text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| description
stringlengths 0
6.64k
| keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| url
stringlengths 14
272
| date
stringlengths 0
25
⌀ | is_hand_annoted
bool 2
classes | score
float64 0
0.01
⌀ | title_score
float64 0
0.01
⌀ | newspaper
stringclasses 155
values |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Nem vesz részt a közeljövőben létrejövő Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkában hét pedagógusszakszervezet – az erről szóló megállapodást csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón írták alá a tömörülések képviselői.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke felidézte: júliusban döntött a kormány, hogy augusztus 31-ig új köznevelési kerekasztalt kell létrehozni, s ezt egy kormányhatározatban hirdették ki. A szakszervezetek csütörtökig delegálhattak volna három tagot, de erre nem minden képviselet kapott felkérést.
Ezután közösen úgy döntöttek, nem vesznek részt a kerekasztal munkájában
– jelezte az érdekvédő, majd hozzátette: a szakszervezetek ugyanakkor nem mondanak le javaslattevő, konzultációs szerepükről, és a kormánnyal való tárgyalásról sem.
Az egyeztetés feltétele az egyenrangú felek, partnerek kapcsolata, de ennek az új kerekasztal nem felel meg, összetételét, hatáskörét nem törvény határozza meg
Kifogásolta, hogy nem írtak elő kötelezettséget a döntéshozó számára, hogy a kerekasztal véleményét, javaslatait figyelembe kell venni.
Jelezte: közösen kezdeményezik, hogy a szakszervezetek részvételével országos egyeztető fórum jöjjön létre, és azt haladéktalanul hívják össze.
Az a cél, hogy a közoktatás területén ne születhessen úgy törvény, kormányrendelet, illetve bármilyen döntés, hogy arról előzetesen érdemben nem egyeztetnek
– mondta Galló Istvánné.
Bardócz-Tódor András, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezetének társelnöke rámutatott: az egységes fellépés a fontos, mert kormányokon átívelő oktatáspolitika csak így teremthető meg. Az oktatásban érintett szervezetek döntési jogokkal rendelkező fórumát kell létrehozni, ezért csatlakoztak a fellépéshez – mondta.
Ács Katalin, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke fontosnak nevezte, hogy az oktatás különböző szintjein feladatot ellátó szakszervezetek tudjanak majd együttműködni.
Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke kiemelte az egymás iránti szolidaritást. A megosztás különböző formáit nem támogatják
– fűzte hozzá.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szintén a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta. Korábban a köznevelési kerekasztalnak sem volt hatásköre, s ez az új felkérés sem szól másról – jegyezte meg. | Hét oktatási szakszervezet nem vesz részt a kormányzati kerekasztal munkájában | A szakszervezetek ugyanakkor nem mondanak le javaslattevő, konzultációs szerepükről. | [
"oktatás"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2017/08/31/het-oktatasi-szakszervezet-nem-vesz-reszt-a-kormanyzati-kerekasztal-munkajaban | 2017-08-31 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Projektinfó
Szerzők: Hulesch Máté
Földrajzi hely: Budapest, Magyarország
Építészek, alkotók: Tiba Építész Stúdió, Király Zoltán, Bozsik Zoltán, lab5 architects
Liget Center Auditórium, a volt MÉMOSZ Székház felújítása
URL: TIBA Építész Stúdió Kft.
Tervezés éve: 2019-2024
Építés éve: 2022-2024
Bruttó szintterület: 6400 m2
Stáblista
Vezető tervezők:
Király Zoltán, Bozsik Zoltán
Építész munkatársak:
Csányi Zita, Hajas Veronika, Kéri Juli, Miklós Zsófia, Miljanovits Kíra, Szenes Georgina, Tóth Tünde, Virágh Zoltán
Szakági tervezők:
Belsőépítészet S&C: TIBA Építész Stúdió
Belsőépítészet bérleményi terület: LAB5 architects
Tartószerkezet: M.T.M. Markovits Tanácsadó Mérnökiroda Kft.
Épületgépészet: SMG-SISU Budapest Kft.
Épületvillamosság: Zone-Plan
Tájépítészet: s73
Tűzvédelem: Flamma Contra Kft.
Restaurátor: MentArtis Kft.
Épületszerkezetek: H-design Építész Iroda Kft.
Épületakusztika: Akusztika Mérnökiroda Kft.
Közlekedés: Közlekedés Kft.
Beltéri üvegfalak: GMB Solutions
MÉD:
MÉD 2024 Épületek
Letölthető dokumentumok:
2024-09-25-0-liget-center-auditorium--1emeleti-alaprajz.pdf 2024-09-25-1-liget-center-auditorium--2emeleti-alaprajz.pdf 2024-09-25-2-liget-center-auditorium--3emeleti-alaprajz.pdf 2024-09-25-3-liget-center-auditorium--4emeleti-alaprajz.pdf 2024-09-25-4-liget-center-auditorium--foldszinti-alaprajz.pdf 2024-09-25-5-liget-center-auditorium--pinceszinti-alaprajz.pdf 2024-09-25-6-liget-center-auditorium-helyszinrajz.pdf 2024-09-25-7-liget-center-auditorium-homlokzat-dk.pdf 2024-09-25-8-liget-center-auditorium-homlokzat-eny.pdf 2024-09-25-9-liget-center-auditorium-homlokzatok-dny.pdf 2024-09-25-10-liget-center-auditorium-metszet-a-a.pdf 2024-09-25-11-liget-center-auditorium-metszet-b-b.pdf
További adatok
↓
A budapesti Dózsa György út és Városligeti fasor sarkán álló épületegyüttes - az egykori MÉMOSZ székház - történetében izgalmas módon sűrűsödik a XX. századi magyar építészet eszmetörténete. E meglátásból kiindulva a következőkben arra keresem a választ, hogy az RTL székházának otthont adó új átalakítás hogyan rakódik rá ezekre a történeti rétegekre - szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Hulesch Máté írása.
Zűrzavaros kezdetek
A szóban forgó épületegyüttes a Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének székházaként valósult meg 1948-1950 között. Tervezőit egy 1947 novemberében kiírt meghívásos tervpályázat keretében választották ki, melyre tíz pályamű érkezett, de egyik sem nyerte el maradéktalanul a bizottság tetszését, "még a legjobbakban is akadt komoly funkcionális hiba" - összegezte Major Máté, a korszak neves teoretikusa a pályázat eredményeit értékelő írásában.[1] A bizottság a terveket egyértelmű sorrendállítás helyett két ötös csoportba sorolta, és azt a javaslatot tette a MÉMOSZ vezetőségének, hogy az első ötös csoportból válasszanak egy, vagy akár több építészt a végleges tervek elkészítésére. A vezetőség végül úgy döntött, hogy az öt terv alkotóit, Perényi Imrét, Preisich Gábort és Gádoros Lajost (akik közösen pályáztak), Perczel Károlyt, Szrogh Györgyöt, valamint Kozma Lajost közösen bízzák meg a feladattal - Kozma azonban egyre súlyosabbá váló betegsége miatt nem tudott részt venni a munkába (néhány hónapra rá, november 26-án hunyt el), így állt össze az öt fős tervezőcsapat.[2]
A pályázatot követően az öt építész hamar hozzáláthatott a végleges tervek elkészítéséhez, hiszen a Szabad Nép 1948. júliusában számolt be az új székház alapkőletételéről. Az újságcikk az építőipari munkások új otthonára úgy hivatkozott, mint ami "az ország egyik legszebb és legnagyobb épülete lesz".[3] Hasonló hangnemet ütött meg a Szabad Szó szerzője 1948. októberében, amikor azt írta, "épül Budapest legszebb épülete, a MÉMOSZ székháza".[4] De a pozitív (politikai) fogadtatás nem tartott sokáig. Farkas Mihály, a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkárhelyettese az alapkőletételen még arról beszélt, hogy a kormány a szakszervezeteket legfontosabb támaszának tekinti, hamarosan azonban megváltozott a hivatalos narratíva, a szakszervezetek politikai helyzete háttérbe szorult és - szovjet mintára - a párt lett az egyetlen meghatározó szervezet. Szimbolikus, hogy a székház alapkőletételén - a korábban maga is MÉMOSZ-tag - Rajk László is részt vett belügyminiszterként, akit egy évvel később koncepciós perben halálra ítéltek és felakasztottak.[5]
A politikai fordulat és a Moszkvához való szorosabb kötődés az építészetre is hatással volt. A székházat a tervezőgárda még az "új építészet" - vagyis a modern mozgalom - elvei szerint formálta meg: a Dózsa György úti szárnyon egyértelműen Le Corbusier eszmeisége köszön vissza, míg az akkori Vilma Királynő út (ma Városligeti fasor) felé eső kongresszusi tömb auditóriuma Alvar Aalto 1927 és 1935 között épült Viipuri Városi Könyvtárának előadótermét idézi. A konkrét utalásokon túl az építészeti modernizmus teljes eszköztára felfedezhető az épületegyüttesen a vasbeton pillérvázas szerkezetnek köszönhető szabad alaprajzi rendszertől kezdve a földtől való elemelésen át a horizontális szalagablakokig.[6] Az épület elkészülte után nem sokkal az építészetben is fordulat következett be, a modern mozgalommal szakítva 1951-től a szocialista realizmus lett a hivatalosan követendő stílusirányzat, melynek következtében élesen kritizálták a MÉMOSZ új székházát is. Külön érdekesség, hogy a szocreál egyik leghangosabb szószólója épp a székház egyik tervezője, Perényi Imre lett.
A szocialista realizmus stílusdiktátuma a Magyar Dolgozók Pártja Agitációs és Propaganda Osztálya 1951. áprilisában szervezett vitájának eredményeként vált hivatalosan is követendővé, mely során Perényi Nyugati dekadens áramlat a mai építészetben és Major Máté a modernizmus mellett állást foglaló Zűrzavar mai építészetünkben című előterjesztéseire reagáltak a résztvevők. A később csak "nagy építészeti vita" néven elhíresült esemény célja az volt, hogy a szocialista realista stílus rövid ideig tartó egyeduralmának megágyazzon. Az ország háború utáni újjáépítésének modernista szellemisége éppúgy ideológiai alapon történt, ahogy az ezzel való éles szakítás is 1951-ben. A szakmai érveket mindkét oldalon politikai eszmék szőtték át, a cél pedig végső soron ugyanaz volt, más megközelítéssel: a szocializmus építése. Utólag jól tudjuk - és valószínűleg a korszak építészei is tudták - hogy egy ház nem attól lesz jó, hogy modern vagy szocreál stílusban épült, hiszen mindkettőnek ismerjük remekül működő és silány minőségű példáit is. A politikai helyzet azonban nem engedte meg az effajta árnyalt megközelítést, egyik vagy másik oldalon állást kellett foglalni.
Hogy mennyire megváltozott a székház megítélése az új narratíva hatására, annak szemléltetésére érdemes megidézni a vitán a bírálóbizottság elnökeként részt vevő Horváth Márton záró gondolataiból a vonatkozó részletet:
"Így történt, hogy amikor megkérdezték: ´Perényi elvtárs, hogy is van ez a MÉMOSZ-szal´ - azt mondotta: ´Igaz, hogy én terveztem, de én nem tehetek arról, hogy így néz ki.´"[7]
Perényi nem sokkal a vitát követően az Építés-építészet folyóiratban megjelent írásában arról beszélt, hogy 1951-ig egyes építészek "gépiesen, mondhatni szinte majmolva" vettek át nyugati építészeti műveket, míg mások "olyan műveket alkottak, amelyekre nem lehet ugyan kimondani, hogy egészében vesznek át egyes nyugati alkotásokat, de mégis, miután formanyelve azonos, ennek az irányzatnak a hű szüleményei" - utóbbi épületek közé sorolva a MÉMOSZ-székházat is.[8] Ezzel szemben az ugyanebben az évben megtartott Magyar Építőművészek I. Országos Kongresszusán már úgy fogalmazott, hogy "ez a tökéletes műigénnyel készült épület magán viseli mindazokat az ellentmondásokat, amelyeket az »új építészet« elmélete szerint az »új építészet« alkotása nem tartalmazhat. A mű önmagában cáfolata a modernista szemlélet létjogosultságának."[9]
E sorok alapján valóban zűrzavar uralkodott a korszak építészetében, a szocreál stílusdiktátum 1954-es vége után azonban rehabilitálódott az épület megítélése, arra a korszakkal foglalkozó szakirodalom a háború utáni modernista építészet legjelentősebb hazai példájaként tekint.
Gondok és gondolatok az ezredfordulón
A székház egyes részein kisebb felújításokat, karbantartásokat végeztek ugyan, nagyobb átalakításon azonban csak az 1999-es műemlékké nyilvánításával párhuzamosan, 1998-2000 között kerülhetett sor, amikor az épületegyüttes új tulajdonoshoz került. Az erről szóló legtöbb publikáció alapján ez annak volt köszönhető, hogy a szomszédos telekre épülő ING székház építéséért cserébe a beruházónak fel kellett újítania az irodaszárnyat - a tervezők elmondása szerint azonban a valóság az, hogy nem volt ilyen egyezség, az ING előbb kezdett el a meglévő épület felújításával foglalkozni, mint hogy új székházban gondolkozott volna. Az új székház Eric van Egeraat tervei alapján valósult meg, a meglévő Dózsa György úti irodaszárnyat pedig az ekkor még a holland építész irodájában dolgozó - később TIBA Építész Stúdió néven önálló irodát alapító - Tiba János és kollégái, Király Zoltán és Gyüre Zoltán gondolták újra.
Az irodaszárny felújítása körül megjelent publikációk jól mutatják, hogy a konkrét eset önmagán túlmutatva a háború utáni modernizmus emlékeinek sorsáról, megőrzésük mikéntjéről folyó, máig tartó szakmai diskurzus meghatározó fordulópontja volt, melyben remekül kimutatható, hogy milyen problémákat vet fel a "klasszikus" műemlékes hozzáállás egy modernista épület esetén.[10] E diskurzus szempontjából talán az egyik eredeti tervező, Szrogh György eredetileg Egeraatnak írt, majd posztumusz megjelent gondolatai a legizgalmasabbak, melyek a most felújított auditórium-szárny kapcsán is relevánsak. Szrogh felismerte azt az ellentmondást, hogy olyan felgyorsult világban élünk, ahol "nagyon rövid időn belül évülnek el az eredeti rendeltetések, tartalmak, s a jelentkező probléma megoldása olykor csak az épület alapvető átformálásával, ha nem éppen lebontásával tűnik elérhetőnek", emiatt viszont egyes korszakok emlékét őrző épületek akár el is tűnhetnek, "hírmondójuk sem marad, pedig bárhogy is vesszük, minden ilyen épület a történelem egy-egy darabja."[11] Mindezek alapján pedig amellett érvelt, hogy az épület adott állapotban való konzerválása - "örökre befagyasztása" - helyett meg kell hagyni a lehetőségét a jövőbeli lehetséges funkciókhoz való igazításnak. Szrogh arra is felhívta a figyelmet, hogy meg kell találni azokat az alapvető karakter-meghatározó elemeket, amelyekhez igazodni és ragaszkodni kell, és azokat, amelyekhez nem.
Bár a kongresszusi szárny felújítására ekkor nem volt lehetőség - elsősorban azért, mert az új tulajdonosnak nem volt szükség ekkora előadótérre, a megfelelő funkció megtalálása híján pedig nem lett volna gazdaságos az üzemeltetése - Szrogh összeszedte, melyek azok a jellemzői ennek a szárnynak, amelyek szerinte megőrzendőek. Az építész leírásából kiderül, hogy elsősorban magát a kongresszusi termet tartja fontosnak, a földszint csak hordozója ennek. Alapvető jellemzője az előadótérnek, hogy egybefüggő és osztatlan a karzat és a lépcsőzetes üléssorok ellenére is. Fontos emellett a részben akusztikus céllal kialakított hullámos mennyezetkialakítás, amely "kevésbé anyagában, inkább ritmussal bíró dinamikájában" meghatározó.[12] Minden egyéb, mint az oldalfalak felületei, textúrája vagy padlózat kialakítása nem meghatározó jellemzője a térnek. A kérdés az, hogy mindezeket szem előtt tartva hogyan alakítható át az auditórium, vagyis ahogy Szrogh fogalmazott:
"A MÉMOSZ székháznál a kérdést most úgy tette fel az élet a tulajdonosnak és az építésznek: ki tudnak-e találni olyan hasznosítási formát (funkciót), amely a tulajdonos pénzügyi és profil koncepciójába beilleszthető, és amelynek igényei megoldhatók abban a keretben, amelyet az építészet és a műemlékvédelem építészeti értékvesztés nélkül elfogadhatónak tart, el tud, vagy el mer képzelni."[13]
A választ Szrogh és tervezőtársai már nem élhették meg, arra egészen mostanáig várni kellett.
Megkésett válaszok
Bő húsz évvel az irodaszárny felújítása után az azóta tulajdonost váltott épületegyüttes kongresszusi szárnya új bérlőjének köszönhetően megtalálta azt a funkciót, ami új életet lehel a régóta kihasználatlan terekbe. A hazai médiapiac egyik legnagyobb szereplője, az RTL látta meg benne a lehetőséget új, a belvároshoz közelebb eső székház után kutatva. Hosszas keresgélés és számos alternatíva - új épületek és meglévő irodaházak - feltérképezését követően jutott arra a döntésre a cég, hogy a Dózsa György út sarkán álló épületegyüttest választja, amely nem csak lokációja miatt volt szimpatikus számukra, hanem a hasznosításával történő értékmegőrzés miatt is.
A mai léptékben hosszú távra, legalább 25 évre tervező bérlő igényeihez igazított felújítás Szrogh fenti kérdésének első felére egyértelmű választ adott: az új hasznosítási forma teljes funkcióváltással érhető el, a hatalmas előadóterem, amely egykor szakszervezeti és pártgyűlések és egyéb rendezvények színtere volt, ma az RTL hírszerkesztőségének ad otthont. Hogy ez a tágabb társadalmi hatások szempontjából mennyire szerencsés - nem járt volna-e jobban a város, ha az ikonikus épület olyan funkciót kap, amely a nagyközönség számára is látogathatóvá teszi - nem elhanyagolható szempont, ugyanakkor messzire vezetne a megválaszolása. Jelen írás szempontjából fontosabb Szrogh fenti kérdésének második felét felfejteni, és azt megvizsgálni, hogy a funkcióváltás az épület építészeti értékvesztése nélkül tudott-e megvalósulni.
A kongresszusi szárny átalakításával a TIBA Építész Stúdió munkatársai kaptak megbízást annak a Király Zoltánnak a vezetésével, aki az irodaszárny korábbi felújításában is részt vett.[14] A tervezésnél a legfőbb kihívást a speciális bérlői igényeknek való megfelelés mellett az okozta, hogy az előző felújítás óta megváltoztak a műemlékvédelmi előírások, jóval szigorúbbak lettek az elvárások, így anyaghasználatban, textúrákban ahol csak lehetett, az eredeti állapotot kellett megőrizni, ugyanakkor a 2000-es felújításhoz mint immár meglévő adottsághoz is igazodni kellett.
Ez a kettősség a külsőben a leginkább szembetűnő: a korábbi felújítás lehetővé tette az irodaszárny és összekötő szárny burkolatának cseréjét, ami ugyan megidézi az eredeti állapotot - a laikus szemlélő számára valószínűleg fel sem tűnik a különbség - de mégsem azonos vele. Az auditórium épületén ezzel szemben az eredeti mészkő burkolatot kellett alkalmazni, ez alá kerülhetett be a korszerű hőszigetelés. Ennek köszönhetően szerencsére Tar István szobrászművész homlokzatdíszítő mészkő reliefje is megmenekülhetett, amely kétségkívül meghatározó elem az épület megjelenésében.
A legradikálisabb átalakuláson természetesen maga az előadóterem esett át, hiszen ennek teljesen megváltozott a funkciója. Középen és a kissé kibővített karzaton a hírszerkesztőség nyitott irodatere kapott helyet, melyet zárt dobozokként az olyan kiszolgáló funkciók vesznek körbe, mint a vágószobák, hangstúdiók, öltözők és vizesblokkok. A tér osztatlansága, melyet Szrog az egyik legfőbb jellemzőjének nevezett meg, az átalakításokat követően is megmaradt, bár a munkaállomások egészen más módon szervezik a teret, mint egy nézőtér. A karzaton kialakított lépcsősor az egykori széksorokat idézi, az eredeti szerkezet megtartásával, annak újraburkolásával jött létre, amely így az új használathoz jobban illő, rugalmasan használható találkozási pontként funkcionál. A színháztér-jellegű auditóriumnak az eredetileg megépült formájában semmilyen természetes bevilágítása nem volt, az új funkcióhoz azonban ezen is változtatni kellett, melyet a tető, a dél-nyugati, valamint a fasori loggia felőli, a korábbi pódium mögötti homlokzat megnyitásával oldottak meg.
Az előadóterem legkarakteresebb jellemzője az Aalto-inspirálta úgynevezett kubai nád burkolat volt, mellyel kapcsolatban - mint fentebb már láthattuk - Szrogh hangsúlyozta, hogy ritmusát és dinamikáját tartja fontosnak, nem pedig az anyagát. Az átalakítás tervezői ezt a megközelítést maradéktalanul figyelembe vették: a fa burkolat eltűnt, plexi csövekből készült világító álmennyezet került a helyére, amely megidézi a jellegzetes, hullámos vonalvezetést, egyúttal az újonnan áttört mennyezeti megnyitást sem takarja ki, átereszti a fényt. Biztosra veszem, hogy szakmai körökben megosztó lesz a megítélése ennek a megoldásnak, de meglátásom szerint izgalmas egymásrarakódása jön így létre az építészeti jelentésrétegeknek: a finn mestertől kölcsönzött motívum nem csak esztétikai, de funkcionális (akusztikai) szereppel is bírt az eredeti épületben, a funkcióváltással ez az igény azonban megszűnt. Az eredetit lekövető szerkezet mégsem nevezhető funkciótlan díszítőelemnek, rendeltetése részben épp abban áll, hogy megidézze az eredeti állapotot, megőrizve a tér kontinuitását - egyúttal világít és vizuálisan is leválasztja a mennyezet fölötti gépészeti rendszert. Kis túlzással ahhoz hasonló jelenséget figyelhetünk meg ezáltal, mint ami az építészettörténet hajnalán az eredetileg fából készült oszlopok kővel való kiváltásakor is lezajlott: az anyag megváltozott, de a formakincs az eredetileg használt anyagot idézte meg, egyre absztraktabb módon. Az új kialakításban a finn előkép mellett a modernizmus egy másik nagy alakja, Frank Lloyd Wright is megjelenik, aki az 1950-ben épült Johnson Research Centernél alkalmazott hasonló megoldást a homlokzatok belső oldalán.
Más a helyzet az egykori színháztér mögötti büfében, ahol megmaradhatott az eredeti kubai nád burkolat, szakszerű restauráláson esett át. Itt a funkció sem változott sokat, büfé helyett közösségi konyhaként és étkezőként működik, de az iroda funkciót jobban kiszolgálandó, a műemléki lépcsők között összenyitották az átrium terével. A vasbeton szerkezet V pillérei és gerendái is itt jelennek meg a leglátványosabban, helyenként az eredeti fa zsaluzat erezete is kirajzolódik rajtuk. Az épület túlsó végében, az egykori színpad mögötti öltözők helyére került a hírstúdió, amelynek kialakítása során komplex elvárásoknak kellett eleget tenni: olyan teret kellett létrehozni, amely megfelelő hangszigeteléssel bír, de jól szellőzik, hogy ne melegedjen túl, ugyanakkor a gépészet elég halk ahhoz, hogy ne zavarja a működése a felvételeket. Mindez extra terhelést is jelent az épület szerkezetére nézve, amit azonban sikerült úgy megerősíteni, hogy ne veszítsen építészeti jellegéből.
A belső terekben egyértelműen elkülönülnek egymástól az új és a régi elemek, melyre egy egyszerű, de hatékony megoldást találtak a tervezők: minden, ami új - például a liftház, a vezérlők, a szerkesztőségi tér kiszolgáló helyiségei - íves formákat követnek, kontrasztot képezve így az eredeti formavilággal. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy hangulatában nem ütnek el a század-közepi megoldásoktól - olyannyira, hogy az épületbejáráson egy laikus résztvevő meg is lepődött, hogy ezek nem eredetiek. A legszebb részlet talán a különböző kiszolgálóhelyiségeken megjelenő fehér kerámia burkolat konkáv barázdaíveiben lelhető fel, melyek érdekes módon a szocializmus porcelán tárgykultúrájának asszociációját emelik be a térbe.
Hosszasan lehetne sorolni mindazokat a részleteket, amelyek az eredeti állapot karakterét idézik, és azokat az újításokat, amelyek az új funkciókat teszik lehetővé. Összességében remekül bizonyítja a ház azt, amit Ferkai András az ezredfordulós felújítás körüli vita kapcsán szögezett le: "Egy műemléképület [...] csak akkor őrizhető meg változatlanul, ha továbbra is arra használják, amire eredetileg tervezték, ha sikerül az eredetivel összebékíthető funkciót találni számára, vagy pedig befagyasztják eredeti állapotában, saját maga múzeumaként."[15] Ha se a funkció megtartására, se az épület önmaga múzeumaként való befagyasztására nincs lehetőség, akkor kompromisszumokat kell kötni a szükséges változások, átalakítások kapcsán, arra törekedve, hogy az építészeti jellegzetességei megmaradjanak. Ez a kompromisszum most véleményem szerint jól sikerült. Hozzá kell tenni, hogy az átalakítások mindegyike úgy lett megtervezve, hogy ha a jövőben teljes mértékben az eredeti állapotot szeretnék visszaállítani, akkor az is megoldható.
A háború utáni modernista építészet egyik legjelentősebb hazai példájának megmentése mindemellett nem csak örökségvédelmi szempontból fontos, de újabb példája annak, hogy a legnagyobb piaci szereplők között is van igény új építése helyett a meglévő épületállomány adaptív újrahasznosítására. A tervezők elmondása alapján sikerült úgy szigetelni a nem éppen az energiahatékony szerkezeteiről ismert korszak épületét, hogy az egyik legenergiahatékonyabb műemléki épület lett Magyarországon. Ez pedig - függetlenül attól, hogy az átalakítások kinek mennyire nyerik el a tetszését - kétségkívül előremutató teljesítmény. Ebből a tekintetből némi üröm az örömben, hogy a beruházás részeként egy új épületrész is megvalósul a telek belső részén, amely kétségkívül szintén hozni fogja a legmagasabb fenntarthatósági mutatókat, de mégiscsak új építés.[16] Hogy ez az új épület hogyan igazodik műemlék szomszédjaihoz, és milyen új értelmezési réteget ad hozzá az együtteshez, arra csak elkészülte után adhatunk egyértelmű választ. | Megkésett válaszok: A Liget Center Auditórium megújult épülete | A budapesti Dózsa György út és Városligeti fasor sarkán álló épületegyüttes – az egykori MÉMOSZ székház – történetében izgalmas módon sűrűsödik a XX. századi magyar építészet eszmetörténete. E meglátásból kiindulva a következőkben arra keresem a választ, hogy az RTL székházának otthont adó új átalakítás hogyan rakódik rá ezekre a történeti rétegekre – szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Hulesch Máté írása. | [
""
] | 0 | https://epiteszforum.hu/megkesett-valaszok-a-liget-center-auditorium-megujult-epulete | null | true | null | null | építészfórum |
Lényegében nyíltan beszélt arról Orbán Balázs, hogy a visszatartott uniós pénzek megszerzésének érdekében megpróbálnak majd nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra, méghozzá úgy, hogy meglebegtetik annak a lehetőségét, hogy a feltételezhetően újraválasztásra készülő Ursula von der Leyen terveit megfúrják - írja a G7.hu.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Politicónak adott interjút, melyben az uniós pénzekről, a Fidesz európai jobboldali elképzeléseiről és Ukrajnáról is beszélt - olvasható a portálon.
Az interjúban újszerű, hogy a magyar kormány nyilvánosan összekapcsolta a "brüsszeli pénzek" ügyét és von der Leyen újraválasztásának lebegtetését. Az európai helyezkedésben a jelenleg magányos Fidesz ugyan az ECR-re (Jaroslaw Kaczynski lengyel államfő és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök európai pártcsaládja) tesz, de a jobboldali együttműködésnek több komoly akadálya van, a szélsőjobbos pártok mellett ilyen a háborúhoz és Oroszországhoz való viszony.
A befagyasztott uniós támogatások kiszabadítása kulcsfontosságú lenne a megbillent költségvetési egyensúly és a recesszióban lévő gazdaság helyzetében. Szeptembertől folytatódnak a brüsszeli tárgyalások. A magyar kormány most valamivel optimistábbnak látszik, ami abból következhet, hogy a kormány mozgástere megítélésük szerint tágulhat. Ennek több oka is van. Egyrészt Brüsszelből a holland belpolitikába távozik Frans Timmermans bizottsági alelnök, aki az egyik legerősebb képviselője volt a magyar kormánnyal szembeni konfrontatívabb politikának.
Másrészt az EU költségvetési felülvizsgálatához minden tagállam hozzájárulása kell, Orbán Viktor pedig nyíltan beszél arról, hogy magyar vétófenyegetéssel akarja megszerezni az uniós fejlesztési forrásokat.
Emellett az újraválasztást megcélzó von der Leyen számára fontos lenne, hogy ne legyen gond az uniós költségvetéssel
(bár közben azt a látszatot is érdemes elkerülnie, hogy túlságosan könnyen befekszik az olyan "renitenseknek", mint Orbán Viktor).
A Fidesz jelentőségét árnyalja, hogy a bizottsági elnök megválasztásához nem feltétlenül kell minden tagállam támogatása, ebben nincs vétójog. A szokásjog szerint erről idáig egyhangúlag döntöttek, de ettől el lehet térni, a pártcsaládon kívüli Fidesz pedig ma könnyebben megkerülhető. Az előzetes politikai kompromisszumok után végül az EP szavaz majd a jelöltről.
A G7.hu értékelése szerint az uniós költségvetés esetében komolyabb nyomást tud gyakorolni a magyar kormány egy vétófenyegetéssel. A költségvetés felülvizsgálatára van még idő, de decemberig Brüsszelben szeretnének túl lenni a politikai megállapodáson. A magyar kormány egyelőre azt mondja, ehhez biztosan nem adja a hozzájárulását. | Politico: Orbánék megfúrnák von der Leyent az EU-pénzek bezsebeléséért | A magyar kormány megvétózhatja az uniós költségvetést, ami a bizottsági elnök számára kellemetlen lenne. | [
""
] | 0 | https://24.hu/fn/gazdasag/2023/09/05/ursula-von-der-leyen-europai-bizottsag-orban-balazs-orban-viktor-eu-brusszel-unios-forrasok-fidesz-koltsegvetes | 2023. 09. 05. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Kucsera Katalin elmondta: a 82-es főút 11-es kilométerénél, Gyulafirátót és Eplény között egy személyautó villanyoszlopnak ütközött. Az autó utasai közül egy ember a helyszínen meghalt, egyet pedig súlyos sérülésekkel vittek kórházba a mentők.
A szóvivő hozzátette: a helyszíni szemle idejére a rendőrség teljes szélességében lezárta a 82-es főutat, a forgalom terelése egyelőre nem lehetséges. | Halálos baleset miatt lezárták a 82-es főutat | Halálos baleset miatt lezárták a 82-es főutat Gyulafirátót és Eplény között vasárnap délután - közölte a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság. | [
"halálos baleset",
"82-es út",
"gyulafirátót"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2019/08/18/halalos-baleset-miatt-lezartak-a-82-es-foutat | 2019-08-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Még mindig folyik a károk felszámolása a hétvégi zivatarok után szerte az országban.
Cserépfaluban például egy családi sajtüzemet ment tönkre, miután a szántóföldről alázúduló víz elárasztotta a pincét.
A víz aztán a főutcán hömpölygött Cserépfaluban, a szomszédos Bogácson pedig hatszáz portára folyt be.
A villámárvíz csak Borsodban tizenhárom települést érintett. Heves, Szabolcs és Baranya megyében összesen több milliárdos kárt okozott. | Itthon: Sáros áradat csapott le a falvakra, még mindig nem tudni, pontosan mekkora a kár | Tönkrementek családi vállalkozások, lakhatatlanná váltak lakóházak. | [] | 0 | https://hvg.hu/itthon/20190626_villamarviz_zivatarok_aradas_borsod_sajtuzem | 2019-06-26 22:04:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
"Az okozott kellemetlenségért szíves elnézésüket kérjük" - tíz percben egyszer biztos elhangzik ez a mondat a Keleti pályaudvaron. A vasút állapota az elmúlt pár hétben, a nagy nyári késések és Magyar Péter utazgatása óta az egyik fő téma lett a politikában. Döntéshozók, egykori döntéshozók és döntéshozásra törekvők estek egymásnak, politikai ígéretekből nincs hiány, kétségekből annál inkább. Utasokkal beszélgettünk a tapasztalataikról. | Egy nap a MÁV-on Budapesttől Dombóvárig | „Az okozott kellemetlenségért szíves elnézésüket kérjük” – tíz percben egyszer biztos elhangzik ez a mondat a Keleti pályaudvaron. A vasút állapota az elmúlt pár hétben, a nagy nyári késések és Magyar Péter utazgatása óta az egyik fő téma lett a politikában. Döntéshozók, egykori döntéshozók és döntéshozásra törekvők estek egymásnak, politikai ígéretekből nincs hiány, kétségekből annál inkább. Utasokkal beszélgettünk a tapasztalataikról. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/hazon-kivul/2024/09/16/egy-nap-a-mav-on-budapesttol-dombovarig-vonat-kesesek | null | true | null | null | Rtl.hu |
Még egy névtáblája sincs a városházi folyosón, mégis ő az egyik legfontosabb ember ma Budapesten. A vagyonát a Bahia-boltokkal megalapozó vállalkozó, Mesterházy Ernő évek óta Demszky Gábor fő bizalmasa, akár politikáról, akár üzletről, akár magánéletről van szó. Helyzetbe kerülése egyúttal egy szebb napokat látott főpolgármester és egy meggyengült párt hatalmi játszmákkal teli története is. Az [origo] utánajárt, hogyan jutott el az alternatív klubokból a hatalom előszobájába.
Demszky Gábor zavartan mosolyogva, kócos hajjal, vállára dobott hosszú fekete kabátban lépett színpadra az URH zenekar 1990 novemberi koncertjén az Olimpiai Csarnokban. Épp a Szavazz rám című dalba kezdett bele az énekes Müller Péter, aki egy öleléssel köszöntötte régi ismerősét. A fővárosi közgyűlés által pár nappal korábban főpolgármesternek választott Demszky nem szólt egy szót sem, de a refrént ő is énekelte. A vokálosok mögött tipródott, így a hangja nem jutott el a mikrofonig, csak a szájáról lehetett leolvasni, hogy ismételgette a két szót: "Szavazz rám!"
A Csak egy parti címet viselő koncert egyik szervezője egy Mesterházy Ernő nevű, akkor huszonéves fiatalember volt. Úgy emlékszik, hogy legfeljebb pár szót válthatott Demszkyvel, nem ő hívta meg, és nem ő intézte azt sem, hogy felmenjen a színpadra. Azóta jóval szorosabbra fűződött a viszonyuk: Mesterházy ma egyike a főpolgármester bizalmi embereinek, közülük is talán ő áll hozzá a legközelebb. Legyen szó gazdasági ügyekről, pártpolitikáról vagy akár személyes gondokról, Demszky biztosan kikéri a tanácsát. Ha pedig valaki el akar jutni a főpolgármesterhez, akkor jó eséllyel rajta keresztül vezet hozzá az út.
Bár Mesterházy Ernő már évek óta jelen van Demszky Gábor környezetében, sokáig láthatatlan tudott maradni a nyilvánosság előtt. Nem szerepelt, nem nyilatkozott, interjút is csak egyet adott eddig (pár héttel ezelőtt az Indexnek, amikor már tisztában volt vele, hogy az [origo] cikket közöl róla). Ragaszkodását a háttérben maradáshoz jól mutatja, hogy a városházán nincs is kinn a névtáblája (legalábbis február elején nem volt) annak az irodának az ajtaján, ahol dolgozik.
Az [origo] kíváncsi volt, hogyan került a nyolcvanas évek underground kultúrájából érkező vagyonos üzletember Demszky Gábor közelébe és vált aktív szereplőjévé a fővárosban zajló politikai játszmáknak. Hogy ezt kiderítsük, nemcsak magával Mesterházy Ernővel beszéltünk, hanem megkerestük ismerőseit, barátait, üzleti partnereit, politikai szövetségeseit és ellenfeleit. Szerettünk volna beszélni a főpolgármesterrel is, de ő nem kívánt interjút adni.
A Bizottság volt az első
A főpolgármesteri tanácsadói poszthoz kacskaringós út vezetett. A Győr melletti kis faluból, Eneséről, átlagos körülmények között élő értelmiségi családból származó Mesterházy érettségi után a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen tanult tovább, ahol belecsöppent a nyolcvanas évek underground kultúrájába. "A Bizottság volt az első ilyen típusú zenekar, amit hallottam. Nagy kulturális élményt jelentett" - mondta, amikor interjút készítettünk vele ehhez a cikkhez. Nem sokkal később aktív szereplője is lett ennek a kulturális közegnek. Kollégiumi barátjával, Szabó Attilával együtt ők vették át a nyolcvanas évek elején a kiöregedő végzősöktől az egyetem szórakozóhelyét, a Ráday Klubot. "Akkor az egy diszkó volt, de mi alternatív helyet csináltunk belőle. Első alkalommal a Trabant és a Balaton (két zenekar, sok személyi és zenei átfedéssel - a szerk.) lépett fel, ez adta meg a hely profilját" - idézte fel Mesterházy, hozzátéve, hogy nemcsak zenében gondolkodtak: filmklubot szerveztek, foglalkoztak a keleti kultúrával, és lámákat is meghívtak.
A klub a KISZ-hez tartozott, amelynek Mesterházy is tagja volt, bár funkciót nem viselt. Régi barátja, Bognár Attila - ma az A38 koncerthajó vezetője - szerint azonban így is érződött, hogy jó kapcsolatai vannak, hogy rendelkezik befolyással a szervezeten belül. Mesterházy viszont úgy emlékszik, a KISZ-tagságnak nem volt igazán jelentősége, mert - mint fogalmazott - "már mentünk ki a rendszerből". Az egyetem befejezése után Bognárral - aki sok underground zenészt ismert - közösen új helyszínen, az Almássy téren folytatták azt, ami a Ráday Klubban elkezdődött. Ez volt a Klub 2000 nevű szórakozóhely, ahol ugyanúgy alternatív zenekarok léptek fel.
"Már akkor látszott Ernő képessége, hogy teljesen irracionális helyzeteket tud teremteni és működtetni" - magyarázta Bognár, aki szerint előtte nem volt példa arra, hogy egy állami intézményt heti rendszerességgel ki lehessen bérelni magánrendezvények számára, barátja azonban az egyetemen kialakított jó kapcsolatai révén elintézte. Mesterházy azt mondja, nem volt szükség ördöngösségre. "Ismertek minket a házban, tudták, hogy képesek vagyunk ilyen rendezvényeket szervezni, ők pedig így bevételhez jutottak" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a büfét nem adták át nekik, így üzletileg nem volt igazán komoly vállalkozás a Klub 2000.
Felfedezés és vállalkozás
Két év után, 1988-ban felhagytak a klubszervezéssel, és következett az utazások időszaka. Vettek egy Latvia márkájú kisbuszt, amellyel zenekarokat - főként az Európa Kiadót, de másokat is - vittek koncertekre, elsősorban Nyugatra. Abban az időben még egy lehetőségük nyílt az utazásokra: olcsó Aeroflot-jegyekkel el lehetett jutni egzotikus helyekre, és ezt ki is használták. Mesterházy ezzel párhuzamosan elkezdett vállalkozni, már 1989 februárjában feltűnt egy kereskedelmi kft.-ben tulajdonosként és ügyvezetőként. "Ha volt valakinek egy kft.-je és megkérdezték, mivel foglalkozik, akkor az volt rá a válasz: mindennel" - jellemezte az akkori viszonyokat.
Az olcsó Aeroflot-jegyeknek köszönhetően Mesterházy baráti köre az 1990-es év első napjait Kubában töltötte. A társaságból többen rég nem látták egymást a sok utazgatás miatt, de közben érdeklődtek a hazai változások iránt is. "Kubában megegyeztünk, hogy hazajövünk, belefogunk valamilyen vállalkozásba, és persze elmegyünk szavazni" - elevenítette fel döntésüket Bognár Attila. Liberális társaság volt, több ponton kapcsolódtak a demokratikus ellenzékhez, így nem volt kérdés, hogy kire fognak voksolni. "Mindig is az SZDSZ mellett voltunk. A kezdeti Fidesz is tetszett, de aztán ők később nagyon megváltoztak" - mondta Mesterházy. Bognár szerint voltak azért viták is, mert "Ernő bízott a reformszocialistákban is, bár kapcsolata nem volt velük". Mesterházy erre most azt mondta: "Pontosan tudtam, hogy az antalli politikához nincs közöm. Ott is voltak szimpatikus emberek, de az MSZP-ben több volt, az SZDSZ-ben pedig még több."
A Kubában meghozott döntés vállalkozásra vonatkozó részéből született meg az egzotikus tájakról származó ruhákkal és egyéb termékekkel kereskedő Bahia, amelyet Mesterházy Bognárral és más ismerősökkel együtt alapított. Az ötlet utazásaik során született. "Láttuk Európában, hogy drágán adják ezeket a holmikat, viszont amikor elmentünk oda, ahol készítik őket, kiderült, hogy olcsón hozzá lehet jutni" - mondta Mesterházy, hangsúlyozva, hogy ők is ilyen ruhákban jártak. Az üzlet jobban bejött, mint ahogy remélték, ráadásul élvezték is, hiszen az árubeszerzés során világot láttak. "Képzeld el, az a munkád, hogy elmenjél Dél-Amerikába, Nepálba, Indiába és ott vásároljál" - magyarázta Mesterházy.
Eretnek gondolkodás
"A konstrukciót Ernő tartotta kézben, ő volt a vállalkozás kiépítésének motorja" - emlékezett vissza Bognár, akiben megragadt az, amit a könyvelőjük, egy ötvenes éveiben járó, korábban nagy állami vállalatoknak dolgozó nő mondott neki Mesterházyról. "Egyszer valamiért nekem kellett hozzá elmennem, és azt mondta, nem találkozott még olyan eretnek gondolkodású emberrel, mint az Ernő" - idézte fel Bognár. Az eretnek szót pozitív értelemben értette a könyvelő, lenyűgözte ugyanis, hogy Mesterházy számára szokatlanul, de jó érzékkel tekintett az üzleti ügyekre. Ez tükröződött a bevételekben is, Bognár szerint ugyanis ez a vállalkozás teremtette meg kettejük jólétének az alapját. Közben nem feledkeztek meg underground múltjukról sem, Bahia néven lemezkiadót is alapítottak, amely gondozta a nyolcvanas évek alternatív zenekarainak anyagait. Így megjelenhettek korábban csak koncerten előadott zenék.
Bár Mesterházy állítja, hogy számára mindig is a Bahia volt a legfontosabb, korán belekóstolt más vállalkozásokba is. Magánszemélyként 29 cégben tűnt fel az elmúlt húsz évben, foglalkozott ingatlanüzletekkel és résztulajdonosa volt egy takarítással foglalkozó vállalatnak. Utóbbi kifejezetten sikeresnek bizonyult (erről részletek keretes írásunkban), több állami beruházáshoz is jutott, bár ebben a cégben Mesterházy saját bevallása szerint csak passzív befektetőként, csendestársként vett részt.
A róla szóló kevés újságcikkben gyakran neve mellé biggyesztették azt, hogy "milliárdos vállalkozó", ennek megalapozottsága azonban nem teljesen egyértelmű. A leggazdagabb magyarokat felsoroló listákon nem szerepel, és Bognár Attila szerint sem feltétlenül kellene felkerülnie rájuk. "Jómódú, de egy milliárdos vállalkozó máshogy mozog, több szabad vegyértéke van" - mondta. Maga az érintett a vagyoni helyzetére vonatkozó kérdéseket elintézte annyival, hogy "nem vagyok szegény ember, de nem foglalkozom azzal, hogy mennyi pénzem van". Bognár szerint Mesterházy azonban nem is a pénzre hajt, hanem a befolyásra, arra hogy ő legyen az, aki el tud intézni ügyeket. | A Városháza fantomja súg Demszkynek | Még egy névtáblája sincs a városházi folyosón, mégis ő az egyik legfontosabb ember ma Budapesten. A vagyonát a Bahia-boltokkal megalapozó vállalkozó, Mesterházy Ernő évek óta Demszky Gábor fő bizalmasa, akár politikáról, akár üzletről, akár magánéletről van szó. Helyzetbe kerülése egyúttal egy szebb napokat látott főpolgármester és egy meggyengült párt hatalmi játszmákkal teli története is. Az [origo] utánajárt, hogyan jutott el az alternatív klubokból a hatalom előszobájába. | null | 1 | https://www.origo.hu/itthon/2008/2/demszky-gabor-tanacsadoja-mesterhazy-erno-portreja | 2008-02-19 11:43:00 | true | null | null | Origo |
Jogerősen is tizenegy év szabadságvesztéssel sújtotta pénteken a Fővárosi Ítélőtábla Tanyi Györgyöt, a bíróság szerint biztos, hogy az éjszakai élet egykori erős embere akarta megölni 1996 őszén Lakatos Csaba hajtót a budapesti ügetőpályánál. A döntés indokolása kizárta, hogy a történteknek bármi közük lenne Prisztás József néhány nappal korábbi meggyilkolásához. Bár korábban számos kétely vetődött fel az ügy koronatanúja, Radnai László szavahihetőségéről, a táblabíróság szerint a kecskeméti maffiaper kulcsfigurája igazat mondott, és számos alkalommal jelentősen módosított beszámolói hátterében nem vádalku áll.
Helybenhagyta pénteken a Fővárosi Ítélőtábla Tanyi György tizenegy éves, fegyházban letöltenőd szabadságvesztését, a táblabíróság szerint bizonyos, hogy az éjszakai élet egykori nehézfiúja lőtt rá 1996 novemberében Lakatos Csaba hajtóra a budapesti ügetőnél. A jogerős döntés mérsékelte két öccse, Tanyi József Ferenc, és Tanyi János a korábban kiszabott nyolc-nyolc helyett hat-hat évet kaptak. A negyedrendű terhelt Baranyi László szabadságvesztését négyről három évre szállították le. Máziné Szepesi Erzsébet, a bírói tanács vezetője a határozat indokolásában megemlítette: ugyan sem a nyomozásban, sem a büntetőperben nem sikerült kideríteni, hogy Lakatost ki, és miért akarta megöletni, de az a körülmény nem zárja ki a büntetőjogi felelősség megállapítását. Bár az ügyben első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék számos ponton nem találta hitelesnek a per koronatanúja, a kecskeméti maffiaperben elítélt Radnai László Tanyiékat terhelő tanúvallomásiat, a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy azok igazolták a terheltek bűnösségét. Érdekesség, hogy a táblabíróság álláspontja szerint arra nem utal semmilyen adat, hogy Radnai – ahogy más hasonló nagy súlyú, a kilencvenes években elkövetett leszámolás vizsgálatában – vádalku révén osztotta meg információit a hatóságokkal. A Fővárosi Ítélőtábla megállapítása szerint nem lehet megállapítani, hogy az ügetőnél elkövetett támadásnak bármilyen köze lenne Prisztás József néhány nappal korábbi meggyilkolásához.
A másodfokú büntetőper decemberi kezdetén a Fellebbviteli Főügyészség fenntartotta a vádat, ugyanakkor súlyosabb büntetés kiszabását indítványozta a Fővárosi Ítélőtáblán. A táblabíróság eredetileg három tárgyalási napot tűzött ki az ügyben, és a vádlottak is elmondták az utolsó szó jogán tett észrevételeiket. Tanyi Györgyöt, két öccsét, és a negyedrendű terheltet, B. Lászlót azzal vádolja az ügyészség, hogy 1996-ban a budapesti ügetőnél meg akarták ölni Lakatos Csaba hajtót. A vád szerint Tanyi György négyszer lőtt rá egy átalakított kispuskával a sportolóra, aki három helyen – a nyakán, a derekán és a combján – talált el. Lakatos életveszélyes sérüléseket szenvedett, de fedezékbe tudott húzódni, majd segítséget kért. A férfi életét a kórházban mentették meg, majd hamarosan, még a lábadozása idején újra versenyezni kezdett.
Még mindig nem sikerült tisztázni a támadás indítékát
A számos alkalommal leállított, majd újrakezdett nyomozás ellenére máig sem sikerült kederíteni, hogy mi lehetett a Lakatos Csaba elleni támadás indítéka, és ha valóban Tanyi György köréhez köthető a merényletkísérlet, akkor ki lehet a megbízó, és mi oka lehetett, hogy Lakatost eltegyék láb alól. Tény ugyanakkor, hogy Lakatos Csaba közeli kapcsolatokat ápolt Prisztás Józseffel, aki az ügetőnél történtek előtt néhány nappal lőttek agyon Óbudán. A Prisztás-ügy az ügetőnél történtekhez hasonlóan két évtizedig megoldatlan volt, majd a kilencvenes évek olajügyeinek egyik kulcsfiguráját, Portik Tamást és egykori bizalmasait vádolták meg abban. A vád szerint Portik és Prisztás viszonya egy ingatlanügylet miatt mérgesedett el, de sokan azt is feltételezik, hogy Prisztás be akart szállni az olajüzletbe, ami Portiknak ugyancsak konkurrenciát jelentett volna. Portik Tamás a Prisztás-gyilkosság felbujtójaként immár jogerősen kiszabott tizenöt éves fegyházbüntetését tölti. Az ügetőnél elkövetett támadás egyik lehetséges indítéka, hogy Prisztás József halála után Lakatos Csabát tanúként hallgatták meg a nyomozásban, és akkor ő Portikékra tett terhelő vallomásokat, ezért veszélyes lett az olajosok számára. Több beszámoló szerint Lakatos élete a kórházban még a rendőri őrizet ellenére is veszélyben volt, mivel a megbízói kör holtan akarta látni, ezért vállról indítható rakétával rombolták volna le a kórtermet, ahol ápolták. A kilencvenes évek magyarországi leszámolásai miatt egyaránt csak két évtized múlva újraindított vizsgálatokhoz hasonlóan a Lakatos Csaba elleni merényletkísérlet ügyében is tanúként bukkant fel a kecskeméti maffiaper főszereplője, Radnai László, aki a Prisztás-ügy és az Aranykéz utcai robbantás analógiájára igyekezett Portikra tolni a megbízói szerepet, de Portik Tamást a Lakatos elleni támadással nem hozták összefüggésbe a hatóságok.
