text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Jön egy kis tavaszka, aztán újra télbe fordulunk - hóval, hidegfronttal
Pénteken túlnyomóan napos idő valószínű, a délnyugati országrészben lehet átmeneti felhősödés. Csapadék nem várható. A keleti, északkeleti szél élénk lesz pénteken időnként megerősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -1 és +6 fok között alakul. A derült, szélcsendes tájakon ennél pár fokkal hidegebb is lehet.
A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 14 és 19 fok között várható.
Szombaton gomoly- és fátyolfelhők mellett többórás napsütésre számíthatunk. Helyenként zápor kialakulhat. A légmozgás mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -1 és +6, a legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 19 fok között alakul.
Vasárnap is többórás napsütésre számíthatunk. Elszórtan alakulhat ki záporeső, esetleg egy-egy zivatar is lehet. Az északi szél többnyire mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és +6, a legmagasabb nappali hőmérséklet 13 és 18 fok között alakul.
Nyitókép: Mohai Balázs | Jön egy kis tavaszka, aztán újra télbe fordulunk - hóval, hidegfronttal | Egyre inkább anticiklon alakítja a Kárpát-medence időjárását. Pénteken túlnyomóan napos időre számíthatunk és a hétvégén is tavasz lesz. Hétfőtől újra tél. | [
"időjárás",
"előrejelzés",
"tavasz",
"hidegfront"
] | 0 | https://infostart.hu/eletmod/2020/03/27/jon-egy-kis-tavaszka-aztan-ujra-telbe-fordulunk-hoval-hidegfronttal | 2020-03-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az eseményen Szarvas alpolgármestere elmondta, a helyszínen nemcsak útfejlesztés történt, hanem a környezetet is rendbe rakták. Molnár Etele ismertette, a sportrendezvényekre és más jellegű civil vagy városi eseményekre érkező látogatók ezentúl biztonságosabban közlekedhetnek és parkolhatnak az utcában. Kiemelte, hogy a Ligeti út és a Békésszentandrásra vezető kerékpárút kereszteződésénél stoptáblát helyeztek ki, így a biciklivel való közlekedés is biztonságosabbá vált. Hozzátette, hogy a projekt másik eleme, az Alkotmány utca bővítése, szélesítése is a városban lakók jobb közérzetét hivatottak elősegíteni.
A térség országgyűlési képviselője köszöntőjében először a vármegye legfontosabb útfejlesztéséről, azM44-es autóútközelgő befejezéséről beszélt.Dankó Bélakiemelte, hogy a sztrádára már nagy szüksége volt a térségnek azért, hogy több turista és befektető érkezzen, valamint így az itteni termékek is könnyebben eljutnak az ország más pontjaira. Az összesen 426 milliárd forint hazai forrásból létrejövő út építése jól áll, az ígéretek szerint ugyanis jövő év elején gyakorlatilag egészen az M5-ös autópályáig el lehet majd menni rajta. Megjegyezte, hogy ugyan lesz egy szupercsomópont, melyet csak később építenek majd meg az autópálya csatlakozásánál, de így is jól meg lesz oldva a gyorsforgalmi útra való felhajtás.
A képviselő ugyanakkor rámutatott, hogy nemcsak a nagyobb forgalmat lebonyolító utak megléte a fontos a helyiek számára, hanem a belterületi utak állapota is. Dankó Béla kifejtette, hogy a szarvasi önkormányzat kiemelten foglalkozott mindig is ezen utak helyzetével, sokszor önerőből, saját költségvetésből fejlesztett, máskor pedig pályázati lehetőségek kihasználásával tették mindezt. Mint fogalmazott, a mostani fejlesztés azért is lényeges, mert számos ingatlan, köztük a város egyik legnagyobb szálláshelye, valamint az Erzsébet ligeti pavilon is ezen az útvonalon közelíthető meg.
A projekt állásáról Stranszki Mihály projektmenedszer adott bővebb tájékoztatást, aki megjegyezte, hogy a 2022 nyarán beadott pályázat két útszakasz felújítását tartalmazza, ezek közül mostanra a Ligeti út készült el. Ismertette, hogy a projekt teljes támogatási összege 472 millió forint, melyből az Alkotmány utca felújítására 251 millió, míg a Ligeti útra 32 millió forintot fordított a város. A szakember kiemelte, a projekt másik helyszínén a kivitelezés 80 százalékos készültségen áll, a munkálatok a tervek szerint év végén fejeződnek majd be. Stranszki Mihály megjegyezte, a projektben mindazonáltal egy jelentős maradványösszeg, mintegy 188 millió forint keletkezett, amelyre egy módosítási kérelmet nyújtottak be, amivel a pályázat műszaki tartalmát kívánják növelni. A kérelem elbírálása a Magyar Államkincstár által még folyamatban van. Amennyiben ezt elfogadják, akkor a projekt eredeti, 2025. januári zárása még kitolódhat. | Fontos útfejlesztést adtak át Szarvason | Egy TOP Plusz projekt keretében 32 millió forintból újult meg a sportpálya melletti Ligeti út Szarvason. Az útfejlesztés által biztonságosabb lett a közlekedés. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/09/utfejlesztes-szarvas | null | true | null | null | BEOL |
Pénteken az árfolyam 310,99 és 312,90 forint között alakult. Az euró jegyzése július vége óta első alkalommal ezen a héten esett 310 forint alá. A legalacsonyabb jegyzés 309,82 forint volt szerdán.
A dollár jegyzése pénteken a kora reggeli 244,79 forintról 246,13-ra, a svájci franké 258,48 forintról 258,80-ra, a japán jené pedig 2,2462 forintról 2,2528-ra emelkedett délután fél ötre.
Az euró gyengült, jegyzése a kora reggeli 1,2747 dollárról után 1,2691 dollárra csökkent, ami megegyezik a 2012 novemberi mélyponttal.
A lengyel zloty árfolyama nem változott pénteken, a cseh korona viszont 0,09, a román lej pedig 0,17 százalékkal gyengült az euróval szemben.
19:30 Feliratkozom | Gyengült a forint pénteken | Gyengült pénteken a forint: a kora reggeli 311,97 forint után az eurót délután fél ötkor 312,40 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben. | [
"gazdaság"
] | 0 | https://infostart.hu/gazdasag/2014/09/26/gyengult_a_forint_penteken-669413 | 2014-09-26 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Olekszij Reznyikov szerint Oroszország már 24 órás nukleáris megfigyelést tart.
"Már elkezdődött a harmadik világháború" – állítja az ukrán védelmi miniszter. Oroszország ugyanis állítólag éjjel-nappal figyeli a nukleáris robbanásokat egy új létesítményben – írta az Index a Secular Times és az Interfax értesüléseire hivatkozva.
A június 1-jén megnyitott központ feladata az ember okozta úgynevezett geofizikai zavarok, valamint a nukleáris robbanások forrásainak azonosítása – jelentette az Interfax hírügynökség.
Oroszország hivatalos katonai bevetési elvei lehetővé teszik a nukleáris fegyverek alkalmazását, ha azokat – vagy más típusú tömegpusztító fegyvereket – bevetnek ellene, vagy ha az államot egzisztenciális fenyegetés éri – ismertette a Secular Times.
"Oroszország szinte biztosan Donyeck megye elfoglalására helyezi a hangsúlyt"
Eközben a brit védelmi minisztérium arról számolt be, hogy
Oroszország "szinte biztosan" Donyeck megye elfoglalására helyezi most a hangsúlyt,
miután az ukrán csapatok kivonultak Luhanszkból. Az ukrán védelmi tárca ehhez hozzátette, hogy a Donbaszért folyó harc, amely eddig is "kimerítő volt", tovább folytatódik hasonló intenzitással.
Nyitóképen csecsen alakulat masírozik Liszicsanszkban. Fotó: VIKTOR ANTONYUK / SPUTNIK / SPUTNIK VIA AFP | Mandiner | [
"háború",
"Ukrajna",
"Oroszország",
"világháború",
"megfigyelés",
"nukleáris fegyverek",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | https://mandiner.hu/cikk/20220704_ukrajna_oroszorszag_haboru_vilaghaboru_nuklearis_fegyverek_megfigyeles | null | false | 0 | 0 | null |
|
Az LMP "offshore lovaggá" avatta Rogánt | A Lehet Más a Politika szerint a kormányoldal csak kommunikációjában ellenzi az offshore ügyleteket, a törvényhozás szintjén támogatja azt. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2011/06/29/lmp_offshore_lovagga_avatta/ | 2011-06-29 13:00:00 | true | null | null | fn.hu |
|
2023.07.31. 04:45 2023.07.31. 08:13
A Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat, a baloldal történelmi bukása ellenére mesés, több milliárd forintos bevételt könyvelhetett el. A nemrégiben nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentésből kiderült, lényegében minden külföldi kampánytámogatás a cégcsoportnál landolt, de még a Karácsony Gergely 99 Mozgalmához tisztázatlan forrásból befizetett félmilliárd forint is a szóban forgó vállalkozásoknál kötött ki.
A baloldali kampány agya és legfőbb haszonélvezője a DatAdat volt. Ennél a cégcsoportnál találkozott a régi baloldali gárda és a külföldről érkezett pénz, valamint kampánytechnika.
A DatAdat tulajdonosi körét ismert figurák alkotják, közülük talán a legfontosabb, a kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkező egykori kormányfő, Bajnai Gordon.
Rajta kívül jelentős résszel bír Bajnai korábbi titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám, de a tulajdonosok között ott van az exminiszterelnök egykori kabinetfőnöke, Szigetvári Viktor és egy meghatározó baloldali értelmiségi, Dessewffy Tibor.
A külföldről, főképp Amerikából érkező pénzekkel összefüggésben kulcsszerepe volt a korábban Bajnai Gordon és Karácsony Gergely tanácsadójaként is tevékenykedő Korányi Dávidnak, aki az általa vezetett Action for Democracy (AD) nevű amerikai nevű szervezeten keresztül Magyarországra csatornázta a baloldali kampánypénzek nagy részét.
A guruló dollárok Soros-dollárok
Az Amerikából érkező támogatások mögött lényegében mindig feltűnnek a spekuláns körei.
A titkosszolgálatok az ország szuverenitását súlyosan sértő külföldi beavatkozás vizsgálatakor megállapították, hogy bár a Márki-Zay Péter által létrehozott Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) az Action for Democracyn keresztül 1,85 milliárd forintot kapott több részletben a tengerentúlról, a pénz nagy része nem maradt náluk. Több mint 1,4 milliárd forint ugyanis az MMM-től továbbvándorolt a DatAdat-csoport számláira. Az AD közvetlenül is pénzelte a DatAdatot, méghozzá 148 millió forinttal. Mindemellett azonban egy harmadik pénzcsatorna is kinyílt az AD és Bajnaiék között, ez pedig az Oraculum 2020 Kft.-n át vezetett.
Utóbbi egy volt szocialista tanácsadó, Páva Zoltán vállalkozása. Az Oraculum működteti az EzaLényeg nevű lejáratóportált, amely kampányszerű, fizetett hirdetésekben próbálta már 2019-ben és 2022-ben is befolyásolni a választókat. Az Oraculum egymilliárd forintot kapott Korányiéktól, de ebből 324 milliót tovább is utaltak a DatAdatnak. Páváék ezenfelül 887 millió forintot kaptak egy svájci alapítványtól is.
Így elmondható, hogy lényegében a baloldal teljes kampányát külföldről finanszírozták, az amerikai és a svájci alapítványon keresztül összesen több mint négymilliárd forint érkezett magyar számlákra. De ez még nem minden, hiszen kiderült az is, hogy nem csupán a Márki-Zay Péter-féle MMM-hez és az Oraculum 2020 Kft.-hez ömlött gyanús eredetű pénz, hanem a Karácsony Gergely által életre hívott 99 Mozgalom Egyesület számláján is több mint félmilliárd forintnyi rejtélyes eredetű pénz landolt.
Az 506 millió forintot tizenkilenc részletben a párbeszédes Perjés Gábor fizette be készpénzben.
Az összeg négyötödét valutában – nagy részét euróban, kisebb részben fontban – helyezte el Karácsony Gergely párttársa a mozgalom számlájára. A 99 Mozgalmat és a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, valamint az Oraculum 2020 Kft.-t egyvalami bizonyosan összeköti, mégpedig az, hogy mindhárom hatalmas összegeket költött a DatAdat-csoportnál.
Nyomoznak Karácsony mozgalmának ötszázmilliós támogatása miatt
Költségvetési csalás gyanújával vizsgálódik az adóhatóság.
Tisztázatlan okból az MMM az Action for Democracytól kapott források jelentős részét nem a magyarországi DatAdat-cégek számára, hanem a csoport Ausztriában bejegyzett vállalatának, a DatAdat GmbH-nak utalta tovább, és ettől a társaságtól rendelt meg különböző marketing- és kampányszolgáltatásokat.
A külföldi támogatás jelentős része tehát közvetve, lényegében Bécsből áramlott vissza a DatAdat magyar cégeihez. Itt főként a DatAdat Professional Kft.-re kell gondolni, hiszen a cégcsoporton belül ez a vállalkozás szolgálta ki az egységes ellenzékhez köthető politikai szervezeteket. Ez a társaság a titkosszolgálatok által vizsgált időszakban nem kevesebb, mint 3,3 milliárd forint értékben bocsátott ki számlát, vagyis ekkora összeget zsebelhettek be a cég vezetői.
Összességében tehát elmondható, hogy a baloldal elbukott országgyűlési választásából Bajnai Gordonék, vagyis a DatAdat-csoportot tulajdonló kör, bizonyosan jól járt. A külföldről érkező pénzek – több mint négymilliárd forint – egy nagyobb része és a Karácsony-féle mozgalom rejtélyes forrásból eredő félmilliárdjának egésze a DatAdatnál kötött ki.
Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester és Bajnai Gordon exkormányfő (Fotó: Máthé Zoltán)
Karácsony pénzes embere Bajnai bizalmi embere volt a kétezres években
Kicsoda Perjés Gábor: honnan jön, és hogyan mertek rábízni ennyi pénzt?
Action for Democracy
DatAdat GmbH | A Bajnai Gordon-féle DatAdat a baloldal bukott kampányának nyertese | A Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdat, a baloldal történelmi bukása ellenére mesés, több milliárd forintos bevételt könyvelhetett el. A nemrégiben nyilvánosságra került titkosszolgálati jelentésből kiderült, lényegében minden külföldi kampánytámogatás a cégcsoportnál landolt, de még a Karácsony Gergely 99 Mozgalmához tisztázatlan forrásból befizetett félmilliárd forint is a szóban forgó vállalkozásoknál kötött ki. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/07/a-bajnai-gordon-fele-datadat-a-baloldal-bukott-kampanyanak-nyertese | 2023-07-31 12:15:23 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A szokásos unalmas biztonsági utasítások helyett, a Virgin úgy döntött, hogy egy ütős videoklippel mutatja be, hogyan kell használnia a mentőmellényt és a levegőztető berendezést a repülőn.
A Virgin America új biztonsági kisfilmjére biztosan felkapják a fejüket az utasok, és a stewardesek által előadott integetős "performance" helyett egy profi és igazán vicces videoklippel magyarázzák el, hogy merre is van a menekülési útvonal, és hogy miért is kell kikapcsolni az elektronikus berendezéseket.
A biztonság szempontjából nem feltétlenül hatékony a kisfilm, lehetséges, hogy csak a jó hangulatra emlékeznek a nézők, de a Forbes szerint arra mindenkép alkalmas, hogy a cég arculatát az ügyfelei körében az Apple-höz hasonló vásárlói élménnyel lássa el. | Ennél szórakoztatóbb repülőbiztonsági kisfilmet nem láttunk | A szokásos unalmas biztonsági utasítások helyett, a Virgin úgy döntött, hogy egy ütős videoklippel mutatja be, hogyan kell használnia a mentőmellényt és a levegőztető berendezést a repülőn. | [
"virgin america"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2013/11/15/ennel-szorakoztatobb-repulobiztonsagi-kisfilmet-nem-lattunk | 2013-11-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Június 6-án jelentette be a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy az állam "visszaszerezte" a Budapest Airport Zrt.-t, és még aznap döntöttek az igazgatóság és a felügyelőbizottsági tagok cseréjéről is - derül ki a cégiratokból.
Mint megírtuk, a Budapest Airport Zrt.-ben 80 százalékos részvénycsomagot szerzett a magyar állam - a nagybevásárlásait intéző Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül -, és 20 százalékos pakettet vett a társul választott francia Vinci Airports. Az utóbbi feketeöves szakmai befektetőnek számít, több mint 70 repülőteret üzemeltet 14 országban, ez a cég üzemelteti ezentúl a ferihegyi légibázist is. Az ügyletben a vételár 3,1 milliárd euró, az átvállalt hitel 1,44 milliárd euró - ebből azt számoltuk ki, hogy az állam összességében 1400 milliárd forintért jutott a repülőtér-üzemeltetőhöz.
A bejelentéssel szinte egy időben Budapest Airport teljes igazgatósága és felügyelőbizottsága lemondott, a testületek új összeállításáról pedig megszületett a döntés alapítói határozat formájában. Cikkünk írásakor az új tagok még bejegyzés alatt álltak, de a cégbíróságnak már leadták a változásbejegyzési kérelmet. Az igazgatóságba a Corvinus delegáltjai:
Lóga Máté,
Antal Ferenc,
Parragh László
és Guller Zoltán.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - magánérdekeltségein kívül - egész kis cégbirodalmat épített ki az iparkamara köré, és olyan fontos pozícióra is érdemesnek találták, mint a Mol Nyrt. igazgatósági tagsága. Ott a tiszteletdíjat tekintve lepipálta még Magyarország második leggazdagabb emberét, Csányi Sándor OTP-vezért is.
Guller Zoltán, a Magyar Turizmus Ügynökség Zrt. igazgatósági elnöke egy ideje már nemcsak a turizmusban oszthatja a milliárdokat a NER-holdudvar vállalkozásainak, hanem az informatikában is kulcspozíciót tölt be, a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. vezérigazgatója. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter Gullert egy időre miniszteri biztossá is kinevezte, és a Rogán-bizalmasokkal tűzdelt Vodafone Magyarország Zrt. igazgatóságába is bekerült.
Az igazgatóság elnöke Lóga Máté, a nemzetgazdasági minisztérium gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkára lesz. Lóga korábban a jegybankban és a Miniszterelnöki Kabinetirodán is megfordult. Antal Ferenc, a nemzetgazdasági minisztérium stratégiai tranzakciókért felelős helyettes államtitkára, őt a magánszférából igazolták, korábban megjárta a legnagyobb tanácsadó cégeket, dolgozott a KPMG-nél, az EY és a Deloitte kötelékében is.
A Vinci Airports egy tagot delegált az igazgatóságba, Emmanuel Robert Menanteau a Vinci honlapja alapján hosszú ideje a légiiparban tevékenykedő szakember, a csoporton belüli munkamegosztásban az Egyesült Államok, Észak- és Kelet-Európa, valamint Délkelet-Ázsia területért felelős igazgató. | Megvannak a Budapest Airport új vezetői, Parragh László is bekerül az igazgatóságba | Ahogy Guller Zoltán is. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2024/06/20/budapest-airport-uj-vezetok-parragh-laszlo-guller-zoltan/ | 2024-06-20 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ágfalva külterületén vonták ellenőrzés alá a három koszovói állampolgárt a soproni határrendészek 2013. augusztus 8-án, az esti órákban. Az asszony 7 és 10 éves gyermekeivel, a vasúti töltésen, a sínek mellett, gyalogosan tartott Ausztria irányába.
A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy a külföldiek a debreceni befogadó állomás lakói, személyazonosságukat humanitárius tartózkodási engedéllyel igazolták.
Hegyeshalomban, a Wiener Walzer nemzetközi gyorsvonatról egy pakisztáni és egy szomáliai férfit szállítottak le a járőrök. Mindketten érvényes úti okmányok nélkül akartak Nyugat-Európába utazni.
Az öt határsértő ellen tiltott határátlépés kísérlete miatt indított szabálysértési eljárást a rendőrség. | Gyalog próbált Ausztriába szökni a kétgyermekes asszony | A 34 éves asszony két gyermekével gyalogosan, érvényes úti okmányok nélkül akart Ausztriába jutni. | [
"gyerekek",
"szökés",
"ausztria",
"határsértő",
"asszony",
"gyalog"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2013/08/09/gyalog-probalt-ausztriaba-szokni-a-ketgyermekes-asszony | 2013-08-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Nagy kő esett le a szívéről azzal, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda elrendelte a nyomozást hivatali visszaélés gyanújával az áfacsalási ügyben, nyilatkozta az Origónak Horváth András, az adóhivatal volt dolgozója.
Horváth november elején tett feljelentést, mert szerinte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnézően áll hozzá az áfacsalások egy jelentős részéért felelős céghálózatokhoz. Az ügyészség akkor nem rendelt el nyomozást, hanem feljelentés-kiegészítést kért, ami miatt a múlt héten Horváthot meghallgatta a rendőrség. A rendőrségnek a mostani hétnek a végéig kellett dönteni, hogy megindítja-e a nyomozást vagy visszadobja a feljelentést.
„Végig bíztam benne, hogy a nyomozást elrendelik, mert az általam bemutatott bizonyítékok alapján el kellett rendelni” – jegyezte meg Horváth. Megjegyezte, hogy kedden a Magyar Nemzet címlapját látva azért egy kicsit elbizonytalanodott. A lap azt állította, hogy Horváth a múlt heti meghallgatásán semmilyen plusz iratot, dokumentumot, információt nem adott át a rendőrségnek. A lap úgy állította be a történteket, hogy a volt adóhivatali dolgozó vádol, de nincsenek bizonyítékai.
Horváth azt mondta, attól félt, hogy a kormánnyal általában szimpatizáló Magyar Nemzet cikke előkészíti a terepet annak, hogy a rendőrség ejti az ügyét, nem rendelnek el nyomozást. „Blöff volt a tegnapi cikk állítása, hiszen ha nem tártam volna a rendőrök elé konkrét ügyet, bizonyítékot, akkor nem indították volna el a nyomozást” – fogalmazott az Origónak Horváth.
Hozzátette, értesítést még nem kapott senkitől, így nem tudja, mikor fogják tanúként meghallgatni. Azt mondta, azért is örül a nyomozás elrendelésének, mert szerinte ezzel okafogyottá vált a NAV-nak az a vádja, hogy ő rágalmazná a hivatalt. A NAV két hete jelezte, hogy rágalmazás miatt feljelenti Horváthot.
Horváth azért tett feljelentést, mert szerinte indokolatlanul állítottak le vizsgálatokat az adóhatóságnál, amelyekben több százmillió forintos adócsalásra derülhetett volna fény, és amelyekre alapos volt a gyanú, de valakik leállították a kutakodó ellenőröket. „A lényeg, hogy derüljön ki, kik a felelősök ezért” – mondta Horváth, hozzáfűzve, hogy reméli, nem lesz politikai befolyás a vizsgálat során.
„A problémának, amelyet felvetettem, vannak más leágazásai is, rendszerszintű hiányosságokra is rávilágítanak az esetek, ezért parlamenti vizsgálóbizottságnak is tárgyalnia kellene az ügy azon részét, amely nem esik a nyomozás hatáskörébe” – mondta Horváth. A kormányoldal több esetben is megakadályozta, hogy parlamenti bizottságok napirendre vegyék az áfacsalási ügyet, illetve meghallgassák Horváth Andrást. Ez történt kedden a nemzetbiztonsági bizottságban is.
A Fidesz-KDNP-képviselők rendre azt az érvet hozták elő, hogy előbb az ügyészség foglalkozzon az üggyel. Az ellenzékiek szerint azonban a kettő nem zárja ki egymást. | Megkönnyebbült az áfacsalásos nyomozástól Horváth András | Horváth András korábbi NAV-dolgozó örül annak, hogy a rendőrség végül is elindította a nyomozást az áfacsalásos visszaélésekről tett feljelentése nyomán. Horváth még kedden is azzal számolt, hogy a hatóságok ejteni fogják az ügyet. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/20131211-nyomozas-az-afacsalasok-ugyeben-horvath-andras-megkonnyebbult.html | 2013-12-11 14:39:00 | true | null | null | Origo |
Osztrák miniszterasszony kezdeményezése Doris Bures, az osztrák szövetségi kormánynak a közszolgálati dolgozókat felügyelő szociáldemokrata minisztere még idén nyár előtt ilyen kódexet készül beterjeszteni a minisztertanács elé, amely szabályozná, hogy az osztrák hivatalnokoknak mit szabad és mit nem - jelentette az ORF tévé.
A kezdeményezés hátterében, az Ausztriában közelmúltban kipattant korrupciós ügyek állnak. Ilyen kódex már működik az Európai Unió több államában. A nyárig terjedő időszakban Bures megvitatja a javaslatokat arról, hogyan kellene a belső ellenőrzést megjavítani. Például azt a javaslatot, amelyet Franz Fiedler, a Számvevőszék volt elnöke tett, miszerint hozzanak létre minden osztrák minisztériumban korrupcióellenes részleget, amely ellenőrizné a tárcán belüli folyamatokat, és senkitől sem kaphatna utasítást. Azoknál a szekcióknál pedig, ahol a minisztériumi hivatalnokoknak pénzhez van közük, a "rotációs elv" működne: az ottani hivatalnokokat időről-időre kicserélnék, és más osztályokra helyeznék. | Jön a magatartási kódex a korrupció ellen? Mit szabad, mit nem az osztrákoknak - Világgazdaság | A Világgazdaság megbízható, naprakész, objektív információforrás, az üzleti élet befolyásos, mértékadó lapja. | null | 1 | https://www.vg.hu/kozelet/2008/02/jon-a-magatartasi-kodex-a-korrupcio-ellen-mit-szabad-mit-nem-az-osztrakoknak | 2008-02-25 00:00:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Több mint egymillió ember egészségügyi adatait összegezve arra a meglepő következtetésre jutott egy amerikai tudóscsoport, hogy a macsák előszeretettel harapják meg a depressziós embereket.
A macskaharapás miatt kórházi kezelésre szoruló emberek több mint 41 százalékát valamikor az élete során depresszióval is kezelték, derül ki a Plos One tudományos lapban közölt tanulmányból. Ami ennél is furcsább, hogy a depresszióval és macskaharapással egyaránt kezelt emberek 86 százaléka nő volt. A megharapott nőknek 50 százalék esélyük van a depresszió kialakulására.
A kutatók még nem tudják, hogy mi áll az esetek hátterében. A háziállatok tartásának számos ismert előnye van, például csökkenti a mentális stressz miatt megemelkedett vérnyomást, javítja az egyedül élő emberek hangulatát. Az is lehet, hogy az ok-okozati összefüggés fordítva igaz: a depressziós emberek előszeretettel tartanak macskákat.
Arra is gondoltak, hogy az állat egyszerűen megérzi, ha a gazdája depressziós. A magukba forduló emberek kerülik a szemkontaktust, amit sok állat rossz néven vesz, és ezt esetleg harapással jelzi is a gazdinak. A macskák esetében az általuk terjesztett Toxoplasma gondii parazita is okozhat depressziót. A kártevőről tudott, hogy megnöveli a fertőzött páciensek önpusztító hajlamát, és az agyban okoz elváltozásokat. | Depressziósokat harapnak a macskák | Depressziósokat harapnak a macskák - Még nem tudni, az ember lesz-e lehangolt a macskától, vagy a macska utálja meg a rosszkedvű gazdát. | [
"depresszió",
"macska",
"harapás",
"tudomány"
] | 0 | http://index.hu/tudomany/brittudosok/2014/02/20/depressziosokba_harapnak_a_macskak | 2014-02-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Ismét magyarázkodásra kényszerülhet a Jobbik, miután az eredetileg az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetésre összekalapozott, majd a párt vezetőinek állítása szerint kampányra fordított százmillió forintos adománynak nincs nyoma a Sneider Tamás elnök által aláírt kampánybeszámolóban. A június elején közzétett elszámolás szerint a választási célra kapott adományok összege mindössze húszmillió forint volt a Jobbiknál.
Nem akar tisztulni a kép, hogy a Jobbik által összegyűjtött, százmilliós nagyságrendű adománnyal mi is történt tulajdonképpen. Ugyanis míg a legutóbbi pártnyilatkozatok szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott 331 millió forintos bírság visszafizetésére indított gyűjtésből befolyt összeget valójában kampányra fordította az akkor még Vona Gábor vezette Jobbik, a párt kampánybeszámolója ezt nem mutatja.
A június 8-i Magyar Közlönyben Sneider Tamás pártelnök aláírásával megjelent kampánybeszámolóból az látszik: a Jobbik csaknem egymilliárd forintot költött el a 2018-as országgyűlési választás kampányában, ebből 720 millió forint volt az állami támogatás.
Az egyéb források sorban összesen 275 millió forint szerepel, ebből mintegy 20,5 millió forint volt a választási célra kapott adományok összege. Ezek szerint a Jobbik valamivel több mint húszmillió forint adományt számolt el a kampánybevételei, illetve kiadásai között, szemben a korábban bevallott több mint százmillió forinttal.
Mindez két dologra utalhat. Az egyik lehetőség az, hogy a Jobbik közzétett kampánybeszámolója nem stimmel, és mintegy nyolcvanmillió forint kampánykiadás nem szerepel benne.
Ez tiltott kampányfinanszírozás is lehet, amit az ÁSZ majd nyilván megvizsgál a napokban indult – és várhatóan 2019 tavaszán lezáruló – ellenőrzésekor. A másik, hogy újabb fordulat történt a lassan végtelennek tűnő jobbikos hazugságspirálban, és a párt mégsem kampányra költötte a szimpatizánsaitól eredetileg az ÁSZ-bírság kifizetésére kért pénz jelentős részét.
Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag csődhelyzet alakult ki a Jobbik gazdálkodásában. A kétszer 330 millió forintos ÁSZ-szankció levonásáig, illetve behajtásáig biztosan nem kaphat állami a támogatást a párt, amely a Magyar Postának is tartozik mintegy hatvanmillió forinttal. A Jobbik adománygyűjtésével kapcsolatban már az ügyészség is nyomozást indított csalás gyanúja miatt.
Ismert, a Jobbik tavaly decemberben kezdett adománygyűjtésbe, amikor kiderült, hogy tiltott pártfinanszírozás miatt több mint 660 milliós szankcióval kell szembenézniük. Jóval a piaci ár alatt béreltek plakáthelyeket Simicska Lajos cégeitől 2017-ben, ami az ÁSZ szerint tiltott támogatásnak minősült.
A törvénytelen ügyletet egyébként nemrég Sneider Tamás, a párt újdonsült elnöke is elismerte egy televízió-műsorban, amikor elszólta magát arról, hogy jelentős kedvezményeket kaptak az oligarchától.
Sneider azt is megerősítette, hogy gyakorlatilag átverték a szimpatizánsaikat, ugyanis az összegyűjtött adományokat nem az ÁSZ-bírság kifizetésére, hanem a választási kampányra fordították. Ez utóbbit néhány héttel korábban Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezetője vallotta be, szintén egy televízió-műsorban.
A Jobbik januárban szinte naponta jelentetett meg közleményeket az adománygyűjtéséről, ezek alapján csaknem hétezer adományozótól kaphattak összesen több mint százmillió forintot. Ha ezt valóban a választási kampányra fordították – ahogy a párt vezetői azt bevallották, majd több esetben állították –, akkor ennek az összegnek szerepelnie kellett volna a Jobbik által közzétett kampányelszámolásban. Az RTL Klub információja szerint csupán 604 ezer forint maradt a párt kasszájában. | Még a Jobbiknak sem világos, hová tűnt a párt pénze | Magyar Idők | Nem akar tisztulni a kép, hogy a Jobbik által összegyűjtött, százmilliós nagyságrendű adománnyal mi is történt tulajdonképpen. Ugyanis míg a legutóbbi pártnyilatkozatok szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott 331 millió forintos bírság visszafizetésére indított gyűjtésből befolyt összeget valójában kampányra fordította az akkor még Vona Gábor vezette Jobbik, a párt kampánybeszámolója ezt nem mutatja. A … | null | 1 | https://www.magyaridok.hu/belfold/meg-a-jobbiknak-sem-vilagos-hova-tunt-a-part-penze-3280160/ | 2018-07-11 05:50:00 | true | null | null | Magyar Idők |
Előzetes kockázatelemzés, és szakterületi együttműködés előzte meg a NAV Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága munkatársainak két akcióját. Az egyik raktárnál a jellemzően háztartási és barkácseszközöket (fűnyíró, kalapács, létra, satu, zuhanyfej) tartalmazó tehergépjármű már a határ elérésekor kiemelt figyelmet kapott.A pénzügyőrök hatósági zárat helyeztek el a kamionon,majd végigkísérték a járművet, a lerakodási helyre. Az áru nem rendelkezett eKÁER-számmal, és a lerakodási hely is más cím volt, mint amire a fuvarlevél ki volt töltve.
A másik esetben a helyszíni ellenőrzés során vált gyanússá a raktárba érkező, férfi, női cipőket és papucsokat tartalmazó kamion. A szállítmányról mindössze egy fuvarokmány tanúskodott, de még az sem volt hiteles, mert teljesen más raktárba szállították ki az árut, mint amit feltüntettek - tájékoztatta szerkesztőségünket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal..
A távol-keleti árukat beszerző cég képviselője az áru eredetéről, beszerzésének körülményeiről, tulajdonosának kilétéről iratokat, bizonylatokat nem tudott bemutatni. Ezért a revizorok hatósági felügyelet alá vonták a kockázatos termékeket, biztosítva az adókötelezettség teljesítését.
Ennek megfelelően a több kamionnyi áru egyelőre a hatóság felügyelete alatt marad, és ha nem igazolják 15 napon belül az érintettek a rendelkezési jogukat, akkor a NAV árverésen fogja értékesíteni a termékeket.
A NAV a tisztességes vállalkozások és a költségvetési bevételek biztosítása érdekében határozottan fellép az adóelkerülőkkel szemben. A kockázatelemzési rendszerek fejlődésével határon átnyúló együttműködés keretében egyre több hasonló akcióra számíthatnak a csalárd, illegális tevékenységet végző cégek. | Adóelkerülőktől foglalt cipőt, láncfűrészt és baltát a NAV | A NAV egy összehangolt akcióban, két helyszínen több kamionnyi árut foglalt le. Több mint 10 ezer férfi és női cipőt, mintegy 40 ezer láncfűrészt, fűnyírót, baltát, kalapácsot és egyéb barkácseszközt vont hatósági felügyelet alá a hivatal azért, mert az érintett cégek csaltak a fuvarozási adatokkal, és az áruk eredetét, tulajdonjogát sem tudták hitelt érdemlően igazolni. | [
""
] | 0 | https://www.duol.hu/helyi-kek-hirek/2024/10/adoelkeruloktol-foglalt-cipot-lancfureszt-es-baltat-a-nav | null | true | null | null | DUOL (DH-online) |
Plágiumgyanú: Másolt Rezesova szakértője?
Múlt ősz óta tudott az ügyészség és a szakértői kamara is arról, hogy az Eva Rezesova magánszakértőjeként ismertté vált Melegh Gábor – egy szinte párhuzamosan futó másik büntetőeljárásban – plágiumot követhetett el. Mégsem lett belőle ügy. Sőt, mint a rendőrség szakértőjét, közpénzből ki is fizették: több mint 150 ezer forint járt az összeollózott munkáért, így gépelési pénz, oldalanként.
„A szakértő által felszámolt díj összegét, valamint annak indokoltságát, így különösen a vélemény elkészítésére feltüntetett óraszámok megalapozottságát ellenőriztem, jogosságát igazolom” – írta a Szentendrei Rendőrkapitányság közlekedési osztálya a hvg.hu birtokába került határozatban, amely így 156 ezer forint szakértői díj kifizetését engedélyezte a kirendelt szakértőjüknek. Ez a közlekedési bűntett miatti nyomozásban kirendelt szakértő Melegh Gábor volt, aki Eva Rezesova büntetőügyében mint a védelem által felkért magánszakértő lett ismert. Nagyban az ő szakvéleménye támasztotta alá ugyanis a négy halálos áldozattal járó balesetet okozó szlovák nő vallomását, amíg másodfokon a vele szemben felmerült elfogultsági aggályok miatt ki nem zárták az ügyből.
A hvg.hu birtokába került iratok alapján a Rezesova-üggyel szinte párhuzamosan zajló szentendrei eljárásban Melegh Gábor kirendelt szakértőként 156 210 forintért készítette el szakvéleményét, amit a rendőrség az előbb idézettek szerint ellenőrzött és jóváhagyott. A szakértői díjtáblázat szerint ezen belül Melegh 84 ezer forintos munkadíjat kért, a határozatban részletezték, hogy 3 órán át jegyzeteket készített, 4 órán át „előkészítette a véleményt”, majd ezt 6 órán át összeállította, illetve 8 órán át számításokat végzett. Ehhez jöttek a költségek: 32 oldalon keresztül gépelte/gépeltette – oldalanként 300 forintért – az amúgy csak 22 oldalas szakvéleményt, és közel 30 ezer forint költségátalányt is felszámított. Így jött ki végül a 156 ezer forintos szakértői díja a közúti közlekedés biztonsága elleni bűntett gyanúja miatt indított eljárásban.
Csakhogy a Melegh által leadott szakvélemény közel fele mások által írt szöveg copy-paste másolata, bármilyen hivatkozás feltüntetése nélkül – derül ki a hvg.hu birtokába került anyagból. Ezt információink szerint az ügyben meggyanúsított férfi ügyvédje szúrta ki, és emiatt 2013 szeptemberében panaszt is tett a rendőrségen. Számonkérte a rendőrségen, hogy a határozatban leírtakkal ellentétben egyáltalán nem ellenőrizték a kirendelt szakértőjük munkáját, különben rájöttek volna, hogy ennek jelentős része, 10 oldal nem is Meleghtől származik, hanem megtalálható az interneten. Az ügyvéd be is azonosította: egy része egy főiskolai hallgató dolgozatában köszön vissza, a szakvélemény más részeit pedig több közlekedéssel foglalkozó honlapon olvashatja el bárki. Ezért arra kérte a hatóságot, ellenőrizzék, valóban plágium történt-e, ha pedig ez bebizonyosodik, akkor érvénytelenítsék Melegh szakvéleményét, és tegyenek lépéseket a szakértő felelősségre vonása érdekében.
Ugyanonnan másolhatta, ahonnan egy főiskolás
A hvg.hu is ellenőrizte a szakvéleményt, és sikerült megtalálnunk az eredeti forrását a hivatkozás nélkül átvett anyag jelentősebb részének: Melegh Gábor szakvéleményében az ESP elektronikus menetstabilizálóról szóló rész egy az egyben Kőfalusi Pál ABS-től ESP-ig című szakkönyvéből származik. Ez az a rész, amit az ügyvéd egy internetre kikerült házi dolgozatban talált meg, így ő emiatt tett panaszt, de a valódi forrás minden bizonnyal a közlekedési szakkönyv. Vagyis a nagy szaktekintélynek számító Melegh valószínűleg ugyanúgy ebből a könyvből másolta be forrásmegjelölés nélkül szakvéleményének ezt a részét, ahonnan a főiskolai hallgató a házi dolgozatába, csak a diák legalább az irodalomjegyzékben feltüntette a forrást.
A szakkönyvben sikerült bekezdésről bekezdésre beazonosítani a Melegh szakvéleményében szereplő részeket. „Ilyen mértékben, oldalakon keresztül, szó szerint még pontos forrásmegjelöléssel sem idézhető egy szellemi alkotásnak számító könyv anyaga. De ez így már nem idézésnek, hanem átvételnek számít, így ehhez a kiadó kifejezett engedélye kellett volna” – mondta névtelenséget kérve egy szerzői jogokban jártas forrásunk, akinek megmutattuk a szakvélemény és a könyv egyezéseit. Szerinte már az aggályos, hogy Melegh pénzt is kapott ilyen forrásmegjelölés nélküli munkáért, „haszonszerzés céljából” ugyanis nem lehet felhasználni más szellemi termékét.
Melegh szakvéleményének további 4 oldala, amely a légzsák szerepéről és fontosságáról szól, egy autós honlapon található meg, az írás eredeti forrása azonban nem egyértelmű. Kerestük többször a honlap üzemeltetőjét, de nem sikerült elérnünk. Így nem tudni, ki írta ezt a 22 oldalas szakvéleményből 4 oldalt kitevő részt, de ha az ő munkája, akkor kérdés, hogyan került ki a rendőrségnek készült anyag. Ennek ellentmond, hogy a neten megtalálható, szinte szóról szóra megegyező részben egy helyen példaként egy konkrét autógyártót említenek, ez az egyetlen fordulat, ami a szakvéleményben nem szerepel.
Nem baj, hogy átvétel, a maradék attól bizonyíték
A Budakörnyéki Járási Ügyészség a birtokunkba került határozat tanúsága szerint egyetértett az ügyvéddel abban, hogy „a hivatkozott részek valóban egyezőséget mutatnak”, de ennek ellenére sem mondták ki Melegh szakvéleményének érvénytelenségét. Arra jutottak, hogy Melegh valóban hibásan számított fel 32 oldal gépelési költséget az összesen 22 oldalas (ebből egy a fedlap) szakvéleményért, ezért a 156 ezer forintos díjat leszállították a korrigált gépelési oldalszám alapján 152 ezer forintra.
A gépelési költséggel ellentétben az „egyezőséget” nem tartották jelentős problémának, mint írják, a maradék oldalak alapján „a szakvélemény bizonyítási eszközként használható”. A kirendelt szakértő ugyanis az 1-7 oldalon válaszolt a hatóság kérdéseire, ezek az átvett részek „nem képezik a szakvélemény részét” – szól az ügyészségi határozat. Ezek szerintük ugyanis csak „mellékletek”, a szakvélemény „könnyebb érthetősége” érdekében – így fogta az ügyészség Melegh pártját, bár az oldalszámozás folyamatos, és semmilyen utalás nincs az anyagban arra, hogy ez annak csak melléklete lenne.
Vagyis a törvényességért felelős ügyészségnek eszébe sem jutott a hvg.hu-hoz hasonlóan tovább vizsgálni ezeket a plágiumgyanús részeket, és abban sem láttak kivetnivalót, hogy kifizessék ezeknek – a szakvéleménynek szerintük „részét nem képező” melléklet-anyagoknak – a díját. A magyarázatért megkerestük a Pest Megyei Főügyészséget, amelynek szóvivője, Gyugyi Csilla is arra hivatkozott, hogy a szakértő díját „felülvizsgálták, azt csökkentették”, ahogy meg is írtuk, 4000 forinttal. Másrészt megismételte, hogy „a szakvélemény jelzett részei a szakvélemény törvény szerinti részeit nem képezték”, ezért „bizonyítékként történő értékelését sem érintették”.
Nem rendeltek ki helyette új szakértőt
Így is lett, az ügyészség Melegh hét oldalon is meggyőző, már csak 152 ezer forintba kerülő szakvéleménye alapján vádat is emelt. (A hét oldalból az 1. oldal a fedlap, a 2. oldal csak leírja a megbízás tárgyát és az előzményeket.) A vádemelés tényét az ügyben eljáró és Melegh szakvéleményét bepanaszló ügyvéd, Molnár T. József kérdésünkre megerősítette. „A vádiratot idén áprilisban nyújtotta be az ügyészség, vagyis a kifogásolt szakvélemény alapján megy tovább az ügy. Hiába kértünk másik szakértőt, nem rendeltek ki. Pedig azok után, hogy kiderült a plagizálás, ez lett volna a korrekt eljárás” – mondta a hvg.hu-nak.
A védence ellen azért indult közúti közlekedés biztonsága elleni bűntett gyanúja miatt az eljárás, mert miközben utasként ült egy autóban, behúzta a kéziféket, ezért a kocsi lesodródott az útról. Az ügyészség szerint szándékosan, az ügyvéd szerint viszont a középkorú férfinak esze ágában sem volt saját életét is veszélyeztetni, az alacsony sportautóban először ült volt élettársa mellett, és egyszerűen bepánikolt, amikor egy nyerges vontató közelébe értek. „Azt hitte, hogy alácsúsznak, közben fogta meg a kéziféket, amit el is ismer. Csakhogy a kocsi teljesen életidegen módon kezdett ezután pörögni, és a légzsákok akkor sem nyíltak ki, amikor fának ütközött, vagyis felmerülhet az elektronikai vezérlés hibája. Ezért volt óriási szerepe az igazságügyi szakértőnek” – mondta Molnár T. József.
A kamara tudott az ügyről
Bár Melegh aggályos szakvéleményére alapozva vádat emelt az ügyészség, azért továbbították az ügyvéd plágiumot felvető panaszát a területileg illetékes Budapesti Szakértői Kamarához (BISZK), amely etikai ügyekben eljárhat a hozzá tartozó igazságügyi szakértőkkel szemben. A budapesti kamaránál a mai napig Melegh Gábor a közlekedési szakosztály vezetője, és ahogy azt megírtuk, most ősszel indul az országos kamara elnökválasztásán is. Ennek jelenleg is tiszteletbeli elnöke, miután 12 éven át vezette az országos szakmai szervezetet.
Melegh körül akkor volt a legnagyobb a felhajtás a Rezesova-perben vállalt szerepe miatt, amikor az ügyészség lehetséges plágiumról szóló tájékoztatása befutott a kamarához. Az eljárás azonban elakadt.
„Valóban érkezett az ügyészségtől tájékoztatás arról, hogy a kirendelt szakértő ellen védőügyvédi beadvány érkezett, amelyben kifogásolták a szakértői vélemény tartalmát és annak költségelszámolását” – erősítette meg a budapesti kamara etikai bizottságának elnöke, Prencsok János. „A beadvány megismerése után választ kértem a védelem képviselőjétől arra, hogy kíván-e etikai eljárást kezdeményezni a szakértő ellen, és amennyiben igen, abban az esetben 8 napon belül pótolja a panaszbeadvány jogszabályban felsorolt kellékeit. A hiánypótlásra felhívó levelünkre határidőn belül válasz érkezett ugyan, de sem az etikai eljárás kezdeményezését, sem a hiánypótlás előírt kellékeit nem tartalmazta” – magyarázta az etikai bizottság vezetője, aki így a panaszt elutasította.
Az alapügyben eljáró ügyvéd, Molnár T. József azonban nem érti, miért neki kellett volna bármilyen eljárási lépéseket megtennie, hiszen a területi kamara elnökségének a figyelmét a törvényesség felett őrködő ügyészség hívta fel a lehetséges etikai vétségre, vagyis ezzel foglalkozniuk kellett volna. „Ez azt jelenti, hogy az eljárás tőlünk függetlenül megindult” – mondta a hvg.hu-nak. Ezért érthetetlennek tartja, miért rá vár a kamara, hogy a súlyos szakmai kifogás ügyében eljárjon, hiszen az ügyészség már megállapította, hogy Melegh máshonnan származó anyagot adott be. Ettől kezdve az ügyészségen múlik, mit kezd a szakvéleménnyel, az pedig a kamarán, hogyan kezeli a körébe tartozó szakértő ügyét – mondta.
Melegh tagad és vádaskodik
Természetesen megkerestük Melegh Gábort, és szembesítettük a szakvéleménye és más munkája közti egyezőséggel. Ismét azzal a feltétellel reagált, ha válaszát „változtatás nélkül, teljes terjedelemben” közöljük. „A plágium gyanúját határozottan visszautasítom. A szakértői véleményemben levő összes megállapítás a saját szellemi termékem. A megállapításaimat pedig, ha szükségesnek ítélem, akkor a vonatkozó szakirodalommal is igyekszem alátámasztani. Véleményem szerint a levele része annak a lejárató kampánynak, melyet Ön, általam nem ismert személyes okból ellenem folytat, kérem a továbbiakban tartózkodjon ettől” – írta a hvg.hu újságírójának.
„Előkészített” anyagokról beszélt korábban
A Melegh Gáborral a Rezesova-ügy közepette készített interjúnkban rákérdeztünk arra is, hogyan tudott saját állítása szerint 27 ezer szakvéleményt elkészíteni, miközben más, főállásban ezzel foglalkozó, ugyanezen a területen dolgozó szakértők ennek töredékét sem tudják teljesíteni. Emiatt Meleghet egy szakosztályülésen is támadták, mire ott információnk szerint azt mondta: úgy tud ennyi ügyet vinni, hogy párhuzamosan több számítógépen dolgozik, és ezek közt gurulós széken gurul – ezt az interjúban is megerősítette.
