text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A villát 2018-ban adták vissza eredeti tulajdonosának, Conen Vilmos örököseinek. Conen gazdag német iparos, számos ingatlannal rendelkezett Szabadkán, Újvidéken és Belgrádban, többek között a két palicsi villával. A legismertebb épületet 1900-ban építette fel a palicsi erdőben, ahol ifj. Conen Vilmos is született, aki később megörökölte a villát.
A Szabad Magyar Szó cikke szerint a kommunista hatalom 1946-ban elkobozta Conenék vagyonát, mert állítólag együttműködtek a megszállókkal. A villa ekkor került az állam tulajdonába, és később Tito-villaként vált ismertté, bár a jugoszláv diktátor csak egyszer járt az épületben. A helyi önkormányzat hosszú ideig híres személyek elszállásolására használta a villát.
Conen Vilmost a második világháború után halálra ítélték, ám az ítéletet nem hajtották végre. Börtönbüntetését a Belgrádtól délre található kolubarai bányákban töltötte, 1961-ben szabadult. Ifj. Conen Vilmost 2013-ban rehabilitálták, ez teremtett alapot az örökösöknek, hogy visszaköveteljék a család elkobzott vagyonát, így a palicsi villát is. | Most 236 millió forintért vehet egy gyönyörű villát Palicson | A palicsi Conen-villa ára két év alatt 200 ezer euróval csökkent. Az 1903-ban épült, szecessziós stílusú épületben egyszer a jugoszláv diktátor, Josip Broz Tito is megfordult. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/kulfold/2024-08-19/most-236-millio-forintert-vehet-egy-gyonyoru-villat-palicson/66c376f947d3c002f0044da2 | null | true | null | null | szegeder.hu |
Szerdán késő éjjel nyújtották be az újabb 11 modellváltó egyetemre és az őket a jövőben fenntartó közhasznú alapítványokra vonatkozó törvényjavaslatokat. A dokumentumok leghangsúlyosabb része, hogy milyen vagyonelemekhez juttatja az alapítványt, illetve az egyetemet. A javaslatokat végignyálazva nehéz logikát találni abban, hogy melyik alapítvány miért nem kap semmit, mások pedig miért pont a megnevezett vagyonelemekhez jutnak.
A törvényjavaslatok olyan rendelkezéseket is tartalmaznak, amelyekre az országgyűlés kétharmadának jóváhagyása szükséges, és egyes esetekben hangzatos célt is megfogalmaznak az átalakítással kapcsolatban. A legerősebb ilyen a Semmelweis Egyetem esetében olvasható, amelynek a modellváltása
a világ legjobb 100 egyetemévé és Európa 5 legkiválóbb gyógyító egyetemévé válásához szükséges fejlesztések megvalósítása érdekében
történik. A Semmelweis Egyetemet majdan fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány ezért nem ingatlanokat kap, hanem a Corvinus Egyetemhez hasonlóan állami részvénypakettet. Egészen pontosan a Richter Gedeon Nyrt. 9 777 658 db “C” sorozatú részvényét, amely szerdai záróárfolyamon számolva közel 90 milliárd forintot ér. A törvényben kikötik, hogy az ennek esetleges eladásából származó bevételt csakis közérdekű céljai megvalósítására költheti.
Hasonlóan részvénypakettet kap Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány. A közelmúltban alapított Tokaj-Hegyalja Egyetemről – akkor még Tokaj Egyetem néven futott – korábban azt írtuk, hogy állami egyetem lesz. Ezek szerint ez időközben megváltozott. Az alapítvány pedig a Grand Tokaj Zrt. 400 694 darab „A” sorozatú részvényét kapja meg a törvényjavaslat értelmében, aminek a célja,
a szőlész-borász, valamint a turizmus-vendéglátás képzést, ezen keresztül az innovációt támogatni kész magyar felsőoktatási intézményrendszer és környezetének megerősítése.
A többi most modellváltó intézmény alapítványa nem kap hasonló részvényjuttatást, hanem csak ingatlanokat. A nagy, orvosképzéssel is foglalkozó vidéki egyetemeken (Debrecen, Pécs, Szeged) más-más típusú ingatlanokat kap az alapítvány és az egyetem. A javaslatok alapján úgy tűnik, hogy az egyetemek kapják meg az oktatási célú ingatlanokat.
A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány például vagyonként egy, a Téglagyári lakótelep mögött fekvő üres terület vagyonkezelői jogát kapja, valamint a helyrajzi számok alapján szőröstül-bőröstül övék lesz az egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepe, továbbá a
a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft. üzletrészének a fele.
Mindez az egyetem “több fókuszú stratégiai céljainak és régiós szerepének megerősítése érdekében történik”. A törvényjavaslatban azonban van két furcsa hiba is:
az egyik egy törvénysértés, jelesen, hogy a fenntartó alapítvány elnevezésében szerepel a “gróf” titulus, amit az összes többi nemesi és főnemesi ranggal együtt az 1947. évi IV. törvényben megszüntettek és megtiltották használatát;
a másik hiba viszont a törvényt megszerkesztő minisztériumi munkatárs slendriánságára utal, ugyanis a második mellékletben, ahol az egyetemnek juttatott vagyonelemek felsorolásának kellene szerepelnie, még egyszer bemásolták a teljes törvényjavaslat szövegét indokolással, mellékletekkel együtt – legalábbis a dokumentum szerda kora délutáni állapota szerint.
A Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemek alapítványainak tulajdonába egyaránt elsősorban lakások, üdülők, garázsok és néhány iroda, esetleg középület kerül – a Pécsi fenntartó, az egyetem latin nevét viselő Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány esetében egy TV- és rádióadó is –, az egyetemek tulajdonába pedig az összes többi – kollégiumok, oktatási épületek, irodák stb. – ingatlan.
Az egyetemhez kerülnek Szegeden a Lézerkutató Intézet tulajdonosa, az ELI-HU NKft. állami tulajdonú üzletrészei, Pécsen pedig a PTE Politechnika Kutató, Fejlesztő és Tervező Kft., valamint a Pécsi Tudásközpont Kft.
A többiek közül
a Budapesti Gazdasági Egyetemet a jövőben fenntartó alapítvány mindössze egy ingatlant kap a Külkereskedelmi Főiskola XVI. kerületi épületegyüttesében;
az Óbudai Egyetem Rudolf Kálmán magyar származású, 2009-ben Barack Obama elnök által kitüntetett elektromérnök, matematikus és feltaláló nevét viselő alapítványa néhány üres telekhez jut;
a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány pedig a napkori tangazdaság harmadát kapja meg.
A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány a fenntartói jogon kívül semmilyen konkrét vagyonelemet nem kap a javaslatok szerint.
Az intézmények által használt ingatlanok mindegyik esetben az egyetemek tulajdonába kerülnek azzal a feltétellel, hogy eladásuk esetén a bevétel csakis a saját infrastruktúra fejlesztésére használhatók, fenntartásra nem. Ez a feltétel egyébként minden vagyonelemekhez juttatott egyetemre és alapítványra egyaránt vonatkozik. | Gazdaság: Jól kitöm néhány új egyetemi alapítványt, de többeket üres zsebbel indítana útnak a kormány | Az újonnan modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok között van olyan, amelyik semmilyen konkrét vagyonelemhez nem jut, de olyan is, amelyik csak üres telkeket kap. Két esetben a Corvinus Egyetemhez hasonlóan állami részvénypaketthez juttatják őket, sőt az egyik új fenntartó egy stadionos cég felét is megkapja. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20210401_modellvaltas_kozhasznu_alapitvanyok_egyetemek_fenntartok_torvenyjavaslatok | 2021-04-01 15:30:00 | true | null | null | HVG |
A debreceni befogadótáborban kialakult hétfői verekedés, illetve garázdaság miatt kedden újabb hat gyanúsítottat állított elő a rendőrség, írja az MTI. A tábornál kialakult hétfői balhé miatt felfegyverkezve elkövetett csoportos garázdaság bűntette miatt ismeretlen tettes ellen indítottak vizsgálatot.
A hétfői egy őrizetbevétel után tehát kedden újabb hat táborlakót állítottak elő, garázdaság gyanújával. A tegnap őrizetbe vett férfi török állampolgárnak mondja magát, és megtaposta a Koránt, ezzel indította el az erőszakos megmozdulásokat. A rendőrség az ő előzetes letartóztatását is kezdeményezi.
Az összetűzések miatt hétfő este lezárt tábort kedden reggel már ismét szabadon elhagyhatták a migránsok. A tábor bejáratánál és környékén folyamatos a rendőri és polgárőri jelenét. A tegnapi rendbontás azután alakult ki, hogy két migráns a Korán megtaposása miatt összeszólalkozott, majd mintegy száz lakó csatlakozott a zavargáshoz. Botokkal ütötték és megdobálták a leálló személyautókat és autóbuszokat, és felgyújtották az út menti kukákat.
A konfliktusban egy rendőr könnyebben megsérült, őt kővel dobták meg. Másnap a debreceni Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy a tábor bezárását kezdeményezik. Estére a párt helyi elnöke meggondolta magát, miután Gyurcsány Ferenc pártjának vezetése nem támogatta az ötletét. | Újabb hat migránst állítottak elő a hétfői balhé miatt | Újabb hat migránst állítottak elő a hétfői balhé miatt - A Korán megtaposásából lett a debreceni zavargás. | [
"debrecen",
"menekülttábor",
"rendőrség",
"belföld"
] | 0 | http://index.hu/belfold/2015/06/30/ujabb_hat_migranst_allitottak_elo_a_hetfo_balhe_miatt | 2015-06-30 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Tulajdonosváltás történt a Knaus nagyoroszi lakókocsigyárában, amely termelése szeptember óta szünetel. Akkor ment ugyanis csődbe a cég német tulajdonosa. Az új tulaj egy holland vállalkozás, amely 270 helyett 120 emberrel folytatja a gyártást.
A Knaus nagyoroszi lakókocsigyára 150 dolgozójától válik meg márciusban – közölte Botka József, a kft. ügyvezető igazgatója kedden. A Nógrád megyei gyár ugyan eddigi legjobb évét zárta 2008-ban, szeptemberben mégis leállt a termelés, mert a német anyacég csődje után a gyár nem kapott megrendelést. A Knaus-konszern, vagyis két németországi és a Nógrád megyei gyára holland HTP-Invest tulajdonába került.
Az új tulajdonos a németországi cégeknél az 1300 dolgozó felét tartja meg, Nagyorosziban pedig a 270 alkalmazottból 120-at. A magyarországi gyárban március 12-én kapja meg a felmondást a 150 dolgozó, de március végéig-április közepéig tartó felmondási időt kitöltik. Tavasszal 160 lakókocsit gyártanak még le, zömmel a már beszerzett alkatrészekből. A Knaus Tabbert Magyarországi Kft. ez év december végéig 400-400 lakóautót és lakókocsit, valamint textiltermékeket és bútorelemeket gyárt majd.
Botka József tájékoztatása szerint a tulajdonos a megrendelésekben bízva fenntartja a kapacitásokat, de 2009 veszteséges év lesz. A nagyoroszi gyár kapacitását évi 5000 lakókocsi gyártására építették ki. Az elbocsátás előtt álló dolgozók helyben és a környező nyugat-nógrádi településeken laknak, főleg Nagyorosziban és Drégelypalánkon.
A dolgozóknak jelezték, hogy ha lesz pluszmunka, behívnak embereket, akár néhány hónapos, szerződéses munkára is. A Knaus 1993 óta gyárt lakókocsikat Nagyorosziban. 2001-ben két cég egyesüléséből jött létre a lakókocsigyártással, függönyök, kárpitok varrásával, valamint a lakókocsik szállításával foglalkozó Knaus Tabbert Magyarországi Kft.
A cég tavaly július 31-ével zárult gazdasági évében 3,5 milliárd forintot meghaladó forgalmat és 100 milliós adózott nyereséget könyvelt el. A gyár válságát az okozza, hogy az anyacég, a Knaus Tabbert Group GmbH. csődöt jelentett, miután a bank nem hosszabbította meg hitelszerződését, és nem tudta kifizetni beszállítóit. | 150 embert elküld nagyoroszi gyárából a Knaus | 150 embert elküld nagyoroszi gyárából a Knaus - A régi német tulajdonos csődbe ment, az új hollandnak kevesebb ember is elég. | [
"elbocsátás",
"autóipar",
"knaus"
] | 0 | http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/02/24/1252899 | 2009-02-24 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A figyelemfelhívó kezdeményezés az adózói tudatosság erősítését és az ügyfélközpontú szemléletet egyaránt szolgálja - olvasható a közleményben, amely szerint az érintettek lehetőséget kapnak a hibájuk javítására.
Hangsúlyozták, hogy a pontos adatok mindenkinek fontosak, ezek ugyanis a vállalkozások működését egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszik, az államkasszának pedig milliárdokban mérhető forintbevételt jelentenek.
Hozzátették, hogy a javítást elmulasztók akár 1 millió forintos bírságot is kaphatnak. A vállalkozásoknak érdemes az eÁFA-rendszert választaniuk, mert így minimálisra csökkenthetők az adateltérések és a hibázási lehetőségek, továbbá az adminisztrációs teher is csökkenthető - írták. | Háromezer vállalkozásnak küld tájékoztatást a NAV | A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) több mint 3 ezer vállalkozásnak küld tájékoztatást csütörtökön, mert hibás a számlaadat-szolgáltatásuk vagy az áfabevallásuk – közölte a NAV. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/haromezer-vallalkozasnak-kuld-tajekoztatast-a-nav/437970 | null | true | null | null | Hírklikk |
Megsértették egy magyar történész szólásszabadsághoz való jogát azzal, hogy elmarasztaló ítéletet szabtak ki rá Budapesten azért, mert antiszemitizmussal vádolta a magyarországi jobboldali sajtót - mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Karsai László történész, egyetemi tanár 2006 decemberében nyújtott be panaszt az Európa Tanács által felállított strasbourgi székhelyű bíróságon, miután egy általa antiszemitának minősítette cikk bírálata miatt az illetékes magyarországi bíróságok elmarasztalták.
Magyarországon 2004-ben sajtóvita kezdődött annak lehetőségéről, hogy állítsanak-e szobrot Teleki Pál néhai miniszterelnöknek, aki együttműködött a náci Németországgal, és részt vett a zsidótörvények elfogadásában.
Karsai az Élet és Irodalomban (2004/11.) közzétett írásában bírálta a jobboldali sajtót, különösképpen Török Bálintot, akit "a zsidók szidalmazásával" vádolt meg. A jobboldali sajtónak azt vetette a szemére, hogy dicséri Teleki Pál szerepét.
Bocsánatot kellett kérnie
Török becsületsértés miatt beperelte Karsait, keresetét az elsőfokú bíróság elutasította, a Fővárosi Ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság viszont helyt adott neki. A történészt arra kötelezte a bíróság, hogy saját költségén tizenöt napon belül tegye közzé az ÉS-ben az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését, valamint bocsánatkérését.
A strasbourgi bírói testület viszont úgy ítélte meg, hogy Karsai László "a közvéleményben nagy érdeklődésre számot tartó" - Magyarország önkényuralmi múltjának elfogadásáról folyó - vita keretében írta meg replikáját. Álláspontja szerint Török Bálint - az angol nyelven kedden közzétett ítéletben csak a név kezdőbetűi szerepelnek - önként tette ki magát nyilvános bírálatnak azzal, hogy cikket írt.
Ezen körülmények között a bírálatok, legyenek azok bármilyen súlyosak, az európai emberi jogi konvenció 10., a szólásszabadságról szóló cikke alapján nem büntethetőek - mondta ki a strasbourgi bíróság, amely a 10. cikk megsértésének alapján 4000 eurós büntetést szabott ki a magyar államra a történésznek okozott erkölcsi kárért.
Az ítélet az Európa Tanács honlapján teljes terjedelmében elolvasható. | Strasbourg lezárta a Teleki Pálról szóló sajtóvitát | Strasbourg lezárta a Teleki Pálról szóló sajtóvitát - A magyar bíróság megsértette Karsai László történész szólásszabadsághoz való jogát, mert elmarasztalta egy cikk miatt. | [
"strasbourg",
"emberi jogok",
"ítélet",
"karsai lászló"
] | 0 | http://index.hu/belfold/2009/12/01/strasbourg | 2009-12-01 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A DNA most azt vizsgálja, hogy a főváros negyedik kerületének - a közfelháborodás nyomán időközben - lemondott polgármesterét, Cristian Popescu Piedonét megvesztegették-e annak érdekében, hogy szemet hunyjon a végzetessé vált szabálytalanság felett. | Bukaresti tűzvész: vesztegetési szálat is vizsgálnak | A súlyos következményekkel járó tragikus balesetben a legfőbb ügyészség folytat vizsgálatot. | null | 1 | http://archive.figyelo.hu/cikkek/425843-bukaresti-tuzvesz--vesztegetesi-szalat-is-vizsgalnak | 2015-11-05 14:17:00 | true | null | null | Figyelő |
Rekordprofitot termelt az UniCredit tavaly
Az UniCredit Bank tavaly, az alapítását követő 25. évben története legsikeresebb évét zárta Magyarországon, adózott eredménye 38,7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 16 milliárd forintról - közölte a hitelintézet csütörtökön.
A közlemény szerint a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerint készült konszolidált mérleg- és eredménykimutatás alapján a bank mérlegfőösszege 2015 végén történelmi csúcsra, 2710 milliárd forintra emelkedett, 21 százalékkal nőtt az előző évihez képest. A bővülés a - magyar számviteli szabályok szerint számolt mérlegfőösszeg alapú - piaci rangsorban a harmadikról a második helyre emelte a bankot.
Míg a szektort 2015-ben továbbra is adósságleépítés és alacsony hitelezési aktivitás jellemezte, addig az UniCredit az ügyfeleknek nyújtott hitelek nettó állományát közel 8 százalékkal, 1057 milliárd forintra növelte, elsősorban a vállalati hitelek erőteljes bővülésének köszönhetően - írták. A bank betétállománya 25 százalékkal 1505 milliárd forintra emelkedett a 2014-es 1208 milliárd forintról.
A bank bevételei alig maradtak el az egy évvel korábbi szinttől, mert a csökkenő kamatkörnyezet és a fair banki szabályozás okozta alacsonyabb kamatmarzsot az ügyfélállományok előző évinél magasabb szintje ellensúlyozta.
A közlemény szerint a díj- és jutalékeredmény növekedése elsősorban az értékpapír-tranzakciók számának és volumenének emelkedésből származott. A szektor átlagánál hagyományosan alacsonyabb és javuló nemteljesítőhitel-arány lehetővé tette a céltartalékképzés 9 százalékos csökkentését is.
A hitel- és betétállomány változásának eredményeként az UniCredit hitel/betét mutatója 70 százalékra csökkent a 2014-es 81 százalékról. A költség/jövedelem mutató minimális növekedéssel 50,57 százalék lett, az egy évvel korábbi 49,30 százalék után, amivel a bank továbbra is a piac leginkább költséghatékony szereplői közé tartozik - írják.
Az UniCredit banki vállalkozásként és munkáltatóként összesen mintegy 43 milliárd forint adó- és illetékutalást teljesített az államnak a 2015-ös működése alapján.
Patai Mihály elnök-vezérigazgató a közlemény szerint kiemelte: sikeresen teljesítették a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásából és forintosításából fakadó feladatokat, amelyek az év legnagyobb kihívását jelentették a teljes bankszektor számára. A digitális banki csatornák megerősítésére indított jelentős beruházásokkal, kiszolgálási modell továbbfejlesztésével - a megváltozott bankolási szokásokhoz és új ügyféligényekhez igazodva - pedig a jövő fenntartható fejlődését készítették elő - tette hozzá.
| Rekordprofitot termelt az UniCredit tavaly | Az UniCredit Bank tavaly, az alapítását követő 25. évben története legsikeresebb évét zárta Magyarországon, adózott eredménye 38,7 milliárd forintra nőtt az egy évvel korábbi 16 milliárd forintról - közölte a hitelintézet csütörtökön. | [
"hírek",
"gazdaság",
"vállalatvezetés",
"minőség",
"logisztika",
"e-business",
"marketing",
"pr",
"hr",
"pénzügy",
"innováció"
] | 0 | http://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Rekordprofitot_termelt_az_UniCredit_tavaly.html | null | true | 0 | 0 | null |
Augusztus 16-án debütált a pszicho- és szociopata sorozatgyilkosok elméjébe bepillantást nyújtó Mindhunter 2. évada a Netflixen. Az új széria a hetvenes évekbeli atlantai gyerekgyilkosságokkal foglalkozik, de Charles Manson is megjelenik benne, akit az új Tarantino-filmben is Mansonként megjelenő Damon Herriman alakít majd.
Minden sorozatgyilkos egy lelki roncs Nem kifogás, de a tapasztalat ezt mutatja. A Netflix sorozatában minden fontos szereplő létezett, és felfoghatatlan dolgokat művelt.
Jó hír a sorozat rajongóinak, hogy egy jó ideig élvezhetik még a történetet, a Ladbible szerint ugyanis még három évadot terveznek a készítők. David Fincer, a sorozat egyik alkotója legalábbis öt évadot tervez a sorozatból. A Bill Tench-et alakító Holt McCallany a készülő harmadik évadról már azt is elárulta, hogy a sorozat teljes újragondolása lesz, melyet, az első két évadhoz hasonlóan, Pittsburghon kívül forgatnak majd.
Kiemelt kép: Netflix | Kiderült, hány évadot terveznek a Mindhunternek | Augusztus 16-án debütált a sorozat második évada a Netflixen. | [
"charles manson",
"filmtv",
"mindhunter",
"netflix",
"sorozat"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2019/08/21/mindhunter-netflix-sorozat-pszichopata-sorozatgyilkos-charles-manson | 2019-08-21 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
P. L.;
Európai Unió;Orbán-kormány;nyugdíjrendszer;nyugdíjreform;
2023-08-19 14:57:00
Recseg-ropog a magyar nyugdíjrendszer, az Orbán-kormány reformot ígért az uniós forrásokért
A módosítás valószínűleg uniós források nélkül is elkerülhetetlen.
Több sebből vérzik a magyar nyugdíjrendszer és ezzel minden jel szerint az Orbán-kormány is tisztában van, annak ellenére, hogy a nyilvánosság előtt úgy tesz, mintha minden rendben lenne - írja a hvg360, az alapján, hogy értesüléseik szerint a kabinet elismerte a hibákat az EU előtt és reformokat is ígért a helyreállítási alap forrásaiért.
A rendszer a többi között az elszálló infláció miatt roppant meg a közelmúltban. A cikk szerint jól mutatja az egyensúlytalanságokat, hogy a KSH adatai szerint 2023. januárban drasztikusan, egy év alatt 123 ezerről 308 ezerre ugrott a havi 300 ezer forint feletti nyugdíjra jogosultak száma, míg a legkisebb járandóságot kapóké sokkal kisebb mértékben csökkent. Januárban 15 százalékos nyugdíjemelés történt, ezt követően 9 ezerről 35 ezerre nőtt azok száma, akik havi félmillió forintot meghaladó ellátásra jogosultak, eközben pedig 23 ezer nyugdíjas továbbra is havi 40 ezer forint alatti összegből próbálja túlélni a mindennapokat.
Mindeközben a legfőbb problémát a társadalom elöregedése jelenti: a gyermekszületések száma továbbra is drámaian alacsony, vagyis az idő múlásával egyre kevesebb munkavállalónak kell eltartania az adójából egyre több nyugdíjast. A népességnek jelenleg mintegy ötöde 65 év feletti, 2065-re viszont ez az arány a jelenlegi tendencia alapján a 30 százalékot is megközelítheti. Történik mindez úgy, hogy a nyugdíjkassza már most hatalmas hiánnyal működik.
Mindezek miatt az Orbán-kormány azt ígérte az EU-nak, hogy első lépésben elkészít egy nemzetközi tanulmányt, amely megalapozhat egy 2025-ben várható nyugdíjreformot. Ezt a dokumentumot elviekben idén év végére nyilvánosságra is hozzák, azonban előre is leszögezték, hogy mérlegelni kell a nyugdíjkorhatár további emelését, ugyanis a 2030-as évek közepén a GDP-arányos kiadások várhatóan nagyot fognak ugrani a javuló élettartam és a nyugdíjba vonuló "Ratkó-unokák" tömegei miatt.
"A cél a biztosítottak élethelyzetéhez igazodó konstrukció megteremtése, a bevételi oldalon pedig elsősorban a járulékfinanszírozás fenntartása. Mérlegelni szükséges bizonyos automatikus kiegyenlítő mechanizmusok bevezetésének lehetőségét" - idézi a hvg360 a kormányzati dokumentumot. | Recseg-ropog a magyar nyugdíjrendszer, az Orbán-kormány reformot ígért az uniós forrásokért | A módosítás valószínűleg uniós források nélkül is elkerülhetetlen. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3205825_nyugdijrendszer-problemak-orban-kormany-reformok-eu | true | 0 | 0 | null |
|
Gerillagyalogosok az Oktogonon
Autósoknak énekeltek és a zebrán sétálva gitároztak azok a fiatalok, akik a Mindenki Gyalogosnak Születik elnevezésű kampányt népszerűsítették. Magyarországon tavaly csaknem 2 ezer gyalogost gázoltak el - igaz, az esetek nem elhanyagolható részében a gyalogosok voltak a figyelmetlenek. | Gerillagyalogosok az Oktogonon | Autósoknak énekeltek és a zebrán sétálva gitároztak azok a fiatalok, akik a Mindenki Gyalogosnak Születik elnevezésű kampányt népszerűsítették. Magyarországon tavaly csaknem 2 ezer gyalogost gázoltak el - igaz, az esetek nem elhanyagolható részében a gyalogosok voltak a figyelmetlenek. | [
"kampány",
"Mindenki Gyalogosnak Születik",
"forgalom",
"közlekedés",
"Oktogon"
] | 0 | http://nol.hu/video/gerillagyalogosok-az-oktogonon-1544529 | 2012-03-22 18:00:20+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Nem kérdés, hogy napjaink egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémáját a műanyag jelenti: évente több millió tonna hulladék áramlik a tengerekbe, a szemétnek pedig több száz évre van szüksége a lebomláshoz. A nagyobb műanyagdarabok tengeri emlősöket, teknősöket és madarakat fenyegetnek, a parányi részecskéket pedig halak és apró organizmusok nyelik el.
A tápláléklánc révén a műanyagok az emberi szervezetbe is bejuthatnak.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az anyagok mekkora fenyegetést is jelentenek ránk.
Egy 2017-es tanulmány szerint az óceáni műanyagok 90 százaléka tíz folyón keresztül érkezik – írja a CNN. Ezek közül nyolc Ázsiában, kettő pedig Afrikában található. A Thames21 angol szervezet célja az, hogy megtisztítsák a Temzét a hulladékoktól. A csoport szerint a nejlonzacskók és palackok száma jelentősen csökkent az utóbbi időkben, a nedves törlőkendők viszont még mindig nagy arányban vannak jelen.
Fotó: iStockA vízben sodródó műanyag-törmeléknek számos forrása lehet. Egy 2017-es amerikai kutatás alapján a Hudson naponta 300 millió ruhából származó műanyagszálat szállít az Atlanti-óceánba. Mivel a műtrágyák egy részét a szennyvíz felhasználásával hozzák létre, a műanyagok visszakerülhetnek a földekre, ahonnan ismét a vizekbe juthatnak.
A hulladékok fogkrémek, testápolók, kozmetikumok és szappanok révén is elérhetik a vizeket, de az elhasznált vagy elvesztett halászhálók is nagy számban vannak jelen a tengerekben.
Richard Lampitt, az Egyesült Királyság Óceántani Központjának munkatársa szerint ahhoz, hogy megoldjuk a problémát, elsőként azt kell felmérni, hogy az egyes forrásokból mennyi műanyag kerül a vizekbe, mekkora veszélyt jelentenek a hulladékok, illetve pontosan mennyi szemét is található a környezetben.
Kiemelt fotó: iStock | Mindent eláraszt a műanyag | Összeszámolni sem könnyű, mennyi forrása lehet a környezetet elárasztó műanyagoknak. | [
"műanyag",
"zöldövezet",
"hulladék",
"szemét",
"környezetvédelem"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2019/06/25/muanyagszennyezes-ocean-folyok | 2019-06-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Rekordgyors kirúgásával Pálffy István vélhetően a kormányközeli média leggyorsabb, de nem az első nagy távozója. Előtte is történtek már hasonlóan látványos, nagy visszhangot kapó kirúgások. Előfordult, hogy elég volt egy kritikus kérdés, máskor pedig az állami médiaholding éléről távozott a vezető, miután arról beszélt, hogy saját maga is a KESMA-n kívüli tartalmat fogyaszt. De okozott bajt egy hosszúra nyúlt káromkodás és a Bajai Halfőző Fesztiválon lecsúszott pálinka is.
A Hír TV júliusban jelentette be, hogy Pálffy István náluk tér vissza képernyőre. Pálffy viszont egyetlen estét, pontosabban Napi Aktuálist ért meg a csatornánál, mivel a Márki-Zay Péterrel készített interjú közben arról beszélt, hogy "bizonyos türelemmel kétségkívül kell lenni egy olyan betegség felé, iránt, mint a pedofiloké, és ugyanakkor ott vannak a gyermekeik".
A megkérdőjelezhető mondat miatt másnap este a műsorvezető már be sem ülhetett a stúdióba. A csatorna kiadott egy közleményt, amiben leírták, hogy elhatárolódnak az elhangzottaktól, és felmondtak a műsorvezetőnek. Pálffyt azóta szó szerint elkezdték eltörölni: a Média1 vette észre, hogy az első munkanapját bemutató cikk eltűnt a Borsról, de Facebook-oldala sem elérhető már.
A Pálffy István által elmondottak természetesen megkérdőjelezhetőek, kérdés például, hogy egy másik, akár független csatornánál mit kapott volna mondataiért. A cikkben nem is a műsorvezető által elmondottak hátterével, hanem a kormányközeli média nagy kirúgásaival foglalkozunk.
A "jó tollú" újságírók nem a keresztény-konzervatív oldalon vannak
A legemlékezetesebb megszólalás, ami nem kirúgást, de látványosan gyors távozást eredményezett, az a KESMA, azaz a fideszes médiaholding első vezetőjéhez, Varga Istvánhoz köthető. A Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány egy fideszes ernyőszervezet, amihez szinte az összes kormánymédia csatlakozott 2018 végén. Az alapítvány kuratóriumának vezetésével először az egykori fideszes képviselőt, Varga Istvánt bízták meg. Varga már a kinevezése után adott interjúkban meglepően őszintén kezdett beszélni a KESMA alá tartozó sajtótermékekről. Adott egy interjút például a 24.hu-nak, amiben már kritizálta a közmédiát, sőt az interjú első verzióját le is tiltotta a "személyét érintő negatív színezet" miatt.
A pontot az i-re viszont a Behir.hu-nak adott interjúval tette fel. "Keresztény, konzervatív, kormánypárti ember létemre én Élet és Irodalmat járatok, én Magyar Narancsot olvasok, Népszavával kezdek - mert most még nincs Magyar Nemzet -, ha jó tollú cikket, glosszát akarok elolvasni" - ecsetelte olvasási szokásait. De az interneten is inkább a független sajtótermékeket részesítette előnyben; például kiderült, hogy nap elején először az (akkori) Indexet nyitja meg, és csak utána az Origót. Majd hozzátette azt is, hogy a "jó tollú" újságírók nem a keresztény-konzervatív oldalon vannak, hanem a "másik oldalon".
Az interjú február 4-én délután jelent meg, Varga István aznap este magától felhívta az MTI-t, hogy bejelentse: távozik a KESMA kuratóriumának éléről.
Lesz-e vizsgálat a Magyar Idők miatt?
A Hír TV riporterének elég volt egyetlen "rossz" kérdést feltennie egy fideszes képviselőnek, repült is. Medgyesi Miklós egy Nikola Gruevszkiről szóló, végül meghiúsult nemzetbizottsági ülés után eredt a kormánypárti Halász János után. A riporter azt a kérdést szegezte Halásznak, hogy "ha Demeter Mártát támadják minősített adatokat nyilvánosságra hozatala miatt , akkor amiatt lesz-e vizsgálat, hogy a Magyar Idők címlapon hozta Gruevszki menekültügyi eljárásának végeredményét".
A kritikus kérdésből a csatornánál gyorsan belső ügy lett, másnap be is hívatták az "elszabadult" riportert, aki öt év munka után közös megegyezéssel távozott a csatornától. A Hvg.hu akkor azt írta, hogy Medgyesi akkor belement a kompromisszumos megoldásba, de távozása szinte biztosan kapcsolatban állt a Halász Jánosnak feltett kérdéssel.
Tíz perccel átcsúszik ez a kibaszott híradó is
Szebeni István története sokak számára biztos máig emlékezetes: hírolvasóként azt hitte, hogy már az esti M1 Híradó riportja megy, őt pedig nem hallják a nézők, így egy ízeset káromkodott, majd szidni kezdte a közmédia műsorait.
"Mert tudtam má' mikor kimondtam, hogy tegnap baszd meg, az ma. Úgy utálom, hogy tíz perccel átcsúszik ez a kibaszott híradó is, és mindig ezzel kell szórakozni. Nem baj, az a lényeg, hogy az Aranyág még időben lemegy előttünk, vagy Aranyvessző"
- mondta. A felvételen hallatszik, hogy a stúdióban mondják, hogy "megáll", szóval Szebeni arra következtethetett, hogy nem az ő mikrofonja van adásban, de egy hiba, illetve a technikai stáb munkája miatt végighallgathatta mindenki, amit csak a kollégáinak szánt.
Szebeni Istvánt szinte azonnal kirúgták a közmédiától, még az sem mentette meg, hogy a műsor nem élőben ment, egy előre felvett adásról volt szó, így a legnagyobb hibát a technikai stáb követte el. Kirúgása után Szebeni több csatornát is megjárt: dolgozott a TV2-nél, ahonnan a Echo TV-hez, majd végül újra a TV2-höz került, ahol egészen idén júliusig dolgozott, ekkor távozott a csatornától - ezúttal nem káromkodás miatt.
Hiteltelenítette a Kékfényt
Szintén nem önszántából távozott a Kékfény azon riportere, akit bordélyházak üzemeltetésével gyanúsítottak meg. A 44 éves férfi országszerte 16 lakást bérelt prostituáltaknak, amiért napidíjat kért a nőktől. A rendőrség közleménye szerint a férfi a "folyószámlájára több tízmillió forintot fizetett be, ami a bűncselekmény elkövetéséből származhatott".
Berkes Béla végül nyilatkozott is: azt mondta, hogy ő senkit nem használt ki, szó se volt futtatásról vagy bordélyokról. Szerinte nincs károsult vagy áldozat, azt mondta, tiszta a lelkiismerete. De arról is beszélt, hogy szégyelli magát, mert szerinte hiteltelenítette a Kékfényt és az ott dolgozó kollégáit.
Az idők során folyamatosan egyre többen jelentkeztek a főzésre
A végére hagytuk azt a történetet, aminek végül nem lett kirúgás az eredménye, de a története mégis emlékezetes. Az M1 Híradójának egyik riportere 2017-ben kicsit túlságosan is beleélte magát a Bajai Halfőző Fesztivál hangulatába.
Bencze Péter ittasan jelentkezett be élő adásba, majd másfél perc bizonytalan beszéd és egy rosszul sikerült miniinterjú után inkább gyorsan el is köszöntek tőle.
Bencze Péter bejelentkezésében csúnyán összekuszálódtak a hangok, de a szavak is nehezen formálódtak. Villáminterjút is csinált az őt körülálló halászléfőzőkkel, ennek elején újra köszöntötte a "kedves nézőket". Bencze egyébként meglepően gyorsan kapcsolt és húzta el a mikrofont, mikor nyilatkozója trollkodni kezdett, és beleszőtte mondanivalójába a "népszopásokat", ami az M1 hírolvasójának egyik korábbi bakija volt. Bencze utána még próbálkozott, nehezen, de összerakta azt a mondatot, hogy "az idők során folyamatosan egyre többen jelentkeztek a főzésre, ami egyébként nem egy verseny, ezt nagyon fontos elmondani".
A stúdiót kapcsolva látszott némi zavar, Bencze hiába folytatta monológját, lekeverték, és továbbmentek. Az eset után vizsgálat indult, aminek az lett az eredménye, hogy Benczét három hónapos pihenőre küldték. Bencze Péter - akinek védelmében még Facebook-csoport is indult - egyébként nyilatkozott is a közmédia Balatoni nyár című műsorában, elmondta, hogy gyógyszereket szedett, de elfogadott egy pálinkát a bajaiaktól, ez okozta zavart állapotát. A történet végül pozitívan zárult: a riporter három hónap elteltével visszakerült a képernyőre. | Rosszat kérdezett, vezetőjeként szidta a KESMA újságíróit, vagy káromkodott - a kormánymédia nagy kirúgásai | Pálffy István vélhetően rekorder lett azzal, hogy egyetlen estét húzott ki a Hír TV-nél. A gyors kirúgások és távozások viszont nem ritkák a kormányközeli sajtótermékeknél: volt, akinek elég volt egy kritikus kérdés is, másnak viszont egy hosszút kellett káromkodnia hozzá. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2023/08/23/kormanymedia-kirugasok-szebeni-istvan-varga-istvan-kerdes-kritika | 2023. 08. 23. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A jó kávé sötét, mint az éjszaka, édes, mint a szerelem és forró, mint a pokol.
Szerző: Azari-Varga Viktória
Sokan indítjuk egy csésze gőzölgő "feketével" a napot, a kávéból erőt és energiát merítünk. Elsősorban azért isszuk, mert a koffein felpörget minket, ám az ízélmény sem mindegy. A kávé a mindennapjaink része, de jól tesszük, ha csak mértékkel fogyasztunk belőle. "Túladagolása" ugyanis egészségügyi kockázatokkal járhat. Számtalan kutatás látott már napvilágot a kávé egészségre gyakorolt káros vagy éppen jótékony hatásairól. Tény, hogy egyénenként eltérő, hogy a szervezet mennyire tolerálja a koffeint.
Tanulmányok foglalkoznak a kávé olyan negatív hatásaival, mint az agyvérzés, magas vérnyomás, szívroham, reumatikus gyulladás vagy éppen csontritkulás. Kimutatták azt is, hogy nem mindenki szervezetében van jelen az az enzim, ami képes a koffeint lebontani, így náluk az hosszabb ideig megmarad, magasan tartja a vérnyomást és krónikus megbetegedéseket okozhat. Egy amerikai tanulmányban pedig közel ezer, menopauzán átesett nőt vizsgáltak, akik napi kettő vagy annál több csésze kávét fogyasztottak. Az ő esetükben magasabb volt a csontritkulás esélye, hiszen a koffein vizelethajtó hatása miatt a kalcium gyorsabban kiürült a szervezetükből.
A kávéban található antioxidánsok ugyanakkor kimondottan jó hatással vannak szervezetünkre.
A magas kávéfogyasztásukról (napi 3-4 csésze) híres finnek esetében egy kutatás kimutatta, hogy mind a nők, mind a férfiak esetében közel 30 százalékkal csökkent a cukorbetegség kialakulásának kockázata. A naponta elfogyasztott kávé a májrák és a vastagbélrák megelőzésében is hatékony, sőt a Parkinson-kór esélyét is a felére csökkenti. A koffein vízhajtó hatásának pedig nem csak negatív következményei lehetnek, ugyanis nem hagyja, hogy az epében kövek alakuljanak ki.
A jó kávé vérré válik
A kávékészítés művészei a baristák, akik a rutinos mozdulatok mellett ügyelnek arra is, hogy minden egyes csészében ott legyen személyiségük lenyomata is.
A tökéletes kávé számomra a hangulatomtól függ, de ha jutalmazni akarom magam, akkor megadom a módját, és papírfilteres módszerrel készítem el a hosszú feketekávémat. A tökéletes papírfilteres kávé titka a megfelelő őrlés és a főzési idő. Ezzel a módszerrel tiszta, ízletes és illatos kávét kapunk. Személyes kedvenceim az Afrikából, különösen Ruandából származó kávék, amelyek remekül kihangsúlyozzák az ital élénk savasságát.
– mondja Szabó Dominika Starbucks-kávémester és 2018-as magyar Starbucks-barista bajnok.
A kávémester szerint az elkészítés módja azért is kiemelkedő fontosságú, mert a kávé ízét nagyon sok tényező befolyásolja. Mint például a víz keménysége, a kávé és a víz megfelelő aránya, a főzéshez használt eszközök, az ital ízesítése, de még a kinézete is – gondoljunk csak a latte art művészetére. Úgy látja, hogy az egyik leggyakoribb félreértés a kávé mennyisége és a koffein közötti összefüggés, vagyis a "minél több, annál erősebb" elve.
Ez a kapcsolat nem teljesen légből kapott, viszont a víz-kávé arány jelentősen befolyásolja a kész ital minőségét. Emellett a keserű íz és a pörkölés sötétsége sem egyezik meg a kávé koffeintartalmával, sőt, a világos pörkölésű kávékban, minimálisan ugyan, de több is a koffein. Ezért is ajánlott mindig betartani a kávéhoz mellékelt útmutatót, és törekedni arra, hogy frissen őrölt kávét fogyasszunk.
Az olasz kávékultúrának nagy befolyása van a magyar fogyasztásra. A rövid fekete, vagyis a presszókávé szinte mindegyik kávéspecialitás alapja. A magyarok körében a legnépszerűbb egyértelműen a latte, ezt követi a macchiato, ami nem más, mint presszókávé egy kis tejhabbal. Az elmúlt években pedig egyre nagyobb közönsége lett a cold brew típusú kávéknak is: a hidegen "főzött" kávé alapja a jó minőségű, világos pörkölésű kávé és a szűrt víz, az eredmény pedig egy gazdag, lágy, kevésbé savas és kesernyés ital.
Fotó: Rukawajung / Shutterstock Készül a cold brew Nitro Bankokban
"Az őrlemény (robusta és arabica keverék) szemcséinek nagyságától nagyban függ az eszpresszó íze, melynek 20 másodperc alatt tökéletesen le kell főnie az előmelegített csészébe úgy, hogy közben gazdag aranybarna krém borítja a tetejét. A krémréteg abban segít, hogy az ízek minél tovább a kávéban maradjanak. Az igazán jó presszókávé selymes, krémes, nincsenek benne buborékok és kellemesen édeskés, ugyanakkor kesernyés ízű. Fontos, hogy az eszpresszót a készítést követően azonnal fel kell szolgálni" – fejtette ki Both Sándor, aki a Costa Coffee területi vezetője, maga is állt a pultban és dolgozott baristaként.
Kávébabból luxusital vagy egyedi ékszer
A világ legdrágább kávéja a Kopi Luwak, más nevén cibetkávé, amiből egy csészényiért több mint húszezer forintot is elkérhetnek. Az ázsiai különlegesség nagyon egyedi "eljárással" készül:
az indonéz pálmafa cibetmacska a kávébabot megeszi, ami majd a székletével együtt távozik.
Abból válogatják ki a kávészemeket, a különleges ízről a macska speciális olajat termelő mirigyei gondoskodnak.
Egyes kávészakemberek szerint azonban a cibetkávét a Black Ivory már rég letaszította a trónról. Az új luxuskávé Thaiföldön, a világ egyetlen elefántmenhelyén "terem".
A kávészemek az elefántok emésztőrendszerén "futnak keresztül",
ahol a gyomorsavtól elveszítik keserű ízüket, a cukornádnak, banánnak és más növényeknek köszönhetően pedig gyümölcsös aromával is gazdagodnak. Kilója 1100 dollár, és a cibetkávéval ellentétben nagy mennyiségben is könnyedén előállítható.
A kávérajongók azonban nemcsak meginni, hanem viselni is szeretik kedvencüket. Készülnek kávészemet utánzó üveggyöngy ékszerek, sőt az újrahasznosítás jegyében a kávékapszulából kollekciók is, legyen szó fülbevalóról, nyakláncról vagy éppen karkötőről. Természetesen igazi kávészem is díszítheti a nyakláncunkat, a medál 15 mm-es kávébab, lánccal együtt az ára pedig a tízezer forintot súrolja. Az amazóniai esőerdőből származó kávébabból készült nyaklánc szintén igazi különlegesség, éke a szárított narancshéjrózsa.
(Borítókép: Kávébabot szedő nő a Jáva-szigeteken található Banaran Coffee Village-ben, Indonéziában. Kép: em faies / Shutterstock) | Sötét, mint az éjszaka | Sötét, mint az éjszaka - Van, aki forrón szereti. És ön? Ma van a kávé világnapja. | [
"kávé",
"kávéfogyasztás",
"cibetkávé",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/2020/09/29/kave-vilagnapja-kavekultura | 2020-09-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Magyarországon tíz év börtönre ítélt bombagyáros, Dietmar Clodo az osztrák ORF közszolgálati televíziónak tavaly ősszel mondta azt, hogy 1993 és 1996 között egy alkalommal tízezer márkát adott Pintér Sándornak, hogy a magyar hatóságok szemet hunyjanak az orosz-ukrán maffiavezér, Szemjon Mogiljevics illegális tevékenységeivel kapcsolatban. Clodo szerint a pénzt is Szeva bácsi küldte.
Az LMP vezetői, Szél Bernadett, és Hadházy Ákos írásban kérdezték a belügyminisztert, hogy mi igaz a bombagyáros állításaiból. Pintér szerint
"az a kérdés, hogy vettem-e át pénzt Magiljevicstől vagy bármely, Magiljevics képviseletében eljáró személytől, önmagában is sértő."
Érdekes, hogy Pintér a válaszában oroszos átírással írja a Szemjon Mogiljevics nevét, nem pedig a sajtóban elterjedt, ukrán hangzású átírással. | Fura választ adott Pintér arra a kérdésre, hogy fogadott-e el pénzt Szeva bácsitól | Dietmar Clodo szerint igen. | null | 1 | https://444.hu/2017/02/28/fura-valaszt-adott-pinter-arra-a-kerdesre-hogy-fogadott-e-el-penzt-szeva-bacsitol | 2017-02-28 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Állítsák vissza a cégek társasági adójából leírható kedvezményes támogatást, a kulturális TAO-t - lényegében ezzel a javaslattal kezdődött és az egyik utolsó délutáni beszélgetésen is ezzel végződött a színházi szakma találkozója, amelyre előzetesen több mint száz résztvevő jelentkezett. Eljöttek színiigazgatók, színészek és rendezők, valamint táncművészeti szervezetek, zenekarok, bábszínházak és érdekvédelmi szervezetek képviselői is.
A megnyitón Vidnyánszky Attila, aMagyar Teátrumi Társaságelnöke megdicsérte a nézőket, akik kitartanak a magyar színházak mellett, és azt mondta, a nézők rajongása arra kötelezi a színházcsinálókat, hogy minőségi előadásokat hozzanak létre.
Kiss János, aMagyar Művészeti Akadémiaalelnöke pedig arra kérte a megjelenteket, gondolják át, hogyan lehetne jól kidolgozott, biztos alapokra helyezett, átlátható működésű, új kulturális TAO-t bevezetni. A megnyitóról készültképsorozat és a részletes beszámoló a szeged.hu oldalán látható.
A beszélgetéseken megvitatták többek között a színházak biztonságos működése, a háttérszakmák helyzete, az előadó-művészeti törvény és a jogi háttér, valamint a gazdasági környezet hatása kérdéseit. A szakmai előadások nem mindegyike forgott a pénz körül, de több, a színházak működését érintő elemzés is megállapította, hogy erre sincs elég pénz, arra sincs elég pénz - például a fiatal közönséget vonzó, színházbaráttá nevelésre sem. | Országos Színházi Évadnyitó Szegeden: kérik vissza a taójukat | Hankó Balázs miniszterrel nemhogy interjút nem lehetett készíteni, az előadása sem volt sajtónyilvános. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/belfold/2024/08/30/orszagos-szinhazi-evadnyito-szegeden | null | true | null | null | Telex |
A parlamenti szakbizottsági elnökök keddi ülése után egyre valószínűbb, hogy csak november első felében tartják meg a biztosjelöltek képviselő-testületi meghallgatását, így a második Von der Leyen-bizottság legkorábban december 1-jén léphet hivatalba.
Az EP szakbizottságainak elnökeiből álló testület keddi értekezletén a nagy többség értesülésünk szerint amellett tette le a garast, hogy a biztosjelöltek meghallgatására ne az október 14-ével kezdődő héten, hanem csak november 4. után kerüljön sor. A végleges döntést a parlamenti frakciók elnökeiből és az EP elnökéből álló Elnökök Értekezlete hozza meg, amely szerdán és szükség szerint pénteken ül össze.
A biztosjelölti meghallgatások későbbi időpontra halasztása kisebb vereség lenne az Európai Néppárt számra, amely - miután tizennégy néppárti tagja is lesz a következő bizottságban - valamennyi pártcsoport közül a leginkább sürgette a biztosi testület mielőbbi felállását. Mint parlamenti forrásaink rámutatnak, ha az EPP terve nem is volt teljesen irreális, de a szakbizottsági meghallgatások október 14-i megkezdése eleve túl ambiciózus célkitűzésnek tűnt. Ráadásul az EP az eredeti tervek szerint egy hét leforgása alatt (október 14. és 18. között) szeretett volna végezni mind a 26 jelölt meghallgatásával, ami napi öt-hat többórás szeánszot feltételezett volna úgy, hogy előreláthatóan nem egy képviselőnek egy időben több meghallgatáson is részt kellett volna vennie.
Arról már nem is szólva, hogy a meghallgatások előtt két héten belül kellett volna megküldeni a biztosjelölteknek a parlamenti szakbizottságok kérdéseit, és meg is kellett volna kapniuk a választ rájuk. A meghallgatások novemberre halasztása azt jelenti, hogy Ursula von der Leyen második bizottsága november 1. helyett legkorábban december 1-jén léphet csak hivatalba, de még erre az időpontra sem lehet mérget venni, mivel a parlament kibuktathat egyes jelölteket, akiknek pótmeghallgatást kell rendezni, vagy a tagállami kormánynak új jelöltet állítania. Ez általában további csúszást jelent a menetrendben.
Úgy tudjuk, hogy a novemberi meghallgatás esetén előbb a jogi szakbizottságnak október 18-ig véleményt kellene nyilvánítania a biztosjelöltek pénzügyi nyilatkozatáról, amely elsődleges szűrőnek számít a folyamatban. A szakbizottsági kérdőíveket akár most szerdán is kiküldhetik a biztosjelölteknek, akiknek október 22-ig kellene írásban válaszolniuk a feltett kérdésekre. Ezután november 1-jéig minden nyelvre lefordítanák a válaszokat, hogy november 4-én kezdődhessen a kérdezz-felelek.
Információink szerint a biztosjelöltek minden szakbizottságtól öt kérdést kapnak majd. Ebből kettő mindenki számára ugyanaz, míg három a szakterületükre vonatkozik. | Csúszhat az új bizottság felállása, csak novemberben hallgathatják meg a biztosjelölteket | A parlamenti szakbizottsági elnökök keddi ülése után egyre valószínűbb, hogy csak november első felében tartják meg a biztosjelöltek képviselő-testületi meghallgatását, így a második Von der Leyen-bizottság legkorábban december 1-jén léphet hivatalba. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/csuszhat-az-uj-bizottsag-felallasa-csak-novemberben-hallgathatjak-meg-a-biztosjelolteket/33142046.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Ittasan karambolozott Latinovits Zoltán és Körtvélyessy Zsolt
Megosztás Küldés Messengeren Küldés e-mailben
Körtvélyessy Zsolt eddig soha nem hallott történetről rántotta le a leplet /
Eddig nem hallott titokról rántotta le a leplet Körtvélyessy Zsolt, aki a hetvenes években súlyos autóbalesetet szenvedett Latinovits Zoltánnal, aminek kis híján tragédia - ám végül csak egy bírósági feljelentés és pénzbírság - lett a vége.
Latinovits Zoltán ittas állapotban vezetett, amikor autóbalesetet szenvedtek
Körtvélyessy Zsolt elárulta, hogy súlyos autóbalesetet szenvedett Latinovits Zoltánnal a hetvenes években
Az ittas vezetés miatt feljelentették Latinovitsot
Még nem regisztrált? Most megteheti, pénzt sem kérünk érte!
Regisztrált olvasóinkat exkluzív sztorik várják!
Bejelentkezem / Regisztrálok | Körtvélyessy Zsolt autóbalesetet szenvedett Latinovits Zoltánnal | Eddig nem hallott titokról rántotta le a leplet Körtvélyessy Zsolt, aki a hetvenes években súlyos autóbalesetet szenvedett Latinovits Zoltánnal, aminek kis híján tragédia – ám végül csak egy bírósági feljelentés és pénzbírság – lett a vége. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/kortvelyessy-zsolt-latinovits-zoltan-baleset/y9hqjs2 | null | true | null | null | Blikk |
A Politico amerikai hírportál európai kiadása úgy sejti, hogy a többnyelvűség, az oktatás és a sport ügyei tartozhatnak majd az új összetételű Európai Bizottságban a magyar EU-biztos hatáskörébe. Orbán Viktor az újabb ötéves ciklusra ismét Várhelyi Olivért jelölte az uniós végrehajtó testületbe. Ő eddig a szomszédságpolitikáért és az EU-bővítés témájáért volt felelős, de a brüsszeli politika világában általában jól tájékozott portálok már hónapok óta azt valószínűsítik, hogy ezt az igen fontos területet nem kapja meg újra Magyarország. A Politico ezúttal annyit ír Várhelyiről, hogy Brüsszelben "ellentmondásos" a megítélése, és utal arra az esetre, amikor a magyar biztos egy bekapcsolt mikrofon mellett óvatlanul idiótának nevezett európai parlamenti képviselőket. Az amerikai portál kitér arra is, hogy Brüsszel és Magyarország viszonya újabb mélypontra jutott, miután Orbán békemissziónak nevezte el körutazását, amelyet Kijevben, Moszkvában, Pekingben és Washingtonban tett. Korábban a Politico és több más hírforrás is írt arról, hogy Várhelyi bővítési biztosi szerepkörében eljárva igyekezett bagatellizálni az EU-tagságra pályázó Szerbiával kapcsolatos jogállamisági aggályokat. Mostani áttekintésében az amerikai portál ezt nem taglalja, de megjegyzi: ha Várhelyi nem megy át az Európai Parlament illetékes bizottságának a meghallgatásán, akkor Magyarországnak más személyt kell jelölnie. Az elmúlt hetekben ilyen lehetséges B-verzióként emlegette a média Győri Enikő fideszes EP-képviselőt. Az a terület, amit most a Politico kilátásba helyez a magyar EU-biztosnak, valamivel szűkebb annál a kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi portfóliónál, amelyet Navracsics Tibor látott el a Jean-Claude Juncker vezette bizottságban 2014 és 2019 között. Az EU-bővítés témakörét egyébként a Politico tudomása szerint a már eddig is bizottsági alelnöki rangú, lett Valdis Dombrovskisnak szánja Ursula von der Leyen bizottsági elnök, mégpedig úgy, hogy a portfóliót kiegészítenék Ukrajna újjáépítésének a feladataival.
Orbán és Matolcsy egymást vádolja, amiért tavaly elszabadult az infláció
A Reuters az Orbán Viktor által a hét végén kilátásba helyezett kormányátalakítással foglalkozik, és kiemeli azt, hogy új minisztérium fogja ellenőrizni a gazdaságot és az állami pénzügyeket, amellett, hogy jövő március elsejétől új ember kerül a központi bank élére, Matolcsy György helyére. Orbán és Matolcsy egymást vádolja, amiért tavaly elszabadult az infláció - írja a hírügynökség, hozzátéve, hogy a Nemzeti Bank elnöke erőteljes hangon bírálta a kormányt az ársapkák gyakorlata és a kamatok maximálása miatt, a kormány pedig a kamatterhek gyorsabb csökkentésére sürgette a jegybankot. A kormányfő bejelentette, hogy a választás előtti évre, 2025-re egyetlen csúcsminiszter veszi majd kézbe a gazdasági helyreállítás tervét. Erre a posztra Nagy Márton kinevezését valószínűsítik, Varga Mihály pénzügyminiszter pedig az MNB élére kerülhet. A Fidesz - állapítja meg a Reuters - igyekszik növelni támogatottságát, miután a júniusi európai parlamenti választáson az elmúlt csaknem két évtized legrosszabb eredményét érte el országos szinten. A hírügynökség beszámol arról, hogy Orbán egyfelől a fiskális fegyelem szükségességéről beszélt, másfelől olyan 2025-ös költségvetést helyezett kilátásba, amely 3-5 százalékos gazdasági növekedéssel, nagy béremelésekkel, a gyermekes családok számára több adókedvezménnyel és a kisvállalkozások támogatásával számol.
