news_id
int64 1
63.1k
| title
stringlengths 2
200
| description
stringlengths 0
8.21k
| text
stringlengths 0
59.5k
| source_url
stringlengths 0
272
⌀ | archive_url
stringlengths 0
500
⌀ | kmdb_url
stringlengths 38
245
⌀ | newspaper
stringclasses 215
values | category
stringclasses 14
values | pub_time
stringlengths 0
19
| persons
sequencelengths 0
84
| institutions
sequencelengths 0
239
| places
sequencelengths 0
60
| others
sequencelengths 0
33
| files
sequencelengths 0
15
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2,332 | Megszüntették a nyomozást Kármán Irén fia ügyében | A nyomozás azért indult, mert az újságírónő azt állította: fiát veréssel fenyegették a rendőrök, amikor anyja bántalmazásáról kérdezték. A hírműsorban azt mondták, az ügyészség szerint a három órán át tartó kihallgatáson semmi olyan nem hangzott el, amit a fiú fenyegetésnek érezhetett volna.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség június végén rendelt el nyomozást ismeretlen tettesek ellen, mert az elrabolt és bántalmazott újságírónő, Kármán Irén fiát állítólag atrocitások érték a kihallgatásán.
Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője korábban azt mondta, a Nemzeti Nyomozó Iroda átiratot küldött az ügyészségnek arról, hogy Kármán Irén, valamint szerzőtársa, Labancz Ferenc egykori rendőrségi nyomozó olyan kijelentéseket tettek a sajtóban, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a rendőrség meg nem engedett módon hallgatta ki az újságírónő 16 éves fiát. | https://www.origo.hu/itthon/2007/7/megszuntettek-a-nyomozast-karman-iren-fia-ugyeben | https://web.archive.org/web/20070708200341/https://www.origo.hu/itthon/20070706-megszuntettek-a-nyomozast-karman-iren-fia-ugyeben.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/megszuntettek-a-nyomozast-karman-iren-fia-ugyeben | Origo | hungarian-news | 2007-07-06 00:00:00 | [] | [
"Rendőrség"
] | [] | [] | [
"Kármán-ügy"
] |
|
2,333 | Inog a Kármán elleni kamerás bizonyíték | Nem tudnak az elektromos műveknél arról, hogy áramkimaradás lett volna azon a környéken, ahol Kármán Irént két héttel ezelőtt ismeretlenek megtámadták. Ennek azért van jelentősége, mert a rendőrség olyan ipari kamerák felvételei alapján cáfolja az újságíró vallomását, amelyeknél a rögzítés időpontját szerintük áramszünet miatt kell másként számítani. Egy biztonsági rendszerekkel foglalkozó cég munkatársa szerint viszont még áramkimaradás esetén sem állítódik át a kamerák nagy többségénél a felvételek készítésének időpontja.
A környéken található ipari kamerák felvételeire és az orvos szakértői véleményre alapozva állítja azt a Nemzeti Nyomozó Iroda, hogy Kármán Irén nem mondott igazat arról, ki, hol és hogyan bántalmazta. A '90-es évek olajszőkítési ügyeivel foglalkozó újságíró viszont továbbra is kitart vallomása mellett. E szerint június 22-én éjszaka ismeretlenek megtámadták a XX. kerületi Erzsébet téren, miközben egy DVD-kölcsönzőből tartott hazafelé, egy autóba tuszkolták, megverték, később összekötözve a Duna-parton hagyták.
A rendőrség szerdán nyilvánosságra hozta azoknak az ipari kameráknak a felvételeit, amelyek az újságíró által megjelölt útszakaszon vannak. Szerintük Kármán Irénnel egyértelműen nem történhetett meg a vallomása szerinti bántalmazás, mert a felvételeken az látszik, hogy egyedül sétált a XX. kerületi Török Flóris utcán a Topánka út irányába. Az újságíró leírta, hogy az ismeretlen támadók autója hogyan nézett ki, de ilyen jármű sem közlekedett ezen a szakaszon a kamerák tanúsága szerint.
Az újságíró, illetve jogi képviselője szerint ellentmondás van az időpontok között. A DVD-kölcsönzéskor kapott bizonylaton szereplő időpont 21 óra 22 perc, viszont a kamera felvételén látható idő szerint az újságíró 21 óra után pár perccel már a kölcsönző irányából érkezik. A rendőrség ezt azzal magyarázta, hogy a kamera nem a valós időt mutatta, mert egy korábbi áramkimaradás miatt elcsúszhatott az órája.
Az ELMŰ nem tud áramszünetről
Az [origo] megkereste a Budapesti Elektromos Műveket, ahol kérésünkre visszakeresték, milyen hibák fordultak elő a XX. kerületnek azon a részén. Kiderült, hogy aznap, június 22-én a környéken egyáltalán nem volt üzemzavar, mindössze egy csatlakozóvezeték hibát jelentettek a környékről, amely egy családi háznál keletkezett, és csak ott okozott problémát az áramellátásban.
Mivel a rendőrség általánosságban beszélt arról, hogy korábbi áramkimaradásról van szó, kértük a Nemzeti Nyomozó Irodát, hogy pontosítsák ennek időpontját, de ezt a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közölték. Az elektromos műveknél ezért egy hétre visszamenőleg kérdeztünk rá, történt-e a környéken áramkimaradás, de ilyet a XX. kerületnek ezen a jól behatárolható részén ez alatt az idő alatt sem tapasztaltak.
Ha ilyen régi kamera, akkor viszont éjjel nem lát
A kamerás biztonságtechnikai rendszerek telepítésével foglalkozó MULTI ALARM marketingigazgatója, Bánhalmi Zsuzsanna szerint a biztonsági kamerák túlnyomó részénél akkor sem állítódik át az idő, ha áramszünet van. Az időt nem a kamera, hanem az a technikai rendszer rögzíti, ahová a kamera továbbítja a jeleket. Ez tulajdonképpen egy számítástechnikai rendszer, ha áramkimaradás van, ennek szoftvere - akárcsak egy sima számítógépé - magától korrigálja, egyszerűen frissíti az óraállást. A biztonságtechnikai cég marketingigazgatója szerint csak a nagyon régi, több 10 éves kameráknál lehetséges, hogy ilyen dátumcsúszás előforduljon.
A régebbi modellek viszont még nem voltak éjjellátóak, tehát nem tudtak volna éjszaka olyan használható felvételeket készíteni, mint amilyeneket a rendőrség bemutatott. Bánhalmi Zsuzsanna hozzátette, ma már olyan felbontású kamerák is vannak, amelyek annyira éles képeket készítenek, hogy a rajta látható személy akár sötét éjszaka is teljesen beazonosíthatók.
Kármán Irén ügyvédjét, Pelle Andreát is megkérdeztük, tudnak-e arról, hogy az elektromos vállalat szerint nem volt áramszünet a környéken, ami megkérdőjelezheti a rendőrség egyik bizonyítékának pontosságát. Az ügyvédnek erről nem volt tudomása, de mint mondta, találgatásokba nem szeretne bocsátkozni.
Még áll az 5 milliós jutalom
A felderítés elősegítése érdekében Bencze József országos rendőrfőkapitány pár nappal az újságíró megverése után nyomravezetői díjat tűzött ki. Bruttó ötmillió forint kap, aki olyan információt szolgáltat, amelynek köszönhetően sikerül végére járni az ügynek. Pénteken az [origo]-nak Szabóné Csontos Stefánia sajtóreferens azt mondta, hogy a kitűzött díj továbbra is jár, annak ellenére, hogy kizárták az áldozat vallomásának hitelességét. Eddig a magas nyomravezetői díj nem segített, érdemi bejelentés nem érkezett - tette hozzá. | https://www.origo.hu/itthon/2007/07/karmanugy-a-rendorseg-allitasaval-ellentetben-nem-volt-aramszunet | https://web.archive.org/web/20120820092627/https://www.origo.hu/itthon/20070706-karmanugy-a-rendorseg-allitasaval-ellentetben-nem-volt-aramszunet.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/inog-a-karman-elleni-kameras-bizonyitek | Origo | hungarian-news | 2007-07-06 00:00:00 | [] | [
"Rendőrség"
] | [] | [] | [
"Kármán-ügy"
] |
|
2,334 | Kiss Péter nem szabadul az őszödi beszéd árnyától | 2007.07.07. 08:40
Első fokon elvesztette Kiss Péter kancelláriaminiszter az Élet és Irodalom (ÉS) ellen azt a helyreigazítási pert, amelyet azért indított, mert a lap összefüggésbe hozta személyét Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédének kiszivárogtatásával – közölte Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője.
„Kiss Péter kancelláriaminiszter helyreigazításra kérte kötelezni az Élet és Irodalmat, mert álláspontja szerint a nyár elején megjelent Az őszödi Nagy Testvér című riportban a lap összefüggésbe hozta személyét Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédének kiszivárogtatásával, hangsúlyozva azt, hogy érdekében állhatott a beszéd szövegének nyilvánosságra kerülése. A bíróság politikai véleménynek minősítette a cikk kifogásolt gondolatait, ezért a keresetet elutasította„ – olvasható a főszerkesztő közleményében.
Kárpáti Miklós, a miniszter jogi képviseletét ellátó ügyvéd arra hívta fel a figyelmet, hogy szóban kihirdetett és első fokú ítéletről van szó. Hozzátette: az előzetes egyeztetések után nagy valószínűséggel fellebbeznek.
Kiss Péter még május végén közölte: visszautasítja az ÉS-ben megjelent írás „csúsztatásait”, miszerint köze lenne az őszödi beszéd nyilvánosságra kerüléséhez, és jogi úton vesz elégtételt.
A hetilapban megjelent cikk szerint a tavaly május 26-án elhangzott miniszterelnöki beszéd kiszivárogtatásához Gyurcsány Ferenc belső, szocialista párti ellenzékének volt köze. A háttérbeszélgetések eredményeként ezt a kört meghatározva négy MSZP-s politikust nevezett meg az írás: Szekeres Imrét, Szili Katalint, Puch Lászlót és Kiss Pétert. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/kiss-peter-nem-szabadul-az-oszodi-beszed-arnyatol | https://web.archive.org/web/20240102212615/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/kiss-peter-nem-szabadul-az-oszodi-beszed-arnyatol | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kiss-peter-nem-szabadul-az-oszodi-beszed-arnyatol | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-07 00:00:00 | [
"Kiss Péter"
] | [] | [] | [] | [] |
|
2,335 | Románc – Kóka kedvesével tárgyalt a Hankooknál | 2007.07.06. 07:04
Kóka János gazdasági miniszter és újdonsült élettársa, Szandrocha Kamilla közösen tárgyaltak a Hankook gumigyár Dunaújvárosba telepítéséről – derül ki a Heti Válaszból. A beruházás 25 milliárdos állami támogatást nyert el. Az ifjú hölgy ráadásul miniszteri jutalmat is kapott.
Kóka János gazdasági miniszter néhány hónapja a bulvármédia adta lehetőségeket kihasználva számolt be szerelméről, Szandrocha Kamillához fűződő viszonyáról. A januári bejelentésről kiderült: a miniszternek már több mint másfél éve megtetszett a most 26 éves hölgy, aki az általa vezetett minisztériumban dolgozott. Néhány hónappal később, októberben Kamilla már együtt van jelen a milliárdos tárcavezetővel Szöulban a Hankook és a gazdasági minisztérium szerződésének aláírásán.
A Gazdasági Minisztérium úgy tájékoztatta a Heti Választ, hogy a Hankook magyarországi megtelepedését előkészítő csapatnak Szandrocha is tagja volt. A Szöulba utazó delegáció egyébként nem volt túl népes: Szandrocha Kamilla mellett a minisztériumot csak Garamhegyi Ábel államtitkár és Kóka János gazdasági miniszter képviselte. A szöuli út idején – 2005 októberében – Kamilla miniszteri jutalmat is kapott Kókától. Sőt a hölgy – úgy, hogy csak két évvel korábban, friss diplomásként került a minisztériumba – ekkor már osztályvezetőként dolgozott a befektetési főosztályon. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy nem a főosztály vezetőjét vitte magával Kóka Szöulba, hanem a fiatal lányt.
Szandrocha Kamillának sikerült jó kapcsolatot kialakítania a Hankook vezérkarával, legalábbis erre utal, hogy a dunaújvárosi gyár ez év június 26-i átadásakor zárt körben ebédelt együtt a cég vezetőivel. Tehát románc ide vagy oda, a fiatal pár mindkét tagja erősen kötődik a Hankookhoz. Kamilla jelenleg a Gazdasági Minisztériumhoz tartozó Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-nál (angol nevének rövidítése: ITDH – a szerk.) dolgozik.
Ismeretes: a cég dunaújvárosi beruházásával kapcsolatban olyan ingatlanpanamát tárt fel lapunk, amelyben a város kormánypárti vezetése és a minisztérium is egyaránt szóba került. A tárca összesen 25 milliárd forintos támogatást adott a cégnek, emellett a különböző hatóságok – felső nyomásra – jogszabályokba ütköző módon adták ki a szükséges engedélyeket. A cég ráadásul – mint megtudtuk – annak dacára keresett külföldi munkavállalókat, hogy a közpénzből kapott több tízmilliárd forintnyi támogatástól a hazai munkahelyteremtést várta az állam.
Sőt, mint megírtuk, olyan információk is eljutottak lapunkhoz, amelyek szerint a Hankook nem alkalmazott, csak kölcsönzött volna munkaerőt Szlovákiából. Így az odavalósi, de Dunaújvárosban dolgozó munkások Szlovákiában róhatták volna le az adó- és járulékterheket; így akár évi egymilliárd forinttal is megkurtítható lett volna a magyar államkassza.
A Kóka János és Szandrocha Kamilla által szívügynek tekintett beruházás körüli telekspekulációk miatt jelenleg is különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt folyik nyomozás. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/romanc-koka-kedvesevel-targyalt-a-hankooknal | https://web.archive.org/web/20231207103037/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/romanc-koka-kedvesevel-targyalt-a-hankooknal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/romanc-a-koka-kedvesevel-targyalt-a-hankooknal | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-06 00:00:00 | [
"Kóka János",
"Szandrocha Kamilla"
] | [
"Hankook"
] | [] | [
"protekció",
"juttatás"
] | [] |
|
2,336 | Közpénzzel tömik tele a Hócipőt | 2007.07.06. 23:00
Évek óta folynak közpénzek kormányzati szervek döntése alapján a rendre az ellenzéken élcelődő Hócipő című szatirikus lap felé – derült ki a lapunk megkeresésére adott válaszokból.
A Kormányszóvivői Iroda tájékoztatása szerint a Magyar Rádiótól nemrégiben nagy médiavisszhang mellett elbocsátott Farkasházy Tivadar humorista többségi tulajdonában lévő lap megjelenését az idén ötmillió forinttal támogatja az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) miniszteri keretéből. Az újságot kiadó Hócipő Kft. az első fél évben három-, a második fél évben pedig kétmillió forinttal gazdagodhat a Hiller István vezette kulturális tárca jóvoltából.
Az RTL Klub Heti Hetes című műsorának egyik állandó tagjaként megismert, balliberális kötődésű Farkasházy családi vállalkozása nem először jut jelentős állami pénzekhez. A Hócipő Kft., amelynek a humorista édesanyja az ügyvezetője, tavaly is ötmillió forintot kapott az NKA miniszteri keretéből.
Hillerék ezzel a summával az újság 10., 11. és 12. lapszámának kiadásához járultak hozzá. 2004-ben ugyanebből a forrásból hétmillió forinthoz jutottak. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szintén kötött egyszeri, reklámcélú megbízási szerződéseket a Hócipő Kft.-vel: 2003 és 2006 között nem kevesebb mint tízszer, összesen 12,3 millió forint értékben. A Kormányszóvivői Iroda magyarázata szerint „a reklámok célja a köztisztviselők napja, az önkormányzatok napja és az önkormányzati törvénycsomag bemutatása volt”.
A Miniszterelnöki Hivatal is Farkasházyék hóna alá nyúlt, amikor 2003-ban Magyarország európai uniós csatlakozásának feldolgozása a nyomtatott sajtóban és az interneten című pályázaton két támogatási szerződés alapján összesen 3,5 millió forintot ítélt oda a Hócipő Kft.-nek, amit egy évvel később fizettek ki. Farkasházyék az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Információs társadalom – informált polgár címet viselő pályázatán is sikeresen szerepeltek 2003-ban. Így a Hócipő Kft. a Neccketrec internetes melléklet kiadásával nyolcmillió forintos támogatást kaphatott az SZDSZ-es vezetésű, azóta megszüntetett tárcától.
Farkasházyt 2002. augusztus 20-án Medgyessy Péter akkori miniszterelnök javaslatára a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. A humorista 1993 és 2003 között balatonszárszói telkén szervezett találkozókat baloldali értelmiségieknek és az MSZP, illetve az SZDSZ prominenseinek. | https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2007/07/kozpenzzel-tomik-tele-a-hocipot | https://web.archive.org/web/20240125193603/https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2007/07/kozpenzzel-tomik-tele-a-hocipot | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozpenzzel-tomik-tele-a-hocipot | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-07 00:00:00 | [
"Farkasházy Tivadar"
] | [
"Hócipő",
"Nemzeti Kulturális Alap (NKA)",
"Oktatási Minisztérium (OM)"
] | [] | [
"támogatás"
] | [] |
|
2,337 | Önreklám – Hiller milliókért lesz főszereplő | 2007.07.05. 22:04
Egy profi reklámcég, az Umbrella Kreatív Műhely Kft. készíti azt a kisfilmet, amely a Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) munkáját, legfontosabb programjait mutatja be – tudta meg lapunk a tárca sajtóosztályán. Bár az önreklámozó film elkészítése közel 12 millió forintnyi közpénzt emészt föl, ehhez képest a televíziókban nem mutatják majd be.
Az OKM sajtóosztályán ezt azzal indokolták, hogy nem a közvélemény „megdolgozása” a céljuk, hanem hogy a velük kapcsolatban álló partnerek átfogóbb képet kapjanak a minisztérium munkájáról. Így a tárca és a hozzá kapcsolódó háttérintézmények rendezvényein, azok szüneteiben, illetve külföldi programjaikon vetítik majd a filmet, amely napokon belül elkészül.
Az OKM azt állította: nem is lett volna kötelességük egyszerűsített, hirdetmény közzététele nélküli meghívásos közbeszerzési eljárást lefolytatni, mivel a megrendelés értékhatára nem érte el a 25 millió forintot.
-„Az eljárást önként, a legmegfelelőbb ajánlat kiválasztása érdekében folytattuk le – fogalmaztak a minisztérium sajtóosztályán.
Tájékoztatásuk szerint az ajánlattételi felhívást három ajánlattevőnek küldte el a tárca közbeszerzéseit intéző Tender-Co Gazdasági Szervező Kft. Közülük kettő nyújtott be ajánlatot, ezek közül pedig az Umbrella Kft. olcsóbb, bruttó 11,79 millió forintos ajánlatát választották.
A Tender-Co neve már 2005-ben is felbukkant a kulturális tárca háza táján: akkor 12,5 millió forintért intézték a közbeszerzési eljárásokat. Akkor a társaság neve még szerepelt a minisztérium honlapján az Üvegzseb menüpont alatt, a 2007. évi szerződések között viszont már nem, pedig maga a tárca ismerte el, hogy szerződéses kapcsolatban állnak a céggel.
A Tender-Co Kft.-nek korábban tulajdonosa volt az egykor a Demisz által is alapított Inhold Rt., amelynek felügyelőbizottsági tagja volt Karl Imre egykori szocialista képviselő, aki jelenleg a Magyar Villamos Művek stratégiai vezérigazgató-helyettese. A Tender-Co neve egy 2003-as Malév-botrány idején vált ismertté, ugyanis ezt a társaságot kérték fel a légitársaság átvilágítására kiírt pályázat lebonyolítására. (A győztes a Kiss Elemér korábbi kancelláriaminiszterhez köthető Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda lett. Emlékezetes, lapunk tényfeltáró cikkeiből derült ki a kapcsolat, s ennek következtében kellett Kissnek távoznia posztjáról.) A Pénzügyminisztérium utóbb megállapította, hogy a Tender-Co hatáskörét túllépve saját ismerősei közül tolt előre cégeket, ezért László Csaba akkori pénzügyminiszter kezdeményezte a Malév ügyvezető igazgatóságának felmentését a főtulajdonos ÁPV Rt.-nél. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/onreklam-hiller-milliokert-lesz-foszereplo | https://web.archive.org/web/20240128141228/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/onreklam-hiller-milliokert-lesz-foszereplo | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/onreklam-a-hiller-milliokert-lesz-foszereplo | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-06 00:00:00 | [
"Kiss Elemér"
] | [
"Oktatási Minisztérium (OM)",
"Tender-Co Gazdasái Szervező Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"média",
"PR"
] | [] |
|
2,338 | Vádemelést javasolnak a sikkasztó szocialista képviselő ellen | 2007.07.05. 11:59
Sikkasztás miatt javasol vádemelést a rendőrség egy volt salgótarjáni szocialista önkormányzati képviselő ellen – erről a Nógrád Megyei Főügyészség szóvivője tájékoztatta csütörtökön az MTI-t.
A Salgótarjáni Rendőrkapitányság lezárta a nyomozást Karakasev Anna ügyében, az iratokat pedig jelentős értékre elkövetett sikkasztás megalapozott gyanúja miatt vádemelési javaslattal küldte meg az ügyészségnek – közölte Bóna Gyula.
Az időközben lemondott szocialista képviselő ellen a Fidesz-többségű közgyűlés polgármestere tett feljelentést márciusban, mivel az önkormányzati vizsgálat szerint a politikus az Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának (OIGSZ) igazgatójaként 2006 augusztusában 2,5 millió forintot vett ki a házipénztárból, és a pénzt csak a vizsgálat után, fél évvel később tette vissza.
Karakasev Anna februárban lemondott vezetői megbízásáról és közalkalmazotti jogviszonyáról, majd képviselői mandátumáról is. 1994-től dolgozott önkormányzati képviselőként, az előző ciklusban az MSZP frakcióvezetője és a pénzügyi bizottság elnöke volt.
Az ügyészségi szóvivő közölte: az ügyészségnek 30 nap áll rendelkezésére, hogy vádat emeljen, megszüntesse a nyomozást, vagy visszaadja az ügyet további nyomozati cselekmények elvégzésére. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/vademelest-javasolnak-a-sikkaszto-szocialista-kepviselo-ellen | https://web.archive.org/web/20240128141111/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/vademelest-javasolnak-a-sikkaszto-szocialista-kepviselo-ellen | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vademelest-javasolnak-a-sikkaszto-szocialista-kepviselo-ellen | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-05 00:00:00 | [
"Karakasev Anna"
] | [
"MSZP",
"Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (OIGSZ)"
] | [
"Nógrád megye",
"Salgótarján"
] | [
"sikkasztás"
] | [] |
|
2,339 | Kitart vallomása mellett Kármán – Papa is nekimegy | 2007.07.05. 06:51
Annak ellenére kitart korábbi állításai mellett Kármán Irén, hogy a rendőrség kétségbe vonta vallomását. A Nemzeti Nyomozó Iroda állításaira a megvert újságírónő úgy reagált, hogy az orvosi szakvéleményből csak néhány részletet emeltek ki a rendőrök. Sándor István szerint Kármánt a karriervágy, a dicsőséghajhászás és a meggondolatlanság vezethette.
Kitart korábbi állításai mellett Kármán Irén. Petőfi Attila, A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) igazgatóhelyettese az MTV Az este című műsorában szerdán elmondta, már a nyomozás első pillanataiban megkérdőjeleződött a sértett szavahihetősége, és elképzelhető, hogy hamis tanúzás, a hatóság félrevezetése miatt eljárást indítanak ellene.
Kérdésre válaszolva elmondta: az orvos szakértő megállapítása szerint Kármán Irén sérülései 24 órán belül keletkeztek, de a sérülések nem jártak az újságírónő mozgásának korlátozásával. Egy sérülése volt, ami életveszélyes volt, de azt valószínűleg nem szándékosan okozta az elkövető.
Az alezredes elmondta azt is, hogy vannak szemtanúk, akik a kérdéses időben láttak egy hasonló nőt a Duna-parton sétálni, de a rossz látási viszonyok miatt ezt nem tudják konkrét adatként kezelni, mindenesetre erősíti a gyanút, hogy nem úgy történt, ahogy a sértett elmondta. A rendőrségi szakértő vizsgálja azt is, hogy a nő kezén lévő kötés, csomózás hogyan keletkezhetett, megkötözhette-e ő saját magát. Kérdésre válaszolva néhány hétben, esetleg egy-két hónapban jelölte meg azt az időtartamot, amelyre a nyomozás befejezéséhez még szükség van.
Néhány megállapítás
A műsorban telefonon megszólaltatott Kármán Irén arra a kérdésre, mit szól ahhoz, hogy már nem az olajmaffia környékén, hanem a közvetlen környezetében keresik a támadóját, azt mondta, a fiát már a nyomozás első három-négy órájában meggyanúsították, bár a kihallgatás módszerei miatt eljárás indult.
A műsorvezető felvetésére, hogy az orvos szakértői vélemény nem igazolta az általa elmondottakat, Kármán Irén hangsúlyozta, hogy a 27 oldalas orvos szakértői véleménynek csupán néhány megállapítását idézték az NNI sajtótájékoztatóján.
Nem felismerhető
Pelle Andrea, Kármán Irén ügyvédje korábban az MTI-nek azt mondta: a rendőrség nem cáfolta meg ügyfele által elmondottakat. A térfigyelő kamera felvétele rossz minőségű, az időpont és a haladási irány alapján számára egyértelmű, hogy azon nem Kármán Irén látható.
Az ügyvéd azt mondta: ügyfele nem állította, hogy a támfalon legurult volna, és sérüléseit akkor szerezte, de hozzáfűzte, az orvos szakértő is megállapította, hogy sérülései rúgástól, ütéstől keletkezhettek.
Ahogy az Irén előadta
Sándor István egykori rendőr, az újságírónő szerzőtársa az MTI-nek megerősítette korábbi nyilatkozatát, miszerint úgy, ahogy azt az Irén előadta, abban a formában és ott ez nem történhetett meg.
Véleménye szerint az újságírónőt a karriervágy, a dicsőséghajhászás (...) és a meggondolatlanság vezethette. Józan ésszel az ember ilyet nem csinál, mert tökéletes bűntény nincs – mondta Sándor István, aki szerint „ez nagyon hülyén lett megkonstruálva”.
Elmondta azt is, hogy büntetőpert indít az újságírónő ellen rágalmazás miatt, és polgári eljárást is kezdeményez személyiségi jogai megsértése miatt.
(MTI/hirado.hu) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/kitart-vallomasa-mellett-karman-papa-is-nekimegy | https://web.archive.org/web/20240129162311/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/kitart-vallomasa-mellett-karman-papa-is-nekimegy | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kitart-vallomasa-mellett-karman-a-papa-is-nekimegy | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-05 00:00:00 | [
"Kármán Irén"
] | [
"Rendőrség"
] | [] | [] | [
"Kármán-ügy"
] |
|
2,340 | Népszava, Klubrádió – Nyakló nélkül árad a közpénz | 2007.07.05. 06:07
Ismét taroltak a kormány holdudvarához tartozó cégek és médiumok a munkaügyi minisztérium egyik szervezetének pályázatán. A szerencsések között van például a balliberális Népszava korábbi és a Vasárnapi Hírek jelenlegi kiadója, a Klubrádió, a Metro hírújság, Juszt László családi cége és a Hit Gyülekezete egyik érdekeltsége is. A pénz odaítéléséről Kiss Péter döntött még munkaügyi miniszterként.
Összesen 44 millió forinttal gazdagodott több kormány közeli cég és médium a munkaügyi minisztériumhoz tartozó Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) pályázatán, amelyet a felnőttképzést népszerűsítő műsorok, oktatófilmek készítésére írtak ki. A győztesekről és a nekik megítélt összegről még Kiss Péter döntött munkaügyi miniszterként márciusban, de az eredmények csak később kerültek fel az NSZFI honlapjára. A pályázat célja a kiírás szerint a tanulás és a képzés népszerűsítése volt.
A nyertesek között van például a balliberális Vasárnapi Hírek című lap kiadója, amely 2,5 millió forinthoz jutott. A VH Kiadó Kft.-nek egyébként az az Editorial Kft. a többségi tulajdonosa, amely a kormány közeli Népszava kiadója. Maga a Népszava sem maradt ki a pénzosztásból, a laphoz köthető Diario Kft. 4,5 millió forintot kapott. Ugyanennyi pénzt nyert el a Klubrádió, míg a Metro hírújságot kiadó MTG Metro Gratis Kft. 3,5 millió forintot kapott. 19 millió forintot ítélt meg a munkaügyi miniszter a Hadar Gold Ingatlanforgalmazó Kft.-nek. Az izraeli üzletemberek által 2000-ben alapított cég 2004-ben került a Hit Gyülekezete érdekeltségébe. Tízmillió forinthoz jutott Juszt László családi cége, a Beacon International Kft. is.
Arra a kérdésünkre, hogy a pénzek odaítélésében szerepet játszott-e a politikai kötődés, a munkaügyi tárca sajtóosztályán azt a választ kaptuk: a pályázatok elbírálása szakmai alapon történt.
Amint arról többször beszámoltunk, az NSZFI elődszervezete, az NFI pályázatain rendszeresen jutottak sokmilliós támogatásokhoz a balliberális holdudvar cégei, médiumai. A fent említett Klubrádió például az előző esztendőkben több mint 15 millió, a Metro újság kiadója 13,5 millió, a Népszavához köthető Diario Kft. négymillió, a Hit Gyülekezete érdekeltségei (a Magyar ATV és az Új Spirit Kft.) pedig mintegy 27 millió forintot kaptak.
Rajtuk kívül a Gyárfás Tamás-féle St. Plusz összesen 102 millió, a Népszabadság 15 millió, a Népszabadságot kiadó Ringier hétmillió, a Népszava korábbi tulajdonosához, Bleuer Istvánhoz köthető ESMA-cégek 14 millió, a 168 Óra című hetilapot kiadó Telegráf Kft. 16 millió, a Mikroszkóp Színpad 12 millió, a Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester korábbi kampányfőnökeként megismert Bruck Gábor cége, a Sawyer Miller Group pedig 14 millió forintot kapott.
Arról is beszámoltunk, hogy tavaly az akkor még Kiss Péter vezette munkaügyi tárca 26 millió forintot fizetett ki kormány közeli cégeknek „kommunikációs program” címén: a Gazdasági Rádió egyik tulajdonosaként ismert Műsor-Hang Kft. hatmillió, a Primus Népszabadság Média Képviseleti Kft. tizenkétmillió, a Diario Kft. pedig nyolcmillió forintot kapott. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/nepszava-klubradio-nyaklo-nelkul-arad-a-kozpenz | https://web.archive.org/web/20240219102742/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/nepszava-klubradio-nyaklo-nelkul-arad-a-kozpenz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nepszava-klubradio-a-nyaklo-nelkul-arad-a-kozpenz | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-05 00:00:00 | [
"Juszt László",
"Kiss Péter"
] | [
"Beacon International Kft.",
"Diario Kft.",
"Editorial Kft.",
"Hadar Gold Ingatlanforgalmazó Kft.",
"Klubrádió",
"MTG Metro Gratis Kft.",
"Munkaügyi Minisztérium",
"Nemzeti Szakképzési Intézet"
] | [] | [
"média",
"támogatás"
] | [] |
|
2,341 | Rendőr-vesztegetési kísérlet Hatvanban | Sikertelenül próbált megvesztegetni egy intézkedő rendőrt egy férfi Hatvanban. A próbálkozó ellen eljárást indított az Egri Nyomozó Ügyészség. | A gyanúsított 10 ezer forinttal akarta megvásárolni előállítása közben a szabadulását – közölte a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. A férfit Hatvan belterületén igazoltatta a rendőrség, ám ő megtagadta okmányai átadását, ezért közölték vele, hogy előállítják.
A vesztegetési kísérlet már útban a kapitányság felé, a szolgálati autóban történt, sikertelenül. Ugyanis a férfit a kapitányságra szállították, és még a vesztegetési kísérletért is felelnie kell. | https://24.hu/belfold/2007/07/05/rendor_vesztegetesi_kiserlet_hatvanban/ | https://web.archive.org/web/20231223045710/https://24.hu/belfold/2007/07/05/rendor_vesztegetesi_kiserlet_hatvanban/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rendor-vesztegetesi-kiserlet-hatvanban | fn.hu | hungarian-news | 2007-07-05 00:00:00 | [] | [
"Rendőrség"
] | [
"Hatvan",
"Heves megye"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
2,342 | Az Altus olajos kalandja | 2007.06.29. 06:03
Nincs könnyű helyzetben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, miután Kármán Irén újságíró megveretését követően a közvéleményt ismét foglalkoztatja a kilencvenes évek közepén ipari méreteket öltő olajszőkítési ügy. Áttekintettük az olajügyek egyik legismertebb résztvevőjének, az ETL Rt.-nek az aktáit, amelyekben a később illegális útra terelődött olajszállítmányok importőreként szerepel a kormányfő egykori érdekeltségébe tartozó Fortus Rt. A Fortus tisztviselői azonban „tiszták maradtak” az eljárás során, mert a nyomozók arra a következtetésre jutottak, hogy a cég adataival valakik visszaéltek.
Főleg szocialista politikusok, valamint az MSZP-hez közel álló emberek alkották az egykori Eastern Trade Links (ETL) Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. felügyelőbizottságát. Többek között Karl Imre, a Horn-kormány energetikai kormánybiztosa, Szűcs Erika, Miskolc jelenlegi alpolgármestere, az 1998-ban csődbe ment, állami tulajdonú, miskolci székhelyű Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatója, valamint még néhány politikus, akik közül az egyik már nem él. Történetünk másik fontos szereplője a Fortus Rt., amelyet 55-45 százalékos részesedéssel a Magyar Villamos Művek Rt. és Gyurcsány Ferenc cégbirodalmának zászlóshajója, az Altus Rt. alapított még 1995-ben. Gyurcsány – mint azt többször is megírtuk – 1997 májusáig felügyelőbizottsági tagként személyesen is ellenőrizte a társaság működésének törvényességét. A Fortus székhelye szintén 1997-ig a budapesti Szalay utca 4. alá volt bejegyezve, csakúgy, mint a többi Gyurcsány-vállalkozás. Az Altus-cégbirodalom nevében pedig Jagiellowicz Györgyné, az Altus mai vezérigazgatója elnökként irányította a Fortus dolgait. Igaz, időközben, 1996-ban vezérigazgatóként bevették a vállalkozásba Sáska Lászlót, a Mol Rt. korábbi külkereskedőjét is, aki később többségi érdekeltséget szerzett a részvénytársaságban. Azt, hogy mennyire veszélyes terep az olajbiznisz, jól jelzi, hogy Sáskát 2003-ban több lövéssel kis híján megölték, ám végül sikerült felépülnie a merényletből.
(Részletek a Magyar Nemzet június 29-i számában) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/az-altus-olajos-kalandja | https://web.archive.org/web/20240104150851/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/06/az-altus-olajos-kalandja | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-altus-olajos-kalandja | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-06-29 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Jagiellowicz Györgyné",
"Karl Imre",
"Sáska László",
"Szűcs Erika"
] | [
"ETL Rt.",
"Fortus Rt."
] | [] | [] | [
"Olajügyek"
] |
|
2,343 | A Gyurcsány-cég milliárdos olajüzlete | 2007.07.01. 22:02
Korrekt volt a kapcsolatom Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel – jelentette ki Sáska László, a Fortus Rt. vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Sáska – akit 2003-ban egy merényletben több lövéssel megsebesítettek – 1996 és 1997 között a miniszterelnök tulajdonosi érdekeit is képviselte a részvénytársaságban. Az egykori külkereskedő válaszaiból kiderült: bár a Magyar Villamos Művekkel tervezett nagy üzlet nem jött létre, 1996-tól több százmillió forintos szerződéseket kötöttek az állami vállalattal, amelynek fűtőolajat adtak el, illetve több olajtároló üzemeltetését is átvették. Sáska László ugyanakkor leszögezte: a Fortus Rt. nem keveredett bele az olajszőkítési botrányba, hiszen a bíróságon egyértelműen kiderült, hogy a vállalkozás adataival bűnözők éltek vissza.
Azt ugye nem cáfolja, hogy 1996-tól kezdődően az ön által vezetett Fortus Rt. nagy tételben importált fűtőolajat a szlovákiai olajfinomítókból?
– Nem. A cégünk az ETL Rt.-n keresztül importált olajat, attól is csak 1998– 99-ben, amelyet közvetlenül az erőműveknek értékesítettünk, köztük a Magyar Villamos Művek (MVM) hőerőműveinek. Hangsúlyozom, hogy kizárólag nehéz fűtőolajat hoztunk be, amely alkalmatlan arra, hogy akármilyen eljárással üzemanyagot készítsenek belőle. Minden szállítmányunkat szabályszerűen vámkezeltettük.
Az interjút teljes terjedelmében a hétfői Magyar Nemzetben olvashatják. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/a-gyurcsany-ceg-milliardos-olajuzlete-2 | https://web.archive.org/web/20231110045317/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/a-gyurcsany-ceg-milliardos-olajuzlete-2 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-gyurcsany-ceg-milliardos-olajuzlete | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-02 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Sáska László"
] | [
"ETL Rt.",
"Fortus Rt."
] | [] | [] | [
"Olajügyek"
] |
|
2,344 | Apró Piroska is segített, meglódult a Fortus szekere | 2007.07.01. 22:04
Viszonylag kis befektetéssel óriási összeghez jutott volna az Altus Rt. a Fortus Rt. révén – többek között ezzel magyarázta meg a HVG 1996. december 7-i számában Kovács Árpád, az Állami Privatizációs (ÁPV) Rt. akkori elnöke, az Állami Számvevőszék korábbi igazgatója, hogy miért akadályozták meg végül Gyurcsány Ferenc talán legjövedelmezőbb állami üzletét.
Mint azt megírtuk, a Fortus Rt.-t 1995 szeptemberében 55:45 százalékos részesedéssel alapította az állami kézben lévő MVM Rt. és a kormányfő cégbirodalmának éllovasa, az Altus Rt. Az aprólékosan kidolgozott tervek szerint a Fortus Rt. – amelybe Gyurcsány Ferenc cége mindössze kilencmillió forinttal szállt be – gyakorlatilag ingyen átvette volna a százhalombattai és tiszapalkonyai olajtározók üzemeltetését. A két tározót nem sokkal korábban négymilliárd forintnyi közpénzből hozták létre, az MVM Rt. igazgatótanácsában már zöld jelzést kapott elképzelés szerint az apportálástól fogva viszont a Fortus élvezte volna a tározók minden gazdasági előnyét. Sőt: a részvénytársaság alapító okirata öt százalék osztalék- és szavazatelsőbbséget biztosított Gyurcsány Ferenc eredetileg kisebbségi tulajdonrészt birtokló cégének. „A meghökkentően gáláns gesztus hivatalos magyarázata úgy szólt, hogy a négy évvel korábban elindított beruházás eredményeként felépült olajtározók működtetése ma már gondot jelent a villamos művek számára, ezért partnert kellett keresni az üzemeltetésükhöz” – emlékeztetett a Heti Világgazdaság 1996-ban. A hetilap 2003-ban némi iróniával azt is megjegyezte: „Hogy az ötletgazdák között szerepelt-e Gyurcsány anyósa, Apró Piroska, aki a Fortus Rt. alapításakor az MVM Rt. tanácsadója volt, nem tudni.”
A bombaüzletet mindenesetre az Állami Számvevőszék 1996-os vizsgálata hiúsította meg. A Magyar Nemzet birtokában lévő jelentés hosszasan sorolja azokat a hátrányokat, amelyek a köztulajdonban álló MVM Rt.-t érték volna, ha átjátsszák Gyurcsányéknak a tárolókat.
A vizsgálat során például kiderült, hogy a Fortus Rt. megalapítása hónapokkal korábban történt, minthogy a villamos művek igazgatótanácsa döntött volna a közös cég létrehozásáról, mint ahogyan az is: bár a Fortus szabadon hasznosíthatta volna a több milliárd forintért felépült létesítményeket, ennek ellenére még évi több tízmillió forintos használati és karbantartási díjat is fizetett volna a cégnek az MVM Rt. – A Fortus Rt. létrehozása nem volt üzletpolitikailag megalapozott, előkészítése nem volt körültekintő – írták a számvevők.
A társasági szerződést vizsgálva pedig lefektették: a tározók apportálása esetén kilencmillió forintos készpénzes magántőke-invesztálással mintegy 120 millió forintos részvényesi jogok illették volna meg a miniszterelnök vállalkozását, amely „ellenérték nélküli állami vagyonátadásnak minősül”.
A jelentés legmeghökkentőbb fejezete kétségkívül az, amelyből kiolvasható, hogy az MVM Rt. az erőművek olajszükségletének beszerzésével is a Fortust bízta volna meg, amely lényegében munka nélkül, a korábbi exportőrök és a villamos művek közé ékelődve húszszázalékos sikerdíjat kapott volna a fűtőolaj árából.
A Magyar Nemzet megtudta: bár az eredeti üzlet a számvevők szemfülességének köszönhetően meghiúsult, a Fortus nagyra törő elképzeléseiből később számos valóra vált.
Tudni kell, hogy Gyurcsányék 1996 júliusától Sáska Lászlót, a Mol Rt. korábbi külkereskedőjét ültették a Fortus vezérigazgatói székébe. A kormányfői póráz, vagyis az Altus részvénycsomagja azonban megmaradt, a Gyurcsány-cégeket napjainkban is igazgató Jagiellowicz Györgyné 1997 májusáig a társaság igazgatóságának elnöke maradt, ugyaneddig Gyurcsány Ferenc is megőrizte felügyelőbizottsági székét. Mi több: eddig az időpontig a Fortus a Gyurcsány-cégek fővárosi telephelyén, a botrányos körülmények között privatizált Szalay utca 4. alatti házban működött.
Sáska László tegnap elárulta: ha nem is az eredeti tervek szerint, de végül is átvették az MVM Rt. a Tiszai Erőmű mellett elhelyezkedő olajtárolóját, és nagy mennyiségű – 1996 második felében például több tízezer tonna – fűtőolajat értékesítettek az MVM erőműveinek. A szekér tehát meglódult, Sáska elmondása szerint 1996-ban összesen 1,065 milliárd forint árbevételt produkáltak, bár – szögezte le kérdésünkre a vezérigazgató – Gyurcsány Ferenc bennhagyta a pénzt a Fortusban, hiszen a hivatalos mérleg adatai szerint a szerénynek mondható 47,5 millió forintos eredményt is a részvénytársaságba forgatták. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/apro-piroska-is-segitett-meglodult-a-fortus-szekere | https://web.archive.org/web/20071023021040/http://www.mno.hu/portal/418585 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/apro-piroska-is-segitett-meglodult-a-fortus-szekere | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-02 00:00:00 | [
"Apró Piroska",
"Gyurcsány Ferenc"
] | [
"Altus Zrt.",
"Fortus Rt.",
"Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt."
] | [] | [
"állami / önkormányzati vállalat"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
2,345 | Tiltakozás: „véletlenül” egyik ellenzéki település sem kapott támogatást | 2007.07.04. 10:58
Debrecenben, a Regionális Fejlesztési Ügynökség épülete előtt 16 polgármester, kistérségi vezető, valamint Rácz Róbert, a Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke tiltakozott a tanács június 27-i döntése ellen, melynek értelmében a megye 21 települése semmilyen támogatást nem nyert a decentralizált pályázati források felosztásából.
A tiltakozók szerint az 1,2 milliárd forint felhasználásáról nem szakmai, hanem politikai döntés született: „véletlenül„ ellenzéki vagy független vezetésű települések maradtak ki a fejlesztési forrásokból, amire az elmúlt évtizedben nem volt példa! – írja a fidesz.hu.
Rácz Róbert – aki már több mint 10 éve vesz részt önkormányzati munkában – elmondta: forrás és levegő nélkül maradnak ezek a települések, amelyek sorsáról nem választott képviselők, hanem a minisztérium delegáltjai döntöttek, azaz Lamperth Mónika ígéretének betartása tetten érhető a mostani döntésnél.
Tasó László országgyűlési képviselő, Nyíradony polgármestere egyenesen megkérdőjelezte a fejlesztési ügynökség létjogosultságát, hiszen pártkatonák, minisztériumi küldöttek döntenek saját pártállásuk szerint a támogatások odaítélésénél. „Nem lakosságarányosan, a rászorultság alapján, hanem pártszínek alapján döntöttek a támogatásokról” – fogalmazott. Előrevetítette: az uniós forrásokhoz is hasonlóképpen jutnak hozzá a települések, ha hagyjuk. A politikus azt javasolta, a következő regionális tanácsülésen az állampolgárok minél nagyobb részvételükkel fejezzék ki ellenérzésüket a döntési mechanizmus ellen.
A tájékoztató végén valamennyi jelenlévő aláírta azt a petíciót, melyet Gazda László regionális tanácselnöknek címeztek, s melyben a döntés újratárgyalását kezdeményezik. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/tiltakozas-veletlenul-egyik-ellenzeki-telepules-sem-kapott-tamogatast | https://web.archive.org/web/20240219134833/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/tiltakozas-veletlenul-egyik-ellenzeki-telepules-sem-kapott-tamogatast | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tiltakozas-aveletlenula-egyik-ellenzeki-telepules-sem-kapott-tamogatast | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-04 00:00:00 | [] | [] | [
"Hajdú-Bihar megye"
] | [
"támogatás"
] | [] |
|
2,346 | Sumák kórházprivatizációt sejt a szegedi Fidesz | Szeged városvezetése az emberek feje fölött kíván dönteni arról, hogy az egészségügyi intézményeket átadja az egyetemnek, amely egy "sumák privatizáció" - jelentette ki a Fidesz szegedi elnöke. Gyimesi László szerint az összevonást elbocsátások, pénzkivonás, átláthatatlan privatizáció és az intézmények kapacitásának csökkenése fogja követni - közölte. Hozzátette: a város a meghirdetett vagyonelemeken felül további közel egymilliárd forint értékű vagyont készül "átjátszani" a SZTE-nek: "ezüsttálcán kínálják a pénzt, csak vigye a kórházat és a rendelőt". A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusa nem fogadta el a szerződéstervezetet az önkormányzati fekvő- és járóbeteg-ellátó intézményeinek működtetésére. A SZTE soron következő rendes szenátusi ülésén, július 9-én javasolja a kérdés újbóli napirendre tűzését.
Botka László (MSZP), Szeged polgármestere azt mondta: a Fidesz tudatosan állít valótlanságokat. Képtelenség, hogy ha egy önkormányzat átad egy intézményt az állam egyetemének, akkor az privatizáció. Éppen a fideszes városvezetés volt az, amely magánkézbe akarta juttatni a kórházat és a rendelőintézetet - mutatott rá. Emlékeztetett: a tavaly őszi választásokon polgármesteri programjukban szerepelt az egyetem és a városi egészségügyi intézmények integrációja. | https://index.hu/belfold/hirek/319054/ | https://web.archive.org/web/20201021164135/https://index.hu/belfold/hirek/319054/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/sumak-korhazprivatizaciot-sejt-a-szegedi-fidesz | Index | hungarian-news | 2007-07-04 00:00:00 | [] | [
"Szegedi Tudományegyetem (SZTE)"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"egészségügy"
] | [] |
|
2,347 | Szegedi Fidesz: „sumák” privatizáció zajlik a városban | 2007.07.04. 13:50
Szeged városvezetése az emberek feje fölött kívánt dönteni az egészségügyi ellátó intézmények az egyetem részére történő átadásáról, s ez nem más,mint „sumák” privatizáció – jelentette ki Gyimesi László, a Fidesz szegedi elnöke szerdán a Tisza-parti városban.
Gyimesi László sajtótájékoztatón elmondta: az, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szenátusa nem fogadta el a szerződéstervezetet, amelyet az intézmény és az önkormányzat kötött volna a város önkormányzati fenntartású fekvő- és járóbeteg-ellátó intézményeinek működtetésére, ez pedig azt jelenti, hogy az egyetem vezetésében felelősebb emberek ülnek, mint a városvezetésben.
Az egész folyamat lényege titkosan zajlik, ami nem véletlen. Az összevonást elbocsátások, pénzkivonás, átláthatatlan privatizáció és az intézmények kapacitásának csökkenése fogja követni – közölte. Hozzátette: tudomása van arról, hogy a város a meghirdetett és átadásra váró vagyonelemeken felül további közel egymilliárd forint értékű vagyont készül átjátszani a SZTE részére a feladat ellátásához: ezüsttálcán kínálják a pénzt, csak vigye a kórházat és a rendelőt.
Oláh János, a Fidesz szegedi önkormányzati frakcióvezetője szerint antidemokratikus, hogy addig szavaztatnak, amíg egy szűk csoport érdekének kedvező döntés nem születik. Amit Botka László csinál, hogy a Biopolisz programmal zsarolja az integráció létrejöttét, s állítja, ettől függően érkezik az uniós támogatás, a polgármester gyengeségét mutatja. Ennek a programnak semmi köze ahhoz, hogy az egészségügyi ellátást átveszi-e az egyetem vagy sem – fűzte hozzá a képviselő.
Botka: A Fidesz hangulatot akar kelteni és „retteg”
Botka László (MSZP), Szeged polgármestere az MTI-nek azt mondta: a Fidesz tudatosan állít valótlanságokat. Képtelenség, hogy ha egy önkormányzat átad egy intézményt az állam egyetemének, akkor az privatizáció és éppen a fideszes városvezetés volt az, amely magánkézbe akarta juttatni a kórházat és a rendelőintézetet – mutatott rá.
Emlékeztetett: a tavaly őszi választásokon polgármesteri programjukban szerepelt az egyetem és a városi egészségügyi intézmények integrációja. Közel egy évtizede Szegeden valamennyi, az egészségügy jövőjével kapcsolatos szakmai anyag az integrációt elkerülhetetlen és szükséges lépésnek tartja.
-A Fidesz hangulatot akar kelteni és „retteg attól, hogy egy sikeres EU-pályázat után Szegeden az 1920-as években épült, elavult egészségügyi infrastruktúra helyett felépítünk egy új, modern klinikai tömböt„ – közölte a polgármester.
A SZTE szenátusa hétfőn ülésezett, ahol nem kapott többséget az a szerződéstervezet, amelyet a felsőoktatási intézmény és az önkormányzat kötött volna a város önkormányzati fenntartású fekvő- és járóbeteg-ellátó intézményeinek működtetésére. A szenátus ülésén a szerződés elfogadását három tartózkodás mellett 21-en támogatták, 21-en ellenezték. A SZTE soron következő rendes szenátusi ülésén, július 9-én javasolja a kérdés újbóli napirendjére tűzését. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/szegedi-fidesz-sumak-privatizacio-zajlik-a-varosban | https://web.archive.org/web/20240127102211/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/szegedi-fidesz-sumak-privatizacio-zajlik-a-varosban | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szegedi-fidesz-asumaka-privatizacio-zajlik-a-varosban | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-04 00:00:00 | [] | [
"Szegedi Tudományegyetem (SZTE)"
] | [
"Csongrád megye",
"Szeged"
] | [
"egészségügy"
] | [] |
|
2,348 | Harcászati rádiók aranyáron – „jó” üzletet kötött a HM | 2007.07.04. 22:03
Egy panellakás árába, csaknem kilencmillió forintba kerül majd egy új harcászati rádió beszerzése a honvédségnek. Igaz, a norvég szállító folyamatos karbantartást, korszerűsítést és rendszerfejlesztést is ígér. A Kongsberg nevű társasággal ugyanis a honvédelmi tárca módosította a szerződését, és az új megállapodás szerint már csak feleannyi (9312 helyett 4050) URH-rádióra tart igényt. Az ár viszont maradt a régi: 36 milliárd forint, az adófizetők pénzéből.
Ismét sikerült a Honvédelmi Minisztériumnak „jó” üzletet kötnie a norvég Kongsberg Defence Communications AS céggel. Mint ismert, ez a társaság Juhász Ferenc honvédelmi minisztersége idején olyan rádiókat szállított le a honvédségnek, amelyek rendszerhiba miatt nem voltak bevethetők, és hosszú ideig egy raktárban feküdtek, miközben előfordult, hogy a katonáiknak saját mobiltelefonjaikat kellett használniuk a napi gyakorlatokon. A jelenlegi honvédelmi vezetés sem jutott nagyobb eredményre a norvég céggel, hiszen lapunk megtudta, hogy egy szerződésmódosítás értelmében ugyanannyi pénzért és ugyanarra a határidőre feleannyi korszerű URH kézi, hordozható és fedélzeti rádiót vásárol a tárca a Kongsbergtől.
Az eredeti megállapodás szerint ugyanis 2013-ig 9312 rádiót szállított volna a cég a honvédségnek 36 milliárd forintért. A HM sajtóosztályának tájékoztatása szerint az új megállapodás értelmében azonban ugyanezért az összegért csak 4050 URH-rádiót, vagyis az eredetileg kialkudott híradástechnikai eszközök kevesebb mint a felét kapják meg a katonák. Új, norvég rádiója ráadásul eddig még csak kevés alakulatnak van, hiszen a szerződés évekkel ezelőtti aláírása óta mindössze 799 darab érkezett meg az eszközökből a csapatokhoz, és ez is csak 2006-ban, mert a szállítmányok egy részét rendszerhiba miatt vissza kellett küldeni Norvégiába. Az első szállítmány laboratóriumi tesztelése, csapatpróbája, a felhasználók oktatása is csaknem egy évig folyt, így csak az idén kezdődhetett meg a hordozható és kézi rádiók tényleges alkalmazása a csapatoknál. A járműfedélzeti rádiókat a harcjármű modernizációs program fontos elemeként csak most kezdték el beépíteni a BTR típusú páncélozott eszközökbe is.
A honvédelmi tárca arra hivatkozik, hogy „a Magyar Honvédség szervezeti korszerűsítése, a sorkötelesség megszüntetését követő, sikeres haderőreform alapján létrejövő professzionális hadsereg új létszámarányai következtében” kellett felülvizsgálni a beszerzést. A felülvizsgálat során a HM tervező szervezetei a honvéd vezérkarral együttműködve úgy döntöttek, hogy az előrelátható igények kielégítésére a tervezett mennyiség kevesebb mint fele is elegendő. Magyarul kevesebb harcoló katonának kevesebb rádióra van szüksége. Ez az érvelés azonban katonai szakértők szerint is sántít, hiszen az alakulatoknál szolgálók létszámát éppen hogy növelni igyekszik a jelenlegi honvédelmi vezetés.
