradni ebből a bizniszből.
Ami most az eddigieknél is látványosan nagyobb lett. Legutóbb ugyanis még csak 8,5 milliárd forintra szerződött a Kello a nyomdákkal, pedig az a megállapodás is ugyanúgy három évre szólt, mint a mostani. Azaz
a tankönyvnyomtatási biznisz 2017 óta nagyjából a két és félszeresére hízott.
Ez még úgy is jelentős növekedés, hogy az akkori szerződés egy 20 százalékos opciót is tartalmazott, de a keret még ezzel együtt is kevés lett, így az idén tavasszal módosítani kellett a megállapodást. Bár az eredeti szerződésben mi nem találtunk olyan passzust, amely erre lehetőséget biztosít, a felek március végén ennek ellenére megnövelték a keretösszeget, méghozzá nem is kevéssel, összesen 15 milliárd forintra. A mostani 20,8 milliárd azonban még ehhez képest is majdnem 40 százalékos ugrás.
Furcsa párhuzamos tárgyalások
A konzorcium tagjai arról nem számolnak be külön, hogy az üzletből kinek mekkora szelet jut, György Géza azonban a napokban azt nyilatkozta, hogy náluk készül a legtöbb tankönyv, a bevételüknek pedig a 25-30 százalékát adja ez a szegmens. Mivel a cég tavalyelőtt 8, tavaly 8,8 milliárdos forgalmat hozott össze, ez azt jelenti, hogy eddig évi 2-2,7 milliárd forintot hozott nekik az állami megbízás, azaz a teljes tankönyvpénz fele maradhatott náluk. Ha a munkából a jövőben is hasonló arányban veszik ki a részüket, akkor
a szűk két hete aláírt szerződés 10 milliárd forintos bevételt hozhat az Alföldi Nyomda számára.
Ennek a cég működése szempontjából egyértelműen kulcsfontosságú szerződésnek az aláírása után három nappal jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a tankönyveket megrendelő Kello nemcsak hogy megveszi az Alföldi Nyomda Zrt. 97,7 százalékát, de a tranzakciót a kormány ezzel a lendülettel nemzetstratégiai jelentőségűnek is minősítette.
Az időzítés minden szempontból furcsa. Már önmagában az a helyzet is kifejezetten érdekes, hogy egy állami cég úgy tárgyal egy piaci szereplő megvásárlásáról több mint egy évig, hogy közben az adott cég létét meghatározó tízmilliárdos nagyságrendű megbízásról is egyeztetnek. A feleket megkérdeztük, hogy hogyan nézett ki ez a folyamat, ki kezdeményezte a kapcsolatfelvételt, és miként zajlottak a tárgyalások, de a Kello későbbre ígért válaszokat, György Géza pedig – a kormányzati indoklást idézve – mindössze annyit mondott, hogy az eladásra a tankönyvellátás biztonsága érdekében volt szükség. A többi kérdésünkre üzleti titokra hivatkozva nem kívánt válaszolni.
Milyen ellátásbiztonság?
Az ugyanakkor biztos, hogy a koronavírus-járvány az Alföldi Nyomda Zrt.-t is megroppantotta. A kijárási korlátozás a könyvpiacot különösen érzékenyen érintette. A könyv, újság és papíráru kiskereskedelmi forgalma az átlagnál is jóval nagyobb mértékben, kétharmadával esett vissza áprilisban, és még májusban is csak az egy évvel korábbi felére rúgtak az eladások. Ha nem is azonnal, de ez nyilván a könyvnyomtatással foglalkozó cégekhez is elér, ezek megrendeléseit is erősen visszafogja.
Az Alföldi Nyomda Zrt. már a legutóbbi, még 2019-ről szóló beszámolójához is hozzáfűzött egy rövid kommentárt a kilátásokról, illetve a járvány hatásairól. Ebben azt írták, hogy elég érzékenyen érintette a vállalatot a kialakult helyzet, március végén a megrendelésállomány, valamint a várható árbevétel jelentős, alsó hangon 600-700 milliós visszaesésével számoltak*A vállalatnál egész pontosan úgy fogalmaztak, hogy a mérlegfőösszeg 10 százalékát meghaladó csökkenéssel kalkulálnak. A mérlegfőösszeg tavaly 6,8 milliárd forint volt..
A vélhetően leginkább érintett május-július közötti időszakban azonban a céget épp a tankönyvmegrendelések segíthették ki. A Kellóval kötött szerződésekben ugyanis azt írták, hogy az évi 1000 és 1400 közötti egyedi megrendelés jelentős részét május 1. és július 25. között adja majd le az állami cég, és ezek leszállítására sincs túl sok ideje a nyomdáknak, hiszen minden egyedi megrendelést 28 napon belül teljesíteni kell. Az idén pedig könnyen lehet, hogy a szokottnál is nagyobb részét tartja magánál a tankönyvmegrendeléseknek az Alföldi, és a munka csak egy kisebb részét adja tovább a konzorciumi partnereknek. Erre utal legalábbis, hogy György Géza a napokban arról beszélt:
az idén a 13 millió tankönyvből 12 milliót nyomtatnak Debrecenben.
Vagyis pont akkor kellett a tankönyvek miatt csúcsra pörgetni a termelést, amikor összeomlott a könyvkereskedelem. Ennek megfelelően az Alföldinél nem is volt szükség elbocsátásokra, sőt az adóhatósághoz leadott adatok alapján a vállalatnál májusban kissé még többen is dolgoztak, mint februárban.
Kívülről ugyan nehéz megítélni egy cég aktuális likviditási és vagyoni helyzetét (az érintettek pedig ugye erről sem kívántak nyilatkozni), de a fentiek fényében összességében
a tankönyvellátás biztonságára hivatkozni jelenleg nem tűnik túl megalapozottnak.
Egyrészt a tárgyalások jóval a koronavírus-helyzet előtt kezdődtek, másrészt az idei tankönyvek egy jelentős részét elvileg már le kellett szállítania a nyomdáknak, és így az Alföldinek is, harmadrészt pedig eddig valószínűleg pont az állami megbízások tartották víz felett a vállalatot.
Milliárdos ár és egy értékes ingatlan
Az állami felvásárlás tehát – különösen most – elég nehezen érthető, az azonban biztos, hogy a kisebb nyomdákat az eddigieknél is kiszolgáltatottabbá teszi. Mostantól ugyanis már nem egy piaci szereplő, hanem az állam, egészen pontosan a Kello dönthet arról, kik részesülhetnek a tankönyvbizniszből.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a könyvtárellátó mennyit fizet az Alföldi Nyomdáért, de egész biztosan milliárdos tételről van szó. Ágazati szakértők szerint a vállalat jövedelemtermelő képessége alapján
5-6 milliárd forint lehetett a még megindokolható vételár, bár ennyit egy nem állami, hanem piaci szereplő szinte biztosan nem adott volna a cégért.
Összehasonlítási alapként a tőzsdén is jegyzett egykori Állami Nyomda (ANY Nyrt.) szolgálhat, amit jelenleg valamivel több mint 18 milliárd forintra értékel a piac. Ez a vállalat azonban az elmúlt években mind eredményben, mind árbevételben a három-négyszeresét hozta annak, amit az Alföldi Nyomda fel tudott mutatni. Ez alapján inkább 4-5 milliárd lehet utóbbi cég reális értéke. Vagy talán még ennél is kissé kevesebb, ugyanis az ANY Nyrt. hatékonyabban működik, legalábbis az egy alkalmazottra vetített hozzáadott érték náluk jóval magasabb.