Az FPÖ-t az Európa-ellenes magatartás kapcsolja össze Orbánnal
Alma Zadic zöldpárti osztrák igazságügyi miniszter és Werner Kogler alkancellár, a Zöldek választási listavezetője arra figyelmeztetett, hogy ha a hónap végén tartandó parlamenti választáson a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ arat győzelmet, akkor politikai befolyás alá fogják helyezni az igazságszolgáltatást, és a független médiát magyar mintára szétzúzzák - ismerteti a Die Presse című bécsi lap az APA hírügynökség jelentését.
"A trumpok és az orbánok félnek a független igazságszolgáltatástól" - fogalmazott Zadic. Kogler azt emelte ki, hogy ha az FPÖ kormányra kerül, akkor nem csupán a demokratikus intézmények elleni támadásokra kell számítani Ausztriában, hanem arra is, hogy az ország külpolitikai irányvonalában Putyin-barát álláspont jelenik meg, és kokettálni kezdenek az öxit - vagyis az EU-ból való osztrák kilépés - gondolatával is. Az FPÖ-t az Európa-ellenes magatartás is összekapcsolja Orbánnal - mondta Kogler, és Oroszország EU-n beüli trójai falovának minősítette a magyar miniszterelnököt. Az alkancellár a jogállamisági vonatkozások mellett gazdasági értelemben is intő példának nevezte Magyarországot, mondván, az utolsó helyre csúszott le Európában, és mutatói alapján az ország a bolgárokkal együtt a kontinensrangsor végére került. Ennek pedig - tette hozzá az osztrák zöldpárti politikus - az a következménye, hogy a magyar fiatalok távoznak a korrupció államából. Ezt Ausztriában el kell kerülni - hangoztatta.
A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | A trumpok és az orbánok félnek a független igazságszolgáltatástól | Ha az FPÖ kormányra kerül, akkor nem csupán a demokratikus intézmények elleni támadásokra kell számítani Ausztriában, hanem arra is, hogy az ország külpolitikai irányvonalában Putyin-barát álláspont jelenik meg, és kokettálni kezdenek az öxit – vagyis az EU-ból való osztrák kilépés – gondolatával is. Az FPÖ-t az Európa-ellenes magatartás is összekapcsolja Orbánnal – figyelmeztet Alma Zadic zöldpárti osztrák igazságügyi miniszter és Werner Kogler alkancellár, a Zöldek választási listavezetője. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/a-trumpok-es-az-orbanok-felnek-a-fuggetlen-igazsagszolgaltatastol-146678 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Egészen furcsa módon zajlott a letelepedési kötvényeket forgalmazó cégek engedélyeztetési eljárása az elmúlt években az Országgyűlés gazdasági bizottságában. A testületet korábban Rogán Antal vezette, majd miután 2015 októberében kinevezték a Miniszterelnöki Kabinetiroda élére, a szintén fideszes Bánki Erik váltotta a testület élén.
A lapunk által megtekintett dokumentumok alapján kiderült, hogy a Bodó János fémjelezte Migrat Immigration Asia Ltd. furcsa módon kapott forgalmazási engedélyt a bizottságtól. Bodó János 2015. november 10-én a Migrat Bevándorlási Szakértő és Tanácsadó Zrt. nevében adott be állampapír-értékesítési kérelmet Malajzia, Mongólia és a Koreai Köztársaság tekintetében. Három héttel később, december 2-án Bodó János ugyanezen három ország esetében ugyanilyen tartalmú kérvényt nyújtott be a testületnek egy új cég, a Ciprusban bejegyzett Migrat Immigration Asia Ltd. nevében. A magyar vállalat kérelmét nem vonta vissza, sőt december 14-én a ciprusi céggel kapcsolatos iratokat csatolt Bodó János. Ebből kiderül, hogy november 26-án a Migrat Bevándorlási Zrt. megvásárolta a Migrat Immigration Asia Ltd. mind az ezer darab egy euró névértékű részvényét, vagyis a magyar társaság a ciprusi vállalkozás tulajdonosa lett. Végül a ciprusi cég kapott 2015. december 15-én forgalmazási engedélyt a fideszes többségű gazdasági bizottságtól. Furcsa ugyanakkor, hogy a két kérelem közül az egyik nem lett visszavonva, a bizottságnak az első kérelemről is szavaznia kellett volna. A közigazgatásban szigorú szabályok vonatkoznak az ügymenetre, de úgy tűnik, hogy a Bánki Erik vezette testület még a formalitás látszatára sem ad. (Ezen az ülésen fogadta el azt a szabályt is a bizottság, hogy az a cég, amely nem jegyzett le az elmúlt három évben legalább száz letelepedési kötvényt, annak visszavonják a forgalmazási engedélyét. Ez két vállalkozást érintett, a gond az volt – bár ez Bánki Eriket nem zavarta – hogy le sem járt még a három év.)
Titkos adatok
Lapunk 2015 októberében tekinthetett be az Országgyűlés gazdasági bizottságán a forgalmazási engedélyt kapott, többségében offshore cég irataiba. Ez alapján megírtuk, hogy a bélyegzők tanúsága szerint a liechtensteini hatóságok által bepecsételt dátumnál négy nappal korábban érkezett meg az Országgyűlés gazdasági bizottságához az a két kérvény, amelyeket a hercegségben bejegyzett közvetítő vállalkozások adtak be a letelepedési államkötvények forgalmazásának engedélyezésére. Ezt követően Bánki Erik már nem engedte lapunkat a dokumentumok közelébe. Miután a közérdekűadat-igénylésünket is elutasította a testület fideszes elnöke, a Transparency International segítségével bepereltük a testületet, a pert azonban tavaly decemberben elvesztettük. A bíróság ugyanis megalapozottnak látta a bizottság által hivatkozott éven belüli, ismételt adatkérés tényállását. A gazdasági bizottság ellenzéki képviselői tavaly év végén kérték ki ezeket a dokumentumokat, végül a Jobbik közreműködésével tegnap tekinthettünk be ismét az iratokba.
Érdekes ügymenet figyelhető meg a letelepedési kötvényeket forgalmazó másik cég esetében is. Az arab világra specializált Arton Capital Kft. úgy kapta meg a vietnami ügyfeleket, hogy a hivatalos dokumentumok szerint nem is kérte. A kajmán-szigeteki cég, a Hungary State Special Debt Fund, amely a kínai ügyfelekre specializálta működését, tavaly május 10-én mondott le a vietnami forgalmazási engedélyéről. A testület május 31-én megadta az Arton Capitalnek az engedélyt úgy, hogy a bizottság által kiadott dokumentumok között nem szerepelt a cég erre vonatkozó kérelme.
A dokumentumok tüzetes átvizsgálása után egyre több jel mutat arra, hogy a letelepedésikötvény-mutyi legfőbb haszonélvezői az adóparadicsomnak számító Brit Virgin-szigeteken bújnak meg. A Földvári Gábor vezette Innozone Holding Ltd. a gazdasági bizottságtól arra kapott engedélyt, hogy állampolgárságtól függetlenül a Cipruson alapított társaságok többségi tulajdonosainak intézzen magyar letelepedési engedélyt. Az Innozone tulajdonosa a Montrago Nominees Ltd., bár a cég átruházta a részvényeit Földvári Gábor nevére. A Montrago szerepel a panamai offshore-botrányban is, miután két Brit Virgin-szigeteki vállalkozásban, a Passah Holdings Co. Ltd.-ben és a Tanasea Investments Inc.-ben is részvényes. | Offshore offshore hátán a kötvénymutyiban | A bevételek nagy része többszörös offshore céghálón keresztül a Brit Virgin-szigeteken landolhat. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/gazdasag-archivum/2017/01/offshore-offshore-hatan-a-kotvenymutyiban | 2017-01-06 18:38:53 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Javarészt eseménytelenül és csendben teltek a baloldali kis pártoknak az európai parlamenti és önkormányzati választások óta eltelt hónapok. Az egyetlen kivételnek a Demokratikus Koalíció tekinthető, mivel Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke hetek óta szokatlan bejegyzésekkel szórakoztatja Facebook-követőit. A furcsa hangvételű bejegyzések mellett a pártvezér hetek óta vitázik a kommentszekcióban Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével. Mindez nem meglepő, mivel Magyar Péter politikai megjelenése leginkább a többi baloldali pártnak ártott, különösképpen a DK-nak, amelyik elvesztette a vezető szerepét a baloldalon.
A kudarc ellenére Gyurcsány egyértelművé tette, hogy nem hajlandó lemondani a DK elnöki posztjáról.
A DK-val és a Párbeszéddel közösen indult a választáson az MSZP, ám az utóbbi hónapokban szinte semmit nem lehetett hallani a pártról. A gyenge eredmény miatt Kunhalmi Ágnes és Komjáthi Imre társelnökök lemondtak, a tisztújítást pedig szeptemberben fogják tartani, amelyen törlik a társelnöki rendszert, és szinte bizonyos, hogy Komjáthit választják meg pártvezérnek.
A régi-új pártelnök nemrég a Mandinernek adott interjúban arról beszélt, hogy van még visszaút a jobb napokat is megélt szocialista pártnak, baljós jel azonban, hogy a nyáron értékesítette a Villányi úti pártházat az MSZP-hez köthető Szociális Demokráciáért Alapítvány.
A hárompárti baloldali összefogás harmadik tagja, a Párbeszéd is elkönyvelhetett az utóbbi hónapokban egy kudarcot, mivel a választás másnapján kilépett a pártból Tordai Bence. A pártvezetés viszont semmilyen formában nem vállalta a felelősséget a katasztrofális választási eredményért, mivel a nyáron tartott tisztújító kongresszuson a Párbeszéd tagsága megerősítette Szabó Rebeka és Barabás Richárd jelenlegi társelnökök mandátumát.
A gyenge választási szereplés a szakadék szélére lökte a Jobbikot, amelynek élére a nyáron távozó Gyöngyösi Márton helyett a nagypolitikában kevéssé ismert Adorján Bélát választották. Nemrég pedig lapunk írta meg, hogy a Jobbik reménytelen állapotáról beszélt Szabó Gábor pártigazgató a párt kongresszusán, ahol az összegyűltek feltehetően a Jobbik népszerűségének növelése érdekében döntöttek a párt korábbi nevéhez való visszatéréshez, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnevezéshez, miután 2023 február végén a párt felvette a Konzervatívok szót a nevébe.
Mint ismert, a Momentum a június 9-i európai parlamenti választáson nem érte el a mandátumszerzéshez szükséges szavazatszámot, vagyis a magyar emberek elutasították Donáth Anna és Cseh Katalin előző ötéves tevékenységét az uniós színtéren, ám a két politikus folytatja a Magyarország elleni áskálódását.
Erre utal a liberális Renew Europe nevű frakció hét elején rendezett ülése, amin a Momentum két volt EP-képviselője is részt vett. A Jobbikhoz hasonlóan a Momentum is új elnököt és elnökséget választott az elbukott választások után, így került a párt élére Tompos Márton, miután Donáth Anna, a párt elnöke június 10-én bejelentette lemondását, mert kudarcnak értékelte a Momentum szereplését az európai parlamenti választáson. Az LMP háza táján a legérdekesebb hír az volt, hogy augusztus végén kilépett a szervezetből az egyik volt társelnök, Schmuck Erzsébet, aki a Facebook-oldalán azt írta: "Ez a párt már nem zöldpárt, és ellenzéki pártként is megsemmisült. Ezt a pártot Ungár Péter teljesen leuralta. Ez a párt már az ő pártja, Ungár-párt!" Az LMP is tisztújítást tartott a nyáron, amelyen Szabó-Kellner Katalint és Ungár Pétert választották a párt társelnökeivé. Ungár kapcsán érdekesség, hogy a politikus arról nyilatkozott: a Facebook drámaian rossz hatással van a magyar politikára, ezért törölte magát a legnagyobb közösségi oldalról.
Borítókép: Tóth Endre és Bedő Dávid, a Momentum országgyűlési képviselői ( | A szakadék felé száguld a baloldal | Az európai parlamenti és az önkormányzati választások óta eltelt hónapok során a legtöbb baloldali párt csak a tisztújító kongresszusok alkalmával hallatott magáról, a napi politizálás terepéről többen eltűntek. Egyetlen kivételnek a DK mondható, mivel Gyurcsány Ferenc pártelnök egész nyáron kommentháborút folytatott a közösségi médiában Magyar Péterrel. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/a-szakadek-fele-szaguld-a-baloldal | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Projektinfó
Szerzők: Boros Miklós János Szentirmai Tamás Zsiros Renáta
Földrajzi hely: Kisavas, Miskolc, Magyarország
Építészek, alkotók: Szentirmai Tamás, Boros Miklós János, Kállay Ferenc, Keller Ferenc, Zsíros Renáta, Brunyánszky Réka, Dankó Boglárka, Gecse Brigitta, Herczeg Tamás, Hevesi Hanna, Jaczkán Adrián, Koponyás Klaudia Kármen, Kötelen Anna, Kulcsár Kevin, Lobkovicz Klaudia, Lukács Klára, Máté Gábor, Pálfi Laura, Póta Martin, Tarnai Panna, Tóth Petra
Cég, szervezet: Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszék
Kisavasi kisprojektek
Tervezés éve: 2024
Építés éve: 2024
Stáblista
Debreceni Egyetem Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszék
tanszékvezető:
Szentirmai Tamás DLA
kurzusvezetők:
Boros Miklós János DLA, szobrász, egyetemi docens,
Kállay Ferenc, építész, mesteroktató,
Keller Ferenc, Ybl és Pro Architectura díjas építész, mesteroktató,
Zsiros Renáta, építész, gyakornok
résztvevő hallgatók:
Brunyánszky Réka,
Dankó Boglárka,
Gecse Brigitta,
Herczeg Tamás,
Hevesi Hanna,
Jaczkán Adrián,
Koponyás Klaudia Kármen,
Köteles Anna,
Kulcsár Kevin,
Lobkovitz Klaudia,
Lukács Klára,
Máté Gábor,
Pálfi Laura,
Póta Martin,
Tarnai Panna,
Tóth Petra
Dosszié:
A Média Építészeti Díja
MÉD:
MÉD 2024 Épített környezet
További adatok
↓
A DEterminál építészműhely öbb évig tartó előkészület után 2023 nyarán valósította meg első saját szervezésű építőtáborát. Szentistvánbaksán, az ottani közösséggel és számos lelkes segítővel közösen megépített Dangubáló már építése közben nagy érdeklődést generált, az azóta eltelt egy év alapján egyértelműen sikeresnek mutatkozott a beavatkozás. A Dangubáló híre messze elért, nem sokkal átadása után pedig megkereste a műhelyt egy miskolci civil közösség, hogy szeretnék, ha 2024-ben a kisavasi pincesor lenne az építészműhely tervezési és a nyári tábor helyszíne.
A Kisavas különleges hely Miskolc szívében, ahol az évek során változatos kulturális rétegződés alakult ki. A tervezett és tervezetlen építészeti környezet heterogén kavalkádja komoly építészeti kihívást jelentett. A területet szűk utcák, meredek dombok, apró teresedések jellemzik. Ezt a változatos területet szeretnék élettel megtölteni, közösségi helyekkel színesíteni. Az első év tapasztalataiból tanulva a nyári munkát egy teljes évet átívelő egyetemi kurzus előzte meg, workshopokkal, helyszínlátogatással, sok-sok közös gondolkodással. A megvalósulás mellett legalább olyan fontos az építészeti tanulásban betöltött szerepe: a közösségépítés, a valós anyagokkal, szerkezetekkel, technikákkal való tapasztalatszerzés, az elképzelt koncepció megvalósulásának motiváló öröme.
A két szemeszter során fokról fokra, közös oktatói és hallgatói gondolkodás és együttműködés mentén tárultak fel a feladattal járó építészeti problémák. A hallgatók a helyszín megismerése, feldolgozása után az építészeti tervezési folyamatok elsajátítása és alkalmazása során jutottak el a végső kiviteli tervek elkészítéséig. A helyszín szűkössége, aprózottsága miatt, valamint, hogy ne csak egy kiemelt beavatkozás legyen, három kis léptékű projekt jött létre három, alapvetően eltérő kontextusban: egy meredek szűk utca minimális kiszélesedésében, egy helyi borászat oldalában és egy nagyobb teresedésnél, ahol kinyílik a tér és egészen belátható a város. Három csoport dolgozott a három feladaton.
CECE
A belváros felől az Arnóti soron érkezünk meg a kisavasi pincesorhoz. A kis lépésekben fejlődő területen még sok helyen meghatározó az elhagyatottság, félbeszakadtság, ami meglepő, kontrasztos helyzeteket eredményez a megújuló részeknél. Az Arnóti sor egy helyen minimálisan kiszélesedik és ezt a kis teresedést egy nagy felületű rozsdás vaslap zárja a mögötte lévő telek felől. A CECE feliratot senki sem érti, nem tudni mit jelent, ahogy azt sem, hogy ki és miért festette fel a vaslapra. Azonban, ha már itt van, egy apró közösségi, találkozási pont lett belőle szemben az egyik helyi borászattal, ahol ücsörögni, beszélgetni, borozni lehet - lócák, padok helyett - kortás építészeti nyelven újragondolt térbútorokon. Egy, az elmúlt években elindult folyamat íródott tovább néhány új fejezettel.
AZ AVAS SZELLEME
Habár nem az eredetileg elképzelt helyen, hanem a Gonda borászat oldalában valósult meg, eredeti koncepcióját megőrizte a térkijelölő pavilon. A terület mozgalmasságából, kuszaságából alakult ki a tervezetten tervezetlen, lombkoronát megidéző szövevényes fastruktúra. A pavilonnak nincs eleje, közepe, vége, csak a szövevény, ami körbeöleli a teret. Két rétegből építkezik: az oszlopok dongái a hordók kialakítását idézik, ezen a szerkesztettségen nyugszik az intuitív szövet, míg a fészek külső élei ismét határozottak. A pavilon szerves részévé és alakító tényezőjévé tud válni az Avas színes kultúrájának. Kissé magasztos, kissé bohókás, néhol rendezett, néhol nem.
SPIRAMENTUM
Van egy helyi legenda a hirtelen haragú kováccsal, eszerint, aki az Avast megmászva letekint Miskolc városára, az elnyeri a lelki békét. Az apró emberekkel, apró házakkal teli város emlékeztet, hogy milyen aprók vagyunk mi magunk is, és milyen jelentéktelenek a mindennapi problémáink a hegy által adott perspektívából. Ennél fogva az installáció terve nem is születhetett volna máshova, mint egy kilátópontra. A cél az volt, hogy teret adjon a magányos megfigyelésnek. Az erre haladó túrázók egy lélegzetvételnyi szünetet tartsanak, hogy a táj részleteiben elmerülve megnyugvást lelhessenek. Épp úgy, ahogyan a hirtelen haragú kovács is tette. A szerkezeti kialakításban az természetesség, az anyagszerűség megőrzése volt a cél. A földtől kissé elemelt robosztus gerendák, valamint a tartószerkezetek rejtettsége lebegő érzetet nyújtanak a szőnyegszerűen elterülő platformnak. Ez a vastag, széles palló geometrikus tisztasággal jelöli ki a térben a megfelelő irányt, a rajta lévő természetes formájú, helyben talált kő pedig finom formai és tónusbeli kontraszttal egészíti ki azt. Így jön létre egy határozott helykijelölés, aminek célja lehetővé tenni az ide látogatók számára, hogy akár hosszabban is elidőzhessenek, elmerenghessenek itt.
A tanszéken régóta vizsgált és számos hallgatói feladatnál megjelenő kisléptékű beavatkozás mint építészeti módszer, már az átadás estéjén jól vizsgázott. Egy-egy valós, funkcionális, akár összetett igényt is lehet egészen apró, könnyen megvalósítható módon kielégíteni. A Gonda borászat udvarán, kézi szerszámokkal és kézi erővel kialakított, majd a helyszíneken felállított installációk egyszerűségük ellenére már az első napjukon elismerést szereztek az arra járóktól és azóta is a Kisavasi pincesor fontos közösségi pontjaiként működnek.
Boros Miklós János DLA,
Szentirmai Tamás DLA,
Zsiros Renáta | Kisavasi kisprojektek: a debreceni építész tanszék DEterminál építészműhelyének második nyári építőtábora | A DEterminál építészműhely több évig tartó előkészület után 2023 nyarán valósította meg első saját szervezésű építőtáborát. Szentistvánbaksán, az ottani közösséggel és számos lelkes segítővel közösen megépített Dangubáló már építése közben nagy érdeklődést generált, az azóta eltelt egy év alapján egyértelműen sikeresnek mutatkozott a beavatkozás. A Dangubáló híre messze elért, nem sokkal átadása után pedig megkereste a műhelyt egy miskolci civil közösség, hogy szeretnék, ha 2024-ben a kisavasi pincesor lenne az építészműhely tervezési és a nyári tábor helyszíne. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/kisavasi-kisprojektek-a-debreceni-epitesz-tanszek-determinal-epiteszmuhelyenek-masodik-nyari-epitotabora | null | true | null | null | építészfórum |
nepszava.hu;
augusztus 20.;kereszt;Lánczi Tamás;
2023-08-24 06:39:00
Lánczi Tamás átszellemülve oktatta ki a balliberális médiát a tűzijáték végén formált drónkeresztről
A NER-közeli politológus mély okfejtést írt.
Kereszt a Duna felett címmel tett közzé blogbejegyzést Lánczi Tamás NER-es politológus, az Orbán-kormány korábbi államtitkára és az MTVA online igazgatóságának igazgatója azzal, hogy "egyes sajtóorgánumok szerkesztőségei nem értették (vagy inkább cinikus értetlenséget színleltek) az augusztus huszadikai ünnepi tűzijáték lezárásaként feltűnő kereszt ürügyén", ezért - mint királyi többesben fogalmazott - "gyorstalpalóval segítünk nekik a saját valóságukon túli világ megértéséhez".
A szövegben az nem jelent meg, hogy a szerző pontosan mely cikk(ek) mely állításait, s mely sajtóorgánumok beszámolóit kritizálja, de a cimkék között megtalálhatjuk a "Telex" és a "balliberális média" megjelöléseket, így legalább lehet némi sejtésünk.
A 444 által észrevett bejegyzésben Lánczi Tamás kifejti, hogy "a kereszt sokkal több mint egy kiüresedett manifesztum, amelyet a politika azért még felhasználhat ahhoz, hogy újból és újból megerősítse magát" (az más kérdés, hogy a Fidesz éppenséggel pont ezt csinálja - a szerk.).
A kormánypárti politológus érvelése úgy folytatódik, hogy "a kereszt felmutatása ma már, amikor minden evilági erejét elvesztette, elvették tőle, többé nem a vezér, a duce által vezényelt fekete mise kelléke, de nem is a politikai okkultizmusé, hanem egy közösség, jelen esetben a magyar nép reményének és hitének dekrétuma".
Bár Lánczi eredeti tervei szerint "gyorstalpalóra" készült, egy ponton visszafordíthatatlanul átcsúszik a metafizika rejtelmeibe és úgy fogalmaz: "A kereszt formája - amely egyben a lényege, szubsztanciája is - misztikus értelemben egyszerre rugaszkodik el a földtől és tör az égbolt felé (azzal az ambícióval, hogy átszakítsa azt) és száll alá a por, a sár, vagyis az ember irányába (azzal az ambícióval, hogy megszólítsa, elérje őt magányában). De más feladata is van: horizontálisan, a két ágával a két égtáj irányába kinyúlva összeköti az embert a felebarátaival és a testvéreivel. A keresztben rejlő kettős sugallat és ígéret erőt ad annak, aki hajlandó alázattal felnézni rá. Ez sokak számára jelenthet vigasztalást és örömöt." Ez nem tömegpszichózis, hanem közösségi érzés - tette hozzá. Majd kifejtette, ezt csak az olyan cinikus ember éli meg "avítt giccsnek", aki még "soha nem érzett meg semmit abból, ami több nála, ami valóban emberré tenné".
Lánczi Tamás ezután azt írta, hogy a kereszt reménységet ad az embereknek a mostani nehéz időkben, többek között ezért is volt ott a helye az augusztus huszadikai tűzijáték végén. "Persze az emberek reményeit és hitét le lehet köpni, nyitott szájjal röhögni rajta, de mint azt régóta tudjuk már - más gyakorlati funkciója is van a crux-nak - ugyanis: már a puszta látványa, közelsége is égeti a gonosz bőrét" - zárta gondolatait, miközben továbbra sem derült ki, hogy pontosan mely írásokat kifogásolta. | Lánczi Tamás átszellemülve oktatta ki a balliberális médiát a tűzijáték végén formált drónkeresztről | A NER-közeli politológus mély okfejtést írt. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3206297_lanczi-tamas-tuzijatek-kereszt | true | 0 | 0 | null |
|
Délután 4 óra előtt ért véget a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa. A párt két évre elnökké választotta Komjáthi Imrét, a szavazás második körében 50 százalék feletti eredménnyel nyert a korábbi társelnök. Négy jelölt indult a pártelnöki tisztségért, de az első szavazás előtt egyikük visszalépett, Komjáthit tehát három jelölt közül választották meg. A választmány elnöke Hiller István lett, elnökhelyettesnek pedig Kórózs Lajost választották.
Komjáthi első pártelnöki sajtótájékoztatóján elmondta: az MSZP lesz a magyar politikai élet emberi hangja és baloldali lelkiismerete. Bejelentette egyúttal, hogy a párt - másfél évvel a parlamenti választások előtt - megkezdi 2026-os kampányát.
Az MSZP elnökségi tagjainak választása szombaton késő délután is tart, az ő személyükről a párt későbbre ígért tájékoztatást. | Egyedül folytatja az MSZP eddigi társelnöke | A szavazás második körében, 50 százalék feletti eredménnyel választották meg Komjáthi Imrét az MSZP élére. | [
""
] | 0 | https://hirklikk.hu/kozelet/egyedul-folytatja-az-mszp-eddigi-tarselnoke/438707 | null | true | null | null | Hírklikk |
A Twitter elkezdte figyelni az oltással kapcsolatos téves információk megjelenését a közösségi portálon, és a tweetek címkézésével, illetve büntetési rendszer alkalmazásával szűri ki a szabálysértőket és a "visszaeső" felhasználókat – adták hírül a közösségimédia-felület készítői.
A cég tájékoztatásából kiderül, hogy
figyelmeztető címkékkel látják el az olyan bejegyzéseket, amelyek gyaníthatóan félrevezető információkat tartalmaznak a koronavírus elleni vakcinákról.
A Twitter szabályait ismétlődően megsértő felhasználókkal szemben a gépjárművezetőknél használatos büntetési szabályrendszert fognak alkalmazni. Az oldal készítőinek elképzelése, hogy egy szabálysértés miatt törölt bejegyzésért két büntetőpont jár, egy figyelmeztető címkével ellátott posztért pedig egy. Ezenfelül két vagy három büntetőpontért tizenkét órára felfüggeszthetik a felhasználó fiókját, négyért egy hétre, ötért már végleges eltávolítás jár majd.
A címkézést eleinte a Twitter alkalmazottai fogják végezni a posztok figyelésével, de a vállalat azt tervezi, hogy automatikus rendszert is kidolgoz a szabálysértő posztok kiszűrésére. Ráadásul a figyelmeztető címkékkel ellátott tweetekhez csatolhatnak egy linket is, amely a felhasználót az igazságügyi hatóságok ezzel kapcsolatos hivatalos információihoz vezeti majd. | Külföld - A Twitter büntetni fogja az oltásokkal kapcsolatos álhírek készítőit | A Twitter büntetni fogja az oltásokkal kapcsolatos álhírek készítőit - A tweetek címkézésével, illetve büntetési rendszer alkalmazásával szűri ki a szabálysértőket a közösségi portál. | [
"twitter",
"közösségi média",
"oltás",
"koronavírus-járvány",
"fake news",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2021/03/02/koronavirus-jarvany-oltas-vakcina-covid-19-twitter-kozossegi-media-alhirek-fake-news | 2021-03-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kettős vereséggel búcsúzott a pályaválasztói jogáról lemondó Veszprém a női kézilabda KEK nyolcaddöntőjében. A magyar csapat pénteken 33-22-re, vasárnap pedig 21-17-re kapott ki a francia Loiret vendégeként. A második összecsapáson a veszprémiek számítottak pályaválasztónak.
Női KEK, nyolcaddöntő, visszavágó: Veszprém Barabás-Duna Takarék - Loiret (francia) 17-21 (9-13)
Továbbjutott: a Loiret, kettős győzelemmel | Kiesett a Veszprém a női kézi KEK-ből | Kiesett a Veszprém a női kézi KEK-ből - Kétszer kapott ki a magyar csapat a francia Loiret-től. | [
"kézilabda",
"női kek",
"veszprém",
"sport"
] | 0 | http://index.hu/sport/kezilabda/2014/02/02/kiesett_a_veszpren_a_noi_kezi_kek-bol | 2014-02-02 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Mostanában kicsit nehezebb hozzájutni ukrán dohányáruhoz, részben az ukrán–orosz konfliktus okozta cigarettahiány miatt, részben pedig azért, mert a záhonyi magyar–ukrán határátkelőről eltűnt a korrupt magyar határrendészek és pénzügyőrök jelentős része. Július végétől több hullámban állították elő a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ott dolgozó alkalmazottait, akik minden bizonnyal kenőpénzeket fogadtak el, hogy szemet hunyjanak a szabálytalanságok felett. Nem könnyű követni, hogy pontosan hány embert és miért vittek el, hiszen rendszeresen jelennek meg hírek arról, hogy újabb és újabb gyanúsítottakat kapcsoltak le. Legutoljára december másodikán közölte a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa, hogy hat határrendész került előzetes letartóztatásba „hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt”.
A Központi Nyomozó Főügyészségtől úgy értesültünk, hogy eddig összesen 53 határrendészt hallgattak ki, s közülük december első hetében 26-an még előzetesben voltak. A rendőrségi állományba tartozó dolgozók útlevélkezelőként, néhányan átkelőhely-ügyeletesként teljesítettek szolgálatot; ellenük az a vád, hogy a záhonyi közúti határátkelőhelyen rendszeresen kértek és fogadtak el „jogtalan előnyt”, vagyis általában eurót például azért, hogy fordítsák el a fejüket, ha netán lejárt tartózkodási engedéllyel találkoznak. De azért is kértek és kaptak pénzt, hogy átengedjenek egy-egy túlsúlyos áruszállító kisbuszt. Roppant egyszerű volt a módszer: a sofőr vagy az utasok az útlevélben helyeztek el többnyire húsz és száz euró közötti összeget, amit a rendőr az alsóneműjébe tett el. Volt olyan előállított, akinek a rajtaütés idején közel ezer euró volt a melltartójában úgy, hogy még nem is járt a műszak végén.
Vámolás kilépéskor
Fotó: Balázs Attila / MTI
A felelősségre vonást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Záhonyi Vám- és Pénzügyőri Igazgatóság állományába tartozó pénzügyőrök sem úszták meg. 26-an buktak le azért, mert kenőpénz ellenében „nem vették észre” a csempészárut – elsősorban cigarettát. A határátkelőn a személyi okmányokat és a gépjárművek papírjait rendőrök ellenőrzik, és ha minden rendben, a pénzügyőrök átvizsgálják a kocsikat. Alapesetben itt kellene kiszúrni azokat, akik a megengedett kétdoboznyi mennyiség felett hoznának be cigarettát, de ez, ugye, nem mindig sikerült.
A Záhony Határrendészeti Kirendeltség úgy egynegyedét vitték el a nyomozók; az előállítások után gyakorlatilag alig maradt rendőr a közúti határátkelőhelyen, lévén az útlevélkezelői szolgálatot teljesítők majd’ felét érintette az intézkedés. Akinél megáll a „hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette”, kettő és nyolc év közötti szabadságvesztéssel számolhat, ahogyan a lebukott pénzügyőrök is. Az akciók során elfogtak három civilt is, akiket éppen vesztegetésen kaptak, ők egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel számolhatnak.
Miért csak most?
A vizsgálat az Origo nyári cikke után indult be. A portál arról tudósított, hogy magyar határrendészek és pénzügyőrök is érintettek lehetnek az illegális kereskedelemben. Egy júliusi kormányülésen is napirenden volt a téma, majd Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: a NAV-nak és Pintér Sándor belügyminiszternek foglalkoznia kell az üggyel – alighanem ennek köszönhető a látványos eredmény. Az eset fontosságát jelzi, hogy az egyik októberi akcióban a Központi Nyomozó Főügyészség hetvenöt, míg a Készenléti Rendőrség százhúsz munkatársa vett részt, de volt olyan, amikor a Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársait is bevetették. (Az terjed a vámosokkal azonos körökben mozgók között, hogy közvetlenül a TEK megjelenése előtt a pénzügyőrökkel már lerakatták a fegyvereiket a feletteseik, azaz túl sok dolguk nem volt a terrorelhárítóknak.)
A környéken sokan nem értik, hogy miért a nagy felhajtás; főleg az időzítés előtt állnak értetlenül
a közeli települések lakói, hiszen hosszú évek óta nyilvánvaló volt a korrupció. Záhonyban azt is tudják az emberek, hogy hol laknak a feltűnően jó körülmények között élő rendőrök és pénzügyőrök: az új építésű házakkal – udvarukon erős közép-, de inkább felső kategóriás autókkal – teli településrészt maguk között csak Csalóköznek hívják. Soha nem hitték el, hogy a sokszor alig 150-160 ezres fizetésekből, tisztességes munka eredményeként „nőttek ki” e szép családi fészkek és csillogó verdák. A Záhonytól alig 25 kilométerre lévő Kisvárdán is szinte mindenki tisztában van azzal, hogy a határátkelőn dolgozók egy része miből finanszírozza az átlagosnál sokkal jobb életét. November végi ottjártunkkor nem is kellett sokat kérdezősködnünk, szívesen beszéltek a helyiek. Igaz, épp abba a krimóba tévedtünk be, ahová határrendészek és a pénzügyőrök is jártak. A helyi ügyekben járatos csapos elmondta, hogy a határon dolgozó kisvárdaiakat a rendőrségi akciók óta „nem látni, mert miután elkezdődtek az előállítások, azok se nagyon mozdulnak, akik kint vannak, és akik tisztességesek”. A lefüleltekről nem szívesen beszélt, de annyit elmondott, hogy „ők nem Kőbányait ittak. Ha pedig egy kicsit kapatosabbak lettek, kicsúszott a szájukon, hogy a kocsi nem az örökségből van, és arra sem figyeltek, hogy a pulóver alól ne kandikáljon ki a sok százezres karóra.”
Luxuskörülmények között
Több olyan helyivel is beszéltünk, akik ismernek elhurcolt határrendészt vagy pénzügyőrt, szerintük sokan közülük már nem is ügyeltek a látszatra. Egy leszerelt vámos Kisvárdán megmutatta a még állományban lévő társai ingatlanjait: többszintes, szépen karbantartott házak, kovácsoltvas kapuk, wellnessrészleg, sok helyütt magasra húzott kerítés, hogy még véletlenül se lehessen belátni. „Ismerek olyanokat, akik szintén benne voltak a buliban, de még nem vitték el őket. Többségük okosabb, nem költik a pénzüket ennyire látványosan, vagy amikor meglett a kellő mennyiség, leszereltek” – hangsúlyozta a férfi, aki elmondta, hogy a határon dolgozók közül többen elmentek táppénzre, amikor szembesültek a július végi előállításokkal.
A fentieket megerősítette egy ma is pénzügyőrként dolgozó férfi, mondván, ő „csak pislogott”, amikor látta, hogy munkatársai sorra teszik fel a közösségi oldalakra a nyaralási fotókat. Szerinte az, aki nyakig benne volt, simán össze tudott szedni naponta akár félmillió forintot is, s abból kellett leadni a feletteseknek. Megjegyezte, neki „csak” a kisebb ügyletekre, az útlevélkezeléseknél, egyéb okmányok vizsgálatánál és a járművek átvizsgálásánál beszedhető „aprópénzre” van rálátása, de az igazán komoly korrupciókat nem tudják vagy nem akarják feltárni, hisz a vezetők közül szinte senkit sem állítottak elő, pedig kizárt, hogy éppen ők ne lennének benne. „Itt nagyon sokáig úgy ment, hogy ha nem szálltál be, akkor elkezdtek cseszegetni, mert féltek tőled. Manapság jobb a helyzet, mert mindenki óvatosabban csinálja. Amióta nyáron megjelentek a nyomozók, viszonylag rend van, de ez is csak idő kérdése, és változni fog” – állítja.
Egy másik forrásunk végignézte az egyik előállítást. Rendkívüli állománygyűlésre hívták a pénzügyőröket, ahol már ott voltak az ügyészségtől, behoztak egy listát, s akiknek elhangzott a neve, el is vitték, többen még mindig előzetes letartóztatásban vannak közülük. A szintén pénzügyőrként dolgozó férfi elmesélte, hogy az útlevélkezelők egy részét úgy kapták el, hogy a nyomozók titokban minikamerákat szereltek a kis zseblámpájukra, így rögzítették azokat a pillanatokat, amikor elvették a kenőpénzt. Ő mutatta meg nekünk azt az Audit is, amely Kisvárdán a korrupció egyik jelképének számít, ugyanis rögtön azután kezdték árulni, hogy a tulajdonos és a párja – mindketten a záhonyi átkelőn dolgoztak – előzetesbe kerültek. A kocsi most „Eladó” táblával áll a város legforgalmasabb kereszteződésében. A pénzügyőr tud olyan esetről is, amikor az egyik lebukott vámosnál a házkutatás során függönykarnisba csavart pénzkötegeket találtak. Információink szerint több millió forintot és több tízezer eurót foglaltak le így a rendőrök.
Felettesek is
Hosszas szervezés után találkozhattunk egy olyan pénzügyőrrel is, akit még 2010 előtt csuktak le, de már letöltötte a börtönbüntetését. „Amikor elvittek, odajött az egyik főnököm, és elkezdte csóválni a fejét, majd fennhangon mondta, hogy ő ezt nem gondolta volna. Én meg mondtam magamnak, hogy a szart nem gondoltad volna, hiszen te is nyakig benne vagy. Még mindig ott dolgozik. Na, ezért nem hiszek én most ebben a tömeges lecsukásban. Itt mindig voltak és mindig is lesznek csalások” – fakadt ki. Amikor azt firtattuk, hogy került bele a körforgásba, azt mondta: a munkába állás után néhány hónappal megkérdezte az egyik társa, hogy nem akar-e keresni egy kis pénzt. Előtte több nagyobb cigarettaszállítmányt is lefülelt már, de az egyik után a felettese behívatta, és idegesen közölte vele, hogy éppen azt nem kellett volna. „Ezután már csak vitt a lendület” – fogalmazott.
A volt pénzügyőr elmondása szerint nem a személyi, hanem a teherforgalomban van a nagyobb korrupciós kockázat, ugyanis a kamionokba és olykor a tehervagonokba rejtve jönnek be a szállítmányok. A kamionok esetében az ő idejében – és meggyőződése szerint ma is – előre le volt beszélve, hogy mikor, melyik sorra érkezik; az is le volt osztva, hogy ki fogja ellenőrizni. Ha nem jött közbe semmi, csak úgy kellett tenni, mintha alaposan átvizsgálná a rakteret; a röntgenes vizsgálat sem volt akadály, hiszen „az sem volt tökéletes, akadt, amikor egészen véletlenül ideiglenesen elromlott”. Hasonló a helyzet az Ukrajnából érkező tehervonatok esetében: modern technika világítja át a vagonokat, de előfordult, hogy egy kis időre meghibásodott a berendezés.
Az előállításokból nagyjából annyit érzékelnek a helyiek, hogy nehezebb nagyobb tételben dohányáruhoz jutni. Persze jó kapcsolatokkal most sincs ok aggodalomra, a határ mellett változatlanul megy a cigibiznisz. Kisvárdán a Záhonyhoz közeli Zsurkot ajánlották a figyelmünkbe, ha nagyobb tételben akarunk vásárolni, de jelezték, ha nincs összekötőnk, akkor nem járunk sikerrel. A 600-700 fős kis faluban hiába kérdezősködtünk, elzárkóztak attól, hogy idegeneknek útbaigazítást adjanak. A környék csempészhálózatait ismerő forrásunk szerint a fokozott ellenőrzések miatt óvatosak az illegális kereskedők. Zsurkon állítólag kiválóan kiépített hálózat figyeli a „gyanús” személyeket és az érkező rendőröket, pénzügyőröket. Végül egy öreg férfi átküldött minket Záhonyba, ahol állítása szerint a piac mellett tudunk venni néhány dobozzal.
Fél perc sem kellett
Záhonyban megtaláltuk a piacot, leparkoltunk, és mindössze 27 másodperc alatt – mértük – már zsebünkben is volt a cigi. Két, nagyjából 60 év körüli nő álldogált a járda mellett, amikor elmentünk mellettük, az egyik halkan megkérdezte, „Cigaretta?”; vettünk két dobozzal 1100 forintért. Cirka fél áron: középkategóriás cigi a nemzet trafikjaiban 1000 forint felett kezdődik. Az árus kettőnél többet nem akart adni, minden bizonnyal azért, mert így még nem bukna le, hiszen ennyit legálisan is át lehet hozni a határon. Néhány sarokkal arrébb megálltunk, és láttuk, hogy egy szatyorból újabb két dobozt tesz a zsebébe, és ezt így folytatta, míg el nem fogyott a készlet. Akkor jött egy középkorú férfi az utánpótlással, ő egyébként végig a közelben ólálkodott, nagyjából 20-30 méterre. Míg az üzletmenetet figyeltük, többször is elment előttük egy-egy rendőrautó…
Végre egy Kisvárda melletti településen sikerült beszélnünk egy cigarettacsempésszel is, aki állítása szerint felhagyott a biznisszel, bár a lakásában vagy négyféle ukrán cigarettát láttunk. A huszonéves, minket csakis éjjel fogadó, a kapucnit a szemére húzó srác a kezdeti bizalmatlanság és elővigyázatosság után néhány részletet azért megosztott velünk: a záhonyi nők, akikkel találkoztunk, ukrajnai magyarok, a készlet, amiből árulnak, valamelyik környező itteni település egyik lakásában található. „Tavaly Zsurkban kiszimatolták a NAV-osok az egyik lerakatot, ott tízezernél is több dobozt foglaltak le” – mesélte. A cigi egy kis része még mindig a Tiszán érkezik, annak ellenére, hogy a határ menti folyószakaszt kiemelten figyelik. Csónakkal vagy csak simán úsztatva, netán távirányítású kisrepülővel valahogy átjut az áru, amelyet a partról vagy egy közeli településre, vagy egy autóba hordanak a „serpák”. Nekik eldobható telefonjuk van, ezen értesítik őket, ha beúszott a cucc. Megkapják az időpontot és a helyszínt, hátukra veszik kartondobozokat, nagyjából 50-60 karton cigaretta fér el bennük, s elviszik oda, ahová kell. „Régen ezt fényes nappal is csinálhatták, manapság kizárólag éjszaka, és csakis akkor, ha működik a figyelőszolgálat” – mondta forrásunk. Ha a figyelők hatósági jelenlétet észlelnek, mindenkinek el kell tüntetni a mobiltelefont, a benne lévő SIM-kártyát „le kell nyelni”, hogy ne lehessen utólag lebányászni róla a beszélgetéseket.
Azt a volt csempész is megerősítette, hogy a legnagyobb tételek nem a zöldhatáron érkeznek, főleg, hogy az ukrán–orosz konfliktus óta nehezebben lehet odaát szervezetten hozzájutni az ukrán cigihez. Szerinte továbbra is a határátkelőkön hozzák a csempészárut. Úgy véli, lehetetlen kiirtani onnan a korrupciót; ő is ennek a bizonyítékát látja abban, hogy a vezető beosztásban dolgozók döntő többségének nem kell félnie semmilyen számonkérésről. Az előállított határrendészek között tényleg nincs egy közép- és felső vezető sem – ezt már a Központi Nyomozó Főügyészségtől tudjuk. A pénzügyőrök között viszont van magasabb beosztású személy is.
A helyiek nem hiszik, hogy eltűnne a korrupció a záhonyi határátkelőnél. Véleményük talán akkor sem változna, ha elolvasnák a Belügyminisztérium lapunknak küldött válaszát azon kérdésünkre, hogy milyen kezdeményezések várhatók a további visszaélések megszüntetéséért. „A tárca folyamatosan kutatja, alkalmazza a korrupció megelőzésének lehetőségeit”, olvasható a nyilatkozatban, növelik a megbízhatósági vizsgálatok számát, és a rendőrség fokozza „az idegen tiszti és a rejtett ellenőrzések számát, felülvizsgálja a korrupcióellenes protokoll rendszerét”. A Belügyminisztérium amúgy vitatja azon megfogalmazásunkat, miszerint a határátkelőhelyen rendszerszintű visszaélésekre derült volna fény. Hát, a minisztériumi munkatársaknak érdemes lenne körülnézni Záhonyban és Kisvárdán, ahol láthatóan nemcsak Seszták Miklós fejlesztési miniszter és köre, hanem a korrupt határrendészek és pénzügyőrök is kiskirályként élhették mindennapjaikat.
Szeretik a kétszázast
Bár a közelmúltban állítólag ott is történtek szigorítások és felelősségre vonások, a határ ukrán oldalán jóval nyilvánvalóbb a visszaélések jelenléte. Ha van pénzünk, mindent elintézhetünk; ha minden rendben van, akkor is perkálni kell az átkelésnél, még ha nem is nagyon sokat. Amikor Magyarországról megyünk Ukrajnába, a Tiszán átvezető híd végén áll egy ukrán katona, aki papírt ad arról, hogy mennyien ülünk az autóban, és felírja a rendszámot. Már neki is kell adni egy kétszázast, amit gyorsan zsebre is rak, ezt általában „biztosításnak” nevezi. Korábban jobban szerették a papírpénzt, mert az nem csörgött, de a fém kétszázast már megszokták. Az autó átnézésekor sem árt minimum kétszáz forintot adni, és akad olyan útlevélkezelő, aki szintén számít a pénzre. Ha ők elengedtek, még mindig belefuthatunk a határátkelő utáni szakaszon sűrű forgalmi ellenőrzésekbe. A magyar rendszámú autósokat sorra állítják meg a rendőrök azzal az indokkal, hogy gyorsabban mentek a kelleténél. „Volt olyan eset, amikor megállítottak, és azt mondták, hogy alkoholt fogyasztottam. Hiába mondtam, hogy nem, ők erősködtek, és azt akarták, hogy szálljak be az autójukba, és már visznek is be. Azt mondanom sem kell, hogy Ukrajnában a semmi közepén, egy út mellett nem fogom ott hagyni a kocsit, így csak akkor álltak le, amikor fizettem nekik” – mesélte egy kisvárdai férfi, aki szerint csakis azokkal merik ezt megcsinálni, akik nem beszélnek ukránul, és így nem áll fenn annak a kockázata, hogy felnyomják őket.
A nagylakiak is lebuktak
A magyar–román határon fekvő nagylaki átkelőhelyről is vittek el határrendészeket: az ügyészek novemberben 11 rendőrt hivatali vesztegetés elfogadása, míg kettőt szolgálatban elkövetett kötelességszegés megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki, és házkutatásokat is tartottak. A gyanú szerint a rendőrök pénzt, illetve kisebb értékű ajándékokat kértek, illetve fogadtak el a határon átlépő kamionok vezetőitől. A korrupciós bűncselekménnyel meggyanúsított 11 határrendészt a Központi Nyomozó Főügyészség munkatársai vették őrizetbe; végül hatan kerültek előzetes letartóztatásba. | Százezrek a melltartóban - Korrupció a záhonyi határátkelőnél | Évek óta fényűzően éltek a Záhonyról előállított korrupt határrendészek és pénzügyőrök. A környéken mindenki tudta, hogy miből van a pénzük, a hatóságok a közelmúltig mégsem léptek. Igaz, hiába a nagy rendőrségi akciók, Záhonyban fél perc alatt vásárolhatunk Ukrajnából hozott csempészcigarettát. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szazezrek-a-melltartoban-97594 | 2015-12-17 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Bár a Magyar Nemzetnek interjút adott, a parlament nemzetbiztonsági bizottságába nem ment el Vida Ildikó. A NAV elnöke, akihez képest Columbo hadnagy felesége rutinos közszereplőnek számít, egyik helyettesét, Varga Árpádot küldte maga helyett a zárt ülésre, amelyen az adóhatóságot érintő korrupciós ügyekről tájékozódnak a NAV, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Belügyminisztérium illetékeseinél.
Varga Árpád érkezőben nem nyilatkozott, arra a kérdésre, hogy főnökéhez hasonlóan őt is kitiltották-e az Egyesült Államokból, csak visszakérdezett: „Engem?" Távozóban erre már egyértelmű nemmel felelt, de egyetlen más kérdésre sem volt hajlandó válaszolni, hiába üldözték az újságírók a képviselői irodaházban az első emelettől a kapuig.
Vida Ildikó – aki az első Orbán-kormány alatt Simicska Lajos helyettese, majd utódja volt az adóhivatal élén – az interjúban elismerte, hogy szerepel az amerikaiak tiltólistáján. Egyúttal igen kellemetlen helyzetbe hozta a kormányt, hiszen azt mondta: miután szabadsága megkezdése előtt néhány nappal a nagykövetség tájékoztatta erről, ő is értesítette a kabinet illetékesét. A kormány viszont az elmúlt két hétben folyamatosan azt állította, nem tudja, kik a kitiltottak. Varga Mihály például határozottan cáfolta, hogy Vida bármilyen információt adott volna a kitiltásáról.
Vadai Ágnest (DK) a zárt ülésről faggatják újságírók
A Nemzetgazdasági Minisztérium ma annyit közölt: Vida Ildikó az interjú megjelenése előtt, vagyis kedden tájékoztatta Varga Mihályt a személyét érintő intézkedésről. Csakhogy Vida azt mondta: rögtön azután szólt, hogy megkapta az amerikai nagykövetség levelét, ráadásul hozzátette: nem számít, hogy kit avatott be, „mindegy a név, a lényeg, hogy a kormány tudott az ügyről".
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára újságíróknak azt mondta: őt nem tájékoztatta a kitiltásról Vida Ildikó, a kormány tagjai pedig következetesen és őszintén nyilatkoztak ebben az ügyben. Arra a felvetésre, hogy ezek szerint Vida Ildikó hazudik, L. Simon úgy reagált: a NAV elnöke mondja meg, kinek szólt, és mutassa be az erről szóló hivatalos feljegyzést, „ne rúgja át a labdát a kormány térfelére".
Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke viszont tartotta magát ahhoz, hogy a kormány és a NAV vezetője is igazat mond. Miután az újságírók jelezték neki, hogy ez fogalmilag kizárt, azt mondta: Vida az interjúban nem közölte pontosan, hogy mikor értesítette a kormányt. Amikor szembesítették azzal, hogy az adóhivatali elnök szavaiból következően ez biztos nem tegnap történt, azt tanácsolta, hogy ezt Vida Ildikóval tisztázzák az újságírók.
Erre azonban nem volt lehetőség, hiszen Vida nem jelent meg. Németh Szilárd kérdésünkre azt mondta, nem is volt ilyen kötelezettsége, helyettesítéséről pedig megfelelően gondoskodott. Vida – mint Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke elmondta – nem indokolta meg a távolmaradását.
A Fidesz a zárt ülésen azzal állt elő, hogy a következő alkalomra a diplomáciai protokollt betartva hívják meg André Goodfriend amerikai ügyvivőt, aki Németh Szilárd szerint – a lapunkban megjelent interjúból is kiolvashatóan – sokat tud a kitiltási ügyről és annak okairól, sőt azt állítja, hogy bizonyítékok vannak a kezében. Vida Ildikó meghallgatását viszont nem tartotta szükségesnek, mivel a NAV-elnök interjújából meg az világlott ki számára, hogy értetlenül áll a kitiltása előtt. André Goodfriendnek nem kötelező megjelennie a bizottság előtt, ezt Németh is elismerte.
Molnár Zsolt szerint az ügyvivő meghívása így is felrúgja a diplomácia szabályait. „Ha el akar jönni, tisztelettel várjuk, de nagyon helytelen és rendkívül udvariatlan lépés többségi döntést hozni erről" – jelentette ki, hozzátéve: az MSZP és az LMP nem támogatta ezt, a Fidesz ellenben megszavazta.
Molnár egyébként azt mondta: a bizottsági ülésen nem hangzott el új információ a kitiltási ügyről, a belső elhárítás kimerítően, de általánosságban számolt be a korrupció felszámolása érdekében végzett tevékenységéről.
Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja kérdésre azt mondta: Varga Árpád NAV-elnökhelyettes nem nevezte meg, hogy Vida Ildikón kívül mely adóhatósági dolgozókat tiltották ki az Egyesült Államokból. Szerinte az áfacsalási üggyel kapcsolatban is csak a kishalakról beszéltek az illetékesen, az áfacsaló hálózatokról nem.
Szél azt szorgalmazta, hogy a következő ülésre a kormány tagjait hívták meg, ha ugyanis Vida Ildikó igazat mond, akkor Lázár János, Varga Mihály, Orbán Viktor és Szijjártó Péter is hazudott. Szerinte az amerikai ügyvivő meghívása csak abszurd elterelő hadművelet. | Tovább bujkál a NAV-elnök, a helyettese menekül | A parlament nemzetbiztonsági bizottsága a jövő hétre meghívja André Goodfriend amerikai ügyvivőt, hogy mondja el, mit tud a magyarországi korrupciós ügyekről. Vida Ildikó NAV-elnök nem jelent meg az ülésen, helyettese pedig nem árulta el, hogy az adóhatóság munkatársai közül kik nem utazhatnak be az Egyesült Államokba. Holott nyilvánvaló: a tiltólistáról vagy az adóhivatal vezetője nem mond igazat, vagy a kormánytagok hazudtak. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/tovabb-bujkal-a-nav-elnok-a-helyettese-menekul-1496623 | 2014-11-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"A Seedcamp ugyan mentorprogramként hirdeti magát, ennek ellenére nem folynak bele a napi operatív feladatokba, vagyis szó szoros értelmében nem mentorálnak, inkább az a nagy előnye az ottani részvételnek, hogy hatalmas kapcsolati tőkével dolgoznak. Egy startupnak arra kell figyelnie, hogy mit nyújt a program; a kezdeti fázisban a jó kapcsolatok a legfontosabbak" – mondta Bencsik András, az Antavo egyik alapítója. A cég londoni Seedcamp nemzetközi befektetési mentorprogramban szerzett tapasztalatairól, az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) által szervezett konferencián számolt be. Az Antavo egy "marketingeszköz" kisvállalkozásoknak, hogy hatékony promóciós kampányokat készíthessenek gyorsan, IT-tudás nélkül. Az IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) által szervezett konferencián
A mentorprogramba csapatként jelentkeztek, cégüket már Angliában alapították, de később bővültek egy szegedi leánycéggel is. A londoni képzés során "learning days"-eken vettek részt, ahol vendégelőadók avatták be őket az üzletfejlesztés kulisszatitkaiba. "Kapcsolati háló építésére koncentrált az accelerator program, kifejezetten termék mentoring nem volt" – mondta Bencsik. Véleménye szerint itthon a legtöbb startup meg van vezetve. Az a kép van előttük, hogy egy minimum projekttel kéne előállni, bemutatni a kockázati befektetőknek és behúzni a nagy pénzt. Valójában ennél sokkal összetettebb a dolog. Bencsik elmondta, hogy nagy volt a nyomás Londonban a befektetői tőkekeresés miatt, de rá kellett jönniük, hogy a nagy befektetők racionálisak, és a startupok csak egy bizonyos fázisban lesznek érdekesek a számukra.