Ebből az is következhet, hogy Juhász Ferenc minisztersége idején valamilyen megfontolásból túltervezték a beszerzés mértékét, a beszerzési hivatal átalakításával azonban fény derült a turpisságra. Katonai körökben azonban inkább azt gyanítják, hogy a rádiók nagy részéről azért kellett lemondania a honvédségnek, mert azokat a hibáik miatt nem kívánják használni a NATO-val folytatott kapcsolattartásra a katonák.
A beszerzés elhúzódásának egyik oka éppen az volt, hogy a szaktárca szakemberei a rádióknál számos műszaki hiányosságot találtak, így az eszközök egy része hosszú ideig egy gödöllői raktárban pihent. A szállítás azért is késett, mert az eredetileg kiírt pályázaton vesztes francia Thales nevű cég megtámadta a HM beszerzési hivatalának döntését a bíróságon. Az eredetileg tervezett beszerzésnek ezek miatt a körülmények miatt még a tizede sem teljesült.
A HM egyébként arra hivatkozik, hogy azért sem csökkentették a beszerzés árát, mert a norvégokkal megállapodtak az árbevétel-csökkenésük kompenzációjáról. Ez azt jelenti, hogy a Kongsberggel következő tárgyalásokon tisztázzák, hogy milyen szolgáltatást nyújtanak azért, hogy több mint dupla áron vásároljuk meg a rádióikat. A cég például 2013-ig állítólag folyamatosan korszerűsítené az eszközöket, és egy kompenzációs szerződés alapján a további fejlesztésekhez, rendszerbővítéshez is hozzájutna a Magyar Honvédség, tehát „az URH-rádiók hosszú távú fejlesztése nem igényelne további anyagi erőforrást a honvédelmi tárcától”.
A magyar katonai rádiók cseréje egyébként elengedhetetlen, mert korszerű digitális, zavar- és információvédelmi képességgel rendelkező eszközök beszerzését megelőzően a Magyar Honvédségnél rendszerben lévő harcászati URH-rádiók az 1970-es évek technológiai színvonalát képviselték. A régi rádióknak az analóg technológia mellett sem zavar-, sem információvédelmi képességük nem volt, megbízhatóságuk lényegesen elmaradt a NATO által a haderő-tervezési célkitűzésekben megfogalmazott követelményektől. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/harcaszati-radiok-aranyaron-jo-uzletet-kotott-a-hm | https://web.archive.org/web/20240128192921/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/harcaszati-radiok-aranyaron-jo-uzletet-kotott-a-hm | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/harcaszati-radiok-aranyaron-a-ajoa-uzletet-kotott-a-hm | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-05 00:00:00 | [
"Juhász Ferenc"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Kongsberg Defence Communications AS"
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
|
2,349 | Nyakó István nyílt levele Orbán Viktorhoz olajügyekben | Nyakó István nyílt levele Orbán Viktorhoz olajügyekben
NOL • Népszabadság Online • 2007. július 8.
Nyakó István országgyűlési képviselő, az MSZP szóvivője nyílt levelet intéz
hétfőn Orbán Viktorhoz, amely után választ vár a Fidesz elnökétől az
olajügyekben feltett kérdésekre. A Fidesz szerint a szocialisták "zavarban
vannak", mert kiderült, hogy a kormányfő is érintett az olajügyekben.
Nyakó István vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján számolt be a nyílt
levélről, hozzátéve, hogy még nyugtalanítóbbá vált a helyzet, miután hiába
várták a Fidesztől, illetve elnökétől a válaszokat három kérdésükre.
Nyakó István értékelése szerint ha ez így marad, akkor a közvélemény azt a
következtetést vonhatja le, hogy kényelmetlenek ezek a kérdések a Fidesz
számára, azon kívül az elektronikus és írott médiában addig nagyon aktív
Orbán Viktor is "hírtelen eltűnt".
A politikus elmondása szerint az oknyomozó sajtó vetette fel Tóth Béla, a
Fidesz egykori kampánymenedzsere, az Energol-ügy egyik főgyanúsítottja,
Orbán Viktor régebbi bizalmasa nevét. A szocialista párt arra vár választ,
hogy a pártelnöknek, vagy a Fidesznek van-e még Tóth Bélával hivatalos,
illetve magánkapcsolata.
Nyakó István ugyancsak az oknyomozó média feltárása alapján kérdez rá a két
Széchenyi terves támogatásban részesült "összegründolt cégre", amelyek
közel 88 millió forinttal rövidítették meg jogtalanul az adófizetőket, és
értesülések szerint a szóban forgó gyanúsítottak védője, Szász I. Attila,
az Orbán-család tokaji ügyeit is intézte, és annak baráti körébe tartozik,
tehát akár tudhat valamit az említett 88 millió forintról is.
A szóvivő kérdéseket tesz fel a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak is
arról, hogy van-e reményük az adófizetőknek arra, hogy a 88 millió forint
visszakerül a közösbe, illetve megépül az említett támogatásban részesült,
de eddig meg nem valósult, "elpanamázott mosonmagyaróvári termálfürdő". A
politikus hozzáfűzte, hogy az említett két cégnek az Orbán-kormány utolsó
harmadában utalta át a támogatást a gazdasági tárca, ezért jogutódként
fordul a minisztériumhoz.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője közleményben reagált a szocialista
politikus sajtótájékoztatójára. Ebben úgy fogalmaz: "a szocialisták
kétségbeesett, zavaros nyilatkozatokat tesznek az olajbotrány ügyében és
továbbra sem hajlandóak belegyezni abba, hogy egy kormánytól független
bizottság tekintse át a titkosított iratokat".
Hozzátette: "zavarban vannak, mert pártelnökük lebukott, kiderült, hogy
Gyurcsány Ferenc közvetlenül érintett az olajügyekben", mert 1995-től 1997-
ig felügyelő bizottsági tagja és saját cégén keresztül kisebbségi
tulajdonosa is volt a Fortus Rt.-nek, "amely a rendőrség és a vámnyomozók
látókörébe került az olajügyek akkoriban zajló nyomozása kapcsán".
A politikus szerint "sokatmondó", hogy "a Gyurcsány-cég olajügyleteiben
akkor zárult le hirtelen a nyomozás, amikor Gyurcsány Ferenc már Medgyessy
Péter miniszterelnök főtanácsadójaként tevékenykedett". Hozzátette:
remélik, hogy "a Gyurcsány-céggel kapcsolatos tisztázatlan ügyek iratainak
titkosítását is minél előbb feloldja a kormányzat".
Daróczi Dávid kormányszóvivő szerint a két ügy között érdemi különbség van,
mégpedig az, hogy - mint mondta - a Fortus Rt. ügyében jogerős bírósági
ítélet mondja ki, hogy visszaéltek a cég nevével, tehát a kormányfőnek
"semmi köze az ügyhöz". A másik ügyben viszont jelenleg is folyamatban van
egy per, amire azért volt szükség, mert az Orbán-kormány hivatali idejének
utolsó napjaiban utaltak ki pénzt egy cégnek, amelynek tulajdonosai
korábban olajügyekben kerültek képbe - tette hozzá.
(MTI) | http://www.nol.hu/cikk/453119/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyako-istvan-nyilt-levele-orban-viktorhoz-olajugyekben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-08 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Orbán Viktor",
"Szász István Attila",
"Tóth Béla"
] | [
"Energol Rt.",
"Fidesz",
"Fortus Rt."
] | [
"Mosonmagyaróvár"
] | [
"fürdő",
"Széchenyi-terv"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
2,350 | Zuschlag-szálak – elvágva | A GYIK 2003. december 7-én 278 szervezet részvételével alakult. A hírek szerint olyan egyesületek, illetve alapítványok is jelen voltak a megalakuláskor, amelyekről a múlt héten derült ki: nem a törvényes előírás szerint használták fel a pályázatokon elnyert milliókat. Zuschlag János volt MSZP-képviselőt és hat társát különösen nagy kárt okozó, 50 milliós csalással gyanúsítják.
A tárca rendelete nyomán egyébként a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elveszíti a delegálási jogát. Ezt a tárca részéről azzal indokolták, hogy a "HÖOK civil szervezetből közhatalmi jogosítványokkal is rendelkező köztestületté vált". A Nagycsaládosok Országos Egyesülete, az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament, a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanács sem delegálhat a jövőben közvetlenül, viszont ezek a szervezetek a GYIK-hoz tartoznak - tudatta lapunk érdeklődésére a szociális tárca. (Cs. I.) | http://nol.hu/archivum/archiv-453078-259898 | https://web.archive.org/web/20170202174844/http://nol.hu/archivum/archiv-453078-259898 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-szalak-a-elvagva | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-07 00:00:00 | [
"Zuschlag János"
] | [
"Gyermek- és Ifjúsági Konferencia"
] | [] | [
"csalás"
] | [] |
|
2,351 | Hová tűnt az állami támogatás? | Hová tűnt az állami támogatás?
Vizsgálat egy szombathelyi kastély állagromlása ügyében
Népszabadság • Györe Zoltán • 2007. július 7.
Vizsgálatot indít a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal soproni irodája annak
kiderítésére, hogy miként vált lakhatatlanná a műemlékké nyilvánított
szombathelyi Szegedy-kastély, amelynek felújításához a Széchenyi-tervből 25
milliós állami támogatást adtak.
Az ügyet feltáró Csönge Márta helyi szocialista önkormányzati képviselő
érdeklődésünkre elmondta: a XVI. századi kora barokk alapokra a XIX. század
elején klasszicista stílusban épített kastélyt és parkját már több
tulajdonos felújította. Az épület ma mégis lakhatatlan, kifosztott
állapotban van, védett parkja elhanyagolt.
Az önkormányzati képviselőnő úgy véli: az áldatlan állapotot az idézhette
elő, hogy a városban tavaly csődbe ment az olasz tulajdonú textilipari
vállalkozás, az Itefil Kft. Ez a cég és a még működő, ugyancsak olasz
tulajdonú Lyrix 2050 Kft. - amely 1992-ben szerezte meg a kastélyt - azonos
cégvezetői kört takar.
Csönge Márta szerint az Itefil Kft. 950 milliós tartozást halmozott fel. A
Lyrix viszont még 2001-ben a Széchenyi-tervből 82,5 millió forintos állami
támogatáshoz jutott. Ezenkívül a millenniumi kastélyprogramból 25 millió
forintos vissza nem térítendő támogatást kapott a kastély szállodává
bővítésére. A pénz odaítéléséről Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés
jelenlegi fideszes elnöke akkoriban az egyik parlamenti albizottság
elnökeként számolt be.
Kovács Ferenc érdeklődésünkre azt mondta: az odaítélés feltételeit
teljesítette az igénylő. Hozzátette: bár azóta nem követte figyelemmel az
épület sorsát, de megdöbbentené, ha nem a célnak megfelelően használták
volna fel a támogatást. Márpedig többen arra gyanakodnak, hogy a műemlék
épületet a textilipari vállalkozás tartozásainak, hitelfelvételeinek
fedezetéül használhatták fel.
A kastélyt működtető Lyrix Kft.-nek két olasz és egy magyar tulajdonosa
van. Ügyvezetője egy olasz állampolgár, aki nem tartózkodik Magyarországon.
Jogi képviseletét egy szombathelyi ügyvédi iroda látja el, amelynek
munkatársa, Baki Elemér kérdésünkre azt válaszolta: az ügyben nem kívánnak
nyilatkozni.
Mi lesz a kastély sorsa? - kérdeztük Figler Andrástól, a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal regionális vezetőjétől, aki elmondta: megvizsgálják
a kastély állapotát, s azt, hogy milyen beavatkozások szükségesek az
állagmegóváshoz. Ha bizonyítható, hogy az állagromlás a tulajdonos
gondatlanságából következett be, akkor eljárást indítanak - közölte a
hivatalvezető. Hozzátette: örökségvédelmi bírságot szabhatnak ki. Ha pedig
műemlékrongálással kapcsolatos bűncselekményt állapítanak meg, akkor
feljelentést tesznek. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-453070 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hova-tunt-az-allami-tamogatas | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-07 00:00:00 | [] | [
"Itefil Kft.",
"Lyrix 2050 Kft."
] | [
"Szombathely",
"Vas megye"
] | [
"ingatlan",
"támogatás",
"Széchenyi-terv"
] | [] |
|
2,352 | Soproni mélygarázs – incidens a polgármesternél | 2007.07.06. 06:51
A soproni mélygarázs ügyében keletkezett nyomozati anyag átvizsgálása az eddig feltételezettnél is súlyosabb bűncselekmények elkövetésére utal – állítja Futó Barnabás, az önkormányzat jogi képviselője, aki szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda e tényeket jogsértő módon figyelmen kívül hagyta.
A mélygarázs ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) június 11-én szüntette meg a nyomozást. A sértett soproni önkormányzat a megszüntető határozat ellen panasszal élt, amelyet a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészségnek július 25-ig kell elbírálnia. Az önkormányzat jogi képviselője, Futó Barnabás lapunknak elmondta: a napokban panaszkiegészítést nyújtottak be az ügyészséghez, mivel a nyomozás során készült iratok átvizsgálása számos új körülményt tárt fel. A dokumentumokból bizonyíthatóan sokkal súlyosabb, törvénysértő helyzet állapítható meg, mint amit az eddigi tények alátámasztottak. Az ügyvéd szerint a tanúvallomások szinte kivétel nélkül a feljelentésben leírt bűncselekmény elkövetését alátámasztó tényeket és körülményeket erősítették meg. A nyomozati iratokból a hűtlen kezelés bűntette mellett korrupciót megalapozható tények is felmerültek. A rendőrség látszólag érthetetlen módon az egyértelmű, egymást erősítő és a bűncselekmény elkövetését alátámasztó bizonyítékokat jogsértő módon teljes egészében figyelmen kívül hagyta – állítja az ügyvéd. Futó Barnabás bízik abban, hogy az ügyészség az ügyben elrendeli a nyomozást, és – figyelemmel a rendőrségi eljárás körülményeire – saját hatáskörében fogja azt lefolytatni.
Részletek a Magyar Nemzet, 2007. július 6. számában | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/soproni-melygarazs-incidens-a-polgarmesternel | https://web.archive.org/web/20231212072910/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/soproni-melygarazs-incidens-a-polgarmesternel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/soproni-melygarazs-a-incidens-a-polgarmesternel | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-08 00:00:00 | [] | [] | [
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Sopron"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"parkolás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,353 | A közelmúltat végképp el akarja törölni a magyar Siemens | - Az anyavállalatnál, a Siemens AG-nál nagyon nehezen találták meg az új elnököt: csak az ötödik jelölt vállalta el végül a megbízást. Nem titok: a német társasághoz hasonlóan a magyar leánycégnek is vannak viselt dolgai. Ön mégis szinte azonnal belevágott. Miért?
- Nem tagadom, ez egy álom volt számomra. Több mint tíz éve már dolgoztam a cégnél, és akkor nagyon jó emlékeim maradtak. Bár komoly felső vezetői feladatokat kaptam későbbi munkahelyeimen, így az Epcos Kft.-nél is, ahonnan érkeztem, mégis a Siemens maradt számomra a vágy tárgya. Amikor megkerestek, szinte azonnal, egy napon belül döntöttem, és elvállaltam a cég vezetését.
- Helyre kell állítania a cég iránti bizalmat. Hogyan ítéli meg azokat az ügyeket, amelyek kikezdték a cég jó hírét, és amelyek így vagy úgy, de az ön tevékenységét is befolyásolják.
- Azt szögezzük le: az üzlet Magyarországon egészen jól megy. Nem annyira szenzációsan, mint pár éve, de jól. Éppen ezért a korábbi szintre szeretnénk visszajönni. Azt azonban nem lehet titkolni, hogy a hírnevünkkel gond van. Az ehhez vezető esetek jó részében azonban a Siemens nevét olyan ügyekkel kapcsolták össze, amelyek nem közvetlenül a társaság ügyei. Ha nem lennének az anyavállalatnál történt fejlemények, ezek nem kaptak volna ekkora súlyt. A SATeLIT TV ügyében a kereskedelmi csatorna vezetője állítja, hogy vissza kellett csorgatnia a Siemens számára a neki folyósított támogatásból. Ám ezt nem tudja bizonyítani, és azt hiszem, ezt a későbbiekben sem tudja majd megtenni. A mi részünkről lezártuk az ügyet. A honvédségi vesztegetési gyanú ugyancsak nagyon homályos. Azt hiszem, az esetbe belekevert munkatársunk jól jön ki majd a bírósági tárgyalásokból. Mert bár vesztegetésről beszélnek, nálunk minden dokumentálva van, és állíthatom: pénz átadása nem történt meg. Ezt egy titkos tanú állítja, akinek ismereteink szerint nincs bizonyítéka.
A hajléktalanok által birtokolt cégek esetében azonban kicsit más a helyzet. Tagadhatatlan, hogy a Siemens is szerződéseket kötött az érintett társaságokkal, és e mögött nem volt valós üzleti tevékenység. Hozzátenném azonban, hogy nem a Siemens ellen nyomoznak. Ezzel együtt a belső ellenőrzést felülvizsgáltuk, szigorítjuk a rendszert, és megnéztük, kik azok, akik házon belül érintettek. Ennek személyi konzekvenciái is lettek vagy lesznek. Az kétségtelen azonban, hogy a felszínre került hírek hatásai nem máról holnapra múlnak majd el. Egy olyan kommunikációs kampányt szeretnénk ezért indítani, amelyben láthatóvá tennénk a Siemens dolgait. A korábbiaknál sokkal jobban kell figyelnünk minden lépésünkre, hogy még apró hibákat se kövessünk el. Ám előfordulhat, hogy a német anyavállalat esetleges újabb ügyei minden törekvésünk ellenére elodázzák a régi hírnevünk visszaállását. Többet azonban ezekben a kérdésekben nem tudok mondani. Három nap csak ilyen mélységű ismeretszerzést tett lehetővé.
- Arról azonban már lehet elképzelése, hogy melyek lesznek a húzóágazatok.
- Nem azért jöttem a vállalathoz, hogy a Siemens a jelenlegi szinten maradjon, stagnáljon. A fejlődés elősegítése érdekében a korábbiaknál is fontosabb szerepet szánunk a kutatás-fejlesztésnek. Erre a területre kell koncentrálni. Ez alatt különösen az IT szektort értem. A Siemens nem engedheti meg magának, hogy ezen a területen a háttérbe szoruljon. Ezzel együtt a húzóágazat a közlekedés-, az energetika és az orvostechnika marad. Utóbbival az a gond jelenleg, hogy a konvergenciaprogram miatt ez nem tudja a tervezett pályáját befutni. Abban bízom, hogy két-három éven belül utolérjük magunkat.
- Milyen forgalom- és eredményelvárások szerepelnek az idei tervekben?
- Tavaly csoport szinten (ez 11 vállalatot jelen Magyarországon) közel 110 milliárd forint forgalmat értünk el. Az anyavállalatnál olyan elvárást fogalmaztak meg korábban, hogy egy leánycégnek az ország százalékos GDP-növekedésének dupláját kell teljesítenie a bevételnövekedésben. Úgy érzem, hogy ez meglesz. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a Siemens AG-nál is új vezetőket választottak. Így könnyen lehet, ezek az elvárások nagyon hamar módosulnak. Az eredményt illetően is derűlátó vagyok, a tavalyi 4,6 milliárd adózás előtti teljesítmény után most 6 milliárdot várunk. | http://nol.hu/archivum/archiv-452765-259615 | https://web.archive.org/web/20170131063117/http://nol.hu/archivum/archiv-452765-259615 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-kozelmultat-vegkepp-el-akarja-torolni-a-magyar-siemens | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-05 00:00:00 | [] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Satelit Tv",
"Siemens Zrt."
] | [] | [
"vesztegetés",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,354 | Orbán és Gyurcsány is érintett az olajügyekben – az MSZP és a Fidesz szerint | Csendes vasárnap délutáni levélváltás a nagy pártok között
Majdnem kétszáz millió forintot kapott a Széchenyi-tervből az a cég, amelynek vezetői vádlottként szerepelnek az olajügyekben, a gyanúsítottak ügyvédje Orbán Viktor barátja – írja a Fidesz elnökének írt levelében Nyakó István MSZP szóvivő. A Fidesz válaszközleményében azt sejteti, Gyurcsány Ferenc politikai pályára lépése után eltussolták az őt is érintő nyomozást egy olajügyben.
A meg nem épült termálfürdő
Õ lopott - az MSZP szerint (Fotók: Járdány Bence)
"Zavarban a szocialisták"
Õ lopott - a Fidesz szerint
"Az olajügyek szereplői közül többen kapcsolatba hozhatóak nemcsak a Fidesszel, de személyesen Önnel, illetve az Ön feleségének üzleti vállalkozásával is" – írta Orbán Viktornak címzett levelében Nyakó István, az MSZP szóvivője.A levél "sajtóértesülésekre hivatkozva" azt állítja: "az olajügyek egyik legnagyobb haszonélvezője – és nem mellesleg: egyik fő gyanúsítottja – a Fidesz, illetve személyesen" Orbán Viktor "bizalmi embere volt"."Tóth Béla egykori Fidesz-kampánymenedzser és Mahír-elnök ma vádlott az Energol ügyben, amely a kilencvenes évek közepe óta húzódik. Ennek az ügynek rajta kívül olyan hírhedt szereplői vannak még, mint a kecskeméti maffiaperben is elitélt Csüllög Zsigmond és Radnai László. Õk voltak a megalapítói annak a cégnek, amelynek az Ön vezetésével mûködő kormány a hatalmon töltött utolsó napokban 175 millió forintot biztosított a Széchenyi-tervből egy termálfürdő kialakítására."A fürdő soha nem épült meg, és hogy a pályázaton nyertes "egykori olajmaffiózók az ügylet során végül 87,5 millió forinttal jogtalanul megrövidítették az államot". (...) "Tovább növeli a gyanút, hogy a szóban forgó gyanúsítottak ügyvédje ugyanaz a dr. Szász I. Attila, aki a méltán híres Szárhegy-dûlő-Sárazsadány-Tokaj-Hegyalja Kft-ben az Ön feleségének tulajdonostársa volt, és aki az Ön családi barátai közé tartozik."Nyakó István szerint "a választókban joggal fogalmazódnak meg kérdések a fent említett információk alapján", ezért június 2-án szóban kérdéseket tett fel a Fidesz elnökének, melyeket most levélben megismételt.A kérdések: "Van-e még akár hivatalos, akár magánkapcsolata Önnek, illetve a Fidesznek az olajügyek egyik főszereplőjével, Tóth Bélával? Igaz-e, hogy az Önnel, illetve családjával kapcsolatban álló ügyvéd intézte az államot közel 100 millió forinttal megrövidítő olajmaffiózók Széchényi-terves projektjét? Igaz-e, hogy ez az ügyvéd ugyanaz az ügyvéd, aki az Ön feleségének tokaji üzleteit is intézte? Igaz-e, hogy ez az ügyvéd a legsúlyosabb olajos bûnügy, az Energol-ügy több vádlottjának is ügyvédje?"A Fidesz válaszul közleményt adott ki, melyben azt írják, a "szocialisták kétségbeesett, zavaros nyilatkozatokat tesznek az olajbotrány ügyében és továbbra sem hajlandóak belegyezni abba, hogy egy kormánytól független bizottság tekintse át a titkosított iratokat. Zavarban vannak, mert pártelnökük lebukott, kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc közvetlenül érintett az olajügyekben".Gyurcsány Ferenc 1995-től 1997-ig felügyelő bizottsági tagja, és saját cégén keresztül kisebbségi tulajdonosa is volt egy olyan részvénytársaságnak, a Fortusnak, amely "a rendőrség és a vámnyomozók látókörébe került az olajügyek akkoriban zajló nyomozása kapcsán. Ráadásul arra is fény derült, hogy az Állami Számvevőszék kifejezett rosszallása ellenére Gyurcsány említett cége milliárdos fûtőolaj-üzletet bonyolított le a Magyar Villamos Mûvekkel. Abban az időszakban a mostani miniszterelnök anyósa, Apró Piroska az MVM tanácsadója volt".A levél szerint "lassan már nincs olyan epizód a rendszerváltás utáni botrányok - korrupciós ügyek, közpénzek gyanús vándorlása magánzsebekbe stb. - sorában, melyben Gyurcsány Ferenc érintettsége így vagy úgy fel ne merülne. Sokatmondó az a tény, hogy a Gyurcsány-cég olajügyleteiben akkor zárult le hirtelen a nyomozás, amikor Gyurcsány Ferenc már Medgyessy Péter miniszterelnök főtanácsadójaként tevékenykedett. Reméljük, a Gyurcsány-céggel kapcsolatos tisztázatlan ügyek iratainak titkosítását is minél előbb feloldja a kormányzat!"(Forrás: MTI) | http://www.hirszerzo.hu/cikk.orban_es_gyurcsany_is_erintett_az_olajugyekben_-_az_mszp_es_a_fidesz_szerint.39591.html | https://web.archive.org/web/20070920043034/http://www.hirszerzo.hu/cikk.orban_es_gyurcsany_is_erintett_az_olajugyekben_-_az_mszp_es_a_fidesz_szerint.39591.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-es-gyurcsany-is-erintett-az-olajugyekben-a-az-mszp-es-a-fidesz-szerint | Hírszerző | hungarian-news | 2007-07-08 00:00:00 | [
"Csüllög Zsigmond",
"Gyurcsány Ferenc",
"Orbán Viktor",
"Radnai László",
"Szász István Attila",
"Tóth Béla"
] | [
"Energol Rt.",
"Fidesz",
"MSZP"
] | [] | [
"fürdő"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
2,355 | Cigicsempész rendőr? | Cigicsempész rendőr?
Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. július 4.
Csaknem ötvenezer zárjegy nélküli csempészett cigarettát találtak egy bajai
rendőr udvarán álló teherautóban tegnap a vám- és pénzügyőrség nyomozói. A
rakomány értéke 25 millió forint. A fináncok egy csempészhálózat
felderítése során bukkantak a házra. A pénzügyőrség jövedéki orgazdaság
bűntettében indított eljárást, de mivel az adatgyűjtés során kiderült, hogy
az ingatlanban T. Zoltán főtörzsőrmester - egy környékbeli kistelepülés
körzeti megbízottja - lakik, az ügyet átadták a Bács-Kiskun Megyei
Főügyészségnek. A bajai rendőrkapitányság vezetője tegnap azonnali
hatállyal megszüntette a szolgálati jogviszonyát. T. Zoltán azzal
védekezett: nem ismerte a jármű sofőrjét, aki arra kérte, engedje meg, hogy
beállhasson az udvarába, mert az autó műszaki hibás. (R. A.) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-452640 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cigicsempesz-rendor | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-04 00:00:00 | [] | [
"Rendőrség"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Baja"
] | [
"jövedéki adó",
"csempészet"
] | [] |
|
2,356 | Közönséges bűnözők? – Államtitkárokat is elérhet a Zuschlag-ügy | Hogyan ismerjük fel, ha egy bűnöző hülye?
A hülye bűnözők beazonosításához vannak egészen jó kapaszkodók. Például ha van egy ember, aki jogosítvány nélkül száguldozik az autójával a belvárosban, miközben a rendőrség körözi, akkor jó eséllyel hülye bűnözővel van dolgunk. Másokat fékezhetetlen érzelmei rántanak az ostobaság bugyrába.
A bűnözésről azt gondolnánk, hogy mégiscsak az okosok sportja - legalábbis abban az esetben, ha valaki hosszú távon és sikeresen műveli ezt a becstelenségre épülő szakmát. Nagyon hülye embereknek éppen ezért nem is tanácsos professzionális szinten bűnözni, mert borítékolva van a bukásuk. A nagyon hülye bűnözők annyiban szerencsésnek mondhatják magukat, hogy nincsenek tisztában az ostobaságukkal, így a kudarcaikért sem magukat, hanem másokat okolják, netán a körülményeket.
A professzionális bűnözés olyan, mint egy vállalkozás. A bűnöző felméri, hogy egy adott bűncselekmény elkövetése megéri-e neki azt a kockázatot, ami azzal jár. Ha úgy látja, hogy megéri, belevág. Ezért aztán ha nem az öncélú erőszak a cél (és ez csak a legritkább esetben lehet a cél), akkor a bűnözés legalább egy icike picike észt mindenképpen megkövetel. Ha egy unokázós csalóba egy cseppnyi ész sem szorult, biztosak lehetünk abban, hogy a nagymama rácsapja a telefont. Kitalálni (vagy megtalálni) az okosságot, kiszúrni a tömegből a megfelelő áldozatot, túljárni a rendőrök vagy éppen az adónyomozók eszén, netán konspirálni, rejtőzködni - ezek mindegyike igényel a belefektetett energián kívüli némi gondolkodást, ön- és emberismeretet. Nem kell persze zseninek lenni, még csak az átlagnál intelligensebbnek sem, de ha valaki nagyon ostoba, vagy nagyon ostobán éli az életét, akkor túl nagy karriert nem futhat be a bűn világában.
Ám hülyének lenni és hülyeséget csinálni nem ugyanaz.
Egy okos bűnöző is csinálhat egyszer-egyszer hülyeséget. Éppen ezért nem olyan könnyű eldönteni, hogy ki tekinthető hülye bűnözőnek. De szerencsére akadnak olyan kapaszkodók, amelyek segítségével ez többé-kevésbé eldönthető, hogy az, akiről a bűnügyi hírekben olvasunk, csak egy peches rosszfiú, aki bal lábbal kelt fel, esetleg egy szerencsétlen, kétbalkezes flótás, vagy egyszerűen csak hülye.
Néhány éve egy drogdíler azt mesélte, hogy a police.hu-t azért szereti elolvasni, mert abból tanulja meg, hogy mi az, amit még véletlenül se csináljon. A hülyék kárából tanul. Neki eddig ez bevált, még soha nem gyűlt meg a baja a törvénnyel, pedig hosszú évek óta árul kábítószert.
Természetesen nem attól hülye bűnöző valaki, mert a rendőrök elfogják. Már csak azért sincs így, mert a bűnözőket a legtöbb esetben előbb-utóbb elkapják. Még rendkívül okos bűnözők is megbuknak. Néhány hónapja éppen Budapesten fogták el az egyik legrafkósabb brazil drogbárót, aki a kokaincsempészésen kívül a pénzmosásban is nyakig benne van és elég okos volt ahhoz, hogy a saját kamu személyazonosságának a halálát is “megrendezze”. A “brazil Escobarként” emlegetett gengszter minden bizonnyal jóval intelligensebb, mint egy átlagbűnöző, úgyhogy őt meglehetősen nagy tiszteletlenség lenne butának nevezni.
Saját álneves karakterének koronavírusos halálát is megrendezte a most Budapesten elfogott brazil kokainbáró
A brazil hadsereg egykori őrnagyát, Sergio Roberto de Carvalhót, a világ egyik legnagyobb drogkereskedőjét hosszas hajtóvadász után fogták el. Hamis személyazonossággal élt Magyarországon, mexikói útlevéllel. Már régóta vadásztak rá, a nyomozók szerényen csak a "brazil Escobarnak" nevezték, nem ok nélkül: több százmillió dollárnyi vagyonnal az egész világra kiterjedt hálózatot irányított.
De említhetnénk azt a T. Alexet is, aki Dominikáról - amolyan fantomként - laptop és mobiltelefon segítségével építette fel azt a hálózatot, amelynek révén milliárdos csalásokat követett el Magyarországon - mindezt távmunkában. Alex zsenialitását akkor sem lehet megkérdőjelezni, ha a több éves ténykedése végén elkapták.
Nem attól hülye bűnöző valaki, hogy téved vagy hibát követ el. A hülye bűnöző nem azért bukik le, mert hibázik. Nem azért fogják meg, mert valaki elárulja őt. Nem azért kerül rácsok mögé, mert rafináltabbak nála az őt üldözők. A hülye bűnöző azért bukik meg, mert a józan észnek teljesen ellentmondó, irracionális ostobaságot követ el, de mindezt józanul. És ami talán a legfontosabb, hogy egymás után többször is elköveti ugyanazt az ostobaságot. Talán ez az egyik legfőbb ismertetőjele a buta bűnözőnek.
Nézzük például P. Csaba esetét! A férfiról annyit lehet tudni, hogy motorokat lopott. A lopott motorokat a saját otthonában tartotta. A jogosítványát már korábban elvették tőle, sőt a siófoki rendőrök súlyos testi sértés miatt körözték is. Mit csinál ilyen esetben egy nem hülye bűnöző, ha el akarja kerülni a börtönt? Természetesen meghúzza magát. Ha folytatja is a lopásokat, arra kínosan ügyel arra, hogy amennyire csak lehet, láthatatlan maradjon. Kerüli a feltűnést.
Ezzel szemben Csaba mit tett? Jogosítvány nélkül autóba ült. Még talán ezzel sem kockáztatott volna túl sokat, de mintha szándékosan azt szerette volna, hogy a rendőrök felfigyeljenek rá. Július 27-én a budapesti Rákóczi hídon az autók között cikázva száguldott a Fiatjával, már-már kikövetelve magának a zsaruk figyelmét. A rendőrautó szirénázva Csaba autója után ment, de ő ekkor emelte a tétet: a Soroksári út felé vette az irányt, majd a kereszteződéshez érve a gyalogos járdán keresztül visszafordult híd felé, és elhajtott. A nyomába eredő rendőröknek szerencsére több eszük volt, mint neki és nem folytatták az üldözését, nehogy mások biztonságát veszélyeztessék. Ehelyett a Fiat rendszáma és a térfigyelő kamerák felvételei alapján beazonosították őt. Bár Csabát rögtön nem találták meg, de eljutottak az otthonáig és ráleltek a lopott motorokra. Az előzmények ismeretében talán nem meglepő, hogy Csaba ezután újra autóba szállt, ugyanabba a Fiatba, amit ekkor már vele együtt javában kerestek a rendőrök. A kocsival a belvárosba ment, ahol már nem volt nehéz kiszúrni. Ekkor fogták el. Tettére nehéz racionális magyarázatot találni, ha csak nem azt, hogy mindenáron börtönbe akart jutni. Csaba története kis túlzással ahhoz a tálib parancsnokhoz, Mohamed Aszanhoz hasonlít, aki 2012-ben odasétált egy afgán rendőrhöz, rámutatott a körözési fotójára (amin természetesen saját maga szerepelt) és kérte a 100 dolláros vérdíjat. Aztán csodálkozott, hogy letartóztatják.
A bűnözés nem könnyű, az embert érhetik kisebb-nagyobb kudarcok. Ám a kudarcokból csak a buta bűnöző nem tud vagy nem akar tanulni. Ha egy bűnözőnél mindez azzal is párosul, hogy a kudarcok okozta frusztrációját sem képes kordában tartani, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy ő egy hülye bűnöző. Ilyen bűnöző az a 20 éves fiatalember, aki tavasszal egy győri üzletben próbált aranyként eladni egy gagyi gyűrűt. Amikor a mesterterve kudarcot vallott, mert a bolt vezetője átlátott a szitán és kiküldte őt a boltból, a fiatal képtelen volt feldolgozni a történteket. Miután megfenyegette az eladót, hogy visszatér és kirabolja, a bolt előtt törni-zúzni kezdett - mindezt rögzítették a biztonsági kamerák. Talán ez az ostobaság még megúszható lett volna, ám a frusztrált férfi ezek után többször visszament a helyszínre és tovább szidta az eladót. Stratégiai hiba? Lehet. Mindenesetre mire harmadszor (!) is visszament, a szomszédos üzlet egyik alkalmazottja a rendőrök kiérkezésééig visszatartotta őt. Bármi is lesz ennek a fiatalembernek a sorsa, már most borítékolható, hogy ezzel a stratégiai gondolkodással a szervezett bűnözés krémjében nem számíthat komoly előmenetelre.
De a hülye bűnözők detektálása azért sem mindig könnyű, mert néha hülyének tűnik egy-egy sztori főszereplője, miközben az alkohol vagy a drog okozza a hülyeséget, nem pedig a bűnözői elme, ami még akár ragyoghat is józan állapotában. Még májusban történt, hogy a 36 éves T. László betört egy pesterzsébeti házba. Zsebre tett egy mobilt, két biciklilámpát, majd megitta a házban talált pezsgőt, befeküdt a fürdőkádba, ahol békésen álomra hajtotta a fejét. A szundikáló betörőre a kádban talált rá a később hazaérkező tulajdonos, aki azonnal hívta a rendőröket. Lászlót már a zsaruk ébresztették fel és ezzel egy csapásra a bűnügyi hírek nevetséges figurájává vált.
Pedig bármilyen hihetetlen, elég gyakori, hogy a betörők a betörés közben alszanak el. Legutóbb júliusban járt így egy betörő Zuglóban. Ő a kiszemelt lakás teraszáig jutott csak, ott aludt el. Tavaly decemberben pedig egy XIII. kerületi házban szenderült álomra egy másik betörő, őt is a lakás tulajdonosa találta meg a kanapén.
Ám ezekre az irracionálisnak tűnő magatartásokra van egy racionális magyarázat: a betörő részegsége vagy fáradtsága. Egy okos bűnöző is elszenderedhet az alkoholtól és egy rafkós betörő is elfáradhat a szajré pakolása közben, ahogy történt ez a XIII. kerületben. És ez még csak nem is magyar sajátosság! A BBC néhány éve a világ 13 leghülyébb bűnözőjéről készített összeállításában beszámolt egy 2014-ben történt lanchesteri esetről, amikor egy brit nyugdíjas házaspár a nyaralásukról hazatérve talált alvó betörőt az otthonában. Mielőtt elaludt, a lengyel bűnöző rendet rakott a házban, bevásárolt, de még el is mosogatott. Szerencséjére a börtönt megúszta, csak fizetnie kellett a hülyeségéért.
Az is megesik, hogy egy bűnöző hülyének tűnik, pedig csak az átlagosnál optimistább. Vagy nem olyan negatív gondolkodású, mint azok az emberek, akik meg sem próbálnak javítani az amúgy valóban kilátástalannak tűnő helyzetükön. A 21 éves R. Erikről is elmondható, hogy igyekszik a végsőkig kihasználni a lehetőségeit, bármit is kínál neki a sors. Amikor idén áprilisban a rendőrök az érdi házába mentek, a több bűncselekmény miatt körözött Erik az ágyneműtartójában bújt el. Ott találtak rá a rendőrök. Erik akár tűnhet hülye bűnözőnek is, de tettére van racionális magyarázat: ha számított is rá, hogy megtalálhatják az ágyneműtartóban, legalább megpróbálta.
Erik módszere nem példa nélküli, de még csak nem is hungarikum. Idén augusztusban egy 18 éves manchesteri autótolvaj egy óriási plüssmaciban bújt el a saját lakásában. A kiérkező rendőröknek azonban feltűnt, hogy a maci lélegzik.
Kiemelt képünk illusztráció, fotó: AFP / GEORGES GOBET | https://hvg.hu/itthon/20220820_Hogyan_ismerjuk_fel_ha_egy_bunozo_hulye | https://web.archive.org/web/20091022051026/http://hvg.hu/itthon/20070702_zuschlag.aspx | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kozonseges-bunozok-a-allamtitkarokat-is-elerhet-a-zuschlag-ugy | HVG | hungarian-news | 2007-07-02 00:00:00 | [
"Katus Ferenc",
"Krausz Csaba",
"Kullai Tamás",
"Lados István",
"Marsovszky Balázs",
"Zuschlag János"
] | [
"Fibisz",
"MSZP",
"Munkaügyi Minisztérium",
"Sportminisztérium"
] | [
"Bács-Kiskun megye"
] | [
"csalás"
] | [] |
|
2,357 | Terézváros beperelte a Centrumot | Terézváros beperelte a Centrumot
Bárkay Tamás • 2007. július 6.
Terézváros önkormányzata beperelte a Centrum Parkoló Kft.-t. A kerület
állítja: a cég jogot sértett, amikor a kifizetetlen parkolási bírságokból
felhalmozódott követeléstömeget eladta különféle behajtócégeknek.
Terézváros alpolgármestere, Bajor Zoltán januárban levelet küldött a
Centrum Parkoló Kft.-nek, melyben arra kérte a cég vezetőit: mutassák meg
azt a dokumentumot, amely szerint a VI. kerület képviselő-testülete
felhatalmazta őket a kifizetetlen parkolási bírságokból felhalmozódott
követeléstömeg eladására.
Bajor - pontosabban az önkormányzat által felkért jogi szakértő - állítja,
hogy a Centrum által bemutatott papírok, amelyekkel az eladások
jogszerűségét akarják bizonyítani, jogilag vitathatók. A Centrum tehát
vélhetően jogsértő módon állapodott meg négy vagy öt adósságbehajtóval az
önkormányzatot megillető, százmilliós nagyságrendű öszszeg átadásáról,
melyet e cégek utóbb tovább passzoltak a fővárosi autósok körében
meglehetősen jól ismert Intrum Iustitia nevű, ugyancsak adósságbehajtással
foglalkozó társaságnak.
Áprilisban viszont már úgy tűnt, egyre vékonyabb a szalmaszál, amibe a
kerület belekapaszkodhat. A Centrum közölte: egyáltalán nem sértett jogot,
tekintve, a társulási tanács ülésein, ahol a követelések eladásáról szóló
pályázatról döntöttek, az ott jelenlévő kerületi delegált tudomásul vette a
határozatot, így az önkormányzatnak igenis tudomást kellett szereznie az
inkriminált lépésről. A kerület delegáltja egyébként a korábbi
alpolgármester, Fürst György volt, aki jelenleg a Centrum Parkoló Rendszer
Kft. vezérigazgatója. A parkolótársaság arra is emlékeztetett, hogy az
ügyben korábban az ügyészség is vizsgálódott, de nem talált semmi
kivetnivalót.
Bajorék azonban nem adták fel. Úgy döntöttek, hogy futnak egy utolsó kört,
és megkérik az Autóklub sztárügyvédjét, Kovács Kázmért, vizsgálja meg az
ügyet, és döntsön, hogy az önkormányzat pereljen-e vagy sem. Az ügyvéd úgy
találta, hogy a kerületnek van keresnivalója a bíróságon, és a minap
megindították a pert. Arra kérik a bíróságot, hogy állapítsa meg: Fürstnek,
mint egykori delegáltnak joghatályosak voltak-e a nyilatkozatai,
érthetőbben, elegendő indok volt-e a követeléstömeg eladására, hogy a volt
alpolgármester tudomásul vette az erről szóló társulási döntést.
Mindemellett természetesen kérik a kerület követeléseladásáról szóló
szerződés megsemmisítését.
Bajorék számításai szerint a VI. kerületet nagyjából 390 millió forint
illetné meg a hét kerületet érintő követeléstömegből.
A Centrum szóvivője, Lónyai Tamás érdeklődésünkre közölte: folyamatban lévő
ügyet nem kommentálnak. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-452880 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/terezvaros-beperelte-a-centrumot | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-06 00:00:00 | [
"Fürst György"
] | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] | [
"Bp. VI. kerület"
] | [
"parkolás",
"forgóajtó",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,358 | Volt alpolgármestere cégét pereli Terézváros a parkolási bírságok miatt | Terézváros a bírósággal akarja megállapíttatni, hogy egykori alpolgármesterének nyilatkozatai "joghatályosak voltak-e", azaz, hogy a Centrum Parkoló Kft. jogosan adta-e át több százmilliós követelését adósságbehajtóknak. A cég arra hivatkozik, hogy a döntéseknél jelen lévő Fürst György annak idején nem tiltakozott a lépés ellen.
Az MDF elnöke az SZDSZ elnökének írt levelében foglaltakhoz hasonlóan a Kereszténydemokrata Néppárttal is összefogást kezdeményez a fővárosi parkolás szabálytalanságainak felderítése érdekében.
A Centrum Parkoló Kft. nem tudta a bíróság előtt bizonyítani, hogy parkolóóráik, fényképezőgépeik hitelesek lennének, így vitatható minden büntetés.
Összegyűlt a szükséges aláírás a Centrum Parkoló Kft. ügyeivel foglalkozó vizsgálóbizottság felállításához, az MDF már benyújtotta erről szóló határozati javaslatát az Országgyűlésnek.
A jogász egy rakás olyan kérdést tett fel, amelyekre a parkolótársaság nem tudott megnyugtató választ adni, így megbízójának nem kellett a több százezer forintos bírságot kifizetnie.
A lap csak tényeket állapított meg. Politikusok és családtagjaik is ott sündörögnek a cégben.
A Centrum Parkoló Kft. több százmillió forintos kintlevőséget adott át behajtócégeknek, írja a Népszabadság. Terézváros, amelynek a bevételből komoly pénz járna (390 millió forint) most azért pereli a kft.-t, mert szerinte az ő engedélye nélkül ezt nem tehette volna meg, mondta Bajor Zoltán alpolgármester a lapnak.
A Centrum Parkoló Kft. arra hivatkozik, hogy amikor a döntés született, jelen volt a kerület akkori alpolgármestere, Fürst György is, aki nem gurított akadályt az átadás elé. Az mellékszál, hogy Fürst azóta nem alpolgármester, hanem a Centrum Parkoló Kft. vezérigazgatója.
Terézváros nem biztos abban, hogy Fürstnek alpolgármesterként elegendő indoka volt-e arra, hogy tudomásul vegye az erről szóló társulási döntést. A VI. kerületet az ügyben Kovács Kázmér, az Autóklub sztárügyvédje képviseli. A Centrum nem kommentálta a folyamatban lévő ügyet. | https://index.hu/belfold/budapest/terez706h/ | https://web.archive.org/web/20230207203754/https://index.hu/belfold/budapest/terez706h/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/volt-alpolgarmestere-ceget-pereli-terezvaros-a-parkolasi-birsagok-miatt | Index | hungarian-news | 2007-07-06 00:00:00 | [
"Fürst György"
] | [
"Centrum Parkoló Rendszer Kft."
] | [
"Bp. VI. kerület"
] | [
"forgóajtó",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,359 | Kóka barátnője is tárgyalt a Hankookkal | Szandrocha Kamilla is tagja volt annak a gazdasági minisztériumi tárgyalócsapatnak, amelyik létrehozta a dunaújvárosi Hankook-beruházást, olvasható a Heti Válaszban. A gumigyárat a múlt héten adták át.
A Hankook megjelenésekor egy magyar magáncég tette rá a kezét bizonyos dunaújvárosi ingatlanokra.
Attól, hogy itt fizeti az adót és a tébét. A Hankook azért jött Magyarországra, mert betartjuk a határidőket. Emellett kap még 26 milliárdot is az államtól, de nem várják el tőle, hogy csak magyarokat alkalmazzon. A támogatásból gépekre még nem költöttek, koreai képzésre már igen. A fizetések sem lesznek rosszak, mondta másfél éve Kóka János.
A magyar gumi európai gumi, tudtuk meg hazánk 56 hektárnyi Koreájában vőfélynek öltözött potentátok között. Kóka Kamillát lepasszolta a koreaiaknak, de legalább az ő nyelvükön mondott köszönetet és a gumija is illett a helyhez.
Kóka János és élettársa, Szandrocha Kamilla közösen tárgyaltak a Hankook gumigyár Dunaújvárosba telepítéséről, olvasható a Heti Válasz legfrissebb számában.
Kérdeztek
A hetilap megkérdezte a gazdasági tárcát, hogy Kóka János miniszteren és Garamhegyi Ábel államtitkáron kívül kik vettek részt a gumigyár dunaújvárosi beruházásának tető alá hozásában.
A múlt heti átadás képei A múlt heti átadás képei
A GKM sajtóosztálya - az Indexnek is elküldött - válaszában hét személyt nevezett meg. Az öt minisztériumi tisztviselő között Szandrocha Kamilla neve is szerepel, ő akkoriban osztályvezető volt a befektetési főosztályon. A tárca az Indexnek küldött közleménye szerint a Hankookkal folytatott, több hónapon keresztül zajló előkészítő munkában illetve tárgyalássorozaton a gazdasági és a munkaügyi tárca, valamint az ITD Hungary (ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.) számos szakembere vett részt, ahogy más egyedi kormánydöntéssel támogatott nagyberuházás esetén is.
Kamilla és Puma Szöulban
A Hankook anyacége angol nyelvű honlapján 2005. októberében adott hírt a dunaújvárosi beruházásról. A szerződést Szöulban írták alá a Hankook központjában, s a ceremóniára csak három illusztris magyar vendéget hívtak meg: Kóka Jánost, Garamhegyi Ábelt és Szandrocha Kamillát (hivatalból jelen volt a szöuli magyar nagykövet is), olvasható a Heti Válaszban.
A Hankook 525 millió eurót, azaz nagyjából 130 milliárd forintot költött a múlt héten átadott dunaújvárosi üzemre. Az összeg csaknem a fél százaléka a magyar GDP-nek. A gyárnak jelenleg 823 alkalmazottja van, a létszámot az év végére 1028-ra, 2010-re 1508-ra bővítik; emellett már most a környék több mint háromszáz kis- és középvállalkozójának adnak munkát.
Kóka János és Kamilla a Gerlóczy kávéház teraszán
Fotó: Földes András Kóka János és Kamilla a Gerlóczy kávéház teraszánFotó: Földes András
A Fidesznek gyanús volt a telekszerzés is, ugyanis egy magáncég jóval értéke alatt jutott hozzá ahhoz a földterülethez, amelyen a Hankook gumigyár épült Dunaújvárosban. Az ellenzéki párt hűtlen kezelés miatt feljelentést is tett az ügyben.
Perelnünk kellett
A beruházást amiatt is sokan bírálták, mert összesen 26 millió állami támogatást kapott. Egyedi kormánydöntéssel 15,881 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást adtak a koreai befektetőnek, emellett legfeljebb 10 milliárd forintnyi fejlesztési adókedvezményben részesülhet a cég, amely két alapból összesen 500 milliót kapott felnőttképzésre és szakképzésre. A szerződést a tárca üzleti titokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra, emiatt az Index pert indított. | https://index.hu/belfold/kamil3314/ | https://web.archive.org/web/20210409054142/https://index.hu/belfold/kamil3314/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koka-baratnoje-is-targyalt-a-hankookkal | Index | hungarian-news | 2007-07-05 00:00:00 | [
"Kóka János",
"Szandrocha Kamilla"
] | [
"Gazdasági Minisztérium",
"Hankook"
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"támogatás",
"foglalkoztatás"
] | [] |
|
2,360 | Magyar gumi | Zsuppán András, [email protected]
7. évfolyam 27. szám, 2007.07.05.
Magyar gumi
Kóka János és élettársa, Szandrocha Kamilla közösen tárgyaltak a Hankook
gumigyár Dunaújvárosba telepítéséről.
Az évtized üzletének nevezte Kóka János gazdasági miniszter 2005
novemberében a Hankook dunaújvárosi beruházását. A gumigyártól többek
között azt várta a liberális politikus, hogy enyhít a térség
munkanélküliségi gondjain. A termelés idén június 26-án elindult, de közben
kiderült, hogy mégsem olyan makulátlan a koreai menyasszony. A céggel
kötött szerződés jelenleg is titkos, mivel nyilvánosságra hozatala
állítólag sértené a Hankook üzleti érdekeit, de a főbb adatokat ismertette
a minisztérium: a Hankook 26 milliárd forint támogatást kap az államtól.
Ebből 15 milliárd a vissza nem térítendő támogatás, a fejlesztési
adókedvezmények pedig 10 milliárdra rúgnak. A Hankook viszont semmilyen
kötelezettséget nem vállalt arra, hogy valóban helyi munkaerőt
foglalkoztat.
A MINISZTER BARÁTNŐJE
Sajtóinformációk szerint a Hankook áprilisban 644 embernek adott munkát, de
csak 35 százalékuk volt Fejér megyei lakos. Később a Magyar Nemzet nyomára
bukkant annak, hogy a cég Szlovákiában közvetítők útján toboroz munkásokat.
A gyár közlése szerint egyelőre csak 30 határon túli munkavállaló dolgozik
Dunaújvárosban. A gyárban a Hankook kommunikációs felelőse szerint "néhány
tucat" koreai kapott munkát, de ők idővel haza fognak menni. A Hankook
munkaerő-problémáinak magyarázata abban keresendő, hogy a cég helyben nem
talál az elvárásainak megfelelő szakembert. A környéken általános
vélekedés, hogy az érettségizett vagy technikusi képzettségű munkavállalók
számára a Hankook bérei nem elég magasak. A szerződés értelmében a
létszámot a jelenlegi 800 főről 2010-ig 1500-ra kell növelni, ami
vendégmunkások nélkül nehezen sikerülhet.
A külföldiek alkalmazását a Fidesz is kifogásolta. Az ellenzéki párt
szakpolitikusa, Fónagy János kétségbe vonta, hogy a 26 milliárdos állami
támogatás valóban jó helyre került. A Hankook azonban Kóka személyes ügye:
nemcsak a gazdasági miniszter exponálta magát a beruházás mellett, de a
szerződés tető alá hozatalában mostani élettársa, Szandrocha Kamilla is
fontos szerepet játszott. SZDSZ-es forrásaink szerint az utóbbi tény
nyilvánosságra hozatalától a miniszter ódzkodik, ezért feltettük a kérdést
a gazdasági tárcának, hogy Kóka János és Garamhegyi Ábel államtitkár
mellett kik vettek részt a tárgyalódelegációban.
A GKM sajtóosztálya válaszában hét személyt nevezett meg. Az öt
minisztériumi tisztviselő között Szandrocha Kamilla neve is szerepel, aki
akkoriban osztályvezető volt a befektetési főosztályon. Úgy látszik
azonban, hogy a délkoreaiak fontosabbnak értékelték Szandrocha szerepét.
2005 októberében a Hankook anyacége angol nyelvű honlapján hírt adott a
dunaújvárosi beruházásról. A szerződést Szöulban írták alá a Hankook
központjában, s a ceremóniára csak három illusztris magyar vendéget hívtak
meg: Kóka Jánost, Garamhegyi Ábelt és Szandrocha Kamillát (hivatalból jelen
volt a szöuli magyar nagykövet is).
HANKOOK-VÁROS ÉPÜL
A Hankook a máshonnan toborzott dolgozókat lakóparkban és munkásszállóban
akarja elhelyezni. A beruházás helyszíneként Nagyvenyim, Mezőfalva, Baracs,
Rácalmás és Kulcs merült fel. Az utóbbi terv tűnik a legreálisabbnak, mivel
egy projektcég, a Hanhome Kft. már előállt a telep terveivel, és megkezdte
az engedélyeztetési eljárást. A telep két egységből állna: sorházak és
családi házak épülnek a közép- és felső vezetőknek, a munkásokat viszont
egy kereszt alakú, kétcsillagos "apartmanszállóban" helyeznék el, és
busszal szállítanák a gyárba. A telephez rekreációs központ, sportpályák és
üzletek tartoznának. A tervezett Hankook-város lakossága körülbelül 400 fő.
