date
stringlengths 0
25
⌀ | description
stringlengths 0
6.64k
| is_hand_annoted
bool 2
classes | keywords
sequencelengths 0
35
⌀ | label
int64 0
1
| newspaper
stringclasses 158
values | score
float64 0
0.01
⌀ | text
stringlengths 0
100k
⌀ | title
stringlengths 3
200
| title_score
float64 0
0.01
⌀ | url
stringlengths 14
272
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2019-06-13 00:00:00 | Hitler a brit polgári lakosságon akarta megtorolni a partraszállás sikerét. | false | [
"hitler",
"bbc history",
"második világháború",
"repülő bomba",
"v-1"
] | 0 | null | 0 | A németek már 1936 végétől dolgoztak egy pilóta nélküli "repülő bomba" kifejlesztésén. Az hamar kiderült, hogy az eredeti tervek szerinti, távirányítással, nagy távolságból, mégis nagy pontossággal célra vezethető bomba a kor technológiájával nem lenne megvalósítható, de a projektet 1941-ben mégis újraindították, szerényebb célkitűzésekkel.
A Fieseler vállalatnál folyó fejlesztés a Fi-103 kódnevet kapta, az immár csak az előre programozott célra rávezető rendszerrel felszerelt, pilóta nélküli repülő első, saját hajtóművel végrehajtott próbájára 1942 decemberében került sor.
Csak "közelről"
Miközben egyre nagyobb károkat okoztak Németország területén a szövetséges bombázások, a Fi-103 harci bevetését újra és újra elhalasztották. A kilövésre szervezett első alakulatot 1943 novemberében állították fel, de a parancs továbbra sem érkezett meg. Aztán megtörtént a partraszállás, és Hitlernek hamar rá kellett döbbennie, hogy a Wehrmacht nem fogja néhány nap alatt a tengerbe szorítani az angolszász csapatokat.
Ekkor született meg a döntés a repülő bombák bevetéséről, amit az is igencsak sürgőssé tett, hogy a Fi-103-asok kis hatótávolsága miatt csak addig lehetett velük például Londont elérni, amíg a németek még tartották a La Manche partvidékének a brit partokhoz legközelebb fekvő részeit.
Ekkor kapta a fegyver a jól ismert nevét is: Vergeltungswaffe–1, azaz Megtorlófegyver–1.
Nem volt csodafegyver
Az első támadásra 75 éve, 1944. június 13-án került sor. Ezen a napon tíz "robotrepülőgépet" lőttek ki, ezek közül az első London Mile End negyedében, egy vasúti híd közelében csapódott be, nyolc civil életét követelve. Ettől kezdve a kilövőállások 1944. októberi elfoglalásáig majdnem minden nap megszólaltak a légvédelmi szirénák Nagy-Britanniában, előfordult olyan nap is, amikor száznál is több V–1 indult útnak.
A tulajdonképpen egy kezdetleges robotpilótával, egy pörgettyűs iránytű segítségével magát célra vezető, nagyjából 640 km/h-s sebességgel repülő, 850 kilogrammos robbanófejet szállító, pulzáló sugárhajtóműves gép azonban messze nem volt az a csodafegyver, aminek a náci propaganda beharangozta.
A kilőtt V–1-esek nem kis hányada eleve a cél közelébe sem jutott, a brit légvédelem és légierő is hatékonyan vadászott rájuk az első sokk után kidolgozott módszerekkel.
A háború után szerzett döntő szerepet
Tény, hogy kis hatékonyságuk ellenére az 1943 óta még szórványos támadásokat sem elszenvedő londoniak biztonságérzetét jelentősen rombolta ez a fenyegetés, de a háború menetére semmi hatással nem volt, a szövetségesek rettenetes szőnyegbombázásainak megtorlóerejét messze nem érte el.
A szövetségesek előrenyomulásával aztán a V–1 támadások is elültek, később a felszabadult belga nagyvárosok ellen vetették be a németek a megmaradt darabokat. Szerepét a jóval nehezebben megállítható ballisztikus rakéta, a V–2 vette át, összességében persze hasonló, azaz nem sokat érő eredménnyel.
Ahogy nagyobb testvére, az amerikai és áttételesen a szovjet rakétaprogramban is döntő szerepet kapó V–2, a V–1 is inkább a hidegháború fegyvereinek prototípusaként szolgált, megoldásai és a szerzett tapasztalatok sokat segítettek az első amerikai robotrepülőgépek tervezőinek. | Megépítették a megtorlás fegyverét | 0 | https://24.hu/tudomany/2019/06/13/v-1-megtorlas-bosszu-hitler |
2008-08-15 00:00:00 | A Pekingben lakók is sokszor nehezen fogják fel, mi minden változás történt városukban. Új utak és metrók épültek, a város zölddé változott, bár némely növényen már a pusztulás jelei mutatkoznak, s sokak szerint a gyors építkezés is egyszer visszaüthet. A magyar szurkolók miatt szigorításra készülnek a rendezők. Helyszíni tudósítás Pekingből. | false | [
"olimpia"
] | 0 | null | 0 | A Pekingben lakók is sokszor nehezen fogják fel, mi minden változás történt városukban. Új utak és metrók épültek, a város zölddé változott, bár némely növényen már a pusztulás jelei mutatkoznak, s sokak szerint a gyors építkezés is egyszer visszaüthet. A magyar szurkolók miatt szigorításra készülnek a rendezők. Helyszíni tudósítás Pekingből.
Sokan sokféleképpen igyekszenek fogást találni a pekingi olimpián, kiemelve egy-két gyenge pontját. A hazai sajtóban lehetett már olvasni üres lelátókról és bosszantó apróságokról. Ez nagyjából egy-két írást leszámítva mind igaz, a többi csak szenzációhajhászás. Ha a szívünkre tesszük ugyanis a kezünket, mindannyiunk tudjuk: tökéletes olimpia nem létezik. Ne is várjuk. Az üres lelátókra pedig egyszerű a magyarázat.
A csapatsportoknál foghíjasak a lelátók, mivel egy jegy három meccsre szól, tehát logikusan csak a stadion egyharmada telik meg. A többi eseményen viszont – saját tapasztalat szerint – 70-80 százalékos a stadionok telítettsége, ami nem rossz eredmény.
Két metró és főút három hét alatt
Emiatt nem jelenthetjük ki, hogy reped a kínai nagy fal, s hogy hiba volt az olimpiát Pekingnek adni. Sőt, ami itt Pekingben az elmúlt évben lezajlott, az már-már felér egy csodával. Az itt lakók gyakran teszik fel maguknak a jól ismert kérdést: mit adott nekünk az olimpia?
Utakat, metrókat, hatalmas zöld területeket, rendezett belvárost. Tovább nem is folytatnám. Rengeteg minden változott meg 3-4 év alatt.
Pekingi metró (A fotó Sony Ericsson C902-es mobillal készült)
Mondhatni, teljesen átalakult a város. A fejlődés hihetetlen. Ezt jól érzékelteti egy itt lakó magyar orvostanhallgató esete, aki csupán 3 évre utazott el a fővárosból Sanghajba az olimpia előtt, miközben átadtak két metrót, s nem is talált elsőként haza, mivel e rövid idő alatt új utat építettek a háza előtt. E nagy építkezések majd mind befejeződtek. Ami nem lett kész időre, azt jelenleg olimpiai paravánokkal takarják. Ne lássa a világ a kudarcokat.
Látszik, a kínai kormány nem sajnálta a pénzt. A tömegközlekedés és az infrastruktúra nyugati színvonalú. Széles utak szelik keresztül a fővárost, minőségük pedig kifogástalan. A belvárost kivéve mindenhol kiválóan lehet közlekedni.
A kínaiak ugyanis komolyan betartják a páros-páratlan rendszámkorlátozást. Félnek a lebukástól. Minden egyes fénykép 200 jüanjába kerül a renitensnek (1000 jüan az átlagkereset), s a város tele van "rendszámvadász traffipaxokkal".
A metrókat bármely város megirigyelhetné. Tiszták, tágasak, modernek, s egy nyugati turistának sem okoz nagy nehézséget a használatuk. Persze Kínában vagyunk, s a szokások nem változnak. Így mindennapos, hogy egy menetrend szerint közlekedő busz sofőrje nyugodtan megáll tankolni a benzinkútnál, miközben az utasok fent várakoznak.
Zöld város – egy hónapig
A zöld olimpia nem maradt ígéret, főleg ha tudjuk, Peking honnan indult. A Pest megye méretű város jelenleg tele van frissen ültetett fákkal, amelyeknek hazai értéke körülbelül félmillió forint darabonként. Itt sem spóroltak. Nem csemetéket ültettek, hanem rögtön kifejlett növényeket. Nagy részük valószínűleg elpusztul majd az olimpiát követően, amire egy-kettőnél már láthatóak a nyomok.
Száradnak már el. A koncepció egyértelmű: pár héttel az olimpiát követően varázsoljuk zölddé a várost, nem baj az, ha többségük kiszárad az esemény után. Ebben a hónapban Kína el akarja kápráztatni a világot, s ezért mindent megtesz, nem számít a pénz.
Önkéntesek a lucernásban
Mint ahogy a munkaerő sem. Szinte hihetetlen, de összesen 70 ezer önkéntes dolgozik az olimpia alatt, akik ingyen és bérmentve húzzák az igát napi 10-12 órán keresztül, csak azért, mert büszkék arra, hogy az eseményeken dolgozhatnak.
Felkészültségükre egy külföldinek sincs panasza, mivel három év kemény tanulás és több kemény vizsga van mögöttük, ezért angolul is jól beszélnek, ami még nem gyakori itt Kínában.
Nagy számuknak köszönhetően majdnem mindenhol áll egy önkéntes. Megtalálhatóak a sporteseményeknél, a belvárosban, a főbb csomópontokon, a szűk sikátorokban és a legelhagyatottabb mellékutakon is. Sok helyen az ember nem érti, hogy mi szükség van rájuk. Nagy valószínűséggel senki sem fog náluk érdeklődni, elég hogy ott vannak.
Feladatuk, hogy útba igazítsák a turistákat, kedvesek legyenek velük, ugyanakkor betartassák a szabályokat.
Utóbbi kettősség komoly fejfájást jelent a magyar szurkolók mellett, akik előszeretettel lógnak be sporteseményekre, s két esemény között nem engedik magukat kivezettetni. A helyi pletykák szerint ezért a jövőben kifejezetten szigorítanak majd a szabályokon, kifejezetten a magyar szurkolók miatt. | Pekingi napló: renitens magyar szurkolók | 0 | http://24.hu/elet-stilus/2008/08/15/pekingi_naplo_renitens_magyar_szurkolok |
2008-01-07 00:00:00 | Egyelőre folyik a rendőrségi nyomozás a Magyar Szocialista Párt fővárosi, XVI. kerületi szervezetét 2006-ban megrengető, gyanús, tömeges tagtoborzások ügyében, amelyben érintettként felvetődött Gyurcsány Ferenc egyik akkori közvetlen munkatársának neve is. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | 2008.01.07. 07:12
Egyelőre folyik a rendőrségi nyomozás a Magyar Szocialista Párt fővárosi, XVI. kerületi szervezetét 2006-ban megrengető, gyanús, tömeges tagtoborzások ügyében, amelyben érintettként felvetődött Gyurcsány Ferenc egyik akkori közvetlen munkatársának neve is.
– Nem közokirat-, hanem magánokirat-hamisítás vétségének a gyanúja ügyében vizsgálódik a rendőrség ismeretlen tettes ellen – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Tafferner Éva, a BRFK szóvivője, megerősítve, hogy akár még hetekig eltarthat a nyomozás. A szóvivő hozzáfűzte, hogy az ügyben a mai napig több tucat tanút meghallgattak, és még „sokat” vár a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűnügyi főosztálya. Tafferner elmondta, hogy a vonatkozó pártszervezetbe beléptetett tagok kihallgatásából adódik a tanúk nagy száma. Prominens személyt még nem hívott be a nyomozó hatóság, ám meg nem erősített információink szerint várható, hogy erre hamarosan sor kerül.
(Részletek a Magyar Nemzet 2008. január 7-i számában) | Tanúmeghallgatások: tovább vizsgálják a gyanús tagtoborzást | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2008/01/tanumeghallgatasok-tovabb-vizsgaljak-a-gyanus-tagtoborzast |
null | Minden kerületet érinteni fog a Fővárosi Közgyűlésben lévő változás – mondta Niedermüller Péter, a VII. kerület DK-s polgármestere. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában arról is beszélt, azok közé tartozik, akik ezt súlyos szakmai hibának tekintik, de politikai vetülete is van. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Ameddig polgármesterek ültek a közgyűlésben, addig kiindulhattunk abból, hogy olyanok döntenek, akiknek van fogalmuk arról, hogy mi folyik az adott városrészben. Ilyen például Tóth József, az MSZP XIII. kerületi polgármestere, aki 30 éve a kerületért dolgozik, vagy Szentgyörgyvölgyi Péter az V. kerületben. Nekik megalapozott és pontos ismereteik vannak az adott kerületről és a fővárosról, most ez megszűnt. Most olyanok kerültek a közgyűlésbe, akiknek semennyi vagy minimális önkormányzati tapasztalata van. Ez több szempontból is zűrös dolog - magyarázta.
Niedermüller Péter biztos abban, hogy az új képviselők mind nagyszerű, kiváló intellektusú, nyelveket beszélő emberek, akik a versenyszférában nagyszerű eredményeket értek el, de úgy véli, hogy ebből nem következik az, hogy ezek az emberek az önkormányzati működést is ismerik, és képesek elkormányozni egy olyan nehéz helyzetben lévő várost, mint Budapest. Van egy másik része is a dolognak, és az már politikai vetület, nevezetesen az, hogy a polgármestereket személyükben választották meg, azért, mert azt gondolják a választók, hogy amit eddig csináltak vagy csinálni fognak, az jó, van egyfajta személyre kivetített bizalom. Azokat az embereket, akik most bent ülnek, azokat személyükben senki nem választotta meg, listákra szavaztak a választók, a pártok vezetői döntöttek arról, kik szerepeljenek a listákon. Erzsébetváros újraválasztott polgármestere szerint ez nem válik Budapest javára, bárki bármit mondjon is erről.
Ha egy testületben van 2-3 ember, aki tapasztalatlan, az rendben van, hiszen a többiek segítenek neki, de ha van 10+10 ilyen ember egy testületben, köztük olyanok, akiknek nemhogy önkormányzati rutinja nincsen, de nem is éltek az országban eddig, az teljesen más helyzet. "Lehet mondani, hogy előbb-utóbb majd beletanulnak, de a főváros most olyan helyzetben, van, hogy túl sok tanulási időre nem lesz lehetőség, egy sor olyan döntést kell meghozni, amik nem várhatnak, mint a közlekedést, a lakhatást, az egészségügyet érintő kérdések." Niedermüller Péter tévedésnek tartja, hogy a polgármestereket kiszorították a Fővárosi Közgyűlésből, úgy véli ez csak a Fidesznek jó, amelynek kevesebb a polgármestere a fővárosban, mint az ellenzéknek.
Nem lát konstruktív megoldásokat az új testületben, a frakciók csak abban tudtak megegyezni, hogy ne legyen főpolgármester-helyettes, mert annak személyéről nem tudtak dönteni. A DK politikusa úgy gondolja, hogy Karácsony Gergely mindent megpróbált nyár óta, de akik nem a főpolgármester táborához tartoznak, azok befeszültek, és nem hajlandóak kompromisszumokra. Niedermüller Péter emlékeztetett, a Mi Hazánk javaslatára - amit átvett a Fidesz - létrehoztak egy olyan listás rendszert, ami csak nekik kedvez, és hiányzik belőle a szakmai kompetencia. "Egy listás szavazás mindig máshogy működik, mint mikor személyekről döntünk. Ha listára szavazunk, mindegy milyen emberek vannak rajta, a pártot tisztelik meg a bizalmukkal."
Nem gondolja, hogy Karácsony Gergely megbuktatása a cél, el nem tudja képzelni, hogy a Tisza párt új választást akarna, mert ha megnyernék, akkor utána felelősséget kellene vállalni. Az biztos, hogy az új rendszer nagyon nyögvenyelős lesz, nehezen haladó folyamat lesz, és ez minden kerületet érinteni fog.
Niedermüller úgy gondolja, hogy a "bulinegyeddel" kapcsolatban sok mindent elértek, de még mindig van tennivaló. Cél, hogy legyen minőségi vendéglátás, és turizmus, de közben a helyiek biztonsága is megmaradjon.
Erzsébetvárosban október 9-én alakul meg a testület, ahol 11-4 az arány, de a 11 "ellenzéki" is megosztott, töredezett. Napirendről napirendre, egyeztetésről egyeztetésre kell majd biztosítani a 8 fős többséget, ami "több munkával jár, de hát ez a dolga egy polgármesternek". A kerületben a lakhatás egyre nagyobb probléma, például leromlott bérlakások, a kormány pedig a kisujját sem mozdítja. A belváros tele van 100-120 éves épületekkel. Egyre több a "dolgozó szegény", hiába dolgoznak, még sincs elég pénzük ahhoz, hogy eltartsák a családjukat, pláne, ha közbejön valami nagyobb kiadás. "Erős szociális hálóra van szükség, mert egyébként azon nagyon sok család át fog esni, ha így haladunk tovább, a kormány pedig nem mondja azt, hogy ez jobb lesz. Ezen felül probléma a közlekedéspolitikai helyzet (parkolás, átmenő forgalom csökkentése, rollerek). Veszélyben van a háziorvosi ellátás is. | Niedermüller Péter: a Fővárosi Közgyűlés átalakulása nem szolgálja Budapest érdekét | null | https://hirklikk.hu/kozelet/niedermuller-peter-a-fovarosi-kozgyules-atalakulasa-nem-szolgalja-budapest-erdeket/438093 |
2016-05-08 00:00:00 | Nagy a kavarás a magyar művészettörténet legnagyobbjait felvonultató kollekció titkos értékesítése körül. Az alapítványok 2,5 milliárdot különítettek el a tranzakcióra. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | A HVG március elején írt arról, hogy az MKB Bank 1991 óta épített műtárgygyűjteményét titkos aukción értékesítette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szanált MKB – az MNB alapítványainak. Az MKB még a lap utcára kerülésének napján – március 3-án – vehemensen cáfolt: „Teljes mértékben hamis és félrevezető a HVG ma megjelent cikke, mivel az MKB Bank nem adta el gyűjteményének kiemelt darabjait, mi több: egyetlen műalkotástól sem vált meg.”
Nos, a Pallas Athéné alapítványok pénteken közzétett kuratóriumi jegyzőkönyveiből kiderül, nem a HVG cikke, hanem az MKB közleménye volt „teljes mértékben hamis és félrevezető”. A 2016. február utolsó napjaiban megtartott kuratóriumi üléseiken ugyanis a jegybank alapítványai – idézzük szöveghűen! – „a Nagyházi Galéria által szervezett MKB Bank Zrt. Képzőművészeti Gyűjteményéből rendezendő zártkörű aukcióján való részvételről és a gyűjtemény vásárlási feltételeiről” döntöttek. Valamennyi kuratórium elektronikus szavazással hozta meg döntését – a hat alapítvány közül öt úgy, hogy a február 26-án pénteken kezdeményezett szavazást 29-én a déli órákig kellett lebonyolítani, az aukciót ugyanis aznap, február 29-én tartották az MKB székházában.
Az MKB-gyűjtemény kalapács alá kerülő részét érdekes módon éppen hat, nagyjából egyenlő nagyságú – 36-39 képet tartalmazó – tételre osztották szét, s a kuratóriumok egy-egy ilyen részgyűjtemény megvásárlására adtak képviselőiknek felhatalmazást, mégpedig úgy, hogy a licitálás során a leütési ár nem haladhatta meg a 300 millió forintos keretösszeget. Az alapítványok emellett engedélyezték a 5 százalékos jutalék, a szerzői jogdíj (tudomásunk szerint szintén 5 százalék) és a kapcsolódó ÁFA kifizetését. Így az MKB-gyűjtemény felvásárlására elkülönített teljes keret már 2,5 milliárdra rúgott.
A HVG információi szerint a zártkörű aukcióra kizárólag a hat jegybanki alapítványt hívták meg. Hat alapítvány – hat részre osztott műgyűjtemény. Minden egybevág. És minő véletlen, mind a hat alapítvány meg is nyerte, amit akart. Azt, hogy a licit pontosan hogyan zárult, nem tudjuk; nehéz azonban elképzelni, hogy az alapítványok egymás ellen licitáltak volna (bár azért nem kizárt), s az is, hogy ne tudták volna előre, csak ők lesznek jelen az árverésen. Így még annak is van esélye, hogy a 300 milliós keretösszeg valójában a tényleges árat fedi, s a járulékos költségekkel a végszámla is 2,5 milliárd körül lehetett.
Forró krumpli
A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az üzlet kétséget kizáróan létrejött – igaz, nem volt hosszú életű. Az MKB néhány nap alatt – minden bizonnyal a tranzakció kiszivárgása miatt – meggondolta magát, „elállt eladási szándékától” – fogalmaznak az egy héttel későbbi kuratóriumi jegyzőkönyvek. Hogy az alapítványok vételi szándéka mennyire komoly és előkészített volt, bizonyítja, hogy legalább két alapítvány a befektetési szabályzatát éppen ugyanekkor éppen úgy módosította, hogy műtárgyba is fektethessen.
Az alapítványok az MKB visszalépését zokszó nélkül tudomásul vették. A Domus Scientiae (PADS) és a Domus Mentis (PADMA) irataiból azonban az is egyértelmű, hogy azt követően hiúsult meg az üzlet, hogy a felek már kezet ráztak rá, hiszen már a számlát is kiállították és át is adták. A PADS (és a PADMA) jegyzőkönyve szerint a kuratórium „felhatalmazta [a név törölve], hogy a kialakult helyzetre tekintettel a vételárat ne fizesse meg, a számlát pedig, a mellékelt levél kíséretében küldje vissza”. (Kiemelés – B. J.)
Az MKB közleménye szerint: „A hivatkozott versenytárgyaláson egyetlen műtárgy értékesítésére sem került sor.” De akkor milyen vételárról kiállított számlát kellett hirtelen visszaküldeni?
A történet több sebből is vérzik. A HVG idézett cikke szerint még az MKB korábbi bajor tulajdonosa, a Bayerische Landesbank készíttetett értékbecslést, s a szakértők egymilliárd forint körüli összegre tették a gyűjtemény értékét. Az alapítványok ennek ellenére csak a kollekció egy részére (igaz, az értékesebb részére) 1,8 milliárd plusz áfát dobtak be a kalapba, vagyis a becsült érték közel dupláját. A potenciális túlárazás az MKB feltőkésítését is szolgálhatta (volna). A Domus Concordiae jegyzőkönyvéből továbbá az is kiderül, hogy a kuratóriumi elnökök – köztük Matolcsy György MNB-elnök, Balog Ádám MKB-elnök, Nagy Róza volt MNB-főigazgató és Csizmadia Norbert jegybanki ügyvezető igazgató – előzetes egyeztetésén „fogalmazódott meg az alapítványi vagyon diverzifikálása érdekében történő műtárgyvásárlás igénye”. Ez nem csak azt a gyanút táplálja, hogy az alapítványi elnökök, Matolcsyval az élen, rendszeresen egyeztetnek, hanem azt is, hogy a konkrét esetben megbeszélhették a teendőket. Képzeljük el ezt a megbeszélést: az MKB elnöke az MKB-t szanáló központi bank elnökével műkincsek megvásárlásáról diskurál, miközben az MKB gyűjteményét éppen aukción tervezi értékesíteni az MKB.
A legrázósabb az ügyben éppen az, hogy az egyik ajánlattevő alapítvány, a PADS kuratóriumi elnöke az a Balog Ádám, aki az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, s ugyanennek a kuratóriumnak tagja még az MKB vezérigazgató-helyettese, Hetényi Márk is. (Nota bene: a felügyelőbizottság elnöke a legfőbb ügyész felesége, Polt-Palásthy Marianna.) Az összeférhetetlenség egyértelmű: Balog és Hetényi nem képviselhetik egyszerre az eladó (MKB) és a vevő (PADS) érdekeit is. Értelmetlen ezért az MKB azon közlése, hogy az aukcióra azért került sor, hogy a bank „hiteles információt kapjon gyűjteményének piaci értékéről”. Hogyan adhatna erről „hiteles információt” Balog Ádám Balog Ádámnak?
Hacsak nem volt eleve lezsírozva minden. | Hazudott az MKB, mégis eladta a műgyűjteményét az MNB alapítványainak - csak gyorsan visszakérte | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/hazudott-az-mkb-megis-eladta-a-mugyujtemenyet-az-mnb-alapitvanyainak-csak-gyorsan-visszakerte-99280 |
2014-05-21 11:58:00 | Molnár Gyula fölmentéséről, a bíróságokról és Keresztes főügyész keresztjéről. | true | null | 1 | HVG | null | Molnár Gyulát fölmentették.
Bármit is gondolunk Molnár Gyuláról és Molnár Gyula pártjáról (meg a másodrendű vádlott, Lakos Imréről és annak néhai pártjáról), ez így van rendjén. Megtörtént már korábban is: az első fokon eljáró bíróság szintén ártatlannak találta az ellene fölhozott vádakban. Azonban másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla egészen abszurd ítéletet hozott. Molnárt bűnösnek mondta ki hivatali visszaélés bűntettében, mert 2006-ban, a XI. kerületi Kopaszi-gát és a Lágymányosi-öböl környékén pályáztatás nélkül próbáltak magáncégnek átjátszani egy 38 hektáros telket, mindezt egy olyan tanú vallomása alapján, aki az adott időszakban nem dolgozott az önkormányzatnál. Illetve arra alapozva, hogy a „területfejlesztés az eset körülményeiből következően nem lehetett reális cél”. Valóban nem reális – mármint a magyar valósághoz mérten –, ugyanis megvalósult.
Mindennek fényében a fölmentő ítélet nem meglepő. Az elszámoltatásból egyelőre annyi maradt, hogy Budai Gyula elszámolt háromig, majd hazament. Úgy tűnik minden rendben. Minden rendben?
A jogerős ítélet után két kínzó kérdés itt maradt. Úgymint: bíró és ügyész. A Kúria döntése nem teszi meg nem történté a Fővárosi Ítélőtábla korábbi verdiktjét. Abból ugyanis ordít az elfogultság, nem egyszerűen a tévedés, hanem a tételes jog némileg önkényes facsargatása – próbálok finoman fogalmazni, mert a magyar bíróságok egy valamiben kutya következetesek: tekintélyük védelmében. Pedig az ítélőtábla döntését kommentáló védők mind politikailag motivált ítéletről beszéltek, s noha a Kúria nem erre a véleményre bólintott rá, mégiscsak megerősítette ezt az álláspontot, hiszen más, épeszű magyarázat a másodfokú ítéletre ezt követően nincs.
Annál meg, ha a bírókat a politika befolyásolja, már csak az a rosszabb, ha saját előítéleteik befolyásolják őket. Jól tudjuk, hogy ha különösen nagy (esetleg különösen jelentős) kárértékű, közszereplőket érintő ügyben, a Fővárosi Ítélőtáblán ilyen ítélet születik, úgy milyen határozatokat hoznak alsóbb bíróságok, kevésbé frekventált helyeken. Amikor az ellenzék, a kormány az igazságszolgáltatásba történő egyértelmű és bárdolatlan beavatkozására, pusztán a bírói függetlenség hangsúlyozásával válaszolt, akkor ezt igen rosszul tette. Ha esetleg egyszer majd lesz elképzelés és erő a bíróságok nem hatalmi logikájú átalakítására, akkor majd pontosan azzal a retorikával kell megküzdeni, amelyet az ellenzék az előző ciklusban vitt.
A másik szereplő az ügyészség. Pontosabban a Központi Nyomozó Főügyészség. A Kopaszi-gát ügyében 2007-ben tett följelentést egy fideszes önkormányzati képviselő. Eddig tiszta sor: ha egy ellenzéki politikusnak más nem jut eszébe, akkor följelent. A nyomozást a BRFK végezte, ám mivel mentelmi joggal rendelkező személy is érintett volt, bizonyos részei átkerültek a már említett ügyészi szervhez. Amelyik viszont – hogy, hogy nem – éppen 2010. szeptember 27-én, kedden látta elérkezetnek az időt, hogy nagy sajtónyilvánosság mellett gyanúsítsa meg Molnárt és helyettesét. Öt nap múlva tartották az önkormányzati választást, ahol végül a szocialista politikus 48-41% arányban maradt alul fideszes kihívójával szemben. Azzal a kihívóval, akinek a gyanúsítás másnapján kinn voltak az új helyzetre reagáló plakátjai, szórólapjai, buszhirdetései („Törvényes rendet, Újbudán!).
Az igaz, hogy a szocialistákat eddigre már körüllengte a mutyi illata, és ez nem egy céltudatos lejárató kampánynak köszönhető csupán, hanem a hétköznapi tapasztalat, a fölöttébb furcsa összefonódások érzékelése is ezt a benyomást erősítette. A Lágymányosi-öböl telekértékesítéseiben is léteznek meghökkentő elemek, az egyik jól ismert nagyvállalkozó emberei mindkét oldalon föllelhetők. Ám, ha egyértelmű bizonyíték vagy legalábbis az alapos gyanúra okot adó jelenség nem áll rendelkezésre, úgy a nyomozószerveknek ezzel nincs tennivalójuk. Politikusokat a népnek kell leváltania, nem az ügyészségnek, és ha az ügyészség ebben mégis részt vesz, akkor ezt nem jogállamnak nevezik, hanem valami egészen másnak.
Még egy dátum, még egy esemény: 2011. március 15-én a miniszterelnök előterjesztésére Schmitt Pál köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta a Központi Nyomozó Főügyészség főügyészének, Keresztes Imrének. Az indoklás szerint „a közérdeklődésre számot tartó, kiemelkedően bonyolult tényállású és jogi megítélésű ügyekben folytatott nyomozások során nyújtott teljesítménye, továbbá eredményes ügyészi és vezetői pályafutása elismeréseként”. A közérdeklődés valóban volt, csakhogy a kitüntetés pillanatában a „kiemelkedően bonyolult tényállású és jogi megítélésű ügyekben” jogerős ítélet egy sem. Azóta már van: fölmentés. De azért remélem, Keresztes Imre büszkén viseli az ordót. | Nyüzsi: Ha van koncepció, per is akad hozzá | null | https://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20140521_Ha_van_koncepcio_per_is_akad_hozza |
2016-04-26 10:39:00 | A Liberálisok szerint engedély nélkül alakítanak ki erkélyt a karmelita kolostorban a miniszterelnöknek, ezért rongálás gyanúja miatt feljelentést tettek az ügyészségen – írja az Origo. | true | null | 1 | HVG | null | Múlt héten a 444.hu írta meg egy építészfórum alapján, hogy a Várban található egykori karmelita kolostor Dunára néző oldalán kibontottak hét ablakot az első emeleten, a tervezett miniszterelnöki dolgozószobánál, mert oda erkélyt építenek.
A Miniszterelnökség másnap megerősítette, hogy valóban erkélyt építenek, a megfogalmazás szerint "protokoll funkciója teraszt". Arra viszont nem válaszoltak, hogy az átalakítás terveit egyeztették-e az UNESCO-val. A Duna-part szerepel ugyanis az UNESCO Világörökségi listáján.
Az RTL Híradó múlt héten arról számolt be, hogy az UNESCO csak állagmegóvásra adott engedélyt az épületnél, miközben a Miniszterelnökség állítja: minden szükséges engedélyt beszereztek.
Zoboki Gábor, a kolostor átalakításának tervezője a Népszabadságnak azt mondta: ő javasolta a Dunára néző erkély megépítését, és ez ellen a műemlékvédelmi főosztálynak sem volt kifogása.
Az RTL Híradó vasárnapi kiadásában az hangzott el: az UNESCO egy bizottsággal vizsgáltatná meg, hogy a Vár átépítése sérti-e a világörökségi szabályokat.
Az ellenzéki pártok közül az Együtt közérdekű adatigényléssel fordulnak a Miniszterelnökséghez, hogy adják ki a szóban forgó engedélyeket. Azt mondták: ha nem adják ki, akkor perre mennek.
A Magyar Liberális Párt választmányi elnöke, Szabadai Viktor pedig a Fővárosi Főügyészséghez fordult a kormányfő számára a Várban kialakítani tervezett erkély miatt – írja az Origo.
A feljelentésben a Liberálisok választmányi elnöke emlékeztetett, hogy a karmelita kolostor műemlék, így a kulturális örökségvédelemről szóló törvény alapján annak részleges bontása is csak akkor engedélyezhető, ha az szerkezeti elem megmentése miatt szükséges, a hiteles állapotot torzító idegen rész eltávolítását célozza, életveszély-elhárítás érdekében elkerülhetetlen, műemléki védelemmel nem bíró építmény eltávolítását célozza, terepszint megváltoztatása a célja úgy, hogy nem sérül a műemléki érték.
A feljelentő szerint az utólag odaépíteni tervezett erkély és egy komplett ablaksor padlószintig kibontása nem ezeket a fenti célokat szolgálja, ezért szerinte megvalósul a rongálás bűncselekmény.
A feljelentés további részében a Liberálisok választmányi elnöke arra is kitért: további jogsértésnek tartja, hogy a várnegyed építészeti örökségét csak az UNESCO tájékoztatásával, a világszervezet álláspontjának kikérésével lehet megváltoztatni, az átépítésről azonban tudomása szerint az UNESCO-t nem tájékoztatták. Ezért egyúttal a Világörökség Egyezmény megsértése miatt is feljelentést tett - a rongáláshoz hasonlóan - ismeretlen tettes ellen. | Itthon: Feljelentést tettek a Liberálisok Orbán erkélye miatt | null | https://hvg.hu/itthon/20160426_feljelentest_tettek_a_liberalisok_orban_erkelye_miatt |
2016-06-25 06:15:00+02:00 | Nem csak annyi dől el a szocialisták mai kongresszusán, kik kerülnek a párt élére. A tét nagy: a most felálló csapat fut neki a 2018-as választásnak. | false | [
"MSZP",
"Szanyi Tibor",
"pártelnök",
"Tóbiás József",
"Molnár Gyula"
] | 0 | null | 0 | Nem csak annyi dől el a szocialisták mai kongresszusán, kik kerülnek a párt élére. A tét nagy: a most felálló csapat fut neki a 2018-as választásnak.
Fontos és a maga nemében izgalmas kongresszus előtt áll az MSZP. Ma alapvetően személyi kérdésekről döntenek a szocialisták, de ezzel együtt arról is, milyen stratégiával futnak neki a következő választásnak. Ez az utolsó előtti pillanat: ha nem sikerül helyt állniuk 2018-ban, akkor az a párt végét is jelentheti.
Ebből a nézőpontból érthető, hogy korábban nem látott verseny bontakozott ki a kívülről kevéssé vonzónak tűnő elnöki posztért. A pártvezér kilétéről valószínűleg kétkörös szavazáson döntenek, miután a Tóbiás József elleni voksok az első fordulóban háromfelé szóródnak, így kicsi az esélye, hogy bárki is megszerezze a 360-nál is több küldött szavazatainak a felét. A legtöbben előzetesen arra tippelnek, hogy a második körbe Molnár Gyula juthat be a korábban már leírt, de a hajrában valamelyest erősödni látszó jelenlegi elnök mellett.
Ezek azonban csak óvatos tippek, minden általunk megkérdezett MSZP-s arról beszélt, hogy bármi történhet, és még a kongresszuson elhangzó jelölti beszédek is sokat nyomhatnak a latban, így akár Harangozó Tamás, akár Szanyi Tibor továbbjuthat. | Kétfejűvé válhat az MSZP | 0 | http://nol.hu/belfold/ketfejuve-valhat-az-mszp-1621035 |
2015-02-10 00:00:00 | 17 milliót nyertek a szabadalmi trollok - Dollárban. A volt microsoftos technológiai igazgató a Symantecen kaszál, döntött a bíróság. | true | [
"symantec",
"szabadalom",
"troll",
"bíróság",
"usa",
"tech"
] | 0 | null | 0 | Több mint négy évvel az első tárgyalások után a világ egyik legnagyobb szabadalmi troll cége megnyerte első hatalmas perét: a Symantecnek 17 millió dollárt kell fizetnie a Intellectual Venturesnek.
Az ilyen cégek azzal foglalkoznak, hogy levédetnek mindent, amit csak érnek – olyan apróságokat is, mint az Apple-nél a lekerekített sarkú négyszög –, aztán perelnek, amiért csak tudnak, ha véletlenül valaki ugyanazt használja fel, találja ki, amit ők már levédettek. Az ex-Microsoft technológiai igazgató, Nathan Myhrvold által futtatott cég 30 ezer szabadalmat birtokol.
Az ítélet [PDF] szerint a Symantec megsértett két amerikai szabadalmat, a 5,987,610 és a 6,073,142 sorszámúakat. A második szabadalmat eredetileg 1997-ben a Utah's Park City Group adta be, és arról szólt, hogyan "terjeszthetőek emailek előre meghatározott üzleti szabályoknak megfelelően". Az 610 végű szabadalom eredetileg az Ameritech-é volt, aztán megvette az AT&T.
Az eredeti kereset egyébként 299 millió dollárról szólt, a bírák viszont csak ennek a hat százalékát ítélték meg. A fenti szabadalmakat egyébként rengeteg cég használja, de csak a Symantec és a Trend Micro bukott el a bíróságon. Utóbbi ügyében májusban várható ítélet. | 17 milliót nyertek a szabadalmi trollok | 0 | https://index.hu/tech/2015/02/10/17_milliot_nyertek_a_szabadalmi_trollok |
2009-05-15 00:00:00 | Tizenegy évi börtönre ítélte egy horvát bíróság az ország privatizációs alapjának volt magas rangú tisztségviselőjét kenőpénz kikényszerítéséért és hivatali hatalommal való visszaélésért - jelentette pénteken a horvát média. | true | null | 1 | fn.hu | null | Josip Matanovicot, az állami privatizációs alap (HFP) 2004 és 2007 között hivatalban volt egyik alelnökét a zágrábi kerületi bíróság kötelezte arra is, hogy fizessen be az államnak 250 ezer eurót és 125 ezer 500 kunát (mintegy 23 ezer euró) – annyit, amennyit a különböző privatizációs ügyekben megvesztegetésként elfogadott.
Az eddigi legnagyobb léptékű horvát korrupciós perben a HFP egy másik alelnökét, Robert Pesát két évi szabadságvesztésre ítélték. | Korrupciós botrány a horvát privatizáció körül | null | https://24.hu/kulfold/2009/05/15/korrupcios_botrany_horvat_privatizacio/ |
2020-10-07 17:29:00 | Tavaly év végén olyan helyzet állt elő a Businesshelp Kft-nél, ami hétköznapi esetben a TV2 eladásához is vezethetett volna. Nem ez történt. | true | null | 1 | G7 | null | Nagyon rossz likviditási helyzetben lehetett 2019 végén a TV2-t tulajdonló Businesshelp Kft. – a cég napokban közzétett beszámolójából erre lehet következtetni. A vállalatnak, amely nem hivatalosan már 2016-ban megszerezte a TV2-csoportot, majd Andy Vajna halála után különböző cégjogi bűvészkedéseket követően nevére is vette azt, néhány millió forintból kellett volna kifizetni egy olyan lejáró adósságot, amelynek értéke egész biztosan több milliárd, de inkább több tízmilliárd forint lehetett.
Egy furcsa 21 milliárdos tartozás
Az összeget a nyilvánosan elérhető cégbírósági adatok alapján nem lehet egyértelműen meghatározni, mert van egy furcsa, 21 milliárd forintos tétel a vállalat beszámolójában. Ezt ugyan éven túl lejáró kötelezettségként tartják nyilván, a jogszabályok szerint azonban ezt nem tehetnék meg. A beadott dokumentumok szerint ugyanis a tartozást váltóval (vagyis egyfajta hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral) biztosították.
Váltót manapság nem túl gyakran használnak, de ha mégis, akkor csak éven belüli, rövid lejáratú ügyletekhez. Egy lapunk által megkérdezett szakértő szerint ez nem csak a leggyakrabban biztosított követelések jellegzetességei miatt van így, hanem azért is, mert az értékpapírtörvény alapján elvileg nem lehet egy évnél hosszabb időtávra kiállítani váltót. Mint fogalmazott,
nem lehet olyan dátumot ráírni, ami alapján hosszú lejáratú kötelezettség lehetne.
A céget megkérdeztük, hogy ennek ellenére miért mégis így tartják nyilván a hatalmas összegű adósságot, de nem válaszoltak a kérdésünkre. A beszámolóból pedig csak annyi derül ki, hogy a pénzt öt éven belül egészen biztosan vissza kell fizetni.
Nem ez egyébként az egyetlen komolyabb tartozása a vállalatnak: a Businesshelpnek egy valamivel több mint ötmilliárdos bankhitele is van, és ez az éves jelentésben is éven belüli lejárattal szerepel.
A tartozások egy ezredének kifizetésére sem volt pénz
Ha egy cégnek viszonylag sok rövid lejáratú tartozása van, az még nem feltétlenül probléma, csak akkor, ha nincs miből kifizetnie. Normál piaci alapon működő cégeknél általában alapszabály, hogy a készpénz, illetve a gyorsan pénzzé tehető eszközök*A forgóeszközök, illetve azoknak egy része. fedezzék az éven belül lejáró kötelezettségeket.
A Businesshelpnél azonban ez egyáltalán nem teljesült 2019 végén. A cég nagyjából 28 milliárd forintos vagyonának nagy részét ugyanis a TV2-csoport, illetve a szintén tavaly megszerzett egyéb csatolmányok tették ki. A vállalatban mindössze 3,3 millió forint készpénz, és 638 ezer forint egyéb gyorsan mozdítható eszköz volt, és ez
az éven belül visszafizetendő összegnek még akkor is kevesebb mint az ezredrészét fedezte, ha a 21 milliárdos váltótartozástól eltekintünk.
Általános esetben ilyenkor a fizetőképtelenség elkerülésére az egyik lehetőség logikusan a nagy értékű befektetett eszközök, tehát jelen esetben éppen a TV2 pénzzé tétele lenne. A vállalatnál rákérdeztünk, hogy a likviditási helyzet befolyásolhatja-e a médiacsoport helyzetét, de erre a kérdésünkre sem válaszoltak. Ahogy arra sem, sikerült-e azóta más módon rendezni a likviditási problémákat, illetve visszafizették-e a tartozásokat az elmúlt kilenc hónapban.
Kaptak hitelt Mészáros Lőrinc bankjától
Utóbbi kérdésre egyébként minden bizonnyal “nem” a válasz, ám ez nem jelenti azt, hogy a Businesshelp bajba került volna. A hitelnyilvántartási rendszer szerint ugyanis a cég szeptember végén 11,9 milliárd forintos hitelt (valószínűleg inkább hitelkeretet) kapott a Mészáros Lőrinchez köthető MKB Banktól. A vállalatot korábban is ez a pénzintézet hitelezte, igaz tavaly még a jelenlegitől 800 millió forinttal kisebb összeggel, azaz úgy tűnik, hogy a lejáró tartozást egy új kölcsönnel váltották ki, azaz refinanszírozták.
A váltókötelezettség pedig jó eséllyel nem véletlenül mond ellent az üzleti logikának (és talán a jogszabálynak is). Ilyen feltételekkel valószínűleg csak olyasvalaki ad 21 milliárdos kölcsönt, aki biztos a dolgában, csak háttérben akar maradni,. Ez a jelenség nem lenne példa nélküli a TV2 közelmúltbeli történetében. Egy ilyen hitelező viszont egészen biztosan nem érdekelt abban, hogy bedöntse a finanszírozott céget.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelértékelték a TV2-t, amin 10 milliárdot keresett Andy Vajna volt cégeNagyjából 21 milliárd forintért cserélhetett gazdát a TV2-t és a csoport további tucatnyi csatornáját fenntartó cég 75 százalékos részvénycsomagja. | A TV2 tulajdonosának pár millió forintból kellett volna visszafizetnie 26 milliárdot | null | https://g7.hu/vallalat/20201007/a-tv2-tulajdonosanak-par-millio-forintbol-kellett-volna-visszafizetnie-26-milliardot/ |
2017-12-06 00:00:00 | Izraelben feszülten várják Donald Trump amerikai elnök bejelentését, hogy elismeri-e Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A nemzetközi közösség nem ismeri el a történelmi települést az állam fővárosaként, mint ahogyan Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem fogadja el, ám a kérdésnek vallási jelentősége is van – hangsúlyozta az InfoRádió kérdésére Csicsmann László, egyetemi docens. | false | [
"izrael",
"usa",
"palesztin",
"jeruzsálem",
"külföld"
] | 0 | null | 0 | Izraelben feszülten várják Donald Trump amerikai elnök bejelentését, hogy elismeri-e Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A nemzetközi közösség nem ismeri el a történelmi települést az állam fővárosaként, mint ahogyan Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem fogadja el, ám a kérdésnek vallási jelentősége is van – hangsúlyozta az InfoRádió kérdésére Csicsmann László, egyetemi docens.
Az amerikai elnök bejelentése
fordulópont lesz a palesztin-izraeli konfliktus történetében
– véli a Közel-Kelet-szakértő. Az ENSZ közgyűlésének 1947-es határozata szerint - ez alapján osztották fel Palesztinát - létrejött Izrael állam, és Jeruzsálemet nemzetközi közigazgatás alá helyezték – emlékeztetett Csicsmann László.
Izrael az 1967-es háborút követően az egész várost elfoglalta, majd annektálta, valamint egységes és oszthatatlan fővárosnak tekintette. A nemzetközi közösség ugyanakkor ezt nem ismerte el, a követségek azóta is Tel-Avivban vannak.
Az Egyesült Államok az elmúlt években fő szószólója volt a kétállamos megoldásnak, vagyis azt támogatta, hogy Izrael mellett egy palesztin állam is létrejöjjön. Bár megállapodás nem volt arra vonatkozóan, hogy az újonnan létrejövő ország fővárosa hol legyen, a palesztin tárgyalófél mindig Kelet-Jeruzsálem területét tekintette a lehetséges megoldásnak. Donald Trump bejelentése szembemegy ezekkel a tervekkel.
Az amerikai elnök lépése továbbá közvetlen hatással lesz az Izrael és a palesztinok között húzódó – az elmúlt hónapokban egyre élesedő – konfliktusra.
Néhány hónapja a Templom hegynél – biztonsági okokra hivatkozva – biztonsági kamerákat és beléptetőkapukat szereltek fel, mely nagy feszültségeket generált. A palesztin frusztráció sokszor erőszakos cselekedetekben nyilvánul meg – hangsúlyozta az egyetemi docens. Ezen reakciók fokozódására lehet számítani az elkövetkező napokban, ha Donald Trump elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának – véli a szakértő.
Az elmúlt időszakban Izrael a közel-keleti régió egyes országaival – köztük Szaúd-Arábiával – igyekszik titokban felvenni a kapcsolatot az iráni fenyegetés miatt. A várható amerikai lépés ennek a formálódó szövetségnek sem kedvez, hiszen Jeruzsálem az iszlám harmadik szent helye is.
A kérdés tehát túlmutat a területi konfliktuson, vallási jelentőséggel is bír,
az arab államok épp ezért óva intették az amerikai elnököt, hogy a tervezett lépést megtegye.
Kapcsolódó hanganyagok Kockázatos lépésre készül Donald Trump Meghallgatom
Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az Infostart Facebook-oldalát! | Ezért kockázatos Donald Trump lépése | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2017/12/06/kockazatos_lepesre_keszul_donald_trump |
2020-10-17 00:00:00 | Esélyt sem adott Gattuso Napolija az Atalantának - A bergamóiak már az első félidőben négygólos hátrányba kerültek. | true | [
"napoli",
"atalanta",
"serie a",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Az eddig mindhárom mérkőzését megnyerő bergamói együttes már az első félidőben négygólos hátrányban volt. Hirving Lozano duplázott, Matteo Politano és Victor Osimhen is betalált.
Az utóbbi hét idényben csak egy csapat tudott legalább hét kaput eltaláló lövést jegyezni az Atalanta ellen az első 45 percben: a Napoli. Az előző szezonban egyszer, most pedig még egyszer.
A második félidőben Sam Lammers szépített, a végeredmény így 4-1 lett. Az Atalanta először kapott ki az idényben, a nápolyiak négy meccs után három győzelemmel és egy vereséggel állnak.
OLASZ SERIE A
4. FORDULÓ
Napoli-Atalanta 4-1
(Borítókép: Francesco Pecoraro / Getty Images Hungary) | Esélyt sem adott Gattuso Napolija az Atalantának | 0 | https://index.hu/sport/2020/10/17/napoli_atalanta_serie_a |
2019-12-20 00:00:00 | Százmilliókat fizettek ki egy csalónak lakásokra, amiket nem is láttak - M. Sándor több mint száz embert ejtett át azzal, hogy olcsó lakásokat ígért. Hogy tud egy ember mindenkit, de tényleg mindenkit átverni olyan primitív hazudozással, amit szinte el sem hiszünk? | true | [
"ingatlancsalás",
"bűncselekmény",
"jelzáloghitel",
"végrehajtás",
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Csúnyán átvert egy párt, egy országos lefedettségű ingatlanirodát, az ügyvédet, a kormányhivatalt két piti szélhámos, akik úgy adtak el egy XII. kerületi telket, hogy arra mai napig nem jött volna rá senki, ha valami más miatt le nem buknak.
Szédületes drágulást és pörgést hozott az elmúlt pár év az ingatlanpiacon, de úgy tűnik, végéhez ér a trend. Árcsökkenésre azért ne számítson senki, főleg ne a felkapott ország- és városrészekben.
2830 négyzetméteres erdőrészt irtottak ki Balatonfűzfőn, hogy röplabdapályát építsenek a helyére, első fokon meg is büntették őket. Aztán jött a Pest Megyei Kormányhivatal.
Biztosan ön is hallott már olyan csalásról, amit elsőre el sem akart hinni, mondván, olyan ember biztosan nincs, aki besétálna egy ilyen átlátszó csapdába, hiszen ahogy haladnak előre az események, minden pillanatban jelez a vészcsengő. Az alábbi bűncselekmény-sorozatban egy férfi vállalkozást épített arra az egyszerű elképzelésre, hogy ha az embereknek a piaci ár alatt kínálunk lakást megvételre, akkor annyira megörülnek és kezdik szerencsésnek érezni magukat, hogy óvatlanná válnak.
Ez a sikeres csaláshoz vezető lépcső első foka
M. Sándor évekkel ezelőtt kezdett "ingatlanokkal foglalkozni". Olyan lakásokat kínált eladásra, amelyeket bedőlt hitelek miatt veszítettek el tulajdonosaik. A gyakorlatban sokan még azután is hónapokig a lakásban maradnak, hogy elveszítették az ingatlant, amíg a végrehajtó és a rendőrség ki nem dobja őket. A lakások tehát nem üresek, ami az adásvételt is megbonyolítja: ezért lehet olcsóbban hozzájutni az ilyen lakásokhoz.
M. Sándor Etele úti ingatlanirodájába csak úgy özönlöttek az emberek. A cikk írásának pillanatában bőven száz fölött van azoknak a száma, akiket néhány milliótól kezdve egészen súlyos összegekig húzott le a férfi. Ezeknek az embereknek a nagy része nem jómódú, gazdag ember, aki sokadik befektetési lehetőséget keresett, hanem általában olyanok, akik nehezen összekuporgatott pénzük értékét szerették volna megtartani a lakásboom idején. Aztán vannak olyanok is köztük, akik később már azért adtak M.-nek milliókat, hogy legalább az addig kifizetett pénzüket visszakapják. M. Sándor ugyanis további milliókat csalt ki egyesektől azzal kecsegtetve őket, hogy bár az előző befizetést sajnos bukták, de egy újabb tőkeinjekcióval akár többszörös megtérülésre is számíthatnak.
H. Norbert és édesanyja 2015-ben, a lakáspiaci boom kellős közepén adták el zuglói lakásukat. Az ingatlan H. Norbert súlyos beteg édesanyjáé volt, aki alig tud járni, a találkozónkra is csak járókerettel tudott eljönni. Norbert kísérte el Szegedről, ahova új lakás híján költöztek. A zuglói lakással az volt a baj, hogy második emeleti volt, a házban pedig nem volt lift, ezért H. édesanyja egyre nehezebben tudott közlekedni. H.-ék egy olyan férfinak adták el a lakást, akinek előbb még lakáshitelt kellett szereznie: a foglaló kifizetése után H.-ék azt látták, hogy az a pénz, amit a lakásért kapni fognak, nem biztos, hogy elég lesz egy másik megvásárlására, hiszen napról napra emelkedtek az ingatlanárak.
H. Norbert azóta is egy garázsban tartja holmijait
H. és édesanyja eladták a lakást, majd felkerestek egy ingatlanirodát. Az ingatlanos egy titoktartási kötelezettséget íratott velük alá, majd azt tanácsolta nekik, hogy forduljanak M. Sándor cégéhez.
M. Sándor a harmincas évei közepén jár, ha valaki látná, nagy dumásnak gondolná, olyannak, aki érzi az üzletet, mindenre van egy hasznosnak tűnő mondata. Ez a tulajdonsága, mint kiderült, hozzásegítette a csalásokhoz.
H.-ék könnyen M. hatása alá kerültek, és 2015 szeptemberében alá is írtak vele egy zuglói, Kaffka Margit utcai, 3. emeleti lakásra vonatkozó megbízási szerződést. A lakást M. lakottnak mondta, de a következő év márciusáig ígérte, hogy az addigi lakók elhagyják, ehhez persze majd szükség lesz az ingatlan tehermentesítésére, ez 5 millió forint lesz, közölte. Ő maga 1 milliót kért a lakás eladásával kapcsolatos ügyek intézéséért.
Ebben a megbízási szerződésben arról is rendelkeztek, hogy ötmillió forintot a végrehajtónak kell majd elutalni, M.-nek meg egymilliót. H. Norbert még aznap kifizetett M.-nek 660 ezer forint munkadíjat, vagy foglalót, végül is mindegy, minek nevezzük, hiszen ez már olyan pénz volt, amit a csaló egyszerűen zsebre vágott.
Pár nap múlva M. és H. Norbert elmentek egy ügyvédhez, ahol olyan okiratot írtak, ami már egyáltalán nem volt összhangban a néhány nappal azelőtt, M. és H. által kötött megbízási szerződésben foglaltakkal, és ebben a 6 millióról már úgy rendelkeztek, hogy azt teljes egészében M. Sándor számlájára utalja az ügyvéd. Dr. H. azt is belefogalmazta az okiratba, hogy nem ismeri a megbízási szerződés részleteit, aminek a később már az ügyvéd ellen zajló eljárásokban a védelem szempontjából volt jelentősége, de erről majd később.
H. Norbert úgy emlékszik, az ügyvéd és M. is pszichikai nyomás alatt tartotta, sőt szerinte az ügyvéd még egy bizalmas beszélgetésre is félre hívta, aminek során – utólag legalábbis H. úgy értékeli – azt mérte fel, milyen ember H., mennyire harcol, és hogy ha esetleg lakás nélkül marad, az utcára kerül-e. Ekkor azonban H.-nak még minden bizodalma megvolt az ügyvéd és M. felé, olyannyira, hogy a pénzt aztán átadta az ügyvédnek, miközben a lakást még nem is látta.
Ebben az időszakban M. már sorozatban verte át az embereket, aminek az sem vetett véget, hogy 2016 júniusában O. Edina feljelentést tett ellene. O. Edina 3,1 millió forintot fizetett M.-nek egy XVII. kerületi lakásért. Rajta kívül még többtucatnyian feljelentették M.-et, mert bár azt ígérte, tehermentesített lakásokat fognak tudni megvásárolni, ezekből soha nem lett semmi. A rendőrség egyesítette az ügyeket. Kérdésemre a Budapesti Rendőr-főkapitányság azt írta, hogy a "XI. kerületi Rendőrkapitányság 2015 és 2018 között 16 rendbeli üzletszerűen jelentős kárt okozó, 62 rendbeli üzletszerűen nagyobb kárt okozó és 3 rendbeli üzletszerűen kisebb kárt okozó csalás bűntett miatt folytatott nyomozást. Az ügyben keletkezett iratokat a nyomozók 2018. február 5-én vádemelési javaslattal továbbították az illetékes ügyészség részére. Az ügyben jogerős ítélet született."
M.-et idén februárban a Fővárosi Törvényszék négy és fél év börtönre ítélte, és öt évre eltiltotta a közügyektől.
A jogerős döntés ellenére itt még nem ért véget a történet, M. ugyanis másokat is átvert. Olyanokat, akiknek az életük is kis híján ráment. A kisgyerekes család, akik 14 milliót buktak, vagy éppen T. Beatrixék, akik 2015-ben kerültek kapcsolatba M.-mel.
Nem sokkal előtte adták el a lakásukat. T.-ék is attól féltek, hogy a lakásért kapott pénzük gyorsan inflálódni fog, és ha nem sikerül lakáshoz jutniuk, elértéktelenedik a pénzük. T.-ék az interneten találtak M.-re, illetve az általa működtetett "ingatlanirodára". M. nekik egy kőbányai bedőlt hiteles lakást ígért. Ellenőrizték a helyrajzi számot, nevet, minden stimmelt, ám a kiszemelt lakást ők sem láthatták. M. azzal kábította őket, hogy bár a lakás már üres, de egy faktorbank intézi az ügyeket, és ezért nem nézhető meg. Értik? Nem önökkel van a probléma, ha nem.
T.-ék foglalóztak, és 1,3 millió forintot raktak le M.-nek, majd elindult az idegőrlő várakozás. Az idegőrlőt annyira szó szerint kell érteni, hogy T. szerint volt olyan nap, hogy hatvanszor telefonált M.-nek, aki mindannyiszor készségesen állt a rendelkezésére, és mindig volt egy jó érve arra, hogy éppen miért nem mozdul előre az ügyük. 2016 decemberében M. aztán egy új tervvel állt elő, a férfi az irodájában gyakorlatilag bevallotta T.-nek, hogy a lakásvásárlásból nem lett semmi, és a pénzüket sem tudja visszaadni, majd egy kecsegtető üzleti ajánlattal állt elő. Azt mondta, hogy ha T.-ék az 1,3 milliót kiegészítik hatmillióra, akkor részesedést kapnak egy esztergomi társasházprojektből, és ha az bejön, 14 milliót kapnak vissza.
T. ma azt mondja, valahol érezte, hogy az ajánlat nem kóser, de annyira vissza szerette volna szerezni az addig M.-nek fizetett 1,3 millióját, hogy rábólintott.
Úgy éreztem, ha nem megyek bele, nem fogok tudni lakást venni.
Ügyvéddel is beszéltek, az ügyvéd pedig arról biztosította őket, hogy létezik a projekt, megnézte a helyrajzi számot is, és mindent rendben talált. 2017 júniusában azonban fordulat történt, az ügyvéd a rendszeres telefonhívások egyikén hirtelen hangnemet váltott, és arrogánsan válaszolgatott, azt állította T.-éknek, hogy többé nem foglalkozik az üggyel, ne is keressék a jövőben, majd rájuk csapta a telefont.
T.-ék ezután fordultak a rendőrséghez. T.-ék M.-től három részletben egymillió forintot ugyan vissza tudtak könyörögni, a hatból, de a befizetett pénzük sorsa ugyanúgy ismeretlen, mint a többieké. A rendőrök szerint M. felélte a pénzt, amit a károsultak viszont vitatnak, hiszen hogyan tudta volna néhány év leforgása alatt a több százmillió forintot (kb. 250 millió forintról beszélünk) felélni.
T. szerint azóta romba dőlt az élete, a férje időközben meghalt, ők meg ott állnak a lányával lakás nélkül. Az ilyen esetek pedig további gondokat okoznak, náluk például hiába vették fel a lányt egyetemre, kénytelen volt halasztani, hogy dolgozni menjen. A találkozónkon T. a lelkemre kötötte, hogy írjam le, hogy az újpesti önkormányzattól nem kaptak semmilyen segítséget, hiába kértek méltányosságból bérlakást, elhajtották őket.