Bodor Adri és a Plan B csapat Észtországban járt, hogy a GameFounders gyorsító programjában vegyenek részt. Projektcsapatként utaztak Észtorzságba, a cégüket már ott alapították. "Tallinban jegyeztük be a céget, ez azzal a hátránnyal jár, hogy észtül kapjuk a leveleket, ami nem könnyíti meg a könyvelést" – viccelődik a Thinkinvisible mobil applikációs játékot kreáló csapat kreatív producere. A programban való részvétel során az együttműködés nehézkes volt, mert nem értettek a játékokhoz igazán, ezért nem nagyon tudtak támogatást nyújtani. "Amit kaptunk, azt a mentoroktól kaptuk, azok is játékkal kapcsolatos ötletek voltak, nem az üzleti fejlesztésre vonatkozó javaslatok" – teszi hozzá.
A tablet állandóan ott volt a kezükben és mutogatták a játékötletüket – a Learninvisible-t – ami kezdő nyelvtanulóknak segít, hogy minél hatékonyabban és szórakoztatóbban tanulhassanak szavakat. Annak ellenére, hogy kevesen voltak akik oktatással foglalkoztak, komoly kapcsolatrendszert tudtak építeni maguk körül. A "Nem vagyok olyan jártas benne, de van egy haverom, össze tudlak kötni vele" mentalitás volt az igazi értelme az inkubátorháznak. "Demo day-re készítettek fel, hogy a befektetőket meg tudjuk győzni előadásunkkal, de a végül ráébredtünk, hogy nem a gyors befektető szerzés a cél, hanem olyan terméket létrehozni, ami megállja a helyét a piacon. A befektető keresés egész embert kíván és elveszi az energiát, a játék - vagy termékfejlesztéséről" – mondja Adri.
Józsa Szabolcs, a CIT Systems Kft ügyvezetője és társa, projektjükkel Ohio állambeli gazdaságfejlesztő accelerátor programba jelentkeztek csapatként. "Rendszeres előadások, coachingok voltak helyi üzletemberekkel, startuperekkel. Két és fél hónapba telt, mire megtaláltuk a lead advisort, aki segített kibontani ötletünket. Miután elmondtuk a tervet, kiderült hogy át kell dolgozni az egészet. Rájöttünk hogy ez az ember velünk van. Megengedte, hogy belenézzünk más cégek terveibe is, az Intellel is összekötöttek" – mondja Józsa, az ott született Umanit alapítója. Egyetlen hátrányaként a programnak azt jelölte meg, hogy minden lehetőséget kihasználtak, hogy a frissen – az Egyesült Államokban – létrehozott cégüket becsatornázzák az enyhén szólva sem pezsgő Ohioba. "Az utolsó prezentációs napra nagy volt a felkészítés, azt mondták, hogy sorba fognak állni a befektetők, de az előadások után nem csak hozzánk, de senkihez nem ment oda egy lélek se"- mondta Józsa, aki úgy gondolja, hogy egy kicsit ez úgy néz ki, mint a középkori mesterségek tanulása. Először külföldön meg kell tanulni a szakma fortélyait, aztán be lehet kezdeni a munkába. "Kínkeserves tapasztalatszerzés kell külföldön, mert ez a tudás Magyarországon jelenleg nem elérhető" – teszi hozzá. | Vállalkozás: "Kínkeserves tapasztalatszerzés kell külföldön" | Mi is történik valójában egy inkubátorházban? Magyar startup guruk beszéltek a külföldi mentorprogramokban szerzett élményeikről. Startup és innovációs konferencia. | [] | 0 | https://hvg.hu/kkv/20130411_Mi_tortenik_egy_inkubatorhazban | 2013-04-11 15:42:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Az Európai Unió Bírósága csütörtökön hozott ítélete egy konkrét, erstés ügyben kimondta, hogy az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy visszamenőleges hatállyal megsemmisítsék az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződéseket. AZ ítélet kimondja többek között, hogy:
Azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy helyt adjon a kölcsönszerződés valamely, árfolyamréssel kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatti megsemmisítésére irányuló olyan kérelemnek, mint amilyen az alapügyben szerepel, feltéve hogy az ilyen szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása lehetővé teszi azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó e tisztességtelen szerződési feltétel hiányában lett volna, és
azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely olyan körülmények között, mint amilyenek az alapügyben szerepelnek, az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy helyt adjon a kölcsönszerződés valamely, árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatti megsemmisítésére irányuló kérelemnek, ha az eljáró bíróság megállapítja, hogy e szerződési feltétel tisztességtelen, és hogy a szerződés az említett szerződési feltétel hiányában nem teljesíthető.
A Pénzcentrum azt írta, ítéletében az uniós bíróság kimondta, egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, és így nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra. Számára olyan helyzet visszaállítását kell lehetővé tenni, mint amilyenben az említett szerződéskikötés hiányában lenne. Az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltételt illetően a bíróság rámutatott, abban az esetben, ha bizonyítják e szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, az ilyen rendelkezést tartalmazó szerződés érvényben tartása nem tűnik jogilag lehetségesnek.
Semmisek lehetnek a szerződések?
Van olyan értelmezés is, hogy semmissé tehetőek az ítélet alapján a devizahiteles szerződések. A 24.hu a Bankmonitort kérdezte, valóban így van-e, mekkora reményt adhat a devizahiteleseknek az új ítélet. Azt jelenti-e a döntés, hogy az árfolyamkockázat úgy ahogy van, tisztességtelen? És hogy semissé lehet nyilvánítani a devizahiteles szerződéseket?
Sándorfi Balázs ügyvezető szerint nem erről van szó. Az ítélet értelmezése alapján csak annyit jelent, hogy az árfolyamkockázat ügyfélre hárítása is lehet tisztességtelen. Azaz a jogi úton bizonyítani kell a bank tisztességtelen magatartását. Ha ez sikerül, akkor a szerződésben megsemmisíthetővé válik az árfolyamkockázati elem.
Ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása szükséges. Mindez megítélése szerint egyet jelent azzal, hogy:
a hitelszerződés utólag forintalapúvá válik, a megfizetett árfolyamkülönbözetet (forint gyengülés hatását) előtörlesztésként kell a banknak elszámolni; ha forint alapúvá válik utólag a hitel, akkor kérdéses, hogy milyen kamatszintet számíthat fel a bank -> vélelmezhetően az adott időszakban fogyasztóknak kínált (egyéb jellemzőiben azonos) forint hitel kamatait kell felszámítani.
Tovább vizsgálják a devizahiteles ügyeket
A Kúria honlapján többek között azt írta, az Európai Unió Bírósága mostani ítéletében megállapította, hogy a nemzeti szabályozás nem ellentétes a korábban hatályos uniós fogyasztói irányelvvel (93/13/EGK). A kölcsönszerződések érvényben tartása ugyanis megfelel a tisztességtelen szerződési feltételek terén az uniós törvényhozó által követett azon célkitűzésnek, mely szerint a felek közötti egyensúly helyreállítására nem a tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmazó szerződés semmissé nyilvánítás útján, hanem a szerződés egésze érvényességének a lehetőség szerinti fenntartásával kell törekedni.
Az Európai Unió Bírósága döntése szerint ugyanakkor az irányelvvel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezések tisztességtelensége miatt a szerződés "megsemmisítését", aminek következtében a fogyasztó mentesülne az árfolyamkockázat viselése alól.
A Kúria elnöke által a devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület jelenleg tovább vizsgálja azt a kérdést, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. A Konzultatív Testület április közepén és május első felében is ülésezik, álláspontjának közzététele ezt követően várható.
Kiemelt kép: Demonstrálók a budapesti Markó utcában, a Kúria épülete előtt 2013. december 16-án. A Kúria polgári kollégiuma ezen a napon jogegységi ülésen tárgyalta a devizahitelek elvi kérdéseit. MTI / Kallos Bea | Újabb szalmaszál a volt devizehiteleseknek | Mit jelent az EU Bírósága új ítélete a devizahiteleseknek, megsemmisíthetőek-e a szerződések? | [
"devizahitel",
"európai bíróság",
"semmisség",
"devizahiteles szerződések"
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2019/03/19/ujabb-szalmaszal-a-volt-devizehiteleseknek | 2019-03-19 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Ismét eltapsoltak állami kampányokra nettó 17,8 milliárd forintot 2020 utolsó negyedévében – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legutóbbi számából. A korábban velük megkötött keretszerződés miatt szokás szerint a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. párosa végezhette el a munkát most is – mindkét cég tulajdonosa Balásy Gyula.
A tendert a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) írta ki, amit annak érdekében hoztak létre, hogy felügyelje az állami szervek reklámköltéseit. A költések nagysága azért is meglepő, mert a kormány annak idején hivatalosan spórolási célokra hivatkozva hozta létre az NKOH-t. Ennek azonban ellentmond, ha megnézzük a hivatal tavalyi költéseit:
2020 második negyedévében közel 26 milliárdot,
2020 harmadik negyedévében 18 milliárdot,
2020 utolsó negyedévében 17,8 milliárdot költöttek kommunikációra.
2020 utolsó negyedévében az összes költség több mint felét, közel 10 milliárd forintot a kormányzati panelek terjesztésére költötték. A dokumentumban több tétel is kormánypropagandát takar, azonban azt nem kötik az orrunkra, hogy pontosan mit reklámoztak. Az ilyen megbízások fantázianeve „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása”.
A dokumentumban további három, milliárdos nagyságrendű tételt találunk:
a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium kommunikációjára 1,8 milliárd forintot költöttek,
az állampapírok reklámozására 1,9 milliárd forint jutott,
a vadászati kiállítás kommunikációjára pedig 1 milliárd forint ment el.
Késésben van a vadászati világkiállításra 55 milliárd forintból épülő kongresszusi központ
A Hungexpo a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás fő helyszíne lesz. A terület nettó 55 milliárd forintos revitalizációs programja 2019-ben kezdődött. Kovács Zoltán, a vadászati csúcsesemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos ígérete szerint 2021 tavasz végére teljesen megújul az egész terület. Kilátogattunk a helyszínre megnézni, hol tartanak jelenleg a munkálatok.
A „kisebb” kommunikációs tételek között találjuk a következőket:
a leendő hajdúnánási MotoGP-pálya üzemeltetését ellátó HUMDA Zrt.-nek 309 millió,
a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeumnak 210 millió,
a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek 206 millió,
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek 70 millió,
a Károli Gáspár Református Egyetem felsőoktatási felvételi kampányához 27 millió jutott.
Konkurencia nélkül szárnyal Balásy
A kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező Balásy cégei 2016 után kerültek monopolhelyzetbe az állami reklámpiacon, miután a korábbi kedvencek, Csetényi Csaba és Kuna Tibor kiestek a pikszisből. Balásy azóta szépen meggazdagodott a kormánypropagandából: egy éve forgattunk drónvideót arról, hogy Balásy Gyula reklámcégei egy budai luxusvillába költöztek.
Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó
A kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. székhelye 2019 októbere óta egy rózsadombi ingatlan, melyet a cégek tulajdonosa, Balásy Gyula vásárolt meg. A korábban panzióként működő hatalmas villa felújítása jelenleg is tart – drónvideón mutatjuk az épületet. [featuredbox text=
Balásy cégei többek között olyan kampányokat vezényeltek le, mint az Állítsuk meg Brüsszelt!, de ők dolgoztak a Nemzeti Konzultáció népszerűsítésén, és a családvédelmi akciótervet reklámozó anyagokon is.
A New Land Media Reklám Kft. nettó árbevétele 2016-ban 1,5 milliárd forint volt, ami 2017-ben, 25 milliárdra, 2018-ra 52,2 milliárd forintra, 2019-ben pedig 70,3 milliárd forintra ugrott. A Lounge Design Kft. nettó árbevétele 780 millióról 7,8 milliárd forintra nőtt 3 év alatt, 2019-ben pedig meghaladta a 9 milliárdot. | 18 milliárdot költött állami kampányokra a kormány 2020 utolsó negyedévében | 27 állami szervezet kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátására közel 18 milliárd forintot fordított a kormány 2020 utolsó negyedévében. A munkát e | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/02/02/18-milliardot-koltott-allami-kampanyokra-a-kormany-2020-utolso-negyedeveben/#:~:text=18%20milli%C3%A1rdot%20k%C3%B6lt%C3%B6tt%20%C3%A1llami%20kamp%C3%A1nyokra%20a | 2021-02-02 16:51:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Demján Sándor azt mondta, hogy minden bérből és fizetésből élő valójában az állam strómanja, ugyanis a bérköltségek egyharmada marad csupán a munkavállalóknál. Ezzel pedig Magyarország veszít nemzetközi versenyképességéből.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke erről az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén beszélt - számolt be a Magyar Rádió. Demján szerint Magyarország elvesztette a versenyképességét az uniós országok között, méghozzá azért, mert idehaza nagyon magasak az adók, és ezzel összefüggésben a jó fizikai szakmunkásokat elveszítjük, ők ugyanis elmennek Magyarországról.
"A kamarák évekkel ezelőtt felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarország folyamatosan veszít a versenyképességéből, és ez még súlyosabbá válik attól, hogy a környező országokban a versenyképesség gyorsabban emelkedik. Ilyen összefüggésben Demján Sándorral nagyon sok ponton hasonlóan látjuk a világot, legfeljebb mi nem fogalmazunk olyan élesen, mint ahogyan ő szokott" - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A versenyképesség legnagyobb problémája Magyarország tekintetében a magas adók, és az, hogy a különféle szisztémák nincsenek összekötve; az oktatási rendszer nem függ a munkaerőpiactól, az egészségügy nem függ a munkaerőpiactól, gyenge a szakképzés, és sorolhatnám még ezeket az elemeket, aminek az a végeredménye, hogy kicsi a gazdaságban az a munkaerőkör, amely ténylegesen és jól eladható.
A Pénzügyminisztérium szerint viszont Magyarország versenyképessége több mint egy éve ismét javul. Ezt jelzi a tárca szerint az is, hogy nő a foglalkoztatottság. Jövőre a kormány jelentős csökkentést tervez a személyi jövedelemadó elvonásban, és némileg kedvezőbbé válnak a járulékszabályok is. Novembertől mérséklődik az egészségügyi hozzájárulás, és az szja-változások hatására mintegy 100 millió forinttal több marad majd az adózóknál.
A Pénzügyminisztérium szerint Magyarország hosszabb távon nem az olcsóbb bérekkel kíván versenyképes maradni, de a munkajövedelmek alakulása nagyban függ a termelékenységtől és a gazdasági növekedéstől. | Gazdaság: Vihart kavart Demján kijelentése | Demján Sándor azt mondta, hogy minden bérből és fizetésből élő valójában az állam strómanja, ugyanis a bérköltségek egyharmada marad csupán a munkavállalóknál. Ezzel pedig Magyarország veszít nemzetközi versenyképességéből. | [] | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/000000000059DBAB | 2004-09-15 11:49:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Ahogy megírtuk, rekordot döntött Orbán Viktor, de a világcsúcs még messze van. A magyar miniszterelnök ugyanis lekörözte Tisza Kálmánt, aki 1875. október 20. és 1890. március 15. között, azaz 14 éven és négy hónapon át, összesen 5269 napig volt egyhuzamban hazánk miniszterelnöke. A Fidesz első embere megszakítás nélkül 5261 napja vezeti Magyarországot egyhuzamban (2010. május 29.-2024 október 22.).
Orbán Viktor rekordot döntött, ő a leghosszabb ideig hivatalban lévő magyar miniszterelnök
Az abszolút győzteseket a hatalmon eltöltött évek számát tekintve Afrikában találjuk
Nicolae Ceaușescu 24 évig vezette Romániát diktatórikus módon
Vlagyimir Putyin 1999 óta látja el Oroszország miniszterelnöki, majd elnöki posztját
A miniszterelnöknek azonban még "gyúrnia kell", ha a csúcsra szeretne törni. Az abszolút győzteseket a hatalmon eltöltött évek számát tekintve Afrikában találjuk. Teodoro Obiang Nguema Mbasogo, Egyenlítői-Guinea elnöke már 82 éves, ma is hivatalban van, méghozzá 1979. augusztus 3. óta. A 45 éves hivatali idejét ráadásul egy katonai puccsnak köszönheti, 1979-ben ugyanis saját rokonát, buktatta meg.
Moammer Kadhafi 42 évig vezette Líbiát 1969. szeptember 1. és 2011. október 20. között. Államcsínyt követett el Idrísz király ellen, sőt, az őt követő koronaherceget is elmozdította híveivel a trónról, és átvette a hatalmat. Diktátorként uralkodott, önmagát a Forradalom Testvéri Vezére és Útmutatója néven emlegette.
A közép-afrikai Gabont 41 évig vezette Omar Bongo 1967. december 2. és 2009. június 8. között. Bongo végigjárta a hivatali ranglétrát, 1966-ban alelnök lett, egy évvel később pedig elnök. Hivatali ideje alatt az etnikai feszültségek csökkentek, de Gabon is általában stabil és békés volt.
Ha kicsit visszatérünk Európába, Portugália és Spanyolország jár az élen.
António de Oliveira Salazar 1932. július 5. és 1968. szeptember 25. között volt Portugália miniszterelnöke, e posztot 36 éven át töltötte be gyakorlatilag teljhatalmú úrként. Még pénzügyminiszterként kisegítette országát a gazdasági nehézségekből, de a '60-as évek elején az ország gyarmatain háború dúlt, amely gazdasági válságba sodorta az országot.
Szintén egy diktátor büszkélkedhetett a spanyoloknál is az egyik leghosszabb hatalmi idővel. 1939. április 1. és 1975. november 20. között Francisco Franco volt Spanyolország első embere, hosszú és gyakran véres diktatúrája az olasz fasizmushoz nagyon hasonlóan működött.
Az idősebb korosztályból még ma is sokan emlékezhetnek szomszédunk kommunista vezetőjére, Nicolae Ceaușescura. A diktátor 24 éven át vezette Romániát, 1965. március 22. és 1989. december 22. között, egészen a kivégzéséig. Nem törődött igazán országa kilátástalan gazdasági helyzetével, megalomán beruházásokat hajtott végre, önmagát a Kárpátok géniuszának nevezte. Aztán 1989. december 15-én kirobbant a román forradalom, amely néhány nap alatt elsöpörte a Ceaușescu-rendszert. A diktátort és feleségét elfogták, rögtönítélő bíróság elé állították és mindketten halálbüntetést kaptak, amelyet azonnal végre is hajtottak.
Oroszország bár csak részben van Európa területén, elnökük, Vlagyimir Putyin napjaink egyik legmeghatározóbb politikusa. 1999. augusztus 9. óta látja el az ország miniszterelnöki, majd elnöki posztját, immár 24 éve. Sztálin óta ő a leghosszabb ideje hatalomban levő orosz (vagy szovjet) vezető és Lukasenka, Fehéroroszország diktátora után a második leghosszabb ideje hivatalban lévő európai elnök. Politikai ideológiáját és rendszerét putyinizmusnak nevezik. Hivatali idejének legmonumentálisabb cselekedete a 2022-es orosz-ukrán háború elindítása, amellyel az volt a célja, hogy demilitarizálja Ukrajnát és "nácimentesítse" a kijevi kormányt.
Aljakszandr Rihoravics Lukasenka már 29 éve vezeti Fehéroroszországot egy autokratikus rezsimként 1994. július 20. óta. A választások nem szabadok és nem tisztességesek, a rendszer ellenfeleit elnyomják vagy bebörtönözik, a média szabadságát pedig erősen korlátozzák. Számos nyugati kormány szankciókat vezetett be Lukasenka és más fehérorosz kormánytisztviselők ellen. 2021 végén a Politico Europe Európa legbefolyásosabb embereinek éves rangsorában a "felforgatók" kategória 9. helyére tette. "A belorusz diktátor" a lap értékelése szerint nem csak országát szorongatja, de a szomszédait is provokálja.
Hogy Orbán Viktor meddig lesz Magyarország miniszterelnöke, egyelőre nem tudni, azt viszont tavaly a kötcsei pikniken elárulta, hogy 2034-ig tervezi a kormányzást. | Orbán Viktornál csak diktátorok voltak hatalmon hosszabb ideig | Mint ismert, rekordot döntött Orbán Viktor azzal, amennyi ideje egyhuzamban hatalomban van. A rekord csak hazánkra érvényes. Nézzünk csak szét a világban, miféle országvezetőkkel kellene versenybe szállnia a magyar miniszterelnöknek, már, ha akarna. A lista nem rövid, viszont nem is lenne túl dicsőséges dolog egy ilyen csapatba tartozni. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/eletmod/vilag-titkai/magyarorszag-miniszterelnok-orban-viktor/xb0q7lk | null | true | null | null | Blikk |
2005. április. 13. 12:49 Utolsó frissítés: 2005. április. 13. 12:52
Életveszélyes influenzavírus kísérleti mintáit küldte szét rutinvizsgálatra az Amerikai Patológusok Testülete (CAP) a világ 18 országának mintegy 3747 laboratóriumába - közölte szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékese. Kelet-közép-európai országokba nem juttattak a mintából.
A vírus veszedelmes járványt okozhat, ha kijut e laboratóriumokból, de ennek szerencsére csekély a valószínűsége, mert a laboratóriumok jártasak a fertőző anyagok kezelésében és az érintett laborok többségét már hivatalosan értesítették a veszélyről - mondta Klaus Stohr, az influenzajárványok elleni küzdelem ügyében illetékes WHO-tisztségviselő.
Mégis fennáll a veszély, hogy valamelyik laboratórium valamely dolgozóját megfertőzi a vírus, általa kijut a külvilágba, és világméretű influenzajárványt idéz elő - mondta Stohr. Hozzátette, hogy eddig nem érkezett jelentés ilyen fertőzésről, és nem is fog, ha minden érintett laboratórium betartja a fertőző anyagok kezelésére vonatkozó szabályokat. A tisztségviselő a veszélyes vírusok megsemmisítésére szólította fel az összes labort, ahova érkezett kísérleti minta ebből a vírustörzsből.
1957-ben számos ember halálát okozta ez vírus. Pontos adatok nincsenek, a különféle becslések egy és négymillió közé teszik az ázsiai influenza néven emlegetett, az akkor az egész világon végigsöprő járvány halálos áldozatainak számát.
E betegséget az influenza A vírustörzsének roppant fertőző, gyorsan terjedő H2N2 típusa okozta. Hamarosan kidolgozták ellene a védőoltást, és ezzel elejét vették a további járványoknak. Olyannyira, hogy 1968 óta már is nem használják a vakcinát az influenza elleni védőoltásokban, ezért az azóta született nemzedékekben nincs meg a védettség a H2N2 ellen.
A laboratóriumok, amelyek kaptak a veszedelmes vírus kísérleti mintáiból, túlnyomórészt az Egyesült Államokban és Kanadában vannak, de tizenhat további ország 61 laboratóriumába is eljutott néhány.
A WHO honlapján közöltek szerint a további érintett országok: Bermuda, Belgium, Brazília, Chile, Dél-Korea, Franciaország, a Hongkongi Különleges Közigazgatási Terület, Izrael, Japán, Libanon, Mexikó, Németország, Olaszország, Szaúd-Arábia, Szingapúr és Tajvan. | Nem kaptunk az életveszélyes influenzavírusból | Életveszélyes influenzavírus kísérleti mintáit küldte szét rutinvizsgálatra az Amerikai Patológusok Testülete (CAP) a világ 18 országának mintegy 3747 laboratóriumába - közölte szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO) illetékese. Kelet-közép-európai országokba nem juttattak a mintából. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20050413influenza/nyomtatas | 2005-04-13 12:49:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Andrássy- és a Zichy-rezidenciát is megszerezte a NER, az egyetemekhez hasonlóan közérdekű vagyonkezelőbe vitték ki az állami tulajdont. Megmutatjuk, miért és mire kell nekik. | Szólt a rock, gyártottak kézifegyvert, most Demeter Szilárd dönt az Andrássy-palota sorsáról | Az Andrássy- és a Zichy-rezidenciát is megszerezte a NER, az egyetemekhez hasonlóan közérdekű vagyonkezelőbe vitték ki az állami tulajdont. Megmutatjuk, miért és mire kell nekik. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/202114__andrassypalota__kiralyi_vizitek__ujrakezdesek__magyar_narancsosok | 2021-04-10 13:30:00 | true | null | null | HVG360 |
Úgy fogalmazott: a kétoldalú kapcsolatokban az elmúlt hónapban bekövetkezett meredek visszaesés után Ukrajna olyan jelzést kapott Magyarországtól, amely szerint Budapest kész felújítani a konstruktív párbeszédet Kijevvel. "Mi pedig kedvező választ adunk erre a jelzésre" - tette hozzá a kijevi diplomácia vezetője.
A miniszter azt ígérte, hogy a jövő év elején Magyarország a figyelem középpontjában lesz, és - mint fogalmazott -, közösen próbálnak kijutni abból a kedvezőtlen helyzetből, amelybe a két ország került.
Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy
továbbra is napirenden van Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos ukrajnai látogatása, ugyanakkor ennek időpontjáról szavai szerint még korai beszélni.
"Biztosíthatok azonban mindenki afelől, hogy Ukrajna elnöke kész a találkozóra, de annak tartalmasnak kell lennie, és olyannak, amely újraindítja a (kétoldalú) kapcsolatokat" - szögezte le. Megjegyezte, hogy a diplomaták feladata ennek előkészítése.
"Szeretnénk tisztázni minden félreértést Magyarországgal. Ám az újraindításhoz világosan meg kell állapítanunk, hogy ezentúl ezek a játékszabályok, és mindkét fél elfogadja ezeket a szabályokat" - tette hozzá Kuleba.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás | Kijev kedvezően fogadja a párbeszédre vonatkozó magyar szándékot | Kedvezően fogadja Kijev a Magyarország részéről kinyilvánított szándékot, miszerint Budapest kész felújítani a konstruktív párbeszédet a két ország között - mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a TSZN hírtelevízió hírportáljának adott, szerdán megjelent interjújában. | [
"ukrajna",
"magyarország",
"párbeszéd"
] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2020/12/31/kijev-kedvezoen-fogadja-a-parbeszedre-vonatkozo-magyar-szandekot | 2020-12-31 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Júniusban az Egyesült Államokban 1,8 százalékkal nőttek a termelői árak májushoz képest. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt termelői maginfláció 0,2 százalék volt. Az elemzők az átfogó termelői áremelkedésre 1,5 százalékot vártak, a májusi 1,4 százalékot követően. A maginflációt 0,3 százalékra valószínűsítették a májusi 0,2 százalék után.
Éves szinten – tavaly júniushoz képest – a termelői árak 9,2 százalékkal emelkedtek, ez a legnagyobb éves növekedés 27 éve, 1981 júniusa óta.
Az energiaárak termelői szinten 6 százalékkal nőttek júniusban, ezen belül a benzinár 9 százalékkal a májusi 9,3 százalék után.
A piacok érdeklődéssel várják Ben Bernanke Fed-elnök év közepi jelentését a gazdaság állapotáról a kongresszusnak: ebben várhatóan az inflációs nyomás keltette veszélyek kapják az egyik központi hangsúlyt.
A termelői árindex és a kiskereskedelmi forgalom júniusi adatainak nyilvánosságra hozatalát követően a dollár kissé tovább gyengült, 1,5973 dollár/eurón állt a tőzsdenyitás idején. | Gazdaság: Termelői árak: júniusban 27 éves drágulási rekord | Júniusban az Egyesült Államokban 1,8 százalékkal nőttek a termelői árak májushoz képest. Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számolt termelői maginfláció 0,2 százalék volt. Az elemzők az átfogó termelői áremelkedésre 1,5 százalékot vártak, a májusi 1,4 százalékot követően. A maginflációt 0,3 százalékra valószínűsítették a májusi 0,2 százalék után. | [] | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20080715_termeloi_ar_uSA | 2008-07-15 17:38:30+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Sólyom László kitiltása Révkomáromból csupa gyenge és cáfolható érvre épült, de a nyugati sajtó mégis úgy látja, hogy a civakodó kis államok egyformán felelősek a botrányos helyzetért. A szoboravatással kapcsolatos vita már februárban megkezdődött, de Sólyom ellen múlt szerdán indult a pozsonyi támadás.
A révkomáromi Szent István-szobor körüli vita már februárban elkezdődött. Amikor bejelentették a szobor építési tervét, a szlovák kormánykoalícióban lévő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) rögtön tiltakozott, és fel elevenített egy korábbi szoborvitát. Még Mečiar idején a Matica Slovenská nevű szlovák nacionalista szervezet ugyanebben a városban szerette volna felállítani a szlávokat megtérítő Szent Cirill és Szent Metód szobrait. Az alkotás el is készült, de a mindig is magyar többségű önkormányzat (Révkomárom lakosságának kétharmada magyar) ezt megakadályozta. Az önkormányzat arra hivatkozott, hogy a településnek nincs semmi köze sem a két szenthez. Végül a Matica Slovenská városi székházának egyik balkonjára került a szoborcsoport, mert oda nem kellett önkormányzati engedélyt szerezni. Azóta is ott áll.
Hortai Éva, Révkomárom alpolgármestere üdvözli Sólyom László köztársasági elnököt a Komárom és Révkomárom közötti Duna-híd közepén
A 21-én felavatott, talapzatával együtt 8 méter magas és 25 tonnás Szent István-szobor elsősorban az önkormányzat pénzéből épült, de szoborjegyekkel bárki támogathatta az építkezést. A támogatók között volt Sólyom László magyar köztársasági elnök is. A szobor építését egy felvidéki kulturális szervezet, az eredetileg 1901-ben alapított (majd 1947-ben feloszlatott és a 90-es években újjászervezett) Jókai Egyesület kezdeményezte.
A szoboravató kapcsán az alábbi érvek mentén vitatkoztak a felek:
1. szlovák érv: Sólyom későn szólt
A szlovák miniszterelnök szerint nagyon udvariatlan volt, hogy Sólyom László csak egy héttel előre szólt, hogy Szlovákiába készül. Robert Fico szerint hazudott a magyar államfő, amikor arról beszélt, hogy két hónappal korábban már jelezte érkezését, mert hivatalos feljegyzés csak augusztus 13-án érkezett Pozsonyba.
A magyar köztársasági elnök hivatala szerint Sólyom László már június 19-én megmondta a a szlovák nagykövetnek, hogy augusztus 21-én szoboravatóra megy Révkomáromba. A magyar álláspont szerint a követnek kötelessége lett volna értesíteni a szlovák kormányt. Több magyar és külföldi protokollszakértő is nyilatkozott azóta az ügyről, és mindannyian azt mondták, hogy egy államfő nagykövethez intézett szavai hivatalos közlésnek minősülnek.
A szlovák külügyminisztérium szóvivője a magyar válasz után azt mondta, hogy Peter Weiss budapesti szlovák követ tényleg időben kapott tájékoztatást Sólyom útjáról, de a szlovák felfogás szerint ez a diplomáciai életben nem minősül hivatalos értesítésnek, annak "írásban kell megtörténnie".
2. szlovák érv: Sólyom rosszkor akart menni
A szlovák közjogi méltóságok (miniszterelnök, elnök, házelnök) közös közleményükben arra emlékeztették Sólyom lászlót, hogy nagyon szerencsétlen, hogy pont azon a napon akar Szlovákiába menni, amikor 1968-ban a magyar csapatok is benyomultak Csehszlovákiába.
Erre az érvre Bajnai Gordon miniszterelnök reagált. Telefonon beszélt Ficóval, és emlékeztette, hogy az 1968-as bevonulásért már a magyar kormány, illetve elnökként Sólyom is bocsánatot kért, és az évfordulónak semmi köze sincs a tervezett látogatáshoz.
3. szlovák érv: Nem hívtak meg szlovák méltóságot
A szlovák kormány szerint sértő volt, hogy az ünnepségre nem hívták meg sem a szlovák kormány valamelyik tagját, sem a szlovák államfőt. Szerintük ez nagyon udvariatlan gesztus volt.
Az álláspontot osztja Mikulaš Dzurinda, a szlovák ellenzék vezetője is, aki két cikluson át kormányzott együtt a szlovákiai magyarok pártjával. "Hogyan lehetséges, hogy Komárom polgármestere nem hívja meg saját hazájának államfőjét egy ilyen rendezvényre?" – tette fel a költői kérdést. (Dzurinda a hivatalos szlovák érvelés több egyéb pontjával is egyetért.)
Az MKP-ból kivált magyar politikusok által frissen alapított Híd-Most nevű új párt is olyan nyilatkozatot adott ki, amely szerint jobb lett volna, ha szlovák méltóságot is meghívnak az avatásra. A helyzet érdekessége, hogy a vendéglistát összeállító révkomáromi polgármester (és egyben szlovák országgyűlési képviselő) is egyik vezetője a pártnak.
A magyar álláspont szerint Sólyom Lászlót civilek hívták meg, a programot nem az elnök kezdeményezte, ő csak egy vendég volt a sok közül. A szervezést irányító Bastrnák Tibor révkomáromi polgármester a vendéglistáról többször is nyilatkozott. Volt, hogy azt mondta, csak azokat hívták meg, akik pénzt is adtak a szoborra. Később az Új Szónak azt mondta, hogy tájékozódtak arról, hogyan lehetne meghívni Gašparovič szlovák elnököt, de ők úgy tudták, hogy a magyar elnöki hivatalnak kellene diplomáciai úton felvennie a kapcsolatot a szlovák elnökkel.
Gašparovič meghívásának kívánása egyébként némileg álságos érvnek tűnik. A budapesti szlovák követ már korábban jelezte, hogy Gašparovič ezen a napon szabadságon lesz. Még a Sólyomról szóló vita előtt pedig Gašparovič azt nyilatkozta, hogy amíg a Cirill és Metód szobrok nem kerülnek méltó helyre a városban, addig nem lenne hajlandó Szent István szobrának avatásán részt venni. Így két fontos előzetes jel is arra utalt, hogy Gasparovic ha hívnák se menne el.
Ráaádsul volt már rá példa, hogy állami vezető úgy ment Szlovákiába, hogy egyetlen szlovák méltóságot sem hívtak meg. Mirek Topolanek egykori cseh miniszterelnök 2007-ben egy ünnepségen csak ellenzéki szlovák politikusokkal találkozott, és maga Sólyom is volt már úgy a Felvidéken, hogy oda nem hívtak senkit a szlovák vezetők közül.
4. szlovák érv: Sólyom látogatása biztonsági kockázatot jelent
Lényegében ez volt a legfontosabb szlovák érv, erre hivatkozva nem engedték be a magyar elnököt Szlovákiába. Néhány ellentüntető valóban megjelent Sólyom tervezett beszédének helyszínén. A schengeni egyezmény értelmében az EU-s állampolgárok szabad mozgását csak rendkívüli biztonsági helyzetben lehet korlátozni.
Szent István-szobor-avatás Révkomáromban
A magyar fél vitatja e korlátozás jogszerűségét. Konkrét személyeket ugyanis csak akkor lehet kitiltani a schengeni övezeten belül, ha felmerül a gyanú, hogy bűncselekményre készülnek, ez azonban Sólyom esetében elég irreálisnak tűnik. Egyébként konkrét ügyekhez kötve lehetett volna lezárni a határt, ekkor felmerülhet biztonsági probléma is. Ilyenkor azonban nem egy személlyel szemben szokás eljárni, hanem egyszerűen fel szokták függeszteni a határ teljes átjárhatóságát.
Szlovák lapok is arról írtak, hogy a szlovák rendőrség feladata lett volna az esetleges rendzavarókat megfékezése, a valódi veszélyt nem Sólyom jelentette volna – már ha valóban felmerülhetett a rendbontás veszélye.
A nyugat keserűen nevet
A magyar–szlovák viszályról leginkább gúnyos távolságtartással számoltak be az osztrák és német lapok. A Fraknfurter Allgemeine Zeitung szerint egyik fél sem tekinthető ártatlannak. Az osztrák Der Standard szerint "a magyar–szlovák vita elmérgesedése egyszerre nevetséges provinciális bohózat egy szobor felavatása körül, és nem veszélytelen konfliktus, amelyből mindkét ország csak nehezen talál kiutat". A cikk írója a "Duna menti hidegháború" kifejezéssel jellemezte a helyzetet. A szintén osztrák Die Presse szerint "akárcsak egy XIX. századi vita: groteszk, nacionalista és tűzveszélyes".
Mindhárom cikk szerint a kelet-európai nacionalizmus erősödését jelzik az ilyen típusú viták, és az EU közvetítését várják a konfliktusban.
A múlt héten találhatták ki
Sólyom látogatásának előkészítése 18-ig úgy tűnt, hogy rendben megy. 13-án küldte el a magyar fél a látogatás technikai adatait, akkor még nem volt semmilyen tiltakozás. Múlt kedden, vagyis 18-án a szlovák és magyar protokollosok közösen bejárták a terepet, a magyar fél szerint akkor sem volt semmilyen fennakadás.
19-én, vagyis szerdán éleződött ki a konfliktus azzal, hogy a szlovák miniszterelnök, elnök és házelnök közös nyilatkozatot adtak ki, amely provokációnak minősítette Sólyom tervezett útját, és felszólították a magyar elnököt, hogy ne menjen Révkomáromba 21-én. Másnap a szlovák külügyminiszter a felszólítást megismételte a pozsonyi magyar követnek. A látogatás délelőttjén a szlovák elnök bekérette a magyar követet, és ő is üzent, hogy Sólyom maradjon otthon. Délelőtt Fico szlovák és Bajnai magyar miniszterelnök még telefonon egyeztettek, akkor még nem volt szó Sólyom kitiltásáról. A magyar elnök el is indult, és útközben érte a hír, hogy az adott napra a szlovák miniszterelnök hivatalosan is kitiltotta őt Szlovákiából. Végül a határnál megállt. | Gyengék a Sólyom elleni szlovák érvek | Gyengék a Sólyom elleni szlovák érvek - Egyenként minden pozsonyi érv cáfolható, de a nyugati sajtó mégis csak a civakodó nacionalista kicsiket látja. | [] | 0 | http://index.hu/kulfold/2009/08/25/gyengek_a_solyom_elleni_szlovak_ervek | 2009-08-25 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A Black Penny, a világ első bélyege is ott lesz a pénteken nyíló egyhetes tárlaton Pécsett.
Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat részeként a baranyai megyeszékhelyen páratlan világritkaságnak számító bélyegek lesznek láthatók egy héten át, március 19-ig. A bélyegek értéke milliárdos nagyságrendű.
Ezeket a ritkaságokat még a budapesti Bélyegmúzeumban sem állították ki soha, mert nem voltak megfelelőek a technikai feltételek. A Black Penny, a világ első bélyege is ott lesz a pénteken nyíló egyhetes tárlaton Pécsett. Kiállítják az 1843-ban Svájcban kiadott kantonbélyegeket is, amelyekért csillagászati árakat fizetnek a gyűjtők, ha valahol kalapács alá kerülnek. Egy 1851-ből származó hawaii misszionárius bélyeget is bemutatnak, amely azért is érdekes, mert egy bélyeggyűjtő annyira meg szerette volna szerezni a 19. században, hogy gyilkosságot is elkövetett érte – mondta Tomecsó Tamás, a Magyar Posta szóvivője.
Kiállítják az első magyar bélyegtervet is, amely Than Mór munkája, 1848-ban készült. Ez azonban a szabadságharc bukása miatt nem jelenhetett meg. Az első Magyarországon használt bélyeget Bécsben nyomták, 1850-ben. Az első valóban magyar bélyeg a kiegyezés után készült, de még Bécsben. | Pécsett a világ első bélyege | A Black Penny, a világ első bélyege is ott lesz a pénteken nyíló egyhetes tárlaton Pécsett. | [] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2010/03/12/pecsett-a-vilag-elso-belyege | 2010-03-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az eltiltott Jerome Boateng helyét elfoglaló Lars Bender duplán is boldog lehetett vasárnap este. Kezdőként futott ki a gyepre és megszerezte pályafutása első találatát a német válogaottban. "A gólomat egy pillanatra feledve el kell mondjam, hogy csodálatos érzés egy ilyen meccset végigjátszani. Gyönyörű nap ez számomra, hiszen megszereztem életem első gólját a válogatottban, amellyel a győzelmet is megszereztük egyben. Tökéletes mérleggel zártunk. Akkora siker ez, amire nagyon-nagyon sokáig fogok emlékezni" - áradozott Bender a mérkőzés után. Azért szólt egy-két szót a találkozóról is: "Összességében véve nagyon jó csapatunk van. Volt bennünk tűz, mentünk előre, hogy megszerezzük a második gólt is. A második gólunk kontrából született, mert láttuk, hogy a dánok kinyíltak a saját térfelükön és ezt már csak ki kellett használjuk. Persze volt egy kis szerencsém is, jókor voltam jó helyen, de ezen nem gondolkodhattam, csak be kellett vágnom."
A csapatban betöltött szerepéről Bender azt mondta az Uefa.comnak: "Az igaz, hogy még nem játszottam korábban ezen a poszton, de a felkészülési mérkőzéseken már kipróbáltuk, hogy menne-e és nem okoztam csalódást. A kapitány hitt bennem, és emiatt én is sokkal jobban éreztem magam. Örülök, hogy lehetőséghez juthattam és ezt góllal hálálhattam meg. Nem biztos, hogy legközelebb is kezdeni fogok, de ez nem is fontos, a csapaton van a hangsúly, az a fontos, hogy együtt érjük el a sikereket, ezért ott teszem hozzá a magam részét, ahol tudom."
Immár százados lett a fiatal Lukas Podolski © AP / Michael Probst
A németek másik góljának szerzője, a századik válogatottságát ünneplő Lukas Podolski is nyilatkozott a mérkőzésről: "A dánok nagyon jók voltak. Nem volt könnyű támadni ellenük. Egy nagyon kemény csoportban sikerült kilenc pontot szereznünk és ezt igazán nagyra értékeljük. Most már szeretnénk bejutni az elődöntőbe." Majd így folytatta: "1-1-nél persze, hogy aggódik egy kicsit az ember, de a dánok támadásai nem voltak annyira veszélyesek. Nem voltak ziccereik, és nem éreztem azt, hogy nagyon mennének a második gólért. Így mi szerezhettük meg a győztes találatot." A lengyel származású játékos a másik csoport eseményeiről is ejtett néhány szót: "A görögök szereplése nagy meglepetés. Biztos voltam benne, hogy a lengyelek legyőzik a cseheket. Sajnálom őket, hogy nem sikerült továbbjutniuk saját közönségük előtt."
Száz százalékos mérleggel a csoportküzdelmek során egyetlen csapatként a németek büszkélkedhetnek. A görögök elleni negyeddöntőben kiderül, hogy mire lesz majd elég az eddigi jó teljesítmény. | Foci: Nemcsak a győzelmet ünnepelték tegnap a németek | Első gól, száz százalék, századik válogatottság - ezek az adatok határozták meg tegnap a németek vasárnapi, dán válogatott elleni 2-1-es diadalát. | [] | 0 | https://hvg.hu/sport.foci/20120618_podolski_bender | 2012-06-18 13:10:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Szigetvári Viktor, a párt elnöke vasárnapi sajtótájékoztatóján azt mondta: az Együtt az elmúlt hetekben mindent megtett azért, hogy a szerződést megszerezze, de a Fidesz minden próbálkozásuknak ellenállt, holott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatón ígérte meg, hogy a dokumentumot nyilvánosságra hozzák.
Az Együtt adatigénylést is benyújtott - tette hozzá -, de azóta a kormány megszigorította az erre vonatkozó törvényt. Szigetvári Viktor közölte: ezért a NAIH-hoz fordulnak először, arra kérik Péterfalvi Attilát, a hatóság elnökét, hogy kötelezze a kormányt a szerződés kiadására. Amennyiben ez nem történik meg, az Együtt hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen, mivel a párt álláspontja szerint a dohánypiac nagykereskedelmi szerződése hűtlen kezelésnek minősül, hiszen emiatt akár tízmilliárd forintos adóbevételtől eshet el a magyar költségvetés – fűzte hozzá.
Az Együtt követeli továbbá, hogy a koncessziós szerződést megalapozó hatástanulmányt is hozzák nyilvánosságra, hiszen elképzelhetetlen, hogy a szerződést e nélkül kötötték meg – emelte ki. | Belföld: Amit Lázár megígér, nem mindig sikerül betartani | Az Együtt - a Korszakváltók Pártja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordul azért, hogy a kormány kiadja a dohány-nagykereskedelmi koncessziós szerződést, amelyet a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a Tabán Trafik Zrt. konzorciumával kötött. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/amit-lazar-megiger-nem-mindig-sikerul-betartani-1552461 | 2015-07-19 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Eljárás indult egy külföldi férfival szemben, aki egy olyan bűnszervezetet irányított, amely egy nemzetközi futárszolgálat nevével visszaélve követett el több tízmillió forintos csalást, az ügyészség indítványozta a letartóztatását, tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője szerdán az MTI-t.Saághy Flóra közlése szerint a férfival szemben információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás miatt indult eljárás. A tavaly nyáron Magyarországon tevékenykedő bűnszervezet egy közismert futárszolgálat weboldalára megtévesztésig hasonlító oldal internetes linkjét küldte ki az áldozatoknak, majd banki adataikat megszerezve, távoli eléréssel a bankszámláikról 2 és 20 millió forint közötti összegeket emeltek le.A bűnözői csoport az eddigi adatok szerint öt személynek összesen 33 millió forintnyi kárt okozott. A csoport irányítójával szemben európai elfogatóparancsot adtak ki, majd kséőbb Romániában őrizetbe is vették. Az ügyészség a szökés-elrejtőzés tényére és veszélyére, valamint a büntetőeljárás meghiúsításának veszélyére figyelemmel indítványozta letartóztatását, tudatta a helyettes szóvivő. | Eljárás indult Szegeden egy 33 milliós csalást elkövető bűnszervezet külföldi vezetője ellen | A csoport irányítójával szemben európai elfogatóparancsot adtak ki, majd később Romániában őrizetbe is vették. | null | 1 | https://szegeder.hu/megye/2024-07-10/eljaras-indult-szegeden-egy-33-millios-csalast-elkoveto-bunszervezet-kulfoldi-vezetoje-ellen/668e4df047d3c002f00449cc | 2024-07-10 02:00:00 | true | null | null | szegeder.hu |
Reggel óta erősödött a forint, egy frank most 221,5 forintot ér, az euróért 285,60 forintot fizetnek a bankközi devizapiacon. A befektetők jól reagáltak Matolcsy György gazdasági miniszter hiánymérséklő terveire, az állampapír kereslet meglepően nagy volt. Elemzők szerint a kormány nem úszhatja meg a kiadáscsökkentést, IMF védőháló nélkül csak komoly tartalékokkal lehet nekivágni a következő évnek.
Egy ilyen bejelentés nem fogja önmagában megváltoztatni a kialakult képet, de mindenképpen pozitív fordulatnak számít – mondta az Indexnek a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Bebesy Dániel szerint nem lenne meglepő, ha a forint elmenne a 230-as frankárfolyamig, mert a svájci gazdaság alapjai jók, és ez a frankot bikaerősen tartja.
Megvalósítható a hiány csökkentése és a leszakadás az IMF-ről, de ehhez komoly kiadáscsökkentésre van szükség – mondja Sarkadi-Szabó Kornél. Cashline elemzője szerint hosszabb távon egyértelműen rosszak a világpiaci kilátások, az amerikai kötvénypiacon lufi alakult ki, 2007 januárja óta 800 milliárd dollár ment amerikai kötvényekbe, ami példátlan. Ha beindul a tőke kiáramlása, miközben minden fejlett ország eladósodott, óriási versengés indulhat a forrásokért.
Az elemző szerint ezért a jövő év büdzsében olyan tartalékot kellene képezi, és vészforgatókönyvet felállítani (ilyen lehetne például az Állami Adósságkezelő Központ, a Magyar nemzeti Bank és az EU együttműködése), amiből akkor is futja az adósságok megújítására, ha befagynak az állampapírpiacok. Ebben a helyzetben nem szerencsés az adócsökkentés, bár így növekedés sem lesz, de most az a fontosabb kérdés, hogy mikor jön a következő sokk.
Sarkadi egyetért azzal, hogy jövőre a bankadó beszedésével és a kiadások befagyasztásával a Matolcsy György által tegnap bejelentett jövő évi hiánypálya megvalósulhat, ugyanakkor, ha tartósan rosszra fordul a hangulat a világpiacon és nem tudunk állampapírokat értékesíteni, akkor több százmilliárdos tartalékra lenne szükség, hogy önállóan finanszírozni tudjuk a lejáró hiteleinket. A költségvetést tehát úgy kellene összeállítnai, hogy ez a tartalék benne legyen, ehhez pedig kiadásvágás kell.
Rövidtávon jó és rossz irányba is mozdulhatnak a folyamatok, "pengeélen táncolunk" - mondja Sarkadi. A befektetők várakozásait mérő úgynevezett szentimnet indexek túlzott pesszimizmust mutatnak, tehát mélypontra süllyedtek a várakozások. Ilyenkor általában emelkedés jön, mert nincs már több eladó a piacokon. Ugyanakkor aggodalomra adhat okot, hogy az elmúlt hónapokban rekordmennyiségű tőke áramlott a feltörekvő piacokra, tehát bármikor elszakadhat a cérna és újabb mélypontok felé indulhatunk, ami a forintra is rossz hatással lenne.
A forint köszöni szépen
A reggeli gyengélkedés óta erősödik a forint, jobb a teljesítménye, mint m ás régiós devizáknak, a lendületet sikeres állampapír aukció fokozta. A tervezett 50 milliárd helyett 70 milliárd forint összegben tudott ma értékesíteni 3, 5 és 10 éves magyar államkötvényeket az Államadósság Kezelő Központ.
Bár a tegnapi másodpiaci referenciahozamokhoz képest 12-17 bázisponttal alacsonyabbak a mai aukciós átlaghozamok, de a két héttel ezelőtti forrásbevonáshoz képest még mindig 21-35 bázisponttal drágábbak az államnak a mostani kötvénykibocsátások.
Ez az első fontos piaci visszajelzésnek is tekinthető a tegnapi kormányzati üzenet után, miszerint a kabinet tartja az eredeti 3 százalék alatti hiánycélt jövőre – írja a Portfólió. | Megszerették a piacok Magyarországot, de instabil a forint | Megszerették a piacok Magyarországot, de instabil a forint - Az Indexnek nyilatkozó elemző szerint a jó hangulat ellenére sem kizárt a 230 forintos frankárfolyam. | [
"forint",
"állampapírpiac",
"matolcsy györgy"
] | 0 | http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/09/09/megszerettek_a_piacok_magyarorszagot_erosodott_a_forint | 2010-09-09 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Mártélyi lakosok tartották fel azt a férfit, aki az arcát eltakarva rabolta ki a mártélyi takarékszövetkezetet március 25-én kora délután.
A rabló arcát eltakarva egy fegyverutánzattal ment be a mártélyi takarékszövetkezetbe, ahol pénzt követelt – számolt be a történtekről a Szeged24-nek Szenti Szabolcs, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.
Amikor megkapta, menekülőre fogta. A mártélyi lakosok észlelték a rablást, és visszatartották az elkövetőt a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság Mindszenti Rendőrőrs járőreinek kiérkezéséig.
A férfit fegyveresen elkövetett rablás bűntettének megalapozott gyanúja miatt állították elő a rendőrök. | Rendőrkézen a mártélyi fegyveres rabló | Mártélyi lakosok tartották fel azt a férfit, aki az arcát eltakarva rabolta ki a mártélyi takarékszövetkezetet március 25-én kora délután. | [
"fegyveres rablás",
"mártély",
"takarékszövetkezet"
] | 0 | http://24.hu/szorakozas/2013/03/25/rendorkezen-a-martelyi-fegyveres-rablo | 2013-03-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
2018. március 14. 08:14
Ma nem az a cél, hogy átláthatók legyenek a folyamatok és hogy a közjó szolgálatában legyenek elköltve azok a források, amelyek helyben felhasználhatók fejlesztésre. Interjú.
"Mi lenne az új kezdet az önkormányzatiság számára?
Tiszta viszonyok. Egészséges forrás- és feladatmegosztás az állam és az önkormányzatok között. Egyrészt azért, mert a demokratikus berendezkedésnek ez az alapja 1990 óta, másrészt mert a feladatok helyben sokkal jobban lebonyolíthatók, így az ország hatékonyabban működhet. De ma nem az a cél, hogy átláthatók legyenek a folyamatok és hogy a közjó szolgálatában legyenek elköltve azok a források, amelyek helyben felhasználhatók fejlesztésre. Ebből fakadnak az önkormányzatiság ellen irányuló törekvések. A polgármesterek vagy zavaró tényezők, vagy beállnak vazallusnak azért, hogy a településük előrébb jusson.
Választaniuk kell a konfrontáció és a fejlesztési pénzek között?
Így van. Ma csaknem ezerhatszáz olyan település van, ahol kevesebb a bevétele az önkormányzatnak, mint amennyit a kötelező feladatokra el kell költenie. Itt nem bérekről, hanem a szolgáltatások költségeiről van szó: közlekedés, út, járda, vízelvezetés, hulladékgazdálkodás, bölcsőde, óvoda vagy szociális szolgáltatások, ellátások.
Pedig a kormány büszke az új önkormányzati törvényre, miként az adósságrendezésre is.
Az Alaptörvényből már világosan látszott, hogy a stratégiai célok közé tartozik az önkormányzatiság leépítése. Kikerült az alkotmányos jogok közül a települések önkormányzáshoz való joga, ami már önmagában azt okozhatja, hogy ha valaki majd épp úgy gondolja, a kisebb településeknek nem lesz joguk önkormányzatot alapítani. Aztán a törvény átrendezte a feladatköröket, és megszűnt a kétezer lakosúnál kisebb települések önálló hivatali lehetősége. Elvitték az egészségügyi intézményeket, a kórházakat, amivel talán egyet is lehet érteni, hiszen a fekvőbeteg-ellátásnak komoly szakmai irányításra van szüksége. De elvették az önkormányzatoktól az oktatási intézmények fenntartói jogosultságát, a háromezer főnél kevesebb lakosú települések esetében pedig az iskolaüzemeltetési jogot is. Ezzel az iskolákat és az önkormányzatokat is rövid pórázra fogták, hiszen úgy vették el az intézményeiket, hogy közben alapítvány vagy egyház fenntarthat iskolákat. Ez a kérdés ma is az Alkotmánybíróság előtt van. Mindezzel párhuzamosan több pénzt vontak ki az önkormányzatok költségvetéséből, mint amennyit a települések e feladataikra költöttek. Ezt annak idején az akkoriban önkormányzati államtitkár Tállai András is elismerte, noha ő érthető okokból 50-60 milliárdot emlegetett, mi viszont 110 milliárd forintos különbségről beszéltünk. Ám a lényeg az: már 2010 és 2014 között világos volt, hogy az önálló önkormányzatiság nem tetszik a kormánynak. Minden, ami történt, az önkormányzatok és a választott tisztviselők, illetve a közszolgaként ott alkalmazott emberek hatalomtól való függését erősítette." | Mandiner | [
"vélemény",
"belföld",
"interjú",
"korrupció",
"Gémesi György",
"önkormányzatok",
"Új Kezdet",
"gödöllő",
"mandiner",
"hír"
] | 0 | http://mandiner.hu/cikk/20180314_gemesi_gyorgy_ebbe_nem_lehet_belenyugodni | null | true | 0.004367 | 0 | null |
|
A Békés Vármegyei Közgyűlést tizenhat képviselő alkotja. A június 9-i választási eredmény értelmében a Fidesz-KDNP 9, a Mi Hazánk 3, a Momentum és a DK pedig 2-2 mandátumot szerzett. A Fidesz-KDNP pártcsalád részéről Molnár Sándor, dr. Onody Gyula, Seres Péter, Kónya István, Mucsi András, Szebellédi Zoltán, Farkas Tamás, Szegedi Balázs, Lehóczkiné Timár Irén Mária; a Mi Hazánktól Földesi Mihály, Schultz Gábor és Vidó Attila; a Momentum képviseletében Németh Sándor és Kátai Attila; a DK színeiben Szabó Jánosné és Molnár Gábor alkotja a grémiumot.
Dr. Takács Árpád főispán köszöntőjében rámutatott Békés vármegye elmúlt időszakbeli fejlődésére és hangsúlyozta, a vármegyébe érkező források megfelelően hasznosultak. Óvodák, iskolák, utak, turisztikai attrakciók létesültek, újultak meg. A főispán a folytatásra hasonlóan eredményes munkát kívánt.
A közgyűlés tagjai eskütételüket követően dr. Magyari Jánostól, a Békés vármegyei területi választási bizottság elnökétől átvették esküokmányaikat, majd titkos szavazás útján döntöttek az elnök személyéről. A képviselők többsége a bizalmat a Fidesz-KDNP listáját vezető, Molnár Sándornak szavazta meg.