A beruházás máris nagy vihart kavart Kulcson. A terv ellenzői helyi
népszavazást kezdeményeztek, mivel attól tartanak, az idegenek beköltözése
gyökeresen megváltoztatja a község jellegét. Az önkormányzatnak a Hanhome
Kft. egy sor közcélú beruházást ígért (tornatermet, faluházat, biológiai
szennyvíztisztítót), és azt a feltételt is elfogadták, hogy a lakópark nem
lehet zárt terület. Török Zoltán jegyző szerint a beruházás kiugrási
lehetőség a falunak, amiről nem szabad lemondani. Kulcs egyébként sem
tipikus falu, inkább fejlődő üdülőtelep a Duna mellett, melynek lakossága
tíz év alatt 1600 fővel gyarapodott, s ahol nyaranta 6000 üdülő jelenik
meg, az idegenekhez tehát hozzá vannak szokva. Török szerint a tiltakozók
tévesen állítják, hogy koreaiak költöznek a faluba, mivel hosszú távon a
középvezetők is a magyarok közül kerülnek ki. Egy viharos falugyűlés után
az önkormányzat az érintett 12 hektáros telket átminősítette közcélú
zöldterületből lakóterületté, szabad utat biztosítva a beruházásnak.
ELFÚJJA A SZÉL?
A Hankook-város ötletét a helyválasztás teszi igazán abszurddá. A Duna fölé
magasodó, 166 m magas Nagy Debella-dombon a látványterven fehér villák
sorakoznak, gyaníthatóan a csodálatos dunai körpanorámát élvezni kívánó
felső vezetők házai. A domb tetején azonban 2001 óta Magyarország első
szélerőműve áll, mely jelentős állami támogatással épült fel. A 63 méter
magas acéltoronyra a Környezetvédelmi Minisztérium mellett éppen a
Gazdasági Minisztérium adott pénzt, még a Fidesz-kormány idején. Az
erőművet bekapcsolták a dél-dunántúli áramszolgáltató hálózatába, s
átlagosan 600 magyar háztartást lát el tiszta árammal. A kapunál még mindig
kint van az ismertető, melyből az is kiderül, hogy az erőmű Innovációs
Díjat kapott, s a beruházók jelentős tudatformáló hatást vártak tőle.
Mivel egy korszerű szélerőmű élettartama legalább 20-25 év, valóban
jelentős tudatformáló hatása lesz, ha a részben közpénzen felépült,
kiemelten közcélú létesítményt alig öt évvel az átadása után lebontják egy
koreai lakópark kedvéért. A beruházó informálisan egy emléktáblát ígért az
erőművet üzemeltető cég igazgatójának, Stelczer Balázsnak, aki inkább a
tiltakozó népszavazásban látja a kiutat. Az erőművet és a lakóparkot
szerinte nem lehet összebékíteni, mivel a jogszabályok szerint a
szélerőművek 870 méteres körzetében az árnyékhatás miatt tilos építkezni.
Stelczer szerint a település életében fordulópontot jelentő döntés nem
lehet két-három önkormányzati vezető magánügye. A lakópark terve a domb
alatti "zártkertek" (valójában nagy vízparti családi házak) tulajdonosait
érinti leginkább, ám nekik nincs szavazati joguk, mivel csak időszakosan
laknak a községben.
A kulcsi domb jelenleg száz százalékban állami tulajdonban van, kezelője az
Igazságügyi Minisztérium Pálhalmai Agrospeciál Kft. nevű cége. A
közelmúltig nagy részét barackos borította, melyet a pálhalmai börtön
rabjaival műveltettek. Az elöregedett barackfákat idén - a Hanhome
felbukkanásától függetlenül - kivágták. A lakóparkról szóló döntés végső
soron tehát a kulcsiak és az állam kezében van; utóbbi pedig a támogatási
szerződésben gyors és hatékony engedélyezési eljárásokat ígért a
Hankooknak. | http://valasz.hu/itthon/magyar-gumi-16460/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/magyar-gumi | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-07-05 00:00:00 | [
"Kóka János",
"Szandrocha Kamilla"
] | [
"Gazdasági Minisztérium",
"Hankook"
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"támogatás",
"foglalkoztatás"
] | [] |
|
2,361 | „A kisember irigy a korrupcióra” – olajügy más szempontból | „Ugyanannak a társaságnak egyik fele rendőri ruhában jár, a másik fele pedig civilben, és puszival köszöntik egymást az éjszakában” – mondja Bartus László újságíró – aki 2001-ben az olajmaffiáról írt botránykönyvet. A FigyelőNetnek adott interjújában kifejti: az orosz befektetőkkel általában erősödik az orosz maffia. Jelenleg azonban béke van a magyar alvilágban. Bartus bizonytalan: Takács Albert vajon kap-e szabad kezet ahhoz, hogy a jogállamiság és a törvény uralma erősödjön Magyarországon? | Sokan felkapták a fejüket a Népszabadságban megjelent publicisztikájára, amelyben megkérdőjelezi Kármán Irén szakmai hitelességét. Egyébként már a rendőrség is kizárja, hogy az olajügyek állnak a háttérben. Véleménye szerint mi történt valójában?
Kármán Irén a mai napig egyetlen új információt nem közölt az olajügyekről. Amit úgynevezett könyvében leírt, meg sem közelíti az információknak azt a körét, amit erről tudni lehet, s amely már majdnem tíz éve megjelent. Az kizárt, hogy őt bárki az olajügyekben “feltárt”, valójában utánlövéssel megjelentetett
írásai miatt verette meg. Azok senkit nem fenyegetnek. Az olajosoknak akkor sem volt nagyon félnivalójuk, amikor a szőkítés folyt, és akkor sem, amikor a politika homlokterében volt az ügy, és parlamenti vizsgálóbizottság tartotta napirenden a témát. Nem tudom, hogy Kármán Irént miért verték meg, de hogy nem az olajügyek miatt, az egészen biztos.
Kármán Irén találkozott valakivel, és tízéves késéssel rájött, hogy Magyarországon voltak olajügyek. Korábban valamiért nem olvasott újságot. És az újszülöttek naivitásával rácsodálkozott arra, amit már mindenki ismer. Ezután megegyezett az ügy egyik résztvevőjével, akivel utóbb elszámolási vitái is voltak, és elkezdte megírni az ügyek egy részét, amit előtte már többen, azzal a különbséggel, hogy ő ezt Sándor István (Papa) tollbamondásával tette. Ez nem oknyomozás. Így került az alvilág közelébe, korábban soha egyetlen cikket e tárgyban nem írt, senkit nem ismert, az előzményekkel, a kapcsolati hálóval, az alvilág működésével és szabályaival nincs tisztában, és mint elefánt a porcelánboltban, elkezdett mindenkit fenyegetni, hogy megjött az oknyomozó újságíró. Akik az alvilági ügyekben dolgoztak korábban tudják, legalább 5-6 évet el kell tölteni a közegben ahhoz, hogy valakit ne lehessen megvezetni egykönnyen, vagy tudja azt, mit tehet meg, és mit nem.
Bartus László (Forrás: bartuslaszlo.com)
Ön évekig foglalkozott az olajüggyel, illetve a Magyarországon tevékenykedő orosz-ukrán maffiával, 2001-ben jelent meg tényfeltáró könyve. Hogyhogy sosem érte bántódás emiatt?
Aki ismeri a szabályokat, és korrektül viselkedik, betartja az újságírói etikai normákat és az emberi normákat is, azt nem verik meg, azt nem bántják.
Jelenleg az Egyesült Államokban él. Ennek a döntésnek nem volt köze ahhoz, amivel itthon foglalkozott?
Nem. A feleségem orgonaművész, és ő kapott egy ösztöndíjat. Mi két évvel azután jöttünk ki, miután a könyvem megjelent. Az írás miatt nem voltak kellemetlenségeim.
—-A kisember is felelős a közállapotokért—-
Könyvében azt írja, hogy a szervezett bűnözés szétrohasztja az államot. Amit leírt a korrupcióról, az állam széteséséről, sokban emlékeztet a jelenlegi magyar állapotokra. A mai magyar helyzet mennyiben következik a ’90-es évek orosz maffiatevékenységéből?
A véleményem a korrupció hatásáról és következményeiről nem változott, ám e mögött látok egy másik jelenséget is. A magyarok szeretik azt elhinni, hogy nem felelősek semmiért. A kisember ártatlan. Ők nem tehetnek róla, ami van, őket meglopták, ők csak áldozatok. Ez egy hazugság, és nem szeretnék ehhez a hamis hangulatkeltéshez csatlakozni és ebben a bolhacirkuszban részt venni. Ugyanis a magyar kisember ugyanúgy lop, ahol tud, elcsalja az adót, megkerül mindent, ahol fizetni kell, legfeljebb a lehetőségei voltak mások, mint azoknak, akik ugyanezt nagyban csinálták. De a felelősség majdnem egyforma.
Ezt a felelősséget igyekeznek áthárítani az orosz maffiára, a korrupt politikusokra, az alvilágra, mindenkire. Ezt a szemléletet károsnak tartom, és nem szeretném erősíteni. Ez az oka annak, hogy olyan emberek kezéből is szívesen veszik az efféle információkat, mint Kármán Irén, aki egy korábban alvilági “keresztapaként” körözött ember „ágyából” harcol az alvilággal, a Papa bértollnokaként küzd a korrupció ellen, és a reggeli televíziós műsorban korruptnak nevezi az összes pártot, anélkül hogy egyetlen árva nevet mondana vagy bármilyen bizonyítékot mutatna. Vagyis kell beszélni a korrupcióról, de az egész társadalom attitűdjei vonatkozásában, és kell beszélni a közélet tisztaságáról, de nem Kármán Irén szintjén, és nem az ő megveretése apropóján.
A maffia és a politikai elit összefonódása azért mégiscsak az egyik legfontosabb tényező ebben, nem? Nem lehet ezt összevetni pár adócsalóval.
Nem pár adócsalóról van szó. Az egész ország ott csalja az adót, ahol tudja. Ez az össztársadalmi felfogás. Ezért nem lehet kapitalista reformokat bevezetni, ez az ellenállás alapja, függetlenül attól, hogy a tervezett változtatások mennyire átgondoltak és jól előkészítettek. Ami a maffia és a politikai elit összefonódását illeti, az létező jelenség, de sokkal nagyobb legenda övezi, mint ami a valóságban van. Amikor ilyen mértékű levegőbe beszélést látok, az arra késztet, hogy kijelentsem: nem minden politikus korrupt, nem igaz, hogy a pártok az alvilág pénzén hizlalták magukat. Ezek a kijelentések légből kapottak, megalapozatlanok, egyetlen bizonyíték sem áll mögöttük.
A gazdasági élet és a politikai elit összefonódásának jelenségét kellene vizsgálni, de az nem olyan primitív szinten zajlik, hogy alvilági alakok bőröndben viszik a pénzt a pártnak vagy a politikusoknak. Az olajügyekben és más alvilági ügyekben is felbukkantak persze nevek, politikusok, akiknek egy része valóban belekeveredett a korrupcióba, de ez nem jelenti azt, hogy az illető egész pártja korrupt lenne. Itt az ember korrupt, aki egyébként politikus. Többnyire inkább éppen a pártja ellenében, mert látta a nagy bizniszt, és szeretett volna pénzt keresni. Tehát nem szeretném a látszatot erősíteni, ami egyrészt hazug, másrészt anarchiába taszítja az országot, harmadrészt az egész mögött a jó magyar honfitársak felelősségelhárító mechanizmusa áll: mi nem tehetünk semmiről, a korrupt politikusok az okai minden bajnak. Ez hazugság.
Azok a politikusok, akik az olajügyek kapcsán pénzeket kaptak, még mindig pozícióban vannak?
Ami az olajos korrupciót illeti: olcsójánosok voltak, akiket megkentek. Az alvilág bizonyos szintjein nem hülye emberek állnak, miért adták volna a nehezen megkeresett százmillióikat pártoknak vagy politikusoknak, akik ma vannak, holnap nincsenek. Semmi szükség nem volt rájuk, ezt a réteget egyébként is megvetik és élősdinek tartják. Kisrendőröket, vasutasokat, vámosokat kellett itt megkenni, közhivatalnokokat, nem pártelnököket. Ez egyébként sokkal kártékonyabb, mert a közhivatalnoki réteg morálját zülleszti le, és én ez ellen harcoltam, erről írtam a könyvemet. A korrupt rendőrökről, vámosokról, hivatalnokokról. Ha úgy tetszik, megint csak a kisemberekről, akik borzasztóan felháborodnak, ha mások korrupciójáról hallanak, de azonnal ugranak, ha ők juthatnak pénzhez. A magyarok felháborodása a korrupció ellen nem őszinte, irigység áll mögötte. Ezek az emberek különben a bizniszhez képest nem kaptak sokat, de sokkal többet, mint amit életükben megkereshettek volna.
—-A rendőrség megtisztulása—-
Ha már a korrupt rendőröknél tartunk, mi a véleménye a mostani nagy rendőrbotrányokról? A rendőrség mostani morális válsága a ’90-es évek eszkalációja, vagy volt közben tisztulás és mások az okok?
A rendőrség válsága és szétrohadása valóban a kilencvenes évek elejéhez köthető, amikor a rendőrtábornokok és egyes rendőri egységek vezetői egymás ellen harcoltak, majd mélységi felderítés címén a szervezett bűnözés ellen dolgozó rendőrtisztek beépültek a szervezett bűnözésbe, kisrendőrök pedig az alvilági központokként működő őrző-védő kft.-kbe, éjszakai bárok portási állásaiba. A rendőri ruha a legritkább esetben különböztette meg a rendőrt és a bűnözőt. Ugyanannak a társaságnak egyik fele rendőri ruhában jár, a másik fele pedig civilben, és puszival köszöntik egymást az éjszakában. A könyvem arról is szólt, hogy ez odáig züllött: a rendőrség szervezett bűnözés elleni szolgálatát az alvilág egyik fele használta a másik ellen, és az orosz maffia irányítása alá került. Engem azért segítettek bizonyos alvilági csoportok, mert ennyire züllött rendőrség már az alvilágnak is rossz, mert kiszámíthatatlanná teszi a viszonyokat.
Volt azóta tisztulás a rendőrség soraiban, vagy a mostani, botrányokkal teli szervezet ugyanaz, mint 10 éve?
Szerintem a rendőrségnek nagyon jót tett például Doszpot Péter távozása, a Papa nyugdíjba vonulása, és másoké azok közül, akik a könyvemben szerepelnek. Ezek nagy része azóta nem rendőr. A rendőrségen belül komoly tisztogatás nem történt, azt leszámítva, hogy néhány velejéig korrupt rendőr kikerült a testületből. De a rendőrség egésze nem sokat változott, a régiek helyére mindig vannak újak, a viszonyok újratermelik a problémát, és nemcsak korrupt zsaruk, hanem alkalmatlan emberek sokasága is sújtja a testületet (a móri ügy ékes példája ennek), nem beszélve azokról a körülményekről, amelyek között a rendőrök dolgoznak.
Emiatt a kontraszelekció működik inkább, azok távoznak, akiknek maradniuk kellene, és azok maradnak, akiket már fel sem lett volna szabad venni. A belső ellenőrzés nagyon gyenge és állandóan politikai és más szempontoknak alávetve működik. Senki sem mert még hozzányúlni a rendőrség reformjához, mindenki tovább görgette azt, amit örökölt. A rendőri vezetők többsége jobban érdekelt az előmenetelében, mint a megtisztulásban és egy kiadós reformban. Ezért állandóan a politika kegyeit keresik. Nem beszélve azokról, akiket elsőnek söpörne el egy igazi megtisztulás.
A frissen kinevezett főrendőrök és Takács Albert rendészeti miniszter sem lenne képes a “megtisztításra”?
Nem vagyok miniszterelnök, de ha az lennék, megadnám azt a politikai felhatalmazást, ami egy igazi rendőrségi reformhoz mindig is hiányzott. Nem beszélve arról, hogy ez még tetszene is az emberek többségének, mert ettől nekik nem lenne kevesebb a pénzük, a rendőröket pedig amúgy is utálják. Azt nem tudom megítélni, hogy a mostani vezetők képesek lennének-e arra, hogy egy politikai döntés birtokában ezt megtegyék, de azt gondolom, hogy sokkal inkább, mint elődeik közül bárki. Bencze Józseffel a könyvem kapcsán sokat találkoztam, nagyon jó véleményem van róla. Azt hiszem, hogy ő olyan ember, aki képes lenne egy komoly reformot levezényelni, de nem fog fejjel a falnak menni akkor, ha nem kap erre felhatalmazást.
Takács Albert kitűnő szakember. Nála ugyanaz a helyzet: kap-e szabad kezet ahhoz, hogy a jogállamiság és a törvény uralma erősödjön Magyarországon? Ehhez elég sok tennivalója akadna az igazságszolgáltatásban, mert ami a bíróságokon zajlik, az még nem borult ki, de az Magyarország egyik legnagyobb botránya.
Egyelőre senki nem beszél a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás bajairól, majdhogynem a csődjéről. És ez akkor is igaz, ha a móri gyilkosság ítéletének szele megcsapta a közvéleményt. De szerintem semmivel nem volt jobb ugyanattól a bírótól a Clodo-perben hozott ítélet sem, ahol szerintem a tanúknak kellett volna a vádlottak padján ülni. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a leglehetetlenebb helyzetekben védi az egyre koszosabb mundér becsületét. Pedig itt egy időzített bomba ketyeg.
—-Létrejött a Pax Mafia—-
2002, az MSZP kormányra kerülése óta tapasztalható bármiféle fordulat? Hiszen már nincsenek robbantások, maffialeszámolások.
Ez részben a szervezett bűnözés jó beágyazottságát mutatja: létrejött a Pax Mafia, az alvilág békéje. Nincsenek jelentős érdeksérelmek, jól felosztott a piac, a rendőrség sem zavarja köreiket. Az FBI-iroda révén az amerikaiaknak sikerült Budapestről elűzniük a leghatalmasabb helyi főnököt, Szemjon Mogiljevicset, a rendőrségtől pedig kikerültek az orosz maffia korábbi jó kapcsolatai, ezért meggyengültek. De azt se feledjük, hogy az orosz befektetések erősödtek, és a nagyobb orosz jelenlétnek nem kedvezne, ha túl erősek lennének az orosz “csapatok”, az alvilági “katonák”. Ami történt, az elsősorban nem a rendőrség sikere. Szerencséjük van.
A kormány oroszbarátságát sokan pedzegetik, Gyurcsány Ferenc csak nehezen tudott kifarolni a Nabucco versus Kék Áramlat vitában elfoglalt pozíciójából. Az orosz piac hazai erősödését segítik az itt tevékenykedő csoportok?
Politikai kérdésekben nem szeretnék nyilatkozni. Annyit tudok, hogy ahol nagy orosz befektetések vannak, azokkal együtt mindig megjelenik, vagy erősödik az orosz szervezett bűnözés is. Függetlenül attól, hogy a befektetőknek van-e ezekkel kapcsolatuk vagy nincs. Az oroszok megszokták otthon, hogy védelemre van szükségük, és ilyen csapatok ezért is kísérnek nagyobb orosz befektetéseket. Az orosz cégek és az alvilág között egyébként nem könnyű éles határvonalat húzni, egészen a Kremlig bezárólag. Ezt nálunk nem veszik elég komolyan.
Azt kizártnak tartom, hogy a politikai elitnek az orosz maffiával összefonódása lenne, de akikkel ők kapcsolatban állnak, törvényes, akár állami orosz cégekkel, azoknak lehet. Ilyen csapatok nélkül nem tud egy nagy orosz cég működni, és ezek követik őket külföldre is. Ám mivel meg kell élniük, a pénzüket részben az alvilágban keresik meg, többek között védelmi zsarolással és prostitúcióval. Ennek során összeütközésbe kerülnek a helyi alvilággal. Ha az orosz maffia agresszíven terjeszkedik és nagyon erős, akkor jönnek a robbantások és leszámolások. Ennek most nincs jele. | https://24.hu/belfold/2007/07/09/kisember_irigy/ | https://web.archive.org/web/20231222093015/https://24.hu/belfold/2007/07/09/kisember_irigy/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aa-kisember-irigy-a-korrupcioraa-a-olajugy-mas-szempontbol | fn.hu | hungarian-news | 2007-07-09 00:00:00 | [
"Mogiljevics Szemjon"
] | [
"Rendőrség"
] | [] | [
"maffia"
] | [
"Olajügyek"
] |
2,362 | Fiktív tételek a kétmilliárdos Hiller-listán | Soha ki nem fizetett tételek is szerepelnek a kulturális minisztérium miniszteri keretének támogatottjainak listáján. Az anomáliára akkor figyeltünk fel, amikor cikkünkben annak jártunk utána, miért áll a mindenkori kulturális miniszter rendelkezésére szokatlanul nagy támogatási keret. Aggályosnak találtuk ugyanis, hogy 2007-ben közel kétmilliárdos összeg felett rendelkezett a miniszter úgy, hogy a kifizetések jogosságát nem ellenőrzi megválasztott, szakmai zsűri.
Nem minden győztes kap pénzt
Cikkünk után jelentkezett a lista egyik támogatottja, a rádió jelenlegi elnöke. Such György állította, hogy bár egykori cégének neve valóban szerepel a nyilvános támogatási listán, ők sosem pályáztak. Kommunikációs tréning lebonyolítására szerződtek az akkor még Bozóki András vezette minisztériummal. A tréningről számlát állítottak ki, a minisztérium pedig fizetett.
A minisztériumnál érdeklődve kiderült, nem teljesen fiktív tételről van szó. A kommunikációs tréninget ugyanis valóban a miniszteri keretből szerette volna finanszírozni Bozóki, de miután kiderült, hogy "ez a támogatási cél nem illeszthető be az NKA törvény által meghatározott célok közé, [...] a minisztérium saját költségvetéséből fizette ki az összeget".
Minket azonban még így is izgalomban tartott az, hogy az érdeklődők nem csak a döntések okairól és a döntéshozók kilétéről nem szerezhetnek tudomást, hanem azt sem tudhatják pontosan, kiket érdemesített támogatásban a minisztérium. Történik mindez úgy, hogy a folyamatba a törvény szerint is betekintést kellene kapniuk a civileknek.
Nincs kapacitás a hitelességre
Mivel a minisztérium állította, hogy a honlapon található támogatási listák kezelése az NKA feladata, a szervezet igazgatójához fordultunk. Perlik Pál meglepő magyarázatot adott a fiktív támogatási tételekről: fontosabb dolguk is van a listák frissítésénél.
"Az NKA listáira akkor kerül fel a pályázó vagy támogatott neve, ha a támogatásról megszületett a döntés. Évente hat-hétezer támogatási döntés születik, és ezek egy kis része, ötven-száz különböző okokból meghiúsul."
Az NKA arra fektet nagy hangsúlyt, hogy a határozatok mielőbb felkerüljenek a honlapra, mert a nyertesek elsőként innen értesülnek a döntésről. "Arra a szervezetnek azonban nincs kapacitása, hogy folyamatosan nyomon kövessék a változásokat" - mondta Perlik.
Az igazgató szerint amúgy is kevés döntést vonnak vissza, úgyhogy az alaptalanul bentmaradó tételek nem teszik hiteltelenné az egész listát.
Mi ugyan másként vélekedtünk, hiszen cikkünkben így alaptalanul hoztunk hírbe egy céget, de Perlik Pál szerint a listáknak a funkciója a döntések nyilvánosságra hozatala, nem pedig a civilek tájékoztatása.
Perlik az Indexnek egyébként hangsúlyozta, a meghiúsult támogatások összegét az NKA újra eloszthatja.
Papírokból tájékozódnak
A legnagyobb, állami kultúrafinanszírozó szervezet egyébként nem csak az átláthatóságát biztosító listáknál küszködik kapacitáshiánnyal, de a átutalt támogatások felhasználásáról sem tud teljes körűen tájékozódni.
"Hatezer pályázat esetén nincs lehetőség arra, hogy helyszíni szemlén győződjünk meg a pénz megfelelő felhasználásáról" - mondta erről az NKA vezetője.
A helyszíni ellenőrzés költség- és időigényes eljárás, amit csak esetileg rendelnek el, tudtuk meg. A szervezet minden esetben vizsgálja viszont a pénzügyi elszámolásokat. Perlik a jellemző szabálytalanságok közt említette azt, amikor egy pályázó több helyre adja be ugyanazt a számlát, vagy nem megfelelő számlákkal igazolja a kiadásait.
Ilyen okokból évente négy-öt esetben kérik vissza a pénzt, vagy fordul az NKA a bírósághoz. | https://index.hu/kultur/pol/nka0711a/ | https://web.archive.org/web/20201021191732/https://index.hu/kultur/pol/nka0711a/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fiktiv-tetelek-a-ketmilliardos-hiller-listan | Index | hungarian-news | 2007-07-11 00:00:00 | [] | [
"Nemzeti Kulturális Alap (NKA)"
] | [] | [
"támogatás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,363 | Barátok közt: kormány közeli bizalmi a gazdák hitelezésénél | 2007.07.10. 22:04
A balliberális kormányzat egyik bizalmi emberének a cége végezheti a jövőben a gazdáknak nyújtott kedvezményes hitelekkel kapcsolatos ügynöki munkát. A társaság önként ajánlotta fel szolgálatait a Magyar Fejlesztési Banknak, de hogy munkájáért mennyi pénzt kap, azt „üzleti titokra” hivatkozva nem árulják el.
Egy, korábban a Wallis érdekeltségébe tartozó, jelenleg viszont egy bizalmas kormányzati főtanácsadóhoz köthető cég, a Hungaroholding Partners Kft. kezébe kerül július 13-tól a kedvezményes gazdahitelekkel kapcsolatos ügynöki feladatok ellátása – értesült lapunk. A társaság annak a Bencze Péternek a közvetlen irányítása alá tartozik, aki tavaly a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója volt, és akinek ügyvédi irodája tavaly fél év alatt 2,25 millió forintot kapott PPP-projektek tervezésében való részvételért. Bencze Péternek a balliberális kormányzathoz fűződő bizalmas kapcsolatát az is mutatja, hogy az MSZP–SZDSZ 2002-es hatalomra jutása után nyomban bekerült a Malév igazgatótanácsába, ráadásul az ÁPV Rt. tranzakciós vezérigazgató-helyettesévé is kinevezték, amely poszton egészen 2003 augusztusáig ténykedett. Bencze egyébként több Wallis-érdekeltségű cégben is felbukkant korábban.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által 2002-ben és 2003-ban családi gazdálkodóknak, valamint mezőgazdasági kis- és középüzemeknek nyújtott kedvezményes agrárhitelek kezelését ügynökként eddig az MKB Bank végezte, de a feladatot a napokban a takarékszövetkezetek, illetve az ő munkájukat koordináló Hungaroholding Partners Kft. veszi át.
(Részletek a Magyar Nemzet július 11-i számában) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/baratok-kozt-kormany-kozeli-bizalmi-a-gazdak-hitelezesenel | https://web.archive.org/web/20231225060218/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/baratok-kozt-kormany-kozeli-bizalmi-a-gazdak-hitelezesenel | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/baratok-kozt-kormany-kozeli-bizalmi-a-gazdak-hitelezesenel | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-11 00:00:00 | [
"Bencze Péter"
] | [
"Hungaroholding Partners Kft."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás"
] | [] |
|
2,364 | Pécset helye – Előnytelen szerződések: vizsgálat a pécsi vagyonkezelőnél | Előnytelen szerződések: vizsgálat a pécsi vagyonkezelőnél
Vizsgálat indult az önkormányzati tulajdonú Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt.-nél (PVV Zrt.) annak érdekében, hogy kiderüljön, a társaság az elmúlt években kötött-e a város számára előnytelen szerződéseket.
Párhuzamosan több ellenőrzés is folyamatban van. Az egyik a vállalatnál indult a napokban, a másik az önkormányzat egészének, azon belül cégeinek átvilágítását végzi a jövőbeni hatékonyabb működtetés érdekében – mondta Tasnádi Péter polgármester, aki jelezte: nincs kizárva, hogy ügyészségi vizsgálat is lesz az ügyben.
A szocialista városvezető annak kapcsán beszélt erről, hogy az Új Dunántúli Napló című baranyai napilap szombati számában azt írta: a PVV Zrt. az elmúlt években az alapító okiratában foglaltak ellenére a közgyűlés megkerülésével értékesítette az önkormányzati vagyon bizonyos elemeit, ráadásul úgy, hogy mindezzel Pécsnek komoly anyagi hátrányt okozott.
A lap közölte azt is: a szerződéseket a cégnek a napokban közös megegyezéssel és negyven millió forintos végkielégítéssel távozott vezérigazgatója írta alá. A PVV Zrt. vezérigazgató-helyettese a lapnak azt mondta, nem történtek szabálytalanságok.
Tasnádi Péter mai sajtótájékoztatóján rámutatott, hogy az elmúlt években sem a cég igazgató tanácsa, sem felügyelő bizottsága nem talált kivetnivalót a társaság gazdálkodásában. Minden évben, így idén is elfogadták a cég mérlegét és beszámolóját. Korábban pedig a közgyűlési képviselők is egyetértettek, hogy a vállalat jól működik.
A vizsgálatok még a héten lezárulhatnak. Amennyiben szabálytalanságokra derül fény, megtesszük a szükséges büntető- vagy polgári jogi lépéseket az ügyben, és erről a közvéleményt is tájékoztatni fogjuk – mondta a polgármester.
2007. július. 02. 12:39 hvg.hu Kult
Pécs a legnagyobb esélyt puskázza el éppen
Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa (EKF) lesz. Ahhoz azonban, hogy a város alkalmas legyen az egész éven át tartó programsorozat megvalósítására, az előkészítést fel kellene gyorsítani. Kornai Gábor, az önkormányzati projektekben tapasztalatokat szerzett AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt. elnöke, a Pécsi Tudományegyetem tanára azonban súlyos diagnózist adott a helyzetről a hvg.hu-nak. Szerinte a tehetetlenség, a helyi politikai és személyes csatározások miatt a programok egy része máris végleg elúszott.
2007. július. 05. 10:45 Nagy Gergely (hvg.hu) Kult
"Mi csak keretet adunk Pécs léptékváltásához"
Interjúnk, amelyben Kornai Gábor profi tanácsadó élesen bírálta a pécsi EKF-projektet, nagy visszhangot keltett. Vitaindítónak szántuk, s bár e pillanatban az EKF munkatársainál nyilatkozatstop van, a kormányzati koordinációs iroda vezetője Csák Ferenc reagál. Pécs 2010-vita: második rész!
2007. június. 21. 17:02 MTI Itthon
Tollert díszpolgárrá avatnák a pécsi szocialisták
Díszpolgári címet kíván adományozni a tavaly nyári autóbalesete óta kómában fekvő Toller Lászlónak a pécsi közgyűlés szocialista frakciója, a jobboldali képviselők azonban nem támogatják a javaslatot.
2007. július. 04. 12:52 hvg.hu Kult
Nyilatkozatstop a pécsi EKF-projektnél
Szándékunk szerint vitát, de legalábbis többoldalú konzultációt kezdtünk volna a héten a 2010-es pécsi Európa Kulturális Fővárosa projekttel kapcsolatban készült s nagy port felvert interjúnkat követően. Mint kiderült, a megszólalókra egyelőre várni kell, az EKF-irodán nyilatozatstop van.
2007. április. 19. 08:20 MTI Itthon
A világ legnagyobb üresen álló háza Pécs nyakán maradt
Újra az önkormányzat tulajdonába kerül a pécsi "magasház", miután a vevő a közelmúltban elállt a várossal kötött adásvételi szerződéstől – nyilatkozta Pécs alpolgármestere.
2007. június. 26. 17:32 MTI Itthon
Feloszlatná a pécsi közgyűlést az ellenzék
A pécsi közgyűlés feloszlatását kezdeményezi a Fidesz és az Összefogás Pécsért Egyesület, ugyanis véleményük szerint a város önkormányzata, megválasztása óta, nem demokratikus keretek között működik, sorra születnek a rossz döntések, és folyamatos az ellenzéki vélemények mellőzése.
2007. június. 22. 13:20 MTI Gazdaság
Értékesítenék a pécs-pogányi repteret
A Pécs-Pogány Nemzetközi Repülőtér eladását, vagy bérbe adását tervezi a pécsi önkormányzat, amely erről három szakmai befektetővel is tárgyal - mondta a baranyai megyeszékhely polgármestere újságíróknak.
2007. május. 31. 12:54 MTI Itthon
Tubes-ügy: határozatképtelen volt pécsi közgyűlés
Határozatképtelenség miatt berekesztette a pécsi közgyűlés csütörtöki rendkívüli ülését Tasnádi Péter polgármester, így a képviselők nem tudtak dönteni a Tubesre tervezett katonai radar helyszínére vonatkozó változtatási tilalom elrendeléséről. | https://hvg.hu/itthon/20070710_pecs_vagyonkezelo_tasnadi | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/pecset-helye-a-elonytelen-szerzodesek-vizsgalat-a-pecsi-vagyonkezelonel | HVG | hungarian-news | 2007-07-10 00:00:00 | [] | [
"Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Zrt."
] | [
"Baranya megye",
"Pécs"
] | [
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,365 | Zuschlag: egy pályaív anatómiája | Zuschlag: egy pályaív anatómiája
- az elviccelt holokauszttól az ügyészségi látókörig -
Papp László TamásPapp László Tamás
2007-07-11 12:12
Azt mostanáig is sejtettük, hogy a messziről civilnek tűnő szervezetek
jórészt a politikai elit kádertemetője, klientúralerakata, jövedelem-
kiegészítése és pénzmosodája. De a mostani lehet az első, amikor gyakorló
politikusok törvényszékre jutnak végette.
Már készültünk a Legellenszenvesebb Politikus Díját odaítélni - Helyi
Potentát kategóriában - a riválisa családfájában turkáló, honatyai
költségtérítés-rekordot is felállító, egy, a kórházból saját felelősségére,
önhatalmúlag távoztában rosszul lett beteg halálából politikai tőkét
kovácsolni akaró Lázár János hódmezővásárhelyi városatyának. Ám a
szocialisták versenyzője felborította a papírformát.
Zuschlag Jánosra, aki – megdöntve a surmóságcsúcsot - a vészkorszak
hullahegyeiben is megtalálta az ott rejtőző poént, igazán számítani kellett
volna. Miután beszólása miatt lemondott mandátumáról, sanszot kapott arra,
hogy morálisan ismét emberszámba vegyük.
Pillanatra úgy tűnt, felfogta: közszereplői léte a jó ízlés sérelmére
elkövetett terrormerénylet, így előkészíti a magánszektorba történő
reintegrálódását. Felveszi utolsó havi illetményét, aztán jelentkezik a
területileg illetékes Munkaügyi Központban, cáfolva az olyan minden alapot
nélkülöző vádaskodásokat, hogy azért ragaszkodna a pártja által biztosított
lehetőségekhez, mert a bulista fibiszes haveri kör nélkül csak egy
gigalúzer, aki még portási beosztást is nehezen kapna.
Tény persze, hogy emberünknek nem lenne könnyű dolga a humánerőforrás
szabadpiacán. A belpolitikán kívül semmihez nem ért, szakmájában
elhelyezkedni aligha tud: melyik gimnáziumigazgató merne
történelemtanárként alkalmazni egy bukott honatyát, aki kreténhangon
röhögött a világ legnagyobb tömeggyilkosságán?
A civil életbe történő visszailleszkedés nyilván kicsinyt megviselné
idegileg, kemény dolog hátszél nélkül boldogulni. Ehelyett megpróbált
újból felkapaszkodni a szamárlétrán. Olyannyira, hogy idénre a Bács-Kiskun
megyei MSZP második emberévé küzdötte fel magát. Bizonyítva, hogy
meakulpázó gesztusa nem volt több rutinszerű kidumálási próbálkozásnál. Épp
kezdte volna magát újra beletalálni a tutiba, amikor lecsapott a ménkő.
*
A főügyészség által közölt információk szerint Zuschlagnak lett volna miből
újrakezdenie, ha mégis kiszáll a játékból. A bűnüldözők adatai szerint
legalább hatvanmillió – kamupályázatokon, fals számlákkal – kicsalt
adóforint ráeső hányadából nyilván tellene neki piacképes diplomára.
Hogyne tudnánk, hogy az ártatlanság vélelme Z. János politikus foglalkozású
kiskunhalasi lakosnak is dukál. De azért rögvest tegyük hozzá, nemigen
valószínű, hogy az ügyészség nyilvánvaló bizonyíték hiányában gyanúba fogni
merészelné a legnagyobb kormánypárt egyik helyi csúcsvezetőjét. Pláne, hogy
ilyen nagy buzgalommal mentegetik a civil mezben elkövetett lehúzás
hivatalos károsultjait: "a tárcák és a pályázatokat lebonyolító
háttérintézményeik valószínűleg vétlenek, mert formailag tökéletes
beadványokat kaptak és a számlákról sem látszhatott, hogy azokat
vásárolták."
Egész pontosan a Gyurcsány vezette sportminisztérium, a munkaügyi tárca és
a Fővárosi Önkormányzat ártatlan benne, hogy egy konvojnyi fullos verda
árát kipengették a tisztességes számlagyárosok közé aljamód befurakodott
pszeudocivil agytrösztnek. És itt le is akadhatunk Zuschlagról, a történet
már nem róla szól.
Ha a garanciális időtávon túl bedöglik automata mosógépünk, síkképernyős
plazmatévénk, netán laptopunk hardvere rongálódik, szerelőt hívunk. De
mielőtt kiegyenlítenénk a díjazást tartalmazó számlát, a kapcsológomb
benyomásával leellenőrizzük, valóban újra funkcionál-e a javított műszaki
cikk.
Szerencse, hogy a minisztériumban és fővárosházán nem efféle, tév- és
rögeszmésen vizslató sudribunkók ülnek. Hanem nyitott személyiségek, akik
odabízzák a civil távlatokat kutató tisztalelkű fiatal arcoknak azt a
rongyos pár gurigát. S eszükbe nem jut olyasmikkel beletiporni zsenge
lelkükbe, hogy tessék felmutatni a költségráfordítás látszatját, a
beszerzett eszközt, vagy a közpénzből támogatott működés másfajta
produktumait.
*
Két alapeset fennforgása lehetséges: az egyik szerint a támogatást
odaítélők mindenkivel a parttalannak látszó becsületkassza gyakorlatát
követték. Ha így van, akkor néhány év alatt kb. sokmilliárdnyi ungarische
valuta tűnhetett el a rendszerből, ahonnan mindenféle komoly ellenőrzés
nélkül, áfásszámla bevillantása ellenében talicskázhatták a pénzt.
Börtönkörökben nyilván keringett a szlengben adott tipp: le kell menni
civilbe’ apám, ott az Eldorádó, baszod.
Amennyiben viszont csak a fibisz/maszop kiskunsági pénzmozgató
menedzsmentjével nyomták ilyen lazán, akkor…folytassam? Ugye nem kell? Azt
mostanáig is sejtettük, hogy a messziről civilnek tűnő szervezetek jórészt
a politikai elit kádertemetői, klientúralerakatai, jövedelem-kiegészítései
és pénzmosodái. De a mostani lehet az első, amikor gyakorló politikusok
törvényszékre jutnak végette. | http://hirszerzo.hu/publicisztika/39801_zuschlag_egy_palyaiv_anatomiaja | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-egy-palyaiv-anatomiaja | Hírszerző | hungarian-news | 2007-07-11 00:00:00 | [
"Zuschlag János"
] | [
"Munkaügyi Minisztérium",
"Sportminisztérium"
] | [
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [] |
|
2,366 | Polgár a parton | Bódis András, [email protected]
7. évfolyam 27. szám, 2007.07.05.
Polgár a parton
A saját Balaton-parttal rendelkező Medgyessy Péter esetében ötször
kifizetődőbb bukott miniszterelnöknek lenni, mint hivatalban lévőnek.
"Ha valaki egyszer közszereplést vállalt, s ebben a munkájában ismertséget,
netán elfogadottságot szerzett magának, az többé nem kerülheti meg a
nyilvánosságot" - e szavakkal köszönti olvasóit a medgyessy.hu honlap
névadója. Ám ha saját pénz-, esetleg villaügyeiről esik szó, Medgyessy
Péter többnyire ellenáll a médianyomásnak. Lapunkat például - miként
tavaly, idén is - asszisztense útján hajtja el, aki írásban közli velünk:
"Dr. Medgyessy Péter volt miniszterelnök úr nem kíván a kérdéseikkel
foglalkozni." Pedig utazó nagykövetünk polgárnak vallja magát, legalábbis
másfél éve Polgár a pályán címmel dobta piacra önéletrajzi kötetét. E
minőségében nyilván nem tiltakozna, ha az átláthatóságot a polgári erények
közé sorolnánk. Vagy mégis?
CSAK TETÉZI
Tavaly ilyenkor azzal kezdtük, hogy Medgyessy 2005-ben ismeretlen eredetű
pénzből vásárolt egy, a Tihanyi-öbölre és a naplemente szokásos útvonalára
néző telket Zamárdiban, amit ráadásul kihagyott a 2006. május 17-i
vagyonnyilatkozatából. Mára a végeredmény is látszik: kulcsrakész
"mediterrán" ikervilla dupla garázzsal, saját Balaton-parttal. Egy éve épp
ilyesfajta lakot áraztattunk be néhány ingatlanbecslővel, állítván: egy 200
négyzetméteres alapra épülő, kétemeletes vízparti hajlék piaci értéke akár
a 300 millió forintot is meghaladhatja. Az exkormányfő ezt "alávaló
támadásként" értékelte - majd tetézni kezdte a bajt.
Először is azzal indokolta a hiányos vagyonnyilatkozatot, hogy "a vásárlást
kölcsönből valósítottam meg" - noha a bevallásban a Tartozások rovat
valamennyi sorát vízszintes vonallal kihúzta. A nagykövet azt is közölte,
hogy 20 millió forintot költött az 1550 négyzetméteres telek
megvásárlására. A Heti Válasz ugyanakkor a Zamárdiban működő Balaton Ma
ingatlaniroda szakértői véleménye alapján tavaly legalább 70 millió
forintra becsülte a hasonló területű és jellegű ingatlanok árát. A volt
kormányfő aztán másfél hete az Indexnek 60 millióra saccolta a ház
bekerülési költségét. Egyik telekszomszédja azonban írásban is rögzítette
lapunknak: a villa felépítése "projektformában" valósul meg, amit az eladó,
a Balaton-parti kempingcégek előző ciklusbeli privatizációjának győztese,
az SCD Holding koordinál. Vagyis Medgyessy Péter nem maga építette a házát,
hanem lényegében készen vásárolta. Márpedig a Zamárdi Club nevű vízparti
tömbházban a kész lakásokat(!) kínálják 300-470 ezer forintos
négyzetméteráron - ami épp a duplája-triplája az exminiszterelnöki
rezidencia egy négyzetméterre vetített költségének, illetve állítólagos
költségének.
HAVI FIX
Medgyessy Péter "puritánságát" a kormányszóvivői iroda is megerősíti
lapunknak: a nagykövet továbbra sem vesz fel tiszteletdíjat, sőt 2007-ben
minden korábbinál kevesebbet, 15 millió forintot használhat fel
titkárságának működtetésére, utazásainak fedezésére. (2004 októbere és 2005
decembere között 79 millió állt a Medgyessy-titkárság rendelkezésére, ám
ebből csak 39 milliót használt fel. A 2006-ra jóváhagyott 29 millió
forintból pedig 25 millió fogyott.) A medgyessy.hu-n olvasható életrajzból
azonban hiányzik az a tény, hogy "a jóléti rendszerváltás miniszterelnökét"
három nappal a 2006-os választások második fordulója előtt igazgatósági
taggá választották a Molcsoporthoz tartozó Tiszai Vegyi Kombinát (TVK)
Nyrt.-ben. A cég legutóbbi közgyűlésén nettó 50 ezer euróban határozták meg
az igazgatósági tagok 2007. évi tiszteletdíját, ami azt jelenti, hogy
Medgyessy e díszpozícióért - a tavalyi üzleti évben mindössze négyszer
ülésezett a TVK igazgatósága - egymillió forint feletti havi fizetést, azaz
kvázi kormányfői bért kap. (Az utód, Gyurcsány Ferenc havi fixe 1,4 millió
forint.)
KAMATOZÓ TEKINTÉLY
Tavaly arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a zamárdi telek mellett
Medgyessy Péter az M. P. Europa névre keresztelt családi kft.-ből származó
potom 102,5 millió forintos osztalékjövedelmét is elfelejtette feltüntetni
a vagyonnyilatkozatában. Miután lapzártánkkor a cégbíróságon még
elérhetetlen volt a társaság tavalyi mérlege, az utazó nagykövet újabb
tanácsadói bevételeiről csak részben tudunk beszámolni. Medgyessy 2006
augusztusában - az M. P. Europán keresztül - csendben visszavásárolta magát
a Gresham-ügyben elhíresült Medgyessy Tanácsadó, újabb nevén: AssistConsult
Kft.-be. Emlékezetes: hősünk 2002 előtt e cégen keresztül adott tanácsokat
a MÁV-nak, a Malévnak, a pécsi önkormányzatnak, illetve működött közre a
belvárosi szocialista képviselők Gresham-projekt melletti
elköteleztetésében.
Miként öt esztendeje jeleztük (Heti Válasz, 2002. május 24.), nehéz
elképzelni, hogy az egykor a nevét viselő AssistConsult valaha is
eltávolodna Medgyessytől. A látszat lapunkat igazolja: bár a nagykövet csak
a tavalyi év második felében - és csak 50 százalék erejéig - szállt vissza
az AssistConsult Kft.-be, a 2006-os osztalékjövedelem háromnegyede (73,1
millió forint) mégis nála landolt. Ha tehát az idei üzleti évben újra hozza
a 70-100 milliós tanácsadói bevételeit, akkor az aktív miniszterelnökként
elkönyvelt 1,3 millió forintnak legalább az öt-, hatszorosát keresi meg -
különösen, ha a TVK-s tiszteletdíját is hozzácsapjuk a végösszeghez. Hogy
Medgyessy nem ki-, hanem bevonulóban van az üzleti életbe, bizonyítja: 2006
szeptemberében egy zempléni székhelyű, villamosenergia-termelésre
szakosodott cégben (ZVT Kft.) is tulajdonrészt vásárolt.
Medgyessy Péter lassanként három éve nem miniszterelnök. Azóta külföldi
missziókat vezet, az utóbbi évben éppen egy tucatnyit, hogy - miként
nagyköveti koncepciójában fogalmaz - "tekintélye a Magyar Köztársaság
nemzeti érdekeinek érvényesítésében kamatozzon". Ám mint láttuk, a
tekintély a magánérdek érvényesítésében is képes kamatozni. Míg Medgyessy
2002 és 2006 között rendre 205-225 millió forintnyi megtakarítást tüntetett
fel a vagyonnyilatkozataiban, mára gazdagabb lett egy ennél értékesebb
villával, egy Balaton-part-darabbal, néhány üzletrésszel és megannyi
tanácsadói megbízással.
Tavalyi cikkünk nyomán
"Vagyonnyilatkozatomba hiba csúszott, nem tüntettem fel azt, hogy a Balaton
déli partján, Zamárdiban építési telket vásároltam húszmillió forintért.
Tévedésem azzal magyarázható, hogy a vásárlást kölcsönből valósítottam meg,
amelyet csak ez év június 8-án fizettem ki. Kérem, 2006. május 17-ei
vagyonnyilatkozatom ilyen értelmű korrekcióját tudomásul venni
szíveskedjék." (Medgyessy Péter levele Szili Katalin házelnöknek, 2006.
július 3. - a Heti Válasz június 28-i megkeresése után.)
"Azt hittem, hogy a hitelt nem szükséges feltüntetni [a
vagyonnyilatkozatban]." (Medgyessy Péter a Színes Bulvár Lapnak, 2006.
július 6.)
"Minden magyar embernek joga van, hogy ne a horvát tengerparton töltse
szabadidejét vagy nyugdíjas éveit, hanem a magyar tenger partján vásároljon
telket és építsen pihenőt, ha anyagi feltételei megengedik." (Medgyessy
Péter közleménye, 2006. július 12.)
"Nagyon örül az egész családunk a nyaralónak, idén az egész nyarat ott
töltjük majd. A környékbeliek kedvesek, mindenkivel köszönünk egymásnak."
(Medgyessy Péter a Borsnak, 2007. június 14.)
"Nem hiszem, hogy ezt mástól meg szokták kérdezni [hogy mekkora a ház
alapterülete], egy jelentős, nagy ház (...), 60 millió körül lesz
körülbelül, ahogy én saccolom." (Medgyessy Péter az Indexnek, 2006. június
24.) | http://valasz.hu/itthon/polgar-a-parton-16458/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/polgar-a-parton | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-07-05 00:00:00 | [
"Medgyessy Péter"
] | [] | [
"Somogy megye",
"Zamárdi"
] | [
"ingatlan",
"összeférhetetlenség",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
|
2,367 | Zuglói MSZP: szabálytalanságok a tagfelvétel körül | Alapszabályellenes volt a zuglói szocialisták tagfelvételi eljárása, ezt állapította meg az MSZP Budapesti Etikai és Egyeztető Bizottsága – közölte a hvg.hu-val Molnár Zsolt, a budapesti szocialisták ügyvezető elnöke. Szücs István, a XIV. kerületi szocialisták elnöke munkatársunknak jelezte, a megállapítás ellen fellebbeznek, és ha kell, bírósághoz fordulnak.
Korábban hírül adtuk, az MSZP budapesti elnökségének felkérése alapján kezdett foglalkozni a Budapesti Etikai és Egyeztető Bizottság (BEEB) a szocialista párt XIV. kerületi szervezetének tagfelvételeit illető panaszokkal. A panaszosok vitatták a tagfelvételek regisztrálásának 2006. március 1-jén kihirdetett, és nyolc hónapon át fenntartott szüneteltetését. Nem fogadták el továbbá a zuglói MSZP elnökének, Szűcs Istvánnak azt az érvelését, hogy belépésük az alapszervezetekbe érvénytelen, mert nem jelentek meg személyesen az elnökség előtt.
Molnár Zsolt, a budapesti szocialisták ügyvezető elnöke elmondta, a döntés igazolja azt, amit az Országos Etikai és Egyeztető Bizottság korábban már megállapított, miszerint a zuglói szervezet tagfelvétele alapszabály ellenes volt. Szücs István elnök a hvg.hu megkeresésére közölte, nem olvasta még a határozatot, mert éppen Ibizán nyaral. "Néhány nap múlva már újra dolgozom. A munkatársaim elmondták, mi áll a határozatban. Ennek alapján úgy gondolom, hogy fellebbezni fogunk az OEEB-hez, és ha elutasítják, akkor bírósághoz fordulunk igazunk bizonyítására."
hvg.hu | https://hvg.hu/itthon/20070709_zuglo_mszp_tagfelvetel_dontes | https://web.archive.org/web/20231211225510/https://hvg.hu/itthon/20070709_zuglo_mszp_tagfelvetel_dontes | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zugloi-mszp-szabalytalansagok-a-tagfelvetel-korul | HVG | hungarian-news | 2007-07-09 00:00:00 | [] | [
"MSZP"
] | [
"Bp. XIV. kerület"
] | [] | [] |
|
2,368 | Olaj a bűzre | Élet és Irodalom: 2000/25. szám
Olaj a bûzre I.
[ I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. ] [következő rész]
Nógrádi Zsolt, aki az olajbizottság előtt beszámolt a Bács-Kiskun megyei olajmaffia rendszerváltás utáni üzelmeiről, felsorolta főbb szereplőit, és terhelő vallomást tett több magas rangú politikusra, köztük Pintér Sándor belügyminiszterre, akkori országos rendőrfőkapitányra, soha nem tartozott a nagy vagyonnal, cégekkel rendelkező olajosok közé. Csak egyszerû melós volt az olajszőkítő társadalom szigorúan felépített hierarchiájában, ott, ahol minden szereplő kizárólag annyi információt kapott, amennyire a munkája elvégzéséhez feltétlen szüksége volt. Ez persze nem jelenti azt, hogy vallomása megalapozatlan, az olajosvilág kulcsszereplői sem tagadják ugyanis, hogy a birodalmi méretû illegális üzemanyagüzletek zavartalan mûködését "külső" segítség nélkül nem lehetett volna évekig fenntartani.
Az olajbizottság előtt vallomást tévő Nógrádi Zsolt szüleivel és testvérével egy régi építésû, jelenleg éppen felújítás alatt álló házban lakott Soltvadkerten, amely Kiskőrös és Kecel mellett, gazdagságuknak hála, az "aranyháromszög" néven hírhedtté vált térség harmadik városa Bács-Kiskun megyében. A főutcán lévő félkész ház egy ideje már üres. Az apa, Nógrádi József ötvennégy éves volt, amikor 1998. október huszonötödikén, vasárnap délelőtt eltávozott a Kossuth utcai házból. Azóta semmi hír felőle. Kisebbik fia, a huszonkét éves Nógrádi Ádám csak három nap múlva jelentette édesapja eltûnését a kiskőrösi rendőrkapitányságon. A rendőrök szerint nem látszott kétségbeesettnek apja eltûnése miatt, ezzel együtt egymillió forintot ajánlott fel hivatalosan annak, aki édesapja hollétéről bármiféle információval tud szolgálni. Ám Nógrádi Józsefről a mai napig egyetlen bejelentés sem érkezett. "A Nógrádiak nem jelentős család, a város nyolcvan százaléka nem is ismeri őket" - véli Berkecz László polgármester. "A Jóska nagy természetû, erőszakos ember volt" - mondta egy kosarakkal felpakolt, kerékpárját toló, idős asszony Nógrádiék háza előtt. Egy másik szerint "az öreg Nógrádi idő előtt sírba tette a feleségét", aki már több mint két éve halott. "Idegileg kikészítette azt a szegény asszonyt, meg rendszeresen verte, és a fiait is az anyjuk ellen nevelte." Helyi nagygazdákat faggatok az idei termésről, valamint Nógrádiékról: "Nem fogadta be őket igazán a falu, mert nem voltak közibénk valók. A Jóska úgy három évtizede nősült ide, jómódú vadkerti lányt vett feleségül, de nem becsülte meg magát, seftelt, kártyázott, a rendőrök rendszeresen bevitték."
