text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fel kell készülnünk a mínusz 10 fokra is
Ha hiszik, ha nem a magyar csapatból az első nyolc percben csak a WNBA-ből, a Chicago Sky együttesétől az Eb-re hazatérő Quigley talált a gyűrűbe – kilenc pontot ért el –, őt követte a későbbiekben öt pontjával Vajda és egy büntetővel Horti. A többiek rosszul céloztak, a védekezés sem volt Eb-színvonalú, így az első negyed végén 15:15-ös állást mutatott az eredményjelző.
Jobbra Quigley Alexandria
Veres Viktor
A folytatásban a vendégek játszottak jobban, öt perc alatt ismét csak Quigley dobott egy kosarat, így nem csoda, hogy egyre többen megjegyezték, amikor az időkéréseknél a lengyel Gdynia Cheerleaders lányai ropták a táncot: őket kéne parkettre küldeni, igaz, kosarazni nem tudnak, de a mieinkkel ellentétben teljesítményük első osztályú... Később Honti és Simon is jól célzott – utóbbi kosara után megsérült, nem tudta folyatni a játékot –, de ez csak a különbség csökkentésére volt elegendő: a litvánok ugyanis a félidő vége előtt két perccel 32:21-re vezettek, két negyed után az állás: 39:23, a balti együttes javára.
Eredmények A csoport (Temesvár): Franciaország–Csehország 85:75, Ukrajna–Románia 78:71. B (Nagyvárad): Görögország–Lengyelország 59:50, Törökország–Fehéroroszország 52:67. C (Szombathely): Lettország–Nagy-Britannia 67:58, Szerbia–Horvátország 89:72. D (Sopron): Spanyolország–Szlovákia 82:81, Magyarország–Litvánia 72:66.
A nagyszünetben felvetődött: ha pénteken a svédek tudtak ellenünk nyerni 16 pontos hátrányból, akkor hátha nekünk is sikerül... Ehhez azonban az kell, hogy a nem túl szuggesztív Svitek mester valami csoda folytán felrázza lányokat.
Úgy tetszett, a csoda elmaradt, a vendégek tovább növelték előnyüket, a magyarok szempontjából az egyetlen pozitív esemény az volt, hogy bemutatkozott a válogatottban a kontinenstorna legmagasabb játékosa, a 208 centiméterre nőtt, soproni játékos, a húszéves Határ. Beállítása nagyon jó húzásnak bizonyult, a litvánok egyre pontatlanabbul dobtak, a hazai közönség biztatása sokat segített a magyar lányoknak, különösen Quigley-nek – már 16 pontnál tartott –, így az utolsó negyed előtt már csak 52-47-re vezettek a vendégek. Valami azért csak történt a nagyszünetben...
S az utolsó negyed elején is... Határ remekül szerzett labdákat, kosarakat dobott, s 8 és fél perccel a meccs vége előtt a magyar válogatott átvette a vezetést (53:52). Nem teljesen érthető módon azonban Svitek lecserélte az "óriást". S csak akkor hozta vissza, amikor Horti kipontozódott... Nem sokkal később Vajda is begyűjtötte az ötödik személyi hibáját, ekkor már ismét a litvánoknál volt az előny (56:53). Nagyon izgalmas volt a végjáték, a közönség által is feltüzelt hazai együttes remekül küzdött – ha végig így kosarazott volna...–, de Quigley és Határ hiába ért el 20, illetve 10 pontot, a vendégek, főleg Petronyte – 28 pontot szerzett – remeklésének köszönhetően 72:66-ra nyertek.
Vasárnap a csoport toronymagasan legjobb együttese, a spanyol következik. | Csak egy Határunk volt | A szünetben 16 pontos hátrányban volt a magyar válogatott a litván együttes ellen Sopronban a női kosárlabda Európa-bajnokság csoportmeccsén. Amikor a fiatal Határ beállt, felcsillant a remény, hogy meg lehet nyerni a találkozót, a vezetést sikerült is átvenni rövid időre, azonban a mérkőzést a vendégek nyerték meg 72:66-ra. | [
"kosárlabda"
] | 0 | http://nol.hu/sport/csak-egy-hatarunk-volt-1539921 | 2015-06-13 22:03:28+02:00 | false | 0 | 0 | null |
P. L.;
lakhatás;megélhetés;átlagbér;
2023-08-28 16:16:00
Átlagbér mellett több mint tíz évnyi munkával kereshető meg egy új, 70 négyzetméteres lakás ára
A lakhatás költségei köszönőviszonyban sincsenek a méltányossággal.
Az átlagos bruttó fizetések alapján Magyarországon tavaly - a 2021-ben mért 9,6 év után - már 10,2 évet kellett dolgozni egy új, 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához - közölte a Deloitte hétfőn az MTI-vel.
A közlemény idézte Kohári Gábort, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási szakértőjét, aki elmondta, hogy a saját lakáshoz való hozzájutás feltételeinek romlása a legtöbb európai országban és nagyvárosban a bérleti díjak növekedését és a bérlakáspiac bővülését váltotta ki. A múlt év második felétől Magyarországon is a bérlakáspiac bővülését és a bérleti díjak dinamikus növekedését tapasztalták.
Az MTI által idézett közlemény nem tér ki rá, de érdemes megjegyzni, hogy Magyarországon a hatalmas vagyoni különbségek miatt az átlagbér jelentősen magasabb a mediánbérnél - amely azt az adatot mutatja meg, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet, ily módon pontosabb képet ad a lakosság valós megélhetési helyzetéről. Idén áprilisban például a magyar nettó átlagkereset a KSH szerint 391,7 ezer forint volt, eközben viszont a nettó mediánkereset - adókedvezményekkel számolva - csak a 306,7 ezret érte el. Vagyis egy "átlagos magyar" számára a 70 négyzetméteres lakásra gyűjtés idejét tekintve a tényleges adat valószínűleg jóval rosszabb, mint 10,2 év.
A Deloitte Property Index 27 európai országra kiterjedő felmérése szerint Magyarország a régiós országokhoz viszonyítva az új építési engedélyek számában és az elkészült lakások számában is elmarad. Az új építési engedélyek száma Magyarországon ezer lakosra vetítve 3,62, miközben Lengyelországban 5,3 volt 2022-ben. Az elkészült lakások száma Magyarországon ezer lakosra vetítve csupán 2,12 volt, ami a vizsgált európai országok közül a negyedik legalacsonyabb adat, miközben Lengyelországban 6,31 volt, amely Franciaország után a második legmagasabb érték.
A felmérés szerint a saját lakás - amennyiben az átlagbért vesszük alapul - legkevésbé Szlovákiában fizethető meg, ott 14 évig kell dolgozni érte.
Azt is közölték, hogy az Ausztriában épült új lakások a legdrágábbak Európában: tavaly négyzetméterenként 4925 euró volt az átlagos fajlagos ár. Ausztriát követi Németország (4800 euró), Franciaország (4639 euró) és Norvégia (4204 euró). A lakásbérleti díjak alakulásáról pedig megállapították, hogy 2022-ben a legtöbbet Dublinban kellett fizetni a bérelt ingatlanokért: négyzetméterenként átlagosan 32,8 eurót. A 9,6 eurós budapesti érték a vizsgált 76 európai nagyváros közül a 28. legalacsonyabb és a régiós országok fővárosaitól jelemzően elmarad. | Átlagbér mellett több mint tíz évnyi munkával kereshető meg egy új, 70 négyzetméteres lakás ára | A lakhatás költségei köszönőviszonyban sincsenek a méltányossággal. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3206809_uj-70-negyzetmeteres-lakas-ar-atlagber-kereset-lakhatas | true | 0 | 0 | null |
|
A Párbeszéd soproni önkormányzati képviselője is megerősítette a hírt, hogy a kormányhivatal ismét kiadta az építési engedélyt, ráadásul a tervek is megváltoztak. Jakál Adrienn ma Facebook-posztjában adta hírül az alábbit:
„Csak nem tudnak leállni, újra kiadták a Fertő-parti luxusberuházás engedélyét! Ahogy az sajnos várható volt, húsz helyett 26 apartman, négycsillagos luxusszálloda, medencék, sportkomplexum és ökocentrum lesz, természetes élővilág nem lesz. A kormányhivatal végtelenül cinikus nyilatkozatában kijelenti, hogy »elhelyezésénél és tervezett kialakításánál fogva negatív hatásra a természeti értékek vonatkozásában sem kell számítani«. Persze hogyan is kellene attól tartani, hogy a természeti értékek sérülnek, amikor már előzetesen ledózerolták a területet, nem hagyva semmi élőt a környéken? A helyzet az, hogy továbbra is egy megalomán fideszes Disneylandet akarnak építeni a Fertő-partra. Víz ugyan még mindig nincs, és azt sem tudni, pénz honnan lesz. Mint ismeretes: a költségvetési hiány már április végére elérte az éves cél négyötödét…”
A politikus emlékeztet: a projektre tehát továbbra sincs és nem is lesz pénz, hiszen Lázár Jánost továbbra sem cáfolta meg senki abban, hogy négy-öt évig egy kapavágás nem lesz a területen.
Az új, környezetvédelmi-működési engedély szerint összesen 32 ezer négyzetmétert építenek be, 131 ezer négyzetméternyi természetes felületet pedig burkolattal fednek be. Zöldterületként 2200 ezer négyzetméter marad meg, és több mint ezer gépkocsinak épül parkolóhely.
"Az új engedély továbbra sem tisztázza világosan a projekt területnövekedését, és azt sem tudni, hogy a régi vagy egy új hatástanulmány alapján adták ki az új engedélyt."– mondta az új engedély kiadása kapcsán a Szabad Europa kérdésére Kun Zoltán élővilág- és tájvédelmi szakértő, aki a Fertő tavi beruházás ellen küzdő környezetvédő szervezet, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnöke. A szakember kiemelte az engedély szövegéből többek között az alábbi mondatot: „A kaszálásokat a tényleges kivitelezési munkák megkezdéséig úgy kell elvégezni, hogy ott záródó nádas ne alakulhasson ki.” | Még több apartman épülhet a Fertő tónál a vízitelep új engedélye szerint | A hatóság újra kiadta a környezetvédelmi működési engedélyt a Fertő tavi vízitelepre, gyakorlatilag változatlan tartalommal – tudtuk meg egy helyi forrásunktól. 32 ezer négyzetméternyi épület, 131 ezer négyzetméternyi burkolat lesz, és több mint ezer autó parkolhat a korábbi zöldterületen. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/meg-tobb-apartman-epulhet-a-ferto-tonal-a-vizitelep-uj-engedelye-szerint/32406367.html | 2023-05-11 16:01:00 | true | null | null | Szabad Európa |
A baloldali értelmiségnek segítenie kell, hogy az "egyszerű" emberek el tudjanak igazodni a köz ügyeiben, a döntéshozatalban és a felelősség vállalásában. Egyebek között erről beszélt a Fejtő Ferenc-díj átadásán Földes György történész. Felidézte, hogy a magyar baloldal másfél évszázados történetében még sosem volt a maihoz hasonló helyzetben, hiszen napjainkban a társadalom többsége úgy látja. a politikai baloldal nem alkalmas érdekei védelmére és képviseletére. "A mai fiatal baloldali útkeresők azt gondolják: a múlt olyan teher, amitől a legjobb megszabadulniuk". De nincs igazuk, "ha azt gondolják: a múltat el lehet és el kell törölni". A hagyomány ápolása erkölcsi kötelesség is - fejtette ki. Földes György emlékeztetett rá, ebből a szempontból kiváló példát kínál Fejtő Ferenc élete és munkássága. "Ő végig járta, élte, barangolta, szenvedte a huszadik századot" - tette hozzá. Bár nyilván nem mindenben volt igaza, "de mindig kitartott amellett, amit igaznak tartott, és vállalta az ezzel járó kellemetlenségeket, olykor a kitaszítottságot". Az európai szociáldemokrácia 1945 utáni sikerei pedig visszaigazolták hűségét elveihez.
Az idei Fejtő Ferenc-díjas, Gál Mária, a lap főmunkatársa, a külpolitikai rovat szerkesztője. Kis megszakítással több mint két és fél évtized óta a Népszava munkatársa. Egészen kivételes tudásanyaggal rendelkezik a határon túli magyarságot, a szomszédos országokat, a volt szovjet térség államait és a Közel-Keletet érintő témákban, de nincs olyan külpolitikai téma, amiről ne rendelkezne komoly ismeretekkel, határozott véleménnyel. Háttéranyagai rendkívül olvasmányosak, publicisztikái frappánsak és tűpontosak. Alapelve, hogy egy újságíró ne csak mások gondolatait közvetítse az olvasóknak, hanem az adott téma szakértője is legyen.
A díjátadón Széchenyi Ágnes Pulitzer-emlékdíjas irodalomtörténész, sajtótörténész Fejtő Ferenc aktualitásáról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy bár Fejtő több világpolitikai korszakot, sok magyar rendszerváltást élt meg, nem ismerne a világra, ha ma rátekintene. Ugyanakkor nem mozogna idegenül benne, sőt, hamarabb eligazodna benne, mint mi. Szerinte bizonyos, hogy szeretett őshazáját, Magyarországot nem tekintené a világ középpontjának, igyekezne meggyőzni a szuverenitást központi kategóriaként kezelőket, hogy tévednek, mert a technikai fejlődés nyomán kialakult gazdasági világrendet el kell fogadni, élni kell a lehetőségeivel, kezelni kell és nem elítélni. Tudná és hirdetné, hogy minden embernek továbbra is szüksége van a nemzeti közösségre is, a nyelv és a kultúra jelentette biztonságra, noha azt vallotta, hogy egy embernek igenis lehet több identitása. Bizonyos, hogy lenne véleménye a migráció helyes kezeléséről és a megoldásokat keresve az emberi szolidaritásra apellálna elsősorban - mondta Széchenyi Ágnes. | Az Orbán-rendszer számára is van üzenete Fejtő Ferencnek | Fejtő Ferenc, a magyar-francia történész, irodalomtörténész, író születésének 115. évfordulóján adták át a róla elnevezett díjat. Ezt 2006 óta minden évben a Népszava azon munkatársa kapja, aki a néhai tiszteletbeli főszerkesztő szellemiségéhez leginkább méltón végezte tevékenységét. Ezúttal Gál Mária főmunkatárs, külpolitikai szerkesztő vehette át az elismerést. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/az-orban-rendszer-szamara-is-van-uzenete-fejto-ferencnek/436672 | null | true | null | null | Hírklikk |
Júliusban megírtuk, hogy a tatabányai kórház üresen álló szárnyában május óta megy a klíma. Cikkünk után Vadai Ágnes DK-s képviselő megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy ez miként lehetséges, hiszen betegekkel teli intézményekben nincs vagy nem működik a légkondi. Rétvári Bence államtitkár a válaszában először baloldalizott, majd közölte, hogy a kórházi klímák bonyolultabbak és drágábbak a háztartásokban használtaknál, de 2018-2024 között 16 milliárd forintot költött rájuk a kormány. Összehasonlításul: plakátkampányokra alkalmanként 10 milliárdot költenek, az augusztus 20-i ünnepségre pedig évi 10-15 milliárd forintot.
Rétvári Bence szerint a baloldal kórházakat zárt be, fizetést csökkentett, leépített, privatizált és vizitdíjat szedett az egészségügyben, a Fidesz viszont a magyar egészségügyi dolgozók mellett megvédi a betegek gyógyuláshoz való jogát is.
Július végén írtuk meg, hogy a tatabányai Szent Borbála Kórház új szárnyában, amelyet nettó 12 milliárd forintért építettek, május óta megy a klíma. Pedig az épület még teljesen üres, a kórházigazgató szerint várhatóan ősszel kezdődik csak meg benne a betegellátás. Mindez már önmagában is érdekes, annak fényében pedig különösen, hogy a nyári hőségriadó idején más intézményekben hűtés nélküli szobákban, 30-40 fokban feküdtek a betegek, és operációk maradtak el a műtők elromlott klímaberendezései miatt.
Cikkünk után Vadai Ágnes országgyűlési képviselő (DK) írásbeli kérdéssel fordult az egészségügyért felelős Belügyminisztériumhoz. Egy nagyon egyszerű kérdést tett fel Pintér Sándor miniszternek:
"Egy üresen álló kórházi szárnyban működik a klíma,míg a magyar kórházak jelentős részében nem vagy alig. Hogyan lehetséges ez?"
A kérdésre Rétvári Bence belügyi államtitkár válaszolt. Azzal kezdte, hogy a baloldali kormányzás idején Vadaiék "kórházakat zártak be, fizetést csökkentettek, leépítettek, privatizáltak és vizitdíjat szedtek az egészségügyben", a Fidesz ezzel szemben a magyar egészségügyi dolgozók mellett megvédi a betegek gyógyuláshoz való jogát" is. Felsorolta, hogy az Orbán-kormány felújított "részben vagy egészben 91 kórházat, 54 rendelőintézetet és 107 mentőállomást, valamint megépített 23 új rendelőintézetet és 41 új mentőállomást".
Ezután kifejtette, hogy "a kórházi légkezelő berendezések" jóval összetettebbek, mint a háztartási klímák, pótlásukra könnyen beszerezhető eszközök (split vagy mobilklímák) nem jöhetnek szóba, és a "javításuk milliós, cseréjük százmilliós nagyságrendben mérhető".
Rétvári ezt követően felhívta Vadai Ágnes figyelmét arra, hogy
"2018-2024 között 16 milliárd forint értékben történtek légtechnikai beruházások" a kórházakban,
és "idén is 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre az azonnali kárelhárításra". Az államtitkár azt is leírta a DK-s képviselőnek, hogy a nyár folyamán az Uzsoki és a Szent János kórház jelentett be "klímameghibásodás miatti ellátási problémát" a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak. Az pedig azonnal intézkedett: más szolgáltatókat jelölt ki, és kötelezte az Országos Mentőszolgálatot a betegek elhelyezésének koordinálására.
Rétvári Bence szerint ez teljes siker volt. Leírta Vadainak, hogy "a fenti intézkedések hatására beteg nem maradt ellátatlan", és "minden sürgős ellátást igénylő beteg a legnagyobb kánikulában is ellátásban részesült".
Az államtitkár ezután kitért arra, hogy milyen előírások vonatkoznak a kórházi légtechnikára, és hogy az intézmények "a tisztifőorvosi módszertani levele alapján, a rendelkezésre álló források keretei között valósítják meg a szükséges fejlesztéseket". Majd azt írta, hogy a kormány "2010-től kezdődően fokozott figyelmet fordít az egészségügy fejlesztésére", és megismételte, hogy 2018-2024 között 16 milliárd forint értékben történtek légtechnikai beruházások a kórházakban.
A 16 milliárd forint elsőre soknak tűnhet, de valójában egyáltalán nem az, pláne nem egy bő hatéves periódusra. Néhány példa, amire megközelítőleg ennyit vagy akár még jóval többet is költ(ött) a kormány:
a szuverenitásról szóló 2023-as nemzeti konzultáció reklámozása: 11 milliárd Ft
stadion a szegedi püspöknek: 13 milliárd Ft
a 2024-es augusztus 20-i állami ünnepség: 15 milliárd forint
támogatás Lázár János alapítványának a 2022-es választás előtt: 15 milliárd Ft
három évre szóló tanácsadási szerződés a Századvégnek: 24 milliárd Ft
magyar űrhajósprogram: 27 milliárd Ft
külföldi ingatlanok vásárlása: 30 milliárd Ft
2017-es vizes vb: 107 milliárd Ft
2023-as atlétikai vb: 315 milliárd Ft
ingatlanvásárlás a miniszterelnök vejétől: 580 milliárd Ft
Erdélyi Katalin
Címlapkép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszédet mond a Siófoki Kórház-Rendelőintézetben az EgészségAblak mobilalkalmazásról tartott sajtótájékoztatón 2024. július 29-én. Mellette Vitályos Eszter kormányszóvivő. (fotó: MTI/Vasvári Tamás) | 2018 óta 16 milliárd forintot költött kórházi klímákra a kormány, dicsekszik Rétvári | Nagynak tűnő összeg, de nem az. Az augusztus 20-i ünnepségre például évente 10-15 milliárdot, az űrhajósprogramra pedig 27 milliárdot költ a kormány. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/impakt/2024/09/13/2018-ota-16-milliard-forintot-koltott-korhazi-klimakra-a-kormany-dicsekszik-retvari | null | true | null | null | atlatszo.hu |
Hosszú hónapok teltek el, de még mindig tart a nyomozás a fideszes Szabó Zsolt államtitkár és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökének, Balogh Jánosnak az ügyében. Mindkét visszásságot munkatársaink tárták fel, a cikkek még kora tavasszal, a Magyar Nemzetben jelentek meg.
Előbbi ügyben az azóta bezárt lap arról írt, hogy több mint egymilliárd-kétszázmillió forint parkol Belize-ben annak az offshore cégnek a bankszámláján, amelyiknek az „igazgatója” Szabó Zsolt fideszes képviselő, államtitkár, valamint felesége. A cég neve, amely mögött a dokumentumok alapján a hatvani politikus és neje áll: a Joy World Enterprise Limited, a bejegyzés dátuma 2013. június 10. Szabó Zsolték családi vállalkozása, az Exact-Cont Kft. ugyanarra a hatvani címre van bejegyezve, mint amelyik a dokumentumok egyikén szerepel.
Az államtitkárt akkor többször kerestük telefonon, szöveges üzenetet is küldtünk neki, de nem reagált megkeresésünkre. Később helyreigazítást követelt, ugyanakkor az ügyben ügyészségi nyomozás indult. Konkrétan Polt Péter legfőbb ügyész számolt be arról még júniusban, hogy különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt zajlik nyomozás Szabó Zsolt ügyében.
Mostani érdeklődésünkre Kovács Katalin százados, főügyészségi katonai ügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője azt közölte, hogy „a megjelölt ügyben elrendelt nyomozásban több irányú adatszerzés van folyamatban. A nyomozás érdekeire tekintettel jelenleg további információ nem adható.” Vagyis bár a politikus mindent tagadott, a főügyészség közel fél év után sem zárta le az ügyet.
Már a NAV nyomoz az ORÖ-vezér ügyében - Magyar Hang
Egyelőre egymáshoz dobálgatják a hatóságok Balogh János, az Országos Roma Önkormányzat elnökének botrányos ügyét, de legalább zajlik a nyomozás. A Magyar Nemzet még március végén tett feljelentést csalás gyanújával a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, melynek nyomozói néhány nappal később tanúként ki is hallgatták a botrány feltárásában résztvevő munkatársunkat.
Hasonló a helyzet Balogh János ORÖ-elnök ügyében is. A vezető egy a Magyar Nemzet birtokába került hangfelvétel szerint fiktív kampányrendezvényeket akart lepapíroztatni, az így „megspórolt” pénzből pedig a Fidesz helyi jelöltjének, Vinnai Győzőnek a kampányát segítette volna a romák voksolásra biztatásával. Mint egy rögzített beszélgetésben a szájából elhangzott: „Hát én nem dumálok mellé, én Győzőt fogom támogatni egyéniben. (…) Tudod, kell, hogy agitáljam az embereket, mert hivatalosan nem adhatom nekik oda, érted? Nem lehet úgy elszámolni vele.” Az egyik beszervezni próbált vállalkozó nemet mondott a törvénytelen ajánlatra, majd feljelentést tett, ahogyan a történtekről értesülve e sorok írója is.
A rendőrségtől a napokban kapott tájékoztatás szerint „a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya vesztegetés bűntettének gyanúja miatt folytat büntetőeljárást. Gyanúsítotti kihallgatásra még nem került sor. A nyomozás érdekeire tekintettel bővebb tájékoztatást jelenleg nem áll módunkban adni.”
A fejleményekről beszámolunk.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 26. számában jelent meg, 2018. november 9-én. | Vesztegetés miatt is nyomoznak az ORÖ-elnök ügyében | Hosszú hónapok teltek el, de még mindig tart a nyomozás a fideszes Szabó Zsolt államtitkár és Balogh Jánosnak az ügyében. | null | 1 | https://magyarhang.org/belfold/2018/11/09/vesztegetes-miatt-is-nyomoznak-az-oro-elnok-ugyeben/ | 2018-11-09 12:20:23 | true | null | null | Magyar Hang |
Pár hete megírtuk, hogy Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett pedig szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel, az Octopus Invest Kft.-vel. Cikkünk megjelenését követően özönleni kezdtek az alvállalkozók panaszai: kiderült, hogy még számos más állami beruházás és alvállalkozó építőipari cég érintett. Egyikük elmondta, az elején azzal biztatták, hogy a fővállalkozónak biztos politikai háttere van, közvetlen kapcsolattal az Orbán családhoz, majd amikor fogyni kezdett a pénz, a TEK-kel fenyegették meg. Több vállalkozás becsődölt, akadt olyan cégvezető, akinek az egészsége is ráment a pénzügyi vitára. A károsultak Orbán Viktor miniszterelnök rokonságát sejtik a sokszoros tendernyertes fővállalkozó mögött, az érintettek és a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre nem cáfolták a vélekedést.
Országszerte több városban is feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket különböző állami beruházásokon. Az egyik a tatabányai katolikus gimnázium építése volt, a másik a pécsi tűzoltóságé, majd emellé sorakozott fel több folyamatban lévő építkezés.
Mindez cikkünk megjelenését követően derült ki, amikor egymás után keresték meg lapunkat a megkárosított vállalkozások és azok jogi képviselői. Számos interjú után a következő kép bontakozott ki:
az Octopus Invest (és néhány hozzá kapcsolható vállalkozás) több közpénzes megbízást elnyert, saját eszközparkkal azonban nem rendelkezett.
Minden beruházásnál alvállalkozók tucatjait kérte fel, azzal biztatva őket, hogy kormányközeli kapcsolatai vannak, így minden rendben lesz.
Ezután felvették az előlegeket/első részleteket, aminek csak egy részét adták tovább az alvállalkozóknak, akiket emellett pótmunkákra, újabb feladatokra kértek fel, és így lényegében a saját munkájuk előfinanszírozására kényszerítették őket.
Amikor az alvállalkozók jogi lépéseket tettek, hogy megkapják számláik ellenértékét, hibás teljesítésre, szerződésszegésre stb. hivatkozva az Octopus elutasította őket. A teljesítési igazolásokat (TIG) sem adták ki sok esetben.
Majd ezt követően ők nyújtottak be követelést az alvállalkozókkal szemben. A perek jelenleg is folynak, van, amelyik már 2 éve tart. A visszatartott vállalkozói díjak összege az 1 milliárd forintot is meghaladja.
„Elnyomnak, mint egy csikket”
„Sajnos, én is egy károsult vagyok, illetve a cégem” – írta lapunknak egy érintett alvállalkozó cikkünk megjelenése után. „Több szerződésből összesen 100 000 000 forinttal tartoznak a mai napig. A szép az egészben, hogy a kapcsolatfelvételkor a biztos politikai háttérrel csábítottak engem oda, közvetlen kapcsolat az Orbán családhoz. Majd mikor már nem bírtam pénzelni, fordult a helyzet és a TEK-kel fenyegettek, illetve hogy
ne akarjam, hogy maga Orbán Győző vagy Áron hívjon fel személyesen, mert azt nem teszem zsebre. Elnyomnak, mint egy csikket.
Ilyet és számos hasonló hangzatos fenyegetést kaptam. Több perem van ellenük jelenleg is már közel két éve. Megdöbbentő, sőt megrázó, hogy a mai világban ez még megtörténhet, és ahogy látom, büntetlenül.”
Hamar kiderült, hogy az érintett alvállalkozó nincs egyedül. Egymás után jöttek a megkeresések a pórul járt cégektől, mi pedig igyekeztünk mindenkivel felvenni a kapcsolatot. A telefonos interjúk során aztán körvonalazódni kezdett egy kép a fővállalkozóról, annak tulajdonosairól és arról, hogyan vált az álommeló rémálommá az érintett cégek számára.
Tatabányán feljelentették az alvállalkozói, Pécsett szerződést bontott a megrendelője a tendernyertes építőcéggel | atlatszo.hu
Feljelentették alvállalkozói az Octopus Invest Kft.-t, miután a cég szerintük nem fizette ki nekik az elvégzett munkáért járó összegeket. A kft. állítja, csak azokkal szemben tartotta vissza a pénzt, akik nem megfelelően teljesítették vagy el sem végezték a munkát. A tatabányai beruházást megrendelő Székesfehérvári Egyházmegye mossa kezeit, és kimaradna a vitából. Mindeközben Pécsett szerződést bontottak az Octopus Investtel egy másik építkezés kapcsán, a korábbi tulajdonosok pedig az elmúlt hetekben megszabadultak a cégtől.
„Aláírtuk a halálos ítéletünket”
Az ügy egyik legnagyobb vesztese a beszélgetések alapján a tatabányai beruházás első generálkivitelezője, a Mirakle Kft. A cég jelenleg felszámolás alatt áll.
„Az Octopus keresett meg minket, korábban nem vettünk részt közbeszerzéseken – emlékszik vissza a kezdetekre az egykori ügyvezető. „2,5 milliárd forintot ajánlottak a tatabányai gimnázium kulcsrakész elkészítéséhez. Életünk legnagyobb megbízása volt, hosszasan gondolkodtunk, de végül igent mondtunk.”
Először minden szépnek tűnt: az egyeztetések ugyan elhúzódtak, de az Octopus Invest tulajdonosai nagyon meggyőzőek voltak: hatalmas irodában fogadták őket a Váci úton. Aztán jött az első meglepetés.
„Azt mondták, vállaljuk el Hatvanban a könyvtár felújítását 345 millióért, különben a tatabányai megbízásból sem lesz semmi.
Elkészítettük a költségvetést és láttuk, hogy ennyi pénzből nem lehet elvégezni a munkálatokat (nagyjából a duplájára lett volna szükség). De addigra már sok alvállalkozót felkerestünk az iskola építéséhez, és nem akartunk visszatáncolni. Azt hittük, a beruházások mögötti erős jogi háttér (egyház, állam, önkormányzat) elég garancia lesz arra, hogy ne legyen gond, ezért úgy döntöttünk, belevágunk. Bárcsak tudtuk volna, hogy ezzel aláírtuk a halálos ítéletünket…!”
A két helyszínen párhuzamosan folytak a munkák, a Mirakle minden erőforrását beleölte az építkezésekbe. Hiába.
„Úgy 40-50%-ig haladtak a dolgok, akkor azonban a fővállalkozó szerződésmódosítást kért tőlünk: napi öt-tízmilliós kötbért akartak belefoglalni, amire mi nemet mondtunk. Ez váratlan volt, hiszen határidőn belül voltunk. Hatvanban közben befejeztük a munkát, így amikor egyeztetésre hívtak 2020 szeptemberében, azt hittem, végre befogadják az elmaradt teljesítési igazolásokat, és kifizetnek. Az irodában azonban Szabó Ádám ügyvezető várt ügyvédek hadával, és közölték, azonnal szerződést bontanak velünk. „Ha most aláírom, akkor nem lesz további probléma” – így fogalmazott – „ellenkező esetben tönkretesz. Nem írtam alá.”
Az ügyvezető szerint, amíg ő az irodában volt, az építkezés helyszínén megjelent félelmet keltve 30 „biztonsági őr”, lekapcsolták az áramot, és mindenkit kizavartak. A Mirakle gépei, eszközei, anyagai, irodakonténere mind az építési területen maradtak.
Zűrös hátterű cégek vittek el egy 5 milliárdos iskolaépítési munkát Mészáros Lőrincék elől | atlatszo.hu
Négy olyan cég építheti fel a tatabányai katolikus gimnáziumot, amelyek korábban vagy nem szerepeltek jelentős közbeszerzéseken, vagy szabálytalan körülmények között lettek befutók. Külön érdekesség, hogy a társaságok tavalyi egész éves bevétele összesen nem volt annyi, mint a most elnyert tender összege.
„Birtokvédelmi eljárást indítottunk, amit először meg is kaptunk, majd végül mégis az Octopus javára ítéltek. Hónapokig nem engedtek be senkit, nekünk pedig 80 oldal hibás teljesítésre vonatkozó papírköteget adtak. Hiába végeztük el határidőre a munkát, nem kaptuk meg az érte járó 500-550 millió forintot. A cégünk kintlévősége végül akkorára nőtt, hogy a felszámolást nem lehetett elkerülni.”
Az egykori cégvezető szavaiból azonban kiderül, a kálvária ezzel sem ért véget. „Eladtam az autómat, az ingatlanomat, hogy legalább néhány alvállalkozót részben ki tudjunk fizetni. Hiszen folyamatosan kerestek minket, mindennapi megélhetési gondokkal küzdve. Volt, aki a kerítésen át dobálta ki a szerszámait a lezárt területről, hogy legalább máshol dolgozni tudjon.
Olyan is akadt, aki azzal hívott fel, hogy elmegy és felakasztja magát a kapura.
A férjemet annyira megviselte az egész, hogy hónapokra kórházba került. Én pedig egy idő után annyira kétségbe voltam esve, hogy bárkinek a kezét elfogadtam, akiről úgy véltem, segíteni tud.”
Így jutottak el oda, hogy megpróbálták fizikai erővel visszafoglalni az építési területet. „A birtokvédelem akkor még élt, így – miután az akciót bejelentettük a rendőrségen – 2021 elején bevonultunk a területre 70-80 fővel. Két napig voltunk bent, akkor az Octopustól megkerestek minket, hogy egyezzünk meg. Bízva a békés megoldásban levonultunk, de persze ezt az ígéretüket sem tartották be, az egyezségből semmi sem lett.
Mindvégig folyamatosan kértük a Székesfehérvári Egyházmegye jogi képviseletének és Hatvan Város Polgármesterének is a segítségét. Már azt is felajánlottuk, hogy aláírunk engedményezést az összes alvállalkozónk és beszállítónk részére, hogy legalább ők jussanak az elvégzett munkájuk után járó pénzhez. Ez sem vezetett eredményre. A mi alvállalkozóink nagy része is tönkrement, velünk együtt…”
A Mirakle egykori ügyvezetője úgy tudja, a Székesfehérvári Egyházmegye aláírta az Octopus teljesítését, a pénzt pedig átutalta úgy, hogy az Octopus nem igazolta le, hogy az alvállalkozóit kifizette volna.
A Mirakle állásfoglalást kért a Közbeszerzési Hatóságtól a kifizetés törvényi előírásáról. A hatóság válasza szerint „A kérdés az volt, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő fővállalkozó az alvállalkozói részére teljesíthet-e akképp, hogy az alvállalkozó által nem elismert követelését az alvállalkozói díjba beszámítja, különös tekintettel arra, hogy az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdés f) pontja átutalási igazolások másolatának átadását írja elő, nem pedig beszámítást vagy egyéb fizetési módot. A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint az ilyen teljesítés nem elfogadható.”
„A Mirakle Kft. egyedüli generál kivitelezőként vett részt a munkában. Hogy lehet az, hogy az általunk elvégzett munka megfelelt az egyház műszaki ellenőrének, azt ki is fizette, az Octopus pedig hibás teljesítésre hivatkozva nem fogadja el? Azok után, hogy sikerült felvennie érte több száz millió forintot! Az Octopus a mai napig tartozik nekünk ezzel a pénzzel!
Erős alapokon álló családi vállalkozás volt a miénk, de a korábbi munkáinkból származó összes bevételünket is felemésztette a két kivitelezés finanszírozása.
Sarokba szorítottak a kifizetések visszatartásával. Az Octopus tulajdonosa folyamatosan ránk hárította a felelősséget, hogy elloptuk a pénzt, ezért nincsenek kifizetve az alvállalkozók. A projektek sokkal többe kerültek már akkor, mint amekkora összeget összesen kaptunk. Persze szerettünk volna mi is perelni, de a szerződésben, amit aláírtunk, az Octopus kikötötte a választott bíróságot. Így közel 40 millió forintot kellett volna még fizetnünk csak azért, hogy perelhessünk. Ezt már nem tudtuk kifizetni. Az építési napló egyébként a mai napig nyitva van – nem is zárjuk le addig, amíg nem számoltak el velünk.”
A Mirakle volt ügyvezetőjét azóta a cég egyik tulajdonosa, Németh Zsuzsa beperelte és – belépve a hitelezői körbe – 1 milliárdot követel rajta. De, mint mondja, az utánuk érkező, számukra ismeretlen cégek is ugyanebbe a forgatókönyvbe, csapdába estek bele.
Porsche, Gucci, Dior
A Mirakle egyik érintett alvállalkozójával is sikerült beszélnünk. Nekik másfél éve áll bent a pénzük, hiába végeztek el minden munkát és pótmunkát, amit az Octopus kért.
„Velem fogsz szívózni? Rajtatok bukik a projekt! – nagyjából ebben stílusban beszélt velem Németh Zsuzsa, miután közöltem, hogy ameddig nem állítja ki a teljesítés-igazolást és nem fizet, nincs több munka. Közben mutogatta a kis füzetkéjét meg a rózsaszín tollát, hogy 13 millió helyett csak 5,1-re tarthatok igényt. Pedig még karácsony este is kimentünk neki elvégezni egy javítást, mert úgy gondoltam, mi, szabolcsiak tartsunk össze… Kár volt, mert nem fizetett.”
Pedig a cégvezető szerint volt pénzük. Mint mondja, mindig nagyon drága ruhákban jelentek meg: Gucci, Dior, Luis Vitton, az autóik között pedig volt zöld rendszámos Porsche Cayenne, vadiúj BMW, Mercedes. Rengeteg kocsijuk volt. Nyaralni is mentek, de hogy hova, azt titkolták. A cégvezető úgy hallotta, a házukat kerítéssel és kamerákkal vették körül – és nemcsak a magánéletük féltik Némethék.
„Nekem azt mondták, a Váci úti iroda be volt poloskázva, a céges telefonokat pedig lehallgatták. Mert a saját alkalmazottaikban sem bíztak: egyikőjüket állítólag hosszú évek után egy e-mailben rúgták ki, a másikról pedig azt a pletykát terjesztették el, hogy meglopta őket. Arról is kaptunk információkat, hogy a cég rengeteg fizetési felszólítást kapott, és már sehol sem találnak alvállalkozókat, annyira rossz a hírük. A környéken minden Tüzép-nek tartoztak. De a velük szerződött cégekkel titoktartási nyilatkozatot írattak alá – egy egész hadsereg jogászuk van.”
Az ügyvezető úgy emlékszik, többször is elhangzott, hogy az Octopus tulajdonosai Orbán Viktor miniszterelnök családjához „vannak bekötve”, ezért nyernek annyi közbeszerzést. Ezt erősítették meg Pécsett is, ahol két beruházásban is érdekelt volt az Octpus tulajdonosi köre.
Kormányközeli kapcsolatok?
A baranyai megyeszékhelyen a tűzoltóság Engel utcai épületét, valamint PTE Balassa Kollégium felújításának befejező munkáit vállalták el. Előbbi a mai napig nem készült el, a munkálatok megakadtak, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerződést bontott velük a határidők be nem tartása miatt.
Az érintett alvállalkozók beperelték az Octopust, illetve feljelentést is tettek a cég ellen, a nyomozást elrendelték. Egyikük – akárcsak a Mirakle – felszámolás alá került. Az egykori ügyvezető az Átlátszónak elmondta, őket azzal keresték meg, hogy vállalják a generálkivitelezést, de ebbe nem mentek bele.
Mészáros cégét lekörözve nyerte el a pécsi tűzoltólaktanya felújítását három furcsa társaság | atlatszo.hu
Véget érhet a pécsi tűzoltólaktanya kálváriája: sikerült megtalálni a kivitelezőket, akik összesen 4,2 milliárd forintból végezhetik el a szükséges fejlesztéseket a baranyai megyeszékhelyen. Egy nagypályás cég mellett három kisebb felel majd a kivitelezésért. Utóbbiak maguk mögé utasították Mészáros Lőrinc ZÁÉV-ját, sőt, egyikük 1,1 milliós adózott eredménnyel a háta mögött 2,2 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el tavaly. A három cég háttere közös, és egyikük érintett volt egy gyanús tenderben, amelynek során közel négymilliárd forint uniós támogatás sorsa dőlt el.
„Csak alvállalkozóként szálltunk be építész munkára, láttuk, hogy túl szoros a keret, a tervek sem jók, nem akartunk mást bevállalni. Olyan feladatokat is elvégeztettek velünk, ami nem a miénk lett volna, aztán kiderült, hogy közmű alagút van az épület alatt, nem lehetett tovább haladni. Vártunk terveket, de nem kaptunk. Amit mégis megcsináltunk, arra húzták a szájukat. Hívtunk szakértőt, az ő véleményét odaadtuk az Octopusnak, ők meg közölték, hogy „ezzel kitörölhetjük”.
5%-ot fizettek csak ki, vártuk, hogy utalják a következő 5%-ot, de hiába. Akármit csináltunk, semmi sem volt jó, de folyton sürgettek, hogy dolgozzunk tovább. Az építőanyagok ára közben megugrott, de se anyag nem volt, se pénz. Ekkor közöltük, hogy rendben, veszünk fel hitelt anyagokra, de annak az összegét helyezzék el ügyvédi letétben. Másnap küldték a papírt, hogy szerződésszegés történt. Akkor levonultunk, a munkaterületet nem adtuk át, az építési napló sincs lezárva.”
A cégvezető szerint az Octopus egy kirakatcég, „a strómanok strómanjai” – bár mindig azzal dicsekedtek, hogy jó kapcsolataik vannak. Egészen pontosan az terjedt el, hogy Némethék üzlettársai, Járási Tamás és Sipos Péter a kulcsfigurák, főként utóbbi, aki állítólag harmad-unokatestvére Orbán Áronnak.
Megnéztük ezért, mit lehet tudni a megnevezett személyekről.
Bár a kereső nem sok találatot adott, az Opten adatai szerint Járási Tamás üzlettársa volt Fonyó Gábornak a Cserepes Agrár Kft.-ben. Fonyó neve a Fejér megyei földárverések kapcsán lehet ismerős, de „a NER első földesúri háborújában” is érintett volt. Sőt, építési vállalkozóként is felbukkant többek között egy Paulay Ede utcai beruházásnál.
Fonyó mellett ismert szereplő még dr. Fodros István, aki a Hekust Kft.-ben volt üzlettársa Németh Jánosnak, az Octopus volt tulajdonosának. Fodros Sao Tomé és Principe Demokratikus Köztársaság budapesti tiszteletbeli konzulja volt, de az 1986-os, botrányba fulladt magyarországi szépségkirálynő-választás egyik főszervezőjeként is ismerték. A rendszerváltás Fodrost a Lapkiadó Vállalat vezérigazgató-helyetteseként érte, később a Hekus, illetve a Diplomata Magazin főszerkesztőjeként tevékenykedett. Fodros István tavaly decemberben hunyt el.
Az igazi kapocsként a kormányhoz azonban Sipos Pétert emlegetik, aki állítólag anyai ágon Orbán Viktor anyjához, Sipos Erzsébethez köthető. Sipos két cégben is üzlettársa (volt) Némethéknek.
Megkerestük a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy megtudjuk,
Sipos Péter valóban rokonságban áll-e Sipos Erzsébettel,
ha igen, pontosan milyen kapcsolatban vannak,
az Octopus Invest – és kapcsolt vállalkozásai – (volt) tulajdonosai, Németh Zsuzsa és Németh János milyen kapcsolatban állnak Orbán Áronnal,
illetve, van-e bármilyen köze Orbán Áronnak az említett beruházásokhoz, vagy csak visszaéltek a nevével.
Havasi Bertalan szokatlanul rövid idő alatt válaszolt. Mint írta:
„A miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel.”
A pécsi vállalkozók szerint mindenesetre Orbán Áron egyszer járt az Engel János úti építkezésen, bár nem derült ki pontosan, miért. Annyit tudtak róla, hogy korábban már máskor is járt Pécsett, mivel nagyon szereti a fegyvereket, és meglátogatott egy pécsi lövészklubot.
Orbán Áronról a Direkt36 írta meg nemrég, hogy egyszerre hirdet fogyókúrás élelmiszert és fegyvereket. „A miniszterelnök 14 évvel fiatalabb öccse, Orbán Áron eddig nem vállalt közéleti szerepet, a közösségi médiában azonban nyilvános posztok sorát teszi közzé évek óta. Ezekben rendszerint azt mutatja be, amint a hobbijainak hódol: például kertészkedik, pörköltet főz, barkácsol vagy kisrepülőt vezet, időnként dallamos orosz zenéket oszt meg. Vannak olyan posztjai is, amelyek az üzleti tevékenységére utalnak. (…)
Orbán idén tavasszal lett igazgatósági tagja a szénhidrát-csökkentett, fogyást segítő élelmiszerek piacát megcélzó Norbi Update Lowcarb Zrt.-nek. (…) Orbán Áron a Facebookján rendszeresen reklámoz egy Global Arms Hungary nevű dunakeszi fegyverboltot is, az Update-től függetlenül. A miniszterelnök öccse nem tűnik fel a bolt mögött álló cégben, a Multi Shoot Zrt.-ben sem tulajdonosként, sem tisztviselőként, de nyilvánvalóan köze van hozzá.
Előfordult, hogy közösségi médiás posztjaiban a sajátjaként hivatkozott rá, továbbá a cég egyik lőterét részben saját kezűleg építi, valamint a vállalkozás több fióktelepe is az ő földjén van” – olvasható a Direkt36 oldalán.
A cikk megjelenése után Orbán Áron törölte a Facebook-oldalát, így az említett bejegyzések ma már nem elérhetőek. Cégén keresztül kerestük Orbán Áront is, hogy reagáljon a pécsi látogatásra és a felmerült rokoni kapcsolatokra, de cikkünk megjelenésig a miniszterelnök öccse nem válaszolt. Sipos Péter, Járási Tamás és Fonyó Gábor szintén nem válaszoltak lapunknak. A miniszterelnök öccse a Direkt36 cikk megjelenésekor ugyan hivatalosan még nem volt jelen a fegyverbolt mögötti cégben, de ma már a Multi Shoot Zrt. vezérigazgatója. A Dunakesziben található vállalkozás tavaly 119 millió forintos forgalmat bonyolított, a tulajdonosa dr. Tűzkő Nándor.
Sorban dőlnek a projektek
Az alvállalkozók úgy tudják, nemcsak a pécsi és a tatabányai beruházással vannak gondok, ezért megnéztük, mely projektekben érintett még az Octopus. 2020 és 2022 között több mint tíz, hozzájuk köthető állami beruházást találtunk.
Az egyik érintett, a Szombathelyi Tankerületi Központ kérdésünkre a következő tájékoztatást adta. „Az Őriszentpéteri Általános Iskola épületének új épületrésszel történő bővítésére a Szombathelyi Tankerületi Központ az „Iskola 2020” Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése a hátránykompenzáció elősegítése és a minőségi oktatás megteremtése érdekében” elnevezésű pályázattal nyert uniós forrásokat.
A pályázat megvalósítása érdekében a Tankerületi Központ a fennálló szabályzóknak megfelelően nemzeti nyílt közbeszerzési eljárással kötött szerződést az Octopus Invest Kft. és Falcon Globál Zrt. cégekkel, mint közös ajánlattevőkkel.
A Tankerületi Központ szerződésszegés miatt a szerződést 2022. szeptember 2. napján azonnali hatállyal felmondta.”
Hozzátették ugyanakkor, hogy a kivitelező cégek és alvállalkozóik közötti elszámolási vitákról nincsenek hivatalos információk, továbbá, hogy a projekt befejezésében a Tankerületi Központ elkötelezett, ezért új közbeszerzést fog kiírni.
A csornai és a mosonmagyaróvári tanuszodát is az Octopus Kft kivitelezte, és úgy tudjuk, ezeken a helyszíneken is ugyanaz a helyzet, mint a többi településen: a munkálatok leálltak. Több önkormányzat – arra hivatkozva, hogy állami beruházásról van szó – nem adott tájékoztatást, ezért megkérdeztük az illetékes Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-t (BMSK) is, hogyan állnak az építkezések. Közadatigénylésünkre azonban az előírt határidőig em válaszoltak.
Mosonmagyaróvárról utoljára Nagy István jelentkezett be több mint fél éve, és bár az átadónak már rég meg kellett volna történnie, ennek eddig semmi nyoma az interneten. A csornai tanuszodát eredetileg idén ősszel avatták volna fel, de erről sem találtunk beszámolót sehol. A legfrissebb képet a márciusi állapotokról találtuk, ezen még csak az alapozó munkálatokat végezték.
A kormány mindenesetre 2022 októberében többletforrásokat biztosított mindkét beruházáshoz:
a mosonmagyaróvári tanuszoda építésére 1,1 milliárd forint helyett 1,4 milliárdot,
a csornai tanuszoda építésére pedig 1,2 milliárd helyett 1,5 milliárd forintot szánnak.
Szintén megakadt a váci bölcsőde építése. Egy évvel ezelőtt Inotay Gergely alpolgármester a Bauer Mihály utcai bölcsőde helyszínén még azt mondta, „a kivitelező Falcon Global Zrt. és Octopus Invest Szolgáltató Kft. a 2020. december 23-án megkötött szerződés alapján a munkaterület átadás-átvételétől (2021. május 25.) számított tizenkét hónap időtartam alatt vállalta a bölcsőde felépítését. A kivitelezési munkálatok az előzetes műszaki ütemterv szerint zajlanak, jelenleg a monolit vasbeton falazatok építése van folyamatban.”
Az épület átadása azonban a mai napig nem történt meg. A HírTV novemberi beszámolója szerint a váci önkormányzatnak új közbeszerzést kell kiírnia.
Évekre kizárták őket a közbeszerzésekből
De nemcsak a bedőlt projektek mutatják, hogy az Octopus sikerszériája véget ért. 2025 májusáig ugyanis nem indulhatnak közbeszerzéseken. Ennek oka, hogy a csornai tornacsarnok kivitelezésére beadott árajánlatuk hamis adatokat tartalmazott (a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizáró ok).
Az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint az Octopus Invest, „aki a Marsabit Kft.-t kapacitást nyújtó szervezetként az eljárásba bevonta (abban az időpontban, amikor a cégnek már törölt volt az adószáma), úgy nyilatkozott az EKR nyilatkozati minták felhasználásával, hogy nem von be a kizáró okok hatálya alá tartozó szervezetet. A referencia-igazolás tartalmát megerősítő referencia-nyilatkozatot az Octopus Invest Kft. saját nevében töltötte ki, megerősítve a hamis referencia-igazolásban foglalt hamis tényeket – az Octopus Invest Kft. ügyvezetőjének aláírásával.”
„Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki (…) i) az adott eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése során a valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat (a továbbiakban: hamis adat), illetve hamis adatot tartalmazó nyilatkozatot tesz, vagy a közbeszerzési eljárásban előzetes igazolásként benyújtott nyilatkozata ellenére nem tud eleget tenni az alkalmasságot, a kizáró okokat vagy a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumokat érintő igazolási kötelezettségének…” Forrás: 2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről
Bár az Octopus szerint a Marsabit a hiánypótlás benyújtásának időpontjában nem állt kizáró okok hatálya alatt, és betegség miatt alaposabb ellenőrzést nem tudtak végezni a Marsabit hátterét illetően, ezért a szándékosság is vitatható, kérelmüket az előzetes vitarendezés során lesöpörték.
Úgy ítélték meg ugyanis, hogy az ellenőrzés nagyjából egy munkaórát vett volna igénybe, és szerintük „rendkívül súlyos betegséghullám az, amely 2022 januárjától egészen 2022. március végéig sújtja az ajánlattevő teljes munkaképes állományát olyan módon, hogy nincsen olyan munkavállalója, amely ezen időszak alatt a közbeszerzési eljárás szempontjából munkaképes, vagy egy egyórás ellenőrzési feladatnak nem tud eleget tenni (bármely internetes böngésző használatával).”
Az Octopust így kizárták az adott közbeszerzési eljárásból 2022.03.28-án, és mivel a kizáró ok megszűnésének ideje 2025.05.02., így a cég még sokáig nem indulhat közpénzes tendereken. A döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt nem támadta meg a kft.
Egy általunk megkérdezett közbeszerzési szakértő elmondta, a kizáró ok hatálya alá tartozó cég a hatósági nyilvántartásban szereplő időpontig
nem nyújthat be ajánlatot egyetlen közbeszerzési eljárásban sem;
ha mégis benyújt, akkor ki kell zárni;
ha a listára az ajánlat benyújtását követően kerül fel, akkor szintén ki kell zárni az eljárásból;
és valamennyi folyamatban lévő, közbeszerzés eredményeként született szerződését fel kell mondani, ha később kiderül, hogy a közbeszerzési eljárás alatt a kizáró okok hatálya alatt állt.
Ezek a jogkövetkezmények csak attól az időponttól alkalmazandók, ahogy felkerült egy cég a hatósági listára. Ellenőriztük az Octopus Invest által elnyert megbízásokat, de azokban mind még az eltiltás előtt hirdettek eredményt. Igaz, az ekr.gov.hu szerződésnyilvántartó moduljában a pécsi tűzoltóságra, az őriszentpéteri iskolára, valamint a csornai és mosonmagyaróvári tanuszodára vonatkozó élő szerződést már nem találtunk. (A tatabányai gimnázium és a váci bölcsőde „teljesítés alatt” áll.)
Az mindenesetre biztos, hogy a vállalkozás szénája nem áll jól. Az Opten adatai szerint az azóta lepasszolt cég egyik új tulajdonosával, Fekete Árpád Norberttel szemben elrendelték a vagyoni részesedés lefoglalását (ez érinti a Professional Marketing Manager Kft.-t is, amit szintén Németh Zsuzsától vett át Fekete), és már két végrehajtás indult a cég ellen novemberben. A másik új tulajdonos, a Sunstrike Hungary Kft. pedig pár hét után ki is szállt a cégből.