A megválasztott elnök lapunknak összegezte, a Békés vármegyében élőket kívánják szolgálni és életüket könnyebbé tenni. Olyan fejlesztési irányokat kell meghatározniuk, majd ezekhez forrást szerezni és elosztani, amelyek egy-egy település érdekét is szolgálják, de sokszor olyan megállapodásokat is kötnek, melyek által térségek fejlesztését célozzák meg. - Fontos feladat lehet a mezőgazdaság átalakítása a klimatikus és egyéb viszonyokhoz igazodva. A feldolgozóipar fejlesztése a minél magasabb szintű feldolgozottsági szint eléréséig szintén prioritás, továbbá a vármegyét közrefogó autóipari fellegvárak kiszolgálásához beszállítói kör idecsábítása is cél. Békés vármegyében az emberi erőforrás rendelkezésre áll, képzőintézményeink magas szintet képviselnek - említett néhány fejlesztési sarokpontot Molnár Sándor elnök.
Raffai János polgármester is jelen volt az ünnepi ülésen. Lapunknak elmondta, Orosházának ismét vissza kellene kerülnie a térképre, az egykor meghatározó helyére. - Az elmúlt öt évben ez megkopott, ismerjük, hogyan alakultak a legnagyobb vállalataink sorsa. A Békés Vármegyei Önkormányzatnak nagy szerepe lehet abban, hogy Orosháza gazdasága előrébb tudjon lépni, a turisztika ismét régi fényében tündököljön. Ehhez elengedhetetlen többek között az infrastruktúra fejlesztése, az iparterületek bővítése - mondta el Raffai János polgármester.
A Momentum orosházi képviselője, Németh Sándor kérdésünkre válaszolva értékelte az ülést. - Ünnepi hangulatban telt az ülés, valamennyi képviselőnek gratulálok. Köszönöm a bizalmat és várom a munkát - emelte ki. | Megalakult a vármegyei közgyűlés, Molnár Sándort választották elnöknek | Hétfőn megtartották a Békés vármegyei közgyűlés ünnepélyes alakuló ülését. A képviselők esküt tettek és megválasztották az elnököt. | [
""
] | 0 | https://hir6.hu/cikk/176241/megalakult_a_varmegyei_kozgyules_molnar_sandort_valasztottak_elnoknek | null | true | null | null | Hir6 |
Kritikus állapotba került és így egyelőre nem hallgatható ki a vasárnap hajnali tragikus spanyol buszbalesetet okozó 62 éves sofőr. A 13 erasmusos diáklány halálát k9övetelő baleset a volánnál elalvó sofőr hibája miatt következett be.
Az első hírek még arról szóltak, hogy a férfinak nincsenek komoly sérülései, vasárnap este azonban mellkasi fájdalmakkal kórházba szállították. Azóta kritikussá vált az állapota, jelenleg az intenzív osztályon kezelik pulmonáris eredetű szeptikus sokk miatt - írja az MTI.
A hatóságok számára kulcsfontosságú lenne a férfi vallomása. Az elalvását valószínűsítik a buszon utazó diák nyilatkozatai, akik azt mondták, hogy az ütközés előtt közvetlenül a jármű cikkcakkban haladt. A La Razón című lap nem megerősített értesülése szerint a sofőr a kiérkező mentősöknek azt hajtogatta: "sajnálom, elaludtam".
A szerencsétlenség halálos áldozatainak azonosítása befejeződött, az illetékes hatóságok megadták az engedélyt a holttestek hazaszállításához. A sérültek közül 23-an kerültek kórházba, egyelőre mindannyian ápolásra szorulnak. A sofőrön kívül még egy diák állapota kritikus, három egyetemistáé pedig súlyos.
A diákcsoport 5 buszból álló konvoja vasárnap hajnalban Valenciából Barcelonába tartott, a négy barcelonai egyetemen Erasmus-program keretében tanuló, különféle nemzetiségű hallgatókkal, miután előző este részt vettek a Fallas elnevezésű, hagyományos tűzijátékünnepen. Az AP7-es autópályán reggel hat óra körül a jármű előbb az autópálya jobb, majd bal szélére sodródott, áttörte a szemközti sztrádaszakaszt elválasztó szalagkorlátot, és az oldalára borult. Ezután egy személyautó frontálisan belerohant. A gépkocsi két utasa megsérült.
A balesetben 6 ország diákjai vesztették életüket, 7 olasz, 2 német, 1 román, 1 osztrák, 1 francia és 1 üzbegisztáni diáklány. A legfiatalabb halálos áldozat 19 éves, a legidősebb 25. A busz 60 utasa közül 44-en sérültek meg, köztük egy magyar diák is, akinek mindkét keze eltört. | Kritikus állapotban a spanyol buszbaleset felelőse | Kritikus állapotban a spanyol buszbaleset felelőse - A volánnál elalvó sofőr eleinte sérülésmentesnek látszott. Megkezdődött a holttestek hazaszállítása. | [
"buszbaleset",
"spanyolország",
"erasmus",
"külföld"
] | 0 | http://index.hu/kulfold/2016/03/22/kritikus_allapotban_a_spanyol_buszbaleset_felelose | 2016-03-22 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Tényi István, a fel- és bejelentések Nemere Istvánja már a sokadik alkalommal próbál meg reakciókat kicsikarni a magyar hatóságoktól Ghaith Pharaonnal kapcsolatban. Most éppen a Fővárosi Főügyészség utasította el egy feljelentését, nem akármilyen érveléssel.
Tényi hivatali visszaélés bűntette miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, mégpedig azért, mert Pharaon annak ellenére kapott tartózkodási engedélyt, hogy az FBI körözi, ráadásul még ujjlenyomatot se vettek tőle. Az ügyészség saját érvelése szerint lényegében azért nem indít nyomozást, mert a sajtóban "ellentmondásos információk jelentek meg". Ki tudna ezzel vitatkozni? Legutóbb az Index tett közzé részletes gyűjtést arról, hogy mondanak naponta mást még a miniszterek is Pharaon beutazásáról. Más kérdés, hogy az ügyészség optimális esetben nem úgy viselkedik, mint az egyszeri tévénéző, aki rálegyint a híradóra, hogy úgyis hazudik mindenki.
A Tényinek küldött indoklás (teljes szöveg itt) arról árulkodik, hogy az ügyészségen durván belezavarodtak az ügybe. Például ezt írták:
Ennek nagyjából az ellenkezője igaz: az ujjlenyomatvétel elmaradását a Heti Válasz nagyon is pontos forrás, a Belügyminisztérium válasza alapján írta meg, majd a nagyon is konkrét Lázár János sem tagadta ezt, sőt a maga módján inkább megerősítette. Tudomásunk szerint eddig egyedül a Magyar Idők állította, hogy ha nem is a tartózkodási engedély (pedig az állítás arra vonatkozott, és ahhoz is kellett volna!), de legalább a vízum kérelmezésekor mellékelték (valakik) Pharaon ujjlenyomatát. A kérdést nem most akarjuk megfejteni, csak szeretnénk rámutatni, milyen színvonalú az ügyészség indoklása. Van egy kormány által megerősített, hivatalos információ, amit egyáltalán nem cáfol senki, a Magyar Idők névtelen forrása is legfeljebb némiképp árnyalja a képet - és ebből az ügyészség simán kihozza a fent kifotózott eredményt.
Majd részben erre a totálisan téves helyzetértékelésre hivatkozva elutasítja a feljelentést. Ebben a szövegrészben azt a bravúros érvelést is megengedik maguknak, hogy bár a kormány össze-vissza beszél és önmagát cáfolja meg rendszeresen, ami miatt "felmerül a hatóságok szándékos mulasztása", de mivel nem ez az "egyetlen levezethető eredmény", ezért nem is kell nyomozni.
Tessék ezt végiggondolni jogfilozófiailag, továbbá józan paraszti ésszel: az ügyészség szerint felmerül a bűntett gyanúja, de mivel nem ez az egyetlen lehetséges magyarázat, ezért nem is vizsgálják ki az esetet egyáltalán. Kész. Meg hát a sajtóban is mindenféléket írnak! | A fővárosi ügyészség szerint is hazudozik a kormány, de ettől még nem nyomoznak Pharaon-ügyben | Figyelem! Mielőtt elolvassák az indoklást, pakolják el a törékeny tárgyakat maguk mellől! | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/pharaon-ugyeszseg-101798 | 2016-12-06 16:25:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Az Ázsia Expressz második évadának szereplői a múlt héten utaztak el Srí Lankára, ahol már a forgatás is elindult. Hódi Pamela korábban elmondta, hogy nem érdekli sem a verseny, sem az utazás, ő kizárólag a 10 millió forintos nyereményre hajt. Most az is kiderült, vagy legalábbis majdnem, hogy mihez kell neki a pénz.
Nem álszenteskedem, egyetlenegy cél lebeg a szemem előtt, ami végig motiválni fog, az pedig a főnyeremény. Van egy régóta dédelgetett álmom, amit szeretnék itt, Magyarországon megvalósítani, úgyhogy ha megnyerném, egy saját vállalkozás beindítására fordítanám a fődíjat. Hogy mi lenne ez, még titkos. Nem szeretném, ha bárki ellopná az ötletemet, ezért csak annyit árulok el, hogy szerintem nagyon nagy sikere lenne, főleg a családos emberek körében
– mondta a Borsnak Hódi Pamela.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu | Hódi Pamela vállalkozást indítana, de fél, hogy ellopják az öteltét | Ázsiába is azért ment, hogy megnyerje hozzá a pénzt. | [
"hódi pamela"
] | 0 | https://24.hu/szorakozas/2019/04/01/hodi-pamela-azsia-expressz-2-penz-nyeremeny-vallalkozas | 2019-04-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A 2014-es önkormányzati választás előtt a Népszabadság számolt be elsőként arról, hogy egy negyvenágyas soroksári panzióba ezernél több kamionsofőr jelentkezett be állandó lakosként. Valójában nem laktak ott, azután jelentették be őket, hogy megszűnt a Waberer's csíkszeredai telephelye. A székelyföldi sofőröknek magyarországi címre volt szükségük, a szállítmányozó cég kamiontelepe mellett működő panzió pedig épp kapóra jött.
A lakossággyarapodás a szavazókörök kialakításakor a XXIII. kerület vezetésének is szemet szúrt, mivel a román, tehát uniós állampolgárságú, magyarországi állandó lakhellyel rendelkező kamionosok szavazhattak volna a helyhatósági választáson. Kérdésünkre az önkormányzat akkor azt válaszolta: a járási hivatallal egyeztetve arra jutottak, nincs jogszabályi korlátja annak, hogy egy címen hányan létesíthetnek lakóhelyet. | Csak most kezdett el zavarni valakit, hogy kétezer székely lakik a negyvenágyas soroksári panzióban | Közokirat-hamisítás gyanújával nyomozást rendelt el az ügyészség a nagybani piacon lévő panzióba bejelentkezett székely kamionsofőrök ügyében – majdnem két évvel cikkünk után. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/nyomoznak-a-fantomlakok-miatt-1621841 | 2016-07-01 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A szocialista Korózs Lajos feljelentette mások mellett Orbán Viktort a Legfőbb Ügyészségen, mivel szerinte a miniszterelnök is felelős azért, hogy csalással vették el 3 millió ember összesen 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári megtakarítását.
Az MSZP országgyűlési képviselője, a Parlament népjóléti bizottságának alelnöke a Legfőbb Ügyészség budapesti székhelye előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a feljelentést hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés, azaz közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegése, valamint csalás és hűtlen kezelés miatt teszi ellenük:
Orbán Viktor miniszterelnök,
Selmeczi Gabriella korábbi nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott,
Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter, mostani jegybankelnök.
Korózs felidézte, hogy az Országgyűlés fideszes többséggel politikai nyilatkozatot fogadott el a magánnyugdíjpénztári vagyon megvédésről, amiben garantálták, hogy egyéni számlán mindenkinek jóváírják az eddigi befizetését, garantálták annak értékállóságát, és hogy adómentességet biztosítanak mindenkinek, aki átlép az állami rendszerbe.
Korózs Lajos szerint megfenyegettek 3 millió fiatalt, mert azt mondták, aki nem lép át az állami rendszerbe, nem fog állami nyugdíjat kapni, ennek hatására közel 2,9 millióan átléptek és kb. 3000 milliárd forint vagyon került át az állam tulajdonába.
Értékelése szerint a kormánypártok éveken át bármit megtehettek volna, hogy garanciákat építsenek a vagyon megvédésére, ehelyett „eltapsolták” 3 millió magánnyugdíjpénztári tag vagyonát. Korózs azt mondta:
„Ha ebben az országban felelősséggel tartozik mások pénze után Bróker Marcsi vagy Tarsoly Csaba, akkor joggal várhatja el minden egyes magyar állampolgár, hogy a nemzeti bank elnöke, Matolcsy György is felelősséggel tartozzon ezután a megtakarítás után.” | Az MSZP feljelentette Orbánt, Matolcsyt és Selmeczi Gabriellát a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása miatt | A feljelentést Korózs Lajos hivatali visszaélés, közfeladati helyzettel visszaélés (azaz közfeladattal kapcsolatos kötelesség megszegése) meg csalás és hűtlen kezelés miatt tette a Legfőbb Ügyészségen. | null | 1 | https://444.hu/2018/01/17/az-mszp-feljelentette-orbant-matolcsyt-es-selmeczi-gabriellat-a-magan-nyugdijpenztari-vagyon-allamositasa-miatt | 2018-01-17 13:07:00 | true | null | null | 444 |
2007.06.25. 07:59
Váratlanul távozott a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola igazgatója és a gazdasági osztály vezetője. Az iskola egyik igazgatóhelyettese július elsejével követi őket. A Délmagyarország szerint távozásuk nem saját döntésük volt, menesztették őket a májusban kirobbant lőszerbotrány miatt.
Menesztették a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola igazgatóját és a gazdasági osztály vezetőjét. A Délmagyarország úgy tudja, július 1-jével az igazgatóhelyettesnek is mennie kell. Mindhármukat a májusban kirobbant lőszerbotrány miatt bocsátották el. Ezt a rendészeti tárcánál cáfolták, az érintettek azonban elismerték, hogy a kettőnek köze van egymáshoz.
A lap szerint a szakközépiskolában tényként beszélnek arról, hogy az intézmény igazgatóján kívül az oktatási igazgatóhelyettes, a gazdasági osztály vezetője, valamint a szemlebizottság több tagja is belebukott a május elején kirobbant lőszerbotrányba.
Az iskola volt lőszerraktár- és lövészeti vezetőjét, a 38 éves D. I.-t azzal gyanúsítja a Szegedi Nyomozó Ügyészség, hogy munkahelyéről idén februári leszereltetéséig több tízezer lőszert lopott el, amit fél áron értékesített. Imolya Imre, a nyomozó ügyészség vezetője május 31-én tartott sajtótájékoztatóján elmondta: az MFS 9X19 milliméteres lőszert kizárólag a fegyveres testületeknek gyártják, kereskedelmi forgalomban nem is kapható.
(delmagyar.hu) | A rendészeti szakközép vezetősége belebukott a lőszerbotrányba | Váratlanul távozott a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola igazgatója és a gazdasági osztály vezetője. Az iskola egyik igazgatóhelyettese július elsejével követi őket. A Délmagyarország szerint távozásuk nem saját döntésük volt, menesztették őket a májusban kirobbant lőszerbotrány miatt. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/a-rendeszeti-szakkozep-vezetosege-belebukott-a-loszerbotranyba | 2007-06-25 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Éjszaka a zálogtárgyakat csereberéli, és van, amikor aranyat is önt! - így viccelődtek Bíró Péteren ismerősei egykor. A tréfa azonban komolyra fordult: a Kézizálog Zrt. veszteségét ugyanis nem fedezik a zálogba vett tárgyak, a tulajdonos által fedezetül adott aranytömbökről pedig kiderült: vélhetően hamisak - tudta meg a Napi.hu
Az utóbbi tétel még nem szerepelt az év elején becsődölt cég veszteséglistáján, pedig magánszemélyek és bankok adtak sok száz milliós kölcsönöket - valódi vagy hamis aranyfedezet mellett - a cég egyszemélyes tulajdonosának, Bírónak.
Úgy tudjuk, hogy az egyik vidéki pénzintézet 600 millió forint kölcsönét sirathatja, egy ismert budapesti nagytőkés 300 milliót vesztett, egy másik ismert milliárdos pedig kétmilliárd forintnak mondhat búcsút, mert a visszafizetés biztosítékául adott aranyrudakról és tömbökről kiderült: egytől egyik hamisak, trombitarézből készültek és még az aranyborítást is "lespórolták" róluk. A Napi.hu értesülései szerint a csalásra csak mostanában, hónapokkal a cég bedőlése után derült fény, és az érintettek - akik a csalás tényét megerősítették, de nevük mellőzését kérték - megtették a feljelentést Bíró ellen.
Ki hitelesítette az aranyat?
Ekkora aranyhamisítás - összesen több száz kilogrammról lehet szó - páratlan a hazai bűnügyi krónikákban, hiszen nagyüzemi módon történhetett és tapasztalt üzletembereket is érint. Sok a kérdés: hogyan készültek ezek az aranytömbök, hogyan kerülhetett rájuk fémjel, hol tárolták azokat, ha netán igazi aranytömböket cseréltek hamisra? Minderre vélhetően a Kézizálog ügyet vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) adhat majd választ.
Az aranytárgyak hitelesítésre jogosult Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság (Nehiti) viszont kérdésünkre írásban is közölte, hogy " a Kézizálog Zrt. részére soha nem végzett, aranytárgy és aranytömb hitelesítést. Nyomozati szervektől sem hatóságunk, sem pedig más által hitelesített aranytömbök ügyében nem érkezett megkeresés. A rendőrhatóság három esetben kérte fel hatóságunkat fémtömbök anyagvizsgálatára, szakértőként."
Márpedig ha ez így van, akkor a garancia vagy fedezet céljára adott aranytömbök vélhetően egyáltalán nem rendelkeztek magyar fémjellel. Értesüléseink szerint ugyanis az ilyen vizsgálatra felhatalmazott másik cég, a Metal-Art Nemesfémipari Zrt. sem vizsgált be a Kézizálog Zrt. által beadott aranytömböket.
Mindebből három dolog következhet: a Kézizálog vagy tulajdonosa nem magyar fémjelzésű aranytömböket "forgalmazott" vagy a fémjelzést is hamisították és ezek így kerülhettek forgalomba. Az is lehet, hogy az aranytömböket fémjelzés nélkül vagy külföldi fémjellel ellátva dobták piacra, adták biztosítékként.
Milliárdok folytak be kötvényekből is
Nem kevésbé érdekes a Kézizálog által piacra dobott kötvények (Lombard Bond) háttere sem. A két sorozatban, 10 milliárd forintos keretösszegben kiadott kötvényeket ugyanis BB+ besorolással adták el, a céget a Creditreform Rating AG vizsgálta meg, a kötvény forgalmazását pedig ismert pénzintézetek intézték. Bíró többek közt ilyen kötvényekkel fizetett egy szállodáért egy magyar üzletembernek, majd azt a "zálogfőnök" azonnal készpénzért tovább is adta. A pórul járt volt tulajdonos most joggal kérdezheti: miként minősítették a Kézizálogot?
A kérdőjelek sorát a céget hitelező bankok szaporíthatják. Együttes veszteségük ugyan jelentős - meghaladhatja a 20 milliárd forintot - de eddig nyilvános nem sok jelét mutatták az aggodalomnak. Még a biztosítékként a zálogcég széfjeiben levő értéktárgyakat sem becsültették fel.
A mintegy 10 ezer értéktárgy szakbecsüssel való felértékeltetése hozzávetőlegesen száz millió forintba került volna, ám a pénzintézetek ezt nem akarták összeadni. Így nem ismert ma sem, mennyit érnek. Egyes feltételezések szerint e tárgyak egy részét a tulajdonos korábban titokban értéktelen dolgokra cserélte, így a könyvekben szereplő értéknek legfeljebb harmadát-negyedét érik. Ezek értékét firtató kérdésünkre a cég felszámolóbiztosa, Sebestyén Júlia nem válaszolt.
A tervek szerint a ki nem váltott zálogtárgyakat internetes értékesítéssel adják el. Az érték meghatározásához viszont fogódzót jelenthez az egyik pórul járt bank vizsgálata: a szakértő becsüsökkel történt értékbecslés a könyvekben szereplő forintértéknek csupán öt(!) százalékát tartotta valósnak. | Kitört az aranyhamisítási botrány Magyarországon | Hamis aranytömböket adott biztosítékként a Kézizálog Zrt. tulajdonosa több magyar milliárdosnak és pénzintézetnek - értesült a Napi.hu. Amennyiben ez igaz, az év elején csődbe ment zálogcég és annak egyszemélyes tulajdonosa, Bíró Péter által okozott veszteség akár 30 milliárd forint is lehet. | null | 1 | http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/kitort_az_aranyhamisitasi_botrany_magyarorszagon.601408.html | 2015-08-12 11:27:00 | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Nincs szuverén ország, de nincs saját identitással bíró nemzet és polgárság sem jól szervezett közlekedés nélkül - mondta Csepreghy Nándor a díjátadón.
"A Közlekedési-díjátadó idén is méltó emléket állított gróf Széchenyi Istvánnak születése évfordulóján, amely alkalmából a szakma legjobbjait díjaztuk kiemelkedő teljesítményükért!" - kezdte Lázár János a posztjában.
MÁV-blama: egy vonaton három hiba is gondot okozott ma
A szakma legjobbjai lettek díjazva
"Ebben az évben a Baross Gábor-díj Dr. Mosóczi Lászlót, a MÁV-START Zrt. és Volánbusz Zrt. vezérigazgatóját illeti életműve elismeréseként.
A Közlekedésért Érdemérmet Milovukovics Györgyi, a Magyar Autóklub főtitkára, Szabó Lajos, a MÁV Zrt. forgalmi szakértője, illetve Szalóky Péter, HungaroControl Zrt. légiforgalmi irányítási szakértője kapja.
A Magyar Polgári Repülésért Érdemérem idén Székely Zoltánt, a HungaroControl Zrt. osztályvezetőjét illeti.
Miniszteri Elismerő Oklevelet pedig Bónis Mihály, az ÉKM Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságának vasúti jármű referense és Czinki László, a Rail Cargo Hungária Zrt. Területi Üzemeltetési Központ-Nyugat vezetője kapott"
- foglalta össze az este kitüntettjeit. | Állami kitüntetést vett át szombaton a MÁV vezérigazgatója | Szombaton rendezték meg a Közlekedési-díjátadót, ahol átadták a Baross Gábor-díjat, amit Mosóczi László, a MÁV-Start Zrt. és Volánbusz Zrt. vezérigazgatója kapta, életműve elismeréseként. A díjat az este folyamán Csepreghy Nándor az Építési és Közlekedési Minisztérium parlamenti államtitkára adta át. Lázár János miniszter a hivatalos Facebook-oldalán gratulált a többi díjazottnak is. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/mav-vezarigazgato-allami-dij/8wksbbl | null | true | null | null | Blikk |
Tállai András keddi sajtótájékoztatóján arra volt kíváncsi a Hír TV riportere, hogy miért drágult a korábbi többszörösére a mezőkövesdi sportszálló beruházása. Az NGM parlamenti valamint adóügyekért felelős államtitkára, korábbi belügyminisztériumi államtitkár és mezőkövesdi polgármester az ütemezett költségekkel magyarázta az áremelkedést. Közölte azt is, hogy a városban hajlandó lenne megmutatni a projekt költségvetését.
Eredetileg nettó 500 millió forintra becsülték a költségeket, amelyeket a helyi futballklubnak felajánlott céges adóforintokból álltak volna. A beruházás tavaly nyáron megdrágult, de akkor még csak 70 millióval. Decemberre az ár már 900 millióval kúszott fel. A többletköltségekből 500 millió forintot a kormány átvállalt. Tállai András a háromszoros költségeket azzal magyarázta, hogy a hotelt több ütemben építik, és senki sem gondolhatta, hogy 500 millióból fel tudnak húzni egy 45 ágyas sportszállót.
A szállóra kiírt közbeszerzésben egyébként nem szerepel, hogy a 45 szobás épület több ütemben épülne fel – jegyzik meg a Hír TV tudósításában.
A tévé munkatársa újra felvetette, hogy ha a 900 millióból 500 milliót átvállal a kormány, akkor is marad még 400 millió. Megkérdezte, hogy ezt a különbözetet ki fizeti majd. „Tessék?” – kérdezett vissza Tállai, előtte pedig oldalra nézett a sajtósára, aki elindult a kérdező felé. „Szia! Ezt elveszem, már föltetted a kérdést, arra már megadta a választ” – mondta a Hír TV riporterének, és elvette tőle a mikrofont. | Itthon: Elvették a mikrofont a Hír TV riporterétől Tállai sajtótájékoztatóján | A mezőkövesdi sportszálló pontos költségeiről szóló többszöri kérdésre a jelek szerint már nem akart kielégítő választ adni az adóügyekért is felelős államtitkár. Inkább ránézett a sajtósára, aki már indult is a mikrofonért. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20170104_elvettek_a_mikrofont_a_hir_tv_riporteretol_tallai_sajtotajekoztatojan | 2017-01-04 13:35:00 | true | null | null | HVG |
Rá sem nézhetnek a rabok a nőre, akinek alig van látogatója.
Nem ússza meg a börtönt a villamoson verekedő fiú
A Szita Bence meggyilkolásáért első fokon életfogytiglanra ítélt P. Erika a Kalocsai Fegyház és Börtönben raboskodik.
A Vasárnapi Blikknek egy korábban az intézményben raboskodó, neve elhallgatását kérő elítélt nyilatkozott arról, hogyan tengeti hétköznapjait a nő a rácsok mögött. Mint elmondta, teljesen elszeparáltan él az ebédlő szintjén található zárkájában. Havonta egyszer meglátogatja az anyja vagy egy rokona.
A sarokban lévő cella ajtaja mindig zárva van. Úgy intézték, hogy amikor kivitték valahová P. Erikát, nem találkozhatott senkivel. Ha mégis úgy alakult, rá sem nézhettünk - mesélte a lapnak az egykori fogvatartott.
/ Varga György
Az asszony azért tervelte ki a 11 éves Szita Bence megölését, mert képtelen volt feldolgozni, hogy a kisfiú miatt tönkrement a kapcsolata Bence nevelőapjával. Miután a kamaszt tavaly október 29-én Kaposvárra csalta, két bűntársával, B. József és K. József brutálisan megkínozta, és élve elásta. P. Erika tagadta, hogy ő lett volna a gyilkosság felbujtója.
A szintén életfogytiglanra ítélt két férfi a sopronkőhidai fegyházban raboskodik. Ahogy arról a Hír24 is beszámolt, mind a két elítéltet összeverték a cellatársai. | Így él a börtönben Szita Bence gyilkosa | Rá sem nézhetnek a rabok a nőre, akinek alig van látogatója. | [
"börtön",
"elítélt",
"szita bence"
] | 0 | https://24.hu/kozelet/2013/12/15/igy-el-a-bortonben-szita-bence-gyilkosa | 2013-12-15 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A hivatalos adatok szerint Bulgáriában 17 ezer ember veszítette életét eddig a koronavírus-járványban, ami népességarányosan a hatodik legtöbb a világon. Ténylegesen azonban ennél is sokkal többen halhattak meg a koronavírus miatt az országban. Egy napokban megjelent tudományos publikáció szerint globálisan a harmadik legtöbb áldozatot szedte a járvány Bulgáriában, de még az sem kizárt, hogy végül az első helyen végeznek ezen a szomorú listán. Különösen, hogy az oltásokkal sem állnak jól: mostanáig nagyjából minden nyolcadik felnőtt jutott csak vakcinához, ez pedig az egész Európai Unióban a legalacsonyabb átoltottság.
A bolgár kormány láthatóan tehát nincs a helyzet magaslatán járványkezelésben, ez azonban mintha senkit nem érdekelne. Az országban áprilisban parlamenti választásokat tartottak, és bár a másfél éves megszakítással 2009 óta hatalmon lévő kormánypárt sok szavazót veszített, így is első helyen végzett. Ráadásul a kabinet, illetve az Orbán Viktorral is jó kapcsolatot ápoló Bojko Boriszov kormányfő népszerűségvesztését sem a koronavírus-helyzet okozta, a járvány ugyanis nem igazán volt téma a választások előtt. Az elmúlt években felnövő új ellenzéki pártok szinte kizárólag a maffiaszerűen felépülő politikai elit korrupciójára építették kampányukat.
Rengeteg áldozat
Bár a helyi operatív törzs és a kormányzat által közölt adatok ezt elrejtik, de Bulgáriában tényleg hatalmas pusztítást végzett a járvány. Az ottani második hullám szinte pontosan egybeesett a magyarországival, és a hivatalos adatok szerint népességarányosan nagyjából ugyanannyi áldozatot is követelt. A többlethalálozási számok azonban már teljesen másról tanúskodnak.
Bulgáriában tavaly novemberben volt olyan hét, amikor közel két és félszer annyian veszítették életüket, mint ami az évnek abban a szakaszában megszokott.
Ilyen valószínűleg világszinten is csak Spanyolországban fordult elő még 2020 tavaszán. Magyarországon a lényegében azonos hivatalos adatok ellenére például ugyanebben az időszakban 60 százalékkal ugrott meg a halálozás.
Azóta ott is volt egy harmadik hullám – az is nagyjából akkor, amikor Magyarországon –, és bár hivatalosan Bulgáriában tavasszal kevesebben veszítették életüket, mint itthon, valószínűleg ez sem igaz. A Washingtoni Egyetem egy napokban publikált tanulmányban úgy becsülte, hogy Bulgáriánál világszerte csak Azerbajdzsánban és Bosznia-Hercegovinában volt több áldozata a járványnak, de azokban az országokban még nagyobb a bizonytalanság az adatközlés körül.
Az itthoninál is több a szívbeteg
A katasztrofális járványhelyzetben egész biztosan komoly szerepe volt a bolgárok általános egészségügyi helyzetének. Korábban írtunk róla, hogy a magyar megyékben is elég jelentős eltérés van a Covid túlélési esélyeiben, és ez az esély erősen együtt mozog néhány betegség elterjedtségével. Ahol több a keringési, immunrendszeri és légzőszervi megbetegedés, ott a második hullám adatai alapján kedvezőtlenebbek a kilátásai annak, aki megfertőződik. Ez részben magyarázhatja a kedvezőtlen hazai adatokat is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyáltalán nem mindegy, melyik megyében kapod el a koronavírustMegyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkorák a koronavírus-fertőzés túlélésének esélyei. Sok múlik azon, hogy bizonyos betegségek mennyire elterjedtek.
Akkor azt írtuk, hogy az elmúlt években nálunk az összes halálozás több mint 60 százaléka volt köthető olyan betegségekhez, amelyek a megyei adatok alapján növelhetik a végzetes kimenetelű koronavírus-fertőzés esélyét. Bulgáriában pedig ez az arány – elsősorban a rengeteg szív- és érrendszeri megbetegedés okozta halálozás miatt – még magasabb, több mint 70 százalék, amely messze a legtöbb az egész EU-ban.
De a bolgárok tényleg minden egészségügyi és élettartamra vonatkozó mutatóban rendkívül rosszul állnak. Az egész EU-ban náluk a legmagasabb a halálozási ráta, illetve a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam, és csak két balti államban élik meg kisebb eséllyel az emberek a 65 éves kort, mint náluk. Ráadásul ez utóbbi ellenére rendkívül elöregedett a társadalom, kifejezetten magas a medián életkor, a lakosság fele 41 évnél idősebb, 35 százalékuk pedig már 55 éves is elmúlt (pdf).
Se teszt, se lezárások
Egy ilyen alaphelyzetben sikerült a helyi kormányzatnak tényleg eléggé félrekezelnie a járványt. Sokat elárul, hogy uniós szinten Bulgáriában végezték népességarányosan a legkevesebb tesztet, de ami ennél is nagyobb probléma, hogy a szűrést a járvány felfutása idején sem sikerült rendesen felpörgetni.
Az őszi időszakban kiugrónak számított, és nagyon nagy fertőzöttségi szintre utalt, hogy több régiós országban, például itthon, illetve a cseheknél is egy-másfél hétre 30 százalék fölé emelkedett a pozitív tesztek aránya. Ez az a mutató, amelynek az Egészségügyi Világszervezet szerint 5 százalék alatt kellene lennie a járvány kézben tartásához, így ugyanis megfelelő kontaktuskutatással és elkülönítéssel hatékonyan lehet harcolni a járvány ellen.
A bolgároknál akkor másfél hónapig lett nagyjából minden harmadik teszt pozitív, a csúcson pedig egy ideig 40 százalék felett is volt a pozitivitási ráta. Ennél csak Lengyelország produkált rosszabb számokat, ami arra utal, hogy Bulgáriában nagyon sok eset maradhatott rejtve, és a járvány kiterjedtebb volt, mint a régió nagy részében.
Ennek ellenére a kormányzat a lezárásokkal is elég óvatosan bánt. Bulgáriában az országok korlátozó intézkedéseinek szigorúságát mérő, az Oxfordi Egyetem által összeállított 0 és 100 közötti index legmagasabb értéke október eleje óta 61 volt, miközben a többi régiós országban 80 körül alakult ugyanez. Ha csökkentett kapacitással, de november végéig – tehát a tomboló járványban is – nyitva voltak a mozik, színházak, múzeumok, és tulajdonképpen korlátozás nélkül lehetett vendéglátóhelyekre is járni*A nyitva tartást korlátozták némileg.. Amikor tarthatatlanná vált a helyzet, akkor náluk is bezártak ezek az intézmények, de már január elején újranyithattak, sőt a szállodák vendéglői már karácsonykor is 50 százalékos kapacitáson működhettek. (Az országok adatai között a legördülő menüben lehet váltani.)
Ennek az eredménye pedig valami egészen döbbenetesen magas halálozás lett az országban. November-decemberben volt egy hathetes időszak, amikor több mint kétszer annyian veszítették életüket Bulgáriában, mint amennyien az évnek abban a szakaszában szokták. Ennyire magas többlethalálozás – és főleg ilyen hosszan – egyetlen uniós országban sem volt a járvány kitörése óta. (Az országok adatai között a legördülő menüben lehet váltani.)
A döntéshozók ráadásul a jelek szerint az őszi járványhullámból sem tanultak. Bár a tesztelést tavasszal – amikor ismét rohamosan kezdett terjedni a koronavírus – már jobban sikerült felpörgetni, de a védekező intézkedésekkel ekkor sem léptek időben. Sőt, március végén, a pandémia csúcsán konkrétan lazításokat jelentett be az egészségügyi miniszter.
Nincs még egy ilyen ország
A történethez hozzátartozik, hogy mindez alig egy héttel a választások előtt történt, tehát sokkal inkább a választói elvárásoknak szólt, mintsem a járványhelyzetnek. Bulgáriában ugyanis április negyedikén parlamenti választásokat tartottak, az egyre kevésbé népszerű kormánypárt szempontjából pedig logikus lépésnek tűnt a lazítások bejelentése, mivel
a katasztrofális járványkezelés és a rengeteg áldozat ellenére egyáltalán nem ez volt a kampányidőszak fő témája.
A választások előtti hónapok ugyanis egyértelműen a kormány, vagyis sokkal inkább a teljes politikai elit korrupciójáról szóltak, és a kampányt főleg a parlamenten kívüli új pártok tematizálták. A közhangulatról sokat elárul, hogy a felemelkedő politikai erők közül a legvisszafogottabb az Igen, Bulgária! volt a névválasztásnál, de a legerősebb új párt, a Van Ilyen Nép eredetileg Nincs még egy ilyen ország néven futott volna, csak utóbbit nem jegyezték be. A Takarodj Maffiát pedig valószínűleg egyáltalán nem kell magyarázni.
Az új pártok azonban nem csak a kormány ellen kampányoltak a korrupció felszámolásával. Bár Bojko Boriszov miniszterelnöknek és környezetének is voltak botrányai,
a bolgároknak a tényleg maffiaszerűen felépülő oligarchák és korrupt kormánypárti, illetve ellenzéki vagy álellenzéki politikusok alkotta teljes elitből van elege.
A mostanáig második legnagyobb parlamenti pártnak számító szocialisták körül ugyanúgy voltak korrupciós balhék, mint a papíron a kisebbségeket – elsősorban a törököket – képviselő, de Boriszov kormányát kívülről támogató DPS nevű képződmények. Sőt, tavaly épp utóbbi vezetője miatt robbant ki korrupcióellenes tüntetéshullám az országban (az Index akkor részletesen bemutatta az ország nehezen átlátható hatalmi viszonyait).
Egy rockzenész dönthet kormányt
Mindezek fényében a választások egyetlen igazán nagy meglepetése az lehetett, hogy a DPS nem bukott a korábbiakhoz képest. Boriszov pártja mandátumai ötödét vesztette el, a szocialisták pedig alig több mint feleannyi helyet szereztek csak a parlamentben, mint négy éve. Bekerült viszont a parlamentbe az Igen, Bulgária, illetve a Takarodj Maffia is. Az egykori rockzenész, az elmúlt években Bulgária legnézettebb talkshow-ját vezető Sztaniszlav „Szlávi” Trifonov által irányított Van Ilyen Nép pedig második számú erővé lépett elő a választásokat még így is megnyerő Boriszovék után.
A rockzenész*Lent egy koncertfelvétele, ami alapján azért ez a jelző némileg leegyszerűsíti a zenei besorolást. pártjának szereplése pedig elég jól megmutatja, hogy mennyire nem a koronavírusról és a járványkezelésről szóltak a választások. A Van Ilyen Nép felől ugyanis egyes beszámolók szerint egy időben még Covid-szkeptikus hangokat is lehetett hallani.
A járvány így nagyjából annyiban befolyásolta a választásokat, hogy lényegében egyáltalán nem volt személyes kampányolás (ami sokat dobhatott a pártját és politikai üzeneteit saját talkshow-jában is promótáló Trifonov sikerén), és mindenki arra számított, hogy alacsony lesz a részvétel. Végül azonban még utóbbi hatás sem volt annyira erős, mint előzetesen várták. Bár kevesebben mentek el szavazni, mint négy éve, de nem látványosan, és a szocialisták gyenge szereplésében ugyan része lehetett az idősebbek távolmaradásának, ám ez is inkább csak egy sejtés, rajtuk valószínűleg érdemben semmi nem segített volna.
Mindenesetre a politikai közhangulat és az áprilisi választási eredmények elég hamar patthelyzethez vezettek.
Végül senki nem tudott kormányt alakítani, így júliusban újabb választások lesznek.
A járvány azonban azóta sem lett politikai téma, pedig most is lenne miről beszélni. Az egy dolog, hogy Boriszov nem sokkal a választások után feloszlatta a helyi operatív törzset, ám ennél is nagyobb probléma, hogy az országban egyáltalán nem halad az oltási program.
Sehogy nem halad az oltás
Az országban múlt hét végéig a felnőtt lakosság nagyjából 11 százaléka kapta meg az oltást, azaz a teljes népességben a 10 százalékot sem éri el az átoltottság, ami messze a legalacsonyabb az egész európai unióban. Ráadásul egyelőre az időseknek is csak nagyon kis hányada védett, sőt Bulgária az egyetlen ország az Európai Unióban, ahol
a 80 feletti korosztály átoltottsága még az átlagnál is alacsonyabb.
Persze a kormány eleinte próbálta másra kenni, hogy az oltási program nemzetközi összevetésben is nagyon lassan halad. Bár Boriszov Orbán Viktorhoz hasonlóan papíron jobbközép kormányt vezet, sőt neki kommunista múltja is volt, ennek ellenére sokkal inkább Európa-párti politikát folytat, mint a Fidesz. Így a bolgár kormány esetében nem lehetett az egészet „Brüsszel” nyakába varrni, inkább a szállításokkal elmaradó Astrazenecát próbálták megtenni meg bűnbaknak.
A gond csak az, hogy Bulgáriában még azokat az oltásokat sem sikerült beadni, amelyek már megérkeztek az országba. Az uniós adatbázis szerint az összes már leszállított vakcina alig több mint 40 százalékát használták fel, ami messze a legalacsonyabb Európában. A második helyen ezen a listán a lettek állnak, de már náluk is a kiosztott mennyiség 71 százaléka elfogyott. Ráadásul pont az Astrazeneca oltásokat használják fel a leglassabban: azoknak még csak a 38 százalékát sikerült beadni Bulgáriában.
Éppen ezért valószínűleg az sem használna, amivel – talán egyetlen járvánnyal kapcsolatos kampánytémaként – a szocialisták jöttek elő, jelesül, hogy Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is szerezzen be orosz vakcinát is. A nyíltan oroszbarát szocialisták (akiknek a vezetője részben azon veszett össze a párt másik erős emberével, hogy isteníti Orbán Viktort is) valószínűleg inkább politikai okokból tolják a témát. Ennek megfelelően jó eséllyel nem is lesz belőle semmi, főleg, hogy a parlament is leszavazta, mondván, Bulgáriában nem lehet olyan oltást engedélyezni, amit az Európai Gyógyszerügynökség nem hagy jóvá.
Ezek alapján az Európai Unióban egyértelműen Bulgáriát fenyegeti legjobban egy súlyosabb negyedik hullám, és egyelőre sok jel nem utal arra, hogy a politikai vezetés aktívan tenni próbálna ez ellen. Miközben a régiós országok többsége sokkal magasabb átoltottság és kedvezőbb járványhelyzet mellett is csak óvatosan lazít, náluk május elején – 50 százalékos kapacitással – a zárt szórakozóhelyek is megnyitottak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBolgár falvakba költöznek a német kisnyugdíjasok, ahonnan a fiatalok Németországba vándoroltakAz euróban kapott nyugdíj otthon semmire sem elég, egy kiüresedő bolgár faluban viszont sokat érhet. | Senkit nem érdekel a járvány a közeli országban, ahol a legtöbben halhattak meg Covidban | A kormány hibát hibára halmoz a járványkezelésben, és emiatt rengetegen haltak meg Bulgáriában, de annyira nagy a korrupció, hogy a választási kampány is csak arról szólt. | null | 1 | https://g7.hu/vilag/20210514/senkit-nem-erdekel-a-jarvany-a-kozeli-orszagban-ahol-a-legtobben-halhattak-meg-covidban/ | 2021-05-14 13:42:00 | true | null | null | G7 |
Nyolcszáz milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek, hogy a Malév csődbe ment - jelentette ki a héten Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint ennek maximum a feléről van szó, de arról sem biztos. A költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium nem érzi magát illetékesnek az ügyben.
A Malév felszámolása jogkövetkezménnyel nem jár - egyebek között ezt írta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) sajtóosztálya az [origo] által feltett kérdésre. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a reptér privatizációs szerződéséből milyen állami kötelezettségek következnek.
A minisztérium válasza több ponton is ellentmond Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak. Budai ugyanis azt állította, hogy az államnak 800 milliárd forintnyi fizetési kötelezettsége lett a Malév felszámolása miatt. "A Malév felszámolása megindult, a szerződés e pontja ezzel hatályba lépett" - hangzott el a kormánybiztos rendkívüli sajtótájékoztatóján szerdán.
800 milliárd vagy a fele
Budai Gyula a Budapest Airport Zrt. 2005-ös privatizációs szerződésének részét képező vagyonkezelői szerződésről, illetve a 2007-ben módosított banki háttérszerződésről beszélt. Az általa idézett, de a sajtónak - a szerződés titkosságára hivatkozva - meg nem mutatott pontok szerint a Malév felszámolása esetén az állam köteles megtéríteni a BA Zrt. tulajdonosa által felvett hitelek bizonyos részének 90 és a reptérért fizetett összeg 97 százalékát, összesen majdnem 800 milliárd forintot. A szerződések, ha Budai igazat mond, ezzel gyakorlatilag biztosítják a budapesti repteret megvásárló Hochtiefnek, hogy visszakapja befektetett pénzét, amennyiben a Malév csődbe megy.
Az NFM [origo]-nak küldött válaszában ehhez képest más áll. A tárca azt írta ugyan, hogy az előző kormányok idején "a magyar állam kirívóan előnytelen módon gyakorlatilag teljes körű garanciát vállalt mindenért", de nem a Malév elleni felszámolási eljárást, hanem a leállása miatti várható forgalomkiesést jelölte meg a "szélsőséges esetben" előálló állami helytállási kötelezettséget okaként. Az NFM is hozzátette, hogy "ennek pontos összege számos tényező (idő, fennálló adósság, befektetett összeg stb.) függvényében alakulhat, összességében valóban elérheti akár a több száz milliárd forintot is".
A privatizációs szerződés e pontjáról először a Figyelő írt másfél éve. A hetilap akkori értesülése szerint a reptér-üzemeltető-cég 75 százalékát annak idején megvásároló brit BAA International kikötötte, hogy a Budapest Airport pénzügyi ellehetetlenülése esetén visszajár neki a vételár.
Nem világos azonban, hogy pontosan milyen feltételnek kell ehhez teljesülnie. A szerződést kikértük a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) jogutódjától, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től, de a közérdekű adatigénylés teljesítéséhez az MNV részére rendelkezésére álló 15 nap még nem járt le. (Pénteken az LMP is bejelentette, hogy a szerződés nyilvánosságra hozatalát kéri a kormánytól.)
Az NFM érvelésével egybevág, hogy a Malév helyzetéről még decemberben kiadott Fehér Könyvben azt írta a minisztérium, hogy az állam számára "hozzávetőlegesen 1,5 milliárd euró, azaz kb. 450 milliárd forint" fizetési kötelezettség keletkezhetne" a BA Zrt. "ellehetetlenülése" esetén.
Több, mint a hiány
Oszkó Péter volt pénzügyminiszter a Facebookon így reagált egy bejegyzésében: Budai Gyula egyszerűen összeadta egy mérleg eszköz-, illetve forrásoldalának tételeit, azaz hétköznapi nyelvre lefordítva úgy határozott meg egy értéket, hogy vette azt, amennyit ér, és hozzáadta, amennyibe került, így pedig rögtön ki is jött a duplája.
Titkos, vagy nem?
Arra a kérdésünkre, hogy ha valóban 800 milliárdos tehervállalás fenyegeti az államot, miért ismeri azt el önként és nyilvánosan a kormány képviselője, gyengítve ezzel saját tárgyalási pozícióját, Budai Gyula azt válaszolta: ha Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök "nem állítja azt, hogy a szerződésben nincs ilyen záradék, nem kellett volna kiállnom ezzel". Gyurcsány valójában azt állította, hogy a szerződésben nincsen "titkos" záradék.
Titkársága pedig a kormánybiztos szerdai sajtótájékoztatója után kiadott közleményében azt írta, hogy "a szerződés soha nem volt titkos, abba a parlamenti pártok képviselői bármikor beletekinthettek". Amikor ezt Budai Gyulának idéztük, azzal reagált, hogy "meg lehet kérdezni a képviselőket, senki sem tudott arról, hogy bele lehet tekinteni" (Budai 2010 előtt nem volt képviselő).
A kormánybiztos azt a kérésünket, hogy engedje megnézni a sajtótájékoztatón felmutatott szerződéspéldányt, elhárította, mondván, az titkos minősítésű. Ennek ellentmond hogy, az MNV Zrt. illetékes munkatársa ugyanakkor szóban azt ígérte, hogy a törvényes határidőn belül az [origo] megkapja a szerződést.
Megkérdeztük Budai Gyulát, vajon miért tér el jelentősen az által közölt összeg a Fehér Könyvben szereplőtől. Azt felelte, az NFM számításait nem ismeri, de valószínűleg azért, mert a tárca " nem tüntette föl a hitelek kifizetésének kötelezettségét".
Az összeg nagysága fontos kérdés, hiszen 800 milliárd forint nagyjából másfélszerese a 2012-re tervezett 550 milliárd forintos költségvetési hiánynak. Vagyis ha ezt valóban ki kellene fizetni, az teljesen felborítaná a költségvetést, tovább nőne az államadósság, és Magyarország elvesztené az esélyét, hogy kikerüljön az uniós túlzottdeficit-eljárás alól.
Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), hogy számol-e a kormánybiztos által ismertetett fizetési kötelezettséggel, és ha igen, milyen forrásból tartja lehetségesnek ekkora összeg előteremtését, valamint hogyan változik ennek fényében a hiánycél. A tárca sajtóosztályán szóban azt közölték, hogy mivel ebben az ügyben az NFM illetékes, oda továbbították a kérdéseinket. Jeleztük, hogy az NGM-től nem a szerződésre, hanem a saját felelősségi területét érintő, a költségvetési hatásokra vonatkozó kérdésekre várunk választ, ennek ellenére megismételték, hogy az NGM nem válaszol.
Lesz munkacsoport is
Egyelőre azonban egyáltalán nem biztos, hogy a magyar államnak bármit is fizetnie kell. A BA Zrt. jelenlegi főtulajdonosa, a német Hochtief egyik szóvivője a Reuters tudósítása szerint azt mondta, esetleges jövőbeli igényük felmérése még nem történt meg, annak érvényesítése pedig "a magyar kormánytól függ". A hírügynökség szerint Irina Ivascsenko, az IMF magyarországi képviseletvezetője azt mondta, adódnak költségvetési kockázatok a Malév-ügyből, de szerinte túl korai lenne ezeket számszerűsíteni.
Az NFM már idézett válaszában az áll, hogy a tárca és a BA menedzsmentje, tulajdonosai között "folyamatos tárgyalások zajlanak a Malév leállása nyomán kialakult helyzet kezelése érdekében, a felek közös munkacsoport létrehozását tervezik". Az eddigi megbeszélések tárgya alapvetően a kieső forgalom hatásait legalább részben ellensúlyozni képes intézkedések beazonosítása, bevezethetőségük mérlegelése volt. A szaktárca az állami mozgástér korábban lefolytatott vizsgálata nyomán ésszerű, vállalható kompromisszum kialakítására törekszik - írta a minisztérium. | A 350 milliárdos Malév-kérdés | Nyolcszáz milliárd forintjába kerülhet a költségvetésnek, hogy a Malév csődbe ment - jelentette ki a héten Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint ennek maximum a feléről van szó, de arról sem biztos. A költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium nem érzi magát illetékesnek az ügyben. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2012/02/kell-e-szazmilliardokat-fizetnie-az-allamnak-a-malev-leallasa-miatt | 2012-02-10 18:39:00 | true | null | null | Origo |
Az Átlátszó velencei forrása kétségbeesett üzenetet küldött július 24-én este, hogy aznap délután hívta össze Koszti András polgármester a velencei önkormányzat rendkívüli testületi ülését másnap reggel kilenc órára. Mivel a napirendi pontok között olyan ügyek is voltak, melyekkel már foglalkoztunk, így elmentünk a testületi ülésre.
Amikor megjelentünk a testületi ülés előtt negyed órával, interjút kértünk a polgármestertől, és a jegyzőasszonytól. A jegyző csak pár kérdésünkre válaszolt, a polgármester elhárított minket. Majd a kettejük tanácskozásához csatlakozott az alpolgármester is. A testületi ülés kezdetén az alpolgármester javasolta a leginkább botrányosnak ígérkező napirendi pont levételét, amit kisvártatva meg is szavazott testület.
Megijedtek Vágó Gábortól, levették a mutyit a napirendről Velencén from atlatszo.hu on Vimeo.
A napirendi pontok között a leghangsúlyosabbnak a helyi építési szabályzat módosítása ígérkezett. Az egyetlen önkormányzattól független helyi nyilvánosságban, a Velence a Miénk! Facebook csoportban nagy közfelháborodás volt számos pont kapcsán.
A helyi építési szabályzat módosításának alapjául szolgáló előterjesztést felelős tervezőként az az Ertl Antal jegyzi, aki ezzel párhuzamosan a jegyzőasszonyhoz, Szvercsák Szilviához kapcsolható háznak az építkezésénél is a tervező volt. A szabályzat módosítás a jegyzőhöz kötődő telken lévő építkezést is érinti. Nagyobb beépítési hányadot, illetve magasabb épületet engedélyezne a testület a Bogrács utcai ingatlannál.
Az építési magasság azért is fontos, mert így válik elérhetővé a Velencei-tóra néző panoráma a jegyzőasszonyhoz kötődő új házban.
A Vörösmarty-pince is érinti a helyi építési szabályzat módosítása. A műemléki védelem alatt álló történelmi jelentőséggel bíró (Vörösmarty Mihály több versét is itt írta ) épületről már cikkezett az Átlátszó.
Amint akkor megírtuk, hogy az interneten megtalálható jegyzőkönyv is alapján – a képviselő-testülettől a polgármester révén maga L. Simon László kérte, hogy mondjanak le az ingatlan elővásárlási jogáról, hogy azt a Gros Ventres Kft. megvásárolhassa. Most akként tervezik módosítani az építési szabályzatot, hogy a pince ingatlanjára egy 7,5 méter magas épületet is lehessen felhúzni egyötödös beépítési hányaddal.
Ha valóban elkezdődik egy ilyen nagy építkezés, a műemléki jelleg is veszélybe kerülne.
Ez az a pince egyébként, ahol egy borkóstolón elsőként említette a polgármester a térség vezető borászatai között L. Simon László borászatát. Talán nem véletlenül ezért is kapták meg L. Simonék pár üveg borért cserébe a Velence névhasználatot a testülettől.
Az Átlátszó korábbi cikkei a velencei ügyekről
L. Simon László cége néhány palack borért megkapta a Velence kifejezés névhasználati jogát
L. Simon László segítségével szerzett műemléki pincét, és már túl is adna rajta
Államtitkárként megbukott L. Simon, de a Velencei-tónál még számítanak rá
Újabb zavaros cégügy L. Simon László körül
Közpénzből szépülhet L. Simon László kiadójának eladó kastélya
Kis híján elsimonozta tóparti telkét a velencei önkormányzat
A legnagyobb felzúdulást a helyiek körében a közvetlenül a tóparton található volt Ifi szálló épületére vonatkozó a módosítás okozza. Itt 15 méter magas épületeket lehet majd felhúzni feles beépítési hányaddal. Ez olyan mértékben változtatná meg a táj képét, hogy az az idelátogató turisták számára is észrevehető lenne.
A terület egyébiránt annak a Kenyeresház Kft-nek az érdekkörébe tartozik, amelyről már írtunk 2015-ben egy másik tóparti telekügylet kapcsán. Akkor úgy tűnt, hogy meghiúsul a furcsa és bonyolult ügylet, de aztán mégis áttolta a polgármester a testületen.
A 2017. augusztus 10-ei rendkívüli testületi ülésre ismét behozták ezeket a napirendi pontokat. | Megijedtek Vágó Gábortól, levették a mutyit a napirendről Velencén | Sebtében hívta össze a polgármester a rendkívüli testületi ülést Velencén. A helyi építési szabályzatot úgy módosították volna, hogy az többek között a j | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/08/10/megijedtek-vago-gabortol-levettek-a-mutyit-a-napirendrol-velencen/ | 2017-08-10 12:14:50 | true | null | null | atlatszo.hu |
December közepén zárult le a nyomozás Galambos Lajos közműlopási és vesztegetési ügyében. A zenész már akkor elmondta, hogy nem fél a vádemeléstől, aminek most az eredménye is kiderült.
Az ügyészség szerint Lagzi Lajcsi közel 50 millió forint értékben tulajdonított el áramot, gázt és vizet. A vádiratban G. L. vádlottra börtönben végrehajtandó szabadságvesztés, közügyektől eltiltás, 500 000 Ft összegig pénzben kifejezett vagyonelkobzás kiszabását indítványozták.
Minderről Dél-Amerikában értesült a trombitás, hiszen jelenleg ott tartózkodik. Az ügyben ügyvédje, Dr. Fröhlich Krisztián nyilatkozott a Blikknek.