Ami némileg bekavarhat, az az Alföldi Nyomda vagyona, azon belül is az az elég értékes ingatlan Debrecen belvárosában, ahol jelenleg az üzemük is működik. A több mint három hektáros telek minden bizonnyal milliárdokat ér*Ennél viszont jóval alacsonyabb összegen tartják nyilván a könyveikben., aminél egész biztosan tudnak olcsóbban új telket vásárolni a város külterületén, ha az új tulajdonos a költözés mellett dönt. Más kérdés, hogy a költözés egy nyomdánál azért annyira nem egyszerű művelet, és komoly költségekkel is jár.
Érdekesség, hogy a nyomdának egyébként abban a debreceni labdarúgócsapatot működtető DVSC Futballszervező Zrt.-ben is van részesedése, aminek többségi tulajdonhányadát az együttes élvonalból történő kiesése után épp most vette meg a város. Ha az állam és a helyi önkormányzat üzletelni akar az Alföldi különböző eszközeivel, akkor ennek az egyébként tényleg minimális tulajdoni hányadnak is lehet jelentősége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA karantén nem az olvasásról szól: hatalmas visszaesés a könyvpiaconA webshopok nem tudták kompenzálni a boltzárat: áprilisban 65-75 százalékkal csökkent a könyvpiac forgalma. A fizetések jelentős mértékben csökkentek. | Kaptak egy 20 milliárdos megbízást, majd három nap múlva bejelentették, hogy megveszi a céget az állam | Több mint egy éve tárgyaltak az Alföldi Nyomda állami megvásárlásáról, miközben a cég gigamegrendelést kapott későbbi vevőjétől. Milliárdos ügyletről van szó, egy nagyon értékes ingatlannal. | null | 1 | https://g7.hu/vallalat/20200717/kaptak-egy-20-milliardos-megbizast-majd-harom-nap-mulva-bejelentettek-hogy-megveszi-a-ceget-az-allam/ | 2020-07-17 15:25:00 | true | null | null | G7 |
Adj SZJA 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka:
Idősebb Balsai István 1988-ban lépett be az MDF-be, az Antall-, később a Boross-kormány igazságügy-minisztere volt, majd amikor 2005-ben az MDF leszalámizása volt soron, a Lezsák Sándor vezette szakadárokkal tartott. Innen egyenes út vezetett a Fidesz-frakcióba, 2011-ben aztán a párt jelöltjeként lett országgyűlési képviselőből alkotmánybíró.
Néhány nappal ezelőtt hozta nyilvánosságra a Miniszterelnöki Kabinetiroda a tavalyi utolsó negyedévben kötött szerződések listáját: itt bukkant fel (újra) a Balsai Ügyvédi Iroda. A lista szerint az irodával a kormány tavaly júniusban szerződött, a feladat „A Miniszterelnökség jogi képviseletének ellátása peres, nemperes, valamint közérdekű adat kiadása iránti eljárásokban”, ezért 5,25 milliót fizettek.
Ifjabb Balsai munkájával elégedett lehetett a miniszterelnökség, mert a szerződést meghosszabbították 2017. június 30-áig, addig összesen 9,75 milliót kap a Balsai Ügyvédi Iroda. Az idei szerződéssel szó szerint megegyező feladatra már kapott 2015 első félévében 2,5 milliót ifj. Balsai irodája – viszont a második félévre vonatkozóan nem találtuk az irodát a Miniszterelnökség szerződéslistáin. Ami már csak azért is meglepő, mert a Balsai-iroda, illetve személyesen ifjabb Balsai 2011 óta dokumentálhatóan egyik állami megbízást kapta a másik után, kevéssé valószínű, hogy pont ez a félév maradt ki.
2011. január 1-jétől fél évre a Köztársasági Elnöki Hivatallal (KEH) szerződtek 1,8 millió forintért – sajnos ez azt adat sem a KEH honlapjáról való, hanem a Blikk kutakodásának eredménye. (Tegyük hozzá, ifjabb Balsai István karrierje elég gyorsan indult, hiszen csak az előző évben tette le az ügyvédi szakvizsgát.) Későbbi, a KEH-től kapott megbízatásiról is csak közvetett módon értesülhettünk: ő képviselte a hivatalt egy közbeszerzéssel kapcsolatos peres eljárásban, és még ebben az évben a bírók kényszernyugdíjazása miatt indult munkaügyi perekben is.
Itt aztán végre tényleg összefutott a család. Idősebb Balsai még 2011-ben az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának elnökeként terjesztette be azt a törvényjavaslatot, amely de facto kényszernyugdíjba küldte a 62 évesnél idősebb bírókat. Idősebb Balsai később az Alkotmánybíróság tagjaként szavazott saját korábbi törvényjavaslata alkotmányosságáról – a fiatalabb Balsai pedig a kényszernyugdíjazott bírók által a KEH ellen indított munkaügyi perekben képviselte a hivatalt. Sajnos, ezekről a megbízásokról sem található adat a KEH honlapján.
Egy helyreigazítási kérelemből kitűnik, hogy a Balsai-iroda még 2013-ban is képviselte a Köztársasági Elnöki Hivatalt, de erről a megbízásáról sincs semmilyen egyéb információ. Ebben az évben viszont már felbukkan az iroda a Miniszterelnökség szerződéslistáján: „Jogi szakértői háttértevékenység” végzésért 2013. október 1. és 2014. május 31-e között 4 milliót számlázhatott, az év hátralevő részére pedig 3,5 milliót a Miniszterelnökség képviseletére peres, illetve közérdekű adat kiadása iránti eljárásokban. Ezt követte egy hasonló tartalmú, 2,5 milliós szerződés 2015 első felére, majd a 2016 júniusától élő, majd 10 milliós szerződés.
A már nyilvánosságra került konkrét szerződésállomány összértéke tehát mintegy 20 millió forint, de az ismert szerződéseken túli ügyekről szóló információk alapján ezt biztosan meghaladja a Balsai Ügyvédi Iroda által 2011. óta elnyert megbízások értéke. Az persze más kérdés, hogy az aktuális magyarországi viszonyok közt pimf ügynek számít, hogy egy alkotmánybíró fia praxisának első öt évében 20 millió forint feletti értékű állami megbízást kap. | Túl a 20 millión - az ifjabb Balsai István vezette ügyvédi iroda állami megbízásai | Ifjabb Balsai Istvánt senki nem venné észre a kormány körül nyüzsgő ügyvédcápák között, ha nem éppen az egyik legelkötelezettebb orbánista alkotmánybíró | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/02/03/tul-a-20-million-az-ifjabb-balsai-istvan-vezette-ugyvedi-iroda-allami-megbizasai/ | 2017-02-03 16:22:03 | true | null | null | atlatszo.hu |
Negyven hektár Balaton-felvidéki szőlőn, Dörgicse és Balatonakali környékén gazdálkodik, 13 fajta szőlőből készít bort a Dörgicse Bor Kft. Az általa működtetett Pántlika Pincészet azzal is elbüszkélkedik a honlapján, hogy 2011-ben húzták fel a harmincas évekbeli gazdasági épületek mellé az új látványpicét és feldolgozó üzemet, 2014-ben pedig a pince szomszédságában éttermet is nyitottak.
A Dörgicse Bor Kft.-re a jelek szerint most rosszabb napok járnak. A friss Cégközlönyben olvasható közlemény szerint a cég csődeljárás alá került április elején. A törvényszék a csődöt kimondó határozatával 120 napos fizetési haladékot adott a 2015-ben 93 milliós árbevétel mellett 73 millió forint veszteséggel gazdálkodó kft-nek.
A Dörgicse Bor legnagyobb tulajdonosa a Töröcskei István érdekeltségében lévő T&T Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Zrt. Töröcskei évtizedeken át volt a politikai jobboldal gazdasági háttérembere. Kezdetben az MDF-hez kötötték, majd rugalmasan zsilipelt a Fidesz közelébe, ahol utolsó fontos titulusa az Államadósság-kezelő Központ vezetése volt. Háttérbe szorulása a fideszes oligarcha-cseréhez köthető.