Összeesküvések minden szinten
Bár Portik Tamás szerepét az ügyben nem sikerült tisztázni, érintettségét erősítheti, hogy Lakatos Csabát Prisztás meggyilkolása után csak néhány nappal támadták meg, miután a rendőrségen tanúként hallgatták meg. A sportoló nem a jegyzőkönyben, hanem csak a folyosón néhány nyomozóval kötetlenül beszélgetve említette Portikot, mint akinek köze lehetett Prisztás halálához. Portikhoz szinte azonnal eljutottak az elhangzottak, így akár indítéka is lehetett arra, hogy Lakatost kiiktassák. Érdekesség, hogy Portik ellen az Prisztás-ügyben, illetve a négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás vizsgálatában szinte minden lehetséges, sőt, akár szürreálisnak tűnő bizonyítékot összegyűjtöttek a hatóságok, de az ügetőnél történtek nyomozásában ez a buzgalom valamiért alábbhagyni látszott. Maga Tanyi György is Portikot sejtette a támadás mögött, vélhetőleg ez állhat abban a már korábban titkosított vallomásában is, amelyben elmondhatta a merénylet általa megismert körülményeit. A több mint két évtized után felmelegített vizsgálat aztán más ügyekhez hasonlóan olyan irányt vett, ahol az egyes vádlottakból vádalkuk révén koronatanúk lettek, majd az ügyészség már ezekre a sejthetően irányított beszámolókra alapozta a vád felépítését. A kilencvenes évek leszámolási ügyeinek számos furcsaságot megmutató vizsgálatai ugyanakkor nyilván a hatóságok illetékesei egy részének figyelmét is felkeltették, bizonyára nem véletlen, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) is vizsgálta, hogy kik lehettek azok a rendőrök, akik a Portikra terhelő információt azonnal kiszivárogtatták az érintettnek, ám ellenük elévülés miatt már nem lehetett eljárást indítani. Ismert az NVSZ Portik Tamás csaknem hat évvel ezelőtti letartóztatásával nagyjából egy időben vizsgálatot indított, hogy szakmai hibák, vagy az alvilággal együttműködő rendőrök árulása miatt nem sikerült felderíteni számos, a kilencvenes években elkövetett gyilkosságot, alvilági leszámolás hátterét. Több ügyben ugyanis felvetődött a gyanú, hogy a nyomozást szándékosan, megbízást teljesítve siklatták félre annak idején.
Van akiknek sokat megér, hogy Tanyi börtönben maradjon
A Fővárosi Törvényszék tavaly júniusban Tanyi Györgyöt tizenegy, két öccsét nyolc-nyolc, B. Lászlót pedig négy év szabadságvesztéssel sújtotta a Lakatos Csaba elleni támadás miatt. A bíróság a hevenyészett nyomozási adatok ellenére is bizonyítottnak találta, hogy a számos, és súlyos kétely ellenére Tanyi György követte el a merényletet, testvérei, illetve a negyedrendű vádlott pedig segítettek neki a menekülésben, és a bűnjelek eltűntetésében. A törvényszéket és a bíróságot sem zavarta, hogy Tanyi és Lakatos a támadás előtt, és után is jó barátok voltak, illetve maradtak, ez csak akkor szakadt meg, amikor a 2014-ben újrakezdett vizsgálatban a sportoló már az egykori nehézfiúra tett terhelő vallomásokat. Az ügyben tanúként szerepelt a rendőrségi korrupciós botrány kulcsfigurája, a fővárosi éjszakai élet egykori ura, Vizoviczki László is, aki elmondta, hogy az egyik, a vesztegetési ügyekben érintett volt főrendőr olyan ajánlatot tett neki, amely szerint harminchatmillió forintért elintézi, hogy Tanyi György hosszú időre börtönben maradjon.
A Tanyi Györggyel az ítélet után készített videointerjúnk hamarosan megtekinthető a PestiSrácok.hu-n.
Fotó: PS | Leszámolás az ügetőnél: jogerősen is tizenegy évet kapott Tanyi György | Jogerősen is tizenegy év szabadságvesztéssel sújtotta pénteken a Fővárosi Ítélőtábla Tanyi Györgyöt, a bíróság szerint biztos, hogy az éjszakai élet egykori erős embere akarta megölni 1996 őszén Lakatos Csaba hajtót a budapesti ügetőpályánál. A döntés indokolása kizárta, hogy a történteknek bármi közük lenne Prisztás József néhány nappal korábbi meggyilkolásához. Bár korábban számos kétely vetődött fel […] | null | 1 | https://pestisracok.hu/leszamolas-az-ugetonel-jogerosen-tizenegy-evet-kapott-tanyi-gyorgy/ | 2018-01-13 11:44:58 | true | null | null | pestisracok.hu |
Egyszerűség! Simplicity! Ajánlotta az egész országnak néhány éve Matolcsy György. Ám ha a Matolcsy család és a család fejének cégügyeiről van szó, mindez már korántsem igaz. Sőt! Matolcsy nagyon is szereti bonyolítani a dolgokat.
Néhány hete részletesen írtunk arról, hogy Matolcsy György első minisztersége idején (akkori) felesége, László Gyöngyi hogyan vásárolta fel kedvezményes feltételek mellett az állami alapítású Tulajdon Alapítványtól a Növekedéskutató Intézet többségi részesedését, s hogy pár évvel később Matolcsy tényleges tulajdonosként hogyan vette nevére a vállalkozást (lásd: „A strómanom a feleségem”, Magyar Narancs, 2017. január 19.). Matolcsyék a cégbíróságra beadott házassági szerződésükben ismerték el, hogy a cég valódi tulajdonosa mindvégig Matolcsy György volt. A manőver célja feltehetően annak leplezése volt, hogy a hivatalban lévő miniszter hogyan privatizál magának – jutányos áron – állami vagyont.
A történet azonban ezzel nem ér véget, Matolcsyék tovább komplikálják a dolgokat. E heti nyomtatott lapszámunkban részletesen írunk két olyan bt.-ről, amelyeket Matolcsy első gazdasági miniszterkedése idején Matolcsyéktól látszólag független személyek alapítottak, amelyek Matolcsy minisztériumától vastag megrendeléseket kasszíroztak, és amelyeket 2006–2008 között aztán Matolcsy felesége, Gyöngyi, és fia, Ádám György névértéken, a cégek valós értékének töredékéért, mondhatni fillérekért vásároltak fel. A két bt. tulajdonosváltásával a Matolcsy család nagyjából 65 millió forinttal gazdagodott.
Így kell 90 ezer forintért 90 százalékos részesedést szerezni egy 51 milliót érő vállalkozásban
Matolcsy a szűkös ellenzéki években is megtalálta a módját, hogy érdekeltségeit helyzetbe hozza. Ehhez segítségére volt, hogy 2003-tól a Fidesz pártalapítványának, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványnak (SZPMA) lett az elnöke. Néhány év alatt kifinomult szisztémát alakított ki a pártalapítvány pénzeinek megfelelő hasznosítására: az SZPMA bőséges támogatásban részesített egy állami alapítású alapítványt. Matolcsy véletlenül ez utóbbi alapítvány, a Tulajdon Alapítvány kuratóriumának is tagja volt. A Tulajdon Alapítvány pedig szinte szimbiózisban működött Matolcsy cégével, a Növekedéskutatóval: véletlenül mindketten trendfigyeléssel foglalkoztak és mindketten adóműhelyt is működtettek például. A két szervezet olyannyira elválaszthatatlan volt, hogy azonos székhelyen, azonos telefon- és faxszámon voltak elérhetők. S hogy a pénz végül kinél kötött ki, arra is van egy tippünk.
A jegybankelnök azóta már jóval nagyobb léptékben, 100 milliárdokat mozgatva játszik. A modell azonban – alapítványok, strómancégek, saját cégek – mintha ismert sémát követne ma is.
További részletek e heti lapszámunkban, ahol a család bizalmasairól, befektetéseiről és Matolcsy Audijáról is olvashat. | A közpénzjelleg elvesztése Matolcsy módra | Matolcsy György megcsapolja a Fidesz pártalapítványát is, a családtagjai pedig pár tízezres névértéken vesznek több tízmilliós értékű vállalkozásokat. A friss Narancsban folytatjuk a Matolcsy család görbe cégügyeit feltáró sorozatunkat. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-kozpenzjelleg-elvesztese-matolcsy-modra-102502 | 2017-02-09 10:42:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
A nukleáris főhatóság vezetője épp az előtt mondott le, hogy esedékes lenne a hivatal döntése a sokmilliárdos bővítési munkák engedélyezéséről. Fichtinger Gyula utódját kétharmados többséggel, kilenc évre betonozzák be. | Nem tetszik az Orbán-kormánynak a szakmai szöszmötölés Paks II. ügyében | A nukleáris főhatóság vezetője épp az előtt mondott le, hogy esedékes lenne a hivatal döntése a sokmilliárdos bővítési munkák engedélyezéséről. Fichtinger Gyula utódját kétharmados többséggel, kilenc évre betonozzák be. | null | 1 | https://hvg.hu/360/202119__paksi_beruhazas__hianyos_tervek__nyomas_alatt__folozesi_ido | 2021-05-15 07:00:00 | true | null | null | HVG360 |
Nemkívánatos személynek nyilvánította hétfőn az orosz külügyminisztérium az albán nagykövetség egyik diplomatáját.
Ez válaszlépés volt arra, hogy
januárban Albánia utasította ki a tiranai orosz nagykövetség első titkárát,
a koronavírus okozta Covid-19 betegség miatt bevezetett járványügyi korlátozások megsértésére hivatkozva. Moszkva az ügyért az albán felet tette felelőssé.
A kiutasításról szóló jegyzéket a moszkvai külügyi tárcához hétfőn bekéretett albán nagykövetnek adták át. A moszkvai diplomáciai képviselet első titkárának, Jonida Drogunak 72 órán belül el kell hagynia Oroszországot.
Az orosz külügyi tárca a nemzetközi diplomáciai gyakorlat durva megsértésének minősítette, hogy Tirana januárban megnevezte a kiutasított orosz diplomatát, Alekszej Krivosejev első titkárt, és ezért a maga részéről ugyanígy járt el. | Oroszország kiutasított egy albán diplomatát | Oroszország kiutasított egy albán diplomatát - Válaszul arra, hogy januárban Albánia utasította ki az orosz nagykövetség első titkárát. | [
"oroszország",
"albánia",
"diplomácia",
"koronavírus",
"szabálysértés",
"külföld"
] | 0 | https://index.hu/kulfold/2021/02/08/oroszorszag-kiutasitott-egy-alban-diplomatat | 2021-02-08 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Fiktív cégek is indultak MÁV-tendereken 2007 második fele és 2009 eleje között, az ügyben érintett a HM-botrányból megismert Zámbori Mihály és Fapál László is - mondta a kereszténydemokrata Spaller Endre pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Az Országgyűlés MÁV-vizsgálóbizottságának KDNP-s tagja kifejtette: Zámbori Mihály és Fapál László egy MÁV leányvállalat, a MÁV ingatlankezelő vezetésében is érdekelt volt ezen idő alatt, előbbi igazgatóként, utóbbi jogi tanácsadóként; tevékenységük idején szabálytalanságok sora történt. Mint elmondta, a szabálytalanságok az ingatlankezeléssel foglalkozó Megaron Kft.-hez kötődnek, a MÁV belső vizsgálata szerint a cég mintegy 2 milliárd forint értékben nyert el úgy szerződéseket, hogy közben fiktív cégekkel versenyzett.
"Így szép nyerni" - fogalmazott Spaller Endre, aki elmondta, hogy a pályázók között volt például a Lívia és József Bt., ami a cégnyilvántartásban nem is szerepel. Beszédesnek nevezte az Ál-Sped kft. nevét is, ami ebben az időszakban nem létezett, de pályázott még olyan cég, amelyet már felszámoltak, felszámolási eljárás alatt állt, vagy felszámoló állt a cég élén. Több pályázó cég a Megaron korábbi székhelyére volt bejelentve - tette hozzá. Spaller Endre közlése szerint az említett időszakban ez mintegy 90-100 szerződést érinthet.
Az ügyben egy nyomozás már folyik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, de előbb vagy utóbb a rendőrségnek is nyomoznia kell véleménye szerint. A kormánypárti politikus azt mondta, minimum okirat-hamisítás vethető fel az ügyben, és szinte biztosra vehető, hogy feljelentés születik majd. A kormánypárti politikus szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy Fapál László, aki havi 600 ezer forintért adott tanácsokat a MÁV ingatlankezelőnél, pontosan milyen munkát végzett. Úgy tudják, hogy ezen idő alatt dolgozott a Honvédelmi Minisztériumban és Zrínyi nyomdánál is - jegyezte meg, hozzátéve: "lehetséges, hogy nagyon jó munkát végzett, s így három munkakört is el tudott látni".
A KDNP-s képviselő a Megaron mellett figyelemre méltónak tartotta a Mega-Logistic Zrt. tevékenységét is, amely azt követően kezdett a MÁV ingatlankezelőnek dolgozni, hogy a volt honvédelmi vezetők átvették a cég irányítását. Három év alatt 1,3 milliárd forint + áfa értékű megbízást nyertek el közbeszerzéseken, majd miután távoztak a fent említett vezetők, ezek megszűntek. Spaller Endre közölte: ezen esetek áttekintését mindenképpen javasolni fogja a MÁV-vizsgálóbizottságnak. | Itthon: KDNP: fiktív cégek is indultak korábbi MÁV-tendereken | Az Országgyűlés MÁV-vizsgálóbizottságának KDNP-s tagja kifejtette: Zámbori Mihály és Fapál László egy MÁV-leányvállalat vezetésében is érdekelt volt 2007 második fele és 2009 eleje között, és tevékenységük idején szabálytalanságok sora történt. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20110304_kdnp_mav_fiktiv_cegek | 2011-03-04 16:28:00 | true | null | null | HVG |
Lassan már csak machetével lehet közlekedni ebben a társadalmi dzsungelben – jut végletes következtetésre a kultúrharcon elszörnyedő, regényeiben Erdély múltját megíró Tompa Andrea.
“Eldöntöttem, hogy a 2018-as centenáriumi évben, amikor a trianoni döntés eltörléséért aluljárókban lehet aláírást gyűjteni, és egyre több revizionista hang van, következetesen Romániáról fogok beszélni a szülőföldemről szólva" – mondta a kolozsvári születésű író, Tompa Andrea a HVG hetilapnak adott interjúban.
Omerta című regénye, mely az ötvenesek évek Romániájában négy szereplő szemszögéből vizsgálja a diktatúra természetét, 2018-ban Libri-díjat kapott. Számára az derült ki, hogy a diktatúra előtt mindig egy másik diktatúra van:
Veszélyes – és ez mára is érvényes tapasztalat – magányos zsarnokot felelőssé tenni egy rendszerért.
Az alkotói folyamatról mesélve Tompa Andrea elárulta, hogy mikor a regényhez kutatott, állambiztonsági iratokat csak Romániában tudott “kicsit illegálisan" szerezni, Magyarországon ellehetetlenítette a bürokrácia szőrszálhasogatása.
Arról is beszélt, mennyire elkeseríti, “ahogyan a romániai magyarságot képviselő párt direkt módon támogatta ezt a magyar hatalmat".
A kultúrharcosok még nem fedezték fel maguknak, bár attól tart, őt inkább nyárson sütögetnék. És bár nem mérgezi magát a karaktergyilkosságok tüzetes tanulmányozásával, lassan úgy érzi, ebben a társadalmi dzsungelben már csak machetével lehet közlekedni.
Az írónővel készült teljes interjút elolvashatja a friss HVG hetilapban! | Kult: Következetesen Romániáról fog beszélni, ha Erdély kerül szóba | Lassan már csak machetével lehet közlekedni ebben a társadalmi dzsungelben – jut végletes következtetésre a kultúrharcon elszörnyedő, regényeiben Erdély múltját megíró Tompa Andrea. | [] | 0 | https://hvg.hu/kultura/20180830_Kovetkezetesen_Romaniarol_fog_beszelni_ha_Erdely_kerul_szoba | 2018-08-30 12:25:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A december 14-i iratismertetéssel lezárul az MSZP volt elnökhelyettese, Simon Gábor ellen okirat-hamisítás, adócsalás és egyéb ügyek miatt indított nyomozás. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálódott, most pedig kezdődik a vádemelési szakasz, amely további egy hónapot vesz igénybe, így az már biztos, hogy vádiratot csak jövőre nyújtanak be Simon Gábor ellen – írta a keddi Magyar Idők.
Simonról 2014 februárjában derült ki, hogy egy bécsi bankszámlán több százmillió forintos vagyont halmozott felt. Az összeg nem szerepelt a vagyonnyilatkozatában, és adót sem fizetett utána. A politikus az eljárásban nem tett vallomást, és időközben 128 millió forint adóhátralékot rendezett.
A kormányközeli lap magyarázata szerint emiatt könnyen megtörténhet, hogy Simon "nem, vagy csak rövid időre kerül majd rács mögé", a bécsi vagyont pedig következmények nélkül megtarthatja. | Itthon: Lezárták a nyomozást a Simon-ügyben | Kezdődik a volt MSZP-s alelnök adócsalási és okirat-hamisítási ügyének vádemelési szakasza, de könnyen lehet, hogy nem, vagy csak rövid időre kerül rács mögé. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151208_Lezartak_a_nyomozast_a_Simonugyben | 2015-12-08 15:39:00 | true | null | null | HVG |
Harmincezer versenyzője közül tizenegyezret kizárt a mexikóvárosi maraton, miután a futók autókkal és tömegközlekedési eszközök használatával teljesítették a távot - írja a DailyMail.
A futók elektronikus nyomkövetőinek adatait felhasználó vizsgálat állítólag kimutatta, hogy több ezren nem jártak az útvonalon lévő ellenőrzőpontokon. Sokan azt állították, hogy a nyomkövető nem működött megfelelően. A Mexikóvárosi Sportintézet megerősítette, hogy vizsgálatot indított a helyzet kivizsgálására.
Közleményükben azt írták, hogy az esemény nem csak egy kiemelkedő ünnepet jelent a főváros minden lakója számára, hanem egyúttal alkalmat is a sport transzcendens értékeinek megerősítésére.
Nem ez az első eset, hogy a mexikóvárosi maraton csalás miatt kénytelen kizárni futókat: a 2017-es versenyen 6000 futót zártak ki, mert nem teljesítették a teljes távot. A következő évben több mint 3000 eredményt kellett érvényteleníteni.
Az idei férfi elit versenyt a bolíviai Hector Garibay nyerte 2:08:23 órás idővel, míg a nőknél a kenyai Celestine Chepchirchir 2:27:17 órás idővel diadalmaskodott. | Autóval és busszal csaltak a mexikói maratonon, kizártak 11 ezer versenyzőt | Ügyes próbálkozás volt, de nem jött be. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/sport/2023/09/05/mexikovaros-maraton-kizaras-eredmeny | 2023. 09. 05. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Ingyenes online koncertet ad csütörtökön a MÁV Szimfonikus Zenekar Takács Nagy Gábor vezényletével, Maxim Vengerov hegedűművész közreműködésével.
Az esten Mendelssohn, Mozart és Beethoven egy-egy műve hangzik el. Az élő koncert online közvetítése
megtekinthető ingyenesen a Müpa Home és a MÁV Szimfonikus Zenekar Youtube-csatornáján,
közölte a zenekar az MTI-vel. A koncerten Maxim Vengerov, aki 2019 óta harmadszor lép föl a MÁV Szimfonikusokkal, Mendelssohn e-moll hegedűversenyét adja elő. Az 1844-ben komponált Hegedűverseny Mendelssohn életművének egyik kimagasló darabja. A mű szerkesztésmódja hűségesen követi a nagy elődöktől, elsősorban Beethoventől örökölt hagyományokat, néhány vonásában azonban eltér attól és ezzel későbbi romantikus versenyműveknek mutat példát. A Hegedűverseny mellett Mozart D-dúr (Haffner) szimfóniája és Beethoven I. (C-dúr) szimfóniája hangzik el.
Mozart életművének leltára 41 szimfóniát tartalmaz, ezek sorában a 35. a Haffner-szimfónia, amelyet 1782-ben komponált. A mű visszautal salzburgi éveire, a névadó, Haffner ugyanis a város polgármestere volt. Az ő egyik családi eseményére komponált Mozart szerenádot, ezt alakította át szimfóniává.
Beethoven művének az ad különleges jelentőséget, hogy a kilenc óriásból álló sorozat első darabja, a zeneszerző első találkozása a szimfónia műfajával. Nagyszerű darab, tele eredeti ötletekkel, invencióval, humorral, áll a közleményben. | Ingyenes online koncertet ad csütörtökön a MÁV Szimfonikus Zenekar | Ingyenes online koncertet ad csütörtökön a MÁV Szimfonikus Zenekar - Mendelssohn, Mozart és Beethoven műveit hallgathatja a nagyérdemű. | [
"máv",
"online koncert",
"koncert",
"koronavírus",
"komoly zene",
"mozart",
"ingyenes program",
"ingyen",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/2021/02/17/ingyenes-online-koncertet-ad-csutortokon-a-mav-szimfonikus-zenekar | 2021-02-17 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A hétvégén 5-5-ös döntetlent játszott az angol negyedosztályban a Swindon Town és a Wrexham, ami rövid idő alatt a második alkalom volt, hogy a Wrexham kapusa, Ben Foster öt gólt kapott.
A Wrexham rajongói nem is hagyták szó nélkül a kapusteljesítményt, a negyvenéves Foster ezért fogta a sátorfáját és visszavonult, írja a Daily Star.
Foster nem most vonul vissza először, hiszen a Manchaster United hajdani kapusa nemrég épp a Wrexham kedvéért tért vissza a pályára, emlékeztet a lap.
A Wrexham AFC 2021 óta két hollywoodi sztár, Rob McElhenney és Ryan Reynolds tulajdona. Regnálásuk alatt a csapat feljutott a negyedosztályba és egy tévésorozat hősévé is vált. | Öt gólt kapott legutóbbi meccsén a kapus, azonnal visszavonult | Búcsút mondott Ryan Reynolds csapatának Ben Foster, aki egykor az angol válogatott kapusa volt. | [
""
] | 0 | https://rtl.hu/sport/2023/08/21/ot-golt-kapott-40-eves-kapus-visszavonult-ben-foster | 2023. 08. 21. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Érdekes mintázatok rajzolódnak ki néhány csúcsoligarcha – a nyereségrekorderek között is feltűnő – vagyonkezelőinek osztalékpolitikájában.Mintha egy szigorú rendező előre leosztotta volna a szerepeket a NER kivételezettjeinek nevén levő vállalkozások között, amelyek az Orbán-kormány által menedzselt közbeszerzéseken nőttek nagyra.Az 500 legnagyobb nyereségű vállalkozás rangsorába bekerült 42 NER-cég között vannak olyanok, amelyek tartósan felhalmozó üzemmódban működnek, és vannak, amelyek minden vagy szinte minden nyereségüket kötelességtudóan leadják a gazdájuknak.Mészáros Lőrinc két holdingvállalata közül a Talentis Group utoljára a 2018-as eredménye után fizetett osztalékot, a 2019-ben alapított Talentis Agro pedig mindeddig egyszer sem, noha az új sütetű milliárdos – a ráosztott szerephez felnőve – az utóbbi időben igencsak rákapott a pénzszórásra. És nem azért nem fizettek, mintha nem lett volna miből: az osztalékmentes években az előbbi összesen 60 milliárd, az utóbbi 18 milliárd forint eredményt halmozott fel.Némileg más a helyzet a tőzsdei Opus Globalnál. Annak részvényesei is nagyon régen nem láttak osztalékot, de ezt az is magyarázhatja, hogy a korlátlan étvágyú és ennek megfelelően tarka portfóliójú holdingtársaság 2019-ben és 2020-ban összesen 47 milliárd forint veszteséget hozott össze, és csak most jött egyenesbe az utóbbi két év együttesen 64 milliárdos profitjával.hirdetésKözel felerészben ez a cég is Mészáros nevén van. Ebből nyilván a Felcsútról jött nagyember sem látott pénzt, neki azonban van egy hátsó bejárata néhány, állami építőipari óriásberuházásokon nagyra hízott Opus-leány páncélszekrényéhez.A Mészáros Építőipari Holding – és vele két emblematikus cégleánya, a Mészáros és Mészáros Zrt., valamint az R-Kord – 49 százaléka ugyanis közvetlenül a gázszerelőből lett milliárdos nevén van. Az építőholding osztalékát 2022-ben így csak felerészben nyelte el az Opus, a másik felét maga Mészáros vette föl: az idén 18 milliárd (az utóbbi öt évben pedig összesen 32 milliárd) forintot.De pénz állt a házhoz – nem is kevés: csak a tavalyi profit után közel 19 milliárd forint – az ugyancsak közvetlenül Mészáros alá besorolt, az ország legfőbb vasútépítőjévé növesztett V-Híd nyereségéből is.Ez láthatóan nem a felhalmozó, hanem az osztalékfizető szerepet kapta a háttérben meghúzódó nagy rendezőtől: öt év átlagában profitja majdnem háromnegyedét vették ki belőle osztalékként (összesen 58 milliárd forintot).És persze nem feledkezhetünk meg a családi ezüstről, a Mészáros és három gyereke nevén levő, ugyancsak az állami infrastruktúra-építésekben vitézkedő Fehér-B.Á.L.-ról sem, amely öt év alatt a nyeresége bő kétharmadát kitevő osztalékot fialt.Négy éve konzekvensen osztalékmentesen működik viszont a magát szintén a miniszterelnök barátjának nevező Garancsi István Garhartt Investje. Pedig legnagyobb cégleánya, a Market Építő ugyancsak a nyeresége kétharmadát továbbadja tulajdonosainak osztalékként. Ha abból indulunk ki, hogy a Market-részvények 51 százalékát a Garhartt birtokolja – a másik 49 százalék az építővállalatot vezető Scheer Sándoré –, akkor most 13 milliárd (öt év alatt pedig 35 milliárd) jutott Garancsi vagyonkezelőjének, amiből a székesfehérvári focimilliárdos egyetlen fillérre sem tartott igényt.Mármint ennyi jutott Garancsi egyik vagyonkezelőjének, merthogy neki sem a Garhartt az egyetlen. A közpénzekből finanszírozott építkezéseknél is van ugyanis jobb üzlet: a kaszinóbiznisz.Emblematikus NER-milliárdosok cégei az 500 nyereségrekorder között by HVG.hu on ScribdA kaszinóüzlet annyira jó, hogy saját külön vagyonkezelőt érdemelt a kormányfői barát cégbirodalmában, méghozzá mindjárt kettőt. 2019 januárjában ugyanis meghalt a korábban a Las Vegas Casino és leányvállalatai, köztük az LVC Diamond tulajdonosává tett Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, Garancsi pedig alig három hónappal később megalakította új vagyonkezelőjét, a Garinvestet, majd kisvártatva annak leányát, a Garinvest Projektet.És mit tesz isten, a következő év tavaszától már nem Vajna özvegyének nevén volt a kaszinócég, hanem a Garinvest Projektén, aminek 60 százaléka Garancsi Garinvestjéé, 40 pedig Szalay-Bobrovniczky Kristóf vagyonkezelőjéé lett.A Garinvest Projekt – felerészben kedvezményes MNB-hitelből, felerészben pedig a kaszinók busás hasznában bízó anyacégeitől kapott kölcsönből – 20 milliárd forintot fizetett a már akkor is évi 10-11 milliárdos profitot termelő kaszinóbirodalomért.A történet tavaly vett újabb váratlan fordulatot, amikor Szalay-Bobrovniczky Kristófból miniszter lett, emiatt illendőnek tűnt megszabadítani őt a játékbarlangi érdekeltségtől. Ezek szerint a NER-ben is van egy határ: kormánybiztos még lehet kaszinókirály, miniszter viszont már nem.A friss beszámoló szerint így ma Habony Árpád a Garinvest Projekt és vele a Las Vegas-birodalom kisebbségi tulajdonosa. (A Garinvest Projekt a 10 milliárd forintos profitja ellenére nem került be az 500-as nyereségrangsorba, mert nem végez érdemi tevékenységet, csupán közvetítő szerepet tölt be a kaszinócég és annak gazdái között.) E szövevényes történetet azért volt érdemes felidézni, mert részben ez magyarázza a „nagy” Garinvest viszonylag kicsiny – tavaly 310 milliós, az idén 1,6 milliárdos – osztalékát: a Las Vegastól befolyó pénzből a vásárlást finanszírozó hiteleket is törleszteni kell. Ugyancsak állandó szereplői a legnagyobb eredményű cégek toplistájának Lázár János miniszter dohánykereskedő barátjának, Sánta Jánosnak és üzlettársának, Veszelovszki Lászlónak a cégei. Régebben nagyobb volt a közösködés, ma csak a Ventas Coffee által irányított dohánygyártó kapacitásokat birtokolják fele-fele részben, a kereskedelemmel foglalkozó érdekeltségek, a 2020-tól működő Tradis vezetésével, Sánta alá tartoznak. Náluk nincsenek végletek az osztalékpolitikában: fennállásának három évében a Tradis a nyereség 45 százalékát, a régebben működő Ventas pedig öt év alatt átlagosan a 19 százalékát fizette ki gazdáinak.Ugyanezt a szolid, 19 százalékos arányt hozta az állami útépítési beruházások örökös főszereplője, a Duna Aszfalt is. Nem mindegy persze, hogy mekkora summa 19 százalékáról van szó. Az útépítő cég öt év alatt 139 milliárd forint nyereséget hozott össze, és tulajdonosa, Szíjj László ebből vett ki magának összesen 26 milliárdot.Viszont – és itt mintha megint a rejtőzködő rendező szigorú utasításának nyomát látnánk – ezekből az állami beruházások stabil nyerteseként összekuporgatott milliárdokból neki kell gondoskodnia például a külügyminiszter jachtoztatásáról.De csúcsmilliárdos és csúcsmilliárdos más módon sem egyenlő. Míg Mészáros Lőrinc V-Hídjának 100 forint árbevételből 17 forint profitja származott 2022-ben, a Mészáros és Mészáros Zrt.-nek pedig egyenesen 23, a Duna Aszfalt csupán 5 forint nyereséget ért el ugyanakkora bevételből. | HVG Top 500: Orbán Viktor barátainak és kedvenceinek cégei most is ott vannak a profitrekorderek között | Érdekes mintázatok rajzolódnak ki néhány csúcsoligarcha – a nyereségrekorderek között is feltűnő – vagyonkezelőinek osztalékpolitikájában. | null | 1 | https://m.hvg.hu/360/20231120_HVG_Top_500_Orban_Viktor_NER_nyereseg_profit_vagyonkezelok_Meszaros_Lorinc_Garancsi_Istvan_Tiborcz_Istvan | 2023-11-20 17:10:00 | true | null | null | HVG360 |
Közölték: a lopás bűncselekménye miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen folyó nyomozás eredményeként
Polt Péter indítványt tett az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
A rendelkezésre álló adatok szerint Magyar Péter június 21-én hajnalban egy budapesti klubban szórakozott, ahol mások mellett a sértett is mobiltelefonjával videóra vette őt. Miután Magyar Péter és egyik társa észrevette, hogy a férfi felvételeket készít, szóváltásba keveredtek vele. A vita során Magyar Péter hirtelen mozdulattal kivette a sértett kezéből a telefont és zsebre tette. A telefont a sértett többszöri kérésére sem adta vissza, letagadta, hogy az nála lenne. Miután a szórakozóhelyet elhagyta, a Duna felé indult, őt többen, köztük a sértett, követte. A képviselő lesétált közvetlenül a vízpartra, és a telefont szándékosan a Dunába ejtette.
Ez a magatartás a lopás bűncselekménye törvényi tényállásának a megvalósítására alkalmas
- áll a közleményben.
A 100 ezer forintot meghaladó értékű telefon - rendőri intézkedés után - működőképesen került vissza a sértetthez.
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Európai Parlament elnökénél Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta. A büntetőeljárás európai parlamenti képviselővel szembeni lefolytatására, s így a tényállás részleteinek további tisztázására a mentelmi jogának felfüggesztését követően nyílik lehetőség - írta a Legfőbb Ügyészség. | Lopás miatt a legfőbb ügyész indítványozta Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését | Polt Péter legfőbb ügyész indítványt tett Magyar Péter európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére lopás miatt – tudatta a Legfőbb Ügyészség az MTI-vel csütörtökön. | [
""
] | 0 | https://www.kemma.hu/orszag-vilag/2024/09/a-legfobb-ugyesz-inditvanyt-tett-magyar-peter-ep-kepviselo-mentelmi-joganak-felfuggesztesere-lopas-miatt | null | true | null | null | KEMMA |
Végigfutott ma a sajtón a Baon.hu híre: költségvetési csalás bűntette miatt vádat emelt a kecskeméti ügyészség Franzné Lakner Éva, Kunbaja Fidesz–KDNP-s polgármestere, valamint két társa ellen. A problémák a helyi közmunkaprogram körül adódtak – írta a településvezető a Facebookon. Bejegyzését pedig így kezdi: „Ezúton szeretném tájékoztatni Önöket, hogy Halász István feljelentése alapján büntető eljárás indult ellenem.”
Halász István. Ez a név ajtót nyit egy régi történetre, sőt nem is egyre. Halász István ugyanis a magyar politika egyik rekordere: polgármesterként valószínűleg ő állt a legtöbb alkalommal bíróság előtt Magyarországon.
Rajnai Attila nagyszerű riportjában (ÉS, 2002) nemcsak Orbán Viktor bukkan fel – mintegy mellékesen – olajmaffiózók társaságában, hanem szerepelnek benne a Halász elleni bírósági ítéletek is szépen sorjában. (Miközben olvassák, arra tessék gondolni, hogy közben végig ő volt a polgármester.)
1995: a Bajai Városi Bíróság jogerőre emelkedett ítéletében Halász Istvánt csempészet és vámorgazdaság vétsége miatt ítélte százötvenezer forint pénzbüntetésre.
1996: a Bajai Városi Bíróság bűnösnek mondta ki csempészet vétségében és bűnsegédként csempészet bűntettében. Mindezekért százötvenezer forint pénzbüntetésre, valamint a tulajdonában lévő pótkocsi elkobzására ítélte.
1997: a Kecskeméti Városi Bíróság jogerőre emelkedett ítéletében Halász Istvánt bűnösnek mondta ki jelentős értékű vámárura üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csempészet bűntettében, jelentős értékre elkövetett devizabűntett kísérletében, és különösen nagy értékre, folytatólagosan elkövetett devizabűntettben. Kétévi börtönre ítélték, aminek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztették.
2000: a Bajai Városi Bíróság különösen nagy értékre elkövetett csalás és összesen négy esetben adóbevételt jelentősen csökkentő adócsalás bűntettében találta bűnösnek a kunbajai polgármestert. A per egy hét évvel ezelőtti olajszőkítési ügy részleteit igyekezett tisztázni. A vád szerint mintegy hatmillió forintnyi adót nem fizetett be.
2001: a Bajai Városi Bíróság jogerőre emelkedett ítéletében magánokirat-hamisítás vétsége miatt negyvenezer forint pénzbüntetésre ítélte.
2002: a Kiskőrösi Városi Bíróság bűnösnek találta kétrendbeli, felbujtóként, üzletszerűen, bűnszövetségben, jelentős értékű vámárura elkövetett csempészet bűntettében, és kétrendbeli, felbujtóként, folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás bűntettében. Mindezekért, nem jogerősen, egy év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték a polgármestert, és két évre eltiltották a közügyektől.
Fekete Szemek, Feketeország
Miután az ítélet jogerőre emelkedett, Halász István politikai karrierje véget érni látszott, várt rá a kecskeméti börtön. Csakhogy nem volt hajlandó bevonulni, ezért elrendelték az előállítását. Napokig nem találták, de aztán – a rendőrség akkori beszámolója szerint – „a Határőrség felderítő egysége olyan információt kapott, hogy az expolgármester Kunbaján a Bódi Guszti és a Fekete Szemek zenés estjén mulat”. Ekkor „csaptak le rá a nyomozók”. A rendőrségi beszámoló Bódi Gusztiék buliját „zenés estnek” nevezi – ez a kifejezés köszön vissza a Krétakör hírneves előadásában, a Feketeországban. De a történetnek még nem volt vége.
Mert miután kiszabadult és lejárt a közügyektől való eltiltása, Halász Istvánt újra megválasztották polgármesternek. Igen, a fentiek után.
A függetlenként induló Halászt 2006. október 1-én választották meg polgármesternek. A soron következő nyomozás 2006. december 7-én indult meg a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal feljelentése alapján. A vád szerint Halász társaival – mások mellett a feleségével – együtt 4 ezer tonna bálás kommunális szemetet hozott be illegálisan Németországból. 2010-ben a a Bács-Kiskun Megyei Bíróság másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a polgármestert, két évre eltiltotta a közügyektől, továbbá ötszázezer forint pénzbírságra és egymillió forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezte.
Az ítélet után Halász nem volt hajlandó bevonulni a börtönbe, közel fél évig halogatta büntetése megkezdését. Most pedig az ő feljelentésére indul nyomozás a következő polgármester ellen.
Ha ebből a sztoriból nem lehet jó regényt írni, akkor semmiből se lehet. | Vádat emeltek a fideszes polgármester ellen - a feljelentő a böntönviselt korábbi polgármester | „Kunbaján most nagy a botrány” – énekelte legendás előadásában a Krétakör. És most megint. Eszement történet a szerb határ mellől. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/a-korabbi-polgarmestert-ketszer-vittek-bortonbe-a-mostani-fideszes-ellen-most-emeltek-vadat-104177 | 2017-05-16 23:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Oscar De La Hoya új edzővel, a legendás Nacho Beristain irányításával készül fel utolsó profi ökölvívó-mérkőzésére. A hat súlycsoportban is vb-övet szerzett amerikainak azért kellett új trénert keresnie, mert edzője, az idősebb Floyd Mayweather még az előtt elvállalta Ricky Hatton felkészítését, hogy De La Hoyának és menedzsmentjének sikerült volna megegyeznie a thaiföldi Many Pacquiao képviselőivel A sportág szerelmeseinek körében óriási érdeklődéssel várt De La Hoya-Pacquiao meccset december 6-án rendezik meg, míg Hutton november 22-én lép kötelek közé. A két bokszoló meccsére Las Vegasban kerül sor mintegy 100 millió dollárért, amelynek megoszlásáról nincs biztos információ. A felek 66 és fél kilóban mérik össze tudásukat, tulajdonképpen "félúton" találkozva, amennyiben De La Hoya - aki csaknem nyolc éve nem bokszolt ilyen alacsony testsúllyal - lefogyaszt, Pacquiao pedig "felhízik" a váltósúlyú kategóriába. (MTI) | De La Hoya új edzővel készül Pacquiao ellen | De La Hoya új edzővel készül Pacquiao ellen - Oscar De La Hoya a legendás bokszedző Nacho Beristain irányításával készül Many Pacquiao ellen | [
"ökölvívás",
"de la hoya",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/2008/09/24/de_la_hoya_uj_edzovel_keszul_pacquiao_ellen | 2008-09-24 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Volodimir Feszenko ismert ukrán politológus, a Penta politikai kutatóközpont vezetője azt mondta az MTI kijevi tudósának, hogy több száz bíró kérte nyugdíjazását vagy mondott fel állásából amiatt, hogy idén bevezették az elektronikus vagyonbevallási kötelezettséget.
A tervek szerint még ősszel a bíróságok reformjaként elkezdődik Ukrajnában a bírák újraminősítése, így megvizsgálják bevételeiket és a vagyonukat is. Sok bíró éppen ettől tartva úgy döntött, hogy inkább visszavonul, csak nehogy ki kelljen töltenie a bevallást.
Az állami korrupció elleni küzdelmet azért tehetik hatékonyabbá az ún. e-bevallások, mert azok a korábbiaktól eltérően nyilvánosak, bárkinek hozzáférhetők, és jelentősen bővebb információkat tartalmaznak a bevallásra kötelezettek vagyonáról. Amíg korábban csak éves bevételüket és az ingatlanjaikat kellett bevallaniuk a választott képviselőknek, illetve a kinevezett köztisztviselőknek, addig most már számot kell adniuk a bankbetétjeikről, a készpénzükről és további értéktárgyaikról, például a tulajdonukban lévő ékszerekről, festményekről is.
A bevallásokból kiderült, hogy rengeteg kormánytag, parlamenti képviselő és magas beosztású tisztségviselő jelentős összeget tart készpénzben, főként dollárban. Emiatt a főügyész közölte, hogy ellenőrzi azokat, akik 100 ezer dollárnál több készpénzt vallottak be – ebbe a szórásba a felesége is beleesik.
Ez egyébként országos jelenség, mivel nagy az ukrán bankokkal szembeni bizalmatlanság: a lakosságnál készpénzben tartott megtakarítások összességében elérik a 10 milliárd dollárt.
Csakhogy ebből a 450 fős parlament képviselői együttesen megközelítőleg félmilliárd dollárt tartanak maguknál készpénzben. | Több száz ukrán bíró nyugdíjaztatta magát vagy mondott fel a kötelező vagyonbevallás miatt | Nagyon-nagyon nem akarták, hogy kiderüljön, mennyi pénzük van. | null | 1 | https://444.hu/2016/11/03/tobb-szaz-ukran-biro-nyugdijaztatta-magat-vagy-mondott-fel-a-kotelezo-vagyonbevallas-miatt | 2016-11-03 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A Fővárosi Nagycirkusz, a Nemzeti Színház, az Opera, a veszprémi Petőfi Színház és a szombathelyi Weöres Sándor Színház hívta életre a 0 % jutalék - Tiszta TAO Társaságok rendszerét. Az öt előadóművészeti szervezet vállalta, hogy nem fizet jutalékot a társaságiadó-befizetések után. Céljuk, hogy a vállalati adótámogatások kizárólag a művészeti produkciók megvalósításához járuljanak hozzá - a csatlakozó cégek zöld logót használhatnak majd jelzésként kiadványaikon, honlapjukon.
Az alapítók a TAO-rendszert összefogásukkal, nyilvánosság előtti fellépésükkel átláthatóbbá szeretnék tenni, a visszaéléseket szeretnék megszüntetni, minimálisra csökkenteni. A jutalék rendszer nem véletlenül alakult ki, a társulatok mindenképp extra bevételhez juthatnak a cégek TAO-támogatása által, azok meg leírhatták befizetendő adójukból. Az egyensúly azzal borulhat fel, ha egy cégvezető a támogatásért cserébe visszavárja az összeg egy részét jutalékként, így újra megjelenik nála a korábbi bevéltel fű alatt, már adómentesen.
Az összefogást kezdeményező Fekete Péter, a Magyar Cirkusz új igazgatója, valamint a Varieté Nonprofit Kft. főigazgatója kiemelte, hogy míg kezdetben a cégek 3-4 százalékos jutalékkal dolgoztak, mára nem volt ritka a 40 százalékos jutalékigény sem. Hozzátette, hogy ugyan a TAO-rendszerről korábban sok vita volt, de a törvényalkotók szándéka arra biztosan nem irányulhatott, hogy közpénzek magánzsebekben landoljanak.
Hogy gátat szabjanak ennek a gyakorlatnak, színházaik egyetlen forint közvetítői jutalékot sem fizetnek a társasági adó megszerzése után. Ezzel kockáztatják, hogy nem tudják feltölteni a keretüket, de bíznak abban, hogy azok a cégvezetők, akik a jutalékokból nem kapnak vissza egy fillért sem, olyan színházaknak fogják adni a társasági adójukat, akiknél megjelenik a zöld 0% logó - tette hozzá Fekete.
Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója arról beszélt, hogy az előadóművészeti szervezetek működésének a TAO-rendszer elengedhetetlen eleme. Az Operaházról is megjegyezte, hogy TAO hiányában a produkciós kiadásaik nullán vannak - erre elég a központi költségvetés működési támogatása. Hozzátette, ha a kormány valóban számolna azzal, hogy ezt a TAO-mennyiséget a kultúrára költi, akkor ezt tehetné úgy is, hogy ugyanezen mutatók alapján a teljesítmény alapján rója ki az adott színháznak járó összeget.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója szerint 2008-2009-ben a Magyar Teátrumi Társaság már jelezte, hogy baj lesz a TAO-val, nem kellene abban a formában elfogadni az előadóművészeti törvényt, illetve működtetni a rendszert - mindhiába. Vidnyánszky szerint minden a legrosszabb forgatókönyv szerint valósult meg, ő maga is leginkább TAO-ellenes. A számok is azt mutatják, hogy kevesebb lett a magyar nagyszínpadi ősbemutatók száma a TAO hatására, azonban az igazgató kiemelte, hogy most a TAO megszűnésébe esetén belerokkannának a színházak - azaz függésbe kerültek, maximum 1,5 milliárd forintot vehetnek igénybe.
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója szerint is a TAO már nem többletként jelentkezik a színházak támogatásában, hanem a fenntartó beépítette költségvetésükbe, alapvető szükségletükké vált. Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója szerint mindenkinek csatlakoznia kellene a kezdeményezéshez. "Nem lehet, hogy a magyar művészeti élet eltűrje azt, hogy erkölcstelenség történjen a nevében" - fogalmazott az igazgató. Jordán szerint elemi elvárás, hogy egy művész ne legyen korrumpálható. Több színház - köztük a József Attila Színház, a Budaörsi Latinovits Színház, a Békéscsabai Jókai Színház és az Átrium Film-Színház - már a kezdeményezés mellé állt.
Emlékezetes, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség ugyan közzéteszi a klubok részére támogatásként befizetett TAO pénzek listáját. A legfrissebb listával kiegészülve 2010 óta a felcsúti Puskás Akadémia jutott a legnagyobb összegű támogatáshoz, összesen 9 milliárd forintot - a második legtöbbet az Újpest csapata kapta, jócskán lemaradva, összesen 1,8 milliárd forint TAO-támogatás folyt be. A kormány 2011-ben tette lehetővé, hogy a vállakozások a társasági adójuk egy hányadát - jelenleg 70 százalékát - a látványsportok klubjainak utánpótlására és fejlesztésére folyósítsa, ennek értékében a cégeknek adókedvezményhez jutottak, a klubok pedig közvetlen forráshoz. Azonban vita tárgyát képezi, hogy a TAO támogatások mennyiben számítanak közpénznek, több ellentétes bírósági ítélet után Varga Mihály általi 2014-es törvénymódosítás korlátozta, hogy milyen adatokat lehet nyilvánosságra hozni a TAO pénzek felhasználásáról a sportszövetségeknek, hiába átengedett - vagy be nem szedett - adóforintokról van szó. | Itthon: A színházak kiszállnának a TAO bűvköréből, szemben a futballklubokkal | Öt eladóművészeti szervezet szeretné a nyilvánosság erejével átláthatóvá tenni a társasági adókedvezmény rendszerén befolyó összegeket, valamint egyértelművé tették, hogy nem fizetnek jutalékot a cégvezetőknek az általuk folyosított támogatásért cserébe, minden forintot a kultúrára fordítanak. Ez hatalmas különbség a futballklubokhoz képest, ahol legfeljebb összesítő adatokat hoznak nyilvánosságra. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20151203_A_szinhazak_kiszallnanak_a_TAO_buvkorebol | 2015-12-03 16:53:00 | true | null | null | HVG |
A Testek filozófiája című produkciót és Juronics Tamás Beethoven IX. szimfóniájára készült koreográfiáját adja elő Kassán, Európa Kulturális Fővárosában szeptember 6-án a Szegedi Kortárs Balett.
A Szegedi Kortárs Balett Testek filozófiája című produkcióját 2010-ben mutatta be Szegeden. Juronics Tamás, az együttes Kossuth-díjas művészeti vezetője koreográfiai kísérletével megmutatja, hogy a táncművészet két kortárs irányzata, a "tiszta tánc" és a táncszínház között leheletnyi határvonal húzódik. A tiszta tánc műfaja könnyedén felülírható néhány pólóval és az azokon olvasható szavakkal.
A Beethoven IX. szimfóniájára készült Unisono (Összhang) című koreográfia kapcsán a táncművész úgy fogalmazott, a darab a zenei világban betöltött helyzetén túl azért is nagyszerű mű, mert mindmáig érvényes gondolatokat fogalmaz meg.
Talán soha nem volt ennyire fontos Beethoven és Schiller közös üzenete. Az országhatárokon átívelő, vallások fölött álló, a kulturális különbségeket áthidaló, egyetemes, közös szellemiség megtalálásának vágya minden korábbinál időszerűbb most, amikor a világ gazdasági egységesítése valóságos jövőnek tűnik. Az emberi lelkek, szellemek, együttes, közös fellángolása, a gondolatok közös irányú hatóereje régi álma minden humanista gondolkodónak – hangsúlyozta Juronics Tamás.
“Cserébe", ugyancsak szeptember 6-án, a Kassai Állami Filharmonikus Zenekar egy kortárs szlovák kompozíció mellett Antonín Dvořák:, Legendák című művét játssza Szegeden. | Kassára készül a Kortárs Balett | A Testek filozófiája című produkciót és Juronics Tamás Beethoven IX. szimfóniájára készült koreográfiáját adja elő Kassán, Európa Kulturális Fővárosában szeptember 6-án a Szegedi Kortárs Balett. | [
"juronics tamás",
"kassa",
"kortárs balett"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2013/08/27/kassara-keszul-a-kortars-balett | 2013-08-27 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A TASZ ezért beperelte az ÁNTSZ-t, és végsőkig is hajlandó elmenni azért, hogy a kért adatokat megkapja és nyilvánosságra hozza. A szervezethez azóta özönlenek a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos tragikus történetek.
Többen halnak meg egy évben kórházi fertőzésben, mint közlekedési balesetben
Az ügy azzal kezdődött, hogy az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport nyílt levelében azt állította, hogy idehaza többen halnak meg egy évben kórházi fertőzésben, mint közlekedési balesetben, és hogy a kormány meg az ellenőrző szervek erről tudnak, de nem tesznek semmit.
Vannak kórházak – írták ebben a levélben –, ahol még a sterilizáló is leállt, a WC-t nem lehet lehúzni, a beteget nem lehet elkülöníteni, nem jut tiszta pelenka, nincs fertőtlenítőszer, a vezetők visszamondják a takarítást, mert nincs rá forrás. Előfordul, hogy egy kéztörés ellátása után belehal a beteg a kórházi baktérium okozta bélgyulladásba, vagy lélegeztetőgépen végzi egy gyermek, mert a mandulaműtét során kórházi, terápiarezisztens kórokozók támadják meg.
Az ÁNTSZ megtagadja az adatok kiadását
Nyílt levelükben az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport fölhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon nem ismerhető meg a kórházi fertőzések pontos száma. Az ÁNTSZ erre válaszközleményt adott ki, melyben azt állította, hogy az adatok nyilvánosak, mindenki számára érthető módon hozzáférhetők.