Ma Magyarországon nincs semmilyen fórum, ahova az ember fordulhatna, ha segítségre szorul.
T. megmutatta M. egyik levelét, amelyet a csaló még akkor küldött neki, amikor az esztergomi projekttel kecsegtette. Higgyék el, ha látnák, hitetlenkednének a primitív próbálkozáson, ami a levélben áll: egy fiktív cég nevében valaki azt írta, hogy érdekli az esztergomi társasház, és azt is megírta, hogy erre több mint 30 millió forintot kész átutalni. Mindezt egy fiktív ügyvezető igazgató aláírásával, de úgy, hogy még a nevét sem írták ki az ügyvezetőnek, csak úgy van a levél alján, hogy ügyvezető igazgató.
2017-ben H. Norbert polgári pert indított M. Sándor ellen, majd 2018-ban a bíróság 19,5 millió forint kártérítést meg is ítélt neki. Más kérdés, hogy ebből a pénzből vélhetően soha semmit nem fog viszontlátni. Ezért H. az ügyvédet is pereli.
A rendőrség hiába zárta le M. ellen a nyomozást, és ítélték börtönre őt információink szerint, a további feljelentések miatt "2018. január 22-én elkülönítésre került egy nyomozás üzletszerűen elkövetett csalás bűntett miatt a BRFK XI. kerületi Rendőrkapitányságán. Ebben az ügyben az eljárás adatai szerint jelenleg 11 sértett sérelmére követtek el bűncselekményt, a nyomozás továbbra is folyamatban van. A nyomozók egy férfit hallgattak ki gyanúsítottként, más személy büntetőjogi felelőssége ezidáig nem merült fel."
Megkérdeztem a magyar bírósági végrehajtó kamarát, hogy M., illetve az általa jegyzett cég végrehajtási ügyekben hány esetben vette fel velük a kapcsolatot, de azt írták, hogy "a Kar kérdése megválaszolásához szükséges nyilvántartási adatokkal nem rendelkezik. Mindezért az Ön részére a kért tájékoztatást nem áll módunkban megadni."
H.-ék "ingatlanos ügyvédjét" a rendőrség nem gyanúsította meg, még csak tanúként sem hallgatta ki, mondta kérdésemre az ügyvéd ügyvédje, Takács Gábor. A fővárosi ügyvédi kamara viszont elmarasztalta Dr. H.-t, mert H. Norbertéktól a pénzt nem az ügyvédi letéti számlára, hanem a saját ügyvédi számlájára utaltatta. Az ügyvéd azt üzente, szeretne az ügytől minél távolabb maradni.
Borítókép: Illusztráció! MTI Fotós: Mónus Márton | Százmilliókat fizettek ki egy csalónak lakásokra, amiket nem is láttak | 0 | https://index.hu/belfold/2019/12/20/lakashitel_vegrehajto_ingatlan_csalas |
2022-02-10 11:25:44 | EU-us támogatás is került az aszfaltba, így már felújított úton szaladhatnak a kamionok. | true | null | 1 | Magyar Hang | null | Naponta rengeteg kamion zötykölődött a miniszterelnök édesapjának, Orbán Győzőnek gánti bányájától a bicskei vasútállomásig (ahonnan vasúton szállítják tovább a köveket) tartó úton, de ennek végérvényesen vége. A választókerület fideszes országgyűlési képviselője és a térség fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, Tessely Zoltán szerdán a közösségi oldalán adta hírül, hogy „elkészült a 8126-os számú út Csákvár és Felcsút közötti 11,7 kilométeres szakaszának teljes felújítása”.
A kőbányától a bicskei, városon belüli vasúti kőátrakodóig vezető útvonalról és az utóbbi környékén élők viszontagságaival tavaly tavasszal lapunk terjedelmes cikkben foglalkozott.
A szerdán átadott úttal szinte teljes terjedelmében felújított úton lehet eljutni Orbán Viktor édesapjának Gánton található bányájától a bicskei vasúti átrakodóig a kamionokkal, Tessely Zoltán képes beszámolójába is került egy fénykép egy kőszállító kamionról. Ez természetesen még azzal együtt is lehet szerencsés, véletlen egybeesés is, hogy Fejér megyében sok roppant rossz minőségű közút található.
Tessely elárulta azt is, hogy a 2018-ban kezdődött útfelújítás „TOP” keretből kezdődött meg (ez a betűszó európai uniós támogatást jelent), és a szerdán átadott 11,7 kilométeres szakasz felújítása 1,650 milliárd forintba került az adófizetőknek. A kivitelező a Duna Aszfalt, a Mélyépítő Zrt. és a Hazai Építőgép Társulás trió volt. A Duna Aszfalt a Szijjártó Péter külügyminisztert jachtoztató NER-oligarcha, Szíjj László vállalkozása, a Mélyépítő Zrt. NER-vállalatok (Mészáros Lőrinc, Szíjj László vállalkozásai) rendszeres konzorciumi partnere, akárcsak a Hazai Építőgép Társulás, amely a Mészáros Lőrinc nevén lévő eszéki focicsapatot is szponzorálta.
A fideszes képviselő beszámolója szerint az útfelületre két réteg új aszfalt került, emellett megújult négy híd, valamennyi gyalogos átkelőhely, sőt, még három pár autóbuszöböl is. – Vértesboglár Csákvár felőli részén forgalomcsillapító sziget létesült, Bodmér külterületén pedig új gyalogos átkelőhely épült – számolt be róla a kormánypárti politikus.
Tessely Zoltán azt is közölte, hogy „az érintett polgármesterek mindegyike értékelte azt az erőfeszítést, amelyet nem csak az útfelújítás során, hanem évek óta minden téren megtesz az Orbán-kormány ezért a választókerületért”. A fideszes képviselőnek saját bevallása szerint különösen jólesett, az egyik polgármester, Sztányi István kijelentése, aki arról beszélt, hogy „olyan kormánya van ma Magyarországnak, amely észreveszi azt, hogy nem csak főváros van és nagyvárosok, hanem vidék is”. | Átadták az Orbán Győző bányájától a vasúti átrakodóig vezető út utolsó szakaszát is | null | https://hang.hu/belfold/atadtak-az-orbanek-banyajatol-a-vasuti-atrakodoig-vezeto-ut-utolso-szakaszat-is-136740 |
2019-03-20 08:00:00 | Most a napelem-piacra tenyerelne rá Orbán kedvenc oligarchája. | true | null | 1 | Népszava | null | napelem;energetika;Mészáros Lőrinc;Süli János;
2019-03-20 07:00:00
Ha energetikáról van szó, Mészáros Lőrincnek semmi sem elég
Most a napelem-piacra tenyerelne rá Orbán kedvenc oligarchája.
A Mátrai Erőmű már elkészült két, egyenként 20 megawattos (MW) naperőműve mellett a bükkábrányi, illetve a visontai telephelyen egyaránt további négy, 20-20 MW-s naperőmű megépítése is szerepel a társaság 3-5 éves távú terveiben – jelentette be tegnap a Kod Média-HG Media Fókuszban: Energiagazdálkodás a XXI. században című konferenciáján Orosz Zoltán, a Mészáros Lőrinc áttételes tulajdonában álló cég erőműfejlesztési és stratégiai igazgatója. (Értesülésünk szerint egységenként mintegy 5 milliárdot, vagyis összesen valamivel több mintegy 50 milliárd forintot szánnak e célra.) Bár a hazai energiabefektetők körében egyre kiélezettebb a „legnagyobbért” zajló verseny, ha ez megvalósul, akkor a kormányfő strómanjaként számon tartott üzletember mondhatja magáénak Magyarország legnagyobb naperőműparkját is.
Míg tavaly év végén a lakóházakra telepített, illetve a kis és a nagyobb méretű üzleti célú napelemekkel együtt körülbelül 700 MW-t tartottak számon országosan, addig ehhez a kiadott engedélyek és zajló építkezések alapján csak idén további ezer MW épülhet ki – derült ki Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke előadásából. Ez 1000-1500 új egység, de a növekedés szerinte töretlen. Az eddigi beruházások körülbelül százötvenmilliárd forintos befektetést igényeltek, amihez az ismert elképzelések alapján további 300-350 milliárd forint társul. Kiss Ernő szerint a háztartásoknak is megéri a fejlesztés. A nulla százalékos MFB-hitel (nem változó) törlesztőrészletei az addigi villanyszámla átlag felére rúghatnak, ami "az igazi rezsicsökkentés" - fogalmazott.
Az elnök előadásában üdvözölte, hogy bár „messziről indultak”, ma a napelemes fejlesztések teljes politikai támogatást élveznek. Lapunk kérdésére közölte: szerinte a szürkülettől napkeltéig terjedő időszak áramszükségletét is ki lehetne elégíteni megújuló energiaforrásokból. A szélerőműtelepítés de facto betiltását sajnálatosnak nevezte, de a biomasszát, biogázt, a háztáji akkumulátort és más megoldásokat is képesnek véli a sötét időszakok igényeinek kielégítésére. E célra az atomenergiát éppenséggel nem tartják a legkedvezőbbnek, de elfogadják a kormány ilyen irányú döntését. Kiss Ernő várakozásai szerint idén Kaposváron egy önmagában 100, illetve Szügyön egy 50 MW-os napelemtelepet is átadnak. (Előbbit a hivatalos bejelentések kínai hátterűként említik, utóbbi mögött pedig Orbán Viktor török üzletember-ismerőse, a Magyarországon ezer MW napelemet ígérő Adnan Polat áll.)
Előadásában Süli János Paks 2-ügyi tárca nélküli miniszter kiállt az atomenergia, így az új nukleáris blokkok telepítése mellett. A létesítési engedélykérelem beadására továbbra sem közölt határidőt. Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetsége elnöke változatlanul több ponton vitatja a kabinet Paks 2-vel kapcsolatos álláspontját, ám szerinte a hazai villamosenergia-rendszer képes a kormánydöntéshez alkalmazkodni.
Mitnyan György, a budapesti Főtáv vezérigazgatója ismertette a fővárosi ellátás kibővítését célzó terveiket, egy panelbeszélgetésben pedig az ágazat informatikai lehetőségeit boncolgatták. | Ha energetikáról van szó, Mészáros Lőrincnek semmi sem elég | null | https://nepszava.hu/3029513_ha-energetikarol-van-szo-meszaros-lorincnek-semmi-sem-eleg |
2022-01-29 00:00:00 | Az ELTE, az ELKH és az MTA kutyaetológiával foglalkozó kutatói lépnek színre. | false | [
"kutya",
"konferencia liga",
"állat"
] | 0 | null | 0 | Egész napos, online konferencián mutatják be legfrissebb eredményeiket az ELTE, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutyaetológiával foglalkozó kutatói szombaton.
Tudja-e a kutya, ki beszél, és milyen nyelven? Mikortól számítanak a kutyák felnőttnek? Jutalom-e a gazda arca? Mi a kutyák jelentősége a demencia kutatásában? Felismerik-e a kutyák, ha útban vannak? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak az érdeklődők az eseményen, amelyen az ELTE etológusai mellett az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szakemberei és az MTA Lendület kutatócsoportjai is bemutatják 2021-ben publikált eredményeiket.
Az egyetem honlapján olvasható tájékoztató szerint az ELTE Etológia Tanszék hagyományos éves rendezvénye ezúttal is nyitott, a szakemberek mellett a kutyaetológia iránt érdeklődő ebtartókat is szívesen látják.
A tanszéken 1994-ben indított Családi Kutya Programban a kutyák viselkedését, gondolkodását és érzelmeit vizsgálják a kutatók önkéntesek bevonásával. A kutyatulajdonosok közreműködésével végzett vizsgálatok eredményeit 2013 óta minden évben konferencián mutatják be közérhető formában a kutatók.
Nyitókép: Nataba / Getty Images | Kutyakonferencia lesz szombaton | 0 | https://infostart.hu/tudomany/2022/01/29/kutyakonferencia-lesz-szombaton |
2009-01-06 00:00:00 | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Emlékezetes, tavaly egy gyanús földértékesítési ügylet miatt indult nyomozás hivatali visszaélés gyanújával ismeretlen elkövető ellen. Egy több mint 450 hektáros újfehértói állami termőföld eladására kiírt pályázaton ugyanis helyi gazdálkodók nyertek, ám a döntést – már az eredményhirdetés után – érvénytelenítette a Nemzeti Földalapkezelő. Kiderült, hogy a földalapkezelőt az agrártárca államtitkára, az MSZP-s Gőgös Zoltán utasította erre, de előzőleg Benedek Fülöp, az agrártárca akkori szakállamtitkára találkozott az egyik ellenérdekelt féllel, a Helmeczy László ügyvéd családjának érdekeltségébe tartozó Agro City Zrt. vezetőjével.
A földalapkezelő a minisztériumi utasítás előtt nemcsak nyerteseket hirdetett, de már a szerződéseket is előkészítette.
Az ügyben tanúként hallgatták ki Benedek Fülöpöt, aki jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. földügyekért felelős vezérigazgató-helyettese, illetve a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságának tagjai közé is beválasztották a közelmúltban. Benedek Fülöp ellen egy másik földügylet miatt nemrégiben vádat emelt a Fejér Megyei Főügyészség, mert jogellenesen befolyásolta a fehérvári földhivatalt, hogy egy 200 hektáros pákozdi állami földterületet vonjanak ki a művelés alól. A lapunk birtokában lévő dokumentumok szerint a pákozdi földügyletben két miniszter is érintett lehet. Az iratokból ugyanis az látszik, Gráf József, az agrártárca vezetője, valamint Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke, volt honvédelmi miniszter tudhatott a bűncselekmény részleteiről. | Benedekék ártatlanok | null | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2009/01/benedekek-artatlanok |
2021-04-01 10:42:55 | A Szputnyik V-ről közölt hivatalos adatok alapján szinte követhetetlen, hogy hány adag érkezett meg, abból mennyi használható, és miért. Elmagyarázzuk, hogy jönnek ki a számok, és megmutatjuk, hol bicsaklott meg a számolás. Na meg hogy a kormány hogy használja politikai célokra az orosz vakcináról szóló híradásait. | true | null | 1 | Telex | null | 2021. április 1. – 07:17
Katonák szállítják a Szputnyik V újonnan érkezett, koronavírus elleni oltóanyagát tartalmazó dobozokat a nyíregyházi Központi Laboratóriumba 2021. március 9-én – Fotó: Balázs Attila / MTI
1194
Hány orosz vakcina jött? És ez hány főnek elég? Miért olyan nehezen érthetők ezek az alapvetően elég egyszerű számok? Elmagyarázzuk, és a cikk második felében azt is bemutatjuk, hogy a kormány hogyan idomítja a politikai céljaihoz a nyugati és keleti vakcinák sajátosan eltérő tálalását.
Az operatív törzs néhány naponta közzétesz egy táblázatot a honlapján a Magyarországra érkezett vakcinák mennyiségéről. Ebben gyártónként követhető, hogy miből mennyit rendeltünk, ebből hány adag jött már meg, és az hány főre elég.
Ez utóbbit a legtöbb esetben pofonegyszerű kiszámolni: a Janssen – április 19-től érkező – vakcinájából elég egy adag, tehát ahány jön belőle, annyi embernek elég. A többi vakcinából pedig kettő kell fejenként, ezért a beérkezett adagokat leosztják kettővel, és meg is van, hány főre elegendő.
Az orosz Szputnyik V számainál azonban ez sehogy sem jön ki, és a számok változása láttán sokan hetek óta csak a fejüket vakargatják.
Ezt egyrészt azért tudjuk, mert a számok előtt értetlenül álló olvasók levelei tömegével érkeznek hozzánk, másrészt mi magunk is jó ideje próbálunk értelmes magyarázatot találni arra, mi történik az orosz vakcina számaival.
Mindez azért probléma, mert ez a mágikus táblázat a nagy betűs Tájékoztatás a vakcinák mennyiségéről, amolyan biblia azoknak, akik még próbálják követni a fürkésző-portyázó magyar vakcinabeszerzéseket. Ha az ebben olvasható számok nem világosak, akkor semmilyen fogódzónk nem marad arról, mikor, mivel mennyit lehetne oltani.
Ebben a cikkben először kibogozzuk az összegabalyodott hivatalos számokat az eddig érkezett Szputnyik V-szállítmányokról, majd bemutatjuk, hogyan igazítja a kormány a saját kommunikációs céljaihoz a vakcinákról szóló központi híradásokat.
Máshogy kell számolni vele
A Szputnyik V számolását két dolog bonyolítja:
Ez az egyetlen vakcina, amelynek az első és a második adagja különböző, és nem lehet bármelyiket bármikor beadni. Ebből adódóan nem lehet simán kettővel osztani, figyelembe kell venni, hogy a kettő közül melyik típusú oltóanyagról van szó. Ráadásul az első és második adagok nem párban, hanem leginkább összevissza érkeznek, hol csak az egyik, hol mindkettőből valamennyi, de akkor sem feltétlenül ugyanannyi.
A másik nehezítő tényező, hogy az uniós engedéllyel nem rendelkező vakcinák nem mehetnek az országhatár átlépése után rögtön az oltópontokra vagy a háziorvosokhoz, a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) előbb be kell vizsgálnia őket a felhasználásuk előtt.
Hogy az élet még kevésbé legyen egyszerű, látni fogjuk, hogy ezt a második szempontot csak szórványosan vették figyelembe az adatközlésnél: néha megvárták az NNK-engedélyt az újabb adagok beírásával, máskor pedig nem. Ebben a jelek szerint március közepén történt egy szemléletváltás, onnantól rögtön bekerült minden a táblázatba, míg addig jellemzően csak némi időeltolódással.
Kezdjük rögtön a lényeggel, hogy ne áruljunk zsákbamacskát:
A Szputnyik V-hez a táblázatba, a megérkezett mennyiség első, „Adag” nevű oszlopába mindegyik adag bekerül, amely már megérkezett az országba, azaz az első és a második oltásra valók is.
A második, „Fő” nevű oszlopba csak az első oltásra való adagok kerülnek be, és eleinte ezekből is csak azok, amelyek már felhasználhatók – bár ez utóbbi szempont betartása elég rapszodikus, és a jelek szerint idővel érvényét is vesztette.
Ez a számolási mód még érthető is: hiába van több második adagunk, csak annyi ember oltását lehet megkezdeni, ahány első körös vakcina érkezett.
Most pedig vegyük sorra időrendben az eseményeket: a beérkezett szállítmányokat és a bekerülésüket abba a bizonyos táblázatba. Előre is elnézést kérünk, mert kicsit bonyolult lesz, de tanulságos betekintést enged az állami fogaskerekek közé.
Itt a Szputnyik, hol a Szputnyik
Időrendben fogjuk sorra venni, mikor hány adag érkezett, és ezekből melyik mikor és hova került be az emberek tájékoztatására szolgáló táblázatba, és miért pont akkor.
Az első szállítmány december 29-én érkezett, 3+3 ezer első és második adaggal. Ezekből kétszáz-kétszáz adag menet közben valahogy elkopott, úgyhogy az összesítésbe 2,8+2,8 ezer adag került be később.
A második szállítmány február 2-án érkezett, 20+20 ezer adag.
A harmadik szállítmány február 22-én ért ide, 100 ezer első adaggal (a második oltáshoz szükséges adagok ezúttal nem jöttek).
Ezen a ponton, február 23-án adta ki az operatív törzs az első táblázatot, mutatjuk a két számunkra most érdekes rubrikáját, illetve az oda bekerült számok alatt azt is, hogy hogyan jöttek össze:
145 600122 800az eddig érkezett összes első+második adag: 2,8+2,8+20+20+100 ezeraz eddigi összes első adag: 2,8+20+100 ezer
Eddig világos, minden megérkezett adag bekerült a helyére. Innentől kezd összekuszálódni a dolog.
A negyedik szállítmány március 4-én érkezett: 180+100 ezer adag.
A következő táblázat már két nappal korábban, március 2-án került ki, mégis, már ebbe beírták az akkor még csak bejelentett, de az országba nem beérkezett vakcinák egy részét is:
325 600122 800+180 ezer első adag-
A 180 ezer első adag itt még csak az első oszlopba került be, és látni fogjuk, hogy a másodikban majd az NNK-engedély után fog megjelenni. Ez azért furcsa, mert az eggyel korábbi szállítmánnyal, február 22-én érkezett 100 ezer első adagról ugyanitt, a táblázat fölötti szövegben azt írják, „100 ezer már múlt héten beérkezett oltóanyag jelenleg is a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) felszabadítására vár”, ezek mégis már akkor bekerültek a statisztikába.
Ezen a ponton fel kell jegyeznünk azt is, hogy az ugyanekkor, március 4-én érkezett 100 ezer második körös vakcina az első rubrikába sem került még be. Ezeket a homokszemeket az juttathatta a gépezetbe, hogy már napokkal a szállítmány beérkezése előtt írták be, hogy a szállítmány beérkezett, és mintha ez magát az operatív törzset vagy legalábbis az adatrögzítőket is megzavarta volna.
Ez az anomália aztán továbböröklődött a következő, március 4-i táblázatba is, ahol maradtak ugyanazok a számok:
325 600122 800--
A február 22-i 100 ezer első adagról – amely már rég bekerült a táblázatba – ekkor ezt írták: „[...] jövő héten megkezdődhet az oltás a múlt héten érkezett 100 ezer oltóanyaggal is, miután a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megadta az engedélyt az alkalmazására. Ma megérkezett az újabb orosz vakcina-szállítmány is, ezzel még nem kezdődik meg az oltás, amíg az NNK nem engedélyezi alkalmazását” – tették hozzá a táblázatba ekkor még csak félig bekerült adagokról.
Március 9-én érkezett a következő táblázat, ebben is maradtak változatlanul a számok:
325 600122 800--
Itt a március 4-i 100 ezer második adagról – amelyek még sehova nem kerültek be – ezt írták: „[...] ezen a héten megkezdődhet az oltás a múlt héten érkezett 100 ezer oltóanyaggal is, miután a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megadta az engedélyt az alkalmazására.”
És valóban, a következő táblázat még azon a héten – március 11-én – meg is érkezett, és abban már benne volt az NNK engedélyét frissen megkapó, addig jelöletlen 100 ezer második adag:
425 600122 800+100 ezer második adag-
A 180 ezer első adag, amelyet az összes beérkezett adag első oszlopába már korábban beírtak, itt még mindig nem került be a második oszlopba, feltehetően ezért: „[...] a legutóbb érkezett 180 ezer adag első dózisú vakcinával akkor kezdődhet meg az oltás, ha arra a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) megadja az engedélyt”.
Ez az utolsó hiányzó adminisztrációs lépés a következő táblázatban, március 17-én történt meg, amikor bekerült a második rubrikába az a bizonyos 180 ezer, eddig vizsgált első adag:
425 600302 800-+180 ezer első adag
Mint írták is, „[...] a legutóbb érkezett 180 ezer adag első dózisú vakcina alkalmazását a Nemzeti Népegészségügyi Központ(NNK) hétfőn engedélyezte, és a következő napokban szállítják ki a kórházi oltópontokra”.
Ezen a ponton állt helyre a világ rendje: minden első+második adag bekerült az első oszlopba, és minden első adag a második oszlopba.
Talán az adatrögzítők is beláthatták, hogy ez a módszertan elég nehezen következő, mert ezen a ponton mintha szemléletváltás történt volna: a továbbiakban már nem várták meg az adatrögzítéssel az NNK engedélyét, az újonnan érkezett adagok a megérkezésük után rögtön bekerültek a második rubrikába is. Ebből kifolyólag sokkal simábbá vált az adatok nyomon követése.
A következő, március 19-i táblázatig nem történt változás, maradtak is a számok:
425 600302 800--
Az ötödik szállítmány március 21-én érkezett az országban, 250 ezer első adaggal.
A hatodik szállítmány március 23-án követte, ekkor 180 ezer második adag jött.
És az aznap kiadott táblázatba már mindkettő szállítmány annak rendje és módja szerint rögtön be is került:
855 600552 800+250 első és 180 második adag+250 első adag
„Az orosz vakcinából vasárnap is érkezett 250 ezer adag első oltásra alkalmazható dózis, amellyel a szükséges hatósági vizsgálatok után kezdődhet meg az oltás” – írták, kimondatlanul is világossá téve, hogy az adatrögzítéssel a továbbiakban már nem várják meg a hatósági vizsgálatot.
A március 26-i táblázat változatlan számokat közölt:
855 600552 800--
„A legutóbbi szállítmány még hatósági vizsgálat alatt áll” – tették hozzá, de ezen a ponton ez a számolást már nem zavarja. Az más kérdés, hogy használni ezek szerint még nem lehetett ezeket a már lekönyvelt adagokat.
A hetedik, eddig utolsó szállítmány március 30-án futott be, 250 ezer első adaggal.
Az aznap kiadott, jelenlegi legfrissebb táblázatba pedig rögtön be is került az új tétel:
1 105 600802 800+250 ezer első+250 ezer első
„A ma érkező Szputnyik-szállítmányt az eddig megszokott rend szerint először hatósági vizsgálat alá helyezik, és csak akkor kezdődhet meg vele az oltás, ha a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) »felszabadítja«️ azt” – írták.
Mindezt természetesen nem a mi dolgunk lenne megfejteni, mint valami keresztrejtvényt, hiszen alapvető és meglehetősen fontos információkról van szó. Miközben azonban Orbán Viktor miniszterelnök és legutóbb például Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az operatív törzs mindenről megfelelően tájékoztat, ezeket a számokat nemcsak maguktól nem tették érthetővé, de az ezzel kapcsolatos kérdésekre sem válaszolnak.
Keletre billen a mérleg
Nemcsak az a gond a hivatalos információk kútfőjeként működő koronavirus.gov.hu-val, hogy rapszodikusan és olykor érthetetlenül tálalva közöl adatokat. Az egész adatközlés legalább annyira a kormány propagandaeszközeként funkcionál, mint amennyire tájékoztat.
Jó példa erre az orosz és az uniós vakcinaszállítmányok tálalása közötti különbség, amely a zökkenőmentesen belesimul a kormány brüsszelezős kommunikációjába. Az orosz és a kínai vakcinaszállítmányokról rendszeresen külön bejegyzésben számolnak be – sőt gyakran arról is, hogy majd jönni fognak, illetve épp jönnek –, miközben az uniós beszerzésből érkező vakcinákról, köztük a jelenleg is a magyar oltási programban magasan legtöbbször beadott Pfizer–BioNTech-vakcina szállítmányairól ilyet elvétve találni, ezekről csak az összefoglalókban vagy a sajtótájékoztatókon ejtenek el egy-egy mondatot. Olyan se nagyon fordult még elő, hogy egy uniós keretből érkező vakcina előbb jelenjen meg a táblázatban, mint ahogy beérkezett volna.
Az operatív törzs oldalán nincs kereső, de végignéztük a magyarországi oltási program elindulása – 2020. december 26. – óta született bejegyzések mind a 77 oldalát. Ez 920 bejegyzés, ebből a Pfizer-BioNTech vakcinájának érkezéséről 7 bejegyzés szólt így-úgy:
átlépte a magyar határt – december 26.
következő héten újabb szállítmány várható – december 30.
kétféle vakcina érkezik (ez kis jóindulattal sorolható ide, mert az egyik érkező vakcina a Pfizer-BioNTeché) – január 11.
ugyanerről egy hír másnap – január 12.
megérkeztek a szállítmányok a kórházi oltópontokra – január 12.
Müller Cecília országos tisztifőorvos beszélt arról, hány embert lehet beoltani a legutóbbi szállítmányból – január 12.
újabb szállítmány érkezett – február 9.
Ezzel szemben a Szputnyik V érkezéséről és felhasználásáról már a bejegyzések címéből is 15 alkalommal értesülhettünk:
hatezer adag jött – december 29.
Szijjártó Péter: megérkezett az első szállítmány (az első itt arra utal, hogy a decemberi mintaszállítmány nem vált a kánon részévé) – február 2.
Müller Cecília: megérkezett az első szállítmány – február 2.
befejeződött az NNK-vizsgálat, lehet oltani az orosz vakcinával – február 7.
megkezdődött vele az oltás – február 12.
beoltották vele Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát – február 18.
Szijjártó: útnak indult százezer adag – február 19.
kedvező a fogadtatása vidéken – február 20.
Szijjártó: megérkezett a százezer adag – február 22.
Szijjártó: rövidesen elindul az eddigi legnagyobb szállítmány – február 28.
Szijjártó: megérkezett a 280 ezer adag – március 4.
Szijjártó: a következő ütemben 480 ezer adag jön majd – március 15.
Szijjártó: 250 ezer adag fog érkezni – március 21.
Szijjártó: a kínai és orosz vakcinák nagyban segítik az oltás felgyorsítását – március 21.
Szijjártó: érkezett 250 ezer adag – március 31.
(És ebben a szerződéstervezet megérkezéséről vagy a szerződés megkötéséről szóló első és második hír még nincs is benne.)
Érdekesség, hogy épp fordítottak az arányok: 7 hír érkezett a Pfizer-BioNTech vakcinájáról, illetve 15 hír a Szputnyik V-ről, miközben előbbiből 15-ször jött szállítmány, utóbbiból pedig a decemberi hatezres adagos ízelítővel együtt 7-szer.
Onnantól az előbbiek már nem voltak olyan érdekesek: a Pfizernek februárban már csak egy külön hírt szenteltek, 9-én, és azóta nem is tettek közzé ilyen bejegyzést. A Szputnyik V-ről pedig a decemberi kivételt leszámítva február 2-ától kezdtek áramolni a kifejezetten ennek a vakcinának dedikált bejegyzések.
Pedig nem arról van szó, hogy ebből ne jönne azóta is jelentős mennyiség: a legutóbbi hivatalos összesítés szerint a Pfizer-BioNTech vakcinájából eddig 1 465 215 adag érkezett már, míg a Szputnyik V-ből 1 105 600. Összességében is fontosabb szerepet játszik a Pfizer-BioNTech vakcinája a magyar oltási programban: a kormány ebből összesen 10,87 milliót rendelt, míg a Szputnyik V-ből 2 milliót. Ráadásul a Pfizer minimálisan még túl is teljesítette az első negyedéves uniós szállítási kötelezettségét, míg a Szputnyik V forgalmazója rendszeresen és jelentősen csúszik (akárcsak az AstraZeneca, csak utóbbiról a kormány sokkal lelkesebben kommunikál is).
Jó vakcina, rossz kommunikáció
Szintén furcsa, hogy a kormány más adatokat közöl az orosz és a kínai vakcinák beérkezett mennyiségéről a fenti táblázatokban, mint amit az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) felé lejelent. Az ECDC összesítéseiben rendre kevesebb szerepel ezekből a vakcinákból, mint amennyi a kormány hazai adatközlése szerint megérkezett.
Bár erről is kérdeztük már a kormányt, nem válaszoltak, így nem világos, hogy mi indokolja ezt a különbséget a magyarul közzétett és az ECDC-nek jelentett adatok között. Annyi mindenesetre látszik, hogy a hazai tájékoztatásra szánt táblázatban a megrendelt/megérkezett mennyiségek vannak feltüntetve, így itt jól mutat a megérkezett keleti vakcinák magas százaléka. Az ECDC összesítésében azonban látszik a beérkezett adagok felhasználási hatékonysága is, így itt kevésbé nézne ki jól a nagyobb mennyiség.
Mindez természetesen nem arról szól, hogy az orosz vakcina ne lenne jó, vagy hogy ne lehetne a kormány részéről jó döntés alternatív forrásokból is vakcinát rendelni.
Bár a Szputnyik V engedélyezésekor a harmadik fázisú – azaz a több tízezer emberrel végzett – klinikai tesztjeinek az eredménye még nem volt ismert, ezért a döntés sok kritikát kapott, és a gyógyszerhatóság külső szakértői is ellenezték, később a fejlesztő közzétette a kutatási eredményeket, amelyekből mindannyiunk nagy szerencséjére egy hatásos és biztonságos vakcina képe bontakozott ki, amellyel nyugodtan lehet tömegesen oltani. Ez azonban teljesen független nemcsak az engedélyezés körülményeitől, de attól a kérdéstől is, hogy a Szputnyik V beszerzését hogyan használja fel a politikai és kommunikációs céljaira a kormány.
Partnereinktől | Rendet vágunk az orosz vakcina kusza számaiban | null | https://telex.hu/koronavirus/2021/04/01/szputnyik-v-orosz-vakcina-oltas-szallitmanyok-adagok-mennyiseg-hany-fonek-eleg-adatok-szamok |
2016-10-21 14:25:00 | Elkutatták: új szó a lopásra - Az uniós támogatások egyik legzavarosabb húsosfazeka a kutatás-fejlesztés területe. Az emberek úgysem értenek hozzá, így feltűnésmentesen lehet kamuprojektekkel nagy pénzeket akasztani. A legújabb, 68 milliárdos pályázati kör is tele van furcsa cégekkel és Orbán-közeli oligarchák üzlettársaival. | true | null | 1 | Index | null | Ha egy közvélemény-kutató megmérné, mire asszociál a magyar lakosság a mutyi szóról, akkor valószínűleg elsöprő többségben lennének a látványos építőipari és ingatlanberuházások. Esetleg még felférnének az átlagember mentális mutyitérképére az utóbbi időben megszaporodott nagyszabású kommunikációs kampányok is, de szinte biztos, hogy az informatikai innováció laikusoknak nehezen érthető területét kevesek említenék.
A startupvilág és a technológiai innovációk támogatása olyasvalami, amitől semmiképpen sem kéne sajnálni a pénzt és az energiát, mivel ezek nélkül sehol nem leszünk versenyképességben, már középtávon sem. Pontosan ezért nagyon nem mindegy, kik, milyen keretből, milyen projektekre, mekkora összegeket kapnak, és hogyan sikerülnek a közpénzből támogatott fejlesztések.
A jelenlegi magyarországi teljesítmény alapján viszont bátran odatűzhetjük az informatikai ágazatot az uniós pénzek legkevésbé hatékony felhasználásában élen járó szektorok közé. Magyarországon a szektorban piaci alapon próbálkozók alapélménye, hogy egy masszív kör telepedett rá az uniós támogatások kisajtolására. A rendszer működését jól szemlélteti egy üzleti angyalként is tevékenykedő forrásunktól származó anekdota. Egy szakmai rendezvényen előadása után odalépett hozzá egy ismeretlen, és együttműködést ajánlott, de arra a kérdésre, pontosan miben utazik, milyen eredményei vannak, csak ennyi volt a válasz:
Az elmúlt években kétmilliárdot kutattunk el.
És ez nemcsak azért baj, mert erkölcsileg kifogásolható elképesztő mennyiségű támogatást haveri alapon szétosztani, hanem azért is, mert ez lesz a legfájóbb epizódja annak a történetnek, amit majd az unokáinknak mesélhetünk Magyarország elhalasztott történelmi lehetőségéről a felzárkózásra.
Ömlik a közpénz innovációra
Augusztus végén a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 68 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást osztott ki 247 cég között, amelyek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által kiírt pályázaton indultak. A nagyvonalú keretösszeg a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) néven futó uniós alapból származik, és csak töredéke annak, amit 2015–16 során vállalati kutatás-fejlesztésre és innovációra a rendelkezésre áll, vagyis ez a terület a különösen bőséges húsosfazekak közé tartozik.
A szóban forgó 68 milliárdos pályázatra nagyjából ötszörös volt a túljelentkezés, arról tehát semmiképp sincs szó, hogy nem volt miből válogatni a bírálóknak. Hivatalosan a szűrési folyamat is rendkívül komoly és szakmai, első körben a pályázatokról anonim szakmai értékelések készülnek, amelyek alapján egy szakmai értékelőtestület panelenként megvitatja őket, majd döntenek a támogatásukról.
A támogatott projektek kiválasztásánál az NKFIH tájékoztatása szerint az is szempont, hogy egy-egy ember vagy kör ugyanabban a körben ne kaphasson több különböző projektjére pénzt, legalábbis Pálinkás József a 68 milliárdos kör kiosztásának apropóján rendezett háttérbeszélgetésen kifejtette: nem jutnak át a szűrőn az innovációs blablák, a túlárazások, és neki
nem meggyőzőek az olyan pályázók sem, akik sok projektben benne vannak.
A nyertes cégek és projektek listája elérhető a hivatal honlapján, de egy trükk azért van benne: bár a cégek többsége másik céggel vagy cégekkel együtt pályázott (így lehet a legnagyobb támogatási összeget lehívni), a táblázatban csak a konzorciumvezető látszik. A partnerek listája nem érhető el, és ezt az NGM többszöri kérésünkre sem volt hajlandó odaadni nekünk.
Ez az információ azért nem mellékes, mert pályázatírásban utazó forrásaink szerint gyakori trükk, hogy egy cég vagy érdekcsoport úgy teszi rá a kezét egy körön belül több forrásra, hogy csak konzorciumi partnerként szerepel más cégek nevével fémjelzett projekteknél.
Ehhez a cikkhez tehát csak a nyertes konzorciumvezető cégeket, ezeken belül is főleg az IKT-projekttel (információs és kommunikációs technológiák) pályázókat vizsgáltuk, de még ebben a szűkebb merítésben is találtunk arra utaló jeleket, hogy a Pálinkás által hangoztatott alapelvek – ne nyerjenek ugyanazok az emberek sok projekttel – sérültek a kiválasztáskor, ráadásul Orbán Viktor egyik közeli ismerőse, Garancsi István és érdekköre feltűnően jól szerepelt a pályázaton.
Utóbbiakra rá is kérdeztünk az NKFIH-nál, válaszukban közölték, hogy a hivatal elnöke csak arra utalt, hogy „a projektjavaslatok K+F+I újdonságtartalmát tekintve ritkán fordul elő, hogy ugyanaz a vállalkozás ugyanazon felhívásra több értékes projektet is ki tud dolgozni”.
Fuvarozástól egy lépésben az IT-bizniszig
Ha szigorúan vesszük az infokommunikációs technológiák kategóriát, akkor ilyen célokra a teljes keretből közel három tucat projektre mintegy 8 milliárd forintot osztottak ki. Ezen a területen igen komoly az innovációs verseny, lévén az innovátoroknak tőkeerős nemzetközi cégeket és nagy múltú külföldi egyetemeket kell lenyomniuk, hogy valami újat (és főleg használhatót) dobjanak – a feladat nem lehetetlen, de azért elég ügyesnek kell lenni hozzá, hogy valaki lenyomja a Google-t, a Facebookot vagy mondjuk az MIT kutatólaborjait egy-egy piacképes IKT-fejlesztéssel.
Ezért aztán rögtön elsőre szembeötlő, hogy a két legnagyobb összeggel támogatott projektet
nem informatikai fejlesztőcégek fogják kivitelezni, hanem teljesen más profilú vállalatok.
A GINOP-ból 921 millió forint jutott egy bizonyos Work-Metall Trans Kereskedelmi, Szállítási és Szolgáltató Kft.-nek a „Védett kulturális és természeti örökség távérzékelési technológiai kutatási centrumának létrehozására, új méréstechnikai módszerek és dokumentációs eljárások kidolgozására”. A kondorosi cég a cégadatok alapján jól működő fuvarozóvállalat, az azonban legalábbis érdekes, hogy rögtön egy közel egymilliárdos projekttel vágnak bele az IKT-bizniszbe, ami tevékenységi köreik alapján abszolút nem tűnik profilba vágónak.
A második legnagyobb összeget a tápiószentmiklósi KM-Trans Kft. nyerte, nekik 788 millió jutott „Ipari hatékonyságnövelés és vészhelyzetek előrejelzése többdimenziós szenzormátrix adatainak mesterséges intelligenciával támogatott big data elemzésével” című projektre. A fiatal és kicsi cég tevékenységi körei közt nagyon változatos dolgokat találni, de ezek nagy része kereskedelmi jellegű, az informatikai szektorhoz kapcsolódókat egy éven belül vette fel. Árbevétele csekélynek mondható, pláne az elnyert támogatáshoz képest, tavaly 8 millió forintról számoltak be – most ennek közel százszorosát kell majd okosan elkölteniük.
Simlis ingatlanosból a modern orvoslás királya
De az infokommunikációs területről továbbevezve is találni különös nyerteseket. A Corex Projektfejlesztési Kft. nevű tanácsadócég például „Innovatív, beton alapanyagú úszómű létrehozásának kutatása és modul rendszerű felépítmény fejlesztésére” kapott 665 milliót. A Corex egyik vezetője Jaksa Gábor, aki korábban az állami közbeszerzéseken hasító MultiContact Consulting tanácsadó cégben is benne volt, a családja pedig már felkeltette az Átlátszó érdeklődését uniós támogatásokból kivitelezett fantomprojektekre.
A Miklós Parkolóház Kft. debreceni ingatlanfejlesztő pedig a lista szerint „Minimál invazív, lézeres tüdősebészeti és prosztatasebészeti műtéti technológiai eljárásokat” fejleszt, és ezekhez „klinikailag megalapozott protokollt” fog kidolgozni 612 millióból. A Miklós Parkolóház tulajdonosa egy másik cégen keresztül Balogh Róbert, aki régebben az azóta megszűnt Épszer Generál Rt. ügyvezetője volt. Az Épszer Generál a kétezres évek egyik debreceni korrupciós botrányának főszereplője volt Balogh vezetése alatt, az ügy miatt a város vagyonkezelőjének akkori igazgatója felfüggesztett börtönt is kapott, mert el nem végzett munkákért fizetett tízmilliós nagyságrendben az Épszer Rt.-nek
A nyertes projektlistát böngészve a példákat még hosszan lehetne sorolni, ahogyan azokat az elutasított pályázókat is, akik igazságtalannak érzik a döntést. Egy névtelenséget kérő forrásunk pályázatát például azzal az indokkal dobták vissza, hogy pályázata „nem innováció”, amiben csak az a furcsa, hogy ugyanazt az ötletet minősíttették a Szellemi Tulajdonok Nemzeti Hivatalával is, ami szerint viszont igen. Kis adalék, hogy az elutasítás után a cég képviselői kimentek a kockázati tőkében bővelkedő Szilícium-völgybe piaci alapon befektetőket keresni az itthon lepattintott ötletükhöz, és két hét múlva több mint egymillió dolláros befektetési ajánlattal tértek haza.
Az itt felsorolt nyerteseknél rákérdeztünk, hogyan nyerhettek teljesen más tevékenységi kör ellenére, volt-e esetleg mögöttük egy hozzáértő konzorciális partner, vagy van-e tapasztalatuk, ami nem olvasható ki a céginformációs rendszerből. Cikkünk megjelenésééig csak a Work Metall Transtól kaptunk választ; azt írták, cégük stratégiája a több lábon állás, illetve
büszke arra, hogy ilyen lehetőséggel élhet, és a maga módján hozzájárulhat az innovációra egyre inkább építő magyar gazdaság teljesítményéhez.
Orbán barátja itt is tarol
A hazai viszonyok ismeretében még komolyabb aggodalomra adhat okot, ha azt látjuk, hogy a támogatások jókora szelete egy közismert oligarcha köreihez vándorol. A K+F+I pénzeknél csúnyán kilóg Garancsi István üzleti partnereinek lólába a nyertes projektlistából.
Hogy ezt kiszúrjuk, egy kicsit messzebbről kell indítani, és megnézni, milyen cégekbe invesztált a Garancsi tulajonában álló Garangold kockázati tőkealap. A Garangold a híres-hírhedt Jeremie-program utolsó körében (az első egyébként még a Gyurcsány-kormány alatt indult) jutott 4,28 milliárd forint uniós pénzhez, ami egyébként csak igen kis szelete a Jeremie teljes, 131 milliárdos keretének.
Az időközben kifutott program elméleti célja az innovatív, de tőkehiányos mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása volt tulajdonrészért cserébe befektetett pénzzel, de hatékonyságával kapcsolatban kormányzati szinten is erős kételyek merültek fel. Sokan úgy vélik, ekkora összeget még akkor sem lehetett volna ennyi idő alatt értelmesen elkölteni a magyar kisvállalkozások piacán, ha erre lett volna szándék,
így az egészbe kódolva volt a pénzégetés.
Épp ezért állítólag a Jeremie-t váltó új tőkeprogramban már szigorúbb feltételrendszerre és piaci szereplők hangsúlyosabb bevonására lehet számítani.
A Garangold honlapján elérhető a cégek listája, amelyekben az alap fantáziát látott, és amelyek többségében van egy közös pont: majdnem mind Garancsi Istvánhoz közeli vagy a Fidesz környékéről ismert emberek érdekeltségébe tartoznak, és valami véletlen folytán ugyanezek cégek felbukkannak a 68 milliárdos GINOP-kör nyertesei között is.
Uniós pénzből nem kockázatos a haverokba fektetni
Garancsi tőkealapja összesen 14 cégbe szállt be, hogy mekkora összegekkel, azt kérdésünkre nem árulták el, de az NGM közérdekű adatigénylésre válaszul elküldte a pontos számokat. A befektetett összegeket – melyek 30 százaléka a minisztérium tájékoztatása szerint piaci forrás – az alábbi táblázat foglalja össze:
Cég neve Ennyivel szállt be a Garangold (millió Ft) GINOP-pályázaton is nyert? AgroNode Kft. 130 Brands.hu Kft. 306,6 Cycleme Bérkerékpár Rendszerek Kft. 257 DataMagic Hungary Kft. 400 igen Energo Group GmbH 338,4 Energy Hungary Energetikai Zrt. 255 MineData Műszaki és Kereskedelmi Kft. 130 igen Pirocapital Kft. 685 Smart City Solutions Kft. 200 TrustAir Aviation Kft. 416,8 Tundralog technolgies Kft. 190 igen Visual Europe Zrt. 711,7 Winery Datamanagement Kft. 190 igen KGF Hungary Kft. n.a. igen
A cégek érdekessége, hogy rövid kutakodással szinte mindnél találtunk valamit, ami Garancsi István személyéhez vagy a NER-hez köti őket.
A korábbi operatív programban is taroló KGF Hungary a Garancsi-féle építőipari cégből, a Market Zrt.-ből ismert Scheer Sándor rokonainak érdekkörébe tartozik.
Az Energy Hungary egyik vezetője Komondi Zsolt, a Fellegi Tamás vezette NFM-ben volt Fellegi kabinetfőnöke.
A Trust Air Kft. egyik tulajdonosa Kornis Gábor, aki a Carion Holding tulajdonosa is egyben. A Carion az a cég, amire sokak szerint egyenesen rászabták Rogán Antal nokos (aka lakáslottós) törvényét, és Matolcsy unokatestvérének Növekedési Hitelbankja is hitelezi őket.
A Brands.hu egyik ügyvezetője az MTVA-s Vaszily Miklós, tulajdonosa egy másik cégen keresztül keresztül György Róbert, a Fidesz esztergomi elnöke.
Az Agronode, a Winery Datamanagement, a Tundralog, a Minedata és a Smart City Solutions nevű nagyon fiatal cégek pedig egy eddig nem ismert, de Garancsi Istvánnal gyümölcsöző üzleti kapcsolatban lévő pályázatíró-üzletember, Walter János (és társa, Szabó Sándor) érdekkörébe tartoznak, a Smart City Solutionst már együtt is alapították Garancsival.
A DataMagic tulajdonosa nem Walter, hanem kizárólag a Garangold, de a székhelye ugyanaz a székesfehérvári cím, mint a többi fenti cégé. A cégadatok szerint összesen hét vállalkozás működik itt egy kertes házban.
Walter János egyben az IKT-s GINOP-pénzek nagy nyertese is, egy személyben cáfolva rá Pálinkás József állítására, miszerint a pénzosztásnál direkt odafigyeltek rá, hogy ne álljanak ugyanazok az emberek több projekt mögött.
Ezek lehetnek az ország legígéretesebb cégei
A 14 garangoldos cég közül ötöt a innovációs pályázat nyertesei közt is megtalálunk, a KGF Hungary mellett Walter János és Szabó Sándor majdnem minden fent megnevezett cége behúzott néhány százmilliót. Sőt, olyan cége is nyert, amibe a Garangold nem szállt be pénzzel. Ennek alapján úgy tűnik, a bírálók szerint ez lehet Magyarország leginnovatívabb vállalkozói köre.
A Winery Datamanagement „Winery Datacollector rendszer kutatás-fejlesztésére” kapott 184 milliót, a Minedata „iConSec – intelligens építőipari azonosítási, vagyonbiztonsági és minőségbiztosítási technológia kutatás-fejlesztésére” nyert 252 milliót. A Tundralog „Hűtőházi logisztikai folyamatok szenzortechnológián alapuló minőségbiztosítását és integrált, azonos idejű folyamat monitoringját lehetővé tevő rendszer technológia kutatás-fejlesztésére” kapott 162 milliót, a Datamagic pedig 404 millió forinttal lett most gazdagabb, a pénz „Innovatív, szenzortechnológiára épülő sportszakmai rendszer kutatás-fejlesztésére” kell fordítaniuk.
Díjazták még a szintén Walter Jánoshoz köthető Pillar Mérnökiroda pályázatát is, a cég 219 milliót kapott „Automatizált csomagméret-detektáló rendszer mozgásban lévő, összetett formájú szállítmányok optikai és lézerszkennelés útján történő 3D méret detektálásának” kidolgozására, ami mondjuk még laikus szemmel is felveti azt a kérdést, hogy erre ugyan mi szükség van.
A Walterhez köthető cégek az IKT-ra juttatott 8 milliárdból összesen több mint egymilliárdot kaptak.
Szintén nyert – 333 millió forintot – az Opticon Kft., amely információink szerint egyes Walterékhez köthető vállalkozásokkal a múltban többször közösen indult pályázatokon, a Pillar honlapján pedig szerepel a cégek között, amelynek a mérnökiroda K+F tanácsadást nyújtott.
A most támogatott Walter-féle vállalkozások az őket tömörítő PI Holding honlapja szerint mind startupok, tevékenységük alapján többségük projektcég, vagyis kifejezetten a mostanihoz hasonló pályázatokból élnek, honlapjukon is ott díszeleg a Széchenyi 2020 logó.
Csak szakmaiság és más semmi
Megkérdeztük Walter Jánost és Szabó Sándort, mióta ismerik Garancsi Istvánt, és hogy mi a titka, hogy több cégük is sikerrel pályázott a Jeremie és a legutóbbi GINOP-kör esetében is. Válaszukban közölték, hogy Garancsit nem ismerték a Jeremie-befektetések előtt, és azóta is csak a Garangold munkatársaival állnak kapcsolatban. A befektetéseket megelőzően hivatalos csatornákon keresztül több kockázati alapot is megkerestek innovatív ötleteikkel, végül Garancsiéknál több szintű döntési folyamat eredményeként választották ki a cégeiket.
A sikeres GINOP-pályázatok szerintük a szakmai felkészültségüknek tudhatók be. „A kutatóhely körül kialakult ökoszisztémában közel száz fő magasan kvalifikált mérnököt és kutatót alkalmazunk, lefedve a tudományos és mérnöki kompetenciák széles körét, a fizikai és információtechnológiai és képfeldolgozási alkalmazott kutatástól az egyedi hardverfejlesztésen át a mobil és szerver oldali alkalmazás fejlesztésig” – írták.
Arról is érdeklődtünk, nyertek-e már korábbi pályázati körökben állami támogatást, és ha igen, milyen projektekre. Erre annyit válaszolt Walter János, hogy többször is nyertek az elmúlt években, ezekről „a nyilvános adattárakban és a pályázati rendszer által meghatározott kommunikációs szabályoknak megfelelően a honlapjukon közölnek információkat”.
A nyertesek kiválasztásáért felelős NGM-et is megkérdeztük, mit gondolnak arról, hogy egy adott körhöz a támogatások aránylag nagy része csorgott be, és hogy pluszpontot kaptak-e az értékelésben jeremie-s cégek, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Az építőipar és a plakátozás már nem elég
Ha összeadjuk az összegeket, amelyeket Garancsihoz közel álló vállalkozások kaptak a Jeremie-ből és a GINOP-keretből, csinos kis összeg jön ki, pláne ha hozzávesszük, hogy Orbán barátja saját cégével is sikerrel indult az innovációs pályázaton.
A Garancsi által tavaly felvásárolt Esma nevű köztéri plakátos cég 244 millióhoz jutott hozzá „Intelligens reklámtáblák vezérlésére alkalmas rádiókommunikációs szenzorhálózat kutatás-fejlesztésére”, ami minden bizonnyal közérdek.
Garancsi egyébként a Simicska–Orbán-konfliktus után szállt be a plakátbizniszbe, vélhetően abban a reményben, hogy idővel betöltheti az ügyeletes plakátkirályi posztot, a kormány ugyanis már nem szívesen pénzeli a barátból ellenséggé vált Simicska Lajos cégeit ezen a piacon. És a legutóbbi hírek szerint be is jönnek a számításai. Az Esmát is beleszámolva
Garancsi-közeli cégeknek juttatott összeg összesen több mint hárommilliárd forint közpénzt tesz ki
a Jeremie-ből és a GINOP-ból a rendelkezésre álló adatok alapján (úgy, hogy a konzorciális partnereket meg sem nézhettük). Ez aprópénznek tűnhet az oligarcha által az építőiparból felmarkolt összegekhez képest, viszont ha azt nézzük, az infokommunikációs szektorban mennyi mindent lehet kihozni ennyiből értelmesen elköltve, akkor nagyon sok.
Persze nincs kizárva, hogy ezek a cégek a pénzből létrehoznak valami életképeset, de transzparencia és rendes utánkövetési rendszer híján jó eséllyel az sem fog soha kiderülni, ha nem. A legnagyobb veszélye az informatikai projekteknél annak van, hogy a végén a cégek leszállítanak valamit, de nem piacképes, vagy olyan képtelen összegekért hozzák össze, hogy a más szektorokban ügyeskedő Mr. Húsz Százalékok csak álmélkodva néznének rá. Az informatikai tárgyú közbeszerzéseknél elképesztően magas a korrupciós kockázat és a túlárazás mértéke több százszoros lehet a Korrupciókutató Központ adatai szerint.
Jellegükből adódóan ugyanez igaz lehet a közpénzzel támogatott innovációs projektekre is. Egy infrastrukturális beruházásnál mindenkinek egyértelmű, ha nem készül el, vagy háromszor annyiba kerül, mint kéne neki, a szellemi termékek előállítása nehezebben megfogható terület. Vagyis könnyű őket túlárazni, és az sem feltétlen tűnik fel a nyilvánosságnak, ha használhatatlan a végeredmény. Épp ezért több százmilliós tételek kiszórásánál még akkor is érdemes lenne gyanakodni, ha a pénzt nem teljesen más profilú cégek és oligarchák zsebéből előbújt vállalkozók kapják. | Elkutatták: új szó a lopásra | null | https://index.hu/gazdasag/2016/10/21/ginop_innovacios_tamogatas_garancsi_korei/ |
null | Az elmúlt években Orbán Viktor száműzte magát Budapestről a nemzeti ünnepen: két évvel ezelőtt Zalaegerszegen, tavaly Veszprémben tudta le az 1956-os forradalom évfordulóját. Az idén fizikai valójában Budapesten lesz a miniszterelnök, a Millenárison fog beszélni, de nem az érdeklődő, emlékezni vágyó fővárosiaknak, hanem meghívott közönség – vízügyes dolgozók és tűzoltók – családi napra invitált sokasága előtt. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | A hivatalos indoklás szerint az árvízi védekezésben résztvevőket látja vendégül a kormány az október 23-ra szervezett családi napon. Ennek megfelelően lesznek gyermekprogramok, koncertek és ebéddel is várják a megjelenteket. Közben Orbán Viktor köszönti őket, valamint az 1956-os forradalomról is megemlékezik, de a szervezők mindenkit megnyugtattak: a miniszterelnök beszédét nem kötelező meghallgatni.
Nem az utcán ünnepel tehát az utcai harcos, hanem szigorúan szabályozott körülmények között, az arra érdemesek társaságában. A Millenáris ugyan Budapesten található, ám ez csak egy földrajzi navigáció, a szervezést tekintve lehetne bárhol az országban.
Mint ahogy az elmúlt két évben máshol is volt. Orbán 2022-ben Zalaegerszegen beszélt a forradalom évfordulóján. Elmondása szerint azért választott vidéki várost, mert Budapest nem egyenlő Magyarországgal, vidéken is élnek emberek, arról nem is szólva, hogy - a miniszterelnök akkori megfogalmazása szerint - a zalaiak mentek először az utcára '56-ban és ők tették le utoljára a fegyvert.
Orbán Zalaegerszegen arról is beszélt, hogy az igaz hősök nem Budapesten, a Műegyetem előtt kezdték el a forradalmat, hanem Zalaegerszegen, a zalai srácok voltak azok, akik elsőként szembeszálltak az önkénnyel. A korábban gyakran hivatkozott pesti srácokról ezúttal nem esett szó a miniszterelnök beszédében, Nagy Imre nevét ki nem ejtette, azt viszont elmondta, hogy Deák Ferenc, a haza bölcse zalai születésű, Mindszenty József pedig Zalában szolgálta az egyházat és az embereket.
Arról, hogy az '56-os forradalmat az oroszok verték le, hallgatott a szónok.
Brüsszelről beszélt, épp csak azt nem mondta, hogy 1956-ban brüsszeli tankok érkeztek Zalaegerszegre, ők fojtották el a forradalmat, a zalai srácok pedig, ameddig csak lehetett, ellenálltak a Soros György zsoldjában álló túlerőnek.
2023 október 23-án Veszprémben járt a miniszterelnök. Ott is adott egy taslit az általa nem igazán kedvelt fővárosnak, amikor arról értekezett, hogy Magyarország minden városának és falujának megvan a maga 1956-ja, és mindegyik része a mi nagy közös '56-os szabadságharcunknak, ezért nemcsak igazságtalan és lekezelő, hanem egyenesen hiba, ha valaki 1956-ot csak a rivaldafényben álló főváros forradalmának látja. Szerinte méltó és igazságos, hogy Veszprémben hajtanak fejet az '56-os szabadságharcosok emléke előtt és azt is megosztotta a meghívott, szigorúan ellenőrzött közönséggel, hogy '56 valóban az egész nemzet nagy közös szabadságharca volt. "Végeztek ki papot, munkást, földművest, tanárt és kommunista pártvezetőt is, időst, fiatalt, férfiakat és nőket, budapestieket és vidékieket: egy egész nemzet állt a vérpadon" - mondta Orbán, aki Brüsszel mesterkedéseit sem hagyta szó nélkül. "Úgy kellett táncolnunk, ahogy Moszkva fütyült. Ha Brüsszel fütyül is, mi úgy táncolunk, ahogy mi akarunk, s ha nem akarunk, akkor nem táncolunk!" - fogalmazott ünnepi beszédében. "Most nem a tankok gurulnak be keletről", hanem a "dollárok gurulnak be nyugatról ugyanoda és ugyanazokhoz". A keleti rubelekről és a kínai hitelekről nem tett említést, azt viszont elmondta, hogy azért van különbség Moszkva és Brüsszel között: "Míg a Szovjetunió reménytelen volt, az Európai Unió még nem az. Moszkva javíthatatlan volt, de Brüsszel és az Európai Unió még megjavítható" - mondta Orbán a 2024-es európai választásokra utalva.
Az idén tehát marad a Millenáris, ami földrajzi elhelyezkedése folytán Budapesten található, de lehetne bárhol az országban. Hol vannak már a régi szép idők, amikor nem kordonokkal, biztonsági emberek százaitól körülvéve, nem busszal utaztatott közönség előtt, Rákay Philip számításai szerint "kétmillióan" voltak a budapesti Kossuth téren.
Most várhatóan megint téma lesz Brüsszel, ezen kívül várható még, hogy a miniszterelnök szól a migrációról, arról, hogy Brüsszel megszüntetné a rezsicsökkentést és a 13. havi nyugdíjat, beszél a gazdasági semlegességről, ami Orbán és a Fidesz olvasatában gyakorlatilag a Kelethez történő további közeledést jelenti.