Melegh azzal indokolta a mennyiséget, hogy „ez a tapasztalat”, ráadásul „gyorsolvasó”, így átlagos ügyekben akár 1,5-2 óra alatt is letesz egy szakvéleményt. Utalt ugyanakkor arra is, hogy használ már előre elkészített anyagrészeket is. „Balesettípusonként vannak előkészített véleményeim, amelyeket csak ki kell egészítenem az adott ügy sajátosságaival” – mondta. „Igenis volt olyan napom, amikor 2-3 vagy akár 4-5 szakvéleményt készítettem, vagy egy hétvégén 12-t. Az utolsó fillérig adózom, volt ellenem vizsgálat, nem találtak semmit. Egyszerűen sok az irigyem, de a munkát azért nem szokták irigyelni” – mondta. | Itthon: Plágiumgyanú: Másolt Rezesova szakértője? | Múlt ősz óta tudott az ügyészség és a szakértői kamara is arról, hogy az Eva Rezesova magánszakértőjeként ismertté vált Melegh Gábor – egy szinte párhuzamosan futó másik büntetőeljárásban – plágiumot követhetett el. Mégsem lett belőle ügy. Sőt, mint a rendőrség szakértőjét, közpénzből ki is fizették: több mint 150 ezer forint járt az összeollózott munkáért, így gépelési pénz, oldalanként. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20140918_Plagium_Melegh_Gabor_szakvelemenye | 2014-09-18 15:52:00 | true | null | null | HVG |
Mint arról tegnap beszámoltunk, a Magyar Nemzet értesülései szerint hamarosan véglegesíthetik a Szuverenitásvédelmi Hivatal a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezetmagyarországi alapítványáról szóló jelentését, amely az elmúlt hónapok vizsgálataira épül.
Soros György intézményei mintegy a felét fizetik a magyarországi TI költségeinek, de az alapítvány kapott pénzt hazánk olyan politikai ellenfeleitől is, mint az Európai Bizottság vagy a German Marshall Fund háttérhatalmi szervezet, az amerikai külpolitikai érdekek trójai falova Európában.
(Ez utóbbi szervezet egyébként - személyi összefonódásokban is - feltűnik a 2022-es országgyűlési választásokon a Márki-Zay Péter vezette ellenzéket támogató Action for Democracy amerikai fedőszerv együttműködőjeként.)
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése a következőkre is rávilágít:
* Még létre sem jött az itthoni egyesület, amikor a nemzetközi TI magyarországi kapcsolattartója éveken át Hack Péter, akkoriban SZDSZ-es országgyűlési képviselő volt. (Hack később már reálisan látta a TI helyzetét: annak a nótáját húzza, aki fizet...)
* Az egyesület egyik elnöke az a Terták Ádám volt, aki pár évre rá Soros magánegyeteme, a CEU üzleti karának dékánja lett, deéletrajza szerintaz Amerikai Kereskedelmi Kamara jótékonysági alapítványának létrehozójaként is tevékenykedett.
* A Gyurcsány-kormány idején (amikor még az akkori kormányfő amerikai megítélése jó volt) a TI magyarországi egyesülete jogutód nélkül megszűnt, ugyanis főszponzora, Soros megvonta a támogatását.
* Pár évvel később azonban (amikor Gyurcsány Ferenc amerikai megítélése már rosszabb lett) újraalapították a magyarországi tagozatot, mégpedig alapítványi formában. Jelenlegi évi költségvetése mintegy százmillió forint.
A teljes cikk a további részletekkelITT olvasható. | A magyarországi Transparency Internationalt nagy részben Soros György intézményei és az Európai Bizottság fizeti | A Szuverenitásvédelmi Hivatal készülő jelentéséből kiderül, hogy a szervezet áltudományos módszereket is használ, manipulatív és dezinformációs céllal működik – mutat rá cikkében a Magyar Nemzet. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/orszag-vilag/2024/10/transparency-international-soros-gyorgy-europai-bizottsag | null | true | null | null | BEOL |
Vasárnap Kern András és Hajós András is újra feltűnik a Heti hetesben.
Hajós András lassan két éve igazolt az RTL-től a TV2-höz, ahol számos műsorban megmutathatta magát. Most egy kis szünet után újra visszatér anyacsatornájának képernyőjére, vasárnap este a Heti hetesben láthatják a nézők.
“Kicsit úgy érzem magam, mint a külföldre tanulni ment diák, aki hazajön, és várja, hogy az a jó húsleves, meg ahogy szokott lenni, az mikor jön" – mondta a műsor felvételén a Fókusznak Hajós.
Az őszes nevettető mellett egy másik rég nem látott arc, a filmjének készítési munkálatai miatt egy kicsit háttérbe vonult Kern András is újra látható lest az RTL II-n. | Újra az RTL-en Hajós András | Vasárnap Kern András és Hajós András is újra feltűnik a Heti hetesben. | [
"kern andrás",
"heti hetes",
"hajós andrás"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2015/01/17/ujra-az-rtl-en-hajos-andras | 2015-01-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Térségünkben váratlanul ígéretes változások álltak be. A szlovák és a cseh társadalom megmozdult, megmutatva, hogy nem fogadja el a politikai hatalom és a kétes hátterű biznisz összekapcsolódását. A hatalommal való visszaélés dolgában egy ideje új arcát mutatja Románia, amely az utóbbi évek gyors gazdasági modernizációja és politikai életének fordulatai miatt immár beletartozik a nekünk fontos referenciacsoportba.
Tömegmozgalmak, tüntetések jelzik az új közhangulatot Szerbiában is.
Ma tehát úgy néz ki, hogy egyedül hazánk maradt ki a változásokból. Vajon milyen okokból? Miért nem zavarja a magyar társadalom meghatározó felét a közvagyon megdézsmálása, a hivatali hatalommal való visszaélés? Vagy talán zavarja, de valamiért nem képes társadalmi cselekvésig eljutni?
A térséggel foglalkozó Visegrad Info a minapi elemzésében a magyar különállásért két tényezőt nevezett meg: a politikai apátiát, valamint a társadalmi értékrendet, amely megengedő a rendszerszerű korrupcióval szemben. Kiindulásként elfogadható e két tényező, hiszen a társadalmi cselekvés vagy annak hiánya nyilvánvalóan függ a politikai viszonyoktól, másfelől pedig az adott társadalom értékrendjétől, normáitól. A politika világa gyorsan képes változni, ezt láthattunk tőlünk északra és délre egyaránt. A többség által vallott értékek, a társadalmi normák viszont lassan módosulnak. Ha a magyar társadalom a korrupcióval és egyéb normasértő gyakorlattal szemben valóban megengedőbb, mint a térségbeli nemzetek, akkor naivitás olyan fordulatot remélnünk, amely Szlovákiában nemrég végbement, a cseheknél a szemünk előtt zajlik, és tőlünk délre is érlelődik.
Ilyenek lennénk, sőt mindig is ilyenek voltunk? Ez bizony eléggé lefegyverző gondolat: akkor legfeljebb külső erők tudnának – átmenetileg – kiszabadítani a korrupt viszonyokból.
Talán mégsem ennyire rossz a helyzet. Más nemzetek értékrendje is átalakult, nekünk is lehet esélyünk, jön egy új generáció, és azzal megfordulhatnak a viszonyok. Mindez persze csak e sorok írójának reménye. Remények helyett kutassunk inkább további magyarázó tényezők után, a nemzeti sztereotípiákat félretéve rögzítsük inkább a tényleges állapotunkat!
Vannak adataink. A korrupció dolgában számos alapos, nemzetközi összevetésre alkalmas felmérés készült. A közhiedelemmel szemben a joghoz és a jogsértésekhez fűződő társadalmi viszonyulást lehetséges mérni, mégpedig kielégítő pontossággal és megbízhatósággal. Ilyen felméréseket rendszeresen készít az Eurobarometer, a nemzetközi üzleti tanácsadó szervezet, az Ernst and Young és a Transparency International is.
A felmérésekből az derül ki, hogy a magyar társadalom igenis tudatában van a korrupció meglétének, azt komoly gondnak tartja, sőt az utóbbi néhány évben romlást is érzékel. A sorstárs nemzetekhez képest tehát nem abban található érdemi eltérés, hogy a magyarokat ne foglalkoztatná a jelenség.
Ugyanakkor a korrupt gyakorlat megítélésében már valóban mutatkoznak nemzeti sajátosságok. Az Eurobarometer 2017-es nagymintás felmérése szerint a legtöbb uniós tagállamban többséget alkotnak azok, akik a hatósági emberek jóakaratának ajándékkal, pénzzel való megszerzését elítélik, de mindenhol találhatók olyanok, akik a döntéshozók korrumpálását elfogadhatónak tartják. Ezek aránya a megkérdezetteken belül hazánkban a legnagyobb: a magyarok 50 százaléka rendben levőnek tekinti az ajándékadást, 39 százaléka a pénzfizetést. E két viselkedési norma vonatkozásában a magyar mutató, mondani sem kell, toronymagasan meghaladja a nyugati országokét, de még a románnak, bolgárnak is kétszerese, holott nemzeti önértékelésünk az utóbbiakkal azonosítja a baksist, a „balkáni állapotokat”.
A hasonló tartalmú egyéb felmérések szerint is markánsan különbözik a magyar társadalom többségi értékrendje az uniós átlagtól, és egy ideje már nem mutatkozik javulás (nem úgy, mint az észt, lett, lengyel, szlovák, cseh esetben). A korrupcióhoz való viszonynak a jelenség megítélésén túl az is fontos vonatkozása, hogy az azt elítélő emberek mennyire hajlandók fellépni ellene, ha ilyet észlelnek. Nem mindenki kész arra, hogy jelentse az esetet. A felmérés szerint az uniós átlagban a megkérdezettek 57 százaléka tenne bejelentést. A tagországok között nálunk a legkisebb ez az arány: 21 százalék. Azaz minden ötödik magyar hajlandó bejelentést tenni. Ezt mégsem tartom perdöntő adatnak, mert a cselekvéshez való eljutáshoz először is azt kellene tudni, hogy hol lehet bejelenteni a korrupciót. Az erre irányuló kérdésre az európai felmérésben mi magyarok állunk az utolsó helyen. Továbbá bíznia kellene az embernek abban, hogy bejelentésének lesz foganatja, őt magát pedig nem éri hátrány az ügy miatt. Nem meglepő: e téren sem jó a magyar helyzet.
A több forrásból származó adatok és saját észleléseink, tapasztalataink alapján összeálló helyzetkép valóban nem ad nagy reményt a jövőre nézve. A korrupció észlelt, mért és adatolt súlyossága hazánkat az európai uniós etikai rangsor végére teszi a bolgárok, horvátok, görögök társaságában. A volt tervgazdaságok zöme (de nem mindegyike!) az európai átlag alatt teljesít az üzleti transzparencia terén. A történelmi előzményeket ismerjük: a túlcentralizált, értelmetlen szabályokkal teli államszocializmusban a kisember nem is nagyon tudott másként ügyet intézni, mint a szabályok megkerülésével vagy a bürokraták megkenésével, a hiánycikkekhez leginkább csak kapcsolatokkal vagy baksissal lehetett hozzájutni. Ez ugyan már lezárt történelmi múlt, ám a tisztességes verseny normáinak és a fair eljárásoknak az elterjedéséhez idő kell; az EU keleti peremvidékén tehát érthető a korábbi viselkedésmódok bizonyos szintű túlélése.
Ami a mi esetünkben magyarázatot igényel, az nem lemaradásunk ténye, hanem az európai értékrendhez való hasonulásunk mostani elakadása, a fair gyakorlat átvételének gyengesége. Elvégre három évtizedes európai visszacsatlakozásunk óta lett volna idő az állampolgár és az állami hivatalok közötti viszony nyugatosodásához. Akkor hát miért nem jutottunk mi itt előbbre, ha a térségben többeknek sikerült?
A bonyolult társadalmi jelenségek sosem egytényezősök. Ez esetben hat faktort nevezek meg, nem fontossági sorrendben vagy magyarázó erő szerint, mivel egyenkénti hatásukat aligha lehetne jól kalibrálni.
A külföldi tőke szerepe, jelenléte
A magyar gazdaság a térségben (Szlovákiával együtt) kimagaslik a külföldi tulajdonú cégek, gyakran transznacionális nagyvállalatok nemzetgazdasági arányát tekintve. Elvileg ennek a múltból hozott korrupciós gyakorlat gyors felszívódását és a modern üzleti normák átvételét kellene eredményeznie; itt tehát azonnal ellentmondásba ütközünk. Általánosítható tapasztalat szerint a fejlett piacgazdaságokból érkező befektetők érdekeltek a korrupciómentes működésben, jelenlétük hosszabb távon valóban segíti a transzparens viszonyok kialakulását,
ám ha e cégek a hazai gazdasági szereplőkhöz csak lazán kötődve szigetszerűen működnek, netán megkülönböztetett állami elbánásban részesülnek, akkor „civilizációs” hatásuk gyenge.
Azt is tudjuk, hogy a külföldi vállalatok sikeres működésükhöz képesek elsajátítani a helyi szokásokat. 2010 óta a magyar kormány különmegállapodásokkal (inkább: különalkukkal) igyekszik könnyíteni a stratégiainak minősített külföldi cégek működését, ezáltal viszont még gyengébb ezek késztetése arra, hogy segítsenek kikényszeríteni a kormányzatból a mindenkire érvényes transzparens üzleti körülményeket.
A közszolgálatban állók jövedelmi viszonyainak javulása
Második tényezőként adódik a potenciálisan korrumpálhatók legális jövedelmi helyzete: a rendesen megfizetett tisztviselő kevésbé hajlandó részt venni normasértő ügyletben. E téren van bizonyos haladás (közúti rendőrök, adóellenőrök, engedélykiadó tisztviselők esetében), míg az egészségügy viszonyai továbbra sincsenek rendben. Több más volt szocialista országban arányát tekintve sokkal kisebb a közösségi szektor, ott viszonylag rendben megfizetik a tisztviselőket, és nem állhat elő rendszerszerű baksisos (borravalós, hálapénzes) helyzet.
Az elvonások és újraelosztások nemzetgazdasági aránya
Más szavakkal: az államháztartás terjedelme. A magyar állam a térségben a legnagyobb arányban vonja el az elsődleges jövedelmeket nagyszámú adón, járulékon, díjon keresztül, és messze a legnagyobb arányban juttat támogatást személyeknek, cégeknek, szervezeteknek. Azaz igen nagy felületen érintkezik az állam és a társadalom, és így eleve nagyobb a korrupciós kockázat, mintha a kormányzat a nemzeti jövedelemnek kisebb hányadát rendezné át.
A mai magyar mutató a svéd vagy német arányoknak felel meg, miközben sem az adófizetési morál, sem a köztisztviselői ethosz, sem polgári ismeretek dolgában nem állunk közel a fejlett jóléti államokhoz.
Ezek az általános magyarázó tényezők, amelyek érvényesüléséről bő nemzetközi tapasztalatok vannak, és jól alkalmazhatók az elmúlt évtizedek magyar viszonyainak alakulására. A további három politikai tényező hatását nehezebb számszerűsíteni, holott leginkább ezek felelősek a magyar etikai-intézményi állapotok relatív (néha abszolút) romlásáért.
A gazdasági verseny gyengítése, pozíciók és vagyonok újraosztása
A 2010 utáni politikai kurzus – hivatkozva a megelőző évek pénzügyi válságának feltételezett okaira – a magángazdaság terjedelmét visszaszorító (immár államosító, semmint privatizáló) és újraszabályozó (dereguláló helyett re-reguláló) gazdaságpolitikába fogott. Ebben ugyan nem állt egyedül akkor, ám a válságszakasz elmúltával sem tért vissza a magángazdaság dominanciáján nyugvó vegyesgazdaság modelljéhez, hanem az ázsiai fejlesztő államok gyakorlatára emlékeztető pályán halad változatlanul, immár egy évtizeddel a pénzügyi válságot követően. Ennek egyik rendszerszerű következményeként gyakran konfrontálódik az európai gazdasági szabadságok rendjével, amely az állami támogatást alapesetben tiltja; de ez nem itteni témánk. Egy másik vonatkozás azonban nagyon is idetartozik.
Az állam egyedárusítások révén extraprofitot (közgazdasági értelemben járadékot) juttat a legfelső politikai kör által kiválasztottak számára, mint a dohánykereskedelem, a kormányzati hirdetések, kormányzati IT-beszerzés, szerencsejáték, és még egy sor ágazat esetében.
Ez a gyakorlat leírható a személyválogatás, klientúraépítés, kleptokrácia, nepotizmus fogalmaival – és valószínűleg mindegyik megnevezés helytálló. Egészében tekinthetjük korrupciónak, annak egy sajátos fajtájának, és e sajátosság miatt feszül ellentmondás a magyar korrupciós viszonyok súlyossága és a társadalom (egy része) megengedő álláspontja között. Az említett esetekben ugyanis nem az a szokásos játék érvényesül, amelyben az állami kedvezményre vágyó cég korrumpálja a „köz szolgáját”, hanem a politikus, a közérdek letéteményese emel föl, vagy akár teremt vállalkozót. Az ehhez csatolt ideológia szerint mindez a nemzeti középosztály (más megfogalmazásban a nemzeti bajnokok) kinevelését szolgálja, a patrióta gazdaságpolitika legitim eszköze. A kormányzati média a bicskanyitogató ügyeket nem említi, pláne nem korrupcióként, így az állami információnak kitett millióknak eleve nehezebb az ügyeket normasértésként megítélni. Ahol milliárdos ügyletekről, sőt egész iparágakról van szó, a közember számára a méretek miatt ráadásul jó eséllyel követhetetlen lesz a téma.
Az uniós források bősége, gyorsított lehívása
Ez nem magyar sajátosság, hiszen az EU déli és keleti perifériáján jól ismert jelenségről van szó: a felzárkóztató és egyéb uniós programok keretében érkező transzferek elköltésében gyakori a túlszámlázás, a kliensek támogatása, egyéni érdekek és hobbik megfizettetése. Esetünkben azonban a térségi átlagnál is rosszabb az uniós források felhasználásának hatásfoka és célszerűsége, mégpedig egy jól hangzó, ám valójában káros elv miatt, amely szerint minél többet és minél gyorsabban kell költekezni a „mások pénzéből”. Ha valaki egészséges erkölcsi alapon kifogásolná is a közpénzek értelmetlen célú és nyilvánvalóan pazarló felhasználását, berzenkedése leszerelhető azzal, hogy a nekünk lekötelezett nyugatiak pénze ez, és legalább az országban marad.
A korrupciós ügyek iránti hatósági érdektelenség
A politikai közbeszédnek régóta része, hogy az előző kormányok alatt is loptak, és nyilván most is lopnak; az emberek egy sor közismert esetet és ügyet is meg tudnának említeni. Ehhez képest egyik esetben sem történt semmi. A mai botrányok közepette feltűnő a hatóságok passzivitása. A mostani roppant gyors meggazdagodások minimum adóhatósági eljárást követelnének meg, ám vagyonosodási eljárások nem indulnak. Elégségesen dokumentált bejelentés nyomán sem kezd nyomozásba az ügyészség. Ez bizony világos üzenet az állampolgároknak: jobb az egészből kimaradniuk.
Konklúziónk így némileg más, mint ami csupán a statisztikai adatokból, felmérési eredményekből fakadna. A szomszédos országok társadalmai nem csak és nem is elsősorban azért mutatkoznak érzékenyebbnek a közéleti normasértések és jogsértések iránt, mert értékrendjük a miénknél polgáribb (bár több esetben ez sajnos igaz). Az sem erős magyarázó elem, hogy máshol politikailag aktívabb a társadalom, mint minálunk; valójában hosszabb távon nincsenek nagy különbségek. A tartós parlamenti kétharmad – jól tudjuk – elfedi a magyar társadalom kettéosztottságát, és művi módon igyekszik lefojtani a vitát, a közéleti aktivitást. Bár éppen az európai ügyészséghez való csatlakozásunk dolgában máig csaknem hétszázezren írtak alá petíciót: ez nem kevés, főleg olyan jogi ügyben, amely természetéből adódóan közvetve érinti csak a polgárokat.
A magyar viszonyok különlegességét leginkább az a masszív ideológiai kampány magyarázza, amely a társadalom igen jelentős részét hosszú idő óta éri, fizetett hirdetések és a készséges kormánymédia révén. Ami pedig politikai apátiának látszik visegrádi összefüggésben, annak jó indokai vannak: a kormánytól független érdekérvényesítés alkotmányos megnehezítése, a bűnüldöző szervezetek érezhető, tudatos passzivitása mellett ésszerűnek tekinthető egyéni döntés a közügyektől való távolmaradás.
Hogy mi következik mindebből? Hiszem, hogy a mi „brezsnyevi pangásunk” sem tart örökké. A látszólag passzív, beletörődőnek tűnő társadalmakban – láthattuk a szomszédságban – hirtelen fordulatok állhatnak be valódi alternatíva megjelenésével, a hatalmon levők arroganciája miatt, vagy a centralizált rezsimekbe kódolt bajok hatására.
Borítókép: AFP/Kisbenedek Attila
Ha fontosnak tartja a Válasz Online munkáját, kérjük,legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, éscsatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#korrupció | A mi "brezsnyevi pangásunk" - Hat állítás a korrupcióról, a közjóról és a magánjavakról - Válasz Online | A mi "brezsnyevi pangásunk" - Hat állítás a korrupcióról, a közjóról és a magánjavakról | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2019/07/16/bod-peter-akos-korrupcio-publiciszikta/ | 2019-07-16 02:00:00 | true | null | null | valaszonline.hu |
Valami azonban a házzal sem stimmel: az önkormányzatnak ki kellett hagynia az összterület-számolásból pár helyiséget, hogy kijöjjön a bevallott 300 négyzetméter.
És akkor ott van még a telek, ami a képviselő vagyonnyilatkozatában 2002 óta kisebb, mint a tulajdoni lapon.
Az Index megkeresése után Kósa korrigálta a bevallását.
Debrecen 1998 és 2014 között hivatalban lévő polgármestere és felesége 2002-ben új házat vásárolt magának a város drága, széchenyikerti részén, miután a régi családi fészket elcserélték az óbudai Aquincumi Villapark egyik luxuslakására. A százmilliósra becsült fővárosi lakást kizárólag a feleség vagyontárgyai között tüntették fel, és egy évtized alatt egyszer sem szerepelt Kósa parlamenti bevallásaiban.
Tavaly ősszel nagy botrány lett az ügyből, több párt is bejelentette, hogy vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez Kósa ingatlanainak kivizsgálására. A parlament mentelmi bizottságánál azonban azt állítják, végül nem indult semmilyen eljárás, mert amikor elültek a hullámok, senki sem adott be ilyen kezdeményezést a fideszes politikus ellen.
Ezért, amikor egyik olvasónk jelezte, szerinte komoly problémák vannak Kósa debreceni ingatlanának adataival is, úgy döntöttünk, magunk nézünk alaposabban utána, hogy milyen adatok szerepelnek a közhiteles nyilvántartásban, és ezek egyeznek-e a parlamenti bevallásokban feltüntetett számokkal.
A fideszes politikus legfrissebb és egy évtizedre visszamenő régi vagyonnyilatkozatai szerint a Kadosa utcai telek 1000 négyzetméteres, a rajta álló ház pedig 300 négyzetméteres alapterületű. Garázs nincs rajta.
Kikértük az ingatlan földhivatali tulajdoni lapját, és nem kellett sokáig kutatni, hogy rábukkanjunk az első eltérésre.
A telek: nagyobb, mint a bevallásban
A tulajdoni lapon egyértelműen más telekméret van feltüntetve, mint a képviselő bevallásaiban. Kósa minden évben újra és újra kerek 1000 négyzetmétert írt az országgyűlési vagyonnyilatkozatába, a telek mérete a tulajdoni lap szerint viszont 1082 négyzetméter.
Mit mond Kósa:
Megkérdeztük Kósa Lajost, vajon miért írt 1000 négyzetmétert a bevallásaiba, ha a hivatalos nyilvántartás szerint a telek 82 négyzetméterrel nagyobb.
A képviselő azt állította, „tisztában volt azzal, hogy a telek nagyobb, de...″ Állítása szerint már az ingatlan előző tulajdonosa tájékoztatta, hogy az egyik szomszéd a kerítés megépítésekor kiegyenesítette a földnyilvántartási határvonalat, és az évek során eltulajdonolt egy darabot a földből. A kiegyenesített határ kérdését senki sem bolygatta, ezért nem tudták pontosan a négyzetmétereket. Kósa azt mondta: inkább egy kisebb, kerek számot írt a bevallásába. Most azonban az Index megkeresése után lemérette a valós területet egy földmérővel, és kiderült, hogy az elbirtoklás nem volt akkora, mint azt korábban gondolta, a telek valódi nagysága 1069 négyzetméter.
Kósa kétszer, február 22-én és 27-én is korrigálta parlamenti bevallását, sőt azt is megemlítette, hogy az Index hívta fel a figyelmét az eltérésre.
De sajnos nincs happy end, mert a tulajdoni laphoz tartozó hiteles térképmásolat beszerzése után a méretbeli eltéréseknél jogi szempontból sokkal súlyosabb eltérést is felfedeztünk.
A garázs: hivatalosan nem létezik
Az ingatlan jelenlegi közhitelesen rögzített állapotát híven tükröző földhivatali térképmásolaton nyoma sincs Kósa 40 négyzetméteres külső garázsának. A kiegészítő épületet az önkormányzat honlapján, a Debrecen.hu-n található légi fotók tanúsága szerint 2007 előtt építették hozzá a házhoz.
A ház átépítése után kiadott használatbavételi engedély viszont 2008-as, így biztos, hogy az épület körüli állapotokat az önkormányzat embereinek a garázs felépítése óta ellenőrizni kellett. A garázs egyébként teljesen egybeépült a szomszédos társasházzal, és eltüntette a két épületet elválasztó szabad telekrészt. Az építési törvény, az OTÉK szerint a huzamos tartózkodás céljára használt épületek között – ha szembenéző homlokzatukon nyílás található – tűzvédelmi okokból az építménymagasságnak megfelelő távolságot kell tartani, azaz beépítési engedély nem adható rá. És ebben az esetben az egymás felőli oldalon van nyílászáró.
Debrecen önkormányzata nem akadt fenn azon, hogy Kósa házának fotóin ott van a ház mellett a garázs, a földhivatali térképmásolaton viszont nincs. A jegyző válaszlevele nem is tért ki arra a kérdésre, hogy miként kaphatott a volt polgármester használatbavételi engedélyt egy olyan építményre, amely nincs feltüntetve a tulajdoni lap mellékletén, és arra sem, hogyan ellenőrizték az épületet, ha nem vették észre az eltérést.
Mit mond az önkormányzat?
Szekeres Antal debreceni jegyző szerint Kósáék végleges használatbavételi engedélye „kiterjed a 15,06+15,50 négyzetméter nagyságú garázsra, tehát nyilvánvaló, hogy a garázs engedéllyel épült és megfelelt a hatályos jogszabályoknak, köztük az építési és tűzvédelmi szabályoknak is".
A jegyző nem részletezi, hogy melyik garázsról beszél, ugyanis az utcafronton két garázsbejáró is található, az egyik közülük az épületen belül. Az azonban biztos: a külső garázs az önkormányzat légi fotóján jól látható módon végighúzódik a ház oldalfala mentén, és átlóg a szomszédos telekre, ami azt jelenti, hogy nem 15, hanem hanem legalább 40 négyzetméteres lehet.
Mit mond Kósa?
Kósa Lajos magyarázata szerint a használatbavételi engedély a külső garázsra vonatkozik, de azt nem tudta megmondani, hogy ha tényleg van engedély, akkor miért nincs az építmény odarajzolva a térképre.
A ház: 300 plusz néhány helyiség
A Kadosa utcai ház tulajdoni lapján csak a telek mérete szerepel, a házé nem. Családi házaknál ez még nem példa nélküli. Azonban a Kósa polgármestersége alatt beindított új szolgáltatás, a Debrecen.hu-n található városi térinformatikai rendszer méretező szolgáltatása alapján a kétszintes épület 380 négyzetméteresnek tűnik, ami jóval több, mint Kósa adata. Megkérdeztük a jegyzőt, hogy a város nyilvántartása alapján akkor mégis mekkora a ház.
Mit mond az önkormányzat?
Az önkormányzat szerint Kósa még túlzott is az Országgyűlésben bevallott 300 négyzetméterrel. Azt írták, hogy a teljes terület a 2008-as átépítés után 299,3 négyzetméter lett. „Részletezve: a földszinti helyiségek területe összesen 118,67 négyzetméter, amelyhez csatlakozik egy fedett terasz és egy fedett belépő (14,04 négyzetméter), az emeleti helyiségek pedig összesen 162,36 négyzetméternyi területet tesznek ki. Ez összesen 295,07 négyzetméter. Az emeleten található még erkély (4,50+3,96 négyzetméter), amelynek felét kell figyelembe venni az alapterület számításakor, azaz 4,23 négyzetmétert.”
A bal oldali térkép a Debrecen.hu térinformatikai rendszerében található, a jobboldali pedig a földhivatali térképmásolat. Egyiken sem szerepel a garázs.
A jegyző arra nem adott magyarázatot, hogy egy képviselői bevallásban miért kellene a teraszok valós méretének csupán a felét feltüntetni. Ezenkívül az összterület-számításból kimaradt az alig néhány sorral arrébb még engedélyes épületrészeként emlegetett garázs is. Így a teljes ingatlan az önkormányzat által megadott méretek alapján is nagyobb, de 34,29 (4,23+15,06+15,50) négyzetmétert a jegyző sem számolt bele az összterületbe. A jegyző számaiból úgy tűnik, hogy a ház felső szintje nagyjából 170 négyzetméteres, majd 40 négyzetméterrel nagyobb, mint az alsó, és akkor a papíron nem létező, de mégiscsak valós külső garázs sehol sem jelenik meg a számításban.
Mit mond Kósa?
Kósa nyilatkozata még jobban növeli a zavart, ő telefonon olyan számokat adott meg az Indexnek, amelyek a vagyonnyilatkozattal és az önkormányzat adataival sem egyeztek. Szerinte a hajdúszoboszlói önkormányzattal kiállíttatott használatbavételi engedélyben az áll, hogy a hasznos lakótér 236 négyzetméter, és ehhez jön még a 41 négyzetméteres garázs két kocsibeállóval. A képviselő szerint az eltérést két dolog is okozhatta: az egyik az, hogy a térkép nem pontos, a másik pedig az, hogy a házhoz egy 72 négyzetméteres terasz és tornác is tartozik, amit nem számoltak bele a hasznos alapterületbe.
(Címlapkép illusztráció: szarvas) | Találtunk egy garázst Kósa Lajosnak! | Találtunk egy garázst Kósa Lajosnak! - Papíron nem létezik a volt debreceni polgármester debreceni háza mellett álló építmény. A város önkormányzata nem nagyon izgatta magát, amikor rákérdeztünk. Alapvető dolgok nem stimmelnek a Fidesz-alelnök vagyonnyilatkozatával. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2015/03/11/kosa_lajos_debrecen_csaladi_haz_garazs_vagyonnyilatkozat/ | 2015-03-11 18:29:11 | true | null | null | Index |
Legmerészebb álmai valósultak meg - mondja Deák Kristóf, akinek Mindenki című rövidfilmje bekerült aközé a tíz élőszereplős rövidfilm közé, ahonnan a kategória öt végső jelöltjét választják majd ki a jövő évi Oscarra. Az elsőfilmes rendező elmondta, hogy miért nem gondolta, hogy a filmje komoly díjakat nyerhet, hogyan kampányolnak a film mellett, hogy talált rá a film sztorijára és milyen ötleteket kapott a gyerekszereplőktől. A szmokingját még nem varratja az Oscar-gálára, de már a tíz közé kerülés is új ajtókat nyithat meg neki.
Az abortusz, a körömrágás és a viráglocsolás mellett feldolgozták az Index gólyatábori erőszakról szóló cikkét is a Friss Hús fesztiválon. Rengeteg magyaros témában készült idén is kisfilm.
Több mint ötven év után ismét egy élőszereplős magyar rövidfilm került az Oscar előszobájába.
Hol voltál szerda éjjel? A laptop előtt ülve vártad bejelentést, hogy a Mindenki bejutott-e e tíz kiválasztott rövidfilm közé?
Moziban voltam, A martfűi rémet néztük a barátaimmal. Lement a stáblista, és az egyikük matatott a mobiltelefonján valamit, aztán felém fordult, és azt mondta, hogy hadd legyek én az első, aki gratulál.
De tudtad, hogy aznap lesz a bejelentés?
Nem, mert nem lehetett tudni. Tavaly november 19-én jelent meg ugyanez a lista, most viszont nem jelent meg aznap, és senki nem tudta, hogy mikor fog kijönni. Sőt, én először azt hittem, hogy kiadnak egy közleményt a százvalahány filmről, amiből válogattak, aztán majd kiadják a rövidített listát, de rögtön ez jelent meg.
Mindenki - előzetes from Kristof Deak on Vimeo.
Mennyire lepett meg? Amikor elkezdtél fesztiválokat nyerni a Mindenkivel, pláne Oscarra nevező fesztiválokat, már megjelentek cikkek arról, hogy a filmed Oscar közelbe kerülhet.
Igen, de ez teljesen más. Nekem már az óriási dolog volt, hogy a százötven film közé bejutottunk. Keletkezett egy kis hírverés körülötte, örültünk neki, de az életben nem gondoltam volna, hogy ez annál tovább tud jutni.
Legyintettél a cikkekre, hogy ezek hülyeségeket írnak?
Nem, örültem, hogy van hírértéke a dolognak, de lássuk be, egy a százötvenhez volt az esélye.
Hogyan tovább? Kik döntenek arról, hogy melyik öt filmre szűkül a jelöltek listája január 24-én?
Van az akadémiának egy rövidfilmes kollégiuma, ők döntenek. Nekik mozikban fogják levetíteni a filmeket Los Angelesben, San Franciscóban, Chicagóban és New Yorkban kimondottan azért, hogy az érintett akadémiai tagok el tudjanak menni, és moziélmény alapján tudjanak szavazni. Ennek nagyon örülök, mert szeretem a film hangját, és elég jól szólal meg egy 5.1.-es hangrendszerű moziban.
Amikor a Saul fia Oscar közelbe ért, a forgalmazó nagyon komoly kampányt indított a filmért. Rövidfilmek esetében ez hogy működik?
A kampányolás most úgy néz ki, hogy fel kell fogadnunk egy PR-szakértőt, aki foglalkozni fog velünk. Van egy csapat Los Angelesben, aki a tavalyi nyertes, Ben Cleary filmjét segítette, velük már kapcsolatba léptünk. Jó lenne egy komolyabb szakértőt megnyerni!
Milyen a másik kilenc film? Sokat láttál közülük? Milyenek a Mindenki esélyei?
Csak egyet láttam, a Timecode-ot, ami Cannes-ban nyert. Nagyon jó film, pozitív a vége, ebben hasonlít a Mindenkire. Tánc van benne, zene, nagyon kedves film. Furcsálltam, hogy Cannes-ban pont ez a film nyert, mert az volt a fejemben, hogy ott mindig drámai dolgok szoktak nyerni. De furcsa módon van mélysége is annak a filmnek.
Az esélyekről mit gondolsz? A köszönőbeszéded szövegét már megírtad fejben?
Nem, és a szabómnál sem jártam a szmoking ügyében. Ez nagyon messze van, és nemcsak, hogy messze van, de nem is annyira fontos. Nekem a tíz közé kerülés az a lépcsőfok, ahová a legmerészebb álmaimban ezt a filmet el akartam juttatni. Ez megtörtént, ebből kell kihozni január 24-ig, amit lehet. És ha akkor azt mondják, hogy nem vagyunk benne az ötben, de addigra különböző ajtók kinyíltak nekem más, jövőbeli projektekkel kapcsolatban, akkor már nyertem.
Miről szól a Mindenki? A 25 perces rövidfilm a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának támogatásával készült. Főhőse egy kislány (Gáspárfalvi Dorka), aki új iskolába megy. Ez persze szívás, de neki kétszeresen is szerencséje lesz: egyrészt akad egy belevaló barátnője (Hais Dorottya), másrészt bekerül az iskola híres gyerekkórusába. Csakhogy hamarosan kiderül, hogy mitől is olyan nagyszerű az a kórus. A tanárnő (Szamosi Zsófia, akit többek között a Terápia című HBO-sorozatban és A martfűi rémben láthattunk) sajátos módszerrel éri el, hogy ne csússzanak hamis hangok az előadásokba. Innentől a gyerekeken áll, hogy elfogadják a helyzetet, vagy felveszik a kesztyűt a kissé túlontúl ambiciózus tanerővel. A filmet a Friss Hús rövidfilmfesztiválon láttuk először, és rögtön megszerettük. Azt írtuk róla, hogy "visszaadja a hitet a jóságban, a szolidaritásban, a segítőkészségben és az együttérzésben. Kivételesen jók benne a gyerekszereplők, egyaránt szól gyerekekhez és felnőttekhez, és minden pillanatát áthatja zene".
Korábban azt mondtad, hogy a Mindenki túl kommersz ahhoz, hogy komoly szakmai díjakat adjanak neki.
Erről változott a véleményem, pontosabban megengedtem magamnak, hogy elhiggyem, hogy komoly szakmai díjakat is adhatnak neki. De az elején csak közönségdíjakat nyertünk vele, aminek persze nagyon örültünk, hiszen óriási megtiszteltetés. Aztán a szakmai díjak is megérkeztek, és elkezdtük elhinni, hogy vannak a filmnek ilyen értékei is.
Honnan jött a film alapötlete?
Egy svéd lány mesélte, aki Angliában volt a lakótársam. Vele ez megtörtént gyerekkorában, de a befejezést persze már én költöttem hozzá. Amikor elmesélte a történetet, nagyon megütött, hogy mennyire alattomosan kegyetlen ilyet csinálni egy gyerekkel. Akkor kitaláltam a történet vázát és megpróbáltam megírni angolul egy írópárossal, akikkel korábban is dolgoztunk együtt, de nem egészen működött. Eltettem, majd amikor jött a médiatanács pályázata, a saját gyerekkoromat felhasználva újra megírtam, de már a magyar viszonyok közé.
A svéd lány látta a filmet?
Deák Kristóf 2006-ban végzett a Színművészeti Egyetem gyártásvezető szakán. Steven Spielberg Magyarországon forgatott filmjében, a Münchenben a vágócsapat asszisztenseként dolgozott. Később Goda Krisztina rendező személyi asszisztense volt a Szabadság, szerelem forgatásán. Ezután Londonban tanult tovább, a University of Westminster film- és TV rendező szakán végzett. 2011-ben, a köztévé Hacktion című sorozatának egyik rendezője volt, a Mindenki az első rövidfilmje.
Nem még, csak az első forgatókönyv-verziót olvasta, amiben a tanárnő karaktere még teljesen más volt. Mondta is, hogy ez nem így történt, nem ilyen volt igazából. Az ő tanára teljesen nyíltan a szemébe mondta, hogy “te szar vagy, ne énekelj!". Módosult is a tanárnő karaktere, keményebb és közvetlenebb lett, az első változatban még nagyon udvarias volt.
Hogy találtad meg a főszereplőidet, Szamosi Zsófit és a két kislányt?
Szamosi Zsófit már ismertem, személyesen is, és Pintér Béla társulatából. Zsófi alakítása a Szutyokban lenyűgözött azzal, hogy mennyire nem fél csúnya, alig szerethető, szörnyetegszerű valakit csinálni magából, de úgy, hogy közben végig érdekel, hogy mi van vele. Ő volt az, aki úgy kielemezte a forgatókönyvet, hogy úgy éreztem, többet tud róla, mint én. Ez a dramaturgiai tudás egy színészben ajándék egy rendezőnek.
És a lányok?
Őket egy gyerekcasting-szakértő segített megtalálni. Nyolcvan gyereket néztünk meg, akik mind rendelkeztek valamilyen színészi tapasztalattal, nem voltak ügyetlenek. De ez a két kislány ebből a mezőnyből is kiemelkedett.
Nehezebb gyerekszereplőkkel dolgozni? Másképp kell őket instruálni?
Dőlt belőlük az energia és a kreativitás egész nap, még akkor is, amikor a nap végén mindenki hulla fáradt volt, ez pedig engem is felpörgetett. Ráadásul nagyon okos lányok, akik jól részt tudtak venni a munkában, például improvizáltak jelenteket. A film elején látjuk, hogy a hetesek a tanár érkezése előtt felírják a táblára a rosszakat, és gonoszságból több strigulát is behúznak nekik. De ha egy tanár jó fej, akkor rá se néz erre, csak letörli. Ez a pici részlet azért került bele, mert a lányok mesélték, hogy így megy az iskolájukban. És ilyen részletek tucatjai jöttek a gyerekektől.
Mi lesz a következő munkád?
Márciusban forgatom az új rövidfilmemet A legjobb játék címmel, Rétfalvi Tamással a főszerepben. Egy olyan sci-fi lesz, ami nem sci-fi. Most játszódik, csak olyan technológia lesz benne, ami már ma is létezik, még ha csak laborban is. Egy mesterséges intelligenciáról szól, ami azért készült, hogy elvegye egy egyszerű térfigyelő biztonsági őr munkáját. Az őr nem éri fel ésszel ezt a bonyolult rendszert, de véletlenül mégis talál egy meglepő megoldást, amivel ki tud tolni vele. Egy nagyjátékfilm tervem is van, egy budapesti történet, ami a közeli jövőben játszódik, és van egy tévéfilmtervem is egy író barátommal, ami pedig az ötvenes években, egyetlen lakásban, sok szereplővel, igaz történet alapján.
(A Mindenkit egyszer már leadta a Duna tévé, vetítették a Friss Hús fesztiválon is, december 4-én és 5-én pedig az m2-n lesz látható. Később az HBO-n is meg lehet majd nézni, ugyanis ők vásárolták meg Kelet-Európára.) | Még a szabómnál sem voltam szmokingért | Még a szabómnál sem voltam szmokingért - Deák Kristóf Mindenki című rövidfilmje bekerült a tíz film közé, ahonnan a kategória öt végső jelöltjét választják ki a jövő évi Oscarra. Elmondta, hogy miért nem gondolta, hogy a film komoly díjakat nyerhet, hogy kampányolnak, hogy talált rá a film sztorijára. | [
"mindenki",
"rövidfilm",
"oscar 2017",
"oscar",
"rendező",
"interjú",
"deák kristóf",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/cinematrix/2016/11/25/deak_kristof_mindenki_oscar_rendezo_interju | 2016-11-25 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Rubovszky György elnök a mentelmi bizottság zárt ülése után az MTI munkatársának elmondta, hogy a mentelmi jog felfüggesztését egyhangúlag támogatták a testület tagjai.
Korábban mi is beszámoltunk arról, hogy október végén Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Meggyes Tamás fideszes országgyűlési képviselő, volt esztergomi polgármester mentelmi jogának felfüggesztését jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával összefüggésben.
Életbiztosítást kaptak | Felfüggesztik Meggyes Tamás mentelmi jogát | A parlament mentelmi bizottsága javasolja az Országgyűlésnek a volt esztergomi polgármester kiadását. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2013/11/12/felfuggesztik-meggyes-tamas-mentelmi-jogat/ | 2013-11-12 14:08:00 | true | null | null | 24.hu |
A brit rendőrség azonosíthatta a Szergej és lánya, Julija Szkripal elleni, idegméreggel elkövetett merénylet feltételezett elkövetőit a Press Associaton értesülése szerint.
A nyomozáshoz közel álló források azt mondták a PA-nek, hogy a feltételezett elkövetőket a biztonsági kamerák felvételei és az országba a támadás előtt belépők adatainak összevetése alapján sikerült azonosítani.
A források szerint a nyomozók biztosak abban, hogy több orosz személyről van szó.
A volt orosz-brit kettősügynök, Szergej Szkripal és a lánya, Julija elleni, a dél-angliai Salisburyben, novicsok hatóanyagú idegméreggel elkövetett merénylet sikertelen volt, mindketten túlélték a támadást. Nemrég azonban egy nő, Dawn Sturgess és élettársa, Charlie Rowley is érintkezésbe került a mérgező anyaggal – a hatóságok szerint annak az adagnak a maradékával, amelyet Szkripalék ellen használtak. A nő belehalt a mérgezésbe, a férfit továbbra is kórházban ápolják.
A nyomozók szerint a párt akkor érte a mérgezés, amikor összeszedtek egy eldobott parfümös üvegcsét egy parkban. A nő vélhetően a bőrére fújt az üvegben lévő folyadékból.
(Borírókép: Dawn Sturgess és Charlie Rowley) | Világ: Azonosíthatták a novicsokos támadókat | A brit rendőrség azonosíthatta a Szergej és lánya, Julija Szkripal elleni, idegméreggel elkövetett merénylet feltételezett elkövetőit a Press Associaton értesülése szerint. | [] | 0 | http://hvg.hu/vilag/20180719_azonosithattak_a_novicsokos_tamadokat | 2018-07-19 07:24:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Orbán a parlamentben: 1990-ben Európa volt a mi jövőnk, most mi vagyunk Európa jövője
Mára lényegében kifogytak a további rezsicsökkentés - vagy akár a tarifa szinten tartása - alapjául szolgáló állami tartalékok - értesült a Népszava. Ennek oka az, hogy a családoknak az országgyűlési választások előtt juttatott gázárcsökkentést a kormány harmincmilliárdos adóbefizetési kötelezettséggel sújtotta.
A lap szakértőkre hivatkozva arról ír, hogy a Fidesz-KDNP a választások előtt mentesíthette is volna a tételt az adók alól, e lépést nem tették meg. Mivel az elmúlt három év nemzetközi áresései közepette elmaradt a hazai rezsi csökkentése, ebből számítások szerint közel 170 milliárdos többlethaszon gyűlt fel az állami gáznagykereskedőnél.
Azzal, hogy a Fidesz-KDNP nem vonta ki a gázszámlakedvezményt az adó alól, a mesterségesen magasan tartott rezsi nyomán felgyűlt, a lakosságot illető tartalék jó része csendben átfolyt a költségvetésbe. A lap szerint ezt úgyis el lehetett volna kerülni, ha a nemzetközi tőzsdék árzuhanását az Orbán-kabinet nem öncélú tartalékolásra fordítja, hanem azt a tarifa csökkentése útján átengedi a lakosságnak. A kasszában jelenleg körülbelül tízmilliárd forint maradt, ami szinte semmire se elég, tehát ha a nemzetközi piacon emelkednek az árak, az a hazai díjemelés rémét veti fel.
Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető szerint az Orbán-kormány már 83 ezer forinttal tartozik a magyar családoknak a gázszámlában. | Adótrükkel folyatta a költségvetésbe a rezsitrükk milliárdjait a Fidesz | Tóth Bertalan számításai szerint az Orbán-kormány már 83 ezer forinttal tartozik a magyar családoknak a gázszámlában. | [
"rezsicsökkentés",
"adózás",
"tóth bertalan",
"közmű",
"gázár"
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/05/25/rezsicsokkentes-koltsegvetes | 2018-05-25 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
“Egy csomó vizsgálatot elvégeztünk, gyakorlatilag minden megvan, csak az Amnestyre várunk, hogy tájékoztatást adjanak, de nem együttműködők a hatóságunkkal” – mondta a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, akit arról kérdeztünk, hogy több időpontmódosítás után mikor zárja le végre a Pegasus-ügy augusztusban indított vizsgálatát.
A Péterfalvi Attila vezette NAIH azután kezdett bele a Pegasus-kémprogram hazai felhasználásának körülményeit, jogszerűségét feltárni hivatott hatósági ellenőrzésbe, hogy nemzetközi oknyomozás eredményeként júliusban a Direkt36 megírta:
magyar célszemélyek ellen is használhatták a hazai állami szervek, titkosszolgálatok az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust.
A botrány az, hogy az azóta is nyilvánosságra kerülő újabb és újabb részletek szerint nemcsak eredeti céljára – terroristák és a szervezett bűnözés tagjai megfigyelésére – használhatták a Pegasust, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek lehallgatására is. Sőt, ahogy a hvg.hu megírta, fideszes gazdasági potentátokat is megfigyelhettek vele.
Péterfalvi először november elejére ígérte a vizsgálat lezárását, aztán még 1-2 hetet kért, végül azt mondta, nem is látja a végét. Most ismét megkérdeztük az elnököt, aki ezúttal már konkrét hátráltató tényezőt említett, ami miatt nem haladnak, méghozzá az Amnesty jogvédő szervezetet.