Gyakorló orvosok és a TASZ betegjogi szakértői szerint azonban ez nem igaz. Mert nem közérthető az a jelentés, amely tele van szakkifejezésekkel, rövidítésekkel és mozaikszavakkal.
Súlyosabb probléma azonban, állítja a TASZ, hogy azok a számok, amelyekből kiderülhetne, hogy hány fertőzés történt tavaly egy-egy kórházban, egyáltalán nem hozzáférhetők, annak ellenére, hogy az ÁNTSZ bizonyosan rendelkezik az adatokkal, és azok egyértelműen közérdekű adatok.
A TASZ közérdekű adatigénylésben rá is kérdezett a pontos számokra, amelyekből kiderülhet, hogy kórházankénti bontásban hány kórházi fertőzés történt 2014-ben és 2015-ben. Ám az ÁNTSZ végül is nem adta ki a kért adatokat arra hivatkozva, hogy a kért számok későbbi döntések meghozatalát alapozzák meg. A TASZ álláspontja szerint viszont a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos adatok kétségkívül a nyilvánosságra tartoznak. A civil jogvédő szervezet pert indított az adatok kiadásáért.
Asbóth Márton, a TASZ betegjogi programvezetője a Magyar Nemzetnek adott interjújában arról beszélt: a végsőkig (az Alkotmánybíróságig is) elmennek, minden lehetőséget kihasználnak, hogy kiderüljön, hányan halnak meg kórházi fertőzés miatt. Ha pedig megkapják az adatokat, mindenképp szeretnék nyilvánosságra hozni azokat.
A kórházak jó részét be kellene zárni
A TASZ betejogi szakértője szerint a kórházak azért nem költenek eleget a fertőtlenítésekre, mert katasztrofálisan alulfinanszírozott helyzetben vannak. A pénzhiány miatt gyakran még a legalapvetőbb eszközökre sincs forrás. A katasztrofális állapotok hosszú évek alatt alakultak ki, mondta Asbóth Márton, és addig biztosan nem lesz változás, amíg közbe nem lép a kormányzat. Központi akarat kellene ahhoz, hogy javuljon a helyzet, enélkül nem fog változni semmi sem.
Asbóth Márton emlékezetett arra, hogy 2012-ben Paller Judit, akkori országos tiszti főorvos nyilatkozott arról, hogy nem ellenőrzik, a kórházak megfelelnek-e a minimumfeltételeknek, mert nem lenne olyan intézmény, amely eleget tenne ezeknek a feltételeknek. Vagyis, mondja a betegjogi szakértő, az intézmények jelentős részét be kellene zárni. Komoly mulasztásban van a hatóság, és nem kényszeríti ki megfelelően a minimumfeltételeket. | Senki sem hal meg kórházi fertőzésben - legalábbis papíron | A legtöbb kórházban nem teljesülnek a minimumfeltételek, az ÁNTSZ mégsem indít vizsgálatot, nem teszi meg minden tőle telhetőt, ráadásul még a kórházi fertőzésekről szóló, intézményekre lebontott adatokat sem hajlandó kiadni. | null | 1 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/senki-sem-hal-meg-korhazi-fertozesben-legalabbis-papiron/5xqz7gg | 2016-04-15 00:00:00 | true | null | null | Blikk |
0,9 Celsius-fokot mértek vasárnap hajnalban Csíkszeredában, közölte az Agerpres hírügynökséggel a nagyszebeni regionális meteorológiai szolgálat ügyeletese.
Kétmilliárd eurós vagyonzárat rendeltek el Romániában a Lukoil ellen
Ezt az értéket hajnali 5 órakor jegyezték fel, azt követően emelkedni kezdett a hőmérséklet. Hargita megyében többnyire derült idő várható vasárnap 24 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A Székelyföld többi településén is rendkívül hideg volt hajnalban: Gyegyóalfaluban (Joseni) 1,4 fokot, Maroshévizen (Toplita) 1,8 fokot, a Bucsin-tetőn 3,5 fokot, míg Székelyudvarhelyen 6,7 fokot mértek.
Az ügyeletes meteorológus szerint Hargita megyében a júliusi hidegrekord nulla fok: Csíkszeredában több ízben is elérte a fagypontot a hajnali hőmérséklet júliusban 1962 és 2010 között.
A székelyföldi szélvédett medencék – a Gyergyói-medence, a Csíki-medence és Bodzaforduló térsége – Románia leghidegebb térségei. | Fagyponthoz közeli hőmérséklet volt hajnalban Csíkszeredában | 0,9 Celsius-fokot mértek vasárnap hajnalban Csíkszeredában, közölte az Agerpres hírügynökséggel a nagyszebeni regionális meteorológiai szolgálat ügyeletese. | [
"románia",
"hideg",
"csíkszereda",
"fagy",
"fagypont"
] | 0 | https://24.hu/kulfold/2015/07/12/fagyponthoz-kozeli-homerseklet-volt-hajnalban-csikszeredaban | 2015-07-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A II. kerületi rendőrök a lakásán fogták el azt a férfit, aki megpróbált kirabolni egy idős férfit, majd egy villamoson utazó fiatal nő telefonját akarta elvenni. Az idős férfi a támadáskor elesett a lépcsőn és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.
A 28 éves budapesti K. Richárd öt nappal ezelőtt a Margit híd budai hídfőjénél megpróbálta kitépni egy idős férfi kezéből a táskáját. A nyugdíjas nem engedte el a táskát, így a férfi lerántotta a lépcsőn. Az idős férfi az esés következtében elvesztette az eszméletét és nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.
K. Richárd öt nappal később a 17-es villamoson akarta kivenni az egyik utas kezéből a mobiltelefonját. A nő nem engedte el a telefont, ezért amikor a villamos megállt a Zsigmond téri megállónál, a férfi lerángatta a sértettet a járműről. A megállóban várakozók a nő segítségére siettek, és megpróbálták a férfit visszatartani, de elmenekült a helyszínről.
A nyomozók a lefoglalt kamerafelvételek alapján azonosították az elkövetőt, és csütörtökön a lakásán elfogták. A nyomozók K. Richárdot rablás bűntett és súlyos testi sértés miatt gyanúsítottként hallgatták ki. | Így rángatott le a villamosról egy fiatal nőt a rabló | Lakásán fogták el a videón látható bűnözőt. | [
"rablás",
"budapest"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2019/02/22/igy-rangatott-le-a-villamosrol-egy-fiatal-lanyt-a-rablo | 2019-02-22 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kiraboltak egy Üllői úti bankot
Nem sokkal négy óra előtt lépett be egy ismeretlen az Üllői út egyik pénzintézetébe, ahol - feltehetően fegyverrel - megfenyegette az alkalmazottakat, és a bevétel átadását követelte, majd elmenekült a zsákmánnyal - tették közzé a rendőrségi honlapon.
A tájékoztatás szerint a rablás során lövés nem dördült, személyi sérülés nem történt; az okozott anyagi kár megállapítása jelenleg folyamatban van.
Ajánlott videó mutasd mind | Kiraboltak egy Üllői úti bankot | Nem sokkal négy óra előtt lépett be egy ismeretlen az Üllői út egyik pénzintézetébe, ahol - feltehetően fegyverrel - megfenyegette az alkalmazottakat, és a bevétel átadását követelte, majd elmenekült a zsákmánnyal - tették közzé a rendőrségi honlapon. | [
"belföld: baleset-bűnügy"
] | 0 | https://24.hu/belfold/2008/12/04/kiraboltak_egy_ulloi_uti_bankot | 2008-12-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
P. L.;
elbocsátás;Atlétikai vb;Valton Security Kft;
2023-08-19 20:54:00
Kirúgta a Fidesz kedvenc őrző-védő cége a biztonsági őrt, aki SS-tetoválással a nyakán dolgozott az atlétikai világbajnokság megnyitóján
A Valton Sec. szerint a férfi kapucniban jelent meg a felvételekor, ezért nem látták a tetoválást előbb.
Elbocsátott a NER kedvenc biztonsági cégeként is ismert Valton Security egy biztonsági őrt, akinek egy jókora SS-tetoválás tűnt fel a tarkójára varrva egy olvasói fotón - közölte az ATV.
A csatorna megkereste a témában a Valton Sec. Zrt.-t, amely úgy válaszolt, hogy a képen látható férfi a felvételen kapucniban jelent meg náluk, így akkor nem látták a tetoválást. Az atlétikai világbajnokság nyitónapján vették észre ők is, ezt követően a szóban forgó férfit elbocsátották a cégtől. | Kirúgta a Fidesz kedvenc őrző-védő cége a biztonsági őrt, aki SS-tetoválással a nyakán dolgozott az atlétikai világbajnokság megnyitóján | A Valton Sec. Zrt. szerint a férfi kapucniban jelent meg a felvételekor, ezért nem látták korábban a tetoválását. | [
""
] | 0 | https://nepszava.hu/3205835_valton-security-ss-tetovalas-elbocsatas | true | 0 | 0 | null |
|
Nagyon úgy néz ki, hogy 2025-től, de legkésőbb a 2026-os, F1-es világbajnokságon már nagyon komolyan kell számolni az Aston Martin csapatával. Ugyanis a BBC Sport a brit istálló egyik vezetőjétől megtudta, hogy a Red Bulltól áprilisban távozó tervezőzsenije, Adrian Newey jövőre csatlakozik az Aston Martinhoz. Newey hosszú távú kötelezettséget vállalt a csapat mellett, állítólag egy ötéves szerződést kötött, amely alapján évi 30 millió fontot kereshet a bónuszokkal és a kiegészítőkkel együtt. Ez pedig azt jelenti, hogy a tervezőzseni forintra átszámolva 2029 végéig a jelenlegi árfolyamoknak megfelelően 70 milliárdot tehet zsebre. Már a bejelentésre sem kell sokáig várni, ugyanis Newey szerződtetését az Aston Martin keddi, silverstone-i F1-es bázisán szervezett sajtótájékoztatón jelentik be.
Newey - akinek eddigi munkásságához 12 egyéni és 13 konstruktőri vb-cím fűződik - március elején kezdi meg munkáját, és a sportágban igencsak elismert szakemberek alkotják majd a csapat vezetését. Az Aston Martin tulajdonosa, Lawrence Stroll nagyon komolyan gondolja, hogy világbajnokságot nyernek: a lehető legmodernebbre fejlesztette az istálló gyárát, amiben immár szélcsatorna is megtalálható, valamint 2026-tól motorpartnerként biztosította a Hondát, valamint 2026 végéig magához kötötte a kétszeres világbajnok Fernando Alonsót .
Newey egy olyan tervezői csapat vezetője lesz, akik az elmúlt években igencsak sok mindent letettek az F1 asztalára. A Mercedes korábbi motorfőnöke, Andy Cowell október 1-jén csatlakozik az istállóhoz, mint vezérigazgató. Szintén az Aston Martinhoz kerül műszaki igazgatóként 2025 januárjától a Ferrari korábbi futómű-technikai igazgatója, Enrico Cardile, valamint továbbra is az a Dan Fallows lesz a csapat technikai igazgatója, aki 2006-tól 2021-ig Newey irányításával aerodinamikusként dolgozott a Red Bullnál. | Nem szűkmarkú az Aston Martin: összesen 150 millió fontért szerződtette az F1 tervezőzsenijét | Vélhetően a Forma–1 egyik, a mérnökök között a legjövedelmezőbb szerződését köthette meg a Red Bulltól áprilisban távozott Adrian Newey. Sajtóhírek szerint a brit tervezőzseni – akinek eddigi munkásságához 12 egyéni és 13 konstruktőri vb-cím fűződik – a bónuszokkal együtt 2025-től öt esztendőn keresztül évi 30 millió fontot keres az Aston Martinnál. A szerződést a brit istálló keddi, silverstone-i F1-es bázisán szervezett sajtótájékoztatón jelentik be. | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/sport/2024/09/forma-1-aston-martin-adrian-newey-szerzodes | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
– Beletenyerelt a belvárosi ügyekbe, vagy a parlamenti választás előtt is voltak információi arról, hogy ott érdemes kutakodni?
– Életem fele az V. kerületben telt, adta magát, hogy ott próbálkozzak. Természetesen rengeteg pletykát hallottunk előzetesen különböző üzelmekről. Fontos szempont volt, hogy a Fidesz frakcióvezetője irányította a kerületet. De azt hiszem, sok más önkormányzatnál hasonló ügyekre találtam volna.
– Nem személyes tehát, hogy Rogán Antallal és az általa vezetett kerülettel kezdett foglalkozni?
– Nem. Sőt. Ahogy derültek ki az ingatlanügyek részletei, világossá vált, hogy a szálak éppúgy elvezetnek Pintér Sándor volt üzlettársáig, a kormánytanácsadó Századvég vezetőjéig, mint a miniszterelnök bizalmasáig, Habony Árpádig. Ez egy rendszer, és erős a gyanúm, hogy 2006 óta létezik: azóta, hogy a Fidesz elfoglalta az önkormányzatokat.
– Az Együtt miért nem profitál abból, amit csinál?
– Profitál.
– Nem látszik.
– Belülről már látszik. Nagyon nehéz évünk volt, csak sorscsapások értek bennünket: Bajnai elvesztése, a PM elvesztése, a választások elvesztése. De két év alatt fel fogunk építeni egy olyan országos hálózatot, amely nemcsak korrupciós ügyeket tár fel, hanem megoldásokat is kínál.
– Sokan bírálják a többi ellenzéki politikust, amiért nem vetik bele magukat a gyanús ügyek feltárásába. Egyedül érzi magát?
– Nem vagyok egyedül, de én csinálom a leglátványosabban. Sokaknak pedig talán a minta hiányzott, hogy lehet ezt kitartóan, ha tetszik, erőből is művelni. De visszadobhatom a labdát: sok újságíró miért nem csinálja? Amit a kollégáimmal elvégzünk, nagyrészt oknyomozó, vagyis újságírói feladat. Szerencsére azt látom, sokszor már elég felhívni a figyelmet valamire, és onnantól a sajtó utánamegy, hogy mi történt.
– A korrupciót tartja az ország legnagyobb problémájának?
– A jogállam hiányát. Ennek sok rétege van a választási rendszertől az ügyészség működéséig, amellyel kapcsolatban erős fenntartásaim vannak. De az emberek talán azt értik a leginkább, hogy ha ellopják a pénzüket. Nem véletlen, hogy az ingatlanügyekkel kezdtünk el foglalkozni. Ha egy közbeszerzésnél eltűnik 1-2 milliárd, azzal sokan nem tudnak mit kezdeni, vagy legyintenek, hogy mindig így ment. De azt, hogy a Belvárosban 150 ezer forintos négyzetméteráron akárki nem juthat ingatlanhoz, mindenki tudja, aki próbált már lakást venni.
– Mi történik, ha a nyomozás vagy a bíróság arra jut, hogy minden jogszerű volt, az önkormányzat betartotta a rendeleteit? Bocs, tévedtem?
– Nem volt jogszerű. Nemrég bukkantunk rá, hogy az alaptörvény és a vagyontörvény értelmében 25 millió forintnál értékesebb állami vagyonelemeket nem lehet pályázat nélkül, kedvezményesen eladni. Ez alapján 2012-től minden ilyen ügyletet semmisnek tartok.
– Az is meggyőződése, hogy bűncselekmények történtek az ingatlaneladásoknál?
– Ha látja, hogy valaki kivesz egy pénztárcát más táskájából, és elrohan, akkor feltételezi, hogy bűncselekmény történt, vagy biztos benne? Én biztos vagyok benne akkor is, ha a bíróság nem mondja ki. Meggyőződésem, hogy önkormányzati ingatlanokat harmadáron eladni bűncselekmény, nem figyelmetlenség. Hogy sikerül-e bizonyítani, meglátjuk.
– Élvezi ezt az egészet?
– Attól függ, melyik részét.
– A konfrontációt.
– Nem, csak alkalmas vagyok rá. Nem élvezem, hogy ilyen országban élünk, és szívesebben ülnék a tengerparton, mintsem hogy hajnaltól késő estig stúdiókban magyarázzam az ingatlanügyeket. De most ez a munkám, amivel nincs bajom. Akkor élvezném, ha lenne eredménye. A hegedűkészítő sem a fafaragást élvezi, hanem ha megszólal a hangszer.
– Mi lenne az eredmény?
– A politikai változás. Hogy ne csak engem biztassanak, hanem sokan karoljanak fel hozzám hasonlóan ügyeket. Hogy minél többen értsék a Fidesz-rendszer működését: azt, hogy a Fidesznek el kell tűnnie az ország éléről, mert amit épít, az nem demokrácia.
– A közösségi oldalakon sok biztatást kap. De több ellenzéki politikustól hallani, hogy nem komoly ember, kalandor, kétes egzisztencia, nincs kétezer forint a zsebében.
– Ha valamit élvezek, akkor azt, hogy ha nem tekintenek komoly embernek. Lenézem az úgymond komoly embereket, akik elvárják, hogy felnézzenek rájuk. Ami a zsebemet illeti, voltam banki osztályvezető, és nincs kétségem, hogy ha megint a pénzügyi szektorban dolgoznék, jobban élnék, mint a politikából. De a családomon és a barátaimon kívül más személyes ítélete nem érdekel. Az persze fontos, hogy a politikai teljesítményemet hogyan ítélik meg. De egy pártban egy Juhász Péter biztosan elfér.
Cikkünk a Népszabadság 2015. február 5-i számában megjelent interjú teljes változata | "A Fidesznek el kell tűnnie az ország éléről" | Juhász Péter szerint sok önkormányzatnál lehetnek hasonló ügyek, mint a Belvárosban, ezért országos hálózatot szervez a korrupció feltárására. Az Együtt társelnöke biztos abban, hogy bűncselekmények történtek az ingatlaneladásoknál, egy részüket pedig semmisnek tartja. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/lenezem-a-komoly-embereket-1514233 | 2015-02-05 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
"Szolidaritásból klíma nélküli helyiségben tartjuk a sajtótájékoztatónkat" - így vágott bele Magyar Péter elnök a rendkívüli tájékoztatójába, ahol ezekről beszélt:
Feljelentést teszek az eddigi kórházlátogatások tapasztalataira alapozva, az épületek állapota, a kórházi klímák kötelező fertőtlenítésének elmulasztása, illetve a klímaberendezések karbantartásának, cseréjének elmaradása miatt, valamint a kórházak részére megfelelő mennyiségű fertőtlenítőszer juttatásának hiánya miatt - jelentette be Magyar. Felmerül, honnan lenne erre pénz, de ott a válasz, amikor milliárdokért vásárol az állam mindenfélét. Ez világbotrány, megtesszük a feljelentést, hűtlen kezeléses és korrupciós bűncselekményeket is ki kell vizsgálniuk itt is. "Választ várunk, kicsit hosszabbat, mint amilyent utoljára Gulyás Gergely adott a Kormányinfón" - tette hozzá Magyar. Hozzátette: érdekes, hogy Hernádi Zsolték a Mol-kutakon meg tudják oldani, hogy mindig legyen wc-papír és kézmosó. Üzenem Gulyás Gergelynek, hogy meglátogatom majd a minisztériumban, hogy ott minden van-e a mosdókban?
"Feljelentést teszek ismeretlen tettes ellen a titkos kormányzati rendeletek alapján piaci áron felül vásárolt, kormányzati irodaépületeket ügyében" - mondta az elnök. Több cégtől vásárolták, és a nyilvánosságra került adatok alapján feleslegesen, egészségügyi és gazdasági válság közepén piaci áron felül értékesítettek ingatlanokat. Lesz sok meglepetés és munkája az oknyomozó újságíróknak. Ez az utóbbi 35 év legnagyobb ingatlanmutyija. Egyesek szerint 40-70 százalékkal többért vásároltak be előfinanszírozással, és súlyos közpénzmilliárdokról van szó. Pletykák szerint a bedőlés küszöbén voltak az érintett cégek, és kérdés, miért lettek kiemelt projektek.
"A Völner-Schadl-Rogán ügyben az Ügyészség nyomozást indított a feljelentésem alapján, majd nem nagy meglepetésre közölte, hogy lezárja a nyomozást. Ezek után egy új eszközhöz folyamodok, és felülbírálati indítványt nyújtok be" - jelentette be Magyar. Ez pótvád-eljárás, amikor a feljelentő úgy érzi, hogy a hatóság nem a jogszabályoknak megfelelően járt el. Ez az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügye, és nyilvánvaló, hogy többen is érintettek lehetnek a kormányból. Azért adom be az indítványt, mert a korábbi vizsgálatok miatt úgy alakították, hogy nem nézhetek bele a tanúvallomásokba. Aztán ugyanaz az ügyészség végezte a nyomozást, amely az alapügyben az előkészítő eljárás felügyeletét végezte. Ugyanazok az emberek, de ez szigorúan tilos. "Nem is értem, hogy követhettek el ilyen hibát" - adott értetlenségének hangot Magyar. 1990 óta nincs speciális hatóság ilyen ügyekben, ami mulasztásos alkotmánysértés. Amit újra kell vizsgálniuk: hogy nem tudták és akarták értelmezni például, hogy Schadl György Rogán Antal embere volt. Aztán, hogy Rogánék kivették a rájuk vonatkozó részeket, ami ez az előkészítő eljárás alatt történhetett. Ami a tanúmeghallgatásokat illeti: Polt Péter és az Ügyészség többször jelezte, hogy aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzetesen tanúként (például Rogán Antal), hiszen ez a józan észnek ellentmond. A bevont hatóságok munkatársait sem lehetett volna ugyanígy megkérdezni. A kormányközeli Testőr Kft. által vezetett nyilvántartásban pedig nem találtak olyan bejegyzést, hogy belépett volna Rogán Antal az épületbe.
A Tisza Párt új kezdeményezése digitális gyóntatószék beindítása (a NER-re terhelő adatok, információk anonimizált módon történő benyújtásának lehetősége). Ez egy korrupciófigyelő platform, amelyhez olyan informatikai fejlesztés kellett, hogy a bejelentők anonimok maradhassanak. Büntetőjogi segítséget is tudunk itt kínálni majd, egy nem lenyomozható kapcsolattartással, hogy semmi ne kerüljön vissza a kormányközeli szervekhez. "Rengetegen kerestek meg minket a NER-es és más kormányközeli cégektől, és a többszörös garancia ezért igen fontos. Nekik is szeretnénk segíteni, akik ki akarnak szállni a mókuskerékből, de nem mernek beszélni. Például olyan vállalkozók is, akiktől erőszakkal vették el cégüket" - mondta el Magyar. Ez egy immunitási program valójában, interneten ez perceken belül elérhető is lesz, hogy a maffiamódszerekhez hasonló eljárások ne történhessenek meg.
A Ludas Matyi alap beindítása (a Tisza Párt EP képviselői által felajánlott képviselői jövedelem jótékonysági célra történő felajánlása). "A havi nettó 8 ezer eurós EP-s fizetésem felét felajánlom jótékonysági célra, és mind a 6 képviselőnk is 500 ezer forintot ajánl fel ugyanilyen célokra" - jelentette ki Magyar. Várják, hogy csatlakozzanak ehhez más támogatók is, amit a Légy a változás! Egyesület keretei között hoznak létre, és nem a Tisza Párt égisze alatt. Akár NER-es vezetők is csatlakozhatnak és adakozhatnak jó célokra. "Az adományokat továbbítani fogjuk a rászoruló családoknak, amiről nem a Tisza, hanem az emberek dönthetnek majd hatféle kategóriában. Kormányváltás esetén pedig kormányzati alappá szeretnénk átalakítani majd" - tette hozzá a Tisza Párt elnöke. | Feljelentések garmadáját teszi meg Magyar Péter ezen a héten | Az elmúlt hetekben vasárnap esténként tartott Magyar Info elmaradt, helyette hétfőn tartott sajtótájékoztatót Magyar Péter a közösségi oldalán, közel 10 ezer ember részvételével. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/feljelentesek-garmadajat-teszi-meg-magyar-peter-ezen-a-heten.html | null | true | null | null | mfor.hu |
A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Shopper Park Plus (SPP) csütörtökön bejelentette, négy, a Tesco által üzemeltetett szlovákiai kiskereskedelmi park megvásárlására készül.
A négy kiszemelt helyszín: Dunaszerdahely, Zsolna, Nyitra és Nagyszombat.
Az akvizíció összhangban van az SPP stratégiájával, aminek célja, hogy a régióban vezető szereplők legyenek az élelmiszer-központú kiskereskedelmi parkok tulajdonosai-üzemeltetői között.
A beruházást nem egyedül valósítanák meg, hanem egy (vagy több) külső befektető bevonásával, utóbbi(ak) részesedése 15-33 százalék közt alakul majd. A tranzakció lezárásához 36 millió euró saját tőkére lesz szükség, amelyet az SPP és a partner vagy partnerek tulajdoni hányaduk arányában biztosítanak.
A szükséges saját forrást az SPP tőkeemeléssel teremti elő, legfeljebb 2,3 millió darab új törzsrészvényt bocsátanak ki, zárt körben. A tőkeemelés maximum 20 százalékkal növelheti a jelenlegi részvények darabszámát. Az új részvények kibocsátási értéke 11,5-12,5 euró közötti ársávban lesz.
A tulajdonosváltás után a Tesco mind a négy helyszínen marad, 15 éves bérleti szerződésekkel.
A bruttó bérbe adható terület 72 ezer 146 négyzetméter, ebből csak a Tesco üzleteké 37 ezer 370 négyzetméter. A négy egység átlagos kihasználtsága 95 százalék. A parkok évi 8,7 millió euró bruttó bérleti díjat fizetnek a jelenlegi tulajdonosok felé.
A Tesco mellett a legnagyobb bérlők közt található a Magyarországon is jelen lévő JYSK, az ASKO nevű bútor áruházlánc, illetve divatáru és játékbolt hálózatok.
A kereskedelmi ingatlanok 83,5 millió euróért cserélhetnek gazdát, a tranzakció lezárulta után szükség lesz 4,7 millió euró egyszeri ráfordításokra is. Nem a Shopper Plus lesz a közvetlen tulajdonos, hanem annak leányvállalata (Gravedel Kft.) hoz létre egy szlovák céget, s ez köti meg az adásvételi szerződést. | Magyar kézbe kerülhet négy szlovákiai Tesco | A Dunaszerdahely, Zsolna, Nyitra és Nagyszombat városokban üzemelő Tesco kiskereskedelmi parkok kerülhetnek át a magyar Shopper Park Plus tulajdonába és üzemeltetésébe. | [
""
] | 0 | https://www.economx.hu/nemzetkozi-vallalatok/tesco-felvasarlas-szlovakia-magyarorszag.797724.html | null | true | null | null | economx.hu (napi.hu) |
Bense Tamás gyermekháziorvos fontosnak tartja, hogy idén a lehető legtöbben éljenek az influenza elleni ingyenes oltással, mert az könnyebbé teszi a pontosabb diagnózist, illetve a koronavírus-fertőzés felismerését.
Az orvos a köztelevízió hétfői adásában azt mondta, hogy a gyerekek jellemzően tünetek nélkül esnek át a koronavírus-fertőzésen, de egy-egy jel általában szokott lenni, például bágyadtság, étvágytalanság vagy hasmenés.
Gyanú esetén a háziorvost telefonon kell értesíteni, és érdemes egy-két naponta egyeztetni az orvossal a gyermek állapotáról – javasolta. Bense Tamás beszélt arról is, hogy a D-vitamin nagyon fontos szerepet játszik az immunerősítésben, ezért egész évben javasolt a szedése. | A gyerekeknél is fontos az influenza elleni oltás | A gyerekeknél is fontos az influenza elleni oltás - Könnyebbé teszi a pontosabb diagnózist, illetve a koronavírus-fertőzés felismerését is – mondja a szakember. | [
"gyermekek",
"influenzaoltás",
"egészségügy",
"covid-19",
"influenza",
"koronavírus",
"koronavírus magyarországon",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/2020/09/21/a_gyerekeknel_is_fontos_az_influenza_elleni_oltas | 2020-09-21 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Magyar Államkincstár júliustól csökkenti azoknak a pártoknak a költségvetési támogatását, amiknél korábban az Állami Számvevőszék tiltott pártfinanszírozást állapított meg.
A Fidesz és a KDNP kivételével az összes többi parlament érintett: az intézkedés a Demokratikus Koalícióra, a Párbeszéd Magyarországért Pártra, a Magyar Szocialista Pártra, a Lehet Más a Politikára és a Jobbik Magyarországért Mozgalomra vonatkozik.
A MÁK vasárnapi közleménye szerint a "zavartalan választási felkészülés érdekében április végéig egyik párttól sem vonták le az állami támogatásból a tartozásukat, továbbá a májusra járó összegeket is megkapták." Ennek vége.
"A tiltott vagyoni hozzájárulást elfogadó pártok a kifogásolt juttatás összegét kötelesek a költségvetésbe befizetni, költségvetési támogatásuk pedig ugyanennyivel csökken,"
írják. Kijelentették: "a Jobbik addig nem juthat közpénzhez, amíg a levonás nem fedezi a büntetést."
A Jobbiknak 331 milliót kéne befizetnie, miközben támogatást nem kap, és a korábban összegyűjtött adományokat elköltötték a kampányra. (MTI) | Behajtja a Jobbikon a gigabírságot az Állami Számvevőszék | A Fidesz és a KDNP kivételével az összes parlamenti pártnak csökkentik a támogatását a korábbi ÁSZ bírságok miatt. | null | 1 | https://444.hu/2018/07/01/behajtja-a-jobbikon-a-gigabirsagot-az-allami-szamvevoszek | 2018-07-01 00:00:00 | true | null | null | 444 |
A rendőrpalota bontásáról már 2019-ben is szó volt, erről egy fórumon beszélt Pintér Sándor, aki akkor azt állította, "a szegedi önkormányzatnak kellene lépnie, és olyan telket felajánlania, ami minden tekintetben elfogadható a rendőrség számára". A Belügyminisztérium mostani kérdésünkre viszont nem árulta el, hogy azóta történtek-e egyeztetések az ügyben, és mely helyszínek jöhetnek szóba a városban.
A szegedi önkormányzat részéről Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester árulta el a Szegedernek, hogy évekkel ezelőtt valóban beszéltek arról, hogy hol lehet felhúzni a rendőrség speciális igényeinek megfelelve egy új épületet.
Nagy szerint viszont az önkormányzat tulajdonában nincs olyan terület, ami megítélésük szerint alkalmas lenne a rendőrség összes igényének kielégítésére.
Szegeden vannak olyan beépítetlen, akár közvetetten állami tulajdonban lévő területek, amiket alkalmasnak gondolnak az új épület számára az önkormányzat részéről. Ugyanakkor az alpolgármester sem fedte egyelőre fel, melyek ezek, mondván "a kormányhatározat az elhelyezési lehetőségek vizsgálatának a megkezdéséről szól". Vagyis nem zajlottak egyeztetések az ügyben a közelmúltban. "Természetesen állunk rendelkezésre a megfelelő megoldás megtalálására, az egyeztetésekre" - tette hozzá Nagy Sándor.
A Szegedi Rendőrkapitányság Párizsi körút 16-22. szám alatt található, méretes otthona a szerkezeti problémák ellenére nem is annyira régi építésű - a rózsaszín épületet mindössze 37 éve húzták fel néhány egyszintes lakóház helyén. A Délmagyarország 1987 októberében írt arról, hogy beköltözött az új épületbe az akkori nevén Szeged Városi Rendőrkapitányság.
Tehát várhatóan lebontják, de vajon építészeti, városképi szempontból sokat veszít ezzel Szeged? Nagy Gyula, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság és Társadalomföldrajz Tanszékének adjunktusa azt mondta a Szegedernek, hogy az épület amellett, hogy színében kirívó, és ugyanazokat az elemeket használja végig a homlokzaton, "nem nagyon ad hozzá" a városképhez. "Funkcionális. Játékos, ha azt nézzük, hogy van rajta pár dekorcsík, de alapvetően ez nem sok." A rövid válasz tehát, hogy valószínűleg nem sokan fogják hiányolni a Párizsi körút bizonyos szögből, kellően hunyorítva akár egy rúd parizerre hajazó épületét. | Veszélyessé vált, lebontják Szeged ikonikus rózsaszín rendőrpalotáját | Vagy a Párizsi körúton építenének fel egy újat a rúd parizernek tűnő épület bontása után, vagy más helyszínt keresnek a Szegedi Rendőrkapitányságnak, aminek csak a költöztetése 150 millió forintos tétel. | [
""
] | 0 | https://szegeder.hu/helyi/2024-09-26/veszelyesse-valt-lebontjak-szeged-ikonikus-rozsaszin-rendorpalotajat/66ed8e8647d3c037265dd3a0 | null | true | null | null | szegeder.hu |
A járőrök szeptember egyik éjjelén egy bolgár trélert állítottak meg az M1-es autópálya hegyeshalmi szakaszánál. A sofőr három utasával Németországba tartott, amikor az egyenruhásoknak feltűnt, hogy a nyitott raktéren gondosan leponyvázott csomagokat is szállítanak. A pénzügyőrök úgy döntöttek, alaposan szemügyre veszik a holmikat. A dobozok átvizsgálásakor 112 darab, Rolex feliratú karórára bukkantak, de már elsőre is látszott, hogy azok nem eredetiek. A sofőr rögtön szabadkozott, amint a pénzügyőrök az időmérőkről kezdtek kérdezősködni. Elmondta, hogy nem tudott az órákról, a csomagot egy ismerősétől kapta.
A pénzügyőrök a jogsértő árukat lefoglalták, amelyek közel hetvenmillió forint kárt okoztak a jogtulajdonosoknak. Iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indítottak eljárást.
Rafinált trükkel akarták átcsempészni az országon a kamucuccokat
Egészségi kockázatot is jelentenek az órák | Hamis karórákat foglalt le a NAV | Csaknem hetvenmillió forint vagyoni hátrányt okoztak azok a hamis karórák, amelyeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei találtak Győr-Moson-Sopron vármegyében egy leponyvázott platón – derül ki az adóhatóság közleményéből. | [
""
] | 0 | https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/nav-hamis-karorak/mkedre4 | null | true | null | null | Blikk |
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke közösségi oldalán reagált a csepeli gimnázium falait díszítő Orbán-idézetekre. Facebook-posztjában egyetértett a Jedlik Ányos Gimnázium igazgatójával, hogy meg kell védeni az iskola szellemiségét és nyugalmát a támadásoktól, egyúttal kijelentette, "pártpolitikának nincs helye az iskolában".
Mint arról az Index is beszámolt, csütörtökön átadták a 22,5 milliárd forintnyi állami pénzből felújított csepeli Jedlik Ányos Gimnázium épületét. Az iskola falára olyan idézetek kerültek fel, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök mondott el az Összetartozás Emlékhelyének avatásán 2020-ban. Az ügyben az oktatási jogok ombudsmanja vizsgálatot indított, ugyanis panasz érkezett az ügyben Aáry-Tamás Lajoshoz, az oktatási jogok biztosához.
Később az is kiderült, hogy nemcsak a gimnázium auláját, hanem a tornatermét is Orbán-idézetek díszítik. Két helyen is a "Minden magyar felelős minden magyarért" felirat olvasható.
Bese Benő, a Jedlik Ányos Gimnázium igazgatója pénteken azt nyilatkozta, hogy az idézettel ők is csak akkor szembesültek, amikor már felkerültek, valamint kijelentette, hogy aggályai vannak az idézettel kapcsolatban, ugyanis a köznevelési törvény szerint politikának nincs helye az iskolában.
Az ügyben Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke is megnyilvánult.
Egyetértek az igazgató úr és a tankerület álláspontjával: meg kell védenünk a Jedlik szellemiségét és nyugalmát a támadásoktól! Pártpolitikának nincs helye az iskolában
- írta közösségi oldalán.
Leszedték az Orbán-idézeteket
Szabó Szabolcs, Csepel és Soroksár országgyűlési képviselője közösségi oldalán számolt be róla, hogy a csepeli gimnázium faláról leszedték a pártpolitikai üzenetet.
Sok sikert kívánok minden diáknak és pedagógusnak a tanévhez, remélem, most már teljesen zavartalan lesz a gimi működése
- írta bejegyzésében Szabó Szabolcs. | Németh Szilárd felháborodott az Orbán-idézeteken | Németh Szilárd felháborodott az Orbán-idézeteken - Hétfő reggelre le is szedték azokat az iskola faláról. | [
""
] | 0 | https://index.hu/belfold/2023/09/04/fidesz-orban-viktor-idezetek-jedlik-anyos-gimnazium-nemeth-szilard | 2023. 09. 04. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A magyar válogatott támadója a hír24-nek elmondta, ha jobban koncentrál a csapat, nagyobb arányú is lehetett volna a győzelem.
A Mainz 22 éves csatára a félidőben állt be a Moldova ellen 2-1-re megnyert keddi Európa-bajnoki selejtezőn, játéka pedig lendületet adott Egervári Sándor csapatának, a második felvonás elején sorra jöttek a magyar helyzetek.
A játékos szerint részben sikerült a szövetségi kapitánynak is bizonyítania, bár a helyzetkihasználáson javítania kell.
"Egyedül birkóztam elöl, de így is akadt két helyzetem a gólok után, amiből ha csak az egyik lehetőséggel élek, simább lett volna a győzelem. Úgy akartam beszállni a meccsbe, hogy bizonyítsam a kapitánynak, hogy hosszabb távon lehet velem számítani, ez részben sikerült, részben nem. Voltak hiányosságok, de remélem, hogy a jövőben sikerül ezeken javítani, elsősorban a helyzetkihasználáson. Simább is lehetett volna" – mondta Szalai Ádám a lefújást követően a Hír24-nek. | Szalai: simább is lehetett volna | A magyar válogatott támadója a hír24-nek elmondta, ha jobban koncentrál a csapat, nagyobb arányú is lehetett volna a győzelem. | [
"magyar válogatott",
"szalai ádám",
"eb-selejtező"
] | 0 | https://24.hu/sport/foci/2010/09/08/szalai-simabb-is-lehetett-volna | 2010-09-08 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Michael Lynn ír befektető – az erzsébetvárosi ingatlanpanamaként, avagy Hunvald-ügyként elhíresült, 2003–2004-es házeladások között szereplő Klauzál utca 8–10. végső vevője – üzleti kapcsolatban állt a közelmúltban kipattant V. kerületi ingatlanbotrány egyik résztvevőjével, Rack Lászlóval, aki érdekeltségein keresztül legalább három belvárosi helyiséget szerzett meg rendkívül kedvező áron – derül ki az átlátszó.hu cikksorozatából.
E meglehetősen áttételes kapcsolat ugyanakkor nem sokat árul el arról, hogy a belvárosi önkormányzat Juhász Péter által feltárt ingatlanértékesítési gyakorlata több ponton is rokonságot mutat a 2000-es évek nagy kerületi ingatlanbotrányaival, az erzsébetvárosi, a terézvárosi és az újbudai ügyekkel. Valamennyi esetben az önkormányzati ingatlanvagyon privatizációja során keveredtek gyanúba a képviselők, akik jellemzően a kerület szerény anyagi lehetőségeivel, a fejlesztések szükségességével és a bérlők iránti odaadásukkal indokolták a magánosítást. Amikor az ügyletek jogszerűségét vagy gazdaságosságát ezek után is sokan megkérdőjelezték, a polgármesterek rendre azzal vágtak vissza, hogy a tamáskodók nem ismerik az önkormányzat működését és a vonatkozó jogszabályokat. Amikor Rogán Antal volt belvárosi polgármester januárban a Szent István tér 15. előtt tartott sajtótájékoztatójával kívánta demonstrálni a kerületi ingatlanok lepukkantságát, sokunkban fölrémlett a 2006-os Hunvald György, aki a szörnyű állapotú Klauzál utca 7. és 9. példáján bizonygatta: az önkormányzat nem képes felújítani bérlőkkel terhelt házait.
A korábbi önkormányzati ingatlanügyek nyomán indult büntetőeljárások részben jogerősen lezárultak, részben egy évtized múltán is zajlanak, ám mindenképp segíthetik a tájékozódást az V. kerületi privatizáció jogi útvesztőiben.
Szervezett bűn?
Juhász Péter, az Együtt belvárosi képviselője 2014. december 29-én tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen „a Belváros-Lipótváros Önkormányzata ingatlanvagyonának értékesítése során éveken át folytatott jogszabálysértő gyakorlat” miatt. Az ismeretlen tettesek Juhász szerint alappal gyanúsíthatók hűtlen kezeléssel, csalással, gazdasági csalással és hivatali visszaéléssel, a bűncselekményeket üzletszerűen, bűnszervezetben követték el (lásd a Juhásszal készített interjúnkat: „Mielőtt végleg elfogy”, Magyar Narancs, 2015. január 15.).
A beadvány szerint a milliárdos nagyságrendűre tételezett kárt az önkormányzati tulajdonú, bérlőknek kiadott üzlethelyiségek elidegenítési gyakorlata okozta. Juhász első körben azt kifogásolja, hogy az önkormányzat nem készített éves ingatlangazdálkodási tervet, az üzlethelyiségek eladásával a költségvetésében sem számolt, így privatizációs politikája egészét a bérlők igényeinek rendelte alá. Amikor a bérlő bejelentette vételi szándékát, az önkormányzat két fiktív szakvéleményt is készíttetett: az első alapján jelölte ki az ingatlant eladásra, a második alapján határozta meg az értékét. Juhász úgy látja, ezek a sematikus dokumentumok nem képezhették volna a felelős döntéshozatal alapját. Gyanút kelt, hogy az elidegenítési kijelölésre szolgáló szakvéleményt minden esetben a tavaly elhunyt Fidesz-közeli könyvvizsgáló, Szebellédi István cége készítette, az értékbecslésre kijelölt cég egyik betétese pedig Rubovszky György KDNP-s országgyűlési képviselő. A szakmaiatlan becslések a feljelentés szerint a valós piaci árnál alacsonyabb árat hoztak ki, ezt támasztja alá az is, hogy hosszú évek során egyetlen vevő sem kifogásolta az önkormányzat által kért árat.
Rogán csak áll
E nyomottnak tekinthető áron ajánlották fel az ingatlanokat nyilvános meghirdetés nélkül a bérlőknek. A pályázat elmaradását az önkormányzat a bérlők rendeletben is rögzített elővásárlási jogával indokolja, ám Juhász szerint a helyi jogszabály rosszul értelmezi a lakástörvényben lefektetett elővásárlási jogot, hiszen annak gyakorlásához szükség lenne egy kívülről érkező, harmadik ajánlatra. A verseny nélkül kialakult vételárból ráadásul rendszeresen további 30 százalékot engedett az önkormányzat a gyanú szerint anélkül, hogy a kedvezmény megítélésének feltételeit egyáltalán vizsgálta volna. Így juthatott hozzá jó néhány cég rövid idővel a bérlővé válása után az ingatlanhoz. A feljelentésben szereplő példák közül kettőnél egy hónap, egynél három és fél hónap telt el a bérleti jogviszony kezdete és az ingatlan eladása között.
Jelen pillanatban megbecsülni is nehéz, hogy a kerület mekkora vagyonvesztést szenvedhetett el. Juhász Péter lapunknak adott interjújában tízmilliárdos nagyságrendűre tette a kárt, Rogán Antal viszont a Népszabadságnak azt mondta, az ő polgármestersége idején (2006-tól 2014-ig) 5 milliárd 310 millió forint kedvezményt kaptak a bérlők (azt is sietett hozzátenni, hogy 2000 és 2006 között ennek majd kétszerese volt az igénybe vett kedvezmény). Ha azt vesszük alapul, hogy Juhász szerint a 100 százalékos ár is nyomott volt, ennél magasabb, ha azt, hogy vélhetően nem csak jogosulatlan kedvezményeket osztogattak, ennél alacsonyabb is lehet a kár végösszege. Két konkrét esetből vonhatunk le következtetéseket. Juhász még novemberben tett feljelentést a Hajas fodrászüzlet eladása miatt, mivel a vele szomszédos épületben lévő ingatlan 2,8-szeres négyzetméteráron kelt el. A képviselő ebben az esetben 86 millió forintban határozta meg
a feltételezett kárt. Ismert továbbá, hogy 2011-ben az önkormányzat 52 millióért adta el a Károly körút 26. alatti ingatlant a Pápa Marianne érdekeltségébe tartozó cégnek, amely alig fél év elteltével már 102 millióért adott túl rajta.
Az 5 az új 7?
Mint jóval később kiderült, Rogán Antal az utóbbi ügylet miatt vált meg 2013 elején Rónaszéki László jegyzőtől. Jogszabálysértés szerinte nem történt, a bizalomvesztés oka az volt, hogy nem kapott teljes körű tájékoztatást Rónaszékitől. A vs.hu ugyanakkor arról értesült, hogy a volt jegyzőt hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki az ügyészség januárban, ám nem biztos, hogy a kétes ingatlanügylet miatt. Ennél az ügynél elvben február 13-án jár le a nyomozás határideje, de a szaporodó ügyészségi munkák láttán biztosra vehetjük: nem fogják elkapkodni a vádemelést.
A 2007-es feljelentés ellenére az ügyészség csak 2010 szeptemberében – jellemző módon az önkormányzati választások előtt – gyanúsította meg hivatali visszaéléssel Molnár Gyula volt újbudai polgármestert és szabad demokrata helyettesét, Lakos Imrét. A hűtlen kezelés gyanúja a XI. kerületben már nyomozati szakban megbukott, a nyomozó hatóság nem tartotta megalapozottnak a fideszes feljelentő Schneller Domonkos véleményét, miszerint Molnárék az Öböl XI. projekt önkormányzati telkeit áron alul adták Leisztinger Tamás érdekeltségébe. (Korabeli sajtóhírek szerint az üzletember a telkeken haszonnal adott túl, de a pontos összegre nem derült fény.) A hivatali visszaélést a vád szerint úgy követte el a két politikus, hogy egy 3,8 hektáros állami telket az önkormányzat részére megvásárolt, majd továbbértékesített. Bár az üzleten majd 50 milliót keresett (és nem veszített) az önkormányzat, a vád érvelése szerint a kerület vezetői pusztán azért igényelték az állami telket, hogy levegyék a cég válláról a pályázás terhét (ha eleve a cég igényelte volna a területet az államtól, nyilvánosan meg kellett volna hirdetni).
Az elhúzódó bírósági eljárás során csak a másodfok találta bűnösnek Molnárt és Lakost, az egykori polgármesterre 8 hónap letöltendőt is kiszabtak (lásd: Egy körből kimaradsz, Magyar Narancs, 2013. december 5.). Az ítéletet egyetlen tanú vallomására alapozták, aki állította, hogy Molnár még 2003-ban beszélt
Leisztinger támogatásáról. A Kúriát azonban ez az értesülés nem győzte meg a vád igazáról; a legfelsőbb bírói fórum a védelem álláspontját fogadta el, miszerint a telek megvétele azért sem történhetett bűnös célzattal, mert a továbbadásról már egy másik összetételű önkormányzat döntött. 2014. májusában mindkét vádlottat jogerősen felmentették.
A 2002 és 2010 között zajló terézvárosi ingatlanügyekben egyelőre az elsőfokú ítéletig sem jutottak el a hatóságok, így az időszak szocialista polgármestere, a 2012 szeptemberében elhunyt Verók István ezt már nem is érheti meg. A nehezen követhető ügyleteket három csoportban vizsgálta az ügyészség. Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője kérdésünkre elmondta, hogy az Andrássy út 3. és 47. ár alatti értékesítésének tárgyában már vádat emeltek, a bíróság a két ügyet egyben tárgyalja. A 2004-2005-ben „elcserélt” Andrássy út 8. és 52. esetében tavaly megszüntették a nyomozást, ám mivel a jelenlegi fideszes önkormányzat pótmagánvádat nyújtott be, ez az ügy is bíróság elé került (jóllehet nem egyesítették a többivel). További tíz ingatlannal kapcsolatban a rendőrség befejezte a nyomozást, és vádemelési javaslattal élt az ügyészségen, az érdemi döntés „folyamatban van”. A VI. kerületi ügyek érdekessége, hogy a vádemelés – egyedülálló módon – valamennyi igennel szavazó képviselővel szemben megtörtént, vélhetően azért, mert a testület pontosan tudta, hogy létezik a megszavazottnál kedvezőbb ajánlat is, így esetükben nem lehet szó megtévesztésről vagy nem szándékos károkozásról. Precedenst teremthet az Andrássy út 2. és az Anker köz 1–3. alatti üzlethelyiségek jelenleg ügyészség előtt fekvő esete is, hiszen sajtóhírek szerint ezeknél az ingatlanoknál a belvárosi önkormányzat az V. kerületi modellhez hasonló konstrukciót alkalmazott, azaz pár napja bérlővé vált vállalkozásoknak adta el kedvezményes áron a helyiségeket. (A terézvárosi ügyekről lásd: Kerületet vegyenek!, Magyar Narancs, 2009. január 29.)
2014. július 1-jén jogerősen lezárult a Hunvald-per, igaz, a milliárdos ingatlanpanamáról szóló hírek és a súlyos állításokat tartalmazó vádirat után meglehetősen enyhe ítélet született. „Hunvald Györgyöt az ingatlaneladásokkal kapcsolatban mindhárom eljáró bíróság valamennyi vádpontban felmentette” – tudtuk meg Sebes Pétertől, a volt erzsébetvárosi polgármester védőjétől. Hunvald végül három rendbeli hivatali visszaélés miatt kapott egy év letöltendőt a Kúriától, ám nem kellett bevonulnia, hiszen ennél jóval többet ült előzetesben. Ezek a marasztaló ítéletek nem az ingatlaneladásokhoz, hanem olyan kisebb ügyekhez kapcsolódnak, amelyeket az ügyészség hozzácsapott a vádirathoz: egy 20 milliós közbeszerzési szabálytalanságban és két polgármesteri lakáskiutalás miatti ügyben találták bűnösnek Hunvaldot. (Hunvald György portréját lásd: Polgármesterkedések, Magyar Narancs, 2009. március 5.) Gál György, a gazdasági bizottság egykori SZDSZ-es elnöke nyolc és fél évet kapott csalásért és vesztegetésért, őt már tényleg a közvéleményben is élő „Hunvald-ügyben” találták bűnösnek.
Hunvald és a rácsos ágyak
A vád szerint a VII. kerületi önkormányzat 2003–2004 folyamán 17 önkormányzati tulajdonú házat adott el áron alul egy sajátos konstrukcióban, ami egyébként nagyban hasonlít a VI. kerületben látottakhoz. Az önkormányzat – miután rájött, hogy a rossz állapotú ingatlanok felújítását és a bérlők kiköltöztetését nem tudja kigazdálkodni – a kérdéses időszakban sorra értékesítette ingatlanait egy meghatározott vételáron, amiből a vevőnek a bérlők kiköltöztetését kellett finanszíroznia. A megoldás lényege az volt, hogy az adásvétel csak akkor teljesedett be, ha a vevő valóban meg tudott egyezni a bérlőkkel, s ennek a költségeit akkor is állnia kellett, ha azok meghaladták az eredeti vételárat. Az önkormányzat így mindenképp nullszaldósan jött ki az üzletből. A probléma azzal volt, hogy az ingatlanok opciós jogát rendre egyazon, egy bizonyos Nagy György üzletemberhez köthető érdekkör szerezte meg, és némely esetekben sokszoros áron adta tovább külföldi befektetőknek. A vád – és az ítélet – szerint Nagy ingatlanonként 10–20 milliós kenőpénzt fizetett Gál Györgynek, cserébe a gazdasági bizottság elnöke intézte a kedvező értékbecsléseket.