Ami talán még a fentieknél is jobb hír: látatlanban lefogadjuk, hogy a vízügyeseknek és tűzoltóknak szervezett családi nap jól sikerül, a gyermekprogramok és a koncertek színvonalasak lesznek, az ígért ebéd pedig - főleg, ha a Fidesz főszakácsa, Németh Szilárd is besegít - pazar lesz. | Orbán csak látszólag lesz Budapesten október 23-án | null | https://hirklikk.hu/velemeny/orban-csak-latszolag-lesz-budapesten-oktober-23-an/438786 |
2016-05-12 12:02:28 | Közvilágítás-botrány: elképesztően blőd volt a minisztériumi vizsgálat - Amíg a NAV különösen nagy költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz Dunaújvárosban, az NFM arra volt kíváncsi, hány sajtóközlemény született a várost sötétbe borító százmilliós közbeszerzésről, és nyomtattak-e újrahasznosított papírra. | true | null | 1 | Index | null | Viszonylag csendesen telik a tavasz Dunaújvárosban, pedig az elmúlt hetekben is zajlott az élet a várost esténként sötétbe borító közvilágítás körül:
Márciusban Szepesi Attila alpolgármester bejelentette, hogy őszre 66 gyalogátkelő környékén elkészülnek a kiegészítő megoldások, így szeptembertől talán nem lesz olyan sötét a zebrák környékén, hogy rendőröknek kelljen átkísérni a gyalogosokat.
Március közepén a NAV Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága három hónappal meghosszabbította a különösen nagy vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást. Az új határidő június 14., de szükség esetén meghosszabbítható.
Áprilisban kiderült, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az új lámpák átadása után ellenőrizte a nagyrészt uniós pénzből megvalósult beruházást, de ennek részletei és eredménye nem voltak ismertek.
Lázárék szerint volt egy sikeres vizsgálat
Nemcsak a NAV és az ügyészség nyomoz a dunaújvárosi közvilágítás miatt, hanem az Európai Unió Csalás Ellenes Hivatalai is vizsgálja a fejlesztést. Áprilisban Jávor Benedek EP-képviselő megkérdezte az uniós pénzek osztását koordináló Miniszterelnökségtől, hogy mindezek fényében mi a véleményük a beruházásról.
Csepreghy Nándor miniszterhelyettes azt válaszolta (a levél pdf-ben) Jávornak, hogy
a helyszíni ellenőrzések a jogszabályban meghatározott követelményrendszer szerint sikeresen lezárultak.
Jávor ebből arra következtetett, hogy a kormány szerint nincs sötét Dunaújvárosban, de Csepreghy levelében csak annyi állt, hogy sikeres volt az ellenőrzés, annak eredményéről nem szerepelt információ.
Két hét levelezés után kiderült, hogy a vizsgálatot nem a Miniszterelnökség folytatta le, hanem a KEOP-pályázatokat felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az NFM csak közérdekű adatigénylésre adta ki az ellenőrzés jegyzőkönyvét, a kért dokumentumot múlt csütörtökön kaptuk meg.
Verőfényes napsütésben érdemes ellenőrizni a közvilágítást
Dunaújvárosban 2015. szeptember 18-án adták át az 1800 új, indukciós lámpatesttel korszerűsített közvilágítást. Az NFM munkatársai egy hónappal később tartottak helyszíni szemlével egybekötött ellenőrzést, amelynek során sok mindent megvizsgáltak a 255 millió forintból (ebből 216 millió uniós forrás) megvalósult beruházással kapcsolatban, csak azt nem, hogy az új lámpák megfelelően működnek-e.
A minisztériumi ellenőrzés október 14-én délelőtt 10 órától délután 14:45-ig tartott, tehát eleve meg sem kísérelték működés közben megnézni a lámpatesteket, pedig a helyi ellenzék már nyáron pedzegette a közgyűlésben, hogy valami nincs rendben a kivitelezést végző fővállalkozóval.
A napfényes ellenőrzés során az NFM munkatársai csak papírokat nézegettek, és többek között arra voltak kíváncsiak, hogy
a helyükön vannak-e az önkormányzat pályázatában jelzett lámpatestek;
elkészült-e a projekthez kapcsolódó internetes oldal, és az frissült-e folyamatosan;
küldtek-e sajtóközleményt a projekt indulásakor, összegyűjtötték-e a sajtómegjelenéseket;
a beruházás helyszínére helyeztek-e ki táblát, ami jelzi, hogy történt ott egy beruházás;
kiküldtek-e sajtóközleményt a projekt zárásakor;
készült-e térkép a beruházás helyszíneiről;
foglalkoztattak-e esélyegyenlőségi munkatársat;
használtak-e újrahasznosított papírt az irodai és nyomdai munkálatok során;
megvan-e minden számla, dokumentum a kifizetésekről;
A minisztérium szerint a felsorolt követelményeknek eleget tettek Dunaújvárosban, de megjegyezték, hogy „az állami támogatásra vonatkozó közösségi és nemzeti szabályok részben lettek betartva”, és „a kifizetési kérelmet alátámasztó bizonylatok eredeti példányai részben lelhetőek fel a kedvezményezettnél”. Hogy az önkormányzat pontosan milyen szabályokat nem tartott be az állami támogatásokkal kapcsolatban, az sajnos nem derült ki a dokumentumból.
A minisztériumot nem érdekelte, hol van a kutya elásva
Az NFM kérdésünkre megerősítette, hogy a vizsgálatuk az új lámpákkal felszerelt helyszínek megtekintésére és a szükséges dokumentumok bemutatására terjedtek ki. Mint az a jegyzőkönyvből kiderült, a helyszíni „megtekintés” annyit takart, hogy megnézték, felszerelték-e az új lámpákat.
A minisztérium megjegyezte, hogy „az Irányító Hatóság minden projekt esetében eleget tett a kormányrendeletben meghatározott ellenőrzési kötelezettségének”, és azt is megerősítették, hogy
a helyszíni bejáráson a szemrevételezés, valamint a dokumentum alapú ellenőrzés és a kedvezményezett tájékoztatása alapján a projekt a támogatási szerződés, illetve a változás bejelentésben foglaltak szerint valósult meg.
Az NFM azt írta nekünk, hogy a sikeres pályázatnak két kritériuma volt: legyen kimutatható energiamegtakarítás, és ne sérüljön a fejlesztés előtti megvilágítási szint. A minisztérium szerint
a feltételeket a kedvezményezettek számításokkal és nyilatkozatokkal igazolták.
Ha jól értjük, a minisztériumban a pályázat elbírálásakor „bemondás alapján” elhitték, hogy az önkormányzat által prezentált adatok rendben vannak. Igaz, miért is kellene kételkedni egy önkormányzat közbeszerzési pályázatában szereplő adatok hitelességében.
Pedig nagyon úgy tűnik, hogy itt van a kutya elásva, és a város pályázatában szereplő adatok nem egyeztek a valósággal. Kérdésünkre azt írta a Közbeszerzési Hatóság, hogy a pályázat adatait ők sem ellenőrizték. Egyrészt, mert az önkormányzat ezt nem kérte, másrészt mert csatoltak „minőségellenőrzési tanusítványt” a jelentkezésükhöz.
Meghamisíthatták az adatokat
Korábbi cikkünkben is arra a következtetésre jutottunk, hogy az önkormányzat trükközött a számokkal a pályázatában.
2013. április 23-án a városháza megbízásából készült egy fénymérés, amely szerint több helyen 100 W-os higanygőzlámpák voltak felszerelve. Két évvel később az önkormányzat készített még egy fénymérést (a végső kivitelező Rosettum közreműködésével), amely szerint már csak 70 W-os higanygőzlámpák világítanak ott, ahol a korábbi mérés szerint 100 W-osak voltak. A két mérés között nem történt lámpacsere a városban, tehát valamelyik jegyzőkönyvben nem a valós adatok szerepeltek.
Az önkormányzat a KEOP-os pályázathoz az alacsonyabb adatokat csatolta, amelyek alapján papíron hihetőnek tűnt, hogy a több helyen felszerelni kívánt 84 W-os indukciós lámpatestekkel nem fognak romlani a látási viszonyok.
Az önkormányzat vezetői már a pályázat előtt egyértelmű jelzéseket kaptak saját szakembereiktől, hogy a Rosettum által kínált lámpatestek nem lesznek megfelelőek. Nem foglalkoztak vele, talán azt hitték, hogy a városháza mérnökei tévednek. De a kivitelezés során is egyértelmű jelzést kaptak, a lámpákat felszerelő alvállalkozó több helyen jelezte az építési naplóban, hogy számos helyen nem megfelelő teljesítményű lámpákat szerelnek fel. Az önkormányzat ezzel sem foglalkozott a beruházás átadása előtt.
Kérdésünkre egyébként azt írta az NFM, hogy 2017 második felében a „projektgazdának fenntartási jelentésben kell beszámolnia”, ennek „megalapozottságát pedig újabb helyszíni ellenőrzésen vizsgálják majd”. A beruházással kapcsolatban számos megválaszolatlan kérdés van még, ezek többségére a közbeszerzésért felelősséget vállaló Cserna Gábor polgármester tudna válaszolni, de többször nyomatékosította, hogy csak akkor nyilatkozik, ha lezárul a nyomozás az ügyben.
A dunaújvárosi közvilágításról szóló cikksorozatunk korábbi részeit itt olvashatja.
(Borítókép: Dunaújvárosban 255 millió forintból korszerűsítették a közvilágítást. Fotó: Bődey János/Index) | Közvilágítás-botrány: elképesztően blőd volt a minisztériumi vizsgálat | null | https://index.hu/belfold/2016/05/11/dunaujvaros_kozvilagitas_nemzeti_fejlesztesi_miniszterium_vizsgalat_koltsegvetesi_csalas/ |
2018-08-03 00:00:00 | Későbbre halasztották a Vidi szombati bajnokiját. | false | [
"szerencsejáték zrt",
"totó"
] | 0 | null | 0 | Későbbre halasztották a Vidi szombati bajnokiját.
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a totó 31. heti, második fordulós műsorában a 4. sorszámú Vidi-Mezőkövesd NB I-es labdarúgó-mérkőzést törölték. A törölt meccs helyére az 1. számú pótmérkőzés, a Montreal-D.C. United (MLS) találkozó került.
A törlés oka, hogy az MLSZ versenybizottsága elhalasztotta a címvédő MOL Vidi szombati, Mezőkövesd elleni mérkőzését.
Ezt a székesfehérvári csapat kérte, mert szerdán bejutott a Bajnokok Ligája selejtezőjének harmadik fordulójába, és első mérkőzését jövő kedden vívja Malmőben.
| Törlés a totóban | 0 | https://24.hu/belfold/2018/08/03/torles-a-totoban |
2014-08-25 00:00:00 | A város lakói szerint a hidakra erősített tonnányi vas csak szemetet jelent. | false | [
"velence",
"szerelemlakat"
] | 0 | null | 0 | Nehéz és drága a szerelemlakatok eltávolítása – erre panaszkodnak a velenceiek. Alberto Toso Fei író "Szabadítsd ki a szerelmet" címmel egyhetes kezdeményezést indított, hogy felhívja a turisták figyelmét arra, hogy "ez a közhelyes és fantáziátlan gesztus" nem tud olyan "szép és törékeny dolgot" jelképezni, mint két ember vonzalma.
Több nyelvű plakátokat helyeznek ki Velence több pontján. A hirdetmények szív alakú nyitott lakatot ábrázolnak, a szöveg pedig arról szól, hogy a lakatolás ellentétes a szerelemmel. "Azért is tesszük, hogy felhívjuk a világ figyelmét arra, hogy kicsi, látszólag jelentéktelen dolgok is sérthetnek egy várost, annak történelmét és lakóit is" – mondta az író. | Velence hadat üzent a szerelemlakatoknak | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2014/08/25/velence-hadat-uzent-a-szerelemlakatoknak |
null | Haladéktalanul vizsgálatot indít a BKV azzal a buszvezetővel szemben, aki hosszasan mobilozott vezetés közben az egyik BKV-járaton – egy utas bejelentése szerint úgy, hogy a telefont szorosan a füléhez tartotta. A szemtanú, aki már az utazás közben felszólította a sofőrt, hogy hagyja abba a telefonlást, felvételt is készített a 85-ös buszon történtekről október 10-én. | true | [
""
] | 0 | economx.hu (napi.hu) | null | És? - ennyi volt a buszvezető válasza arra, amikor az utas megkérte, hogy tegye le a telefont, mert sokan vannak a fedélzeten. Végül a Blikk olvasója végül bement Örs vezér terén, a buszsofőrök számára kialakított pihenőhelyre, hogy megkérdezze, hol tehet bejelentést az ügy kapcsán. Ott azt a választ kapta:
Azt csinálunk, amit akarunk. Úgy is kevés a buszsofőr, szóval lesz*rom a dolgot.
Az utasok biztonságot akarnak.
Én rendesen megveszem a bérletemet minden hónapban. Jogom van ahhoz, hogy úgy üljek fel a buszra, hogy biztonságba érezzem magam, és tudjam, haza is érek a családomhoz - fogalmazott az utas, aki nem hagyta magát.
A BKV közzétette az erről szóló jogszabályt, miszerint: | "Lesz*rom a dolgot, azt csinálunk, amit akarunk" - mondta a 85-ös busz mobilozó sofőrje | null | https://www.economx.hu/gazdasag/bkv-vizsgalat-mobiltelefon-sofor.798023.html |
2023-06-07 00:00:00 | Friss beszámolója szerint a Száraz István érdekeltségébe tartozó Frank Digital Kft. több mint 700 milliós profitot ért el a tavalyi évben. | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A Száraz István érdekeltségébe tartozó Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. közzétette a tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolóját. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs tenderein rendre taroló cég nettó árbevétele közel egymilliárddal csökkent 2022-re, ennek ellenére nem zárt rossz évet, a nyeresége ugyanis 718 millió forint lett.
A cégeknek május 31-ig kell leadni az előző évi beszámolójukat, ezt megtette a fő profilja szerint reklámügynöki tevékenységgel foglalkozó Frank Digital Kft is. A cég tulajdonosa a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a barátja, Száraz István.
A 2014-ben alapított Frank Digital éves bevétele három éve ugrott meg először jelentősen: a 2019-es 201 milliós összeghez képest akkor ugyanis közel 3 milliárdos bevétellel zárta az évet. A felfelé ívelő tendencia 2021-ben is folytatódott: a vállalat 4,25 milliárd forint nettó árbevétel mellett (ami közel 50 százalékos növekedést jelent) jelentősen feltornázta a profitot is, ami az előző évi 341 millióról akkor 790 millióra ugrott.
A tavalyi évben azonban nem sikerült ezt a növekedést folytatni: a cég 2022-es nettó árbevétele már „csak” 3,305 milliárd forint volt, ami 22 százalékos csökkenés a korábbi évhez képest. Az adózott eredmény, azaz a profit 718 millió forint lett tavaly, vagyis közel 70 millióval kevesebb, mint 2021-ben.
A nyereség közel felét ennek ellenére ki is vették osztalékként: az alapítói határozat szerint
Száraz István 400 milliós osztalék kivételéről döntött.
A foglalkoztatottak száma is nőtt: a 2020-as évben átlagosan mindössze 3 főt foglalkoztató reklámügynökség alkalmazottainak létszáma egy évvel később 8-ra, majd 2022-ben 9-re változott. A cég személyi jellegű ráfordítása 2022-ben 85,89 millió forint volt, és a beszámolóból a dolgozók bérezésének adatai is kiderültek: az átlagosan kilenc főt foglalkoztató cég bérköltsége 74,45 millió forint volt, azaz egy főre havonta nagyjából közel 670 ezer forintot költöttek.
Az Opten adatai alapján a Frank Digital Kft. egy másik cégen – a Dry Delta Kft.-n – keresztül áll Száraz István tulajdonában. A Dry Delta egyelőre még nem adta le a 2022-es beszámolóját – holott ezt május 31-ig kellett megtennie a cégeknek.
Közpénzes gyarapodás
Száraz neve onnan lehet ismerős, hogy ő volt a már megszűnt VS.hu alapítója, ami több mint félmilliárdot kapott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaitól. Emellett az Origót kiadó New Wave Media Group Zrt.-ben is jelentős szerepet töltött be 2017-ig. A vezérigazgatói címet később barátja, a jegybankelnök Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám vette át. A hvg.hu értesülése szerint Matolcsyék mellett Száraz jó kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is.
A Frank Digital Kft.-ről több alkalommal is írtunk már az Átlátszón, a cég ugyanis az elmúlt években rendre tarolt az MNB kommunikációs tenderein.
a 2019-2020-as, valamint a 2020-2021-es időszakra is kétmilliárd forintos keretmegbízást kötött a jegybank Száraz István cégével
a 2021-2022-es évre már hárommilliárdot kapott a Frank Digital ugyanerre a feladatra
tavaly decemberben ismét elnyerte a cég a Magyar Nemzeti Bank 3,3 milliárdos tenderét.
A másik indulót tavaly decemberben egy amatőr hiba miatt kizárták a közbeszerzési eljárásból, de a korábbi években sem volt szoros a verseny: a 2021-2022-es tenderen például nem is érkezett be másik ajánlat.
Az idei év is jól indult a Frank Digital Kft. számára: januárban kiderült, hogy a nemrég alapítványi kézbe került Neumann János Egyetem kommunikációs kampányát is ők vihetik nettó 119 millió forintért.
Matolcsy Ádám barátjának cége nyerte a Neumann János Egyetem kommunikációs tenderét | atlatszo.hu
A kampányok egyik célja, hogy a kecskeméti Neumann János Egyetem országos ismertséget szerezzen, illetve, hogy egy olyan „adatokkal alátámasztható kommunikációs rendszer” alakuljon ki, amely „alkalmas az intézmény bevételtermelésének növelésére, a hallgatói létszám gyarapítására és a reputáció nemzetközi szinten való növelésére is.”
Májusban pedig újabb MNB-s megbízással gazdagodott a cég: ezúttal nettó 702 millió forint értékben kaptak megbízást a jegybanki tulajdonban lévő MNB-EduLab Kft. komplex kommunikációs feladatainak ellátására. | Matolcsy Ádám barátja 400 milliós osztalékot vett ki az MNB kommunikációs tenderein taroló cégéből | null | https://atlatszo.hu/kozpenz/2023/06/07/matolcsy-adam-baratja-400-millios-osztalekot-vett-ki-az-mnb-kommunikacios-tenderein-tarolo-cegebol/ |
2023-07-26 00:00:00 | „Sajnos a kivitelezők jelentős károkat okoztak” – kommentálta az ügyet az egyházkerület. | true | null | 1 | orszagszerte.atlatszo.hu | null | A tiszaföldvári, műemléki védettségű református templom belső részében óriási károk keletkeztek a szakszerűtlen tetőfelújítás miatt. A fapadok eláztak, a frissen festett kazettás mennyezetet foltok borítják, az orgona játszóasztala is látott már szebb napokat. A több mint 200 éves épületnek 2020-ban kezdték el a felújítását, amihez bruttó 163 millió forint állami támogatást kaptak. A legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozó kezdett neki a projektnek, akin kifogott a munka. A tető hónapokig ázott, mert új nejlonra sem volt pénz. Az eredeti tervek szerint a felújítást 2021 nyarán kellett volna befejezni, de még mindig nem nyitották meg a templomot a hívők előtt.
„A templom felújítás miatt zárva, de Isten országa ma is nyitva számodra” – ez a megkopott felirat fogadja a tiszaföldvári, műemléki védettségű református templom látogatóit már egy jó ideje. A több mint 200 éves, Jász-Nagykun-Szolnok megyei templomot 2020-ban kezdték felújítani bruttó 163 millió forint állami támogatásból. Azonban a legolcsóbb ajánlatot tevő vállalkozón kifogott a tető felújítása. A munkálatok 2020 decemberében megtorpantak, a nejlon fóliát idővel letépte a szél, pénz pedig nem volt újra, így hosszú hónapokig ázott a templom. Mivel az épület zárva volt, a belső károkat külső szemlélő ezidáig nemigen láthatta.
Ellátogattunk Tiszaföldvárra, ahol konstatáltuk, hogy ugyan az új kivitelező végzett a tetővel, de a hosszú ázásnak meglett a böjtje: a templom belső tereiben óriási károk keletkeztek.
„Siralmas, ami történt a templomunkkal!” – mondja felháborodva egy tiszaföldvári asszony. „Itt valaha élet volt, nyári táborok voltak, vasárnap Istentisztelet. Itt konfirmáltam. Most olyan minden, mint a sivatag.”
A templom ugyan rendszerint zárva van, de a látogatásunkkor a tekintélyes fa ajtó éppen nyitva állt. A templom kertjében lévő árkon átlépve, a nyitott ajtón Isten házába belépve szerettük volna megtudni, igazak-e a hírek, hogy eláztak a padok és az értékes orgona.
Sittes zsákok között hatalmas por fogadott, éppen az épület takarítása zajlott. Nagyon sokat dolgoztak azért, hogy a sitt legalább már zsákokban legyen. Az első ránézésre látszódott, hogy a munka arányaiban sokkal nagyobb, mint amit két-három takarító el tud pár nap alatt végezni. Ezért önkéntesként másnapra bejelentkeztünk.
Az orgona és a mennyezet bánta
Amikor körbenéztünk a templomban, akkor megláttuk az orgona romos állapotú játszóasztalát, az orgonista innen szólaltatja meg a hangszert, itt található a billentyűzet.
Egyúttal újabb aggodalomra okot adó jelenség is tapasztalható volt a templomban: a kék színű kazettás mennyezeten foltok ütöttek ki, amiket szabad szemmel is lehet látni. Mivel évekig ázott a templom, a mennyezet újrafestése is szakértelmet igényelne.
Szerettük volna megtudni, hogy mekkora kár keletkezett a templomban, és mi tudható be a szakszerűtlen felújításnak, és a beázásnak. Az Átlátszó kérdésére Fekete Károly Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke nevében Vojtkó Ferenc kommunikációs tanácsadó válaszolt.
„Sajnos a kivitelezők jelentős károkat okoztak” – írta levelében a kommunikációs tanácsadó.
„Ennek feltárása, illetve a feltárt eredmények alapján megszületett intézkedések most vannak folyamatban. A károk felmérése az egyházközségi oldalról megtörtént és a napokban várjuk az Örökségvédelmi Hivatal illetékeseinek javaslatát, hogy a helyreállítás módját, anyagát az előírásoknak való megfeleltetését megfogalmazzák, ennek alapján tudjuk megállapítani a kár valós anyagi vonzatát.”
A lelkész rendőröket hívott
Amikor másnap elmentünk takarítani, akkor Muzsik Tamás lelkész egy másik férfivel épp a kék kazettás mennyezetet vizsgálta. A foltok nem odavalók, valószínűleg meg kell majd valakiknek „szakérteni”, hogy az éveken át vizesedő falak milyen festéket viselnek majd el – kaptuk el a beszélgetést.
Muzsik Tamás szemmel láthatóan nem örült érkezésünknek, amikor nem voltunk hajlandóak távozni, akkor pedig rendőrt hívatott. A rendőrök tanácstalanul hívták a főnöküket, aki azt mondta, nem igényel intézkedést a szituáció. Muzsik Tamás végül azzal oldotta fel a helyzetet, hogy elment ebédelni, és bezárta a templomot. A templomon kívül azért még pár gyalázkodást eleresztett a tiszaföldvári gyülekezet lelkipásztora.
A felújítás kálváriája
A két kivitelezési ütemben megvalósuló beruházás során összesen bruttó 163 millió forintot költöttek a templom felújítására. Ebből a torony felújítására bruttó 13 millió forintot szántak, a templomhajó feletti tető rekonstrukciójára pedig bruttó 150 millió forintot. A Tiszántúli templomépítési programra összesen 5,7 milliárd forintot (EGYH-KCP-17-P-0169) költött az állam.
A templom felújításával eredetileg a Creator Building Szociális Szövetkezet bízták meg. A torony renoválása még időben befejeződött, ám a tetőfelújítás 2020 decemberében megtorpant, egész egyszerűen azért, mert a kivitelező nem készült el, a megadott határidőket nem tartotta be. A szerződést végül 2021 júliusában felbontották. A céget azóta felszámolták.
A tető egyszeri nejlon borításának költsége (ami nem is tartós) meghaladta volna a 600 ezer forintot, amire nem volt pénzük. A helyi lelkész, Muzsik Tamás akkoriban az Átlátszónak elmondta, hogy a renoválásra új közbeszerzési eljárást kellett kiírnunk.
A Tiszántúli Egyházkerületnek további kérdéseket is feltettünk, de ezekre a kérdésekre a cikkünk megjelenésig, azaz egy hét alatt nem érkezett válasz. Így abban sem lehetünk biztosak, hogy a Muzsik Tamás által belengetett közbeszerzést egyáltalán kiírták. Amennyiben válaszolnak, akkor frissítjük a cikkünket.
Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy kaptak-e pluszpénzt az államtól a felújítás befejezéséhez:
A Creator Building Építőipari és Szolgáltató Szociális Szövetkezetnek mennyi pénzt fizettek ki?
Végül melyik másik cég, mikor és mennyiért fejezte be a kivitelezési munkálatokat?
Mikor nyitják meg a hívők előtt a templomot?
A tető felújításra kapott 150 millió forint támogatás elég volt-e, vagy kaptak-e még az államtól pluszpénzt?
Az egyházak 2018 óta számos esetben mentesülnek a közbeszerzés alól. Ma már egy bevett módszer: az állam adja a közpénzt, az egyház pedig – különleges jogaival élve – meghatározott esetekben akár közbeszerzési eljárás nélkül is választhat kivitelezőt. Így aztán a közpénz látszólag akadálytalanul folyhat át a kormánynak vagy a helyi vezetőségnek kedves cégekhez.
A templom egyébként Boldog István körzetében található, a volt fideszes országgyűlési képviselő sokszor megfordult a városban. Boldog István ellen jelenleg korrupciós ügyben zajlik büntetőeljárás. A vád szerint előre lezsírozták a települések fejlesztési pályázatait: ki csinálja a közbeszerzést, kiket kérnek fel, kik nyernek, kik a kivitelezők, majd pénz is csorgott vissza pályázatnyertesektől Boldogékhoz. Hegedűs István, Tiszaföldvár polgármestere azt mondta a legutóbbi tárgyaláson, hogy őt is megközelítették Boldog emberei, azonban ő maga nem állt kötélnek. A polgármester állítása szerint alvó cégekről beszéltek neki, amiket beindítanak a projektek miatt, a munkát megcsinálják olcsóbban, hogy megmaradjon az a tíz százalék, ami utána vissza lehet osztani.
Kármán Irén
Címlapkép: A tiszaföldvári templom belső tere 2023-ban, a felújítás után (fotó: a szerző felvétele) | Tönkrement orgona, beázott mennyezet - elbarmolták a műemlék templom felújítását Tiszaföldváron | null | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2023/07/24/tonkrement-orgona-beazott-mennyezet-elbarmoltak-a-muemlek-templom-felujitasat-tiszafoldvaron/ |
2012-04-23 19:26:00 | Kóka és Draskovics után a KIM kormánybiztosa kér tanácsokat a Papcsák-listán szereplő cégtől. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) ugyanis ennyit fizet azért, hogy a Kóka János, Bajnai Gordon és Draskovics Tibor minisztersége alatt kirívóan sok megrendelést begyűjtő IFUA most a polgári kabinet minisztériumainál adhasson tanácsokat „a stratégiai tervezés szempontjából”. Mivel az IFUA korábban a kormányváltás után nyilvánosságra hozott úgynevezett Papcsák-lista második helyére került, és szerződései a kormányzati elszámoltatási biztosi kabinethez is eljutottak, így előállhat az a helyzet, hogy míg a KIM-nek is helyet adó kormányzati épület egyik részében foglalkoztatják az IFUA-t, addig az épület másik szárnyában a tanácsadó cég korábbi szerződéseit vizsgálhatják.
A KIM részéről Gál András Levente kormánybiztos által szignált szerződést szerint a cégnek az lesz a feladata, hogy elemezzék és értékeljék többek között a minisztériumi dolgozók munkahelyi elégedettségét és hangulatát „a megújításához szükséges helyzetelemzés alátámasztása” céljából.
Mint arról a Magyar Nemzet korábban már több cikkben is beszámolt, Papcsák Ferenc korábbi elszámoltatási kormánybiztos 2010 szeptemberében hivatalos sajtótájékoztató keretében megnevezte az IFUA-t mint a Gyurcsány–Bajnai időszak egyik „közpénzek szivattyúzásában” közreműködő tanácsadóját.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkor közzétett adatszolgáltatása szerint a cég adóforintokból gazdálkodó szervezetekkel 2007 és 2010 között 169 szerződést kötött több mint 2,4 milliárd forint értékben. A kimutatások alapján figyelemre méltó, hogy az IFUA szerződéseinek egy számottevő részét néhány tízezer forinttal a 8, illetve 25 millió forintos, azaz a hatályos közbeszerzési értékhatárok alatti értékben kötötte. (Ezt az IFUA a Magyar Nemzetnek azzal indokolta, hogy „a projektjeink vállalkozói díját mindig az annak keretében vállalt tartalom és az elvégzendő feladatok határozzák meg”.)
IFUA-szerződések születtek a Magyar Villamos Műveken keresztül egészen a Volán-társaságokig, de a BKV, illetve csaknem az összes balliberális szaktárca is a tanácsadó cég fizető megbízója volt.
Az elszámoltatási kormánybiztos tájékoztatása, illetve a Heti Válasz korábbi információja szerint 2007-ig a céget erősítette Tóth András, aki később Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki kabinetjének szakpolitikai igazgatója lett. Mint azt korábban a Magyar Nemzet megírta, Papcsák tájékoztatása szerint az előző két kormányzati ciklusban az IFUA százszámra kötötte a szerződéseket állami partnerekkel. Az illetékes kormánybiztos olyan „polipszerű” összefonódásokat tárt fel akkor a szocialista kormányzat időszakából, amelyben magántársaságok megbízását központilag szervezték. (Ezt később az IFUA határozottan visszautasította.) Sajnálatos példának bizonyult Tóth László büntetés-végrehajtási vezérőrnagynak az IFUA részére 2008-ban küldött ajánlatkérő levele, amelyben a vezérőrnagy leírta, hogy Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter szóbeli utasítására keresi meg a céget.
Az IFUA-val most megkötött szerződés ténye azért is ad okot érdeklődésre, mivel az elszámoltatási ügyekben érintett céggel a kormányváltást követően például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hivatalba lépett új vezetése is minden szerződést felbontott – a vizsgálatok eredményeként megállapított feleslegességre tekintettel.
A Magyar Nemzet megkereste az ügyben Gál András Leventét, a KIM kormánybiztosát, aki hangsúlyozta: a külső tanácsadással megbízott IFUA nyílt uniós közbeszerzési eljárás keretében nyert, ahol rajta kívül még két vállalat pályázott. ( Egyikük korábban éppen az IFUA-val konzorciumot alkotva nyert el közbeszerzést.) Gál András Levente szerint „a legalacsonyabb árat és legjobb szakmai programot ajánló céggel kötöttek szerződést, amit a jogszabályoknak megfelelően nyilvánosságra hoztak”. A kormánybiztos szerint „az ár/érték tekintetében kétségkívül a legelőnyösebb ajánlatot tevő nyertes pályázó mind az alkalmazott módszertanok, mind a szakértői által felsorakoztatott tudás és tapasztalat alapján a legjobb ajánlatot adta, így a nyílt közbeszerzés szabályai szerint csak velük lehetett szerződést kötni”. A Magyar Nemzet kérdésére, miszerint nem lát-e kockázatokat a megbízásban, a kormánybiztos azt válaszolta, hogy „a feladat végrehajtása során kormányzati munkacsoport irányítja és felügyeli a tanácsadók működését, teljes körű és szankcionált titoktartási kötelezettség áll fenn a cég részéről a feladat ellátása során”.
A Magyar Nemzet megkereste az ügyben az IFUA-t is, ahol közölték, nyílt közbeszerzési eljárás során nyertek, a szerződésük nyilvános. | Az IFUA lenne a jolly joker? | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2012/12/az-ifua-lenne-a-jolly-joker |
2018-08-19 11:33:00+02:00 | Összegyűjtöttük egy cikkbe az elmúlt napok legérdekesebb, legolvasottabb tech témáit – nézzük, mi történt a héten. | false | [] | 0 | null | 0 | Összegyűjtöttük egy cikkbe az elmúlt napok legérdekesebb, legolvasottabb tech témáit – nézzük, mi történt a héten.
Ezt még ma kapcsolja be a telefonján és a számítógépén – kevésbé fog romlani a szeme
Az okostelefonok, számítógépek és más digitális eszközök kék fénye nem csak az elalvást nehezíti, hanem felgyorsítja a látásromlást is – állapította meg egy új kutatás. Mindenféle telefonra és számítógépre mutatunk olyan (ingyenes) programot, amellyel egyszerűen megvédheti magát.
Már kongatják a vészharangot: elfogyhat a Földön a homok, és abból nagy baj lehet
A homok iránti kereslet drasztikus megnövekedése miatt könnyen lehet, hogy hamarosan homokhiánnyal kell szembenéznie az emberiségnek, és az sem kizárt, hogy a természetes nyersanyag teljesen eltűnik a Föld színéről.
Még csak 17 éves, de az Apple már most árgus szemekkel figyeli a magyar iPhone-os fejlesztőt
Internetes videókból tanulta meg a programozás alapjait, majd annyira belejött, hogy a bonyolultabb nyelveket is gyűrni kezdte. Horváth Roland még 18 sincs, de már találkozhatott az Apple-vezér Tim Cookkal, előadóként pedig részt vett a világ iOS-fejlesztőit összegyűjtő konferencián, a WWDC-n. Tanulságos mese egy átlagon felüli életút előtt álló magyar fiatalról, akit a foci helyett a számítógép, a bitek és algoritmusok világa bűvölt el.
Ömlenek a megrendelések a világ alighanem legmenőbb vízipisztolyára
A Spyra One első ránézésre olyan, mint egy átlagos vízipisztoly, képességeit tekintve azonban messze felülmúlja azokat. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy játszani is sokkal jobb móka lesz vele.
A Google Maps a múlt zenéje? Ön is rászokhat az egyik remek konkurensére
A fejlesztők kegyeiért folytatott harc terén komoly hátrányba került a Google Maps, miután néhány igen kellemetlen változtatást is életbe léptettek. A kialakult helyzetből a csendes megfigyelő, a HERE WeGo és használói fölözhetnek le hasznot. Ugyanúgy elérhető böngészőből és okostelefonról is, és ezentúl egyre több helyen jelezheti majd ez a koordinátákat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát. | Tech: Ez történt: kiderült a mobilok egyik beállításáról, hogy ha jót akar magának, be kell kapcsolnia | 0 | https://hvg.hu/tudomany/20180819_kek_feny_szurese_android_ios_homok_hiany_horvath_roland_ios_fejleszto_onfeltolto_vizipisztoly_google_maps_here_we_go_terkep |
2023. 08. 22. 00:00:00 | Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos jelöltként indul a soron következő hollandiai választásokon. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Benyújtotta lemondását az európai bizottsági tagságáról Frans Timmermans ügyvezető alelnök, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos, miután úgy döntött, hogy jelöltként indul a soron következő hollandiai választásokon - közölte az Európai Bizottság.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megköszönte Timmermansnak a bizottság és az európaiak érdekében végzett sokéves munkáját, és azonnali hatállyal elfogadta a lemondását.
Von der Leyen úgy döntött, hogy az európai zöld megállapodásért és az éghajlatpolitikai tárcáért felelős ügyvezető alelnöki pozíciót Maros Sefcovic alelnökre, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagjára bízza a brüsszeli testület új, holland állampolgárságú tagjának kinevezéséig.
Ursula von der Leyen szerint Timmermansnak az európai zöld megállapodásért végzett munkájának hála az EU nagy lépéseket tett azon célkitűzéseinek teljesítése felé, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé váljon, és globális szinten is emelje az éghajlatváltozás elleni fellépéssel kapcsolatos ambíciók szintjét.
Von der Leyen tájékoztatta az Európai Parlament elnökét és az Európai Unió Tanácsának soros spanyol elnökségét a Timmermans lemondása utáni intézkedésekről, amik célja a folyamatban lévő ügyek zökkenőmentes folytatása. Az uniós bizottság elnöke továbbá hivatalos levelet küldött Hollandia miniszterelnökének, amiben arra kérte Mark Ruttét, hogy javasoljon egy női és egy férfi jelöltet a biztosi posztra.
Frans Timmermans 2018. december 10-én Brüsszelben.
Frans Timmermans a Munkáspárt (PvdA) és a Baloldali Zöldek (GL) közös jelöltje lehet a november 22-re kiírt, előrehozott holland parlamenti választásokon. A mindkét párt csúcsjelöltjének számító 62 éves munkáspárti politikus már korábban, július 20-án bejelentette, hogy szeretné elnyerni a miniszterelnöki posztot a novemberi választásokon, miután a PvdA és a GL közölte, hogy közös listán indul a választásokon.
Timmermans, a PvdA korábbi parlamenti képviselője tíz év után tér vissza a holland politikába. Mark Rutte második kormányában külügyminiszteri posztot töltött be. 2014-ben a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságban a többek között jogállamiságért felelős uniós biztos és alelnök lett, majd 2019-től, az Ursula von der Leyen vezette testületben az európai zöld megállapodás végrehajtásáért felelt.
A Mark Rutte vezette kormány júliusban lemondásra kényszerült, mivel a négypárti koalíció nem tudott megegyezni a menekültügyi reformokról. A kormány azóta ügyvivő minőségben folytatja munkáját. (MTI) | Lemondott Frans Timmermans | 0 | https://444.hu/2023/08/22/lemondott-frans-timmermans |
2021-10-28 11:38:00 | A két alkalmazott pénzt kapott, hogy soron kívül forgalomba helyezzen vagy kivonjon autókat. | true | null | 1 | HVG | null | Egy autókereskedők megbízott okmányügyintézőjeként dolgozó férfi megvesztegetett két okmányirodai alkalmazottat 2016. november és 2017. április között – közölte a főügyészség.
Azt írták, hogy a férfi a hivatalos személynek minősülő ügyintézőktől gyorsított, soron kívüli eljárást kért rendszerint autók forgalomba helyezése és kivonása miatt, amiért cserébe jogtalan anyagi előnyt ígért.
Egyiküknek több tízezer forintot át is adott.
A közlemény szerint volt olyan eset, amikor a vesztegetési pénzt az ügyintéző otthoni postaládájában helyezte el.
A vád szerint a férfi összesen 47 autóval kapcsolatban kért gyorsított okmányirodai ügyintézést. A Fővárosi Főügyészség okmányirodai korrupció miatt emelt vádat ellenük.
A vádirat szerint a két ügyintéző mások javára is visszaélt hivatali helyzetével, kérésükre a közlekedési nyilvántartásból adatokat kértek le és adtak át, hogy mentesítsék az érintetteket a hivatalos ügyintézés adminisztratív terhei alól.
A Fővárosi Főügyészség hivatali vesztegetés, annak elfogadása, befolyással üzérkedés, valamint hivatali visszaélés miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. | Itthon: Kenőpénzt fogadtak el, vádat emeltek két okmányirodai ügyintéző ellen | null | https://hvg.hu/itthon/20211028_Okmanyiroda_korrupcio_vademeles_fougyeszseg |
2021-11-17 15:00:00 | Az igazságszolgáltatással is szövetkező bűnözői maffiákat emleget Vitézy Tamás, a Fideszhez közel álló egykori csúcsüzletember, aki szerint jelenlegi oligarchák is segédkeztek az ő kifosztásában. A HVG többi forrása árnyalta a képet. | true | null | 1 | HVG360 | null | Az igazságszolgáltatással is szövetkező bűnözői maffiákat emleget Vitézy Tamás, a Fideszhez közel álló egykori csúcsüzletember, aki szerint jelenlegi oligarchák is segédkeztek az ő kifosztásában. A HVG többi forrása árnyalta a képet.hirdetésAligha tűnt fel bárkinek is egy tavaszi hírecske a horvát sajtóban arról, hogy a Eurobridge Medical Innovation nevű magyar cég megveszi a zágrábi tőzsdén jegyzett Jelsa szállodavállalat 82 százalékát. Utóbbihoz tartozik a Hvar szigeten lévő Hotel Hvar és a Fontana apartmankomplexum.Az elvben humánegészségügyi ellátással foglalkozó vevő tulajdonos-vezetője idén májustól Vitézy Tamás. Az akvizíció azonban akadályba ütközik, mivel a Jelsa részvényeit eladó Adriatiq Islands Group augusztus óta csődeljárás alatt áll, mint ahogyan az egyik kisebbségi tulajdonos, az Aquamarine is.A csődben lévő két horvát vállalat történetesen Vitézy érdekeltsége, vagyis az üzletember az irányítása alól kicsúszott saját vagyonát szeretné kimenekíteni.S a 74 éves Vitézy Tamás volt az is, aki a minap két bejegyzésben fakadt ki a közösségi oldalán arról, hogyan fosztotta ki őt egy erre szakosodott, szerinte az igazságszolgáltatás befolyásolására is képes bűnbanda.hirdetésHatalmas vagyont veszített el a korábban a gazdaglistákon is szereplő milliárdos, főképpen horvátországi ingatlanokat. A kohómérnök Vitézy, akit a bátyja első felesége révén Orbán Viktor tágabb rokonságához sorolnak, a legkülönfélébb üzletekből gazdagodott meg a kétezres évtized elejére: foglalkozott energiakereskedelemmel, konzerviparral, gumival – még Puch Lászlóval, az MSZP egykori pénztárnokával is társult. Ő adta ki a Fideszt támogató Helyi Théma hetilapot is, ami szintén csődbe jutott.A vízparti idegenforgalmi üzletekbe Kerekes Lászlóval közösen vágott bele, együtt építették újjá a balatonfűzfői vitorláskikötőt, ami ma Kerekesé.A horvát célpontokhoz az ottani privatizációban jutottak hozzá, félmillió négyzetméter tengerparti területen 112 ezer négyzetméternyi szállodához és két jachtkikötő (Primosten, Tribunj) koncessziós jogához. Átverés vagy a szokásos üzlet?Csakhogy ezekhez az üzletekhez Vitézy vállalkozásai hatalmas hiteleket vettek fel, elsősorban a Raiffeisen Banktól, amelyeket nem tudtak visszafizetni. Ekkor érkezett az ingatlanfejlesztéseiről ismert, de ez időben már a magyar piacon az egyik legnagyobb, vállalatokkal szembeni banki követeléseket vásárló Indotek-csoport feje, Jellinek Dániel Bohemian Financing nevű cége, amely Vitézy szerint csúnyán átverte őt.Partnerséget, a hitelei átütemezését ígérte, de egy több évig tartó folyamat után – mint Vitézy mondja – bagóért megszerezte a követeléseket és a hozzájuk tartozó jelzálogjogot, megvesztegette a munkatársait, ellene fordította például Kerekest, megszegte a szerződéseket, és a lakásmaffiához hasonló módon jutott birtokon belülre. „A 2008 utáni ingatlankrach tett be nekem, mint bárki másnak. Egy kis jóindulattal, banki eszközökkel kezelni lehetett volna az adósságot. Ehelyett töredék áron elvették tőlem a ma 300 millió eurót érő vagyonomat”– állítja Vitézy a HVG-nek.Hogy mennyiért, azt csak tippelni lehet, a Napi.hu szerint a Bohemian 2019-ben névértéken mintegy 100 millió eurónyi, részben már 2014 óta befagyott követelést vett meg a bankoktól, s az ilyesféle portékáért 10–30 százaléknál többet nem szoktak fizetni.Vitézy Tamás a Fidesz önkormányzati választási eredményváróján 2019-ben.Túry GergelyA pikánsabb részletekről, például arról, hogy állítása szerint milyen törvénytelenségeket követtek el ellene a felszámolók, majd a történtek miatt indult perekben a bírók, a feljelentései kapcsán pedig az ügyészek, Vitézy nem nyilatkozik. Mint mondja: ennyi idősen nem kispályás már, mindenről vannak dokumentumai, s a kellő időben nyilvánosságra is hozza azokat.Mintha ezúttal összebeszélt volna Jellinekkel, aki szintén korainak tartja, hogy konkrétumokat említsen. A HVG kérdéseire sajtórészlege annyit írt, hogy Vitézy horvát cégei csődben voltak vagy felszámolásra jutottak, s ők hitelezőként úgy jártak el ezekben az eljárásokban, ahogyan mindig is szoktak.Vagy a felszámoló által értékesített vagyon vételárából részesültek, vagy átvették a jelzálogjoggal érintett vagyonelemeket, amelyeket fejlesztenek. Ám attól elzárkóztak, hogy elmondják, mely vagyonelemeket szereztek meg végül. Így az sem derült ki, mi lesz a Hvar szigeten lévő létesítményekkel, amelyeket a horvát cégiratok szerint még mindig a Raiffeisen Bank jelzálogjoga terhel.Csavar a történetben, hogy a hitelek felmondása után maga az Orbán-kormány is késznek mutatkozott megmenteni Vitézy horvát birodalmát, legalábbis Seszták Miklós fejlesztési miniszter az állam szempontjából „figyelmet érdemlő befektetésnek” titulálta azt. Át is világíttatták, ám 2018-ban Fónagy János, a nemzeti vagyon dolgaiban illetékes államtitkár már azt mondta, nem foglalkoznak az üggyel.Vitézy szerint kínos sajtóvisszhangja lett volna, ha az állam húzza ki a bajból Orbán Viktor rokonát, az Indotek válasza alapján viszont az állam is „menthetetlennek tartotta ezeket az érdekeltségeket”. Bukott ember felé nincs gesztusA HVG egyik informátora szerint azonban osztottak-szoroztak. Ha az állam befektetőként, egy rakás pénzzel belép az üzletbe, azt publikusan kell végrehajtania, hiszen mindenki odafigyel rá. Egyszerűbb „beküldeni” egy magánvállalkozót, aki nem közpénzből él, és akinek a tranzakciói üzleti titkok. Később pedig annak adják el a megszerzett vagyont, akinek csak akarják, akár a kormányfő legszűkebb köreinek is. „Vitézyt eredetileg nem kifosztották, hanem valószínűleg megmentették”– vélekedik.A temérdek visszafizetetlen bankhitel ugyanis akár a csődbűntett vagy csalás gyanúját is felvethette volna, a horvát hatóságoknál is. Feltehetően volt valamiféle egyezség arról, hogy a horvátországi vagyon egy része nála maradhat, amit aztán nem tartottak be, mondván: bukott embernek nem tesznek gesztusokat.Erre utal például az, hogy a Hvaron vásárolni szándékozó Eurobridge vagyonát, ami egyébként 20 milliárd forintnyi követelés egy meg nem nevezett adóssal szemben, néhány héttel az után lefoglalta a végrehajtó, hogy Vitézy belépett a cégbe.Bizonyára az sem véletlen, hogy Vitézy épp Márki-Zay Péter ellenzéki kormányfőjelölt berobbanása után pakolt ki, s eddig egyedülálló módon még bírókat is megvádolt maffiamódszerekkel. És bár az általa bemutatott maffia – ha valóban létezik – nem működhetne a hatalom támogatása nélkül, a HVG-nek leszögezte: a megfoghatatlan NER-hez tartozókat nem azonosítja a Fidesszel, amelyet ma is szívvel-lélekkel támogat. | Vitézy Tamás a HVG-nek: "Töredék áron elvették a ma 300 millió eurót érő vagyonomat" | null | https://hvg.hu/360/20211117_Vitezy_a_HVGnek_Toredek_aron_elvettek_a_ma_300_milliot_ero_vagyonomat |
2015-12-21 13:56:00 | Negyedannyiért privatizálja az önkormányzat, mint amennyiért a jegybank veszi a piacon, mi az? | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | Átlagosan több mint egymillió forintot fizetett belvárosi ingatlanjai négyzetméteréért a jegybank, illetve fizettek a jegybank alapította szatellitek: alapítványok, alapítványi cégek. A kerületi önkormányzat által értékesítésre decemberben kijelölt tízes csomagja ellenben átlagosan ennek az összegnek a kevesebb, mint a negyedéért, a KSH szerinti kerületi átlagár alatt találhat gazdára. Az önkormányzat 30 százalékos bérlői kedvezményével élő vevők között felülreprezentáltak a milliárdos-toplistákat vezető Csányi Sándor bankár nevével fémjelzett nagyvállalatok.
A napokban jegybanki felügyelőbizottsági (fb) meghatalmazással felvértezett ellenőrök kopogtathatnak a Magyar Nemzeti Bank és kapcsolt részei által vásárolt ingatlanokban: az Átlátszó értesülései szerint, ha nem is fénysebességgel, de halad az fb vizsgálata, amely az MNB úgynevezett társadalmi felelősségvállalás programját ellenőrzi.
A "társadalmi felelősségvállalás" matolcsysta értelmezésben annyit tesz: műkincseket vásárolnak, alapítványokat hoznak léte, amelyek méregdrága luxusingatlanokat halmoznak föl, s oktatják az untortodox közgazdaságtant. Mindezt sok tízmilliárd forintból, ami Matolcsy György jegybankelnök szerint nem közpénz, a bíróság szerint ellenben az.
Ellenzéki pártok a sokadik feljelentést teszik, legutóbb a DK postázott efféle beadványt. Ennek fényében a feljelentők jó, ha felidézik, hogy az egyik MNB-közeli cég felügyelőbizottságát az MNB-alkalmazottként havi csaknem ötmillió forintos jövedelméről ismert Polt-Palásthy Marianna, a legfőbb ügyész felesége erősíti. A jegybank-filiálékat pedig legalább két szerződés megkötésében – az Eiffel Palace és a Kasselik-ház megvásárlásában – a Trócsányi László igazságügy-miniszter nevével fémjelzett ügyvédi iroda képviselte.
Mi most az ingatlanvásárlás kuszaságaiban kísérlünk meg rendet vágni. Arra jutottunk: kevés kivétellel a környék átlagos ingatlanárának a sokszorosáért szerzett be az MNB (és alapítványai, alapítványai cégei), s még nagyobb a különbség akkor, ha például az akciós ingatlanárusító V. kerületi önkormányzat áraival vetjük össze a jegybanki vásárlásokat.
A Belváros-Lipótváros a legutóbb, december eleji közgyűlési határozattal kiárusított tízes csomagjában a legolcsóbb egy Bihari János utcai pincehelyiség volt 154 ezer forintos négyzetméteráron. A legdrágább vizsgált ügylet az MNB-közeli cég által az úgynevezett Kasselik-ház (volt Luxus Áruház) Vörösmarty téri ingatlanának megvásárlása négyzetméterenként bruttó 2,1 millió forintért. Itt az eladó a Skála-Coop ingatlanhasznosító volt.
Hogyan számoltunk? Az önkormányzati ingatlanok esetében a négyzetméterár kiszámítása egyszerű osztás: a képviselőtestületi határozati javaslatokban szerepel az adott ingatlan nagysága és vételára is. A jegybanki vételeknél bonyolultabb volt a helyzet. Mivel a Pallas Athéné Alapítványoknak küldött kérdésünk hosszú ideje válasz nélkül maradt, gyűjtögetni kellett az információkat. Amelyik adásvétel szerződésébe volt módunk betekinteni, az ott leírt számokat használtuk. A vételárról a legtöbb esetben megjelentek nem cáfolt sajtóhírek, amelyekről egyébként az Átlátszó jegybank-közeli forrása azt mondta, alapvetően nem tévesek, illetve akadt eset (például a MÁV-üdülő), amikor az alapítványok maguk tettek közzé közleményt. Az ingatlanok nagyságáról azonban csak elvétve jelentek meg információk. Ilyenkor a földhivatali tulajdoni lapokat használtuk, amely épület esetében alapterületet közöl, ilyenkor ezt felszoroztuk a szintek számával. Amennyiben valamiért az eredmény így is falsnak tűnt, igyekeztünk eladói oldalon keresni forrást, amely megerősítette vagy kijavította a számításainkat.
Almát vetünk-e össze a körtével? – egyebek mellett erre voltunk kíváncsiak, amikor több, a befolyásos főszereplők miatt névtelenséget kérő ingatlanszakembert faggattunk.
Válaszaik zanzája, hogy igen, de ez nem nagy baj, hiszen végső soron mindkettő gyümölcs. Ha fillérre pontosan nem is vethetőek össze a négyzetméterárak, nehezen fedezhető föl olyan különbség ingatlan és ingatlan között, ami akár tízszeres értékkülönbséget támasztana alá ugyanabban a kerületben. Vagyis: bár valóban véleményes lehet a prémiumkategóriás Eiffel Palace irodaház négyzetméterárát (1,2 millió forint) összehasonlítani random kiválasztott önkormányzati üzlethelyiségekével vagy lakásokéval (átlagos eladási négyzetméterár 240 ezer forint a decemberi képviselőtestületi határozat alapján), ám a környék alapvetően ugyanaz. Márpedig a – szakzsargonban – lokáció nyom a latban a legtöbbet szakértő segítőink tapasztalatai szerint.
Ráadásul – és ebben szintén egybecsengett a három szakember véleménye – a belvárosi ingatlanok a legdrágábbak az egész országban. Legalábbis kerületi átlagon tekintve (úgy értve: a budai I., II., XII. kerületekben nagy a szórás elhelyezkedéstől függően, az V. kerületben azonban majdnem minden egyöntetűen "drága").
A "drága" egyébként a Duna House ingatlancég friss kiadványa szerint 511 ezer forintos lakás-négyzetméterárat jelent – vagyis a bő kétszeresét annak, amennyiért átlagosan elkelt az V. kerületi önkormányzat utolsó tízes pakkja december elején. Ellenben a fele annak, amennyiért átlagosan az MNB és a hozzá köthető alapítványok, cégek vásároltak ugyanott.
Az V. kerületi eladott csomagban volt csaknem minden: bankfiók, iroda, üzlethelyiség – vagyis talán mégsem teljesen abszurd összevetni az MNB-s belvárosi csomaggal, amiben alapvetően irodák szerepelnek (Eiffel Palace, illetve az egykori Iposz-székház). A Kasselik-házban pedig az üzlethelyiségek dominálnak: a valahai Luxus Áruház területének jelenleg két bérlője van: a Bershka és a Stradivarius divatmárkák, egy kisebb üzlethelyiségben pénzváltó működik, s akad egy szerkezetkész kiállítóterem, valamint két garzonméretű lakás is a műemlék-épületben. Vagyis az összetétel nem kevésbé eklektikus, mint az önkormányzati érdekeltségek esetében.
Az összevetéshez használtuk még a KSH számait, amelyek alapvetően megbízhatóak: a NAV illetékbevallásain alapulnak, ráadásul igen részletesek, amennyiben utcára bontva teszi közzé kiadványában évente a statisztikai hivatal. Csakhogy itt is ajánlatos némi fenntartás: a KSH Ingatlanadattára szintén csak lakásárakat ismertet, méghozzá magánszemélyek közötti kontraktusok alapján.
Ezzel együtt is izgalmas, honnan eredhet a jelentős különbség a KSH és például a Duna House-os szám között, nem is beszélve az ingatlan.com-on olvasható több mint 725 ezres kerületi átlagárról (a KSH szerinti kerületi átlagár "mindössze" 372 ezer forint négyzetméterenként).
Az eltérésnek több oka lehet, a legegyszerűbb, bár fölöttébb valószínűtlen, hogy szűk egy év alatt ennyit emelkedtek az árak a kerületben. Elméletben nem zárható ki ugyanakkor az sem, hogy a NAV-nak benyújtott szerződések egy része adóoptimalizálási megfontolásokból kozmetikázott, ahogyan az is elképzelhető, hogy a horribilisnek mondott, már-már újabb ingatlanlufival fenyegető áremelkedést részben maguk az ingatlancégek is gerjesztik.
Utóbbit az Átlátszónak nyilatkozó ingatlanosok cáfolták, szerintük a belvárosi vásárolók legalább fele befektető, akik tényleg feltornázzák az árakat. Tapasztalataikat összegezve: lakóingatlan, még felújítandó sincsen 300 ezres négyzetméterár alatt a Belvárosban, az üzlethelyiségek árában nagyobb a szórás: 200 ezertől a határ a csillagos ég lehet: egy forgalmas sarkon elhelyezkedő, kirakatos, utcaszinti bejáratú bolt, és ilyen a Kasselik-ház is, négyzetmétere kóstálhat akár egymilliót is.
A közhelyszinten fetisizált "állapot" ugyanakkor a szakértők szerint legfeljebb 20-30 százalékos különbséget produkálhat a hasonló adottságú ingatlanok között, tájékoztatásuk szerint – s ez az irodákra is igaz – négyzetméterenként 80-100 ezer forintért igényesen felújítható bármilyen ingatlan.
Ehhez képest az Ipartestületek Országos Szövetségénél éppen az állapottal indokolták a viszonylag alacsony, még a KSH-átlagot sem elérő négyzetméterárat, amennyiért 2013-ban megváltak volt székházuktól az MNB javára. Csak olcsóbb ajánlatot kaptak, pedig évek óta hirdették a Vadász utca-Kálmán Imre utca sarkán fekvő négyszintes épületet – ami alighanem mégis azt jelzi, hogy a sokat emlegetett ingatlanboomnak is vannak határai.
Az agyonsztárolt Eiffel Palace-ügylet megítélésében még segítő szakértőink, neves ingatlancégek profi elemzői között is volt nézetkülönbség. Egyikük emlékeztetett, az "A" kategóriás irodaházak átlagos négyzetméterára Budapesten 2200 euró, az MNB ezzel szemben 3124-et fizetett a Nyugati téri 14 ezer 500 négyzetméteres épületért. Kollégája viszont úgy árnyalta a képet, hogy az MNB-s ajánlat előtt az épület nem volt 100 százalékban feltöltve, a jegybank így akár a saját alkupozíciója terhére is, bátran számolhatott használati értékkel is. Hiszen ha bérlőként lakta volna be az üres helyiségeket, egy másik vevő is többet adott volna a fullon pörgő épületért, ami egyébként legalább tíz éves biztos bevételt termel a gazdájának.
Az ügylettel szemben erős fenntartásokkal élő szakértőnk emlékeztetett ugyanakkor az Átlátszó cikksorozatában is bemutatott körülményre, amely szerint a vétel megalapozását szolgáló KPMG-jelentés több sebből vérzett.
Egyebekben is elmondható egyébként, hogy csaknem lehetetlen tartalmas ingatlanbecsléseket szerezni a vizsgált esetekben. A belvárosi eladásoknál az önkormányzati határozati javaslatokhoz csatolt elemzésekből például – legalábbis az Átlátszó által megtekintett példányokból – gyakorlatilag semmiféle, a földhivatali adatoknál alaposabb konkrétum nem derül ki az eladott ingatlanokról.
A könyvvizsgálók (régebben a néhai Szebellédi István nevével fémjelzett CCA, újabban a szirmabesenyői Munkácsi Márta) egyebek mellett leírják, hogy az önkormányzat számára fontos szempont a likviditás megőrzése, s pontozták az ingatlanokat aszerint, hogy mekkora benne az önkormányzati tulajdon, illetve a környéken folyik-e hasonló értékesítés – egyéb tudnivaló semmi.
Kérdéseket küldtünk a Belváros-Lipótvárosi önkormányzatnak és az MNB-alapítványoknak is, előbbi helyről egyelőre semmi válasz nem érkezett, utóbbiból pedig levelünk elküldése után egy héttel annyi, hogy megkapták, türelmet kérnek.
Holott például az utoljára piacra dobott csomagban akadnak ínyencségek: a tíz ügyletből négyben Csányi Sándor milliárdos bankár képe sejlik föl. A kerületben szokásos 30 százalékos bérlői kedvezménnyel vásárolt tíz ingatlanból – mint a 444.hu megírta – hármat (pénzügytörténeti kiállítótermet, irodákat és egy bankfiókot) az OTP Bank Nyrt., egyet (a Kossuth téri Pick-üzletet) a Pick Szeged Zrt. veheti meg.
"Az OTP Bank az általa megvásárolni tervezett három belvárosi ingatlan közül kettőt 1959 óta, egyet pedig 1977 óta bérel és használ. A bank által a három ingatlanon végrehajtott értéknövelő beruházások értéke csak az elmúlt három évben meghaladta a 300 millió forintot. Az ingatlanok értékesítési árát az Önkormányzat határozza meg, a vonatkozó szabályok alapján. Az ingatlanok tervezett megvásárlásának folyamatában az OTP Bank minden jogszabályt, önkormányzati rendeletet szigorúan betart." – áll a banknak az Átlátszóhoz eljuttatott közleményében.