Az Amnesty úgy jöhet a képbe, hogy a nemzetközi oknyomozó kutatás alapját egy 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázis képezte, amelyhez a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International jogvédő szervezet jutott hozzá. (Az Amnesty techcsapata, a berlini Security Lab vizsgálta a telefonokat, azonosította a Pegasus nyomait.)
Az adatbázisban mintegy 300 magyar “célpont” telefonszáma van, a számok tulajdonosai közül többet már azonosítottak, és bizonyították, hogy telefonjukra feltelepítették a Pegasust.
A NAIH elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, konkrétan ezt a mintegy 300 magyar telefonszámot tartalmazó listát szeretné látni. Hozzátette: “a legkevésbé az izgat, hogy honnan van meg a lista, de az az állítás, amivel a vizsgálatunk során eddig találkoztunk, hogy senkinél nincs, az életszerűtlen”. Péterfalvi szerint “nem együttműködő” az Amnesty, márpedig
Nem tudjuk lezárni az ügyet a lista nélkül, mert kéthetente nyilvánosságra kerül egy új név, így mindig újrakezdhetnénk az ellenőrzést, hogy a kikerült szám tulajdonosát tényleg megfigyelték-e és ez jogszerűen történt-e”.
Megkérdeztük az Amnesty International Magyarországot is, mit tudnak arról, hogy ők vagy a nemzetközi Amnesty-központ akadályozná Péterfalviék vizsgálatát. Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programvezetője a hvg.hu-nak azt mondta,
erre utalt Péterfalvi is a nekik írt levelében, de az Amnesty Magyarország visszautasítja ezt, mert megpróbáltak segíteni, de a listát nem tudják átadni, mert nincs náluk, és soha nem is volt.
Demeter Áron elmondta, először a NAIH-vizsgálat első szakaszában kapott az Amnesty Magyarország levelet a hatóság elnökétől, amiben Péterfalvi valóban a 300 tételes magyar Pegasus-célpontok listáját kérte tőlük. “Csakhogy mi nem vagyunk adatkezelők, nincs nálunk a lista és nem is volt” – mondta Demeter, aki szerint ezt meg is írták Péterfalvinak, miközben megadták neki a nemzetközi központjuk, a londoni iroda elérhetőségeit, javasolva, hogy ott próbálkozzon.
Ezután még két hasonló levélváltásuk volt: Péterfalvi újra és újra a listát kérte, legutoljára már Demeter szerint “meglehetősen pikírt stílusban”, pedig újra és újra közölték, hogy nem tudják átadni, ami nincs náluk. Hozzátette: hiába adták meg a londoni központ elérhetőségeit, tudomása szerint a NAIH-elnök velük máig nem vette fel a kapcsolatot. A programvezető megjegyezte: “nem tudom, hogy félreértés, vagy más az oka, de mindez érdekessé teszi a NAIH-vizsgálatát.”
Ami a lassan végéhez közeledő NAIH-vizsgálat eredményét illeti, egyértelmű, hogy a Pegasus-ügy részleteinek jelentős része titkos, vagyis minősített adat, ezek pedig nem hozhatók nyilvánosságra a hatóság jelentésében sem. Ezt most Péterfalvi is megerősítette a hvg.hu-nak: “lesz a jelentésnek egy nyilvános része és egy minősített része”. Tulajdonképpen két jelentésváltozat készül. Mint mondta,
a megállapítások jelentős része, ami konkrétum, az minősített adat, de mivel nem szeretnénk egy olyan jelentést közzétenni, aminek a nagyja feketével ki van takarva, lesz egy nyilvános rész, benne a főbb megállapításokkal.”
Péterfalvi megjegyezte: az Európai Bizottság is várja a NAIH jelentését. Ezzel arra utalt, hogy Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa a jogállamiságról szóló jelentés miatt érkezett nemrég Magyarországra, a Partizán adásában pedig a vizsgálata lezárását sürgette. Úgy vélte, ha az ügy feltárása sikeres, a többi tagállami hatóság is léphet, alkalmazva a már működő módszereket.
Az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága és a korrupció okozza a legnagyobb problémát Magyarországon – ez áll az Európai Parlamentben készült legújabb jelentésben. A dokumentum a magyar jogállamiság elmúlt 3 évét vizsgálja – ennyi idő telt el azóta, hogy elfogadták a Sargentini-jelentést, amelynek nyomán elindult – és jelenleg is tart – Magyarországgal szemben az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás, a jogállamiság rendszerszintű sérülése miatt.
A jelentés és az Európai Parlament tényfeltáró delegációjának magyarországi munkája volt a téma az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) parlamenti bizottság minapi ülésén is. Itt kiderült, hogy a delegációnak Pintér Sándor belügyminiszter a Pegasus-ügyről azt mondta: a szoftver minden egyes alkalmazása megfelelt a magyar törvényeknek, országgyűlési képviselőt nem hallgattak le.
Az még november elején, a témában szintén kutakodó országgyűlési bizottság, a Nemzetbiztonsági Bizottság jobbikos elnökének, Stummer Jánosnak a szavaiból derült ki, hogy jelenleg is él a magyar Pegasus-szerződés, és több mint 100 személlyel szemben vetették már be itthon a kémszoftvert.
Azóta az is kiderült, hogy az izraeli belügyminisztérium szűkítette azoknak az országoknak a listáját, ahová a Pegasust vagy ahhoz hasonló kiberfegyvereket exportálhatnak az izraeli cégek. A 102-ről 37-re szűkített listán csak „stabil demokráciák” szerepelnek. Magyarország nincs rajta a listán.
Feljelentik Kövér Lászlót az ellenzéki pártok
Jogosulatlan titkos információgyűjtés, illetve leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása miatt jelentik fel a házelnököt – közölte Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa. Az ok, hogy egy most nyilvánosságra került hangfelvételen Kövér 2020 elején arról beszélt titkosszolgálati vezetőknek, hogy szerinte az ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot Magyarországon. Kövér azt is elmondta a kiszivárgott hangfelvétel szerint, hogy ennek a „kockázatnak” a kezelésében számít a titkosszolgálatokra. Szabó Tímea szerint Kövér gyakorlatilag az alkotmányos rend megzavarására, a többpártrendszer felszámolására buzdította a titkosszolgálatok vezetőit.
A Pegasus-ügyben megcélzott Laborc Sándor – aki 2007–2009 között a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezette –, a hvg360-nak adott interjúban azt mondta: csak azért, mert egy miniszter engedélyez egy titkos megfigyelést, az még nem lesz feltétlen jogszerű, a szolgálatoknál pedig akad olyan „kiskapu”, amit ki lehet használni, hogy akár az engedélyezőt is megtévesszék. | Itthon: Péterfalvi az Amnestyt hibáztatja, amiért nem készült el a Pegasus-jelentéssel | Minden megvan a NAIH elnöke szerint ahhoz, hogy lezárja a Pegasus-ügyben a vizsgálatát, már csak az Amnesty Internationalre vár. Ők szerinte nem együttműködők, a jogvédő szervezet ezt visszautasítja. Péterfalvi Attila a 300 tételes telefonszámlistát szeretné látni, hogy egyenként utánajárjon a megfigyelések jogszerűségének. Azt is mondta, kétféle jelentést készít, és a nyilvános, rövidebb változatban nem sok konkrétum lesz. | null | 1 | https://m.hvg.hu/itthon/20211202_Peterfalvi_Pegasus_jelentes_NAIH_Amnesty_lehallgatas_megfigyeles | 2021-12-02 16:00:00 | true | null | null | HVG |
A címvédő Mizo Pécs került előnybe a női kosárlabda NB I három győzelemig tartó döntőjében, miután a sorozat első mérkőzésén, hazai pályán magabiztosan, végig vezetve győzte le riválisát, az MKB-Euroleasing Sopront.
A hazai oldalon Branzova már az első félidőben 20 pontig jutott, és bár a folytatásban nem gyarapította ezek számát, így is a találkozó legeredményesebb játékosának bizonyult.
A vendégeknél ezúttal senki nem nyújtott kiemelkedő teljesítményt, s a gyenge összprodukciónak nem is lehetett más a vége, mint súlyos vereség.
A finálé második mérkőzését pénteken rendezik Sopronban. | Fölényesen nyerte a PVSK a kosárdöntő első meccsét | Fölényesen nyerte a PVSK a kosárdöntő első meccsét | [
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/hirek/2006/05/01/263990 | 2006-05-01 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Fidesz történetének legnehezebb október 23-ája elé néz most szerdán. Nincs könnyű helyzetben Orbán Viktor, akinek úgy kell közönség elé állnia a nemzeti ünnepen, hogy politikai igazgatója nemrég tulajdonképpen 1956 lényegét kérdőjelezte meg, amikor azt sugallta, hogy az ‘56-os szabadságharcosok küzdelme felelőtlen és értelmetlen volt. Orbán Balázs a kormányközeliMandinernekarról beszélt, hogy "Pont 56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát."
Ezek a mondatok nemcsak azt teszik zárójelbe, amit eddig gondoltunk 1956-ról, de még Orbán Viktor korábbi október 23-i beszédeinek is ellentmondanak. 2008-ban például azzal érvelt 1956 megünneplése mellett a miniszterelnök, hogy a magyarság megmutatta, képes lázadni a zsarnokság ellen, de a 2010-es beszédét is érdemes felidézni, amiben a Fidesz kétharmados választási győzelmét az ’56-os forradalom lezárásának nevezte. Orbán Balázs fejtegetése szembemegy a fideszes emlékezetpolitika azon törekvésével is, hogy a szabadságharcosokat, a pesti srácokat tegyék meg az 1956-os események központi alakjainak.
Fel van adva tehát a lecke a miniszterelnöknek, mert hát mit lehet mondani 1956-ról ilyen előzmények után?Orbán beszédeiben 1956 volt már minden,választás Kelet és Nyugat között, zsarnokság elleni felkelés, higgadt rendszerváltás, nemzeti újjászületés és lázadás egy birodalom ellen - attól függően, hogy éppen mit diktált a politikai érdeke. Az, hogy Orbán Balázs kijelentéseibőlnem lett egy második kegyelmi ügy, azt is mutatja, hogy a hatalom kedve szerint csűrheti-csavarhatja 1956 emlékét a magyar társadalom statisztálása mellett.
Egy ideje Orbán arra használja 1956-ot, hogy a Nyugatot és az Európai Uniót ostorozza, így igazolván saját politikáját. Nem volt ez mindig így. 2007-ben még Kelet és Nyugat harcaként értelmezte ‘56-ot, ahol a magyarok a Nyugat oldalára álltak, amit a jövőre nézve is irányadónak tartott. Akkor még úgy látta, hogy Vlagyimir Putyin rezsimje testesíti meg azt az erőt, ami ellen a magyarok fellázadtak 1956-ban. "A keleti politika nem tűri az önállóságot, nem tűri a függetlenséget, és nem tűri a szabadságot. Felszámolja az emberek független életét védő védvonalakat. Vagyontalanná tesz, elszegényít, kiszolgáltatottá vetkőztet, ha kell, megfélemlít. A hatalomtól függő élet láncába fűz" - mondta Orbán.
2013-tól kezdve viszont egyre hangsúlyosabban jelent meg ’56-os beszédeiben az Európai Unió elnyomó hatalomként. Ebben az a tény sem gátolta meg, hogy Magyarország önszántából, egy népszavazás eredményeként lett az unió tagja. A 2013-as volt az első ünnepibeszéde, amiben világos párhuzamot vont a hazai ellenzék, bizonyos EU-s politikusok és az 1956-os forradalom leverői között. "Nem dugjuk homokba a fejünket. Látjuk, hogy megint szervezkednek, fenekednek, hamisítanak, és megint idegenekkel szövetkeznek" - fogalmazott.
Ahogy haladunk előre az időben, Orbán egyre nyíltabban beszélt arról, hogy az EU nem sokkal jobb, mint az 1956-os forradalmat eltipró és Magyarországot évtizedekig elnyomásban tartó Szovjetunió. "Igen, előfordul, hogy a történelem ismétli önmagát. Szerencsére, ami először tragédia volt, másodjára legfeljebb komédia. Szerencsére Brüsszel nem Moszkva. Moszkva tragédia volt, Brüsszel csak egy rosszul sikerült kortárs paródia. Úgy kellett táncolnunk, ahogy Moszkva fütyült. Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk. S ha nem akarunk, akkor nem táncolunk. De az elvtársi kioktatás változatlan, csak most kondicionalitási eljárásnak hívják" - mondta például tavalyi október 23-ibeszédében.
Talán a 2021-esbeszédébenteljesedett ki igazán az EU=Szovjetunió hasonlat. Ekkor már nyoma sem volt a 2010 előtti Nyugat- és Európa-pártiságnak. "Déjà vu érzésünk van, a Brezsnyev-doktrína levegője járja át Európát. Ideje volna, hogy Brüsszelben is megértsék, velünk még a kommunisták se boldogultak. Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, tüske a köröm alatt" - mondta akkor. Ettől független Orbánnál 1956 mindig a magyar történelem egyik dicsőséges fejezeteként jelent meg, egyszer sem beszélt úgy a forradalomról, mintha értelmetlen lett volna.
2022-ben, bő fél évvel az orosz-ukrán háború kitörése után még egyet csavart 1956 üzenetén Orbán. Beszélhetett volna arról, hogy tessék, igazuk volt a magyaroknak 1956-ban, amikor fellázadtak a Szovjetunió ellen. Ehelyett a Zalaegerszegen mondottbeszédébena Nyugatot hibáztatta a forradalom bukásáért. "Magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, a szovjetek összezavarodtak, s ha a Nyugat nem árul el bennünket - 1945 után másodszor is -, sikerrel járhattunk volna."
Nem véletlenül beszélt Orbán a forradalom elárulásáról, még ha vajmikevés történelmi alapja van ennek az értelmezésnek. Ha szóba hozta volna Ukrajnát, arra is magyarázatot kellett volna adnia, Magyarország miért nem ítéli el határozottabban az orosz agressziót. Mindez csupán néhány nappal azután hangzott el, hogy a Kossuth Rádióban azt mondta Orbán, hogy a magyarok 1956-ban nem a szovjet hadsereget akarták legyőzni, hanem tűzszünetet és béketárgyalást akartak kikényszeríteni. Akkor az volt az érdeke, hogy a magyar kormány békepártinak mondott politikáját 1956 emlékével igazolja.
Mostanra egyértelművé vált, hogy a miniszterelnök kitart Orbán Balázs mellett, nem lesz komolyabb következménye ahibájának. Orbán annak ellenére döntött a politikai igazgató megtartása mellett, hogy ezzel hosszú időre támadási felületet biztosít ellenfeleinek, különösen így október 23. környékén. Valószínűleg a fideszesek között is vannak olyanok, akik azt várják tőle, hogy az azóta elhangzott fideszes magyarázatok után ünnepi beszédében is valamiféleképpen korrigálja Orbán Balázs nagy port kavaró kijelentéseit.
AzEurópai Parlament plenáris ülésénazzal szerelte le a magyar kormány oroszpártisága miatt érkező kritikákat Orbán, hogy ellentámadásba ment át. Beleállt abba a narratívába, hogy nem lehet párhuzamot vonni 1956 és az ukrajnai háború között, mert már a gondolat is sérti a szabadságharcosok emlékét. Az nem számított, hogy Orbán Balázs pont ezt csinálta, és korábban ő maga sem riadt vissza attól, hogy az 1956 után kivégzettNagy Imrét Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz hasonlítsa.
Az állami megemlékezés azonban más terep. A jelek szerint Orbánék nem akarnak kockáztatni október 23-án,megpróbálják csendben lehozni az idei ünnepet. Legalábbis erre utal a helyszínválasztás, és az, ahogyan az ünnepséget keretezi a kormány. Adta volna magát, hogy a miniszterelnök az elmúlt évekhez hasonlóan idén is vidéken ünnepelje 1956-ot, ehhez képest a budai Millenáris Park szabadtéri színpadán beszél majd. Így nem vádolhatják azzal, hogy nem mert Budapesten kiállni az emberek elé, viszont nincs az a kockázat sem, hogy ellentüntetők jelennek meg a helyszínen, mivel túlnyomórészt az árvízi védekezésben résztvevő tűzoltók és vízügyesek előtt fog beszélni. Ráadásul az állami megemlékezést egy családi nappal köti össze a kormány, még ha ezt nem is verik nagy dobra.
Úgy tűnik tehát, hogy a Fidesz idén nem akar belemenni a mozgósítási versenybe, főleg egy ilyen botrány után. Egyébként is kétesélyes küzdelem lenne, mivel március 15-én is látszott, hogy a Fidesz már nem uralja az utcát. Orbán Viktor beszédével nem tudták megtölteni a Múzeum körutat, miközben Magyar Péter zászlóbontó rendezvényén akkora tömeg volt, amekkorát nemigen láttunk ellenzéki megmozdulásokon az elmúlt években. Az is szokatlan, hogy a kormányközeliMagyar Nemzetkülön cikkben toboroz ünneplőket az állami megemlékezésre. Az is látszik, hogy a Fidesz kísérletet sem tesz arra, hogy visszaszerezze 1956 jelképét, a lyukas zászlót, amit Orbán Balázs mondatainak köszönhetően átmenetileg a hangsúlyosan nemzeti üzenetekkel politizálóTisza Párt tudott kisajátítani.
Elképzelhető, hogy ilyen körülmények között Orbán magához képest visszafogottabb beszédet mond, és az aktuálpolitikai üzenetek helyett inkább 1956 történelmi jelentőségére és a szabadságharcosok méltatására koncentrál majd. Volt már erre példa korábban. Miután a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz elveszítette Budapestet, és több fontos vidéki városban is vereséget szenvedett, Orbán a Zeneakadémián, válogatott közönség előtt mondott beszédet, amiből akkor kimaradt az aktuálpolitika és a nagyívű világmagyarázat. | Fel van adva a lecke Orbánnak, hogy politikai igazgatójának botránya után 1956-ról beszéljen | Orbán beszédeiben 1956 volt már minden, attól függően, éppen mi volt a politikai érdeke. Ezért is nagy kérdés, hogy miről fog beszélni a Millenárison, miután Orbán Balázs tulajdonképpen 1956 lényegét kérdőjelezte meg. Volt már rá példa, hogy egy nehéz politikai helyzetben visszafogottabb október 23-i beszédet mondott a miniszterelnök. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/10/22/orban-viktor-1956-millenaris-beszed-fidesz-orban-balazs-magyar-peter-tisza-part | null | true | null | null | Telex |
A Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn a záhonyi határrendészeti kirendeltségen harminc rendőrt hallgatott ki, közülük huszonegyet őrizetbe vett. A kedden előzetes letartóztatásba helyezett hat gyanúsított ügyében üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt nyomoznak – közölték.
A bíróság szerint a rendőrök megalapozottan gyanúsíthatók azzal, hogy szolgálati helyükön elkövették a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt, és feltételezik róluk, hogy szabadlábon hagyásuk esetén megsemmisítenének bizonyítékokat vagy befolyásolhatnák a tanúkat.
A bírósági döntés ellen mind a hat gyanúsított fellebbezett, így az előzetes letartóztatásról másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa dönt majd. | Bűnügy: Záhonyi razzia: hat rendőr kerülhet előzetesbe | Elrendelte hat rendőr előzetes letartóztatását a Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának nyomozási bírája. A hétfői záhonyi razziában vették őket őrizetbe. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon.bunugy/20151020_zahonyi_razzia_hat_rendor_elozetes | 2015-10-20 14:16:00 | true | null | null | HVG |
Kedd délután valamivel hat óra előtt hatalmas robbanás rázta meg Bejrútot, Libanon fővárosát. A túlzás nélkül gigantikus detonációról azonnal elterjedő videók nyomán a nyilvánosan hozzáférhető adatokkal dolgozó tényfeltáró oldalakon megindult a helyszín azonosítása és a robbanás körülményeinek rekonstrukciója, estére már a hatóságok is több fontos információt megosztottak a nyilvánossággal. Szerda dél körül az alábbiakat lehet tudni a tragédiáról:
Nem bomba robbant
A felekezetileg és politikailag megosztott, a szomszédban zajló szíriai polgárháborúban is érintett Libanonban nem triviális annak a gyors leszögezése, hogy ezúttal baleset történt.
A detonációt eleinte összekötötték azzal a ténnyel, hogy csütörtökön mondanak ítéletet a 2005-ben megölt libanoni kormányfő, Rafik Hariri gyilkosai felett, akik a síita lakosság körében népszerű, az ország déli területeit árnyékállamként kormányzó, parlamenti képviselettel is rendelkező Hezbollah terrorszervezethez tartoznak. Hariri hat autóból álló konvoját egyébként egy tonna TNT-vel megrakott teherautóval repítették a levegőbe.
Mások arra emlékeztettek, hogy tavaly augusztusban két izraeli drón csapódott be a fővárosba (eredetileg vagy a Hezbollah médiaközpontja, vagy pedig egy iráni eredetű rakéta-hajtóanyag-keverő üzem lehetett a célpont), és a zsidó állam és az iráni támogatású szervezet között az elmúlt napokban zajlott le egy kisebb összecsapás a libanoni-izraeli határon. Azonban ezek a spekulációk – annak ellenére, hogy Donald Trump spontán kijelentette, "szörnyűséges támadásnak látszik" – hamar elhaltak.
Egy kikötői raktárépület robbant fel
A robbanás egy kikötői raktárépületben történt, ahol Hasszán Diab miniszterelnök bejelentése szerint 2750 tonna ammónium nitrátot tároltak. Ezt a vegyületet alapvetően műtrágyának használják, de robbanóanyagokat is elő lehet belőle állítani. A bombatámadást nemcsak a detonáció mérete zárta ki – szakértők előzetes becslései szerint 240 tonna TNT robbanóerejének megfelelő vegyi anyag repült a levegőbe – hanem az is, hogy a baleset emlékeztettet az amerikai Houston kikötői negyedében, Texas Cityben 1947-ben történt tragédiára. Ennek során a bejrútihoz hasonló mennyiségű (2300 tonna) ammónium-nitrát több száz embert ölt meg, és ötméteres árhullámot indított útjára a Mexikói-öbölben.
A környék lakói először az épületből felcsapó lángokra és füstre figyeltek fel, ezt követően több apró robbanást lehetett észlelni, majd jött a fő detonáció, mely valósággal letarolta Bejrútot.
A több mint 100 halálos áldozat mellett legalább négyezren sebesültek meg,
rengeteg ember akkor, amikor ablakaikból a tüzet figyelték, és a nagy robbanás az arcukba repítette a teraszajtót vagy az ablaküveget.
A fél város romokban hever
A detonáció nem csak az ablakokat vitte ki, a lökéshullám számos épületet súlyosan megrongált a nagyjából egymilliós (mivel Libanonban az utolsó népszámlálás 1932-ben volt, ezért a népességről csak becslésekkel rendelkezünk) városban; a pusztítás mértékét a Guardian videója szemlélteti:
A helyzet még mindig apokaliptikus; helyszíni beszámolók szerint sok helyen még mindig nem sikerült eloltani a tüzeket, továbbra is füst gomolyog a bejrúti kikötő felett, épülettörmelék tölti meg a környékbeli utcákat, mindenütt kiégett gépkocsik láthatók.
A lökéshullám erejét érzékelteti, hogy a bejrúti kikötőtől több mint 200 kilométerre fekvő Ciprus partjain is érezni lehetett, a környező kutatóállomásokon a szeizmográfok pedig a Richter-skála szerinti 3,5-ös erősségű földmozgást mértek.
A magyar nagykövetség is megsérült, de nem tudni magyar áldozatokról
A magyar nagykövetség épülete is megsérült a kedd esti, óriási bejrúti robbanásban. Álmennyezetek szakadtak le, ablakok törtek be, ahogy több munkatárs lakásán is, írta Menczer Tamás államtitkár szerda reggeli Facebook- posztjában, de "a kollégák jól vannak, készek arra, hogy szükség esetén segítsék a magyar állampolgárokat." A kormány nem tud magyar áldozatról vagy sérültről, Orbán Viktor levélben fejezte ki együttérzését a libanoni kormányfőnek.
Irtózatos mulasztás történt
Már a hivatalos közlemények előtt lehetett sejteni, hogy egy ilyen robbanást csakis irtózatos emberi mulasztás idézhet elő.
A közösségi médiában felbukkantak olyan képek, melyeket a raktárépület ajtaját közvetlenül a féltonnás ammónium-nitrát-zsákok mellett hegesztő munkásokról lőttek, méghozzá a brigád egyes tagjain látható egészségügyi védőmaszkok alapján valamikor a közelmúltban), de vitatott, hogy a hegesztőpisztolyból kipattanó szikrák közvetlenül fel tudják-e gyújtani a zsákokat.
This photo is making the rounds this evening on Telegram. Appears to show numerous parcels of bagged Ammonium Nitrate.
Was going to write this off as horse shit, but those are the exact same warehouse windows.🤔 pic.twitter.com/RLEe3XWawA — The Intel Crab (@IntelCrab) August 4, 2020
Akár valódi a hegesztős kép, akár nem, mindenképpen megdöbbentő, hogy Bejrút központjában, néhány perces sétára a legnagyobb bevásárlóutcáktól és legnépszerűbb sétálóutcáktól évek óta egy kisebb szőnyegbombázáshoz elegendő robbanószert tárolnak. A hatóságok által részben megerősített libanoni sajtóértesülések szerint ugyanis az ammónium-nitrátot 2014-ben kobozták el egy hajó fedélzetéről, mely papíron munkagépeket szállított Zambiába, de felmerült, hogy egy Grúziából Mozambikba tartó, Libanonban sorsára hagyott moldvai hajó gazdátlanná vált szállítmánya repült a levegőbe.
Egyes források szerint az ammónium-nitrátot bányászatban is használt robbanószer alapanyagául szánták, de többen arra is rámutattak, hogy a Hezbollah és más közel-keleti terrorszervezetek előszeretettel készítenek a műtrágyából robbanóanyagot. A Moszad alig néhány éve, 2015-ben leplezett le egy globális léptékű Hezbollah-konspirációt, mely során a terrorszervezet több tonna ammónium-nitrátot halmozott fel a világ különböző nagyvárosaiban Izraelhez köthető célpontok felrobbantására.
Akárhonnan is származik az ammónium-nitrát, és akármilyen célt is szolgált volna, a vámhatóságok már többször is sürgették a biztonsági szerveket, hogy szállítsák el a veszélyes anyagot, de hiába.
Hasszán Diab miniszterelnök öt napon belül ígért pontos választ a kérdésekre, és leszögezte, hogy
a katasztrófa felelősei nem kerülik el a felelősségre vonást.
Özönlik a segítség
Az ország hosszú politikai és gazdasági válságot él át; a bankrendszere miatt évtizedeken át "Kelet Svájcá"-nak tartott országban történelme során először be kellett jelentenie az államcsődöt, az erőforrások hiánya már áramkorlátozások szintjén sújtja a lakosságot. A sebesültek ellátását nemcsak az a tény nehezíti meg, hogy az egészségügyi intézményeket alapból leterheli a koronavírus-járvány (az országban július második felétől ugrott meg a fertőzöttek, a kórházi ápoltak és a halálesetek száma), hanem az is, hogy a bejrúti kikötőben a robbanás miatt nagy mennyiségű élelmiszer és gyógyszerkészlet semmisült meg, amit néhány napon belül pótolni kell.
Így azután rengeteg ország ajánlotta fel segítségét, még a Libanonnal feszült viszonyban lévő Izrael is azonnal humanitárius segítséget ajánlott fel, több izraeli kórház pedig jelentkezett a sebesültek ellátására. Csehország is bejelentette, hogy már szerdán mentőcsapatot küld Bejrútba, hogy segítsen a romok alá szorult emberek kiemelésében, Oroszország pedig egy mobilkórházat telepít a libanoni fővárosba.
(Borítókép: A robbanás utáni látkép Bejrútban 2020. augusztus 5-én. Fotó: Mohamed Azakir / Reuters) | Külföld - Irtózatos mulasztás okozhatta a bejrúti robbanást | Irtózatos mulasztás okozhatta a bejrúti robbanást - Zűrös hátterű, robbanószer készítéséhez is alkalmas műtrágya, hajmeresztő hegesztők, egy Cipruson is érezhető detonáció. Minden, amit a bejrúti katasztrófáról tudni lehet. | [
"ammónium-nitrát",
"beirut",
"robbanás",
"libanon",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2020/08/05/beirut_robbanas_ammonium-nitrat | 2020-08-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Gazdaság: Tiborcz István ingatlanalapjai nyerhetik a legtöbbet az újfajta letelepedési programon | Ugyanis a legolcsóbban az ingatlanalapok befektetési jegyeivel lehet tartózkodási engedélyhez jutni. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20231120_vendegbefektetoi_jogviszony_Tiborcz_Istvan | 2023-11-20 08:25:00 | true | null | null | HVG |
|
Egy nap, öt hír - amiről ma este beszélnek: százezrek sorsa, és tucatnyi politikai vezető további pályafutása múlhat az EU-török csúcson; Németh Szilárd ismét megmutatta, miért ő a Fidesz mindenese; elképesztő dolgokat találtunk a súlyemelő szövetségben, de olimpiai kvótát egyet sem; Szlovákiában senki, de senki nem tudja, mi lesz most, a választás után, és a jelek szerint nem kisebb a zűrzavar a magar terrorelhárításnál sem, ahol egymás után adják ki az ellentmondó nyilatkozatokat.
- Kulcsfontosságú csúcstalálkozóra gyűltek össze hétfőn az Európai Unió és Törökország vezetői. Mindenki tisztában volt a téttel: megállítják-e a balkáni útvonalon érkező menekülteket, és ha igen, mekkora árat kell ezért fizetni a törököknek. Egy dokumentum-tervezet jó előre kiszivárgott, ebben benne volt az említett menekültútvonal lezárása, ám hamarosan jelentkezett Németország és közölte: amikor napi 300-350 migráns érkezik hozzájuk ebből az irányból, fölösleges is ilyesmiről beszélni. A törökök közben nemcsak vízummentességet, de több pénzt is kértek a hatékony együttműködés fejében, míg Orbán Viktor – akiben sokan a megállapodás legfőbb kerékkötőjét látták jó előre – közölte: az Európai Unió külső határait le kell zárni, a migránsok közvetlen áthelyezéséről pedig szó sem lehet, Magyarország esetében legalábbis semmiképpen.
- Totális a bizonytalanság, hogy most akkor ki mehet március 15-én a Nemzeti Múzeum környékére. Vasárnap a távirati iroda azt jelentette, hogy a Terrorelhárítási Központ (TEK) honlapján megjelent határozat szerint a március 15-i nemzeti ünnepen a Magyar Nemzeti Múzeum környékének lezárását rendelte el Hajdu János, a TEK főigazgatója. Az indoklás szerint azért van erre szükség, mert az érintett területen nagy létszámú állami rendezvényt tartanak védett személy részvételével. Hétfőn aztán a TEK újabb közleménnyel jelentkezett, amiben már azt fejtegették, hogy nem ők biztosítják majd a központi ünnepséget. Lezárás azért lesz, de állítólag ez nem jelent feltétlenül látható, a lakosságot érintő rendőri intézkedéseket, a TEK nem fog embereket megmotozni, vagy gépkocsikat átvizsgálni.
- A kormány mindenese, Németh Szilárd megtalálta a legsúlyosabb problémát a magyar oktatásban: az egy héttel ezelőtti szülősztrájkban résztvevő családok irgalmatlan nagy kárt okoztak szerinte. Tudniillik nem jelentették be előre, hogy a gyerekük nem megy iskolába, nem mondták le az ebédet, és így az állam buktak az azokra szánt pénzt, akiknek fizeti a sulikaját. Ugye, hogy ön sem gondolt arra, hogy ebben rejlik a magyar oktatási rendszer legfőbb rákfenéje. Egyébként a tanárok sem gondoltak erre, ők továbbra is holmi szakmai kifogásokkal jönnek, és már nemcsak a Pedagógusok Szakszervezete, hanem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is sztrájkra készül. Nagy kérdés: mi lesz azokon a napokon az ebédekkel?
- Valami gond lehet abban a sportszövetségben, amely öt hónappal az olimpia előtt még ott tart, hogy egyetlen versenyzője se jutott ki oda, és ez talán így is marad. A hvg.hu szürreális helyzetet tárt fel a Magyar Súlyemelő Szövetségnél: 5 millióért az elnök felesége volt a sportorvos, de állítólag csak papíron, a MOB-küldötteik vállalkozók, a sportolókat hamburgerrel szponzorálják. A szerződéseik nem nyilvánosak, mert nincsenek, miközben csak tavaly 87 millió támogatást kaptak. Az egyetemi végzettséggel megválasztott elnök kérdésünkre olyanokat válaszolt, hogy csupán 4 általánosa van, de legalább nem kér útiköltség-térítést, mert mint mondta, választhat a Mercedesei és BMW-je közül.
- A hétvégi választást követően Szlovákiában csak az biztos, hogy minden bizonytalan. Robert Fico miniszterelnök pártja a várakozásoknál sokkal rosszabbul szerepelt, a parlamentbe pedig sok olyan párt is bejutott, amelyről mi, magyarok eddig nem is hallottunk. És senki, de senki nem tudja, hogy ebből mi sül majd ki.
A nap képe egyszerűen nem szólhat másról, mint a nap kétségbevonhatatlanul legnagyobb eseményéről, az EU-török-csúcsról, illetve a főszereplőjéről (nem, nem Orbán Viktorról): Angela Merkelről, aki nagyon kényes helyzetbe került, és politikai sorsa is múlhat azon, miként kászálódik ki belőle. | Itthon: A nap, amikor a Terrorelhárítás éppen nem akar motozni, de ez holnapra változhat | Egy nap, öt hír - amiről ma este beszélnek: százezrek sorsa, és tucatnyi politikai vezető további pályafutása múlhat az EU-török csúcson; Németh Szilárd ismét megmutatta, miért ő a Fidesz mindenese; elképesztő dolgokat találtunk a súlyemelő szövetségben, de olimpiai kvótát egyet sem; Szlovákiában senki, de senki nem tudja, mi lesz most, a választás után, és a jelek szerint nem kisebb a zűrzavar a magar terrorelhárításnál sem, ahol egymás után adják ki az ellentmondó nyilatkozatokat. | [] | 0 | http://hvg.hu/itthon/20160307_A_nap_amikor | 2016-03-07 20:30:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
Legutóbb például Isten azzal jutalmazta meg, hogy az ő cége szervezhette a Eb-meccsnézést a Margitszigeten.
Természetesen ömlött a bizniszbe a szponzori pénz az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt.-től és a Magyar Villamos Művektől. A 444 gyors számításai szerint Kunáék haszna csak ezekből a szponzori lóvékból is 350 millió forint körül lehetett, de Kuna bölcsen vissza is oszt: jócskán hirdetett ebből a lóvéból a Habony-média újságjaiban.
Most Isten egy újabb nagy lehetőséggel jutalmazta meg alázatos szolgáját: Kuna cége, a Trinity International Communications Kft. szervezheti a MÁV vasutasnapjait.
Nem egy nagy összeg, csak 17,5 millió forint,
de azért ezt is meg kell becsülni. | Az Isten kegyelméből gazdagodó Kuna Tibor cége szervezhet vasutasnapokat a MÁV-nak | Hála Istennek! | null | 1 | https://444.hu/2016/07/12/az-isten-kegyelmebol-gazdagodo-kuna-tibor-cege-szervezhet-vasutasnapokat-a-mav-nak | 2016-07-12 14:12:00 | true | null | null | 444 |
Bár már partnerekkel nem vállal majd munkákat, csak szólózni fog, ahogy a szakmában mondják, de visszatér a pornóhoz Nadia Hilton, amit maga a művésznő jelentett be, amikor interjút adott a syracuse.com nevű oldalnak.
A műfaj rajongói biztos emlékeznek a színésznőre, aki 10 évig az XXX műfaj egyik kiválósága volt, ám a szerelemmel együtt Jézust is megtalálta, amikor hozzáment David Bassette prédikátorhoz és maga is lelkész lett. A hölgy igazi neve Crystal DiGregorio, aki 2015-ben maga mögött hagyta addigi életét és a hívők példás életét választotta. A pálforduláshoz vezető frigy nem tartott sokáig, a nő bevallása szerint a hívők előítéletesek voltak vele és hiába számolta fel addigi életét, ez nem számított.
A férjétől elvált, de később újra férjhez ment és anya is lett. Most pedig elárulta, hogy regisztrált az OnlyFans-re, ahol majd a megfelelő összegekért szexuális tartalmakat lehet róla megnézni. Nadia Hilton korántsem naiv, bevallása szerint tudja, hogy ez is pornó, csak partnerek nélkül.
Én csak újra magam akarok lenni
– mondta a művésznő döntéséről. | Mindeközben - Visszatér a felnőtt filmes műfajhoz a pornósból lett lelkész | MindeközbenBár már partnerekkel nem vállal majd munkákat, csak szólózni fog, ahogy a szakmában mondják, de visszatér a pornóhoz Nad... | [
"mindeközben",
"percről percre",
"világmindenség",
"univerzum"
] | 0 | https://index.hu/mindekozben/poszt/2021/09/22/visszater-a-felnott-filmes-mufajhoz-a-pornosbol-lett-lelkesz | 2021-09-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A terjedelmes interjú főbb üzenetei között szerepel például az állami kamatkiadások még 3-4 évig magasak lesznek (idén a GDP 4,9, 2025-ben a GDP 3,8, 2026-ban pedig a GDP 3,5 százalékát teheti ki a bruttó kamatköltség), és addig az éves deficitcélok tartása érdekében a cash-flow kihívást kell kezelni. Szavai szerint "A cash flow kihívás azt jelenti, hogy az éves költségvetési hiánycélt csökkenteni kell. Idén a GDP 4,5 százalékára, jövőre pedig 3,7 százalékára kell lefaragni a hiányt. Éves viszonylatban tehát a hiánycélokat el kell érni".
Hangsúlyozta: "szó sincs arról, hogy az állam finanszírozási nehézségekkel szembesülne, óriási pénzügyi tartalékkal rendelkezik az ország", hiszen a kincstári egységes számlán (KESZ) közel 3500 milliárd forint áll rendelkezésre, amely az elmúlt évtizedhez képest igen magas szintnek felel meg. Így tehát üzenete szerint nem erre vonatkozott az általa múlt héten említett cash-flow probléma, hanem arra, hogy a kamatkiadások még évekig eltűntetik a költségvetési mozgásteret, és emiatt további állami beruházásokat is el kell halasztani a már idénre bejelentett 675 milliárdos csomagon felül.
A magas kamatkiadások és a deficitlefaragás kettős kényszere miatt a kiadásokat évekkel el kell tolni, illetve az extraprofitadókat a tervezettnél később lehet kivezetni - jelezte. Az állami beruházások 2025-ről 2026-2027-re tolását már múlt heti interjújában jelezte, most ennek kapcsán új információként összeget is említett: "Konkrét számot egyelőre még nem tudok mondani, de legalább 300 milliárd forintról lesz szó 2025-ben, ami későbbre tolódik. A Gazdasági Kabinet jelenleg is vizsgálja a beruházásokat".
Arra a kérdésre, hogy elhangozhat-e a neve jövő tavasszal jegybankelnökként, úgy reagált: "nem foglalkozom a kérdéssel, ez miniszterelnök úr kompetenciája". Utalt rá, hogy augusztustól további feladatokat kapott a tárcája, így most azok megvalósításával is foglalkozik. A múlt héten már meglebegtetett szakmunkáshitel kapcsán is elárult új információkat: "A tervek szerint a 17-22 év közötti szakképző iskolát, vagy szakgimnáziumot elvégzett fiatal munkába állást követően 10 éves futamidejű, szabad felhasználású hitelt vehetne fel, amennyiben vállalja, hogy Magyarországon él és dolgozik. Ezt lehet pályakezdési támogatásnak is tekinteni".
Jelezte, hogy "egy új, célzott és beruházást támogató 1+1 rendszert kell felépíteni". "Ez azt jelenti, hogy mi akár egy beruházás 50 százalékát is megfinanszíroznánk vissza nem terítendő forrással. Itt pályázati rendszerben gondolkodunk" - tudatta a válaszában Nagy Márton, aki azt is elárulta: "ennek a munkának az előmozdítása érdekében miniszterelnök úrral egyeztetek egy új kkv fejlesztési államtitkárság felállításáról".
Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán | Újabb brutál kiigazítást tervez a kormány: itt vannak a részletek, erre kell a pénz | Legalább 300 milliárd forintnyi, 2025-re tervezett állami beruházást halaszthat el a kormány 2026-ra, illetve 2027-re, tíz éves szabadfelhasználású lehet a szakmunkáshitel, és egy új kkv-államtitkárság felállítása nyomán akár 50%-os vissza nem térítendő pályázati támogatást is kaphatnak a magyar kkv-k – többek között erről beszélt az atv.hu-nak adott interjúban Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter pontosította, hogy mit értett cash-flow probléma alatt egy múlt heti interjúban. | [
""
] | 0 | https://www.penzcentrum.hu/karrier/20240827/ujabb-brutal-kiigazitast-tervez-a-kormany-itt-vannak-a-reszletek-erre-kell-a-penz-1155595 | null | true | null | null | Pénzcentrum |
korrupció;ortodox érsek;
2014-09-12 19:34:00
Korrupcióval gyanúsítanak egy ortodox érseket
Befolyással való üzérkedés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanújával indított bűnvádi eljárást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) pénteken Teodosie ortodox érsek, a dobrudzsai megyéket magába foglaló, konstancai (Constanta) székhelyű Tomisi egyházkerület vezetője ellen.
A vádhatóság szerint a főpap 2009-ben csúszópénzt fogadott el egy fiataltól annak fejében, hogy az illetőt felvegyék a konstancai Ovidius egyetem ortodox teológia karára fél évvel a tanév kezdete után. A felvételi vizsga nélküli beiskolázásért az illető 850 eurót fizetett és további 5000 eurós kölcsönt ígért egy közvetítőn keresztül az érseknek - közölte a DNA.
A vádhatóság szerint az érsek okirat-hamisításra bujtatta fel egy beosztottját, hogy a papi hivatásra vágyó fiatal egyházi karrierjét előmozdítsa.
A hamis iratokkal utólag felvett egyetemistáról azonban kiderült, hogy újságíró, aki a történetről leleplező riportot közölt a Romania Libera című napilapban.
Teodosie érsek ellen már öt évvel ezelőtt vizsgálat indult a Konstanca megyei törvényszék melletti ügyészségen, de akkor az érsek panasszal fordult a legfőbb ügyészséghez, amely megállapította, hogy a területi vádhatóság valóban nem illetékes a magas rangú egyházi méltóság ügyében eljárni. Megállapították, hogy azokat a cselekményeket, amelyekkel a főpapot gyanúsítják nem érseki, hanem a konstancai állami egyetem teológia karának dékánjaként követhette el, ezért Teodosie dossziéja a korrupcióellenes ügyészséghez került.
A román média úgy tudja, hogy a DNA 2009-ben vádemelési javaslat nélkül ejtette az ügyet, most pedig azt követően indított bűnvádi eljárást, hogy a megvesztegetést bizonyító videó-, illetve hangfelvételek birtokába jutott.
Az 58 éves Teodosie érsek húsz éve tagja a román ortodox egyház zsinatának, 2001 óta vezeti a Tomisi egyházmegyét, 2002-ben Ion Iliescu akkori államfő a Románia Csillaga érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki. | Korrupcióval gyanúsítanak egy ortodox érseket | Befolyással való üzérkedés és okirat-hamisításra való felbujtás gyanújával indított bűnvádi eljárást a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) pénteken Teodosie ortodox érsek, a dobrudzsai megyéket magába foglaló, konstancai (Constanta) székhelyű Tomisi egyházkerület vezetője ellen. | null | 1 | https://nepszava.hu/1033120_korrupcioval-gyanusitanak-egy-ortodox-erseket | 2015-05-12 13:52:00 | true | null | null | Népszava |
Verseny nélkül az orosz Transzmasholding tulajdonában levő TMH Hungary Invest Zrt. szerzi meg a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t a hatalmas területű ingatlannal együtt, írja a VEKE Facebook-oldala a Magyar Közlönyben közölt kormányhatározat értelmezéseként. "Értesüléseink szerint a lépés együtt jár a Dunakeszi Járműjavító Kft. és a Stadler közötti együttműködési megállapodás felmondásával, így az emeletes motorvonatok a továbbiakban kizárólag Minszkben fognak készülni."
A Magyarországra érkező emeletes vonatok gyártásában ugyanis Dunakeszi is részt vett.
A Transmashholding 2016-ban jelentette be, Magyarországra jön. Akkor még vegyesvállalatot akartak csinálni a Járműjavítóval. A cégben az Európa-szerte korrupcióval vádolt (eddig egy ügyben bizonyított) Alstom is tulajdonos.
Lettek volna tervek Dunakeszin
A Dunakeszi Járműjavító részt vett a budapesti orosz metrók felújításában, illetve a fővárosba érkező CAF villamosok utolsó tíz példányának az összeszerelésében is.
Valamint ők újították fel a több mint 350 „piros csíkos” elővárosi vasúti kocsit. De arról is voltak tervek, hogy a Transmashholdinggal közös céggel induljanak afrikai vasúti járműtendereken. | Vállalkozás: Verseny nélkül az oroszoké lett a dunakeszi járműjavító cég | Korábban még arról volt szó, vegyesvállalat lesz, most a cég megveheti a Dunakeszi Járműjavító Kft.-t és ingatlanjait. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20190529_Verseny_nelkul_az_oroszoke_lett_a_dunakeszi_jarmujavito_ceg | 2019-05-29 10:16:00 | true | null | null | HVG |
Szerdáig bezártak minden olyan hulladéklerakót, amelyiknek a működése a légkörre, a vizekre és az emberi egészségre káros lehet. A bezárások után legfeljebb 50 kilométeren belül elérhetőek lesznek azok a hulladéklerakók, amelyek modern technológiákkal és elegendő kapacitással biztosítják a környezet kímélését, tájékoztatott a környezetvédelmi minisztérium.
A nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező hulladéklerakók bezárását uniós irányelv alapján már a 2001-es hulladékgazdálkodási törvény előírta. A nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók bezárása miatt az ártalmatlanítandó hulladéknak csak ötödét kell átirányítani biztonságos, uniós szabályoknak megfelelő lerakókba.
A csurgalékvíz és hulladéklerakó-gáz erősen károsíthatja a felszín alatti vizeket és a levegőt. A csurgalékvíz összetétele gyakran rosszabb, mint a legszennyezettebb szennyvízé, ezért annak talajba és a talajvízbe jutása veszélyezteti az ivóvíz bázist, a felszíni, felszín alatti vizek minőségét. A felszabaduló depóniagáz hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, ezek megfelelő kezelése hazánk üvegházhatású gáz kibocsátásnak 20 százalékos csökkentését hozná.
Az önkormányzatok 2001. január 1-jétől készülnek arra, hogy be kell zárni a nem megfelelően szigetelt lerakókat. Az akkor működő csaknem 1300 lerakó felülvizsgálatát, a bezárásra, illetve a továbbműködésre vonatkozó tervek kidolgozását már az akkori jogszabályok előírták, így minden egyes lerakó további sorsát már legalább 5 évvel ezelőtt ismernie kellett az önkormányzatoknak és az üzemeltetőknek.
1100 hulladéklerakó rekultivációja folyik uniós pénzekből, továbbiak támogatása várható. A 75 lerakó az országban jelentkező kapacitásigényt bőségesen biztosítja, tehát lesz hová elhelyezni a hulladékot. A közeljövőben a 75 mellett további új hulladéklerakók nyílnak, ezeket jelentős kormányzati és uniós forrásokból finanszírozzák, írja a környezetvédelmi tárca. | Bezártak a környezetszennyező hulladéklerakókat | Bezártak a környezetszennyező hulladéklerakókat - Ha a 75 megmaradt lerakóban megfelelő eljárást alkalmaznak, 20 százalékkal csökken a kibocsátásunk. | [
"hulladéklerakó",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/paradicsom/2009/07/16/bezartak_a_kornyezetszennyezo_hulladeklerakokat | 2009-07-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Feltételezik, hogy a Wagner-zsoldosok főnöke meghalt a Moszkva közelében lezuhant repülőgépen, közben tart a vizsgálat a tíz ember halálát követelő szerencsétlenség ügyében. Orosz források szerint eddig nyolc holttestet találtak.
A nyomozók folytatták a Wagner-csoporthoz tartozó magánrepülőgép roncsainak átvizsgálását augusztus 24-én. A gép a Moszkvából Szentpétervárra tartó úton lezuhant, a személyzettel - két pilóta és egy utaskísérő - együtt tíz ember volt rajta, túlélő nincs. Az utaslista szerint a gépen volt Jevgenyij Prigozsin és a Wagner társalapítója, Dmitrij Utkin is. A szerencsétlenség pontosan két hónappal Prigozsinék puccskísérlete után történt.