Miután az Octopust lerázták magukról, Németh Zsuzsa és Németh János novemberben újabb cégeket hozott létre, a Valid Gate Kft.-t és a NeoTax Kft.-t.
A visszatartott pénzt sem kaphatják meg az alvállalkozók
Miközben az alvállalkozók peres úton próbálnak hozzájutni a pénzükhöz, mi ismét megkerestük a Székesfehérvári Egyházmegyét – immár több információ birtokában –, hogy megtudjuk:
miért nem választottak másik kivitelezőt, amivel talán megelőzhető lett volna a kialakult helyzet,
hogyan kaphatott az iskola működési engedélyt, ha az építési napló nincs lezárva,
van-e az Egyházmegyének listája az épületben található hibákról,
illetve tesznek/tettek-e bármilyen lépést az alvállalkozók érdekében.
Több cégvezető ugyanis állítja, megkerestek mindenkit, akit lehetett: politikusokat, az egyházmegyét, de senki sem segített rajtuk.
A Székesfehérvári Egyházmegyétől a következő válaszokat kaptuk. „A Székesfehérvári Egyházmegye a közbeszerzési szabályozás és a joggyakorlat engedte keretek között állította össze a közbeszerzési eljárás feltételrendszerét, amely feltételektől a beérkezett ajánlatok ismeretében sem térhet el.” Vagyis hiába lehetett volna gyanús az Octopus előélete, arra nem lehettek volna tekintettel, ugyanis „kizárólag a közbeszerzési törvényben meghatározott esetek fennállása esetén nyilvánítható egy ajánlat érvénytelenné. A közbeszerzési eljárásban ilyen érvénytelenségi ok nem merült fel a nevezett gazdasági társaságok esetében.”
A hvg.hu beszámolója szerint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) közbeszerzésén összesen 12 cég indult egyedül vagy konzorciumban, így összesen hat ajánlattevő volt. Egy utóellenőrzés során azonban kiderült, hogy a vállalkozások egy része lényegében két cégcsoporthoz tartozik, tehát kapcsolt cégek „versenyeztek” egymás ellen. Ezzel pedig sérült a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségről szóló paragrafusa. Az egyik cégcsoport Némethné Székely Zsuzsához tartozott, aki személyes adatai alapján megegyezik Németh Zsuzsával, az Octopus akkori tulajdonosával.
Az Egyházmegye azt ugyan elismerte, hogy az építési napló nincs lezárva, hozzátették ugyanakkor, hogy „az építési napló lezáratlan vagy lezárt állapota irreleváns a használatbavételi engedély kiadása tekintetében.”
A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal ugyanis 2022. augusztus 31-én (KE/ETDR-027/2389-55/2022 iktatószámon) kiadta a „Székesfehérvári Egyházmegye tulajdonát képező Tatabánya, Semmelweis utca 4. szám és 2090/2 helyrajzi szám alatti ingatlanon meglévő kórház épület átalakításával megvalósult Szent Margit Gimnáziumra és Általános Iskolára, valamint az épületben kialakított személyfelvonóra a használatbavételi engedélyt.”
Mint írták, a Kormányhivatal az engedély részeként összesen 17 db feltétel szabott, ezek egy részét már teljesítették, a többi még folyamatban van. Az Egyházmegye szerint a feltételek egyike sem érinti/érintette az iskolába járó gyerekek oktatását, ellátását, illetve biztonságát. „A Székesfehérvári Egyházmegye képviseletében eljáró műszaki ellenőrök, illetve műszaki szakértők a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásakor megállapították, hogy az épület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.”
Az Octopus és az alvállalkozók közötti helyzetre is reagáltak. Elmondásuk szerint a Székesfehérvári Egyházmegyének hivatalosan tudomása van arról, hogy 2020 nyarán az Octopus Invest Kft. és egy alvállalkozóként bevont gazdasági társaság között jogvita alakult ki, melynek keretében az illetékes jegyző előtt birtokvédelmi eljárásra került sor, illetve az eljárásban hozott döntés ügyében bírósági per volt folyamatban. A pontos eseményeket azonban nem ismerik.
Ugyanakkor, „tekintettel a jogvita lezáratlan állapotára, a Székesfehérvári Egyházmegye a jogszabályban rögzített kötelezettségének eleget téve
e jogvitára tekintettel a mai napig visszatartja az az Octopus Invest Kft.-t megillető vállalkozói díj egy részét is”.
Hozzátették, a Székesfehérvári Egyházmegye nem hagyta figyelmen kívül a folyamatosan érkező alvállalkozói panaszokat, „azok beérkezéséről folyamatosan tájékoztatta a fővállalkozói kört, felhívva a figyelmet arra, hogy a Székesfehérvári Egyházmegyének tudomása van ezekről. Mind szóban, mind írásban több alkalommal jelzésre került a fővállalkozói kör részére, hogy a Székesfehérvári Egyházmegye elvárása a fővállalkozókkal szemben a tisztességes és korrekt elszámolás valamennyi alvállalkozó tekintetében.”
Ennél sokkal többet azonban nem tehettek. Az Egyházmegye szerint ugyanis az egyetlen eszközük „a fővállalkozókat megillető vállalkozói díj egy részének jogszabályban rögzítettek szerinti visszatartása”. Ezzel az eszközzel pedig éltek is.
A „félreértések elkerülése érdekében rögzítendő, hogy a visszatartott fővállalkozói díjrészletek nem fizethetőek ki az alvállalkozók részére. Főszabály szerint, ha a díjak visszatartásának feltételei megszűnnek, akkor azt a Székesfehérvári Egyházmegyének a fővállalkozók javára kell majd teljesítenie” – hangsúlyozták.
Hallgatásba burkolóznak
Az üggyel kapcsolatban természetesen megkerestük az érintett cégeket és tulajdonosokat, hogy legyen lehetőségük reagálni az elhangzottakra. Mindenkit a cégnyilvántartásban megadott emaileken keresztül próbáltunk elérni – sikertelenül.
Bár először (az első cikkünk készítésekor) az Octopus jelenlegi tulajdonosa, Fekete Árpád Norbert még válaszolt, második levelünkre már nem reagált. Ebben arra kérdeztünk rá, miért vett át egy céget, amit 2025-ig kizártak a közbeszerzési eljárásokból, számos vitás ügye/pere van folyamatban, és már alvállalkozókat sem talál a rossz híre miatt. Azt is tudni szerettük volna, hogy miért indult végrehajtás a cég ellen, miért rendelték el a vagyoni részesedés lefoglalását, és hogy ismerte-e korábban az előző tulajdonosokat.
Ugyanígy nem jött válasz Németh Zsuzsától és Németh Jánostól, akiktől többek között azt próbáltuk megtudni, milyen kapcsolat köti őket az Orbán-családhoz, miért vitték el Orbán Áront a pécsi tűzoltóság építésére, miért nem fizettek az alvállalkozóknak, és egyáltalán, igaz-e mindaz, amit az alvállalkozóik elmondtak róluk.
Kísért a Megyeri híd és az EKF szelleme
„Hát, szép kis sztori kerekedett belőle” – írta vissza az egyik alvállalkozó, amikor megmutattuk neki a cikket megjelenés előtt. „De valójában érdekli ez az embereket?” – tette fel a kérdést érezhető rezignáltsággal. „Vagy csak egy másodpercre megpiszkálja az ingerküszöböt, aztán tovább olvas és megvonja a vállát azzal, hogy „egy újabb Megyeri-híd, hallottunk már ilyet…?” (…) Ezután egy másik céggel, egy másik pályázaton, egy kicsit máshogy leírt névvel új nyertest hirdetnek, és kezdődik minden elölről…”
Bár az Octopus ügye még folyamatban van, sőt, egyes helyszíneken még csak most kezdődik,
a Megyeri híd építése körüli botránnyal való párhuzam valóban találó.
A 13 évvel ezelőtti eset során a híd építője, a Ganz Acél Zrt. annak ellenére nem fizette ki az alvállalkozóit 2008-ban, hogy a munkát tőle megrendelő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től (NIF) a teljes összeget megkapta. Emiatt több cég csődbe ment, nem egy vállalkozónak a házát is elárverezték.
Az ügyben nyomozás indult, és bár a Ganz Acél bizonyos összeg kifizetését vállalta, a megkárosított vállalkozók egy része elfogadhatatlannak tartotta, hogy a jogosan kiszámlázott összegnek csupán a töredékét fizessék ki nekik. Évekkel később még mindig arról szóltak a hírek, hogy az eset életeket tett tönkre, és a fizetség egy jelentős részét azóta sem kapták meg az érintettek.
Elátkozott építőipar: Válság, korrupció, csődhullám | atlatszo.hu
Az elmúlt néhány évben szinte minden elképzelhetővé vált az építőiparban: olyan kormányzati kedvencek is csődbe mehettek, mint az előző rezsim autópálya-építő sztárja, a Viadom, vagy a politikai kapcsolatait többé-kevésbé nyíltan vállaló Vegyépszer – mindkettő több tízmilliárd forintnyi fedezetlen, illetve behajthatatlan követelést hagyott hátra. De bedőlt a Balusztrád, a Megyeri-hidat építő Ganz Acél, a tavalyelőtt még 4 milliárdos forgalmat bonyolító Sky-Builder vagy a huszonöt éve működő Hérosz Zrt. is. E nagy építőipari csődök többségét hangos botrányok, időnként a tönkrement alvállalkozók tragédiája, és megválaszolatlan kérdések tömege kísérte. Ugyanakkor e különbözőnek tűnő csődök többségében találhatunk néhány olyan jellemző alapvonást, melyek alapján leírhatjuk azt a jellegzetes forgatókönyvet, ami megvalósulni látszik ezekben a felszámolásba torkolló cégtörténetekben.
A pécsi „Európa Kulturális Fővárosa 2010” (EKF) projekt károsultjainak ügyében is csak tavaly, 11 évvel az ügy után született jogerős ítélet.
A történet nagyjából ugyanaz, mint az előző két esetben. Egy cég 2009-ben szerződést kötött a pécsi önkormányzattal a pécsi EKF projekt keretében induló beruházások kivitelezésére, mintegy 2 milliárd forint vállalkozói díj fejében. A kft. azonban a szerződésben vállalt munkákhoz szükséges pénzügyi fedezettel, munkaerővel, eszközökkel, anyaggal egyáltalán nem rendelkezett, a munkákat teljes egészében alvállalkozók igénybevételével kívánta elvégezni.
Az alvállalkozók el is végezték a munkát, a fővállalkozó pedig benyújtotta a számlát, és meg is kapta a közel 2 milliárd forintot a pécsi önkormányzattól valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. Az alvállalkozók viszont a pénzből alig láttak valamit.
A beruházások során összesen 20 alvállalkozónak nem fizették ki a vállalkozói díjat, amivel összesen mintegy 538 millió forint kárt okoztak nekik.
Ebből 316 millió forint kár nem térült meg. A fővállalkozó ezután eladta a céget fiktív személyeknek, és a társaság közel 80 millió forint vagyonát is eltulajdonította.
Az ügyben tavaly hozott jogerős ítéletet a Pécsi Törvényszék. Eszerint „társtettesként elkövetett csalás, csődbűncselekmény és közokirat-hamisítás miatt” ítélték el a gazdasági társaság vezetőit. Az elsőrendű vádlottat három, a másodrendű vádlottat két év börtönbüntetésre ítélték, emellett 85-85 millió forintos vagyonelkobzást is elrendeltek velük szemben, továbbá 184 millió forintos kártérítés megfizetésre is kötelezték őket.
Százmilliók a politikai holdudvarnak: Mire költötték a Pécs 2010 projekt pénzeit? | atlatszo.hu
2010-ben Pécs volt Európa egyik kulturális fővárosa. Noha a program keretében megvalósult rendezvényeket és népszerűsítésüket közpénzből finanszírozták, az ezzel kapcsolatos adatok eddig nem voltak nyilvánosan hozzáférhetők. A költségek túlnyomó hányadán az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) és a pécsi önkormányzat osztozott egy 2006-ban megkötött szerződés alapján, de a programköltségvetést a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretéből is kiegészítették.
A közbeszerzési korrupció sokszor egy önbeteljesítő folyamat
Az Átlátszó által megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint ez az egész tipikus esete annak, amikor egy cég semmihez nem ért, csak a politikai kapcsolataival házalva állami megrendeléseket „jár ki”, majd a hasznot lefölözve a tényleges munkát átadja tényleges kapacitással és szakértelemmel rendelkező cégeknek, akiket még ki sem fizet a végén.
Szerinte mindez azért történhet meg, mert a tényleges teljesítést végző cégek nem közvetlenül indulnak el a közbeszerzésen. Ennek két oka lehet: egyrészt, ha eleve versenykorlátozó a kiírás, és emiatt csak meghatározott vállalkozások tudnak indulni. A másik pedig, hogy a magyar viszonyok között
a kisebb cégek önkéntesen alávetik magukat a politikai kapcsolatokkal rendelkező, vagy ezeket a kapcsolatokat csak behazudó szereplőknek.
„Valószínűleg, ha elindultak volna önállóan, megnyerték volna a közbeszerzést (ebben nem hisznek sokan), és akkor most nem lennének kiszolgáltatott helyzetben, olcsóbb lett volna az államnak, és elkészült volna rendben a projekt.
Ez az a pszichológiai faktor, amit érdemes lenne beültetni a köztudatba: a közbeszerzési korrupció sokszor egy önbeteljesítő folyamat. A simlis szereplőnek valójában nem mindig van annyi érdemi ráhatása a kiválasztási folyamatra, mint állítja, de a tényleges kapacitással rendelkező cégek – feltételezve az általánosan korrupt működést – önként behódolnak. Pedig ha nemet mondanának, akkor nem lenne, aki elvégezze a tényleges munkát, és a politikai hátszéllel rendelkező közvetítő cég sem tudna elindulni.
Ez az eset tökéletesen példázhatja azt, hogy nem érdemes behódolni,
mert fokozott a veszélye annak, hogy nem kapod meg a pénzed, és egy projektcéget két perc alatt be tudnak dönteni a tulajok, esélyed sincs kiverni belőlük a tartozást” – fogalmazott a szakértő.
Bár azt nem tudja megítélni, mi lesz a hatósági vizsgálatok és polgári perek vége, szerinte az egyértelműen látszik, hogy több ponton is elcsúsztak a dolgok. Alapvetően ugyanis a következő módon zajlik a kifizetés folyamata:
lépés: a fővállalkozó nyilatkozik arról, hogy az adott részszámlán belül mekkora az alvállalkozói részesedés aránya (már itt lehettek hamis nyilatkozatok);
lépés: az állami beruházó átutalja az alvállalkozói részt a fővállalkozónak, aki haladéktalanul átutalja a pénzt nekik, és az erről szóló banki igazolást megküldi a beruházónak;
lépés: a fővállalkozó ezután állíthatja ki a saját teljesítésére eső összegről szóló számlát, és csak ezután kaphatja meg a fennmaradó összeget.
Jelen esetben tehát felmerül a gyanú, hogy az Octopus nem jelentette be az alvállalkozókat a beruházónak, különben nem kaphattak volna egy fillért sem, amíg nem igazolja az alvállalkozók kifizetését.
„Emiatt a Közbeszerzési Hatóság és a Döntőbizottság nagyon súlyos bírságokat szokott osztogatni a kivitelezőknek, ezért az alvállalkozóknak mindenképpen javaslom, hogy tegyenek egy úgynevezett közérdekű bejelentést a Közbeszerzési Hatóságnál, ahol külön szervezeti egység foglalkozik a szerződések teljesítésének ellenőrzésével, akik akár az állásfoglalás-kérésük alapján el is indíthatták volna az eljárást hivatalból. Ha kimondatják a Hatósággal vagy a Döntőbizottsággal, hogy az Octopus (és a Beruházó) jogszerűtlenül járt el, attól még nem lesz pénzük, de egy párhuzamos bírósági eljárásban szerintem sokat jelenthet” – zárta levelét a közbeszerzési szakértő. | "Elnyomnak, mint egy csikket" - a miniszterelnök rokonságát emlegetik állami beruházásokon kisemmizett alvállalkozók | A károsultak Orbán Viktor rokonságát sejtik a sokszoros tendernyertes fővállalkozó mögött, az érintettek és a miniszterelnök sajtófőnöke megkeresésünkre nem cáf | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/11/30/elnyomnak-mint-egy-csikket-a-miniszterelnok-rokonsagat-emlegetik-allami-beruhazasokon-kisemmizett-alvallalkozok/ | 2022-11-30 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Kerülj képbe hírlevelünkkel, amiben a hét legfontosabb, legérdekesebb cikkeit, videóit ajánlják az indexesek. Feliratkozom!
"A mostani, először sorra kerülő sakkfesztiválhoz csatlakoztak Chiléből, az Egyesült Államokból, Új-Zélandról, Ausztráliából, és több helyszínnel Európából is" - mondta Polgár Judit.
Ez egy ingyenes családi rendezvény, amelynek a legfőbb célja, hogy bemutassa az érdeklődőknek a sportág ezer arcát.
A fesztiválon megrendezik a pénzdíjas Highlander Kupát, amelyen a korábbi világbajnokok, az orosz Anatolij Karpov és az üzbég Rusztam Kaszimdzsanov ellenfele a sakkolimpián ezüstérmes magyar válogatott tagja, Balogh Csaba, valamint a 16 éves nemzetközi mester, Gledura Benjámin lesz.
Az első elődöntőben Karpov Gledurával, Kaszimdzsanov pedig Balogh-gal csapott össze, oda-visszavágós rapid partikban, váltott színekkel.
Ahogy helyszíni videónkban bemutattuk, Gledura felülmúlta Karpovot, Kaszimdzsanov azonban jobb volt Baloghnál, így nem lett magyar házidöntő.
Gledura a fináléban a 15 perces játékban még tartotta a lépést az üzbéggel - két döntetlennel -, amikor már csak öt perc volt a játékidő, akkor világossal és sötéttel is megverte magyar riválisát. | Sport - Karpovot legyőzte a 16 éves magyar, a snelldöntőt elbukta | Karpovot legyőzte a 16 éves magyar, a snelldöntőt elbukta - Gledura Benjámin a szintén világbajnok üzbég Kaszimdzsanov ellen nem bírta a hajrát. | [
"anatolij karpov",
"polgár judit",
"balogh csaba",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/sakk/2015/10/17/vilagbajnokok_sakkoznak_budapesten | 2015-10-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Ahogy azt megírtuk, megszavazták a bizottságban, kedden felfüggeszti Völner Pál mentelmi jogát az országgyűlés. Polt Péter legfőbb ügyész múlt kedden kezdeményezte Völner mentelmi jogának felfüggesztését, hivatali vesztegetéssel és más bűncselekményekkel gyanúsítják a fideszes képviselőt. Az Országgyűlés mentelmi bizottságának KDNP-s elnöke, Hargitai János által írt határozat-tervezetből most újabb részletek derültek ki a Völner-ügyről. Például, hogy nem is csak kinevezésekkel kapcsolatos lefizetésekről van szó, hanem pályázatokról, de még OKJ-s képzésekről is.
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot fogadott el Völner a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől, akit már novemberben letartóztattak. A legfőbb ügyészi indítvány szerint a pénzt annak érdekében adta Völnernek, hogy a politikus államtitkárként és miniszterhelyettesként:
elérje, hogy azokat nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan a Schadl támogatott,
támogassa Schadlt abban, hogy a végrehajtói karral kapcsolatos működési-, gazdasági-, szervezeti elképzelései érvényre jussanak,
támogassa a Schadlt abban, hogy az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe nem tartozó támogatásokat nyerjen el a Schadl által megjelölt személy vagy cég,
illetve Völner közreműködjön olyan ügyek intézésében, amelyek nem tartoztak hivatali hatáskörébe.
Az irat szerint Schadl nem kizárólag konkrét ügyekben nyújtott segítségéért fizetett
hanem folyamatos rendelkezésre állása érdekében, lényegében fizetésként adta Völner Pálnak.
Az ügyész indítvány szerint Völner vállalta, hogy kiírás előtt álló, vagy folyamatban lévő pályázatokat, vagy más hatósági eljárásokat is úgy befolyásoljon, ahogy azt a végrehajtó kar elnöke kérte tőle.
Az irat szerint a fideszes politikus és Schadl György hivatali időben, vagy azon kívül leginkább éttermekben találkoztak, vagy többször az utcán Völner autója mellett, és ezeken a találkozókon adta át a végrehajtói kar elnöke a pénzt a politikusnak „konspirált módon”. Azt is felsorolja az írás, hogy pontosan milyen alkalmakkor, milyen összegek cseréltek gazdát:
Schadl
2018. május 22-én 5 000 000 forint,
2018. augusztus 13-án 2 500 000 forint,
2018. december 5-én 2 500 000 forint,
2019. január 30-án 2 500 000 forint,
2019. március 1-én 2 500 000 forint,
2019. szeptember 23-ám 2 500 000 forint,
2019. november 20-án 2 000 000 forint,
2019. december 4-én 2 500 000 forint,
2020. január elején 5 000 000 forint,
2020. február 11-én 5 000 000 forint,
2020. március 27-én 3 000 000 forint,
2020. június 16-án 5 000 000 forint,
2020. augusztus 11-én 3 000 000 forint,
2020. október 1-én 3 000 000 forint,
2020. november 5-én 3 000 000 forint,
2021. február 4-én 3 000 000 forint,
2021. március 10-én 3 000 000 forint,
2021. április 15-én 3 000 000 forint,
2021. május hónapban 3 000 000 forint,
2021. június 2-án 3 000 000 forint,
2021. július 13-án 3 000 000 forint,,
jogtalan előnyt adott át Völnernek.
Összesen 83 millió forintot.
– írja az ügyészség. (Bár a felsorolásból ezek szerint kihagyhattak valamilyen tételt, mert az csak 67 milliót ad ki.)
Az ügyészségi iratban arról is részletesen beszámolnak, hogy a gyanú szerint a végrehajtói kar elnöke egyes, általa kiválasztott személyektől az önálló bírósági végrehajtói kinevezésükért cserébe, és azt követően a zavartalan működésük biztosítása érdekében tőlük rendszeresen jogtalan anyagi előnyhöz jutott. Tehát ezek alapján Schadl pénzt kért a kinevezésekért, majd a működésük zavartalanságáért, ezt a pénzt a sofőrjén keresztül kellett hozzá eljuttatni, és ebből a pénzből fizethette Völnert is rendszeresen.
Ez alapján Schadl a Győri, Monori, Szekszárdi, Szigetszentmiklósi, Ceglédi és Fonyódi Járásbíróság, és a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő önálló bírósági végrehajtók kinevezését is elintézte Völnernél. Olyanok kinevezését is, akiknek nem is mindig volt végrehajtói tapasztalata, vagy volt magasabb pontszámot elérő pályázó is.
Schadl ezekért az intézésekért a végrehajtói irodák bevételeiből összesen több mint 800 millió forintot kaphatott:
Győrben 39 450 000,
Monoron 190 575 000,
a BKKB-n 254 800 000,
Szekszárdon 78 000 000,
Szigetszentmiklóson 197 850 000,
Cegléden 81 500 000,
Fonyódon 42 677 000 forintot.
Oktatási központ
Ha ez nem lett volna elég, az irat szerint volt egy olyan ismerősük, aki tudott a Schadl-Völner-korrupciós kapcsolatról, és ő jelezte nekik, hogy egy ismerőse hajlandó 150 milliót áldozni arra, ha elintézik neki, hogy a Mátrix Oktatási Központ megkapja az engedélyeket több képzés elindításához. Ennek érdekében a gyanú szerint Völner egyeztetett is az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Innovációs és Technológiai Minisztérium több beosztottjával is. És rendszeresen tájékoztatta Schadlt, hogy áll a dolog.
Víz üzemű motor
A legfőbb ügyészi indítvány egy furcsa sztoriról is részletesen ír. Ez alapján Schadl többségi részvényes lett egy Aqua Energy Solution Zrt. nevű cégnek, eközben megszerezte valami furcsa találmánynak a teveit, ami ,,belső égésű benzin üzemű Otta- 6 motorból átalakított víz üzemű motor„. És ami ,,vízből állít elő mechanikai- illetve villamos generátorhoz kapcsolva villamos energiát”. Völner itt abban állapodott meg Schadl-lel, hogy össze tudná kötni őt a Calmit Hungária Kft. nevű cég vezetőjével, mely társaságnak jelentősen megemelték a széndioxid kvótáját, ezért a Schadl motorját
„a cég működése körében hasznosítani lehetne hőtermelésre, és ennek megvalósítása vizsgálatára állami támogatást lehetne kérni”.
Völner ezek szerint pénzért vállalta, hogy az ITM körforgásos gazdasági fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkáránál eléri, hogy írjanak ki egy pályázatot ,,csökkentett széndioxid kibocsátásával járó építőanyag gyártására„, melyre Schadl motorjával, a Calmit Hungária Kft. pályázati támogatást nyerhetne el.
Dr. Völner Pál és a Kar elnöke 1 milliárd forintos pályázat kiírására számítottak
– áll az iratban. És a legszebb, hogy az ügyészi indítvány szerint, miközben arról egyeztettek, hogyan lehetne olyan anyagot összeállítani, amivel már el lehet érni az ITM államtitkáránál a pályázat kiírását, hiába mondták Völnernek, hogy nem biztos, hogy amúgy ez a dolog működőképes,
Völner Pál jelezte, hogy miután a pályázatot már megnyerték, senki nem fogja ellenőrizni azt, hogy valójában volt-e reális esély a pályázatban megjelölt eredmény elérésére vagy sem.
Völner és Schadl még azt is fontolóra vették, hogy a pályázatot egy másik, nagyobb pályázati projekt részeként kellene kiíratni, és ezért Völner érdeklődött a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszternél is. Végül nem sikerült a pályázat kiírását elintézni.
A leírt cselekmények vezető beosztású hivatalos személy által, az előnyért a hivatali helyzetével egyéb módon visszaélve, bűnszövetségben, üzletszerűen és folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntett megállapítására alkalmasak – áll a mentelmi jog felfüggesztésének hivatalos indítványozásában.
Azt is írják, ”a tényállást a tanúk vallomásai, a Nemzeti Védelmi Szolgálat által végrehajtott rejtett figyelés eredménye, az ügyben gyanúsítottként szereplő személyekkel szemben alkalmazott leplezett eszköz (lehallgatás, információs rendszer titkos megfigyelése) során keletkezett közlemények, adatok, gyanúsítottak vallomásai, lefoglalt bűnjelek, okirati és 7 tárgyi bizonyítékok, elektronikus adatok, hívásforgalmi adatok, cégnyilvántartási adatok támasztják alá„.
Völner Pál a mentelmi bizottság ülésén nem jelent meg, de nyilatkozatában azt írta, hogy az indítvány ,,meglehetősen zavaros, elnagyolt, ellentmondásos, több helyen összefüggéstelen, bizonyos részeiből az sem derül ki, hogy a Legfőbb Ügyészség milyen bűncselekmény megállapítását feltételezi.” Szerinte a Legfőbb Ügyészség indítványa személyét érintően számtalan valótlan állítást tartalmaz, melyekre konkrétan majd a nyomozóhatóság részére fog reagálni. | Itt vannak a részletek, miről is szól a fideszes Völner Pál korrupciós ügye, mennyi pénzt vehetett át az autója mellett állva | Hét végrehajtói pályázatba nyúlhatott bele Völner és a végrehajtói kar elnöke, Völner 80, Schadl 800 milliónyi vesztegetési pénzt szerezhetett, de a fideszes politikus még egy oktatási stúdiótól is pénzt remélt, sőt, egy kamunak tűnő találmányra is pályázati pénzt akartak felmarkolni az ügyészi irat szerint. | null | 1 | https://telex.hu/belfold/2021/12/13/itt-vannak-a-reszletek-mirol-is-szol-a-fideszes-volner-pal-korrupcios-ugye | 2021-12-13 16:03:00 | true | null | null | Telex |
Vasútépítés a fő profilja a legújabb Mészáros-cégnek, az RM International Zrt.-nek. Mészáros Lőrinc nevén van már egy vasúti cég, az R-Kord Kft. Ez 17 milliárd forint forgalmat csinált tavaly, csaknem megtriplázva az előző évi árbevételét. Állami megrendelésekben nem szenved hiányt, részese például az utóbbi idők egyik legnagyobb, 72,4 milliárd forintra drágult dél-balatoni vasútrekonstrukciójának. A nagyprojekt még az Európai Bizottság ellenőreit is felcsigázta, miután durván egyharmaddal drágult az előzetesen becsülthöz képest.
Ha komolyan lehet venni a hivatalos bejelentéseket, akkor szezonja van a vasútépítésnek és az állami megrendeléseknek is, hiszen a következő öt évben 4000 milliárd forintot szán a kormány közúti és vasúti fejlesztésekre. És akkor még nem beszéltünk a zömmel kínai kölcsönnel tervezet, legutóbb 750 milliárd forint költségűre becsült Budapest-Belgrád vasútvonal építéséről.
Az új társaság neve alapján éppenséggel nemzetközi projekteket is megcélozhat. Igazgatóság tagjai: Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, Mészáros Beatrix, Homlok Zsolt, a Swietelsky Vasúttechnika Kft. korábbi ügyvezetője (a kisebbik Mészáros-lány, Ágnes férje), valamint az R-Kordot vezető Csűrös Sándor.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán | Mészárosék még egy vasúti céget alapítottak | Az R-Kord már kasszát robbantott, most újabb Mészáros-érdekeltség száll be a vasútépítésekbe. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2017/12/15/meszarosek-meg-egy-vasuti-ceget-alapitottak/ | 2017-12-15 19:07:00 | true | null | null | 24.hu |
A demonstrálók a Tarasz Sevcsenko parknál gyülekeztek, majd hosszú, tömött oszlopokban vonultak a Függetlenség terére nemzeti és európai uniós lobogók, illetve az ellenzéki pártok zászlai alatt, az államfővel szemben ellenséges jelszavakat skandálva. A felvonulók hangosbeszélőin a "Forradalom" és az "Ukrajna Európához tartozik" jelszavak szóltak.
Bár a hatóságok megtiltottak minden politikai megmozdulást Kijev belvárosában, több tízezren vonultak a központi térre. Később a becslések 100 ezer és félmillió közé tették a téren és környékén összegyűltek létszámát.
A menet élén a megmozdulást szervező három ellenzéki párt vezetői haladtak: Vitalij Klicsko ökölvívó világbajnok, az Ütés (UDAR) párt elnöke, Arszenyij Jacenyuk, a Julija Timosenko bebörtönzött exkormányfő mögött álló Haza párt frakcióvezetője és Oleh Tyahnyibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt elnöke.
Lengyel politikusok is csatlakoztak a kijevi demonstrációhoz. "Mi, lengyelek mindig nyitva tartjuk az Európai Unió ajtaját Ukrajna előtt, és támogatjuk Önöket" - jelentette ki Jacek Protasiewicz, az Európai Parlament (EP) alelnöke, hangsúlyozva, hogy Lengyelország elnöke és kormányfője nevében beszél.
A tüntetők közül többen felmásztak és zászlókkal díszítették fel az újévi fenyő épülő rögzítővázát a Függetlenség terén. Előző nap a rendőrség azzal magyarázta az európai integrációért tüntető diákok békés, pártsemleges tüntetésének erőszakos feloszlatását, hogy a demonstráció akadályozta a főváros újévi fenyőfájának felállítását.
A tömeg egyelőre békésen tüntet, incidensekről eddig nem érkezett hír. Több száz rohamrendőrt vezényeltek viszont a tértől nem messze lévő elnöki hivatal védelmére. Elterjedt ugyanis, hogy a tüntetők később a hivatali épületek elé készülnek vonulni.
19:30 Feliratkozom | Hatalmas tömeg tüntet Kijev központi terén az EU-ért és az ukrán elnök ellen | Újabb nagyszabású tüntetés kezdődött vasárnap délben Kijev belvárosában az Európai Unió (EU) mellett, Viktor Janukovics ukrán elnök és a kormány ellen, dacára a hatósági tiltásnak. | [
"külföld"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2013/12/01/hatalmas_tomeg_tuntet_kijev_kozponti_teren_az_eu-ert_es_az_ukran_elnok_ellen-600466 | 2013-12-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke 91. Korrupcióinfóján kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem Putyin díszpolgárságát megszavazó döntése mögött az EU-s forrásokból megvalósuló, de nem létező kamuprojektjei, illetve megalapozatlan költségeket tartalmazó programjai állhatnak.
Az LMP álláspontja szerint ugyanis azok az egyetemi oktatók, akik ezekben a projektekben részt vettek, kompromittálódtak, zsarolhatóak. Még abban az esetben is, ha csak a valódi kutatásaik fennmaradása érdekében hoztak számukra is kellemetlen döntéseket.
Az LMP társelnöke közérdekű adatigénylés keretében kérte ki a Debreceni Egyetem szerződéseit, miután nem tettek eleget törvényi kötelezettségüknek, és nem hozták alapból nyilvánosságra az 5 millió forintot meghaladó megbízások adatait. A kapott lista nem volt teljes, az Egyetem számára igazán kínos szerződések kimaradtak: olyan projektek, ahol egyértelműek a visszásságok és visszaélések az EU-s források vonatkozásában.
Ezek közül kiemelendő a Kisvárda Közösségi Felsőoktatási Képzési Központnak juttatott több tízmilliós összeg, amelyeket nem létező vagy áltudományos publikációkra fordítottak, illetve egy újszerű elemet egyáltalán nem tartalmazó tudományos applikáció több mint húszmillió forintos teljesen megalapozatlan költsége. A közérdekű adatigénylést követően sem tudtuk meg, hogy mire készülnek a hagyományos magyar élelmiszer terápiás kezelések validálásai a kisvárdai térség kutatásában. Több olyan tananyagra is felhívta a figyelmet, ahol megkérdőjelezhető a valódi teljesítmény - írja közleményében az LMP.
lásd még: Raporton a Putyin-ellenesek | Korrupcióinfó a Debreceni Egyetem kamuprojektjeiről | Hadházy Ákos, az LMP társelnöke 91. Korrupcióinfóján kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem Putyin díszpolgárságát megszavazó döntése mögött az EU-s forrásokból megvalósuló, de nem létező kamuprojektjei, illetve megalapozatlan költségeket tartalmazó programjai állhatnak. | null | 1 | https://nepszava.hu/1145138-korrupcioinfo-a-debreceni-egyetem-kamuprojektjeirol | 2017-11-09 14:21:00 | true | null | null | Népszava |
A Karácsony Gergely főpolgármester ekézésére szakosodott sajtótermék versenyét az atlétikai stadion látképe nyerte, amelyet a budai oldalról fotózott a Metropol olvasója. A főpolgármesteri lejáratókampánynak szánt akcióról hamar kiderült, hogy a győztesnek hirdetett terület nem a Főváros, hanem a Magyar Állam tulajdona, tehát a kezelése, kaszálása is az állam feladata lenne. Sajnos mi épp lemaradtunk a Metropol versenyéről, pedig vasárnap egy erős versenyzőre bukkantunk: az atlétikai stadion mögött jártunk, a pesti oldalon. A valószínűleg az építkezésekről odahordott, többszáz méter hosszú és több méter magas földhányás tele van embermagasságú gyomnövényekkel, köztük parlagfűvel is. A cikkből kiderül, hogy ki a terület tulajdonosa, és voksolni is lehet a Metropol vagy az Átlátszó versenyzőjére. Szavazzatok!
Vasárnap kellemes koraesti biciklizésre indultunk egy barátommal, az atlétikai stadiont szerettük volna közelebből megnézni. Sajnos ez nem sikerült, mivel a létesítmény minden oldalról, több száz méteres körben rácsokkal le van zárva. A biztonsági őr felvilágosítása szerint legközelebb majd jövő szeptemberben juthat be oda a nagyközönség, akkorra készül majd el ugyanis a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark. Szomorúságunkat kicsit enyhítette az őrök abbéli öröme, hogy így legalább egy évig van munkájuk. Tovább kerekeztünk, és egyik kedvenc helyünk, a régi Nagyvásártelep körüli elhagyatott Duna-part felé vettük az irányt. A megszokott pár pecás, néhány kóbor biciklis, susogó nádas, kacsák és a csodás ipari műemlék mellett ezúttal új tereptárgyak vártak: egy hatalmas kietlen parkolóval és egy óriási gazos földhányással fejlődött a terület.
Sokan álmukból felébresztve nem tudnák pontosan felrajzolni a térképre sem a Nagyvásártelepet, sem a Szabad Hongkong utat. A pirossal csíkozott részről, vagyis a Fudan Egyetemnek kiszemelt területről van szó.
Mi a Dalai Láma útról egy kis földúton tértünk le a vízpartra. Visszanézve a stadion felé, a következő látványban gyönyörködhettünk:
Dél felé fordulva tárult szemünk elé az új földsánc:
Valószínűleg a stadion körüli építkezések során kitermelt föld lett ide ideiglenesen (vagy véglegesen) elhelyezve ide. A földhányás néhány száz méter hosszú, néhány méter magas, és az aljától a tetejéig hatalmas gyomok borítják.
Hogy pontosan hány centiméteresek a növények, azt nem tudtam lemérni, sajnos teljesen felkészületlenül érkeztem: sem colstok, sem csini ruha nem volt épp nálam. Én 162 cm körül vagyok, ehhez lehet viszonyítani mind a földsánc, mind pedig a gyomok magasságát.
És hogy kié a jobb sorsra érdemes földterület?
Ahogy a Válasz Online pár évvel ezelőtti remek cikke bemutatta, a régen báránylegelőnek nevezett területen a 19. század végéig fűrészmalom, jégraktár és hasonló kisebb-nagyobb ipari telepek álltak. A XX. század elején épült meg a Kvassay-zsilip, majd 1928-ban az új kikötő, 1932-ben pedig a Nagyvásártelep nagycsarnoka. Ez volt a korabeli Magyarország legnagyobb fedett tere. A kikötőt 1984-ben bezárták, a Nagyvásártelepet viszont ugyanekkor teljesen felújították, és megkapta a Skála-Coop Rt. A rendszerváltás után magánkézbe került, és 2003-ban megvásárolta a Gropius Zrt. nevű magyar építőipari cég, amely óriási új városrészt tervezett ide Duna City néven. Az egymilliárd eurósra tervezett fejlesztés 205 ezer négyzetméter irodát, 93 ezer négyzetméter kereskedelmi egységet és 2643 lakást tartalmazott volna. Ez a Gropius csődbemenetelével meghiúsult, 2011-ben pedig jelzálogjogot jegyeztek be a területre az MKB Bank számára.
A végelszámolási eljárás alatt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2017-ben 18,2 milliárd forintért megvette a 32 hektáros területet.
Vagyis a földterület a magyar államé.
Budapest érthetetlen közigazgatási rendszerét jól illusztrálja, hogy a területet átszelő kátyús aszfalt- és macskaköves utak viszont a IX. kerületi önkormányzat tulajdonában vannak, ezért nevezhette át ezeket 2021-ben, a Fudan-botrány kirobbanásakor Baranyi Krisztina polgármester Dalai Láma útnak, Hszie Si-kuang püspök útnak, Ujgur Mártírok útjának és Szabad Hongkong útnak.
Melyik terület legyen a gyomverseny győztese?
A korrekt verseny kedvéért a szavazás előtt bemutatjuk a másik versenyzőt is: a Metropol győztes képét a budai rakpartról fotózták, előtérben gyomok, háttérben az atlétikai stadion.
Versenyen kívül lehet arra is tippelni, hogy vajon mi lesz az új domb sorsa; elszámolják árvízi védőgátnak egy sokszázmilliárdos uniós projektben, esetleg magasítanak még rajta és itt tartják a következő síugró vébét, netán a gyomok rejtekében cannabist termesztenek? Vagy csak a szokásos: úgy marad, jóvanazúgy.
Melyik a győztes gyom? Melyik a győztes gyom? (Kötelező) a Metropol versenyzője az Átlátszó jelöltje mindkettő béna, láttam már jobbat
Mindenesetre nagyon sajnálom, hogy lecsúsztunk a Metropol versenyéről. A kemény munka, a fizikai megpróbáltatások, a vizuális sokkhatás által okozott lelki traumák, és az engem ért pollenterhelés (sőt: támadás) miatt valószínűsíthető hosszú távú egészségügyi problémák miatt szerintem indokolt lett volna, hogy megkapjam a 150 ezres fődíjat.
Fotók: Fazekas Dani, Fülöp Orsolya | Budapest a gyomok fővárosa verseny: kihívjuk a Metropol győztesét! | Erős versenyzőre bukkantunk. | [
""
] | 0 | https://atlatszo.hu/kornyezet/2023/09/05/budapest-a-gyomok-fovarosa-verseny-kihivjuk-a-metropol-gyozteset | 2023. 09. 05. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Nyomozást rendelt el az ügyészség a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet épületének értékesítése miatt - derül ki a legfőbb ügyész leveléből. Az illetékes főügyészség szóvivője ehhez annyit tett hozzá: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tevékenységét vizsgáló nyomozás folyik, amely több ügy mellett a moszkvai épület eladására is kiterjed. Korábban az [origo] birtokába jutott az MNV belső jelentésének tervezete, amely szerint az épület megvásárlója már a pályázat kiírása előtt kifizette a vételárat.
Nyomozást rendelt el az ügyészség a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet eladásának miatt - derül ki abból az [origo] birtokába került levélből, amelyet Kovács Tamás legfőbb ügyész október közepén írt Gruber Attila fideszes országgyűlési képviselőnek. Gruber korábban arról érdeklődött, hogy vizsgálja-e az ügyészség a moszkvai ingatlan eladásának körülményeit, a legfőbb ügyész erre a kérdésre válaszolt.
Borbély Zoltán, a Legfőbb Ügyészség szóvivője az [origo]-nak megerősítette a nyomozás tényét, és azt mondta: számvitel rendjének megsértése miatt a Központi Nyomozó Főügyészséghez érkezett feljelentés, innen továbbították az ügyet a V. és XIII. kerületi ügyészséghez.
Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyézség - ide tartoznak a kerületi ügyészségek - szóvivője az [origo]-nak azt mondta: feljelentést még nyáron egy magánszemély tette, mégpedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) ellenőrző bizottságának jelentése alapján, amely az MNV 2008-as tevékenységét vizsgálta. A jelentés alapján felmerült annak a gyanúja, hogy az MNV-nél megsértették a könyvvezetési, számviteli szabályokat - mondta a szóvivő. Skoda szerint a nyomozás nem kifejezetten a moszkvai ingatlan eladásának körülményeire vonatkozik, de a vizsgálat több más ügy mellett erre is kiterjed. A szóvivő szerint a nyomozást nem az ügyészség, hanem a Vám- és Pénzügyőrség végzi.
A főügyész levele szerint két nyomozás indult a moszkvai épület értékesítése miatt. A levél szerint a kerületi ügyészség mellett a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaélés bűntette miatt indított eljárást. A levél szerint az ügyészség ehhez beszerezte az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) azt a jelentését, amely többek között az ingatlan eladásának körülményeivel is foglalkozik. Borbély az [origo]-nak azt mondta: a levélben téves információ szerepel, a Központi Nyomozó Főügyészség nem nyomoz az ügyben, kizárólag a kerületi ügyészség foglalkozik a moszkvai ingatlan eladásának körülményeivel. Az ÁSZ-jelentésről Skoda azt mondta: dokumentumot a Fővárosi Főügyészség vizsgálta, abben azonban nem találtak olyat, amely alapján indokolt lett volna a nyomozás elrendelése.
A kereskedelmi képviselet eladásának zavaros körülményeire először az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőről (MNV) szóló szeptemberi jelentése hívta fel a figyelmet. (Erről itt olvashat.) A kritikák nagy részét megismételte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ellenőrző bizottságának az [origo] birtokába került előzetes jelentése. (Erről itt olvashat.) A jelentések legsúlyosabb megállapítása, hogy a moszkvai ingatlant már jóval az előtt eladták, hogy az erről szóló pályázatot kiírták volna.
E szerint az ingatlant megvásárló cég, a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air 2008 márciusában utalta át a 3,5 milliárd forintos vételárat az MNV-nek. Az ingatlan eladásáról szóló pályázatot azonban csak hónapokkal később, 2008 júliusában írták ki. A zártkörű pályázaton a Diamond Air nyert, ráadásul a vételár is megegyezett a cég által korábban átutalt összeggel. Az MNV az [origo]-nak azt mondta, hogy az előzetes utalás oka számukra sem világos, a Külügyminisztérium pedig azt közölte: belső vizsgálatot indítottak az ügyben. | Megzavarta az ügyészséget a moszkvai ingatlan miatti nyomozás | Nyomozást rendelt el az ügyészség a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet épületének értékesítése miatt - derül ki a legfőbb ügyész leveléből. Az illetékes főügyészség szóvivője ehhez annyit tett hozzá: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tevékenységét vizsgáló nyomozás folyik, amely több ügy mellett a moszkvai épület eladására is kiterjed. Korábban az [origo] birtokába jutott az MNV belső jelentésének tervezete, amely szerint az épület megvásárlója már a pályázat kiírása előtt kifizette a vételárat. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2009/10/nyomoznak-a-moszkvai-ingatlaneladas-ugyeben | 2009-10-28 00:00:00 | true | null | null | Origo |
Az európai parlamenti képviselő kijelentette, hogy a mentelmi jog felfüggesztése egyrészt biztosítja, hogy a hazai igazságszolgáltatás akadálytalanul dolgozhasson, másrészt hogy egy képviselő ne bújhasson a mentelmi joga mögé.
Úgy tűnik, hogy elillant Magyar Péter bátorsága, és az európai parlamenti képviselőknek járó, brüsszeli mentelmi jog mögé bújva szeretné megúszni a felelősségre vonást
- mondta Schaller-Baross Ernő.
Mint ismert, Magyar Péter a választást megelőző kampányban még azt ígérte a választóknak, hogy amennyiben bizalmat szavaznak neki, akkor a mentelmi jogot el fogja törölni hiszen annak "semmi értelme", szükségtelen, így azt el is törölné. Habár nem ez lenne az első, hogy aegy korábbi ígéretét a későbbiekben megszegi. Emlékezhetünk arra, hogy korábban azt is cáfolta, hogy ő bármikor politikus lenne, majd végül előbb elindult egy választáson majd be is ült abba az Európai Parlamentbe ahova elmondása alapján nem állt szándékába.
Schaller-Baross hangsúlyozta a lapnak, hogy a legfőbb ügyész jogszerűen járt el amikor indítványozta a baloldali figura mentelmi jogának felfüggesztését az uniós intézménynél.
Cselekménye lopásnak minősülhet, ami közvádra üldözendő bűncselekmény. Az EP elnökének jóváhagyását követően az Európai Parlament jogi szakbizottságán a sor, hogy kivizsgálja az ügyet
- jelentette ki a képviselő.
Emellett a képviselő arra is rávilágított, hogy "a mentelmi jog esetében az Európai Parlament gyakorlata és a hozzáállása nagyon eltérő". Példaként azt a görög politikust, Eva Kailit hozta fel, aki a hírhedt brüsszeli botrány egyik főszereplője volt. Olyan bűncselekményekkel volt vádolható, mint kkorrupció és pénzmosás, azonban mégis hosszú időbe telt, mire elveszette a mentelmi jogát. Schaller-Baross Ernő hangsúlyozta:
"Ezek az ügyek rávilágítanak arra, hogy a mentelmi jog nemcsak védelmet nyújt, hanem komoly etikai kihívások elé állítják az uniós intézményeket és a döntéshozókat."
Majd arra figyelmeztetett, hogy Kaili esete üzenet Magyar Péternek is: senki sem állhat a törvények felett,így ha valóban bebizonyosodik a bűnössége, akkor a közéletből is távoznia kell.
Ahogy arról korábban az Origo beszámolt, aLegfőbb Ügyészség közleményeszerint a rendelkezésre álló adatok szerint Magyar Péter 2024. június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. Miután Magyar Péter és egyik társa észrevette, hogy a férfi felvételeket készít, szóváltásba keveredtek vele. A vita során Magyar Péter hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont és azt zsebre tette. A telefont a sértett többszöri kérésére sem adta vissza, letagadta, hogy az nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, őt többen, köztük a sértett, követték. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra és a telefont szándékosan a Dunába ejtette - tették hozzá.
Ez a magatartás a lopás bűncselekménye törvényi tényállásának a megvalósítására alkalmas.
A 100.000 forintot meghaladó értékű telefon - rendőri intézkedés után - működőképesen került vissza a sértetthez - olvasható a nyilatkozatban. | Ha Magyar Péter valóban elkövette a bűncselekményt, akkor nincs helye a közéletben | Schaller–Baross Ernő európai parlamenti képviselő a Magyar Nemzetnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy ha egy képviselőt bűncselekménnyel gyanúsítanak, ugyanazok a jogi eljárások kell rá is vonatkoznia, mint bármely más magyar vagy európai állampolgárra. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/09/schaller-baross-erno-magyar-peter-mentelmi-jog | null | true | null | null | Origo |
Aggasztó a járványhelyzet: a magyar határnál már kijárási tilalmat rendeltek el
Újra bevezetik az idősek vásárlási idejét is, valamint kültéren is kötelező lesz a maszk Szlovákiában. Beltéren már FFP2-es védőeszközre van szükség, illetve jelentősen szabályozzak a tömegrendezvényeket is.
A szakember szerint nagy a veszély: a pandémia kitörése óta nem fordult elő ilyesmi Magyarországon
Bár Magyarországon egyelőre az egyre romló járványügyi adatok ellenére sem rendeltek el szigorításokat, aggodalomra adhat okot, hogy a magyar határtól alig néhány kilométerre ismét visszatérnek azok az idők, amikor korlátozzák az emberek szabad mozgását.
Az Új Szó – Vladimír Lengvarský szlovák egészségügyi miniszter kijelentésére hivatkozva – azt írja, hogy négy járásban már olyan komoly szinten növekszik az új fertőzöttek száma, hogy drasztikus intézkedésekre van szükség. A besorolásban bordó színt kapó bártfai járásban már holnaptól, míg a korponai, a rozsnyói és a szakolcai járásban a jövő hét hétfőjétől éjszakai kijárási tilalmat vezetnek be.
A korponai járás a magyar határtól alig tíz kilométerre található, a rozsnyói járás pedig még ennél is közelebb, az Aggteleki-karszt szlovákiai oldalán.
A kijárási tilalom este 9 és reggel 5 között lesz érvényben, és a bordó járásokban élők csak kivételes esetben hagyhatják el az otthonukat az esti órákban, például orvoslátogatás vagy munkavégzés céljából.
A bordó járásokban újra bevezetik az idősek vásárlási idejét is, valamint már kültéren is kötelező lesz a maszkviselet – beltérben már FFP2-es védőeszközre van szükség, kültéren elegendő a sebészi szájmaszk is (kivéve, ha kétméteres körzetben nincs senki). Emellett a bordó járásokban jelentősen szabályozzak a tömegrendezvényeket is, az esküvőkön, családi vacsorákon, illetve minden olyan eseményen, ahol nyilvános étkezés zajlik, a beoltott személyek is csak legfeljebb 20-an lehetnek. Ebben a fázisban már a teszteredmény sem elegendő ahhoz, hogy részt vehessünk az esküvőkön, csakis a teljesen védettnek számító személyeket engedhetik be a szervezők. Az éttermekbe is csak az oltottak léphetnek be, s legfeljebb négyen ülhetnek egy asztalnál, továbbá meg kell tartani a kétméteres távolságot az asztalok között. | Aggasztó a járványhelyzet: a magyar határnál már kijárási tilalmat rendeltek el | Újra bevezetik az idősek vásárlási idejét is, valamint kültéren is kötelező lesz a maszk Szlovákiában. Beltéren már FFP2-es védőeszközre van szükség, illetve jelentősen szabályozzak a tömegrendezvényeket is. | [
"Koronavírus",
"Szlovákia",
"Kijárási tilalom",
"korlátozás",
"járvány"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/kulfold/szlovakia-rozsnyo-korpona-koronavirus-kijarasi-tilalom/sgs4xf8 | 2021-09-16 21:06:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Végre egy idegenbeli, tétmeccsen elkövetett siker. Ilyesmire alig volt példa az elmúlt években, pláne egy a miénknél előrébb rangsorolt válogatott ellen. Bosznia-Hercegovina negyvenedik a FIFA-ranglistán, Magyarország nyolcvanadik.
Király Gábor: 6
Hogy képes volt összeszedni magát páylafutásának egyik mélypontja, a norvég meccs után. Ezúttal nyoma sem volt bizonytalanságnak, irányított, beszélt, ordított, ha kellett. Tartást adott a csapatnak. Az első félidőben sok dolga ugyan nem volt, de a második félidőben egy belőtt labda után bravúrosan hárított.
Fehér Csaba: 5
Meghűlt az ereinkben a vér, amikor egy szabálytalansága után a játékvezető a zsebe felé nyúlt, de nem őt állította ki második sárgával, hanem a bosnyákot büntette szövegelésért. Az első félidőben nehezen tudta tartani az oldalán aktív és agilis támadókat, minden erejét össze kellett szednie, hogy megakadályozza a támadásokat.
Éger László: 6
Apróbb hibái ellenére magabiztosan rombolt, fejjátéka meggyőző volt. Nagy mentése is akadt, úgy látszott, ő is túltette magát a Megyeri úti megrázkódtatásokon, és a végzetes első gólon.
Vanczák Vilmos: 6
Többször is veszélyes helyzetben mentett, blokkolt; szerelései sikerültek, harcossága, keménysége feltűnő volt, jól ellensúlyozta, hogy riválisai erősebbek, fizikailag jobbak nála.
Lőw Zsolt: 6
Az első percekben megtapasztalhatta, ezúttal sem lesz könnyű dolga, megforgatták, de riválisa egyszer sem tudott mögé kerülni. Zakatolt, küzdött, hajtott, a támadásokhoz is felért.