Érdekesség, hogy miközben egyértelműen felfelé mennek az ingatlanárak (a drágulásnak csak a mértékében térnek el forrásaink), ez nem feltétlenül tükröződik az V. kerületi értékesítéseken. Egy önkényesen kiválasztott korábbi – 2010-2014-es – csomag négyzetméterárainak átlaga például hatvanezer forinttal haladja meg a decemberi pakkét, s 300 ezer forintot tett ki.
Ezeket az ingatlanokat azért szemeltük ki, mert korábban már szerepeltek a belvárosi ingatlanmutyit elemző cikksorozatunkban. A főben járó maffiagyilkosságok vádjával bíróság előtt álló Portik Tamáshoz éppúgy, mint a miniszterelnöki bizalmas Habony Árpádhoz is kötődő Szetlik-Pápa-család cége által megszerzett, majd 50 milliós haszonnal rövidesen továbbpasszolt Károly körúti ingatlan megszerzéskori négyzetméterára például 245 ezer forintra jön ki – ez majdnem 50 ezer forinttal marad alatta a KSH két évvel később számolt utcaátlagának.
"Az azért aligha véletlen, hogy az önkormányzati ingatlanügyekben szereplő politikusok megtöltik az újságok bűnügyi rovatait" – ez az egyik megkérdezett ingatlanszakértő sommás véleménye. Amit cáfolni nehéz ugyan, az igazsághoz azonban mindenképpen hozzátartozik, hogy például az MNB által szintén preferált budai kerületekben (I., II., XII.) nem tapasztalható hasonló önkormányzati ingatlanvircsaft.
A Hegyvidéki önkormányzat például egyetlen ingatlant sem adott el az idén. Budavár képviselőtestülete pedig kevesebb, mint tucatnyi tulajdonán adott túl, a négyzetméterárak 310-600 ezer forint között mozogtak (itt is létezik bérlői kedvezmény, de "csak" húsz százalékos), miközben a kerületi átlag a KSH szerint 337 ezer forint volt.
Ezt az átlagot jócskán túlszárnyalta a jegybank is: a Lónyai-Hatvany villa négyzetmétere 850 ezer, az Úri utca 72. műemlékházé 640 ezerre jön ki. Egyelőre nem született meg még az üzlet tudomásunk szerint a szintén I. kerületi Várkert kaszinóról, amelyet – értesüléseink szerint – a Várkert Bazár folytatólagos állami felújításával párhuzamosan egyre többre becsült eladója, az offshore-hátterű tulajdonos cég.
A nemzeti vagyonról szóló 2011-es, tehát már a Fidesz kormány alatt készült törvény így határoz a felelős vagyon gazdálkodásról:
"A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése."
Hosszas vita tárgya lehet, hogy a "gyarapításba" a nyakló nélküli vásárlás belefér-e, különösen, ha nem az állami szerv, hanem alapítványa intézni. Az azonban legalábbis megkérdőjelezhető, hogy a hosszú évek során évente több tucatszám, nagy kedvezménnyel eladott önkormányzati ingatlan mind "felesleges" lett volna. A Belváros-Lipótváros 2015-ös költségvetésében 1,4 milliárd forint bevételt terveznek ingatlanértékesítésből, felhalmozási bevételek címen.
Politikai és közdazdász-szakmai diskurzus folyik arról is, hogy egyrészt értelmezhető-e a kifejezetten a profitorientált magánvállalatokra kitalált "társadalmi felelősségvállalás" (angol rövidítéssel CSR) állami intézmény esetében, amely nyilvánvalóan társadalmi célt kell, hogy szolgáljon a puszta létével is. Akárcsak az, hogy megengedhető-e, hogy gyaníthatóan az elnök személyes hobbiját szolgálva a jegybank eltérjen az alaptevékenységtől (ami a monetáris politika vezénylése volna).
Itt ellenben a következő zajlik: a környékben szokásos áraknál lényegesen drágábban, akár többszörös értékben vásárol ingatlanokat a teljesen másra létrehozott állami szerv, ahogy mondani szokás, "mintha nem lenne holnap". A módszer többféle. A jegybank saját maga vásárol (például Eiffel Palace, Tiszaroff), a saját maga által vásárolt ingatlant "alapítványi vagyonrendelés" címen átadja alapítványának (Iposz-székház), maga az alapítvány vásárol (Szauna Hotel), esetleg az alapítvány cége (Kasselik-ház).
Az ingatlanok többféleképpen csoportosíthatók: némiképp túlárazottnak mondhatóan vett, de kétségtelenül magas presztízsű épületek (Eiffel Palace, Kasselik-ház, Lónyai-Hatvany-villa), telekárban jó befektetésnek ígérkező, ám magas bontási költséggel fenyegető ingatlan (kémiai kutató), illetve az elsősorban a Matolcsy-család kötődései miatt érdekes településeken történt adásvétel (kecskeméti ingatlankomplexum, balatonakarattyai MÁV-üdülő).
Ezzel szemben a "nemzeti vagyon" – a kifejezés éppenséggel a NER találmánya, korábban külön fogalomként tartották számon az állami és az önkormányzati javakat – másik, önkormányzati ága mintha éppen ellentétesen gazdálkodna.
A legszembetűnőbben a gyakorlat Budapest V. kerületében figyelhető meg: busás kedvezményt nyújtva, így áron alul, nagy tételben árusítanak. A vásárlók egy része – erről szóltak az ingatlanmutyi-cikksorozatok – vagy csak pár hónapig volt bérlő, esetleg a kedvezményre jogosult bérlőktől "örökölte" meg a kedvezmény jogát. Más esetekben formailag minden rendben van, pusztán adófizetői szemmel nézve adhat okot értetlenkedésre, hogy valóban milliárdos cégek (OTP Bank, Pick) számára találták-e ki eredetileg a bérlői kedvezményes vásárlást.
Rádi Antónia | Negyedannyiért privatizálja az önkormányzat, mint amennyiért a jegybank veszi a piacon, mi az? | null | https://atlatszo.hu/2015/12/21/negyedannyiert-privatizalja-az-onkormanyzat-mint-amennyiert-a-jegybank-veszi-a-piacon-mi-az/ |
2023. 09. 05. 17:30:00 | Az osztrák gazdasági minisztérium adatai alapján az elmúlt tíz évben gyakorlatilag megduplázódott az Ausztriában dolgozó magyarok száma. Míg 2013 csak 57 ezer honfitársunk dolgozott a nyugati határ túloldalán, addig ez a szám most 126.656, ami minden korábbinál magasabb. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Az osztrák gazdasági minisztérium adatai alapján az elmúlt tíz évben gyakorlatilag megduplázódott az Ausztriában dolgozó magyarok száma. 2013-ban még csak 57 ezer honfitársunk dolgozott a nyugati határ túloldalán, mostanra ez a szám 126.656 lett, ami minden korábbinál magasabb.
2020-ban, a koronavírus-járvány kitörésekor néhány ezer fővel ugyan csökkent az Ausztriában dolgozó magyarok száma, de 2021 óta ismét egyre többen dolgoznak ott. A növekedés folyamatos és látványos, még az elmúlt egy évre is jutott egy tizenkétezer fős ugrás.
Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk ezzel a jelenséggel, ahogy azzal is, hogy az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása hogyan nyomorítja meg a nyugat-magyarországi gazdaságot.
Amiről keveset beszélünk
Míg az Ausztriában dolgozókról sokat beszélünk, kevés szó esik azokról a magyarokról, akik ki is költöztek, azaz állandó lakcímük van Ausztriában. Pedig ők is egyre többen vannak.
Az elmúlt két évtizedben nem volt olyan év, amikor ez az elvándorlási trend megfordult vagy akár megtorpant volna. Tehát jöhetnek-mehetnek kormányok, lehet világjárvány, bármilyen gazdasági helyzet, évről évre így is, úgy is négy-ötezerrel több magyar él Ausztriában. Jelenleg már közel százezer, azaz egy székesfehérvárnyi honfitársunk él ott.
Sokszor teljes családok átköltöznek, a gyerekek már osztrák iskolába járnak, ott szereznek barátokat, egyre fontosabb lesz számukra a német nyelv, és távolodik a magyar.
A legtöbben (27 és fél ezer fő) Bécset választották új lakhelynek, ezt követi Felső- és Alsó-Ausztria, de már Stájerországban is több magyar él (11,3 ezer), mint Kőszegen.
Józing Antal írása. | Már közel százezren költöztek Ausztriába Magyarországról | 0 | https://www.szabadeuropa.hu/a/mar-majdnem-szazezren-koltoztek-ausztriaba-magyarorszagrol/32579376.html |
2015-03-25 00:00:00 | Míg a tűzoltók dolgozak, néhány percre le kellett zárni a forgalom elől a Budafoki utat. | false | [
"tűz",
"tűzoltó"
] | 0 | null | 0 | Míg a tűzoltók dolgozak, néhány percre le kellett zárni a forgalom elől a Budafoki utat.
Kigyulladt egy autó Budapest XI. kerületében, a Budafoki úton, a Rákóczi híd közelében szerdán, kora délután. A helyszínre a XI. kerületi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik egy vízsugárral percek alatt eloltották a lángoló járművet.
Míg dolgozak, néhány percre le kellett zárni a forgalom elől a Budafoki utat, de azóta egy sávon megindulhatott a forgalom. Az egység jelenleg átvizsgálja a járművet. A rendelkezésre álló információk alapján a tűzben nem sérült meg senki – közölte a katasztrófavédelem. | Autó lángolt a Rákóczi hídnál | 0 | https://24.hu/kozelet/2015/03/25/auto-langolt-a-rakoczi-hidnal |
2018-04-17 00:00:00 | A csapatok már az öltözőben voltak, de a bíró a videózás után visszahívta őket egy tizenegyes miatt. | false | [
"bundesliga",
"foci",
"német foci",
"videobíró",
"videóbíró",
"játékvezetés",
"mainz",
"freiburg",
"sport",
"labdarúgás"
] | 0 | null | 0 | Többet is veszített egy derbinél a Dortmund
Dárdai: Most még nem érzem úgy, hogy mennem kellene
A Mainz házigazdaként 2-0-ra legyőzte a Freiburg csapatát a német labdarúgó-bajnokság 30. fordulójának hétfő esti zárómeccsén.
Szurkolói demonstráció miatt az első félidő körülbelül tíz perccel később kezdődött a tervezettnél.
A nézők ismét a Németországban rendkívül népszerűtlen hétfői játéknap ellen tiltakoztak,
számos feliratot elhelyeztek a lelátókon, és időbe telt, mire ezeket a rendezők eltávolították.
A bennmaradásért küzdő csapatok meccsén az első gólt az argentin Pablo De Blasis szerezte büntetőből a 45+7. percben.
A legszebb az egészben, hogy ezt megelőzően a játékvezető már lefújta az első félidőt, a játékosok az öltözőbe vonultak, bekapcsolták a gyepszőnyeg öntözőberendezését,
de a videóbírós elemzés során kiderült, hogy a Freiburg védője, Marc-Oliver Kempf kézzel ért a labdához a tizenhatoson belül.
A futballistákat kihívták az öltözőből – a vendégek először nem akartak visszatérni, mert azt mondták, ha a bíró lefújta, akkor vége a félidőnek – és valójában csak az értékesített tizenegyes után kezdődhetett a pihenő.
A második felvonás kezdése is csúszott, mert mindkét csapat szurkolói vécépapírokat dobáltak a pályára. A 78. percben Alexander Schwolow kapus labdavesztése után De Blasis akcióból is betalált, ezzel beállította a végeredményt. | Sok fura dolgot láttunk már a videobírós korszakban, de ez mindent visz | 0 | https://24.hu/sport/foci/2018/04/17/bundesliga-mainz-friburg-videobiro-videobiro-var-tizenegyes-furcsasag |
2018-08-31 00:00:00 | Egy egész jelenetet közzétett az RTL Klub. Már nem kell sokat várni, hogy visszatérhessünk Morvai Krisztina rémálmába. | false | [
"a mi kis falunk",
"rtl klub",
"sorozat",
"jelenet",
"morvai krisztina"
] | 0 | null | 0 | Egy egész jelenetet közzétett az RTL Klub. Már nem kell sokat várni, hogy visszatérhessünk Morvai Krisztina rémálmába.
Közzétett egy teljes jelenetet az RTL Klub A mi kis falunk hamarosan érkező harmadik évadából. A két és fél perces klipben egy gázul sikerült tankolást csodálhatunk meg. Nyilván nem ez lesz az évad legbombasztikusabb jelenete, de arra mindenesetre elég kell legyen, hogy a rajongók könnyebben bírják ki szeptember elsejéig.
A mi kis falunk az RTL klub egyik legsikeresebb sorozata, az utóbbi években óriási nézőszámokat produkált: a 18 és 49 évesek közötti korosztályban 29,2% átlagos közönségaránnyal futott. A sorozat nemrég egy való életbeli vígjátékban is szerepet kapott, amikor Morvai Krisztina megpróbálta leállítani a sorozat forgatását, mivel zavarta a hétvégi háza körül forgó produkció (ehhez azt hazudta, hogy a helyi lakók életét is tönkreteszi a sorozat), majd ennek kapcsán Jurák Kata, a Magyar Idők publicisztája szellemi honvédelmet hirdetett az RTL Klub ellen.
Morvai Krisztinát zavarta A mi kis falunk forgatása, ezért a Magyar Idők szellemi honvédelmet hirdetett A Magyar Idők szerint viszont az RTL Klub az, aki túllőtt a célon. Ha így folytatódik, a kormánypárti sajtó elintézheti, hogy végre legyen a képviselő asszonynak egy nyugodt, forgatástól és nemzetellenességtől mentes hétvégéje Pilisszentlelken.
Kép: RTL Klub | Nézzen meg egy jelenetet A mi kis falunk 3. évadából | 0 | https://24.hu/kultura/2018/08/31/nezzen-meg-egy-jelenetet-a-mi-kis-falunk-3-evadabol |
2024-01-30 00:00:00 | Megmutatjuk, hogyan oszlottak meg a kifizetések, mennyit kapott a NER és mennyit költött saját magára az állam. | true | null | 1 | orszagszerte.atlatszo.hu | null | 5044 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár a legkülönbözőbb címeken 2018 óta mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre - az összeg döntő része mezőgazdasági támogatás volt. 2018-ban 661 milliárd forintról beszélhettünk, ami 2022-ben már 1000 milliárd forintra nőtt, 2023 első 9 hónapjában pedig közel 890 milliárd forint volt. Megmutatjuk, hogyan oszlottak meg a kifizetések, mennyit kapott a NER és mennyit költött saját magára az állam.
"Alakítottunk egy agrár-kormánybizottságot, ezelőtt néhány hónappal készülve a jövőre, átnéztük az összes számot - az európai finanszírozás összes bonyolult miskulanciájával együtt, amit most nem kell Önöknek bemutatnom, és arra jutottunk, kétségkívül a jelenlévő pénzügyminiszter gondterhelt homlokredői árnyékában, hogy 17,5 százalékról 80 százalékra fogjuk emelni az agrártámogatások mértékét, és ezt én történelmi áttörésnek érzem. Ez, mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim, azt jelenti, hogy a nemzeti, az uniós és a várható magánbefektetői forrásokkal együtt a következő években 9000 milliárd forint jut az agráriumnak" - Orbán Viktor miniszterelnök a 2022-es, országgyűlési választások előtti gazdakongresszuson mondta az előbb idézett mondatokat.
Azt, hogy a magyar állam miként támogatja a mezőgazdaságot, törvény szabályozza. A "mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről" szóló jogszabály alapján a Magyar Államkincstár közzéteszi a támogatottak nevét és a támogatások összegét is. Ezeket elemeztük a 2018-2022 közötti időszakra vonatkozóan, mivel a 2023-as évről még csak 9 hónapnyi adatot tettek közzé.
Növekvő támogatások
2018 és 2022 között alig változott a mezőgazdasági (növénytermesztés és/vagy állattenyésztés) támogatásban részesülő kedvezményezettek száma: 2018-ban 190 ezer volt, 2022-ben 188 ezer. A támogatások összértéke viszont nőtt 54 százalékkal, 661 milliárd forintról 1000 milliárd forintra. A 2023-as adatokat a teljes évre még nem tették közzé, csak azt, hogy szeptember 30-ig 890 milliárd forintot fizettek ki.
Az adatokból az is kiolvasható, hogy a mintegy 190 ezer támogatottból 2018-ban 172 ezren, 2022-ben pedig 177 ezren 10 millió forintnál kevesebb támogatást kaptak. Ide tartozik tehát a támogatottak kicsivel több mint 90 százaléka. A 10 és 100 millió forint közötti kifizetések ezekben az években 12-22 ezer gazdálkodót érintettek, s így ez a csoport a támogatottak 6-8 százalékát teszi ki. (Az ábrán az összes támogatottan belüli arány fülre kell kattintani a százalékok megnézéséhez.)
A 100 millió feletti kifizetésben részesülők száma is megduplázódott az évek során: 698-ről 1542-re. Az ő arányuk viszont így is kevesebb mint 1 százalék. Megvizsgáltuk a 100 millió forint feletti kifizetéseket is: ezek a pénzek 2018-ban a teljes éves támogatás 25 százalékát vitték el, 2022-ben viszont már 39 százalékát.
Vagyis a nagyobb gazdák vittek még több pénzt.
Eközben a kicsik - a 10 millió forintnál kisebb támogatást kapók - aránya 30 százalékról 23 százalékra csökkent.
A NER-ben Csányi vezet
A 100 millió feletti támogatások összértéke 2018-2022 között elérte a 977 milliárd forintot. Az összegből az állam a különböző állami hátterű intézményeknek, önkormányzatoknak, hivataloknak összesen 160,5 milliárd forintot adott.
A nagy összegű - 2 és 5 milliárd forint közötti - éves támogatásokat a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, a Lázár János alapítványába kiszervezett ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt., a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kapta.
A teljes támogatási összeghez képest elenyésző, mintegy
45 milliárd forint landolt kormányközeli vállalkozóknál.
A földalapú támogatásokkal ellentétben itt nem csak a nagyság számít. Jó példa erre a fejlesztésekre, üzemek építésére adott pénzek nagysága, ami sokszorosa a területalapú támogatásoknak. A Csányi Sándorhoz köthető cégek mintegy 35 milliárd forinthoz jutottak, ebből a legnagyobb összeget zöldítésre és állattartó telepek építésére kapták.
Nem kormányközeli cég, de jelentős támogatást kapott Somogy megye legnagyobb állattartója, a Claessens Group, ami egy belga származású magyar család tulajdona. A vállalatcsoport cégei mintegy 8 milliárd forintnyi mezőgazdasági támogatást kaptak 2018-2023 között.
A kicsik lemaradnak
A kumulatív infláció 2018-2022 között 32,14 százalék volt. Ezt a növekedést csak a 10 millió forint feletti támogatások követték, a 10 millió forint alattiak azonban csak 21 százalékot nőttek, vagyis reálértéken csökkentek. Márpedig a támogatottak 91-92 százaléka ide tartozik. Például 2018-ban 1 millió forintnál kevesebbet a mintegy 190 ezer támogatottból 132 466-an kaptak. Ők azok a gazdálkodók, akinek a támogatása reálértéken jelentősen csökkent az évek során.
Raskó György agrárközgazdász mindezt azzal magyarázza, hogy Magyarországon is nő a birtokméret. "Ez a méretgazdaságosság miatt alakul így, így a támogatások mértéke is megváltozik." Emelett jelenleg szerinte a mezőgazdasági finanszírozás nehéz helyzetben van, 30-35 százalék önerő kell egy beruházáshoz, ami jellemzően azoknak van meg, akik tőkeerősek. Ilyen például Csányi Sándor vagy Mészáros Lőrinc. "És ez is abba az irányba mutat, hogy az agrárkifizetések a tőkeerőseknek kedveznek" - mondta az Átlátszónak Raskó.
Arról is beszélt, hogy ez nem hazai sajátosság. Nemrég járt Németországban, és a 80 milliós országban most már csak alig több mint 200 ezer kisebb gazdaság maradt, ott is a nagyüzemi termelés folyik. "Németországban is a gazdák többek között azért tüntetnek, mert
a mezőgazdaságból elérhető jövedelem az alacsonyabb, mint az átlagjövedelem.
Magyarán, hogyha egy BMW gyárba megy valaki dolgozni, akkor egyrészt többet keres, másrészt nincs kitéve az időjárás szeszélyeinek, illetve nem 0-24-ben kell dolgoznia, mint akár egy állattartó telepen" - tette hozzá a szakember. Szerinte egyébként ezért is van nehéz helyzetben a mezőgazdaság.
Raskó György megjegyezte, hogy a kiskereskedelem jelentősen befolyásolja a gazdaságok méretét. "A feldolgozóipar és a kereskedelem felől érkező presszió okozza azt, hogy egyre nagyobb gazdaságban kell egyre olcsóbban termelni, vagy legalábbis gazdaságosabban. Németországban az elmúlt 30 évben a jövedelem megfeleződött a termelőknél, és ez is a kereskedelem számlájára írható" - mondta el az Átlátszónak.
Szöveg: Segesvári Csaba - Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
Címlapkép: Orbán Viktor és Csányi Sándor/Átlátszó-montázs | Öt év alatt másfélszeresére nőttek a mezőgazdasági kifizetések, a nagygazdák járnak a legjobban | null | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/01/30/ot-ev-alatt-masfelszeresere-nottek-a-mezogazdasagi-kifizetesek-a-nagygazdak-jarnak-a-legjobban/ |
2019-01-14 00:00:00 | Ady Endre versét elmondja: Lakatos Márk. | true | [
"ady100",
"lakatos márk",
"ady endre",
"proletár fiú verse",
"vers",
"irodalom"
] | 0 | null | 0 | Proletár fiú verse
Az én apám reggeltől estig
Izzadva lót-fut, robotol,
Az én apámnál nincs jobb ember,
Nincs, nincs sehol.
Az én apám kopott kabátú,
De nekem új ruhát veszen
S beszél nekem egy szép jövőről
Szerelmesen.
Az én apám gazdagok foglya,
Bántják, megalázzák szegényt,
De estére elhozza hozzánk
A jó reményt.
Az én apám harcos, nagy ember,
Értünk ad gőgöt és erőt,
De önmagát meg nem alázza
A pénz előtt.
Az én apám bús, szegény ember,
De ha nem nézné a fiát,
Megállítná ezt a nagy, földi
Komédiát.
Az én apám ha nem akarná,
Nem volnának a gazdagok,
Olyan volna minden kis társam,
Mint én vagyok.
Az én apám ha egyet szólna,
Hajh, megremegnének sokan,
Vígan annyian nem élnének
És boldogan.
Az én apám dolgozik és küzd,
Nála erősebb nincs talán,
Hatalmasabb a királynál is
Az én apám.
A sorozat további részeit erre találja. | Ady Endre: Proletár fiú verse - elmondja Lakatos Márk | 0 | https://24.hu/kultura/2019/01/14/ady-endre-lakatos-mark-proletar-fiu-verse |
2020-08-19 21:37:45 | Miközben a Project029 médiavállalat körül sokasodnak a jogi, bírósági eljárások egy tulajdonosi háborúval összefüggésben, a miniszterelnökkel közismerten baráti kapcsolatot ápoló Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó, a Közmédia és a TV2 reklámfelületeit is értékesítő Atmedia kereskedőház felel ezután a mostanában egyre durvább fejleményeket megélő szaklapok hirdetési felületeinek értékesítéséért. Tanulságos történet következik arról, hogyan alakult így a PC World, a GameStar és a Computerworld, valamint a Puliwood sorsa. | true | null | 1 | Media1 | null | Mint arról a Media1 már beszámolt, bíróságon is zajló durva tulajdonosi háború folyik a PC World, a Computerworld és a Gamestar című lapok körül, a volt többségi tulajdonos, Tóth Marcell ugyanis továbbra is magát tartja a valódi tulajdonosának, nem pedig a Project029 Media and Communications Kft.-t mindössze pármillió forintért felvásárló, tavaly ősszel a politikai életben is szerencsét próbáló, magát csongrádi polgármesternek is jelöltető Csák Ambrust és Hadzisz Lázárt – utóbbiak viszont természetesen magukat tartják jogos tulajdonosnak.
A lapokat eddig működtető kft.-t korábban megpróbálta felvásárolni egy Puch Lászlóhoz, az MSZP volt pénztárnokához szorosan köthető cég is, de miután ez nem sikerült (Puch azt mondta a Media1-nek, csak belenéztek a cégbe, van-e benne érték), és Csák Ambrus nevére került a cég, az egykori fidelitasos Bozsoki Dániel lett a Computerworld lapigazgatója a konkurenciához távozó Mester Sándor helyett. A Computerworld év elején kinevezett új lapigazgatója a Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő nevével is fémjelzett Digitális Jólét Program (DJP) koordinátoraként is ismert.
A Project029 Media and Communcations Kft. megszűnését kezdeményezték, egyúttal „tükörcéget” hoztak létre hasonló néven és ugyanott
Miután Tóth Marcellel, a volt tulajdonossal máig tart az új tulajdonosként bejegyzett Csák Ambrusék jogvitája arról, kié is a Project029, idén tavasszal Csákék a Project029 Media and Communications Kft. jogutódlással történő megszűnését kezdeményezték. A jogutódnak egy olyan szlovákiai céget, a P029-sk sro-t jelölték meg, amely a Google Utcakép felvételei szerint egy igen különös helyszínre, egy romos raktárudvarba lett bejegyezve Kassán. Csák Ambrus azt mondta erre a Media1-nek, hogy kerestek azóta a céghez méltó új kassai székhelyet a belvárosban, ez csak átmeneti volt.
A Google Utcakép szolgáltatásában látható eddigi helyszín mindenesetre tényleg elég bizarrnak tűnik egy médiacég számára.
Az újságírókat és a termékeket áttették a budapesti új „tükörcégbe”
A fentiekkel párhuzamosan a lapok munkatársait, újságírókat, szerkesztőket egy újonnan létrehozott másik, megtévesztően hasonló nevű és az eredeti médiavállalathoz (Project029 Media and Communications Kft.-vel) megegyező tevékenységet folyató, vele azonos budapesti székhelyre, de eltérő adószámmal bejegyzett „tükörcégbe”, a Project029 Magyarország Kft.-be helyezték át.
A lapok impresszuma alapján Csák Ambrusék a régi cégben lévő termékek többségét is áthelyezték az új vállalatba, így ha esetleg Tóth Marcell, a volt tulajdonos számára is ítélne a bíróság a tulajdonosi háborúban, feltehetőleg ő már csak hűlt helyét találná egykori cége médiatermékeinek és a munkavállalóknak.
Egyes feltételezések szerint épp ez lehetett a cél az új „tükörcég” létrehozatalával, ám Csák tagadta, hogy ez így lenne: portálunknak a külföldi cég létrejöttét nemrégiben regionális terjeszkedéssel indokolta.
Azonban szavai alapján számunkra tovább sem világos, mi szükség volt egy új budapesti cég megalakítására, és épp olyan néven, ha a régit épp megszüntetik, illetve Szlovákiába telepítik át.
A felcsúti kötődésű Atmedia vette át a SmartSense szerepét
A korábban jó viszonyt ápoló Tóth Marcell és Csák Ambrus között teljesen elmérgesedett a kapcsolat. Tóth úgy véli, Csák kisemmizte és átverte őt, míg Csák azt mondja, Tóth alaptalanul kelti rossz hírét és jogszerűen jutott hozzá a Project029-hez mindössze pár millió forintért egy végrehajtási eljárás során.
Várható fejlemény volt ezek után, hogy a volt tulajdonoshoz, Tóth Marcellhez erősen kötődő, korábban a Computerworld, a PC World és a GameStar kiadójával szorosan együtt dolgozó SmartSense hirdetésértékesítő ház és a Project029 között megszűnik majd az üzleti kapcsolat.
Így is lett. Tegnap a Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó, Orbán Viktor miniszterelnök barátja érdekeltségében lévő Atmedia tévés-rádiós-online sales house „Virágh Mártont, a Project029 Kft. ügyvezetőjét” idézve közölte, hogy az Atmedia átveszi a Project029-médiumok (PC World, Computerworld, GameStar) hirdetési felületeinek értékesítését, sőt a Puliwood című internetes termék hirdetési felületei is az Atmediához kerültek.
Zavaros közlemény
A bejelentés azonban több ok miatt is furcsa. Egyrészt a közleményben „ügyvezetőként” emlegetett Virágh Márton valójában nem ügyvezetője a cégnek, hiszen Csák Ambrus, a Project029 Media and Communcations Kft. és a Project029 Magyarország Kft. többségi tulajdonosa és ügyvezetője idén tavasszal visszahívta ügyvezető igazgatói pozíciójából Virághot, másrészt az újonnan létrehozott tükörcégben eleve ki sem nevezték őt ilyen pozícióra. (Igaz, Virágh Márton a cég egyik operatív vezetője maradt, de jóval kisebb felelősségi körben, mint az ügyvezetői, amikor Tóth Marcell volt a tulajdonos.)
Az Atmedia-közlemény további furcsasága, hogy az Project029 Kft.-vel kötött megállapodást említ, ám mivel immáron jelenleg két Project029 kft. is létezik, így ez alapján a történetet nem ismerő személyek számára nem egyértelmű, hogy a kiüresedőben lévő Project029 Media and Communications Kft.-vel, vagy az újonnan gründolt Project029 Magyarországgal kötötték-e a szerződést. Vélhetően azonban utóbbiról van szó, hiszen mint beszámoltunk róla, a lapokat a régi Project029 új tulajdonosai áttették az új kft-be, azaz a tükörcégbe, így a másikkal nem lenne értelme szerződni.
Fidesz-közeli oligarchától vált függővé a PC World, a Computerworld és a Gamestar
Az Atmedia-Project029 szerződés mindenesetre logikus fejlemény, hiszen így a SmartSense-szakítás után sem marad bevétel nélkül a PC World, a Gamestar és a Computerworld, sőt akár állami hirdetésekből származó bevételekre is szert tehetnek. Mészáros Lőrinc számára is logikus a lépés, hiszen így anyagilag is érdekeltté vált, hiszen jutalékot kap a cége minden egyes kiközvetített hirdetési bevétel után. Az Orbán-kormány pedig bebiztosítva érezheti magát, hogy a szaklapokban, ha akar, gyakorlatilag bármikor közölhet állami hirdetéseket, ha a lap nem utasítja vissza azt.
A szaklapok azonban ezzel függőségi viszonyba kerültek egy kormányközeli oligarchával, hasonlóan ahhoz, mint amikor az Index hirdetési bevételeit értékesítő Indamediának lett tulajdonosa a KDNP-s Oltyán József, majd idén tavasszal Vaszily Miklós, a TV2 elnöke.
Dühös hitelezők
A Media1 egyébként úgy tudja, hogy a „régi” Project029 kft. hitelezői közül többen csak nem olyan régen értesültek a Project029 Media and Communcations kft. szlovákiai jogutódlással történő megszűnési szándékáról. Az ügyben a hitelezők a régi Project029 megszüntetésének felfüggesztését kezdeményezték bíróságon, mivel attól tartanak, máskülönben bennragadna a pénzük.
Beszéltünk a Project029 Media and Communcations Kft. egyik olyan hitelezőjével is, aki büntetőfeljelentést is fontolgatott az eredeti Project029 körül történtekkel összefüggésben.
További hírek és cikkek olvashatók a Media1-en. Érdemes feliratkozni RSS-csatornánkra, Facebook-oldalunkra és napi hírlevelünkre. Hozzájárulhat a Media1 működéséhez, ha ide kattint.
Borító: Mészáros Lőrinc a HírTV Célpont című műsorában korábban. Fotó: Youtube | Tulajháború: Orbán Viktor miniszterelnök felcsúti barátja gazdagodik ezután a PC World, a GameStar és a Computerworld hirdetési bevételeiből | Media1 | null | https://media1.hu/2020/08/19/meszaros-lorinc-computerworld-pc-world-gamestar-hirdetesi-feluletek-atmedia-project029-pereskedes/ |
2012-05-09 17:27:39 | Még semmit nem írtak, de még pénzt sem kaptak a 3,1 milliárdos szerződésből - A Századvég még csak szóban segített. Hogy mit és mennyiért, titok, ahogy a tárcák igényei is. | true | null | 1 | Index | null | A Századvég-csoportnak a szerződéses kötelezettsége alapján a hónap végéig több tanulmányt kell letennie a szaktárcák asztalára, a kormány azonban még csak azt méri fel, milyen területen van szükség a külsős tanácsadók segítségére.
A kormányzati tanácsadásról szóló szerződést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kötötte meg a Századvég-csoporttal. Az NFM decemberben először egy 1,3 milliárd forint összegű szerződést kötött, februárban ezt kibővítették, az eredeti keretösszeg így több mint duplájára, 3,1 milliárd forintra nőtt.
A szerződés szerint a tanácsokat az összes kormányzati intézmény igénybe veheti. A kormány ugyanis a tanácsadási költségeket elvonta az egyes minisztériumoktól, és központosítva dönt az erre a célra szánt forrásokról. A közbeszerzést pedig azért az NFM bonyolította le, mert a minisztérium feladata az egész kormányzatot érintő közbeszerzések lebonyolítása. A Németh Lászlóné vezette minisztériumnak kell felmérnie azt is, hogy milyen szakértői anyagokra, tanulmányokra tartanak igényt a minisztériumok.
Az NFM arra a kérdésünkre, milyen megrendeléseket adtak le az egyes minisztériumok, április végén azt írta: a tárcák megrendelései döntés előkészítő anyagnak számítanak, ezért tíz évig nem nyilvánosak. A tárca szerint a megrendelések csak most indultak, a Századvég ezért írásos anyagokat egyelőre nem készített a kormány számára. Még márciusban pedig azt írta a minisztérium, hogy a teljesítés a szerződésben meghatározott összeg erejéig a megrendelések leadása után történhet meg.
Az NFM áprilisi válaszában azonban kitért arra is, hogy a Századvég a tanácsadói munkáját többek között „személyes tanácsadás” és „szakértői közreműködés” keretében folyamatosan végzi. A válaszból az azonban nem derült ki, hogy ez pontosan milyen területekre vonatkozik, illetve azt sem, hogy ezekért mennyi pénzt kapott eddig a Századvég. Mindössze annyit írtak, hogy a kormány nem vállalta, hogy a szerződésben szereplő 3,1 milliárd forint keretösszeget teljes egészében felhasználja, csupán „a feltétlenül szükséges mértékig vesz igénybe szolgáltatást”.
A cégcsoportnak azonban hamarosan teljesíteni kell. A szerződés ugyanis több olyan konkrét feladatot is megnevez, amelyeket a Századvégnek május 31-ig kell ellátnia. Például elemzéseket, mélyinterjúkat, közvélemény-kutatásokat kell készítenie többek között a Budapest fejlesztési stratégiához, a szerencsejáték stratégiához, a határon túli magyarokkal kapcsolatos kérdésekben. Kíváncsiak voltunk arra, hogy állnak ezek a munkák, fizettek-e már ezért a Századvégnek, illetve szerettük volna megismerni a cégcsoport által eddig elkészített anyagokat is. Múlt heti kérdéseinkre egyelőre nam kaptunk választ.
Bár a kormányzati igényeket az NFM fogja össze, április elején megkerestük a többi hét minisztériumot és a Miniszterelnökséget is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes tárcák mekkora összegben, milyen jellegű munkát, tanácsadást, tanulmányt kértek a Századvég-csoporttól. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Külügyminisztérium azt közölte: nem adtak megbízást a Századvégnek. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a Honvédelmi Minisztérium az NFM-hez irányított bennünket. A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Miniszterelnökség nem válaszolt a kérdéseinkre.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég ügyvezetője az Indexnek azt mondta, a szerződés köti a céget is, így a munkákról ő sem árulhat el részleteket. | Még semmit nem írtak, de még pénzt sem kaptak a 3,1 milliárdos szerződésből | null | https://index.hu/belfold/2012/05/09/irasban_meg_nem_dolgoztak_le_semmit_a_szazadveg_milliardjaibol/ |
2012-03-24 12:31:00 | Nemcsak a külső, hanem a belső hírzárlat is teljes a Semmelweis Egyetemen a Schmitt Pál doktori disszertációját vizsgáló ad hoc bizottság munkája körül. Úgy tudjuk, a testületet felállító és a munkát megrendelő Testnevelési és Sporttudományi Kar vezetője által felállított „hírkarantén” egyelőre szivárgásmentesen működik: az egyetem többi karának vezetői sem tudják, hogy kik a tagjai a bizottságnak, és hol tart a vizsgálat, sőt a téma a rektori értekezleteken sem merült fel többet. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Lapunk információja szerint ugyanakkor az egyetem belső közvéleménye az eddig nyilvánosságra került tények alapján teljességgel elképzelhetetlennek tartja, hogy az ismeretlen összetételű és tevékenységű vizsgálóbizottság rendben lévőnek találja majd a plágiumgyanús doktori értekezést. Forrásaink arra hivatkoztak, hogy ebben az ügyben számukra a köztársasági elnök vagy akár a kormány tekintélyénél sokkal többet nyom a latban az egyetem, illetve az egyetemi diplomák és tudományos címek presztízse, amely helyrehozhatatlan csorbát szenvedne, ha a nyilvánosság előtt vállalnák, hogy náluk egy nyilvánvalóan összeollózott, önálló munkának nem tekinthető irománnyal summa cum laude fokozatú doktori címet lehet szerezni.
Amint arról korábban már beszámoltunk, 2000-ben (amikor az egyetemi integráció keretében a Magyar Testnevelési Egyetem egyesült a Semmelweis Orvostudományi Egyetemmel) az orvosegyetem illetékesei már számoltak vele, hogy az egykori TF „sportdiplomái” kapcsán szerzői jogi és egyéb kérdések merülhetnek fel. Vélhetően ebből adódik, hogy az érintett kar doktori szabályzatában úgy rendelkeznek: az adott esetben a plágiumügyeket is vizsgálni kényszerülő fegyelmi bizottságok csak a három évnél nem régebbi esetekkel foglalkozhatnak (azaz igyekeztek a minimálisra szabni az elévülési időt, kihúzva ezzel a probléma méregfogát).
A szabályzat nem is tartalmaz konkrét előírást arra az esetre, ha valakinek a dolgozatával kapcsolatban bebizonyosodik a plágiumgyanú. Ugyanakkor a más karokon, illetve az ország egyéb felsőoktatási intézményeiben hatályos szabályzatok alapján a szankció aligha lehet más, mint a doktori cím visszavonása. (Ennek akkor lehetnek további büntetőjogi következményei, ha a szerzői jogok birtokosai pert indítanak, illetve ha a bűnüldöző hatóságok okirat-hamisításként kezelik az ügyet – a doktori diploma ugyanis hivatalos okirat –, ami hivatalból üldözendő bűncselekménynek számít.)
A Népszabadság úgy tudja, az egyetemen – a legkézenfekvőbb megoldáson, vagyis a plágium egyértelmű kimondásán kívül – kétféle elképzelés forog a bizottság majdani állásfoglalását illetően. Az egyik szerint a testület (abban az esetben, ha – ugyanúgy, mint a disszertáció védése idején – kizárólag a szerző „sportbarátai” alkotják) az első körben a fenti aggályok ellenére esetleg mégis megpróbálkozik valamilyen felmentésnek tekinthető végkövetkeztetéssel – erre meglehetősen kicsi az esély.
A másik, valószínűbb verzió szerint megpróbálják az „ítéletet” legalább Schmitt Pál és a Köztársasági Elnöki Hivatal kommunikációs kliséivel („törzsanyag”, közös kutatómunka az eredeti szerzőkkel stb.) összhangba hozni, és nem írják le fehéren-feketén, hogy egy összeollózott, önálló elemeket csak nyomokban tartalmazó, a korabeli előírásoknak sem megfelelő dolgozatról van szó. Az általunk megkérdezett egyetemi emberek ugyanakkor azt tartanák a legjobb megoldásnak, ha a közvélemény számára is nyilvánvaló tényeket elfogadva a bizottság plágiumnak minősítené a dolgozatot, azután pedig az egyetem megpróbálna a lehető legteljesebb mértékben elhatárolódni az ügytől, az utókezelést a politikára bízva. | Belföld: Hermetikusan zár az egyetemi hírkarantén - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/20120324-hermetikusan_zar_az_egyetemi_hirkaranten-1303521 |
2008-02-06 00:00:00 | Jelentősen súlyosbította szerdán a Fővárosi Ítélőtábla a Globex-ügy vádlottjainak büntetését. | true | null | 1 | fn.hu | null | Postáné Vellai Györgyike elsőrendű vádlott büntetését két év
hat hónap helyett 7 évre, Vajda László másodrendű vádlottét egy év nyolc hónap
helyett 6 év börtönre súlyosbította a Fővárosi Ítélőtábla.
A vád szerint értékpapírok kibocsátása, portfóliókezelés,
illetve más ügyletek miatt 1996 és 1998 között sok száz kisbefektetőnek és több
önkormányzatnak összesen több mint hatmilliárd forintos kárt okozó sikkasztást,
hűtlen kezelést és tőkebefektetési csalást követtek el a vádlottak.
Postáné Vellai Györgyike (Fotó: MTI)
Mesés hozamot ígértek
Az első Globex-céget 1989-ben Németországban alapította Vajda László. A cég 1991-ben alakult részvénytársasággá, majd 1993-ban holdingot is létrehoztak, a cégcsoport luxusházak építésével és értékpapírok forgalmazásával, kezelésével foglalkozott.
Kötvényeik mesés hozamot ígértek, de a Globex jelentős vagyona mellett veszélyesen eladósodott. A beruházásokat hitelből fizették, és az önkormányzatoktól kezelésre átvett részvények után sem fizettek, és felélték a kisbefektetők által rájuk ruházott értékpapírokat is. A cég vezetői szerint a pénzügyi nehézségek nem voltak előre láthatóak, reális esély volt a követelések visszafizetésére, az összeomláshoz akkoriban a Postabanknál történtek és a sajtóban megjelent híresztelések vezettek.
Az ügy egyik legismertebb károsultja Sopron önkormányzata. A helyhatóság még 1997-ben 3,4 milliárd forint értékű értékpapír vagyon kezelésével bízta meg a Globexet, amelynek a cég csődjekor nyoma veszett. A nem teljesített szerződések fejében kapta meg a város a Globex hagyatékként a Hotel Rózsadomb valamivel több, mint 50 százalékát, amit 2004-ben mindössze 1,08 milliárd forintért értékesítettek.
12 napig voltak szökésben
A rendőrség 1998 októberében vette zár alá a társaság vezetőinek ingatlanait, miután a cég több felszólításra sem tájékoztatta befektetőit vagyonuk sorsáról.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1999. január 7-én adott ki nemzetközi elfogatóparancsot Vajda és Vellai ellen, akiket a német hatóságok január 19-én el is fogtak Münchenben. | Visszamennek a börtönbe a Globex-vezetők | null | https://24.hu/belfold/2008/02/06/visszamennek_bortonbe_globex/ |
2021-01-14 18:09:00+01:00 | Borzalmas baleset történt Győrnél, ahol egy négytagú győri család halt szörnyet: a szülők mellett 18 éves és kiskorú gyermek ült a kocsiban. | false | [] | 0 | null | 0 | Tragédia Győrnél: egy négytagú család halt meg a balesetben, bennégtek az autóban – Megrázó felvétel a helyszínről
Borzalmas baleset történt Győrnél, ahol egy négytagú győri család halt szörnyet: a szülők mellett 18 éves és kiskorú gyermek ült a kocsiban.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye szerint a 813-as út 1. kilométerénél, eddig tisztázatlan okok és körülmények között ütközött össze egy tehergépkocsi és egy személyautó. A balesetben a személyautóban utazó négy ember életét vesztette.
Autószállító trélerrel ütköztek
Információink szerint egy autószállító trélerrel ütközött az autó, amiben egy négytagú győri család tagjai ültek. Az ütközés után a kocsi kigyulladt, amelyben bennégett a család. A győri rendőrség tájékoztatása szerint a szülők, illetve 18 éves, valamint kiskorú gyermekük vesztették az életüket a balesetben. | Tragédia Győrnél: egy négytagú család halt meg a balesetben, bennégtek az autóban - Megrázó felvétel a helyszínről | 0 | https://blikk.hu/aktualis/belfold/baleset-gyor-negy-aldozat-bennegtek/sznlj6t |
2016-06-02 00:00:00 | A bíróság első fokon fölmentette a vádak alól az V. kerület legsikeresebb építési vállalkozóját és jó barátját, az önkormányzat volt jegyzőjét. Az nem derült ki, hogyan lehetett ötszázezer forint a fagyi, és mit rejtett a boríték. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Bizonyítottság hiányában első fokon fölmentette a Fővárosi Törvényszék a vádlottakat abban a büntetőügyben, amelynek terheltje Borzován János építőipari vállalkozó és Rónaszéki László, a belvárosi önkormányzat korábbi jegyzője volt. Bár Kárpáti György bíró szerint kettőjük lehallgatott telefonbeszélgetéseiben homályos utalások elhangzottak arról, hogy a jegyző segédkezett régi barátjának, Borzovánnak egy önkormányzati döntés visszatartásában, ezt kétséget kizáróan nem sikerült igazolni.
A belvárosi önkormányzat 2011 decemberében adta el a Károly körút 26. alatti üzlethelyiséget a Classic Immo Kft.-nek. A Pápa Marianne-hoz, Portik Tamás jó ismerőséhez, egyben Habony Árpád nagybátyjának özvegyéhez kötődő cég fél évvel később dupla áron továbbértékesítette azt orosz vállalkozóknak. Ehhez az kellett, hogy az önkormányzat lemondjon elővásárlási jogáról. Részint e döntés megszületése volt a mostani per tárgya.
Rónaszékit azzal vádolták, hivatali hatalmát arra használta, hogy Borzován pozícióját erősítse a „vetélytársaival” szemben. Minthogy a kerületi ingatlantulajdonosoknak többen is azt állították, hogy el tudnak intézni bizonyos ügyeket a Rogán Antal vezette önkormányzatnál. Rónaszéki a vád szerint abban segédkezett, hogy az építési vállalkozó tűnjön fel közöttük a leghatékonyabb közvetítőnek, ezért gátolta, hogy a Károly körúti ingatlan esetében mihamarabb kiadják az elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatot. Várni kellett, hogy úgy látszódjon: az Borzován közbenjárására született meg.
Az engedélyre váró és annak megszerzése érdekében Borzovánhoz forduló ingatlanközvetítő az első kihallgatásán azt mondta: megüzenték neki, hogy „ötszázezer forint lesz a fagyi”. Később azt vallotta, hogy ezt „a verebek csiripelték” – azaz konkrétan senki nem kérte tőle az összeget. A bíró szerint fennáll a lehetősége annak, hogy az ingatlanközvetítő igazat mondott, és nem arról van szó, hogy végzetesen megdrágultak volna a cukrászipari termékek a Belvárosban, hanem kenőpénzről, ezt azonban nem sikerült megnyugtatóan bizonyítani. Az ingatlanközvetítő egyébként azt állította: végül nem adta át a pénzt.
Az kétségtelen, hogy Borzován tüsténkedett az engedély kiadása körül. A telefonbeszélgetések alapján többször kereste az általa Lacikának nevezett Rónaszékit, és az is megesett, hogy a titkárnőjét kérte, nézze meg, hogy a szóban forgó papír ott van-e még az asztalán. Az építőipari vállalkozó azt vallotta: mindössze szívességet akart tenni az ingatlanközvetítőnek, nem üzérkedett befolyásával. A bíróság ezt elfogadta, ahogy azt is, hogy Rónaszéki nem várt kiugróan sokat az elővásárlási jog megszűnéséről szóló döntés kiadásával.
Az ügyészség megvádolta a Hercegprímás utcai Zizi Bár tulajdonosát is, mondván, másfél millió forintot adott Borzovánnak azért, hogy elintézze a szórakozóhely éjszakai nyitva tartását. A vállalkozó elismerte, hogy pénzt kapott a bártulajdonostól, de állítása szerint a helyiség előtti díszburkolat – számla nélkül elvégzett – javításáért. Azt pedig az ügyészség sem állította, hogy a pénz az önkormányzatnál landolt. A jegyzőt eleve nem is vádolták korrupciós bűncselekménnyel, noha a vádbeszédben elhangzott, hogy Borzován ugyancsak számla nélkül újította fel Rónaszéki lányának lakását, sőt az is, hogy 300 ezer forinttal kitömött borítékkal ment találkozójukra. Ezt azonban a vádhatóság saját értékítélete alapján sem tudta bizonyítani.
Ki kicsoda?
Borzován János építőipari vállalkozó, cége, a BAU Holding a Direkt 36 cikke szerint 2000 és 2010 között több mint 6,5 milliárd forint értékben kapott munkákat – több esetben konzorcium tagjaként – az V. kerületi önkormányzattól.
Rónaszéki László több mint egy évtizeden át, 2013-ig volt a Belváros jegyzője. Rogán Antal korábban azt közölte: bizalomvesztés miatt kezdeményezte menesztését, miután csak a jegyző rendelkezett minden információval a Károly körút 26. alatti ingatlan eladásáról. Később azonban kiderült, hogy Rónaszéki közös megegyezéssel távozott az önkormányzattól.
Az ügyész a Rokonok világát idézte fel vádbeszédében, amire Borzován ügyvédje egy másik Móricz-regényből, a Légy jó mindhalálig-ból vett példával válaszolt. Az előző tárgyalási napon lejátszott, Borzován és Rónaszéki közötti telefonbeszélgetések stílusa közel sem volt ilyen irodalmi – a lehallgatások eredményének egy részét azonban a bíróság eljárási szabálytalanságok miatt nem vette figyelembe. Az ügyészség hiába érvelt azzal, hogy a rendkívül szövevényes – rendőrök sorának megvesztegetéséről szóló – Vizoviczki-ügy részeként jutottak el Borzovánhoz és a jegyzőhöz, ezért tartott túl sokáig az adatok elemzése.
A vád képviselője Borzovánra letöltendő börtönbüntetést kért, a jegyzőre és a Zizi Bár tulajdonosára felfüggesztett szabadságvesztést. A felmentő ítéletet Borzován és a bártulajdonos elfogadta – azaz ők nem indítványozzák, hogy bűncselekmény hiányában mentsék fel őket –, Rónaszéki gondolkodási időt kért. Az ügyész fellebbez, így az eljárás az ítélőtáblán folytatódik. | Félmillió volt a Belvárosban a fagyi, de nem ítéltek el senkit | null | http://nol.hu/belfold/felmillio-volt-a-belvarosban-a-fagyi-de-nem-iteltek-el-senkit-1618021 |
2021-04-13 11:37:00 | Január végén fedezett fel az Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) XII. kerületi szervezete a Hegyvidéki Önkormányzat YouTube csatornáján egy videót, ami arra buzdí | true | null | 1 | atlatszo.hu | null | A Hegyvidéki Önkormányzat által működtetett YouTube-csatornára a 2019-es önkormányzati választás előtt egy hónappal került fel egy olyan videó, ami a Fidesz jelöltjeinek támogatására buzdít október 13-án. Az alig egy perces videóban Pokorni Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) számol be a kerületi fejlesztésekről, majd az anyag végén láthatóvá válik az is, hogy azt a Fidesz XII. kerületi szervezete készítette. A hirdetést az MKKP XII. kerületi szervezete fedezte fel 2021 januárjában, azaz majdnem másfél évig volt elérhető a videómegosztó oldalon.
A felfedezést követően Kovács Gergely, az MKKP társelnöke, XII. kerületi önkormányzati képviselő levélben fordult a kerületi jegyzőhöz, dr. Gottfried-Tusor Gabriellához. „Örömmel látom, hogy a választás előtt a XII. kerületi Fidesz-KDNP nem a Fidesz vagy a KDNP Youtube-csatornájára töltötte fel a kampányfilmjét, hanem az Önkormányzatéra. Így gondolom, a többi pártnak is lehetősége van rá, hogy megjelentethesse kampányfilmjeit az Önkormányzat csatornáján” – fogalmazott a képviselő.
Ezt követően február elején a Kutyapárt Facebook-bejegyzése alatt többen is arról számoltak, hogy a megadott link nem érhető el, a videót eltávolították a csatornáról. Emiatt dr. Balla Judit, a Hegyvidék Zöld Bizottságának külsős tagja az Átlátszó által üzemeltetett közadatigénylő portálon, a KiMitTud-on keresztül közérdekűadat-igénylésben kikérte a hegyvidéki önkormányzat és a Fidesz-KDNP XII. kerületi szervezete között létrejött szerződést, illetve az Állami Számvevőszékhez eljuttatott hirdetési árjegyzéket, amely nélkül politikai hirdetést kampányidőszakban nem lehet közzétenni.
Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
A február 8-án elküldött adatigénylést csak több mint egy hónappal később, márciusi 12-én válaszolta meg az önkormányzat annak ellenére, hogy alapesetben a válaszadási kötelezettségnek 15 napon belül eleget kell tenniük a közfeladatot ellátó szerveknek. Ez a határidő, indokolt esetben, egy alkalommal további 15 nappal hosszabbítható meg, erről azonban értesíteni kell az igénylőt is. A koronavírus-járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet idején a válaszadási határidő jelentősen kitolódhat, akár 90 napra is, abban az esetben, ha „valószínűsíthető, hogy a határidőben való teljesítés” a közfeladatot ellátó szervet gátolja a veszélyhelyzettel összefüggő feladatai ellátásában.
Válaszában az önkormányzat arról tájékoztatta Balla Juditot, hogy nem jött létre szerződés az Önkormányzat és az adatigénylésben megjelölt szervezet (Fidesz-KDNP) között. Azt is hozzátették, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010.évi CLXXXV. törvény értelmében az önkormányzat YouTube-csatornája nem minősül sajtóterméknek, ezért nem rendelkeznek hirdetési árjegyzékkel.
Később azonban arra is fény derült, hogy hogyan jelenhetett meg ennek ellenére mégis a kormánypárt XII. kerületi szervezetét népszerűsítő videó a Hegyvidéki Önkormányzat YouTube-csatornáján.
Az önkormányzat Balla Judit újabb kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy a kampányvideó a Fidesz YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán futott, az önkormányzat csatornájára pedig „tévedés miatt kerülhetett fel”.
A szóban forgó videót a Fidesz YouTube-csatornáján egyébként már nem találtuk meg, a Facebook-oldalukon azonban továbbra is elérhető.
Címlapkép: Facebook/MKKP BP XII. kerület | "Tévedésből" reklámozta a Hegyvidéki Önkormányzat a Fideszt a YouTube-csatornáján | null | https://atlatszo.hu/kozugy/2021/04/12/tevedesbol-reklamozta-a-hegyvideki-onkormanyzat-youtube-csatornajan-a-fideszt-valasztas-elott/ |
2022-04-27 00:00:00 | Csak részben buktak el a Kúrián a népszavazáson érvénytelen szavazatra buzdító szervezetekre kirótt bírságok. A civilek Strasbourgig is készek elmenni, hogy bebizonyosodjon: az egyébként jogszerű érvénytelen szavazat mellett kampányolni sem tilos. | true | null | 1 | Magyar Narancs | null | Hárommillió forintot fizethet a Háttér Társaság, amiért az érvénytelen szavazat mellett kampányolt a kormány gyermekvédelminek nevezett, valójában erősen sugalmazó, LMBTQ-ellenes kérdéseket tartalmazó népszavazása előtt. A civil szervezetet a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) bírságolta meg, a büntetés azután vált jogerőssé, hogy a Kúria elutasította a Háttér Társaság felülvizsgálati kérelmét, és az Alkotmánybíróság sem fogadta be az ügyben benyújtott alkotmányjogi panaszt. Dombos Tamás, a Háttér ügyvivője azt mondja, valószínűleg befizetik a pénzt, mert a NAV úgyis leemelné azt a számlájukról, de majdnem biztosak benne, hogy előbb-utóbb – a strasbourgi bíróság döntése után – visszakapják a teljes összeget. Célzott adománygyűjtési felhívásukra pedig máris több százezer forintnyi támogatás érkezett.
A Kúria és az Alkotmánybíróság fenntartott egy másik NVB-határozatot is, amely – bírság kiszabása nélkül – jogellenesnek titulálta a Háttér és az Amnesty International Magyarország érvénytelen szavazatra biztató kampányát. A választási bizottság további három, hasonló tartalmú határozata ugyanakkor elbukott a bíróságon, a Kúria ezekben az ügyekben úgy találta, hogy a civilek a szabad véleménynyilvánításhoz való jogukkal élve kardoskodtak az érvénytelen szavazat mellett. Demeter Áron, az Amnesty programvezetője arról tájékoztatta a Narancsot, hogy a Háttérrel közös vesztes ügyükben ők is úgy tervezik, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak. „Nemcsak a véleménynyilvánításhoz és a tisztességes eljáráshoz való jog miatt fontos ez az ügy, hanem a jogbiztonság szempontjából is. Szeretnénk, ha legalább egy nemzetközi fórum egyértelműen kimondaná, hogy lehet az érvénytelen szavazat mellett kampányolni Magyarországon.” | Zavar a Kúrián | Magyar Narancs | null | https://magyarnarancs.hu/belpol/zavar-a-kurian-248270 |
null | A Tisza Párt és Magyar Péter az ötvenhatos forradalom és szabadságharc jelképét, a lyukas zászlót kívánja felhasználni politikai céljaira. | true | [
""
] | 0 | FEOL (Fejér Megyei Hírlap) | null | Cey-Bert Róbert Gyula író,a Corvin köz veteránja,egykori szabadságharcos minden esetben kiáll a forradalom valódi eszméjéért, ha azt szükségesnek látja.
- Ez minden ötvenhatost felháborít, hiszen a forradalom és a szabadságharc a nemzetről, a nemzet idegen befolyásolástól való védelméről, a becsületről szólt - mondta Cey-Bert Róbert Gyula, aki 17 évesen vett részt a budapesti harcokban, majd külföldre menekült. - Emlékezhetünk rá, hogy a betört kirakatú üzletekből semmi sem tűnt el, mert egy tiszta forradalom volt, de az, amit Magyar Péter képvisel, nem a becsületről, hanem éppen ellenkezőleg, a becstelenségről szól. Amit megtett a feleségével, hogy ávós, III/III-as módszerrel lehallgatta és zsarolta, pontosan az ellenkezője annak, amit 1956 képviselt: a magyarságot, a magyar történelmet, a szabadságot, és főként a becsületet. A kisajátítási kísérlet elárulja, beszennyezi azt az értékrendet, amiért mi harcoltunk, amit mi képviseltünk. Ezt nem csak én, hanem minden olyan egykori ötvenhatos így gondolja, akivel kapcsolatban vagyok, és akivel erről beszéltem.
A szabadságharc egyik legismertebb helyszíne a budapesti Corvin köz, ott áll a mára fogalommá vált pesti srácot megidéző Jancsi-szobor. Az alkotást sokak szerintVarga Jánosról mintázták,de ő ez ellen tiltakozik: "Nem rólam mintázták, hanem Rólunk".
- Olyan nagyon nem lepődtem meg, és megmondom, hogy miért - mondta, amikor rákérdeztem Magyar Péter ötletére. - Volt már előtte más nyomorult is, aki megpróbálta ötvenhatot a reformkommunisták érdemeként feltüntetni, úgy beállítani, hogy ők kezdték a forradalmat. A Gyurcsányék is ezt csinálták, volt a pofájukon bőr ahhoz, hogy igyekezzenek kisajátítani maguknak a történteket. Én 1956. október 23-án, 16 éves fejjel Budán csatlakoztam a tüntető tömeghez és már aznap délután láttam az első lyukas zászlókat, amelyekből kitépték Rákosi gyűlölt címerét. Azok a pillanatok egész életemben elkísértek és itt vannak velem a mai napon is. Az a lyukas zászló olyan, mint Rákóczi zászlaja volt, amire ráhímezték: "Pro Patria et Libertate!", azaz "A hazáért és a szabadságért!" Ez örökké megmarad a magyar történelemben és remélem, örökre megmarad a magyar történelemben az a zászló is, amelyből kivagdosták Rákosi gyűlölt címerét, majd a kommunista hóhérok ezért kivégezték a nemzet legértékesebb fiait.