Ezzel együtt a most csődöt jelentett Dörgicse Bor tavaly még húzott pár millió agrártámogatást, illetve, szintén 2016-ban „agrár-környezetgazdálkodási kifizetés” címen 32 millió forint uniós pénzt nyert el a vidékfejlesztési program keretében. Az uniós támogatásokat nyilvántartó oldal szerint ugyanakkor ehhez a projekthez „még nem tartozik” a kifizetésről tanúskodó adat.
Kis Oligarchatározó: Töröcskei István
Nyugat-Kelet Kft.: Töröcskeiék utóvédharca?
Árverés Simicska és Töröcskei minibankjánál
Egy oligarcha bukása: Töröcskei távozik az államadósság kezelő éléről
A közvetítők 3 év alatt közel 100 milliárd forintot kaszáltak: búcsú a letelepedési kötvénytől | Csődben Töröcskei István borászata | Fizetési haladékot kapott, és csődeljárás alá került a dörgicsei Pántlika Pincészetet működtető Dörgicse Bor Kft. A borászcég legnagyobb tulajdonosa az o | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/04/11/csodben-torocskei-istvan-boraszata/ | 2017-04-11 11:35:16 | true | null | null | atlatszo.hu |
Kerülj képbe hírlevelünkkel, amiben a hét legfontosabb, legérdekesebb cikkeit, videóit ajánlják az indexesek. Feliratkozom!
Az első helyen kiemelt svéd Robin Söderling kétszettes győzelemmel jutott be csütörtökön az ausztráliai Brisbane-ben zajló keménypályás tenisztorna férfi versenyének negyedöntőjébe.
Férfiak (422.300 dollár), nyolcaddöntő:
Söderling (svéd, 1.)-Berrer (német) 6:3, 7:6 (9-7)
Ebden (ausztrál)-Isztomin (üzbég, 8.) 6:4, 6:4
Nők (220.000 dollár), negyeddöntő:
Bartoli (francia, 4.)-Zahlavova Strycova (cseh) 6:2, 6:1
Kvitova (cseh)-Cibulkova (szlovák) 6:0, 6:4 | Söderling negyeddöntős Brisbane-ben | Söderling negyeddöntős Brisbane-ben - A 422 300 dolláros torna első kiemeltje két szettben verte a német Berrert. | [
"atp",
"wta",
"brisbane",
"robin söderling",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/tenisz/2011/01/06/soderling_negyeddontos_brisbane-ben | 2011-01-06 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Átadtuk a II. kerületi rendőrségnek a "pofátlanító" szolgálati autót - írja a kerület polgármestere, Őrsi Gergely a Facebookon. A jelölés nélküli rendőrségi járművet a II. kerület "Boglárka" közlekedésbiztonsági programjának részeként adták át. Mint arról beszámoltunk, a Harminckettesek terén halálra gázolt lány után Boglárkának nevezte el balesetmegelőzési programját a II. kerület.
A kamerás rendőrautók által készített videókon szembesülünk sokszor a legelképesztőbb és legveszélyesebb szabálytalanságokkal. Az új »pofátlanító« autó reményeink szerint segít a megelőzésben is, és összességében biztonságosabbá teszi a közlekedést - írja Őrsi. Az autó a járőrözésben is részt fog venni, már a lomtalanítás idején, vagyis nemcsak a közúti szabálytalanságok felderítésében és megelőzésében lesz szerepe, tette hozzá a polgármester.
Mint arról beszámoltunk, a II. kerületi önkormányzat 7 traffiboxot vásárolt: nem mindegyik dobozban lesz sebességmérő, de nem lehet majd tudni, hogy éppen melyikben van, és melyikben nincs. Cserélgetik majd őket. | Jelölés nélküli pofátlanító autóval erősít a rendőrség Budapesten | Szolgálunk és mérünk. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/belfold/2023/09/08/kameras-rendorauto-ii-keruleti-polgarmester-rendorseg | 2023. 09. 08. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
– Az amerikai tényfeltáró újságírás súlyos kihívásokkal küzd. Kevesebb a pénz, kevesebb a riporter. Számos barátom veszítette el az állását. Akik maradtak, azoknak át kellett állniuk a 24 órás „hírkészenlétre”, így nem marad idejük oknyomozó cikkek írására – sorolta Shapiro lapunk kérdésére a problémákat. Mindeközben számos új jelenség optimizmusra ad okot. – Megjelent a nonprofi t tényfeltáró újságírás. Olyan civil szervezetek, mint a ProPublica vagy a Center for Public Integrity újságírókat fizetnek meg azért, hogy oknyomozó munkát végezzenek – említ két példát az újságíró. Előbbi a The New York Timesszal együttműködve 2010-ben Pulitzer-díjat nyert.
– Az is biztató, hogy a mosthúszas éveiben járó újságírógeneráció boszorkányosan jól bánik az internettel és a számítógépekkel, és új módszereket találnak ki egy-egy sztori felfedéséhez és elmagyarázásához – tette hozzá Shapiro, a 2003-ban megjelent Az oknyomozó újságírás 200 éve Amerikában című kötet szerkesztője.
– A kollégáim az interneten publikáló bloggerek és „civil újságírók” miatt is aggódnak, szerintem azonban nem kellene így érezniük – nyilatkozta Shapiro. – Az amerikai sajtó történetében már korábban is volt olyan, hogy könnyen és olcsón lehetett valamit közzétenni. Kétszáz éve az amerikai lapok egyszemélyes projektek voltak. Dühösek és pártosak, pont, mint a mai blogok – mondta a The Nation című magazin egyik szerkesztője. Szerinte hamarosan letisztul a mezőny: aki nem ír jól és nem olvassák, vagy elfárad, úgyis abbahagyja az írást. A többiek pedig rájönnek, hogy jobb, ha megpróbálnak tárgyilagosak maradni.
– A blogolás csak egy újabb út lesz, amely a profi újságíráshoz vezet – mondja. Siet hozzátenni: nem is szereti a megkülönböztetést a „civil” és a „profi” újságíró között. – Mi újságírók is csak civilek vagyunk, akik állampolgári jogaikat gyakorolják. Éppen azért lettünk újságírók, mert hiszünk abban, hogy a demokrácia javára válik, ha az emberek a szükséges információk birtokában adják le szavazatukat – fejtette ki.
Shapiro szerint az sem baj, hogy sok blogger esetében az írás és az aktivizmus nem válik el egymástól. – E két szféra között mindig is bonyolult kapcsolat állt fenn. A riporterek általában szenvedélyesek, és nagyon tudnak lelkesedni egyegy ügy iránt. Egy aktivistának pedig, ha meg akar valakit győzni az igazáról, szüksége lehet újságírói eszközökre: pontosnak, érthetőnek és hitelesnek kell lennie – magyarázta.
Néha el is mosódik a határvonal: az eredetileg biológus Rachel Carson 1962-ben publikálta Néma tavasz című könyvét. Ebben oknyomozó munkájának eredményét tárta a nagyközönség elé, és felhívta figyelmüket a növényvédő szerek veszélyeire. – Ez a könyv indította el a zöldmozgalmat. Az igazán jó újságírás tehát arra is képes, hogy tömegeket mozgasson meg – közölte Shapiro, aki az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének meghívására érkezett Magyarországra, és tartott előadásokat, tréningeket.