Tóth Balázs 6
A második félidőben is bírta erővel, kezdeti pontatlanságait ekkorra kiküszöbölte. A hajrában megjátszható volt, ő is jól vette észre, hogy a bal oldalra érdemes fordítani a támadásokat. Dadogott olykor nála a labda, a második gólt eredményező szögletet viszont pontosan és élesen lőtte középre.
Dárdai Pál: 8
Élete legjobb félidőit játszotta a válogatottban, érdemes lett volna lemérni, mennyit futott, mert a saját tizenhatosánál is szerelt, a támadások szervezésére is maradt ereje és ideje. Olyan lendületet és színt hozott a csapatba, amit régóta vártunk tőle, és eddig csupán sejtettük, hogy képes rá. Feltűnt a pálya minden pontján, hatvanméteres labdavezetés után kapura emelt, centiket tévedett csak. Váratlan labdaszerzései után helyzeteket teremtett, az egyiket ő maga használta ki, nagy magabiztossággal, és bal lábbal. A letargikus norvég meccs után ő hangoztatta leginkább, most derül ki, milyen sportemberek ők igazán. Ő megmutatta, hogy jó sportember, nagy szívvel és lelkesedéssel hajtott.
Molnár Balázs: 6
Amikor egy bedobás után a legközelebb álló ellenfeléhez visszafejelte a labdát, döbbenten néztünk egymásra, hogy mi jöhet még? A saját térfelén is kis híján elhagyta a labdát, aztán a vezetés őt is megnyugtatta, a második félidőben magához tért. Láthatóan nagyon ízlett neki, hogy a védelmet kell segítenie, jelét adta annak, hogy ezen a poszton is használható, fejjel magabiztos volt, lábbal sem hozták zavarba.
Gera Zoltán: 7
A játék olyan elemében mutatott kimagaslót, amiben eddig nem. Cseleit, technikai képzettségét tökéletesen ismertük, a fejjátékát még nem, az Zenicán elsőrangú volt. Nemcsak jó ütemben ugrott fel magasra, hanem többnyire az elfejelt labdái emberhez is mentek. Még egy támadásépítést is megakadályozott azzal, hogy zavart keltett, és visszafejelte a felívelt labdát. A második gólban is döntő érdemeket szerzett, keresztlabdái pontosak voltak, Huszti pedig rendre veszélyt tudott okozni utána.
Huszti Szabolcs: 7
Kiharcolta és belőtte a tizenegyest. Most ne foglalkozunk azzal, hogy jogos volt-e a büntető, a lényeg, hogy magabiztosan gurította be. Előtte rúgott egy zúgó kapufát, nagyon szép mozdulattal, állítgatás nélkül, futtából. Akár újabb gólokat szerezhetett volna a második félidőben, cselei jól sikerültek, lövéseinél azonban már nem tudott kellőképpen koncentrálni. Ő volt az első, akinek Bozsik kapitány taktikai tanácsokat adott, csak következtetni tudunk arra, hogy azt, a védekezésnél tolódjon be középre, és akadályozza meg az indításokat. Egy imámnak sikerült utoljára ennyi bosnyákot elnémítani.
Torghelle Sándor: 5
Abszolút új oldalát mutatta be ő is, fegyelmezett volt, nem durváskodott, de mégis a rá jellemző elánnal vetette magát a harcba. Az első félidőben hatalmas helyzetet dolgozott ki, az ötös sarkáig vezette a labdát, de lövés helyett inkább visszapasszolt. Huszti beadása után bárhová lőhette volna a labdát, de a kapufát törte el kis híján. Ha higgadtabb és szerencsésebb, gólokat lőhetett volna. | Dárdai élete legjobb válogatottmeccsét játszotta | Dárdai élete legjobb válogatottmeccsét játszotta - A bosnyákok elleni Eb-selejtezőn Dárdai megmutatta, lehet hitele egy magyar futballistának, Huszti húszezer őrjöngő bosnyákot hallgattatott el. | [
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/futball/2006/09/07/ertek0907 | 2006-09-07 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Három hétre bezár a budai Rudas fürdő gyógy- és gőzfürdőrészlege - írta a Magyar Nemzet.
Erre azért van szükség, hogy kijavítsák a felújítás után megjelent műszaki hibákat. A fürdőben folyamatosan problémát okozott, hogy a kupolatér faragott mészkő falazatát fekete penész borította be és bepenészedtek a zuhanyzók, illetve a vizes helyiségek. A bezárás alatt kijavítják a vakolathibákat, és megtisztítják a fekete penésztől a központi fürdőtér mészkő boltozatát is – olvasható a lapban. | Fekete penész terjed a Rudasban | Három hétre bezár a budai Rudas fürdő gyógy- és gőzfürdőrészlege - írta a Magyar Nemzet. | [
"utazás"
] | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2009/07/06/fekete_penesz_terjed_rudasban | 2009-07-06 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Állami Számvevőszék ellenőrzése a Magyar Államkincstárnál – mondta Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék főtitkára a témában tartott sajtótájékoztatón. A szabálytalanságok miatt nem jár bírság, a hibák kijavítását a Számvevőszék a Magyar Államkincstár elmúlt tíz éves működését bemutató elemzéssel támogatja.
Az ellenőrzés alapján 2013 és 2015 között
nem működött megfelelően a Kincstár vezetői irányítási rendszere, és a vagyongazdálkodása sem volt szabályos.
Az ÁSZ szintén hiányosságokat talált egyes informatikai rendszerek bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban,
illetve megállapította, hogy a Kincstár nem az előírásoknak megfelelően látta el az önkormányzatokra vonatkozó szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzési feladatait.
És a Nemzetgazdasági Minisztérium irányító szervi feladatellátása nem volt szabályszerű.
Az ÁSZ emellett egy 2008 és 2017 közötti éveket érintő elemzés eredményeiről is tájékoztatott: ez alapján a Kincstár vezetői irányítási rendszere nem támogatta a szabályszerű, ellenőrizhető és átlátható közpénz felhasználást, a nemzeti vagyonnal való szabályszerű gazdálkodást. A Kincstár pénzügyi gazdálkodásában javuló tendencia volt kimutatható, és 2011-től már szabályszerű volt. A vagyongazdálkodás ugyanakkor romló tendenciát mutatott, 2013-tól nem volt szabályszerű.
A Magyar Államkincstár (MÁK) közölte, hogy megteszi a szükséges változtatásokat annak érdekében, hogy megfeleljen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javaslatainak. | ÁSZ: Súlyos szabálytalanságok voltak a Magyar Államkincstár működésében | ÁSZ: Súlyos szabálytalanságok voltak a Magyar Államkincstár működésében - 2013 és 2015 között, de bírságot nem kapnak. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2018/04/26/asz_sulyos_szabalytalansagok_voltak_a_magyar_allamkincstar_mukodeseben/ | 2018-04-26 12:50:45 | true | null | null | Index |
A Blikk játékának újabb nyertese: "Fürdőruhát veszek a Jackpotból!"
– Valószínűleg nyári ruhákra fogjuk elkölteni. Mindig megvesszük a napilapot, de még nem nyertünk a Blikk Jackpottal, ezért is volt hatalmas a boldogság – mesélte elégedetten Elza.
Ne feledje, ön is nyerhet! Csupán annyi a dolga, hogy lekaparja a dupla sávot a matricán, amit az újság címlapján talál, vagy okostelefonjával beolvassa a belső oldalon lévő QR-kódot. Amennyiben három egyforma ikont talál egymás mellett, ön lesz a szerencsés, aki megnyeri az utazást, készpénzt vagy más értékes ajándékutalványokat. Játszani, s főleg nyerni jó! | A Blikk játékának újabb nyertese: "Fürdőruhát veszek a Jackpotból!" | Gyöngyöstarján — Folytatódik a fiatalabbak szerencséje. A gyöngyöstarjáni Dénes Elza okostelefonja segítségével, sikeresen megnyerte az egyik 5 ezer forint értékű C&A-utalványunkat. | [] | 0 | http://blikk.hu/aktualis/belfold/furdoruhat-vasarol-a-jackpotbol-denes-elza/3dg6z7s | 2016-06-02 21:15:37+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Pep Guardiola nemrég azt mondta, kiszállt a Premier League aranyérméért folytatott küzdelemből a Manchester City. Tény és való, hogy a listavezető Chelsea nagyot megy, de kicsit talán korainak tűnt a katalán edző kijelentése. Vasárnap aztán tényleg majdnem elszállt a csapata.
A City jól kezdett otthon, egy szerencsés góllal már a 11. percben vezetett és a félidő nagy kérdése az volt, miért csak 1-0-ra vezetnek, lefocizták ellenfelüket. A fordulás után nagyot változott a játék képe, a Swansea jött ki harapósabban a pályára. A manchesteriek időnként azért rendesen felpörgették a játékot, de újabb gólt nem szereztek, majd a 81. percben hagyták lőni Sigurdssont, aki laposan a hazai kapuba lőtt.
Volt még azonban fordulat, Gabriel Jesus a 92. percben nyerte meg a meccset a Manchester Citynek.
A duplázó Gabriel Jesus ezzel a góllal döntötte el a mérkőzést:
A 19 éves Jesus januárban érkezett Manchesterbe, ez volt a harmadik bajnokija, amin kezdett, de már három gólja és két gólpassza van. Meg kell említeni Willy Caballero kapust is, akivel eddig öt bajnokit játszott a csapat a PL-szezonban, mind az ötöt megnyerték.
Sergio Agüero csak a 83. percben állt be csereként, vele kapcsolatban egyre több olyan pletyka van, hogy távozni fog a csapattól. Ezek majd biztosan felerősödnek ezután.
A Manchester City a győzelmével megelőzte az Arsenalt és a Liverpoolt is, és a harmadik, tíz pont a hátrány a Chelsea mögött. A Swansea a 17. | 92. percben lőtt góllal lépett dobogóra a Manchester City | Majdnem sikerült elbénázni a Swansea elleni bajnokit. | [
"labdarúgás",
"manchester city",
"premier league",
"sport",
"swansea"
] | 0 | http://24.hu/sport/foci/2017/02/05/93-percben-lott-gollal-lepett-dobogora-a-manchester-city | 2017-02-05 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Gerzsenyi Gabriella, Magyar Péter EP-képviselője szerint
az a baj a rezsicsökkentéssel, hogy amiatt túl olcsó az energia az embereknek, és ha úgyis olcsó, akkor miért foglalkoznának vele, hogy mennyit fogyasztanak.
A tiszás EP- képviselő állításait Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője cáfolta meg, aki a Facebookon tett közzé egy Eurostat-grafikont a témában -szúrta ki a bejegyzésta Magyar Nemzet.
A grafikonról leolvasható, hogy az otthonok hány százalékában történt energiahatékonysági fejlesztés 2018 és 2023 között. Sebestyén kiemelte, hogy Magyarországnál jobb mutatókkal csupán Hollandia, Észtország, Lettország és Szlovákia rendelkezik.
Utóbbi kettőben az otthonok valamivel több mint harmadában volt javulás energiahatékonyság terén, ugyanúgy, mint Magyarország esetében
- fűzte hozzá a közgazdász. Szerinte kijelenthető, hogy a magyar rezsimodell egyszerre nyújt alacsony árakat és megfelelő motivációt az energiahatékonyság növelésére - ezzel megdöntve a tiszás képviselő érveit. | Megbukott a rezsicsökkentést támadó tiszás EP-képviselő érvelése | Gerzsenyi Gabriella tiszás EP- képviselő állításait Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője cáfolta meg. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/10/megbukott-a-rezsicsokkentest-tamado-tiszas-ep-kepviselo-ervelese | null | true | null | null | KEMMA |
Gyurcsány Ferenc egy durván felháborodott bejegyzést osztott meg Facebook-oldalán azzal kapcsolatban, hogy Kiss Lászlót, Óbuda polgármesterét múlt héten őrizetbe vették, majd a Fővárosi Törvényszék elrendelte a letartóztatását.
A DK vezetője úgy véli, börtönbe akarták vinni, hogy uralhassák Óbudát. Hozzátette azt is, hogy
"az állam nem a bűn ellen küzd, hanem ellenkezőleg, azért tesz, arra költi a mi pénzünket, hogy bűnbe vigyen embereket".
Gyurcsány Ferenc mindezt részletesen ki is fejtette a Facebookon.
Augusztus közepén letartóztatták Kiss László óbudai polgármestert. A Törvényszék szerint a büntetőeljárás sikerét veszélyeztette volna, ha nem tartóztatják le a polgármestert. Kiss László és ügyvédje ugyanakkor fellebbezett a döntés ellen, így az még nem jogerős.
Később kiderült, hogy Kiss László óbudai polgármesternek egy aláírás okozhatja a vesztét, ugyanis személyesen biztosított székhelyhasználatot még megválasztása előtt, 2016-ban a házában egy cégnek, amellyel később polgármesterként feleségén keresztül közeli kapcsolatba került. A cégben ugyanis feleségén kívül egy olyan személy töltötte be az ügyvezető-tulajdonosi posztot, akinek egy másik cégével milliós megbízásokat kötött az óbudai önkormányzat Kiss polgármestersége alatt.
Majd kiderült, hogy akár szerencséje is lehet. Alpolgármestere egy interjúban levezette, hogy mi történhet, és mire van jogi lehetőségük. A törvény szerint az új képviselő-testületnek október 15-ig kell megalakulnia. És szintén az SzMSz határozza meg, hogy az alakuló ülést a polgármester akadályoztatása esetén a korelnök hívhatja össze, aki a legidősebb megválasztott képviselő. Ekkor kell esküt tennie, és itt választják meg a következő ciklus alpolgármestereit is. Béres András azt mondta, abban az előterjesztésben ugyanúgy szerepel majd a helyettesítési rend, és ha elfogadják, az önkormányzat zökkenőmentesen tud működni.
( | Gyurcsány Ferenc azt állítja, hogy lépre csalta a kormány embere Kiss Lászlót, Óbuda polgármesterét | Gyurcsány Ferenc szerint bizonyítani is tudják, hogy Kiss László Óbuda polgármestere ártatlan. | [
""
] | 0 | https://168.hu/itthon/gyurcsany-ferenc-azt-allitja-hogy-lepre-csalta-a-kormany-embere-kiss-laszlot-obuda-polgarmesteret-280634 | null | true | null | null | 168 óra |
A Wi-Fi Alliance új nevezéktant vezetett be. Erre a szakértők szerint azért volt szükség, mert a felhasználók nehezen tudtak eligazodni a különböző generációk között. Meggyőződésünk, hogy sokaknak nemhogy nehezen megy az eligazodás, de egyáltalán nincsenek tisztában vele, hogy mit is jelent a 802.11n, 802.11ac vagy 802.11ax technológia.
Éppen ezért vezette be a szervezet az új terminológiát, mely szerint van a Wi-Fi 4 (ez a 802.11n technológiára alapuló, a jelenleg használatos régebbi eszközök által használt rendszer) és a Wi-Fi 5 (a 802.11ac technológia a jelenlegi piacon modernebbnek számító készülékek sajátja). És érkezőben van már a 802.11ax technológiára épülő Wi-Fi 6. A felhasználókat a mindennapi eszközválasztás során a készülékekre helyezett közérthető, számozott jelzések segítik majd.
© Wi-Fi Alliance
A Wi-Fi Alliance emlékeztet: a generációk közti különbségek a mindennapi felhasználók számára stabilabb és gyorsabb internetet jelentenek – minél újabb generációról van szó, annál jobbak ezek a mutatók. A Wi-Fi 6 sajátja az is, hogy az ezt használó chipek kevesebb energiát fogyasztanak majd, ami főleg a hordozható eszközöknél lesz fontos. A szövetség ezen kívül azt is ígéri, a következő generációs wifi jobb elérhetőséget biztosít majd akkor is, ha sok készülék kapcsolódik a routerhez.
Ha már most javítana egy kicsit az otthoni internetkapcsolat minőségén, itt talál egy programot, amellyel bemérheti, hova is kell tennie a lakásban a routert ahhoz, hogy minél erősebb legyen a wifijel.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Wifit használ otthon? Készüljön, jön az új, gyorsabb és stabilabb Wi-Fi 6 | Bemutatta a vezeték nélküli internetes hálózatok újabb generációját az iparágbéli fejlesztéseket összefogó szövetség. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20181004_wifi_6_szabvany_801_11_ax_technologia | 2018-10-04 08:03:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Néhány éve írtunk arról, hogy egy német autós csúnyán bemutatott az őt bemérő rendőrségi traffipaxnak: a második generációs BMW X5-ös vezetője későn kapcsolt, hogy nem kellene a 70 km/órára korlátozott szakaszon 81-gyel mennie; készült is róla egy szép fotó.
A BMW-s így az akkor 20 eurós bírság helyett 1500 eurós csekket kapott a hatóságok megsértése miatt, továbbá durva magatartásért 1 hónapos vezetési tilalmat szabtak ki rá. Szóval Németországban nem éri meg mutogatni a kamerának. De mi a helyzet itthon, Magyarországon?
A témával kapcsolatban felkerestem egy rendőr ismerősöm, aki így fogalmazott:
"Itthon nincs jogszabály arra vonatkozóan, hogy felelőségre vonható-e valaki, mert bemutat a sebességmérő kamerának az autója volánja mögül, hiszen azt akár a telefonjának is mutathatja az illető, ha épp videóhívásban van. Így nem bizonyítható, hogy az éppen traffipaxozó rendőrnek mutogatott."
Igen, kézben tartott mobillal tilos telefonálni vezetés közben, de ha mondjuk a szellőzőrácsra szerelt telefontartóba helyezett mobillal videótelefonálunk, azzal a hatályos magyar törvények szerint, nincs gond, nincs büntetés.
A KRESZ ezt mondja:
"A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat."
Szóval arra nem tér ki a rendelkezés, hogy mi van akkor, ha nem kézben van a mobiltelefon. Véleményem szerint egy videótelefonálás sokkal inkább eltereli a sofőr figyelmét, mint egy fülhöz tartott mobil. De nem én vagyok a jogalkotó, így beleszólásom sincs, csak tanácsolhatom, hogy vezetés közben a készüléket még tartóban tárolva se használd videótelefonálsásra!
Viszont ha az utcán mutogatsz egy járőrnek ott már más a helyzet, az már becsületsértésnek számít.
A becsületsértés fogalmát a hatályos Büntető törvényköny rendelkezései (Btk. 227) tartalmazzák, mely szerint "aki mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő" - szóval nem éri meg, egyáltalán nem.
A lényeg, hogy soha, semmilyen körülmények között ne mutass csúnyákat az egyenruhásoknak (és másoknak se), még poénból sem. Adjuk meg nekik a tiszteletet, hiszen normál estben nem ellenünk, hanem értünk dolgoznak (igen, tudom, most el fog szabadulni a kommentcunami...). | Bemutathatok büntetlenül a rendőröknek? | Nem érdemes a tűzzel játszani, de van az a helyzet, amikor következmény nélkül középső ujjat lehet mutatni a rendőrségnek, pontosabban kameráiknak. | [
""
] | 0 | https://www.vezess.hu/vezetunk/2024/10/08/bemutathatok-buntetlenul-a-rendoroknek | null | true | null | null | vezess.hu |
"A gyengébbnek az Úr irgalmazzon!" - Ablonczy és Magyari EU-s pénzekről, brüsszelezésről, magyar mozgástérről
Felfoghatatlanul sok pénzt zártak el a magyar kormánytól Brüsszelben - írtuk meg nemrég. Bizonyos nyilatkozatokból úgy tűnik, ennek tartósságával és a feloldás kiszámíthatatlanságával a kormány is kezd tisztában lenni. Podcastunk legújabb, szerkesztőségi adása Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról meg annak pénzügyi vonzatáról szól. Hova jutott a Brüsszel-Budapest-viszony? Mikor és milyen feltételekkel kaphatunk pénzt? Mit okozott ebben a folyamatban a magyar kormány háborús magatartása? A HetiVálaszban Ablonczy Bálinttal és Magyari Péterrel Vörös Szabolcs beszélget.
Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
Részletek a műsorból:
Milyen eszközből és miért nem jön EU-s pénz Magyarországra?
Magyari Péter: "Legegyszerűbb azt mondani, hogy léteznek úgynevezett feljogosító feltételek, amelyek azt vizsgálják az Európai Bizottság értékítéletén keresztül, hogy egy adott kormány politikája, illetve a programok, amikre el akarja költeni a pénzt, összhangban vannak-e az Európai Unió alapvető értékeivel, amelyeket az alapszerződés - a jelenleg érvényes lisszaboni szerződés - cikkelyei foglalnak össze. Azt mondta ki az Európai Bizottság, hogy a magyar igazságszolgáltatási rendszer nem felel meg a politikailag független, elfogulatlan rendszer kritériumának, úgyhogy ezekből a pénzekből semmi nem jöhet Magyarországra. Vannak ezen kívül további feltételek, amelyeket teljesítenie kellene Magyarországnak: külön vannak a helyreállítási alap lehívásához kapcsolt feltételek, ez az úgynevezett 27 szupermérföldkő, és van 17 feltétel, amelyek a szokásos hétéves EU-pénzek 55 százalékának felszabadításához kell. Ezek részint ugyanazok, mint amiket a helyreállítási alap pénzéhez kell teljesíteni. Mindenféle egymásba fonódó feltételrendszerek vannak tehát, de a lényegi ok, ami miatt most semmilyen pénz nem jön, az a feljogosító feltétel hiánya."
Ablonczy Bálint: "Az a politikai nehézség, hogy a hétéves költségvetési pénzek 55 százalékának befagyasztásában nemcsak a Bizottság játszik, hanem a Tanács is: a lengyelek kivételével az összes többi tagállam mondta azt, hogy a magyaroknak ne adjunk pénzt. Innentől kezdve a magyar kormánynak van egy politikai problémája is a meglévő igazságszolgáltatás- és demokrácia-komplexum mellett: meggyőzni ezeket a tagállamokat, hogy a Tanács szavazza meg a forrásoknak folyósítását Magyarországnak."
Úgy tűnhet, az évekig tartó egyhelyben járás után az EU ráfordult Magyarországra. Tényleg így van?
Ablonczy Bálint: "Van egy varázsütés: úgy hívják, hogy háború. Az tényleg mindent megváltoztatott. Az a benyomásom alakult ki uniós intézményekben járva, hogy az EU egzisztenciális fenyegetést érez, szorosra kell zárni a sorokat. Ennek vannak technikai, pénzügyi, egyéb feltételei, de vannak ideológiai feltételei is: most, amikor az egységünket és a fizikai biztonságunkat éri kihívás, azok a dolgok, amik esetleg korábban belefértek - ilyen kritika, olyan eljárás, ilyen visszavágás, olyan plakátkampány, amolyan vétó - most nem férnek bele. Ez az egyik. A másik egy hosszabb távú folyamat, de nem pusztán pénzről meg jogszabályokról beszélünk - ezek politikai meg emberi történetek is. Az EU valóban egy irtózatosan nagy tankerhajó, ami nagyon-nagyon lassan fordul, viszont ha egyszer ráfordul, akkor ott a gyengébbnek az Úr irgalmazzon. Márpedig Magyarország bizonyos értelemben gyengébb, mert ő kéri a pénzt. Elmondhatjuk persze, hogy ez jár nekünk, meg hogy miért nem adják oda, csakhogy ha tizenvalahány éven keresztül öblösen röhögtünk, kacagtunk, gúnyolódtunk ezeken a töketlen, szürke brüsszeli bürokratákon, kiplakátoztuk őket, ellenük fogalmaztuk meg a belpolitikai krédónkat, akkor ne csodálkozzunk, ha egyszerre ők is elkezdenek ilyen eszközökkel játszani. E nagyon lassan érlelődő folyamat tehát oda vezetett, hogy politikailag inkább az lett a kínos, ha a magyar kormánnyal a megállapodás felé mennek; most már az hoz többet, ha az európai intézményrendszer meg a tagállamok vállalják a konfliktust a magyar kormánnyal."
Magyari Péter: "Ez annyira igaz, hogy egy brüsszeli bizottsági emberrel beszélgettem a minap, aki felidézte azt, hogy az ellenőrző testületekben nagyon sokáig utálták a magyar ügyet mint munkát, mert a magyar kormány jogászai mindent gyönyörűen lepapíroztak. Miközben messziről látszott, hogy egyes közbeszerzések teljesen meg vannak bundázva, és mindig ugyanaz a csoport nyer, minden úgy volt felírva, leltározva, auditálva, hogy nagyon nehéz volt jogi szempontból belekötni. Ugyanez vonatkozott a különböző egyéb jogállamiság-típusú eljárásokra. A magyar kormány minderre hozott példát valahonnan az Európai Unióból - a klasszikus példa, hogy Angliában alkotmány sincs. Most jutott el arra a hangulatra, felismerésre a brüsszeli bürokrata kar, hogy »hát, végül is mi is játszhatunk a jogszabályi szövegekkel, mi is játszhatunk azzal, hogy ezt gumiként húzzuk és tágítsuk«. Nagy szerepe volt ebben annak, hogy a ’20-as évektől kezdve számos új eszköz létezik, aminek nevében ezeket a pénzmegvonásokat el lehetett intézni. Addig nem lehetett új eszközt felépíteni, mert mindig ott volt a magyar és a lengyel kormány, és blokkolták ezeket. Ám amikor eljött a járvány, és muszáj volt felépíteni az újjáépítési alapot, a többi tagállam hirtelen olyan helyzetbe került, hogy át tudták ezt nyomni a magyarok és a lengyelek torkán, mert azt tudták mondani, hogy »az nem lehet, hogy miattatok csődbe megy Olaszország és bukik az eurózóna, amivel bukni fog a ti gazdaságotok is - sokkal nagyobbat, mint a miénk«."
A magyar kormány eddig minden szankciót megszavazott Oroszország ellen. Nem tudnak az EU-ban eltekinteni a kormány hazai fogyasztásra szánt, Moszkvával megértőbb kommunikációjától?
Magyari Péter: "Egyre kevésbé tudnak eltekinteni. A nyugati kormányoknak és számos kelet-közép-európainak úgy tűnik, hogy a magyarok ugyan megszavazzák a szankciókat, de egyre nehezebben: egyre több feltételt állítanak eléjük, egyre több saját magukat érintő kérdést próbálnak összekötni a szankciós ügyekkel. Ezt nagyon veszélyes folyamatnak látják. Amikor tavaly decemberben a magyar kormány blokkolta az Ukrajnának szánt havi 1,5 milliárd eurós segélyprogramot, átlépte a vörös vonalat. Annak ellenére, hogy technikailag meg lehetett volna oldani a hitel folyósítását a magyar kormány szavazata nélkül is, ez egy olyan jel volt, hogy »ha erre képesek a magyarok, hogy ezt összekössék a saját maguknak járó támogatási pénzekkel, akkor ezek mindenre képesek«. Ez volt a végkövetkeztetés, és ez nagyon megrontotta a hangulatot."
Nyitókép: Orbán Viktor sajtótájékoztatót tart az Európai Tanács brüsszeli épületébe érkezve 2021. október 21-én (fotó: AFP/POOL/Olivier Hoslet)
Ez az adás nem készülhetett volna el olvasóink nélkül. Legyen támogatónk a Donably-n, a magyar fejlesztésű előfizetési platformon! Paypal, utalás és más lehetőségek itt >>> | "A gyengébbnek az Úr irgalmazzon!" - Ablonczy és Magyari EU-s pénzekről, brüsszelezésről, magyar mozgástérről - Válasz Online | "A gyengébbnek az Úr irgalmazzon!" - Ablonczy és Magyari EU-s pénzekről, brüsszelezésről, magyar mozgástérről | [
""
] | 0 | https://www.valaszonline.hu/2023/06/15/magyarorszag-eu-bizottsag-penz-podcast-hetivalasz179 | 2023. 06. 15. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Az NSA online biztonsági vészhelyzetekre specializált csapata segít a Google-nek felderíteni a kínai hekkertámadás hátterét.
A Google az amerikai nemzetbiztonsági hivatal, az NSA segítségét kérte a néhány hete kirobbant Gmail-botrány kivizsgálásához. Ismeretlen támadók az Internet Explorer egyik biztonsági rését kihasználva kínai emberi jogi aktivisták Gmail-fiókjaiba törtek be; később kiderült, hogy a támadás legalább húsz nagy amerikai céget is érintett. A háttérben sokan a pekingi kormány megbízásából dolgozó hekkereket sejtik, bár bizonyítani csak annyit sikerült, hogy a támadás Kínában levő gépekről indult. Az ügyet a Google annyira komolyan vette, hogy a cég szolgáltatásainak Kínából való kivonásával fenyegetőzik, és kikapcsolta a keresőjében a kínai kormánnyal kötött megállapodás értelmében évekig aktív cenzúraszoftvert.
Mint kiderült, a Google már hetek óta az NSA kék csapatnak nevezett, online biztonsággal foglalkozó szakértői csapatával együtt dolgozik a kínai ügyön, bár a cég állítása szerint a nemzetbiztonságiaknak sem sikerült több információra bukkanniuk, mint a Google saját szakértőinek.
Több jogvédő csoport adott hangot tiltakozásának, hogy a kereső a nemzetbiztonságiakat odaengedi a nyomozás közben a felhasználók bizalmas adataihoz, és az sem nyugtatta meg őket különösebben, hogy az NSA közölte, ebben nincs semmi különleges, több nagy online céggel dolgoznak együtt, és ha súlyosabb gond merül fel, szinte rutinszerűen hívják őket. Gregory Garcia, az amerikai belbiztonsági hivatal egykori szakértője azonban pozitív lépésként értékelte az NSA akcióját, mert a nemzetbiztonságiak olyan eszközökkel, technológiával és háttértudással segíthetik a nyomozást, ami a világon senki másnak nem áll a rendelkezésére. Ez az akció nem arról szól, hogy az NSA beleolvas a felhasználók levelezésébe, hanem arról, hogy rosszfiúkat megakadályozzák, hogy beleolvassanak abba – mondta a Business Weeknek.
A Google részvényárfolyama a hír hatására 14 dollárt csökkent, és most 526 dolláron áll. A cég papírjainak értéke egyébként a kínai botrány kitörése óta 15 százalékot esett. | A Google a nemzetbiztonságiak segítségét kérte | A Google a nemzetbiztonságiak segítségét kérte - Az NSA internetkommandója segít a kereső programozóinak a hekkerek elleni védekezésben. | [
"google",
"nsa",
"hekkelés"
] | 0 | http://index.hu/tech/biztonsag/2010/02/05/a_google_a_nemzetbiztonsagiak_segitseget_kerte | 2010-02-05 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Krajnyák Zsuzsanna a párbajtőr után tőrben is aranyérmet nyert a római kerekesszékes vívó-világbajnokságon. Ugyanebben a számban Hajmási Éva második lett, akárcsak férfi kardban Osváth Richárd.
Krajnyák az A sérültségi kategória szerdai versenyében a legjobb 16 között grúz ellenfelet győzött le magabiztosan, majd az olasz színekben szereplő Andrea Mogosnál három tussal bizonyult jobbnak a negyeddöntőben. A fináléért az orosz Alena Jevdokimova ellen nyert 15-13-ra, a döntőben pedig csapattársát, Hajmási Évát múlta felül 15-7-re. Utóbbi az ezüstéremig dél-koreai, ukrán és többszörös paralimpiai bajnok hongkongi vívót győzött le – a viadal honlapja szerint.
A paralimpiai ezüst- és bronzérmes, 38 éves Krajnyák előzőleg 2002-ben és 2011-ben volt egyéniben világbajnok, Rómában pedig keddi győzelme után már a második egyéni diadalát aratta.
A tavalyi, riói paralimpián tőrben és kardban is ezüstérmes Osváth is közel állt a duplázáshoz, a keddi tőr győzelmét követően szerdán kardban második lett az A kategóriában. Orosz és ukrán ellenfelét simán verte, a negyeddöntőben a francia Ludovic Lemoine-t 15-11-re győzte le, akárcsak egy fordulóval később a görög Vaszileiosz Ntuniszt. A döntőben aztán az orosz Makszim Saburovtól egyetlen tussal, 15-14-re kapott ki.
A női tőrözők B kategóriájában Dani Gyöngyi hatodik lett. | Második aranyérmét nyerte Krajnyák Zsuzsanna a vébén | Egy arany és két ezüst a szerdai mérleg a kerekesszékes vívók világbajnokságán. | [
"karjnyák zsuzsanna",
"kerekesszékes vívás",
"parasport",
"sport"
] | 0 | http://24.hu/sport/2017/11/08/masodik-aranyermet-nyerte-krajnyak-zsuzsanna-a-veben | 2017-11-08 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Százával hullanak majd országszerte a fácánok december 27-én, ezen a napon mind a 19 megyében vadászatot rendez egy magas szintű kormányzati támogatással bíró cég.
A 2019-ben alapított Országos Jótékonysági Vadászat (OJV) Közhasznú Nonprofit Kft., amelynek védnöki nyilatkozatát a Karmelita kolostorban írták alá, az elmúlt években nagyon rákapcsolt, hogy javítson a hobbivadászat társadalmi megítélésén, és természetesen azért, hogy szalonképes alkalmakat biztosítson a fizetőképes érdeklődők számára a sörétes puskák használatához.
Az OJV Kft. létrehozása mögött az az ötlet húzódik, hogy a vadászatot nemes társadalmi céllal kapcsolják össze: a cég a vadászatok bevételeiből rendszeresen adományoz milliós pénzösszegeket gyermekgyógyászati célokra, a jótékonykodásról pedig igyekeznek minél több helyen hírt adni a sajtóban, ami a cég által felkért ismert emberek, az úgynevezett „márkanagykövetek” feladata. A cég feletti védnökséget a kormányzat közismerten szenvedélyes vadászai, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kovács Zoltán kommunikációs és Zambó Péter agrárminisztériumi államtitkár látják el.
A kft. honlapja szerint az idei rendezvény után az 50 ezer forintos részvételi díjakból és az összegyűjtött adományokból „hiánypótló orvosi eszközöket” vásárolnak a megyék egy-egy kiválasztott kórháza számára. Összesítésük szerint az elmúlt években összesen 142 millió forinttal támogatták a kórházakat, igaz, ebbe beleszámolták a cégalapítást megelőző hat év Fejér megyei pénzgyűjtéseit is.
Ezt azért tehették, mert az OJV-t létrehozó és tulajdonló három szervezet közül kettő Fejér megyében, a Velencei-tó környékén működik. Bennük az a közös, hogy a hátterükben valamilyen formában felbukkan egy másik egykori vadász-politikus, L. Simon László korábbi államtitkár, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. A Velencei-tavi Kistérségért Alapítványt például maga L. Simon hozta létre. Ez a szervezet a története során egy 267 millió forintos uniós támogatást is elnyert már kastélyfelújításra, legutóbb pedig – ahogy azt az Átlátszó megírta – egy tóparti hotelt szerzett meg valószínűleg messze a forgalmi érték alatti áron. A velencei hotelt az állam adta oda ingyen a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyesületének, amely aztán átpasszolta az alapítvány érdekeltségébe.
Tavaly a jótékonysági vadászatot követően éppen L. Simon tartott beszédet a résztvevők számára rendezett díjkiosztó ünnepségen. A Nimród vadászati szaklap szerint a Fidesz korábbi országgyűlési képviselője a beszédben igyekezett cáfolni azt a közvéleményben kialakult vélekedést, hogy a vadászok csak olyan dúsgazdag vállalkozók vagy olyan befolyásos politikusok lehetnek, akik megengedhetik maguknak, hogy egy hétvége alatt százezreket vagy akár milliókat költsenek a szenvedélyükre. L. Simon azt állította, hogy a jótékonysági vadászat annyira jó cél, hogy ilyenkor még a kiskeresetű vadászok is a zsebükbe nyúlnak:
Azok a jótékonysági vadászaton részt vevő vadászok is hozzájárulnak a sikerhez, akik nagyon szerény jövedelemmel rendelkeznek, és nem engedhetik meg maguknak, hogy minden évben elejtsenek mondjuk két kapitális bikát. (…) Példaértékű a magyar vadászok adakozása, mert még akinek kevés van, akinek éppen csak van valamije, akinek néha még az is gondot okoz, hogy a legolcsóbb régi IZS puskájához normális sörétes lőszert vásároljon, ő is részt vesz a jótékonysági vadászaton, ezzel hozzájárul anyagilag a vadászok összefogásához, amellyel a beteg gyerekeket segítjük.
Az idén a kórházak támogatása mellett azért a résztvevőket is jutalmazzák. Azok között, akik befizetik a részvételi díjat, egy milliós értékű vadászpuskát sorsolnak ki. A fegyvert, a diófából készült puskatus és a króm-molibdén cső mellett az teszi különlegessé, hogy a török gyártó a jótékonysági vadászat logóját is belegravírozta a fémrészekbe.
Az OJV Kft. tevékenységét L. Simonhoz hasonlóan nagy sikernek tartja a cég ügyvezetője is. Fejes László szerint a jótékonysági vadászat sikere és az adományozással megvalósuló társadalmi haszna megkérdőjelezhetetlen. Lapunk felvetésére, hogy az állatvédő szervezetek nem tartják helyénvalónak a módszert, hogy összekapcsolják a beteg gyerekek támogatását az állatok lelövésével, a cégvezető azt mondta, nem ért egyet az állatvédőkkel.
Fejes azzal érvelt, hogy a Föld nyolcmilliárdos lakossága nagyrészt húsevő, az ember áll a tápláléklánc tetején, ezért „tetszik vagy nem, szinte minden állat – a házi kedvenceket kivéve – az emberi faj fennmaradását szolgálja”. „A vadászat kizárólag ott és akkor probléma, amikor az nem tervszerű és nem szabályozottan fenntartható”, Magyarországon viszont olyan nagy tradícióval bíró, szakmailag fejlett és magas színvonalú vadgazdálkodás zajlik, melynek része a vadállomány tervszerű mennyiségi és minőségi szabályozása.
A vadászat tehát szükséges és létezik akkor is, ha az nem párosul jótékonysággal. Következésképpen a jótékonysági vadászat által nem kerül sem több, sem kevesebb vad elejtésre. Mi a vadászszenvedélyt kapcsoltuk össze a jótékonysággal
– szögezte le Fejes László.
A jótékonysági vadászat azonban még jóval az idei esemény megrendezése előtt támadások célpontja lett. Novemberben – miután az OJV bejelentette, hogy az olimpiai bajnok vízilabdakapus, Szécsi Zoltán lesz a cég egyik nagykövete – több szervezet is megszólalt.
A gyermekek megsegítésének mi is hívei vagyunk, meg is tesszük, akár állatterápiás kezelések biztosításával, de nem tartjuk etikusnak, hogy az állatok megölésével kössék össze
– közölte Püspöki Zsolt, a Magyar Vegán Egyesület alelnöke, aki szerint a XXI. században már semmi nem indokolja, hogy az ember állatokat öljön, inkább a puskák és a terepjárók árát fizessék be támogatásként.
„Szerencsétlen előnevelt állatokat eresztenek ki a gyilkolászásban örömüket lelő celebek elé” – mondta a 24.hu-nak Bóday Pál, a Macskaárvaház vezetője. A civil szervezet nemrég kormánypárti és ellenzéki politikusok részvételével tartott adománygyűjtést az árva állatok megsegítésére. Bóday szerint a valódi erdőgazdálkodással foglalkozó vadászok is megvetik az ilyen típusú „VIP-eseményeket”.
– fogalmazott a civil szervezet vezetője. | Ötvenezerbe kerül fejenként a karácsonyi jótékonysági vadászat | Az összes megyében lesz karácsonyi fácánvadászat, melynek bevétele beteg gyerekekhez kerül. Az állatvédők szerint ez a cinizmus csúcsa. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2022/12/26/orszagos-jotekonysagi-vadaszat-50-ezer-belepo-facanvadaszat-allatvedok/ | 2022-12-26 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papíralapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgást folyamatosan digitalizálni kellett. A KÉR az ügyiratok elektronikus érkeztetését oldotta volna meg - írja a Jelen cikkében.
Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papíralapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket. Az ötlet azonban életszerűtlen volt, végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papíralapú ügyiratkezelést.
A rendszer kialakításáról egy 2014-es kormányhatározat rendelkezett. Az informatikai fejlesztés bruttó 600 millió forintba, a rendszer kiépítéséhez szükséges építési beruházás további 400 millióba került. A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél. 2016 és 2019 között a rendszer működtetése nagyságrendileg évi 2,4 milliárd forintba került, 2020-ban 1,3 milliárdot költöttek rá. Ebben az évben eddig 1,77 milliárd forintba került.
A KÉR megszüntetéséről szóló kormányhatározat tehát közel 14 milliárd adóforintot dobott a kukába - jegyzi meg a cikk szerzője.
A Belügyminisztérium a KÉR megszüntetését a papíralapú küldemények számának csökkenésével indokolta, valamint azzal, hogy "a közigazgatási szereplőknél bekövetkezett informatikai fejlesztésekkel lehetővé vált a központi érkeztetés helyett helyben, a címzett szervezetnél való hiteles elektronikus másolat készítése a beérkező papír alapú küldeményről" - válaszolta a tárca a lap kérdésére. | Mégsem kell a kormányzati informatikai rendszer, amire 14 milliárdot költöttek (frissítve) | Augusztus közepén jelent meg kormányhatározat arról, hogy megszűnik az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető programja (KÉR). A minisztériumok és állami hivatalok közötti iratokat digitalizáló informatikai rendszerre és annak működtetésére a Jelen lap értesülése szerint 14 milliárd forintot elköltöttek. A Belügyminisztérium szerint a KÉR létrehozására és működtetésére fordított források többszörösen megtérültek. | null | 1 | https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/megsem-kell-a-kormanyzati-informatikai-rendszer-amire-14-milliardot-koltottek.735901.html | 2021-09-04 17:38:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Hétfőn még nem tudott alapos reakciót küldeni lapunknak a Szuverenitásvédelmi Hivatal általjelentésben támadottTransparency International Magyarország (TIM), de kedden már elküldték kommunistázással indított válaszukat. A hivatal a TIM-et többek közt az amerikai érdekek kiszolgálásával, külföldi finanszírozással, dezinformáció terjesztésével vádolja, miközben -mint írtunk róla- a 2010-es fülkeforradalom előtt még a fideszes politikusok is előszeretettel hivatkoztak a TIM jelentéseire.
A TIM keddi reakciójában arról ír, hogy "a kommunista ideológia nyugati-imperialista összeesküvés-elméleteit megszégyenítő kitalációkkal, tárgyi tévedésekkel és súlyos csúsztatásokkal terhelt" a hivataljelentése, amit a június 19-án indított vizsgálata összegzéseként készített. A TIM szerint sikerült a hivatalnak úgy közzétennie jelentését, hogy nem tartotta be a működésére vonatkozó törvény előírásait.
Ugyanis a jelentéstervezetet megjelenése előtt meg kellett volna kapnia a civil szervezetnek, azt a TIM észrevételezhette volna, amire reagálnia kellett volna a hivatalnak publikálás előtt.
Ezzel kapcsolatban a Telex hétfőn megkérdezte a hivatalt, szintén úgy értelmezi-e a vonatkozó törvényt, hogy először a vizsgálattal érintett szervezetnek kellene megkapnia a róla készült jelentést, amit kommentálhat is. Arról is érdeklődtünk, miért nem küldték el a TIM-nek az ő működésükről szóló anyagot publikálás előtt, illetve hogyan értelmezik a vonatkozó jogszabályt. Választ még nem kaptunk a Lánczi Tamás vezette szervezettől.
A TIM felsorolja még reakciójában a jelentés furcsa részeit a sorosozástól az SZDSZ felemlegetéséig, de a hivatal dokumentuma foglalkozik a TI berlini irodája által összeállítottKorrupció Érzékelési Indexszelis. Ennek nyilvános amódszertana, "tehát ennek megismerése érdekében igazán kár volt eljárást indítani a TI Magyarország ellen" - írja a szervezet. Megemlítik, egy 2018-as, az Európai Bizottságtól kért audit után az indexüket a korrupció mérésére alkalmas eszköznek találták. Itt a TIM is említést tesz róla, hogy a Fidesz vezetői ellenzékben az ő jelentéseikre hivatkozva kritizálták a baloldali kormányokat.
A TIM szerint ők változatlanul csak "a korrupciót feltáró és az ellen küzdő, pártoktól független, Magyarország fejlődését előmozdítani kívánó civil szervezet", ez fáj a hatalomnak voltaképp. A hivatal szerintük arra a valótlan megállapításra jutott, hogy a Transparency tevékenysége is hozzájárult az uniós források visszatartásával járó feltételességi eljárás elindításához. Így fogalmaz a civil szervezet:
"A TI Magyarország nincs meglepve, hogy az évi hatmilliárd forint közpénzből működő hivatal, melynek kutatóintézetében olyan kiválóságok dolgoznak, akik a rendszerváltás előtt aIII/III-as ügyosztályonvoltak beosztásban, vagy éppenmegkérdőjelezikaz 1956-os forradalom jelentőségét, ilyesfajta fércmunkával támadja a szervezetünket."
Szerintük a hivatal ahhoz keresett a jelentésben muníciót, amit már az eljárás előtt megfogalmazott a TIM-mel szemben, de igaz következtetést nem sikerült levonnia. A tanú című film ikonikus jelenetét idézik itt: "az ügyünkben az ítéletet már azelőtt meghozták, hogy a vizsgálatot lefolytatták volna".
A TIM arról ír, alaptalan a kijelentés, hogy nem átláthatók, minden adatot közzétesznek magukról, többek közt évente egy közhasznúsági beszámolót is. A hivatal jelentéséből több adat a honlapjukról és beszámolóikból származik, ami cáfolja az átláthatatlanságot. Hozzáteszik még, a Szuverenitásvédelmi Hivatal a TIM helyett a Magyar Nemzetnek küldte el a jelentését, másképp nem magyarázható, hogy ott megjelentek részletek a hétvégén a még nem is publikált dokumentumból.
Végül megjegyzik, a hivatal miatt az Alkotmánybírósághoz fordultak a szintén vizsgálat alá vont Átlátszó.hu-val együtt, eközben pedig az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást indított emiatt Magyarországgal szemben. Mivel ez utóbbira a magyar kormány nem adott kielégítő választ, az ügy az Európai Bíróság elé került, ami bő egy év múlva hoz majd ítéletet.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal idén februárban kezdte meg működését, ezt a 2023 novemberébenbenyújtott, majd decemberbenmegszavazottszuverenitásvédelmi törvény tette lehetővé. Az intézmény egyik első célpontja a korrupció elleni harccal és az átláthatósággal foglalkozó Transparency International Magyarország lett, idén júliusbanindított ellenük eljárásta hivatal. Nem sokkal ezután, a tihanyi Tranzit Fesztiválonvitázott Lánczi Tamás és Ligeti Miklós, a TIM jogi igazgatója.
A vitában Lánczi igencsak ellenséges hangnemben szembesítette Ligetit az előállt helyzettel: "Azt értsétek meg, hogy ti nem álltok a magyar állam felett. A magyar állam legitimitása megkérdőjelezhetetlen. (...) A saját magatok által teremtett legitimitásba próbáltok kapaszkodni. Abba, hogy ti valamiféle nemes célokért küzdötök. Az a helyzet, hogy ennek a játéknak mostantól vége" - mondta akkor Lánczi. A vitáról a Mandiner mint a TI "Sztálingrádjáról"számolt be.
Hétfőn, a jelentés megjelenése után a Magyar Nemzet két cikket is szentelt a jelentés ismertetésének (elsőésmásodik), amelyben ismertették a Szuverenitásvédelmi Hivatal megállapításait a TIM működésével kapcsolatban, és nem mulasztották el kifejteni azt sem, hogy a szervezet tevékenysége miként szolgálja Soros György érdekeit.
Ez a cikkünkide kattintvaangol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye híréta Telex English rovatnak,Twitterünknekésangol nyelvű heti hírlevelünknekaz angolul olvasó ismerősei között! | Transparency International a szuverenitásvédelmi vizsgálatról: Az ítéletet már azelőtt meghozták, hogy a vizsgálatot lefolytatták volna | Kommunista tempót érez a korrupcióellenes civil szervezet a hivatal hétfői jelentésében, amivel a törvényi előírásokat sem tartották be. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/15/szuverenitasvedelmi-hivatal-transparency-international-valasza-jelentes | null | true | null | null | Telex |
A magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. tavaly decemberben megvette a román Dacia SA nevű céget, és azon keresztül a Szatmárnémetiben található Pannónia Szállót. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, és a Manevi üzleti titokra hivatkozva nem adta ki az adásvételi szerződést. A két cég irataiból azonban sikerült kiderítenünk néhány információt a tranzakcióval kapcsolatban.
Június 10-én jelent meg itthon a hír, hogy a magyar állam 2017-ben vett egy szállodát Szatmárnémetiben. Egész pontosan a magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Pannónia Szálló.
Az erdélyi sajtó már 2018 elején beszámolt az ügyletről, és az Átlátszó Erdély munkatársa akkor ki is kérte az adásvételi szerződést a Manevi Zrt.-től. Az állami cég azonban üzleti titokra hivatkozva nem adta ki a dokumentumot kollégánknak.
Titkolják az adásvételi szerződést
A vételár eddig sem a magyar, sem a román sajtóban nem jelent meg. Az állam, a Manevi, a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV, és egy kormánypárti politikus sem nyilatkozott az ügyben. Csupán az került be a hírekbe, hogy Závodszky Péter, a Manevi vezérigazgatója, és Baka Levente, a Dacia SA jövendőbeli vezetője néhány hete találkozott Kereskényi Gáborral, Szatmárnémeti polgármesterével, aki optimistán nyilatkozott az épület hamarosan kezdődő felújításáról.
Most, hogy már az MTI is beszámolt a szállodavásárlásról, tettünk egy újabb próbát, de a Manevi ismét megtagadta a szerződés kiadását üzleti titokra hivatkozva.
Viszont az Igazságügyi Minisztérium adatbázisában elérhető a Manevi Zrt. tavalyi beszámolója (ezt minden magyarországi cégnek május végéig le kell adnia a bíróságon), és a korábbiak is.
A dokumentumokból kiderül, hogy
2016-ban a Manevinek nem volt a tulajdonában egy cég sem,
2017 óta viszont már tulajdonosa egy 1,2 milliárd forint értékű cégnek.
(“Befektetett pénzügyi eszközök közt a Társaság egy 1.237.459 E Ft értékű tartós részesedést tart nyilván.")
Ez minden bizonnyal a szatmárnémeti Pannónia Szállót birtokló Dacia SA.
Hányatott sorsú szálloda
Az egykori Pannónia Szálló egy szecessziós stílusú épület, amely 1901-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor (Frommer) Lajos tervei alapján. Az ingatlan Szatmárnémeti központjában, a Szabadság (Libertăţii) tér 8. szám alatt található, és a város egyik jelképe.
A valaha gyönyörű épületet 2006-ban vásárolta meg a Dacia SA, vagyis Vasile Tantas. Ő Szatmár megye leggazdagabb üzletembereinek egyike, vagyona 10 millió euróra tehető. Tantas a Pannónia Szálló megvásárlása után a saját cégével elkezdte a felújítást, de 2009-ben anyagi gondokra hivatkozva abbahagyta a munkálatokat. A szakszerűtlen beavatkozás okozta károkat csak tetézte, hogy a tulajdonosok azóta állagmegóvást sem végeztek. Például több nyílászárót kibontottak, a tetőt nem tették rendbe, és az ereszcsatornákat sem tisztították ki, emiatt az egész épület beázott.
A szálló az évek során borzalmas állapotba került kívül-belül, a lehulló vakolat miatt például a polgármesteri hivatal szereltetett fel a homlokzatára egy molinót még 2015-ben. Sőt, Dorel Coica, Szatmárnémeti akkori polgármestere abban az évben azt is felvetette, hogy a város vegye meg az épületet, újítsák fel EU-támogatásból, és költözzön oda a polgármesteri hivatal.
A Pannónia Szálló, vagyis a Dacia SA tulajdonosaként a romániai sajtó csak Vasile Tantast emlegette, de a hivatalos cégadatok ennél bonyolultabb képet mutatnak. Bár feltehetően végig Tantas mozgatta a szálakat, a cégiratok szerint a tulajdonosok gyakran cserélődtek a Dacia SA-ban. Több konfliktus is volt köztük az évek során, a részvényesek közgyűlésének határozatait például többször megtámadták bíróságon.
Vasile Tantast tavaly januárban elsőfokon 1 év börtönre és 770 ezer euró (kb. 231 millió forint) kártérítésre ítélte a bíróság rongálás miatt, vagyis a műemlék épület tönkretételéért. Másodfokon viszont tavaly májusban a Nagyváradi Táblabíróság elengedte a pénzbüntetést, így az üzletember egy év börtönbüntetéssel megúszta az ügyet.
A magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. tavaly december közepén vette meg a Dacia SA-t, amelynek akkor három tulajdonosa volt: Beniamin Tantas (részesedés: 50,55%), Felicia Piuian (36,95%) és Silviu Valentin Sumlas (12,5%).
Beniamin (Beny) Tantas nem más, mint Vasile Tantas egyik fia, aki az újgazdag aranyifjak életét éli. Több újságcikkben bukkan fel a neve autólopásokkal, ittas vezetéssel, ittasan baleset okozásával összefüggésben. A másik két tulajdonosról nem találtunk értékelhető információkat.
A romániai cégadatok szerint a Dacia SA 2009-2011, valamint 2014-2016 között szüneteltette a tevékenységét, és 2010-ben csődvédelmet kért.
Az utolsó előtti, 2016-os mérlege szerint a Dacia SA forgalma 0 volt, viszont 1,4 millió euró (kb. 420 millió forint) adósságot halmozott fel. Rendelkezett ugyan 400 ezer euró (kb. 120 millió forint) saját tőkével, illetve 1,8 millió euró (kb. 540 millió forint) értékű állóeszközzel, ami valószínűleg maga a szállodaépület, de forgóeszköze alig 13 ezer euró (kb. 4 millió forint) volt.