Magyar Péternek ez nem a saját ötlete, Sorosék nagyon jól megfizetik ezért, szögezte le Varga János.
- Nagyon felháborodtunk és meg vagyunk döbbenve, de ezektől minden piszkosság és nemzetgyalázás elképzelhető. Vagyunk páran, akik még élünk, én most már a 85. évemet taposom és nekem Wittner Mária harcostársam volt a Corvin közben. Ő is mindig tiltakozott ellene, ha valaki megpróbálta kisajátítani a forradalmunkat. Én százával tűztem ki a lyukas zászlót a rendhagyó történelemórákon itthon és a határon túl is, mindenhová elvittem és elmondtam az igazságot. A lyukas zászló nem a kommunistáké! Nagyon komoly felzúdulásnak kellene lennie ahhoz, hogy ezek a nyomorult emberek ilyesmivel többet soha ne próbálkozzanak!
Varga János nem érti, miként lehetséges, hogy olyan sokan nem vették észre, ahogyan Magyar Péter szép lassan eladta magát Soroséknak.
- A fiataloknak még nagyon sokáig védeniük kell a lyukas zászlót. Kis levente puska volt velem a Corvin közben, a tusába bele volt vésve: "Pro Patria et Libertate!" Nekem már nem tud ártani semmilyen nyomorult, mert a sír szélén vagyok, de még egy darabig el akarom mondani a véleményemet. Ahogyan nekünk fontos volt 1956-ban fegyvert fogni, ugyanolyan fontos most megvédeni a lyukas zászló igazságát! | Becstelenség a lyukas zászló kisajátításának kísérlete | null | https://www.feol.hu/helyi-kozelet/2024/10/becstelenseg-a-lyukas-zaszlo-kisajatitasanak-kiserlete |
2023. 08. 21. 00:00:00 | De a Telegramot és az 1XBet online sportfogadási oldalt is, hogy korlátozzák az „illetlen” tartalmak és a propaganda terjedését. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Szomáliában betiltották a TikTokot, a Telegram üzenetküldő alkalmazást és az 1XBet online sportfogadásokkal foglalkozó weboldalt, hogy korlátozzák az "illetlen" tartalmak és a propaganda terjedését - közölte az ország hírközlési minisztere.
A miniszter felszólította az internetes vállalatokat, hogy "függesszék fel azoknak az alkalmazásoknak a használatát, amiket terroristák és egyéb erkölcstelen csoportok arra használnak, hogy szörnyű képeket terjesszenek és félretájékoztassák a nyilvánosságot".
Az anyák magas tápértékű ételekre és egészségügyi szolgáltatásokra várnak a Tawkal 2 Dinsoor belső menekültek (IDP) táborában a szomáliai Baidoában 2022. február 14-én.
A döntés napokkal azután született, hogy Hassan Sheikh Mohamud szomáliai elnök azt mondta: az al-Shabaab iszlamista terrorszervezet elleni katonai offenzíva célja az al-Kaidával kapcsolatban álló csoport felszámolása a következő öt hónapban.
Az al-Shabaab néven elhíresült csoport tagjai gyakran osztják meg tevékenységeiket a TikTokon és a Telegramon.
A Telegram közleménye szerint "a vállalat következetesen eltávolítja platformjáról a terrorista propagandát Szomáliában és világszerte is".
A TikTok és az 1XBet egyelőre nem reagált a sajtó megkeresésére. A döntés szerint az internetszolgáltatóknak legkésőbb csütörtökig elérhetetlenné kell tenniük az érintett szolgáltatásokat. (MTI) | Szomáliában betiltották a TikTokot | 0 | https://444.hu/2023/08/21/szomaliaban-betiltottak-a-tiktokot |
2019-02-15 00:00:00 | Egy hét alatt már több mint kétezren jelentkeztek, hogy rést találjanak a tűzfalakon. | false | [
"svájc",
"hacker",
"választás"
] | 0 | null | 0 | Svájc nem ingyen kívánja a próbálkozásokat, pénzjutalmat ígért a sikeres "betörőknek". A számítógépes szavazás amúgy nem új keletű az alpesi országban, már 15 esztendőre tekint vissza, bár a 26 kanton közül még mindig csak 14-ben alkalmazzák. Mostanra azonban a hatóságok szerint sikerült teljesen ellenőrizhetővé fejleszteni a rendszert, és remélik, hogy már az idén hadrendbe állítják.
Ehhez azonban előbb próbára kell tenni. A feltörők február 24-én kezdhetnek próbálkozni, és négy hetük van sikeres betörésre. Jutalmuk 50-100 ezer svájci frank - 14-28 millió forint - lehet, attól függően, hogy mekkora "szivárgást", rést, repedést, hiányosságot fedeznek fel.
Nyitókép: Pixabay | Hackerekkel tesztelteti online választási rendszerét Svájc | 0 | https://infostart.hu/kulfold/2019/02/15/hackerekkel-tesztelteti-online-valasztasi-rendszeret-svajc |
2012-01-26 14:51:00 | Gubcsi Lajos elvesztette az Index elleni büntetőpert - A jogerős ítélet szerint az állami cég vezetését szokatlan módon keverte magántermészetű ügyeivel. | true | null | 1 | Index | null | Aljas indokból elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűntettének vádjával indított bírósági eljárást a HM Zrinyi Média Kft. egykori ügyvezető igazgatója, Gubcsi Lajos az Index újságírója, Spirk József ellen. Gubcsi a 2011 márciusában megjelent Honvédelmi takarítónők Gubcsi Lajos házában című cikk állításait kifogásolta.
A cikkben azt írtuk, hogy „az Orbán-rajongóvá átvedlett egykori KISZ KB-tag ... teljesen családi használatra hangolta át a Honvédelmi Minisztérium százszázalékos tulajdonában levő céget”, valamint, hogy az állami kft. „Gubcsi munkái körül forog”, „két könyvét is kiadták több ezer példányban”.
A III. kerületi bíróság több tanú meghallgatása és a cég működésére vonatkozó dokumentumok áttekintése után arra a megállapításra jutott, hogy Gubcsi állami cégvezető munkáját rendszeresen összekeverte írói tevékenységével, és saját publikációit reklámozta a minisztérium honlapján. A tanúk egybehangzó állításai szerint gyermekei is gyakori vendégek voltak a honvédelmi objektumban.
A jogerős ítélet szerint nem tekinthető túlzó állításnak, hogy családi vállalkozássá változtatta a Zrinyi Médiát. A bíróság egyetértett az újságíró védelmét ellátó TASZ ügyvédjének, Fazekas Tamásnak érvelésével, amely szerint a cikkben szereplő kijelentések büntetőjogi szempontból nem értékelhetőek.
Becsületsértőnek legfeljebb azt lehetett volna tekinteni, ha Gubcsi kifogásai alapján bebizonyosodik, hogy a lakásán - Hende Csaba és Kövér László részvételével megtartott - Attila szobor avatójára nem vezényletek volna ki „HM-es takarítónőket”. Azonban a tanúvallomásokból - többek között a Gubcsi Lajos által kért tanú állításaiból is - egyértelművé vált, hogy Gubcsi vádjaival ellentétben a valóság az, hogy a HM objektumaiban takarítói munkákat végző Mega Logostic Zrt. két munkatársát az ünnepség másnapján munkára vitték Gubcsi lakásához.
A bíróság felmentette az Index újságíróját. | Gubcsi Lajos elvesztette az Index elleni büntetőpert | null | https://index.hu/belfold/2012/01/26/elvesztette_gubcsi_lajos_az_index_elleni_buntetopert/ |
2021-05-07 00:00:00 | Az X-Faktor harmadik évada hozott neki országos ismertséget. | false | [
"csobot adél",
"istenes bence",
"x-faktor",
"x-faktor 2021",
"x faktor",
"x faktor 2021",
"x-faktor mentorok",
"x faktor mentorok"
] | 0 | null | 0 | Az X-Faktor harmadik évada hozott neki országos ismertséget.
Csobot Adél váltja Dallos Bogit a hamarosan startoló X-Faktor egyik mentorszékében, a zsűri ezen a cserén kívül változatlan maradt: továbbra is Puskás Peti, Gáspár Laci és ByeAlex fognak énekesjelölteket mentorálni.
Csobot Adél énekesnő eddigi karrierjének, magánéletének főbb állomáshelyeit most röviden szemléltetjük:
Erdélyből származik, 2010-ben még Miss Nagykároly szépségversenyt is nyert.
2010-ben Megasztárba jelentkezett, a 100 legjobb előadó közé került be.
2011-ben a Csillag születikben próbált szerencsét.
2012-ben az X-Faktor harmadik évadának dobogósa lett. Ebben az évben jött össze Istenes Bencével , akivel bár többször szakítottak, jelenleg is együtt élnek, két gyerekük született.
, akivel bár többször szakítottak, jelenleg is együtt élnek, két gyerekük született. 2013-ban megjelent Ami a szívemen a számon című első lemeze.
2013-ban és 2014-ben színházban játszott.
2015-ben a TV2-re igazolt, ahol a Sztárban Sztár versenyzője lett.
2016-ban a Sztárban sztár +1 kicsiben zsűriként kapott szerepet.
2018-ban szintén a TV2-n vállalta el A nagy duett részvételét.
2020-ban ismét az RTL Klubon láthattuk, mikor az Álarcos Énekes zsűritagja lett.
Végül elérkeztünk 2021-hez, ahol az X-Faktor mentorává vált.
Nemrég interjút készítettünk vele és Istenes Bencével is, | Így jutott el Csobot Adél az X-Faktor mentorszékéig | 0 | https://24.hu/elet-stilus/2021/05/07/csobot-adel-x-faktor-2021-mentor-karrier-istenes-bence-zsuri |
2017-06-26 21:12:07 | L. Simon cége és a trafikbotrányban ismertté vált Horváth István felesége is jól jár. | true | null | 1 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Az egyikük nem más, mint L. Simon László bukott kulturális államtitkár, akinek Simon és Simon Mezőgazdasági Kft.-je 32 millió forinthoz jut az unió vidékfejlesztési programjából. A kormányzati pályázati portálon fellelhető adatok szerint a fideszes képviselő és a felesége tulajdonában álló társaság pályázatáról tavaly áprilisban született döntés. A pénzt azonban a jelek szerint még nem kapták meg, ugyanis az összeg egyelőre nem szerepel a kifizetéseket nyilvántartó államkincstári honlapon. Ráadásul az adatok alapján nem ez az egyetlen brüsszeli támogatás, amit L. Simonék bezsebelnek. A látszólag kegyvesztetté vált politikus feleségének egy másik érdekeltsége is pályázott, és nyert. Az Agárdi Aratrum Kft. több mint 35 millió forint kifizetésére vár (egyébként mindkét cég már korábbi uniós pályázatokon is sikeresen szerepelt). A 70 millió forintos összeget a két társaság az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című pályázaton nyerte el, amelynek fő célja a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása, a környezet állapotának megőrzése és javítása. Nem mellékes, hogy bár a támogatás területalapú, mégis pályázni kell rá, így bírálóbizottság dönt a pénz sorsáról.
Szintén ebből az uniós támogatásból részesül a trafikbotrányban ismertté vált Horváth István hitvesének a cége. A Bikácsi Agrár Kft. 47 millió forintot nyert, ám az államkincstári adatok szerint egyelőre ezt az összeget sem fizették ki a társaságnak, amelynek egyedüli tulajdonosa a fideszes politikus felesége, aki egyébként angoltanárnő. Említést érdemel továbbá, hogy ugyanez a cég trágyatároló építésére is 27 millió forint pályázati pénzt nyert Brüsszeltől. Tehát a két pályázat összértéke meghaladja a 70 millió forintot.
A politikusfeleségeknek kifizetett agrártámogatásokkal korábban már foglalkozott a sajtó. A Blikk áprilisban gyűjtötte csokorba, hogy mekkora mértékű területalapú támogatásokat kaptak a házastársak. A legtöbb pénz a lap számításai szerint L. Simon László fitneszedzőként dolgozó feleségének jutott, összesen 23,7 millió forint. A második Horváth István felesége volt 21 millió forinttal, és a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott fel a parlament gazdasági bizottságát vezető fideszes képviselő, Bánki Erik házastársa 18,5 millió forinttal. | Brüsszeli pénz a fideszes köröknek | null | https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2017/06/brusszeli-penz-a-fideszes-koroknek |
2017-09-19 16:48:57 | A legolcsóbb vállalkozói ajánlatra sem elég a rendelkezésre álló forrás, ezért eredménytelen lett a beruházásra kiírt közbeszerzési eljárás. A tragikomédia folytatódik. | true | null | 1 | mfor.hu | null | Korábban már mi is beszámoltunk arról, ami a Bozsik Stadion körül zajlik. Az egész történet akkor lett már végletekig kínos, amikor a közbeszerzési eljáráson az ajánlattételi határidőt ötödjére is módosította az ajánlatkérő, a Nemzeti Sportközpontok. Miközben lassan már az utolsó harmadosztályú, vagy netán megyei bajnokságban játszó csapat is megkapja a maga kis tiptop arénáját, a tavalyi NBI győztese a legfrissebb információk szerint tovább várhat a stadionjára.
Eredetileg február 6-ig várták az ajánlatokat, a sokadik módosítás után július 12. a végső ajánlattételi határidő. Az eljárást lefolytatták, amit végül eredménytelennek nyilvánítottak az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény szerint.
Az indoklásban homályosan "egyéb okot" nevesítenek, majd a közbeszerzési törvény egy paragrafusára utalnak vissza, melyből kiderült mi volt a pontos indok.
"A rendelkezésre álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatott tett ajánlattevővel".
Mindez azt jelenti, hogy a meglévő 4,98 milliárd forint (+5 százalék tartalékkeret, vagyis összesen 5,2 milliárd) kevés volt ahhoz, amit kitaláltak a Bozsiknak. Itt lehet tippelni, hogy vajon mennyi plusz pénzt fog kapni a stadion az államtól? Persze kérdés az is, hogy az ajánlattevők mennyivel "árazták túl" a projektet és az eljárás következő, tárgyalásos szakaszában mennyit sikerül majd lealkudni.
A munkára egyébként nem jelentkeztek túl sokan, azok viszont nem szolgáltak meglepetéssel, hiszen a stadionépítéses projektekben jeleskedő, kormányközeli cégek vitték volna el a munkát:
a Penta Industry Kft.,
valamint közösen pályázott a Pharos '95 Kft. (a paksi stadiont is ő építi) és a West Hungária Bau Kft.
A stadion maga egyébként 8200 néző befogadására alkalmas, "vandálbiztos ülőhelyekkel" rendelkező, UEFA 4. kategóriájú létesítményben a döntők kivételével bármilyen Bajnokok Ligája- és Európa-Liga-mérkőzésnek otthont adhat - írta korábbi megkeresésünkre az NSK. A háromszintes létesítményben helyet kap többek között a sajtó részére kialakítandó mixed-zone, egy média-konferencia központ, doppingvizsgáló, sky-boxok, a második emeleten 400 négyzetméteres rendezvénytér, több mint ezer fő befogadására alkalmas családi lelátó is helyet kap a stadionban. | A sok csúszás után derült ki, kevés a pénz a Bozsik Stadionra | null | https://mfor.hu/cikkek/makro/A_sok_csuszas_utan_derult_ki__keves_a_penz_a_Bozsik_Stadionra.html?utm_source=mforfooldal&utm_medium=Direct |
2015-04-17 00:00:00 | Végső fázisához ért az Orbán-Simicska háború - legalábbis a Figyelő cikke szerint. A lap azt írja: a mostani helyzetnek a Közgép lehet az egyik nagy vesztese: akár már jövőre lejtőre kerülhet. Brückner Gergely, a lap főmunkatársa szerint: a Közgép olyan területen működik, ahol az állami, önkormányzati megrendelések nélkül nem lehet hosszú távon megélni, így a cég "kiszáradhat". Részletek a videóban. | true | null | 1 | ATV | null | "Kiszáradhat" a Közgép az Orbán-Simicska háború miatt? | null | http://www.atv.hu/belfold/20150417-kiszaradhat-a-kozgep-az-orban-simicska-haboru-miatt |
|
2012-05-12 13:04:00 | Ablakig érő gaz, rozsdás, leláncolt kerítés, málló vakolat. Elhagyatott ház Mezőcsát központjában, a Szent István út 48. szám alatt. A homlokzaton még ott a régi kopott utcanévtábla is: „Vöröshadsereg.” Oszlárról ide jelentette át a székhelyét idén januárban a Start 2003 Bt., amely ugyanekkor fuvarozási főtevékenységét is megváltoztatta marhatenyésztésre. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Ángyán sötét jövoképet fest, de maradni akar a Fideszben
Mezocsát - Az új oligarchák inkább gyujtenek, mint osztanak
Ablakig éro gaz, rozsdás, leláncolt kerítés, málló vakolat. Elhagyatott ház Mezocsát központjában, a Szent István út 48. szám alatt. A homlokzaton még ott a régi kopott utcanévtábla is: _x0084_Vöröshadsereg._x0094_ Oszlárról ide jelentette át a székhelyét idén januárban a Start 2003 Bt., amely ugyanekkor fuvarozási fotevékenységét is megváltoztatta marhatenyésztésre.
Doros Judit, Miskolc| Népszabadság| 2012. május 12. |46 komment
Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!
KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!
xanadu | 2012. május 13. | 18:36:03
elsore | 2012. május 13. | 16:49:02
", hanem külföldieké zsebszerzodéssel, oligarcháké, narancsbáróké, földbirtokosoké, ügyvédeké, parlamenti képviseloké. "
Ami nem a tied, az mindegy, hogy kié!
Miért fáj az neked jobban, ha nem a Lázár fivéreknek Domonyvölgyben, hanem Smidt úrnak Stutgartban van Porche Carrera-ja?
elsore | 2012. május 13. | 16:49:02
xanadu | 2012. május 13. | 13:05:25
elsore | 2012. május 13. | 11:13:33
"Paraszti gazdaságok mikor is létezhettek?
1868 elott biztosan nem.
Azelott jobbágyság volt ....
Utána cselédség ..."
Értem én. Sose volt a paraszté a föld, nem tud betelni vele. De ma már megint nem csak a parasztoké, hanem külföldieké zsebszerzodéssel, oligarcháké, narancsbáróké, földbirtokosoké, ügyvédeké, parlamenti képviseloké. 2030-ban ugyanott leszünk, ahol 1930-ban. Ráadásul a vidék egyre kilátástalanabb helyzetbe kerül és a város sem tudja felszívni az elvándorlókat.
A világ meg gozerovel rohan el mellettünk. Kell ez nekünk?
Hammada Patrol W | 2012. május 13. | 16:03:28
Ángyán, ugyanúgy, mint a tekintetes Professzori Gittegylet, csakis az Orbánnal való teljes és nyílt szembefordulással védheti meg azt, ami még a becsületébol megmaradt (az nem sok). Ángyán maga is részese (mit részese! vezetoje!) volt annak a munkának, ami a mutyi földosztás lehetoségét jogi megteremtette, nyilván abban a hiszemben, hogy majd az o kegyencei lesznek a befutók. Errol azért jó lenne, ha mesélne a Nagyérdemunek egy pár dolgot. Professzorék sápítoznak és hápognak, de a nagy kérdés az, hogy amikor Qrbán lehazudja a csillagot az égrol a válaszában, akkor arra mit lépnek. Természetesen sorba állnak a pórázért, mert jön az etetés, a fínom zsíros falatok, azt meg hülye lenne, ha otthagyná valaki a büdös parasztokért.
matyas1443xy | 2012. május 13. | 13:24:54
barnan | 2012. május 12. | 13:59:15
"Két, szinte szóról szóra megegyezo gazdasági tervnél az egyiket tíz, a másikat hatvan pontra értékelték."
A következtetéseket vonja le mindenki saját maga.
******************
Levontam: az egyik Gyurcsányé volt?
Hahahahaha.
xanadu | 2012. május 13. | 13:05:25
elsore | 2012. május 13. | 11:13:33
Paraszti gazdaságok mikor is létezhettek?
1868 elott biztosan nem.
Azelott jobbágyság volt ....
Utána cselédség ...
elsore | 2012. május 13. | 11:13:33
valodi | 2012. május 13. | 10:02:16
"A paraszti gazdaságot nem a profitéhség, hanem a gyomor éhsége irányítja már jó néhány évszázada... Önellátó csak és kizárólag a falu, a parasztcsalád lehet! A kistelepülések lakosságát pedig semmi más, csakis a termoföldbol származó, helyben megtermelheto és helyben maradó megélhetési jövedelem tarthatja/tartaná meg."
Igaz is, meg hülyeség is. A termoföld nem minden. A magyar mezogazdaság világszínvonalát és egyben a falvak életszínvonalát
- a helyben megtermelt mezogazdasági termékek
- a köréjük épült ipar és szolgáltatások
- és az ezekre épült kultúra, oktatás, tudomány! valamint a háztáji
szimbiózisa tartotta fenn.
Akik ezeket lerombolták, addig kéne ültetni, amíg nem tudják újra megcsinálni és a lakosság életszínvonalét biztosítani. Vagyis életfogytiglan.
Nem az egyéni gazdálkodásé a jövo, ugyanúgy, mint ahogy a céheket is kinotte a nagyipar. Csak ehhez értelmileg és érzelmileg is fel kell noni, nem pedig 30 évenként újra kezdeni nulláról, átverve a parasztokat.
xanadu | 2012. május 13. | 11:11:17
valodi | 2012. május 13. | 10:02:16
Ángyán úr!
Tévedésben van.
A vidék jövoje ugyan tényleg a nemzet jövoje (is), de a mezokatyvasz nem lesz a vidék felvirágoztatója.
Ahhoz ipar, szolgáltatás kell.
Parasztból ugyan tényleg sok van manapság, de a földmuveloknek jobban örülnék.
valodi | 2012. május 13. | 10:02:16
A paraszti gazdaságot nem a profitéhség, hanem a gyomor éhsége irányítja már jó néhány évszázada... Önellátó csak és kizárólag a falu, a parasztcsalád lehet! A kistelepülések lakosságát pedig semmi más, csakis a termoföldbol származó, helyben megtermelheto és helyben maradó megélhetési jövedelem tarthatja/tartaná meg. A valódi falu nem lakó-, nyaraló- vagy szegénytelep, nem is "jogi személy" agráripari telepe, hanem egy emberi közösség és természeti környezetének szerves, önfenntartó gazdálkodásra képes egysége. Ha a külterületük jövedelme nem marad a helyi parasztcsaládokra 'szétterítve', hanem elviszi a _x0092_befekteto_x0092_, akkor a falujuk halálra van ítélve.
Az élelmiszer létfeltétel: minden körülmények között _x0096_pénz, olaj, béke híján is- meg kell termelni. Nemzeti szinten erre kizárólag a valódi falvak sokasága képes, természetes személyek alkotta parasztcsaládokkal.
E felismerések jegyében, a nemzeti önellátás újrateremtése érdekében készült a Nemzeti Vidékstratégia 2020 c. tervezet dr. Ángyán József államtitkár úr gondozásában. Nagy baj lesz abból, ha ez nem valósul meg... A vidék jövoje nem csupán a falvak, hanem az egész nemzet jövoje!
xanadu | 2012. május 13. | 09:26:37
nanu52 | 2012. május 12. | 15:05:54
Még jobb lenne, ha az állam kivonulna a mezokatyvaszból és egyetlen szabályozórendszert muködtetne a hazai gazdaságban.
Most úgy néz ki, hogy ha a mezogazdaság mai rendszerét átültetnénk az iparra, akkor minden fúrógéppel, hegeszto géppel rendelkezo magyar polgár jogosult lenne jó létre állami segélybol.
csider tibor | 2012. május 13. | 08:55:45
Ángyán úr ! Ha marad a fideszben és nem a maga utját járja ki fogják készíteni erre mérget vehet.
tom dick and harry | 2012. május 13. | 08:26:16
nanu52 | 2012. május 13. | 07:45:51
Ne a másét sokalld a tiedet keveselld, és ha többet akarsz tegyél róla!
kaparj kurta, neked is jut!
nekeresd rt. | 2012. május 13. | 08:07:45
Amúgy idilli a fotó a házról ami nagyon jól mutatja az Orbáni rendszert.Természetesen az egészet nem lehet Orbán nyakába varrni már mint azt hogy húsz év ezt eredményezte de jelentos része van benne.
nekeresd rt. | 2012. május 13. | 08:00:47
Orbán hamarosan eloidézi azt amitol úgymond nagyon elakarnak szakadni.20 év után sajnos meg érett a rendszer arra hogy újra államosítsunk mindent mert már akkora pofátlansággal folyik a rablás(ebbe Orbánék példanéküli alapossággal és aránnyal veszik ki részüket)hogy úgymond már elválaszthatatlan a tisztességgel szerzett vagyon a lopott,rabolt vagyontól.
kolmár | 2012. május 13. | 07:51:23
Az Ügyészség rugdossa Gyurcsány ellenében a döglött sukorói ügyet, közben a szeme elott csalnak és lopnak a fideszesek, összehangoltan és szervezetten.
nanu52 | 2012. május 13. | 07:45:51
Cavaradossi
" egy negyvenhektáros táblát még a pályázat kiírása elott bevetettek búzával."
Én is bevetettem egy 6 ha táblát április 6-án zabbal. Egy a parcellát melyiket 7 éve muvelek és egy idos gazdálkodótól béreltem. Közben a gazda a földjét beadta az NFA-nak életjáradékra és kapja a havi 45000 Ft-ot. Én meg fizetem az évi 300000 Ft-ot. Új szerzodés most köttetik 1 évre! Most amikor lassan már aratni kellene! Ne azt bántsd aki dolgozni és boldogulni akar! Üsd a lusta trehány disznót a spekuláns-t és ne feledd! Ne a másét sokalld a tiedet keveselld, és ha többet akarsz tegyél róla!
Tarik | 2012. május 13. | 06:59:23
tom dick and harry | 2012. május 12. | 20:32:19
Annyival még kiegészíteném. Emlékeztek, hogy utálta mindenki a politikai gazdaságtant? Pedig ott mindez le volt írva - A kapitalizmus gazdaságtana. Ráadásul 1989 után sem vettétek elo a könyvet. Hát ennyi. Ha szerencsétek van, a fidesz által megtermelt élelmiszert ti vehetitek majd meg jó pénzért. Ha külföldön adják el, az szívás lesz. De még az is elképzelheto, hogy ha ti is veszitek meg, nem pénzzel, hanem erzsébet kártyával fizettek érte.
tom dick and harry | 2012. május 12. | 20:33:42
kedveseim, akik károsult részesei a cikkben leírt eseményeknek, és akik alább hozzászóltak!
4. mit csinált a pökhendi, beképzelt, úrhatnám, dzsentri, horthysta, keresztény antall? képzeletében megalapított egy keresztény magyarországot 15.000.000 magyarral!!!!!!!!!
ángyán meg maradjon a fideszben! a kutyát azért tartják, hogy ugasson meg a gazda kezét nyalja.
tisztelettel, egy piréz
tom dick and harry | 2012. május 12. | 20:33:05
kedveseim, akik károsult részesei a cikkben leírt eseményeknek, és akik alább hozzászóltak!
3. mit csinált a pökhendi, beképzelt, úrhatnám, dzsentri, horthysta, keresztény antall? jogilag megszüntette a téeszeket, az állami gazdaságokat. most biztos forog a sírjában!!!!! most akarnak téeszeket (bocsánat!!!!!!! tészeket!) létrehozni???????? a nehézipart leépíttette, a feldolgozóipart eladta nyugatnak. mit sírnak most, hogy kiszolgáltatott a paraszt, a földmuves? hol vannak a konzervgyárak? hol vannak a vágóhidak, a húsfeldolgozók? hol vannak a cukorgyárak? jogilag megszüntette a gazdasági kapcsolatokat a volt szovjetunióval!!!!! 1992_x0097_93-ban csökkentette 1,2 millióval a munkahelyek száma, és növelte 500 ezerre a regisztrált munkanélküliek számát. tudom a választ: o nem. o nem. o nem. igaz: o nem piszkolt bele a kútba! csak a kávára és onnan lökte a kútba. igaz: o nem piszkolt bele a kútba! csak a kávára és onnan lökte a kútba. igaz: o nem piszkolt bele a kútba! csak a kávára és onnan lökte a kútba.
tom dick and harry | 2012. május 12. | 20:32:19
kedveseim, akik károsult részesei a cikkben leírt eseményeknek, és akik alább hozzászóltak!
1. nyugat-európában (és észak-amerikában) hogyan történt meg a kapitalizmus megalapozása? akit csak tudtak, kisemmiztek az új urak, akik aztán egymás közt elmutyiztak mindent. a klasszikus példák anglia és németország, ahogy Marx és Engels megírta
2. ugyanezek a nyugat-európai (és észak-amerikai) államok végigrabolták az egész világot. tetszenek emlékezni a rabszolga-kereskedelemre? a gyarmatosításokra? a két világháborúra?
elsore | 2012. május 12. | 19:06:08
kimitake | 2012. május 12. | 17:05:26
"A lényeg az utolsó barázda föledet is szét kell osztani 2014-ig Aztán már úgy is alakítja a dolog maga magát Aki idegennek egy göröngyöt el mer adni azt meg fel kell koncolni"
Kicsit sántít ez az érvelés... valakiknek ingyen, másoknak egyáltalán nem? A gyáraknál, iparnál, mezogazdaságnál nem teccett ilyen finnyásnak lenni...
elsore | 2012. május 12. | 18:59:25
Szegény. Mindig a férj tudja meg utoljára...
Szamok Embere | 2012. május 12. | 18:31:42
A 496 hektáron gazdálkodó vállalkozás székhelye egy kísértetház. Nehéz hangosabban mondani, hogy stróman vagyok.
klaviatúra koptató | 2012. május 12. | 17:22:14
R'n'R."Jelentkezzen melyik civil szervezet akarja beperelni Orban Viktort szemelyesen es anyagilag tamogatni fogom."------------Miért nem te perelsz?Már ehhez is stróman kell?
kimitake | 2012. május 12. | 17:05:26
A lényeg az utolsó barázda föledet is szét kell osztani 2014-ig Aztán már úgy is alakítja a dolog maga magát Aki idegennek egy göröngyöt el mer adni azt meg fel kell koncolni
Borszívóügynök | 2012. május 12. | 15:50:06
Orbán megígérte: ha kormányra kerül, megszünteti a korrupciót. Elmondhatjuk, hogy teljesítette az ígéretét.
Úgy szüntette meg, hogy intézményesítette. Hajrá Magyarország!
Osszián | 2012. május 12. | 15:47:59
ezredes35 | 2012. május 12. | 11:19:23
Sajnos nálunk igaz,hogy a kis birtokon sokáig nem lehet megélni."
De legalább ok valóban muvelnék is a földet - nem mint a mukörmösök, a fociedzok, a rokonok, a haverok, a sógorok, akiknek csak azért kell, mert így fel tudják markolni az állami támogatást.
Az EU-nek keményen közbe kellene lépni.és az ilyenekre egy eurót nm adni, sot, visszakövetelni a már eddig kiosztott pénzeket, amikbol nagyon sokan nagyon jól életek - a földek meg parlagon.
Lenne megoldás: keményen megadóztatni - és nem pénzzel tömni - az ilyen ölbe pottyant bérleteket - akkor aztán meggondolná a fuvarozó, hogy bikát akar-e tenyészteni és utána meg a 800 hektár után adózni, vagy marad a fenekén és az eddigi bizniszeiben.
R'n'R | 2012. május 12. | 15:06:16
Az Orbán-kormány gátlástalan lopásaival és öncélú törvénykezésével, ami csak a lopást próbálja legalizálni, teljesen hiteltelenné vált. Nem érdemli meg az EU támogatást azért, hogy a lenyúlt földek után beszedje, nem érdemli meg az IMF hitelt és a magyar adófizetok pénzét sem mert azt is csak a fenti példához hasonlóan ellopja. Ilyen egy ténylegesen hiteltelen kormány. Orbán Viktor pedig magánszemélyként felelos a hatalommal való visszaélésért és az általa, akár legalizáltan is elkövetett buncselekményekért. Továbbá egyértelmuen alkalmatlan a munkahelyi beosztására, szakmai hozzá nem értés és pszichológiai alkalmatlanság miatt, amivel több száz, akár ezer milliárd forintos kárt is okoz Magyarországnak.
Szóljatok melyik pert támogassam és hol és mikor lesz tüntetés. Ez tényleg nem mehet így tovább. Részemrol elég volt.
nanu52 | 2012. május 12. | 15:05:54
Nem Ángyán-nak kellene menni! A Fidesznek kellene elgondolkozni azon, hogy mit is szeretett volna elérni a vidék foglalkoztatási politikájával a professzor úr! A katona harcolni a paraszt dolgozni tud! A pártkatona az viszont követelni és leigázni az alatta valót. Erre viszont nincs szüksége senkinek.
A mi a földbérletet és a bérbeadás módját illeti, lehetne egyszerubb is. Az aki az állam földjét becsületesen muvelte , adózott utána és munkájához több embert foglalkoztattatása kötodik az ne álljon sorba egy koszos egy éves földbérleti szerzodésért olyanért, ami az utolsó pillanatban születik meg a tenyészido kellos közepén. Az is tele van hibával olyannyira , hogy a Földhivatalnál nem is regisztrálható.
Viszont sokkal szimpatikusabb lenne, ha ezt a szakmát a politika az év 365 napján mozgatná. Olyan támogatási rendszert dolgozna ki mely, a területalapú támogatások esetében nem a termelés szerkezete volna az elso számú szempont, hanem a foglalkoztatottak száma határozná meg a támogatások jogszeruségét. ( 30 ha után 1 állandó alkalmazott)! Nem csak az a lényeg, hogy kié a vagyon. Sokkal fontosabb az, hogy azt avagyont, hogy muködtetik. Mennyi ember javára , boldogulására történik a foglalkoztatás.
R'n'R | 2012. május 12. | 14:44:38
Itt mar nem az a kerdes, hogy ki jobbos vagy balos - teljesen lenyegleten. Igy hatalommal senki ne eljen vissza es ne lopjon ilyen gatlastalanul es pofatlanul. Ezt kurvara elbaszta Orban Viktor, mert ezt sem a videki gazda, sem a pesti aszfaltpatkany, sem Europa nem fogja lenyelni. Itt akkora tuntetes es birosagi per lesz, hogy a magyar tortenelem egyik emlekezetes momentuma lesz. Budos gatlastalan primitiv bunko paraszt.
Ez mar zavarja a renderzetem. Senki ne csinaljon ilyet az en orszagomban es menjen a kurva anyjaba.
Jelentkezzen melyik civil szervezet akarja beperelni Orban Viktort szemelyesen es anyagilag tamogatni fogom.
barnan | 2012. május 12. | 13:59:15
"Két, szinte szóról szóra megegyezo gazdasági tervnél az egyiket tíz, a másikat hatvan pontra értékelték."
A következtetéseket vonja le mindenki saját maga.
gabikaw | 2012. május 12. | 13:19:07
kimitake-http://www.statistik.at/web_de/statistiken/land_und_forstwirtschaft/agrarstruktur_flaechen_ertraege/betriebsstruktur/index.html
30 hektaron jol elsz Ausztriaban!
Shakespeare | 2012. május 12. | 12:56:26
Türelem, majd befogják Ángyán száját valamivel, azt csönd lesz.
Szamok Embere | 2012. május 12. | 12:16:08
kolozsi | 2012. május 12. | 08:52:20
"Cosa Nostra Hungary. Godfather: Orbán."
Szerintem tévedsz. Orbán inkább stróman, gazdagabb emberek mozgatják.
1figyelo | 2012. május 12. | 12:06:00
"Sajnos Ángyán tanár úr elmélete egy baromság."
Ausztria, Hollandia, stb. Ott szervesen úgy alakult, hogy családi gazdaságok is virágozhatnak.
ezredes35 | 2012. május 12. | 11:19:23
Sajnos nálunk igaz,hogy a kis birtokon sokáig nem lehet megélni.
Ha viszont összefognak,szövetkezetet hoznak létre,már jó,de sajnos
a magyar "paraszt" nehezen adja fejét ilyenre.
A "Földosztást" kiegészítem a következokkel: SIMICSKÁNÉ ! /tudják ki O /
szintén igényelt és kapott földet. Vett magának néhány kecskét ! és igy
állattartó gazda lett, meg kapta az írást errol,ezzel eleget tett a követelménynek
hogy " állattartó gazda". Most már kiutalható a föld !
Mennyivel jobbak ok az elodöknél ? Semmivel,ugyan olyan korrupt banda !
Borszívóügynök | 2012. május 12. | 11:10:51
Welcome to Hungary!
Üdvözöljük a XXI. századi Európa elso neofeudális berendezkedésu államában!
Már jobbágyaink is vannak: http://nol.hu//belfold/20120512-polot_vegyenek
Osszián | 2012. május 12. | 10:34:42
elemzo | 2012. május 12. | 09:59:12
Sajnos Ángyán tanár úr elmélete egy baromság. Nem lehet kis gazdaságokat életben tartani, mert iszonyatos támogatás kellene hozzá (nyugatra tolünk ez van, de nekünk erre nincs pénzünk)."
Nem marhaság, ha szövetkeznek. Ha közösen tartanak gépeket, az értékesítés szervezett, stb.
20 kisgazda már kitesz egy közepesnél nagyobb birtokot.
Kizárt, hogy egy fuvarozó egyik napról a másikra állattartó legyen - nem is lesz, csak felmarkolja az eus támogatást.
Az is kizárt, hogy egy mukörömépíto kismama, aki a kapát nem tudja megkülönböztetni a gereblyétol - majd tudni fogja mit kell egy gazdaságban termelni, pláne "exportképesen".
És akkor még nem is beszéltem arról, hogy talán nem oktalan nagygazdaságok kialakításához segítséget adni - na de csak kilóg a lóláb, ha az mind fideszes csókos, sógor-koma, jóbarát, vagy éppen a miniszterelnök apja.
giulio | 2012. május 12. | 10:30:01
Torecan.
bozsós | 2012. május 12. | 10:11:27
Nyilván minden szentnek maga felé hajlik a keze, de el kell dönteni, hogy most árutermelo exportképes nagyüzemeket akarunk, vagy inkább állandóan dotálásra szoruló munkahelyeket teremteni. Mivel nyakunkon a kés, a kormány az elso megoldást választotta. Ja, hogy nem ez szerepelt a programban, és a kormány azt kommunikálja, hogy a kettes verziót támogatja.
Máskor is láttunk már ilyet, Magyarország meg így muködik.
elemzo | 2012. május 12. | 10:08:43
Sajnos Ángyán tanár úr elmélete egy baromság. Nem lehet kis gazdaságokat életben tartani, mert iszonyatos támogatás kellene hozzá (nyugatra tolünk ez van, de nekünk erre nincs pénzünk).
Gondolkozzunk már, mibe kerül egy 150 lóeros modern traktor és a hozzá való tucatnyi gép. Ezt csak 3-500 hektár feletti birtok képes finanszírozni. A megoldás a szövetkezetek létrehozása, kvázi TSZ, vagy mezogazdasági Zrt, de ilyet a sok képzetlen paraszt ember nem tud életben tartani. 15-20000 hektár körül muködik a dolog, de minimális munkaerovel (ha gabona termelés a cél). Sok embert csak kertészet és némi állattenyésztés tud eltartani. A piacra való kijutás, a termelt élelmiszer feldolgozása egy másik móka, azt pláne nem tudja a kis gazda megoldani. A történetnek itt a vége. Álmodozni meg minek.
elemzo | 2012. május 12. | 09:59:12
Sajnos Ángyán tanár úr elmélete egy baromság. Nem lehet kis gazdaságokat életben tartani, mert iszonyatos támogatás kellene hozzá (nyugatra tolünk ez van, de nekünk erre nincs pénzünk).
Gondolkozzunk már, mibe kerül egy 150 lóeros modern traktor és a hozzá való tucatnyi gép. Ezt csak 3-500 hektár feletti birtok képes finanszírozni. A megoldás a szövetkezetek létrehozása, kvázi TSZ, vagy mezogazdasági Zrt, de ilyet a sok képzetlen paraszt ember nem tud életben tartani. 15-20000 hektár körül muködik a dolog, de minimális munkaerovel (ha gabona termelés a cél). Sok embert csak kertészet és némi állattenyésztés tud eltartani. A piacra való kijutás, a termelt élelmiszer feldolgozása egy másik móka, azt pláne nem tudja a kis gazda megoldani. A történetnek itt a vége. Álmodozni meg minek.
blau | 2012. május 12. | 09:23:38
http://berichte.bmelv-statistik.de/DFT-0100800-2011.pdf
R'n'R | 2012. május 12. | 09:09:54
Az osszes palyazatot ervenyteleniteni kell es ujra elbiralni. Orbant bortonbe kell kuldeni. Hol a tokomben van ilyenkor az Alkotmanybirosag, a demokracia, a Parlament, az ellenzek? Pereljetek mar be es csinaljatok mar valamit!
R'n'R | 2012. május 12. | 09:01:02
Orbant birosag ele kell rangatni Budapesten es Strassburgban egyszerre, es kozben vasvillaval elkergetni es fizetett fideszes nagymamas buszokat kell szervezni a parlamenthez az ellene valo tunteteshez. Felhaborito!
A ketharmad eve megkezdodott. Szoljon mar hozza valaki aki rajuk szavazott es egy lebutitott fideszes is mert kivancsi vagyok, hogy erre mi a reakciojuk.
Orbannak ebbe bele kell buknia.
kolozsi | 2012. május 12. | 08:52:20
Cosa Nostra Hungary. Godfather: Orbán.
kimitake | 2012. május 12. | 08:33:41
"A fórum végén kiderült: néhány olyan gazda is ült a széksorokban, aki nyert a dél-borsodi új földosztáson, s húsz-harminc hektáros bérleti jogot szerzett meg."
Húsz -harminc hektár? Na azt a hajára kenheti bárki Azon nyereségesen gazdálkodni nem lehet Ahhoz hogy ekkora "birtokot" életbe lehessen tartani azt csak nagyon nagyon gazdag országok engedhetik meg maguknak
HIRDETÉS
Mezocsát központjában, a Szent István út 48. _x0096_ Az új székhely
Népszabadság - Móricz Simon A tulajdonos és ügyvezeto Kanyok Attila fideszes tiszaújvárosi képviselo, a Borsod megyei közgyulés fideszes elnökének, Mengyi Rolandnak a kampányfonöke és munkatársa. Nem mellékesen: négy híján ötszáz hektárnyi dél-borsodi állami földterület boldog új bérloje.
Ajánlott cikkek
József foherceg majorsága Orbán Gyozo tulajdonába került
A hirtelen profil- és székhelyváltáson átesett cég lett ugyanis a Bükki Nemzeti Park mezoségi területeire meghirdetett pályázat legnagyobb nyertese. Ahhoz, hogy egyáltalán indulni tudjon a korábban kiírt, majd kurtán-furcsán visszavont, de késobb újból kiírt pályázaton, szüksége volt a mezocsáti lakcímre: földbérlésre ugyanis csak a kijelölt terület húsz kilométeres körzetében élok _x0096_ lakcímmel, telephellyel, székhellyel rendelkezok _x0096_ jogosultak.
Lett hát székhely: ez az élettelen ház. Annál inkább forrtak az indulatok száz-százötven méternyire távolabb, a város muvelodési házában, ahol csütörtökön késo délután gazdafórumot rendeztek Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca volt államtitkára, fideszes országgyulési képviselo részvételével. O tárta fel az állami földek bérbeadásával kapcsolatos anomáliákat, s jelentésben foglalta össze a Fejér megyében tapasztaltakat: a meghirdetett állami földek nagy része hét-nyolc nagybirtokos kezébe került.
HIRDETÉS
Köztük van Mészáros Lorinc felcsúti polgármester, aki az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított Puskás Ferenc futballakadémiát is irányítja. O a kiosztott földek 23,7 százalékát szerezte meg érdekeltségein és családtagjain keresztül, a felcsúti Fidesz-elnök férje, Flier János és családtagjai pedig 320 hektárt nyertek el. A mezocsáti fórumon részt vettek Fejér megyei gazdálkodók, akik arra biztatták a helybelieket: védjék meg az érdekeiket, hozzájuk hasonlóan alapítsanak pertársaságot.
Tiltakozó felirat a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. bejáratánál
Népszabadság - Móricz Simon Ángyán József képviseloként betekintett a Bükki Nemzeti Park igazgatóságánál lévo, a dél-borsodi mezoségi földekkel kapcsolatos pályázatokba is. Titoktartási kötelezettség terheli, ezért konkrétumokat nem hozhatott nyilvánosságra, általánosságban azonban megfogalmazta észrevételeit: szubjektív szempontok alapján dönthettek arról, ki kap földet, s ki nem. Két, szinte szóról szóra megegyezo gazdasági tervnél az egyiket tíz, a másikat hatvan pontra értékelték.
Elképeszto! _x0096_ fakadt ki a posztjáról épp a vitatott földügyek miatt lemondott államtitkár, hozzátéve: több százezer hektárnyi föld vár még bérlore. _x0084_Ha ez az ügy a mostani szisztéma szerint folytatódik, akkor néhány tokés kezébe kerülnek a földek, a többiek meg zsellérek lesznek nagyanyáik, nagyapáik földjén. Akinek ez nem tetszik, már most elindulhat külföldre, aki pedig marad, beállhat majd szolgának a nagyurakhoz. Bent szeretnék maradni a frakcióban, egyfajta belso lelkiismeretként, s azt szeretném, ha az a politikai család, amelyhez én csatlakoztam, megértené ennek az ügynek a tétjét. Kérdezte Lázár János, mi a javaslatom a földbérletek ügyében. Mondtam, hogy ezt a fajta pályáztatást azonnal be kell fejezni. De a félelem eros helyben. A helyi kiskirályok mindenhol muködnek, s kinek-kinek az egzisztenciájáról van szó. Teljesen megértem, ha valaki ilyen légkörben nem exponálja magát. Én megtehetem azok helyett is, akik nem mernek felállni._x0094_
A fórumon a helyi gazdák is elmondták, mi nyomja a szívüket.
_x0096_ A téesz megszunt. Aki idejében kilépett, vitte a vagyont. Aki ottmaradt, annak odaveszett mindene, ihatjuk rá a hideg vizet! Miért nem lehet ezekbol az állami földekbol azoknak is visszajuttatni, legalább bérletként, akik elvesztették a saját földjüket? Miért idegenek kapnak földeket a mi területünkön? _x0096_ kérdezte egy idosebb gazda.
_x0096_ Valóban annak kellett volna viszszaadni a földet, akitol elvették _x0096_ így Ángyán.
_x0096_ De felélték a vagyont, nincs mit visszaadni! _x0096_ érvelt a gazda.
_x0096_ Akkor az lenne a helyes, ha a magánvagyonával felelne az, aki elherdálta a korábbi tulajdont. De azt gondolom, ezt felgöngyölíteni talán még nehezebb feladat, mint az ügynöklistákat nyilvánosságra hozni. Új oligarchák vannak, akik most inkább gyujtenek, mint osztanak. Én ezt szeretném megfordítani _x0096_ mondta Ángyán József.
Mások azt kérték: a pontozási rendszerben erosebb hangsúlyt kapjon a szakmai felkészültség.
_x0096_ Óriási érték a föld, nekünk nincs több, csak amit meghagytak. Egyetértek, hogy a fiatal gazdákat támogatni kell. De legyen valamilyen kritérium, hogy megszerezzék ehhez a végzettséget! Így nem fordulhatna elo, hogy egy tiszaújvárosi mukörmös, jelenleg gyesen lévo kismama több száz hektárt nyer, miközben egy agrármérnök nullát! _x0096_ panaszkodott egy másik gazda. A résztvevok szerint azok, akik most 400-500 hektárnyi birtokot nyertek, nem gazdálkodni akarnak, hanem a földalapú támogatásra _x0084_hajtanak_x0094_, ami hektáronként több mint ötvenezer forint lehet évente. Ez stabil és biztos jövedelem, ráadásul az elkövetkezo években esedékes támogatási kvótákat a 2013-as állapotok alapján határozzák majd meg, ez lesz a bázisév, s ez hosszú idore elore eldöntheti, ki mennyi támogatást kap. _x0096_ A mostani _x0084_földéhség_x0094_ ennek fényében talán már jobban értheto _x0096_ mondta egy gazda.
A fórum végén kiderült: néhány olyan gazda is ült a széksorokban, aki nyert a dél-borsodi új földosztáson, s húsz-harminc hektáros bérleti jogot szerzett meg. Ok nem emelkedtek szólásra, csak egymás közt mormogtak, hogy mire föl ez a felhajtás, hisz sokan jutottak földhöz helyi gazdák is. Amikor egyiküket arra kértem, mondja el, miért jó, ha egy kézbe kerül három-ötszáz hektár, azt válaszolta: _x0084_elfogult, kommunista lapnak_x0094_ nem nyilatkozik.
Orbán: Helybeli gazdák kaptak földet
Orbán Viktor szerint a kormány határozottan meg kívánja akadályozni, hogy az állami földek bérlését kizárólag a földalapú támogatások megszerzése motiválja. A miniszterelnök a Professzorok Batthyány Körének írt levelében hangsúlyozza: a közvélemény érdeklodésére tekintettel megvizsgáltatta a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatait. Megállapítható, hogy a földterületek helyben lakó gazdáknak, elsosorban kis- és középbirtokosoknak jutottak. Megállapítható továbbá, helyes volt az a kormányzati döntés, amely a pályázati versenybol kizárta a bérletidíj-versenyt, mert az a tokefölénnyel rendelkezoknek nyitott volna teret.
_x0084_A kemény és egyértelmu kritérium kizárása azonban magával hozta _x0096_ ahogy Önök fogalmaznak _x0096_ a puhább, vagyis a szakmai kritériumok térnyerését. Tekintettel a kereszténydemokrata-polgári kormány által támogatni kívánt kis- és középbirtokos réteg tokeszegény helyzetére, hacsak bevetheto javaslatot nem kapunk, nem tudunk változtatni a bírálati szempontokon és módszereken. Minden tiszteletünk mellett engedjék meg, hogy vitatkozzunk azzal az állítással, miszerint az állattartás megkövetelése a tokeeros birtokosoknak adna elonyt. Ugyanis mindenki számára elérhetové tettük azokat a pénzügyi hitelkonstrukciókat, amelyek a mezogazdasággal foglalkozók számára lehetové teszik az állatállomány beállítását_x0094_ _x0096_ fogalmaz a miniszterelnök. Orbán Viktor arra kérte a Professzorok Batthyány Körét, hogy vegyen részt a hamarosan elkészülo új földtörvény társadalmi vitájában, amelytol azt remélik, a XXI. századi Magyarország birtokpolitikájának biztos alapjait veti meg.
A Professzorok Batthyány Köre csütörtökön közleményében a családi gazdaságok fejlodése mellett állt ki, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Földalap bérbeadási pályázatai révén meghirdetett földterületek zöme nagybirtokosoknak, nem pedig helyben lakó gazdáknak jutott. A pályázati kritériumok egy részének puhasága, állítják, a befolyásos pályázóknak kedvezett. (MTI)
http://nol.hu/belfold/20120512-zsellersors_a_kisbirtok_helyett | Belföld: Ángyán sötét jövőképet fest, de maradni akar a Fideszben - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/20120512-zsellersors_a_kisbirtok_helyett-1309527 |
2014-02-10 00:00:00 | A vadállat hetek óta portyázik természetes életterén kívül Indiában. | true | [
"emberevő",
"tigris"
] | 0 | null | 0 | Már tizedik áldozatával végzett Indiában egy emberevővé vált nőstény tigris, amely hetek óta portyázik természetes életterén kívül, a Jim Corbett Nemzeti Parkot övező erdőkben.
Egyre több az emberevő
A ragadozó egy 50 éves tűzifagyűjtő férfit támadott meg az északi Uttarakhand és Uttar Prades államok határán, egy Kalgarh nevű falu közelében. Az állat felfalta a férfi lábának és hasának egy részét, mire az ásókkal és fémrudakkal hadonászó falusiaknak sikerült elkergetniük.
A háromévesre becsült nőstény tigris hat hete vadászik emberekre India legrégibb nemzeti parkja, a bengáli tigrisek védelmére 1936-ban létesített Jim Corbett Nemzeti Park határain kívül.
Uttar Prades fővadőre, Rupek De szerint valószínűleg azért kapott rá az emberhúsra, mert nem jutott hozzá természetes táplálékaihoz. Szerinte a vadállat már kimerült is lehet, mert nincs módja kipihenni magát.
A hatóságok hat vadászt szerződtettek a vérengző fenevad elejtésére, de azok nehezen tudják felismerni lábnyomát a sűrű őserdőben.
A hatóságok és az állatvédők szerint sem szabad életben hagyni olyan tigrist, amely valaha is emberhúst kóstolt.
Indiában él a világ 3200 példányosra becsült tigrisállományának több mint fele. Noha tigrisrezervátumok tucatjai léteznek szerte az országban, az állatok száma mintegy felére csökkent az 1990-es évekhez képest, amikor kétszer ekkora volt a természetes életterük. | Tizedik áldozatával végzett az emberevő tigris | 0 | https://24.hu/kulfold/2014/02/10/tizedik-aldozataval-vegzett-az-emberevo-tigris |
null | „Utálom a nagyhasút, üsse el kisvasút!” – ezt a nem túlságosan tiszteletteljes szöveget skandálták tavaly a kormány oktatáspolitikája ellen tiltakozó diákok. | true | [
""
] | 0 | Pécsi Stop | null | Bencsik Andrástól, akit egyébként Orbán Viktor keresztapjának is nevezhetünk - ő aggatta sok évvel ezelőtt a miniszterelnökre a Vezénylő Tábornok nevet -, szerencsére távol állnak a diákokéhoz hasonló, vállalhatatlan megnyilvánulások. Épp ellenkezőleg: a Hír TV Sajtóklub című műsorában azt fejtegette, hogy "az elmúlt sok száz évben nem volt ilyen fantasztikus képességű vezetője Magyarországnak," szerinte a miniszterelnök nagy ajándék a sorstól. De azért hozzátette: "Én egy kicsit aggódom miatta, mert kicsit túlsúlyos, és azt gondolom, hogy az az egészségre ártalmas".
2012-ben még Orbán sem kedvelte a nagyhasúakat. Akkor, az október 6-i, az állami gyásznap alkalmából rendezett díszszemlén elégedetten szemlélte a megemlékezésre kivezényelt katonákat, ám történt egy malőr: bekapcsolva felejtették a miniszterelnök mikrofonját, így az ATV felvette, majd közre is adta a parancsnok és a miniszterelnök beszélgetését. Orbán többször is megjegyezte a mellette lépkedő parancsnoknak, hogy milyen jól néznek ki a katonák, ahogy fogalmazott, "nincs köztük kövér, az a halálom... a pocakos tábornokok...". Aztán láthattuk elégszer, ő maga, az egykori futballista is megpocakosodott. Nos, mostantól ennek vége, a miniszterelnök - letudva az őt másfél évig hátráltató sportsérülését - ismét adózik a testedzés örömeinek. Kettlebellel edz heti négy-öt alkalommal, mely sporteszköz egy nyéllel ellátott vasgolyó, ami Oroszországból érkezett hozzánk. De nem kell emiatt a miniszterelnök Putyin-barátságára gondolni: a sporteszközt még a szovjet hadsereg fejlesztette ki, a katonák erőnlétének és egyben harckészültségének a növelésére.
Orbán, elmondása szerint 16 és 24 kilós vasgolyókkal, személyi edző nélkül, saját maga által összeállított edzésterv alapján igyekszik visszanyerni a versenysúlyát. Mely utóbbiról egyébként nem árult el részleteket, így nem tudhatjuk, hogy a miniszterelnök fogyókúrás elfoglaltsága hány kilóról indult, hány kilót szeretne ledobni magáról és hány kilós testsúllyal lenne elégedett. Ezt állítólag ő maga sem tudja, nem szokott mérlegre állni, megelégszik a látvánnyal, ami érthető: már most is sokkal karcsúbb - ha még nem is latte avokádó -, mint amilyen néhány héttel ezelőtt volt.
A nyéllel ellátott vasgolyókat egyébként külföldi útjára is magával viszi, ezért is jó, hogy nem Wizzair-rel, vagy valamelyik más fapados légitársasággal utazik, azok ugyanis köztudottan rengeteg túlsúlyt fizettetnének vele, míg a magángépeken és honvédségi repülőkön ez szerencsére nem okoz problémát.
A sport mellett az étkezésre is jobban figyel a miniszterelnök. Ami egyébként azért sem könnyű a számára, mert mint mondta, olyan az étvágya, hogy még a vasszöget is megenné. Már amikor éppen nem diétázik. Hogy miből áll a miniszterelnök diétája, azt feltehetőleg minden titkok tudójától, Havasi Bertalantól is hiába kérdeznénk, mert jelen állás szerint nem nyilvános adat.
Persze, nem is ez a lényeg, ennél sokkal fontosabb, hogy az országnak a saját testképével elégedett, mentálisan kiegyensúlyozott, egészséges lelkületű, ennél fogva normális döntések meghozatalára is képes miniszterelnöke legyen. | Fogyókúrára fogta magát Orbán | null | https://pecsistop.hu/kozelet/fogyokurara-fogta-magat-orban/529547 |
2006-01-07 00:00:00 | Több tízmillió forintot tüntettek el a hitelezők elől az egykori Békéscsabai Kötöttárugyárból alakult BCB-csoport volt tulajdonosai, a cégcsoport milliárdokkal maradt adósa hitelezőinek - áll a vádiratban, amely alapján mások mellett Sümeghy Csaba fideszes országgyűlési képviselő is a bíróság elé áll. | true | null | 1 | HVG | null | Parlamenti képviselő a bíróság előtt
Több tízmillió forintot tüntettek el a hitelezők elől az egykori Békéscsabai Kötöttárugyárból alakult BCB-csoport volt tulajdonosai, a cégcsoport milliárdokkal maradt adósa hitelezőinek - áll a vádiratban, amely alapján mások mellett Sümeghy Csaba fideszes országgyűlési képviselő is a bíróság elé áll
Először a cég bevételét, követeléseit, majd a gépeket, az árukészletet, végül az ingatlanokat szalámizták le a tulajdonosok az egykori Békéscsabai Kötöttárugyárból kinőtt BCB-cégcsoportnál. Méghozzá a legóvatlanabb módon: szinte minden stiklit okiratba foglaltak. A csődbűntett fő vesztesei a textilgyári munkások, illetve a cégek hitelezői, elsősorban a bankok - derül ki a Központi Ügyészségi Nyomozóhivatal (KÜNYH) vádiratából. A 14 vádlott közül az ügyészek Sümeghy Csaba fideszes országgyűlési képviselőt, volt tulajdonost, továbbá a csalás miatt már elítélt, jelenleg pedig Szlávy Bulcsú alvilági figura meggyilkolásával gyanúsított Wappler Lászlót, valamint a Wapplerral régóta együtt üzletelő idősebb Wachsler Tamást tartják főkolomposnak. Vádlottak padjára került Wapplerék több vélelmezett strómanja, a BCB-cégek két korábbi felszámolóbiztosa, Wappler egyik ügyvédje, illetve a nyíregyházi üzleti élet ismert figurája, a korábban a Kaya Ibrahim-féle útlevélügyben is emlegetett (HVG, 2002. április 5.) Sziky Gyula is. Az ügyet a Békés megyei bírák elfogultsága miatt a Kecskeméti Városi Bíróság tárgyalja majd - mihelyt felszabadul az ottani nagyterem, amelyben jelenleg a fegyvercsempész szerb-magyar maffiaügy (HVG, 2005. március 5.) procedúrája zajlik, vagyis vélhetően február végétől.
Sümeghy 1997-ben jelképes áron, 102 forintért vásárolta meg a BCB Egyesült Textilművek Rt.-t a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-től, illetve az Extercom Kft.-től, miközben 1992 óta elnökölt a szintén békéscsabai Giulio Rt.-nél, amelynek később a tulajdonosa is lett. 2000-re mindkét textilipari cég csődközeli helyzetbe került (HVG, 2000. július 1.), ekkor érkeztek Wapplerék - értük Sümeghy megfontolásainak ismerői szerint Bodrácska János egykori budapesti rendőrfőkapitány szavatolt, mint akik segítették akkori érdekeltsége, a budapesti Fékon-Tex Kft. reorganizációját.