Krómdíszekkel teleaggatott, hatalmas dzsipekkel és motorokkal érkeznek fiatalok a Szervánszky László tulajdonában lévő, híres soltvadkerti fagyizóhoz (a szegedi Virág cukrászdát is ő üzemeltette 1992-től a múlt év októberéig). Nógrádiékról, a nagy olajos-családról kérdezem őket, de csak nevetnek. Elmesélik, hogy Nógrádi Ádám két hónapja egy Zsiguli aljának hegesztése közben felgyújtotta a saját garázsában lévő mûhelyét. A hírt a helyi tûzoltók is megerősítik, szerintük Ádámnak helyén volt az esze, mire kiértek a helyszínre, a fiú már kimentette a tûzből a hegesztőpalackokat, így legalább a ház megmaradt. A garázs és a kocsi viszont a lángok martaléka lett. Ádám lakásán egyébként három hete egy olajlepárló berendezést foglaltak le a fináncok. A vámosok szerint a berendezés alkalmas volt arra, hogy extrakönnyû fûtőolajból desztillálással gázolajat állítsanak elő.
A koronatanú apja a rendszerváltás előtt benzinkutas is volt, abban az időben orgazdaság miatt nyomoztak ellene a rendőrök. Később mûanyag kannákat kezdett árulni, majd egy targoncajavító mûhelyt nyitott, ugyancsak a házában. A kilencvenes évek kezdetén azonban végleg felhagyott a munkával, és ott kezdett mozogni, ahol a legnagyobb pénzek forogtak. Ezt pedig annak idején és azon a környéken egyedül az olaj jelentette.
Operatív módszerek
1993. december 8-án a kiskunhalasi rendőrkapitányság speciális nyomozói és kommandósai Kiskunhalastól nyolc kilométerre, a zsanai út mellett lévő Beszedics tanyán olajszőkítőket értek tetten, akiket operatív módszerekkel már két hónapja figyeltek. Szalmabálákkal álcázott föld alatti tartályokból épp szőkített olajat szivattyúztak át egy tartályautóba, és még további öt kamion várakozott az üzemanyagra. Az átfejtést Nógrádi József és két fia, Nógrádi Zsolt és a kiskorú Nógrádi Ádám vezényelte. A Volvo tankerkocsi tetején egy Sefti becenevû férfi tartotta a csövet, az övé volt a kamion. "Az egész olyan hihetetlennek tûnt - mondja -, fentről jól lehetett látni, ahogy kék villogóval közeledtek felénk a zsaruk, le is kiáltottam az öregéknek, de azok hülyének néztek. Már majdnem odaértek a rendőrök, amikor szedni kezdte a lábát a Jóska, nem is jutott messzire, csak az egyik fia, a Zsolti." A kommandósok lefektették a sárba az ott lévőket, miközben az olaj ömlött a földre. Seftinek ez volt a szerencséje. Leparancsolták a tanker tetejéről, és rábízták a szivattyúk leállítását. A kihallgatások egész éjjel folytak a halasi kapitányságon, s a rendőröket leginkább az érdekelte, hogy a hat sofőr hová szállította volna a pirosított fûtőolaj kénsavval "kiszőkített" változatát.
Akkoriban jogszabályi fogalmak még nem voltak a gázolaj-hamisításra, így bizonyítani is csak nehezen lehetett, végül csalás és jövedékkel való visszaélés miatt indítottak eljárást Nógrádi József és Nógrádi Zsolt ellen. Zsolt azonban a rajtaütés estéjén nyakába vette a világot, elszaladt, nem is került elő. Körözése sem vezetett eredményre. A kihallgatások alatt kiderült, elhagyta az országot. Tette elévülése után, tavaly ősszel tért csak haza.
Szakmai minimum
A Nógrádi-ügy átkerült a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahonnan a rajtaütés után néhány nappal Sefti, három nyomozó társaságában, elindult a Dunántúlra, Sopron környékére, hogy megmutassa a rendőröknek, hol kellett volna leadni a tartálykocsinyi szőkített gázolajat, sőt, a vevőkkel is "összehozta" a zsarukat. Cserébe ellene nem indult eljárás, még a tartálykocsit is visszakapta. Tudomása szerint a vásárlókat sem marasztalták el, ezek az ügyek ugyanis szinte minden megyében rendre elakadtak. Sefti öreg motorosnak számít az olajos szakmában. A rendszerváltás idején Budapest és Szeged között, az E75-ös főút parkolóiban árulta a gázolajat. A tankolást olyan Nizza Zuk kisteherautókból végezték, amelyek platóján egy tartály és egy nagyteljesítményû szivattyú volt. Ilyen mozgó benzinkutakból tankoltak rendszeresen háztartási tüzelőolajat a török kamionosok. "Ez egyszerû, tiszta ügylet volt." A dízelmotorokba használt gázolaj és a háztartási fûtőolaj (hto) ugyanis abban az időben még ugyanazt a terméket jelentette, csupán az áruk volt különböző. A Mol Rt. tájékoztatása szerint 1990. január elsején a gázolaj ára tizenhárom forint harminc fillér, a hto pedig csak kilenc forint húsz fillér volt. Abban az évben hat alkalommal emelték a dízelolaj árát úgy, hogy közben a hto ára alig változott, árkülönbözetük több alkalommal is húsz forint felett volt literenként. 1991 januárjában a dízelolaj literenkénti ára harmincegy, a hto-é pedig csak tizenegy forint. 1992. április elsejével Szabó Iván akkori pénzügyminiszter több nyugati ország példája nyomán elrendelte az olcsóbb tüzelőolaj megkülönböztető színezését. A dízelolaj ára akkor 38 forint volt, a hto tizennyolc forintba került. Természetesen azonnal megkezdődött a színezett fûtőolaj "bevizsgálása". Hosszú időn keresztül próbamotorokon tesztelték a vörös üzemanyagot, az árkülönbözet ugyanis felkínálta annak lehetőségét, hogy a színezőanyag kivonásával dízelolajként adják el a fûtőolajat. Házi laboratóriumokban megkezdődtek a kísérletek a színezék kivonására is. A motortesztelések bebizonyították, hogy az erős dízelmotoroknak meg sem kottyan a vörös adalékanyag, csak az üzemanyagszûrőt kell sûrûbben cserélni.
A politika közben úgy viselkedett, mintha a színezéssel mindent megtett volna az üzemanyaggal történő visszaélések megállítása érdekében. Folyamatosan emelték a dízel motorolaj literenkénti árát, ellentétben a színezett fûtőolajéval. 1993. január elsejére a dízelolaj ára elérte a literenkénti hatvan forintot, miközben a piros háztartási tüzelőolaj harmincnyolc forinttal volt olcsóbb, literenként mindössze huszonkét forintba került. A legnagyobb - 44 Ft (!) - 1994-ben volt az árkülönbözet, akkor ugyanis a gázolaj év végére hetvenhat forintba, a hto pedig csak harminckét forintba került. A folyamatosan nyíló árolló pedig megnyitotta az utat az őrült tempójú és méretû olajszőkítésnek.
Szőke Tiszántúl
Elhagyott orosz laktanyák, honvédségi üzemanyagraktárak, tönkrement téeszközpontok voltak a legalkalmasabbak a hatalmas mennyiségû háztartási tüzelőolaj tárolására. Ezeken a telepeken nyugodt körülmények között szivattyúzhatták át a gázolajat egyik tartályból a másikba, miközben az átfolyó vörös üzemanyagot, infúziós módszerrel, kénessavval fakították. A savazáskor az üzemanyagból kicsapódott vörös színezőanyagot mészhidrát hozzáadásával ülepítették. A tartályok alján keletkező kocsonyás, mérgező anyagot a szőkítők savgyantának nevezik. A savgyantától az olajosok rendszerint a Kiskunsági Nemzeti Park területén szabadultak meg: a rendszerváltás utáni első kormányzati ciklusban két alkalommal is interpelláltak a képviselők a park védelmében, ugyanis a savgyanta nagy területen tette tönkre a védett növényzetet. 1992. április elseje és 1995. január elseje között - a hto-jegyrendszer bevezetésig - Bács-Kiskun megyében Alsószálláson, Borotán, Fülöpszálláson, Jakabszálláson, Jánoshalmán, Kaskantyún, Kiskőrösön, Kiskunhalason, Kiskunmajsán, Mélykúton, Orgoványon, Pirtón, Szabadszálláson, Szankon és Zsanán foglaltak le a fináncok - húsz és kétszázezer liter között - szőkített fûtőolajat.
A kisavazott, kenőtulajdonságát elvesztő fûtőolajat a "harácsolók" persze nem dúsították sima olajjal, amellyel visszakaphatta volna a viszkozitását, ezért nagyon sok precíz technológiájú, főként japán gyártmányú személygépkocsi adagolóját tette tönkre a savazott üzemanyag. Több autógyár fel akarta függeszteni garanciavállalását Magyarországon, a Shell pedig bejelentette, hogy kivonul hazánkból az üzemanyag-piacon tapasztalható minőségi káosz és tisztességtelen üzleti viszonyok miatt. Mindezekre tekintettel 1995. január elsejével bevezették a fûtőolaj-jegyrendszert. Az igénylést Bács-Kiskun megye vezette nyolcvanhétmillió literrel, a második Jász-Nagykun Szolnok megye volt csaknem hatvanmillióval. E két megye igénye tette ki az ország teljes fûtőolaj-igénylésének majdnem felét.
Hamarosan kiderült, hogy a hto-jegyek könnyûszerrel hamisíthatók. A Mol Rt. statisztikái pedig beigazolták a feltevéseket: a jegyrendszer első néhány hónapjában másfélszer annyi fûtőolaj fogyott, mint amekkora mennyiségre hivatalosan kiadták a jegyeket. Abban a fûtési idényben 389 ezer igénylőnek összesen 292 millió literre adott ki hto-jegyet a Vám- és Pénzügyőrség, ezzel szemben a tényleges hto-fogyasztás 664 millió liter volt. Egyetlen megoldás kínálkozott csak - amit az akkori kormány meg is lépett - : megszûntetni a gázolaj és a hto közti árkülönbözetet. 1995. május elsejétől mindkét energiahordozó 80 forint hatvan fillérbe került literenként. A rendelet életbelépését követően a fûtőolaj-fogyasztás szinte a nullára esett vissza. Mindössze néhány ezer liter kelt el az egész országban több hónap alatt, holott egy évvel korábban havonta csaknem egymillió liter hto-t és ipari tüzelőolajat adtak el.
Kenő olaj
A két gázolajtermék árának kiegyenlítésével a hatalmas, "tiszta" pénzszakítás lehetősége megszûnt ugyan, azonban a nagy halak - felhalmozott vagyonuk birtokában - az üzemanyagseft egy költségesebb, de ugyancsak jelentős haszonnal kecsegtető változatát kezdték nagyban ûzni: kőolajszármazékokat importáltak Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából és Oroszországból. Az importőrök aktuális haszna a vámosok kezébe került, az orsóolaj, az ipari olaj és a mosóbenzin vámtétele ugyanis alacsonyabb volt az üzemanyagénál. A behozatalhoz a Gazdasági Minisztérium engedélye kellett. Az olajcégek az alacsonyabb vámtételeket "szerették alkalmaztatni" a behozott üzemanyag vámolására. A VPOP szúrópróba-szerûen ellenőrizte saját embereit, és több alkalommal foglalt le teljes rakományokat. Ám több esetben még a lefoglalt üzemanyag is következmény nélkül tûnt el egy-egy helyi közösség összetartása révén. A legismertebb eset a kiskőrösi vasútállomáson történt 1996-ban, amikor tizenötmillió liter gázolajat szivattyúztak ki ismeretlen tettesek egyetlen éjszaka leforgása alatt a már lefoglalt szerelvényekből. Ekkora mennyiség elszállításához negyven kamionra van szükség.
A határon, a vámolásra váró tartálykocsik tetején rendszerint ült egy ember. "A hivatalos verzió az volt, hogy az üzemanyagra vigyáznak. A gyakorlatban azonban az volt a dolguk, hogy ha netán felülről spontán ellenőriznék az üzletbe beépített vámosokat, akkor a náluk lévő színezőanyagot beleöntsék a tartályba" - mondja egy, magát csak az olajosok "csicskájának" nevező férfi. A vámpapírokon ugyanis a kedvezőbb vámtételû színezett hto szerepelt, a tartályokban azonban színezetlen gázolaj volt.
2000. április 17-én az olajbizottság nyilvános ülésén Arnold Mihályt, a Vám- és Pénzügyőrség parancsnokát hallgatták meg. A téma a halasztott vámfizetések megszigorítása volt. Arnold Mihály elmondta, hogy a multinacionális cégek tiltakozása ellenére is kénytelenek voltak szigorítani annak idején, mert a visszaélések száma elképesztő méretet öltött. A legtöbb cég hajléktalanok nevén mûködött, a halasztott vámfizetés engedélyezése után nem fizettek közterheket, a hivatalos tulajdonosok ellen pedig nem volt értelme eljárást indítani. A fizetési halasztások milliárdos nagyságrendûek voltak. "A jövedéki termékek vonatkozásában is állítsuk vissza a régi rendet" - írta 1994. augusztus 4-én Dunai Imre, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára a VPOP parancsnokának, mert szerinte "igazságtalanul sújtjuk a gazdasági élet korrektül mûködő szereplőit".
A Világgazdaság (2000. április 18.) szerint Bártfai Béla, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára is hasonló tartalmú levelet küldött Arnold Mihálynak, arra kérve őt, "hogy a jövedéki termékeket forgalmazó vállalatok - mindaddig, míg a jogszabály nem módosul - élhessenek a halasztott fizetés lehetőségeivel".
Falnak jelentgetők
A múlt év szeptemberében Karancsi Tibor volt szeghalmi rendőrszázados nyilvánosságra hozta, hogy 1995 májusában a Full Marker Bt. macskási telepén embereivel tetten ért egy üzemanyagot átfejtő társaságot, valamint olajszőkítésre utaló nyomokat talált, azonban felettesei utasítására a telepet el kellett hagynia. Karancsi szerint az ügyet Gál László akkori Békés megyei főkapitány simította el, aki Pintér Sándor országos főkapitány közeli barátja volt. Pintér miniszterré történt kinevezése után Gál László a BM Ellenőrzési és Felügyeleti Hivatalának vezetője lett. Az első vizsgálat szerint Karancsi vádjai alaptalanok voltak, azonban a békési ügyben egyre több dokumentum került elő, s a rágalmak hatására Gál László lemondott.
Szeszák Gyula volt Hajdú Bihar megyei főügyész egy 1993-ban behozott, tíz szerelvényből álló illegális olajszállítmány ügyében jelentést írt Györgyi Kálmán főügyésznek, valamint Pintér Sándor országos rendőrfőkapitánynak. Szeszák szerint az ügyben főszerepet játszott az akkori megyei rendőrfőkapitány, Papp Imre. Szeszáktól az ügyet elvették, őt magát pedig nyugdíjazták. A konkrét olajügy megcáfolhatatlan bizonyítékai alapján azonban később Papp Imrét is felfüggesztették, majd menesztették.
Az 1993. december 8-i rajtaütést a Nógrádi családon az akkori kiskunhalasi rendőrkapitány, Kastyják János személyesen vezette. (A tavaly nyáron fegyelmivel menesztett - utóbb az általa indított munkaügyi perben jogerősen is nyertes - exkapitány kiûzetéséről az ÉS részletes tényfeltáró riportot közölt No szmoking címmel 2000. január 14-én.) Kastyják feletteseinek írt jelentéseiben rendre szerepeltek a környék legnagyobb olajosai, akik időnként komoly beosztású politikusokat is fogadtak. Egyik jelentésében részletesen kitért egy 1998 márciusi Kiskőrösön szervezett kampánygyûlésre, ahol "a társaságban a megye vezető olajmaffiózói voltak". Ezen a találkozón rövid ideig jelen volt a leendő miniszterelnök is, amikor is "az olajosok támogatásukról biztosították Orbán Viktort". A Nógrádi-ügy külön érdekessége, hogy a koronatanú másfél éve eltûnt édesapjának barátja és kártyapartnere volt a tázlári - ma Zsanán élő - Sepsi László. A hetvenes évek végén Sepsi együtt seftelt az öreg Nógrádival, mígnem Sepsi börtönbe került. A rendszerváltás után azonban Sepsiből az ország legnagyobb dohány-nagykereskedője lett, és a cigarettapiacon üzleti szerepet kapott Pintér Sándor felesége és Boross Péter egykori miniszterelnök lánya is.
Milyen volt szőkesége...
Az olajosok világa az évek során széthullott. Sokan tönkrementek, mert a hto és a gázolajár különbözetének megszûnte után ugyanannyit költöttek, mint akkor, amikor még "szarta az olaj a pénzt". Az olajcsap elzárásával a korábbi együttmûködők között - a kulisszák mögött - harc kezdődött, megcsapolták egymás telepeit, bennragadt tartozásaikat igyekeztek mindenáron, akár erőszakos módon is rendezni. Állítólag Nógrádi József eltûnése is egy rendezetlen számlából adódott. Néhány "csendben" élő, volt olajos azonban mind a mai napig összejár. (Beprotezsáltak hozzájuk, nem mondhatnám, hogy örültek a jelenlétemnek.) Egy nagydarab férfi - aki már külföldön él, de mint mondta, a neve felmerült az olajbizottság előtt - már nem is emlékszik semmire sem. Mindössze annyit "tud" az olajról, hogy "néhány liter kell belőle az autóba". Egy másik - azóta már legális cégekben és vendéglátásban utazó ötvenes - férfi szerint a legnagyobb röhej, hogy az "olajbizottság elnöke vonattal jár föl a parlamentbe". Az öreg Nógrádiról azonban még vannak emlékeik: "A Jóska egy dologhoz nagyon értett, a kakaspörkölt készítéshez, túrósgaluskával. Kész specialista volt." Eltûnésével kapcsolatosan a környék legnagyobb "borban utazó" vállalkozójának nevét említik, akinek üdítőitalgyára is van. (Ezt a feltevést erősíti a HVG 2000. június 17-i száma is.) Állítólag egyedül ez a nagyvállalkozó terjeszti Soltvadkert és Kiskőrös környékén, hogy az öreg Nógrádi külföldön van. Néhány olajos szerint abban az időben nagyon szidták és fenyegették egymást, "úgy látszik, a Jóska húzta a rövidebbet". Arra a kérdésemre, hogy ki a legnagyobb olajos a megyében, és hogy szerintük is igaz-e, amit Pintér Sándor ez év június 15-én nyilatkozott a Népszabadságban, miszerint magánemberként sohasem járt Bács-Kiskun megyében, csak mosolyogtak. "Erről Sz. Attilát kéne megkérdezni Soltszentimrén" - válaszolták. A megye olajkirályai szerintük a kiskőrösi K. András, a kecskeméti K. Gábor, a kunbajai H. István, a soltszentimrei Sz. Attila, a kisszállási Cs. László, a keceli F. Ferenc, a kiskunhalasi R. Gyula, a bajai F. István. Nekik nem egy benzinkútjuk van, milliárdokat sikerült összehozniuk a "fodrászatból". Az olajszőkítők bankárai pedig a borsodi V. Béla és a székesfehérvári M. József voltak.
Gazdasági szakemberek szerint az elmúlt tíz év alatt az üzemanyaggal történt visszaélések miatt az államot több mint ötszázmilliárd forint kár érte.
[ I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. ] [következő rész] | https://www.es.hu/cikk/2007-06-26/rajnai-attila/olaj-a-buzre.html | https://web.archive.org/web/20201020225433/https://gsoma.hu/palyamuvek/2002/olaj_a_buzre.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olaj-a-buzre | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2000-06-23 00:00:00 | [
"Boross Péter",
"Gál László",
"Nógrádi Zsolt",
"Orbán Viktor",
"Papp Imre",
"Pintér Sándor",
"Sepsi László"
] | [
"Belügyminisztérium (BM)",
"Full Marker Bt.",
"Rendőrség"
] | [
"Bács-Kiskun megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csalás"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
2,369 | Hotel Panama az Andrássy úton | Több mint 6 milliárd forintot veszített Budapest VI. kerülete az Andrássy úti Balettintézet eladásán. Az önkormányzattól az izraeli Elbit (Plaza Centers) csoport vette meg 220 millió forintért az épületet, egy hónapja pedig a portugál Aquapura Hotelshez került, már 7,5 milliárdért. Az ügyletről a holnap megjelenő Heti Válasz írt. | 2007.07.11. 08:12
Több mint 6 milliárd forintot veszített Budapest VI. kerülete az Andrássy úti Balettintézet eladásán. Az önkormányzattól az izraeli Elbit (Plaza Centers) csoport vette meg 220 millió forintért az épületet, egy hónapja pedig a portugál Aquapura Hotelshez került, már 7,5 milliárdért. Az ügyletről a holnap megjelenő Heti Válasz írt.
Közel 30 millió eurós, azaz 7,5 milliárd forintos vételár: maga a piac igazolta, hogy Terézváros önkormányzata 1997-ben – enyhén szólva – eltékozolta a kerület egyik ékességét. Az Operaházra néző „Balettpalota” impozáns épületéért mindössze 220 millió forintot (20 000 Ft/négyzetméter) kért az akkoriban (is) szocialista-szabad demokrata irányítású VI. kerület.
A Heti Válasz csütörtökön utcára kerülő számában olvasható: a VI. kerület még 1996-ban megállapodást kötött néhány kiemelt ingatlan hasznosítására, befektetők felkutatására a magántulajdonú Trivest Kft.-vel. A pályáztatás nélkül kiszemelt közvetítőcég hamarosan szállított is egy 554 millió forintos értékbecslést a Balettintézetről, ami – miként Lászay János ellenzéki képviselő akkoriban felrótta – „mindössze egymondatosra sikeredett”. Aztán megszületett az inkriminált képviselő-testületi határozat, amely szerint az önkormányzat – figyelemmel a bérlők majdani kiköltöztetésének költségeire – 554 helyett 220 millió forintért biztosít vételi jogot a Trivest által létrehozandó Andrássy 25. Kft.-nek.
Vagyis a főváros egyik legpatinásabb épülete (ahol egyébként a Nemzeti Parasztpárt székhelye is volt egy időben) 20 ezer forintos négyzetméteráron, azaz külvárosi bádogbódénak „álcázva” került ki a kerület vagyonnyilvántartásából. Ráadásul a vevő két év fizetési haladékot is kapott a palotája mellé.
Egy hónappal az önkormányzat 220 milliós határozata után a Trivest továbbpasszolta az ingatlant az Elbit hollandiai bejegyzésű alvállalatának. Az ár itt már üzleti titok. Ugyan 1999-ben a fideszes vezetésű kerület „kitárgyalt” még 220 milliót az új tulajdonosokból, ám a kerület a legjóindulatúbb számítás szerint is csak 440 milliót nyert a Drechsler-palota eladásán.
Az Operaház „szembeszomszédját” megszerző izraeli Elbit Medical Imaging fejlesztőcég az épületet most a portugál Aquapura Hotelsnek adta el, 7,5 milliárdért. A Globes nevű üzleti világportál már egy hónapja írt az ügyletről, miszerint a cég „eladta az Andrássy 25. Ingatlanhasznosító Kft.-ben lévő 50 százalékos tulajdonrészét.”
Ha az összes későbbi mellékkörülményt (inflációt, ármódosítást, kilakoltatási költségeket) figyelembe vesszük, ma csakis azon folyhat a vita, hogy a 220 millióért elkótyavetyélt, majd 7,5 milliárdért eladott ingatlan esetében mekkora a vagyonvesztés mértéke: harmincnégyszeres, tizenhétszeres vagy mindössze hatszoros.
(Forrás: Heti Válasz) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/hotel-panama-az-andrassy-uton | https://web.archive.org/web/20240126161213/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/hotel-panama-az-andrassy-uton | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/hotel-panama-az-andrassy-uton | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-11 00:00:00 | [
"Fürst György",
"Kékesi Tibor"
] | [
"Balettintézet",
"Plaza Centers Europe BV"
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"vendéglátás"
] | [
"Balettintézet eladása bagóért",
"Belvárosi ingatlanpanama (VI.-VII. kerület)"
] |
2,370 | Olaj a bűzre II. | - LI. évfolyam 25. szám, 2007. június 22.
megjelent a 2000/26. számban
Tisztelt Olvasó!
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Ha a kiválasztott írást szeretné elolvasni, a "Megnézem a reklámot" gomb megnyomását követően, egy reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik. Ez esetben nincs szükség regisztrációra. | https://www.es.hu/cikk/2007-06-26/rajnai-attila/olaj-a-buzre-ii.html | https://web.archive.org/web/20110203171448/http://www.gsoma.hu/palyamuvek/2002/olaj_a_buzre_02.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olaj-a-buzre-ii | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2000-06-30 00:00:00 | [
"Flaisz Ferenc",
"Nógrádi Zsolt",
"Pintér Sándor"
] | [
"Rendőrség"
] | [
"Bács-Kiskun megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"vesztegetés",
"csalás"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
2,371 | Olaj a bűzre III. | - LI. évfolyam 25. szám, 2007. június 22.
megjelent a 2000/28. számban
Tisztelt Olvasó!
Az Élet és Irodalom honlapján néhány éve díjfizetés ellenében olvashatók az írások. Ez továbbra sem változik, de egy új fejlesztés beépítésével kísérletbe fogunk. Tesszük ezt azért, hogy olvasóinknak választási lehetőséget kínálhassunk.
Mostantól Ön megválaszthatja hozzáférésének módját: fizethet továbbra is az eddig megszokott módon (bankkártyával, banki utalással), amiért folyamatosan olvashatja lapunk minden cikkét és az online archívumot is. Ha azonban csak egy-egy cikkre kíváncsi, cserébe nem kérünk mást, mint ami számunkra amúgy is a legértékesebb: a figyelmét.
Ha a kiválasztott írást szeretné elolvasni, a "Megnézem a reklámot" gomb megnyomását követően, egy reklámvideó megtekintése után a cikk azonnal betöltődik. Ez esetben nincs szükség regisztrációra. | https://www.es.hu/cikk/2007-06-26/rajnai-attila/olaj-a-buzre-iii.html | https://web.archive.org/web/20110204023103/http://www.gsoma.hu/palyamuvek/2002/olaj_a_buzre_03.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/olaj-a-buzre-iii | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2000-07-07 00:00:00 | [
"Atyánszky György (FKgP)",
"Balogh Zoltán (Rendőrség)",
"Flaisz Ferenc",
"Molnár István dr. (Rendőrség)",
"Nagyteleki Lívia (VPOP)",
"Narancsik Péter",
"Nógrádi Zsolt",
"Pálvölgyi István",
"Pintér Sándor"
] | [
"Hajós Vin Kft.",
"NO-NO 2000 Kft.",
"Rendőrség",
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [] | [
"magánokirat-hamisítás",
"vesztegetés"
] | [
"Olajügyek"
] |
|
2,372 | Börtönt kapott Eszéken a sikkasztó magyar képviselő | Egy év börtönre ítélt egy horvátországi magyar parlamenti képviselőt közpénzek elsikkasztásáért az Eszék megyei bíróság csütörtökön. A vád szerint Ádám Jenő - aki ellen saját pártja, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) is vizsgálatot folytat - magáncélra fordította a horvát parlamenttől 2004-ben politikai tevékenységre kapott 257 ezer kunát (közel 8,5 millió forintot). | https://www.origo.hu/nagyvilag/2007/07/sikkasztasert-kapott-bortont-egy-horvatorszagi-magyar-kepviselo | https://web.archive.org/web/20080511183103/http://www.origo.hu/nagyvilag/20070712-sikkasztasert-kapott-bortont-egy-horvatorszagi-magyar-kepviselo.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bortont-kapott-eszeken-a-sikkaszto-magyar-kepviselo | Origo | hungarian-news | 2007-07-12 00:00:00 | [] | [] | [
"Horvátország"
] | [] | [] |
|
2,373 | Ingyenkampány a Pannon GSM kontójára? | 2007.07.13. 07:33
Összesen 664 valótlan tartalmú mobiltelefon-szerződést kötött az MSZP XXII. kerületi szervezete az előző országgyűlési választás kampányidőszakában – tudta meg lapunk, miután a fővárosi XXII. kerületi ügyészség – meglepő módon megszüntető határozattal – lezárta az ügyben folyó nyomozást.
Bár a Pannon GSM Zrt.-t bizonyíthatóan legalább 14 millió forint kár érte, és az is kiderült a vizsgálat során, hogy a XXII. kerületi MSZP irodavezetőjének közreműködésével 664 darab valótlan tartalmú előfizetői szerződést kötöttek, a Budapest XXII. kerületi Ügyészség mégis megszüntette a telefonszámlaügyben a nyomozást.
Erdei Miklós az MSZP XXII. kerületi szervezetének irodavezetőjeként 2005 novembere és 2006 márciusa között a Pannon GSM Zrt. és a kerületi szervezet között fennálló kedvezményes flottaszerződés alapján rendelt meg több száz előfizetéses telefonkészüléket. A leendő előfizetők adatai helyett azonban az esetek egy részében más emberek adatait rögzítette, akik a tényleges felhasználó költségei után számlát is kaptak. A kampány idején telefonhoz jutók másik része pedig egyszerűen nem fizetett a szolgáltatásért.
A nyomozás során kiderült, hogy az irodavezető jogosulatlanul használta fel a párt bélyegzőjét és a szerződéskötésre jogosult Palócz Norbert MSZP-s helyi elnök adatait.
A 664 előfizetői szerződéshez kapcsolódó 330 fő tanúkénti kihallgatása során megállapították, hogy négy személy nem vásárolt és nem kapott SIM kártyát, az ő adataikkal visszaélve ismeretlen személy(ek) használták a nevükre kiállított kártyákat. Az előfizetéssel rendelkezők közül 19 olyan ember volt, aki ismeretlen személyektől vásárolta a telefont és az előfizetést. A személyekről azonban használható leírást nem tudtak adni, így azonosításuk sikertelen maradt.
Többen arra hivatkoztak, hogy közeli hozzátartozójuktól vagy ismerősüktől kapták a telefont. A nyomozást ennek ellenére megszüntették. A feljelentő, Ivádi Sándorné nem érti a hatóságok döntését. – Ha én bemennék egy boltba, és ellopnék egy tábla csokit, akkor biztos elítélnének. Most, amikor bizonyíthatóan több mint 14 millió forintos kárt okoztak a Pannon GSM-nek, és emberek tömegét hozták kellemetlen helyzetbe, megszüntetik a nyomozást – fakadt ki.
Megkerestük a határozatot aláíró Dvorzsák Anna kerületi vezető ügyészt, hogy további részleteket tudjunk meg az ügyről, de azt közölte, nem tud újabb, lényeges információról beszámolni.
Továbbra is nyitott kérdés maradt, hogy ilyen rövid idő alatt, a 2006-os kampány idején mire kellett a XXII. kerületi MSZP-nek 664 telefon-előfizetés. A Fidesz választókerületi elnöke nem tartja kizártnak, hogy a telefonokat a kampányban való mozgósításra vagy más kampánycélokra használhatták a szocialisták. – A kerületi MSZP-vel kapcsolatban már semmin nem csodálkozunk. Itt tevékenykedett korábban Csonka Gábor, Lendvai Ildikó volt kampányfőnöke, akit most zártak három évre börtönbe, és itt volt az előző MSZP-s polgármester idején sajtóreferens az a Krausz Csaba, aki ellen a Zuschlag-ügyben nyomozás folyik – jegyezte meg Németh Zoltán.
Megkerestük Palócz Norbertet is, aki az ügy kirobbanásakor az MSZP XXII. kerületi szervezetét vezette, hogy mi a véleménye a nyomozás megszüntetéséről. A volt elnök nem kívánta kommentálni a történteket.
Ismeretes, a tatabányai rendőrkapitányságon Ivádi Sándorné büntetőfeljelentést tett, miután négy, számára ismeretlen telefonszámmal kapcsolatban több alkalommal számlákat és velük együtt postai csekkeket kapott a Pannon GSM Zrt.-től. A számlákból megállapítható volt, hogy a vevő az MSZP budapesti XXII. kerületi szervezete, míg a papírok tanúsága szerint ő maga a számlafizető. A telefonszámokat használók közül, akiket a hölgy annak idején felhívott, többen állították, hogy a kártyát MSZP-s rendezvényen kapták. – Ivádiné fia az ügy kirobbanásakor lapunknak elmondta, mind a két általa felhívott telefonhasználó azt közölte, hogy MSZP-s kampányrendezvényen kapta a mobiltelefon-kártyát.
– Azt mondták, hogy a kártyát és egy-egy pólót MSZP-s aktivistáktól kapták, akik azt is hozzáfűzték, hogy cserébe szavazzanak a pártra – tette hozzá. Ivádiné az ügy hatására több mint két hónapig idegkimerülés miatt betegállományban volt, mert csaknem 300 ezer forint összértékű számlát kapott. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/ingyenkampany-a-pannon-gsm-kontojara | https://web.archive.org/web/20240127093013/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/ingyenkampany-a-pannon-gsm-kontojara | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ingyenkampany-a-pannon-gsm-kontojara | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-13 00:00:00 | [
"Erdei Miklós"
] | [
"MSZP",
"Pannon GSM",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [
"Bp. XXII. kerület",
"Budapest"
] | [
"PR"
] | [] |
|
2,374 | Precedensértékű pert nyert a nyíregyházi Fidesz | 2007.07.12. 09:22
Precedensértékű pert nyert a Fidesz városi szervezete Nyíregyházán, amely a közpénzek önkormányzati felhasználásának nyilvánosságát biztosíthatja a jövőben – közölték a párt helyi képviselői sajtótájékoztatón a szabolcsi megyeszékhelyen csütörtökön.
Az egy éve tartó perben a Szabolcs megyei bíróság másodfokon hozott jogerős ítéletet, miszerint a Fidesz képviselői nemcsak betekinthetnek a helyi televíziót is működtető, önkormányzati tulajdonú Városkép Kht. és a Miké Bt. közötti, műsorkészítésre kötött megállapodásba, hanem annak adatait nyilvánosságra is hozhatják – mondta Palicz György, a helyhatóság képviselő-testületének fideszes tagja. Kiemelte: a bíróság június 29-i ítéletében utasította a kht.-t a szerződés kiadására, amit most szerdán meg is kapott a cégtől a Fidesz helyi szervezete. Marinka Viktor, a párt másik nyíregyházi önkormányzati képviselője elmondta: a szerződés részleteit azért nem akarták nyilvánosságra hozni a cég vezetői, mert – a Fidesz szerint – „a kht. arcpirítóan nagy összeget fizetett ki a Miké Bt.-nek az Esti gyors című televíziós műsor készítéséért„.
A képviselők elmondása alapján a kht. havonta 1,2 millió forintot fizetett a közéleti-politikai műsorért úgy, hogy a szóban forgó betéti társaságnak nem voltak költségei, hiszen a technikai hátteret az önkormányzati cég bocsátotta rendelkezésére. Palicz György hozzátette: a párt szerint „irreálisan magas összegről egy sms-ből értesültek” tavaly, az önkormányzati választási kampány idején, és akkor szerettek volna betekinteni a szerződésbe. A cég akkori vezetése nem volt hajlandó elárulni a műsorkészítés összegét, később az önkormányzati képviselőknek lehetővé tette volna a szerződésbe való betekintést azzal a kikötéssel, hogy a benne szereplő adatokat nem hozhatják nyilvánosságra, s a Fidesz ezután fordult a bírósághoz.
„Az önkormányzati választás előtt nyilván kellemetlen lett volna az irreálisan magas összeg az MSZP-többségű városvezetésnek, ráadásul a kht. 33 milliós veszteséget halmozott fel 2005-ben„ – fűzte hozzá Marinka Viktor. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/precedenserteku-pert-nyert-a-nyiregyhazi-fidesz | https://web.archive.org/web/20240126091411/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/precedenserteku-pert-nyert-a-nyiregyhazi-fidesz | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/precedenserteku-pert-nyert-a-nyiregyhazi-fidesz | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-12 00:00:00 | [] | [
"Miké Bt.",
"Városkép Kht."
] | [
"Nyíregyháza"
] | [
"média",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,375 | Kétmilliárd adszorpcióra? | Az Omninvest működésével kapcsolatban egyelőre csak kérdések vannak. Ha sikerült volna vevőt találnia a fejlesztő Omninvest Kft.-nek a madárinfluenza-elleni vakcinára, már tavaly százmilliós bevétel illette volna meg az államot. Vevő azonban nincs. | Kétmilliárd adszorpcióra?
NOL • Danó Anna • 2007. július 17.
Az Omninvest működésével kapcsolatban egyelőre csak kérdések vannak. Ha
sikerült volna vevőt találnia a fejlesztő Omninvest Kft.-nek a
madárinfluenza-elleni vakcinára, már tavaly százmilliós bevétel illette
volna meg az államot. Vevő azonban nincs.
Ha sikerült volna vevőt találnia a fejlesztő Omninvest Kft.-nek a
madárinfluenza-elleni vakcinára, már tavaly százmilliós bevétel illette
volna meg az államot. Vevő azonban nincs, így csak azt mondhatjuk: eddig
kétmilliárd forintba került az adófizetőknek az a magyar technológia, amely
a világjárvány idején gyorsíthatja a hatékony védőoltás előállítását. Mire
költötte az Omninvest a kétmilliárd forintot? Szerettük volna megtudni. Nem
lehet.
A múlt év őszén kétmilliárd forinttal támogatta az állam az Omninvest Kft.-
t. Kissé furcsa módon: pályázat útján. A gyakorlatilag számukra kiírt
Asbóth Oszkár innovációs húzóágazati programhoz beadatott pályázatukat
elfogadták, s a pénzt az influenza A-vírustörzsének (ide tartozik a H5N1)
kutatás-fejlesztésére kapták. A cél az volt, hogy egy esetleges
világjárvány esetén legyen hatékony eszköz a lakosság védelmére.
Mire költötte a cég ezt az összeget? Válasz van is, meg nincs is. Az
oltóanyag-fejlesztéssel, illetve a feladatra elnyert közpénz
felhasználásával kapcsolatos minden információ üzleti titok ugyanis.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos lapunknak azt mondta: a
gyógyszerkutatásban lehetnek üzleti titkok, ennek ellenére a lap kérje
bátran a közpénzek elköltéséről szóló dokumentumokat. Csak az elutasításról
szóló iratból alkothat ugyanis véleményt arról, hogy jogosan hivatkozik-e a
cég üzleti titokra, vagy sem.
Így tettünk.
- Mire költötték el a kétmilliárd forintot? - kérdeztük az oltóanyag-
fejlesztő Omninvest Kft.-t, valamint a pénz odaítéléséről döntő állami
szervezetet, a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatalt (NKTH). Az
Omninvest kft. szóvivője, Németh Zsolt szerint a cég ez irányú
tevékenységével kapcsolatos minden részlet üzleti titok. Így arról sem
számolhat be, hogy tárgyalnak-e a vakcina, illetve a technológia
értékesítéséről bárkivel.
Ezt követően a kormányszóvivői irodától kértünk választ, s végül a pénz
kifizetésről döntő hivatalhoz jutottunk. Itt a Népszabadság titoktartási
nyilatkozat aláírása mellett betekinthetett a kétmilliárdos állami
támogatás odaítélését, valamint a felhasználás körülményeit taglaló
dokumentumokba, ám az abban látott adatokat nem hozhatjuk nyilvánosságra.
A látottakból amúgy se lehetne egyértelműen megválaszolni a pénz útját. Az
összeg hasznosításáról szóló jelentésekben foglaltakat pór halandó ugyanis
aligha érti meg, de még egy gyógyszerkutatásban otthonosan mozgó
szakembernek is jó pár - nem nyilvános - adatot kellene ismernie ahhoz,
hogy határozott ítéletet alkothasson a pénz felhasználásáról.
A teljesített feladatokról szóló bejegyzések szerint a cég mindenesetre
“definiálta az influenza A vírustörzset tartalmazó vakcina esetében az
aktív összetevőket és segédanyagokat, vizsgálatokat végeztek annak
érdekében, hogy definiálják az influenza antigén aluminium-foszfát gélhez
való adszorpcióját” és így tovább. De hogy ténylegesen ki és mit dolgozott,
és mindez megérte-e, az adófizetőknek, az számunkra kideríthetetlennek
bizonyult.
Tény: a vizsgálati folyamatok szükséges műveletek az oltóanyag-kutatásban.
Arra azonban a részletek ismerete nélkül lehetetlen válaszolni, hogy
értékarányos volt-e az elvégzett munka, vajon jól költötték-e el a pénzt.
A hivatal kommunikációs osztályának munkatársa lapunknak azt mondta: a
pályázatot és a pénz felhasználását a hivatal által felkért szakmai grémium
véleményezte és fogadta el. A testület tagjainak névsora viszont szintén
hivatali titok.
A Figyelő című hetilap néhány hete arra hívta fel a figyelmet, hogy a
pályázat elfogadását javasló szakmai testület vezetője Bujdosó László
akkori országos tiszti főorvos volt. Az ő vezetése alá tartozott az
Országos Epidemiológiai Hivatal, amely részt vett az oltóanyag
fejlesztésében.
Amúgy a kétmilliárd forintos állami támogatású vakcina-üzletre szóló
pályázatot a hivatal egy kormányrendelet “sugallatára” írta ki, amely
egyértelműen kimondta: megoldást kell találni a madárinfluenza okozta
riadalomra. A védőoltás-fejlesztési pánikra az adott okot, hogy 2003-ban az
addig kizárólag állatokra veszélyes H5N1 influenzatörzs már embereket is
megbetegített. A tudósok azt állították, ha ez a vírus találkozik az emberi
influenza vírusával, a történelem legpusztítóbb kórokozója jöhet létre.
A hazai politika a választások előtti hónapokban óhatatlanul
összekapcsolódott a madárinfluenzával. A híradások 2005 végén szinte napi
rendszerességgel mutatták a madárvész ellenére bátran csirkét fogyasztó
földművelésügyi minisztert. Rácz Jenő, akkori egészségügyi miniszter pedig
sietve bejelentette: a világ leghatékonyabb oltóanyagát fejlesztette ki a
hazai influenzavakcinát is előállító cég a kór ellen. S ahogyan a
középkorban a törökvésztől, most a madárinfluenzától mentheti meg
Magyarország az emberiséget. Ha gyorsak és ügyesek vagyunk, az oltóanyag-
piacon busás hasznot is hozhat a magyar vakcina.
A szót tett követte, és 2005 novemberében a kormány már arról döntött, hogy
a vakcina-fejlesztő céget kapacitásbővítés, illetve fejlesztés címén állami
támogatáshoz juttatja. Gondot csak az okozott, hogy miként adhatná oda az
állami támogatást a cégnek. Az uniós szabályok tiltják ugyanis, hogy az
állam közvetlenül, versenyeztetés nélkül támogasson egy magáncéget.
Kínossá tette a helyzetet, hogy a támogatandó kft. tulajdonosi háttere
finoman fogalmazva is, meglehetősen furcsa. Az Omninvest két százaléka a
cég egyik vezetőjének, Laczkó Tamásnak a tulajdona, míg 98 százalékban a
Cipruson bejegyzett Sumpter cégé, amelynek ügyeit Larnacában az AJK Bureau
of Consultants Ltd. Intézi. (Az Omninvest egyik vezetője, Zimonyi Ferenc
2005 októberében a Világgazdaságnak nyilatkozva azt mondta: a Sumpter
szakmai befektető, de maga sem tudja kik állnak mögötte.)
Az állami támogatás eljuttatatásának formájára néhány hét alatt, 2006
januárjára gyors megoldás született. Az év első hónapjában kiírták a
pályázatot. Egyetlen induló volt: az Omninvest Development Kft. Az összeg
odaítélése mellett szólt egyebek mellett, hogy az Omninvest és a kormány
tagjai is azzal kalkuláltak: elsősorban távol-keleti, illetve arab országok
megvásárolják az oltóanyagot, illetve az előállítás módszerét. A pályázat
része volt az is, hogy a projekt lezárásától számított öt éven át a kutatás
eredménye alapján létrejött tudás- és termékhasznosításból származó bevétel
tíz százaléka az államot illeti meg.
Már több mint egy év eltelt - a busás bevétel azonban igencsak késlekedik.
Az értékesítésről szóló tárgyalások híréről gyakran beszámolt a hazai
sajtó, üzlet azonban mindmáig nem köttetett. Már jó ideje csak azt hallani,
hogy az Omninvest már számos vásárlóval a megállapodás közelébe jutott, de
ezek végeredményéről eddig nem értesülhettünk.
Igaz, a szer értékesítését lehetővé tevő európai törzskönyvezési eljárás
sem történt meg. Erre magyarázat lehet, hogy egy esetleges emberről-emberre
terjedő vírus okozta világjárvány megfékezésre az Omninvest H5N1 elleni
vakcinája valójában nem is használható. A most kifejlesztett magyar
oltóanyag csak a madárinfluenza állatról emberre terjedő fajtája ellen véd.
Viszont a fejlesztés arra mindenképpen jó, hogy a gyilkos vírus
megjelenését és azonosítását követő 2-3 hónapon belül megkezdődhet itthon
az ellenanyag gyártása, mert már van rá kipróbált technológia.
Az Omninvest működésével kapcsolatban egyelőre leginkább csak kérdések
vannak. A kérdésekre válasz - hiszen minden üzleti titok - nincs. Talán
akkor, ha lezárul az állammal kötött öt éves megállapodás, válaszok is
lennek. Addig a kör bezárul. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-454181 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ketmilliard-adszorpciora | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-17 00:00:00 | [] | [
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)",
"Omninvest Kft."
] | [] | [
"k+f",
"támogatás"
] | [] |
2,376 | Felfüggesztették Fót polgármesterét | Bartos Sándor elmondta: a hét elején hozott bírósági végzés az önkormányzati fegyelmi bizottságnak a polgármester felfüggesztéséről szóló döntését minősítette jogtalannak, ezért foglalhatta el Mádly Zsolt ismét a posztját. A mostani felfüggesztés viszont a bírósági eljárás befejezéséig szól, az önkormányzati testület ugyanis sorozatos törvénytelenségekre hivatkozva perelte be a polgármestert - tisztségének megszüntetését szeretnék ily módon jogi úton elérni.
Az alpolgármester szerint a jogi huzavona lényegében arra vezethető vissza, hogy ez év elejétől az önkormányzatok felett felügyeletet gyakorló megyei közigazgatási hivatalok megszűntek, így akár hamis jegyzőkönyvek alapján is lehet bírósági eljárást kezdeményezni a településeken a kiszolgáltatott helyzetbe került polgármesterek ellen.
Mostantól ismét az alpolgármester veszi át ideiglenesen, a per lezártáig a város irányítását. A polgármester még két napja, posztja elfoglalásakor bejelentette: szeptember 30-án rendkívüli önkormányzati ülést hív össze, amelyen kezdeményezné a testület önfeloszlatását. Bartos Sándor közölte, hogy ő maga is kezdeményezi ezt a lépést, így szeptember utolsó napján összehívja a rendkívüli testületi ülést az önfeloszlatás szándékával. | http://nol.hu/belfold/ismet_felfuggesztettek_fot_polgarmesteret-358241 | https://web.archive.org/web/20170130185337/http://nol.hu/belfold/ismet_felfuggesztettek_fot_polgarmesteret-358241 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/felfuggesztettek-fot-polgarmesteret | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-19 00:00:00 | [
"Nárai Róbert",
"Szent-Iványi Géza"
] | [
"Fidesz"
] | [
"Fót",
"Pest megye"
] | [
"hűtlen kezelés",
"magánokirat-hamisítás",
"csalás"
] | [] |
|
2,377 | A Colas építheti a gönyűi kikötőt | A korábban nyertesként kiválasztott Colas 2007 konzorcium építheti meg a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötőt és az intermodális központot.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDb) elutasította a kiíró 2007. június 22-iki döntése ellen kifogást benyújtó KMR 2007 Konzorcium és az ARRABONA 2008 Konzorcium jogorvoslati kérelmét. A két cég azt kifogásolta, a nyertes a becsült ártól több mint 20 százalékkal eltért.
Nem sérült a közbeszerzési törvény
A KDb az MTI érdeklődésére szerdán közölte, hogy az ajánlatkérő nem sértette meg a közbeszerzési törvény előírásait azzal, hogy nem nyilvánította a Colas 2007 Konzorcium ajánlatát kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmazónak, ezáltal érvénytelennek.
A határozat érdemi részének bírósági felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni.
A döntőbizottság kedvező határozata alapján a kiíró Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Édukövizig) a Colas 2007 Konzorciummal 2007. július 20-án megköti a kivitelezői vállalkozási szerződést.
Az Édukövizig július 22-én hirdette ki győztesnek a Colas Dunántúl Zrt., és a Colas Eger Zrt. alkotta Colas 2007 konzorciumot nettó 4,57 milliárd forintos ajánlatával. A döntést azonban ezúttal is megtámadta a KDb-nél az egyik vesztes ajánlattevő.
A Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötő és az intermodális központ megépítésére ez volt a negyedik pályázati kiírás.
A tendert első alkalommal 2006 februárjában írta ki az Édukövizig, azonban a kiírót a Közbeszerzési Döntőbizottság formai hibák miatt új eljárásra kötelezte. Ez lett a sorsa a második, tavaly nyáron meghirdetett eljárásnak, sőt az idén januárban kiírt harmadiknak is.
A legutóbbi, június 11-iki határidőig hat pályázat érkezett. Az Édukövizig, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a GKM által delegált tagokból álló bíráló bizottság értékelése szerint öt pályázó nyújtott be érvényes ajánlatot.
A nyertes 2008. április 26-ra vállalta a kivitelezés befejezését. A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot az Arrabona 2008 konzorcium tette.
Vasúti összeköttetés, felüljárú és logisztikai park
A pályázati kiírás szerint a nyertes feladata lesz csaknem 12 kilométer vasúti összeköttetés megépítése a kikötő és a Bécs-Budapest közötti fő vasútvonal között. Emellett meg kell építenie a vasút és az 1-es számú főút kereszteződésében egy közúti felüljárót és a hozzá tartozó mintegy 1,3 kilométer hosszú fel- és lehajtót.
A kikötő 25 hektáros logisztikai parkjának belső infrastruktúráját is ki kell építenie a győztesnek, ami magába foglalja a kikötői főbejárat, a parkoló, a porta és mérlegelő, az úthálózat, az iparvágány hálózat és a közművek kialakítását.
A beruházás költségeinek 75 százalékát a Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív program (KIOP) biztosítja, a maradék 25 százalékot a magyar állam teszi hozzá. A tenderkiírás szerint a beruházást legkésőbb 2008. július 30-ig el kell készíteni.
A gönyűi kikötő az öt országos közforgalmú kikötő egyike. Működtetője a Győr-Gönyű Kikötő Zrt., amelynek jegyzett tőkéje jelenleg 378,5 millió forint.
A részvények 60 százalékát magyar tulajdonosi kör, cégek és önkormányzatok birtokolják, míg 40 százaléka osztrák érdekeltségben van, a bécsi kikötő és magánbefektetők tulajdona. | https://index.hu/gazdasag/magyar/0718gnykkt/ | https://web.archive.org/web/20201021173030/https://index.hu/gazdasag/magyar/0718gnykkt/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-colas-epitheti-a-gonyui-kikotot | Index | hungarian-news | 2007-07-18 00:00:00 | [] | [
"Colas Út Építőipari Zrt.",
"É-dunántúli Körny.védelmi és Vízügyi Igazgatóság"
] | [
"Győr"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"hajózás",
"építőipar"
] | [] |
|
2,378 | Csaló média: fölösleges telefonok, lezsírozott nyertesek | 2007.07.19. 10:09
Csalás alapos gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz továbbította a Budapest TV egyik jósműsorával kapcsolatos panaszt a médiahatóság. Ismeretes, a BBC tegnap leállította összes vetélkedőjét és betelefonálós műsorát, mert kiderült, hogy a munkatársak nyerészkedtek ezeken.
Az ORTT Budapest TV-vel kapcsolatos döntése döntése kiemeli: az adás telefonszámát tárcsázókkal a számítógép – akár adásidőn kívül is – azt közli, hogy egy újabb hívással „biztosan„ bekerülnek a műsorba.
Ez egyrészt műsoridő alatt sem biztosított, másrészt a műsoridőn kívül lehetetlen – állapítja meg a médiahatóság.
Az ORTT szerint, „tekintettel arra, hogy a fentiek legalább egy konkrét esetben kárt okoztak, a Testület a csalás büntetőjogi tényállásának megvalósítását valószínűsíti”.
Még a BBC-nél is gondok vannak
Az etalonnak számító brit közszolgálati csatornánál többször előfordult a kvízműsorok eredményeinek meghamisítása, és az, hogy az egyes programok stábjának tagjai a vetélkedő résztvevőjének adták ki magukat élő adásban.
Az egyik legsúlyosabb ilyen eset a Blue Peter című, gyermekeknek szóló telefonos tévévetélkedőn fordult elő, amiért a brit médiafelügyelet nemrégiben 50 ezer font pénzbírságra ítélte a BBC-t. Ez volt az első eset, hogy a BBC-nek valamely szerkesztési visszaélésért büntetést kellett fizetnie.
A BBC ezért csütörtöktől felfüggeszti tévé- és rádióállomásai összes betelefonálós vetélkedőműsorának sugárzását, és a későbbiekben leállítja világhálós interaktív vetélkedőit is.
(mti, e-masa.hu) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/csalo-media-folosleges-telefonok-lezsirozott-nyertesek | https://web.archive.org/web/20071005054503/http://www.mno.hu/portal/421364 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csalo-media-folosleges-telefonok-lezsirozott-nyertesek | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-19 00:00:00 | [] | [
"Budapest-Tv"
] | [] | [
"média",
"csalás"
] | [] |
|
2,379 | Szorosabb szálak – Tanulmányírók milliós megbízásai | 2007.07.18. 22:02
Bár pártoktól függetlennek titulálja magát, egyre szorosabb szálakkal kötődik a balliberális kormányzathoz a Dessewffy Tibor által vezetett Demos Magyarország Kft., amely több millió forintos megbízásokat kapott a Miniszterelnöki Hivataltól (MeH) néhány hónapja.