Shapiro szerint nem is kell hozzá több száz év, hogy valahol erőre kapjon az oknyomozó újságírás, és kialakuljanak a hagyományai. – Sokáig nem volt tényfeltáró újságírás Nyugat-Európában. A német újságírás például nagyon sokáig erősen irodalmi volt. Az utóbbi 10-15 évben azonban itt teret hódított az oknyomozó újságírás, ma már egyetemeken is tanítják – mondta. S hogy ehhez mi kell? – Újságíróról újságíróra, cikkről cikkre haladva terjedhet el. Akkor, ha munka közben a riporter újra meg újramegkérdezimagától: van-e még kérdés, amelyet nem tettem fel? – vélte Shapiro. | Külföld: Mi tartja életben az oknyomozó újságírót? | Pánikra semmi ok, az újságírás túléli a nehéz időket – mondja a Columbia University professzora. Bruce Shapiro akkor sem hajlandó aggódni, ha kollégái a szakma végét jósolják a csökkenő példányszámokat, az elbocsátásokat és az internetes sajtó előretörését látva. Az oknyomozó újságírás szakértője szerint a média jelenleg komoly átalakuláson megy át. Ez azonban újításokra is lehetőséget ad, és az új helyzetben szerinte az oknyomozó újságírás és az interneten publikáló „amatőrök” is megtalálják majd a helyüket. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/20100615-mi_tartja_eletben_az_oknyomozo_ujsagirot_-701521 | 2010-06-15 18:03:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Nem csak munkaviszony révén lehet jogosultságot szerezni tb-ellátásra, ebből a szempontból a Legfelsőbb Bíróság minapi döntésével a bt.-k beltagjait nem éri hátrány - írja a Világgazdaság.
A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása ugyanakkor gátat szabhat a korengedményes nyugdíjazásoknak, miután ezzel a lehetőséggel csak munkaviszonyban állók élhetnek.
Attól még, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak a napokban meghozott jogegységi döntése szerint a betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult, egyetlen beltagjával, az üzletvezető beltag jogosult marad a társadalombiztosítási ellátásra, a jogszerző idő nem szakad meg. | Biztosított marad a bt. beltagja | Nem csak munkaviszony révén lehet jogosultságot szerezni tb-ellátásra, ebből a szempontból a Legfelsőbb Bíróság minapi döntésével a bt.-k beltagjait nem éri hátrány - írja a Világgazdaság. | [
"archívum"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2003/07/17/biztositott_marad_bt_beltagja | 2003-07-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2014-ben lesz 10 éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ebből az alkalomból az EU magyarországi intézményei számos programot szerveznek, ezekről az EU10 - Magyarország tíz éve az Európai Unióban Facebook oldalról lehet tájékozódni – írja az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete. A látogatók az oldalon egy EU10 Facebook kvízzel is próbára tehetik uniós tudásukat!
Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre. Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre. | Idén lesz tíz éve, hogy csatlakoztunk | Idén lesz tíz éve, hogy csatlakoztunk - Itt tájékozódhat az EU magyarországi intézményeinek programjairól. | [
"ep",
"európai bizottság",
"eu-csatlakozás",
"magyarország",
"facebook",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/ep/hirek/2014/03/17/iden_lesz_tiz_eve_hogy_csatlakoztunk | 2014-03-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A kezdeményező Állatorvostudományi Egyetem mellett az okmányt 14 másik szervezet, többek között az Országos Rendőr-főkapitányság, a Magyar Állatorvosi Kamara, valamint a Fővárosi Állat- és Növénykert írta alá.
Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora emlékeztetett: az Állatvédelmi Kódex egységben született meg az Állatorvostudományi Egyetem, a tudományos élet képviselői, a legkülönbözőbb kormányzati szervek és a civil szféra tagjai, az önkéntes állatvédők támogatásával.
A rektor hangsúlyozta, hogy olyan állatszerető, értékelvű közösség született, amelynek tagjai önkéntes elkötelezettséget vállalnak a szakmai alapokon és együttműködéseken nyugvó állatvédelem mellett.
A kódex nemcsak a társállatokra, hanem valamennyi állat védelmére alakult meg.
Ahhoz, hogy a kódexben leírtak egészében teljesüljenek, maradéktalan összefogásra van szükség - tette hozzá.
Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért s végrehajtásáért felelős miniszteri biztos kiemelte, hogy a kormányzat kiemelt feladatként tekint az állatvédelemre. Célunk, hogy öt éven belül Európa élmezőnyébe tartozzunk az állatvédelem területén is - fogalmazott a miniszteri biztos.
A februárban elindított, tizenhárom kérdésben tartott állatvédelmi konzultáció során több mint 262 ezren mondták el a véleményüket. Ez egy olyan legitimáció, amellyel mindannyian közösen tudunk dolgozni - mondta a miniszteri biztos.
Ovádi Péter hozzátette: arra buzdít minden állatvédelemmel foglalkozó állami, szakmai és civil szervezetet, hogy csatlakozzanak az Állatvédelmi Kódexhez, lépjenek fel közösen az állatok jóllétét előtérbe helyező szövetség mellett, hiszen az állatvédelem közös ügy. A Magyarország Állatvédelmi Kódexének aláírói, az állatok világnapján, a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen . MTI/Szigetváry Zsolt
Az Állatvédelmi Kódexet az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére az Agrárminisztérium részéről a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, továbbá
az Országos Rendőr-főkapitányság,
a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal,
a Magyar Állatorvosi Kamara, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara,
a Fővárosi Állat- és Növénykert,
az Országos Magyar Vadászati Védegylet,
a Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.,
a NOÉ Állatotthon Alapítvány,
az Állatmentő Szolgálat Alapítvány,
a Hangya Közösség,
az Ebugatta.hu,
a Kutyabarat.hu,
a Hunland Trans Kft. írta alá.
A kódexet aláírhatja minden állatokkal foglalkozó, valamint állatokról kommunikáló magyarországi szervezet, amely magáénak érzi és elfogadja a dokumentumban foglaltakat. Az okmány szövege elolvasható a www.univet.hu weboldalon - hangzott el.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt | Aláírták Magyarország első állatvédelmi kódexét | A cél, hogy öt éven belül Európa élmezőnyébe tartozzon az ország az állatvédelem területén. | [
"állatvédelem",
"kódex",
"sótonyi péter",
"ovádi péter"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2021/10/05/alairtak-magyarorszag-elso-allatvedelmi-kodexet | 2021-10-05 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Pénzügyminisztérium három pályázatkezelő munkatársát vették őrizetbe szerdán. A minisztérium közleménye szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának büntette és más bűncselekmények gyanúja miatt.
Egyelőre egyéb részleteket nem árultak el az ügyről, csak azt közölték, hogy a vizsgálat időtartamára a Pénzügyminisztérium felfüggeszti az érintett dolgozók munkaviszonyát.
A minisztériumi közleményben külön kitérnek arra, hogy elítélik a korrupció minden formáját, és azt ígérik, hogy mindenben segíti a nyomozóhatóság munkáját, mivel „Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak”. | Mit mond a Pénzügyminisztérium, amikor korrupciógyanú miatt veszik őrizetbe a dolgozóit? | „Magyarországon a törvények mindenkire vonatkoznak.” | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2022/04/20/mit-mond-a-penzugyminiszterium-amikor-korrupcio-gyanu-miatt-veszik-orizetbe-a-dolgozoit | 2022-04-20 00:00:00 | true | null | null | Telex |
Ciuca szerint a román demokráciát kérdőjelezi meg, hogy a kilenc tagból álló alkotmánybíróság öt bírája, akik közül ötöt a PSD jelölt, szavazattöbbséggel kizárta az elnökválasztásból szombaton Diana Sosoaca EP-képviselőt.
A PNL elnöke szerint
a visszaélés és az állampárti viselkedés a szociáldemokraták DNS-ében van.