Wapplerék, ki tudja, mi okból, nem a saját nevükben szereztek tulajdont. Az elsőrendű vádlott Riczu Gyulát bízták meg, hogy havi 300 ezer forintért, illetve egy Opel Kadett használatáért cserébe vegye a nevére a cégeket, amelyek részvényei egyébként az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nél (MFB) voltak óvadéki letétben mint a bank kockázatitőke-befektetésének garanciája. Wapplerék papíron elnöki tanácsadók lettek. A BCB-részvények eladásának napján azonban Sümeghy, illetve a Wappler-Wachsler-duó titkos magánjogi megállapodást kötött, amelyben a politikus a cégcsoport reorganizációjával bízta meg partnereit, akik utóbb - s ezt is írásba foglalták - kötelesek visszaadni a BCB-t Sümeghynek. Mindez az ügyészségi nyomozók szerint egyértelművé teszi, hogy Riczu részvényvásárlása fiktív szerződés volt.
Második oldal (Oldaltörés)
Riczu a BCB-t Sümeghytől papíron 44 millió forintért vásárolta meg, amelyet azonban jórészt nem a saját s még csak nem is Wapplerék pénzéből törlesztett. Nyolcmillió forintért beszámolták például azt az Audi A6-ost, amely addig a BCB-é volt, igaz, Sümeghy használta (a szerződés szerint a hátralékos lízingdíjat is a BCB volt köteles tovább fizetni). A fennmaradó összeg kifizetése helyett Riczu mint a BCB új elnöke vállalta, legalább tízéves haszonbérletet biztosít Sümeghynek a vállalat békési ipartelepére, illetve két részletben fizet 6 millió forintot, amelynek szintén a BCB ingatlanai szolgáltak fedezetül. Miközben a bíróság 2000 októberében elrendelte a BCB Rt. felszámolását (85 hitelező 1,2 milliárd forintot, 350 munkavállaló 306,2 millió forintot követelt), Sümeghy bérbe adta a békési telepet, amelyért 2003-ig összesen 13,5 millió forintot kasszírozott.
Időközben nyoma veszett a BCB-alapítású kft-k, a szabás-varrással foglalkozó BCB 2000 Kft., a kelmegyártó BCB Fair Kft., illetve a kereskedő BCB Silver Kft. vagyonának. A BCB Rt., illetve a kft-k munkavállalóit az akkoriban Wachsler által vezetett Mis Kft.-be helyezték át (utóbb ez sem fizetett, a céget tavaly felszámolták), s bár a három BCB-kft gépeit, eszközeit a hitelező OTP Bank Rt. jelzáloga terhelte, ezt a vagyont is kimentették. A tranzakciók - a legtöbb esetben követelésengedményezés, de akadt ki nem fizetett, hamis pénztárbizonylatokkal legalizált adásvétel is - haszonélvezői a vád szerint a Bodrácska-féle Fékon-Tex, illetve papíron a szintén vádlott Kohus Kálmán és felesége (Wapplerék "menedzserasszisztensei") voltak. Ténylegesen azonban a Wapplerék által 2000-ben létrehozott BCB-Textil Kft., illetve egy Wappler-érdekeltségű offshore cég nyertek mindezen (a Fékon-Tex egyetlen vezetője sem került a vádlottak padjára). A kft-ket azóta felszámolták, a cégek hitelezői összesen 1,8 milliárd forintot követeltek, amelyet vagyon hiányában nem lehetett kifizetni.
A központi cég, a BCB Rt. felszámolását maga Riczu kérte, miután a társaság székhelyét áthelyezték Nyíregyházára, a Wapplerrel jó viszonyt ápoló tizedrendű vádlott Sziky lakcímére. A felszámolás elrendelése után Wappler és Wachsler megkereste a Mininvest Rt. vezérigazgatóját, Tóth Tamást azzal, hogy ha a BCB-t addig felszámoló kft helyett a bíróság "a jövőben esetleg" az ő cégét jelölné ki erre a feladatra, legyen szíves elvállalni a munkát. Ki tudja, miért - a nyomozóhivatal által emelt vád legalábbis nem firtatta ezt a körülményt -, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság egy hónappal e látogatás után valóban kijelölte a Mininvestet. A céghez személyesen Wapplerék vitték át az iratokat, immár azt kérve, a vádlott korábbi munkatársa, Csuport Antal legyen a felszámolóbiztos. Így is lett. Csuport felmondása után helyét - szintén Wapplerék kérésére - a kettős üzlettársa, Simó Gergely vette át. A két felszámoló a vád szerint aktívan közreműködött abban, hogy a BCB ingatlanai becsült értéküknél számottevően olcsóbban Wappler élettársa, Szabó Anna cégéhez, Sziky egyik érdekeltségéhez, illetve egy Sümeghy-céghez kerültek (arra nem tér ki a vádirat, a mininvestes Tóth mi okból mutatkozott ilyen meglepően engedékenynek). Szabó és Sümeghy nem is minden esetben fizetett rendesen, a fiktív árbevétel színleg Wappler ügyvédje, a budapesti Buza János irodájánál volt letétben.
A HVG értesülései szerint az 1998-ban még Békés megye 7-es körzetében próbálkozó Sümeghy - aki 2002-ben a Fidesz országos listáján szerzett mandátumot - tagad. A nyomozás során elmondta, a legjobb szándék mellett sem volt elkerülhető a BCB csődje, a cégeladás pedig már csak azért sem lehetett fiktív, mert ő annak idején bejelentette az MFB-nek. Az ingatlanokkal kapcsolatban az ügyvédek hangsúlyozzák, a felszámolók árverésen találtak vevőket. Wappler érdemben nem tett vallomást, Wachsler ellenben részletes beszámolót adott, amiből az derül ki, a Szlávy-ügy miatt előzetesben lévő Wappler a BCB-ügy értelmi szerzője. | Itthon: Parlamenti képviselő a bíróság előtt | null | https://hvg.hu/itthon/200601HVGFriss2206 |
2024-06-20 00:00:00 | Minősített vesztegetés elfogadásával gyanúsítják a politikust. Rács mögé került az egyik önkormányzati cég vezetője is. | true | null | 1 | 24.hu | null | Letartóztatták a Czeglédy Gergőt, Óbuda MSZP-s alpolgármesterét és azt az önkormányzati cégvezetőt, akit ugyancsak kedden vettek őrizetbe az óbudai önkormányzatot érintő korrupciós ügy miatt - tudta meg a 24.hu.
Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője megkeresésünkre azt mondta, hogy az ügyben eljáró nyomozási bíró elrendelte a minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsított alpolgármester egyhónapos letartóztatását, és annak az önkormányzati cégvezetőnek a letartóztatását is, akit ezen bűncselekmény bűnsegédként történő elkövetésével gyanúsítanak. A végzés nem végleges.
Ahogy arról korábban beszámoltunk már tíz gyanúsítottja van az óbudai önkormányzatot érintő korrupciós ügynek. A Központi Nyomozó Főügyészség kedden több helyszínen, köztük a III. kerületi önkormányzat épületében végeztek kutatást és lefoglalást. Az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki az alpolgármestert, valamint egy önkormányzati cégnek a vezetőjét is.
A gyanúsítás szerint egy férfi - két reklámtevékenységet folytató gazdasági társaság ügyvezetőjeként - cégei felhasználásával több mint százmillió forintot fizetett az alpolgármesternek azért, hogy hivatali helyzetét felhasználva közbenjárjon a reklámberendezések fennmaradásához, további reklámcélú használatához, illetve hasznosításához szükséges engedélyek és hozzájárulás megadása érdekében.
A vesztegetési pénz eredetének és céljának leplezése érdekében a reklámtevékenységet folytató cégek ügyvezetője fiktív szerződéseket kötött több, erre a célra létrehozott gazdasági társasággal. A cégek a színlelt szerződésekben írt szolgáltatást a valóságban nem teljesítették, azzal kapcsolatban nem végeztek semmilyen tevékenységet, az már a szerződések megkötésekor sem állt a felek szándékában.
A nyomozó ügyészség a napokban kihallgatott öt emberrel szemben vezető beosztású személy által az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének gyanúját közölte, melyet az alpolgármester tettesként, a többi gyanúsított - akik a "strómancégek" ügyvezetői voltak - bűnsegédként követett el. Az ügyben eljáró nyomozási bíró egyetértett az ügyészség indítványával, és letartóztatta az alpolgármestert és az önkormányzati cég vezetőjét. | Letartóztatták Czeglédy Gergőt, Óbuda alpolgármesterét | null | https://24.hu/belfold/2024/06/20/letartoztattak-czegledi-gergot-obuda-alpolgarmesteret/ |
2023. 09. 05. 00:00:00 | Az Egyesült Államok aggódik Lázár János lépése miatt - Kiverte a biztosítékot Horthy Miklós sírjának megkoszorúzása. | true | [
""
] | 0 | null | 0 | Az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman X-en reagált arra, hogy kormánypárti politikusok megkoszorúzták az éppen harminc éve újratemetett Horthy Miklós sírját, valamint Lázár János építési és közlekedési miniszter azon kijelentésére, miszerint Horthy Miklós kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona volt.
Mint arról korábban az Index beszámolt már, Lázár János Kenderesen adta át a Közlekedési Múzeum új vasúttörténeti kiállítását a helyi vasútállomáson, miközben a városban kormánypárti politikusok koszorúzták meg az éppen harminc éve újratemetett Horthy Miklós sírját. Lázár János szerint a kormányzó kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona volt.
Lázár János azt is mondta az új vasúttörténeti kiállításon, hogy Horthy 1919-ben megmentette az országot attól a sorstól, amit "a nyugati nagyhatalmak" Magyarországnak szántak.
Frölich Róbert főrabbi ezt nem hagyta szó nélkül és a miniszter által elmondottakra két Horthy-idézettel reagált egy 1940-es, Teleki Pálnak, valamint egy 1943-as, Hitlernek írt levélből. Az országos főrabbi szerint Lázár Jánosnak igaza volt: "világosan és egyértelműen kell beszélni" az egykori kormányzóról. Ki beszélhetne világosabban Horthy Miklósról, ha nem ő maga? - teszi fel a kérdést a rabbi.
"Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden - minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb. zsidókezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe - kivált külföldön" - a zsidó - írta egyik levelében Horthy.
A Hitlernek írt levélben már a kormányzó arról írt, hogy "a zsidók fokozatos kikapcsolására vonatkozó további intézkedések folyamatban vannak, s amint meg lesznek teremtve elszállításuk feltételei, ezt végre is fogjuk hajtani."
Az Egyesült Államokat aggasztja az ügy
Az ügyre reagált David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is, aki X-oldalán szólalt meg.
Horthy Miklós bűnrészes volt a magyarországi zsidó lakosság lemészárlásában a holokauszt idején. Az Egyesült Államokat aggasztja, hogy az Orbán-kormány egyik magas rangú tisztviselője részt vesz a brutális örökség rehabilitálására és népszerűsítésére irányuló erőfeszítésekben
- fogalmazott Pressman. | Az Egyesült Államok aggódik Lázár János lépése miatt | 0 | https://index.hu/kulfold/2023/09/05/egyesult-allamok-david-pressman-orban-viktor-horthy-miklos-frolich-robert-antiszemitizmus-lazar-janos-zsidosag-aggodalom |
2015-02-16 00:00:00 | Vesztegetés elfogadása bűntettének elkövetése miatt első fokon három év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Tiszántúli Természetvédők Társulatának (TTT) elnökét a Debreceni Törvényszék hétfőn. Zsák Ferenc 2011-ben megtámadta a győri Audi-gyár védett területre tervezett bővítési beruházásának környezetvédelmi engedélyét. A vádirat szerint előbb 30 millió, majd 200 millió forintot kért azért, hogy visszavonja fellebbezését a környezethasználati engedéllyel kapcsolatos bírósági eljárásban. A TTT elnöke az eljárás során végig tagadta a vesztegetést, elmondása szerint a pénzt támogatási szerződés keretében, kompenzációképpen kérte más természetvédelmi területek fejlesztésére. | true | null | 1 | Blikk | null | Három évet kapott a Tiszántúli Természetvédő Társulat elnöke
Vesztegetés elfogadása bűntettének elkövetése miatt első fokon három év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte a Tiszántúli Természetvédők Társulatának (TTT) elnökét a Debreceni Törvényszék hétfőn. Zsák Ferenc 2011-ben megtámadta a győri Audi-gyár védett területre tervezett bővítési beruházásának környezetvédelmi engedélyét. A vádirat szerint előbb 30 millió, majd 200 millió forintot kért azért, hogy visszavonja fellebbezését a környezethasználati engedéllyel kapcsolatos bírósági eljárásban. A TTT elnöke az eljárás során végig tagadta a vesztegetést, elmondása szerint a pénzt támogatási szerződés keretében, kompenzációképpen kérte más természetvédelmi területek fejlesztésére.
MTI | Három évet kapott a Tiszántúli Természetvédő Társulat elnöke | null | http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/harom-evet-kapott-a-tiszantuli-termeszetvedo-tarsulat-elnoke-2330049 |
2015-12-14 11:27:00 | Alig két hét van hátra addig a határidőig, amit a miniszterelnök szabott meg 340 ezer hektár állami föld eladására. Az már biztos, hogy ez a határidő nem tartható. Licitekre szinte csak elvétve kerül sor, és a "zsíros falatokat", a nagyobb, egybefüggő állami birtokokat a Fidesz-holdudvarába tartozók, illetve külföldiek vásárolják meg. A szakemberek szerint az egyetlen helyes megoldás az állami földek árverésének azonnali leállítása, és egy valóban átlátható versenysemleges pályázat kiírása lenne. | true | null | 1 | Népszava | null | külföldiek;földprivatizáció;licitálás;állami föld;Fidesz-holdudvar;
2015-12-14 21:30:00
A Fidesz-holdudvar is veszi a "zsíros falatokat"
Alig két hét van hátra addig a határidőig, amit a miniszterelnök szabott meg 340 ezer hektár állami föld eladására. Az már biztos, hogy ez a határidő nem tartható. Licitekre szinte csak elvétve kerül sor, és a "zsíros falatokat", a nagyobb, egybefüggő állami birtokokat a Fidesz-holdudvarába tartozók, illetve külföldiek vásárolják meg. A szakemberek szerint az egyetlen helyes megoldás az állami földek árverésének azonnali leállítása, és egy valóban átlátható versenysemleges pályázat kiírása lenne.
Mindezek fényében különösen hiteltelennek tűnik Orbán Viktor kormányfő 2010-es és a kormány 2015-ös fogadkozása, hogy külföldi kézbe egyetlen rög magyar termőföld sem kerülhet. Ha rög nem is, de több száz hektár idén ősszel, télen már külföldi, igaz, uniós állampolgárok tulajdonába került.
Azért nem csak a külföldi gazdálkodók, vagy a miniszterelnök falubelijei vannak anyagilag jól eleresztve. Az MSZP megyei elnökhelyettese arról számolt be lapunknak, hogy a beledi családsegítő szolgálat vezetője, vagyis közalkalmazott, 40 hektár állami föld tulajdonosa lett, 71,9 millió forintos áron. Beke Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy csak az önrész itt meghaladta a 7 millió forintot.
Többször is előfordult, hogy egyes árverési napokon egyetlen érdeklődő sem jelent meg. A politikus úgy vélte, a gyenge érdeklődés egy hónap tapasztalatai alapján olyan tendenciának tekinthető, ami már nem igen fog változni az elkövetkező időszakban sem. Ebben szerepet játszhatnak a magas árak is. Emellett, aki valóban gazdálkodni szeretne a megvásárolt állami földön, az nem költ arra milliókat és adósodik el évtizedekre úgy, hogy 16-35 évig nem veheti birtokba a földjét. A sokat hivatkozott fiatal gazdák pedig nem vesznek a nyakukba jelentős hiteleket földvásárlásra, amikor a gazdaságuk megalapozására és beindítására is rengeteg hitelt kénytelen fölvenni: gépekre, jószágra, vetőmagra, egyéb beruházásra. Ehhez képest a fiatal gazdák támogatása személyenként legföljebb 10 millió forint lehet. Ez még akkor sem túl sok, ha a felmenőitől örökölt gazdaságon kezd bele az önálló termelésbe.
Az árverési nyertes az árverést követő 8 munkanapon belül köteles felkeresni a szerződéskötés időpontjának egyeztetése céljából az NFA területileg illetékes irodáját, ám sok helyről érkezett olyan jelzés, hogy ez nem történt meg. A szerződéskötést követően a földforgalmi törvény alapján 60 napos kötelező kifüggesztési időszak alatt élhet az elővásárlási jogával a jelenlegi bérlő. Ha nem él vele, akkor nyílik lehetőség a tulajdonjog bejegyzésére az ingatlan-nyilvántartásba, amelynek előfeltétele a teljes vételár megfizetése. Az NFA honlapján ugyan már megjelennek az árverési adatok, de az nem pótolja a törvényben előírt kifüggesztést, amit sok helyen elmulasztanak. | A Fidesz-holdudvar is veszi a "zsíros falatokat" | null | https://nepszava.hu/1079640_a-fidesz-holdudvar-is-veszi-a-zsiros-falatokat |
null | Hírportálunk 2024. szeptember 10. napján „<a href="https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20240910/pont-kerult-a-magyar-motogp-palya-ugyere-megszabadult-tole-a-tulaj-most-hogyan-tovabb-1156250" target="_blank" rel="noopener">Pont került a magyar MotoGP-pálya ügyére: megszabadult tőle a tulaj, most hogyan tovább?</a>” címmel közzétett cikkében a sávolyi telekingatlan tulajdonjogának átszállásával kapcsolatban több információt hamis színben tüntetett fel, ezért az alábbi helyreigazító közleményt tesszük közzé. | true | [
""
] | 0 | Pénzcentrum | null | A pénzcentrum.hu megtévesztően állította, hogy a Balatonringtől előző tulajdonosa "megszabadult", ugyanis a sávolyi telekingatlan vonatkozásában nem jött létre adásvételi szerződés, annak tulajdonjogát az illetékes bíróság felszámolási vagyonfelosztás jogcímén adta át (a hitelezői igény kielégítése fejében) az ingatlanon jelzálogjoggal rendelkező Sávolyi Termálcentrum Kft. részére.
A pénzcentrum.hu "A sávolyi önkormányzatnak 292 milliós követelése volt a cég felé, azt sem tudni, hogy ezt megkapták-e" állításával olvasókat megtévesztő módon azt sugallta, hogy az említett önkormányzatnak Ügyfelem felé volt követelése, miközben a valóságban mindkét fél hitelezőként vett részt a felszámolási eljárásban. A sávolyi önkormányzatnak tehát nem a Sávoly Termálcentrum Kft-vel, hanem a Sávolyi Motorcentrum Kft. "f.a."-val szemben volt követelése.
A sávolyi telekingatlan tulajdonjogát az illetékes bíróság a legnagyobb hitelező, a mintegy 3 milliárd Ft összegű hitelezői igénnyel rendelkező Sávolyi Termálcentrum Kft. részére adta át, felszámolási vagyonfelosztás jogcímén, mégpedig azt követően és azzal a feltétellel, hogy a Sávolyi Termálcentrum Kft. a felszámolási eljárásba bejelentkezett többi hitelező összes követelését - így többek közt a Marcali Közös Önkormányzati Hivatal 517.000.000.- Ft-os hitelezői igényét, valamint a Nemzeti Adó-és Vámhivatal követelését - saját pénzügyi forrásból kifizette. | Helyreigazítás! | null | https://www.penzcentrum.hu/gazdasag/20240917/helyreigazitas-1156586 |
null | Az iskolákban mindig történik valami. Hol egy renitens iskolaigazgatót kell leváltani, mert nem hajlandó végrehajtani a köznevelésért felelős államtitkár betarthatatlan utasítását, hol arról jön hír, hogy nincs elég kémiát, fizikát, történelmet, matematikát (megfelelő aláhúzandó – a szerk.) tanító pedagógus. Van, ahol a takarítással van baj, mert nincs, aki tisztán tartsa a tantermeket, a mellékhelyiségeket. | true | [
""
] | 0 | Pécsi Stop | null | Akad olyan XVII. kerületi általános iskola, ahol egy ideje a szülők takarítanak. Ők ajánlották fel a segítséget, mármint a szülői munkaközösség, hogy ameddig az iskola, vagy a fölöttes szerv, a tankerület, nem talál takarítókat, addig ők látják el ezt a fontos feladatot. Pénz nem jár a szülőknek a takarításért, de az iskola ad hozzá eszközöket - felmosórongyot, partvist tehát nem kell vinni. Ez persze nem végleges megoldás, a tankerület sem gondolja, hogy a szülők dolga volna az iskolák takarítása.
Egy másik állami általános iskolában szintén a szülők segítségét kérték, de ők megtagadták, hogy közreműködjenek a takarításban. Nem azért, mintha nem tennének meg mindent a gyerekeikért, és még csak arról sincs szó, hogy megalázónak tartanák ezt a munkát. Mint az egyik szülő elmondta, egyszerűen úgy gondolták, hogy nem az ő dolguk az iskola takarítása. Tisztaságra viszont szükség van. ezért az ÁNTSZ-hez fordultak, és közölték velük, hogy az iskolában nincs takarítás, viszont van fertőzésveszély, és a gyerekek már össze is szedtek egy hasmenéses-hányós vírust. "A hírre, hogy kijön az ÁNTSZ az iskolába, azonnal megjelent egy profi takarítócég hétvégén, és kitakarított, majd egy hét alatt sikerült felvenni takarítókat" - mondta egy szülő.
Van tehát megoldás, az iskolákat fenntartó tankerületeket csak ösztönözni kell, hogy azt tegyék, ami a dolguk lenne. Biztosítsák az iskolák működéséhez szükséges anyagi és tárgyi feltételeket, és ha nem megy másként, akkor - mint az előbbi példa bizonyítja - az erőteljes ráhatástól sem szabad visszariadni
A takarítási helyzet persze nem annyira egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik. Jó két évvel ezelőtt az egyik álláskereső portálon a Xantus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium hirdetésben keresett takarítókat délutáni munkára, mindemellett angol nyelven oktató történelem- és matematikatanárt. A két pedagógusnál feltétel volt a felsőfokú végzettség, az angol nyelven tanító történelemtanárnak angolul is kellett tudnia, míg a takarítóknál nem volt ilyen megkötés. A két tanári álláshoz bruttó 203 ezer forintos fizetést ígértek, a takarítóknak nettó 220 ezret kínáltak. Nem kell matektanárnak lenni ahhoz, hogy kiszámoljuk, melyik a több.
Nem arról van szó, hogy a takarítókról bárki is sajnálná a pénzt. Környezetünk tisztasága - legyen szó iskoláról, hivatalról, hivatalról - minden pénzt megér, és az is jó, ha fertőzésektől sem kell tartani. De lehetnek helyzetek - például, ha magas rangú politikus látogat az iskolába -, amikor a takarítók munkája fontosabb lehet, mint a tanároké. A takarítókkal ráadásul kevesebb a gond, mint a pedagógusokkal, ők nem hergelik a diákokat és a szülőket a kormány ellen, nem rinyálják teli a sajtót azzal, hogy tárgyalni akarnak a minisztériummal, hogy javítsák a munkakörülményeiket. Még nem hallottunk olyanról, hogy a takarítók sztrájkkal, netán polgári engedetlenséggel fenyegetőztek volna.
Mindent összevetve, a takarítókkal kevesebb a macera, mint a tanárokkal. Ha kosz van valahol és sok a szemét, az rögtön látszik, ha tudásból van kevés, az csak évek múlva jelentkezik. Igaz, sokkal súlyosabban. | Taka-rítani - nem középiskolás fokon | null | https://pecsistop.hu/kozelet/taka-ritani-nem-kozepiskolas-fokon/529955 |
2018-09-19 15:07:00 | Megtámadták azokat a büntetőszabályokat is, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit. | true | null | 1 | Népszava | null | Helsinki Bizottság;bevándorlási különadó;
2018-09-19 15:07:00
Bevándorlási különadó: Strasbourghoz fordul a Helsinki Bizottság
Megtámadták azokat a büntetőszabályokat is, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit.
A Magyar Helsinki Bizottság panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához a menedékkérők segítőit börtönnel fenyegető új büntetőszabályok miatt. A „bevándorlási különadót” csak Strasbourgban támadhatja a civil jogvédő szervezet, mivel a kormányerő már évekkel ezelőtt elvette az Alkotmánybíróság jogát az adószabályok vizsgálatára – közölte honlapján a bizottság.
Hozzátették, hogy az évek óta tartó folyamat újabb állomását jelentette, amikor a parlament nyáron elfogadta a menedékkérőknek segítséget nyújtó személyek elleni büntetőszabályokat és bevezette az úgynevezett „bevándorlási különadót”. Mint írják,
A jogvédő egyesület mindkét bíróság előtt megtámadta azokat a büntetőszabályokat, amelyek börtönnel fenyegetik a menedékkérők segítőit. Közölték, hogy nem csupán a Helsinki Bizottság munkatársai vannak veszélyben, hanem minden jó szándékú polgár, aki embernek tekinti a menekülőt és segít neki. A büntetőjogi korlátozás szükségtelen és aránytalan – teszik hozzá.
Mint írják, a Magyar Helsinki Bizottság az Alkotmánybíróságnál azért nem támadhatja meg a különadót bevezető törvényt, mert az Alaptörvényben a kormányerő mindenkitől elvette a lehetőséget, hogy adóügyekben az Alkotmánybírósághoz forduljon. De a strasbourgi bíróság előtt továbbra is van mód erre, így éltek ezzel a civil jogvédők.
Noha a jogszabályszövegből nem, az elfogadását kísérő kormányzati kommunikációból azt is lehet tudni, hogy mely szervezetek megleckéztetésére alkották meg a különadót: az egyik ilyen a Magyar Helsinki Bizottság, amelyik bízik benne, hogy egy valóban független bírói fórum előtt érvényesíteni tudja az igazát – teszi hozzá a bizottság. | Bevándorlási különadó: Strasbourghoz fordul a Helsinki Bizottság | null | https://nepszava.hu/3008938_bevandorlasi-kulonado-strasbourghoz-fordul-a-helsinki-bizottsag |
null | Kyung Wha Chung és Kevin Kenner francia zeneszerzők műveiből válogatott nagyobb és kisebb lélegzetű műveket új lemezére. | false | [] | 0 | null | 0 | A szabadságvágy és a döntések felelőssége a közös a Nóra II. rész és a Varsói melódia című darabokban. Az előbbit a Szentendrei Teátrumban, utóbbit a Hatszín Teátrumban mutatták be.
Az ötlet drámaírói részről remek. Vagyis folytatni Ibsen Nóráját, megnézni, mi is történik mondjuk tizenöt év múlva, miután Nóra becsukta maga mögött az ajtót és elhagyta családját. A fiatal amerikai szerző Lucas Hnath ezzel az egyszerű indítással kortalanná teszi a problémát, jobban mondva cselesen áthelyezi a mába. Még ha tizenöt évről is van szó a Szentendrei Teátrumban játszott Nóra II. részben a főhősnő abszolút mainak hat, a vívódásai is azok. Mit is kezd az ember a szabadsággal, egyáltalán lehet-e igazán szabad? Mi is a szabadság? Talán ez az esszenciája a felvetődő kérdéseknek, de azért is jó a dráma, mert ennél sokkal bonyolultabb. És van egy nagy találmánya. A szerző folyamatosan fordít, csavar egyet a nézőponton. Nem csak Nóra álláspontját ismerhetjük meg, hanem a volt a férjét, a házvezetőnőét, sőt, az egyik felnőtt gyerekéét is. Mindez élvezetesen dialógusban, élesen ütköztetve íródott meg. Ezért a darab vitán felül figyelemre méltó. Amikor már igazat adnánk Nórának, jön a másik szereplő, akinek szintén megvan a maga igazsága. Nóra, mint egy háborúban edződött, harcos, sikeres amazon tér vissza abba a házba, ahonnan elment, és szajkózza azokat az elveket, amelyekért megküzdött, amikben hisz. Csakhogy a másik félnek is megvan az ehhez hozzáfűzendő érvényes nézete, sőt megélt belső fájdalma, amit eddig nem volt kinek elmondania. És aztán eljutunk a hazugságig. Mi másig, ami mindent elront és megmérgez, párkapcsolatot, köz és magánéletet. Kiderül nem csak az egymásnak szánt hazugságok a veszélyesek, hanem azok is amelyekkel magunkat áltatjuk. A néven nem nevezett, ki nem beszélt folyamatokról, jelenségekről, vagy netán egyszerűnek tűnő érzésekről nem beszélve.
Miközben nagyszerű a darab, az előadás ritmusa néhol monotonná, egyhangúvá válik. Galgóczy Judit rendezése talán túlságosan is bízik a szövegben, vagy a színészekben, ezért szinte teljesen nélkülözi az akciót. A színészek ülnek, vagy állnak és beszélnek. A színházi szituációk valahogy hiányoznak. Miközben a szereposztás nem vitatható, a színészek élnek is bizalommal. Leginkább Kováts Adél, aki nagy meggyőződéssel áll ki ebben a szerepben is a nők jogaiért. Nóra sokszínűségét, szellemi pengeélét pontosan megmutatva. Csankó Zoltán az elhagyott Torvaldként leginkább későn eszmélő áldozat, aki nem bír szembenézni azzal a tükörrel, amit Nóra tart elé. Karakteres a másik két szereplő, Bodnár Erika házvezetőnőként és a felnőtt lányként László Lili. A végén Nóra nem köt kompromisszumot, újra kilép azon a bizonyos ajtón egy boldogabb, szabadabb jövő reményében. Bízva abban, hogy azt még ő is megéri. Az egyszer választott útról nincs visszatérés.
Ez a megállapítás igaz Leonyid Zorin kétszereplős színművének, a Varsói melódiának a főhőseire is. A darabot évtizedekkel ezelőtt Törőcsik Mari és Sztankay István játszotta óriási sikerrel. A történetet a rendezők azóta is időről időre előveszik. Most Radnai Annamária fordításában Kocsis Gergely állította színpadra a Hatszín Teátrumban, ahonnan az előadás rövidesen nyári szabadtéri helyszínekre utazik. A történet egyszerű: romantikus szerelem szövődik a II. világháború után egy szovjet fiú és lengyel lány között a Szovjetunióban. A levegőben még ott van a háború tragikuma, a félelem, és az újrakezdés tétova bizonytalansága. A fiatalok viszont egyszer fiatalok, és a szerelemre sem kell sokat várni. A produkció legszebb néhány perce az, amikor a Zeneakadémia kakasülőjén véletlenül egymás mellé sodródott Helga (Tompos Kátya) és Viktor (Adorjáni Bálint) némán hallgatják Chopin muzsikáját. Csak a gesztusokat érzékeljük, ahogy egy dallam titkát megérti a zenekedvelő, úgy fedezi fel lassan egymást egy fiú és egy lány. Előbbi borász, utóbbi énekesnő szeretne lenni. Előttük áll az élet. Az egész élet. Ez egyszerre jelent nyomasztó és felszabadító érzést mindkettőjüknek. A zene aztán sok mindenen átsegít. Kezdeti félszegségen, tapasztalatlanságon. A történet környezete kissé már távoli, a nyelvezet, az ismerkedés ritmusa is idejétmúlt talán. A szerelem romantikája, a találkozás mindenek fölöttisége azonban még mindig időtálló. Csakhogy az idillbe belevág a politika. Azért ez sem ismeretlen dolog manapság, amikor magánéleteket változtat meg, befolyásol alapvetően a közvetlen közéleti közeg. Akkor Szovjetunióban nem házasodhattak idegen országbelivel. Ez a törvény Helgát és Viktort szétválasztja. Ezután pedig már nincs közös út, még akkor sem, ha a szerelem kitart, és találkoznak is tízévenként, de ez már nem ugyanaz, nem is lehet az. Valami elmúlt, és nem jön vissza sohasem. Mindenki változik, a szerelem plátóivá lesz, két élet elmegy egymás mellett. Még akkor is, amikor már törvény nem tiltja a házasságot. Az adott pillanat egyszerisége, amely két sorsot összehoz, sohasem jön vissza. Tompos Kátya érzékenyen és szenvedélyesen mutatja meg a lány állapotváltozásait. A reménytől a reménytelenségig. Nem mellesleg szépen énekel egy lengyel dalt. Adorjáni Bálint a szépfiú sablonjait le nem vetkőzve, közhelyesebben ábrázolja a fiút, akinek mintha igazi mélységei nem is lennének. Ha egyszer becsukjuk magunk után az ajtót, az már gyakran csak a vágyainkban nyílik ki. A mindent megszépítő nosztalgia mögött ott a zár. | Szép esténk lesz | 0 | http://nepszava.hu/1163450_szep-estenk-lesz |
2019-08-21 11:41:11+02:00 | Medvetámadás áldozata lett a 44 éves francia zeneszerző, Julien Gauthier Kanadában. | false | [] | 0 | null | 0 | Kiderült: egy zenészt ölt meg a grizzly medve Kanadában, párja végignézte, ahogy elragadja a fenevad
Biológus párjával Kanada északnyugati területén, egy Tulita nevű falu közelében táboroztak, amikor a tragédia történt. A zenészt a nyakánál és vállánál megragadva az erdőbe vonszolta egy grizzly medve a sátrukból - mondta el az áldozat társa a Le Parisienne napilapnak.
Először csak arról szóltak a hírek, hogy turistákkal történt az eset, majd a bretagne-i szimfonikus zenekar szóvivője a Facebookon kedden bejelentette, hogy a zenekar tagja az áldozat. Julien Gauthier, a 44 éves francia-kanadai áldozat zeneszerző és a zenekar hangmérnöke volt, egy zenei projektjéhez gyűjtött hangokat a vadonban.
Julien Gauthier arról volt híres, hogy egyes műveiben a vad természetben általa rögzített állati és egyéb hangokat dolgozott át kortárs szimfonikus zenévé, mint például ebben, a "La Syphonie Australe" című alkotásában, amiért 5 hónapot töltött el az Antarktisz közelében fekvő Kerguelen-szigeteken.
A kanadai rendőrség az AFP francia hírügynökségnek megerősítette a támadás után, hogy a férfit holtan találták meg. A megtámadott férfi társa értesített egy evezőscsoportot, akik segélyhívást adtak le.
A rendőrség helikopterrel mentette ki a csoportot a területről, majd a férfi keresésére indult. Maradványait péntek délután találták meg.
A pár a Mackenzie-folyón eveztek Fort Providence-ből Inuvikba. A nagyjából 1500 kilométeres, egyhónapos túrára egy online adományozó portálon gyűjtöttek pénzt.
"Nagy izgalommal készült a túrára. Végül az életével fizetett érte" - mondta a nő egy interjúban.
Tavaly három ember halt meg medvetámadásban Kanadában: egy eszkimó vadászt augusztusban jegesmedve ölt meg a Hudson-öbölben, novemberben a Yukon területen grizzly támadt egy nőre és tíz hónapos babájára. | Kiderült: egy zenészt ölt meg a grizzly medve Kanadában, párja végignézte, ahogy elragadja a fenevad | 0 | https://blikk.hu/aktualis/krimi/medvetamadas-francia-zeneszerzo-julien-gauthier-kanadaban/b2mzg62 |
null | Gerzsenyi Gabriella tiszás EP- képviselő állításait Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője cáfolta meg. | true | [
""
] | 0 | BOON | null | Gerzsenyi Gabriella, Magyar Péter EP-képviselője szerint
az a baj a rezsicsökkentéssel, hogy amiatt túl olcsó az energia az embereknek, és ha úgyis olcsó, akkor miért foglalkoznának vele, hogy mennyit fogyasztanak.
A tiszás EP- képviselő állításait Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője cáfolta meg, aki a Facebookon tett közzé egy Eurostat-grafikont a témában -szúrta ki a bejegyzésta Magyar Nemzet.
A grafikonról leolvasható, hogy az otthonok hány százalékában történt energiahatékonysági fejlesztés 2018 és 2023 között. Sebestyén kiemelte, hogy Magyarországnál jobb mutatókkal csupán Hollandia, Észtország, Lettország és Szlovákia rendelkezik.
Utóbbi kettőben az otthonok valamivel több mint harmadában volt javulás energiahatékonyság terén, ugyanúgy, mint Magyarország esetében
- fűzte hozzá a közgazdász. Szerinte kijelenthető, hogy a magyar rezsimodell egyszerre nyújt alacsony árakat és megfelelő motivációt az energiahatékonyság növelésére - ezzel megdöntve a tiszás képviselő érveit. | Megbukott a rezsicsökkentést támadó tiszás EP-képviselő érvelése | null | https://www.boon.hu/orszag-vilag/2024/10/megbukott-a-rezsicsokkentest-tamado-tiszas-ep-kepviselo-ervelese |
2015-09-11 00:00:00 | Kátai Zoé hamar gyönyörű nagylánnyá cseperedett. | false | [
"zoltán erika",
"kátai róbert",
"kátai zoé"
] | 0 | null | 0 | Kátai Zoé hamarosan nagykorú lesz. Zoltán Erika és Kátai Róbert, azaz Erica C. és Robby D. kislánya már kész felnőtt, és közösségi oldalára feltöltött fotóiból az is kiderül, hogy a családi hagyományt folytatva őt is a zene és a tán érdekli; máris táncot tanít szülei iskolájában.
A gyönyörű nagylány szüleivel közös fotóját alább önök is megnézhetik. | Táncot tanít Zoltán Erika 18 éves lánya | 0 | http://24.hu/szorakozas/2015/09/11/tancot-tanit-zoltan-erika-18-eves-lanya |
2016-03-22 00:00:00 | Tízmilliárdos veszteségük volt a vízműszolgáltatóknak - Nem bírja a rezsicsökkentést és az adókat az öt állami vízműcég, amiket csak fura támogatások mentenek meg a veszteségtől. | true | [
"vízművek",
"közmű",
"rezsicsökkentés",
"gazdaság"
] | 0 | null | 0 | Ha állami támogatásokkal nem tömték volna ki az öt állami vízműcéget, akkor azok tízmilliárd forint veszteséget könyveltek volna el - ezt lehet kiszámolni a Népszabadság cikke szerint abból a parlamenti válaszból, amit Fónagy János, az NGM parlamenti államtitkára Szabó Szabolcs Együtt-képviselő kérdésére adott.
A tényleges tevékenységéből a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. veszített a legnagyobbat, 6 milliárd forintot, de az Észak-Magyarországi, Észak-Dunántúli, a Duna Menti Regionális Vízmű is egymilliárd fölötti üzemi veszteséget könyvelt el, a Tiszamenti Regionális Vízmű pedig 600 milliós veszteséggel zárta a tavalyi évet. A veszteség valószínűleg a rezsicsökkentés, a vezetékadó és a vízközművek által fizetett iparűzési adó miatt gyűlt össze.
Az ún. "rendkívüli eredmény" alapján viszont mindegyik cég nyereséges,
amit az Együtt képviselői szerint furcsa elszámolásoknak és számviteli trükköknek köszönhető, bár hogy ez hogy jött össze, azt a Magyar Vízművek Szövetsége és a DRV Zrt. sem mondta el a Népszabadságnak.
Fónagy válaszából az is kiderül, hogy a vízműcégek igényeltek és kaptak állami támogatásokat, általában többet, mint amekkora amekkora az üzemi veszteségük volt. Azt viszont nem tudni, hogy ezek a pénzek hogy kerültek a vízműcégekhez, mert a közvetett állami támogatást tiltja az EU, ezért Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint a közpénzt "kreatív módon" kell eljuttatni a cégeknek. | Tízmilliárdos veszteségük volt a vízműszolgáltatóknak | 0 | http://index.hu/gazdasag/2016/03/22/tizmilliardos_vesztesege_volt_a_vizmuszolgaltatoknak |
2017-10-31 20:38:00 | Sokat tudhat az Auchanról és a kiskereskedelmi szektorról Csűrös Alíz, aki éveken át a francia hátterű üzletlánc kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója volt, ám júliusban a cég váratlanul megvált tőle. Férje az egyik fő Mészáros-cég, az R-Kord ügyvezetője. Orbán Viktor álma pedig, hogy a külföldi láncok dominanciáját megtörje. | true | null | 1 | 24.hu | null | A négy kiszemelt ágazat közül már csak egyben, a kiskereskedelemben nincs kormányközeli dominancia, az energia-, és a bankszektorban, valamint a médiában a hatalom elérte azt a célt, amiről maga Orbán Viktor miniszterelnök beszélt egy elhíresült lengyelországi szereplésén 2016 szeptemberében. A kiskereskedelmi szektor történéseinek így különös jelentősége van – főleg, hogy sajtóhírekben időről időre előkerül a külföldi üzletláncok kiszorításának kormányzati szándéka.
Egy személyi változás pedig hónapok óta lázban tartja a fél iparágat.
Július elején váratlanul megvált az Auchan attól a Csűrös Alíztól, aki évek óta az egyik legfontosabb posztot töltötte be a francia hátterű láncnál, expanziós (terjeszkedési), majd az utóbbi időben kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatóként a vállalat felső vezetésének is tagja volt.
Nem tudjuk pontosan, hogy mi volt az oka a távozásnak (hiába kérdeztük az Auchant, a cég azt közölte, hogy egyetlen volt, jelenlegi vagy leendő munkatársáról sem ad ki konkrét információt harmadik személynek), ám információnk szerint a cég kezdeményezte azt, és Csűröst meglepte, hogy lapátra került. Egyik forrásunk még beszélt vele aznap délelőtt, jókedvűnek látszott – aztán délután már vége is volt a karrierjének az Auchannál. Ahol fontos ember volt: pozíciójából kifolyólag éveken át őt delegálta a hipermarket az Országos Kereskedelmi Szövetségbe és a Tej Terméktanácsba, mint ahogy korábban a bevásárlóközpontokat összefogó szakmai szervezet vezetésében is helyet kapott.
Erre önmagában aligha kapná fel a fejét az ember, ha
Csűrös Alíz férje nem éppen Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester-milliárdos cégbirodalmában töltene be fontos posztot.
A több mint száz céget átölelő céghálózat egyik legfontosabb, árbevétel szempontjából az egyik, ha nem a legnagyobb vállalatának, a vasút-villamosításban és vasúti fejlesztésekben utazó R-Kord Építőipari Kft.-nek az ügyvezetője tavaly tavasz óta Csűrös Sándor.
Vadászterület
Van egy további kapcsolódási pont is Mészáros és Csűrös Sándor között. Csűrös neve mellett a cégadatbázisban egy csetényi cím szerepel, a tudakozó a megadott Veszprém megyei címre azonban nem egy magánszemély telefonszámát adta meg, hanem egy vadásztársaságét. A Fízkút Vadásztársaságnál nem titkolták, hogy jól ismerik Csűrös Sándort. Talán véletlen, de Mészáros az idén szintén belevágott a vadászati bizniszbe, két vadásztársaságot is alapított, a Vért Vadászati Kft.-t, majd a Vál-Völgye Vadásztársaságot.
Az viszont nem tűnik életszerűnek, hogy Csűröséknél otthon nem kerül szóba a kiskereskedelem – főleg úgy, hogy amikor újra és újra előkerül a kormánykörökben dédelgetett terv az üzletláncok piacán való pozíciószerzésről (természetesen a külföldi cégek kárára), akkor Tesco mellett az Auchan neve is rendre felvetődik.
Hiába csak a hetedik legnagyobb árbevételt tudja felmutatni a francia hátterű cég, jóval hatékonyabbnak tűnik a Tescónál: durván fele akkora árbevételt (787 milliárd forint volt a Tescónál, 350 milliárd az Auchannál tavaly) tizedannyi áruházzal termel meg. (A Tescónak 206, az Auchannak 19 üzlete van.)
Ezért aztán nem is olyan meglepő, hogy az iparágban elterjedt értesülés: Csűrös Alíz a Mészáros-birodalomba tart – ha még nincs ott (ennek egyelőre nincs látható jele cégiratokban, az Auchan pedig nem árulta el kérdésünkre, kikötötték-e a távozáskor, hogy a volt igazgató bizonyos ideig nem vállalhat feladatot konkurensnél). Tudása, információi igazán értékessé teszik őt – férje pedig bizonyára jó ajánlólevél. Próbáltuk Csűrös Alízt elérni több csatornán is, férje és fia céges érdekeltségein keresztül is, és a központi Mészáros-cégeket (R-Kord, Mészáros és Mészáros Kft.) is szerettük volna reagáltatni a nő esetleges szerepvállalása mellett azokra a feltételezésekre is, hogy a felcsúti cégbirodalom érdeklődik a kiskereskedelmi szektor iránt. Egyikük sem válaszolt a megkeresésünkre két hét alatt.
Egyszer viszont már biztosan jól jártak Mészárosék az Auchannal. Négy éve, a trafikpiac újraosztásakor mind a 19 Auchan-áruházban Mészáros Lőrinc köréhez sorolt emberek nyithattak dohányboltot. Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János, a Jére fivérek (a Népszabadság korábbi cikke szerint barátai és cégükön keresztül alvállalkozói is Mészáros Lőrincnek), és Mészáros László (felcsúti alpolgármester, de csak névrokona a milliárdosnak) egyik cége fészkelhette be magát az Auchan üzletsoraiba.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán | Mészáros Lőrinchez tarthat az Auchan egyik volt fejese | null | https://24.hu/kozelet/2017/10/31/meszaros-lorinchez-tarthat-az-auchan-egyik-volt-fejese/ |
2016-11-07 10:15:06 | Pénzért cserébe elhallgatták a híreket? - Miután Simicska Lajos összeveszett Orbánnal, eltűntek az állami hirdetések a Magyar Nemzetből. És előjöttek a korrupciós botrányokról szóló cikkek. Látványos ábrákon mutatjuk be, hogyan sérül a sajtószabadság. | true | null | 1 | Index | null | Vajon lehet adatokkal dokumentálni, hogy a hatalom tényleg veszélyezteti-e a magyar sajtószabadságot, és ha igen, mióta és milyen csatornákon keresztül?
Kérdéseink megválaszolását Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszése teszi lehetővé.
A blogról
A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.
Első ábránk azt mutatja, hogy Simicska Lajos lapjai, a Magyar Nemzet és a Metropol, együttesen az állami cégek újsághirdetéseinek mekkora hányadát kapták. Összehasonlításképp azt is megmutatjuk, hogy a magáncégek milyen arányban hirdettek ebben a két lapban, illetve példányszámuk arányát is. (A Kantar Media adatait használjuk, részletek itt ).
A 2010 utáni felfutás azt a korábbi bejegyzésünkből is ismert tényt mutatja, hogy a választási győzelmet követően az állami cégek a piacilag indokoltnál sokkal nagyobb arányban kezdtek hirdetni ezekben a lapokban. Ami talán kevésbé ismert, hogy a 2015-ös összeveszés után milyen drasztikus mértékben csökkentették hirdetéseiket a Simicska-lapokban ezek a hirdetők. Az is látszik, hogy a csökkenés hónapokkal a nyilvános konfliktus előtt kezdődött.
Második ábránk a korrupciós botrányokról szóló cikkek arányát mutatja három napilap online változatában: Magyar Nemzet, Népszabadság és Magyar Hírlap. Hogy ezeket kiszámoljuk, először azonosítottunk egy sor botrányt, ami közvagyonnal való visszaélést sejtet (például: Rogán Antal pontatlan vagyonnyilatkozata). Ezeket együttesen korrupciós botrányoknak nevezzük.
Mindegyik ilyen esethez kulcsszavakat rendeltünk (Rogán, vagyonnyilatkozat, lakás), majd megszámoltuk, hány cikkben szerepelnek ezek a kulcsszavak. Ezután szúrópróbaszerűen ellenőriztük, hogy a kulcsszavak által megtalált cikkek tényleg az adott botrányról szólnak-e. Lehetséges, hogy egyes botrányokat kihagytunk, de mivel az ábra a napilapok között hasonlítja össze a botrányról szóló cikkek arányát, ez nem befolyásolja a következtetéseinket.
Mindhárom vonal ugrál, mivel a korrupciós botrányok száma hónapról hónapra sokat változik. Viszont látszik, hogy míg az összeveszés előtt alacsony volt a Magyar Nemzetben a botrányokról szóló cikkek aránya, az összeveszés után ez jelentősen megemelkedett: a Magyar Hírlap körüli szintről a Népszabadság körüli szintre.
Tehát amíg a piaci részesedésénél jóval több állami hirdetést kapott, addig keveset írt a Magyar Nemzet a kormány korrupciós ügyeiről; viszont miután a hirdetési pénzek elapadtak, elkezdett beszámolni ezekről a botrányokról is.
A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy 2015 előtt az állami hirdetési pénzekért cserébe a Magyar Nemzet elhallgatta a kormányzati korrupciót. Röviden áttekintünk három másik lehetséges magyarázatot.
Az összeveszés előtt az állam nem szívességekért, hanem a konzervatív értékrendet támogatandó hirdetett többet a Magyar Nemzetben. Ez nem magyarázza, hogy miért hirdetett sokat az állam a Simicskához kötődő, de értékrendet nem közvetítő plakátokon is. Ráadásul a hirdetési pénzek elapadása már a tartalom megváltozását megelőző hónapokban megkezdődött.
A Magyar Nemzet az összeveszés előtt kiegyensúlyozottan tájékoztatott; azóta viszont felfújja a korrupciós botrányokat. Ez nem magyarázza, hogy miért kapott az újság piaci szerepénél sokkal több állami hirdetést pont abban az időszakban, amikor elvileg kiegyensúlyozott volt.
A korrupció elhallgatása és a hirdetések közös oka nem csere, hanem Orbán Viktor és Simicska Lajos barátsága volt. Ez a magyarázat szintén a sajtó foglyul ejtését jelenti, csak egy kicsit más mechanizmuson keresztül.
A Defacto szerint az állami hirdetések politikai alapú elosztása évek óta veszélyezteti a magyar sajtószabadságot. | Gazdaság - Pénzért cserébe elhallgatták a híreket? | null | https://index.hu/gazdasag/defacto/2016/11/07/a_foglyul_ejtett_magyar_nemzet/ |
2009-09-14 00:00:00 | Kolompár fél gatyában sütött szalonnát - A tavalyi balatonmáriafürdői roma bulin készült képek cáfolják az OCÖ elnökének állításait. | true | null | 1 | Index | null | A Magyar Nemzet birtokába került fotók cáfolják az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökének állításait. A lap a múlt héten számolt be arról, hogy Kolompár Orbán és más roma vezetők pályázati pénzekből szórakoztak tavaly nyáron a Balatonnál.
Kolompár szerint erről szó sem volt, ő csak vendégként, pár órára jelent meg a balatonmáriafürdői táborban. A Magyar Nemzet kérdésére azt mondta, semmi köze nem volt a táboroztatáshoz, meghívták, ott volt, este elment. "Önök, akik nem tudom, milyen pénzért megvásárolták a fotóanyagot, lehet látni, hogy nadrágban megérkezem, és este hétkor még a szalonnasütéskor is nadrágban vagyok. Szeretném jelezni, ha én több napra megyek pihenni, mint mindenki, fél gatyát húz, papucsot, trikót, valamilyen mellényt" - közölte.
A képek tanúsága szerint Kolompár többször átöltözött, a nyilatkozatának ellentmondóan a szalonnasütéskor "fél gatyát" és trikót viselt.
Németh Erika, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány (MNEKK) elnöke szerint a Bács-Kiskun megyei Cigány Önkormányzat tavaly valóban nyert 400 ezer forintot gyerekek táboroztatására, de azt vissza kellett fizetnie kamatostul, mert az elszámolásnál kiderült, hét nap helyett csak öt napig táboroztak, és ez szerződésszegésnek minősült. Az odaítélt támogatást az érdekképviselet még tavaly szeptemberben visszautalta a közalapítvány számlájára. | Kolompár fél gatyában sütött szalonnát | null | https://index.hu/belfold/2009/09/14/kolompar/ |
null | Heves támadás várható a nemzeti konzultáció ellen, a hazai baloldal és a brüsszeli elit részéről is – mutatott rá a Magyar Nemzetnek Erdélyi Rezső, a Nézőpont Intézet elemzője. | true | [
""
] | 0 | HEOL | null | A magyar kormány olyan úton halad, ami nyilvánvalóan ellenérzéseket szül a hazai baloldal és a brüsszeli elit részéről. Egy ilyen helyzetben szükség van arra, hogy az emberek véleményével tisztában legyen a magyar kormányzat - mutatott rá a Magyar Nemzetnek Erdélyi Rezső, a Nézőpont Intézet elemzője.
Vasárnap és hétfőn tartották Esztergomban a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülését, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök tartott zárt körben helyzetértékelést, aholgazdasági programothirdetett:
megfizethető lakhatás, egymilliós jövedelem, munkáshitel és tőkejuttatás a magyar kisvállalkozásoknak.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: a tervezett intézkedésekről újabbnemzeti konzultációtjavasoltak a kormánynak, hogy kikérje az emberek véleményét. Erdélyi Rezső továbbá kiemelte: erre azért is van szükség, hogy a kormány fel tudja mutatni, a választópolgárok is mellettük állnak.
Heves támadás várható majd a konzultációval szemben, a hazai baloldal és a brüsszeli elit részéről egyaránt - vélekedett Erdélyi Rezső. Szerinte a kettő pedig összefügg: a hazai baloldal részben azért fogja támadni a konzultációt, hogy megfeleljen a brüsszeli elvárásoknak. A brüsszeli elit pedig azért, mert teljesen más gazdaság és társadalompolitikát képzelnek el, mint amit a magyar kormány.
"Brüsszel azt sulykolja, hogy egyfajta gazdasági blokkosodásra van szükség, vagyis a nyugatnak önmagába kell záródnia, és meg kell szakítania a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat kelettel"
- magyarázta, majd hozzátette: ezzel szemben a magyar kormány azt mondja, amikor gazdaságilag blokkosodás van, akkor Magyarország - mivel kelet és nyugat között áll - mindig rosszul jár. Szerinte éppen ezért arra kell törekedni, hogy nyugattal és kelettel is fenntartsuk a gazdasági kapcsolatainkat egyaránt.
Erdélyi Rezső szerint az elmúlt 14 év - papír alapú - nemzeti konzultációinál azt volt látható, hogy a többmillió kitöltőnek köszönhetően döntően
sikerült a kormányzatnak stabil egyetértési pontokat kiépítenie a választópolgárokkal.
A hazai baloldal várható támadásairól azt mondta, bíztathatják arra is híveiket, ne töltsék ki ezt a nemzeti konzultációt, vagy arra is, hogy juttassák el hozzájuk. Akkor pedig ők szerveznek majd akciót a kitöltetlen kérdőívekkel.
Ezeknek a támadásoknak a hitelességéből az is nagyon sokat elvesz, hogy az elmúlt években több baloldali formáció sikertelenül, de megpróbálta lemásolni a nemzeti konzultációt
- mutatott rá.
A teljes cikket aMagyar Nemzetenolvashatja el. | A nemzeti konzultációnak legitimációs ereje van | null | https://www.heol.hu/orszag-vilag/2024/10/nemzeti-konzultacio-tamadasok-legitimacio |
2014-11-28 09:04:00+01:00 | Történelmi mélypontjára esett a rubel árfolyama, az RTS moszkvai tőzsdemutató pedig idén legalacsonyabb szintre süllyedt egy nappal azután, hogy az OPEC olajtermelésének szinten tartásáról döntött, és emiatt az energiahordozó ára négy és fél éves mélypontra zuhant. | false | [] | 0 | null | 0 | Történelmi mélypontjára esett a rubel árfolyama, az RTS moszkvai tőzsdemutató pedig idén legalacsonyabb szintre süllyedt egy nappal azután, hogy az OPEC olajtermelésének szinten tartásáról döntött, és emiatt az energiahordozó ára négy és fél éves mélypontra zuhant.
Percekkel a kereskedés 8 órai kezdete után a moszkvai értéktőzsde irányadó mutatói közül a dollárban jegyzett részvények árfolyamát tükröző RTS-index 3,25 százalékos mínuszba került, 970 pont alá esett. A pénteki kereskedés kezdetén a rubel 1,9 százalékkal, 49,56-ra gyengült a dollárhoz és 1,4 százalékkal, 61,76-ra az euróhoz képest. Ilyen alacsonyan még soha nem volt a rubel a két devizával szemben.
Elemzők szerint az orosz kormánynak minden bizonnyal felül kell vizsgálnia jövő évi költségvetési tervét, ami jelenleg hordónként 100 dolláros olajárral számol. Kora reggel az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára több mint 1 dolláros csökkenéssel 72 dollár alá került. Az orosz költségvetés bevételeinek felét az olaj- és gáztermelés adja.
Októberben összesen 44,838 millió tonna kőolajat bányásztak Oroszországban, amely így továbbra is világelső. Az alacsonyabb olajár nemcsak az orosz költségvetésnek okoz gondot, de az ország olajtermelői cégei nyereségeik csökkenésére számíthatnak. | Gazdaság: Rosszul viseli az orosz piac az olajáresést | 0 | https://hvg.hu/gazdasag/20141128_Rosszul_viseli_az_orosz_piac_az_olajarese |
2015-11-06 00:00:00 | Sem a 2021-es, sem a 2023-as rendezés jogát nem kaptuk meg. | false | [
"kézilabda",
"kézilabda-vb",
"mksz",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Magyarország nem kapta meg a 2021-es és a rákövetkező, 2023-as férfi kézilabda-világbajnokság rendezési jogát.
A hazai szövetség rövid tájékoztatása szerint a nemzetközi szövetség (IHF) tanácsa pénteken, a Szocsiban zajló kongresszuson döntött a két esemény házigazdájáról. A 2021-es vb-nek Egyiptom, míg a 2023-asnak Svédország és Lengyelország adhat otthont közösen.
A következő, 2017-es világbajnokságot Franciaországban tartják, 2019-ben pedig Németország és Dánia lesz a rendező. | Nem rendezünk kézi-vb-t | 0 | http://24.hu/sport/2015/11/06/nem-rendezunk-kezi-vb-t |
null | Minden irányból bírálják az Európai Néppárt elnökét, tehát valamit jól csinál. Először Orbán Viktor támadt Manfred Webernek, amikor a héten magyargyűlölőnek nevezte Strasbourgban. Majd a zöldek bélyegezték meg, mondván, hogy több kérdésben is összeállt a szélsőjobbal az EP-ben. Végül pedig saját pártja, a CSU bírálta, arra hivatkozva, hogy a környezetvédők szekértolója. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Hogy a magyar miniszterelnök pellengérre állította, annak a jelek szerint személyes háttere van - emlékeztet a Süddeutsche Zeitung.
Először Weber leckéztette meg Orbánt szerdán, mondván, hogy már túl van a zenitjén. A nagy korszak akkor ért véget, amikor a bajor politikus három éve kiszorította a Fideszt az EPP-ből. Mellesleg a bírálatok szerint túl későn.
A magyar politikus pontosan ilyen személyeskedve reagált, mondván, hogy bosszúról van szó, amiért öt éve nem segítette hozzá Webert, hogy a Bizottság elnöke legyen. Orbán olyan büszke volt erre a támadásra, hogy még a X-en is közzétette.
Az persze túlzás, hogy a magyar kormányfő immár a múlt embere lenne. A szélsőjobbos tömb olyan erős lett az Európai Parlamentben, hogy maga a néppárti főnök is úgy gondolja: nem tudja teljesen megkerülni. A kereszténydemokrata célok eléréséhez szüksége lesz Meloni segítségére is. Ily módon könnyen előfordulhat, hogy egy gyékényen árul majd Orbán vazallusaival és az AfD-vel. Mondják is neki a zöldek, hogy elárulta a politikai közepet.