A Flightradar24 online nyomkövető szerint,a brazil gyártású, a Wagner-csoporthoz regisztrált Embraer 600-as repülőgép augusztus 23-án kora este tűt el a radarról. Nem sokkal ezután a közösségi médiában egy videó jelent meg, amelyen egy repülőgép zuhan mintegy 300 km-re Moszkvától északra, a repülőgép eltűnésének helyén.
A RIA Novosztyi állami hírügynökség szerint eddig nyolc ember holttestét találták meg a roncsok között, de arról nincs hír, hogy azonosították-e őket.
Egyelőre sem a Kreml sem az orosz védelmi minisztérium nem erősítette meg, hogy Prigozsin és Utkin meghalt, de a Wagnerhez köthető Telegram csatorna holtnak nyilvánították Prigozsint.
Az orosz légügyi hatóság közleménye szerint "a Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség Bizottsága megkezdi az első lépéseket a helyszínen, információkat gyűjt a gép személyzetének kiképzéséről, a repülőgép műszaki állapotáról és arról, milyen volt az időjárás a repülési útvonalon" .
Ehhez kapcsolódóan: Ki az a Jevgenyij Prigozsin, aki "Putyin séfjeként" az amerikai választási beavatkozásról beszélt?
Két gép volt?
A Gray Zone nevű csatorna hősként és hazafiként beszélt Prigozsinról,akinek halálát "Oroszország árulói" okozták.
A Gray Zone információi szerint egy másik, szintén Prigozsinhoz tartozó magánrepülőgép biztonságosan landolt a moszkvai régióban. Ezt az információt független forrásból nem lehetett azonnal ellenőrizni.
A Wagner-irodák szentpétervári épületében éjszaka kivilágították az ablakokat, amelyek így egy óriási keresztet alkottak, miközben néhányan megállt az épület közelében, hogy virágot helyezzenek el és gyertyát gyújtsanak.
Éppen két hónapja lázadtak fel a Wagner harcosai
Mint arról a Szabad Európa is beszámolt, Vlagyimir Putyin elnök közeli szövetségese, Prigozsin június 24-én egy rövid ideig tartó lázadást indított, a Wagner harcosai elfoglalták a dél-orosz Rosztov-na-Don városát, majd a főváros felé indultak és csak Moszkvától 200 kilométerre álltak meg. A lázadás során lelőttek egy orosz katonai repülőgépet, és összesen az orosz légierő 13 tagját ölték meg aznap.
Prigozsint akkor nem tartóztatták le és még csak őrizetbe se vették. Putyin azonban "hátba szúrásnak" ítélte el a lázadást, és megfogadta, hogy megbüntet minden "árulót", aki részt vett a puccskísérletben.
A Wagner-vezér holléte a lázadás óta nagyrészt rejtély. Június 24-e óta a hét elején posztolt először új videót. Az a felvétel valószínűleg Afrikában készült, és augusztus 21-én tették közzé a Wagner-csoporthoz kapcsolódó Telegram-csatornákon. A videón Prigozsin látható, amint katonai ruházatban, puskával a kezében a sivatagban áll.
Korábbi feltételezések szerint Prigozsin Oroszország és Belarusz között mozoghatott, ahol a Wagner-csapatok táborokat létesítettek a belarusz fegyveres erők kiképzésére. A Belarusznak való segítségnyújtás a júniusi lázadást lezáró megállapodás része volt. | Moszkva még nem erősítette meg Prigozsin halálát, állítólag volt egy másik repülőgép is | Feltételezik, hogy a Wagner-zsoldosok főnöke meghalt a Moszkva közelében lezuhant repülőgépen. Közben tart a vizsgálat a tíz ember halálát követelő szerencsétlenség ügyében. Orosz források szerint eddig nyolc holttestet találtak, de még nem azonosították őket. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/moszkva-meg-nem-erositette-meg-prigozsin-halalat-allitolag-volt-egy-masik-repulo-is/32562602.html | 2023. 08. 24. 05:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Megvonta a védelmet Szlovákia a Voice of Europe nevű orosz propagandaoldalt működtető üzletembertől, aki áprilisban menekült el Csehországból. A döntés még júliusban született, a Deník N hétfőn vette észre, ezután pedig már a szlovák belügyminisztérium is megerősítette.
"A nevezett személy ügyének megfelelő és objektív értékelése után a belügyminisztérium migrációs osztálya július 3-án határozatot hozott az ideiglenes védelem megszüntetéséről," erősítette meg Matej Neumann, a minisztérium szóvivője.
A visszavonás július 25-én lépett hatályba, de Marcsevszkij jelenlegi tartózkodási helye ismeretlen, ügyvédje pedig még nem reagált a határozatra.
Ahogyan mi is megírtuk, az oroszbarát Robert Fico kormánya áprilisban ideiglenes védelmet adott az ukrán-izraeli állampolgárságú Artem Marcsevszkijnek. Marcsevszkij márciusban került cseh szankciós listára, miután a cseh hírszerzés szerint Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán politikus utasítására ő irányította a Csehországban bejegyzett honlapot, amelyet ukránellenes propaganda és dezinformáció terjesztésére használt.
A platform kezdetben független médiumként mutatkozott be, a cseh és a lengyel hatóságok márciusban leplezték le, hogy valójában orosz propagandát terjeszt. A vizsgálat megállapította, hogy a Voice of Europe különösen aktív volt a júniusi uniós parlamenti választások előtt, és EP-képviselőknek fizetett azért, hogy a Kreml nézeteit népszerűsítsék az oldalon. | Szlovákia megvonta a védelmet az oroszbarát propagandaplatformot működtető üzletembertől | Pozsony még júliusban vonta meg az ideiglenes védelmet Artem Marcsevszkij ukrán-izraeli üzletembertől, de nem verték nagy dobra. Az oroszbarát vállalkozó Csehországban működtette a Voice of Europe nevű honlapot, és tavasszal menekült Szlovákiába a portál ellen indított szankciók miatt. | [
""
] | 0 | https://hu.euronews.com/2024/08/27/szlovakia-megvonta-a-vedelmet-az-oroszbarat-propagandaplatformot-mukodteto-uzletembertol | null | true | null | null | Euronews |
Kambodzsa vasárnap kiadta Oroszországnak a hazájában csalással vádolt Szergej Polonszkij milliárdost, aki illegálisan tartózkodott a délkelet-ázsiai országban. A férfit egy Moszkvába induló járatra tették fel kora reggel – közölte egy kambodzsai tisztviselő.
Polonszkijt pénteken vették őrizetbe, mert már két éve lejárt a vízuma.
Nyolcvan embert csapott be
Az orosz hatóságok 2013-ban emeltek vádat a Mirax Group építőipari konszern volt elnöke ellen, akit hazájában moszkvai “felhőkarcoló-királyként" emlegettek. A vád szerint nyolcvan embert károsított meg egy épületegyüttes kivitelezésekor. Vállalata mintegy 5,7 milliárd rubelt (38 milliárd forint) kapott a befektetőktől a beruházásra, de nem teljesítette a szerződésben foglaltakat. Szergej Polonszkij utasítására a vállalat vezetősége csődeljárást és felszámolást kezdeményezett a cég ellen.
Embereket veszélyeztetett viccből
A kambodzsai érdekeltségekkel is rendelkező 42 éves üzletembert 2013-ben vették először őrizetbe egy délnyugat-kambodzsai szigeten, de egy másik ügy miatt. A milliárdos két társával együtt újévi mulatozás közepette, részegen a hajófülkékbe zárta egy jacht legénységét, majd arra kényszerítette őket, hogy ugorjanak a tengerbe, és úszva érjék el a partot. Polonszkij három hónapot töltött börtönben. Ezt követően Izraelbe utazott, de később visszatért Kambodzsába. A férfit az Interpol is körözte.
2014-ben egy kambodzsai bíróság úgy döntött, hogy nem lehet kiadni Oroszországnak, mert a két ország között nincs kiadatási egyezmény. Az ítéletet követően Polonszkij azt nyilatkozta, ő ártatlan és Oroszországban csak azért emeltek vádat ellene, hogy a hatóságok ellenőrzés alá vonják gazdasági érdekeltségeit. | Hazaviszik Oroszországba a szökött milliárdost | Két éve keresték a moszkvai "felhőkarcoló-királyként" emlegetett üzletembert, Kambodzsában fogták el. | [
"csalás",
"milliárdos"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2015/05/17/hazaviszik-oroszorszagba-a-szokott-milliardost | 2015-05-17 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A legnagyobb ingatlanspekulánsokat is megszégyenítő üzletet kötött Ferencváros egyik önkormányzati lakásának korábbi bérlője, aki bagóért vehette meg a kerülettől a szóban forgó Ráday utcai ingatlant, amelyet aztán 40 millió forintos haszonnal adott tovább – értesült lapunk. Nem mellékes, hogy a bomba üzletet lebonyolító férfi a IX. kerületi polgármester titkárnőjének a rokona. Bácskai János polgármester munkatársa egyébként Vác alpolgármesterének, Pető Tibornak (Fidesz–KDNP) a felesége is.
Az asszony óriási hasznot kasszírozó rokona 2013-ban alig több mint 8,5 millió forintért vásárolhatta meg az önkormányzattól a Duna-part közeli, Ráday utca 39. szám alatt található épület egyik 71 négyzetméteres, összkomfortos lakását. A felújított ingatlant a polgármester előterjesztése nyomán először bérlőként vette birtokba a férfi, majd mindössze hét hónappal később meg is vette. Az önkormányzat értékbecslése alapján 2013-ban kevesebb mint 19 millió forintot ért a lakás, azonban bérlőként fél áron, azaz 9,5 millió forintért vehette volna meg az ingatlant a titkárnő unokatestvére, ám ennél is olcsóbban jutott hozzá. Ugyanis további csaknem egymillió forintos árengedmény járt neki azért, mert egy összegben fizette meg a vételárat.
Ugyanakkor az ingatlan tulajdoni lapja szerint a férfi idén márciusban eladta a lakást. S bár az adatokból nem derült ki, pontosan mennyiért értékesítette, az új tulajdonostól megtudtuk, hogy valamivel kevesebb mint 49 millió forintért vették meg a belvárosi lakást. Mindez pedig azt jelenti, hogy négy év alatt mintegy 40 millió forintot hasznot hozott a szemfüles rokonnak a kedvező befektetés. – Érdekes: a ferencvárosi önkormányzatnál arról nincs hivatalos dokumentum, hogy döntöttek volna a lakás bérbeadásáról vagy eladásáról – ezt az LMP IX. kerületi képviselője nyilatkozta lapunknak. Jancsó Andrea úgy véli, ez arra utalhat, hogy a polgármester saját hatáskörben döntött az ingatlanról. Az ellenzéki politikus egyébként kirívónak találta azt is, hogy mindössze hét hónapnyi bérleti jogviszonyt követően megvehette a lakást a titkárnő rokona, méghozzá kevesebb mint fél áron.
Az ügyben megkerestük a polgármester titkárnőjét az ingatlaneladás részleteiről érdeklődve. – Ez tilos, vagy nem jogszerűen történt az adásvétel? – kérdezett vissza Bácskai János munkatársa, akinek állítása szerint nem volt tudomása arról, hogy az unokatestvére eladta a lakást, és ezzel 40 millió forintot keresett. A váci alpolgármester felesége kérdésünkre elmondta, szerinte nincs köze az ingatlanügyletnek ahhoz, hogy ő a ferencvárosi polgármester titkárnője. Továbbá közölte azt is, minden jogszerűen történt, senki nem találhat semmi kivetnivalót az ügyben.
Érdeklődtünk Bácskai Jánosnál is, aki pikírt stílusban kérte ki magának, hogy miért nem foglalkozunk azzal a 17 ezer kerületi lakással is, amelyekkel bármely lakos pénzt keresett a kerületben az elmúlt években. Majd elmondta azt is, hogy voltak olyan idők, amikor a Ferencvárosban akár 10 százalékos áron lehetett önkormányzati bérlakásokhoz jutni, továbbá megemlítette, hogy maga is 40 százalékos áron jutott a lakásához korábban, Gegesy Ferenc polgármestersége idején. Mint mondta, akár foglalkozhatnánk azzal is, hogy ő mennyit keresett ezzel, ám nem említett összeget. A szóban forgó lakásügylettel kapcsolatban Bácskai János a piaci árak emelkedésével magyarázta a nagy árkülönbséget. Hozzátette, arról nem tudott, hogy a vevő a titkárnője rokona.
A Ferencvárosban nem ez az első különös ingatlanügy. Lapunk korábbi cikke alapján hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást a IX. kerületi ügyészség. Mint megírtuk, önkormányzati bérlakáshoz jutott például Mészáros László, a Fidesz–KDNP ferencvárosi képviselője, aki egy 63 négyzetméteres felújított ingatlant bérel „piaci alapon” havonta 68 ezer forintért. A szintén fideszes Görgényi Máté egy 104 négyzetméteres önkormányzati lakást bérel 118 ezer forintért havonta. Ráadásul az ő esetében a bérleti szerződés eredetileg a nagymamája nevére szól, aki sosem lakott az ingatlanban. Veres László, az előző önkormányzati ciklus fideszes képviselője már meg is vásárolhatta az önkormányzattól azt a bérlakást, amelyben lakott. A 90 négyzetméteres ingatlant 9,6 millió forintért vehette meg. Szintén kirívóan olcsón, mindössze 8,7 millió forintért jutott egy 72 négyzetméteres lakáshoz a korábbi fideszes alpolgármester lánya. | Vagyonokat keresnek a rokonok a ferencvárosi bérlakásbizniszben | Csaknem 50 millió forintért kelt el egy korábban 8,5 millióért vásárolt önkormányzati lakás. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/05/vagyonokat-keresnek-a-rokonok-a-ferencvarosi-berlakasbizniszben | 2017-05-12 17:00:56 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A Blikk is beszámolt a Bicskén rostokló vonat esetéről, melyben a szerelvény több mint egy órát várakozott a vasútállomáson, mivel lejárt a mozdonyvezető munkaideje, és nem vezethetett tovább, jogszabályi és utasbiztonsági okok miatt. Az ügyről az Index számolt be először, akik most megkeresték a MOSZ elnökét is az ügyben.
Barsi Balázs elmondta, hogy a vasúti közlekedésről szóló törvény értelmében a mozdonyvezetők legfeljebb 12 órát dolgozhatnak, ebből pedig maximum 10 órát tölthetnek vezetéssel. Ezt csak akkor léphetik át, ha azt a munkáltató valamilyen különleges helyzet miatt külön elrendeli.
Ez azt jelenti, hogy késés esetén, de a normális üzemmenetben a mozdonyvezető nem dolgozhat többet a megengedettnél.
Barsi szerint a vasúttársaságnál hivatalosan nem tervezhetik 10 óráig a munkatársak vezetési szolgálatát, mert hagyni kell egy bizonyos tűréshatárt, pontosan azért, hogy ne fordulhasson elő olyan helyzet, hogy a vonatok késése miatt átlépnék ezt a határt.
A mozdonyvezető is felelős azért, hogy a szabályok mentén végezze a munkáját
- hangsúlyozta.
A mozdonyvezető munkaideje lejárt, ezért kiszállt Bicskénél
Nyáron több ilyen eset is volt
Barsi elmondása szerint az elmúlt néhány hónapban több, a bicskeihez hasonló eset történt.
"Tudok arról, hogy az idén nyáron, egy hétvége alatt 5-6 olyan eset is volt, amikor azért kellett megállítani egy vonatot, mert lejárt a mozdonyvezető munkaideje" - jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte ez arra vezethető vissza, hogy a MÁV a lehető leghatékonyabban szeretné foglalkoztatni a dolgozóit, ám a tervezési hibák és késések miatt kicsúsznak a 10 órás keretből.
A személyzetirányítóknak elvileg ennek figyelembevételével kell kezelniük a helyzetet, de előfordulhat olyan, hogy nem áll rendelkezésre mozdonyvezető, aki átveheti a járatot
- mondta. | Megszólalt a MOSZ-elnök a Bicskén kiálló mozdonyvezetőről | Barsi Balázs, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének (MOSZ) elnöke szerint nem szokatlanok az olyan esetek, amikor a mozdonyvezető félúton hagyja abba a járművezetést. Az elmúlt időszakban több, a bicskeihez hasonló incidens is történt, mivel a MÁV a munka hatékonysága érdekében – a MOSZ-elnök fogalmazása szerint – „kifacsarja” a mozdonyvezetőket. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/mosz-elnok-mav-bicske/mc6m7g0 | null | true | null | null | Blikk |
„KARESZ HÜJE / GYÖNGYI HÜJE / csak én vagyok okos / énnekem a segembe is felyem van.”
(Weöres Sándor: Kisfiúk témáira)
„…most, miután már ismerem a jövőt, soha nem cselekednék ellene, és ebbe beletartozik az is, hogy nem árulom el másoknak, amit tudok.”
(Ted Chiang: Életed története)
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a 2016 karácsonya előtt közzétett Inflációs jelentésében unortodox ajándékkal lepte meg a borúlátásra hajló publikumot. 2,1-ről 2,4 százalékra emelte a magyar gazdaság 2016 első háromnegyed évi növekedési ütemét, mégpedig úgy, hogy negyedévek szerint rendre 0,5, 0,1 és 0,5 százalékponttal korrigálta felfelé a KSH hivatalos adatait. Bár az MNB törvényi felhatalmazása sokféle tevékenységet fog át – a monetáris politikán és a pénzügyi felügyeleten kívül pénzügyi statisztikák összeállítására is kiterjed –, eddig úgy tudtuk, hogy a GDP-statisztika a KSH kizárólagos hatáskörébe tartozik.
Az MNB tavaly decemberben egy szokatlan manőverrel vélte alátámasztani a 2016-ra vonatkozó, az év elején, ismeretlen okokból kőbe vésett 2,8 százalékos GDP-növekedési prognózisát: felülbírálta (saját, úgymond „ténybecsléseire” cserélte) a már megjelent hivatalos statisztikai adatokat. Ezzel egyszerre sikerült magát nevetségessé tennie, a hivatalos adatok iránt bizalmatlanságot keltenie, és a KSH kompetenciáját kétségbe vonnia.
Írásomban amellett érvelek, hogy a jegybank ezzel rossz precedenst teremtett, amely alkalmas arra, hogy zavart keltsen az adatokkal kapcsolatban, anélkül azonban, hogy az akcióból érdemi előnyei származnának, miközben számolnia kell (kellett volna) annak számos hátrányával.
Először az MNB különös manőverét próbálom értelmezni, majd annak a jegybank reputációjára gyakorolt hátrányos következményeivel foglalkozom. Ezt követően tekintem át a 2016. évi hivatalos adatok MNB által történt felülbírálatának egyes részleteit, továbbá a Bank of England gyakorlatát, végül pedig arra hívom fel a figyelmet, hogy nehéz lesz eligazodni abban az MNB által kezdeményezett unortodox statisztikai rendszerben, amelyben minden elemző – saját narratíváját, illetve előrejelzését alátámasztandó – önállóan lát majd neki a hivatalos adatok átalakításának.
A manőver
Az MNB manőverének különös voltát már az is jelzi, hogy
Arról van szó, hogy 2016 decemberének második felében, amikor már ismertük a december első felében közzétett, a 2016 első háromnegyed évi gazdasági növekedésre vonatkozó hivatalos, de nem végleges adatot, az MNB-nek negyedéves bontásban, tizedes pontossággal keletkezett tudása arról, hogy a KSH mennyivel „fogta volt” módosítani (befejezett jövő) a december első felében publikált előzetes adatot.
Az MNB akciója mögötti tartalmat azért nehéz kifejezni, mert nem lehetséges biztos tudás arról, hogy a múltban történtekről jelenleg rendelkezésre álló ismeretek hogyan fognak megváltozni. A jövőbelátás azonban a tudományos fantasztikus irodalomban megszokott jelenség.
Nemrégiben mutatták be az Érkezés című filmet, amely történetesen egy nyelv kifejezőerejének és a jövő megismerésének kapcsolatáról is szólt; írásom második mottója abból az elbeszélésből idéz, amelyen a film alapul. A történet főhőse, egy nyelvész, a földönkívüliek nyelvének elsajátítása révén látni kezdi a jövőt, tudását azonban felelősséggel kezeli. Különleges ismereteit nem osztja meg másokkal, mert tényleg látja a jövőt.
A történet logikáját folytatva, abból is tudható, hogy az MNB egyáltalán nem lát a jövőbe, hogy felelőtlenül kifecsegte a múltra vonatkozó adatok jövőbeli revízióit. A hivatkozott Inflációs jelentésből azonban kiderül: a revíziókra vonatkozóan csupán egy rendkívül bizonytalan alapokon álló, nem publikált, és az MNB-n kívül senki által nem ellenőrzött „modellből” származó becslési eredményekkel rendelkezik (lásd a 2016/4. Inflációs jelentés [IJ], 6.1. kiemelt témáját; 60-63. old.)
Az eredmények már csak azért is kétségesek, mert nincs jele annak, hogy az elemzők különbséget tettek volna a szokásos, valamint a módszertani váltások miatti múltbeli adatrevíziók között.
E meglehetősen bizonytalan megalapozottságú 2016 első háromnegyedére vonatkozó becslési eredmények azok, amelyek (a 3,5 százalék körüli negyedik negyedévi előrejelzéssel együtt) véletlenül éppen 2,8 százalékos gazdasági növekedést adnak 2016 egészére, „alátámasztva” az MNB – hivatalos adatokkal megalapozhatatlan – előrejelzését.
Természetesen nem vonom kétségbe a statisztikai adatrevíziók tanulmányozásának jelentőségét (ezt már csak azért sem tehetném meg, mert magam is foglalkoztam a kérdéssel), továbbá, az MNB által hivatkozott forrásokkal egyetértve, én is úgy vélem, hogy a múltbeli revíziók elemzéséből adódhatnak – hozzávetőleges és rendkívül óvatosan kezelendő – becslések a jövőben várható revíziókra nézve.
Ezt az elemzést azonban a hazai adatok alapján rendesen, többféle módszerre is támaszkodva, el kell végezni, az eredményeket publikálni kell, és a lehető legszélesebb szakmai kört (a KSH szakértőit is) megszólító vitára kell bocsátani. Mindezek nélkül
különösen pedig: e sejtésekre cserélni a hivatalos adatokat. A következő passzus arra utal, hogy ezt az MNB elemzői is nagyon jól tudják:
„…megjegyezzük, hogy óvatosan kell következtetéseket levonni a múltbeli revízióból a jövőbeli revízióra vonatkozóan. Egyrészt azért, mert szignifikáns revíziót jelentős módszertani váltások is okozhatnak, amelyek a jövőben nem ismétlődnek meg. Másrészt azért, mert a múltban a revízió előrejelzésében jól teljesítő magyarázó változók elveszíthetik előrejelző képességüket.” (IJ, 62. old.)
Az MNB által hivatkozott, a Bank of England (BoE) Quarterly Bullentin 2007/3. számában publikált tanulmány szerzői egy fontosabb körülményre is felhívták a figyelmet (373. old):
„Az, hogy a múltbeli adatrevíziók alapján kirajzolódó minták milyen mértékben fejezik ki a jelenlegi bizonytalanságot [a jövőbeli adatrevíziókat illetően], közgazdasági megítélés kérdése, nem pedig „kemény” statisztikai tény.” (Kiemelés: O.G.)
A mondat mellesleg arra is utal, hogy a BoE a múltbeli revíziókkal nem azért foglalkozott, hogy a hivatalos adatokat felülírja, hanem azért, hogy a körülöttük lévő bizonytalanságot érzékeltesse – erre a nagyon jelentős különbségre még visszatérek.
El kell azonban ismerni, hogy adódhat olyan különleges helyzet, amelyben a jegybank fő tevékenységének alátámasztása elkerülhetetlenné – minden egyéb megfontolást megelőző jelentőségűvé – teheti a múltra vonatkozó saját becsléseinek közzétételét.
Ilyen helyzet állt volna elő például akkor, ha az MNB Monetáris Tanácsa 2016 decemberében úgy találta volna, hogy a magyar gazdaságnak a KSH-adatok által jelzettnél gyorsabb „valódi” (a jegybank által becsült/látott) növekedése a potenciális szintnél jóval magasabbra emelte a GDP-t, ami súlyos inflációs kockázatot jelent, ezért azonnali monetáris szigorításra van szükség.
Ebben a feltételezett esetben természetesen világossá kellett volna tenni, hogy az MNB-t saját, a KSH-énál megbízhatóbbnak tartott információi kényszerítik kamatemelésre. A hivatkozott Inflációs jelentésben azonban szó sincs ilyesmiről. Szó van viszont arról, hogy „A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságban továbbra is vannak kihasználatlan kapacitások (…) A jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.” (IJ, 8. old)
Ezt a szöveget a KSH adataira hivatkozva is meg lehetett volna fogalmazni. Mi több, az infláció alakulását tekintve derűlátó, a monetáris kondíciók további lazítását előrevetítő, és ennek a reálgazdaság ösztönzésére gyakorolt jótékony hatásaira utaló közlemény üzeneteivel szembe is megy a KSH növekedési adatainak jegybanki megemelése. De akkor miért kellett a hivatalos adatokat felülbírálni?
Mire volt jó?
A szokatlan manőverrel az MNB alighanem túl akart járni mindenkinek az eszén. Képzeljük magunk elé: miközben a többi elemző javában fut a cél felé, az utolsó szakaszon, amikor már nyilvánvaló, hogy hátránya behozhatatlan, az MNB fogja magát, letér a pályáról, és szaladni kezd a végső cél, az öltöző felé. Még oda sem ért, de már győztesnek tekinti magát a „valódi” versenyben.
Mivel az MNB sportszerűtlen adatrevíziói a monetáris politika szempontjából szükségtelenek (illetve diszfunkcionálisak) voltak, az akcióra nem marad más – mások által már megfogalmazott – magyarázat, mint a ragaszkodás ahhoz, hogy a 2016. évi, 2,8 százalékon kimerevített növekedési előrejelzésével mindenképpen neki legyen igaza. (Lásd írásom első mottóját.)
De tényleg jó-e az MNB-nek, hogy 2016-ra vonatkozó prognózisát összehasonlíthatatlanná tette másokéval és a márciusban publikálandó előzetes tényadatokkal?
Ha majd megjelenik a GDP tavalyi növekedésére vonatkozó második hivatalos becslés, amely a mai ismeretek szerint 2,8 százaléknál csak alacsonyabb lehet, nem dőlhet hátra azzal, hogy „ó, ez nem is számít, mert a KSH-adat egészen másra vonatkozik, mint az én előrejelzésem”.
Akkor sem jár igazán jól, ha az utolsó negyedévre szóló merész prognózisa (3,5 százalék körüli növekedés) „bejön”, mert ez esetben is csak 2,5 százalékos éves növekedés jön össze az első háromnegyed év eddig publikált hivatalos adatai alapján.
Viszont akkor, ha a KSH, akár már márciusban, akár a szeptemberi végleges adatközléskor, 2,8 százalékos, vagy ahhoz közeli növekedési ütemet hozna ki, soha és senki nem tudná lemosni róla, hogy nyomásnak engedett, az MNB-ről pedig azt, hogy maga volt a nyomás gyakorolója.
Ezek a lehetőségek két okból sem foglalkoztathatták az MNB-t.
Egyrészt azért, mert tavaly decemberben gyorsan ki kellett valamit találni, amivel technikailag kijön a 2,8 százalék (egyszer talán megtudjuk, miért pont ennek kellett kijönnie).
Másrészt azért, mert arra számított – nyilván nem minden ok nélkül, – hogy 2017 őszén már senkit sem fog érdekelni egy, az előző év végén megjelent 2016-ra vonatkozó előrejelzés. Addigra mindenki elfelejti 2016-ot, és a 2018. évi kilátásokra irányul majd a figyelem.
Akad azonban egy apró bibi. Miközben mindenki elfelejtheti, az MNB maga – hacsak nem akar magának ellentmondani, illetve nem akarja meghazudtolni magát – nem felejtheti el a 2016-ra vonatkozó „ténybecslését”, hiszen ezen a bázison alapul a 2017. évi előrejelzése.
Ezért hiába prognosztizálná netán jól a változatlan áron mért szinteket, rosszul jelezné előre a növekedési ütemeket, amelyek a valódi érdeklődés előterében állnak. Ha esetleg bejönne a kormány 4,1 százalékos prognózisa, akkor későbbi Inflációs jelentéseiben az MNB csak magyarázkodhatna, hogy az ő 3,6 százaléka az általa kiszámolt magasabb bázis miatt „valójában” ugyanazt jelenti, mint a kormány 4,1 százaléka.
Az adatfelülírás részletei
Az MNB kétféle módon is felülírta a KSH 2016 első három negyedévére vonatkozó adatait. Egyrészt nagyon furcsán változtatta meg a GDP szezonálisan és naptári hatásokkal kiigazított negyedévek szerinti lefutását (1. ábra), másrészt érthetetlen változtatásokat eszközölt a felhasználási komponenseknek az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (szezonálisan kiigazítatlan adatokon alapuló) növekedési hozzájárulásaiban (2. ábra).
1. ábra: a GDP előző év azonos időszakához viszonyított növekedési üteme egyrészt kiigazítatlan, másrészt szezonálisan és naptári hatásokkal kiigazított adatok alapján, a KSH közlése és az MNB becslése szerint (százalékos változás)
Az 1. ábrán látható, hogy 2015 negyedik negyedévéig megegyeznek a KSH által közölt, valamint az MNB szerinti „valóságos” adatok. 2016-tól azonban a következők figyelhetők meg:
a KSH szerint minden negyedévben alacsonyabb volt a szezonálisan kiigazított adat szerinti növekedés, mint amit a kiigazítatlan mutató jelez;
az MNB becslése szerint viszont minden negyedévben pontosan azonos volt a kiigazítatlan és a szezonálisan kiigazított adat alapján adódó növekedési ütem. Ez legalábbis elgondolkodtató.
Az MNB adatrevízióinak részleteit tanulmányozva, több értelmezési lehetőség is adódik. Itt azonban csak azzal foglalkozom, hogy
Hiszen megalapozatlan „ténybecsléseit” próbálta alátámasztani azzal, hogy egyfajta szerkezetet is tett mögéjük – azt a benyomást keltve, hogy adatai legalábbis egyenértékűek a KSH által közöltekkel (vagy azoknál akár jobbak is). A 2. ábra arról ad képet, hogy az MNB hogyan változtatta meg a GDP negyedéves növekedési üteméhez történt keresleti hozzájárulásokat a KSH adataival összehasonlítva.
2. ábra: A GDP negyedéves (az előző év azonos időszakához viszonyított) növekedési üteme a KSH adatai, valamint az MNB számításai alapján 2016-ban (százalékos változás), valamint belföldi felhasználás és a nettó export hozzájárulása a növekedéshez (százalékpontban) a két forrás alapján
Az ábrán látható, hogy az MNB olyan hivatalos adatokat alakított át a maga ízlése és céljai szerint, amelyekről negyedéves bontásban a KSH-nál nem lehettek jobb információi.
Honnan tudhatta volna például, hogy a második negyedévben a nettó export növekedési hozzájárulása kisebb, a belföldi felhasználásé pedig nagyobb volt, mint amit a KSH közölt? És milyen alapon hozta ki azt, hogy a harmadik negyedévben a nettó export kontribúciója pozitív volt – miközben a KSH negatív hozzájárulást mutatott ki?
Az MNB a belföldi felhasználás egyes összetevőinek növekedési hozzájárulásáról is közölt részletes „ténybecsléseket” (Inflációs jelentés, 1-6. ábra), ezek azonban csak további, itt nem tárgyalt adalékok az MNB által végrehajtott adatrevíziók komolytalanságához.
„Nemzetközi gyakorlat”
Nem létezik nemzetközi precedens arra, hogy egy jegybank a hivatalos statisztikákat azért írta volna felül, hogy kihozza a saját előrejelzését. Arra sem ismerek példát, hogy egy jegybank egyáltalán felülírta volna a hivatalos adatokat. Az MNB a Bank of England-re olyan példaként hivatkozik, mintha annak gyakorlata igazolhatná azt, amit a KSH adataival maga művelt.
A BoE azonban nem írja felül, nem cseréli ki a saját számaira az Office for National Statistics (ONS) hivatalos adatait, hanem a múltbeli revíziókra vonatkozó (publikált!) elemzéseire támaszkodva, képet ad arról, hogyan ítéli meg a revíziók eltérő irányú (!) valószínűségi eloszlását.
Nagyon messziről nézve, az MNB manővere emlékeztethet a BoE gyakorlatára, közelebbről vizsgálva azonban kiderül, hogy ég és föld a különbség. Az alábbi ábra egymás mellett mutatja az MNB és a BoE legutóbbi inflációs jelentésének a GDP alakulására vonatkozó úgynevezett legyezőábráját, amely a múltbeli adatokra és az előrejelzésre vonatkozó bizonytalanságot hivatott érzékeltetni. A sötétebb színek a valószínűbbnek, a világosabbak pedig a kevésbé valószínűnek tartott kimeneteket jelzik.
3. ábra: a GDP negyedéves (év/év) növekedésére vonatkozó múltbeli adatok és az előrejelzések ábrázolása az MNB (bal oldal) és a BoE (jobb oldal) legutóbbi inflációs jelentéseinek legyezőábráin
A két ábra nem egészen azonosan értelmezi a GDP éves növekedését (az MNB a szezonálisan és naptári hatásokkal kiigazított, a BoE kiigazítatlan éves növekedést jelez az előző év azonos időszakával összehasonlítva), a lényeges különbség azonban nem a mutatók tartalmához kapcsolódik, hanem az ábrázolás módjában jut kifejezésre.
Nézzük először az MNB legyezőábráját. Jól látható, hogy 2016-tól az MNB a saját „adatrevízióit” jelölte vastag vonallal (a KSH korábbi adatainak folytatásaként), a KSH hivatalos adatait pedig szaggatott vonallal jelezte. Ezzel egyértelműen utalt arra, hogy tőle származik az érdemi, a KSH-tól pedig a kiegészítő információ. Az ábrán az is látszik, hogy a KSH szaggatott vonallal jelölt adatai a valószínűségi sáv legalján helyezkednek el, ami azt érzékelteti, hogy az MNB szerint hozzávetőlegesen nulla valószínűsége van annak, hogy a 2016. évi gazdasági növekedésről közzétett KSH-adatok lefelé módosuljanak.
Mellár Tamás az Élet és Irodalom 2017/2. számában megjelent cikkében egyértelmű nyomásgyakorlásként értelmezte az MNB adatrevízióit. A lefelé történő jövőbeli revíziónak tulajdonított nulla-közeli valószínűség összhangban van ezzel az értelmezéssel.
Tekintsünk ezután a BoE legyezőábrájára. Azon egyetlen vonal látható: a hivatalos (ONS) adat. Itt is háromféle színárnyalat fejezi ki a múltra és a jövőre vonatkozó bizonytalanság érzékelt mértékét, de a BoE egyetlen szakaszon sem cserélte a sajátjaira az ONS adatait. Ebből az aprónak látszó különbségből derül ki igazán, hogy
Az MNB állításával szöges ellentétben, a hivatalos adatok felülírásának semmiféle jelentősége sem volt a monetáris politika szempontjából; a megemelt növekedési adatok nem befolyásolták a Monetáris Tanács döntését. Az MNB adatrevíziója semmilyen közérdeket nem szolgált, rendkívül rossz precedenst teremtett, és megkérdőjelezte a KSH adatainak megbízhatóságát.
Másokkal egyetértve, én is úgy látom, hogy a jegybanki adatrevíziók egyetlen, mégpedig a közérdekkel kifejezetten ellentétes célt szolgáltak: az MNB – hivatalos adatokkal megalapozhatatlan – 2016. évi előrejelzésnek az alátámasztását. Az adatrevíziók részletei követhetetlenek és rendkívül esetlegesek, ennek lehetséges okaival azonban nem kívántam foglalkozni.
A hivatalos adatok felülírása azért is rossz precedens, mert ezután minden olyan elemző, akinek az előrejelzése nem fér össze a KSH adataival, erős késztetést érez majd arra, hogy maga állítsa elő a saját történetéhez legjobban passzoló statisztikákat.
Ámde – utalva az első mottóra – miért ne lehetne Karesznek és Gyöngyinek is saját statisztikája? Weöres Sándor kisfiúknak szóló versikéje szakmailag megalapozott választ adott a kérdésre.
Borítókép: Karip Timi / Index. | Az MNB letért a futópályáról | Az MNB letért a futópályáról - A jegybank példátlan módon felülírta a hivatalos statisztikákat, hogy kihozza a saját előrejelzését. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2017/01/18/az_mnb_unortodox_elorejelzese/ | 2017-01-18 13:27:31 | true | null | null | Index |
1311 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 356 973 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 98 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 11 811 főre emelkedett. A gyógyultak száma is folyamatosan nő, jelenleg 237 362 fő, az aktív fertőzöttek száma 107 800 főre csökkent.
3959 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 274-en vannak lélegeztetőgépen. Ez három hónapja a legalacsonyabb szám. Legutóbb október legvégén voltak ennél kevesebben kórházban.
Eddig 138 983 fő kapott oltást, közülük 5815 fő már a második oltását is megkapta. Az eddig beoltottak többsége egészségügyi dolgozó, emellett már tízezer idősotthonban lakó és dolgozó oltása is már megtörtént. Az oltás ütemét, gyorsaságát a vakcinák érkezése határozza meg. A szerdán érkezett vakcinaszállítmány közel 36 ezer ember oltására elég, a következő szállítmány csak jövő héten érkezik. A kormány lassúnak tartja az EU által koordinált vakcinaszállítmányok ütemét, ezért kínai és orosz vakcinák beszerzését is megcélozta, hogy mielőbb megkezdődhessen a lakosság tömeges oltása és korlátozások feloldása. Szijjártó Péter külügyminiszter ma Oroszországban tárgyal a magyar hatóság által már engedélyezett orosz vakcina beszerzésről. | Koronavírus: 3 hónapja voltak utoljára ennyire kevesen kórházban | Folyamatosan csökken a nyomás az egészségügyön, legalábbis a naponta megjelenő adatok erre engednek következtetni. Legutóbb október végén voltak ennyire kevesen kórházban a koronavírussal összefüggésben. | [
"Makró",
"Koronavírus"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/koronavirus-3-honapja-voltak-utoljara-ennyire-kevesen-korhazban.html | 2021-01-22 08:44:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A pályázat benyújtásának határideje szeptember 27. (ügyfélfogadási időben!)
Pályázat benyújtásának helye: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, ingatlangazdálkodási Iroda, 2800 Tatabánya, Fő tér 8.
email:[email protected]
Pályázatot nyújthat be az a nagykorú, Tatabányán lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkező magyar állampolgár, aki nem rendelkezik lakástulajdonnal, a család 1 főre jutó nettó jövedelme a mindenkori minimálnyugdíj háromszorosát, (85.500 Ft/fő) eléri, egyedülállóknál a nettó jövedelem a mindenkori minimálnyugdíj négyszeresét, (114.000 Ft/fő) eléri. A bérleti szerződés határozott időre, de legfeljebb 10 évre köthető.
További részletek az önkormányzat honlapján olvashatóak. | Bérlakáspályázatot hirdetnek | Költségelven hasznosított bérlakásokra ír ki pályázatot a tatabányai önkormányzat. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/09/berlakaspalyazatot-hirdetnek-5 | null | true | null | null | KEMMA |
A NAV gyanúja szerint 140 millió forint adót csalt el egy nyolc tatabányaiból álló, használt autókkal üzletelő bűnszervezet. Ügyüket vádemelési javaslattal adták át a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészségnek – közölte a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága hétfőn az MTI-vel.
Hideg-Göblyös Rita tájékoztatása szerint a gyanúsítottak eleve a bűncselekmények elkövetésére alapított magyar és cseh cégeken keresztül hozták az autókat Magyarországra. Az uniós vásárlást belföldi beszerzésként tüntették fel, költségszámlákkal nem rendelkeztek, de a fiktív ügylet áfáját levonták fizetendő adójukból, bevételeiket viszont nem vallották be.
A NAV nyomozói 27 helyszínen tartott akcióban számolták fel a bűnszervezetet, házkutatásokat tartottak, lefoglalták a könyvelési iratokat, hamis számlákat. A költségvetési kár megtérülésére 224 millió forint értékű ingatlant zároltak, gépkocsikat és készpénzt foglaltak le.
A bűnszervezetet vezető férfi jelenleg is előzetes letartóztatásban van, mivel szökésétől lehetett tartani. Lakásából nyolc hamis okmány került elő, ezekkel leplezte személyazonosságát, amikor a korábban más hatóság által kiszabott büntetés elől külföldre menekült és ott kivárta annak elévülését. | 140 millió áfát csaltak el használt autókkal | A NAV lekapcsolta a bűnszervezetet és zárolta vagyonukat. | [
"áfacsalás",
"használt autók"
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2018/03/05/140-millio-afat-csaltak-el-hasznalt-autokkal | 2018-03-05 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Műhelytanácskozást tartottak kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában az úgynevezett illiberális demokráciákról a Magyarországi Európa Társaság szervezésében, a Nyitott Társadalom Alapítvány és a német liberális Naumann Alapítvány támogatásával.
A résztvevők a téma kapcsán alapvetően azt a kérdést járták körbe, mit tehet az Európai Unió, ha egy tagállam rendszeresen és módszeresen megsérti a liberális demokrácia európai értékeit és szabályait.
Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke a tanácskozás egyik céljaként annak tisztázását jelölte meg, hogy az illiberális demokrácia fogalma alatt mennyire kiforrott hatalomgyakorlási modell értendő, illetve mennyiben van szó retorikai jelenségről.
A magyar származású Kati Piri, a holland Munkapárt EP-képviselője úgy vélekedett felszólalásában: a liberális demokráciára leselkedő veszélyek elhárításának egyik nagy feladata, hogy visszaszorítsák "a győztes mindent visz" szemléletét. Ez pedig - tette hozzá - korántsem csupán jogalkotási feladat, hiszen számos országban teljesen liberális a szabályozás, a gyakorlat mégis mást mutat.
A magyarországi helyzetet illetően a hollandiai szociáldemokrata politikus úgy vélekedett, hogy a jogállamiság és az alapvető jogok rendszere "strukturális veszélyben" van Magyarországon. Leszögezte, hogy alapvető, érdemi változás csak Magyarországon belülről jöhet. Szerinte ennek nem szabad a bal- és a jobboldal közötti vitának lennie, hanem a demokratikus baloldal, jobboldal és centrum összefogására van szükség.
Rui Tavares, az Európai Parlament volt portugál EP-képviselője, aki az előző parlamenti ciklusban a magyar kormányzatot erősen elmarasztaló, róla elnevezett jelentést jegyezte, úgy vélekedett: az EU-nak világosan meg kellene fogalmaznia "európai ígéretét", amelynek három fő eleme a jólét megosztása, az alapvető jogok érvényesülése és a demokratikus berendezkedés. Szerinte azt is világossá kellene tennie az uniónak, hogy e célok megvalósításának útjáról nincs visszatérés az autoriter rendszerekhez, és a megvalósítás a tagállamok közösségében könnyebb, mint az egymástól elkülönülő tagállamokban.
Polyák Gábor médiajogász, a Mérték Média Monitor vezetője, a münsteri egyetem kutatója arról beszélt, hogy a 2010-es médiatörvény casus belli volt az EU és Magyarország viszonyában, mert annak elfogadása világosan jelezte az antidemokratikus tendenciákat.
Az ügy egyben tesztje volt annak, hogy az EU képes-e megvédeni az értékeket, vállal-e ennek érdekében politikai konfliktusokat - tette hozzá, és az eredményt csalódást keltőnek minősítette.
A médiajogász az EU további fellépési lehetőségeiről úgy vélekedett, hogy amennyiben a média működését szolgáltatásként fogják fel, és a szolgáltatásnyújtás szabadságára összepontosítanak, akkor érdekes kapcsolat alakítható ki a gazdasági szabadság és a véleménynyilvánítási szabadság között. Érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok mennyire érvényesülnek a "propagandagépezetté silányított" közszolgálati média vonatkozásában - mondta.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) EP-képviselője arról beszélt, hogy a korrupció nem véletlenszerű kísérőjelensége, hanem lényege az illiberális állami berendezkedésnek. Ennek logikai alapja szerinte az, hogy az illiberális állam úgymond magasabb rendű nemzeti célokat tűz ki, e célok elérésére alkalmatlannak tartja a kaotikus liberális környezetet, és a javak elosztását illetően biztosítani akarja azt, hogy a gazdasági erő azok kezében legyen, akik ezt az erőt a nemzeti célok érdekében képesek alkalmazni.
Magyarországon - mondta Jávor Benedek - a jelentős arányú EU-támogatásokat "az új oligarchia fejlesztésére" fordítják. A képviselő szerint Orbán Viktor és Simicska Lajos barátságának megszűntével "új szakasz kezdődött a korrupcióban". Nem csupán kicserélik az oligarchákat, hanem a miniszterelnök személyéhez sokkal közvetlenebbül kötődő "strómanokat" hoznak helyzetbe - tette hozzá.
Kim Lane Scheppele amerikai alkotmányjogász azt hangsúlyozta, hogy az EU irányt téveszt, ha csak egyes kisebb ügyeket vesz elő uniós jogsértési eljárások keretében. Szerinte azt kell kimutatni, hogy alapvető uniós elvek és értékek módszeres megsértése folyik, és ezek ellen fel lehet lépni "rendszerszintű kötelezettségszegés" miatti eljárással.
A vitaszabályok értelmében névvel nem idézhető hozzászólások közt elhangzott: az Európai Néppárt EP-frakciójában erős az a vélemény, hogy Orbán Viktornak egyértelműen állást kell foglalnia az európai értékek ügyében a közelgő budapesti néppárti vezetőségi ülésen, ellenkező esetben veszélybe kerül a Fidesz helye a néppárti frakcióban. | Külföld: Orbán miatt már kivágnák a Fideszt az Európai Néppártból | Műhelytanácskozást tartottak kedden az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában az úgynevezett illiberális demokráciákról a Magyarországi Európa Társaság szervezésében, a Nyitott Társadalom Alapítvány és a német liberális Naumann Alapítvány támogatásával. | [
"Európai Unió",
"Orbán Viktor",
"demokrácia",
"politika",
"Európai Néppárt"
] | 0 | http://nol.hu/kulfold/orban-miatt-mar-kivagnak-a-fideszt-az-europai-neppartbol-1537655 | 2015-06-02 18:20:27+02:00 | true | 0 | 0 | null |
A Rákos-Hatvan vasútvonalat 150 milliárd forintból újítják fel, a nyertes kivitelezőket tavaly márciusban jelentették be. Szokatlan módon nem volt köztük sem a felcsúti milliárdos R-Kord nevű vasútépítő cége, sem veje, Homlok Zsolt hasonló profilú vállalkozása, a Vasútvillamosító Kft.
A megrendelést öt cég vitte el, mind osztrák gyökerű: a Strabag Vasútépítő Kft., a Belfry PE Kft., a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Thales Austria GmbH és a Thales Rail Signalling Solutions Kft. Rákos és Hatvan között összesen 52 kilométer hosszú vasúti pályát korszerűsítenek, Rákos és Aszód között a terepviszonyok miatt 120, Aszód és Hatvan között 160 kilométeres óránkénti pályasebességre alakítják ki.
Az állami megrendelő, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. három részre osztotta a méretes feladatot, és három közbeszerzési eljárást folytatott le, amelyeknek ez lett az eredménye:
A Rákos – Gödöllő vonalat nettó 62 milliárd forintért a Strabag Vasútépítő Kft. és a Belfry PE Kft. újíthatja fel.
A Gödöllő – Hatvan szakaszt 62 milliárdért a Swietelsky Vasúttechnika Kft.
A Rákos – Hatvan biztosítóberendezéseinek kivitelezési munkálatait pedig az osztrák Thales két említett cége nettó 23 milliárd 559 millió forintért építheti meg.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyertesnek hirdetett vállalkozások viszik el az összes pénzt, a közel 150 milliárd forintot. Alvállalkozók hadát foglalkoztatják, bizonyos munkákat a külső cégekre bíznak, így hozzájuk csorognak le a milliárdok. A szerződések alapján úgy tűnik, hogy az alvállalkozókat sem éppen véletlenszerűen választják ki. Amint korábban a G7 feltárta, a Rákos-Gödöllő vonalon a Belfry PE kizárólag Mészároshoz köthető alvállalkozókat kért fel. A 24.hu birtokába került szerződésekből pedig az derült ki, hogy ugyanezen a szakaszon a másik fővállalkozó, a Strabag Vasútépítő Kft. is a NER-hez köthető cégeket preferált. Sőt a másik, Gödöllő és Hatvan közötti, szintén több mint 60 milliárdos szakaszon is pénzhez jut a Mészáros család, meghívott alvállalkozóként örülhetnek megrendelésnek.