Hozzátette: a PNL a választásokig a kormányban marad, hogy a további visszaéléseket megakadályozza, de a PSD-PNL koalíció közös útja véget ért. | Romániai nagykoalíció felbontását jelentette be a kisebbik kormánypárt elnöke | Hatalmi visszaéléssel vádolta meg a Marcel Ciolacu román miniszerelnök által vezetett Szociáldemokrata Pártot (PSD) és bejelentette a bukaresti nagykoalíció felbontását hétfőn Nicolae Ciuca, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/10/romania-nagykoalicio-felbomlas-kormanypart-elnok | null | true | null | null | KEMMA |
Valljuk meg, ez zseniális magyarázat, ilyen Szijjártó Péternek még külön prémiumért se jutna az eszébe, Gubcsit tehát a történtek után egyenesen elő kellett volna léptetni, ha ugyan nem azonnal rábízni minimum a légvédelmet. Nem is olyan régen Lázár frakcióvezető, akit pedig a mi viszonyaink között jó eszűnek mondanak, egy álló héten át gondolkodott azon, hogyan magyarázzameg a nyilvánosságnak a szintén leleplezett lézerblokkolóját, a végén aztán elég amatőrmódonmég az Audijáról is lemondhatott.
Ráadásul Gubcsi nem tagad, nem beszél mellé, hanem férfi módjára áll a dolgok elébe, ahogyan egyébként a régi rendszerben is tette. Tudom, mert voltam a beosztottja. Ha akarnék, se tudnék rosszat mondani róla (tetszettem volna akkor bátornak lenni), az a legkevesebb, hogy minden kurzusnak kreatív és megbízható kádere. Ez nagyon fontos. Lám, a WikiLeaksnek köszönhetően egyre-másra derül ki, hogy a nemzet örökös miniszterelnökének legjobb és leghűségesebb, vagy inkább annak hitt tanítványai sorra jártak árulkodni az amerikai nagykövethez, sőt Kósa polgármester nyíltan a gazdája helyére pályázott.
Az más kérdés, hogy ez tíz év múlva kifejezetten jól fog majd jönni, amikor „a személyi kultusz bűneit feltáró XX. kongresszuson” Kósától kezdve VargaMihályon, Pokornin át Navracsicsig és a többiekig minden mai vezető utólagos ellenálló lesz, aki már annak idején jól megmondta a véleményét Orbánról, csak hát ugye, mit lehetett tenni az önkényuralom ellen. Az meg kifejezetten történelmi tévedés, hogy Gubcsi Lajost az egyik fórumon Koltay Gáborhoz meg Kerényi Imréhez hasonlítják, mondván, ők is minden létező rendszert kiszolgáltak már.
Az ugyan igaz, hogy Koltay például bármikor bármilyen kurzusnak képes pár nap leforgása alatt kurzusfilmet készíteni, Kerényi élete pedig gyakorlatilag komplett párttörténet, ám mindketten a pillanat emberei, képtelenek a távlati gondolkodásra. Ha viszont valaki fölmegy Gubcsi honlapjára, nem csupán azt látja, hogy az utóbbi két esztendőben huszonhat jelentős kötetet tett közzé, de azt is, hogy a szerző terv szerint él, példáulmármost tudja, hogy 2016-ban fogja megírni a Járdaszegély, árva szegény című művét, 2023-ban pedig Summa summárum címen összegzi életművét, ezzel szemben Kerényinek nemhogy a jövőbeni produkcióiról, de még arról sincsen fogalma, hogy öt év múlva mely tomporok közelében fog ólálkodni, fölajánlva szolgálatait.
S egyáltalán: ha valaki ma el tudja érni ennyi Fidesz-protezsált között, hogy a magyar honvédség adja ki a műveit, ráadásul még külön angol nyelven is, majd saját családi házában avathasson fel köztéri szobrot a házelnök szíves közreműködésével, akkor az nem akárki. Annak a tettei nem mérhetők a mi sekélyes hétköznapi normáinkkal, az az ember maga a két lábon járó nemzeti szimbólum, akihez legfeljebb Bill, a köztársasági elnök hasonlítható; igaz, neki helyzeti előnye van, ő már a kezdet kezdetén egy egész nemzet fölött lebegett.
A szerző az Élet és Irodalom munkatársa | Megyesi Gusztáv: Gubcsi Lajos Szupersztár | Szomorú esemény történt a héten: lemondásra kényszerült Gubcsi Lajos, s ez még sokba fog kerülni nek | null | 1 | http://nol.hu/velemeny/20110924-gubcsi_lajos_szupersztar-1215071 | 2011-09-24 11:29:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Az uszoda karbantartását október 13-14-re időzítették, véletlenül épp arra a két napra, amikor a Fidesz frakció ülést tartott Esztergomban. A hivatalos verzió szerint - ezt válaszolták a sajtó érdeklődésére - már korábban megrendelték a karbantartást, ami egyfelől igaz lehet, viszont azt is tudni kell, hogy a frakcióülés időpontjáról és a helyszínéről sem az utolsó pillanatban döntöttek.
Orbán évértékelőin, amelyeket egy ideje a Várkert Bazárban tartanak, fekete paravánok, kordonok, autóbuszok választják el az érkezőket a bámészkodó emberektől. Nemcsak a meghívottak biztonságára ügyelnek, hanem még arra is, hogy akik akarják, megőrizhessék inkognitójukat. Kötcsén némileg más a helyzet, a biztonságot ott is csúcsra járatják, ám a rendezvényre érkező prominensek - politikusok, médiaszemélyiségek és a Fidesz holdudvarához tartozó hírességek - bevonulását legalább a fotósok megörökíthetik.
Az idén Esztergomban még a korábbiaknál is szigorúbb a helyzet. Mindez arra is visszavezethető, hogy Alekszandar Vulin szerb miniszterelnök-helyettes nemrég azt az információt osztotta meg az orosz Nacionalnaja oborona lappal, hogy információkat kapott egy Orbán Viktor elleni készülő merényletről. "Korántsem véletlen, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök meggyilkolására kísérletet tettek, Ibrahim Raiszi iráni elnököt megölték, továbbá gyilkossági kísérlet zajlott Donald Trump amerikai elnökjelölt ellen is. Információt kaptunk arról, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellen is merényletet készítenek elő" - mondta a szerb politikus, aki szerint mindez azért lehetséges, mert a felsorolt politikai szereplők mindegyike az ukrajnai béketárgyalásokat szorgalmazza.
Szijjártó Péter külügyminiszter az orosz sajtótól értesült a Belgrádból érkező felvetésről, és az orosz állami hírügynökségnek, a RIA Novosztyinak reagált a Belgrádban felröppent állítólagos merénylet hírére. - Nem tudok ilyen próbálkozásról - mondta Szijjártó -, de azt tudom, hogy jogi, pénzügyi és politikai támadások is érik a miniszterelnököt, a kormányt, az országot - reagált a külügyminiszter az orosz sajtónak a felvetésre.
Merényletről tehát feltehetőleg - és remélhetőleg - nem kell tartani, ám mint tudjuk, még mindig jobb félni, mint megijedni. Pedig már félni sem jó: a miniszterelnök, aki Budapest egyik legjobb helyén, a Cinege utcában lakik, fél. Pontosabban, nem biztos, hogy ott, hanem a felcsúti házában, de lehet, hogy ott sem, hanem valahol máshol. Például, az Alcsútdobozhoz közeli Hatvanpusztán.