2017-ben aztán jött a Manevi, és a Dacia SA tavalyi mérlege már egészen más számokat mutat, mint a 2016-os. Bár a Dacia SA tevékenységet 2017-ben sem végzett, és a forgalma szintén 0 volt, de
saját tőkéje 400 ezer euróról (kb. 120 millió forint) 1,48 millió euróra (kb. 444 millió forint) nőtt
az adósságállománya pedig 1,4 millió euróról (kb. 420 millió forint) 43 ezer euróra (kb. 13 millió forint) csökkent.
Vagyis valaki tavaly beletett a Dacia SA-ba bő 2,4 millió eurót (kb. 730 millió forintot), de azt nem tudni, hogy még a volt tulajdonosok, vagy már a Manevi.
A Manevi évekig tetszhalott volt
A Dacia SA-t, és azon keresztül a szatmárnémeti szállodát megvásárló Manevi színrelépése egyébként elég érdekes, mert eddig nem lehetett róla semmit hallani. Még azt sem, hogy egyáltalán létezik, pedig nagyon régi cégről van szó. Viszont ingatlannal kapcsolatos feladatot soha nem végzett.
Elődjét, a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt.-t 1997-ben alapította a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet, amelynek jogutódja 2006-tól a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) lett. 2010 végéig a MKEH volt a cég tulajdonosa, de 2011 elejétől az MNV-n keresztül a magyar államé a társaság, amit 2013 átneveztek Manevi Zrt.-re.
Azóta, az elmúlt 5 évben a Manevinek nem volt egy forint árbevétele sem. Kiadásai viszont voltak folyamatosan, ezért az átnevezés első esztendeje után csak veszteséget termelt.
Adózott eredménye
2013-ban 3,1 millió forint
2014-ben -11,7 millió forint
2015-ben -2,8 millió forint
2016-ban -1,3 millió forint
2017-ben -122,4 millió forint volt.
A Manevi beszámolóiból és cégbíróságon leadott dokumentumaiból azonban látszik, hogy az évek óta tetszhalott vállalatot nemrégiben kiszemelték valamire. A tulajdonos magyar állam 2017-ben 2 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre a Maneviben.
A 2 milliárdos tőkeemelés nagy része (1,99 milliárd) a cég tőketartalékába ment, 10 millió forint pedig a társaság jegyzett tőkéjét növelte. Ezzel a Manevi 1997-es bejegyzése óta változatlan összegű, 42 millió forintos jegyzett tőkéje 52 millióra nőtt.
De nem álltak meg itt. A 2017-es mérlegben nem látszik ugyan, mert csak 2018 februárjában jegyezte be a cégbíróság, de 2017 december 28-án a Manevi jegyzett tőkéjét 52 millióról 100 millió forintra emelték.
Ekkor a jogszabályoknak megfelelően módosították a vállalat alapszabályát, azonban tevékenységei közé még ekkor – a Dacia SA megvásárlása után – sem került be semmilyen ingatlannal vagy szállodaüzemeltetéssel kapcsolatos dolog. A Manevi tevékenységi körei jelenleg az alábbiak:
üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás (ez a főtevékenység)
adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
m.n.s. egyéb információs szolgáltatás
PR, kommunikáció
reklámügynöki tevékenység
m.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m.n.s.
A társaságot dr. Závodszky Péter vezérigazgató irányítja, és egy háromtagú felügyelőbizottság ellenőrzi. A dolgozók átlagos statisztikai létszáma 2016-ban és 2017-ben is 0 fő volt, de tavaly jelentősen megnőttek a személyi jellegű kifizetések. Bérköltségre, járulékokra és egyéb személyi kiadásokra 2016-ban 463 ezer forint ment el, tavaly viszont már 3,8 millió forint.
Emellett 2017-ben a Manevi vett egy autót 3,9 millió forintért, és elköltött 34 millió forintot különböző szolgáltatásokra. Ebből 31 milliót szakértői díjakra, de azt nem tudni, hogy pontosan mire.
A tavalyi mérleg szerint a Manevinek 2017 végére a Dacia SA megvásárlása miatt 247,5 millió forintos fizetnivalója maradt.
“Tárgyévben fordulónapon nyilvántartott egyéb rövid lejáratú kötelezettségek összege (... – több különböző tétel felsorolása, a szerk.) és a tárgyévben megtörtént tartós részesedés vásárlásból adódó kötelezettségből (247 492 E Ft) áll."
Annak érdekében, hogy kiderüljön, pontosan mennyit fizetett a magyar állam a szatmárnémeti szállodáért, bepereljük a Manevit az adásvételi szerződésért.
Erdélyi Katalin – Sipos Zoltán
Címlapképen a szatmárnémet Pannónia szálloda 2007-ben (fotó: Wikipedia) | Könyv szerint 1,2 milliárd forintot ér a szatmárnémeti szállodát birtokló cég, amit tavaly vett meg a magyar állam | Könyv szerint 1,2 milliárd forintot ér a szatmárnémeti szállodát birtokló cég, amit tavaly vett meg a magyar állam | null | 1 | https://atlatszo.hu/2018/06/19/konyv-szerint-12-milliard-forintot-er-a-szatmarnemeti-szallodat-birtoklo-ceg-amit-tavaly-vett-meg-a-magyar-allam/ | 2018-06-19 13:47:40 | true | null | null | atlatszo.hu |
A Zuschlag Jánosra első fokon kiszabott nyolc év hat hónapos börtönbüntetés jelentős enyhítését kérte védencével szemben Kovács M. Gábor ügyvéd az egykori szocialista politikus és társai ellen folyó büntetőper másodfokú tárgyalásán kedden a Szegedi Ítélőtáblán.
A védő szerint a kiszabott büntetés nem áll arányban a bűncselekmények tárgyi súlyával. Az ügyvéd perbeszédében elsősorban a bűnszervezet minősítést és a bűnszervezetben elkövetést vitatta, illetve nem látta bizonyítottnak az üzletszerű elkövetést sem.
Az első fokon eljárt Bács-Kiskun Megyei Bíróság ítélete szerint Zuschlag János és társai civil szervezeteket felhasználva szabálytalanul használtak föl több mint 72 millió forint közpénzt. Az összeg egy részéből baloldali politikai ifjúsági szervezetek rendezvényeit, táborait finanszírozták, illetve a kiskunhalasi MSZP alapszervezet működtetésére fordították.
Kovács M. Gábor a harmincoldalas fellebbezést kiegészítve kifejtette: a bűnszervezet meglétét nem támasztják alá egyértelmű bizonyítékok, az egyesületi elnökök egymás tevékenységéről nem tudtak, soha nem láttak hamis számlákat, és nem ismerték a fiktív pályázatokat sem. Az ügyvéd azt hangsúlyozta, hogy amit a bíróság csoporton belüli együttműködésnek tekint, az kizárólag Zuschlag János tevékenységét fedi.
A civil szervezetek pályáztatási rendszerének kormányokon átívelő rossz működése nem róható súlyosbító körülményként a vádlottak terhére. Az üzletszerűség a személyes vagyoni haszonszerzésre vagy a bűnözői életvitelre vonatkozik, a vádlottak esetében ez azonban nem állapítható meg – fogalmazott a védő.
Az ügyvéd közölte: Zuschlag János már a nyomozás során elismerte büntetőjogi felelősségét, és akkor is feltáró jellegű beismerő vallomást tett. Ezt azonban a bíróság nem vette kellő súllyal figyelembe enyhítő körülményként, ahogy a megbánást és a kár részbeni megtérítését sem.
Kovács M. Gábor alaptalannak tartja az első fokú bíróság Zuschlag Jánossal szemben vagyonelkobzást kimondó döntését is, mivel ez – álláspontja szerint – csak a bűncselekményekkel szerzett vagyonra vonatkozhatna.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság Zuschlag Jánost folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte. A vádlottak közül héttel szemben egy év négy hónap és öt és fél év közötti végrehajtandó börtönt szabott ki a bíróság, három személyt felfüggesztett börtönre, négyet pénzbüntetésre ítélt, egy vádlottat felmentett.
Két vádlott esetében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, 14 vádlottal szemben a büntetések súlyosítását kezdeményezte. Ugyanezen 14 vádlott és védőik felmentés, illetve a büntetés enyhítése érdekében fellebbeztek, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.
A vádat képviselő Horányi Miklós fellebbviteli főügyész keddi perbeszédében a kiszabott büntetések súlyosítását, illetve azt indítványozta, hogy a szabadságvesztést a vádlottaknak fegyházban töltsék le. | Zuschlag ügyvédje a büntetés jelentős enyhítését kéri | Zuschlag ügyvédje a büntetés jelentős enyhítését kéri - Az ügyvéd szerint nincs egyértelmű bizonyíték bűnszervezet működtetésére. a 8,5 év túl sok. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/01/12/zuschlag_ugyvedje_a_buntetes_jelentos_enyhiteset_keri/ | 2011-01-12 11:58:00 | true | null | null | Index |
Vas András;Unyatyinszki György;
Balaton;Balatoni Hajózási Zrt.;Bahart Zrt.;
2020-06-10 06:20:00
Guller Zoltán ma már mást gondol a balatoni kikötők privatizációjáról
Továbbra sincsenek meggyőző érvek az állami vitorláskikötők „kiszervezésére” – derült ki, miután nyilatkozott lapunknak a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
– Ha most kérdeznének a privatizációról, nem azt mondanám, mint a múlt nyáron – mondta lapunk kérdésére Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MT) vezérigazgatója. Arra reagált így, hogy szembesítettük vele: nem egészen egy éve, amikor a 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel az MTÜ – vagyis az állam – minősített többségbe került a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.-ben a Népszavának még azt állította, nem készülnek privatizációra a hajózási cégben, ehhez képest most épp ezt teszik.
A Népszava számolt be elsőként arról, hogy május elején a Bahart online közgyűlése elfogadta a cég reorganizációs tervét, amely szerint értékesítenek négy kikötőt, két kempinget, szállodát, több hajót és bérbe adják a vitorláskikötőket. A tervezetet ugyan a kisebbségi tulajdonos tóparti önkormányzatok nem támogatták, ahogy a térségi településeket tömörítő Balatoni Szövetség és több civil szervezet sem, de az MTÜ erőből megszavazta a változtatásokat. Guller Zoltánt a tervezet napvilágra kerülése óta folyamatosan kerestük, ám nem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre, ezúttal is egy másik rendezvény, a magyar turizmus biztonságáról szóló budapesti sajtótájékoztatója után tehettük csak fel neki kérdéseinket.
– Tavaly egy sikeres turisztikai szezon után valóban úgy láttuk, nincs szükség változtatásokra a Bahartnál – magyarázta az MTÜ vezérigazgatója. – Ám a koronavírus-járvány alapjaiban rengette meg a hazai turizmust, s így a hajózási céget is. A bevételkiesés miatt elfogyott a pénz, és két lehetőség maradt: elkezdjük felélni a megemelt alaptőkét, amelyet eredendően hajóvásárlásokra szántunk, vagy nem nyúlunk a fejlesztési forrásokhoz, és máshonnan teremtjük elő a szükséges összeget. Utóbbi mellett döntöttünk, így született meg a reorganizációs terv.
Ezt a tervet egyébként alig két hét után máris módosítottak, hiszen, alighanem a tiltakozások hatására, úgy döntöttek, mégsem adják el a négy kikötőt, azokat az érintett önkormányzatok – Balatonkenese, Csopak, Balatonakali, Balatonudvari – kapják meg. Ez azonban felveti a kérdést: miért kellett ilyen gyorsan elfogadtatni a reorganizációs tervet, miért nem egyeztettek róla előzetesen az önkormányzatokkal? Guller Zoltán a kikötőkkel kapcsolatban megjegyezte: nyílt árverésen értékesítettek volna a létesítményeket, amelyek felhasználhatósága amúgy is kérdéses. Hiszen – tette hozzá – viszonylag kis területűek, alig néhány száz négyzetméteresek, másrészt a besorolásuk közforgalmi kikötő, azaz beépíthetőségük 10 százalékos, s nem lehet elkeríteni azokat.
Arról a vezérigazgató nem tett említést, hogy volt a Balatonnál volt már példa arra, például Mészáros Lőrinc kempingjeinél, hogy utóbb a befektetőt segítő módon változtatták az előírásokat.
– A Bahart négy üzletága közül a legnagyobb a komp, amely jelentős pénzt termel. A közforgalmú hajózás veszteséges, a sétahajózás nagyjából nullszaldós, bevételt még a vitorláskikötők hoznak a cégnek. Arra gondoltunk, hogy a jachtkikötők bérbeadásával az üzemeltetés gondjai nélkül magasabb bevételhez juthatunk. De csak akkor fogjuk bérbe adni a kikötők üzemeltetését, ha a jelenlegi bevételnél magasabb összeget ígérnek érte – jelentette ki Guller Zoltán, aki azt mondta, nem tudja, mekkora bevételt hoznak jelenleg a vitorláskikötők. Pedig nem kis összegről van szó. Az idén 385 millió forintos fenntartási költség mellett 967 millió forint bevételt hoznak a teltházas, nyereséges vitorláskikötők.
Guller a kiszervezés melletti érvként hozta fel azt is: – A vitorláskikötő-bérbeadás piaci tevékenység, s szerintem nem helyes, hogy a Bahart, amely olcsóbban adja a helyeket, mint a piaci vetélytársak, ezzel befolyásolja a gazdasági versenyt. Az MTÜ vezérigazgatója lapunknak azt is állította: a Gazdasági Versenyhivatal a kikötői díjak tíz százalékos emelésre kötelezte a céget.
Mindez azért érdekes, mert a Bahart a reorganizációs terv alapján három év alatt 2,2-2,8 milliárd forintot vár bérleti díjként, vagyis az alsó érték már csupán a díjemeléssel összejönne. Így kérdés, érdemes-e kiszervezni a szolgáltatást, amely a 2018-as beszámoló szerint a hajózási cég teljes bevételeinek 27 százalékát adta? Ráadásul a cég számára „aranyat ért” a vitorlásüzletág azért is, mert az abból származó éves bevétel már az év első negyedében megérkezik a számlára. Nem mellékes: az ágazat komoly részt tesz hozzá a Bahart nyereségéhez, amely – ellentétben az MTÜ vezérigazgatójának állításával – nem néhány tízmillió forint évente. Az utolsó, lezárt évben 156 millió forint volt, ami öt év alatt 160 százalékos növekedést jelentett.
- A profiltisztítást, nyílt, szabályos eljárás keretében nem tartom ördögtől valónak, egy hajózási cégnek ugyanis hajóznia kell – mondta a kempingek és a szálló eladásáról Guller Zoltán, aki megjegyezte, a kérdéses ingatlanok állapota borzalmas, bérbeadásuk csak jelentéktelen bevételt hoz, kevesebbet, mint az értékcsökkenésük, ráadásul az érintett önkormányzatoknak elővásárlási joguk lesz, azaz meg is vehetik az ingatlanokat.
A felépítmények valóban rossz állapotúak, ám a három ingatlan esetében – és erről a vezérigazgató nem tett említést – ennél sokkal fontosabb tulajdonság az: közvetlen vízparti területekről van szó. A két kemping, az évi tízmillióért bérbe adott balatonszemesi Hattyú és a tavaly 66 milliós bevétel mellett 22 milliós nyereséget hozó balatonboglári Sellő ugyanis egyaránt nagyjából másfél hektáros. Az ilyen adottságú, közművesített telkeket 100 ezer-1 millió forint közötti négyzetméteráron lehet manapság értékesíteni, vagyis 1,5-15 milliárd forint lehet az áruk, s nehéz elképzelni, hogy az amúgy is állami elvonásokkal küzdő, forráshiányos önkormányzatoknak lenne ekkora tőkéjük. Ahogyan a siófoki Hotel Móló is 300-400 millió forintot érhet még lelakottan is. | Guller Zoltán ma már mást gondol a balatoni kikötők privatizációjáról | Továbbra sincsenek meggyőző érvek az állami vitorláskikötők „kiszervezésére” – derült ki, miután nyilatkozott lapunknak a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. | null | 1 | https://nepszava.hu/3081047_guller-zoltan-ma-mar-mast-gondol-a-balatoni-kikotok-privatizaciojarol | 2020-06-10 19:33:00 | true | null | null | Népszava |
Klímaaktivisták újabb akciót hajtottak végre a németországi Mannheimben, ahol eltorlaszoltak egy utat. Azonban egy autós ezt rossz néven vette, így kiszállt és megtámadta az aktivistákat.
A támadás szerda este 8 óra körül történt a B 36-os úton. A Letzte Generation (Utolsó Generáció) nevezetű szervezet több aktivistája egyfajta tiltakozásként leült az úton, eltorlaszolva azt - közölte a Bild.
Az interneten közzétett videón látható, mi történt ezután: a dugó mögül egy támadó a klímaaktivisták felé rohan. Megragadja az egyik tüntetőt a hátizsákjánál fogva, és az út szélére dobja.
Az erőszakos támadó megrúg egy másik klímaaktivistát. Aztán egy ütést is mér rá. Végül megrúg egy másik tiltakozót fejbe vágott.
A mannheimi rendőrség is látta a videót, és nyomoz az ügyben.
In Mannheim erleben wir gerade enthemmte Gewalt gegen Aktivisten. Sie werden geschlagen, getreten & gezerrt. Ein Schaubild dessen, was geschieht, wenn Menschen medial und politisch zum Abschuss freigegeben werden. Die Verrohung der Sprache; sie zeigt sich hier auf der Straße. pic.twitter.com/on0ZftC9VM — Ingwar Perowanowitsch (@Perowinger94) September 7, 2023
"Ez elszomorít és sokkol minket. Folytatjuk békés tiltakozásunkat a szövetségi kormány alkotmányellenes, a klímapokol felé tartó irányvonala ellen" - fogalmazott Aimée van Baalen, az Utolsó Generáció csoport szóvivője.
A fenti mellett egy másik mannheimi videó is foglalkoztatja a rendőrséget. Ezen egy rendőr látható, amint egy klímaváltozás elleni aktivista fejére nagy mennyiségű olajat önt.
Ralf Kusterer, a baden-württembergi rendőrszakszervezet regionális elnöke szerint a sok klímatüntetés miatt egyre nagyobb a nyomás a rendőrökön: "Ugyanakkor természetesen megértem, ha egyik-másik kolléga elveszti a fejét".
A rendőrség tájékoztatása szerint vizsgálják, hogy a rendőr, aki leöntötte az olajjal a nőt, büntetőjogi és fegyelmi következményekkel kell-e számolnia. | Megelégelte a klímaaktivisták tiltakozását a német férfi, ezért megverte őket | Megelégelte a klímaaktivisták tiltakozását a német férfi, ezért megverte őket - Nem tetszett neki, hogy a dugóban kell ülnie. | [
""
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2023/09/07/nemetorszag-klimavedelem-kornyezetvedelem-akcio-tiltakozas-eroszak-utlezaras-auto | 2023. 09. 07. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Székházpanama: tagadta bűnösségét a volt nagykövet | Tagadta bűnösségét a moszkvai ingatlanügy elsőrendű vádlottja, Székely Árpád volt moszkvai magyar nagykövet szerdán, a büntetőper második tárgyalásán a Budapest Környéki Törvényszéken. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20141112-szekhazpanama-tagadta-bunosseget-a-volt-nagykovet | 2014-11-12 15:11:00 | true | null | null | ATV |
|
Dühében szétrúgta a jegyautomatát egy férfi az esztergomi vasútállomás várótermében, mert elnyelte a pénzét. Az Esztergomi Járási Ügyészség garázdaság és rongálás miatt emelt vádat ellene.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség tájékoztatása szerint a férfi két alkalommal váltott lábbal lendületből rárúgott az automatára, mivel az automata elnyelte a pénzét és jegyet nem adott. Az elkövető 263 ezres kárt okozott a cselekményével.
Az ügyészség pénzbüntetést kért az elkövetőre azzal, hogy kötelezzék a kár megtételére. | Videó: Szétrúgta a jegyautomatát egy férfi, mert elnyelte a pénzét és nem kapott vonatjegyet | Pénzbüntetést kértek rá garázdaság és rongálás miatt. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2023/08/28/video-szetrugta-a-jegyautomatat-egy-ferfi-mert-elnyelte-a-penzet-es-nem-kapott-vonatjegyet | 2023. 08. 28. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
„Ha minden a jogszabályok szerint történik, akkor nekünk nem is kellett volna bíróságra menni. Így viszont vesztettünk több mint három évet, amit már senki nem ad vissza nekünk. Pedig a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati osztályának 2018 júliusában – a kezünkben lévő jogerős bírósági ítéletet figyelembe véve – csak egyetlen lehetősége volt: vadászati jogosultságunkat nyilvántartásba kellett volna venni. Nem tette, most a Szegedi Ítélőtábla ítélete kötelezi az első fokú hatóságot, hogy e jogszabálysértés miatt folytasson le új eljárást” – mondta a Narancs.hu-nak Lovas Mihály bélmegyeri gazdálkodó és vadász. A férfi társaival, Lovas Józseffel és Komáromi Mátyással már 2016 augusztusában szembe került Mészáros Lőrinccel, aki akkor a bélmegyeri vadászkastély megvásárlásával és helyi vadászterületek megszerzésével nyitotta itteni pályafutását.
A történet megértéséhez vissza kell menni az időben. Még 2016 augusztusában hívták össze a kijelölt vadászterület földtulajdonosait, hogy az akkor hatályba lépő új vadászati törvénynek megfelelően újraosztott terület hasznosításáról döntsenek. A közgyűlésen a térségben korábban vadászati jogokkal bíró Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadgazdálkodó Vadásztársaságának tagjait váratlanul érte, amikor a meghirdetett napirendeken túl arról is szavaztak, hogy egy másik szervezet, a Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság szervezhet vadászatokat ott, ahol a másik társaság évtizedeken keresztül gazdálkodott. Nem mellékesen a területre szóló előhaszonbérleti jogosultságuk – a vadászati osztály jóváhagyásával – 2017-ig érvényes volt. Ráadásul Lovas József gazdasága az újonnan kialakított és az oligarchához közel álló vadásztársaság területének kellős közepén van, így a szomszédból nézheti, hogy Mészárosék hajtják a vadakat. Ugyanis az új szerződött vadásztársaság elnöke nem más, mint Mészáros Lőrinc fia, ahogy erről annak idején a hvg.hu beszámolt.
Szinte minden szabálytalan
Utóbb azonban kiderült, hogy a közgyűlés szóban forgó napirendi pontjával összefüggésben szinte semmi sincs rendben. Az előírások szerint eleve csak akkor lehetett volna a kizárásról szavazni, ha az a közgyűlési hirdetményben napirendként szerepel, ez azonban elmaradt. Ráadásul a Nemzeti Földalapkezelő elnökének aláírása szemmel láthatóan hamis azon a meghatalmazáson, ami a kizárásról való szavazásra jogosította fel a jelen levő képviselőt. Ugyancsak a visszásságok közé tartozik, hogy a hetvenhat földtulajdonos meghatalmazása hiányzik a papírokról. Ehhez kapcsolódóan a kizárásról csak az összes földtulajdonos a tulajdonosi hányadának mértéke szerint szavazhatott volna, de nem így történt. Visszás az is, hogy a meglevő állami meghatalmazás más területre szóló meghatalmazást tartalmazott. Az állami meghatalmazásoknál a törvény előírja, hogy az illetékes miniszter is jóváhagyja, ez is elmaradt.
Lovas Mihály az ügy egyik dokumentumával
A közgyűlésen végrehajtott „hatalomátvétel” tehát jogilag ezer sebből vérzett. Mindezt első fokon a Békési Járásbíróság, majd 2018 júliusában a Gyulai Törvényszék is megállapította.
A saját földjükről kizárt vadászok az ominózus vadászati közgyűlés eleve szabálytalanul előterjesztett napirendi pontjának bírósági semmissé nyilvánítása után a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati osztályához fordultak. Kérték, hogy a hivatal érvényesítse a vadászati jogosultságra történő nyilvántartásba vételüket. Legnagyobb megdöbbenésükre ez azonban nem történt meg. A kormányhivatal arra hivatkozott, hogy az ügyben a Gyulai Törvényszéken született jogerős ítélettel szemben a Mészáros Lőrinc fia vezette vadásztársaság a Kúriához nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A nyilvántartásba vétel megtagadását azzal indokolták, hogy a 2016. augusztus 16-i bélmegyei vadásztársasági közgyűlés összehívásának szabályszerűségét utóbb vitatta Mészárosék vadásztársasága.
Helikopterrel Bélmegyerre
Nem egyszer, nem kétszer, hanem rendszeresen helikopterrel érkezik Mészáros Lőrinc bélmegyei birtokára, mondta lapunknak több helybéli is. Ennek a gyorsaságon és a gazdagságon kívül az lehet az oka, amire Mészáros Lőrinc is többször panaszkodott, hogy Bélmegyer környékén nagyon rosszak az utak. A közúti helyzet azóta valamelyest javult, de a helikopteres utazások maradtak.
Alkotmányjogi panasz is született
„Mindez nyilvánvaló jogászkodás és időhúzás volt a vadászati hatóság részéről, miközben nekünk a leghatározottabban az volt az érzésünk, a hajuknál előrángatott érveket és álindokokat keresnek arra, hogy valamiféleképpen megpróbáljanak kedvezni a Mészárosék vezette Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaságnak” – mondta Lovas Mihály.
A Bélmegyeri Földtulajdonosok Vadgazdálkodó Vadásztársaság intézőbizottsága véleménye szerint a közigazgatásban hatósági szerepet betöltő,
a Békés Megyei Kormányhivatal szervezetén belül működő vadászati osztály nem pártatlanul és a jogszabályoknak megfelelően járt el.
Az egymással több fronton jogi harcban és perben álló felek csatája 2016 augusztusa óta folyamatosan tart, olykor nagyobb, máskor kisebb csatazajjal. A három bélmegyeri vadász kérésére alkotmányjogi panaszt adott be a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda az Alkotmánybíróságra, amelyben az indítványozók a tisztességes eljáráshoz és a tulajdonhoz való az Alaptörvényben is biztosított jogának figyelmen kívül hagyását és csorbítását kifogásolták. Az Alkotmánybíróság azonban ezt elutasította. Minderre azért is volt szükség - amint azt a bélmegyeri vadászok lapunknak kifejtették - hogy az összes magyar jogorvoslati lehetőséget kihasználva lehetségessé váljon az is: ügyüket a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága tárgyalhassa.
Jogszabálysértő, ezért semmis
Itt jutunk vissza a Szegedi Ítélőtábla friss ítéletéhez. A dél-alföldi régióközpont táblabírósága ítéletében megsemmisítette a Békés Megyei Kormányhivatal ügyben hozott korábbi határozatát, amellyel a Gyulai Törvényszék jogerős döntése ellenére nem vették nyilvántartásba a három Mészáros Lőrinccel szembekerült bélmegyeri vadász vadászati jogosultságát. Holott a jogszabályok erre kötelezték volna a hatóságot.
Ezért a Békéscsabán működő vadászati osztályt új eljárás lefolytatására kötelezi most a bíróság.
A Szegedi Ítélőtábla jogerős ítéletének indoklásában kifejtette: semmis az a két ok, amelyre hivatkozva korábban a Békés Megyei Kormányhivatal szerve nem vette nyilvántartásba a három vadász vadászati jogosultságát. Egyrészt a Gyulai Törvényszék az ügyben hozott jogerős döntését felülvizsgálati kérelemben megtámadta a Mészáros Lőrinc vezette vadászati társaság a Kúrián, de az a per lezárult. Így az nem lehet előfeltevése annak, hogy az ügyben érdemi határozatot hozzon a Békés megyei vadászati hatóság. Másrészt a Fővárosi Törvényszék korábban egyértelműen megállapította, hogy a földtulajdonosi közösség képviselője, illetve a vadászatra jogosultság nyilvántartásba vétele egymástól független eljárás. Így a 2016-os közgyűlés Mészárosék által utólagosan vélelmezett szabálytalan összehívása nincs semmilyen kapcsolatban a vadászatra történő nyilvántartásba vétellel, annak ez nem lehet ún. előkérdése.
Vadászterület Bélmegyer határában
„A fentiek alapján a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes (a Mészáros Lőrinc fia vezette Hidashát-Bélmegyer Vadásztársaság – a szerk.) és az elsőfokú hatóság (Békés Megyei Kormányhivatal – a szerk.) határozata a felperes keresetében megjelölt okból jogszabálysértő, jogszabálysértően utasította el a felperes eljárás folytatására irányuló kérelmét, hiszen a felfüggesztés elrendelésére szolgáló egyik ok megszűnt, a másik ok pedig a Fővárosi Törvényszék iránymutatása szerint nem minősül előkérdésnek” – olvasni az ítélőtáblai ítélete indoklásában.
A Békés Megyei Kormányhivatalnak a kézhez vételtől, azaz augusztus elejétől számított 30 napon belül kell lefolytatni az új eljárást.
A fentiek fényében igen nagy meglepetésnek számítana, ha nem vennék nyilvántartásba a bélmegyeri vadászok vadászati jogosultságát.
Tűzoltó, műgyep és palló a sár ellen
A településen élők elmondása szerint Bélmegyer vadászati vonzerejét mi sem jelzi jobban, hogy annak idején többször járt itt Kádár János, egyszer Leonyid Brezsnyevvel, a SZKP főtitkárával együtt. Mostanság Semjén Zsolt és egyéb kormánytagok, vagy a kormányhoz közel álló politikusok, üzletemberek fordulnak itt meg. Egy évekkel ezelőtti vadászati szezon „nagyemberek” tartott vadászatán a sok eső miatt nagy sár volt. Ezért egy iderendelt tűzoltóautóval tisztították meg a sáros utat, majd a sárba műgyepet és hatalmas pallók sokaságát tették le, hogy nem legyen, vagy minél kevésbé legyen sáros az „új urak” csizmája. Egy hajtó arra emlékezik, hogy Kádár még maga vette le a sáros csizmáját.
„Ennek az ügynek rengeteg, bennünket érintő fájdalmas tanulsága van. De egyik sem olyan, amely akár még csak finomítva is elbírná a nyomdafestéket” – mondta Lovas Mihály. A bélmegyeri vadászok felidézték: még 2006-ban, a vadászterületek akkori újbóli kialakítása miatt konfliktusba keveredtek MSZP-s körökkel is, így személyesen Benedek Fülöppel, aki akkor az agrártárca államtitkára volt. Ám a bíróságon, a számukra kedvezően lezárult jogvitát követő egy hónapon belül a jogszabályoknak megfelelően bejegyezték a vadászterületüket. Akkor még úgy tűnt, működik a jogállam. Azaz, „kisember” tud jogot érvényesíteni a politikai hatalom képviselőivel szemben. | Jogszabálysértően utasította el a kormányhivatal a Mészáros Lőrinccel szemben fellépő bélmegyeri vadászokat | Jogszerűtlenül utasította el a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati osztálya három bélmegyeri vadásznak a vadászati jogosultságra történő nyilvántartásba vételét, ezért a bíróság megsemmisítette a határozatot – derül ki a Szegedi Ítélőtábla friss ítéletéből. A három vadász korábban a térségben felbukkanó és őket kiszorítani igyekvő Mészáros Lőrinccel került szembe. A kormányhivatal mintha Mészáros érdekeit tartotta volna szem előtt. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/jogszabalysertoen-utasitotta-el-a-kormanyhivatal-a-meszaros-lorinccel-szemben-fellepo-belmegyeri-vadaszokat-240970?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_ | 2021-08-16 17:36:47 | true | null | null | Magyar Narancs |
Fuldokló kiskutyákat mentettek Murvabánya közelében egy autóból a rendőrök
A rendőröknek köszönhetik életüket ezek a kölyökkutyák / Fotó: police.hu
Rendőrök megmentettrek ki kiskutyákat, egy autó túlmelegedett poggyászteréből.
A WHO közölte: már 57 országban van jelen az omikron
Opitz Barbi rappelni tanul: így tér vissza az énekesnő
A jármű tulajdonosa egy 69 éves férfi volt, aki egy doboba zárva fuvarozta az állatokat. A Balatonalmádi melletti Murvabánya közelében igazoltatták a rendőrök, amikor a csomagtartóban észrevették a dobozt.
A kiskutyák közül kettő már alig lélegzett. A rendőrök avízzel locsolták őket, és értesítették az ügyeletes állatorvost.
Az autó vezetőjét előállították a helyi rendőrkapitányságra, állatkínzással gyanúsítják – számolt be a police.hu. | Fuldokló kiskutyákat mentettek Murvabánya közelében egy autóból a rendőrök | Rendőrök megmentettrek ki kiskutyákat, egy autó túlmelegedett poggyászteréből. | [
"kiskutyák",
"autó",
"hőguta"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/krimi/fuldoklo-kiskutyakat-mentettek-murvabanya-kozeleben-egy-autobol-a-rendorok/0yd28hc | 2018-06-04 17:43:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Tíz év telt el az EU legnagyobb bővítése óta, amikor is 2004. május 1-jén nyolc kelet-közép-európai ország, köztük Magyarország, valamint Ciprus és Málta csatlakoztak az Európai Unióhoz. A bővítés tanulságairól és eredményeiről Jerzy Buzeket (néppárti, lengyel) kérdezte az Európai Parlament sajtóirodája. Ő volt az EP első olyan elnöke, aki a 2004-ben csatlakozott országok egyikéből jött, most 10 év tanulságai kapcsán arról beszélt, hogy folytatná a bővítést.
Május 1-jén volt tíz éve, hogy az eddigi legnagyobb uniós bővítés keretében tíz ország csatlakozott az EU-hoz. Önnek mit jelent személyesen ez?
Tisztán emlékszem a tíz évvel ezelőtti pillanatra. Egy álom valósult meg: Európa keleti és nyugati fele egyesült, végre két tüdővel lélegezhetett a kontinens. Fontos nap volt ez az átalakulásunk folyamatában, és a nyugati civilizációhoz kapcsolódó gyökereink megerősítésében. Rengeteg energia szabadult fel, az emberek a hosszú megosztottság végét ünnepelték.
Most már lehetőségünk és felelősségünk is, hogy közösen formáljuk az Európai Uniót, és a közös jólét megteremtésén dolgozzunk. Kelet-Európa felvette a szerepet, és fontos, hogy azon gondolkozzunk, hogy miként lehet együtt megvalósítani a céljainkat.
Voltak, akik attól féltek, hogy az uniós csatlakozással elvesztik függetlenségüket, feladják identitásukat. Sokan rá is játszottak ezekre az érzelmekre, hogy előmozdítsák céljaikat. Mit üzenne most nekik?
Erre a kérdésre az európaiak adták meg a legjobb választ. Azok között, akik tíz évvel ezelőtt az EU tagjai lettek, sokan még jobban megismerhették identitásukat, és nem érzik úgy, hogy fel kellett adniuk a függetlenségüket.
Az elmúlt évek jó leckét szolgáltattak arról, hogy az európai döntéshozatalban meggyőző érvekkel lehet érvényesülni, úgy lehet alakítani az uniós szakpolitikákat.
Kell-e tovább bővíteni az EU-t? Ha igen, akkor kinek kell a következő országnak lennie és miért?
Az EU-nak nyitva kell tartania az ajtót. De nem lehet csatlakozásról beszélni a csatlakozási feltételek teljesítése és az uniós normák elfogadása nélkül. Ellenkező esetben mindkét fél, az EU és a csatlakozni kívánó ország is veszítene, és nem tudná kihasználni az integráció előnyeit. | Jerzy Buzek: Egy álom valósult meg | Jerzy Buzek: Egy álom valósult meg - Az EP első olyan elnöke volt, aki 2004-ben csatlakozott országból jött. Folytatná a bővítést. | [
"ep",
"jerzy buzek",
"csatlakozás",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/ep/hirek/2014/05/05/jerzy_buzek_egy_alom_valosult_meg | 2014-05-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kedden a Real Madrid 2-2-es döntetlent játszott a Bayern Münchennel a labdarúgó Bajnokok Ligája elődöntőjének visszavágóján és mivel a németországi első meccset 2-1-re nyerte meg a címvédő, így zsinórban harmadszor is bejutott a sorozat döntőjébe. Már foglalkoztunk azzal, mekkora hibákat követett el a két mérkőzésen a Bayern és azzal is, hogy tizenegyesek maradtak el német oldalon. Most pedig nézzük, hogyan látták a főszereplők a párharcot.
Túl sokat szenvedtünk, de összességében szépen jutottunk tovább. Három nagy csapatot búcsúztattunk egymás után: a PSG-t, a Juventust és most a Bayernt. Óhatatlan, hogy voltak szenvedősebb periódusaink. Örülök Karimnak, mindig keményen dolgozik, megérdemelte ezt a duplát. Keylor pedig fantasztikus volt, óriási védései voltak a második félidőben
– mondta a sajtótájékoztatón Zinedine Zidane, a Real Madrid francia vezetőedzője.
A meccs összefoglalója:
A túloldalon Jupp Heynckes is Keylor Navast dicsérte, akit bár mindig rengeteg kritika ér, de most a meccs emberének bizonyult fontos hárításaival. Összesen 22-szer lőtt kapura a Bayern, ebből 10 a kaput is eltalálta, de csak két gólt sikerült szerezniük.
Ha a két mérkőzést nézzük, akkor mi voltunk a jobb csapat. Gyönyörű, világklasszis focival rukkoltunk elő. Domináltunk végig, megköszönhetik Navasnak, hogy ilyen látványos teljesítményt nyújtott. Ez a döntetlen vereséggel ér fel a számunkra
– vélekedett Heynckes, aki nem hozta szóba a játékvezetőt.
David Alaba, a müncheniek védője a Kickernek már beszélt az elmaradt tizenegyesről, szerinte egyértelmű volt, hogy Marcelo kezezett a tizenhatoson belül.
Egyértelmű tizenegyes volt, de nem foglalkoztunk vele. Egyszerűen annyi hibát csináltunk a két mérkőzésen, hogy nincs okunk a játékvezetőt okolni.
Eredmény – Bajnokok Ligája-elődöntő, visszavágó Real Madrid (spanyol)-Bayern München (német) 2-2 (1-1)
gólszerzők: Benzema (11., 46.), illetve Kimmich (3.), James Rodríguez (63.) Továbbjutott: a Real Madrid, 4-3-as összesítéssel A madridi csapat a május 26-i, kijevi döntőben az FC Liverpoollal vagy az AS Romával csap majd össze.
Nyitókép: Christof STACHE / AFP | Heynckes: A Real ezt megköszönheti Navasnak | David Alaba szerint hiába tévedett a kárukra a játékvezető, annyit hibáztak, hogy nem foghatják rá a kiesést. | [
"labdarúgás",
"sport",
"bajnokok ligája",
"zinedine zidane",
"real madrid",
"bayern münchen",
"jupp heynckes",
"david alaba"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2018/05/02/real-madrid-bayern-munchen-bajnokok-ligaja-edzoi-nyilatkozatok | 2018-05-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Meglepetésre Madison Keys nyerte az angliai Eastbourne-ben zajló füves pályás tenisztorna 495 ezer euró (151 millió forint) összdíjazású női versenyét. Az amerikai játékos a szombati döntőben három szettben vertevaz ötödik helyen kiemelt német Angelique Kerbert, és első győzelmét szerezte meg WTA-tornán.
Döntő, nők: Keys (amerikai)-Kerber (német, 5.) 6:3, 3:6, 7:5
Feliciano Lopez megvédte címét: a spanyol játékos a szombati döntőben 2 óra 13 perc alatt nyert az első helyen kiemelt francia Richard Gasquet ellen. pályafutása negyedik ATP-tornáján győztes Lopez egy évvel ezelőtt is francia riválist győzött le a fináléban, akkor Gilles Simont verte".
Lopez (spanyol, 3.)-Gasquet (francia, 1.) 6:3, 6:7 (5-7), 7:5 | Ismeretlen amerikai nyert Eastbourne-ban | Ismeretlen amerikai nyert Eastbourne-ban - A férfiaknál Lopez megvédte címét. | [
"tenisz",
"eastbourne",
"madison keys",
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/tenisz/2014/06/21/ismeretlen_amerikai_nyert_eastbourne-ban | 2014-06-21 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A belföldi turizmus fejlesztése kiemelt feladat a Balaton térségében, mert így hosszabbodhat a szezon, nőhet a kapacitáskihasználtság, aminek eredményeként jobban ellen lehet állni az áremelési hatásoknak – mondta Kovács Miklós az MTI-nek.
A Magyar Turizmus Rt. Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Irodájának igazgatója hangsúlyozta: a 2002-es adatok alapján a külföldi és a magyar vendégek aránya 50-50 százalék a Balatonnál, az általuk eltöltött vendégéjszakák száma azonban már jelentősen eltolódik. A külföldiek ugyanis jóval több időt töltenek el a Balatonnál, így a vendégéjszakák 65 százalékát ők veszik igénybe.
Az idei szezonról augusztus 20 előtt még nem nagyon lehet beszélni – közölte az igazgató. A júliusi adatok alapján azonban az látszik, hogy a külföldiek többségét alkotó német vendég kevesebb érkezett a Balatonhoz. Ez egyrészt a későbbi szabadságolás, másrészt a német recesszió hatása lehet – mondta Kovács Miklós. | Fejleszteni kell a belföldi turizmust a Balatonnál | A belföldi turizmus fejlesztése kiemelt feladat a Balaton térségében, mert így hosszabbodhat a szezon, nőhet a kapacitáskihasználtság, aminek eredményeként jobban ellen lehet állni az áremelési hatásoknak – mondta Kovács Miklós az MTI-nek. A Magyar Turizmus Rt. Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Irodájának igazgatója hangsúlyozta: a 2002-es adatok alapján a külföldi és a magyar vendégek aránya 50-50 [...] | [
"vállalkozás print"
] | 0 | https://24.hu/fn/uzleti-tippek/2003/08/25/fejleszteni_kell_belfoldi_turizmust | 2003-08-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Országos Mentőszolgálat a Facebook-oldalán közölt egy megdöbbentő esetet, ami Baranya megyében történt meg.
Egy fiatal lány kérte a mentők segítségét hasi fájdalmai miatt, aki a mosdóban fogadta a mentősöket. Elmondta, hogy tegnap ugyan felkereste háziorvosát, de a panaszai még mindig fennállnak. Vizsgálat közben azonban egy koraszülött gyereket hozott világra. Mint kiderült, fogalma sem volt róla, hogy terhes volt az elmúlt hónapokban.
Fotó: Országos Mentőszolgálat / Facebook
Mint írják,
a sokat látott mentőápolónak szinte megdöbbenni sem volt ideje, hisz a baba nem sírt fel. A mentők azonnal megkezdték az újraélesztését és körülbelül fél perccel később a baba megmozdult, levegőt vett és hangosan sírni kezdett.
Az anyát mentőhelikopter, az újszülöttet koraszülött mentőegység szállította kórházba. | Nem tudta, hogy terhes, a mentők élesztették újra az újszülöttet | Nem tudta, hogy terhes, a mentők élesztették újra az újszülöttet - A fiatal baranyai nő hasi panaszai miatt hívta ki őket, aztán meglepő fordulatot vett az eset. | [
"baranya megye",
"koraszülött",
"országos mentőszolgálat",
"életmentés",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2018/05/15/omsz_csecsemo_ujraelesztes | 2018-05-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az olaszok 38 úszóval jönnek az Eb-re
Az olaszok 38 úszóval jönnek az Eb-re
A dél-európai ország szövetsége kijelölte az itáliai úszókeretet az augusztus 4-én rajtoló Európa-bajnokságra.
A XXX. Úszó, Műugró, Szinkronúszó és Nyíltvízi Európa-bajnokság hivatalos honlapja, a budapest2010.com tette közzé az olasz úszóválogatott keretét. Az itáliai küldöttségben 11 nő és 27 férfi kapott helyet.
A rendezvényre augusztus 4 és 15 között kerül sor Budapesten és Balatonfüreden, a Balaton partján a hosszútávúszó versenyeket rendezik.
A hölgyek névsora: Chiara Boggiatto, Giorgia Consiglio, Silvia Di Pietro, Erica Ferraioli, Alessia Filippi, Elena Gemo, Caterina Giacchetti, Michela Guzzetti, Chiara Masini Luccetti, Federica Pellegrini, Francesca Segat.
A férfiak: Marco Belotti, Niccolò Beni, Emiliano Brembilla, Andrea Busato, Federico Colbertaldo, Mirco Di Tora, Angelo Dioli, Luca Dotto, Christian Galenda, Edoardo Giorgetti, Luca Leonardi, Damiano Lestingi, Gianluca Maglia, Filippo Magnini, Luca Marin, Mattia Nalesso, Marco Orsi, Stefano Pizzamiglio, Samuel Pizzetti, Luca Pizzini, Sebastiano Ranfagni, Cesare Sciocchetti, Fabio Scozzoli, Lucio Spadaro, Alessandro Terrin, Andrea Toniato, Federico Turrini.
Az edzői stáb: Federico Bonifacenti, Cesare Butini, Stefano Morini, Andrea Palloni és Claudio Rossetto. | Az olaszok 38 úszóval jönnek az Eb-re | A dél-európai ország szövetsége kijelölte az itáliai úszókeretet az augusztus 4-én rajtoló Európa-bajnokságra. | [
"úszás",
"úszó-eb"
] | 0 | https://24.hu/sport/2010/07/30/az-olaszok-38-uszoval-jonnek-az-eb-re | 2010-07-30 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A tavalyi 84-85 ezer után 90 ezernél is több látogatóra számítanak a VOLT Fesztivál szervezői - hangzott el a keddi sajtóbejáráson.
A péntek és a szombat este "teltház-gyanús" - közölték a szervezők. Mint elmondták, utoljára a 2007-es Prodigy-koncerten kellett kitenni a "megtelt" táblát. Hogy hány jegy kelt el, azt egyelőre nem tudni, mivel a legnagyobb roham a rendezvény előtti napokban szokott lenni. A külföldről, elsősorban Ausztriából és Szlovákiából érkező vendégek arányát 5-10 százalék közé jósolta Fülöp Zoltán, a VOLT egyik főszervezője, hozzátéve, hogy pontos adatot azért nem tudnak mondani, mert az osztrák vendégek zöme a határ közeléből érkezik, így már korábban átruccant jegyet venni.
Az már biztos, hogy a bérletesek száma mintegy 30 százalékkal emelkedett, ezért másfélszeresére bővítették a sátorozóknak elkülönített részt. Sokan Sopronban kerestek maguknak szállást, de a város gyakorlatilag megtelt, így a későn intézkedők nagy valószínűséggel már jórészt csak ausztriai panziók, szállók közül válogathatnak. A 15 hektárnyi területen zajló fesztivál szervezői bizakodóak az időjárással kapcsolatban; itt mindig inkább a kismartoni, mint a magyarországi előrejelzés volt a pontosabb, az pedig jó időt jósol.
Ezzel együtt megerősítették a biztonsági előkészületeket: külön konténert alakítottak ki, ahol a katasztrófavédelem és a biztonsági szolgálat vezetői éjjel-nappal egyeztethetnek, a helyszínt bekamerázták, és felszerelték olyan hangszórókkal, amelyen keresztül vészhelyzet - például heves vihar közelsége - esetén figyelmeztethetik a közönséget.
Nem sokkal dél után már néhányszázan piknikeltek a főbejárat előtt, lehetőség szerint árnyékos helyet keresve. A Sopron belvárosa felől érkező úton számos kis csoport vagy magányosan érkező fesztiválozó baktatott a tévétorony tőszomszédságában lévő Lővér kempinghez, a VOLT színhelyére, ahol 18 órakor van a kapunyitás.
Kedden többek között a Budapest Bár és a Magna Cum Laude lép színpadra, de a Kispál és a Borz búcsúkoncertjéről készült filmet is levetítik. A VOLT egyben a magyar EU-elnökség hivatalos záróbulija, ebből az alkalomból szerdán este Schmitt Pál köztársasági elnök is ellátogat a fesztiválra. | Kult: Közel százezer embert várnak a VOLT fesztiválra | A tavalyi 84-85 ezer után 90 ezernél is több látogatóra számítanak a VOLT Fesztivál szervezői - hangzott el a keddi sajtóbejáráson. | [] | 0 | https://hvg.hu/kultura/20110628_volt_fesztival_2011 | 2011-06-28 14:15:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
2018. július 11. 12:59
A kínai kereskedelmi minisztérium felszólította a világközösséget arra, hogy közösen álljanak ki a szabadkereskedelem elve mellett.
Peking "haladéktalanul" megteszi a szükséges ellenlépéseket, ha az Egyesült Államok úgy döntene, hogy további kínai termékekre ró ki büntetővámot - áll a kínai kereskedelmi minisztérium szerdán ismertetett közleményében.
A bejelentés előzménye az volt, hogy az amerikai kereskedelmi főképviselő hivatalának keddi közlése szerint az Egyesült Államok további 200 milliárd dollár értékű kínai termékre tervez védővámot kivetni. Egyes források szerint erről majd valamikor augusztus vége után születhet végleges döntés. Az amerikai kormányzat a múlt pénteken vetett ki 34 milliárd dollár értékű kínai árura 25 százalékos védővámot. Peking azonnal válaszlépéseket tett és ugyanilyen értékű amerikai árura vetett ki pótvámot.
Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője a kínai válaszlépésre teendő ellenlépéssel indokolta a további tervezett védővámokat. Ahogyan fogalmazott: Kína "minden nemzetközi jogalap és indoklás nélkül" vetett ki 34 milliárd dollár értékű amerikai árura vámokat. Szerdán a kínai kereskedelmi minisztérium közleményében úgy fogalmazott, hogy "elfogadhatatlan az amerikai tervezett intézkedés", és hogy Kína emiatt "határozott tiltakozását" fejezi ki. A minisztérium közlemény szerint "az újabb termékekre tervezett büntetővám kárt okoz Kínának, magának az Egyesült Államoknak és az egész világnak". A kínai kereskedelmi minisztérium egyben felszólította a világközösséget arra, hogy közösen álljanak ki a szabadkereskedelem elve mellett. A kereskedelmi minisztérium közleménye rámutatott arra is, hogy Peking "azonnal" panasszal él a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO).
Az Egyesült Államok a tervek szerint 200 milliárd dollár értékű kínai termék 10 százalékos pótlólagos vámját tervezi bevezetni. Az amerikai elnök korábban több alkalommal jelezte, hogy nem tetszik neki a Kínával szembeni, általa 500 milliárd dollárra tett amerikai kereskedelmi hiány. Hivatalos adatok szerint a tavalyi amerikai deficit valójában 375 milliárd dollár volt. A Capital Economics londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház adatai szerint az amerikai multinacionális vállalatok Kínában működő többségi tulajdonú érdekeltségeinek éves árbevétele a kínai piacon több mint 350 milliárd dollár, szinte megegyezik az Egyesült Államokkal lebonyolított kereskedelemben keletkezett kínai áruforgalmi többlettel.
A kínai kereskedelmi minisztérium kimutatása szerint a Kínában gyártott 34 milliárd dollár értékű, a múlt héten amerikai büntetővámmal sújtott termékből több mint 20 milliárd dollárnyit Kínában működő külföldi cégek, jórészt amerikai vállalatok állítanak elő.
(MTI) | Mandiner | [
"külföld",
"Kína",
"kereskedelem",
"Egyesült Államok",
"Robert Lighthizer",
"védővám",
"büntetővám",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | http://mandiner.hu/cikk/20180711_peking_ellenlepeseket_tesz_ha_az_usa_tovabbi_buntetovamokat_vet_ki | null | true | 0.004739 | 0 | null |
|
Az a salátatörvény, amelyet március 31-én éjfél előtt pár perccel a kormányoldal benyújtott, és amely csökkentené a polgármesterek hatáskörét, a Városligetben pedig utat nyit az építkezésnek, valamint több felsőoktatási intézményt alapítványi fenntartású intézménnyé teszi, nos, ennek egyik paragrafusa a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatás.
Amelynek a lényege, hogy a Schmidt Mária-féle alapítvány tulajdonába kerül ingyen
a Budapest XII. kerület Határőr út 35. szám alatt található helyi védelem alatt álló ingatlan,
valamint a Budapest XII. kerület Istenhegyi út 92. szám alatt található ingatlan.
A tervet az Index vette észre, a lap pedig emlékeztet arra, hogy az alapítvány kezelésében több budapesti ingatlan is van. 2011-ben megkapta Budapest XII. kerület Istenhegyi u. 92. szám alatti ingatlant 15 év határozott időtartamra azzal a kikötéssel, hogy rá kell költeni 150 millió forintot az épületre 5 éven belül. Ezenkívül bérlik a Határőr út 35. szám alatti épületet, amelyet a Kincstári Vagyon Igazgatóság nem sokkal a 2002-es választások előtt az Orbán-kormány utasítására vett meg 885,5 millió forintért.
A két fenti ingatlant tehát a törvényjavaslat szerint ingyen és bérmentve megkapná Schmidt Terror Házát is működtető alapítványa, ahogy a javaslat fogalmaz „a Közalapítvány tudományos kutatás, közművelődésügyi, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatai ellátásának elősegítése céljából”. A közalapítvány a törvény értelmében mentesül a fennálló vagyonkezelési díjtartozása és visszapótlási kötelezettsége teljesítése alól.
A közalapítvány működteti a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, illetve Habsburg Történeti Intézetet.