A vádirat még 600 milliós kárról és 1,7 milliárdos károkozási kísérletről szólt, ám az ügyészség ezt kontrollértékbecslés készítése nélkül számolta ki – úgy, hogy az önkormányzat által meghatározott árat kivonta a továbbértékesítés árából. Igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő kirendelése után a bíróság ellenben arra jutott, hogy a 17 házból csupán négyet értékelt alul az önkormányzat, és ezek közül is csak a Klauzál utca 8–10.-et adta el. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy Gál a Nagy György vallomására építő ítélet szerint több vesztegetési pénzt fogadott el (366 milliót), mint amekkora kárt a kerületnek okozott (233 milliót). Hunvald és ügyvédje szerint erre az lehet a magyarázat, hogy Nagy a kezdeti feltételezésekkel szemben nem az önkormányzatoktól vásárolt áron alul, hanem a külföldi befektetőknek adta jóval a piaci ár felett az ingatlanokat.
Megállhat?
A Hunvald-ítélet körültekintésre sarkallhatja az ügyészséget Juhász Péter feljelentésekor is. Önmagában az, hogy egy önkormányzati ingatlant a vevője később dupla áron értékesít, még nem alapozza meg a képviselők büntetőjogi felelősségét, a nyomozó hatóságnak mindenképpen saját értékbecslést kell végeznie. Ha ennek eredményeként az önkormányzati szakértőkénél jóval magasabb ár jönne ki, a vádemelés még akkor sem biztos. Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi szakértője arról számolt be, hogy a szervezet által vitt ügyekben gyakran sikerül meggyőzni az ügyészséget a vagyonvesztést eredményező önkormányzati döntés tényéről, ám arról már sokkal ritkábban, hogy mindez egyben bűnös károkozás is. „Ilyen esetekben polgári jogi keresetet nyújthat be az önkormányzat, érvénytelenítheti a szerződést, visszakövetelheti a pénzét. Mégsem fogalmazódik meg feltétlenül a hűtlen kezelés vádja, mert a vádhatóság nem látja bizonyítottnak a szándékos károkozást.” Ezekre a helyzetekre megoldást jelenthetne a hanyag kezelés tényállása, azt ugyanis gondatlanságból is el lehet követni. Ám Ligeti szerint a bírói joggyakorlat kimondta, hogy csak a törvényen alapuló vagyonkezelési kötelezettség megszegése minősülhet hanyag kezelésnek, az önkormányzati törvény pedig ehhez nem tartalmaz kellően konkrét szabályokat.
Az is kérdéses, hogy a vonatkozó önkormányzati rendeletet sérti-e, amikor az ingatlant pár hónapja bérlő vállalkozásnak ad a testület 30 százalékos kedvezményt. Juhász a feljelentésében ezt állítja, de mint arra Steiner Pál volt szocialista polgármester felhívta a figyelmünket, az üzlethelyiségek elidegenítéséről szóló rendeleten 2009 elején fontos módosítást hajtott végre a testület. Addig a kedvezményt az a bérlő kaphatta meg, aki rendben fizette vagy visszamenőlegesen megfizette az önkormányzat által évente valorizált, megemelt bérleti díjat. 2009-től viszont azon helyiségekre állapítható meg a kedvezmény, amelyek bérlői teljesítették e feltételeket, illetve „amelyekre vonatkozóan az arra jogosult jelen rendelet hatályba lépését megelőzően vételi kérelmet nyújtott be”. Ezek az elég homályos kitételek akár azt is megengedhetik, hogy az új bérlő megkapja a kedvezményt, amennyiben a helyiség korábbi bérlője rendben fizetett és/vagy vételi ajánlatot nyújtott be, amitől később elállt. Rogán Antal az index.hu-nak adott interjújában azzal igazolta a változtatást, hogy a polgári törvénykönyv is megengedi az elővásárlási jog átruházását.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint legkönnyebben a hivatali visszaélés lenne ráhúzható az V. kerületi ingatlanügyre, amennyiben bizonyítható volna, hogy valakik annak tudatában adták bérbe az üzlethelyiségeket, hogy a bérlők célja kizárólag a diszkontár megszerzése. Csalást vagy gazdasági csalást az követhetett el a történetben, aki például valótlan tartalmú értékbecslés készítésével tévedésbe ejtette a szavazó képviselőket. Ha ezért kenőpénzt is elfogadott, akkor természetesen megállhat a vesztegetés vádja is. Ezt Gál György esetében elég volt egy olyan tanúvallomással bizonyítani, amelyet minden bizonnyal vádalkuval csikart ki az ügyészség. (Nagy György eredetileg a Hunvald-per elsőrendű vádlottja volt, rövid ideig előzetesben is ült, aztán hirtelen a vád koronatanújaként tűnt fel.)
Ha tovább erőltetjük a Hunvald-párhuzamot, az sem tűnik lehetetlennek, hogy a vizsgálódó ügyészség az V. kerületben is talál a feljelentésben nem is szereplő mellékkörülményt, amely alapján vádat emelhet. Ad absurdum a hivatalközeli személyeknek történt bérlakás-kiutalások között (erről lásd: Belvárosi históriák, Magyar Narancs, 2014. május 22.). | Várost vigyenek! - Mit kaphat Rogán az V. kerületi ingatlanok leárazásáért? | A nyilvánosságba nagy svunggal berobbanó önkormányzati ingatlanügyek többnyire nem állnak meg a bíróság előtt. Az eljárás akár évtizedes elhúzódása ellenben szinte garantált. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/belpol/varost-vigyenek-93512 | 2015-01-29 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Túl sok információt nem lehet kihámozni a nyilvánosan elérhető dokumentumokból, mindenesetre első látásra egészen szokatlannak tűnik a lépés, amit Bánki Erik fideszes képviselő és üzlettársai meghoztak.
18 év után ugyanis végelszámolással megszüntetik a Bábamad Kft.-t, melyről 2022. június 30-i dátummal született meg a döntés a cégkivonat tanúsága szerint.
A társaságot 2004-ben alapította Madár József Péter, Bauer Nándor Zsolt és Bánki Erik, akik a mai napig tulajdonosok is. A cég főtevékenységi köre saját tulajdonú ingatlan adásvétele, ám emellett a felvett tevékenységi körök alapján akár pr-kommunikációval is foglalkozhat, végezhet oktatást kiegészítő tevékenységet, ingatlanügynöki tevékenységet, ingatlankezelést, vagy akár építményüzemeltetést is.
Hiába azonban a szerteágazó tevékenységi kör, a cég gazdálkodása nem nevezhető épp stabilnak és profitábilisnek: a társaság 18 éves működése alatt ugyanis mindössze két évben sikerült nyereséget termelnie. Ezt leszámítva 1 és 10 millió forint közötti veszteséget kellett elkönyvelniük, ami feltételezhetően magyarázható azzal is, hogy az értékesítésből származó bevételek egy évben sem haladták meg a 3 millió forintot - gyakran még a 2 milliót sem.
És éppen ezzel van összefüggésben a cikkünk elején tett véleményünk is, miszerint első ránézésre szokatlannak tűnik a végelszámolás időzítése. 18 év működés során ugyanis a végelszámolás miatt elkészített, idei első félévet felölelő beszámoló minden eddiginél sokkal jobb lett. Olyannyira, hogy 77,7 millió forintos tiszta profitot realizáltak, pedig értékesítésből 937 ezer forint árbevétel folyt be. A tetemes nyereség annak köszönhető, hogy idén egyéb bevételként kereken 90 millió forintot számoltak el. Mivel egyszerűsített beszámoló készítésére jogosult a cég, kiegészítő mellékletet már évek óta nem csatolnak, így pedig egyáltalán nem derül ki, hogy milyen jogcímen és honnan érkezett ez a 90 millió forint.
A bevételekkel szemben volt 2,5 millió forint anyagjellegű, 3 millió forint egyéb ráfordítás és majdnem 7,7 millió forint adófizetési kötelezettség, így jött ki eredményként a 77,7 milliós profit.
A taggyűlési jegyzőkönyv alapján ennek nagy részét, 51,4 millió forintot osztalékként kivettek a tulajdonosok, ami fejenként 17,2 millió forintot jelent.
Érdekesség egyébként, hogy a mérlegben is jelentős változások történtek az idei félévben. A követeléseik értéke 917 ezerről 43,8 millióra ugrott, pénzeszközként is 2,5 millió helyett már 15,5 milliót tartanak nyilván. A társaság tartozásainak nagysága azonban 32,4 millióról 7,7 millióra apadt, mely teljes egészében rövid lejáratú kötelezettség.
A cég megszüntetésével kapcsolatban feltettük kérdéseinket Bánki Erik fideszes képviselőnek is, aki válaszában megindokolta a végelszámolást, valamint a 90 millió forintos bevételre is magyarázatot adott. A képviselő szerint ugyanis:
"A cég három apartman megvásárlásával jött létre, azonban azok értékesítése után nem volt rá tovább szükség. Az említett bevétel ezen ingatlaneladásból származik."
Mindenesetre a fideszes honatya nem marad ezek után sem gazdasági érdekeltség nélkül. Tulajdonában van még ugyanis az épületépítési projekt szervezésével foglalkozó Pannon PR 2020 Kft., mely tavaly 30 millió forintos bevételből 3,9 milliós nyereséget termelt. A társtulajdonosként kapcsolódik a BA-Agrár Kft.-hez, mely gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztésével foglalkozik, ez a cég tavaly 73 millió forintos árbevételt és 12,4 milliós profitot ért el. Illetve a legutóbbi, tavalyi szerzeménye a Bogádagro Kft., melyben szintén többed magádval tulajdonos a képviselő. A szintén gabonaféle, hüvelyes növény, olajos mag termesztésével foglalkozó cég tavaly több mint 58 millió forint bevételhez jutott, melyből a végén majd 31 millió forint tiszta nyereség maradt. | Rekordprofit után szünteti meg cégét a fideszes honatya | Bánki Eriknek még ezután is marad néhány gazdasági érdekeltsége. | null | 1 | https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/rekordprofit-utan-szunteti-meg-ceget-a-fideszes-honatya.html | 2022-08-24 00:00:00 | true | null | null | mfor.hu |
Makai Zsigmond 1994 óta aCsárdaszállási Képviselő Testülettagja volt. Eltöltött 30 évének elismeréseként emlékplakettel fejezték ki köszönetüket, méltatva a közösségért végzett elkötelezett és áldozatos munkáját, amely jelentősen hozzájárult Csárdaszállás fejlődéséhez és a helyi élet minőségének javításához. | Makai Zsigmondot köszöntötték Csárdaszálláson | A közelmúltban Makai Zsigmondot leköszönő alpolgármesterként köszöntötték a ciklus utolsó testületi-ülésén. | [
""
] | 0 | https://www.beol.hu/helyi-kozelet/2024/10/makai-zsigmond-csardaszallas | null | true | null | null | BEOL |
Hivatalosan is törölte a készülő filmek listájáról A holló remake-et a Sony. Nyár elején még úgy tudtuk, hogy hamarosan kezdődik a forgatás, méghozzá Budapesten. Aztán pár héttel a forgatás megkezdése előtt közölték, hogy kiszállt a főszerepet játszó Jason Momoa, valamint a rendező, Corin Hardy is. Momoa azt írta, hogy nyolc évet várt arra, hogy övé lehessen ez az álomszerep, de most úgy tűnik, hogy újabb nyolcat kell várakoznia. Bocsánatot kért A holló képregények alkotójától, James O’Barrtól, és a rajongóktól is, akiknek esetleg csalódást okozott. Hozzátette, hogy szerinte ez a projekt többet érdemel.
Ha egyáltalán valaha elkészül. A Sony döntése, miszerint nem keresnek sem új főszereplőt, sem új rendezőt, inkább törlik az egészet, arra utal, hogy hosszú ideig nem akarnak a filmmel foglalkozni. Ami érthető is: A Holló remake körül régóta gondok vannak, több rendezőt és főszereplőt is elvesztett a projekt. Momoa előtt, akit a legtöbben a Trónok harcából és Az Igazság Ligájából ismernek, Luke Evans (A szépség és a szörnyeteg) és Jack Huston (Öld meg kedveseid és a 2016-os Ben-Hur) is felmerült a szerepre.
A hollót 1994-ben mutatták be Brandon Lee-vel a főszerepben. A film forgatásán baleset történt, véletlenül éles lőszer került az egyik fegyverbe, amivel Lee-re lőttek. A színész belehalt sérüléseibe. Ennek fényében még különösebb, hogy miért ragaszkodott a stúdió olyan sokáig a remake-hez, amiből most nem mégsem lesz semmi. | Hivatalosan is annyi A holló remake-nek | Hivatalosan is annyi A holló remake-nek - A Sony törölte a filmet, amit Budapesten forgattak volna Jason Momoával. Ő már korábban kiszállt. | [
"a holló",
"jason momoa",
"the crow",
"sony",
"film",
"kultúr"
] | 0 | https://index.hu/kultur/cinematrix/2018/07/19/a_hollo_jason_momoa | 2018-07-19 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Kiszivárgott több millió titkos dokumentum offshore-cégekről
Ezeknek több magyar szereplője is van, például egy korábbi fideszes képviselő
Ő még képviselő korában jelent meg először egy ilyen cégben
Ezt akkor eltitkolta, most pedig előbb össze-vissza beszélt róla, majd eltűnt
Horváth Zsolt 16 évet húzott le a Parlamentben Kecskemét fideszes képviselőjeként, de nem vált igazán ismert politikussá. Bár már közel két év eltelt azóta, hogy kiszállt a politikából, most mégis magára vonhatja a figyelmet.
Horváth ugyanis az egyetlen olyan egykori vagy jelenlegi magyar politikai szereplő, aki személyesen szerepel abban a hatalmas, eddig titkos nemzetközi dokumentumcsomagban, amely offshore-cégek adatait tartalmazza. A német Süddeutsche Zeitung újság szerezte meg az iratokat, amelyeket az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezet koordinálásával dolgozott fel 76 ország több mint 370 újságírója.
Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában. Az iratokban több tucat magyarországi vagy magyar kötődésű cég és magánszemély szerepel. Vannak köztük befolyásos üzletemberek, politikához áttételesen kötődő figurák, de emellett a többségük olyan, akinek nincs semmilyen közéleti múltja. A következő napokban és hetekben megjelenő cikkekben beszámolunk a velük kapcsolatos kutatásaink fontosabb eredményeiről.
Elsőként Horváth érintettségét mutatjuk be, aki két offshore cégben jelenik meg. Az offshore cégek olyan – gyakran egzotikus országokban bejegyzett – társaságok, amelyeket általában két célból szoktak használni. Egyrészt ezeknek a cégeknek a segítségével el lehet érni, hogy a tulajdonosaik kevesebb adót fizessenek máshol végzett üzleti tevékenységük után. Másrészt általában rendkívül nehéz hozzáférni ezeknek a cégeknek a tulajdonosi adataihoz, így alkalmasak titkos üzletelésre vagy megkérdőjelezhető módon szerzett vagyonok elbujtatására. Bár önmagában az offshore cégek tulajdonlása és használata törvényes, e két tulajdonságuk miatt komoly nemzetközi összefogással próbálják visszaszorítani ezeket.
Horváth offshore-os tevékenységére sem derült fény eddig, és amikor a Direkt36 megkereste azzal, hogy a külföldi gazdasági érdekeltségeire vagyunk kíváncsiak, akkor először tagadta, hogy rendelkezne ilyennel. Amikor konkrét cégneveket is mondtunk neki, előbb hosszan hallgatott, majd feltette azt a kérdést, hogy „mit szeretne róluk hallani?” Aztán újra azt állította, hogy nincsenek ilyen cégei, végül azt kérte, hogy írásban tegyük fel a kérdéseinket. A március elején elküldött levélre azonban nem válaszolt, a telefont pedig többé nem vette fel, és üzeneteinkre sem reagált.
A vagyonbevallásai szerint a politikai pályája során sem megtakarításokkal, sem komolyabb üzleti háttérrel nem rendelkező Horváth 2013 októberében - tehát még parlamenti képviselőként - lett az egyik igazgatója egy seychelles-szigeteki cégnek. Ezt ugyan fel kellett volna tüntetnie a parlamenti vagyonnyilatkozatában, de nem tette. Néhány hónappal a parlamentből való távozása után pedig tulajdonrészt szerzett egy másik, szintén seychelles-i cégben. Horváth nem árult el semmit a cégek tevékenységéről, de a kiszivárgott iratokból és egyéb körülményekből úgy tűnik, hogy köze lehet egy játékfejlesztéssel foglalkozó vállalkozásához.
A történet kevesebb mint egy percben elmesélve
Horváth szereplése a kiszivárgott iratokban kínos lehet a Fidesznek, ami korábban élesen kritizált olyan közéleti szereplőket, akiknek offshore-céges kötődéseik voltak. A 2010-es választás előtti kampányban offshore-lovagoknak nevezték az ilyeneket, és maga Orbán Viktor is beszélt akkoriban arról, hogy a választókat érdeklik ezek a kérdések, mert "mindenki érzi, hogy valami nincs rendben" az offshore cégek használatával. Orbán ígéretet tett arra is, hogy az ő kormányzása alatt vége lesz az “offshore-lovagok világának".
Mik is ezek az iratok?
A kiszivárgott dokumentumok egy Mossack Fonseca nevű panamai ügyvédi iroda belső iratanyagából származnak. A cég számos országban rendelkezik fiókirodákkal, és a világ legnagyobb offshore-szolgáltató cégei közé tartozik. Évtizedek óta regisztrálnak és működtetnek ilyen társaságokat nemcsak Panamában, hanem sok más offshore-paradicsomban, az amerikai Nevada államtól a Seychelles-szigeteken át Szingapúrig.
Bár korábban is kerültek nyilvánosságra nagyobb offshore-adatbázisok, ilyen hatalmas kiszivárgásra még nem volt példa. Ebben a 11,5 millió iratot tartalmazó anyagban közel 215 ezer offshore-cégről vannak adatok, és a dokumentumok időben is több évtizedet ölelnek át. Az iratok között vannak emailek, pénzügyi kimutatások, útlevelek és egyéb céges dokumentumok. Az iratokból jelenlegi és korábbi állami vezetők – köztük Vlagyimir Putyin orosz elnök – offshore-érintettségére is fény derült, és ezen kívül még több mint száz más politikus eltitkolt üzleteiről is kerültek elő információk (erről bővebben ebben a cikkben lehet olvasni).
Egy hallgatag fideszes
Ebben a hatalmas iratanyagban került elő Horváth Zsolt is. Ő ugyan már 1989-ben belépett a Fideszbe, és 1998-tól 2014-ig a párt parlamenti képviselője is volt, mégsem hagyott komoly nyomot az országos politikában. (A Fidesznek volt egy másik Horváth Zsolt nevű képviselője is, de ő veszprémi.) Az orvos végzettségű és évekig fogászként dolgozó kecskeméti politikus az első Orbán-kormány idején az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára volt, de kevesebb mint egy évig töltötte be ezt a tisztséget.
Horváth Zsolt portréja és mellette egy képen Orbánnal - Forrás: Fidesz.hu
A második Orbán-kormányban még ennyi sem jött össze neki. A legmagasabbra akkor jutott, amikor miniszteri biztosi megbízást kapott az Emberi Erőforrás Minisztériumában 2012 novemberében, ami egy évig tartott. A frontvonalból kimaradó fideszes politikusok többségéhez hasonlóan nem nagyon voltak nyilvános megszólalásai és a párton belül sem volt túl aktív. “Csendes volt a frakcióüléseken” – mondta egy korábbi képviselőtársa, hozzátéve, hogy legfeljebb elvétve szólt hozzá a témákhoz.
Horváth most megismert offshore-céges szerepvállalása képviselőségének utolsó éveiben kezdődött. Először egy Excelle Media International nevű cégben lett igazgató 2013 októberében. A kiszivárgott iratokból nem derül ki, hogy ki volt a cég tényleges tulajdonosa, a részvényeseket tartalmazó dokumentumban ugyanis csak egy úgynevezett névleges tulajdonos szerepel. Ez egy hongkongi kötődésű cég, amely más társaságokban is betölt hasonló szerepet. Megkerestük a céget, de nem reagáltak a levelünkre.
Az Excelle Media hamar meg is tette az első lépéseket az aktív működéshez. Két nappal az után, hogy Horváth igazgató lett a cégben, a társaság ügyében eljáró tanácsadó cég intézkedett, hogy az Excelle Media számára nyissanak egy bankszámlát a világ egyik legnagyobb bankjánál, az HSBC-nél. Az nem világos, hogy erre végül sor került-e, de a dokumentumokban szerepel egy igazolás, amely szerint az HSBC egyik londoni fiókjában ellenőrizték Horváth útlevelének eredeti példányát, és meggyőződtek róla, hogy valódi. Horváth nem válaszolt a bankszámlával kapcsolatos kérdésekre sem.
Horváth az Excelle Media indulásakor még javában parlamenti képviselő volt, és tartott miniszteri biztosi megbízatása is. A következő vagyonbevallásában fel kellett volna tüntetnie a céges tisztségét, de ezt nem tette meg. A vagyonnyilatkozat kitöltése törvényi kötelezettség, de annak valódiságát a parlamentben csak akkor ellenőrzik, ha megalapozott bejelentés érkezik arról, hogy a dokumentum hiányos vagy valótlanságot tartalmaz.
Haraptak a fiatalok
A 2014-es parlamenti választáson Horváth már nem került be a Fidesz jelöltjei közé. Egy párttársa szerint ennek leginkább az volt az oka, hogy meggyengült a pozíciója Kecskeméten, amelyet 1998 óta képviselt a parlamentben. “Helyben szorították ki, és elveszítette a befolyását a megyében” – mondta a politikus.
Maga Horváth is hasonlóan nyilatkozott a képviselői karrierjének lezárásáról egy kecskeméti lapnak. “Jöttek a fiatalok, akik harapnak, nem csak a parlamentben, hanem az érdek-érvényesítésük során is, nekem pedig már - hál' istennek -, van annyi tapasztalatom, hogy ezt megéreztem, ezért hátrébb léptem” – mondta Horváth a Hírösvény nevű lapnak még 2014 februárjában. A Fidesz egyelőre nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy Horváth továbbra is tagja-e a pártnak.
A Hírösvény-interjú szerint Horváthnak “csak körvonalakban” voltak elképzelései arról, hogy mihez fog kezdeni a parlamenti képviselőség után. A kiszivárgott offshore-dokumentumokból azonban kiderül, hogy alig pár hónappal a mandátumának megszűnése után, 2014 szeptemberében Horváth résztulajdonosa lett egy szintén a Seychelle-szigetekre bejegyzett cégnek, a Mayer & Collins Trading Company-nak.
A dokumentumokban szerepel az is, hogy mind az Excelle Media-nak, mind a Mayer & Collinsnak játékok gyártása és forgalmazása a profilja. Az iratok szerint a cégek ezt a tevékenységet Kínában, Hongkongban és Magyarországon végzik.
Horváth és az Okostojás
Az nem derül ki a dokumentumokból, hogy a cégek pontosan milyen játékokkal foglalkoznak, de Horváth még képviselői karrierje végén beszállt az Okostojás nevű magyar tervezésű, nemzetközi piacra szánt játék fejlesztésébe és forgalmazásába. A játék lényege, hogy egy tojásformájú tárgyon belül labirintusszerű járatok vannak, és ebből kell megtalálni a kiutat egy pálca segítségével. A játékot még 2007-ben találta fel az azóta elhunyt Zagyvai András építész, majd több év finomítás után 2012-ben a játék elnyerte a zsűri nagydíját egy rangos washingtoni világversenyen.
Horváth 2014 februárjában szerzett tulajdonrészt a játékkal foglalkozó két magyar cégben (Art Egg Kft. és Art & Smart Egg Kft.), és egyúttal ügyvezetője is lett mindkét vállalkozásnak. A parlamenti mandátuma csak májusban járt le, de 2014 áprilisában már kétszer is nyilatkozott a magyar állami tévének az Okostojásról. Horváth arról beszélt, hogy külföldön az új Rubik-kockaként emlegetik a játékot, és szerinte lesz is akkora sikere, bár hozzátette, hogy azért “ez nagyon nehéz, mert a Rubik-kocka mégiscsak egy etalon”.
A külföldön Smart Egg néven futó játék ma már kapható a világ legnagyobb áruházaiban – például az amerikai Toys R Usban vagy az Amazonon -, és elkészültek a mobilon, illetve tableten használható digitális verziói is. A játék honlapja szerint a forgalmazó egy hongkongi cég, amelynek azonban az ottani cégnyilvántartásból nem férhetők hozzá a tulajdonosi és tisztviselői adatai. A cég egyik – interneten is hozzáférhető – prezentációján ugyanakkor egy magyar személy, Kökényesi Imre adatai vannak megadva elérhetőségként.
Komoly befektetés
A LinkedIn-en található életrajza szerint régóta gyerekeknek szóló termékekkel foglalkozó Kökényesi már évekkel ezelőtt feltűnt az Okostojás körül mint a játék piaci bevezetésének segítője. 2012-ben a feltaláló Zagyvaival közösen adott interjút a 168 Órának, és ebben arról beszélt, hogy nagyon nagy költségei vannak a nemzetközi kereskedelmi forgalomba helyezésnek.
“Becslésem szerint nagyon komoly dollárszázezrek vannak ebben benne, mire eljut oda, hogy védve van” – mondta pusztán a szabadalmaztatással kapcsolatos költségekről. Hozzátette, hogy a promóció esetében több millió dollárra lesz szükség (A dollár jelenlegi árfolyama 275 forint körül van, tehát átszámítva több tíz- és százmilliókról beszélt Kökényesi). Zagyvai az interjúban jelezte, hogy neki korlátozottak az anyagi forrásai, Kökényesi pedig nem részletezte, hogy honnan szereznek ennyi pénzt.
Kökényesi szintén elzárkózott attól, hogy válaszoljon a Direkt36 kérdéseire, pedig ő tudhat részleteket Horváth offshore-üzleteiről is. A kiszivárgott iratok szerint ugyanis Kökényesi is érdekelt a játékforgalmazással foglalkozó seychelles-szigeteki cégekben. Horváthtal egy időben lett az Excelle Media másik igazgatója, és ő birtokolja a Mayer & Collins részvényeinek másik felét.
A Mayer & Collins iratai szerint Horváth és Kökényesi fejenként 50 ezer dollár (14,2 millió forint) értékű részvénnyel rendelkezik. Horváth nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mennyiért és milyen forrásból vette a részvényeket, ahogy arra sem, hogy befektetett-e - és ha igen, akkor mekkora összeget - a Kökényesi szerint jelentős összegeket igénylő magyar játék fejlesztésébe. A vagyonbevallásai sem adnak támpontot ehhez: a legutolsó, 2014 májusi nyilatkozata szerint Horváth a 14 éves politikai pályafutását nulla forint megtakarítással és mintegy 14 millió forintnyi tartozással fejezte be. | Egy fideszes eltitkolt üzlete is lelepleződött a világ legnagyobb offshore-kiszivárgásában | Kiszivárgott több millió bizalmas dokumentum offshore cégekről. A Direkt36 hozzáfért az iratokhoz, és rátalált bennük egy korábbi fideszes politikusra, aki még képviselőként szállt be a titkos üzletbe. | null | 1 | https://444.hu/2016/04/03/egy-fideszes-eltitkolt-uzlete-is-leleplezodott-a-vilag-legnagyobb-offshore-kiszivargasaban | 2016-04-03 23:36:48 | true | null | null | 444 |
Ahogyan azt júniusban hírül adtuk, hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt országos szinten 111, ezen belül a Budapesti Rendőr-főkapitányságon 43 nyomozást rendeltek el az április országgyűlési választások után.
A valós politikai tevékenységet nem végző kamupártok célja az aláírások másolásával az volt, hogy támogatók híján is képesek legyenek egyéni jelölteket állítani, hiszen egy képviselő-jelölt után 1 millió forint állami kampány-támogatás járt. Ráadásul, ha sikerült 27 jelöltet összecsalni legalább 9 megyében és egy budapesti választókörzetben, akkor már országos listát is állíthattak, amiért további 153 millió forint ingyenpénzt kaptak.
„Az enyém alatt ott volt az elhunyt férjem aláírása is” – országosan 111 büntetőeljárás indult a választási ajánlások hamisítása miatt
Miközben a GDPR miatt most magyar vállalkozások tízezrei pánikolnak, és naponta kérdezgetik az alkalmazottaikat, hogy „ugye semmilyen ügyfél személyes adatát nem tárolod az íróasztalodon?!”, addig a kamupártok még néhány héttel ezelőtt is úgy adták-vették a választók személyes adatait, mintha csak egy kiló kenyérért mentek volna le a boltba.
A választások idején több tucat olvasónk jelezte, hogy lemásolták a személyes adatait: hiába csak egy (valódi) pártnak írt alá, a szignója (a lakcímével és az anyja nevével együtt) számtalan más ajánlóíven is szerepelt. Akadt köztük olyan, akinek az aláírásával összesen 7 párt élt vissza, sőt olyan is, akinek az elhunyt férje aláírásának meghamisításával kellett szembesülnie.
A visszaéléseket a választópolgárok aláírásainak meghamisításával, személyes adataiknak engedélyük nélküli feltüntetésével; elhunytak adataival és aláírásával visszaélve; akár egy személy által “legyártva” az összes aláíró helyett; vagy egyes ajánlások többszörözésével követték el az ajánlásokkal trükköző pártok.
Mivel az ügyekben érintett pártok nevét az ORFK sem adta meg, megkeresést küldtünk a helyi választási irodáknak is, hogy megtudjuk, ők hány esetben fordultak a rendőrséghez, és konkrétan mely pártok ajánlásaival kapcsolatban. Így ugyanis a büntetőeljárások száma mellett az is kiderülhet, kik hozták össze ezt a több tucat büntetőügyet.
A helyi választási irodáktól akkor kapott érdemi válaszok között itt lehet böngészni (Google Drive).
Legalább 15 választókerületben volt probléma az Iránytű Párt, a Rend és Elszámoltatás Párt, valamint a szcientológusok egykori elnöke által vezetett Kell az Összefogás Párt ajánlóíveivel. A Hajrá Magyarország! Párttal – amelynek sikerült pont az adatvédelmi hatóság elnöke, Péterfalvi Attila adatait ajánlóívre hamisítania -, a gyógyszerész-testépítő Gődény György által vezetett Közös Nevezővel, és a Szepessy Zsolt féle Összefogás Párttal szemben legalább 13 eljárás zajlott.
Összesen legalább 280 esetről van szó, ennyi ügyben tettek feljelentést a nekünk erről érdemi információt küldő választási irodák, illetve foglaltak le ajánlóíveket a hatóságok.
Az Index egy hónapja írt arról, hogy a kamupártok több, mint 2 milliárd forintot tettek zsebre; 13 országos listát állító párt – a Transparency International Magyarország adatigénylése szerint – százmilliókkal tartozik az államnak. A legnagyobb összeget, 308 millió forintot az Összefogás Pártnak kellene visszafizetnie.
Az ORFK az Átlátszó érdeklődésére most azt válaszolta, hogy a szóban forgó eljárások közül 6-ot megszüntettek, 19-et pedig felfüggesztettek. A rendőrség 9 ügyben a nyomozást – átminősítés után – más bűncselekmény gyanúja miatt folytatja. Vádemeléssel 1 nyomozást fejeztek be, míg 11 ügyet áttettek a hatáskörrel rendelkező Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Jelenleg 65 büntetőeljárás van folyamatban. | Még csak egy vádemelésre került sor a választási ajánlások tömeges tavaszi hamisítása miatt | Szinte eredménytelenül nyomoz a rendőrség több tucat, az áprilisi országgyűlési választások idején az ajánlásokkal történt visszaélés ügyében. A 111 eljárás köz | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2018/11/22/meg-csak-egy-vademelesre-kerult-sor-a-valasztasi-ajanlasok-tomeges-tavaszi-hamisitasa-miatt/ | 2018-11-22 12:01:44 | true | null | null | atlatszo.hu |
Aki kicsit is figyelt a közéletre az elmúlt 10-15 évben, tudja: a Fidesz tiszta, offshore-mentes gazdaságot ígért, sőt még az Alaptörvénybe is beleírta, hogy „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. Ehhez képest „polgárjogot” nyert a magántőkealap intézménye, amely az offshore összes visszataszító ismérvével rendelkezik – értsd: tulajdonosrejtegetés, adóoptimalizálás.
Kétségtelen, hogy a magántőkealap (private equity fund) nemzetközi térben is ismert cégforma; olyan entitás, amely esetében az üzleti döntéseket szigorúan profi alapkezelők hozzák, a befektetési jegyek laikus birtokosai – vagyis a végső haszonhúzók – pedig csendben várják az eredményeket. Csakhogy nincs az a piacgazdasági találmány, amit ne lehetne – eredeti rendeltetésével ellentétesen – oligarchikus rendszerek szolgálatába állítani.
Magyarországon 2016 óta sorra jönnek létre magántőkelapok, amelyeknél a regisztrált alapkezelőket strómanként tolják maguk előtt a bizniszeket ténylegesen vezénylő háttértulajdonosok.
Az ő kilétük a törvény erejénél fogva titkos (nemrég a Direkt36 azért megtalált néhány érintettet), sőt számos pénzügyi előny is jár a szolgálataikért: a magántőkealapok sem társasági, sem helyi adót nem fizetnek, sőt, addig nem kell semmilyen közteherrel bíbelődni, amíg nem ér el pozitív hozamot, kimutatható nyereséget a befektető.
Írásunk élesítésének pillanatára a jegybank nyilvántartása szerint 123 (frissítés: másnap már 124) ilyen titkos pénzeszsák lett az országban (két éve még harmadennyi volt), s mint alább kiderül, ebből 53 darab felett Tiborcz István és Mészáros Lőrinc, illetve az ő bizalmas körük őrködik. Ám immár nemcsak ők, hanem a másodvonal is aktivizálódott; tulajdonképpen nem is számít igazi NER-potentátnak, aki nem kezel legalább egy-két magántőkealapot – de erről a „jelenségről” majd írásunk második részében szólunk részletesen. Most inkább arról, hogy miféle pénzeket „moshattak bele” ezekbe a törvény által titkosított kasszákba.
A G7 gazdasági portál egy éve 2 ezer milliárd forintra becsülte a magántőkealapok által felhalmozott vagyont. Ez azért megdöbbentő, mert ennyi pénzt egyszerűen nem lehetett kinyerni a túlárazott állami közbeszerzésekből, út- és vasútépítésekből, letelepedési kötvényes bizniszekből, koncessziós kaszinóüzemeltetésből. Hogy éreztessük a 2 000 000 000 000 forint nagyságát, ideidézzük korábbi számításunkat: a legnagyobb magyarországi tenderkirály, a sztrádaépítő Duna Aszfalt feje, Szíjj László a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után lezárt üzleti években összesen mintegy 181 milliárd forintnyi adózott eredménytömeget produkált. S ha ehhez hozzáadjuk cégcsoportjának tavalyi, egyelőre nem nyilvános adatait, esetében körülbelül 200 milliárdnyi „jutalomfalatról” beszélhetünk – s ez még mindig csak a tizede a G7 fenti becslésének.
Adódik tehát a kérdés: kik és honnan öntöttek ennyi pénzt ebbe a magántőkealap-hálózatba, amelyen a Nemzeti Együttműködés Rendszere nyugszik. Ahogy az alábbi gyűjtésből kiolvasható, autópálya-üzemeltető gigacégeket, bankholdingot, hagyományos és zöldenergia-konszerneket, irodaházak garmadáját, turisztikai óriásfejlesztéseket, szállodaláncokat, Andrássy úti palotákat, európai jelentőségű gabona-, illetve pulykafeldolgozó üzemeket, kereskedelmi médiumokat szerveztek már rá erre a legalább 2 ezer milliárd forintos talapzatra. Beszéltünk olyan „jólértesültekkel”, akik biztosra veszik, hogy orosz, kínai, esetleg „kipcsak” eredetű forrásokból is töltik e magántőkealapokat, ám mai tudásunk szerint ennél jóval egyszerűbb a képlet.
Arról van szó, hogy a fejlett magyar államkapitalista modellben a „magán” előtagú tőkealapokat is részben közpénzből pumpálják nagyra.
Alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy legalább 541 milliárd állami forint már megmozdult a Tiborcz- és Mészáros-klub, valamint az utánuk következők irányába – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje ennél sokkal jelentősebb. Mindez nem jelenti azt, hogy a kiválasztottaké lesz (vagy lett) ez a tetemes közpénz. Azt viszont igen, hogy noha az állam adott esetben akár 70 százalékban is finanszíroz egy-egy tőkealapot, mégis teljes egészében átengedi a saját forrásai feletti rendelkezés jogát bizonyos magánszereplőknek. Akiknek így nem kell például hitelbírálaton átesniük, nem kell az évek során törlesztgetniük semmit, hanem – megtérülő projektek esetén – majd később kegyesen „részeltetik” az államot a maszek projektjeik hasznából. Hasonló a sztori a Vodafone-felvásárláshoz, ahol a kockázatok döntő részét az állam vállalja, de a menedzsmentjogot egyszerűen lepasszolta a NER-nek – az úgynevezett „nemzeti” politika legnagyobb dicsőségére.
Ahogy írtuk: egyelőre 541 milliárd közpénz külső alapkezelőkhöz vándoroltatásáról vannak biztos információink. Ebből 141 milliárd forint a körülményekhez képest átlátható módon jutott ki a közösből az Eximbankon és az MFB Invest Zrt.-n keresztül – erről is cikkünk második részében írunk majd bővebben. Akad azonban legalább 400 milliárd olyan forint, amely a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) úgynevezett „Krízis”, illetve „Turisztikai” tőkeprogramjainak örve alatt jutott el minimum kilenc alapkezelőhöz 2021-től. Korábban a Telex, a HVG és a G7 már észlelte, hogy az állami pénzintézet 25-50 milliárdos tételekben kezdett kötelezettségeket vállalni egyes magántőkealapokban – úgymond a Covid-járvány gazdasági hatásának enyhítésére. Az MFB 2021-ről szóló éves beszámolójában a „társult vállalkozások” bemutatásánál összesen hat ilyen külső irányítású egység szerepel összesen 250 milliárdos befektetéssel (ahogy az alábbi gyűjtésben vastaggal szedve látható, a Főnix, a Central European Opportunity II., a Gordiusz, a Riverland, az Infinitum és az MKB Magántőkealapról van szó). Ezeknek a kezelőcégei „természetesen” Tiborcz Istvánhoz, a kormányfő vejével már-már összeépült Szécsényi Bálinthoz és Jellinek Dánielhez, valamint Mészáros Lőrinchez tartoznak. Személyes kedvencünk a Tiborcz-féle Főnix Magántőkealap, amely sok egyéb, alább részletezett projekt mellett arról híres, hogy megvette a felcsúti kolléga Hunguest-szállodaláncából egyszer csak „kipottyant” Grandhotel Galyát, majd a következő pillanatban rögtön termett 3,9 milliárd vissza nem térítendő Kisfaludy-kormánypénz is az elaggott mátrai épület felújítására. Tehát a látszat mindenképpen az, hogy a magyar állam felelős döntéshozói és a kormányfő családja lényegében egy tulajdonosi körként viselkedtek.
De miért írtunk 400 milliárd forintos pénzkiáramlást (kilenc magánalapba), amikor a 2021-es MFB-beszámoló „mindössze” 250 milliárdról (és hat kedvezményezettről) árulkodik? Azért, mert a fent linkelt banki kimutatáshoz egy vezetőségi jelentést is csatoltak, amelyben a 2022 elején bejegyzett részesedések, tőkeemelések is szerepelnek – itt pedig már hét alapot említenek 50-50 milliárdos állami „krízisdotációval”, továbbá kettő turisztikai győztest 25-25 milliárddal (de a három újonc nevét homályban hagyják). Ez így 400 milliárd. S miért utaltunk bekezdésekkel korábban arra, hogy akár még további százmilliárdok is „kiközvetítődhettek” ezen az MFB-ágon? Mert a pénzintézet minapi közleménye egyértelművé tette, hogy az utóbbi nyolc hónapban is „jelentős összegben jegyeztek le befektetési jegyeket”.
Természetesen részletes kérdéssort küldtünk a témában – immár majd’ két hete – az MFB-nek a kommunikációs igazgató, Milassin Levente biztatására, ám nem érkezett semmilyen válasz az újabb nyertes magántőkealapokról. Sőt telefonhívásainkra, sms-üzeneteinkre sem reagált többé senki a megszólított „közszolgák” közül. Alighanem teljes hírzárlattal van tehát dolgunk. Az állami pénzre érdemesített hat, név szerint is ismert magánalap kezelői pedig sajnálattal közölték lapunkkal, hogy ebben az ügyben a hatályos magyar jogszabályok szerint nem szolgálhatnak semmiféle információval. Vagyis amit tudunk – lásd az alábbi ténytárat –, nem tőlük tudjuk.
Cikkünket folytattuk, a második rész itt olvasható
I. Alapkezelők és magántőkealapok Tiborcz Istvánnál, illetve az üzletember holdudvarában
1. Diófa Alapkezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Főnix, Nivala, Egmont, Diorit)
Az alapkezelőt egy éve vette meg Tiborcz István (Jellinek Dánieltől). A kormányfő veje a menedzsmentet részben meghagyta, a felügyelőbizottságba viszont újoncként került be tavaly nyáron Mager Andrea volt „vagyonminiszter”, a Szerencsejáték Zrt. jelenlegi elnök-vezérigazgatója. A Főnix Magántőkealap az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot pakolt bele az alapba (a közpénzhez legalább 30 százaléknyi, azaz 21,4 milliárdos magántőkét azért hozzá kellett tenni). A Tiborcz-kör a Főnixen keresztül száll be – a Mollal és Jellinek-féle Riverland-alappal közösen – a magyar tőzsde sikercégébe, a zöldenergia-projektekben utazó Alteo Nyrt.-be. Ugyancsak ez a magántőkealap jelent meg tavaly társbefektetőként a Kopaszi Gát-óriásprojektben, illetve a Dürer Kert helyén épülő NER-komplexumban, valamint a Kallos szépségipari cégben. A Főnix résztulajdona továbbá az a Prestige SL Asset Holding Zrt., amely Szlovéniában tervezett privatizálni egy teljes idegenforgalmi láncot, de sikertelenül. A Diófa magántőkealapjai közül még a Nivala érdemel említést, amely a Hévízen épülő ötcsillagos, 285 szobás – közel nyolcmilliárdnyi állami turisztikai pénzt felszívó – szállodamonstrum (Port Hotel Medical & Spa) befektetője.
2. Equilor Alapkezelő Zrt. – jelenleg 2 magántőkealapot irányít (Central European Opportunity, Central European Opportunity II.)
Tavaly a Tiborcz Istvánhoz kötődő Gránit Bank többségi tulajdonrészt szerzett az Equilor Befektetési Zrt.-ben, de az általa megbízott kommunikátorok hangsúlyozták, hogy a hasonló nevű alapkezelő ezzel párhuzamosan nem lett sem az övé, sem az általa birtokolt BDPST-csoporté. Ettől függetlenül az egész „brancs” – brókercégestül, alapkezelőstül, BDPST-stül – egy közös budai, Pasaréti úti irodaobjektumban működik. Tehát roppant életszerű, hogy az Equilor Alapkezelőnek úgymond nincs köze Tiborczhoz – pláne, hogy a társaság tulajdonosi körében ott találjuk Szécsényi Bálintot, aki a miniszterelnök vejének bizalmas barátja, továbbá a Közép-Európai II. Magántőkealapot. Igen, jól olvasták, tökéletes a felépítmény: egy céget, amely titokzatos alapokat kezel, részben egy titokzatos magántőkealap birtokol. A Közép-Európai II.-ről annyit azért tudunk, hogy Szécsényi menedzseli egy másik vállalkozásával (lásd a következő pontot), de a Direkt36 nemrég más módon is a Tiborcz-körhöz kötötte. Ami az Equilor Alapkezelő által irányított két magántőkealapot illeti, a Central European Opportunity egyfelől társtulajdonos lett a banki, közműszolgáltatói és kormányzati szektornak digitális ügyfélkiszolgálást biztosító FaceKom Kft.-ben. Másrészt – ahogy korábbi cikkeinkben már említettük – napelemes projektekhez csatlakozott a Green Energy Investhor Zrt. britokosaként. S ugyanennek a magántőkealapnak lett egy hulladékgazdálkodás-fókuszú érdekeltsége is, a Global Refuse Holding Zrt., amely inkább Békéscsaba környékén aktív, de nemrég a neves debreceni Éltex Kft.-t is benyelte. Az Equilor által kezelt második számú pénzeszsák, a Central European Opportunity II. Magántőkealap az MFB Turisztikai Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 25 milliárd forintot töltött az alapba (a közpénzhez legalább 30 százaléknyi, azaz 10,7 milliárdos magántőkét kellett hozzátenni). Ez utóbbi magántőkealap szállt be a fent már kitárgyalt, Kisfaludy-pénzeket is tartalmazó galyatetői hotelügyletbe (Galya Top Property Kft.), továbbá lett a Dreamland Investment Holding Kft. egyik tulajdonosa. Ahogy korábban már nyilvánvalóvá tettük, a Dreamland-csoport – államilag ugyancsak agyondotált – „fejlesztménye” a szántódi Mövenpick BalaLand Resort Lake és Familypark, valamint a tokaji ötcsillagos Minaro MGallery.
3. Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 6 magántőkealapot irányít (Közép-Európai I., Közép-Európai II., Közép-Európai IV., Közép-Európai VI., ATN I., Jupiter 888)
A részvénytársaság a Tiborcz Istvánhoz baráti-üzleti vonalon kötődő Szécsényi Bálint másik alapkezelője. Már utaltunk arra, hogy a Direkt36 a Közép-Európai I. és II. számú magántőkealapot (előbbi egy kommunikációs ügynökségben, utóbbi az Equilor Alapkezelőben tulajdonos) nemcsak kezelői, hanem tulajdonosi oldalról is a kormányfő veje „klubjához” sorolta. Mai tudásunk szerint ugyanakkor az ehhez az alapkezelőhöz tartozó hat magántőkealap egyike sem kapott MFB-s milliárdokat szíves felhasználásra. Csak mellékesen említjük meg, hogy a Szécsényi menedzselte ATN I. Magántőkealap tavalytól a naperőművek kulcsrakész kivitelezését vállaló, bólyi székhelyű Energy Hungary Zrt. befektetője.
4. Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. – jelenleg 12 magántőkealapot irányít (Gordiusz, Riverland, Indotek-Ventures Alpha, Infinitum, Sunrise, Center Building, Swindonside, Bepea Next, Newhouse, Breming Holding, Oldhouse, Lindewitt)
Néhány éve még a NER-től független csúcsgazdagként mutattuk be az alapkezelőt birtokló Jellinek Dánielt. Mára azonban ő lett Tiborcz István egyik legfontosabb üzleti partnere: mindketten nagytulajdonosok a Waberer’s International logisztikai óriásvállalatban, több befektetési célpontot is közösen keresnek, és ahogy írtuk, Jellinek adta el a miniszterelnöki vőnek a Diófa Alapkezelőt, vagy például a patinás budai Gellért Szállót. Korábban elterjedt a sajtóban, hogy az Indotek-csoport plázái is Tiborcznál landolnak, de a valóságban csak Jellinek bal zsebéből tettek át bevásárlóközpontokat a jobb zsebébe (értsd: a Lindewitt Magántőkealap birtokába). Az Indotek-Investments által kezelt magántőkealapok többségéről úgy hírlik, ezeket nem idegen vagy állami forrással pumpálták fel, Jellinek inkább csak adóoptimalizációs céllal választotta ezt a „cégformát”. Ezért itt csak azoknak a hatalmasra fújt alapoknak a hátterét vizsgáljuk, amelyekbe (szinte) biztosan töltöttek állami „gázt” is. A Gordiusz Magántőkealap az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot tett az alapba (a legalább 21,4 milliárdos magántőke mellé). Ha ránézünk a Gordiusz jelenlegi érdekeltségeire, annyi látszik a cégjegyzékben, hogy az alap résztulajdonos lett az elmúlt évek legnagyobb közép-európai ingatlantranzakcióját végrehajtó, szerbiai és lengyelországi irodarengeteggel rendelkező Westavis és Office Planet kft.-kben. Több forrásunk is egybehangzóan állítja: volt olyan forgatókönyv, hogy a Tiborcz-portfolióba tartozó BDPST-Serbia és BDPST-Poland nevű részvénytársaságok is beszállnak ebbe a bizniszbe, de végül csak a kormányzat által megtámasztott Gordiusz sietett Jellinek „segítségére”. A Riverland Magántőkealap ugyancsak 50 milliárdos injekciót kapott az MFB Krízis Tőkeprogramjából (a szükséges 30 százaléknyi magánforrás mellé); mint fent írtuk, éppen ez az alap repült rá – a Mol és a Tiborcz-kötődésű, ugyancsak állami hajtóerővel működő Főnix társaságában – az Alteo Nyrt.-re. A HVG korábban úgy értesült, hogy az egyes munkásszálló-hálózatok mögött felsejlő Indotek-Ventures Alpha Magántőkealap is 50 milliárdos MFB-nyertes lehetett – ezt mi sem zárjuk ki, de az állami bank elérhető beszámolóiban csak a már említett Gordiuszt és Riverlandot nevesítik. Továbbá az MFB Turisztikai Tőkeprogramjának 25 milliárdra érdemesített kedvezményezettjeként az Infinitum Magántőkealapot. Utóbbi egy éve kebelezte be az ugyancsak „tömegszállásokat” birtokló és üzemeltető Rossimo Kft.-t, amely egyebek mellett arról híres, hogy a Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotels konzorciumi partnereként százszámra biztosított lakhatást rendőröknek. A Rossimóról azt is feljegyezték a krónikák, hogy néhány évvel ezelőttig Oláh Alekszandr László ügyvezette – aki a DK-s parlamenti képviselő, Oláh Lajos testvére.