Ez derül ki a Kormányszóvivői Iroda által lapunknak megküldött ötmillió forint alatti szerződések listájából, amely egyébként azért nem kerül föl a MeH honlapjára, mivel az üvegzsebtörvény csak az ötmillió forint feletti megállapodásoknál teszi ezt kötelezővé. A listán a tavalyi szerződések között kétszer is felbukkan a Demos neve. Először november–decemberben kaptak 4,8 millió forintot a „magyarországi országképformálás gyakorlatában közreműködő szervezetek felkutatásáért”, illetve az országképformálás hazai és nemzetközi helyzetének „prezentálásáért”. Másodjára pedig decemberben írtak alá egy 3,1 millió forintos szerződést a tanácsadó céggel, amelyért egy százoldalas tanulmányt kellett készíteniük az országképformálás hazai és nemzetközi helyzetéről.
A 2005-ben Dessewffy Tibor által alapított és jelenleg is általa vezetett Demos önmagát pártoktól függetlennek titulálja, ugyanakkor beszédes tény, hogy ennek a szervezetnek a könyvsorozatában jelent meg Gyurcsány Ferenc Útközben című alkotása, amelyhez a Demos „intellektuális segítséget” is nyújtott. Emellett Gyurcsány Ferenc gyakori vendége a Demos rendezvényeinek, és a szervezet védőszárnyai alatt elindított politikai iskola megnyitásakor éppen ő tartott ünnepi szónoklatot. A kormányfőhöz fűződő kapcsolatáról Dessewffy Tibor így nyilatkozott a közelmúltban: „Szoktunk beszélgetni, persze mélyebben úgy kéthavonként. Fogalmam sincs, ezek milyen hatással vannak rá.” A szociológus azt is mondta: meglepődne, ha 2010-ben nem Gyurcsány nyerne.
A Demos ötmillió forint feletti s így a közintézmények honlapján nyomon követhető megbízásokhoz is jutott az elmúlt időszakban. Amint arról korábban lapunkban beszámoltunk, tavaly tizenhét millió forintnyi közpénzt nyertek el egy pályázaton, amelyet a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal írt ki. A társaság a kreatív gazdaság lehetőségeit vizsgálja majd egészen jövő júniusig. Dessewffy Tibor „nagyon jó kutatásnak” minősítette a Demos pályázatát, amelynek eredményeként képet kaphatnak arról, hogy Magyarország mely részein van a legtöbb találékony ember.
Megkeresésünkre a Kormányszóvivői Irodán azt állították: a megbízások nincsenek összefüggésben azzal, hogy a miniszterelnök Útközben című könyve éppen a Demos-könyvek sorozatában jelent meg. Elmondták, hogy a Miniszterelnöki Hivatal minden évben számos tudományos kutatót és céget bíz meg olyan eseti tanulmányok elkészítésével, amelyeket nem tud saját stábja munkarendjébe illeszteni.
Amint azt a Magyar Nemzet korábban megírta, a kancellária 2006 márciusában 18,4 millió forintot fizetett a Dessewffy Tibor által alapított Ithaka Kht.-nak egyetlen tanulmány elkészítéséért, amely a Modern, szolgáltató állammodellek címet viseli. (Tény: a szerződés aláírásakor Dessewffy már nem volt benne a társaságban.) Egyébként az Ithakával az idén is szerződést kötött a kancellária, és a cég egy hónapi szoftver-tanácsadási munkával 3,5 millió forintot keresett.
Érdekesség, hogy Dessewffy Tibor 2002 és 2004 között többségi tulajdonosa volt a Vision Consulting nevű tanácsadó cégnek is, azóta viszont nem vállal benne szerepet. A közelmúltban a társaság egyik politikai elemzőjét, Budai Bernadettet nevezték ki kormányszóvivőnek. A Vision Consulting is kiveszi a részét a Miniszterelnöki Hivatal munkájának segítéséből: 2005 óta a társaság négy megbízást kapott a kancelláriától több mint nyolcmillió forint értékben. 2005-ben például egy 11 oldalas politikai helyzetelemző tanulmányért nem kevesebb, mint kétmillió forinthoz jutottak. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/szorosabb-szalak-tanulmanyirok-millios-megbizasai | https://web.archive.org/web/20240126145015/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/szorosabb-szalak-tanulmanyirok-millios-megbizasai | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/szorosabb-szalak-a-tanulmanyirok-millios-megbizasai | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-19 00:00:00 | [
"Dessewffy Tibor",
"Gyurcsány Ferenc"
] | [
"Demos Magyarország Kft.",
"Ithaka Kht.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)",
"Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)"
] | [] | [
"tanácsadás"
] | [] |
|
2,380 | Állami támogatás a Veres tésztagyárát bérlő cégnek | 2007.07.16. 22:02
Veres János pénzügyminiszter nyírbátori tésztagyárának egyik csarnokát bérli egy olyan cég, amely az üzemeinek fejlesztésére ötmilliárd forintot, munkahelyteremtésre pedig egyedi kormánydöntéssel 260 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott az államtól. A dán Coloplast Kft. 15 milliárd forintos beruházást hajt végre Nyírbátorban, ahol a pénzügyminiszter az országgyűlési képviselő. • A Fidesz írásbeli kérdést tett fel Veresnek
Nyírbátorban az év utolsó negyedévében új nagyüzemet adhatnak át a dán Coloplast nevű cégnek köszönhetően. A világ egyik legjelentősebb gyógyászati segédeszközöket készítő vállalkozása 15 milliárd forintos beruházással Tatabánya után a szabolcsi városban építi fel a második magyarországi gyárát.
Boris Kovacs, a dán cég itteni ügyvezető igazgatója Balla Jánosnéval, Nyírbátor szocialista polgármesterével írta alá a beruházási szerződést. A nagyüzem építési munkálatai januárban kezdődtek el, és a tervek szerint 2007. szeptember 15-én 600 dolgozóval indul meg a termelés. A szabolcsi gyár 2009 végére készül el teljesen, s akkortól várhatóan 1200 embernek ad majd munkát.
Egyelőre az üzem szerkezetkész állapotban van, de a munkát már elkezdték egy másik telephelyen.
A Coloplast tehát valamilyen oknál fogva nem várta ki gyára szeptemberi átadását, a leendő munkásokat Tatabányára küldte betanítani, majd ezt követően egy nyírbátori üzemcsarnokot bérelt nekik, ahol azonnal hozzákezdhettek a gyógyászati termékek csomagolásához. Az ügy érdekessége, hogy a dán cég éppen a Nyírbátori Tésztaipari Kft.-t találta meg, hogy épületet béreljen a munkálatokhoz. Ennek a társaságnak Veres János pénzügyminiszter a tulajdonosa, aki egyben Nyírbátor szocialista országgyűlési képviselője.
Miközben a cég a pénzügyminiszter tésztagyárában bérel telephelyet, ötmilliárd forint támogatást kapott tatabányai üzemének fejlesztésére és nyírbátori beruházására a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól, a tárca beruházásösztönzési célelőirányzatának terhére. A dán társaság ezen kívül idén 260 millió forintos vissza nem térítendő állami támogatásban is részesül munkahelyteremtés címén. Ezt az összeget egyedi kormánydöntéssel fizetik ki idén a Coloplastnak egy olyan keretből, amellyel például a koreai Hankook Tire Kft. gumigyárát is támogatták.
Mint ismert, a Hankook, miután állami támogatást kapott munkahelyteremtésre, Koreából is toborozni kezdett dolgozókat az üzemébe. A koreai társaság beruházása kapcsán ráadásul hűtlen kezelés gyanújával nyomozást folytat a Nemzeti Nyomozó Iroda is.
A nyírbátori önkormányzatnál tegnap csak Szilvási Juditot, a városfejlesztési iroda munkatársát tudtuk elérni, aki elismerte, hogy a Coloplast a Nyírbátori Tésztaipari Kft.-től bérel egy szerelőcsarnokot, ahová beállítottak egy gépsort is. Mint megtudtuk, a dán cég az önkormányzat művelődési házában is irodát bérel, ahol a humánerőforrás-szervezést, vagyis a felvételi ügyeket intézik.
Az ügyben megkerestük a Coloplast magyarországi részlegét is, de sorozatosan elhárítottak bennünket. A Nyírbátori Tésztaipari Kft.-től sem kívántak nyilatkozni lapunknak, így azt sem tudhattuk meg, hogy a Coloplast mennyit fizet a társaságnak a csarnokuk bérletéért. Veres János pénzügyminisztert szintén hiába kerestük telefonon, mert éppen a szabadságát tölti.
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke lapunkkal közölte: a Coloplasttal kötött bérleti megállapodás kapcsán nincs szó összeférhetetlenségről, hiszen Veres nem vesz részt a tésztagyár napi ügyeinek intézésében és az irányításban. Ezt a menedzsment végzi. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a Coloplastnak milyen üzleti ügye van Nyírbátorban, a céget kell megkérdezni – tette hozzá a szóvivő.
A Coloplast Hungary Kft. egyébként már 2001-ben betelepült Magyarországra, és Tatabányán kezdte meg a termelését, ahol sztóma-, inkontinencia- és sebápolási segédeszközöket gyárt. A tatabányai gyár mára Európa legnagyobb Coloplast gyáregységévé nőtte ki magát több mint 900 ember foglalkoztatásával. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/allami-tamogatas-a-veres-tesztagyarat-berlo-cegnek | https://web.archive.org/web/20240129054151/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/allami-tamogatas-a-veres-tesztagyarat-berlo-cegnek | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-tamogatas-a-veres-tesztagyarat-berlo-cegnek | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-17 00:00:00 | [
"Veres János"
] | [
"Coloplast Kft.",
"Nyírbátori Tésztaipari Kft."
] | [
"Nyírbátor",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás"
] | [] |
|
2,381 | Wekler előbb elismerte, majd letagadta, hogy állami pénzt kapott | 2007.07.16. 18:25
Két hét alatt megváltoztatta álláspontját Wekler Ferenc, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács SZDSZ-es elnöke azzal kapcsolatban, hogy a tanácstól családtagjai cégei nyertek pénzt vagy sem. Korábban elismerte, hogy érintett, most viszont tagadja. A szervezetnél írásos önbevallás alapján indult vizsgálat, hogy a döntéshozók közül ki ítélt meg saját magának vagy családtagjainak állami pénzt.
Wekler Ferenc alig több mint két hét alatt homlokegyenest ellenkezőleg nyilatkozott arról, van-e olyan cége akár neki, akár a családtagjainak, akik pályázaton állami pénzt nyertek volna. A botrány akkor kezdődött, amikor a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén az SZDSZ-es elnök Wekler Ferenc és Dombóvár szocialista polgármestere azzal vádolta meg egymást, hogy magánvállalkozásaik olyan pénzekhez jutottak, amelyeket maga a tanács ítélt oda. Azóta az összes érintettnek írásban kellett nyilatkozniuk arról, hogy az utóbbi három évben nyertek-e valamilyen pályázaton.
Wekler Ferenc elmondta: saját, illetve családi cégei sem nyertek azon a pályázati konstrukción, amit a sajtó fellebbentett. Elmondása szerint semmilyen forráshoz nem jutottak.
A liberális tanácselnök két hete a megyei napilapnak ugyanakkor elismerte, hogy családja egyik cége valóban indult egy pályázaton és nyert is, ezt a tanács ülésén be is jelentette.
Az önkéntes bevallásokat a következő hetekben egy könyvvizsgáló nézi át, aki minden nyilvános cégiratba belenézhet. Így kiderülhet, ki mondott igazat és ki nem. Ezután a tanács tagjai döntik majd el, hogy milyen szankciót hoznak azokkal szemben, akik valótlan adatokat közöltek.
(hirTV) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/wekler-elobb-elismerte-majd-letagadta-hogy-allami-penzt-kapott | https://web.archive.org/web/20240219134942/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/wekler-elobb-elismerte-majd-letagadta-hogy-allami-penzt-kapott | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/wekler-elobb-elismerte-majd-letagadta-hogy-allami-penzt-kapott | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-16 00:00:00 | [
"Szabó Loránd (Dombóvár)",
"Wekler Ferenc"
] | [] | [
"Tolna megye"
] | [
"támogatás"
] | [] |
|
2,382 | Nyaralni ment a börtön helyett Veres volt üzlettársa? | 2007.07.17. 15:55
A nyírbogátiak úgy tudják: Veres János pénzügyminiszter volt üzlettársa, Kabai Károly vagy nyaralni ment, vagy befeküdt egy kórházba - ezért nem vonult be tegnap a börtönbe. Falujában már régóta nem látták. A vállalkozó elleni elfogató parancs kiadásáról még nem döntött a bíróság.
A szocialisták volt polgármester-jelöltjének tegnap kellett volna megkezdenie 3 éves büntetését – amit több száz millió forintos adócsalásért kapott. A Hír Televízió beszámolt: Veres János pénzügyminiszter volt üzlettársa, Kabai Károly vagy nyaralni ment, vagy befeküdt egy kórházba.
Korábban már többször kérvényezte a büntetés letöltésének elhalasztását idegösszeomlására és egészségügyi állapotára hivatkozva, emiatt egy időre el tudta kerülni a börtönt.
Utolsó kérvényét július 10-én azonban elutasította a bíróság. Kabai Károly a tavaly őszi önkormányzati választásokon az MSZP nyírbogáti polgármester-jelöltje volt, a tavaszi országgyűlési választásokon pedig az ő busza szállította a szocialista szimpatizánsokat Veres János kampány-rendezvényeire. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/nyaralni-ment-a-borton-helyett-veres-volt-uzlettarsa | https://web.archive.org/web/20240103212511/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/nyaralni-ment-a-borton-helyett-veres-volt-uzlettarsa | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/nyaralni-ment-a-borton-helyett-veres-volt-uzlettarsa | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-17 00:00:00 | [
"Kabai Károly"
] | [] | [
"Nyírbogát",
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"adócsalás - költségvetési csalás"
] | [] |
|
2,383 | Enyves kezek | Ablonczy Bálint, [email protected]
7. évfolyam 29. szám, 2007.07.19.
Enyves kezek
Nem csak az ifjúsági közéletet érintheti Zuschlag János botránya.
Jelentőséget az ad az ügynek, hogy az egykori szocialista országgyűlési
képviselő Puch László MSZP-pénztárnok munkatársa volt.
Az MSZP-ben a legtöbben legyintettek, amikor bejárta a sajtót a hír: civil
pályázati pénzekkel való visszaélés miatt eljárás folyik Zuschlag János
volt szocialista országgyűlési képviselő ellen. Egyesek biztosak voltak
abban, hogy előbb-utóbb lebukik a politikus, mások pedig úgy vélekedtek,
Zuschlag ezt az ügyet is megússza. A Bács-Kiskun megyei szocialista
fenegyerek ugyanis sok mindent túlélt már. 2004 októberében le kellett
mondania országgyűlési mandátumáról, miután a Hír Tv kamerája rögzítette,
amint a holokauszt áldozatain élcelődött. Bár a pártban sokan a fejét
követelték, Zuschlag csak hátrébb lépett: 2006-ban a megyei közgyűlés tagja
lett, ő a párt kiskunhalasi szervezetének vezetője és az MSZP Bács-Kiskun
megyei ügyvezető elnöke.
ÖNKÉNTES FELPONTOZÁS
A megyei főügyészség "különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan,
üzletszerűen elkövetett" csalással gyanúsít több ifjú szocialista
politikust. A gyanú szerint csak papíron létező egyesületeik, alapítványaik
nevében nyert pályázati támogatásaikkal nem számoltak el, azokat saját
céljaikra hasznosították. Közel ötvenmillió forint tűnt így el. A
vallomások szerint az ügy főszereplője, a közpénzelnyelő rendszer
létrehozója Zuschlag János - aki egyébként tagadja a vádakat.
"A nyolc gyanúsítottból hetet már kihallgattunk. Ők panaszt tettek az
eljárás ellen, ám kifogásaikat a főügyészség elutasította" - tájékoztatja
lapunkat Szabó Ferenc, a megyei főügyészség szóvivője (Zuschlag János
személyi titkárát, Lados Istvánt egyelőre körözik). Azt is megtudjuk, hogy
két éve indult az eljárás, akkor még csak a számvitel rendjének megsértése
miatt, az eljárás előrehaladtával aztán egyre több csontváz dőlt ki a
szekrényből. Mentelmi jog felfüggesztéséért nem fordultak az
Országgyűléshez, azt viszont az ügyész nem árulja el, hogy hány embert
hallgattak meg tanúként. "Ezt még korai lenne tudatni a nyilvánossággal" -
mondja.
Az ifjúsági civilszervezetek világa túlságosan kicsi ahhoz, hogy sokáig
lehessen zsonglőrködni a támogatásokkal. A pénzek jelentős része a Gyermek-
és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) hét, egyenként tizenegy tagú Regionális
Ifjúsági Tanácsán (RIT) folyik keresztül. A hét testület évente fejenként
körülbelül negyvenmillió forinttal gazdálkodhat. Ezenkívül még a Nemzeti
Civil Alapprogram is bonyolít le pályázatokat, melyeken magukat országos
ifjúsági szervezetnek vallók is elindulhatnak.
A hatóságok látókörébe került alapítványok, egyesületek nem fogták vissza
magukat, indultak, ahol csak lehetett. S nyertek is, annak rendje és módja
szerint, méghozzá Zuschlag János közreműködésével, aki ügyelt rá, hogy
minden éhes szájnak jusson betevő falat. Egy lapunknak nyilatkozó
ifjúságpolitikai szakértő szerint egy idő után már nem is volt szükség
telefonálni, mert a döntést előkészítő bíráló tudta, mely pályázatot kell
felpontozni - függetlenül az anyag minőségétől.
A rendszer tehát olajozottan működött, hála az ifjúsági közéletben régi
játékos Zuschlag Jánosnak. A politikus már 17 évesen az Ifjú Szocialisták
Mozgalmánál (ISZM) vitézkedett, 1998-ban, 21 évesen pedig bekerült az
Országgyűlésbe. Az Orbán-kormány idején az ISZM az inkább jobboldalinak
elkönyvelt ernyőszervezet, az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlament
(OGYIP) tagja volt, az Újhelyi István vezette Fiatal Baloldal pedig a
Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanácsot (MAGYIT) erősítette. Így az ISZM
komolyabb alkupozícióban volt, s jobban tudta érdekeit érvényesíteni.
Emiatt több konfliktusba keveredett az Újhelyi-csapattal.
PUCH LÁSZLÓ KÖZELÉBEN
A 2002-es választás előtt a két ifiszoci szervezet felsőbb pártnyomásra
egyesült, s elvbaráti szövetségben próbálták a teljes magyar ifjúsági
szférát összefogó ernyőszervezetet létrehozni. Ez végül 2003 decemberében
sikerült, amikor is 278 szervezet részvételével megalakult a Gyermek- és
Ifjúsági Konferencia (GYIK). A születést botrányok övezték: az alakuló
ülésről kiszivárgott íveken például a házigazdák megjelölték az
ellenségesnek vélt civileket. A hallgatói önkormányzatokat tömörítő
szövetség nem is lépett be az új szervezetbe. Az összejövetelt Zuschlag
János készítette elő és vezényelte le a háttérből, az ülésen ott voltak
mindazok a szervezetek, amelyeket most az ügyészség vizsgál - a Jövő
Fiataljai Egyesülettől az Y-Generáció Egyesületen át a Bács-Kiskun Megyei
Ifjúsági Szövetségig.
Az ellenzők nem csak ezt kifogásolták: szerintük volt olyan küldött a GYIK
alakuló ülésén, aki három egyesületet is képviselt, kérdésessé téve a
delegáló szervezet komolyságát. Az akkori kormánynak azonban nem voltak
ilyen kétségei. Az új ernyőszervezet működéséhez 2004-ben a Gyurcsány
Ferenc vezette Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium 12 millió forinttal
járult hozzá - a 300 ezer egyetemistát képviselő Hallgatói Önkormányzatok
Országos Konferenciája (HÖOK) ugyanekkor négymilliót kapott. Akkoriban
többen úgy tudták, a tárca vezetésének szívügye az új szervezet: Szilvásy
György közigazgatási államtitkárra (ma a titkosszolgálatokat felügyelő
tárca nélküli miniszter) és Mesterházy Attila politikai államtitkárra is
számíthatott a szárnyait próbálgató GYIK. A később éppen Gyurcsány Ferenc
által megszüntetett tárca vezetői stratégiai kérdésnek tekintették, hogy az
addig jobboldali vadászmezőnek számító ifjúsági szférában is baloldali
fordulat következzen be.
Zuschlag János 2004-es bukása nem hozott változást az ifjúságpolitikai
háttérmozgásban, sőt a politikus még erősödött is. 2005 októberében a
Népszabadság is megírta, hogy Zuschlag Puch László pártpénztárnok
munkatársaként dolgozott. A pozíció védettséget jelentett számára, még azt
is megengedhette magának, hogy szűkebb pátriájában, Kiskunhalason
lebegtesse indulását a 2006-os országgyűlési választásokon. (Végül elállt e
tervétől.) Az MSZP belviszonyait ismerők éppen Zuschlag betonkemény
pozíciói miatt nem hisznek abban, hogy véletlenül kapott mostanában az ügy
nagyobb nyilvánosságot. A párt régi vonalát képviselő Puch Lászlóval
ugyanis Gyurcsány Ferenc viszonya soha nem volt kiegyensúlyozott. A
miniszterelnök idén, a februári tisztújítás előtt megpróbálta elmozdítani
pénztárnoki székéből a minden titkok tudóját; az akció akkor nem sikerült,
a hírek kiegyezésről szóltak. Most a "nagyok" mintha újra kiásták volna a
csatabárdot: a Zuschlag János elleni nyomozás a célegyenesbe fordult, hiába
próbált a politikus - az Élet és Irodalom információi szerint - magasabb
szinten közbenjárni a vizsgálatok leállításáért.
A MEGÚJULÁS ZÁSZLÓVIVŐI
A Zuschlag bábáskodásával létrejött, visszaéléssel vádolt egyesületeknek
korábban helyt adó GYIK most a megújulás zászlaját lobogtatja. A továbbra
is hatalomközeli ernyőszervezet az ellenőrzés fontosságát hangsúlyozta
július 4-i közleményében, miközben áttételesen sejtetni engedi, hogy a
szoci ifjak nem csak a saját zsebükre dolgozhattak. "A GYIK megalakulása
óta képviselt álláspontja, hogy a politikai pártok ifjúsági szervezetei, a
pártok alapítványaihoz hasonlóan, alanyi jogon kapjanak támogatást a
működésükhöz. Ezzel elkerülhető lenne, hogy különböző szakmai köntösbe
bújtatott programokkal próbáljanak forráshoz jutni, illetve talán
megelőzhetőek lennének a napokban napvilágra került Bács-Kiskun megyeihez
hasonló esetek is." A szervezet azt is üdvözölte, hogy a kabinet
utasítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi az összes, 1998 és
2006 között kiutalt állami forrás felhasználását. A civilszervezetek
viszont ezen felháborodtak, mondván, csak öt évig kötelesek megőrizni a
pályázati dokumentációt. A pénzek felhasználását többször ellenőrizték az
illetékes szervek, nem lehet egy egész szférát büntetni néhány enyveskezű
miatt - így a civilek.
A tiszteletreméltóság azért is fontos a GYIK-eseknek, mert hamarosan ők
lesznek a magyarországi ifjúságpolitika erős emberei. Lamperth Mónika
szociális és munkaügyi miniszterként ugyanis egyik első döntésével
átalakította a regionális ifjúsági tanácsokat: kimaradnának a
nagycsaládosok, a HÖOK, az OGYIP és a MAGYIT delegáltjai, helyükre a
kormányközeli GYIK négy embere kerül. Az egyházak továbbra is két embert
küldhetnek, ám a történelmi felekezetek mellett két kisegyház is bekerült a
delegálók közé. Így a kormányküldöttekkel együtt sikerülhet a hatalomnak
kedvező többséget kialakítani a tizenegy fős testületben. A rendelet ellen
a KDNP máris tiltakozott, mondván, a GYIK-et a háttérből továbbra is az
ifjúsági pénzek elsíbolásával vádolt Zuschlag János és köre irányítja. | http://valasz.hu/itthon/enyves-kezek-16544/ | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/enyves-kezek | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-07-19 00:00:00 | [
"Katus Ferenc",
"Krausz Csaba",
"Kullai Tamás",
"Lados István",
"Marsovszky Balázs",
"Őri András",
"Puch László",
"Vámosi Zsolt",
"Zuschlag János"
] | [
"Bács-Kiskun Megyei Ifjúsági Szövetség",
"Jövő Fiataljai Egyesület",
"MSZP",
"Sportminisztérium",
"Y-Generáció Egyesület"
] | [
"Bács-Kiskun megye"
] | [
"támogatás",
"csalás"
] | [] |
|
2,384 | Haverok, buli, bukta | PUBLICISZTIKA - LI. évfolyam 26. szám, 2007. június 29.
Különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalással gyanúsítanak néhány ifjú szocialistát, akik formálisan működő egyesületeket, illetve társadalmi szervezeteket hoztak létre. Tevékenységük lényege a különböző minisztériumi pályázatok pénzügyi támogatásainak elnyerése, amelyek költségelszámolását fiktív számlákkal igazolták. Az eddig kiutalt, jogosulatlanul felhasznált pénzmennyiség meghaladja a hatvanmillió forintot. A nyomozati vallomások alapján az ügy középpontjában az exhonatya Zuschlag János, az ifjú szocialisták elnökhelyettese, a párt kiskunhalasi szervezetének elnöke és az MSZP Bács-Kiskun megyei ügyvezető elnöke áll, aki tagadja az ellene felhozott vádakat, és elmondása szerint a bonyolult ügynek vannak fideszes szálai. Gyanúsított még az ügyben többek között Krausz Csaba újbudai szocialista képviselő és Marsovszky Balázs, a Fiatal Baloldal fővárosi elnöke. | https://www.es.hu/cikk/2007-07-01/rajnai-attila/haverok-buli-bukta.html | https://web.archive.org/web/20231213105311/https://www.es.hu/cikk/2007-07-01/rajnai-attila/haverok-buli-bukta.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/haverok-buli-bukta | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2007-06-29 00:00:00 | [
"Katus Ferenc",
"Krausz Csaba",
"Kullai Tamás",
"Lados István",
"Marsovszky Balázs",
"Őri András",
"Törköly Tamás",
"Vámosi Zsolt",
"Zuschlag János"
] | [
"Atlas Egyesület",
"Bács-Kiskun Megyei Ifjúsági Szövetség",
"Biztos Pont Ifjúsági Egyesület",
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány",
"Holnap Városért Egyesület",
"Hoppá Egyesület",
"LP Invest Kft.",
"MSZP",
"Munkaügyi Minisztérium",
"Patkós és Társa Bt.",
"Ravenna Bt."
] | [
"Budapest"
] | [
"támogatás",
"csalás",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,385 | Füvesítéssel szerzett milliárdokat Leisztinger | Kis gyep, néhány felhúzott pavilon, ennyi lényegében milliárdokat hozott Leisztinger Tamásnak a Kopaszi-gáton. A vállalkozó cégei 2006 végén, miközben olcsón megszerezték a kerületi önkormányzattól a teljes fennhatóságot a területre, még vízi vidámparkot, luxus lakóházakat, éttermeket ígértek, pedig már folytak a tárgyalások portugál befektetőkkel az eladásról.
Bezárt a West Balkán és az Aranyhal étterem a Kopaszi-gáton, ahonnan a lakóknak is távozniuk kell. A gátra bicikliutat, sétányt terveznek, tőle északra vízi vidámparkot, szállodát építenének.
Egységesen szavazott az MDF-frakció Lágymányos ügyében, amikor Leisztinger nagyvállalkozó ajánlatáról volt szó. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF eladta a Kopaszi-gátat. A Fidesz szerint áron alul.
A Leisztinger-féle lágymányosi beruházás mellett a kamaraerdei és a madárhegyi projekteket is vizsgálná a Fidesz.
Három portugál cég kezébe került a Lágymányosi öbölnél elterülő több mint 40 hektáros ingatlan többségi tulajdona. Leisztinger Tamás cégei az utóbbi három évben - a XI. kerületi önkormányzat baráti asszisztálásával - néhány milliárdért megszerezték az Öböl XI. Kft.-be apportált területet, májusban viszont sokszoros haszonnal, piaci hírek szerint több tízmilliárd forintért tovább is adták a háromnegyedét. Az üzletet eddig nem hozták nyilvánosságra.
Gaspar mérnök megbízása
A cégbírósági adatok szerint 2006. decemberében, amikor az önkormányzat a kormánypártok és az MDF támogatásával eladta a kerület legértékesebb telkeit tulajdonló Öböl XI. Kft.-ben megmaradt 25 százalékos tulajdonrészét, Leisztinger Tamás cégei már a továbbadásról tárgyaltak. A dél-budai Kopaszi-gát tulajdonosaitól egy Ismael Gaspar nevű mérnök kapott megbízást arra, hogy Portugáliában szervezze meg az ingatlan adás-vételét.
Nézze meg képeinket! Nézze meg képeinket!
Másodfokú eladás
Hartberg hányatott élete A ciprusi bejegyzésú Hartberg Investment Ltd. a Forrás Rt. megszerzése során került Leisztinger Tamás érdekeltségi körébe. A Nicosiában székelő titkozatos cégnek a Lágymányosi-öbölbeli térnyerése előtt a budapesti belvárosban jutott szerep. A Hartberg tavaly év elején még annak a Moons nevű kft.-nek volt tulajdonosa, amely a legnagyobb magyarországi kaszinót építi az V. kerületben a Vigadó mellett. A hvg.hu információi szerint a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2005. májusában hozta ki győztesnek az egykor Dunaharasztiban indult, alig 3 milliós jegyzett tőkéjű vállalkozást a gazdasági minisztérium 4 milliárdot érő épületeinek eladásánál. A KVI akkori vagyonkezelési főosztályvezetője, Vas János és a Moons vezetője, Rózsa István György 2006 tavaszán aztán a teljes ismeretlenségből bukkant fel az MDF országos listáján, ahova a párttal egyműködési megállapodást kötött Tisztelet Társasága protezsálta be őket. Vas, akit az MDF-esek sem ismertek, annyira előkelő helyet kapott, hogy be is jutott a parlamentbe, a Moons pedig hamarosan elkészül a 14 milliárdos hitelből épülő háromszintes szórakoztató komlexummal.
Az üzlet májusban létre is jött, két portói cég: a Finibanco és az Engil 41, valamint az Oliviera de Frades-i Urbia lett a többségi tulajdonos. Leisztingerék kis csavarral nem közvetlenül az Öböl XI.-től váltak meg, mert a cégben az önkormányzatnak a fokozatos kivonulás ellenére maradt egy jelképes, egyszázalékos tulajdonrésze, a tranzakcióról így a kerület tulajdonosi bizottságának is döntést kellett volna hoznia. Az üzlet tárgya ezért az Öböl XI. Kft.-ét 99 százalékos arányban birtokló Öböl Invest Kft. lett.
A Hartberg beszáll
Az Öböl Investben 25 százalékkal rendelkezett Leisztinger ismert központi cége, az Arago NyRT., 75 százalék pedig tavaly szállt egy Hartberg Investment Ltd. nevű, Cipruson bejegyzett cégre. A Hartberg egy 2006. novemberi tőkeemeléssel több mint 4,3 milliárd névértékű üzletrészt szerzett. A ciprusi vállalkozás megjelenése azonban nem okozhatott nyugtalanságot a milliárdosnak, hiszen a cégpapírokból kitűnik, igazgatója és kézbesítési megbízottja az a Sasinszki Ágnes volt, aki Leisztinger mellett az Arago igazgatósági tagságát is betöltötte.
Az Arago része megmaradt
Az Öböl Invest május 11-i közgyűlésén született meg az egyhangú döntés, hogy a Hartberg teljes tulajdonrészét eladják a három portugál cégnek, miután az Arago lemondott elővásárlási jogáról. Az adásvételi szerződés nem tartalmazza a valódi vételárat, azt egy külön pénzügyi szerződésben rögzítették a felek. A tranzakció után az Arago 25 százaléka megmaradt.
Vége lett a West Balkánnak
2004 márciusában derült ki, hogy a budapesti éjszaka népszerű szórakozóhelye, a Kopaszi gáton működő West Balkán nyárra már nem kapott működési engedélyt, amit azzal indokoltak, hogy a környéken megindul a rendezés. Ennek első lépéseként a területet birtokló Öböl XI.-ben többségi, 58 százalékos tulajdont szereztek a Leisztinger érdekeltségébe tartozó vállalkozások: az Eravis Rt. 42-t, a mögötte álló Arago Holding 16 százalékot birtokolt.
Keveset hozott
A kerületi Fidesz már 2005. októberében is kifogásolta a szocialista vezetésű kerület baráti viszonyulását Leisztinger Tamás lendületes térnyeréséhez. Az ellenzékiek szerint 3,5 milliárd forintos kárt okozott a kerületi adófizetőknek, hogy a vállalkozó jutott nagyobb részesedéshez az Öböl XI.-ben. Az Arago ekkor már 71 százaléknál nagyobb tulajdonrész fölött rendelkezett, jóllehet az önkormányzat 36 hektárt vitt be a cégbe, Leisztinger pedig csak 8 és felet.
Kivonulás három év után
A folyamatos kavarás utolsó állomása volt, hogy a XI. kerületi önkormányzat - miközben Leisztingerék már a portugál üzletet szervezték - másfélmilliárd forint körüli összegért eladta utolsó, 25 százalékos üzletrészét az Öböl XI. Kft.-ben. Ezzel a kerület gyakorlatilag kiszállt abból a cégből, a többlépcsős kivonulásból összesen állítólag kétmilliárd forintot kasszírozva.
Mutatós parkosítás
Dél-Buda felfutása miatt egyre értékesebbé váló öbölterület végleges felhasználásával kapcsolatban hosszú ideje lászott a tanácstalanság. Volt szó arról, hogy yachtkikötő létesül a gát mellett, vízi vidámparkot is említettek a tulajdonosok, aztán benevezték a kormányzati negyed helykijelölő pályázatára, ahol a Duna-parti telkeket egy darabig befutóként emlegették. Az ingatlant végül az elmúlt hónapokban parkosították, elkészült egy, a vízi rendészet számára tervezett épület is. Egy vízi színpad mellé pedig a gáton elszórtan több, mutatós könnyűszerkezetes pavilont is felhúztak. A magyar tulajdonos az év elején még azt ígérte, hogy nyárra melegkonyhás éttermek, szórakozóhelyek üzemelnek majd a parton, és hamarosan luxus lakópark-, irodaház-építés kezdődik. A rendezés első ütemére a terület gazdája saját állítása szerint 3 milliárd forintot szánt, az Öböl XI. tavalyi mérlege azonban mérsékelt költekezésről tanúskodik, a cég csupán 120 milliós veszteséggel zárt 2006-ban.
A XI. kerületi vezetésétől megpróbáltuk megtudni, hogy voltak-e információik az eladásról, de szabadságolásuk miatt Molnár Gyula polgármester és helyettese, Lakos Imre sem volt elérhető. | https://index.hu/belfold/kopsold0711/ | https://web.archive.org/web/20221007154611/https://index.hu/belfold/kopsold0711/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/fuvesitessel-szerzett-milliardokat-leisztinger | Index | hungarian-news | 2007-07-12 00:00:00 | [
"Lakos Imre",
"Leisztinger Tamás",
"Molnár Gyula",
"Rózsa István György",
"Vas János"
] | [
"Arago Befektetési Holding Zrt.",
"Eravis Rt.",
"Hartberg Investment Ltd.",
"Kincstári Vagyonigazgatóság (KVI)",
"MDF",
"Moons Kft.",
"Öböl XI. Kft.",
"Tisztelet Társasága"
] | [
"Bp. XI. kerület"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [
"Kopaszi-gát"
] |
|
2,386 | Palace Hotel Panama | Bódis András / 2007.07.12., csütörtök 06:55 /
Hatmilliárd forintot veszített Budapest VI. kerülete a "Balettpalota" 1997-es eladásán - derült ki a minap, amikor újra tulajdonost váltott a luxusszállónak kiszemelt épület.
Noha a Globes nevű üzleti világportál már egy hónapja megírta, hogy az izraeli Elbit Medical Imaging fejlesztőcég eladta az Andrássy 25. Ingatlanhasznosító Kft.-ben lévő 50 százalékos tulajdonrészét, a hazai sajtóban eddig visszhang nélkül maradt az esemény - pedig a tranzakció a gyakorlatban a volt Balettintézet továbbszármaztatását jelenti. Azt a tényt pedig, hogy ezzel egy időben a Vörös-tenger környéki szállodaláncot üzemeltető Red Sea Hotels is megvált a magyar kft. másik felétől, még az izraeli (online) magazinok sem igen emlegetik. A tulajdonoscsere körülményeit és a vevő kilétét viszont egyenesen titkolják az eladók, amit Vadas Vera, az Elbit közép-európai érdekeltségeként ismert Plaza Centers kommunikációs igazgatója azzal magyaráz lapunknak, hogy az illetékesek jelenleg "privát szabadságukat" töltik. A Heti Válasz ugyanakkor más forrásból megtudta: az Elbit-Red Sea páros a portugál gyökerű Aquapura Hotels csoportnak értékesítette az Andrássy 25.-öt, vagyis a palota - a tervek szerint - hamarosan luxusszállókülsőt és -belsőt kaphat.
A leglényegesebb tényező azonban alighanem a közel 30 millió eurós, azaz 7,5 milliárd forintos vételár: ezzel ugyanis maga a piac igazolta, hogy Terézváros önkormányzata 1997-ben - enyhén szólva - eltékozolta a kerület egyik ékességét. Merthogy a helyhatóság akkor potom 220 milliót(!) kért az Operaház "szembeszomszédjáért". Ha tehát az összes későbbi mellékkörülményt (inflációt, ármódosítást, kilakoltatási költségeket) figyelembe vesszük, ma csakis azon folyhat a vita, hogy mekkora a vagyonvesztés mértéke: harmincnégyszeres, tizenhétszeres vagy "mindössze" hatszoros.
Hogy az előző mondat elnyerje értelmét, érdemes felidézni a Drechslerpalotaként is emlegetett épület közelmúltját. A szocialista-szabad demokrata irányítású VI. kerület még 1996-ban megállapodást kötött néhány kiemelt ingatlan hasznosítására, befektetők felkutatására a magántulajdonú Trivest Kft.-vel. A pályáztatás nélkül kiszemelt (értsd: csókos) közvetítőcég hamarosan szállított is egy 554 millió forintos értékbecslést a Balettintézetről, ami - miként Lászay János ellenzéki képviselő akkoriban felrótta - "mindössze egymondatosra sikeredett". Aztán megszületett az inkriminált képviselő-testületi határozat, amely szerint az önkormányzat - figyelemmel a bérlők majdani kiköltöztetésének költségeire - 554 helyett 220 millió forintért biztosít vételi jogot a Trivest által létrehozandó Andrássy 25. Kft.-nek. Vagyis a főváros egyik legpatinásabb épülete 20 ezer forintos négyzetméteráron, azaz külvárosi bádogbódénak "álcázva" került ki a kerület vagyonnyilvántartásából. Mi több, a határozat azt is rögzítette, hogy "a vételi jog gyakorlására nyitva álló idő 24 hónap", vagyis a vevő két év fizetési haladékot is kapott a palotája mellé.
Egy hónappal az önkormányzat 220 milliós határozata után a Trivest persze továbbpasszolta az Andrássy 25. Kft.-t a fent említett izraeli cégkettősnek, pontosabban: a két társaság hollandiai bejegyzésű alvállalatának (hogy mennyiért, természetesen üzleti titok). Ugyan 1999-ben az immár fideszes vezetésű helyhatóság "kitárgyalt" még 220 milliót az új tulajdonosokból, ám a kerület a legjóindulatúbb számítás szerint is csak 440 milliót nyert a Drechsler-palota eladásán - igaz, közben megspórolta a bérlők, köztük a Magyar Táncművészeti Főiskola kitelepítésének költségét. Az egyenleg azonban így is siralmas: ha a portugálok által fizetett 7,5 milliárd forintos piaci árat megfelelő értékmérőnek tekintjük, Terézváros legalább hatmilliárd forintot bukott a Balettintézet "hasznosításán". S hogy ki nyert az ingatlanbulin? Az Elbit-Red Sea páros mellett az önkormányzat kegyeltjeként bemutatott közvetítőcég, a Trivest.
"Az üzleti eredményeim jelentették az anyagi alapot ahhoz, hogy a New Orleanst (zenés mulató a VI. kerületi Lovag utcában - A szerk.) társaimmal közösen ne csak elgondoljam, hanem meg is valósítsam" - nyilatkozta 2001-ben a Budántúl online magazinnak Márton István, a Trivest korabeli ügyvezetője. A máig az ingatlanbizniszben utazó ügyvéd és a kerületi szocialisták intézményesült összefonódását igazolja, hogy 2004-ben az - újra baloldali fennhatóság alá került - önkormányzat éppen a New Orleans táncterén rendezte meg az első terézvárosi bált.
S hogy a tények mellé további arcok (felelősök) is kerüljenek, íme a Drechsler-projekt lebonyolítói: a "balettpalota" eladását célzó 220 milliós határozat előterjesztője Kékesi Tibor, a vagyongazdálkodási bizottság egykori elnöke, Terézváros jelenlegi országgyűlési képviselője volt, aki - mint önéletrajzában hangsúlyozza - maga is bejegyzett ingatlanforgalmazó és értékbecslő. A tíz évvel ezelőtt született határozat végrehajtásáért Borsány György polgármester felelt - ő manapság Csepelen teljesít önkormányzati képviselői szolgálatot. S nem mellékesen: a két nagyság pénz- és ingatlanügyi szakértője az a Fürst György volt, aki később Terézváros gazdasági alpolgármestereként vétette észre magát, újabban pedig a fővárosi Centrum Parkoló Kft. "jó" hírnevét védi - a társaság ügyvezetőjeként. | http://valasz.hu/itthon/palace-hotel-panama-16499/ | https://web.archive.org/web/20161020124816/http://hetivalasz.hu/itthon/palace-hotel-panama-16499/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/palace-hotel-panama | Heti Válasz | hungarian-news | 2007-07-12 00:00:00 | [
"Borsány György",
"Fürst György",
"Kékesi Tibor",
"Márton István"
] | [
"Andrássy 25. Kft",
"Elbit Medical Imaging",
"MSZP",
"Plaza Centers Europe BV",
"Red Sea Hotels",
"Trivest Kft."
] | [
"Bp. VI. kerület",
"Budapest"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [] |
|
2,387 | Feljelentést tett az ORTT a Budapest Tv jósműsora ellen | Csalás alapos gyanúja miatt a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz továbbította a Budapest Televízió egyik jósműsorával kapcsolatos panaszt a médiahatóság - derül ki az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) napokban elfogadott határozatából.
A Mondd meg a jövőm! című jósműsor a testület döntése szerint megtéveszti a nézőket és a betelefonálókat, mivel az adás telefonszámát tárcsázókkal egy számítógép akár adásidőn kívül is azt közli, hogy egy újabb hívással "biztosan" bekerülnek a műsorba.
Ez egyrészt műsoridő alatt sem biztosított, másrészt a műsoridőn kívül lehetetlen - állapítja meg a médiahatóság. Az ORTT szerint "tekintettel arra, hogy a fentiek legalább egy konkrét esetben kárt okoztak, a Testület a csalás büntetőjogi tényállásának megvalósítását valószínűsíti".
A Budapest Tv és még negyven ország
A műsor honlapján egyébként részletesen le van írva, hogyan juthatnak szóhoz adásban a nézők, és ebben a leírásban szó sincs biztos adásba kerülésről.
"A néző adásba kapcsolását számítógép végzi. Ez a következő módon történik: a számítógép véletlenszerűen közvetlenül adásba kapcsol egy telefonálót. A néző egy kérdést tehet fel a jósnőnek, amit előre megfogalmaz. Erre kaphat választ a műsorban." - áll a BudapestTv honlapján.
A Mondd meg a jövőm című műsor délutánonként sugározzák, illetve csak sugározták, mert a BudapestTv honlapja és a Port.hu programportál szerint az elkövetkező hetekben nem lesz adás. Utoljára július 11-én, szerdán este fél hétkor jelentkezett a jósműsor.
A műsort a Budapest Tv honlapján található információk szerint egy külső cég készíti a tévének, de ezt a vállalat képviselői később határozottan cáfolták. Az Index úgy tudja, hogy a problémás műsort a Budapest Tv külső cégek bevonása nélkül készítette.
Nem tudják megszorongatni
Az emelt díjas vetélkedők ellen már többször indított vizsgálatot az ORTT, sőt több eset került az azóta már az APEH főosztályává átminősített Szerencsejáték-felügyelet, a fogyasztóvédelem és a Gazdasági Versenyhivatal elé is, de a hivatalok szabályozás hiányában éveken át egymásra mutogattak. Közben Kovács György, az ORTT elnöke tavaly kétségbeesésében már a Népszabadság egyik cikkében üzent a nézőknek: ne engedjenek "a csábításnak, hogy azonnal a telefon után nyúljanak és megválaszolják a kérdésként feltett primitív és köztudomású tényeket". Szépen kért, ennyit tehetett.
Idén a Gazdasági Versenyhivatal ígérte meg, hogy lép az ügyben, és több száűz panasz után vizsgálatot indított a Tv2, az ATV, a Spektrum és az RTL Klub telefonos vetélkedői ellen. Az ügyben a csatornákat üzemeltető cégek mellett érintettek a műsort készítő vállalkozások is. A GVH állítólag augusztus végére zárja le a vizsgálatokat, és igyekszik meghatározni azokat a szabályokat, amelyek be nem tartása ezentúl bírságot jelentene az emelt díjas telefonos vetélkedőket készítő és sugárzó cégeknek. | https://index.hu/kultur/media/bptv741/ | https://web.archive.org/web/20201021191643/https://index.hu/kultur/media/bptv741/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feljelentest-tett-az-ortt-a-budapest-tv-josmusora-ellen | Index | hungarian-news | 2007-07-19 00:00:00 | [] | [
"Budapest-Tv"
] | [] | [
"média",
"csalás"
] | [] |
|
2,388 | Tízmilliárdokat kaszált Leisztinger a Kopaszi-gáton | 2007.07.12. 09:47
Több tízmilliárdos haszonhoz jutott Leisztinger Tamás a Kopaszi-gát eladásával. A vállalkozó korábbi folyamatos térnyerése után 2006 végén mindössze kétmilliárdért megszerezte a szocialista–szabad demokrata vezetésű XI. kerületi önkormányzattól a teljes fennhatóságot a Lágymányosi-öböl 40 hektárja felett. Ekkor még vízi vidámparkot, luxus lakóházakat, éttermeket ígért a területre, pedig már folytak a tárgyalások portugál befektetőkkel az eladásról.
Három portugál cég kezébe került a Lágymányosi-öbölnél elterülő több mint 40 hektáros ingatlan többségi tulajdona – tudta meg az Index. Leisztinger Tamás cégei az utóbbi három évben – a XI. kerületi önkormányzat közreműködésével – néhány milliárdért megszerezték az Öböl XI. Kft.-be apportált területet, májusban viszont sokszoros haszonnal, piaci hírek szerint több tízmilliárd forintért tovább is adták a háromnegyedét. Az üzletet eddig nem hozták nyilvánosságra.
Még meg sem volt az egész, de már az eladásról tárgyaltak
A cégbírósági adatok szerint 2006 decemberében, amikor az önkormányzat a kormánypártok és az MDF támogatásával eladta a kerület legértékesebb telkeit tulajdonló Öböl XI. Kft.-ben megmaradt 25 százalékos tulajdonrészét, Leisztinger Tamás cégei már a továbbadásról tárgyaltak. A dél-budai Kopaszi-gát tulajdonosaitól egy Ismael Gaspar nevű mérnök kapott megbízást arra, hogy Portugáliában szervezze meg az ingatlan adásvételét.
Az üzlet májusban létre is jött, két portói cég: a Finibanco és az Engil 41, valamint az Oliviera de Frades-i Urbia lett a többségi tulajdonos.
A Fidesznek már 2005-ben sem tetszett
A kerületi Fidesz már 2005 októberében is kifogásolta a szocialista vezetésű kerület baráti viszonyulását Leisztinger Tamás lendületes térnyeréséhez. Az ellenzékiek szerint 3,5 milliárd forintos kárt okozott a kerületi adófizetőknek, hogy a vállalkozó jutott nagyobb részesedéshez az Öböl XI.-ben. Leisztinger cége, az Arago ekkor már 71 százaléknál nagyobb tulajdonrész fölött rendelkezett, jóllehet az önkormányzat 36 hektárt vitt be a cégbe, Leisztinger pedig csak 8 és felet.
Az önkormányzat csak kétmilliárdot kapott
Az ügyletsorozat utolsó állomása volt, hogy a XI. kerületi önkormányzat – miközben Leisztingerék már a portugál üzletet szervezték – másfél milliárd forint körüli összegért eladta utolsó, 25 százalékos üzletrészét az Öböl XI. Kft.-ben. Ezzel a kerület gyakorlatilag kiszállt a cégből, a többlépcsős kivonulásból összesen állítólag kétmilliárd forintot kasszírozva.
Se West-Balkán, se vízi vidámpark
Az ingatlant végül az elmúlt hónapokban parkosították, elkészült egy, a vízi rendészet számára tervezett épület is. Egy vízi színpad mellé pedig a gáton elszórtan több mutatós, könnyűszerkezetes pavilont is felhúztak. Az ígéretek ellenére más változás nem történt a népszerű szórakozóhely, a West-Balkán helyén.
(index.hu) | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/tizmilliardokat-kaszalt-leisztinger-a-kopaszi-gaton | https://web.archive.org/web/20240220133708/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/tizmilliardokat-kaszalt-leisztinger-a-kopaszi-gaton | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tizmilliardokat-kaszalt-leisztinger-a-kopaszi-gaton | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-12 00:00:00 | [
"Leisztinger Tamás"
] | [
"Arago Befektetési Holding Zrt.",
"Öböl XI. Kft."
] | [
"Bp. XI. kerület"
] | [
"ingatlan",
"privatizáció"
] | [
"Kopaszi-gát"
] |
|
2,389 | Coloplast: „Nem a tulajdonosokat, az üzemet vizsgáltuk” | Coloplast: "Nem a tulajdonosokat, az üzemet vizsgáltuk"
Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. július 19.
Egyelőre nem látszik a botrány a Coloplast-ügyében - bár laptársunk cikke
nyomán a Fidesz egyik parlamenti képviselője is kérdésekkel fordult a
pénzügyminiszterhez.
A gyógyászati segédeszközök világpiacán meghatározó dán Coloplast hazai
leánycége ugyanis attól a Nyírbátori Tésztaipari Kft.-től bérel egy
üzemcsarnokot, amely Veres János pénzügyminiszter érdekeltségében van.
A társaság Nyírbátorban üzemet épít - az új elkészítése és a már meglévő
tatabányai fejlesztése 25 milliárdos beruházást, és ezer új munkahelyet
jelent, amelyhez a cég 5 milliárdos egyedi kormányzati támogatást is
kapott, valamint a munkahely-teremtéséhez további 260 millió forintot. A
Fidesz szerint a támogatást mindenképpen gyanússá teszi az üzembérlés
ténye.
A Coloplast Kft. ügyvezető igazgatója, Boris Kovacs szerint azonban a
történetben nincs semmi különös, legalábbis ő nem lát benne semmi furcsát.
Náluk gyakorlat ugyanis, hogy a felépülő gyár beindítása előtt egy bérelt
üzemben "tesztelik" a működést, betanítják a dolgozókat. Ez így történt a
tatabányai üzem elindulása előtt is. Nyírbátorban most szeptemberi indulást
terveznek, a bérelt csarnokban elsősorban csomagolást végeznek.
- Fogalmunk sem volt, hogy a tésztaipari vállalathoz köze lehet a
pénzügyminiszternek, ez számunkra is csak a megjelent újsághír után vált
ismertté - mondta az ügyvezető. Majd leszögezte: "a május és szeptember
közötti időszakra szóló bérleti szerződés megkötése előtt nem a
tulajdonosokat, hanem az üzemet vizsgáltuk meg".
Összesen hat csarnokot versenyeztettek, azért esett a Nyírbátori Tésztagyár
Kft.-re a választásuk, mert itt nem kellett semmilyen beruházást
végrehajtani, és az általuk támasztott higiéniai feltételeknek is megfelelt
az üzem. A helyiséget a dán anyavállalat szakemberei is megnézték, s a hat
közül ők is erre adták áldásukat.
Abban egyébként nincs semmi különös, hogy nagyberuházásokhoz az állam
támogatást ad - az elmúlt másfél évben a nyilvánosságra hozott adatok
szerint több mint 50 milliárd forintot osztottak ki így. A Coloplast a
nagyobb összeggel támogatott cégek közé tartozik (csak a Hankook előzi meg
a listán) - igaz, beruházásának összegével is előkelő helyen szerepel
(harmadik) a támogatott cégek sorában.
A pénzügyi tárca szerint a Fidesz politikai kampányt folytat a miniszter
ellen, két független ügyet keverve egymással össze (Veres nem szól bele a
cég napi ügyeibe, miközben az állami egyedi támogatások a gazdasági
tárcához tartoznak, és előre meghatározott rend szerint döntenek róluk.)
Az ügy érdekes akkor volna, ha a Coloplast által fizetett bérleti díj a
szokásosnál nagyobb lenne - ám ennek mértékét egyelőre senki se tudja. Az
összeget Boris Kovacs nem kívánta elárulni, mondván a díj mértéke a két cég
közötti, nem nyilvános szerződésben szerepel. Ám hangsúlyozta: a térségben
jellemző piaci árat fizetik. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-454359 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/coloplast-anem-a-tulajdonosokat-az-uzemet-vizsgaltuka | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-19 00:00:00 | [
"Veres János"
] | [
"Coloplast Kft.",
"Nyírbátori Tésztaipari Kft."
] | [] | [
"összeférhetetlenség",
"támogatás"
] | [] |
|
2,390 | Orbán Viktor gazdagabb lehet, mint mondta | Orbán Viktor gazdagabb lehet, mint mondta
07.7.20 09:35
A tokaji szőlőügyet kiborító Mayer Aranka férje, Száz István Attila
olyasmiket is mondott válóperükben, ami felboríthatja Orbán Viktor és
felesége vagyonbevallásait.
Száz István Attila, a Szárhegy dűlő Kft. egyik alapítója, márciusban
válóperében a bíróság előtt azt mondta, hogy a nevén lévő földek nagy
részének sosem volt tulajdonosa, azokat a cég többi tagjának, köztük Orbán
feleségének, Lévai Anikónak a megbízásából és pénzéből vásárolta – írja a
Népszava az Élet és Irodalom mai számában megjelent riportot idézve.