Kiemelt képen Schmidt Mária. Fotó: Marjai János/24.hu | Két budai ingatlant ad ingyen az állam a Schmidt Mária-féle alapítványnak | Sok érdekességet rejt a salátatörvény. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/04/01/schmidt-maria-alapitvany-budai-ingatlan-kap-ingyen-allamtol/ | 2020-04-01 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Válság ide vagy oda, a tervek szerint egy dolog biztosan nem fog változni jövőre sem: a kék plakátokat ugyanúgy nézhetjük nagy tömegben az utcán, ahogy már évek óta mindig. A ma nyilvánosságra került költségvetés-tervezetből legalábbis az derül ki, hogy Rogán Antal minisztériumának ebbéli költségeit egy forinttal sem vágták meg: míg a 2020-as költségvetésben 23,91 milliárd forintot különítettek el propagandára (költségvetési nyelven a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra), addig jövőre is pontosan ugyanennyi pénzt, 23,91 milliárd forintot irányoztak elő.
Kérdés persze, hogy idén és jövőre is megállnak-e ennél az összegnél. Ahogy korábban megírtuk, a propagandakiadásokat eddig rendre alultervezték, tehát mindig többet költöttek, mint amennyit eredetileg szántak rá.
2016-ban például 2 milliárd forinttal, 2017-ben több mint 10 milliárd forinttal, 2018-ban 7 milliárd forinttal lépték túl a terveket. (2019-es adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, ahogy értelemszerűen az ideiek sem).
Ha a Miniszterelnöki Kabinetiroda propagandára nem is költhet többet, a dolgozókra igen. Az idei előirányzat összesen 4,9 milliárd forintról szólt (A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal személyi juttatásainak és a munkaadókat terhelő járulékok összege), 2021-re a teljes összeg 5,3 milliárd forint.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2015-ben állt fel. A zárszámadások alapján 2015–2019 között 68,5 milliárd forintot költött propagandára. 2019-re 29,6 milliárd forintot irányoztak elő, 2020-ra és 2021-re a már említett 23,91–23,91 milliárd forintot. A választás évéig tehát az összköltés a 145 milliárd forintot is meghaladhatja. | Gazdaság: Jövőre is ugyanannyi jut kormánypropagandára, mint idén | Nem vágtak a költségeken, a 2021-es költségvetésben is 23,91 milliárd forint jut kormányzati kommunikációra. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20200526_Jovore_is_ugyanannyi_jut_propagandara_mint_iden | 2019-05-26 11:08:00 | true | null | null | HVG |
Vogel Evelin, a Tisza Párt elnökének korábbi barátnője szerdán az Index videójában Gáll Csongornak (akinek 12 milliós szerződése volt a KDNP-vel) mesélt arról, hogy szerinte milyen ember Magyar Péter. Vasárnap délutánig összesen 20, kis értékű hirdetés jelent meg ezzel kapcsolatban az említett felületen. Feltehetően azért költött ilyen keveset egyelőre a kormányoldal a Tisza elnökének újabb lejáratási kísérletére, mert Orbán Balázs Mandiner-interjús kijelentése - amelynek lényege szerint egy orosz támadás esetén nem védekeznénk -, elvitte a fókuszt Vogel Evelinről.
Mindez azért is érdekes, mert 2024. március és április közt a politikus volt feleségére, Varga Juditra alsó hangon 65,3 millió forintnyi hirdetési pénzt szórtak el a kormányoldalhoz köthető nagyobb médiumok és közszereplők, mint például Bohár Dániel, Apáti Bence, Deák Dániel. A végösszeg ugyanakkor feltehetően nagyobb, mint 65,3 millió, ugyanis ebben nincsenek benne például a vidéki oldalak és a kisebb szereplők sem, illetve a Meta rendszerében visszamenőleg kerekített összegeket lehet csak látni. A lapunk által vizsgált portálokon és a közszereplők oldalain összesen 128 hirdetést találtunk, ami Varga Judit és Magyar Péter házasságát, kapcsolatát firtatta. Az első téma Varga Judit Facebook posztja volt, amiben azt állította, Magyar Péter részegen randalírozva a háttal fekvő akkori igazságügyi miniszterhez vágta többek közt a nadrágját, annak övcsatjával együtt. A második, és egyben a leginkább járatott téma Varga Judit bulvár interjúja Hajdú Péternél, ahol részletekbe bocsátkozva mesélt arról, miként bántalmazta őt volt férje, elsősorban verbálisan. A harmadik téma pedig az a rendőri jelentés, ami az egykori házaspár veszekedése során készült. A legtöbb pénzt minderre a Megafonosok költötték, 10 millió forintot Bohár Dániel, Apáti Bence közel 8 milliót, míg Ibolya Csenge és Trombitás Kristóf 6-6 millió forint környékén. Trombitás például 1 milliót szórt el a "bemutatom nektek Vamzer, akarom mondani Magyar Pétert, Varga Judit exférjét!" című videójára. Bohár Dániel pedig négyszer hirdette meg különböző összegekért azt a videót, amelyben arról beszél, hogy Puzsér Róbert szerint vicces, hogy Magyar Péter bántalmazta Varga Juditot. Az Origo szintén 1 milliót költött arra a Hajdú Péter interjú-részletre, ahol a műsorvezető épp arról beszél a volt igazságügyi miniszternek, hogy a nők legyenek bátrak és "merjenek kilépni egy ilyen kapcsolatból".
Magyar Péter az M1-en: Önök éjjel-nappal hazudnak, Vogel Evelin 11 órányi hangfelvételt adott át a Fidesznek
Magyar Péter egyébként a legtöbb állítást hazugságnak nevezte, és véleménye szerint mindezek a Fidesz, pontosabban Rogán Antal megrendelésére készültek.
A politikus a Vogel Evelin interjúra, - amelyben a többi közt arról mesélt a volt barátnő, hogy a Tisza Párt elnöke a gyermeke előtt üvöltözött vele, kollégái munkáját is rendszeresen leszólta, és lényegében ő mutatta be minden fontos embernek Magyar Pétert - hasonlóan reagált. A Tisza Párt elnöke állítja, Vogel Evelin 30 millió forinttal zsarolta őt, és a párt további öt tagját is. Ezért a politikus közölte, hogy zsarolás miatt feljelentést tesz volt barátnője ellen. Magyar Péter azt is állítja, Vogel Evelin havi 5 millió forintot kap az Index interjúért ezen túl 11 órányi hangfelvételt adott át a Fidesz pártigazgatójának, Kubatov Gábornak a pénzért cserébe. Vogel később Facebook posztban reagált, és tagadta, hogy zsarolta volna Magyar Pétert.
Lapunk kereste Vogel Evelint, a többi közt kíváncsiak voltunk arra, hogy tervez-e ő is feljelentést tenni Magyar Péter állításai miatt, illetve azért, mert posztjában arra utalt, hogy a politikus és Radnai Márk, a párt alelnöke fenyegette őt. Egyúttal Magyar Péter állításaira és az interjú körülményeire is rákérdeztünk, választ azonban semelyik kérdésünkre sem kaptunk.
Az árvíz hetében a kormányoldal 63 millió forintot költött politikai hirdetésre, huszonhatszor többet az ellenzéknél | Már elszórtak 65 millió forintot Magyar Péter magánéletére | Amíg Varga Judit és Magyar Péter állítólagos bántalmazó kapcsolatára annak idején két marokkal szórta a hirdetési pénzt a kormánypárti média, addig Vogel Evelinre, a politikus volt barátnőjére vasárnapig alig több mint 256 ezer forintot költöttek a Meta rendszerében, azaz nagy többségében a Facebookon – derült ki lapunk összesítéséből. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3251926_magyar-peter-maganelet-koltes-propaganda-varga-judit-vogel-evelin-kormanyparti-media-meta | null | true | null | null | Népszava |
A Római-parton ezekben a percekben is emberfeletti munkával próbálja megvédeni a házát kétezer ember a közelgő, apokaliptikus méretű árhullámtól. A helyi lakosok ebben a küzdelemben nem számíthatnak a fővárosra, de a baloldal által vezetett III. kerületi önkormányzatra is alig: Óbudától 200 zsákot kaptak családonként, azonban összesen legalább 150 ezer zsákból épült védmű kellene a sikeres védekezéshez.
Az itt lakók csak magukra és az önkéntes segítőkre számíthatnak. Karácsony Gergely és csapata immár több mint egy évtizede szabotálja a helyiek igényét a normális életre.
Hisztériakeltés
Az LMP-ből kiszakadt Párbeszéd már 2013-ban petíciót indított azért, hogy a Római-parton ne a partvonalon épüljön meg a tervezett mobilgát. "Elég volt a sunyi buldózerpolitikából! Védjük meg a Római-partot!" - írták akkor, kiemelve, hogy a közvetlenül a folyópartra tervezett mobilgát telepítése több száz fa kivágásával járhat.
A Párbeszéd azt javasolta petíciójában, hogy vonják be a döntéshozatalba a helyieket is, ami azért álságos, mert 10 évvel később épp Karácsony Gergely volt az, aki lesöpörte az ott lakók kérését és javaslatait az asztalról és a fejük felett döntött a terület sorsáról, amely 2023-ban hullámtéri besorolást kapott.
Mindez egyébként azzal járhat, hogy el kell bontani a parton álló ingatlanokat - hívták fel a közvélemény figyelmét helyben élő civilek a problémára. - A hullámtér ugyanis egy füves préri, a közepén 60 méteres erdősávval. Úgyhogy az összes növényt, épületet ki kell vágni, le kell dózerolni és létre kell hozni a hullámterületet, ahol sem kerékpárút, de még büfé sem lehet" - mondta a Metropolnak dr. Búzás Antal Győző, a Római-partért Egyesület elnöke. Hozzátette: nem hiszi, hogy a döntés átgondolt, és csodálkozva állnak az előtt a merészség előtt, hogy ezzel kétezer embernek ekkora anyagi kárt okoznak.
A Római-part helyzete Karácsonyék "eredményes" hisztériakampányának hála, a 2019-es főpolgármester-választás fontos témájává vált, és - be nem váltott - ígéretekben sem volt hiány.
A kioktatás
2019 januárjában Szabó Tímea országgyűlési képviselő és Karácsony Gergely sajtótájékoztatót tartott a helyszínen. Szabó a tőle megszokott agresszív stílusban vonta kérdőre Tarlós István akkori főpolgármestert a kamerák kereszttüzében, hogy miért nincs megfelelő védmű a Királyok útja-Nánási úti szakaszon.
A kérdés azonban csak addig foglalkoztatta a párbeszédes politikusokat, amíg ellenzékben voltak, ugyanis Karácsony Gergely megválasztása után ezen a szakaszon 4 évig egy kapavágás nem történt, csupán a terveket tudták elkészíteni. A mobilgát felhúzása legkorábban 2029-ben várható.
A már említett 2019-es sajtóeseményen Karácsony úgy nyilatkozott: "ha megválasztanak és ez a mai főpolgármester-jelölti vállalásom, akkor fel fogom gyorsítani az árvízi védekezést Budapest egész területére vonatkozóan és itt ebben az övezetben is azt az egyedüli szakmailag és természeti örökségvédelmi szempontjából egyedüli lehetséges alternatívát fogjuk választani, hogy megerősítjük az itteni gátakat." A munkálatok felgyorsításának azonban épp az ellenkezője történt.
Kétezer embert hagyott cserben Karácsony
Az éveken át folyó vita lényegében arról szólt, hogy hol húzódjon a mobilgát. Karácsonyék a maguk álláspontját a természetvédelem köntösébe öltöztetve arról beszéltek, hogy a mobilgát a Királyok útja-Nánási út-szakaszon húzódjon, míg Tarlós Istvánnak az volt a véleménye, hogy a parthoz közelebb élőknek is joga van ahhoz, hogy védelmet kapjanak az ingatlanjaik.
Karácsony Gergely 2019-es megválasztásával megpecsételődött a Római-parton élők sorsa: 2023 tavaszán ugyanis a parthoz közeli 70 hektáros területet hullámtérnek nevezte a főváros. A döntésről a helyi polgárok Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettest kérdezhették egy lakossági fórumon, akinek az volt a felvetése, hogy "el is lehet költözni".
Karácsony Gergely a kérdésről nyilatkozva a Római-partig már nem, de az ATV stúdiójáig elmerészkedett és arról beszélt 2023 márciusában, hogy "a természetes partszakasz megvédése, az fontosabb, mint kétezer olyan ingatlannak a megvédése, amely nem lakóingatlan, és amelynek a tulajdonosai abban a hiszemben építettek ott bármit, hogy pontosan tudták, hogy ez egy árterület." A műsorvezető kérdésére, hogy végül is cserben hagyta-e a Római-parton élőket, Karácsony pökhendien csak annyit válaszolt: ez a "fideszes politikusok" narratívája.
Évtizedes csúszás
Sajnos azok sincsenek jobb helyzetben, akik a már kijelölt nyomvonalon és azon túl laknak. Mint írtuk, a fővárosi vezetésnek négy évébe telt, mire egyáltalán megalkotta és elfogadtatta azokat a terveket, amelyek szerint a már említett Nánási út-Királyok útja nyomvonalon lesz a mobilgát. A védműből eddig csupán két szakasz épült meg: a pünkösdfürdői védmű és az Aranyhegyi-patak mentén futó védmű.
A kettőt összekötő középső szakasz legkorábban 2029-ben kerülhet átadásra. Jelenleg a Fővárosi Csatornázási Művek munkatársai segítik a védekezést ezen a szakaszon, a civilek hathatós segítségével.
Pedig nagy szavakból nem volt hiány. 2024 januárjában Tüttő Kata főpolgármester-helyettes az eddigi árvízvédelmi eredményekről szólva elmondta, európai uniós forrásból megvalósult két - a csillaghegyi-öblözet és az észak-pesti terület védelmét szolgáló - nagyon fontos árvízvédelmi beruházás. Közölte, nagyjából 10 milliárd forintot költöttek el árvízvédelemre, és még nagyjából 30 milliárdot szándékoznak annak megerősítésére fordítani."
A civilek évek óta hiába figyelmeztetnek
- A Rómait épp azért szeretik a budapestiek, mert természetes ártér, amit áradás idején bizony visszafoglal a Duna - írta Facebook-oldalán 2024 januárjában Karácsony Gergely. Erre a cinizmusra reagált az Egyesület a Római Partért is, amely nyílt levelet küldött a főpolgármesternek. Az írásban főként arra kérték a városvezetést, hogy az akkori árvíz után azonnal kezdjék meg a közterületek, játszóterek, padok iszaptól való megtisztítását, amely fertőzésveszélyt jelent.
A civilek szót emeltek amiatt is, hogy a Duna mellett működő büfék működését szüntessék meg, mivel a csatornázatlan vendéglátóegységek emésztőinek tartalmát áradáskor kimossa a folyó. Ez pedig veszélyezteti az oda látogatók és az ott élők egészségét. A felhívás süket fülekre talált a baloldali városvezetésnél és a kerületvezetésnél is.
Az egyesület szerdai közleménye kiemelte, hogy szerintük hiába hivatkoznak Karácsonyék arra, hogy a Római-part 70 hektáros területe hullámtér, ez véleményük szerint nincs így. "A Római-part mentetlen ártér, mint ahogy a Csillaghegyi-öblözet, ahol 55 ezer ember él. Az is egyes politikusok hazugsága, hogy a Királyok-Nánási úton fővédvonal van. Nincs elsőrendű fővédvonal. Egy rossz állapotban, rossz helyen lévő nyúlgát van, és mint ahogy a példa mutatja, semmire sem alkalmas, ezért kell mögé több sáv szélességben gátat építeni - hívták fel a figyelmet a civilek. | Karácsony Gergely döntése miatt kétezer ember lakhatását sodorja veszélybe az áradás | Karácsony Gergely és pártja több mint egy évtizede kelt hisztériát a budapesti Római-parton megépítendő mobil gát köré. A politikus 2019-es megválasztásával azonban a kommunikációs csatából brutális valóság lett azok számára, akik a Nánási út–Királyok útja szakasznál közelebb építkeztek a folyóparthoz. A területet 2023-ban ugyanis Karácsonyék hullámtérré minősítették át, és az itt élők semmilyen segítséget nem kapnak a fővárostól a védekezéshez. Ráadásul a főváros baloldali vezetése ígéreteik ellenére az elmúlt ciklusban sem jutott sokkal közelebb ahhoz, hogy megvédje a Római-partot: az általuk tervezett nyomvonalon legkorábban 2029-re épülhet mobil gát. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/karacsony-gergely-dontese-miatt-ketezer-ember-lakhatasat-sodorja-veszelybe-az-aradas | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, amely üzleti titokra hivatkozva nem akarta kiadni a Penta Általános Építőipari Kft. és VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zrt. párosának nyertes árlistáját. Pedig ebből lehetne valamilyen szinten megállapítani, hogy a cégek a piaci árnak megfelelően vagy éppen túlárazottan végzik-e az útkarbantartási munkákat Zuglóban egy 800 millió forintos keretmegállapodás részeként. A bíróság nem fogadta el a két társaság védekezését, hogy az adatok kiadása aránytalan sérelmet okozna számukra.
A Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. 2021-ben írt ki közbeszerzési eljárást építmény fenntartási, építési és felújítási munkálatokra. A keretmegállapodás értéke 800 millió forint volt és 24 hónapra szólt. A jelentős összeg ellenére mindössze egyetlen ajánlat érkezett a Penta Általános Építőipari Kft. és VIANOVA 87 Közmű és Útépítő Zrt. párosától. El is nyerték a tendert. A két cég ezután folyamatosan kapta az egyedi megbízásokat, azonban a munkák menetével és minőségével nem mindenki volt elégedett.
A panaszokat jelezték Hadházy Ákosnak, a terület parlamenti képviselőjének is, aki megpróbált utánajárni, hogy mennyibe kerül például a kátyúzás az utakon, és hogy jó döntést hozott-e a városvezetés, amikor ezt a két céget bízta meg a munkálatokkal.
A képviselő ezért kikérte a zuglói vagyonkezelőtől a nyertes ajánlatok részletes árlistáját, amit az önkormányzati cég igazgatója többszöri kérésére sem adott ki. Ezután Horváth Csaba (MSZP) polgármesternél próbálkozott, aki ígérete ellenére szintén nem adta ki a kért adatokat.
A Zuglói Városgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója nem fogadta a parlamenti képviselőt
"Az ürügy az volt, hogy a vállalkozó félti az üzleti titkát, ez azonban szerintem csak kifogás. A titkolózás egyetlen oka a túlárazás lehet" - véli Hadházy Ákos. "Márpedig Zugló útjai vannak olyan rossz állapotban, hogy különösen hiányzik minden olyan forint, amit az útfelújítás kasszájából lopnak el" - tette hozzá a képviselő.
Mivel véleményünk szerint a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát csak alapos indokkal korlátozhatja az üzleti titok védelme, mi is megvizsgáltuk a több száz milliós megbízást.
"Megoldották", hogy ne legyen nagy verseny
A felhívás szövegét alaposan átnézve kiderült, hogy már maga a kiírás is problémás volt. Az Átlátszó közbeszerzési szakértője szerint több olyan feltételt is tartalmazott a felhívás, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy végül csak egy cég(páros) jelentkezett.
"A legfőbb ok egy olyan széles körben alkalmazott »trükk«, amit a Közbeszerzési Hatóság úgy hív, hogy a »beszerzési tárgyak mesterséges egyesítése«. Ennek lényege, hogy egy közbeszerzésben olyan feladatokat párosítanak össze, amelyeket a piacon résztvevő cégek tipikusan nem szoktak együtt végezni. Jelen esetben ez a tevékenység a »szikkasztórendszerek fenntartása, üzemeltetése« elnevezésű részfeladat lehetett.
Nehezen magyarázható ugyanis, hogy ha alapvetően útjavításra és kátyúzásra keresnek céget, akkor ezt a feladatot miért vették bele.
Így viszont a III.1.3. pontban már elő is tudtak írni egy erre vonatkozó referenciát: »300 db szikkasztókút fenntartására irányuló munka (szűrőközeg tisztítása, cseréje/üledék tisztítása kézzel)«. Ez minden bizonnyal alaposan leszűkítette azoknak a vállalkozásoknak a körét, amelyek alkalmasak voltak a feladatra" - mutatott rá a szakértő.
De nemcsak ez a kitétel vehette el a jelentkezőt kedvét. Az ajánlattevőknek "kisdolgozatot" is kellett (volna) írniuk egy képzési tervről, ami a fiatal munkavállalókat érinti. A módszertan értékelésére viszont a pályázati hirdetményben nem adtak meg objektív szempontokat. Emellett be kellett fizetniük egy 15 millió forintos ajánlati biztosítékot is.
A tendert egy több éves, nagy összegű keretmegállapodásra írták ki, és egy nyertessel kötötték meg, amiről már korábban is megírtuk, hogy miért aggályos. Más cégek ugyanis emiatt évekig nem indulhatnak az egyedi megbízásokért, akkor sem, ha olcsóbban tudnák elvégezni a munkát. A nyertes vállalkozás pedig olyan árakat szab meg ezt követően, amilyet csak akar, hiszen nem kell versenyeznie.
De a legfőbb probléma mégis az, hogy az ajánlatkérő nem az alapján hirdetett nyertest, hogy kié ténylegesen a legjobb ár, hanem
kiemelt pár tételt, ebből csinált egy minta-költségvetést, és ez alapján hasonlította össze az ajánlatokat,
emellett benyújtott egy teljes árlistát, amibe a minta-költségvetésben szereplő tételeken kívüli tételek tekintetében olyan árakat határoz meg, amilyeneket csak akar,
és arra semmilyen garancia nincs, hogy az ajánlatkérő olyan tételeket válogatott be a minta-költségvetésbe, amelyeket ő a legnagyobb mennyiségben tervezi megrendelni.
"Vagyis: valaki teljesen jogszerűen megnyert ez közbeszerzést úgy, hogy a tételek (valószínűleg) többsége tekintetében olyan áron dolgozik, amelyet nem szégyell beírni az ártáblázatba" - fogalmazott a közbeszerzési szakértőnk. Hozzátette, ha láthatnánk a nyertes ajánlat minta-költségvetését és a teljes árlistát, és ezeket összevetnénk a piaci árakkal, akkor vélhetően választ kaphatnánk ezekre a kérdésekre.
Ha közpénzes megbízásért indulnak, vállalniuk kell a nyilvánosságot
Éppen ezért mi is kikértük a Zuglói Városgazdálkodási Zrt.-től a nyertes ajánlat minta-költségvetését, a nyertes ajánlat teljes árlistáját, továbbá a "Karbantartási és fenntartási munkák-8." elnevezésű, összesen 330 millió forintos lehívás munkálatainak konkrét költségvetéseit is.
A Zuglói Városgazdálkodási Zrt. azonban nekünk is azt válaszolta, hogy a kért adatokat nem adják ki, mert azokat a nyertes cégek üzleti titoknak minősítették. Ezért úgy döntöttünk, hogy bepereljük az önkormányzati céget.
A bíróság pedig első fokon lapunknak adott igazat.
Az indoklásban többek között azt írták, minden közpénzzel gazdálkodó szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával.
És bár a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint "a gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja", a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak a közérdekből nyilvános adatokat.
A bíróság megjegyezte: az a döntés, hogy a közbeszerzési eljárásban az ajánlattevők üzleti titokká minősítették az árazott költségvetést, nem köti a bíróságot. A közbeszerzési eljárás során üzleti titokká minősített adatok nyilvánosságra hozatalának megtiltása a közbeszerzésben részt vevő további ajánlatkérők iratbetekintési jogát hivatott korlátozni, az információszabadsághoz fűződő alapjog korlátozását önmagában a közbeszerzési eljárásban hozott döntés nem alapozhatja meg.
Hozzátették: üzleti titokra hivatkozva csak akkor tagadható meg egy adat kiadása, ha az a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.
A gazdasági szereplőnek ezért részletesen alá kell támasztania, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Mivel csak az aránytalan mértékű sérelem teheti jogszerűvé a lapunk által kért adatok kiadásának megtagadását. Ez viszont a két cégnek nem sikerült bizonyítania.
"A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra" - írta a bíróság.
A két nyertes cég azzal védekezett, hogy a konkrét adatok ismeretében az áraik kalkulálhatóvá válnának a versenytársaik részére, amely a jövőbeni közbeszerzési eljárások megnyerésének kockázatát jelentené. Érvelésük szerint ez azt eredményezné, hogy
a piacon működő versenytársaikkal szembeni pozíciójuk romlana,
a versenytársaik előnybe kerülnének, amely végső soron piacvesztéshez vezetne. A nyilatkozatukban egyebekben példálózó jelleggel felsorolták, hogy az egyes egységár-gyűjtemények közzététele esetén milyen következtetések lennének levonhatóak az üzleti működésüket illetően.
A bíróság azonban nem tudta elfogadni a cégek által előterjesztett általános, példálózó jellegű felsorolást és indokolást abban a tekintetben, hogy pusztán az árlista nyilvánosságra kerüléséből következtetni lehetne az ajánlattevők teljes működésére, üzleti modelljére és árképzésére.
A bíróság álláspontja szerint önmagában az árazott költségvetésben szereplő (2021-es) árakból nem lehet az indokolásban szereplő információkra (így az elvégzett munka tartamára, a munkaszervezésre, valamint a kivitelezésre) vonatkozóan konkrét következtetéseket levonni.
A bíróság továbbá kiemelte, hogy
az ajánlattevőknek mint közfeladatot ellátó, közpénzekkel gazdálkodó szervvel szerződéses kapcsolatot létesítő vállalkozásoknak számítaniuk kell arra, hogy a szerződésük közérdekű adat,
amit az erre irányuló kérelem esetén a közfeladatot ellátó szervnek kötelessége kiadni. Ezzel a kockázattal a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozásoknak tisztában kell lenniük.
Mindezekre tekintettel a bíróság kötelezte a Zuglói Városgazdálkodási Zrt.-t, hogy 15 napon belül díjmentesen adja ki az EKR001372452020 eljáráshoz tartozó "Budapest Főváros XIV. Kerület Önkormányzata tulajdonában, fenntartásában, illetve kezelésében lévő különféle építmények építési, illetve építési jellegű felújítási munkáinak ellátása" elnevezésű keretmegállapodáshoz kapcsolódóan a nyertes ajánlat teljes árlistáját.
Gyakran hivatkoznak erre
Nem a Zuglói Városgazdálkodási Zrt. az egyetlen, amely megtagadja a közadatok kiadását üzleti titokra hivatkozva - annak ellenére, hogy a bíróság többször is javunkra ítélt az ilyen ügyekben.
Nemrég a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak kellett kiadnia a szegényeknek szánt élelmiszercsomagok pontos tartalmát és a termékek árát, miután jogerősen is megnyertük a pert ellenük. A Fővárosi Ítélőtábla akkor is kimondta:
közbeszerzésen az árazott költségvetés nem lehet üzleti titok.
A Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nek is el kellett árulnia, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát, miután a Kúrián is nyertünk ellenük. Szintén nyertünk a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ellen is, amely azt nem akarta kiadni, hogy mekkora összeget fizettek az Ormosszén Zrt.-ért.
De emiatt pereljük most a Diákhitel Központ Zrt.-t is, amely nem volt hajlandó megküldeni a Lounge Design és a New Land Media nevű Balásy-cégekkel kötött szerződések egységárait tartalmazó árlistáit.
Katus Eszter
Nyitókép: A keretmegállapodás nyertesei nem járultak hozzá az adatok kiadásához. | Üzleti titokra hivatkozva tartanak vissza adatokat Zuglóban, első fokon pert nyertünk | Első fokon pert nyertünk a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt.-vel szemben, miután megtagadták az útjavításokkal kapcsolatos közadatok kiadását. | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozpenz/2024/04/08/uzleti-titokra-hivatkozva-tartanak-vissza-adatokat-zugloban-elso-fokon-pert-nyertunk/ | 2024-04-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Jelentős fejlesztések történtek és zajlanak ezekben a napokban is az Iszkai úton. Megújult a burkolat, megépült a szennyvíz-csatorna és immár kerékpárút köti össze Székesfehérvárt és Iszkaszentgyörgyöt. Ennek biztonságos használata érdekében került sor a közvilágítási hálózat bővítésére.
ÖKK Fehérvár
11 lámpa segíti a bicikliseket
"Eddig csak az Iszkai út belterületi szakaszán volt közvilágítás a kerékpárút mellett, most pedig a zártkerti ingatlanokig, a város külterületén is kiépítettük azt. Különösen fontos ez az őszi-téli időszakban, hiszen a környéken sok kerékpáros és gyalogos közlekedik. Összesen 11 új energiatakarékos lámpatestet szereltünk fel, két új oszlopot telepítettünk és több száz méter közvilágítási kábel került felszerelésre a közvilágítási hálózat bővítése során. Összesen több mint másfél millió forint értékű beruházást valósítottunk meg." - mondta el Bozai István városgondnok. Energiatakarékos, 70 Wattos fényforrásokat szereltek fel, és a hálózat így immár az utolsó zártkerti ingatlanig elér, segítve a környéken lakó közel 150 család és a kiskerttulajdonosok mindennapjait.
Az Iszkai úton megvalósult beruházások összértéke meghaladja a 330 millió forintot. Többféle forrásból sikerült biztosítani, hogy a szennyvízhálózat, az új útburkolat és a kerékpárút is megépüljön.
Befejeződött az Iszkaszentgyörgyi út felújítása
Elkészült Kincsesbányáig az útfelújítás, melynek fehérvári szakasza 220 millió forintos összeget jelent. Ennek keretében az Új Csóri úti csomóponttól a városhatárig kiépítették a szegélyeket és padkákat, valamint a lakókkal egyeztetve a kapubejárók is megépültek. Ezt megelőzően elkészült az Iszkai úton a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése a város határáig, mintegy 80 millió forint értékben. Ezzel egyidőben megtörtént a víz- és gázvezetékek cseréje, valamint a villamoshálózat áthelyezése." - ismertette Szigli István, a 9. számú választókörzet önkormányzati képviselője. Mint kiemelte, a környéken élőknek és az arra közlekedőknek is fontos az a sok fejlesztés, amely az elmúlt évben ezen az útszakaszon megvalósult. | Kivilágították a kerékpárutat | Immár sötétedés után is biztonságosan lehet biciklizni az Iszkai úton. | [
"iszkaszentgyörgy",
"kerékpárút",
"iszkai út"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2013/10/09/kozvilagitast-kapott-a-kerekparut | 2013-10-09 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) vezetője részt vett az Európai Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből álló Elnökök Értekezlete ülésén, a Magyar Nemzet brüsszeli tudósítójának így sikerült elcsípnie. A német politikus mindaddig szívesen állt a sajtó rendelkezésére, míg fel nem tették Magyar Péterrel és a mentelmi ügyével kapcsolatos kérdésüket.
A kérdés hallatán a frakcióvezetőnek hirtelen elfogyott az ideje, amit a sajtónak szánt, és
kínos mosollyal csak annyit mondott, "beszéljünk erről egy másik alkalommal".
A teljes cikketITTolvashatják el. | Manfred Webernek kínos Magyar Péter mentelmi ügyéről beszélni | A német politikus mindaddig szívesen állt a sajtó rendelkezésére, míg fel nem tették Magyar Péterrel és a mentelmi ügyével kapcsolatos kérdésüket. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/manfred-webernek-kinos-magyar-peter-mentelmi-ugyerol-beszelni | null | true | null | null | SZOLJON |
Jövő márciusig még piacon lehet a letelepedési kötvény, de az első negyedév után a jelenlegi formában a konstrukció kikerül a rendszerből – közölte a nemzetgazdasági miniszter szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Varga Mihály elmondta: a földárverésekből befolyó összegek felhasználásával az állam a tervezettnél kisebb államkötvény-kibocsátást hajtott végre, illetve visszavásárolt olyan magasabb hozamú papírokat, melyeket korábban bocsátott ki.
A miniszter kitért arra is, hogy a kedvező hozamkörnyezet lehetőséget ad arra, hogy a paksi bővítésre felvett orosz hitelt piaci feltételek mellett tudja az ország finanszírozni. Élhetünk azzal a lehetőséggel, hogy Magyarország, ha akar, bármikor előtörleszthet – jelentette ki. Hozzátette: ezzel kapcsolatban még nincs döntés, de jövőre lehet, hiszen eddig nem vettünk igénybe jelentős összeget a hitelkeretből.
Kérdésre azt is elmondta, hogy decemberben mintegy 600 milliárd forint költségvetési átcsoportosításáról döntött a kormány – a kórházaknak 70 milliárd forintot, a nyugdíjasok év végi juttatására 48 milliárd forintot, az Eximbank feltőkésítésére 47 milliárdot csoportosítottak át.
A költségvetéstől jövőre 80 milliárd forintot vihetnek el az áfacsökkentések, de a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol, így az áfabevételek miatt sem kell aggódni – fejtette ki Varga. (MTI) | Jövő márciusig árulják a letelepedési kötvényt | A paksi bővítésre felvett orosz hitellel kapcsolatban is jöhet döntés. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2016/12/28/jovo-marciusig-aruljak-a-letelepedesi-kotvenyt/ | 2016-12-28 17:40:00 | true | null | null | 24.hu |
Jelentős mennyiségű kábítószer kereskedelme miatt emeltek vádat Zalában három ember ellen, akik Spanyolországból kamionnal csempésztek marihuánát és kokaint Magyarországra - közölte a Zala Vármegyei Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-vel.
Jánky Judit közleménye szerint a más ügyben jelenleg letartóztatásban lévő elsőrendű vádlott és a bűnügyi felügyelet alatt álló másodrendű társa 2022 májusában ismerkedett meg egymással Spanyolországban, amikor a fővádlott még szökésben volt a vele szemben szintén kábítószer-kereskedelem miatt folyó büntetőeljárás idején. Találkozásuk során felvetette ismerősének, hogy marihuánát és kokaint szeretne Magyarországra juttatni, a szállításhoz pedig megbízható embereket keres.
A másodrendű vádlott ezer euró közvetítői díj ellenében beszervezte egy magyar kamionos ismerősét, aki fuvaronként kétezer euró fejében vállalta a kábítószer rendszeres Magyarországra juttatását. Megegyezésük alapján a kábítószert úgy vette át a kamionos, hogy személyesen nem találkozhatott az elsőrendű vádlottal.
A társaság 2022. július és november között hat alkalommal, esetenként legalább tíz kilogramm marihuánát hozott be Magyarországra, egy alkalommal pedig még egy kilogramm kokaint is.
A bűnös tevékenységük során külön erre a célra tartott mobiltelefonokon, három népszerű csevegőalkalmazáson keresztül kommunikáltak egymással, a szállítmány célba juttatásához az elsőrendű vádlott egy nyomkövető eszközt is használt, a telefonokat és a SIM-kártyákat pedig időközönként le is cserélte.
A kábítószer-kereskedelmi hálózatban részt vevő másodrendű vádlottnak az volt a feladata, hogy a Magyarországra csempészett szállítmányokat Budapesten egy meghatározott helyen a nyomozás során ismeretlenül maradt személynek átadja.
A többmilliós haszonra szert tevő bűnbanda tagjai által szállított kábítószer jóval meghaladta a jelentős mennyiség alsó határát. Akkor érték tetten őket, amikor 2022 novemberében Tornyiszentmiklósnál 16 kilogramm marihuánát és egy kilogramm kokaint próbáltak Magyarországra behozni.
A Zala Vármegyei Főügyészség a három férfi ellen jelentős mennyiségű kábítószerre forgalomba hozatallal, bűnszervezetben elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt emelt vádat.
Borítókép: illusztráció | Kamionnal csempészték a drogot | Kamionnal fuvarozta a drogot Magyarországra a bűnbanda | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/hazai-kek-hirek/2024/10/kamion-csempesz-drog-bunbanda | null | true | null | null | BAMA |
Készpénz helyet egy balatoni villával is kifizethették volna Botka Lászlót – mondta lapunknak F. Attila, az a vállalkozó, aki állítása szerint 125 millió forint kenőpénzt fizetett ki a szocialista politikusnak egy pécsi ingatlanügyletben nyújtott segítségéért. Egy tanú megerősítette: az MSZP-s polgármester Hagyó Miklós társaságában nézett meg öt fonyódi villát, mivel azonban a felújításukra éveket kellett volna várni, Botka inkább a készpénzt választotta.
Átváltotta volna a Szent István-akna megszerzéséért „járó” kenőpénzt egy balatoni villára Botka László – közölte a Magyar Időkkel F. Attila, az a vállalkozó, aki a pécsi ingatlant megvásárolni szándékozó német befektetők közvetítője, megbízottja volt a 2000-es években.
Az esetről egy tanú azt mondta lapunknak: „a cégcsoportunknak abban az időben két nagyobb projektje volt. Az egyik a Szent István-akna, a másik a fonyódi villapark, amely öt történelmi villa teljes körű felújítását és értékesítését jelentette.” A férfi F. Attilával egybehangzóan állítja: a szocialista politikus, Szeged polgármestere az egyiket kinézte magának, végül azonban nem kötöttek üzletet.
– Hagyó Miklós társaságában tekintette meg az épületeket Botka László.
Mindkettejüknek tetszett a környék, elvégre az ott a Balaton Rózsadombja, viszont a felújításra nem akartak éveket várni, ezért nem lett semmi a dologból – idézte fel az esetet az egyelőre névtelenséget kérő tanú. A férfi hozzátette: egy nyaraló ára körülbelül 150 millió forint lett volna.
Ez az összeg majdnem annyi, mint amennyit F. Attila szerint a pécsi projekt „megsegítéséért” fizettek ki az MSZP-s polgármesternek. – Abban az esetben, ha meg tudtunk volna állapodni, Botka úr az ingatlant kapta volna meg.
Így megkíméltük volna a céget a nyűgös készpénzkivételtől, szóval ez egy kulturált adminisztratív módja lett volna az ügy elintézésének – fogalmazott a vállalkozó.
Botka László ezek szerint tehát nem lett egy balatoni villa tulajdonosa, viszont F. Attila állítása szerint készpénzben megkapta azt a 125 millió forintot, amiben megegyeztek. Erre tekintettel említésre méltó, hogy egy évvel később, 2007-ben a szegedi polgármester a feleségével együtt vásárolt egy nyaralót Szuha-Mátraalmáson, aminek fele részben tulajdonosa.
F. Attila februárban beszélt előszőr arról, hogy Botka, valamint jó barátja és párttársa, Toller László, a 2010-ben elhunyt pécsi városvezető a vételáron felül negyedmilliárd forintot kért a Szent István-aknáért.
A férfi a 2000-es évek elején német befektetők képviseletében keresett fejleszthető ingatlant.
A pécsi területet elmondása szerint Botka ajánlotta a figyelmébe, megbízóinak pedig megtetszett az egykori bányavidék. Az ingatlan akkor a gazdasági tárcához tartozó Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt. (MBVH) kezelésében volt. F. Attiláéknak 2004-ig nem sikerült dűlőre jutniuk az MBVH-val, ezért – mint lapunknak is elmondta – Botka és Toller felajánlotta: megfelelő ellentételezésért cserébe felgyorsítják a folyamatot. Az „ügyintézésért” 250 millió forintot számoltak fel.
A pénzt jellemzően tíz- és harmincmilliós részletekben fizették ki – közölte lapunkkal a vállalkozó. A férfi azt mondta: az első alkalommal ő maga adott át ötvenmillió forintot a Kossuth térhez közeli Biarritz étterem különtermében a két szocialista politikusnak.
A későbbiekben a cég valamelyik kollégája vitte az összegeket, általában Szegedre, a polgármester házához. A vállalkozó hangsúlyozta, hogy állításait tanúk igazolják. Egyikük a Szegedma internetes portálnak elmondta: ő vette ki a bankból az első, ötvenmilliós tételt és vitte le F. Attila irodájába. | Botka László a villa helyett a készpénzt választotta | Magyar Idők | Átváltotta volna a Szent István-akna megszerzéséért „járó” kenőpénzt egy balatoni villára Botka László – közölte a Magyar Időkkel F. Attila, az a vállalkozó, aki a pécsi ingatlant megvásárolni szándékozó német befektetők közvetítője, megbízottja volt a 2000-es években. Az esetről egy tanú azt mondta lapunknak: „a cégcsoportunknak abban az időben két nagyobb projektje volt. Az egyik … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/botka-laszlo-villa-helyett-keszpenzt-valasztotta-2917069/ | 2018-03-22 05:40:00 | true | null | null | Magyar Idők |
Terjedelmes interjút közöl a 24.hu a magyar labdarúgás legnagyobb ígéretének tartott Szoboszlai Dominikkel. A 18 éves középpályás az osztrák Sazlburg tartalékcsapatában edződik - a Lieferingnél -, de nem zárt rossz évet, átlagosan kevesebb, mint 90 percenként van benne gólban gólszerzőként vagy gólpassz gazdájaként, ami posztján nem rossz teljesítmény.
Az U21-es és az U19-es válogatottnál is számításba vett futballista, aki utóbbi csapattal elitkörbe jutott a korosztályos Európa-bajnokságon, túlvan élete első mesterhármasán is - az osztrák felnőtt másodosztályban -, és csereként beállva már élvonalbeli gólszerzőnek is mondhatja magát salzburgiként.
Szoboszlai úgy véli, a legjobb helyen van a fejlődése szempontjából: "nem az volt a cél, hogy a lehető legnagyobb nevű klubba igazoljak, hanem azt néztük, hol van a legnagyobb esélyem top játékossá válni, és találni egy olyan csapatot, amely biztosítja a folyamatos előrelépést és játéklehetőséget".
A legnagyobb különbség egy magyar és egy osztrák edzés között szerinte a "pörgés" intenzitása,
de gyorsan tudott alkalmazkodni, és már németül és angolul is könnyen kommunikál a társakkal.
Amikor Ausztriába igazolt, eleinte azt sem tudta, "melyik bolygón van", akkora volt a különbség az itthoni viszonyokhoz képest.
A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy
Szoboszlai az első magyar tizenéves, akinek forgalmi értéke elérte az 1 millió eurót,
a Transfermarkt adatai szerint összességében is a 9. legértékesebb focistánk.
Kifejezetten szeret nyomás alatt játszani, és egyelőre nem foglalkozik vele, hogy a korosztályos és nem a felnőtt magyar válogatottban játszatják. De persze élete vágya, hogy győztes gólt szerezzen Szlovákia ellen - a felnőtt válogatott Nagyszombatban esedékes Eb-selejtezőjén.
Nyitókép: Kovács Tamás | Szoboszlai Dominik: Ausztriában azt hittem, más bolygón vagyok | Egyelőre az osztrák bajnokság második vonalában futballozik a magyar foci legnagyobb ígérete, de nem türelmetlenkedik, amiért válogatott szinten is még csak az utánpótlásban számítanak rá, a céljai azért megvannak. | [
"labdarúgás",
"szoboszlai dominik",
"liefering",
"ausztria"
] | 0 | https://infostart.hu/sport/2018/12/30/szoboszlai-dominik-ausztriaban-azt-hittem-mas-bolygon-vagyok | 2018-12-30 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Orbán-közeli lesz a Tigáz | Az olasz ENI teljesen kivonult Magyarországról: utolsó vagyoneleme, a kelet-magyarországi gázhálózat Orbán-közelbe, a MET-hez kerül. | null | 1 | https://nepszava.hu/1148368-orban-kozeli-lesz-a-tigaz | 2017-12-19 05:20:00 | true | null | null | Népszava |
|
Nagyon érdekes eredményre jutott a Kúria a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) földpályázati botrányaival kapcsolatban: ők teljesen az ellenkezőjét állapították meg, mint a Miniszterelnökséghez tartozó belső ad-hoc ellenőrző csapat, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi).
A Kehi ugyanis ugyanis azt hozta ki nem nyilvános jelentésében az állam számára, hogy minden jel szerint szétcsalták a hortobágyi földpályázatokat, hiszen :
A Kehi szerint senkit nem érdekelt a földpályázatok 40 százalékát adó gazdálkodási terv, ugyanis nem is volt a HNP-nek semmi utasítása vagy bármi rögzített gondolata arról, hogy ezt mi alapján kell elbírálni. A Vidékfejlesztési Minisztérium pedig alapból nem adott semmi értelmes szempontrendszert ehhez.
De ez szinte mindegy is, ugyanis négy alkalmazott bírált el 60 nap alatt 1600 pályázatot. Így naponta átlagosan 27 pályázatról döntöttek körültekintő mérlegelés után. Azaz átlagosan 18 percenként, ha egy perc szünet nélkül folyamatosan dolgoztak 60 napon át és szabályok híján megbeszéltek minden pályázatot. Igaz, a munkájukat egy ügyvéd is segítette. (Ha egy pályázatot szigorúan csak egy alkalmazott látott elejétől a végéig, szabályok nélkül is elbodlgult, és minden felmreülő témkörnek szakértője volt, akkor legfeljebb 72 percenként készülhettek el teljesen egy pályázattal bármi szünet nélkül)
Az esetek egynegyedében biztosan személyi alapon döntöttek, és formai hibás pályázatokat is elfogadtak, ha kellett.
Nem volt kötelező bármit is ellenőrizni abból, amit pályázók csatoltak a pályázatukhoz. Csupán lehetőség volt egyáltalán megnézni bárkinél, hogy full kamu-e a pályázata.
A pályázaton olyan is indulhatott, aki a pályázat kihirdetése után alapította a cégét vagy jelentkezett be gazdálkodónak. A Kehi szerint ezek vélhetően csak arra jöttek létre, hogy megkaphassák a földeket.
Több olyan pályázó volt, akinek többször elszámolták az állatait, ha bérbe adta őket valamelyik barátjának. Vagy olyanok, akik gyorsan bérbe vettek pár állatot a pályázat idejére, hogy megszerezhessék a kívánt földeket.
A Kúria döntése szerint azonban minden tökéletesen jogszerű volt, fellebbezésnek helye nincs, írja az MTI.
A Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) jogszerűen és szabályosan járt el a haszonbérleti szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás során, nem sértett jogszabályt, nem kerülte meg azt, és a megkötött haszonbérleti szerződések nem ütköznek a jó erkölcsbe.
Előtte ugyanígy ítélt már a debreceni bíróság és eggyel feljebb, fellebbezést követően a Debreceni Ítélőtábla is. A perelő károsultak ott is fellebbeztek, de a Kúriánál nincs feljebb, itt lehet a vége számukra, minden tökéletesen rendben volt a pályázatoknál a magyar bírók szerint. | A Kehi szerint szétcsalták a hortobágyi földosztást, a Kúria szerint egyáltalán nem | A Kehi szerint szétcsalták a hortobágyi földosztást, a Kúria szerint egyáltalán nem - Döntött a bíróság, minden a legnagyobb rendben a Hortobágyi Nemzeti Park botrányos pályázataival. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/09/13/a_kehi_szerint_szetcsaltak_a_hortobagyi_foldosztast_a_kuria_szerint_egyaltalan_nem/ | 2017-09-13 17:03:00 | true | null | null | Index |
Dél-amerikai sámánok évezredek óta használják az 5-MeO-DMT vegyületet természetes formájában, mivel erős pszichoaktív triptamin, tehát hallucinációkat okoz – rövideket, de annál intenzívebbeket, számol be róla a Psychopharmacology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány. A szerzők ugyanezt a vegyületet tesztelték depressziós és szorongó alanyokon, és megállapították, hogy komolyan javított az állapotukon, legalább is pár hetes időintervallumban.
A Maastricht Egyetem kutatói rájöttek, hogy a coloradói folyami varangy (Bufo alvarius) váladékából kinyert hatóanyag csökkenti a depresszió és a szorongás tüneteit. A kutatáshoz 42 alanyt választottak ki, akik különböző teszteken keresztül a békaváladékból szerzett vegyülettel kezeltek. Átlagosan a depressziós tünetek 18 százalékkal csökkentek már egynapos, belélegzéssel zajló kezelés után, a szorongásnál ugyanígy 39 százalékos csökkenést, a stressz-szintben pedig 27 százalékos csökkenést mértek.
A kutatók megkeresték a résztvevőket egy hónappal később is, és itt jött az igazi változás:
a depressziós tünetek 68 százalékkal csökkentek
a korábbi állapothoz képest, a szorongás pedig 56, a stressz 48 százalékkal ment lejjebb.
Azt azért fontos megjegyezni, hogy ez egy kis résztvevőszámmal készült kutatás, így még nem fogadható el általános eredményként a végkifejlet, de szépen mutathatja, hogy érdemes a témában további kísérleteket végezni. Korábban a Johns Hopkins Egyetem is készített már tanulmányt arról, hogy azok, akik rendszeresen használnak 5-MeO-DMT vegyületet is tartalmazó szereket, azok azt tapasztalták, hogy a depressziós és szorongó tüneteik nagyban lecsökkentek.
Az 5-MeO-DMT hatása nagyon hasonlít a dimetiltriptaminéhoz (DMT), amelyet az úgynevezett ayahuascához is felhasználnak, ez különböző pszichoaktív főzetek összefoglaló neve, melyeket alapvetően a dél-amerikai őserdőben honos Banisteriopsis caapi (ayahuasca) indáiból készítenek a bennszülöttek. A coloradói folyami varangy váladékát kiszárítani és elszívni szokták, a hatása ennek is erősen hallucinogén, rövid ideig tart, de nagyon intenzív. Gyakran használják alternatív gyógyító elvonulásokon, amikor
a résztvevők arról számolnak be, hogy az egó teljesen eltűnik, és misztikus hallucinációk lépnek a helyébe.
A Maastricht Egyetem kutatói attól tartanak egyébként, hogy ha a kutatásuk szélesebb körben is megállja a helyét, akkor a coloradói varangyokat elkezdik levadászni – ami pedig kifejezetten felesleges, hiszen az 5-MeO-DMT vegyület szintetikusan is nagyon könnyen előállítható, semmi szükség hozzá a varangyváladékra. | Hallucinogén békaváladékkal gyógyítanák a depressziót | Az anyagot dél-amerikai sámánok régóta használják pszichoaktív hatóanyagai miatt. | [
"ayahuasca",
"coloradói folyami varangy",
"varangy",
"békaváladék",
"depresszió",
"szorongás",
"stressz"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2019/04/23/depresszio-szorongas-hallucinogen-bekavaladek-dmt-coloradoi-folyami-varangy | 2019-04-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A következő mérkőzését már Moszkvában vívja, ráadásul egykori honfitársa ellen.
Roy Jones Jr. megkapta az orosz állampolgárságot, így az amerikai születésű profi ökölvívó mostantól új hazája színeiben lép a kötelek közé.
“Orosz vagyok" – jelentette ki kedden büszkén a 46 éves sportoló azon az ünnepségen, melyen megkapta orosz útlevelét.
“Oroszország egy sportikonnal lett gazdagabb, így ez a nap igazi ünnep a nemzetnek" – jelentette ki Vlagyimir Jriunov, a bokszoló menedzsere.
Roy Jones Jr., aki az 1988-as szöuli olimpián amatőrként ezüstérmet nyert, majd a profik között négy különböző súlycsoportban volt világbajnok, legközelebb december 12-én, Moszkvában lép szorítóba, ahol a Boksz Világszövetség (WBA) cirkálósúlyú vb-címéért küzd meg az amerikai Antonio Tarverrel. A felek negyedszer csapnak össze, az eddigi három mérkőzésből kettőt – a 62/8-as győzelmi mérleggel rendelkező – Jones, egyet Tarver nyert meg. | Orosz állampolgár lett a négy súlycsoportban is világbajnok bunyós | A következő mérkőzését már Moszkvában vívja, ráadásul egykori honfitársa ellen. | [
"boksz",
"prémium sport",
"roy jones jr.",
"sport"
] | 0 | http://24.hu/sport/2015/10/27/orosz-allampolgar-lett-a-negy-sulycsoportban-is-vilagbajnok-bunyos | 2015-10-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Minden jel szerint a jövőben kevesebb olyan történet kerülhet majd a nyilvánosság elé, ami a magyar politikusok, illetve családtagjainak fényűző életmódjáról, anyagi helyzetéről vagy épp érdekes kapcsolatairól szól. Legalábbis ezt célozhatja az a törvényjavaslat, amit Trócsányi László igazságügyi miniszter nyújtott be az Országgyűlésnek.
A magánélet védelméről szóló javaslat alapján
a közéleti szereplő magán- és családi életét, valamint otthonát a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg.
Magánélethez való jog minden embert megillet, és azt a közügyek szabad vitatása során is tiszteletben kell tartani, erre figyelemmel a közéleti ügyek szabad megvitatása sem járhat a magán- és családi élet, valamint az otthon sérelmével.
Vagyis ezek alapján – ha a törvény hatályba lép – a politikusoknak elég lehet annyival elhárítaniuk egy-egy kínos, például a külföldi nyaralásaikra vonatkozó kérdést, hogy az magánügy, tehát nem tartozik a közügyek szabad megvitatásának körébe. Ráadásul, ha mégis nyilvánosságra kerülnek az ilyen ügyek, a politikusok pert indíthatnak, és a bíróság akár sérelemdíjat is megítélhet a számukra.
A friss törvényjavaslat ismeretében összeszedtünk 10 olyan politikusokat érintő botrányt, ami bajosan születhetett volna meg, ha a tervezett szabályokat már bevezették volna.
1. Semjén Zsolt méregdrága külföldi vadászútjai
Az azóta megszüntetett Magyar Nemzet írta meg, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes évek óta vesz részt Svédországban méregdrága rénszarvasvadászatokon. Az utakat ráadásul nem is ő fizette, hanem egy olyan üzletember, akinek érdekeltségei rengeteg állami és európai uniós támogatáshoz jutottak. Az egyik vadászat alkalmával Semjénék olyan helikopterrel eredtek az állatok után, amelynek kibérlése egy órára 750 ezer forintba került. Azóta a 444.hu azt is megtudta, hogy nemcsak Svédországban, hanem Kanadában is vadászott a miniszterelnök-helyettes, akkor bölényre és farkasra ment. Figyelemre méltó, hogy Semjén elébe ment a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatnak, ugyanis ő mindvégig azt állította, hogy nem képviselői minőségében vett részt a vadászatokon, így azokhoz senkinek semmi köze.