Rettenetes lehet ennyire hatalmasnak, félelmetesnek lenni, hogy állandóan félnie kelljen. Akinek a háza körül az utcákat fegyveresek vigyázzák, megjelenésekor igazoltatnak és motoznak, az máshogy fél, mint a hétköznapi ember. Permanens félelemben él, fűben, fában ellenséget lát, minden bokor mögött veszélyt érez. Ha van oka Orbánnak a félelemre: rossz. Ha nincs, és csupán a démonai játszanak vele: még rosszabb. | Frakcióülés a félelem jegyében | Megszokott – már amennyiben az ilyenhez hozzá lehet szokni –, hogy a Fidesz nagyobb rendezvényein, amelyeken Orbán Viktor is megjelenik és felszólal, különlegesen szigorúak a biztonsági intézkedések. Akár az évenként megrendezett fideszes dzsemborira, a kötcsei piknikre gondolunk, akár a miniszterelnök rendszerint februárban tartott évértékelőire, vagy a kihelyezett frakcióülésekre, mindegyiket a nyilvánosság kizárásával rendezik. Az idén azonban filmbe illő jeleneteket láthattunk: térfigyelő kamerák a villanyoszlopokon, mesterlövészek a háztetőkön, sőt, még a frakcióülésnek helyt adó, Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltségébe tartozó hotellel szemben lévő uszoda is bezárt erre a két napra. | [
""
] | 0 | https://pecsistop.hu/kozelet/frakcioules-a-felelem-jegyeben/529890 | null | true | null | null | Pécsi Stop |
Van remény: Már van olyan rákbetegség, amit teljesen meg lehet szüntetni
Varázsgömb nincs az onkológusok kezében, de vannak olyan országok, amelyek jó példát mutatnak a daganatos betegségek eliminálásában, mondta az Economxnak Kovács Krisztina, az MSD Pharma Hungary Kft. orvosigazgatója. | Korrupciós botrány a legfelsőbb kormánykörökben | A brazil legfelsőbb bíróság határozata alapján a miniszterelnöki hivatal korábbi vezetőjének bíróság elé kell állnia az ellene felhozott korrupciós vádak kapcsán. | null | 1 | https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/korrupcios_botrany_a_legfelsobb_kormanykorokben.342846.html | 2007-08-28 00:00:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Meghökkentő információkkal találkozik, aki részletesen elolvassa a Közbeszerzési Döntőbizottság legutóbbi határozatát a Budapesti Közlekedési Központ busztendere ügyében. Ez a határozat és a beszerzés volt a mai Fővárosi Közgyűlés legpikánsabb vitatémája. A botrány Dabóczi Kálmán hétfői kirohanásával vette kezdetét, amivel a BKK-vezér a döntőbizottság 40 millió forintos bírságot kirovó határozatát kritizálta. Az iratból ugyanakkor kiderül: az elmeszelt közbeszerzéssel Tarlós István hivatala 97 milliárd forintért (!) bérelte volna ki sofőrrel és szervizzel a 150 csuklós buszt, a 3-as metró ideiglenes pótlását is szolgálva. A főváros ezzel a PestiSrácok.hu számításai szerint felállította az eddigi “kiszervezés-rekordot”. Összehasonlításul: a teljes metrófelújítás várható költsége 200 milliárd forint, míg a 150 buszt 13 milliárdért örökre meg is vehetné a főváros.
Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója hétfőn a Népszavának nyilatkozva azt mondta:
“mondvacsinált, szakmailag elfogadhatatlan okra hivatkozva semmisítette meg a 3-as metrópótlóbusz-tendert a Közbeszerzési Döntőbizottság”.
A D.8444/13/2016. számú döntés ugyanakkor nyilvános, a 38 oldalas indoklást végigolvasva pedig számos meglepő információt találunk a főváros által beszolgáltatott adatok között. A határozat 37. oldalán olvashatunk arról, hogy a főváros a döntőbizottság eljárásában úgy nyilatkozott, hogy a 150 csuklós busz üzemeltetési szerződésének értékét a 4 éves futamidőre 39,1 milliárd forintra becsüli, de a buszokat összesen 10 évre kívánja bérelni, 97,8 milliárd forintért. Bár a fő vitatéma a kormány és Tarlós István között az, hogy Budapest miért nem vásárol inkább magyar buszokat a kormány támogatásával, ez esetben maradjunk a Demszky-korszak óta ismert kiszervezéses megoldás vizsgálatánál. Azaz amikor a BKV infrastruktúráján üzemeltetett saját buszok helyett inkább szolgáltatást vásárol a főváros, s kilométerdíjat fizet a szervizelt, sofőrrel ellátott buszok használatáért. Korábban több közgyűlésen, legutóbb például tavaly júniusban is éles vita pattant ki a drága szolgáltatásvásárlásokról, de akkor még az volt a kritika tárgya, hogy például a VT-Transmantól, vagy a Volán társaságoktól drágán, 7-800 forint kilométeráron rendeli meg a szolgáltatást a főváros. Az akkori adatokból tudjuk, hogy egy-egy busz esetében évi 60 ezer kilométeres átlagos futásteljesítménnyel szokás számolni.
Így könnyen kiszámolható, hogy a Dabóczi Kálmán vezette BKK ezúttal felállította a költségrekordot, hiszen a megadott árakból és buszszámból 1.088 forintos kilométerdíj jön ki.
Ráadásul a főváros először még kölcsönzés helyett lengyel buszokat vett volna a 3-as metró felújítása idején szükséges pótlóbuszok biztosítására. Az akkori sajtónyilatkozatokból kitűnik, hogy 13,2 milliárd forintos áron jutottak volna hozzá a 150 új csuklós járműhöz, amihez a kormány ugyanakkor nem kíván segítséget nyújtani, mert a magyar buszgyártás támogatását venné szívesebben. Az is igaz, hogy forrásaink szerint a magyar buszok valamivel drágábbak, miközben csak az összeszerelés egyes fázisait végzik hazánkban.
Hiába kerestük a vezérigazgatót
Ma délelőtt telefonon kerestük Dabóczi Kálmánt, hogy miként drágult meg ennyire a buszok kölcsönzési díja és van-e értelme egyáltalán egy-egy busz életciklusa teljes időtartamára bérelni azt? Továbbá, hogy mennyibe kerülne a fővárosi adófizetőknek a saját buszok rezsiköltsége a BKV-nál? A vezérigazgatót ugyan elértük, de írásban ígért választ, amely délután ötig nem érkezett meg.
A döntőbizottság határozatát olvasva egyébként felmerül a gyanú, hogy “testre” szabták a méregdrága busztendert, azon ugyanis a legesélyesebb, legkomolyabb gépparkkal bíró hazai szereplő, azaz a Volánbusz Zrt. nem is tudott elindulni. A Közbeszerzési Döntőbizottság hosszan sorolja a BKK busztenderénél tapasztalt súlyos visszázsságokat. Felróják például: az ajánlattevőknek úgy kellett volna a százmilliárd forintos tenderen elindulniuk, hogy
a június 17-i kírásban nem szerepeltek olyan alapvető információk, minthogy kell-e sofőr a buszra, vagy, hogy mikortól és napi hány órában kell rendelkezésre állniuk a buszoknak? A bizottság törvénysértőnek ítélte azt is, hogy a BKK az ajánlatkérésben nem adta meg a közbeszerzés becsült értékét, azt csak külön felhívásra a döntőbizottságnak árulta el. Ekkor derült ki az is, hogy egy 42 oldalas dokumentációt készítettek elő a pályázati felhíváshoz, a pályázók mégis csak egy fél oldalas tájékoztatót ismerhettek meg belőle.
Az ominózus Népszava cikkben amúgy Dabóczi ezt is visszautasította, közölve: ők megadták, hogy olyan pályázó indulhat, aki képes 4-500 sofőrt felmutatni, ebből pedig szerinte következtetni lehet az árra és az igényekre.
A miniszter kezdeményezte az eljárást
A közbeszerzési eljárást Seszták Miklós fejlesztési miniszter kezdeményezte hivatali úton, éppen a felügyelete alatt működő Volán-társaságok kiszorítása miatt. Dabóczi mindezek ellenére úgy nyilatkozott a Népszavában, hogy ha a megsemmisített tender helyett ismét szolgáltatásvásárlásra kell pályázatot kiírniuk, a korábbin érdemben nem tudnának mit módosítani.