Ügyfelem jelenleg Dél-Amerikában tartózkodik. Egyedül utazott oda, és szeretném leszögezni, hogy nem az igazságszolgáltatás elől menekül. Továbbra is ártatlannak vallja magát, és boldog, amiért végre egy független és pártatlan intézmény, a bíróság vizsgálja ki az ügyét
– kezdte a jogi képviselő. | Lagzi Lajcsi Dél-Amerikában értesült a vádemelésről | A zenész jelenleg külföldön van, de nem az igazságszolgáltatás elől menekül. | [
"galambos lajos",
"lagzi lajcsi"
] | 0 | http://24.hu/szorakozas/2017/01/12/lagzi-lajcsi-del-amerikaban-ertesult-a-vademelesrol | 2017-01-12 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Tűcsere mellett lehetne fűcsere program - a kutyapártos polgármester első napja | Hogy néz ki, amikor a polgármesteri székben MKKP-s, az ellenzékben pedig fideszes képviselők ülnek? Elkísértük Kovács Gergelyt az első hivatali napjára, közben pedig a turul szobor sorsáról és az esetleges antifideszes szavazóiról kérdeztük. | [
""
] | 0 | https://444.hu/2024/10/03/tucsere-mellett-lehetne-fucsere-program-a-kutyapartos-polgarmester-elso-napja | null | true | null | null | 444 |
|
Uniós testtérkép kérdőjelekkel – egy furcsa EU-pályázat története I.
Szabálytalansági eljárás folyik egy, az atlatszo.hu által megvizsgált, több mint 200 millió forintos uniós pályázat ügyében, amelyben számos furcsaság fedezhető fel: az önerőt egy offshore cég biztosította, tízmilliókat számoltak el olyan gépekre, amelyek sokkal olcsóbban is beszerezhetők lettek volna, a klinika pedig doktornak feltüntetett természetgyógyászokat alkalmaz. Tovább az első részre.
A MAG Zrt. 2010-ben szabálytalansági eljárás keretében vizsgálta azt, hogy a beruházás papírokon igazolt költségei valósak-e, majd egy feljelentés nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-Magyarországi Regionális Bűnűgyi Igazgatósága is eljárást folytatott, mert felmerült a gyanú, hogy túlárazták a beszerzett diagnosztikai berendezéseket, vagyis azok sokkal kevesebbet érnek, mint ami a számlán szerepel.
Elterjedt, bár az általunk megkérdezett uniós szakértő szerint nehezen tetten érhető módszer az az uniós pénzek “lenyúlására”, hogy a beruházás költségeit a beszállító cégekkel összejátszva túlárazzák, esetleg a beruházás teljesítését hamis számlákkal igazolják, az elnyert támogatást másra használják. Ez a gyanú merült tehát fel a Body Map Kft. esetében, de a gyanút a MAG Zrt. szabálytalansági vizsgálatának nem sikerült igazolni, ezért a NAV a nyomozást is megszüntette. Az atlatszo.hu közérdekű adatigénylés keretében a MAG Zrt.-től kikérte az eljárás dokumentációját, amit egyelőre nem kaptunk meg, de a Zrt. megerősítette, hogy 2012-ben újból elindították a szabálytalansági vizsgálatot.
Az atlatszo.hu áttekintette a beruházás dokumentált költségeit és arra jutott, hogy az elszámolt berendezéseket 2009-2010-ben tehát a beszerzés idején sokkal olcsóbban lehetett beszerezni, ráadásul kapcsolat is kimutatható a diagnosztikai eszközöket szállító cég és a vállalat korábbi tulajdonosának családtagjai között.
A Body Map Kft. a pályázat mellékleteként csatolt költségtáblázat (PDF) alapján 21 darab úgynevezett AMP noninvazív vérkép és metabolit analizátort vásárolt, darabját 14,8 millió forintért 2009-ben, tehát összesen 310 millió forintért. Az ár első látásra túlzónak tűnik olyan gépekért, amelyek lényegében egy laptopra hasonlítanak, és a rátelepített szoftver, valamint a testre helyezett érzékelők segítségével mérik föl az egészségi állapotot.
Sorozatunk első részében, a videóban látható egy másik, leginkább EKG-ra hasonlító készülék, a HeartVue, amely Erdőhegyi Brigitta énekesnő szívének állapotát mérte föl és készített róla háromdimenziós képet. Ilyenből három darabot vásárolt a Body Map, a költségtáblázat szerint egyenként 7,8 millió forintért, összesen pedig 23,3 millió forint értékben. Ezen kívül elszámoltak még egy-egy számítógépes mammográfot (MEIK) és gerincdiagnosztizáló berendezést (ProAdjuster), 20,5 illetve 17,1 millió forintért.
Az atlatszo.hu megkeresett ilyen berendezések forgalmazásával foglalkozó vállalkozásokat. A Medical Devices Kft. – amely értesüléseink szerint a szállítója volt a gépeknek – ugyanezekre az eszközökre nagyságrendileg alacsonyabb árakat adott meg most: az AMP-t és a ProAdjustert 5,4, illetve 5,9 millió forintért, a HeartVUE-t 7,8 helyett 2,16 millió forintért, míg a legdrágább tételt, a MEIK-et 20,5 helyett 7,5 millió forintért tudnák szállítani.
Találtunk még kedvezőbb ajánlatot is egy honlapon. Itt AMP már 3,5 millióért elvihető, és a MEIK is csak 6,2 millió forintba kerül. A megadott telefonszámon érdeklődtünk, és azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a gépek ára nem nagyon változott az évek során, a mai árak tehát nem térnek el lényegesen a 2009-2010-es szinttől. A lényegesen kedvezőbb árajánlatokat figyelembe véve a Medical Devices-nél a 26 darab műszer összesen 133,4 millió forintba kerül, míg a Dinamikánál mindössze 90,5 millió forintba, miközben a Body Map 371,7 millió forintot költött ugyanerre. (Az euróban megadott áraknál a 2009-es középértéket 270 forintot vettük figyelembe).
Megnéztük a nem orvosi műszereket is – legalábbis azokat, amelyeket pontosan be tudtunk azonosítani. A diagnosztikai központ beindulásakor három darab Acer AS6920G típusú laptopot is vásároltak, darabját 549 900 forintért. Ehhez képest az interneten máig is elérhető, a Center.hu 2008 októberében érvényes árlistája alapján ennek a laptopnak az ára 175 900 és 288 ezer forint között mozgott. Az átlátszó.hu által megkérdezett notebook-forgalmazó szerint a készülék induló ára 293 ezer forint volt 2008-ban, de elég gyorsan lejjebb ment. Az ugyan előfordulhat, hogy ugyanolyan jelzés alatt más felépítésű gépeket adnak el, és ez feljebb nyomja az árat, de a szakértő szerint a leggyengébb és legerősebb konstrukció között legfeljebb 100-150 ezer forint különbség lehet.
A leltárban található egy Acer P5370W típusú projektor is: a Body-Map 481 ezerért vette, a Center.hu annak idején 164 ezerért kínálta, és az is furcsa, hogy míg a cég 2008-ban 1,2 millió forintot fizetett a HP XW8600-as web- és adatbázis szerverért, addig 2009. január 1-jétől már 605 ezer forintért is meg lehetett kapni ugyanezt a gépet. Kutatásaink eredményét ebben a táblázatban foglaltuk össze:
További furcsaság az is, hogy a Body Map Kft. egyik alapítójának, Sümegi Botondnak az édesanyja, és egyik ötletgazdájának, Sümegi Miklós Andrának a felesége, Sümegi Zsuzsanna 2010 júniusában közös vállalkozást indított a berendezéseket szállító Medical Devices Kft. ügyvezetőjével, Homenko Alekszej Vitaljeviccsel és tulajdonosával, Gémesi Mariannal.
Információk, árajánlatok és számlák hiányában nem vizsgáltuk a beruházás infrastrukturális és ingatlan beruházási költségeinek megalapozottságát, csupán annyi tudható, hogy a kisteleki ingatlan felépítésére, közművesítésére valószínűleg telekkel együtt 88,7 millió forintot számoltak el.
A Body Map Kft.-ről szóló sorozatunk harmadik, jövő heti részében arra derül majd fény, hogy kik dolgoznak a klinikán?
Mong Attila – D. Kovács Ildikó | Uniós testtérkép kérdőjelekkel - egy furcsa EU-pályázat története II. | Kellemes családi házas övezetben található a Body Map Kft. budapesti gyorsdiagnosztikai központja Csepelen, amely maga is leginkább egy családi házra hasonlít, | null | 1 | https://atlatszo.hu/2012/06/12/unios-testterkep-kerdojelekkel-egy-furcsa-eu-palyazat-tortenete-ii/ | 2012-06-12 11:28:59 | true | null | null | atlatszo.hu |
Demokráciában nem szabad engedni, hogy bárki is megtörje az erőszak állami monopóliumát - figyelmeztetett Joachim Gauck német államfő vasárnap Rostockban, a keletnémet városban történt szélsőjobboldali zavargások huszadik évfordulóján tartott megemlékezésen.
A Balti-tenger partján fekvő kikötővárosban szélsőjobboldali csoportok 1992 augusztusában napokon keresztül randalíroztak egy lakótelepen, és számos környékbeli lakos hangos biztatása közepette megrohamoztak és felgyújtottak egy épületet, amelyben román és vietnámi menedékkérők éltek. A helyi rendőrség csődöt mondott, az idegenellenes kilengéseket csak az ötödik napon sikerült elfojtani. A Rostock Lichtenhagen nevű negyedében történt eset az egyik legsúlyosabb szélsőjobboldali indíttatású erőszakos megmozdulás az újraegyesített Németország történetében.
A huszadik évfordulón tartott hét végi megemlékezéseken csaknem tízezren vettek részt. A központi rendezvényen beszédet mondott Joachim Gauck szövetségi elnök, aki hangsúlyozta, hogy a zavargások után két évtizeddel már demokraták széles frontja áll szemben a szélsőjobboldaliakkal. "Nem félünk tőletek, és bárhol jelentek is meg, ott leszünk, és elálljuk az utat" - mondta az államfő.
Joachim Gauck hozzátette: a demokráciához szükség van a közös értékek védelmezésére kész polgárokra, de nem csak bátor polgárok kellenek, hanem az emberi méltóság és élet megóvására alkalmas állam is. A demokratikus államnak meg kell védenie magát, "és nem szabad engednie, hogy kiüssék a kezéből az erőszak monopóliumát" - mondta a német államfő. | Világ: Német államfő: a demokratikus államnak meg kell őrizni az erőszak monopóliumát | Demokráciában nem szabad engedni, hogy bárki is megtörje az erőszak állami monopóliumát - figyelmeztetett Joachim Gauck német államfő vasárnap Rostockban, a keletnémet városban történt szélsőjobboldali zavargások huszadik évfordulóján tartott megemlékezésen. | [] | 0 | https://hvg.hu/vilag/20120826_Nemet_allamfo_a_demokratikus_allamnak_meg | 2012-08-26 21:09:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Még csak próbaidejét tölti, de a magyar szövetségi kapitány jó esélyt lát Lu Kaj-jang honosítására.
A koronavírus terjedése miatt a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség (ITTF) elhalasztja a dél-koreai csapat-világbajnokságot. A vb-t március 22-29-én rendezték volna meg Puszanban.
Az ITTF a következő hetekben "a helyzet folyamatos elemzése" után dönt arról, hogy a tornát, amelyen a magyar férfi és női válogatott is indult volna, még idén lebonyolítják-e. Ha igen, akkor erre a június 21. és 29. közötti időszakban kerülhet sor.
"A játékosok, a közreműködők és a nézők egészsége a legfontosabb" - áll az ITTF közleményében.
A dél-koreai kikötővárosban a múlt pénteken regisztrálták az első koronavírusos megbetegedést. Az országban a 600-at is meghaladja a fertőzöttek száma, öt halálos áldozat van.
Az ITTF a hétvégén tárgyalt a város vezetőivel és a koreai szövetséggel, ezután döntött a halasztás mellett. (MTI) | Pingpong-vb-t is törölt a koronavírus | Pingpong-vb-t is törölt a koronavírus - A dél-koreai csapatversenyen a magyar női és férfi válogatott is indult volna. | [
"kínai koronavírus",
"asztalitenisz",
"pingpong",
"csapat-vb",
"halál",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/2020/02/25/kinai_koronavirus_asztalitenisz_pingpong_csapat-vb | 2020-02-25 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
8800 pénzmosás gyanújára utaló bejelentést tettek a hazai bankok és más szolgáltatók az adóhivatal keretei között működő pénzmosás elleni irodánál 2016-ban, írta a Magyar Idők a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) tartozó információs iroda beszámolója alapján.
Legtöbbször a bankok, a takarékszövetkezetek, a befektetési és más pénzügyi szolgáltatók adtak információt a hatóságnak. Volt olyan bank, amelyik 2500 alkalommal kereste meg a NAV különleges irodáját. De pénzváltók, könyvelők, ügyvédek, közjegyzők és postai szolgáltatók is küldtek információkat. Az adatokat az iroda számos esetben továbbította a bűnüldözés szervezeteinek.
A pénzmosás elleni egység majdnem ötszáz üggyel kapcsolatban a költségvetési csalásokat és más visszaéléseket vizsgáló NAV-os pénzügyi nyomozókat kereste meg. Az iroda emellett több mint négyszáz alkalommal a rendőrséghez fordult, és százas nagyságrendben küldött információt a Terrorelhárítási Központnak, valamint a Nemzetbiztonsági Szolgálatnak is.
A pénzmosási gyanú miatt havonta átlagosan húsz ügyleti megbízást függesztettek fel tavaly: az esetek kétharmadában az iroda kezdeményezte az átutalások megakasztását, máskor az adott bankok, pénzügyi szervezetek fellépése állított akadályt a tranzakciók végrehajtása elé.
A különféle büntetőeljárások elindítása miatt 1,1 milliárd forint mellett 3,2 millió eurót, valamint csaknem egymillió dollárt és ötvenezer angol fontot vontak el az érintettektől. Tavaly körülbelül 2,4 milliárd forint akadt fenn a bűnüldözés hálóján az MTI összefoglalója szerint. | Milliárdokat próbálnak átmosni Magyarországon | Milliárdokat próbálnak átmosni Magyarországon - Tavaly 8800 gyanús ügyet jelentettek. | null | 1 | https://index.hu/gazdasag/2017/04/27/milliardokat_probalnak_atmosni_magyarorszagon/ | 2017-04-27 11:45:58 | true | null | null | Index |
Mint ismeretes augusztusban befejeződött a szovjet emlékmű elbontása, elvégezték a tömegsírok feltárását. A folyamat utolsó állomásához közeledünk, már majdnem kész az új emlékmű a köztemetőben. Közel öt éves egyeztetés és az orosz partnerrel történő együttműködés zárul hamarosan azzal, hogy elkészül a szovjet emlékmű a köztemetőben és végső nyughelyet találhatnak az egykor Dunapentelén elhunyt katonák.
Az új emlékmű építéséről számolt be kérésünkre Orosz Csaba, a terület önkormányzati képviselője, aki az áthelyezési folyamat koordinátora is volt:
- Ott tartunk, hogy már nem bontunk, hanem építünk. Itt a köztemetőben katonai parcella jön létre. Voltak már itt szovjet katonai sírok, amik most megújultak és ezzel együtt megújul az egész környezet is. Most egy új emlékhely készül, amit az orosz féllel már leegyeztettünk, minden rendben halad. Ezen a helyen található a II. Világháborúban elhunyt pentelei áldozatok emléktáblája, ennek is rendbe tettük most a környezetét, mellette salakos utat alakítunk ki az emlékműig. Az emlékhely másik oldalán található a Szávics család sírhelye is. Ha készen leszünk, akkor az orosz nagykövetség által kért módon, ünnepélyesen, de nem katonai tiszteletadás mellett megszervezzük az újra temetést. Ezzel zárul majd a folyamat, reményeink szerint még októberben, aztán elmondhatjuk, hogy méltó helyre kerültek az elhunyt katonák. A szertartás után pedig a mi dolgunk lesz az emlékhely rendben tartása. | Hamarosan elkészül a szovjet hősi emlékmű a köztemetőben | Az elmúlt hetekben, hónapokban egymást követték az események a szovjet, majd az egykori szovjet emlékmű helyén. Hamarosan véget ér a kegyhely kialakítása – véget ér az áthelyezés. | [
""
] | 0 | https://dunaujvaros.com/hirek/202410/hamarosan_elkeszul_a_szovjet_hosi_emlekmu_a_koztemetoben | null | true | null | null | Dunaújváros Online |
2016-ban az MVM 508 millió forintot adott a CÖF-nek
a CÖF beszámolóiban nincs benne, hogy mire költötték a pénzt
Csizmadia László egy Magyar Hírlap-cikkben magyarázkodott
az MVM nem adta ki a CÖF elszámolását a pénz felhasználásáról
megint bepereljük az MVM-et
Az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek Zrt. 2016-ban 508 millió forint támogatást adott a kormány kedvenc civil szervezetének, a CÖF-nek. Ezt egy adatigényléssel derítettük ki tavaly, és utána egy újabb igénylésben kikértük a támogatással kapcsolatos dokumentumokat is. Közel egy év pereskedés után, a bíróság jogerős ítéletét követően idén májusban megkaptuk az MVM-től a CÖF támogatási kérelmét, a támogatási döntésről szóló jegyzőkönyvet, és a támogatási szerződést.
Ahogy előre sejtettük, egyikből sem derült ki, hogy miért érezte fontosnak az MVM a fidesz-közeli szervezet félmilliárdos szponzorálását. Ráadásul sem a CÖF adománykérő levelében, sem az MVM-mel kötött megállapodásban nincs szó “a táplálkozásbiológiailag korszerű komplettált ételekről”, holott a félmilliárdos támogatás nyilvánosságra kerülése után ezzel takaróztak Csizmadiáék.
A támogatási szerződésben azonban az szerepel, hogy a CÖF-nek 2017. november 20-ig kell(ett) elkészítenie a pénz felhasználásról szóló beszámolót. Ezt egy újabb adatigénylésben 2018. május 15-én kikértük az MVM-től, de semmilyen választ nem kaptunk, ezért ismét bepereljük az állami céget.
A CÖF viszont reagált a maga módján: május 30-án Csizmadia László elnök egy Magyar Hírlap-cikkben az MVM-támogatást firtató átlátszós újságírót (engem) „önjelölt Mata Harinak” és bérfirkásznak nevezve hosszan magyarázott arról, hogy mennyi mindent csinált a CÖF 2017-ben, és itt már előhozta a komplettált ételeket is.
De az MVM-től kapott 508 millió forint felhasználásáról a CÖF alapítványának bíróságon leadott beszámolóiból sem derül semmi konkrétum.
A 2016-os beszámolóban csak az áll, hogy abban az évben egy fillért sem költöttek el a pénzből.
A 2017-es beszámolóban viszont egy szó nincs az MVM-támogatásról.
Csak azt látni a dokumentumban, hogy
a Fidesz pártalapítványától (Szövetség a Polgári Magyarországért, SZPMA) tavaly is kaptak 45 millió forintot, amit „Civil Misszióra” költöttek.
Ezzel együtt 2017-ben összesen 794 millió 60 ezer forint kiadásuk volt, ebből 10 millió 692 ezer személyi jellegű ráfordítás, és 794 millió 240 ezer forint a közhasznú tevékenység költségei.
Vagyis a beszámoló szerint közhasznú tevékenységre 180 ezer forinttal többet költöttek, mint összesen. Ez elég érdekes (mondhatni lehetetlen, illetve valódi gazdasági csoda), pedig a beszámolót egy könyvvizsgáló is átnézte, és mindent rendben talált benne.
A CÖKA teljes 2017-es beszámolója:
Címlapkép: Montázs, Zero | Titkolják, hogy mire költötte a CÖF az MVM-től kapott 508 millió forintot | 2016-ban az MVM 508 millió forintot adott a CÖF-nek a CÖF beszámolóiban nincs benne, hogy mire költötték a pénzt Csizmadia László egy Magyar Hírlap-cikkben magy | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/06/18/titkoljak-hogy-mire-koltotte-a-cof-az-mvm-tol-kapott-508-millio-forintot/ | 2018-06-18 15:37:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Egy nő kezéből tépte ki a táskát két fiatalember március elsején este Szegeden a Damjanich utcában. A sértett ellenállt, ezért támadói földre rántották, majd elmenekültek – tudta meg a Szeged24 a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon.
A Szegedi Rendőrkapitányság rablási csoportja nem sokkal később elfogta a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható P. Tamás Zoltánt. A további nyomozás eredményeként március 20-án megállapították a társa személyazonosságát és tartózkodási helyét is, akit szintén előállítottak.
M. István kihallgatásakor részletes beismerő vallomást tett. Azt is elmondta a nyomozóknak, hogy két másik esetben is kitépte a táskát nők kezéből Szegeden a Piroska téren és a Csongrádi sugárúton. | Táskarablásra specializálódtak | További bűncselekményeket is beismert az a 19 éves fiatalember, akit rablás miatt vett őrizetbe a Szegedi Rendőrkapitányság. | [
"elfogták",
"előzetes letartóztatás",
"rablás",
"táskalopás"
] | 0 | http://24.hu/szorakozas/2013/03/21/taskarablasra-specializalodtak | 2013-03-21 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A leggazdagabb magyar egy nem létező személy. Ez az állapot rengeteg előnnyel jár. Nem fényképezik le egy luxusjacht fedélzetén, nem keveredik pedofilbotrányba, nem derül ki felmenőinek nyilas múltja, nem nősül be a miniszterelnök családjába. Gazdasági értelemben ellenben nagyon is létezik. Ha hihetünk a cégbíróság, az ügyvédi kamara, a NAV és a jogi helyzetet magyarázó szakemberek egybehangzó véleményének, akkor senkinek sem volt és nincs is joga kételkedni e káprázatos vagyon létezésében. A személy kiléte ebből a szempontból közömbös. A név lehet álnév, a lakcím csak papíron létező, és a történet, hogy hogy jutott ennyi pénzhez, vagy hogy jutott arra az elhatározásra, hogy ilyen mesés vagyon tulajdonosaként tüntesse fel magát, titok. Ha nem egy tizennégy jegyű számról lenne szó, ha egy fél tucattal mondjuk kevesebb nullát nyomtat arra a darab papirosra, amely őt a leggazdagabb magyarrá teszi, akkor senki sem akad fenn az eseten, és most nem vele lenne teli a sajtó.
Hogy is van ez? Tehát egy nyilvánvalóan fiktív pénztömeg léte csak akkor kelt feltűnést, ha a leggazdagabb magyaroknak tulajdonított vagyon többszörösére rúg? Akkor mi a biztosíték arra, hogy a második, a harmadik vagy a száztizenharmadik leggazdagabb magyar valóságosan rendelkezik azzal a vagyonnal, amelyet a nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján neki tulajdonítanak?
Mennyi a valóság, mi a fikció azokban a pénzügyi műveletekben, amelyekben a vagyon halmozódik és gazdát cserél? A banki hitel fedezeteként feltüntetett részvények árfolyam-ingadozásával kapcsolatban keletkező nyereség auditálásáért majdan fizetendő összegre felvett előleg egyrészt, ugye, vitán felül valóságos fizetőeszköz, mert ingatlant vagy felvágottat lehet venni rajta, másrészt azonban a pénzt fialó pénzforgalom (money industry) világszerte elszakadt attól a másik valóságtól, amelyben valakik valamit előállítanak és értékesítenek. A kettő közötti áttekinthetetlen összefüggés és ingatag egyensúly felett őrködik a pénzügyi összeomlástól okkal rettegő állam, a jegybank és a független bíróság. Ha ugyan őrködik. T. János esete azt bizonyítja, hogy többé nem képes erre. Vagy nem is akar. | A leggazdagabb magyar | Vajon mennyivel valóságosabb szereplője T. Jánosnál az üzleti világnak az egykori gázszerelő Mészáros Lőrinc, a jól házasodó Tiborcz István vagy éppen Schmidt Mária, a terror háziasszonya? | [
""
] | 0 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/a-leggazdagabb-magyar-167651 | null | true | null | null | Magyar Hang |
Baltasar Kormakur Vérvonal című filmje kapta a 15. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál Hullámtörők-díját és a vele járó tízezer eurót a vasárnapi díjátadón. Az izlandi krimit mi tízből hét pontra értékeltük, a Titanic közönségszavazásán 3,8 pontot kapott az ötből. A zenei vonal szokás szerint erős volt, a közönségszavazást a Heima nyerte, a Sigur Rós izlandi együttes turnéfilmje 4,78-as szavazati átlaggal. A diákzsűri díját a Csak egy szerelmesfilm című dán romantikus thriller kapta.A nyertes filmeket újra levetítik április 14-én hetfőn, a Toldi moziban:17:00 - Csak egy szerelmesfilm19:00 - Vérvonal21:00 - Heima | Izlandiak nyertek a Titanicon | Izlandiak nyertek a Titanicon - Baltasar Kormakur Vérvonal című filmje kapta a 15. | [
"titanic",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/cinematrix/hirblog/2008/04/14/izlandiak_nyertek_a_titanicon | 2008-04-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az arcfelismerő rendszerek pontosságát erősen befolyásolja a háttérben futó mesterséges intelligencia mintakészlete, ez derült ki az MIT Media Lab kutatóinak vizsgálatából. Ezek a rendszerek már olyan fejlettek, hogy a látott személy nemét is meg tudják állapítani.
Ha fehér férfi van a képen, az esetek 99 százalékában pontosak.
Minél sötétebb a gép által felismerni kívánt ember bőre, annál több a hiba. Az arcfelismerők a sötétebb bőrű férfiaknál az esetek 12 százalékában nem találták el az illető nemét, míg a sötét bőrű nőknél 35 százalék volt a hibaarány - derítette ki Joy Boulamwini, aki 1270 személy arcát táplálta be a Microsoft, az IBM és a kínai Megvii rendszereibe.
Boulamwini szó szerint a saját bőrén tapasztalta meg az arcfelismerő rendszerek hibáját: sem korábban a Georgia Tech egyetemen, sem ezt követően az MIT-n nem ismerte fel az arcát a rendszer. Akkor vált igazán bizarrá a dolog, amikor egy fehér műanyag maszkot az arca elé tett, és az rögtön észlelte az algoritmus.
Igazságtalan arcfelismerés
A mesterséges intelligencia rosszabbul teljesít, ha több fehér férfi arcképe van a mintakészlítében, mint amennyi sötét bőrű egyén, és amint ezt a New York Times megállapította, a probléma valós: egy széles körben alkalmazott arcfelismerő rendszer adatbázisában az arcképek 75 százaléka férfi, és 80 százaléka fehér bőrű.
A tanulmány arra szándékozott rámutatni, hogy a bőrszínhez köthető pontatlanságok miatt megkérdőjelezhető a mesterséges intelligencia megbízhatósága. Nemcsak azokban a szélsőséges és botrányos esetekben, mint amikor a Google Képek gorillaként kategorizálta az egyik szoftverfejlesztő fekete bőrű barátait. (Ezt a problémát a Google a "gorilla" kategória teljes tiltásával oldotta meg, egy huszárvágással.)
Ma már azzal is kísérleteznek cégek, hogy a munkaerő keresését részben algoritmusokkal automatizálják, és a téves felismerés miatt hátrányos helyzetbe kerülhetnek bizonyos csoportok. A rendőrség is alkalmaz ilyen rendszereket, és egyetemi kutatók kimutatták, hogy emiatt gyakrabban igazoltatják a sötét bőrűeket. | Összezavarták az arcfelismerőt a sötét bőrű nők | Összezavarták az arcfelismerőt a sötét bőrű nők - A való világ előítéletei könnyen beszivárognak a mesterséges intelligenciára épülő rendszerekbe. | [
"arcfelismerés",
"bőrszín",
"algoritmus",
"tech"
] | 0 | https://index.hu/tech/2018/02/12/osszezavartak_az_arcfelismerot_a_sotet_boru_nok | 2018-02-12 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Meglepő fordulatot vehet az állami lakáspolitika Magyarországon a következő időszakban, ha legalább részben átültetik a gyakorlatba a témában készült, és a Telex által megszerzett döntés-előkészítő háttéranyag tartalmát. Az előzetes minisztériumi stratégia ugyanis szokatlanul kritikus hangot üt meg több, a nyilvánosság előtt mindig csak pozitívan értékelt lakhatási és családpolitikai programmal kapcsolatban, miközben olyan intézkedéseket is javasol, amelyeket mostanáig csak a területen aktív szakmai és civil szervezetektől hallhattunk, a kormány azonban mereven elutasította őket.
AMagyar Nemzeti Lakásstratégia 2035című, szeptemberben elkészült dokumentum információink szerint még csak egy előzetes szakértői anyag, tehát nem azonos azzal, ami majd később előterjesztésként a kormányülésen asztalra kerül. Azt viszont jelzi, hogy a lakáspolitikában más irányok kerülhetnek előtérbe a következő időszakban, mint amit 14 éve megszoktunk.
A stratégiaalkotási folyamatra rálátó minisztériumi forrástól úgy tudjuk, a megújuló lakástámogatási rendszert és annak esetleges korai eredményeit a kormányzat (és a Fidesz) a 2026-os választási kampány egyik fontos elemének szánja.
Az irányváltásra egyébként már a nyilvánosság előtt is utaltak vázlatosan: első körben a terézvárosiAirbnb-szavazásutánlengette beSzentkirályi Alexandra fővárosi Fidesz-frakcióvezető, hogy a terület szigorúbb szabályozásában gondolkodnak, majd a legutóbbi kormányinfón közölte Gulyás Gergely, hogy új, átfogólakáspolitikai koncepciókészül olyan elemekkel, mint Airbnb- és bérletidíj-szabályozás, építési ösztönzés, kollégiumi férőhelyek növelése.
Ugyanakkor forrásunktól azt is hallottuk - és ezt az anyag egyes elemei is megerősítik -, hogy a készülő csomagban azért a megszokott módon elsődleges fontosságú lesz az építőipar teljesítményének felskálázása. Ez az általános gazdasági növekedés segítésén túl az ágazatot uraló NER-holdudvarnak is külön anyagi érdeke, ők várhatóan sok megrendelést kaphatnának az esetlegesen induló nagy állami építkezésekből.
A Telexhez eljutott 36 oldalas dokumentum a problémák azonosításával indít, rögzíti, hogy a lakásár/jövedelem és a bérleti díj/jövedelem mutatók alapján "az elmúlt 10 évben Magyarországon váltak az egyik leginkább nehezen elérhetővé az egyes lakhatási alternatívák az Európai Unióban". Különösen a fiatalok vannak nehéz helyzetben, ami a szöveg szerint a kormány családpolitikai céljait is visszaveti, mert manapság az emberek azelőtt szeretnék rendezni a lakhatási szükségleteiket, hogy gyereket vállalnának.
Az anyag szerint a 18-40 évesek lakhatási szükségleteinek kielégítését tisztán a piaci folyamatokra nem bízhatja a kormányzat, "a magyar államnak az eddigieknél egy aktívabb és határozottabb - sokkal változatosabb lakhatási megoldásokra építő - lakáspiaci beavatkozásokkal jellemezhető politikát kell folytatnia".
Az eddigi kommunikáció fényében talán ennél is meredekebb, hogy az anyag elismeri a demográfiai és lakáspolitikai célokat kombináló intézkedések részleges kudarcát, vagy legalábbis egyik területen sem kielégítő eredményeit.
"Paradox módon tehát le kell szögezni, hogy a fiatalok családalapítási és gyermekvállalási hajlandóságának előmozdítása érdekében a kormányzatnak szükséges némileg elrugaszkodni a demográfiai alapú lakáspolitikai konstrukciók teljes dominanciájától
és innovatív lakáspolitikai konstrukciókkal, sokszínű lakhatási támogatási programokkal irányt mutatni a lakhatási szükségleteiket kétségbeesetten kielégíteni nem tudó fiatalok és más - demográfiai, gazdasági, munkaerőpiaci vagy egyéb szempontból kiemelten fontos - társadalmi célcsoportok számára" - írják a készítők.
A kormánytól azt szoktuk meg, hogy a saját korábbi intézkedései kapcsán kifelé egyáltalán nem fogalmaz meg kritikát - ha valami nagyon nem jön be, akkor maximum csendben kivezetik. De sok olyan állami program is fut, ami hiába nem hatékony, hosszú időn keresztül fenntartják. Ez arra enged következtetni, hogy nem nyilvános, befelé szóló szakmai elemzésekből sem készül elég, vagy azok nem kellően alaposak és kritikusak.
Az állami lakáspolitika minderre kiváló példa: a kormány lassan másfél évtizede olyan stratégiát követ ezen a területen, amelyre gyakorlatilag minden egyes lakhatással és várospolitikával foglalkozó szakmai szervezet ugyanazokat a jogos kritikákat fogalmazza meg. Cserébe rendkívül drága, ésmég az olyan hozzárendelt célokat sem szolgálja a legjobban, mint a gyerekszám növelése. AMagyar Nemzeti Lakásstratégia 2035e tekintetben már mindenképp előrelépés:
az anyag leszögezi, hogy "számos olyan társadalmi célcsoport és családi életciklus/élethelyzet azonosítható, amelyek specifikus lakhatási igényeit és preferenciáit a kormányzat lakáspolitikai termékei kevésbé vagy egyáltalán nem képesek kezelni".
Külön kiemelik itt az önálló életkezdési nehézségekkel küzdő fiatalokat, romákat, egyetemistákat, egyszülős családokat, bizonyos állami alkalmazottakat. A szerzők az általános problémaazonosításon felül egyesével végigveszik és kritikusan elemzik a fennálló rendszer elemeit, majd módosítási javaslatokat fogalmaznak meg. Az anyag szerint ilyen előnyei és hátrányai vannak a mostani lakástámogatás fontosabb építőkockáinak:
Csok plusz:a preferált kistelepüléseken igen jelentős otthonteremtési csomagot kínál a gyereket vállaló fiatal családoknak, de alapvetően csak a rendszeres, legalább átlagos (de inkább a feletti) munkajövedelemmel és megfelelő fedezettel bíró családok férnek hozzá.
Sima csokhitel aktuális változata:előnye, hogy a már befejezett családoknak továbbra is igényelhető, kormányzati perspektívából pedig azért hasznos, mert "elősegítheti a családok vidéki kistelepüléseken való maradását vagy odaköltözését". Hátránya ugyanakkor az anyag szerint, hogy kizárólag a preferált kistelepüléseken érhető el, és nem tartalmaz érdemi pronatalista ösztönzőket (vagyis nem segíti elő a születésszám növelését).
Babaváró:jónak értékeli a szöveg, hogy a szabad felhasználású kölcsön képes javítani a családok otthonteremtési feltételein (statisztikák szerint a felvevők több mint kétharmada lakáscélra fordította), azt viszont kritikusan jegyzi meg, hogy már egy gyerekkel is rendkívül kedvező termékhez jutottak az igénylő házaspárok, így "kevésbé voltak motiválva a kettő vagy három gyerek vállalására", és "sokan eleve befektetési céllal vették fel, addicionális gyerekvállalási szándék nélkül". A koncepció szerint a termék legnagyobb hibája, hogy az államnak rendkívül drága, és akár évtizedes determinációt okoz a költségvetésnek, akár 200 milliárd forintos éves nagyságrendben.
"A Babaváró Kölcsön egy relatíve pazarló terméknek bizonyult, ilyen mértékű költségvetési forrásból jelentősen nagyobb megtérülést hozó demográfiai, családtámogatási és otthonteremtési programokat lehetett volna indítani",
írják a szerzők. A babavárót a nyáron megjelent, egy KSH-s kutatásra alapozócikkünkbenmi is a családtámogatási rendszer egyik legigazságtalanabb, az egyenlőtlenségeket leginkább növelő elemeként azonosítottuk.
Az anyag a jelenlegi lakás- és családpolitikai rezsim hiányosságait úgy összegzi: az intézkedések születésszám-növelő hatása vegyes, nem mindig érték el a legígéretesebb csoportokat, például a 30 év alattiakat, ráadásul a csok vissza nem térítendő támogatást igénybe vevők kétharmada nem vállalt plusz gyereket, a háromgyerekesek pedig mindössze az igénylők 0,7 százalékát tették ki. Hivatkoznak a Magyar Államkincstár 2024. év eleji elemzésére is, amely szerint az élve születések számának (korábbi) növekedése a vidéknek, azon belül is az északkeleti szegényebb régióknak tulajdonítható, míg Budapest mindössze 1 százalékkal növelte a termékenységi mutatóját 2013 és 2019 között.
Egy másik probléma a nem rászorulók támogatása (amiről a kormány nyilvánosan mindig tagadja, hogy probléma volna). Az anyag szerint "elmondható, hogy az otthonteremtési lehetőségek inkább a magasan kvalifikált, magasabb jövedelemmel rendelkező állampolgárok lakhelyéül szolgáló földrajzi egységekbe jutottak el". Kiemelik azt is, hogy a támogatási rendszerek lehetőséget teremtettek a támogatási eszközök úgynevezett "arbitrálására" is:
a magasabban kvalifikált, jómódú párok befektetési célú ingatlanszerzésre vagy állampapír-vásárlásra fordították például a babaváró hitelt.
Azt a széles körben ismert, de fent a szőnyeg alá söpört jelenséget is elismeri az anyag, hogy az eddig jellemző keresletoldali beavatkozás (a vásárlók bizonyos csoportjainak jelentős pénzügyi támogatása) hozzájárult az inflációhoz az ingatlanpiacon, különösen az építőanyagoknál, "ami kevesebb és drágább lakóingatlan megépítéséhez vezetett", miközben az energetikai korszerűsítés is háttérbe szorult.
Végezetül a szerzők megjegyzik, hogy a mostani lakáspolitika nincs érdemben összehangolva a munkaerőpiaci fejlesztési célokkal és iparpolitikával (nem segíti a mobilitást), és nem elég rugalmas: nem kínál lehetőségeket a különböző családi életciklusokban jelentkező igények kezelésére (például egyedülálló, fiatal pár, házaspár egy gyerekkel, házaspár több gyerekkel stb.).
AMagyar Nemzeti Lakásstratégia 2035ezután rátér annak részletezésére, milyen alapelvek szerint képzelné el a lakáspolitikai rendszer javítását.
Abban nincs változás a jelenlegi filozófiához képest, hogy továbbra is a születésszám vágyott növelésével összefüggésben adnának leginkább támogatásokat, csak szeretnék ezt a mostaninál hatékonyabban tenni. "Bár szükséges részben elmozdulni a kizárólag demográfiai fókuszú lakáspolitikai termékektől, ügyelni kell arra, hogy a demográfiai szempontú lakáspolitikai megoldások megfelelő kommunikációs támogatást kapjanak és az igénybevételi feltételek ésszerű egyszerűsítése mellett a lehető legkönnyebben elérhetővé váljanak a fiatalok számára" - áll a szövegben.
Emellett külön megemlítik az alsóbb jövedelmi tizedbe tartozók helyzetbe hozását, a fent már említett kiemelt társadalmi csoportokra való fókuszálást, a megnövelt rugalmasságot, a költségvetési források takarékos felhasználását, a kínálatoldali ösztönzést, a befektetési célú vásárlások támogatásának kiszűrését és az energiahatékonysági szempontok előtérbe tolását is.
Külön be van keretezve az a rész, ami az építőipar élénkítésétől várt gazdasági multiplikátorhatásról szól, ami nem meglepő annak fényében, hogy minisztériumi forrásból mi is úgy hallottuk: az új programok célja legalább annyira a renyhe gazdaság felrázása az építőipar segítségével, mint a lakhatási szempontok.
"Az egyes lakáspolitikai konstrukciók termékattribútumait és szabályozási paramétereit úgy szükséges megtervezni, hogy azok igénybevétele a legnagyobb mértékben járuljon hozzá a hazai GDP növeléséhez, fokozza a költségvetés adó-, járulék- és egyéb bevételeit, valamint a magyar beszállítói hányad növelésével járuljon hozzá a hazai építőipari szereplők versenyképességének növeléséhez és az importkitettség csökkentéséhez" - olvasható az anyagban.
A háttéranyag végén konkrétumok, számszerű célkitűzések és az ezek eléréséhez szükségesnek tartott eszközök szerepelnek. A legfontosabb célok a szerzők szerint:
új lakásépítések számának növelésea jelenlegi évi 15-18 ezerről a 25-30 ezres sávba;
lakásbővítések és -felújítások felpörgetése, energetikai korszerűsítések előmozdítása, komfort nélküli háztartások rekonstrukciója;
GDP-arányoslakásberuházási ráfordítások növelésea jelenlegi kb. 2,5 százalékról, hogy ezek értéke minden évben érje el a V4-országok átlagát, kb. 3 százalékot, majd 2035-re az 5 százalékot;
nagyszabásúszolgálatilakás-programok indításaaz állami életpályákon dolgozók számára: évente összesen 3-5 ezer új szolgálati lakás építése vagy magas minőségű felújítása, bérletidíj-kedvezmények az ezekben lakóknak gyerekszám és szolgálati jogviszony hossza alapján;
munkáltatók ösztönzése a munkavállalók lakhatási szükségleteinek kielégítésére abéren kívüli juttatásokrendszerének újranyitásával - a szerzők szerint cél, hogy évente legalább 100 ezer dolgozó vegye igénybe ezt az új cafeteriaelemet;
osztott tulajdonú lakáskonstrukció bevezetése: 2025-ben be akarják hozni új elemként azt a modellt, amely egyszerre épül résztulajdonlásra és bérleti díj fizetésére, majd a "futamidő" végén lehetőség nyílik a teljes tulajdoni hányad megszerzésére;
fiatalok önállósodásának előmozdítása: "a szüleiknél lakó vagy a szüleiktől rendszeres és jelentős anyagi támogatást kapó fiatalok arányát a jelenlegi 52 százalékról 40 százalékra szükséges leszorítani 2035-re";
rendszereslakáscélú megtakarításokat ösztönző pénzügyi termékbevezetése: a szerzők szerint "szükséges lenne bevezetni legalább egy olyan pénzügyi instrumentumot, amely a rendszeres lakáscélú megtakarításokat legalább évi 150 ezer forint állami hozzájárulással ösztönzi", és elérni, hogy évente legalább 50 ezren igénybe vegyék ezt;
magyar beszállítói hányad emelése: az állami/uniós támogatásból futó új építéseknél és felújításoknál elérnék, hogy "a kapcsolódó megrendelések értékben és volumenben is legalább 50 százalékban hazai építőipari szereplők által kerüljenek kielégítésre".
Ezek eléréséhez több eszközt is javasolnak a háttértanulmány készítői még azokon felül, amelyeket a célokkal együtt kifejtettek. Ilyen például az úgynevezett zöld csok plusz, amely addicionális gyerekvállalás kötelezettsége mellett kifejezetten az új építésű, legalább A+ energetikai besorolású ingatlan építésére/vásárlására nyújtana hitelt még alacsonyabb kamatszint és/vagy magasabb igényelhető hitelösszeg mellett. Ez a szöveg szerint az épületállomány jelentős energetikai korszerűsítésével és gazdaságélénkítő hatással is járna.
Bedobják a zöld csok mellé az úgynevezett csok plusz "rávezető" program ötletét is,
amelynek keretében 18-30 éves, együtt élni szándékozó fiataloknak komfortos és olcsó bérlakást biztosítana az állam 5 évig azzal a feltétellel, hogy vállalják, utána igényelni fogják a csok pluszt. Az 5 év alatt az elképzelés szerint a fiatal párok az olcsó bérlemény mellett meg tudnának takarítani az önerőhöz.
Nagyipari térségekben új megközelítést alkalmaznának, mert a családokra fókuszáló rendszer arra nem alkalmas, hogy az itt felmerülő lakásigényekben segítsen - konkrétumok nélkül a kínálat- és keresletoldali eszközök széles mixét említi a szöveg. Jónak tartanák még a "szabályozott lakáspiaci övezetek" kialakítását is, amelyekben a tömeges lakhatási igények kielégítésében szerepet vállaló építtetőknek ösztönzőket (például áfamentességet) biztosítanának.
Kormányzati hátterű szövegben viszonylag újszerű elemként bukkan fel a lakásügynökségi modell szorgalmazása (bár egy egyházi hátterű, szociális lakásügynökséget máréletre hívott az állama Nemzeti Eszközkezelő ingatlanállományának maradékából). A szöveg szerint egy jól működő szolgálatilakás-program nélkülözhetetlen szereplője egy lakóingatlanok hasznosításával, üzemeltetésével foglalkozó entitás, ami ráadásul a fiatal családok lakhatási feltételeinek javítására is alkalmas lehet. Ugyanakkor megjegyzik, hogy "a lakásügynökségi modell bevezetése még kis méretekben is jelentős költségvetési forrásokkal jár". Ezt azzal indokolják, milliárdos kiadás tételt jelentenek a lakásvásárlások az ügynökség számára, de sokba kerül a preferált célcsoportok lakhatásának bérletidíj-támogatása és a property management szolgáltatások fenntartása is.
Kollégiumépítési és -fejlesztési program is szerepel a pontok között, az itteni verzió szerint a kormányzatnak vállalnia kell, hogy a következő tíz évben évente legalább ezer kollégiumi szobát építtet. Cél lenne emellett "modern stúdió és apartman jellegű lakások biztosítása" kedvezményes áron egyetemi városokban.
Megint csak szokatlan elemként felbukkan a szociálisan rászorulók lakhatási helyzetének javítását célzó elem, bár természetesen csak a kormányzati alapállás méltatása mellett: "A Kormány által nagyon helyesen vallott munkaalapú társadalompolitika keretrendszerében is szükség van az állam erőteljesebb szerepvállalására olyan, jellemzően foglalkoztatotti jogviszonnyal rendelkező célcsoportok esetében, akiknek életét átmeneti vagy tartós sokkok rázták meg (pl. válás, haláleset, testi vagy szellemi fogyatékossá válás)".
A szerzők szerint az ilyen emberek talpra állításához már sok innovatív megoldás áll rendelkezésre: ilyen például a piaci alapú lakásbérlet támogatása, közösségi tulajdonú lakások/házak kedvezményes bérbeadása, állam vagy egyéb szervezet tulajdonában álló korszerűtlen lakások tömeges felújítása. Az ilyen kezdeményezéseket az anyag szerint pilot projektek keretében szükséges elindítani, néhány százfős, szociálisan rászoruló kedvezményezetti kör bevonásával.
Utolsóként a babakötvény részleges átalakítását hozzák be a háttértanulmány írói. A babakötvény-állomány 2024 nyarán már 360 milliárd forintot tett ki, ezt a gyerek 18. életévének betöltése után most bármilyen célra felhasználhatja. A szerzők szerint a kormánynak észre kell vennie, hogy a lakhatási problémák megoldásában nagy szerepet játszhat ez a forrás, ehhez például az kéne, hogy meghosszabbítsák további opcionális 7 évvel a programot, vagyis lehetőség legyen 25 éves korig gyűjteni úgy, hogy ebben a plusz időszakban az állam még adna az infláció feletti 3 százalékos kamatprémiumot is. Cserébe azonban előírnák, hogy a felgyülemlett megtakarítások legalább felét magyarországi lakóingatlan vásárlására vagy építésére kell fordítani. Mindez az anyag szerint abban is segítség lenne, hogy csökkentené a fiatalok kivándorlási hajlandóságát, bár megjegyzik, hogy "jelentős és hosszú távú költségvetési determinációval" járna.
A minisztériumi háttéranyagokban foglaltakat természetesen nem vehetjük készpénznek, így ezen a ponton nem érdemes azzal számolni, hogy az itt bemutatott újszerű irányt teljes egészében adaptálnák. Nehéz például elképzelni, hogy 2026 előtt visszavonulót fújna a kormány olyan drága és nem hatékony, viszont kiemelt csoportoknál rendkívül népszerű programjainál, mint a babaváró.
Azt viszont mindenképpen jelzi a dokumentum, hogy a korábbinál szélesebb spektrumon zajlik gondolkodás a minisztériumokban a lakás- és az azzal összefüggésbe hozott családpolitikáról.
Ennek keretében pedig talán még olyan ideológiai szent tehenektől is megszabadulhat a kormány, mint hogy "csak a tulajdonhoz jutást segítjük, mert a magyar emberek saját tulajdonú lakásban szeretnek lakni".
Sőt, ha a Fidesz prominens szereplőitől nemrég elhangzott ötletekből lesz valami, akkor olyan, itt nem szereplő, de szintén a lakhatási helyzetet érintő intézkedések is jöhetnek, mint a szigorúbb budapesti Airbnb-kontroll és talán valamiféle bérleti díjakra vonatkozó szabályozás. Állítólag már nem kell sokáig várnunk az új csomagra, annak részleteit ugyanis legkésőbb október végére ígérte Gulyás Gergely. Több idejük nagyon nem is lenne rá, ha a 2026-os kampányban már eredményekkel akar büszkélkedni a Fidesz, akkor a november elején készülő jövő évi költségvetésben hozzá kell rendelni a forrásokat az új eszközökhöz.
AMagyar Nemzeti Lakásstratégia 2035dokumentumban foglaltakról küldtünk kérdéseket több érintett minisztériumnak, azt szerettük volna megtudni, tényleg az asztalon vannak-e ezek az elképzelések, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Telexikon című animációs videósorozatunk egy korábbi részében összefoglaltuk, lakhatási szakértők szerint milyen hibái vannak az állami lakáspolitikának Magyarországon, és hogyan lenne inkább érdemes beavatkozni a területen, ezt itt lehet megnézni: | Váratlan és radikális fordulat jöhet az állami lakáspolitikában | Fideszes szereplők az utóbbi időben többször beszéltek nyilvánosan olyan tervekről, amelyek eddig fel sem merültek a lakástulajdonossá válás támogatásának egyeduralma mellett. Most egy hozzánk kiszivárgott kormányzati háttéranyag is arról tanúskodik, hogy egészen új megoldások lehetnek az asztalon, amelyek eredményétől sokat vár a kormány a 2026-os kampányban. | [
""
] | 0 | https://telex.hu/gazdasag/2024/10/08/nemzeti-lakas-strategia-2035-miniszteriumi-hatteranyag-uj-irany-lakaspolitika-csaladpolitika-fidesz | null | true | null | null | Telex |
A Ferencváros 3-1-re legyőzte a Pápa együttesét a labdarúgó Ligakupa negyeddöntőjében, a párharc szerdai első mérkőzésén.
Ligakupa, negyeddöntő, 1. mérkőzések:
Ferencváros-Lombard Pápa Termál FC 3-1 (2-0)
Egri FC-Győri ETO FC 4-1 (2-0)
Videoton FC - DVSC-TEVA 16.45
PMFC-Matias - Budapest Honvéd 17.00
A visszavágókat március 6-án rendezik. | Ligakupa: a Ferencváros kétgólos előnyt szerzett | Ligakupa: a Ferencváros kétgólos előnyt szerzett - Eger-Győr 4-1. | [
"ligakupa",
"ferencváros",
"lombard pápa",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/futball/hirek/2013/02/20/ligakupa_a_ferencvaros_ketgolos_elonyt_szerzett | 2013-02-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Szinte a semmiből kötött megállapodást Magyarország történetének egyik legnagyobb beruházására Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Felfoghatatlan mennyiségű pénzt költenek el a paksi atomerőmű bővítésére, ami évtizedekre megszabja majd, hogy miből nyerjük az áramot, mivel fűtünk, mivel világítunk. Az oroszok két blokkot építenek tíz év alatt, 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre. A pakliban nem ez volt az egyetlen fajsúlyos kérdés.
"Örömömre szolgál, hogy kapcsolataink rendszeressé váltak, üzleti jelleget öltöttek, és minden irányban fejlődnek" – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden, mielőtt találkozott Orbán Viktorral. Aztán aláírtak egy megállapodást a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről. Putyin azt mondta, atomerőművi energiablokkok megépítéséről állapodtak meg.
Ez Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházása. A paksi atomerőmű a magyar elektromosáram-termelés 40 százalékát adja. Putyin szerint az újabb blokkok megépítésével nő Magyarország energetikai függetlensége, Orbán Viktor magyar kormányfő pedig azt mondta: kiváló szakmai megállapodást kötöttek.
Több energiaiparral foglalkozó szakértő szerint viszont egyszerűen túl sok lesz az áram, amikor egypár évig párhuzamosan működnek a régi és az új paksi blokkok. A válság és a megújuló energiatermelés terjedése miatt szerte Európában lementek az áramárak, és kérdés, hogy hol lehet majd jó áron eladni a fölösleget. Az is tény, hogy a paksi erőmű közvetlenül nem növeli az ország szén-dioxid-kibocsátását, emiatt környezetbarátabb megoldás, mint az elavuló szén- vagy gázerőművek.
Miről szól ez az egész?
A parlament 2009-ben döntötte el, hogy bővítik a paksi atomerőművet. A bővítést az indokolja, hogy 2030-ban a jelenleginél várhatóan 30 százalékkal több áramra lesz szüksége az országnak. A mostani paksi blokkok élettartama viszont 2032 és 2037 között lejár, azokat már nem lehet sokáig használni. Az új blokkok 2030-ban kezdhetnek üzemelni, így a döntés 2085-ig meghatározza, hogy miből és hogyan termel villamos áramot Magyarország.
A helyzet ehhez képest annyiban új, hogy tavaly még több érdeklődő is volt az oroszok mellett a bővítésre. Felmerült az is, hogy amerikai, francia vagy dél-koreai cégek dolgoznak majd a bővítésen, amit pályáztatni fognak. Most mégis az oroszok építhetik meg az új erőművet, ami hatalmas üzlet. A beruházást a sajtó korábban legalább 3000 milliárd forintba becsülte. Nagyjából helyesen: Lázár János, a Paks II.-ről szóló tárgyalásokat koordináló politikus az aláírás után újságíróknak a részletekről azt mondta, 10-12 milliárd euróból (jelenlegi árakon 3000-3600 milliárd forint) építtet a magyar állam két, egyenként 1200 megawattos blokkot a mostani 2000 megawatthoz. Ehhez 30 év alatt visszafizetendő hitelt ad Oroszország.
Az orosz pénz a projekt 80 százalékát fedezi majd, a maradék húsz százalékot a magyar államnak kell előteremtenie, de erre ráér a tízéves építési idő utolsó éveiben. Ezzel egybecseng, hogy orosz források tízmilliárdos hitelkeretet említettek az aláírás után. Mindez az államadósságot növeli majd, Lázár János az erre vonatkozó kérdésre azt mondta, "szép számaink lesznek". Elmondása szerint a hitel feltételeinek kedvezőbbnek kell lenniük a jelenlegi pénzpiaci feltételeknél. Az Origo kérdésére, hogy felülvizsgálják-e a kondíciókat 5-10-20 év múlva, Lázár azt mondta, a magyar állam "törekszik arra, hogy ez a hitelszerződés a mindenkori piaci feltételeknél legyen kedvezőbb", a törlesztés pedig nem fog elszállni.
Kormányzati számítások szerint elképzelhetetlen, hogy a beruházás ne térüljön meg, az atomenergia által termelt áram ugyanis olcsó, ráadásul számolni kell azzal, hogy a németek atomerőmű-leépítései miatt hosszú távon nőni fog az áram ára a világpiacon. A konstrukciónál fontos volt, hogy az iparnak versenyképes módon biztosítsa az állam az energiát, mondta Lázár.
Az atomerőmű magyar állami tulajdon lesz. Lázár azt mondta, a szerződéstervezeteket bemutatták Brüsszelnek, amely tudomásul vette, a tender nélküli eljárást pedig nem vétózta meg. A szerződések alapján a nukleáris üzemanyagot a Roszatom szállítja, a hulladékot pedig minimum húsz éven át el is kell vinne, ez meghosszabbítható. Lázár János beszélt arról is, hogy a kormány álláspontja szerint az energiafüggőségünk nem növekszik, mert az áramimport nagy része eddig is Oroszországból jött, az energiabiztonság viszont növekszik.
A kérdésre, hogy miért nem tendereztették meg az építést, azt mondta, nincs ennél jobb konstrukció, olyan megoldást pedig még nem látott, hogy egy orosz technológiával épült erőművet más ország bővítsen. Hozzátette: amióta kormányülésre jár, nem volt szó tenderről. Hogy az oroszoknak miért jó a szerződés, arra Lázár azt mondta, ezt Putyintól kell megkérdezni. Az tény ugyanakkor, hogy hosszú távon lehet érdekük az unió területén építeni egy stratégiai jelentőségű beruházást, az első ilyen alkalom, vagyis a "pilot projekt" fontossága miatt pedig a magyar állam feltehetően jó alkupozícióban lehetett.
Lázár azt is mondta, hogy a tárgyalásoknak nem volt része az orosz gáz, a jövőre lejáró hosszú távú gázszerződés, sem egyéb kapcsolódó tétel. "Nincs szó kapcsolt üzletről" – jelentette ki.