(A cikk csak előfizetőknek olvasható. ) | Weber szerint Orbán már a múlt embere | null | https://hirklikk.hu/kozelet/weber-szerint-orban-mar-a-mult-embere/438480 |
2009-09-01 00:00:00 | Kiadta a BKV felügyelőbizottsága annak az ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen Kocsis István vezérigazgató állítása szerint tisztázta magát a korábbi cége, az MVM által kötött szerződések miatt őt ért támadások alól. Az fb elnöke úgy emlékszik, a Kocsist tisztázó közhiteles dokumentumokat csatolták a jegyzőkönyvhöz, de azokat mégsem kaptuk meg, sőt, a cég jogi igazgatója szerint a papírokat visszaadták Kocsisnak. Az fb nem volt túl szigorú a sokat támadott Kocsissal, és a tagok azzal sem értettek egyet, hogy a cég vezetőinek fizetését hozzák nyilvánosságra. | true | null | 1 | Origo | null | Kiadta a BKV felügyelőbizottsága annak az ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen Kocsis István vezérigazgató állítása szerint tisztázta magát a korábbi cége, az MVM által kötött szerződések miatt őt ért támadások alól. Az fb elnöke úgy emlékszik, a Kocsist tisztázó közhiteles dokumentumokat csatolták a jegyzőkönyvhöz, de azokat mégsem kaptuk meg, sőt, a cég jogi igazgatója szerint a papírokat visszaadták Kocsisnak. Az fb nem volt túl szigorú a sokat támadott Kocsissal, és a tagok azzal sem értettek egyet, hogy a cég vezetőinek fizetését hozzák nyilvánosságra.
Kiadta az [origo]-nak a BKV felügyelőbizottsága (fb) annak a zárt ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen Kocsis István BKV-vezért meghallgatták korábbi cége, a Magyar Villamos Művek (MVM) szerződéseiről. A 36 oldalas jegyzőkönyvet kedd délelőtt adta át a BKV jogi osztálya az [origo]-nak.
Az ülés egyik előzménye, hogy az Index június végén írt arról: Kocsis felesége, Mrs. Istvan Kocsis a tulajdonosa a brit bejegyzésű Jadran Investments Limited offshore cégnek, amely közel egymilliárd forintért bérbe adott egy horvátországi szállodát az MVM egyik leányvállalatának, de szerződésbontás után nem fizette vissza a bérleti díjat.
Az fb előtt Kocsis István többször elismételte, hogy ügyvédi letétbe helyezett olyan közhiteles okmányokat, amelyek bizonyítják, hogy "nekünk ehhez a dologhoz az égvilágon semmi közünk nincs", egy példányt átadott a felügyelőbizottsági elnök, Székely Gábor részére. A jegyzőkönyvből azonban nem derül ki, milyen közhiteles okmányokra hivatkozva állította Kocsis, hogy sem neki, sem feleségének nincs köze az MVM által offshore cégekkel kötött gyanús szerződésekhez.
Az [origo]-nak Székely kedden azt állította, a Kocsistól kapott példányt visszaadta a BKV-nak, hogy a jegyzőkönyvhöz csatolják mellékletként. A BKV jogi igazgatója, Sziebert György viszont azt mondta kérdésünkre: a jegyzőkönyvnek nincs melléklete, a bemutatott irat nem maradt az fb-nél, azt Kocsis István magánszemélyként csak bemutatta.
"Engem igazolni fognak"
"Mind az MVM Zrt.-vel kapcsolatban, mind a BKV Zrt. egyes szerződéseivel kapcsolatban folyamatban vannak vizsgálatok. Én azt tudom tanácsolni az fb-nek, hogy ennek az eredményét ismerje meg, és meggyőződésem, hogy engem igazolni fognak ezek a vizsgálatok" - mondta Kocsis, aki az ülésen célzott arra: vannak csoportok, amelyek abban érdekeltek, hogy a személyéről "negatív híreket jelentessenek meg". Arról is tájékoztatta a testületet, hogy három lap - az Index, a Világgazdaság és a HírExtra - ellen pert kezdeményezett a róla megjelent, szerinte valótlan hírek miatt.
Kocsis a közhiteles dokumentumokra hivatkozva jegyzőkönyvbe mondta, hogy "a sajtóban megjelent alaptalan vádaskodással kapcsolatban büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy személyem semmilyen hatósági vizsgálattal nem érintett".
Az egyik szocialista fb-tag, Andó Sándor erre felvetette a jegyzőkönyv alapján, hogy az eljárások éveket vesznek igénybe, ennél hamarabb tisztázni kellene a helyzetet, másrészt egy közeli hozzátartozóval kötött szerződés nem bűncselekmény, ezért ez nem is lehet hatósági vizsgálat tárgya. Javasolta, hogy a város vezetése bízzon meg egy ügyvédi irodát, amely segítségével Kocsis felesége megkereshetné a hírbe hozott offshore ügyet lebonyolító bankot, és az igazolhatná, hogy nem érintett. Kocsis erre azt állította, ez már megtörtént, és erre nézve tartalmaz adatokat a letétbe helyezett okmány.
Nem faggatták túlságosan Kocsist
A jegyzőkönyvből az derül ki, hogy Kocsisnak nem kellett kritikus kérdésekkel szembenéznie, az fb-tagok egy része egyetértett azzal, hogy valakik le akarják járatni Kocsist, másrészt abban sem voltak biztosak, hogy nekik kell foglalkozniuk az üggyel. Több fb-tag részéről elhangzott, hogy "sem nyomozóhatóság nem vagyunk, sem pedig bíróság", hogy a gyanús MVM-szerződéseket vizsgálják, de volt, aki szerint a villamos művek egy teljesen más cég, ott is van felügyelőbizottság, foglalkozzon az a céget érintő ügyekkel. "Hogy nyaraltál, István?" - így viccelődtek a jegyzőkönyv szerint "derültség" közepette a testület tagjai azzal, hogy akkor már hallgassák meg a BKV-vezért a nyaralásáról is.
Végül mind a kilenc tag egyhangú szavazással rábólintott, hogy "a BKV Zrt. felügyelőbizottsága a vezérigazgató tájékoztatását a személyét illető, általa sajtóvádaskodásnak minősített médiahírekkel kapcsolatban meghallgatta". Kocsis azt is igyekezett már az ülés elején tisztázni, hogy a megjelent lapértesülésekkel ellentétben nem igaz, hogy a nyaralása miatt ne akart volna megjelenni az fb előtt, csak, mint mondta, kérte, hogy visszaérkezése után legyen a meghallgatása.
Kitakarták Szalainé fizetését
Az ülés másik fő napirendi pontja a korábbi humánpolitikai igazgatónak, Szalainé Szilágyi Eleonórának kifizetett végkielégítés ügye volt. Az [origo] számára kiadott jegyzőkönyvben kitakarták Szalainé több személyes adatát, így a fizetésére és juttatásaira vonatkozó részeket. Ezt a jogi igazgató, Sziebert György azzal indokolta, hogy a törvény értelmében Szalainé - "függetlenül attól, hogy menedzserszerződése volt" - nem minősül a cég vezetőjének, ezért hiába egy közpénzből finanszírozott vállalatról van szó, nem nyilvános a fizetése.
A korábban kiszivárgott információk szerint a korábbi humánpolitikai igazgató alapbére tavaly, a közel százmillió forintos végkielégítésének kifizetése előtt 1,2 millió forint volt. Végkielégítésének összegét a különböző juttatások és a prémiumok emelték meg, ezekből például 2007-ben több mint 33 millió forintot kapott.
A korábbi humánpolitikai igazgató ügyéről megoszlott az fb-tagok véleménye. Megvitatták, hogy a BKV kollektív szerződése a munka törvénykönyvében megszabottat jóval meghaladó módon dotálja azt a munkavállalót, aki hosszú ideig a cégnél marad, Szalainé pedig 37 éven át dolgozott a társaságnál. Ezért például Balogh Pál fb-tag azt mondta, "a vele kötött munkaszerződés alapján ez a járandósága", ezért "ezen nem lehet meditálni vagy nem érdemes meditálni, ugyanis nincs mit tenni". Szerinte valószínűleg azért alkalmazták tovább a jelentős végkielégítéssel távozó "nagy tapasztalatú" asszonyt, mert Antal Attila korábbi vezérigazgató lemondása után, mikor különösen feszült helyzetben volt a cég, a megbízott vezérigazgatónak, Balogh Zsoltnak szüksége volt a tudására.
"Magyarázhatatlan"
Ugyanakkor a többség úgy gondolta, az ügy sokat ártott a BKV hírnevének, és a közvéleményben indulatokat gerjesztett. Kocsis maga is úgy fogalmazott: "valljuk be mindnyájan: ez egyszerűen elfogadhatatlan, magyarázhatatlan az összeg nagysága miatt".
Andó Sándor a Tocsik-ügyhöz hasonlította Szalainé végkielégítését, a testület szakszervezetek által delegált tagja, Schumacher Ferenc azonban ezzel nem értett egyet, mivel Szalainéval munkaszerződésben áll a BKV, nem pedig csak megbízták, mint Tocsik Mártát. Schumacher arra is felhívta a figyelmet, hogy Szalainé "itt volt pályakezdő, és itt élte le az életét", és "méltánytalan, hogy a médiában így meg lett hurcolva". "Annál is inkább, hogy ha belegondolunk, az elmúlt időszakban, 2007-től nézve az időszakot, azért voltak itt, akik hasonló nagyságrendű vagy még nagyobb összeggel távoztak a BKV-tól. Gondolok itt Bosnyák úrra, Tóth úrra, Regőczi úrra, Futó úrra, akik egy évet töltöttek a BKV-nál" - mondta a jegyzőkönyv szerint a szakszervezeti delegált. (Bosnyák Gyula stratégiai igazgató volt, Tóth Norbert gazdasági vezérigazgató-helyettes, Regőczi Miklós kommunikációs vezető, Futó Sándor pedig főtanácsadó volt a cégnél.)
A testület Fidesz által delegált tagja, Vitézy Dávid azt kérdezte, hogyan merülhetett fel ilyen mértékű titoktartási díj megfizetése az igazgatónak. "Milyen olyan titkokkal rendelkezik, amelynél ... (ezt a részt a BKV kitakarta a jegyzőkönyvből - a szerk.) forintért vásároljuk meg a hallgatását... (ezt a részt szintén kitakarták - a szerk.)" - kérdezte Vitézy, aki szerint a törvény egyébként is titoktartásra kötelezi a valóban sok személyes adatot ismerő humánpolitikai igazgatót.
Tartózkodtak
Vitézy javasolta, hogy a vezérigazgató kezdjen tárgyalásokat Szalainéval annak érdekében, hogy a végkielégítését és juttatást minimalizálják, ezt azonban az fb - 6 tartózkodással - leszavazta. Azt is hiába kezdeményezte Andó Sándor, hogy Kocsis István tájékoztassa az fb-t igazgatói szint felett az érvényes vezetői munkaszerződésekről és azok megszüntetéséről. Végül 5 tartózkodó miatt abból sem lett határozat, hogy a vezetők munkaszerződését, illetményeit, juttatásait a BKV közzétegye a honlapján. Az ezt előterjesztő Andó arra hivatkozott, hogy "végül is közüzemi cégről van szó", "tehát itt a portásig mindenkinek az illetménye nyilvános", de végül két igen szavazat mellett ketten ellene voksoltak, míg öten tartózkodtak.
A jegyzőkönyv szerint a július 27-i fb-ülés 11 órakor kezdődött, és - bár Kocsis meghallgatása és a végkielégítések ügye mellett más kérdések is sorra kerültek - 13 óra 5 perckor véget is ért. Az [origo] július 30-án fordult a testülethez azzal, hogy szeretnénk megismerni a felügyelőbizottság az ülésről készült jegyzőkönyvet, mivel a BKV közfeladatot lát el, ezért a tevékenységéről szóló adatok nyilvánosak. Kérésünket az fb először elutasította, majd a múlt pénteken hozzájárult a dokumentum kiadásához. | Volt-nincs a Kocsist tisztázó irat | null | https://www.origo.hu/itthon/2009/09/kiadta-a-bkv-felugyelobizottsag-kocsis-meghallgatasanak-jegyzokonyvet |
2024-05-24 16:00:00 | Megjött az étvágya a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak: azt szeretné, hogy még az ügyvédek titkai se maradhassanak rejtve előtte. | true | null | 1 | HVG360 | null | Számos vegyi anyagot, köztük toxikus nehézfémeket találták a kutatók különböző tamponmárkák termékeinél. A vegyületek hangzása rossz, a jó hír viszont az, hogy a mennyiségük elenyésző. Az már sokkal aggasztóbb, miért csak most, évtizedekkel elterjedésük után vizsgálták a tamponok szennyezettségét.
A magyar jazz története egyúttal a hazai kultúra és társadalom tragikus hányattatásainak is a krónikája. Szántó T. Gábor: A jazzprofesszor (Rögtönzések életre, halálra) című regényéből talán többet megértünk abból, hogy miért vagyunk pont ilyenek mi, magyarok. | Nem tesz le a Szuverenitásvédelmi Hivatal arról, hogy titkokat húzzon ki az ügyvédekből | null | https://hvg.hu/360/20240524_hvg-ugyvedek-szuverenitasvedelmi-hivatal-lanczi-tamas-nem-mutiba-keszult |
2024-02-20 00:00:00 | Az a Dél-Konstrukt Építőipari Zrt. nyerte a tendert, amely a munkálatok előző szakaszát is végezte. A hotel felújítása már 5 milliárd forintnál tart. | true | null | 1 | orszagszerte.atlatszo.hu | null | Végéhez közeledik a Nonius Hotel felújítása Mezőhegyesen. Eredményes lett ugyanis az a tender, amit a befejező munkálatokra írt ki a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. A megbízást az a Dél-Konstrukt Építőipari Zrt. nyerte el, amely a beruházás előző szakaszát is végezte. Ezzel együtt jelenleg ötmilliárd forintnál jár a létesítmény rekonstrukciója.
"Az egykori kaszárnya a XVIII. század második felében, egyes források szerint 1786 és 1810 között épült, műemléki védelem alatt álló, téglalap alaprajzú egyemeletes, részben alápincézett, 2076 m2 alapterületű, téglaszerkezetű épület felújításának befejezése" - így kezdődik annak a tendernek és feladatnak a leírása, amit tavaly ősszel írt ki a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.
Majd azzal folytatódik, hogy a rekonstrukció során 14 szobát és 2 lakosztályt alakítanak ki egy 300 adagos konyha felújításával, új étterem és bár megépítésével, az emeleten egy 113 m2 alapterületű rendezvényteremmel (szalonnal) és a hozzájuk tartozó kiszolgálóhelyiségekkel. A pincében wellness funkció kap helyet, a tetőtérben a gépészeti helyiségek, a kazánház, a hűtőgépház és a szellőző gépház lesznek.
A munkálatokat a Dél-Konstrukt Építőipari Zrt. végezheti el nettó 1,87 milliárd forintért.
A cég úgy lett befutó, hogy a három másik pályázó, a HÉB Hungária Építő és Befektetési Kft., a FERROÉP Fővállalkozó és Szerelőipari Zrt., valamint a GALÉRIA INVEST Építőipari és Kereskedelmi Kft. ajánlatát is érvénytelennek nyilvánították.
A Dél-Konstrukt így folytathatja a munkálatokat a létesítményben, miután a korábbi, 2 milliárd forint értékű megbízást is ők nyerték el a beruházás során. Előttük az RZB Invest Kft. dolgozhatott az épületen nettó 1,28 milliárd forint értékben.
Vagyis összesen több mint ötmilliárd forintba került eddig a hotel felújítása.
Ahogy arról 2022 augusztusában beszámoltunk, a kormány számtalan építkezést halasztott el a "rezsicsökkentés megvédése és a háború" miatt, azonban ez nem érintette többek között a Lázár János vezette Nemzeti Ménesbirtok beruházásait sem.
Jut pénz mindenre
Márpedig a Ménesbirtokon bőven akadnak fejlesztések, amelyekről korábban több cikkben is beszámoltunk.
Legutóbb tavaly ősszel írtunk a Ménesbirtokról, amikor kiderült, hogy az A-Mezőgép Kft. nettó 2,1 milliárd forintért fejlesztheti a Tangazdaság Zrt. vetőmagüzemét - részben uniós támogatásból. Előtte pedig arról adtunk hírt, hogy két új tehénistállót építenek nettó 3,3 milliárd forintból. Az istállóépítés is kapott 1,2 milliárd forintos EU-s támogatást.
Mindez azonban már nem közvetlenül az állami vagyont gyarapítja. 2021 tavaszán szavazta meg ugyanis a parlament, hogy a 12 állami egyetem mellett a ménesbirtok is alapítványi fenntartásba kerüljön. Lázár János szerint ugyanis ez egy erős jogi biztosíték, hogy a ménesbirtokot többé senki se vehesse el a magyaroktól és a mezőhegyesi emberektől.
Bár
a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság az ország egyik legértékesebb agráripari komplexuma,
az új tulajdonos Jövő Nemzedék Földje Alapítványt csak fél évvel később jegyezték be, 237 kilométerre a birtok központjától, a Pasaréti úton. A honlapjuk azóta sem működik. A kuratórium elnöke Lázár János lett.
Pár nappal azután egyébként, hogy az alapítványba adásról szóló törvény hatályba lépett, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 1,2 milliárd forint agrártámogatásban részesült. A ménesbirtokot birtokló alapítvány 2022-ben 15 milliárd forintot kapott a Miniszterelnökségtől a választások előtt, tavaly év végén pedig két állami céget ajándékozott neki a kormány.
Katus Eszter | Nettó 1,8 milliárdért fejezhetik be a Nonius Hotelt a mezőhegyesi Ménesbirtokon | null | https://atlatszo.hu/orszagszerte/2024/02/20/netto-18-milliardert-fejezhetik-be-a-nonius-hotelt-a-mezohegyesi-menesbirtokon/ |
2015-01-27 17:05:00 | A II. kerületben is a belvárosihoz hasonló módszerekkel adott el ingatlanokat az önkormányzat. Az üzlethelyiségeket bérlők 30 százalék kedvezményt kaptak, amit továbbadtak egy nem sokkal előbb létrejött cégnek. | true | null | 1 | 24.hu | null | A Margit híd budai hídfőjénél lévő üzletet 201 millió forintra becsülte az önkormányzat által megbízott értékbecslő, de az üzletet végül 140 millió forintért adták el. A bérlőnek ugyanis 30 százalékos kedvezmény jár. A bérlő átadta az elővásárlási jogot egy másik cégnek, amit az eladás előtt néhány hónappal alapítottak. Az RTL Klub Híradójának riportja szerint 2010 és 2012 között még három üzletet adtak el ugyanennek a cégnek a tulajdonosai, összesen 100 millió forint kedvezménnyel.
Az önkormányzat szerint minden jogszerű votl, mert lehetővé teszi a jogszabály, hogy az a bérlő, aki három évnél régebben bérel nem lakás célú üzlethelyiséget, megvásárolhassa 30 százalék kedvezménnyel. Érdekes a történetben, hogy a négy eladott ingatlan közül kettőnél a Város fM Kft. végezte az értékbecslést, az a cég, amelyik az V. kerületben is rendszeresen dolgozott, és amelyiknek Rubovszky György KDNP-s képviselő a résztulajdonosa.
A DK úgy véli, hogy az amúgy is alulértékelt ingatlanokra biztosítottak kedvezményeket a vásárlónak. Varju László, a párt képviselője szerint ezekben az ügyekben nyomozásra van szükség.
A tévécsatorna mind az ingatlanokat megvásárló, mind az értékbecslő céget megkereste, de nem kapott válaszokat. | Második kerületi ingatlaneladások: ugyanúgy, mint a Belvárosban | null | https://24.hu/belfold/2015/01/27/masodik-keruleti-ingatlaneladasok-a-belvarosi-peldat-masoltak/ |
2018-04-12 09:26:00 | Az Európai Unió hírnevét sértő ügybe keveredett Garancsi István és Hernádi Zsolt, akiknek a cégeivel szemben felmerült a kartellezés gyanúja is. Annyi biztos, hogy az adófizetők pénze bánta a szexoldalak feltőkésítését. | true | null | 1 | 24.hu | null | Az EU csalás elleni hivatala is vizsgálta az Orbán Viktor gazdasági hátországához sorolt két üzletember, Garancsi István vállalkozó és Hernádi Zsolt Mol-vezér egy-egy alapkezelő cégét. Durván túlárazott szexoldalak, sőt kartellezés gyanúja is előkerült a birtokunkba került jelentésben.
Hernádi cége, a Gran Private Equity Zrt. és Garancsi érdekeltsége, a Garangold Investment Befektető Zrt. még 2013-ban szállt be az az Európai Unió JEREMIE programjába, miután 3-3 milliárd forintra kiírt pályázaton nyertek az akkori uniós pénzosztó Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. A feladatuk az volt, hogy válasszanak ki ígéretes kezdő vállalkozásokat, és azokba fektessenek tőkét a 70 százalékban az uniótól származó forrásból. Erre a kockázatitőke-kihelyezésre találtatott alkalmasnak a két cég.
Azt már korábban megírta a Direkt36, hogy az Európai Bizottság revizorai a magyarországi JEREMIE programot vizsgálva számos szabálytalanságra bukkantak. Brüsszelt a többi között zavarta, hogy Magyarországon eleve olyan cégeket választottak ki az uniós pénzek szétosztására, amelyek egy bizonyos befektetői körhöz tartoznak. Ennél megfoghatóbb probléma volt, hogy a befektetések egy részét nem támogatható régióban valósították meg.
Összesen több mint 4 milliárd forintnyi közpénz bánta a szabálytalanságokat, miután a magyar fél a 2015 március végéig leszerződött befektetésekre nyújtott uniós támogatásból 10 százalékos átalányfizetést ajánlott. Vagyis lemondott a támogatás egy részéről.
Az oknyomozó portál is kidomborította a sztori egyik pikáns elemét, hogy Hernádi érdekeltsége, a Gran Private Equity Zrt. egy szexpartnerkereső oldalakkal foglalkozó vállalkozást támogatott az uniós pénzből.
Éppen erre fókuszálva a Garancsi-Hernádi páros két érdekeltségével és a Dating Central Europe Zrt.-vel kapcsolatban indított vizsgálatot az OLAF. Bár a csalás elleni hivatal súlyos gyanúkat fogalmazott meg, a projekt nem szerepel Polt Péter legfőbb ügyész listáján azok között az ügyek között (mint az Elios vagy a fogorvosok eszközbeszerzései), amelyekben a magyar hatóságok nyomozást rendeltek el.
Az OLAF-jelentés főbb megállapításai a következők:
nem volt szabályos közbeszerzési eljárás, az egyszerűsített folyamat több ponton sértette az előírásokat, például túl rövid volt a határidő és túl specifikusak voltak az előírások.
Kartellgyanú merült fel a Gran Private Equity Zrt. és Garangold Investment Befektető Zrt. között.
Többszörös áron cseréltek gazdát a támogatáshoz kapcsolódó honlapok, ráadásul jelentős részük felnőtt társkereső oldal.
Arra a kérdésre, hogy a JEREMIE programban elbukott támogatást a magyar hatóságok visszafizettették-e a kedvezményezettekkel, nem kaptunk választ a Nemzetgazdasági Minisztériumtól. Így azt sem tudtuk meg, hogy a szexoldalak feltőkésítését végső soron a magyar adófizetők állták-e. Az OLAF jelentése alapján annyi biztos, hogy
a nem támogatható, közép-magyarországi befektetések miatt összesen 4,3 milliárd forintot visszafizetett Magyarország.
Ezt a szabálytalanságot a magyar hatóságok elismerték, viszont további 1,4 milliárd forint támogatásmegvonás törlését kérték. (Az alapkezelők kiválasztása körüli szabálytalanságok miatt 990 millió forint, a szexvonalas Dating Central Europe Zrt.-nek nyújtott források miatt 391 millió forint büntetésről volt szó.)
Összeértek Garancsi és Hernádi érdekeltségei
Az OLAF-nak szemet szúrt, hogy a Gran Private Equity-t és a Garangoldot is csupán néhány nappal a pályázat kiírása előtt alapították, és ugyanazon a napon regisztrálták őket a cégbíróságon, de a nyomozás kapcsolatot és átfedéseket is talált a két cég között. Három, a pályázatban feltüntetett szakértő a Saxum Corporate Finance Zrt.-nél dolgozott a jelentkezés idején, és a referenciáikban is több közös pont volt. A Saxum alvállalkozója volt a Garangoldnak, de személyi szálakon kapcsolódott a Gran Private Equity-hez is.
A Gran Private Equity és a Garangold ugyanazokat az „alvállalkozókat” tüntette fel a pályázatában, ilyenek voltak a BDO Magyarország, Canductus Kft., Kovács, Réti, Szegheo Ügyvédi Iroda, Dr. Szabó Péter Ügyvédi Iroda.
Az OLAF vizsgálta a két formáció tulajdonosi körének kapcsolatait is. A Gran Private Equity 80 százalékban Hernádi Zsolt tulajdona, 20 százalékban pedig a Kóbor Miklós érdekeltségében álló CEPEI Zrt.-é volt. A Garangold egyedüli tulajdonosaként Garancsi István szerepelt a cégjegyzékben, de mind a Gran Private, mind a Garangold felügyelő-bizottságának elnöke Telek Csaba Péter volt.
A Garangold alvállalkozójaként feltűnik a Saxum Corporate Finance Zrt., amelyben egy tőkeemelést követően a következő cégek jelentek meg:
Saxicola Vagyonkezelő Zrt. – egyik tulajdonosa Ézsöl Gábor, a Gran Private szakértője,
Western Ingatlan Kft. – Dely Boglárkának, a Garangold által jelölt egyik szakértő akkori érdekeltsége,
Hogline Vagyonkezelő Zrt. – előbb Ézsöl Gábor, majd Kóbor Miklós cége.
Mindezek alapján az OLAF szerint felmerült a szabad verseny megsértésének gyanúja. Sőt, hivatkoznak a magyar büntető törvénykönyv 420-as paragrafusára:
aki közbeszerzési eljárásban befolyásolni akarja a szerződéses feltételeket, vagy összejátszik más szereplőkkel és korlátozza a versenyt, magyarul kartellezik, az 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
7000 százalékkal srófolták fel a melegrandi.hu árát
Az egyik cég, amelybe a Gran Private Equity befektetett, a Weiler Péter nevéhez kapcsolódó Dating Central Europe Zrt. volt. A cég portfóliójában szereplő több oldal, mint a szexrandi.hu, a szexpartner-kereso.hu és a videki-szexpartner.hu jogait a JEREMIE-befektetés keretében vásárolták meg. Ők indították el később a nagy vihart kavart Puncs.hu-t is.
A Dating Central Europe összesen 130 domain nevet, 4 szabadalmat és 167, nem részletezett eszközt vásárolt a Torrey Pines Capital Kft.-től 1,8 millió euró plusz áfáért. Az OLAF azonban nem talált arra utaló nyomot, hogy ezek a honlapok bármikor a Torrey Pines Capital tulajdonában lettek volna. A csalás elleni hivatal arra jutott, hogy a Torrey Pines beillesztése az eladási láncba csak arra szolgált, hogy felsrófolja a domain nevek árát.
Az uniós vizsgálóbiztosok az öt, legdrágábban megvásárolt domain nevet átfuttatták olyan honlapokon, amelyek megbecsülik azok értékét. Kiderült, hogy míg a melegrandi.hu-t 70 ezer euró plusz áfáért vette meg a Dating Central, addig az öt értékbecslő honlap átlagosan 988 euróra értékelte – ez 7085 százaléka a becsültnek. A kedvezményezett azzal indokolta a magas árat, hogy abba a honlap által generált forgalmat és reklámbevételt is beleszámolta.
Az OLAF külön felhívta a figyelmet arra is, hogy a 129 domain névből 15 egyértelműen felnőtt tartalomhoz, társkereséshez kapcsolódik. Az, hogy ezeket uniós támogatásból vásárolták meg, nem csak súlyosan sérti az EU hírnevét, de megszegték vele az uniós támogatások elosztására vonatkozó etikai szabályokat is.
A JEREMIE-pénzek kifizetését a Gazdaságfejlesztési Operatív Programon (GOP) keresztül intézték és annak általános szabályzatában rögzítették, hogy a támogatott projektek nem lehetnek a közép-magyarországi régióban. Ennek ellenére az első 46 megvásárolt domain névből 43-nak Budaörsön és Budapesten voltak a szerverei.
Már a kiválasztás is szabálytalan volt
Ami az uniós pénzt kihelyező magáncégek kiválasztását illeti, az OLAF súlyos hibaként rótta fel, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pályázati felhívást egyszerű „kiválasztási eljárásként” tette fel a honlapjára és nem közbeszerzésként hirdette meg. A felhívást sem a magyar, sem az uniós hivatalos közbeszerzési értesítőben nem tették közzé.
A jelentkezésre mindössze 15 nap állt rendelkezésre, amely az OLAF szerint túl rövid idő volt ahhoz, hogy az érdeklődők megfelelő pályázati anyagot rakjanak össze. Ez veszélyeztette a szabad versenyt és arra sem volt garancia, hogy a rendelkezésre álló pénzt megfelelően fogják majd elkölteni.
A felhívásban diszkriminatív elemet lelt az OLAF, az ajánlattevők senior befektetési szakértőinek referenciái között ugyanis csak olyan, legalább 25 millió forintos kockázati tőke-típusú befektetés szerepelhetett, amely magyarországi székhelyű társaságokba irányult.
A vizsgálat idején érvényes előírások szerint a közbeszerzést annak kellett odaítélni, aki a legalacsonyabb árat ajánlotta vagy annak, aki megfelelt a megszabott elvárásoknak. Ehhez képest a pályázatokban szereplő két vezető befektetési elemző referenciája odaítélési szempontnak számított, ami az OLAF szerint szabálytalan.
Kiemelt kép: Besenyei Violetta/24.hu | Szexoldalakon kartellezhettek az Orbán-rendszer csúcsvállalkozói | null | https://24.hu/belfold/2018/04/12/szexoldal-kartell-garancsi-istvan-hernadi-zsolt-orban-viktor/ |
2022-11-15 14:00:00 | Az innovációs minisztérium kiadásai közel ezermilliárd forinttal teljesültek túl a költségvetési törvényhez képest 2021-ben. Be nem tervezett milliárdokat vitt el egyebek mellett a vadászati világkiállítás, a kínai Fudan egyetem, egy szerencsés vizsgálókesztyűgyár. A felsőoktatásra a tervezettnél sokkal több pénz ment el – a modellváltással kiszervezett egyetemekre is. | true | null | 1 | HVG | null | A 2022-ben megalakult ötödik Orbán-kormány ezt új szintre emelte, de már a negyedik is salátakormány volt, ha azt vesszük, hogy a miniszterelnök a különféle minisztériumok portfolióit nem szakpolitikai területek mentén alakította ki. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett a másik nagy salátaminisztérium a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium volt (amelynek utódja, a Technológiai és Ipari Minisztérium épp most szűnik meg Palkovics távozásával).
Nagy salátaminisztériumként az ITM súlya a 2021-es költségvetésben is nagy volt, ám év végére még hatalmasabbra hízott:
a tárcához az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvényben még csak 1,44 ezer milliárd forint kiadás volt betervezve, a cech év végére 2,38 ezer milliárdra hízott.
A túlköltekezés persze nem csak az ITM-re volt jellemző, az egész költségvetés nagyon nem úgy alakult, ahogy a költségvetési törvény szerint kellett volna.
A jelentős túlköltés nem a minisztérium és az alá tartozó cégek, intézmények, előirányzatok felelőssége, a kormány egyedi döntésekkel emelt meg számtalan irányzatot, csoportosított át pénzeket a büdzsében. Továbbá a tervezettnél magasabb kiadások egy jelentős része olyan, társadalmilag indokolható feladatokra ment el, mint a felsőoktatás fejlesztése, illetve közlekedési fejlesztések és -üzemeltetés.
Pár milliárd ide, pár milliárd oda
Ezzel együtt akadnak olyan tételek, amelyek már vitathatóbbak. A híres-hírhedt vadászati világkiállítás projektcége 18 milliárd forintot kapott, ebből 10,6 milliárd jutott magára a vadászkiállításra, 7,3 milliárd a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, 0,5 milliárd a Négyesfogathajtó és Lovastorna Európa-bajnokság megrendezésére.
„Kormányzati szakpolitikák” címszóval mindenféle célokra mentek hatalmas összegek az ITM-en keresztül. Kiemelhető az EU-FIRE Ingatlanfejlesztő és Tanácsadó Kft. részére, a nitril vizsgálókesztyű gyártósorok befogadására, üzembe-helyezésére alkalmas üzemcsarnok létrehozására biztosított 4 milliárd forint – az állami támogatások bezsebelésében rendkívül sikeres cégről itt írtunk bővebben.
A „kormányzati szakpolitikák” keretében amúgy „a magas szintű állami döntéshozatalt támogató és közvetlen kormányzati tevékenységhez kapcsolódó média monitoring, belföldi hírfigyelés, belföldi médiafigyelés, nemzetközi médiafigyelés, médiafogyasztási kutatás, médiaelemzés és médiahatás-vizsgálat nyújtása, közvélemény-kutatási feladatok, szakpolitikai kutatással alátámasztott tanácsadási, valamint tanulmánykészítési feladatok, továbbá a szolgáltatások során létrejövő termékekkel kapcsolatos projektmenedzsment feladatok kerültek megvalósításra” – olvasható a tárca fejezetében.
A kormányzati szakpolitikákra az Országgyűlés eredetileg 6,3 milliárd forint kiadást hagyott jóvá – év végére 26 milliárd forint kifizetést sikerült abszolválni.
Az oktatásra rákanyarodva, de a vitatható tételeknél maradva: az „egyetemi városnegyed fejlesztések támogatása” címsoron elköltöttek 5 milliárd forintot (törvényileg egy fillér sem volt betervezve erre a célra). A kiadás teljes egészében a kínai Fudan Egyetem alapítványának vagyonjuttatását takarja.
Rengeteg pénz ment el a nem állami felsőoktatásra
Oktatásra egyébként hatalmas összegek folytak ki az ITM-ből 2021-ben, a költségvetési törvényben meghatározottakhoz képest is hatalmas összegek. A 2021-ben egyébként még zajlott a felsőoktatási struktúra átalakítása (vagyis a felsőoktatási intézmények kiszervezése állami vagyonelemekkel felpumpált, Fidesz-közeli, sőt sok esetben fideszes politikusok által vezetett kuratóriumok irányította alapítványok alá), amelynek keretében összesen tizenhárom egyetem modellváltása valósult meg. A „modellváltás” egyik fő indoka a Fidesz részéről az volt, hogy az egyetemek fenntartása az új rendszerben jóval kisebb megterhelést fog jelenteni a költségvetés számára.
A költségvetési törvény a felsőoktatási intézmények 2021. évi kiadási előirányzatát 476 milliárd forintban határozta meg, amely az évközi változások eredményeként 2021. év végéig 896 milliárd forintra módosult. Ebből 726 milliárd forintnyi kiadás teljesült.
A felsőoktatási intézmények beruházások eredeti előirányzata 4 milliárd forint volt, a felújításoké 7 milliárd forint. A beruházások előirányzata év közben 85 milliárd forintra, a felújítások előirányzata 17 milliárd forintra növekedett. A beruházási kiadások végül 50 milliárd forintra teljesültek (ebből az új ingatlanok létesítése volt 20 milliárd).
A nem állami felsőoktatási intézmények támogatására az Országgyűlés által elfogadott eredeti költségvetés 59 milliárd forintot irányzott elő. Év végére 224 milliárd forint kifizetése történt meg különféle címsorokon és indokokkal. Néhány tétel a teljesség igénye nélkül: | Gazdaság: Ezermilliárd forinttal több pénz folyt ki a tervezettnél Palkovics tárcájából | null | https://m.hvg.hu/gazdasag/20221114_Ezermilliard_forinttal_tobb_penz_folyt_ki_Palkovics_tarcajabol |
2008-07-17 00:00:00 | Nyári szabadságának első hetében Veres János pénzügyminiszter, második hetében Kiss Péter kancelláriaminiszter helyettesíti a miniszterelnököt. Gyurcsány Ferenc Írországban és Kínában pihen majd - írta csütörtöki számában a Népszava. | false | [
"belföld"
] | 0 | null | 0 | Nyári szabadságának első hetében Veres János pénzügyminiszter, második hetében Kiss Péter kancelláriaminiszter helyettesíti a miniszterelnököt. Gyurcsány Ferenc Írországban és Kínában pihen majd - írta csütörtöki számában a Népszava.
A kormányfőt távollétében fő szabályként Kiss Péter helyettesíti. Most azonban a kancelláriaminiszter Gyurcsány Ferenccel egy időben veszi ki szabadságát, ezért döntött úgy a kormányfő, hogy Veres Jánost bízza meg a helyettesítéssel az első egy hétben – tudta meg a politikai napilap.
Gyurcsány Ferenc július végén egy hétre Írországba utazik majd. Ezt követően pedig a pekingi olimpián vesz részt. A kormányfő a játékok után néhány napot Balatonőszödön tölt családjával mielőtt augusztus 20-a után újra munkába állna – írta a Népszava. | Augusztus 20-ig Veres és Kiss kormányoz | 0 | https://24.hu/belfold/2008/07/17/augusztus_20_ig_veres |
null | A főpolgármester-helyettes személyéről, illetve a legnagyobb budapesti cégek felügyeletéről is tárgyalt a Tisza Párt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, illetve a korábbi főpolgármester-jelölt. | true | [
""
] | 0 | mfor.hu | null | Titokban tárgyalt három héttel ezelőtt Magyar Péter lakásán Vitézy Dávid, illetve Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) elnöke arról, hogy kössenek-e koalíciót a Fővárosi Közgyűlésben - tudta meg a 444. Azt, hogy volt ilyen találkozó, Kovács Gergely megerősítette a lapnak.
A három frakciónak a (főpolgármesterrel együtt) 33 fős közgyűlésben összesen 16 mandátuma van, azaz épphogy hiányzik egy szavazat a minősített többséghez.
A "Magyar-terv" alapján Vitézy Dávid lenne a főpolgármester-helyettes, aki hatáskörébe venné a BKV-t, a BKK-t és a BKM Budapesti Közművek Zrt.-t, tehát a főváros legfontosabb és legnagyobb költségvetéssel dolgozó cégeit is.
Nem támogatnák a főpolgármester-helyettesek újraválasztását - írja a portál. A posztra a főpolgármesternek van joga személy(eke)t jelölni, megválasztásukhoz minősített többség, azaz az összes közgyűlési képviselő több mint felének igen szavazata szükséges.
A 444 úgy tudja, a megbeszélés a Kutyapárt miatt megegyezés nélkül zárult.
Lapunk korábban érdeklődött arról, az MKKP támogatná-e a jelenlegi négy főpolgármester-helyettes bármelyikének újraválasztását, esetleg ajánlanának-e valakit erre a posztra Karácsony Gergelynek. Azt is megkérdeztük tőlük, támogatnák-e Vitézy Dávid jelölését a főpolgármester-helyettesi posztra. Levelünkre az ellenzéki párt azt válaszolta, | Titkos találkozóra derült fény Magyar Péter lakásán | null | https://mfor.hu/cikkek/kozelet/titkos-talalkozora-derult-feny-magyar-peter-lakasan.html |
2013-04-08 22:50:00 | Tavaly lényegesen megnőtt a cseh offshore cégek száma. Emiatt legalább tízmilliárd korona (hozzávetőleg 110 milliárd forint) veszteség érte az országot. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | Jelenleg már 12 554 ilyen társaság tevékenykedik az adóparadicsomokban, újabban elsősorban a Seychelle-szigeteken, Belizében, a Bermudákon és a Brit Virgin-szigeteken -- adta hírül a cseh tőkeinformációs ügynökség (CEKIA).
Miroslav Kalousek cseh pénüzgyminiszter ezeket az adatokat Prima kertévé szokásos vasárnapi politikai vitaműsorában megalapozottnak minősítette. – Jelenleg a Csehországban bejegyzett cégek 3,4 százalékát irányítják az említett országokból, ami annak a következménye, hogy szabad és nyitott a gazdaságunk – vélekedett a tárcavezető, aki szerint ennek a folyatnak lényeges hazai adócsökkentéssel lehetne gátat vetni, egyúttal pedig minél több állammal kétoldalú egyezmények megkötésére kell törekedni, amelyek alapján az illetékes adóhivatalok hozzájuthatnának a szükséges információkhoz. – A mostani gazdasági helyzetünkben csupán a második megoldás reális – tette hozzá Kalousek. | Külföld: Milliárdokkal menekülnek a cseh cégek - NOL.hu | null | http://nol.hu/kulfold/milliardokkal_menekulnek_a_cseh_cegek-1378289 |
2014-12-11 12:05:00 | A belügyminiszter korunk egyik kiemelkedően veszélyes társadalmi, szervezeti betegségének nevezte a korrupciót. | true | null | 1 | 24.hu | null | A magyar kormány célkitűzése, hogy Magyarország a világ korrupcióval legkevésbé fertőzött országai között legyen – mondta a belügyminiszter a témában rendezett, állami szervek vezetőinek és a diplomáciai testület képviselőnek részvételével rendezett budapesti konferencián csütörtökön.
Pintér Sándor a korrupciót korunk egyik kiemelkedően veszélyes társadalmi, szervezeti betegségének nevezte. Alattomos jelenségnek, amely belülről bomlasztja a társadalmat, rombolja a közerkölcsöt, jogtalan előnyöket biztosít, a törvények és az együttélési szabályok kijátszására biztat, gyengíti az állampolgári felelősségtudatot, elégedetlenséget és ellenségeskedést szít a társadalomban.
Hangsúlyozta: a korrupcióval gyanúsítás, a híresztelés is kárt tud okozni szervezetnek, államnak és egyénnek egyaránt.
Valakinek az őrökre is vigyázni kell
A belügyminiszter a korrupciót világjelenségnek nevezte, amely valamennyi társadalomban és országban megtalálható. Összefogásra van szükség ellene, ez oktatással, neveléssel, a jogi háttér karbantartásával kezdődik, de szükséges etikai, erkölcsi szinten is. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: ennek meg kell történnie a társadalmon, a szervezeteken belül, a rendőrségen és az ügyészségen is, hiszen az őrökre is vigyáznia kell valakinek. Az együttműködés fontosságát hangsúlyozva kiemelte a civil szervezetek kontrollját is, azzal, hogy ők azok, akik a leggyorsabban észlelik a nemkívánatos jelenségeket, figyelemfelkeltő jelzéseiket pedig kellő türelemmel és szakértelemmel kell vizsgálni.
Pintér Sándor felidézte: a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupció ellen, amely a jogalkotói munkában is megfigyelhető, hiszen már az alaptörvény is rögzíti az átlátható költségvetési és gazdálkodási érdekek érvényesítését. Hozzátette: a kormány a Belügyminisztérium hatáskörébe sorolta a korrupcióellenes tevékenységgel összefüggő kormányzati feladatok összehangolását, a tárca pedig a feladat végrehajtására a Nemzeti Védelmi Szolgálatot jelölte ki.
Külön szólt a megelőzés fontosságáról is, például arról, hogy az önkormányzati választások után felvilágosító kampányba fogtak, mivel a határokon dolgozó rendőrök és vámosok után a helyhatóságok munkatársait éri a legtöbb kísértés. Beszélt arról is, hogy a korrupciós bűncselekmények esetén az új büntető törvénykönyv szigorításokat vezetett be, továbbá etikai kódexet is kidolgoztak és kiterjesztették a bejelentők védelmét.
Az eddig elért eredmények igazolására Pintér Sándor idézte az Európai Bizottságot: Magyarország azon országok között van, amelyekben a legnagyobb csökkentést mutatta a nemzeti közigazgatási intézményen belüli korrupció. A legfőbb ügyész, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke – az állami szervek korrupció elleni küzdelemben való együtt működéséről 2011 novemberében aláírt közös nyilatkozat évfordulóján, a korrupció elleni küzdelem december 9-ei világnapjához is kapcsolódva – nagykövetek és diplomaták előtt közösen értékelték az általuk vezetett intézmény éves korrupcióellenes tevékenységét. | Pintér: a korrupcióval gyanúsítás is kárt okoz | null | https://24.hu/belfold/2014/12/11/pinter-a-korrupcioval-gyanusitas-is-kart-okoz/ |
null | A szuverenitásvédelmi törvényt tavaly fogadta el a parlament, ennek nyomán januárban alakult meg a hivatal és júniusban kezdődött a vizsgálat – mondta a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. Martin József Péter hozzátette, az Európai Bizottság februárban indította a kötelezettségszegési eljárást, a magyar kormány válasza azonban nem volt kielégítő a Bizottság számára, ezért egyfajta gyorsítást kér az Európai Bíróságtól, bár a törvény felfüggesztését nem kérte, pedig a szervezet ezt szorgalmazta. Ez maximum két éven belül fog megtörténni – foglalta össze azt, hogy az Európai Bíróság foglalkozik a Szuverenitásvédelmi Hivatal létjogosultságával. | true | [
""
] | 0 | Hírklikk | null | Martin József Péter szerint maga a kormány szegi meg a szuverenitást napi szinten, mert részben kiárusítja az országot Kínának és Oroszországnak, és ezzel elárulja a magyar nemzeti érdekeket, részben azzal, hogy felszámolta a jogállamot. Mint mondta, három szervezet ellen folyik vizsgálat. "Mi voltunk az elsők, a második volt az Átlátszó, a harmadik egy civil szervezet a Göd-ÉRT Egyesület, ellenük pár hete indítottak vizsgálatot." A Transparency 62 kérdést kapott, amelyek legalább az egyharmadára nincs joga rákérdezni a hivatalnak, ilyen például, hogy a magándonorokkal kötött szerződéseket adják át - mutatott rá a szervezet vezetője. "Mi nem kapunk közpénzt, az uniós támogatásokat megmutatjuk, de a magánalapítványokkal kötött szerződést nem, mert ehhez nincs köze. A privát adományozókra is vonatkozott ez a kérés, de mi ennek nem teszünk eleget, ilyet csak hatóság kérhet, és az is csak minősített esetben."
Martin József Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy ennek még nincs vége, mert nemsokára jön majd a jelentés, amelyben a hivatal majd mindenféléket állít róluk. "Amik a közvéleményre tartozó információk, azok elérhetőek, transzparensek vagyunk."
Ez egy abszurd hivatal
Valahol Orwell és Kaffka munkái közé sorolnám ennek a hivatalnak a működését. "Az, hogy egy III/III-as ügynök lett a kutatóintézetének vezetője, azt a kutatók nevében ki lehet kérni, mert a szó tudományos értelmében semmilyen kutatást nem végez majd. Az egész hivatal azért jött létre, hogy borsot törjön, vegzálja vagy végső esetben ellehetetlenítse azokat a szervezeteket, esetleg személyeket, amelyek és akik kritizálják a kormány politikáját vagy tevekénységét."
Óriási pénznyelő ez a hivatal, miközben mi azért dolgozunk, hogy Magyarország egy tisztább ország legyen
Rendszerszintűvé vált a korrupció, mi azt tudjuk elérni, hogy nyilvánosságra hozzuk az ügyelteket, és e tekintetben sokat elértünk - fogalmazott Martin József Péter. "Az ilyen autokrata-hibrid rendszerben, mint Magyarország, sok mindent felszínre lehet hozni, de kevés dolog változik, azért, mert az intézményeket a kormány foglyul ejtette és alapvetően hatalompolitikai érdekeket szolgálnak, nem közérdeket." A szakember szerint egy korrupciós ügyet terelt eddig jó irányba a kormány, ez pedig a hálapénz. "Mi évek óta mondtuk, hogy büntetőjogi tényállássá kell tenni a hálapénzt."
Normál esetben az állam üldözi a korrupciót
Magyarország az unió legkorruptabb tagja, már második éve a Transparency International Magyarország Korrupció Érzékelési Indexén is az utolsó helyen áll. "Az unió más országaiban, a régióban is van súlyos korrupció, de ennyire központosított formában, ennyire felülről vezérelt formája a korrupciónak sehol máshol nem alakult ki."
Magyarországon az állam vesz részt abban, hogy a közpénzekből magánvagyonok lesznek, a jogállamiság kiiktatásával. Az Integritás Hatóságot létrehozta ugyan uniós nyomásra, de a működés hatékonysága kérdéses, emellett itt van egy felhatalmazási probléma is, túlságosan kevés a jogosultsága ennek a hatóságnak. "Lehetnének hangosabbak is, de ez az egyetlen állami intézmény, amit nem tekinthetünk foglyul ejtettnek." | Martin József Péter: Orwell és Kaffka munkái közé lehetne sorolni a Szuverenitásvédelmi Hivatalt | null | https://hirklikk.hu/kozelet/martin-jozsef-peter-orwell-es-kaffka-munkai-koze-lehetne-sorolni-a-szuverenitasvedelmi-hivatalt/438148 |
2010-10-20 08:48:00 | Állítólag 45 kilogrammtól szabadult meg a volt főpolgármester-helyettes, akit három hete rabkórházba szállítottak – írta a Bors. Minderről a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) semmilyen információt nem adhat ki, mivel Hagyó Miklós nem járult hozzá. | true | null | 1 | HVG | null | Májusi letartóztatása óta 45 kilogrammtól szabadult meg Hagyó Miklós, a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel és hivatalos személy által elkövetett zsarolással gyanúsított volt főpolgármester-helyettes – tudta meg a Bors.
A bulvárlap szerint Hagyó, aki a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézet nyolcadik emeletének lakója, egyfajta diétás étrendet követelő betegséggel küzd, amit jelzett ugyan, de emiatt nem főznek neki külön. Naponta háromszor étkezhet, főleg kukoricás kenyeret és rizst fogyaszt. Havonta egyszer kaphat csomagot: élelmiszert és tisztálkodó-szereket.
A BvOP részéről a hvg.hu-val azt közölték, nem nyilatkozhatnak, mert Hagyó Miklós nem járult hozzá, hogy bármilyen adatát nyilvánosságra hozzák. Az egészségi állapotával kapcsolatos kérdéseket „csak az ügyvédjével való értekezés után ő maga akarja megválaszolni”. | Itthon: Soványra fogyott Hagyó a börtönben | null | https://hvg.hu/itthon/20101020_sovanyra_fogyott_hagyo_sitten |
null | Polgári napilap és hírportál | Magyar Nemzet | true | [
""
] | 0 | Magyar Nemzet (MNO) | null | Ritka és fontos adottság egy politikus esetében, ha képes korszakosan gondolkodni, túlnézni a következő választásokon, és valóban stratégiai alapokra helyezi a tevékenységét. A történelem egy folyamat, hullámzik, ezer meg ezer mozgatórugója összehúzódik és kinyúlik, bábuk emelkednek fel és dőlnek le. De ezt látni lehet, ha megfelelő szemmel nézzük. A tetteknek következményei lesznek.
Olaszországban olyan politikai közösség tagjai találkoztak tegnap, akik képesek felemelni a fejüket, és mindannyian azért az országért küzdenek, amelyet megadatott irányítaniuk. Hazafiak, akik mégis hasonló eszméket tartanak szem előtt. A Patrióták Európáért képviselőit évek óta az úgynevezett fősodratú média és politika mindig gyalázta, náciknak és kirekesztőknek nevezte őket, akikkel senki sem hajlandó együttműködni, akik elszigetelődtek, akik a történelem szemétdombjára fognak kerülni előbb-utóbb. Aztán kiderült, hogy a különböző országokból érkező különböző pártok igenis képesek együtt gondolkodni, az általuk lefektetett alternatív Európa pedig igenis vonzó lehet azoknak, akik benne élnek. Mert nem kirekesztő az, aki megvédi önmagát, hanem gondolkodó és érző ember.
A szellemet azok engedték ki a palackból, akik úgy gondolták, történelmi joguk eldönteni, miként gondolkozzon az európai ember. Pedig ilyen jogosítványt senki sem kapott, csak egy törpe kisebbség vált szószólóvá, magához ragadva az ideológia meghatározását, s indította el az országközösséget egy ultraliberális, nihilista, öngyilkos úton.
Mostanra pedig kiderült, hogy ez az itt élők többségének egyáltalán nem tetszik, nem akar senki feloldódni a sárga-kék masszában, hogy nemzetiség nélküli "lakosság" legyen.
Igen, fontos a pénz, a jólét. De az élet ennél sokkal több. Biztonság is kell, jövőkép is kell, nemzeti büszkeség és erős közösség. Haza kell, amely nem az a hely, ahová befizetjük a tb-t. Az olyan Európa, ahol az országok a függetlenségük feladása nélkül képesek együttműködni, valóban működőképes lehet. Az idők szavára pedig figyelni kell, a posztmodern demokrácia a nyugati jóléti államokban a kormányozhatatlanság határára sodorta a kontinens egykori "boldogabb" felét, és ma már kétszer is meg kell gondolni, ki is a boldogabb és ki járt rosszabbul. Nyugaton minden választást politikai válság követ, osztozkodás a háttérben, pofozkodás a sajtóban, az ország irányítását futballszurkolói bunyó szintjére süllyesztve, ahol mindenki abban bízik, hogy hamar írják ki a következő voksolást.
Magyarország a nyugati szürkeség és a keleti sötétség között áll, de nem azért, mert ezt így hozta az élet, hanem mert megdolgozott érte.
Orbán Viktor egyszerűen átlátta, hogy milyen kihívásokkal kell megküzdenie Európának, és minek mi lesz a következménye. A migrációs válság hibás kezelésének lesz következménye. A téves energetikai lépéseknek szintén, az orosz-ukrán háborúban való részvételnek is, ezek mind-mind előre látható hibák, tévedések. Orbán Viktor úgy döntött, hogy nem vesz részt az Európai Parlament rémisztően alacsony színvonalú kutyakomédiájában, nem lesz a Fidesz egy megtűrt, meghunyászkodó párt a nagy és bölcs Európai Néppártban, hanem megkeresi azokat, akikkel meg lehet reformálni az Európai Uniót. Ez államférfihoz illő feladat, és csak nagyon kevesek képesek ilyen manőverre Európában. Nem is véletlen, hogy a magyar miniszterelnök neve már igazodási pont világszerte, az amerikai elnökválasztás során is előkerül, ki miként vélekedik Orbán Viktorról.
Ettől Magyarország persze nem lett világhatalom, de a jövőnek nem elszenvedői, hanem irányítói lehetünk. | A jövő alakítója | null | https://magyarnemzet.hu/ahelyzet/2024/10/a-jovo-alakitoja |
2011-07-05 00:00:00 | Hivatalos: Fabio Coentrao a Real Madridé - A portugál futballista 30 millió euróért érkezett a Benficától, ötéves megállapodást írt alá. | false | [
"futball",
"fabio coentrao",
"real madrid",
"sport"
] | 0 | null | 0 | Real Madridban folytatja pályafutását Fabio Coentrao, a Benfica portugál válogatott futballistája. A lisszaboni klub kedden délután jelentette be, hogy megszületett a megállapodás, mely szerint a spanyol fővárosi egyesület 30 millió eurót fizet a 23 éves védőért. Az üzlet létrejöttének ugyanakkor feltétele, hogy a balhátvéd átessen az ilyenkor szokásos orvosi vizsgálaton, és állapotát megfelelőnek találják. Coentrao - aki Cristiano Ronaldo, Pepe és Ricardo Carvalho mellett a klub negyedik portugál játékosa lesz - a lisszaboni A Bola című sportlap információi szerint várhatóan öt évre kötelezi majd el magát a Real Mardidhoz. | Hivatalos: Fabio Coentrao a Real Madridé | 0 | http://index.hu/sport/futball/hirek/2011/07/05/hivatalos_fabio_coentrao_a_real_madride |
2021-09-29 09:14:00 | A német beszállítók hazai fejlesztéseit pörgetnék fel a zalai autós próbapálya-beruházással. Kell még pár év, hogy kiderüljön, sikerül-e több száz új munkahelyet létrehozni. | true | null | 1 | G7 | null | Többször foglalkoztunk már a ZalaZone autóipari próbapályával, de miután válaszokat kaptunk a projektet vezető vállalat vezetőjétől, többet lehet tudni az idén végleges formáját elnyerő beruházás megtérülésével kapcsolatban. Cikkünkben bemutatjuk, hogy
miért gondolják a projekt vezetői, hogy jó döntés volt az állam részéről a projektbe belekezdeni,
néhány nemzetközi példát is hozunk az autóipari tesztközpontok működéséről,
megvizsgáljuk a megtérülés lehetőségét,
a költségek összetételét, és hogy
lehet-e jelentős autóipari mérnöki munkákat ilyen fejlesztés nélkül elnyerni.
Autóipari szintlépés a cél
A magyarországi járműipar a hazai GDP közel 5 százalékát adja, 100 ezer követlen és 180 ezer közvetett munkahelyet biztosít. Ennek nagyobb része a termeléshez köthető, egyelőre alacsony a hazai hozzáadott érték. Pontosan ezt a problémát szerették volna a tesztpályával orvosolni: az elgondolás szerint ez majd több fejlesztést vonz hazánkba.
A projektet nem az autógyárak kezdeményezték, hanem a nagyobb, első szintű (tier 1) beszállítók. A Bosch, Knorr-Bremse, Continental, ZF, a ThyssenKrupp egyre több fejlesztői feladatot hozott Magyarországra, de ezek alapvetően a szoftverfejlesztésre koncentrálódtak. Hamar Zoltán szerint, aki 2019 júliusa óta az Autóipari Próbapálya Zala Kft. (APZ) ügyvezetője, a ZalaZone azért egy igazán jó projekt, mert a magyarországi járműipari vállalatok kezdeményezésére, azok igényeinek kiszolgálására jött létre.
A szakember 17 évet dolgozott korábban a Knorr-Bremsénél a vállalat budapesti k+f központjában, és ő is szembesült vele, hogy milyen nehezen tudták az itthon kidolgozott újításokat kipróbálni – vagy a repülőtereket lehetett használni, vagy a legalább ezer kilométerre lévő nyugati pályákra kellett utazniuk.
A hazai autóipari cégek vezetői szerint ahhoz, hogy hardverfejlesztésben, projektek vezetésben is versenyképes lehessen Magyarország, mindenképpen szükség lenne egy próbapályára. Ráadásul változás zajlik az autóiparban, és az elektromos meghajtású, autonóm, illetve önvezető képességekkel rendelkező járművek fejlesztésébe most jó esély lehet magasabb hozzáadott értékű szinten bekapcsolódni.
Az autóipari cégek sokat költenek kutatás-fejlesztésre (k+f) itthon is, a Bosch például már évi 100 milliárdnál is többet. Az autóipari mérnököket jól fizetik, a bruttó 800 ezer – egymillió forintos fizetés átlagosnak tekinthető. A hazai autóipari cégek pedig szívesen bővülnének, és ehhez az új, hardverfejlesztési képesség fontos lenne.
Hamar Zoltán elmondta, hogy a próbapálya kapacitását alapvetően a járműiparban első szintű beszállítóként dolgozó, itthon már közel 10 ezer járműipari mérnöknek munkát adó cégek tesztelési igényei is ki fogják terhelni. Ami pedig a megtérülést illet, úgy számoltak, hogy egy mérnök teljes éves költsége 25 millió forint, és ennek 60 százaléka a nemzetgazdasági hatás, így 300 új mérnöki állás biztosítani tudja a 45 milliárdos projekt megtérülését.
Ennek kapcsán megnéztük a Robert Bosch Kft. beszámolóját: a cég 2020-ban 3561 szellemi munkavállalót foglalkoztatott, akik közül legalább ezren fejlesztőként dolgoznak. Az átlagos bérköltség 13 millió forint volt, aminek a felét teszik ki az államkasszába befizetett adók és járulékok. Ha ezt a számot vesszük figyelembe, akkor 10 év alatt inkább 690 új mérnöki állásra lenne szükség.
A megtérülési modellek azonban számolni szoktak a multiplikátor hatással is, egy-egy új cég, tevékenység megjelenése új munkahelyeket teremhet – például új éttermek nyílnak, portásokra és takarítókra is szükség van -, ez alapján kevesebb új mérnöki munkahely is elég lenne a megtérüléshez. Nehéz azonban meghatározni, hogy mi számít olyan új munkahelynek, amely kifejezetten egy ilyen tesztpálya miatt jött létre, és mi az, amit amúgy is Magyarországra hoztak volna a cégek az alacsonyabb bérek és a jól képzett munkaerő elérhetősége miatt.