A hétfői vezérigazgatói nyilatkozat egyébként futótűzként terjedt el a médiában, olyan címekkel, mint a “pótlóbuszok helyett 40 milliós bírság”. Csakhogy utánajártunk, s kiderült: a Közbeszerzési Döntőbizottság igencsak kesztyűs kézzel bánt a közbeszerzési törvényt számos ponton megsértő fővárossal, hiszen a 4 éves beszerzési érték (39,1 milliárd forint) 0,1 százalékára rúgó bírságot rótt ki. Úgy tudjuk, a bírság általában 1-2 százalék körül mozog, például a Magyar Nemzeti Bank alapítványai is ekkora büntetést kaptak, pedig ott nem törvénysértést, csak adminisztratív szabálytalanságokat talált a döntőbizottság. A törvény amúgy 10 százalékos, esetünkben tehát 4 milliárd forintos bírság kirovását is lehetővé tenné.
Több fővárosi politikust is felhívtunk az ügyben. Az ellenzék részéről eddig nem kaptunk választ kérdéseinkre, míg több fideszes polgármester azt mondta: ez eddig is Tarlós István és a kormány csatája volt, szeretnének belőle kimaradni.
Ma mindenki hátrébb lépett egyet
A Fővárosi Közgyűlésben ugyanakkor körvonalazódik a kompromisszum: ma 23 igen, 2 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett fogadták el azt a határozatot, hogy
“a BKV és a BKK vezérigazgatója útján gondoskodjon a 3-as metró felszíni pótlásáról a metróvonal infrastruktúra rekonstrukciójának kezdő időpontjáig, és a végrehajtás érdekében szükséges intézkedések haladéktalan megtételéről. A járműpótlást a BKV a jelenlegi járműállománya forgalomszervezési átcsoportosításával, illetve a rendelkezésre álló beruházási források igénybevétele mellett járművásárlással és felújítással, továbbá a BKK a jelenleg már megkötött, érvényes és hatályos szolgáltatásbeszerzési szerződések opcióinak kihasználásával teszi meg.” Azt is tartalmazza a határozat, hogy a “járműpótlás ne a korábbi közgyűlési határozaton alapuló, új szolgáltatás megrendelése útján valósuljon meg, ugyanakkor a BKK a jogsértés hiányának megállapítása és a bírság eltörlése érdekében kezdeményezzen jogorvoslatot a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatával szemben.”
Na erre varrjatok gombot! – mondhatnánk, remélve, hogy Dabóczi Kálmán egyelőre késlekedő nyilatkozata segít eligazodni: orvosolja-e a főváros a jogsértést, vagy kitart a méregdrága és a hazai szereplőket kiszorító elképzelése mellett?
(Az egyes bal- és jobboldali körökben is otthonosan mozgó Dabóczi Kálmán BKK-vezér kalandos előéletével a PestiSrácok.hu több cikkben is foglalkozott, többek között ebben.)
A vezető képet Dabóczi Kálmánról és Tarlós Istvánról az MTI/Illyés Tibor készítette. | Alakul a metróbotrány: Százmilliárd forintért lízingelne buszokat a BKK | Meghökkentő információkkal találkozik, aki részletesen elolvassa a Közbeszerzési Döntőbizottság legutóbbi határozatát a Budapesti Közlekedési Központ busztendere ügyében. Ez a határozat és a beszerzés volt a mai Fővárosi Közgyűlés legpikánsabb vitatémája. A botrány Dabóczi Kálmán hétfői kirohanásával vette kezdetét, amivel a BKK-vezér a döntőbizottság 40 millió forintos bírságot kirovó határozatát kritizálta. Az iratból ugyanakkor kiderül: az elmeszelt […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/alakul-tarlos-metrobotranya-szazmilliard-forintert-lizingelne-buszokat-bkk/ | 2016-10-26 09:40:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
„Az Orbán-kormány (…) olyan gyorsan árulta el az egyetemistákat, hogy az csak stopperrel mérhető” – írja sajtóközleményében a Demokratikus Koalíció. A kormánypárti képviselők leszavazták az igazságügyi bizottság hétfő délelőtti ülésén a DK javaslatát, amelyben szigorították volna az összeférhetetlenségi szabályokat az egyetemi alapítványok kuratóriumában.
Az összes politikust, állami és önkormányzati vezetőt, illetve a politikához kötődő egyéb megbízottakat is kizárták volna a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumából és felügyelőbizottságából.
A Fidesz–KDNP képviselői nemmel szavaztak, ez pedig azt jelenti, hogy nem kerül az Országgyűlés elé a javaslat. Ez azért is érdekes, mert vasárnap Ujhelyi István EP-képviselő, majd a Népszava és a Szabad Európa is arról írt, hogy az Európai Bizottság nem fogadta el a kormány javaslatait, amit a felfüggesztett Erasmus-forrásokért fogalmaztak meg pár hete.
Január 9-én derült ki, hogy nem kaphatnak friss uniós támogatásokat azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy hónappal később, egy február 9-i kormányinfón jelentette be, hogy a miniszterek lemondtak a kuratóriumi tagságukról, és ugyanezt várják az államtitkároktól, helyettes államtitkároktól és a kormánybiztosoktól is.
Az Európai Bizottság azonban a sajtóhírek szerint mindezzel még nem volt megelégedve. Azt szeretnék, hogy a polgármesterek kivételével minden köztisztviselő, államtitkár, kormány- és a miniszteri megbízott, valamint a különféle állami hivatalok, szabályozó hatóságok vezetői is távozzanak a kuratóriumokból. Az Európai Bizottság a Népszava információi szerint a jelenleg életfogytig tartó kuratóriumi tagságot kétszer négyéves időtartamra korlátozná, és azt is kikötné, hogy a posztjukról lemondott köztisztviselők legalább két évig ne kerülhessenek be ezekbe a testületekbe.
„Egy tárgyalási folyamat kellős közepén vagyunk, aminek a következő része Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter szerdai brüsszeli megbeszélései lesznek, ahol mint mindig, megállapodásra törekszünk majd. Ezt tettük akkor is, amikor az unió illetékesei korábban egyvalamit, a miniszterek és államtitkárok távozását kérték a kuratóriumokból. Ezt is teljesítettük már” – reagált a hírre a Telexnek a Területfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya.
Mindeközben a 21 alapítványi irányítás alá szervezett felsőoktatási intézmény rektora levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A Magyar Nemzet cikke szerint elfogadhatatlannak nevezték az Erasmus-program forrásainak felfüggesztéséről szóló határozatot, és
kérik annak azonnali rendezését, valamint a közösségüket ért becsületbeli és anyagi károkozás azonnali jóvátételét.
Példa nélkülinek tartják, hogy a tanácsi határozat a modellváltott egyetemek vezetőinek, közösségének előzetes megkeresése, véleménykérése nélkül született meg. A rektorok szerint az új működési modellben a fenntartó alapítványok részéről politikai nyomásgyakorlás nem merül fel, és azt is írják, hogy az új modellben versenyképesebbek lettek az egyetemek. | A fideszes képviselők nem szeretnék, hogy a politikusoknak távozniuk kelljen az egyetemi kuratóriumokból | Leszavazták a DK javaslatát, amit az Európai Bizottság elvárásai alapján fogalmaztak meg. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2023/03/06/erasmus-europai-bizottsag-kuratoriumok-tagsaga-dk-javaslat-parlament | 2023-03-06 11:42:00 | true | null | null | Telex |
A szerdai Bl-nyolcaddöntő első gólja előtt nagyon benézett egy szabálytalanságot a magyar játékvezető.
A Zenit-Benfica (1-2) találkozót Kassai Viktor vezette és minden bizonnyal csak azért nem esett sok szó a játékvezető ténykedéséről, mert végül a Benfica kettős győzelemmel jutott a BL-negyeddöntőbe.