II. Alapkezelők és magántőkealapok Mészáros Lőrincnél, illetve az üzletember holdudvarában
1. MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 2 magántőkealapot irányít (MKB Magántőkealap, Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap)
A cég az MKB, a Budapest Bank és a Takarék-csoport összeolvasztásából születő Magyar Bankholding szakosított alapkezelője – amely egyértelmű Mészáros Lőrinc-befolyás alatt áll. A számunka most kevésbé fontos Takarék Mezőgazdasági Befektetési és Fejlesztési Magántőkealap arról ismerszik meg, hogy üzemszerűen megjelenik az üzletember agrár- és gabonaipari, illetve reptéri érdekeltségei mögött. Az MKB Magántőkealap viszont az MFB Krízis Tőkeprogramjának kedvezményezettje; az állami pénzintézet 50 milliárd forintot tett ebbe a zsákba (igaz, még akkor, amikor Equilor II. Magántőkealapnak hívták). Részben ez a magántőkelap a befektetője Mészáros építés alatt álló, 187 szobás horvátországi luxushoteljének, a Marriott Opatijának. Ugyancsak az MKB-alap birtokolja a volt Kogart Házat a pesti Andrássy úton (a 112-es szám alatt), valamint a felcsúti milliárdos nevét viselő ásványvízgyártót, az Aqua Lorenzo Kft.-t, illetve részben a tiszapüspöki kukoricafeldolgozót (Kall Ingredients). Ahogy a fentiekben már jeleztük, utóbbit korábban milliárdos nagyságrendű állami és uniós pénzekkel, valamint támogatott bankhitelekkel (Eximbank, MFB) is segítették.
2. Opus Global Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 9 magántőkealapot irányít (Konzum PE, Opus Bridge, Danube, Opus New Way, Metis, Metis 2, Eirene, Global Alfa, Status Energy)
Az alapkezelő közvetlen Mészáros Lőrinc-befolyás alatt áll – a Konzum PE Magántőkealap pedig a felcsúti mogul birodalmának ékkövét, az Opus Global Nyrt.-t birtokolja (utóbbihoz olyan alegységek tartoznak, mint a Mészáros Építőipari Holding, a Wamsler nevű tűzhelygyár és a Hunguest Hotels-szállodalánc). Közvetve ugyancsak a Konzum PE ellenőrzi az Andrássy út 59. és 105. alatti palotákat, és részben ugyanennek a magántőkealapnak szervezte ki a kormány a hazai autópályák építésének és karbantartásának koncessziós jogát a következő 35 évre. (Ebben a sztrádafeladatban az Opus New Way és Opus Bridge-alapok, valamint Szíjj László érdekeltségei is szerepet kaptak.) Az Opus-alapkezelő által irányított további magántőkealapok (Metis, Metis 2, Eirene, Global Alfa) a Magyar Bankholding „tartóoszlopai”, a Status Energy Magántőkealap pedig különböző energetikai érdekeltségek (Opus Titász, Opus Tigáz, Central Energy Trade, bükkábrányi és halmajugrai fotovoltaikus erőművek) mögöttes szerve. Mivel az MFB nem tájékoztatta lapunkat arról, hogy a krízis tőkeprogramjaiból a fent említetteken kívül milyen további magántőkealapokra hullott rá 50-50 milliárd forint, így nem tudhatjuk, az Opus Global Befektetési Alapkezelő kilenc egysége közül melyek lehettek a nyertesek között.
3. Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 6 magántőkealapot irányít (Béta, Status Food, Status Property, Ekho, Status Next Környezetvédelmi, Status MPE)
Ez az alapkezelő is arról híres, hogy közvetlenül Mészáros Lőrincé, és az ide tartozó hat magántőkealapról sem tudhatjuk, az MFB öntött-e beléjük közpénzt. Ami biztos, hogy a Status Food és a Béta nevű egység működött közre az ország legnagyobb pulykafeldolgozó-hálózatának kialakításában, a Status Property pedig a Ganz Transzformátor- és Villamos Forgógépgyártó Kft.-t, az egykori Fidesz–MDF-ingatlanügyekben is szereplő Váci utcai MKB-palotát, valamint az M1–M7-es autópálya kivezető szakaszánál lévő Akron Park Irodaházat birtokolja közvetve vagy közvetlenül. Az Ekho Magántőkealap a Simicska Lajostól megörökölt Dunántúli Távközlési és Biztosítóberendezési Építő Kft.-t vásárolta fel, a Status MPE a TV2-ben érdekelt IKO Holdingban és az Atmedia reklámértékesítőben szerzett befolyást, s közben a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap a hulladékkezelési piac és a paksi atombiznisz szereplői közül gyűjtött be néhányat (Naturaqua Zrt., Greenpet Recycle Kft., Status Kpria Zrt., Duna Center Therm Kft.).
4. Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Themis, Cronus, Via, Vesta)
A Mészáros Lőrinccel üzleti koalíciót alkotó Szíjj László alapkezelőjéről, illetve az itt menedzselt alapokról sem derült ki eddig, hogy van-e bennük MFB-fillér vagy másfaja közpénz. Az ide tartozó négy magántőkealap mindegyike részt vesz viszont az autópályakoncessziós mutatványban, sőt a Themis az Adventor-szállodahálózat befektetője is (utóbbi bükfürdői, soproni és keszthelyi hotelprojekteket futtat).
5. Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt. – jelenleg 3 magántőkealapot irányít (Prime Deal, Prime Property, Prime Multi)
A fideszes médiabirodalmat pátyolgató Mészáros-ügyvéd, Kertész József Tamás alapkezelőjéről beszélünk – melyről szintén nem tudhatjuk, haszonélvezője-e különböző MFB-programoknak. Az itt irányított magántőkealapok általában a felcsúti milliárdos bizniszeiben jelennek meg társbefektetőként, de a Prime Multi nemrég a kormány kedvenc őrző-védője, Varga „Valton” Lajos társaságaiba is befektetett.
6. Nukleus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 4 magántőkealapot irányít (Dine&Fun, Nuk3, Nuk5, Ane)
A Mészáros Lőrinc horvátországi fociügyleteit is segítő alapkezelő legnagyobb áttételes tulajdonosa az a Balog Ádám, aki annak idején Mészáros Lőrinc MKB Bankját irányította. Nincs nyilvános információ arról, van-e állami pénz az ide tartozó négy magántőkealapban.
7. DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. – jelenleg 1 magántőkealapot irányít (DBH)
Az alapkezelő két régi Mészáros-szövetséges, a takarékbanki vonalról ismert Vida József és Gál Miklós tulajdona. Egyelőre itt sem tudunk MFB-szerepvállalásról.
Írásunk második része itt érhető el:
#magántőkealapok#Mészáros Lőrinc#NER#Orbán Viktor#Tiborcz István | Exkluzív: ezen a titkos csatornán óriási pénztömeg zúdul Tiborczék és Mészáros közelébe - Válasz Online | Exkluzív: ezen a titkos csatornán óriási pénztömeg zúdul Tiborczék és Mészáros közelébe | null | 1 | https://www.valaszonline.hu/2023/02/27/magantokealapok-ner-magyar-fejlesztesi-bank-meszaros-tiborcz-kozpenz/ | 2023-02-27 16:09:30 | true | null | null | valaszonline.hu |
Még nem tudják, mi robbant be a tárnában. Negyvennégy embert próbálnak felhozni.
Vasárnap kimentettek kilenc kínai bányászt, aki egy héttel korábban rekedt a föld alatt az ország északi részén elterülő Sanhszi (Shanxi) tartományban - jelentette be a központi televízió.
A helyi idő szerint már a hétfői nap első óráiban sugárzott felvételen mutatták, ahogy kórházba szállítják a megmentett embereket. A szerencsétlenségben 153-an szorultak bent a szénbányában, melynek egyes szintjeit víz öntötte el. A mentők pénteken bizonyosodtak meg arról, hogy közülük egyesek még életben vannak, mert a bányászok a fúrócsövek ütögetésével jelet adtak magukról. Jelenleg mintegy 3 ezer mentő folytat versenyt az idővel, és próbálja kiszivattyúzni a vizet.
A mentők elmondása szerint kilenc különböző helyen folyt lent a munka, s ebből négyet nem árasztott el teljesen a víz. Amennyiben a fogságban lévő bányászokat nem sikerül élve felhozni, ez lesz Kína legsúlyosabb áldozatokkal járó bányakatasztrófája az utóbbi két évben. | Egy hét után sikerült kimenteni kilenc kínai bányászt | Egy hét után sikerült kimenteni kilenc kínai bányászt - Háromezer mentő próbálja kiszivattyúzni a vizet, 144-en még lent vannak. | [
"bányabaleset",
"kína",
"túlélő",
"bulvár"
] | 0 | https://index.hu/bulvar/hirek/2010/04/04/egy_het_utan_sikerult_kimenteni_kilenc_kinai_banyaszt | 2010-04-04 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Fónagy János, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője azt mondta: szakmai előrejelzések szerint januártól 17-45 százalékkal emelkednek a szabadpiaci villamosenergia árak, ami végzetes lehet a magyar emberek, a magyar vállalkozások és a közintézmények számára.
A fideszes politikus szerint az áremelkedéshez az is hozzájárul, hogy a kormány alkalmatlan időben és rosszul hajtotta végre a villamosenergia-piac liberalizációját.
Fónagy János úgy vélte: a kormánynak még mindig van lehetősége arra, hogy mérsékelje a várható áramár-növekedést, hiszen a teljes áramdíj 40 százaléka állami kézben marad.
19:30 Feliratkozom | Fónagy: Végzetes áremelés | Tiltakozik a villamos energia árának drámai emelkedése ellen a Fidesz. Az ellenzéki párt felszólította a kormányt, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel mérsékelje a drágulást. | [
"belföld"
] | 0 | https://infostart.hu/belfold/2007/11/14/fonagy_vegzetes_aremeles-161676 | 2007-11-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: az ellenőrök 378 kis- és nagyboltban, nagyáruházban és hipermarketben jártak.
Mesterházy Attila közölte: elsősorban a hústermékeket, a csokoládényulakat és a tormás termékeket vizsgálták.
Az üzletek 21 százalékában határozatban szólították fel a tulajdonost a kifogásolt minőségű termékek kivonására.
19:30 Feliratkozom | Romlott sonkák nyomában | Összesen 50 millió forintos bírságot szabtak ki a fogyasztóvédők a március elején kezdődött ellenőrzéseken. | [
"belföld"
] | 0 | http://infostart.hu/belfold/2006/04/15/romlott_sonkak_nyomaban | 2006-04-15 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Belföld Építőipari növekedés
(MTI) Februári adatok szerint 14,7 százalékkal nőtt egy év alatt az építőipar teljesítménye. A számadat szezonálisan kiigazított. Januárhoz viszonyítva az egyhavi növekedés 5,2 százalékos volt. A befejező építés kategória mutatta a legdinamikusabb növekedést, 51,7 százalékkal növelte a termelését 12 hónap alatt. Figyelmeztető jel lehet, hogy az építőipari költségárak 13,5 százalékkal emelkedtek egy év alatt.
Ajánlom a Facebookon 0 | Építőipari növekedés | (MTI) Februári adatok szerint 14,7 százalékkal nőtt egy év alatt az építőipar teljesítménye. A számadat szezonálisan kiigazított. Januárhoz viszonyítva az egyhavi növekedés 5,2 százalékos volt. A befejező építés kategória mutatta a legdinamikusabb növekedést, 51,7 százalékkal növelte a termelését 12 hónap alatt. Figyelmeztető jel lehet, hogy az építőipari költségárak 13,5 százalékkal emelkedtek egy év alatt. | [
"archívum"
] | 0 | http://24.hu/belfold/2001/04/19/pitoipari_novekedes | 2001-04-19 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Újra egymásnak esett a közösségi médiában Hadházy Ákos és Magyar Péter, még a kommentszekcióban is bizonygatta mindkét fél az igazát. Emlékezetes, múlt héten Hadházy Ákos, független országgyűlési képviselő tett közé bejegyzést a közösségi médiában, amelyben azt állította: a Diákhitel Központ vezetőjeként Magyar felesleges, ráadásul túlárazottszerződéseketírt alá. A két politikus között azóta szinte folyamatos a kommentháború.
Lapunk az ügyben azóta több szerződést ismegtalált, amelyekből kiderült: Magyar Péter még állami cégvezetőként juttatott tízmilliókat egy mostani fontos emberének cégeihez.
Hadházy Ákos a téma kapcsán újabb terjedelmesbejegyzésseljelentkezett, melyben azt írta, két lehangoló visszajelzést is kapott miután megosztotta egy hírportál cikkét Magyar Péter szerződéses botrányáról.
"Magyar Péter először egy kommentben azt a következtetést vonta le, hogy én Rogán embere vagyok és nem is akarok rendszerváltást. Néhány órával később, az Iványi Gábor melletti tüntetés elejéről távozóban pedig szó nélkül elment mellettem, amikor időpontot szerettem volna kérni tőle egy egyeztetéshez (pontosabban menet közben kezet fogott, visszaköszönt, aztán faképnél hagyott)"
- ecsetelte a politikus.
Mint írta, továbbra is szeretné akár magán egyeztetésen, akár nyílvános beszélgetésen meghallgatni azokat a válaszokat, amelyeket Magyar Péter az ügyben több hónapja megígért.
Hadházy Ákos bejegyzése vége fele járva azt hinné az olvasó, a politikus baráti jobbot nyújt a Tisza Párt elnökének, mert - mint fogalmazott - előbb-utóbb Magyar Péternek szövetségesekre is lesz szüksége, nemcsak rajongókra. Úgy véli, Magyar Péternek is el kell gondolkodnia azon, hogy mi az az ajánlat, amit a rendszerváltást akaró, de vele nem mindenben egyetértő embereknek nyújtani tud.
"És előbb-utóbb ki is kell majd fizetnie azt a morális árat, amit a vele együttműködni akaró, de vele nem mindenben egyetértő szereplők automatikus leárulózása okoz"
- zárta bejegyzését Hadházy Ákos.
Természetesen ahogy számítani lehetett rá, a baloldal új vezetője egy órát sem vártatta a politikust a válasszal: szerinte minden feltett kérdésre válaszolt, a tüntetésen történeket pedig teljesen tagadta. Hadházy Ákos erre válaszolva maga részéről lezárta a kommentháborút, de azért a végén még odaszúrt egyet Magyarnak:
"bár úgy lenne, hogy Ön választ adott volna a kérdéseimre! A legfontosabb ezek közül, hogy milyen alapon választották ki a cégeket, illetve kiket hívtak még meg. Elég részletesen leírtam, mi a baj ezekkel a szerződésekkel, ahogy azt is: az Ön stábjának egyik kezdetektől aktív, bizalmi tagja is kapott megrendelést. Természetesen továbbra is állok rendelkezésére, de nem ezen a felületen. Tudja a telefonszámomat!"
Megjegyezendő még, hogy korábban Hadházy azt ígérte Magyarnak, hogy az EP-választásokig jegeli a vele kapcsolatos ügyeket, ezt a fogadalmát tartotta is.
Borítókép: Magyar Péter ( | Magyar Pétert saját szövetségese fenyegette meg: "Neki is fizetnie kell!" | Ismét csörtézett a közösségi médiában Hadházy Ákos és Magyar Péter. A Tisza Párt elnöke a Diákhitel Központ túlárazott szerződései kapcsán Hadházy Ákos szerint továbbra is hallgat, ráadásul azt írta, két lehangoló visszajelzést is kapott, miután megosztotta egy hírportál cikkét Magyar Péter szerződéses botrányáról. A Tisza Párt elnöke mindent tagadott, végül Hadházy zárta le egy „elegáns szúrással” a kommentháborút. Egyelőre… | [
""
] | 0 | https://magyarnemzet.hu/belfold/2024/09/magyar-petert-sajat-szovetsegese-fenyegette-meg-neki-is-fizetnie-kell | null | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Nem tisztem és nem is akarom megítélni azt, hogy sportszakmai szempontból milyen játékos Mason Greenwood, viszont engedjék meg, hogy rögtön egy új hírrel kezdjek. A talkSport információi szerint egy meg nem nevezett albán klub bejelentkezett a Manchester Unitedtől távozó csatárért. Pontos ajánlat, a szerződés mibenléte és keretei nem ismertek - mindez azonban nem változtat azon, hogy Greenwood jó eséllyel ugyan kevesebb pénzért, és egy kevésbé ismert ligában, de boldogan élheti világát, és rúghatja tovább a bőrt.
Mason Greenwood, és a bírósági felmentés
Tegyünk tisztába valamit: a Greenwood elleni vádak messze túllépik a "he said, she said" (a nő ezt mondja, a férfi azt mondja) kategóriát, hiszen párja megverve, véres szájjal jelentkezett be a közösségi médiában, mindezt egy olyan hangfelvétellel kiegészítve, amelyen többször is nemet mond, és a férfi, akit Masonnek szólít a felvételen, simán csak közli vele, hogy nem érdekli, mit akar, szexelni fognak, és különben is, korábban szépen kérte.
Mindezek tükrében január 30-án letartóztatták Greenwoodot, majd több hónapos huzavona után, amely alatt egyebek mellett az óvadékfeltételeket is megsértette egyszer, valamint testi sértéssel és kényszerítéssel megvádolták, végül idén februárban vádemelés nélkül zárult az ügy.
Maga Greenwood az augusztus 21-i nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy tisztázták a vádak alól, ez azonban simán csak nem igaz, ugyanis a lényegében ügyészségi feladatokat ellátó CPS azért ejtette a vádakat, mert az áldozat nem akart tanúskodni, és erre, illetve a bemutatott hangfelvételre és képekre adott alternatív magyarázatra hivatkozva nem érezték biztosnak azt, hogy a bíróságon elítélhető lenne a focista. A törvény szemében Greenwood tehát ártatlan, és az ügyet ennyiben is hagyhatnánk.
Az egyébként is rendkívül kaotikus, és sokakban erős érzelmeket kiváltó ügyet tovább bonyolítja, hogy a Greenwoodot megvádoló Harriet Robson mindeközben kisbabát szült a focistának, és minden jel arra utal, hogy a pár kibékült, és minden meg van bocsátva - hiába szólnak a vészcsengők milliók fejében, hiszen elképesztően ritka az, hogy a bántalmazás izolált eset, és nem egy életveszélyes minta része.
Csak az a biztos, hogy Mason Greenwood többé nem öltheti magára a MU mezét.
Beleszaladt a pofonba a Manchester United
Ami jelenleg biztos, az az, hogy Mason Greenwood elhagyja az angol csapatot - a klubnak pedig sikerült a lehetséges legrosszabb választ adnia a krízishelyzetre. A Manchester United ugyanis mismásolt, hiszen bár azonnal felfüggesztették, a heti 75 ezer fontos fizetését tovább fizették, ez pedig üzenet nemcsak a klub többi focistája, hanem a Premier League minden játékosa számára is.
Ugyan feltételezhetjük, hogy a csapat alapvetően igyekezett jóindulattal és megértéssel kezelni a helyzetet, a határozatlanság, és az, hogy Greenwood szerződését nem tépték darabokra simán, vagy legalábbis küldték fizetés nélküli felfüggesztésre, ugyanis azt mutatta a világ számára, hogy a bántalmazásnak és a nemi erőszaknak nincsenek valódi következményei, különösen akkor, ha egy sztárfocistáról van szó.
Ez az üzenet pedig egészen egyszerűen megengedhetetlen, különösen annak fényében, hogy egy 2022-es brit statisztika szerint a szigetországban a súlyos nemi erőszakról szóló ügyekben az áldozatok közel 70 százaléka végül nem tanúskodik, mert retteg a trauma újraélésétől, és eltántorítja a bírósági késlekedés, és az elítéléssel záruló ügyek alacsony száma.
Ez a valóság aligha meglepő abban a környezetben, ahol Mason Greenwood simán csak elsétálhat, úgy hogy klubja vonakodva, elbocsátó szép üzenettel engedi el, a bántalmazás pedig csendben normalizálódik - már ha az áldozat is megbocsátja azt, hiszen na, "a legjobb házban is előfordul ilyesmi, és különben is, tényleg sajnálja". | Csúnya öngólt rúgott a Manchester United, és nem is ez a legnagyobb baj | A 21 éves Mason Greenwood karrierje meredeken ívelt felfelé a Manchester United csapatában, amikor egyebek mellett bántalmazással, nemi erőszak kísérletével, és életveszélyes fenyegetésekkel vádolta meg barátnője 2022 januárjának elején. Azóta közel másfél év telt el, a Manchester United pedig elbénázta a helyzet kezelését. Jegyzet. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/szubjektiv/csunya-ongolt-rugott-a-manchester-united-es-nem-is-ez-a-legnagyobb-baj.html | 2023. 08. 26. 14:03:00 | true | 0 | 0 | null |
Lelepleződhetnek az offshore cégek tulajdonosai – írja az Az én pénzem. A pénzügyi összehasonlító portál beszámolója szerint az EU-tagállamok állampolgárai 2017. január 1-jétől akkor sem bújhatnak majd el a hazai adóhatóságuk elől, ha elrejteni kívánt megtakarításaikat nem saját, hanem offshore társaságaik bankszámláján tartják.
Módosult ugyanis az EU Megtakarítási Irányelve, így ennek köszönhetően a bankok kötelesek lesznek azonosítani az offshore cégek bankszámláinál a tényleges tulajdonosokat. Ez egyes vélemények szerint lényegesen szűkíteni fogja a vagyonok eltitkolásának lehetőségét.
A már 2005-től alkalmazott irányelvet eddig kettős céllal alkalmazták; egyrészt azért, hogy az uniós polgárok más tagállamban fenntartott bankszámláin fizetett kamatok ne kerülhessék el az adózást a számlatulajdonos otthoni országában. Ennek érdekében – általános szabályként – automatikus információcserét ír elő a tagállamok adóhatóságai között. Így az unióban működő bankok a náluk elhelyezett betéteken fizetett kamatokról betétesenként évente adatot szolgáltatnak a saját adóhatóságuknak, az pedig az információkat továbbítja a számlatulajdonosok országainak adóhatóságai felé. Másrészt ennek köszönhetően az adóhatóságok tudomást szerezhetnek az adófizetőik külföldi bankszámláiról, és így vizsgálhatják, hogy az azokon elhelyezett pénzösszegek milyen jövedelemből származnak, illetve utánuk az adókat megfizették-e.
A módosításoknak köszönhetően a bankok kötelesek lesznek azonosítani az offshore cégek által fenntartott bankszámláknál a cégek mögött lévő tényleges tulajdonosokat. Az információt a bankoknak a saját adóhatóságuk felé is továbbítaniuk kell, az pedig továbbküldi az érintett cégtulajdonosok adóhatóságainak. A módosításokat 2016. januárig kell a tagállami jogokba átültetni. A változás adott esetben az offshore társaságok igénybe vételével működtetett konstrukciók felszámolásához vagy a cégek továbbvándorlásához vezethet.
Az én pénzem véleménye szerint jelenleg is sokszor alkalmaznak strómanokat azok a cégtulajdonosok, akik rejtve akarnak maradni a külvilág és az adóhatóság elől. Így legfeljebb a stróman jelenik majd meg az offshore cég tulajdonosaként, a valódi tulajdonos pedig továbbra is rejtve maradhat. | Gazdaság: Kiadhatják az offshore cégek tulajdonosait | Egy új uniós irányelv szerint a bankoknak 2017-től az offshore cégek bankszámlájának tulajdonosairól információt kell küldeniük országuk adóhatóságának, amely továbbküldi majd az adatokat az érintett tagállam adóhatóságának. | null | 1 | https://hvg.hu/gazdasag/20140514_Kiadhatjak_az_offshore_cegek_tulajdonosai | 2014-05-14 11:23:00 | true | null | null | HVG |
Panasszal élt a gyanúsítás ellen Horváth Csaba, Zugló polgármestere, aki az ügyészség szerint a helyi parkolási rendszerben a nyereség felére tartott igényt.
A politikus szerda délutáni közleményében azt írta: „Szerdán reggel az ügyészség munkatársai jelentek meg a Zuglói Polgármesteri Hivatalban, a Zuglói Közbiztonsági Nonprofit Kft.-nél, valamint az otthonomban. A Központi Nyomozó Főügyészség korrupcióval gyanúsított meg”.
Hozzátette: a mai napon megjelent a Központi Nyomozó Főügyészségen és a gyanúsítással szemben panasszal élt.
A rám felrótt korrupciós cselekményt nem követtem el, a lelkiismeretem tiszta. Az ügy időzítése és indíttatása egyértelműen politikai. Ezt támasztja alá az is, hogy két nap múlva, az ellenzék közös listáján való szereplésem miatt már nem tehették volna meg, ezért volt így időzítve
– fogalmazott. Zugló polgármestere szerint
két napja az elesettek szószólója, Iványi Gábor volt soron, ma én, és holnap pedig bárki, aki nem kívánja ezt a rezsimet hatalomban tartani és ennek hangot is ad.
Horváth Csaba azt írta, a következő hetekben újabb és újabb támadásokra lehet számítani ellenzéki politikusok és közéleti szereplők ellen, „ezeknek semmi más célja nincs, mint az ellenzéket lejáratni és az egységét bomlasztani”.
„Néhány hét múlva a magyarok eldönthetik, hogy ilyen országban akarnak-e élni“ – tette hozzá.
Szerda este Horváth pártja, az MSZP is közleményt adott ki az ügyben. Az írták, „az MSZP hisz Horváth Csabának, a tényeket ő ismeri, neki kell tisztáznia az ügyet”. Szerintük „Orbán Viktor minden, az ellenzéket üldöző putyini eszközt bevet a kampányban. Az országgyűlési választások előtt 39 nappal ebben az esetben nagyon kilóg a lóláb.”
Befolyással üzérkedés miatt vizsgálódnak
Mint azt megírtuk, a Központi Nyomozó Főügyészség befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt folytat nyomozást, amelyben a zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja. | Horváth Csaba: A nekem felrótt korrupciós cselekményt nem követtem el, a lelkiismeretem tiszta | Szerinte az ügy időzítése és indíttatása egyértelműen politikai. Két napja az elesettek szószólója, Iványi Gábor volt soron, ma pedig ő – írta a zuglói polgármester. | null | 1 | https://rtl.hu/belfold/2022/02/23/horvath-csaba | 2022-02-23 00:00:00 | true | null | null | Rtl.hu |
A legújabb eredmények egy 1995 és 2006 között 450 ezer résztvevővel az egészség és táplálkozás témakörében készített felmérésen alapulnak. Ezek szerint a dohányosok számára a húgyhólyagrák kialakulásának kockázata nagyobb, mint azt eddig gondolták. "A dohányosok számára a nemdohányzókhoz képest négyszer nagyobb a kockázata annak, hogy húgyhólyagrákban betegszenek meg" - fejtette ki Neal Freedman, a tanulmány szerzője. A korábbi munkákban csak háromszoros kockázatot említettek.
A szakértő szerint az arány növekedésének hátterében az állhat, hogy megváltozott a cigaretták összetétele. Bár ma már kevesebb kátrányt és nikotint tartalmaznak, magasabb koncentrációban jelenik meg bennük az ismert rákkeltő anyag, a béta-naftil-amin. Ez magyarázhatja azt is, hogy harminc éve alig változott az Egyesült Államokban előforduló húgyhólyagrákos esetek aránya, miközben a dohányzók száma ugyanebben az időszakban csökkent.
Az Egyesült Államokban az orvosok évente hetvenezer embert diagnosztizálnak húgyhólyagrákkal, közülük 15 ezren meghalnak a betegség következtében. A tanulmány az amerikai orvosszövetség JAMA című lapjában olvasható szerdától. | Plázs: Húgyhólyagrákhoz is vezethet a dohányzás | Minden második húgyhólyagrák a dohányzásra vezethető vissza az Egyesült Államokban. Ez pedig nemcsak a férfiakat érinti, hanem a nőket is - derült ki a legújabb kutatásból. | [] | 0 | https://hvg.hu/plazs/20110816_hugyholyagrak_dohanyzas | 2011-08-16 17:42:00+02:00 | false | 0 | 0 | null |
A 444.hu szúrta ki a parlament honlapján, hogy augusztus 12-én könyvek vásárlására szerződött a párt parlament frakciója, amiért nettó 6,95 millió forintot (bruttó 8,8 milliót) fizetett az Antológia Kiadó és Nyomda Kft.-nek. A portál megkereste az Országház sajtóosztályát, a kapott válaszból kiderült, a kereszténydemokraták összesen 5000 példányt vettek reprezentációs céllal Semjén Zsolt pártelnök ’A józan ész ellenforradalma’ című könyvéből.
Az elnök alkotása tartalmilag nem más, mint egy válogatás Semjén Zsolt elmúlt években adott interjúiból, közleményeiből, beszédeiből.
A cikk szerint külön érdekesség, hogy arra történő utalás nincs, hogy a kiadvány kereskedelmi forgalomba kerülne, sőt teljes terjedelmében letölthető több helyről is pdf-formátumban - például a KDNP honlapjáról. | Ki nem találja, mit vásárolt a KDNP | Megtalálták a tökéletes reprezentációs tételeket. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/ki-nem-talalja-mit-vasarolt-a-kdnp.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Egy pingvinpár kétszer is betört egy szusis bódéba az új-zélandi Wellington egyik legforgalmasabb vasútállomásán. Első alkalommal, amikor lefülelte a rendőrség a tolvaj pingvineket, visszavitték őket a kikötőbe. Viszont aki jártas a krimik világában, tudja: az elkövető mindig visszatér a tett helyszínére.
A filmes kriminálpszichológia a pingvinekre is fokozottan érvényes, ugyanis, nem csak hogy ismét visszatértek lopni,
egy fészket is elkezdtek építeni a bódé alatt.
Sajnos a környék tele volt vamzerekkel, és felnyomták a pingvinpárost, akik elhagyni kényszerültek a tejjel-hallal folyó Kánaánt.
A rendőrség csapdát állított, amibe a pingvinek - lévén oktalan jószágok - simán bele is sétáltak, minden elővigyázatosság nélkül vetették magukat a csalinak kirakott lazacra, a zsaruk pedig jól lekapcsolták őket, és mentek vissza a vízbe.
Szakértők szerint nem szokatlan a komisz pingvinek viselkedése, ugyanis párzási időszakban a madarak biztonságos helyet keresnek a tojásaiknak, és gyakran előfordul, hogy épületek alá fészkelnek be.
A kis kék pingvin a legkisebb pingvinfajta, állva mindössze 25 centiméter magasak és nagyjából 1 kilót nyomnak. A kis állatokat súlyosan veszélyezteti az élőhelyük csökkenése, valamint a kutyák is veszélyt jelentenek rájuk.
(CTV News) | Mindeközben - Visszatért a letartóztatott pingvinpár, és megint kirabolta ugyanazt a szusizót | MindeközbenEgy pingvinpár kétszer is betört egy szusis bódéba az új-zélandi Wellington egyik legforgalmasabb vasútállomásán. Első a... | [
"mindeközben",
"percről percre",
"világmindenség",
"univerzum"
] | 0 | https://index.hu/mindekozben/poszt/2019/07/18/egy_pingvinpar_a_rendorseg_figyelmeztetese_ellenere_ketszer_is_kirabolt_egy_szusizot | 2019-07-18 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
A pártok állami támogatásának megvonása súlyos korrupciós kockázatokat rejt magában – áll a Transparency International Magyarország (TI) közleményében. E javaslat a párt- és kampányfinanszírozásnak csak egy részkérdését érinti, de magában semmire nem kínál megoldást. A TI véleménye szerint a rendszer átfogó rendezésére volna szükség.
Az első pillantásra talán tetszetős ötlet a TI álláspontja szerint súlyos korrupciós kockázatokat rejt magában. A szervezet felhívja a kormányfő figyelmét arra, hogy párt- és kampányfinanszírozás egész ügyének rendezése és nem részkérdések megoldása szükséges. Annál is inkább átfogó rendezésre van szükség, mert nem átlátható, hogy mely párt pontosan milyen forrásokat használ, milyen kiadásai vannak és emiatt nem tudni, hogy a pártok egyes képviselői döntéseikben mennyiben képviselik választóik akaratát és mennyiben azok magánérdekeit, akik a működésükhöz és kampányaikhoz szükséges forrásokat biztosítják.
Az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiánya súlyos korrupciós kockázatokat jelent és azok orvoslására összetett megoldások szükségesek. Ezt szem előtt tartva április 4-én a TI kezdeményezésére valamennyi parlamenti párt nyilatkozatot írt alá a párt- és kampányfinanszírozás alapelveiről és vállalták, hogy még idén új törvényt fogadnak el ezen alapelvek mentén. A nyilatkozat 6. alapelve szerint „biztosítani kell, hogy a pártok működésükhöz szükséges minimális forrásokat állami támogatásként kapják meg, ám a túlzott állami függőséget el kell kerülni”. A Fidesz-KDNP által is aláírt közös nyilatkozattal nincsen összhangban a kormányfő javaslata.
A javaslat a párt- és kampányfinanszírozásnak csak egy részkérdését érinti, de magában semmire nem kínál megoldást, viszont komoly korrupciós kockázatot jelent. Abban az esetben, ha egy párt nem kap állami támogatást, a választópolgárok, pedig anyagi lehetőségeik miatt nem tudják a pártokat támogatni, úgy nem marad más, mint a pártok teljes eladósodása és a hitelezőiktől függővé válása vagy pedig tehetős és befolyásos magánszemélyektől és cégektől felajánlott támogatások elfogadása.
Tekintettel arra, hogy a pártok és kampányaik finanszírozására vonatkozó szabályozás nem biztosítja megfelelően az átláthatóságot nagy a kockázata annak, hogy a támogatásért cserébe a pártok a támogatók magánérdekeiket akár a választóik kárára is kiszolgálják. Az ebből fakadó károk hosszabb távon jóval több költséget jelentenek, mint a pártoknak jelenleg állami támogatás – írja a TI. | Korrupciót gerjeszt a pártpénz megvonása | Korrupciót gerjeszt a pártpénz megvonása - A Transparency magyar irodája szerint a pártpénzek megvonása drága és veszélyes. | null | 1 | https://index.hu/belfold/2012/05/18/korrupciohoz_vezet_a_partpenz_megvonasa/ | 2012-05-18 15:45:00 | true | null | null | Index |
Osztolykán Ágnes, az Országgyűlés oktatási bizottságának LMP-s alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy nemrég olyan nyelviskolák jutottak több tíz- vagy százmillió forintos európai uniós támogatáshoz, amelyek "a föld alól nőttek ki, egyik pillanatról a másikra", vagyis a haverok zsebébe került a pénz.
Bírálatában a legnagyobb bűnnek a tankönyvpiac "szétverését" ítélte, mondván, a kormány egyetlen céget hoz monopolhelyzetbe, a miniszter pedig korlátlan szabadságot kap azzal kapcsolatban, hogy mi kerüljön be a tankönyvekbe.
A felsőoktatásról szólva kijelentette: bár Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár készített egy a szektor és a tudományos élet számára elfogadható stratégiát, a "miniszterelnök haverjai" nem a minőségi felsőoktatás, hanem a munkaalapú társadalom mellett tették le voksukat.
Osztolykán Ágnes árnyékminiszternek nevezte Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, és azt mondta: a miniszterelnökhöz közel álló ember "oligarchái" találják ki, mi legyen a felsőoktatásban. Kijelentette: az LMP szerint olyan országot kell teremteni, ahol mindenki a tudása és szorgalma függvényében boldogulhat. | Belföld: LMP: az oligarchák már az oktatásra is rátették a kezüket | Az LMP szerint a fideszes oligarchák már a köz- és felsőoktatásra, valamint a 17 milliárd forintos piacot jelentő tankönyvellátásra is rátették a kezüket, ők diktálják az oktatási reformokat. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/lmp__az_oligarchak_mar_az_oktatasra_is_ratettek_a_kezuket-1433561 | 2013-12-19 23:36:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
A Greenpeace szerint a beruházó cég azért rakta ki a hálókat, hogy a fecskék ne tudjanak visszamenni a korábbi fészkelő helyükre, hogy „így nyugodt lelkiismerettel le lehessen bontani ezeket az épületeket”, ugyanis a füsti fecske és molnárfecske már lakott fészkének eltávolítása bűncselekménynek számít.
A környezetvédők szerint korábban ezer fecske fészkelt a cölöpházakon, de az építkezés miatt nekik is menniük kellett. A Greenpeace akciójában Udvaros Dorottya színésznő is részt vett, az aktivisták kenukkal közelítették meg a helyszínt, és leszedték a beruházó által felszerelt háló egy részét. Az SFTFN ezután feljelentést tett.
A háló levágásával okozott kár összege nemcsak az aktivistákat és a környezetvédő szervezetet terhelő költség miatt fontos, hanem azért, mert ettől függ a büntetés jellege és mértéke is. Ugyanis 50 ezer forint feletti értékben okozott kár esetén már nem szabálysértési, hanem büntetőeljárást folytatnak le, 500 ezer forint felett pedig akár 3 év börtön is lehet a büntetés.
Az SFTFN a rendőrségi feljelentésben 571 ezer forintban határozta meg a környezetvédő aktivisták által a kihelyezett háló levágásával okozott kárt.
Ezért egy aktivistát (de a cég beígérte a többiek számonkérését is) gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség a június 10-i akció miatt.
Ezt követően nyújtott be a környezetvédők védőügyvédje (Lőrik József Balázs) panaszt az ügyészségnél, mivel szerinte a sértett (az SFTFN) helytelenül nemcsak az aktivisták által levágott háló szakaszárát, hanem a cég által vásárolt teljes hálómennyiség árát kérte számon a környezetvédőkön. Ezt szerinte a feljelentéshez csatolt számla is igazolja, ami szerint a cég 8 db Avinet 90 2×200 méteres (összesen 3200 négyzetméter) fekete vakondhálót vásárolt 571 030 forintért, így a gyanúsítás szerinti 22,5 négyzetméter háló (magassága 150 cm, hosszúsága pedig 15 m) megrongálásával
nem érhette a sértettet 4 ezer forintnál nagyobb kár.
Az ügyvéd az Átlátszó kérdésére így fogalmazott: „az ügyfelemmel közölt gyanúsítással szemben panaszt jelentettem be, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügyfelem terhére rótt cselekmény nem bűncselekmény, így a gyanúsítottként történő kihallgatásának törvényi feltételei nem álltak fenn”.
Ha ugyanis a rongálással okozott kár összege nem éri el az 50 000 forintot, akkor nem büntetőeljárás, hanem szabálysértési eljárás lefolytatásának van helye, így az ügyvéd szerint a gyanúsítottal szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja már a gyanúsítás közlésekor sem volt megállapítható.
Az ügyészség helyt adott a panasznak.
Ügyészségi döntés by atlatszo on Scribd
Az SFTFN ismét feljelentést tett
Az ügyben megkerestük a beruházó állami céget a kérdéseinkkel, és az SFTFN válaszából úgy tűnik, hogy a szeptember 30-i ügyészségi döntés ellenére ők továbbra is több százezer forintos kárról beszélnek: „a Greenpeace aktivistái 2021. június 10-i, előre megszervezett akciójukkal figyelmen kívül hagyták a munkaterületre lépés jogszabályi előírásait, jelen esetben a hajózási zárlatot jelző hivatalos nemzetközi jelzés ellenére bementek a kijelölt munkaterületre, ahol a madárvédelmi funkciót ellátó védőhálókat letépték, illetve megrongálták. A beruházónak ezzel több százezer forintos anyagi kárt okoztak, ezért a fejlesztő cég az ügyben ismeretlen tettes ellen feljelenést tett, egyrészt vízirendészeti kérdéskörben, hajózási zárlat megsértése miatt, másrészt szándékos rongálás tekintetében” – válaszolta az állami cég az Átlátszó érdeklődésére.
Botrányos beruházás
A Fertő tavi beruházással kapcsolatos fejleményekről és botrányokról korábbi cikkeinkben részletesen beszámoltunk. Két évvel ezelőtti cikkünkben megírtuk, hogy bár az osztrákokkal közös világörökségi helyszínről van szó, a kormány nem konzultált az építkezésről Ausztriával, sem az UNESCO-val. Tudósítottunk arról, amikor az UNESCO az ICOMOS véleményére támaszkodva kérte a projekt azonnali leállítását a magyar kormányról. Tudósítottunk az Európai Bizottságnál a beruházás miatt indult – a kötelezettségszegési eljárást megelőző – folyamat elindításáról és az utolsó cölöpház lebontásáról is, amely körülbelül a Greenpeace akciója után két héttel történt.
Szívszorító felvételek: az utolsó cölöpházat bontják a Fertő tavon
A turisztikai fejlesztésnek mondott kormányzati gigaprojekt ellen a helyiek, a környezetvédők és az osztrákok mellett az UNESCO és az EU…
Korábbi cikkeinkben megírtuk, hogy a Fertő tavi beruházás miatt közel 13 hektár füves, nádas területet fognak betonnal és térkővel befedni, ha megvalósul a tervezett hotel, apartmanház és sportkomplexum. Beszámoltunk többek között arról is, hogy Mészáros Lőrinc cége nyerte a vitorláskikötő építését 9 milliárd forintért, s hogy emiatt nagy területen letarolták a nádast. A világhírű cölöpházak tulajdonosait felszólították az ingatlanaik – saját költségen történő – lebontására. A beruházás ellen több civilszervezet tiltakozott, a projekt leállítása érdekében indított petíciót eddig közel 24 ezer ember írta alá. | Börtönbe küldte volna a környezetvédő aktivistákat a Fertő tavi beruházásért felelős állami cég | A megalomán építkezés ellen tiltakozva és a madarak védelme érdekében a Greenpeace aktivistái júniusban levágták annak a fecskehálónak egy részét, amit a beruhá | null | 1 | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/10/14/bortonbe-kuldte-volna-a-kornyezetvedo-aktivistakat-a-ferto-tavi-beruhazasert-felelos-allami-ceg/ | 2021-10-14 00:00:00 | true | null | null | orszagszerte.atlatszo.hu |
Győztesek, világbajnokok és diktátorok az atlétikai vb-n - 17 fotó a budapesti világversenyről | Remek pillanatokat kapott el az atlétikai világbajnokságon fotóriporterünk, Simonyi Balázs. Mutatjuk a képeket. | [
""
] | 0 | https://magyarnarancs.hu/sport/gyoztesek-vilagbajnokok-es-diktatorok-az-atletikai-vb-n-17-foto-a-budapesti-vilagversenyrol-261304 | 2023. 08. 25. 18:16:00 | true | 0 | 0 | null |
|
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány a közműcégek megvásárlására hajt. Sok függ attól, hogy a teljes szektort akarja-e, és ha igen, milyen módszerrel érné el a célját. Az érintettek találgatni sem mernek.
Csak egyetemes szolgáltatókra, vagy az elosztóhálózatokat működtető cégekre is fáj vajon a kormány foga? - ez tűnik a rezsicsökkentések nyomán lassan kirajzolódó hosszabb távú stratégia legfontosabb kérdésének. Nagyon nem mindegy, hogy mekkora a kormány étvágya.
Orbán Viktor miniszterelnök először tavaly emlegette, pár napja pedig Rogán Antal fideszes frakcióvezető beszélt arról, hogy a túlzott nyereségeket elkerülendő, nonprofit elvű közműszolgáltatásra van szükség Magyarországon. Ennek önmagában nincs túl sok értelme egy olyan szektorban, ahol a nyereség mértékét az állam mint szabályozó már most is teljes mértékben kontrollálja - lásd a szolgáltatók költségeitől független, ismétlődő rezsicsökkentési akciókat. Ha a szolgáltatók az indokoltnál nagyobb profitot termelnek, az szabályozási kudarc, az állam felelőssége.
A nonprofit működés tehát hosszú távon feltehetően az állami tulajdont jelenti: ebben az esetben a nonprofit jelleg össztársadalmi léptékben érvényesül, hiszen az esetleges nyereség a közösségé marad. Éppen ez, mármint az összes magyarországi közműcég többségi állami tulajdonba vétele a célja az Index keddi cikke szerint a Fidesz-frakciónak. Egyelőre azonban nem világos, hogy ez csak a jelenleg szinte mind veszteséges egyetemes szolgáltatókra, vagy a többnyire nyereséges hálózatüzemeltető társaságokra is vonatkozna.
Drága lenne
Márpedig ez nemcsak azért nem mindegy, mert a vételár különbsége óriási lehet. A hálózatüzemeltetés igényli a legtöbb beruházást az iparágban - nemhogy a fejlesztések, de a rendszer fenntartása is. Erre az államnak is forrást kell találnia, ha tulajdonos lesz. Az energetikai beruházások egyébként a KSH adatai szerint majdnem 40 százalékkal zuhantak tavaly, és az idei első félévben eddig a 30 százalékot közelíti a csökkenés mértéke, amiben a rezsicsökkentésnek nagy szerepe lehet.
A másik fontos kérdés, hogy milyen módszerrel látna hozzá a kormány a tulajdonszerzéshez: piaci árat ajánl, vagy erőből oldja meg a dolgot? Ez azért lényeges, mert az elosztócégeket aligha adnák önszántukból az anyavállalatok. Ez persze nem kell, hogy akadályt jelentsen, volt már példa ebben a ciklusban iparágak erőszakos államosítására. A legegyszerűbb a hulladékgazdálkodás esete volt, amikor beleírták a törvénybe, hogy ilyen tevékenységet csak többségi közösségi tulajdonban álló cég végezhet, és kész. A közszolgáltatások mobilfizetéssel történő kiegyenlítése pedig hamarosan már csak egy központi cégen keresztül lesz lehetséges. Az étkezési utalványok piacáról rafináltabb módszerrel, az adószabályok megbuherálásával szorították ki a magáncégeket.
Rezsizsarolás?
Talán erre gondolhatott az egyik nagy közműszolgáltató név nélkül nyilatkozó munkatársa, amikor a várakozásaikat firtató kérdésünkre azt válaszolta: "fogalmunk sincs, pontosan mit akarhatnak, de az biztos, hogy nem tudunk olyan paranoidok lenni, amilyen kreatív a kormány". Azt is mondta, hogy egyelőre egyáltalán nem áll szándékukban kivonulni. Más cégektől is olyan visszajelzéseket kaptunk, hogy informálisan sem értesülnek a kormány szándékairól. Az általunk hivatalosan megkérdezett három cég (E.On, Elmű, Tigáz) szóvivője a nonprofit ötletre kivétel nélkül annyit mondott, hogy nem akarják kommentálni, illetve a Tigáz szóvivője, Száraz Gábor indoklásként még hozzátette, hogy szakmailag értelmezhetetlen felvetésről van szó.
Elképzelhető, hogy a rezsicsökkentések egyik célja - a választások megnyerésére is alkalmas politikai hasznán túl - az, hogy a veszteségessé tett vállalatokat elértéktelenítse, és így a kormány viszonylag olcsón megvehesse őket. Az E.On gáz-nagykereskedelmi üzletágának idei megvásárlása azonban azt sejteti, hogy ha az Orbán-kormány nagyon meg akar venni valamit, akkor olyan árat is hajlandó adni érte, ami jelentősen túlzónak tűnik. Rádásul az állam nem zsarolhatja a befektetőket a végtelenségig. Mivel pénzt tettek a cégekbe, nyilván van egy szint, amely alá nem hajlandók menni az eladási árral, és ha az elhúzódó alkudozás közben a cégek megroggyannak, akkor nemcsak veszélybe kerül a szolgáltatás színvonala, de a talpra állítás is sokba lesz a következő tulajdonosnak - az államnak.
Százmilliárdos nagyságrend
Hogy reálisan mennyibe kerülhetne a hazai gáz- és áramszolgáltatók megvásárlása, nagyon nehéz megbecsülni, de látható, hogy óriási vállalatokról van szó. Csak az egyetemes szolgáltató cégek tőzsdei vagy névértékét átfutva is valószínűsíthető, hogy a nagyságrend százmilliárdos lenne, még akkor is, ha a hivatalos cél csak az 51 százalékos állami tulajdon elérése - elvégre aligha maradna bármekkora részben tulajdonos egy magánbefektető, ha döntéseket nem hozhat, és pénzt sem igen tud kivenni.
Az Elmű részvényei mostanában 11 ezer forint körüli áron forognak a Budapesti Értéktőzsdén, ez 64,25 milliárd forintos összesített értéket jelent. A papírok 15,63 százaléka már most is közvetett állami tulajdonban (MVM) van, a fő tulajdonos a német RWE konszern, 55,25 százalékkal. A testvércég, az Émász részvényeinek 9 ezer forint körüli ára 27,63 milliárd forintos értéket feltételez. Az MVM itt 11,66 százalékos mértékben tulajdonos, az RWE 54,26 százalékot birtokol.
Voltak már tárgyalások
A Démász teljes egészében a francia EDF Internationalé. A cég részvényeinek névértéke összesen 37 milliárd forint, de ez a szám értelemszerűen csak amolyan igazodási pontot kínál, a valós piaci érték rengeteg tényezőtől függhet. Igaz ez a 99,99 százalékban a német anyavállalata által tulajdonolt E.Onra is, melynek 139 milliárd forintos névértéket képviselnek a részvényei.
A 96,85 százalékban az olasz ENI S. p. A. tulajdonában álló Tigáz részvényeinek névértéke összesen 17 milliárd forint, itt az önkormányzati tulajdon minimális, 0,5 százaléknál is kevesebb. A GDF Suez 6,5 milliárd forint névértékű részvényeit francia tulajdonosa 99,91 százalékban birtokolja. Amikor Németh Lászlóné fejlesztési miniszter júniusban közölte, két gázcég megvételéről is tárgyal a kormány, a Népszabadság és a Magyar Nemzet is azt írta, hogy a Tigázról és a GDF-Suezről van szó. Egy, a Tigáz ügyeit ismerő forrás az Origónak azt mondta, ha volt is ilyen tárgyalás, az biztos nem jutott olyan stádiumba, hogy már küszöbön állna egy esetleges tranzakció.