Ezzel a nyilatkozattal valószínűleg a Mayer Arankával szembeni
vagyonmegosztási perben akarta kisebbíteni közös vagyonuk értékét, hogy
kevesebbel tartozzon volt nejének. Bár vallomását egy következő tárgyalási
fordulóban módosította, ha eredeti nyilatkozatában mondott igazat, az
felborítja a Fidesz elnöke és felesége elmúlt években tett
vagyonnyilatkozatait, hiszen eszerint Lévai Anikónak volt olyan vagyona,
ami nem a saját nevén szerepelt | https://www.economx.hu/kozelet/orban-viktor-gazdagabb-lehet-mint-mondta.339145.html | https://web.archive.org/web/20240128203811/https://www.economx.hu/kozelet/orban-viktor-gazdagabb-lehet-mint-mondta.339145.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/orban-viktor-gazdagabb-lehet-mint-mondta | economx.hu (napi.hu) | hungarian-news | 2007-07-20 00:00:00 | [
"Lévai Anikó",
"Orbán Viktor"
] | [] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
|
2,391 | Ki a tulajdonos? | Lévai Anikó 1997-ben vásárolt először földet Sárazsadányban, több mint 5 hektárt mintegy 100 ezer forintért, majd 2001 decemberében, amikor Szász Attila megvált földjei nagy részétől, több mint 15 hektártól. | Népszava Napilap 2007. július 20. péntek
Ki a tulajdonos?
Lévai Anikó 1997-ben vásárolt először földet Sárazsadányban, több mint 5
hektárt mintegy 100 ezer forintért, majd 2001 decemberében, amikor Szász
Attila megvált földjei nagy részétől, több mint 15 hektártól. Szásznak
addig 54 hegyaljai ingatlan volt a nevén, amikor Lévai Anikó vett tőle
hármat, Kékessy és Madarász pedig tizenegy-tizenegyet. Az összesen több
mint háromhektárnyi Szásztól vett földről Lévai Anikó a 2006 előtti
vagyonbevallásaiban azt állítja: "a területen található ültetvény nem az én
tulajdonom�. A 2007-es vagyonnyilatkozata szerint ezek a földjei
haszonbérbe vannak adva. Az ÉS már 2005-ben, írásban feltette a kérdést
Lévai Anikónak, hogy a földjein található ültetvénynek ki a tulajdonosa, de
a mai napig nem kapott rá választ.
CopyRight Népszava | http://www.nepszava.hu/vasarlas1.asp?ArticleID=929306&ProductID=cikk | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ki-a-tulajdonos | Népszava | hungarian-news | 2007-07-20 00:00:00 | [
"Lévai Anikó",
"Orbán Viktor"
] | [] | [
"Sárazsadány"
] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [] |
2,392 | Jogtalanul ülnek az Egymásért-jegyzőkönyvön | Már nem titkos a nemzetbiztonsági bizottság jegyzőkönyve, amelyből kiderülhet, mit csináltak az NBH tisztjei az Egymásért Egy-másért Alapítványban, amelynek vezetőit milliárdos vámcsalással gyanúsítják. A titkosítás lejárt, de a bizottság nem hozta nyilvánosságra az iratot, sőt, két napja a telefont sem veszik fel.
Bár egy hete lejárt a titkosítása, mégsem tette elérhetővé a parlament nemzetbiztonsági bizottsága a testület június 12-i, az egymásért alapítvány és a titkosszolgálat kapcsolatát vizsgáló ülésének jegyzőkönyvét. A 30 napos titkosítást a Vám és Pénzügyőrség kérte a milliárdos vámcsalási ügyben folyó nyomozás érdekeire hivatkozva. Az ülésen Bencze József országos rendőrfőkapitány, a VPOP korábbi rendészeti főigazgatója tájékoztatta a képviselőket a nyomozásról.
A titkosítás július 12-én, múlt hét csütörtökön járt le, az [origo] ekkor kereste meg Simicskó Istvánt, a bizottság elnökét, aki hétfőre ígérte a jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalát. Hétfőn azonban azt mondta, a jegyzőkönyvet még gépelik, illetve kihúzzák belőle azokat az adatokat, amelyeket a Vám és Pénzügyőrség - szintén a nyomozás érdekében -szeretne titokban tartani, és várhatóan még ezen a héten felkerül a bizottság honlapjára.
A honlapon, a jegyzőkönyvek közt azonban pénteken sem volt elérhető a június 12-i ülés anyaga. Csak annyi olvasható, hogy "a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek nem hozhatók nyilvánosságra". Az [origo] csütörtökön és pénteken többször is hívta a bizottság titkárságát, de ott nem vették fel a telefont, Simicskó mobilja pedig folyamatosan ki van kapcsolva. Tóth Károly, a bizottság szocialista alelnöke is csak annyit mondott, tudomása szerint a jegyzőkönyvnek nyilvánosnak kellene lennie, de nem tudta megmondani, miért nem az.
Az Egymásért Egy-másért Alapítvány és vele együttműködő cégek vezetőit milliárdos vámcsalással gyanúsítja a Vám- és Pénzügyőrség. Az alapítvány kuratóriumának tagja volt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egy nyugalmazott és egy jelenleg is aktív tisztje. A Miniszterelnöki Hivatal vizsgálata szerint az alapítvány nem volt az NBH fedőszerve, de a titkosszolgálat esetenként felhasználta azt.
A vizsgálatról szóló jelentést azonban Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő miniszter 20 évre titkosította, így nem világos, pontosan milyen tevékenységet végeztek az NBH-s tisztek az alapítványban, vagy hogy Galambos Lajos, az NBH azóta lemondott főigazgatója megkísérelte-e befolyásolni a vámosok nyomozását. | https://www.origo.hu/itthon/2007/07/egymasert-alapitvany-keressuk-a-nemzetbiztonsagi-bizottsag-jegyzokonyvet | https://web.archive.org/web/20231111183327/https://www.origo.hu/itthon/20070720-egymasert-alapitvany-keressuk-a-nemzetbiztonsagi-bizottsag-jegyzokonyvet.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/jogtalanul-ulnek-az-egymasert-jegyzokonyvon | Origo | hungarian-news | 2007-07-20 00:00:00 | [] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,393 | Barátok közt – Volt altusosok a húsosfazéknál | 2007.07.17. 22:02
Újabb és újabb jól fizető megbízásokhoz és pozíciókhoz jutnak a balliberális kormányzattól Gyurcsány Ferenc jelenlegi és korábbi cégtársai, KISZ-es ismerősei. Lapunk megtudta: a miniszterelnök cégeiben korábban fontos szerepet betöltő Rákosi Ferenc, illetve Honti Pál érdekeltsége ismét közpénzekhez jutott. A közös pont náluk is a miniszterelnök cége: az Altus.
Bár az üvegzsebtörvény értelmében a minisztériumok honlapján csak az ötmillió forintot meghaladó értékű szerződésekről kell nyilvánosságra hozni alapvető információkat (a megállapodás tárgyát, értékét, időtartamát), lapunk kérésére a Kormányszóvivői Iroda megküldte az előző három évben a kancellária által kötött, ötmillió forint alatti szerződések listáját. Ebből egyebek mellett kiderült: ismét közpénzekhez jutott a Gyurcsány Ferenc cégbirodalmában korábban szerepet vállaló Honti Pál egyik érdekeltsége, a Mimóza Kommunikációs Kft. és Rákosi Ferenc. A Mimóza kommunikációs koordinációt segítő szoftver technológiájának kidolgozásáért és üzembe helyezéséért néhány hónapja vehetett fel csaknem kétmillió forintot a Miniszterelnöki Hivataltól (MeH).
Nevével ellentétben a Mimóza nem fél az állami megbízásoktól, és amint arról korábban beszámoltunk, 2003 szeptemberében 6,25 millió forintot nyertek el a munkaügyi tárcához tartozó Nemzeti Felnőttképzési Intézet (NFI) pályázatán. Honti Pál másik érdekeltsége, a Coedu Távoktatási Kft. az NFI egy másik pályázatán 15 millió forintot kapott, illetve a már megszűnt informatikai tárcától 6,2 millió forinthoz jutott széles sávú e-learning tananyagfejlesztésért 2005-ben. Honti Pálról azt érdemes tudni, hogy négy Gyurcsány-cégben is megfordult: az Altusnak igazgatósági és felügyelőbizottsági tagja, az Agóra Marketing Kft.-nek és a Partagas Management Kft.-nek ügyvezetője, továbbá az akkor még Gyurcsány érdekeltségébe tartozó Perfekt Rt.-nek marketingigazgatója volt. Emellett Honti a Gyurcsány által a baloldal megújítására létrehozott Amőba szervezetnek jelenleg is kuratóriumi tagja.
A lapunknak elküldött ötmillió forint alatti szerződésekből az is kiderült, hogy Gyurcsány egy másik megbízható embere, Rákosi Ferenc is jelentős megbízásokat kapott az elmúlt esztendőkben a MeH-től. Például 2005-ben jogi szakvélemények készítéséért nyolc hónapi munkáért kétmillió forintot, míg tavaly hasonló feladatért hat hónap alatt közel 1,6 millió forintot tehetett zsebre. Korábban a Hiller István vezette kulturális tárcától öszszesen csaknem 18 millió forintnyi közpénzt kapott Gyurcsány volt cégtársa.
Rákosi újabban a kormányzati negyed területére javaslatot tevő bizottságnak a kancellária által delegált tagja. A Kormányszóvivői Irodán lapunknak elmondták: a már befejeződött bizottsági munkáért Rákosi nem kapott díjazást. Hozzátették: Rákosi Ferenc neve azért nem szerepel az idei szerződések listáján, mert nem szerződéses, hanem közszolgálati jogviszonyban áll a kancelláriával.
Rákosi Ferenc a rendszerváltás előtt a KISZ KB egyetemi osztályának vezetőhelyettese volt, itt ismerkedett meg Gyurcsány Ferenccel és Szilvásy Györggyel. A kapcsolat gyümölcsözőnek bizonyult, hiszen Rákosi a kilencvenes években előbb a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkárává előlépő Szilvásy közvetlen munkatársa lett, majd az Altusban és a Gyurcsány által már értékesített Perfekt Rt.-ben is felügyelőbizottsági tagságot kapott.
Ismert, Honti Pál és Rákosi Ferenc mellett maga Szilvásy György jelenlegi tárca nélküli miniszter is megfordult az Altusban 1998 és 2000 között mint igazgató. Arról is beszámoltunk, hogy a gyurcsányi cégbirodalom zászlóshajójának tekinthető Altusban a mai napig felügyelőbizottsági tag Antalóczi Zoltán, akit Gyurcsány még sportminiszterként a Nemzeti Sporthivatal irodavezetőjévé nevezett ki. | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/baratok-kozt-volt-altusosok-a-husosfazeknal | https://web.archive.org/web/20240126003211/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/baratok-kozt-volt-altusosok-a-husosfazeknal | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/baratok-kozt-a-volt-altusosok-a-husosfazeknal | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-18 00:00:00 | [
"Gyurcsány Ferenc",
"Honti Pál",
"Rákosi Ferenc"
] | [
"Altus Zrt.",
"Coedu Távoktatási Kft.",
"Mimóza Kft.",
"Miniszterelnöki Hivatal (MEH)"
] | [] | [
"közbeszerzés"
] | [] |
|
2,394 | Zuschlag-ügy: a Fidesz lemondatna egy újbudai képviselőt | A Fidesz újbudai frakcióvezetője szerint elfogadhatatlan, hogy az egyik helyi szocialista képviselő, Krausz Csaba belekeveredett a Zuschlag-ügybe. Zuschlagot és hat társát csalással gyanúsította meg az ügyészség. Az egyik társ Krausz, aki az Élet és Irodalom információi szerint panaszt tett a gyanúsítás miatt. Krauszt most lemondatná az újbudai Fidesz.
Bács-Kiskun megyében a küldöttek 75 százaléka a ügyvezető elnöknek választotta meg a volt parlamenti képviselőt.
Több alapítvány nem tud elszámolni 50 millió forint támogatással, a háttérben állítólag a volt szocialista képviselő áll.
Az alapítványi pénzek törvénytelen felhasználásával gyanúsított MSZP-s politikus azt állítja, semmi köze az ügyhöz.
A Fidesz XI. kerületi frakciója elfogadhatatlannak tartja, hogy olyan személy legyen tagja a képviselő-testületnek, és ezen belül elnöke a vagyonnyilatkozatot vizsgáló és összeférhetetlenségi bizottságnak, akit az ügyészség gyanúsítottként nevezett meg az úgynevezett Zuschlag-ügyben - erről Kupper András, a Fidesz újbudai frakcióvezetője beszélt pénteki sajtótájékoztatóján.
Kupper ezért arra kérte Molnár Gyulát, a kerület szocialista polgármesterét, hogy az érintett XI. kerületi szocialista helyi képviselőt, Krausz Csabát szólítsa fel lemondásra, és helyette a listán következő Molnár Sándort jelölje a képviselőtestületbe.
Van-e más érintett?
Kupper azt is tudni akarja, hogy van-e esetleg más érintettje is a Zuschlag-ügynek a szocialista képviselők között, és hogy magának Molnárnak van-e bármiféle köze a Zuschlag János nevével fémjelzett hálózathoz.
Molnár Gyula nem kívánt érdemben válaszolni Kupper kérdéseire, de azt üzente az Indexnek, hogy a Fidesz frakcióvezetője ne menjen annyit a napra, mert butaságokat beszél.
Pályázatokat írt Krausz
Krausz Csaba szintén nem kívánt az Indexnek válaszolni. Információink szerint Krausz neve a Zuschlag-ügyben olyan kapcsolattartó személyként vetődött fel, aki pályázatok írásában közreműködött 2002-ben.
Az Élet és Irodalomban (ÉS) két hete megjelent tényfeltáró riport szerint néhány ifjú szocialista politikus csak formálisan működő társadalmi szervezeteket hozott létre, amelyek minisztériumi és a fővárosi önkormányzati pályázatokon keresztül jutottak pénzekhez.
Panasszal éltek a gyanúsítás ellen
Az ÉS szerint az ügyészség gyanúsítása ellen a terheltek panasszal éltek. Az egyik gyanúsított, Krausz Csaba az MSZP elnökségi és az újbudai önkormányzati testület tagja az Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány, a Vörösfenyő Egyesület, az Atlasz Egyesület és a Biztos Pont nevében benyújtott pályázatok megírásában segített.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsította meg Zuschlag János MSZP-s politikust és hat társát. Zuschlag volt titkárát, Lados Istvánt körözi az ügyészség. Zuschlag azt állította korábban, semmi köze nincs az egyesületekhez és alapítványokhoz befolyt pénzek törvénytelen felhasználásához.
Krausz a XXII. kerületben
Krauszról Kupper pénteken azt is elmondta, hogy a XI. kerületi képviselő korábban a XXII. kerületben az önkormányzat szerződéses sajtós munkatársa volt. Ekkor feladatai közé tartozott egy borfesztivál megszervezése, a folyamatba azonban bevonta saját cégét is, amely be is nyújtotta a számlát az önkormányzatnak.
Az Index úgy tudja, Krausz vállalkozási szerződést kötött a XXII. kerülettel, ennek keretében vett fel pénzt a Bt.-jére. Kupper szerint egyébként hárommillió forintot kapott a Blue Sun nevű cég. | https://index.hu/belfold/budapest/zusch372391/ | https://web.archive.org/web/20201021163846/https://index.hu/belfold/budapest/zusch372391/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zuschlag-ugy-a-fidesz-lemondatna-egy-ujbudai-kepviselot | Index | hungarian-news | 2007-07-20 00:00:00 | [
"Krausz Csaba",
"Zuschlag János"
] | [
"Atlas Egyesület",
"Biztos Pont Ifjúsági Egyesület",
"Blue Sun Bt.",
"Együtt a Harmadik Évezredért Alapítvány",
"Vörösfenyő Egyesület"
] | [
"Bács-Kiskun megye",
"Bp. XI. kerület",
"Bp. XXII. kerület"
] | [
"összeférhetetlenség",
"csalás"
] | [] |
|
2,395 | Az MSZP Orbán vagyonbevallását firtatja | - Ha igaz az, amit Szász István Attila ügyvéd válóperében a vagyonmegosztáskor mondott, vagyis hogy a telekkönyvileg az ő nevén lévő földek sosem voltak az ő tulajdonában, azt mások, például Lévai Anikó pénzéből és megbízásából vásárolta meg, akkor komoly gondok vannak Orbán és felesége vagyonbevallásával - mondta Szabó Zoltán. (Szász István Attila tagja volt a Szárhegy-dűlő- Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-nek, amelynek Lévai Anikó is résztulajdonosa volt - a szerk.)
Az MSZP-s képviselő elmondta: Szász István Attila később módosította vallomását, de ha az mégis igaz, akkor joggal várják Orbán válaszát arra, miért volt szükség bújtatott földvásárlásra, és honnan származott az ehhez szükséges öszszeg, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozataiban.
Szabó Zoltán azt mondta: ez a kérdés felvetődött az Orbán család vagyonosodását vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság ülésén is. Orbán Viktor akkor azt mondta - folytatta a képviselő -, hogy az ő felesége jogvégzett asszony, így kizártnak tartja, hogy ilyen ügyletet folytatott volna.
Íme, a Fidesz reakciója minderre: "Szabó Zoltán talán a nagy hőség miatt felejtette el, hogy a szocialisták fél éven keresztül egy vizsgálóbizottságot próbáltak felhasználni a Fidesz elnökének lejáratására, kísérleteik azonban rendre kudarcba fulladtak, állításaikról rendre kiderült, hogy hamisak, hazugságaik pedig rendre lelepleződtek." Ezt Szijjártó Péter szóvivő írta.
Szász István Attila ugyanakkor az MTI-nek azt mondta: olyan valótlan és hazug állítások hangzottak el, hogy muszáj haladéktalanul megtennie a megfelelő jogi lépéseket. | http://nol.hu/archivum/archiv-457366-261368 | https://web.archive.org/web/20100328212749/http://www.nol.hu/archivum/archiv-457366 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-mszp-orban-vagyonbevallasat-firtatja | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-23 00:00:00 | [
"Lévai Anikó",
"Orbán Viktor",
"Szász István Attila"
] | [
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [
"Orbán szőlők"
] |
|
2,396 | Stróman vette Orbán feleségének birtokait? | Szász István Attila a válóper március 8-i tárgyalásán úgy nyilatkozott, hogy a nevén lévő tokaj-hegyaljai földek nagy részének valójában sosem volt a tulajdonosa, azokat a cég többi tagjának a megbízásából és pénzéből vásárolta - olvasható az ÉS-ben, amely szerint Szász a vallomását a per rá következő tárgyalásán módosította. E szerint Lévai Anikó és Duda Attila ügyvéd nem adott földvásárlási megbízást a részére. Rajnai úgy fogalmazott: Szász márciusi nyilatkozata politikailag kényes szituációba sodorta a polgári kormány miniszterelnökét, hiszen a felesége ingatlanja a házastársi közös vagyonuk része, és ha beigazolódik, hogy stróman nevén is van belőlük, akkor vagyonbevallásaik évekre visszamenőleg hamisak.
A bíróság 2005-ben igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki a Szárhegy-dűlő Kft. 2002-es tulajdoni viszonyainak és vagyoni helyzetének a tisztázására, de a kft. nem engedett betekintést a bérleti és kölcsönszerződésekbe, így a szakértői vélemény el sem készült. Mivel a tárgyalás zárt ajtók mögött zajlott, így nem lehet tudni, miről beszélhetett a tárgyaláson Duda, s mi akadályozta a többi tanút abban, hogy eljöjjön, és mi lett az eredménye az ellentmondásnak - írja Rajnai Attila. | http://nol.hu/archivum/archiv-457024-261227 | https://web.archive.org/web/20100328213216/http://www.nol.hu/archivum/archiv-457024 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/stroman-vette-orban-felesegenek-birtokait | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-21 00:00:00 | [
"Lévai Anikó",
"Orbán Viktor",
"Szász István Attila"
] | [
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [
"Orbán szőlők"
] |
|
2,397 | Kikötőtender: negyedikre sikerült | Kikötőtender: negyedikre sikerült
Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. július 21.
Megtanult közbeszerzési eljárást lebonyolítani az Észak-dunántúli
Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Édukövízig), és ezért van némi
esélye arra is, hogy tényleg uniós forrásból fejlessze a Győr-Gönyű
kikötőt. A szervezet negyedik közbeszerzési eljárását ugyanis szabályosnak
minősítette a Közbeszerzési Döntőbizottság - ezzel a 2006 eleje óta tartó
folyamatos tendereztetés véget ért.
A döntés értelmében a Colas 2007 konzorcium - a Colas Dunántúl és a Colas
Eger párosa - tényleg elkészítheti a beruházást, a szerződést is aláírták
vele tegnap. A feladat 2008. április 26-ig elkészíteni a kikötőt a Bécs-
Budapest vasútvonallal összekötő 12 kilométeres iparvágányt, az ottani
intermodális központ belső infrastruktúráját (a vasúti pályáját, a portát,
a közműveket és a parkolót), valamint az 1-es főút Komárom-Győr közötti
részén az új iparvágány felett átívelő hidat. Mindezért a Colas bruttó 5,5
milliárd forintot számlázhat - a pénz háromnegyedét uniós forrásból
fedezik, a maradékot a költségvetés állja.
A közepes összegű közbeszerzés érdekessége az eljárás maga volt: a Colas
ugyanis immáron a harmadik nyertes a munkára. A feladatra szóló tendert
2006 elején hirdette meg az Édukövízig. Az eljárásból kizárt öt pályázó
egyike azonban felülvizsgálatot kért, és a Közbeszerzési Döntőbizottság
(KD) a megmaradt két versenyzőt is kizárta. Az ilyen módon eredmény nélkül
zárult közbeszerzés után hirdették meg a második tendert, amelyen hat
pályázó közül a Vegyépszer konzorciumát hirdették ki győztesnek. Az egyik
vesztes beadványa nyomán a KD hibásnak minősítette az eljárást, ám nem
tiltotta meg a szerződéskötést a győztessel. A Vegyépszer azonban mégse
érezhette nyertesnek magát: az uniós pénzek felhasználását felügyelő
szervezet is kifogásolta az eljárást (mondván, nincs összhangban az EU-
szabályokkal), és emiatt elmaradt a szerződéskötés. A harmadik tenderen a
Viadom Zrt. nyert volna 6,8 milliárdos ajánlatával - ám az immáron
felszámolás alatt lévő cégnek ez a megbízás sem enyhített végül a gondjain:
a KD nyolc hibát is talált az eljárásban, és megtiltotta a szerződéskötést.
A május elején kiírt és június végén lezárt negyedik tender már
eredményesebb volt. A Colas konzorciumát legolcsóbb ajánlata szerint
hirdették ki győztesként, igaz, időközben egy versenytársat - a már egyszer
nyertes Vegyépszer konzorciumát - kizárták. Az ügy e nélkül is
menetrendszerűen a KD elé került volna - a Vegyépszeré mellett egy másik
vesztes csoport is a döntőbizottsághoz fordult. Ám a KD most elutasította a
kifogásokat, az uniós szervezet sem közölt ellenvéleményt, így megkezdődhet
az építkezés.
A gönyűi kikötő az öt országos közforgalmú kikötő egyike. Működtetője a
Győr-Gönyű Kikötő Zrt., amelynek jegyzett tőkéje jelenleg 378,5 millió
forint. A részvények 60 százalékát magyar tulajdonosi kör, cégek és
önkormányzatok birtokolják, míg 40 százaléka osztrák érdekeltségben van, a
bécsi kikötő és magánbefektetők tulajdona. (MTI) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-457063 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kikototender-negyedikre-sikerult | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-21 00:00:00 | [] | [
"Colas Út Építőipari Zrt.",
"É-dunántúli Körny.védelmi és Vízügyi Igazgatóság",
"Vegyépszer Zrt."
] | [
"Győr"
] | [
"közbeszerzés",
"pályázat",
"hajózás",
"építőipar"
] | [] |
|
2,398 | MSZP: gondok lehetnek Orbán Viktor korábbi vagyonnyilatkozataival | Ha igaz az, amit Szász István Attila ügyvéd válóperében a vagyonmegosztáskor mondott, vagyis hogy a telekkönyvileg az ő nevén lévő földek sosem voltak az ő tulajdonában, azt mások, például Lévai Anikó pénzéből és megbízásából vásárolta meg - közölte sajtótájékoztatóján Szabó Zoltán sajtóhírekre hivatkozva. Szász István Attila tagja volt a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-nek, amelynek Lévai Anikó is résztulajdonosa volt.
Az MSZP-s képviselő elmondta: Szász István Attila később módosította vallomását, de ha az mégis igaz, akkor joggal várják Orbán Viktor válaszát arra, miért volt szükség bújtatott földvásárlásra, és honnan származott az ehhez szükséges összeg, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozataiban. Szabó Zoltán azt mondta: ez a kérdés felvetődött az Orbán-család vagyonosodását vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság ülésén is. Orbán Viktor akkor azt mondta - folytatta a képviselő - , hogy az ő felesége jogvégzett asszony, így kizártnak tartja, hogy ilyen ügyletet folytatott volna.
A kormánypárti politikus elmondta: kétséget kizáró bizonyíték nincs az ügyben, de a kft. taggyűlésén készült emlékeztetők egyik 2001 decemberében készült részében, Lévai Anikó azt mondta: ki kell alakítani az egyenlő arányokat a földeknél, 36,7 hektárt kell négyfelé osztani.
"Ebből a kijelentésből az következik, hogy a földek jog szerinti tulajdonosa és tényleges tulajdonosa ebben az időben még nem ugyanaz volt" - fogalmazott Szabó Zoltán. Kitért arra, hogy az emlékeztetőket az Élet és Irodalom (ÉS) című hetilap közölte, és a 2005-ös parlamenti vizsgálat részben az ÉS cikkein alapult. Az ÉS-ben közölt emlékeztetőkről a bíróság megállapította, hogy azok nem felelnek meg egy taggyűlési jegyzőkönyv követelményeinek, de a dokumentumokban olyan információk vannak, amelyekről kívülállók nem tudhatnak - vélekedett a politikus.
Az Országgyűlés 2005-ben vizsgálóbizottságot hozott létre, amely az Orbán-családja gazdagodását vizsgálta. A testület egyebek mellett a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. üzleti ügyeivel, Orbánék lakáscseréivel, valamint a felcsúti földek vásárlásával kapcsolatban vizsgálódott.
"Szabó Zoltán talán a nagy hőség miatt felejtette el, hogy a szocialisták fél éven keresztül egy vizsgálóbizottságot próbáltak felhasználni a Fidesz elnökének lejáratására, kísérleteik azonban rendre kudarcba fulladtak, állításaikról rendre kiderült hogy hamisak, hazugságaik pedig rendre lelepleződtek" - reagált az MTI-nek eljuttatott közleményében Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője.
Szász István Attila az MTI-nek azt mondta: olyan valótlan és hazug állítások hangzottak el, hogy muszáj haladéktalanul megtennie a megfelelő jogi lépéseket. Ennél többet viszont nem kívánt közölni. | http://nol.hu/archivum/archiv-457266-261310 | https://web.archive.org/web/20100328212618/http://www.nol.hu/archivum/archiv-457266 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/mszp-gondok-lehetnek-orban-viktor-korabbi-vagyonnyilatkozataival | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-22 00:00:00 | [
"Lévai Anikó",
"Orbán Viktor",
"Szász István Attila"
] | [
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [
"Orbán szőlők"
] |
|
2,399 | Alkalmi vétel – Vitatott katonai beszerzések | Alkalmi vétel
Vitatott katonai beszerzések
2007. július 22. 10:52 | Utolsó módosítás:2007. július 22. 11:07
A Gripen-vizsgálat várhatóan már e héten megkezdődik, a Kongsberg gyártotta
harcászati rádiók beszerzésével kapcsolatban viszont még érdeklődni sem
tanácsos - derült ki a HVG kutakodásából.
Olvasgatni és rendezgetni kérte be két héttel ezelőtt egy sajtótájékoztatón
elhangzott megfogalmazása szerint Vadai Ágnes, a Honvédelmi Minisztérium
(HM) azóta hivatalba lépett államtitkára, "országgyűlési képviselői
minőségében" a leendő kormányzati Gripen-bizottság leendő vezetője azon
dokumentumokat, amelyek a vadászrepülőgép-beszerzés körülményeit és
hátterét hivatottak megvilágítani. A képviselő akkor azt ígérte, két héten
belül megnevezi a néhány hete nyilvánosságot kapott korrupciós gyanú (HVG,
2007. június 16.) nyomán vizsgálódó bizottság tagjait, ez azonban
lapzártánkig nem történt meg. A kormányszóvivői iroda úgy tájékoztatta a
HVG-t, hogy e hét második felében várhatóan megalakul a vizsgálóbizottság,
amelynek szeptember 15-éig kell jelentést tennie a kormányfőnek. A már
idézett sajtótájékoztatón Vadai a bizottság tagjairól mindössze annyit
árult el, hogy egy jogászból, egy pénzügyi szakemberből, egy katonai
beszerzési, illetve egy nemzetbiztonsági szakértőből áll majd.
A Gripen-vizsgálók jövőbeni működése mindenesetre máris kérdések sorát veti
fel. Például hogy a megalakulásuk, munkatervük elkészítését követően
rendelkezésükre álló másfél-két hónap alatt milyen alapossággal tudják
feldolgozni a kilencvenes évek közepén kezdődött és 2003-ban zárult
repülőgép-beszerzési történet iratanyagát, továbbá hogy mit kezdenek
azokkal a döntésekkel, amelyekről nincs írásos jegyzőkönyv (amilyen például
a 2001. szeptember 10-ei nemzetbiztonságikabinet-ülés, ahol kimondatott a
típusválasztási verdikt). Bizonytalanok a bizottság egyéb lehetőségei is,
például hogy az udvarias kérésen túlmenően van-e más jogköre az egykori
szereplők beidézésére-meghallgatására, nem is szólva arról, hogy az
esetleges meghallgatások lebonyolítására aligha alkalmas a nyár.
Hivatalosan nincs ügy, csak magyarázkodás egy másik katonai vásárlással, a
harcászatirádió-tenderrel kapcsolatban. A Gripennél kisebb, eredetileg 36
milliárd forintra kalkulált tétel ugyan, de szintén botrányszagúra
sikeredett ugyanis a norvég Kongsberg Defence Communications AS-től történő
harcászati URH- rádiók beszerzése. A 2003-ban kötött, a honvédség
rádiócseréjét szolgáló keretmegállapodás arról szólt, hogy 9312 darab
készüléket szállít a hadiipari cég 2013-ig, ám döcögős teljesítéssel
mostanáig mindössze 799 darabig jutott. A három ciklust átívelő sztorihoz
legújabban a Szekeres Imre vezette HM tette hozzá a magáét: július elején
bejelentette, hogy feleannyi harcászati URH-rádiót vesz, tekintve, hogy
időközben 45 ezerről 24,5 ezerre apadt a honvédségi létszám, és az
adófizetők pénzével való felelős gazdálkodás is ezt kívánja. A szerződés
novemberre várható módosítása szerint a tárca csak 4050 rádiót vásárol, de
mivel a gyártás feltételeinek megteremtésével járó fix költségek ettől nem
változtak, ám kevesebb készülékre teríthetők szét, 1-3 százalékkal többet
kell értük fizetni, összesen 15,5 milliárd forintot.
Vizsgálnivaló rádióügyben is lenne: sosem derült ki ugyanis, egyáltalán
miként győzhetett a norvég Kongsberg, amely a versenytársak szerint nem
létező "prospektusrádióval", NATO-minősítés nélkül, sorozatgyártásra
felkészületlenül ajánlkozott a HM közbeszerzésére. A közvetlenül a 2002-es
kormányváltás előtt, a kisgazda Szabó János honvédelmi miniszterségének
végnapjaiban hozott döntést az sem térítette el, hogy az értékelő szakmai
bizottság véleménye alapján a HM Beszerzési és Biztonsági Beruházási
Hivatala írásban közölte a miniszterrel az ajánlat kapcsán felvetődött
nemzetbiztonsági és az ellátás biztonságát érintő aggályokat. Eszerint az
egyébként legmagasabb pontszámot elért Kongsberg akkoriban nem rendelkezett
úgynevezett comsec-engedéllyel (elfogadott rejtjelező metódussal), s az
előző három évben eladott 749 rádió alapján valószínűsíthetően nem volt
számottevő a sorozatgyártása. Ezen "tapasztalatai hiányának" tudták be a
szakértők, hogy végül 43 százalékkal alacsonyabbra vitte le az árat az első
ajánlatához képest. A Kongsberg a bírálóknak nem adott be rádiót
vizsgálatra, sőt a miniszternek küldött bizottsági tájékoztató a beküldött
dokumentumok alapján egyenesen arra következtetett, hogy erre nem is lett
volna képes.
A szakértői aggályok szerint tehát egy bevizsgálatlan készülék, részben
fejlesztési ígérvény kerekedett felül, amely azonban a műszaki tartalmára
és az árajánlatra egyaránt magas pontszámot kapott. Nagyjából ez volt a
véleménye a Medgyessy-kormány honvédelmi miniszterének, Juhász Ferencnek
is, közel egyéves huzavona után végül mégis megkötötte a szerződést. Az
aggodalmak utóbb kezdtek valóra válni: a HM két év elteltével sem tudott
leszállított tételről beszámolni. Juhász az Országgyűlésben a késlekedő
szállításokat firtató kérdésre 2004 áprilisában az előző kormányt
hibáztatta. Selejtes és hibás eszközökről beszélt, amelyeket nem vett át a
HM, sőt a szerződésszegést állítása szerint a Kongsberg is elismerte.
Mindazonáltal a 2003-as nem teljesítés ellenére a következő évi rendelést
is feladta a tárca a Kongsbergnek.
Kenyértörésig, szerződésbontásig azonban nem jutott el a dolog, sőt Juhász
egy képviselői kérdésre adott válaszából már az derült ki, hogy még a
határidőket sem kellett módosítani. Az alapszerződésben ugyanis szállítási
ütemezés szerepel, határidő nem, s mindig az adott évben feladott
megrendelésre állapítják meg a határidőt. A különleges megállapodásba
eszerint az is belefért, hogy a 2003-2004-es szállítmány összecsússzon,
azokat egyszerre teljesítse a szállító. Annyi biztos, hogy a közbeszerzési
kiírásban 2006 végéig több mint 1400 készülék beszerzése szerepelt, aminek
bő fele teljesült eddig, ám azt nem tudni, hogy a különbség miből adódik: a
Kongsberg nem szállított-e, vagy esetleg a HM nem rendelt többet.
Második oldal
A Szekeres vezette tárca, úgy tűnik, végérvényesen megbarátkozott a
Kongsberg-rádiókkal. "Nem történt szállítói késlekedés, a norvég cég az
eszközöket határidőre leszállította, a hibákat pedig kijavította. Így nem
volt sem ok, sem jogalap a szerződés felmondására" - közölte a HVG
kérdésére Bocskai István HM-szóvivő, ami meglehetősen távol áll a
szerződésszegésről szóló Juhász-kijelentéstől. A szerződés egyoldalú
felbontása hosszú peres eljárást vont volna maga után, s annak lezárultáig
nem írhattak volna ki új beszerzési eljárást - érvelt Bocskai. Ebben az
esetben maradtak volna a jelenlegi, elavult harcászati rádiók, amelyeknek
az üzemideje lejár, és a NATO-követelményeknek sem felelnek meg.
A HM egyébként láthatóan nem örül a rádiókkal kapcsolatban felmerülő
műszaki-üzembiztonsági kérdéseknek. Legalábbis szükségesnek tartották a HVG
munkatársával közölni: "a kérdések egy része arra utal, hogy ön részére
olyan információkat juttathattak el, melyek a szolgálati titok körébe
tartozhatnak", hozzátéve, az ügyről értesítették a Magyar Köztársaság
Katonai Biztonsági Hivatalát is. A figyelmeztetést mindenesetre
meglehetősen talányossá teszi, hogy a HM válaszolt az állítólag titkos
kérdésekre. (A kérdések és a válaszok immár megtalálhatók a Honvédelmi
Minisztérium honlapján.)
A tárca cáfolta például, hogy a rádiók szállítása nem a szerződésben
megadott ütemezés szerint történt, vagyis nem terheli kötbér sem a
szállítót. Alaptalannak ítélték azon felvetéseket is, miszerint a Kongsberg
eddig tesztkészülékeket szállított, s hogy a sorozatgyártás valójában be
sem indult. Közölték továbbá, hogy a készülékek rendelkeznek a NATO- és a
nemzeti információtovábbításra vonatkozó országos rejtjel-felügyeleti,
illetve kommunikációbiztonsági engedéllyel.
Minden rendben van a rádiók szervizelésével és a kezelők képzésével is -
mondják a tárcánál. Az eszközök tudniillik garanciálisak, azokat a használó
nem szerelheti szét és nem javíthatja, csak a gyártó, amely a
nagyjavításokat a Videoton Rendszertechnika Kft.-nél végzi. (Más kérdés,
hogy ez a javítási metódus harctéri viszonyok között miként valósulhatna
meg.) A tárca értékelése szerint nincs probléma a rádiók üzembiztonságával
sem. Arra a felvetésre például, hogy a készülékek időnként ok nélkül
törölnek minden beállítást, a HM úgy válaszolt: "A kezelési szabályok
betartása esetén ez a jelenség nem fordulhat elő, s ha előfordult is egy-
egy elszigetelt esetben, ennek mindenkor kezelői hiba volt az oka." | http://hvg.hu/hvgfriss/2007.29/200729HVGFriss40.aspx | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/alkalmi-vetel-a-vitatott-katonai-beszerzesek | HVG | hungarian-news | 2007-07-22 00:00:00 | [
"Juhász Ferenc",
"Szabó János",
"Szekeres Imre"
] | [
"Honvédelmi Minisztérium (HM)",
"Kongsberg Defence Communications AS"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"távközlés / telekommunikáció"
] | [
"Gripen-ügy"
] |
|
2,400 | Újra előveszik Orbánt a Tokaj-ügy miatt | Komoly gondjai lehetnek Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének és feleségének, Lévai Anikónak korábbi vagyonnyilatkozataival a tokaji kft. ügyében felmerült új információk miatt. Erről Szabó Zoltán, az MSZP országgyűlési képviselője beszélt. | Ha igaz az, amit Szász István Attila (a szőlőügyet elindító Mayer Aranka férje) válóperében a vagyonmegosztáskor mondott, vagyis hogy a telekkönyvileg az ő nevén lévő földek sosem voltak az ő tulajdonában, azt mások, például Lévai Anikó pénzéből és megbízásából vásárolta meg – közölte Szabó Zoltán sajtóhírekre hivatkozva. Szász István Attila tagja volt a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-nek, amelynek Lévai Anikó is résztulajdonosa volt.
Az MSZP-s képviselő elmondta: Szász István Attila később módosította vallomását, de ha az mégis igaz, akkor joggal várják Orbán Viktor válaszát arra, miért volt szükség bújtatott földvásárlásra, és honnan származott az ehhez szükséges összeg, amit nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozataiban.
Szabó Zoltán azt mondta: ez a kérdés felvetődött az Orbán család vagyonosodását vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság ülésén is. Orbán Viktor akkor azt mondta – tette hozzá a képviselő –, hogy az ő felesége jogvégzett asszony, így kizártnak tartja, hogy ilyen ügyletet folytatott volna.
A kormánypárti politikus elmondta: kétséget kizáró bizonyíték nincs az ügyben, de a kft. taggyűlésén készült emlékeztetők egyik 2001 decemberében készült részében Lévai Anikó azt mondta: ki kell alakítani az egyenlő arányokat a földeknél, 36,7 hektárt kell négyfelé osztani. „Ebből a kijelentésből az következik, hogy a földek jog szerinti tulajdonosa és tényleges tulajdonosa ebben az időben még nem ugyanaz volt” – fogalmazott Szabó Zoltán. Kitért arra, hogy az emlékeztetőket az Élet és Irodalom (ÉS) című hetilap közölte, és a 2005-ös parlamenti vizsgálat részben az ÉS cikkein alapult.
Az ÉS-ben közölt emlékeztetőkről a bíróság megállapította, hogy azok nem felelnek meg egy taggyűlési jegyzőkönyv követelményeinek, de a dokumentumokban olyan információk vannak, amelyekről kívülállók nem tudhatnak – vélekedett a politikus.
Az Országgyűlés 2005-ben vizsgálóbizottságot hozott létre, amely az Orbán család gazdagodását vizsgálta. A testület egyebek mellett a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. üzleti ügyeivel, Orbánék lakáscseréivel, valamint a felcsúti földek vásárlásával kapcsolatban vizsgálódott. | https://24.hu/belfold/2007/07/22/jra_eloveszik_orbant/ | https://web.archive.org/web/20100325071243/http://www.fn.hu/belfold/20070722/jra_eloveszik_orbant/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ujra-eloveszik-orbant-a-tokaj-ugy-miatt | fn.hu | hungarian-news | 2007-07-22 00:00:00 | [
"Lévai Anikó",
"Orbán Viktor",
"Szász István Attila"
] | [
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [
"Orbán szőlők"
] |
2,401 | Válás a barátok földjén | Egyre kuszább és ellentmondásosabb az Orbán Viktor közös házastársi vagyonába tartozó, a felesége, Lévai Anikó nevén lévő Tokaj-hegyaljai földek viszonya a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban Szárhegy-dűlő Kft.) többi tagjával. A kft. egyik alapítója, Szász István Attila ügyvéd márciusban a válóperében a bíróság előtt azt nyilatkozta: a nevén lévő földek nagy részének sosem volt a tulajdonosa, azokat a cég többi tagjának a megbízásából és pénzéből vásárolta. Vallomását a per rá következő tárgyalásán módosította, eszerint Lévai Anikó és Duda Attila földvásárlási megbízást nem adott a részére. Kétségtelen, ez utóbbi vallomás alapján a volt miniszterelnöknek és feleségének a vagyonbevallása évekre visszamenőleg megállja a helyét. De vajon Szász melyik állítása közelít a valósághoz? A cég tagjainak összejöveteleiről szóló emlékeztetők szerint a korábbi nyilatkozata. A tisztánlátáshoz szükség lenne a cég öt évvel ez előtti tulajdoni és bérleti viszonyainak az áttekintésére, de több mint egy éve sem Szász, sem pedig a Szárhegy-dűlő Kft. ügyvezetője nem bocsátja a kirendelt igazságügyi könyvszakértő rendelkezésére a szükséges dokumentumokat. | Egyre kuszább és ellentmondásosabb az Orbán Viktor közös házastársi vagyonába tartozó, a felesége, Lévai Anikó nevén lévő Tokaj-hegyaljai földek viszonya a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. (a továbbiakban Szárhegy-dűlő Kft.) többi tagjával. A kft. egyik alapítója, Szász István Attila ügyvéd márciusban a válóperében a bíróság előtt azt nyilatkozta: a nevén lévő földek nagy részének sosem volt a tulajdonosa, azokat a cég többi tagjának a megbízásából és pénzéből vásárolta. Vallomását a per rá következő tárgyalásán módosította, eszerint Lévai Anikó és Duda Attila földvásárlási megbízást nem adott a részére. Kétségtelen, ez utóbbi vallomás alapján a volt miniszterelnöknek és feleségének a vagyonbevallása évekre visszamenőleg megállja a helyét. De vajon Szász melyik állítása közelít a valósághoz? A cég tagjainak összejöveteleiről szóló emlékeztetők szerint a korábbi nyilatkozata. A tisztánlátáshoz szükség lenne a cég öt évvel ez előtti tulajdoni és bérleti viszonyainak az áttekintésére, de több mint egy éve sem Szász, sem pedig a Szárhegy-dűlő Kft. ügyvezetője nem bocsátja a kirendelt igazságügyi könyvszakértő rendelkezésére a szükséges dokumentumokat.
A Gödöllői Városi Bíróság 2007. június 14-én, délelőtt kilenc órára tűzte ki Mayer Aranka és volt férje, Szász István Attila ügyvéd - a Szárhegy-dűlő Kft. egyik alapítója - között öt éve kezdődött, házastársi közös vagyon megosztása ügyében zajló polgári perük újabb fordulóját. A bíróság a tárgyalásra megidézte többek között a cég korábbi és jelenlegi tagjait: Lévai Anikót, Orbán Viktor feleségét, Kékessy Dezső volt párizsi nagykövetet, Madarász Lászlót, aki az Orbán-kormány idején a Postabank igazgatóságának elnöke volt, valamint Duda Attila ügyvédet. A cég tagjainak tanúkénti meghallgatására Szász István Attilának az alábbi, március 8-i tárgyaláson tett nyilatkozata adott okot, miszerint, a nevén lévő Tokaj-hegyaljai földek nagy részének sosem volt valójában a tulajdonosa ezért az ingatlanok nem szerepelhetnek a vagyonmegosztási perükben.
"1992-ben jártam először a Zemplénben, amikor nekem nagyon megtetszett ez a táj, és akkor úgy gondoltam, hogy ingatlanokat érdemes ott vásárolni, emlékeztetett a szülőföldemre is. Úgy vásároltuk meg az ingatlanokat, hogy volt ott egy ismerősünk, Kállai Attila (1997-2002 között a Szárhegy-dűlő Kft. ügyvezetője volt - R. A.), aki szólt, amikor eladó ingatlanok voltak. Tulajdonképpen elkészítettem egy szerződést, amin az eladó neve, személyi adatai nem szerepeltek, aláírtam a szerződést, és ezt a Kállai Attila aláíratta az eladóval, illetve beírták az ingatlannak az adatait. Volt olyan, amikor Kállai Attilának átadtam az összegeket, vagy pedig levittem neki a későbbiek során. Tulajdonképpen ezeknek az ingatlanoknak a megszerzésében partnerem volt Madarász László, Kékessy Dezső, illetve Lévai Anikó. Tulajdonképpen valamennyi ingatlannak a tulajdonosaként én voltam feltüntetve. A 2000-es évek elején szólt nekem Madarász is meg Kékessy, hogy illene már rendezni az ingatlanoknak a tulajdonjogát, és akkor tulajdonképpen arra került sor, hogy arányosan megosztottuk ezeket az ingatlanokat, pénzmozgás semmi nem volt a háta mögött, mert mindvégig ők átadták a vételárnak az arányos részét, emiatt került aztán arra sor, hogy amikor 2000-et követően az adásvételi szerződéseket megkötöttük, ezek mögött semmiféle pénzmozgás nem volt. Egyébként erről a tényről a felperesnek tudomása van, többször beszéltünk róla, hogy tulajdonképpen én voltam valamennyiünk közül a legmobilabb, és emiatt került arra sor, hogy az én nevemre kerültek az ingatlanok. Egyébként olyat követel a felperes, amikor kiterjesztette a keresetét, amiről nagyon jól tudta, hogy soha nem állt a mi tulajdonunkban az ingatlan, hiszen nem mi fizettük a vételárat. Egyébként ezt az előadásomat a Madarász, illetve Kékessy tudják megerősíteni, illetve Duda Attila, mert az indulásnál ő is tagja volt ennek a kft.-nek. (...) Egyébként a legjobb barátaim Madarász, Kékessy, Duda Attila és Lévai Anikóval is jó viszonyban voltunk. Annyira bizalmas, korrekt volt közöttünk a kapcsolat, hogy soha fel nem merült az bennünk, hogy bármilyen jellegű probléma itt az elszámolásokkal kapcsolatban egyáltalán létrejöhet. (...) Egyébként abban az időben cégünk vásárolhatott ingatlant, és egyértelmű volt, amennyiben bevisszük az egészet, valamilyen gazdasági vállalkozásba, teljesen mindegy, hogy kinek a nevén áll az ingatlan. Több alkalommal tartási szerződés címén kötöttük meg a megállapodásokat, mert nem akarták adásvétel útján értékesíteni az ingatlant, aztán a tartást egy összegben megváltottuk. (...) Tulajdonképpen a többieknek nem nagyon volt külön-külön a tulajdonában ingatlan. Azt tudom, hogy Kékessy Dezső vásárolt valamennyit külön is, Madarász László talán egyáltalán nem, Lévai Anikónak pedig én vettem 1,2 hektárt. Duda Attilának 0,8 hektárja volt, amit az ő nevére vásároltam, illetve nekem volt eredetileg az az 1,2 hektáros területem, ami eredetileg Orémusz, jelenleg zéta nevű szőlőterület. (...) Egyébként nekem akkor több terület maradt a nevemen, mint amennyi a többiekhez átkerült, mert tulajdonképpen mégsem tudtuk megfelelően megosztani. Abban az időben olyan szoros családi kapcsolat volt közöttünk, hogy összejártunk, jó volt a viszonyunk, és mindenről tudott a felperes is.
Tanúhiány
Mayer Aranka piros Suzukijával jóval a kilenc órási tárgyalás előtt érkezett a gödöllői bíróság parkolójába, ahonnan még segítséggel is három fordulóval tudta behordani a perhez kapcsolódó iratokat. Szász István Attila, ügyvédjével, néhány perccel a kezdés előtt futott be. Szász jogi képviselője első lépésként - erkölcsi okokra hivatkozva - a nyilvánosság kizárását indítványozta. Konyár Margit bíró a felvetésre felolvasta a vonatkozó jogszabályt és annak kommentárját, hogy az alperes pontosan a törvény melyik hivatkozására kéri a nyilvánosság kizárását, és tájékoztatta Szász István Attila jogi képviselőjét, hogy milyen okokra lehet hivatkozni, majd felolvasta a Pp. 5. §-ának (2) bekezdését, valamint az eljárási törvény kommentárját is. Végül az ügyvéd helyesbített, és megbízója vagyoni helyzetére vonatkozó, pénzintézettől beszerzett adat, bank- vagy biztosítási titok nyilvánosságra kerülésének magakadályozása érdekében kérte a zárt tárgyalást, így a bíróság a nyilvánosságot a tárgyalás egészére vonatkozóan kizárta. Felhívta a peres felek figyelmét, hogy a nyilvánosság kizárása miatt a tárgyalásról készült jegyzőkönyvbe a betekintési, illetve az ilyen jegyzőkönyvről a másolatkérési jog is korlátozódik.
Duda Attilát néhány szünet közbeiktatásával öt órán keresztül hallgatta meg a bíróság. Ő négy év után, 2001. augusztus 29-én kivált a kft.-ből. Mint ismert, Duda Attila és a cég többi tagja lapunknak sem válaszolt korábban arra az írásban feltett kérdésünkre (Tokaji borcsaták IV., ÉS, 2005/15.): valóban hatszázezer forintos névértéken vált meg Duda Attila az üzletrészétől? Információink szerint ugyanis a tagok összesen hét és félmillió forintot fizettek ki az eladónak. Ez azért sem mindegy, mert Szász István Attila a perben rendre azt nyilatkozta a bíróság előtt: cégbeli tulajdonrészének az értéke, a művelési kötelezettségek miatt, nulla. Orbán Viktor viszont azt mondta 2005. július 6-án a vagyonosodását vizsgáló parlamenti bizottság előtt, hogy a felesége - aki ugyanúgy, mint Szász, először húsz-, majd huszonöt, végül hatszázalékos üzletrésszel rendelkezett a kft.-ben - tizenegymillió forintot kapott - a cégbírósági adatok szerint 2005. január 19-én - az üzletrészéért, amely megegyezett az évek során befizetett pénzükkel.
Duda üzletrészére, illetve annak hét és fél milliós kifizetett értékére Mayer Aranka áprilisban bizonyítási indítványt terjesztett be azzal a megjegyzéssel, hogyha Szász István Attila ezt nem ismeri el, akkor bizonyítási indítványt tesz huszonhárom CD teljes hanganyagának tartalmára, amely a bíróság számára egyértelműen bizonyítja állítását.
A tárgyalóterem előtti pad Duda ügyvéd után üres maradt, mert a többi megidézett nem jelent meg. Szász márciusi nyilatkozata politikailag kényes szituációba sodorta a polgári kormány miniszterelnökét, hiszen a felesége ingatlanai a házastársi közös vagyonuk része, és ha beigazolódik, hogy stróman nevén is van belőlük, akkor vagyonbevallásaik évekre visszamenőleg hamisak. Orbán Viktor a parlamenti vizsgálóbizottság előtt tett nyilatkozatában azt állította, hogy "valószínűtlennek tartom, hogy a feleségem, aki egyébként egy jogvégzett asszony, megbízást adott volna valakinek arra, hogy az ő nevében, de ne a saját nevére vásároljon. Tehát ezt kizártnak tartom. Ellenben a feleségem vásárolt a szóban forgó ügyvédtől földterületeket".
Lévai Anikó 1997-ben vásárolt először földet Sárazsadányban, több mint öt hektárt, mintegy százezer forintért (Tokaji borcsaták II., ÉS, 2005/10.), majd 2001. december 28-án, amikor Szász István Attila hirtelen megválik földjei nagy részétől, több mint 15 hektártól. Szásznak addig ötvennégy hegyaljai ingatlan volt a nevén, amikor Lévai Anikó vett tőle hármat, Kékessy és Madarász pedig tizenegy-tizenegyet. Az összesen több mint háromhektárnyi Szásztól vett földről Lévai Anikó a 2006 előtti a vagyonbevallásaiban azt állítja: "a területen található ültetvény nem az én tulajdonom". A 2007-es vagyonnyilatkozata szerint ezek a földjei haszonbérbe vannak adva. Lapunk már 2005-ben, írásban feltette a kérdést Lévai Anikónak, hogy a földjein található ültetvénynek ki a tulajdonosa, de a mai napig nem kaptunk rá választ.
De vajon lehet-e alapja annak, amit Szász ügyvéd március 8-án mondott a bíróság előtt? A cégtagok által taggyűlésnek nevezett írásbeli emlékeztetők szerint igen. A 2001. december 2-i összejövetelük alkalmával - Szász nagyszabású földeladásai előtt három héttel - Lévai Anikó a következőket mondja a tulajdonviszonyokról: "Az első 6,2 ha régi termőterület, ez Sz. A. nevén van, bár a 1,2 ha anyagi fedezetét mi teremtettük meg. 7,3 ha az új telepítés, 5 ha az én nevemen van, 2,5 vagy D. A. vagy Sz. A. nevén. Újabb 13 ha (parlag), ennek új telepítése vagy meliorációja van folyamatban, Sz. A. nevén. (...) Eddig nem volt jelentős befektetés, a jövőben nagyobb beruházások várhatóak, kell valaki, aki viszi a dolgokat (menedzseli). Ténylegesen elválik egymástól a cég- és a földtulajdonlás. Ezt rendezni kell mielőbb, mert emelkednek az ingatlanárak. Januártól nem lehet az eddig módon földet vásárolni, ezért még ebben az évben rendezni kell a tulajdonviszonyokat."