Rákos-Gödöllő: a szálak Mészárosékhoz vezetnek
A birtokunkba jutott szerződések szerint a Rákos-Gödöllő szakaszon Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak a cége, a Vasútvill Kft. alvállalkozóként vesz részt: a villamos felsővezetékek építésében, anyagbeszerzésben, egyes részfeladatok felelős műszaki vezetésében és építési feladatok irányításában kapott munkát. Homlok cégei fénysebességgel törnek felfelé, különösen a Vasútvill, amely tavaly megduplázta a bevételét és 3,3 milliárd forint nyereséget termelt. De nem a Vasútvill az egyetlen izgalmas hátterű cég ezen a Rákos-Gödöllő szakaszon.
Már a fővállakozó Belfry PE Kft. maga is érdekes szereplő, üstökösszerű felemelkedése először a G7-nek tűnt fel. A lapnak az szúrt szemet, hogy a gyakorlatilag ismeretlen és mindössze néhány alkalmazottal működő cég sorra nyeri az állami út- és vasútépítéseket Magyarországon a Strabag konzorciumi partnereként. A Rákos-Gödöllő vonalból 19 százaléknyi munkát kaptak, ez nagyjából 11,7 milliárd forintos megrendelést jelent. Alvállalkozóként pedig – mint már említettük – Mészároshoz köthető alvállalkozókat vont be a munkába. Felkérte a Vasútautomatika Kft-t., amelyet Mészáros a horvátországi bizalmasától, Sakalj Ferenctől vett meg, majd később beolvasztotta az R-Kordba. A Mészáros holdudvarba sorolják a másik Belfry-alvállalkozót, a budaörsi Termini-Rail Kft.-t is, amelyről korábban az Átlátszó írta meg, hogy Mészáros Lőrinc R-Kordjának bedolgozója.
A szakasz másik fővállalkozója, a Strabag Vasútépítő Kft. sem szakadt el nagyon a NER-től: az olyan egyértelmű referenciákkal rendelkező cégek, mint a sínek felszedésével és lerakásával foglalkozó H.F. Wiebe GmbH illetve a fővállalkozó leányvállalata, a Strabag Rail GmbH mellett bevonták a Kosik család (Kosikné Rónay Katalin, Kosik Attila és Kosik Gergely Attila) tulajdonában lévő Crystal 91 Kft.-t (új nevén Crystal Mérnökiroda Kft.). Kosikék nevével korábban az Átlátszó cikkében találkozhattunk, amelyben Fürstner József fogorvost kötötték össze Rogán Antallal, illetve a bizalmasaként emlegetett Kertész Balázzsal (lásd keretes írásunkat).
A cég eredményeit érdemes alaposabban szemügyre venni:
Míg 2017-ben 918 ezer forintos bevételük mellett több mint 2 millió forint veszteséget hoztak össze, tavaly nagyon beindult a szekér: több mint 819 millió forint bevételt értek el, adózott eredményük pedig 436,5 millió forint volt. Ebből 350 millió forint osztalékot vihettek haza a tulajdonosok.
Szintén részt vesz a kivitelezésben az osztrák Swietelsky tulajdonában lévő DS Vasút Kft., amely a Mészáros-birodalom bejáratott alvállalkozója: az Érd-Érd alsó összekötő vágány kivitelezésében erőforrásnyújtó szervezetként segítettek a két Mészáros cégből álló V-Híd – R-Kord konzorciumot. A Vasútgép Kft. szintén egy olyan Swietelsky-leány, amely kapcsolatban áll Mészárosékkal: alvállakozóként ők is kapnak egy szeletet a Budapest-Belgrád vonal kivitelezési munkáiból.
Gödöllő-Hatvan: csak a fővállalkozót hívják másképp
Mostanáig nem volt ismert, de a Swietelsky Vasúttechnika Kft. által jelenleg is kivitelezés alatt álló Gödöllő-Hatvan vonalon is ugyanezek a cégek dolgoznak alvállalkozóként, köztük a Homlok-féle Vasútvill Kft. A Swietelsky Vasúttechnika Kft. egy kicsit sem ismeretlen Homlok Zsolt számára, 2016 őszi távozásáig ő volt a cég ügyvezetője és ilyen minőségében együtt építkezhetett apósa cégével, az R-Korddal a bő 70 milliárd forintos dél-balatoni vasútrekonstrukción.
Homlok cége mellett több, a Rákos-Gödöllő szakasznál említett cég is felbukkan alvállakozóként, így Mészáros Lőrinc Vasútautomatika Kft.-je és a Mészáros-féle R-Kord alvállakozója, a Termini-Rail Kft., a hihetetlen növekedést produkáló Crystal 91 Kft., valamint a Swietelsky leányok: a DS Vasút Kft. és a Vasútgép Kft. Mintha mindegyik nyertes fővállalkozó ugyanabból a kalapból húzott volna magának alvállalkozókat.
Biztosítóberendezések
A harmadik, biztosítóberendezésekre vonatkozó eljárásról kevesebbet tudni. Annyi biztos, hogy 23 milliárd forintos munkát a Thales cégei nyerték, de ebben az esetben a kiíró nem kérte, hogy jelöljék meg az alvállakozókat. A G7 Mészáros, illetve érdekeltsége, az R-Kord nyomaira bukkant a hitelbiztosítéki nyilvántartásban, ennek alapján írták, hogy a felcsúti milliárdos cége alvállalkozóként érdekelt a Rákos-Hatvan vonal fejlesztésében. A megrendelés passzol amúgy az R-Kordhoz, hiszen fő profilja a vasúti biztosítóberendezések és felsővezetékek építése. Ilyen vonalon már számos közpénzes munkához jutottak: korábban például az Ebes-Püspökladány vonal felújításánál vállaltak ilyen feladatokat.
Kiemelt kép: MTI/MTI/Máthé Zoltán | A vasút, amelyet végül akkor is építenek Mészárosék, ha nem ők nyertek | Úgy látszott, hogy Mészáros Lőrinc köre a Rákos-Hatvan vasútvonal 150 milliárdos felújításából kimarad, ám a 24.hu birtokába került szerződések szerint alvállalkozóként kereshetnek a beruházáson. | null | 1 | https://24.hu/kozelet/2019/10/08/vasut-rakos-hatvan-meszaros-lorinc-homlok-zsolt/ | 2019-10-08 09:25:00 | true | null | null | 24.hu |
A BBC ma hivatalosan is bejelentette, hogy Katalin hercegnő és Vilmos herceg ismét gyermeket várnak. Mindkettőjük családja teljesen el van ragadtatva a hírtől, hogy a tavaly nyáron született kis Györgynek testvére érkezik. A párnak azonnal gratulált a brit miniszterelnök és a királyi ház is.
A pár második gyermeke lesz a negyedik a trónra várók sorában, Herry herceg lentebb került az utódlási listán.
A BBC arra emlékeztet, hogy Katalin nehezen viselte az első terhességét, súlyos reggeli rosszullétektől szenvedett, ami miatt orvosok is kezelték. Azt nem tudni, hogy most hogyan viseli a várandósságot.
A második Royal baby érkezéséről már egyébként hetek óta pletykáltak, a brit fogadóirodáknál még fogadni is lehetett a témában.
/AP | Úton a második Royal baby | Katalin hercegnő és Vilmos herceg hivatalosan is bejelentették, hogy Györgynek testvére születik. | [] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2014/09/08/mar-hivatalos-uton-a-masodik-royal-baby | 2014-09-08 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Donald Trump és Orbán Viktor ideológián és érdekeken túlmutató okok miatt került egy lapra - fogalmazott Mario Noya az Alapjogokért Központ (AK) madridi irodájának kerekasztal-beszélgetésén, amelyen szakértők vitatták meg az amerikai választások lehetséges forgatókönyveit.
Imágenes del encuentro de ayer en @CasamataLC convocados por el @alapjogokert para hablar del duelo #Trump Vs. #Harris , moderados por @JorgeGGallarza y acompañando a dos primeros espadas como @HdezEsteban y @MarioNoyaM y una muy animada y variada asistencia.
¡Muchas Gracias! pic.twitter.com/5TPUErSnd8
A spanyol újságíró, aki egyben a Fundacion Disenso alapítvány szakértője, azt mondta, hogy szerinte a két politikai vezető számtalan közös tulajdonsággal rendelkezik, például mindketten a peremről érkeznek azzal a céllal, hogy megzavarják a régi, sikertelen mintákat. Noya szerint ez az, amit a kiszorult és fenyegetett elit képtelen megbocsátani nekik, ezért állnak mindketten folyamatosan különböző támadások kereszttüzében.
. @realDonaldTrump ?? y @PM_ViktorOrban ?? congenian por razones que van más allá de la ideología o de los intereses. Ambos vienen de los márgenes para provocar una disrupción en los patrones fallidos de siempre, y las élites desbancadas o amenazadas no se lo perdonan.... pic.twitter.com/F0T9ktXOJo
Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti strasbourgi felszólalása még ezen a héten is terítéken volt a spanyol sajtóban. A Toro TV Dando Cana című műsorának résztvevői is hosszan boncolgatták a magyar kormány migrációs politikáját, valamint az uniós elnökség kapcsán megfogalmazott elképzeléseit. A műsor vendége volt Farkas Vajk, az AK madridi irodavezetője is, aki megjegyezte, hogy normál esetben az európai parlamenti viták nem szoktak akkora médiavisszhangot kapni, mint a mostani, és ez csak annak tudható be, hogy a soros elnökséget a sokak által bírált magyar kormányfő tölti be.
A műsorban idézték Orbán Viktor gondolatait a történelmi illegális migrációs krízis kapcsán, majd Julio Ariza, a katalán parlament egykori néppárti képviselője megjegyezte, hogy bármikor, amikor a sajtóban Magyarország vetődik fel témaként, elképed, mivel indokolatlan támadások hadával találja szembe magát.
Úgy tűnik, hogy az EU intézményei azzal a nagy tervvel kívánnak működni, hogy felülírják az unió résztvevőinek döntéseit. A demokrácia és a döntések igazságossága már nem látszik sehol, Orbán esetében pedig mindez kifejezetten meg van tépázva
- hangsúlyozta, majd kiemelte az orosz energia kérdését, amelynek kapcsán szerinte Magyarország kifejezetten indokolatlanul került célkeresztbe.
Milyen bűnt követett el Orbán? Hogy energiát vásárol Oroszországtól? Mi (Spanyolország) idén már negyven százalékkal több gázt vettünk tőlük, mint tavaly. Hol van a logika abban, hogy Magyarországot vádolják ebben a témában?
- tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy Magyarország és Oroszország viszonyát eleve nevetséges és igazságtalan megítélni az ország földrajzi helyzete, valamint stratégiai és lakossági körülményeinek figyelembevétele nélkül, márpedig az Európai Unió vezetői szerinte ezt teszik.
Szóba jött Magyarország oktatáspolitikája is, amelynek kapcsán Ariza Irigoyen közölte: Magyarországnak joga van ahhoz, hogy a saját társadalmi berendezkedéséhez illő modellt válasszon, amelynek ha úgy akarja, nem lesz része sem az LMBTQ-lobbi, sem az egyéb, gyermekeket érintő aberrációk. Hozzátette, hogy soha, senki nem mondta azt, hogy uniós csatlakozás esetén az Európai Bizottság dönti majd el, hogy a tagállamnak milyen társadalmi- vagy alkotmánymodellel kell rendelkeznie. Utóbbi szerinte fel sem vetődhetne, hisz az az országok szuverenitásának teljes megszűnését jelentené. Végül hozzátette, hogy véleménye szerint az Európai Bizottság azon ügyködik, hogy megváltoztassa egyes tagországok kormányát. Ezt csinálta a lengyelekkel, de az olaszokkal is, amikor arról próbálta meggyőzni az ottani választópolgárokat, hogy ne szavazzanak Giorgia Melonira, de pontosan ezt akarja elérni Magyarországgal kapcsolatban is.
Szerintem Magyarország végtelenül türelmes az Európai Unióval
- jegyezte meg. A műsorban részt vett Spanyolország egykori néppárti külügyminisztere, José Manuel García-Margallo is, aki bár a legtöbb esetben kritizálja a magyar kormány elképzeléseit, abban mégiscsak egyetértett, hogy a múlt heti EP-ülés nem a megfelelő mederben zajlott, mivel a kulcsfontosságú, Európát érintő témák megvitatása helyett az EP-képviselők inkább Orbán Viktor karakterének meggyilkolásán fáradoztak.
Borítókép: Mario Noya az Alapjogokért Központ (AK) madridi irodájának kerekasztal-beszélgetésén (Forrás: X) | Spanyol képviselő: Magyarország végtelenül türelmes az Európai Unióval | Orbán Viktor múlt heti európai parlamenti felszólalása volt a téma még ezen a héten is a spanyol sajtóban, de szóba került a magyar kormányfő az Alapjogokért Központ (AK) madridi irodájának amerikai választásokról szóló kerekasztal-beszélgetésén is. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/kulfold/2024/10/spanyol-kepviselo-magyarorszag-vegtelenul-turelmes-az-europai-unioval | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
– Nem felejtettem ki semmit a vagyonnyilatkozatból – mondta Mészáros Lőrinc lapunknak, amikor előzetes bejelentkezés nélkül meglátogattuk a Mészáros és Mészáros Kft. felcsúti székházában. – A tavalyi osztalékkifizetés összegét írtam be, 926 milliót az idei 1 milliárd 27 millió helyett. (A polgármester vagyonnyilatkozatában nem 926 millió, hanem 943 millió forint szerepel. – A szerk.)
Az idén két vagyonnyilatkozatot kellett kiállítani, egyet januárban, amelyben a 2013-ban fölvett osztalék szerepelt. Ez megtörtént, beírtam a 926 milliót, de az önkormányzati választás miatt új vagyonnyilatkozatot kellett beadni. Elkövettem azt a hibát, hogy nem a 2014. májusban fölvett osztalékom összegét írtam be, hanem a tavalyit, a 2012. év után járót. (Ez a magyarázat sem stimmel számszakilag, mert az igazságügyi tárca elektronikus nyilvántartása szerint a 2012-es év után 800 millió forintot fizetett ki osztalékként Mészáros cége. – A szerk.) Külföldön voltam, hazajöttem, kijavítottam. Nem tudom fejben tartani, mennyi az osztalék. A könyvelőtől kértem le, hogy mennyi a jövedelmem. Ezt mondtam el az RTL Klubnak. Vettem ugyan a felvett osztalékból ingatlant – többségében földeket –, de nem 900 millióért.
A polgármester-cégvezető nem lepődött meg azon, hogy a nyilvánosság erőteljesen érdeklődik a pénzügyei iránt. Ám ez olykor terhes is tud lenni – jegyezte meg.
– A közszereplés filmsztároknak való – mondta Mészáros –, egy polgármester nem erről álmodik. Vállalkozó vagyok 1991 óta, polgármesterként a második ciklusomat kezdtem. Mondhattam volna, hogy nem vállalom, és akkor nem kellene vagyonnyilatkozatot kitöltenem. De a szülőfalum sokat tett értem, én is szeretnék érte tenni. Sokszor leírnak rólam mindenfélét. Egy időben úgy gondoltam, jobb, ha nem reagálok, mert a sajtó a saját szája íze szerint formálja a mondandót. Azt írják le, amit gondolnak rólam. Akkor minek nyilatkozzak?
Felvetettük Mészáros Lőrincnek, hogy a helybeliek szerint nem lehet hozzá úgy bemenni, mint az elődeihez, be kell jelentkezni, olykor heteket kell várni, hogy fogadja őket. Ez azért van, felelte Mészáros, mert nem főállású polgármester. Gyalog azért nem járkál a faluban, mert sok a dolga. De azért ha valaki nagyon akar, bejuthat hozzá, nem él elefántcsonttoronyban. Noha társadalmi megbízatású polgármesterként nem tud annyi időt a hivatalban tölteni, hogy mindig ott találják. Hetente kétszer tart fogadóórát, aki bejelentkezik, annak nem mond nemet.
Körbejártunk a faluban, és azt tapasztaltuk, hogy sokan látták-hallották a tévében a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos hírt, de kevesen voltak hajlandók kommentálni. Egy helyütt arról kezdtek az utcabeliek vitázni, hogy az egymilliárd az százszor vagy ezerszer egymillió-e. Találkoztunk a Gemini együttes egykori basszusgitárosával, aki az egymilliárd hallatán azt mondta, ha neki ennyi pénze lenne, mindenkit megtáncoltatna Felcsúton.
De a politikáról szólva Sovány Sándor azt a tömör véleményt hangoztatta, hogy „élünk és meghalunk”. Tény, hogy bárhová lépünk a környéken, a Puskás Akadémiát is irányító helyi mágnás érdekeltségeibe botlunk. Az egyik felcsúti büfében a Mészáros pékségéből és hentesüzletéből származó kenyeret meg töpörtyűt tettek elénk. Az, hogy Mészárosnak az Orbán Viktorhoz való közelkerülése után kezdett felfelé ívelni a pályája, közkeletű vélekedés a Fejér megyei településen.
Egyesek szerint valaki más volt egykor a helyi születésű kormányfő kiszemeltje, de a vállalkozó nemet mondott, ez az oka annak, hogy majdhogynem koldusbotra jutott. Mészáros Lőrincnek viszont – akinek a szobájában kitüntetett helyen látható Orbán Viktor fotója – jól fialt a magas kapcsolat. A kiterjedt agrárérdekeltségekkel rendelkező Mészáros Lőrinc egyébként arra a kérdésünkre, hogy nem vágyja-e a polgármesterségnél magasabb posztot, határozott nemmel felelt. – Nem szeretnék országos politikus lenni – szögezte le. – Jól érzem magam Felcsúton. | Mészáros az egymilliárdról: "Nem tudom fejben tartani" | Nem felejtette ki vagyonnyilatkozatából Mészáros Lőrinc az idén felvett 1 milliárd 27 millió forintos osztalékát, csak rossz adatot írt be – ezt nyilatkozta a felcsúti polgármester. Ez a magyarázat sem stimmel, Mészáros lapunknak 926 milliós tavalyi osztalékról beszélt, de a vagyonnyilatkozatában ehelyett 943 millió szerepelt, ezt húzta át, s javította több mint egymilliárdra. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/eltevesztett-szazmilliot-1503979 | 2014-12-12 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Mészáros Lőrinc 2016 februárjában vásárolta be magát az eszéki fociklubba, érkeztével pedig új szponzorok álltak a csapat mögé - többségük neve nagyon jól ismert idehaza is, hiszen a közbeszerzéseket piszok sikeres cégekről van szó.
Most sem kispályás játékossal bővült az NK Osijek szponzori csapata. A fociklub honlapja alapján nemrég csatlakozott a felcsúti székhellyel is rendelkező, de eredetileg dunavarsányi Pharos 95 Kft., mely stadionépítő nagyágyúnak is tekinthető. A sajtóban kormányközelinek tartott cég ugyanis számos stadion kivitelezésében vett rész, többek között a felcsúti Pancho Aréna gyepszőnyege is nekik "köszönhető". A cég Végh Gábor tulajdonában áll, aki nem mellesleg a szlovén Lendva focicsapatában is vezető szerepet tölt be. Másik új támogató a Swietelsky horvát leánycége.
A két új szponzor felbukkanása azonban nem lehet véletlen. Nem kizárt, hogy az új stadion építésében vállalt szerepüknek is köszönhető, hogy az NK Osijek támogatóivá váltak. A Pharos 95 megjelenésével kapcsolatban horvát fórumokon többen is hasonló véleményt fogalmazta
A szponzorok köre azonban némileg kicserélődött. A Belfry, a Duna Aszfalt, a Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Dobro mellett szerepel már
a Coca-Cola,
a Cashback World,
a Nike,
a Pollosport is.
A csapat mögül pedig kihátrált | Kormányközeli haver állt be Mészáros eszéki focicsapata mögé | Újabb támogatók érkeztek a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő eszéki focicsapat szponzorai közé. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kormanykozeli-haver-allt-be-meszaros-eszeki-focicsapata-moge.html | 2018-10-31 06:58:00 | true | null | null | mfor.hu |
Nemcsak Magyarországnak, de az osztrák cégeknek is jó üzlet a magyar uniós tagság. Egy teljes év összes uniós közbeszerzését vizsgáltuk át, hogy megtudjuk, kik profitálnak a legtöbbet a 2017-ben már 1239 milliárd forintnyi uniós támogatásokból.
Az összes uniós finanszírozású állami megrendelés 22 százaléka két osztrák cégnél, a Strabagnál és a Swietelskynél kötött ki, a magyar cégek még a beszerzések kétharmadát sem tudták elnyerni. Az is kiderült, hogy a kormányzathoz leginkább kötődő cégek az uniós finanszírozású közbeszerzések közel negyedében taroltak.
Az Európai Unióban minden kormányzatnak az unió hivatalos közbeszerzési értesítőjében, a TED-ben kell meghirdetnie a közbeszerzéseket. Elég összetett a szabályozás, hogy ez a határérték kinek és mikor mekkora, de alapvetően minden 15 millió forint feletti árubeszerzést és 25 millió forint feletti építési beruházást itt is meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítő mellett. Amíg a magyar közbeszerzési adatbázis nehézkesen kereshető, nem lehet belőle adatokat exportálni, addig az EU rendszerében évente le lehet tölteni a teljes adatbázist, és ezért elemezhető is. Ezt tettük meg az utolsó egyben elérhető évre, 2017-re.
Így sem könnyű feladat, ha azt akarjuk kideríteni, hogy mely cég mekkora összegű megbízáshoz jutott, mert a nagy közbeszerzéseket ma már szinte mindig konzorciumban nyerik el a cégek, azt pedig már nem teszik hozzá, hogy mely cég mekkora értékben részesül ebből. Ezért azzal a feltételezéssel éltünk konzorciumok és együttes ajánlattevők esetében, hogy amennyiben több cég együtt nyert el egy megbízást, a vezetőjük kapta a teljes érték 50 százalékát, a többiek pedig arányosan részesültek a megbízás másik feléből. Ezzel a közelítő feltételezéssel meg tudtuk becsülni, hogy mely vállalatok nyerték a legtöbbet a magyar közbeszerzéseken.
A két legnagyobb nyertes nem is magyar cég: az osztrák, de részben orosz tulajdonban álló Strabag volt a magyar közbeszerzések királya, míg a szintén osztrák Swietelsky zárt a második helyen. A dobogó harmadik helyét a Hídépítő-csoport szerezte meg, az első NER-hez tartozó építőipari cég, a Duna Aszfalt pedig még a dobogóról is lecsúszott. A listánál a két osztrák építőipari cég számos hazai és régiós vállalatát összesítettük, de így tettünk a hazai Hídépítő esetében és más cégcsoportoknál is. Az út- és vasútépítéseknél gyakori konzorciumok miatt ez azonban nem teljesen pontos eredmény, mivel ahogy fentebb írtuk, csak becsülni tudtuk az egyes tagvállalatok részesedését a szerződésekből.
Az uniós finanszírozású toplistán látható, hogy alapvetően építőipari cégek tudtak sokat nyerni, ez a 30 cég pedig az összes beszerzés 78 százalékát kapta meg, tehát nagyon is koncentrált a piac, mert összesen 600-nál is több cég tudott nyerni. Több olyan cég is van, aminek a szakértelme nehezen megkérdőjelezhető a szakterületén – elég itt az amerikai informatikai vállalatokra gondolni. A harmincadik helyen viszont egy olyan tisztázatlan hátterű, a Strabaghoz és Mészáros Lőrinchez, illetve a Strabag korábbi, SZDSZ-hez köthető botrányaiban fontos szerepet játszó Aczél Zoltánhoz kötődő cégcsoport nyerte el, ami szinte a semmiből jött. Korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk a Belfry hátterét, ami a hivatalos cégiratok szerint egy bécsi ügyvéd nevére bejegyzett vállalkozás.
Uniós forrásból, az uniós közbeszerzési határértéket meghaladó összegű szerződésre 1597 milliárd forintot költöttek a megrendelők 2017-ben. Ebben az évben az EU kimutatásai szerint Magyarországnak 1239 milliárd forintnyi támogatást utaltak át. A két összeg eltérésének több oka is van: egyrészt jellemzően 50-85 százalék szokott lenne az uniós támogatás, a fennmaradó részt a magyar adófizetők finanszírozzák. Másrészt a közbeszerzés keretében kiírt beszerzések értéke sokszor több éves szerződésekre vonatkozik, illetve az adott évben korábbi évek szerződéseinek a teljesítését is fizetni kell. A kifizetések eloszlása szerződésenként azonban nem ismert, így a továbbiakban is a 2017-ben kihirdetett eredményeket tudjuk elemezni.
A nyertes cégek mindegyikénél megvizsgáltuk azt is, hogy a végső tulajdonos mely országban található. Nagyon sok olyan főként osztrák, német és francia cég nyer magyar közbeszerzéseken, amelyek hazai leányvállalataikkal indulnak, de végső soron ezek a beszerzések az anyavállalatokat gazdagítják.
Bár szavakban minden magyar kormányzat hitet tesz a hazai kkv-k támogatása mellet, az uniós támogatásból finanszírozott közbeszerzések 39 százalékát nem magyar cégek nyerik el.
Az országok között egyértelműen Ausztria a nyertes, hiszen minden negyedik uniós támogatásra utalt euró az ő zsebükben köt ki. Összesen 21 ország cégei vagy leányvállalatai nyertek a hazai uniós közbeszerzéseken 2017-ben, ezek közül kettő bár európai, de nem EU-tag (Svájc és Norvégia), és több Európán kívül is van (Egyesült Államok, Japán, Szingapúr, Hongkong). A magyar cégek valamivel kevesebb mint ezer milliárd forintot nyertek el, az osztrákok hajszálnyival kevesebb mint 400 milliárdot. Jelentős megbízáshoz még a német és francia cégek jutottak, közel 90 milliárd forint értékben, a többiek együtt már csak 53 milliárdon osztozkodtak.
Azt is megvizsgáltuk, hogy a NER-hez legjobban köthető, Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő vállalkozások, illetve az általuk bevonzott állandó együttműködő partnerek mekkora megbízáshoz jutottak. 2017-ben az uniós közbeszerzésekből 369 milliárdot kaptak ezek a cégek becslésünk szerint.
Az osztrák Strabag és Swietelsky becslésünk szerint 2017-ben a NER-rel egy súlycsoportba került, hiszen közel azonos nagyságrendű megbízást kaphatott, mint a hazai politikai elit által favorizált cégek.
A jelenség egyik fő oka, hogy uniós pénzből rengeteg infrastruktúrafejlesztési projekt zajlik. Azt korábban is bemutattuk, hogy ez a két cég tarol a magyar kivitelezéseken, de nyomasztó a fölényük a teljes uniós támogatásokon belül is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros vagy Simicska? Ugyan, az osztrákok szakítják a legnagyobbat a magyar út- és vasútépítésekenTíz év tízezer szerződését néztük át a legnagyobb magyar közpénzszivattyú, az út- és vasútépítések világából. Kevesek vittek nagyon sokat.
A hazai uniós közbeszerzési piac 2017-ben nagyon polarizált volt: a beszerzések közel negyede a NER-cégekhez, másik hasonló szelete két osztrák céghez került, míg félezernél is többen osztozkodtak a maradék 50 százalékon.
Azt is megnéztük, hogy a 2017-es uniós büdzsébe mely ország mekkora összeget fizetett be, és mely ország hogyan részesedett a hazánknak kifizetett uniós támogatásokból. Ez bár egy picit almát körtével összehasonlítás – hiszen a befizetés közpénz, míg a cég által elnyert közbeszerzésen magáncégek dolgoznak – mégis közelebb juthatunk hozzá, ki hogyan jár a magyarországi projektek finanszírozásával.
Ausztria tűnik a magyar uniós tagság legnagyobb nyertesének, hiszen az országnak 29 milliárd forintnyi összeget kellett az EU-nak utalnia, ami a magyar uniós programokra jutott, cégeik viszont 394 milliárd forintnyi megbízást nyertek el. Ha ennek csak a 7 százaléka visszakerül bérek, nyereség útján az országba, már akkor jó üzletet kötöttek.
Elemzésünkből az is jól látható, hogy az uniós támogatások nem csak annak az országnak fontosak, amelyik kapja. Számos más tagország cégei is érdekeltek benne. Ráadásul csak azt vizsgáltuk, hogy milyen tulajdonú cégek nyerték el a támogatásokat. Ha azt is lehetne tudni, hogy a magyar cégek milyen alapanyagokkal dolgoznak, akkor még inkább azt lehetne kimutatni, hogy az uniós támogatások nagyobb része a centrum országokba folyik végső soron vissza.
Ha például egy magyar cég nyer el egy autópálya építést, akkor jó eséllyel ehhez német teherautót, aszfalt finishert fog vásárolni, de egy gyárbővítésnél is a nyugati cégek termelő berendezéseit szokták leginkább a cégek megvenni. Az informatika az a terület, ahol sok magyar cég jut megbízáshoz, és ott nem is a termék, hanem a hozzáadott érték, a munka és a bérköltség adja a kiadások többségét. Talán mindezeknek is szerepe lehet abban, hogy az uniós támogatások java része gépigényes infrastruktúrafejlesztésre, gépbeszerzésre használható fel. De abból a szempontból is lényeges, hogy a hazai uniós tagság, a támogatási források nemcsak Magyarországnak fontosak, hanem a nyugati cégek keresletének ösztönzése szempontjából is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatás jó része visszafolyik nyugatra, mégis elkényelmesíti a magyar cégeketBemutatunk egy egyszerű példát arra, miért nem ösztönzi a jelenlegi támogatási rendszer, hogy a pénzből nálunk is innováció legyen. | Az uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorol | Az uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben. | null | 1 | https://g7.hu/kozelet/20190401/az-unios-tamogatasok-fele-a-ner-cegekhez-es-ket-osztrak-epitoipari-vallalathoz-vandorol/ | 2019-04-01 14:36:00 | true | null | null | G7 |
civilek;adomány;Orbán Balázs;
2021-07-05 20:11:51
Civiltörvény: két lépés előre, egy hátra
Több tucat civil szervezet követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét.
Elérte a kilencvenet a tiltakozó civil szervezetek száma, amelyek azt követelik a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. Bár a kormány most arra készül, hogy 500 ezer forintig mégis anonimitást biztosít a támogatóknak, az Amnesty International Magyarország programvezetője és a Társaság a Szabadságjogokért vezetője szerint ezzel a legfőbb probléma nem oldódik meg.
Ahogyan arról beszámoltunk, a kormány múlt héten – az érintettek számára váratlanul – módosította a civil szervezetek gazdálkodásáról és adománygyűjtéséről szóló rendeletet. Az új szabályozás szerint az egyesületeknek, alapítványoknak összeghatártól függetlenül fel kell tüntetniük közhasznúsági jelentésükben, hogy kitől mennyi pénzt kaptak: ily módon teljesen megszűnik a névtelen adományozás lehetősége.
A kormánynak mintha az lenne a célja, hogy önkorlátozásra késztesse, elrettentse az adományozástól az embereket – nyilatkozta lapunknak Kapronczay Stefánia, az egyik tiltakozó szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója. A Miniszterelnökség kérdésünkre az átláthatósággal indokolta a döntést, ugyanakkor a Népszavának pénteken küldött válaszában nem adta jelét annak, hogy a kormány máris a rendelet módosításának módosítását tervezné.
Márpedig a jelek szerint pontosan ez történik. Az atv.hu vette észre, hogy Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár a közösségi oldalán közölte: az 500 ezer forint alatti adományok esetén a kormány egy újabb rendeletmódosítással továbbra is lehetővé teszi a felajánlók névtelenségét.
Orbán Balázs állításának tükrében ismét megkérdeztük Kapronczay Stefániát. „Facebook-bejegyzésben nem alkotunk jogot” – bírálta az államtitkár eljárását a TASZ ügyvezető igazgatója, aki szerint ebből az látszik, hogy „ami itt folyik, az nem jogalkotás”. Mindaddig nem akarja minősíteni az új szabályozást, amíg annak szövegét a kormány nem hozza nyilvánosságra, tehát nem lehet tudni, pontosan mi és hogyan változik. (Hétfő kora délután, amikor Kapronczay Stefániával beszéltünk, az államtitkár által kilátásba helyezett legújabb rendelet még nem jelent meg a Magyar Közlönyben.)
Demeter Áront, az Amnesty International Magyarország programvezetőjét arra kértük, induljunk ki abból a feltételezésből, hogy – az államtitkár ígéretének megfelelően – az ismét módosítandó jogszabályba bekerül a névtelenséget biztosító 500 ezer forintos adományozási összeghatár. Demeter Áron szerint ezzel nem oldódik meg a legfőbb probléma: a rendelet továbbra is alkalmas lesz arra, hogy elriasszon támogatókat. Egyébként sem látja legitim alapját annak, hogy a kormány miért éppen 500 ezer forintig akarja lehetővé tenni a névtelen adományozást.
Orbán Balázs megállapítását, hogy a kormánynak „nem célja a más szervezetekre, például a pártalapítványokra vonatkozó szabályokhoz képest szigorúbb szabályok megalkotása”, az Amnesty programvezetője nehezen tudja értelmezni. Az egyesületek és alapítványok (jellegüknél, tevékenységi körüknél fogva) különböznek akár a pártoktól, akár a pártalapítványoktól. A civil szervezetek esetében éppen ezért nem lehet pártokkal vagy pártalapítványokkal érvelni, nem lehet ugyanazokat a jogszabályi feltételeket alkalmazni rájuk. Nem véletlen – hangsúlyozta Demeter Áron –, hogy a civil szerveződések működésére külön törvény vonatkozik. | Civiltörvény: két lépés előre, egy hátra | Több tucat civil szervezet követeli a kormánytól, hogy vonja vissza a névtelen adományozást megszüntető, jogsértőnek tartott rendeletét. | null | 1 | https://nepszava.hu/3125358_civiltorveny-ket-lepes-elore-egy-hatra | 2021-07-05 00:29:00 | true | null | null | Népszava |
A MÁV Gépészeti Zrt. az általa felújított vagonok 100 millió forintos ellenértéke helyett magát a kerék nélküli vagonokat kapta meg a megrendelő Dunavagon Kft.-től.
A ciprusi tulajdonba került Dunavagon Kft. nem tudta kifizetni a felújított személygépkocsi szállításra alkalmas 35 vagont, így azok a MÁV Gépészeti Zrt. tulajdonában maradnak.
A vasutasok szerint a sajátos ügylet nem okozott kárt, és az átvett kocsik még bevételt is hozhatnak, ha el tudják adni a kocsik szállítási kapacitását. | Offshore buli vasutas módra | A ciprusi tulajdonba került Dunavagon Kft. nem tudta kifizetni a felújított személygépkocsi szállításra alkalmas 35 vagont. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2011/05/10/offshore-buli-vasutas-modra/ | 2011-05-10 13:30:00 | true | null | null | fn.hu |
Nem látunk olyan okot, amely a közeljövőben a migrációs mozgás csökkenését eredményezné - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón, hozzátéve, "valamilyen megoldás keresése zajlik az unió szintjén".
Bakondi György megjegyezte: az Európai Unió határvédelmi ügynöksége (Frontex) igazgatótanácsának október közepén tartott varsói ülésén született, Magyarország által meg nem szavazott döntés alapján az 1500 fős uniós határ- és parti őrségben alig ötszázan teljesítenek tényleges határőrizeti szolgálatot.
Ez arra mutat, hogy a prioritás
nem a védelem, hanem az érkezettek regisztrációja, meghallgatása és esetleges döntés esetén a visszairányításában való részvétel,
ahogy a tervezett hajószám is csak kimenteni tudja a tengeren érkezőket – tette hozzá.
Mint mondta, a magyar kormány álláspontja változatlanul az, hogy az Európai Unió külső határait védeni kell, érvényesítve a közösség jogszabályait, és
meg kell szüntetni azt az állapotot, amely következtében milliószám lépték át ellenőrzés nélkül tisztázatlan identitású személyek, és jutottak be az Európai Unió területére.
Hangsúlyozta, megfelelő szilárdságú határellenőrzés nélkül nem képzelhető el az EU-ban és tagállamaiban a belbiztonság. Közölte, Magyarország nagyon érdekelt abban, hogy visszatérjünk a schengeni rendszerhez, de az már látható az Európai Tanács legutóbbi ülése után, hogy
ez nem történik meg a célul kitűzött november 15-i időpontig.
Szolidaritás-e a határzár?
Bakondi György kiemelte: fontos elvi különbségek is látszanak az unió központja, Görögország és Olaszország, valamint a többi tagállam között, hiszen Athén és Róma is abban érdekelt, hogy a területükre érkező illegális határátlépők újraelosztása mihamarabb megkezdődjön, míg Brüsszelben
a hangsúly továbbra is a kvótákon van.
Így – mondta – egyszerre zajlik az unióban vita a célokról, az alkalmazandó eszközökről, valamint az elvekről, például arról, szolidaritás-e az, amit Magyarország a schengeni külső határain tesz, eddig több mint 150 milliárd forintos költséggel.
Valamennyi európai nemzetállam védekezni kezdett az illegális migráció és annak negatív kísérőjelenségei ellen – tette hozzá a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, megemlítve, hogy nyolc ország állította vissza a belső határőrizetet, volt, ahol a titkosszolgálatot, a rendőrséget, a hadsereget erősítették meg. Bakondi György a soros uniós elnökség által előkészített dokumentum kapcsán megjegyezte, nagy várakozással tekintenek a szlovák elnökség javaslatára, hogy kvótarendszer helyett milyen olyan megoldást lehet találni, amely az európai emberek biztonságát szolgálja.
(MTI) | Bakondi György nem számít a migrációs nyomás csökkenésére | A magyar kormány kiáll a szigorú határellenőrzés mellett. | [
"bakondi györgy",
"frontex",
"kvóta",
"migráció"
] | 0 | http://24.hu/kozelet/2016/11/02/bakondi-gyorgy-nem-szamit-a-migracios-nyomas-csokkenesere | 2016-11-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
34,6 milliárd forintos szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs feladatok ellátására a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. cégekkel a 2021-2024 közötti négy éves időszakra - derül ki az állami szerencsecég januári szerződéseiből.
Régi partnerekről van szó, hiszen például a 2018-2019-es időszakra is ezt a két társaságot választotta a Szerencsejáték Zrt., akkor 13,6 milliárd forintról szólt a szerződés.
A New Land Media 2013-ban alakult. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat médiatervezésre és médiavásárlásra specializálódott ügynökségként működik. Cégünk a kommunikációs csatornákat minden ügyfél számára egyedi, hajszálpontos kutatási eredmények alapján tervezi és alkalmazza.
- vallja magáról a cég.
A Lounge Design 2004-ben alakult. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat mára diverzifikált szolgáltatási portfólióval rendelkező, full service ügynökséggé bővült. Az ötletek megálmodásától azok megvalósításáig segíti Ügyfeleit, legyen szó kreatív anyagok tervezéséről, nyomdai, online anyagok, felületek készítéséről, reklámfilm kidolgozásáról és gyártásáról, komplex kampányok kivitelezéséről
- vallja magáról a másik cég.
A kormány kedvenc ügynökségeiről van szó. A kormány reklámjait és propagandaanyagait legyártó New Land Media Kft. 2018 óta szinte konkurencia nélkül kapja a megrendeléseket a kormánytól, hogy eljutassa a Rogán Antal által irányított kormányzati kommunikáció legfontosabb üzeneteit az emberekhez. (Balásy Gyula két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. 2019-ben a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéslistája szerint 40,5 milliárd forintnyi megbízást kapott a kormánytól.) A New Land a 2019-es 5,8 milliárdos nyereségből 4 milliárd forintos osztalékot szavazott meg magának. A Balásy-cég forgalma 2019-ben 70,3 milliárd forintra nőtt, ami 18 milliárddal több mint 2018-ban.
Nagy a verseny
A Szerencsejáték Zrt. pedig egy monopolhelyzetben lévő állami cég. Tehát kommunikációs és marketing kampányoktól függetlenül csak ennél a cégnél lehet például legálisan lottózni. A koronavírus-járvány ellenére szárnyal is a társaság. Czepek Gábor vezérigazgatóval március elején készített interjút a Figyelő, amit az MTI szemlézett. Az interjúból pedig kiderült: a járvány kitörése súlyos nehézségeket okozott, hiszen a sportesemények elmaradása ellehetetlenítette a sportfogadási üzletágat, a lottó- és sorsjegy-értékesítését pedig a kijárási korlátozások nehezítették.
A visszaesést ugyanakkor a következő hónapokban sikerült ellensúlyozni, így 2020-ban az előző évi rekordot 6 százalékkal meghaladva 574 milliárd forintos árbevétellel zártak, és 190 milliárd forinttal a tiszta játékbevétel is megközelítette a csúcsot. A forgalom pedig Czepek Gábor vezérigazgató szerint idén 15 százalékkal bővülhet, vagyis meghaladhatja a 650 milliárd forintot, ezzel együtt pedig a tiszta játékbevétel is csúcsot dönthet. | New Land: 34,6 milliárdos álomszerződést kapott Rogán Antal kedvenc médiaügynöksége | A követkető 4 évben is a jelenlegi kormány kedvenc médiaügynöksége lesz a partnere a Szerencsejáték Zrt.-nek. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/new-land-346-milliardos-alomszerzodest-kapott-rogan-antal-kedvenc-mediaugynoksege.html | 2021-04-22 09:16:50 | true | null | null | mfor.hu |
A Columbia űrrepülő bal szárnyának sérülését felbecsülő számítógépes modell nem megfelelő információkkal dolgozott, amiért a Boeing és a NASA szakembereinek rossz kommunikációja a felelős – jelentette be szerdán az amerikai Houstonban tartott tájékoztatón Sally Ride, a Columbia űrsikló katasztrófáját vizsgáló bizottság tagja.
A Népszabadság csütörtöki számában olvasható a BBC jelentése, miszerint a Columbia visszaérkezése előtt elvégzett elemzés nyomán arra következtettek a szakértők, hogy az indításkor az üzemanyagtartályról levált szigetelőhab-darab nem okozhatott nagyobb sérülést, ezért az űrrepülő biztonsággal leszállhat.
Ride szerint ezt a modellt korábban nem használták törmelékek okozta sérülések megbecsülésére. Ride véleményére oda kell figyelni, hiszen már a Challenger 1986-os balesetének kivizsgálásában is részt vett. | Kommunikációs zűr a Columbián | A Columbia űrrepülő bal szárnyának sérülését felbecsülő számítógépes modell nem megfelelő információkkal dolgozott, amiért a Boeing és a NASA szakembereinek rossz kommunikációja a felelős – jelentette be szerdán az amerikai Houstonban tartott tájékoztatón Sally Ride, a Columbia űrsikló katasztrófáját vizsgáló bizottság tagja. | [
"archívum"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2003/04/10/kommunikacios_zur_columbian | 2003-04-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az IDEA Intézet 2023. július 28. és augusztus 9. között készített reprezentatív közvéleménykutatásának eredményei szerint a legutóbbi vizsgálati időszakhoz képest az idei évben először csökkent némileg a kormánypártok népszerűsége. A szokottnál nagyobb elmozdulás ellenére az ellenzéki pártok egyike sem tudta növelni a támogatottságát, így kérdéses, hogy a kormánypártok támogatottságának csökkenése mennyire mutatkozik majd tartósnak.
Augusztus elején a felnőttek 27 százaléka szavazott volna a Fidesz-KDNP-re, ami a teljes népesség körében a párt támogatottságának 3 százalékos, a biztos szavazó pártválasztók között pedig 2 százalékos visszaesését jelenti az előző hónaphoz képest.
Ettől még persze a mosoly aligha hervad le Semjén Zsolt és Orbán Viktor arcáról.
A második legerősebb pártra, a Demokratikus Koalícióra a teljes népesség 12 százaléka szavazott volna egy nyári választáson, ami a biztos szavazó pártválasztók között 20 százalékos szavazati arányt jelentett volna. Ezen kívül még a Mi Hazánk, a Momentum és nagy valószínűséggel a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is átlépte volna az 5 százalékos parlamenti küszöböt.
A Fidesz-KDNP szavazók aránya jelentős mértékben, mintegy 8 százalékponttal csökkent a teljes népesség körében 2022 júliusa óta. A párt népszerűségének visszaesése azonban elsősorban 2022 közepén és második felében volt megfigyelhető, ezt követően, nagyjából az idei év elejétől 30 százalékos szint körül stabilizálódott. Az utóbbi 3-4 hónapban pedig szinte egyáltalán nem változott.
Ezt a stabilizálódást mutató trendet törte meg az augusztus elején regisztrált, határozott, statisztikai értelemben is szignifikánsnak mondható további visszaesés. Erről a következő 1-2 hónap adatai alapján lehet majd eldönteni, hogy egy újabb, fontos trendforduló jeleként kell-e majd értékelni, vagy pedig csak átmeneti visszaesést jelent, ami a politikai uborkaszezonnak, illetve a kormánypárti szavazók ebből fakadó, átmeneti, szokottnál nagyobb passzivitásának köszönhető. | Figyelmeztető jelzést kapott a Fidesz és hű társa - ezúttal nem Brüsszelből | Az IDEA intézet felmérése szerint az idén először csökkent a Fidesz-KDNP támogatottsága. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/makro/figyelmezteto-jelzest-kapott-a-fidesz-es-hu-tarsa--ezuttal-nem-brusszelbol.html | 2023. 08. 24. 09:18:00 | true | 0 | 0 | null |
Csütörtökön a nap első felében többórás napsütés várható, majd délután sok gomolyfelhő képződik, amelyek néhol akár tartósabban is összeállhatnak. Csapadék nem várható, de a nyugati határszél térségébe egy-egy zápor, esetleg zivatar besodródhat. Az északi, északkeleti szél a keleti országrészben és Sopron térségében élénk lesz. A legmagasabb nappali hőmérséklet 20 és 25 fok között várható - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.
Pénteken nappali gomolyfelhő-képződés várható többórás napsütéssel, emellett főleg nyugaton fátyolfelhők is lehetnek. Számottevő csapadék nem várható, legfeljebb egy-egy jelentéktelen zápor fordulhat elő. Általában mérsékelt marad a légmozgás, inkább csak a Nyugat-Dunántúlon élénkülhet meg időnként a déli, délkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet jobbára 6 és 14 fok között várható, de a hidegre érzékeny helyeken akár ennél több fokkal alacsonyabb értékek is előfordulhatnak. A csúcsérhőmérséklet 22 és 27 fok között alakul.
Szombaton a fátyolfelhők, illetve a nappali gomolyfelhő-képződés mellett többórás napsütésre számíthatunk. Zápor, zivatar helyenként alakulhat ki a képződő gomolyfelhőkből, erre valamivel nagyobb esély a nyugati határvidéken, illetve az északi, északkeleti megyékben mutatkozik. A déli szél a Nyugat-Dunántúlon időnként megélénkül, emellett zivatarok környezetében átmenetileg erős, esetleg viharos széllökések is előfordulhatnak. A minimum-hőmérséklet döntően 8 és 15 fok között szóródik, de a hidegre érzékeny helyeken akár ennél több fokkal alacsonyabb értékek is előfordulhatnak. A maximum-hőmérséklet 23 és 28 fok között alakul.
Vasárnap a fátyolfelhők, illetve az erőteljesebb gomolyfelhő-képződés mellett néhány órás (az előző napokhoz képest kevesebb) napsütésre van kilátás, emellett tartósabban felhős körzetek is előfordulhatnak. Szórványosan zápor, zivatar várható. Időnként megélénkül a délkeleti szél, emellett zivatarok környezetében átmenetileg erős vagy viharos széllökések is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 9 és 17 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet 23 és 29 fok között valószínű, 25 fok alatti maximumok a tartósabban felhős vidékeken fordulhatnak elő.