Ahhoz, hogy a ZalaZone sikeres beruházás legyen, el kellene érni, hogy a pálya fenntartását ki tudja termelni az üzemeltető cég, és több száz olyan új mérnöki állás jöjjön létre, amit egyébként nem Magyarországon terveztek betölteni.
Betelepülő fejlesztők
Azokat a munkahelyeket lehet könnyen a ZalaZone-hoz kötni, amik a zalaegerszegi pálya köré települnek. Egyelőre egy cég van, amelyik bejelentette, hogy jelentősebb irodát nyit a pálya mellett, az osztrák AVL. A cégnél kérdésünkre elmondták, hogy már ma is 30 munkatársuk dolgozik Zalaegerszegen, a létszámot 150 fősre tervezik bővíteni az építés alatt álló, 2022-re elkészülő irodájuk átadása után.
Hamar Zoltán bízik benne, hogy a ZalaZone esetében is egy olyan központ jöhet létre, mint az Egyesült Királyságában a Mira tesztpálya melletti technológiai parkban vagy a spanyolországi IDIADA pálya esetében. Jelenleg öt autóipari céggel folytat a ZalaZone tárgyalásokat az AVL-éhez hasonló telephely létrehozásáról.
A brit példa esetében azt találtuk, hogy a 2010-ben átadott pályánál 2015-re 354 mérnöki munkahely jött létre, miközben kétezret vártak. Az 1946-ban létrehozott pályát 2015-ben a japán Horiba cég vette meg, és üzemelteti azóta. 2021-ben a sajtóban megjelent hír szerint 1200-an dolgoznak itt 11 irodában.
Az európai autóipari próbapályák közül a németországi ATP Papenburg számít az egyik legnagyobbnak és legsikeresebbnek. A Daimler kezdett bele az építésbe, de az 1998-ban megnyitott pályát azóta már más cégek is használják. A Mercedes anyavállalata egyébként azért nem tudta a stuttgarti székhelyéhez közel, Boxbergben az eredeti tervek szerint megépíteni a létesítményt, mert a helyiek tiltakoztak a szántóföldjeik felhasználása és a környezetszennyezés ellen.
A magyarnál közel 60 százalékkal magasabb árszínvonalú Németországban a papenburgi pályát 150 millió euróból építették, ami mai árfolyamon 52 milliárd forintnak felel meg, szemben a zalai építkezés 39 milliárdos árával. Németországban 1998 és 2020 között a földmunkák ára 52, az ipari és kereskedelmi épületek építése 59 százalékkal emelkedett a Destatis adatai szerint. Így az inflációt figyelembe véve 79-83 milliárd forintnak felelne meg ez az ár. E szerint tehát a magyar pálya árazása megfelelőnek tűnik*A ZalaZone 2,3 négyzetkilométeren terül el, német versenytársa 7,8 négyzetkilométeren, tehát négyszer nagyobb területen, viszont a zalai pályán sem sokkal kisebb az aszfaltozott terület. Másrészt a magyar pályában összetettebb elemeket próbáltak beépíteni, és nagyobb szerep jut a digitális technológiáknak..
Az IDIADA és az ATP esete azt mutatja, hogy egy-egy pálya üzemeltetése lehet sikeres is. Bár a 2020-as adatokat még nem lehetett fellelni, de egyáltalán nem az látszik, hogy ezek ráfizetésesek lennének. Az ATP adózott nyeresége például 2019-ben 567 millió forintnak megfelelő euró volt – ez több mint kétszerese a ZalaZone 2020-as árbevételének. Igaz, ekkor még csak 40-50 százalékos lehetett a magyar pálya készültsége.
Az IDIADA 20 százalékban a katalán kormány tulajdona, 80 százalékban a 70 országban jelen lévő, 23 ezer főt foglalkoztató Applus+ autóipari vállalaté. A közös cég is nagyra nőtt: ma már 1647 alkalmazottja van. A pálya felépítéséért cserébe kapott egy 60 milliárd forintos árbevételű, közel kétezer fős cégben kisebbségi részesedést az állam. Ehhez azonban az is kellett, hogy legyen helyi tulajdonú autóipari mérnökcég – ami Magyarországon nincsen.
A külföldi példák azt mutatják, hogy lehet eredményesen működtetni egy autóipari tesztpályát, de ehhez legalább évi 3-4 milliárd forintos árbevételt kellene elérni. Ez azonban nem szokott gyorsan összejönni, ebben a zárt iparágban néhány évre tehát biztosan szükség lesz, hogy az APZ ne veszteséget termeljen.
Költségek és átláthatóság
A megtérülést nehezíti, hogy nagy összegű beruházásra volt szükség: összesítésünk szerint 2021. szeptember végéig már 38,8 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a pálya kialakítására – legalábbis a fejlesztő állami vállalat honlapján és a közbeszerzési adatbázisban elérhető információk alapján. Ez kevesebb, mint amit korábban számoltunk, ennek fő oka, hogy a szerződések listáját az APZ honlapjára korábban úgy töltötték fel, hogy keretmegállapodásból történő lehívások duplán is belekerültek, illetve a közbeszerzési adatbázisba a nettó helyett a bruttó összeget töltötték fel.
A megállapodások egy része még folyamatban van, így a végösszeg egy kicsit kevesebb is lehet. Eredetileg 2017-ben még 21 milliárd forintot hagyott jóvá a projektre a kormány, amit 2019-ben további 21,5 milliárddal egészítettek ki, a projekt végső költségvetése 45 milliárd forint. Bár egy 10,5 milliárdos támogatást is kap a ZalaZone ipari park egy május 27-i kormányhatározat szerint, ez nem kapcsolódik magához a pályához, az a Rheinmetall páncélosgyárához köthető.
A szerződések java részét a NER-hez szorosan kötődő vállalkozások nyerték el: a teljes 38,8 milliárdból 35,1 milliárdot kaptak, tehát az összes költség 90 százalékát. Ahogy az alábbi grafikonon is látható, a Szíjj László tulajdonában álló Duna Aszfalt a Szabadics Zrt.-vel konzorciumban kapta a legtöbb megbízást 32 milliárd forint értékben. Az egyébként zalaegerszegi ZÁÉV 2,4 milliárdot kapott, de Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt már csak 380 milliós megbízáshoz juthatott.
Mivel a projekt még nincs teljesen kész, az üzemeltető APZ egyelőre érthetően veszteséges, a bevételek 2020-ban 217 millió forintot értek csak el. Ahogy a cég gazdálkodását bemutató alábbi grafikonon jól látható, a költségek közül a félmilliárdos értékcsökkenési leírás (például az ingatlanok és a beépített eszközök avulása) a legjelentősebb.
A projekttel kapcsolatban több kritika is megfogalmazható:
Átláthatóság és kommunikáció: semmilyen megalapozó tanulmányt, érdemi információt nem tettek közzé az adófizetők által finanszírozott projekttel kapcsolatban. A kormány azt várta, hogy enélkül fogadják el az állampolgárok, hogy ez hasznos és jó projekt – bár ez sajnos szinte mindig így történik itthon. A költségek követése is nehézkes, mert csak a megkötött szerződések látszanak, azok lezárásáig semmi esély annak megismerésére, hogy mennyit költöttek el a keretből.
A német járműipar kap újabb támogatást: kétségtelenül fontos szerepet tölt be a német járműipar Magyarországon, de már eddig is igen jelentős állami támogatásban és adókedvezményben részesültek ezek a cégek. Ennek a 45 milliárdos projektnek is ők a kedvezményezettjei, pedig egy ilyen nagyságrendű beruházás a hazai vállalkozásokat is segíthetné.
A kedvezményezettek nem vállaltak kockázatot: az autóipari cégek információink szerint ugyan informálisan tettek vállalásokat az új munkahelyek számára, de nyilvánosan ezeket nem ismertették. A beruházás finanszírozásában, menedzselésében nem vettek aktívan részt, szimbolikus mértékű részesedést sem vásároltak az APZ-ben.
Innováció és k+f: a járműipari cégek várhatóan egy olyan létesítményt kapnak, amely a külföldi cégek sokaságához hasonlóan zárványként ékelődik a hazai gazdaságba, a hazai egyetemi és kutatóintézeti kutatóknak.
A kutatás-fejlesztési tevékenységet a Pécsi Tudományegyetem és a BME közös projektje jelentette: uniós forrásból, 1,5 milliárd forintból indult ez el – az nem derül ki, hogy mennyi kutató dolgozik itt. A BME kezdeményezésére létrejött RECAR Autonóm Járművek Kutató Központjáról sok információ nem derül ki a honlapján, de ez is az uniós projekt része. Ezen kívül még a győri Széchenyi István Egyetemnek van a ZalaZone-on kutatási központja, honlapja szerint ennek négy munkatársa van.
Az eddigi tevékenységek mellett a jövőben Hamar Zoltán szerint továbbiak is megjelennek. A tesztpálya déli részén 2020-ban elkészült az egyetemi tesztpálya, és már folyamatban van két másik épület kivitelezése is. Az APZ cégvezetője szerint a cél egy lokális egyetemi kutatói bázis felépítése az elkövetkező években a már most is működő, a pálya mellett elhelyezkedő technológiai centrumot kiegészítve.
Profikra bízott üzemeltetés
Egy magyar állami társaságnak – a közbeszerzési szabályok betartása mellett – nehéz lenne a sok esetben diszkréciót elváró autóipari tesztelések lebonyolítása. De a hazai kapcsolatrendszer és szaktudás sem igazán adott egy ilyen munka elvégzéshez. A lassú tanulási folyamat helyett ezért inkább külföldi partnerekhez fordultak: az ATP Automotive Testing Pappenburg GmbH és a szintén német tulajdonú Akka Hungary Mérnöki és Tanácsadó Kft. a járműipari tesztpálya tanácsadói lettek, ők segítenek az üzemeltetésben.
A ZalaZone-t üzemeltető társaság az építésért és a technikai üzemeltetésért felelős, de az értékesítést egy piaci cégre, az AVL-ZalaZone Kft.-re bízták. Ennek 74 százalékban az osztrák AVL List GmbH a tulajdonosa, 24 százalékban a magyar állam*az előbbi az AVL Hungary Kft.-n, az utóbbi a Autóipari Próbapálya Zala Kft.-n keresztül.. A cég 1,7 milliárd eurós árbevételével és 11 ezer fős munkavállalói létszámával a világ legnagyobb független autóipari mérnökvállalata. Ez pedig abban segíti a ZalaZone-t, hogy egy már kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkező cég hozza Magyarországra a tesztpályát keresőket.
Az AVL-nél részletes válaszokat adtak kérdéseinkre, hogy hogyan látják a ZalaZone potenciálját. Ebből kiderül, hogy a cég szerint ugyan Európában számos próbapálya van, ahol a márkák és beszállítóik kipróbálhatják a rendszereiket, de ezek a pályák 20-30 évvel ezelőtt épültek, amikor az önvezetés és az ezt segítő rendszerek*AD (Autonomous Driving) / ADAS (Advanced Driver-Assistance Systems) adaptív sebességtartó automatika, sávtartó asszisztens, tábla-, gyalogos- és kerékpár-felismerés még elképzelés szintjén sem léteztek. Szerintük
ezek az új és a teljes önvezetés irányába mutató technológiák olyan gyorsan fejlődtek ki, hogy a tesztelésükhöz és validálásukhoz szükséges komplex létesítmények és környezet elmaradtak, és hiányoznak piacról. (…) Az AVL globálisan kiterjedt ügyfélkapcsolatai biztosítják a tesztpálya széleskörű ismertségét és elismerését, emellett a pálya az AVL tesztelési portfólióját is kiteljesíti. Az AVL és ZalaZone együttműködése lehetővé teszi, hogy a pályahasználaton túl teljes körű mérnöki szolgáltatásokat és megoldásokat kínáljon az ügyfeleknek.
Fejlesztés pálya nélkül
Az AVL-nek van egy másik magyarországi cége is: az egykori állami AUTÓKUT privatizált utódvállalata, amely valaha nemzetközileg is jelentős kutatóintézet volt a járműiparban. Az érdi központú vállalat 2020-ban 7,3 milliárd forint árbevételt ért el, és jelenleg 407 alkalmazottja van. Az érdi k+f központjuk fejlesztésébe 2017-ben fogtak bele, a 6,2 milliárd forintos projekthez a magyar állam egyedi kormánydöntés keretében 1,5 milliárdos támogatást adott.
Ezért cserébe vállalták az árbevétel 10 milliárd forintos bővítését, 2028-ig legalább 100 munkahely létrehozását és 7,8 milliárd forint többletbér kifizetését. Így a támogatás már csak a bérek közterheiből is megtérül – persze nem kizárt, hogy támogatás nélkül is ugyanígy megvalósították volna a fejlesztést.
Azért is érdekes az AVL ezen beruházása, mert a 2017-ben 153 fős cég esetében látványos, hogy csupán öt év alatt 250-nél több új munkahely jött létre – közel annyi, mint amennyit a ZalaZone-tól várnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkReménytelen, hogy valaha is megtérüljön a 45 milliárdos zalai tesztpályaEz lenne a kormány értelmes, előremutató nagyberuházása. De elemzésünk alapján a várható előnyökhöz képest finoman szólva is aránytalan a tesztpálya brutális költsége. | Milliós fizetésű dolgozóktól várják a magyar állami tesztpálya megtérülését | null | https://g7.hu/tech/20210929/millios-fizetesu-dolgozoktol-varjak-a-magyar-allami-tesztpalya-megteruleset/ |
2013-10-29 17:07:00 | Az LMP társelnöke szerint a Fidesz Btk.-módosító javaslata "sunyi", mert bár alapvető céljával mindenki egyetért, utolsó paragrafusa azt teszi lehetővé, hogy "szabadon rabolhassanak a különböző fideszes döbrögik és korifeusok, mert nem lesz olyan bátor újságíró, honlapszerkesztő, aki kockáztassa, hogy csőbe húzzák". | true | null | 1 | HVG | null | Az LMP frakcióvezetője szerint bár a bajai videoügyben a Fidesz által javasolt büntetőtörvénykönyv-módosítás háromnegyede elfogadható lenne, annak egy része súlyosan fenyegeti a tényfeltáró újságírást.
Schiffer András keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: nem tartja szerencsésnek, ha aktuális botrányok miatt, kommunikációs megfontolásokból faragják a Btk.-t. Ám – folytatta – egyetértenek azzal, hogy a hamis videofelvételek készítését szankcionálják, így a Fidesz erről szóló javaslatának nagy része elfogadható.
Megölnék a tényfeltáró újságírást
Az indítvány utolsó passzusa viszont – amely a hamis videók gondatlan közzétételét büntetné – a sajtót és az internetes tartalomszolgáltatókat fenyegeti – jelentette ki. Véleménye szerint a bajai videoügy épp azt bizonyította, hogy felesleges azonnal a büntetőjog eszközeihez nyúlni, az álvideót nyilvánosságra hozó hvg.hu főszerkesztője ugyanis vállalta a felelősséget, és leköszönt.
Schiffer András szerint megöli a tényfeltáró újságírást, ha a médiumok vezetőit abban az esetben is börtönnel fenyegetik, ha "csőbe húzták őket". Szerinte a módosítás elfogadása után nem kerülne nyilvánosságra például a zuglói korrupciós ügyekről szóló hangfelvétel. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a rendvédelmi szervek bűnmegelőzési céllal is zaklathatnának szerkesztőségeket, ha tudomásukra jut, hogy egy videofelvétel eljutott oda.
Az LMP társelnöke szerint a Fidesz Btk.-módosító javaslata "sunyi", mert bár alapvető céljával mindenki egyetért, utolsó paragrafusa azt teszi lehetővé, hogy "szabadon rabolhassanak a különböző fideszes döbrögik és korifeusok, mert nem lesz olyan bátor újságíró, honlapszerkesztő, aki kockáztassa, hogy csőbe húzzák, vagy a rendőrség zaklassa".
Majd a DK és az MSZP megosztozik a felelősségen
Schiffer András a bajai választásról azt mondta: ami történt, az elmúlt huszonöt év politikai elitjének romlottságát mutatja, a videobotrányért pedig elsősorban az "álbaloldali pártok" felelősek, hogy milyen mértékben, abban majd "a DK és az MSZP megosztozik".
Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető hétfőn jelentette be, a Btk. szigorítását javasolják, hogy ne fordulhasson elő újra a bajai videoügyhöz hasonló. Alapesetben egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetnék, aki mások becsületének csorbítására hamisított vagy valótlan tartalmú hang-, illetve képfelvételt készít. Aki ezt elérhetővé teszi, két évig, aki pedig nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva követi el a bűncselekményt, három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntethető, és a gondatlanságot is szankcionálnák.
Zsigó: csak a hiteles tényfeltáró újságírást akarják védeni
A Fidesz szóvivője szerint a büntetőtörvénykönyv-módosítási javaslat éppen a hiteles tényfeltáró újságírást és az azt komolyan vevő szerkesztőségeket védi. Zsigó Róbert így reagált Schiffer András nyilatkozatára.
„A kormánypárt javaslata azt célozza, hogy a bajaihoz hasonló hamis videót minden megfontolás nélkül vagy éppen politikai okból közzétevő szerkesztőségek is vállaljanak valamiféle felelősséget” – magyarázta Zsigó Róbert, aki szerint egy magát komolyan vevő, felelős, az újságírószakma alapjait betartó szerkesztőségtől elvárható, hogy nem asszisztál hamisítási botrányokhoz, nem csapja be a nézőit, olvasóit, és ellenőrzi a közölni kívánt információkat, mielőtt "világgá kürtöli" azokat. | Itthon: Megvédi a bajai videóval csőbe húzott újságírókat Schiffer | null | https://hvg.hu/itthon/20131029_Megvedi_a_bajai_videoval_csobe_huzott_ujs |
2011-03-21 00:00:00 | Totti 6., Baggióra és más legendákra hajt - A 201 bajnoki gólos Roma-csatár kortársát biztosan megelőzi, Altafini, Meazza, Nordhal csúcsát elérheti. | false | [
"totti",
"roma",
"gólrekord",
"olasz válogatott",
"sport"
] | 0 | null | 0 | A második százat alig három év alatt pakolta be. Csak az AS Romában játszott, eddig 487-szer. Sok videó sok-sok góllal. Majdnem az összessel.
200. és 201. bajnoki gólját lőtte Francesco Totti a hétvégén, hatodiknak jött fel a Serie A örökranglistáján, és négy előtte álló legendát meg is előzhet.
Totti eredetileg irányító középpályás, 1992-től 2006-ig a csatárok mögött szerepelt, rengeteg gólpasszt adott, de sokszor talált a kapuba is, először 1994 őszén, a Foggia elleni bajnokin. Tíz év múlva, 2004 őszén lőtte be 100. Serie A-gólját, az újabb százhoz viszont csak bő hat évre volt szüksége, mert 2006 januári sérülése óta csatárt játszik.
Luciano Spalletti edző tolta előrébb Tottit, aki ezután szűk három idény alatt száz gólt pakolt be, ha minden sorozatot számítunk.
A legjobb évada a 2006-07-es volt, a bajnokságban 26, a kupákban hat gólt lőtt, olasz gólkirály lett és európai aranycipővel zárt, összesen 32-t szerzett. Még eredményesebb is lehetett volna, ha nem hagy ki egy csomó tizenegyest.
Karrierátlaga a Romában majdnem fél gól/meccs, összesen 256-nál jár, élete egyetlen klubjában még évekig futballozhat, úgyhogy jócskán előre léphet a góllistán.
Az elmúlt bő héten két meccsen négyet szerzett, így a 205 Serie A-góllal álló élő legenda, Roberto Baggio lehagyása formalitás. A következő célpont José Altafini és Giuseppe Meazza 216-nál. Ők 50-80 éve rugdosták a gólokat, így ha Totti megelőzné őket is, az egészen zseniális teljesítmény lenne. A 225 gólos Gunnar Nordhal is 60 éve játszott, ő sem elérhetetlen, sőt, elméletileg Tottinak két éven belül be kell fognia. Akkor már csak a tényleg beérhetetlennek tűnő, 274 gólos Silvio Piola maradna előtte.
Totti mezőnyből bárhogyan képes a kapuba találni, jobbal, ballal, fejjel, szabadrúgásból, mindent tud. Kedvence a nyesett emelés, a legemlékezetesebb góljai talán ezek, különösen az Inter elleni. Imádja a panenkás, kapusalázó büntetőket is, többször sikeresen alkalmazta, de néhányszor leégett, a kapus mellre fogta a labdát.
A Roma-isten rekordjának értékét növeli, hogy egész életében csak egy klubban futballozott, ő is azt mondta, erre különösen büszke. Soha nem fog máshová szerződni, és kijelentette, kedvencei a városi ellenfél Laziónak lőtt gólok. A 34 éves támadó Roma-nevelés, csak itt játszott, összesen 466 bajnokit.
_ | Totti 6., Baggióra és más legendákra hajt | 0 | https://index.hu/sport/futball/2011/03/21/totti |
2010-11-23 07:58:00 | Jelentősen bővítené a Margit híd felújítási programját az új városvezetés a Fővárosi Közgyűlés elé kerülő előterjesztés szerint. A kivitelezővel folytatott tárgyalások másik célja a számlák és a teljesítés közti összhang megteremtése. | true | null | 1 | NOL (Népszabadság) | null | A fővárosi önkormányzat szerint a Margit híd felújítása 57 százalékos készültséget ért el. A szerkezet korrózióvédelme és festése, valamint a híd részleges műemléki helyreállítása még hátravan. A fővárosi önkormányzatmindenesetre elérkezettnek látja az időt a pénzügyi és megvalósítási ütemterv, illetve a kiállított számlák összhangjának megteremtésére. Enélkül ugyanis aligha hívható le az uniós támogatás. Bár ehhez előbb a brüsszeli jóváhagyást is meg kell szerezni. A kivitelezési szerződés vállalási ára ugyanis jóval több az eredeti terveknél, így a projekt átcsúszott a „nagyprojekt” kategóriájába.
A tendergyőztes MH-2009 Konzorcium nettó 20,8 milliárd forintért vállalta, hogy idén augusztusban átadja az autósoknak a hidat, ám az ideiglenes forgalomba helyezés csak novemberre sikerült. A késlekedés okaként a jogerős építési engedély csúszását jelölik meg. Az engedélyt a szerződés értelmében a fővárosnak kellett volna szállítania, ám a hatósági eljárás egy évig húzódott a tervezett hét hónap helyett. A kivitelező így csaknem három hónapos csúszással jutott csak hozzá a dokumentumhoz. Ezt a fővárosi önkormányzat sem vitatja, de úgy véli, a kivitelező ennek ellenére tarthatta volna a forgalomba helyezés szerződésben vállalt augusztusi határidejét, lévén a bontási, szerkezetmegerősítési munkákat enélkül is megkezdhette volna. Mint ahogy meg is kezdte.
A projekt vállalkozási szerződését eddig a változó körülmények dacára sem aktualizálták, így az sem a kifizetések, sem a műszaki teljesítés tekintetében nem nyújt valós képet. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes épp ezért tárgyalások kezdeményezését javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek. De akad más rendezetlen kérdés is aMargit híd körül. Így például a déli oldal kerékpárútjának építése, amely ugyan szerepelt az eredeti tervekben, de később a tervtanács javaslatára, illetve költségvetési okokból kikerült belőle. Az unió viszont ezzel együtt fogadta el a projektet, így a főváros – a támogatási szerződés megszegésének következményeitől tartva – ragaszkodik a megvalósításához. (Bár a déli járdán vezetett kerékpárúttal kapcsolatban az előterjesztő sem tagadja, hogy az balesetveszélyes.)
Az UNESCO védelme alatt álló városkép okán fontos lenne a Margit híd pillérszobrainak restaurálása és pótlása. (Közgyűlési határozat híján mind a mai napig nem írtak ki pályázatot.) S nem csak ezért. A díszkivilágítást ugyanis eleve úgy tervezték meg, hogy kiemelje ezeket. Kínos lenne, ha a semmire vetődne a fénysugár. Még ennél is kínosabb lenne a végleges használatbavételi engedély hiánya, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ugyanis jó előre jelezte, hogy enélkül nem adja meg a szakhatósági engedélyt. S akkor megintcsak ugrik az uniós támogatás.
Az új városvezetés ugyancsak támogatná a híd budai aluljárójának az alapprojektet meghaladó felújítását is, amelybe a BKV-pénztár áthelyezése, a lépcsők és kiszolgálóhelyiségek felújítása is beletartozna. A jelenleg érvényes szerződés szerint csak burkolatjavítás lenne. A főváros ezenfelül a hídfőterek parkjait is rendezné, beleértve az aluljárók és csatlakozó útszakaszok felújítását. Ez egyáltalán nem szerepelt a kivitelezővel kötött megállapodásban. Pénzről nem esik szó az előterjesztésben. | Belföld: Ködös kötbérvita - NOL.hu | null | http://nol.hu/belfold/20101123-kodos_kotbervita-890531 |
2020-02-14 12:39:00 | Pár év alatt gyökeresen átalakult a gazdaság: sorra zárnak be a trükköző cégek a kormány intézkedései és a fiatalok attitűdje miatt. Az árak ezért is nőnek. | true | null | 1 | G7 | null | A Budapesti Nagybani Piac a legnagyobb zöldség-gyümölcs elosztó piac Magyarországon. A budapesti zöldségesek és élelmiszerboltok jelentős részben innen jutnak zöldséghez és gyümölcshöz a termékeiket itt terítő magyar termelőktől vagy az importáló nagykereskedőktől.
A zöldség-gyümölcs ágazatot hagyományosan jellemzi a nagyarányú feketegazdaság. „Pár céget kivéve itt is jellemzően számlagyárakkal*Számlagyárnak lényegében olyan, valótlan tartalmú számlák kiállítására specializálódott társaságot nevezünk, amelynek segítségével a megrendelő jelentős mértékben tudja csökkenteni befizetendő áfáját. A számlagyáras cégek jellemzően felkutathatatlan emberek vagy strómanok nevére vannak írva. dolgoztak a kereskedők” – mondta nekünk egy vállalkozó, aki évek óta nyomon követi a piac működését.
Az elmúlt években azonban gyökeres változások történtek a piacon. A kormány számos fehérítést célzó döntést hozott, az adóhatóság pedig jelentős erőkkel kezdett megjelenni a piacon, aminek mára látványos eredményei lettek. „A navosok két-három éve szinte minden nap kint vannak, már ismernek mindenkit, látják, kihez érkezik az áru. Mostanra sikerült elég rendesen megnyirbálni a csaló szervezeteket” – mondta a vállalkozó.
Az első érzékelhető változás az volt, hogy a számlagyárosok jutaléka legalább a duplájára nőtt az egyre nagyobb kockázat miatt. Majd a piacon csomó ember kezdte el mondogatni, hogy „teli áfával dolgozunk”. Mára pedig az áfafizetés jelentősen kifehéredett a vállalkozó szerint, a nagybanin pedig „nagyon sok” ügyeskedő cég zárt be. Az általa elmondottakat erősíti, hogy a Pesti Srácok cikksorozata szerint a NAV tavaly több akciót is végrehajtott a nagybani piacon, és egy „komoly bűnszervezetet” is lekapcsolt.
Az utóbbi időben számos vállalkozóval beszéltünk, és ők többé-kevésbé hasonló változásokról számoltak be a saját gazdasági szegmensükből. „Brutálisan érzékelem a tisztulást. A fenntarthatatlan üzleti modellel, csalással, korábban láthatatlan támogatással működő éttermek, szálláshelyek sorra szűnnek meg” – foglalta össze az elmúlt néhány év változását egy vendéglátással foglalkozó vállalkozó.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel felére szorulhatott vissza az áfacsalás 2010 ótaOnline pénztárgép, ekáer és e-útdíj: európai összevetésben is kiemelkedő a magyar gazdaság fehéredése a befizetett áfát nézve. A technológiai lehetőségeket azonban még messze nem aknázta ki a kormány.
Politikai beállítottságtól függően a Fidesz gazdaságpolitikájáról sokaknak juthat eszébe elsőként a külföldi multik irreálisnak ható támogatása, a nemzeti tőkések megerősítéséről szóló toposz, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István meseszerű meggazdagodása vagy egy tetszőleges piactorzító lépés a trafikok állami újraelosztásától a nemzetstratégiai médiaholdingig.
Ugyan kevésbé van előtérben, de a gazdaságot legalább hasonló mértékben határozza meg a döntő részben szintén a Fidesz-kormányzathoz köthető jelentős mértékű fehéredés. A folyamatnak egyre látványosabb eredményei vannak, ami alapjaiban változtatja meg számos magyar vállalkozás mindennapjait. Ez egészen más perspektívákat kínál a jelenlegi vállalkozóknak, mint a kilencvenes évek seftelésre épülő környezete. Persze a gazdasági visszaéléseknek továbbra is van tere, de ez fokozatosan szűkül, és számos szektort alapvetően változtatott meg az elmúlt évek fehéredése.
Értelmet nyernek a razziákról szóló pletykák
A gazdaság tisztulása számos folyamatból kiolvasható. Példa lehet rá a 2010 környékén csúcsra pörgetett színesfémlopás, amellyel lényegében teljesen leszámolt a kormányzat. Vagy éppen az általunk bemutatott egyeurós boltlánc, amelynek a bukásában szintén jelentős szerepe lehetett a fehérítésnek.
A változás még inkább szembetűnő a makrogazdasági adatokon. Az áfabevételek hatalmas mértékben emelkedtek, 2011 óta több mint duplájára nőttek. Az áfabevételek jelentősen a GDP- vagy a fogyasztásnövekedésen felül nőttek, annak ellenére (vagy éppen pont amiatt), hogy több szektorban is kedvezményes kulcsokat vezettek be. Tavaly több mint 600 milliárd forinttal nőtt az áfabevétel 2018-hoz képest,
ami 15 százalékos növekedés.
A fehéredést támasztja alá az EU által figyelemmel követett áfarés*Tehát az elvileg befizetendő áfa és a valóságban beérkező bevétel közötti különbség. alakulása is. Ez alapján az áfacsalás mértéke az utóbbi évtizedben feleződött, és most már az európai átlagot közelíti Magyarországon. Hasonló folyamatokat lehet leolvasni a kisvállalkozások bejelentett számaiból is.
A fehéredést erősítő intézkedések 2014-től váltak látványossá. Ekkor tették kötelezővé az online pénztárgépek használatát, és azóta folyamatosan bővítették a felhasználók körét, például a taxikra és az automatákra. Szintén jelentős lépés volt, hogy másfél éve bevezették a cégek közötti online számlázórendszert, amely révén minden 100 ezer forintnál magasabb áfatartalmú számlát be kell küldeni a NAV-nak (idén nyáron eltörlik az értékhatárt).
„Az adóhatóság így real time*azaz élőben látja egy vállalkozás forgalmát, így a hasonló lokációjú, hasonló profilú cégek elemzésével össze tudják hasonlítani, hogy hogyan aránylik a bevételük egymáshoz, egy dolgozóra vagy egy napszakra viszonyítva” – jellemezte egy vállalkozó az eszköz fontosságát.
Ennek köszönhetően a NAV célzottan tud ellenőrizni egy átlagostól eltérő, gyanússá váló vállalkozást. Egy ilyen ellenőrzést többen is úgy festettek le, hogy az ellenőrök egyike kint marad az üzlet előtt a próbavásárlás során, és élőben követi a tabletjén a tranzakciót. Az online rendszerrel azt is ki lehet szűrni, ha egy vállalkozás sokat sztornózik, ami korábban bevett módszer volt az áfaelkerülésre.
Szintén többen beszéltek a NAV egy másik bevett eszközéről, a fokozott ellenőrzésről. Ilyenkor az adóhatóság hivatalos úton előre bejelenti vagy akár pletykaként elterjeszti, hogy egy adott időszakban fokozottan ellenőrzi például egy kerület kiskereskedőit, egy megye piacait vagy egy balatoni település vendéglátóhelyeit. Ilyenkor élőben figyelik, hogy az ellenőrzések hatására melyik vállalkozásnak ugrik meg hirtelen a forgalma, így célzottan nyomon tudják követni a gyanús vállalkozásokat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokan ráfizetnek, hogy nem akarnak szembesülni a siralmas anyagi helyzetükkelA figyelmetlenség többféle lehet, de könnyen adóssághoz vezethet, ha homokba dugjuk a fejünk. Ezért fontos figyelemmel kísérni a személyes pénzügyeinket.
Az online pénztárgépek azonnali fehérítő hatását támasztja alá a KSH és az MNB közös tanulmánya, amely szerint a kiskereskedelemben és a vendéglátásban érintett cégek az online pénztárgépek bevezetését követő első negyedévben lényegesen nagyobb forgalmat jelentettek be, mint korábban.
Az online pénztárgépek egyik érdekes mellékhatásáról egy étteremtulajdonos számolt be. Szerinte az online kasszák előtt az éttermekben még a tulajdonosok sem tudták pontosan követni, hogy a pénztárt kezelő alkalmazottak mit művelnek. A tulajdonosnak is csaltak, de maguknak is, azaz a tulajdonosukat is meglopták, de nem lehetett átlátni, hogy melyik zsebbe mennyi pénz vándorolt. Az online pénztárgépek bevezetése viszont tiszta helyzetet teremtett: ha a tulaj azt mondja, hogy mostantól tisztán kell játszani, akkor a pénztárost is erre kell utasítania, különben egyértelmű, hogy a pénztáros tőle lop. Csökkent is a lopások aránya az ágazatban.
Fehérítés -> áremelés
A következő jelentős lépés a 2015-ben bevezetett ekáer*elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer volt, amellyel nyomon lehet követni a Magyarországon fuvarozott árukat. A kereskedőknek, szállítóknak online regisztrálniuk kell a szállítással kapcsolatos adatokat, meg kell adni többek között az áru nevét, mennyiségét vagy címzettjét.
Egy külföldről rendszeresen jelentős mennyiségű árut behozó nagykereskedő azt mondta, hogy az ekáer bevezetésével párhuzamosan rendkívül szigorúan léptek fel a hatóságok. Eleinte hónapokon keresztül minden kamionjukat ellenőrizték a határátlépés után, ami az időkiesés miatt olykor problémát is okozott nekik. Miután a sorozatos ellenőrzések során kiderült a NAV számára, hogy a vállalkozás nem követ el kirívó szabálytalanságokat, egy bő fél év után teljesen leálltak az ellenőrzésükkel.
Az ekáer és az elektronikus útdíjrendszer jelentős lépés volt az áfacsalások felszámolásában, ugyanis véget vetett a papíron utaztatásnak. „Az online kasszákkal és az ekáerrel elérték, hogy nem lehet áfacsalt termékeket behozni és eladni a boltokban” – mondta egy másik nagykereskedő. Szerinte ugyanakkor így is maradtak kiskapuk a nagykereskedők előtt, csak „picit több munkát igényel” a kihasználásuk.
Az eredmények mind az ekáer, mind az online kassza bevezetését igazolják, ugyanakkor meg kell említeni, hogy számos bírálat érte őket a gyors, kapkodó bevezetésük miatt, illetve mert szakmai szervezetekkel sem egyeztettek.
Az eddig bemutatott lépések miatt számos vállalkozás arra kényszerült, hogy valamennyi bevételét legalizálja. Ez különösen azokra a szektorokra vonatkozik, mint a vendéglátás vagy a kiskereskedelem, ahol a szolgáltató a fogyasztóval áll közvetlen kapcsolatban. Egy nagykereskedő még bátrabban kockáztathat, mivel jellemzően bejáratott vevői vannak.
A bevételek kifehérítése azonban komoly terhet ró a legtöbb vállalkozásra.
„Ha korábban egész életedben készpénzeztél, és semmit nem ütöttél be a pénztárgépbe, akkor 100 forint bevételedből most hirtelen csak 78 forint bevételed lett*78 forint 27 százalék áfával közel 100 forint. Ha pedig 22 százalékkal csökken a bevételed, akkor könnyen kiderülhet, hogy az üzleted életképtelen. Akinek az üzleti modellje az áfát mint költséget nem bírta, nagyon kis eséllyel marad életben teljes fehéredés után”
– érzékeltette egy vállalkozó az átállás nehézségeit.
A fehéredés miatt így számos vállalkozás áremelésre kényszerült, ezért érzékelhetjük például azt, hogy budapesti éttermekben 50 vagy akár még több százalékkal nőttek az ebédmenü-árak pár év alatt. „A szállodapiacon az éjszakánkénti átlagárak emelkedése nemcsak a gazdasági növekedésből fakad, hanem a fehéredésből is” – mondta egy szállodaipari forrás.
Eltűnőben a készpénz
Több megkérdezett is arról beszélt, hogy a bevételek legalizálása miatt komoly kihívás a fizetések kifehérítése. „A magyar kis- és középvállalkozásoknál általános, hogy nincsenek teljesen bejelentve az alkalmazottak. A bérek fehéredése azonban jóval lassabban zajlik, mert nehezebben ellenőrizhető, hogy valaki zsebbe fizet-e” – mondta egy vállalkozó.
Ugyanakkor ha az összes bevétel kifehéredik, jelentős problémává válik a borítékban adott bérek kifizetése. „Nagyon sok vállalkozó ütközik abba, hogy készpénzzel nem tudja fizetni a dolgozók bérét. Akinek nincs terve most arra, hogy egy-két éven belül hogy alakít ki teljesen bejelentett bérpolitikát, az be fog zárni” – mondta egy vállalkozó.
Több megkérdezett is arról beszélt, hogy a trükközésnek lényegében két módja maradt: vagy a tulajdonosi osztalékot lehet erre fordítani, vagy a cég házipénztárában lévő pénzt, de hosszú távon ez sem működőképes. A fizetések fehérítését ráadásul jelentősen nehezítik a gyorsan növekvő bérek.
Az előbbiekből fakadóan a gazdaság egy részében egyre jellemzőbb probléma a készpénz hiánya. „Olyan már nincs, hogy valamit készpénzzel fizetek ki, amely emiatt egyre értékesebbé válik. Egy bankfióknál már több napra előre be kell jelenteni, ha két-három millió forintot akarsz kivenni. A táska pénzekkel való rohangálás már csak arra jellemző, ami sehogy máshogy nem történhet meg” – mondta egy vállalkozó.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak egészen súlyos trükkökkel tudnak talpon maradni az életképtelen élelmiszerboltokSzürke foglalkoztatás, uzsora, csalás, hálózaton belüli trükközés és lobbi a falusi kisboltokért: a magyar kiskereskedelmi láncok nagy túlélők. Elemzésünk a hazai boltok kilátástalan helyzetéről, második rész.
Több vállalkozó is arról beszélt, hogy a kormány tisztában van a fehéredés kihívásaival, ezért van „egyfajta türelem, és foglalkoznak a problémával”.
„A kormány tudja azt, hogy ennyi pénzt nem lehet kivonni a gazdaságból, mert az fulladozni fog”
– mondta egyikük. A kormányzat figyelmére példa a pár milliárdos forgalmú magyar vállalkozásokra szabott kiva, amelyet több általunk megkérdezett vállalkozó is nagyon előnyösnek tart.
Hasonlóan előnyös a kata, a kisadózó vállalkozások tételes adója, amely havi fix összegével (főállásban jelenleg 50 ezer, mellékállásban 25 ezer forint) azt kínálja a sokszor szürke zónába csúszó egyéni vállalkozóknak, hogy annak befizetésével (majdnem) minden kötelezettségüket letudhatják, és nyugodtan alhatnak. Ez a vállalható kompromisszum sokakat terelt a fehéredés irányába, ám az is igaz, hogy egy ellentétes folyamatnak is megágyazott. Amikor a munkavállalót adóoptimalizálási céllal katás vállalkozóvá szervezi ki egy cég, az feketézésnek számít.
A NAV ugyan teljesen átlátható módon közli, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni a rejtett munkavállalói jogviszony elkerüléséhez, a szabályok sok esetben puhák, vagy lazán értelmezhetőek, sőt olykor könnyen teljesíthetőek. Egy tipikus példa a futároké, akik katázhatnak, pedig olyan a viszonyuk a megbízójukkal, mintha egy lazábban értelmezett munkaadó-munkavállaló kapcsolat lenne.
A másik jelentős példa, hogy a kormány a leginkább érzékeny gazdasági szegmensekben csökkentette öt százalékra az áfát, mint a vendéglátás vagy a sertéspiac, hogy ne dőljenek be a fehérítéstől.
Egy étteremtulajdonos az alábbi példával írta le, hogy milyen hatása volt az áfacsökkentésnek: ha korábban az étterem eladott 1270 forintért egy tál ételt, és nem ütötte be a kasszába, akkor megmaradt nála tisztán a pénz, amiből zsebbe fizette a részmunkaidős, minimálbérre felvett pincérét. Ekkor olyan minimális járulékot fizetett (a papíron lévő részmunkaidő után), hogy zsebbe tudott adni akár 1000 forintot is.
A tisztességes étteremnél ugyanezért az ételért a 27 százalék áfa miatt eleve csak 1000 forint maradt, ráadásul ha ebből még tisztán is akarták fizetni a pincért, akkor teljesen fehéren csak nettó 500 forint jutott a pincérnek, vagyis fele annyi, mint a csalóknál. Ez olyan nagy különbség volt, ami miatt megérte kockáztatni. Az online pénztárgépek bevezetésével azonban nagyon megnőtt a kockázat, az 5 százalékra nyesett áfával pedig csökkent a feketézéssel elérhető előny. Ráadásul gyakrabban jönnek az adóellenőrök és a fogyasztóvédelmisek is.
Ugyanígy egyre kevésbé éri meg visszaélni például a lakáskiadással. Míg korábban a havi mintegy 80 ezer forint fölött kiadott lakások után 30 százalékot kellett befizetni az államnak, 2018-ban már csak 15 százalékot, ami a valóságban inkább 13,5 százalék a költségátalány miatt. „Ennyiért már nem éri meg csalni, mert cserébe szolgáltatást kapsz: nyugodtan alszol, nem kell rohangálni a vevő készpénze után, és a vevő sem tud zsarolni. Tiszta viszonyokat teremt” – mondta az egyik megkérdezett vállalkozó, aki lakását magánszemélyként adja ki.
Az általunk megkérdezett vállalkozók közül többen is azt mondták, hogy a fehéredés nem kizárólag a Fidesz érdeme. Egy étteremtulajdonos szerint a kormányzati intézkedéseknél is erősebb fehérítő ereje volt a munkaerőhiánynak. A szakácsok, pincérek vagy mosogatók is válogathatnak a munkaadók között, és a rendesen bejelentett bruttót igénylik, arra vándorolnak, ahol ezt megadják nekik.
Az éttermes szerint ezt felismerve az eddig feketéző cégtulajdonosok is elkezdték a saját alkalmazottaik fizetését fehéríteni, nehogy elmenjenek. Ma ez odáig ment szerinte, hogy ha egy pultost keres egy étterem, akkor egyetlen jelentkező sem hajlandó feketézni/részmunkaidőzni, hanem kéri a nyolcórás bejelentést és a nettó 200-250 ezer forint közötti bért.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar falvakban és a 70 év felettiek körében meglepően elfogadott a feketegazdaságTanulmány készült az eltitkolt jövedelmek elfogadottságáról. Érdekes az összevetés Lengyelországgal.
Ahogy az étteremtulajdonos kiemelte: aki egyszer megtapasztalta, hogy kifehérítették a munkaviszonyát, soha nem akar többé feketén dolgozni. Ez az attitűdbeli különbség különösen a fiataloknál látszódik. Több vállalkozó is arról számolt be, hogy a kilencvenes évek zavaros, jellemzően seftelésre épülő vállalkozásaiban szocializálódó emberek még most is nehezen szakadnak el a feketézéstől, inkább megpróbálnak új utakat keresni.
A fiatalokat azonban általánosságban egyre nehezebb rávenni arra, hogy ne üssenek be valamit kasszázáskor. A megkérdezettek szerint minél fiatalabb valaki, annál kevésbé megy bele, hogy feketén foglalkoztassák. Ebben a munkaerőhiányból fakadóan bővülő válogatási lehetőségeknek is van szerepe.
Mi lesz a kisemberekkel?
A fehéredésnek összességében egyre látványosabb szerepe van a gazdaság alakulásában. A trükközés nélkül életképtelen vállalkozások számos iparágban egymás után szűnnek meg a megkérdezettek szerint, a vendéglátástól a kiskereskedelemig. Ugyanakkor több szegmensben még kevésbé érezteti a hatásait, ilyennek mondták például az építőipart vagy a nagykereskedelmet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖtből két ember feketén dolgozik az építkezésekenÖt nagyobb ágazatban több mint háromszázezer ember dolgozhat feketén Magyarországon. Miközben nő a feketemunka aránya, a felügyelet egyre kevesebb ellenőrzést tart.
Ahogy bemutattuk, a fehérítés miatt növekednek a bérköltségek és az alapanyagárak, így az árakat is muszáj emelni. „Az emelkedő árak miatt a vásárlók is jobban megnézik, milyen a termék” – mondta egy vállalkozó. Elindult tehát a tisztulás, mégis nagyobb árverseny indult be, mivel szinte mindenki áremelésre kényszerül a fehéredés miatt. „A vendéglátáson is látható: konszolidáció van. A csaló cégek sorra szűnnek meg, és elkezdtek kialakulni termelékenyebb magyar tulajdonú éttermi csoportok, mint a Padthai vagy a Zing” – mondta egy vállalkozó.
Azt, hogy a fehéredés jelentősen átformálja a gazdaságot, egy vállalatfelvásárlásokkal foglalkozó szakértő is alátámasztotta. Korábban egy kisebb magyar kkv eladásakor jellemzően beleszámolták az árba a fehérítés költségeit is. Sokkal jellemzőbb volt, hogy a tulajdonost váltó cég tele volt például szürkén foglalkoztatott alkalmazottakkal, és a tranzakciót felhasználták arra, hogy tisztább viszonyokat teremtsenek. Ma már azonban ez nem igazán jellemző a fehéredés miatt.
Az elmúlt évek gazdasági növekedésében és emelkedő inflációjában is több megkérdezett szerint jelentős szerepe van a fehéredésnek.
– mondta egy nagykereskedő.
A fehéredés több szempontból is kedvező a gazdasági szereplőknek. Egyrészt az állam alacsonyabb vállalati adókulcsokkal és járulékokkal is hasonló összegű vagy akár nagyobb bevételhez jut. Másrészt csökken a versenyhátrány, amit a legálisan működő cégek elszenvednek a szürke zónában működőkhöz képest. A törvényesen működő cégek számának gyarapodása megkönnyíti ezeknél a cégeknél a finanszírozáshoz jutást és így a további növekedést is.
Több, a kormánnyal más ügyekben akár kritikus vállalkozó is azt mondta, hogy örömtelinek tartják a torz versenyfeltételek megszűnését és a piac tisztulását. Többen is felvetették azonban azt az ellentétet, amely az évtizedeken át trükkökkel fennmaradó, de megújulni képtelen, ezért most szorongatott kiskereskedők, kényszervállalkozók széles rétege és az Orbán Viktorhoz közeli, egészen szűk kör hihetetlen sebességű vagyonosodása között van.
„A kisemberek lehetőségeit teljes mértékben beszűkítették, míg a médiában folyamatosan azt látjuk, hogy kivételezett személyek vannak, akiknek mindent szabad, gondolok itt az EU-s pénzekre. Ha a nagyoknak mindent szabad, nekünk akkor kicsiben miért nem?” – filozofált egy nagykereskedő. | A Fidesz nekiment az adócsalóknak, és szép csendben felszámolja a feketegazdaságot | null | https://g7.hu/kozelet/20200214/a-fidesz-nekiment-az-adocsaloknak-es-szep-csendben-felszamolja-a-feketegazdasagot/ |
2012-12-18 16:51:00 | Kevés jobb terep van a korrupció számára a közbeszerzéseknél. Ezt a veszélyt visszaszorítani – szavakban legalábbis – éppen úgy hosszú ideje cél, mint a kisvállalkozásokat helyzetbe hozni. A kkv-szektor segítése volt a célja a közbeszerzési törvény teljes átírásának is. Csakhogy épp ezzel nyitották nagyobbra a kiskapukat a korrupció előtt. Keni / nem keni: a hvg.hu kis- és középvállalkozások korrupciós kockázatairól szóló sorozata. | true | null | 1 | HVG | null | Tágra zárt közbeszerzések: Ilyen, ha szabad a pálya
Kevés jobb terep van a korrupció számára a közbeszerzéseknél. Ezt a veszélyt visszaszorítani – szavakban legalábbis – éppen úgy hosszú ideje cél, mint a kisvállalkozásokat helyzetbe hozni. A kkv-szektor segítése volt a célja a közbeszerzési törvény teljes átírásának is. Csakhogy épp ezzel nyitották nagyobbra a kiskapukat a korrupció előtt. Keni / nem keni: a hvg.hu kis- és középvállalkozások korrupciós kockázatairól szóló sorozata.
Nem egyszerű ma Magyarországon kis cég vezetőjének lenni, ha az ember sikerrel szeretne járni egy közbeszerzésen. Pedig első ránézésre a számok még csak nem is elkeserítőek: a pályázatok kicsit több mint 80 százalékát a kkv-szektorból érkező cégek nyerik el. Csakhogy ez a négyötöd a legkisebb pénzeket megmozgató közbeszerzéseket jelenti. 2011-ben az összes közbeszerzés értékének a 41,7 százaléka került kkv-khoz. Ugyanez a szám Szlovákiában vagy épp Szlovéniában 75 százalék körül van.
A korrupciós kockázatok persze nem az eredményhirdetésnél jelennek meg először. A legtöbb elemzés egyetért abban, hogy egy kisvállalkozásnak általában már rajthoz állni is nehéz, ha igazán sokat fizető pályázatról van szó. A legelső probléma a drága dokumentáció: olyan papírokra van szükség az induláshoz is, amelyek elkészítése sok kkv-t eltántoríthat a pályázattól. Bár lehetőség van részajánlattétel kiírására is, melynek köszönhetően kisebb árbevételű cégek is labdába rúghatnának, sokszor ettől eltekintenek, pont azért, hogy már az elején ki lehessen többeket zárni a vetélytársak közül. (És legfeljebb alvállalkozóként rúgjanak labdába.)
A nyilvánosság teljes kizárása
2011-ben új közbeszerzési törvényt fogadtak el, aminek egyik legfőbb célja volt a kkv-k helyzetbe hozása. Az elvet nem sokat kritizálták – azt már annál többen, hogy akik trükközni szeretnének, épp a kkv-kat segítő rendelkezéseket fordíthatják a saját hasznukra. A végeredmény a legtöbb szakértő szerint kettős: aki tisztességes, könnyebben állhat a rajtvonalhoz, de aki korrupt, az is sokkal több lehetőséget talál, mint eddig.
A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha nem nyilvános a pályázat. Erre pedig – névleg épp a kkv-k megsegítése érdekében – jóval több alkalom adódik, mint korábban. Ha ugyanis 25 millió forint alatt marad egy pályázat értéke, akkor nem kell nyílt eljárást meghirdetni, bőven elég, ha hirdetmény közzététele nélkül elküldik az ajánlatot három cégnek, akik közül kiválasztják a győztest. Ilyen eljárás létezett már korábban is, és már akkor is sok kritikára adott okot, csakhogy 2011-ig még 50 milliós volt az értékhatár. Igaz, bekerült az előírások közé, hogy a három cég közt kell, hogy legyen kkv, sőt az ilyen eljárások 88,6 százalékában kkv volt a nyertes. Ám még így sem kell a korrupciókutatás nagy szakértőjének lenni, hogy egyértelmű legyen, miért nagyobb az esély a szabályok kijátszására, ha maga az ajánlatkérő cég határozza meg, kiket akar egyáltalán meghallgatni.
Kerethatár
Arra sokan figyelmeztettek a közbeszerzési törvény elfogadásakor, hogy ha 25 milliós lesz a nyílt pályázatok értékhatára, akkor érdemes lesz nézni, hány pályázatot hirdetnek meg épp 24,9 millió forintért, vagyis úgy, hogy épp ne kelljen nyílt eljárást lefolytatni. A kormány mindvégig bagatellizálta ennek veszélyét. Sőt, idén októberben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerződést kötött a Bell and Partners kommunikációs ügynökséggel, hogy reklámkampányban „bemutassa, értelmezze és megértesse az átlátható, jó állam fogalmát, szerkezetét”. A szaktárca által a szerződéshez megadott keretösszeg 24,9 millió forint volt.
Változott az értékhatár az építőiparban is: egyedül ott emelték fel a korábbi 80 millióról 150 millióra a korlátot, ami alatt elég három ajánlattevőt meghívni. A korrupciókutatásban az egyik, ha nem a legveszélyesebb területnek jellemzik amúgy is az építőipart, és ez a jogszabály pedig tovább erősítette a kockázatokat.
Kenni, ha kell
Van persze olyan terület, ahol a kisvállalkozások nem csak a korrupció elszenvedőjeként lehetnek jelen, hanem korrumpálóként is. A legjobb példa erre az informatika. Egy számítógépes szolgáltatásnál klasszikusan nagy az információs aszimmetria. A megrendelőnek gyakran fogalma sincs arról, hogy valójában mennyibe kerül az, amiért fizet, tényleg érdemes-e kiadnia milliókat egy egyszerűbb, csak épp a laikus számára bonyolultnak tűnő informatikai feladatért. Egyes munkákhoz nem is kell nagy kapacitás, így kisvállalkozások is képbe kerülhetnek ilyen szituációknál.
Egyre hiányosabb az adatközlés
Közel százmilliárd forintot osztottak el úgy tavaly közbeszerzésen, hogy nem tudni pontosan, mekkora cég nyerte meg – hívta fel a figyelmet a Közbeszerzési Hatóság. Egy 2010-es törvénymódosítás ugyanis úgy bonyolította meg az adatok közzétételének szabályozását, hogy átláthatatlanabb lett, kkv vagy nagy cég nyer el egy-egy pályázatot. Ezzel párhuzamosan egyre hiányosabb az elvárt adatok közlés is. 2011-ben 84 eljáráson 95,4 milliárd forintot nyertek úgy, hogy nem jelezték, nagyvállalatról vagy kkv-ról van szó. Vagyis az átlaghoz képest kimondottan magas összegeknél nőtt meg az intranszparencia. Jellemző, hogy míg 2010-ben csak a nyertesek 1,3 százalékáról nem lehetett tudni, kkv nyert-e vagy másmilyen cég, addig 2011-ben ez az adat már 6,6 százalékos volt.
Az árak és a pályázat részleteiben persze akkor a legnagyobb a pályázó mozgástere, ha egyáltalán nincs is verseny. Ha nincs konkurens induló, az jelezheti azt is, hogy a versenytársak a biztos vereség tudatában már kiállni sem szeretnének. A parlament előtt van jelenleg is a Közbeszerzési Hatóság beszámolója 2011-ről, ebből kiderül, hogy tavaly a közbeszerzések 29,3 százalékában egyetlen pályázatot adtak csak be. Egy-egy kiírásra átlagosan 2,7 pályázatot nyújtottak be, vagyis némi verseny volt, csak épp szűk. Érdekes módon, amikor nem nyílt beszerzésnél három ajánlattévőt hívtak meg, ez a szám még kisebb (2,4) lett. Ezt csak úgy lehet magyarázni, hogy gyakran előfordult, a meghívás ellenére nem minden cég küldött be ajánlatot. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy azért nem, mert úgy vélte, a döntés a győztes kilétéről már korábban megszületett – ám a gyanúra mindenképp okot ad. | Vállalkozás: Tágra zárt közbeszerzések: Ilyen, ha szabad a pálya | null | https://hvg.hu/kkv/20121218_Tagra_zart_kozbeszerzesek_Ilyen_ha_szabad |
2012-07-25 20:03:00 | Birtokba vette a CET-et a Főváros - Megállapodtak a kivitelező konzorciummal, és az önkormányzat az alvállalkozók kifizetését is ígéri. | true | null | 1 | Index | null | A Fővárosi Önkormányzat szerda délelőtt birtokba vette a CET Közraktárak Épületegyüttest, miután a Fővárosi Önkormányzat felhatalmazott képviselői és a CET-et kivitelező konzorcium megállapodási szándékukat jegyzőkönyvben rögzítették – írja az önkormányzat közleményében. A generálkivitelező, a WHB Építő Kft. a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének megfelelően – a beruházóval, a Porto Investment Hungary Kft-vel szembeni díjvitája miatt – délután 2 órakor lehetővé tette, hogy a Fővárosi Önkormányzat az ingatlant birtokba vegye.
Ezzel egy másfél éves huzavona zárult le, megnyílt annak a lehetősége, hogy az Önkormányzat a létesítmény építését befejezze, és mihamarabb megnyissa az épületet – írják. Az önkormányzat azt ígéri, hogy a CET építésekor kifizetetlen alvállalkozók hozzájussanak díjköveteléseikhez. További információkat egy pénteki sajtótájékoztatón ad a főváros.
Korábban arról számoltunk be, hogy a CET kivitelezői szerint a fővárosi önkormányzat az utolsó pillanatban felrúgta a két hónap alatt összehozott elszámolási megállapodást és akadályozta a műszaki átadás-átvételt. Márton Imre, a Porto Investment vezetője szerint a főváros félreértelmezte a bíróság ítéletét, ami ellen felülvizsgálati kérelemmel fordultak.
A Duna-parti Közraktáraknál, Ferencváros területén megépített 27 ezer négyzetméteres létesítményt 2010 augusztusában kellett volna befejezni. A CET (Central European Time) tavaly tavasszal kezdődött műszaki átadás-átvételi eljárását időközben leállították, a belső beépítéshez nem fogtak hozzá, az épület jelenleg üresen áll. | Birtokba vette a CET-et a Főváros | null | https://index.hu/belfold/budapest/2012/07/25/birtokba_vette_a_cet-et_a_fovaros/ |
2024-04-12 04:28:00 | 35 milliót költöttek csak Bohár Dániel posztjaira, aki legutóbb egészen otromba módon hamisította meg a Márki-Zay Péterrel készített interjúját. | true | null | 1 | Telex | null | A kegyelmi botrány, majd Magyar Péter színre lépése nyomán alaposan felbolydult a magyar közélet, és egészen példátlan módon, hosszú időre kicsúszott a Fidesz kezéből a kezdeményezés, a közbeszéd feletti kontroll. Ezt gigantikus kommunikációs hadművelettel próbálják visszaszerezni - eddig felemás sikerrel. A propaganda gyakorlatilag egyetlen, pénzügyileg átlátható szelete a facebookos hirdetések világa, amiről a Meta rendszeresen közzétesz adatokat. Ezekből az adatokból pedig az látszik, hogy rég nem látott mennyiségű pénzt égetnek el mostanában hirdetésekre a kormány üzeneteit sulykoló közösségi médiás csatornák. A legfontosabb ilyen csatorna a Megafon, aminek az elmúlt 30 napos számlája (március 10. és április 8. között) a Meta Ad Library adatai szerint
143 645 512 forint volt. Ez összesen 206 szponzorált posztra ment el.
Ennek a nagyon nagy részét Magyar Pétert gyalázó videók teszik ki, kisebb részben pedig a közelgő önkormányzati és EP-választások kapcsán a hazai ellenzék és "Brüsszel" támadása. Ezt a feladatot nagyrészt a második legnagyobb hirdető, a CÖF (havi számla: 63 millió forint) vette át.
Hogy tudjuk valahova tenni ezt a 143 millió forintos hirdetési összeget: ez bő tízmillióval több, mint amit a Megafon 2021-ben, az ellenzéki előválasztás idején, öt hét alatt költött. Ennél intenzívebb és drágább kampányt csak a 2022-es választás előtti időszakban láthattunk, akkor az utolsó négy hétben 266 millió, az az előtti négyben pedig 163 millió volt a megafonos számla.
A központ Facebook-harcosai között így oszlott el a 143 millió forintnyi hirdetés: | 143 millió forint a Megafon havi facebookos hirdetési számlája | null | https://telex.hu/belfold/2024/04/12/135-millio-forint-a-megafon-havi-facebookos-hirdetesi-szamlaja |
Subsets and Splits
No saved queries yet
Save your SQL queries to embed, download, and access them later. Queries will appear here once saved.