2. Rogán Antal letagadott luxushelikopterezése
Rogán Antalról, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterről a mára szintén bezárt Népszabadság írta meg 2016-ban, hogy légi járművel utazott családjával egy ismert celeb esküvőjére. A lap által közölt felvételeken az volt látható, amint a miniszter és családja a budaörsi repülőtéren leszáll egy magán helikopterrel, majd egy német rendszámú luxus-Mercedesszel továbbutazik. A politikus először letagadta, hogy helikopterezett volna, és perrel fenyegetőzött. Bár később belátta, hogy hibázott, ő is magánügyként emlegette a repkedést. Mint mondta, számára az az ügy tanulsága, hogy politikus magáncélból soha nem használhat helikoptert, még akkor sem, ha felesége ügyes üzletasszonyként intézte ezt.
3. Lázár János, a főherceg és a gróf vadászkalandjai
A miniszterelnök-helyettesen kívül Lázár János, korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter is hódol a zsákmányejtés örömének. A volt tárcavezető még államtitkárként vett részt egy több millió forintba kerülő fácánvadászaton, amelyen összesen 913 madarat lőttek ki. A mészárláson részt vett Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg, Gróf Károlyi László és felesége, Miklós liechtensteini herceg és felesége is. Lázár akkor nem nyilatkozott a vadászatról, sem annak költségeiről, csupán annyit üzent – párttársaihoz hasonlóan –, hogy a közéleti tevékenységéről kész bármilyen felvilágosítást megadni, de a magánélethez való jog minden magyar embert megillet. Nem ez volt az egyetlen fácánvadászat, amin Lázár részt vett, szintén 2014-ben derült ki, hogy a politikus egy csehországi vadászatot is rendelt, ami 23 millió forintba került. Lázár akkor azt mondta: a vadászatot nem ő fizeti, hanem a programban részt vevő többi vadásszal együtt állják majd a számlát.
4. Mészáros Lőrinc és az álomnyaralás
Mészáros Lőrinc milliárdos üzletemberről, Orbán Viktor jó barátjáról a Magyar Narancs írta meg, hogy egy luxusjachtra jár nyaralni az Adriára. Az egykori gázszerelő, aki mára legalább a második leggazdagabb magyar lett, 2016-ban és 2017-ben is a hajón nyaralt családjával. A luxusjacht az Artemy nevet viseli, 35,4 méter hosszú, 12 vendég és 6 fős legénység szállásolható el rajta, a teraszáról nyílik egy tágas nappali, abból pedig egy 12 személyes étkező. Öt kabin található a hajón, mindegyik fürdőszobával felszerelve, ezenkívül van még fitneszterem, bárpult, étkező és jakuzzi is. A luxusjachtot 4,5 millió eurós (körülbelül 1,4 milliárd forintos) áron hirdették meg 2015-ben.
5. Habony Árpád ibizai luxusszipogása
Ha az igazságügyi miniszter javaslata már hatályos lett volna, valószínűleg azt sem lehetett volna megírni, amikor Orbán Viktor miniszterelnök informális tanácsadóját a 444.hu egyik olvasója kiszúrta egy videofelvételen, ami az ibizai Heart nevű szórakozóhelyet reklámozta. Habony Árpád néhány másodpercig szerepelt a felvételen, amin az látható, hogy a tanácsadó üveges tekintettel figyelte a klub műsorát. A felvételt a széles közönség számára letiltották, majd újra elérhetővé tették, Habony szipogása nélkül. A Heart a legforróbb vendéglátóhelyek egyikének számít a világon playboykörökben.
6. Matolcsy új felesége busás fizetést kapott a jegybankban
A Magyar Nemzeti Bankban régóta keringett a pletyka, hogy az elnök, Matolcsy György számára több egy egyszerű munkatársnál az a Vajda Zita (mára Matolcsy Zita), aki nemzetközi szakmai titkárként a legjobban keresők egyike volt az MNB-ben. Sőt, már a jegybank előtt, a Nemzetgazdasági Minisztériumban is Matolcsy volt a főnöke. A viszonyukat akkor ismerte el az MNB, amikor a Népszabadság rákérdezett Vajda fizetésére és beosztására. Az MNB, illetve a jegybanki alapítványok – amelyek irigylésre méltó jövedelmet biztosítottak a nőnek – azzal próbáltak hárítani, hogy Matolcsy válása akkori feleségétől magánügy. Ha már akkor hatályos lett volna Trócsányi friss javaslata, aligha lehetett volna írni arról, hogy Vajda Zita testvére is az MNB-nél kapott állást, és anyja is dolgozott a jegybanki alapítványoknak. De rejtve maradhatott volna az is, hogy Matolcsy György és új felesége abban a luxusvillában él, amelyet Matolcsy kisebbik fiának cége vett meg a rokonuk bankjának a hathatós segítségével, és jókora hitelével.
7. Baráti ebéden a legfőbb ügyész és a jegybankelnök
Bár hivatalos úton, a szervezeti ábrából is megtudható, hogy Polt Péter legfőbb ügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna ügyvezető igazgatói fizetése alig pár tízezer forinttal marad el a havi 5 milliós elnöki fizetéstől, az lehet, hogy rejtve lenne mind a mai napig, hogy – mint lapunk megírta – a lánya, Polt Petra is a jegybankban dolgozik, lényegében friss diplomásként; a piaci átlagot jócskán meghaladó bérért, havi bruttó félmillió forintért alkalmazta tavalyi felvételekor a jegybank. De talán nem lehetett volna közzétenni azt a híres fotót sem, amelyen Matolcsy és Polt a jegybanki alapítványi pénzszórások miatt két éve kirobbant botrány idején együtt ebédelnek.
8. Szijjártó Péter 167 millió forintos háza
A külgazdasági és külügyminiszterről 2014-ben derítette ki az RTL Klub, hogy feleségével együtt egy 400 négyzetméteres dunakeszi családi házat vásárolt meg 167 millió forintért. Szijjártó Péter az RTL Klubnak azt mondta, hogy a házra ráment a megtakarítása nagy része, emellett felesége tízmilliós megtakarítását is ráköltötték. Szüleitől 33 millió forintot kapott ajándékba és 34 millió forintot kölcsönbe, a feleség szüleitől pedig tízmilliót kaptak ajándékba.
9. Orbán Ráhel és férje a saját lábán áll
A miniszterelnök lányáról, Orbán Ráhelről derült ki 2014-ben, hogy olyan külföldi egyetemre jár, ahol 15 millió forintba kerül a tandíj, amit vagyonnyilatkozata alapján nem tudott volna kifizetni a miniszterelnök. Orbán Viktort ekkor sok támadás érte az ellenzéki pártok részéről, amire lánya adott választ. „Férjemmel önálló családunk van, saját lábunkon állunk, saját erőnkből boldogulunk, saját életünket éljük”– közölte Orbán Ráhel, megvédve apját az olyan kérdésektől, amelyek azt feszegetik: miből volt a kormányfőnek pénze a hatalmas tandíjra? Orbán Ráhel férje, Tiborcz István egyébként számos állami közbeszerzésnek a részese volt. Az ő tulajdonában volt az a közvilágítással foglalkozó Elios Innovatív Zrt., amelynek látványos közpénzes tarolása miatt több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolja az OLAF, az Európai Unió csalás elleni hivatala.
10. Kósa Lajos: édesanyám nem strómanja senkinek
Talán Kósa Lajos rokonainak egyre növekvő vállalkozásbirodalmáról sem lehetett volna következmény nélkül beszámolni, ha a magánélet védelméről szóló új tervezet már hatályos lett volna. Arról a Népszava számolt be, hogy Kósa egészségügyi nyugdíjas édesanyja 2015-ben egy mátészalkai sertéstelep felét vette meg. A 82 éves Kósáné a család egy távoli rokonától vásárolta meg a Méker Kft. nevű, főtevékenységként sertéstenyésztéssel foglalkozó cég fele üzletrészét. Azt nem tudni, hogy a nyugdíjazása előtt védőnőként, majd bölcsődei vezetőként dolgozó Kósáné mióta érdeklődik a disznótenyésztés iránt. Ráadásul ritka szerencse érte Kósánét, ugyanis a cég sertéstelepek korszerűsítését támogató pályázaton bő 100 millió forintot nyert. A fideszes politikus egyébként azt mondta, az édesanyja nem strómanja senkinek. | Helikopterezés, luxusjacht, vadászat: 10 botrány, amit a Fidesz nem engedne megírni | Ha az igazságügyi miniszter magánélet védelméről szóló törvényjavaslatát elfogadják, a politikusok fellélegezhetnek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/06/29/helikopterezes-luxusjacht-vadaszat-fidesz-orban-habony-polt-rogan-semjen-matolcsy/ | 2018-06-29 21:27:00 | true | null | null | 24.hu |
Az utóbbi időben egyre másra látnak napvilágot az Apple valóban figyelemre méltó szabadalmai. Íme egy, pontosabban két újabb, amelyik az iPhone-t érinti.
Az ötlet valóban briliáns: miért ne legyen egy kijelző a telefon oldalán is? Mindehhez egy rugalmas eszköz is társulhatna – legalábbis erre utal az Unwiredview szerint két Apple-szabadalom is (az egyik itt, a másik itt található).
Az oldalsó kijelzőnek valóban számos előnye lehetne. Nem foglalnák a helyet a fő kijelzőn olyan szimbólumok, mint például a vételi erősségre, a wifi meglétére vagy az elem töltöttségére utalók. Ugyancsak itt jelenhetnének meg a különféle értesítések, a zenei szabályozó gombok érintéses megfelelői, illetve az idő kijelzése. Így a kezünkbe sem kellene venni az éjjeliszekrényen fekvő telefont, elég volna egy oldalpillantás, ha például tudni szeretnénk, hogy hány óra van.
Forrás: Unwiredview
Mindez természetesen energiamegtakarítással is járna, hiszen sok esetben, adott információért be sem kellene kapcsolni a fő képernyőt.
A lehetőségek mindenesetre határtalanok, és ha az Apple valóban megvalósítja ezt a hajlékony telefonnal együtt, óriási előnyre tehet szert a vetélytársakkal szemben. | Tech: Egy újabb meglepő Apple- (iPhone-) szabadalom | Az utóbbi időben egyre másra látnak napvilágot az Apple valóban figyelemre méltó szabadalmai. Íme egy, pontosabban két újabb, amelyik az iPhone-t érinti. | [] | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20130411_Egy_ujabb_meglepo_Apple_iPhone_szabadal | 2013-04-11 10:00:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Ezzel a busszal vitték úszni a halásztelki gyerekeket: nézze ezt a kereket! Na, ez tényleg egy életveszélyes szakadék – videó
Életveszélyes buszon utaztatták a gyerekeket úszásoktatásra Halásztelekről a szigetszentmiklósi fürdőbe. Azt mindenki tudja, hogy a szakadt autógumi veszélyes. Néhányan egy-egy kisebb sérülésnél még elgondolkodnak, hogy ugyan, jó az még egy darabig. De ami ezen a buszon kerék címén rajta volt, azt bármelyik autótulajdonos azonnal eltüntette volna, még a járműve közeléből is.
Az RTL Klub Híradója mutatta meg a felvételeket, melyeket a buszon utazó gyerekek készítettek. A felvételeket látva, nem csoda, hogy a szülők azonnal feljelentést tettek. A hírműsor által megkérdezett szakember szerint a gumiról levált a futófelület, ez nem csak a buszon utazókat, de a közelben elhaladó kocsikat is veszélyezteti.
Az úszásoktatást szervező cég szerint az utaztatást alvállalkozó végezte, de a történtek után azonnal megváltak tőlük, már más vállalkozóval dolgoztatnak és elnézést is kértek a történtekért.
Íme a kerék: | Ezzel a busszal vitték úszni a halásztelki gyerekeket: nézze ezt a kereket! Na, ez tényleg egy életveszélyes szakadék - videó | Életveszélyes buszon utaztatták a gyerekeket úszásoktatásra Halásztelekről a szigetszentmiklósi fürdőbe. Azt mindenki tudja, hogy a szakadt autógumi veszélyes. Néhányan egy-egy kisebb sérülésnél még elgondolkodnak, hogy ugyan, jó az még egy darabig. De ami ezen a buszon kerék címén rajta volt, azt bármelyik autótulajdonos azonnal eltüntette volna, még a járműve közeléből is. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/veszhelyzet/eletveszelyes-busszal-szallitottak-a-halasztelki-gyerekeket/nx794kz | 2019-04-26 13:11:40+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Még jobban Oroszországhoz láncolhat minket az Exxon totojázása
Az amerikai vállalat még mindig nem döntötte el, befektet-e a román fekete-tengeri földgázmező projektbe, mellyel Magyarország valamelyest függetleníthetné magát az orosz gáztól. Szijjártó Péter szerint, ha szeptemberig sem hozzák meg a döntést, akkor újabb hosszú távú megállapodást kell kötnie az oroszországi gázimportról.
Ha az Exxon Mobil szeptemberig nem dönti el, befektet-e a román fekete-tengeri földgázmező projektbe, akkor Magyarország ismét kénytelen lesz Oroszországgal tárgyalásokat kezdeni egy újabb hosszú lejáratú földgázszállítási megállapodásról - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Reuters hírügynökségnek Houstonban, ahol részt vett a magyar képviselet megnyitóján.
A magyar diplomácia vezetője azt mondta, hogy "az Exxon Mobil megváltoztathatja Európa energiaellátását. Az amerikai cégnek azonban most már meg kell hoznia a végső döntését a befektetésről". "Ha ezt nem teszi meg szeptemberig, akkor egy újabb hosszú távú megállapodást kell kötnöm Oroszországgal" - tette hozzá.
Az Exxon Mobil és az OMV alkotta amerikai-osztrák konzorcium tulajdonában van Románia fekete-tengeri földgázmezőből történő kitermelési joga. A földgázmező 42-84 milliárd köbméter földgázt rejthet. Szijjártó elmondta, hogy Magyarország importra szorul földgázból, aminek a 85 százalékát a háztartások fogyasztják. A magyar diplomácia vezetője szerint "az a kérdés, hogy képesek leszünk-e a földgázimport diverzifikálására, négy szövetségesünkön múlik: Horvátországon, Románián, az Egyesült Államokon és Ausztrián". Szijjártó hozzátette: a horvátországi Krk-szigeti LNG-terminál megépítése hozzájárulna a kelet-nyugati logisztikai rendszer diverzifikálásához, amit még a hidegháború idején alakítottak ki, amikor a Szovjetunió dominált Kelet- és Közép-Európában. | Még jobban Oroszországhoz láncolhat minket az Exxon totojázása | Az amerikai vállalat még mindig nem döntötte el, befektet-e a román fekete-tengeri földgázmező projektbe, mellyel Magyarország valamelyest függetleníthetné magát az orosz gáztól. Szijjártó Péter szerint, ha szeptemberig sem hozzák meg a döntést, akkor újabb hosszú távú megállapodást kell kötnie az oroszországi gázimportról. | [
"Makró",
"Gáz",
"Külker",
"Oroszország",
"USA",
"Exxon Mobil"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/meg-jobban-oroszorszaghoz-lancolhat-minket-az-exxon-totojazasa.html | null | false | 0 | 0 | null |
Egy hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan ezerre csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége. Természetesen megint olyan jogszabályról van szó, amely amellett, hogy rendet vágna a reklámpiacon, a kormány politikai érdekei szerint hoz hátrányba és előnybe cégeket. Simicska hirdetőoszlopait például ellehetetleníti az intézkedés. Ezzel szemben a JCDecaux plakáthelyein az elmúlt időszakban sok kormányzati hirdetés jelent meg.
Kormányrendelettel az óriásplakátok ellen
Április 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amelynek célja, hogy 2020-ig teljesen átalakítsa a köztéri hirdetések elosztását. A hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan ezerre csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége.
A jogszabály azért szabja át teljesen a plakátpiacot, mert kimondja, hogy a maximális hirdetőfelület nem haladhatja meg a 9 négyzetmétert, valamint a plakátokat nem lehet ragasztani és magánterületen elhelyezni. Ráadásul a nem ragasztott, forgó rendszerű (roll up) hirdetőberendezés ára, amelyből pár darab már most is található Budapesten, hússzorosa a mai egyszerű fém-bádog óriásplakát-tábláknak.
Változik továbbá, hogy hirdetőoszlopokon egyáltalán nem lehet reklámozni, kizárólag közművelődési célú hirdetőoszlopokon közművelődési témában. Ez azt jelenti, hogy koncerteket, színházi előadásokat hirdethetnek, viszont nem rakhatnak ki cégeket, pártokat reklámozó plakátokat.
A kihirdetéstől, tehát április 28-tól számolva harminc napon belül már csak az új szabályozásnak megfelelő reklámhordozókat lehet kitenni, 2020 végéig pedig minden, nem megfelelő reklámhordozót le kell szerelniük a cégeknek. Azt pedig, hogy melyik cég tehet ki reklámhordozót, elvileg az önkormányzatokra bízzák.
Akárhogy is, a rendelet azt jelenti, hogy a most kint lévő 36 ezer óriásplakátnak biztos mennie kell. Az óriásplakát már azért sem túl jó biznisz a cégeknek, mert a kormány egy salátatörvényben elfogadta, hogy a köztéri reklámok négyzetmétere után 12 ezer forintnyi adót kell fizetni. Ez a Magyar Reklámszövetség számításai szerint nagyjából a reklámokon megkeresett bevétel felét elviszi a cégektől, nagyjából évi 6,5 milliárd forint adót jelent az iparágnak, ami már amúgy is fizet reklámadót.
A vesztes
Természetesen megint olyan jogszabályról van szó, amely amellett, hogy rendet vágna a reklámpiacon, a kormány politikai érdekei szerint hoz hátrányba és előnybe cégeket.
A fővárosban három cég helyezhet el hirdetéseket utcabútorokon: a buszmegállókban és közvécéken a JCDecaux, hirdetőoszlopokon a Mahir Cityposter, telefonfülkéken a Mediacontact.
Ezt az intézkedést természetesen a plakátcégek, a JCDecaux és a Mahir Cityposter is megsínyli, ám ott marad menekülési útvonalnak az utcabútor.
Illetve maradna. A Simicska féle Mahir Cytiposter hirdetőoszlopait ugyanis ellehetetleníti az intézkedés. A kormányrendelet azzal golyózná ki a céget a fővárosi utcabútorosok közül, hogy előírja: a hirdetőoszlopokon csak közművelődési témákban lehet reklámozni, mást nem (az pedig bevétel szempontjával szinte egyenlő a nullával).
Az Index megkereste ugyan a Mahirt, hogy mennyi a cég bevétele a hirdetőoszlopokból, valamint, hogy ebből mennyit fordít vissza üzemeltetésre, és mi az álláspontja a kormányrendeletről, ám nem kaptak választ.
Ez a fajta kipécézés az oszlopháborút lezáró csata lehet, mely egyben figyelmeztetés is Simicskának. Mintha nem lett volna elég, hogy Halászi János és Kósa Lajos frakcióvezető már benyújtottak a Jobbik plakátkampányára reagáló törvényjavaslatot. . A javaslat a "burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozás biztosításáról” címet viseli. Ebben rögzítik, hogy tiltott pártfinanszírozásnak minősül, ha valaki a listaár alatt vagy ingyen biztosít felületet a választói akarat befolyásolására alkalmas üzeneteknek.
A nyertes
Simicska tehát az elkövetkező időszakban még jobban a perifériára szorul. Másrészt az Index iparági forrásai szerint a JCD-nek más piacokon már vannak olyan óriásplakátjai, amelyek megfelelnek az új előírásokat, vagyis 9 négyzetméternél kisebb a reklámfelületük, és nem ragasztani kell rájuk az új plakátot, hanem egy üveg mögött pörögnek a reklámok, mint a villamosmegállókban lévő citylightokban.
Mint már említettük a JCDecaux területe utcabútor fronton a buszmegállók és a közvécék. Ám egyelőre csak a buszmegállókra koncentrál, mivel különböző akadályok miatt eddig nem tudtak egy nyilvános vécét sem felépíteni. Ezt 2006 és 2010 között a városépítési szabályozás bonyolultsága, azután pedig politikai-gazdasági okok miatt nem tudták teljesíteni. Ez utóbbi konkrétan azt jelentette, hogy a fővárosnak nem akaródzott az akkoriban szinte a teljes piacot taroló Publimontnak és Mahir Cityposternek még nagyobb konkurenciát állítani.
Az Index információi szerint a cég 713 fővárosi területen, és mintegy ezer kerületi ingatlanon álló buszmegállót épített saját szabvány szerint az elmúlt években, darabonként állítólag milliós nagyságrendben. A várók üzemeltetése (karbantartás, rongálások javítása, világítás) havi több százezer forintba kerül megállónként. Az ehhez szükséges összeg a várók oldalán működtetett citylight-hirdetőhelyek bevételeiből folyik be, ám hogy ekkora a nyereség, azt a JCDecaux nem árulta el.
Hogy a JCDecaux plakáthelyein az elmúlt időszakban sok kormányzati hirdetés jelent meg, azzal magyarázható, hogy ha a két nagy hirdetőcég egyikével a kormány haragban van, akkor nyilvánvaló, hogy a másik cég berendezésein hirdet. A rendelet jobb helyzetbe hozza a céget, ám a buszmegállók valóban színvonalasak, tehát valamicske haszon a társadalomnak is visszacsorog.
A „fogyasztóbarát terméknek minősített lakáscélú jelzáloghitelek társadalmi megismertetése érdekében tervezett kommunikációs kampány lebonyolítására” írt ki az MNB egy nettó másfél milliárd forintos közbeszerzést. A jegybank közelmúltra jellemző médiabüdzséjéhez képest ez kiugróan magas összeg. A Kantar Media elemzőcég adatai rámutatnak, az MNB az előző öt negyedévben listaáron is csak ennek durván egy százalékát költötte el (a tényleges kiadás mindig jóval alacsonyabb a listaárnál, utóbbiból ugyanis a médiumok jelentős kedvezményt adnak).
Még nem teljesen tisztázott, milyen csatornákon szeretné népszerűsíteni a jelzáloghiteleket a jegybank. A kiírás alapján lesznek print és online sajtóhirdetések, televíziós, valamint rádiós spotok, illetve plakátkampány is, az arányokról azonban egyelőre nem esett szó, mivel a médiastratégia (azaz a részletek kidolgozása) a tender nyertesének feladata.
A vállalkozásoknak szánt Növekedési Hitelprogram népszerűsítésekor a Kantar Media adatai alapján listaáron a hirdetések közel fele a televíziókhoz került, de a napilapok és a plakátcégek is jelentős összeggel gazdagodhattak a jegybank megrendeléseinek hála.
Úszkáló kishalak
Van két kisebb szereplő is a piacon, melyek valószínűleg kishalakként elúszkálhatnak. Az egyik a már említett Mediacontact, mely egy jogszabályi rést kihasználva jutott a telefonfülkék oldalán méretes reklámhelyekhez. A cég elvileg zavartanul tovább folytathatja eddigi tevékenységét. | Tovább monopolizálódik a reklámpiac, Simicska kárára... | Egy hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan ezerre csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége. Természetesen megint olyan jogszabályról van szó, amely amellett, hogy rendet… | null | 1 | https://tenytar.blog.hu/2017/06/02/tovabb_monopolizalodik_a_reklampiac_simicska_karara | 2017-06-02 16:00:00 | true | null | null | Ténytár |
"Lex Habony" - nagyon nekiment a Kúria a Fidesznek | A Fidesz javaslatot nyújtott be, mely szerint másképp szeretnék szabályozni a képmás és hangfelvételekhez való jog megsértésének az eljárásrendjét, arra hivatkozva, hogy a magánélethez való jogot napjainkban jellemzően a képmással és a hangfelvétellel történő visszaéléssel lehet megsérteni. A módosítás ellen határozott véleményt fogalmazott meg a Kúria Polgári Kollégiuma és az Országos Bírósági Hivatal is. | null | 1 | http://www.atv.hu/belfold/20150302-lex-habony-nagyon-nekiment-a-kuria-a-fidesznek | 2015-03-02 00:00:00 | true | null | null | ATV |
|
Ezer éve nem volt olyan szárazság, mint ami most jöhet
Ezer éve nem volt olyan szárazság, mint ami most jöhet
A középkorban egy ilyen szárazság már átrendezte a világot. Ez most rosszabb lesz.
Február 12-én publikálta a Science Advances nevű tudományos szaklap a legújabb tanulmányát, amiben azt állítják, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt ezer év legdurvább megaszárazsága jöhet.
A megaszárazság pedig már önmagában is durva. 30-50 évig tartó folyamatos kiszáradások, amik megkeserítik az emberiség életét. A fákat, egész pontosan a kaliforniai fák törzsét tanulmányozva kutatták ki, hogy az elmúlt ezer évben milyen szárazságok voltak.
Az egyik legdurvább eddigi megaszárazság a kilencedik és a tizenharmadik század között volt. Gyakorlatilag folyamatosan. Persze ennek is voltak győztesei és vesztesei is. Amíg délen gyakorlatilag szomjan haltak az emberek, addig a melegedő hőmérséklet lehetővé tette, hogy a vikingek elfoglalják Új-Fundlandot Kanadában.
Pont ezért ijesztő a kutatás jövőképe. A mostani eredmények szerint, ha az emberiség nem csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor a 21-ik század végére nagyobb szárazság jöhet, mint a középkorban bármikor.
Az esélyek sem tűnnek jónak. Most nyolcvan százalék körüli esély van arra, hogy 2050 és 2099 között megaszárazság jöhet. 1950-ben erre csak 50 százalék volt az esély. | Ezer éve nem volt olyan szárazság, mint ami most jöhet | A középkorban egy ilyen szárazság már átrendezte a világot. Ez most rosszabb lesz. | [
"amerika",
"klíma",
"szárazság"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2015/02/13/ezer-eve-nem-volt-olyan-szarazsag-mint-ami-most-johet | 2015-02-13 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A sepsiszentgyörgyi termékfejlesztők munkájának eredménye az az Európában is ritkaságszámba menő új E-mentes termékcsalád, amellyel a magyar piacon is hamarosan megjelenik a piacvezető erdélyi húsüzemek közé tartozó Bertis csoport.
A Kovászna és Hargita megyében 80 százalékos, Erdély többi részén 20-30 százalékos piaci részesedéssel rendelkező, 1992-ben alapított Bertis csoport Székelycsemege márkanévű termékeivel már 3 éve jelen van Magyarországon.
"Célunk sosem az volt, hogy a magyarországi szereplők versenytársai legyünk, hanem az, hogy egy olyan termékcsaláddal egészítsük ki az itteni választékot, amely kuriózumként hozza el a tradicionális erdélyi ízeket Magyarországra" - fejtette ki Berszány Tibor a Bertis cégcsoport tulajdonosa.
Hozzátette: a magyarországi mohácsi húsüzemből vásárolt alapanyagból Székelyföldön, a tradicionális erdélyi receptek alapján, keményfa füstöléssel készülnek termékeik, kontrolált ipari körülmények között, ám több terméküknél is meghatározó a kézi munka. Ennek is köszönhető, hogy a kisebb élelmiszerláncok mellett már több nagy hipermarket polcaira is felkerültek termékeik Magyarországon.
A tudatos táplálkozás térhódítása, valamint annak felismerése, hogy egyre többen szenvednek a különféle ételallergiától, a Bertis kutató-fejlesztő csapata az elmúlt években az E-adalékanyag mentes, növényi kivonatú természetes alapanyagokkal tartósított hústermékek kifejlesztését tűzte célul. Így született meg az a Pista bá, E-mentes termékcsalád, amely Romániában is jelzi a termék székely eredetét. A hagyományos kolbászok, szalámik után pedig hamarosan érkeznek azok az E-mentes mangalica és szarvas szalámik, amelyek az erdélyi ízvilág újabb szeletét hozzák vissza a mába - mondta Berszány Tibor. Kiemelve, hogy a cégcsoport termékei mind Romániaiban, mind Magyarországon sikeresek, így a sepsiszentgyörgyi és a gyergyószentmiklósi üzemeikben ma már több, mint ezer, székelyföldi embernek biztosítanak stabil munkalehetőséget. | Saját E-mentes termékcsaláddal erősít Magyarországon a székelyföldi húsüzem | A sepsiszentgyörgyi termékfejlesztők munkájának eredménye az az Európában is ritkaságszámba menő új E-mentes termékcsalád, amellyel a magyar piacon is hamarosan megjelenik a piacvezető erdélyi húsüzemek közé tartozó Bertis csoport.A Kovászna és Hargita megyében 80 százalékos, Erdély többi részén 20-30 százalékos piaci részesedéssel rendelkező, 1992-ben alapított Bertis csoport Székelycsemege márkanévű termékeivel már 3 éve jelen van Magyarországon. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3248811_sajat-e-mentes-termekcsaladdal-erosit-magyarorszagon-a-szekelyfoldi-husuzem | null | true | null | null | Népszava |
Szakmai együttműködésre és egy néhány alkalomból álló szakmai találkozóra kérte fel a Transparency International Magyarország a Közbeszerzési Hatóságot. Az együttműködés helyett azonban a korrupció ellen is küzdő magyar hatóság elnöke, Kovács László azt írta a szakmai szervezetnek: addig nem hajlandók együttműködni a szintén korrupció ellen küzdő TI Magyarországgal, amíg nem látja bizonyítottnak, hogy a szervezet befolyásmentes, független és objektív. A TI jogi igazgatója szerint Kovács László „gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit" és a Hatóság működése arról szól, hogy a kormány számára kényes ügyekben tagadja vagy egyáltalán nem használja a hatásköreit, miközben az ellenzéki önkormányzatoknak sokkal keményebben odavág a rossz közbeszerzéseknél. Ligeti Miklós úgy gondolja, azóta romolhatott meg a kapcsolatuk a Közbeszerzési Hatóság elnökével, amióta nyilvánosság elé tárták a 35 évre szóló autópálya- és hulladékgazdálkodási koncessziót.
Koncessziók, meghívók és meghívottak
A kormány 35 évre magáncégeknek adja oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását, bár azt titkolták, hogy ez miért is érné meg a magyar adófizetőknek. A kabinet a vitát lezárta azzal, hogy számításaik szerint így mindenki jól jár, még az adófizetők is, azonban az állításukat igazoló dokumentumokat nem akarták nyilvánosságra hozni. Néhány héttel ezelőtt a bíróság úgy döntött: a kabinetnek ki kell adnia az adatokat. Az egyik ügyben már jogerős bírósági ítélet is született.
A TI Magyarország az elmúlt években jelentős korrupciós ügyeket tárt fel. Nemrég a Közbeszerzési Hatóságot is felkérték, hogy működjenek velük együtt egy projektben, hiszen az állami Hatóságnak is feladata a korrupció elleni küzdelem.
„Egy zártkörű szakmai tanácskozásra, illetve egy néhány alkalmas találkozásból és emailváltásból álló szakmai együttműködésre kértük fel a Közbeszerzési Hatóság elnökét. Nem azt vártuk, hogy Kovács László maga személyesen járjon el, hanem azt, hogy delegáljon valakit maga helyett például egy főosztályvezetőt, és így biztosítson minket az együttműködésről”
– mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós. A TI Magyarország jogi igazgatója szerint általában vagy nem kapnak, vagy ha kapnak is választ az állami szervektől, akkor az utolsó pillanatban kimentik magukat. Az azonban a jogi igazgatót is meglepte, hogy a Közbeszerzési Hatóság elnöke egy szerinte vállalhatatlanul ciki levélben utasította el őket és zárkózott el az együttműködéstől.
Szívhez szóló
Kovács László a Közbeszerzési Hatóság elnöke azt írta:
„A TI hazai nyilatkozatai és közleményei alapján a Hatóság nincs meggyőződve arról, hogy a TI tevékenysége megfelel a függetlenség Hatóság által irányadónak tartott szigorú mércéjének. A TI hazai működése kapcsán tapasztaltak szerint a szervezet szakmai kommunikációja, nyilatkozatai alkalmasak a közvélemény félretájékoztatására, azok a valóságot ferdítő képet festenek Magyarországról, így a hazai közbeszerzésekről is.”
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, az általa vezetett hatóság nevében elzárkózik bárminemű együttműködéstől, amíg nem látja bizonyítottnak azt, hogy a TI Magyarország objektív és független. Bár a levele végén biztosítja arról a szervezetet, hogy közbeszerzési ügyekben ezek után is állnak rendelkezésükre.
A TI Magyarország vezetői hosszas gondolkodás után döntöttek úgy, hogy nyilvánosságra hozzák a Közbeszerzési Hatóság elnökének levelét azért, mert a szervezet szerint megdöbbentő állításokat fogalmaz meg benne velük szemben egy elvileg a kormánytól független állami szerv vezetője.
Kovács László 2017 márciusa óta tölti be a Közbeszerzési Hatóság főtitkári tisztségét. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogász, majd a Nyugat-magyarországi Egyetemen jogász-közgazdász diplomát szerzett. 2004 és 2009 között a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságán jogi tanácsadóként, majd szakmai tanácsadóként dolgozott. 2010-től a Tanács Jogi Főosztályának vezetője. 2012-től a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd 2014-től a Miniszterelnökség közbeszerzési jogalkotási szakterületének főosztályvezető-helyettese, majd főosztályvezetője. Részt vett mind a 2011. évi, mind a 2015. évi új közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeleteinek kidolgozásában.
Ligeti Miklós szerint korábban sem volt ugyan gyümölcsöző kapcsolatuk a Közbeszerzési Hatóság elnökével, de a helyzet sosem volt olyan rossz, mint most. Négy-öt évvel ezelőtt még sajtónyilvános rendezvényeikre is elment a Közbeszerzési Hatóság akkori elnöke. Kovács László 2020-ban frissen kinevezett elnökként még megjelent szakmai kerekasztal-beszélgetéseken. Ilyen értelemben tehát funkcionális együttműködése volt a TI Magyarországgal. Ligeti Miklós szerint a szervezet elég sok beadvánnyal jelent meg a hatóságnál, nem csak kiemelt ügyekkel kapcsolatosan.
A TI jogi igazgatója úgy gondolja, ahogy egyre több közbeszerzési szabálytalanságra hívták fel a Közbeszerzési Hatóság elnökének figyelmét, egyre kevésbé volt együttműködő velük Kovács László. Volt, amikor érdemben válaszolt a kifogásolt ügyekre, vagy eljárást indított a megkeresésük után, de a kapcsolat az utóbbi másfél-két évben megromlott. Éppen abban az időszakban, amikor a TI Magyarország például a Matolcsy-klán bizniszeit, illetve a 35 évre szóló koncessziós ügyeket kezdte felfejteni.
„Ebben a két koncessziós ügyben és még rengeteg másik ügyben, amelyeket mi is és részben mások is az asztalára tettünk, ezekben neki el kellett volna, el kellene járnia. De Kovács László nem jár el. Olyannyira nem, hogy néhány évvel ezelőtt egy konferenciánkon nyilvánosan olyan kijelentést tett az Elios-üggyel kapcsolatban, hogy abban nem volt összeférhetetlenség, ő nem tud összeférhetetlenségről és azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban nem is érkezett beadvány a hatóságához. Na, ez nem menne el büntetlenül egy normálisan működő országban. A Közbeszerzési Hatóság törvénysértően elmulasztotta a hatáskörét gyakorolni akkor, amikor a kisujját nem mozdította az Elios-ügynek a súlyosan összeférhetetlen eseteiben. Arról nem is beszélve, hogy más eljárásokban is tétlen marad”
– magyarázta lapunknak Ligeti Miklós, aki azt is elmondta: szerinte Kovács Lászlónak gondot okoz a tevékenységük, mert magyarázkodnia kell a főnökeinek a nagy horderejű ügyek nyilvánosságra kerülése miatt.
„Kovács László gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit. Az egész Hatóság működése arról szól, hogy a kormány és a hatalom számára kényes ügyekben tagadja vagy egyáltalán nem használja a hatásköreit, miközben az ellenzéki önkormányzatoknak sokkal keményebben odavág a rossz közbeszerzéseknél”
– fejtette ki a TI Magyarország jogi igazgatója.
Pedig papíron a Közbeszerzési Hatóság is részt vesz a korrupció ellenes küzdelemben. Egy másfél évvel ezelőtti interjúban erről maga Kovács László beszélt.
„A Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia egyes pontjaiban meghatározott feladatok végrehajtásában a Közbeszerzési Hatóság közreműködésére, javaslataira, megoldásaira is számítanak. A kormány ugyanis a stratégia részeként felkérte a korrupció elleni közös nyilatkozatot aláíró szerveket – köztük a Közbeszerzési Hatóságot is –, hogy vizsgálják meg, milyen lehetőségek nyílnak a belső képzéseik vonatkozásában a további együttműködésre, a belső minőségfejlesztési törekvéseik tekintetében a jó gyakorlatok kölcsönös megosztására, továbbá az integritási, biztonsági, valamint ehhez kapcsolódó egyéb, így például adatvédelmi, beszerzési tudatosságot fejlesztő tevékenységeik összehangolására a közszféra minél szélesebb körének tájékoztatása érdekében”
– mondta az interjúban Kovács László.
Kézi, vezérelt
A Közbeszerzési Hatóság elnökének a TI Magyarországnak címzett leveléből kiderül az is, hogy a hatóság által irányadónak tartott függetlenséget szigorú mércével méri. Azonban ennek ellentmond a Népszava tavalyi tényfeltáró cikke, ami kiderítette: kétszer annyi eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottság a fővárosi önkormányzatok ügyeiben, amióta nem Tarlós István, hanem Karácsony Gergely a polgármester. Míg Tarlós István utolsó főpolgármesteri évében 21 eljárást, Karácsony Gergely első évében pont kétszer annyit, vagyis 42 eljárást kezdeményezett a KDB, amelynek Puskás Sándor az elnöke.
Az adatokból az is kiderült: ahogy Tarlós István ment és Karácsony Gergely jött, úgy nőttek a bírságok is. 2020-ban záporoztak a közbeszerzési bírságok a BKK-ra, a kerületi közétkeztetési cégekre is. Büntetett a bizottság például a BKK jegyek és bérletek nyomtatására használt hőpapír beszerzése miatt is, méghozzá ötvenmillióra.
Az önkormányzati választások utáni első teljes évben összesen ötszázhatvan jogorvoslati eljárás indult, amelyből már negyvenkettő érintette Budapest önkormányzatait és vállalkozásaikat. A Közbeszerzési Döntőbizottság által 2020-ban kiszabott ötszáztizennyolc milliós bírságból már több mint kétszázharminc millió forintnyi jutott a budapesti önkormányzatokra.
Kérdéseinket elküldtük a Közbeszerzési Hatóság elnökének, amint válaszol, frissítjük cikkünket. | Levélben intett be a korrupció ellen is küzdő Közbeszerzési Hatóság a korrupció ellen küzdő szervezetnek | Szakmai együttműködésre és találkozóra kérte fel a Transparency International Magyarország a Közbeszerzési Hatóságot, azonban a hatóság elnöke nem hajlandó együttműködni a TI Magyarországgal, mert szerinte a szervezet nem független. | null | 1 | https://www.szabadeuropa.hu/a/na-ez-nem-menne-el-buntetlenul-egy-normalisan-mukodo-orszagban-transparency-international-magyarorszag-kozbeszerzesi-hatosag-kovacs-laszlo/31949174.html | 2022-07-16 13:48:00 | true | null | null | Szabad Európa |
Újrahasznosított műanyag: nagy átverés van a háttérben
Egyre nagyobb probléma, hogy Kínai gyárak olcsó nyers műanyagot kevernek össze újrahasznosítottal, és azt 100 százalékban újrafeldolgozottnak állítják be. /Illusztráció: Unsplash
Egyre több olcsó, környezetkárosító műanyagot értékesítenek újrahasznosítottként, ami a fogyasztók megtévesztése. Ne dőlj be a látszatnak!
Fantasztikus élmény, csodálatos képek: igazi retró hétvége volt a Balatonnál – Ilyen vonatokkal lehetett utazni – fotók
Kínai gyárak olcsó nyers műanyagot kevernek össze újrahasznosítottal, hogy aztán azt 100 százalékban újrafeldolgozottnak állítsák be. A következmény: a nagy nemzetközi márkák ezen termékeikkel megtévesztik a fogyasztókat.
Az újrahasznosított műanyag magas költsége arra késztette a gyártókat, hogy ahhoz jóval olcsóbb nyers műanyagot keverjenek, ám a kész terméket 100 százalékban újrahasznosítottként adják el. "Könnyen elképzelhető, hogy néhány cég alapanyagok keverékét alkalmazza, azt állítva róluk, hogy fogyasztói felhasználás után újrahasznosított tartalmak" – mondta dr. Steve Wong, a Fukutomi Recycling vezérigazgatója és a China Scrap Plastics Association elnöke.
A fogyasztók számára szinte lehetetlen különbséget tenni a nyers és újrahasznosított PET között, főleg, hogy a felvásárló vállalatok sem tudják garantálni az újrafeldolgozottságot: hiányoznak ugyanis az anyagok forrásának és típusának az igazolásához szükséges tanúsítványok.
"A multinacionális márkák, akiket rendszeresen vádolnak a műanyagszennyezés miatt, buzgón próbálják emelni a termékeik alapanyagainak újrahasznosított tartalmát, hogy megfeleljenek a vállalt fenntarthatósági kötelezettségeiknek, és ezzel kapcsolatban bármit hajlandóak elhinni" – mondta el Vytas Gruodis, egy csomagolóanyag-gyártó cég ügyvezetője.
"A beszállítók pedig mindig azt mondják majd, hogy képesek biztosítani ezt az újrahasznosított tartalmat, mivel nem akarják elveszíteni a szerződéseiket" – tette hozzá Gruodis.
A gyártók csupán az esetek elenyésző részében vállalnak garanciát az általuk leszállított újrahasznosított műanyagért, ráadásul anélkül, hogy egy harmadik fél igazolná az anyag leírásának hitelességét, ami komoly aggályokat vet fel. Amikor jóhiszeműen olyan üdítőt veszünk, ami 100%-ban újrahasznosított PET palackba van csomagolva, akkor sem lehetünk biztosak benne, hogy környezetbarát terméket tartunk a kezünkben. | Újrahasznosított műanyag: nagy átverés van a háttérben | Egyre több olcsó, környezetkárosító műanyagot értékesítenek újrahasznosítottként, ami a fogyasztók megtévesztése. Ne dőlj be a látszatnak! | [
"műanyag",
"újrahasznosított",
"kamu",
"PET-palack",
"kína",
"Megtévesztő"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/ujrahasznositott-muanyag-kornyezetbarat-multik/lq4wkwf | 2020-07-02 12:34:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Mint írták: Magyar Péter 2024. június 21-én a hajnali órákban egy budapesti klubban szórakozott, ahol
"a szemtanúk szerint botrányosan viselkedett és erkölcsileg helytelen ajánlatot tett nőknek".
A vád szerint egy sértett a telefonjával lefilmezte Magyar viselkedését, ami után Magyar Péter szóváltásba keveredett vele. Ezt követően Magyar Péter kikapta az áldozat kezéből a telefont, és zsebre tette.
Magyar Pétert a biztonságiak vezették ki a szórakozóhelyről. Az ellopott telefont Magyar Péter a Dunába dobta
- írták.
Az EP-ben az a bevett gyakorlat, hogy hasonló esetekben felfüggesztik az érintett EP-képviselő mentelmi jogát. A mentelmi jog nem azért van, hogy bárki is elkerülje a köztörvényes bűncselekmények alól való felelősségre vonást - olvasható a Fidesz közleményében. | ZAOL - Deutsch Tamás tájékoztatta az EP-képviselőket Magyar Péter mentelmi ügyéről (videó) | Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP) képviselője levélben és mellékelt videóval tájékoztatta az EP-képviselőket arról, hogy Polt Péter legfőbb ügyész lopás vádja miatt Magyar Péter EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri az Európai Parlamenttől – tájékoztatta a Fidesz hétfőn az MTI-t. | [
""
] | 0 | https://www.zaol.hu/orszag-vilag/2024/10/deutsch-tamas-tajekoztatas-ep-tisza-part-magyar-peter | null | true | null | null | ZAOL (Zalai Hírlap) |
Rövidesen az összes hazai kisebb kereskedőnek forgalma egy, a nagyobbaknak pedig három ezrelékét kell befizetnie élelmiszer-felügyeleti díjként, amennyiben Brüsszel rábólint a magyar kormány kompromisszumos javaslatára.
Korábban az Orbán-kormány az évi harmincmilliárd forintos terhet jelentő – ebből 28 milliárdot kellett volna fizetniük a hipermarketeknek és a diszkontoknak – díjat kizárólag a multiláncokkal fizettette volna meg, ám Brüsszel nemrég vizsgálatot indított, azt gyanítva, hogy a kormány így próbált kivételezni a hazai vállalkozásokkal, és a vizsgálat időtartamára felfüggesztette ezt az adót.
Könnyebb terhek néznek ki a multiláncoknak
M. Schmidt János / Archív
Az előre borítékolható, hogy a sávos adószabály végül nem fog átmenni a bizottság vizsgálatán. A kormány is sejti ezt: lapunk piaci forrásokból úgy tudja, hogy most azt javasolták az uniónak, hogy a magyar vállalkozások 30 milliárd forintos forgalom alatt egy, míg 30 milliárd forgalom felett három ezreléket fizessenek. (A jelenleg felfüggesztett szabályok szerint öt sáv van, a legkisebb kulcs nulla, 500 millió és 50 milliárd forint egy ezrelék, míg a legmagasabb kulcs háromszázmilliárd forint fölött hat százalék.)
Akárhogyan is alakul, a Brüsszellel való alkufolyamatban a kormány a jelek szerint beáldozna mintegy 20 milliárd forintnyi bevételt. A kormány ezúttal is kedvezni kíván magyar hálózatoknak, melyek forgalma ugyan összességében bőven meghaladja a 30 milliárdos forgalmi küszöböt, ám ezek a hálózatok több ezer kis cég egyesüléséből létrejött beszerzési láncok, és még a legnagyobb tagvállalatuk forgalma is kisebb, mint a magyar javaslatban szereplő küszöb.
Mivel korábban a nagy külföldi és a kisebb hazai cégekből álló hazai láncok közötti eltérő adósávok miatt Brüsszel úgy látta, hogy ezzel a magyar állam tiltott állami támogatást valósít meg, kérdés, hogy a mostani javaslat megfelel-e Brüsszelnek. Mivel az alacsonyabb kulcs minden vállalkozásra vonatkozik, elképzelhető, hogy igen. Más forrásból úgy tudni, hogy a kabinet korábban kétezrelékes adókulcsot javasolt a 30 milliárd forint alatti forgalmú cégeknek, majd ezután csökkentették le a kicsik adóját egy ezrelékre. „Lehet, hogy végül ez a kétezrelékes sáv lesz az egységes adósáv” – vélte egy forrásunk. | Gazdaság: 20 milliárdot is beáldozna a Brüsszellel alkudozó kormány | Húszmilliárd forintnyi bevételtől esik el az állam, ha Brüsszel elfogadja a kormány kompromisszumos javaslatát az Európai Bizottság által diszkriminatívnak ítélt és felfüggesztett élelmiszer-felügyeleti díj rendezésére. A terhet a jövőben a hazai kisvállalkozásoknak is állniuk kell, igaz, a külföldi láncoknál kisebb mértékben. | null | 1 | http://nol.hu/gazdasag/masodik-dijat-osztanak-1566797 | 2015-10-03 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A fideszes többségű nagykőrösi képviselő-testület 3 millió forintos jutalmat szavazott meg a szintén fideszes polgármesternek, Czira Szabolcsnak. Az Index úgy tudja, azért sürgették a helyi fideszesek a pénzjutalmat, mert bár Czira március 15-én állami kitüntetést kapott Áder János köztársasági elnöktől, a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetéshez nem jár pénz, ezt „kompenzálták” a helyi politikustársak. A pénzre pedig szükség van, hiszen ahogy az a polgármester mottójában is olvasható: „aki megszűnik gyarapodni, az (...) hanyatlik”.
Igaz, nem mindenki értett a jutalmazással egyet. A szintén fideszes Kustár Tamás nem szavazta meg a kitüntetést. Kerestük Kustárt, de nem akart nyilatkozni, azt mondta, a Fidesz nyilatkozatstopot rendelt el az ügyben. Más forrásból úgy tudjuk, a korábban alpolgármesterként tevékenykedő Kustár a Fidesz kisgazda vonalához tartozik, ez is az oka annak, hogy bizonyos kérdésekben nem ugyanazt képviseli, mint a többi fideszes. A Baon.hu cikke szerint Kustár azért nem szavazta meg a pénzjutalmat, mert Orbán Viktor még 2013 januárjában határozottan kérte, hogy kormánypárti polgármesterek és alpolgármesterek ne vegyenek fel jutalmat.
A Stop egyébként részletesen leírta, mi történt a képviselő-testületi ülésen. Eszerint a „Fidesz, valamint a Jobbik képviselői állva tapsoltak, és úgy hallgatták végig Körtvélyesi Attila polgármesterről szóló szívmelengető dicshimnuszát, amely végén forró kézszorítás kíséretében két puszit ragasztott Czira arcára, majd dr. Nyíkos Sára címzetes főjegyző közreműködésével egy emlékplakettet adtak át az ünnepeltnek".
Ezután hét fideszes képviselő sürgősségi indítványt nyújtott be, hogy a polgármester jutalmul kapjon jutalmat, egy félévnyi fizetést, azaz 3 141 000 forintot. Megkerestük László Ferencet, a testület MSZP-s képviselőjét, aki szerint valóban úgy történt minden, ahogy a Stop írta. Sőt, a Facebookon szóvá is tették nekik, hogy ők miért nem álltak fel a polgármester méltatása közben, bezzeg a jobbikos képviselő felállt. Bár ahogy a Facebookon közzétett képen látszik, a jobbikos képviselő, Tornyi Béla sem csattant ki az örömtől, még ha előtte tapsolt is. Tornyi egyébként tartózkodott a szavazáskor.
Felhívtuk Szabóné Irházi Zsuzsannát is, aki állítólag azért értett egyet a polgármester jutalmazásával, mert Czira Szabolcsot a városban Nagykőröst szerető embernek ismerik, „drága doktor úrnak” szólítják, és mindenki elismeréssel nyilatkozik róla. De a képviselő asszony nem díjazta közeledésünket:
Szabóné Irházi Zsuzsanna: Elnézést, de ön honnan tudja a címemet? Egyáltalán, honnan tud erről bármilyen információt? (A címét nem tudjuk, de a telefonszámát a város honlapján találtuk meg – a szerk.)
Index: Ott volt, amikor a polgármesternek megszavazták a jutalmat?
Szabóné Irházi Zsuzsanna: Nem kívánok önnek semmit sem mondani. Viszontlátásra!
Kerestük a polgármestert is, a titkárságán azt ígérték, hogy visszahív minket. Már csak azért is bízunk benne, hogy visszahív, mert Czira Szabolcs polgármesteri mottója szerint „aki hallgat, azt elfelejtik".
Orbán Viktor sajtósát, Havasi Bertalant is megkerestük levélben. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy Orbán a Fidesz elnökeként tud-e a nagykőrösi jutalmazásról, és változott-e a párt központi véleménye ezekkel a bónuszokkal kapcsolatban.
A Fidesz nagykőrösi képviselő-testülete cikkünk megjelenése után közleményt adott ki, miszerint a pénzt valóban a tisztikereszt miatt adták a polgármesternek, "nagyszerű visszajelzés volt ez személy szerint Dr. Czira Szabolcsnak és az egész városnak, arról hogy Nagykőrös jó úton jár, dinamikusan fejlődik" - indokolták.
A közlemény szerint a polgármester azóta már jelezte, hogy a hat havi illetményt jótékony célra kívánja fordítani. "A 3 141 000 forinttal a nagykőrösi oktatási intézmények fejlesztését valamint a református egyházon keresztül, a nehéz sorsú kárpátaljai magyarokat kívánja támogatni" - írják. | Belföld - Elképesztő bátorságról tettek tanúbizonyságot a nagykőrösi fideszesek | Elképesztő bátorságról tettek tanúbizonyságot a nagykőrösi fideszesek - Vakmerő lépésre szánták el magukat a fideszesek: milliós jutalmat adtak a fideszes városvezetőnek. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/04/02/batran_szembementek_orban_utasitasaval_a_nagykorosi_fideszesek/ | 2015-04-02 10:13:00 | true | null | null | Index |
Hernádi Zsolt az ügy hátteréről és annak előzményeiről az Indexnek elmondta, hogy Ukrajna a nyár elején tiltotta meg a Lukoilnak, hogy kőolajat szállítson, ám a többi orosz szállító továbbra is gond nélkül dolgozhatott az országban. A Mol egyik legnagyobb szállítója a Litasco nevű cég, amely a Lukoil 100 százalékos leányvállalata. Bár a Lukoil került a tiltólistára, a Litasco se szállított kőolajat Ukrajnán keresztül, mert az oroszok úgy értelmezték az ukrán szankciót, hogy az vonatkozik a kőolajszállítást végző leányvállalatukra is.
"Július elején ezért le is állították a szállítást, mert féltek, hogy az ukránok lefoglalják majd a sok millió dollárt érő árut. Gyorsan megoldást kellett találnunk, és sikerült is több más orosz termelőtől és a hazai stratégiai készletből kipótolni a kiesett mennyiségeket" - fogalmazott Hernádi Zsolt.
A megoldás végül az lett, hogy míg korábban csak az ukrán-magyar határon került magyar tulajdonba a kőolaj, most az áru egy részét már a belarusz-ukrán határon veszik át. Hernádi Zsolt hozzátette: jó hírnek tartja, hogy szerinte orosz és ukrán üzleti partnereik egyaránt érdekeltek abban, hogy hosszú távon fennmaradjon a szállítás.