Nyitókép: Pixabay | Már lehet készülni a jó időre - előrejelzés a hétvégéig - Infostart.hu | Két napig biztos nem kell megijedni a felhőktől, utána azonban lehet meglepetés. | [
"időjárás",
"előrejelzés",
"meteorológia"
] | 0 | https://infostart.hu/eletmod/2021/06/03/mar-lehet-keszulni-a-jo-idore-elorejelzes-a-hetvegeig | 2021-06-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Korábban beszámoltunk róla:idén a város Élhető Répcelak programja részeként 600 millió forintból újulhatnak meg utak Répcelakon a TOP Plusz támogatásával.Ennek a beruházásnak a része a Bartók Béla utca "teljes átszabása". A város legrégebbi utcájáról már az első írásos oklevelek is említést tesznek, így nem meglepő: a több száz évvel ezelőtti igényekhez keskeny utca épült. Ez a mai kor követelményeinek már kevésbé felel meg, ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy a támogatás segítségével kiszélesítik az utca útburkolatát, emellett kétoldalt kerékpársávot és járdát építenek. Az út széli parkolásból kiszoruló autósok számára az utca elején parkolót létesítenek.
A kivitelezés júniusban kezdődött meg az optikai kábel fektetésével és a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésével. - Jelenleg hetven százalékos készültségben van az utca, az aszfaltozás várhatóan november végéig elkészül - tudtuk meg Szabó József polgármestertől, aki azt is hozzátette: szintén a projekt részeként elkezdődtek a sportcsarnok körül munkálatok. A projekt részeként megújul még a Vízmű utca, valamint a József Attila, az Arany János és Csánigi utcák is.
A 600 milliós beruházás mellett 257 millió forintot kap még a városa művelődési házés az iskolai tornaterem energetikai korszerűsítésére. Ennek a projektnek csütörtökön tartották meg a munkaterület átadását. | Répcelak: készül a Bartók utca kiszélesítése | Több nagy volumenű projekt fut egyszerre Répcelakon: hamarosan elkészülnek a Bartók Béla utca munkálatai, ezen kívül még négy utca újul meg. Nemsokára pedig indul a művelődési ház és az iskolai tornaterem energetikai korszerűsítési beruházása is. | [
""
] | 0 | https://www.vaol.hu/helyi-kozelet/2024/10/beruhazas-repcelak-bartok-utca | null | true | null | null | VAOL (Vas Népe) |
Belehalt sérüléseibe egy 3 éves kisfiú, akit édesanyja kunszentmártoni otthonukban bántalmazott péntek dél körül – közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője az MTI-vel.
Kovács Ágnes tájékoztatása szerint a rendőrök a 32 éves anyát, T. Júliát a helyszínen elfogták. A rendőrség emberölés megalapozott gyanúja miatt indított eljárást – tette hozzá. | Megölte 3 éves kisfiát egy nő Kunszentmártonban | A 32 éves anyát a helyszínen elfogták. | [
"gyerek",
"gyilkosság",
"kunszentmárton"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2019/11/22/megolte-fiat-anya-kunszentmarton | 2019-11-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Bőséges a karácsonyi halkínálat, hiánnyal nem kell számolni, és a tavalyi képest az árak sem emelkedtek.
A busát és a kárászt kilogrammonként 450-500 forintért kínálják a termelők és a kereskedők, a pontyért kilogrammonként 850 forintot kérnek, míg a harcsa kilogrammonkénti ára 1900-2000 forint – – mondta el a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének (Mahal) elnöke.
Az éves pontytermelés (16 ezer tonna) 30-40 százaléka karácsonykor kerül a vásárlók asztalára. A filézett afrikai harcsa viszont egész évben kedvelt halfajta, a szálkamentes szeleteket a kisgyermekek is biztonsággal fogyaszthatják – tette hozzá Németh István. A halfogyasztás egyébként évről-évre emelkedő tendenciát mutat: évente fejenként átalagosan 4 kilogramm nettó, tisztított halmennyiség fogy el.
Az Európai Unióban a kifogott élőhal súlya alapján átlagosan 17 kilogramm az egy főre jutó bruttó éves halfogyasztási átlag. | Van hal bőven és nem is drága | Bőséges a karácsonyi halkínálat, hiánnyal nem kell számolni, és a tavalyi képest az árak sem emelkedtek. | [
"busa",
"hal",
"ponty"
] | 0 | http://24.hu/fn/penzugy/2013/12/23/van-hal-boven-es-nem-is-draga | 2013-12-23 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
1 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el 2020-ra az Opus Global Nyrt. – derül ki a tavalyi mérlegekből. A Mészáros család egyik legfontosabb cége, amelynek Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, Beatrix az elnöke, 6,9 milliárd forintos adózott eredményt ért el tavaly, 2019-ben ez 7,9 milliárd forint volt.
A nettó árbevétele 609 millió forint volt, de pénzügyi eredmények segítségével sikerült az adózott eredményt 7 milliárd forint környékén tartani. A veszteség ellenére akár sikeresnek is mondhatják a 2020-as évet, hiszen az előző évhez képest közel félmilliárd forinttal tudták növelni a nettó árbevételt. A cég 2019-hez hasonlóan tavaly sem fizetett osztalékot a tagjainak.
Ugyancsak veszteséges volt a visontai keményítőgyárat működtető Viresol Kft., amelynek 51 százalékos tulajdonosa az Opus Global. A régió egyik legnagyobb kapacitású és legmodernebb búzafeldolgozó üzemének 33 milliárd forintos fejlesztését a kormány 6,2 milliárd forinttal támogatta, számolt be annak idején a Forbes. | 1 milliárdos veszteséget termelt tavaly a Mészáros család óriáscége | Az Opus Global mellett a Viresol Kft. sem tudott nyereséges lenni. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/opus-global-nyrt-viresol-kft-merlegek-2021/ | 2021-05-28 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Technikai problémákkal indult a geszti kastély parkjában tartott Kormányinfó, a tájékoztatót Vitályos Eszter kormányszóvivőnek a hangosítás hiánya miatt kétszer kellett elindítania.
Gulyás Gergely szerint a kihelyezett ülések közül a geszti volt a leghosszabb, a téma a gazdasági növekedés felgyorsítása volt, illetve az, hogy mi a teendő az új gazdasági helyzetben. Új válaszokat, új gazdaságpolitikát kell alkalmazni - közölte a miniszter.
Európa válasza az új helyzetre a gazdasági hidegháború, ez azonban Magyarország számára kockázatos, elzárja az országot a távolabbi piacoktól, ezért hirdette meg a kormány a gazdasági semlegességet. A növekedést tekintve jövőre 3-6 százalék a cél, amelyhez már eddig is jelezték, hogy munkáshitellel és a családi adókedvezmény megduplázásával kíván hozzájárulni a kormány.
Az új intézkedések és célok:
megfizethető lakhatás,
gyors béremelés elérése,
méretugrás a kkv-knál
- mondta Gulyás.
A miniszter kifejtette, különösen a fiatalok lakhatása jelent komoly nehézséget, ezért programot hirdetnek kollégiumi férőhelyekre és a fiatalok lakhatására. Nagy Márton kapott felkérést erre, a nemzetgazdasági miniszternek meg kell vizsgálnia a lakbér-szabályozásra vonatkozó nemzetközi gyakorlatokat, beleértve az Airbnb-t. Benne lesz a csomagban a lakásépítés gyorsítása is.
A miniszter a béremelésekről leszögezte: azt szeretnék, ha a munkaadók és a munkavállalók többéves bérmegállapodást kötnének, ami lehetővé teszi a minimálbér és a garantált bérminimum, valamint ezek hatásaként az átlagbér gyors emelését.
A kkv-knál a következő két évben szeretnék a nagyságrendi előrelépés lehetőségét biztosítani, a tőkejuttatás mellett további ösztönzők jönnek majd, a következő 2-3 hétben dolgozzák ki ezeket. | Új gazdaságélénkítési célokat lengetett be Gulyás | Technikai problémákkal indult a geszti kastély parkjában tartott kormányinfó, a tájékoztatót Vitályos Eszter kormányszóvivőnek a hangosítás kimaradása miatt kétszer kellett elindítania. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2024/10/03/uj-gazdasagelenkitesi-celokat-lengetett-be-gulyas | null | true | null | null | 24.hu |
A mai naptól a Magyar Nemzet főszerkesztői tisztét Schlecht Csaba, a Lánchíd Rádió ügyvezető-főszerkesztője tölti be - írta a Hír TV Zrt., a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. és a Lánchíd Rádió Kft. közös közleményében. Mint írták: a kiadó "elismeri és köszöni D. Horváth Gábor áldozatos munkáját, aminek köszönhetően a Magyar Nemzet sikeresen újrapozicionálta magát az egyre szűkülő, kormányzati nyomás alatt működő magyar médiapiacon".
Ismert, D. Horváth 2015 februárjában, az úgynevezett G-day után - amikor Simicska Lajos nyilvánosan szakított Orbán Viktorral - került a Magyar Nemzet élére. Azt a Liszkay Gábort váltotta, aki addig a lap főszerkesztője és egyben a Hír TV elnöke is volt, ám Simicska g...-se után Gajdics Ottóval, Élő Gáborral, Szikszai Péterrel és Csermely Péterrel együtt otthagyta a médiabirodalmat. Szerető Szabolcs is aláírta Liszkayék búcsúközleményét, ám ő néhány nappal később meggondolta magát, amit a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettesi poszttal háláltak meg.
További változás a Simicska-médiában, hogy Simicska Ádámot (Simicska Lajos fiát) Faragó Csaba, az ÁPV Zrt. és az MVM Zrt. korábbi vezetője, Magyarország volt szingapúri nagykövete váltotta a Magyar Nemzet napilapot kiadó és az mno.hu hírportált üzemeltető Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. társügyvezetői posztján. A Hír TV Zrt. igazgatósága pedig egy taggal bővült: Faragó Csaba a jövőben a Hír TV vezérigazgatói tisztségét is ellátja. Pauwlik László, a Hír TV Zrt. korábbi vezérigazgatója – Tarr Péter műsorokért felelős vezérigazgató-helyettes mellett – a társaság vezérigazgató-helyetteseként folytatja eddigi munkáját.
Mindezt a kiadó azzal indokolta, hogy "egységes irányítás alatt erősíti felelős politikai-közéleti szerepvállalását a Hír TV, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió". Nyilván a választásokra összpontosít a Simicska-média, mert mint írták, a személyi változások azt a célt szolgálják, hogy az olvasók, a nézők és a hallgatók számára is egyértelműbbé és érezhetően egységesebbé váljon a Hír TV, a Magyar Nemzet és a Lánchíd Rádió felelős politikai-közéleti szerepvállalása. Az egységes irányítás lehetővé teszi, hogy a három érintett médium a következő hónapokban még hatékonyabbá tegye eddigi együttműködését. | Simicska Lajos leváltotta Simicska Ádámot | A mai naptól a Magyar Nemzet főszerkesztői tisztét Schlecht Csaba, a Lánchíd Rádió ügyvezető-főszerkesztője tölti be - írta a Hír TV Zrt., a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. és a Lánchíd Rádió Kft. közös közleményében. Mint írták: a kiadó "elismeri és köszöni D. | null | 1 | https://nepszava.hu/1145566_simicska-lajos-levaltotta-simicska-adamot | 2017-11-14 12:07:00 | true | null | null | Népszava |
Felajánlotta lemondását Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a tárca vezetőjének, miután az Eclipse-ügy folyományaként hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg a Központi Nyomozó Főügyészség.
A férfi 2009-ben, a Nemzeti Közlekedési Hatóság főigazgatójaként kapott használatra egy német rendszámú, Mercedes luxusautót az Eclipse-től, a cég nem sokkal később pedig megnyerte azt a hírhedtté vált, 5 milliárdos állami tendert, aminek a vége pénzmosási és adócsalási ügy lett.
A Figyelő szerint az Eclipse 2007 és 2009 között összesen 8,1 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el titkos közbeszerzési pályázatokon. Az ügyben tavaly tavasszal tett feljelentést az eredetiségvizsgálók szakmai szervezete.
A szervezet szerint az állami tendert elnyerő cég több olyan embernek bérelt luxusautót, akik a tendert előkészítették, illetve a döntést befolyásolhatták. A Központi Nyomozó Főügyészség ebben az ügybentavaly ősz óta folytat büntetőeljárást, és az elmúlt időszakban több embert is meggyanúsítottak. Az Eclipse projektmenedzsere Pintér Sándor belügyminiszter lánya volt, akit nem hallgattak meg az ügyben.
Saját maga ajánlotta fel lemondását
Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Devecserben arra az újságírói kérdésre, nem gondolkodik-e a helyettes államtitkár felmentésén, miután Eiselt Györgyöt egy ügyben gyanúsítottként kihallgatták ki, azt válaszolta: a Belügyminisztérium érdeke, hogy bebizonyítsa, a gyanú árnyéke sem vetődhet rá. Később azonban hozzátette: Eiselt felmérte a helyzetet és önként felajánlotta lemondását, fenntartva azt, hogy ártatlan és semmilyen bűncselekményt nem követett el.
Az Eclipse Zrt. vezetőit tavaly márciusban kommandósok fogták el. Pénzmosás és adócsalás gyanúja miatt indított ellenük büntetőeljárást a Vám és Pénzügyőrség. A gyanú szerint az ötmilliárdos állami megrendelésből származó nyereséget fantomcégek hálózatán keresztül próbálták meg eltüntetni. | Felajánlotta lemondását a belügyi helyettes államtitkár | Felajánlotta lemondását a belügyi helyettes államtitkár - Az Eclipse-ügyben is érintett Eiselt Györgyöt hivatali vesztegetéssel gyanúsítják. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/07/14/felajanlotta_lemondasat_a_belugyi_helyettes_allamtitkar/ | 2011-07-14 13:59:00 | true | null | null | Index |
Többek között költségvetési csalás gyanúja miatt van nyomozás a 99 Mozgalom gyanús pénzügyeivel összefüggésben, ezért tarthattak újra házkutatást Tordai Csaba ügyvédi irodájában.
Mint emlékezetes a 99 Mozgalom Karácsony Gergely előválasztási kampányát volt hivatott kiszolgálni, a botrány pedig azt követően robbant ki, hogy feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ jelentését. Ebből az derült ki, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor több alkalommal, készpénzben fizetett be több mint 500 millió forintnyi összeget, forinton kívül, euróban és fontban.
Az üggyel összefüggésben több házkutatást is tartottak már, többek között Perjés Gábornál és Tordai Csabánál is, aki Karácsony Gergely jogi főtanácsadójaként dolgozott az előző ciklusban.
A Magyar Nemzet megkeresésére a Főpolgármesteri Hivatal azt a tájékoztatást adta, hogy Tordai továbbra is betölti ezt a pozíciót. Ráadásul felbukkant a pénteki alakuló közgyűlés előtt is a Városháza folyosóján, azonban nem volt hajlandó válaszolni a témában feltett kérdésekre.
Karácsony Gergely az önkormányzati választások előtt azt nyilatkozta, hogy tanulva a korábbiakból, a saját lakossági alszámlájára gyűjtött adományokat a 2024-es kampányához. | Továbbra is Tordai Csaba a főpolgármester jogi főtanácsadója | A Főpolgármesteri Hivatal arról tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy Tordai továbbra is Karácsony Gergely jogi főtanácsadójaként dolgozik. | [
""
] | 0 | https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2024/10/tordai-csaba-fotanacsado-fopolgarmester | null | true | null | null | SZOLJON |
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a rendőrséggel közösen indított akcióban augusztus 27-én öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgázkereskedelmi ágazatának igazgatóját.
A vádak szerint valamivel több mint egymilliárd kunával (54 milliárd forint) károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.
Fasimon Sándor a közlemény szerint elmondta: teljesen megdöbbentette, amikor értesült Skugor és társai tetteiről.
Az elmúlt tíz év során az INA nagyon hosszú utat tett meg, és a csőd széléről érte el a pénzügyi stabilitást, valamint folyamatban van az ország történetének legnagyobb ipari beruházása is, a fiumei késleltetett kokszoló felépítése - hangsúlyozta.
Szavai szerint Skugor tettei aljasak. "Ez nem az INA, ez nem mi vagyunk" - hangsúlyozta az MTI szerint.
Hozzátette: "büszke vagyok az elmúlt évtizedben elért közös eredményeinkre, és annak ellenére, hogy semmi közöm nem volt Skugor bűntetteihez vagy bármilyen más jogsértéshez, felelős cégvezetőként az INA erkölcsi felelősségét nekem kell viselnem. Ezért most az a helyes, hogy felajánlom a lemondásomat".
A közlemény szerint a működés folyamatosságának biztosítása érdekében Fasimon Sándor továbbra is betölti az INA igazgatótanácsának elnöki posztját utódja kinevezéséig.
A korrupciós ügy miatt a horvát kormány az INA teljes igazgatótanácsának menesztését kérte. Ezt Davor Filipovic horvát gazdasági és energiaügyi miniszter jelentette be kedden. A tárcavezető szerda délután találkozott a Mol Nyrt. vezetőivel Zágrábban. | Lemond az INA igazgatótanácsának magyar elnöke | Annak ellenére, hogy Fasimon Sándor, az INA horvát olajipari vállalat igazgatótanácsának elnöke nem vett részt a közelmúltban nyilvánosságra került gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélésekben, felajánlotta lemondását az igazgatótanács éléről - közölte a cég szerdán. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/lemond-az-ina-igazgatotanacsanak-magyar-elnoke-.html | 2022-09-07 16:54:00 | true | null | null | mfor.hu |
Egyelőre csak figyelmeztetést kapnak azok az árusok a szegedi piacon, akik nem írják ki a tojás darabára mellé a kilós árat.
A HírTV beszámolója szerint a nagyobb kereskedők betartják az új szabályt, és szinte mindenhol kiírják a tojások kilós árát a darabár mellé. Az új rendelet alapján a kilós ár kiírására azért van szükség, mert így a vásárlók láthatják, hogy a kicsi és olcsó külföldi tojással ellentétben a magyar, nagyobb méretű tojásokkal jobban járnak. | Szegeden is ellenőrzik a tojásárusokat | Egyelőre csak figyelmeztetést kapnak azok az árusok a szegedi piacon, akik nem írják ki a tojás darabára mellé a kilós árat. | [
"ellenőrzés",
"tojás"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2012/08/27/szegeden-is-ellenorzik-a-tojasarusokat | 2012-08-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Tizenegyen megsérültek, amikor frontálisan összeütközött egy gyors 40-es autóbusz és egy személyautó a Budaörsi úton. A baleset hétfőn délelőtt, nem sokkal fél tizenegy előtt történt a városhatárnál, a Poprádi úti kereszteződés közelében.
A baleset akkor történt, amikor egy személyautó áttért a szembejövő sávba, és frontálisan nekicsapódott az érkező gyors 40-es autóbusznak, amely ezt követően az árokba hajtott.
Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az InfoRádióban elmondta: a balesetben 11 ember sérült meg, négyen súlyosan. A személyautóban ülő három ember súlyos sérüléseket szenvedett, közülük egy hölgy életveszélyes állapotban van. Gyermek nincsen a sérültek között, a busz utasai zúzódásokkal megúszták.
Molnár Péter, a Fővárosi Tűzoltóság szóvivője az InfoRádióban elmondta: beszorult sérült nem volt, a személyautóban hárman utaztak.
A Budaörsi utat egy szakaszon teljes szélességében lezárták. A sérülések többségét az autóbuszon eleső emberek szenvedték el. Az útlezárás várhatóan délig tart - közölte az InfoRádióval a szóvivő.
Kapcsolódó hanganyagok Az Országos Mentőszolgálat szóvivője Meghallgatom
A Fővárosi Tûzoltóság szóvivője Meghallgatom | Súlyos buszbaleset a Budaörsi úton - teljes útlezárás | Tizenegyen megsérültek, amikor frontálisan összeütközött egy gyors 40-es autóbusz és egy személyautó a Budaörsi úton. A baleset hétfőn délelőtt, nem sokkal fél tizenegy előtt történt a városhatárnál, a Poprádi úti kereszteződés közelében. | [
"belföld"
] | 0 | http://infostart.hu/belfold/2006/05/22/sulyos_buszbaleset_a_budaorsi_uton_-_teljes_utlezaras | 2006-05-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
M. A.
A bíróság először a feleségét hallgatta meg. Az asszony elmondta, egy befektetési tanácsadó kereste meg Bereznai Csabát egy magánbefektetéssel. Akkor merült fel, hogy a népfőiskolának addigra körülbelül négymillió forintos pluszbevétele volt, amely nagyon alacsonyan kamatozott. A befektetési tanácsadó javaslatára kötötték meg a kérdéses szerződéseket. A vádlott felesége úgy vallott, csak a nyomozáskor derült ki számukra, hogy életbiztosításról van szó, ugyanis az éves elszámolások formátuma nem hasonlított sem az ő, sem Bereznai Csaba életbiztosítási elszámolására.
Mind a tanácselnök bíró, mind az ügyész több kérdést is feltett a Majki Népfőiskola és a BÁZIS Gyermek és Ifjúsági Egyesület kapcsolatáról. Ugyanis Bereznai Csaba a népfőiskola elnöke volt, és BÁZIS Egyesület alkalmazottja. Felesége mindkét szervezetben tag volt, a Bázisnak jelenleg elnöke, a népfőiskolának is elnökségi tagja. A két egyesület többször is adott egymásnak megbízást képzésekre, összesen 9 millió forint körüli értékben.
A bíróság, bár többször is firtatta, miért volt szükség arra, hogy Bereznai Csaba a BÁZIS alkalmazottjaként tartson képzést a Majki Népfőiskola megbízásából, amikor azokat a népfőiskola elnökeként is megtehette volna, a tanú nem tudott rá válaszolni. Azt viszont elmondta: családjuknál vagyonosodási vizsgálatot tartottak, amelyben minden szabályszerű volt, férje a népfőiskolától sem képzőként, sem elnökként nem vett fel tiszteletdíjat, és a népfőiskola életében anyagi problémákat nem okozott a befektetett négymillió forint, és az azóta fizetett díjak összege.
Arra a kérdésre sem kapott a bíróság választ, hogy mi az oka annak, hogy az életbiztosításokra eddig évente kétszer egymillió forintot fizettek be, és most díjcsökkentést kértek.
A bíróság meghallgatta még a népfőiskola jelenlegi elnökét és alelnökeit, majd a tárgyalást elnapolta márciusra. | Hétmilliós sikkasztással vádolják a fideszes frakcióvezetőt | Pénteken tanúmeghallgatásokkal folytatódott a Majki Népfőiskola volt elnöke, Bereznai Csaba ügyének tárgyalása. Az amúgy a tatabányai Fidesz-frakció vezetőjét 2004-2006 közötti időszakra több mint hétmillió forint elsikkasztásával vádolják. | null | 1 | https://www.kemma.hu/kek-hirek-bulvar-komarom-esztergom/2009/01/hetmillios-sikkasztassal-vadoljak-a-fideszes-frakciovezetot | 2009-01-09 00:00:00 | true | null | null | KEMMA |
Szabó Ferenc közleményében az áll: a vádlottnak az abonyi polgármesteri hivatal dolgozójaként a feladatai közé tartozott az önkormányzat, az óvodák, a rendelőintézet, a városi sportcsarnok működésével összefüggő pénzügyi-gazdálkodási feladatok ellátása, így a közüzemi számlák rendezése is. A nő így hozzáfért a könyvelési programhoz és a banki rendszerben átutalási jogosultsága volt.
A vád szerint a nő a közüzemi számlák fizetésekor kezdeményezettként ugyan a közműszolgáltatót tüntette fel, de az összegeket nem a közműszolgáltató, hanem a saját bankszámlájára utalta. Néhány héttel később aztán a közüzemi szolgáltató számlájára is átutalta a korábban kiszámlázott díjat.
A nő 2013 márciusától 2016 szeptemberéig 121 alkalommal összesen több mint 24 millió forintot utalt át a saját bankszámlájára, majd a pénzt felélte. A Ceglédi Járási Ügyészség jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével vádolja a nőt, akivel szemben börtönbüntetés kiszabását kezdeményezte. | Sikkasztottak az abonyi önkormányzatban - Világgazdaság | Három év alatt több mint 24 millió forintot sikkasztott el egy abonyi polgármesteri hivatali dolgozó, aki ellen vádat emeltek. | null | 1 | https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2017/05/sikkasztottak-az-abonyi-onkormanyzatban | 2017-05-17 09:34:00 | true | null | null | Világgazdaság |
Kezdetben azt állították, azért van szükség az új tömbre, hogy még éjszaka is lehessen műteni –
időközben azonban annyi orvos távozott külföldre, hogy már nem is lenne, aki műtsön.
Fetser szerint azért sem volt szükség az új épületre, mert miután készen lett, két teljes emeletet kiürítettek a meglévő épületben. A beázás következtében ki kellett menekíteni a műszereket, elhalasztani a műtéteket, és a tető helyreállítása után hosszadalmas fertőtlenítési eljárásba kezdeni.
Annak ellenére, hogy az épület sokáig épült és drága lett, még mindig nem zárultak le az elszámolási viták. A kivitelező konzorciumban lévő vállalkozók 50-60 millió forintot követelnek. A városban az is visszatetszést keltett, hogy az épület lapos tetejéhez szükséges anyagokat nem attól a helyi cégtől szerezték be, amelyiknek kiváló nemzetközi referenciái vannak, és a fél világnak szállít ilyen tetőszigetelő anyagot. Az a véleményük, hogy
a fő cél a pénzlenyúlás lehetett,
hiszen egy új tömb építésénél sokkal sürgetőbb lett volna az elavult gépészeti berendezések és a nyílászárók cseréje.
Bonyolítja a képet, hogy az orosházi kórházban is szüntettek meg ágyakat. Békés megyében lassan húsz éve folynak a viták, hogy a három közül az egyik kórházat be kellene zárni, mivel rohamosan fogy a lakosság. Gyulán van a megyei kórház, Békéscsaba a megyeszékhely – minden tervezgetésnél az orosházi kórház bezárása kerül először szóba. Orosházán úgy tudják, a legújabb egészségügyi kormányzat szándékai között szerepelt az aktív ágyak további csökkentése – de Orbán Viktorig jutott a politikai lobbi, hogy nem tesz jót a Fidesz megítélésének, ha tömeges elbocsátás lesz a még mindig mintegy 800 embert foglalkoztató intézményben.
Így csak a főorvosokat cserélték le – szintén 2015-ben. Minden osztályvezetői posztra pályázatot írtak ki, és Fetser szerint a kórházigazgató a Fideszhez húzó embereket nevezett ki a vezetői posztokra. Ezt fiatalítással indokolták –
annál feltűnőbb volt, hogy az idősebb korosztályhoz tartozó orvos igazgató posztjára nem írtak ki pályázatot. Talán azért, mert rokona a főigazgatónak.
A fideszes önkormányzathoz kötődő helyi média nem számolt be a beázásról és a műtétek elhalasztásáról. Megkérdeztük Duray Gergő kórházigazgatót, igaz-e, hogy a beázás miatt még mindig szünetelnek a műtétek, ő azonban azt mondta, a fenntartót kérdezzük erről. Megismételt kérdésünkre, hogy azt csak tudja egy főigazgató, műtenek vagy nem műtenek a kórházában, kurtán azt felelte a telefonba: fenntartó! | Fideszes kórház, pénzlenyúlás - aztán egy beteg szólt, hogy beázott a műtő | Hat évig tartott Orosházán a műtőblokk építése. Többek szerint túlárazott és felesleges. Mostanra használhatatlanra ázott. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/beazott-a-muto-oroshazan-1620531 | 2016-06-21 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Pár éven belül sokadszorra nyúl hozzá az örökségvédelem szabályozásához a kormány, most éppen a régészeti feltárásokat érintő módosítást nyújtott be Semjén Zsolt a parlamentnek.
A javaslat két legfontosabb eleme, hogy
kétszintűre egyszerűsítik a régészeti feladatellátás rendszerét,
és annak legnagyobb részéből kizárják a magáncégeket, amelyeknek éppen a Fidesz-kormány adott korábban nagyobb mozgásteret.
Nem tudják eldönteni, mi a hatékony
Ha a módosítás átmegy,
a régészeti feltárások elvégzésére kizárólag a meghatározott állami és önkormányzati intézmények lesznek jogosultak,
vagyis nemcsak a megelőző régészeti feltárásokat, hanem a nagyberuházások (jellemzően útépítések) régészeti feladatellátását is csak múzeumok végezhetik.
A területileg illetékes múzeumok hiányzó kapacitásaik pótlására kizárólag állami és önkormányzati fenntartású intézményeket vonhatnak be a munkába, és a továbbiakban a szaktevékenységek végzésében gazdasági társaságok nem működhetnek közre. Ez alól kivételt képez a bontómunka, a feltárás legkevesebb szakmaiságot igénylő része, amelybe alvállalkozóként továbbra is bevonhatók maradnak a közbeszerzéseken befutó magáncégek.
A tervezettel kapcsolatban megkérdeztük a régészeti piac egyik magánszereplőjét, a Magyar Régész Szövetséget, és a Magyar Nemzeti Múzeumot. A régészeti feltárásokra specializálódott Salisbury Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Hoffmann József az Indexnek azt mondta, mióta az akkreditációval rendelkező magáncégeket beengedték a régészeti munkák terepére, kialakult egy rendszer, amelyben a feltárások nagyjából felét ők csinálták.
Aztán idén év elején jött a hideg zuhany:
egy váratlan kormányrendelettel kizárták az akkreditált cégeket az üzletből,
ez után már nem dolgozhattak a feltárások túlnyomó részét kitevő nyomvonalas autópályaberuházásokon. Ez mindenkit váratlanul ért, hiszen éppen a Fidesz-kormány nyitotta ki jobban a piac előtt a terület kapuit még L. Simon Lázló ténykedése alatt, aki gyorsaságot és a verseny következtében olcsóbbá váló munkavégzést ígért a változtatáskor. (A magánszereplők korábban a Gyurcsány-kormány alatt létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat felügyelete idején szorultak ki a nagy ásatásokból.)
Ehhez képest most hasonló érvelést állítottak a módosító mögé, ami nagyjából szöges ellentétben áll a korábbi iránnyal: az általános indoklás szerint "az állami költségvetési források hatékonyabb és ésszerűbb felhasználását" szolgálja a javaslat.
A januári kormányrendelet különös módon úgy lett megszövegezve, hogy nem zárt ki minden gazdasági társaságot a feltárásokból, csak pont azokat, amelyeknek erre a tevékenységre van akkreditációja. Így év eleje óta paradox módon
csak olyan cégek vehettek részt a közintézmények mellett a munkákban, amelyeknek nem volt igazolása arról, hogy megfelelnek a feltételeknek.
A mostani törvénymódosítás pedig, ami eltörli az akkreditáció rendszerét, és csak a bontómunkákban való részvételt engedi a cégeknek, végleg beteszi a kaput.
A Salisbury és a többi piaci szereplő jellemzően úgy dolgozott, hogy egy-egy feltárási munkát a kezdeti földmunkától kezdve a leletek feldolgozásáig végigvitt, mert így volt számukra hatékony és gazdaságos, emellett a munkát is gyorsította hogy egy kézben volt a lebonyolítás, mondta Hoffmann. A régészeti magánbiznisz egyébként kevés szereplős, de milliárdos piaccá vált, amelynek Hoffmann cégei is kiemelt szereplői voltak: tavaly ősszel például azzal került de a sajtóba a Sailsbury Régészeti Kft., hogy három hónap alatt 5 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el. Ezért, illetve az L. Simonhoz köthető áttételes kapcsolódás miatt sokan gyanították is, hogy a magáncégek beengedését megengedő törvényi változásnak köze lehet a lobbitevékenységükhöz.
A régészek is elvándoroltak
Teljesen szétbombázták az örökségvédelmet
2010 óta valóban döbbenetes mértékű változásokon ment keresztül a hazai örökségvédelem, különsen a régészet intézmény- és szabályrendszere. Először a KÖSZ helyett létrehozták a Magyar Nemzeti Múzeum alá besorolt Nemzeti Örökségvédelmi Központot, miközben a régészeti feladatok nagyja a múzeumokhoz került. 2011-ben költségplafont vezettek be a feltárásokhoz, ennek értelmében a leletmentés költsége csak akkor haladhatja meg a beruházás értékének 1 százalékát, ha azt az építtető állja.
A feltárás és engedélyeztetés szétszedett rendszerét aztán néhány év elteltével, 2014-ben újra központosították a Miniszterelnökség alá tartozó Forster Központnál, amit viszont nem sokkal később beszántottak a bürokráciacsökkentés jegyében. A Forster után az örökségvédelem műtárgyi része a Magyar Művészeti Akadémiáához került, a régészet koordinációjáért pedig 2017-től a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. felel.
Egy kicsit másként vélekedik Lassányi Gábor, a Magyar Régész Szövetség elnöke. Szerinte nem volt jó gyakorlat, hogy bizonyos esetekben a teljes feltárást a szakmai részekkel együtt magáncégek kezébe adták, és a legfontosabb régészeti feladatokat mindenképp a közintézményeknél kellene tartani.
Ugyanakkor az újabb módosítással ebben a formában ő sem ért egyet. Az a fő probléma, hogy átgondolatlanul variálnak a jogszabályokkal, például az akkreditáció rendszerének létrehozásába is komoly energiákat fektettek, hogy aztán egy csapásra megszüntessék, közben alig egyeztetnek a szakmai szervezetekkel – mondta Lassányi hozzátéve, hogy az aktuális változtatásról sem kérdezték meg őket eddig.
Ahhoz ugyanis, hogy a Magyar Régész Szövetség álláspontjával összehangban a legfontosabb szakmai feladatok ellátása maradjon a közintézményeknél, nem lenne szükség a magánszféra szinte teljes kizárására, ahogyan azt most tervezik.
A legnagyobb gond a régészek szerint mégsem ez, hanem hogy az elmúlt években túl gyakran változtatták az örökségvédelem intézményrendszerét és a szabályozási környezetet, közben
jelentősen leépült, meggyengült a terület, káosz uralkodik.
Ez a kiszámíthatatlan környezet nagyon megnehezíti a tervezést, a fiatal régészek számára nem kínál kecsegtető életpályát, ezért nagyon sokan elhagyták az országot az elmúlt években Lassányi szerint.
A munkaerőhiány a teljes ágazatot áthatja a régészeti szakmai szinttől a földmunkások szintjéig, az országban csak nagyon kevés múzeum mondhatja el magáról, hogy rendelkezik elegendő forrással és dolgozóval (az MRSZ szerint ilyen például több budapesti intézmény, illetve a nagyobb szegedi, kecskeméti, miskolci múzeumok).
A mostani változtatással ez a probléma nem oldódik meg, csak még nagyobb része tolódik majd a múzeumokra, amelyeknek (az építési vállalkozásokkal ellentétben) amúgy sem vág profiljába, hogy projektszerűen, a feltárások idejére foglalkoztassa a munkaerőállomány egy részét.
Rátolják a munkát a Nemzeti Múzeumra?
De nem csak a foglalkoztatással gyűlhet meg a baja a múzeumoknak. A régészeti feltárásokon végzett ásatásokhoz, geodéziai mérésekhez komoly, akár több tízmillió forintos gépekre is szükség lehet, amelyek jelenleg sok intézményben nem állnak rendelkezésre. A változást követően elvileg minden esetben a területileg illetékes múzeum végzi majd a munka oroszlánrészét, ehhez pedig be kell szerezniük egy csomó drága eszközt.
A módosításban üzletileg ellenérdekelt piaci szereplők szerint ez nem szolgálja majd a tervezet indoklásában szereplő hatékonyságnövelési célt, ugyanis felesleges lenne ennyi helyen párhuzamosan fenntartani a szükséges kapacitásokat, miközben ugyanabban a megyében csak ritkán van rájuk szükség. A régészetben dolgozó piaci szereplők rendelkeznek a szükséges gépekkel, munkaerővel, és mindig oda mennek, ahol éppen munka van, magyarázta Hoffmann József. Erre a jövőben nem lesz lehetőség.
A módosítási tervezet szerint amennyiben egy múzeum mégsem képes önállóan ellátni a feltárási feladatot, úgy segítséget kérhet más múzeumoktól, ha pedig így sem jön össze a szükséges kapacitás, végül a Magyar Nemzeti Múzeumnak kell lebonyolítani a munkákat. A jelenlegi állapotokból kiindulva erre valószínűleg gyakran lesz szükség, ezért kérdeztük a Nemzeti Múzeumot, mit gondolnak a tervezetről, kapnak-e plusz forrást a megnövekedett feladatok mellé, és hogy konzultáltak-e velük egyáltalán.
Kérdeztük a javaslatot beadó Miniszterelnökséget is, mi az oka annak, hogy nem akarják fenntartani az akkreditáció rendszerét, és hogy hogyan fogja pontosan szolgálni a hatékonyságot a piaci szereplők szinte teljes kizárása a rendszerből. Amint választ kapunk, frissítjük a cikket.
(Borítókép: A kecskeméti Mercedes gyár bővítését megelőző régészeti feltárás 2017. május 25-én. - fotó: Újvári Sándor / MTI) | Kinyír a kormány egy piacot, amit ő hozott létre | Kinyír a kormány egy piacot, amit ő hozott létre - Gyorsaságot és olcsóságot reméltek a magáncégek beengedésétől a régészetbe. Most mégis hatékonyságnövelésre hivatkozva zárják ki őket majdnem teljesen a feltárásból. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/11/09/oroksegvedelmi_torveny_regeszet_akkreditacio_magancegek_kizarasa/ | 2017-11-09 13:33:24 | true | null | null | Index |
Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása valósul meg Debrecenben, ahol a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben – mondta a közmédiának Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára pénteken.
Az államtitkár szerint egy több mint kétéves tárgyalássorozat zárult le, aminek eredményeként 221 hektáros területen épül majd fel a CATL létesítménye, ezzel létrehozva mintegy 9 ezer új munkahelyet Magyarországon. A beruházás további részleteit a kínai cég részvényesi tanácsának jóváhagyását követően hozzák nyilvánosságra.
A Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) közleményben olvasható, hogy 7,34 milliárd eurót fektet be egy 100 gigawattóra (GWh) kapacitású akkumulátorgyár építésébe Debrecenben. Ez lesz a második európai akkumulátorgyára a németországi üzem után. A részvényesi közgyűlés jóváhagyásától függően az első gyártóüzem építése még az idén megkezdődhet.
A debreceni Déli Ipari Parkban megvalósuló projekt európai autógyártóknak szállít majd akkumulátorcellákat és modulokat.
Mivel a magyarországi üzem közel van vevői – például a Mercedes-Benz, a BMW, a Stellantis és a Volkswagen – néhány autógyárához, a CATL jobban ki tudja majd elégíteni az európai piac akkumulátorkeresletét – olvasható a közleményükben.
A cég azt ígéri, hogy az akkumulátorgyártás karbonlábnyomának csökkentése érdekében megújuló energiából származó villamos energiát használnak fel.
(Nyitóképünk illusztráció.) | Vállalkozás: 3000 milliárdos fejlesztést hoz Magyarországra a világ legnagyobb akkumulátorgyártója | A kínai CATL új üzemet épít Debrecenben. | null | 1 | https://hvg.hu/kkv/20220812_debrecen_catl_akkumulator | 2022-08-12 12:13:00 | true | null | null | HVG |
Az adóhatóságot feljelentő ex-adóellenőr egy éve terjedelmes feljegyzést küldött Lázár János és Cséfalvay Zoltán államtitkároknak arról, hogy az adóhivatal kivételezett bánásmódban részesíti a kiemelt adózókat, ami visszaélésekre ad alkalmat. Az iratot Révész Máriusznak adta át, a fideszes képviselő érdeklődésünkre azt mondta, továbbította, de arra már nem emlékszik, hogy kinek, ezt az üzenetet. Teljes terjedelmében közöljük a 2012. októberi írást.
Szolgálati közlemény: Ma, november 27-én szerdán 19 órától Horváth András az Átlátszó által szervezett kerekasztal-beszélgetés vendége lesz, a téma a NAV-botrány és a közérdekű bejelentők védelme, a helyszín a Müszi. Facebookon itt lehet jelentkezni a rendezvényre. A beszélgetésen részt vesz Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország vezető jogásza és Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke is.
Update: Az NGM Sajtóosztálya az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkbe a cikk megjelenése után: “Cséfalvay Zoltán államtitkár Horváth Andrástól nem kapott iratokat, soha nem is találkozott vele, az említett tartalommal sem kapott iratokat."
Horváth András
Javaslatok az általános forgalmi adó területen jelentkező ellenőrzési problémák megoldására, helyzetértékelés keretén belül
A NAV Kiemelt Adózók Igazgatóságán 2011. decemberében kezdődött más megyékből kirendelt revizorok bevonásával egy központilag vezérelt, kiemelt ellenőrzési projekt a Magyarországon működő három legnagyobb forgalmú gabona- és olajos mag kereskedő társaságot érintően. Az elrendelt adóvizsgálatok négy bevallási időszakot érintettek: mindegyiküknél 2011. egy-egy hónapját, az egyik cégnél pedig még plusz egy hónapot is. A cégek beszállítói hálózatából kiszűrésre kerültek az adóminimalizálók, ill. egyéb adatok alapján gyanúsnak minősített vállalkozások, s ezután a vizsgálatok kiterjedtek a részvételükkel működő számlázási láncolatok egészére. Ezzel párhuzamosan a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságán nemcsak a jelzett három, hanem a teljes multinacionális terménykereskedői kört érintő, az egész országra kiterjedő adóvisszaigénylő hálózattal kapcsolatosan folyt egy adatgyűjtő, elemző és értékelő munka, újfajta, de eddig még el nem ismert módszertan segítségével. Jelen értekezésünkben és javaslataink megtételekor ennek az elemző munkának az adataira és tapasztalataira támaszkodunk.
A tárgyalt hálózat haszonhúzói (egy magyar érdekeltségű cég kivételével) mind multinacionális, nyugat-európai központú, s egyenként is több uniós tagállamban bejegyzett gabona- és olajosmag kereskedő társaságok Magyarországon alapított leánycégei. A szóban forgó vállalkozásokat azért nevezhetjük haszonhúzóknak, mert csalárd ügyletekből (fiktív számlázási láncolatokból) származó számlák ÁFA tartalmának a levonásba helyezésével igényeltek vissza többnyire havi rendszerességgel kiemelkedően magas ÁFA összegeket. Mindebből az is következik, hogy a központi költségvetést különösen jelentős kár érte azzal, hogy a láncolatok korábbi elemeiben az adóminimalizáló cégek beépülése miatt ÁFA befizetés nem- vagy csak rendkívül csekély mértékben történt, viszont a másik oldalon évek óta folyamatosnak tekinthető a rendkívül nagy ÁFA összegek kiutalása a multinacionális cégek számára. Az ÁFA visszaigényléseket az tette lehetővé, hogy a haszonhúzók az általuk beszerzett gabonát és olajos magvakat (vagy feldolgozott termékeket) külföldi uniós partnereik részére értékesítették, s így ÁFA fizetési kötelezettségük nem keletkezett.
Lényeges körülménynek tekinthető, hogy a multik adóminimalizálós beszállítói hálózatában igen nagy fokú átfedések mutathatóak ki, vagyis egy-egy beszállító több kereskedőnek (vevőnek) is értékesít. Rengeteg átfedés található a láncolatok alsóbb régióiban is. A fentiek miatt egy szervezett, több éve működő, ÁFA csalásra szakosodott hálózatról beszélhetünk. Tíz, a fenti körhöz tartozó multi nagykereskedő számlázási kapcsolatait táblázatba foglalva eddig 29,4 milliárd forint értékű olyan beszámlázásról tudunk (csak 2011. évben!), amelyek mögött bizonyíthatóan fiktív számlázási láncolatok állnak. Mindezek után lássuk a további számadatokat:
A jelzett körből egy adózót kivéve (ők adófizetési kötelezettségüket csökkentették a fiktív számlákkal, de nem igényeltek vissza ÁFÁ-t), s egy újabb rendszeres visszaigénylőt a körhöz csatolva (ennek a cégnek a gyanús beszerzései viszont nincsenek benne a 29 milliárd forintban) megállapítható, hogy 2011. évben összesen 73,8 milliárd forint összegű ÁFA visszaigénylési kérelmet nyújtottak be az adóhatósághoz, ami történelmi rekordnak számít. Az előző évi adathoz képest 1,5-szeres a növekedés. (Ezt csak részben magyarázhatja a 2011. évi rekordtermés.) Még durvább eltéréseket lehet tapasztalni akkor, ha féléves adatsorokat vetünk össze egymással: a 2012. I. félévi visszaigénylések (20,7 milliárd forint), csaknem háromszor akkora összegűek, mint a 2011. I. féléviek vagy a 2010. I. féléviek. A gabonapiac sajátosságaira-, korábbi évek adataira- és az előző év rekordbeszerzéseire tekintettel teljességgel életszerűtlennek tekinthető az utolsó félév adata. Az emelkedések két fő okkal magyarázhatóak: az egyik ok a fordított ÁFA fizetés bevezetése az agrártermékek vonatkozásában Romániában 2011. július 1-től. (A csalárd ügyletek Magyarországra történő átterhelődése miatt emelkedhetett rekordszintűre a 2011. II. félévi visszaigénylések összege.) A másik ok a fordított ÁFA fizetés bevezetése az agrártermékek vonatkozásában Magyarországon, tehát a roló lehúzása előtt, még amit csak lehet kisöpörtek a haszonhúzók, ill. a szervezők. Mindezt három körülmény bizonyítja:
– a fiktív számlázások rekordszintűre emelkedése 2011. második felében;
– a román-magyar együttműködésben megvalósuló caroussel típusú csalások összegszerű megugrása (új résztvevők színre lépésével) 2011. júliusa és 2012 augusztusa között; továbbá
– az előző évben is aktív belföldi fiktív számlázók tevékenységének a folytatódása 2012-ben, s egyúttal újonnan alakult vagy felélesztett adóminimalizálók bevonása a multik felé történő számlázások érdekében.
A fentiekben ismertetett súlyos adatokhoz még elszomorítóbb kiutalási összegek tartoznak: 2011. évben a kiutalt ÁFA összege (messze meghaladva a korábbi évek adatait) 72 milliárd forint volt, 2012. január 01-től szeptember 01-ig pedig (tehát közvetlenül a fordított ÁFA fizetés rendszerének a bevezetése előtti visszaigénylések alapján) 46,7 milliárd forintot tett ki. (Azt azért jeleznénk, hogy egy naptári év kiutalásaihoz a korábbi évből áthúzódó tételek is tartoznak.) A kiutalt összegeknél már további 9 olyan cég vonatkozó adatait is figyelembe vettük, amelyek beszerzési forrásként ugyancsak a tárgyalt számlázási hálózattal álltak szoros kapcsolatban (visszaigényléseik aránya a multikhoz viszonyítva nem éri el a 10%-ot), s többségük egyúttal a hivatkozott multiknak a számlakibocsátója is volt. Megemlítenénk még azt is, hogy ennek a kibővített körnek kiutalt ÁFA összeg 2007-től számítva 261 milliárd forint volt. Jó tudni azt is, hogy a jól körülhatárolható, országos méretű értékesítési-számlázási hálózat mellett létezik még sok kis helyi, egy-egy megyére vagy régióra korlátozódó, egy-egy mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyhoz kapcsolódó beszerzési hálózat, amelyekben szintén előfordultak adóminimalizáló társaságok. Ezen társaságok visszaigénylési kapacitása éves szinten általában több száz milliós nagyságrendű volt, azonban ismerve a terület általános fertőzöttségét, összességükben ők is jelentős mértékben károsíthatták meg az állami költségvetést. Pontos számadatokat azonban esetükben nem ismerünk.
A fenti számok (ismerve a visszaigénylések hátterét) alapvető hiányosságokat feltételeznek az adóhivatal ellenőrzési gyakorlatában, ezért tesszük meg az alábbiakban ismertetett javaslatainkat. Mielőtt azokra rátérnénk, felhívnánk a figyelmet arra, hogy az, amit a fentiekben a számlázási hálózatok térnyeréséről, sőt reneszánszáról elmondtunk, ugyanúgy érvényesek a számítástechnikai-, kisgép-, cukor-, liszt-, hús-, étolaj- kereskedelmi területre, de azon kívül számos további olyan részterületre is, ahol nagy mennyiségben forgalmazható, de egyedileg beazonosíthatatlan termékek az adásvételek tárgyai. (Sajnos sok ilyen van.) Ezen területek fertőzöttségének a pontos felmérése lenne az adóhivatal sürgető feladata.