A Főgáz (névérték: 32,25 milliárd forint) annyiban kilóg a sorból, hogy a Fővárosi Önkormányzat többségi tulajdonában áll, az RWE-nek itt 49,83 százaléka van. Az Energiafocus.hu két hete írta meg, hogy az RWE kiszállna a cégből. A Népszabadaság értesülése szerint a vevő az állami MVM lesz. | Nem tudunk olyan paranoidok lenni, amilyen kreatív a kormány | Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány a közműcégek megvásárlására hajt. Sok függ attól, hogy a teljes szektort akarja-e, és ha igen, milyen módszerrel érné el a célját. Az érintettek találgatni sem mernek. | null | 1 | https://www.origo.hu/gazdasag/2013/09/kozmuszolgaltatok-rezsicsokkentes-utan-nonprofit-mukodes-vagy-allamositas | 2013-09-14 16:58:00 | true | null | null | Origo |
Büntetőügyben látszik szembemenni Hajdúnánás polgármesterével a település jegyzője, aki 13 évet dolgozott a fideszes Szólláth Tibor mellett. Az ügyészség azzal vádolja a jegyzőt, hogy egy helyi építőipari vállalkozóval lemutyizta az új iparterületen egy 230 milliós közvilágítás és csatornaépítés tenderét. Ő azonban tagad, és óvatosan a távozó polgármesterre mutogat. Noha Szólláthnak haja szála sem görbült az ügyben, váratlanul hátralépett a közélet frontvonalából. Bűzlő ipari parki történet egy mezővárosból, ahol agrárkoalíciók adják egymásnak a kilincset a városházán.Az új iparterületet - pardon: ipari parkot - jelölő totemoszlopot még nem volt ideje a napnak kiszívni. Magas, fehér és közvetlenül az utolsó porta mögött áll, a szalmabálákkal telerakott nagy színtől talán öt méterre. Ilyen éles és szűk Hajdúnánáson a határ az iparterületre vezető út és a máig mezőgazdaságból élő hagyományos gazdálkodók között. A mintegy 10 hektáros iparterületet a vásártéri vasútállomás szomszédságában alakították ki állami és uniós támogatás felhasználásával. Az aszfaltot még nem taposták szét a betonkeverők és kamionok, a fák még csemeték, a villanyoszlopok is úgy állnak, mint a cövek. A MÉN-ÉP 2003. Kft. a világítás és belvízárkok kiépítésén dolgozott. Ennek tulajdonos-ügyvezetője és az ő neje Hajdúnánás jegyzőjével együtt a vádlottak padján ül, mert az ügyészség szerint előre lezsírozták az önkormányzat 230 millió forintos megrendelését. Érdekesség, hogy a cég időközben telephelyet is nyitott az ipari parkban. Az a benyomásunk: az ügy a városlakók előtt is ismert, erről a kérdéseink hallatán elengedett félmosolyok is árulkodnak. | Közbeszerzési visszaélés: Az agrárkamara lemondott alelnökére mutogatnak a bíróságon | Egymásnak megy Hajdúnánás jegyzője és fideszes polgármestere a Hadházy Ákos által hosszú időn át korrupciógyanúként lebegtetett ügyben? | null | 1 | https://hang.hu/magyar-hang-plusz/hajdunanas-korrupcio-agrarkamara-hadhazy-167974 | 2024-09-30 06:00:00 | true | null | null | Magyar Hang |
Mai sétám újabb terméke: bringatámaszok a Kossuth téren, írta Facebook-oldalán László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke.
László János felvétele
Csak éppen vagy 20 centivel magasabb, mint kéne. Kivitelező: hahó! Erre még építési előírás is van, tette hozzá.
Wachsler Tamás, a Kossuth tér átépítésének programigazgatója szerint ilyen építési előírás nem létezik. A Kerékpárosklubnak van egy ajánlása, de az nem előírás, hanem ajánlás. Az sincs kifejtve, miért okoz nehézséget, hogy ehhez a tartóhoz bárki hozzálakatolja a bicaját. A kritizált tartó nem helyi tervezői lelemény, hanem egy Európa-szerte árusított, kereskedelmi forgalomban megvásárolható, ha tetszik dobozos termék, tette hozzá Wachsler.
Az ajánlás nem csak az Magyar Kerékpárosklub ajánlása, hanem az EU támogatásokból finanszírozott kerékpáros projektekhez is javasolt volt a használata, írta Wachslernek válaszul László János. | Belföld - Buheratároló zsiráfbicikliknek | Buheratároló zsiráfbicikliknek - A Kossuth téren elmértek valamit. Kivitelező: hahó! Erre még építési előírás is van. Kivitelező: nincs. | [
"kossuth tér",
"felújítás",
"biciklitároló",
"belföld"
] | 0 | https://index.hu/belfold/budapest/2014/03/10/buheratarolo_zsirafbicikliknek | 2014-03-10 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
- Az Európai Ügyészségnél (EPPO) vélhetően arra a jogi álláspontra helyezkedtek, hogy mivel az unió központja Belgiumban van, a közösségi büdzsét károsító vagy azt megkísérlő magatartások elkövetésének a helye is Belgium. Erről beszélt lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója azután, hogy komoly vita alakult ki arról, ki léphet fel az olyan, uniós költségvetést károsító esetekben, amelyeket az egyébként nem EPPO-tag Magyarországon követnek el.A konkrét kiváltó eset az erdő nélküli lombkoronasétány ügye volt. Bár a magyar ügyészség már korábban is cáfolta, tegnap - az uniós hatóság TI-nek küldött levele alapján - arról írtunk, hogy valóban nyomoz az Európai Ügyészség az elhíresült nyírmártonfalvi lombkoronasétány ügyében. Az európai ügyészségi levélben az áll: az EPPO nyomozást indított a 2017 és 2022 között Magyarországon és Belgiumban elkövetett pályázati csalás gyanújával. A levélből egyértelműen kiderül, hogy a nyomozás egyik érintettje a nyírmártonfalvai sétányt építő magyar kft.Fordulat: magyarországi ügyben nyomoz az Európai ÜgyészségA Legfőbb Ügyészség továbbra is állítja: az Európai Ügyészség nem járhat el a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyébenErre reagálva pénteki közleményében a Legfőbb Ügyészség arról írt: továbbra is Magyarországon folyik nyomozás a lombkoronasétány ügyében, és "Magyarország területén, magyar állampolgár által elkövetett bűncselekmény miatt - mivel Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek - az EPPO nem járhat el". Mint fogalmaztak, a belga delegált ügyész Transparency International Magyarországnak adott válasza szerint Belgiumban és Magyarországon elkövetett állítólagos bűncselekmény miatt folyik vizsgálat. A magyar vádhatóság értékelése szerint az Európai Ügyészség eljárása csak az EPPO-tag Belgiumot érintheti, azaz a belga delegált ügyész csak Belgiumot érintően járhat el.Bár az Európai Ügyészség levele erről nem ír, de ha az EPPO-nál az itteni, ám EU-s pénzt érintő pályázati csalás esetén Belgiumot is a bűnelkövetés helyének tekinti, akkor a jogi logika azt diktálja, hogy ebből következően Belgiumban is vádat emelhetnek az itteni csalások miatt. Persze kérdés, hogy a "belga ügyben" hogyan nyomozzon az EPPO Magyarországon. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a legvalószínűbb lehetőség, hogy ehhez az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) régi, meglévő és bejáratott szervezetrendszerét használhatják fel. Az OLAF egyébként eddig is számos, EU-s forrásokat és fideszes köröket is érintő korrupciós ügyet derített fel - elég csak az Elios-ügyet említeni -, majd továbbított vádemelési javaslattal a magyar ügyészség felé, ám a Polt Péter vezette vádhatóság végül gyakran nem emelt vádat. A jelek szerint tehát az EPPO mintaügynek szánja a nagy port felvert és szimbolikus nyírmártonfalvai lombkoronasétány esetét.- Az Európai Ügyészségnek akkor is helye lenne a lombkoronasétánnyal kapcsolatos eljárásban, ha a magyar hatóságok is rajta vannak - nyilatkozta a Népszavának Hadházy Ákos. A független parlamenti képviselő azt mondta,Szerinte az EU részéről tévedés volt elhinni, hogy az Integritás Hatóság vagy a pótmagánvád intézménye semlegesíteni tudja az ügyészség praktikáit. Az Európai Ügyészség beavatkozásában nem lát semmilyen problémát. Arra a kérdésre, hogy ez vajon áttörést jelent-e a jogi helyzetben, azt felelte, hogy ha az Európai Ügyészség megtalálta a megfelelő jogi megoldást, akkor jól tette, igaza van, s ha a lombkoronasétány ügyében eljárhat, akkor más ügyekben is.Integritás Hatóság: 324 bejelentés, 10 lezárt ügy, a nyírmártonfalvi lombkoronasétányt már az Európai Ügyészség is vizsgálja | Elindult a kergetőzés a nyírmártonfalvai lombkoronasétány körül, a bűnelkövetés helye Belgium is lehet | Belgium is tekintető a bűnelkövetés helyének, amennyiben az uniós pénzből Magyarországon lopnak – Ligeti Miklós szerint egyre inkább eszerint jár el az Európai Ügyészség. Ezzel megkerülhetik a magyar távolmaradást is. | null | 1 | https://nepszava.hu/3245399_europai-ugyeszseg-nyirmartonfalva-lombkoronaserteny-nyomozas-bunelkovetes-belgium | 2024-08-03 07:50:00 | true | null | null | Népszava |
Ahogy arról korábban a Klubrádió is beszámolt, Bardóczi Sándor, a Fővárosi Önkormányzat főtájépítésze éles kritikával nyilatkozott az új, a Városligetbe tervezett Nemzeti Galériáról: "Hülyeségre mindig van pénz, akkor is, ha másra nincs".
"Olyan helyen tervezik felépíteni, ami a város második, és a világ harmadik legrégebbi közparkja" - mondta a megbeszéljük csütörtöki adásában Bardóczi. Hozzátette, a kormány 2013-ban a Városligetről szóló törvénnyel 19 évre a Városliget Zrt. kezébe adta a közparkot, és lényegében kijelentette, hogy "ebben a közparkban nem érvényesek Magyarország törvényei".
Hozzátette, volt olyan javaslatcsomag, amely a Nemzeti Galériát Budapest valamely rozsdaövezetébe helyezte volna, bár Bardóczi azon az állásponton van, hogy legjobb helyen a jelenlegi helyén, a Budai Várban van. "Teljes mértékben azonosulni tudok azzal a világháború utáni koncepcióval - tekintettel arra, hogy már nem vagyunk királyság - hogy a vár a magaskultúra helye kellene legyen, nem egy hatalmi centrum, nem egy kormányzati negyed" - foglalta össze. Megjegyezte, az az irodanegyed, amit a hatalmi centrum igényel, szétfeszítené az UNESCO világörökség részét képező vár szerkezetét.
"A Néprajzi Múzeum tömege kismiska ahhoz képest, ami a Magyar Nemzeti Galériáé lenne" - mondta, hozzátéve, hogy az ott tervezett épület hatalmas területet foglalna el, az oda vezető közműhálózat kiépítése pedig nem tenne jót a megmaradt faállománynak.
Az új Fővárosi Önkormányzat összetételével kapcsolatban elmondta, míg a politikai szinten 5 évre választják a tisztviselőket, képviselőket és tanácsnokokat, addig köztisztviselői szinten határozatlan szerződéssel és reményei szerint a továbbiakban is szakmai szempontok alapján foglalkoztatják a szakembereket, így őt is, ezért nem számít arra, hogy elveszítené a munkáját, sem arra, hogy senki nem fogja ellenőrizni szakmai tevékenységét.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. | Bardóczi: A Nemzeti Galéria a várban van a legjobb helyen | A város második, és a világ harmadik legrégebbi közparkjában tervezi a kormány felépíteni a Magyar Nemzeti Galéria épületét, pedig Bardóczi Sándor, a Fővárosi Önkormányzat főtájépítésze szerint a legjobb helyen a Budai Várban lenne. | [
""
] | 0 | https://www.klubradio.hu/adasok/bardoczi-a-nemzeti-galeria-a-varban-van-a-legjobb-helyen-147203 | null | true | null | null | Klubrádió online |
Végre kiderülhet, hogy melyik cég cserélt ki tavaly 16 kandelábert a váci buszpályaudvaron a Volán megbízásából 16 millió forintért.
Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület és a váci Együtt önkormányzati képviselője 2016 októberében közérdekűadat-igénylést küldött a Volánbusz Zrt.-nek. Azt szerette volna megtudni, hogy mennyibe került a váci autóbusz-pályaudvar 16 kandeláberének kicserélése, és milyen cég végezte a munkát, ezért külön kérte a szerződés megküldését is.
A Volánbusz 2016 novemberében válaszolt az adatigénylésre. Közölték, hogy a világítótestek cseréje nettó 15.928.800 forintba került, de üzleti titokra és kartellveszélyre hivatkozva a szerződést nem küldték meg, és a vállalkozó nevét sem mondták meg.
Ferjancsics pert indított a közérdekű adatok kiadásáért, ám ekkor nem várt fordulat következett: a Volánbusz Zrt. többek között nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozott a bíróságnak benyújtott ellenkérelmeiben.
„a pályaudvar világítóberendezéseinek, mint műszaki infrastruktúrának a megismerése, melyre a szerződés mellékletei adatokat tartalmaznak, nemzetbiztonsági kockázatot rejt magában a közelmúlt pályaudvari robbantásos merényleteinek tükrében.”
Az ügyben 2017. június 22-én volt a hatodik tárgyalás, ahol ítélet született. A bíróság egyetlen pontban sem adott igazat a Volánbusz Zrt.-nek, így a cégnek 15 napon belül ki kell adnia Ferjancsics Lászlónak a kandeláberes szerződést, és 210 ezer forint perköltséget kell fizetnie.
Érdemes elolvasni az ítéletet, igazi gyöngyszemek vannak benne.
A nemzetbiztonsági kockázatra való hivatkozást például így söpörte le a bíróság:
„A bíróság véleménye szerint, függetlenül a világban történő terrorcselekményektől a váci pályaudvar világítástechnikájának a megismerése nem hordoz magában olyan nemzetbiztonsági kockázatot, amely alapján korlátozni lehetne a felperes – Alaptörvényben is rögzített – közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát. Az alperes az aránytalan sérelmet nem tudta bizonyítani.”
Az üzleti titok emlegetése sem jött be a Volánbusznak:
„A bíróság bárminemű konkrét ok, indok megjelölése nélkül nem fogadta el azt a védekezést, hogy a teljes szerződés üzleti titok lenne, alperesnek kellett volna megjelölnie, hogy a szerződés mely része, eleme, mely konkrét adatkör és mely okból minősül üzleti titoknak. Alperes hivatkozása általános jellegű volt, konkrétan azt sem határolta be, hogy a felek mely jogos pénzügyi és/vagy gazdasági és/vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné a megismerés. Ennek alapján a bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy alperes indokolatlanul tagadta meg a felperesi kérelem teljesítését az adatok üzleti titok jellegére való hivatkozással, ezért kötelezte az alperest a szerződés kiadására.”
És a kartellveszélyt is hiába emlegette az állami cég:
„A bíróság nézete szerint egy piacgazdaságban az esetleges állami vagy állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok megrendelései adatainak a nyilvánosságához nagyobb érdek fűződik, mintsem a versenytársakkal kapcsolatos esetleges kartellezési gyanú.”
Az elsőfokú ítélet ellen a Volánbusz fellebbezhet, és Ferjancsics szerint fog is. | Hiába hivatkozott nemzetbiztonsági kockázatra a Volánbusz, ki kell adnia a közérdekű adatokat | Végre kiderülhet, hogy melyik cég cserélt ki tavaly 16 kandelábert a váci buszpályaudvaron a Volán megbízásából 16 millió forintért. Ferjancsics László, | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/07/24/hiaba-hivatkozott-nemzetbiztonsagi-kockazatra-a-volanbusz-ki-kell-adnia-a-kozerdeku-adatokat/ | 2017-07-24 22:32:00 | true | null | null | atlatszo.hu |
Tisztelt Vásárló! Ezt a feliratot Ön most egy vasárnap zárva tartó üzlet bejáratánál olvassa. Bizonyára Ön is tudja, vagy ha nem, akkor most...
Tisztelt Vásárló! Ezt a feliratot Ön most egy vasárnap zárva tartó üzlet bejáratánál olvassa. Bizonyára Ön is tudja, vagy ha nem, akkor most eláruljuk Önnek, hogy a boltok vasárnapi bezárását a Fidesz-KDNP javaslatára az országgyűlés a kormánypárti képviselők igen szavazatával fogadta el.
Az intézkedés célja nem az volt, amire Ön most gondol, vagyis, hogy Önt bosszantsák, és még nehezebbé tegyék az amúgy sem könnyű életét, vagy, teszem azt, beleszóljanak abba, hogy mit, és mikor csináljon.
Ilyenről szó sem volt, a Fidesz-KDNP pártszövetség - nem győzzük hangsúlyozni: miattuk nem tud most Ön itt vásárolni, nekik köszönhetően áll dühösen a bolt előtt, szidva bizonyos illetők felmenőit - a családok érdekében tette mindezt.
A családoknak lett jobb azzal, hogy a Fidesz-KDNP miatt Ön most nem vesz kenyeret, tejet, ásványvizet, mert azt szerette volna ez a derék pártszövetség, ha a családok még az eddigieknél is többet lehetnének együtt. Vidáman kirándulhatnának, moziba, strandra, múzeumba mehetnének.
Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, minthogy az egyik legnagyobb kereskedelmi lánc, a CBA nevű vállalkozás az első pillanattól kezdve támogatta ezt a javaslatot. A CBA ugyanis, szemben más kapzsi kereskedelmi láncolatokkal, nem a nyereség, a profit mindenáron való hajkurászásában érdekelt, hanem abban, hogy a magyar családok végre valahára jól érezhessék magukat. Ezért támogatta a boltok vasárnapi zárva tartását, és nem azért, amint mert sunyi, álságos szándék vezette a Fidesz-KDNP pártszövetséget, valamint az őket támogató CBA hálózatot, akik miatt Ön most nem tud vásárolni.
Épp ellenkezőleg: a családokért tesznek ők mindent. Miközben a nagy áruházláncok vasárnaponként zárva tartanak, s ily módon dolgozóik – mármint azok, akiket nem küldtek el, vagy nem soroltak át részmunkaidőbe – együtt lehetnek a családjukkal, a CBA a szent ügy érdekében valódi áldozatoktól sem riad vissza, és munkavállalóit vasárnap is dolgoztassa.
Bizonyára Ön is értesült róla, hogy a CBA több balatoni településen piaccá nyilvánítatta a boltját, hogy ily módon vasárnap is nyitva tarthassanak.
Míg tehát a Tesco, Auchan, Lidl, Aldi és más láncok dolgozói önfeledten és gondtalanul élvezik a vasárpai pihenőnapnak becézett zárva tartás örömeit, a CBA dolgozói helyettük is állják a sarat. Vállalják, hogy nincsenek együtt a családjukkal, még olyan áron is, hogy ily módon szembe mennek a Fidesz-KDNP pártszövetség – akik miatt Ön most nem tud semmit sem vásárolni – szándékával és akaratával.
Nem veszélytelen dolog ez, tisztelt vásárló, bátorság kell hozzá, civil kurázsi, hogy mást ne mondjunk. Szembeszállni egy nagy és erős hatalmi gépezet mindent maga alá gyűrő lánctalpaival – le a kalappal a CBA előtt!
Önt ne tévessze meg, hogy Ön most idegesen és tehetetlenül toporzékol, amiért nem tud semmit sem vásárolni. Köszönje meg a Fidesz-KDNP-nek, szavazzon rájuk legközelebb is, mint ahogy tette ezt eddig is, és teszi majd ezután is, az idők végezetéig, sőt, még azon is túl. | Most & Itt: Szomorú vasárnapok | Tisztelt Vásárló! Ezt a feliratot Ön most egy vasárnap zárva tartó üzlet bejáratánál olvassa. Bizonyára Ön is tudja, vagy ha nem, akkor most... | [
"CBA",
"Serie A",
"bolt",
"vasárnap"
] | 0 | http://nol.hu/most-itt/szomoru-vasarnapok-1598243 | 2015-07-07 11:07:19+02:00 | false | 0 | 0 | null |
Egy zongorista rettenetesen unta már a Jingle Bellst, úgyhogy csavart egyet rajta.
Belevágtunk ismét, karácsonyra készülünk. Nem is nagyon tehetünk mást, hiszen közeledik, érkezik, mi pedig várjuk. Még akkor is, ha tudjuk, mennyit rohangálunk majd előtte, hányszor szeretnénk túl lenni rajta. De közben szeretjük, és ez a lényeg. A magunk részéről úgy döntöttünk, elkísérjük olvasóinkat vásárolni, ott leszünk, ha főz, ajándékot csomagol, beleszólunk, tippeket adunk. Fogadjanak el útitársnak!
A Jingle Bells tulajdonképpen minden, ami rettenetesen idegesítő tud lenni a karácsonyi slágerekben. Ugribugri, hurráoptimista, de a bicskanyitogató fajtából, és leginkább
agyonhasznált.
És amikor a karácsony előtti hetekben már vagy ötvenedszer hallja a rádióban, az a tudomány szerint is árt a mentális egészségének.
És akkor álljunk itt meg egy pillanatra. Ez a Jingle Bells-feldolgozás ugyanis valószínűleg sem felderíteni, sem felidegesíteni nem fogja.
Toms Mucenieks zongorista annyira unta már a megszokott dallamot, hogy fogta, és áttette az egészet mollba. A mollról pedig úgy általában azt tartják, hogy a szomorkás zene forrása.
És tényleg, ebben a feldolgozásban a Jingle Bells inkább depresszív, és van benne valami hátborzongató. Karácsonyi horrorfilmbe vele!
(ClassicFM)
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: | Kult: Megvan a következő karácsonyi horror zenéje: a Jingle Bells mollban | Egy zongorista rettenetesen unta már a Jingle Bellst, úgyhogy csavart egyet rajta. | [] | 0 | https://hvg.hu/kultura/20181204_Megvan_a_kovetkezo_karacsonyi_horror_zeneje_a_Jingle_Bells_mollban | 2018-12-04 07:35:00+01:00 | false | 0 | 0 | null |
Az eladási ügyekben az ellenzéki politikus feljelentést is tett. Az eset, nyilván, kényes. Amitől példaértékű Rogán Antal keresete: nem Juhász Pétertől kéri számon azt, amit mond, hanem a lapot köteleztetné helyreigazításra, amiért megszólaltatta az ügyben az ellenzék politikusát, aki ki is fejtette véleményét. A Fidesz frakcióvezetője a saját kormányzópártja által megszavazott 2010. évi CIV. törvény 12. § (1) bekezdése alapján (becsület, jó hírnév, emberi méltóság…) kér helyreigazítást, miszerint lapunk valótlanul állította…
Ezzel el is érkeztünk a lényegig. A Vasárnapi Hírek ugyanis semmit nem állított Rogán Antalról a Juhász Péterrel készült interjúban. Tudom, mert ott voltam. Az interjút én készítettem. Aki nem hiszi, vegye elő a Vasárnapi Hírek idei 3. lapszámát (az interjút lásd itt), olvassa el az interjút a 10– 11. oldalon. (Remélem, ez nem minősül önreklámnak, ami után 5 százalékos adót kellene fizetni.)
Amit Rogán Antal a Vasárnapi Hírektől kér, az a világnak olyan arcát mutatja, amelyben – félő – nincs helye sem a vélemény-, sem a szólásszabadságnak. Abban egyetértünk, hogy senkit nem lehet rágalmazni, sem megsérteni becsületében. Ilyet a Vasárnapi Hírek nem is tett. Azt viszont nagyon is értjük, miért lenne jó, ha Rogán Antal olyan bírósági papírt lobogtathatna, miszerint ő ártatlan olyan ügyekben, amelyek amúgy el sem jutottak a bírósági szakaszig. A Vasárnapi Hírekkel akarja kimondatni, hogy mindabból, amit Juhász Péter mondott, semmi sem igaz – másrészt: ezentúl bárki, aki egyetlen mondatot leírna róla és az V. kerületi ingatlanügyekről, az elé oda tudná tolni az őt „felmentő papirost”. Nonszensz.
Mint ahogyan az is nonszensz volna, ha ezentúl csak úgy lehetne interjút készíteni bárkivel is, hogy a lapok már a beszélgetés elején tájékoztatják az interjúalanyt arról, hogy bizonyos mondatait, véleményének részeit nem fogják közölni, sőt nem is lehet közölni, mert azt nem rajta, hanem a lapon kérhetik számon. Akkor is, ha igaza van, akkor is, ha nem. Ezek alapján minden egyes cikk után perelhető, beidézhető volna minden lap és műsor, ahol a hatalom füleinek kínos, nem tetsző mondatok hangoznának el. S mindez azért is különös, mert egy olyan párt politikusa lett hirtelen valamiért nagyon érzékeny a harsány szavakra, akiktől mindaddig, amíg hatalomra nem jutottak, egyáltalán nem állt távol, hogy lehazaárulózzanak egy politikust, hazugnak nevezzenek valakit, vagy éppen olyan megfogalmazást használtak, hogy politikai ellenfeleik talicskával tolják ki a pénzt.
Rogán Antal bizonyára tudja, hogy amit kér, az teljesíthetetlen. Félreértés ne essék, megkövetnénk, ha hibáztunk volna. De jelen esetben annyi történt, hogy megszólalt az V. kerületi ingatlanügyek egyik szereplője, szenvedélyes hangon beszélt, lendülettel, és a mai politikai köznyelvtől egyáltalán nem idegen kifejezéseket használt. Nem is merem leírni, mit mondott pénteken Simicska Lajos Orbán Viktorra, amikor megtudta, hogy médiumainak vezetői – lelkiismereti okra hivatkozva – lemondtak posztjaikról. Még a végén a miniszterelnök úr is a Vasárnapi Híreket perelné azért, amit egykori pártpénztárnoka róla mondott.
Megkérdeznénk Rogán Antalt is, hogyan látja ő az V. kerületi ingatlanok ügyét – feltéve, ha szóba állna a Vasárnapi Hírekkel –, tekintse ezt most interjúkérési ajánlatnak, kifejtheti álláspontját. Sokkal inkább politikushoz méltó, mintsem perrel fenyegetni egy lapot olyanért, amit el sem követett. A sajtónak ugyanis ez is az egyik alapvető feladata: teret és lehetőséget biztosítani tényeknek és véleményeknek.
Ezért mondom azt, hogy nonszensz, amit Rogán Antal kér. Azt ugyanis mindenki tudja, hogy annál nincs veszélyesebb, ha valaki úgy cenzúrázza magát, hogy erre senki sem kéri. Annál már csak az a rosszabb, ha erre kötelezik.
-------------------------------------------------- | Megvádolták lapunkat - Vasárnapi hírek | Helyreigazítást kér a Vasárnapi Hírektől Rogán Antal. Azt nehezményezi, amit Juhász Péter, az Együtt politikusa, az V. kerület önkormányzati képviselője mondott lapunknak vele kapcsolatban, illetve az V. kerületi ingatlanok adásvételéről. | null | 1 | https://www.vasarnapihirek.hu/szerintem/megvadoltak_lapunkat | 2015-02-08 00:00:00 | true | null | null | Vasárnapi Hírek |
Amint kiszúrta a dél-karolinai tanárnő, hogy THC tartalmú gumicukor van az egyik megjutalmazott tanulónál, megkérte, vegyen ki másik csomagot – ám az új választása is hasonló volt.
Letartóztattak egy 27 éves általános iskolai tanárt a dél-karolinai Lexingtonban, miután a hatóságok fülest kaptak arról, hogy egy tanuló marihuánát tartalmazó gumicukrokat szedett ki az osztályteremben elhelyezett nyereménydobozból – írja a Business Insider.
Victoria Farish Weisst, aki feladta magát pénteken, egyrendbeli I. listás kábítószer birtoklásával vádolták meg – közölte a megyei seriffhivatal a Facebookon. A tanárnő nem válaszolt a lap megkeresésére.
A hatóságok tájékoztatása alapján szeptember 23-án értesítették őket, hogy a Rocky Creek Általános Iskola egyik diákja egy zacskó marihuánás gumicukrot vett ki a Weiss osztálytermében lévő nyereménydobozból, amelyet a diákok jutalmazására használt.
A rendőrök szerint Weiss egy zacskó cukorkát vitt be az osztálytermébe a Dollar General nevű üzletlánc egyik boltjából, és két diák válogathatott belőle. Az egyik diák egy létező cukorkához nagyon hasonló nevű zacskót választott magának – számolt be a WIS-TV nevű helyi csatorna.
A vallomásokból az is kiderült, hogy Weiss elvette a diáktól a csomagot, és azt mondta neki, hogy válasszon valami mást a dobozból – mondta Jay Koon Lexington megyei seriff közleményében.
A diák ezután visszament a dobozhoz, és véletlenül egy másik csomag THC tartalmú édességet vett magához, majd távozott az új zsákmánnyal.
Az iskolától függetlenül működő napköziben pedig megkért egy másik tanárt, hogy segítsen neki kinyitni a zacskót. A napközis tanár ekkor döntött úgy, hogy felveszi a kapcsolatot a gyerek iskolájával. A hatóságok közlése szerint az iskola igazgatóhelyettese ezt követően talált egy másik csomag marihuánás gumicukrot a nyereménydobozban.
"Egyetlen diák sem evett a termékekből" – mondta Koon, majd azt is elárulta, hogy a lefoglalt gumicukrok 350 milligram THC-t tartalmaztak.
A házkutatásra pár nappal később, szeptember 27-én került sor. Weiss lakásában ekkor találtak még pár csomag hasonló gumicukrot.
Már nem dolgozik az iskolában
"A diákjaink biztonsága a legfőbb prioritásunk" – mondta Dr. Greg Little, az iskola szuperintendánsa a tévécsatornának, miközben arról beszélt, hogy a fiatal nő már nem dolgozik náluk. "Elfogadhatatlan, hogy egy munkatárs potenciálisan veszélyeztesse egy gyermek jólétét. Továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy minden gyermekünknek biztonságos környezetet biztosítsunk a tanuláshoz és a fejlődéshez. A Rocky Creek Általános Iskola jó hírnevét nem fogják egyetlen ember tettei beárnyékolni".
Greg Watchinski, a Rocky Creek Elementary igazgatója azonban nem válaszolt az Insider megkeresésére.
A Lexington megyei iskolák alkalmazotti kézikönyve szerint az alkalmazottaknak tilos "illegális kábítószert, például hallucinogén drogot, amfetamint, barbiturátot, marihuánát vagy más ellenőrzött anyagot előállítani, terjeszteni, kiadni, birtokolni, hatása alatt állni" az iskolában – és feltételezhetően azon kívül is.
Az Insider beszámolója azzal zárul, hogy az Egyesült Államok 18 tagállamában és Washington DC legálisnak számít a kannabisz rekreációs célú használata, 37 államban pedig a gyógyászati célú használata, de Dél-Karolina nincs ezek között. | Füves gumicukrot tett a diákok nyereménydobozába, letartóztatták az általános iskolai tanárnőt | Amint kiszúrta a dél-karolinai tanárnő, hogy THC tartalmú gumicukor van az egyik megjutalmazott tanulónál, megkérte, vegyen ki másik csomagot – ám az új választása is hasonló volt. | [
"gumicukor",
"iskola",
"jutalom",
"kannabisz",
"letartóztatás",
"marihuána",
"nyereménydoboz",
"tanárnő"
] | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2021/10/18/fuves-gumicukor-jutalom-diak-tanarno-letartoztatas-iskola-nyeremenydoboz-del-karolina | 2021-10-18 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
18 ok, amiért Orbán Viktor köszönetet mondhatna Brüsszelnek árvízügyben
"Minden tiszteletem mellett is, ha arra várnánk, hogy Brüsszel kisegítsen bennünket a bajból, akkor nyakig állnánk a vízben" - jelentette ki Orbán Viktor. A helyzet azonban az, hogy Brüsszel kisegített minket, és nem is most, hanem már évekkel ezelőtt. Nagy arányban éppen az unió anyagi támogatásának köszönhető, hogy nemhogy nyakig, de még bokáig sem álltunk a vízben. Az árvízi védekezés megmutatta, hogyan hallgatja el az Orbán-kormány az uniós tagság előnyeit, és vindikálja magának az árvízi védekezés érdemét, holott azon az unióval, a hivatásos és önkéntes segítők ezreivel is osztoznia kell. Orbán Viktor elfelejtett brüsszeli projektje, vagyis 18 ok, amiért a magyar miniszterelnök köszönetet mondhatna "valami Ursula nevű hölgynek".
2013-ban úgy érkezett rekordmagas árhullám a Szigetközbe, hogy a Duna Győr előtti szakaszán éppen nem volt gát. A régit elbontották, hogy uniós támogatásból megmagasítsák, az új meg még nem készült el. A környékbeliek a gátra zarándokoltak, mert ilyet szigetközi ember még nem látott. A félig elbontott védművet úgy magasították meg, hogy a földsánc alsó részét feltolták a felsőig. Így az alja elvékonyodott, a teteje meg inkább hasonlított egy homokvárra, mint egy komoly gátra.
Két-három nappal voltak a tetőzés előtt, a szakemberek sosem látott víztömeget vártak. A helyzet olyan súlyos volt, hogy Győrújfalut kitelepítették, és a Szigetköz több településének központjában járó motorral álltak a buszok, hogy azonnal evakuálják a falvak lakóit, ha valahol repedne-szakadna a gát. A réseken kitörő víztömeg mindent vihetett volna: embert, házat, állatot.
Heroikus küzdelem folyt, az ország más területéről átvezényelt dömperek először utak sorát építették, amin a nehéz gépek eljuthattak gáthoz, hogy felhordják a homokot, amit sok száz szorgos kéz rakott zsákokba, majd több ezer helyi lakos és katona a földsánc tetején állva adogatott kézről kézre, amíg eljutottak a kijelölt helyükre. Ha egy falu határával végeztek, az ottaniak nem haza tértek aludni, hanem átmentek a szomszéd község folyópartjára, hogy ott legénykedjenek a gáton, mert ha az egy helyen szakad, akkor mindenhol szakad. Az egész környéket elönti a víz.
Még honvédségi helikoptert is be kellett vetni az átázott töltések védelmére. Sok ezer ember közös sikere volt, hogy sikerült megvédeni a Szigetközt, és később a többi dunai települést is.
A kormánynak akkor jó oka volt, hogy nem beszélt az uniós gátépítős projektről. Jobb volt hallgatni róla.
Azután a fókusz lekerült az árvízvédelemről, a munkát csendben befejezték. Most az azóta már elkészült gát védi a szigetközi falvakat. Mindjárt akadna is egy ok, amiért a miniszterelnök köszönetet mondhatna az uniónak. (1.)
Hasonló történt Sződligeten is, meg ki tudja még hány helyen. 2013-ban már vízben állt a mobilgát talapzata, de a védmű még nem készült el az akkori nagy áradat érkeztéig. Mostanra igen: 375 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásból. A víz is alacsonyabb volt a 2013-asnál, a védelem is nagyobb, Sződliget is megúszta tehát az áradást. (2.)
A rekordárvizek évtizede
A pályázatokra annak idején éppen azért volt szükség, mert a magyar kormány - és a többi Duna melletti ország vezetése - a kétezres években arra eszmélt, hogy a korábbinál jóval gyakoribbá váltak a súlyos árhullámok. 2002-ben Budapestnél 848, 2006-ban 860 centiméteren, vagyis a most szombati 830 centiméternél jóval magasabb szinten tetőzött a Duna.
2010-ben volt ráadásul másik sokkoló áradat is: a vörösiszap-katasztrófa. Az Ajka és Kolontár közötti ipari tározó gátszakadása tíz ember életét követelte, és rávilágított a magyar mentési rendszer hiányosságaira. (Emlékezetes, hogy a súlyosan maró anyagról először azt a tájékoztatást adták, hogy az nem veszélyes az egészségre.)
A kabinet reagált, új katasztrófavédelmi törvényt terjesztett a parlament elé, új szervezetet állított fel, és okosan kihasználta az unió adta forrásokat. 2013-ban ugyan rosszkor jött a víz, mert a fejlesztések közül még csak néhány állt készen, de például a szentendrei mobilgát már megvolt - az országban először itt emeltek ilyen szerkezetet.
A festői település ezzel a modern, de akkor már bizonyítottan biztonságos ideiglenes védművel kerülte el a "betoncsapdát". Vagyis azt a kihívást, hogy az alapvetően turisztikai, pihenési, sportolási és persze ipari tevékenységnek teret adó folyópartot "békeidőben" is magas töltések mögé zárják, elvágva a várost a folyótól. A magyarországi első mobilgát 1,3 milliárd forintos költségét az unió állta. (3.) Sok vízparti város számára példa volt, hogy a mobil árvízvédelmi fal 2,4 méter magasságig bővíthető, és 8 óra alatt szerelhető össze. A 2013-as beruházás során a belvárosi gát több mint 2,5 kilométeres szakaszon újult meg, ebből 300 méter hosszan létesült mobil árvízvédelmi fal. A most 11 éves szerkezet idén is jól vizsgázott.
2013 óta nem volt olyan magas vízszint a Dunán, ami a védekezést hetekre beemelte volna a közbeszédbe. A politikai kommunikáció alapszabálya, hogy a gátépítéssel csak árvíz idején lehet babérokra törni. Az tehát érthető volt, hogy az elmúlt egy évtized zömmel aszályos éveiben a politika nem szívesen hozta fel a százmilliárdos uniós támogatás ügyét.
Nem sok szó esett róla, hogy óriási összeget fordítottak egy jól átgondolt, az egész országra kiterjedő védelmi rendszerre, a régi megerősítésével és új elemek felépítésével. Pedig ez történt.
Közben annyi idő telt el, hogy már az uniós támogatásról szóló tájékoztató táblákat is leszerelték. A mostani árhullámnál mégis szembeötlő, hogy miközben a programok jó része az EU 100, kisebb hányada 50 százalékos finanszírozásával valósult meg, a kormányfő azt állítja, hogy Brüsszelre nem lehet számítani a bajban.
Pedig alapból sem lenne szabad összekeverni az árvízi katasztrófa által sújtott országoknak felajánlott gyorssegélyt, és az árvíz kezeléséhez nyújtott támogatást.
Magyarországon az idei árvíz szerencsére nem okozott katasztrófát, amiben a hivatalos szervek, az önkéntes segítők áldozatos munkája mellett két fontos tényező is szerepet játszott: egyrészt alacsonyabb szinten tetőztek a folyók, másrészt 2013-hoz képest korszakos megújuláson esett át a magyar árvízvédelem. Nagyobb részt uniós forrásokból, Összeállításunkból az is kiderül: a víz alacsonyabb tetőzési pontja és a támogatások sem függetlenek egymástól. Több program ugyanis éppen azt célozta meg, hogy a folyómedrek és a holtágak kitisztításával, kotrásával magát a vízszintet csökkentse.
Csütörtökön Ursula von der Leyen elnök bejelentette, hogy a kohéziós alapokból 10 milliárd eurót lehet mozgósítani a súlyos áradások által sújtott országok támogatására, később Robert Fico szlovák miniszterelnök már ennél is magasabb összegről számolt be, azonban hazánkat nem említette a segélyezendők között. Hétfőn aztán egyértelművé vált, hogy Magyarország is hozzájuthat a helyreállításhoz szükséges uniós forrásokhoz és élhet az ezek igénylését felgyorsító intézkedésekkel. Felesleges volt tehát Orbán kifakadása.
Másfél atlétikai vb
Hadházy Ákos, Zugló országgyűlési képviselője hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarország 180 milliárd forintot költött a 2013-as áradás óta árvízvédelemre. Az ellenzéki honatya kifogásolta az összeg nagyságát: "Ennek csak az atlétikai vb megrendezése több, mint másfélszeresébe (!) került, de a Puskás Stadion is drágább (190 milliárd) volt."
Vélhetően ennél többet fordítottak árvízvédelemre, de nem egyszerű összerakni a számokat, mivel a mostani védekezésnél nem sok szó esett arról, hogy a védművek uniós támogatásból készültek. A kormányzati kommunikáció arra épült, hogy Orbán Viktor a védelem vezetője, Brüsszelre pedig nem lehet számítani. "Magyarok vagyunk. Annak van egy történelme és egy tapasztalata - mondta a kormányfő. - Ha baj van, csak magunkra számíthatunk. Hogy aztán majd valaki, valamikor, valahonnan, valami Ursula nevű hölgy, Európai Unió meg bizottság küld-e nekünk pénzt. Az olyan, mint a kutya vacsorája. Ha láttuk, majd hisszük. Nekünk egyetlen dolgunk van: ha baj van, akkor magunkra számítsunk és oldjuk meg." A valóság ezzel szemben az, hogy
az uniós pénzből épült védelmi rendszerrel, és annak okos felhasználásával és jelentős összefogással sikerült megvédeni a településeket.
Visszatérve Hadházy Ákos gondolatmenetéhez, az egybevetés más projektekkel azért sem egyszerű, mert az árvízvédelemre fordított összegek nagyobb arányban hasznosultak más támogatásoknál. Maga a cél egy pillanatig sem megkérdőjelezhető. (Szemben a lombkorona-sétányok, a minikilátók és a betonkockával felújított főterek sorával, hogy a legkirívóbb példákat említsük.) Emellett nem érvényesült az a szabály sem, hogy csak öt évig kell az eredeti elképzelésnek megfelelően használni a támogatásból létrehozott intézményt vagy épületet. Egy 2013-ban felépült vendégház jó eséllyel 2018-ra már "átlényegülhetett" családi házzá vagy villává, de a gátőrházak, zsilipek, gátak, árvízkapuk és árvízvédelmi csónakok tíz év múlva is a közösséget szolgálják.
Összeállításunkban a Duna felső szakaszán számos példával mutatjuk be, hogy az árvízi védekezés a magyar uniós programok legsikeresebbjei közé tartozik, és mindez rámutat arra is, hogy a kormánypropaganda állításával szemben uniós tagságunk fontos előnyökkel jár. Nem elhanyagolható, hogy ezt a pénzt nem kell visszafizetni, ez a tagságunkért jár nekünk. Magyarország még 2023-ban is, a Brüsszellel való háborúzás sokadik évében összességében 5,1 milliárd euró nettó finanszírozásban részesült.
Gumicsizmával az uniós gáton
Az elmúlt napokban látszik a legjobban az árvízvédelmi projekt grandiózussága: a kormányfő alig tudott olyan helyen büszkélkedni a védelem eredményességével, ahol a gumicsizmás nagy menetelésben ne uniós támogatásból épült védművekre mutatott volna rá, ne azok mellett vagy azokon állt volna. Ráadásul most csak a Dunáról esik szó, de 2010 óta a Tiszán talán még jelentősebb fejlesztések történtek.
Cikkünkben nem térünk ki arra, hogy uniós forrásból főpolgármesteri ciklusokon átívelő tudatos tervezés folyt a fővárosban is. A már megvalósult védművek mellett még 30 milliárd forint brüsszeli forrás áll rendelkezésre a tízezrek otthonát biztosító Nánási út-Királyok útja szakasz megerősítésére, mint erről Ez az árvíz figyelmeztetés: meg kell végre építeni a Nánási úti gátat című cikkünkben részletesen írtunk.
2013-ban tehát megdőlt az árvízi rekord, és ez az ár levonulása után is óriási terhet jelentett volna a magyar költségvetésnek, mivel törvény írja elő, hogy a gátaknak a rekordszintnél (hivatalos kifejezéssel a mértékadó árvízszintnél) 1,3 méterrel magasabbnak kell lenniük. A Duna mentén sok száz kilométeren kellett megemelni a védművek magasságát. Meg is növelték, de zömmel nem magyar költségvetési forrásból.
A kihívás ott kezdődött, ahol a Duna belép hazánk területére. A folyó kettéválik az Öreg-Dunára és a Mosoni-Dunára, e kettő között terül el Magyarország legnagyobb szigete, a Szigetköz, az egyik leginkább árvízveszélyes terület. Az első magyar Duna-parti középváros, Mosonmagyaróvár a Mosoni-Duna mellett fekszik. A mostani védekezést nehezítette, hogy a város másik folyója, a sok ágú-bogú Lajta rekordszintre áradt. Mégsem lett baj, és nem pusztán azért, mert az ártér egy erre előzetesen kiválasztott részét (jellemzően erdőket és mezőket) elöntötték a gát átvágásával. (Ezt jelentette az a bejelentés, hogy feltöltötték a lajtai szükségtározót). A védekezés fontos eleme, hogy a mosonmagyaróvári duzzasztót 2015-ben uniós pénzből felújították, kicserélték az elzárószerkezeteket és a mozgatóberendezéseket, valamint a beton pillérek és támfalak burkolatát, így a város készen állt a rekord vízszint fogadására. (4.)
Győrig a Szigetközt uniós forrásból védték (5.), a már említett szintig megmagasítottak a gátat, ami most jól vizsgázott, megvédte a településeket. A megszámlálhatatlan lassú folyású, szinte tószerűen elterülő szigetközi holtág közül az elmúlt években 34-et 1,9 milliárd forintból kimélyítettek egy gumikerekes forgókotrógép megvásárlásával. A fejlesztés révén a mostani vízbőség idején feltöltik a mellékágrendszert, így tartják meg a vizet a természetvédelmi területen, és csökkentik a mennyiségét a Mosoni-Duna és ezzel persze a Duna teljes későbbi hosszán is. (6.)
Uniós projektből adtak át 2018-ban egy 12,5 kilométer hosszúságú tömlős mobilgátat. A 600 milliós támogatással készült szerkezet másként mozgatható, mint egy "normál" mobilgát, aminek azért betonból van a talapzata. A tömlős változatot konténerekben tárolják, és ezek mozgatásával bárhol felállítható. Szerencsére pont azzal kell teletölteni a tömlőt, amiből egy áradás idején a legtöbb adódik. Vízzel. (7.)
A következő nagy feladat Győr megóvása volt az áradattól, és a nagyváros is másként nézett szembe az árhullámmal most, mint 11 évvel ezelőtt. Azóta 30 milliárd forint tervezett költséggel, amelynek fele volt elszámolható brüsszeli forrás, áthelyezték a Mosoni-Duna folyton eliszaposodó torkolatát és árvízkapu épült a Győrnél. (8.) A beruházással a most szintén áradó Rába árterén is csökkenteni lehet a nyomást. A véneki árvízkapu impozáns látvány, önmagában egy méterrel vitte lejjebb a tetőző szintet a megyeszékhelyen. A Mosoni-Duna torkolatánál tehát "levágták" az árhullám csúcsát.
Az elmúlt napokban sokan átérezhették azt is, milyen fontos és látványos volt a győri belvárost védő mobilgát felállítása. (9.) Minden helyi gyerek ismeri a nyelvtörőt - "Meguntam gyönyörű Győrnek gyöngyvárában laktomat, mert a Duna, Rába, Rápca rákja rágja lábomat" -, de árvíz idején van igazán tétje annak, hogy Győr három folyónak a városa. Ha ezek egyszerre áradnak - mint most -, akkor a belváros is veszélybe kerülhet. A mobilgátat úgy építették meg, hogy száraz időkben a szerkezet alapját egy járókelő jó eséllyel észre sem veszi. A városba most már a megzabolázott Rába és Rábca érkezett, a két folyónak ugyanis 5,5 milliárd forintból rendbetették a zsiliprendszerét és kitisztították a medrét. (10.)
A gátak 2013 után olyan rossz állapotban voltak, hogy nem mindenhol bírták volna el a homokzsákos megerősítést. Országosan 12 milliárd forintos uniós támogatást nyertünk el 2017-ben a buzgárosodás, a rézsűcsúszás, töltésroskadás megelőzésére, amelyből ez az áradásveszélyes terület is részesedett. (11.)
Amikor Orbán Viktor azt mondta Komáromban, hogy "ez a gát mindent kibír", a 2014-ben a Széchenyi Terv, az uniós források felhasználására szolgáló akciótervek részeként felépült a védműről beszélt,
amire hétmilliárd forintot nyert el a város. (12.) Emellett Komáromot (13.), Tátot (14.) és Esztergomot is mobilgát védi. Impozáns látvány a Mária Valéria hídnál 900 millió forintból elkészült, összességében több mint 7 km hosszú védmű (15.). Uniós pénzből, 2,8 milliárd forintból épült mobilgát Visegrádon is, a menet nem volt egyszerű, többször is nekifutottak a tervezésnek, de a gát áll, és ez jelentősen csökkentette az elöntött terület nagyságát. (16.)
Mobilgátrendszer állja útját az árnak ezekben a napokban Nagymaroson is. (17.) A 1,5 milliárd forintra tervezett, az unió társfinanszírozásával megvalósuló mintegy 2,5 kilométer hosszú védmű építése során helyenként a házak kerítését használták padlóhüvelyként a mobilgáthoz. Szép példája annak, hogyan lehet a helyi ötleteket az ottani közösség, az európai források és a magyar állam közreműködésével megvalósítani.
A Szentendrei-sziget csúcsán levő Kisoroszi is sokszor szerepelt a hírekben. A mostani védekezést segítette, hogy itt is jelentős árvízvédelmi fejlesztések történtek. Tahitótfalun 770 millió forint uniós költségből épült meg egy 900 méteres gázszakasz. (18.) Himnuszos, szavalásos átadásakor 10-20 ember állt a gát tetején, akkor Sajtos Sándor polgármester élete legnagyobb kihívásának nevezte az építkezést, ami most megkönnyítette a védekezést.
Az unió máskor utálatosnak tartott vonása, hogy hosszú távú, kormányzati ciklusokon átnyúló programokban gondolkozik. Pedig ez előny: a tervezéshez vészhelyzeti felméréseket végeztek, kiszámolták, melyik partszakasz megerősítésétől mekkora kármentés várható, és ennek alapján rangsorolták a terveket. Most a Dunáról beszélünk, annak is a felső szakaszáról, de legalább ilyen lendületes program zajlott az elmúlt években a Tiszán és mellékfolyóin is. Szerencsére ott ezt még nagy árvíz nem tette próbára.
Vácon viszont azért nincs mobilgát, mert 2019-ben a kormány lehúzta a fejlesztési tervek közül. 2019 júniusában az Innovációs és Technológiai Minisztérium a kormánypárti városvezetést arról értesítette, hogy a projektet törölték az uniós forrásból támogatott fejlesztések közül. Egy valami valósult meg, kihelyezték a beruházást hirdető táblát. Baj szerencsére nem lett, Vácott a hagyományos módon védekeztek.
A mostani árvíz tehát nem arra példa, hogy Brüsszel nélkül nyakunkig érne a víz. Inkább arra int, hogyan miután 2022-ben az Európai Bizottság - a jogállamisági mechanizmus aktiválásával - az uniós támogatások magyarországi igénybevételét jórészt felfüggesztette, hazánk nehezebben jut hozzá azokhoz a fejlesztési forrásokhoz, amelyekből korábban a nagy rendszereit megújította. A mostani fejlesztések zömmel még a Brüsszel elleni hergelés előtt dőltek el.
A közösség, amelyek tagjai vagyunk, 2010 és 2022 között évente átlagosan 4,3 milliárd euróval, tavaly év végéig összesen 56 milliárd euró nettó összeggel támogatta Magyarországot.
Gulácsi Gábor, aki a Közgazdasági Szemlében Kerényi Ádámmal közös tanulmányban elemezte az unió szerepvállalását a magyar gazdaságban, lapunknak azt mondta: a GDP arányában ez 3 százaléknak, a csúcson több mint 5 százaléknak felelt meg. A közgazdász azzal érzékeltette az összes nettó támogatás nagyságát, amit 2023-ig kaptunk az uniótól, hogy az durván 40 metróvonal építésére lenne elég.
Az árvízi védekezésre ennek töredékét költöttük. A mostani nagy árhullám mégis abban különbözik a korábbiaktól, hogy 2013 óta rengeteg árvízvédelmi fejlesztést hajtottak végre, és ezek majdnem mind 100 százalékos uniós támogatással mentek végbe. A mostani árhullám is emberpróbáló, de a kormányfő maga is utalt rá, hogy az új gátakkal és mobilgátakkal homokzsákok tízezreit, százezreit, országosan akár millióit spórolták meg. A kritikus szakaszok rövidebbek lettek, és ezekre több emberi erő jutott. A folyó felső szakaszán már tetőzött, az ár lapzártánkig szerencsére nem követelt emberéletet, és a levonuló víztömeg jelentős vagyoni kárt sem okozott.