Mayer Aranka a keresetét a Szász István Attila nevén lévőkön kívül kiterjesztette a szóban forgó huszonöt ingatlanra is, mert férje a beleegyezése és a tudta nélkül értékesítette azokat a cég többi tagjának.
A bíróság 2005-ben igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki a Szárhegy-dűlő Kft. 2002-es tulajdoni viszonyainak és vagyoni helyzetének a tisztázására, de a kft. nem engedett betekintést a bérleti- és kölcsönszerződésekbe, így a szakértés a mai napig nem készült el.
Mivel a tárgyalás zárt, nem tudható, vajon miről beszélhetett Duda öt órán keresztül, elismerte-e, hogy 7,5 millió forintot kapott az üzletrészéért, a hangfelvételeket meghallgatták vagy sem, vagy hogy mi akadályozta a többi tanút abban, hogy eljöjjön, és mi lett az eredménye az Orbán-Szász-ellentmondásnak. | https://www.es.hu/cikk/2007-07-22/rajnai-attila/valas-a-baratok-foldjen.html | https://web.archive.org/web/20231210220815/https://www.es.hu/cikk/2007-07-22/rajnai-attila/valas-a-baratok-foldjen.html | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/tokaji-borcsatak-vii-a-valas-a-baratok-foldjen | Élet és Irodalom | hungarian-news | 2007-07-20 00:00:00 | [
"Lévai Anikó",
"Orbán Viktor",
"Szász István Attila"
] | [
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft."
] | [] | [
"ingatlan",
"szőlő - borászat",
"vagyonosodás / vagyonnyilatkozat"
] | [
"Orbán szőlők"
] |
2,402 | Rejtő E. Tibor: „nagyüzemben folyt a sikkasztás” | Rejtő E. Tibor: "nagyüzemben folyt a sikkasztás"
NOL • Népszabadság Online • 2005. november 12.
Rejtő E. Tibor, a K and H Bank volt vezérigazgatója egy szombati
lapinterjúban azt mondta: a K and H Equities brókercég többi között az ő
bűnösségének hangsúlyozásával akarja elterelni a figyelmet a belső
ellenőrzés hiányosságairól, amelyek lehetővé tették Kulcsár Attila
sikkasztását.
Rejtő E. Tibort a K and H-ügyben különösen jelentős értékre elkövetett
sikkasztással vádolják, amit bűnsegédként követett el. A vád szerint a K
and H Bank vezérigazgatója úgy segítette a milliárdos sikkasztással vádolt
Kulcsár Attilát, hogy 2001. július 3-án - hatáskörét túllépve - egy e-
mailben utasítást adott a bank brókercége, a K and H Equities
alkalmazottainak: Kulcsár Attila ügyfeleinek ne küldjenek számlájuk
egyenlegéről kimutatást, mert azokat az ügyfelek kapcsolattartójukon -
Kulcsár Attilán - keresztül veszik át. A bankvezér többször is tagadta,
hogy a kérdéses e-mailt ő írta volna.
A volt bankvezér a Népszavának adott nyilatkozatában azt mondta: "mind a K
and H-ba való belépésem, mind az e-mail keletkezése előtt már nagyüzemben
folyt a sikkasztás" a brókercégnél. Szavai szerint tudott az e-mailről a
bank belga vezérigazgató-helyettese, valamint a brókercég igazgatóságának
és felügyelőbizottságnak tagjai, de "nem törődtek vele".
A volt bankvezér a brókercég működésével kapcsolatban több hiányosságot
említ az interjúban, amelyekről véleménye szerint a brókercég el akarja
terelni a figyelmet, például az ügyészségnek beadott panasszal.
A brókercég szeptember elején további nyomozati cselekményeket javasolt
többi között a volt bankvezér tevékenységével összefüggésben, mert
álláspontja szerint "nyilvánvaló eltérés mutatkozott a cég által feltártak
és a hatóságok megállapításai között az egyes személyek visszaélésekkel
kapcsolatos felelősségéről". A Legfőbb Ügyészség a K and H Equities Rt.
által bejelentett panaszt Rejtő E. Tibor vonatkozásában elutasította.
Rejtő E. Tibor szerint azért akarja a brókercégnél tapasztalt
hiányosságokról elterelni a figyelmet az Equities, "mert ha a sikkasztást
nem a Rejtő E. Tibor által jegyzett e-mail, hanem a már említett súlyos
hiányosságok tették lehetővé, akkor a bank/brókerház biztosítója
megtagadhatja a kár megtérítését".
Az újságíró felvetésére, hogy a volt bankvezető szavaiból az tűnik ki, a
brókercég "utazik" Rejtő E. Tiborra, a volt bankvezér azt válaszolta: ennek
több oka is lehet, például, hogy a brókercégnek nem közömbös, milyen
összegben tud zárolt vagyonokra számítani elmarasztaló bírósági ítéletek
után.
"A második ok az, hogy úgy tűnik, igyekeznek elterelni a figyelmet azokról
a brókercégen belüli súlyos elégtelenségekről, amelyek a szabályzatokat, a
szervezettséget, a munkafolyamatokat, az egyéni felelősséget, a fő
tulajdonos ABN Amro szerepét és a könyvvizsgáló felületességét jellemezték"
- tette hozzá.
(MTI) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-383897 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejto-e-tibor-anagyuzemben-folyt-a-sikkasztasa | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2005-11-12 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila",
"Rejtő E. Tibor"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás"
] | [] |
|
2,403 | Kulcsár Attila az ügyészség tanúja | Kulcsár Attila az ügyészség tanúja
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 8.
A nem jogerősen hivatali visszaélésért elítélt Bácskai János
dandártábornok, a maffiaellenes központ beosztásából felfüggesztett
vezetőjének november 10. és 17-én tartandó fellebbviteli tárgyalására a
Katonai Fellebbviteli Főügyészség indítványára esetleg tanúként hallgatja
majd ki a bíróság Kulcsár Attilát - közölte a Fővárosi Ítélőtábla
kollégiumvezetője a távirati irodával. Az előterjesztett bizonyítási
indítványokról, köztük Kulcsár tanúkihallgatásáról az ügyben eljáró bíróság
dönt.
A Szervezett Bűnözés Elleni Koor-dinációs Központ főigazgatóját, Bácskait
első fokon azért ítélte el és fokozta le a Fővárosi Bíróság katonai
tanácsa, mert a Kulcsárral folytatott telefonbeszélgetéseiről készült
lehallgatási jegyzőkönyvekből logikailag következik, hogy tudott a bróker
pénzügyi visszaéléseiről, tudta, hogy el akarja tüntetni a bűncselekményt
bizonyító iratokat. Bácskai János az elsőfokú bíróság szerint hivatali
helyzetével viszszaélve időt nyert Kulcsárnak, félinformációkkal látta el
feletteseit és a rendőrséget (éppen Kulcsár valós szerepét és szándékát
hallgatta el előlük).
Bácskai a nyomozás kezdetétől az elsőfokú ítélet kihirdetéséig tagadta
bűnösségét. Az ítélet ellen a vád és a védelem is fellebbezett.
Kulcsár esetleges tanúkihallgatása azért is érdekes, mert - mint azt a
Magyar Nemzet nemrégiben megírta - Kulcsár ügyészségi vallomásában
állítólag terhelő vallomást tett több vezető beosztású rendőrre, valamint
Bácskai Jánosra. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-339126 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-attila-az-ugyeszseg-tanuja | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-08 00:00:00 | [
"Bácskai János",
"Kulcsár Attila"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Rendőrség"
] | [] | [
"hivatali visszaélés"
] | [] |
|
2,404 | Ezüsthajó: minden jó, ha jó a vége? | A megszüntető határozat szerint az ügyészség nem talált bűncselekményt az Ezüsthajó Kft. és az egykori Országimázs Központ közötti szerződésekben. Az ügyészség 42 olyan filmet talált, melyek készítésénél a kft. munkatársai kormánygéppel, azaz ingyen utaztak, miközben a Külügyminisztérium kifizette nekik a repülőjegyek árát. A számlázás időpontjában azonban sem a kft.-nél, sem pedig a Külügyminisztériumban nem tudták, hogy a cég munkatársai majd kormánygéppel vagy menetrendszerű járattal repülnek-e - hangzott el a tv 2 híradójában. Az ügyészség határozatában azt is kimondta, hogy az Ezüsthajó Kft. a repülőjegyek elszámolásakor jogalap nélkül kapott 18 millió forintot, ezért felhívták a Külügyminisztérium figyelmét arra, hogy a pénz visszaszerzése érdekében polgári pert indíthat. László Boglár kormányszóvivő a TV 2-nek nyilatkozva elmondta: minden jogi lehetőséget ki fognak használni.
A TV 2 híradójában elhangzott: az egykori Országimázs Központ megbízásából az Ezüsthajó Kft. összesen 298 filmet készített Orbán Viktor külföldi útjairól és különböző rendezvényekről. A filmekért a cég 460 millió forintot kapott, az ügyészségi határozat szerint jogszerűen.
Hírösszefoglalónk | http://nol.hu/archivum/archiv-339078-156573 | https://web.archive.org/web/20170213045455/http://nol.hu/archivum/archiv-339078-156573 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ezusthajo-minden-jo-ha-jo-a-vege | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-08 00:00:00 | [] | [
"Ezüsthajó Kft.",
"Országimázs Központ"
] | [] | [
"média",
"PR",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,405 | Cégimázs | Cégimázs
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 8.
Az Ezüsthajó az Orbán-kormány filmkészítője és a köztévé egyik
nagybeszállítója volt, illetve a Fidesz kampányanyagainak jelentős részét
is ez a cég állította elő. Egyik legvitatottabb megbízásukat 1999-ben
kapták, amikor a kancellária a miniszterelnök és a kormány tagjai külföldi
utazásait és közszerepléseit megörökítő videotár kialakításával bízta meg
őket.
Annak ellenére, hogy a cég állandó megrendeléseket kapott, havi 1,28 millió
készenléti díjat is felvehetett, emellett a felmerülő költségeket a
személyi bérekkel együtt leszámlázta. Így a stáb a 2000-es sydneyi olimpián
tartott Magyar Napot 15,5 millió forintért örökítette meg: a négyfős csapat
utazási költségeire hétmillió forintot, szállásdíjára 973 ezer forintot
számoltak el. A 2000-es őszi New York-i ENSZ-konferencia rögzítése 4,9
millióba került: az utazás 1 millió 366 ezer, a napidíj 260 ezer forintot
tett ki. A stáb bérként 520 ezer forintot vehetett fel.
2002 márciusáig hatvankét ember volt kíváncsi a miniszterelnöknek és a
kormány tagjainak bel- és külföldi közszerepléseit rögzítő Ezüsthajó-
filmekre. Köztük azok a politikusok és újságírók is, akik azután ültek be a
minivetítőbe, hogy - éppen az ő nyomásukra - az eredetileg nem a
nyilvánosságnak szánt alkotások "titkosítását" feloldották. Az Ezüsthajó
készítette az országimázsfilmeket is, valamint az állami ünnepek
reklámjait, és az MTV egyik szériaszállítója lett: az előző ciklusban több
mint 1,4 milliárd forintot kapott a köztévétől. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-339079 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/cegimazs | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-08 00:00:00 | [] | [
"Ezüsthajó Kft.",
"Országimázs Központ"
] | [] | [
"média",
"PR",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,406 | Feketén épül az ország | Feketén épül az ország
Népszabadság • Kun J. Erzsébet • 2004. november 6.
A fővárosban épülő Művészetek Palotája területén 518 munkást ellenőriztek
az adóhivatal munkatársai, s mindössze öt szabályosan foglalkoztatottat
találtak. Becslések szerint az építőiparban százezernél több feketemunkás
dolgozik.
Másfél hónappal a "tettenérés" után sem tudható pontosan, valójában hány
feketemunkást lepleztek le az APEH ellenőrei az épülő Művészetek
Palotájánál szeptember 15-én. Mint arról beszámoltunk, az adóhivatal nagy
erőkkel vonult ki a Nemzeti Színház melletti építkezésre, illegális
munkásokat kutatva. Az építkezésen 518 dolgozót találtak, közülük azonban
csak öten tudták helyben igazolni foglalkoztatásuk szabályosságát. Az APEH-
től tegnap azt a tájékoztatást kaptuk, hogy még nem zárult le a vizsgálat,
amely során átnézik a jegyzőkönyveket, az utólag benyújtott
munkaszerződéseket. A generálkivitelező Arcadom Rt. több mint száz
alvállalkozói szerződést kötött, az ellenőrzés napján körülbelül ötven cég
végzett ott munkát. Eddig az adóhivatal tizenhárom vállalkozásról
bizonyította be, hogy nem jelentette be - vagy csak késedelmesen - a nála
dolgozókat. Szankcióként nemcsak mulasztási bírságot szabtak ki - összege
meghaladja a 700 ezer forintot -, hanem tevékenységüket is
felfüggesztették. (A Művészetek Palotájának beruházója a TriGránit, amely
az ismert vállalkozó, Demján Sándor érdekeltségébe tartozik.)
Szinte örökzöld téma, hogy az építőipar a be nem jelentett foglalkoztatás
"fellegvára". A statisztikák szerint az építkezéseken dolgozók negyede-
ötöde végez illegálisan munkát. Csorvási József, az építőipari
szakszervezet vezetője drámaibbnak tartja a helyzetet, szerinte
feketemunkás nélkül nincs ma nagy beruházás. Az ágazatban működő mintegy 90
ezer vállalkozás 135 ezer dolgozója mellett a korábbi években 40-50 ezren
dolgoztak feketén, ma számuk eléri a százezret. A tendenciát azzal
magyarázza, hogy az ellenőrzés nem elég hatékony - az építőiparban két éve
nem volt átfogó munkaügyi ellenőrzés -, a büntetésnek nincs visszatartó
ereje: a legnagyobb tavalyi pénzbírság alig haladta meg az egymillió
forintot. Mindazonáltal a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a munkát
vállaló alvállalkozókat bíz meg a feladattal, amit az ellenőrzés nem képes
követni. A kis magánvállalkozások többségében a magyarok mellett románokat,
ukránokat is dolgoztatnak illegálisan.
A statisztikai hivatal adatai szerint mintegy 500 ezer munkaképes korú
emberről nem lehet tudni, miből él, hivatalosan nincs munkájuk, s vélhetően
feketén dolgoznak. Az úgynevezett bejelentetlen dolgozók számát a munkaügyi
kutatók is csak becsülni tudják. Laky Teréz szerint Európában elsősorban a
szolgáltatásban dolgoznak bejelentés nélkül, döntően főállás mellett.
Magyarországon kisebb munkákra - kertépítésre, gyermekfelügyeletre, idősek
gondozására, takarításra - alkalmaznak feketén, főleg nyugdíjasokat és
diákokat. Emellett a szezonális ágazatokban - mint az építőipar, a
turizmus, a vendéglátás - ugyancsak gyakori, hogy "elfelejtik"
regisztráltatni az alkalmazottat.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség főosztályvezetője,
Pappné Márton Erika elmondta: az év első felében 24 ezer munkáltató több
mint 40 ezer telephelyét ellenőrizték, s főleg a munkaidőre, pihenőidőre, a
rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra vonatkozó előírásokban, a munkabér
kifizetésében tártak fel szabálytalanságot. Szabálytalan foglalkoztatást 32
468 munkavállaló esetében bizonyítottak. Be nem jelentett munkán 2822
külföldit értek tetten. Pappné szerint esetükben a szabálytalanságot
szankcionáló összeg 60 százalékkal emelkedett, csakúgy, mint az érintettek
száma.
Mindazonáltal egy brüsszeli felmérés azt mutatta ki, hogy Magyarországon az
illegálisan foglalkoztatottak állítják elő a GDP 18 százalékát. Ezzel az
uniós tagországok között az utolsók között vagyunk, csupán Görögországot
előzzük meg.
Szabálytalan foglalkoztatás, 2004. I. fél év
Intézkedés tárgya
Száma
Érintett létszám
Szabálytalan munkaszerződés
4854
28189
Külföldi feketemunka
710
2822
Munkanélküli-ellátás melletti munka
9
9
Színlelt munkaszerződéses munkaerő-kölcsönzés
27
1457
Forrás: OMMF
Munkaügyi bírságok összege: 1180120000 forint | http://www.nol.hu/archivum/archiv-338982 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/feketen-epul-az-orszag | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-06 00:00:00 | [] | [
"Arcadom Rt.",
"TriGránit Rt."
] | [] | [
"foglalkoztatás",
"építőipar"
] | [] |
|
2,407 | Vizsgálat telekügyben | Vizsgálat telekügyben
Népszabadság • D. J. Doros Judit • 2004. november 5.
A városi ügyészség vizsgálja immár azt a szolnoki önkormányzati telekügyet,
amely a Szolnok Plaza átadása után egy évvel, 2002 őszén pattant ki, egy
ismeretlen feljelentő beadványa nyomán.
A feljelentés szerint az alföldi város önkormányzata legalább 70 millió
forintot veszített, amikor eladta a tulajdonában lévő területet a Szolnok
Plaza áruházat építtető külföldi befektetőnek. A Plaza Centers (Europe) -
mint arról korábban beszámoltunk - négy esztendővel ezelőtt vásárolt meg
egy mintegy ötezer négyzetméter alapterületű telket Szolnok belvárosában
azért, hogy ott egy szórakoztató- és bevásárlóközpontot hozzon létre. A
területből korábban 3052 négyzetméter az önkormányzat, míg 1852
négyzetméter hat magánszemély tulajdonában volt. A beruházó feltételként
szabta, hogy az egész telket egybefüggően, jogilag rendezetten, az
önkormányzattól vehesse meg, így a városnak előbb meg kellett vásárolnia a
magántulajdonban lévő telkeket. A Plaza Centers 92 millió forintot fizetett
az ötezer négyzetméteres telekért, s majdnem ugyanennyibe került a
városnak, hogy készpénzben, illetve csereingatlanokkal kifizesse a
magántulajdonosok telekrészét. Háromezer négyzetméteres saját telkét így
gyakorlatilag ingyen adta oda a város egy kereskedelmi szolgáltató cégnek -
áll a feljelentésben.
Balázsné Busku Teréziától, a megyei főügyészség szóvivőjétől megtudtuk: az
év végig várhatóan eldől, lezárják-e az aktákat, vagy vádat emelnek az
ügyben.
Korábban több önkormányzati képviselő, illetve Szalay Ferenc - aki épp az
adott időszakban, 1998 és 2002 között volt a város fideszes polgármestere -
tudósítónknak azt mondta: a telekeladásból valóban nem származott extra
bevétele a városnak, de jelentős haszonként könyvelhették el, hogy a
beruházók az áruház alatt egy mélygarázst, előtte pedig parkolóhelyeket
alakítottak ki, s az áruházhoz vezető utakat is felújították. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-338830 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/vizsgalat-telekugyben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-05 00:00:00 | [
"Szalay Ferenc"
] | [
"Plaza Centers Europe BV"
] | [
"Jász-Nagykun-Szolnok megye",
"Szolnok"
] | [
"ingatlan"
] | [] |
|
2,408 | Kőszeg: fegyelmi a polgármesternek | Kőszeg: fegyelmi a polgármesternek
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 5.
A kőszegi képviselő-testület szerint egy előnytelen szerződés aláírásával
fegyelmi vétséget követett el a város polgármestere, ezért illetményét hat
hónapi időtartamra húsz százalékkal csökkentik. A városvezető fellebbezni
fog.
Zárt ülésen hallgatták meg a kőszegi önkormányzati képviselők az általuk
létrehozott fegyelmi bizottság jelentését. Krug Gusztáv, a hárompárti -
MSZP, Fidesz, Ipartestület - bizottság elnöke lapunknak elmondta:
megállapították Kuntner Ferenc polgármester fegyelmi vétségét. A
városvezető ugyanis közbeszerzési eljárás nélkül, a költségvetési
rendeletet figyelmen kívül hagyva, a képviselő-testületi és a hivatali
eljárást mellőzve, fedezet nélkül kötött a város számára hátrányos
szerződést. A 18 tagú testületből 14-en szavaztak a büntetés mellett,
mondta a bizottsági elnök.
A vizsgálat a városi hulladéktároló fejlesztésével volt kapcsolatos. A
betelt hulladékudvar bővítése ugyanis csak akkor lehetséges, ha azt
előírásosan háromszor letakarják. A munkálatok költségeit 110 millió
forintban határozták meg úgy, hogy a polgármester nem írt ki közbeszerzési
eljárást. Független szakértők szerint a munka 60 millióért is elvégezhető
lett volna. Miután figyelmeztették a polgármestert a szabálytalanságra,
azonnal felbontotta a vitatott szerződést. Ezt enyhítő körülménynek
tekintette a testület.
Kuntner Ferenc a fegyelmi eljárást tartalmi és formai szempontból is
jogsértőnek tartja, ezért jogorvoslattal él. Mint tudósítónknak kifejtette,
a döntésről csak a jogerős határozat után kíván nyilatkozni. A képviselők
megállapították a jegyző gondatlanságát is, ezért elvonták Tóth László 13.
havi illetményét. A jegyző elismerte ugyan a hibát, de - mint mondta - a
szerződés előkészítését nem az apparátus, hanem a városgondnokság végezte.
Mivel nem érte kár a várost, ezért megfellebbezi a döntést a munkaügyi
bíróságon.
Mi áll az ügy hátterében? Erre a kérdésre ma többen is keresik a választ.
Helyiek véleménye szerint az eljárás hátterében politikai ellentétek is
meghúzódnak. A képviselők egy része ugyanis még mindig nem tudja
megbocsátani a korábbi jobboldali polgármester választási vereségét, a
baloldal pedig rossz döntése miatt talált fogást Kuntneren. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-338824 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/koszeg-fegyelmi-a-polgarmesternek | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-05 00:00:00 | [
"Kuntner Ferenc"
] | [] | [
"Kőszeg",
"Vas megye"
] | [
"közbeszerzés",
"közmű"
] | [] |
|
2,409 | Kulcsár Attila nem kérheti a tárgyalás mellőzését | Kulcsár Attila nem kérheti a tárgyalás mellőzését
Népszabadság • F. Gy. A. Fekete Gy. Attila • 2004. november 3.
Az ügy jelen állása szerint Kulcsár Attila nincs abban a helyzetben, hogy
"lemondhasson" a tárgyalásról - közölte Zámbó Gyula, a húszmilliárdos
sikkasztással gyanúsított bróker védője a Magyar Nemzet című napilap keddi
számában közölt információra reagálva. A lap valószínűsítette, hogy ha az
ügyészség indítványozza, és Kulcsár elfogadja a felkínált lehetőséget, egy
ritkán alkalmazott eljárás keretében, tárgyalás mellőzésével vonják
felelősségre a brókert. Ekkor nemcsak gyorsabb az eljárás, hanem lényegesen
kisebb büntetéssel is fenyegeti a vádlottat. Ezt a lehetőséget azonban a
törvény csak azok számára biztosítja, akiknek a bűntettét a törvény
legfeljebb kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Ők a
bíró számára is elfogadható részletes beismerő vallomás ellenében kérhetik
a tárgyalás mellőzését, és "jóval kisebb" büntetésre számíthatnak, mint
akiket tárgyaláson ítélnek el. Akiket egyébként a törvény például öt és
nyolc év közti szabadságvesztéssel fenyeget, tárgyalás mellőzésével nem
kaphatnak többet három évnél. Amennyiben Kulcsár esetében élne az
igazságszolgáltatás a tárgyalás mellőzésének lehetőségével, Kulcsár Attila
legfeljebb akkora büntetést kaphatna, mint Zalatnay Sarolta, akit 120
milliós csalásért ítéltek háromévi szabadságvesztésre.
Zámbó lapunknak elmondta: félreértésen alapulhat a hivatkozott cikk. Az
igaz, hogy mint ügyvéd, minden lehetőséget számba vett, amivel a törvény
keretei között védencének kedvezhet. Csakhogy Kulcsár Attilát egyebek
között "különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel" is
gyanúsítja a rendőrség, s ezt a bűncselekményt a törvény öttől tíz évig
terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Emiatt a tárgyalás mellőzése nem
alkalmazható eljárását.
Az ügyvéd elmondta: hamarosan folytatódik Kulcsár kihallgatása, immár
korábbi vallomásának egyes részleteit tisztázzák majd az ügyészek.
Szembesítik majd a hamarosan elkészülő igazságügyi könyv- és tőkepiaci
szakértői jelentésekben foglaltakkal is. Zámbó kérdésünkre elmondta: az
ügyészség a kihallgatások során külön is foglalkozott a mindenkit érdeklő
kérdéssel, hogy "hová tűntek az elsikkasztott" milliárdok. Emlékezetből
azonban Kulcsár is csak a pénzmozgások egy részét tudta felidézni -
szögezte le Zámbó. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-338572 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kulcsar-attila-nem-kerheti-a-targyalas-mellozeset | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-03 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"sikkasztás"
] | [] |
|
2,410 | Állami támogatás a miniszter volt cégének | Állami támogatás a miniszter volt cégének
Pályázatot nyert az Elender
Népszabadság • Marnitz István • 2004. november 8.
Tizennégymillió forintos támogatást nyert a foglalkoztatási minisztérium
egyik pályázatán Kóka János gazdasági miniszter valamikori cége, az Elender
Rt.
Adatbázis-kezelői tanfolyamok szervezésére 14,5 millió forint támogatást
nyert augusztusban a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium
(FMM) cégek számára kiírt pályázatán az Elender Rt. Kóka János, a gazdasági
és közlekedési tárca jelenlegi vezetője októberben ennek a cégnek az elnöki
tisztét hagyta el a miniszteri bársonyszékért.
Rózsa Judit, az FMM illetékes főigazgatója kérdésünkre elmondta: a
kérdéses, hefop 2004/3.4.2 jelű pályázatot "a vállalkozói készségek
fejlesztését célzó képzések támogatására" írták ki, ami lényegében a
dolgozóknak nyújtott oktatás támogatását jelenti. A 190 milliárdos hefop
programon belül ez az egyetlen olyan kiírás, amelyen közvetlenül
indulhatnak cégek. A program keretében összesen 5 milliárd forintot
oszthatnak szét. A májusi határidőig beérkezett 103 pályázat közül az
augusztusi elbírálás során 73-at fogadtak el. Nagyjából helyt adtak az
igényelt összegeknek, amivel azonban még mindig csak a keret 10 százalékát
kötötték le. Ennek oka a főigazgató szerint a közismertség és pályázói kedv
hiánya lehet. A keret elköltésére további két évük van, így még az idén
várható az újabb kiírás.
Az Elender közel a legnagyobb elnyerhető összeget, 14,5 millió forintot
nyert el adatbázis-kezelő tanfolyamokra. A képzés becsült összköltségének
körülbelül 70 százalékára kaptak vissza nem térítendő támogatást, ami azt
jelenti, hogy a hátrányos térségbe tartozóknak járó "többletpontokon" kívül
szinte minden kategóriában az előnyösbe kerültek (ilyen a vállalkozás kis
mérete, illetve a képzés máshol is hasznosítható jellege). A nyertesekkel
hátravan még a szerződéskötés, illetve a fizetés, amit a benyújtott számlák
alapján tesz meg a tárca. A főigazgató elhárította az esetleges
nyomásgyakorlás gyanúját, hiszen amellett, hogy erre egyébként sincs
lehetőség, az augusztusi döntés idején Kóka János még a magáncég irányítója
volt. A miniszter azóta sem érdeklődött semmilyen szempontból a pályázat
sorsa iránt - tette hozzá. Törő Csaba, az Elender-utód Euroweb Rt. vezetője
megkereséseinkre nem reagált. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-339107 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/allami-tamogatas-a-miniszter-volt-cegenek | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-08 00:00:00 | [
"Kóka János"
] | [
"Elender Rt.",
"Munkaügyi Minisztérium"
] | [] | [
"támogatás",
"foglalkoztatás"
] | [] |
|
2,411 | Informatikai cégek kartellezését vizsgálja a versenyhivatal | Rajtaütésszerű akciót tartott a GVH kartellcsoportja a múlt héten három informatikai cég székhelyén - tudta meg az Index. Az IBM Magyarország Kft., az SAP Hungary és a ISH (International System House) Kft. irodáiban tartott házkutatás során iratokat és számítógépes adathordozókat foglaltak le. A GVH sajtószóvivője az Index megkeresésére nem cáfolta az eljárás tényét, ugyanakkor részletek közlésétől elzárkózott. Az Index információi szerint az eljárást öt hazai egyetem gazdasági információs rendszerekre kiírt pályázatai miatt indították, melyeken a cégek több konkurens piaci szereplő szerint is egymással egyeztetve léptek fel, és a négy eddig lezárt tender mindegyikét megnyerték.
Nem csak egymással egyeztettek?
A cégek képviselői a pályázatok kiírása előtt részt vettek egy, az oktatási tárca által szervezett, "a felsőoktatási gazdálkodási feladatokat támogató információrendszerek bevezetésével kapcsolatban" tartott háttéregyeztetésen is. Egy, az Index birtokába került emlékeztető szerint a megbeszélésen részt vett a minisztérium részéről többek között Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár, az informatikai főosztály munkatársa, illetve Gábor András informatikai főtanácsadó, az egyetemek közül az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Egyetem, illetve a SOTE illetékese. A versenyszférát az a három cég képviselte, amelyek ellen most kartell gyanúja miatt vizsgálódik a GHV. Az OM más piaci szereplők részvételével nem szervezett hasonló megbeszélést.
A megbeszélésen az egyetemek képviselői lényegében szándéknyilatkozatot tettek, hogy a megjelent cégek termékeit választják. Édes István a debreceni egyetem képviseletében kijelentette "intézményében bevezették a MEDSOL alkalmazást (az ISH Kft. terméke - a szerk.), és akár pilothelyszínként is vállalná az SAP bevezetését". Juhászné Huszty Katalin, a SOTE gazdasági vezetője azt közölte: "intézménye stratégiai döntést hozott az SAP, mint ERP rendszer és a MEdsol, mint klinikai rendszer bevezetéséről. Ferenczi József, a Pécsi Tudományegyetem képviselője ugyancsak arról beszélt, hogy döntöttek a rendszer bevezetéséről, és "2005-től élesben kívánják tesztelni az SAP-t".
Az OM támogatja az összefogást
Gábor András ugyanakkor az emlékeztető szerint a megbeszélésén kijelentette: "ha a megbeszélésen résztvevő, ugyanazon SAP- illetve klinikai rendszer bevezetése iránt érdeklődő intézmények lehetségesnek látják az együttműködést, és hajlandóak az összefogásra, az OM támogatni fogja kezdeményezésüket".
Az oktatási tárca sajtóosztálya érdeklődésünkre nem cáfolta a megbeszélés tényét. Ugyanakkor az egyeztetést teljesen szokványosnak minősítette. A sajtóosztály szerint a fent idézet kijelentések nem értelmezhetőek úgy, hogy az egyetemek előre nyilatkoztak volna arról, mely cégekre számítanak a rendszerek bevezetés kapcsán.
Mindenhol ugyanazok nyertek
Az öt egyetem mindegyike az idei első félévben írt ki pályázatot. A három cég a tenderek mindegyikén részt vett valamilyen formában: bár előfordult az is, hogy az IBM és az ISH egymás ellen indult. A négy lezárt, összeségében több mint hatmilliárd forint értékű megbízást jelentő pályázaton (ELTE, Szeged, Debrecen, Pécs) az ISH nyert, ám a cég Pécsett és Szegeden is vállalta az IBM és az SAP alvállalkozóként történő bevonását.
Az ELTE tenderének eredményét az egyik ajánlattevő, az Oracle megtámadta, és a közbeszerzési bizottság döntése nyomán az ELTE új eredményt hirdetett: a győztes a KPMG lett, ám információink szerint alvállalkozóként e projektben is jelen lesz az IBM és az ISH.
Az IBM, az SAP és az ISH az Index megkeresésére a versenyhivatali vizsgálat tényét megerősítve csak annyit közölt, együttműködnek a hatósággal az eljárás során, de egyebet nem kívánnak hozzáfűzni az ügyhöz.
Szegeden el se indultak az SAP konkurensei
Az Index úgy tudja, a gazdasági informatikai rendszerek piacán résztvevő cégek már korábban felfigyeltek a lehetséges összefonódásra, egyes vállalkozások pedig az OM-ben tartott megbeszélés tényéről is értesültek. Információink szerint részben ennek köszönhető, hogy több vállalkozás a tenderektől való távolmaradás mellett döntött, Szegeden például csak az IBM és az ISH adott be ajánlatott. A három cég jelenlegi sikerei több piaci szereplő szerint egy lépést jelenhetnek a felsőoktatás egészének bevételére, így az elnyert tenderek értéke túlmutat az együttesen képviselt több mint hatmilliárd forinton is. | https://index.hu/gazdasag/magyar/sap1104/ | https://web.archive.org/web/20201021235026/https://index.hu/gazdasag/magyar/sap1104/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/informatikai-cegek-kartellezeset-vizsgalja-a-versenyhivatal | Index | hungarian-news | 2004-11-05 00:00:00 | [
"Gábor András",
"Mang Béla"
] | [
"IBM Magyarország Kft.",
"ISH Informatika Kft.",
"Oktatási Minisztérium (OM)",
"SAP Hungary Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"informatika",
"versenykorlátozás - kartell"
] | [] |
|
2,412 | Kartellgyanú az informatikusoknál | Kartellgyanú az informatikusoknál
Népszabadság • M. I. • 2004. november 8.
Piacfelosztó kartell gyanúja miatt a múlt héten házkutatást tartottak a
Gazdasági Versenyhivatal (GVH) munkatársai három informatikai cég, az IBM
Magyarország Kft., az SAP Hungary Kft. és az International System House
(ISH) Kft. irodáiban - erősítették meg lapunknak az Index pénteki
információit.
Az akció során iratokat és elektronikus adathordozókat foglaltak le. A GVH
a részletekről nem kívánt nyilatkozni, a cégek szóvivői pedig egyöntetűen
csak annyit mondtak, az ügyben együttműködnek a hatóságokkal. Az eljárás
alapjául öt magyarországi egyetem által a belső elszámolás informatikai
megújítására kiírt év eleji pályázata szolgál. Az Index birtokába került
feljegyzés szerint egy, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára,
Mang Béla, az érintett egyetemek és a három cég részvételével tartott
egyeztetésen a tárca részéről a pályázók támogatásaként is értelmezhető
megjegyzések hangzottak el. Az Index állítása szerint a már lezárt négy,
összesen hatmilliárd forint értékű pályázatot az ISH nyerte meg, Pécsett és
Szegeden alvállalkozóként bevonva az IBM-et és az SAP-t. Az általunk
egyedüliként szóra bírt egyik ELTE-illetékes viszont azt állította: náluk
eredetileg az SAP győzött, amit azonban a vesztes Oracle a közbeszerzési
döntőbizottságnál sikerrel támadott meg, így a következő fordulóból az SAP-
t és az IBM-et már kizárták. Végül a KPMG nyert, amely az SAP rendszerét
fogja felszerelni - összesen "100 milliós nagyságrendű" összegért a
Synergon közreműködésével. Arról nem volt tudomása, hogy a jövőben bevonnák
a fejlesztésbe az IBM-et vagy az ISH-t. Információnk szerint a GVH magyar
informatikai cégek körében még sosem kezdeményezett hasonló vizsgálatot. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-339110 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kartellgyanu-az-informatikusoknal | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-08 00:00:00 | [
"Mang Béla"
] | [
"IBM Magyarország Kft.",
"ISH Informatika Kft.",
"Oktatási Minisztérium (OM)",
"SAP Hungary Kft."
] | [] | [
"közbeszerzés",
"oktatás",
"informatika",
"versenykorlátozás - kartell"
] | [] |
|
2,413 | Milliárdos bírság a tízmilliárdos összejátszás után | A Gazdasági Versenyhivatal még 2004. novemberében kezdett versenyfelügyeleti eljárást az IBM, az SAP Hungary és az ISH (International System House) Kft. kartellgyanús összejátszása miatt. Az eljárást öt egyetem gazdasági információs rendszerekre kiírt pályázatai miatt indították, melyeken a társaságok egymással egyeztetve léptek fel, és egy kivételével a tenderek mindegyikét megnyerték.A GVH rajtaütésszerű házkutatásokat tartott a cégeknél, amelynek során iratokat, illetve számítótgépeket is lefoglaltak.
Versenykorlátozó együttműködés
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 2006. június 15-én tartott tárgyalásán kihirdetett határozatában megállapította, hogy a három cég. "öt magyarországi egyetem által, gazdálkodás irányítási, illetve kórházi informatikai rendszerekre kiírt közbeszerzési eljárások együttes elnyerése érdekében versenykorlátozó módon működött együtt". A súlyos versenyjogi jogsértésért az ISH Kft. 130 millió Ft, az SAP Magyarország Kft. 690 millió Ft, az IBM Magyarország Kft. pedig 690 millió Ft versenyfelügyeleti bírság megfizetésére köteles.
A versenytörvény szerint jogellenes a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.."
Az ELTE Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem Gazdasági és Műszaki Főigazgatósága és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum 2004-ben írt ki közbeszerzési eljárást informatikai rendszereik modernizálására.
Az öt, eltérő nagyságrendű projekt összességében több mint nettó 13 milliárd Ft értékű volt. A projektek mindegyikét a három vállalkozás nyerte el, de az ELTE esetében, a Közbeszerzési Döntőbizottság határozata nyomán megismételték az eljárást, és végül egy másik vállalkozás lett a befutó.
Titkos megállapodás
A versenyfelügyeleti eljárás feltárta, hogy a hazai informatikai piac három jelentős szereplője megállapodott egymással az egyetemi projektek együttes elnyerése érdekében, amiről titkos 'teaming' megállapodást kötöttek. A megbízások biztos elnyerése érdekében "versenykorlátozásra alkalmas módon" összehangolták lépéseiket úgy, hogy a nyerési esélyüket növelő párhuzamos ajánlatokat tettek, két egyetem esetében közösen befolyásolták a pályázatok megfogalmazását, továbbá a jelentősebb versenytársak távoltartását célzó tárgyalásokat folytattak.
A cégek képviselői a pályázatok kiírása előtt részt vettek egy, az oktatási tárca által szervezett, "a felsőoktatási gazdálkodási feladatokat támogató információrendszerek bevezetésével kapcsolatban" tartott háttéregyeztetésen is. Egy, az Index birtokába került emlékeztető szerint a megbeszélésen részt vett a minisztérium részéről többek között Mang Béla felsőoktatási helyettes államtitkár, az informatikai főosztály munkatársa, illetve Gábor András informatikai főtanácsadó, az egyetemek közül az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Egyetem, illetve a SOTE illetékese. A versenyszférát a most megbírságolt társaságok képviselték. Az OM más piaci szereplőkkel nem szervezett hasonló megbeszélést.
Idő előtt köröztették a kiírást
A versenyhivatal vizsgálati jelentésében megállapította, hogy a három társaság egymással egyeztetette ajánlatait, sőt az ELTE közbeszerzési pályázatának előkészítésében részt is vettek a megbírságolt társaságok. Bár a versenyhivatalnak a cégek képviselői tagadták, hogy közreműködtek a pályázati kiírás előkészítésében, a rendelkezésre álló dokumentumokból világosan kiderült, hogy az IBM, az SAP, illetve az ISH egymás között köröztette a pályázati kiírást.
Az IBM egyik munkatársa 2003. októberében kollégáinak például azt írta: "Az alábbiakban próbálom összegezni, hogy Dr. P. K. és I. M-mel mire jutottunk a leendő kiírás befolyásolása végett. (_) Először a közbeszerzés tárgyát kellene tisztázni, pl: gazdálkodási irányítási rendszer bevezetése, eljárás: hirdetmény közzététételével indított tárgyalásos eljárás".
A versenyhivatal által lefoglalt emailekből kiderült az is, hogy 2003. novemberében az elbírálási szempontokat köröztette az IBM házon belül, miközben a közbeszerzési pályázatot csupán 2004. februárjában írták ki. Az ELTE közbeszerzésén végül a KPMG Kft. nyert, miután kiderült, hogy az ELTE bíráló bizottságának egyik tagjának fia az SAP-nál dolgozik. A KPMG viszont szintén SAP rendszert szállított. Az SAP egyik vezetője, Nagyszegi Péter azután, hogy az összeférhetetlenség miatt kizárták a versenyből, azt írta kollégáinak címzett levelében, hogy "szerény lehetőségeink közül választva megpróbáljuk a KPMG-t kihozni nyertesnek".
Fellebbeznek
A kirótt rekordbírság mértékének megállapításakor a GVH az öt tender értékét vette alapul, figyelembe vette a jogsértés súlyosságát, közepes piaci hatását és "a vállalkozásoknak a jogsértéshez való viszonyulását" Az ISH Kft.-t azért bírságolták meg kevésbé, mert a bírság összege a versenytörvény értelmében nem haladhatja meg a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10%-át.
Az IBM és az SAP is fellebbez a döntés ellen, tudta meg az Index. A cégek közölték, a "folyamatban lévő jogi eljárás" miatt nem kívánnak többet mondani. Az ISH még nem döntött, hogy fellebbez-e. Igaz ugyanakkor, hogy a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya, így a bírságot már most ki kell fizetni. Szerettük volna megkérdezni az oktatatási tárcát, terveznek-e vizsgálatot indítani, illetve hogyan közreműködhettek pályázók a közbeszerzési pályázatok kiiírásában, de a minisztériumnál jövő hétre ígértek csak reakciót. | https://index.hu/gazdasag/magyar/gvh0616/ | https://web.archive.org/web/20210301053504/http://index.hu/gazdasag/magyar/gvh0616/ | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/milliardos-birsag-a-tizmilliardos-osszejatszas-utan | Index | hungarian-news | 2006-06-16 00:00:00 | [
"Gábor András",
"Mang Béla"
] | [
"IBM Magyarország Kft.",
"ISH Informatika Kft.",
"Oktatási Minisztérium (OM)",
"SAP Hungary Kft."
] | [] | [
"pályázat",
"oktatás",
"informatika",
"versenykorlátozás - kartell"
] | [] |
|
2,414 | Csaló roma vezetők? | Csaló roma vezetők?
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 3.
Eddig három gyanúsítottat vett őrizetbe a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-
főkapitányság a roma kárpótlásokkal kapcsolatos csalások ügyében. A
gyanúsítottak között kisebbségi önkormányzati vezetők is találhatók.
A múlt év novembere óta állampolgári bejelentések alapján folyik nyomozás a
megyében a visszaélések miatt. Közismert, hogy az Osztrák Megbékélési Alap
kárpótlást adott azoknak a romáknak, akiket 1944-ben és 1945-ben ausztriai
gettókba hurcoltak el. Mint kiderült, többen jogtalanul vettek fel
különféle összegeket, meghurcoltatásuk igazolására hamis tartalmú
nyilatkozatokat szereztek. Kiss Imréné alezredes, a megyei főkapitányság
sajtóreferense tudósítónkat arról tájékoztatta: a vizsgálat szerint eddig
mintegy 200 millió forint összeget utaltak át összesen kétszázötven
igénylőnek, és többségük jogosulatlanul jutott a pénzhez.
Az ügyben tizenegy gyanúsított ellen folyik nyomozás. L. Ferenc már
korábban, H. Attila és B. József a napokban került előzetes
letartóztatásba. A rendőrség nem árulta el az érintettek közéleti
funkcióit, de más forrásból szerzett értesüléseink szerint egyikük a győri
roma kisebbségi önkormányzat helyettes vezetője, másikuk pedig a tatabányai
roma kisebbségi önkormányzat elnöke. Az alapos gyanú szerint jelentős kárt
okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalást és többrendbeli
magánokirat-hamisítást követtek el. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-338553 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/csalo-roma-vezetok | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-03 00:00:00 | [] | [
"Cigány Kisebbségi Önkormányzat"
] | [
"Győr",
"Győr-Moson-Sopron megye",
"Tatabánya"
] | [
"magánokirat-hamisítás",
"csalás",
"kárpótlás"
] | [] |
|
2,415 | Bűnügy a kisgazda székházügy | Bűnügy a kisgazda székházügy
Népszabadság • F. Gy. A. Fekete Gy. Attila • 2004. november 3.
Helyt adott az V. kerületi ügyészség Hegedűs Péter, az FKGP egykori
országos főtitkára panaszának, s hűtlen kezelés gyanújával nyomozásra
utasította a BRFK-t a párt Belgrád rakparti székházának eladásával
összefüggésben - tudta meg a Népszabadság.
Hegedűs még a nyáron jelentette fel az elnöki jogaitól bírósági ítéletben
megfosztott Deák Józsefet és az FKGP további két vezető tisztségviselőjét,
amiért - Hegedűs információi szerint - arra készültek, hogy elállnak a
székház tulajdonjogi helyzetének tisztázása érdekében Szeremley Huba ellen
indított pertől, sőt, Szeremleyvel közösen megkísérlik 850 millió forintért
eladni a szakaértők által legkevesebb másfél milliárd forintra becsült
ingatlant. Hegedűs szerint azonban Deáknak és társainak nincs joguk
értékesíteni a kisgazdák székházát. Miként arra feljelentésében is
rámutatott: Deák elnökké választásával kapcsolatban felmerült a csalás
gyanúja, hogy tudniillik meghamisították a határozatképtelen
nagyválasztmány jegyzőkönyveit, amit az időközben vádemelési javaslattal
lezárult rendőrségi eljárás is megerősíteni látszik.
A BRFK azonban bűncselekmény hiányára hivatkozva elutasította Hegedűs
feljelentését, aki emiatt panasszal fordult az ügyészséghez. Az V. és XIII.
kerületi ügyészség napokban meghozott határozatában alaposnak minősítette
Hegedűs panaszát. Az ügyészség szerint az ügyben a BRFK jogszerűen és
megalapozottan utasította el a csalás miatt tett feljelentést. A benyújtott
iratok azonban nyomatékosan valószínűsítik a hűtlen kezelés gyanúját, s
emiatt a nyomozás elrendelése indokolt, törvényi feltételei fennállnak. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-338556 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/bunugy-a-kisgazda-szekhazugy | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-03 00:00:00 | [
"Deák József"
] | [
"Független Kisgazdapárt (FKgP)"
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"csalás"
] | [] |
|
2,416 | Zsaruk a rács mögött | Zsaruk a rács mögött
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. november 6.
Kilenc dunaújvárosi rendőrt ítélt börtönbüntetésre első fokon a Fejér
Megyei Bíróság pénteken. Az elítélteknek egy évtől négy és fél évig terjedő
időt kell börtönben tölteniük. Egy további rendőr felfüggesztett
börtönbüntetést kapott, egyet bizonyítékok hiányában felmentettek a vádak
alól.
A rendőröket azzal vádolták, hogy különböző közlekedési szabálysértések
eltitkolásáért tíz- és ötvenezer forint közötti összegeket kértek az
ellenőrzött autósoktól. Az ügyben szereplő autósok közül kilencen hivatali
vesztegetés miatt egyévi felfüggesztett börtönbüntetést kaptak, egyiküket
visszaesőként kétévi letöltendő börtönbüntetésre, hármat pedig
pénzbüntetésre ítélt a bíróság.
Mint arról beszámoltunk, eredetileg tizenhárom rendőrt vettek őrizetbe
tavaly április 8-án a megyei ügyészségi nyomozóhivatal tisztviselői a
dunaújvárosi kapitányság állománygyűlésén. Időközben két rendőr ellen
megszüntették az eljárást. A gyanúsítottak tavaly július óta mindannyian
szabadlábon védekeztek, ám beosztásukból felfüggesztették őket. Az ügyre
titkosszolgálati eszközökkel folytatott nyomozás derített fényt: a
gyanúsítottakat több mint egy évig figyelték a nyomozóhivatal munkatársai.
Az ügyész háromnapi gondolkodási időt kért, a védők felmentésért, illetve a
büntetések enyhítéséért fellebbeznek. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-339026 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsaruk-a-racs-mogott | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-06 00:00:00 | [] | [
"Rendőrség"
] | [
"Dunaújváros",
"Fejér megye"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
|
2,417 | Az ellenzék szerint valami nem „kerek” az MTV és Rudi körül | Szavai szerint a köztévé székház-beruházásáról a kuratórium elnökségében folytatott vita során az is világossá vált, hogy Rudi Zoltán és a Magyar Televízió vezetése – az adatvédelmi biztos világos állásfoglalása ellenére - nem kívánja nyilvánosságra hozni az új székházra elköltendő több tízmilliárd forintnyi közpénzről szóló szerződéseket. | https://www.vg.hu/cegvilag/2007/07/az-ellenzek-szerint-valami-nem-kerek-az-mtv-es-rudi-korul | https://web.archive.org/web/20240129205212/https://www.vg.hu/cegvilag/2007/07/az-ellenzek-szerint-valami-nem-kerek-az-mtv-es-rudi-korul | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/az-ellenzek-szerint-valami-nem-akereka-az-mtv-es-rudi-korul | Világgazdaság | hungarian-news | 2007-07-23 00:00:00 | [
"Rudi Zoltán"
] | [
"Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (MTV)"
] | [] | [
"közbeszerzés",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,418 | Kerék Csaba szabad marad | Kerék Csaba szabad marad
Népszabadság • F. Gy. A. Fekete Gy. Attila • 2004. november 11.
A Fővárosi Bíróság másodfokon helybenhagyta a Budai Központi Kerületi
Bíróság két hete meghozott döntését, amelylyel szabadlábra helyezte Kerék
Csabát. A Britton-csoport magyarországi képviselőjét még június 9-én vették
őrizetbe az ártándi határátkelőn 300 millió forintos sikkasztás és
pénzmosás gyanújával. Letartóztatását - a cselekmény tárgyi súlya mellett -
szökési kísérletére hivatkozva kérte az ügyészség. Kerék védője kezdettől
cáfolta, hogy védence a hatóságok elől menekült volna Romániába, szeptember
végéig mégis hiába kérték szabadlábra helyezését.
Amikor az ügyészség a brókerügy első számú gyanúsítottja, Kulcsár Attila
szabadlábra helyezését (egyben házi őrizetének elrendelését) indítványozta
a bíróságnak, Kerék esetében az előzetes fogva tartás fenntartását
javasolta. A bíróság azonban az ügyészi indítvánnyal ellentétes döntést
hozott. Kerék házi őrizetbe került. Csakhogy a Fővárosi Főügyészség
fellebbezésének helyt adva a Fővárosi Bíróság három héttel később
visszaküldte a Britton-vezért a börtönbe.
A főügyészség azzal érvelt a letartóztatás fenntartása mellett, hogy Kerék
szökni próbált (amit egyértelműen bizonyít, hogy egy határátkelőn fogták
el, ahol azt mondta, üzleti megbeszélésre tartott, de másnapra - amikorra a
rendőrség gyanúsítotti kihallgatásra idézte - visszautazott volna
Budapestre) Emellett Kerék hozzáállását sem tartotta megfelelőnek:
Kulcsárral ellentétben vallomását nem találták kellően részletesnek,
őszintének.
Ruttner György ekkor szabadlábra helyezési kérelmet terjesztett elő.
Leszögezte, hogy Kerék nem kívánt elbújni az igazságszolgáltatás elől,
hiszen amikor szeptember végén három hétig szabadlábon volt, bár lett volna
rá lehetősége, meg sem kísérelt szökni, vagy elrejtőzni. A bíróság helyt
adott az indítványnak, ismét szabadlábra helyezte Kerék Csabát. S bár a
főügyészség ezt a döntést is megfellebbezte, ez alkalommal a fellebbviteli
bíróság már a gyanúsított javára döntött, így Kerék (legalábbis egy újabb
bírósági döntésig) szabadlábon védekezhet. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-339528 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kerek-csaba-szabad-marad | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-11-11 00:00:00 | [
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila"
] | [
"Britton-csoport",
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt."
] | [] | [
"sikkasztás",
"pénzmosás"
] | [] |
|
2,419 | A fővárosi főügyész a védelem tanúja lesz? | A fővárosi főügyész a védelem tanúja lesz?
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2004. október 29.
Zamecsnik Péter ügyvéd azt indítványozza: a Központi Ügyészségi Nyomozó
Hivatal Molnár Csaba ügyében tanúként hallgassa ki a fővárosi főügyészt.
Zamecsnik Péter, a hétfőn hivatali viszszaéléssel és közokirat-hamisítással
meggyanúsított Molnár Csaba alezredes védője Ihász Sándor fővárosi főügyész
tanúkihallgatását kezdeményezi. Érdeklődésünkre ezt azzal indokolta: több
tanú is igazolhatja, hogy a múlt nyáron Ihász még úgy látta, megalapozottan
tagadta meg a nyomozást a rendőrség a Pannonplast-ügyben. Három héttel
később, amikor mégis nyomozásra utasították a rendőrséget, Ihász is úgy
vélte: a nyomozást megtagadó határozat kibocsátásakor rendelkezésre álló
tények alapján a rendőrség megalapozottan döntött. Emlékeztetőül: Szász
Károly 2003. június 16-i megveretésekor azt mondta: a támadás lehetséges
oka az a felügyeleti vizsgálat, amelyet a Pannonplast Rt. közpénzek
felhasználásával végrehajtott törvénytelen részvényfelvásárlásával
összefüggésben folytattak. Másnap hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettesek
ellen feljelentést tettek. Ekkor hallgatták ki tanúként Kulcsár Attila
brókert és ügyfelét, Nagy Károlyt. Ennek során Molnár indokolatlanul olyan
információkat szolgáltatott ki a brókernek, amelyek alapján módja volt a
nyomozás elrendelését időlegesen megakadályozni. Molnár és védője mindezt
tagadja, s igazukat bizonyítandó a nyomozást akkor közvetlenül felügyelő,
azóta fővárosi főügyésszé kinevezett Ihász tanúkihallgatását kezdeményezik.
Mindeközben Ruttner György ügyvédi indítványának helyt adva, a Budai
Központi Kerületi Bíróság szabadlábra helyezte Kerék Csabát, a Britton-
csoport képviselőjét. Őt júniusban vették őrizetbe, majd vélelmezett
szökési kísérletére hivatkozva sikkasztás és pénzmosás gyanújával
letartóztatták. Többször kihallgatták, de kérése ellenére nem
szembesítették Kulcsárral. Szeptember 30-án a bíróság szabadon engedte őt.