Az új megállapodások minden EU-s és ukrán jogszabálynak megfelelnek. És az Európai Unióban is értik azt, hogy középtávon Magyarországnak és Szlovákiának nincs más reális lehetősége, mint a keleti szállítási útvonal, ezért is kapott szankciós mentességet
- árulta el a brüsszeli álláspontról a Mol-vezér, aki azt is hozzátette: ha most leállna az orosz kőolajszállítás, akkor leépülne a jelenlegi rendszer, és az egész régió letérdelne.
A vádakra reagálva, melyek szerint a Mol képes lenne 100 százalékban nem csupán orosz kőolajat feldolgozni, amihez kizárólag a kedvezőbb árak miatt ragaszkodik, Hernádi Zsolt kifejtette:
a mi finomítónk technológiáját az orosz kőolajmixre alakították ki. Ez a technikai optimum. Minden más kőolajat rosszabb hatékonysággal és drágábban tudunk feldolgozni. Egyébként az orosz kőolaj, az uráli mindig is olcsóbb volt a Brentnél, mert nehezebb és költségesebb a finomítása. Nem nagyon van más technikai választásunk - egyelőre.
Az interjúban az elnök-vezérigazgató azt is elmondta, hogy szerinte a magyar és a szlovák politika kiváló munkát végzett: sokat segítettek, hogy tető alá tudják hozni a megállapodásokat. "Aki már üzletelt oroszokkal vagy ukránokkal, az tudja, hogy vannak olyan helyzetek, amikor politikai nehéztüzérség nélkül nem megy. (...) A Lukoil-ügy tanulsága számomra az, hogy a két ország vezetése felismerte a hosszú távú stratégiai és geopolitikai érdekeket. Ismét bebizonyosodott, hogy a közép-európai együttműködés éles helyzetekben is tud működni. " - fogalmazott Hernádi Zsolt.
Horvátországgal kapcsolatban kifejtette, hogy "az álláspontunk mindig is az volt, hogy minél több vezeték van, annál jobb. Egy cső jó, két cső jobb. Ha csak a keleti vagy csak a déli vezeték van, akkor nagyon kiszolgáltatott helyzetben vagyunk. És láthattuk, hogy nehéz ellenállni a kísértésnek, amint lehetősége volt, rögtön sarokba akart szorítani minket a horvát vállalat, és nem volt szégyenlős elképesztő mértékben emelni a díjakat. Tudták, hogy az EU-s szankciók miatt nagyobb szükség van rájuk."
Hernádi Zsolt szerint az elképesztő szállítási díjak mellett az is probléma, hogy senki nem tudja, a déli vezeték valójában mennyi kőolajat bír szállítani. A horvátok először azt ígérték, hogy egy beruházással emelik az áteresztőképességet. Ez eddig nem valósult meg, és mégis azt mondják, hogy képesek leszállítani a nekünk és a szlovákoknak szükséges mennyiséget. | Hernádi Zsolt: "Egy cső jó, két cső jobb" | Hétfő este derült ki, hogy több hónapon át tartó bizonytalanság után nyélbe ütötték a megállapodást: a Barátság kőolajvezetéken keresztül biztosítva lesz az Oroszországból történő kőolajszállítás. Ennek apropóján adott interjút a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/magyar-gazdasag/hernadi-zsolt-interju-baratsag-megallapodas.796117.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Mindig lehet újabb és újabb érdekességet találni a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati nyertesei között. Megírtuk már, hogy Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos vagy Puch László panziója vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ezúttal pedig egy befolyásos fideszes országgyűlési képviselőhöz köthető cég neve került elő.
A Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyertesei között találjuk az SBGK irodai szolgáltató és kereskedelmi Kft.-t, amely 6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az SBGK apartman fejlesztésére, valamint 3 millió forintot a balatonfüredi Kosztolányi társasüdülőre. Ez eddig keveseknek csenghet ismerősen. Az SBGK Kft. tulajdonosai között azonban egy Andrássy úti villában székelő SBGK ügyvédi iroda is szerepel, ahol Bajkai István is senior partner (résztulajdonos), de ügyvédi tevékenységét szünetelteti.
2019-ben abban a kivételes helyzetben lehettünk, hogy a Magyarországon működő irodák közül elsők között ünnepelhettük fennállásunk 50 éves jubileumát
- szól az SBGK ügyvédi iroda bemutatkozása. Tehát egy meglehetősen patinás ügyvédi irodáról van szó, amelyhez 1995-ben csatlakozott Bajkai István. A fideszes országgyűlési képviselő 2012 és 2018 között elnökségi tag is volt. A politikusról az Index közölt korábban részletesebb portrét. A cikk szerint Orbán Viktor, Orbán Ráhel és Tiborcz István ügyvédje, aki mögött több évtizedes, sikeres jogászi pálya áll. Az eredetileg gazdasági, szerzői jogi, közbeszerzési és a nemzetközi jog területére specializálódott iroda az elmúlt években nagyra nőtt, több mint 40 főt foglalkoztat, miután sokmilliárdos tanácsadói megbízásokat nyertek el a Miniszterelnökségen az uniós közbeszerzések minőségellenőrzésére.
Jelenleg tehát Bajkai István parlamenti képviselő és a jobboldali médiabirodalmat összefogó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványban (KESMA) kuratóriumi tagja. A Fidesz alapítói közé tartozik, így nem meglepő, hogy a neve szerepel a Fidesz tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolójában: 1,6 millió forinttal támogatta a saját pártját. Szünetelteti ügyvédi tevékenységét, az ügyvédi irodájából származó jövedelmében jelentős változás állt be: a tavalyi bruttó 161 millió forintról kevesebb, mint a felére, 77 millió forintra esett vissza a bevallott összeg.
Magának a 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapó SBGK Kft.-nek az ügyvédi iroda számos tagja is tulajdonosa. Tavaly 227 millió forintos forgalom mellett 6,4 millió forintos nyereséggel zártak. Főtevékenységük a saját tulajdonú ingatlan bérbeadása.
A Kosztolányi Apartmanház a Balatontól 500 méterre szép zöld környezetben található. A két épületből álló négyszintes apartmanház többségében magántulajdonban van. Az apartmanok szépen felújítottak. Egy apartman egy szobából áll, mely 2+2 fő részére biztosít kellemes éjszakai pihenést és nappali tartózkodást.
- szól a balatonfüredi társasüdülő bemutatkozása.
Többször megírtuk már, hogy az Orbán-kormány olyan szálloda vagy panziófejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. A kormány szerint a Kisfaludy-pályázatokkal nincs semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá. | Kisfaludy-pályázatok: Az Orbán-család ügyvédjének cége is milliókat kapott a balatoni üdülőjére | Bajkai István ügyvédi irodájának cége 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatonfüredi szálláshelyek fejlesztésére a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/makro/kisfaludy-palyazatok-az-orban-csalad-ugyvedjenek-cege-is-milliokat-kapott-a-panziojara.html | 2020-10-28 19:54:00 | true | null | null | mfor.hu |
Így azt sem tudni, hogy ezért mennyit fizet a költségvetés annak a két szolgáltatónak - az Észak-pesti Centrumkórház-Honvédkórháznak meg az Észak-budai Szent János Centrumkórháznak -, amelyeket a kiemelt ellátásra jogosultak igénybe vehetnek.A VIP- ellátás a napokban vált ismét forró témává: miután Magyar Péter, a Tisza párt elnöke a kiemelt szolgáltatásról beszélt, a kormánypropaganda annak felidézésével revolverezte, hogy korábban a rokonainak maga is kért különleges ellátást. A Tisza Párt elnöke azzal váltotta ki a kormányzat dühét, hogy a Honvédkórházban tett látogatásakor gyávának nevezte Orbán Viktor miniszterelnököt, Gulyás Gergely kancelláriaminisztert és Takács Péter egészségügyi államtitkárt, amiért nem tettek eleget invitálásának. Úgy fogalmazott: "Megmutathattuk volna együtt a magyar embereknek a kormányzati luxust és onnan 30 méterre a mindennapok valóságát, a fertőtlenítőszer nélküli mosdókat, eldugult vécéket, omladozó, életveszélyes épületeket, az ápolóhiány miatt lezárt kórházi részlegeket."- Az állami vezetők "VIP-ellátása" leginkább egyfajta gyorsítósávot jelentett az ellátásokhoz való hozzáférésben - idézi fel Kökény Mihály egykori egészségügyi miniszter, hogy hivatala idején mi volt a rutin. Természetszerűleg hangsúlyos volt a beteg biztonságos elhelyezése, azaz az intézmény más pácienseitől elzárt részlegben kapott gyógykezelést. Családtagjaik pedig szintén jogosultak voltak az ellátásra.Gyakran inkább azért kezdtek telefonálgatni, hogy az illető kaphasson máshol ellátást, mert volt már személyes kapcsolata máshol dolgozó szakorvossal. Kökény Mihály maga is úgy nyilatkozott, hogy ő sem igen vette igénybe miniszterként a Kútvölgyit, ma is, ha szükséges magánellátásban kér szolgáltatást.A Kútvölgyiben az állami vezetőknek az 1940-es évektől biztosítottak soron kívüli ellátását. Kiemelt orvosi felügyelet a közigazgatásban dolgozó minisztereknek, államtitkárok, és azok kabinet főnökei jogosultak. Ezen kívül néhány állami intézmény vezetője - például a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség - vezetője és helyettesi jogosultak. Annak idején a Kútvölgyiben a magas rangú állami vezetőknek külön lakosztályt - egyágyas betegszobával, külön tárgyalóval és több telefonvonallal- bocsátottak a rendelkezésére. Szükség esetén a beteg közelében a kormányőröket is el tudták helyezni. Az ellátásért mindig is külön fizettek, 2011 előtt évi 50 millió forint körüli összeget kapott az Semmelweis Egyetem Kútvölgyi Klinikája. Már 1999-ben fölmerült, hogy a Kútvölgyi épülete nem elég korszerű az állami vezetők ellátására, ezért felbontották a szerződést, ám végül azon a közbeszerzési eljáráson, melyre öt intézményt hívtak meg, megint a Kútvölgyi lett a győztes. A Honvédkórház fölújítása után azonban a személyi védelemben részesített személyeket már nem a Kútvölgyiben kezelték, hanem a Honvédkórház modern épületében, már itt ápolták Horn Gyula egykori miniszterelnököt is. 2010 előtti ciklusban, Molnár Lajos minisztersége idején egyszer már megszűnt a politikai vezetők VIP -ellátása, az Orbán-kabinet viszont 2011-ben visszaállította. 2018-ban a Honvédkórház sürgősségi ellátásának összeomlása után az ellenzék ismét megpróbálta megszüntetni, mondván: amíg a Honvédkórházban "hadiállapotok vannak", addig a miniszterek, államtitkárok, miniszteri megbízottak mondjanak le saját VIP-ellátásukról. Ám a kiemelt ellátásról a Fidesz-KDNP vezetői nem mondtak le.Takács Péter elrendelte, hogy a kórházak ezután csak munkaidőben, a főigazgatók pedig az irodájukban fogadhassák Magyar PétertA Népszava érdeklődött a Belügyminisztériumtól, az Országos Kórházi Főigazgatóságtól, a Honvédkórháztól, hogy most pontosan miben más a megkülönböztetett ellátást. A mostani forrásszegény időkben érvényesülnek-e a kórház más részlegeire vonatkozó takarékossági intézkedések a VIP részlegen? Most hány ember jogosult? A jogosultak közül évente hányan veszik igénybe ezt a kiemelt szolgáltatást? Mekkora ennek az ellátásnak a költsége? Elegendő-e a szolgáltatásokra fordítható keret, vagy szükség volt-e bármikor annak kiegészítésére? Ha igen, mely években és mekkora összegű volt a többletforrás? Az ellátás költsége elkülöníthető-e az intézmény egyéb betegekre fordítható kiadásaitól? Mi indokolja, hogy az érintettek családtagjai is a jogosultak körébe tartoznak? Választ három hete nem kaptunk.A személyes biztonságukért felelős testőröket itt is a beteg közvetlen közelében, de külön helyiségben helyezik el.A Honvédkórház "Speciális Rendeltetésű Centrumában" kezelt betegeket külön, kizárólag ezen a részlegen foglalkoztatott ápolók látják el. A gyógyításban közreműködőkre szigorú titoktartási szabályok vonatkoznak, így például nem csak a kezelésekről nem beszélhetnek, ez amúgy is orvosi titok, hanem arról sem, amit esetleg az ellátás alatt megtudnak páciensük munkájáról, magánéletéről. A VIP ellátottakat külön "betegmenedzser", személyes asszisztens kíséri a szükséges diagnosztikai vizsgálatokra, ők szervezik és biztosítják, hogy az érintet a lehető leggyorsabban megkapja meg az ellátást.Nem mindenütt előzik a politikusok az átlagembereket"Létezik-e VIP-egészségügyi ellátás az önök országában a politikusok és a parlamenti képviselők számára; ha igen, mi a pontos tartalma, és milyen jogszabályok szabályozzák?" Ezt a kérdést küldtük el augusztus utolsó hetében 15 európai kormány egészségügyért felelős minisztériumának a Népszava nevében, a lap készülő összeállítására hivatkozva. Ahonnan konkrét, érdemi reakciót kaptunk, az mind nemleges, azaz cáfolja, hogy a politikusoknak különleges kiszolgálás járna."Litvániában nincs VIP-egészségügy a politikusok és parlamenti képviselők számára. Csak a Litván Köztársaság elnöke részesül különleges elbánásban: számára az egészségügyi miniszter két személyes orvost jelöl ki. Az elnök orvosi kezelését azonban az elnöki hivatal fizeti, az intézmény költségvetési keretéből" - írta kérdésünkre a litván szaktárca sajtóosztálya."Svédországban az egészségügyi ellátást az egészségügyről és egészségügyi szolgáltatásokról szóló törvény szabályozza. A jogszabály egyenlő feltételeket biztosít az egész lakosság számára, beleértve a politikusokat is. Vagyis az utóbbiak nem jogosultak semmilyen különleges bánásmódra" - válaszolta a svéd minisztérium. "Dániában nincs külön egészségügyi ellátás a politikusoknak és a parlamenti képviselőknek" - zárta rövidre a kérdést a dán egészségügyi miniszter szóvivője.Két uniós tagállam van, amelyről ismert, hogy nyújt valamiféle kiemelt ellátást a legfelső politikai vezetésnek; mindkettő az amerikai modellt követi (az ottani minisztériumoknak is elküldtük a kérdéseinket, de tőlük nem érkezett válasz). Németországban az érintetteket a berlini Charité kórházban kezelik, Franciaországban pedig a párizsi Hôpital d’instruction des armées Percy katonai kórház az ellátásuk centruma. | Kiváltságos betegek: Magyarországon külön betegmenedzser szervezi a VIP-páciensek diagnosztikai vizsgálatait | Tíz éve még 300 állami vezető volt jogosult kiemelt egészségügyi ellátására, a mai állapotról azonban nem tudni semmit, ugyanis a vonatkozó kormányrendelet csak néhány pozíciót sorol fel, a részletekről és a szolgáltatás tartalmáról pedig különmegállapodást köt a kabinet. | null | 1 | https://nepszava.hu/3249568_egeszsegugy-magyarorszag-vip-ellatas-betegmenedzser-diagnosztika | 2024-09-10 05:45:00 | true | null | null | Népszava |
Korábban megírtuk, hogy Hadházy Ákos volt fideszes, jelenleg LMP-s politikus, a trafikbotrány kirobbantója arról beszélt, hogy a korszerű természettudományos tantermek kialakítására meghirdetett Öveges-program keretében a pályázati pénzeknek csak töredékét költötték ténylegesen tantermek felújítására, a többi pénz egy céghálózathoz és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz kerülhetett. Később a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János is elismerte, hogy valami nincs rendben a szerződések körül – úgy tudni, erre azután került sor, hogy az Európai Unió csalás elleni szerve is vizsgálódott.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára csütörtökön bejelentette, hogy a program keretében tapasztalt jogszerűtlen forrásfelhasználás miatt az Emberi Erőforrások Minisztériuma ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, az uniós forrásokkal való visszaélések bűncselekményének gyanújával. Csepreghy kifejtette: a Miniszterelnökség lezárta belső vizsgálatát, mely többrendbeli szabálytalanságot állapított meg.
Salgótarjánban 300 millió forint EU-támogatást emésztett fel az új iskolai laboratórium kialakítása. Fotó: MTI / Komka Péter | Büntetőeljárás indul tanteremmutyi miatt | A Miniszterelnökség belső vizsgálata szabálytalanságokat állapított meg uniós források felhasználásánál. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2014/12/18/buntetoeljaras-indul-tanteremmutyi-miatt/ | 2014-12-18 07:30:00 | true | null | null | 24.hu |
A Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója a parlamentben készült fotója alatt a hozzászólások között egy videót is megosztott.
Egy mondatot engedjen meg itt a kókadozó baloldali képviselőket látva.
"Nem tudom nem elmondani, hogy milyen hasonlóságot és különbséget fedeztem felGyurcsány FerencésMagyar Péterközött. Gyurcsány Ferenc is felhasználta a feleségét a meggazdagodásához, de ő nem hallgatta le. Ezt is legyőztük, azt is lefogjuk. Minden jót kívánok!" - mondta Menczer Tamás.
"Nekünk Magyarország biztonsága az első! Magyarország nem lesz bevándorlóország!" - írta a napokban egy másik bejegyzésébenMenczer Tamás. | Menczer Tamás: Gyurcsány Ferenc is felhasználta a feleségét a meggazdagodásához, de ő nem hallgatta le | "Újra az arénában. Háborúról, gazdasági semlegességről és a Gyurcsány Ferenc - Magyar Péter összehasonlításról. Videók érkeznek" - írta közösségi oldalán Menczer Tamás. | [
""
] | 0 | https://www.origo.hu/itthon/2024/10/menczer-tamas-gyurcsany-ferenc-feleseg-magyar-peter | null | true | null | null | Origo |
Nem csupán börtönbüntetés fenyegeti Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és családtagjait, de az anyagi csődtől is tartania kell a korrupció miatt vád alá helyezett politikusnak és környezetének – tudta meg a 24.hu.
A lapunk által megismert vádiratban foglaltak szerint az ügyészség 850 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást Simonkára amellett, hogy nyolc és fél évre fegyházba is küldené a kormánypárti politikust.
Simonka megvádolt rokonai sem tarthatnák meg a vagyonukat. A képviselő felesége, Simonkáné Gábor Mariann és unokahúga, Tóth Renáta – akiknek ötöd, illetve hatodrendű vádlottként költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelniük – szintén nagyot bukhatnak: mindkettejüknél további 11 millió forintos vagyonelkobzást indítványozott az ügyészség az eddig lefoglalt vagyontárgyakon kívül. Tóth Renátától korábban 32 millió forintot foglaltak le a nyomozók.
Simonka György és 32 társa januárban kezdődő büntetőperében két másik fideszes parlamenti képviselő hozzátartozói is vádlottak. Mint arról beszámoltunk, a vádlottak padjára kell ülnie Kerényi János regionális pártigazgató unokaöccsének, Kerényi Istvánnak, valamint a szintén kormánypárti országgyűlési képviselő Varga Gábor apósának, Koncz Gyulának és sógorának, Koncz Ákosnak. A vádirat szerint rajtuk is jelentős összegeket hajtana be az ügyészség.
Közülük leginkább Kerényi Istvánnak van félnivalója, nála ugyanis 111,5 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást a vádhatóság. Konczéktól fejenként 8,5 millió forintot zárolna az ügyészség.
Simonka György csupán az ügy harmadrendű vádlottja, őt a sorban a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, akiket egy időre előzetes letartóztatásba is helyeztek. Hozzájuk képest mégis kirívóan magas összegű vagyonelkobzást kértek a fideszes politikusra. Az elsőrendű vádlottnál például mindössze 15 millió forintos vagyonelkobzást indítványoztak. Ugyanakkor ez egybevág azzal, hogy az ügyészség Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának, aminek segítségével vissza nem térítendő költségvetési forrásokat szereztek meg és 1,4 milliárd forint kárt okoztak az adófizetőknek.
A fideszes politikus ráadásul a vád szerint lefizette cége felszámolóját és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásának leállításáért is kenőpénzt adott, igaz, a jelek szerint nem a megfelelő személynek:
Figyelemre méltó a vádirat azon része is, amit Hadházy Ákos független képviselő tett közzé csütörtökön. E szerint a Simonka a lebukás ellen sikerrel lobbizott ki törvénymódosítást, ami csökkenthette a csalássorozat büntetőjogi következményeit. A képviselőhöz egyébiránt számos olyan további beruházás köthető, amely nem képezi a vád tárgyát, de kísértetiesen hasonlít azokra, amelyek miatt vádat emeltek ellene és társai ellen. Ezekről például itt és itt számoltunk be.
Kiemelt kép: Rosta Tibor /MTI | 850 milliós vagyonelkobzást kért az ügyészség Simonka Györgyre | Két másik fideszes parlamenti képviselő vád alá helyezett rokonai is nagy összeget bukhatnak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2019/12/20/simonka-gyorgy-vagyonelkobzas/ | 2019-12-20 10:26:29 | true | null | null | 24.hu |
Nyitókép: AFP/Urs Flueeler
Az európai parlamenti képviselők elvégezték a 26 új biztos háttérellenőrzését, és mindössze három jelölt, a magyar Várhelyi Olivér, a holland Wopke Hoekstra és a lengyel Piotr Serafin esetében nem tárt fel a jogi bizottság összeférhetetlenséget - írja aPolitico.
Eközben viszont aDer Standardnyomtatott kiadása azt állítja, hogy
Ursula von der Leyen jelöltjei közül éppen hármat találnak bizonytalannak az Európai Parlamentben terjedő folyosói pletykák szerint, az első helyen Várhelyi Olivér áll.
A magyar politikus - aki tehát azon kevesek egyike, akinél még Brüsszelben sem tudtak találni összeférhetetlenséget -az egészségügyért és az állatjólétért felelneaz új ciklusban.
***
A cikket Közép-Európa szakértője, médiafigyelője és piackutatója, a CEPER szemlézte a mandiner.hu számára. | Hatalmas pofont kapott az Európai Bizottság - Magyarország buktatta le | Miközben a jogi bizottság a 26 biztosjelölt közül csupán háromnál, köztük Várhelyi Olivérnél nem talált összeférhetetlenséget, addig folyosói pletykák szerint éppen három jelölt, köztük Várhelyi Olivér jövője a legbizonytalanabb. | [
""
] | 0 | https://mandiner.hu/kulfold/2024/10/hatalmas-pofont-kapott-az-europai-bizottsag-magyarorszag-buktatta-le | null | true | null | null | Mandiner |
Horvát elfogatóparancs a Mol-vezér ellen
Elrendelte a Mol elnök-vezérigazgatójának letartóztatását a zágrábi bíróság. Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot szökés veszélye miatt adták ki, a horvátok ugyanis úgy látják, a Mol-vezér nem akar megjelenni a horvát igazságszolgáltatás előtt.
Elrendelte Hernádi Zsolt letartóztatását a zágrábi megyei bíróság, miután szerdán nem jelent meg a kihallgatáson, amelyre a horvát ügyészség idézte be – közölte a horvát köztelevízió pénteken. A hírt a horvát bíróság megerősítette, a honlapján olvasható közlemény szerint a horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés ellenes hivatalának kérésére vizsgálati fogságot rendelt el a Mol elnök-vezérigazgatója ellen. A Mol úgy reagált: érthetetlen, nem felel meg sem a horvát, sem az európai jogi normáknak, és józan ésszel fel nem fogható következtetésekre épül a horvátok elfogatóparancsa.
A horvát bíróság közleménye emlékeztet, hogy a horvát hatóság két alkalommal kért nemzetközi jogsegélyt, a magyar hatóság a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva visszautasította a horvát kérést, hogy kihallgassa a Mol elnök-vezérigazgatóját. Ezt követően kérte azt a horvát fél, hogy adják át Hernádi Zsoltnak a szeptember 25-ei kihallgatásra szóló idézést, a magyar hatóság azonban ezt is visszautasította biztonsági okokra, valamint ismét a nemzeti érdekek védelmére hivatkozva. A hvg.hu egy magas rangú kormányzati forrástól úgy értesült, a magyar kormány az első perctől fogva a Mol ellen indított támadásként és magyar állami ügyként kezeli a horvát vesztegetési vádakat, ezért az az álláspontja, hogy meg kell védeni a Mol-t és meg kell védeni Hernádi Zsoltot.
Szökés veszélye miatt
A letartóztatási parancsról szóló hírre a Mol részvényei a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) esésnek indultak: délután egy órára kétszázalékos mínuszt értek el, de egy órán belül 1 százalékos veszteségre korrigált az árfolyam. Mint ismert a horvát ügyészséghez tartozó korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatal szeptember 25-ére kihallgatásra idézte Hernádi Zsoltot. A horvát televízió honlapján olvasható hír szerint az ügyészség szökés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol–INA vállalat irányításában. A vesztegetés miatt a volt miniszterelnök már 10 éves börtönbüntetését tölti.
A horvát televízió honlapján olvasható hír szerint az ügyészség szökés veszélye miatt rendelte el a letartóztatást. A horvát letartóztatási parancs alapot ad európai letartóztatási parancs kiírására, azt követően pedig a nemzetközi elfogatóparancs kiadására, amely az EU területén kívül is érvényes lesz – írja a portál. A zágrábi bíróság közleménye azzal érvel, hogy a szeptember 25-ei kihallgatás időpontja megjelent a magyar médiában, emellett az időpontról a horvát fél Csányi Sándort, a Mol igazgatótanácsának alelnökét is tájékoztatta idén szeptember 18-án. Mindez arra utal, hogy Hernádi Zsolt tisztában van azzal, hogy Horvátországban eljárás folyik ellene a vesztegetési ügyben, és tudott a kihallgatás pontos időpontjáról is, de nem kíván önként megjelenni a horvát igazságszolgáltatás előtt.
Volt már rá példa
Hasonló ügyre ugyanakkor már volt példa korábban. Petter Nylandert, az Unibet Group online szerencsejátékkal foglalkozó cég ügyvezetőjét 2007-ben tartóztatták le Hollandiában, egy Franciaországban kiadott európai elfogatóparancs alapján. A cégvezetőt akkor tartóztatták le, amikor fel akart szállni egy Hollandiából az Egyesült Királyságba tartó gépre.
Így tárgyalnak a horvátok
A vesztegetési ügy a Mol és a horvát kormány közötti tárgyalások része Gabler Gergely, az Equilor elemzője szerint. A tárgyalások az INA irányítási jogáról szólnak, ugyanis a horvát olajvállalat esetében az az érdekes helyzet állt elő, hogy sem a Mol-nak, sem a horvát államnak nincs többségi részesedése, a vállalat menedzsment jogai mégis a Mol-hoz kerültek. Ezt a magyar olajcég annak a megállapodásnak köszönhette, amit az Ivo Sanader vezette horvát kormánnyal kötött 2008-ban. Sanader ebben a megállapodásban adta át az INA irányítási jogait, a horvátok szerint ezért 10 millió euró kenőpénzt kapott Hernádi Zsolttól.
Az INA irányítási jogáról szóló tárgyalások jelenleg is zajlanak, és a magyar fél magas szinten, Csányi Sándor OTP-vezérrel képviselteti magát, aki egyúttal a Mol igazgatóságának alelnöke. Az OTP-vezér múlt szerdán volt Zágrábban az első fordulón, és a tárgyalás után a horvát rendőrség kihallgatta a vesztegetési ügyben. A horvát fél valószínűleg nem akarja börtönbe zárni Hernádi Zsoltot, inkább az a célja, hogy megszerezze a Mol-tól az INA irányítását, és a vesztegetési üggyel akarják elérni, hogy engedjen a Mol – mondta az Equilor elemzője.
A horvát kormánynak politikailag biztosan jobban megérné, ha ő irányíthatná a horvát olajvállalatot, Gabler Gergely azonban nem tartotta valószínűnek, hogy sikerül kiadatni a Mol elnök-vezérigazgatóját. Ha viszont a Mol elveszíti a menedzsment jogokat, még az is elképzelhető, hogy a vállalat megszabadul az INA-pakettől - mondta.
A rendőrségnek még nincs dolga
Egy korábbi jogi vélemény szerint Horvátország nem adhat ki európai uniós elfogatóparancsot Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, mivel annak ellenére, hogy déli szomszédunk idén júliusban csatlakozott az Európai Unióhoz, a bűnügyi jogsegélyről szóló tagállamok közötti egyezmény és a hozzá fűzött jegyzőkönyv nem lépett automatikusan hatályba. Valki László rámutatott, hogy egyelőre az 1968-ban, még Jugoszláviával megkötött jogsegély-egyezmény hatályos a két állam között. Ez olyan eljárást ír elő, melyben először a magyar igazságszolgáltatásnak kell megvizsgálnia a kérdéses ügyet. A horvát ügyészség már két alkalommal küldött jogsegélykérelmet a magyar ügyészségnek. A magyar ügyészség válaszul az első megkeresésre lefolytatott egy eljárást, melyben tanúként meghallgatták Hernádi Zsoltot is, végül azonban az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette. Valki László szerint az európai elfogatóparancsot lehetővé tevő egyezmény hatályba lépéséhez az Európai Unió Tanácsának egyhangú döntése szükséges. A tanács tagja mindegyik tagállam illetékes minisztere, a magyar állam részéről ebben az esetben Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter. Az egyezmény hatályba lépéséhez egyhangú határozatára van szükség, vagyis bármelyik miniszternek, így a magyarnak is vétójoga lesz a szavazáson.
Ezt az álláspontot azonban több nemzetközi jogász vitatja. Van ugyanis olyan uniós jogszabály, amely alapján Magyarországnak ki kell adnia a Mol elnök-vezérigazgatóját, ha Horvátország kéri. Ez pedig az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat, amit az Európai Tanács 2002-ben fogadott el. Hoffmann Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok intézetének adjunktusa, aki a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, a 2002-es kerethatározat szövege alapján nem látja, miért ne lehetne átadni a Mol elnök-vezérigazgatóját a horvát hatóságoknak, amennyiben ezt kérik.
Ha az európai elfogatóparancs életbe lép, akkor Hernádi Zsoltot 90 napon belül ki kell adniuk a magyar hatóságoknak. A magyar rendőrségnek azonban egyelőre nincs dolga a Mol-vezér ügyében ugyanis még nincs európai elfogatóparancs, és nem érkezett ilyen kérés sem a magyar hatóságokhoz – mondta a hvg.hu-nak Lattmann Tamás, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok intézetének adjunktusa. A nemzetközi jogász szerint az ugyanakkor szembetűnő, hogy a horvát bíróság nem európai elfogatóparancsot adott ki, ami arra utal, hogy a horvátok még kivárnak, és inkább belpolitikai szinten tartják az ügyet. Így a Mol-vezérnek egyelőre csak Horvátországba nem tanácsos elutaznia.
A Mol-vezérnek egyelőre az lehet a mentsvára, hogy Horvátország az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározatot szabálytalanul ültette át a saját jogrendszerébe, és csak a 2002 után elkövetett bűnökre tartja alkalmazhatónak (mellyel feltehetően saját háborús bűnökkel gyanúsítható polgárait védi déli szomszédunk). Emiatt az Európai Bizottság már szankciókat, például uniós támogatások felfüggesztését is kilátásba helyezte, ezért Horvátország éppen szerdán (Hernádi elmaradt kihallgatása napján) tett újabb ígéretet a szabály gyors korrekciójára. | Gazdaság: Horvát elfogatóparancs a Mol-vezér ellen | Elrendelte a Mol elnök-vezérigazgatójának letartóztatását a zágrábi bíróság. Hernádi Zsoltot azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader horvát exkormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. A letartóztatási parancsot szökés veszélye miatt adták ki, a horvátok ugyanis úgy látják, a Mol-vezér nem akar megjelenni a horvát igazságszolgáltatás előtt. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20130927_Kiadtak_az_elfogatoparancsot_a_Molvezer | 2013-09-27 13:12:00 | true | null | null | HVG |
Pár napja jelentette be közösségi oldalán Karácsony Gergely főpolgármester, hogy csökkenteni kívánja a városi cégvezetésben a pozíciók számát, több átláthatóságot és nagyobb szakmaiságot szorgalmaz.
A beérkezett nyilvános pályázatok, a szóbeli meghallgatások és a közgyűlésbeli frakciókkal való egyeztetés után teszi meg személyi javaslatait a Fővárosi Közgyűlésnek.
A HVG értesülése szerint
nagyságrendileg mintegy 100 igazgatósági és felügyelőbizottsági helyet kell majd a pályáztatás lezárását követően feltölteni.
A főpolgármester azt is jelezte, hogy alapvetően elégedett a jelenlegi cégvezetők munkájával, ezért kérte, ők is nyújtsák be pályázatukat.
A BKK már megerősítette, hogy a cég vezérigazgatója, Walter Katalin szeretné folytatni a munkáját, ezért beadta pályázatát. Esélyeit latolgatva az Index emlékeztetett arra, hogy Walter korábban Bajnai Gordon kabinetfőnöke volt, ami nehezítheti vezérigazgatói pályázatának megszavazását az új közgyűlésben.
A portál úgy tudja, hogy Walter intenzív lobbizásba kezdett tisztsége megtartása érdekében, a múlt héten találkozott is a Tisza Párt egyik fővárosi képviselőjével, bár arról, hogy miről beszéltek, egyelőre nincs információ.
Mártha Imre BKM-vezetőt, mint a portál fogalmaz, kifejezetten Gyurcsány Ferenc embereként tartják számon, mert az ő miniszterelnöksége idején lehetett az MVM állami óriásvállalat vezérigazgatója.
Bolla Tibor BKV-vezetőnek sem kedvez, hogy nevét a tavaly szabadult Kocsis István, volt MVM- és BKV-vezér nevével hozzák sokan kapcsolatba.
Mindemellett többen arra is felhívták az Index figyelmét, hogy
a pályáztatás lebonyolítása meglehetősen sietősnek, az elbírálás pedig átláthatatlan folyamatnak tűnik.
Hasonlóra utalt posztjában Vitézy Dávid is: szerinte erős a gyanú, hogy a választók által kisebbségbe szorított, Budapestet eddig vezető gazdasági és politikai elit hatalomátmentési kísérletét látjuk itt, azzal a mázzal leöntve, mintha épp az ellenkezője történne.
Egy másik szakember pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy míg az igazgatósági és felügyelőbizottsági tisztségviselők mandátuma most ősszel lejár, azaz mindenképp kellenek új megbízatások a törvényes működés biztosítása érdekében, addig a cégvezetők pályáztatása opcionális.
A jelenlegi cégvezető visszahívására és új cégvezető kinevezésére a főpolgármester akkor tesz javaslatot, ha a pályázat alapján megbizonyosodik arról, hogy van jobb cégvezető a jelenleginél. | Beindult a mozgolódás a fővárosban: kik ülnek a jól fizető székekbe? | Sok a bizonytalan pont még az új fővárosi cégvezetők ügyében. Vannak, akik a kiválasztási eljárást, míg mások a lehetséges jelölteket is megkérdőjelezik, persze a legfőbb kérdés az, hogyan dönt majd a leendő jelöltekről az új közgyűlés. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/gazdasag/fovarosi-vallalatok-mozgolodas-a-vezetoi-posztert.796043.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
A texasi Rice Egyetem több mint 10 ezer ember megkérdezésén alapuló kutatásában a válaszadók mindössze 9,5 százaléka vélte úgy, hogy istennek vagy bármilyen más felsőbb hatalomnak semmiféle hatása nincs az univerzum kialakulására és az emberi életre. A többi nagyjából 90 százalék – az úgynevezett evangéliumi keresztény hívők 97 százaléka – szerint teljes egészében vagy legalábbis részben isten vagy valamilyen más magasabb hatalom áll a világ teremtése mögött.
A megkérdezettek több mint fele hisz a kreacionizmusban, abban az amerikai konzervatív protestáns csoportokhoz köthető teremtéselméletben, amely vitatja Charles Darwin evolúciós tanait. A protestáns fundamentalistáktól eredő kreacionizmus hívei tagadják, hogy a földi élet több milliárd éves fejlődés eredményeként érte el mai formáját, és a bibliai teremtés története alapján azt vallják, Isten hat nap alatt hozta létre a világot. Az evangéliumi hívők több mint 40 százaléka szerint az evolúció helyett a kreacionizmus elméletét kellene oktatni az iskolákban.
A felmérés során 600 amerikai tudós véleményét is megkérdezték. Csak minden ötödik gondolja úgy, hogy istennek semmi köze a világ megteremtéséhez. Az országos szintű, reprezentatív felmérésből kiderült, hogy a tudósok csak egy kicsivel kevésbé hívők mint az átlag amerikaiak. Közel 36 százalékuknak nincs kétségük isten létezése felől. Hasonló arányban járnak heti rendszerességgel istentiszteletre (a tudósok 18, az átlag amerikaiak 20 százaléka), tartják magukat nagyon vallásosnak (15 és 19 százalék), olvasnak minden héten vallásos szövegeket (14 és 17 százalék), illetve imádkoznak naponta többször (19 és 26 százalék).
A kutatás azt mutatta, hogy minden harmadik amerikai konfliktust érez a vallás és a tudomány között. “Különösen az evolúció kérdésében van igazi feszültség" – jellemezte a helyzetet Elaine Howard Ecklund szociológus, a kutatás vezetője. A felmérés egyik érdekes pontja volt, hogy az evangéliumi keresztények fele úgy látja, a vallás és a tudomány egymással nem kibékíthetetlen, sőt támogathatják egymást. Az evangéliumi hívők 60 százaléka – az összes megkérdezett 38 százaléka – úgy véli: “a tudósoknak nem szabad elzárkózniuk az elől, hogy a csodákat is tekintetbe vegyék elméleteik megalkotásakor". | Az amerikaiak sületlenségnek vélik az evolúciót | Tízből kilenc amerikai kételkedik az evolúció elméletében, sokan tényként kezelik, hogy Isten hat nap alatt teremtette az evolúciót. | [
"evolúció",
"darwin",
"isten",
"teremtéselmélet"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2014/02/17/az-amerikaiak-suletlensegnek-velik-az-evoluciot | 2014-02-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke az MTI-nek beszélt arról, hogy Magyarországon a művi meddővé tételt hamarosan újraszabályozzák az egészségügyi törvény módosításával.
Ha a jogszabályt elfogadja a parlament, egyértelműen rögzítik, hogy művi meddővé tételt az kérhet, aki ennek a költségeit vállalja, elmúlt 40 éves, vagy három gyermeke van. Az egészségügyi indokból elvégzett, valamint a cselekvőképtelen és nagykorúságot el nem érő személyeknél elvégzett beavatkozások feltételeit a törvényjavaslat nem módosítja.
Rétvári Bence az MTI-nek úgy érvelt a szigorítás mellett, hogy "a gyermekvállalásra mindenki szabadságát a kormány biztosítani tudja, és nem jó, ha ezt valakinél a húszas éveiben, akár külső erőszak, akár befolyás hatására korlátozzák".
A Kereszténydemokrata Néppárt korábban már jelezte: támogatja a Családháló közösség és több civil szervezet - így a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Képmás, a Tudomány a Családért Egyesület, a Magyar Szalézi Munkatársak Egyesülete - felvetését, miszerint ideje átgondolni a sterilizációs műtétek hazai szabályozását. Szerintük a szocialista kormányzat idején módosított keretek felelőtlenül tették túlságosan is könnyen elérhetővé minden nagykorú számára az önkéntes meddővé tételt, amely a legtöbbször végleges és visszafordíthatatlan. | Belföld: A KDNP szigorítaná a művi meddővé tétel feltételeit | A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke az MTI-nek beszélt arról, hogy Magyarországon a művi meddővé tételt hamarosan újraszabályozzák az egészségügyi törvény módosításával. | [
"KDNP",
"egészségügy",
"lapszemle"
] | 0 | http://nol.hu/belfold/a_kdnp_ujraszabalyozna_a_muvi_meddove_tetelt-1421699 | 2013-10-24 07:55:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A Csíkszereda és a Dunaújváros hazai pályán egyformán kapott gól nélkül nyert vasárnap a jégkorong MOL Ligában.
A MOL Liga második fordulójában a román csapat simán kiütötte az Újpestet, ugyanis minden harmadot megnyertek, összesítésben pedig 5-0-val küldték haza a lilákat.
Az idénynyitót megnyerő Miskolc nehéz ellenféllel került szembe, ugyanis a Dab.Docler húzta le a rolót, ellenben ők háromszor is betaláltak a Jegesmedvék kapujába.
A bajnokság külföldi rangadóján az Érsekújvár idegenben, hosszabbítás után tudta csak felülmúlni a Brassót: egy-egy gól esett mindkét oldalon a rendes játékidőben, majd a ráadásban a duplázó Uhnák döntötte el a meccset. | Csíkszeredai és dunaújvárosi siker a MOL Ligában | A Csíkszereda és a Dunaújváros hazai pályán egyformán kapott gól nélkül nyert vasárnap a jégkorong MOL Ligában. | [
"jégkorong",
"csíkszereda",
"dab docler",
"mol liga"
] | 0 | https://24.hu/sport/2012/09/09/csikszeredai-es-dunaujvarosi-siker-a-mol-ligaban | 2012-09-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Június 12-én tartották Donald Trump és Kim Dzsongun történelmi csúcstalálkozóját Szingapúrban
Először ült le hivatalban lévő amerikai elnök az észak-koreai vezetővel
A 2017-es feszült, háborús üzengetésekkel teli időszak után jutottak el néhány hónap alatt a találkozóig. Trump Észak-Korea teljes és ellenőrizhető nukleáris leszerelését akarja elérni
A találkozó végén elfogadtak egy négypontos zárónyilatkozatot, amiben Kim általánosságban megerősítette, hogy a célja a Koreai-félsziget teljes atommentesítése
Trump szerint az amerikai-észak-koreai kapcsolatok új korszaka kezdődik
Sokan fontosnak tartották, hogy fenntartották a párbeszéd légkörét, ami végül majd elvezethet valamilyen megoldásig, a legtöbb szakértő azonban hiányolta a konkrétumokat a dokumentumból
További megbeszélések következhetnek alacsonyabb szinten
Trump azt mondta, különleges kötelék van köztük, és meg fogja hívni Kimet a Fehér Házba | Kim Dzsongun megerősítette: a Koreai-félsziget teljes nukleáris leszerelése a célja | Kim Dzsongun megerősítette: a Koreai-félsziget teljes nukleáris leszerelése a célja | [
"usa",
"észak-korea",
"donald trump",
"kim dzsongun",
"trump vs kim dzsongun",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2018/06/12/megkezdodott_trump_es_kim_dzsongun_csucstalalkozoja/trump_megmutatta_kimnek_a_beastet | 2018-06-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A tavaly őszi, rendőrséggel közös razzia után a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén május végén szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét. Közben viszont a szolnok megyei katasztrófavédelemnek érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében. A jogszabályok szerint ezért a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak összeférhetetlenséget kellett volna jelentenie maga ellen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál.
Bige László szolnoki gyárában, a Bige Holding Kft.-nél tavaly novemberben nagyszabású razziát tartott a rendőrség és a katasztrófavédelem. A rendőrség azt közölte, hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoznak.
Idén májusban Bigét gyanúsítottként hallgatták ki, és két napig őrizetben tartották: a rendőrség tájékoztatása szerint vesztegetéssel gyanúsítják. Május végén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét, az üzletember pedig azt nyilatkozta, hogy személyes bosszúhadjárat zajlik ellene.
Az Átlátszó most megtudta, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak 2017-ben, 2018-ban és még 2019. június elején is szerződése volt a szolnoki műtrágyagyárral tűzátjelzés fogadására.
Az érvényben lévő jogszabályok szerint viszont a katasztrófavédelmi igazgatóságok az összeférhetetlenség elkerülése érdekében nem folytathatnak ilyen szolgáltatást a saját illetékességi területükön.
A tűzátjelzés fogadását ugyan a tűzoltóság végzi, de annak felettes szerve a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, és az szedi be a szolgáltatás ellenértékét is. Vagyis a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (JNSZ MKI) egyrészt pénzt kapott Bige gyárától, másrészt ellenőrizte azt, és ezt követően saját hatáskörben hatósági eljárást indított a gyárban folyó tevékenység leállítására.
Közadatigénylésünkre adott válaszában a JNSZ MKI elismerte, hogy még 2019. június 8-án is érvényben lévő szerződésük volt a Bige Holding Kft.-vel tűzátjelzés fogadására. Korábban a megyei katasztrófavédelem azt közölte, hogy 2017-ben és 2018-ban is volt ilyen megállapodásuk a szolnoki gyárral. Információink szerint a szerződéses viszony nagyon régen, valamikor a 2000-es években kezdődött.
Mi az a tűzjelző-szolgáltatás?
Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint meghatározott épületekben (pl. iskolák, kórházak, hotelek, börtönök, templomok, színházak, áruházak, sportcsarnokok, üzemek, nagy irodák) beépített tűzjelző berendezést kell kiépíteni. Ez az épületben tartózkodókat hangjelzéssel figyelmezteti, de a készülékek jelzéseiről a tűzoltóknak is értesülniük kell. Ehhez az épület fenntartójának a legtöbb esetben szerződést kell kötnie egy szolgáltatóval, ami ezt az úgynevezett távfelügyeletet végzi.
Magyarországon több biztonságtechnikai cég is foglalkozik ezzel a tevékenységgel, de a katasztrófavédelemnek is van ilyen szolgáltatása. A 42/2011. (XI. 30.) BM rendelet szerint ugyanis a hivatásos tűzoltóságok több tevékenységet is végezhetnek térítés ellenében, és ezek egyike a tűzjelző berendezések felügyelete.
A szolgáltatás lényege, hogy a megyeszékhelyi tűzoltóság a híradóügyeleti helyiségében elhelyezett készülék segítségével napi 24 órában biztosítja a tűzjelző rendszerek távfelügyeletét. Ennek keretében a szolgálatban lévő hivatásos tűzoltók fogadják a tűzjelző berendezések tűz- és hibajelzéseit, majd értékelik a beérkezett adatokat, és baj esetén megteszik a szükséges intézkedéseket: értesítik a megbízót, küldik a tűzoltóautókat. Az adott igazgatóság pedig a szerződött ügyfeleknek minden hónapban kiállítja a számlát a szolgáltatási díjról.
Tehát a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok a tűzoltóparancsnokságok személyi állományát és ingatlanait használják egy piaci szolgáltatáshoz, amivel pénzt keresnek.
A fentebb hivatkozott 42/2011. (XI. 30.) BM rendelet azonban kimondja azt is, hogy “A hivatásos tűzoltóság nem végezhet saját illetékességi területén olyan szolgáltatást, amelynek tekintetében hatósági, szakhatósági tevékenységet végez", illetve “a tűzátjelzések fogadását nem végezheti szolgáltatásként, amennyiben a tűzátjelzést jogszabály vagy hatósági kötelezés írja elő".
Vagyis a katasztrófavédelmi igazgatóságok a saját megyéjükben csak korlátozottan bizniszelhetnek, és nem lehetnek távfelügyeleti szolgáltatói azoknak az épületeknek, amelyeknél a tűzátjelzést jogszabály vagy hatósági kötelezés írja elő.
Az meglehetősen érdékes lenne, ha a katasztrófavédelmi hatóság képviselői egy eljárás során azt a tűzjelző rendszert ellenőriznék, aminek a távfelügyeletét a saját szolgálatban lévő kollégáik látják el. Pláne, hogy a távfelügyeletért a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője – vagyis az ellenőrzött ügyfél – szolgáltatási díjat fizet a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak.
Ilyen esetek elvileg nem történhetnek meg, mert a hatóságnak kizárást kéne jelentenie maga ellen összeférhetetlenség miatt. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 23. § (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy "Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti."
Úgy tűnik azonban, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság nem jelentett összeférhetetlenséget, így fordulhatott elő az, hogy ellenőrizte Bige gyárát, miközben szerződése volt vele.
A cég egyébként régóta jó kapcsolatot ápol a katasztrófavédelemmel, rendszeresen tartanak itt kisebb-nagyobb gyakorlatokat, ahogy erről több MTI-fotó is tanúskodik. 2008-ban az EU-HUROMEX gyakorlat egyik helyszíne volt a szolnoki vegyi üzem területe, a Tisza Mentőcsoport pedig 2012-től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság “kapcsolatrendszerére építve" itt gyakorlatozik.
A Bige László elleni hadjárat kronológiája
A műtrágyakirályként emlegetett Bige László szolnoki gyárában 2018 novemberében nagyszabású razziát tartott a rendőrség és a katasztrófavédelem, akik összesen 300 fővel vonultak ki a helyszínre, és az éjszakát is ott töltötték. Akkor az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata azt mondta, hogy az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.
2019 májusában a 24.hu megtudta, hogy Bige Lászlót gyanúsítottként hallgatták ki, és két napra őrizetbe is vették. Az Átlátszó megkeresésére a rendőrség akkor azt közölte, hogy Bigét vesztegetéssel gyanúsítják.
Június elején szintén a 24.hu írta meg, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felfüggesztette a szolnoki gyár működési engedélyét hiányosságokra hivatkozva, de azokról részleteket nem árultak el.
Bige akkor interjút adott az RTL Klubnak, és közölte, hogy ha nem rendeződik a helyzet, akkor örökre bezárja a 250 embert foglalkoztató üzemet. Azt is elmondta a csatorna híradójának, hogy szerinte egy személyes bosszúhadjárat folyik ellene, mert a gyárban az elmúlt 20 évben nem találtak semmilyen környezetvédelmi szabálytalanságot, és a katasztrófavédők is többször a most leállított üzemben gyakorlatoztak.
Június közepén Bige az Inforádiónak arról beszélt, hogy “oligarchikus maffiatámadás" zajlik ellene, a Klubrádiónak pedig azt nyilatkozta, már tavaly megüzenték neki, hogy vagy elhagyja az országot, vagy börtönbe kell mennie.
Címlapkép: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Védelmi Kirendeltségének katasztrófavédelmi szakemberei egy gyakorlaton vízzel semlegesítik a kiömlött veszélyes anyagot Szolnokon, a Bige Holding területén 2012. november 15-én. (MTI Fotó: Mészáros János) | Törvénysértő ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem Bige László gyárában | Törvénysértő ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem Bige László gyárában | null | 1 | https://atlatszo.hu/2019/06/26/torvenyserto-ellenorzest-tartott-a-katasztrofavedelem-bige-laszlo-gyaraban/ | 2019-06-26 22:03:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Simonka Györgyre, a Fidesz vád alá helyezett Békés megyei országgyűlési képviselőjére 850 millió forintos vagyonelkobzást kért az ügyészség. És bár a politikus vagyonnyilatkozata rendkívül szerény, közeli rokonainak igencsak jól megy az üzlet. Simonka két családtagjának érdekeltségébe összesen tizenegy nemzeti dohánybolt tartozik, amelyek az elmúlt években több milliárd forint bevételt termeltek – derítette ki a 24.hu.
A kormánypárti politikus unokahúga és unokaöccse az Opten cégadatbázis adatai alapján olyan gazdasági társaságokban tulajdonosok, amelyek a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. nyilvántartása szerint Békés megyében összesen tíz településen üzemeltetnek trafikokat. Köztük Battonyán, ahol mindkét testvér cége működtet egy-egy dohányboltot.
Simonka György unokahúgának neve többször felbukkant a politikushoz köthető gyanús ügyletekben is, és mint azt a 24.hu elsőként megírta, Tóth Renáta a hatodrendű vádlottja a fideszes politikus és társai ellen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt indult büntetőügynek. Az ügyészség szerint Simonka és 32 társa 1,4 milliárd forint kárt okozott a hazai és az európai uniós költségvetésnek, az eljárás során a politikustól és vádlott-társaitól is számos vagyontárgyat lefoglaltak. Tóth Renátától például egy Suzuki Vitarát és egy Toyota Yarist, illetve egy Volvo nyerges vontatót, valamint 32 millió forint készpénzt, egy házat, egy lakást, egy gyümölcsöst és egy legelőt is.
Vagyontárgyai és érdekeltségei alapján korán jómódú vállalkozóvá vált a még mindig csak 31 éves Tóth Renáta. Már 22 évesen azt az alapítványt vezette Pusztaottlakán, ami a Simonka Györgyhöz köthető leggyanúsabb ügyleteket bonyolította (a településen Simonka volt a polgármester). A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány akkoriban is európai uniós uniós támogatásokhoz jutott, később pedig több száz milliós tételben nyert el pénzeket kétes projektekre.
Simonka unokaöccse 19 évesen a dohánybizniszben
Tóth Renáta számos gazdasági társaság mellett 2013 óta résztulajdonosa a dohányáru-kiskereskedelemmel foglalkozó Déliker Trade Betéti Társaságnak, amely Battonyán kívül Mezőkovácsházán, Békéssámsonon, Kunágotán, és Csanádapácán üzemeltet trafikokat. Az elmúlt években a cég 800 millió forint körüli árbevételt produkált évente, és 30-40 milliós hasznot hajtott a tulajdonosoknak. Tóth Renáta tulajdonostársáról – aki a betéti társaság beltagja és ügyvezetője – a hvg.hu írt 2013-ban, az akkor 22 éves Murvai Dávid egy évvel korábban még az NB III-ban szereplő Szarvas futballistája volt. A lap ugyanakkor nem azonosította tulajdonosként Simonka unokahúgát.
Ennél is jobban megy az üzlet Simonka György unokaöccsének, ő 2014 óta tulajdonosa a Tabacum Bt.-nek, amely hat településen – Battonya mellett Kevermesen, Medgyesegyházán, Almáskamaráson, Dombegyházán és Pusztaottlakán – működtet nemzeti dohányboltokat.
Tóth Zsolt a jelek szerint született üzletember, ugyanis mindössze 19 éves volt, amikor tulajdonosként beszállt a társaságba.