Paks és Paks II rövid ideig működik majd párhuzamosan, a kormány számításai szerint azonban ekkor sem termelnek majd annyi energiát, amennyit az ország elfogyaszt. Ekkor az ország energiaigényének mintegy 55 százalékát fedezi majd az atomerőmű. Az új erőmű szintén Lázár elmondása szerint akár 1 százalékos GDP-növekedést is jelenthet majd, emellett 10 ezer munkahelyet teremt. A Roszatom már az idén ezer embert vesz majd fel Magyarországon, jövőre már 1500 dolgozójuk lesz. A beruházás beszállítóinak negyven százaléka lesz magyar.
Gáz, Mol, Malév, metró – hogy jutottunk idáig?
Hosszan beszélt a két ország kapcsolatának fontosságáról Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin is 2010 novemberében, miután egynapos – a kormányváltás utáni első – találkozójuk véget ért az orosz kormány moszkvai vendégházában. A kötelező diplomáciai köröket azonban elhomályosította az aznapi Kommerszant híre: az orosz üzleti lap magyar forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Magyarország engedményeket vár Moszkvától az orosz kézben lévő, visszavásárolandó Mol- és Malév-tulajdonrész ügyében, cserébe egy olyan csomagot kínál, ami érintené a gázbeszerzést, a magyar atomerőmű új blokkjának megépítését és az új budapesti metróvonalhoz szükséges kocsik szállítását.
Az atom ügye alig két hónap múlva, 2011 januárjában ismét előkerült, Fellegi Tamás akkori fejlesztési miniszter a Roszatom vezérigazgatójával tárgyalt Moszkvában, Martonyi János pedig ugyanekkor nyilatkozott arról, hogy 2010-ben mik voltak a magyar–orosz kapcsolatok nyitott kérdései, amelyekben a magyar állam előrébb akart, illetve akar lépni. A Malév-tartozás és a Mol-pakett mellett a külügyminiszter megemlítette a paksi atomerőmű rekonstrukcióját "és esetleges bővítését" is. Emellett a 4. metróvonal fejlesztésében való orosz részvétel, a széles nyomtávú vasútvonal magyarországi bővítése, továbbá a 2015-ben lejáró, Gazprommal kötött földgázszállítási megállapodás meghosszabbítása az, ami "folyamatos konzultációkat igényelt és igényel a jövőben is", közölte Martonyi.
A Molt végül a magyar állam 2011 májusában vásárolta vissza a Szurgutnyeftyegaztól, az akkori részvényárfolyam kétszereséért, a Malév pedig 2012 elején csődbe ment. Az oroszok bennragadt pénzéről legutóbb tavaly februárban volt hír, hogy nincs előrelépés.
2012 augusztusában az MVM megalakította az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-t, de ennél többet nem árultak el a projektről. Októberben egy Roszatom által szervezett prágai konferencián Kovács Pál államtitkár, novemberben pedig a zrt. vezérigazgatója beszélt tényként arról, hogy hamarosan pályázatot írnak majd ki a beruházásra. Kovács Pál NFM-államtitkár később azt is bejelentette, hogy elkezdődtek a konzultációk az öt potenciális pályázóval, és "a szándékok felmérése alapján úgy tűnik", hogy ezek mind adnak is majd be ajánlatot. Novemberben a Roszatom marketingirodát nyitott az itteni üzleti fejlesztései miatt.
Nem sokkal utána, 2013 januárjában Orbán ismét Moszkvába utazott. A tárgyalásokról Szijjártó Péter előzetesen azt mondta, a Déli Áramlat gázvezetékről és közlekedési, vasúti szállítási együttműködésekről egyeztetnek majd. Paksról azt mondta, mivel még nem írták ki a pályázatot, nem voltak konkrét tárgyalások, "minden híresztelés idő előtti". Lázár János utólag egyébként azt mondta, ekkor indultak az "intenzív tárgyalások". A találkozó után az LMP követelte, hogy hozzák nyilvánosságra, miről beszéltek Paks kapcsán. Jávor Benedek, a párt politikusa akkor tudni vélte, hogy Oroszország már ajánlatot tett a paksi atomerőmű-bővítés kivitelezésére és finanszírozására, illetve a kormány pénzügyi konstrukciója keretében az oroszok a beruházás ellenében tulajdonrészt szerezhetnek a paksi erőműben. A sajtóban elterjedt az a hír is, hogy az oroszok 4,6 milliárd dolláros kölcsönt adnának Magyarországnak, de ezt cáfolták a felek.
Egyre jobban működő érdekházasság
2013 júniusában még a Roszatom is pályázatot emlegetett, és bejelentette, hogy legalább 40 százalékosra tervezi a helyi, azaz magyar beszállítók arányát, ami a 3000 milliárdosra tervezett beruházásban 1200 milliárd forintot jelent. Közölték azt is, hogy elkezdték a magyar beszállítók feltérképezését. Lázár János utólag azt mondta, hogy akkor, augusztusban kapott felhatalmazást a tárgyalásokra és a szerződések előkészítésére. Ez akkor titokban maradt. Szeptemberben Szijjártó külügyi államtitkárként nyilatkozott az orosz–magyar gazdasági kapcsolatokról, közös agrárvállalatok tervéről, banki megállapodásokról, moszkvai kereskedőház nyitásáról, és általában a keleti nyitás fontosságáról. Októberben a Roszatom ismét pályázatról és lehetséges pénzügyi konstrukciókról beszélt, hozzátéve, hogy rendszeresen egyeztetnek a magyar állam szereplőivel a bővítésről. Decemberben újabb hír jött az orosz–magyar gazdasági együttműködésről: Szijjártó Péter bejelentette, hogy a Magnit, Oroszország legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánca Magyarországra hozza 1000 kamionból álló fuvarozási vállalatát.
December 17-én Lázár János a gazdasági bizottságot tájékoztatta arról, hogy Magyarország és Oroszország között előrehaladott, lezárás előtt álló tárgyalások folynak a magyar–orosz nukleáris energetikai együttműködés folytatásáról. Lázár az aláírás napján úgy fogalmazott: az orosz-magyar viszony egy egyre jobban működő érdekházasság, amely egyre nagyobb élvezetet jelent a feleknek. | Így kötötték meg Magyarország legdrágább üzletét | Szinte a semmiből kötött megállapodást Magyarország történetének egyik legnagyobb beruházására Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Felfoghatatlan mennyiségű pénzt költenek el a paksi atomerőmű bővítésére, ami évtizedekre megszabja majd, hogy miből nyerjük az áramot, mivel fűtünk, mivel világítunk. Az oroszok két blokkot építenek tíz év alatt, 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre. A pakliban nem ez volt az egyetlen fajsúlyos kérdés. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/20140114-paks-orosz-bovitesenek-hattere.html | 2014-01-14 11:47:00 | true | null | null | Origo |
Afganisztánban bejelentette visszalépését az elnökválasztás második fordulójától a hivatalban levő államfő riválisa. Abdullah Abdullah döntését azzal indokolta, hogy a kabuli kormányzat és a választási iroda elutasította a voksolás igazságossá tételére vonatkozó követeléseit, és így szerinte lehetetlen átlátható szavazást tartani.
Mindazonáltal - mind mondta - nem szólítja fel a lakosságot a választástól való távolmaradásra. Diplomaták és elemzők szerint a második fordulót így is megtarthatják, hogy Abdullah Abdullah visszalépett a jelöltségtől.
Afganisztánban a tervek szerint november 7-én tartják az elnökválasztás második fordulóját, miután csalások miatt érvénytelenítették az augusztus 20-ai, első fordulóban leadott szavazatok egy részét, és így egyik jelölt sem szerezte meg a voksok több mint 50 százalékát. | Abdullah visszalépett Afganisztánban | Afganisztánban bejelentette visszalépését az elnökválasztás második fordulójától a hivatalban levő államfő riválisa. Abdullah Abdullah döntését azzal indokolta, hogy a kabuli kormányzat és a választási iroda elutasította a voksolás igazságossá tételére vonatkozó követeléseit, és így szerinte lehetetlen átlátható szavazást tartani. | [] | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2009/11/01/abdullah-visszalepett-afganisztanban-312484 | 2009-11-01 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Megszülethetett az egyezség Magyar Péter és az Európai Néppárt (EPP) elnöke, illetve európai parlamenti frakcióvezetője, Manfred Weber között a Tisza Párt elnökének mentelmi ügye kapcsán kettejük hétfői találkozóján.
A magyar EP-képviselő korábban már többször kijelentette, hogy nem mond le a mentelmi jogáról, aminek felfüggesztését indítványozta Polt Péter legfőbb ügyész az EP elnökénél. Mégpedig azért, mert Magyar Péter júniusban randalírozott egy belvárosi szórakozóhelyen és a hatóságok szerint lopást követett el azzal, hogy elvette az egyik vendég telefonját, majd a készüléket Dunába dobta.
A Tisza Párt elnöke a választási kampányban még azt hangoztatta, hogy eltörölné a képviselők mentelmi jogát, a saját botránya után azonban már egészen másként ítéli meg a kérdést. Legutóbb azzal az irreális feltétellel állt elő, hogy csak abban az esetben hajlandó lemondani mentelmi jogáról, ha Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
Az Európai Néppárt frakciója minden bizonnyal megvédi Magyart, azaz nem fogja támogatni az EP-ben a képviselőcsoporthoz tartozó Tisza párti politikus mentelmi jogának felfüggesztését. Manfred Weber, Magyarország rosszakarója ezzel segít Magyarnak, hogy ne kelljen itthon bíróság előtt felelnie a telefonlopásért, de később ennek a támogatásnak nyilvánvalóan meglesz az ára.
A német politikus régóta ádáz ellensége hazánknak és az Orbán-kormánynak. Emlékezetes, hogyan támadta több ügyben is Magyarország kormányát és személyesen a miniszterelnököt már akkor is, amikor a Fidesz az Európai Néppárt tagja volt.
Weber 2018. december 11-én úgy fogalmazott, hogy őMagyarország ellen voksoltaz ország jogállamisági vizsgálatát megindító úgynevezett hetes cikkely megszavazásával, nem Orbán Viktor vagy a Fidesz ellen. "Engedjék meg, hogy mindenkit emlékeztessek, hogy a hetes cikkes jelentés elfogadásával az ország ellen szavaztam. Nem a Fidesz ellen, nem Orbán Viktor ellen. Az egész ország ellen."
Az EPP elnöke a hazai baloldallal együtt megszavazott huszonegy Magyarországgal szembeni határozatot, és már a kezdetektől fogva támogatta a migrációt, valamint a kötelező kvótát. Manfred Weber egy valódi hungarofób ember -mondta Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciószóvivője 2024. június 29-én.
A bajor politikus idén januárban levélben fordult Roberta Metsola európai parlamenti elnökhöz, akit felszólított, hogy az EP próbálja meg valahogy megakadályozni a magyaroknak decemberben feloldott uniós források kifizetését, amelyet az Európai Bizottság hagyott jóvá. "Továbbra sem vagyunk meggyőződve az Európai Bizottság érveléséről, és felszólítjuk, hogy kérje az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottság és más illetékes szolgálatok értékelését a határozatról" -fogalmazottManfred Weber.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa 2024 júliusában egy Süddeutsche Zeitung-interjúban
arra a kérdésre, hogy meg kellene-e fosztani Magyarországot a soros elnökségtől, azt felelte, hogy Orbán Viktor ellen nem technikai, hanem politikai eszközökkel kell harcolni, mert előbbi csak az ő narratíváját erősítené. Weber a magyar kormányfő diplomáciájáról azt mondta, nem békemisszió, hanem a háború meghosszabbítását szolgáló misszió, amimegkérdőjeleziEurópa hitelességét.
Szintén az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódik, hogy Weber 2022-ben az orosz olajembargó kapcsánkifogásoltaa magyar kormány álláspontját. "Őszintén szólva elegem van abból, hogy Orbán Viktor diktálja az ütemet" - mondta a bajor politikus. Ha a magyar kormány "nem hajlandó felhagyni a blokáddal", akkor el kell érni, hogy az EU a "leglassabbakat" hátrahagyva haladhasson előre - tette hozzá.
Orbán Viktor korábbanbeszéltarról, hogy 2019-ben a német politikust támogatásáról biztosította az Európai Bizottság elnöki pozíciójára, ő azonban két nappal később kijelentette, hogy nem akarja a magyarok szavazataival megszerezni a tisztséget. Weber 2019 márciusában a német köztévében arra a kérdésre, hogy "mit tenne, ha csak a populista Fidesz szavazataival szerezhetné meg az Európai Bizottság elnöki posztját?", azt válaszolta, hogy akkor inkább nem vállalja a tisztséget, mert nem akarja, hogy jobbról válasszák meg, a közepet akarja képviselni.
Weber korábban többször kijelentette, hogy az EU-nak szolidaritásra és tehermegosztásra van szüksége, és támogatta húszezer menekült befogadását Szíriából. Ezzel szemben Orbán Viktor évekkel ezelőtt kérte az EU hozzájárulását Magyarország határvédelmi kiadásaihoz. Weber azt is hangsúlyozta, hogy a szolidaritás nem egyirányú utca, és minden uniós országnak be kell tartania a menekültkvótákat.
A bajor politikus az elmúlt években számos nyilatkozatot tett a migráció elősegítéséről, és támogatta egy kötelező érvényű elosztási mechanizmus bevezetését. Az Európai Bizottság kötelezettségszegési
eljárást indított Magyarországgal szemben a migránsügy miatt. Weber szerint az uniós intézmények készen állnak egy állandó tehermegosztási rendszer bevezetésére, de egyes tagállamok önzősége hátráltatja a folyamatot.
Manfred Weber korábban bírálta Donald Trump határkerítését, és hangsúlyozta, hogy hidakat kell építeni, nem falakat. Az Európai Néppárt elnöke szerint a szolidaritás és a biztonság elválaszthatatlanok egymástól, és Európa a szolidaritás kontinense kell maradjon. Weber kétarcúságának bizonyítéka, hogy bár korábban bírálta a magyar határkerítést, idén májusban támogatta a finn határkerítést.
A magyar határvédelem költségeihez Brüsszel a mai napig nem járult hozzá, bár a határzár egészEurópát védia tömeges migrációtól. | Magyarország rosszakarójával köthetett alkut a Tisza Párt elnöke | Magyar Péter annak a Manfred Webernek a segítségét veheti igénybe a mentelmi jogának fenntartásáért, aki régóta Magyarország rosszakarója, számtalanszor támadta az Orbán-kormányt, élharcos a hazánknak járó uniós pénzek visszatartásában. Az Európai Néppárt bajor elnöke a támogatásért minden bizonnyal elvárja a frakciójában helyet foglaló Tisza Párt elnökétől, hogy a jövőben úgy táncoljon, ahogy ő fütyül. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/magyarorszag-rosszakarojaval-kothetett-alkut-a-tisza-part-elnoke | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
A magyar kormány október elején jelentette be, hogy 2020-tól nem lesz államilag támogatott hely a Corvinus Egyetemen, de állítólag lesz majd alapítványi ösztöndíj, tehát nem kell mindenkinek fizetnie az oktatásért. Szakmai körökben és a közvéleményben is sokan attól tartanak, hogy a modellt a kormány a teljes felsőoktatásra kiterjeszti majd, bár ezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményben cáfolta.
Remélhetőleg tényleg nem lesz fizetős a teljes hazai felsőoktatás, mert a helyzet már most is katasztrofális. Október elején a G7 mutatta be az Eurostat kutatási eredményeit, amelyekből az látszik, hogy az Európai Unióban csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében az elmúlt években.
A téma kapcsán körülnéztünk a KSH adatbázisában, és vizualizáltuk az ott szereplő számokat.
Az első ábra azt mutatja be, hogy 1960 és 2017 között mennyi volt a felsőoktatási hallgatók aránya a teljes népességben. Jól látszik, hogy 1989 után lassan, de fokozatosan nőtt a hallgatók aránya, egészen 2005-ig, azóta pedig folyamatosan csökken. 2005-ben a teljes magyar népesség 4,2 százaléka volt felsőoktatási hallgató, 2016-ban viszont már csak 2,92 százalék volt az arányuk.
Megnéztük a KSH adatbázisában azt is, hogy 2005 és 2017 között miként alakult a felsőoktatási hallgatók száma lakóhelyük szerint. Ezekben az adatokban komoly változások láthatók. Szinte mindenhol csökkent a hallgatók száma, de a keleti megyékben lakó hallgatók száma különösen nagy visszaesést mutat.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 2005-ben még 15.257 felsőoktatási hallgató volt, de 2017-ben már csak 9.935 volt a számuk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2005-ben 12.697 felsőoktatási hallgató volt, 2017-ben pedig már csak 9.536 fő járt valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Hasonló a helyzet Hajdú-Bihar megyében, ahol 2005-ben még 12.407 hallgató volt, 2017-ben viszont már csak 9.823.
Érdekesség, hogy a budapesti lakhelyű hallgatók száma csökkent a legjobban 12 év alatt: 2005-ben 39.687-en voltak, 2017-ben pedig már csak 31.023-an. A bő nyolcezres visszaesést nem magyarázza az agglomerációba költözés, mert eközben a Pest megyei hallgatók száma csak szűk háromezer fővel nőtt.
Az, hogy mennyire durván visszaesett a felsőoktatási hallgatók száma az elmúlt 12 évben, a megyék teljes népességéhez viszonyított arányukból látszik igazán. Egyedül Pest megye produkált növekedést (14,3%), de az összes többi megye és Budapest is erős visszaesést mutat. Tolna megyében a legdurvább a helyzet: ott 2005 óta 38,55 százalékkal csökkent a felsőoktatási hallgatók aránya.
Az OECD adatai szerint azonban ennek ellenére kismértékben emelkedett a diplomával rendelkezők aránya a magyar lakosság körében: 2005-ben a teljes lakosság 17 százalékának, 2017-ben pedig 24 százalékának volt diplomája. Azonban még így is az Európai Unió rangsorának végén vagyunk. Az uniós listát Nagy-Britannia és Írország vezeti 46-46 százalékkal, a harmadik helyen pedig Finnország áll 44 százaléknyi diplomással. Olaszországban van a legkevesebb diplomás, mindössze a lakosság 19 százalékát teszi ki az arányuk.
Szöveg: Erdélyi Katalin — Adatvizualizáció: Bátorfy Attila
Adatok forrás: KSH, OECD | Durván csökken a felsőoktatási hallgatók száma Magyarországon 2005 óta | 2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Grafikonra te | null | 1 | https://atlatszo.hu/adat/2018/11/11/durvan-csokken-a-felsooktatasi-hallgatok-szama-magyarorszagon-2005-ota/ | 2018-11-11 16:15:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
A jelenlegi korlátozások miatt a meccseket zárt kapuk mögött kell megtartani, ehhez képest az OTP Bank Liga 30. fordulójában, a Zalaegerszeg és a Budafok keddi meccsén a háttérzaj már a járvány előtti időkre emlékeztetett. És ez valószínűleg nem csak hangeffekt lehetett, mert az M4 közvetítésében tisztán hallani, ahogy a mérkőzés 5. percében a vezérlőből valaki azt mondja:
„A jobb oldalon fölül szurkolnak szurkolók, őket direkt nem mutatom, mert gyülekezési tilalom van még, hogy ne büntessenek érte őket, kösz.”
Az is sejthető, hogy ezt nem akarták nyilvánosan bejelenteni, mert pár másodperccel később ugyanez a hang már azt mondja: „Adásba? Bocsánat!” Közben pedig zengett a masszív ZALA-EGER-SZEG skandálás.
A csapatra hathatott a lelkesítés, hiszen a Zalaegerszeg hazai pályán 5-0-ra győzte le a kieső helyen álló Budafokot. (A hang az eredeti közvetítésben 19:07-nél szólal meg.)
A meccs után a ZTE ultrái közöltek egy képet arról, ahogy a játékosok odamentek hozzájuk a stadion sarkába, ami alapján kívülről szurkoltak: | "A jobb oldalon fölül szurkolnak szurkolók, őket direkt nem mutatom, mert gyülekezési tilalom van még" - hallatszott bele a közmédia meccsközvetítésébe | Nem mutatták őket a Zalaegerszeg Budafok elleni mérkőzése közben, de hallani lehetett, ahogy zeng a hangjuk. | null | 1 | https://444.hu/2021/04/20/a-kozmedia-veletlenul-elarulta-hogy-a-tiltas-ellenere-is-voltak-nezok-a-zalaegerszeg-budafok-elleni-meccsen | 2021-04-20 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Disznót vágnak a panel folyosóján, nem fizetik a közös költséget, oda vizelnek, ahol éri őket az inger - ilyen keserű mondatok áradtak azokból az avasi lakosokból, akik házába fészekrakós családok költöztek 2005 után, egy nagyszabású szocpolcsalási ügy keretében. A lakótelep furcsa kettősséget mutat: míg az egyik házból csendes nyugalom árad, a másikban kiirthatatlan csótányok és összeférhetetlen szomszédok keserítik az - állításuk szerint - idegösszeomlás szélén álló lakók mindennapjait.
"Milyen nyugalomról beszélnek? Menjenek le a kettes ütemre, majd meglátják, hogy mi van ott" - mondta az [origo] munkatársának Miskolc avasi lakótelepén egy ott élő nő. A tízemeletes panelház aljának kis élelmiszerboltjában dolgozó asszony arra reagált így, hogy délután negyed kettő körüli érkezésünkkor megemlítettük neki: nyugodtak tűnik a fészekrakós családok miatt elhíresült városrész. "Várják meg a délután három-négy órát, mikor kezdenek hazajönni az iskolából. Mozdulni nem lehet tőlük, ellepik a tereket, leülnek a lépcsőház elé, felmenni sem tudunk" - folytatta. A beszélgetés közben megérkezett tizenéves lánya is, aki iskola után egyből édesanyjához megy a boltba, mert a nő állítása szerint "nem mer egyedül hazamenni". "Elfoglalják a lépcsőházat, szotyiznak, szemetelnek. Ha szól nekik az ember, elküldik a kurva anyjába" - folytatta az asszony.
"Ebben magyarok laknak, ott fészekrakósok"
Az avasi lakótelep Miskolcon, az Avas déli-délkeleti lejtőin épült 1973 és 1985 között, három ütemben. Az ország egyik legnagyobb lakótelepére 2005-től nagy számban költöztek be vidékről többgyermekes családok, a Fészekrakó program keretében, amely használt ingatlanok vásárlása esetén jelentős állami támogatást biztosított számukra. A hitelképtelen családok egy ügyvédi iroda köré szerveződött csoport segítségével jutottak kölcsönhöz. Az ügyvéd és társai az ügyletekből több száz milliós hasznot húztak. Az ügyben az ügyészség tavaly decemberben emelt vádat vesztegetés és csalás miatt összesen 278 ember ellen.
A hírhedt kettes ütem az avasi lakótelepen. A fotókra kattintva képgaléria nyílik.
A csalók elsősorban két vagy annál több gyermeket nevelő családokat kerestek, hamis munkáltatói igazolásokat nyújtottak be a hitelkérelemhez. A vádirat szerint a zömmel roma családok az úgynevezett kezdeti türelmi idő alatt sem tudták fizetni a törlesztőrészleteket: bevételük csak szociális támogatásból és alkalmi munkákból volt. A vádlottak pontosan tudták, hogy ezek az embernek nem fogják fizetni a 25 év futamidejű kölcsönöket. A lakásvásárlók a közüzemi díjakat sem fizették: négy szolgáltatónál több mint 101 millió forintos tartozás gyűlt össze az avasi lakótelepen töltött éveik alatt. Az ügyet kedden kezdte el tárgyalni a Miskolci Törvényszék, az első tárgyalási napról szóló cikkünket itt olvashatja el.
Az [origo] a keddi tárgyalás után kereste fel a lakótelepet, hogy megnézzük, változott-e az élet a fészekrakósok beköltözése óta. Szerettük volna megkérdezni a csalási ügyben érintett családokat is, hogy mit szólnak hozzá: büntetőper lett lakásvásárlásukból. A lakótelep furcsa kettőséget mutat, akár egymás melletti lépcsőházak között is óriási különbségek lehetnek. A megkérdezett helyiek szerint az élet Avason szinte teljes mértékben attól függ, laknak-e a házban fészekrakósok.
A tízemeletes házak némelyike békés, nyugodt: látszik, hogy a közelmúltban mázolták le a külső házfalat, a tiszta ablakok mögött függönyök, virágok az erkélyen. Közvetlenül mellettük a "zűrös" lépcsőházak, amelyek egyik fontos ismertetőjele, hogy tárva-nyitva van a bejárati ajtó, nem működik a kaputelefon, le van törve vagy meg van rongálva a kilincs. A helyiek csak úgy tesznek különbséget ház és ház között, hogy "ebben magyarok laknak, a másikban meg fészekrakósok".
Oda vizelnek, ahol éri őket az inger
Azok az itt élők, akikkel beszéltünk, szinte kivétel nélkül ugyanazokra a problémákra panaszkodtak: a fészekrakós családok nem fizetnek közös költséget, tartoznak a közműszolgáltatóknak, hangoskodnak, a lépcsőházban bandáznak, koszt, szemet hagynak maguk után, a rendesen fizető lakók lakásainak értéke alig pár év alatt a felére esett. "Csak a mi házunkból hat család költözött el, mióta ezek idejöttek" - mondta a boltban dolgozó nő, aki szerint a beköltözők nem tisztelnek se istent, se embert. "Feltakarítjuk a lépcsőházat, egy óra múlva már kosz van, oda hugyoznak, ahol éri őket az inger" - fogalmazott az asszony, aki kérdésünkre azt mondta: már rég megszűnt a korábban elindított fokozott rendőri járőrszolgálat a lakótelepen. Később azt tanácsolta, a kettes ütem előtt menjünk át a szemközti tízemeletesbe, a "hírhedt 29-be".
A több mint húsz éve a lakótelepen élő Julcsi szerint nincs különösebb probléma
A lépcsőházban a levélszekrények némelyike lelakatolva, a házban síri csend uralkodik kora délután. Az egyik földszinti lakó kérdésünkre azt mondta: nem tudja, laknak-e fészekrakósok a házban, majd sietve becsukta maga mögött az ajtót. A hatodik emeleten egy fiú rajzolgatott a bejárati ajtó előtt: ő sem ismer a programmal beköltözött családot a házban. Kérdésünkre, hogy szülei itthon vannak-e, azt felelte: nincsenek, és kulcsa sincs, ezért vár az ajtó előtt. A középkorú Julcsi több mint húsz éve él a 29-es lépcsőházban, és állítása szerint soha semmi gond nem volt még. "Lakik itt két fészekrakós család, de nincs velük probléma. Rendesek, tisztességesek" - mondta a nő, aki a környékben sem talál különösebb kivetnivalót. Azt mondta, tíz éve lakott itt egy nagy cigány család, akiktől "a fél környék rettegett", de mióta elköltöztek, visszatért a nyugalom. Julcsi is azt ajánlotta, hogy a kettes ütem házait keressük fel.
Ki akar idejönni?
Az alig néhány száz méterre fekvő terület első ránézésre semmiben sem különbözik a lakótelep északi részétől. A meleg májusi időben kismamák tologatták babakocsiban gyereküket, a kis fagylaltos előtt sor állt, a buszmegállóban a közeli Avasi Gimnázium diákjai várakoztak. Utunk egy tízemeletes ház aljában található, alig néhány négyzetméteres kereskedésbe vezetett. A bolt tulajdonosából áradt a panasz. Azt mondta, ő nem itt lakik, de az a lényeg szempontjából teljesen mindegy. "Bejön a boltba cigány nő, magáról nem tud, annyira részeg. A gyereke az üzlet közepén letolja a nadrágját, oda intézi a dolgát" - mesélte az ősz férfi, aki saját bevallása szerint belefásult az utóbbi évek történéseibe.
"Egy garázs áráért tudnám eladni az üzletet, pedig be van vezetve a víz, a villany, a telefon, működési engedély van rá. De kinek adjam el? Ki akar idejönni?" - kérdezte inkább magától, mint tőlünk. A férfi szerint a züllést semmi sem állíthatja meg, a helyzet egyre csak rosszabb lesz. A kis pult alatt vaskos fabotot tart, ő csak "népnevelőnek" hívja. Többször is ki akarták rabolni, akkor vagy elővette fegyverét, vagy a hamis beltéri kamerát ajánlgatta a pénzt követelőnek, ezek általában kellő nyomatékkal bírnak, hogy távozzon a tolvaj. A férfi állítása szerint többször hánytak az üzlete elé, "de nehogy azt higgye, hogy éjszaka. Nappal csinálják, hogy mindenki lássa" - tette hozzá.
Disznó a panelban
A bolttal szemközti, Szilvás utcai tízemeletes panel földszinti lakója, egy özvegy nagymama először még az ajtót sem akarta kinyitni: belülről kérdezte, hogy ki csenget, és mit akar. Később beinvitált a takaros, két és fél szobás lakásba, amely ragyog a tisztaságtól, a konyha nemrég lett felújítva, az erkélyen piros muskátlik sorakoznak ládákban. A néni áthívta ajtószomszédját is, és a fatal, kétgyerekes anyukával együtt kezdték mesélni, mi lett a házból, miután beköltöztek vidékről a cigány családok. A felsőbb szinteken élő fészekrakósokkal szerintük a legnagyobb gond, hogy ugyanazt az életformát folytatták a lakótelepen, amit a "vidéki putriban". "Képzelje el, hogy disznót vágtak a folyosón. Az utcán megperzselték az állatot, majd a folyosón dolgozták fel a húst" - mondta a fiatal anyuka.
Az édesanya állítása szerint napra pontosan meg tudja mondani, mikor jön a segély, mert akkor az utcán ácsorognak már reggeltől kezdve, és várják a postást. Májustól rendőrök és közterület-felügyelők kísérik a postásokat, mert a segélyre várók gyakran csoportosan állították meg az utcán a kézbesítőt, a pénzüket követelték.
A lakások értéke pár év alatt a felére esett
"Cigarettát, kávét, chipset, néha-néha pelenkát lehet ilyenkor a kezükben látni" - mondta az asszony, aki szerint nincs, ami arra késztesse ezeket a családokat, hogy a többi lakó érdekeire is tekintettel legyenek. "Ingyen kaptak egy lakást, mióta itt élnek, nem fizetnek se rezsit, se közös költséget. Télen-nyáron meleg van, van fedél a fejük felett, négy fal körülöttük, persze hogy élvezik ezt a helyzetet" - mosolygott keserűen a fiatalasszony.
"Fizessetek ti!"
A Szilvás utcai házban is probléma, hogy nem fizetik a közös költséget a fészakrakósok, emiatt a háznak tetemes tartozása halmozódott fel. Az özvegy néni a beszélgetés végére el is pityeredett: földszinti lakásában nem tud nyitott ablakán aludni, mert a játszótéren éjszaka bandáznak a fiatalok, akik állítása szerint nyomdafestéket nem tűrő módon szólnak vissza neki, ha valamit sérelmez. "Mondtam múltkor az egyik család fiának, hogy ne használja a liftet, mert nem fizetnek érte. Azt válaszolta: fizessetek ti, azért tartunk titeket". A néni tud olyan fészekrakós családról, akik, miután beköltöztek, kiadták albérletbe a lakást, és visszamentek vidékre. "Havonta jöttek fel a pénzért, de egy fillért sem adtak bele a közösbe" - tette hozzá. A felső szinteken egy időben találkahelyet üzemeltettek a fészekrakósok. Kérdésünkre, hogy ez pontosan mit takar, a fiatal édesanya azt felelte: feljártak kábítószerezni és egyéb szükségleteiket kielégíteni. "Bugyikat és használt óvszereket hagytak maguk után a folyosón" - mondta.
A ház legfelső szintjén két lakásba is megpróbáltunk bejutni: az egyikben egy férfi nyitott ajtót, aki azt mondta, ők nem fészekrakósok. Ott tartózkodásunk alatt szinte ugyanúgy zajlottak ezek a beszélgetések: hiába mondták meg pontosan a lakók, házuk melyik szintjén, melyik lakásban élnek a programmal beköltözött családok, megkeresésünkre nagy részük azt mondta, hogy ők nem azok, vagy pedig elismerték, de nyilatkozni nem akartak. Házimunkára és a gyerekek ellátására hivatkozva csapták be az orrunk előtt az ajtót.
Jönnek a csótányok
Egyetlen fészekrakós családfő állt szóba velünk, ő feleségével, gyermekeivel és rokonaival az egyik rendkívül elhanyagolt és lerobbant négyemeletes házban lakik. A lépcsőházba belépőt tömény vizeletszag fogadja, nincs világítás, az egyik lakást oda érkezésünk előtt nem sokkal törték fel. A lakást korábban pecséttel zárta le a hatóság, a szobákban halmokban álltak az azelőtt ott lakó család által otthagyott bútorok és ruhák. A feltört ajtót a meg-meg erősödő szél ütemesen csapkodta. A házban élő egyik fiatal anyuka a lépcsőn felfelé menet magából kikelve panaszkodott: "Négy műszakban járok dolgozni, éjszakás voltam tegnap, egy percet nem tudtam aludni az ajtó miatt. Teljesen készen vagyok idegileg, kutyát kellett vennünk, hogy ne verjék meg az uramat" - mondta.
A feltört lakás ajtaját egész nap csapkodta a szél
A fészekrakós családfő az [origo]-nak azt mondta, neki is elege van az áldatlan állapotokból: hiába takarítanak, jönnek a csótányok - mutatott közvetlen ajtószomszédja irányába. A kérdésre, hogy nem tudna-e szót érteni a mellette lakókkal, lemondóan ingatta a fejét. A saját bevallása szerint félig magyar, félig cigány származású apuka ugyan kezdetben törlesztette az OTP-nél felvett állami lakáshitelt, egy ideje azonban nincs munkája, várják, hogy mikor költöztetik ki őket.
Sok lakó szerint azonban már az sem megoldás, ha a problémás családok elköltöznek: a pusztítás, amelyet maguk után hagynak, helyrehozhatatlan. A korábban jó hírű Avasnak vége, a lakások korábbi értékét szerintük már semmi sem hozza vissza.
Orbán sem ment fel
Az özvegyasszony állítása szerint többször keresték már a politikusokat, hogy segítsenek, de érdemi változás eddig nem történt. "Itt volt tavaly a miniszterelnök is látogatóban. Körbenézett a lépcsőházban, azt mondta, itt minden rendben van, de a tizedikre már nem akart felmenni" - mondta a nő. Orbán Viktor tavaly szeptemberben a Bosch autóipari beszállító gyáravatására utazott Miskolcra, és a hivatalos programot követően a körzet országgyűlési képviselője, Nagy Kálmán társaságában körülnézett az Avason, és beszélgetett az ott lakókkal életkörülményeikről.
Késő délután fiatalok kezdték megtölteni a házak közötti játszótereket, sokan a padokon ülve beszélgettek. Az egyik négyemeletes lépcsőház aljához szaladó cigány gyerekek azt kérdezték az [origo] tudósítóitól: "Kit keresnek? Innen már mindenki elment." | Ahol Orbán sem ment fel a tizedikre | Disznót vágnak a panel folyosóján, nem fizetik a közös költséget, oda vizelnek, ahol éri őket az inger - ilyen keserű mondatok áradtak azokból az avasi lakosokból, akik házába fészekrakós családok költöztek 2005 után, egy nagyszabású szocpolcsalási ügy keretében. A lakótelep furcsa kettősséget mutat: míg az egyik házból csendes nyugalom árad, a másikban kiirthatatlan csótányok és összeférhetetlen szomszédok keserítik az - állításuk szerint - idegösszeomlás szélén álló lakók mindennapjait. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2012/05/helyszini-riport-miskolc-avasi-lakoteleperol | 2012-05-23 11:11:00 | true | null | null | Origo |
Gerzsenyi Gabriella, Magyar Péter EP-képviselője szerint
az a baj a rezsicsökkentéssel, hogy amiatt túl olcsó az energia az embereknek, és ha úgyis olcsó, akkor miért foglalkoznának vele, hogy mennyit fogyasztanak.
A tiszás EP- képviselő állításait Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője cáfolta meg, aki a Facebookon tett közzé egy Eurostat-grafikont a témában -szúrta ki a bejegyzésta Magyar Nemzet.
A grafikonról leolvasható, hogy az otthonok hány százalékában történt energiahatékonysági fejlesztés 2018 és 2023 között. Sebestyén kiemelte, hogy Magyarországnál jobb mutatókkal csupán Hollandia, Észtország, Lettország és Szlovákia rendelkezik.
Utóbbi kettőben az otthonok valamivel több mint harmadában volt javulás energiahatékonyság terén, ugyanúgy, mint Magyarország esetében
- fűzte hozzá a közgazdász. Szerinte kijelenthető, hogy a magyar rezsimodell egyszerre nyújt alacsony árakat és megfelelő motivációt az energiahatékonyság növelésére - ezzel megdöntve a tiszás képviselő érveit. | Megbukott a rezsicsökkentést támadó tiszás EP-képviselő érvelése | Gerzsenyi Gabriella tiszás EP- képviselő állításait Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője cáfolta meg. | [
""
] | 0 | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/megbukott-a-rezsicsokkentest-tamado-tiszas-ep-kepviselo-ervelese | null | true | null | null | BOON |
Több javaslatot is vizsgálnak, hogyan tudna Magyarország hozzáférni a befagyasztott forrásokhoz - nyilatkozta a Szabad Európának Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-delegációjának vezetője, aki szerint a miniszterelnök erőltetett nemzetközi és európai szerepvállalással igyekszik - sikertelenül - kiegyensúlyozni otthoni sikertelenségét.
Bizonyos körökben divatos sóhivatalnak nevezni az Európai Parlamentet. Két hónappal képviselői mandátumának megkezdése után hogy látja, valóban egy sóhivatalban dolgozik?
Szerintem az a lényeg, hogy ki mire akarja használni a parlamentet. Számunkra egy valós eszköz, nem valamiféle gittegylet vagy sóhivatal. Többek között arra lehet jó, hogy Magyarország visszakerüljön, a mi pártunk pedig bekapcsolódjon az európai vérkeringésbe. Az EP-ben nagy számban előfordulnak politikai nehézsúlyúak: korábbi és leendő miniszterelnökök és hazájukban meghatározó szerepet játszó politikusok is. Más kérdés, hogy az EU-ban szerteágazó érdekeket és szempontokat kell összeegyeztetni, ami megnehezíti, lassítja a működést. Mi azt érezzük, hogy Magyarország teljesen a partvonalra szorult az EU-ban, előfordul, hogy már nézőként sincs jelen a folyamatokban az igazán fontos egyeztetéseknél. A legjelentősebb pártcsalád, az Európai Néppárt befogadott bennünket, ott ülhetünk számtalan olyan megbeszélésen és ülésen, amelyek az EU és Magyarország számára lényegesek. Mi ebben nagy lehetőséget látunk. Igyekszünk úgy hozzáállni, hogy ezt egyrészt ne sóhivatalnak tekintsék, másrészt próbálunk információkat megosztani hazafelé.
Mi alapján állítja, hogy Magyarország kiszorult a partvonalra, és már nincs érdemi hatása a folyamatokra? A kormánypropaganda éppen ennek az ellenkezőjét sulykolja, azt, hogy Orbán megkerülhetetlen szereplő Európában.
Ez elsősorban azon látszódik, hogy Magyarország soha nem a megoldás, hanem a probléma részeként merül fel. Nem azt látjuk, hogy az ország konstruktív hozzáállásával és kreativitásával veteti észre magát, hanem azzal, hogy rendszeresen valamilyen problémát, nehézséget okoz. Gátolja a közös cselekvést, olyan érdekeket hoz be és képvisel, amelyek az EU számára idegenek. Ezzel folyamatosan szembesülünk. Másrészt a pártunk és képviselőink iránt megnyilvánuló pozitív várakozás is azt jelzi, hogy van egy hiátus, igény, ami abból fakad, hogy a Fidesz megüresedett helyén vákuum keletkezett.
Sajátos helyzetben van a Tisza, hiszen az Országgyűlésben nem ülnek ott a képviselői, az EP-ben viszont igen. A pártja célja 2026-ban a Fidesz leváltása. Hogy lehet ezt így féloldalasan, csak az EP-jelenléttel elérni?
Az Európai Parlamentből ezt nem lehet elérni, ez téves felfogás. Kizárólag Magyarországról lehet igazi változást elérni, otthonra fókuszálva. Az EP egy mérföldkő azon az úton, ami egy esetleges kormányváltáshoz és egy más Magyarországhoz vezet. Adott egy célt a mozgalomnak, ez egy tanulási, fejlődési lehetőség számunkra. Segíti a céljaink elérését, de nem innen lehet a rezsimet leváltani.
Az EP-ben a nagypolitika mellett a szakpolitika is legalább annyira fontos. Hogyan tud egyszerre két lovat megülni egy hétfős delegáció, amelynek ráadásul ilyen ambiciózus tervei vannak?
Úgy, hogy a munkánk fókusza alapvetően Magyarország. Olyan témákat igyekszünk felvállalni Brüsszelben, amelyek magyar szempontból fontosak. Úgy próbálunk jelen lenni, hogy ne tévedjünk el az európai jogalkotás útvesztőjében, hanem a témákban elmélyedve olyan lépéseket tegyünk, amelyek otthon változást tudnak elérni. Igyekszünk teljes mértékben dolgozni és itt lenni, de a mi számunkra az a fontos, hogy az itt folyó munkából Magyarország és a polgárok profitáljanak.
Ehhez kapcsolódóan: Egészségügyre és oktatásra költenék a magyarok a legtöbb uniós forrást
Szerda délelőtt először adódik a pártjának lehetősége arra, hogy közvetlenül is megszólítsa és elővegye a magyar miniszterelnököt. Hogyan próbálják a rendelkezésre álló szűk időt kihasználni arra, hogy jól megszorongassák Orbánt? (Hétfőn Orbán Viktor bejelentette, hogy az árvízi védekezés miatt elhalasztotta az Európai Parlamentben esedékes felszólalását - a szerk.)
Nem akarunk visszaélni a helyzettel, ez egy uniós közeg, nem a hazai problémák állnak a középpontban, annak ellenére, hogy a kormány nagyon gyakran nemzetközi fórumokat használ arra, hogy Magyarországra üzenjen. Mi arra törekszünk, hogy úgy interpelláljuk a kormányfőt, ami az európaiak és az EU számára is releváns. Úgy látjuk, hogy a kormány nagyon sok szempontból nem az uniós normák és gyakorlatok szerint működik. Alapvető működési problémák léteznek Magyarországon, amelyek európai kihatása az, hogy van egy nagyon furcsa, demagóg szövegek mentén cselekvő miniszterelnök, aki az otthoni sikertelenségét egy erőltetett európai és világpolitikai szerepvállalással igyekszik kiegyensúlyozni, ami egyre kevésbé sikerül neki.
Mintha bizonyos témákhoz túl óvatosan nyúlna a Tisza Párt, talán azért, hogy ne hagyjon támadási felületet. Ez végső soron nem oda vezet, hogy a Fidesz diktálja a tempót?
Valóban lehet egy ilyen értelmezés, hogy túlzottan óvatosan nyúlunk bizonyos kérdésekhez. Mi alapvetően arra törekszünk - még ha nem is mindig működik tökéletesen -, hogy másfajta megközelítésből, más kontextusban beszéljünk az ukrajnai háborúról, a befagyasztott pénzekről és más ügyekről. Meglátásom szerint a nyugati országok sem mindig jól fogják meg ezeket a kérdéseket. Ezt nem csak mi mondjuk, az európaiak részéről is sok kritika fogalmazódik meg emiatt. Általánosságban az emberek véleményét jobban figyelembe vevő megoldásokon kellene dolgozni, miközben bizonyos értékeket sosem szabad veszni hagyni. Innovatív megoldásokra lenne szükség a politikában.
Vegyünk egy konkrét példát, Ukrajnát, amit elég ellentétesen tálalnak európai és magyar viszonylatban. Mi az, amiben ön szerint a nyugati demokráciák a társadalomtól eltérő megközelítést alkalmaznak?
Az látható, hogy bizonyos módszerek nem vezetnek arra az eredményre, amit reméltünk tőlük. Új megközelítés kell. Ez most a személyes véleményem, nem egy egyeztetett Tisza-párti álláspont, hogy az orosz fenyegetéssel kapcsolatos hozzáálláson egészen bizonyosan több nyugati országnak is lenne mit változtatnia. Be kell látni, hogy az orosz állam a szankciók ellenére is erős, mert kívülről támogatják, vagy kijátsszák a szankciókat. Meg kellene nézni, hogyan lehetne Oroszországot olyan nyomás alá helyezni, ami ténylegesen kárt okoz neki. Érdeke-e az a nyugati társadalmaknak, hogy ezt a kérdést megfelelő komolysággal kezeljék? Láthatóan nem vezet eredményre az, hogy egy háborút finanszíroz a Nyugat, legalábbis úgy tűnik. Nem lehet kérdés az, hogy Ukrajnának joga van megvédenie magát az agressziótól, és ebben támogatni kell, de az emberek alapvetően nem szeretnek háborúzni, nem szívesen költik lőszerre a pénzüket. Egyre több párt érzi Európában, hogy növekszik az igény arra, hogy ennek véget vessenek. Az sem látszik, hogy az EU milyen konkrét lépésekkel haladna a megoldás irányába, milyen módon próbálja kezelni az oroszok fő kritikai észrevételeit, hogyan tudja Ukrajnát előremutató módon támogatni. Egyáltalán tudja-e, és ha igen, tud-e elég hatékony lenni? Bizonyos döntéshozási folyamatokat az EU-ban is meg kell erősíteni, hogy hatékonyabb működésre álljon át.
Ehhez kapcsolódóan: Washingtonba megy Szijjártó Péter - hoppon maradhat az EP, mert pont aznap akarja meghallgatni
Magyar Péter gyakran beszél arról, hogy a Tisza majd visszaszerzi az EU által befagyasztott pénzeket. Hogyan tudja ezt elérni a jelenlegi pozíciójából és a jelenlegi erőviszonyok mellett egy ellenzéki párt?
Több kreatív javaslattal is foglalkozunk, hogy mit lehetne tenni. Most ezeket próbáljuk tesztelni, körbejárni és hozzáértőkkel konzultálni. Biztosan el kell mozdulni ebből az állóháborúból. Bizonyára vannak olyan elemek is, ahol a magyar kormány álláspontja méltányolható, és nyilván vannak olyan pontok, ahol értelmezhetetlen, hogy a kormány miért nem hajlandó elmozdulni. Nekünk az a fontos, hogy kreatív megoldásokkal tudjunk előállni, amelyeket a bizottság munkatársai hajlandók megvitatni, és amelyek segítségével el lehet kerülni a forrásvesztést. Mi nem támogatjuk azt, hogy a magyar kormány kapjon pénzeket, az intézményes korrupció miatt ugyanis ezeknek nagy eséllyel lába kelhet. Azt azonban el szeretnénk érni, hogy az ország megkapja a neki járó összegeket. Még nem tartunk ott, de több olyan lehetőséget is meg kell nézni, amelyben ez az elképzelés testet tud ölteni. Nekünk nincs döntő szavunk, de másokkal együttműködve, bizonyos ígéretek mentén előremozdulhatunk. Ha viszont kormányra kerülünk, azt megígérhetem, hogy pártérdekek, korrupció és ügyeskedés nem fogja gátolni a pénzek hazahozatalát.
Miben látja a fő különbséget a Fidesz és a Tisza Párt Európa-politikája között?
A fő különbség az, hogy mi nem Európa megmondóemberei akarunk lenni, hanem értékes és együttműködő partnerek. Ez egy óriási különbség. Nincs bennünk a Fideszre jellemző pökhendiség és kioktatni vágyás. Másrészről látjuk, hogy nagy szükség van arra, hogy visszakapcsolódjunk az uniós vérkeringésbe, és a megoldás részévé váljunk. Ez az egyik nagy különbség. A másik, hogy nem azt nézzük, hogy mi hogyan tudunk ebből hasznot húzni, hanem azt, hogyan lehet ezt a projektet közösen sikerre vinni. Hogyan lehet elérni, hogy az EU előnyére váljon mindenkinek, nem pedig azt, hogy mit tudunk csak magunknak kivenni belőle.
Felállt már a brüsszeli Tisza-csapat? Olyan hírekről hallani, hogy nem feltétlenül kívánatos személyek a Tiszánál azok, akik korábban más pártoknak dolgoztak.
Igen, bár az asszisztensek egy része még hiányzik. Szempont volt - még ha nem is sikerült százszázalékosan betartani -, hogy ne más pártból érkezzen az asszisztens. Egyrészt mert saját szakmai stábot szeretnénk építeni, másrészt még a látszatát is el akarjuk kerülni annak, hogy információkat szivárogtatnak ki belülről. Számunkra a hazai fókusz a lényeges; a csapat ne csak az itteni, hanem az otthoni munkához is hozzá tudjon járulni. Az valóban előny, ha valaki nem volt párttag. Nincsenek előre megírt irányvonalak, csak egy jól felfogott közös érdek, hogy ha valaki velünk dolgozik, akkor az általunk vallott elvekkel értsen egyet. | Tarr Zoltán: "Nem Brüsszelből lehet ezt a rezsimet leváltani" | Több javaslatot is vizsgálnak, hogyan tudna Magyarország hozzáférni a befagyasztott forrásokhoz – nyilatkozta Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-delegációjának vezetője, aki szerint a miniszterelnök erőltetett nemzetközi és európai szerepvállalással igyekszik kiegyensúlyozni otthoni sikertelenségét. | [
""
] | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/tarr-zoltan-ep-tisza-part-interju/33120946.html | null | true | null | null | Szabad Európa |
Gyalog galopp a Zalában
Zalaszentgrót - Artúr király és középkori lovagjai, fürdőkádban úszó nyugdíjasok és gumicsónakban lapátoló diákok is részt vettek szombaton a XXIV. Puszika-Oszika Csónaktúra és Flúgos Futamon Zalaszentgróton.
Miért ne hinne? Hiszen létezik! – Télapó itt van, de máshol nincs
A lakóbusz, ami a téli mindennapokra is tökéletes... és az ára sem megfizethetetlen
A különleges verseny lényege, hogy a résztvevők minél őrültebb úszó alkalmatosságokkal csorogjanak le a Zala folyón.
Nézői is voltak a fura versenynek (
A szervezők az évente megrendezett programmal fel akarják hívni a figyelmet a Balatont tápláló folyóra, mely véleményük szerint a rendszerváltás óta nagyon elhanyagolt, koszos és szemetes.
Gyalog is mehettek volna? (
VB-információ | Gyalog galopp a Zalában | Zalaszentgrót - Artúr király és középkori lovagjai, fürdőkádban úszó nyugdíjasok és gumicsónakban lapátoló diákok is részt vettek szombaton a XXIV. Puszika-Oszika Csónaktúra és Flúgos Futamon Zalaszentgróton. | [] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/gyalog-galopp-a-zalaban/543bnt9 | 2015-11-04 14:35:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Az 1848 márciusi 12 pont követelései, a béke, a szabadság, a felelős minisztériumok, a törvény előtti egyenlőség, a közös teherviselés lebeg ma is a szemünk előtt, a most kitüntetettek ilyen Magyarországért tevékenykednek - mondta Balog Zoltán pénteken a Pesti Vigadóban, az állami művészeti és miniszteri szakmai díjak átadásán.
Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep alkalmából adta át az elismeréseket. Balog Zoltán összesen 75 alkotót díjazott, tizennyolc kategóriában.
"Öntudatos, nemzeti magyar cinkosság - ami a Landerer nyomdában 1848. március 15-én megvalósult, ez kellene újra, Brüsszelben, Moszkvában, Berlinben, Washingtonban és talán leginkább Budapesten. Sikerüljön gyakrabban, a köz érdekében, ezt kívánom mindannyiunknak" - hangsúlyozta beszédében Balog Zoltán.
Hozzátette: az, hogy Landererék "súgtak" a forradalmároknak, arra biztatván őket, hogy foglalják le a gépet a 12 pont és a Nemzeti Dal kinyomtatásához, minket is arra ösztönözhet, valami módon egyet gondoljunk mindannyian.
A miniszter felidézte: a márciusi ifjakban volt bátorság és tehetség, hogy tegyenek együtt és közösen. Kitért arra, hogy a 12 pont mérce a mai Magyarország számára is, kiemelten a "legyen béke, szabadság és egyetértés" követelése.
Mint mondta, a béke említésekor nemcsak a fegyverek nyugvására gondoltak, hanem arra is, hogy a magyar nemzeti közösség önmagát sem fenyegeti. Balog Zoltán szerint a szabadság megfogalmazásakor arra is gondoltak, ami belülről indul, vagyis az alkotói szabadságra.
"Önök, a most elismert kiválóságok hasonlatosak a márciusi ifjakhoz: a szabadság az önök számára nemcsak külső burok, feltételrendszer, hanem belső tetterő, akarat és teljesítmény" - jelentette ki a miniszter. Hozzátette, hogy a béke és a szabadság mit sem ér egyetértés nélkül, és ebben 1848-49, Kossuth, Széchenyi, Deák, Petőfi és Görgey jelenti a mércét, a különféle karakterek, habitusok, emberek, elképzelések és akaratok egyetértése a döntő pillanatban Magyarország jövőjéről.
A tárcavezető Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából, Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár társaságában hat alkotónak nyújtott át kiváló művész címet, tizenhatan érdemes művész elismerést, ketten pedig Babérkoszorú díjban részesültek. Balog Zoltán emellett hét-hét művésznek Jászai Mari-díjat, József Attila- és Munkácsy Mihály-díjat adományozott, a Liszt Ferenc- és a Ferenczy Noémi-díjat öten-öten érdemelték ki. Balázs Béla-díjban négyen, Bánffy Miklós-díjban hárman, Balogh Rudolf-, Harangozó Gyula- és Erkel Ferenc-díjban ketten-ketten részesültek.
Nádasdy Kálmán-díjat, Németh Lajos-díjat, Hortobágyi Károly-díjat és Szabolcsi Bence-díjat egy-egy, szakmájában kiváló teljesítményt nyújtó személynek ítéltek oda, a Táncsics Mihály-díjat idén hárman kapták meg. Két alkotó távollétében családtag vette át a díjat, ketten egy későbbi időpontban teszik ezt meg.
Az ünnepi műsorban fellépett a Csík Zenekar, valamint Majorosi Marianna énekes. Az ünnepségen jelen volt Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke és Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára. | Művészeti alkotókat tüntettek ki | Az 1848 márciusi 12 pont követelései, a béke, a szabadság, a felelős minisztériumok, a törvény előtti egyenlőség, a közös teherviselés lebeg ma is a szemünk előtt, a most kitüntetettek ilyen Magyarországért tevékenykednek - mondta Balog Zoltán pénteken a Pesti Vigadóban, az állami művészeti és miniszteri szakmai díjak átadásán. | [] | 0 | https://infostart.hu/kultura/2016/03/11/muveszeti-alkotokat-tuntettek-ki-804978 | 2016-03-11 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Emlékezetes, Orbán Viktor a kampányban elment Egerbe is, ahol Nyitrai Zsolttal, a Fidesz helyi jelöltjével töltött el egy napot, és házalás közben azt mondta neki,
egy mosógépet könnyebb eladni, mint téged.
Nyitrai tegnap nyert, és egyedi módját választotta az ünneplésnek, üzenve ezzel a miniszterelnöknek is. | Finoman odaszúrt egyet Orbánnak az egri fideszes jelölt | Emlékezetes, Orbán Viktor a kampányban elment Egerbe is, ahol Nyitrai Zsolttal, a Fidesz helyi jelöltjével töltött el egy napot, és házalás közben azt | [
"fidesz",
"kétharmad",
"választás 2018"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2018/04/09/finoman-odaszurt-egyet-orbannak-az-egri-fideszes-jelolt | 2018-04-09 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Recsken járunk, a Hunyadi soron jövünk kocsival kifelé a faluból, amikor rendőrautó állja el az utat, egymás után kettő. Kiszállunk, ahogy a rendőr is. Köszönünk, de látjuk, nem örülnek nekünk.
„Nem lehet tovább menni” – mondja az első rendőr egy sokat látott hivatalnok éppannyira kimért, mint realista hangján.
Az omladozó, régi malomépület előtt állunk, innen van még vagy 200 méter a falu végéig. Romos házak, vályogházak, fél kész házak, toldozott-foldozott tákolmányok, rozoga melléképületek: ez a kínálat. Recsk legszegényebb része ez, azoknak az embereknek az otthona, akiknek a feje fölött, a hegyen nemrég bányát nyitottak.