Nyitókép: Orbán Viktor miniszterelnököt partra segítik az árvízvédelmi munkálatok megtekintése közben Visegrádon 2024. szeptember 19-én (fotó: AFP/Isza Ferenc) | 18 ok, amiért Orbán Viktor köszönetet mondhatna Brüsszelnek árvízügyben - Válasz Online | 18 ok, amiért Orbán Viktor köszönetet mondhatna Brüsszelnek árvízügyben | [
""
] | 0 | https://www.valaszonline.hu/2024/09/24/arviz-arvizvedelem-gat-2013-tetozes-gat-orban-szigetkoz-mobilgat-unio-tamogatas | null | true | null | null | valaszonline.hu |
7 milliárd forintot vett el egy tollvonással a kormány Paks városától azzal, hogy különleges gazdasági övezetté nyilvánította a paksi atomerőmű területét. A terület - és a bevétel jelentős része - innentől a Tolna Vármegyei Önkormányzaté lesz.A 7 milliárdos összeget Heringes Anita MSZP-s politikus, a város új polgármestere számolta ki. (A választáson a Deák Ferenc Egyesület színeiben indult, jelöltjeik többséget szereztek a képviselő-testületben.) A 444-nek azt mondta, ennyit tesz ki az iparűzési adó, a telek- és építményadó. A városnak 19 milliárdos a költségvetése, szóval az összeg jelentős részét elvonta a kormány. "Nem volt teljesen váratlan a lépés, hiszen a fideszes képviselők azzal kampányoltak, hogy amennyiben nem ők nyernek, elveszik például az építményadót a várostól. Abban bíztam, hogy csak blöffölnek, és csak a választókat akarják befolyásolni. Kiderült, hogy nem. Az alapvető működéshez szükséges pénzt vették el."- mondta. Azt még nem tudja megmondani, hogy mennyiben kell felülírni mindent, amit eltervezett - a hivatali dolgozókkal és szakemberekkel most nézik át, mi mozdítható és mi nem, értelmezik az adótörvényt, a kiemelt és különleges beruházásokra vonatkozó jogszabályokat -, de nincs elkeseredve. Azt mondja, a kormánynak szüksége van a Paks 2 beruházásra (amit egyébként szerinte minden paksi támogat), így rengeteg célzott támogatásnak kell érkeznie a városba.Heringes Anita"Paks város nélkül nincs Paks 2." Ez nem azt jelenti, hogy polgármesterként viszontzsarolással próbálkozna, de azt mondja, az építkezéshez szükség van térségfejlesztésre, csatornahálózat építésre és infrastrukturális beruházásokra is."Az ide érkező orosz családok gyerekeit is el kell látni, ahhoz oktatás és egészségügyi intézmény is kell." Térségfejlesztésre korábban Szijjártó Péter és Lázár János is plusz 40 milliárdot ígért, az előző években pedig több száz milliós fejlesztési pénzekről beszéltek. Heringes Anita kezdeményezte a rendkívüli ülés összehívását és Lázár János meghallgatását, de miután csak október elsejével lép hivatalba, ezt csak önkormányzati képviselőként tehette meg. A regnáló polgármester, Szabó Péter azt ígérte neki, jövő hétre összehívja. | "Azt hittem, csak blöffölnek" - a kormány 7 milliárdot vett el Paks 19 milliárdos költségvetéséből | Októbertől ellenzéki vezetésű lesz a város, a kormány nem hagy náluk sok pénzt: egy tollvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a paksi atomerőmű területét. A leendő polgármester szerint az alapvető működéshez szükséges pénzt veszik el. | null | 1 | https://444.hu/2024/08/01/azt-hittem-csak-bloffolnek-85-milliardot-vett-el-a-kormany-pakstol | 2024-08-01 14:07:00 | true | null | null | 444 |
Korábban kétszer is lőttek gyorsabb gólt az NB I-ben, mint a Fradi a Haladás ellen
Nyakig ül a szarban a DVSC, de kimászhatnak, mint a Vasas
Félmillió forintra büntette az Újpest FC-t a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fegyelmi bizottsága kedden.
Az MLSZ honlapján olvasható indoklás szerint a fővárosi klub szurkolói szidalmazták az ellenfelet és a szövetséget, továbbá rasszista megnyilvánulásaik voltak szombaton a Budapest Honvéd elleni bajnoki mérkőzésen.
A kispestiek olasz vezetőedzőjének, Marco Rossinak 100 ezer forintot kell fizetnie, mert a mérkőzés lefújása után a játéktérre ment és ott a játékvezető ítélete ellen sportszerűtlen módon tiltakozott. Klubját 250 ezer forintra büntették, mert drukkerei szidalmazták az ellenfelet és más sportszervezetet.
Az OTP Bank Liga legutóbbi fordulójában történtek miatt a Videoton FC-nek és a Ferencvárosnak egyaránt 100 ezer, a Haladásnak pedig 50 ezer forintot kell fizetnie büntetésként.
Fogadj a szezon legjobb meccseire a Tippmixpron! | Félmillió forintra megbüntette az Újpestet az MLSZ | Nem aprózta el a fegyelmi bizottság. | [
"budapest honvéd",
"ferencváros",
"foci",
"fradi",
"ftc",
"haladás",
"labdarúgás",
"marco rossi",
"mlsz",
"sport",
"swietelsky haladás",
"videoton",
"videoton fc",
"újpest",
"újpest fc"
] | 0 | http://24.hu/sport/foci/2017/03/14/felmillio-forintra-megbuntette-az-ujpestet-az-mlsz | 2017-03-14 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Válaszolt megkeresésünkre a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Király József által múlt héten a Hírös Sport Nonprofit Kft. ügyében tett feljelentéssel kapcsolatban. Mint megírtuk, a Szövetség önkormányzati képviselője egy névtelen közérdekű bejelentésről számolt be, amelyben az áll, hogy a Hírös Sport jelenlegi ügyvezetése alatt szabálytalanságok, "gazdasági csalások" történtek az önkormányzati cégnél.A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a bejelentő szerint az elmúlt fél évben az ügyvezető három gazdasági vezetőnek szüntette meg a munkaviszonyát, mert nem kívántak asszisztálni a szabálytalanságokhoz.Király József elmondta, múlt hét csütörtökön, azaz május 30-án feljelentést tett, és kérte a Kecskeméti Rendőrkapitányságot, hogy ha a tényállás alapján megalapozottnak találják, folytassák le a nyomozást, méghozzá soron kívül.Azt is hozzátette a Szövetség képviselője, hogy tudomása szerint a névtelen közérdekű bejelentést minden helyi képviselőnek elküldték.Az ügyben még pénteken megkerestük a megyei rendőr-főkapitányság sajtóosztályát, beérkezett-e Király József feljelentése, lesz-e nyomozás. Hétfőn kaptunk választ, eszerint valóban május 30-án érkezett be a feljelentés, "melyet a rendőrség büntetőeljárás keretében vizsgál".A Hírös Sporttól azóta sem kaptunk válaszokat kérdéseinkre.Egy névtelen közérdekű bejelentés szerint szabálytalanságok történtek a Hírös Sportnál, Király József feljelentést tett | Vizsgálja a feljelentést a rendőrség a Hírös Sport ügyében | Válaszolt megkeresésünkre a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Király József által múlt héten a Hírös Sport Nonprofit Kft. ügyében tett | null | 1 | https://kecsup.hu/2024/06/vizsgalja-a-feljelentest-a-rendorseg-a-hiros-sport-ugyeben-unikum/ | 2024-06-03 00:00:00 | true | null | null | Kecsup |
A vezérigazgatói posztot szeptember 1-jétől betöltő szakember Lázár János közlekedési miniszter két héttel ezelőtt bejelentett ötpontos akciótervének minden pontját fontosnak tartja, de ezek nem ugyanakkor fognak megvalósulni - mondta el az M1 szerda reggeli műsorában.
A pályarekonstrukciók esetében például az a cél, hogy már 2025-től elinduljanak az építkezések, az új járművek beszerzése évekig tarthat, míg a használt vonatok vásárlása sokkal gyorsabb lehet, így ezek akár már jövőre megérkezhetnek.
Arra a felvetésre, miszerint egy nehéz időszakban veszi át a MÁV irányítását például a Keleti pályaudvaron történt kisiklás miatt, Hegyi Zsolt azt válaszolta, hogy a hibát elhárították, a közlekedés azóta folyamatos, "mindig az a kérdés, hogy ebből a helyzetből tudunk-e általános következtetést levonni".
Mint mondta, az esetleges mulasztásokat vagy hibákat egy független vizsgálat tárja fel, így lesz ez a Keleti pályaudvarnál történt baleset kapcsán is, ezért erről egyelőre nem mondott többet. Hozzáfűzte, hogy gyors lépésekre van szükség az utasokkal való kommunikáció fejlesztése terén; gyorsítani és pontosítani kell az információkat az utasok felé különösen az ilyen havária esetekben.
Hegyi Zsolt arról is beszélt, hogy azt már most is lehet tudni, hogy a kisiklást egy műszaki probléma okozta, de a konkrétumokat a független vizsgálat fogalmazza majd meg.
"Megelőző karbantartás most is van, az a kérdés, hogy tud-e ez jobb lenni, pontosabb lenni, szakszerűbb lenni és az adott körülményekre jobban reagálni" - emelte ki, hozzátéve, hogy a balesetek elhárításának fedezete a MÁV költségvetésében biztosítva van.
A Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke épp ma beszélt a témával kapcsolatban lapunknak: | Új MÁV-vezér: elindult a vizsgálat a vonatkisiklás ügyében | Egy független vizsgálat tárja fel a Keleti pályaudvarnál történt vonatkisiklás okait . mondta a MÁV kinevezett vezérigazgatója, Hegyi Zsolt, aki szerint azt már tudni lehet, hogy műszaki probléma miatt történt a baleset. | [
""
] | 0 | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/uj-mav-vezer-elindult-a-vizsgalat-a-vonatkisiklas-ugyeben.html | null | true | null | null | mfor.hu |
Értesülésünk szerint az UD Vagyonvédelmi Zrt. ügyével öszszefüggésben két rendőrségi dolgozó ellen feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen az ORFK. A Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentéséhez mellékelt dokumentumok közül előkerült ugyanis néhány minden kétséget kizáróan a rendőrség által kezelt nyilvántartásokból származó irat. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a két feljelentett "rendőrségi dolgozó" hivatásos állományú rendőrként, köztisztviselőként vagy közalkalmazottként dolgozott-e a rendőrségen.
Információink szerint az ORFK-nak az elmúlt napokban sikerült azonosítania azt a két személyt, akiknek a jogosultságával (azaz személyes adataikkal és számítógépes kódjaikkal) az UD Zrt.-nél tartott házkutatás során lefoglalt iratokat a rendőrségi nyilvántartásokból lekérték. Azt azonban a rendőrség nem vizsgálta, hogy a két feljelentett munkatárs közvetlen kapcsolatban állt-e az UD Zrt.-vel, vagy visszaéltek adataikkal és kódjaikkal.
Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter már a megfigyelési ügy kezdetén szólt az UD Zrt.-hez köthető árnyék-titkosszolgálatról, amely olyan rendőrségi, pénzügyőrségi és APEH-es kapcsolatrendszert épített ki, mely lehetővé tette, hogy ebben a körben bárkiről bármit megtudjanak. A sajtóban azóta megjelent hírek szerint az UD emberei hozzájuthattak és hozzá is jutottak a célszemélyeik telefonhívás-listáihoz, adóbevallásaihoz (bár ezt cáfolta az APEH elnöke), a bűnügyi nyilvántartóban róluk fellelhető adatokhoz. Azt is el tudták érni, hogy a számukra fontos személyek nevét írják be valamely folyamatban lévő ügyben a lehallgatandók közé.
Az UD Zrt. vezetői cáfolták, hogy magánnyomozásaikhoz törvénytelen eszközöket alkalmaztak volna. Nevük elhallgatását kérő rendőrségi forrásaink azonban állítják: találtak olyan dokumentumokat az UD Zrt. telephelyén és a vezetők otthonában tartott házkutatásokkor, amelyek jogszerűen nem kerülhettek a cég birtokába. Mivel a rendőrség számítógépes hálózata folyamatosan naplózza az adatkéréseket, s azt is, hogy ki és mely nyomozásokhoz kért információt a nyilvántartásokból, viszonylag könnyen tisztázható volt, hogy az UD Zrt.-nél lefoglalt anyagokat ki állította össze, mikor és (hivatalosan) milyen célból.
Úgy tudjuk, az APEH és a VPOP is keresi az UD Zrt.-vel együttműködő "vakondokat".
Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője tegnap nyílt levélben kérte fel Navracsics Tibort és Semjén Zsoltot, a KDNP, illetve a Fidesz frakcióvezetőjét arra, hogy vonják viszsza Demeter Ervint és Kövér Lászlót a parlament nemzetbiztonsági bizottságából, mert a két képviselővel kapcsolatban az érintettség gyanúja merült fel az UD Zrt. megfigyelési ügyében.
Sólyom László köztársasági elnök tegnap hivatalában, a Sándor-palotában fogadta Szilvásy Györgyöt és Simicskó Istvánt. A Köztársasági Elnöki Hivatal tájékoztatása szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli minisztert, illetve az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának KDNP-s elnökét azért hívta az államfő zártkörű megbeszélésekre, hogy tájékoztatást kapjon a nemzetbiztonsági szolgálatok működésének aktuális kérdéseiről. | Belföld: Vakondok a rendőrségnél? | Értesülésünk szerint az UD Vagyonvédelmi Zrt. ügyével öszszefüggésben két rendőrségi dolgozó ellen feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen az ORFK. A Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentéséhez mellékelt dokumentumok közül előkerült ugyanis néhány minden kétséget kizáróan a rendőrség által kezelt nyilvántartásokból származó irat. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a két feljelentett rendőrségi dolgozó hivatásos állományú rendőrként, köztisztviselőként vagy közalkalmazottként dolgozott-e a rendőrségen. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/lap-20081010-20081010a-30-2301 | 2008-10-10 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Letörték múlt csütörtök éjszaka a Margit-híd északi oldalán hat kőkeresztet. A BRFK rongálás vétség gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettesek ellen. A feltételezett elkövetőkről felvétel készült.
A II. kerületi rendőrök azt kérik, hogy aki a felvételen látható férfiakat felismeri, személyazonosságukkal, tartózkodási helyükkel vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban információval rendelkezik, akár névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést a nap 24 órájában elérhető, 06-80-555-111-es Telefontanú zöldszámán, illetve a 112-es, díjmentes segélyhívó számon. | Letörték a Margit-híd kőkeresztjeit, őket keresik | Három férfit keresnek. | [
""
] | 0 | https://24.hu/belfold/2023/08/28/letortek-a-margit-hid-kokeresztjeit-oket-keresik | 2023. 08. 28. 00:00:00 | true | 0 | 0 | null |
Több mint százhúsz járat törlésére kényszerült az Air Berlin légitársaság kedden, miután a pilóták szokatlanul magas számban jelentettek beteget, ami burkolt sztrájkot jelenthet – írja az MTI.
Egy sor repülőtérről, így Berlinből (Tegel), Düsseldorfból, Hamburgból és Kölnből sem szálltak fel az Air Berlin járatai. Főleg belföldi járatokat töröltek, de Mallorcára, Stockholmba és Zürichbe induló gépek is a földön maradtak. Az órák múlásával egyre emelkedett a törölt járatok száma, kedden a normál menetrend szerint összesen 750 járat indult volna. Kedden délelőtt mintegy kilencezer utast érintettek a járatkimaradások, őket az Air Berlin a Facebookon keresztül arra kérte, hogy maradjanak otthon, és várjanak a további jelzésekig.
Az Air Berlin, amely Németország második legnagyobb légitársaságaként nyolcezer munkavállalót foglalkoztat, augusztus 15-én jelentett csődöt, miután fő részvényese, az Etihad Airways úgy döntött, hogy nem támogatja tovább anyagilag a légitársaságot. A szövetségi kormány 150 millió eurós áthidaló kölcsönt bocsátott az Air Berlin rendelkezésére, hogy ne kelljen leállítani a működését. Ez a pénz három hónapra elegendő.
Az Air Berlin szeptember 15-ig adott határidőt potenciális befektetőinek, hogy megtegyék ajánlataikat, a társaságért többek között a Ryanair is bejelentkezett. A döntést pedig szeptember 21-én, három nappal a szövetségi parlamenti választások előtt hoznák meg. A dpa német hírügynökség úgy tudja, hogy a légitársaság 1500 pilótájából 200 jelentett beteget. A Bild című lap a pilóták lázadásáról beszélt, a pilóták inkább beteget jelentettek, semmint a fizetésük automatikus csökkenésével járó sztrájkot. | 120 járatot törölt kedden az Air Berlin | 120 járatot törölt kedden az Air Berlin - Rengeteg pilóta egyszerre beteget jelentett, ami burkolt sztrájkot jelenthet. 9000 utas járt pórul. | [
"sztrájk",
"betegszabadság",
"air berlin",
"törölt járat",
"légitársaság",
"gazdaság"
] | 0 | http://index.hu/gazdasag/2017/09/12/120_jaratot_torolt_kedden_az_air_berlin | 2017-09-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
"Semmi, csak egy szar hét péntekje" – válaszoltam mindenkinek, aki megkérdezte, hogy miért szórakozom olyan enerváltan a pénteki buliban. Mivel a furcsálló tekintetek miatt úgy éreztem, még valamit mondanom kell, gyorsan hozzátettem, hogy semmi baj, tök jó kicsit kiengedni a gőzt, de azért baromira várom már, hogy hazaérjek végre, aztán teátrálisan beszédüljek az ágyamba. Ahhoz képest, hogy a gondolataimban mennyire sürgettem a hazamenetelt, sikerült hajnalban hazavonszolnom magam, másnap pedig rettenetes másnappal ébredni.
A legtragikusabb az egészben, hogy még csak nem is ittam sokat, inkább csak rosszul játszottam ki a lapjaimat – írom ezt most nem kevés eufemizmussal. A másnap persze önmagában is borzasztó dolog, pláne ha még a bulikat követő ún. post-party depression nevű jelenséggel is párosul. Szóval ez a bűnbánó letargia a legrosszabb gondolatoknak tud megágyazni, amikor az ember erőtlenül vergődik a besötétített szobában, és még egy kávé lefőzése is olyan komoly rákészülést igényel, hogy ezekben a drámai percekben komolyan azt hiszi, nem fog sikerülni. És nemcsak az elkövetkezendő félórában, hanem nagyjából soha többé ebben az átkozott életben.
Aztán valami történt, ami nemcsak a napomat mentette meg, hanem egyúttal a hátralévő életemet is megváltoztatta. Szánalmas nyomoromban épp a telefonomat nyomogattam, arra készülve, hogy lemondjak minden aznapi programot, amikor szembejött velem a Munchies egyik cikke. A Vice kajás blogja egy új szubkultúráról írt, amelynek tagjai a zuhany alatt, anyaszült meztelenül fogyasztják a narancsot, és szentül hisznek abban, hogy ez valami egészen fantasztikus dolog. Akkora hülyeségnek hangzott az egész, hogy azonnal felkaptam a fejem. És szerencsére épp volt otthon narancs is.
A narancsos tusolás őrülete a Redditről indult nagyjából egy évvel ezelőtt, amikor egy PHOTON_BANDIT nevű felhasználó megosztotta élete talán legfontosabb tanítását. Nem egészen övé az érdem egyébként, hiszen ő is csak hallott a trükkről, méghozzá egy olaszországi táborban, még 2005-ben. “Akarod tudni, mi a legfelszabadítóbb, legérzékibb, legjobb dolog, amit valaha is átélhetsz?" – kérdezte tőle az egyik ifjúsági tanácsadó a nyári táborban. Egy ilyen kérdésre persze kizárólag igennel lehet felelni, így a tábori ismerős előbb visszakérdezett, aztán nekilendült az élmény részletezésének:
Ettél már valaha narancsot a zuhany alatt? Gondolj csak bele, a puszta kezeddel tépsz ketté egy friss és hideg narancsot, hagyod hogy a leve végigcsorogjon a testeden, és nem aggódsz azon, hogy később ragadni fogsz. Csak félbetéped, és úgy esel neki a fogaiddal, mint egy megvadult kannibál, aki már egy hete nem evett! Igen, ez a legérzékibb, legkegyetlenebb és legfelszabadítóbb dolog, ami egy férfival történhet.
Bár percekkel korábban még a létezés is fájt, a sorokat olvasva azonnal hiperizgatott lettem. Eszembe jutott, amikor életemben először ajándékoztak volna meg prosztatamasszázzsal, én viszont a heteroszexuális férfi büszkeségével (ami valójában inkább gyávaság) szégyenlősen utasítottam vissza az ajánlatot, aztán évekkel később olvastam a Vice egyik vonatkozó cikkét, ami szépen helyretette bennem a dolgokat, mégpedig hogy a prosztataorgazmus szexuális orientációtól függetlenül is szédületes élmény. (A Cool túra idevágó jelenete megvan, ugye?) Ugyanazt a kíváncsiságot éreztem ezúttal is, mint akkor, és feltámadva halottaimból a konyhába siettem, hogy megnézzem, maradt-e még azokból a narancsokból, amiket a múltkor anyám csomagolt a vitaminhiányos téli napokra.
És maradt, hála az égnek, úgyhogy gyorsan bevágtam őket a hűtőszekrénybe, majd előkészültem a megváltó tusoláshoz, ami egy ilyen nyomorult másnapon egyébként is rá fér mindenkire. Azt nem mondom, hogy először nem érzi magát hülyén az ember, ahogy egy szál ̶p̶ö̶c̶s̶b̶e̶n̶ semmiben az egyik kezével egy hideg narancsot szorongat, a másikkal pedig a víz hőmérsékletét ellenőrzi, de amint elindul az akció, minden kétségünk elillan.
Mi történik ezután?
A narancsevésben egyértelműen az a legrosszabb, hogy már rögtön a pucolásnál tiszta ragacs lesz mindenünk. Ez viszont a zuhany alatt semmilyen problémát nem okoz, hiszen a víz azonnal leöblít rólunk mindent. Képzeljük csak el, ahogy a meleg vízcseppek cirógatják a pucér testünket, miközben épp egy hideg narancsot falunk fel minden óvatoskodás nélkül. És nemcsak ez fantasztikus érzés, hanem maga a pucolás folyamata is, amihez csak egy tippet adhatok:
Ne legyünk szégyenlősek!
Bátran essünk neki a fogunkkal a gyümölcs héjának, úgysem lát senki, hiszen magunk vagyunk. Sőt, az egyik legjobb érzés az, ahogy vademberként köpködjük magunk elé a narancs héjának darabkáit. Semmiképp se zavartassunk magunkat, a zuhany után bőven elég lesz felszedni őket, és ne aggódjunk, mert tényleg nem csinál nagy koszt.
Fogalmam sincs, mi a narancsos zuhany titka, és hogy vajon van-e tudományos magyarázat arra, hogy miért ilyen fantasztikus érzés, azt viszont tudom, hogy nem működik akármivel. Még a kísérletező érámból maradt egy talán fucsának tűnő szokásom, ezért néha magammal viszek egy dobozos sört a tusoláshoz, és bár nem rossz móka zuhany közben sörözgetni, a közelében sem jár annak, amikor egy narancsot eszegetve tisztulunk meg éppen. Mert ez tényleg orgazmikus élmény, még azoknak is, akik valójában nem is szeretik annyira a narancsot. (Én például pont egy ilyen ember vagyok.)
Mi van, ha nincs otthon narancs?
Bár PHOTON_BANDIT azóta törölte a profilját, a jelenség köré szerveződő netes közösségnek fontos szabályai vannak. Szívesen fogadnak például fényképeket, szelfiket a narancsos élményekről, de a narancslében úszó nemi szervekre nem kíváncsiak. Pocakok, lábak és arcok jöhetnek, ám itt lép életbe a következő szabály: a csoportban mindenkit úgy kezelünk, ahogy szeretnénk, hogy minket is kezeljenek. Tehát nem teszünk kellemetlen megjegyzéseket egymás testalkatára, testszőrzetére, narancsbőrös combjára, stb., ezeket ugyanis törölni fogják. (A cikkben felhasznált képek egyébként a Redditről vannak, tehát nem az én fürdőm és nem az én testrészeim, amiket látnak.)
Szintén nagyon fontos, és ezt valamiért tök komolyan veszik: a grapefruit (citrancs) nem narancs! A csoport tagjai egyébként nem gyümölcsnácik (legfeljebb kicsit), a szabályzatban azt írják, hogy a narancs mellett mandarinnal, vérnaranccsal, sőt, klementinnel (ez ami a mandarin és a narancs keresztezéséből jött létre) is fotózkodhatunk, csak a grapefruitra nem kíváncsiak.
Tényleg jó ez?
Nagyon. Biztos lesznek huhogók, akik szerint valami gusztustalan netes hülyeség ez is, amit az unatkozó Y-generáció szabadított a világra, viszont a narancsos tusolásban tényleg az az egyik legjobb, hogy kiszakadhatunk az időből, és magunkat szinte ősembernek érezve csámcsoghatunk. Én pont ezért nem is javaslom a szelfizgetést, annyira nem illik a technológia az élményhez. Meg különben is tiszta víz és narancslé mindenünk.
Az új hóbortról egyébként a Munchies mellett beszámolt például a Mashable, a Buzzfeed, a The Verge, a Marie Claire és a Men's Health is, aminek köszönhetően a narancsos tusolás egyre több és több embert tesz boldoggá. Olvastam olyan véleményt is, amelynek a gazdája korábban sosem reggelizett, mert a reggeli rohanásban erre valahogy sosem maradt ideje, most viszont már legalább egy naranccsal a pocakjában indul el dolgozni minden nap, hiszen a tisztálkodásra sosem sajnálja az időt. Azt hiszem, akkor járunk a legjobban, ha úgy tekintünk erre az egészre, mint egy aprócska cheatre az élethez, vagy egy lifehackre, aminek köszönhetően több vitamint viszünk a szervezetünkbe. Ennél jobb úgysem nagyon történhet velünk zuhanyzás közben, gyümölcsöt enni pedig valószínűleg még sosem volt ennyire szórakoztató. | Ennél jobb úgysem történhet a zuhany alatt | Ennél jobb úgysem történhet a zuhany alatt - Evett már meztelenül narancsot tusolás közben, miközben a hideg gyümölcs leve a meleg vízcseppekkel együtt csorog végig a testén? Mi igen, és megváltoztatta az életünket. | [
"orange shower",
"narancs",
"zuhany",
"tusolás",
"tisztálkodás",
"kultúr",
"kedvenc"
] | 0 | https://index.hu/kultur/eletmod/2017/03/05/orange_shower_narancs_zuhany | 2017-03-05 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A Miniszterelnökség még 2016 júniusában írt ki nyílt eljárást közbeszerzési és jogi tanácsadásra vonatkozóan a Vidékfejlesztési Program (VP) és a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) keretében, EU-s pénzből megvalósuló tenderekhez kapcsolódóan. Akkor azt írtuk, hogy a pályázati „kritériumoknak vélhetően azok a cégek/ügyvédi irodák tudnak leginkább megfelelni, amelyek a korábbi hasonló közbeszerzéseken is nyertek, így nagy meglepetés nem várható.”
Nem is lett, az EU-s közbeszerzési értesítőben január 4-én megjelent tájékoztató szerint december elején szerződést kötöttek a nyertessel:
A megbízást az Ész-Ker Kft. és az SBGK Ügyvédi Iroda által alkotott VP 2016 Konzorcium nyerte nettó 1,87 milliárd forintos keretösszegű ajánlattal.
A tájékoztató szerint összesen négyen pályáztak a munkára, ám a másik három nevet nem tette közzé a Miniszterelnökség.
A nyertesek azonban már máskor is nyertek hatalmas összegű megbízásokat a Miniszterelnökségtől: júliusban KÖF 2016 Konzorcium néven 670 milliós tendert vittek el, májusban pedig KFF-2016 Konzorcium néven nyerték a Miniszterelnökség nettó 4,8 milliárd forintos tenderét.
Az Ész-Ker Kft. ezenkívül egyike azoknak, akik a 420 milliárd forintos építőipari tenderhez kapcsolódó tanácsadói megbízást szereztek tavasszal a Nemzeti Fejlesztési Programiroda által kiírt 5 milliárd forintos közbeszerzésen. A cég a többségi tulajdonosán, Kárpáti Péter Györgyön keresztül kapcsolatba hozható Garancsi Istvánnal és Tiborcz Istvánnal is.
Az SBGK Ügyvédi Iroda meghatározó szerepet betöltő egyik ügyvédje Bajkai István, aki a kormánypártok színeiben alpolgármester a VII. kerületben, valamint a Bibó Szakkollégiumba járt és a Fidesz alapító tagja.
A Fideszhez köthető konzorcium nyerte a Miniszterelnökség 670 milliós tanácsadói tenderét
1,8 milliárd forintért keres tanácsadókat a Miniszterelnökség
Megvannak a Miniszterelnökség 5 milliárdos tanácsadói tenderének nyertesei | Újabb milliárdos megbízást kaptak fideszközeli tanácsadók | Az Ész-Ker Kft. és az SBGK Ügyvédi Iroda 1,8 milliárd forintért fog tanácsokat adni a Miniszterelnökségnek két uniós programhoz kapcsolódó közbeszerzések | null | 1 | https://atlatszo.hu/kozugy/2017/01/04/ujabb-milliardos-megbizast-kaptak-a-fideszkozeli-tanacsadok/ | 2017-01-04 15:05:26 | true | null | null | atlatszo.hu |
2005.04.24. 17:02
2002 óta sok állami megbízást kapott az a Trendex Holding, amely egyik igazgatósági tagja a Gyurcsány-birodalom zászlóshajójának számító Altus Rt.-ben is felügyelő bizottsági tag – mutatott rá a cég székháza előtt tartott vasárnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter a Fidesz Tetthely sorozatának keretében.
Vasárnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter arról beszélt, hogy a Trendex Holding Rt. a kormányváltás óta komoly állami megbízásokat kap. „Több minisztérium mellet a Magyar Posta és az ÁPV Rt. is megrendelője ennek a cégnek. Leglelkesebb megrendelőnek az informatikai tárca (IHM), és külügyi tárca mutatkozik„ – mondta a politikus. A képviselő elmondta, hogy sajtóhírek szerint az IHM több mint 800 millió forintnyi megbízást adott ennek a cégnek, és a külügyi bizottság kormánypárti tagjai a telekommunikációs beszerzések ügyében mentesítették a Külügyminisztériumot a közbeszerzési kötelezettsége alól.
A politikus emlékeztetett: a Trendex kapta több, a külügyi tárca hatásköre alá tartozó külügyképviselet telekommunikációs rendszerének felügyeletét is. A képviselő szerint a közbeszerzés alóli mentesítés a külügyi bizottság számára arról szól, hogy a Külügyminisztérium teljes titkos adatállományára egy cég tehesse rá a kezét. „Ezt rendkívül aggályosnak tartjuk, nem vagyunk ebben partnerek. Ez ellen szavaztuk, és az elkövetkezendő időszakban is fel fogjuk emelni ellene a szavunkat” – hangsúlyozta. Szijjártó Péter szerint azért fontos beszélni ezekről, mert a Trendex Holding Rt. egyik igazgatósági tagja Antalóczi Zoltán egyben a Gyurcsány-birodalom zászlóshajójának számító Altus Rt.-nek is felügyelő bizottság tagja. „Az a polip, amelyik Gyurcsány Ferenc mögött kirajzolódik, úgy tűnik, hogy meglehetősen messzire elér. Úgy tűnik, hogy nagyon sok személyes átfedés és kapcsolat van a gazdasági és a politikai szféra irányában. Jogosnak tűnik az a helyzetelemzés, amely szerint Gyurcsány Ferenc az országot egy jól behatárolható, szűk érdekkör számára kívánja kisajátítani„ – mondta az ellenzéki politikus. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy a miniszterelnök másfél éve titkolózik, menekül a neki szegezett kérdések elől, de hétfőn Gyurcsány Ferencnek meg kell jelennie a parlamentben az azonnali kérdések óráján, és ott választ kell adni azokra a titkokra, amelyek másfél éve övezik az ő meggazdagodását.
Ismeretes: a Fidesz „Tetthely”-sorozatának keretében olyan helyeket mutat be, ahol olyan emberek dolgoznak, akik sokat köszönhetnek Gyurcsány Ferencnek, vagy akiknek Gyurcsány Ferenc sokat köszönhet – írja a fideszfrakcio.hu. A nagyobbik ellenzéki párt úgy határozza meg a sorozat célját, hogy felderítse az Apró-Gyurcsány érdekkör különböző kapcsolatait, és ezen kapcsolatok szerepét az állami pénzek vonatkozásában.
„Felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan, hogy Szijjártó Péter miért tartja fontosnak hétről hétre szajkózni ezerszer cáfolt hazugságait. Felkérjük Orbán Viktor magyarhangját Szijjártó Pétert, hogy hagyjon fel ezzel a fajta politikával” – reagált a fideszes politikus sajtótájékoztatóján elhangzottakra Szitka Péter (MSZP) az Országos Sajtószolgálathoz eljuttatott közleményében, hangoztatva: most széleskörű társadalmi összefogásra van szüksége a politikának, mert csak így lehet egy jobb Magyarországot csinálni. | Szijjártó: A Trendex Holding a Gyurcsány-polip újabb csápja | 2002 óta sok állami megbízást kapott az a Trendex Holding, amely egyik igazgatósági tagja a Gyurcsány-birodalom zászlóshajójának számító Altus Rt.-ben is felügyelő bizottsági tag – mutatott rá a cég székháza előtt tartott vasárnapi sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter a Fidesz Tetthely sorozatának keretében. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2005/04/szijjarto-a-trendex-holding-a-gyurcsany-polip-ujabb-csapja | 2005-04-24 00:00:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
Az MSZP egykori második emberével szemben még tavasszal indult büntetőeljárás, miután kiderült, Simon kétszáznegyvenmillió forint értékű eurót és dollárt helyezett el egy bécsi bankban, de ezt az összeget vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel. Az eljárás későbbi szakaszában fény derült arra is, a politikus hamis, személyes adatait tartalmazó bissau-guineai útlevéllel egy budapesti bankban is tárolt kétszázötvenezer eurót, továbbá hogy salzburgi, grazi és zürichi bankszámlái is voltak, amelyeken olykor egymillió eurót is elérő forgalmat bonyolított. Simon Mesterházy Attila korábbi pártelnöknek azt mondta, a saját pénzéről van szó. Simon viszont később az ügyészségen úgy nyilatkozott, ő csupán „vagyonkezelő” volt.
A főügyészségi szóvivő lapunknak arra a kérdésére, indítványozzák-e Simon Gábor esetében a szigorúbb kényszerintézkedést, azt mondta, erről majd a házi őrizet október 12-i határidejének lejárta előtt döntenek. | Simon Gábort újra kihallgatták | Bán Károly | null | 1 | https://www.magyarhirlap.hu/belfold/Simon_Gabort_ujra_kihallgattak | 2014-09-22 08:27:00 | true | null | null | Magyar Hírlap |
Donald Trump azt mondja, ő hozta vissza halottaiból a NASA-t
Ambiciózus tervei vannak Elon Musknak a SpaceX-szel kapcsolatban: a Mars Society alapítójával, Robert Zubrinnal beszélgetve elárulta, hogy már 2024-ben szeretné elküldeni a Starship űrhajót a Marsra rakománnyal együtt – írja a Futurism.
Musk szerint reális esély van arra, hogy az egyik következő alkalommal, amikor a Mars igazán közel jön a Földhöz, elindulhasson egy Starship hajó a vörös bolygó felé. Az űrhajóhoz egy komoly teherbírású rakétarendszer is készülni fog, ez a Super Heavy (leánykori nevén Big Fucking Rocket, vagyis Kibaszott Nagy Rakéta).
A Mars nagyjából 26 havonta mozog olyan közel a Földhöz, hogy költséghatékony legyen missziót indítani hozzá, 2024-ben is lesz egy ilyen ablak.
Idén nyáron is volt egy, amit az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Arab Emírségek ki is használt, a következő 2022-ben lesz, utána pedig már csak 2024-ben.
A tervek szerint a Starship még idén eléri tesztrepülésekkel a sztratoszférát, a következő egy-másfél évben pedig Föld körüli pályára áll majd.
Musk 2012-ben számolt be róla először, hogy egy olyan űrhajórendszert fejlesztenek, mellyel a Marsra juttatnának telepeseket. A projektből alakult ki utóbb a Starship, minden idők legnagyobb űrhajójának terve. Az űreszköz SN5 nevű prototípusát 2020. augusztus 4-én röptették meg, ez volt a szerkezet első ilyen tesztje. A SpaceX-nél bíznak benne, hogy az űrhajó 2021-re elkészül, és a NASA-nak is segíteni fog az újabb Holdra szállásban.
Főkép: Loren Elliott / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP | Négy év múlva már a Marsra készül Elon Musk | A következő utáni ablakot használná ki, először rakományt vinne. | [
"elon musk",
"spacex",
"starship",
"űrkutatás",
"mars",
"vörös bolygó"
] | 0 | https://24.hu/tudomany/2020/10/20/elon-musk-spacex-starship-mars-utazas-2024 | 2020-10-20 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
EU-szerte tavaly decemberben is Magyarország vásárolta a legdrágábban a vezetékes orosz gázt - számítottuk ki az Eurostat most frissített adatsorából. Eszerint, míg Magyarországra (nálunk bevett mértékegységekre átszámítva) köbméterenként 172 forintért érkezett a fűtőanyag, addig Szlovákiától 166, a csehektől 160, Bulgáriától 150, a litvánoktól pedig nem több mint 71 forintot kért Moszkva a fűtőanyagért. Bár 2022 nyarán Putyin, mondvacsinált indokokkal, elzárta az Ukrajna lerohanása ellen leginkább berzenkedő uniós tagok gázcsapját, többen - így például Magyarország - ma is kapnak orosz vezetékes gázt. (Igaz, néhányuk, például Ausztria, nem szolgáltat gázforgalmi adatot az EU statisztikai hivatalának.) Az Eurostat jelenleg hét ilyet tart nyilván. Rajtuk kívül, némi meglepetésre, hét EU-tagállamba, az oroszoktól, hajókon, cseppfolyósított formában szállított, LNG-nek nevezett földgáz is érkezik. (Görögországba mindkét típus eljut.)
Mindezek közül decemberben kimagaslóan a legtöbb, 835 millió köbméter, Magyarországra jutott el. A második legnagyobb, visszagázosítás után 465 millió köbméternek megfelelő mennyiséget, LNG-ként, a spanyolok vették az oroszoktól. Az összesített sorrend harmadik helyezettje Szlovákia: északi szomszédunk vezetéken 295 millió köbméter orosz gázt vett. Utána következnek a belgák 263 millió köbméternek megfelelő LNG-vel, illetve az olaszok 225 millió köbméter vezetékessel. A Bulgáriába érkező, jelképes, 20 millió köbméter annak tükrében kissé fura, hogy a balkáni állam ellátását 2022-ben Moszkva elvileg teljesen beszüntette. Bár a csehek ennyire nem vívták ki Putyin haragját, decemberben mégis csak 13 millió köbméterre tartottak igényt. A közép-európai állam tehát sikeresen váltott új beszállítókra. Mindezek fényében nyilvánvaló, hogy a hozzánk érkező mennyiség jelentősen meghaladta az évszaknak megfelelő igényeinket. Magyarországra decemberben több orosz gáz érkezett, mint az onnan csövön ellátott többi, nyilvántartott tagállamba összesen.
Az oroszok LNG-árai élesen cáfolják azt a kormányzati beállítást, miszerint a vezetékes gáz lenne a legolcsóbb. A cseppfolyós földgáz légnemű-köbméterre vetített árai ugyanis az olcsóbbak közé tartoznak. Igaz, mindkét halmazban akadnak kivételek. Míg az oroszok, a múlt év utolsó havában, ha csak másfélmillió köbméter erejéig is, de a legolcsóbban, vezetéken át, a litvánoknak mérték a fűtőanyagot, a legtöbbet - utóbbi több mint háromszorosát - éppenséggel a hollandok fizettek az orosz LNG-ért. Ez azt a - szintén főképp a kormányholdudvar által terjesztett - tévhitet cáfolja, miszerint nálunk csak drágább lehetne a fűtőanyag a sok gázszerződésben irányadóként tekintett hollandokénál. Az árak eloszlása mindazonáltal leginkább azt bizonyítja, hogy az oroszok, a kölcsönös háborús ellenérzések dacára, tényleges versenykörülményeknek kitéve, könnyűszerrel szabnak barátságosabb tarifát. Ellentétben Magyarországgal, amely, bár hatalmas áldozatok árán, de minden erejével igyekszik megtartani az ukrajnai agresszor jóindulatát, ezt Putyin a lehető legmagasabb vezetékes tarifával "díjazza".
Úgy ömlik Magyarországra a drága orosz gáz, mintha az Orbán-kormány tovább akarná értékesíteniAz oroszok nem engednek, Magyarországnak két év alatt több mint 500 milliárd forintos kárt okozott az Orbán-Putyin gázpaktumÖmlik be az orosz gáz Magyarországra, szeptemberben négy éve nem látott mennyiségű fűtőanyagot kaptunk Vlagyimir Putyintól | Miénk a legdrágább orosz gáz | A hét EU-tagország közül, amelyik még mindig Oroszországtól vásárol vezetéken érkető gázt, 2023 decemberében is Magyarország fizette a legtöbbet a fűtőanyagért. | null | 1 | https://nepszava.hu/3225949_mienk-a-legdragabb-orosz-gaz | 2024-02-20 19:58:00 | true | null | null | Népszava |
Varga Mihály augusztusban – Hadházy Ákosra célozgatva – arról számolt be, hogy már majdnem felépült Karcagon a sámándob, ami a 2015-ös milánói világkiállításon volt a magyar pavilon.
Elvileg hazahozták és újra felépítik a pénzügyminiszter városában, de „a faanyagot haza sem hozták, a vasváz pedig évekig rozsdásodott egy gyártelep udvarán. Így történhetett, hogy 2,6 milliárdért vállalták volna először a munkát, aztán lett 3,7 milliárd, most pedig nettó 4 milliárd forintnál tart az elhelyezés költsége” – írja Hadházy Ákos egy szerződésmódosításra hivatkozva, amivel Varga újabb 270 millió forintot adott a projektre. | A sámándobra már több mint 4 milliárd forint ment el | Újabb 270 milliót adott a karcagi sztyeppemúzeumra Varga Mihály. | null | 1 | https://444.hu/2023/09/30/a-samandobra-mar-tobb-mint-4-milliard-forint-ment-el | 2023-09-30 00:00:00 | true | null | null | 444 |
Budapest;Erzsébetváros;önkormányzati választások;VII. kerület;Vattamány Zsolt;
2014-10-06 07:07:00
Vattamány nem a helyiekért dolgozott
Iskolabezárás, a szociális juttatások megvágása, a fideszes haveroknak juttatott tanácsadói szerződések, ízléstelen haknik a kampányban - lényegében így foglalható össze Vattamány Zsolt erzsébetvárosi fideszes polgármester elmúlt négyéves teljesítménye.
Talán országos hírnevét is a legnagyobb bűnének köszönheti Vattamány Zsolt, aki könyörtelenül, a helyiek, a szakma és a közvélemény nyomásának sem engedve vezényelte le - a csökkenő gyermeklétszámra hivatkozva - a Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium 2011-es bezáratását. Emlékezetes: a VII. kerület egyik legfelkapottabb iskolájában minden évben túljelentkezéssel kellett számolni, így már a fideszes polgármester döntésekor világos volt, hogy az önkormányzat a korábbi szocialista-liberális erzsébetvárosi vezetés által 700 millió forintért felújított ingatlan "újrahasznosítása" miatt űzte ki a gyerekeket és tanáraikat az épületből. Noha az önkormányzat akkor azt állította, továbbra is oktatási funkciót szán az épületnek, azt tagadták, hogy a Fasori Református Kollégium kapná meg az ingatlant. Ám 2013 szeptemberében mégis a református kollégiumé lett húsz évre, csökkentett bérleti díjjal. A történet kísértetiesen beleillik Erzsébetváros elmúlt négy évébe. Nemcsak a Janikovszky ügyében terheli ugyanis hasonló felelősség a fideszes polgármestert, az általa vezetett VII. kerület számolatlanul szórta a közpénzeket a baráti cégekkel, fideszes pártfunkcionáriusokkal kötött szerződéskötésekkel, háttéralkukkal.
Azon kívül, hogy gitározik, nem sokat tudni Vattamány Zsoltról, aki saját honlapján található önéletrajzából nemcsak eredeti, bútorasztalos szakmáját felejtette ki, hanem azt is, hogy a Fideszbe már 1989-ben belépett, s rögtön ezután, 19 évesen a mai kormánypárt önkormányzati képviselője is lett Nyíregyházán. Ottani tevékenységéről, valamint az első helyhatósági ciklust követő tízéves "üresjáratról" sincs információ, Vattamány maga mindössze arról tesz említést honlapján: miután diplomát szerzett az ELTE-n, politológusként "az önkormányzatiság intézményrendszerének irányítási és szervezési problémáival, illetve választáskutatással" foglalkozott. Ám a polgármester valamiért hallgat a Fideszhez fűződő, '89-re nyúló kapcsolatáról, saját életrajzában ugyanis mindössze arról számol be: 2004 óta vesz részt a Fidesz erzsébetvárosi alapszervezetének munkájában.
De nemcsak ez az érdekesség a kormánypárt és Vattamány kapcsolatában: a Fidesz idén egyszer már lényegében kihátrált mögüle, mondván: nyerési esélyei bizonytalanok, mivel a VII. kerületet folyamatosan belharcok bénítják. Végül azonban a kormánypárt a jelenlegi polgármester újraindítása mellett döntött, bár a győzelmét a Fidesz berkein belül is megkérdőjelezik, sőt, sokan felrótták neki azt is, az elmúlt négy évben szinte semmilyen eredményt nem tudott felmutatni Erzsébetvárosban.
Vattamány mellett Deutsch Tamás volt kerületi Fidesz-elnök korteskedett, ami nem is csoda annak fényében, hogy 2012-ben kétmillió forintot szavazott meg Erzsébetváros kormánypárti többsége a Deutsch által elnökölt Hét Határ Egyesületnek, amely cserébe olyan "szolgáltatásokat" nyújtott a kerületnek, amely közhasznú céljai közt amúgy is szerepel. Ám Vattamány korántsem csak a Deutsch-féle egyesületre fordított közpénzeket.
Luxustanácsadók: vitatható kerületvezetés
Szinte nem telt el úgy hónap az elmúlt négy évben, hogy ne kerüljön nyilvánosságra a fideszes kerületvezetéséhez köthető, megkérdőjelezhető pénzügyi-gazdálkodási intézkedés, vagy különféle, jobbára fideszes pártfunkcionáriusokat "jutalmazó" vitatható szerződés. Már a Vattamány hatalomra kerülését követő hónapokban kiderült: hivatalba lépése után jelentősen megemelték a tanácsadói létszámkeretet, a gárdába pedig sok esetben volt fideszes önkormányzati képviselők is bekerültek.
2011-ben az önkormányzati testületből előző évben távozott Kovács Becskei Barbara cégével, a Bimage Kft.-vel például havi nettó 224 ezer forintra szerződött a fideszes önkormányzat; a feladat "kapcsolattartás a nem önkormányzati tulajdonú társasházakkal" volt. 2012-ben éppen a közbeszerzési értékhatár alatt, nettó 7,9 millió forintért bízott meg versenyeztetés nélkül a VII. kerületi önkormányzat egy, a szakmában ismeretlen debreceni céget a városrész szociális térképének elkészítésével. Az Independent Research Group Kft. vezetője és egyben tulajdonosa az a Beke Sándor, aki a VIII. kerületet vezető fideszes Kocsis Máté kampányfőnöke volt, illetve a Fidesz - végül vesztes - polgármesterjelöltjét is segítette 2010-ben Gödöllőn.
Az ilyen, s ehhez hasonló szerződéskötések általában teljes titokban zajlottak, az erzsébetvárosi gazdálkodásra rálátni kívánó ellenzéki képviselők közérdekű adatigényléseit pedig rendre, fals indokkal utasította el a kerületvezetés. De Vattamány és emberei más módon is korlátozta az erzsébetvárosi döntések átláthatóságát, ahogy a helyiek tájékoztatását is. Rendre akadályozta például az ellenzéki képviselők munkáját, szűkítette lehetőségeiket - legtöbbször az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának módosításával a testületi ülésekre vonatkozóan. Ez a folyamat már a Fidesz 2010-es önkormányzati választási győzelme után elkezdődött azzal, hogy a helyi tévében megszűnt az élő adás, a testületi üléseket sem közvetítik, az ellenzékiek pedig nem szólalhatnak meg.
A kerület eközben havi 14,8 millió forint közpénzt költ a helyi médiára, sőt, miközben Erzsébetváros 16 milliárd forintos éves költségvetéséből a fideszes vezetés nem kívánt az itt élő rászorulók számára rezsitámogatást nyújtani, s más szociális juttatásokat is megvágott, az önkormányzati újságért és televízióért felelős Erzsébetvárosi Média Nonprofit Kft. 151,2 milliós büdzséjét tavaly év közben 177,6 millióra növelte. De bőkezűen támogatta közpénzből Erzsébetváros a jobboldali médiabirodalmat is: a kerület 2011-ben például csaknem tízmillió forintot juttatott az Orbán Viktorral baráti-rokoni kapcsolatban álló milliárdos Vitézy Tamás érdekeltségébe tartozó Helyi Témának, majd megszavazott ötmilliót a Heti Válasznak is. Sőt, a Borókai Gábor főszerkesztette hetilap összesen 3,63 millió forinthoz jutott Vattamányéktól 2013-ban, míg a Vitézy-érdekeltség Helyi Téma 6,96 milliót kasszírozott tavaly.
A stílus maga a Fidesz
Ilyen tevékenységgel nem is csoda, ha a helyi Fidesz, élén Vattamánnyal pénzt és energiát nem kímélve, a jó erkölcs és a józan ész mellőzésével kampányol a kerületben. Miután erzsébetvárosi fejlesztésekről, megújult közterekről és beruházásokról nem tudnak beszámolni, a helyiek "lekenyerezésével" próbálkoznak. Pénteken került például nyilvánosságra az a kerületi kampányfilm, amely hozzájárulás nélkül használja fel mit sem sejtő emberek arcmását. A járókelőket a Madách téren kamerázta le a kormánypárt, amikor egy nem túl eredeti produkciót adott elő egy szimfonikus zenekar. A járókelők arcmását nagyvonalúan - és törvénysértő módon engedély nélkül - felhasználó videóban egy valamit azért csak kitakartak: a demokratikus ellenzék jelöltjének Madách téri plakátját.