1. Első észrevételünket azzal kapcsolatban tennénk meg, hogy az elmúlt hetek kormányzati kommunikációjából kitűnően hamarosan a hús kereskedelmi területen is bevezetésre kerülhet a fordított ÁFA fizetési mód. Láthattuk, hogy mi történt az agráriumban: a fiktív láncolatos "ÁFA-piac" szereplői utoljára még nagyot kaszáltak, s mindezt úgy, hogy közben folyamatban volt az említett, őket is érintő ellenőrzési projekt. Mi lehetett itt a probléma? Szerintünk főként az, hogy a legnagyobb ÁFA visszaigénylő cégeket érintően csak rendkívül kevés havi bevallási időszakra (cégenként 1-1-2)-, azon kívül pedig csak néhány cégre korlátozódtak az adóellenőrzések. 2012-es időszakokra közülük egynél (az viszont igaz, hogy a lefertőzöttebbnél) kerültek elrendelésre ellenőrzések és egy újabb céget érintően kiutalás előtti ÁFA vizsgálatok kezdődtek. Mindezt úgy, hogy két társaságnál a visszaigényelt ÁFA összegek teljes egészében, míg a másik kettőnél részben kiutalásra kerültek.
A vizsgált cégek ÁFA analitikái- vagy kapcsolódó ellenőrzésekből származó információk alapján már nem sokkal az ellenőrzések megindulása után tudni lehetett, hogy a gyanúsnak minősített adóminimalizáló beszállítók (amelyek havi szinten milliárdos nagyságrendben számláztak) nem csak a vizsgált időszakokban, hanem korábban is, s némelyikük egész évben folyamatosan értékesített multi partnere felé. (Emlékeztetőül: 29 milliárd forint.) S mindez 2012. évben is folytatódott. Amellett, hogy pontosan tisztában vagyunk az ellenőrzési szakterületek kapacitási problémáival és a kamatfizetési kötelezettségben rejlő zsarolási potenciállal, az elengedett ÁFA összegek meghatározásánál tekintettel kellett volna lenni a további ÁFA megállapítási lehetőségekre és a kiszabható adóbírság összegekre is, s a lehetőségek függvényében az ellenőrzéseket folyamatosan további bevallási időszakokra is ki kellett volna (és ki kellene) terjeszteni. Nem beszélve arról, hogy több, multi nagykereskedőknek értékesítő, de valójában milliárdos ÁFA összegeket megmozgató számlagyárról már korábban, a projekt megindulása előtt is tudott az adóhivatal és vizsgálta is azokat.
Azért, hogy a jövőben bármely területet érintő, jelzett típusú törvénymódosítás már ne járjon megnövekedett kiutalási teherrel, széles körben, a közelmúlt adózási magatartásait is górcső alá vonva és nem csak egy-egy időszakra vonatkozóan kell vizsgálni az érintett adózókat. Azokat pedig megfelelő szervezeti támogatással viszonylag gyorsan meg lehetne találni azzal az elemző-értékelő módszerrel, amit a gabona- és olajos mag kereskedelmi hálózat feltárása érdekében is alkalmaztunk.
Kommentár nélkül arra is felhívnánk a figyelmet, hogy az adócsaló ügyleteket lebonyolító-, illetőleg azokban valamilyen módon közreműködő személyeknél igen látványos vagyongyarapodás következett be az elmúlt években.
2. A fentiekben leírtak mind csak következményei egy olyan adóhivatali gyakorlatnak, amely kivételezett helyzetben tart egy széles adózói kört, az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban Art.) 2012. január 01-én hatályon kívül helyezett bekezdésének pontos megfogalmazása szerint "a legnagyobb adóteljesítménnyel (költségvetési kapcsolatokkal) rendelkező 3000 adózót".
Ezen adózói kört érintően nincsenek kiutalás előtti ÁFA ellenőrzések (a kiutalás előtti, rövid idő alatt lezárt 51-es típusú ellenőrzések nem azok) utólagos adóellenőrzések pedig rendszerszintűen csak a vizsgálatok megindításától visszaszámított három évnél is korábbi időszakokra vonatkoznak, amikor az esetleges csalárd cselekményeknek már csak bottal lehet ütni a nyomát. Az adóhivatal nyilvántartása mindezt egyértelműen bizonyítja.
Ne tévesszenek meg azonban bennünket azok az elenyésző számban előforduló vizsgálatok, amelyeket külső hatásra rendelnek el: más megyékből érkező nyomásra fiktív beszállítók lelepleződése miatt, vagy azért, mert már kormányzati szinten verte ki a biztosítékot egy adott szakterület szereplőinek a lázadása (általában a 24. órában) a feketegazdaság túlburjánzása miatt (pl. gabona- és olajos mag kereskedelem, hús- és élelmiszer ipar). S itt visszautalnánk arra, hogy annál a tíz legnagyobb gabonakereskedőnél, melyek erőteljesen érintettek a számlagyáraktól történő számlabefogadásokban a 2011. évi, max. 120 bevallási időszakukból mindössze négy képezi alapos vizsgálat tárgyát, melyek közül mindössze egy kiutalás előtti ellenőrzés. A pár nap alatt lezárt, az adózói forgalomhoz képest jelentéktelen összegű megállapítással zárult adóellenőrzések sem javítják az összképet.
A költségvetési érdekek jelentős sérelmének, s egyúttal a feketegazdaság szárnyalásának egyik legfőbb oka tehát, hogy a jelzett, kivételezett helyzetben lévő adózói körhöz tartozó társaságok vonatkozásában az adóhivatal már évek óta nem végez érdemi adónem ellenőrzéseket, különös tekintettel az ÁFA levonások jogszerűségét illetően. Ezen adóalanyok egyik része (a legnagyobbak) a NAV Kiemelt Adózók Igazgatóságához-, másik részük a székhelyük szerint illetékes megyékhez tartozik, ahol ügyeikkel külön főosztály keretein belül foglalkoznak.
Jól jellemzi a helyzetet az a hivatali viszonyulás, amit a jelenleg futó gabonás ellenőrzési projekt kapcsán is tapasztaltunk: egyes kiemelt adózók vonatkozásában akkor sem kerültek elrendelésre adóellenőrzések, amikor kifejezett jelzés érkezett adóminimalizáló, ill. számlagyáros üzleti partnereikről, ezzel szemben az ÁFA kiutalások zavartalanul folytatódtak. Több esetben előfordult, hogy a kiemelt adózónál külső kérésre elrendelt bizonylat- és nyilvántartás ellenőrzés (amely tehát nem adónem vizsgálat) után olyan jegyőkönyveket vagy jelentéseket küldtek meg, melyek végkövetkeztetése: "Mindent rendben találtunk." Mindezt olyan vállalkozások vonatkozásában, amelyekről más forrásokból vagy éppen saját ÁFA analitikáikból pontosan tudni lehet, hogy adóminimalizáló társaságok sokaságától vannak beszerzéseik, sőt részben maguk is számlagyáraknak tekinthetőek.
Az is látszik, hogy az adócsaló hálózatokat szervező személyek olyan kiemelt cégeket vonnak be fiktív számlázó tevékenységbe, amelyek múltjukból, ismertségükből következően minden gyanú felett állnak, viszont védett státuszukból eredően további biztosítékot jelentek az ugyancsak kiemelt kategóriájú vevőiknek abban a tekintetben, hogy ezeket a számlázásokat náluk ne vizsgálja az adóhatóság.
A szóban forgó adózói kör vizsgálatának egyik gátja, hogy az illetékes ellenőrzési főosztályok-, s ezzel együtt az ott dolgozó szakemberek (vagy azok többségének) gyakorlatából hiányzik a szervezett fiktív számlázási hálózatok ellenőrzésének, ill. feltárásának a metodikája, lévén, hogy mások a prioritások, az ellenőrizendő részterületeket illetően mások az elvárások, s az ügyletek tartalmi vizsgálata helyett inkább számviteli, formai típusú ellenőrzések folynak. Így nem tekinthető véletlennek az sem, hogy a hivatkozott projekt kirendelt revizorokkal zajlik, bár az egész még így is bedőlni látszik. Ennek több oka is van (ezt itt most nem részletezzük, bár nagyon tanulságos), de az tény, hogy a tárgyalt adózói kör ellenőrzöttségének a hiánya miatt egyszerre olyan mennyiségű adatot, információt kell feldolgozni, annyi dokumentumot kell elemezni, annyi eljárási cselekményt kell lefolytatni, hogy az (pláne ha mellette más ügyekkel is foglalkozniuk kell) meghaladja a projektben részt vevők létszámának a kapacitását.
Sajnos előfordul az (s az eddigiekben leírtak alapján ezen nem is lehet csodálkozni), hogy amennyiben nagy ritkán mégiscsak elrendelésre kerülnek olyan kiemelt cégeket érintő adóellenőrzések, melyekben tartalmi vizsgálat is folyik, azok szervezési, együttműködési és irányítási problémák miatt nem hozzák meg azt az elvárható eredményt megállapításokban, amit a vizsgált adóalany csalárd ügyletekben való részvételének a mértéke indokolna.
Megjegyezzük, hogy a fennálló állapotok miatt – az Art. 89. § (2) bekezdése alapján – az Állami Számvevőszék elnökének a folyamatos közbeavatkozása is felmerülhet a mellőzött vizsgálatok, illetőleg a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége miatt.
A fentiek miatt elsőrendű javaslatunk az, hogy meg kell szüntetni a védőhálót a kiemelt adózói kör felett, azokhoz a hivatalnak (különösen ha csalárd ügyletekre bukkan vagy ilyen irányú jelzés érkezik hozzá akár kívülről, akár belülről) ugyanúgy kell viszonyulnia mint más adózókhoz, ugyanúgy be kell vonni őket a kockázatelemzési körbe, mint másokat, s az adóvizsgálatok eredményes lefolytatásához meg kell teremteni a szükséges szervezeti és irányítási kereteket.
3. A számlázási láncolatok, s az azokhoz szinte törvényszerűen kapcsolódó caroussel típusú csalások nélkülözhetetlen eleme a magyar-román és magyar-szlovák partnerek klasszikusnak tekinthető együttműködése. Nincs olyan adócsalási hálózatokkal terhelt szektor, amely ne használná ki a termékforgalom határellenőrzés nélküli lehetőségeit, s ne utaztatná meg papíron vagy ténylegesen azt az árut, amelynek tényleges belföldi értékesítése után nem akar adót fizetni. Csak a gabona- és olajos mag szektorban 78 milliárd forint értékben találtunk olyan vallott értékesítéseket 2011. január és 2012. április időszakban, amelyek mögött a három ország adócsaló cégeinek (eltűnő kereskedőinek) a fiktív ügyletei állnak. (S a fenti számadat még nem is végleges.) Azok a láncolatok, amelyek csúcsán visszaigényléseikkel multinacionális gabona kereskedőink állnak, szinte mind visszavezethetőek szlovák vagy román cégekig. A baj tehát ott kezdődik, hogy ez a határ menti, adózást nem ismerő együttműködés szinte zavartalanul üzemel.
A jelenlegi ellenőrzési gyakorlat nagyon szétszórt: az országszerte külön-külön kiküldött nagy számú tagállami megkeresések válaszadása elhúzódik, hiányosságaik miatt esetenként újabb megkeresésekkel kell élni, ami nem teszi hatékonnyá az ellenőrzési eljárásokat. Ami viszont cég-, működési- és egyéb adatok alapján megfigyelhető, hogy a határok menti, jelzett típusú ügyletek mögött (egy-egy szektort tekintve) sok esetben azonos szervezési háttér húzódik meg, s a cégek elhelyezkedése, működése is jól körülhatárolható, egymás közeli településekre korlátozódik. Az ÁFA visszaigénylő társaságok értékesítési irányai között is gyakran megtalálható Szlovákia vagy Románia. A téma összetettsége és a caroussel típusú csalások kiszűrése miatt az adóhivatalnak az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben kellene támaszkodnia a szlovák és román hatóságokkal történő közvetlen együttműködésre, az információcserére, s nem csak néhány, hanem az összes olyan cég vonatkozásában, amelyek egy adott termék vagy termékcsoport piacán fiktív ügyletek fedezésével foglalkoznak. A tárgyalásokba, esetleges közös akciókba, azokat az adóellenőröket is célszerű volna bevonni, akik rendelkeznek bizonyos fokú információkkal a területükön működő adózók ügyleteiről és az ÁFA mosási technikákról.
4. A hivatkozott ellenőrzési módszertan segítségével szektorsemlegesen lehet feltárni azokat az adóminimalizáló számlázási-értékesítési hálózatokat, amelyek oly nagy gondokat okoznak a költségvetésnek, s a szabályszerűen működő gazdasági szereplőknek. Ezzel a módszerrel tudtunk pontos képet alkotni a gabonaszektor működési- adózási- és ellenőrzési anomáliáiról, s e módszert alkalmazva tártuk fel korábban egy egészen más területen azokat a szervezési és irányítási viszonyokat, s azokat az adóelkerülési technikákat, amelyekkel az ott létrehozott hálózatot működtették. Viszont ennek a korábbi munkának az eredményét, melyet összefoglalóan le is írtunk, elnyelte a rendszer, annak hasznosulásáról, az ott leírtak hivatali és büntetőjogi sorsáról semmilyen visszajelzésünk nincsen.
Kijelenthető, hogy az általunk használt módszernek – bár kétségtelenül működik – nincs meg a legitimitása a hivatal különböző szintű vezetőinél, sőt bizonyos részelemei (amelyek a hagyományos szervezeti-irányítási-együttműködési stuktúrák mellett más jellegűeknek is teret engednének) kifejezett elutasításra találnak a vezetők részéről. A hagyományos szervezeti technikák központosító-hierarchikus-jelentéstevő-utasító-beszámoltató formákkal reagálnak a megoldandó problémákra, míg a másik rendszer együttműködő, közvetlen kapcsolatokon alapuló, a nyomozóhatósággal együtt lélegző projekt szervezetekben gondolkodik, amelyekben az adóellenőrök, ill. a nyomozók kellő szabadságfokkal végezhetik nem csak egy-egy régióra, hanem az egész országra kiterjedő munkájukat. Meggyőződésünk, hogy az országos szervezettségű, igen nagy számú céges- és személyes kapcsolatokkal rendelkező és óriási adóösszegeket megmozgató hálózatok felszámolása nem képzelhető el egy új típusú működési módra való átállás nélkül, ami nyilvánvalóan az eddigi kiválasztási-kockázatkezelési rendszert is befolyásolni fogja. Bár a jelenleg folyamatban lévő munka alkalmaz olyan elemeket, amelyeket a nagy vonalakban írásos formában kidolgozott módszertan is tartalmaz, azonban a rendszer ellenállása okán a revizorok és a nyomozati szervek közötti kapcsolatok-, a projektben részt vevők és más megyei kollégák közötti kapcsolatok-, valamint az adat és információáramlás akadályozottsága miatt eléggé vegyes a kép a munka hatékonyságát illetően.
A módszernek lehetnek vitatott elemei, arról vagy egyéb más megoldási módokról lehet és kell is beszélni (egyébként ezért alakult meg a NAV-on belül egy munkacsoport, amelynek a működése tudomásunk szerint fel lett függesztve, s ahol a szóban forgó módszertan be lett terjesztve), a hallgatás, a halogatás, ill. egyes részterületeket tekintve a merev elutasítás nem tekinthető jó iránynak. Munkánk során egyébként többek között az Art. 90. § (6) bekezdésében felsorolt célzott kiválasztási rendszereket is alkalmaztuk annak megállapítására, hogy mely adózók vonatkozásában lenne célszerű ellenőrzéseket elrendelni, s több ilyen cégre is felhívtuk hivatali vezetők figyelmét.
A módszertan egyes kifejezései már megjelentek egyes adóhivatali vezetők kommunikációjában, mint elmondtuk, részterületek a gyakorlatban is működnek, s további megoldások kimazsolázására is nagy esély van, de ha az egészet nem kezeljük komplett egészként, s nincsenek jól megszervezve és támogatva a projektben részt vevők kapcsolatai, ill. információhoz jutásuk, az egész nem sokat ér és csak részeredményeket lehet majd felmutatni. Újfent hangsúlyoznánk, hogy az elvégzendő munka sikeréhez elengedhetetlen feltétel, hogy bizonyos adózói körnek a kivételezett helyzete megszűnjön, s ne csak a multik alatti szinteken legyen kemény az adóhivatal (amelyek vonatkozásában tett megállapítások túlnyomórészt a behajthatatlan követeléseket hizlalják).
5. Az adóhivatal egyik fő rendeltetése, hogy fenntartson egy olyan ellenőrzöttségi állapotot, amely sokakat visszatart az adófizetés számtalan technikával történő elkerülésétől vagy a jogosulatlan visszaigénylésektől, ill támogatás igénybe vételektől. (Ne érje meg annyira ...) Mint láthattuk, ez a funkció a jelenlegi körülmények között nem működik. Ez azonban nem kizárólag arra vezethető vissza, hogy a kiemelt adózók ellenőrzése falakba ütközik. Legalább ennyire kritikus a helyzet a kulcspozícióban lévő közvetlen beszállítók vonatkozásában, amelyek adóvizsgálatai az illetékes területeken dolgozó revizori állomány túlterheltsége- és a magas szintet elérő fluktuáció miatt évekig elhúzódnak. Gyakran előfordul, hogy a vizsgált társaság tagjai sorrendben már a harmadik vagy negyedik cégüket alapítják ugyanolyan adóminimalizáló célzattal, s az illetékes osztály (többnyire magára hagyatottan) még mindig csak az elsővel küszködik. A hivatal főként a fantom, eltűnő, stróman vállalkozások vonatkozásában tud gyors, s számszerűsíthetően is kiemelkedő eredményeket felmutatni. (Ez azonban nem rengeti meg a piacot, hiszen itt arról a céges körről van szó, amelynek tagjai könnyen pótolhatóak.)
Értekezésünkből kitűnik, hogy a NAV, ill. korábban az AEH a szervezett számlázási hálózatok mind nagyobb arányú térnyerését nem tudta és nem tudja lekövetni, ereje látványakciókban, s annak belső és külső kommunikációjában merül ki. Ellentétben azonban (az információ hiány miatt) kormányzati oldalról elhangzó és érdekvédelmi szervezetektől származó kijelentésekkel, egyáltalán nem reménytelen a helyzet, a közigazgatás igenis képes lehet arra, hogy a leírt típusú feketegazdaságot (amely nem csak az ÁFA adónemet tekintve erős) visszaszorítsa. Ahhoz viszont a kiválasztástól kezdődően újra kellene gondolni a NAV viszonyulását a kialakult rendszerhez, ami a "kor" követelményeihez igazodó szervezeti és működési módot jelentene. Az adózókat többnyire külön-külön, más adózóktól elszigetelten vizsgáló módszer helyett, koordinált, ésszerű munkamegosztáson-, valamint közvetlen, szoros együttműködésen alapuló, a hálózatokkal komplett összetettségükben foglalkozó szervezeti megoldásokat kell preferálni. Ahol nem egy-egy igazgatóság előírt tervszámainak a teljesülése, hanem a jelentős költségvetési bevételnövekedés elérése és a szervezett hálózatoknak történő kiutalások eddigieknél sokkal nagyobb arányú megakadályozása lenne a kitűzött cél.
Ha csak azokat az összegeket adjuk hozzá a gabona- és olajos mag szektorban 2011-ben elcsalt összegekhez, amelyek az élelmiszer gazdaságot érintően a napokban a sajtóban megjelentek, már akkor is jóval száz milliárd forint felett járunk. Mivel azonban egészen más területeken is hasonló a helyzet az adófizetési kötelezettségek csalárd módon történő csökkentése tekintetében (több olyan termékkörről is tudunk, amelyek vonatkozásában erőteljes visszaélések tapasztalhatóak, de még nem kerültek nyilvánosságra), szerény becslés szerint is több száz milliárd forintra rúghatnak azok az éves szinten eltüntetett összegek, amire az adóhatóságnak érdemes lenne rámozdulnia. Csak végre meg kellene kezdeni az egyes területeket átfogó ellenőrzéseket, s egyúttal minden gyanús szektor fertőzöttségének a felmérését.
Köszönjük, hogy meghallgattak.
Budapest, 2012. október 1. | Horváth egy éve üzent Lázárnak és Cséfalvaynak - közöljük a levelét | Horváth egy éve üzent Lázárnak és Cséfalvaynak - közöljük a levelét | null | 1 | http://atlatszo.hu/2013/11/27/horvath-egy-eve-uzent-lazarnak-es-csefalvaynak-kozoljuk-a-levelet/ | 2013-11-27 09:17:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a ...rongyrázásról. Most elsőre nem a hírhedt Operabál vagy éppen kötcsei találkozó jut erről eszembe. Ahová valamirevaló Louis Vuitton-táska és többmilliós Patek Philippe svájci karóra nélkül már be sem lehet lépni, hanem az egy ennél is nagyobb, ordítóan kihívó, rongyrázásra gondolok. Például a magyar jegybank elnök fiára.
A fővárosban azt híresztelik, hogy Matolcsy Ádám, aki cseppet sem meglepő módon állami segédlettel lett milliárdos ingatlanmágnás, újabban a Perzsa-öböl környékén rázza a rongyot és jó oka van rá. Ott, ahol hollywoodi filmsztárok, nemzetközi szinten jegyzett Forma-1-es pilóták és sztár-labdarúgók tengetik az életüket, például Dubajban. A világhírű mesterséges szigeten, a pálmafa alakú Palm Jumeriah-n, alig kőhajításra a Burj al-Arab felhőkarcolótól. A sziget különlegessége, hogy oda csak azok mehetnek be, akiknek a nevét és rendszámát előre leadták a kapuőrségnek, vagyis a lakóknak van mit takargatniuk. Ezek közé tartozhat a jegybank elnök fia is, akinek a pesti pletykák szerint jó oka van külföldön bujkálni, mert annyira sokat tett el a saját zsebébe, hogy az már a felcsúti Rockefellernek is sok volt (és most itt nem Mészáros Lőrincre gondolok).
Az sem utolsó szempont, hogy az Egyesült Arab Emírségek nagyszerű búvóhely az egyszerű, kétkezi adócsalóknak, piramisjáték szervezőknek vagy az FBI elől menekülő Wall Street-i farkasoknak. Hiszen az emirátusoknak sem az Európai Unióval, sem az Egyesült Államokkal nincs kiadatási egyezménye. El tudják képzelni: a magyar állam vagy annak ügyészsége elkezdi felgöngyölíteni, hogy ugyan már miből futotta a jegybank elnök fiához köthető cégbirodalomnak a new yorki Central Parkra néző, 350 négyzetméteres, luxusapartmanra a Crown Building 18. emeletén? Honnan volt rá neki potom 14 milliárd forintnak megfelelő dollárja? Nos, akkor már jobb Dubajban élvezni a napsütést, a tengeri fuvallatokat, no meg az évi 56 millió forintért bérelt, saját tengerparttal rendelkező, kétszintes, három hálószobás, luxusvillát. Biztos, ami biztos alapon - ahogy ezt a Direkt36 portál kiderítette. Nem mintha a magyar adóellenőrök vagy az ügyészségi nyomozók Dubajba szóló repülőjeggyel terhelnék a magyar állami költségvetést, hogy elkapják Matolcsy Ádámot.
Aki persze ilyenkor sem jönne zavarba, hiszen az autós üldözésben sem tudnák elfogni a magyar pénzügyes James Bondok. Hacsak nem kapnak ők is luxus Porschékat, Maseratikat vagy Ferrarikat. A magyar adónyomozóknak meg kell elégedniük a takarékos, dízelüzemű Skoda Octaviákkal. Így aztán a Perzsa-öböl partján érinthetetlen a magyar nábob. És beleröhög a képünkbe...
Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2024. október 3-ai adásában hangzott el. | Egy magyar nábob - Hardy Mihály jegyzete | Az Egyesült Arab Emírségek nagyszerű búvóhely az egyszerű, kétkezi adócsalóknak, piramisjáték szervezőknek vagy az FBI elől menekülő Wall Street-i farkasoknak. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/szabadsag-klub/egy-magyar-nabob-hardy-mihaly-jegyzete-147202 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Bizonyos nagy értékű, vagy uniós forrásokat érintő közbeszerzéseket lebonyolító szervezeteknek független, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókat kell felkérniük.
Egy friss, február 2-án megjelent kormányrendelet-módosítás teljesen felborította a közbeszerzési szakértói piacot, a jövőben az erre kötelezettek csak olyanokkal szerződhetnek, akikkel előzetesen az állam központosított keretszerződést kötött.
Az ilyen közbeszerzésekkel járó munka mennyisége alapján a kormánnyal keretszerződést kötő szerencsés szakértők csak alvállalkozók segítségével tudják majd ellátni a feladatot.
Vagyis a kormány beiktatott egy olyan lépcsőt a rendszerbe, amin a kiválasztott kevesek lényegében csak jutalékot szednek be.
Ezzel egyrészt drágul, másrészt központilag ellenőrizhetőbbé, magyarán irányíthatóbbá válik a rendszer.
Upsz, már megint megcsinálták! Magyarország kormánya 2021. február 2-án, kedden azonnali hatállyal életbe léptette 40/2021 (II. 2.) számú Korm. rendeletét, egyik pillanatról a másikra alapjaiban megváltoztatva egy teljes piaci szegmens szabályozását. Ez a szegmens a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóké (FAKSZ), amiről hétköznapi emberek talán nem sokat hallottak, de mégis, a Közbeszerzési Hatóság adatbázisa alapján 891 szaktanácsadót, illetve évi úgy 10-20 milliárd forintos piacot érint.
Az eddig érvényes szabályozás alapján a költségvetési szervek és állami tulajdonú gazdasági társaságok uniós értékhatárt meghaladó vagy uniós forrásokat érintő közbeszerzéseik bonyolításához FAKSZ-ok segítségét kellett, hogy igénybe vegyék. Ez a 891 FAKSZ 2019-ben közel háromezer magas értékhatárú, összesen 2600 milliárd forint beszerzési értékű, illetve további néhány ezer uniós forrást érintő közbeszerzés lebonyolításán dolgozott. Egy-egy ilyen közbeszerzés komoly munka. A szakértőnek tisztában kell lennie az uniós és a magyar joganyaggal, egy közbeszerzés lebonyolítása akár hónapokig is eltarthat, és az se árt, ha a FAKSZ a közbeszerzésben érintett területnek is szakértője, legyen szó szoftverbeszerzésről, vagy építőipari beruházásról.
Egyik napról a másikra
Az új, február 2-ával hatályos, vagyis a piac szabályait egyik napról a másikra átalakító szabályozás értelmében mostantól az érintett szervek nem szerződhetnek szabadon FAKSZ-okkal, csak olyanokkal, akikkel előtte központosított keretszerződést kötöttek. Hogy ezek kik lesznek, egyelőre rejtély, mert még nem létezik a keretszerződés, még csak a pályázatot se írták ki rá. A folyamatban levő eljárásokra ugyan nem vonatkozik az új, hatályos szabályozás, de azokra a tevékenységekre bizonyosan, ahol a közbeszerzési eljárás még nem indult meg, viszont az akár a hónapokig tartó tanácsadói előkészítő munka már megkezdődött.
A laikusok számára nehezen érthető, tömény jogásznyelven megfogalmazott rendelet szerint ezzel valójában csak azt érik el, hogy ezentúl a szaktanácsadói munkát kiválasztott kevesek fölözhetik le, ám a munka mennyiségére tekintettel ők kénytelenek lesznek alvállalkozóként bevonni a tutiból kimaradókat is. Vagyis lényegében a kormányrendelettel csak beépítettek egy közbenső lépcsőt, egy olyan réteget, akik valódi verseny nélkül, feltehetően magas díjakért vállalják a tevékenység ellátását, hogy aztán a munkát, jóval alacsonyabb díjazásért, továbbadják azoknak, akik eddig is végezték. Ennek eredményeként megdrágulhat a közbeszerzések lebonyolítása.
Központi irányítás
A változást hivatalosan azzal indokolják, hogy így megakadályozható lesz, hogy az oligarchákkal összejátszó szaktanácsadók felverjék az árakat. Valójában azonban még irányíthatóbbá válik a közbeszerzési piac, hiszen kevesebb szaktanácsadót kell csak kézben tartani, a kiválasztott körön kívüliek már legfeljebb alvállalkozóként dolgozhatnak be a piacra.
Így tehát a jövőben akár négy évre előre keretszerződést köthetnek kiválasztott kevesekkel az állami szektor közbeszerzéseinek lebonyolítására. Hogy miért pont most húzták ezt meg? 2021-ben indul az EU új költségvetési ciklusa, és a kormány a pletykák szerint az első évben akár a magyar költségvetés terhére is le akarná hívni a támogatások többségét. Ezeket a forrásokat közbeszerzéseken kéne elosztani, ezeket pedig már a kiválasztott kevesek bonyolíthatnák.
A kormányrendeletet forrásaink szerint még a közbeszerzési hatósággal és szakmai szervezetekkel se egyeztették előre, felkészülési idő hiányában még jogbiztonsági kérdéseket is felvet és sértheti az Alaptörvényben biztosított vállalkozás szabadságát és a tisztességes gazdasági versenyhez való jogot. | A kormány azonnali hatállyal átalakította a közbeszerzési szakértői piacot | A jövőben a költségvetési szervek és állami tulajdonú gazdasági társaságok csak olyan közbeszerzési szaktanácsadókat alkalmazhatnak, akikkel előzetesen keretszerződést kötött az állam. Ezzel egyből irányíthatóbbá válik a 2021-től érkező uniós források elosztása. | null | 1 | https://444.hu/2021/02/05/a-kormany-azonnali-hatallyal-atalakitotta-a-kozbeszerzesi-szakertoi-piacot | 2021-02-05 00:00:00 | true | null | null | 444 |
2011. augusztus. 02. 10:30 Utolsó frissítés: 2011. augusztus. 02. 10:52
Több mint két és félmilliárd forintot tett ki a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek 2011. június 25-i állapotnak megfelelő lejárt adósságállománya - derül ki a belügyi tárca vezetőjének Harangozó Tamás szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.
Pintér Sándornak a parlamenti honlapon elérhető tájékoztatása szerint a rendőrség 30-60 nap között lejárt tartozásállománya mintegy 1 milliárd, a 60 napon túli 1,2 milliárd forint volt a megjelölt időpontban, a büntetés-végrehajtás 30-60 nap között lejárt adósságállománya 267 millió, a 60 napon túli 118 millió forint volt. A 90 napon túli kategória nem képezi a kötelező adatszolgáltatás tárgyát - mutatott rá válaszában a belügyminiszter. | Itthon: Több mint kétmilliárdos lejárt tartozása van Pintéréknek | Több mint két és félmilliárd forintot tett ki a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek 2011. június 25-i állapotnak megfelelő lejárt adósságállománya - derül ki a belügyi tárca vezetőjének Harangozó Tamás szocialista képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20110802_pinter_sandor_lejart_tartozas/nyomtatas | 2011-08-02 10:30:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Beszámolt arról is, hogy péntekre a Hunalpa és további Malév-szakszervezetek meghívást kaptak a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-től, mint a Malév felszámolójától, hogy az első hitelezői gyűlésen vegyenek részt. A megjelent munkavállalókat végül nem nem engedték be, csak a képviselők vehettek részt a gyűlésen, amelyen azonban konkrétumok - azon túl, hogy a Malévnek nincs vagyona - nem hangzottak el - mondta.
Demeter Csaba szerint a felszámolási eljárás során elcsúsztak a mérlegkészítéssel és a leltár összeállításával, és az alelnök azt is vitatta, hogy a légitársaságnak ne lenne vagyona. Úgy vélte, két komoly vagyonelem is volt: a leánycégek és a slotok (a repülőtereken a járatok közötti résidők).
Létezhet olyan pénzügyi konstrukció, amellyel a Malév két leánycégét ki lehetne vásárolni és értékesíteni - mondta. A slotok (résidők) értékesítésének halogatásáért pedig szerinte a fejlesztési tárca is felelős, ahogy a Malév csődjéért, és az azóta eltelt 4 hónap hiányzó intézkedéseiért is.
Ezért is sürgette, hogy a munkavállalók, a Bérgarancia Alapból már nem teljesíthető követelési kielégítésében - munkabér, végkielégítés - a tárca is vállaljon szerepet. Emlékeztetett rá, hogy kedden több maléves szakszervezet petíciót adott át a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) képviselőjének, amelyben egyebek mellett járandóságaik azonnali kifizetését, és azt követelik, hogy a magyar kormány vállaljon felelősséget a több mint kétezer család ellehetetlenítéséért. "Most a választ várjuk a petícióra" - mondta.
Az NFM a petíció átvételét követően azt közölte: a Malév munkavállalói megkapják áprilisi bérüket, a levélre pedig hamarosan válaszolnak.
A Malév dolgozóinak áprilisi bérét május 22-én utalták. A bérgarancia korlátból fakadóan azonban az alap, az esedékes havi követeléseket a dolgozók mintegy 85 százalékánál már csak részben tudta fedezni, ennek megfelelően esetükben az eddig ki nem fizetett és ezután esedékes kifizetésekre a bérgarancia alapból további forrás nem áll rendelkezésre - fogalmazott a Malév.
Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter a parlament honlapján olvasható aznapi írásbeli válaszában pedig kifejtette, hogy az áprilisi fizetések kifizetésén túl további 500 millió forint áll majd rendelkezésre az alapból a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos járandóságok kifizetésére.
MTI | A Malév pilótái közül alig 10 százalék repül ismét | A Malév 200 pilótájából mintegy 20 százalék tudott leszerződni más társaságokhoz a nemzeti légitársaság februári leállása óta, és csak mintegy 10 százalék azoknak az aránya, akik már repülnek is - mondta el Demeter Csaba, a Magyar Közforgalmi Pilóták Egyesülete, a Hunalpa alelnöke az MTI-nek pénteken. | [
"Vállalatok",
"Légiipar",
"Munkaerőpiac",
"Malév"
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/A_Malev_pilotai_kozul_alig_10_szazalek_repul_ismet.html | 2012-05-25 14:07:59+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Négymagos, sd-kártyával bővíthető és viszonylag olcsó tabletet dobott piacra az Acer. Az Iconia A1 kifejezetten ígéretesnek tűnik a specifikáció alapján és nem csalódtunk a teszt egy hete alatt sem.
Az új andoridos rendszerrel már érezhető, hogy új kategória a tablet, nem csak egy nagyranőtt telefon.
A Windows 8-as Acer Iconia W7 furcsa hibrid, de beváltja a Microsoft ígéretét. Végre lehet dolgozni tableten is, bár elég kevés kimenete van.
Az Acer a héthüvelykes tabletek piacán szeretne labdába rúgni az Iconia B1-gyel. Hozza a kötelező alapokat, de nem jó összehasonlítani a Nexus 7-tel.
A Computex kütyüvásáron bemutatkozott a világ első 8 hüvelykes Windows 8-as tabletje, és még egy rakás másik gép Androiddal.
Feljövőben van az olcsó androidos tabletek piaca, most már nem csak a viszonylag ismeretlenebb gyártóktól lehet olcsó tabletet kapni, a nagyobbak is beálltak a sorba. A Nexus 7 sikere elgondolkoztatta a gyártókat, így nem meglepő, hogy az Acer is előrukkolt egy kisebb, erős és olcsó tablettel.
Ami elsőre feltűnik az Iconia A1-ről, hogy a héthüvelykes tabletektől eltérően 4:3-as a kijelző aránya, nyolc hüvelykes átmérőjével ugyanakkora, mint az iPad Mini kijelzője. Az A1 az elsők között van, de a mobilok méretének növekedésével és a phabletek megjelenésével egyre több nyolchüvelykes tabletet láthatunk majd a közeljövőben.
Csúnya, de okos
Az Iconia A1 nem a legdizájnosabb tablet, viszonylag vastag is méretéhez képest, de kényelmes kézben tartani és sima hátlapja ellenére sincs az az érzésünk, hogy ki akarna csúszni a kezünkből.
A hatvanezer forintért (ennyibe kerül a 16 gigabájtos változat) 7,9 hüvelykes, 768x1024 pixeles felbontású kijelzőt kapunk, öt megapixeles főkamerát és egy VGA előlapi kamerát. Négymagos processzora 1,2 GHz-es, 1 gigabájt RAM-ot tettek bele és a legújabb, 4.2.2 Android (Jelly Bean) operációs rendszert. Micro hdmi-csatlakozót is tettek bele, vagyis csak egy hdmi-kábel kell ahhoz, hogy össze tudjuk kapcsolni a tévével.
Láttunk már jobb minőségű és felbontású kijelzőt is drágább tableteken, de az Iconia A1 színei és működése tökéletesen megfelel a célnak. Annyi hibája van, hogy a kisebb ikonokat néha nehéz eltalálni a kijelzőn, de nagyítással ez a probléma is kiküszöbölhető.
Az egyik legnagyobb előnye a tabletnek, hogy bővíthető a tárhelye microSD-kártyával. Ez az a funkció, amit a gyártók mostanában kifelejtenek a tabletekből, vagy ha mégsem, akkor jókora felárral adják a készüléket. Felhasználóbarát lépés volt az Acertől, hogy beletettek egy ilyen csatlakozót, így akár 32 gigabájtos kártyát is beletehetünk.
Nem kell több
A PC Advisor készített egy kutatást arról, hogy a felhasználók mit csinálnak a tabletjükkel. Ha leszámítjuk, hogy 62 százalékuk azt mondta, fényképezni szokott, a következő legnagyobb tábor azoké, akik böngészni szoktak, húsz százalék válaszolta ezt leggyakoribb tevékenységnek.
A többiek játszanak, videókat néznek, e-könyeket olvasnak (2-2 százalék), illetve dolgoznak, emaileznek, közösségi oldalakat néznek (1-1 százalék). Az Acer tabletje tökéletes arra, amire a felhasználók többsége használná, kamerája átlagos képeket készít - de egy tablet nem arra való, hogy fényképezzenek vele, arra ott a fényképezőgép, vagy ennek hiányában a mobil.
Böngészésre tehát tökéletes, négymagos processzora villámgyorsan tölti be a weboldalakat. Streamelt videókat is ugyanilyen problémamentesen lehet nézni, legyen az YouTube, Vimeo, Ustream vagy egyéb videószolgáltató. Játszani is lehet a tableten, a nagyobb és komolyabb játékok is elfutnak rajta.
Az Acer hétórányi böngészést ígér egy feltöltéssel, ez nagyjából így volt a gyakorlatban is. Ami még tetszett, hogy ha huzamosabb ideig nem használtam, nem merült le teljesen az akkumulátora: kikapcsolt wifivel egy százalékot merült egy éjszaka az akkumulátor, bekapcsolt wifivel két százalékot.
Az Acer Iconia A1 nagyon jó tablet az árához képest, egy korrekt négymagos készüléket kapunk 55, illetve 59 ezer forintért. Olyan nem szokványos extrákkal, mint az microSD-slot és a micro hdmi-port. | Kicsi az Acer-tablet, de erős | Kicsi az Acer-tablet, de erős - Az Android belépett a nyolchüvelyes tabletek világába. Az Acer Iconia A1 olcsó és jó táblagép a kategóriában nem szokványos extrákkal. | [
"acer",
"iconia",
"tablet",
"tech"
] | 0 | https://index.hu/tech/2013/07/16/acera1 | 2013-07-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Egy fővárosi, Pasaréti úti irodaház körül nézelődött a Partizán videócsatorna Oligarchia sorozatának stábja, amikor egy érdekes napelembizniszre bukkantak. A több kisebb cégbe kiszervezett napelemprojektek a török Polat-család érdekeltségébe tartoztak. Ők azonban eladták e cégek zömét, amik Tiborcz Istvánnak, a miniszterelnök vejének ismeretségi körébe kerültek. Sok projektnél mellesleg egy kapavágás se történt még.
2020 elején még a Válasz Online írt róla, hogy Tiborcz ismerősei lecsaptak a napelembizniszre. Ezzel párhuzamosan Adnan Polat török üzletember is megjelent a napelemek körül, ő Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is jóban van (fia, Kerim Polat pedig a kormányfő lányával, Orbán Ráhellel van jó viszonyban).
Polaték sorra hozták tehát létre a napelemparkok építésére a projektcégeket. Szolnoktól északra már épül egy napelemparkjuk. Az erre létrehozott céget Adnan Polat megtartotta, de a többi kilenc vonatkozó vállalkozástól tavaly megvált. Ilyen volt a Naboo SolarPark Kft., ami 2021-ben a Rahimkulov-testvérekhez került Polatéktól (ők egy Oroszországból Magyarországra költözött oligarcha fiai, a leggazdagabb magyarok közt emlegetik őket). A cég Kiskunhalas mellett akart napelemparkot 99,05 hektáron, de nem történt semmi érdemi munka a mai napig.
A többi napelemes cég három magántőkealaphoz került, amik tulajdonosait védik a jogszabályok, nem nagyon lehet tudni, kicsodák. Vannak azonban lehetőségek a feltárásra. Ritter Antal neve a kulcs a Partizán szerint, hisz több érintett társaságnak ő az ügyvezetője. Sájer Gábor, a közvilágítási botrányból ismert Elios Zrt. egykori vezetője szintén átnyargalt a napelemparkokra, több érdekeltségét ráadásul Ritter vezeti. Kapcsolat még a nevek közt, hogy a napelemes cégek jelentős hányada a fent említett Pasaréti úti irodaházban működik. Az egyik tulajdonos magántőkealapot pedig az Equilor Alapkezelő Zrt. kezeli, amit Tiborcz barátja, Szécsényi Bálint vezet.
A Partizán megkereste Tiborcz cégét, a BDPST Group Zrt.-t is, ami szerint a BDPST semmilyen kapcsolatban nincs az említett vállalatokkal, csak a székhely azonos, ez alapján pedig „bármilyen gazdasági reláció felállítása merő találgatás”.
Mindenesetre Túrkevén és Gersekaráton is épülne napelempark, bár még nem történt ezeken sok érdemi munka (pedig előbbi projekt 2017-ben indult). Mezőcsátra is volt tervezve egy napelempark, épp egy gyümölcsös helyére (mint írtuk, az ilyesminek nem mindenki örül). A termést egy relatíve frissen átadott itteni feldolgozóüzem kezelte volna, ezért is volt furcsa ez a projekt. De ebből a napelemparkból sem valósult meg még semmi, pedig 2019 óta ment ez a projekt.
Mindenesetre a napelemparkok profitot termelő vállalkozások, főleg ha még az állam is támogatja őket. Normál esetben 8-10 év alatt térül meg egy több milliárd forintba kerülő naperőmű felhúzása. Jelenleg kevés vonatkozó állami pályázat és támogatás van, de a fenti körhöz kapcsolódó pár cég 2018-ban már elnyert egy kedvezményes hitelt. Ezekből Keszűn és Siklóson telepítettek napelemparkokat, ezek 2019-re fel is épültek. | Tiborcz köréhez került egy rakat napelemcég Polatéktól | A török üzletember és a fia egy időben sok fantáziát láttak a profittermelő napelemparkokban, majd egyszer csak kiszálltak. | null | 1 | https://24.hu/fn/gazdasag/2022/02/01/partizan-napelem-adnan-polat-tiborcz-istvan/ | 2022-02-01 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Röviddel az európai parlamenti választások előtt került sor a két vezető találkozására. Felmerül a kérdés: akart-e üzenni az időponttal az amerikai adminisztráció? Magyarics Tamás emlékeztetett: ezek a találkozók hosszú egyeztetést igényelnek, a résztvevők napirendjét és a megbeszélések témáit is egyeztetni kell, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy nem pont két héttel az EP-választások elé akarták időzíteni.
"Egy olyan interpretáció is létezik, amely szerint
Donald Trump üzenetet kívánt küldeni az európai vezetőknek, hogy ő Európában azt a fajta politikát tartja célravezetőnek - és egy-két esetben ezt ki is mondta -, amelyet Orbán Viktor folytat.
Ilyen politika a többi között a migráció kezelése, valamint az országok szuverenitásának elsőbbsége a szupranacionális szervezetekkel szemben. Elképzelhető tehát egy olyasfajta üzenet, hogy az Egyesült Államok vezetése olyan alapon képzeli el, hogy a migrációt erősen szabályozzák és a nemzetállamok szerepébe nem nyúlnak bele" - mondta Magyarics Tamás.
Kiemelte, hogy itt nemcsak Magyarországról van szó - hiszen Trump annak idején azt mondta, ő Mr. Brexit - vagyis a britek kiválása is részben azért történt, mert jelentős részük nem volt teljesen elégedett a föderalizmus irányába vezető úttal, amit elsősorban a nyugat-európaiak ambicionálnak.
A brexit és az előre hozott választások
Az Európai Parlamenti választások kevésbé mozgatják meg az embereket az Egyesült Királyságban, mint egy esetleges előrehozott parlamenti választás, mert közvetlenebbül tapasztalják a bőrükön azt, hogy mi történik a brit parlamentben akkor, amikor az ország az EU tagja – fogalmazott Magyarics Tamás.
Egy előrehozott brit parlamenti választásnál akár át is rendeződhet a jelenlegi EP-s mandátummegoszlás,
az utolsó brit mandátumbecslés szerint ugyanis a nemrég alakult Brexit párt a szavazatok 34 százalékára számíthat a brit EP-választásokon. A szakértő szerint Nigel Farage pártja szinte senkit nem támogatna a mostani csúcsjelöltek közül.
"Sem Frans Timmermanst, az EB első alelnökét, sem Manfred Webert, az Európai Néppárt EB-csúcsjelöltjét - talán Michel Barnier, az Európai Bizottság jelenlegi brexitügyi főtárgyalója lehet az, akit inkább elfogadnának - vélekedett az ELTE tanára.
Nigel Farage-nak júliustól októberig, 3-4 hónap alatt hosszú ideje nem maradna rombolásra az október végi végső kilépési határidőig -- vélekedett a külpolitikai szakértő, különösen az európai unió általános döntéshozatali ütemét ismerve.
Magyarics Tamás megjegyezte, az euroszkeptikusok, vagy akik ellenzik az adott személynek a bizottsági vezető posztra történő jelölését, nem tudnak majd blokkoló kisebbséget létrehozni, mert a nagy pártok megegyeznek egymással a vezető posztok betöltésében.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd | Magyarics Tamás: Donald Trump az európai vezetőknek is üzent | Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára az EP-választás és a brexit összefüggéseiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. | [
"donald trump",
"orbán viktor",
"európa",
"ep-választás 2019"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2019/05/15/magyarics-tamas-donald-trump-az-europai-vezetoknek-is-uzent | 2019-05-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Tavaly októberben kértük ki közadatigénylésben a szocialista vezetésű kazincbarcikai önkormányzattól a város kedvenc, egyébként pedig a polgármester szomszédjainak tulajdonában lévő céggel, a Serol-Bau Kft.-vel 6 darab buszváró kivitelezésére kötött szerződést minden mellékletével együtt, mert furcsálltuk, hogy szél és eső ellen nem védenek az objektumok, viszont egy darab több mint 4,5 millió forintba került. Kazincbarcika nem adta a szerződést, azt mondta üzleti titok. Mi meg azt mondtuk, hogy közpénzek elköltésével kapcsolatban ilyen nincs, és különben sem atomreaktort építettek, úgyhogy bepanaszoltuk őket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. Március végén megérkezett a NAIH válasza, miszerint Kazincbarcika természetesen tényleg jogellenesen tagadta meg az adatigénylés teljesítését, ezért a hatóság felszólította az önkormányzatot, hogy haladéktalanul küldje meg részünkre a kért dokumentumokat.
Ehhez képest három hétig nem történt semmi. Akkor felhívtuk telefonon Szitka Péter MSZP-s polgármestert, aki iszonyúan készséges volt: igen, olvasta a NAIH-levelet; igen, mindenben igazunk van, ezek közérdekű adatok, amiket nyilvánosságra kell hozni; nem, el sem tudja képzelni, hogy miért nem kaptuk meg őket egyből, de utánanéz; természetesen nem akarnak sem nekünk problémát okozni, sem törvénysértést elkövetni; máris hívja a kollégáit, és napokon belül megkapunk mindent, kezemet csókolja, viszonthallásra.
Csodák csodájára pedig egy hét múlva tényleg megküldték végre a buszvárós szerződést. Először is: örüljünk, hogy közel 10 millióval olcsóbb lett a projekt a Serol-Bau eredeti ajánlatánál. Ugyanis az elektromos munkákat végül mégsem végeztette el a város, ezzel megspóroltak egyszer 9,1 millió közpénzt, másrészt a cég még 871.600 forinttal csökkentette a vállalkozási díjat a tárgyalásos eljárás folyamán, így lett a végösszeg „csupán” 27,5 millió. | Kazincbarcika végre megküldte a buszvárós szerződést | Türelmünk és kitartásunk meghozta gyümölcsét: közadatigénylésünk benyújtása után fél évvel, és a NAIH erre felszólító határozata után 1 hónappal az MSZP-s vezet | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2014/05/08/kazincbarcika-vegre-megkuldte-a-buszvaros-szerzodest/ | 2014-05-08 00:00:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy amerikai bíró helyt adott egy keresetnek, amit a Burger King megtámadott, így bíróság előtt kell tisztáznia magát a gyorsétteremláncnak, ami a vád szerint megtévesztette az éhes vásárlókat azzal, hogy a Whopper szendvicsét a valóságosnál nagyobbnak tüntette fel.