Három héttel később azonban a Fővárosi Bíróság visszaküldte Kerék Csabát a
börtönbe. Mindez nyolc napja történt. A Budai Központi Kerületi Bíróság
most újra szabadon engedte. A Fővárosi Főügyészség megfellebbezte a Kerék
Csabát szabadlábra helyező döntést - közölte Dobos Gabriella, a főügyészség
szóvivője.
Polt Péter legfőbb ügyész levelet írt az országos rendőrfőkapitánynak,
amelyben - utalva azokra a hírekre, amelyek szerint Kulcsár Attila több
magas rangú rendőri vezető érintettségéről is említést tett kihallgatása
során - leszögezte: a megnevezettek közül Ferenczi László bűnügyi
főigazgató, valamint Papp Csaba, a Nemzeti Nyomozó Iroda főosztályvezetője
ellen nem folyt és nem folyik büntetőeljárás, velük szemben bűncselekményre
utaló adat nem merült fel. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-338077 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fovarosi-fougyesz-a-vedelem-tanuja-lesz | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-10-29 00:00:00 | [
"Ihász Sándor",
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila",
"Molnár Csaba (ORFK)"
] | [
"Britton-csoport",
"Pannonplast Rt.",
"Rendőrség",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés"
] | [] |
|
2,420 | Rejtélyes (lehallgatott) telefonok | Rejtélyes (lehallgatott) telefonok
Egy év alatt két nyomozás Molnár Csaba ellen
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2004. október 28.
Egy éven belül a második büntetőeljárást indítja az ügyészség Molnár Csaba
alezredes, az ORFK pénzmosás elleni osztályának egykori vezetője ellen
hivatali visszaélés és más bűncselekmények miatt. Molnár és védője mindkét
ügyben megalapozatlannak tartja a vádakat.
Az Ügyészségi Nyomozó Hivatal azt állítja, hogy a Pannonplast
részvényfelvásárlási ügyben érintett N. Károly (aki nem más, mint Nagy
Károly, Libéria tiszteletbeli konzulja) kihallgatásán valójában Kulcsár
Attila válaszolt a feltett kérdésekre. Szavait azonban Molnár utasítására
munkatársa, a hétfőn ugyancsak gyanúsítottként kihallgatott B. János őrnagy
úgy jegyzőkönyvezte, mintha azokat Nagy mondta volna. A rendelkezésére álló
adatok alapján a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal - egyes híradásokkal
ellentétben - azt viszont nem állítja, hogy Molnár Csaba alezredes 2003.
június 24-i tanúkihallgatásán kifejezetten arra "hívta volna fel" Kulcsár
Attilát, hogy hamis iratokat csatoljon a vallomásához, melyek alapján
megtagadhatják a nyomozást a Pannonplast Rt. részvényeinek felvásárlása
ügyében.
Egy másik vádpont szerint Molnár elmondta Kulcsárnak, hogy mely ügyletek
jogszerűségét nem tudják okiratokkal alátámasztani, s ezzel lehetővé tette
számára, hogy a megjelölt tranzakciók törvényességét hamis iratok
becsatolásával bizonyítsa. Molnárnak így sikerült volna megvalósítania azt
a szándékát, hogy a PSZÁF által ne kelljen nyomoznia a Pannonplast
törvénysértő részvényfelvásárlásaival összefüggésben.
Molnár és védője mindezt tagadja. Azzal védekeznek, hogy amikor a PSZÁF
feljelentése nyomán elrendelt feljelentés-kiegészítés keretében tanúként
meghallgatták Kulcsár Attilát, még senki nem tudott az ő milliárdos
sikkasztásairól. Mint tanúval, közölni kellett vele, hogy milyen
információkra van szüksége a rendőrségnek, milyen okiratokat várnak tőle.
Molnár kihallgatásán vitatta, hogy a Kulcsár által becsatolt iratok,
amelyek tartalmára tekintettel végül a rendőrség megtagadta a nyomozást a
Pannonplast-ügyben, hamisak lettek volna. Kulcsár ugyanis ugyanazokat az
iratokat adta át a rendőrségnek júniusban, amelyeket néhány hónappal
korábban már a felügyelet revizorainak is átadott. Kulcsárt - tavaly nyáron
- elsőként hallgatták meg a Pannonplast-ügyben, egy nappal később
hallgatták ki Nagy Károlyt. Akkor a nyomozó hatóság még nem ismerte
kettejük kapcsolatrendszerét, pénzügyi összefonódását. (Emlékeztetőül:
Kulcsárt egy időben Nagy sofőrjeként tartotta nyilván a Külügyminisztérium,
s erről igazolványt is kiállítottak a számára.)
Információink szerint Nagy tagadta, hogy a szóban forgó tavaly nyári
vallomását Kulcsár diktálta volna jegyzőkönyvbe, s a kettejük (Kulcsár és
Nagy) szembesítése sem járt eddig eredménynyel. Hivatalosan meg nem
erősített, de nem is cáfolt értesüléseink szerint azonban a titkosszolgálat
2003 júniusában - amikor engedéllyel lehallgatta Kulcsár telefonjait -
tucatnyi telefonbeszélgetést rögzített Kulcsár és Nagy között. Ezek
többsége azokra a napokra esett, amikor előbb a brókert, majd Nagyot
tanúként hallgatták ki a Pannonplast-ügyben. Úgy tudjuk, a rögzített
beszélgetések tanúsága szerint Kulcsár részletesen kioktatta Nagyot, mit
valljon a Pannonplast-részvényeladásokkal kapcsolatban. Sem a rendőrség,
sem az ügyészség szóvivői nem kívántak találgatásokba bocsátkozni, ha
léteznek a szóban forgó lehallgatási jegyzőkönyvek, miért nem derült ki
belőlük, hogy Nagy és Kulcsár összejátszik? Miért nem keltett gyanút
senkiben, hogy a bróker irányítani akarja egyik ügyfele vallomását?
Az ügyészség azt állítja, Molnár bűne nem más, mint hogy szándékosan
félrejegyzőkönyvezett vallomásokat, illetve, hogy nem minden bizonyítékot
tárt az ügyészség elé. Így csak hetekkel később rendelték el a nyomozást.
Egy éven belül ez a második olyan büntetőeljárás, amelyben az ügyészség
hivatali visszaéléssel és más bűncselekményekkel gyanúsította, illetve
vádolta meg Molnár Csabát. Tavaly a Nemzetbiztonsági Hivatal átirata
alapján előbb a rendőrség, majd már büntetőeljárás keretében az ügyészség
azért vizsgálódott ellene, mert "meg nem engedett kapcsolatot tartott fenn
szír pénzváltókkal", akikre egy szövevényes illegális pénzváltási ügyben
figyelt fel a titkosszolgálat. Kisebb ajándékokat fogadott el tőlük (az
igazságügyi szakértők szerint 3000 forint értékben), miközben államtitoknak
minősülő adatokat közölt velük. Molnár tagadta a vádakat, az ügyészség
azonban vádat emelt ellene.
Az újabb ügy ellenére a rendőrség bízik Molnár Csabában. Hétfői
meggyanúsítása után sem függesztették fel állásából, csupán - B. Jánossal
együtt - rendelkezési állományba helyezték. Az eljárás befejezéséig a
bűnügyi főigazgatóságon, de nem a Nemzeti Nyomozóiroda kötelékében
dolgozhatnak tovább.
A brókerügy kapcsán többször is konfliktusba keveredett egymással a
rendőrség és az ügyészség. Elsőként P. Hajnalka, majd Rejtő E. Tibor és
Kulcsár Attila jelentette ki, hogy nem bízik a rendőrségben, s inkább az
ügyészségen tesznek vallomást. Rejtő E. át is kérette magát az ORFK Aradi
utcai fogdájából egy büntetés-végrehajtási intézetbe, mondván, hogy a
rendőrségi fogda hemzseg a csótányoktól. Az ügyészség csak az áthelyezés
után közölte a rendőrséggel, hogy ne várjanak Rejtőre, mert kérésére máshol
helyezték el. Legutóbb amiatt támadt feszültség a két nyomozó hatóság
között, hogy Kulcsár folytatólagosan tett, részben önmagára, részben
másokra nézve is terhelő vallomását hosszú ideig a Nemzeti Nyomozóiroda
munkatársai is csak a sajtóból ismerhették meg. Az ügyészség csak a
kihallgatássorozat végén adta át az aktákat az ORFK-nak. Emiatt -
rendőrségi források szerint - hetekig állt az ügy rendőrségi nyomozása. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-337934 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/rejtelyes-lehallgatott-telefonok | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-10-28 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila",
"Molnár Csaba (ORFK)",
"Nagy Károly",
"Rejtő E. Tibor"
] | [
"Kereskedelmi és Hitelbank (K&H Bank) Zrt.",
"Pannonplast Rt.",
"Rendőrség"
] | [] | [
"sikkasztás",
"hivatali visszaélés"
] | [] |
|
2,421 | Molnár Csaba újra gyanúsított | Molnár Csaba újra gyanúsított
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2004. október 27.
Hétfőn hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás gyanúsítottjaként
hallgatta ki Molnár Csaba alezredest, az ORFK pénzmosás elleni
osztályvezetőjét a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal.
Információnk szerint a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal főként Kulcsár
Attila önmagára is terhelő vallomására alapozta Molnár Csaba alezredes, az
ORFK egykori szervezett bűnözés elleni igazgatósága pénzmosás elleni
osztályvezetője gyanúsítását. A nyomozó hatóság hivatalos személy által
elkövetett közokirat-hamisítással és folytatólagosan elkövetett hivatali
visszaéléssel gyanúsította meg Molnárt, valamint közvetlen munkatársát, B.
János őrnagyot. Ügyészségi forrásaink - részletek említése nélkül -
közölték, Kulcsár vallomása mellett más bizonyítékaik is vannak, hogy az
alezredes tavaly június 24-én elmondta Kulcsár Attilának, melyek azok az
ügyletek, amelyek jogszerűsége okirattal nincs kellőképpen alátámasztva. Az
ügyészség szerint az alezredes ezzel lehetővé tette, hogy Kulcsár hamis
okiratokat készítsen a kérdéses ügyletek jogszerűségének alátámasztására.
Molnárt azzal is gyanúsítják, hogy lehetővé tette Kulcsár törvényellenes
részvételét az ügyben tanúként meghallgatott N. Károly kihallgatásán, és
hogy N. helyett válaszoljon a kérdésekre. Az őrnagy - a gyanúsítás szerint
Molnár utasítására - Kulcsár feleleteit N. Károly vallomásaként
jegyzőkönyvezte.
Emlékeztetőül: tavaly június 16-án hajnalban ismeretlenek autójával
megállásra kényszerítették, majd bántalmazták Szász Károlyt; a PSZÁF elnöke
már a betegágyán a Pannonplast Rt. közpénzek felhasználásával végrehajtott
törvénytelen részvényfelvásárlásával hozta összefüggésbe a támadást. Másnap
a PSZÁF elnökhelyettese feljelentést tett az ORFK-n. A rendőrség
feljelentés-kiegészítést rendelt el, melynek keretében több személyt is
kihallgattak tanúként. Az ORFK végül megtagadta a nyomozást, a feljelentő
panasza nyomán azonban a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálta az ORFK
határozatát, és nyomozásra utasította a rendőrséget.
Molnár védője, Zamecsnik Péter ügyvéd a Népszabadság kérdésére válaszolva
"Kulcsár-fóbiával" vádolta a főügyészséget. (A hétfői kihallgatáson védence
tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését.) Elmondta, minden jel
szerint egyedül Kulcsár vallott Molnár és B. János ellen, az ügy többi
szereplője, a két érintett rendőr és N. Károly ugyanis tagadja, hogy a
Pannonplast-ügyben úgy zajlott volna N. meghallgatása, ahogy az a
gyanúsításban szerepel. Zamecsnik nem érti, miért bűncselekmény az, ha
adott időpontban egy rendőrtiszt másképpen értékel bizonyos tényeket és
iratokat, mint később, amikor újabb, a feltételezett bűncselekményt jobban
megalapozó tények is a rendelkezésére állnak. "Az ügyfelemmel közölt
gyanúsítás merő képzavar, logikátlan" -, fogalmazott Zamecsnik, aki
furcsállja, hogy az ügyészség ellenőrzés nélkül, tényként fogadja el
Kulcsár vallomását, miközben köztudomású, hogy miután a bróker külföldre
szökött, Molnár csalta tőrbe őt a bécsi opera előtt, ahol az osztrák
rendőrség elfogta. A védő emlékeztetett: az ügyészség kezdettől fokozott
felügyelet alatt tartotta a nyomozást, így magyarázatra vár az a kérdés is,
miért csak most, csaknem másfél évvel az eset után figyeltek fel az
állítólagos törvénytelenségekre. "Ez az ügy még visszahullhat a Fővárosi
Főügyészség mai vezetőire, akik annak idején személyesen is közreműködtek a
nyomozás felügyeletében" -, vélekedett Zamecsnik. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-337816 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/molnar-csaba-ujra-gyanusitott | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-10-27 00:00:00 | [
"Kulcsár Attila",
"Molnár Csaba (ORFK)"
] | [
"Pannonplast Rt.",
"Rendőrség",
"Ügyészség (intézmény)"
] | [] | [
"közokirat-hamisítás",
"hivatali visszaélés"
] | [] |
|
2,422 | Értékes vagyon vagy „halom kő”? | Értékes vagyon vagy "halom kő"?
Osztalékból fizetnék a szociális üdültetést
Népszabadság • Varró Szilvia • 2004. október 22.
Elkelhet a volt szakszervezeti vagyon utolsó szelete is - erről döntött
kedden a vagyonért felelős alapítvány kuratóriuma. Indoklásuk szerint így
háromszor annyian juthatnak üdülési hozzájáruláshoz, mint most. Mások
szerint az alapítvány rosszul jár, tíz éven belül elveszíti
ingatlanvagyonát.
Befejeződött a rendszerváltás a szociális üdültetésben, a vagyonszerkezet
átalakításával az eddiginél jóval több rászoruló üdülhet kedvezményesen -
Karácsony Mihály elnök a volt szakszervezeti vagyonért felelős Nemzeti
Üdülési Alapítvány keddi kuratóriumi ülésén örömmel fogadta a jelenlévők
döntését. Nyolcan szavazták meg, hogy az alapítvány vagyonkezelőjének
részvényeit a Leisztinger Tamás vállalkozó érdekeltségébe tartozó Arago
Befektetési Holdingnak értékesítsék, üzletrészei jogát pedig egy szintén
Arago-érdekeltségű cégbe apportálják. Igaz, a felügyelő- bizottság
ragaszkodik ahhoz, hogy független szakértővel vizsgáltassa meg a
szerződéstervezetet, három kurátor pedig a vagyon elkótyavetyélésének
tartja az üzletet.
Az óvatosság és a média érdeklődése nem csak annak szólt, hogy a volt
szakszervezeti vagy általuk használt üdülővagyon még könyv szerinti értékén
is kilencmilliárd forintra tehető. A vagyon átalakítását a kilencvenes
évektől folyamatos politikai vádak, a Fidesz-kormány idején ÁSZ-,
ügyészségi és rendőrségi vizsgálat, valamint egyes vezetők rövid ideig
tartó letartóztatása kísérték. A vagyon átalakításában részt vevők vagy
ahhoz kapcsolódók rendszeresen a hűtlen kezelés vádjával revolverezik
egymást. 2002-ben a felügyelőbizottság tett feljelentést ismeretlen tettes
ellen, most pedig a kuratórium elnöke, Karácsony Mihály fenyegette meg
ezzel azokat a kurátorokat, akik nem járulnak hozzá az üzlethez. Az
utóbbiak között is van olyan, aki büntetőfeljelentést helyezett kilátásba.
A múlt héten a parlamentben az ellenzék is a szerződés jogosságát vonta
kétségbe.
Talán kevesebben érdeklődnének a tranzakció iránt, ha az ajánlattevő nem az
Arago, Leisztinger Tamás cége lenne. Akad, aki szóvá teszi: Leisztinger
élettársa, Tüttő Kata kortesbeszédet mondott Kiss Péter mellett a
kormányfőjelöltségért folyó versenyben. Karácsony Mihály kuratóriumi elnök
pedig a miniszter politikai tanácsadója. Az Arago azonban nem most és nem
ezért kapcsolódik be az állami vagyon hasznosításába és magánosításába.
Az üdülési alapítványt 1992-ben azért hozták létre, hogy 356 ingatlanja
hasznosításából kitermelje a rászorulók nyaraltatásához szükséges pénzt. A
cél nem teljesült: az állam 2000-ig hatmilliárd forinttal segítette a
szociális üdültetést, míg az alapítvány egy fillért sem hozott. A vagyon
kezelését az alapítvány az általa létrehozott Hunguest Vagyonkezelő (HV)
Rt.-re bízta, 1996-ban pedig sokak által vitatott módon szerződést kötött a
szállodák egy részét máig kezelő Hunguest Hotels Rt.-vel (HH). Különböző
tőkeemelések révén a vagyonkezelő kisebbségbe szorult a HH-ban, ezzel pedig
a szakszervezeti vagyon egy része lassan kicsúszott az alapítvány kezei
közül.
"A kuratórium az átadott vagyont illetően nem bizonyult jó gazdának" -
állapította meg az Állami Számvevőszék. 2001-es jelentésében az ÁSZ úgy
vélte: bonyolult tőkeemelések és egyéb tranzakciók révén nyolc magánszemély
mindössze 12,5 millió forintért szerezte meg a többmilliárdos vagyon
fölötti rendelkezés jogát. Ráadásul 1992 és 1998 között a vagyonkezelő
tevékenységével hárommilliárd forint fölötti vagyonvesztést szenvedett el.
Részben ezek miatt indított nyomozást az ORFK szervezett bűnözés elleni
főosztálya, ám a Fidesz-kormány idején indított vizsgálat a Medgyessy-
kormány idején bűncselekmény hiányában lezárult.
Habár a vagyonkezelő az elmúlt években már szolid nyereséget termelt, a
szociális üdültetésbe alig csordogált a pénz. A bajok egyik fő oka az 1998-
as vagyonkezelési szerződés, amelyet még Kökény Mihály népjóléti miniszter
írt alá - ügyvezető miniszterként, a Fidesz választási győzelme után. A
szerződés észszerűnek tűnt, hiszen a lerobbant szállodákkal a vagyonkezelő
nem tudott mit kezdeni, ezért kapva kapott a szakmai befektetőn: 2013-ig a
teljes szállodavagyon felett a HH rendelkezik. Ezzel a lépéssel azonban a
kuratórium tizenöt évre kiengedte kezéből a vagyon feletti rendelkezést.
Ma már a legtöbb akkori kurátor belátja: rossz szerződést kötöttek. Két
részre osztották a vagyont: az egyik részt a HH-be apportálták, ami után
mindössze 0,68 százalék hozam (évi körülbelül tízmillió forint) folyt be.
Az alapítvány tizenhárom megmaradt ingatlanja ekkorra már kft.-kben volt;
ezek működtetési jogát árbevételtől függően, jelenleg hozzávetőleg évi 350
millió forint vagyonkezelési díjért szintén megkapta a HH.
A szerződés nem tette lehetővé, hogy a szociális üdültetésre fordítható
összeg növekedjen, de azt sem rögzítette, hogy milyen állapotban kerüljenek
vissza az ingatlanok a vagyonkezelőhöz. Hiába állapodtak meg tehát a
szakmai befektetővel; senki sem ellenőrizte, hogy az mihez kezd az
ingatlanokkal. Az elmúlt években a cserélődő kuratóriumok többször
vizsgálták, hogyan lehetne fölbontani a vagyonkezelő (tehát végső soron az
állam) számára kedvezőtlen szerződést, ám megoldást nem találtak.
Nem most merült fel először, hogy a megmaradt vagyont is el kellene adni.
Vevő többször is jelentkezett: az Arago. Leisztingeréket utoljára 2002-ben
kosarazta ki az alapítvány, kedvezőtlennek tartva az ajánlatukat.
A kedden elfogadott szerződéstervezet viszont a kuratóriumi tagok többsége
szerint jóval több hasznot hozhat a konyhára, mint ha változatlan maradna a
tulajdonosi szerkezet. Az alapítvány 2,1 milliárd forint névértéken eladja
az Aragónak a vagyonkezelője tulajdonában lévő részvényeit, üzletrészei
jogát pedig nyolcmilliárdért a szintén Arago-érdekeltségű Hunguest Hotelsba
apportálja, amiért négymilliárd forint értékű osztalékelsőbbségi részvényt
kap. A megállapodástervezet szerint a HH osztalékot fizet az alapítványnak,
ha pedig ez valamiért elmaradna, akkor 416 millió forinttal kell támogatnia
az alapítványt. Az euró magyarországi bevezetéséig a HH évi 60 millió
forinttal járul hozzá a szociális üdültetéshez. A szerződés bírálói szerint
nem valószínű, hogy a 416 millió forintos kötelezettségnél többhöz jutna
hozzá az alapítvány, és szerintük nincs garancia a cég esetleges csődje
vagy felszámolása esetére sem.
- Mi lesz, ha leeresztik a Balatont? - reagál minderre Karácsony Mihály,
aki szerint ezek lehetetlen felvetések. A kritikusok szerint azonban senki
nem tudja, mi a vagyon piaci értéke (a könyv szerinti értéke
kilencmilliárd). Karácsony Mihály szerint viszont a Deloitte and Touche
könyvszakértő cég pontosan felmérte a vagyon értékét.
A szerződéstervezettel kapcsolatban az a fő kifogás, hogy nem számol az
ingatlanok 2013-as reálértékével: a jelenleg érvényben lévő szerződés
szerint ugyanis akkorra kerül vissza a vagyonkezelőhöz a tizenhárom
szálloda. Karácsony szerint viszont a vagyon annak alacsony hozama miatt
2013-ra "egy halom kő" lesz.
- Zircen a patkányok szétrágták a matracokat, leszerelték a csaptelepeket.
Bárki, aki azt állítja, hogy ez egy forinttal is többet ér, hozza azonnal a
vevőt - utasítja vissza a bírálatot az elnök.
- 1998-ban azért váltunk meg a vagyon egyik felétől, hogy a másik felét
működtetni tudjuk, a mostani döntést akkor mivel magyarázzuk? - mondta az
eseményeket közelről figyelő forrásunk.
A kuratóriumi elnök eltökélt: szerinte hűtlen kezelést valósít meg az, aki
nem járul hozzá, hogy a jelenlegi évi 110 millió forintos, szociális
üdültetésre fordítható kassza 610 millióra növekedjen, hogy a most 0,69
százalékos hozam megtízszereződjön, vagyis a jelenlegihez képest háromszor
annyian üdülhessenek kedvezményesen. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-337363 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/ertekes-vagyon-vagy-ahalom-koa | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-10-22 00:00:00 | [
"Karácsony Mihály",
"Leisztinger Tamás"
] | [
"Arago Befektetési Holding Zrt.",
"Hunguest Hotels Zrt.",
"Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA)"
] | [] | [
"ingatlan",
"hűtlen kezelés",
"privatizáció",
"gazdálkodás",
"szakszervezet"
] | [] |
|
2,423 | Princz-per: vádbeszéd után | Tegnap Diós Erzsébet, a Fővárosi Bíróság bírája elnapolta Princz Gábor egykori Postabank-vezér büntetőperének elsőfokú tárgyalását, mert ügyvédjének, Nehéz-Posony Mártonnak még idő kell ahhoz, hogy átvegye a védelmet nyáron elhalálozott édesapjától.
Ezt megelőzően az ügyész előadta vádbeszédét. Ebből kiderült: Princz Gábort és hat vezetőtársát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. A bűnösség megállapítása esetén ezért akár nyolcévi szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság. Az indoklás szerint a hitelintézet pénzügyi helyzete szinte a kezdetek, azaz 1991 óta nem felelt meg az előírásoknak, ám ez ellen a bank vezetése nem tette meg a kellő lépéseket. Az ügyészség véleménye szerint 1995-től a fejlődés visszafogásával, a kétes hitelek megfelelő kezelésével kellett volna úrrá lenni a helyzeten, ám ehelyett üzletbővítés, betétikamat-emelés és a reklámok mennyiségének növelésével forrásgyűjtés mellett kötelezték el magukat. Bár Princz jóváhagyása nélkül semmi nem történhetett, a törvénysértésekről vádlott-társainak is tudniuk kellett - véli az ügyészség.
A pénzügyi helyzetet különböző számviteli technikákkal próbálták javítani - papíron. A valós tőkehelyzetről sem az állami szerveket, sem a tulajdonosokat nem tájékoztatták. Az ügyészség számításai szerint 36,1 milliárdos vagyoni hátrány írható a vezetés számlájára.
Az ügyészség ehhez a vádhoz csatolta Princz egy külön ügyét, amelyben a Postabank, számításaik szerint, valós értékénél legalább 121 millió forinttal drágábban vásárolta meg Máté Lászlótól - az MSZP volt pénztárnokától - a Budai Hengermalom Kft. 50 százalékát.
A bíró felhívta az ügyész figyelmét, hogy a jövőben tételesen meg kell jelölnie, mely vádlottaknak milyen bűncselekményeket ró fel. Az elsőfokú tárgyalás jövő év közepéig véget érhet.
A Postabank 1997 februárjában vált "üggyé", amikor a betétesek - elveszítve bizalmukat - néhány nap alatt több tízmilliárd forintot vettek ki a bankból. 1998-ban az állam felvásárolta a nehéz helyzetbe került pénzintézetet, és azóta - egyes számítások szerint - legalább 200 milliárd adóforint ment el a romeltakarításra. Az így kitisztított hitelintézetet tavaly az osztrák Erste Bank 101 milliárd forintért megvette. Princz Gábor ügyében a nyomozás öt éve kezdődött. Az 1998 előtti ügyek kapcsán számos vagyoni jellegű per is folyamatban van, például százmilliárdos értékre az egykori könyvvizsgálók ellen.
Az exbankelnök vállalkozik
Princz Gábor jól érzi magát.
A tárgyalás után lapunknak elmondta, 1998 óta nyugalmasabb az élete, mint azelőtt, bankvezetőként. Az ellene folyó eljárás ugyan folyamatos bizonytalansági tényezőt jelent, de továbbra is tudja vállalni önmagát - mint fogalmazott -, így jól érzi magát a bőrében. A legutóbb például kint volt a Fotex-Oslo kézilabda-mérkőzésen Veszprémben, és együtt szurkolt a közönséggel. Ilyen esetekben felismerik, és általában pozitív visszajelzéseket kap - mondta.
A volt bankvezér leváltása óta is "reggeltől estig" dolgozik. Egy ideig műtárgyakkal kereskedett, most egyéni vállalkozóként üzleti tanácsokat ad. Ügyfeleiről azonban érdeklődésünkre nem adott bővebb felvilágosítást, csak annyit mondott: "A bankszektorban szerzett tapasztalataimra alapoznak." Kérdésünkre kijelentette: "Teljesen vagyontalan vagyok, a pénzemet gyerekeimre költöm."
Vádlottak és egykori tisztségük
Princz Gábor: elnök-vezérigazgató
Varga Iván: az igazgatóság belső tagja, általános vezérigazgató-helyettes, a központi közgazdasági igazgatóság vezetője
Tarr József: az igazgatóság belső tagja, vezérigazgató-helyettes, a banküzemgazdasági központi igazgatóság vezetője
Lovas Józsefné: az igazgatóság belső tagja, számviteli vezérigazgató-helyettes
Jávori Péter: a befektetési igazgatóság ügyvezetője
Pusztai Viktor: vezérigazgató-helyettes, az üzleti központi igazgatóság vezetője
Szabóné Bolváry Mariann: az üzletpolitikai igazgatóság ügyvezetője
Forrás: Fővárosi Bíróság
Nehéz-Posony Márton ügyvéd védencével, Princz Gáborral | http://nol.hu/archivum/archiv-337156-154751 | https://web.archive.org/web/20081203195956/http://www.nol.hu/archivum/archiv-337156 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/princz-per-vadbeszed-utan | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-10-20 00:00:00 | [
"Jávori Péter",
"Lovas Józsefné",
"Máté László",
"Princz Gábor",
"Pusztai Viktor",
"Szabóné Bolváry Mariann",
"Tarr József",
"Varga Iván"
] | [
"Budai Hengermalom Rt.",
"Postabank"
] | [] | [
"hűtlen kezelés",
"gazdálkodás"
] | [] |
|
2,424 | Bírót cseréltek Kerék Csaba ügyében | Bírót cseréltek Kerék Csaba ügyében
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. október 20.
A Fővárosi Bíróság tegnap közleményben magyarázta, miért kellett lecserélni
a Kerék Csaba házi őrizetbe helyezési ügye kapcsán a határozathozatalra
kijelölt bírói tanácsot. (Mint arról beszámoltunk, az elsőfokú bíróság házi
őrizetre módosította az előzetes letartóztatást, majd ügyészi fellebbezésre
ismét a fogdába küldték a Kulcsár-ügyben sikkasztással és más
bűncselekményekkel vádolt Kerék Csabát.) A közlemény szerint az eredetileg
kijelölt tanács elnökeként eljáró bírónál kizárási ok állt fenn. Ezt
észlelve, a bírósági vezető másik tanácsra osztotta az ügyet.
Ruttner György, Kerék védője a magyarázat ellenére is különösnek tartja,
miért kellett lecserélni a bírói tanácsot egy nappal a döntés előtt, amit
egyébként erősen megkérdőjelezhetőnek tart. Iratellenes, nem fedi a
valóságot, ráadásul az ügyben eljáró bírói tanács nemcsak a tényekből,
hanem feltételezésekből is több ízben hibás következtetéseket vont le -
szögezte le.
A védő szerint az ügyészség ellentmondásba került önmagával, amikor Kerék
letartóztatásának meghosszabbítását indítványozta, de a másodfokú bíróság
is, amikor megalapozottnak ítélte az ügyészi indítványt. - Korábban az
ügyészség kijelentette, befejezte a gyanúsítotti tanúkihallgatásokat
Kulcsár Attila és Kerék Csaba ügyében. Kérdem én, akkor milyen további
eljárási cselekményekhez kell Kerék Csaba jelenlétét előzetes
letartóztatással biztosítani? Szökésétől nem kell tartani, hiszen, miután
az elsőfokú bíróság három hete megszüntette előzetes fogva tartását, s a
legenyhébb fokozatú őrzéssel házi őrizetbe helyezte, módjában állt volna
elmenekülni.
Ruttner elmondta: 37 sűrűn gépelt oldalnyi vallomásában Kerék a nyomozók
minden kérdésére válaszolt. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-337146 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/birot-csereltek-kerek-csaba-ugyeben | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-10-20 00:00:00 | [
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila"
] | [] | [] | [
"sikkasztás"
] | [] |
|
2,425 | Pénzügyőröket tartóztattak le Szabolcsban | Pénzügyőröket tartóztattak le Szabolcsban
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. október 26.
Áfacsalás gyanújával három pénzügyőr törzsőrmestert és két vállalkozót
vettek őrizetbe a napokban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Az ügyészség
különösen nagy kárt okozó, bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan
elkövetett csalással gyanúsítja őket: a pénzügyőrök a gyanú szerint
bűnsegédként, a vállalkozók pedig tettesként hajtották végre a
bűncselekmény-sorozatot.
Az akcióról Kovács András, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye főügyésze tegnapi
sajtótájékoztatóján elmondta: a szabolcsi, a fővárosi, a Pest megyei és a
Győr-Sopron megyei ügyészségi nyomozóhivatalok munkatársai az említett
megyékben összesen kilenc helyszínen, nyolc cég telephelyén tizenegy
személyt érintő házkutatást tartottak, ennek eredményeként vették őrizetbe
az öt gyanúsítottat.
A főügyész a sajtótájékoztatón közölte: az ügyben szereplő cégek egymásnak
állítottak ki fiktív számlákat nem létező ruhaneműkről, majd a csak papíron
létező termékeket a három pénzügyőr segítségével kiléptették az országból
és az áruk külföldi mozgása miatt visszajáró általános forgalmi adót
visszaigényelték az adóhivataltól. Ilyen módon az egyik cég idén áprilisig
öszszesen 65 millió forint áfát igényelt
vissza. Kovács András hozzátette: a pénzügyőrök közokirat-hamisítóként
működtek közre a bűncselekmények elkövetésében, de az csak hosszabb
eljárással tisztázható, hogy a gyanúsítottak elkövettek-e vesztegetést vagy
hivatali visszaélést is.
A főügyész kitért arra is, hogy egy kisebb garzonlakásban - amely egyszerre
több cég telephelye volt - papíron több ezer öltönyt raktároztak. Mint
mondta, előfordult az is, hogy az egyik pénzügyőr már órákkal azelőtt
kiadta az áruk kiléptetési igazolását, hogy a - csak papíron létező -
termékeket "szállító" személyvonat elérte volna az országhatárt. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-337701 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/penzugyoroket-tartoztattak-le-szabolcsban | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-10-26 00:00:00 | [] | [
"Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP)"
] | [
"Szabolcs-Szatmár-Bereg megye"
] | [
"közokirat-hamisítás",
"adócsalás - költségvetési csalás",
"hivatali visszaélés",
"vesztegetés"
] | [] |
|
2,426 | Zsaroló adóellenőrt buktattak le | Zsaroló adóellenőrt buktattak le
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. október 27.
Félmillió forint kenőpénz átvétele közben értek tetten egy ceglédi
adóellenőrt hétfőn. Belicza Andrea, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság
sajtóügyeletese tudósítónknak elmondta, hogy Sz. Jenő, az APEH Pest Megyei
Igazgatóságának munkatársa hétfőn felajánlotta egy ceglédi hipermarketben
lévő üzlet tulajdonosának, hogy ha kap 500 ezer forintot, akkor megszünteti
a vállalkozás elleni vizsgálatot, és új eljárást sem indít 2005-ig. A
cégtulajdonos látszólag engedett a zsarolásnak, de némi haladékot kért,
hogy előteremthesse a pénzt. Valójában azonban nem pénzért ment, hanem
értesítette a rendőrséget.
A nyomozók hétfő délután lesben állva figyelték, amint az adóellenőr
átveszi a pénzzel teli borítékot, majd elfogták. Ezt követően, amikor Sz.
Jenőt a rendőrautóhoz vezették, a férfi megpróbálta eltüntetni a pénzt, a
kocsi alá dobta a borítékot, de a nyomozók ezt észrevették - tette hozzá
Belicza Andrea.
Az ügyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vesztegetés bűntett
megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. A lebukott ellenőr a
kihallgatása során részletes, feltáró beismerő vallomást tett, a rendőrség
nem vette őrizetbe. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-337829 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/zsarolo-adoellenort-buktattak-le | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-10-27 00:00:00 | [] | [
"APEH"
] | [
"Cegléd",
"Pest megye"
] | [
"vesztegetés"
] | [] |
|
2,427 | „Esetleg itt egy fedőcégbe botlottunk-e” | "Esetleg itt egy fedőcégbe botlottunk-e"
NOL • Népszabadság Online • 2007. július 24.
Internetes oldalán nyilvánosságra hozta az Országgyűlés Nemzetbiztonsági
Bizottsága annak a júniusi zárt ülésnek a jegyzőkönyvét, amelyen a vám- és
pénzügyőrség vezetőit hallgatták meg az Egy-Másért Alapítvány elleni
nyomozásról.
A testület június 12-én hallgatta meg a Vám- és Pénzügyőrség Országos
Parancsnokságának (VPOP) vezetőit, akik beszámoltak az alapítvány vezetői
ellen milliárdos csalás gyanújával folyó vizsgálatról. Az ülés
jegyzőkönyvét 30 napra titkosították.
A jegyzőkönyv szerint Nagy János, a vám- és pénzügyőrség országos
parancsnoka a bizottság előtt azt mondta: a visszaélés gyanúját a vám- és
pénzügyőrség belső kockázatelemzése jelezte a Közép-magyarországi
Regionális Parancsnokságnak, és a parancsnokság ez alapján rendelt el
hatósági vizsgálatot a múlt év őszén.
A parancsnokság lekérdezte az alapítvánnyal összefüggő valamennyi eljárást,
és megállapította, hogy az uniós csatlakozást követően összesen 175
alkalommal történt szabad forgalomba bocsátás, összesen 1.398 milliárd
forint vámértéken, emiatt azonban közteher kiszabása egyetlen esetben sem
történt meg.
A nyomozást április 12-én rendelték el különösen nagy értékű vámárura
elkövetett csempészet bűntett megalapozott gyanúja miatt, és másnap
házkutatást is tartottak. A nyomozás adatai alapján megalapozott gyanú
merült fel arra, hogy Földesi-Szabó László, az alapítvány elnöke, valamint
Pongó Sándor, a Herba Hungary Zrt. elnökének irányítása mellett, az EU-
csatlakozást követő időszakban 1.327 milliárd forint értékben valótlan
nyilatkozatot tettek a vámhatóság előtt a vámterhek megfizetésének
elkerülése céljából.
A közel 8.500 tonnányi árut azonnal a Herba-csoport által működtetett
raktárakban helyezték el, majd később jelentős forgalmat lebonyolító
üzletláncokhoz került. A vonatkozó jogszabályok alapján az alapítvány
ezeket az árukat semmilyen típusú értékesítésre nem adhatta volna át; ha
ezt megtette volna, a közterheket azonnal meg kellett volna fizetni.
Ezzel az üggyel párhuzamosan újabb nyomozást rendeltek el csempészet
gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, ugyanis a Herba-Trans Kft-nek 2007.
március 13. és április 27. közötti időszakban 11 különféle
élelmiszerszállítmány érkezett a Távol-Keletről, összesen 71 millió forint
értékben. Ezeket az árukat magánvámraktárakban raktározták. A fővámhivatal
vizsgálata azonban megállapította, hogy a tárolt, nem közösségi áruk csak
részben vagy egyáltalán nem voltak megtalálhatók a vámraktárban. A két
büntetőügyet később egyesítették.
Nagy János azt is elmondta, a nyomozás során felmerült a kérdés, hogy
"esetleg itt egy fedőcégbe botlottunk-e", de ezt a hivatali csatornákon
keresztül tisztázták, és folytatták az eljárást. A vám- és pénzügyőrség
parancsnoka hozzátette, az Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vezetőivel
rendszeresek a találkozók: egyszer a főigazgató - nem emiatt az ügy miatt -
felkereste hivatalában, és szóba került az alapítvány ügye is. Akkor Nagy
János tájékoztatta Galambos Lajost, hogy jogsértés történt, az eljárást
pedig folytatták.
Nagy János hozzátette: Galambos Lajos főigazgató - aki azóta lemondott
tisztségéről - nem indokolta különösképpen, miért érdeklődik az alapítvány
ügye után. "Tudtuk, hogy az NBH egyik főosztályvezetője kuratóriumi tag az
alapítványnál. Tehát én gondoltam, hogy ezen keresztül mindenképpen
érintett a hivatal, ezért nem tartottam furcsának, hogy érdeklődik az ügy
állása iránt, hogy milyen kimenetele várható az ügynek, hogy ebből esetleg
probléma lehet-e a hivatal számára" - mondta a parancsnok a bizottság
előtt.
Kérdésre válaszolva kijelentette, nem tapasztalta, hogy Galambos Lajos
megpróbálta volna őt vagy a szervezetet befolyásolni az ügyben.
Bencze József, a VPOP akkori rendészet főigazgatója, azóta országos
rendőrfőkapitány azt mondta: az NBH megkeresése alapján találkozott
Galambos Lajossal. A találkozón a nemzetbiztonsági vezető jogértelmezési
kérdést tett fel az üggyel kapcsolatban, illetve az után érdeklődött, hogy
hogyan értékelné a bíróság, ha megtérülne a kár.
"Semmiféle olyan kérés nem merült fel, hogy ebben az ügyben akár ne
indítsunk nyomozást vagy bármilyen, a nyomozásra kiható kérdés fel nem
merült" - mondta. Hangsúlyozta: Galambos Lajos kiemelte, hogy cég nem a
szolgálat fedővállalkozása. Mint Bencze József hozzátette: április 13-án
sms-ben tájékoztatta Galambos Lajost a nyomozás elrendeléséről.
(MTI) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-457540 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/aesetleg-itt-egy-fedocegbe-botlottunk-ea | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-24 00:00:00 | [
"Földesi-Szabó László",
"Pongó Sándor"
] | [
"Herba Hungary Zrt.",
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,428 | A Fidesz szerint is tisztázni kell az olajbotrány részleteit | Cser-Palkovics András annak kapcsán közölte ezt, hogy az MSZP szóvivője július elején nyílt levélben kérdezte: ugyanaz a Szász Attila volt-e "az olajmaffiózók" ügyvédje, aki a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-ben Orbán Viktor feleségének tulajdonostársa volt.
"Szász I. Attila egyetlen Ön által említett magánszemélynek sem volt az ügyvédje" - írja a levélben a Fidesz helyettes szóvivője.
Az ellenzéki politikus a válaszlevélben arra hívta fel a figyelmet, a Széchenyi-terv pályázatai kapcsán éppen Szász I. Attilának a gazdasági minisztérium megbízásából végzett munkájának következtében perelhette és perelheti vissza az állam a pályázók által esetlegesen szabálytalanul felhasznált támogatási összegeket.
Cser-Palkovics András közölte: egyetért az MSZP szóvivőjével abban, hogy a közvélemény joggal várja el az egykori olajbotrány részleteinek tisztázását a politikusoktól. Ezért a helyettes szóvivő arra kéri Nyakó Istvánt, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a miniszterelnök olajbotrányban való érintettségére vonatkozó súlyos kérdésekre mielőbb megnyugtató válaszok szülessenek.
Az ellenzéki politikus közölte: Gyurcsány Ferenc 1995-től 1997-ig felügyelő bizottsági tagja, egyik cégén keresztül tulajdonosa is volt a Fortus Rt-nek, amely a rendőrség és a vámnyomozók látókörébe került az olajügyek akkori felderítése során. Ráadásul arra is fény derült - folytatódik a közlemény -, hogy az Állami Számvevőszék kifejezett rosszallása ellenére az említett Fortus Rt. milliárdos fűtőolajüzletet bonyolított le a Magyar Villamos Művekkel, amelynek abban az időszakban tanácsadója volt Apró Piroska, az MSZP elnökének közvetlen hozzátartozója.
Nyakó István július 8-án jelentette be, hogy nyílt levelet intéz Orbán Viktorhoz, a Fidesz elnökéhez az olajügyek kapcsán.
A politikus arra várt választ, hogy a pártelnöknek, vagy a Fidesznek van-e még Tóth Bélával, a Fidesz egykori kampánymenedzserével, az Energol-ügy egyik fő gyanúsítottjával hivatalos, illetve magánkapcsolata.
Nyakó István elmondta: az 1990-es évek óta húzódó ügynek olyan szereplői vannak még, mint a kecskeméti maffiaperben elítélt Csüllög Zsigmond és Radnai László. Hozzátette: ők voltak a megalapítói annak a cégnek, amelynek az Orbán-kormány a Széchenyi-tervből 175 millió forintot biztosított a Mosonmagyaróvár melletti termálfürdő kialakítására.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a fürdő soha nem épült meg, és a pályázaton nyertes egykori olajosok 87,5 millió forinttal "meglógtak". Nyakó ennek kapcsán azt is tudakolta: ugyanaz a Szász Attila volt-e "az olajmaffiózók" ügyvédje, aki a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-ben Orbán Viktor feleségének tulajdonostársa volt. | http://nol.hu/archivum/archiv-457532-261502 | https://web.archive.org/web/20170129122121/http://nol.hu/archivum/archiv-457532-261502 | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/a-fidesz-szerint-is-tisztazni-kell-az-olajbotrany-reszleteit | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-24 00:00:00 | [
"Csüllög Zsigmond",
"Gyurcsány Ferenc",
"Lévai Anikó",
"Radnai László",
"Szász István Attila",
"Tóth Béla"
] | [
"Energol Rt.",
"Fortus Rt.",
"Szárhegydűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft."
] | [
"Mosonmagyaróvár"
] | [
"fürdő",
"támogatás",
"Széchenyi-terv"
] | [
"Olajügyek",
"Orbán szőlők"
] |
|
2,429 | Inzulinpumpa: maradt a korrupciógyanú | Inzulinpumpa: maradt a korrupciógyanú
Népszabadság • Tanács István • 2007. július 25.
Csaknem ötszörösére emelték a súlyos cukorbeteg gyerekek által használt
inzulinpumpákhoz szükséges szerelék és patronok önrészét a forgalmazó
cégek, miután a szülők korábban csalás miatt panaszt tettek.
Ismét a nyilvánosság segítségét kérte Karsai József, Battonya
polgármestere, MSZP-s képviselő az inzulinpumpa szerinte korrupciógyanús
forgalmazása ügyében. Karsai már többször is beszélt arról, hogy az
inzulinpumpák forgalmazása körül visszaélések vannak. A képviselő
bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál amiatt, hogy az OEP nem
versenyezteti a forgalmazókat, ezért a silány minőségű készülékekért
ugyanannyit kell fizetni, mint a kiválóakért. A versenyhivatal mind a mai
napig nem reagált a bejelentésre. Karsai egy másik bejelentését, amit
áfacsalás miatt tett, a rendőrség áttette a Vám- és Pénzügyőrség Országos
Parancsnokságára, onnan pedig visszautalták a rendőrségre. A képviselő
abban gyanít bűncselekményt, hogy a forgalmazók a betegeknek rendszeresen
33 százalékkal kevesebb, 15 helyett általában csak tíz inzulinpatront és a
testre erősítést szolgáló úgynevezett szereléket szállítanak, holott az OEP
a szerződésben szereplő teljes mennyiséget kifizeti nekik. Karsai azt
gyanítja, hogy a náluk maradt egyharmadot, amelyet egyszer már kifizetett
az OEP, újra értékesítik valahol - a második körben már áfát sem fizetnek.
A VPOP egy hónappal meghosszabbította ezt a nyomozását.
Tegnap egy inzulinpumpát használó kislány édesanyja, Solti Irma azt mondta:
szerződésük szerint 26 600 forintot kellene fizetnie félévenként lánya
készülékének tízszázalékos önrészeként. Legutóbb azonban minden magyarázat
nélkül 118 400 forintos számlát kapott, amelyre részletfizetést sem
engedélyeztek, ezért lehet, hogy kislánya nem tudja majd tovább használni
az életmentő készüléket.
Korábbi cikkünkben Molnár Barbara, az OEP szóvivője úgy nyilatkozott:
döntés van arról, hogy a Med Trust nevű forgalmazó céggel felbontják a
szerződést. Ez azonban nem történt meg. Legutóbb Horváth Ágnes
szakminiszter 40 MSZP-s képviselő előtt ígérte meg Karsai Józsefnek, hogy
végére jár az ügynek. Az erre vonatkozó kérdéseinkre az OEP mára ígért
választ. (T. I.) | http://www.nol.hu/archivum/archiv-457574 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/inzulinpumpa-maradt-a-korrupciogyanu | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2007-07-25 00:00:00 | [] | [
"Med Trust Kft.",
"Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"egészségügy",
"inzulinpumpa"
] | [] |
|
2,430 | Galambos ostromolta a VPOP-t az Egymásért-ügyben | 2007.07.24. 12:14
Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója még a szervezet vezetőjeként több alkalommal felkereste a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) vezetőit, hogy tájékoztatást kérjen a milliárdos adócsalással és csempészéssel meggyanúsított Egymásért Egy-Másért Alapítvány ügyében – derül ki a vámőrség vezetőinek parlamenti meghallgatásának jegyzőkönyvéből.
A nemzetbiztonsági bizottság zárt üléséről készült dokumentum nyilvános részleteiből fény derül arra is, hogy Galambos arról érdeklődött Bencze Józseftől, a vámőrség akkori parancsnokhelyettesétől, hogy a kárérték megfizetése esetén enyhébb ítéletet hoz-e az ügyészség vagy a bíróság. Mint ismert, ez a főigazgatónak azért sem lehetett mellékes, mert az eljárás alá vont alapítvány kuratóriumában aktív és egykori nemzetbiztonsági tisztek is szerepet vállaltak. Ezért Galambos szükségesnek tartotta közölni a VPOP vezetőivel azt is, hogy az Egymásért alapítvány nem az NBH fedőcége.
Az egykori főigazgató látogatásáról Nagy János, a VPOP parancsnoka a nemzetbiztonsági bizottság ülésén közölte: egy esetre emlékszik, amikor felkereste a hivatalában a főigazgató. Egy vezető munkatársát vitte el bemutatni, amikor szóba került az alapítvány ügye is. A főigazgató arról érdeklődött, hogy jogosan folyik-e az eljárás az alapítvány ellen, mert az Egymásért jogi szakértői úgy látják, hogy nem követtek el jogsértést. A VPOP parancsnokának tájékoztatása szerint miután közölte, hogy a vizsgálatuk szerint jogsértés történt, Galambos azt válaszolta: „Majd meglátjuk, a bíróság eldönti, hogy kinek van igaza.”
Bencze Józsefet február elsején kereste meg először Galambos Lajos. De csak helyettesével, Kanta Tünde ezredessel beszélhetett, akit arra kért, adjon tájékoztatást az Egymásért alapítvány elleni nyomozásról – derül ki a nemzetbiztonsági bizottság június 12-i ülésének jegyzőkönyvéből. A parancsnokhelyettes beszámolója szerint ez a tájékoztatás arról szólt, hogy vizsgálatot folytatnak ebben az ügyben, és alapos a gyanújuk, hogy bűncselekmény történt.
Galambos Lajos ezek után telefonon is megkereste Bencze Józsefet, mert szeretett volna vele személyesen is találkozni. Bencze közlése szerint Galambos e beszélgetés során tőle is azt kérdezte, „hogyan látják a jogsértésnek a megalapozottságát”. Miután a parancsnokhelyettes szintén ismertette a nyomozás eredményét, a főigazgató arról érdeklődött, hogy ha büntetőeljárás indul, de az elkövetők megfizetik a közterhet, mire lehet számítani.
Bencze a nemzetbiztonsági bizottság ülésén kijelentette: „Semmiféle olyan kérés nem merült fel, hogy ebben az ügyben akár ne indítsunk nyomozást.”
• Itt elolvashatja a jegyzőkönyvet | https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/galambos-ostromolta-a-vpop-t-az-egymasert-ugyben | https://web.archive.org/web/20240219134736/https://magyarnemzet.hu/archivum-archivum/2007/07/galambos-ostromolta-a-vpop-t-az-egymasert-ugyben | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/galambos-ostromolta-a-vpop-t-az-egymasert-ugyben | Magyar Nemzet (MNO) | hungarian-news | 2007-07-24 00:00:00 | [] | [
"Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH)"
] | [] | [
"adócsalás - költségvetési csalás",
"csempészet"
] | [
"Egymásért Egy-Másért-ügy"
] |
|
2,431 | Kerék Csaba újra fogdában | Kerék Csaba újra fogdában
Népszabadság • Fekete Gy. Attila • 2004. október 19.
Ügyészi fellebbezésre a Fővárosi Bíróság megváltoztatta az elsőfokú bíróság
döntését, és ismételten elrendelte Kerék Csaba előzetes letartóztatását.
Kerék Csabát a brókerbotránnyal összefüggésben sikkasztás és pénzmosás
gyanújával június 10-én ügyészi utasításra vette őrizetbe a határőrség,
amikor át akarta lépni a határt Románia felé. A Britton-csoport első
emberének letartóztatása alig egy héttel az után történt, hogy Kulcsár
Attila ügyészségi kihallgatásán azt állította: Kerék Csaba volt a főnök, "ő
találta ki az okosságokat". A sikkasztás ötlete - Kulcsár szerint - azért
vetődött fel, mert a befektetőknek gyakran nem volt szimpatikus Kerék mesés
hozammal kecsegtető ajánlata, ezért a tudtuk nélkül használták fel a
pénzüket.
Letartóztatása után Kerék tagadta Kulcsár vádjait. Kérte, szembesítsék
vele, ez azonban mind a mai napig nem történt meg. Több mint két és fél
hónapig egyszer sem hallgatták ki Kerék Csabát az ügyészek. Védője, Ruttner
György ügyvéd szabadlábra helyezését vagy letartóztatásának megszüntetését
és házi őrizetének elrendelését kezdeményezte, majd nemrég beadvánnyal
fordult a fővárosi fellebbviteli főügyészhez, amelyben elfogultságot
jelentett be a nyomozást korábban közvetlenül irányító fővárosi főügyész
ellen.
Ruttner azért tartja elfogultnak Ihász Sándor fővárosi főügyészt, mert
lapunknak adott nyilatkozatában Kerék "nem megfelelő hozzáállásával"
magyarázta, hogy míg Kulcsár ügyében az ügyészség az előzetes fogva tartás
megszüntetését indítványozta, Kerék esetében annak fenntartását kérte a
bíróságtól. Két hete, az első fokon eljáró bíróság mindkét gyanúsított
letartóztatását megszüntette, és - Kulcsár mellett - Kerék Csabát is házi
őrizetbe helyezte. Hétfőn azonban az ügyészi indítványban foglaltaknak
helyt adva Kerék előzetes letartóztatásáról határozott, akit még aznap
visszavittek szentendrei lakásából a fogdába.
A másodfokú bíróság indoklásában arra mutatott rá: tévedett az elsőfokú
bíróság a letartóztatás indokainak értékelésekor. Például nem vette
figyelembe, hogy júniusban Kerék Csaba szökni próbált a hatóságok elől,
kihallgatásán nem idézésre jelent meg, épp ellenkezőleg, amikor értesült a
kihallgatás híréről, az ország elhagyására készült. Információink szerint a
Fővárosi Bíróság az elsőfokú (a házi őrizetet elrendelő) döntés
megváltoztatásakor azt is figyelembe vette, hogy Kerék - az ügyészi és a
bírói álláspont szerint - nem tett érdemi, feltáró vallomást, s tartani
lehet attól, hogy megszökik az igazságszolgáltatás elől.
A brókerügyben így ismét két gyanúsított van előzetes letartóztatásban:
Kerék Csaba és az elsikkasztott milliárdok tisztára mosásában közreműködő
szír pénzváltók egyike.
Ruttner Györgyöt megdöbbentette védence újbóli letartóztatásának híre, de
amíg a döntés írásos indoklását nem olvasta, érdemben nem kívánta
kommentálni azt. | http://www.nol.hu/archivum/archiv-337020 | null | https://adatbazis.k-monitor.hu/hirek/magyar-hirek/kerek-csaba-ujra-fogdaban | NOL (Népszabadság) | hungarian-news | 2004-10-19 00:00:00 | [
"Kerék Csaba",
"Kulcsár Attila"
] | [
"Britton-csoport"
] | [] | [
"sikkasztás"
] | [] |
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.