A bánya pedig – ahogy itt mondják – múlt csütörtökön megindult feléjük. Elöntötte az iszap az utca végét, rémisztő fotók és videók keringtek arról, ahogy ömlött a sár a házakra, és ahogy menekültek az emberek. Egyikük azt mondta kétségbeesve, hogy
az egész hordalék lejött a hegyről, és az otthonomnak is vége lett. (…) Ez a bánya, gyerekek, ez a bánya! Biztonságos minden, lehet látni. (…) Gyerekek, lejött az egész hegy! Még most is csurog. (…) És azt mondta a vállalkozó, hogy biztonságos. Biztonságos, lehet látni!
Azért jöttünk, hogy megnézzük, mi maradt az özönvíz, a sárlavina és az iszaptenger után, de még inkább kíváncsiak vagyunk arra, hol és hogy vannak az itt lakók.
Megpróbálunk hatni a rendőrökre, hátha beengednek: az úton maradunk, nem megyünk be ingatlanokba, csak végigmegyünk az úton, és jövünk is vissza.
„Nem lehet, vészhelyzet lett hirdetve.”
Nem világos, miért lenne vészhelyzettől jobban sújtva a tőlünk húsz méterre fekvő placc, mint az, amin állunk. Pont ugyanolyannak tűnik. Kemény a talaj, ki van már száradva.
„Én nem adhatok tájékoztatást. A polgármester adhat. A megyei rendőrség adhat. Én nem.”
Hiába kérdezzük, mi történt, a rendőr nem mondhat többet.
Ami biztos: múlt csütörtökön hirtelen és hatalmas esőzés volt a Mátrában, a felhőszakadás villámárvizet okozott nemcsak Heves megyében, de Nógrádban is. Gyöngyöstarjánban két halálos áldozatot követelt a szélsőséges időjárás.
Recsken azonban valami speciális történt. A falunak ezt a szakaszát, amely tehát már napok óta le van zárva, vastag iszaptenger öntötte el, beömlött a házakba is. A felvételekből és az első beszámolókból is egyértelmű, hogy nem kizárólag az esővíz, hanem a házak feletti bányaterületről megindult, vízzel keveredett agyagos földdarabok is veszélyt jelentettek – sőt ezek jelentettek csak igazán veszélyt, ahogy lezubogtak a hegyoldalon.
Recsken ugyanis a faluszéli házaktól pár száz méterre bányát nyitottak. Márciusban részletesen beszámoltunk arról, hogy a helyieket erről az utolsó pillanatig nem tájékoztatták, ők a múlt év végén arra lettek figyelmesek, hogy hatalmas teherautók kezdenek elhúzni a házaik előtt, majd egyszer csak nekiálltak – ahogy kőbányákban szokás – robbantani is.
A helyi pár tucat család helyzetét és érzéseit az az asszony foglalta össze legjobban, aki akkor azt mondta nekünk:
Itt dolgoznak most is a dombon, felettünk. Hétvégén is, ha esik, ha fúj. Attól félünk, hogy ránk omlik. Éjszaka is felkelek, nem tudok pihenni, aludni. Pedig olyan jó, nyugodt hely volt ez, tudja, nyáron olyan volt ez, mint az üdülő! Csendes, jó levegő volt itt. De ennek vége. Állandó zaj van meg az a robbantás. Minket nem kérdeztek meg, de nem is tájékoztattak, hogy mi lesz. Hogy lehet ez? Hogy nem kérdeztek fel legalább, hogy akarjuk-e ezt, vagy sem? Maga elhiszi, hogy ezt így meg lehet csinálni? Hogy aki mellett bányát nyitnak, annak be se dobnak egy papírt, hogy hahó, itt bánya lesz?
Félelmük, hogy a domboldal alján lévő házakra egyszer ráömlik a hegyoldal tetejére felhúzott úgynevezett védmű, most részben bekövetkezett. A nagy eső megbontotta a falat, ami el kezdett lefolyni a Hunyadi sor házaira, ahonnan menekülniük kellett a lakóknak. A beszámolók szerint akadt olyan mozgássérült ember, akit ablakon át kellett kimenekíteni a házból.
A megyei katasztrófavédelem azt válaszolta érdeklődésünkre, hogy a „Hunyadi úton tizenhét ingatlanból negyvennyolc embert kellett kitelepíteni, elhelyezésükről részben hozzátartozók, részben a település önkormányzata gondoskodott.” A rendőrség így indokolta a lezárást: „egy múlt heti káresemény miatt” kell megállítani mindenkit az úton. A rendőrök pedig azért állnak ott, hogy a házakban maradt vagyonelemek biztonságban legyenek.
Akiket nem költöztettek ki
Baranyi Anasztáziának nem kellett elhagynia otthonát, ő még a malom előtt lakik. Miután a rendőrök visszafordítanak, vele találkozunk először, karján a gyermekével. Nincs sok ideje, de pár mondatban elmondja, hogyan emlékszik, és mit gondol arról, ami történt.
Volt az a vihar, és megindult a bányából a hegy. Ment a sárlavina be a házakba, ide nem, de amikor elkezdett ömleni az eső, és hallottuk kintről, hogy baj van, kimentünk, és láttuk, hogy valahova már annyira bement a sár, hogy nem lehetett bemenni a házba. Mi maradhattunk, innen vagyunk a malmon, de veszélyben vagyunk. Így érezzük. Félelemben alszunk. Nem tudjuk, mifelénk mikor indul meg a bánya.
Pár házzal feljebb a falu központja felé egy asszony mutatja, hol jött a sár a háza mögött. „Megcsináltuk a medrét, ki tudtuk vezetni az utcára, de minden sáros lett. Most dobáltam ki rengeteg sáros holmit. Büdös az iszap, most is érzem. Itt is fel kell szedni a ház előtt… Tudja, nem volt ilyen azelőtt sose. Akárhány eső volt, ilyen nem volt, most viszont ide hozzám egy csomó kő is bejött. És én még nem vagyok veszélyben, igaz?”
Csikós Ádám édesanyjával kicsit lejjebb lakik egy rozoga vályogházban, hozzájuk kevesebb iszap jött le a domboldalról, inkább az eső okozott problémát, a tető kezdett átázni. Ádám a bútorgyárban dolgozik, szabadságot vett ki, hogy végezze a kármentést.
Akkora volt itt a víz meg az iszap, hogy a szomszédból menekítették a disznókat. Vitték rokonokhoz. Én azóta próbálom helyrehozni a bajokat.
„Vályogháznak átok a nagy eső, megszívja magát, büdös lesz” – veszi át a szót édesanyja, Szajkó Katalin, aki kerekesszékben él jó ideje. Amikor a lábáról kérdezem, azt mondja: „Érszűkületem van, nem tudják meggyógyítani, így hát vagdosnak belőle.”
A malom előtt visszaülünk a kocsiba, és begurulunk a központba. Azok a recskiek, akiket kiköltöztettek, vagy rokonoknál húzzák meg magukat, vagy a focipálya mögötti sportteremben. Az utóbbiba tartunk.
Kaptunk 100 ezer forintot, hogy fogjuk be a szánkat
Az épület belsejében egy apró szobában, a tornapadon ül anya és lánya, Farlasné Barkóczi Teréz és Burai Nikoletta. A sarokban matracok, az asztalon kis étel, némi kenyér, alatta szatyor: benne mindaz, amit elhozhattak. A két nő nem tudja, meddig kell itt maradniuk, lehet, hogy már csak napokig, talán hetekig még. Semmi sem biztos, csak hogy egyelőre itt alhatnak, és kapnak élelmet.
„Dolgozni voltam” – idézi fel a múlt csütörtököt Teréz. „Szállodában dolgozom Mátraházán, takarítok. Telefonált a nagyfiam, hogy baj van. Meg látom a telefonom, hogy osztja meg mindenki Recsken, hogy ömlik a sár. Nem tudtam egyből jönni, sok szobám volt még, csak az esti busszal, akkor már be se mehettem, a saját házamba nem tudtam bemenni! Térdig ért a sár, volt, aki belesüllyedt, úgy kellett kihúzni belőle. Volt kinn rendőr, mentő, mindenki. Aztán a rendőr mondta, hogy öt percre bemehetek, addig szedjem össze, ami a legfontosabb. Gyógyszert például, mert beteg vagyok. Aztán a polgármester adott százezer forintot, hogy ezt a vállalkozó küldi.”
Teréz fáradt és elkeseredett. Azt mondja, örül, hogy kapott több szivacsot, mert amikor csak egy volt alatta, az nagyon kemény volt. Nikoletta dühösebb.
Ezzel a pénzzel akarják befogni a szánkat! Ezek úgy voltak, hogy odatesszük a bányát, aztán vagy rámegy a cigányokra, vagy nem. Ha meg rájuk megy, legfeljebb eltakarodnak. Így volt ez, hogy másképp? Mert nekem azt ne mondja senki, hogy értelmes, okos ember, egy mérnök ezt nem gondolta végig. Nem gondolta végig senki, hogyha lesz egy hatalmas földkupac a házak felett, akkor az le is jöhet, bele a nyakunkba?!
A két nő görnyed a padon. Az utolsó előtti ház volt az övék, utánuk véget ér a falu. Teréz azt mondja: „Olyan házból kellett menekülnöm, ami az én tulajdonom. A bányának vállalnia kell a felelősséget. A tulajdonos gazdag ember, milliárdos. Tönkretette az életem. Adjanak házat, nem megyünk albérletbe, nekem ház helyett ház kell!”
Felmegyünk az emeletre, oldalt egy nagyobb teremben az egyik matracon épp egy kisgyereket altatnak.
Előttünk rezsó, kotyogó az emelet végén, meg egy kis asztal, mellette szék, itt rendezkedett be Glonczi Anna és Váradi Nándor. „Eddig álltunk az agyagos földben” – mutat a térdéig az asszony. „Jött az eső, megindult a föld, omlott, mi meg életveszélybe kerültünk, ezt mondta a hatósági ember. Jöttek gépek is, de azok se bírták, akkora volt a sár. Öt percet kaptunk, aztán mennünk kellett. Pedig jött korábban a bányatulajdonos, és azt mondta, hogy nem kell félni, nem lesz semmi baj. Hát lett.”
Az asszony azt mondja, a bányától kaptak 100 ezer forintot, az önkormányzattól 10 ezret meg szállást, ennivalót. „Nem tudjuk, hogy ez meddig lesz. De az biztos, hogy én most nem már költöznék vissza. Oda nem.”
Polgármester: a bányának megvan a felelőssége
A polgármesteri hivatal felé megyünk, Nagy Sándor vár minket. Ő a település vezetője, aki egyszerre szeretne jóba lenni a bányával (érvei: adóbevétel, munkahelyek), és mivel szeretné megtartani polgármesteri székét, a lakók érdekeinek a képviselőjeként is meg kell jelennie. Ez jó ideje elég nehéz feladat, hiszen a bányát sokan nem szeretik a faluban, most meg több ingatlant is ki kellett üríteni részben miatta.
Nagy Sándor most is óvatosan kezd, tartózkodik attól, hogy kijelentsen bármit. „Majd a vizsgálat kideríti” – mondja, amikor arról kérdezzük, mi történt pontosan.
Aztán csak elismeri, a bányából jött le a föld, a vizsgálat pedig arra fog koncentrálni, hogy miért jött le onnan. Vizsgálat alatt azt érti, hogy szerdán jön egy geológus Recskre, ő mond véleményt, így lesz nekik egy újabb, mert egy statikai véleményük már van, e szerint az emberek akár vissza is mehetnének a házakba, mert azok statikailag nem sérültek. A polgármester azonban ezt nem engedi, túl kockázatosnak tartja.
„Bányászati szakemberek megnézték korábban, és nem számoltak ilyen extrém időjárással. Hogy a csapadék így megbomlasztja a védművet.”
Ezután azzal folytatja, hogy mégse jó a mostani konstrukció, itt az élő példa: nincs, ami megfogja a vizes földet, ha csúszni kezd. „Azt mondtam a bányavállalkozónak, hogy ez így nem jó. Végleges megoldást kell keresni. Ezt mondtam az országgyűlési képviselőnek, Horváth Lászlónak is: keressünk végleges megoldást. És a bánya üzemeljen sokáig.”
A bányának van felelőssége abban, hogy vészhelyzet van a Hunyadi soron? – kérdezzük.
A polgármester kicsit gondolkodik, aztán kiböki:
Meglátjuk. Nyilván van.
Nagy Sándor azt mondja, hogy amikor csütörtökön beszélt a bányatulajdonossal, úgy érezte, nagyon megijedt. A családonként 100 ezer forintos gyorssegélyt ugyanakkor a polgármester kérte tőle.
A falu vezetője épp érkezésünk előtt járt a Belügyminisztériumban, ahol arról tárgyaltak, hogy az otthon nélkül maradtak hogyan kaphatnak új ingatlant. „21 ingatlan helyett 21 ingatlan” – ez a cél. Azt mondja, valamilyen megoldáson dolgozik a kormány, de nincs végleges döntés, lehet, hogy valamit építenek.
„Addig mi lesz?” – kérdezzük.
„Hát, ez a probléma” – mondja a polgármester.
Az ember, aki megmondta, mi fog történni
Újra a Hunyadi soron vagyunk. Eljöttünk Baranyi Istvánhoz, akinek jóslata súlyosan beigazolódott.
Baranyi úr erős jelenség, van benne hit, bölcsesség és filozofikus hajlam, na meg humor, a tetejébe rengeteget káromkodik. Amikor azzal kedveskedünk neki, hogy a jelek szerint ő a recski Cassandra, úgy tesz, mintha meg se hallaná, legyint és elengedi a füle mellett a kétes bókot. Pedig márciusban ezt mondta nekünk:
Feszült vagyok, igen, idegben vagyok. Csodálja? Hülye nem vagyok, nem érdekel semmi, de a család érdekel, azért élek. Ötven éve itt élek. Ötven éve le van szarva ez a cigánytelep. Nem lesz nyugalom, engem az zavar. Ha ez itt megy, soha nem lesz nyugalom. Jönnek majd az esős napok, ha felhőszakadás lesz, ez úgy fog onnan fentről jönni, mint a fos, bele a nyakunkba.
E jóslata kommentálására kérjük Baranyi urat, ám ezt szerényen és szűkszavúan rendezi le: „Igazam lett. Sajnos. Megmondtam a tulajnak is, hogy ez nem ér semmit. Le se szarta, amit mondok.”
Ekkor ér mellénk a polgármester, ő is kijött a Hunyadi sorra. Nagy Sándor kiszáll, és hamar kiderül: Baranyi úrnak róla is van véleménye. Ül a Thonet-székén, úgy mondja:
Nem Sanyival van baj. Sanyi is tévedhet. Kár, hogy nem hallgatott rám. Sajnos bekövetkezett ez, de ez is csak figyelmeztetés, mert egyszer ez tökéletesen átázik, és meg fog csúszni, ha nem biztosítják be. Én tudtam, mi fog történni. Sanyi nem volt vele tisztában, ő is hitt ezeknek bányamérnököknek.
A polgármester közben arról beszél, hogy próbálják rendbe hozni a helyzetet, megoldást találni.
Baranyi úr bólint, a jó szándékot nem vitatja. Az ő szempontjai azonban mások, hiszen itt lakik a hegyoldalban, az ő bőrére is megy a játék, az unokákról nem is beszélve. „Nem örülök annak, ami történt. Emberéletet is kérhetett volna. Mert keveset esett, mármint időben. Mi van, ha esik húsz órát? Ha többet esik? Negyvenet. Ha többet esik, és ez ott mind a fejünk felett folyékonnyá válik, az megöl minket. Ha éjjel indul meg a hegy, amikor alszunk, akkor mi van?”
Az utolsó mondatok különösen súlyosak:
Halandó téved. Isten nem téved. Istent nem szabad hibáztatni.
Bányatulajdonos kormányközeli kapcsolatokkal
Recsken eddig is működött kőbánya, igaz, a falutól több kilométerre. Jó fél éve tűntek fel a Hunyadi sor feletti Valéria-hegyen a gépek, mert azt mutatták a kutatások, hogy itt is van elég kő, andezit. A bányatelek tulajdonosa nagy elánnal kezdte meg a munkát hónapokkal ezelőtt, a fás területet lényegében letúrta, majd a föld alatti hatalmas tömbökről elkezdték lehúzni a földréteget, ennek egy részét tolták fel a hegy oldalára.
A beruházó céget nem nehéz kormányközeli körökhöz kötni. A debreceni székhelyű Andezit-Bau Kft. tulajdonosai közt megtaláljuk a Kósa Lajos Fidesz-alelnökhöz több szálon kapcsolódó ügyvédet, Fiák Istvánt, míg a másik tulajdonos, Nagy István azzal dicsekedett korábban a recski polgármesternek, hogy Szijjártó Péter jó ismerőse. Egy korábbi testületi ülése jegyzőkönyve szerint innen viszik majd a követ a NER egyes presztízsberuházásaihoz, például a Belgrád–Budapest vasúthoz – és ezt akkor mondta a polgármester, amikor a bányát még meg sem nyitották.
A cég minden szükséges engedélyt megkapott, a megyei kormányhivatalnak az sem okozott problémát, hogy a munkaterület milyen közel van a házakhoz.
Nagy István ügyvezető-tulajdonos korábban a 24.hu-nak azt mondta: „Az általunk végzett tevékenységgel kapcsolatban álló összes hatóság többször is ellenőrzést tartott a helyszínen, és minden alkalommal megállapították, hogy cégünk az összes előírást maradéktalanul betartva végzi a bányászati tevékenységet.
A bánya közelében található, védendő ingatlanokat az illetékes hatóságok megvizsgálták, és az általuk meghatározott irányelvek alapján lett kialakítva a bányatelek elhelyezkedése, a munkavégzés helye és a védőtávolságok nagysága.
A céget az iszapömlés után is kerestük, de telefonon csak annyit mondtak, hogy egyelőre nem kívánnak nyilatkozni, megvárják a vizsgálatot, és utána mondanak nyilvánosan bármit.
Arról már a helyszínen győződtünk meg, hogy a múlt heti események nem tudták leállítani a munkát.
Azt a recski utcákból is tisztán láttuk, ahogy fenn, a házak felett a kotrógép rendezi a talajt, a bánya Mátraderecske felőli bejáratánál pedig az fogadott minket, ahogy több munkagép is dolgozik, mintha nem történt volna semmi.
A kitermelés folytatódik. | "Ha többet esik, ez megölt volna minket" - így ömlött rá a NER-közeli bánya a falu végére | Recsken a múlt csütörtöki özönvíz miatt több mint negyven embernek kellett elhagynia az otthonát, a mai napig nem térhettek haza. A településen nem pusztán az eső volt a probléma, hanem a falu fölötti, nemrég megnyitott kőbánya is, illetve az onnan lezúduló iszap. A helyiek hónapok óta mondogatták, hogy baj lesz a bányából, amelynek működtetője egyelőre százezer forintot adott a károsult családoknak. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2023/06/14/recsk-banya-iszap-falu-kikoltoztetes-riport/ | 2023-06-14 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Vádat emeltek 50 ember ellen, mert egy számlázási láncon keresztül több mint 4 milliárd forint adót csaltak el – közölte a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség az MTI-vel. Nánási László megyei főügyész a közleményben azt írta, hogy a bűnszervezet tagjai 2011 és 2016 között Bács-Kiskun, Pest és Hajdú-Bihar megyében fiktív számlákkal láttak el belföldi cégeket.
A számlázási láncolat egyik végén álló belföldi vállalkozások, az ún. brókercégek voltak a haszonhúzók, amik – mint végső vásárlók – az általuk befogadott fiktív számlák alapján az áfát levonták vagy visszaigényelték, majd áfamentes közösségi értékesítés útján eladták a megszerzett árut a bűnszervezethez tartozó EU-s cégeknek.
A szervezet legalján lévő belföldi vállalkozások, a „hiányzó kereskedők” nem végeztek valódi üzleti tevékenységet, adót nem fizettek, majd jelentős összegű áfatartozások hátrahagyásával eltűntek. A láncolat két vége között elhelyezkedő „buffervállalkozások” szerezték be a „hiányzó kereskedőktől” az árukat, amiket aztán továbbértékesítettek a brókercégeknek.
A bűnszervezet lényegében fiktívszámla-szolgáltatást nyújtott egyes cégeknek. A bűncselekményekben két, egymást támogató bűnszervezet is közreműködött, amik tevékenysége bizonyos pontokon összekapcsolódott. A vádlottak 65 magyar és 30 EU-s céget használtak fel a fiktív számlák kiállítására. A módszerükkel több mint 4,2 milliárd forint kárt okoztak a költségvetésnek. | Vádat emeltek 50 ember ellen, akik 2011 és 2016 között több mint 4 milliárd forint áfát csaltak el | A vádlottak 65 magyar és 30 EU-s céget használtak fel a fiktív számlák kiállítására. | null | 1 | https://444.hu/2018/07/18/vadat-emeltek-50-ember-ellen-akik-2011-es-2016-kozott-tobb-mint-4-milliard-forint-afat-csaltak-el | 2018-07-18 10:30:00 | true | null | null | 444 |
Piers de Laszló: Uralkodók udvari festője volt a nagyapám
Piers de Laszlo büszkén emlékezik vissza nagyapja életútjára a családi festmények között /Fotó: Isza Ferenc
Budapest — Magas, göndör hajú férfi álldogál egy festőállvány előtt a zuglói utcán. A vásznon, amin dolgozik, a szemközti tornyos villa látható megdöbbentő részletességgel.
Az EU köszöni, nem kér a kínai vakcinából – Viszont mondtak pár érdekeset az oroszról
Szerelme tartja a lelket Vajna Tímeában: Zoltánnal töltődik a nehéz hónapok előtt, amelyek a jövőben rá várnak
A festő leszármazott páratlan pontossággal örökíti meg környezetét a vásznon /Fotó: Isza Ferenc
A kis utcában mosolyogva köszöntik a bohó angol festőt, Piers de Laszlót, akinek nemcsak a megjelenése, az élete, de a családtörténete is romantikus regénybe illő. A hatalmas tornyos palotát, amit fest, saját nagyapja, László Fülöp, az utolsó udvari festőművész építette, mégpedig nem is akármilyen célból.
Az udvari festő, László Fülöp önarcképe
László Fülöp munkássága során több mint 3000 portrét festett, az uralkodóosztályok egyik legkedveltebb festője lett. Megfestette Ferenc Józsefet is, aki 1912-ben lovagi címmel ajándékozta meg. A korabeli főurak és főpapok közül, aki valamit is adott magára, annak volt egy László-portréja. Ám a képek javát az utóbbi évtizedig nem láthatta a nagyközönség, mivel azok az angol arisztokrácia fényűző otthonait díszítették.
A Ferenc Józsefról készült festmény
– A nagyapám a tanulóévei alatt Münchenben ismerkedett meg a nagyanyámmal, a Guinness családból származó Lucyvel. Egy ilyen rangú lányt azonban nem vehetett akárki feleségül, így tíz éven keresztül csak leveleztek. Közben felparcellázták ezeket a földeket, a nagyapám egy portrét adott ezért a telekért, a villát pedig maga tervezte – elevenítette fel a múltat Piers.
Piers de Laszlo büszkén emlékezik vissza nagyapja életútjára a családi festmények között /Fotó: Isza ferenc
Piers legkisebb fia, John jócskán meglepődött, amikor 1981-ben a ház mostani lakója megkereste őket, és elmondta: az ősei valaha Zuglóban éltek. A csodás villát az évek során több lakásra osztották, az egyik nagyobbat László Fülöp tágas, napfényes műtermével együtt egy magyar festő, Szegvári Károly vette meg.
Piers 20 éve nem fogott ecsetet, de most újra kezdi az alkotást /Fotó: Isza Ferenc
– Két évvel később meglátogattuk Szegváriékat az édesapámmal. Már akkor is lenyűgözött a fantasztikus műterem, hiszen magam is festek. Húsz éve nem volt ecset a kezemben – fejtegette. Piers most mégis úgy döntött, hogy folytatja a festést, és mi lehetne jobb téma, mint a nagyapám háza és műterme? | Piers de Laszló: Uralkodók udvari festője volt a nagyapám | Budapest — Magas, göndör hajú férfi álldogál egy festőállvány előtt a zuglói utcán. A vásznon, amin dolgozik, a szemközti tornyos villa látható megdöbbentő részletességgel. | [
"nagypapa",
"festő",
"uralkodó"
] | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/uralkodok-udvari-festoje-volt-a-nagyapam/m0sgvrp | 2017-04-01 18:01:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
146,9 millió forintos adózott eredményt ért el 2017-ben Rákay Philip és a TV2 politikai tanácsadójának, Pindroch Ferencnek az a közös cége, aminek még honlapja sincsen.
Az SD & Watson Consulting Zrt. a nyilvános cégadatok szerint PR-ral és kommunikációval foglalkozik, azonban ennek semmi jelét nem találni egy elhíresült levélen kívül, amit Rákay Philip a cég email-címéről küldött ki több sajtóorgánumnak, miután megírták, hogy feladatot kapott a közpénzmilliárdokból fenntartott Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-ben:
Tavaly is megírtuk, hogy milyen jól megy a cégnek: 2016-ban 166 millió forint osztalékot fizetettek 335 millió forint nettó árbevétel után. Akkor Pindroch Ferenc azt közölte lapunkkal, hogy a cég semmiféle állami eredetű bevétellel nem rendelkezik, nincs állami megbízása, közpénzt nem kezel. Mint írta: az SD & Watson Consulting Zrt. bevétele teljes egészében a piacról származik, szerződéses partnerei megbecsült nemzetközi tőzsdei vállalkozások, a cég mindenben a törvényeknek megfelelően működik.
Rákay Philip (Rákay Kálmán) 2011-ben lett az MTV M1 csatornájának intendánsa, 2013-ban derült ki, hogy asztrológus felesége a Fidesz fizetett tanácsadója. Rákay felvállalta politikai elköteleződését: korábban a Fidesz nagygyűlések házigazdája volt, idén pedig az Origónak adott interjúban panaszkodott arról, hogy:
A balliberális médiában 16 éve olyan éllel írnak rólam, mint aki semmihez sem érthet – hiszen fideszes -, és bármihez is kezdek, mindennel bajuk van.
Rákay Philip már nem intendáns, tavaly augusztusban Norton Consulting néven új tanácsadó céget alapított, az induló vállalkozás négy hónap alatt 335 ezer forint nyereséget realizált. | Rákay Philip pr-cége 146 milliót hozott honlap nélkül is | Dübörög az üzlet az M1 egykori intendánsánál, a Fidesz nagygyűlések lelkes házigazdájánál. A piacról. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2018/06/01/rakay-philip-tv2-nyereseg/ | 2018-06-01 16:14:00 | true | null | null | 24.hu |
Seszták Miklós Simicska Lajosnak is köszönheti a miniszteri pozícióját, és annak, hogy országos politikusként rögtön bevállalt néhány húzós ügyet. Cserébe egyeduralkodó lehet az ország egyik legszegényebb csücskében található Kisvárdán, ahol sokan örülnek annak, hogy a városnak van egy minisztere. Igaz, tartanak is tőle – ezt akkor éreztük leginkább, amikor a településre utaztunk, hogy feltárjuk Seszták Miklós előéletét. A politikus ügyvédként sok mindenre képes volt azért, hogy pénzt szerezzen, és kormánytagként sem szívbajos. A nyilvánosságot inkább kerüli, csendes, de a helyiekkel lepacsizik, és ha kell, Andy Vajna oldalán bulizik. A bevallott adatok alapján jelenleg ő az egyik leggazdagabb politikus az Országgyűlés tagjai között: csak a bevallott, megtakarított saját pénze több mint 235 millió forint.
Kisvárda, Esztergom, Budapest
1968-ban született Budapesten, de négy testvérével együtt Kisvárdán nőtt fel vallásos családban; édesapja görögkatolikus pap volt a városban, édesanyja védőnőként dolgozott. Sesztákékat mindenki ismerte Kisvárdán. Miklós a helyi általános iskolába járt, gyerekkori barátai szerint nem volt az osztályelsők között, de jól tanult, s a visszahúzódóbb, csendesebb diákok közé tartozott. „Teljesen átlagos gyerek volt, annyiban különbözött sokunktól, hogy mindig ott volt az istentiszteleteken, hosszú éveken át ministrált, de ez az apja miatt mindenki számára magától értetődő volt” – mesélte egyik gyerekkori ismerőse, aki szerint először akkor fordult vele nagyot a világ, amikor a családtól több száz kilométerre, az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumba került. Ott kezdett tudatos kapcsolatépítésbe, van olyan osztálytársa, akivel később üzleti kapcsolatba is került.
Seszták Miklós csomagolástechnikai objektumot fogdos Székesfehérváron 1.
A gimnázium után az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara következett, és a Bibó István Szakkollégium. Seszták itt sem tartozott a kiemelkedő hallgatók közé, állítólag a büntetőjog volt a mumusa. Bár nem ő volt a társaság középpontjában, csoporttársai között népszerű volt. „Intelligens volt, jó társasági ember, lehetett vele lazábban beszélgetni, és ha kellett, komoly okfejtésekbe is belement, de mindig azt éreztük, hogy van egy titokzatos oldala, amit nem lehetett megfejteni” – emlékezett vissza a minisztert az egyetemről ismerő forrásunk, aki kitért arra is, hogy Seszták rendszeresen hazajárt Kisvárdára, ahol már egyetemi évei alatt Ukrajnából behozott árukkal üzletelt.
A rendszerváltás után, aki csak tehette, Kisvárdáról és a környező településekről kijárt a szomszéd országba, ahol közepesen jó kapcsolatokkal is gyakorlatilag fillérekért szerezhetett be bármit, amit Magyarországon jóval drágábban lehetett elpasszolni. A bibós társaságából mások mellett Rátky Miklóssal volt feltűnően jóban, ezért sem meglepő, hogy Seszták Miklós miniszteri beiktatását követően néhány hónappal a Dr. Rátky és Társa Ügyvédi Iroda bekerült azok közé, akik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fölkérésére a magyar államot képviselték a devizahiteles perekben.
A Fidesszel szemben
Diplomát 1994-ben kapott, egy évvel korábban nősült, feleségével máig együtt él, két gyermekük van. Frissen végzett jogászként Kisvárdán kezdett ügyvédkedni, elsősorban adó- és cégügyekre specializálódott, később saját irodát is nyitott. A környék nagyvállalkozói közül többel kiváló kapcsolatot alakított ki, de családi összeköttetései is segíthették előmenetelét: egyik atyai nagybátyja, Seszták László 1990 és 1994 között KDNP-s országgyűlési képviselő volt. A rokonok közül azonban a másik nagybáty, a dúsgazdag Seszták Imre a nagy hal: Magyarországon az elsők között kereskedhetett kedvezményes orosz gázzal az érdekeltségébe tartozó Turbo Team Kft.-n keresztül – Seszták Miklós fiatalon ennek a cégnek is dolgozott. „A kilencvenes évek utolsó éveire látványosan megszaporodtak Miklós kapcsolatai, többször olyan megjegyzéseket is tett nekünk, hogy ha az adóhatósággal valami problémánk akadna, csak szóljunk neki, lehet, hogy tud intézkedni” – mesélte egy a kisvárdai közéletben évtizedek óta otthonosan mozgó forrásunk. Ő mondta azt is, hogy a jelenlegi nemzeti fejlesztési miniszternek a kezdetektől voltak politikusi ambíciói, de erről először csak szűk körben, a barátainak beszélt.
1998-ban Seszták Miklós függetlenként, a Fidesszel szemben indult az országgyűlési választásokon. A fiatal ügyvéd az első fordulóban a tizenhárom jelölt közül a harmadik legtöbb szavazatot gyűjtötte be, 14,14 százalékos eredményével alig több mint három százalékkal maradt el Borkó Károly fideszes jelölttől, és bejutott a második fordulóba. Az akkori megyei Fidesz egyik vezető beosztású politikusa lapunknak elmondta, Seszták jelentkezett náluk, hogy belépne a szervezetbe, ha ő lehetne a Kisvárdát és környékét magában foglaló választókerület jelöltje, de a pártban akkorra már eldőlt Borkó indulása. Seszták függetlenként is aktívan kampányolt, az őt támogató vállalkozóktól származott ehhez a pénz jelentős része: Kisvárdán ingyenmozit szervezett, plakátokra, szórólapokra költött. Az egyik szórólapon a második forduló előtt így biztatta a választókat: „Vannak, akik még nem szavaztak Dr. Sesztákra, (…) mert a divatos, felkapott pártok jelöltjeire szavaztak (MSZP, Fidesz). Dr. Seszták Miklós a helyes döntés”. A második forduló előtt rávette az akkori kisvárdai polgármestert, Oláh Albertet, hogy lépjen vissza a javára, ám így is alaposan lemaradt a győztes szocialista és a második fideszes jelölt mögött – közel 16 százalékos eredménye azonban sokakat meglepett.
Sesztákot Kisvárdán Oláh Albert karolta fel, aki 1994-ben betette a jogi és ügyrendi bizottság külsős tagjának. 1998-ban a még mindig csak 30 éves ügyvéd az Oláh és csapata által létrehozott Itt élünk nevű helyi civil szerveződés színeiben listáról bekerült a kisvárdai képviselő-testületbe. A jogi és ügyrendi bizottság elnöke lett; egyebek közt a közbeszerzések és egyes ingatlanügyletek előkészítéséért felelt. Közben több cégben is érdekeltséget szerzett: 1995-től a Haváz Építő és Kivitelező Bt.-ben, 1998-tól a Nagy és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-ben volt kültag. (Arról a Népszabadság írt korábban, hogy megszeghette az ügyvédi etikai szabályzatot, mert a Nagy és Társa Bt. esetében több olyan iratot is hitelesített, amelyen kültagként aláíró volt, a Haváz Bt.-nél pedig saját kültagi viszonya megszüntetését ellenjegyezte ügyvédként.) Ügyvédi munkájából is egyre több bevétele származott, kapcsolatrendszere folyamatosan bővült, 2002-ben mégsem indult újra országgyűlési képviselőnek. Bár már akkoriban tudható volt, hogy a végül győztes Borkó Károllyal nem volt kibékülve, a kisvárdai testületben közösen kellett dolgozniuk, hiszen Seszták Miklós a KDNP 1997-es szakadása után létrejött Fidesz-barát Magyar Kereszténydemokrata Szövetség listás helyén 2002-ben is helyi képviselői mandátumhoz jutott. A függetlenként újra polgármesternek választott Oláh Albert megint a jogi és ügyrendi bizottság élére ültette, s bekerült a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlésbe is, ahol a gazdasági és vagyonbizottság elnöke lett.
Hatalomátvétel
A megyei Fidesz akkori ügyeit ismerő forrásaink szerint Seszták Miklósnak a 2000-es évekre stabil országos fideszes kapcsolatai lettek, Kubatov Gáborhoz kimondottan jó viszony fűzte, a volt debreceni polgármester akkori tanácsadóján, Rácz Róberten keresztül Kósa Lajoshoz is közelebb került, és Orbán Viktor is tudott róla. Végül egy kisebb csoportnak a megyei tagság háta mögött Borkó Károlyt sikerült a háttérbe szorítani, így a Fidesz nem őt indította a 2006-os országgyűlési választásokon. Sokáig úgy tűnt, hogy Seszták már ekkor megkapja a választókörzetet, állítólag Orbán először erre rá is bólintott, végül az utolsó pillanatban változott a terv. Kisvárdán máig többen azt állítják, hogy házon belül kiderülhetett róla valami kínos ügy, és az akkor még erős szocialista bázissal rendelkező városban a Fidesz nem akart kockáztatni. (Úgy tudjuk, ekkortájt Seszták egy időre el is tűnt: sok időt töltött az Egyesült Államokban, ahová később, 2010 körül a családja egy évre ki is költözött. New Jersey környékén éltek, a gyerekek kint jártak iskolába.) Végül hivatalosan csak 2005 decemberében mutatták be a Fidesz jelöltjét, Oláh Albertet. A kisvárdai polgármester végül néhány százalékkal kikapott Szép Bélától (MSZP), s bár az önkormányzati választásokat ismét megnyerte, egyre inkább érezhető volt, hogy a Fidesz nem számol vele a továbbiakban.
A képviselő-testületben egyre több lett a szóváltás Oláh és Seszták között, aztán kiderült, hogy a 2010-es országgyűlési választásokon már az utóbbi indulhat fideszes színekben. Az addigra a vállalkozásaiból és az ügyvédi irodája révén jelentős vagyont felhalmozó politikusnak pénz és paripa nem számított, intenzív kampány után hatalmas fölénnyel nyerte a választásokat. Oláh Albertnek a feketeleves jött, a korábbi ígéretek ellenére a Fidesz–KDNP (és így Seszták) nem őt, hanem az akkor pedagógusként dolgozó Leleszi Tibort akarta a város élén látni. Ősszel Leleszi rommá verte a függetlenként próbálkozó Oláht, s a testületben is – amelyben ismét ott volt Seszták Miklós (ráadásul ezúttal egyéni mandátumot szerzett) – elsöprő fideszes fölény alakult ki. A megyei közgyűlésbe Seszták már nem pályázott, viszont a kisvárdai testület megszavazta, hogy továbbra is ő legyen a helyi jogi és ügyrendi bizottság első embere.
Azok a milliók
Seszták Miklós vállalkozói, ügyvédi, illetve politikai karrierje párhuzamosan futott. A kétezres évek elejére már több nagyobb cégnek is ő látta el a jogi képviseletét, és a városban többen tudták, hogy ukrán és orosz ügyfelei is voltak. Seszták 2001 és 2003 között ügyvédként fontos szerepet vállalt abban, hogy három kisvárdai címre bejegyezzenek legalább 7-800 céget úgy, hogy ezek mindegyike fölszívódott az évek során. A cégbíróságokon fellelhető dokumentumok szerint a bejegyzéssel kapcsolatos ügyvédi teendőket látta el; volt olyan nap, amikor több tucat betéti társaságot regisztráltak a cégbíróságon. E cégeknek jellemzően ukrán és/vagy orosz bel-, illetve kültagjaik voltak, a vállalkozások tevékenységi köre teljesen egyforma volt. Az üggyel korábban az Index foglalkozott, de a környéken élő, az Átlátszónak is publikáló szabadúszó újságíró, Móricz Csaba is rengeteget kutatott a cégtemetők után. A külföldi állampolgárokat olykor buszokkal hozták Magyarországra, hogy alá tudják írni az alapításokhoz szükséges iratokat, de sokaknak csak az útlevelét juttatták át a határon. Ebben az időszakban Seszták Miklós sokat járt át Ukrajnába, de az egész ügylet értelmi szerzője nem ő, hanem egy nyíregyházi nő, akkori nevén Podlovicsné Linzenbold Marianna lehetett: ő volt az összekötő kapocs egy ún. multi-level marketing (MLM) rendszer alapján működő céghez, aminek ukrán és orosz értékesítési terveihez kellhettek a kisvárdai betéti társaságok. (Az MLM valójában bújtatott piramisjáték: a rendszer tetején lévők minél több ember beszervezésével hatalmas haszonra tesznek szert.) A vállalkozás termékeit a Kisvárdára bejegyzett cégek tagjai terjesztették volna Ukrajnában, de ez a vállalkozás végül másképp lépett be a szomszédos ország piacára, ezért a betéti társaságok bedőltek; az adóhatóság nem is érte el őket, így megindultak a kényszertörlések.
Seszták Miklós csomagolástechnikai objektumot fogdos Nyíregyházán 2.
Fotó: Balázs Attila / MTI
Oláh Albert szerint egymilliárd forintnál is több kár érte a várost a be nem hajtható iparűzési adók miatt, és ezt tudhatta Seszták Miklós is, aki a bejegyzések idején tagja volt az önkormányzatnak. A mostani nemzeti fejlesztési miniszter nem követett el törvénytelenséget, de a szerepe nyilvánvaló abban, hogy Kisvárda a 2000-es években cégtemető lett. Hogy Seszták mennyire volt tisztában azzal, mire kellenek a cégek, teljes pontossággal nem deríthető ki, hiszen amikor erről kérdezték, rendre azt válaszolta, köti őt a titoktartás. Az viszont meglepő, hogy a Somogyi Rezső út 1. szám alatti ingatlanba is jegyeztek be bt.-ket, amely az Opten cégadatbázisa szerint 2003 márciusától annak a TFK-Impex Ingatlanhasznosító, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-nek a tulajdonában áll, amelyben 2002-től Seszták Miklós felesége volt az ügyvezető, mi több, 2007-től ő az egyik tulajdonos. Az épület egy részében a Fidesz helyi irodája működött, most egy alapítványi iskolának adják bérbe, és itt van Sesztákné néhány éve nyílt új kávézója, ahová már Orbán Viktor is benézett egy erős feketére.
Akkori vagyonnyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy Seszták is jól járt. Azt például országgyűlési képviselőként tett bevallásában vettük észre, hogy 2002-ben vett egy 220 négyzetméteres házat Kisvárdán. A tömeges cégalapítás feltételezett kiötlője, Podlovicsné Linzenbold Marianna 2002-ben az akkori polgármester csapatában bejutott a kisvárdai képviselő-testületbe, amelynek az ülésein egy ideig Sesztákkal egymás mellett volt a székük. (Podlovicsnénak 2004-ben le kellett mondani a mandátumáról, mert kiderült, hogy elítélték egy korábbi gazdasági bűncselekmény miatt, ráadásul korábban is büntetett előéletű volt.) De ülésrend nélkül is kimutatható az ismeretség köztük: megszereztünk egy társaságiszerződés-tervezetet, amely szerint a Sesztákné Berecz Marianna által vezetett TFK-Impex és Podlovicsné megalapítja a Várda Rádió Kft.-t, ha nyernek egy kisközösségi rádiófrekvencia-pályázaton. A 2003-as tervezeten Sesztákné aláírása is szerepel, mint ahogy a beadott, de végül nem nyert pályázaton is; utóbbin Seszták Miklós szignója is látható, a dokumentumot ügyvédként ő ellenjegyezte.
Sesztákék a kétezres évek közepén több cégbe is bevásárolták magukat, Sesztákné résztulajdonosa lett a Mobilex-Car 96 Szállítmányozási és Kereskedelmi Kft.-nek, majd a már fentebb említett TFK-Impexnek, Seszták Miklóshoz pedig a Ramiris Autó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. egy része került. Később a feleség érdekeltséget szerzett a TFK-Impex Plus Kft.-ben, a kisvárdai Opel-szalont működtető Ramiris Autó pedig teljes egészében Seszták Miklósé lett. Az utóbbi vállalkozás nem véletlenül kerülhetett képbe a miniszternél: ügyvédként a 90-es évektől dolgozott a számos cégből álló Ramiris-csoportnak, amely 2007 tájékán belekeveredett egy 17 milliárd forintos áfa-csalási botrányba. Több Ramiris-cég mögött offshore gyanús, egyebek közt Ciprusra vagy a Seychelle-szigetekre bejegyzett vállalkozások álltak. Csak egy példa: több éven keresztül a Ramiris Autó Kft.-ben Seszták tulajdonostársa volt a Ramiris Rubin Zrt., ami egy ciprusi, minden bizonnyal offshore vállalkozás alá tartozott. A Ramiris Rubin egyik korábbi tulajdonosa az a Sándor Kornél volt, aki Seszták Miklóssal egy osztályba járt az esztergomi diákévek alatt.
A ramirises kapcsolatok révén kerülhetett képbe Seszták az Oxygen Wellness Kft.-nél, amely a 2010 decemberében, a budapesti Naphegy utcában átadott, több fideszes politikus és Tiborcz István által is kedvelt kondipalota üzemeltetője. Ennek tulajdonosa a Cipruson bejegyzett Clarement Investments Ltd., melynek a Privátkopó.hu szerint egy időben Seszták Miklós volt a jogi képviselője. Seszták egy másik, az Árpád úti wellnessközpont avatásán a működtetők nevében állt ki a nyilvánosság elé, és járta be a komplexumot Cseh László úszó, valamint az akkori kerületi szocialista alpolgármester oldalán.
Vállalta
Seszták a már kiépült cégbirodalommal és a jól jövedelmező ügyvédi irodával a háta mögött jutott a parlamentbe 2010-ben, s már akkor több mint 100 millió forint volt a bevallott megtakarítása, a hozzá és a feleségéhez köthető vállalkozásoknak pedig százmilliós összértékű ingatlanjaik voltak. Kisvárdán mindenki tudta, hogy a 2010-es polgármesterváltás után nem a csendes Leleszi Tibor, hanem a mostani fejlesztési miniszter és csapata vezeti a várost. A képviselő-testületi üléseken előfordult, hogy a Leleszinek feltett kérdésekre a hivatalosan csak önkormányzati képviselői státuszban ott ülő Seszták válaszolt. Seszták ügyesen lovagolta meg azt a még az előző városvezetés által elnyert pályázatot is, amelynek keretében szinte a teljes belvárost átépítették. „Már a 2010-es évek előtt is érezhető volt, hogy növekedett a befolyása, de az önkormányzati választás után gyakorlatilag megtörtént a teljes hatalomátvétel, a fejlesztések kivitelezői, az önkormányzattal üzleti kapcsolatban álló cégek gyakorlatilag mind Seszták Miklós felől érkeztek, az ő jóváhagyása nélkül a városvezetés kezdetben alig hozott meg önálló döntéseket” – mesélte egy, akkor még a városházán dolgozó hivatalnok.
Az Országgyűlésben Seszták Miklós első ciklusában a gazdasági és informatikai bizottságba került, annak egyik albizottságát vezette, s néhány hónapig a fogyasztóvédelmi bizottság tagja is volt. Parlamenti képviselőként az első nagyobb dobása az volt, hogy 2011-ben az ő neve is ott szerepelt a sportfinanszírozásban máig kiemelkedő szerepet játszó taotörvény előterjesztői között. 2011-ben elindult a Magyar Sakkszövetség elnöki székéért, és a választáson megverte az ismert jobboldali pénzembert, Töröcskei Istvánt, az Államadósság Kezelő Központ akkori vezetőjét. Seszták vezetése alatt sokat javult a szövetség anyagi helyzete, az elnökség új támogatási és finanszírozási rendszert épített ki, de végül 2015 májusában a már miniszter Seszták átadta a vezetést unokatestvérének, az édesapja olajbizniszei után örökölt vagyon jóvoltából milliárdos Seszták Tamásnak.
Seszták 2012-re már biztosan túl volt az első közös buliján Orbán Viktorral: a YouTube-ra feltöltött videó tanúsága szerint Etyeken egy szoboravató utáni afterpartyn együtt dalolt a miniszterelnökkel. A prímás, Orbán Viktor és Nemcsák Károly színművész mellett álló Seszták nem egy bulicsászár, de olykor ő is beleénekel a szövegbe: „Jó reggelt kívánok, elmentek a fehérvári huszárok. Erre-arra jártak, sok kislányt meghágtak”. A miniszterelnök kezében pálinka, a kisvárdai politikust viszont nem látjuk inni – ismerői szerint nem szívesen fogyaszt alkoholt.
Az igazán nagy munka akkor szakadt Seszták nyakába, amikor rábízták a felszámolói piac teljes átalakítását. Országos politikusként ekkorra már túljutott első igazán nagy botrányán is, de ez sem ingatta meg különösebben. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2013-as, széles sávú körzethálózati fejlesztésre kiírt pályázatán a 20 milliárd forintos keretből 12,5 milliárdot öt olyan cég nyert el, amelyeket ugyanazon a napon, ugyanakkora alaptőkével alapítottak 2012 júniusában, ráadásul egy címre jegyezték be őket. A cégek közül többnek is résztulajdonosa az Enternet 2001 Kft., amely részben a Demján Sándorhoz is köthető tulajdonosi körrel rendelkező Enternet Invest Zrt. érdekeltségébe tartozott. Seszták Miklós egy ideig az Enternet Invest felügyelőbizottsági tagja volt, de még éppen azelőtt kilépett, hogy a cégek megkapták volna a 12,5 milliárdos megbízást. A politikusnak magyarázkodnia kellett: azt állította, nem is tudott a pályázatról, felügyelőbizottsági feladatai miatt évente csak egyszer futott össze a társasággal, pénzt pedig nem kapott a munkáért. Végül 2013 októberében a Miniszterelnökség nyomására az NFÜ visszavonta a pályázat átláthatatlannak minősített részét, s a korábban megkötött szerződéseket felbontották.
A felszámolói piac újraszabásakor Seszták Miklós lett az elnöke annak a bírálóbizottságnak, amelyik eldöntötte, hogy mely vállalkozások lehetnek tagjai az új felszámolói névjegyzéknek. A bekerülésért pályázni kellett, de az eljárás kísértetiesen hasonlított a trafikügyekre, hiszen a bizottság gyakorlatilag azt hozott helyzetbe, akit csak akart. A bírósági felszámolói pályázatra 344 cég adta be a dokumentumait, közülük 130-an kerültek fel a hivatalos jegyzékre. Az új szereplők között több olyan cég is feltűnt, melyek tulajdonosai közel álltak egyes jobboldali körökhöz, vagy korábban a trafikpályázatokon is eredményesen szerepeltek. Tiborcz István is rendszeresen megfordul a névjegyzékbe újonnan bekerült egyik cégnél, emellett egyik ismerőse, Hamar Endre is bekerült a felszámolói bizniszbe. (Lásd: „Az átlagosnál jobban kedvelt cégek”, Magyar Narancs, 2015. szeptember 24.) Seszták Miklós e fontos piac újraosztását vezényelte le úgy, hogy látszólag megoldotta, amit rábíztak, és még a törvénysértés gyanúját is vállalhatta. Legalábbis erre utal, hogy a névjegyzéket megtámadó vesztes felszámolók közül többen pert nyertek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben arra hivatkozva, hogy szabálytalan volt az eljárás.
A miniszter
A 2014-es országgyűlési választások előtt nem volt kérdés, hogy Seszták Miklós indulhat újra a kisvárdai térségben. Egyeduralma tovább szilárdult a városban, ahol a helyi médiát gyakorlatilag teljesen bevette: a megyei napilap állandó szereplője volt, az önkormányzat által nyomtatott újság mellette kampányolt, és 2014 márciusára létrehoztak egy rádiót is Kisvárdán, amely egy egyesület nevén van, de helyben mindenki Sesztákot sejti mögötte. (A rádió a politikus feleségéhez köthető vállalkozás egyik épületéből sugároz). A körzetet magabiztosan hozta Seszták, több mint 21 százalékkal verte a második jobbikost. Ekkorra már fellendítette a város sportéletét is: a kézilabdások és a másodosztályba feljutott focicsapat is komoly bevételeknek örülhetett, amelyek nagyban Seszták Miklós kapcsolatainak és a taotámogatásoknak voltak köszönhetők.
Bár Seszták egyre jobban feküdt a felső vezetésnél és a KDNP is tolta (örülnek, hogy van egy épkézláb politikusuk), arra még a pártszövetségen belül sem gondoltak, hogy a 2014-es kormányalakítás során miniszteri pozíciót kap. Kinevezését a Jóistenen, a szerencsén és Orbán Viktoron kívül annak is köszönheti, hogy már a választások idején megkezdődött Simicska Lajos és embereinek a háttérbe szorítása. A korábbi tárcavezetőnek, Németh Lászlónénak mennie kellett, és az utód csak a szűkebb politikai közösségből érkezhetett. Sesztákban lehetett bízni abban a tekintetben, hogy feltétel nélkül végrehajtja Orbán Viktor kéréseit, segít Simicskáék kiszorításában, és némileg ellenpólusa lehet a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak. A szóbeszéd szerint a miniszterelnök utasította arra az új nemzeti fejlesztési minisztert, hogy hivatalba lépése után azonnal világítsa át az NFM alá tartozó állami gigacégek gazdálkodását; a Napi Gazdaságnak adott interjújában Seszták Miklós ezt „eredményhatékonyági elemzésnek” nevezte. Végül 2015-ben küldték el a köztudottan Simicska-közeli Baji Csabát a Magyar Villamos Művek éléről és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) első emberét, Marton Pétert; de mennie kellett a Szerencsejáték Zrt., a Volánbusz Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezetőjének is.
Bár az uniós források feletti felügyeletet korábban éppen a fejlesztési tárcától kapta meg a Miniszterelnökség, az NFM-nél 2014 után is stratégiailag fontos ágazatok felügyelete maradt, köztük az energetika, a közlekedés, az állami vagyongazdálkodás, az infokommunikációs szabályozás. Ez arra utal, hogy Sesztákkal komolyan számol Orbán Viktor. Ő pedig szép lassan körbebástyázta magát a saját embereivel; az egyik legfontosabb, az energiaügyért felelős államtitkári pozícióba régi ismerőse, Aradszki András került, akinek a lánya korábban dolgozott a praxisát jelenleg szüneteltető miniszter ügyvédi irodájában. A szintén szabolcsi Tasó László is államtitkár lett az NFM-nél, majd Seszták Miklós 2015-ben azt a Szivek Norbertet nevezte ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő élére, akit még Kisvárdáról ismer; Szivek a Várda-Drinknél dolgozott. Az MNV vezére köztudottan jó viszonyt ápol Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal is.
Seszták számos olyan területet visz, ami Orbán szívügye is – ilyen a részben az ő felügyelete alá is tartozó rezsicsökkentés, az államosítások, az infrastruktúra, azon belül is a stadionfejlesztés. A miniszter láthatóan élvezi is Orbán bizalmát, de a színfalak mögött Lázár Jánossal lehet némi érdekellentéte – mégpedig épp az energiaszektor miatt, hiszen a Miniszterelnökségnek és az NFM-nek is vannak az ágazathoz köthető fontos feladatai. Az utóbbi hónapok történései után többen úgy vélik, Seszták az erőnyerő, de az utolsó szó ebben is Orbán Viktoré. Nyílt vitákra és összecsapásokra biztosan nem számíthatunk, a miniszter a visszahúzódóbb kormánytagok közé tartozik, keveset beszél a parlamentben, akkor is csak jobbára fölolvassa a beszédeit.
Miniszteri munkája mellett Seszták Miklós gyakran megfordul Kisvárdán, ha teheti, ott tölti a hétvégéket, közvetlen és könnyen megszólítható akár a misén, akár egy városi rendezvényen.
A hazai pálya előnyei
A városban sokan, még korábbi ellenfelei is örülnek, hogy „van egy miniszterük”, hiszen láthatóan gyorsabban fejlődik a település. Igaz, többen is megjegyezték, hogy a látványberuházások helyett inkább a munkahelyteremtést kellene ösztönözni, és sokan a stadionépítést sem tartják a legjobb ötletnek. Erről október végén derült ki, hogy nem másfél, hanem kétmilliárdba kerül majd; a látványterveket júliusban mutatta be Seszták. A jelenleg a másodosztályban szereplő együttes otthona 2500 férőhelyes lesz, de a stadion környezetében is jelentős sportberuházások várhatók. Van miből fejleszteni, csak 2015-ben 1,26 milliárd forint jutott az egyesületnek a taofelajánlásokból. Kisvárdán kicsiben a felcsúti modell nyomait lehet felfedezni: a csapat mögé beálló nagyvállalatokat valahogy mindig megtalálják az állami támogatások is. A főszponzor Master Good idén márciusban 3,56 milliárd forint állami támogatást kapott kisvárdai üzeme fejlesztéséhez. Mivel a focit Orbán Viktor miatt szeretni kell, becsülettel szerzi a milliárdokat a csapatnak Seszták Miklós, de helyi ismerőitől úgy tudjuk, hogy közelebb áll hozzá a kézilabda. A kézis lányok hosszú idő után visszajutottak az élvonalba, bár egyelőre csak az alsóházban szerénykednek. És meglehet, Kisvárdán előbb vagy utóbb nemcsak első osztályú focicsapat, de kaszinó is lesz. Legalábbis a városban ez a pletyka terjed, amióta többször látták – egyebek közt az egyik helyi nyári fesztiválon rendezett Tankcsapda-koncerten – Seszták Miklóssal a kisvárdai felmenőkkel is rendelkező Andy Vajnát.
Hol az iroda?
A kaszinóbizniszbe bekerült a fejlesztési miniszter egyik gyerekkori jó barátja, Kruppa Zsolt is. Kruppa és a miniszter felesége közös vállalkozásokat is visznek. A kormány – egyebek közt az NFM jóváhagyásával – Andy Vajna és a debreceni Szima Gábor után annak a Treff-Klub Kft.-nek engedte meg, hogy nyithasson kaszinót Győrben, amelynek az ügyvezetője Kruppa Zsolt. Az ideje jelentős részét az Egyesült Államokban töltő Kruppának van saját vállalkozása is, a telephelye ugyanott van, ahol Seszták Miklós autókereskedése. Ez sem a véletlen műve, hiszen három vállalkozás, közte Kruppa Várda King Invent Kft.-je az autószalonnak és a miniszter ügyvédi irodájának otthont adó ingatlanban vásárolt magának egy-egy irodát, amelyre 10-10 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást és kedvezményes hitelt is kaptak. Az adásvétel előtt nem sokkal az ingatlant társasházzá alakították, amelyre így 2013-ban be is jegyezhették a három vállalkozás új tulajdonjogát.