Roy Altman amerikai körzeti bíró Miamiban azt mondta, hogy a Burger Kingnek meg kell védenie magát azzal az állítással szemben, hogy a Whopperek ábrázolása a bolti menükön félrevezeti az észszerű vásárlókat, ami szerződésszegést jelent.
A csoportos kereset azzal vádolja a Burger Kinget, hogy olyan hamburgereket ábrázol, amikben az összetevők "túlcsordulnak a zsemlén", azt a látszatot keltve, hogy a hamburgerek 35 százalékkal nagyobbak, és több mint kétszer annyi húst tartalmaznak, mint amivel az étterem szolgál.
Az akkoriban új Impossible Whopper egy brooklyni Burger Kingben 2019. augusztus 8-án.
A Burger King kifogása szerint nem kötelező olyan hamburgert szállítani, ami "pontosan úgy néz ki, mint a képen", de a bíró szerint az esküdtek feladata "megmondani, mit gondolnak az észszerű emberek".
A bíró a határozatában azt is lehetővé tette, hogy az ügyfelek gondatlanságon alapuló és jogalap nélküli gazdagodási követeléseket indítsanak. A megegyezés közvetítésére irányuló korábbi erőfeszítések sikertelennek bizonyultak.
A bíró elutasította a cég tévés és online hirdetéseken alapuló állításait is, mert nem talált olyan állítást, amikben a Burger King a hamburger "méretére" vagy a húspogácsa súlyára vonatkozólag olyan ígéretet tett volna, amit nem teljesített.
A McDonald's és a Wendy's hasonló per ellen védekezik a brooklyni szövetségi bíróságon. A felperesek ügyvédje ott Altman véleményére hivatkozva indokolta az ügyük folytatását.
A Taco Bellt a múlt hónapban szintén beperelték a brooklyni bíróságon, mert a vád szerint olyan Crunchwrapst és mexikói pizzákat árusított, amik állítólag csak feleannyi tölteléket tartalmaznak, mint amennyit hirdettek.
Minden perben legalább 5 millió dollár kártérítést követelnek. (Reuters) | A Burger Kingnek bíróság előtt kell tisztáznia, hogy a Whopperei nem túl kicsik | A vád szerint a gyorsétteremlánc Miamiban megtévesztette az éhes vásárlókat azzal, hogy a szendvicsét a valóságosnál nagyobbnak tüntette fel a menüjén. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2023/08/29/a-burger-kingnek-birosag-elott-kell-tisztaznia-hogy-a-whopperei-nem-tul-kicsik | 2023. 08. 29. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Máris kiszivárgott! Erről beszélhetett Orbán Viktor a kormánypártok esztergomi frakcióülésén
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Orbán Viktor hárompontos gazdasági akciótervet hirdetett /
Elsősorban gazdasági fókuszú volt a miniszterelnök Esztergomban, a kormánypártok zárt körű frakcióülésén elhangzott beszéde, amelyen többek között megfizethető lakhatásról, egymilliós jövedelemről és munkáshitelről beszélt.
A miniszterelnök helyzetértékelése szerint a gazdasági semlegesség fordulatot hoz majd 2025-től, a kormány célja, hogy hazánk az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedést érjen el - értesült a beszéd részleteiről a Magyar Nemzet.
(A legfrissebb hírek itt)
Így hangzottak a kormányfő már korábbról ismerős megállapításai:
a világ a járvány és a háború kitörése óta gyökeresen megváltozott
a Kelet fel-, a Nyugat pedig lefelé tart. Szerinte maximum tíz év, és a legeket a világgazdaságban mind a Kelethez fogják sorolni
ha hazánk sikeres akar lenni, akkor gazdaságilag semlegesnek kell lennie, a saját útját kell járnia
Gazdasági elképzelések:
Magas gazdasági növekedés 2025-től: ehhez Orbán Viktor véleménye szerint szabad kereskedelemre van szükség a Nyugat és a Kelet felé egyaránt
Beavatkozási pontok: megfizethető lakhatás, egymilliós jövedelem és munkáshitel, Demján Sándor-program és tőkejuttatás a magyar kisvállalkozásoknak
Aktuális politikai helyzet:
Brüsszelben nem adták fel a célt, hogy Magyarországra is ráerőltessék a migránsokat, és Magyarországot is beállítsák a háború kritikátlan támogatói közé. Ezt a nemzeti kormánynál soha nem fogják elérni.
Orbán Viktor Berlinben
Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap este a német fővárosba utazik, ahol részt vesz a Berlini Folyamat 10. csúcstalálkozóján - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Magyarországot nyugat-balkáni befolyására és a magyar EU-elnökségre tekintettel hívták meg ismét a csúcstalálkozóra. A Berlini Folyamatot Németország 2014-ben indította útjára azzal a céllal, hogy az uniós bővítést is elősegítve megerősítsék a nyugat-balkáni régió országai közötti együttműködést, fenntartsák az integrációs folyamat dinamikáját, továbbá elejét vegyék a térségben erősödő euroszkepticizmusnak. A magyar miniszterelnök hétfőn kétoldalú tárgyalásokat is folytat a csúcstalálkozón részt vevő több állam vezetőjével - tájékoztatott Havasi Bertalan.
BLIKK DOSSZIÉ
Esztergom
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Adja hozzá a Blikk friss híreit a Google hírfolyamához | Erről beszélt Orbán Viktor az kormánypártok esztergomi frakcióülésén | Elsősorban gazdasági fókuszú volt a miniszterelnök Esztergomban, a kormánypártok zárt körű frakcióülésén elhangzott beszéde, amelyen többek között megfizethető lakhatásról, egymilliós jövedelemről és munkáshitelről beszélt. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/politika/magyar-politika/orban-viktor-esztergomi-frakcioules/9e4lbh4 | null | true | null | null | Blikk |
Belföld: Második menet a vagyonért: a tét a Hunguest Hotels és az üdülési csekk | A Nemzeti Üdülési Alapítvány történetében és működésében sok olyan epizód lelhető, amelynek ismeretében megértő az ember, ha átalakításáról, keményebb megfogalmazásban, „államosításáról” hall. Valahogy úgy van vele, mint amikor 1998-ban, a kormányra kerülő Fidesz egyik első lépése volt, hogy megszüntesse a néhány botrányos döntést hozó társadalombiztosítási önkormányzatot, amelyet azóta se kíván vissza senki. Csakhogy a kiszorítósditól sem lett jobb semmi. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/20100731-csekkben_a_tenger-757971 | 2010-08-01 15:54:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Letartóztattak egy floridai férfit, aki egy speciális mókuskerékkel próbált átfutni az Atlanti-óceánon Londonba augusztus végén - írja a Sky News.
A 44 éves Reza Baluchit az amerikai parti őrség (USCG) Georgiától mintegy 70 mérföldre észlelte és nem engedte továbbpörögni, mert az eszköz "nyilvánvalóan nem volt biztonságos", bóják és vezetékek tartották a felszínen.
A parti őrségnek azonban nem volt könnyű dolga a férfival, mivel az nem volt hajlandó kiszállni a mókuskerékből. Először azzal fenyegetőzött, hogy egy nagy késsel leszúrja magát, majd később azzal jött elő, hogy felrobbantja magát.
Az USCG szerint nem lehetett eldönteni róla, hogy igazat mond-e - na meg drótokat is tartott a kezében -, ezért tűzszerészeket akartak hívni. Végül, amikor élelmet és vizet adtak át neki, akkor ismerte be, hogy kamuzott, a parti őrség pedig kiszedte a hajójából.
Reza Baluchinak nem ez volt az első összeütközése a parti őrséggel, 2014-ben, 2016-ban és 2021-ben is egy házilag eszkábált hajója miatt kellett intézkednie a hatóságnak. | Letartóztattak egy férfit, aki mókuskerékkel akart átkelni az óceánon | A 44 éves Reza Baluchi egy mókuskerékre hajazó hajóval próbált meg elutazni Londonba. Nem sikerült. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/kulfold/2023/09/06/letartoztatas-florida-mokuskerek-ocean-atkeles | 2023. 09. 06. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Pappa Pia című zenés bulifilmben, amelynek megérkezett a fergeteges új előzetese.
Az év egyik leglazább magyar filmjeként közeleg a Csupó Gábor rendezésében készülő Pappa Pia című musical, amelyhez a februári teaser után most kijött a sokkal hosszabb és pörgősebb teljes előzetes.
A film cselekménye szerint Papi (Nagy Feró) a világ legkedvesebb nyugdíjas linkje, aki mindenkinek tartozik és csak a jókedvét ajánlhatja törlesztés helyett. Már laknia sincs hol, egy lepukkant Duna-parti csónakházban húzza meg magát. Ám szomszédja, egy menő szuperdiszkó tulajdonosa, Wizy (Stohl András) most ezt is elvenné tőle, hogy valami csilivili buliplázát építtessen a parton. Az öreg nem esik kétségbe, de fogalma sincs, mit csináljon, úgyhogy a bonyolultabb megoldást választja: segítséget kér az unokájától, Tomitól (Szabó Kimmel Tamás). A srác legalább olyan link, mint a nagyapja és habozás nélkül hívja a haverjait. A pesti vagányok, bohémek és egyéb figurák tarkabarka csapata szembeszáll Wizy zsoldosaival meg bombázó, de jéghideg alvezérével, és megkísérli a lehetetlent: a csónakházból átmenetileg romkocsmát varázsolnak, hogy összegyűjtsék a túléléshez szükséges összeget.
A főszereplők mellett az Ostorházi Bernadett, Reviczky Gábor, Dobó Kata, Kováts Vera, Mózes András és Vajna Tímea alkotta szereplőgárdával forgatott film augusztus 15-én fog a mozikba kerülni. | Nagy Feró elszabadul és romkocsmát nyit | A Pappa Pia című zenés bulifilmben, amelynek megérkezett a fergeteges új előzetese. | [
"csupó gábor",
"dobó kata",
"magyar film",
"mozi",
"musical",
"nagy feró",
"ostorházi bernadett",
"pappa pia",
"reviczky gábor",
"stohl andrás",
"szabó-kimmel tamás",
"trailer"
] | 0 | http://24.hu/kultura/2017/07/03/nagy-fero-elszabadul-es-romkocsmat-nyit | 2017-07-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Barack Obama vigyorog majd az Amazing Spider-Man 583. számának borítóján, ami az új elnök hivatalos beiktatási ceremóniájának tiszteletére január 14-én kerül a boltokba. Zeb Wells író és a Todd Nauck-Frank D'Armata rajzolópáros sztorijában Pókember egyik régi ellenfele meg akarja akadályozni az új elnök hagyományosan január 20-án tartott washingtoni beiktatását. Szerencsére a pókpizsamában viccelődő Peter Parker jön, és megmenti Obamát. Hogy pontosan kitől, az egyelőre titok - mi Oktopusz dokira vagy valamelyik Zöld Manóra tippelünk.
"Amikor meghallottuk, hogy Obama gyűjti a Pókembert, tudtuk, hogy ezt a két figurát egyszer közös képregényben kell szerepeltetni - nyilatkozta a Marvel főnöke, Joe Quesada. - Történelmi pillanat, hogy egy Pókember-rajongó elnök vonulhat be a Fehér Házba, és ennek mindenképpen szerettünk volna emléket állítani a képregénysorozatban."
Obama az egyik képkockában személyesen mondja el Pókembernek, mekkora rajongója. Peter Parker pedig azzal poénkodik a borítón, hogy ha már az új elnök bekerült az újságba, cserébe igazán rányomtathatná Pókember arcképét az egydolláros bankjegyekre. (marvel.com) | Obama vigyorog az új Pókember címlapján | Obama vigyorog az új Pókember címlapján - Barack Obama vigyorog majd az Amazing Spider-Man 583. | [
"popkult",
"képregény",
"politikus"
] | 0 | http://index.hu/kultur/blog/2009/01/09/obama_vigyorog_a_pokember_cimlapjan | 2009-01-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Száraz István az MNB-elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, de olyan ügyletekben is részt vesz, amelyek a kormányfő lányához és vejéhez köthetők.hirdetésAlapos átrendeződés kezdődött meg a Magyar Nemzeti Bank korábbi alapítványainak ingatlanjainál, így derült ki, hogy a budai Várnegyed Duna-partján új tulajdonosokhoz került az egyik szálloda épülete.hirdetésA Lánchíd utca 19–21. szám alatti épületet az köti össze az MNB-hez kapcsolódó ügyletekkel, hogy ugyanahhoz a két tőkealaphoz került, amihez az egykor még beazonosítható alapítványi ingatlanok.A jegybank ugyanis megszüntette a költséges alapítványi konstrukciót, és az a megoldás, amit helyette választott, követhetetlenné teszi a közpénzből vásárolt patinás épületek, illetve az azok értékesítéséből származó vagyon sorsát. A különböző ingatlan- és magántőkealapoknak csak a kezelője nyilvános, az alapok befektetési jegyeinek tulajdonosa nem.Így a világörökség részét képező Lánchíd utcai házról is csak annyit tudni, hogy a nyár elején 1,6 milliárd forint alaptőkével létrehozott G-Gamma LCHD Kft.-é, amely az Arezzo és a Felis Magántőkealap birtokában van, azokat pedig a részben Száraz István tulajdonában lévő Quartz Befektetési Alapkezelő igazgatja.Száraz István az MNB-elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, de olyan ügyletekben is részt vesz, amelyek a kormányfő lányához és vejéhez köthetők. Az elmúlt hónapokban az Arezzo és a Felis Magántőkealap tulajdonába került a G-Alpha VRSMRT, a G-Beta OSTROM, a G-Delta ADRSSY és a G-Epsilon PSZTSZR Kft. is, amelyeknek az alaptőkéje együttesen mintegy 4,7 milliárd forint.Ezeknek a neveknek mindegyike köthető valamilyen jegybanki ingatlanprojekthez, a PSZTSZR például az MTA Központi Kémiai Kutató Intézetének Pusztaszeri úti épületét idézi fel, amelyet egykor 2,7 milliárd forintért vett meg az egyik MNB-alapítvány. Azt azonban, a magántőkealapok közbeiktatásának köszönhetően, már nem lehet megtudni, hogy jelenleg valójában kik a tulajdonosok. | Matolcsy fiának barátja tűnt fel egy volt MNB-s szálloda tulajdonosa körül | Száraz István az MNB-elnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, de olyan ügyletekben is részt vesz, amelyek a kormányfő lányához és vejéhez köthetők. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202134_ggamma_lchd_tulajdonosvaltas_alanchidnal | 2021-08-26 15:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Régóta kapcsolatban állhatott Kósa Lajos az őt szerinte átverő asszonnyal és férjével, még valamilyen – vélhetően születésnapi – ünnepi összejövetelükön is részt vett a Fidesz volt alelnöke
– tudta meg a 168 Óra.
Kósa Lajos a délelőtti hebegése-habogása után délután egy rövid videóban azzal állt elő, egy csengeri háztartásbeli csaláskísérletének áldozatává vált, ezt próbálják jelenleg felhasználni ellene. A Modern Városokért programért felelős tárca nélküli miniszterről a mai Magyar Nemzet írta meg, hogy négymilliárd-háromszázötvenhárommillió euró (4 355 000 000 euró, azaz 1340 milliárd forint) kezelésével bízták meg, hogy abból vásároljon államkötvényt. Erről hiteles közjegyzői dokumentumot is közzétettek. Tehát Kósa Lajos aláírt. És hogy kinek? A miniszter először egy „németországi nőt”, majd egy ismerősének az ismerősét, végül pedig
egy „csengeri háztartásbelit”
említett. Az asszony „hihetetlen vagyont örökölt, s éveken át az efölötti rendelkezést ígérte Kósának, erről szerződést is kötöttek. A pénz Kósa szerint nem érkezett meg. Arról is beszélt, hogy később jó barátjától, a csengeri polgármestertől (Forján Zsolttól) hallotta, hogy az őt éveken át átverő hölgy a csengeri önkormányzatnak, az ottani egyháznak is felajánlásokat tett, azonban az ígéretekből semmi nem valósult meg, sőt a hölgy számos csengeri magánszemélytől – éppen a nagy örökségre hivatkozva – kölcsönöket kért és kapott. Emiatt az ügyben feljelentés is született, a csengeri polgármester elmondása szerint rendőrségi eljárás van folyamatban.
Információink szerint az asszony férje, a vélelmezhető tettestárs Sz. Gábor ugyanakkor már soha nem adhatja vissza a kölcsönt, helyi forrásaink szerint ugyanis kicsit több mint két hete öngyilkos lett.
Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) sajtóügyeletét, ahol azt közölték lapunkkal: öngyilkosság esetén közigazgatási hatósági eljárást indítanak, ám ezek részleteiről nem adnak felvilágosítást.
A férfi feleségét, tehát a csalással vádolt asszonyt ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói őrizetbe vették. Jelenleg ugyanakkor nem előzetes letartóztatásban, hanem – helyi források szerint – házi őrizetben, illetőleg lakhelyelhagyási tilalom alatt vár a büntetőeljárás őt érintő következményeire. Egyelőre nincs hivatalos információink a folyamatban lévő büntetőügy tárgyáról, s részleteiről, ám amint a NAV bűnügyi főosztályától, vagy annak területileg illetékes szervétől választ kapunk kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.
Csengeriek szerint nemcsak az lenne furcsa, ha a sok ezer milliárd forintos Modern Városok programért felelős minisztert, Debrecen korábbi vezetője átejthették volna a házaspár régóta hangoztatott történetével, miszerint az asszony édesapja révén, aki Németországban vállalkozóként gazdagodott meg, hihetetlen vagyont örökölt, amelyhez azonban egyelőre nem jut hozzá. Miután az öröklésről valamiféle hitelesítő dokumentációval rendelkezhetett, sokan elhitték a történetet. Emiatt hiteleztek is a házaspárnak sokan a környéken.
Csengeren a házaspárt egy Pólus Hotel feliratú kisbusszal közlekedett, amelyről azt állították, hogy éppen a hatalmas örökségből származó vagyon egy részét fektették idegenforgalomba: a budapesti Hotel Pólus valójában az ASZPIK Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. tulajdonában van, ez a cég is üzemelteti. Az 1990-es megalapítása óta budapesti vállalkozásnak a hatályos céginformáció szerint semmiféle köze sincs az érintett házaspárhoz, így Kósa örökösnőjéhez sem. A hotel pedig, az Opten adatai szerint a cég egyik telephelyeként lehetett bejelentve 1998 óta, így nehezen elképzelhető, hogy a csengeri házaspár valamilyen módon részesedéssel bírt volna benne.
De Kósa Lajos egyre furább nyilatkozatokat tesz. Az mno.hu-nak például azzal magyarázta, hogy az őt éveken át átverő, legalábbis állítása szerint megvezető asszony ellen, aki egy elfoglalt polgármestert, illetőleg országgyűlési képviselőt átejtve többször is ügyvédhez, továbbá közjegyzőhöz rángatott, Kósa nem jelentette fel, mondván, őt nem károsította meg. A miniszter délelőtti és délutáni nyilatkozatai között is rengeteg ellentmondás van, ahogyan az is elképzelhetetlen, hogy Kósa jogászai ne lepleztek volna le egy ilyen csalást már akkor, amikor debreceni polgármesteri minőségében „hozzá fordult" tanácsért a házaspár.
Az ügy egyre szövevényesebb és gyanúsabb, a csengeriek elzárkóznak a névvel vállalt nyilatkozatoktól, a hatóságok honlapján információ nem lelhető fel, az illetékesek elérhetetlennek bizonyulnak. Egyelőre, hiszen a Magyar Nemzet holnapra további részleteket ígért. | Öngyilkos lett a férfi, akinek felesége állítólag átverte Kósa Lajost | A férfi megölte magát, a feleségét pedig – akit Kósa Lajos csalással vádol, de nem jelentett fel – őrizetbe vették Csengeren. Két héttel a botrány kirobbanása előtt valami történt. | null | 1 | http://168ora.hu/itthon/ongyilkos-lett-a-ferfi-akinek-felesege-allitolag-atverte-kosa-lajost-146703 | 2018-03-14 12:40:00 | true | null | null | 168 óra |
Szemben az általános közvélekedéssel, a jelenlegi jövedelemarányos árszintek sem historikusan, sem regionálisan nem tekinthetőek magasnak, és még mindig jobb helyzetben vagyunk, mint a válság előtt. Továbbra is jobban megéri venni, mint bérelni – derül ki az legfrissebb magyar lakáspiaci felmérésből.
Szemben az általános közvélekedéssel, a jelenlegi jövedelemarányos árszintek sem historikusan, sem regionálisan nem tekinthetőek magasnak, és még mindig jobb helyzetben vagyunk, mint a válság előtt, és még mindig jobban megéri venni, mint bérelni – derül ki az legfrissebb magyar lakáspiaci felmérésből.
Jelenleg a ciklikus lakáspiac érett, "normális" működési szakaszában járunk – derül ki az OTP Lakóingatlan Értéktérkép friss elemzéséből, melyben 2018 első három negyedévének a NAV által eddig feldolgozott forgalmi adatai alapján készítettek.
18 járásban csökkentek a négyzetméterárak
A forgalmi adatok az elmúlt három évhez hasonlóan továbbra is két számjegyű, országos átlagban 18 százalék körüli nominális áremelkedést mutatnak. A budapesti drágulás az egy évvel korábbi 15-ról 20 százalékra gyorsult, s nagyjából ezt a mozgást követik a megyei jogú városok is. A kisebb városok lakóingatlanai a tavalyi átlagosan 8 után idén eddig 11 százalékkal lettek drágábbak, míg a községek hasonló mutatója látványosan, 1-ről 19 százalékra ugrott, de hozzá kell tenni: sokéves értékvesztés után a községi átlagár nagyon alacsony bázisról indult el tavaly. Ráadásul akad 18 járás (a vizsgált 153 járás 12 százaléka), ahol nominálisan csökkentek az ingatlanárak (a térképen pirossal jelölték őket).
© OTP
A panelreneszánsz élesztette újra az árakat
Az elmúlt öt év áremelkedési trendje a lakótelepi lakások felől indult, s itt mehetett végbe a legnagyobb arányú értéknövekedés az elmúlt években – olvasható az elemzésben. Így mára az eladott lakótelepi lakások országos átlagos négyzetméterára meghaladja a 260 ezer forintot. Idén a téglalakások ára ismét jobban drágult, aminek hátterében – az összforgalomból országosan csak néhány százalékkal részesedő, ám látványos drágulást mutató – új lakások bővülő forgalma állhat.
Az átlagár ranglista nem tartalmaz nagy meglepetést: Budapesttel (495 ezer Ft/nm) természetesen nem számolva továbbra is Győr-Moson-Sopron a legdrágább, 305 ezres négyzetméterárral. A 200 ezres limitet már tizenegy megye is haladja meg. A legolcsóbb hagyományosan Nógrád megye, 85 ezer forint alatti árszinttel. A 150 ezres szint alatt van emellett Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megye. Az eladott ingatlanok országos átlagára az év első három negyedévében 337 ezer – Budapesttel nem számolva 214 ezer – forint volt négyzetméterenként.
Ennyi az annyi
A megyeszékhelyek között az idei első három negyedévben Szekszárd drágult legnagyobb ütemben, 34 százalékkal. Több mint negyedével nőtt az átlagár Szolnokon, Tatabányán, Miskolcon és Egerben. Csakúgy, mint a megyék esetében, itt is tehát az amúgy az olcsóbbak közé tartozó városok drágultak jobban, tehát működik a bázishatás. A legdrágább megyeszékhely Győr, 315 ezer négyzetméteres átlaggal.
A fővárosi kerületek árváltozás élbolyban idén is olyan olcsó, városperemi kerületek vannak (XVIII. – itt 31%!, XVII., XXI., XV., IV., XIX.), melyek nem befektetési célpontok, és a korábbi évekkel ellentétben nem is feltétlenül a manapság "slágernek" számító lakótelepi jellegű, hanem sok családi házas kertvárosi övezet van köztük.
A rangsort továbbra is az V. kerület vezeti 800 ezer forint feletti átlagos négyzetméterárral. 50 százalékot meghaladó mértékben drágult, és ezzel élen áll a fővárosban a 1015-ös körzet, azaz az I. kerület Vízivárosi része. Emellett a 1188-as körzet (a XVIII. kerület városhatár melletti kertvárosi része) produkált még több mint 40 százalékos emelkedést.
A befektetők hajtották a lakótelepi árakat
Mint a legolcsóbb lakáskategória, az iparosított technológiával épült ingatlanok egyrészt jó befektetésnek számítottak (és számítanak mind a mai napig), hiszen elhelyezkedésük, közlekedési kapcsolataik és szolgáltatási ellátottságuk révén gyakran kedvelt albérleti célpontok, így a válságból való kilábalást az panelek iránti kereslet hajtotta. Az épületek folyamatos korszerűsítésével mára ugrásszerűen javult a megítélésük, saját lakás céljára is népszerűbbek.
A fővárosban jelenleg a XI. kerületben a legdrágábbak a lakótelepi lakások, közelítve a félmilliós négyzetméterárat, jóllehet három éve még csak 264 ezer forint volt a kerületi átlag. Budapesten kívül a megyeszékhelyeken találjuk a lakótelepi állomány másik jelentős részét. Nagyvárosainkban három év alatt összességében 60 százalékkal drágult ez az alpiac. Legnagyobb mértékben, 80 százalékkal a tatabányai lakótelepek ára nőtt 2015 óta. A 75 százalékot Egerben és Kecskeméten érte el a drágulás szintje.
Jobban megéri venni, mint bérelni
Bár az öt év alatt országosan kimutatható 80 százalékos (Budapesten 120 százalékos) nominális áremelkedés alapján joggal vetődhet fel, hogy ezek az árszintek már nem megfizethetőek, a kereslet folyamatos élénkülése nem ezt jelzi vissza. A lakásárak és a nettó átlagkeresetek alapján kijelenthető, hogy jobb helyzetben vagyunk (azaz kevesebb havi – konkrétan országosan 1,1, Budapesten 1,7 – jövedelemből tudnánk venni egy átlagárú lakásnégyzetmétert), mint a válság előtti években. Ennek oka, hogy a nettó átlagkereset, szemben a lakásárak ötéves emelkedésével, immár legalább tíz éve töretlenül nő.
A historikus összevetés mellett a regionális összehasonlítás is azt mutatja, hogy a magyar lakásárak összességében, jövedelemarányosan nem túlzóak; a környező országos között nagyjából a középmezőnyben állunk. A vásárlási kedvet fűti az a reláció is, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a ’price to rent ratio’, azaz jobban megéri lakást venni, mint bérelni.
Bár a lakásvásárlással és -kiadással elérhető nettó hozamok csökkennek, az 5–6 százalékos szint még vonzó a potenciális vásárlók szemében.
Direkt húzhatják a kivitelezők az átadást
A 2018. november 1. előtt jogerős építési engedélyt kapott házak – melyeknél a legújabb szabály szerint továbbra is 5 százalék marad az áfa – építői közül sokan kivárnak a kivitelezéssel, hiszen 2023. december 31-ig él számukra a kedvezmény, s joggal gondolhatják, hogy a szűkössé váló kínálat miatt tovább nő az árszint. Bár nem várható, hogy teljesen kiszáradna az újlakás-piac a 27 százalék áfa mellett sem, néhány éven belül biztosan lehet számítani a piac tisztulására és koncentrációjára – derül ki az elemzésből.
Erre közvetetten pozitív hatással lehet a kiszámíthatóvá váló – és a kínálatot visszafogó – áfaszabályozás. Az előző felívelő ciklus (1998 és 2006 között) nyolc évig tartott, s a mostani fellendülés sokban hasonlít rá, azaz a hosszabb, több éven át tartó fellendülést és áremelkedést évekig tartó lehűlés, stagnálás követheti. Ugyanakkor sok múlik az előre nem kiszámítható, ám a lakáspiacot jelentősen befolyásoló kormányzati döntéseken. | Gazdaság: Ezért húzzák el a kivitelezést - tovább emelkednek a lakásárak | Szemben az általános közvélekedéssel, a jelenlegi jövedelemarányos árszintek sem historikusan, sem regionálisan nem tekinthetőek magasnak, és még mindig jobb helyzetben vagyunk, mint a válság előtt. Továbbra is jobban megéri venni, mint bérelni – derül ki az legfrissebb magyar lakáspiaci felmérésből. | [] | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20190109_Lakasaremelkedes_ezert_eri_meg_elhuzni_a_kivitelezest | 2019-01-09 11:22:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
A hétfő esti Hivatalos Értesítőből kiderült, mekkora bevétele származott 2023-ban a Fidesznek, vette észre a hvg.hu.
Tagdíjból kerekítve 288 millió, a központi költségvetésből 1 milliárd, a párt országgyűlési képviselőcsoportjának nyújtott állami támogatásból további 574 millió forint, egyéb forrásból 200 millió bevétel származott a kormánypártnak, írja a portál.
Adományként 52,2 millió forintot kapott a kormánypárt, a legbőkezűbb Deutsch Tamás EP-képviselő volt a maga 4 184 132 forintos adományával.
A pénzügyi kimutatásban a párt tavalyi kiadásai is szerepelnek. A kiadások (3 355 558 888 forint) és a bevételek (2 127 668 897 forint) összevetése után pedig kiderült, hogy a Fidesznek 1,2 milliárdos hiánya keletkezett.
Ám arról, hogy ezt miből fedezik, nem tett említést a kormánypárt, teszi hozzá a hvg.hu. | 1,2 milliárd forinttal költött többet tavaly a Fidesz, mint amennyi bevétele volt | Vajon miből fedezik? | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/belfold/2024/09/03/1-2-milliarddal-koltott-tobbet-tavaly-a-fidesz-mint-amennyi-bevetele-volt | null | true | null | null | Rtl.hu |
Milyen alapon állítja az OLAF, hogy szervezett csalás nyomaira bukkant az egy időben a miniszterelnök veje, Tiborcz István érdekeltségében álló Elios Innovatív Zrt. által elnyert, uniós támogatásból megvalósult közvilágítási projekteknél? Ezt részletezzük cikksorozatunkban, amelyben már vázoltuk a csalás általános receptjét, bemutattuk, milyen durva tenderbefolyásoló ügyletben nem vizsgálódott érdemben a rendőrség Szekszárdon, és mivel adott kezdőlökést Lázár János jelenlegi kancelláriaminiszter még hódmezővásárhelyi polgármesterként az Eliosnak. Hétfőn a projektek körül bábáskodó cégek és magánszemélyek hálóját vettük számba.
A fentiek tudtában egyáltalán nem meglepő, hogy az Elios honlapján bármely menüpontra kattintva ugyanaz a sajtóközlemény tárul a felhasználók elé. Ebben részletezik, hogy
a megkeresésekre adott válaszokat (szakmai, műszaki és jogi szempontból is) figyelmen kívül hagyva jelentek meg cikkek, riportok a sajtóban, így nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy ez a felfokozott érdeklődés politikai indíttatású, és bizonyos érdekkörök politikai ambícióit hivatottak elősegíteni.
Mint írják, az ELIOS Innovatív Zrt. minden megbízása során a jogszabályi előírásoknak megfelelően, magas szakmai színvonalon teljesített, de ezen túlmenően nem kívánják kommentálni a sajtóhíreket.
Alább változtatás nélkül közöljük a sajtóközleményt.
„A közelmúltban az ELIOS Innovatív Zrt-ről a sajtóban megjelent hírekkel kapcsolatban az alábbiakban olvashatja társaságunk álláspontját.
A jelenlegi vezetés ismeretei szerint az ELIOS Innovatív Zrt. működését és tulajdonosi összetételét illető médiaérdeklődés a 2014-es országgyűlési választásokat megelőzően is hasonló szintet ért el, mint amit jelenleg tapasztalunk. A megkeresésekre adott válaszokat (szakmai, műszaki és jogi szempontból is) figyelmen kívül hagyva jelentek meg cikkek, riportok a sajtóban, így nem tudunk elvonatkoztatni attól, hogy ez a felfokozott érdeklődés politikai indíttatású, és bizonyos érdekkörök politikai ambícióit hivatottak elősegíteni.
Ebből kifolyólag, egészen eddig a pillanatig nem kívántunk reagálni semmilyen, a társaságunkhoz kapcsolódó médiamegjelenésre. Az ELIOS Innovatív Zrt. működése során, ideértve a közbeszerzéseket is, mindig szabályosan, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek mindenben eleget téve járt el. A társaságunk által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektek az elérhető legmagasabb szakmai színvonalon, a magyar és nemzetközi szabványelőírásoknak tökéletesen eleget téve valósultak meg. Az elmúlt 9 évben a cégünk által felszerelt lámpatestek meghibásodási aránya nagyjából 1 ezrelék, és természetesen a garanciális kötelezettségeinknek szükség szerint mindig eleget tettünk. Fentiek eredményeképpen a megbízó önkormányzatok minden esetben jelentős – éves szinten több 10 milliós – energia- és költségmegtakarítást értek el, ezzel hozzájárulva az Európai Unió klímavédelmi törekvéseinek megvalósulásához. Bizonyítéka ennek, hogy az Európai Bizottság hivatalos kiadványa az első közvilágítási projektünket mintaprojektnek nyilvánította, és költségtakarékossági és klímavédelmi szempontból is követendő példaként mutatta be. Minden egyes projektet műszaki átadás-átvétel keretében adtunk át megbízóinknak, melynek részét képezte a hivatalos fénymérés is – az ELIOS projektjein az úttesten mért közvilágítási szint a szabványoknak, az előírásoknak és a szerződésnek megfelelő mértékű. Az esetek több mint harmadát tekintve pedig a szabvány mértékét jelentősen meghaladó eredményt mutattak.
Az ELIOS Innovatív Zrt. minden megbízása során a jogszabályi előírásoknak megfelelően, magas szakmai színvonalon teljesített. A társaságot érintő bármilyen hivatalos megkeresés, vizsgálat során a hatóságokkal maximálisan együttműködtünk, a vizsgálatok lefolytatását elősegítettük. Az esetleges további hivatalos eljárások során is maximálisan rendelkezésre állunk, azonban a politikai indíttatású megkereséseket, sajtóhíreket a fentieken túlmenően nem kívánjuk kommentálni.” | Ellepte egy közlemény az Elios honlapját | Akárhova kattint, ugyanoda lyukad ki. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/02/12/ellepte-egy-kozlemeny-az-elios-honlapjat/ | 2018-02-12 19:13:00 | true | null | null | 24.hu |
Most először elhangzott: ekkora, elképzelhetetlen összeget költöttünk védekezésre – Varga Mihály a jövőnkről is beszélt
A védekezés költségei, hiány, államadósság. És mi lesz Magyarországgal most? A hírek legtöbbje nem túl rózsás, de jó, hogy a szakemberek véleménye szerint viszonylag gyorsan talpra állhat az ország, ha vége a járványnak. Sőt, hitelminősítők a válság ellenére is felértékelték Magyarországot.
Durván beleálltak Jakupcsek Gabriellába az egyik posztja miatt
Lehet, mégsem tévedett, aki bespájzolt a hétvégén a lezárások miatt?
Az uniós ügyek mellett a magyar költségvetés és államháztartás helyzetéről is beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek.
Ebből kiderült, hogy a járvány miatt 2020-ban 1014 milliárd forintot költöttünk védekezésre, 3700 milliárdot apedig gazdaság újraindítására. (Ez összesen 4714 milliárd forint.)
Ezt a hatalmas összeget azért lehetett előteremteni Varga szerint, mert az ország az elmúlt években sikeres gazdaságpolitikát folytatott, de hozzájárult mindehhez a fegyelmezett államháztartás és a létrehozott 850 ezer munkahely is.
Konkrétan innen jött a pénz:
Átcsoportosítások
A bankadó befizetésének előrehozása
Az Európai Bíróság döntése lehetővé tette a multikat érintő kiskereskedelmi adó újraindítását
Szintén uniós pénz, de csak 180 milliárd forint volt a munkahelymegtartó bértámogatást szolgáló SURE-program pénze, ami hitel, tehát vissza kell fizetni
A 2020-as államháztartási hiány:
Eredetileg 4 százalék növekedéssel és 1 százalék hiánnyal számoltak. Ám márciustól, a járvány érkeztével minden megváltozott. 2020 végéig körülbelül 1400 milliárd forintnyi adóbevétel maradt el az előzetes számítások alapján, így 9 százalék körül várható a hiány. Védekezésre a GDP 8 százalékát költötte az ország.
A nagyobb hiány okai:
A gazdaság teljesítménye visszaesett (6,4 százalékos lehet az éves visszaesés)
A védekezésre költött összegek is a hiányt növelik
Ezek nehéz döntések voltak, de a kormány helyesen cselekedett, amikor azt mondta: nem lehet pénzügyi akadálya annak, hogy bárki megfelelő egészségügyi ellátást kapjon, avagy a munkahelyét megtarthassa – mondta a portálnak Varga Mihály.
Államadósság:
Az 1929-33-as nagy gazdasági válsághoz hasonlítható a mostani helyzet, s míg az elmúlt években az államadósságot 80 százalékról a GDP 65 százalékára csökkentette a kormány, most ez várhatóan ismét 80 százalék lesz. Az EU az új helyzetben a tagállamoknak megengedte, hogy növeljék az adósságukat, ez az egyik első uniós döntés volt.
Így tehát az elmúlt időszakban felhalmozott nyereséget elvesztettük, de Varga Mihály szerint van remény arra, hogy gyorsan talpra áll az ország, így ismét csökkenthető lesz az államadósság is.
Felértékelődtünk
Jó hír, hogy a hitelminősítők felértékelték Magyarországot a válság ellenére, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaságpolitika kiszámítható, a gazdaság pedig válságálló állapotban van. Európában sem volt hasonlóra példa.
Vendéglátás, szállodaipar, turizmus:
A járvány első hullámában felújításra kapott pénzt az ágazat, hiszen ezeket a munkákat akkor lehet elvégezni, ha nincs vendég. Decemberben újra leültek a főbb turisztikai szereplőkkel, akik elmondták, hogy már nem beruházási támogatásokra volna szükség, hanem a munkavállalók megtartásához bértámogatásra. Ezért a kormány úgy döntött, adó- és járulékmentességet kapnak, és a munkavállalók bérének 50 százalékát az állam átvállalja. Egyelőre három hónapon át, de ha kell, hosszabbítanak. Mivel a turizmus az elmúlt években komoly mértékben, 13 százalékkal képviselte magát a gazdaságon belül, fontos, hogy az újraindításhoz szükséges kapacitások megmaradjanak.
Mivel a válságot most nem gazdasági probléma okozta, ezért a járvány után helyreáll a gazdaság teljesítőképessége, ezért érdemes még most is akár szállodaberuházásokra költeni – véli Varga Mihály.
Önkormányzatok:
Az önkormányzati számlákon jól látjuk, hogy sok település komoly tartalékokkal rendelkezik, ezekből biztonságosan lehet az intézményeket működtetni – mondta Varga Mihály, felemlítve, hogy a védekezésből is mindenkinek ki kell vennie a részét. Amelyik önkormányzatnak támogatásra lesz szüksége, az számíthat az államra – mondta a pénzügyminiszter.
Lesz euró Magyarországon?
"Az elmúlt években kiderült, hogy önmagában az euróövezethez való csatlakozás nem oldja meg a versenyképességi és hatékonysági problémákat. Példa erre Szlovákia és Csehország. Az elmúlt években Csehország sokkal erőteljesebben növekedett, mint Szlovákia, alacsonyabb a cseh munkanélküliség, az ország versenyképesebb is, holott Szlovákiában euró van, a csehek pedig a saját koronájukkal fizetnek"
– mondta a pénzügyminiszter.
Az euró adhat bizonyos védettséget, de önmagában nem megoldás, a görög és olasz tapasztalatok is ezt mutatják. Varga Mihály szerint akkor érdemes ezen gondolkodni, ha a magyar teljesítmény javulása akkora, hogy Magyarország saját maga mérlegelhesse az euróövezethez való csatlakozást. Ráadásul válság esetén ott lehet gyorsabban lépni, ahol önálló pénzügyi politika van – tette hozzá a pénzügyminiszter. | Ekkora most az államadósság, ennyi pénz ment el védekezésre | A védekezés költségei, hiány, államadósság. És mi lesz Magyarországgal most? A hírek legtöbbje nem túl rózsás, de jó, hogy a szakemberek véleménye szerint viszonylag gyorsan talpra állhat az ország, ha vége a járványnak. Sőt, hitelminősítők a válság ellenére is felértékelték Magyarországot. | [
"Varga Mihály",
"pénzügyminiszter",
"államadósság",
"gazdaság",
"válság",
"Magyarország",
"jövő"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/penz/varga-mihaly-koltsegvetes-vedekezes-hiany-allamadossag/0dcvtlx | 2021-01-04 09:46:00+01:00 | true | 0 | 0 | null |
Aterületi irodákata Szövetségben a vállalkozókkal című vállalkozásfejlesztési projekt keretében nyitották meg. A cél az, hogy a térség vállalkozóit közvetlenebb módon érhessék el, hogy a személyes tanácsadást mondhatni házhoz vigyék.
Az orosházi, szarvasi és szeghalmi irodákban elérhetővé teszik a vállalkozók számára a jogi, adó- és számviteli tanácsadást, illetve van lehetőség a Széchenyi Kártyával kapcsolatos ügyintézésre is. Az időpontokat az igényekhez igazodva, amennyiben szükséges, sűrítik. | Házhoz viszi a tanácsadást az iparkamara | Területi irodákat nyitott Orosházán, Szarvason és Szeghalmon a Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt időszakban – derült ki abból a tájékoztatóból, amely a kamara nemrég tartott tisztújító küldöttgyűlése apropóján született. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-gazdasag/2024/09/kamara-teruleti-iroda | null | true | null | null | BEOL |
Gyarmati Éva hangsúlyozta, függőség az, amikor a tevékenység már az életvezetést és általában a teljesítményeket zavarja. Ha a tevékenységnek az életben meghatározó szerepe lesz és lehetetlenné válik, hogy egy napot is el tudjon képzelni nélküle.
"Sokféle függőség van, a legtöbbnek a problémája ott kezdődik, hogy mindegyiknek van egy adaptív értéke. Az internethasználaté elég nagy, van pozitívuma, hiszen információforrás és általában munkaeszköz. Nehéz eldönteni, hogy mikor kóros" - hangsúlyozta a klinikai szakpszichológus.
Gyarmati Éva elmondta, hogy a fiúkat általában jobban érinti az internetfüggőség és leginkább tizenéves korban alakul ki, de minden egyre korábban kezdődik, így a kisebbek is veszélyeztetettek.
A klinikai szakpszichológus felhívta a figyelmet, célszerű észrevenni, ha egy gyerek mindennapi életét valami úgy határozza meg, hogy az egyéb tevékenységeit zavarja. Ha teljesítményzavarai alakulnak ki, ha elhanyagolja az egyéb tevékenységeit, akár az evés és az önfenntartási tevékenységek kezdenek háttérbe szorulni.
"Nem az internetfüggőségnek vannak káros következményei, hanem annak, ha a függőség mint hajlam megjelenik, mert átalakítja a gyerek életét" - mondta Gyarmati Éva.
Nehéz követni a magatartási függőségeket
Zacher Gábor toxikológus a függőségről az InfoRádióban azt mondta, egyszeri szerhasználattól nem alakul ki. Hozzátette, nincsenek könnyű drogok, a hozzászokási potenciál szerenként eltérő.
"Vannak olyan szerek, amelyeknek nagyon nagy az addikciós potenciálja. A marihuánának nagyjából ugyanolyan, mint az alkoholé, a heroiné és a kokainé jelentősen nagyobb. Vannak olyanok, mint például az LSD, amelyiknek nagyon kicsi a hozzászokási valószínűsége. Olyan, hogy LSD-függőség, szinte nincs is" - mondta Zacher Gábor.
A toxikológus hozzátette, azt, hogy a magatartási függőségek hogyan viszonyulnak egymáshoz, nehéz megmondani.
"Nem tudom sorrendbe állítani az internet-, a mobiltelefon- és akár a szexfüggőséget. Nem beszélve arról, hogy ezek közül sokat nagyon nehéz monitorizálni" - hangsúlyozta Zacher Gábor.
Nem betegség, de ha baj van, pszichológushoz kell fordulni!
Az internetfüggőség nem betegség, nincs külön területe az ellátórendszerben - mondta az InfoRádiónak az ELTE dékánja, a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője. Demetrovics Zsolt hozzátette: ugyanakkor érzékelték, hogy a probléma jelentős, ezért a szerencsejátékok miatti segélyhívó szolgálat munkáját kiterjesztik az internetes játékok okozta pszichés zavarok kezelésére is.
"Nem általában az internettel, hanem elsősorban a videójátékokkal van a baj" - emelte ki a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője.
A megelőzésről az ELTE dékánja azt mondta, soha nem specifikus dolgokról van szó, azaz nem a videójátékozást kell megelőzni, hanem meg kell próbálni olyan fiatalokat nevelni, akiknek az egészség, annak megőrzése alapvető érték.
"A szülőnek nagy szerepe van abban, hogyan neveli a gyereket, de ha kialakul egy pszichés probléma, nem a szülőnek kell segítenie. A pedagógusnak lehet szerepe abban, hogy felismerje. Ha tényleg gond van, akkor szakemberhez, pszichológushoz kell fordulni" - hangsúlyozta Demetrovics Zsolt. | Így kell megvédeni a gyerekeket az internetfüggőségtől | Az internetfüggőség általában a tizenévesek között alakul ki, de ma már egyre inkább érinti a kisebb gyerekeket is - mondta az InfoRádió által megkérdezett klinikai szakpszichológus. A toxikológus szerint a magatartási függőségeket nehéz követni. | [
"internetfüggőség",
"zacher gábor",
"gyarmati éva",
"demetrovics zsolt"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2016/11/16/mikor-tekintheto-egy-gyerek-internetfuggonek | 2016-11-16 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Szombaton reggel nem sokkal fél 9 után az M1-es autópálya 130-as kilométer szelvényében a szalagkorlátnak hajtott egy Hegyeshalom felé közlekedő bolgár rendszámú gépkocsi – írja a police.hu.
A mögötte közlekedő autó már nem tudta kikerülni, és nekiütközött a pályán keresztbe fordult járműnek. Mindkét autó az árokba csapódott.
A balesetben hárman megsérültek; a jelenleg is tartó helyszínelés a forgalomban nem okoz fennakadást. | Ütközés az M1-esen - sérültek | A szombat reggeli balesetben mindkét autó az árokba csapódott. | [
"baleset",
"m1-es autópálya"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2015/01/03/utkozes-az-m1-esen-serultek | 2015-01-03 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Molnár István (Fidesz-KDNP) oroszlányi önkormányzati képviselő a közösségi oldalán tette közzé, hogy a képviselő-testület tagjaival és az uszodát üzemeltető szakemberekkel október 16-án egyeztető bejárást tartottak a 2014-ben bezárt strandon. Az eseményt Gyuga Mihály, a városfejlesztési bizottság elnöke szervezte. A bejárás és egyeztetés tárgya a strand jövő évi megnyitásának előkészítése volt.
- Cél, hogy 2025-ben újra a város lakóinak rendelkezésére álljon a strand - írta a képviselő.
Amint azt Takács Károly nyilatkozata alapján júniusban megírtuk , 2013-ban 200 millió forintért újították fel a strandot, de csak két évig volt víz benne. Mint mondta, nagy szívfájdalom számára, hogy nem tudták folytatni a munkálatokat, és 2014-ben a baloldali városvezetés bezáratta a strandot. Véleménye szerint az akkori városvezetés nem bánt vele gondos gazda módjára.
Papp Péter, a Fidesz-KDNP képviselője úgy vélte, hogy a strand felújítása 80 millió forintba kerülhet. Szerinte pár év üzemelés után elfogadhatatlan ez a leromlott állapot. | A cél, hogy 2025-ben megnyíljon az oroszlányi strand | A városüzemeltetési bizottság vezetője, Gyuga Mihály szervezésében – a képviselőkkel és az érintett szakemberekkel közös – egyeztető bejárás zajlott a strandon. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/helyi-kozelet/2024/10/strand-oroszlany-2025-ben-megnyissa | null | true | null | null | KEMMA |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.