Kassainak nem volt egyszerű dolga, mert elég kemény mérkőzés jutott számára, a Benfica játékosok sokat színészkedtek, de összességében kézben tartotta a találkozót. Ellenben a portugálok még így is a szemére vetik az első találatot megelőző nyilvánvaló szabálytalanságot, ahol bizony néma maradt a síp.
Zsirkovot ugratták ki a bal szélen, de Cabral Semedo, művésznevén Nelzinho remekül keresztezett és mellével elvitte a labdát. Zsirkov elkésett, letarolta a védőt, majd továbbfutott a szabad labdával, remekül centerezett és Hulk fejjel nem hibázott.
Megkockáztatjuk, ha a végeredmény 1-0 marad, és ezzel az oroszok jutnak tovább, akkor most Portugáliából össztűz alá veszik a magyar játékvezetőt, de szerencsére nem így történt. | Kassai Viktor egyet hibázott | A szerdai Bl-nyolcaddöntő első gólja előtt nagyon benézett egy szabálytalanságot a magyar játékvezető. | [
"bajnokok ligája",
"benfica",
"bl",
"bl nyolcaddöntő",
"foci",
"kassai viktor",
"labdarúgás",
"sport",
"zenit szentpétervár"
] | 0 | http://24.hu/sport/foci/2016/03/10/kassai-viktor-hatalmasat-hibazott-de-meguszta | 2016-03-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2008.01.10. 18:43
Egy közpénzzel támogatott önkormányzati kht. 30 milliós hiányát akarta lepapírozni egy szocialista politikus Hajdú-Biharban. Ezt egy, a hírTV birtokába került, három évvel ezelőtti hangfelvétel bizonyítja. Ezen Tóth József MSZP-s képviselő arra kéri munkatársait, hogy visszadátumozott és utólag legyártott hamis dokumentumokkal kozmetikázzák a társaság könyvelését.
Tekintse meg a Hír Tv felvételét!
A Hajdú-Bihar megyei M3-as Kht. 300 milliós állami támogatást nyert a közmunkaprogramra még 2004-ben. A kht. nem tudott elszámolni az állami támogatással. A hírTV Célpont című műsorához eljutott többórás hangfelvételen Tóth József, a megyei közgyűlés volt szocialista alelnöke, jelenleg országgyűlési képviselő és a cég vezetői a 30 milliós hiány eltüntetéséről beszélgetnek 3 évvel ezelőtt.
Havonta nyolcezer kilométert utazott a takarítónő
A vezetők a hiányt fiktív számlákkal, például a dolgozók útiköltség-elszámolásának meghamisításával akarták lefedni. Így lehetséges az, hogy a cég takarítónője havi nyolcezer kilométert utazott – papíron. De visszadátumozott vásárlásokkal és papíron megemelt fizetésekkel is kozmetikázták a könyvelést.
A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség is megkapta a hanganyagot. Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult nyomozás december 22-én. A hűtlen kezelést 2-8 évig terjedő börtönnel büntetik.
Az ügy főszereplője nem ismerte el, hogy partner lett volna a kht. zűrös ügyeinek elsimításában, a hangfelvételről pedig állítása szerint nem tud, és nem is kívánta meghallgatni.
Az újabb leleplező riportot és a hangfelvétel érdekesebb részleteit péntek este a Célpontban láthatják 21.35-kor. | 30 milliós hiányt akart lepapírozni az MSZP-s politikus+videó | Egy közpénzzel támogatott önkormányzati kht. 30 milliós hiányát akarta lepapírozni egy szocialista politikus Hajdú-Biharban. Ezt egy, a hírTV birtokába került, három évvel ezelőtti hangfelvétel bizonyítja. Ezen Tóth József MSZP-s képviselő arra kéri munkatársait, hogy visszadátumozott és utólag legyártott hamis dokumentumokkal kozmetikázzák a társaság könyvelését. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/01/30-millios-hianyt-akart-lepapirozni-az-mszp-s-politikusvideo | 2008-01-10 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nyitókép: nyugodtadozas.hu
Mint ismert:közel 65 milliárd forintra pályázhatnak 2025-től a járások -jelentette be hétfőnNavracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. "A Versenyképes Járások Programmal célunk, hogy a helyi iparűzési adó jövő évi többletéből keletkező támogatást a települések egyetértésben költhessék saját térségük fejlesztésére"- fogalmazott.
A program elindításának célja, hogy nagyobb dinamikát adjanak a területi felzárkózásnak. A jövőben szisztematikusabb fejlesztéspolitika valósulhat meg az uniós források és a Magyar falu program forrásai mellett a területfejlesztési alap bekapcsolásával.
A program keretében az iparűzési adó jövő évi többlete bekerülne a területfejlesztési alapba, amelyre a járások pályázhatnak majd.
Ez a forrás a Pénzügyminisztérium számítása szerint 65 milliárd forint lesz. "A járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, mint ami az iparűzésiadó-többleteként megjelent, ám ha ez az összeg nem éri el az évi 250 millió forintot, a költségvetés kiegészíti" - magyarázta Navracsics Tibor.
Azaz legalább 250 millió forintos keretre pályázhat minden járás. A vármegyeszékhely-központú járások esetében ez az összeg 500 millió forintot jelent.
A tervek szerint összességében 141 járás jut nagyobb fejlesztési forráshoz az iparűzési adó többletén túl, és 33 olyan járás rendelkezhet 250 millió forint feletti többlettel jövőre.
AVilággazdaságkifejti: a projekt kidolgozására és a pályáztatásra úgynevezett járási fejlesztési fórumok hoznak létre a járásszékhelyi polgármesterek vezetésével. A tagokat az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármesterei adják. A fórumok kétharmados többséggel döntenek, aminek egyik célja, hogy "tompítsák a város és környéke közötti esetleges ellentéteket".A pályázat céljait a kormány jelöli meg őszig, hogy a többlet összegét garantáltan megkapják a járások.
A bejelentést és a Versenyképes járások program kezdeményezést Székesfehérvár nagy népszerűségnek örvendő polgármestere, Cser-Palkovics András is méltatta, szerinte ugyanis sosem könnyű forrásokról lemondani, ugyanakkor meggyőződése, "hogy ez a fajta regionális, agglomerációs gondolkodás a helyes irány".
A fideszes Cser-Palkovics tételesbejegyzésben reagáltNavracsics Tibor bejelentésére, miszerint jövőre a Versenyképes járások program keretében az iparűzési adó egy részét támogatás formájában "visszapályázhatóvá" tenné a kormány.
Közép és hosszú távon Székesfehérvár és minden nagyváros érdeke, hogy a közvetlen környéke is együtt tudjon fejlődni vele, hiszen ezzel csökken a nagyvárosok terhelése is.
A koncepció lehetséges továbbvitele, hogy a szolidaritási hozzájárulás egy része is ilyen alapokba kerüljön és ezzel a települési források földrajzi elosztása igazságosabb legyen"- fogalmazott Cser-Palkovics.
Hozzátette:"Nagy köszönet Miniszter úrnak, hogy az általam is régóta szorgalmazott agglomerációs megközelítést és ötletet felkarolta, formálta, bízom abban, hogy Magyarország Kormánya, majd a Parlament és az önkormányzatok, külön a nagyvárosok önkormányzatai támogatni fogják azt!"
Vitályos Eszter kormányszóvivő ishangsúlyozta:az átfogó program célja, "hogy dinamikát adjon a fejlődő járásoknak, illetve hogy hozzásegítsen egy szisztematikusabb fejlődési program létrejöttéhez". | Mit lehet tudni az iparűzési adó szétosztásáról? | A Versenyképes járások program keretében az iparűzési adó egy részét támogatás formájában „visszapályázhatóvá” tenné a kormány. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/belfold/2024/10/mit-lehet-tudni-az-iparuzesi-ado-szetosztasarol | null | true | null | null | Mandiner |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.