A fiatalember jó érzékkel vágott bele a dohányüzletbe, ugyanis a Tabacum bevétele az elmúlt öt év mindegyikében meghaladta a 900 millió forintot, és több tízmillió forint hasznot hozott a tulajdonosoknak. Simonka unokaöccse – testvéréhez hasonlóan – résztulajdonos, és a társaság kültagja. A cég ügyvezetője és beltagja az almáskamarási Simondán Csabáné, a település fideszes alpolgármesterének a felesége. A trafikos cég hivatalos elektronikus elérhetősége meg is egyezik azzal az e-mail címmel, amit Almáskamarás weboldalán elérhetőségként adott meg az alpolgármester.
A Tabacum Bt. egyébként kapcsolódik a Simonka család egyik korábbi botrányos beruházásához is. A cég egyik fióktelepe azon a címen található, ahol a kormánypárti képviselő családi cége különös körülmények közt hozott létre egy autómosót. Hadházy Ákos ellenzéki képviselő nyomozta ki, hogy Simonkáék cége, az Aktív Klub Kft. egy olyan tótkomlósi telephely fejlesztésére kapott 50 millió forintot, ami sosem volt a tulajdonában. Az összeget aztán valójában Orosházán egy autómosó építésére használták fel, később pedig erre a címre jegyezte be egyik fióktelepét Tóth Zsolt cége.
A többszöri névváltoztatáson átesett Aktív Klub Kft.-nek korábban tulajdonosa és vezetője volt Simonka György, valamint Font Sándor szintén fideszes országgyűlési képviselő. A cégnek jelenleg két tulajdonosa van, az egyik Gábriel Pálné, akinek hetedrendű vádlottként kell felelnie a Simonka és társai elleni büntetőperben. A másik Simonka Zsófia, a képviselő testvére, Tóth Zsolt és Tóth Renáta édesanyja. Hozzá szintén több kifogásolható beruházás fűződik: vezető tisztségviselője például egy olyan egyesületnek, amely 250 millió forintot uniós pénzt nyert el arra, hogy kerékpáros turistaközpontot alakítson ki Pusztaottlakán. Bár ennek az előzetes tervek alapján tavaly év végére el kellett volna készülnie, őszi ottjártunkkor kiderült, hogy egy kapavágás sem történt.
Simonka ügyvédje intézte a papírokat, közben nagyot bakizott
A Tóth testvérek tulajdonában álló gazdasági társaságokban közös, hogy 2013. május 24-én alapították őket Medgyesbodzáson. A dokumentumokat Varga Péter ügyvéd jegyezte ellen, aki Simonka György jó barátjaként ismert. A politikus honlapján a „rólam mondták” rovatban idézik is Vargát:
2006 októberében ismertem meg Simit, amikor polgármesterré választották. Kezdetben nagyon tartott attól, ne hogy valamilyen hibát kövessen el az új pozícióban. (…) Idővel munkakapcsolatunk barátsággá vált. Simi legyűr minden vele szemben tornyosuló akadályt.
Varga Péter ugyanezen a napon és helyszínen több másik trafikcég megalapításánál is segédkezett. Három olyan dohányboltokat működtető vállalkozás társasági szerződését találtuk meg, amelyeket ő jegyzett ellen, és amelyek tulajdonosai közt szintén felbukkannak Simonka György ismerősei. A szerződések szinte teljesen megegyeznek, csak a személyes adatok különböznek, tehát csak azokat kellett átírni. Ugyanakkor ez sem sikerült mindegyik esetében. A mára felszámolás alatt álló Szilvivien Bt. társasági szerződésében az egyik pontnál ott maradt egy másik cég kültagjának a neve, akinek semmi köze ehhez a társasághoz: Uhrin Andrásé, aki Simonka György büntetőügyének kilencedrendű vádlottja, és aki egy másik Békés megyei trafikos cég tulajdonosa volt az alapításkor. | Simonka György rokonainak tizenegy dohánybolt termeli a tízmilliókat | A fideszes politikus unokahúga és unokaöccse érdekeltségébe tizenegy trafik tartozik, utóbbi 19 évesen fogott bele az üzletbe. A több tízmilliós hasznot hajtó dohánycégek papírjait Simonka ügyvéd barátja intézte. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2020/05/05/simonka-gyorgy-fidesz-bekes-megye-rokonok-dohanybolt-trafik/ | 2020-05-05 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
A svájci szövetségi bíróság elutasította Horvátország kérelmét, hogy helyezze hatályon kívül a genfi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságnak (UNCITRAL) az Ivo Sanader volt horvát kormányfő korrupciós ügyében hozott döntését és Zágrábra nézve kedvezőtlen határozatát – írja az MTI az N1 horvát hírcsatornára hivatkozva.
A bíróság továbbá 200 ezer svájci frank (53 millió forint) bírósági költség megfizetésére, valamint a másik fél, jelen esetben a Mol Nyrt. költségeinek megtérítésére, ami további 250 ezer svájci frank (66 millió forint), kötelezte a horvát államot.
Hernádi Zsolt beperelte Horvátországot A kereset szerint megsértették az emberi jogait, amikor európai elfogatóparancsot adtak ki ellene.
A horvát kormány még februárban fordult a svájci szövetségi bírósághoz jogorvoslatért. A peranyag összeállításával Zágráb egy svájci ügyvédi irodát bízott meg. Andrej Plenkovic horvát kormányfő a sajtónak akkor úgy nyilatkozott: a fellebbezés jól előkészített, érvekkel alátámasztott peranyag, amely egyebek között a bírósági testület összetételét és az eljárásban történő meghallgatáshoz való jogot vitatja. Zágráb továbbá felmentést kért a döntőbírósági perilleték kifizetése alól is, amíg nem születik végleges határozat. Ezt még áprilisban elutasította a szövetségi bíróság.
Horvátországnak több mint 30 millió dollárjába (9 milliárd forint) került a döntőbírósági eljárás a Mol-INA-ügyben. A horvát kormány még 2014 elején fordult nemzetközi döntőbírósághoz. A horvát álláspont szerint a Mol korrupció révén szerezte meg az INA irányítását, elmaradtak a részvényesi szerződésben vállalt, a horvát olajfinomítókban eszközlendő Mol-befektetések, és a magyar befektető megsértette a kereskedelmi társaságokra vonatkozó horvát törvényeket.
A Mol mindvégig tagadta a vádakat. A genfi döntőbíróság Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. A döntőbírósági határozat után Plenkovic 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból. Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé, de mint korábban jelezték, szívesen visszavásárolnák a Mol részét.
A genfi vonal lezárása után további két szálon folytatódik a történet, de ezeken a horvát félnek már nem teremhet babér: egy washingtoni döntőbíróságon a Mol perelte a horvátokat, mert nem biztosítják a megállapodásban szereplő feltételeket, Hernádi Zsolt pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságán indított keresetet saját ügyében. | Eldőlt: Horvátország végleg elvesztette a Mol elleni korrupciós ügyet | Hiába fellebbeztek, nem jártak sikerrel a horvátok. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2017/10/27/eldolt-horvatorszag-vegleg-elvesztette-a-mol-elleni-korrupcios-ugyet/ | 2017-10-27 18:14:00 | true | null | null | 24.hu |
A Hezbollah harminc év alatt regionális milíciából árnyékállammá, majd nemzetközi elitalakulattá vált. Ma már a szunnita-síita vallásháború minden frontján ott vannak.
Az orosz beavatkozás után két héttel újabb óriási fordulat következhet Szíriában: a libanoni bázisú síita Hezbollah a helyi angol nyelvű napilap, a Daily Star szerint közölte Aszaddal, hogy
ők inkább kiszállnának a háborúból
Ez azt jelenti, amint beveszik a kormánycsapatokkal közösen ostromolt Zabadani határvárost, kivonják magukat az ellenzéki milíciák elleni harcokból.
A "diplomáciai források" alapján közöl hír nagy csapást jelentene az Aszad-rezsimre, hiszen a majd' három évtizedes múltra visszatekintő Hezbollah a világ egyik legjobb gerillaszervezete, mely 2012-től több ezer katonát vetett be Aszad oldalán, eleinte csak a libanoni határ mellett, majd később Aleppótól Homszon át Damaszkuszig minden fronton; és széles körben osztott vélemény szerint
ők mentették meg Aszadot a bukástól
Jelenleg 6 és 8 ezer közé becsülik a Szíriában harcoló Hezbollah-tagok számát. A szervezet jelenlegi praktikáiról egyébként itt olvashat>>>>>>
Putyin miatt sokallhattak be
A szűkszavú hírre többféle magyarázat kínálkozhat, de ezek persze csak spekulációk: | Újabb fordulat Szíriában: kiszáll a háborúból a Hezbollah | Újabb fordulat Szíriában: kiszáll a háborúból a Hezbollah - Az elit terrorszervezet pár éve megmentette a bukástól Aszadot. De most miért lett elegük az egészből? | [
"hezbollah",
"szíria polgárháború",
"kiszáll",
"szíria",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2015/09/22/hezbollah_sziria_kiszall | 2015-09-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Szalóki Katalin, az egyesület igazgatója úgy vélte: amíg az új terápiák nem kerülnek a támogatási rendszerbe, addig az egyedi méltányossági eljárással bárki hozzájuthat azokhoz a készítményekhez, amiket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezett. Ugyanakkor a gyakorlatban a hozzájuk érkező információk szerint olykor nagyon lelassul, akadozik a folyamat. Wintermantel Péter, a Novartis Hungaria Kft. kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője hozzátette: a méltányossági kérelmek elbírálása akkora adminisztrációs terhet ró a kezelőorvosokra, hogy azok "eleve háromszor meggondolják, hogy egyáltalán elindítsák-e betegüket" ezen a terápiás úton.
Naponta 100-150, évente 22-25 ezer ilyen kérelem érkezik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK), ahol néhány szakember végzi az engedélyezést. S hiába is dolgoznak egyhuzamban ezek az emberek reggel héttől este hatig, nem győzik ezt a kérelemmennyiséget. Harsányi András, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke szerint a látszat ellenére a NEAK munkatársai rendkívül hatékonyan és alázatosan végzik ezt a feladatot, de a rendszer így fenntarthatatlan.
Az új terápiák árát az egyedi méltányosság keretében gyakorlatilag a piac diktálja, hiszen nem történt meg a befogadás előtti áralku a biztosítóval, így emiatt is rendre túllépik a költségvetésben e célra meghatározott keretet. Tavaly a keret dupláját, összesen 47 milliárdot költött a NEAK az egyedi méltányosságú terápiákra. Azaz sokkal tervezhetőbbek lennének ezek a költségek, ha a gyógyszerbefogadások fölgyorsulnának. A helyzet tarthatatlanságát a kormányzat is felismerte, és a biztosítón lévő nyomást enyhítve, a jövőben kiszervezik a méltányossági kérelmekről szóló döntést.
Mint emlékezetes, a tavaszi ülésszak végén döntött a parlament arról, hogy januártól a tb-támogatással még nem rendelkező gyógyszerek egyedi méltányossági kérelmeinek elbírálását egy civil szervezethez, a kormány által létrehozandó Batthyány-Strattmann László Alapítványhoz delegálja. Bár ennek a szervezetnek 2025. januártól kellene működnie, ám az ehhez szükséges szabályokkal még adós a kormányzat.
Átnyomta a vitatott egészségügyi salátatörvényt a fideszes kétharmad
Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója maga is arról beszélt, hogy még ők sem tudják milyen alapon, a gyógyszerek mely köréről és kik lesznek azok, akik döntéseket hozhatnak. Van aki úgy tudja, hogy a nagyon ritka betegségek terápiáinak, amelyek csak egy-két embert érintenek, az egyedi támogatása kerül hozzájuk. Az állam 40-50 milliárdot biztosítana az alapítvány működésére, de ide csatornáznák be a civil adományokból megmaradt összegeket, amit korábban valakinek a gyógyulásáért adtak össze az emberek, és a személyi jövedelemadó egy százalékát is ide lehetne fölajánlani.
Hadházy Ákos: Kormányzati adatok szerint tavaly 3316 magyar halhatott meg vagy szenvedethetett tovább, mert elutasították gyógyszertámogatási kérelmétAmikor a gyógyulás pénzkérdés - Mennyit ér egy élet ma Magyarországon? | Zsilipelve és lassan kapnak támogatást az új gyógyszerek | Sok új gyógyszer vár arra, hogy a betegek támogatással hozzáférjenek, ám átlagosan 2-3 év telik el egy-egy gyógyszerbefogadás között. S amíg ez nem történik meg, addig a rászorulók csak egyedi méltányosság keretében juthatnak ezekhez a készítményekhez – hangzott el az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) sajtóbeszélgetésén. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3252228_gyogyszer-lassu-tamogatas-magyarorszag-egyedi-meltanyossag-aipm | null | true | null | null | Népszava |
A korábban már több médiumban – tavaly például a belgrádi Politika című lapban – emlegetett, a magyar honosítási kérelmek köré épülő szervezett bűnözés ténye bontakozott ki végre teljes egészében.
Amikor a fenti mondat elhangzott Semjén Zsolt szájából, nem csak az Index riportere tudta részleteiben, hogyan juthatott magyar állampolgársághoz több tízezer olyan orosz, ukrán és szerb, akik egyébként nem felelnek meg a kettős állampolgárság követelményeinek, hanem a kormány tagjaként a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes is. Ha nem így lenne, nem szigorították volna már tavaly, 2013 márciusában az ügyintézőhelyek körét és alighanem nem került volna fel nyáron a kettős állampolgárságról tájékoztató kormányzati honlapra az a hét nyelven megfogalmazott különös felhívás sem, amely szerint a magyar nyelv nem megfelelő mértékű ismeretének hiányából adódóan a kérelmező visszaélés áldozata lehet. De azt is nehéz elképzelni, hogy a kormánypárti politikusok ne tudnának arról, hány gyanúsítottat tartóztattak le állampolgársági visszaélésekkel kapcsolatban az elmúlt években – csak 2013-ban minimum három alkalommal összehangolt akció keretében fogtak el hivatalnokokat és velük dolgozó „felhajtókat”, jogászokat Záhonyban, Budapesten és Szekszárdon.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat és a különböző rendőri szervek már hónapok óta figyelhették titkosszolgálati módszerekkel a szervezetten tevékenykedő csoportot, amelynek hat tagját egyszerre tartóztatták le Szekszárdon. Vajon egy ilyen nyomozás alakulásáról nem referál a belügyminiszter, mondjuk, Németh Zsoltnak, a külügyi bizottság fideszes elnökének, aki pár napja arról győzködte a közvéleményt, hogy hatékony a védelem az állampolgársággal való visszaélésekkel szemben? Dehogynem!
De kit érdekelnek a sötét üzelmek, ha a szent célok közben megvalósulhatnak. (Ráadásul mindezzel sikerül az EU-nak is újabb fityiszt mutatni. Beváltak ugyanis az unió 4 évvel ezelőtti aggályai: több százezer, unión kívüli országból származó állampolgárt fogadtunk be önkényesen az EU-ba, köztük nem kívánatos ukrán, orosz és szerb ügyeskedők, csalók, gazemberek ezreit – az unióból érkeztek is kritikus hangok.) A magyar állampolgárság kiterjesztését sikertörténetként értékeli Semjén Zsolt, amelynek égisze alatt a ciklus végére akár 1 millióval gyarapodhat a magyar állampolgárok száma. Ezt a párt legnagyobb eredményeként emlegette tegnap a KDNP 70. szülinapi ünnepségén. A külhoni magyar szavazókat hosszú időre lekötelezték és a népességfogyást is sikerült megállítani. Hogy nem rózsaszín csecsemők, hanem megtermett kopasz maffiózók dúsítják nemzetünk, szinte elhanyagolható apróság. | Nem kívánatos ukrán, orosz, szerb csalók befogadása az EU-ba - Elhanyagolható apróságok? - Vasárnapi hírek | Az állam elsődleges feladata, hogy gondoskodjon a magyar nemzet fennmaradásáról és az állampolgárok életminőségének javításáról – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a kettős állampolgársággal kapcsolatban szeptember 15-én. Szavai, egy nappal később, az Index hírportálon megjelent cikk fényében ironikus színezetet kaptak. | null | 1 | https://vasarnapihirek.hu/fokusz/elhanyagolhato_aprosagok | 2014-09-28 00:00:00 | true | null | null | Vasárnapi Hírek |
A PestiSrácok.hu körülnézett Simicska Lajos és neje leendő hárskúti kecskefarmján. Kiderült: többről van szó, mint egy korábbi mahiros reklámcég gyors átkereszteléséről, vagy a párosujjú patások iránti újkeletű romantikus vonzalomról. A birtokunkba került dokumentumokból ugyanis kiderül: az agrárvállalkozásnak helyt adó hárskúti ingatlant a Simicska-család egy olyan vállalkozótól vette, aki épp most próbálja egy Közgép-közeli üzletember önzetlen támogatásával megszerezni a szomszédban fekvő, korábban a Bábolnai Állami Gazdasághoz tartozó kerteskői ménesbirtok ötszáz hektáros területét. Az érintett üzletember Kosik János, aki a kormány kedvenc kivitelező cégének több vagyonelemét is birtokolta korábban, sőt: főszerepet játszott abban, hogy a MÁV Zrt. értékes üzemegységei a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt.-hez kerültek. Most viszont önzetlenül fedezetet nyújt a birtok tervezett megvásárlásához. Az is tény, hogy miután Simicskáné és Kosikné a közelmúltban hárskúti polgárokká váltak, helyi lakosként akár indulhatnak is a környékbeli földekre kiírt más állami pályázatokon.
BALOGH ENIKŐ
Simicska Lajos családjának és Kosik Jánoséknak is jelentős birtokaik vannak a Bakonyban. Simicskáék leendő kecskefarmjának központja Hárskúton, a Kossuth utca 25-ben található. A helyiek úgy tudják, a ház korábbi tulajdonosa Radzik Károly belefáradt a civilekkel való csatározásba, és végleg letett róla, hogy szélerőművet építsen a Bakonyban, ezért mindenét eladta Kosik János üzletembernek. A ház és a birtok viszont a falubeliek tudomásával ellentétesen nem Kosiké lett. Az ingatlanok a hivatalos tulajdoni lapok szerint Pusztai Zsuzsanna, azaz Simicska Lajos feleségének tulajdonába kerültek. A hivatalos tulajdoni lap szerint 2012. március 28-tól Simicska Lajos feleségéé a ház és a kecskefarm alapjául szolgáló földterület. Előtte – ezt a hárskútiak is jól tudják – valóban Radzikéké volt a ház és a föld is, pontosabban cégüké a Hárskúti Agro Kft-é. (Még sokkal korábban a 3634 négyzetméteres ingatlan a Herendi Béke TSZ tulajdonában volt, aztán a helyi jegyző vette meg, és tőle került a Hárskúti Agro Kft-hez.)
A Közép-Dunántúli Környzetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség már 2012. március 30-án megadta az előzetes engedélyt az épphogy csak Simicskáné tulajdonába került 67 hektáros földterületen: kecsketelep és sajtüzem létesítésére. A PestiSrácok.hu megtudta, hogy az engedélyező hivatal fénysebességgel dolgozott, hisz például a Hárskút, Kossuth utca 25-ös ház, csak március 28-án lett Pusztai Zsuzsanna tulajdona. Az előzetes engedélykérelmet is a Hárskúti Agro Kft.(tehát még a régi tulajdonos) nyújtotta be a természetvédelmi hatósághoz.
A helyiek úgy hallották, Radzik egymillió euróért adta át a földjeit és egyéb objektumait Kosik Jánosnak, ami nagyjából egyezett is az önkormányzati hirdetőtáblán megjelent értesítésekkel, amelyben 220-250 hektár föld plusz a tanyák szerepeltek.
Kosik szerepe azonban a PestiSrácok.hu-hoz került iratok alapján csupán annyi, hogy hivatalosan ő biztosít pénzügyi fedezetet a ménesbirtok megszerzése iránt indított bírósági eljárás felpereseinek, akiket üzlettársainak nevez. De hogy valójában ki kinek az üzlettársa, az vagy utólag, vagy sohasem derül ki.
Kié lesz a ménesbirtok ötszáz hektárja?
A kerteskői ménesbirtok Porva és Pénzesgyőr községekben található. A ménes tenyészállatai az ország legjobb versenylovainak számítottak .A ménes területe állami tulajdonban volt 2008-ig, az eszközvagyona a Bábolna Zrt. Kerteskői Gazdaságaként volt nyilvántartva. Egy 2006-os kormányhatározat döntött arról, hogy értékesítik.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nyilvános egyfordulós pályázatán 2008-ban 31 db, összesen 482 hektár alapterületű ingatlan került kalapács alá, melynek minimális vételárát 192,7 millió forintban határozták meg. Már akkor is vevőként indult a Hárskúti Agro a pályázaton, de Gráf József által jóváhagyott miniszteri közlemény alapján érvénytelennek minősítették az ő pályázatukat. Az éppen regnáló szocialista kormányhoz köthető W. András, D. József és Cs. László lettek a győztesek, akik összesen 192,7 millió forintért vehették meg a birtokot.
Radzikék azonban nem hagyták annyiban. Tavaly bíróságon támadták meg a 2008-as ügyletet. Az éppen folyó perben a keresetlevelükben azt kérik, hogy a bíróság úgy módosítsa a fenti három személlyel megkötött adásvételi szerződést, hogy abban Radzik Károly, a testvére Kálmán és Bányai Tibor legyenek a tulajdonosok a vételár kifizetésével egyidejűleg. Ehhez az anyagi hátteret az üzlettárs, Kosik János (figyelem, mint írtuk a falubeliek szerint ő intézte a Simicska-család kecskefarm-ügyletét!) biztosítja egymillió eurós svájci bankbetétjével, valamint 250 millió forint bankgarancia letétigazolásával. A jogalapot a helyben lakó őstermelőknek járó elővásárlási jogra alapították, bár egyik Radzik sem lakott soha Hárskúton, a helyiek elmondása szerint. Az is tény ugyanakkor, hogy egyikőjüké volt az a tanya, ami most a Simicska család kecskefarmjának az alapja. A három felperesből csupán egy, Bányai Tibor a hárskúti lakos, de ő sem tősgyökeres helyi, évekkel korábban Radzikék alkalmazottja volt.
Az egykori Bábolna Állami Gazdasághoz tartozó Hárskút szomszédságában lévő kerteskői ménesbirtok kapcsán az az információ él a környékbeliek fejében, hogy azt „2008-ban három Radzikék körein kívül eső üzletember vette meg, és a hírek szerint benne volt a bábolnai MSZP-s Horváth Klára keze is a dologban. Az utóbbi időben az állatállomány megcsappant, így ők arra következtetnek, hogy itt is a földvásárlási moratórium lejártára várnak, ezért már a ménesben lévő versenylóvak, tenyészállatok nem annyira érdekesek, inkább csak a hozzá tartozó egybefüggő ötszáz hektár képvisel értéket.”
A bakonyi rengeteg titkai
A tisztánlátás kedvéért Radzik Simicskáékkal és Kosikékkal való kapcsolatáról kérdeztük Radzik egyik Hárskúton élő üzlettársát, Bányai Tibort. Ő azt mondta, nem jogosult nyilatkozni, viszont adott egy e-mail elérhetőséget Radzik Károlyhoz. Írtunk hát levelet Radzik Károlynak, aki egy napon belül segítőkészségéről biztosított minket, de végül nem járult hozzá az írásbeli kérdésünkre adott írásbeli válaszának közléséhez, pedig az igen meghökkentő állításokat tartalmazott. Ugyanakkor vállalta, hogy ha pár héten belül újra Magyarországon tartózkodik, személyes beszélgetésre is lehetőségünk lesz a ménesbirtokról.
A ménesbirtok megvásárlását anyagilag és bankgaranciával (ha hinni lehet a dokumentumoknak, ellentételezés nélkül, csupán önzetlenül, mondhatni barátilag) támogató Kosik János felesége – Simicska Lajos feleségéhez hasonlóan – Hárskúton van bejelentve állandó lakosnak. Hatalmas birtokuk van a bakonyi erdő közepén, bár a család otthona Szentendre. A Kosik család Herend környéki ingatlanvásárlásait és hosszú távú bérleti szerződéseit is többen támadták.
Szamosvári Erzsébet, azaz Kosik János felesége 2006 februárjában kötött bérleti szerződést a HM VERGA Veszprémi Erdőgazdasági Zrt-vel, és ezzel bérbe vett Hárskúton 45 hektár erdőt, évi ötezer forintért hektáronként. Még Magda Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő is szólt a Kosik házaspár érdekében anno Szekeres Imre honvédelmi miniszternél, mert azok – Magda állítása szerint – a fogadóóráján előadták neki, hogy milyen komoly turisztikai vállalkozásba szeretnének kezdeni a Bakonyban. Ám a bérleti szerződést a Fidesz kormány ideje alatt vizsgálni kezdte a honvédelmi tárca, és mivel több kritikus pontot is találtak benne, megtámadták azt a bíróságon.
Átmenetileg a Kosik család birtokolta a Bakony-hegység csapadékvíz elvezető árkaként szolgáló úgynevezett Bándi-patakot is. Ám ez állampolgári bejelentés miatt időközben visszakerült az eredeti tulajdonos önkormányzathoz.
Miután most már mind a két asszony, Simicska Lajos felesége és Kosik János felesége is hivatalosan Hárskúton lakik, jogosulttá váltak az állam által meghirdetett termőföldek haszonbérlet pályázatára lakóhelyük 20 kilométeres körzetében. Nem tudjuk, hogy a két asszony indul-e a Nemzeti Földalapkezelő őszig lezáruló pályázatán, és megkísérlik megszerezni a Hárskúttól 2 km-re lévő Lókúton kiírt összesen mintegy 40 hektáros állami területet? Mindenestre lenne abban logika, ha férjeik, vagy egyikőjük férje ingatlanjait kiegészítenék a megnyerhető 40 hektárral, amihez egy sikeres per esetén hozzá is számítható a földrajzilag ezekkel egy körbe tartozó kerteskői ménesbirtok ötszáz hektáros területe, amely Porva és Pénzesgyőr településekhez tartozik.
Itt hívjuk fel kedves olvasóink figyelmét, hogy bátran menjenek ki egy kávéra, szusszanjanak, hiszen innentől egy csaknem új tényfeltáró sztori következik. Mégsem szerettük volna szétszedni a két anyagot, hiszen a második részből érthető meg igazán: miért is segíti olyan lelkesen Simicskáék bakonyi terjeszkedését Kosik János.
A kiprivatizált MÁV-cégeknél nő össze, ami összetartozik
A Népszabadság áprilisban nyilvánosságra hozott dokumentumai alapján közismert, hogy Simicska Lajosnak jelentős befolyása van a Közgép Zrt. nevű építőipari óriásvállalatra, amely az Orbán-kormány kedvenc kivitelezője. A társaság a tavalyi 55,6 milliárd forintos árbevétel mellett 2,9 milliárd forint osztalékot fizet idén a tulajdonosoknak. A cég árbevétele egyébként az építőiparban nihilt hozó válság ellenére is szépen emelkedett az utóbbi években: míg 2009-ben 43, 2010-ben 48 milliárdos nyereséget értek el.
A PestiSrácok.hu kutakodása nyomán ugyanakkor összeállt a kép: Közgép Zrt. vagyonelemeinek jelentős része a MÁV Hajdú Kft. és a MÁV MTM Rt. nevű egykor állami tulajdonú pályaépítő cégekből származik. A nagy teljesítményű, értékes gépek, daruk, melyek híd és vasútépítésre voltak anno használatban, nagy valószínűséggel felszámolási vagyontömegként kerültek meglehetősen kusza körülmények között a Közgép-csoporthoz. A vállalat nemrég fejezte be a Margit híd felújítását, elnyert megbízásaik között van a Budapest és Székesfehérvár közötti vasútvonal korszerűsítése is, ami önmagában százmilliárd forintot meghaladó üzlet. De szinte hetente jönnek a hírek arról, hogy mely pályázatokat nyert el a kiváltságos társaság.
A MÁV privatizációját is a legkelendőbb darabokat kiárusításával kezdték, így adták el a MÁV MTM Rt. is. Ez a cég a privatizációt megelőző évben 3 milliárd forintnyi vasúti tendert nyert el, ami körülbelül két évre előre biztosíthatott volna neki munkát. Az állami cég 250 főt foglalkoztatott akkor. A politikai döntés azonban megszületett, az állam rossz gazda, a privát szféra pedig…
Az egyik MÁV MTM részvényes, a Magyar Vasútépítő Kft. (kifejezetten a MÁV MTM Rt. privatizálásának céljából alapították) akkori vezetője, Huszti Zsigmond kétszer 19 millió forintos kölcsönnel a részvények 65 százalékát vette meg, majd rögtön szerződést bontottak a privatizációra pénzt kölcsönző Kosik Jánossal, aki így érvényesítette fedezeti jogait és cégein keresztül megszerezhette a MÁV MTM Rt. 65 százalékát. Ennek a kölcsönszerződésnek az 1999-es dokumentumait vizsgálva jegyezte meg egy neves gazdasági jogász egy háttérbeszélgetésen, hogy tipikusan a forráshiányos privatizáció egyik momentumát látja benne, mely jogász szemmel a fiktív kölcsönszerződés jeleit is magán viseli.
Ne kerteljünk: ingyenprivatizáció volt
Kosik eztán ügyesen kivásárolta a MÁV MTM Rt. maradékát is. Mivel a privatizáció feltétele az volt, hogy az úgynevezett dolgozói részvényprogram keretében a cég 10 százaléka a dolgozóké legyen, Kosik mint többségi tulajdonos egy akkoriban szintén gyakran alkalmazott módszert vetett be a teljes tulajdonjog megszerzéséért: tőkét emelt, és a dolgozók részaránya lecsökkent. Még a cég megszerzésének évében 200 millió forint osztalékot vett ki az új tulajdonos a cégből, ami egészen morbid módon több volt, mint a cég vételára, amit egyébként is a cég kasszájából előlegezték meg maguknak. Ez a gyakorlatban úgy zajlott, hogy a MÁV MTM Rt. kivásárlására a MÁV MTM Rt.-től kölcsönvett 192 millió forintot még a vásárlás évében, tehát 1999 végén leírhatták a MÁV MTM Rt. 1999-es eredményei terhére. A kölcsönt a MÁV MTM Rt-től a Magyar Vasútépítő Kft. vette fel, amelynek felszámolását Kosik egy másik cége, a Cronus Kft. kezdeményezte.
Két év sem telt el, 2001 májusában Kosik cégei megszerezték a másik állami vasútépítő céget, a MÁV Hajdú Kft-t is. A vételárat ezúttal is „halasztott fizetéssel” a cég saját kasszájából egyenlítette ki. Majd itt is egymilliárd forintos tőkeemelés következett úgy, hogy az egymilliárd jelentős részét 700 millió forintot a lerobbantott, s 270 millió forintban nyilvántartott Szénker Kft bevitelével oldott meg. A 700 millióra felértékelt cég „gyors műszakfejlesztés” címen lett a MÁV Hajdú Kft. része. Ezt követően egymilliárd forint nettó tőkét vontak ki a cégből, törzstőke leszállításra való hivatkozással.
Már megint a Kossuth Holding
2005-ben a MÁV MTM csődbe ment. A felszámolást egy 4,5 millió forintos kavicsszállítási számlával indították el úgy, hogy a beszámoló még egy nyereséges céget mutat 2005 áprilisában, de az év végére a felszámolást végző Csorba Gábor – ma a kijelölt felszámoló cég a Kossuth Holding vezetője – már 3,2 milliárd forint elismert hitelezői követelést vett nyilvántartásba. Közben a MÁV Hajdú 90 százalékos tulajdonosa a MÁV MTM lett. Aztán a MÁV Hajdú Kft. is csődbe ment…
2006-ban óriási lehetőségnek számított a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő megépítésének lehetősége, mely a Nyugat-dunántúli régió legnagyobb intermodális logisztikai központjának lett tervezve. A győztes pályázathoz azonban nagy szakmai múlttal és létszámmal rendelkező cégnek kellett lenni, ezért szükség lett volna a MÁV MTM újraélesztésére, de a felszámolásból már nem sikerült kihozni az állami céget.
Belép a Közgép Zrt.
Ekkor jött a Közgép Zrt., amely a Közúti Gépellátó Vállalatból jött létre, így nem rendelkezett még a vasúti építkezésekhez szükséges engedélyekkel, gépekkel, szakembergárdával. Ezért részvényeket vásárolt a már felszámolás alatt lévő MÁV MTM-ben, hogy indulni tudjon a Győr-Gönnyűi hajórakodóra kiírt gigatenderen.
Sajnos azt nem lehet tudni, hogy mennyi részvényt vett a Közgép a MÁV MTM-ben, mert időközben eltűnt a részvénykönyv. A befolyás mértékére enged következtetni, hogy a Közgép akkori vezérigazgatója, Sal László lett a MÁV MTM tulajdonának számító MÁV Hajdú vezérigazgatója. Közben mára minden összemosódott, mert a MÁV MTM és a MÁV Hajdú, gépeivel, embereivel a Közgépnek dolgozik. A gépeket megtartották, jó eséllyel olcsón, felszámolási vagyonként vették meg őket. Az egykori MÁV dolgozók munkájára a legtöbb esetben nem tartottak igényt. Összesen ötszáz munkahely szűnt meg a felszámolások miatt. Legutóbb Budai Gyula tett a MÁV Hajdú ügyben feljelentést, a nyomozás ma is folyik, a PestiSrácok.hu kíváncsian várja, mekkora lesz a rendőrök bátorsága. Addig is összegezzük a lényeget: Kosik János szinte egyetlen forint magántőke befektetése nélkül tette rá a kezét a MÁV Zrt. vasútfejlesztési beruházásaihoz elengedhetetlenül szükséges eszközökre, amely cégek és eszközök aztán a Simicska Lajos felügyelete alatt működő, állami milliárdokkal vastagon kitömött Közgép Zrt.-hez kerültek. Ám a két üzletember nem állt meg a vaspályák környékén: most kart karba öltve terjeszkednek a Bakonyban. Gondolataik már nyilván messze túl járnak a kecskefarmokon.
Radzik Károly nyilatkozata a PestiSrácok.hu-nak
“Simicska Lajossal és a feleségével nincs kapcsolatom. A hárskúti ingatanokat ingatlanközvetítő bevonásával meghirdettem, ő hozta a vevőt, egyéb közös érdekeltségünk nincs. Kosik János valóban régi barátom. Hárskúton szomszédok voltunk innen az ismeretség. Kosik úrnak, semmi köze a Kerteskői Ménessel kapcsolatos perhez. A perben felperesként megjelölt társaimmal mezőgazdasági művelésben gondolkozunk ezen a területen – nyilatkozta Radzik Károly.”
____________________
Végefőcím, stáblista (A MÁV-privatizáció főszereplői)
Kosik János a dorogi és tatabányai szénbányák felszámolása során került az egykori Ybl bankhoz, aminek részvényese lett. Megalakította Stutgartban a Pako Gmbh-t, melynek többségi tulajdonosa, és ügyvezetője volt 2009 júniusáig. Ennek a német cégnek a 2008-ban datált mérlegében szerepel 16 millió 686 ezer 960 euró forgalom. Kosik eddig közel 20 cégét számolta fel a mai napig, noha sikeres üzletembernek mondhatja magát. Cégei közül a Carbontrans Rt. 214 millió forint APEH és TB tartozással, az Ökoma Kft. 460 millió forint vámtartozással, a Correct Trans 61 millió ÁFA és TB tartozással maradt az állam adósa, nem beszélve a MÁV MTM és MÁV Hajdú vagyonvesztéseiről ( lásd lentebb). Két éve dinamikusan fejlődő szlovákiai cégeket tulajdonolt, és igazgatott. A Magyar Fejlesztési Banktól több mint 900 millió forintos ígérvényt kapott a Smaragd Kft. – melynek Kosik János az ügyvezetője – az elmúlt két évben, a hévizi angolnás turisztikai fejlesztésére.
A Magyar Közbeszerzési Hírbörze Kft. közbeszerzési toplistája szerint Kosik cége a Cronus Kft a 2009-ben elnyert közbeszerzések érték szerinti sorrendjében az első tízben végzett 30,5 milliárd forinttal. Olyan cégeket utasított maga mögé, mint a Közgép Zrt, és a MOL Nyrt.
Kukely Márton a MÁV vezérigazgatójaként közreműködött a MÁV MTM, és MÁV Hajdú privatizációjában. 2004-től a Hujber Ottó (az orosz államadósság lebontásának egyik főszereplője) és Kosik János érdekeltségébe tartozó Cronus Kft. által megalakított Magyar Magánvasutak Zrt. vezérigazgatója lett. Ez a cég indult a MÁV MTM-el és a MÁV Hajdúval azon a tenderen, ami a teherszállítási jogosultság megszerzésére vonatkozott. A cégalapításban közreműködött a hajdani MSZMP központi bizottságának titkára, jelenleg vállalkozóként szereplő Berecz János Hujber Ottó oldalán. | A kecskén túl - Simicska Lajos és a Közgép-közeli üzlettárs terjeszkedése a Bakonyban | A PestiSrácok.hu körülnézett Simicska Lajos és neje leendő hárskúti kecskefarmján. Kiderült: többről van szó, mint egy korábbi mahiros reklámcég gyors átkereszteléséről, vagy a párosujjú patások iránti újkeletű romantikus vonzalomról. A birtokunkba került dokumentumokból ugyanis kiderül: az agrárvállalkozásnak helyt adó hárskúti ingatlant a Simicska-család egy olyan vállalkozótól vette, aki épp most próbálja egy Közgép-közeli üzletember önzetlen támogatásával […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/a-kecsken_tul/ | 2012-05-21 23:34:00 | true | null | null | pestisracok.hu |
Kanada szankciókat vezetett be Alekszandr Lebegyev volt KGB-ügynök ellen, aki alig több mint egy évtizeddel ezelőtt megvásárolta az Evening Standardot és az Independentet.
Az orosz milliárdos neve szerepel a Vlagyimir Putyin rezsimje ellen pénteken bejelentett újabb szankcióhullámban, amely az orosz vodka, gyémántok és kaviár importjának tilalmát is magában foglalja - írja a Guardian.
Alekszandr Lebegyev 2012-ben. Fotó: Wikimedia Commons/Chatham House Alekszandr Lebegyev 2012-ben. Fotó: Wikimedia Commons/Chatham House
A kanadai kormány szerint a luxuscikkek kereskedelmének tilalma és a 14 oligarcha és az orosz elnök munkatársainak felvétele összhangban van a szövetségesek, például az Egyesült Államok és az EU által bevezetett hasonló intézkedésekkel.
A kanadai külügyminiszter, Melanie Joly által bejelentett szankciócsomag olyan árukra vonatkozik, amelyek értéke 2021-ben 75,7 millió dollár volt. Emellett megtiltja az ékszerek, a művészeti tárgyak és a konyhai eszközök exportját, és korlátozza a "fegyverek előállításához és gyártásához felhasználható áruk" kivitelét is.
(The Guardian) | Médiamágnás orosz milliárdosra csaptak le a szankciókkal | Ez azonban nem az egyetlen bevezetett büntetőintézkedés. | [
"Makró",
"Orosz-ukrán konfliktus"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/mediamagnas-orosz-milliardosra-csaptak-le-a-szankciokkal.html | 2022-05-21 16:46:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírója a Csongrád- Csanád Megyei Főügyészség indítványára 30 napra letartóztatásba helyezte a szegedi szocialista képviselőt, Joób Mártont és közvetlen munkatársát, írja a Délmagyar. A 2018-as országgyűlési választásokon Joób volt az MSZP képviselőjelöltje a Csongrád megyei 2. számú választókörzetben.
Az önkormányzati képviselőt több százmillió forintos áfacsalás gyanújával vett őrizetbe a NAV kedden. Az ügyészség közleménye szerint a szórólapterjesztéssel foglalkozó szegedi cég, amelyik a bűnszervezet tetején állt, a 2013. és 2017 vége közötti időszakban valós gazdasági esemény nélküli számlákat fogadott be fiktív számlák kiállítására létrejött cégektől.
A számlázási lánc tetején álló cég a szórólapterjesztést négy megye területén folytatta, jellemzően be nem jelentett alkalmazottakkal. Az ebből eredő költségei fedezésére, valamint az áfában fennálló fizetési kötelezettségeinek csökkentésére három különálló számlázási láncot alkotó cégcsoporttól fogadott be fiktív számlákat. A számlázási láncban levő cégek kizárólag a fiktív számlák kibocsájtására jöttek létre, és a láncok legalján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek vagy nem teljesítették adóbevallási kötelezettségüket vagy ha tettek is bevallást, az adót már nem fizették meg.
A bűncselekmény leplezése érdekében a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után a fennmaradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez.
Az őrizetbe vett gyanúsítottak között a számlázási láncok tetején álló cég vezetője, a szórólap terjesztést koordináló területi vezetők, valamint a fiktív számlázó cégeket biztosító személyek vannak. Az eddigi adatok szerint
a költségvetést ért vagyoni hátrány összege meghaladja a 250 millió forintot. A nyomozás során gyanú merült fel arra is, hogy a bűnszervezet tetején álló cég vezetőjének másik, építőipari tevékenységgel foglalkozó cége is fogadott be fiktív számlákat, mintegy 3 millió forint adótartammal.
A főügyészség a gyanúsítottak letartóztatására az 5-20 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt indult eljárásban a szökés, elrejtőzés veszélye, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye és ténye miatt tett indítványt a bíróság felé.
A nyomozás során beszerzett adatok szerint ugyanis a gyanúsítottak egy része miután tudomást szerzett az eljárásról,
bizonyítékokat próbált meg eltüntetni,
rájuk nézve kedvezőtlen vallomást tevő személyt próbáltak meg vallomása megváltoztatására rábírni,
az eljárás során terhelő adatokat tartalmazó adathordozót próbáltak meg hamis nyilatkozattal a bizonyítékok köréből kivonni.
A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád-Csanád Megyei Vizsgálati Osztálya a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség által irányított nyomozásban a kedden összehangolt akció keretében állította elő gyanúsítottakat. Az ügyben a számlázási láncok teljes felderítése mellett további elkövetők eljárás alá vonása várható. | Letartóztatták Joób Mártont | A szegedi önkormányzati képviselőt áfacsalással gyanúsítják. | null | 1 | https://444.hu/2020/07/30/letartoztatasba-helyeztek-joob-martont | 2020-07-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Budapest - Figyelnek a részletekre a még meg sem alakult Országgyűlési Őrségnél: csak a ruházati kiegészítőkre tízmilliókat költenek. A díszgombokra közel 7 millió, a paszományokra 9,8 millió forintot fizet az Országgyűlés Hivatala, összesen pedig bruttó 215 millió forintba kerül a 339 házőr felruháztatása, vagyis fejenként 635 ezer forintba kerül a teljes öltözet.
– Bordó alapon aranyszínű vállfődísz lesz minden egyenruhán, a díszfeladatot ellátó őrök pedig bordó színű zsinórövet is kapnak a derekukra – mondta el a Blikknek Tóth János paszománykészítő-mester, aki nem árulhatta el, hogy összesen hány díszt készít az őröknek.
Az Országgyűlés Hivatala a tartalék ruhákkal együtt összesen 390 egyenruhát rendelt, tehát átlagosan 40 ezer forintba kerülhettek a díszítések és kiegészítések.
Nemcsak a külcsínre adnak, hanem a belső ruházatra is: pólókra 9,3 millió forintra szerződtek a Vektor Munkavédelmi Kft.-vel. A szállító cégtől kértünk árajánlatot a náluk forgalmazott pólókra: ha száznál többet rendelnénk, 2070 forintért adnák. Ha ezernél is többet kérnénk, további engedményt is adnának, de ebbe a gyártót is be kell vonni. Mivel az Országgyűlés Hivatala nem válaszolt kérdéseinkre, hány darab pólót rendeltek, így csak becsülni tudjuk, hogy egy házőrnek hány póló juthat: számításaink szerint legalább 14, összesen közel ötezer.
A legnagyobb tétel természetesen a zöld-fekete egyenruha lesz: azokat 68,5 millió forintért szerzik be. A díszelgési feladatokat ellátó őrök két garnitúra társasági egyenruhát is kapnak 25 millióért, valamint kapnak még gyakorlóruházatot további 19 millió forintért.
Szerettük volna megmutatni az olvasóinknak, hogyan festenek majd a házőrök az új egyenruhában, azonban még látványtervek sincsenek.
– Jelenleg az anyagbeszerzés zajlik, egyelőre csak a ruhakészítők számára beszédes szabásmintával szolgálhatnánk – mondta a Blikk érdeklődésére az egyenruhát beszerző cég illetékese, megkeresésünkre pedig az Országgyűlés Hivatala nem is reagált.
Az Országgyűlési Őrség Kövér László házelnök kezdeményezésére január elején áll majd fel, hogy legyen egy olyan, reprezentatív feladatokat is ellátó biztonsági személyzet, amely akár a mentelmi joggal rendelkező renitens képviselők ellen is felléphet, ha szükséges, testi kényszert is alkalmazhat.
Mint korábban megírtuk, bérezésükre több mint 2,1 milliárdot különítettek el a jövő évi költségvetésben, és fizetésük az országos átlagkereset közel duplája, több mint 400 ezer forint lesz. | Csak a paszomány milliókba kerül a házőrségnek | Elkezdték az új egyeruhák készítését és díszítését a 339 tagú új Országgyűlési őrség tagjainak | null | 1 | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/csak-a-paszomany-milliokba-kerul-a-hazorsegnek-2114123 | 2012-10-12 17:25:00 | true | null | null | Blikk |
Csütörtöki döntésében a Kúria új eljárásra kötelezte az első fokú bíróságot, amely egy vesszőhibára hivatkozva korábban a Lírának adott igazat egy fólia nélkül árusított könyv miatt kirótt bírság ügyében.
A Fővárosi Kormányhivatal tavaly júliusban12 milliós fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Líra Könyv Zrt.-re, amiért egyik budapesti boltjukban fólia nélkül árultáka Heartstopper - Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) című könyvet. A kormányhivatal úgy ítélte meg, hogy a gyermekvédelminek mondott, valójában melegellenes törvény alapján a szóban forgó könyv "homoszexualitást megjelenítő" műnek számít, ezért csak befóliázva, az ifjúsági könyvektől elkülönítve árusítható. "Az érintett könyvek homoszexualitást jelenítenek meg, ennek ellenére a gyermeknek szóló, ifjúsági irodalom körébe sorolt könyvek között helyezték ki azokat, és forgalmazásuk sem zárt csomagolásban történt" - közölte döntésében a kormányhivatal. A Líra egy, a jogszabályban lévővesszőhibára hivatkozva támadta meg a kormányhivatal döntését.
Akereskedelemről szól kormányrendelet20/A paragrafusa ugyanis úgy szól, hogy minden, a homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló termék "a többi terméktől elkülönítve csak zárt csomagolásban forgalmazható." Mivel a "csak" szó elé nem tett vesszőt a jogalkotó, így a mondat nem azt jelenti, hogy elkülönítveészárt csomagolásban kell tartani, hanem azt, hogy ha a könyvet elkülönítve tartják a többitől,akkorkell lefóliázni.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék is így látta a dolgot, mert a Líra javára döntött az ügyben. A bíróság érvelése szerint:
"A vessző, az vessző. A magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok. Nem volt a bíróságnak kétsége, hogy mit jelent a mondat, alternatív értelmezés nem merült fel."
Így a bíróság azt nem is mérlegelte, hogy a Heartstopper-könyvek tartalmaznak-e homoszexualitást népszerűsítő mondatokat, vagy sem. A kormányrendeletet azóta idén májusban módosították, és a szövegbe bekerült a vessző. Ilyen előzmények után került a Kúria elé az ügy.
A Kúria a csütörtöki tárgyaláson kimondta, hogy az első fokú bíróság helytelen jogi következtetésre jutott, mert nem vette figyelembe a fóliázást előíró jogszabály célját. A Kúria szerint világos, hogy mi volt a rendelet célja, mivel a szövegben nincs utalás feltételes módra, hiába hiányzik a vessző a szóban forgó résznél. Tehát a rendelet egészéből nem következik az az értelmezés, hogy az elkülönített könyveket kell csak lefóliázni. A vesszőhiba ellenére nem lehet olyan tartalomra következtetni, ami nem következik a szövegből, indokolta döntését a testület. Idézték az Alaptörvény azon részét is, miszerint a házasság férfi és nő között valósulhat meg, az anya nő, az apa pedig férfi, és minden gyereknek joga van a születési nemének megfelelő önazonossághoz.
Az alperes kormányhivatal az első fokú ítélet felülvizsgálatát kérte a csütörtöki tárgyaláson. A kormányhivatal jogi képviselője lényegében azzal érvelt, hogy az első fokú bíróság nyelvtani szempontból vizsgálta a kormányrendeletet, holott az indoklás alapján egyértelmű volt a jogalkotó célja. A kormányhivatal szerint a Kúriának azt is figyelembe kell vennie, hogy a bírság kiszabása óta pontosították a rendelet szövegét, és bekerült az a bizonyos vessző. A kormányhivatal jogi képviselője logikátlannak nevezte azt az értelmezést, miszerint a kérdéses könyveket fóliázás nélkül lehetne árusítani az ifjúsági művek között.
A Líra jogi képviselője viszont amellett érvelt, hogy a kormányrendelet módosításával a jogalkotó gyakorlatilag elismerte, hogy a rendelet mást jelentett korábban. Szerinte az ügy nyomán jöhettek rá, hogy a rendelet a gyakorlatban alkalmazhatatlan. Elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy jogszabály értelmezése ne magából a jogszabály szövegéből induljon ki. Egy könyvesbolt nem felelős a jogalkotó hibájáért, nem dolga, hogy kitalálja, mi lehetett a célja a jogalkotónak, mondta. Függetlenül a vesszőhibától, a Nemzeti Hírközlési- és Médiahatóság útmutatója alapján kérdéses könyv nem minősül jogsértőnek.
A Líra ügyvédje szerint a kormányhivatal értelmezése alapján bizonyos felnőtt könyveket sem lehetne forgalmazni. Azt is felhozta érvelésében, hogy szakmai szervezetek álláspontja szerint a 2021-ben elfogadott,melegeket megbélyegző, pedofilellenes törvénynem védi, hanem korlátozza a gyerekek jogait. A jogszabály tulajdonképpeni célja így ellentétes a tartalmával. A pedofíliának semmi köze nincs ahhoz, hogy a könyvekben vannak meleg vagy transz szereplők, mondta a Líra ügyvédje.
A hatóságok tavaly nyáronkezdték el a gyakorlatban érvényesíteni a több mint egy éves jogszabályt, és bírságolni a kiadókat a fóliázatlan, "homoszexualitást megjelenítő" könyvek miatt. A Libri - melynek akkoribanszerezte meg100 százalékos tulajdonrészét a kormánybarát elitképző Mathias Corvinus Collegium (MCC) - már tavaly tavasszal elkezdte a kínálatát átnézni, majd az érintett részét fóliázni.
A Heartstopper - Fülig Beléd Zúgtam (Szívdobbanás) szerzője, Alice Oseman brit írónő is reagált a kormányhivatal döntésére tavaly. Szomorúnak nevezte, hogy ilyesmi megtörténhet. "A queer fiatalok megérdemlik, hogy viszontlássák magukat az irodalmi művekben. A queerség nem helytelen a gyermekek számára. Szeretetemet küldöm mindenkinek, aki ez ellen küzd és támogatja a queer könyveket" - írta. | A Kúria nem fogadta el a vesszőhibás érvelést a Lírára kiszabott 12 milliós bírság ügyében, új tárgyalás lesz | A Lírát tavaly bírságolta meg a fővárosi kormányhivatal, amiért fólia nélkül, az ifjúsági művek között árultak egy „homoszexualitást megjelenítő” könyvet. Az első fokú bíróság viszont úgy látta, hogy a törvény szövegében lévő vesszőhiba miatt nem lehetett volna megbírságolni a könyvesboltot. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/17/lira-birsag-fovarosi-kormanyhivatal-kuria-konyv-foliazas | null | true | null | null | Telex |
Arról a pénzről, amire nyár óta várnak, az uniós pénzügyminiszterek most talán dönteni tudnak.
Pokolgép robbant kedd reggel az Arany Hajnal (Hriszi Avgi) görög szélsőjobboldali párt egyik athéni irodája előtt, súlyos anyagi kárt okozva. Személyi sérülés nem történt. Az Arany Hajnal - meglovagolva a gazdasági megszorítások, a korrupt politikusok és az illegális bevándorlás miatti társadalmi elégedetlenséget - gyakorlatilag a "semmiből" került elő, és mára a harmadik legerősebb párttá vált, legalábbis a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint.
A VPRC független közvélemény-kutató intézet felmérése alapján októberben a neonáciként jellemzett párt népszerűsége 14 százalékos volt, míg a júniusi választásokon a voksoknak még csak 7 százalékát gyűjtötte össze.
Az elmúlt hónapokban megszaporodtak a külföldiek elleni támadások Görögországban, amiért egyesek az Arany Hajnal rasszista és bevándorlásellenes retorikáját okolják. Az idegengyűlölő párt az összes bevándorló kiűzését sürgeti, számos híve az erőszakos megoldásokat pártolja. Sok görög szakértő és politikus azon a véleményen van, hogy a pártot be kell tiltani tagjainak újfasiszta szónoklatai és amiatt, hogy a nácik, illetve az 1967-74 közötti görög katonai junta jelképeit használják. | Pokolgép robbant Athénban | Pokolgép robbant Athénban - A rohamosan népszerűsödő újfasiszta Arany Hajnal párt irodájánál robbantottak, sérülés nem történt. | [
"görögország",
"bombamerénylet",
"arany hajnal",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2012/12/04/pokolgep_robbant_athenban | 2012-12-04 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.