A három cégből kettő a pályázat beadása előtt, 2012 első harmadában jött létre: a Great Alexander Kft. bejegyzésében Seszták Miklós is szerepet vállalt, míg a Várda King Invent Kft. alapító okiratát a miniszter ügyvédtársa nyújtotta be a cégbíróságon. A harmadik szerencsés a pályázat elnyerésekor a volt esztergomi osztálytárs, Sándor Kornél tulajdonában állt; a King Beruházó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. most egy ciprusi cégé, de Sándornak nem kell szomorkodni, megmaradt neki a Great Alexander. A változatosság kedvéért a Kingen keresztül a Várda King Invent is Sándor Kornélé volt, de egy tulajdonoscsere után a vállalkozás átkerült Kruppa Zsolthoz.
November végén az autószalonnak is otthont adó épületnél kerestük a három kft.-t, de semmi nyomát nem találtuk, mint ahogy annak sem, hogy ott lenne Seszták Miklós képviselői irodája, pedig a miniszter a honlapján ezt a címet tünteti fel. Ezért sem értjük, miért bérel neki közpénzen az Országgyűlés Hivatala (OH) idén áprilistól havi 259 ezer forintért irodát Kisvárdán, amikor a hozzá vagy a feleségéhez köthető vállalkozásoknak több ingatlana is van a városban. Az OH kereshető adatbázisában nincs megadva az iroda címe, csak az, hogy a Naracom Informatikai Kft.-től bérli Seszták a helyiséget. Ez azért is furcsa, mert a Naracom székhelye éppen a Sesztákné résztulajdonában lévő TFK-Impex Plusz ingatlanában van, amely az Opel-szalon szomszédságában található. Így még az is megtörténhet, hogy a TFK-Impex Plusz kiadta a Naracomnak az irodaházat vagy annak egy részét, és a Naracomtól Seszták Miklós visszabérli azt. Ez egyelőre még csak erős gyanú, hiszen lapzártánkig nem kaptuk meg a bérleti szerződést, pedig kikértük az Országgyűlés Hivatalától. Próbáltunk bejutni az irodaházba, amely a látogatásunkkor zárva volt; de semmi nem utalt arra, hogy tényleg működne ott képviselői iroda, se egy névtábla, se egy Fidesz-logó. | Az erőnyerő | A parlament egyik leggazdagabb képviselője, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) vezetője, Kisvárda kiskirálya és Orbán Viktor egyik fő fegyverhordozója. Csendben teszi a dolgát, így jól ellensúlyozza a túlkapásokra is hajlamos Lázár Jánost. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/az-eronyero-101912 | 2016-12-15 10:03:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Karácsony 2019-ben még feladatának gondolta a budapesti lakhatási válság megoldását
- idézte fel Szentkirályi Alexandra, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője a közösségi oldalán. Hozzátette, a főpolgármester ezenfelül még új kollégiumi helyeket ígért, helyette ma már egykori kollégiumépületet adna el hasznosítás helyett, a lakhatási válság megoldását pedig a kormánytól várja. - Hogy van ez? - kérdezte, majd bemutatta a főpolgármester hamisnak bizonyult öt évvel ezelőtti ígéretét.
Mint arról lapunk korábban beszámolt, a fővárosi önkormányzat éppen a választási kampány előtt hozta létre alakásügynökséget,amelynek feladata lett volna a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő lakások kiadása, illetve új ingatlanok bevonása a piacról, majd azok kiadása a piaci árhoz képest húsz százalékkal olcsóbban.
A szervezet azonban olyan eredménytelenül működik, hogy fél év alatt mindössze 25 lakást sikerült a piacon lévő 140 ezer elérhető bérlakásból bevonni a programba.
Szentkirályi Alexandra arról beszélt, hogy Budapesten lakhatási válság van, ami Karácsony Gergely felelőssége. A főpolgármester öt éve programjában bérlakásépítést, kollégiumépítések támogatását ígérte, és egy sor más kamuterve is volt. A fővárosi Fidesz-KDNP frakcióvezetője szerint Karácsonyék saját totális lakhatási kudarcukat próbálják elsunnyogni, de ezt a várost ők vezetik.
A probléma megoldását mindig a kormánytól várják, majd most, hogy a kormány megelégelte Karácsony tétlenségét, a Városháza pánikolni kezdett
- fogalmazott Szentkirályi Alexandra. Karácsony erre úgy reagált, hogy egyeztetést kért a kormányról a lakhatási válságról, pedig a saját háza táján is lenne mit söprögetni.
Az elvileg lakáskiadással foglalkozóFővárosi Lakásügynökség honlapjána fő feladatuknak azt határozzák meg, hogy egy olyan együttműködést indítsanak el, amely révén bővíteni tudják a biztonságosan és megfizethetően bérbe vehető lakások számát Budapesten. Közlik azt is, hogy a program Budapest Főváros Vagyonkezelő Központtal együttműködésben valósul meg. Avagyonkezelő oldalánazonban szó sincs egyetlen bérlakásról sem, inkább irodák, raktárak bérlésével és értékes ingatlanok eladásával foglalkozik ez a fővárosi társaság.
Az itt szereplő ingatlanok egy része ráadásul nem is a fővárosban található, hanem vidéken. A vagyonkezelő központ a tegnapi állapot szerint bérleti pályázaton három ingatlant hirdetett meg. Aki innen szeretne tájékozódni, bérbe vehet például egy V. kerületi, 233 négyzetméter alapterületű alagsori helyiséget irodának havi 729 ezer forint plusz áfa összegért, vagy ha ez mégsem nyerné el a tetszését, egy VI. kerületi 200 négyzetméteres üzlethelyiségbe is beköltözhet, amiért nettó 224 ezer forintot kell fizetni minden hónapban. Kivehető ugyanakkor egy raktárhelyiség is Gyulán, amiért havonta csupán 44 ezer forint plusz áfa összeget kell befizetnie a jelentkezőnek havonta a főváros kasszájába. Érdekesebb tételekkel találkozunk azonban az ingatlaneladási pályázatok között.
Eladásra kínálnak például nyolc hatalmas telket, összességében több mint félmilliárd forintért, két volt iskolaépületet a XI. kerületi Rimaszombati úton és a IX. kerületi Soroksári úton, egy volt mozit a XX. kerületben, egy pinceraktárt és egy vidéki, lerobbant lakóházat, amely potom 2,5 milliós kezdő áron megszerezhető Gyomaendrődön.
A legérdekesebb ingatlanok a pályázati kiírások között azonban azok a kastélyok, amelyek szintén a főváros tulajdonában állnak.
Elárverezik például a kéthelyi Hunyady-kastélyt, amely a közelmúltban szociális otthonként üzemelt, ennek a kikiáltási ára 218 millió forint plusz áfa.
Az épület közel 4000 négyzetméter alapterületű, tartozik hozzá számos melléképület, például gazdasági épületek, garázs, pavilon, buszgarázs és műhely is. A fővárosnál megvásárolható egy árverésen a hatalmas egykori Jankovich-kastély is Szőlősgyörkön, amely egy 17 hektáros területen áll egy közel 5000 négyzetméteres iskolával együtt és melléképületekkel, amelyek összesen csaknem 3000 négyzetméter alapterületűek. Az ingatlan 286 millió forint plusz áfa kikiáltási áron eladó.
Borítókép: Karácsony Gergely egy tüntetésen a fővárosban ( | Miért van lakhatási válság Budapesten? | Miközben súlyos lakhatási válság van Budapesten, a főváros vagyonkezelője hatalmas telkek, volt iskolaépületek és kastélyok eladásával foglalkozik. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/10/miert-van-lakhatasi-valsag-budapesten | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Végrehajtást rendelt el augusztus 15-én az erősen kormánypárti Promenad24 hírportált és a Rádió 7-et is üzemeltető Dél-alföldi Média Centrum Kft. ellen az illetékes Szegedi Törvényszék, írja a hódmezővásárhelyi önkormányzat lapja, a Hódpress.
A végzést a portál szúrta ki az Igazságügyi Minisztérium elektronikus céginformációs rendszerében, de hogy miért rendeltek el végrehajtást a cég ellen, azt nem sikerült megtudniuk, mint ahogy azt sem, hogy a Szegedi Törvényszék a 0600-5.Vh.51/2024-as ügyszámú végzését kinek a kérésére adta ki.
Végrehajtást egyébként adós ellen indítanak a leggyakrabban, jellemzően az adóhatóság adó vagy annak számító kintlévőségek miatt, de indítványozhatja olyan természetes személy is, akinek pénzbeli követelése van az adóssal szemben, amit más törvényes módon nem tud érvényesíteni. Ilyen esetben az adós vagyoni jogai korlátozódnak a behajtás miatt, például a számlájára, munkabérére, ingóságaira, ingatlanára folyhat végrehajtás.
Az erősen kormánypárti Promenad24-et a környéken csak Lázár János propagandalapjaként szokták emlegetni, bár hivatalosan nincs köze a miniszternek a kiadóhoz. A Dél-alföldi Média Centrum Kft. többségi tulajdonosa korábban a fideszes üzletember, Rákay Philip volt, aki sok más mellett a Lázár által felügyelt Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. felügyelőbizottságának is tagja volt.
Rákay márciusban vált meg a tulajdonrészétől, miután a portál munkatársai kritizálták a Márki-Zay Péterrel közösen szereplő, a hódmezővásárhelyi polgármestertől el nem határolódó Navracsics Tibor területfejlesztési minisztert.
A kiadó kisebbségi tulajdonosa Bada János ügyvéd, Lázár János egykori évfolyamtársa, aki Lázár polgármestersége idején a városi rádiót üzemeltető cég egyik tulajdonosa is volt, később pedig a miniszterhez tartozó Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács szakértői testületébe is bekerült.
A kiadó ügyvezetését 2023 novemberéig Göbl Vilmos vitte, aki egyben Lázár sajtósa is volt, de 2018-ban Csepreghy Nándor is feltűnik társtulajdonosként a cégtörténetben, ő az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára.
A Rádió 7-nek gyakori vendége Lázár János, aki a térség képviselője is a Parlamentben. A Promenad24 a júniusi választások és a helyi fideszes vereség után egy cikkében Lázár János utódját castingolta 2026-ra, mivel a miniszter még januárban bejelentette, hogy nem indul egyéni országgyűlési képviselőjelöltként a jövőben. A lap később már annak az okát kutatta, hogy a júniusi választásokon miért maradt otthon 4 ezer vásárhelyi fideszes.
A Szegedi Törvényszéket, a Promenad24 és a Rádió 7 szerkesztőségét levélben kerestük az üggyel kapcsolatban, amint érkezik válasz, beszámolunk róla. | Végrehajtás indult a Lázárhoz kötődő vásárhelyi Promenad24-et és Rádió 7-et üzemeltető cég ellen | A Dél-alföldi Média Centrum Kft. többségi tulajdonosa korábban Rákay Philip volt, de ő eladta a részét, miután a Promenad24 munkatársai kritizálták, hogy Navracsics Tibor Márki-Zay Péterrel közösen szerepelt. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/megye/2024-09-17/vegrehajtas-indult-a-lazarhoz-kotodo-vasarhelyi-promenad24-et-es-radio-7-et-uzemelteto-ceg-ellen/66e94e5547d3c037265dd330 | null | true | null | null | szegeder.hu |
"Egyszer ezt az intézkedést már megtámadták, akkor is megvédtük, most is meg fogjuk védeni" - fogalmaz a tárca közleménye.
Felidézték:
a Bíróság korábbi ítéletében emlékeztetett arra, hogy a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert, és alkalmazhatnak progresszív adóztatást az árbevétel tekintetében.
Mindemellett a Bíróság azt is hangsúlyozta, hogy mivel valamennyi Magyarországon, az érintett ágazatban tevékenységet folytató vállalkozás a kifogásolt adó alanyának minősül, és mivel az árbevételre vonatkozó különböző sávokra alkalmazandó adómértékek ezen vállalkozások mindegyike tekintetében érvényesek, az ezen adót bevezető magyar szabályozás semmilyen közvetlen hátrányos megkülönböztetést nem valósít meg, így a Magyarországon kivetett különadót összeegyeztethetőnek ítélte meg a letelepedés szabadságával is - tették hozzá.
A közlemény szerint a döntéssel "a brüsszeli Bizottság a családok helyett ismét az árdrágító és profithajhász SPAR oldalára állt, amely profitéhségét a magyar kormány ellen vívott folyamatos harccal próbálja elfedni". Bármit is tesz az uniós bürokrácia, a magyar kormány hajthatatlan marad és mindvégig az árak csökkentése és a magyar családok mellett fog állni - tették hozzá.
Az NGM álláspontja változatlan, a belföldi piacon csak olyan vállalkozások maradhatnak, amelyek jogkövető magatartásuk mellett figyelembe veszik a magyar fogyasztók érdekeit, azaz jó minőségű és jó áron elérhető termékeket kínálnak a magyar családok számára - közölték.
Azok számára, akik nem tartják vagy tartották tiszteletben a magyar fogyasztókat és túláraztak, nincs helye a magyar gazdaságban. A kormány, ahogy eddig is, úgy ezután is minden esetben, minden eszközével a leghatározottabb módon fog fellépni az indokolatlan extraprofitok és a tisztességtelen, családokat megkárosító magatartás ellen
- olvasható a tárca közleményében.
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért - tájékoztatott a brüsszeli végrehajtó testület csütörtökön.
Az egyes tagországok ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat tartalmazó októberi határozatcsomagjának keretében közzétett közleményében a bizottság emlékeztetett arra: már februárban felszólító levelet küldött Magyarországnak, amelyben kifejtette a törvénnyel kapcsolatos aggályait. Mivel a választ nem találta megfelelőnek, az uniós szabályoknak megfelelően májusban indokolással ellátott véleményében ismételte meg az Európai Unió Alapjogi Chartájában, a belső piac alapvető szabadságaiban és az uniós adatvédelmi jogszabályokban foglalt alapvető jogok megsértésével kapcsolatos kifogásait.
Válaszában Magyarország úgy foglalt állást, hogy a szuverenitás védelméről szóló törvény nem sérti az uniós jogot, és a felvetett aggályok megalapozatlanok - írták a brüsszeli közleményben.
A magyar hatóságok válaszának értékelését követően azonban az Európai Bizottság továbbra is fenntartja a megállapított kifogások nem orvosolt többségét. A kifogások az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jog megsértésével kapcsolatosak, köztük a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, az egyesülés szabadságát, az ügyvédi titoktartáshoz való jogot, valamint az ártatlanság vélelmét és az abból következő önvádra kötelezés tilalmát érintik.
Az Európai Bizottság úgy véli továbbá, hogy a törvény sérti a belső piac számos alapszabadságát, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, a szolgáltatási irányelvet, valamint az uniós adatvédelmi jogszabályokat.
Kifogásolták azt is, hogy a törvény rendkívül széles mérlegelési jogkörrel ruházza fel a Szuverenitásvédelmi Hivatalt az illetékességébe vágó vizsgálatok megkezdése, időtartama, tárgya és célja tekintetében, különösen az adatokhoz való hozzáférés terén, és felhatalmazza arra, hogy beavatkozzon a folyamatokba. A törvény nagymértékű nyilvánosság biztosítását írja elő az egyedi ügyekben lefolytatott vizsgálatok és azok megállapításai számára. Az uniós bizottság véleménye szerint ez az érintett jogalanyokra nézve negatív következményekkel jár és megbélyegző hatást is kiválthat. A hivatal széles hatásköre és tág mérlegelési jogköre számos embert és szervezetet, köztük civil szervezeteket, médiaorgánumokat és újságírókat fog érinteni aránytalan módon - tették hozzá. | A Nemzetgazdasági Minisztérium reagált az Európai Bizottság hazánk ellen indított keresetére | A SPAR Brüsszellel az oldalán újabb politikai támadást indított Magyarország és a magyar családok ellen, amikor is ismételten támadás alá vette a magyar kiskereskedelmi különadót. Ezzel olyan intézkedést kifogásol ismét, amelyről 2020-ban az Európai Unió Bírósága már kimondta, hogy megfelel az európai uniós normáknak – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-vel csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.bama.hu/hazai-gazdasag/2024/10/a-nemzetgazdasagi-miniszterium-reagalt-az-europai-bizottsag-hazank-ellen-inditott-keresetere | null | true | null | null | BAMA |
Glastonbury a legnagyobb és legrégibb rockfesztivál a világon. 2011-ben is átélhető, hogy különleges, a legnagyobb kényeztetéshez szokott sztárfellépők (idén U2, Coldplay, Beyonce) is elérzékenyülnek a tömeget látva. Nincs reklám, óriási a sár, mindenki brit, de még ezzel együtt is meglepően hasonlít a Szigetre.
Lehet patinás egy rockfesztivál? Nos, Angliában természetesen igen, hiszen aligha van még egy része a világnak, ahol a tradíció és a korszellem oly harmonikusan talál egymásra, mint e esők áztatta szigeten. Apropó, eső! Glastonbury legalább egy szempontból biztosan megváltoztatja az ember világképét: teljesen új értelmet nyer ott az a szó, hogy sár.
Makó tízezerszer messzebb van Jeruzsálemtől, mint a Sziget Glastonburytől
Nekünk, magyarul olvasóknak persze a fő kérdés az, hogy a magát a világon legnagyobbnak mondó fesztivál hogyan viszonyul a Szigethez? A rövid válasz annyi, hogy meglepően hasonlítanak.
Nagy területen rengeteg színpad, színház, cirkusz, mozi, lakókocsis árusok végelláthatatlan utcái, toi-toi vécék, sátrak tízezrei. Kissátorban valami izére ugrálnak, nagyszínpad előtt kezeket mutatnak, földön bambulnak, ok nélkül vonulnak. A tematikus- és nagyszínpadok rendszere is hasonló.
Az ördög a részletekben van, a különbségek ezért még érdekesebbek. A Sziget kényelmesebb hely, de pont ezért Glastonbury romantikusabb. A Sziget mögött ott van egész Budapest, ahova ki lehet járni, Glastonburyből viszont nincs menekvés. Mind a 170 ezer ember - ennyien vannak a fesztiválon a dolgozókkal együtt egyszerre – a Worthy Farm nevű területen él három teljes napig. Glastonbury település hét kilométerre van a fesztiváltól, odasétálni fárasztó és értelmetlen. London 180, a legközelebbi nagyváros Bristol pedig 37 kilométerre van.
Azért mennek, hogy ott legyenek
Glastonburybe azért mennek az emberek, hogy ott legyenek, nem azért, mert ezt vagy azt a fellépőt mindenképpen látni akarják , vagy hogy kinézzenek egy kicsit, milyen ott a buli. Mindig minden jegyet eladnak elővételben, jóval azelőtt, hogy akár egyetlen fellépő nevét is elárulnák. Így volt ez az idén is. Többen is azt mondták, hogy azért nem jönnek minden évben, mert nehéz jegyet szerezni.
A brit híres embereknél pedig fontos imidzs-kérdés, hogy ki nézi meg a fesztivált. Idén kiment a sárba Pippa és James Middleton, Vilmos herceg új rokonai, aztán ott volt Kate Moss modell és a balhéba keveredő Wayne Rooney labdarúgó is. Glastonburyben bulizni a brit közvélekedés szerint izgalmas teljesítmény.
Nagy nevek
Persze azt is lehet mindig előre tudni, hogy úgyis mindenki talál magának nézni valót. Pénteken például dönteni kellett, hogy U2, Radiohead, Fatboy Slim vagy Primal Scream legyen-e a program, csak hogy a legnagyobb aznap esti neveket soroljuk. Ráadásul megengedhette magának a fesztivál azt a nagyvonalú gesztust is, hogy a Radiohead fellépését eltitkolták, a programban "Special Guest" néven szerepeltek, és a helyszínen sehol sem hirdették ki, hogy aznap ők lesznek a vendégek. A hír persze azért gyorsan elterjedt, ahogy a Pulp hasonlóan titkos szombati fellépése is, harmincezren voltak azon is.
A több száz fellépőt csak úgy lehetett bezsúfolni a több mint ötven színpadra, hogy általában mindnekinek csak egy óra jutott. Ráadást senkitől soha nem láttunk, ezt nem is követelték a nézők.
Kényelmetlen
Az egyébként tehenek tartására hivatott farmon nem biztos, hogy szám szerint is kevesebb a vécé és a vízcsap mint a Szigeten, de attól, hogy mindig mindenki ott van, kevesebbnek tűnik. Kevesebb a sörsátor, az ötvenezres közönségre tervezett nagyszínpadok mellett két-két helyen mérnek csak alkoholt, és padok egyik kimérés mellett sincsenek.
Ha esik – márpedig legalább egy napot általában esik – olyan sártenger alakul ki, hogy gumicsizmában is nagyon nehéz a gyaloglás. Idén már a fesztivál előtti napokban hatalmas sár dagadt a farmon, és a pénteki nyitónapon egész éjjel zuhogott, hogy aztán szombat déltől kisüssön a nap, és ez a kegyelmi állapot kitartson egészen a hétfői távozásig, amikor megint eleredt.
Glastonburyben mindenki ormótlan gumicsizmát visel, hatalmas sárnehezékeket kell cipelni minden lépésnél, a földön csak úgy elfeküdni őrületes kockázatot jelent. A színpadok közötti mozgás ettől elképesztően lassú és fárasztó. Nem lehet úgy készülni, hogy itt belenézek ebbe és még pont átérek arra. Ha valaki valahova megérkezik, akkor örül, hogy ott van.
Velünk élő hippi hagyomány
Glastonbury hippifesztiválnak indult, egy évvel Woodstock után, egészen a 21. századig gyakorlatilag ingyen is be lehetett menni, mert nem volt körbekerítve. Most 200 font, vagyis 60.000 Ft. a jegy és nagy fal védi, de a főszervező ugyanaz a Michael Eavis mint a kezdet kezdetén, igaz most már nagy cégek is benne vannak a szervezésben.
Az első tíz évben fel sem merült, hogy például zuhanyzókat kellene építeni. A nonkonformista hagyomány még most is érződik, akkor is, ha a zsibvásár hangulat néhány helyszínen majdnem utoléri a Szigeten ismertet. A fesztivállátogatók ide is alapvetően bulizni járnak, és nem világot megváltani, de az ideológiai alapok mégiscsak élő tradíciónak tűnnek.
A hippi-hagyomány egyik fontos jellegzetessége, hogy Glastonburyben nincsenek reklámok. Így céges, szponzorált helyszínek sincsenek, az italméréseknél sem üvölt a zene, a színpadok közötti utakon csönd van – illetve halk morajlás és a gumicsizmák caplatása. Nincsenek vidámparkok, hoszteszek, szórólapozók, óriásplakátok sem. Nincsenek sátraik szervezeteknek vagy állami hivataloknak, nincs hangosbemondó a fő útvonal mentén.
Két szervezet van csak jelen, igaz, ők nagyon erősen: az Oxfam nevű jótékonysági, és a Greenpeace nevű környezetvédő szervezet. A harmadik világ segítése, a nagyvállalatok kapzsisága, a fair trade, a nukleáris leszerelés, az afrikaiak vízhez juttatása voltak a hivatalos témák idén.
Kis politizálás volt csak, Morrissey a nagyszínpadról szidta a miniszterelnököt (a fesztivál utáni hétre hirdettek a nyugdíjkorhatár emelése elleni országos sztrájkot a szakszervezetek), meg Bonót gúnyolták egy feliratos léghajóról a U2 koncert alatt, mert nem otthon adózik.
Nincs feszkó
A biztonsagi emberek – akiket stewardoknak hívnak – az Oxfam által toborzott önkéntesek, és ez nagyon barátságos hangulatot ad. Csak a legnagyobb színpadok előtt állnak erős testfelépítésű biztonságiak, amúgy mindenütt lelkesedésből ott lévő, jókedvű figurák figyelik, hogy nincs-e valahol baj. Udvariasan szólnak, ha valaki rámászik olyanra, amire nem kéne, tapsolnak a zenekaroknak, táncolnak.
Ahogy egyébként a rendőrök is nagyon lazák, a Kaiser Chiefs koncerten hatan mozogtak ütemesen mellettünk viszonylag elől, máskor meg lóháton és biciklivel küzdöttek a sárral, vidáman integetve a rajtuk röhögő fesztiválozóknak. Pedig lehettek keményebbek is, hiszen több mint száz embert tartóztattak le a fesztiválon. És nyilván nyomoztak a VIP-kemping vécéjében meghalt politikus – üzletember ügyében is.
A lazaság látszik abban is, hogy Glastonburybe be lehet vinni bármit. A londoni italmérések áraival operáló kocsmák (4 font 1 pint sör, vagyis 1200 Ft. nem egészen hat deci) talán ezért sem voltak zsúfoltak: sokan otthonról hozott italtól bódultak. Sokan szívtak füvet, de jóval kevesebben dohányoztak, mint egy magyarországi fesztiválon.
Az utak mellett összefüggő sorban álló ételárusító bodegákban arab, távol-keleti, mexikói, afrikai ételek főttek, de a legtöbb hamburgerből és brit reggeliből (bab, tükörtojás, szalonna egy tálban) volt. Minden pult mögött elképesztő tempóban dolgoztak, katonásan kiosztott részfeladatot visz mindenki, semmire sem kell sokat várni, és közben nagyon vidámnak tűnnek a folyamatosan robotoló szakácsok és pultosok.
Nagyon brit
Glastonbury nem nemzetközi fesztivál. Gyakorlatilag minden látogató brit, nincsenek külföldiek. Nagyon jó úgy koncerteket hallgatni, hogy mindenki végig tudja énekelni az összes számot, nemcsak a refréneket.
0-tól 80-ig
Glastonburybe sok a kisgyerek, a családosoknak külön kempingrész is van, hatalmas talicskákban tologatták a szülők az óriási játszótér és a színpadok között a legkisebb fesztiválozókat. Négyhónapos fesztiválozót is láttunk, ahogy hetven év felettieket is. Az idősek leginkább az akusztikus színpad körül gyűltek. Ez egy kis dombon álló nagy sátor volt, pontosan ott, ahol a hetvenes években az első fesztiválok akkor még egyetlen színpada állt. De szép számmal sétáltak mindenütt ötvenesek is.
Nyugisak
Az angolok visszafogott bulizóknak tűnnek. Sokan kempingszékkel mennek koncertre (a sáros talajon nem nagyon lehet ülni), különösebb lökdösődés az első sorokban sincs, ha valaki nekimegy a másiknak udvariasan elnézést kér, a koncertek alatt nincs nagy mászkálás a tömegben, rendesen egyhelyben énekelnek. A vízcsap előtt türelmesen sorban állnak, hivalkodóan alig viselkednek. A szexi viseletet a lányoknál a rövidnadrág és a gumicsizma között kivillanó lábszár jelenti.
Viszont erős hajlamuk van a jelmezek viselésére, ahogy ezt egyébként a Budapesten legénybúcsúzó britektől már láthattuk. Idén feltűnően sokan öltöztek méhecskének vagy katicabogárnak, de tűzoltósisaktól a tüllszoknyáig mindenfélét magukra vettek.
A tömeg ereje
Glastonburybe elsősorban azért mennek az emberek, hogy egymást nézzék, és a végén elmondják, hogy ott voltak. A fesztiválnak van szelleme, ez leginkább azon látszott, hogy minden fellépő meg volt hatódva.
A legnagyobb sztárok is megindultan beszéltek arról, hogy mennyire örülnek, hogy idén itt lehetnek, és szinte minden általunk látott nagyszínpados fellépő meghatódott azon, hogy milyen sokan vannak a nézőtéren. Még a koncertje elején a közönségen gúnyolodó Josh Homme (Queens of the Stone Age) is teljesen kiesett szerepéből, amikor felkapcsolták a közönséget megvilágító reflektorokat. Láthatóan megdöbbent, hogy mennyien vannak, miközben fél kilométerrel arrébb a másik nagyszínpadon éppen Beyonce szórakoztatta a hasonlóan népes közönséget. Attól kezdve abbahagyta a sárban fetrengést cikiző megjegyzéseit, és csak ámuldozott ("it's amazing", "we'll never forget that") és ígérgette a végeláthatatlan tömegnek, hogy "mostantól tényleg csak a ti kedvetekért játszunk". | Ahol a sár és Beyonce melle is dagad | Ahol a sár és Beyonce melle is dagad - Glastonbury a brit sziget Szigete: öregebb, sárosabb, hippisebb, kényelmetlenebb, kedvesebb, de azért nem olyan nagyon más a világ leghíresebb fesztiválja. | [
"glastonbury",
"nagy-britannia",
"fesztivál",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/zene/fesztival/2011/06/29/glastonbury | 2011-06-29 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Ezúttal nem Brüsszel, hanem Párizs néz Orbánék körmére? UNESCO szakértők vizsgálják a budapesti nagyprojekteket
Az egyeztetés idejére a megbeszélésre meg nem hívott Ligetvédő aktivisták flashmobot szerveztek, amit végül annak ellenére megtartottak, hogy a kormány a találkozót az utolsó pillanatban a Parlament épületéből a Közszolgálati Egyetemre helyezte át.
A civilek szerint ráadásul nem ez a rendezvény előtti este 8-kor közölt helyszínváltozás volt az egyetlen furcsa része a találkozó szervezésének. Arról hónapok óta lehetett tudni, hogy jön egy ilyen ellenőrzés világörökség-ügyben, s eredetileg november végén került volna sor rá, de aztán – a Miniszterelnökség szeirnt a küldöttek kérésére – áttették február-8-ra a találkozót.
Hetek óta nyüzsögtek az érintett civilek, folyt a találgatás, senki nem tudta, pontosan mely szervezeteket engednek a külföldi szakértők közelébe. A civilek arról sem kaptak információt az eseményt szervező Miniszterelnökségtől, hogy milyen világörökségi helyszíneket vizsgál meg a küldöttség, s kikkel találkozik a három napos látogatás során.
A történelmi zsidónegyed épületeinek védelmére még a Hunvald-idők házrombolásai idején alakult ÓVÁS! Egyesület például azt az értesítést kapta, hogy 2 fővel regisztrálhatnak személyi igazolványszámmal a Parlamentbe, ahol vetítéssel kísért prezentáción mutathatják be majd a véleményüket. Pár nappal a találkozó előtt kiderült: csak egy ember vehet részt az eseményen a nagy érdeklődés és „helyhiány” miatt (a Parlament területe 18 000 négyzetméter) .
Ezt követően, a találkozó előtti este e-mailben tájékoztatták az addigra teljesen elképedt meghívottakat, hogy egy előre nem látott rendezvény miatt foglalt a parlamenti terem, ahol a civilekkel találkoztak volna, ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kerül sor az egyeztetésre, egy órával később a tervezettnél. Sőt, ott vetítésre sem lesz mód, és minden szervezet csak 5 percben adhatja elő a véleményét.
A civilek egy része szerint így próbálta a kormányzat távol tartani a civileket a találkozóról. Szerintük a szakértők elé tárt kritikus vélemények “puhítását” szolgálta az is, hogy több olyan kevéssé ismert szervezetet is meghívtak a találkozóra, melyek örökségvédelmi feladatot nem látnak el, és többnyire a kormány álláspontját képviselik a nagyberuházások kapcsán.
Ugyanakkor több ismert környezetvédő szervezet az utolsó percig úgy tudta, nem vehet részt a tárgyaláson, de végül odaengedték egy részüket. Az új helyszínen aztán természetesen volt vetítő, és lett volna bőven hely akár háromszor annyi résztvevő számára is.
A nagyberuházásokat környezetvédelmi és kulturális örökségvédelmi okokból ellenző civilek a már sokszor hangoztatott érveiket sorolták: a Múzeumi Negyed projekt Budapest egyébként is rossz levegőjű, sűrűn beépített kerületében kerületében húzna fel hatalmas épületeket a zöldterület rovására, ezzel a Városligetet, a világ első közparkját teszik tönkre. A magasházak építése, a Budai Vár átalakítása a város védett látképét rontják. Az ÓVÁS! Egyesület prezentációja itt olvasható:
A civil szervezetek kifogásolták továbbá, hogy 7 éve nincs “kezelési terv” a világörökségi területek egységes megőrzésére, így a kerületenként változó építési szabályok túl magas épületeket és túl nagy beépítettséget is megengednek. Egyesek szerint szinte hiába van a világörökségről szóló törvény, szerintük annak az irányt mutató kezelési terv nélkül nem lehet érvényt szerezni.
Több szervezet is rámutatott az örökségvédelem intézményi rendszerének a tönkretételére, ami nemcsak a műemlékek hatékony védelmét, hanem például az állampolgárok tájékoztatását is nehezíti. Sehol nem elérhetők most már magyar nyelven például az UNESCO Magyarországra vonatkozó friss döntéseiről szóló információk sem.
Az ICOMOS küldöttei véleményt egyik prezentációról sem mondtak, de figyelmesen követték nem csak a résztvevők előadását, hanem az ablakon kívül tüntető Ligetvédőket, és az ablakhoz tapasztott transzparenseiket is. A szakértők a tapasztaltak alapján jelentést írnak, amit az UNESCO-hoz juttatnak el, és várhatóan majd a szervezet következő közgyűlésén, nyár elején mondanak véleményt a magyarországi világörökségi helyszínek veszélyeztetettségéről.
Nincs felelős a Király utcai védett ház leomlásáért?
Térképre tettük, hogy mely ingatlanokra jegyeztethet be a kormány elővásárlási jogot
Ezután már bármit meg lehet tenni a Városligettel – civilek tiltakoztak a beépítési tervek ellen | Hiába trükközött a kormány a helyszínnel, civil szervezetek is találkoztak a budapesti nagyprojekteket vizsgáló UNESCO delegációval | Február 5-8 között Magyarországra látogatott az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO által megbízott kétfős küldöttség a világörökségi műemléki helyek f | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/02/10/hiaba-trukkozott-a-kormany-a-helyszinnel-civil-szervezetek-is-talalkoztak-a-budapesti-nagyprojekteket-vizsgalo-unesco-delegacioval/ | 2018-02-09 16:54:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Alig két héttel azután, hogy egy iskolakörzet Tennessee-ben betiltotta a Maus című Pulitzer-díjas képregényt, az 1980-ban született kötet eladási rekordokat döntött az Amazon eladási listáján.
Republikánus tisztségviselők azért döntöttek Art Spiegelman, a holokauszt borzalmait feldolgozó művének betiltásáról, mert a Maus szerintük illetlen nyelvezetet használ, és egy helyen egy meztelen nő is felbukkan benne – írja az AP hírügynökség.
A döntés hatására a Maus első kötete a tizenkettedik, míg a képregény összes kötetét tartalmazó teljes kiadás a kilencedik helyig jutott az Amazon webáruház eladási listáján. Mindkét kiadásból elfogyott az összes példány, legközelebb februárban lesznek majd ismét rendelhetők. Korábban a Maus egyik kiadása sem fért fel az Amazon Top1000-es listájára sem.
Spiegelman az üggyel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy leesett állal vette tudomásul a bizottság "orwelli" döntését. | Betiltottak egy képregényt, rögtön csúcsot döntött az eladása | Illetlen nyelvezet, és egy meztelen nő felbukkanása miatt tiltották be a Pulitzer-díjas alkotást. | [
"képregény",
"beltiltás",
"maus",
"holokauszt",
"art spiegelman",
"amazon",
"eladás",
"usa",
"ez pörög"
] | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2022/01/29/kepregeny-betiltas-maus-amazon-rekord-eladas | 2022-01-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Elfogtak két ápolót, oltatlanoknak adhattak el védettségi igazolványokat
A gyanú szerint hónapokon át sefteltek egy vidéki kórházban az igazolványokkal, amelyeket 20-40 ezer forintért adtak.
Összesen 24 embert hallgattak ki, illetve két főt vettek őrizetbe az esztergomi rendőrök vesztegetés miatt. A police.hu közlése szerint utóbbiakat azzal gyanúsítják, hogy valótlan tartalmú védettségi igazolványt állítottak ki, illetve ennek megszerzésében közreműködtek.
A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult eljárás. Az esztergomi rendőrség "egy vidéki kórház" két ápolóját egy 36 éves férfit és egy 45 éves nőt 27 rendbeli vesztegetés bűntett, valamint 27 rendbeli közokirat-hamisítás bűntett elkövetésével gyanúsít. A rendőrök a hónapok óta tartó nyomozás során további 22 főt, köztük egy vezető beosztású egészségügyi dolgozót hallgattak ki gyanúsítottként.
A rendőrség szerint G. András és F. Judit egészségügyi dolgozóként 27 embertől 20-40 ezer forint közötti összeget fogadott el annak érdekében, hogy az érintetteket úgy dokumentálják, mintha a koronavírus elleni védőoltásokat megkapták volna, holott ez nem történt meg. A police.hu beszámolója szerint a védettségiigazolvány-biznisz hónapokon át ment. A két egészségügyi dolgozó esetében a rendőrség kezdeményezte, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség tegyen indítványt a letartóztatásukra.
2021. december. 02. 12:21 Serdült Viktória Itthon
Gulyás: A harmadik oltáshoz kötik a védettségi igazolvány érvényességét
Újabb egy héttel meghosszabbítják az oltási akcióhetet, a kormány pedig felkérte az operatív törzset annak vizsgálatára, hogy a jövőben a harmadik oltáshoz kössék a védettségi igazolványt. Hamarosan kistelepülésekre is ki fognak települni az oltópontok. Másfélmillió oltóanyag hamarosan lejár, de van elég, és nem igaz, hogy visszaléptünk az uniós vakcinabeszerzésbe. Élőben követtük a kormányinfót.
2021. december. 07. 14:04 hvg.hu Élet+Stílus
Kiderült, hogyan bukott le az oltástagadó olasz, aki egy műkarral akart védettségihez jutni
Az oltónővér szerint az oltásra érkezett férfi feltűnően vigyorgott, ami egyáltalán nem jellemző. | Itthon: Elfogtak két ápolót, oltatlanoknak adhattak el védettségi igazolványokat | A gyanú szerint hónapokon át sefteltek egy vidéki kórházban az igazolványokkal, amelyeket 20-40 ezer forintért adtak. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20211216_elfogas_apolo_oltatlan_vedettsegi_igazolvany | 2021-12-16 14:07:00 | true | null | null | HVG |
Tűzzenek ki köpenyükre zöld keresztet azok az orvosok, akik nem fogadnak el hálapénzt, cserébe dupla bért kapnak, fogalmazta meg már tavaly elképzelését a fiatal orvosokat képviselő Magyar Rezidens Szövetség. Az ötlet nemcsak a hálapénz visszaszorításáról szól. Ezzel a javaslattal egyrészt jelentős és indokolt béremelést lehetne adni az orvosoknak, másrészt lassítani lehetne külföldre vándorlásukat, amelynek egyre növekvő üteme lassan a hazai ellátást veszélyezteti.
A dupla fizetésért többet kellene dolgozni
Arról kevesebb szó esett eddig, hogy a dupla bérért cserébe az orvosoknak plusz munkát is kellene vállalniuk. Kérdésünkre a Nemzetierőforrás-minisztérium egészségügyi államtitkársága azt közölte: a zöldkeresztes mozgalom alapötlete összhangban áll terveikkel, és lehetőséget ad arra, hogy a rezidensek a rendszeren belül találják meg a kiegészítő kereseti lehetőségeket úgy, hogy többletmunkát vállalnának. A tárca szerint vállalhatnak mentőzést vagy más feladatokat a sürgősségi rendszerben, vagy például helyettesíthetnek háziorvosokat. A fizetésük kiegészítésének a többletmunkán kívül további feltétele lenne, hogy nem vándorolnak ki.
Kérdéses az is, hogyan lehetne ellenőrizni, hogy a zöld keresztet kitűző és dupla bért kapó orvos ezentúl tényleg nem fogad el borítékokat a hálás betegektől. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint az egyik garancia maga a beteg, aki ha látja az orvos köpenyén a hálapénzt elutasító jelet, várhatóan nem akarja majd kényelmetlen helyzetbe hozni orvosát. Nyugat-európai minták alapján felmerült az is, hogy álbetegek ellenőrizzék szúrópróbaszerűen az orvosokat, tényleg nem fogadnak-e el hálapénzt. Papp Magor hangsúlyozta: ez csak egy elképzelés, az ellenőrzésről és a szankciókról jelenleg is folynak a tárgyalások. “Aki vállalja a zöld keresztet, az szerződést köt, aminek a megszegése szankciókkal is járhat, ezeket a szakmával közösen kell kidolgozni” - mondta Papp Magor.
Külföldön ötször annyit keresnek
A Magyar Rezidens Szövetség tavaly nyáron kezdett tárgyalásokat a tárcával az orvosi életpályamodellről. Az egyetemről kilépő, és még a szakvizsgájuk előtt álló fiatal orvosok helyzete valóban azonnali beavatkozást igényel. Az alacsony bérek, a nehéz körülmények, a rossz perspektívák miatt a fiatal orvosok egyre nagyobb százaléka megy inkább külföldre.
Az adóváltozások miatt egy kezdő orvos alapbére idén 90 ezer forintnál is kevesebb. Az ügyeletekkel együtt a jövedelmük nettó 100 ezer forint körül van. Külföldön ugyanakkor ennek akár 5-7-szeresét is megkaphatják. A 2010-ben végzett évfolyam mintegy 50 százaléka eltűnt, ők valószínűleg más országban próbálnak szerencsét. Ha ez tartósan így marad, néhány év múlva nem lesz szakorvos utánpótlás Magyarországon, figyelmeztetett Papp Magor.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke többször is bírálta a rezidensek elképzelését. Mint az Index elmondta: abban egyetért a rezidensekkel, hogy a hálapénzt meg kell szüntetni, de szerinte a zöldkeresztes mozgalom nem jó módszer erre. “Méltányolható, hogy a rezidensek több pénzt akarnak keresni, de a bérük megduplázása súlyos bérfeszültséget okozna a szakmában” - érvelt a kamara elnöke. Ha egy rezidens nettó 200 ezer forintot fog keresni, egy a szakmában 30-40 éve dolgozó orvos pedig ennél csak 30-40 ezer forinttal többet, az nem jó megoldás, mondta a kamara elnöke.
Az orvosok 10-15 százaléka járna rosszul
“Éger elnök úrnak előbb el kellett volna olvasnia a koncepciót, mert akkor tudná, hogy ez minden orvosra vonatkozna, tehát egy ilyen intézkedés nem okozna bérfeszültséget”- mondta Papp Magor. Az elképzelések szerint a fiatal orvosok itthon tartására már idén novembertől meg kellene duplázni a béreket. Legkésőbb 2012-től pedig minden orvosét, aki vállalja a hálapénz elutasítását. Ez legfeljebb néhány hónapnyi, a fokozatos forrásbevonás lehetősége miatt keletkező bérkülönbséget eredményezne Papp Magor szerint. A bérek megduplázásával egy pályája elején álló orvos nettó 200 ezer forintot, egy 60 éves orvos pedig nettó 400 ezer forint körül kereshetne.
Ismert, mondta Papp Magor, hogy a hálapénzrendszernek az orvostársdalom felső 10-15 százaléka az igazi haszonélvezője. A rezidensek felmérése szerint a bérek megduplázásának az orvosok közel 70 százaléka a nyertese lenne, mert így valóban emelkedne a jövedelme. “Éger István szavaiból az hallatszik ki, hogy az orvostársadalom kisebbségét képviseli, amikor elutasítja ezt az elképzelést” - fogalmazott Papp Magor.
A rezidensszövetség hatástanulmánya is rámutat az orvostársadalom megosztottságára a hálapénz-ügyben: a gyermekgyógyászok 90 százaléka azonnal kitűzné a zöld keresztet, leginkább pedig a szülészek utasítják el a zöldkeresztes mozgalmat, de közülük is akadt támogató, főként azok, akiknek magánpraxisuk is van.
60 milliárd kellene
Arról egyébként nem teljesen egyértelműek a nyilatkozatok, hogy a bérek megemelése valóban minden orvosra vonatkozna. Az egészségügyi államtitkárság kérdésünkre azt válaszolta: a béremelés nem okozhat feszültségeket az orvostársadalomban azok között, akik már egy ideje dolgoznak és ennél kevesebb díjazásban részesülnek. “Egy ötletfázisban lévő tárgyalási pontot ragadott fel a média, és úgy tűnik, a társadalom támogatja a kérdés megoldását. Ez a társadalmi támogatás kiindulópontja lehet a bérkérdés egyetértésben történő megoldásának, amelynek csupán első lépése a rezidensek bérének a rendezése.”
Az igazi kérdés persze az, honnan lenne pénz minden orvos bérének megduplázásához. A Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének számításai szerint ha 25 ezer orvos csatlakozna a zöldkeresztes mozgalomhoz, a 100 százalékos béremelés járulékokkal együtt évente mintegy 60 milliárd forintba kerülne. Az Index nemrég idézte Szócska Miklós egészségügyi államtitkár “őszödi beszédét”. Az államtitkár a MOK decemberi közgyűlésén azt mondta az egybegyűlteknek: ma már annak is örülni kell, hogy a béreket egyáltalán ki tudják fizetni, a nincsből pedig nem lehet adni.
Tragikus ápolóhiány
Éger István szerint nem történt előrelépés az orvosi életpályamodell kidolgozásában, pedig annak bevezetése halaszthatatlan lenne, a magyar orvosokat és nővéreket ugyanis igen agresszív módszerekkel toborozzák külföldi munkára. Ha a pedagógusoknak tudnak konkrétumokkal szolgálni, az orvosoknak is kellene mondani valamit, mondta a MOK elnöke A döntéshozóknak be kellene végre látniuk, hogy az egészségügy stratégiai ágazat, s a válságból kivezető úthoz forrásokat kell rendelni, hogy az orvosok itthon találják meg a boldogulásukat.
Vannak olyan vélemények is, hogy az orvosok bérének megemelése nem oldja meg az egészségügy alapvető problémáját, nagy hiány van ugyanis szakképzett ápolóból, asszisztensből. A tárca közleménye szerint az egészségügy irányítása nem csak az egyik életpályacsoportban gondolkodik, ezért foglalkoznak a magyar egészségügyi rendszert egyre tragikusabb helyzetbe hozó szakdolgozói pályaelhagyás kérdésével és a háziorvosok helyzetével is. Áprilistól a háziorvosok esetében újragondolják a teljesítmény-finanszírozást. Erre 2,5 milliárdot különítettek el a költségvetésben. Az év második felében pedig érkezik az alapellátás eszközbeszerzésére elkülönített 1,5 milliárdos összeg. | Álruhás betegekkel tesztelnék a hálapénz elfogadását? | Álruhás betegekkel tesztelnék a hálapénz elfogadását? - Szankciókkal is járna, ha a hálapénz elutasításáért dupla fizetést kapó orvos mégis elfogadja a borítékot. A dupla fizetésért plusz munkát is kellene vállalni. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2011/01/13/alruhas_betegek_is_tesztelnek_a_halapenz_elutasitasat/ | 2011-01-13 12:12:00 | true | null | null | Index |
Az amerikai pénzügyi válság kedvezőtlenül hat az Európai Unió gazdaságára a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint. Sarkadi-Szabó Kornél az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte: emiatt 1-2 éven belül Magyarországon is csökkenhetnek a beruházások, a munkapiaci kereslet, és a bérnövekedés is elmaradhat a lehetőségekhez mérten. Hozzátette ugyanakkor azt is, ha a világgazdaság lassul, akkor olcsóbb lesz az üzemanyag, és lehetséges, hogy a villany is.
Az amerikai pénzügyi válságnak negatív részvénypiaci hatása lesz, de nem fogunk bukni a tőzsdén, mert a magyar háztartások mindössze 1-2 százalék tartja megtakarítását a részvénypiacon - közölte Sarkadi-Szabó Kornél az InfoRádió Aréna című műsorában.
A Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője kiemelte: ha az amerikai gazdaság csökken a válság következtében, az érződni fog mindenhol.
Az Európai Unió a lehetőségei alatt fog teljesíteni, és Magyarországon is csökken a reálkeresletet, a beruházások, illetve a munkaerőpiaci kereslet is - fejtette ki.
A következő 2-3 évben a reális jövedelemnövekedési ütem alatta lesz a potenciálisnak, elmaradunk a lehetőségeinktől - hangsúlyozta Sarkadi-Szabó Kornél.
A Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője a kedvezőtlen folyamatok közé sorolta, hogy a hitelkamatok is megemelkedhetnek a bizalmi válság és a pénzszűke miatt.
Ugyanakkor kedvező hatása is lehet a világgazdaság lassulásának, ugyanis csökken a üzemanyagpiaci kereslet, ezáltal olcsóbb lesz a benzin, a gázolaj, és lehetséges, hogy a villany is.
Kapcsolódó hanganyagok Hanganyag Meghallgatom | Olcsóbb lehet az üzemanyag a válság miatt | Az amerikai pénzügyi válság kedvezőtlenül hat az Európai Unió gazdaságára a Cashline Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint. Sarkadi-Szabó Kornél az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte: emiatt 1-2 éven belül Magyarországon is csökkenhetnek a beruházások, a munkapiaci kereslet, és a bérnövekedés is elmaradhat a lehetőségekhez mérten. Hozzátette ugyanakkor azt is, ha a világgazdaság lassul, akkor olcsóbb lesz az üzemanyag, és lehetséges, hogy a villany is. | [
"gazdaság"
] | 0 | http://infostart.hu/gazdasag/2008/01/28/olcsobb_lehet_az_uzemanyag_a_valsag_miatt-176919 | 2008-01-28 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kocsis István majdnem napra pontosan három évet töltött a BKV élén. A távozó vezérigazgatónak már a kinevezése sem volt sétagalopp: Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő eleinte kizárta Kocsis vezérigazgatóságát, néhány hónap múlva az MSZP vezetése már ragaszkodott hozzá.
Két hónappal azt követően, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2008 márciusában menesztette Kocsis Istvánt a Magyar Villamos Művek (MVM) éléről, májusban már arról beszéltek a budapesti Városházán, hogy a korábban számos állami vállalat vezetői posztját betöltő Kocsis a BKV vezérigazgatói székébe ül. A közlekedési vállalat azután maradt vezető nélkül, hogy márciusban Antal Attila egészségügyi okokra hivatkozva (valójában Demszky Gábor akkori főpolgármester nyomására) lemondott vezérigazgatói posztjáról. A vállalat vezetését ekkor Balogh Zsolt megbízott vezérigazgatóként vette át.
Kocsis mellett Devecz Miklóst, a Hídépítő Zrt. volt vezérigazgatóját, Tóthfalusi Györgyöt, a társaság igazgatóságának elnökét és Futó Sándort, a BKV koordinációs tanácsadóját emlegették még lehetséges utódként, de felvetődött Dancs Gábor közlekedési tanácsnok neve is. A jelöltek közt nem volt olyan, aki mindkét, a fővárosi koalíciót alkotó párt, az MSZP és az SZDSZ számára elfogadható lett volna. Tóthfalusi és Futó a liberálisokhoz állt közel, így nem élvezték Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és a szocialista frakció bizalmát. Kocsis Istvánt egyöntetűen Csányi Sándor OTP-vezér emberének tartották.
A szociknak nem kellett
A vezérigazgatói pályázatra végül 13 személy és egy zártkörűen működő részvénytársaság jelentkezett, köztük Kocsis István és Balogh Zsolt. Az önkormányzat gazdasági bizottsága azonban nem döntött a pályázatokról a július végi határidőre, ehelyett 30 nappal meghosszabbította azok elbírálásának határidejét.
Úgy tudjuk, Gyurcsány Ferenc ekkor informálisan közölte Budapest vezetésével: Kocsis nem lehet, és nem is lesz BKV-vezérigazgató, az MSZP ugyanis biztosan nem támogatja. A szocialisták a pályázók közül Balogh Zsoltot, Devecz Miklóst és Hídvégi Gábort, a Budapesti Vidámpark Zrt. volt igazgatósági elnökét találták alkalmasnak a BKV vezetésére.
A vezérigazgató-választást egy sajátos esemény is színesítette: az MSZP és az SZDSZ fővárosi frakcióinak megküldött tájékoztatóban az állt, Kocsis István visszalépett a pályázattól, ezt azonban Kocsis kommunikációs irodáján keresztül gyorsan és határozottan cáfolta. Úgy tudjuk, a pletykát Hagyó Miklós stábja terjesztette. A korábban esélyesnek tartott Futó Sándor viszont valóban nem nyújtott be pályázatot.
A verseny kétszereplősre szűkült: Budapest szerte nyílt titok volt, hogy Balogh Zsolt és Kocsis István között dől majd el, ki vezeti tovább a BKV-t. Kettejük közül 2008 júliusának végére Balogh Zsolt volt az esélyesebb. A közlekedési céget az első fővárosi MSZP–SZDSZ-koalíció létrejötte, 1994 óta a szocialisták felügyelték, és ezen később sem akartak változtatni. Az SZDSZ számára mindkét jelölt elfogadható volt, a fővárosi MSZP azonban Balogh Zsoltot támogatta, aki – Kocsissal ellentétben – élvezte Hagyó Miklós bizalmát. Kocsis mögött ugyanakkor jelentős gazdasági háttér és komoly lobbierő állt.
Az erős ember
A döntés végül az MSZP legfelsőbb vezetésében dőlt el. A pártvezetés ugyanolyan határozottsággal tette egyértelművé a városvezetés számára, hogy Kocsis István lesz a BKV vezérigazgatója, ahogyan tavasszal Gyurcsány még kizárta ugyanezt. 2008. augusztus 27-én a Fővárosi Önkormányzat gazdasági bizottsága öt évre Kocsis Istvánt választotta meg a BKV élére.
A döntés hátterében alkalmasint az MSZP országos és fővárosi vezetése közötti ellentét állt. Hagyó Miklós minden eszközzel meg akarta akadályozni, hogy a BKV-t egy tőle független "erős ember" vezesse. Már Kocsis megválasztásának napján elterjedt a hír, hogy az új vezérigazgatónak nem lesz szabad keze: Hagyó és körei a munkáltatói jogkörök megvonásával akarta megakadályozni, hogy Kocsis kirugdalja a főpolgármester-helyettes embereit, ebből végül nem lett semmi, Kocsis pedig el is távolította a BKV menedzsmentjének Hagyóhoz hű tagjait.
Értesüléseink szerint egyébként valóban Kocsis pályázata volt a legjobb, úgy tudjuk, leginkább azért, mert elkészítésében a BKV-t 13 évig vezető Aba Botond segédkezett. | Itthon: Gyurcsány is beleszólt: hogyan lett Kocsis BKV-vezér? | Kocsis István majdnem napra pontosan három évet töltött a BKV élén. A távozó vezérigazgatónak már a kinevezése sem volt sétagalopp: Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő eleinte kizárta Kocsis vezérigazgatóságát, néhány hónap múlva az MSZP vezetése már ragaszkodott hozzá. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20110905_kocsis_bkv_kinevezes | 2011-09-05 18:28:00+02:00 | true | 0 | 0 | null |
Július 8-án 11 órakor lesz Horn Gyula néhai miniszterelnök temetése Budapesten, a Fiumei úti temető 15-ös számú parcellájában - közölte a Kormányzati Információs Központ hétfőn az MTI-vel.
A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által összehívott hétfői rendkívüli ülésen arról is döntöttek, hogy az egykori kormányfőről Katona Béla, a Horn-kormány minisztere, az Országgyűlés volt elnöke emlékezik meg a katonai tiszteletadás mellett zajló búcsúztatáson.
A múlt szerdán elhunyt volt miniszterelnök temetésének összes költségét a magyar állam viseli. | Belföld: Július 8-án lesz Horn Gyula temetése | Július 8-án 11 órakor lesz Horn Gyula néhai miniszterelnök temetése Budapesten, a Fiumei úti temető 15-ös számú parcellájában - közölte a Kormányzati Információs Központ hétfőn az MTI-vel. | [
"Horn Gyula",
"Országgyűlés",
"temetés"
] | 0 | http://nol.hu/belfold/julius_8-an_lesz_horn_gyula_temetese-1395903 | 2013-06-24 18:32:45+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.