A múlt héten is több helyen 7 forintért árultak tejet Erzsébetvárosban. A tejeskocsi "véletlenül" két fideszes kampánypult és Vattamány plakátjai közé parkolt le, a flakonokon pedig "szeretettel Fidesz" matrica volt. Az árus állította, ez nem a kampány része, csak szeretnék a fővárosiakkal megismertetni a friss vidéki tejet, aminek árát a kormány támogatta.
Szeptember elején botrányos címlappal jelentkezett a VII. kerületi önkormányzat lapja, az Erzsébetváros. A nem éppen tűéles felvételen maga Vattamány pózolt: a polgármester ajándék tankönyvcsomaggal köszöntötte az új tanévet, s egy copfos kislányt. A hónap közepén álláskereső nőket segítő szociális szalon nyílt a kerületben, az avatáson pedig Vattamány elárulta azt is, a jól időzített nőbarát irodára 6 millió forintot költött az önkormányzat. De néhány hete a kerületben haknizott a Fásy Mulató is, az ingyenes koncertet pedig gitárjátékával Vattamány is "megtisztelte". Az Almássy téren narancs színű lufikat osztottak, többen a polgármester nevével ellátott, narancsszín dzsekiben sétálgattak, a kerítésen kívül Fidesz-pultok mellett állók igyekeztek az érkezőkkel beszélgetni. Fásy Ádám, a produkció gazdája maga is elismerte, ő a Fidesznek segít a kampányban. Ám Vattamány közölte, hogy őt csak gitárosként hívták meg és Fásy saját elhatározásából érkezett a VII. kerületbe. | Vattamány nem a helyiekért dolgozott | Iskolabezárás, a szociális juttatások megvágása, a fideszes haveroknak juttatott tanácsadói szerződések, ízléstelen haknik a kampányban - lényegében így foglalható össze Vattamány Zsolt erzsébetvárosi fideszes polgármester elmúlt négyéves teljesítménye. | null | 1 | https://nepszava.hu/1035453_vattamany-nem-a-helyiekert-dolgozott | 2014-10-06 14:41:00 | true | null | null | Népszava |
A távolugrásban győztes Ekler Luca kedden ezüstérmet nyert 100 méteren a T38-as kategóriában a Dubajban zajló paraatlétikai világbajnokságon - írja az MTI.
A Magyar Paralimpiai Bizottság tájékoztatása szerint Ekler kiváló futással, 12,89 másodperces egyéni csúccsal ért célba a második helyen, a 12,38-as világcsúccsal győztes brit Sophie Hahn mögött.
Szalma László tanítványa, aki szerdán 200 méteren is rajthoz áll, távolugrásban szombaton szerzett világbajnoki címet 5,31 méterrel.
A küldöttségnek nem ő az egyedüli érmese, mivel Biacsi Ilona a T20-as kategória 1500 méteres viadalán harmadik lett. Ekler, Biacsi Ilona és utóbbi testvére, az 1500 méteren negyedik Bernadett dohai eredményével kvótát szerzett a jövő évi, tokiói paralimpiára. | Ekler Luca második lett 100 méteres futásban a paraatlétikai világbajnokságon | Ekler Luca második lett 100 méteres futásban a paraatlétikai világbajnokságon - Egy századdal maradt le a világcsúcstól. A szombati arany után újabb érmet szerzett. | [
"ekler luca",
"para-atlétikai világbajnokság",
"futás",
"parasport",
"sport"
] | 0 | https://index.hu/sport/2019/11/12/ekler_luca_para-atletikai_vilagbajnoksag_futas_ezustermet_szerzett | 2019-11-12 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
Idén a legjobb filmnek járó Oscar-díjat elnyerő Barry Jenkins sikerkönyvből készít miniszériát.
Ha nincs az Oscar-baki, szem nem marad szárazon
Mindenki emlékeibe örökre bevésődött az idei Oscar-gála filmtörténelmet íróan nagy égése, amikor a legjobb filmnek járó díjat véletlen először a Kaliforniai álomnak adták oda, csakhogy utána kiderüljön, hogy valójában a Holdfény című kis költségvetésű dráma nyert.
Barry Jenkins rendező második nagyjátékfilmje egy szegénynegyedi homoszexuális fekete srác életét dolgozza fel három fejezetben (gyerekkor, tinédzserévek, felnőttkor). A szívszorító történet Oscar-győzelme filmtörténeti pillanat, ugyanis a Holdfény az első olyan legjobb film díjas alkotás, amelynek teljes szereplőgárdája afroamerikai.
Jenkins a legjobb adaptált forgatókönyvért is megkapta az Oscar-díjat, és legújabb projektje szintén egy adaptáció lesz: egy rabszolgáról szóló könyvből készít mini-sorozatot.
Colson Whitehead Nemzetközi Könyvdíjat nyert regényét, a The Underground Railroad című művét az Amazon forgalmazásában. adaptálja Jenkins. A regény egy Georgia állambeli afrikai rabszolganőről, Coráról szól, aki Caesar nevű barátjával együtt elszökik az ültetvényről. A földalatti vasútvonalon keresztül menekülő szökött rabszolgákról szóló regényt számtalan kritikus méltatta, köszönhetően a polgárháború előtti időkben élő feketék helyzetének hiteles ábrázolása miatt.
Whitehead műve rajta volt Obama és Oprah könyvajánló listáján is, emellett a rendező Jenkins és méltatta a könyvet:
Formabontó alkotás, tiszteli a történelmünket, amelyet gondolatébresztő és eredeti módon dolgoz fel.
Egyelőre nem lehet tudni a sorozat premierdátumát, mindenesetre kíváncsian várjuk, hogy az innovatív filmrendezőnek sikerül-e meglépnie a saját maga által felállított magas lécet. | Az Oscar-díjas Holdfény rendezője díjeső-gyanús sorozatot forgat | Idén a legjobb filmnek járó Oscar-díjat elnyerő Barry Jenkins sikerkönyvből készít miniszériát. | [
"könyv",
"colson whitehead",
"oscar-baki",
"barry jenkins",
"holdfény",
"the underground railroad",
"adaptáció",
"amazon",
"sorozat"
] | 0 | https://24.hu/kultura/2017/03/29/az-oscar-dijas-holdfeny-rendezoje-dijeso-gyanus-sorozatot-forgat | 2017-03-29 00:00:00 | false | 0 | 0 | null |
A lakók alapvetően nem félnek ettől. "Legalább lesz valami" – mondja egy idős asszony. Merthogy az iskola bezárt, a gyógyszerész épp le akarja húzni a rolót, a fiatalok nagy része elment, aki maradt, az is a közeli Egerbe jár dolgozni. Vagy Budapestre, ahonnan hétvégente jár haza. Szombat esténként csak a kocsmában van élet. Pedig régebben a bányató is sok embert vonzott, volt ott büfé, fiatalok ugráltak a vízbe, ám manapság a nyári napokon is csak néhányan mennek le fürdeni – adnak rögtönzött helyzetképet Egerbakta lakói. | Már a Budapest-Belgrád projektre vásárolhatott bányát az Orbán-családdal üzletelő cég | A Magyarország legjobb kövét adó bányát egy fiatal, de jó kapcsolatokkal bíró cég szerezte meg, amelynek partnerei közt Orbán Győző is felbukkant, és idővel Mészáros Lőrinc beszállítója lehet. | null | 1 | https://hvg.hu/360/201947__egerbaktai_banya__budapestbelgrad_vasutvonal__alapozas__ko_kovon | 2019-11-25 14:31:00 | true | null | null | HVG360 |
„A bátonyterenyei régió ipari és kereskedelmi tevékenysége rohamosan fejlődik, így szükség lehet egy olyan helyre, ahol vasúti-közúti rakodót fejlesztenének, ráadásul közel van a határ és mindent csak nem lehet a 21-es számú főúton szállítani” – így indokolta 2013-as pályázatában a ma már Ökogroup Zrt. néven működő Ökoenergia Hasznosító Beruházó Kft. azt, hogy a Nógrád megyei Bátonyterenyén miért érdemes építeni egy intermodális logisztikai központot. Csakhogy a projekttel több probléma is akad – ezekre Hadházy Ákos (LMP) hívta fel a figyelmet csütörtöki Korrupcióinfóján.
A cég meggyőzte a magyar államot, hiszen a projektre 837 millió forint uniós támogatást kaptak a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból (GOP). Az összesen 1,67 milliárd forint értékű beruházás során – az eredeti tervek szerint – fejlesztették volna az iparvágányt, kialakítottak volna egy oldalrakodóval egybeépített, daruzott raktárcsarnokot, egy burkolt rakodóteret, de épült volna iroda, szociális épület és porta is. A 21-es számú főúttól alig egy kilométerre megálmodott logisztikai központot kezdetben napi 500 tonna áru átrakodására tervezték, azonban ebből máig szinte semmi sem valósult meg: nincs kiépítve rakodóterület, de raktárnak sem látni nyomát. Mindez azért furcsa, mert az EU-s támogatást – legalábbis papíron – már felvette az Ökogroup, a hivatalos dokumentumok szerint a pénzzel elszámoltak, a projektet pedig teljesítettnek minősítette a GOP-s forrásokat kezelő Nemzetgazdasági Minisztérium.
Ezt több mint 800 millió forintért?
A számos kérdést felvető történettel kapcsolatban Hadházy Ákos elmondta, hogy a 2013 augusztusában benyújtott pályázatban még 2014-es befejezéssel kalkulált az Ökogroup elődje, de a tervezési és engedélyeztetési eljárás elhúzódása miatt végül 2015-ben kezdték el a kivitelezést, miközben a mai napig csak a tereprendezésig jutottak. Az LMP antikorrupciós szóvivője úgy tudja: időközben a beruházók – a hatóságok által már majdnem minden elemében elfogadott – terveket készítő irodával közölték, hogy szerintük a tervek rosszak, és nem azok alapján dolgoznak tovább. A tervezési díj jelentős részét ki sem fizették, újraterveztették a komplexumot, amely műszaki tartalma jóval csekélyebb lett annál, mint amelyre a támogatást elnyerték: az új változatban már nincsenek akkora rakodóterületek, hiányzik néhány daru is, és már nem intermodális logisztikai központról van szó, hanem csupán egy összeszerelő műhelyről.
Hadházy állítja: az Ökogroup Zrt. az új tervekre a mai napig sem szerzett be minden, a beruházáshoz szükséges engedélyt, így aztán végképp érthetetlen, hogy a meg sem épült logisztikai központra felvett pénzzel hogyan tudtak elszámolni. A kifizetés előtt minden bizonnyal nem volt helyszíni ellenőrzés, és a leadott iratokat sem a valós tartalmuk alapján ellenőrizhették a minisztériumban, hiszen a néhány tízmilliós tereprendezésből nem lehetett jogszerűen 837 millió forintos költséget kihozni.
Azt, hogy valami nincs rendben a beruházással, a pórul járt tervezők a közelmúltban többször is jelezték a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de a tárca legutóbb idén januárban azt írta, hogy a pályázathoz kapcsolódó „szabálytalansági eljárást nem történt szabálytalanság megállapítással lezárta”. Végül a terveket készítő cég beperelte az Ökogroup Zrt.-t, a nyomozás jelenleg folyik, de Hadházy Ákos arról is tud, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is értesült már a szabálytalannak tűnő eljárásról. „Ha nem a saját szememmel látom, nehezen hittem volna el ezt a történetet, amely kapcsán két dologra tudok gondolni: vagy valaki eltüntette a kész beruházást a vasúti megállóval, a rakodóval és a raktárral együtt, vagy nem is építették meg, és úgy fizette ki a minisztérium a horribilis összegű támogatást. Nem tudom, melyik a hihetetlenebb” – mondta Hadházy. | Korrupcióinfó: "Eltűnt" egy uniós százmilliókból készült logisztikai központ Nógrádban! | De inkább meg sem épült. Az NGM mindezt mégsem veszi tudomásul, miután kifizetett 837 millió forint támogatást egy olyan cégnek, amely még a tereprendezést sem fejezte be. | null | 1 | https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/korrupcioinfo-eltunt-egy-unios-szazmilliokbol-keszult-logisztikai-kozpont-nogradban-99483 | 2016-05-26 00:00:00 | true | null | null | Magyar Narancs |
Nemzetközi korrupciós botrányba keveredett a magyar állam tulajdonában lévő Volánbusz Zrt. Az amerikai hatóságok szerint a Daimler kenőpénz juttatásával igyekezett elősegíteni számos országban, köztük hazánkban is a Mercedes autóbuszok állami megrendeléseit. Lapunk értesülései szerint a 2005 tavaszán lebonyolított buszbeszerzésitender-felhívás egyetlen országos napilapban jelent meg, és rendkívül rövid határidőt szabott meg a pályázók számára. Informátorunk szerint a felhívás megjelenésétől számított hatodik napon már alá is írták az adásvételi szerződést a harminckét Mercedes gyártmányú buszról. Az akkor érvényes közbeszerzési szabályozás ezt lehetővé tette ugyan, de nyilvánvaló, hogy olyan cégnek, amelyik nem rendelkezett előzetes információval az ügyletről, esélye sem volt beszállni a versenybe – mondta lapunknak a piacot jól ismerő szakember.
Hogy kik lehettek azok a kormányilletékesek, akik részesültek a kenőpénzből, arról lapunk nem rendelkezik konkrét információval. Annyi biztos, hogy a kormányfőt Gyurcsány Ferencnek, a Volán-társaságokat felügyelő szakminisztert Kóka Jánosnak, államtitkárait Felsmann Balázsnak és Garamhegyi Ábelnek hívták. | Korrupciós vád Amerikából | Több mint háromszázezer eurót fizetett a Daimler magyar kormányilletékeseknek 2005-ben, hogy a Volánbusz tenderén a Mercedes nyerjen – derült ki az amerikai igazságügyi minisztérium adataiból. Az érintett magyar kormány feje Gyurcsány Ferenc, gazdasági minisztere Kóka János volt. A Volánbusz az úgymond rövid határidővel magyarázza, annak idején miért csak hat napot hagyott a pályázatok beadására. | null | 1 | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2010/04/korrupcios-vad-amerikabol | 2010-03-25 14:45:00 | true | null | null | Magyar Nemzet (MNO) |
2022. március 21. – 09:32
A T-Systems székháza a Könyves Kálmán körúton – Fotó: Jászai Csaba / MTI / Bizományosi
2512
Ha kimaradsz a rendszerből, tiszta maradsz, csak éppen megrekedsz a kisebb informatikai megbízásoknál, a lakossági és a kisvállalati ügyfeleknél. Ha a nagyok között szeretnél focizni, akkor benne kell lenni a korrupciós mechanizmusokban, vagy legalábbis cinkosan félre kell nézni, állítják szereplők. Miért és hogyan működhetett a hatalmas szigetszentmiklósi számlagyár ennyire kiterjedten?
Hatalmas költségvetési károkat okozó, rendkívül kiterjedt számlagyárat leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Mint arról a Telex is részletes cikkben számolt be, ez az az ügy, amelyben 2021. június 15-én nyomozók jelentek meg olyan jól ismert hazai informatikai cégeknél is, mint
a T-Systems Magyarország Zrt.,
a 4iG Nyrt.,
az állami Antenna Hungária Zrt.,
a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft.
A 444.hu alapos cikksorozatban is bemutatott részleteket a számlagyár működéséről, például itt és itt.
Mi ezúttal a cikkben érintett vállalkozások több munkatársával, exmunkatársával folytatott háttérbeszélgetések segítségével igyekeztünk megérteni, hogy miként élik meg diplomás, a saját szakmájukban elismert, nagy tudású szakemberek, informatikusok, cégvezetők, hogy a legkomolyabb hazai infokommunikációs projektek közben primitív korrupciós mechanizmusokba keverednek, arra kényszerülnek, hogy a vállalkozói láncokba „gagyi” számlagyárakat is bevegyenek. Mint hallottuk:
„Ez valóban rémes, akárki nyeri április 3-án a parlamenti választásokat Magyarországon, ezen változtatni kell, mert mind mértékében, mind gyakorlatában az informatika ma már ugyanolyan fertőzött lett, mint az erről eddig ismert iparágak, például az építőipar.”
Jól meg vagyunk fizetve
Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Ez a kérdés a korrupció mentén is felvethető.
Vagyis, aki bérből és fizetésből élő állami, önkormányzati tisztviselő, vagy egy közösségi, de akár magáncégnél informatikai vezető, ő vajon megszédül, amikor egy informatikai beruházásnál milliárdokról dönt, és ő várja el a korrupciót?
Vagy a szállítók próbálnak így piacon maradni, versenyelőnyhöz jutni, egy-egy magánszemély megkenésével hosszú távú szállítási, üzemeltetési munkát szerezni?
Akárhogy is kezdődött, ma egy hazai informatikai vezető megélésében a logikai lánc valahogy úgy indul, hogy a magyar hátterű, de főleg a multinacionális informatikai cégek vezetői nagyon jól meg vannak fizetve,
„magas a fizetésem, van bónuszom, jár a céges autó, a céges telefon, a céges minden”.
Csakhogy a cégvezetők bekerülnek egy elvárási spirálba is, növelni kell a forgalmat, el kell érni a tervet, meg kell haladni a korábbi év nyereségét. De ehhez, mivel a hazai informatikai feladatok döntő részben közösségi finanszírozásúak, olyan dolgokban is részt kell venniük a szállítóknak, amit amúgy nem szeretnének. Ez nyíltabban azt jelenti, hogy bizonyos ügyleteket korrupciós folyamatokkal, tiltott keretrendszerén belül kell végigcsinálni.
Ha az olyan egyszerű lenne…
Csak közben a korrupció lebonyolítása ma már egyáltalán nem olyan egyszerű. Ennek is sok oka van:
A legnevesebb vállalatok sokszor magas transzparenciát megkövetelő, tőzsdén jegyzett cégek. Ha nem is a mostani számlagyáras esetre gondolunk, emlékezhetünk, hogy korábban volt ilyen története a fekete kasszát működtető Siemensnek, a balkáni ügyekbe keveredő Deutsche Telekomnak, de a magyar állami megrendelések kapcsán a Microsoftnak is.
Ha esetleg nem is tőzsdei kibocsátóról van szó, a legnagyobb informatikai és távközlési cégeket, illetve az ilyen projekteket a média mindig intenzíven követi.
Az adóhivatal eszközrendszere is rengeteget fejlődött, a NAV „mindent lát”, mivel az adóhivatal sok pénzt tud megfogni a költségvetésnek, kiváló szakemberek és fejlett informatikai rendszerek, automatizmusok szűrik ki a fiktív számlázást, az adócsalást, a nem életszerű gazdasági kapcsolatokat.
De emellett is mindenhol villog egy figyelmeztető lámpa, elég lehet egy olyan jóérzésű munkatárs, vagy egy korrupcióellenes civil, aki meri használni a névtelen bejelentővonalakat, fejlődött az az infrastruktúra, amivel, ha bárkinek a tudomására jut a korrupció, arról jelzést adhat.
Aranyat ér, ha van egy szisztéma
A fenti ellenőrzési mechanizmusok miatt azoknak a vállalkozásoknak, amelyek üzlethez is szeretnének jutni, de az oly értékes reputációjukat sem szeretnék lerombolni, nagyon sokat ér, ha valaki kívülre helyezi, eltávolítja a korrupciós mechanizmusokat a cégtől. Az időről időre felbukkanó óriási számlagyárak (a szolnoki, a sülysápi, most a szigetszentmiklósi központtal működő) híre hamar elterjed, igény van rájuk, és hirtelen nagyon sokan kezdik használni őket, óriási, milliárdos forgalom alakul ki, ami azonnal a lebukás kockázatát is elkezdi növelni.
Ahogy egy forrásunk mondja,
„egy ilyen bulit az egytollú indián nem tud megcsinálni”.
Vagyis a számlagyáraknak a szervezők, az elkövetők szempontjából van egy súlyos büntetőjogi minősítési következményük, ezek mindig folytatólagos, több ember együttműködésén alapuló szisztémák, vagyis a költségvetési csalást az elkövetők bűnszervezetben vagy bűnszövetségben követik el.
Erről itt olvasható dr. Szép Árpád Olivér ügyvéd leírása, de kiemelhető, hogy a bűnszervezet:
három vagy több személyből álló,
hosszabb időre,
hierarchikusan szervezett,
konspiratívan működő csoport,
amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények (legalább két ilyen bűncselekmény) elkövetése.
Ezek a feltételek egy nagyobb költségvetési csalás elkövetésére alapuló számlagyárnál jóformán alapkövetelmények.
Hogy épül fel?
De most ne a számlagyárakban alul dolgozó kis halakkal foglalkozzunk, hanem nézzük meg azt, hogy miképpen épül fel a nagy informatikai megrendeléseknél a korrupciós lánc.
Munka van. A kilencvenes évektől a rendkívül elmaradott magyar állami és vállalati szférában szinte mindenhol ki kellett alakítani a vállalatirányítási rendszereket, pénzügyi, könyvelési, HR-es modult kellett kiépíteni, de a modernizáció, a digitalizáció azóta is kiemelt cél. Ha eljön egy nagy informatikai feladat, előbb-utóbb majd nyer egy olyan fővállalkozó, aki alvállalkozók bevonásával elvégzi a feladatot. Nézzünk meg a szakemberek elmesélése szerint egy jellemző feladat-megosztási láncot, ha a projektben korrupciós elem is van.
A szállítói oldal tetején áll a fővállalkozó, a licenctulajdonos, a „validátor”, ő hitelesíti az egész folyamatot, ő maga ugyanis nagy, nemzetközi cég, jó adózó. Minden munkatárs legálisan dolgozik, van megfelelő compliance osztály, bejelentő vonal, a cég sokat beszél a tiszta működésről. Valójában persze csak outsourcingolja, letolja a korrupciót, mert az is korrupciónak számít, ha egy cég tud arról, és diszkréten elnéz felette. A fővállalkozó mindenesetre nagyon magas áron dolgozik, elad licencet, bizonyos munkákra talán még tanácsadót is delegál.
A második vonalban még mindig erős, de már inkább magyar cégek dolgoznak. Ezeket a visszatérő partnereket a fővállalkozó bevizsgálja, ők a szakterület specialistái, sokat dolgoznak, sok emberórát is adnak, értenek a feladathoz, és ha lehet, távol tartják magukat a közvetlen korrupciótól.
A harmadik, negyedik körben vannak a takarítócégek, a reklámcégek, illetve azok az informatikai cégek, amelyek vagy üresek (nincs is szakemberük), vagy valójában szakmailag gyengék, de vállalnak feladatokat, azért számláznak, és abból olykor korrupciós kifizetéseket is menedzselnek. A probléma csak az, hogy a rendszer ki van zsigerelve, mindenki leveszi a hasznát, kéri listaárát, a munkadíját, a valóban elvégzett munka ellenértékét a megfelelő nyereséggel, így az utolsó kör sokszor csak abból él, abból korrumpál, ha azt a bizonyos 27 százalékos forgalmi adót is megdézsmálja, vagyis adót csal. Ehhez azonban kell még egy szereplő.
Végül vannak a láncban a „hülyegyerekek” (elnézést a kifejezésért, de tényleg így hallottuk), ezek azok a kalandorok, akik előbb-utóbb mindig megbuknak, 1-2, jobb esetben 3-4, legjobb esetben 5 év után. Ők olyan gátlások nélküli emberek, akik nyíltan „pénzeznek”, akik kapcsolatot ápolnak a számlagyárakkal. Vagy adrenalinfüggők, vagy azt hiszik, hogy ők majd okosabbak lesznek a többieknél, esetleg olyan emberek, akiknek megér pár év „királyság” (gyors és könnyű pénz, sportautó, tengerentúli utazások, csajozás) egy súlyos börtönbüntetést is, de akik a rendszer közepén vannak, és valamiért fétisszerűen vonzódnak a parkolókhoz, ahol milliós készpénzkötegeket adnak át zacskókban.
Miért viszi el egyedül?
A „hülyegyerek” maga is egy bizonyos szintig áldozat, mert ugyan szinte nyíltan bűnöző, még ha egy furcsa kódnyelven úgy beszél, mintha valami hasznos vagy legalábbis kötelező feladatot látna el. Annyiban azonban áldozat, hogy a rendszerek bukása után jellemzően ő viszi el a balhét.
Pedig arról, hogy a rendszerben
van alkotmányos költség,
van gépzsír,
hogy komoly emberek Signalon (mobilapplikáció, kommunikációra) olyanokat kérdeznek, hogy „hanyas a lábad, ötvenes?”,
mindenki tud, ezt a szervezetek legtöbb szintje valamiképpen sejti, akár látja is, de van egy közös megértés is erről.
„Ez így működik, de valamiből haza kell vinni a fizetést, ha lehet, mi maradjunk tiszták, de a cégünk nem a rendszer megváltoztatásán ügyködik, hanem azon, hogy reputációvesztés nélkül ellavírozzon ebben a posványban.”
Mi van, ha borul?
Na de mi van, ha borul minden? A szervezők ugyanis nem szégyenlősek, mindenki ismeri őket, két-három menő budai kávézóban és étteremben tárgyalnak, vallják, hogy az informatikában látszani is kell.
A résztvevőkben él egy bizalom, hogy tőlük ez az egész távol van, valamivel fogható a „hülyegyerek töke”, nem márt be másokat. Ez néha bejön, tényleg volt olyan az elmúlt években, aki még időben külföldre szökött, szomorúbb eset volt, amikor mást, így egy híres egykori focistát meggyilkoltak, más pedig annyira lelkes volt, hogy bevonta az „adóoptimalizációs rendszerébe” a saját családtagjait is, és azzal lehetett fogni, hogy
„ha elviszed egyedül, akkor a fiad, vagy az édesanyád nem fog ülni”.
A nagy projektek gazdái pedig nem hibáznak, hozzájuk nem lehet berohangálni táskákkal, sok az áttétel, a védelmi vonal, a külföldi találkozó. A nagy cégek is profik, gyorsan reagálnak (lásd Microsoft-ügy, Deutsche Telekom), ha kirobban egy korrupciós botrány, azonnal fizetnek, ha kell, azonnal elengedik a vezetőiket, csak reputációba hasító botrány ne alakuljon ki.
Komoly hátrány ez Magyarországnak
Vannak azonban a közvetlenül beboruló embereken, cégeken kívül járulékos veszteségek is. Néha elhasal egy-egy projekt, ami önmagában is kudarc, de emellett ilyenkor borul a korábbi matek is.
Nagyon nehéz kezelni a „behivatkozókat”, vagyis azokat a rendszeresen felbukkanó haszonlesőket, akik valamire vagy valakire hivatkozva nyújtják a markukat, és nagyon komoly ismeret kell ahhoz, hogy a cégek megállapítsák, hogy csak egy kóklerről van szó, vagy „komoly emberről”, aki valóban képes megakadályozni egy-egy projektet.
„Én nem azon csodálkoztam mostanában, hogy ilyen van, inkább azon, hogy ez mennyire elfajult, ez sokszor már az uniós forrásokat is veszélyezteti. Egyszerűen nem tartható, hogy a korrupció ma már nem a versenyhelyzetet javítja, hanem sokaknál alapelvárás.”
Hallottunk olyat, hogy van betyárbecsület, az összekacsintás megvan,
„holló a hollónak nem vájja ki a szemét, mi is eljárunk egy másik cég korrupcióval megszerzett üzletének az eredményhirdetésére, ők is eljönnek”.
Ha pedig mindenki lead, akkor abban lehet bízni, hogy akár nyerhet a szakmailag jó is, mert ő sem ad kevesebbet vagy többet, mint a másik. Ha tendert lehet nyerni korrupcióval, az rosszabb, mert akkor nem a jó szállít, hanem a legkorruptabb.
Az azonban biztos, hogy ezeket a bátran járkáló, pénzező embereket is kedvelik a rendszerben, hatékonyak, és annyiban megbízhatóak, hogy jellemzően betartják, amit ígérnek, ér valamit a szavuk.
Hogy tartja fenn az állam a működését?
Ahogy a szakemberek a korrupciós mechanizmusról beszélnek, felmerül a kérdés, hogy de mégis így miként készülnek el egyáltalán Magyarországon projektek, miért nem buknak le gyakrabban korrupt vezetők.
A fő metódus az, hogy elválik a megrendelői oldalon az, hogy ki adja a szakmaiságot, ki adja a forrást, illetve ki vállalja a politikai felelősséget. Ha pozitívak akarunk lenni, ez az oszd meg és uralkodj, ez a súlyok és ellensúlyok rendszere még működhet is, mátrixszemléletben enged több kontrollpontot, de azért még így is sok a különös folyamat. Ezt az összejátszást így írta le egy forrásunk:
„Te itt engedsz, én ott engedek, majd az ígéretek földjén mindent elrendezünk.”
Hallottunk olyan érvet is, hogy a szektort annyiban tönkreteszi a korrupció, hogy a legjobb szakemberek ezért is mennek el Nyugatra. Miközben az, hogy a jó szakemberek elmennek, természetesen nem unikális, a pincérek, a nővérek, a szakácsok, a kőművesek és a pénzügyesek is elmennek.
Mindenesetre ma a magyar piacon az alakult ki, hogy az állami cégeknél dolgozó IT-sok, megrendelők, vezetők jól fizetettek, de az igazi szaktudást birtokló cégek mégis a magánpiacon vannak, őket végül nem lehet kihagyni, és tényleg csak sok pénzért lehet megvásárolni.
A számlagyár
A most lebukott számlagyárnál unikális, hogy sok az önkormányzatokhoz kapcsolódó közlekedési, parkolási projekt. Ennek az a különlegessége, hogy változnak a szereplők, a cégeken, cégcsoportokon, de politikai klientúrákon is áthúzódó ügyekben nincs akkora központi erő, „nincs kétharmad”, ebben pedig mindig van némi kockázat is, az újak visszanéznek a régiekre, új tisztviselőkkel kell megállapodni.
Különösen érzékeny, hogy a túlárazott informatika olykor nagyon szűk büdzsékből hiányzik. Ahogy egyik forrásunk meséli, az informatikában
van a beruházás (CAPEX)
és van az üzemeltetés (OPEX).
Előbbire talán még érkezik uniós forrás, de az utóbbi már jellemzően saját forrást igényel.
Az állam pedig válogatós, nagyon szereti a közvetlen pénzügyi bevételekkel járó informatikát jól menedzselni, traffipax, útdíj, online számlázás, NAV, ezek jól működnek, ahogyan a kötelezők is (például okmányok kiadása, egészségügyi rendszer). A legrosszabbak a kifejezetten korrupcióvezérelt projektek, amelyek olykor tényleg a falnak mennek, rengeteget költenek rá, de végül nem is működnek.
Megbeszélve
A meghekkelt tenderek különösen vicces része, hogy miközben zajlik egy korrupciós vonal, addig párhuzamosan halad egy teljesen transzparens, hivatalos eljárás is. A kettőt néha nem könnyű összefésülni.
A gyártó azzal tud játszani, hogy annak ad nagyobb diszkontot, aki megnyerte az ügyet, vagyis akinek van „megállapodása”. A tenderkiírás feltételei mindig lehetnek finoman testreszabottak.
De olyan helyzet is akad, amikor az IT-cég szakmai munkatársa csak azt észleli, hogy nem jut be a javaslatával, ajánlatával, prezentációjával a potenciális megrendelőhöz tárgyalni,
„ne haragudjon, nagyon sok dolgom van”,
majd megint
„ne haragudjon nagyon sok dolgom van”
– hallják azok, akik az operatív részletekről beszélgetnének, majd jön egy telefon:
„köszönöm, most ráérek”.
Ekkor lehet tudni, hogy a pénzügyi részt elrendezték a felek.
Néha vannak vicces elemek is, például egy legendás hardverszállításnál, amikor megvolt, hogy ki nyerhet, de egy másik induló a bruttó ár helyett tévedésből a nettó árat írta be, így a nyilvános borítékbontásnál őt kellett kihozni győztesnek.
De az is emlékezetes hazai eset volt, amikor egy IT-cég munkatársa egy katonai projektnél a tárgyalóteremben felejtette a táskáját. Kiderült, hogy a táskában jár a diktafon, ez egy HM-cégnél kifejezetten nehezen elsikálható botrány volt.
Legendája, jó anekdotája mindenkinek van, de azért azt is érzik a forrásaink, hogy amikor a régi sztorikon mosolyognak, nem önfeledt a nevetés, nem a régmúlt ködébe vesző jelenségekről van szó, hanem a jelenről is. A módszerek persze változnak, de az összkép nem lett pozitívabb.
Partnereinktől | Számlagyár: a korrupció egyes informatikai projekteknél már nem is versenyelőny, hanem alapelvárás | Miért találkozik Magyarországon olyan gyakran két nagyon eltérő világ, a primitív számlagyárak, illetve a legnevesebb informatikai cégek? Az elmúlt hetekben berobbanó számlagyárügy működési mechanizmusait próbáltuk megérteni. | null | 1 | https://telex.hu/gazdasag/2022/03/21/szamlagyar-a-korrupcio-egyes-informatikai-projekteknel-mar-nem-is-versenyelony-hanem-alapelvaras | 2022-03-21 14:47:00 | true | null | null | Telex |
Beadvány érkezett az Európai Unió csalás és korrupcióellenes hivatalához az uniós területalapú támogatások pártfinanszírozási célú felhasználása miatt – adta hírül Jávor Benedek a saját blogján. Az LMP frakcióvezetője szerint az esetleges vizsgálattól függetlenül a földügyek "új Tocsik-ügyként" ráéghetnek az Orbán-kormányra.
"Ma az uniós földtámogatási pénz megszerzése a legnagyobb üzlet. Hasonlítsa össze a két eltérő politikai kötődésű kör részesedését ebből a tortából. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatai szerint csak tavaly a közvélekedés alapján a szocialista érdekkörhöz sorolt Leisztinger Tamás agrárcégei hatszázhatvankilencmillió forintot tettek zsebre, a fideszes érdekkörhöz tartozóként elkönyvelt Nyergesék vállalkozásai pedig egymilliárd-nyolcvankilencmilliót" - az idézet Ángyán Józsefnek az fn.hu számára adott interjúból való, amit Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője idézett fel a saját blogján.
Mint írta, azért, mert "egy ismerősömnek ezzel az interjúval telt be a pohár, és bejelentést tett az OLAF-nál, az Unió csalás és korrupcióellenes hivatalánál, a KAP területalapú támogatások pártfinanszírozási célra való felhasználása miatt. A beadvány itt olvasható (angolul).
Jávor szerint egyelőre nem tudni, hogy a bejelentés alapján az OLAF kezdeményez-e majd eljárást, és ha igen, tud-e bizonyítékot találni az agrárpénzek pártfinanszírozási felhasználására, de az látszik, hogy a földügyek egyre inkább ráégnek a Fideszre, és könnyen az Orbán-kormány Tocsik-ügyévé válhat ez a történet – zárul a blogbejegyzés. | Belföld: Jávor már látja a Fidesz Tocsik-ügyét | Beadvány érkezett az Európai Unió csalás és korrupcióellenes hivatalához az uniós területalapú támogatások pártfinanszírozási célú felhasználása miatt – adta hírül Jávor Benedek a saját blogján. Az LMP frakcióvezetője szerint az esetleges vizsgálattól függetlenül a földügyek új Tocsik-ügyként ráéghetnek az Orbán-kormányra. | null | 1 | http://nol.hu/belfold/javor_mar_latja_a_fidesz_tocsik-ugyet-1308698 | 2012-05-05 15:41:00 | true | null | null | Origo |
Schadl-ügy: lehallgatták Czine Ágnes alkotmánybíró végrehajtóként dolgozó lányát és fiát is
Czine Ágnes a letartóztatása előtt két hónappal találkozott a végrehajtói kar vezetőjével. Az alkotmánybíró lánya és fia végrehajtóként dolgozik, az ügyészség szerint bizalmas kapcsolat fűzi őket Schadl Györgyhöz.
Schadl Györggyel annak letartóztatása előtt két hónappal találkozott Czine Ágnes alkotmánybíró a NER egyik kedvelt éttermében, a Várkert Bazárban működő Felixben. A 24.hu most a nyomozati anyagok alapján azt írja, hogy Schadl elfogása után másfél hónappal az ügyészség indítványára a bíróság engedélyezte az alkotmánybíró két, végrehajtóként dolgozó gyerekének, Fiedler Laurának és Fiedler Bálintnak a lehallgatását. A lehallgatási engedély 2021. december 15. és 2022. március 14 közötti időszakra szólt, az ügyészség azzal indokolta a kérelmet, hogy a „rövid ideje végrehajtónak kinevezett érintettek bizalmas viszonyt tartanak fen Schadl Györggyel és feleségével”.
Az ügyészség azt írta, hogy az adatok alapján felmerült, hogy Fiedler Bálint közreműködhetett abban, hogy a későbbi harmadrendű vádlott – R. Róbert – és társai jogtalan előnyhöz jussanak. Ez azért merülhetett fel, mert az ötödrendű vádlott, A. T. azt vallotta, hogy a Fiedler mások mellett egy nagy értékű felszámolási ügy rendezésében próbált segédkezni, valamint több, Schadlt is érintő üzleti tárgyaláson is jelen volt. Az ügyészség gyanúja szerint pedig Schadl eljárás alá vonása után Fiedler Laura és Schadl György felesége „konspirált körülmények között” találkozhattak.
A portál kérdésére egyik Fiedler testvér sem volt hajlandó válaszolni. Fiedler Laurát a lap pedig arról is szerette volna kérdezni, hogy miként került kapcsolatba Völner Pál fiának a cégével, amitől végrehajtói irodája korábbi székhelyét bérelte. A Fiedler testvérek és Czine Ágnes ügyvédje viszont a lapnak küldött levelében azt írta, hogy Fiedler Laurának semmilyen érdeke nem fűződött ahhoz, hogy éppen arra az ingatlanra kössön bérleti szerződést, csupán „az esztergomi szűk ingatlanpiacon ezt találta alkalmasnak irodája kialakítására”.
Az ügyészség végül sem Fiedler Laurát, sem Fiedler Bálintot nem vádolta meg semmivel.
Név szerint említik egy alkotmánybíró gyerekeit a Völner-ügy papírjaiban, mégsem hallgatták ki őket
Azt Czine Ágnes sem tagadja, hogy találkozott Schadl Györggyel, de állítja, hogy semmi törvénytelenségről nem volt szó. A két gyerekének a neve is szerepel a nyomozási papírokban. Czine Ágnes alkotmánybíróval beszélt meg találkozót Schadl György a Felix étterembe - vette észre a az ügy nyomozati anyagaiban.
Schadl György és társai ellen azt követően indult eljárás, hogy kiderült: a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vezetője Völner Pál igazságügyi államtitkárt lefizetve juttatta pozícióhoz a neki fizető végrehajtójelölteket. Az ügyészség az októberi vádiratában 10 év börtönbüntetést kért Schadl Györgyre, míg Völner Pál volt államtitkárra 8 évet. Schadl és Völner esetében pénzbüntetés kiszabását is kérte az ügyészség, előbbi esetében ez 200, míg utóbbi esetében 25 millió forint, továbbá a jogtalan gazdagodásuk terhére vagyonelkobzást is indítványozott. Az ügyről szóló összes cikkünket ide kattintva olvashatja el:
A Völner-botrány
Kövesse a cikksorozatot a hvg.hu-n!
(Címlapképünkön Czine Ágnes.)
2023. február. 16. 06:30 Gyenis Ágnes hvg360
Még egy jósnőt is lefizettek Schadlék, hogy minden flottul menjen
Az illiberális orbáni rendszer működése válik láthatóvá a Schadl–Völner-ügyből: a kárvallottak számára semmilyen jogorvoslati fórum nem működik, a cinkosok bármit el tudnak intézni. A nyomozati iratokban temérdek adat van rá, a per vádiratából mégis kimaradt a korrupcióval keresztül-kasul átszőtt államhatalom leleplezése.
2023. február. 08. 09:45 hvg.hu hvg360
A Schadl-dosszié: Az ügy, amelyet Varga Judit simán túlélt
Idén januárban kezdtek el szivárogni a médiában a Schadl–Völner-ügy során titokban rögzített telefonbeszélgetések, ezért újra téma lett a 2021 végén kirobbant botrány, amelyben tavaly ősszel már vádat is emeltek. Varga Judit igazságügyi miniszter a posztján maradt, a fő gyanúsítottakkal ellentétben Völner Pál bukott államtitkár egy percig sem volt őrizetben, és akadt néhány kisebb sztori, ami már a vádiratból is kimaradt. Összeszedtük, mit érdemes tudni az ügyről eddig, hogy azok is képben legyenek, akik a sok apró hír és kiszivárgott hangfelvétel után már nem igazán tudják követni az eseményeket. | Itthon: Schadl-ügy: lehallgatták Czine Ágnes alkotmánybíró végrehajtóként dolgozó lányát és fiát is | Czine Ágnes a letartóztatása előtt két hónappal találkozott a végrehajtói kar vezetőjével. Az alkotmánybíró lánya és fia végrehajtóként dolgozik, az ügyészség szerint bizalmas kapcsolat fűzi őket Schadl Györgyhöz. | null | 1 | https://hvg.hu/itthon/20230406_schadl_czine_agnes_fiedler_testverek_lehallgatas | 2023-04-06 09:54:00 | true | null | null | HVG |
Letartóztatták a korrupciós botrányba keveredett Pak Gun Hje dél-koreai elnököt. A szöuli központi kerületi bíróság előzőleg jóváhagyta a letartóztatási parancsot a vesztegetéssel, hatalommal való visszaéléssel és államtitoksértéssel gyanúsított 65 éves politikus ellen. Pak legfeljebb 20 napig maradhat börtönben a hivatalos vádemelésig.
Pak Dél-Korea első olyan demokratikusan választott elnöke, akit a parlament elmozdított hivatalából. Tíz évnél is hosszabb börtönbüntetéssel sújthatják, ha bebizonyosodik, hogy kenőpénzeket fogadott el nagyvállalatok vezetőitől. (MTI) | Letartóztatták a dél-koreai elnököt | Korrupció gyanújával. | null | 1 | https://444.hu/2017/03/30/letartoztattak-a-del-koreai-elnokot | 2017-03-31 10:18:00 | true | null | null | 444 |
A múlt héten számoltunk be róla, hogy letartóztatták Óbuda MSZP-s alpolgármesterét az önkormányzatot érintő korrupciós üggyel összefüggésben. Czeglédy Gergő a gyanú szerint százmillió forint kenőpénzt vett át, az ügyében eljáró nyomozási bíró pedig elrendelte a minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsított alpolgármester egyhónapos letartóztatását.
Czeglédy alpolgármesteri posztja mellett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) felügyelőbizottsági tagja, így a feladatai közé tartozik a fővárosi közlekedési közszolgáltató vállalat törvényességi ellenőrzése is. Mivel ez a feladat a rácsok mögül meglehetősen nehezen végezhető, megkerestük a Főpolgármesteri Hivatalt arról érdeklődve, visszahívják-e a posztról a bebörtönzött szocialista politikust.
A Főpolgármesteri Hivatal sajtóosztálya lakonikusan azt közölte:
Tájékoztatjuk, hogy a Fővárosi Közgyűlés nyári hónapokban nem tart ülést.
Tehát - mivel nyár van - a közgyűlés egyelőre biztosan nem hívja vissza a posztról Czeglédyt, függetlenül attól, hogy az alpolgármester letartóztatását meghosszabbítják-e majd 30 nap elteltével.
A Czeglédyt is érintő korrupciós ügynek már tíz gyanúsítottja van. A Központi Nyomozó Főügyészség múlt kedden több helyszínen, köztük a III. kerületi önkormányzat épületében végeztek kutatást és lefoglalást. Az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki az alpolgármester mellett az egyik önkormányzati cégnek a vezetőjét is. A gyanúsítás szerint egy férfi - két reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként - cégei felhasználásával több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.
A nyomozók szerint a vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében a reklámtevékenységet folytató cégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A cégek a színlelt szerződésekben írt szolgáltatást a valóságban nem teljesítették, azzal kapcsolatban nem végeztek semmilyen tevékenységet, az már a szerződések megkötésekor sem állt a felek szándékában.
Czeglédy Gergőt a június 9-ei önkormányzati választáson újra egyéni képviselővé választották Óbudán, vagyis októberben újabb ötéves mandátuma kezdődhet meg. A szabályozás alapján az önkormányzati képviselő akkor veszíti el a megbízatását, ha egy évig nem jelenik meg a testületi ülésen. | A börtönből is felügyelheti a BKK-t a letartóztatott óbudai alpolgármester - őszig biztosan nem hívják vissza | A posztról a Fővárosi Közgyűlés hívhatná vissza Czeglédy Gergőt, ám a nyári hónapokban nem üléseznek. | null | 1 | https://24.hu/belfold/2024/06/25/obuda-letartoztatott-alpolgarmester-borton-bkk-felugyelo-bizottsag-kenopenz-korrupcio-vesztegetes/ | 2024-06-25 00:00:00 | true | null | null | 24.hu |
Ismét nagyot szakíthat Várhegyi cége | Új közbeszerzést ír ki Pécs városa kommunikációs tanácsadásra. A 14 millió forintos közbeszerzés a decemberihez hasonlóan ismét meghívásos lesz, és ismét ott van a Prestige Média Kft. a három lehetséges befutó között. Vajon ki jár jól? | null | 1 | https://pecsistop.hu/regio/ismet_nagyot_szakithat_varhegyi_cege/18618 | 2012-02-20 18:16:00 | true | null | null | Pécsi Stop |
|
Külföld: Bemikrofonozzák a golyóstollakat a korrupció miatt | A bolíviai vámőröknek a jövőben munkaidejük alatt olyan töltőtollat kell maguknál hordani, amelyen mikrofon rögzíti a beszélgetéseket, sőt, felvételeket is készít. | null | 1 | http://nol.hu/kulfold/bemikrofonozzak_a_golyostollakat_a_korrupcio_miatt-1313794 | 2012-06-15 17:07:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
|
Fölmentette a Fővárosi Bíróság Molnár Csaba alezredest, az ORFK pénzmosás elleni osztályának volt vezetőjét a hivatali visszaélés, a minősített vesztegetés és az államtitoksértés vádja alól. Mivel az ügyész fellebbezett, az ítélet nem jogerős. A bíróság szerint mindaz, amit a főügyészség Molnár és társai terhére rótt, nem bűncselekmény.
A brókerbotrány kulcsfiguráját, Kulcsár Attilát Bécsben lépre csaló alezredes elleni eljárás jóval az előtt kezdődött, hogy államtitoksértés, hivatali visszaélés és vesztegetés gyanúsítottjaként kihallgatta volna őt a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. A Nemzetbiztonsági Hivatal még 2003 decemberében jelezte az ORFK vezetésének, hogy "titkos adatgyűjtés keretében olyan adatok birtokába jutottak, amelyek arra utalnak, hogy Molnár alezredes meg nem engedett kapcsolatot tart fenn szíriai pénzváltókkal". (Máig nem tudni, miért csak hónapokkal később értesítette a rendőrséget a NBH Molnár bűnösnek vélt kapcsolatáról, hogy arról "titkos adatgyűjtés", magyarul telefonlehallgatás útján tudomást szerzett.)
Az első híradások még arról szóltak, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal többmilliárdos illegális pénzváltással összefüggésben sok százmilliós pénzmosás nyomára bukkant, s Molnár e szövevényes bűntényben érintett szíriaiakkal tartott fenn meg nem engedett kapcsolatot. (A szíriai pénzváltók ügyében a BRFK nyomozott. A befejezés előtt álló eljárás azonban lényegesen kisebb volumenű illegális pénzváltást és pénzmosást tárt fel, mint amekkorát a hatóságok feltételeztek.)
Molnár Csabának a vádhatóság szerint az a bűne, hogy 2003. augusztus 20-án egy benzinkútnál lévő autómosóban találkozott dr. Tarche Bassammal és Dér Zoltánnal, s tőlük kisebb ajándékot fogadott el. Ennek fejében Molnárnak közben kellett volna járnia a Volksbanknál egy Bassam érdekeltségébe tartozó pénzváltó vállalkozás érdekében. Az alezredes azonban nem tett semmit Bassam érdekében, a Volksbank pedig a brókerbotrány miatt a pénzváltókkal (mint potenciális pénzmosókkal) szemben kialakult közhangulatra (is) tekintettel megszüntette a pénzváltói üzletágát, s szerződést bontott valamennyi bizományosával, így Bassam cégével is.
Az ügyészség szerint - túl azon, hogy 3000 forint értékű ajándékokat fogadott el - Molnár államtitoknak minősülő információkat is kiszolgáltatott a szíriai pénzváltónak. Később azonban kiderült: a szóban forgó információkat egyáltalán nem, vagy nem szabályosan titkosították, s az is kétségessé vált, hogy szükséges volt-e egyáltalán azok titkosítása.
A múlt héten a bíróság kiemelte a bizonyítékok közül azokat a telefonlehallgatásokról készült jegyzőkönyveket, amelyeket a főügyészség Molnár bűnösségének alátámasztására becsatolt. Szebeni László bíró úgy fogalmazott: a lehallgatási anyagok nem felelnek meg a célhoz kötöttség elvének, mert nem annak a bűncselekménynek a bizonyítására kívánják felhasználni azokat, amelynek a felderítésére lehallgatási engedélyt kértek. Az ítélet indokolásakor Szebeni rámutatott: a Fővárosi Főügyészség már a Molnár Csaba elleni eljárás kezdetén ismerte az e témában követett egységes bírói gyakorlatot. Tudhatta, hogy a bíróság megköveteli, hogy a bizonyítékként benyújtott titkosszolgálati jegyzőkönyvek feleljenek meg a célhoz kötöttség elvének. Hozzátette: akkor sem változna semmi, ha a jegyzőkönyveket benntartotta volna a bizonyítékok körében, ugyanis azok semmiféle releváns információt, bizonyítékot nem tartalmaztak.
Az ügyész szerint az ítélet törvénysértő, ezért minden vádpontban fellebbezést jelentett be. A Népszabadság úgy tudja, a főügyészség álláspontja szerint az ügyben akkor is "van még keresnivalójuk", ha a fellebbviteli bíróság sem veszi figyelembe a lehallgatási jegyzőkönyvekben olvasható információkat.
Molnár Csabának a fellebbviteli tárgyalás mellett még egy másik büntetőeljárásban is helyt kell állni. Az első fokon most befejezett eljárástól függetlenül az ügyészségi nyomozóhivatal azzal (is) gyanúsítja, hogy a brókerbotrány kezdetén - a nyomozás megtagadása érdekében - hamis adatközlésre hívta fel Kulcsár Attilát. E második eljárás nyomozása még nem zárult le. | Archívum: Molnáré az első menet | Mindhárom vádpontban felmentette a Fővárosi Bíróság Molnár Csaba alezredest, az ORFK pénzmosás elleni osztályának volt vezetőjét. Az ítélet nem jogerős. | null | 1 | http://nol.hu/archivum/archiv-348137-163522 | 2005-01-13 00:00:00 | true | null | null | NOL (Népszabadság) |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.